Magyar oklevél-szótár, régi oklevelekben és egyéb iratokban elöforduló magyar szók gyüjteménye. Legnagyobb részüket gyüjtötte Szamota István. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából szótárrá szerk. Zolnai Gyula

PÓTLÉK
MAGYAR NYELVTÖRTÉNETI SZÓTÁRHOZ

MAGYAR

OKLEVÉL-SZÓTÁR

RÉGI OKLEVELEKBEN ÉS EGYÉB IRATOKBAN
ELŐFORDULÓ MAGYAR SZÓK GYŰJTEMÉNYE

LEGNAGYOBB RÉSZÜKET GYŰJTÖTTE

SZAMOTA ISTVÁN

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL
SZÓTÁRRÁ SZERKESZTETTE

ZOLNAI GYULA

BUDAPEST
KIADJA HORNYÁNSZKY VIKTOR

1906

Ára fűzve 24 korona, félbőrkötésben 28 korona.

5t

r ^

MAGYAR OKLEVEL-SZOTAR

SUPPLEMENTUM

AD

LEXICON LINGUAE HUNGARICAE AEVI ANTIQUIOR

LEXICON
VOCABULORUM HUNGARICORUM

IN DIPLOMATIBUS ALIISQUE SCRIPTIS QUAE REPERIRI POSSUNT VETUSTORU^

MAXIMA EX PARTE

iNDusTRiA STEPHANI SZAMOTA collectorum

JUSSU ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE
COMPOSUIT

JÚLIUS ZOLNAI

BUDAPESTINI

SÜMPTIBUS ET TYPIS VICTORIS HORNYÁNSZKY

MCMII-MCMVI

r r

POTLEK

A

MAGYAR NYELVTÖRTÉNETI SZÓTÁRHOZ

r ^

MAGYAR

OKLEVÉL-SZÓTÁR

RÉGI OKLEVELEKBEN ÉS EGYÉB IRATOKBAN ELŐFORDULÓ
MAGYAR SZÓK GYŰJTEMÉNYE

LEGNAGYOBB RÉSZÜKET GYŰJTÖTTE

SZAMOTA ISTVÁN

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL
SZÓTÁRRÁ SZERKESZTETTE

ZOLNAI GYULA

BUDAPEST
KIADJA HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVKERESKEDÉSE

1902 — 1906

í^fRA^

1^7?

t^Sny OF TO!^

PH

3áS

BEVEZETÉS,

A szótár története. A M. T. Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága 1896 március 14-iki
ülésében azzal a föladattal bízott meg, hogy Szamota István hátrahagyott adatait a Nyelvtörté-
neti Szótár pótlékaképen szótárrá dolgozzam föl. E korai sírba dőlt ifjú történettudósunk*
azt a nevezetes célt tíizte maga elé, hogy nyelvünk szókincsének legrégibb és legfontosabb
adatait a tihanyi apátság 1055-iki alapítólevelétől, «mint a magyar nyelv legrégibb hiteles és
egykorú emlékétől* kezdve — amelyről beható tanulmányt is írt** — nevezetesebb levél-
táraink okleveleiből és egyéb irataiból, valamint a pontosság tekintetében legmegbízhatóbb
oklevél-kiadásokból összegyííjti s majdan szótár alakjában közzéteszi. E föladatra bizonyára
azon nagy hiány érzete sarkalta őt, melyet a Nyelvtörténeti Szótár mutat épen az okle-
velek magyar szóanyagát s a mindennapi életnek irodalmi művekben ritkábban jelentkező,
de műveltség- és nyelvtörténeti szempontból annál becsesebb szavait és kifejezéseit illetőleg.
Szorgalmas méheként kutatott és gyűjtött tehát e tudós rövidre mért ifjúságának tavaszán,
hogy összehordja, amennyire lehet, a magyar léleknek puszta szavakban is történeteket
beszélő régi nyilatkozásait, s amint hátrahagyott jegyzetei mutatják, fáradhatatlanul dolgozott
leginkább az Országos Levéltár^ továbbá a Nemzeti Múzeum, a pannonhalmi apátság^ a leleszi
konvent, a veszprémi Tcáptalan s a Batthyány-család levéltáránah (Körmend) oklevelei és iratai
között. A hasonlók ezrei közt találtam is két papírlapot, mely célját elárulja. Egyik így szól :
« Középkori magyar szók az Országos Levéltárban levő kiadatlan oklevelekből (1526-ig) ». A
másik : «A Középkori Magyar Nyelv Szótára 1526-ig. (Csupán oklevelekből. Fejér Cod. Dipl.
nem jön tekintetbe.)* Szamota tehát főkép a mohácsi vész előtti szókincs adatait kutatta s óhaj-
totta egyelőre szótárrá dolgozni ; azonban gyűjtögetésében e koron jóval túl is el- elkalando-
zott, mert nem csekély számmal találni jegyzetei között a XVI. század közepéről és végéről,
sőt a XVII-dikből is, egészen e század utolsóelőtti évtizedéig, főkép műveltségtörténeti érdekű
kijegyzéseket.*** A hátrahagyott jegyzések száma ezerekre megy ugyan, de ez is csak parányi
csöpp a levéltárainkban lappangó adatok tengeréből, amelynek kimerítéséhez nem egy, de
száz SzAMOTÁnak nem rövid ifjúsága, de hosszú élete volna szükséges.

SzAMOTÁt a gyűjtés szenvedélyes munkája közben érte a halál. Nem érhette meg nem-
csak azt, hogy adataiból szótárt alkothasson, hanem azt sem, hogy annyi adalékot hordjon
össze, amennyit óhajtott, s amennyiből terve szerint, legalább egyelőre, meg lehet kezdeni
egy tekintélyesebb szótár egybeállítását. Az anyag azonban, melyet részint szavanként külön

• Szül. 1867-ben, meghalt 1895-ben.

*• A tihanyi apátság 1055-iki alapítólevele mint a magyar nyelv legrégibb hiteles és egykorú emléke.
Nyelvtudom. Közlemények XXV. k. 129 — 167. 1. és különnyomatban is, Budapest, 1895.

*** Legkéseibb adatai, amennyire emlékszem, az 1G83. évből valók (1. pl. az eceics-átalag cikkben).

VI BEVEZETÉS

Írogatva, részint néhány jegyzőkönyvben összeírva, azon nyersen hátrahagyott, így is igen
nagy becsű, a legrégibb szókincsnek jelentékeny részét felölelő, s alkalmasnak látszott
arra, hogy belőle Akadémiánk máris szótárt készíttethessen, amely a további gyűjtésnek
és hasonló szótári egybeállításoknak alapjául szolgálhat. így határozta el magát az Akadémia
arra, hogy Szamota hátrahagyott jegyzeteit megszerzi s belőlük a Nyelvtörténeti Szótár pótlé-
kául e sorok írójával szótárt szerkesztet.

1896 május havában, kerek tíz évvel ezelőtt, vettem át az Akadémia főtitkári hivata-
lától Szamota ezen hagyatékát, mely mintegy 20.000 nyolcadrétű papirlapocskára írt rende-
zetlen följegyzésből s néhány legnagyobb részt sűrűn teleírt jegyzőkönyvből állott. Első
dolgom természetesen az volt, hogy a külön lapokon talált szóadatokat szótári rendbe
szedjem, mert csak így lehetett megállapítanom: magukban foglalják-e a külön kijegyzések
a jegyzőkönyvek adatait is, vagy nem, E rendezésből kiderülvén, hogy a jegyzőkönyvek
anyagát a külön lapok nem foglalják magukban, másik teendőm az volt, hogy ezen anyag-
nak is a szótár szerkesztése céljára használható alakot adjak. E munka nem járt minden
nehézség nélkül a jegyzőkönyvi följegyzések forrásjelzetei miatt, melyeknek csak egy részére
nézve igazodhattam el könnyű szerrel SzAMOTÁnak néhány már megjelent adatközlése alapján.*
Mikor az így külön lapokra került adatokat az előbbi húszezernek rendjébe most már fölve-
hettem, az anyag áttanulmányozásának legfontosabb teendője várt rám, az t. i., hogy mind
a SzAMOTÁtól külön irt, mind a jegyzőkönyvekből tőlem kijegyzett adatokat laponként
végigolvastam, s valamennyit, a több magyar szót tartalmazó, illetőleg mondatos följegyzé-
seknek minden egyes szavát fontosságuk, használhatóságuk megállapítása céljából külön-
külön vizsgálat alá vettem, a Nyelvtörténeti Szótárral, melyhez könyvemnek fűződnie kellett,
szavanként, sőt alakonként s az adat korát is folyton figyelembe véve, véges-végig egybe-
vetettem, s e fáradságos volta meUett is érdekes munkában arra az eredményre jutottam,
hogy a Szamota anyagából kiaknázott szótári adatok ismét több ezerrel megszaporodtak. Mert,
amint már kifejeztem, a fáradhatatlan buzgalma és nagy érdemű gyűjtő merőben nyers anya-
got hagyott hátra jegyzeteiben, melyeknek nyelvtörténeti becsét minden részletére nézve
maga mint történettudós nem is sejthette. Nagy számot tesznek azon kijegyzései, melyek-
ben maga csak egyetlen szót talált fontosnak, azt, amelyet sokszor címűi is rájegy-
zett a papírdarabra, holott bennük ezeken kívül megszámlálhatatlan más becses és fontos
szó is volt még található.** A Nyelvtörténeti Szótárral való ez a folytonos egybevetés a szer-
kesztés munkájának sok időt fölemésztő, de egyúttal legérdekesebb, mondhatnám legélvezete-
sebb része volt. Ez az egybevetés mutatta meg, hogy a régi nyelvnek mennyi közönséges,

* A tihanyi alapítólevélről szóló, föntebb idézett dolgozatban, a Természettudományi Közlöny 1894.
évfolyamában kiadott Régi magyar megfigyelések-hen s a Schlagli Szójegyzék és Murmelius kiadásához irt
jegyzetekben.

** Hogy itt-ott a magyar szók értelmére nézve Szamota tévedett is, s hogy ennek következtében más
szót látott az adatban s másat írt címül a lapokra, mint kellett volna, az természetes dolog. Az 1462-iki Baylo
személynevet pl. bájoló-nak vélte, holott alig lehet egyéh mint a bájol «certo, dimico ; kámpfen, streiten> igének
származéka ; ez ugyanis kötöhangzó nélkül ragos és képzős szánnazékokban {bajl-unk, bajl-akodik, bajl-ódik stb.)
egészen közönséges a régi nyelvben, holott a bájol ige ragozásban és továbbképzésében mindig megtartja
0 hangzóját. Az 1485-iki Bakfeyew név második tagjában Szamota a fejni igét látta s a szót bakfejönek
értette, holott sokkal valószínűbb, hogy bakfejünek csúfolták ama bizonyos Vincentiust. Az 1504-iki Kewpeto
személynevet a köpni igéhez tartozónak (spuens, spuckend) vélte, holott a köpü főnév van benne, amelynek
köpő ejtése régen általános volt, míg a köp ige kezdetben csak jiök alakkal volt járatos. Az 1493-iki kethe-
wezeth alakot kötó'zö4-nek gondolta, holott a. m. kötő-vesszőt (olv. ketévesszét). Az 1282-iki Zemerche szót
szemerké-nek gondolta, holott helyes olvasása : szemérce s a. m. szömörce «rhus cotinus, farberbaum>, egyike
azon ritkább táj szavainknak, melyeket a régi nyelvből eddig egyáltalában nem ismertünk. Az 1497-iki
Kenderzyz adatban, amely nyilván csak tollhiba Kenderzy helyett, az összetett szó második tagját szösz-wok
vélte, holott ez a helyből kitetszőleg alig lehet más, mint szi v. szíj. (L. mindezeket a szótár illető helyein.)
E hibákat azonban gyűjtőnk a szerkesztés munkája közben bizonyára maga is helyreigazította volna.

BEVEZETÉS VII

mindennapi szava maradt ki nemcsak az e miatt méltatlanul ócsárolt Nyelvtörténeti Szótárból,
mint e nemben első kísérletből, hanem magukból a szavakkal egykorú régi szótárakból is.
Ez az egybevetés szolgálhatott nekem intő tanulságul, mennyire kivihetetlen a nyelv teljes
szóanyagának összegyűjtése, amely cél felé pedig, ha elérhetetlen eszményként lebeg is
előttünk, szakadatlanul törekednünk kell. Az egybevetéssel az volt a célom, hogy Szamota
jegyzéseiből fölhasználjak szótáramban minden olyan adatot, amely a régi szókincs isme-
retét bármely tekintetben kiegészíti, gazdagítja vagy helyreigazítja. Ki kellett tehát a szótár
számára jegyeznem minden szót — ha még oly közönséges és jelentéktelennek látszó volt
is — amelyet eddig adatokkal ki nem mutathattunk; ki kellett jegyeznem az eddig is
ismert szóknak minden ismeretlen alakját és használatmódját; ki kellett jegyeznem minden
olyan adatot, mely a szók történetét az eddig ismertnél régibb időkig bírta visszavezetni, sőt
azokat is, melyek a már kihaltak pályáján életüknek az eddig följegyzettnél későbbi nyilvá-
nulását jelezhették. Mióta él a ma is divatban levő, mióta és meddig élt a már kiveszett szó?
— erre kellett ez utóbbi szempontból éber figyelemmel lennem.

íme egy-két közönségesebb szó, melynek adatain bármely gyűjtő is könnyen átsiklanék,
holott azok a Nyelvtört. Szótárénál több-kevesebb évtizeddel, néha egy-egy századdal is régibb
bizonyságai az illető kifejezés használatmódjának.

Kepe: 1561. és 1566-iki adatait is idéznem kellett, mert a Nyelvtört. Szótár ilyen
régi példában sem tudja használatát bemutatni. Konyha: 1544-iki példáját sem mellőzhettem,
mert a NySz.-nak ilyen régi idézete sincs rá. OUó: 1545-iki adata is használhatónak bizo-
nyult, mert a NySz. «forfex, schere» jelentéssel csak későbbről idézi. Nyáron: ki gondolná,
hogy 1584-iki előfordulása is ér valamit, pedig a NySz. csupán a XVII. század közepéről.
Zrínyiből tudja idézni. Pajta: 1550-iki mondatát sem hagyhattam el, mert a NySz.-ban első
adata csak 1584-ből való. Világtalan : 1544-iki adata is fontosnak bizonyult, mert a Nyelvtört.
Szótár csak a XVII. századból idézhette, s a mi legérdekesebb, régi szótáraink Sándor István
előtt — pedig közmondásban is szerepel : vah veti világtalannak — mit sem tudnak e szóról.
Stb. stb. Almafánk, almakása, általhoz, anyóka, árpaföld, disznófej, disznóláb, megvagdal,
mézesbáb, mosogató-teknö, mozsárpattantyit, nyeregkápa, vacog, vásári és hasonló mindennapi
szavainknak egész sokasága meg egyáltalában ismeretlenek a Nyelvtört. Szótárban.

Hogyan maradhat ki százados használatú, naponként ajkunkon forgó kifejezés a szótá-
rak egész sorozatából, míg valamelyik szótáríró figyelme, jól megkésve, véletlenül meg nem
akad rajta : eiTe nézve alig idézhetnék érdekesebb példát az Oklevél-Szótár rézpor szavánál.
Ismerték és így hívták a porzót, amint a Nádasdy-féle iratok adatai mutatják, már a XVI.
század közepén : «attam eé porozora (értsd : porzótartóra), kiben rez por al» «ueres uiazt
es rez port» «fel font rez port». Alig hihető, hogy Molnár Albert és Pápai Páriz uraméknak
a XVII., illetőleg XVIII. század elején maguknak is ott ne állt volna íróasztalukon a jmrozó
a rézporral, s íme, a szemük előtt levő írószer nevéről is megfeledkeztek szótárukban. A rézpor
először tudtommal Czuczor-Fogarasinál, a Nagy Szótár V. kötetében (1870) kerül bele a
magyar szókincs hivatalos lajstromába.

Számtalan az olyan sző is a Nyelvtört. Szótárban, amelyet csak régi szótárak értelme-
zései világítanak meg, anélkül hogy eredeti idézetek szemléltetnék használatuk módját. Az ily
szókra néha késeibb idézet fölvételét sem lehetett szükségtelennek tartanom. Ilyenek : foltoz,
kefe, elneveti magát (az én szemem elől is csaknem elsiklott, ezért került már csak a Pótlá-
sok közé) stb. stb.

Hogy a Nyelvtört. Szótárral való ez a folytonos egybevetés mily lassúvá tette az anyag
áttanulmányozását, azt mondanom sem kell. Csupán azt a hiányát említem itt meg a Nyelvtört.
Szótárnak, hogy az adatok keltét — egy-két oklevélbeli szót kivéve — általában nem szokta
jelezni, s hogy ennélfogTa azt minden egyes idézetnél a forrásjegyzékből kell a kutató-
nak megtudnia; minthogy pedig a források közt olyan gyűjtemények is vannak, melyeknek

Vra BEVEZETÉS

egyes részei különböző, egymástól néha messze eső években keltek, a kutatónak ily esetek-
ben, ha az adat korát ismerni akarja, magát a forrást kell megtekintenie ; az meg egyenesen
megtévesztő körülmény, hogy a Nyelvtört. Szótár adatai időrend tekintetében a legnagyobb
pontatlansággal, jóformán csak találomra vannak egymás mellé állítva, úgyhogy nem egyszer
a legrégibb adatot nem az első, hanem a harmadik-negyedik, sőt néha épen az utolsó idézet-
ben fedezhetjük föl.

Mikor ily módon a SzAMOTÁtól hátrahagyott anyagot szótáram céljára teljesen áttanul-
mányoztam, kiaknáztam s kellően rendbe szedtem, a végleges megszerkesztésben újabb hátrál-
tató körülmény előtt találtam magamat. Aki valaha másnak adataiból szótárt szerkesztett, s
akinek lelkében a tudományos haladás fő mozgatója és irányitója, a kétkedés működni meg
nem. szűnt : az meg fogja érteni, hogy az én lelkemben is, nem egyszer, nem is százszor,
föl-fölébredt a kétség nyugtalanító érzete : helyes-e Szamota kijegyzése, s ha helyes is, nem
hézagos-e ; nincs-e az eredeti iratban valami, ami a minden magyarázat nélkül vagy elégtelen
tájékozással kijegyzett szónak használatára nagyobb vagy teljes AÓlágot vethetne ? Mert bár-
mennyire megbízhatóknak bizonyultak is SzAMOTÁnak főkép az oklevelekből való kijegyzései,
a tévedés emberi dolog, s néha egyetlen betű elnézése vagy félreismerése is messze eltéríthet
bennünket a dolog igazi mivoltától.* Ennélfogva ahol valami kétségem támadt — és termé-
szetemnél fogva támadt annyiszor, hogy meg nem számlálhatnám — legtöbb esetben magam
kerestem meg, amennyiben lehetséges volt, a kérdéses helyeket, vagy olyanokat kértem föl
megnézésükre, akiknek a forrás megtekintése kezük ügyébe esett. Az előbbi esetekben a
magam megerősítő így szava, az utóbbiakban az illető tudósra hivatkozás szolgáljon nagyobb
hitelül. Szamota valamennp adatának az eredeti forrásokkal való egybevetése nemcsak szük-
ségtelen volt, hanem egyenesen kivihetetlen is. Az adatokat ugyanis Szamota részben olyan
forrásokból jegyezte ki, melyek az ő halála óta más elrendezés alá kerültek, melyeket tehát az
ő jelzései alapján megtalálni már lehetetlen volt ; némely adatai az eredeti iratok olyan töme-
géből valók közelebbi jelzés nélkül, hogy megkeresésükre nem órák, hanem hónapok kellettek
volna ; olyan följegyzések is maradtak tőle, melyeknek forrását minden nyomozás, találgatás
és kérdezősködés dacára sem lehetett az ő rövidített jelzéséből megállapítani ; s végül akadt
néhány olyan adata is, melynek forrását nem jegyezte volt meg, részint talán azért, mert ő
maga úgy is tudta volna, részint mert oda írni, emberi gyarlóságból, elfeledte. Én az ilyen
ellen nem őrizhetett, bizonytalan forrású és forrásjelzet nélküli adatokat is idézem, ha
fontosak, szótáramban, de az igazsághoz híven az adat mindennemű kétségéről vagy kérdő-
jellel, vagy a forrásjegyzékben tett megjegyzéssel figyelmessé teszem az olvasót.

Mármost midőn a szerkesztésben Szamota adatainak ellenőrzésére került a sor, olyan
mozzanat merült föl amúgy is hosszú időre nyúló munkámban, amely nemcsak lassúbbá tette
a szótár készülését, hanem ellenállhatatlan erővel kényszerített arra, hogy a Nyelvtudományi
Bizottság megállapította föladatomtól bizonyos mértékben eltérjek, illetőleg — amiért talán
nem fog érni szemrehányás — hogy többet tegyek, mint amennyi kötelességeműi volt kitűzve.
Midőn ugyanis Szamota adatait keresve, sűrűn összerótt, terjedelmes oklevelek s még terje-
delmesebb, kötetté vastagodó urbáriumok szóerdején kellett végig törtetnem, az ismeretlen s
SzAMOTÁtól ki nem jegyzett, érdekesebbnél érdekesebb, fontosabbnál fontosabb régi szóknak
és kifejezéseknek olyan tömege tárult elém, hogy ezeket észrevétlenül, a tudomány számára
tovább is elrejtve hagynom erkölcsi lehetetlenség volt. így történt, hogy míg SzAMOTÁnak
egy-egy kétes adatát a forrásban megtalálhattam, számtalan olyan szót és kifejezést jegyez-
hettem ki, melyeket Szamota vagy nem olvasott, vagy lényegtelennek tartott s föl nem jegyzett.
Főleg az Országos Levéltárnak Urbaria et Conscripüones című gyűjteményéből lehetett és kellett

• Példa lehet erre nézve az ily módon Pótlásaim közé jutott sarfatü szó története (1. Egy régi magyar
ágyúnév c. cikkemet, Magj'ar Nyelv 1905. évf. 172 — 174. 1.).

BEVEZETÉS IX

ily módon megszámlálhatatlan sok, nyelv- és műveltségtörténeti szempontból nagy fontosságú
szót és kifejezést kiaknáznom, s ha már kiaknáztam, a szótárban közkincscsé tennem. Mikor
ennek következtében szótáram anyagába saját adataimat is föl kezdtem venni, már a szer-
kesztés munkája közben is nagy kedvet éreztem arra, hogy néhány, SzAnoiÁtól nem használt,
érdekesebb kéziratban és nyomtatott gyűjteményben is tovább kutatgassak, s igy szerzett
fontosabb adataimat a szótár eredeti adalékai közé rendre be is iktattam. Ezt a legin-
Mbb alkalmi böngészést nem hagyhattam abba a szótár nyomása alatt sem, s minthogy
kétségek ilyen természetű munkában a szedés javítása közben, sőt az ivek lezárásának utolsó
pillanatában is * sűrűn támadnak, az adatoknak ekkori ellenőrzése is folyton csak szaporította
saját hozzájárulásaimat Szamota gyűjteményéhez. így történt aztán természetesen, hogy a
nyomtatás előhaladtával némely betűnek cikkei olyan új idézetekkel is gyarapodtak, melyek
a már megjelent füzetek vagy kinyomott ívek szavainál is fölhasználhatók lettek volna,
melyeket azonban ezen szavakra nézve már csak egy épen e miatt is szükségessé vált füg-
gelékben, a Pótlások és jAvíTÁsoKban értékesíthettem.** Számos esetben már azért is hiány-
zania kell valamely idézetnek a megelőző betűk szavainál, mert az illető adat a könyv nyom-
tatása folyamán már ama betűk megjelenése után került csak nyilvánosságra.***

Azonban minden szemrehányás megelőzése végett ki kell jelentenem, hogy vala-
mint Szamota adatai sem teljes Jciaknázásai a tőle Jcutatott forrásoknak^ f ynég kevésbbé
lehet az én önként és legnagyobb részt alkalmilag gyűjtött adalékaimat az illető gyűjtemények
teljes-tökéletes földolgozásának tekinteni. Forrásaink teljes kiaknázása a szó igazi értelmében
lehetetlen is, s ha csupán azon néhány gyűjteményt is, amelyből magam jegyezgettem, ily
teljességgel akartam volna kimerítni, nem tíz, hanem húsz-harminc évig kellett volna a szótár
megjelenésére váratnom. Mikor láttam, hogy böngészeteim már is igen lassítják szótáram
előhaladását s késleltetik befejeződését, úgyszólván erővel kezdtem magamat minden további
gyűjtéstől visszatartani, s nem egyszer tettem félre magam elől egy-egy forrást, melyet ha
olvasgatni kezdek, újra el kellett volna merülnöm a legbecsesebb ismeretlen adatok kiakná-
zásába s szótáramat akár örök időre sem fejezem be.

A magam gyűjtése tehát csak önkéntes, vagyis inkább önkéntelen megszerzése Szamota
adatainak, melyek, mint mondám, bár parányi csöppjét teszik is nyelvtörténetünk kimeríthe-
tetlen tengerének, mégis magukban, az én szerzelékeim nélkül is jelentékeny szótári gyűj-
teményt alkothaitak volna. Hogy mi és mennyi az én hozzájárulásom, azt a szótár hasz-
nálója a forrásjegyzék figyelembe vételével észre fogja venni,f f csak annyit jegyzek itt meg,
hogy míg Szamota, mint történettudós, a XVI — XVII. századi iratokból már inkább csak a művelt-
ségtörténetileg fontos szókra és kifejezésekre vetett ügyet (a régibb oklevelek adataiban a
közönségesebb, kevésbbé fontos szók történetére, első előfordulásaira is nagy figyelemmel
volt) : addig én kiegészítő gyűjtésemben a nyelvtörténet minden mozzanatára s így sokszor
olyan aprólékos részletekre is gondot fordítottam, amelyek csak a nyelvbúvárra nézve bírnak
érdekkel.fft

Lassította a munka szerkesztését több más körülmény is. Mindenekelőtt az, ami bizo-

* Erre nézve 1. föntebb már említett cikkemet : Egy régi magyar ágyúnév, Magyar Nyelv 1905. évf. 172.
■** Vö. Századok 1905. évf. 280, fölkelö-zálog alatt.

*** L. pl. a Magyar Nyelv 1905. évf.-ból idézett adatokat, melyek egy részét a szótár utolsó betűiben
még fölhasználhattam, míg más részüknek már csak a függelékbe lehetett jutniuk.

t Hogy mennyire nem aknázta ki teljesen Szamota a tőle idézett forrásokat, annak bizonysága lehet
a pannonhalmi apátság 1211-iki oklevele, melynek magyar anyagát azóta Erdélyi László a Nyelvtud. Közle-
mények XXXIV. kötetében kimerítően ismertette (388—416. 11.).

tt Az egész szótár 40 — 42 ezerre tehető idézeteinek körülbelül negyed részét mondhatom magaménak.
ttt A tisztán nyelvi érdekíí adatok közt pl. az el-, ki-, meg- stb. igekötös igék csaknem mind a saját
gyíijtésem alapján kerültek a szótárba, a Pótlások között pedig alig egy-két idézet való már Szamota
hagyatékából.

Magyar Oklevól-Szótár. II

X BEVEZETÉS

nyara növelte a szótár megbízhatóságát, hogy az adatok legnagyobb részének összegyűjtésén
kívül, anii Szamota fáradságának a gjümölcse, a szerkesztésnek minden de minden munkáját
egymagam végeztem. Csak az adatok sokszorosítását bíztam részben idegen kezekre, de
ezeket a másolásokat is az utolsó betűig és vonásig egybevetettem az eredeti kijegyzésekkel,
a felelősség tehát ezekért is engem terhel, jobban mondva ezeket is a magam kezeírásának
tekinthetem. A szedés ja\átását is az első betűtől az utolsóig egyedül végeztem, s ez volt
munkámnak legfárasztóbb, legkeservesebb része. A nyolc százados nyelvi fejlődést tükröző
adatok rengetegében nem századról századra, hanem oklevéhről oklevélre, sőt idézetről idézetre
változván a helyesírás, a szedés javításának úgy szólván betűről-betűre kellett haladnia, s
minthogy a legteljesebb hűséget és pontosságot tartottam kötelességemnek, ez a rettenetes
munka, a hány hasábot számlál a könj^, csaknem ugyanannyi órámnak szakasztotta gyümöl-
csét. A kétes adatok legnagyobb részét magam kerestem elő, a magam szemével néztem
utánuk. Sok fejtörést, utánajárást kívántak Szamota forrásjelzései is, melyek nem egy esetben
a fölismerhetetlenségig voltak rövidítve, úgj^hogy némeljiiket hosszas, eredménytelen kísérle-
tezés után egy-egy szerencsés ötlettel tudtam végre is megfejteni.* A munka lassúdását leg-
nagyobb mértékben az a körülmény okozta, hogy a szerkesztői működésem harmadik évében
megalakult akadémiai Szótári Bizottság előadójává s ezzel az új Nagy Szótár munkálatainak
vezetőjévé választott, mely tisztemhez időm legjavának fölhasználása vált szükségessé.

Az Oklevél- Szótár szedéséhez ily körülmények között 1901 szeptemberében foghatott a
nyomda, s az első füzet (1 — 5. ív) 1902 november havában jelent meg,** míg a munka teljes
kiadása több mint negyedfél évig váratott magára.

A munka füzetekben jelenvén meg, ilyen részeiben tudósainknak már évek óta kezén
forog, s nyelvészeti kutatásokban elég sűrűn történt reá hivatkozás is. Ezért a X. füzet
megjelenése után, 1904 október havában azzal a kéréssel*** fordultam az Oklevél-Szótár
olvasóihoz : legyenek szívesek szótáramra vonatkozó észrevételeiket, kifogásaikat valamely
tudományos folyóiratban mielőbb közzétenni, vagy pedig egyenesen velem közölni, hogy a mű
függelékében (« Pótlások és javítások ») az észrevett hibákat mindjárt helyre is igazíthassam s a
szótárt ezzel értékesebbé tehessem. Az anyag nagyságánál és sokoldalúságánál fogva éreznem
keUett természetesen, hogy, amitől egyetlen szótáríró sem ment, az én könyvem sem lehet
tévedések nélkül.

Kérésem eredményeként Szily Kálmán a Századok 1904. évfolyamának 8., 9. és 10.
füzeteiben mindjárt több becses helyreigazítást tett közzé,t később Takáts SándoríóI jelentek
meg a Magyar Nyelv 1905. és 1906. évfolyamában helyreigazító közlések és fejtegetések,
végül pedig « Nyelvtörténet* címmel a Századok 1906. évfolyamának 193 — 213. lapjain
ugyanő tőle egy terjedelmesebb bírálat.ff Levélben Horger Antal közölte velem sok hasznos
észrevételét, Karácsonyi János pedig már kérésemet megelőzőleg volt szíves az első füzetek

* Egy forrásjelzésnek értelmét máig sem tudtam megállapítani («T. A.») ; egyet pedig («U. I.») csak
a szótár befejezése után sikerült megfejtenem, anélkül, hogy a vele jelzett adatokat ellenőrizhettem volna.

*• A többi füzetek megjelenésének ideje: II. füzet (6—10. ív): 1903 január; III. f. (11—15. ív): 1903
március ; IV. f. (16—20. ív) : 1903 április ; V. f. (21—25. iv) : 1903 május ; VI. f. (26—30. ív) : 1903 szeptember ;
VII. f. (31—35. iv) : 1903 november ; VIII. f. (36—40. ív) : 1904 január ; IX. f. (41—45. ív) : 1904 március ;
X. f. (46—50. ív) : 1904 május ; XI. f. (51—55. ív) : 1904 november ; XII. f. (56—60. ív) : 1905 április ; XIH. f.
(61—65. ív) : 1906 február. A XIV. füzet utolsó (70.) íve ez évi május 4-én, a szótár befejező, 76. íve pedig
május 26-án kapta meg az imprimatur-t. Ezt egjTészt a források használatának magj^arázatáúl, másrészt
azért jegyeztem föl, mert a sajtó egyszerre több füzet borítékát nyomván ki, némely füzetek külsején hibás
(régebbi) évszámot alkalmazott.

••• Megjelent a Magyar Nyelvőr, Századok és Akadémiai Értesítő 1904. évi októberi füzetében és az
Egyetemes Philologiai Közlöny ugj'anezen évfolyamának 790. lapján.

t Rájuk vonatkozó észrevételeimet 1. a folyóirat 1905. évfolyamának 186—187. és 280—281. lapjain.

tt Erre vonatkozó válaszomat lásd a Magyar Nyelvőr XXXV. kötetének 145—155. és 193—206. lapjain.

BEVEZETÉS XI

néhány tévedésére figyelmeztetni, s ugyané lekötelező figyelemben részesültem Pungur Gyula
részéről is egy természetrajzi értelmezésre vonatkozólag. Az így nyert figyelmeztetéseket,
valamint a magam észrevette hibák helyreigazítását a könyv függelékében találja az olvasó,
az előbbieket természetesen oly módon és csak annyiban, ahogyan és amennyiben elfogad-
hatóknak tartottam.

íme szótáram története. Lényegtelennek látszó részleteket fog talán egyik-másik olvasó
találni bennük, de én ügy érzem, hogy mindezt el kellett mondanom, mert a műről igazságos
ítéletet a tudományos bírálat e nélkül nem alkothat.

Számot kell mármost adnom arról : miképen használtam föl a SzAMOTÁtól maradt anyagot ;
miképen aknáztam ki az adatokat; mit tartottam szótáramba, mint a Nyelvtörténeti Szótár
pótlékáha, fölvehetőnek ; hogyan jártam el a régi szók és kifejezések értelmének megállapí-
tásában ; s végül meg kell az olvasót ismertetnem szótáram szerkezetével, vagyis használata
módjával.

Előre bocsátom és hangsúlyozom, hogy a szótár, amint az olvasó előtt áll, egész szerke-
zetével, minden értelmezésével, fölvilágosításával és egybevetésével az én munkám, Szamotáó
csupán az adatok legnagyobb részének kijegyzése s azon észrevételek, melyeket mint Szamota
jegyzetét («Szam. jegyz.») mindenkor külön megjelöltem.* Az adatokbeli hibák, amennyiben
az adat Szamota gyűjtéséből való s magam ellen nem őrizhettem, a gyűjtőt, minden egyéb hiba
és tévedés engem terhel.

Az anyag" kiaknázásának elvei. A SzamotáíóI hátrahagyott rendezetlen nyersanyagnak
kiaknázásában főelvem volt : csak azt venni föl szótáramba, ami a Nyelvtörténeti Szótár
kiegészítésére és helyreigazítására, illetőleg a Nyelvtört. Szótárbeli szóanyag történetének
nagyobb megvilágítására és helyesebb értelmezésére szükségesnek és fölvehetőnek mutat-
kozott. E szempont szigorú alkalmazása, képzelhetni, mennjdre óvatossá és lassúvá tette
amúgy is aprólékos, vesződséges szerkesztői munkámat.

Ami az anyag fölhasználásában követett eljárásom részleteit illeti, mindenekelőtt azt kell
kiemelnem, hogy szótáramat a régi magyar szók^ világosabban mondva fogalomszók gyűjtemé-
nyének tekintettem, s ennélfogva belőle a puszta neveket^ vagyis a tulajdonneveket^ mint ilyeneket
kirekesztettem. Ezt nemcsak azért tettem, mert a Nyelvtört. Szótár is a fogalomszók tárháza kívánt
lenni s mert Szamota gyűjtése is ilyen irányú volt s maga is csak a régi közszók gyűjteményének
egybeállítását tűzte volt ki föladatáiU **, hanem azért is, mert a neveket mint ilyeneket, főkép
különböző népvándorlási rétegekből alakult országunkra és sokféle nemzetiségből összeverődött
népünkre nézve, nem tartom a szókincs olyan szerves elemeinek, mint általános fogalmaink
kifejezőit, a közszókat. Ha minden személynevet és heljnevet mint ilyent, amely Szamota
adataiban található volt, külön szóként vettem volna föl szótáramban, akkor a magyar nyelvre
nézve értelem nélküli neveknek rengetegétől nem lehetett volna az igazi szókat^ a régi
magyarság fogalmainak kifejezőit látnunk. A tulajdonnevek történelmi és hangtörténeti fon-
tosságát egyetlen nyelvész sem vonta kétségbe, de helyesen jár el a nyelvtudós, ha a neveket
tudatosan különválasztja a szóktól^ s mikor s^'otárt készít, nem vegyít ebbe olyan elemeket,
melyeknek tárgj^alása külön weüeskönyvbe (onomasticon), illetőleg a történeti hangtanba való.***

• L. pl. a víz-kelet értelmezését, a vendég szó 1245-iki adatát stb.

" Ennek bizonyságául csak egy példát említek : a Csákvár helynév adatához Szamota csupán a í'ár-at
irta föl cimszóúl, mert nyilván csak ezen szónál akarta a kiirt helyet a szótárban idézni, Csákvár-at mint
helynevet, a tulajdonnevek egész seregével együtt, külön nem kivánta tárgyalni.

*** L. e kérdésre vonatkozólag, amit Az új Nagy Szótár föladatáról című székfoglalómban (Budapest,
Dobrowsky és Franké, 1899 és Akadémiai Értesítő X. köt., 22., illetőleg 70. s köv. 11.) kifejtettem. Az itt
fölsorolt jeles szótárirói példaképekhez csak LAROussEt említem még, aki gyakorlati célú Dictionnairc compleí
ülufitré-iét (1902) is két különálló részre osztotta, melyeknek címe : Didionnaire illustré de la langue fran^aise
és Dictionnaire illustré des noms prnpres.

n*

Xn BEVEZETÉS

Minthogy tehát föladatomul szcMr készítését tűztem ki és nem egyúttal neveskönyvét,
anélkül hogy a neveknek történelmi és nyelvtörténeti fontosságát ezzel tagadni óhajtottam
volna, természetes, hogy a hely- és személjoiévi adatok szótáramban csak annyiban szerepel-
nek, amennjáben határozott magyar közszókat tartalmaznak, s azon szók alatt keresendők,
amelyeket magukban foglalnak, Aszófő, Nyárasapát stb. stb. helyneveinket pl. külön cikkül
hasztalan keresi az olvasó e szótárban; alkotó részeiket ellenben, az apái, aszó, /o, nyáras
stb. fogalomszók alatt minden fölvételre méltó fontos adataikkal — amelyeket t. i. Szamota
hátrahagyott, vagy magam följegyezhettem — megtalálja. Épenséggel nem az volt az elvem —
mint Melich véli eljárásomból* — hogy amit meg tudtam magyarázni, fölvettem, amit nem,
kihagytam. Azon neveket vettem föl ugyanis, amelyek vagy világosan magj-ar közszók, vagy
bizonyos oknál fog\'a a maguk korában nézetem szerint ilyenek lehettek. Fölvettem tehát
kivételesen olyan neveket is, melyeknek értelmét nem tudtam ugyan megállapítani, melyekről
azonban magyaros hangzásuk és alakjuknál, valamely mai tájszavunkkal való egyezésüknél, vagy
róluk fönmaradt régi megjeg}'zéseknél fogva némi valószínűséggel föltehettem, hogy a maguk
korában közszói értelemmel is járatosak voltak. így kerültek szótáramba s kaptak ott külön
cikket pl. az Endös^ Odorvas, Osztáros személjTievek magyaros alakjuk és hangzásuk alapján,
Cséke, CseM a mai cseke tájszóval s a régi csek{-ih) igével, Renyő a mai renyődik, renyödi,
rényőzködik tájszókkal való lehetséges összetartozása révén, Thakus (1466) és Zákány a mai
tákos, zákány tájszavakkal való föltűnő egyezésüknél**. Aha pedig Anonymusnak egy meg-
jegyzésénél fogva, melyből a névnek egykori közszói használatára (<pater, vater> jelentéssel)
lehet némileg következtetni. Berettyó-t, Erdély-i — megvallom — elvemtől eltérőleg vettem
föl külön cikkekben, csupán azért, mert teljes bizonyossággal kimutatott alkotó elemeik
{berek-j-jó, erdö-\-elv) annpra elhomályosodtak már, hogy a szótár minden használója bizonyára
mai egybeforrt alakjuk szerint s nem alapszavaiknál keresné őket, azonban az alapszóknál
is megtalálja az olvasó a szükséges utalásokat. IMíndezen s más efféle köz magyar szóknak látszó
neveket tehát csak kivételképen s a köznév voltukra nézve kéteseket kétségeimnek határozott
kifejezésével iktattam szótáramba, s ha fölvételükben és értelmezésükben talán többször is
tévedtem, legyen mentségem az a körülmény, hogy neveink nyomozása terén Melich legutóbbi
nagybecsű búvárlataiig *** jóformán alig történt valami nyelvészeti irodalmunkban. És bármily
aggályossággal vetettem is a régi neveket mai magyar szavakkal egybe, már szótáram befeje-
ződése előtt is nem egyről vissza kellett vonnom nemcsak habozva tett, de olykor határozott
állításomat is, amint a függeléknek bitó, bot, buga, cseke, duda, illetőleg karácsony és poroszló
cikkei tanúsítják. A további nyomozások bizonyára egyéb ilyen szókat is idegen eredetű
neveknek fognak könyvemből magyarázni.

Szándékosan tettem a nevek közt általános kivételt keresztneveinkkel, eg)Tészt azon
okaim alapján, melyeket fönt idézett székfoglalómban f már kifejtettem. A keresztnevek
ugyanis mintegy a tulajdonnév és köznév határán állanak, természetüknél fogva minden más
névnél jóval sűrűbben fordulnak meg ajkunkon, nyelvünk természetéhez legjobban simultak,
s nagyobbára teljesen magyaros alakot öltöttek, úgyhogy tanulságos fejlődésük föltüntetését
szótáram céljához sokkal közelebb állónak tarthattam. Másrészt be akartam fölvételükkel
azon Ígéretet váltani, melyet a Nyelvtörténeti Szótár szerkesztői bevezetésükben (XVIII. 1.)

• Nyelvtud. Közlemények XXXV.134.

•• A zákány szó valamely madár jelentéssel a NySz.-ban is előfordul (1. 1. zákány alatt).
*•* L. Melich Szláv jövevényszavaink (Budapest, 1903., 1905. és a Nyelvtud. Közlemények XXXII. s kOv.
köteteiben) című nagyobb szabású munkáját, továbbá következő értekezéseit : Adatok a magyar nyelv és
helyesírás történetéhez (NyK. XXXIV. 132 — 147), «Rüus explorattdae veritatviy> (vitázó cikk a Nyelvtört.
Szótár ügyében, Nyr. XXXUI. 305 — 327) és Adatok hazánk honfoglaláskori s X — XII. századi helyneveinek
értelmezéséhez (Magyar Nyelv 1906. évf. 49—58 és 97—106).

t 24. 1., illetőleg Akad. Értesitö X.72.

BEVEZETÉS XHI

erre vonatkozólag tettek, nielylyel azonban adósak maradtak. A keresztnevek adatainak
gyűjtésére Szamota kevés ügyet vetett, azért az Oklevél-Szótár e nemű idézetei nagyobb
részben saját alkalmi böngészeteimből valók. így egészítettem ki a népnevelő {horvát, német
stb.) adatait is, melyeknek tárgyalását a Nyelvtört. Szótár (id. h.) szintén liiábau igérte.

A nevekre vonatkozólag csak azt kell még megjegyeznem, hogy a régi közszóknak
olyan -d, -di képzős származékait, melyek csupán hely- és személynevekűl szolgáltak, melyeknek
ennélfogTa közszói minőségük alig lehetett, szintén nem tárgyaltam külön cimszókként, hanem
Helyn. szárm., illetőleg Szárm. jelzéssel alapszavuk cikkének végéhez iktattam. Pl. Árpá-d,
helynevet árpá-hoz, Balog-d-ot balog-hoz, Holniod-ot, Hohnodi-t halom-hoz ; Buzad, Mogdi,
Magiidi, Mogd személyneveket Inizá-Yioz és mag-\ioz, stb.

Nagy óvatossággal kellett eljárnom a régi idegen szók fölvételében. Latin okleveleinkben,
mint tudjuk, sűrűn fordulnak elő az élő beszédből átvett nem latin szók, melyeket a kiállítók
vulgo, vulgariter stb. megjegyzés kíséretében iktatnak a szövegbe, anélkül hogy minden-
kor megmondanák : mely nemzet nyelvén járatosak azok. * Minthogy mármost a hazánkban
élő német és szláv nemzetiségek szavai is belekerültek ily módon okleveleinkbe, sokszor igen
nehéz eldöntenünk : meghonosodott szók voltak-e azok a magyarban is vagy nem. Ily esetek-
ben a merőben idegen hangzásií nem magyar szóknak fölvételétől tartózkodtam ; a magyaros
hangzásúakat pedig, ha meghonosodott voltuk valamely oknál fogva bizonyosabbnak nem
látszott, csak kétkedéssel iktathattam szótáramba. Nem vettem föl ez okból pl. a következő
adatok német szavait : 1545 : Az hauszgezindnek attam (OL. Nád. 42, «Bécsben» Szám. jegyz.).
1544 : Attam az hausz Tcnehtnek pragaba inna ualo pénzt (OL. Nád. 40). 1551 : Vramnak
slof trungot bort (uo. 42). 1358: Cum Censu terragy purugreht dicti (Zichy Okm. 111.119).
1388: Singulis annis racione redditus Purkrecht dicti (uo. rV.361). 1404: Perpetuo racione
wlgo j;?trATec/ií dicto (OL. D. 8952). 1461 : Racione redditus wlgariter porckrecht dicti (uo.
15623), stb. ** 1453 : Pro octodecim florenis auri puri hungar[icalibus] boni veri et justi pon-
deris ac vigiuti quinque denarüs Zölden [így] vocatis dedisset, vendidisset (uo. 14675, « Szakácsi,
Somogy m.» Szám. jegyz.). 1456: Cum moneta Solden wlgariter nuncupata (Pannh. 34/L,
1. HazaiOkm. n.331, «Soniogyban» Szám. jegyz.).*** Vagy a következő helyek latin szavait:
1587: Sypölczöknek az öz löwöknek bibalist attak (OL. Nád. 40). f 1544: Uöttem cisuralist
(uo. 41).tt Stb. Ezen és más hasonló latin, német és szláv szókat, bár hazai oklevelekben
fordulnak elő, nem vettem föl szótáramba, mert alig számíthatjuk őket a régi magyar szókincs
elemei közé. Nem vették föl ezeket és párjaikat idegen hangzásuknál fogva régi szótáríróink
sem, bármennyire ismeretesek és járatosak voltak is a maguk korában, legalább a műveltek
ajkán, s így érthetjük meg például, hogy míg a juhfejő helyet, juhaklot jelentő s magyaros
hangzásúvá lett esztrenga szót Molnár Albert már 1621-ben szótárba iktatja, addig ennek
eredetibb, de merőben szlávos sztronga alakjáról s bizonyos vidékeken általánosan ismert
«pásztoradó» jelentéséről fff egyetlen szótárírónk sem emlékezik meg, bár világos, hogy áz
esztrenga sem lehetett a magyarság egész nyelvterületén elterjedve.

Ezzel ellentétben, ahol szükségét láttam, fölvettem a magyar szók igazoló adataiul azon
latinnak látszó szókat is^, melyek a latin szövegben nyilván nem egyebek, mint magyar szavak-
nak latinos végzetűvé alakított, latinul ragozott másai. Pl. acones, akonem (akó), chyzmas
(csizma), divhnam, diihnas (dunyha, régebben : duhnya), haydones, haydomim (hajdú, régeb-
ben : hajdó), johagiones, iouhagionum (jobbágy, régebben : jóbágy), moharo (mohar, szövetfaj),

• Vö. Sasinek Glossarium c. cikkét, Történelmi Tár 1893. évf. 1 — 32. 1.
•• Vö. Bart^vl Glossariumában purgrecht, purkrecht, purugreht alatt.
**• Vö. ^soldin : kleine münze, aus it. soldo vom lat. solidus» Lexer.
t Vö. bibale, hibales borravaló, Bartal.

tt A. m. cutellus scriptorius, Murm. (2554. sz.) ; scalprum librarium, Bartai,.
ttt L. TakIts Sándor cikkét Sztronga cím alatt a Magyar Nyelv 1906-iki januári füzetében (22-- 29. 1.).

XIV BEVEZETÉS

nasuas (násfa. régebben : násva), stb. Sőt némely magyar sza\ninkra nem is tudok mást,
mint latin szövegbeli, latinul ragozott alakot idézni, pl. a jJcitvaria, 2J<^i'V(^'*"i'Sta és safariná-ra ;
a két előbbinek magyaros írású {jyafJiivariam, pathwariste) adataiból azonban úgy látszik,
mintha maguk az oklevél írói is éreztetni akarnák, hogy nem remekkori latin szókat alkal-
maztak.

Számot kell adnom arról is : mit és mennyit vettem föl az egyes szók igazoló adatául
SzAMOTA jegyzeteiből s a magam gyűjtéséből? A mit kérdésére voltaképen megfeleltem már
föntebb (VII, 1.), midőn elmondtam : minő céllal, mily szempontoktól vezetve kutattam át s
vetettem a Nyelvtört. Szótárral össze Szamota följegyzéseit. Szükségesnek tartottam minden
olyan adat idézését, mely a régi magyar szókincs ismeretét bármely tekintetben kiegészíti
vagy helyreigazítja : mely a ma is élő szónak legrégibb, a kihaltnak meg legkéseibb haszná-
latára fontos tanúságúi lehet ; mely rendes vagy kivételes alkalmazásmódját tüki'özi eddig
csupán szótárakból ismert szavainknak ; mely ismeretlen alakban vagy jelentésben tüntet föl
eddig is kimutatott magyar szókat.

Minthogy szótáram némely címszó alatt nag}^obb számmal, talán fölösnek is látszó
mennjiségben idézi az adatokat, szükségesnek vélem, hogy ezen általános szempontjaim alkal-
mazását néhány érdekesebb részlettel megvilágítsam, s amennjdben kívánatos, igazoljam.
Általában azt tartom, s erre szótárak forgatásából szerzett tapasztalataim tanítottak : hogy a
szótárírónak nem igen tanácsos fukarul bánni a megvilágító idézetekkel; pazarló legyen
inkább látszólag, mintsem fukar merő takarékosságból. S ha igazam van ebben általában,
még kevésbbé szabad az idézetekkel fukarkodni a régi nyelv szótárának. A szó igazi értéké-
nek, a tényleges nyelvhasználatnak megértéséhez nézetem szerint a jelentések egyszerű meg-
állapítása nem elegendő : látnunk kell, minő kifejezésekben, mely szókkal kapcsolatban, mely
fogalmakra alkalmazva használta a nyelv egyik vagy másik szavát. Nem ismeretlen a nyelv-
szokásnak az a sajátsága, hogy bizonyos szót némely fogalmakra vonatkoztatva nem haszná-
lunk, bár jelentésénél fogva ezeki-e is alkalmazható volna (pl. állatról a meghalni igét, a
töhbé szót állító mondatokban, stb.). A szótárírónak tehát, főkép a régi szókincs lajstromozó-
jának gondot kell fordítnia arra is, hogy a szók használatmódját lehetőleg minden fontos
vonatkozásában föltüntesse. Ezen elvemet megerősítve találtam a német tudós-társaságoktól
szerkesztett Thesaurus Linguae Latinae-nek azóta megjelent füzeteiben, amely mintaszerű
szótár a szóhasználat ilyen részletező, pontos és rendszeres föltüntetésének követésre méltó
példáját adja. Hogy csak egyet említsek, az aduro igénél pl. külön-külön van megállapítva
a szónak eredeti értelemben tűzről, fagyról vagy hidegségről, erős fényről, erős orvosságok-
ról, átvitten szeretetről, gyűlöletről s egyebeki-ől való használata, stb.

Hogy mármost eljárásom részleteire térjek, nagy gondot fordítottam az adatok fölvéte-
lében arra, hogy ezek a szóval jelölt dolgot tárgyilag is, és mentül több oldalról, megvilá-
gítsák. A bo7' szó némely adata pl. a bornak különféle régi kezelése és készítése módját,
az eceí-é, vaj-é, vászon-é az ecet, vaj, vászon használatát, a hal-é az étel készítését világítja
meg, a prés-é (1597) a szerszám leírását tartalmazza stb. Ezekben és hasonlókban műveltség-
vagy jogtörténeti szempont is szükségessé tette a különben eddig is ismert szó adatának
fölvételét, de több példát eljárásom megvilágítására fölös volna idéznem, mert a szótár hasz-
nálója bizonyára mindenütt észre fogja venni a külön okot, amelynél fogva az adatot idézen-
dőnek vagy legalább idézhetőnek tarthattam. Némely helyeket azért vettem föl, mert a
Nyelvtört. Szótár adataihoz képest új használatkörben, eddig ismeretlen vonatkozásban, vagy
jellemzőbb és nagyobb világításban, illetőleg szólásszerű alkalmazásban tüntetnek föl egyébként
ismeretes régi szókat. Máskor azért vált szükségessé egy-egy adat fölvétele, mert az amúgy
régibb korból, pl. szótárakból kimutatott szóra, illetőleg alakra a Nyelvtört. Szótár megvilágító
idézetet vagy épen nem, vagy csak egyet-kettőt idéz. Olykor azért idézek egy-egy késeibb
adatot, mert a NySz. az illető szó életét csak a XVI. vagy XVII. századig bírja kimutatni.

BEVEZETÉS XV

Némely közönségesebb szóra kevésbbé régi adatot azért vettem föl pl, mert benne a szó
személynévül van használva s a köz magyar szóknak nevekúl alkalmazása néplélektani szem-
pontból fontos és érdekes jelenség. Ez okból talál az olvasó némely közönségesebb szavakra,
mint ér, erdő, falu, föld, ház, hegy, Tcő, patak, sziget, íít, vár stb. egész tömeg idézetet,
melyek egy részének szorosan vett nyelvtörténeti fontossága nincs ugyan, de a helységek,
határrészek elnevezésében kifejeződő észjárásnak érdekes régi nyilvániűásai s így fölvételük
bizonyára nem volt szükségtelen. Olykor csak azért idéztem több adatot, hogy a szónak
gyakori használatát tüntessem föl. Hogy a szó alakjának és helyesírásának fejlődését tükröző
adatok nyelvészeti szempontból fontosak, nem kell bizonyítanom.

Mindezen általános és részletes szempontok természetesen nem csak a SzAMOTA-féle
adatok kiaknázásában, hanem a magam gyűjtésében, illetőleg a magam gyűjteményének
fölhasználásában is irányadóim voltak. Mind a Szamota, mind a magam gyűjtését lehetőleg
teljesen kiaknáztam, vagyis csaknem minden idézet valamennjd olyan címszó alatt megtalálható,
amelyre nézve valamely szempontból, a NySz. adataihoz képest, használható volt.

De bármily nagy figyelemmel, bármily elmélyedéssel olvastam is a magam használta
régi szövegeket, s bármüy behatóan \1zsgáltam is át Szamota gyűjtését, bizonyára rajtam is
nem egyszer teljesült a gyűjtőknek az a közös végzete, hogy egy-egy közönségesnek látszó,
de nyelvtörténeti szempontból talán annál fontosabb szó vagy kifejezés el-elsiklott szemem
elől. Ezekkel a legközönségesebb szókkal és szólásokkal úgy vagyunk, mint a levegővel:
benne élünk és mozgunk, anélkül hogy éreznők és gondolnánk reá.* Szerencse, hogy
néhányát az ily okból kimaradt szóknak és szólásoknak utóbb idejekorán mégis észrevettem
s a «Pótlások» közé beiktathattam.** A végleg észrevétlenül maradtakért, akinek szeme
mindent meg bír látni, az dobja rám az első követ.

Arról is számot kell adnom, hogy a régi szókincs e szerény gyűjteményében mit vettem
föl külön címszónak? Már föntebb (XI. 1.) kifejtettem, hogy szótáramat csak a közszók, az
úgynevezett fogalomszók gyűjteményének terveztem. Midőn tehát az adatok régi kifejezéseit
vizsgáltam, szorgosan meg kellett latolnom : mit lehet a régi jelzős, illetőleg jelzői kifejezések
vagy összetételes elnevezések közül külön, önálló fogalomnak, általános értékű szónak tekinteni?
E kérdést a rendelkezésem alá került szórványos, olykor magukban álló adatokból sokszor
nem lehetett teljes biztossággal eldöntenem. Aki több adatot ismer az itt gondolt ritkább
kifejezésekre, akinek ezek általános, önálló fogalom-értékéről saját kutatásai alapján biztos
tudomása lehet, az szótáramnak ebbeli tévedéseit, illetőleg határozatlanságát is heljTe fogja
majd igazíthatni. Mert az efféle jelzős, jelzői és összetételes régi kifejezések nem hiányoznak
az Oklevél-Szótárból, sőt valamennyi alkotó elemük címszava alatt, tehát több helyen is
megtalálhatók ; csak külön cikk, külön címszó nincs nekik szentelve, mert helyesebbnek
tartottam önálló fogalomnak nem tekinteni azt, ami annak biztosan nem mondható, mintsem
olyan külön fogalmak ismeretét fogni rá őseinkre, melyek az ő lelkük világában külön sohasem
éltek. Hogy egy-két példát említsek, vájjon külön fogalmaknak kellett volna-e néznem a
kőhordó út, terhes lit kifejezéseket, amelyeknek adatait bizonytalanságomban a köhordó,
terhes és út címszók alatt idézem ? Vájjon az egyetlen 1501-iki adat köz tnezö-je önálló
műveltségtörténeti fogalmat rejt-e? A szintén egyedül álló 1336-iki adatból: «cum cellario
deserto quod vokpijnche nominatur» — következik-e talán, hogy eleink minden elhagyott
pincét vakpincének neveztek? Kétségtelen adataim vannak ugyan a XVHI. századból arra,
hogy a boszorkányokat régen széjjasszony-nak is nevezték, s meg is találja olvasóm e szót

* Vö. «A legújabb Magyar és Német Kézi Szótár» cimü ismertetésemet, Magyar Nyelv 1905. évf.
311—312. 1.

•* így lettem pl. csak utólag figyelmessé az elneveti magát kifejezésre, amely nincs meg a NySz.-ban ;
így jártam a nagyin is közönséges adta-teremtetté-vel ; s a nem-adhatójá-t sem veszem észre adataimban, ha
Lehr a Magyar Nyelvben (II. 36) külön cikket nem ír róla.

XVI BEVEZETÉS

ilyen jelentéssel a szótár Pótlásai között ; de fölvehettem volna-e a szépasszony {= boszorkány),
címszót az egyetlen 1394-iki adat alapján is, melyet a főrész asszony és széjj cikkében
találunk: «Dominas Zypazzon et Hewlgazzon», mikor e helyen kedveskedő elnevezésnek
kell tartanunk"?* Bizonyos, hogy a külön cimszók, az önálló fogalmak megállapítása dolgában
következetlenségeket is találni szótáramban. De melyik szótáríró tudna ilyenekben végig
következetes maradni ?

Az Idézetek jellemzése. Az idézetekről, melyeknek pontos korhatárait az 1055. és
1799. évek teszik, még el kell egyet-mást mondanom.

SzAMOTA adatai közül a nagyobb rész, vagyis az oklevelekből valók — melyekről köny-
nyebb idézhetőség végett szótáramnak a jj«rí(? j?oííori az OKLEVÉL-SZÓTÁR nevet adhattam
— amint számtalan utánanézésből meggyőződtem, hívek és pontosak, s ha hiba itt-ott elő-
fordulna bennük, az nem lehet több, mint amennyi a leggondosabb, legmegbízhatóbb gyűjtőn
is megeshetik. Már a későbbi, XVI— XVII. századi forrásokból, urbáriumokból, levelekből s
egyéb iratokból, nem találtam kijegyzéseit a legkisebb részletekig pontosnak, de megbíz-
hatóság tekintetében ezek is jóval fölötte állanak azon közléseknek, melyeket más történet-
íróinktól birunk s melyeknek nyelvi pontatlanságaival A nyelvemlékek közlése módjáról cimű
akadémiai fölszólalásomban foglalkoztam.** Egyes ilyen adatait, ha miben kétségem támadt,
eredetijükkel egybevetvén,*** a későbbi betűk alatt nem egyszer saját, teljesen hű kijegy-
zéseimmel cseréltem föl, s az azonos helyeknek ilyen kétféle kijegyzéseiből f mindenki lát-
hatja, minő részleteket hagyott Szamota az újabb adatokban figyelmen kívül. S valamint nem
mellőzhettem SzAMOTÁnak azon adatait sem, amelyeket némely tekintetben már eleve nem
tarthattam egészen pontosnak, s nem mellőzhettem akkor sem, ha utánuk néznem lehetetlen
volt: ép úgy rá voltam s rá van minden nyelvész azon többé-kevésbbé gyarló közlésekre
is szorulva, melyeket más történetíróink adtak ki, s melyekben sokszor igen fontos hibák,
merőben félrevezető tévedések is előbukkannak. Az ilyen közlések fölhasználásában nagy
óvatossággal jártam el : amiben fontos kétségem támadt, azt, ha lehetséges volt, az eredetiből
idéztem ; ha ehhez hozzá nem juthattam, vagy egészen mellőztem a helyet, vagy kérdőjellel
adtam kifejezést a részletek pontosságában való kétségemnek. Főkép hangtani és alaktani
szempontból hibásak az ily közlések, de a bennük előforduló becses szók miatt nagy kárnak
tartottam volna teljes mellőzésüket. A szótár forrásjegyzéke azonban minden ily hibában szen-
vedő gyűjteményről híven megmondja, hogy közlései nem pontosak, nem betűszerintiek; az
ily forrásból való idézeteket tehát a szótárforgatók mindig kritikával fogják használni. Némely
eíféle közlések megbízhatósága iránt csak később támadtak aggályaim, s innen magyarázható
az, hogy e források adatait kezdetben a kiadás, később — ahol szükségét láttam — az
eredeti szöveg alapján idézgettem. Arra is volt eset, hogy némely adatot az előző betűkben
Szamota kijegyzése szerint közöltem olyan forrásból («0L. Nád.»), amelyben, azóta történt új
rendezése következtében, a régi jelzet alapján meg nem találhattam, s később véletlenül
mégis ráakadva, az új jelzés szerint («0L. Nád. Számad.») a magam kijegyzése alapján
idézhettem. (L. a csákány és legyező szók 1533-iki adatát.)

Minthogy az adatok csaknem valamennyi bennük előforduló fontos szó alatt megtalál-
hatók, helyesen tesz a szótár használója, ha a kétesnek tetsző idézeteket a maga megnyug-

* Szipasszony Razinakereszturi Jánosné volt, Höígi/asszony pedig Bikszádi Petemé, kik a vasvári
káptalan előtt bizonyos örökrészeiket nagybátyjukra ruházták át (1. SoprOkl. I. 518 — 519).

•* L. Magyar Nyelvőr 1906. évf. 62—74. 1.

••• Ahol saját megjegyzésemül [igy]-et talál az olvasó, azon helyeknek mind magam néztem utánuk.
Minden egyes adatot, sajnos, lehetetlen volt ellenőriznem.

t Vö. pl. a fogyatkozás és ütü-óra idézetét ; amaz SzAMOTAtól, ez tőlem való. Epigy van a dolog a
cikkely és szakasz 1683-iki idézetével, stb. L. még a «Pótlások és javitások>^ között a gárda-fa, gerendely,
gomolya stb. szóknál olvasható helyreigazításokat.

BEVEZETÉS XVII

tatása végett a többi címszók alatt is fölkeresi ; a hátrább levő betűknél ily úton sokszor a
mindenben pontos eredeti szöveget is meg fogja találni.

Ami SzAMOTÁnak XVI — XVII. századi idézeteit illeti, általában azt tapasztaltam, hogy a
kijegyzett helyekből egyes szókat, sőt néha hosszabb szövegrészeket is kihagyott, anélkül
hogy a kihagyásra az olvasót figyelmeztette volna. Néha meg ugyanazon urbáriumnak vagy
egyéb iratnak egymástól messzebb található magyar szavait összefüggésükből kiszakítva
jegyezte egymás mellé s közéjük pontot vagy pontosvesszőt rakott (1. pl. a halom 1368-iki
s a fegyverderék 1490-iki idézeteit). Magam a saját eredeti kijegyzéseimben nem követtem
ezt az eljárást, hanem a régi szöveget mindenben híven és pontosan közlöm, a közben tett
kihagyásokra pontokkal . . . figyelmeztetek s az eredetinek betűalakjait is lehetőleg meg-
tartom. Csupán az y-iól hagytam el Szamota példájára a jelentőség nélküli két pontot, mint
Nyelvemlékeink című munkámban is, és nem tettem különbséget az s betűnek régen is meg-
különböztetés nélkül használt f és s alakja között.

Itt említem meg a saját gyűjtésű adataimban előforduló e betűt, melylyel a régi,
XVII — XVni. századi iratoknak egy sajátságos e alakját (e?) akartam föltüntetni.* E betű-
alakot eleink olyanformán vethették, hogy az e-nek fölfelé induló szárát a rendesnél maga-
sabbra fölkanyarították, úgyhogy a betű horga fölött csaknem tompa ékezetnek látszik;
azonban nem külön álló ékezet ez, hanem az e fölmenö szárának csak folytatása.** E betű-
alaknak megfigyelésem szerint semmi külön helyesírási értéke nincs. Ezt a külön jelentőség
nélküli betűalakítást látom én a Bécsi és Müncheni Codex sokat emlegetett é betűjében is,
amely a rendes e-vel, mint tudjuk, szabálytalanul váltakozik, amelynek azonban nézetem
szerint semmi külön helyesíi-ási értéke nincs, úgyhogy ezentúl csupán a pontozott é-t, a zárt
e és hosszú é jelét tarthatjuk az említett két codex említésre méltó helyesírási sajátságának.

A kis és nagy kezdőbetűt is igyekeztem kijegyzéseimben megkülönböztetni egymástól ;
ezt azonban némely betűkre nézve egj^ormaságuk miatt következetesen lehetetlen volt végTe-
hajtanom és fontossága is kevés a különbségtételnek, mert a régiek maguk is egészen rend-
szertelenül használják a kétféle kezdőbetűt. Nehézséget okozott sokszor az ö hang meg-
különböztető jelének hű föltüntetése is, minthogy ez majd világosan '-nek, majd fordított
vesszőhöz ('), majd a röxiá magánhangzó jeléhez ("), majd ékezethez (') hasonlónak látszik.
Ez utóbbi három jel közül néha alig lehet megállapítani, melyikkel van dolgunk a kéziratok
folyó írásában.

A források jegyzékében Szamota valamennyi kútfője föl van tüntetve. Amely forrás
ismertetésében az ő neve említve nincs, az abból való adatok mind az én gyűjtéseim.

A levéltári jelzeteket legtöbbnyire meghagytam azon alakban, amelylyel Szamota idézte ;
ami változtatást rajtuk tettem, az csak nagyobb világosság kedviért történt. Azon nyomtatott
forrásokat, melyek a Nyelvtört. Szótárban is idézve vannak, részint a Szamota, részint a
magam rövidítése módjával úgy idézem, hogy a jegyzék nélkül is könnyen fölismerhetők
legyenek.

Az ugyanazon oklevélből vagy egyéb iratból való Szamota-íóIo adatokra nézve a szótári
cikkekben található sorrend nem jelenti föltétlenül az eredeti sorrendet, minthogy ezt a
különálló kijegyzéseken Szamota nem tüntette föl.

Némely idézetek magyar szavai mellett, vagy forrásjelzete után Szamota jegyzeteként
(Szám. jegyz.) egy-egy helynevet is talál az olvasó. Ezek nyilván vagy azt teszik, hogy az
illető oklevél szövege melyik helységxe vonatkozik, vagy azt, hogy hol készült, honnan
való a kézirat. Ily megjegyzéseket csak szükség esetén tett Szamota, s ahol a szó divatja

• Előfordul pl. az OL. Instr. 42 és OL. UC. 3132 jelzetű iratokban, BorsodmnJk.-ben stb.
•• L. erre nézve pl. a Gröber Grundriss der romanischen Philologie c. munkájában (I. 160. s köv. 11.)
közölt régi betüalakokat.

Magyar Oklevél-Szótár. "^

XVIII BEVEZETÉS

vidékére vagy elterjedésére nézve fontosak voltak, közlöm is ez észrevételeket. Hasonló okból
a magam gyűjtötte adatoknál is gyakran megjegyeztem az irat készülése helyét.

Amely idézet forrásául két külön jelzet van és-sel kapcsolva, az azt teszi, hogy az illető
hely mind a két forrásban betűről-betűre úgy fordul elő, anélkül természetesen, hogy a két
irat egyébként is föltétlenül egyező volna egymással. (L. pl. inz alatt az 1476-iki egyik idézetet.)

Amely eredeti levéltári jelzet után lAe\ (ritkábban w.-vel) nyomtatott gyűjteménjTe is
van hivatkozás, azt teszi, hogy az oklevél vagy irat az illető helyen már közzé van téve;
az idézet hiteles alakjául azonban szerintünk a mi kijegyzésünk tekintendő. A mi idéze-
teink s a megjelent gyűjtemények szövege között némelykor nagyobb eltéréseket fog az
olvasó találni, s ez is csak azt bizonyítja, mennyire nem szabad a nyelvésznek a szöveg-
kiadványokban föltétlenül megbíznia.

Ez óvatosság szükségének érdekes tanúságául az említett fölolvasásomban található
esetek után itt csak egy tanulságos példát akarok fölhozni. Az AnjouOkm.-ban (VI. 72) két-
szer is előfordul 1353-ból e helynév: «terra Egymihalhaza» . Végtelen örömmel olvastam e
régi nevet, mert első szavában, az egy-hen a «szent» jelentésű, rég kihalt szót (vö. egy-ház)
láttam, amelyi'e eddig az EgJcu* nevén kívül más adatunk az oklevelekből nem volt. De
örömömet csakhamar tönkretette köteles óvatosságom, amelynél fogva megnéztem magát az
oklevelet s ebben Egy helyett mind a két helyen Eg írásmódot találtam. A g fölötti jel r-es
rövidítést jelentvén, bizonyos, hogy az annyi örömmel kecsegtetett szót nem egy-nék hanem
Egri-nek kell olvasni, aminthogy egy 1343-iki oklevélben (ugyanazon oklevéltár IV. 306,
lapján) a szóban forgó földbirtok tulajdonosáról, Egri Mihályról csakugyan van is emlékezés.

A jelentés-meg'állapítás nehézségei. Áttérek a szótárak egyik legfontosabb, de egyszers-
mind legnehezebb föladatának, a jelentések megállapításának kérdésére.

E föladat seholsem ütközik annyi — sokszor leküzdhetetlen — nehézségbe, mint a
nyelvek legrégibb szókincsének magyarázatában. Olyan természetű szótár, minő e könyv,
mely a nyelv életét kilencedfél század előtti nyilvánulásaitól kezdve, történetének legrégibb
korszakain át igyekszik megvilágítani, a történeti kutatásnak minden téren való legelőhala-
dottabb állapota meUett mutathatna föl csupán kielégítő sikert ; a régi szók jelentésének
szabatos megállapítása ugyanis jóformán csak a műveltségtörténeti nyomozások befejezése
után volna egy-egy ilyen szótárban lehetséges. Ámde a mi tudományos irodalmunkban épen
e nyomozásokat lehet legkevésbbé befejezetteknek tekintenünk, annyira, hogy meg kell elé-
gednünk azzal, ha az Oklevél-Szótár a kutatásnak sok dologra nézve csupán anyagot tud
adni, anélkül hogy maga kész eredmények, szabatos magyarázatok nyújtására vállalkozhat-
nék. Az adatok végérvényes magyarázatát minden részletre nézve nem is tekinthettem föl-
adatomnak. Az adatok legnagyobb részét ugyanis nem magam gyűjtöttem, úgy kaptam készen
azon megbízással, hogy szótárrá szerkeszszem. Ezen idegen anyagnak egy részét alaposan
megmagyaráznom csak akkor lehetett volna, ha forrásaihoz könnyű szerrel hozzáférhettem
volna. Már pedig a SzAMOTA-féle kijegyzések valamennyijének utána néznem nemcsak az
anyag óriási tömegénél, hanem már azon körülménynél fogva is lehetetlen volt, mert egy
részüket a gyűjtőtől használt jelzetek alapján egyáltalában nem lehetett megtalálni, vagy csak
hetekig tartó böngészéssel juthattam volna egy-egy adatnak nyomára, maga Szamota pedig
a szók jelentésére nézve úgyszólván semmi magyarázatot, fölvilágosítást nem hagyott hátra.
Némely szók továbbá eleddig annyira ismeretlen dolgok nevei voltak, hogy a megvilágítá-
sukhoz szükséges kulcsot hosszas időt kivánó külön levéltári kutatások mellett is csak a
szerencsés véletlen adhatta volna meg. Minthogy e műveltségtörténeti nyomozásokra magamat
hivatottnak nem éreztem és minden részletre nézve szakemberektől sem nyerhettem volna a
munka megjelenésének nagy késedelme nélkül szabatos magyarázatot: azt kellett könyvem

• Ma Hegykő = Heiligenstein, 1. OklSz., 2. egy alatt.

BEVEZETÉS XIX

fő céljának tekintenem általában, hogy a nekem átadott tiagyhecsü régi nyelvanyagot hű,
mcijhízható^ pontos és világosan szerTcesztett szótár alakjában mielőbb közhincscsé tegyem. Értel-
mezéseket csak ott és ügy adtam, ahol és ahogyan csekély tudásommal adhattam. Minthogy
a műveltségtörténeti szók nagyobb részének értelmét nem állt módomban saját nyomozásaim
alapján határozni meg, be kellett érnem az egykorú szótárak s a Nyelvtörténeti Szótár magya-
rázatainak átvételével, már csak azért is, mert ezeknek hibásságát kimutatva nem láttam s
mert helyességükben magamnak nem lehetett okom kételkednem. Hiszen a nem történeti hátterű
szók magyarázatában is sok-sok kétséggel és nehézséggel kellett a dolog természeténél fogva
küzdenem, s a szótár tudományos használója jól tudja, hogy értelmezéseimet sok esetben
tisztán egyéni nézetnek, olykor csak hozzávetésnek kell tekinteni, amely megvitatásra, meg-
erősítésre, sőt helyreigazításra is vár. A szótár különféle szakbeli használóinak lesz köteles-
ségük az előttem ismeretlen értelmű szókat kellőképpen megmagyarázni, az ismereteim alapján
értelmezetteknek helyes, szabatos megvilágítását adni. Fő dolognak, mint mondám a nagy-
becsű ismeretlen anyagnak mielőbbi közzétételét véltem, hogy az minden szakbeli tudósnak
rendelkezésére álljon, hogy aztán vállvetett munkával folyton kiegészíthető és kellően helyre-
igazítható legyen. Sok ilyen részletgyűjteményt kell nekünk nyelvészeknek összeállítanunk,
míg a közzétett anyagnak minden oldalról való megvitatása, kibővítése és megvilágítása után
nyelvünk régi szókincséről emberileg tökéletes képet alkothatunk. És köszönet legyen e helyen
is azoknak, akik füzetekben megjelent szótáramat már befejezése előtt bíráló szemmel forgatva,
több hibáját eddig is helyreigazították s módot adtak arra, hogy függelékében e tévedéseket
mindjárt jóvá is tehessem.

De szótáram megértéséhez és helyes használatához ez általános tájékoztatás nem lehet
elegendő. Rá kell mutatnom a jelentések megállapítását illetőleg némely fontosabb részletekre
is, amelyek ismjerete a szótárírás szempontjából általában is érdekes, az Oklevél-Szótárnak
igazságos megítéléséhez pedig okvetetlenül szükséges.

Nagy nehézséget okoz a régi szók értelmének megállapítása olyan adatok alapján,
melyek — mint az Oklevél-Szótár idézeteinek nagyobb része — a magyar szókat nem
összefüggő magyar szövegben, hanem latin oklevelek idegen szövegébe ékelve, hely- ós
személynevekűl mutatják, anélkül hogy jelentésük megértéséhez legtöbb esetben a legcse-
kélyebb útbaigazítást nyújtanák. Már a régi név ejtésének és mivoltának a megállapítása is
igen sokszor kétségekkel jár. A régi helyesírás ingadozó, megállapodatlan voltánál fogva
nem tudjuk olykor : ez vagy az a mai szó lappang- e az oklevél magyar nevében, s nem
egyszer látunk magyar szót az adatban, amely voltaképen idegen, legtöbbször szláv tulajdon-
nevet rejt, mint ilyen tehát a régi magyar szókincs tanúságául nem tekinthető. Innen
magyarázható szótáramban az a többször előforduló eset, hogy egy-egy névnek két-, néha
többféle olvasását is lehetségesnek tartva, az adatot kérdőjellel valamennyi megfelelő szónak
tanúságaként idézem, pl. az 1539-iki Berlew nevet bélel és bérel, az 1211-iki Botus-t botos
és bötüs, Moc-ot mag és makk alatt, stb. ; másrészt innen az a még gyakoribb eset, hogy
írásánál fogva határozottan magyar szónak látszó adatot is kétkedően azonosítok valamely
mai szavunkkal, pl. az 1211-iki Boscu nevet a boszú szóval, stb. A bizonytalan olvasata régi
neveket csak a legnagyobb óvatossággal szabad mai magyar szók régi tanúságául tekintenünk.
Tudományos olvasó tehát legkevésbbé sem fog megütközni azon, hogy szótáram az ilyen
adatok magyarázatában gyakran él a kérdőjellel. E jel arra való, hogy a kutatót az adat
megítélésében óvatosságra intse, a könnyen hívestől, a könnyed véleménymondástól visz-
szatartsa.

És mennyi a kétség a világos magyar szók értelmére nézve is. Egykorú útmutatás
nélkül hogyan állapíthatja meg a nyelvész a régi szó jelentését? Kénytelen a valószínűségre
támaszkodni s föltenni, hogy a XI — XII. században is az volt a szó jelentése, ami a XV — XVI.
vagy későbbi századokban, mikor azt már szójegyzékek, szótárak, összefüggő szövegek vagy

III*

XX BEVEZETÉS

határozott útbaigazítások alapján biztosan megállapíthatni. Nem valószínű-e pl., hogy az
1211-iki és 1240 körüli szőlőmunkás jobbágynak Chomoslou^ illetőleg Comozlo nevében egy
mai tájszó van meg. a csomoszol ige, amely zúzást, különösen a szőlőnek vagy gyümölcsnek
kádban vagy csöbörben bunkós fával vagy doronggal zúzását jelenti ; sőt az sem lehetetlen,
hogy a csomoszló igenév már 700 évvel ezelőtt is, mint ma, szőlőzúzó bunkós fát jelentett
(1. MTsz.). De szabad-e az utóbbi lehetséget bizonyossággal állítani a szótárírónak ? A szer-hal
egyetlen, hézagos adata az Oklevél-Szótárban egy olyan 1587-iki forrásból való, amelyet
SzAMOTA jelzése alapján ma már lehetetlen előkeresni. Szabad-e tehát az elég fölvilágosítást
nem nyújtó adat után azt az értelmet tulajdonítani a szónak, amelyet ma egyedül Hermán
Ottó jegyzett föl Tihanyból (1. MTsz.) ? A retkes szó a mai népnyelvben, bár egyetlen szótá-
runk sem tud róla, piszkosat jelent, még pedig kézről, lábról, térdről s egyéb testrészekről.
De állíthatjuk-e vájjon teljes bizonyossággal, hogy megvolt ez a jelentése már a XVI. században
is? Ha mármost ilyen szavak mellé az Oklevél-Szótár a Tájszótár értelmezéseit veti, épen
nem akarja vele azt mondani, hogy a szónak 5 — 6 századdal ezelőtt is föltétlenül a mai
jelentése volt meg. Ily esetekben a szótár tudományos használója tudni fogja, hogy a Táj-
szótárból vagy más újabb vagy régibb szótárból átvett értelmezés nem annyira magyarázat,
mint inkább megvilágítás, útbaigazítás.

Némely sza\'unk idők folyamán a régi szótárakban följegyzett jelentését egészen elvesz-
tette s ma merőben elütő értelemmel dívik. De szótáraink s eddigi adataink alapján tudhat-
juk-e vájjon, hogy a mai jelentés nem volt-e meg a legrégibb időkben is, vagy nem fejlő-
dött-e ki néhány századdal ezelőtt már ? s ha utóbb fejlődött ki, mikorra tehető az új jelentés
föllépése ■? A töpörtö eddigi ismereteink szerint rőzsét jelentett eleinknél. De nem volt-e meg
vájjon már a XV. század közepén is a mai, átvitelen alapuló « speckgriebe » jelentése?
A folyosó betegséget régi szótáraink a mai rá^-kal mondják egyértelműnek, holott a nép
ma csúzt és orbáncot ért rajta. Mármost nem a «csúz» jelentést mutatja-e a XVII. század
végéről való adat is, amely szerint egy asszonyon három nyavalya, ütés (szélhűdés), folyosó
és orbánc is volt egyszerre.

Az is szinte bizonyos, hogy szótárirodalmunk úttörői sem voltak kevésbbé gyarlók
nálunknál, s hogy értelmezéseik olykor-olykor hézagosak, sőt talán hibásak is. A násfá-t
pl. Molnár Albert s követői csupán fülbevalónak magyarázzák, holott egyébféle ékszert is
jelentett.* A szivós-t Bod Péter Páriz- kiadásában németre egyoldalúan fordítja, mert a lueich
és biegsam szók a magyarral nagj^jában egyező latin lentus-nak csak egják árnyalatát tükrö-
zik.** A xjosztós Molnár Albert szerint a. m. pannosus, amely latin szó rongyosat, hitványát,
szegényét .jelent, amint az 1708-iki kiadás németje mondja is: «zerlumpt, űbel bekleidet».
Eg}^etlen adatunk sem lévén régi iratainkból e szótárírói értelmezés igazolására, azt kell
hinnem, hogy Molnár a latin ^rmnos?*s-sal, mint 2i pannus melléknévi származékával, a posztós-
nak egyszerűen csak melléknévképzős értelmét akarta visszaadni (vö. aqua — aquosus : viz — vizes ;
coma — comosas : haj, hajas stb.). Fölvettem tehát szótáramba kérdőjellel MA. értelmezését
is, de igyekeztem a szót etymonjának megfelelőbben és természetesebben magyarázni.

A AŐlágos magyar szóból való régi személynevek is sok gondot okoznak az értelmezés
szempontjából s csak általánosságban vagy hozzávetőleg lehet őket néha magyaráznunk. Némely
szónak ugyanis ma, sőt már régen is több jelentését lehet kimutatni s a puszta személy-
illetöleg gúnynevekben sokszor nehéz eldönteni : melyik jelentés alapján ragadtak az illetőkre.
Ily esetekben vagy a legvalószínűbb jelentést iktattam a csupán névül szereplő szóhoz (pl.
forgó, szapora, taharó-nkl stb.), vagy több alkalmas jelentését is fölsoroltam (pl. dolgos-ná\),
vagy a NySz.-ra, MTsz.-ra, CzF.-ra való puszta hivatkozással eldöntetlenűl hagytam — mert

* L. Takáts S., Századok 1906. évf. 201. 1. és Zolnai, Nyr. XXXV.147.
*• E hézagon már csak a függelékben segíthettem.

BEVEZETÉS X

eldönthetetlen is — hogy a sok közül mely jelentései voltak meg a szónak az adatOK
korában (pl. birge, foglár, pálha, vadas-nkl stb.)-

Némely személynévül szereplő régi szavainkról egyáltalában alig lehet megállapítani,
hogy minő szemlélet alapján ruházódtak az illetőkre. Miért nevezték el ezt Piníds-nak, azt
Vecsernyés-nék, amazt Féf/es-nek, ki tudná biztosan megmondani? De nem is nagy kár, ha
az eflféle neveket biztosan magyarázni nem tudjuk, hiszen nyilván nem is voltak közhasz-
nálatú szók, nem jelentettek általános fogalmakat, hanem csak alkalmi elnevezésül szolgáltak.
A NySz. épen ezért az ilyen személ;yTiévi adatok szavait sokszor értelmezetlenül is hagyta
(pl. fejszés stb.) ; magam pedig olykor megelégedtem azzal, hogy pl. az -s képzős szókat
tartózkodásból egyszerűen etymologiájuk szerint fordítottam le, ily formán: «kalodás: pedicam,
numellam habens ; mit einer schlinge», stb. Ugyanígy jártam el gyakran a fosztóképzős szavak
értelmezésében is, inl. a. nyaJcaÜan-nál: «sine coUo ; ohne hals», amely betűszerinti fordítással
természetesen nem akartam azt mondani, hogy Miklós uramnak 1447-ben nyaka ne lett volna.

Hasonlóképen vagyunk a helynévi adatok magyar szavaival is. Sok helynevünk hang-
zásánál fogva magyar szónak látszik, pedig talán csak magyarosodott alakja az őslakóktól
átvett valamely idegen névnek. Más, határozottan magyar adatokban meg nem lehet biztosan
eldöntenünk, hogy melyik magyar szót rejti a név magában, pl. hogy az 1489-iki Farkaszaya
völgynévben a farkas szó mellett a száj (v. i. zaj), száj vagy áj szó lappang-e, stb. A hely-
nevekben igen gyakori lak-oi a NySz. a «villa, domicilium ; wohnung» jelentésű szóval azo-
nosítja ; ezt azonban nem merném föltétlenül aláírni s azért magam a mai népnyelvi lok-kdl
is egybevetettem, amely két hegy közötti keskeny tért, alantabb fekvő helyet, völgyiapályt
jelent (1. MTsz.). A régi adatokban párszor előforduló s eret, patakot jelentő línkó való-
színűleg őse a mai, azonos hangzású ritkább tájszóuak, amely süppedékes, ingoványos,
mocsaras helyet jelent. Minthogy azonban a két szó azonosságát biztosan nem állíthattam,
meg kellett elégednem a MTsz.-ra való puszta utalással. S az ilyen újabb szótárakra való
hivatkozással a helynevek magyar szavaira nézve sem mondjuk azt, hogy régen is föltétlenül
olyan jelentésűek voltak mint ma.

Az sem ritka eset, hogy a régi adatban olyan szavakra bukkanunk, melyeknek ma
többféle értelmük van. Itt is kénytelen voltam eldöntetlenűl hagyni : megvolt-e a szónak
régen is valamennyi mai jelentése vagy nem, s ha nem, a többi közül melyik lehetett akkor
valószínűbb (1. pl. lanka, layikás-nkl, stb.). Néha viszont azt nem lehet megállapítani, hogy
a több jelentésű szónak melyik értelme szerepel az egyik s melyik a másik régi helynévi
adatban (1. pl. az 1. fej 1. jelentésének 1476-iki s 2. jel. 1288-iki adatát, vagy a kerek
2. jel. 1250-iki idézetét, stb.). Sőt az a nehézség is előtámadt olykor, hogy az egyalakos
szóknál nem lehetett egyelőre minden adatban megállapítani, melyik szerepel a hasonhang-
zású szók közül az egyik s melyik a másik helynévben. Ez az eset fordul elő pl. a kétféle
szék szónál, amelyek adatainak ide vagy oda tartozását csak külön történeti és földrajzi
nyomozásokkal lehetne végérvényesen megállapítani. Magam a valószínűség alapján osztottam
kétfelé az idézeteket, utalva azonban a másik szó alá tartozás lehetségére is.

Az értelmezésben követett eljárás. A szók értelmezésében a következőképen jártam el.

Minthogy szótáram, önálló értéke mellett is, első sorban a Nyelvtörténeti Szótár pótlé-
kául készült, a vele való kapcsolatot már az értelmezésekkel is föl akartam tüntetni. Amely
szó ugyanis a NySz.-ban is előfordul és helyesen van benne értelmezve, annak jelentését,
illetőleg jelentéseit e szótár értelmezéseivel magyarázom, még pedig nem az ott használt
szótári jelzéseket idézgetve, hanem egyszerűen NySz.-i téve a magyarázatok mellé. Amely
szó a NySz.-ban ismeretlen, azt vagy régibb és újabb szótárak értelmezéseivel, vagy saját
megállapításaimmal magyarázom. Amely szót a NySz. vagy egyáltalában nem, vagy az én
adataimban mutatkozó jelentéstől eltérően, vagy épen hibásan értelmez, amelyet tehát magam-
nak kellett magyaráznom, annak cikkében is mindig utalok, legalább yö.-vel, a NySz.-ra

XXII BEVEZETÉS

hogy tudhassa az olvasó : megvan-c az illető szó abban a munkábau is, amelyhez az enyém
pótlékul készült. A NySz. értelmezéseit természetesen, ahol csak szükségét éreztem, mindig
ellenőriztem is, még pedig szótáram későbbi részeiben nagyobb aggályossággal, mint az elején,
amikor ez ellenőrzés szükséges voltára nézve kevesebb tapasztalatom volt. Innen van az, hogy
sokszor a NySz.-ban közölt régi szótárirói értelmezéseket nem egyszerű NySz. jelzéssel,
hanem magukból a régi szótárakból pontosan és híven idézve találjuk az Oklevél-Szótárban,
azért, mert a NySz.-beli idézésben valami hibát vagy pontatlanságot vettem észre (pl. hátas-
Zd-nál, stb.). A két szótár kapcsolatát jelző utalás ilyenkor — ha egyébként ki nem derülne —
a cikk végén az egyszerű szedésű fö.-ben keresendő. (A vastag betűs ró'. -vei az Oklevél-
Szótár mindig a saját cikkeire utal.) Sokszor megtartottam ugyan a NySz. magyarázatát, ha
egészben véve nem volt kifogásolható, de melléje tettem kiegészítés, szabatosabb latin-német
fordítás, vagy nagyobb megvilágítás kedviért a magam értelmezését is, amelyre különösen
akkor volt szükség, ha az én adataimnak, nézetem szerint, jobban meg is felelt. így szúrtam
gyakran közbe egy-egy helyesebb latin vagy német kifejezést, néha csak szóalakot, mikor a
NySz. idézte régi szótárírói értelmezésekben valami szokatlanabb, föltünőbb alak vagy írásmód
találkozott, mert e régi szótárak latin-német helyesírásán általában nem akartam változtatni.
Olykor egyszerűen csak kérdőjelet [?] vetettem a NySz.-ból vagy más szótárból átvett magya-^
rázat mellé annak jeléül, hogy helyessége, illetőleg az én adataimra alkaluiazhatósága iránt
kétségem van ugyan, de biztosabb értelmezést nem adhatok (pl. lak-ívdl, illetőleg jobbdgy-
telek-nél, stb.). A NySz. értelmezései egy-egy szóra, illetőleg jelentésre nézve olykor több
rokonértelmű kifejezést is tartalmaznak. Ezeket nem szoktam mind idézni, csak a legszüksé-
gesebbeket s többnyire [stb.]-vel utalok arra, hogy a NySz. magyarázó szavai közül egyetmást
elhagytam. Ahol azonban megtartottam is az értelmezések latin-német rokonértelmű szavait,
korántsem akarom velük azt mondani, hogy a magyar szónak az én adataimban is valamennyi
idegen jelentésárnyalat megfelelhet ; a szótár használója maga is eldöntheti, hogy közülük
melyek födözik az adatok jelentését legpontosabban. Amely szónál nem lehetett eldönteni,
hogy különféle jelentései közül az adatok melyikében forog fönn ez s melyikben amaz az
értelem, azoknál a címszó után valamennyi jelentést együtt soroltam föl (pl. árvá-nál, nézö-
nél, stb.). A jelentések sorrendjében a fejlődés valószínűsége volt irányadóm s azért ebben
olykor a NySz. rendjétől el-eltértem (pl. hév-vü-nél, stb.). A régi adatok értelmezésében
— oly szavaknál is, melyek a NySz.-ban sem ismeretlenek — sokszor hivatkozom a Táj-
szótáiTa, illetőleg ennek egy-egy alkalmas jelentésére, anélkül hogy ez utalással — mint már
megjegyeztem — a mai népies jelentésnek régi megvoltát föltétlenül bizonyosnak akarnám
mondani (pl. tohoz-ivkl, vágő-n'dl, stb.). Épen ezért többféle jelentésű mai tájszóknál az egyes
jelentéseket nem is szoktam idézni, csak egyszerűen utalok adataim fölsorolása után a MTsz.-ra.
(pl. honcsok-nál, stb.). Amit sem magyarázni, sem megvilágítani nem tudtam, magyarázatlanul
hagytam inkább, semhogy bizonytalan, kétes értelmezésemmel helytelen útra vezessem esetleg
olvasómat. Azonban megjegyzem, hogy némely címszó után csak azért nincs értelmezés, mert
az idézet teljesen vagy annyira-mennyire maga is tájékoztat a szó jelentése felől (pl. irdos-
hirdos-nál, por-szárasztó-néd, szegy e-há.z-ná\, stb.). A szó legteljesebb megértését végűi a szó-
fejtés tenné lehetővé. Ezt általában nem tartottam föladatomnak, de aki szótáramat közelebb-
ről megismeri, látni fogja, hogy nem egy eddig ismeretlen szónak eredetére is rámutattam.

Ezek után szótáram szerkezetét kell még csak ismertetnem.

A szótár szerkezete. Az Oklevél-Szótár a Nyelvtört. Szótárban alkalmazott etymologiai
csoportosítást mellőzve, a szókat hetűrendhen sorolja föl, azzal a kivétellel, hogy az összetett
szókat, amennyiben előtagjuk is tárgyalva van, nem szigorú betűrendi helyükön, hanem
közvetetlenűl az előtag után veszi föl. E csekély eltérést a tulajdonképeni betűrendtől főleg
azon okból tartottam célszerűnek, hogy az összetétel előtagjának alakváltozatait valamennyi
összetételre nézve egyszerre, az előtag címszava után csoportosíthassam s ne kelljen őket

BEVEZETÉS XXin

az összetételek szétszóródása miatt esetleg minden egyes összetett címszónál újra ismételnem.
(L. pl. fenyő^ föld, stb.-nél.) És az előtagnál vannak aztán az ilyen összetételeknek tovább-
képzett származékai is, mint pl. szeg füves az 1. szeg összetételei közt szeg-fii után, stb. Ha
valamely összetételi előtag a szótárban külön tárgyalva nincs, annak származékait szigorú
betűrendi helyén keresse az olvasó (pl. kar-fa, kar-szék, kar-vas, 2^ó/rt-ütés, párt-ütő, stb.).
E tekintetben ugyanis nem követtem a Tájszótárnak azt az eljárását, hogy a külön elő nem
forduló előtagot (pl. e/jt'-t) rekeszben minden adat és értelmezés nélkül csak azért bocsátja
előre puszta címszóul, hogy összetételeit melléje csoportosíthassa. Abban is a szigorú betűrend
javára tértem el a Tájszótártól, hogy az igekötős igéket nem az alapige alá, hanem vala-
mennyit a maga voltaképeni betűrendi helyére állítottam. Szótáram mindazonáltal az etymologiai
csoportosítás elvét is szolgálja olyképen, hogy az összetételi utótagoknál valamennyi velük
alkotott összetétel föl van betűrendben sorolva, amelyek t. i. a könyvben tárgyalva vannak ;
e szerint az alapigéknél is minden igekötős származékaikra megtaláljuk az együttes utalást.
(Pl. fa alatt : vö. ábrahám-fája, ahroncskötö-fa, akasztó-fa, stb. stb. ; ad-núl : vö. be-, el-, elő-,
föl-, ki-, megad stb.) Ez utalásoknak a nyelvészre nézve hasznos voltát szükségtelen igazolnom.
A Pótlások és javítások című függelékben, minthogy itt az összetételek előtagjai magukban
legtöbbször elő sem fordulnak s a csoportosítható összetételek is ritkábbak, a kivétel nél-
küli, teljes betűrendet alkalmaztam.

A szótár cikkei általában a következőképen vannak szerkesztve :

CÍMSZÓ, alakváltozatok : [értelmezés]. Keltük sorrendjében, előre
bocsátott évszámmal az adatok (utánuk rekeszben a forrás jelzése). [Helyn. szárm.
vagy pusztán Szárm. jelzéssel szögletes rekeszben a szónak olyan, többnyire
-d képzős származékai vannak fölsorolva, melyeknek közszói minőségük alig
lehetett, hanem csupán hely-, illetőleg személynévül szolgáltak,* pl. árpa alatt
Árpá-d, hn. ; balog alatt Balog-d, hn. ; Míhály-nál Miháldi, hn. ; ma^'-nál Mogdi,
Magudi, Mogd stb. személynevek. Számtalan cikk végén Fö.-vel, vagy e nélkül
fölvilágosítások, utalások vannak a szó jelentésére vagy eredetére s hivatkozások
egyéb szótárakra vagy szakmunkákra.] [Vö.-vel utalás magára az OklSz.
cikkeire.]

Ez általános szerkezetről meg kell jegyeznünk a következőket.

a) A címszók ma is élő szavaknál rendszerint mai köznyelvi alakjukban vannak fölvéve,
pl. esztergályos (régen esztergáros), gyantás (régen gyantáros), keselyű, körte, stb. A címszó
tehát nem jelenti föltétlenül azt, hogy a szónak azon alakját a régiség is ösmerte már.
A címszó utáni alakváltozat kizárólag az adatokban mutatkozó régi ejtést tükrözi ugyan, hogy
azonban maga a címszóbeli alak megvolt-e régen is avagy nem, azt az olvasónak a cikk
adataiból magának kell megállapítnia. Amely szónak tájnyelvi fejlődés következtében, vagy
nem egészen azonos eredetből való származásnál fogva egymástól erősebbeu elütő változatai
vannak, azokat — kölcsönös egymásra utalással — többnyire külön-külön tárgyalom (pl. András,
és Endre ; csúcsa és szúca ; lápa, lápás és vápa, vápás ; osztováta és szátyva stb.). A teljesen
elavult szókat legvalószínűbb ejtésük szerint és általánosabb vagy eredetibb régi alakjuknál
találja meg az olvasó (vö. szarm, braszlai, stb.). Azonban megjegyzendő, hogy sem a cím-
szókban, sem az alakváltozatokban nem a régi írásmódot, hanem a régi ejtést kell az olvasónak
keresnie ; szótáramban tehát olyan régi helyesírási alakokat, mint chopo (csapó), her (ér),
nog, nogy (nagy), zaaz (szász) stb. stb., sem címszóiU, sem alakváltozatúi nem fog az olvasó
találni. Ellenben a határozott ejtésmódnak néha olyan változatát is megtalálja utalásképen,
amely szótáramban, igazoló adatok hiányában, címszóul fölvehető nem volt ugyan, amelyet
azonban a nyelvész vagy a szókincsünkben jártasabb más olvasó egyéb szótárakból való
tudomása alapján az OklSz.-ban is kereshetne, pl. landis a NySz. miatt (nálam különben
londis) ; turbuk a MTsz. tnrbuk-háló-ja. miatt (nálam turbók) ; Vazid, mai általános, bár hibás
ejtése miatt (nálam a voltaképi helyes olvasattal Vászol) stb. Ily dolgokban, t, i. a címszó

• Vö. fönt XIII. 1.

XXIV BEVEZETÉS

megállapításában bizonyára következetlenségek is vannak könyvemben; egy azonban bizonyos,
hogy az olvasó benne — hacsak véletlen gyarlóságból egy és más ki nem maradt — minden
határozott régi ejtésű alakot meg fog a maga helyén találni, a tárgyaló cikkre való utalással.
Sőt, ami szótári munkában elkerülhetetlen, olyan utalások is előfordulnak az OklSz.-ban,
amelyeket pusztán a mai helyesírási változatok tettek szükségessé (pl. «utca, 1. ucca», « vályú,
1. válú» stb.). S hogy az ilyen utalások a szótárban mennyire szükségesek, azt a Tájszótár példá-
ján tapasztaltam, amelyben ezek híjánál fogva az általános szómútató megjelenéséig csak az
találhat meg mindent, aki valamennyi szóra és szóalakra emlékezni képes. Magától értődik,
hogy az én pontosan utaló eljárásommal a fölösleges szómutató szerkesztését akartam elkerülni.
Á címszó melletti kérdőjel rendszerint arra figyelmeztet, hogy az illető szónak az adatok-
ban való előfordulása általában kétséges (pl. acsa-nál, á^ár-nál stb.). Ahol e kétség csak
egy-egy adatra vonatkozik, ott azt az idézet megfelelő szava után külön fejeztem ki (pl.
hot-i\ak 1184-iki idézetében, stb.). Ez utóbbi fajta esetekben természetesen nem ismételgettem
aggályomat az egynemű idézetek valamennyijében, tehát pl. hot-ná\ az 1184-iki adatban
kifejezett kétség a többi személynévi adatokra is vonatkozik. A címszó melletti kérdőjel azonban
bizonytalan olvasatot is jelent az OklSz.-ban, illetőleg annak a bizonytalanságát, vájjon a címszó
avagy az alakváltozat tükrözi-e a régi adat igazi kiejtését (pl. adomás-iiél stb.). Végre magya-
rázat nélküli szók mellett a kérdőjel az értelemnek, vagy mind az alaknak mind az érte-
lemnek meg nem állapítható voltát is jelentheti (pl. csató-nál, illetőleg pasel-lé-nél, 2. szop-
nál, stb.).

b) Az alakváltozatok betűrendben követik egymást. Az egyikük-másikuk mellett található
kérdőjel kétséges voltukat jelenti. Az egymás mellé csoportosított összetételek előtagjának
alakváltozatai csupán az előtag címszavánál vannak fölsorolva. Ha tehát valamely ilyen előtag
adataiban egy-egy alakváltozat elő nem fordulna, ezeket az összetételeknél kell keresni; az
illető alakváltozatnál mint címszónál azonban rendszerint utalás van azon összetételre, amely-
nél megtalálható.

Az Árpád-kori szóvégi w-val levő alakokat, minthogy ezen it-nak magánhangzói értéke
iránt kezdettől fogva kétségem volt, a címszó után alakváltozatul kérdőjellel (halmo ? halmú ?
hétö? hétü? stb.) fölvettem ugyan, de külön címszóul nem.* A kettősmagánhangzójú ozow,
ozou, ozov (aszó) stb. alakokat nem vettem volt az alakváltozatok közé, egyrészt mert régi
ejtésmódjuk nem egészen kétségtelen, másrészt mert a nyelvész az adatokban úgy is észre-
veszi. Minthogy az ly, ny ínyhangok a megfelelő foghangokkal (Z, n) különösen szóvégen
a régi és mai kiejtésben is folyton váltakoznak, e kétféle ejtésmódot az alakváltozatokban
rendszerint így tüntettem föl : eskátul(y)a, iskátul{y)a (1. skatulyá-nél), kekéniy), kökin{y),
(1. kökény -nél), stb.

c) Az értelmezés vagy egyéb szótárakból van átvéve, vagy a szerkesztőtől származik.
Ez utóbbi esetben mindig [ ]-be van téve. Az értelmezést néha az idézetbe ékelt szerkesztői
magyarázat, sokszor pedig a cikk végére iktatott utalások és fólvilágosítások pótolják. (Vö.
fönt XXII. 1.) Az idézőjelbe tett latin értelmezések az eredeti iratokból átvett középkori kifeje-
zéseket jelentik (pl. kocsi 2. jel.-nél, stb.).

d) Az idézetek évrendben követik egymást. Az ugyanazon keltű adatoknál az évszám
csak az első idézetnél van kitéve. A keletjelző törtszámok átírt okleveleket vagy irato-
kat jelentenek ; 1290/1327 tehát azt teszi pl., hogy az illető adat egy 1290-iki oklevélnek
1327-iki átírásából van idézve. Az olyan kettős évszámok, mint pl. ördó'göl-né\ 1630 — 48,
azt teszik, hogy az irat a két év közötti időből való. Az idézetek szövegében a [ ]-be
tett kérdőjeles alak arra figyelmeztet, hogy az illető szó emígy is olvasható. Az idéze-
tek szavaiba ugyanilyen rekeszszel ékelt betűk vagy szótagok vagy föloldott rövidítést, vagy

• L. ezekről most Szinnyei értekezését : Az Árpád-kori szóvégi u betűk mivolta, NyK. XXXIV. 1—11.

BEVEZETÉS XXV

a régi írásból kifakult, illetőleg kikopott, de könnyen kiegészíthető helyet jelentenek. (Az idéze-
tekről egyébként lásd még a XVI — XVIII. lapokon elmondottakat.)

A Pótlások és javítások című függelékbe első sorban a szerkesztés közben gyülemlö
új adatokat vettem föl, különösen azokat, amelyeket a nyomtatás előhaladtával egy-egy későbbi
betű alatt értékesítettem ugyan, de a bennük előforduló többi szókat a kinyomott részek
cikkeibe már bele nem iktathattam. (Vö. fönt IX. 1.) Fölvettem e függelékbe a közzétett
vagy egyenesen velem közölt helyreigazítások közül mindazt, amit helyesnek és fontosnak
találtam (vö. fönt X. 1.), és helyreigazítottam vagy módosítottam természetesen azt is, aminek
helytelenségét szerkesztés közben magam vettem észre. Egy és más okból néhány Szamota-
féle adat is csak a Pótlások közé kerülhetett, főkép azért, mert annak idején meg nem
fejthettem, a merőben kétséges és bizonytalan adalékokkal pedig nem akartam terhelni
szótáramat. A függelékben találja az olvasó Szamota némely idézeteinek pontosabb közlését is,
amelyeket tudniillik valamely okból már csak a munka megjelenése közben vethettem
egybe forrásaikkal. A sajtóhibák közül természetesen csak a maguktól észre nem vehetőket
és fontosabbakat igazítottam helyre.

, Minthogy a függelék új adatainál fogva eléggé tartalmassá és terjedelmessé növekedett,
s minthogy sok fontos helyreigazítás is van benne, arra kérem az olvasót, hogy a munka
használatában a Pótlások és javítások rovatát mindig figyelembe vegye.

Elmondtam mindent, amit szótáram megértésére és megítélésére nézve szükségesnek
tartottam. Amit még mondanom kell, az leginkább személyes természetű.

Köszönetemet kell ugyanis kifejeznem mindazoknak, akik nehéz munkámban figyelmez-
tetéseikkel, tanácsaikkal és útbaigazításaikkal támogattak, nevezetesen Asbóth Oszkár, Békefi
Rémig, Borbás Vince (f), Borovszky Samu, Csánki Dezső, Csapodi István, Domaniczky István (f),
Frecskay János, Hermán Ottó, Horger Antal, Katona Lajos, Kelemen Béla, Melich János, Munkácsi
Bernát, Nagy Gtéza, Nagy Gyula, Némethy Géza, Petz Gedeon, Pungur Gyula, Szilády Áron,
SziLY Kálmán, ifj. Szinnyei József, Tagányi Károly és Vári Rezső tudósainknak; de legelső
sorban Karácsonyi jÁNOsnak, ki szótáramat kefelevonatban csaknem egészen. Kalmár Elek és
SiMONYi Zsigmond barátaimnak pedig, kik elejétől végig átolvasták s nagybecsű észrevételeik-
kel a könyv értékét tetemesen növelték.

Kegyelettel kell megemlékeznem végűi arról, akinek örökéből e szótár anyagának
legnagyobb része származik, a korán elhunyt ifjú kutatóról, Szamota IsTvÁNról, ki hátrahagyott
nagybecsű adatgyűjteményével magának nyelvészetünk történetében maradandó érdemet szerzett.

Ami az én csekélységemet illeti, nyugodt lélekkel mondhatom, hogy legjobb tudásom-
mal, a legnagyobb gonddal és teljes pontossággal igyekeztem szótáramat megszerkeszteni
s tökéletességére erőmhöz képest mindent elkövettem. Munkámban a haladó tudomány sok
fogyatékosságot és hibát mutathat ki, de az igazságos Ítélettől nincs okom tartani. Ha köny-
vem csak valamivel vitte is előbbre szótárirodalmunk ügyét, öntudatom előtt minden érhető
gáncs között is jutalmazva fogom magamat érezni.

Budapest, 1906. május 16.

Zolnai Gyula.

Magyar OklcTél-Saótár FV

FORRÁSOK ES IDÉZETT MUNKÁK JEGYZEKE.

AdalZemplvmTört. = Adalékok Zemplén-vár-
megye Történetéhez. Szerkesztette Dongó Gyár-
fás Géza. IV — VI. évfolyam. Sátoraljaújhely,
1898—1900.

Akad. = a M. T. Akadémia levéltára. A jelzet
utáni arabszám a dobozt jelenti; a törtszám =
doboz sorszám. Kevés kivétellel Szamota adatai.

AnjouOkm. = Anjoukori Okmánytár. Szer-
kesztette Nagy Imre. I — VI. kötet. Budapest,
1878 — 1891. Legnagyohh részben Szamota adatai.

Anon. = Anonymus, v. i. Béla király névte-
len jegyzőjének krónikája. Teljes hasonmásban,
Fejérpataky László olvasásával és Szabó Károly
magyar fordításával együtt kiadta a M. T. Aka-
démia, 1892. Korát így jeleztem: 1200 k., a
fönmaradt kézirat azonban a XIII. század végé-
ről vagy a XIV. első feléből való. A jelzet utáni
szám a fejezetet jelenti. Szamota adatai.

Bareianu = Barcianu : Wörterbuch der romá-
nischen und deutschen Sprache. Harmadik ki-
adás. Nagyszeben, 1900.

Bartal = Gloösarium mediae et infimae lati-
uitatis regni Hungáriáé. Condidit Antonius Bar-
tal. Lipcse és Budapest, 1901.

Békefi: PilisíApáts. = Békefi Rémig: A pilisi
apátság története. 1184—1541. Pécs, 1891. Sza-
mota adatai.

Bernolák = Lexicon Slavicum Bohemico-
Latino-Germanico-Uugaricum auctore Antonio
Bernolák. Buda, 1825—1827.

BesztSzójz. = A beszterczei szószedet [szó-
jegyzék]. Latin-magyar nyelvemlék a XV. szá-
zadból. Az eredeti kéziratból kiadta, értelmező
jegyzetekkel kisérte és teljes szómutatókat készí-
tett hozzá Finály Henrik. Budapest, 1892. (A szó-
tárban csak magyarázat és egybevetés céljából
használtam föl szükség esetében.)

Blagay Itáx. = Blagay levéltár. Szamota
adatai. (E levéltár okleveleit azóta közzétette
Thallóczy Lajos a «Monumenta Hungáriáé Hi-
storica. Okmánytár* XXVIII. k.-ben, Budapest,
1897.)

BM. = Ballagi Mór: Uj Teljes Magyar és
Német Szótár. Magyar-német rész. Hatodik ki-
adás. Budapest, 1890.

Booch-Árkossy = Booch-Arkossy : Neues voll-
stándiges Polnisch-Deutsehes und Deutsch-Pol-
nisches Wörterbuch. I. Polnisch und Deutsch.
Lipcse, é. n. [1866.]

BorsodvmJk. = Borsod vármegye jegyző-
könyvei. (Amely adatoknál Borovszky Samura
vagy a Magyar Nyelvre nincs hivatkozás, azok
saját kijegyzéseim.)

BorsodvmLt. = Borsod vármegye levéltára.
(Borovszky Samu kijegyzéséből.)

BrassSzótTör. = Melich , János : A brassói
latin-magyar szótár-töredék. Értekezések a nyelv-
és széptudományok köréből. XIX. k. 4. sz. Buda-
pest, 1905. (1580—90 tájáról s a XVH. század
legelejéről és későbbről származó magyar értel-
mezések Balbus de Janua Catholicon-jának egy
XV. századi nyomtatott példányában. A szótárban
csak magyarázat és egybevetés céljából hasz-
náltam föl szükség esetében.)

Brinckmeier=Brinckmeier: Glossarium diplo-
maticum. Gotha, 1856.

Bunyltay : VárKáptStatut. = Bunyitay Vince :
A váradi káptalan legrégibb statútumai. Nagy-
várad, 1886. Szamota adatai.

Bunyitay : VárPüspTört. = Bunyitay Vince :
A váradi püspökség története. Nagyvárad,
1883 — 84. Szamota adatai.

C. = Calepinus : Dictionarium undecim lin-
guarum. Lugduni, 1588. (Szily Kálmán példánya.)

CanonVisit. = Az egyházlátogatás (Canonica
visitatio). Irta Szuhay Benedek. Miskolc, 1900.
(Függelékében több eredeti jegyzőkönyv, azon-
ban a régi helyesírás pontos megtartása nélkül.)

Csánki : TörtFöldr. = Csánki Dezső : Magyar-
ország történelmi földrajza a Hunyadiak korá-
ban. I— Hl. kötet. Budapest, 1890. 1894. és
1897. (E munkából Szamota egyáltalában nem

FORRÁSOK ÉS IDÉZETT MUNlvÁK JEGYZÉKE

XXVIt

aknázott, s magam is jóformán csak egybevetés,
megvilágosítás végett használtam.)

CzP. = A magyar nyelv szótára. Készítették
Czuczor Gergely és Fogarasi János. Pest (Bnda-
pest), 1862—1874.

DebrJk. = Debrecen város jegyzőkönyveiből.
(Ahol utána egyéb jelzés nincs, az adat a Nyelv-
tudományi Közlemények XXVI. k. 337—345.11.
közölt összeállításból való. Ezen összeállítás Széli
Farkas kijegyzései alapján készült, amelyek
azonban nem betűszerintiek. Hasonlókép nem
betűszeriutiek a GazdtörtSzemléből idézettek,
valamint Takáts Sándor közlései sem, melyek
a Nyr. XXXII. 157 — 158. lapjairól vannak átvéve.)

DebrLt. = Debrecen város levéltárából.
(Zoltai Lajos közlése alapján, vagy a Nyr. XXII.
518 — 521. lapjairól, illetőleg a GazdtörtSzemlé-
ből. Az utóbbi két forrásból átvett adatok nem
betúszerintiek.)

Dief. = Diefenbaeh.

Diefenbaeh = Glossarium Latino-Germanicum
mediae et infimae aetatis. Francofurti ad Moenum,

1857.

Dubnitzi Krón. = Dubnitzi Krónika, 1479-ből.
(A Nemzeti Múzeum tulajdona, Cod. Lat. 165
jelzet alatt. A krónika 82b. lapján előforduló
magyar szitkozódást Szaniota a FontDom.-féle
kiadásból jegyezte ki, én azonban az eredeti
alapján idézem. Vö. Nyr. VII.81 és Zolnai :
Nyelveml. 26. A kézirat korára vonatkozólag
1. Domauovszky Sándor, Századok 1899. évf.
235 és Magyar Könyvszemle 1899. évf. 64 — 65.)

DuCange = Du Cange : Glossarium mediae
et infimae latinitatis. Favre-féle kiadás. Niort,

1883—1887.

EgyKönyvt. = a budapesti Egyetemi Könyv-
tár. (Vö. Catalogus manuscriptorum bibliothecae
reg. scient. universitatis Budapestinensis. Secunda
pars. Budapest, 1894; 1. a 321. s köv. lapokon
levő «Ijitterae et epistolae originales» c. lajstro-
■mot.) Csekély kivétellel Szamota adatai.

Engel : GesehUngrReiehs = Johaun Christian
Engel : Geschichte des Ungrischen Reichs und
seiner Nebenlánder. Halle, 1797—1804. Legna-
gyobb részben Szamota adatai.

Engel: MonUngr. = Monumenta Ungrica.
Edidit Joh. Christianus Engel. Viennae, 1809.
Szamota adatai.

EPSz. = az egri püspökség számadásai az
1493—96. évekről. (Utána fol. = folio.) Eredetije
Bécsben, az udvari levéltárban. (Szamota, v'igy lát-
szik, innen jegyezte ki adatait, vö. TermtudKözl.
1894. évf. 435. 1.) Kiadta Bakócs-codex név alatt
Kandra Kabos «Adatok az egri egyházmegye tör-
ténelméhez» c. művében, II. köt. 333 — 452. 1.
Szamota adatai.

ErdészetiOkl. = Magyar Erdészeti Oklevéltár.
Szerkesztette Tagányi Károly. I — III. kötet. Buda-
pest, 1896.

ErdGazdtSzemle = Erdélyi Gazdaságtörté-
nelmi Szemle. (Az «Erdélyi Gazda» rendes külön
rovata.) Kolozsvár, 1897-től. (Közlései nem betű-
szerintiek.)

ErdMúzLt. = az Erdélyi Múzeum levéltárá-
nak egy 1256-iki okleveléből, melynek kivonata
Szabó Károlynak «Az Erdélyi Múzeum eredeti
okleveleinek kivouata» (Budapest, 1889) c. mű-
vében (különnyomat a Történelmi Tár 1889. év-
folyamából) 5. sz. alatt található, , s melynek
1572-iki átirata megjelent Wenzel Árpádkori Uj
Okmánytárában, VII. k. 429—431. 1. Szamota
adatai.

EszterhOkl. = Az Eszterházy család és oldal-
ágainak leírásához tartozó Oklevéltár. Össze-
állitá Gróf Eszterházy János. Kézirat gyanánt
kiadja Herczeg Esterházy Miklós. Budapest, 1901.

Pejérpataky : ül. Béla oki. (v. III. Béla kir.
oki.) = Fejérpataky László: III. Béla király
oklevelei. (Különlenyomat «III. Béla magyar
király emlékezete* ez. kiadványból.) Budapest,
1900.

Pejérpataky : Kálmán kir. oki. =- Fejérpataky
László: Kálmán király oklevelei. Budapest, 1892.
(Értekezések a történeti tudományok köréből,
XV. k. 5. sz.) Szamota adatai.

PontDom. = M. Florianus [Mátyás Flórián]:
Históriáé Hungaricae Fontes Domestici. Pécs,
Budapest 1881 — 1885. Szamota adatai.

Forrás? = Szamotának azon néhány adata
után tettem e jelzést, amelyeknek forrását nem
lehetett megállapítanom, részint a jegyzőkönyvek
némely helyeinek kuszál tsága miatt, részint azért,
mert egyes lapocskákon hiányzott a forrás meg-
nevezése. Az adatokat mindazonáltal nem mel-
lőzhettem.

Precskay : MestSzót. = Mesterségek Szótára.
A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából
írta Frecskay János. (Hely és év nélkül.)

GazdtörtSzemle = Magyar Gazdaságtörté-
nelmi Szemle. Budapest, 1894-től. (Közlései nem
betűszerintiek. L. Zolnai : A nyelvemlékek köz-
lése módjáról, Nyr. XXXV. 62—74.)

Godefroy = Godefroy : Dictionnaire de l'anci-
enne langue francaise et de tous ses dialectes
du IXe au XV*^ síécle. Párizs, 1881—1902.

Grimm = Deutsches Wörterbuch von Jacob
Grimm und Wilhelm Grimm. Lipcse, 1854-től.

Gyárfás: JászkúnTört. = Gyárfás István:
A jász-kúnok története. I — IV. k. Kecskemét,
Szolnok, Budapest, 1870 — 1885. Szamota adatai.

GyöngySzót. == A Gyöngyösi latin-magyar
szótár-töredék. Veress Ignácz másolata felhasz-
nálásával közrebocsátotta, bevezetéssel és jegy-
zetekkel ellátta Melich János. Budapest, 1898.
(A szótárban csak magyarázat és egybevetés
céljából használtam föl szükség esetében.)

Győri kápt. Itár. = a győri káptalan levél-
tára. Szamota adatai.

IV

XXVIII

FORRÁSOK ÉS IDÉZETT MUNKÁK JEGYZÉKE

Hatzfeld-Darmesteter = Dictiomiaire gónéral
de la langue francaise. Par Adolphe Hatzfeld
et Arséne Darmestéter. Párizs, é. ii. [1895 — 1900.]

HazaiOkl. = Hazai Oklevéltár 1234—1536.
Szerkesztették : Nagy Imre, Deák Farkas és
Nagy Gyula, Budapest, 1879. Szamota adatai.

HazaiOkm. = Hazai Okmánytár. I — VIH. kötet.
Győr, Budapest, 1865 — 1891. Szamota adatai.

Hermán O.: MHalászat = Hermán Ottó:
A magyar halászat könyve. Budapest, 1887.

Heyse = Dr. Joh. Christ. Aug. Heyses allge-
meines verdeutscheudes und erkíáreudes Fremd-
wörterbuch. Neu bearbeitet . . . von Dr. Ottó Lyon.
Hannover, 1893.

Janes. = Jancsovics.

Jancsovic8=Uj magyar-szláv és szláv-magyar
szótár. Irta Jancsovics István a' Magyar Tudós Tár-
saságmeghagyásából. Két kötetben. Szarvas, 1848.

JogtudKözlöny = Jogtudományi Közlöny.

Kandra: Adatok = Adatok az egri egyház-
megye történelméhez. Szerkeszti Kandra Kabos.
II. kötet. Eger, 1887. (Vö. EPSz.)

Karadsch. = Lexicon Serbico-Germanico-
Latinum. Edidit Vuk Steph. Karadschitsch. Bécs,
1852.

KarlovBzky = Karlovszky Qeyza : A gyógy-
szerek magyar tudományos, népies és táj-elneve-
zései latin jelentésökkel együtt. Budapest, 1887.

Karlovszky, pótl. = Pótlások K. Karlovszky
Geyza A gyógyszerek magyar tudományos, né-
pies és tájelnevezései czimü munkájához. Mellék-
let a «Gyógyszerészi Közlöny* 1890. 43. szá-
mához. Budapest, 1890.

KárolyiOkl. = A nagy-károlyi gróf Károlyi
család oklevéltára. Sajtó alá rendezi Géresi
Kálmán. I— V. köt. Budapest, 1882—1897. AV
gyobb részben Szamota adatai.

Kassai: Szókönyv = Kassai József: Szár-
maztató, 's gyökerészü magyar-diák szó-könyv.
Pest, 1833—1835.

KB. = Magyar és német kézi szótár. II.
Magyar-német rész. Budapest, é. n. [1904.]

KecflkemétJk. = Kecskemét város jegyző-
könyveiből, Takáts Sándor közlése alapján s
részben a Nyr. XXXII. 158—159. lapjain meg-
jelent közleményéből. Az adatok azonban nem
betüszerintiek.

Képes Krón. = Bécsi Képes Krónika, 1358-ból.
(Kiadása : «Marci Chronica De gestis Hungaro-
rum'> címmel Toldy Ferenctől, Pest, 1867.) Sza-
mota adatai.

Kézai = Kézai Krónikája, 1282 körül. (A Pont-
Dom.-féle kiadásból idézve.) Szamota adatai.

KiskúnlialJ. = a kiskunhalasi ref. egyház
régi anyakönyveibe írt jegyzetekből. (Szilády
Áron kijegyzései.)

Knauz : GaranmApáts. = Knauz Nándor :
A Garau-melletti szent-benedeki apátság. Buda-
pest, 1890. Szamota adatai.

KomárJk. = Komárom város régi jegyző-
könyveiből. Takáts Sándor adatai az új Nagy
Szótárhoz. (Betüszerintiek ?)

Kováts : Árúforg. = Kováts Ferenc : Nyugat-
magyarország árúforgalma a XV. században a
pozsonyi harminczadkönyv alapján. Budapest,
1902.

Körmend = a hg. Batthyány-család körmendi
levéltára. A jelzet utáni törtszámnak római jegyű
számlálója az almáriomot, arab jegyű nevezője
a fiókot (ladula) jelenti. Az egyszerű «Körmend»
és a ritkábban előforduló Körmend Acta» jel-
zések azonos jelentőségűek. (Vö. Csánki: Tört-
Földr. I. bevez. VII. I.) Szamota adatai.

KPénzügymLt. = a közös pénzügyi (pénzügy-
miniszteri) levéltár, Bécsben. Az adatok Takáts
Sándor kijegyzései. (Betűszerintiek?)

Kr. = Kresznerics Ferenc : Magyar szótár
gyökérrenddel és deákozattal. Buda, 1831 — 32.

Kubinyi : MTörtEml. = Ifj. Kubinyi Ferenc :
Monumenta Hungáriáé Historica. Magyar Tör-
ténelmi Emlékek. I. kötet: Pest, 1867; II. kötet:
Budapest, 1888. Szamota adatai.

Lelesz = a leleszi konvent levéltára. A to-
vábbi jelzések közt Bercs. = Bercsényiana ;
Introd. = Statuta Introductoria; Met. = Metales;
Prot. = Protocolla v. Protocollum. Szamota
adatai. (Kétes esetekben Zubriczky Flóris jelen-
legi levéltárnok volt szíves fölvilágosítani.)

Lexer = Lexer: Mittelhochdeutsches Hand-
wörterbuch. Lipcse, 1872—1878.

Lumtzer-Melioh == Deutsche Ortsnamen und
Lehnwörter des ungarischen Sprachschatzes. Ge-
sammelt von Dr. Viktor Lumtzer und Dr. Jo-
hann Melich. Innsbruck, 1900.

MA. = Szenei Molnár Albert: Dictionariura.
MA'. = Első kiadás, 1604. MA^. = Második
kiadás, 1611. A többi kiadások (valamint a 2-ik
is gyakran) az évszámmal vannak idézve.

MA. NLI. = Szenczi Molnár Albert naplója,
levelezése és irományai. A M. Tud. Akadémia
Irodalomtörténeti Bizottsága megbízásából jegy-
zetekkel ellátva kiadta Dézsi Lajos. Budapest,

1898. (A kiadás általában mai helyesírással közli
a szöveget, idézeteim azonban többnyire az
eredetit követik.)

Mihalik: KassaÖtvTört. = Mihalik József:
Kassaváros ötvösségének története. Budapest,

1899. (Az Archaeologiai Közlemények XXI. kö-
tete. Szövegközlése nem betűszerinti.)

FORRÁSOK ÉS IDÉZETT MUNKÁK JEGYZÉKE

XXIX

Miki. : EtymWb. = Etymologisches wörter-
buch der slavischen spracheu. Von Franz Mik-
losich. Bécs, 1886.

Miki. : Lex. palaeoslov. = Miklosich : Lexi-
cou palaeoslovenico-graeco-latinum emendatum
auctum. Vindobonae, 1862—1865.

Miki. : Slav. elem.^ = Die slavischen Ele-
mente im Magyarischen. Von Dr. Franz Miklo-
sich. Zweite Auflage . . . besorgt und eingeleitet
von Dr. L. Wagner. Wien und Teschen, 1884.

MiskolcJk. = Miskolc város régi jegyzököny-
veiből. Borovszky Samu nyelvtörténeti adatai a
Magyar Nyelv 1905. évf. 276—278. és 376—377. 11.

Mitrák = Orosz-magyar szótár. Szerkesztette :
Mitrák Sándor. Ungvár, 1881.

MJogtörtEml. = Magyar Jogtörténeti Emlé-
kek. A magyar törvényhatóságok jogszabályai-
nak gyűjteménye. Budapest, 1885-től. (Egykorú
iratokból vagy későbbi átírásokból valók-e a
közlemények ?)

MonCivZagr. = Tkalcic : Monumenta historica
liberae regiae civitatis Zagrabiae. Zágráb, 1889-
től. Szamota adatai (az I. és II. kötetből).

MonStrig. = Monumenta Ecclesiae Strigonien-
sis. Ordine chron. disposuit, dissertationibus et
notis illustravit Ferdinaudus Knauz. Esztergom,
1874 és 1882. Legnagyobb részben Szamota adatai.

MonumPolon. = Monumenta medii aevi hi-
storica res gestas Poloniae illustrantia. Krakó,
1874-től. Szamota adatai.

MTörtTár = Magyar Történelmi Tár. Kiadja
a Magyar Tudományos Akadémia Történelmi
Bizottsága. (Közlései nem betúszerintiek.) Rész-
ben Szamota adatai.

MTsz. = Szinnyei József: Magyar Tájszótár.
Budapest, 1893. és 1897—1901.

Miirm. = A Murmelius-féle latin-magyar szó-
jegyzék 1533-ból. A schwazi ferenczrendi kolos-
torban őrzött egyetlen példányból közzétette,
bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta Szamota
István. Budapest, 1896.

Múz. = a Magyar Nemzeti Múzeum levéltára.
Az utána tett név az illető család levéltárát
vagy azt jelenti, akinek tulajdonából az oklevél
a Múzeum birtokába jutott. Csekély kivétellel
Szamota adatai; azonban mind saját kijegyzéseim
a «Múz. Kossuth^, «Mííz. Szily» és *Múz. Tu-
nyogi* jelzetüek.

Múz. Cím. lev. = a Magyar Nemzeti Múzeum
levéltárának «Címeres levelek^ c. gyűjteménye.
Szamota adatai.

Múz. Tört. és Irodtört. kiáll. = «A Magyar
Nemzeti Múzeum Széchényi országos könyvtá-
rának Történeti és irodalomtörténeti kiállítása. »
(Lajstroma megjelent ugyanezen cím alatt Buda-
pest, 1902.)

Múz. TörtTáxs. = a Történelmi Társulat le-
tétje a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában.
(Vö. Szamota, NyK. XXV. 166, «lovász» a. és
Csánki: TörtFöldr. II. 507, «Melegal» a.) Sza-
mota adatai.

Nemes-Nagy = A magyar viseletek története.
Rajzolta és festette Nemes Mihály. Szövegét
irta Nagy Géza. Budapest, 1900.

NomenclAvium = Nomenclator avium regni
Hungáriáé. Magyarország madárfajainak elneve-
zései. Összeállította s kiadta a magyar ornito-
logusok 1896-dik évi ezredéves értekezletének
megbízásából a Magyar Ornitologiaí Központ.
Budapest, 1898.

NyK. = Nyelvtudományi Közlemények. Pest
(Budapest), 1862-től.

Ny». = Magyar Nyelvőr. Budapest, 1872-töl.
(Az innen idézett adatok közül a Borovszky
Samu és Takáts Sándor közleményei nem betű-
szerintiek.)

NySz. = Magyar Nyelvtörténeti Szótár a leg-
régibb nyelvemlékektől a nyelvújításig. A Ma-
gyar Tud. Akadémia megbízásából szerkesztették
Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond. Budapest,
1890. 1891. 1893.

OL. AetaPaul.= az Országos Levéltárnak « Acta
Paulinorum» című gyűjteménye. Szamota adatai.

OL. GyfKápt. = az Országos Levéltárnak
< Gyulafehérvári Káptalan* c. gyűjteménye. Utána
Cent. = centuria. Szamota adatai.

OL. GyfLimb. = az Országos Levéltárnak
«Gyulafehérvári Limbus» c. gyűjteménye. &aínoía
adatai. (Szamota halála óta újra rendeztetett, s
így nem ellenőrizhettem az innen való adatokat.)

OL. Instr. == az Országos Levéltárnak «In-
structíones» c. gyűjteménye. Kisebb részben Sza-
mota adatai. (A 42. sz.-ból valók mind az én
kijegyzéseim. Ezekben az é csupán a kézirat
sajátságos betűalakját akarja föltüntetni (1. fön-
tebb XVII. 1.), külön helyesírási jelentősége
nincs. A kézírat kelte 1643, de egy része egy
1616-íki leltárnak az átírása.)

OL. Kolozsm. = az Országos Levéltárnak «Ko-
lozsmonostori Konvent» c. gyűjteménye. Szamota
adatai.

OL. L. = az Országos Levéltárnak «Limbus» c.
gyűjteménye. Szamota adatai, azok kivételével,
melyeknél a Magyar Nyelvre van hivatkozás.
(Az innen való Szamota-féle adatokat nem ellen-
őrizhettem.)

OL. lad. H = az Országos Levéltárnak H
jelzetű, eredeti országos törvényeket tartalmazó,
ladulája. (Vö. Szamota, TermtudKözl. 1894. évf.
435.) Szamota adatai.

OL. Nád. = az Országos Levéltárnak sNádas-
dyana* c. gyűjteménye. (Minthogy e gyűjteményt
Szamota halála óta újra, más módon, rendezték.

XXX

FORRÁSOK ÉS IDÉZETT MUNKÁK JEGYZÉKE

a tőle használt számjelzetek alapján az adatokat
nem lehetett megtalálnom és ellenőriznem.) Az
<i-OL. Nád. Számad.» új jelzetűeket és a Magyar
Nyelv útján idézetteket kivéve, Szamota adatai.
(Szamota ezen idézetei helyesírás szempontjá-
ból nem mindenben pontosak.)

OL. Nád. Számad. = az Országos Levéltár
«Nádasdyana» c. gyűjteményének «Számadások»
jelzetű része. (Vö. «0L. Nád.»)

OL. NRA. = az Országos Levéltárnak «Neo-
regestrata Acta» e. gyűjteménye. Szamota adatai,
a 718160. jelzetnek kivételével. (Ez utóbbiból való
idézeteimben az e csupán a kézirat sajátságos
betűalakját akarja föltüntetni, külön helyesírási
jelentősége nincs. L. föntebb XVII. 1.)

OL. ProcessTab. = az Országos Levéltárnak
«Processus Tabulares* c. gyűjteménye.

OL. RDecim. Zempl. = az Országos Levél-
tárnak «Regestum Decimarum Comitatus Zempli-
niensis» c. gyűjteménye.

OL. TŰ . =az Országos Levéltárnak «Táblai
Ügyvédek Iratai>> c. gyűjteménye. (Vö. Szamota,
NyK. XXV. 165.) Szamota adatai.

OL. ÜC. = az Országos Levéltárnak «Urbaria
et Conscriptiones» e. gyűjteménye. A számjel-
zés a. m. fasciculus/numerus. Nagyobb részben
Szamota adatai. (Magam főkép az 1/3, 2/34,
12/42, 21/3, 56/33 és 101/3 jelzetűekből jegyez-
gettem ki több adatot. Amely adatnál az Urbá-
rium lapszáma is idézve van, az mind saját
kijegyzésem. Szamota ezen jelzetű adatai helyes-
írás szempontjából nem mindenben pontosak.)

Pannh. = a Szent Benedek-rend pannonhalmi
levéltára. Utána mint levéltári jelzetek: Hitel. =
hiteles hely, v. i. pannonhalmi országos levél-
tár; Lib. Rub. = LiberRuber; Tih. = a tihanyi
apátság okiratai. (Ez utóbbiak közt az 1/1 jel-
zetű a pannonhalmi apátság alapító levele, a
legrégibb hiteles és egykorú oklevél, amelyben
magyar szók előfordulnak, 1. róla Szamota dol-
gozatát, NyK. XXV.129. s köv. II. Az 1/5 jel-
zetűről 1. Erdélyi László dolgozatát: «A tihanyi
apátság népeinek 1211. évi összeírása* NyK.
XXXIV.388. s köv. 11. Általában a Pannh.-ból
idézett oklevelek keltére nézve vö. Erdélyi L.-nak
következő észrevételét: «Az 1092. évi oklevél
tulajdonképen 1131-ben, vagy egy-két évvel
utóbb kelt ; az 1095. évi összeírás négy része
közül a legkorábbi sem készült a XII. század
közepe előtt, az utolsó rész pedig a XIII. század
közepénél is későbbi; az 1135. évi oklevél iga-
zában a XIII. század közepe táján, az 1171. évi
pedig jóval 1181 után, 1234 táján, jött létre»
NyK. XXXIV.389. A kétes helyeket magukkal az
oklevelekkel Erdélyi László és Réesey Viktor
voltak szívesek egybevetni.) Szamota adatai.

Pech: BánySzót. = Pech Antal: Magyar és
német bányászati szótár. Selmec, 1879.

Pesty: KrassóvmTört. = Pesty Frigyes:
Krassó vármegye története. III. és IV. kötet, (Okle-
véltár.) Budapest, 1882, 1883. Szamota adatai.

Pesty : SzörBáns. = Pesty Frigyes : A Szöré-
nyi bánság és Szörény vármegye története.
Harmadik kötet. (Oklevéltár I. kötet.) Budapest,
1878. Szamota adatai.

Petróeehi = Petröcchi: Növő dizionário uni-
versale della lingua italiana. Milánó, 1894.

Pletersnik = Pletersnik : Slovensko-nemski

slovar. Laibach, 1894—1895.

PP. = Pápai Páriz Ferenc: Dictionarium
Hungarico-Latinum. Lőcse, 1708.

PPB. = Pápai Páriz Dictionarium Latino-
Hungaricum-á.níik Bod-féle kiadása. Nagyszeben,
1767. A keresztnév-magyarázatok a latin-magyar
résznek «Nomina propria apud Hungaros usitata»
c. függelékéből (612. s köv. II.) valók.

PPBl. = PPB. latin-magyar része.

PPl. = Pápai Páriz Ferenc: Dictionarium
Latino-Hungaricum. Lőcse, 1708.

QuellKronstadt = Quellén zur Geschichte
der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen. Heraus-
gegeben auf Kosten der Stadt Kronstadt. Brassó,
1886-tól.

Radvánszky: Családélet = Báró Radvánszky
Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI.
és XVII. században. I — III. kötet. Budapest, I.
k.: 1896; II— III. k.: 1879. (Közlései nem min-
denben betűszerintiek.)

Reizner: SzegedTört. = Szeged története.
Irta Reizner János. Negyedik kötet. Oklevéltár.
Név- és tárgymutató. Szeged, 1900. (Közlései
nem betűszerintiek. A kétes helyeket az eredeti
kéziratokkal Szegeden Kovács János volt szíves
egybevetni.)

Rigutini-BuUe = Nuovo dizionário italiano-
tedesco e tedesco-italiano di Giuseppe Rigutini
e Oscar Bulle. Lipcse, 1896 és 1900.

RMNy. = Régi Magyar Nyelvemlékek. Kiadta
a' Magyar Tudós Társaság. Döbrentei Gábor . . .
mint szerkesztő felügyelése alatt. Buda, 1838.
1840. stb.

Sachs-Villatte = Encyklopádisches franzö-
sisch-deutsches und deutsch-französisches Wör-
terbuch. Von Prof. Dr. Césaire Villatte und Prof.
Dr. Kari Sachs. Grosse Ausgabe. (11., illetőleg
10. kiadás.) Berlin, 1899.

SajószentpJk. == Sajószentpéter város régi
jegyzőkönyveiből, Borovszky Samu nyelvtörté-
neti adatai a MagyarNyelv 1905. évf. 276—278. és
376—377. 11.

Sanders = Wörterbuch der Deutschen Sprache.
Von Dr. Dániel Sanders. (2. kiadás.) Lipcse, 1876.

SB. = Simonyi Zsigmond és Balassa József:
Német és Magyar Szótár. Második, magyar-
német rész. Budapest, 1902.

SehlágliSzójz. — A schlágli magyar szójegy-
zék. A XV. század első negyedéből. Az ere-
deti kéziratból közzétette, bevezetéssel ésmagya-

FORRÁSOK ÉS IDÉZETT MUNKÁK JEGYZÉKE

XXXI

rázatokkal ellátta Szainota István. Budapest,
1894. (A szótárban csak magyarázat és egybe-
vetés céljából használtam föl szükség esetében.)

Sí. = Sándor István : Toldalék a' Magyar-
deák Szókönyvhez. Bécs, 1808.

SK. = Simái Kristóf: Vég tagokra szedetett
szó-tár. Buda, 1809.

SoprOkl. = Sopron vármegye története. Okle-
véltár. Szerkeszti Nagy Imre. I. és II. kötet.
Sopron, 1889. és 1891. Szmnota adatai.

Századok. A Magyar Történelmi Társulat köz-
lönye. Kisebb részben Szamota adatai.

SzD. = Kisded Szó-tár, írta Baróti Szabó Dávid.
Második ki-adás, meg-bóvítve. Kassa, 1792.

SzegedJk. = Szeged város jegyzőkönyveiből,
Kovács János kijegyzése szerint.

,SzékelyOkl. = Székely Oklevéltár. (Az I— IV.
kötetet szerkesztette Szabó Károly, az V.-et
Szádeczky Lajos.) Kolozsvár, 1872—1896. Az
V. kötet kivételével {melynek közlései nem betii-
szerintiek) Szamota adatai.

SzendrőJk, = Szendrő város régi jegyző-
könyvei, Borsod vármegye levéltárában. (E nyel-
vileg rendkívül becses jegyzőkönyvekre Borovsz-
ky Samu volt szíves, már a «Pótlások» szer-
kesztése közben, figyelmeztetni.)

Szeőke : BánySzót. = Bányászati Szótár. A
bányászatban és bányajogban előforduló szak-
kifejezések magyarázó jegyzéke, függelékül a
Bányászati Tájszótárral. Kidolgozta és kiadja
Dr. Szeőke Imre. Budapest, 1903.

SztárayOkl. = A nagymihályi és sztárai gróf
Sztáray család oklevéltára. Kiadja gróf Sztáray
Antal. Szerkeszti Nagy Gyula. I. és II. kötet.
Budapest, 1887 és 1889. Csekélyebb részben Sza-
mota adatai.

T. A. = Szamota néhány adatának meg nem
fejthetett forrásjelzete.

Teleki : Hunyadiak = Gróf Teleki József:
Hunyadiak kora Magyarországon. X — XII. kötet.
Pest, 1853. 1855. és 1857. Szamota adatai.

TelekiOkl. = A római szent birodalmi gróf
széki Teleki család Oklevéltára. Szerkesztette
Barabás Samu. I. és II. kötet. Budapest, 1895.
Szamota adatai.

TermtudKözl. = Természettudományi Köz-
löny.

Thaly: Adalékok ^= Adalékok a Thököly- és
Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez. Thaly Kálmán-
tól. (Két kötet.) Pest, 1872.

TörtTár. = Történelmi Tár. Kiadja a Magyar
Történelmi Társulat. Budapest, 1878-tól. (Közlései
nem betűszerintiek.) Részben Szamota adatai.

Törvtud. Műszót. = Törvénytudományi Mű-
szótár. Közre bocsátja a' Magyar Tudós Társa-
ság. Buda, 1. kiadás 1843; 2. kiadás 1847.

U. I. = Szamota néhány adatának csak leg-
utóbb megfejtett forrásjelzete. (L. pl. cseUye,
egészlielyes, félhelyes, forint, Mihály, pest, tönköly,
törvény-adó, vágó-barom alatt.) Valószínűleg a. m.
az Országos Levéltárnak «Urbaria et Conscrip-
tiones sine Elencho» c. gyűjteménye, melyet
«Urbaria Irregestrata» címmel is említenek.
(Rendezetlen voltuk miatt az adatokat nem is
ellenőrizhettem volna bennük.)

VárReg. = «A Váradi Regestrum. Értelmezi
Kandra Kabos. Budapest, 1898. » Vagy: «Rege-
strumVaradiense examinum ferri candentis ordine
chronologico digestum. Curis et laboribus Joannís
Karácsonyi et Samuelis Borovszky. Budapest,
1903.» (Itt-ott idézve van ugyan, de nincs kiaknáz-
va. Szamota valószínűleg azért nem dolgozta föl
a Váradi Regestromot, mert csak XVI. századi
nyomtatott kiadása után ismeretes.)

Verb. = Tripartitum opus íurís consuetudi-
naríj inclyti regni Hungarie: per magistrü Ste-
phanum de Werbewcz personalis presentie regíe
maíestatis locum tenentem: acuratissíme editum.
Bécs, 1517. (Utána a római szám a «Pars», az
arab a «Caput» jele.) Szamota adatai.

Veszpr. = a veszprémi káptalan levéltára.
Utána Regn. a veszprémi országos (regnícolaris,
V. i. hiteleshelyi) levéltár anyagát jelenti. A
többi levéltári jelzetek maguktól is könnyen meg-
fejthetők. Szamota adatai.

Wenzel = Arpádkori Uj Okmánytár. Közzé
teszi Wenzel Gusztáv. I — XII. kötet. Pest (Buda-
pest) 1860 — 1874. Legnagyobb részbeni Szamota
adatai, aki e gyűjteményt számos közlésbeli
hibái miatt csak biztosabb esetekben, kivétele-
sen idézte.

ZalaOkl. = Zala vármegye története. Oklevél-
tár. I. és II. kötet. Szerkesztik Nagy Imre, Vég-
hely Dezső és Nagy Gyula. Budapest, 1886 és
1890. Legnagyobb részben Szamota adatai.

ZiehyOkm. = A zichi és vásonkeői gróf Zichy-
család idősb ágának okmánytára. Közli a Magyar
Történelmi Társulat. I — VI. kötet. Pest (Buda-
pest), 1871 — 1894. Szamota adatai.

Zimmermann-Werner = Urkundenbuch zur
Geschíchte der Deutschen in Siebenbürgen. Von
Franz Zimmermann und Carl Werner. I. kötet.
Nagyszeben, 1892. Szamota adatai.

Zolnai: Nyelveml. = Nyelvemlékeink a könyv-
nyomtatás koráig. A Magyar Tudományos Aka-
démia megbízásából írta Zolnai Gyula. Huszon-
öt mellékletbeli s egy szövegközi hasonmással.
Budapest, 1894.

Az itt föl nem sorolt egyéb források, szakmunkák és folyóiratok magyarázatra nem szoruló
módon vannak a szótárban idézve.

.^..J:-.

EGYÉB Rövidítések es jelek.

a. = alatt v. alatti.

a= m. = anayi mint.

bev. = bevezetés.

o. című.

cap. = capetiae (az adatokban).

cub. = cubulus (az adatokban).

d. = dénár (az adatokban).

D. = dominus (az adatokban).

dr. == dénár (az adatokban).

óvf. = évfolyam.

f. vagy f: = forint (az adatokban).

fasc. = fasciculus.

fej. = fejezet.

fejez. = fejezet.

fl. = forint (az adatokban).

fn. = főnév.

fr. = francia.

ft. = forint (az adatokban).

h. = helyett.

hegyn. = hegynév.

helyn. szárm. = helynévi származék(ok).

hn. = helynév.

id. h. .= idézett helyen.

id. m. == idézett muuká(já)ban.

jegyz. = jegyzet v. jegyzete.

jel. = jelentés v. jelentéssel.

jk. = jegyzőkönyv.

kápt. = káptalan.

kd. = kegyelmed (az adatokban).

ked. = kegyelmed (az adatokban).

kegmd. stb. =^ kegyelmed stb. (az adatokban).

kfn. = középföl német.

köv. = következő.

1. = lap V. lásd.

lad. = ladula.

lev. = levél.

It. == levéltár.

m. = megye.

metr. = metreta (az adatokban).

n. = nemes (az adatokban).

neh. ^= nehezék (az adatokban).

ném. = német.

no. = numerus v. numero.

nr. = numerus v. numero.

ns. = nemes (az adatokban).

oki. = oklevél v. oklevele.

p. = per faz adatokban).

prot. == protocoUum.

r. = rész.

rf. = rénes forint (az adatokban).

B. v. = salvo respectu (az adatokban).

8z. := szám V. század.

Szám. jegyz. = Szamota jegyzete.

szárm. = .származéka v. származékai.

száz. = század.

szn. = személynév.

tkp. = tulajdonképen.

u. = után (az évszámok mellett).

ua. = ugyanaz.

uo. = ugyanott.

V. = vagy.

vég. = végéről.

vö. = vesd össze.

V8Z. = versszak.

P = kétes alak, jelentés, kijegyzés stb.

c\> = ugyanazon jelentésű, mint az előbbi szó.

. . . = kihagyás az idézetből.

f I = szerkesztői értelmezés v. megjegyzés;
az idézetek szavaiba ékelve föloldott rövidítést
jelent.

[. . .] = olvashatatlan v. kétes olvasatú hely.

A.

1. ABA : pannus vilis ; grobes tuch, loden NySz.
1556: Aba kedmenth (OL. L. III. 16. 17). 1573 : Vnam
véstem turcicam wulgo aba kejdmen [így] vocatam (OL.
UC. 37/14). 1578 : Vnam véstem aba vocatam (Forrás?).
1611 : Szíir csuha, fejér a&rtdolmány (KomárJk.). 1668 :
Egy aba nadragh (ÓL. UC. 1/21).

2. ABA: [páter: vater?]. 1095: Oba, szn. (Pannh.
15/0o). 1200 k. : Ex quorum etiam progenie longo
post tempore rex Sámuel descendit qui pro sua pie-
tate Oba uocabatur (Anon. 32). 1240 k. : Hec sünt
nomina Jobagionum de viUa Cebb Bugar bud vroch
aba garab (Pannh. 61/8). 1263 : In comitatu de Aba
vyuar (OL. D. 546). 1275 : Eurnogh filii Aba (uo. 896).
1389 : Penes quandam viam Abawtha nuncupatam
(Lelesz Met. Abaúj 14).

ABAJCOS : [promiscuus, mixtus ; gemischt].
1549 : Desma gobna abaychos vagion (OL. Nád. 41).
[Vö. abajdoc, abajdocos.J

ABAJDOC, abajnac: 1) promiscuum; vermischt
NySz. 1320/1325 : Petrus dictus Abayduch (OL. D.
2018). 1416 : Petri dicti Abaydoch (Múz.). || 2) far-
rago ; mischkorn, halbfrucht NySz. 1406 : Septem
cubulos frugum Abaydoch dictarum. (Lelesz Acta
29/25). 1550: Abaydócz capecie XXXXVIII. (OL. Nád.
41). 1590: Elsó aztagh abajnacz (uo. 49). 1597:
Zab. Abainacz. Ros (OL. UC. 101/3). [Vö. dézsma-,
majorság-abajdoc ; abajcos, abajnocos.]

abajdoc-búza : triticum mixtum, frumentum pro-
miscuum ; gemischter weizen NySz. 1587 : Abaynacz
búza (OL. UC. 12/42). 1608: Cséplett abaynacz búza
(uo. 37/56).

ABA JDOCOS, abajnocos : promiscuus, mix-
tus ; gemischt NySz. [triticum mixtum ; gemischter
weizen]. 1584 : K^th köböl chyrazoth abaynoczos (OL.
UC. 56/33\ [Vö. abajcos.]

ABAJNAC, L abajdoc.

ABAJNOCOS, 1. abajdocos.

ABÁRLÓ VASVILLÁCSZA : [rudicula fer-
rea ; querl, fleischgabel] 1638 : Abarlo vas villaczka
(OL. UC. 2'34).

ABAROL : rudicula agito; quirlen, sprudeln NySz.
1561 : Abarlani walo thekeno (OL. L. III. 16. 17).

ABLAE : fenestra ; fenster NySz. 1484 : In posses-
sionibus nostris Donath Thornya Ethwenablak Komlós
(OL. D. 18943). 1544 : Az nap attam az ablakra ualo
papirosra d. 4 (OL. Nád. Számadások b. csomó). 1545:
Három ablakra pántokat es kelenczet (OL. Nád. 41).
1588 : Ablakhoz va.\o lantorna (OL. UC. 76/17). 1638:

Magyar Oklevél-Szótár.

Ablakia ez háznak ráma es tanier nélkül (uo. 2/34).
[Vö. lantornás-, üveg-, vak-ablak.]

ablak-ráma : fenestrale, crates fenestralis ; fenster-
rahmen NySz, 1597: Ablak ráma 1 (OL. UC. 101/3).
1638 : Rósz hitván dirib darab ablak ramat (uo. 2/34).

ABORA : ein (über kornfehmen, heuschober etc.)
auf stangen angebraehtes strohdach BM. 1619: Va-
gion eot abora o széna (OL. UC. 20/28). 1634 : Az
czüröskertben vagion eöt abora kettei szénával feligh
(uo. 21/3). [Vö. MTsz.]

ÁBRAHÁM, Ábrám, Ábrán, Ábrány ?: [Ábra-
hám]. 1171: Dedit filie sueuernulos Zumbur OdusTiuan
Salad Embel Felad AruaBoroijs Seth Abram [a. m. Ábra-
hám?] (Veszpr. 9, Kál). 1193: In Chergou prima méta
incipit a piscina abram (OL. D. 27). 1240 k. : Conter-
minales villás habent has Luca Bele Tauamici Scarozlo
Abram (Pannh. 61/8). Habét piscatores VI mansiones
quorum nomina sünt hec Komos Matheus Scemet Hyze
Chyglo Filét Abram (uo.). 1255: Abraam de villa
Sard (Veszpr. 107, Nova 1). 1381 : Quoddam nemus
AbranhQvke vocatum (Múz.). 1451: De eadera pos-
sessione Monostorosa&ran (OL. D. 29273). 1518 : Vnum
primipilatum eorundem in territorio possessionis Sard
in genere Abran et arbore sew linea vyag existente
(Múz.). 1524 : Quorundam duorum primipilatuum in
genere Abran et ramo Vijaag vocato existencium
(SzékelyOkl. 11.13). 1602 : Ábrám Bálás (uo. V.201).

ábrahám-fája: vitex : keuschbaum NySz. 1328:
Ad vnam arborem ábranfaia dictam (OL. D. 2511).

ABRAK : 1) pabulum ; futter NySz. 1494-95 :
Johanni Abrakoztho (Engel : Algemeine Welthistorie
XLIX.180). 1638 : Egy abrak merő Sisak (OL. UC.
2/34). II 2) demensum, alimentum ; portion, nahrung
NySz. 1581: Eg zolgaya kynek abrakya yar (OL. UC.
56/33.).

abrak-hal : 1588 : Eregh hal hozás fel singes
mindenik, kith abrakhalnak hiwnak minden pénteken
megh hozzak (OL. UC. 64/35).

abrakosztó-csatorna : [alveus ad pabulum distri-
buendum ; rinne, trog zum austheilen des futters, fut-
tertrog]. 1638 : Abrak osztó es viz fogho cziatorna
(OL. UC. 2/34).

ABRAZOLÓ-VÁLU : alveus pabulatorius ; fut-
tertrog NySz. («abrakló-válu» a.) 1638 : Itató es ábra-
kolo vahik vadnak No. 4 (OL. UC. 2/34).

ABRAKOS : ciű victus praebetur ; der verkö-
stigte NySz. (2. jel.) 1558 : Eg hordó bort abrakos-
nak keztek wgan azon nap (OL. Nád. 49).

1

^\BRAM— ACINTOS

ÁCS— ÁDÁMA8

abrakos-h.alász : 1588 : Az abrakos halaszok ne
halaszak (OL. UC. 64/35).

abrakos-pince: [cella ad conservandum pabiüum ;
keller zui- aiifbewahrimg von pferdefutterj. 1549 : Az
belső varban az abrakos pyticheben wv zóleyn termet
borok vannak (OL. Nád. 41).

ÁBRÁM? 1. Ábrahám.

ÁBRÁNt Y) ? 1. Ábrahám.

ABRONCS, abruncs ? : circulus, circulus vie-
tonim, doliaris ; reif, fassreif NySz. 1520 : Feci se-
care abronchoth (OL. D. 37327). 1520 k. : Abron-
cyoth duos (uo. 26251). 1525 : Abronch ad pad emi
(uo. 26345). 1597 : Egj kwszeogj keobol, három wass
abroncz raita fogateiaual (OL. UC. 101/3). 1638 : Hor-
dóra való abroncz magla No. 2 (uo. 2/34).

abroncs-fogó: [reifzange? zange der böttcher?J.
1597: Abroncz fogó (OL. UC. 101 3).

abroncskötő-fa, -ketö- : 1597 : Abroncz keteo fa
karikástul (OL. UC. 101 3).

abroncs-pénz : 1525: Pecunias pro emendis ti-
gnibus quas Abrwnch pénz vocant (OL. D. 37000).

abroncsvonó-szék : 1638 : Egy abroncz vonó
szék (OL. UC. 2/34).

ABRONCSOZ : vieo, chculum adhibeo, striugo ;
bereifen NySz. 1518 : Debent disponere vasa wlgo
abronchozny (OL. D. 37007).

ABROSZ : mappa, mensale ; tischtuch NySz.
1516: Thyzenketh abroz (OL. D. 26367, 1. Zolnai :
Nyelveml. 206). 1544 : Abrozokat es taner kezkönö-
ket (OL. Nád. 40). 1558: E^ hozzw aztalra walo sayos
abroz (uo. 49). 1561 : Ket abroz sahos (OL. L. IIL 16.
17). 1564: Hath kerek abroz (OL. Nád. 49\ 1638:
Vagion abros m- 2. mindenik viseleö sahoson szöt
(OL. UC. 2/34).

ABRUNCS ? L abroncs-pénz.

ACÉL, acíl, acil: chalybs ; stahl NySz. 1095:
Tornatores buadi benus acil |a. m. acél?] regun
(Pannh. 15/0o). 1347 : Johannes dictus Achel (Kör-
mend V/5, Káldiana 65, 1. AnjouOkm. V.97). 1420 :
Georgius dictus Ackel (Múz. Máriássy). 1518 : Eadem
die dedi v^lgo acelerth (OL. D. 26193). 1521 : Calibem
wlgo Achelth (uo. 37179). 1556: Ereztetlen achel ty-
zennegh remek Éreztet achel hatwanót font (OL. Nád.
49). 1587 : Aczelt feyzek nadlatasahoz (uo. 40).
1602 : Aczél Ádám (SzékelyOkl. V.320). [Vö. MTsz.]

ACÉLOS, acílos : 1) chalybeus ; sttihlern NySz.
1542 : Pixides aczelos (OL. Nád. 40). [Vö. «acélos-
puska».J II 2) fdurus ; hart]. 1335: Siluis Acilus nuncu-
patis (ZichyOkm. L478). 1368 : Silua acheelos vocata
(uo. m.363). 1373: Ácelws (erdönév, uo. HL 491).
1417 : Quandara silvam Acelus vocatam (uo. VI.459).
[Vö. MTsz.]

acélos-puska : 1577 : Aczelos hozu puska (OL.
L. IIL 16. 17). 1594 : Aczelos puska (OL. UC. 78/7).
Egi aczelos puska (uo. 106/3).

ACÉNTOS, I acintos.

ACHSZÉN ? ACHSZIN ? ACHSZONY ?
1. asszony.

ACÍL V. ACIL, -OS, 1. acél, -os.

ACINTOS, acentos : 1211 : Ultra louta in uilla
Sagh hü sünt qui sales Ecclesie soluunt Hoteud
[Hotcud y] Guze Nenche Pica Chenke Cheke Acentus

Redenptus Cuneh Obus Guebus Nogiud (Pannh. Tih.
1/5). 1347 : Achyntus, szn. (AnjouOkm. V.97). [Vö. acin-
tos, arintoskodiJc, acintosodik MTsz. ?]

ÁCS, álcs : a) faber, fabricator, structor ; hand-
werker ; b) abietarius, faber lignarius ; zimmennann
NySz. 1233 : Quadara uilla nomine Alch (Múz. Kis-
faludy). [Vö. «Ács-Teszér», hn. Veszprém m.-ben (1.
alább 1478), «Teszér» hn. Hont m.-ben és szlov.
«tesár» zimmermann.] 1289 : In villa Alch (Veszpr. 2,
Nagyberény). 1297 : Ville Alch (Múz. Justh, 1. Hazai
Okm. \T.423). 1345: Paulus filius Cosme de v-illa Alch
(Múz.). 1364: Petrum magnum dictum Alch (ZichyOkm.
in.245). 1419 : Clemente dicto Alch (Pannh. Hitel. 52).
1422: Petro Alch (Lelesz Acta 42/76). 1424/1498:
Valentinus Alch (OL. D. 12800). 1428: Thoma Alch
(Veszpr. 11, Lovas). 1434 : Mathia Alch (Kömiend, Heim
429). 1439 : Ladislai Alch (OL. D. 13306). Johanne Alch
(uo. 31499). 1450: Mathias Alch (uo. 14645). 1454: De-
metrius Alcz (Múz.Forgách). 1465: Duas Sessionesvnam
Alchhele alteram kakasgwrghele vocatarura (HazaiOkm.
V.276). 1468 : Vincencii Alch (Veszpr. 107, Hajmás-
kér 3). 1469: Matheus Alcz (OL. D. 32365). 1476:
Nicolaus Alcz in Sanislo (KároljdOkl. 11.452). 1478 :
Michael Alch (OL. D. 18145). In possessione Alch
Thezer (uo.). 1480 : Blasio Alch (Lelesz Acta 90/18).
1483 : Thezeer vbi Johannes Alcz et Anthonius íilius
eiusdem (Pannh. 17/V). 1485: Benedictus Alch (OL.
D. 36397). 1488 : Matheo Alch (uo. 32000). 1494 : Pau-
lum Alch (Lelesz Acta 102/7). 1528 : Michaeli Alcz
pro disposicione wlgo kerep (OL. Nád. 49). 1572: Ke-
theo was alchnak walo (OL. UC. 76/17).

ÁCSA ? : ]libellula ; wasserjungferj. 1095 : In pa-
nauuadi cícha [a. m. ácsa ?] Jut Gugmat Zacal Elenta
Deged Heten (Pannh. 15/0o.). 1114/1131: Ego Acha
uespremieusis ioubagio nonignobilis (uo. 6/A.). 1199 :
Modu cum filiis Ocha et Schem (Veszpr. 16, Vespr.
EccL). [Vö. MTsz.]

ÁCSI? álcsi: fabrilis Kr.; zimmermans- BM. 1230:
Villa Béren Alchi [= «ács» -i képzős szánnazéka?[
Wosod Almád Sagu March (Veszpr. 14, Dec. Comit.
Symig.). Villa Alchi Wosod Almád (Pannh. .32/V.).
1353 : Possessiones Kerekvvduar et Alchy vocatas in
Comitatu de Zonuk (Múz. Mednyánszky).

AD: 1) do, tribuo, attribuo, pertribuo, offero, largior:
gebén, schenken NySz. (1. jel.). 1441 : Hogy walalo-
kat oltalmol áznak adhassak kinek akaryak (OL. D.
13635). 1604—24 : Anno 1607 adta isten ez \'ilágra
Istók íiamot (KárolyiOld. IV.4). Anno 1611 adta isten
ez világra Jutka leánimkat (uo. 5). || 2) cedo, con-
cedo ; gewahren, lassen, erlauben NySz. (4. jel.) 1769 :
Távol legyen ugyan töIem, hogy valakit sérteni akar-
nék és hogy kenteket ö hozzájok hasonlítanám. Isten
ne culja ! (CanonVisit. 207). [V ö. be-, el-, eló'-, föl-,
ki-, megad.]

ÁDÁM, Ádámas? Ádámos : Adamus Kr. 1211:
Sünt sutores hü Joan . lilius Scesun. Potcan. Zelsa
Bod Adamas [a. m. Ádámos = Ádám v. adomás ?(
Chimos Symoud Beyd Chet (Pannh. Tih. 1/5). 1240 k. :
Hec sünt nomina vinitorum seruorum in eodem pre-
dio Bűzte Adamus Vydecus (Pannh. 61/8). 1502:
Prope domum adamhaza, vocatum (OL. D. 36405).
[Vö. Ádámos hn. CzF. ?]

Ádám-pálcája: [penis ; mannliches glied|. 1650:
(DebrJk.).

ADAMÁS? 1. adomás.

ÁDÁMAS? ÁDÁMOS, L Ádám,

ADDIGLAN— AG

AGÁR— AgAuOS

ADDIGLAN : taradiu, tantisper ; so lány NySz.
(«iicldig:> 2. jel. a.) 1700 : Addiglan commissiót az
olyanoknak ö nagyságok nem adtának, valamoddig-
loii az bírákkal ö nagyságok magokat genuine nem
infonnáltatták az dolognak mivoltáról (GazdtörtSzemle
VII.403).

ADÓ: dator, praebitor, largitor ; geber, verleiher;
NySz. (1. jel.) 1210: Nomina uero eorum hec simt
Dubur Michal Forcos Jnoc Milud Scigiu Adou [a. m.
adó ?] Munc Ceme Hilcus Cimoh Nimige (Pannh. 5/F).
1221 : Qiiorum nomina sünt hec Dubus Forcos Jnoc
Milud Zegun Odou Munc (Pannh. 4,B). 1270 : Quorum
nomina sünt hec Hodov [a. m. adó ?] Seme March
Fytha (PanBh. Tih. 17/1). [Vö. Boldogasszony-
adója, dézsma-adó, karácsony-adója, márc-,
méz-, ostor-, szállás-adó, Szent György-, Szent
Mihály-adója, törvény-adó.]

add-szédés : [vectigalium exactioj ; steuereinnahme
BM. 1603 : A mesternek notariáért [jegyzöségért],
mikor szolgál adószedésben étel ital jár a Birótul, vagy
akit az adószedésre rendelnek (CanonVisit. 152).

ADOMÁS? adamás ? : [donatio, donum ; gabe,
geschenk?]. 1211: Hü suut pulsatores Adomas [olv.
adomás ?] Cheke Aianduc Feuche Vrbus Amocel Gib
Mauruz (Pannh. Tih. 1/5). Sünt sutores hü Joan filius
Scesuu. Potcan. Zelsa Bod Adamas [a. m. adomás v.
Adámos — Ádám ?] Chimos Symoud Beyd Chet (uo.).
1469 : Terrarum arabilium ac pratorum fenilium et
Siluarum necnon lacuum Horgasthohath Adomassyry-
hath Boganthawamezeye Homokoszygeth Batthawa-
mezeye (Lelesz, Acta 80/12).

ADORJÁN, Adrián: Hadrianus Kr. 1308: Ter-
ram suam Scentadrianfeláy uocatara (Mxiz.). 1355 : Ville
Fulseu Adryan (AnjouOkm. VI. 299). Ville FelHeaadrijan
(uo.). 1499 : Miehael Adoryan predialis wlgo seller fuis-
set (Körmend, Heim 672).

ADÓZÁS : pensio, tributura ; steuer NySz. 1611 :
Az mi országunk itt tüi'hetö áUapatban vagyon, hol-
nap szám szerint való adózásban lévén az Alföldön
Erdélyre hadakozóknak (MA. NLl. 369).

ADRIÁN, 1. Adorján.

ÁG : 1) ramus, frons NySz. (1. jel.) [ast, zweig,
laub]. 1347 : Pratum Gumulchrt^tvv [a. m. gyümölcs-
ág ?] (AnjouOkm. V.IOO). 1367: Ad arborem Ilicis
cadcntis Tulga^ dictam (OL. D. 31313). 1436 : Ag [a.
m. ág V. agg'?] Jwan fya in Horlyo (Lelesz Acta 53/25).
1438: Anthonius dictus Agh (Múz. TörtTárs. 3). 1452:
Anthonium dictum Agh (OL. D. 14549). 1482 : Mathia
Aghajtho [a. m. ághajtó "?] (Veszpr. 9, Kovácsi). 1487 :
Pctro Ag (KárolviOkl. 11.527). 1505: Thoma Agh(Panxúi.
34/N). 1515 : Aiithonio Ag (uo. 63/Gg). 1597 : Negi ago
|vö. NySz. 2. jel.] vas maczkaczka (OL. UC. 101/3).
II 2) pars, caput fluminis ; arm eines flusses NySz. (4. jel.).
1193 : Inde ad aquam vegag (OL. D. 27). Inde descen-
dit ad quercum. De quercu ad egerag (uo.). 1222 :
Villa Ozea^ [a. m. aszú ág? vö. az 1288-i adattal; Csánki
D. c helynevet «Asszúágy»-nak olvasta (helyesen ?),
1. Körösm. a XV-ik században (Ertek, a tört. tud.
köréből XV/12) 29. 1.] (OL. D. 102). 1231/1397: De-
scendensque ad caput Ereusar/ nomine (uo. 174). 1252:
Uenit ad fiuuium Swen et ibi iuxta Sebusrtí/ sünt due
mete (uo. 369). Et uenit ad Medy«^ [a. m. megye-ág?
vö. az 1272-i adattal] (uo.). Inde vádit ad Zygueth«</a
(uo.). 1268 : Torrarum Lak Harasty Sucurou Ozyag [vö.
«0zyuhag» 1270] et Zenttrinitas (Körmend Heim 7).
1268/1347 : Ad aliam aquam que vocatur \egag (Mon-
Strig. 1.555). 1270 : Duas tonas eorum Ozyuhci^ [olv.
aszjú ág ?] et Sukui-od (Múz.). 1272 : Ascendit iuxta pi-

sciua et uadit ad Megeag (OL. D. 792). 1273: In fhiuium
fenukíi^r (uo. 840). 1288 : Usque riuum O/Ánag nuncu-
patum (uo. 1238). 1323 : Quasdam possessiones Re-
methe Korulus Ozjvfag Egres (Körmend, Heim 41).
1330 : Circa ramum aque Karasou Karaso aga dictum
(OL. D. 2617). 1336/1348 : Iret ad Ycnaesagh per
metas terreas (uo. 3011). 1356/1420 : Quendam flu-
uium Dunaa</a vocatum (uo. 483). 1364 : In quadam
Ramo fluuio Chyulch Megea^ appellato (uo. 5308).
1368: Ad vnum alueum wlgo Agfw dictum (uo. 10396).
1369 : Pergendo inter capita duorum riuulorum vide-
licet Vizrt^ et Vizzafuloupathaka vocatorum (Múz.,
1. Pesty : KrassóvmTört 111.91). 1372 : Aqua Kiiemg
dicta (uo. 6058). 1378 : Ad vnam magnam vallem wlgo
Kylenchkutha^« dictam (uo. 6506). 1384 : Prope flu-
uium Bnnaaga uocatum (Pannh. 41/R). 1386 : Piscinas
Kerezttow Hwzzjrwctg/t Feketwtow (uo. 7182). 1436 :
Usque ad aUam aquam Eiagh vocatam (Lelesz, Bercs.
VI.4). 1495 : Duodecim Jugerum terrarum arabilium
Aagkelethy nuncupatarura (Múz.). 1505 : Thoma Agh
[a. m. agg v. ág?] (Pannh. 34/N). Tribus Molendinis
quarum \igj ?] duo in Nagha^/nvyz et tercium in Cha-
tornasmalom fiuuiis nuncupatis (Lelesz, Prot. II.49a).
1520 : In loco Kewhydelwew. In loco .4^elwew (Múz.
Kisfaludy). 1521 : Procedit ad quoddam triuium aqua-
rum Jlavomagh nominatum (OL. D. 23504). || 3) genus,
generatio, progenies, tribus; linie NySz. (5. jel.) [linea].
1518: Vnum primipilatum eorundem in territorio pos-
sessiouis Sard in genere Abran et arbore sew linea
vyag existente (Múz.). 1524: Quorundam duorum pri-
mipilatuum in genere Abran et ramo Vijaa^ vocato
existencium (SzékelyOkl. 11.13). [Vö. «^g : rokonság,
család » táj szó, 1. Horger Antal NyK. XXXI.403.]
[Vö. két-, négy-ágú, oltó-, tölgy-ág.]

ág-berék, -berök : 1275 : A quodam nemorc quod
Agberuk vocatur (Múz. Rhédey, 1. HazaiOkm. VI.211).

ág-erdó' : 1430 : Siluas Simpüces Nyaras Chokas
Thokerek Agerdew (Múz. Kállay). Alias Siluas simpü-
ces Thokerek Agerdew (Lelesz, Acta 49/14). 1480 :
Siluam Agherdew appellatara (OL. D. 18334). 1493 :
In quadam Silua Agherdew vocata (Lelesz, Acta 101/17).
1496 : Abinde eundo ad rubeta Bodogyakra Nyaras
Nagherdew alio nomine Agherdew dicta (Lelesz, Prot.
11.234). 1517 : Siluam Agerdew vocatam (Lelesz, Acta
123/11). 1533 : In Silua Agerdew (Múz.).

AGÁH : molossus, vertagus, canis venaticus ; wind-
hund NySz. 1193 : Hec igitur sünt nomina prediorura
Sag. Agár [a. m. agár v. agár ?]. Boclar. Nodog (OL.
D. 27). In agár iuxta ferteu (uo.). 1256 : Item Podue
Item Ker Item terra Agár cum piscatmis (ErdMúzLt.,
1. Wenzel VII.429). 1326: Vbi vicinatur Cheuz«/7rcr-
felde (OL. D. 2374, 1. AnjouOkm. n.258). 1337: Pi-
scinam verő AgarÚíovf vocatam (AnjouOkm. III.368).
1417 : Possessionum Nagtarkan, Agaar Sarkán Lean-
war (Lelesz, Introd. P/2). 1581 : Egi eorw agárra walo
(OL. L. ni.l6. 17). [Szárm. : 1211 : Isti sünt joubagio-
nes Vus Vendug Agárd Vruus (Pannh. Tih. 1/5).]

AGÁR? : [mit weidengebüschen bcwachsene sand-
bankj. 1193 : Hec igitur sünt nomina prediorum Sag.
Agár [a. m. agár v. agár?]. Boclar. Nodog (OL. ü. 27).
In agár iuxta ferteu (uo.). [L. még az agár alatti ada-
tokat és vö. MTsz.j

AGÁROS : [canibus venaticis copiosus ; reich an
windspielen]. 1455 : Possessiones Erdewallva, Agaros
[a. m. agáros v. ágáros ?J (OL. D. 14952). ' 1462 : Pi-
scinam Agarostho vocatam (uo. 15712). Agaros thorol
ualo (uo. az oki. hátlapján). [Vö. Agárd hn. CzF.]

ÁGÁROS ? : [ort, wo es mit weidengebüschen

1*

ÁGAS-ÁGY

AGYAG— ÁGYÚ

bewachsene sandbánke gibt ?]. 1455 és 1462 : (1. «agá-
ros» a.) ["Vö. agár.]

ÁGAS, ágos : 1) ramosus, frondosus, ramulosus ;
voll áste NySz. (1. jel.). 1237 : Ad arborem que vo-
catur aí/asaliaafa (ZalaOkl. 1.13). || 2) in ramos divisus ;
gabelfönnig, zackig NySz. (2. jel.). 1265 : Uersus ca-
8trum Ágas (OL. D. 595). 1359/1429 : Possessionem
Agaseghaz nominatam (Múz. Forgácb). 1499 : Quen-
dam palum magnum wlgo Ágas dictum (Lelesz, Acta
107/29). II 3) colmnna ; stütze, pfeiler NySz. 1546 : Fy
gherenda, mester gherenda, zelemen, ágas, fy labfa
(OL. Nád. 49). 1588 : Egy eregh agoson harang (ÓL. UC.
76/17). II 4) [pars temonis bifurca; deichselarm]. 1544:
Attam az kerek gartonak az ki eg koci tengelt es
nuj^ot es ágasat ciualta (OL. Nád. 40). [Vö. Szily K. ,
Nyr. XXLX.185.]

ÁGASTON, 1. Ágoston.

ÁGAZAT, ágozat: divisio; abtheilung NySz.
1510 : Penes quandam terram Kewzepagazath voca-
tam (Múz. Forgách). 1523 : Quandam terram arabilem
wlgo orthwan in loco Agozath vocato (Múz.).

AGG : vetus, vetustus, senex ; greis, sehr alt NySz.
1315: Boch dicti Og [a.m.agg?] (ZichyOkm.LlSO). 1320:
Laurencius dictus Oí/(AnjouOkm. 1.549). 1327 : Nycolaus
dictus Og (OL. D. 29115). 1337 : Stephano dicto Ogh
(Körmend, V/7, Croatica 197). 1342 : Laurencio dicto
Ogh (Veszpr. 5, Fadd). 1357 : Michael dictus Og (Zichy
Oiun. III.74). 1401: Johanne Ogh dicto (Veszpr. 2, Ábra-
hám, 1. ZalaOkl. n.307). 1436: Ag [a m. agg v.ág?] Jwan
fya in Horlyo (Lelesz, Acta 53/25). 1438 : Anthonius dic-
tus Agh (Múz. TörtTárs. 3). 1452: Anthonium dictum
Agh (OL. D. 14549). 1453: Possessionibus Aglehotiia.,
Wylehotha (uo. 14726). 1487: Petro Ag (KárolyiOkl.
11.527). 1515 : Anthonio Ag (Pannh. 63/Gg).

agg-szüle, -szilé : [vetula, anus; altes weib]. 1474:
Vxor actoris dixisset in causam attracto wlgo gonoz

agsile (Múz.).

ÁGNES : Ágnes PPB. 1453 : Domina Ágnes vo-
cata (OL. D. 36407).

ÁGOS, 1. ágas.

ÁGOSTON, Ágaston: Augustinus PPB. 1247:
Nomina quidem libertinorum sünt hec Pouka Povs
Hogud Wendeg Agusttm Mortun (Veszpr. 6, Gyula-
keszi). 1603 : Emericus Ágaston (SzékelyOkl. V.254).
1767 : Ágaston PPB.

ÁGOZAT, 1. ágazat.

AGY: [ansatz]. 1548: Algyw agyara való karika
vas (OL. UC. 99/7). 1637 : AUasfakon jo es szép egész
a^yu szakalasok (uo. 14/43). [Vö. NySz. más jel.]
[vö. fék-, kerék-, puska-, tarack-agy.]

ÁGY : 1) lectus, grabatus ; bett NySz. (1. jel.).
1552 : Vtra való agiaUi minden seiyvvel zersamawal
(OL. Nád. 48). 1553 : Egy iratos agy (OL. UC. 96/3).
1581: Egy agy soporíatostol (OL. L. III. 16. 17).
II 2) pulvinulus, area, pulvinus ; beet NySz. (3. jel.).
1549 : Keserö hagyma tyz agy (OL. Nád. 42). ["V ö.
ecet-, födeles-, gyermek-, supérlátos-ágy.]

ágy-lepel : toraié ; betttuch, bettvorhang NySz.
1751 : Még az ura a vásárra járt, az ágy Icplii, egyéb
ház közbeliét a csapszékre hordotta (DebrJk.).

ágy-melegítő : batillus cubicularíus, ingnitabu-
lum ; bettwármer NySz. 1544 : E;^ arf melegítői (OL.
Nád. 41). ^ ., y y

ágy-m.énny : [conopeum ; betthimmel]. 1370 : Ve-
lamine super lectum wlgariter agmeyn [igy !] dicto
(OL. D. 28582). 1448 : Vnum Agnien in wlgo vocatum
(uo. 14134). [Vö. N>T. XXX.153.]

AGYAG : argilla ; lehm NySz. 1263/1393 : luxta
quoddam fossatr.m agyagusupa vocatum (OL. D. 7820).
1288/1290 : Ab oriente in O^ro^teluk sünt trés mete
(Múz. Jankowich). In O^fo^teluk sünt trés mete (Ku-
binyi: MTörtEml. 1.137). 1294/1367: Venit ad fo-
ueam que vocatur O^o^uerum (Veszpr. 6, Gyimót).
1317/1409 : Circa íbueas Agyaganow nuncupatas (OL.
D. 1894, 1. AnjouOkm. 1.421). 1330 : In loco Ogyag-
lyuk uuigariter dicto (Veszpr. 107, Nyirád 3). 1334 :
Quendam locum J.^o^'asadek uocatum (OL. D. 2864,
1. AnjouOkm. III.109). 1398 : luxta fossatum agag
verem (Múz.). 1422 : Secus foueam Agyaglyk (Veszpr.
108, Tapolca 4). 1431 : Ad quandam viam Agyag-
weremwtha vocatam (Veszpr. 12, Nagypécsöl). 1440 k. :
Ad quendam locum qui vocatur chuprusa^a^i (OL. D.
28836). [Vö. fehér-agyag.]

AGYAGAS, 1. agyagos.

AGYAGOS, agyagas : argillosus, limosus ;
lehmig NySz. 1227 : Tendit ad unura raonticulura qui
wlgariter oí/o^-ovs Berch uocatur (OL. D. 134). 1227/1400 :
Tendit ad vnum monticulum qui wlgo Agyagivsherch
vocaretur (uo. 280). 1252 : luxta viam Agogus (uo.
368). 1252/1326 : luxta viam Agogus (uo. 2342). 1269 :
luxta uiam Ogyogus (HazaiOkm. VI.157). 1272 : Ipsa
Chylch vocatur- Agagus (OL. D. 792). 1273 : Usque
ad uiam Agagusiith uocatam (uo. 847). 1279 : Super
uno monticulo, qui Ogyogos nuncupatur (Kubinyi :
MTörtEml. 11.20). 1338: Viam Agyaguswíh vocatam
(ZalaOkl. 1.339). 1353 : Riuulos Agyaguspatak et Red-
nuk (OL. D. 4397). 1358 : Caderet in riuulum Agya-
f/Mspotoka (Múz. Kapy). 1390 : Peruenit ad quandam
petram Hogyagas [igy ? a. m. agyagos ?] vocatam
(Lelesz Met. Mármaros 9). 1402: Hermanuagasa Agya-
í7rtspatak Sowkut (OL. D. 8714). 1413 : In loco parth-
feletwalo Agyagus vocato (uo. 10126). 1436 : Ipsum
vadum non hoc nomine Agyagos sed dellew appellas-
sent (uo. 12907). Possessionibus Agyagos et Hewey-
chalad vocatis (Múz.). 1453 : Prediorum Kerezthwr
Agyagas Peresthelek et Achaadeghaza (OL. D. 15683).
1463 : Quatuor in loco Agyagus (Könnend II/3, Felső-
őr 2). 1512 : Ad fluuium Agyagos vocatum (Lelesz,
Prot. 11.118).

AGYAS : a) cerebrosus ; hartnackig, starrköpfig ;
b) argutus ; witzig, spitzfindig NySz. 1353 : Johannis
dicti Agyas (ZichyOkm. 11.517). 1419 : Johannes Agyas
(Múz. Soós). 1454: Benedictum Agyas (Múz. Forgách).
1522 : Paulus Agyas (OL. D. 37004).

AGYATLAN : 1) stupidus, stolidus ; dumm NySz.
1389: Petrus dictus Agyatlan (OL. D. 7467). || 2)
[ohue flintenschaft]. 1605 : Jancsar puska uas agiat-
lan (OL. UC. 28/61).

ÁGYÓ, 1. ágyú.

AGYONLÖDÖZ : [todtschiessen, in frequentati-
ver fönn]. 1712 k. : Ha kutyát, vagy mit találnak az
kertben, akárkié legyen, agyon lődözzék (Gazdtört-
Szemle VII.417).

ÁGYÚ, ágyó, álgyú: a)insti-umentum,machina;
werkzeug, maschine; b) bombarda, tormentum; büchse,
muskete, geschoss, kanone NySz. 1481 : Ladislai Agyő
[a. m. ágyú ?J (OL. D. 18460). Ladislai Agyő (uo.
18462). 1548: Algyw agyara való karika vas (OL. UC.
99/7). Thyzes nyl.Lapta algywba való (uo.). 1637: Az
agyuk por kalaniual, teöreökleö rudgyaiual eggyütt
(uó. 14/43).

ÁGYÚS— AJAKOS

AJÁNDÉK-AKARAT

10

ágyú-por : pulvis pyrius ; schiesspulver NySz.
1605 : Az feguer házban Algíío por Geónczj hordó-
nál uagion (OL. UC. 28/61).

ÁGYÚS, anyós ? ányús ? : aitifex; haudwerker

NySz. (1. jel.)- 1224: Anus [a. m. ányús v. Ányos?]
et Boxa tenetur sémire in cocitate [?] Zerendu in opere
Tauarnici (Veszpr. 14, Supuna). 1382 : Gregorius dic-
tus Ányos [a. m. anyós v. Ányos?] de Wamus (Veszpr.
106, Szentbenedekalja 1). 1428 : lohanne dicto Ányos
(Veszpr. 11, Lovas). 1451: Michael Ányos (OL. D.
14456). [Vö. ágyú, ágyús NySz. és I. Mátyás Flórián
fejtegetését. Nyelvtört. Szótárkisérlet, Ányos alatt.
NB ! Ányos Pál, a költő, nevét J!ní/ós-nak irja e mun-
káján: «A' szép tudományoknak áldozott versek» 1780. J

ÁHI : [panni genus, pannus Aquisgranensis ; aache-
ner tuch]. 1483 : Duabus tunicis de medio pernis et
ahy (Múz. Kállay). [NB. Ah — Aquisgranum, Aachen.
Vö. 1361 : Faciat peregrinacionem ad ecclesiam beaté
virginis de Ah (Múz.). L. még Czinár : Tárgymutató,
Ah alatt és Bartal idézetét hala a.]

AHOL, azh-Ol : ubi ; wo NySz. («hol» 4. jel. a.)
1613/1696 : Senki szemetét az utczán, azhol ember,
vagy barom jár, ne hordassa (GazdtörtSzemle VII.413).
1643 : Az mélységben, azhol a só vágatott, vulgo
kiirn az felső schatnál, azhol a sót felvonszák igen
hátra volt az érez (uo. VI.119). 1752 : Tüzelésre való
fát mindazonáltal az jobbágyaknak, azhol mint kitel-
hetik mértikletesen engedjenek (uo. VI. 138).

AHONNAN, azhonnajd : unde ; von wo, wo-
her, daher NySz. («honnan» 3. jel. a.) 1752 : Azhon-
najd is következett : hogy az erdők sok ortoványnyal
is nyélván pusztulásra jutnak (GazdtörtSzemle VI.138).

AHSZÉN? AHSZIN? AHSZONY ? 1. asz-
szony.

AJ, áj : vallis, praecipitium ; thai, schlucht NySz.
(1. «aj, áj» a.) 1055 : Exinde ad aiu [a. m. áj ?] posthec
ad eleuui humuk (Pannh. Tih. 1/1). 1224/1389 : Tau-
git quoddam precipiciura quod Peteraya dicitur (Mon-
Strig. 1.247). Tendit ad uiam precipitem que Golorab-
aya dicitur (uo.). 1272/1331: Incidit in Aypotak (Hazai-
Okm. V.47). 1296 : Uadit snper vnam paruam val-
lem que wlgo ay dicitur (Múz. Beniczky). 1299 : lu
quadam vallicula alio modo Ay dicta (Múz.). Quadam
vallicula alio modo Ay dicta (HazaiOkm. Vin.397).
1328 : In latere montis descendendo venit ad duo
ay (Múz. Beniczky). 1344 : Peruenit ad caput vnius
vallis Hoklusrtí/a nominate (Múz.). Quedam vallis For-
nusaya vocata (uo.). 1359 : Vallem Ay dictam (Károlyi-
Oki. 1.241). 1386 : Piscinas Denchk Bwn&aya (OL. D.
7182). 1409 : Ad quoddam precipicium wlgo Ay
dictum (uo. 30414). 1429 : Prope quoddam preci-
picium wlgo Ay dictum (Pannh. Tih. 18/1). 1459 : Sub
quadam valle aay nominata (OL. D. 35807). 1506 : In
loco Wyzmerea// nominato (Veszpr. 4, Csatár). 1509 :
Inter duas valles Zarkasoí/ et Kardosa?/ vocatas (OL. D.
36399). [Vö. 1. áj MTsz.'j

AJAK, vö. nyúl-ajkú.
AJAKAS, 1. ajakos.

AJAKOS, ajakas, ajkas : labrosus, laboo ;
wurfmaul NySz. («ajakas» a.) [labium habens ; lippe
habend, der grosse lippen hat]. 1314/1324 : Fabiani
Ayakas dicti (Veszpr. 108, Vámos 2). 1353 : Nicolai
dicti Aykas de Leansuka (Múz.). Nicolai dicti Ayka.
(AnjouÓkm. VI. 61). 1354 : Nicolai dicti Ayakas (uo
V1.229). 1358 : Nicolai dicti Ayakas (Múz.). 1363: Nico-
lai dicti Ayakas (uo.). 1376: Nicolaum dictum Ayakas
(OL. D. 6394). Nicolai dicti Ayakas (Körmend II/5,

kas

Lyndva 18). 1424: Ad quendam lacum Ayakastho
vocatum (Lelesz Met. Szabolcs 36). 1449 : Nicolai
dicti Aykas (Múz.). 1498/1510 : Nicolai Ayakas (uo.).
1757 .• Vagyon egy ónfedeles ajakas kanna circiter
harmadfél ittzés (CánonVisit. 179).

AJÁNDÉK, ajándok : donum ; geschenk NySz.
1152 : Vnam puellam nominc Aianduc (Pannh. 38/?).
1211 : Hü sünt ioubagiones Zegen Hodus Ayanduc Reze
(Pannh. Tih. 1/5.). Hü sünt pulsatores Adomas Cheke
Aianduc Feuche (uo.). Hü sünt pulsatores Thobus Aian-
duc Mourus (uo.). Isti sünt ioubagiones Poscu Aianduc
Buhtuke (uo.). 1218: Hayanduc, szn. (MonStrig. 1.219).
1222 : Mansiones Wasard Fenies Mutus Ayanduk
Banalch (Veszpr. 12, Nagypécsöl). 1237 : Ayandukh,
szn. (MonStrig. 1.322). 1237/1325: Ayandukh, szn.
(Veszpr. 107, Lula 2). 1458 : Blasio Ayandek (Lelesz
Acta 69/5). [Vö. Szent István ajándéka.]

AJÁNDOK, 1. ajándék.

AJÁNLÁS, vö. maga-ajánlás.

AJAS ? ájas ? : 1319 : Vádit simiUter per eandem
plagam ad Ayasheg (ZichyOkm. 1.164). 1509: Clemente

Ayas (Lelesz Acta 117/26). [Vö. 1. 2. aj, áj NySz. ;
ájas MTsz ?] [Vö. aj ?]

AJKAS, 1. ajakas.

ÁJOS : [ájjal, azaz bizonyos alakú jegygyei meg-
jegyzett]. 1686: Csákó ökör, az jobb füle ájos (DebrLt.,
1. Nyr. XXII. 518). Egy hegyes szőke ökör, kinek a bal-
fülében kivettek, a jobb füle ájos (uo.). 1706 : Az
egyik ökörnek jobb füle ájos (uo.). 1708 : Ladányi
Szabó István találta és ismerte meg két ökrét, mind-
kettőnek a balfülén ájossan ki vagyon véve (uo.).
[Vö. 1. áj 2. jel. és 2. ájó MTsz.]

AJTÓ: ostium, ianua, fores; thüre NySz. 1319/1322:
Ibi separant mete Kyusaytoít. [a. m. ajtó?] (OL. D. 1947).
1322: Terra Kyusaí/íoM vocata (AnjouOkm. 11.37). 1545:
Eg lakat gartonak az ayto nitastol (OL. Nád. 40).
1594: Cziffras aytho (OL. UC. 78/7). 1637: Annak
aytaya bellet vas sarkas, pántos (uo. 14/43). 1638 :
Egy reghi bellet aitaia (uo. 2/34). 1678 : Két ajtajába
[olv. ajtajúba?, a. m. tömlöcbe, kettős ajtajáról nevezve
igy] tenni (DebrJk., 1. NyK. XXVI.344). [Helyn. szárm.:
1315 : Possessiones Werusalmafolua et Kysaytoud{M.ú'i.
Péchy).| [Vö. deszka-, emelcső-, zaváros-ajtó.]

ajtó-kilincs : pessulus NySz. ]klinke, thürklinke].
1594 : Egi Mtjto kelench fordítóstul (OL. UC. 106/3).

ajtó-pléh : (repagulum ; riegel]. 1596 : Repagulum
vulgo Ayto plch dictum (OL. UC. 5/6).

ajtó-tartó : janitor, ostiarius ; thürhüter NySz.
1346/1411: Blasio Aytotarto dicto (OL. D. 9121).

AKAD : 1400 : In medio Danubii in loco Salamon-
akagya vocato (Pannh. 1/1). 1449 : In medio danubii
quidam magnus lapis Salamon akadya vocatus (Hazai-
Okm. II. 30j;). [Vö. akadha menni, akadóiörés, Hennau
0. : MHalászat H. 769 ós MTsz.]

AKAL, -OS ? 1. akol, aklos.

AKANA, 1. akna.

AKAR : volo ; woUen NySz. (1. jel.), 1441 : Hogy
walalokat oltalmol áznak adhassak kinek akaryak
(OL. D. 13635).

AKARAT : voluntas ; willc NySz. (1. jel.) 1544 :
Attam uram akaratából ílt, horuat bertalan lantosá-
nak hegedösinek d. 45 (OL. Nád. 41).

11

AKArHOLLYAN— AKÓ

AKOL— AL

12

AKARHOLLYAN : [qualiscunque ; wie auch,
wie inimer]. 1731 : Egj^ terhes szekér akár hoUi/an
répától fvásárpénzül vegyenek] d. 12 (GazdtörtSzcmle
VII.87, Kassa város It.-ából). Akár holb/mi olajárulók-
tól, az kik concivisek, semmit (uo. 88). Akár hollyan
madarak csomójától az ide valóktól szombaton d. 1
(uo. 89). [Vö. hollyan MTsz.]

AKASZT : suspendo, appendo ; hangén, anhangen
NySz. 1238/1292 : Cadit ad montem qui dicitur
Ákazto (OL. D. 30354). fVö. 1430 : Ad montem vbi
patibulum erectiuu est (uo. '28811.)] 1291 : Itur ad
villám Okozthov (uo. 1320). Uadit supra ad montem
akasthowhcgj vocatum (uo. 1332). 1329 : In uno beerc
Akazto beerc vocato (AnjouOkm. II. 399). 1329/1417;
In vno Berch Akaztho Berch vocato (OL. D. 28723). In
vno Beercz Akaztohercz vocato (uo. 37277). 1354 :
Possessiouem AJcaztou vocatam in Comitatu Albensi
(Körmend, Heim 134). 1368 : Vnam raagnam arborem
piri siluestris farkasakazthociirtttel nominatum (OL. D.
5696). 1424 : Primo incepissent in loco Farkusakazio
(Lelesz Met. Szabolcs 36). 1452: Ultra montem Akaztho-
heg vocatum (OL. D. 36403). 1602 : Akasztó László
(SzékelyOkl. V.190).

AKASZTALÓ : 1495 k. : Pro vadio habeo codear
argenteum et Akazthalo (OL. D. 3024 1). [Vö. palást-
akasztaló.j

AKASZTÓ-FA: gabalus, patibulum, criL\; galgen
NySz. 1291 : Peruenit ad arborem platani que dicitur
Akaztofa (OL. D. 1328). 1313/1393 : Vna magna arbor
Ilicis Akaztofa dicta (Múz.). 1329/1417 : Per idem
Byrch ad Akazthofa Berchy (OL. D. 28723). Per idem
Beercz ad Akaztofaherczy (uo. 37277).

AKI, azki : qui, quae, quod ; wer, der, die, wel-
cher, welche NySz. (1. «ki» 3. jel. a.). 1544 : Wram
louaszanak az ki az kalendáriummal bánik (OL. Nád.
40). 1613/1696 : Azki megveszi, tartozik minden bortul
6-6 pénzzel (GazdtörtSzemle VII.412). 1643: [A só-
vágó hely], azkibcn szép sóereket találtának (uo. VI.
120).

AKKOR, azkor : tunc ; alsdann, dazumal NySz.
1544 : Attam a:kor borra az koczisoknak (OL. Nád. 41).

AKKORI : ejus temporis ; damalig NySz. 1769 :
Hogy ez az inscriptio megvolt itt az előtt is, söt,
hogy akkori, mikori a Templom találnánk reá bizton-
ságot [olv. bizonságot] (CanonVisit. 204).

AKLOS"? akalos?: [viehhof habend?'. 1476:
Demetrius Akalos [a. m. aklos?] (Körmend Heim 576).

AKNA, akana : 1) salina, salis fodina ; salz-
grube, salzbrunn NySz. (2. jel.). 1197/1337 : Ad ma-
gnum montem qui uocatur .4cwahege (OL. D. 30571).
1222 : Salifodinas eciam que Akana vocantur suffi-
cientes ad predictas duodecim naves. (Zimmermann-
Weracr I. 23). 1390 : Ad viam stratam que ducit ad
Kiv/ÁhokHa (ÓL. D. 7620). Vádit ad vnam stratam
puplicam que ducit ad Huztho/í;?,rt (Lelesz Met. Már-
maros 11). 1453 : Possessionum Teke, Solmos, Akna
(OL. D. 30826). || 2) orificium doliorum ; mundloch an
dcn fássern NySz. (1. jel.). 1638 : Egy kalan vagy
hordó aknala furo (OL. UC. 2/34). |Vö. MTsz.] 17 6.
8Ó-, víz-akna.]

AKÓ : eimer NySz. (1. jel.). 1226 k. : Centum et
friginta rtcoues farine (Pannh. 28/E). 1233 : Soluaut
eciam quadringentos íícones optimi tritici (uo. 3/Aa).
1325/1334 : Duos «cones vini (OL. D. 2800). 1335 :
Vnum akoacm vini (uo. 24672). 1350 : Item «/tones
trium vinearum (uo. 4135). 1358 : Singulos rí/i;ones
auene singulos korchiones tritici de singulis integris
mansionibus (Körmend Acta II/5, Felsölindva 3). 1368:

Frugiatica wlgo Akou dicta (HazaiOkm. III.186).
Frugiatica wlgo akow dicta (uo. 187). 1370/1506 :
Pro modio alias ako ab antiquo ad cellaria nostra
et mensam nostram (Bunyitay : VárKáptStat. 46).
1437 : Censum wlgo ako appeUatum (OL. D. 36972).
1443 : Ab omni solucione Akonum daciorum taxarum
(Múz.). 1456 : Ab omni solucione .c4A;onum auenarum
(OL. D. 29286). 1472: Nonis vinorum et ^fconibus
vinearum (Múz.). 1490 : Omnibus daciis wlgo Ako
appellatis (OL. D. 19696). 1520 : AkonaAm vina (uo.
26221). 1525 : Viginti akones sew Tributa vinearum
in promontorio Somlyó (Pannh. 4/F). 1558 : Ako bwza
wagion Rezneken kjTvel az Zegensegh tartozót (OL.
Nád. 49). 1570 : Ad singula festa nativitatis domini
soluunt auenam ako zab dictum (OL. UC. 18/23). [Vö.
Bartal aco és ako a.]

akó-fa : virga arithmetica, doliaris ; visirrute
NySz. 1570 : Mensura lignea vrnalis vulgo ako fa
(OL. UC. 77/10). 1591 : Instrumenta ad cellaria neces-
saria héber, csapok, ako fa (uo.).

AKOL, akal : caula, bostar, bovilia, mandra ;
viehhof NySz. 1095 : Uilla que uocatur ocol [a. ni.
akol ?] circumterminatur siluis (Pannh. 15/0o). 1240 k. :
Due ville Zyruuke Durche Valuusfey JHyvokol (uo.
61/8). 1256 : Terram suam nomine NyroA;oZ (uo 5/K).
1291 : Uersus meridiem ad Okulfenerc (MonStrig.
11.310). 1292 : Ab occidente OA;i(Zfenevhath (Kör-
mend 1II.2, Gyunkud 17). 1307 : In iunctura aqua-
rum N}To/i,oZ et Fyuzuelg uocatarum (Pannh. 5/Q).
1317 : In loco Okol dicto (OL. D. 1892). 1346 : Cura
villis Kesefolwa, Fyuz, Njrakal et Roazd (Anjou-
Okm. IV. 641). 1347 : Quendam locum Akolwelgh voca-
tum (OL. D. 13043). 1367 : Quandam viam metalem
Akaluta vocatam (Múz. Máriássy). 1380 : In loco Ahd-
alya denominato (ZalaOkl. 11.168). 1471 : Ipsos Equaces
conseruasset in tribus conseruatoriis sew angariis
wlgo akol (Múz. Kállay). 1476 : Pro suis pecoribus
habitaculum sew custodiam wlgo akol vocatum ere-
xisset (OL. D. 17848). 1517 : Stacionem equorum vulgari
sermone akol vocatum (KárolyiOkl. III.lOl). 1520 k. :
Pecorariis quoque vulgariter Akol dictis (OL. D.
36593). 1539 : De disponendo akol pro equaciis
(OL. Nád. 43). [Vö. iDivaly-, ló-, ménés-akol.]

AKÓLÓ-MESTÉR, akoló-: [eicher, eichmei-
ster]. 1657 : Akoló [olv. akóló v. akoló] mesterek adtá-
nak számot (KomárJk.). [Vö. akóló CzF.]

ÁKOS, Ákos, Ákus ? : Achatius PPB. 1259 : Ter-
ram insuper Vkurd uocatam iuxta Akus nyre cxisten-
tem (OL. D. 492). 1376 : Ad possessiouem ,^4A:Msudua-
rahelye (uo. 6348). [Vö. Ákos, Ákos CzF. ; Ákus, Ákos
PPB.j

ÁKUS ? 1. Ákos.

AL: 1) inferus; unter- NySz. (1. jel.). 1249: Ad
vnam terram que vocatur Felkud in fiue cuiusdam
térre 0/kud nuncupate (MonStrig. 1.379). 1256 : Item
Dcdemzug Item Oíuelnuk |vö. «Feluelnuk» ua. oklevél-
ben] (ErdMúzLt., 1. Wenzel VII.430). 1269/1275 : Pos-
sessionum suarum videlicet Fuldobus OZdobus (OL. D.
671). 1290 : Terram Tawarnicorum nostrorum Oíwrs
vocatam (Veszpr. 4, Alsóörs). 1297 : Cum piscaturis Hon
OAVeyz et Kysered uocatis(Múz. Justh). 1298/1305:
Kethnyres videlicet OZnyres et Fulnyres (OL. D. 30589).
1299 : Cum puteo Olkuíh dicto (Körmend III/2, Örs
5, 1. ZalaOkl. 1.118). 1304 : In territorio ville 0/urs
(Veszpr. 16, Vespr Oppid.). 1313 : Super collacione
térre Tauarnicorum Reginalium Olwrs uocate (Hazai-
Okm. IV.124). 1315/1323 : Possessiones suas videlicet
Felsebus et 0/sebus (Körmend, Sebesiana 2/7). 1317:
In territorio ville Oíendred (Veszpr. 4, Endréd). 1318 :

j;{

AL

ALÁ— ALÁJÖ

14

Puteum Oíkuth dictuni (ZalaOkl. 1.151). Villám Olwa
vocatam (Veszpr. 109. Szölös 1). 1327: Qnandam ter-
ram 0/wrs voeatam (Veszpr. 2, xibrahám). 1333 : Iim-
gitur térre speculatonnii Oígwv vocata (Körmend ll/l,
Alber 3). 1337/1414: Cum duabus posscssionibiis 01-
jí-erecha et Felgereeha (OL. D. 3089). 1339/1358 : Ean-
dem possessionem Oíwadaz (Múz. Hauvay). 1356: Pos-
sessionis OZegregh (Múz.). 1412 : Vmim in Cüiychykfelde
cum fine in ^Zfalurameneben (uo.). 1436 : Cuiusdam
nemoris Alzigeth (Múz. Kállay). 1476 : Ad quendam
Riuulura ^Zhydkathyo dictum (Lelesz Prot. Parv. 94a).
1576 : Petinni Ahegj (SzékelyOkl. V.103). 1598 : Min-
den ember Török Péter házától fogva Marcza Mihály
házáig az al-szev adott egy-egy Miskoltzi tetés szapu
búzát (CanonVisit. 144). 1602 : .iZszegi Tamás (Székely-
Okl. V.242). II 2) ima pars ; unterer teil NySz. (2. jel.).
1550 : Szoknyay allija peremezni (OL. Nád. 42). 1635:
1 kexekalju muhar .szoknyától, ha prémes 1 f. 50 d.
(GazdtörtSzemle Vin.472). || 3) locus subterior ; un-
terraum NySz. (3. jel.). 1225 : Cum piscinis Terem
alia [olv. alja?] tohu Cuiseb cerecto (OL. D. 119).
1284 : In territorio eiusdera ville wlgariter Folwali/a
vocato (MonStrig II/19Ü). 1291 : Hospites nostri de
SaturaííVí (OL. D. 519). 1304 : In loco GnWaalia nun-
eupato quatuor Jugera (Veszpr. 15, Vámos). 1320 :
Terram nogutalia uocatam (Múz. Hanvay). 1325/1332 :
Piscinas quarum nomina sünt hec Vereshid íliáaUa
Humukzug (OL. D. 2331). Piscinis quarum nomina
sünt hec Reketha Dumbuch GyungusnaraZia (uo.).
1332 : Sessio Kwalia vocata (Múz.). 1333 : Cum piscinis
Mersee, forgianagus. Mergusd. Uidalia (ZichyOkm. L412).
Cum piscinis Dumbuch Gyungusnaraím. preposttoua
(uo.). 1339 : In loco LeanymegertZ^/a dicto duo Jugera
(Veszpr. 106, Antalfa 4). 1340/1389 : Ad vnam vallem
que wlgariter Telekalya welgh dicitur (OL. D. 3331).
1350 : Thome de Regalya (Múz. Orosz Mihály). 1368 :
Possessionem WarhegíiZiabudusfolua voeatam (Múz.
Máriássy). 1380 : In loco Akiúalya denominato (Zala-
Okl. 11.168). 1384 : In loco NsLgtoalya dicto (OL. D.
7074). 1386 : Vnum in loco Erezthuena///fí vocitato
(Körmend, Heim 347). Duo Jugera in loco Berekalia
(Veszpr. 14, Szentkirály szabadj a). 1389 : Predium
Kertalia (OL. D. 7467). 1390 : In possessione Fenyew-
alya in Comitatu Zagrabiensi (Múz.). 1395 : Perueniret
ad Harazthítíí/fí (uo.). 1408 : Lacus Aralya folv. ár-
alja ■?! nuncupatus iungitur ipsi fluuio Borswa (uo.).
1411 : Johannes dictus Baglyas de Kegalya (Múz.
Kapy). 1413 : In quadam valle que vf)catur kewago-
alija (OL. D. 10086). In loco Ereztímeualya vocato (uo.
10126). Ad locum OzthroheghaZ?/a vocatum (uo.). 1419 :
In prato wlgo Bukmalai?/ft (Múz. Békássy). 1422 : Cum
terris BerekaW;í/rtfelde et Homoklab vocatis (Múz.\ Térre
Berek«W?/afelde et Homoklab (uo.). Attigissent quod-
dam Stagnum Thelekalyarew nominatum (Lelesz Met.
Szabolcs 33). 1430 : Venissent ad quendam locum
viminosura KerekberekíiZ.?/rt nominatum (Múz. Bethlen).
1463 : Predium Zenthgerg appellatum incircuituSomlyo-
alya in Comitatu de Zolnokmediocri existentem (OL. D.
14631) 1454 : Casíro Syrok et villa íiyrokalya (uo.
14855). 1455 : Possessiones Lapwhthew, Bag\ya.salya
(uo. 14943). Possessiones Keddhely Eváewallya (uo.
14952). 1456 : Possessionibus Lapuhtew Baglyasrt(f;í/a
(Múz. Forgách). Possessiones Lapwhthew, Baglyasaí</rt
Domanhaza (OL. D. 15105). 1460 : Prata Chokasf%rt
et Remethethorok nuncupata (Forrás ?}. 1461 : Pratum
suum DarwasthortZí/« vocatum (OL. D. 36392). 1463 :
Vsque viam magnam Erdewalyo. vtha voeatam (Kör-
mend II/3, Felsőőr 2). In possessione Zenthbenedekk-
alya vocata (Veszpr. 106, Szentbenedekalja 4). 1467 :
Per qnandam terram KerestaZi/aparlaga nominatam
(Lelesz Acta 78/13). 1479 : Quasdam terras Thyztha-
niarthrt/í/rt appellatas (Múz.). In loco qui dicitur Bercz-
aZ/(/aCzomogafolyasa incepissent (uo.). 1496 : Eundo
ad alia rubeta HatharaZ/i/a et Elewharazth diota

(Lelesz Prot. 11.234). 1505 : Possessionibus Werew-
fenfalwa Egerallya Gyekenes (Körmend III/5, Zá-
kány 35). 1506 : Quartum [pratum] Feeleghaz Allya
(Múz. Kállay). 1516 : In Monticulo Kygyoszega%ö
(Lelesz Acta 122/48). 1519 : Fenilia Baktharlomegy
Egerallya Baktharlo (Lelesz Prot. V.37a). || 4) reliquiae,
rejicula ; rest, ausschuss, schlacke NySz. (5. jel.).
1566 : Vgan ottan ros gabona allya (OL. Nád. 49).
1594 : Búza allya vagyon (OL. L. III.16. 17). [Vö.
bárd-alja, derek-, fej-al (-alj), kasza-alja, ke-
mence-alj, raárc-, oszkotárság-, vár-alja.j

al-föld, -féld : pars inferior regni, [campi] ; unter-
land, tiefland, niederland, Niederungarn NySz. 1383 :
Possessionis Tykolfeldeu (a. m. alföld?] vocate (Veszpr.
9, Kálóz). 1596 : Hiszöm, hogy Kegyelmed az fölföl-
dön meg nem marad, hanem az Alföldre alá megyön
(MA. NLI. 97). 1614: 10. Junii az alföld fele indul-
ván egy deákkal, veni Keresztúr (uo. 62). Engem az
alföldre el nem bocsátnak, hanem az komáromiak-
nak commendálnak (no.).

alföldi : incola partium regni inferiorum ; unterlan-
der, niederungar NySz. [imterlandisch]. 1452 : Valen-
tino Alfewldy (Múz. Kállay). 1469 : Mathias Alfewldi
(Veszpr. 106, Berenhida 5). 1475 : Stephanum Alfewldi
(Körmend, Heim 566). 1635 : A pincébe való bort kö-
tést a nemes tanács elvégezte az alföldi fára verjék
az abroncsot d. 1, a kassai fára pedig l'/o pénzt
(GazdtörtSzemle Vni.481).

al-perés : reus ; geklagter NySz. 1569 : Ezen felyfíl-
megnevezett szántóföldek és szénarétek visszamarad-
janak az aljjeresnekjVagy maradváinak kezébe (Székely-
Okl. V.87). Ha kedik örökben eladna ez felyííl meg-
mondott földekbe vagy szénarétekbe, tehát semmi
nélkííl visszavehesse és hozzá nyúlhasson az alperes,
akár penig az maradványa (uo. 88).

ALÁ: a) deorsum, infra, de-, sub- ; nieder, himm-
ter, henmter ; b) infra ; untén NySz. (1. jel.). 1412 :
Duo in ^írtfelfekwben penes terram memorati Jacobi
(Múz.)

ALABÁE.D, alapárt, halapárt : bipcnnis ;
hellebarde NySz. 1581 : Keth nemet halaparth (OL. L.
III.16. 17). 1605 : Wikony hozzw wasu alahard
(OL. UC. 28/61).

ALABÁSTROM, alabástrum : alabastrites,
alabastrum NySz. ; [alabaster]. 1597 : í^'eier alabástrum
(OL. UC. 101/3).

ALABÁSTRUM, 1. alabástrom.

ALACSONY, alacsany ? : depressus, improcerus,
humilis ; niedrig NySz. 1269 : Usque putheum Alasun-
kutha [a. m. alacsony ?] uocatum (Körmend III/2, Pezye
90). 1340 : Ad puteum Olasun dictum (uo. 86). In
medio duorum puteorum Olasun et Muso dictorum
(uo.). 1406 : Andrea Alachan [így?] (ZichyOkm. V.489).
1437 : Briccium Alachony (Pannh. 23/C).

ALÁFŰGG, -figg : dependeo ; herabhangen NySz.
1553 : Az keth ala fygew wegen waghyon hat ezyst
aranyazoth gomb (OL. Nád. 48).

ALÁJÁR : submittor, delabor ; sich senken NySz.
1307 : In uertice Alayarou. vulgariter dictum (Anjou-
Okm. 1.124). 1491 : Alayaro que videlicet duceretur
ad pratum Rethfenek (Múz. Rhédey). 1638 : Ezen
Foliosorol ala jaro kett orsós es keö LepcziQs gradicz
keö kar keöveivel eggiiit (OL. UC. 2/34).

ALÁJO, -jön : descendo, deorsum venio : hinab-
gelien, hinabkommen NySz. 1572 : Költötem el fel
menőben [«Bccsbe» Szara, jegyz.] es ala youoben (OL.

15

ALx\JOTE— ALATT

ALÁVER— ALIG

16

Nád. 40). 1596 : Kit ha az Ur enged," hogy Kegyel-
med alájön, hiszöm hogy Kegyelmed az fölföldön
meg nem marad, hanem az Alföldre alá megyön (MA.
NLI. 97). 1607 : Szenczre jöttem alá, társ, Szencz-
ben taláni csak 10 ház sem maradt meg (uo. 212).
1609 : Azon leszek, minden tehetségemmel és könyör-
géssel, hogy társomot keresek, addig mig alájön
Keg>^elmed (^uo. 308).

ALÁJOTE : descensio ; das herabkommen NySz.
1609 : Söt a több atj^afiak is, megfosztatva levén igaz
tanitótiil, lelkipásztortul, Kegj'elmednek alájöttét [a
közlő olvasata, az eredetiben igy : ala Jötet], mint egy
angyalét a Kegyelmedtől való tanulásért ugy akar-
nák (MA. NLL 304).

ALAE : a) pupa ; puppe, kinderdocke ; b) lárva,
larvatus ; larve, maske ; c) szerelmes megszólítás :
amasia, pusio ; liebchen, püppchen NySz. (1 — 3. jel.).
1520 : Michaele Alak (Múz. Kállay).

ALAKAR, 1. alakor.

ALAZOR, alakar : spelta ; dinkel NySz. 1440 :
Viginti qiünque cumulos bladoriim vulgo Alakar habi-
torum (OL. D. 28638). 1453: Mathia Alakar (uo.
28398). 1493 : Auenam ordeum et alakor (EPSz. fol.
82). [Kandra Kabos e foliot nem közU, 1. Adatok az
egri egyházm. tört. n.414. s köv. 11.] 1605 : Alakor
vagion jenéi vikaual (OL. UC. 28/61)

alakor-búza : einkorn, peterskorn BM. 1594 : Zab,
alakor Iwza (OL. UC. 78/7).

ALAKULD : ablego ad partes inferiores ; herun-
terschicken, hinunterschicken NySz. 1609: Iija Kegyel-
med, hogy három kötetlen bibliát küldött volna alá
Bécsben a könyvárosnak (MA. NLL 297). Én semmi-
képen szerét nem tehettem még ez ideig sem az dic-
tionariumnak. sem az bibliát nem láthattam egészen,
hanem csak az praefatiot, kit Kegyelmed nekem alá-
küldött volt (uo.). Igyekeztem, hogy alá kiüdhesscm
az Lukács öcsémnek a bibliát Nag-Megerre Komárom
felé (uo. 308).

ALÁMEGY : subeo, demeo, degredior, devenio
NySz. («alá-mén» a.) ; [hinabgehen, hinuntergehen].
1569 : Az egész hold fellaban vagyon Kovács Bene-
deké mellett, az félholdja penig az alámenöben Nagy
Keresztesé mellett (SzékelyOkl. V.87). 1596 : Hiszöm,
hogy Kegyelmed az fölföldön meg nem marad, hanem
az Alföldié alá megyön (MA. NLI. 97). 1609 : Az tö-
rökkel való fríg is véghez ment mindenképpen, 20 esz-
tendeig, az követek is alámentek az ajándékkal (uo.322).

ALÁMÉNETEL : descensus : untergang NySz.
1609 : Voltak házamnál az atj-afiak, dominus Michael
Szepsi és Michael Fokteoi. Az alámenetelben lettem
nekik segétséggel tehetségem szerént (MA. NLI. 331).

ALAPÁRT, L alabárd.

ÁLARC, -orca : lárva, persona ; larve NySz.
1572 : Vgan ezen napon az turnéira uettem uramnalc
egh al orcát (OL. Nád. 40). 1594 : Vadnak aal orczak
(OL. UC. 78/7).

ALÁTOL : [detrudo, demitto: herabstossen, hinab-
drücken]. 1589 : Mert anni hal uolt azt menta raita,
heg az zakót sem tolhatta az sok halnak miatta ala
(OL. Nád. 41).

ALATT: sub ; unter NySz. 1367: Quandam
vineam in loco wlgariter MagyalaZaf/i dicto (Pannh.
Hitel. 37) 1412 : Vnum in Eegalath (Múz.). In loco
Kauazlykhege alath nominato (Veszpr. 13, Szőlős).
1444 : In loco Kerekerdő alath (OL. D. 13763). In

loco Kwtfe alath (uo.). 1450 : Pratum habeo in gye-
keres hath alath (uo. 17462). 1452 : Alterum in Has-
alath [a. m. hárs alatt ?] (uo. 14546). 1511 : Fogattam
adnya nadrespan wramnak egh paplanth yllven ok
alath es zerzes alath hogh |stb.J (OL. D. 22213, L
Zolnai: Nyelveml. 196). 1550: Azzal az lewelel meUyet
ketelen soksagh alat [igy ? olv. szükség alatt '? vö.
NySz. 2b. jel.J kellet wala neky adnom (OL. Kolozsm.
50). 1561 : Kisz pénzt is vőnek flór. XXVI. ilyen ok
alatt, hogy minden törvény szerint való háborgatok
eUen menedékséget fogadának (SzékelyOkl. V.82).
1597 : Vagion egj határ hatalma kinek alatta szenat
mondnak lennj (OL. UC. 101/3).

ALÁVER : [defigo ; herabschlagen]. 1532 : Az
kosra kywel az karokat verijk ala (OL. Nád. 48).

ALBERT: Albertus PPB. 1343: Possessionis
Scenthalberth vocate (Múz. Dancs).

ÁLCS, -I ? L ács. -i.

ÁLD : a) immolo, oífero ; opfern ; b) benedico,
laudo ; segnen NySz. (1—2. jel.). 1193 : Inde ad aldo
cut (OL. D. 27). 1214 : luxta quandam fossam que
uocatur aldouciith (Pannh. 41/r). 1223 : luxta quandam
fossam que uocatur Aldoukiit (uo. 1/Z). 1400/1403 :
Blasio Belesaldo [Szám. szerint a. m. béles-áldó] dicto
(OL. D. 1430). 1427 : Prediis Feleghaz Aldothkiimhe-
leke Twztheleke (Múz.).

ÁLDOMÁS, áldamás? : a) sacrificium, oblatio ;
poUuctum, epiüae sacrificiales ; opfer ; opfermahl ; b)
collatio, epulae ; mahl, gastmahl ; c) benedictio ;
segen ; d) mercipotus : kauftnink, weinkauf NySz.
(1 — 4. jel.). 1310 : Dederunt mercipotum et aldamasinm
[igy?] ad bibendum secundum consuetudinem illius
loci approbatum (AnjouOkm. 1.213). 1324 : Petev
filii Aldumas (uo 11.170). [Vö. 1399 : Insuper propter
raaiorem cautelam ac probacionem, sepe dictus Comes
Johannes bibit almasium [igy !] cum prefate domine
[igy] inconspectu discretorum virorum, qui huius rei
et cause concordaciones ac mediaciones fuerimt,
quorum primus nuncupatus Comes Michael de Schars,
qui almasium benedixit (Múz. 1895/7. sz.). Vö. alda-
mas, aldamasium, aldomasium, almasium Bartal.]

áldoraás-ital : mercipotus ; kauftruuk, weinkauf
NySz. 1613/1696 : Nem ok nélkül csináltatták itt mi
nálunk is az pecséteket, hogy annak erejével, és áldo-
másitallal, levélért az mi pecsétüuknek az mi helyünk-
ben öröksége és megmaradása legyen (GazdtörtSzemlc
VII.408). 1700 : Azmely ember afféle örökséget vészen,
úgjTnint házat, szőlő-örökséget etc. valahány forinton
veszi, az tanácsnak minden forintbúi egy-egy pénzzel
tartozik az vevő-személy; áldomás italban pedig 1 fo-
rintot ád, tudomány-pohárban is 1 forintot (uo. VII.
401).

áldoraásital-levól : [literae mercipotus ; kauf-
trunksbrief]. 1613/1696 : Az pénzadó [szántóföldek
cserélésekor] tartozik egy köböl bort adni, azaz Cub.
1, áldomásban, amellé ket tál étket, az más fél pedig
egy pint bort, és igy levelet vévén róla, igaz áldo-
másital-lcvele lészen (GazdtörtSzemle VII.410).

ALÉG? L alig.

ALÉZSÁNDOR, 1. Sándor.

ÁLGYÚ, L ágyú.

ALIG? alég?: vix, aegre; schwerlich, kaum NySz.
1482 : Johanne Aley [a. m. alég =^ alig V] (Veszpr. 9,
Kovácsi).

17

ALIT— ALMA

ALMÁRIOM— ALMÁS

18

ALÍT, állit : piito, existimo, arbitror ; nieinen
X> Sz. 1769 : Egy Kováts Sámuel nevű magának
sokat nllító ember, de másként igen értetlen ember
ezt kezdi mondani (CanonVisit. lí)6).

ALKALOM : pactum, conventio : vertrag, ver-
gleich NySz. 1590 : Jövének mi élőnkben . . . egyfe-
lől az vitézlő Jankó Gáspár, másfelöl Torjai Pál . . .,
tőnek mi előttünk ilven alkalmat és végezést, hogy . . .
(SzékelyOkl. V.145)'

ALKUSZIK, vö. mégalkuszik.

1. ÁLL ? : mentimi, maxilla ; kinn NySz. 1483 :
Petro Telalw [olv. fél állú ?J (Lelesz Acta 93/lj. [Vö.
egér-állú hal.]

2. ÁLL: 1) sto: stehen stb. NySz. (1. jel.) 1261/1394:
Piscature videlicet Tauzuezy KukenusaMo zeg Sebus-
uezy (OL. D. 520). 1268/1347: Uadit ad locum allo-
sceghatya dietum (MonStrig. 1.554). 1326 : Piseinam
Allov uocatam (ZichyOkm. 1.283). 1357 : Usque montem
Kyr?Ll(illohyg deuominatum (Paimh. 17'Dd). 1358 :
Inde venissent ad multitudiuem lapidum vbi quandam
arborem piii kuben rtWokurtuel pro méta reperissent
(Pannii. Tili. 1/17). 1381 : Locuni Farcasallou dietum
(ZichyOkm. 1V.201). 1594 : Ezek így kötötték mago-
kat, hogy ha elmenne Karda Lukács Lázár Farkas
uram keze alól, minden törvény nélkül megvehesse
Lázár Farkas uram az felyül megírt kezeseken az
25 fl., semmivel eleibe ne állhassanak, semmiféle tör-
vénbeli oi-vossággal meg ne állhassanak, se repositio-
val (SzékelyOkl. V.156). || 2) consto ; kosten NySz.
(8. jel.). 1635 ; Ha alábbvaló [a sisak] és énnekem is
áll szerszámával együtt 2.50, az ára 3 f. (Gazdtört-
Szemle VIII.481). Leszen munka azon 2 napra való
és annak szerszáma áll 1 í. 50 d. (uo.). [Vö. be-,
el-, megáll.]

ÁLLÁS : 1) statio : das stehen NySz. (2. jel.).
1260/1402 : Vádit versus Zwestalasa vbi in capite
vinee Chybrezeule vocate sünt due mete (Körmend,
Heim 4). || 2) substructio ; gerüst NySz. (3. jel.).
1493 : Strangones ad faciendum Allasth ad fenesti-as
ecclesie (EPSz. fol. 29). 1532: Has köthel alias
kőthfizny (OL. Nád. 49). 1587 : Alias keoteozny walo
geoplwth wettem 30 zalat (uo. 40). [Vö. ellene-,
ló-állás.]

állás-fa: pegma Kr. [pegma tormenti; laffette, stück-
gestell]. 1637 : Allasfakon jo es szép egész agyú sza-
kalasok (OL. UC. 14/43)-

ÁLLAT, vö. élőállat.

ÁLLAZÓ : mentale ; kinmeif NySz. 1493 : Qua-
tuor frena alazo (EPSz. fol. 83).

ÁLLÍT, 1. alít.

ÁLLÓ, vö. kapun-, víz-álló.

álló-dinnye: [meló hibernus ; wintemielone].
1558 : Allo awagh Thelelö dynneye io wagyon (Múz.
Kisfaludy).

álló -kincs, -kénes : 1481 : Et alia pecunia wlgo
allokcncz (OL. D. 26018).

álló-tanya : [piscina ; weiher]. 1588 : Allo wagi
halas thonia (OL. UC. .64/85).

ÁLLONGAT, vö. fölállongat.

ALMA : pomum, malum ; apfel NySz. 1236/1239 :
Prope riuulum qui Hűit de Jí»/ac'uth (HazaiOkm.
VI. 33). 1288 : In timatis iu.xta Alma tria iugera

Magyar Oklevél -Szótár.

(Veszpr. 109, Szepezd 2). 1296 ? : In caput fluuii
Weresflima vocati (Múz. Péchy). 1315 : Possessiones
Bachamezey WerusrtÍHírtfolua (uo.). Cadit in íiuuium
Werusrtíwirtpathaka nuncupatum (uo.). 1339 : In loco
.4;)Hííkuth vocato duas vineas (Veszpr. 106, Antalfa 4).
1341 : Ad metas arboriun J.í/Mrthatar vocatas (OL. D.
3416, 1. AnjouOkm. 1.387). Quatuor priores metas arbo-
rum a?w<ohatar vocatas (ZalaOkl. I 387). 1385 : In loco
J-ÍMirtzeer nuncupato similiter duo Jugera (Veszpr. 6,
Gyulakeszi). Possessionibus Veresftíwía Philiphaza Me-
zenthokna vocatis (Múz.). 1407 : Tria in loco Fyz-
alma (Körmend, Ányos 9). 1435. Aque Aproaííímuize
vocate (ZalaOkl. 11.486). 1506 : Tria in loco Marthon-
'al))iay appellato (Veszpr. 4, Csatár). 1558 : Dyo. Ma-
nero azw alma (OL. Nád. 49). Azw alma Azw sozo
[így?] (uo.). 1599: Ivet bonchiok. Eggjk almaj awal (OL.
L. in. 16. 17). [Helyn. szárm. : 1174': In predio quod
dicitur Almád (Veszpr. 2, Kisberény). 1227 : Ecclesie
sancte Marié de Almád (OL. D. 133). 1230 : Villa
Béren Alchi Wosod Almád Sagu March (Veszpr. 14,
Dec. Comit. Sjmig.). Villa Alchi Wosod Almád (Pannh.
32/V). 1309: Monasterii de Almád (Veszpr. 13, Szőlős,
Zala m.). 1426 : Villis FelsewftZwtaá Mfiowalmad
Zenthpeterfelde (Forrás?). 1453: Possessionibus Valws
Almád et Kyudmad vocatis (OL. D. 14722).] [Vö.
birs-, muskotály-alma, pirosalma-fa, telelő'-,
vad-alma.]

alma-fa : malus ; apfelbaum NySz. 1225 : Inde
currit ad Almafa (OL. D. 119, 1. SoprOkl. 1.12). 1237 :
Ad arborem que vocatur agasalmafa (ZalaOkl. 1.13)
Ad arborem quam vulgus vocat apathalmafa (uo. 1.14).
1252 : Uenit ad arborem sigTiatam que uulgo dicitur
Almafa (OL. D. 33710). 1256 : Arbore almafa (Hazai-
Okm. Vn.57).

alma-fánk : jfrixum, pastillus ex pomis factus ;
apfelki-apfen]. 1545 : Almát alma fánkhoz (OL. Nád.
41). 1551 : Almát alma fánknak (uo. 49).

alma-hímű : [equus pomulatus, scutulatus ; apfel-
schimmel[. 1296 : Quendani equum alma hymu peeg
coloris (Múz. Wenzel).

alma-kása : [pulmentum ex pomis factum ; apfel-
brei, apfelmus]. 1548 : Almát alma kasának (OL.
Nád. 49).

ALMÁRIOM, almárium : armarium, reposi-
torium, fiscus, abacus vestiarius ; almer, schrank,
schrein NySz. [Vö. 1490 : In almario cuppe (OL. D.
26048)]. 1554 : Cista viügo ahiarium (OL. UC. 76/1).
1608 : Az almaryom. (uo. 37/56). 1638 : Egy kis
almárium (uo. 2/34).

ALMARIOMOCSKA : [armarium parvum ; klei-
ner schrank]. 1597 : Hituan almariomoczka (OL. UC.
101/3).

ALMÁS : pomosus, pomis praeditus : mit ápfeln
versehn, apfel- NySz. 1093 : Undeciraum predium est
quod uocatiu- Almás (Pannh. 2/A). 1193 : Ibi intrat in
uiam almás (OL. D. 27). 1200 k. : Ad fluuiiun Almás
peruenit (Anon. 26). 1233 : Vndecinium predium est
quod uocatur Almás (Pannh. 1/Z). 1240 k. : In predio
Ahnas hec sünt nomina Jobagionuni Torda Buzoch
Gurge Mathsa (uo. 61/8). 1260/1271 : Vsque ad riuulum
qui aZ/«aspataka nominatur (OL. D. 2505). 1330/1420 :
Cadit in fluuium AÍw«spatak vocatum (Fon-ás?). 1356 :
Ad rj'wlum .4Z>«físpataka nuncupatum (Múz.). 1366 :
In quodam Prato prope .4Zí»f'.steluk (Veszpr. 7, Hanta).
1381 : In vno i-ubeto penes Almasion^t, adiacenti
(Múz.). 1390 : Riuulus .á.Z«íaspatak nominatus (OL. D.
7620). Riuulus .4ÍHt«spatak nominatus (Lelesz Met.
Mármaros 11). 1400 : Nicolaum Almás dietum (Zichy-
Okm. V.178). 1409: Venit ad fluuium .4Z«irt.spathaka

19

ÁLMOS— ÁLTAL

ALTALAG-iU^TALUT

20

nuneupatum (Múz.). 1454 : Almás, hn. (OL. D. 14604).
1467 : Penes quandam vallem Kyskerekalmas vocatam

(Múz.).

almás-kék: poiniüatus, acutulatus; apfelgrau NySz.
[caeriileus].1556: Az kichin kochiba az almás kek lowak
leznek (OL. Nád. 49). 1586 : Equi cerulei uiűgo almas-
kek dicti (OL. L. ni.l6. 17).

ÁLMOS : Homnolentus, somniciüosus ; schlafrig
NySz. 1229 : Quorum nomiiia mixtim hec sünt Almus
[a. m. álmos ?] Leger Medve Wrou (Pannh. 5/Gg).
1233/1345 : Usque ad locum qui vocatur Almustoua,
(Veszpr. 3, Biliege). 1258 : Peteu Dániel Almus Bohas
Jaco et Symun (Pannh. 6 D). 1277: Almus íilius Pousa
(Múz. Ertl). 1277/1291: Ahmis filius Pousa (uo. Érdy).
1277/1328 : Ahmis filius Pousa (uo.). 1364 : Nicolaus
Filius Almus (HazaiOkm. V.145i. 1452: Michael dictus
Almos (OL. D. 14575).

ÁLNOK" : astutus, versutus, furtivus, malitiosus ;
heimtückisch, listig, schlau, falsch NySz. 1247 : No-
mina quidem libertinorum sünt hec Pouka Povs Hogud
Wendeg Agustun Mortim Sudan Boch Almtc Futás
Bugul (Veszpr. 6, Gyulakeszi). 1247,1342 : Alnuk, szn.
(HazaiOkm. V.21). 1315 : Alus fiUo Alnuk (Veszpr. 6,
Gyulakeszi).

ALÓL CSAPÓ (MALOM) : [molendinum sub-
tus cuiTens ; unterscbJachtige miihle]. 1369 : Vnum
molendinum in fluuio Vesprem Alolchapo uocatum
(Veszpr. 3, Bogárfölde). 1638 : Beö vizre alól czapo
[t. i. malom] (OL. UC. 2/34).

ALOT ? : sopio ; einschláfern NySz. («alut» a.).
1265 : Olotow [a. m. alotó ?] filio Gonow (Múz. Ei-tl).

ALSÓ : inferus, inferior, imus ; unter- NySz. 1307 :
Cuiusdam térre OIsouzxúq nominate (Múz. Berényi).
1311 : Lóca sessioualia in OZsorakamoz. (AnjouOkm.
L 230). 1320. Possessionis -4ísoííkerecben (OL. D.
1990). 1335 : Possessionum Fulseuadrian et Olsoic-
adrian (uo. 2946). 1353 : In possessione OZso?(kethel
(Múz.) 1355 : Possessionum Fulseuadiyan et Olsou-
adryan (OL. D 17634, 1. AnjouOkm. VL300). 1356 :
OZsopachuch, hn. (ZalaOkl. L 570 . 1363 : Ad quosdam
íiuuios Galnaseer et OZsosugatag nominatos (Múz.).
1364: Nicolao Orda dicto de OZso ít'hilimba (Múz. Kállay).
1394 : In possessione OZsoendred vocata (Veszpr. 4,
Endréd). 1400 : Duabus Jnsulis Felseuzygeth et Alsou-
zygeth nominatis (Pannh. 1/1). 1402 : In possessione
AIsowíaXvl vocata (Múz. Beniczky). 1417 : Ladislai Tóth
dicti de ^Zsbmolnasbel (Pannh. Hitel. 48). 1420 : Pos-
sessiones JZsoteremiFelseuteremi (ZichyOkm. Vi.634).
1426 : Villis Felsewalmad Alsowalvadiá Zenthpeter-
felde (Forrás ?). 1452 : Possessionum Kewzepsewselp
et ^ísopencz appellatarum (OL. D 14525). 1454 : Also-
nadasd Felsewnadasd (uo. 14604). 1479 : Diuertens
ad locum qui dicitur >lZsofolyamat (Múz.) 1496 : Pos-
sessionibus Jobagy ^/soewr Felseewr (Körmend III/6,
Körmend 7). Possessionibus Zenthkwtli AIsoqyit Fel-
sewewr (uo. Körmend 10). 1499. Duas insulas Felsew-
zygeth et ^Zsozygeth appellatas (Múz.).

alsó-ing : perizona, intenda, subligar, castula :
unterhemd NySz. 1548 : In eiusdem edibus also Ing
ni (Múz. Kapy).

alsó-kő : [lapis moláris inferior, méta ; unterer
mühlstein]. 1597 : Az malomnak garatia, lizt valuia,
also keouc, forgó keoue (OL. UC. 101/3).

ÁLTAL, átal: a) trans ; über-, hinüber-, durch- ;
b) directus, rcctus, brevior ; direkt, gerade, kürzer
NySz. (1. és 3. jel). 1258: Quedam terra arahilis que
aZíaZparlac appellatur (OL. D. 480). 1288 : Duo iugera

in által iuxta terram Cazmerii (Veszpr. 109, Szepezd
2). 1295 : lacui J.ZtoZpotok dicto (KárolyiOkl. 1.23).
1318 : Ad A nam terram que Altal^^arlak vocaretur
(OL. D. 1916). 1372 : Ad Ryuulum .AZíaZpatak vocatum
(uo. 6039). 1379 : Possessionis Altahegh vocate
(KárolyiOkl. I. 366). 1391: Uenissent ad Riuulum
JZírtZpatak vocatum (Lelesz Met. Ugocsa 8). 1408 :
Circa Siluam Althalhjk sclauonicum autem Prech-
nabukovyna vocata (OL. D. 9416). 1414 : Perueniret ad
ten-as arabiles que wlgo AUhalíeláe nominaretur [igy?|
(Körmend, Communis Elenchus 10, Bogad). 1425 :
Johanne Által (Múz. Kisfaludy). 1431 : Rubetum Altal-
berek vocatum (KárolyiOkl. n.llO). 1451: Thome
Althal (OL. D. 14905).

ÁLTALAG, -ÁCSA, 1. átalag, -ácsa.

ÁLTALESIK ; [cado per aliquem locum ; hinüber-
f allén, hindurchf allén]. 1367 1384: Cadit in alium flu-
uium Altalesew vocatum (OL. D. 5595). [Vö. NySz.]

ÁLTA.LHOZ : [transveho, transporto ; herüber-
bringen, herüberführen]. 1545 : Eg reuesznek az ki
az eleest által hozta (OL. Nád. 41).

ÁLTAL JÁR: permeo, pervado, perambulo; durch-
gehen, durchwandern, dm-chdringen, hinübergehen
NySz. 1348 : Quinquaginta iugera in loco altalyaro.
(ZalaOkl. I. 478). 1440 : Venissent ad íines quarundam
terrarum arabilium Althaljarofeldek nuncupatarum
(Múz. >. 1484 : Item in loco Althalyaro vnum juger
(OL. D. 36320).

ÁLTALKISÉR : traduco ; hinübergeleiten NySz.
1544 : Eg paraztnak ki az raban által kcscr az ar
uizbe (OL. Nád. 42).

ÁLTALLÁTÓ : perspicuus : durchsichtig NySz.
1638 : Által lato üveg ablakra való (OL. UC. 2/34).
Az Harmadik [ablak] penigh vagion rakva kerek által
lato uveghböl (uo.).

ÁLTALLYUKASZTÁS: perforatio ; das durch-
löchern NySz. («általlikasztás» a.) 1643 : Vagyon az
aknában egy általlyukasztás, azhol az viz vagyon az
mélységben (GazdtörtSzemle VI. 119). Viszont vagyon
azon ált ally likas ztáshan sónak reménysége, jó erezet
hogy találnának (uo.).

ÁLTALÖSVÉNY, -ösvíny : trames ; kreuzweg
NySz. 1442 : Caderet in \Tiam semitam wlgo Által-
wsiüin vocatam (Múz.). 1451 : Unam semitam, vulgariter
által wsivin vocatam (OL. D. 32377).

ÁLTALS.ZÉD: fherüberpflücken]. 1643: Valaki
szölöibül köitvélt, almát és egyébb gyümölcsöt a
szomszédébul általszed, 4 forinton marad (Gazdtört-
Szemle VI.471).

ÁLTALTÖRDEL: reticulo; diu-chbrechen NySz.
1635 : A kik portai szablyát kéztől csináltatnak cif-
rázon [olv. cifráson] által tördelt virágokkal girájától
3 f. 50 d. (GazdtörtSzemle \^n.475).

ÁLTALÜT : trames, sémita, via compendiosa,
compendium ; kurzer weg, kürzester weg, grader weg
NySz. 1269 : Uadit ad uiam que Altaluth vocatur
(OL. D. 679) 1297 : Per viam a Lapus Nyár usque
ad aquam Kysdunad uocatam que via dicitur Altakith
(Múz. Justh). 1334 : In latitudine duorum iugerum a
via általat (Múz.). Vádit uersus occidentem usque által-
üt que venit de Pomlen (uo.). 1337 : Unam viam kis
aUal ut vocatam (HazaiOkm. III.132). 1341 : Via anti-
qua que dicitur althaluth (OL. D. 24467). 1398/1429 :
Vsque ad teiram que vocaretur altaluth (uo. .c870).
1436 : Deinde transiret ad viam que Altaluth vocaretur

L'l

AlTALVISZ -AMINT

ÁMPOLNA-ANNA

22

(uo. 231). 1526 : Intra vias Alapywth et Althalwth
vocatas (Pannii. 20/A).

ÁLTAL VISZ : traduco, ti-an.sduco, transfero ;
liiuüberführeu, berübeibringeu NySz. 1684 : Mikoron
uyaron az liánon marhatli atal wyhcfhnek (OL. UC.
56 33).

ALUSZIK, vö. megaluszik.

ALUT, 1. alot

AMADÉ : Homodeus Kr. 1318/1320 : Paulo filio
Omodey de genere Verbulchu (Veszpr. 16, Vespr.
Oppid.).

AMBORUS, 1. Ambrus.

AMBRUS, Amborus, Ambros, Amburüs :
Ambrosius Kr. 1211 ; Hü sünt ioubagiones Tubus
Dolus Beké Gentus Horogns Opus Ombreus [a. m.
Ambrus ?] Kuine (Pannh. Tih.1/5). 1240 k. : In eodem
predio hec sünt nomina pastorum ouium Ombruus
Keseleud (Pannh. 61/8). 1577: Zabo Ambros [igy két-
szer] (OL. UC. 1/3). 1584: Nyrö ^w&orMs (uo. 56/33).
Kochy Amborus (uo.). Kaza Amborus (uo.). Fabian
Amburus (uo.). 1597: Karykas Amburus (uo. 12/42).

AMBURUS, 1. Ambrus.

AMELY, azmélly : qui, quae, quod ; welcher,
welche, welches NySz. («melly» 3. jel. a.). 1608 :
Az mely barátom onnét haza jővén Wittenbergára
jönek (MA. NLI. 293). 1643 : Azmely tölgyerdö az
sóbányához való volt (GazdtörtSzemle VI.121).

AMELYIK, azmélly ik : [qui, quae, quod ; wel-
cher, vvelche, welches, der, die, das]. 1613/1696 : Vala-
mely atyánkfia szántóföldet cserél, és azmelyik ád
hozzája pénzt, törvényünk ez (GazdtörtSzemle VII.
410). [Vö. NySz. mellyik a., más jel]

AMENNYI, azmenyé, azmennyi : quantus,
quot ; wie viel NySz. («meimyi» a., 3. jel.). 1558 :
Szürköntöst, öreg embernek valót és gyermeknek,
ahhoz képest azmennyi réf lészen benne, azt meg
kell intézni és adni (GazdtörtSzemle VI.137). 1571 :
Cypellóst az menyet el nyöheth (OL. Nád. 47).

AMENNYIRE, azmennyire: quatenus, quan-
tum ; soweit, insofern NySz. («mennjáre» 3. jel. a.).
1643 : Azmennyire mi eszünkben vehettük . . . hasz-
nosnak Ítélnénk új schahtot készéttetni (Gazdtört-
Szemle VI. 120).

AMETISZT: amethystus NySz. 1516: Egh ewregh
ametisth, keth kysseb ametisth (OL. D. 26367, 1. Zol-
nai : Nyelveml 204).

AMI, azm.i : relativum : quod; was NySz. («2. mi»
3. jel. a.) 1613/1696 ; Azmit ide felírtunk mesgyejárás-
uak módjárúl, szükség az porgolátok járásárúi is Ír-
nunk (GazdtörtSzemle VII.411).

AMIKOR, azmikor : quum ; wenn, als NySz.
(«mikor» 1. jel. a.). 1643 : Azmtkor császár urunk ö
felsége az aknát az eperjesi városnak adta volna
(GazdtörtSzemle VI.119).

AMINT, azmint: prout, ut, sicut, ceu, velut,
quam; wie, gleichwie, als, denn NySz. («mint» a., 2. jel.).
1526 : Azmint el rendeltem Igj akarom hogy legyen
(OL. D. 24323, 1. Zolnai : Nyelveml. 257). 1619: Az
lengiel urbárium szerint az minth kántort fizettek
(OL. UC. 22/21). 1643 : Az régi sóvágó-helyek, az
felső mezőben vulgo kürn, azmint felöl is specificál-
tatütt, teljesséí^ösen elhagyatának az munkábul (Gazd-
tört-zemle VÍ.12Ü). 1752: Meghagyni méltóztatott:

azmint is az méltóságos uraság oeconomiális commis-
aiója azt végezte, hogy [stb.] (uo. 138).

ÁMPOLNA, ámpolna, ámpóna, ámpona ? :
ampulla ; ampel, krug NySz. 1542 : Ámpolna Kyn-
thorna (OL. Nád. 40). 1553 : Ampolnath ezüstöth
kettöth (OL. L. III.16. 17). 1556 : Ket ezwst ámpolna
(OL. Nád. 48). 1581 : Negh ampona ezwsth (OL. L.
111.16. 17). 1584 : Keth ezüsth ampona (OL. UC. 56/33).
1588 : Ampona on ketteo (uo. 76/17).

ÁMPÓNA, ÁMPONA? 1. ámpolna.

ANDOR, 1. András.

ANDORKÓ : [koseform zu Andreas]. 1602 : An-
dorkó Tamás jobbágy. Andorkó Gergely jobbágy
(SzékelyOkl V.317). [Vö. András.]

ANDORJÁS, 1. András.

ANDRÁS, Andor, Andorjás, Andreás, En-
dere, Endre : Andreas Kr. 1225 : Quorum nomina
sünt hec . . . Aruud cum nepote. Endre cum fratre
suo Andrea (Pannii. l/F). 1242 k. : Hec sünt nomina
Jobagiouum equestrium Bekes Endere Svunug Pyncust
(Pannh. 61/8). 1282 k. : Andreas Béla et Lewenta
(Kézai, 1. FontDom. 1/2. 82). 1321/1323: Kenches-
andrasfolua (Múz. Soós). 1332 : Super curia seu fundo
eorundem Ibwríiastephanhaza et Herborthfiaanrfreas-
haza nomrnato in Ciuitate Strigoniensi sito (Múz.). 1336 :
Scentíianduryas, hn. (SztárayOkl. 1.106). 1355 : Sex
lóca villámra fundari de nouo inceptarum que wlgo
wagas nuncuparentur. Villa Kunchul wagasa ViUa
András uagasa (OL. D. 4483). 1408 : Piscinas Andras-
weyzehele Samyak Nagsar (Múz.). 1428 : In terris
Andreas ortuana et Molnár Andreas ortuana vocatis
(uo. TörtTárs. 1). 1452 : In possessione Andrashaza
(OL. D. 14619). 1454: Zenthandras, hn. (uo. H604).
1459 : Naghrtndreasnehaza, hn. (uo. 15334). 1492 : In
possessione Zenthandraswr [igy többször] alio nomine
Eghazafalwa (Múz. Justh, II. Ulászló oki.). 1493 : En
ver andras adom en kezem yrassat (Akad., I. Zolnai :
Nyelveml. 156). 1602 : A7idor Jakab (SzékelyOkl. V.
193). 1668 : Nagy Andras Csöz hiro (OL. UC. 1/21).
[Vö. Andorkó. J

ANDREÁS, 1. András.
ANGOLNA, vö. ángvilla.

ÁNGOSTÁR, ángustár : (cantharus ligneus ;
angster]. 1535 : Lignei cantari angostar dicti (OL. UC.
99/25). 1549: In cellario cantharus ligneus angusthar
(uo. 75/41). 1588 : Ereg fa angostar (uo. 76/17).

ÁNGUSTÁR, 1. ángostár.

ÁNGVILLA : anguilla ; aal NySz. («angolna» a.)
1595 : Anguilla egy neghel (OL. Nád. 49).

ANGYAL : angelus ; engel NySz. 1478 : Petrum
Angyal (Körmend, Heim 590). 1482 : Gregorio Angyal
(Veszpr. 9, Kovácsi). 1561 : Petro Angyal (Székely-
Okl. V.82).

ANGYALOS : [angelum habens ; engel habend].
1583 : Angyalos, hn. (SzékelyOkl. V.137).

ÁNIS, 1. ánizs.

ÁNIZS, ánis: anisum PP. 1378/1425 : Sub magna
arbore Salicis Anisí'a [a. m. ánizs?] dicta (OL. D. 11297).

[Vö. NySz.]

ANNA, Annos: Anna PPB. 1370: Possessio
Anna vocata alio nomine nunc Vras appellata (Múz.
Kende). 1392 : Johannis de ZenthrmMaazonfalua (Múz.
Péchy). 1476 : Uua saknia wlgo, quam legaverat Anna

23

ANNAKFÖLOTTE— APÁCA

APAD— APOSTOLI-SZEK

24

(KárolyiOkl. U.452). 1561 : Kondorát Istváimé, Annoi<
(SzékelyOkl. V.81). Kondorát Istvánnak, feleségének
Annos asszonjuak (uo.). [Vö, Annis PPB.] [Panka.
Panna.]

ANNAKPÖLÖTTE, -felette : ultro. insuper.
praeterea ; überdies XySz. 1608 : Kegyelmed porté-
kájának egyéb hija nincsen, hanem az Ursinus m-am
kért egy iveg poharocskát ki, . . . annakfeleUe Szepsi
Mihály uram kérte ki az Kegyelmed clomarisát (MA.
NLI. 262).

ANNOS, 1. Anna.

ANTAL : Antonius NySz. 1275 : Anthalens [igy ?
a. m. Antal?] filius Goloinb (Veszpr. 106, Bedeg 2).
1423 : Duobus pratis sew fenilibus vao Anthalnjlai
et altero Athyapvthamelleke nominatis penes viam
de possessione Athya dueentem existentibus (Lelesz
Acta 43 11). 1426 : "Prediis Kasatya^Jí/rtZhaza Egyed-
lakos Lakosajíföíhaza et Zygeth appellatis (Fon-ás "?).
1454: LakosrtíiíaThaza. hn. ^ (OL. D. 14781). Kosa-
íyantaniSLza. hn. (uo.). 1484 : Valentini Avfhahvej
(Veszpr. 4, Csopak). 1528: Terram Kysríjíí/m/ne pwz-
thaya vocatam (OL. Kolozsm. 106).

ANTTA: mater: mutter NySz. 1361: Vergit ad vnum
stagnum Anyato dictimi (Körmend, Heim 176). 1489 :
Insuper etiam dicit, quod si vellet ü-ritare et recusare.
mater íieret meretrix, vulgariter dicendo kwTwa legén
anya, ky megmasolya (OL. D. 19472).

anya-méh: apes pro foetificatione relictae: mutter-
biene NySz. 1564 : Anyaméh. Rayh meh (OL. Nád. 49).

ÁNYAS? 1 Ányos.

ANYÓKA: |matercula: mütterehenl 1522: Valen-
tinus Anyóka (OL. D. 37328).

ÁNYOS, Ányas ? : Anianus CzF. [?] 1224 : Amis
fa. m. Ányos v. ányús — ágjiis ?] et Boxa tenetur
seruire in cocitate [?] Zerendu in opere Tauamici
(Veszpr. 14, Supuna). 1299 : A>iyas [a. m. Ányos '?]
de Z^-many (MpnStrig. II. 475). 1382 : Gregorius dictus
Ányos [olv. /Inyos v. anyós — ágWis "?| de Wamus
(Veszpr. 106, Szentbenedekalja 1). 1428 : Johanne
dicto Ányos (Veszpr. 11, Lovas). 1451 : Jllichael Ányos
(OL. D. 14456). [Vö. Mátyás FI. : Nyelvtört. Szótár-
kisérlet, Ányos a.]

ÁNYOS ? 1. ágyús.

ÁNYÚS ? 1. ágyús.

APA : páter : vater NySz. 1152 : Belos bano Apa
comite (Pannh. 38 ?). 12Ó0 k. : Tuhutum uir pruden-
tissimus misit quendam uirum astutum, patrem Opa-
forcos Ogmand (Anon. 25). 1211: Isti sünt eurriferiVosos
Chima Domus Mogd Chemud Ap2)a ["?] Neurenche
Árud CaUz (Pannh. Tih. 15). 1229: Pristaldo Opa
(Pannh 5,Gg.). 1285 : Possessiones et domos Jordani
filii Balcini ciuis Albensis decedentis sine herede ad
manus nostras- Regias deuolutas quas habét in castro
Albensi et specialiter vineam ipsius Apareze vócatam
(Körmend, Heim 13, 1. HazaiOkm. VIII. 239).

APÁCA, appácca? : sacerdotissa, monacha, nonna :
nonne NySz. 1256: luxta uiam publicam que procedit ad
«;}jjrtcc/íafalua (Pannh. 14 B,l.Wenzel 11.265) 1266/1297:
luxta locum qui dicitiu- ^^jfíc/iasumlo (Pannh. Tih. 1 9).
1270 : Apacha Somlyó. (HazaiOkl. 59). 1347 : Dátum
in .4/)oc/iauasarhei (Múz.). 1351 : In eongregacione
prope ^^rtc/irtwasarhel celebrata (uo.). 1356 : In latere
cuiusdam campi J^/)fl^7irtzeuleye nímcupati (uo.). 1368 :
Apacha Vasarhel (HazaiOkl. 284). 1369 : Prope villám
A^ac/iawasarhel (Múz.). 1389 : Castri ^p;)ffrc7í(7somlo\v
(Körmend Hl 3, Atád 19).

APAD : decresco, detumeo, deminuor : abnehmen
NySz. 1598 : A szalonnaiak adnak circiter 67 kr,
martoniak 33 és igy mostan a szalonnai jövedelem,
a szalonnaiak a Martoniakkal vagy apadnak, vagj'
áradnak, száz kereszt búzát adnak (CanonVisit. 145).

APADÁS : decrementum liquoris ; das abnehmen
eines fliessenden dinges NySz. 1692 : Korcsomáros-
nak amikor bort árul, búza minden holnapra metr. 2.
apadásra, gyertj"ára, minden vedertül denar. 1 (Gazd-
törtSzemle VI. 180). Korcsomárosnak . . . Minden veder
borbul csepegésre, gyertyára, apadásra 1 — 1 pénz (uo.
181). Korcsomárosnak . . . Minden veder borbeli apa-
dásért 1 — 1 pénz (uo. 183).

APASTAL, 1. apostol.

APÁT : abbas : abt NySz. (1. jel.). 1211 : Ad collem
qui vulgo dicitur Apatíeereh et sub colle sünt due
mete. Inde egreditur ad monticulura qui uulgo nim-
cupatui- Zouafeereh iuxta quem est méta (Pannh.
Tih. 1 o). 1221 : Cum seruo nomine Apát (Pannh.
4/B). 1237 : Ad arboreni quam viügus vocat apath-
almafa (ZalaOkl. I. 14). 1240 k. : Fenetum nomine Apai
toa (Pannh. 61 8). Quomm nomina sünt hec Cheme
Apát Mortun Redemit de filio Endus Champam et
fratrem eius (uo.). 1263 : Tenet metam cum uilla
J^flíunukaya (Múz. Rumy). 1293 : Primo incipit in
fluvio Soyow in quodam loco Apath re^\"y uocato
(Múz. Hanvay). 1318 1320. ArabUium terrarum seu
campestrium in valle Apathrethe nuncupato (Veszpr.
16, Vespr. Oppid.). 1323 : In valle que Apát welge
dicitur (Múz. Balassa). 1338 : In valle Apathrethe
nuncupata (HazaiOkm. IV. 163). 1345 : Ad planam
terram Apathraezeje vocatam (I^elesz Met. Szatmár 64).
1358 : Wrskal Wrs Apaüaka. Faud Pyh^p Capulch
Cuest (Pannh. Tih. 1 17). 1365 : Ad faciem cuius-
dam monasterii abbatialis in honore beaté Mar-
garete virginis in monte Mezes vocato constructi
quod }i[eze»apafh nuncuparetur (Múz.). 1369 : Nicolai
de Orozapath (Múz. Hon'át IsU'.). 1452 : Descensum
philisteoiiim ^^tíí/ísaUasa nuncupatum (OL. D. 14514).
1523 : Nyarasapaf/í. hn. (Zolnai : Nyelveml. 226).

APÁTI: abbatialis; abteilich]. 1222: Nouem
lűneas quas habebat inter uineas hominum abbatis
in ^^lIa apaty in higmogos (Pannh. 5/Nn). 1230 :
Decimas de Ajjati (Veszpr. 14. Dec. Comit. SjTuig.).
Decimas de AjJiudi (Pannh. 32 V). 1231: A septem-
trione cum villa Apaty (OL. D. 168). 1240 k. : In
predio Hegmogos quod alio nomine dicitur Apáti
(Pannh. 618). 12661297: Villám de gesnov uel
apaty iuxta fvceg (Pannh. Tih. 1 9). 1275 : Tena
populorum de "villa Jjíöíí/ (OL. D. 927). 1306 : Quan-
dam possessionem monastem sui Apaty uocatam
(Pannh. 6 S). 1327 : Tems Apathy et Mochfelde voca-
tis (Múz. Horvát Istv.). 1344 : In villa Apáti (Múz.).
1345 : Possessionem Feultheuberen alio nomine Apathy
vocatam (Múz.). 1353 : Nomina possessionum hec sünt
Wluesfolua Apathy (Múz.). 1370 : Possessiones Apaty
ac ZebegjTimonu.stura vocate (Múz. Kende). 1418 : Villis
Arach Apathy Assofw Ermenes vocatis (Veszpr. 2,
Arács).

APÓST AL, 1. apostol

APOSTOL, apastal. apostal: apostolus: apos-
tel NySz. 1453 : In possessione Apastal [a. m. apos-
tol?] (OL. D. 14621). 1456: Jacobus Apostal (uo.
15063). 1510 : Georgio Apasthal (Múz. Soós ?). 1602 :
Apostol Tamás. Apostol Márton (SzékelyOkl. V.216)

APOSTOLI-SZÉK: [sedes apostolica: der apos-
tolische stiihl]. 1769 : Istennek és az Apostoli szék-
nek kglmébül az Egri venerabilis Püspöki széknek é>

.\PRÓ— APRÓLÉK

APRÓLÉKOS ARANY

26

ahoz köttetett Diocesisnek venerabilisPüspökie(Canon-
Visit. 19{)).

APRÓ : miuuti, miiiutuli; klein, gering NySz. (L jel.).
1145/1443 : Venitiir ad locum a;;rokwrth\vel (OL. D.
14). 1281/1347 : Ad quosdam frutices AproYint&zt
vocatos (OL. D. .2275). 1304/1464 : Venit ad vnam
luetam Op-osir vocatam (Múz.). 1354 : Veniet ad quod-
dam monticulura Aprosecr nominatum (Lelesz Met.
Szabolcs 18). 1426 : Pratum ad duo falcastra suffi-
ciencia in loco scilicet Apró ozthal nominato (Veszpr.
8, Jutás). 1435 : Aque ^^jroalmauize vocate (Zala-
Oki. n. 486). 1472 : Inter duos colles aprohalom nomi-
natos (OL. D. 17341). 1518 : In loco Apró Ozthal nomi-
nato (Veszpr. 8, Jutás). 1586 : Apró lábos marha. Mala-
czok. Godák (OL. Nád. 40).

apró-hal : 1521 : Apró halath, harchaat (OL. D.
26264). 1544 : Apró halat koppot, dörgeczet (OL. Nád.
40). Vöttem ebedre aprohalat (uo. 41).

apró-kalmár : [propola : kiamer, kleinhiindler].
1714: Apró kalmár (DebrLt., Zoltai Lajos közlése).
fVö. aprólékos-kalmár.]

apró-m.ozsár : 1597 : ^jjro ninsar aliter siska
pattantiu vass 2 (OL. UC. lÜl/3).

apró-müves : [handlanger]. 1643 : Az apró mű-
vesnek béri, úgymint : az csiga-tekerö, taliga-tolyó és
az kötéltartókra sok haszontalan költség kell (Gazd-
törtSzemle VL120). [Vö. NySz.]

apró-pénz, -pinz : pecunia minuta, nummi ; kleines
geld NySz. 1544 : Attara apró pénzt (OL. Nád. 40).
Ki teszen aprópénzt (uo. 42). 1556 : Harmadfel forint
apró pinz (uo. 48). 1610: Dutka és aprópénz (KomárJk.).

apró-puska: [sclopeti genus; eine art büchse].
1553 : Apró puska lapthaba walo (OL. L. III.16. 17).

apró-sajt : 1544 -. Vöttem apró saytot uaczorara
(OL. Nád. 41).

apró-sült : [assaturae genus : eine art braten].
1544 : Ebedre apró sültnek eg font boriuhust (OL.
Nád. 40).

apró-szeg : [elavulás ; stift, kleiner nagel]. 1545 :
Vöttem apró zeget (OL. Nád. 40).

APRÓD : a) parvus ; klein ; b) parv'ulus, puer ;
kind ; c) apparitor, pedissequus, armiger ; aufwarter,
diener, lakai, waffentrager, schiídknecht ; d) tyruncu-
lus ; lehrknabe NySz. 1300 : Johannis dicti Oprod
(Forrás ?). 1319 : Johannes dictus Apród (MonStrig.
n.767). 1323 : Stephano dicto Ojjrod (AnjouOkm.
11.65). 1324 : Nicolao dicto Oprod (Múz. Ibrányi).
1333: Stephani dicti Aprowd (OL. D. 2798). 1335/1362:
Nicolaus dictus Apród (Múz. KapjO- 1338 : Nicolai
dicti Apród (Múz. Máriássy). 1339 : Stephani Aproud
dicti (Lelesz Acta 1/25). 1342 : Stephani dicti Aprowd
(ZichyOkm. IL18). 1348 : lohannes dictus Apród (OL.
D. 28729). 1358: Stephani dicti ^i^roj^rf (Múz.). 1360:
Nicolai dicti Apród (OL. D. 5179). 1367 : Johannes dictus
Apród (uo. 30695). 1371: Johannes dictus Apród (Múz.).
1378 : Nicolai dicti Apród (OL. D. 6497). 1394 : Jo-
hanni dicto Apród (Múz.). 1414 : Nicolai Apród (uo.
Máriássy). 1422 : Petro Apród (Lelesz Acta 42/92).
1475: Simoné Apród (uo. 85/22). 1476/1484: Kys
Jankó aprod'viwo meo (Múz.). 1477: Apud a^rof/ianuni
mcum (ZalaOkl. 11.608). 1530 : Vnam thaniztra pro
aprodvAxvo (OL. Nád. 42). [Vö. 1287 : Gregorius paruu-
lus noster (WenzelIV.293). 1325/1847: Petrus panuis'
aule sue (OL. D. 2275).] .

APRÓLEK: 1) niinutia, apopasnia : klcine. yc-

ringe, uichtswerte dinge NySz. (la. jel.). 1544 : Széná-
ért es egeb aprólékért (OL. Nád. 41). 1557 : Egh dis-
nouak aprólékát iOL. L. III.16. 17). 1572 : Az egyk
sysakuak az pofayaba orh uasaban az nyak uasaban
toltokaual es mynden aprolekyaual egeterabe (OL.
Nád. 47). II 2) e.xiguus, minutus ; klein, zerkleiuert
NySz. (Ib. jel.). 1545: Kelh ládában aprólék holwalo
(ÖL. Nád. 48). 1556 : Aprólék fekethe selem korda
(uo.). Kwlemb kwlemb aprólék hym golcz remek
peldak (uo.). 1560 : Eg negel aprólék marha (uo. 49).
1594 : Aprólék fodor (OL. UC. 78/7). 1596 : Aprólék
fazeczkakot (OL. L. III. 16. 17). [Vö. konyha-apró-
lék.]

APRÓLÉKOS : 1) minutus ; klein, gering NySz.
(1. jel.) 1643 : Az officinát, akiben az aprólékos' sót
főzik, revideálják (GazdtörtSzemle VI.118). || 2) [pro-
pola : kraraer, Jcleinhandler]. 1712 : Aprólékos (DebrLt.,
Zoltai Lajos közlése).

aprólékos-kalmár : [propola ; Itramer, kleinhand-
lerj. 1714 : Aprólékos kalmár (DebrLt., Zoltai Lajos
közlése). [Vö. apró-kalmár.]

APRÓS: minutus, in partes minutas divisus; ver-
kleinert, in kleine stücklein zerteilt NySz. (1. jel.).
1632 : Az malomhoz való apros szer szamot (OL.
UC. 3/20).

ÁR? : fiuctus, aestus ; fiút NySz. (2. «ár» a.). 1266:
Partém in terra Wisarahel [a. m. ár?] (OL. D. 604).
1348 : Duo Jugera terrarum suarum quorum vnum
Benkara reliquem [?] uero Lenchehel nuncupatur
(Múz.). 1408: Lacus yJralya [a. m. ár-alja ?| nuncu-
patus iungitur ipsi fluuio Borswa (Múz.).

ARAD : exundo, inundo, redundo ; fluten, strömen
NySz. [incrementum capere ; zuuehmen]. 1598: A sza-
lonnaiak adnak circiter 67 kr, martoniak 33 és igy
mostan a szalonnai jövedelem, a szalonnaiak a Mar-
toniakkal vagy apadnak, vagy áradnak, száz kereszt
búzát adnak (CanonVisit. 145).

ARAGON - SÁFRÁNY : [crocus Aragonicus ;
aragonischer safran]. 1548 : Uöttem aragon safrant
(OL. Nád. 43).

ARANKA: [nönév]. 1309: Domina Aranka
(AnjouOkm. 1.172). 1311 : Domina Aranka (HazaiOkm.
Vn.365). [Vö. arany?]

ARÁNT, vö. közép-aránt.

ARANY : 1) auram, aureus ; gold, golden NySz.
(1. jel.). 1267 : Villám .^mnlabovbach uocatám (OL.
D. 630). 1324 : Vnum locum ar«nazou uocatum (Zichy-
Okm. I. 266). 1349 : Possessionem ipsorum Aranhasow
alio nomine Zaramaz in comitatu Tymisiensi existen-
tem (OL. D. 30114). 1391: Symonis dicti Arany (Zichy-
Okm. IV. 468.). 1411 : Johanne dicto Arany (uo. VI.
159). 1425/1454 : Quoddam fossatum ^rcinassas voca-
tum (Múz. Justh). 1482 : Matheo Aranlabo (OL. D.
18589). 1526 : Sollicitauerit de quodam Arán Darab
(OL. D. 25022). 1544 : Ad preparacionem clipei dedit
wlgo fel kenj^ aranyat (OL. Nád. 40). Eg- könyue
[így ?] aranyat nettem etek aranazny (uo. 47). 1548 l
Négy ehewe arany (uo. 48). 1555 : Három sing aranya .
zyvth párta (uo.). || 2) nummus aureus ; dukátén NySz.
(2. jel.). 1544 : Adtam araíiol öt forintot (OL. Nád. 40):
1638 : Pénz vagion arannial tallérral szesztakkal dutka
es polturak (OL. UC. 2/24). [Vö. vont-arany.]

arany-égetó': [auricoctor; goldbrenner]. 1363/1395 :
Stephani dicti Aranegeto (Múz. Kisfaludy).

arany- fonál : aurifilum, aurum textilé ; goldfaden,
gewebtes gold NySz. 1544 : Eé' font araú fonalai

27

ARANYAS— AÉANYOS

ARANYOZ— ARCUL

'28

tizenkét ozót. (OL. Nád. 40). Uöttünk e"- font
arán fonalat tizenkét czot (uo. 41). 1553: KoffS'om
feyer kamuka meoperemezthek arán fonalból zywth
parthawal (uo. 48). 1581 : Egi oltár öltözetre walo
veres selembwl chinalt arany fonallal elweffh chaf-
rangh (OL. L. III. 16. 17.).

arany-forint : florenus aureus, aui-eus ; goldgulden
NySz. 1555 : Tliizeneg arany forinth (OL. Nád. 48).
1559: Neg araii forintot (uo.). [Vö. 1456: Vnum bonum
equuni decem florenos aureos valentem (OL. D. 15050).J

arany-gyűrű, -gyíiré? -gyűrő: annulus aureus:
goldener ring NySz.^Í516 : Egh arán gywrewth kyben
egh saffyl wagíon. Egh arán gywreth [így] kjében
wagyon Rakoth dyamantal Maria Harmad arán gyw-
rew saöyl. Neeved arán gywreiv kyben keth hegyes
dyamanth wagyon (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml.
204). 1545: Eg arait gvröt (01.. Nád. 40). Egy arany
gytvrw cymeres (uo.' 48).

arany -iLÍm : textilé auro distinctum, textilé Baby-
lonicum, imago aurata ; goldstickerei NySz. 1564:
Keth wonth araíi hym (OL. Nád. 49).

arany-lánc : torques; goldkette NySz. 1516 : Egh
kys Arán Lanch (OL. D. "26367, 1. Zolnai : Nyelveml.
204).

arany-mű : [opus aureumj ; goldavbeit, goldwerk
NySz. 1635 : Egyéb arany műtől úgymint függök,
gyűrűk, akiben drágakövek vannak, alkudjék az ötvös
mesterrel (GazdtörtSzemle VIII.475).

arany -párta : [anadema aureum : goldene kopf-
zierde]. 1494 k. : Kepenyegh et aranpartha vlnarum
(OL. D. 30244). 1532 : Cásula cineris coloris deam-ata
crucem habeus faetam ex aranparta (OL. ActaPaul.
SzLörinc 10/11). 1533 : Arán Partha in vna colliga-
tura (OL. Nád. 49).

arany-perec : armilla, brachiale ; armband NySz.
1576 : Kézre walo arán perecz (OL. Nád. 48).

arany-sáfrány : [crocus am-eus ; eine art safran].
1548: Arany safrant, torót safrant, lant safrant (OL.
Nád. 49).

arany-szél: [instita aurea; goldborde, goldver-
brámung]. 1458 : Palium tercium flauei coloris cum
tenui Serto wlgo Aransel ordinatum (Miíz. Kállay).

arany-szín, -szinű, -sziné, -szinö, -szün : fuh-us,
auiei coloris ; goldfarbig, goldgelb NySz. 1532 : Fel-
athlacz aranztjnew (OL. L. III. 16. 17). Thafotha aran-
zyne (uo.). 1542 : Karasia, septuh, kemtuh stamet
aranyzwn (OL. Nád. 49).

arany-zsinór : [taenia auro intorta; goldene schnur].
1581 : Weoreos selem fonallal elegh aram/ sinor (OL.
L. III. 16. 17).

ARANYAS, 1. aranyos.

ARANYAZ, 1. aranyoz.

ARANYOS, aranyas : auratus, aurosus, aureus,
auro abundans ; übergoldct, golden, rcich an gold
NySz. (1. jel.'. 1267: De uilla Oronos sup Camarun
(Pann. Hitel. 12). 1325,1347 : Ciu-rit ad K^mranas
(Körmend n;4, Miskouch 67). 1326 : In fluxu ipsius
fluuii Aranias CLelesz Met. Abaúj 10). 1362: In íIli-
uium Aranias ~(0L. D. 31102), Í367 : Duorum sta-
gnorum Raunapataka et Haranyas pataka vocatorum
(Körmend, Heim 208). 1373 : Ad fontem vnum Aranyas-
kuta vocatum (Veszpr. Regn. Met. 13). 1379 : luxta
Huuium Araityafi existens (Lelesz Acta 12'40). 1389 :
Villis Barath VV'^thwos Bolhaas Zabaas Aranyas (Kör-

mend III/3, Atád 19). 1415 : Jacobus Aranyas (uo.
1/9, Óvár 10). 1454 : Aranyas, hn. (OL. D. 14604).
1487 ; Dicte Ciuitatis Offon Banya alio nomine Aranyas
Banya (OL. D. 37066). Versus fluuiiun Aranyas (uo.).
1497 : Duos paplan vnum feyer aranyas aUud weres-
aranyas (uo. 20569). 1510 : Faceletrum [így] aranyas
et sárga Tezthemelth (uo. 35774). 1516 : Negh ara-
nyas Maych (uo. 26367, 1 Zobiai: Nyelveml. 205). 1528:
Peplum vnum haranyas athlacz (OL. L. nL16. 17). 1540 :
Ket hosszú maycz aranyas (KároljdOkl. in.227). 1544 :
Az ötuös az uram cimeret meg mecczette az ket
arahas kupán (OL. Nád. 40). 1547 : Eg aranas fwtat
(uo. 48). 1599 .-Egj aranjas svsak ezewst aranjas
tol tokawal es orwasawal (OL.* L. m.l6. 17). 1638:
Meniezeti ez háznak igen szép partazott gombiai fes-
tet [igyj es araniasok (OL. UC. 2/34).

aranyos-hím : [textilé am-o distinctum, textilé
Babylonicum, imago aurata : goldstickereil. 1560 :
Ket chahol emeg aranias hím vagion egeken (OL.
Nád. 49). 1564 : Neg jonegre walo aranas zel hym

(uo. 49).

ARANYOZ, aranyaz : auro, deauro ; vergolden,
übergolden NySz. 1544 : Eg könj ue [igy ?] aranyat
nettem etek aranazny (OL. Nád. 47). 1553 : Hath
ezyst aranyazoth gomb (uo. 48). 1558: Egi meren
araniazot ewreg pohár (OL. L. I.l) 1584 : Három
ezüsth aranazoth kelh (OL. UC. 56/33). 1591 : Egj
hansar ezwst aranyazoth czyfras (OL. Nád. 49). 1599 :
Egj meren aranyazot hanchyai* (OL. L. IU.16. 17).
1638 : Meniezeti ez háznak igen szép festés es gombiai
Araniazott (OL. UC. 2/34).

1. ARASZ : palmus, spithama ; spanne NySz.
1095 : In kyar Ezti Sap Thatu sekez herdi oraz
fa. m. arasz?] Helia (Pannh. 15/0o). 1443: Duo
vasa vinorum quorum quodlibet decem mensurarum
manuum et palmarum wlgo Aráz sít et existat Vni-
versis et singulis keneziis (Múz.). [Vö. eló'-arasz.]

2. ARASZ : [panni genus : eine art tuch?]. 1339 :
Vnum palium meum de Aráz (OL. D. 3280).

ARATÁS : messis, messio ; emte NySz. 1211 :
Hü sünt vdornici Boyad Thexa Nemelh Cut Vossos
Monac Vasaard Somciu Aratás Zemdy Forcos Medue
Thidia (Pannh. Tih. 1/5). 1597 : Zolgal rostálással
aratassal es zena göj-tessel (OL. UC. 12/42).

ARATÓ: messor; schnitter NySz. 1423 : Johannes
Araiho (Lelesz Acta 43/83). 1461 : Benedictus Arató
(Múz. Kisfaludy). Ladislao Aratho (Múz. Kállay).
1477 : Johannem Aratho (Lelesz Acta 87 3). 1495 :
Georgius Aratho (OL. D. 26243). 1509: Alberto Aratho
(Múz. Forgách). 1524 : Thoma Aratho (Lelesz Acta
130,49). 1525: Michael Aratho (OL. D. 37000). 1577:
Arató Pal (OL. UC. 1/3).

ARBANÁSZ, 1. orbonász.

ÁRBOC : malus navis : mást NvSz. [malua]. 1498 :
Blasius Arbocz (OL. D. 20704).

árboc-fa: columna; mást, stange NySz. (3. jel.).
1597 : [A sátor] minden keoteliuel es három arbocz
faiual egietembeu (OL UC. 101/3).

ARC, orca. vö. ál-, ember-arc.

arc-kötő : [gesichtsbinde]. 1567 : Egy nrcza Iceoteo
keoteses slogos (Forrás?).

ARCÉL, 1. arcúi.

ARCUL, arcél: a) facie tenus; mit dem angesicht:
b) obviam ; entgegeu NySz. 1408 : Johannem Fabrs

29

ArÉNDA -ÁROK

ÁROKI-ÁRPA

30

dictum Archd [a. m. arcél := arcúi ?] Janus (ZalaOkl.
IUV36). 1484 : Ladislaus Arcelwdgoth. (OL. D. 18994).

ÁRÉNDA : conductio, redcmptio, arenda ; pach-
tung NySz. 1674 : Az ser korczomat az ott való ser
névelős arenda szerent birja (OL. UC. 8/21.

ÁRK, 1. árok.

ÁRKI, ároki : [ad fossam pertinens ; auf elnen
graben bezüglich|. 1311: J.r%clialan [hn. a. m. árki?]
(AnjouOkin. I. 242). 1428 : In loco eminenciori wlgo
Arökydomb nominato (Forrás ?). 1454 : Arky, hn. (OL.
D. 14604).

1. ÁRKOS, árokos: [fossam habens, fossa cii--
cumdatus ; mit einem graben versében, umgeben|.
1314 : Circa arcusxth. a parte septemtrionali sünt diif)
iugera (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1320/1355 :
Cii'ca viam Ar/aíswth nouem Jugera (Veszpr. 16,
Vespr. Oppid.). 1323 : Super quendam monticulum
Arcus vocatum (HazaiOkm. IV.186). 1326 : Arkus-^o-
thaktuwe, hn. (AnjouOkm. 11.239). 1343 : Fliiuio seu
alueo Arcus vocato (ZichyOkni. 11.68). 1404: Michae-
lis de Arkivs (Székely Oki. V.3). 1446 : Duo [jugera]
in loco Arkoskwth (Veszpr. 14, Szeutkirályszabadja).
1465 : Predioriim Lyanheghaz Kethfylew [Kethsylew?]
Arokws Haromlabw appeílatorum (Múz. Kállay).

2. ÁRKOS, 1. árkus.

ÁRKUS, árkos : arcus GyöngySzót.; [lehrbogen].
1587 : Fa circulum awagy arcus (OL. UC. 46/74). 1638 :
Bolt ala való árkus (OL. UC. 2/34). [Vö. GvöngySzót.
1899. sz.]

árkus-fa : [lehrbogen]. 1637 : Boltas ala való árkos
fak (OL. UC. 14/43).

ARNOLD, ARNOLD : [Arnold]. 1419 : Arnold-
falva, hn. (ZichyOkm. VI. 539). 1546 : Ees hataarlik
az Arnold fija Mykloíj fewldeewel (ZalaOkl. 1.73).

ÁRNYÉK, árnyík : umbra ; schatten NySz.
(1. jel.) 1275 : Ad promontorium qiiod uocatur Arnyk-
mal (OL. D. 921). 1346 : Ad promontorium ArnykmSil
dictum (uo. 8838). 1438 : Predia Dyodtheleke Lygeth-
eghaz ZenthpalarHeA;a (FoiTás ?). 1578 : A több dara-
bantok azt engették az árnék-eváöt a Harmincz-ember-
erdeje felöl, a többi marada a több darabontoknak
(Szé'kelyOkl. V.lll).

ÁRNYÉKOS, árnyíkos: a) umbrosus, umbra-
ticus ; schattlg ; b) adumbratus ; schattenhaft, schein-
bar ; c) figuratus, symbolicus ; bildlich NySz. 1461 :
Alberto Arnikws (Múz. Kállay).

ÁRNYÍK, -OS, 1. árnyék, -os.

ÁROK, árk : fovea, fossa ; graben NySz. 1055 :
Exhinc usque ad angulum artck (Pannh. Tih. 1/1).
Inde aruk tue que uallis usque ad kangrez uiam exten-
ditur (uo.). Exinde ad magnam uiam que ducit ad
aruk tue. (uo.). Indeque ad artik fee (uo). Posthec ad
aruk que ducitur usque ad baluuan (uo.). 1095 : Inci-
pit per munimentum quod uulgo dicitur aruk (Paivnh.
15/0o.). Uertitur ad sabulosum munimentum qui uulgo
dicitur humuch aruk (uo.). 1193 : Inde ad quesorc
(OL. D. 27). Inde ad huce arc (uo.). 1194 : Ex inde
procedit ad arMcteu et ibi est méta (uo. 33). Inde
autem tendit ad amcteii ad priorem homoc (uo.).
1211 : Uenit per arundineta usque ad Aroczog (Pannh.
Tih. 1/5). 1234: Per uias uadit ad Aruch (Pannh.
32/A). 1269 : Ad locum qui aruk uocatur (OL. ü. 679).
1277 : Uenit ad fossatum ark uulgariter dictum (uo.
35834). 1283/1309 : Prima méta incipit in ^ImArthetheu

(uo. 1168). 12941367: Venit ad fossatum quod uoca-
tur Aruk (Veszpr. 6, Gyimót). 1297/1389 : Peruenit
ad fossatam paganorum' que wlgariter Pagan aruk
dicitur (Körmend, Heim 369). 1312 : Tendit in unam
fossatam aruk uocatam (OL. D. 1806). 1335 : Paulo dicto
Saar de Rammaruk (Körmend, Heim 67). 1339: luxta
quoddam fossatum wlgo Eozynaruk vocatum (OL. D.
3222). 1341 : Parvam vallem aruk dictam (ZalaOkl.
1.387). 1342 : Venit ad vnum locum Arnkzaá vocatum
(Öl. D. 1731). 1353 : Johannis dicti Toka iobagionis
ecclesie nostre de Árukfeu (Veszpr. 106, Arokfő 1).
1363 : In capite cuiusdam fossati prout idem domi-
nus Episcopus retulisset Pyspukctro/ca vocati acces-
.sissent (Veszpr. 106, Bicske 1). 1364: Circa vnam
fossam Arukíew vocatam (Veszpr. Regn. Met. 12).
1377 : luxta quoddam fossatum Tohmwharoka voca-
tum (Körmend II/l, Alber 6.). 1379 : In arukkív/. ám
sessiones (Múz. Békássy). 1386 : üatum in descensuphy-
listeorura ArukmeWek vocato (uo. Kállay). 1394/1446:
In loco Arokzek vocato (OL. D. 7914). 1395 : Abhinc
inter duas sessiones versus aquillonem procedendo in
diuei-ticulis terrarum arabilium pertingeret ad Aruk-
zeg (Múz.). 1396 : Descensum filisteorum .Irw/czallas
vocatum (OL. D. 8177). 1413 : Ad quoddam fossatum
folyoaroA; vocatum (uo. 28778). Exit de fossato magnó
])oi'07Aoarki/a vocato (uo.). 1429 : Vsque fossatum
PapochrtroÁ: vocatum (Múz. Kisfaludy). 1440 : Re-
perissent quoddam fossatum Árok vocatum (Múz.).
1459 : Penes fossatam nostram wlgo Árok vocatam
(OL. D. 15357). 1462 : Quandam raetam sarcanaro/ci/a
vocatam (uo, 15742). luxta fossatum wlgo Or arakya
vocatum sub radice montis (uo. 28853). 1463 : Vnum
in Thwyssessaíí;, secundum in Zel a parte occiden-
taU (uo. 15826). 1464: Possessionis Jro/íkewzyzent-
petherfalwa vocate (Veszpr. Regn. A/10). 1498 : Par-
ticulam térre Ewrdeghar%a vocate (Múz. Kállay).
1520 : Vndecimum in loco Felsewaro/czegben (uo.
Kisfaludy). Médium in loco Alsoaro^-zelben (uo.).

árok-hát : das erhobene ufer des grabens, damm
NySz 1250: Ad vnum fossatum et foueam arukhat
dictum (OL. D. 341). 1413 : In medio ipsius fossati
seu dorso wlgariter Arokhalh vocato (OL. D. 28778).
1452 : Usque quoddam fossatum Arokhath vocatum
(OL. D. 36403).

ÁROKI, L árki.

ÁROKOS, L 1. árkos.

ÁRON : [Ai-on]. 1266 : Cum stagno nomine aaron-
mortuaya (OL. D. 604).

ÁROS, árros: 1) venditor, raercator ; verkaufer,
kaufmann NySz. (1. jel.). 1252 : Árus iobagionis. Ipse
Árus emerat. Idem Árus nobis constitit (OL. D. 368).
1360 : Duas possessiones vnam Dws vocatam inter
Albam Regálém et villám Fwen et aliam Árus [a.
m. áros?] nominatam in Comitatu Symigiensi (Kör-
mend V/7, nr. 124). 1493 : Luca Áros (OL. D. 20080).
1602 : Arros Márton Árros Bálint (SzékelyOkl. V.197).
1] 2 1 venalis ; verkauílich NySz. (3 jel.). 1597 : Mykor
Bechbewl áros morhat hoznak (OL. UC. 12/42). [Vö.
bor-, hal-, könyv-, méh-, ruha-, széna-, tyúk-,
vas-, vászon-, viasz-, zab-áros.]

ÁRPA : hordeum ; gerste NySz. 1323 : Particulam
l)ossessionis sue Arpatorlo uocate (OL. D. 33737).
1415/1424 : Septem predia ar^xttelek vocata (uo. 10362).
I? Szárm.: 1181: Ad uillam de árpad (OL. I). 22).
1193: Inde ad uallcm árpad (uo. 27). 1240 k. :
Hec sünt nomina vduomicorum de eodem predio
(Jenkez Árpad Golombus Feud (Pannh. 61/8).] jVö.
Őszi-árpa.]

31

ÁRPÁS— ÁRÜ

ÁRUL— ÁSP

32

árpa-dara: ptisana; gerstengraupen NySz. 1636:
Lencse, borsó, árpadara egy-egy köböllel (Gazdtört-
Szemle L273)

árpa-föld, -féld: [ager hordeo consitus: gersten-
feld]. 1411 : Terrarum vacuarum Arpafelde vocatarum
(Miiz.). 1453: Prediis Arpafewlde et Kwkelthe vocatis
(OL. D. 14606).

árpa-kása: hordeum frixum, polenta, ptisana; ge-
sottene oder gekochte gerste NySz. 1524—26 : Da-
buntur ferciűa duo vnum videlicet de camibus bouinis
vei agnellinis aut Kapoztas hws aliud verő ferculum
saythle aut árpakása (OL. D. 32686). 1544: Vöttem
árpa kasát (OL. Xád. 41). 1557 : Farina. Árpakása
(OL. ÜC. 76/10).

árpávalérő-körte, árpáal[?]irö-: pirum praecox:
haberbiin NySz. 1326 : Quandam arborem piry Arjyal
yreu [igy] nominati (OL. D. 30000). 1394: Ad \Tiam
arborem pirorum wlgariter arpalyreuknrnel [igy] vo-
catiim (Akad. 5).

ÁRPÁS : hordearius NySz. [reich an gerste]. 1095:
Qiiartum predium quod est iiixta íluuium arpas [a. ni.
árpás?] (Pannh. 15; Oo). In atpas [hn., a többi szn.i
Quecsa Zakan Licadi cima [cuna ?] feketevdi Oba
Mogurdi Scemsca (uo.). 1219/1222 : Quandam porcio-
nem térre de terra uille Arjyas (uo. 14/F). 1222 : Bis-
seni de Arjms (Pannh. Hitel. 3). 1223/1359 : Cadit in
liuulum qui dicitur Arjyas (Zimmennann-Werner I. 28).
1256: lungitur mete uille Ar2}as (JIúz. Jeszenák). 1366 :
Tributum portus Arpas super Rába flumen quod nunc
in ponté Mauricii exigeretur (Pannh. 52/R ?).

ÁRROS, 1. áros.

ÁRT : [sich in et^vas mischen]. 1643 : Ha tizen-
ötöd napra megveszi [a szölöt], jó, ha nem, azután
idegen ember is megveheti, és közit szomszédja nem
árthatja hozzá, nem is lészen helye tilalmának (Gazd-
törtSzemle VL469). [Vö. 2. árt NySz.]

ÁRTÁNY : verres, majális : verschnittener éber
NySz. 1247 : Dantes pro sua procuracione porcum
triennem, qui uulgo a7iati dicitur (MonStrig. I. 364).
1391 : Rufus isti artan. Alius artan Albe colorís emee
Vniuu porcum barna. Ziu- porcus Rufus emee Isti
emee Vnum porcum Zeclin artan [«kétszer igy^» Szám.
jegyz.] Vnum bonum porcum rufum artan (Lelesz Acta
20/10). 1510 k. : Kewer artayi vnum Kewer tehén
vnum (OL. D. 26082> Scrophae pingues wlgo Arthan
(uo. 26235). 1524 : Porcum pinguem arthan dictum
(uo. 37006). 1587 : Keth arthan. Eg eme (OL. UC.
12/42 . 1597: Az kew por magának jar, mywel hog)-
ew tarthya hayal az molnoth, azerth nem hyzlalnak
arthanth belőle (uo.).

ártány-pénz : 1437 : De pecuniis scrofarum artan-
peyiz vocatarum (OL. D. 13006). 1566 : Per annum
soluunt artan pénz (OL. UC. 9/6). 1596 : Quadam taxa
artanpenz áici^i (uo. ? 11/50. 1640: Artanj pénzt.
Tulok pénzt (uo. 2/6).

1. ÁRÚ : pretium; preis NySz. (1. jel.) 1641 : Hogy
az nielly négy marhát áru szerónt kért V. Istvántól,
de árut nem szakaszthatott, noha azt mondta az uj
városi legényeknek, hogy V. I. olyan marhákat árul,
kiknek 28 frton hagyták bokrát (DebrJk., I. NyK.
XXV1.343. «szakaszt» a.). [Vö. Tűlek maradott nekenk
az szokásonk Hogy, ha mikoron árút mi szakasztonk,
«Deus', Deus !» ott kiáltonk, Bizonságonk hogy meg-
ái-ultonk (RMK. 1.6). Vö. Szilády jegyzetét uo. 240
és NySz. 1. ár és szakaszt szólásait.]

2. ARU ? ARU ? : (genus vasis vinarii ; eine art

webigefáss?]. 1524: Pro duobus arw vini (OL. D. 26266).
Pro vasé viui aric (uo.). De precio duorum vinorum
wlgo arw (uo.). Tria vasa wlgo ai-w (uo.). 1546 :
Vinorum et aceti arw I (OL. L. ni.l6. 17). Empta
sünt vini aru II uo.). 1549 : Vini vasa uulgo ariv
(OL. UC. 7;V39). [Vö. 1. árú?]

ÁRUL: vendito, nuudinor, venumdo, vendo, venum
expono : verkaufen, feil bieten NySz. (1. jel.). 1588 :
Az WT borát szerrel arwlliak az jobbagiok (OL. UC.
64/35). [Vö. kiárúl.]

ÁRULÓ, vö. dohány-, ecet-, égettbor-, ká-
poszta-, kása-, méz-, olaj-, sajt-, sulyoia-,
vászon-áruló.

ÁRULTATÁS, 1. korcsma- áruitatás.

ÁRUS, 1. áros.

ÁRVA : a) orphanus, pupillus ; waise ; b) viduus,
solitaiius : verwitwet, eiusam NySz. 1152 : Ti-es homines
scilicet Arua Legunei Fehera (Pannh. 38/?). 1171 :
Dedit íilie sue uemulos Zumbur Odus Tiuan Salad
Embel Felad Arua Borons Seth Abram (N^eszpr. 9,
Kál). 1223 : De villanis sex homines videlicet Bebus
Vz Árva (MonStrig. I. 242). 1352 : Nicolao dicto
Arica (OL. D. 4272). 1407 : Nicolai dicti Arwa (Múz.).
1478 : Matheus Arwa (OL. D. 18145). 1523 : Stephani
Arwa (Lelesz Acta 129/31). [? Szárm.: 1171: Quorum
nomina hec sünt durug elbv ecul edu gunou bula
attun dursi aruad Kacar busar kauas nedilca lusa
(Pannh. 27/Mm). 1211 : Joubagiones sünt Ociu Olicon
Aruad Somur (Pannh. Tih. 1/5).]

ÁRVÁS : [orphanum habens ; der eine waise hat ?].'
1475 : Thoma Arwas (Lelesz Acta 85/22).

ÁS : füdiü : graben NySz. 1317/1409 : Circa foue-
as Agvagasoíí- [olv. ásó v. aszó?] nuncupatas (OL.
D. 1894, 1. AnjouOkm. I. 421). 1341: Promonto-
rium Assutholvsx nuncupatum (KárolyiOkl. I. 145).
1349 : Possessíonem ipsorum Aranhrtsoíí- [olv. ásó ?
vö. Csánki : TörtFöldr. II. 24] alio nomine Zaramaz
in comitatu Tymisiensi existentem (OL. D. 30114).
1472 : In quodam colle papasíahalom |olv. pap-ásta
halom ?] vocato (uo. 17341). [Vö. fölás.]

ÁSADEK : [fossile ; etwas ausgegrabehes], das
aufgegrabene BM. 1334 : Quendam locum Agagasadek
(OL. D. 2864, 1. AnjouOkm. IH. 109).

ÁSÁS: 1) fossio ; das graben NySz. (1. jel.)
1544 : Attam az ieg uerem asasert (ÖL. Nád. 41).
Ij 2) [fossatum ; graben]. 1393/1446 : Primo a íiuuio
Albi Crisii loco ^'idelicet Marosimiclosr/sa.sa incipiendo
(OL. D. 7914). 1425/1454: Quoddam fossatum Aran-
assas vocatum (Múz. Justh). 1510 : Penes quoddam
signum Gyerghdeakasűsfí v.ocatum (Múz. Forgách).
1521 : Prope locum seu fossatum Kwnasas dictum
(OL. D. 23504).

ÁSAVÁGY ? 1 ásvány.

ÁSAVÁNY, 1. ásvány.

ASO : 1) cavator, fo.ssor, fodiens : grabend, -gráber
NySz. (1. jel.) [L. az összetételekben.] || 2) rutrum ;
spaten NySz. (2. jel.). 1490 : Aso. Lapath. (OL. D.
26048). 1529 : Lapath, aso, tewkapa, safalya (OL.
Nád. 49). [Vö.kút , sátor-ásó (lapá,t), sír-, tó-ásó.J

ÁSOÁNY? 1. ásvány.

ÁSOVÁNY, 1. ásvány.

ÁSP? I áspa.

I

33

ASPA— ASSZÚ

ÁSVÁNY

34

ÁSPA, ásp ? : alabrum ; haspel NySz. 1555 : Keet
(tspam való temérdek fonal (OL. Nád. 49). 1572 : 23
Asp [így ?] fonal (uo. 40). [Vö. ásop, ázsop MTsz.]

ASSZÓ, 1. asszú.

ASSZONY, achszen? achszin? achszony?
ahszén? ahszin? ahszony ?: 1) a) mulier, femina;
weib ; b) domina, hera ; frau NySz. 1150 : Pristaldus
eiusdeni rei Gregorius rufus de uilla ahchyn [olv.
achszin ?] (Pannh. 31/Y). 1240 k. : Villis Nulos vide-
licet Ganth Néma Bárba Tapan Taryau et Asscnn
fa. m. asszony ?] (Pannh. 61/8). Est conterminalis
villis scilicet Ohzyníolna Ylmar Radi (uo.). In villa
Ohsim hec sünt nomina Jobag-ionum Nicolaus Mocus
Suprun (uo.). 1268/1347 : Vádit usque ad locum
qui dicitur Oxunteluke (MonStri^. I. 553). 1307 : In
villa Azunfalua, (Veszpr. 15, Vámos). 1309 : Gregorij
de Azzun (AnjouOkm. I. 184) 1329 : Villa JsMnnepe
(OL. D. 30619). 1329/1417: Vsque SUuam Assowv-
dey vocatam (uo. 28723). Vsque Siluam AzonQráQyo,
vocatam (uo. 37277). 1336: Villa Balsan«.ssm«folua
vocata (Múz.). 1338 : Pratum -4.ssí/nrete vocatum
rOL. D. 3170). In villa Azzunío\\\?i (HazaiOkm. IV.164).
1346 : In predicta possessione Azzun (Múz.). 1357/1432 :
Possessiones Kereky et ^^^^onwasara vocatas (Múz.
Kende). 1359 : Possessiones Kysronazd et .45Mnfalua
uocate i Pannh. 20/C). Possessionibus ^^-Mwfolua Seplak
vocatis (Múz.). 1367: Johanne filio Osl de .40O«falua
(Múz.). 1373 : De possessione ^zímfalua (uo.). Nicolaus
dictus Nemes de Azzuvíolwa, (Pannh. 25/N\ 1379 : Ciues
de J.5^i/npataka et de Feulseiibanya (Lelesz Acta 12/41).
1388 : TeiTarum arabilium Zenthmiklosfeulde et Zenth-
raargithaa^^onfelde appellatarum i Pannh. 8/L). 1392:
Johannis de ZenthannaovSOíffalua (Múz. Péchy). 1394 :
Dominas Zji^azzon et Hewlgazzon (SoprOkl. I. 519).
1405 : In eadem possessione AzzonÍ2X\\<í (Pannh.
Hitel. 40 ^ Johannis íilii Osl de .b^onfalua (Múz.). 1407:
Osl de Azzonídlna (uo.V 1412: Pauli filii Ictoris de Kys-
rí2;o«falua (Múz.Kapy). 1434: Domina Miklósodon vocata
(Lelesz Bercs. V.38). 1436: Possessionibus Azzonís\wa
Myhalfalua Chehy et Mendzenth vocatis (Múz.). 1451 :
Petro Yspan dicto de Azzonídlwdi (Múz. Kisfaludy).
1452 : Possessiones Fugod et J^zonnepe (OL. D.
30823). 1474 : Quandam particulam térre arabilis Zent-
margithffsson fewlde vocatam (Múz. Kapy). 1476 : Vinee
.^2^o«zeleye nuncupate (ZalaOkl. II. 602). 1496 : Pos-
sessionibus Molnoszechewd Zenthkatherjma5;2;o>i [igy ?]
(Könnend III/6, Könnend 10). 1506 : Septimum ípra-
tuml Elew Reeth siue Ázzon Reethe (Múz. Kállay).
1538 : En Katheryna Ázzon, Az en Zerelmes Wram-
nak Batthyány í^erencznek felesseghe [stb.] (Kör-
mend I/l, nr. 45). 1547; Vöttem asszoúonmak eg
magár könuet (OL. Nád. 41). 1549 : Kageluat uettem
azzonyomnak (uo. 49). 1554 : Azon kupát azzonom
Czany vramnak ada (uo.). || 2) [hajadonról]. 1525 :
Zerelmes magdalna ázzon, hogh en oda hozzyad nem
raenthem, ezt semmv, ydegensegre ne weghyed (OL.
D. 24774, 1. Zolnai :' Nyelveml. 237, 238). [Vö. Bol-
dog-, fejedelém-, gazda-, hölgy-, kis-, leány-,
major-, nyoszolyó-, ruhaőrzó'-, varró-asszony. |

asszonyembér-ruha : [vestis muliebris ; frauen-
kleidj. 1555 : Et bokor kapcz azon ember rvhara való
(OL. Nád. 48).

ASSZONYKA : a) muliercula ; weib, frauchen ;
b) domicella; friiulein NySz. 1483: Domina Azzonka
(OL. D. 18753).

ASSZÚ, asszó, ászé ? aszjó, aszjú, aszú : ari-
(Uis, siccus, ton-idus ; trocken, dürr, ausgedorret NySz.
(l.jel.). 1222: Villa Ozcag [a. m. asszú-ág? vö. «ág» 2.
jel. a.j (OL. D. 102). 1264 : Inde uadit usque ad caput
Oíscü/iípotok |«még egyszer ugyanígy» Szám. jegyz.]

Magyar Oklevél-Szótár.

(uo. 571). 1265: Inde descendit ad uallem Osí/wpok (uo.
595). 1268 : Terrarum Lak Harasty Sucurou Ozyag
[vö. «Ozyuhag» 1270] et Zenttrinitas (Körmend Heim
7). 1270 : Ad alium riuum O^evpotok (OL. D. 705).
Duas terras eorum Ozyuhag et Sukurod (Múz.). 1288 :
Ad paruam aquam que nominatur Ozyu pótok (OL.
D. 1230). Usque riuum Oziuag nímcupatum (uo.
1238). 1300 : Ab ima parte ipsius Ozzywpotok
(Veszpr. Regn. Met. 5). Ab eodem fluuio exit in loco
Ozztvywpotoktw [igy ?] (uo.). 1320/1325 : Quandam
vallem ^^7/ifuelgh uocatam (OL. D. 2018). 1323 :
Quasdam (Possessiones Remethe Korulus Ozywag
Egres (Köi-mend, Heim 41). 1323/1330: Iimgit íiu-
uium 02:íyMkanow nominatum (Körmend, Sebesiana
2/8). 1334: Ad vallem Ozywm\Q\g\i íOL. D. 2853). [Vö.
1333/1349 : Ad quandam siccam vallem wlgariter Zu-
hodol vocatam (uo. 2790). 1338 : Uallem nemorosam
sclauonice Zuhodol dictam (uo. 3166). 1374/1420: In
quandam siccam vallem Sclauonie [igy] Zohodol dictam
(uo. 33618).] 1337/1414 : A quodam fluuio Azyu^^aiak
vocato (uo. 3089). 1338 : Duas metas terreas in uer-
tice cuiusdam aluey Azyu^aiak vocati (uo. 31239).
1356 : Ad vnum patak Azya-^atak vocatum (uo. 4640).
1377 : Ad vnam vallem wlgariter Azyuvíeig vocatam
(uo. 6397). 1390 : Riuulus .42;iopatak nominatus (Le-
lesz Met. Mármaros 9). 1398 : Penes fluuium Azyo\ni-
melnycza vocatum (Múz. Justh). 1407: Sicci fluuii
a^i/opathak vocati (OL. D. 9363). 1408 : Sicci fluuii
Azyw^atak vocati (uo. 9477). 1435 : Possessiones
Ewsy Zewdemeter Azzoazo (Múz. Kállay\ 1446 : Duo
in loco Azzyvvía^a (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja).
1454 : Ad quandam uallem AzywwQlg vocatam (OL.
D. 31147). 1558 : Azw alma Aziv sozo. Azw muska-
tal körtel. Azw bezterchey zylwa (OL. Nád. 49). Azic
berkyne. Azto cheresne. Azw barazk (uo.). Aziv öreg
zömö cheresne (uo.). 1602: Asszú Mátyás (Szókely-
Okl. V.194, 218).

asszú-gyüraölcs : fructus siccati ; gedörrtes obst
NySz. 1692 : Egy kertésznek pénz fl. 4 . . . túró libr.
40. aszugyümölcs metr. 1 (GazdtörtSzemle VI.181).
Két öreg béreseknek . . . búza cub. 33. asszugyümölcs
cub. 1—1 (uo. 182).

asszú-hal: [piscis sole tostus; gedörrter fisch|.
1544 : Azzu halat utolsó tal eteknek (OL. Nád. 40).
Vöttem asszii halat (uo. 41).

asszú-szilva : prunum pressum, siccatum ; getrock-
nete pflaumen NySz. 1587 : Berkenye ^s azzw zylwa
(OL. UC. 12/42).'

ÁSVÁNY, ásavágy? ásavány, ásoány? áso-
vány : fossatum ; graben NySz. (1. jel.). 1055 : Post-
hec ad bagat mezee et exinde asauuagi [olv. ása-
vágy ? a. m. ásvány? vö. NyK. XXV.145] (Pannh.
Tih. 1/lj. 1226 : Predia de Néma de Asuantheu
(Pannh. 18/T). 1240 k. : In predio AsvanU (uo. 61/8).
1241/1338 : Ad quendam lacum que wlgo asuan dici-
tur (OL. D. 2273). 1251/1281 : Inde descendit ad Rac-
assuan (uo. 346). 1252 : Áb aquilone in loco Asoan-
thu nominato (uo. 369). Inde cum miütis metis vádit
ad Asawanfhu (uo.). Et sic ad Asoanthu videlicet ad
priorem metam (uo.). Per eundem Holthwag descen-
dit ad RaÜiasivan [igy !] (uo.). 1263 : Deinde uadit
ad Asuantv (uo. 33715). 1272 : Uadit usque asuan
et ibi transit ultra fluuium (uo. 792). 1328 : luxta pra-
tum Asuan (HazaiOkm. IV. 143). 1357 : Asuan, hn.
(ZichyOkm. III.71). 1364: Quoddam fossatum Aswan
nominassent (OL. D. 5308). 1379: Inde currit ad aquam
Asonan vocatum (Lelesz Met. Ugocsa 25) 1409 : Vsque
ad fluuium Asuan tondendo (Múz.). 1426 : Ad quen-
dam alium ramum fluuii Rába Aswan vocatum (Múz.
Kisfaludy). 1443 : Super fossato quodam hendes has-
wanya (OL. D. 14). 1467: Quadam fossura wlgo aswan

3

35

ASZ— ASZÓ

ÁSZOK

36

vocata supra locum uauigii (no. 31888). 1479/1484 :
Piscinam Asoivantho vocatam (uo. 18776). 1485: Pe-
nes eundem fluiiium Asswan (Múz. Kisfaludy). 1516 :
Ad diio lóca piscaturarum quorum [i^"'?] ^Tium Aswan
appeUatur alterum veio Thengelreth nominatur (Pannh.
Hitel. 113). 1521 : Venit ad planiciem Asoioanlíipossa.
dictara (OL. D. 23504). 1543 : Vsque ad Rabam Asvan
appellatam que fluit versus Wythnled (OL. Nád. 49).

ASZ [vö. NySz.], 1. aszik.

ASZAL : emacio, sicco, arefacio, torreo, torre-
facio ; trockiien, dörren, trocken machen, rösten, bra-
ten NySz. 1288 : Super [supra ?] Ozolo unum iuger
(Veszpr. 109, Szepezd 2). 1347 : In villis Azalou
Forrou Garadna et NogJda vocatis (Körmend, Heim
111). 1369 : Vnam domum eorum wlgariter Azalou
dictam (Lelesz Acta 5/28). 1423 : Petro Azalo (uo.
43/81 . 1453 : Possessionum Egres, Azalo et Zerda-
hel (OL. D. 14722). [Vö. szilvaaszaló-ház, cse-
rény.]

aszaló-cserény : [scirpea ad torrendum facta; darr-
hürde]. 1597: Apró azalo ezerének 6k 18 (OL. UC.
101/3 . [Vö. cserény MTsz. Íj. jel.]

aszaló-keraénce : [dörrofen]. 1638 : Aszaló ke-
mencze (OL. UC. 2/34).

ASZALÓS ? : 1342 : Michaele dicto Azalos [olv.
aszalós, aszályos v. aszályos?] (Múz.). 1396 k. : lohannes
dictus Asalos [a kiadó «aszalós»-nak olvassa] (Teleki-
Oki. L 255). 1415 : Jacobum dictum Azalos (OL. D.
10379). 1418 : Jacobo dicto Azalos (Lelesz Acta 38/1).
1438 : Mathias Azalos (Múz. TörtTárs. 2). 1439 :
Michael Azalos (OL. D. 28978). Andreas dictus
Azalos (Múz. Kállav). 1455 k. : Versus asalosyrtw&n
(OL. D. 36935. 1466 : Johanne Azalos (Lelesz Acta
77/23). 1468 : Lucas Azalos (Múz. Kállay). 1476 :
Demetriüs ulzalos (OL. D 36403). 1478 : Johannes
Azalos (Múz. Kállay). 1479 : Matheum Azalos (Lelesz
Acta 89/29;. 1509: Ladislao Azalos (Múz. Kállay).
1602 : Aszalós Imre (SzékelyOkl. V.187). 1603 : Geor-
gius Aszalós Mátthé Aszalós Nicolaus Aszalós (uo. 263).

ASZÁLY? : 1252: Ibi est méta capitalis in mou-
ticulo Ozolser [a. m. aszály"?] (OL. D. 369). [Vö.

NySz. MTsz.?]

ASZÁLY?: a) siecitas; die dün-e; b) aridus, siccus:
dtirr, trocken NySz. 1414 : Terra inculta haberetur in
quadam vaHe penes hatarfa wlgo azal [a. m. aszály ?]
vocata (OL. D. 27285).

ASZÁLYOS? : [L. aszalós adatait. Vö. aszály
NySz. MTsz. ; aszályos MTsz.]

ASZÁLYOS?: siccus, aridus; trocken, dürr NySz.
|L. aszalós adatait.]

ÁSZÉ ? 1. asszü.

ASZIE : siccesco, aresco, arefio : dörren, trocknen
NySz. 1544 : Öt font azot uizat (OL. Nád. 42}.

ASZJÓ, ASZJÚ, 1. asszú.

ASZÓ, 'szó [összetételekben] : 1) vallis, planities ;
tal, niederung NySz. 1055 : Hinc ad íizeg azaa (Pannh.
Tih. 1/1). Postea nogu azah feherea (uo. . 1095: Ad
caput uallis que uulgo dicitur Qum\o\iozou i Pannh.
15/0o). 1203/1254 : In loco qui uulgo dicitur Baba
ozou (Veszpr. 11, Merenye). Descendit per [per val-
lem ?] que uulgo dicitur Geo oson (uo.). 1229 : In
uilla Z&TO'/,ozou (Pannh. Lib. Rub. 24/34. 1. 20. sz.). 1236:
Protenditur ad uallem que feneozot; nuncupatur (OL.
D. 212). 1236/1283 : Ad vallem que Feneozou nuncu-

patur (MonStrig. I. 318). 1240 : Ad quandam vallem
que wlgo dicitur- Cimiloo^o (OL. D. 249). 1259/1364 :
Tendit ad uaUem que wlgo werezhozo vocatur (uo.
5163). 1265 : Hinc uenit ad Enzzyoozov (uo. 595).
Hinc ascendit Zarozozov (uo.). In caput cuiusdam
vallis que wlgo azov dicitur (Múz.). Hinc uadit per
uallem qui dicitur Worreo^owelgy (ÓL. D. 595). Uallis
que uulgariter Hatarusozon nominatur (HazaiOkm. VI.
131). 1271 : Via Kechkeo2;ovth nominata (Veszpr. 16,
Vespr. Oppid.). Circa viam Zobo^outh [a. m. aszó ?]
appellatam (uo.). Supra vallem Vamus ozov uulgariter
nuncupatam (uo. i. 1276 : Vallem 'Nogozou uocatara
(Kubinyi : MTörtEral. I. 98). 1282 : Uadit per médium
térre Zobodo^oít- (Körmend III/2, Pezye 72). 1295 :
In villis Endréd Zamard Keurusheg ZarrozosoM Egres
Béka et Kereky vocatis (Veszpr. 106, Csat 2). Cir-
cuendo caput vallis Medyii02:o« vocate (OL. D. 1413).
lungit uallem Kerekozoutn uocatam (uo. >. Peruenit in
quoddam berch Watulo^owtu uocato (uo.). 1304 :
Quadraginta iugera in quodam loco Zaba^o nuncupato
(Veszpr. 16, Vespr. Oppid \ 1314: Duo [iugera] in
eadem Ozou ualle adiacencia (Veszpr. 14, Szentkirály-
szabadja). 1324 : Vnum locum aranazou uocatum
(ZichyÓkm. 1.266). . 1329 : Transeundo vltra vallem
Ozow (Veszpr. 2, Ábrahám). Vallem Ozoiv (ZalaOkl.
1.239). 1333 : Vsque O^oitwelg vocatum (Körmend
n/2, Narda 17). 1335 : Ad vallem Azoiv vocatam
iKárolyiOkl. I.lll). 1336 : Peruenit ad locum ozoio
uocatum (Múz.). 1338 : In qua valle Azoiv vocata
(Körmend HI/2, Pezye 82). In qua valle Azow vocata
(Akad. 2). 1353: In loco azou vocato (Múz.). 1358 : Pos-
sessionum et porcionumpossessionariorum[igy?] scilicet
Zarozou Kerushyg Berey Baluanus Turuk Fok Gungus
(Pannh. Tih. 1/17). Possessionis Zarozou (uo.). 1368:
In possessionibus Zarazow Ewsud et Zala vocatis in
Comitatu Symigiensi (Veszpr. 17, Szárszó). 1380 :
Vnius vie Ytazorv dicte (Veszpr. 4, Csopaki. Per
vallem Wra^Oicwtha dictum [így ?] (uo.). In gremio
cuiusdam montis Wrazotvhege dicto (uo.). 1380/1414 :
Ad quandam vallem Azoioelg [olv. «azou-4-uelg» v.
«azo4-welg» ?] vocatam ÍOL. D. 6742). 1383: Ad
quendam montem Wra^^oMfeld vocatum (Múz.). 1385 :
In loco Azo nominato prope quandam viam (Veszpr.
6, Gyulakeszi). 1386 : In loco Zahazo dicto septua-
ginta Jugera (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja) 1408:
Vallis Azohorha vocata (HazaiOkl. 345). 1420 : Vnam
magnam vallem quam ipse magister Johannes Wyzes-
azow vocari dixisset (OL. D. 10923). 1435 : Posses-
siones Ewsy Zewdemeter Azzoa^o (Múz. Kállay).
1486 : In monte Mala^o [olv. mái-aszó ?] vocato
(Veszpr. 4, Alsóörs). || 2) [fluvius, rivulus ; fluss. bach].
1211 : In uilla Ozouíen hü sünt agricole (Pannh. Tih.
1/5. In uilla Ozotiíexi isti sünt ioubagiones (uo.). O^ofeu,
hn. (Pannh. Hitel. ?). 1231. In fluuio Sarusozo ílectitur
ad meridiem (OL. D. 168). 1231/1397: luxta aquam
Berekzoiü [ebből: *«berekaszó» ? vö. régi «Száraszó»
ma «Szárszó»] (OL. D. 174). 1236/1239 : Riuulus cadit
in alium quem quidam Ycur ozov uocant (HazaiOkm.
VL33). 1266/1297: Prediumquodvocatur0^ofev(Pannh.
Tih. 1/9). 1358 : Possessionum etporcionumpossessiona-
riorumíigy?] scilicet Vduaiy DergecheErmenes Azouífíii
(uo. 1/17). 1367 : Inter duoS' fluuios Paljazoic et Low-
few vocatos (OL. D. 5604). 1389 : Annectit caput
cuiusdam riuuli Zaruas^oíí vocati (Lelesz Met. Már-
maros 13). Cuiusdam riuuli Zaruaszoii vocati (OL. D.
7481). 1418 : Villis Apathy Assofw Ermenes (Veszpr.
2, Arács).

ÁSZOK : temo, pertiea, sublica, palus, fulmentum :
ganter, lagerholz NySz. 1638 : Ket rend aszok (OL.
UC. 2/34).

ászok-fa : cautherius ; ganter NySz. 1493 : Ad
celaria azzokfath feci laborare (EPSZ. fol. 87).

a?

ASZTAG— ASZTAL

ASZTALKA— ATLAC

38

ászok-pénz : [lagergeld, lagergebür]. 1480 : Quod-
dain geiiiis solucionis azokpenz vocatum (OL. D. 18'U3).
1613/1696 : Az itten való ember, ha maga majorságán
kivül termett bort vidékről hoz bé, az ittenvaló is
annyi ászok-pénzt adjon, mint a vidéki egy-egy hordó
borért, t. i. den. 25 (^GazdtörtSzemle VII.414).

ászok-vám. : 1554 : Tempore vindemie azokivam
vinorum (OL. UC. 45/36). De singulis vasis vini azok-
wam denarios X (uo.).

ászokvám-pénz : 1567 : Queruntiir graiiiter de
extraordinaria exactione pecunie azokivam])enz vocate,
quam supra vinum quintale de singulo vasé compel-
luntur dare (OL. UC. 40/35).

ASZTAG : acervus frugum, méta foeni ; triste,
schober NySz. (2. jel.). 1431: Pratum Azthag\ie\
vocatnm (KárolyiOkl. IL 140). 1499 : Acerbum wlgo
Astagh tritici anni tercii (Múz. Justh). 1510 : Ad ean-
dem vallem que Azthag^Q\g\\% appellaretur (Múz.).
1510 k. : Cumuli fenorum wlgo aztagh (OL. D. 26235).
1550 : Az paytanal való aztaghan (OL. Nád. 4). [Vö.
búza-, dézsma-, rozs-asztag.]

asztag-láb : 1637 : Puszta asztaghlab (OL. UC.
14/43).

ASZTAL : mensa ; tisch NySz. 1293 : bide uadit
ad nugolm oztol [a. m. asztal ?] uocatum (OL. D. 1370,
1. HazaiOkl. 138). 1354 : Possessiones Tarmik, Kysa^;-
ial (AnjouOkm. VL169). 1564: Hwzon hath kys aztalra
walo kezkenöchke (OL. Nád. 49). 1594 : Olaz játék-
nak ualo poztos hozzii aztal (OL UC. 78/7). 1634 : Négy
szegeö íias asztal luo. 21/3). 1683 : Fiókos asztal (uo.
3/32). [Vö, cipószakasztó-, forgó-, paraszt-,
tábor-, tálDorban való-, téglavető-, vagdaló-,
vert-asztal.]

asztal-cipó [panis albus ; weissbrod]. 1544 : Aztal
cipót hat szazat (OL. Nád. 42). 1692 : Számtartónak . . .
asztalczipó per diem 3. közczipó nr. 3. egy lovára
széna (GazdtörtSzemle VL178). Udvarbíró fizetése fl.
100 . . . asztalczipó dietim nr. 3. közczipó nr. 6 (uo.
179).

asztal-fia : riscus, capsula mensae, cista mensaria ;
tischlade, schublade NySz. 1597 : Egi kis aztal fia
(OL. UC. 77/13).

asztal-gyártó: arcarius, mensarius, abietarius,
scriniarius ; tischler, schreiner NySz. 1457 : Gregorius
Asthalgyartho (OL. D. 36405). 1464 : Johannes Azthal-
gyartho (Lelesz Acta 75/45). 1475 : Petro Aztalgyartho
(OL. D. 17660). 1478 : Paulus Azthalgyarto (Veszpr.
107, Egerszeg 16). 1498: Blasius Azihalgyartho (OL.
D. 20765). 1509 : Dionisio Azihalgyartho (Lelesz
Acta 117/26). 1525 : Ladislaus Aztalgarto (OL. D.
37000).

asztal-kalács: [placenta; kuchen]. 1569: Eske-
téstöl dénár 12, egy keszkenőt is adnak [a prédiká-
tornak], egy asztal kalácsot és egy pint bort ha va-
gyon (CanonVisit. 141).

asztal-kés : [tischmesser]. 1548 : Attam az aztal
kesck köszörölesetöl (OL. Nád 41).

asztal-keszkenó', -keszkenyö : serviette NySz.
1458 : Manutergia wlgo Astalkeskenev quindecim (Múz.
Kállay). 1546 : Ket aztal kezkenyot sahost (OL. Nád.
49). 1581: Aztal kezkenyeo kylencz (OL. L. III.16. 17).

asztal-láb : fulcrum, pes mensae, trapezophoron ;
tischfuss NySz. 1683 : Egy hitvanos asztal láb asztal
nélkül, egy igen el viselt reghi Skarlát szőnyeggel
be fedve (OL. UC. 3/32).

asztal-tartás : [haushaltung ?]. 1596 : A prédiká-
tor asztaltartással nem tartozik (CanonVisit. 140).

[Vö. NySz.]

ASZTALKA: parva mensa; tischlein NySz. 1636:
Fejér asztalka (GazdtörtSzemle 1.265). 1638: Vagion
egy négy Labu kis Asztalka is (OL. UC. 2/84).

ASZTALNAK, 1. asztalnok.

ASZTALNOK, asztalnak : dapifer, structor,
strator; aufwarter, tischdecker, tafeldecker NySz. 1362:
Magister Andreas Áztatnak dictus (ZalaOkl. 11.186).
1405 : Stephanus dictus Aztalnok (Lelesz Acta 28/10).
1423 : Petri dicti Aztalnok (OL. D. 11389). 1436 :
Stephano dicto Azthalnok (Múz. Békássy). Petrus
Aztalnuk dictus (Veszpr. 107, Gergeteg 6). 1444 :
Michael Azthalnok (Pannh. 38/Aa). 1449 : Demetrii
Azthalnok dicti (Körmend III/l, Bábony 18). 1460 :
Andree Azthalnak (OL. D. 15487). 1463 : Ladislao
Azthalnok (Lelesz Acta 74/11). 1477 : Georgium Az-
thalnok (ZalaOkl. n.268). 1481 : Emerici Áztatnak (OL.
D. 18462). 1486 : Demetrii Astalnak (Pannh. 51/0).
1488 : Fabiani Áztatnak (Múz. Kisfaludy). 1524: Geor-
gio Aztalnak (Múz. Kállay).

ASZTALOCSKA : [parva mensa ; tischlein].
1597 : Kis negj szegw aztaloczka (OL. UC. 101/3).

ASZTALOS : mensarius, scriniarius ; tischler
NySz. 1454 : Anthonio Asthalus (Múz. Becsky).
Anthonio Aztalos (Lelesz Acta 65/60). 1481 : Johanne
Azthalus (OL. D. 18534). 1497 : Johanne Azthalos
(Lelesz Acta 105/4). 1504 : Gregorii Azthalos (Múz.
Kállay). Franciscus Azthalos (Lelesz Prot. I.155a).

asztalos -műszer : [instrumentum lignariorum ;
tischlerwerkzeug]. 1638 : Három darab fogas Asztalos
m-üszer Tartó No. 3 (OL. UC. 2/34).

asztalos-szerszám: [instrumentum lignariorum;
tischlerwerkzeug]. 1638 : Asztalos szerszám (OL. UC.
2/34).

asztalos-társ : convictor ; tischgenosseNySz. 1608 :
Az cseh Acontius Miklós deák is asztalos társom egy
nihány több csehekkel (MA. NLL 262).

ASZÚ, 1. asszú.

ÁTAL, 1. által-.

AT AL AG, általag : tinia, batus, doliolum ; antel
NySz. («általag» a.). 1544 : Vöttem ket altalagot (OL,
Nád. 41). 1548 : Eg altalag szekerkenö (uo. 48). 1553 :
Egh altalag zen (OL. L. III. 16. 17). 1556 : Piretot
hwst eg atalagal (OL. Nád. 49). 1587 : Rosa eczeth
egy atalagal [Oh. UC. 46/74). [Vö. ecetés-átalag.]

ÁTALAGACSA, általagacsa : [parvus batus,
parvum doliolum ; kleines antel]. 1558 : írem wyz
eg altalag achatval (OL. Nád. 49). Egres wyz e^
altalagachawal [«a legutóbbi szó igen gyakran így !»
Szám. jegyz.] (uo.).

ÁTALAGOCSKA : [parvus batus, pai-vum doli-
olum ; kleines antel]. 1587 : Lábas atalagochka (OL.
UC. 12/42).

ATLAC, atlasz : attalicum, bombycinum atta-
licum, pannus attalicus, bombycinus ; atlas-zeug, bro-
cat NySz. 1380 : Vnum ornamentum sacerdotale de
atlaz flauei coloris (OL. D. 6692). 1429—37 : De ciclade
vulgo atlatz brunei coloris (TörtTár 1887. évf. 184).
1458 : Vnam Jopulam de Athlacz rubea (Múz. Kállay).
1476 : Vnum superlectile de Athlacz wlgo paplan
vocatum (OL. D. 17836). Vnam timicam de Athlacz

3*

39

ATLASZ— AVAS

AVATLAN— AZVAGY

40

flauei coloris (uo.). 1495 : Terciam Subám de Atlacz
flauei coloris (Lelesz Acta 103/13). 1503: Athlacz.
Tabyth (OL. D. 21212). 1504: Vnam Tunicam de Ath-
lacz' (uo. 33011). 1510 : Stragula de rubeo athlacz
(uo. 35774). 1516 : Egh weres atlacz gyewngies zok-
nya (uo. 26367, 1. Zolnai: Nyelvem!. 205). 1523: Seri-
cum wlgo athlacz (OL. D." 36999). 1526 : Partieiüe
Remyk Attlaczyok (uo. 25022). 1589: Niomtatotb
athlachioth zöldet (OL. Nád. 49). [Vö. athlasmm, atla-
scus, attlacium Bartal.J (Vö. fél-atlac]

ATLASZ, 1. atlac.

ATRACÉL, atrocél: borrago borago, buglos-
sum, cynoglossum vulgare : ochsenzung, boragen
NySz. 1401: Blasium Atrochel (ZichyOkm. V.264).

ATROCÉL, l. atracél

ÁTT ? ÁTTAT ? 1. ázt. áztat.

ATYAFI, atyjaíi : cognatus. consaugvineus :
blutsfreund, venvandter NySz. (2. jel.). 1613/1696 :
Hogyha valamennjón az vérek és attyafiak jussokat
mondják az örökséghez, mint kelljen az attyafaknak
citálniok"? (GazdtörtSzemle Vn.407). Annak a gyer-
meknek akar atyja, akar anvja, akar attyja/ia (uo.
408). [Vö. Zolnai: Nyelveml. 102 stb.]

ATYAFISÁG, atyafiúság : consangvineitas ;
venvandtschaft NySz. (2. jel.) 1586 : Békességesen
bimi hadja [a jószágokat], sőt egyebek ellen is, mint
jó atyaíi, megemlékezvén az én hozzá való szeretetem-
ről, és atyafiuságomról, az én megnevezett felesége-
met, ángyát tartozik oltalmazni benne (SzékelvOkl.
V.141).

ATYAFIÚSÁG, 1. atyafiság.

ATYJAFI, 1. atyafi.

ATYVAL ; [vitricus ; stiefvater]. 1523 : Andrea
Attkwal (Múz Kállay). [Vö. BesztSzójz. 38, Schlágli-
Szójz. 223.]

AVAGY, azvagy : aut ; oder NySz. (1. jel.).
1558 : Minden mészárosnak legyen réz, azvagy vas,
vag5^ ónbíil" csinált fontja és mázsája igaz (Gazdtört-
Szemle VI.136).

AVAJHA, L vajha.

AVAS : silva prohibita : gehege NySz. 1275 :
Silua Owas uocata (OL. D. 924). 1337 : Uersus occi-
dentem per Nemus Owosberuk uocatum (Múz.). 1346 :
Veniret ad locum qui wlgo dicitur Janusoí/«sa (uo.

Dancs). Veniret ad vnum beerch Ivanus auosa voca-
tum (uo.). 1379 1381 : Siluas Kuzerdo et Otías mmcu-
patas (OL. D. 6753). 1406 : Silvam glandinosara Auas
dictam (ZalaOkl. 11.327). 1424/1498 : De silwa Atoas
vocata (OL. D. 12800). 1467 : Retro quandam Siluam
Aicos nominatam (Múz.). 1480 : Quandam Siluam Awas
vocatam(OL.D. 36717). 1484 : Sylvam dolabrosam Atcas
vocatam (HazaiOkm. V.362). 1512 : A parte occidentali
Silue Wyawas nuncupate (Veszpr. 11, Oroszton).
1524 : Glandes Silue prohibite Aivas vocate (Múz.
Soós). [Vö. Tagányi, Erdészeti Oklevéltár l. bevez.
XIV.]

AVATLAN: uneingelassen BM. 1550: Fekete
stametot auatlan niretlen (OL. Nád. 42). Sleit poztot
auatlant (uo.). Karasiath auatlant nii-etlenth ("uo. 48).

AZ : is, ea, id, ille, illa, illud ; er, sie, jener,
der, derjenige NySz. (1. jel.). 1441 : Hog)^ walalokat
oltalmol áznak adhassak kinek akarj^ak (OL. D.
13635). 1544 : Az nap szeleskuton ebellet vram (OL.
Nád. 41). 1550 : Azzal az lewelel mellyet ketelen
soksagh [igy ?] alat kellet wala neky adnom (OL. Ko-
lozsm. 50).

ÁZATLAN: [non maceratus; ungeröstet].
Azathlan kender kepe 16 (OL. LC. 12/42).

1587:

AZ-HOL, -HONNÁ JD, -KI, -KOR, MELLY-
(IK), -MENNYI(RE), -MI, -MINT, l. ahol,
ahonnan, aki, akkor, amély(ik), aniennyi(re),
ami, amint.

AZONKÉPPEN: a) itidem, perinde, siraüiter :
gleich, gleichfaUs, ebenfalls ; b) ita ; so NySz. 1638 :
Vagion egy negiven eöles halászó gialom minden
hozza való eszközivei eggiüt azon keppen vonó köte-
livel (OL. UC. 2/34).

AZÓTA, azulta : ex eo tempore ; seither NySz.
1608 : lm ismét 2 esztendeje leszen, hogy Tomas
Patkó Samariai mesterönk, predicatorunk penig Mar-
tinus Hollosi miwáazulta fog\'a (MA. NLI. 253). 1610 :
Dominus Suri penig itt nem volt azulta, hogj' az mi
iffjainkat felküldöttük vala ez tavaszszal (uo. 339).

ÁZT, átt ? : humecto ; netzen NySz. 1343 :
Inde versus orientem ad Leenaííojf [a. m. len-áztó ?]
(Körmend III/2, Seregélyes 104). [Vö. kendér-áztó.j

ÁZTAT, áttat, vö. kendér-áztó, -áztató, sza-
ladáztató-ház.

AZVAGY, L avagy.

B.

BAB ? : fába, fabulum, cyamus ; bohne NySz. 1211 :
De inde ad sabulum Bab [a. m. bab ?] (Pannh Tili. 1/5).

bab-szem: [gTanum fabarium; die einzelne bohne].
1211: [UdvorniciJ Ai-ud Zeleh Bobzem Gaba (Pannh.
Tih. 1/5). 1520 : Demetrius Babzem (Múz. Forgách).

BAB, vö. mézes-báb.

BABA, 1. bába.

BABA, baba : a) anus, vetula ; das alté weib ;
b) obstetrix; hebamme; c) maga, venefica; hexe NySz.
(2. «baba» a.) 1203/1254 : In loco qui uulgo dicitur
Baba [a. m. baba v. bába?] ozou (Veszpr. 11, Merenye).
1229 : In viUa Vlwes Wodoy Baba (Pannh. Lib. Rub.
■J4— 34 1. 20. sz.). 1274/1338 : luxta quandam piscinam
wlgo Babathoa vocatam (OL. D. 882). 1321: Baba-
rethe, hn. (AnjouOkm. 1.601). 1327: Circa ipsam metam
est nemus Babahjke (uo. 11.288). 1338/1395 : luxta
quandam piscinam wlgo Babathowa vocatam (Múz.
Jankowich). 1348 : Ad aUum magnum mentem Heges-
holm alias Bafeaholm vocatum (OL. D 3i)383). 1440 :
Mathia Baba (Múz. Kállay). 1446 : Ad quandam pai-
uam vallem ^ctfcawelge alio nomine Erdegmarowelge
appellatam (Múz. Rhédey). 1455 : Possessiones Kerez-
thwr, Babagerenúa. (OL. D. 14942). 1668 : Üdös Ist-
vanne Vármegje Babaia (OL. UC. 1/21).

BABKA, L batka.

BABOS: a) fabalis; bohnen-; b) maculosus, vaiie-
gatus; scháckig, gefleckt NySz. 1S35 : \nsu\am Babus
vocatam (ZalaOkl. 1.296). 1387: Anthonius dictus Bobos
(Múz. Kállay). 1424: Stephanus Babos (Pannh. IT/Mm).
1569 : Babos Ferencz (SzékelyOkl. V.88). 1602: Babos
István (uo. 188). Babos Ferencz (uo. 198). 1607 : Equus
albus griseo colore ad instar pomorum natnraliter varie-
gatus vulgo babos lo (OL. UC. 86/35). 1651: Vörös
deres babos ló (DebrLt., 1. Nyr. XXn.518). 1667 : Négy
ökör, egyik babos ordos, másik röt kajla |stb.J (uo.).
1677 : Sárga babos ló (uo.). 1686 : Barna babos ökör
(uo.).

BÁCS : [pecoris magister ; schafmeister]. 1590 :
Catharina Bacz [a. m. bács ?] (SzékelyOkl. V.146).
Andreáé Zekely alias Bacz (uo.). Barbarám Bacz (uo.).
1692 : Egy bácsnak: búza cub. 6. köles cub.'3 (Gazd-
törtSzemle VI.179 és 184, gyulafehérvári, illetőleg
görgényszentimrei jegyzékben). [Vö. NySz. MTsz.]
fVö. bacsa, bacsó.]

BACSA?: [schafmeister]. 1146: Gwra comes Bacha
[a. m. bacsa ?] blastus (?] regis (Pannh. 6/B). 1211 :
Hü sünt vduornici Cusit fornos Zombot mich [?] Bocha
Árud Tencus (Pannh. Tih. 1/5). 1240 k. : Bacha rum
íiliis et cognatis (Pannh. 618). 1315: Possessiones

Bachamczey Werusalmafolua (Múz. Péchy). [Vö. MTsz.]
[Vö. bács, bacsó.]

BACSÓ : a) [pecoris magister ; schafmeister ?] ;
b) [senex ; der alté ?]. 1322 : Zumbathaza jBasohaza
[a. m. bacsó ?] Pethehaza (OL. D. 2102). 1371 : Petrum
dictnm Bachow (Pannh. 34/S). 1451 : Lucas Bacho
(OL. D. 14467). 1470 : Petro Bacho (Körmend, Heim
546). [Vö. MTsz.] [Vö. bács, bacsa.]

BÁDAG, BÁDAK, L bádog.

BÁDOG, bádag, bádak, bátok : stannum,
lamina stanno obducta ; blech NySz. 1329 : De vno
Curru stanny quod uulgo Badak seu Eyek dicitnr
(Múz. Horvát Istv.). 1559 : Duo vrinalia badagh vocata
(OL. Nád. 48). 1597 : Bathok tábla 2 (OL. UC. 101/3).

BAGARIA : 1) corium Russicum, Biügaricum ;
juchten NySz. 1552 : Ket foltba bagaria (OL. Nád. 48).
II 2) lórum, loramentum ; nemen NySz. 1586 : Frena
nigra bagaria uocata (OL. L. III. 16. 17). Frenum
vnum viügo bagaria (OL. UC. 62/33).

BAGAZIA : tela colore tincta ; geglanzte lein-
wand NySz. 1544 : Bagazia pecia vna (OL. Nád. 40).
1549 : Három capragh beleny eg uegh bagazyat (uo.
48). 1558 : Vna vestis ex bagazia (OL. UC. 97/19).
1560 : Bagazia három weg (OL. Nád. 49). 1757 : Ba-
gazia kötő (DebrJk.).

BAGLYA, L boglya.

1. BAGLYAS, L boglyas.

2. BAGLYAS, 1. baglyos.

BAGLYOS, baglyas : [ululis copiosus ; reich
an eulen]. 1324 : Castra sua videlicet Holouku Boglos
et Ztrahura vocata (AnjouOkm. 11.134). 1335 : Val-
lem Boglaswegh [olv. baglyas ? a. m. baglyos ?]
(ZalaOkl. 1.297). 1366 : Ad quendam piscinam Bog-
lyasto vocatam (OL. D. 80691). 1391 : In latere montis
Boglyas vocati (uo. 7699). 1411 : Johannes dictus
Baglyas de Hegalya (Múz. Kapy). 1419 : Usque
Baglyastho et Bewdeskwt (OL. D. 28793). 1455 :
Possessiones Lapwhthew, BaglyassLÜya [vö. ma is :
Baglyasalja CzF] (OL. D. 14943).' 1456 : Possessionibus
Lapuhtew Baglyas-dlya Vendegy (Múz. Forgách). Pos-
sessiones Lapwhthew, Baglyasalya (OL. D. 15105).
1480 : Bcnedicto Boghlyos [a. m. baglyas v. boglyas ?]
(OL. D. 18327). 1482 : Siluas glandinosas Kadarch-
erdeye Baglyas ZylasmegyMochar DezkaMochar et
Bykeshalom vocatas (Múz.). 1688 : Maiorsagh szölök
Íj Uihely Baglios 25 Ember kapallo 2) Uihely ore-
mus 7 Ember kapallo (OL. UC. 2/34).

BAGÓ ? 1. bagoly.

43

BAGOLY— BAK

BAKA— BAKSA

44

BAGOLY, "bagó?: biibo, noctua. ulula: eiile NySz.
1389 : Thomas Bogul (OL. D. 74G7).'l413 : Pai;li dicti
Bagul (Múz.). 1426 : Andreas Bagol (Múz. Kende). 1476 :
Miehaelis Bagol (ZalaOkl. 11.602). 1577 : Bagó [a. m.
bagoly? vö. MTsz.] Walvnth (OL. UC. 1/3). 1602 :
Bagoly György (SzékelyOkl. V.193). Bagoly László
(uo. 202). [? Szánn. : 1211 : Isti sünt aratores Huseh
Bogliod [olv. Baglyod ?] Forcost HjiTud Zeche Chipeu
Mogd (Pannh. Tih. 1/5).]

bagoly -borsó : cicer NySz. ; kichererbse BM.
1510 k. : Pisces et bagolborso (OL. D. 26251). 1536 :
Pisum bagJwl borsa (OL. L. TIL16. 17). 1549 : Bagoly
borsa (OL. Nád. 40).

BAGZIK: subo, ineo, catulio ; rammeln NySz.
(1 jel.). 1437 : Quandam vallem Bagzowelgh. (OL. D.
13035). 1728 : Az pokolbeli sátáuynyal test szerint
közösködvén s bagozván (Reizner : SzegedTört. IV.
449).

BAJ ? : a) certamen. lucta ; kampf ; b) molestia,
afflictio ; mühe, plage NySz. 1429 : Aqiie Zaladre-
kethye [Zabadr- ?] et vie JBaí/^vswen [a. m. baj ?] nomi-
natarum (OL. D. 12086).

baj-seb: [hiebwunde, stichwunde?]. 1260— 70/1331:
Exceptis caiisis homicidii furti latrocinii incendii et
wlnerís quod wlgo dicitur boyseb (Wenzel VIIL267).

BAJNAK, 1. bajnok.

BAJNOK, bajnak : atlűeta, concertator palae-
stricus, palaestrites, agonista : kampfer, fechter NySz.
1231 : Tendit cum eleuatis metis usque ad metam
Boynoc et Thome (OL. D. 168). 1289/1291 : Pentekfolua
Boynukíolua Feirtou (uo. 1244). 1315 : Martinus íilij
Boymik (AnjouOkm. 1.384). 1331 1347 : Martinus filius
Boynuk (OL. D. 2674). 1365 : Johannes dictus Boynuk
(OL. TÜ. 18/15). 1370 : Paulum dictum Baynok (Múz.
Kállay). 1377 : Georgius Baynuk dictus (Lelesz Acta
10/13). 1380 : Johannes dictus Baynuk (Múz. Kapy).
1381: Georgius dictus Baynok (OL. D. 31333). 1385:
Possessionibus Ii-afalua Gyarmath BaynuM&lwdi vocatis
(Múz.) 1391 : Petrus filius Baynak iMúz. Fejéi-pataky).
1418 : Thoma Baynak (KárolyiOkl. U.41). 1443 :
Gregorium Baynak (Múz. Máriássy). 1451/1457 : Ste-
phanus Baynok (OL. D. 14453 . 1475 : Stephano Bay-
nok (Lelesz Acta 85/22). 1482 : Baynak, szn. (Múz.
Kállay).

BÁJOL : certo, dimico ; kampfen, streiten NySz
(1. jel.). 1462 : Gregorio Baylo (Múz. Kállay).

BAK : 1) tragos, hircus, capricornus ; bock NySz-
(1. jel.). 1240 k. : Libertinum nomine Bach [a. m. bak ?]
Pamih. 61/8). 1312/1315 : Possessiones Galusfolua et Bok-
fya Benedukfolua (OL. D. 33568). 1321 : Nicolaus dictus
Bok (Múz. Kállay). 1335 : Johanni dicto Bak (Körmend,
V/6, Heterogena Miscell. 121). 1337 : Nicolaum dictum
Bok (HazaiOkm. IV. 158). 1343 : Petrus dictus Bok
(.\njouOkm. IV.321). 1357 : Nicolaum dictum BokheX
[a. m. bak-bél '] (ZalaOkl. 1.574). 1395 : Johannes dictus
Bak (ZichyOkm. IV.620). 1422: Thoma dicto Bok
(Múz. Kállay). 1504 : Paulo 5a^^ly\vzo (OL. D. 21338).
1519 : Fenilia J5a/rtharlomeg5^ Egerallya ^aA;tharlo
(Lelesz Prot. V.37a). 1602 : Bak György (SzékelyOkl.
V.179). Bak Péter (uo.). || 2) [bock, gerüstbock]. 1638:
Ezen malom házban vagion egy malom keö tartó fa
bak meliet az malom keö vágásnak ideien az malom
keö ala szoktak vetni (OL. UC. 2/34). [Hel>Ti. szárm. :
1325/1332 : Piscinis quarum nomina síuit hec Fyuzes
Re^vtokaia Bokud (OL. D. 2331). 1833 : Pisscina elewtho.
Rewthokaia, et Bakud fZichyOkm. 1.412).]

bak-bőr : [corium hirciuum ; bockfell, bockleder].

1478 : Item de centum cutibus seu Alantiis vulgo
Bakbem- et Gardovan agnellinis vei caprinis (Teleki :
Hunyadiak Xn.69).

bak-bűz, -biz: foetor caprinus; bockgeruch NySz.
1329 : Tendit ad pirum Bokbiz nominatum (Akad. 2, 1.
AnjouOkm. n.436).

bak-fejű, -fejő : [capitis hircini ; bocksköpfig].
1485 : Vincentius Bakfeyew [a. m. bak-fejü ?] (OL.
D. 19046).

bak-hús: [caro hircina ; bockfleisch]. 1548: Bak
húst úolcz fontot (OL. Nád. 42).

bak-kecske : hircus ; ziegenbock NySz. 1584 :
Bak kechke. Czap. EUö kechke (OL. UC. 56/33).

BAKA ? : typhae palustris clava NySz. 1135 :
Aratorum autem nomina suut hec Vulcan Scemd Baca
[a. m. 1. «baka» NySz. ?] : Pannh. 15/Kk). 1227 : Quorum
nomina hec sünt videlicet Matha Chebe Ilmers Mocud
Zapa Boca [olv. baka v. boka ?] Japa (Veszpr. 9,
Kál.). 1418: Gregorium Baka (ZichyOkm. VI.521).
1469: Mathias Baka (OL. D. 32365). 16Ó2: Baka Tamás
Baka Demeter (SzékelyOkl. V.191). [Vö. bakaWTsz.^]

B AKÁC SIN : tela puUa ; trauertuch NySz. 1424 :
Vnum scrineum cum Barhano et Baccachyn necnon
álba et flauea tela repletum (OL. D. 29073). 1429—37:
De tela preciosa, que aliter dicitur BakacJmmm
(TörtTár 1887. évf. 186). 1528 : Pro sindone álba
Bakachyn (OL. Nád. 42). Pro sindone álba et Baka-
chyn (uo. 48). 1545 : Egy wegh bakachyn (uo.). 1546 :
Bakachyn emi XIIII sengh (Múz. Kisfaludy). [Vö. baka-
chinum, bogachin Bartal.]

BAKATOR ? : zierfahnler, rosentraube BM. 1385 :
Lfidislao dicto Bakator [a. m. bakator ?] de Nogzakach
(Múz.).

BAKÓ: carmfex, tortor: henker NySz. 1271:
Frati'um suorum Bokov [a. m. bakó ?] et Scentus
(Körmend, Heim 8). 1338 : Nicolai dicti Bakau (Múz.).
1345 : Nicolai dicti Bakoic (AnjouOkm. IV.53y). 1391 :
Mauricius filius Bakou (Veszpr. Regn. H/134). 1418 :
Bakó dictus Koniios (OL. D. 10651). 1421 : Nicolai dicti
Bakó (Veszpr. 8, Jutás). 1466 : Valentino Baka (OL.
D. 16323). 1470. Andrea Bakó (Lelesz Acta 81/19).
1475 : Blasio Baka (uo. 85/22). 1478 : Gregorius Bakó
(OL. D. 18145). 1500 : Johannes Baka (Múz. Kis-
faludy). 1502 : Paulus Bakó (Pannh. 23/P). 1509 :
Emerico Baka (Múz. Forgách). In vinea sua Bakomal
vocata (uo.i. 1602: Bakó Pál (SzékelyOkl. V.173).
Bakó Tamás (uo. 178). 1603 : Gregorius Bakó (uo.
253) [Vö. 1—4. bakó MTsz.|

BAKÓC?: [kleines reisholz zur feuerung?]. 1440:
Quasdam terras Bakoczljka. [a. m. «bakóc» ?] et Cho-
porthakutha vocatas (Lelesz Acta 55/10). [Vö. bakóc
MTsz. ?]

BAKOS: [•?]. 1439: Nicolaus dictus Bakws (Múz.
Kállay). 1451: Valentinus Bakws (OL. D. 14467). [Vö.
MTsz. és Nyr. XXVni.123.]

BAKSA?: equuleus; füllen NySz. 12U : Isti
sünt fabri Welprit Mociqu Boxa [a. m. «baksa> NySz.
v. MTsz. ?] Vnuca (Pannh. Tih. 1/5). 1224 : Anus et
Boxa tenetiu- seruire in cocitate [így ?J Zerendu in
opere Tauarnici (Veszpr. 14, Supuna). 1240 k. : Hec
sünt nomina aratorum seruorum de eodem predio
Sumboth Bocsa Gune Chencu Cegzeu (Pannh. 61/8).
In predio Vyloch hec sünt Nomina vdu Vche Bocsa
(uo.). 1312 : Quinque iugera térre in loco Boxaíeuláe
dicto (Veszpr. 4, Csopak). 1400 : Valentinus Baksa
(OL. D. 22538) |Vö. 1. 2. baksa MTsz.]

45

BAL— BALK^VnY

BALLAG— BÁLVÁNY

46

BAL ? : a) laevus, sinister, sinistra ; cUe linko
hand ; b) nialiis, malignus : bőse NySz. (1 2. jel.).
1181 : Quoram iiomina hec sünt bol [a. m. bal ?] quisid
cin rovza (Pannh. 14/L).

BÁL : sagnia, fasciculus ; bündel NySz. (1. «bál»
a.). 1355 : De singulis ligaturis tele Bal vocatis (Múz.
Pécliy). 1399 : De vno modio alecum Oley ficus etc.
aut qualiaeiunque legumina transmarina ín vno modio
wlgo Balban [olv. bálban?] existant duodecim áemiv.
(Körmend III/4 Battliyán 13). 1510 : Ematur -vnium Bal
panni Gerliczer (Múz. Kisfaludy). 1511 : Vnum Bal
panni (HazaiOkm. L403). 1531 : Vnum bal papiri (OL.
Nád. 43). 1533 : Pannus non vendatur neque cnm
peciis neque cum bal (uo.). 1548 : Ket bal papiros
(uo. 48). 1584 : Mynden bál poztotul (OL. UC. 56/33).
[Vö. 2. bál MTsz. ; bal Bartal.]

BALASZ, 1. balaz.

BALATA?: [palus, stagnum ; sumpf?]. 1271: A
quodam fluuio Balata uocato (Múz. Forgách). 1274 1338 :
luxta quendam paludem wlgo Balatha vocatum (OL.
D. 882). 1331/1347 : Perveuit ad Balataíew (Anjou-
Okm. n.563). 1333/1483 : Peruenit ad quoddam pra-
tnm lutosum wlgo Balatha vocatum (Múz. Máriássy).
1338/1395 : luxta quendam paludem wlgo Balatha
vocatum (Múz. Jankowicli). [Vö. 1418/1433 : Peruenit
ad quendam paludem fertes vocatum in volacho Baltha
dictum (Múz.).]

BALAZ, "balasz : [balascus, balasius, gemmae
genus ; eine art rubin]. 1516 : Egh Arán Nyakba we-
thew kwes kyben liath Balaz [olv. balaz v. balasz?]
wagj^on . . . egh Arán figew raytha, kj'^ben egh Balaz
wagyon ÍOL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 204 és
207). [Vö. blask.]

BALÁZS, Bálás? Palázs ? : Blasius, Basilius [?]
PPB. 1446 : Tria [jugera] verő in loco Weres&«Zas-
berke (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1454 : Pra-
tum PaZa.srethe [a. m. Balázs ?] vocatum (OL. D. 14857).
1493: Erdv hegy balas (Akad., 1. Zolnai: Nyelveml.
156). Erdvhegy halasnak (uo.). 1509 : Pisciuas sew
Stagna Thyzthato Wethelewstho Balaser Bekathawa
(Lelesz Acta 117/4). 1510 : Georgio Bollas [igy ?
a. m. Balázs ?] (Veszpr. 3, Biliege). 1517 : Raskay
Balas vram tárnok mester (OL. D. 36528). 1587 :
Zombath Balas erdő örzö (OL. UC. 12/42).

BALFANC: [?]. 1491: Paulus Balfancz (OL. D.
19715). [Vö. balfasz MTsz. ?]

BALGÓ ? 1. bolygó.

BALHA ? BALHÁS ? 1. bolha, bolhás.

BÁLIN, bulin : aspius rapax MTsz. 1570 :
Piscem quem ipsi vocant Bidin (OL. UC. 95/22,
«Sárospatak» Szám. jegyz.). [Vö. NySz. más jel]

BÁLINT, Báint? Válént, Válint : Valeutinus
PPB. 1558 k. : Zelestyei Baint (Nyr. XXVIII.21). Ze-
lestyei Baintnak (uo. 22). 1577 : Kako Walent Tóth
Walint Bagó Walynth (OL. UC. 1/3). Nagy Walent
(uo.). 1584 : Karykas Balijnth Sellér (OL. ÚC. 56/33).
1587 : Kosa Bálint lófö (SzékelyOkl. V.141).

BALISTRÁS: [ballistarius?]. 1417: Johannem
Balistras (SztárayOkl. 11.175). 1418: Ladislaum Balist-
ras (Múz.).

BALKÁNY : «vizállásos hely, a mely esős idő-
ben vagy árvizek alkalmával valóságos tó» MTsz. ;
moossumpf BM. 1346 : Sua possessione Balkan (Múz.
Kállay). 1364 : Possessionis Balkan vocate (uo . 1376 :
Penes fluuium Balkan dictum (Múz.) 1498 : Quandam

particulam terrarum arabilium Zaraz6aíA;aMhath appel-
latara intra veras metas dicte possessionis Gywlwez
(Lelesz Acta 106/44).

BALLAG- : a) inambulo, deambulo, lento gradu
iucedo, procedo pedetentim ; schlendern ; b) latito ;
versteckt sein NySz. '^1504 : Gallus Ballagó (OL. D.
21269).

BALOG : a) sinister, laevus. scaeva ; link, lin-
kisch ; b ' malignus ; bőse, bösartig NySz. 1095 :
Inde ad caput arbustarum bolug (Pannh. 15/0o).
1230k./1355 : Montis qui vocatur Boluq^egh (OL. D.
4475, 1. HazaiOkm. VIII.29). 1250 : Ysolou íilio Boloc
(MonStrig. 1.384). [Vö.1289/1291 : Comitis Nicolai Sinistri
(OL. D. 1244).] 1254 : Villarum Kus falud et Bolug
(uo. 391). 1256 : Item [villae] i?o/?/f/kereke Item Terem-
teluk (ErdMúzLt., 1 Wenzel Vn.430) 1296 : Magistri
Bolug (OL. D. 1436). 1297 : Petro dicto Balug (Hazai-
Oki. 157). 1327 : Nicolaus dictus Bolug (Múz. Jan-
kowich). 1335 : Nicolai dicti Bolug (Múz.). 1338 :
Andree fllii Bolugh (Veszpr. 106, Berej 1). 1341:
Nicolai dicti Bolugh (OL. D. 3808). 1343 : Nicolai dicti
Bolug (AnjouOkm. IV.340). 1344 : Monticulum qui
wlgo ^ofoX-peturholniya nuncnpatur (OL. D. 3678).
1347 : Petri dicti Bolug (Múz.). luger térre plan-
tatam, vulgariter Bolugh- Januíi-'Aoley vocatam (Anjou-
Okm. V.26). 1360 : Stephanus dictus Bolug (Múz.
Kállav). Duo Castra videlicet Eluskw et Bolug vo-
cata "(Körmend 11/4, Miskouch 68). 1362: Johan-
nem dictum Balug (Múz. Kállay). 1381: Johanncs
dictus Balog (uo.). 1391 : Michaelem dictum Balogh
(ZichyOkm. IV.468). 1395: Andree dicti Balogh (Lelesz
Met. Ung 53). 1400/1403 : Stephano Balogh (OL. D.
1430). 1413 : Thomam dictum Balogh (ZichyOkm. VL
240). 1415 : Michaelis Bolugh (Körmend 1/9, Óvár 10).
1423.- Johanne Balog (Lelesz Acta 43 58). 1434:
Symon Balogh (Múz. Kállay). 1436 : Johannem Bologh
(Pannh. 23/B). 1439 : Johannes dictus Balogh (Múz.).
1442 : Johanne Balog (Múz. Kállay). 1447 : Georgio
Balogh (uo.). 1451: Johannes Balog (OL. D. 14479).
Georgio Balogh (Múz. Kállay). 1461 : Stephano Balog
(uo.). 1469 : Jacobum Balog (Múz. Esterházy). 1475 :
Andrea Balog (Lelesz Acta 85/22). 1478: Blasius
Balogh (OL. D. 18145). 1485 : Petro Balog (Lelesz
Acta 95;2). 1499: Martinum Balog (uo. 107'1). 1618:
Balog kezével vetett süveget (KomárJk ). 1691 : Szep-
lős, szürke, balog körmű ló (DebrJk.). [Helyn. szárra.:
1230 : Villa Garab Bolugd Gregorfolua (Pannh. 32/V).
In villa Bolugd (Veszpr. 14, Dec. Comit. Symig.).
1234: Ad caput arbustorum Bolugd (Pannh. 32/A).]

BALTA : securicula, securis militaris : faustiing,
handbeil NySz. 1429 : Albertus dictus Baltha (OL.
D. 12133).

BÁLVÁNTT : idolum, seulptile, colossus ; götzen-
bild NySz. [statua lapidea ; saule, gehauener steinj.
1055 : Est locus ad pascua equorum, qui habét ini-
cium |. . .] baluuana (Paunh. Tih. 1/1). Posthec ad
aruk que ducitur usque ad baluuan (uo.). 1109 : De
inde uadit ad monticulos et ibi stat méta lapidea
que baluan uocatur (OL. D. 11). 1549 : Salis lapis
magnus balwan vocatus in duas partes sectus (ÖL.
UC. 65/83). 1597 : Eoreg prés dugastul feolso alsó
baluaniostul gusostul es garatostul (uo. 101/3). Az
Prés házban. Eoreg Prés baluaniostul dugastul cs
gusostul 1. Másik Prés feolsö alsó baluaniual gara-
tostul 1 (uo.). [Vö. kapu-bálvány.]

bálvány-kő : statua lapidea ; saule, gehauener
stein NySz. 1265 : Dehinc uenit ad Balwankew (OL.
D. 595). 1265/1272 : Deinde uenit ad Balwankure et
ibi sünt quatuor mcte (uo. 590). 12941367 : Venit ad
quendam lapidem qui uocatur Baluankw (Veszpr. 6,

47

BÁLVÁNYOS— BANGÓ

BÁNIK— BÁNYÁSZ

48

Gyimót). 1360 : Peruenitur ad quendani lapidem
magnum wlgo Baluanhv appellatum (Könnend, Stat.
ant. maj. 10/1). 1454 : Trés metas reperissent quarum
vna a parte orientali Baltvankew vocata (OL. D. 14818).

BÁLVÁNYOS : [locus, ubi statua lapidea inve-
nitur ; ort, wo es eine saule, gehauene steine gibt].
1093 : Balnanis Fen Bagag Vag (Paniili. 2/A). 1222 :
Procedit ad quandam aqiiam nomine Baluanus (For-
rás •?). 1223 : Baluanis, hn. (Pannh. 1/Z). 1229 : In
uilla Balnmms (Pannh. Lib. Rub. 24/34. 1. 20. sz.).
1233 : Procedit ad quandam aqiiam ciiin nomine
Baluanus (Múz. Kisfaludy). 1279/1291 : Prope aquam
Baluanus (Múz.). 1358 : Possessionum et porcionum
possessionariorum [?] scilicet Zarozou Kerushyg Berey
Baluanus Turuk Fok Gungus (Pannh. Tih 1/17).
1370 : Villám Warolya vocatam ad praedictum Castrum
Balwanus pertinentem (Múz. Bethlen). 1426 : Perue-
nissent ad alium ramum Huuii Rabé wlgo Baluanus
appellatum (Múz. Kisfaludy). [Vö. NySz. más jel.]

BALZSAM?: balsamum NySz.; [balsam]. 1270;
Domina Balsam [a. m. balzsam ?] tilia Jacobi (Hazai-
Okm. VIII.137).

BAMBA, vö. laanga.

1. BÁN, vö. megbán.

2. BÁN: banus, regni praeses, dominus NySz. 1171:
Quorum nomina hec sünt Damas ban budumer sabnan
vsvd Cepel wic (Pannh. 27/Mm). 1211 : Tendit per
ripara eiusdem fluuii ad locum qui dicitur 5rtnriuueh
(Pannh. Tih. 1/5). 1^89/1291: BaanMua, hn. (OL. D.
1244). 1295 1345 : In loco Baníyzy dicto (Körmend
III/l, Lullya 19). 1309: Domina Gung filia Ban
(MonStrig. 11.599). Domine Bybur vxoris dicti Ban
(uo. 11.600). 1317/1329 : Kulusmonustra prope villám
Ban in Boors (Körmend II/4, Göd 14). 1348 : Terra
seu planicies i?a«zallasa vocata (OL. D. 30383). 1384 :
Procedendo ad quandam viam Banhixta, vocatam (Múz.
Ivánka). 1388 : Thoma et Jacobo dictis Ban (Veszpr.
106, Bánkfalva 1). 1416 : Thomas dictus Ban 'OL. D.
30772). 1464 : Mathiam Baan (Veszpr. 10, Papkeszi).
1468 : Johannes Ban (Múz. Kállay). In loco Ban-
pwztha vocato (Múz.). 1520 : Simoné Falwban (Lelesz
Prot. V.120).

bán-zsolozsma, -zsolozsmája: praestatio bano
dari solita, descensus báni, tributum bano pendendum,
Bartal («bansolman, banzalusmaya» a. és bevez. XIV.);
victualia báni NySz. («zsolozsma» egyik adatában),
Bartal ■ ('<zolusmoa» a.). 1351 : Nec racione collecte
msirturina.vum1Ba)izulusmaya vocatarum (OL. lad. H).
Nec racione collecte marturinarum Banzolusmaia
uocatarum (Akad. 3). 1409/1457 : A solutione collecte
mardurinarum et a collecta banzolosma dicta (Teleki-
Oki. 1.345). [Vö. még Bai-tal, bansulmora, banzolusmaia
és zolusma a. ; Pauler Gy. : A m. nemz. tört. az
Árpádházi királyok alatt, 1.437.] [Vö. bansolman, ban-
sulmora, banzalusmaya, banzolusmaia Bartal.] [Vö.
zsolozsma.]

BANCSIK, I. boncsok.

BANGA, bonga?: [homo plumbeus ; tölpel ?].
1427: Prediis 5an/y/ífttheleke Kysthelek Feleghaz
(Múz.). 1440 : Johanne Bonga [a. m. banga ?] (Múz.
Kállay). 1447 : Johanne Bonga (uo.). [Vö. bamba

MTsz.] •

BANGÓ : [stupidus, homo plumbeus ; tölpelhaft,
tölpel?]. 1468: Nicolaus Bangó (Múz. Kállay). 1469:
Franciscus Bangó (OL. D. 32365). 1484: Blasius
Bangó (Múz. Kállay). 1498: Petro Banqo \\\o.). Ste-
phano Bongó (uo.).' [Vö. MTsz.?]

BÁNIK : curam habeo : behandeln, besorgen NySz.
1544 : Attam wram louaszanak az ki az kalendárium-
mal bánik (OL. Nád. 40). [Vö. lóval-bánó.]

BÁNK: Benedictus PPB. 1354 : ■ Possessionem
eorum .BanAnieytereme yocitatam (OL. D. 4407). 1364 :
Predicté térre 5awAylese (Múz.) [Vö. Benedek.]

BANKÓ: [baculum, fultura ; krücke?]. 1483:
Benedicto Bankó (OL. D. 18847). [Vö. bankos NySz.;
mankó MTsz.]

BÁNT : impedio, oífendo, tiu-bo ; kranken, belei-
digen, beunruhigen NySz. 1418 : Particula eiusdem
'Nebanch [a. m. ne bánts ?] vocata (SztárayOkl. 11.199).
1430: Possessiones Zyl "Nebanch et Zanas (OL. D.
12220). 1453 ? : Az tizt tarthokert bánthassanak (uo.
14731).

BÁNTÓ : limpediens, turbans, offensor ; krankend,
beleidigend, beleidiger]. 1466 : Dyonisius Bantho (OL.
D. 16408). 1467: S>Tnon 5ani5/to" (Lelesz Acta 78/31).
1517 : Oltalmazyak mynden bantotvl (OL. D. 36528).

BANYA : anus, vetula ; altes weib NySz. 1252 :
Quorum seruitorum nomina sünt hec Karachun Panka
Bana [a. m. banya?] Bleuud Solka (Pannh. 11/F). 1269 :
De vinetis Popmai seu Pyspukmal Eleumal Kerekud
et Bnnaíeiűá [a. m. banya v. bánya?] appellatis (Veszpr,
106, Dec. Bud. 3). [Vö. banya MTsz. ?]

BÁNYA : a) fodina : bergwerk, grube; b) balneum,
thermae ; bad NySz. 1258 : Ad riuulum Banya patak
appellatum í'OL. D. 480). 1269 : De vinetis Popmai seu
Pyspukmal Eleumal Kerekud et Banaíeulá [a. m. bánya
V. banya ?] appellatis (Veszpr. 106, Dec. Bud. 3).
1270/1365 : Inter fontem Bana vocatum et inter fon-
tem Fenkw nomhiatum (MonSti-ig. 1.580). 1286 : Viam
magnam qua itur in Zebnech Bana uel argenti fodinam
(uo. 11.217) 1351 : Cadit in viam que ueniet de Banya
(Múz.). 1361 : luxta viam versus Schenich&an?/a (uo.).
1363 : Príma méta incipit a plaga orientali a paiie
cuiusdam montane Zek&sbania vocate (Múz. KáUay).
1375 : Hospites de Smolnuk&aní/a (Múz. Máriássy).
1376 : Dominam relictam condam Gref de Kunnuch-
bania (OL. D. 6389). 1379 : Ciues de Azunpataka
et de Yenlseubanya (Lelesz Acta 12/41). 1415 : Venis-
sent in vallem Banyanélge dictam (ZichyOkm. V1.352).
1424 : In monte regis wlgariter wybanya (Múz.Forgách).
1450 : Possessionis Zepbanya alio nomine Banyachka
vocate in Comitatu Zempleniensi (Lelesz Introd. P/36).
1456 : Possessiones Domanhaza, Rysnabanya (OL. D.
15105). 1459 : In fluuio ^amjapathaka (uo. 15368).
1487 : Dicte Ciuitatis Offon Banya alio nomine Aranyas
Batiya (uo. 37066). 1494 : Florenos XXIIH dedit pro
argento ad Banya fuo. 37170). 1520 : Molendinatorem
misit pro lapide ad Banya (uo. 26231). 1544 : Wele
el wit banara az rez mire (OL. Nád. 41). [Vö. kén-
eső, kő-, SÓ-, vas-bánya.]

b anya- vas : [malleus ; schlagel, grubenschlagel].

1549 : Malleus vnus wulgo banya was (OL. UC. 75/40).

1550 : Malleus vnus vulgo Banya was (OL. Instr. 11).
1616 : Benn az bányában vagyon. Bányavas 37 (Gazd-
törtSzerale VI.124).

BÁNYÁCSKA: [fodina parva; kleines bergwerk,
kleinc grube]. 1450 : Possessionis Zepbanya alio
nomine Banyachka vocate in Comitatu Zempleniensi
(Lelesz Introd. P/36). |Vagy vö. bánya b) jel.?]

BÁNYÁSZ : metallarius, metallicus ; bergmann
NySz. 1463 : Petro Banyaz '(Múz. Kapy). 1475 :
Michacle Banyaz (OL. D. 17660). 1505: Martino Banyaz
(Múz. Soós?) "1508 : Gregorius Banyaz (OL. D. 36399).
1509 : Gregorii Banyaz (Múz. Kállay). 1524 : Stephano

49

BAPKA— BARÁT

BARÁTSÁGOS— BÁRD

50

Banyas (uo). 1525 : Blasiuni Banyaz (Lelesz Act;i
131/47). 1602 : Bányász György, bányász. Bányász
Kristóf, bányász (SzékelyOkl. V.223). ' Baniaz Antal
(uo. 24:1). [Vö. fő-bányász.]

bányász-legény : metallarius ; bergmann NySz.
1544 : Attam az banaz legeneknek (OL. Nád. 40).

bányász-mester: [bergmelster ?]. 1643: Bebo-
csátván az hányászmcstcrekd és az huttmant, több
bányászokkal együtt . . . revideálják az bányát (Gazd-
törtSzemle VI. 117). [Vö. hányás-mester NySz.]

BAPZA, 1. batka.

BARACK, baraszk : persienni. maliim persicum,
pomum persicum ; pfirsich NySz. 1516 : Barazk emi
(OL. D. 261761. 1558 : Azw berkyne Azw cheresne
Azw barazk (OL. Nád. 49).

BARANA, 1. borona.

BÁRÁNY: agniis; lamm NySz. 1206/1257 : Ineipit
itaque prima méta de bai-ancnth. (OL. D. 42). 1365 :
Per quendam locum Baraniher dictum (OL. TÜ. 18/15).
1545 : Eg germekded haránt (OL. Nád. 42). [Hclyn.
szárra. : 1266/1297 : Villa Barancl (Paunh. Tih. 1/9). 1358 :
Possessionum et porcionum possessionariorum [?]
scilicet Tolnauara Foeud Fede Barancl Mortus alio
nomine Morton (uo. 1/17).] [Vö. címer-, észtrénga-,
kerti-, pázsit-bárány.]

bárány-bőr, -bér : pellis agnina ; liimmerfell NySz.
1522 k. : Unam subám magnam et bonam de hazybaran-
ber albo (TörtTár 1889. évf. 381). 1544: Eg fekete
baranbör ködment (OL. Nád. 41). 1587 : Baran hör
(OL. UC. 12/42).

bárány-fej : [caput agninum ; lammkopf]. 1544 :
Baranfeyet lábat gomrat (OL. Nád. 40).

bárányfi-dézsma : [zehent vom jungen lamm|.
1588 : Nem tartoznak sem ray desmaual sem haranffy
sem kechkeífy desmaioal (OL. UC. 64 35).

bárány -pénz : 1554 : ad festum Sancti Georgii
quilibet jobagio harany -pénz dat (OL. UC. 45/36).
1614 : Baranj pénzt adnak (uo. 1/8).

bárány-suba: [bauernpelz,bauernmantel aus lamm-
pelz]. 1523 : Vestes pergamal et Baran suba (OL. D.
26312).

bárány-váltság : 1619 : Malom auagi barani valt-
saytul hat forinth (OL. UC. 22/21).

BÁRÁITYOZIK : agnum edere ; lammen NySz.
1637 : Eöregh harany ózni való juh (OL. UC. 14/43).

BARASZK, 1. barack.

BARASZLAI, 1. braszlai.

BARÁT: a) amicus, coamicus, necessarius, fráter;
freund, der nachste, brúder; b) monachus, asccta,
c'oenobita ; mönch NySz. 1252 : In uillis Ech Sceuleus
Megér in 5ara</t (OL. D. 369). 1262 : De uilla Barath
(Pannb. 62/C). Quandam uineara suam empticiam in
^araísucurov in loco qui Luk dicitur existentem (uo.).
1334 : In possessione Barath (Körmend, Korlátkö-
Appon. 17/796). 1358 : De porcione sua possessionaria
in dicta Barát habita (Pannh. 18/Aa). 1368 : De villa
iiogbarath (uo. 4/D). 1381 : Johanne dicto Barath
(Veszpr. 107, Lula 5). 1389 : Villis Barath Wthwes
Bolhaas Zabaas Aranyas (Körmend III/3, Atád 19).
1452 : Johanne Barath (OL. D. 14539). 1467 : Lucas
Barath (uo. 30882). Matheus Barath (Miiz.). 1470: Geor-
gius Barath (Lelesz Bercs. XIV.2). 1478 : Franciscus

Magyar Oklevél-Szótár.

Barath (OL. D. 18145). Thomas Barath (uo.) 1484 :
Laurencius Barath (Mi'iz. Ibrányi). 1485 : Michael
Barath (Veszpr. 11, Merenye). 1498 : Quedam feneta
^araí/toi-kwthyahatha Zelesreth et FerdeAvtho vocata
(Lelesz Acta 106/44;. 1504 : Benedicto Barath (uo.
112/9). 1524 : Jus moncium et quoddam vinum ibidem
existens quod vocatur Baraath Bora (OL. D. 26317).
1560: 5araí nyelw kees (olv. barát-nyeKí kés ?J (OL.
Nád. 49]. [Vö. kolduló-barát.]

barát-pince : [klosterkeller]. 1564 : In cellario
Barathpyncze vocato (OL L. III. 16. 17).

BARÁTSÁGOS : officiosus, obsequiosus, fami-
liáris, amicabilis ; freundschaftlich, freundlich, herzlich
NySz. 1601: Másszor ir, most barátságosan köszönt.
Michael tuus ex imo pectore (MA. NLI. 125).

BARÁZDA, brázda : sulcus, striae; furcheNySz.
1095 : Uertitur per IIII cumulos ad longum qui uulgo
dicitur \mzei\ brazda {Psinnh. 15/0o). 1270: Fossatum
[quod?] wlgariter wráugbarazdaya nuncupatur (OL.
D. 1877). 1300 : Per Barázda eundo ad metam (uo.
34093). 1329 : Ineipit a parte occidentali in Barázda
(uo. 33577). 1339/1365 : Deinde verő ad vnum locum
Barázda vocatum (uo. 3238). 1356 : Sulco barázda
dicto (ZalaOkl. 1.569). 1361: Secunda méta directe
transeundo sulcum Barázda dictum (Múz.). 1378 :
In duabus liniis wlgo Barázda dictis (Könnend Mis-
cell. Németújv. lad. 43, fasc 102, nr. 67). Vsque ad
fossatiim Vrdugharazda vocatum (OL. D. 6504). 1407 :
Penes Barázdám pervenit ad priorem metam (uo.
33777). 1509 : Supra magnum sulcum in loco Nagh
Barazdaíely vocato (uo. 36399).

BARÁZDÁS: striatus ; gefurcht NySz. 1383:
Stephanum Barázdás (Múz.) 1385 : Stephanum Baráz-
dás (Körmend, Miscell. Németi'íjv. lad. 44, fasc. 116;.

BARBÁRA, 1. Borbála.

BARBÁS, 1. Barnabás.

BARBÉLY, 1. borbély.

BARBÉR, 1. borbély.

BÁRD : 1) ascia : beil NySz. 1229 : In villa Mehus
Kara Bev Oztupan Quer Bárd [a. m. bárd ?] Palyan
(Pannh. Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.). 1230 : Villarum
fayscy Bárd chegl et Amach (Pannh. 32/V). Villarum
Gerc Mach Sag Béren Almád Wosian Corthon Fayscy
Bárd Chegl Amach (Veszpr. 14, Dec. Comit. Symig.).
1272 : Item contulimus ipsi monasterio molendinum
nostrum, quod est in Peith cum duobus fundis curi-
arum et feneto, quod potest sufficere quinque homi-
nibus ad falcandum uno die, et lignis, que possunt
sufficere ad duo dolabra, que Bárd nominantur, uno
die (MonStrig. 1.594). 1277/1344 : Ac aliis terris feni-
libus usu dolabri quod vulgo hard nuncupatur (Zala-
Okl. 1.85). 1297/1344; Terris fenilibus vsu dolabri
quod wlgo Bárd nuncupatur pascuis pccorum cete-
risque Juribus ac vtilitatibus (Veszpr. 16, Vospr.
Oppid.). 1490 : Tarpais Vaschep Baard (OL. D. 26046).
Secures magne Baard (uo. 26048). Gerel. Bárd. Keep
(uo.). 1491:^Cuspides, Bárd (uo. 26051). 1504: Item
wlgo Bárd (uo. 36987). 1530 : Secures trés vna mili-
taris alia Baard carpentaria tcrcia verő faragó feyze
(OL. L. III. 16 17). 1539 : Vagokes. Bárd. Z>iowas
(OL. Nád. 48). 1542: Gerel. hard (uo. 40). 1557:
Bipennes vulgo Bárd (OL. L. III. 16. 17). || 2) [sUvae
pars, quae ab uno homine uno die una ascia excidi
potest ; ein stück waldes, welchcs ein mann in cinem
tagé mit eincr axt aushauen kann]. 1214 : Silue que
uulgo Bárd dicitur (Veszpr. Regn. B/26). 1243 : Siluam
cum uia cultelli ot sccuris quod wlgus Baard appellat

51

bArdocska-barkóca

BARKOLCA— BARNABÁS

52

(Pannh. Tih. 5/2). 1288 : Cum omnibus vtilitatibus
siiis vineis scüicet et fenetis ac vsu consuete vtili-
tatis Bárd wlgariter appellate (Veszpr. 109, Szepezd 2).
[Vö. <tlgen soká a bárd (latinul dolabrum) volt az a
mértékegység, amelyhez a község minden tagjának
egyenlő erdöilletményét szabták. Akkora területet ér-
tettek t. i. alatta, amennjit egy ember egy bárddal egy
nap alatt kivághatott, s az olyan részt bárd-útjának
(latinul is via cultelli et seciiris), később bárdaljának
nevezték* (Tagányi : Erdészeti Oklevéltár I. bevez.
Xni. 1.). [Vö. 1. jel. 1272. 1277. és 1297. adatokkal
és «-bárd-alja». «bárd-uta».] [Vö. faragó-, halvágó-,
húsvágó-, német-, szinló'-bárd.]

bárd-alja : [süvae pars, quae ab imo homine uno
die una ascia excidi potest ; ein stück waldes, welches
ein mann in einem tagé mit einer axt aushauen kann].
1499 : Silvis fogotherdew vei Bardalya appellatis
(OL. D. 36405V [Vö. bárd, 2. jel.]

bárdalja-erdó' : [cv]. 1346 : Magna silva Bardala-
erdeu diéta vulgariter (HazaiOkm. 1.189). [Vö. bárd,
2. jel.]

bárd-uta : [oc]. 1309 : Vsum securis in communi
sihia qui uulgariter bardnfa dicitiir (Veszpr. 13, Sző-
lős Zala m.). [Vö. bárd, 2. jel.]

BÁRDOCSKA: [asciola; kleines beüj. 1597:
Fa hasogatnj bardoczka (OL. UC. 101/3).

BÁRDOL : ascio ; zimmem NySz. (1. jel.). 1597 :
Hordónak való bárdolt dugak (OL. UC. 101/3).

BÁRDOLÓ-PEJSZE : ascia ; zimmeraxt NySz.
1558: Bárdoló feyze (OL. Nád. 49).

BÁRDOS : [asciam habens, ascia instructus ; beil
habend, mit beil versében]. 1418 : Ladislao dicto Bár-
dos (Lelesz Acta 38/57). 1457 ■. Stephano Bardus (Kör-
mend, Miscell. Németújv. lad. 44, fasc. 116). 1466 :
Anthonium Bardus (Múz. Kállay). 1469 : Valentinus
Bárdos (OL. D. 32365). 1476: Michael Bárdos (Károlyi-
Oki. 11.452). [Vö. NySz.]

BARILICA : [doUolum ; fasschen]. 1510 k. : Pul-
ueres pixidum cum vna média tunella et cum vna
média Barilicza (OL. D. 26235). [Vö. Miklosich : Die
Fremdwöiier in den slavischen Sprachen, barilo a. ;
Bartal, 2. barilla. bariUus és barilus a.]

BÁRKA : 1) arca ; arche NySz. 1251/1323 : Cum
vna naui que Savcia dicitur et cum vna barka tene-
bimt deseruire (ÖL. D. 33909). || 2) ichthyotrophium,
natabula, piscina NySz. [vivarium ; íischhálterj. 1288 :
De quolibet viuario paruorum piscium uel maiorum
qui in viuariis wlgariter Barka uocantur soliti sünt
portari ad fórum (MonStrig. 11.239). [Vö. hal-, hal-
tartó-bárka.]

BARKÁCS : 1402 : Paulus dictus Barkach (Zichy-
Okm. V.295). 1597 : Barkach Imre házátt : az Velall
epetette (OL. UC 12/42). [Vö. NySz. CzF. MTsz. és
Nyr. XXVIII. 316.]

BARKÓ: 1495 : Emerico Barkó (Múz. Forgách).
[Vö. NySz. MTsz. és Nyr. XXVIII. 315.]

BARKÓCA , barkolca, borkolca : sorbum
torminalc ; speierling ; arlesbeere, elsebcere NySz.
fsorbus torminalis ; elsebeerbaum;. 1257: Usque ad
arborem Burcolcha (OL. D. 458). 1343 : Arbor bor-
choivcha (AnjouOkm. 1V.369). 1372 : Inde ad arborem
Borcolcha (Múz.). 1378 : Peruenissont ad quandam
arborem wlgo Barkolcha nominata (OL. D. 6871).
1452 : Ad quendam arborem arbuthy wlgo Barkolcha
vocata (uo. 14596).

barkóca-fa : sorbus torminalis ; elsebeerbaum
NySz. 1325 : Arbor Borkouchafa nuncupata (OL. D.
2290). Ubi est una arbor Borkouchafa uocata (Múz.
Wenzel). 1330 : Ad quandam arborem Borkolchafa
dictam (OL. D. 2617, 1. AnjouOkm. 11.490). 1350 :
Arbor quedam Barkolchafa vocata (OL. D. 28905, 1.
AnjouOkm. V.364). 1379 : Unam arborem wlgo Bar-
kochafa nuncupatam (OL. D. 6628). 1407 : Sub arbore
Estanea wlgo barkochafa vocata (uo. 9363). 1431 :
Ad arborem Barcolchafa dictam (Veszpr. 12, Nagy-
pécsöl). 1489 : Vnam arborem Barkolczafa (OL. D.
19598).

BARKOLCA, 1. barkóca.

BARLA ? : [baculum ; kriicke]. 1594 : Barla [a.

m. barla?] Márton (SzékelyOkl. V.154). [Vö. MTsz.]

BARLABÁS, 1. Barnabás.

BARLAG, 1. barlang.

BARLANG, barlag : antrum, lustrum, latebra,
caveraa, cavea, specus, spelunca, spelaeum, tumba,
latibiüum ; höhle, grotte NySz. 1248 : In Watka Pobor
et Borlogv [a. m. barlang ?] fecit introduci (Veszpr.
109, Szántó 1). 1310 : Possessionem Barlag uocatam
(Veszpr. 2, Barlag). 1313 : Paulum de Borlog (Veszpr.
108, Vámos 1). 1357 : Ad speluncam Bohomü porloga
dictam (Akad. 3). Ad quendam montem Borloghyg
uocatum (uo.). 1463 : Attigissent siluam Medwe Bar-
iaga vocatam (Lelesz Prot. IV.llO). 1467 : Venifsent
ad montem BoárlanghQgQ (Lelesz Met. Bereg 21).

BARLOBÁS? 1. Barnabás.

BARMATLAN : [pecus non habens: ohne vieh].
1599 : Minden barmatlan ember egy egy napi kaszál-
lással tartozik. A barmos ember egy egy napi széna
hordással tartozik (CanonVisit. 148). Minden barmat-
lan ember tai-tozik aratással a Prédikátornak (uo.).

BARMOS : pecorosus, armentosus ; vieh- NySz.
[vieh habend]. 1581 : Az tilalmasban ha valami bar-
mát találnak . . . behajtsák, ha káron találják, az
kárt fizesse meg az barmos ember hajtópénzzel együtt
(SzékelyOkl. V.125). Ha birák eleiben jutnak, 3 girán
maradjon érette a barmos ember (uo. 127). 1596 :
Özvegy asszony [ad] 3 sing vásznat, minden barmos
ember egy szekér fát (CanonVisit. 141). 1599 : A bar-
nios ember egy egy napi széna hordással tartozik
(uo. 148). 1613/1696 : Valaki mesgyéjén a barom be-
mehet keritelenség [?] nélkül ... az kárt is nem az
barmos ember, hanem az kinek rósz az mesgyéje . . .
fizesse meg az a tött kárt (GazdtörtSzemle VII.41Ü).

BARNA: fuscus, ravidus, baeticus, subniger [stb.];
braun NySz. 1349 : Vnacum duobus [bobus] Zewka et
Borna colores |igy?] (Múz. Kállay). 1359: Vnum bouem
barna coloris (Forrás ?). 1391 : Rufus isti artan. Alius
artan Albe coloris emee Vnum porcum barna. Zur por-
cus Rufus emee Isti emee (Lelesz Acta 20/10). 1405 :
Silua Barna (OL. D. 9063). 1436 : Paulum Barna
(Múz. Soós). 1475 : Duas vaccas fekethe Chama et
alia thompa Barna (Múz. Kállay, Nr. 1160). Duos
boues vnum nigri coloris alterum Barna (uo.). 1492 :
Vnam vaccam que vocatur Zeleabarna (OL. D. 36398).
1521 : Lego duas vaccas vnam in cauda kurtha et
aliam coloris Barna (Múz. Kállaj^). 1557 : Waccam
barna tynos (Múz. Bethlen). Vnum barna bicat et
vnam vaccam (uo.\ 1686 : Barna deres ló (DebrLt.,
1. Nyr. XXII.518). 1690 : Barna kék tavalyi bika
borjú (uo.). [Vö. fekete-barna.]

BARNABÁS, Barbás, Barlabás, Barlobás ?
Barrabás, Borlabás: Barabbas Kr. ;_1246 : Quan-

63

BAROM— BÁRSONYOS

BART-BA8ZARÁB

54

dam terram suam in Comitatu Zaladiensi existentem
que wlgo Barlabashjda nunciipatur cum duobus mo-
lendinis et ponté in fluuio Zala (Körmend Stat. ant.
maj. 29/3). 1252: Barnabás, szn. (OL. D. 369). 1393:
Quoddam molendinum Bar r ab asiaolna dictum (Kör-
mend, Stat. ant. maj. 29/16). 1485 : Barnabás Kaptas
(OL. D. 19069). 1499 : Barnabás Ihaz (Múz.). 1500—10 ? :
Haydo Barlobas [igy ?] (QuellKronstadt III.3). 1577 :
Olaz Borlabas [igy] (OL. UC. 1/3). Chuka Barbas (uo.).
1602 : Boldis Barlabás (SzékelyOkl. V.198). Barlabás
Ferencz (uo. 202). Imre Barrabás (xio. 206). Barrabás
Tamás. Barlabás György (uo. 208). Barrabás Bene-
dek (uo. 240). 1603 : Petrus Barrabás. Michael Barra-
bás (uo. 256). [Vö. 1212 : Barlabam seruum manumi-
sit (HazaiOkm. VLIO). 1246: Endre íilius Barlabe
(Körmend Stat. ant. maj. 29/3). Vö. Borbás CzF.]

BAROM : pecus, jumentum ; vieh NySz. 1256 :
Item Wosontou Item Borumlok (ErdMúzLt., 1. Wenzel
VII.430). 1338. Terra Borunúak (AnjouOkm. in.483).
1386 : In loco Boromfekthyn dicto quatuor Jugera
(Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1431 : In predio
Baromiak vocato (Lelesz Acta 50/1). 1439 : Predy
Baromlak vocati . . . eiusdem predy Baromlak (Károlyi-
Okl. 11.218). [Vö. eke-, gulya-, tarka-, vágb-,
vonó-barom.]

baromjáró-föld: [pascuum ; trift, weide]. 1588;
Kwlen barom yaro föld (OL. UC. 64/35).

barom-ól: mandra, septum, caula ; viehstelle,
viehstall im weiten féld NySz. 1683 : Három szakasít-
ban való barom ólak (OL. UC. 3/32).

BARONA, 1. borona.

BARRABÁS, 1. Barnabás.

BÁRSANY? 1. bársony.

BÁRSONY, bársany?: ostrum, porphyra, pur-
piira, holosericum ; sammt NySz. 1229 : Quandam
terram nomine Barsun [a. m. bársony?] (Pannh. 5/Gg).
1421: Sebastiamis dictus Barson (OL. D. 11093).
1471 : Vnam Subám de Barsan [igy] rubeo (Múz.
Forgách). Vnam Subám de rubeo Barsan (uo.). 1504 :
Vnam Haczagam Aranyas Baarson (Körmend 111/5,
Zákány 34). 1515 : Duas subas wlgo az zederyes
uwzth es az helges barsonth (Múz.). 1526 : Pro indu-
mentis Sacerdotalibus lego vaum Tharka&arson et
Atlasii siue Cicladis nigri cubitos sexdecem (uo.).
1528 : Vnam véstem de pui-pura aurotexta subfili
wlgo fodorgathoth barson (OL. L. IH. 16. 17). 1595 :
Eg veg nyomtatott barsont (OL. Nád. 47). [Vö. barsan
BesztSzójz. 670. sz.] [Vö. dupla-, kender-, madá-
ros-, toppel-bársony.]

bársony-szél: [ein blatt sammt?]. 1596: Barson
zelt, az kinek probayat kwldóttwk, tiz egez vegt [igy?]
(OL. Nád. 47).

BÁRSONYOS : purpuratus MA. [sammtartig, mit
sammt belegt], 1221 : In predio Barsnnus [a. m. bárso-
nyos?] (Panidi.4/B). 1226: Terra de Barsunus (uo.l8/T).
1231 : Benkc de Barsunus (uo. 52/0oo). 1255 : Stagnum
Barsunus (HazaiOkm. VIU.62). 1285 k. : Mons verő
Barsunus propter lectisternia sic relicta, que fuere
purpurea, de terricolis extitit nominatus (Kézai, 1.
FontDom. 1/2. 85). 1386 : Vnum Juger térre in loco
Barsonos appellato (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja).
1418 : Possessionem nostram Bársonyos (Pannii. 6/P).
1544 : Bársonyos fek. Kewz fek lOL. Nád. 40). 1594:
Hat lóra ualo fekethe barsonios bogláros fek No. 6
(OL. UC. 78/7). 1603 : A malomnak fellyül ismét az
Bársonyoson [határrészj az sebes ér Járóbau. Hetek.

Egyik kerek rét a morotva mellett. A másik két kötél
a Bársonyostul fogva Hernádig (Canon Visit. 151).

BÁRT : [dependentia galeae ; «ein bárt an der
kappe : eine grosze kappe mit langen barten, die
kappe selbst dmch ein dratgestell hoch über den
kopf gehalten, die barte aber wie eine scharpe um
den leib geknüpft, so dasz die enden hintei-w^arts
herunter fallen» Grimm : Wörterb.]. 1211 : Isti suut
peUipari Borf [a. m. bárt?] Zorida Kesereu (Pannh. Tüi.
1/5). 1462: Trés galee wlgos [igy?] Sysak finews Vnum
Barth (Múz. Kállay). 1490: Cirotece ad homines.
Barth. Disci ferrei ad liomines (OL. D. 26048). 1495 k. :
Arma ad vnum hominem cum Barth et Themeng (uo.
24864).

BARTA: Bartholomaeus PPB. 1576: Tliomam
Bartha (SzékelyOkl. V.103). 1595 : Barta Jakabnak
(uo. 160j. [Vö. Bertalan.]

BARTALAN? 1. Bertalan.

BARTALOM, 1. Bertalan.

BARTALOS, Bartalus, Bartalyos? Barta-
lyus ? : [Bartholomaeus]. 1211 : Isti sünt exequiales
Jiu-eh Gopod Bortoleus (Pannh. Tih. 1/5). 1560 : Va-
gyon az Dalnok Riti meUett egy hold, kit hinak
Patakszökö Bartalis [igy?] földének (SzékelyOkl. V.
76). 1602: Szél -BaríaZms (uo. 184 ^ Kis Bartalios
(uo.). Bartalios Bálás ("uo. 185). Bartalios György
(uo. 187). Botos Bartalios (uo. 212). Bartalius Gás-
pár. Bartalius Antal (uo. 214). [Vö. Barta CzF.]
[Vö. Bertalan.]

BARTÓK : Bartholomaeus PPB. 1512 : Piscina
quedam Bai-tlioMhawa diéta (Pannh. 27/H). 1580 :
Barthók Máthé (SzékelyOkl. V.123!. 1602: Bartók
András. Bartók Bálás (uo. 198). [Vö. Bertalan.]

BARTOS : marginatus ; gekrampt NySz. 1409 :
Georgius Barthos (Múz. Kállay). 1469 : Demetrius
Barthyus fa. m. bartos ?] (Veszpr. 106, Berenhida 5).
1602: Bartos Jakab (SzékelyOkl. V.230). [Vö. bart.j

BÁS ? : Basilius, Blasius PPB. 12U : Isti sünt exe-
quiales Rezed Bas [a. m. Bás PPB. ?] Wayad Teber Milost
(Pannh. Tih. 1/5). In uilla Gamas hü sünt ioubagiones
Endereh Euruh Bugus Guze Bas Jcanchi (uo.). 1227 :
Quorum nomina hec sünt videlicet Vnaka Beneduc
Cholov Bas Guncha Pete Munka (Veszpr. 9, Kál).
1229 : Dominicus íilius Bas (Pannh. Lib. Rub. 24—
34. 1. 20. sz.). 1297 : Duas terras Prepostfelde et Baas
vocatas (OL. D. 1480). 1310 : Prima méta incipit super
pontem JBa«shyda wlgariter nuncupatum (Pannh. 20/G).

BASA-RÓZSA, L bazsarózsa.

BÁSTYA : pugnaculum, propugnaculum, munitio,
saxeus agger ; bastei NySz 1475/1508 : Vnum fabrum
in quadam Bastha commorantem (Múz.). 1507 : For-
talitium wlgo Bastliya dictum (OL. D. 33830). 1510 k. :
Fecit quatuor Basthas (uo. 26235). Duo latorkerth
in circuitu castelli ipsius, cum vna parwa Bastha de
Sepibus facta (uo.). 15Í6 : Vellemus coperire wlgo
bástyás (uo. 25579). 1542 : In Basthya tarazk ferrei
(OL. Nád. 40). 1638 : Ezen Bastianak első része Teölgy
fa baronaval vagion fel róva (OL. UC. 2/34). [Vö.
szenes-bástya.]

bástya-rakó : [basteiarbeiter]. 1544 : Attam az
basfa rákoknak (Forrás ?).

BASZARÁB : [Bessaraba, Bessarabicus ; der bes-
sarabier, bessarabisch]. 1325 : Bazár ab Transalpinum
iníidelem (Körmend, Miscell. Németújv. lad. 43, fasc.
104, nr. 110). 1329 : Contra Bulgaroa Bazarab Woy-

4*

55

BASZIK-BEAD

BEÁLL— BÉCSÜ

56

uodam transalpinum Regem Rascie scismaticum (Kör-
mend II 4, Göd 14). 1350 1360 : Petro dicto Bazarah
^Körmend III/2, Örs 18, 1. ZalaOkl. 1.499).

BASZIK : [futuere ; ficken]. 1221 : Seruum nomine
Bozou [a. m. baszó ?] (Pannh. 4/B). 1478 : Petrus Bazo
(OL. D. 18145). Lucám Bazow (Körmend, Heim 590).
1504: Georgio Bazo (Körmend, Miscell Németújv.
lad. 40, nr. 82).

BATZA, "babka, bapka: sextans; pfennig NySz.
1526 : Babka, Cruciferi, aliae quoque monetae exteniae
(1526. évi 37. tör\'cikk). 1541: Pecimia Bapkas non
volunt accipere (Múz. Kapy). 1544: Húsz denart es
eg batkat (OL. Nád. 42). 1604 : Babca, Numus Bohe-
micus, quarum trés efficiunt Cruciferum Germanicum
(MA.' magyar-latin rész,«DiíFiciles aliquot» stb. szakasz
alatt). [Vö. babca, babka, babkones Bartal.]

batka-pénz : [nummi minoris notae ; kleingeld ?].
1609 : Almásinak az beadott sjgnatura után ötvös
Imre által adtam batka-pénzt fl. 1 (Mihalik : Kassa-
ÖtvTört. 212).

BÁTOK, 1. bádog.

BÁTOR : animosus, impavidus, cordatus, securus ;
kühn NySz. 1095 : Pellilices Nenu bnatir [a. m. bátor ?]
keseydi bókon seudi (Pannh. IS/Oo). 1138,1329 ; Baha-
tur, szn. (MonStrig. 1.91). 1252 : Inter tenam üliorum
Batur (OL. D. 368). 1332 : Johanne dicto Batur (Múz.
i\agy Gábor). 1338 : Johannes dictus Batur (OL. D.
3134). 1370 : Johannes dictus Batur (Lelesz Acta 6/2j.
1372 : Andreas dictus Batiir (HazaiOkl. 297). 1388 :
Johannes dictus Bátor (OL. D. 31340). 1393 : Petrus
dictus Bátor (Múz. Kállay). 1403 : Blasium Bátor
(ZichyOkm. V.339). 1426 : Castrorum Galgocz et The-
metwen necnon Batorkvf vocatorum (Körmend V/5,
Ujlakj'ana 49). 1480: Andi-ea Bathor (Lelesz Acta
9U/18). 1493 : GaUus Bathor (uo. 101/4). 1511 : Vidisset
ipsum Sigismundum ad domum suam venire et eciam
audisset de domo Petri Zewcz H\\'j'da Bestia Kwtjok
[igy?] dixisse et eciam Sigismundum Cheres ad illám
vocem dixisse Hwyda Bathor Bestyek (Lelesz Prot.
II.109a).

BATYKÓ: fpope]. 1567: Est ibi Batyko vnus, qui
tenetur dare' vnam manticam vocatam Izak (OL. UC.
53/12, «Bereg m.» Szám. jegyz.). 1621: Battyko huius
loci tenetiu* dare intra biennium Bouem vnum (OL.
UC. 2/31, «Mánnaros» Szám. jegyz.). [Vö. NySz. és
Kazinczynál, Nyr. XXIIL374.]

BAZSA-ROZSA, basa- : paeonica NySz. («basa-
rózsa» a.). 1638 : Isten faia. Basa rosa. Keöszmete
(OL. UC. 2/34).

BEAD, bé- : 1) intrado ; hineingeben, hineinrei-
ehen NySz. (1. jel.). 1574 : ígérek magokat megfo-
gadni és megállani valami móddal való végezést
köztök rendelünk, avagy végezünk : kinek megállá-
sára mind Bernáld Miklós és mind az öcscse Bernáld
Márton kezeket beadák iSzékelyOkl. V.94). fVö. NySz.
szólások a.] 1598: Illenképen add be [mondattárgy?]
jobbágyul mi előttünk az felyel megírt Nagy István
Lázár Farkas uramnak, hogy . . . íuo.). Kezét is a mi
nekünk ez felyel megirt biroknak beadd és vitte Lázár
Farkas uramnak az felyel megirt Nagy István luo.).
1634 : Uttyat elvégezvén [a posta] tisztességbe vesztese
alat tartozzik czimerünket levelünket mingiarast be
adni (Magyarorsz. állap, ezeréves fennállásakor VIII.
89G). 1643 : Mindazonáltal, mig azt nyolczad nap alatt
beadják az uraságnak az appellátiót, ez az appelláns
pars ha akar nóvummal élni, szabadon élhet (Gazdtört-
Szemle VI.4G8j. || 2) solvo; einzahlen NySz. (4. jel.).
1707 : Anno 1707 die 14. Juni. Gróza Szabó Márton

állott be az Fejérvári Szabó czéhben és az beálló
pénzben adott bé fl. 5 (Gyulafehéi"vári szabócéh törzs-
könyvéből, Rejöd József adata a Nagy Szótárhoz).
Eodem Die et Anno: Borsai Szabó Mihály az beálló
pénczt egészen beadta, fl. 12 (uo.).

BEÁLL, -bé : ineo, accedo ; eintreten, einstehen
NySz. (5. jel. >. 1707 : Anno 1707 die 14. Juni. Gróza
Szabó Márton állott be az Fej érvári Szabó czéhben
és az beálló pénzben adott bé fl. 5 (Gyulafehérvári
szabócéh törzskönyvéből, Rejöd József adata a Nagy
Szótárhoz).

BEÁLLÓ-PÉNZ, -pénc: [aufnahmegebühr].
1707 : Anno 1707 die 14. Juni. Gróza Szabó Márton
állott be az Fej érvári Szabó czéhben és az beálló
pénzben adott bé fl. 5 (Gyulafehérvári szabócéh törzs-
könyvéből, Rejöd József adata a Nagy Szótárhoz).
Eodem Die et Anno : Borsai Szabó Mihály az beálló
pénczt egészen beadta, fl. 12 (uo.).

BEBOCSÁT, -bé: immitto, intromitto ; hineinlas-
sen NySz. 1526 : Gaspar fyamates be bochyattam az
kanisaj Jóságba (OL. D. 24323, 1. Zolnai : Nyelveml.
256 és 259).

BÉCS : obulus ; heller NySz. 1510 k. : Tenentur
soluere singiüos quinquaginta Bech (OL. D. 35014).
1544 : Gerfat vöttem tiz beczen (OL. Nád. 41). 1545 :
Az nap költ bor hatuan hat pénz ara es ket bécz
(OL. Nád. 40). 1584: Mynden Jwtwl [fizet] kQth beóheth
Mynden Dyznothwl keth becheth (OL. UC. 56/33). Mjti-
den heles ád öthwen becheth Zenth görg napban (uo.).
1594 : Tauaz búza három bech (uo. 106/3). 1597 : Min-
denik dyznothol keth keth bech (uo. 12/4'2).

BÉCSI : [Vindobonensis ; wiener]. 1522 : Bechy
kalha noua pro fornacibus tribus (OL. D. 26357). 1558 :
Öregh bechy föld fazék (OL. Nád. 49).

bécsi-rŐf, -réf: [ulna Vindobonensis ; wiener ellej.
1557 : Eg V^g meg zunö londys kibe uagion bechy
reff 37 (OL. Nád. Számadások b. csomó). Eg V^g
mak zun purpian, kibe uagion bechy reff 47. fer:
1 (uo.).

BECSINÁL, bé- : occludo, operio ; zumachen,
zudecken NySz. 1613 1696: Látjuk, hogy az emberek
az szófogadatlanság miatt, hogy mesgyéiket be nem
csinálják, minden esztendőben sok embereknek sok
károk esnek szölöj ékben (GazdtörtSzemle Vn.410).
1616 : Ezen pitvarból megyén két rend grádics alá,
felől deszkával becsináltatott két kémény fából (uo.
VI. 128). 1643 : Valaki szőllő gyepűit úgy be nem
csinálja, hanem káros lészen és aiTÚl a gyepüröl
mégyen bé a marha, 4 forinton maradjon (uo. 47(').

BÉCS-LEVÉL: schatzungsbrief BM. 1700 : A
minemű törvényeink, rendtartásink . . . mind az szőlő
örökségének, keresésének módjaiban, mind azoknak
szerzésének alkalmatosságával emanálni szokott örök-
vallás és becslevelcknek kiadásában s váltásában . . .
rendszerint folytának, s practicálíattanak (Gazdtört-
Szemle VII.402). Városunk irott törvénye szerint az
szőlő örökségre emanálni szokott örökvallás és becs-
leveleknek megpecsétlésének és kiváltásának ideje és
tenninussa esztendőt által kétszer szokott lenni (uo.
404). [Az eredetiben mindkétszer : Becs Leveleknek.
Tagányi K. közlése.] [Vö. Kolosvári-Óvári : Werbőczy
Istv. Hármas Könyve, Jogi műszótár, acstimatio a.]

BÉCSŐ, l. 2. és 4. becsű.

1. BECSŰ, böcsü : aestimatio, valor, pretium ;
wert, preis NySz. («becs» a., 1. jel.) [.schátzung]. 1602:
Becsű György. Becsű Mihály (Székely Oki. V.184).

57

BECSŰ— BEHIRDETŐ-PÉNZ

BEHORD-BEKE

58

1721 : Akik pedig aféle kárnak böcsüjére kimennek
és valaki valami kárt akar az esküdt emberekkel
megböcsültetni, tartozik azon ember a birónak : 40
pénzt letenni, máskép nem tartozik senkit is böcsüre
bocsátani (GazdtörtSzemle Vn.l28). [Vö. háló-, víz-
becsü?]

2. BECSŰ, beeső, becsű: [?]. 1514: De retibus
laicorum Becheic vocatis [ ?] ad Sarwar duxi pisces
Lta (OL. D. 26158). Pisces Bechetv dicti (iio.). [Vö.
böccsö-háló MTsz. ?] [Vö. h.áló-, víz-bécsü?]

3. BECSŰ, vö. 1. böcső.

4. BECSŰ, beeső, becsű, böcsű: choenix; ge-
treidemass NySz. 1598 : Mensura tritici bechtv vocata
(OL. UC. 116/3). Octavam partém unius boczu hordei.
Sedecimam partém nniiis boczu hordei vei avenae
(uo. 36/34). Mensurae tritici beczö (uo.). [Mind a há-
rom adatnál: «Nagyvárad» Szám. jegyz.]

BÉCSÜL, böcsűl, büesűl, vö. el-, megbecsül.

BECSÜS, bücsős : [aestimator ; schatzmeister,
schatzer]. 1569 : Oda az ö lakóhelyökre menünk Bes-
senöre és jámbor bücsöseket választánk, tudniillik Nagy
Simont és Deák Pált (SzékelyOkl. V.90). [Vö. becsüs
NySz. más jel.]

BEDŐ: [Benedictus?]. 1397/1416: Sepefate piscine
Bedeut&ua (Múz. Jankowich). [Vö. CzF.]

BEÉRKEZIK, -bé : intro; hereinkommen NySz.
1769: A Falu közepin Hintójából leszállván gyalog
Templomunkba jött [a püspök]. Az hová beérkezvén
és kömyül nézvén legelsöbben is ezt mondotta [stb.]
(CanonVisit. 190).

BEPENEKEZ, bé- : [einböden]. 1646/1727 : Ha
az molnár az új zsilipet béfenekezi, tartozik a gazda
20 pénzzel, és ha a gazda adja a feneket, 10 pénz-
zel (GazdtörtSzemle VII.124).

BEFOG, bé- : [saepio, obsaepio ; umzaunen].
1613/1696 : Méltó tehát, hogy annak is tilalma legj^en,
és szt. György napig befogják [a káposztás kertet]
sövénynyel (GazdtörtSzemle VII. 411). Mindem ember
ki mely szomszédja felöl, tartozik sövényt tartani ;
megcsinálja jó szóval ; ha ugyan nem akarja, a biró
hagyjon 15 napot neki, és ha arra is meg nem csi-
nálja, fogja bé az más fél szomszédja; de ily okkal,
hogy az bé nem fogó fél az biró parancsolatjában
való el nem járásért 1 frton marad (uo. 413). [Vö.
NySz. más jel.]

BEFÖD, béféd : tego, obtego, operio [stb.] ;
bedecken, zudecken NySz. 1599 : E két Szöllönek
minden miveivel a Kassaiak tartoznak. Az az tartoz-
nak megnyitni megmettzeni, homlitani, annak utánna
háromszor meg kapálni, fel kötni és végre be fedni
(CanonVisit. 148).

BÉG, 1. bőg.

BEHAGAS, bé- : [inscensio ; das hineinsteigen].
1712 k. : Az erdőnk bekerítését minden nap egyike [?J
közülük megkerülje és rés csinálásra, behágásra s által-
járásra keményen vigyázzanak (GazdtörtSzemle VII.

41(i).

BEHAJTÁS, bé- : [das hineintreiben]. 1752 : Bé
is hajtsák [a tilosban járó marhákat], és az behajtást
tiszttartónak értésére adják azonnal (GazdtörtSzemle
VI.140).

BEHIRDETŐ-PÉNZ, béh.-: [vorladungslaxe].
1843 : A tizenölöd nap clütt harmad nappal a kereső

fél behirdető-pénzzel : egy pénzzel tartozik ha idevaló,
ha vidéki 4 pénzzel a hegymesternek (GazdtörtSzemle

VI. 467).

BEHORD, bé- : inveho, importo ; hineintragen,
hineinführen, hineinbringen NySz. 1545 : Az traga-
roknak kyk az halat az wizre be Jiortak (OL. Nád. 42).

BEHORDÁS, bé-: invectio, invectus, importatio;
einführung, zufuhr NySz. 1599: Jégvágással, és aimak
béhordásával is tartoznak (CanonVisit. 148).

BEHOZ, bé- : infero, ingero, introduco ; hinein-
bringen, hereinführen NySz. 1610 : Kiküldöttek vala
praedicatoronkat és mestereinket, de ismég az ország
behozta palatínus Turzo György által (MA. NLI. 339).

BEÍRÁS, bé- : inscriptio ; einschrift, das ein-
schreiben NySz. 1613/1696 : Az felperes protestáljon
és Írassa bé protestátióját, hogy nem magán múlt el;
az beírástól tartozik den. 4 (GazdtörtSzemle VII.406).
A citatoria béirástúl is és kiadástúl az nótáriusnak
[tartozik] den. 16, az pecsétttíl az bírónak den. 4 (uo.).

BEJÁRÓ-HELY, béj.- : [introitus ; eingang]. 1643 :
Ujonan schacht, azaz bejáró hely, avagy akna nem
készéttetett (GazdtörtSzemle VI.120).

BEJÁRÓ-KAPU, béj.-: [porta introitus; ein-
gangsthor, einfahrtsthor]. 1654 : Az Blasovai Udvar-
ház illyen modalitással vagion. Az be iaro kapnia
ket contignatioban vagion fabul (OL. GyfLimb. 17/2).

BEJÖVETEL, bé- : [proventus, reditus ; einkom-
men]. 1588 : Molnok mercheienek bejeoueiely (OL.
Nád. 40). [Vö. MTsz.]

BÉJTÉS, 1. böjtös.

BÉKA : rana, batrachus ; frosch NySz. 1295 :
In villis Endréd Zamard Keurusheg Zarrozosou Egres
Béka [a. m. béka?] et Kereky vocatis (Veszpr. 106,
Csat 2). Terram nostram Bekafolo circumiacentem
(Veszpr. Regn. B/29). 1303/1450 : Quoddam stagnum
Bekatho vocatum (OL. D. 1647, 1. AnjouOkm. 1.55).
1339 : In loco J5e/vatouhel dicto quinque iugera (Veszpr.
106, Antalfa 4). 1507 : Piscinas sew stagna Thyz-
thatho Horgastho J5eA;athawa (Lelesz Acta 115/40).
1509 : Piscinas sew stagna Thyzthato Wethelewstho
Balaser i?eA;athawa (uo. 117/4).

béka-kő : bufonius, bufonites ; krötenstein NySz.
1533 : Annulus argenteus continens Bekakew (OL.
Nád. 49).

BÉKÁS: [ranis copiosus; reich an fröschen]. 1401 :
Quendam lacum wlgo BekasÚxo^N dictum (OL. D. 8650).

[Vö. NySz.]

BEKÉ: [Benedictus?]. 1194: Unde tendit ad
sepulchrum Beque (OL. D. 33). 1211 : Hü sünt iou-
bagiones Tubus Dolus Beké Gentus (Pannh. Tih. 1/5).
Vduornici de Mortus hü sünt Karachun Chomud Guz
Beké Fexe (uo.). Isti sünt ioubagiones Mog Corom
Wot Juneh Beketj [a. m. Beké ?] (uo.). 1296^^: Grego-
rio et Nicolao filiis Dominici ac Bekc et Dyonisio
(SzékelyOkl. V.l). 1324/1363 : In uertice eiusdem
montis iungit vnam arborem Silicis Bekeía [a. m. Beké
v. béke?] vocatam (Múz. Kende). 1345: Predictum
Beké dictum Vaguth (Múz.). 1357/1432: Beké de Olazy
(Múz. Kende). 1451: Bekefy [a. m. Beke?| Janus (OL.
D. 14454). [Vö. CzF.] [Vö. Bekő.]

BÉKE : pax ; friede, ruhe NySz. 1324/1363 : In
uertice eiusdem montis iungit vnam arborem Silicis
Brkrfa [a. m. béke v. Beké ?J vocatam (Múz, Kende).

59

BEKERÍTÉS— BÉL

BÉLA— BÉLÉS

60

1479 : Hungari clamauemnt Beeke beeke idest pax
pax (Dubnitzi Krón., 1. FontDom. 1/3, 164).

BEKERÍTÉS, bé- : [saepimentum ; iimzauniing].
1712 k. : Az erdőnk bekerítését minden nap egyike [?]
közülük megkerülje és rés csinálásra, behágásra s
általj árasra keményen vigyázzanak (GazdtörtSzemle
VII.416).

BEKÉRTÉL, bé- : sepio, obsepio, praesepio, cir-
cumsepio ; umzaunen, verzaimen NySz. 1588 : Be
kerteltette borona fawai (OL. UC. 64/35).

BÉKÉS : pacatus, pacificus ; friedlich NySz. 1095 :
In forcosig Ereuca ethes bekes [szn., a. m. békés?] moda
(Pannh. 15/0o). 1240 k. : In duobus prediis Fyvs hec
snnt nomina Jobagionum equestrium Bekes Endere
Sumug Pyncust (no. 61/8). 1426 : Petrus Bekes (OL.
D. 11750). 1431 : Clemente Bekees (ZalaOkl. 11.473).
1451 : Emerico dicto Bekes (OL. D. 14905). 1459 :
Jacobum Bekes (Lelesz Acta 70/29). 1462 : Francisco
Bekes (Múz. Dőry). 1478 : Ambrosium Bekes (Körmend,
Heim 590). Benedictus Bekes (OL. D. 18145). 1489 :
Nicolai Bekes (Lelesz Acta 98/31). 1505 : Gaspar
Bekes (Múz. Forgácli). 1507 : \ alentinus Bekes (Múz.
Kállay).

BÉKESSÉG, bókessíg : pax, concordia ; friede,
eintracht NySz. (1. jel.) 1610 : Az Ur Isten békessiget
adott, Kegyelmed biz vast jöhet közinkben mert az
ur Isten békessigben tart bennönket (MA. NLI. 335).

BÉKLÓ, L békó.

BEKO, békló : compedes, compes, pedica ; fessel,
fusseisen NySz. 1468 : Compedibus ferreis wlgo Bcko
(Veszpr. 107, Hajmáskér 3). 1548 : Pyncheben Beko
was VII kapa hythwan VIÍI (OL. UC 99/7). 1558 :
Emberre való vas. Beko. Bylynch (OL. Nád. 49). 1621:
Három niakra vfalo bilinchek es ket békló (OL. UC.
2/31). [Vö. vas-békó.]

békó-lakat : [sera compedis ; schloss des fuss-
eisens]. 1567 : Serae mediocre [így?] octo quarum ima
bekolakath (OL. L. IH. 16. 17).

BEKŐ : [Benedictus ?]. 1198 : Quorum nomina hec
sünt Phitoch Bekv et Bika (Körmend H/B, Szent-
gothárd 1). 1602: Bekö Kelemen (SzékelyOkl. V.233).
1603 : Nicolaus Bekő (uo. 246). [Vö. CzF. Beké a.]
[Vö. Beké.]

BEKÖT, bé- : corapingo ; einbinden, znsammen-
heften NySz. 1608 : Wittenbergára jönek és [a köny-
vet] jó módgyával beköttethetik (MA. NLL 293). 1609:
Bár kötetlen lett volna [a biblia], nálunk is szépen
beköttethetnönk (uo. 297).

BEL-, 1. bél (3. jel ).

BEL, bel- : 1) intestina, viscus ; darm, gedarm,
eingeweide NySz. (1. jel). 1357 : Nicolaum dictum
Bokbel [a. m." bak-bél ?J (ZalaOkl. 1.574). 1527 : Car-
nes. Beelth. Sal (OL. Nád. 49). 1530 : Kasa ad bel
[a. m. CzF. 4. jel. ?] emi (uo. 43). 1550 : Eg tehén
bélit (uo. 41). 11 2) pars interior ; das innere NySz.
(3. jel.). 1135 : Monasterium sancti Mauricii de Bel
[a. m. bél?: vö. «Bakonybél» CzF.] (Pannh. 15/Kk).
1168 : Monasterium beati Mauricii in beel (uo. 51/N).
1205 k. : Abbas de Bel (uo. 51/R). 1219/1222 : Ab-
batem Demetrium de Belh (uo. 14/F). 1239: Conuen-
tum de Beel (uo. 6/Ee). 1240 : Monasterium beati
Mauricii de Bel (uo. 14/K). 1292 : Monasterium beati
Mauricii de Beel (uo. 6/('). 1417 : Ladislai Tóth dicti
de Alsomolnas/;eZ (Pannh. Hitel. 48). || 3) ejtsd :
«bel» és «bél» : [interior; hiner]. 1231: Ibi intrat in
Belaav. Ueniet ad orientoni ad alium Sar (OL. D.

168). In 5eZzund que uulgo Fener dicitur (uo.).
Eciam in Bel Zund emit quartam partém tocius
ville quod wlgo Fener dicitur (uo.). In eodem Bel
Zund fórum et portum super Danubium. In Kyu Zund
Rumis cum fratre suo (uo.). 1300 : Duabus particulis
terrarum quarum vna Kyubodun nominatur. Ad ten*am
suam ^eZbodim vocatam (OL. D. 31192). 1325 : Pos-
sessionum Kywzalka et ^eZzalka uocataram (OL. D.
2325). 1347 : In fossato inter Ciuitatem Redege et
terram Belmma (OL. D. 3927). 1355 : Laak Kylaak
Beeüaak (Múz.). 1366: In districtu 5eeZmura (Körmend,
II/ő, Lyndva 13). 1389 : Vnum campum SeZmezeu
appellatum (OL. D. 7481). lungit vnum campum Bel-
mezeu appellatum (Lelesz Met. Mármaros 13). 1422 :
In aquam Beleér (Veszpr. 108, Tapolca 4). 1506 :
Vtrisque Fenek alio nomine JBeeZfenek et Kysfenek
vocatis (Körmend III/5, Belfenék 53). [Vö. borjú-,
gyertya-bél.]

BÉLA, Bella?: Adalbertus PPB. 1092: Hec
sünt nomina predictarum familiarum Desee Lawa Béla
Bedadi Kasudi (Pannh. 52/P). 1095 : Quorum nomina
hec sünt bela bedadi kasudi zagordi zacan (uo.
15/0o). 1221 : Quorum nomina sünt hec Cema Jlcus
Chymoz Nymuga Bella [a. m. Béla?] (uo. 4/B).
1282 k. : Andreas Bela et Lewenta (Kézai, 1. FontDom.
1/2. 82). 1299/1360 : lungit 5etopatakazada (OL. D.
1553). 1597 : Bella [vezetéknév] Orbán hele (OL. UC.
12/42). [Vö. bélya NySz. ?]

BELC: [albus; weiss ?]. 1211: [Udvomici] Zeuleus
Reke Toppá Belch [olv. bele v. beles = bölcs ?] Chima
(Pannh. 1/5). 1240 k. : Conterminales villás habent
has Luca Bele Tauarnici Scarozlo Abram (uo. 61/8).
1521 : Lego trés vaccas vnam coloris beleh aliam co-
loris varii videlicet tarcha et terciam belch (Múz.
Kállay).

BÉLCS, 1. bölcs

BBLCSÖ, 1. bölcső.

BÉLEL, béri- : pelleni vei paunum vesti induco,
subsuo ; füttern NySz. («béllel» a.). 1516 : Egh weres
atlacz suba pegywetel Beleth (OL. D. 26367, 1. Zolnai :
Nyelveml. 205). Maas zewld aranyas Nussal Belelh
[suba] (uo.). 1539 : Gregorius Berletv [a. m. bélelő
V. bérlő? vö. «bélel» alakjait, NySz.] (Múz. Kisfaludy).
1544 : Vöttem eg bellet siueget (OL. Nád. 40). 1549 :
Három capragh beleng eg uegh bagazyat (uo. 48).
1550 : Belleni ualo sleyt poztot (uo. 42). 1637 : An-
nak aytaya bellet vas sarkas, pántos parasKt záros
fogontyus, kilinches (OL. UC. 14/43). 1638 : Egy reghi
bellet aitaia (uo. 2/34). [Vö. megbéléL]

BÉLÉNCS, 1. bilincs.

BÉLÉNY, -ÖS, L bölény, -es.

BÉLÉS : placenta, polenta, artocreas, laganum,
artolaganus ; kuchen, brodküchlein NySz. foblate ?].
1400/1403 : Blasio .BeZesaldo [olv. bélösáldó ? Szám.
így olvasta] dicto (OL. D. 1430). 1544: Vöttem tey-
felt beleshez (OL. Nád. 42). 1550 : Egy öregh pynnya-
tath beles swthny (uo. 48). [Vö. óstya-bélés.J

béleskerekító'-vas, -kerekétő- : 1561 : Egi beles
kereketho was (OL. L. III. 16. 17).

bólésmetélő-karika : 1544 : Vöttem e^ beles
metélő karykath (OL. Nád. 42).

bélés-sütő : 1) [strudelpfannc ?]. 1549 : Egh beles
swtkwih (OL. Nád. 48). || 2) [strudelbecker]. 1714:
Bclessiitö [foglalkozásnév] (GazdtörtSzemle IX.22).

61

BELES— BEMOND

BÉNA— BENEDEK

62

BÉLÉS, 1. béllés.

-BÉLI, képző : [in etwas befindlich]. 1506 : Que-
dam fenilia Moczarreth Nagreth et MazevfbclkGth
vocata (Lelesz Prot. L26). 1544 : Uöttem az koíiha
koczi béli louaknak (OL. Nád. 40). Az szent istuan
tornabeli síposoknak attam úolczuan pénzt (uo.). 1589 :
Az söytöry msijorbeUeknek zabasok wagyon ételekre
(uo.).

BÉLICA?: 1570: Vnum animál belycza vocatum
(OL. UC. 53/14). [Vö. belice MTsz. ?]

BELJEBB, bellyebb : interíus ; weiter hinein
NySz. 1544 : Belleb nőttek az tengelt (OL. Nád. 40).

BELLA, 1. Béla.

BÉLLÉR ? 1. böllér.

BÉLLÉS, bélés, vö. mente-béllés.

BÉLLETLEN: non subsutus; nngefüttert NySz.
1595 : Két fosztánt [küldtem], egyik gyermeknek való,
másik nagy, az bélctlen, kék (SzékelyOkl. V.160).

BELŐL, belőll : ex interiore parte ; von innen
NySz. (la. jel.). 1648 : Egy beleöli tüzeleö veres
kályhás kemencze (OL. UC. 10/63).

BELSÉ, 1. belső.

BELSŐ^ belsé : internus, interior, intrarius, peui-
tus ; innerlicli, inwendig NySz. (1. jel.) 1317/1407 :
Ad riuulum ^eZsepatak vocatum (OL. D. 1894). 1379 :
Ad latus vnius campi 5eZsemezey (Lelesz Met. Ugoosa
25). 1411 : Possessionum Hegyes et Belseivh vocatarum
(Múz.). 1454 : Silue BeZseit'hassas Kezepsewhassas
Kylsewhassas (OL. D. 14844). 1470 : Prefata vinea
Belsezelew (Veszpr. 11, Merenye). 1485 : Silve Belseiv-
hassas (KárolyiOkl. 11.521).

belső-vár : [arx interior ; die innere burg]. ^1549 :
Az belső varban az abrakos pjiiclieben wr zóleyn
termet borok vannak (OL. Nád. 41). 1566 : Az belső
ivarban az boltok alath egy gémeiben wagyon bwza
lyzth cub. LXXm (uo. 49).

BÉLYEG, bílig, bílyég, bilyög : signaculum,
stigma, character, ' signum, vestigium ; kennzeichen,
merkmal NySz. 1263 : Per officiales nostros scilicet
magistrum Petrum dictum biluk Curie nostre dispen-
satorem (MonStrig. L496). 1436 : Decem septem Equos
equaciales ipsius exponentis cum ipsorum cauteriis
wlgo Bylegh consignassent potencia mediante (Lelesz
Acta 53/4). 1597 : Peoczetes bilig az vr neue raita
(OL. UC. 101/3).

bélyeg- vas: tudicula, cauterium; brenneisen NySz.
1587 : Byligh was (OL. UC. 12/42).

BÉLTÉGZŐ-VAS, bélyegező- ; tudicula, cau-
terium ; brenneisen NySz. 1638 : Beliegezö vas (OL.
UC. 2/34).

BEMÉGY, bó-: íneo, Intro, introeo [stb.] ; hinein-
gehen, eintreten NySz. («bemén» 1. jel. a.). 1474 :
Dixit eciam eidem vxori mee Intra vnde pessima
domina testiculos habens wlgo menibc vnnath gonoz
monias new (Múz.).

BEMESZEL, bé-: incrusto, calce obduco, dealbo;
einweissen, tünchen NySz. 1769 : Megvallyuk azt, hogy
nem akkori irás, mikori a meszelés. Mert bémeszelte-
tett a Templom ezelőtt tiz esztendőkkel, bémeszelte-
tett az irás is (CanonVisit. 204).

BEMOND, bé- : insusurro, indico, prodo, aviso ;

angeben, anzeigen, verraten NySz. [ansagen]. 1943:
Az bányászokat és azoknak huttmányát előlhivatván,
megesküdtessék, hogy mindenekre, az kikre kórdet-
tetnek, igazán megfelelnek és conscientiose bemond-
ják (GazdtörtSzemle VL117).

BÉNA : mutilus, mancus, claudus, delumbis, de-
bilis ; verstümmelt, krüppel, lahm NySz. 1095 ; Ekyldi
Luadi Béna [szn., a. m. béna?]. Sol (Pannh. 15/0o.).
1240 k. : Hec sünt nomina pelliparorum de eodem
predio Hetes Sereda Hegud Béna Repud (uo. 61/8).
1449 : Benedicti Béna (Lelesz Acta 61/62).

BENC ? 1. Bence.

BENCE, Benc? Bencenc: Vincentius PPB.
[Benedictus ?]. 1211 : Hü sünt vdornici Ono Bohceu
Bencheu [olv. Benchen?] Huuus Quiba (Pannh. Tih.
1/5). Lsti sünt agricole Hozuga Bench [a. m. Bence ?]
Kesseh Chomos (uo.). Hü sünt uinitores Zeke Benche
Mortun Tompa (uo.). Vdornici de Mortus hü sünt
Vosod Bense [a. m. Bence ?[ Hoda Erizeu (uo.). [Udvor-
rüci] sünt isti Edse Zenteu Bense Vued (uo.). 1217 :
In Poloznuc trés mansiones ciuilium de Zulgageur
Benz [olv. Benc? a. m. Bence?] Paul Ergut nomi-
lübus (Veszpr. 12, Nagypécsöl). 1299 : Comes Petrus,
fiüus Benchench (MonStrig. 11474). Magister Petrus,
filius Benche (uo. n.475). 1400 : Benche Kereztes
dicto (ZichyOkm. V.181). 1408 : Benche dictum Vuel
(ZalaOkl. 11.341). [Vö. PPB. Vincentius a. és Nyr.
XXVH. XXVm. k.]. [Vö. Bene, Benedek.]

BENCENC, 1. Bence.

BENDO : epigastrion ; schmeerbauch NySz. («böndö»
a.) 1434 : Insiüa Bendew [a. m. bendő ?] vocata. (Hazai-
Okm. 11.254). 1436: Insula magna Bendwelefhwalo-
zygeth appellata (OL. D. 12907). 1478 : Stephanus
Bendeto (uo. 18145).

BENDŐS?: [bauchig? vielfrass?]. 1422: Deme-
trius' dictus Bendus [a. m. bendös? Szám. igy olvasta]
(OL. D. 11283). [Vö. MTsz.]

BENE : Benedictus PPB. 1135 : Jobagiones quorum
nomina sünt hec Egud Sulc pua Jsac Jacob Bcne
(Pannh. 15/Kk). 1211 : Isti sünt qui parant scuteUas
scilicet Priba Beneduc Vosud Bene (Pannh. Tih. 1/5).
Vdornici de Mortus hü sünt Buhteh Thedeh Zenteh
Beneh [a. m. Bene ?] (uo.). 1240 k. : Quorum nomina
sünt hec Copo Bene Ceke (Pannh. 61 8). In predio
Tepey hec sünt nomina Jobagionum Musun Bene
Stephan Colondus (uo.). In villa Megér sünt equestres
seruientes Bene Zoboz (uo.). 1275 : Peruenitur ad
Siluam Smaragdi iíenedubraya uocatam a parte fluuü
Zaua (Múz. TörtTárs. 4). 1602 : Bene Miklós (Székely-
Okl. V.195). [Vö. Benedek.]

BENEDEK, Benedik, Benedök : Benedictus
PPB. 1095 : Quorum hec sünt nomina Benedic Beidi
Lakoti Helezes Pecudi Sella Geiu-i (Pannh. 15/0o).
1211 : Isti sünt qui parant scutellas scilicet Priba
Beneduc Vosud Bene (Pannh. Tih. 1/5). In mlla Fyred
hü sünt exequiales Beneduc Chenkeu Juke (uo.). Isti
sünt serui Sicus Zesun Beneduc Cusid (uo.). 1227 :
Scereda Pentech Heus Beneduc (OL. D. 133). Quorum
nomina hec sünt videlicet Vnaka Beneduc Cholov
(Veszpr. 9, Kál). 1240 k. : Hec sünt nomina carpen-
tariorum de eodem predio Guzu Erens Zallas Beneduc
(Pannh. 61/8). 1283 : Duos laco.s piscine Sceleueyze
et Benedukueyze uocatas (OL. D. 1157). 1312/1315 :
Possessiones Galusfolua et Bokí'ya Benedukíolna, (uo.
33568). 1357 : Ad quendam foiieam Bcncdicvermc
uocatam (Akad. 3). 1372 : Tekehaza alio nomina
Bcnedukhaz-d (Múz.). 1382 : In possessione Zenth-
benedekkala vocata (Veszpr. 106, Szentbenedekalja 1).

63

BENEDIK— BÉRC

BÉRC

64

1385 : Possessionibus Zoníhbencdugkalya et Toty
vocatis (Pannh. Tih. 5/5) 1416 : Molnaruag-a.sa Lado-
lueruagasa Benedekuagasa. (OL. D. 10440). 1453 : A
quodam nemore Benedckgyakra vocato (iio. 27891).
1463: In possessione Zenth&enef/eM-alyavocata (Veszpr.
106, Szentbenedekalja 4). 1484 : Ladislai BenedeMy
(VeszipT. 4, Csopak). 1500-10?: Pays larto Benedik
Nagy Benedik (QuellKronstadt III.3). [Vö. Bánk,
Bedő? Bsne, Benk, Benke, Benkő.]

BENEDIZ, 1. Benedek.

BENEDÖK, 1. Benedek.

BENK: [Benedictus ?]. 1348: Blasii íilii Benk
[2-szer] (AujouOkm. V.210-211). [Yö. Benke, Benkő.]

BENKE : Benedictus PPB. 1231 : Benke de Bar-
sunus (Pannh. 52/Ooo). 1240 k. : Hec sünt nomina
pistorum in eodem predio Latamas Benke Kvcun
(uo. 61/8). 1265 : Prope Be7ike erestewene (OL. D.
595). 1602 : Benke István (SzékelyOkl. V.188). [Vö.
Benk, Benkő.)

BENKŐ : Benedictus PPB. 1601 : Benkő István
(SzékelyOkl. V.172). [Vö. Benk, Benke.]

1. BÉR, vö. erdő-, fű-, háló-, ház-, makk-,
szekér-bér.

2. BÉR, 1. hőr.

3. BSR: [panicum; heidckorn ?]. 1569: Pulmenti
ex milio becr (OL. L. 111.164). [Vö. bor-köles NySz. ? ;
tót bér «mobar».]

BERAK, bé- : impono ; hineinlegen NySz. (1. jel.)
1636: A Szynaiak is egy darab rétet kaszainak, gyűj-
tőnek és beraknak (GazdtörtSzemle 1.269).

BERBÉCS : vervex ; hammel, schöps NySz. 1423 :
Jacobo Berbech (Lelesz Acta 43/81). 1598 : Duos
berbeez castratos (OL. UC. 36/34). 1637: Meddeö
keczke Eöregh csap. Eöregh berbeez (uo. 14/43). Ta-
vali berbeez (uo.).

berbécs-bőr: [pellis vcrvecina; hammelfelll. 1637:
Bcrbeezy bcör (OL. UC. 14'43i. 1692: Kádárnak búza
cub. 6. berbécsbőr nr. 9 (GazdtörtSzemle VI.181).

BÉRBÉNCE, börbence: pLxis, thecula, vas-
culum: büchse, fasschen NySz. (1. jel.'. 1638 : Vagion
eget boros Beőrbencze No. 8 (OL. UC. 2/34). Ber-
bencze (uo.\ [Vö. ecetes-bérbénce.]

BERBENCES : [qui vasculum, theculam habét
vei facit ; der büchsen, fasschen hat oder verfertigt].
1422: Benedicto Berbenehes (OL. D. 11263). 1433:
Georgio Berbenehes (uo. 12527).

: BÉRC, bílc? bírc : clivus, jugum montis ; berg-
spitze, gipfcl des berges NySz. (1. jel.) [mons, monti-
culus ; berg, kleiner bergj. 1214 : Ad montem qui
uulgo dicitur bercii (Körmend II/8, Ederich 72).
1216/1230 : Inde transiens Bereh (OL. D. 79 1. 1227 :
Ad unum montem que in hungarico Nerges bereh
nf)rainatiir (uo. 134). Ad unum monticulum qui wlga-
riter ogogovs Be)rh uoeatur (uo.). 1227/1400 : Ad
vnum monticulum qui wlgo Agyagwsbereh vocaretur
(uo. 280). 1228 1357 : In iuontem qui vocatur Cu%bcrrh
(HazaiOkm. VI.22, 23). 1232/1248 : A parte orientis sub
feneaberch (Wenzel VI. 513). 1234: Por qucndam cliuium
qui uulgo Cneaberc appellatnr (uo. Vi. 558). 12381292:
Versus siluam super Becrch qui dicitur Zuhodol (OL.
D. 30354). 1252 : Inde ascendit super vnum Bereh
(uo. 369). Uenit ad vnum J5m7í. (MonStrig. 1.391).
1253 : Usque ad summitates montium que Be^xh

uocantur (Múz. Forgách). 1254 : Inde ascendit in
bereh lapideum (Múz.). 1256 : Deinde ascendit ad
unum Bereh qui uulgo eregeteidiyg uoeatur (Pannh.
10/G). Protenditur ad unum Bereh qui uulgo Humu-
rozou dicitur (uo.). In quodam monte qui wlgariter
Bereh nímcupatur (Pannh. 5/K). Inde descendit ad
unum Bereh qui urdgo dicitur Humuroteteu (uo. 10/G).
In supercilio monticuli wlgariter Beereh dicti (OL. D.
432). 1258 : Ad locum qui dicitur Kuzep&erc/i (uo.
4G7). 1259 : Uersus meridiem in quodam bereh (uo.
33714/. 1262 : In montem Nergesbereh vocatum (Mon-
Strig. 1.472). Tendens in montem qui uulgo dicitur
bereh (OL. D. 528). 1265 : Usque ad finem cuiusdam
Byrch qui uoeatur Buckulese (uo. 595). Deinde uer-
titur super Golombuk Berehy (uo.). luxta uiam super
Byrch Saturhygy (uo.). 1268 : Ad vnum Bereh Gezte-
neberche vocatum (uo. 32237). 1269 : Venit in Byreh
vbi est méta (Múz. Bethlen). 1270/1387 : Unum berxh
Darabheg dictum (HazaiOkm. VIII.131). 1279: Per
eandem viam ascendit ad Bereh (Múz. Jankowich!.
1283 : Montis Bereh mügariter uocati (OL. D. 1167).
1285 : Ad collem bereh vocatum (HazaiOkm. VIII.242).
1287 : Currit in quoddam Kuzberch dicto (Múz. Justh).
1293 : Ad unum montem siue unum bereh (Wenzel
X.119). 1294 : luxta viam Berchut dictam (Veszpr.
107, Mochola 1). 1295: Peruenit in quoddam bereh
Watulozoutu uocata (OL. D. 1413). 1296 : Ascendendo
per Kyzepbirch (SzékelyOkl. V.l) Per eundem Birch
perveniet ad unum collem magnum (uo.). 1297 : Deinde
per Or ipsius Bereh dii-ecte descendendo (uo. 28710).
Eundo per monticulum siue aggerem Beyreh dictum
(Múz. Justh). 1299 : Uadit per bei-eh cuiusdam montis
(Wenzel V. 228), 1303 : Tendit ad vnum kuzbei-eh
(SzékelyOkl. III.5). 1310 : Ad vnum uerticem montis
wlgariter Bereh dictum (Pannh. 20/G). 1314 : Sub or
vnius parui Bereh Zakaduth vocato (OL. D. 28715).
1319 : In eodem Bereh descendendo uadit in Kechke-
hath (Körmend, Sebesiana 2/3). 1323 : Ascendit super
quendam Bereh (Múz. Hanvay). Et per idem Bereh
Circuit caput Harj^Dan few vocatum (uo.) 1323/1330 :
Peruenit ad Bereh qui Dubraí^erc/í nominatur (Körmend,
Sebesiana 2/8). Directe ascendit ad Kuzberch (uo.).
1324/1363 : Ascendendo ad quoddam Bereh (Múz.
Kende). 1327 : Ad vnum Bereh Sumusmal dictum
(OL. D. 2470). Per verticem montis quod wlgo Bereh
dicitur (uo. 2418). 1329 : In eadem Beereh ascendit
(Veszpr. 2, Ábrahám). In uno beere Akazto beerc
vocato (AnjouOkm. 11.399). Ad beere Dubrahegese
(uo. 11.400). 1329/1417 : Per idem Byreh ad Akazthofa
Berehy (OL. D. 28723). Per idem Beercz ad Akazto-
íaberezy (uo. 37277). 1333 : In monte qui Byleh [igy ?
a. m. bérc?] vocatur (Körmend II/2, Narda 17). Super
vertice montis que wlgariter Bereh vocatur (uo.). 1334:
Montem Kwzberch nuncupatum (OL. D. 30369). Montem
Kurtuilusöerc/i nuncupatum (uo.). 1338 : In loco Megges-
maalberchy dicto (uo. 31086). 1341 : A quodam monte
ecclesie eghazberey vocato (uo. 30640). Latus Wlues-
bereh (AnjouOkm. IV.152i. 1343 : Ad altiorem Bereh
peruenientes qui dicitur Ingoberekbercheorra (OL. D.
28726). 1346 : Veniret ad vnum beereh Ivanus auosa
vocatum (Múz. Dancs). 1347: Ad monticulum beereh vo-
catum (ZalaOkl. 1.468). 1348 : Descendendo per Kuzep-
byrch supra vnam vallem (OL. D. 30383). Ascendit ad
vnum montem Elusbereh nominatum (uo.). 1351 : Unum
bereh seu haat (SoprOkl. 1.233). In quodam bereh secus
viam Zauuzut vocatam (OL. ü. 4197). 1352 : In quodam
monticulo Bereh wlgariter dicto (uo. 4272). 1355/1423 :
Ad alium Beereh Temeráccbereh dictum (Múz.). 1356 :
Ascenderet ad quoddam Be?rh Zyhiasberch dictum
(uo.). 1363 : Viam Berchuih vocatam (uo.). Ascendit
ad quoddam Be7-ch wlgo Kusbereh nominatum (Körmend,
Heim 186). In eodem Bereh currit ad quendam locum
Petermagala vocatum (Múz. Kállay). 1364/1367 : Ad
Monticulum Éles Bereh vocatum (OL. D. 30682). Ad

65

BÉRE— BEREK

BEREK

66

imum montem Berch uocatum (uo.)- 1365 : Ad quod-
dam Beerch ascendendo (OL. TÜ. 18/15). 1366 ; Venis-
sent declinando iufra Kwzberch vocatiun (OL. D.
28742). Ad imum Montem virgultosum que mons
vocatiir Zupur&erc/t (uó. 30691). 1368 : Viam Berchuíh
vocatam superius villám Hydegkuth tendentem (Múz.
Kapy). 1369 : Quodam monticulo wlgo Kysberch dicto
(OL. D. 30701). 1373: Iiixta fluvium Orehwa de Kezep-
berch fluentem (SztárayOkl. L400). 1377 : Vnam metam
terream in monte Kiizepberch Cunmlatam (Körmend II/l,
Alber 6). 1379 : Ad vnum colliculum wlgo Kysberch dic-
tum (Múz. Kállay). Tendendo per idem Berch ía vno loco
Bábolna naka nominato. Ad predictum Bábolna ascen-
dendo (Múz Mednyánszky). 1381 1413: Ascendit in mon-
tem Kezberch (Múz Kállay). 1383 : Super quendam lon-
gum montem Kuzberch dictum (Lelesz Met. Mánnaros 5).
1390 : In vertice montis Noghfcerc/í appellati (uo. 41).
Currit ad montem Kezberch vocatum (uo.). 1392 :
Ascendendo in cacumine eiusdem Berch ,uo. 28769).
In acie eiusdem montis Byborus&erc/i vocati (uo.).
1398 : Super Berch kysnyarlew vocatum (uo. 28945).
1405 : Ascendit in montem Kezberch vocatum (Lelesz
Met. Ung 9). 1408 : Ad cacumen montis Nerges6erc/i
(Múz.). 1411 : Transiendo per vnum Kwzberch (Lelesz
Met. Mármaros 18). 1412 : Transeimdo sub quodam
haraztos bercz (Múz.) 1413 : Venissent ad alium Bercz
wlgo Reg}i;oronliel vocatum (Múz. Motesiczky). 1414 :
Quendam montem Kuzep&ercA alio nomine Jawomak-
hegye appellatum (OL. D. 10268). 1424 : Venissent ad
quoddam Beerch wlgo homok nuncupatum (Lelesz Met.
Szabolcs 36). 1430 k. : Ipsius montis Ingobereg&erc/íe
(OL. D. 28815). 1435 : In quodam Berch seu monticulo
(Múz. Kállay). 1446 : Dehinc ascendendo ad aliud
Bercz Mosotbercz appellatam (Múz. Rhédey). 1448 :
In ascensu cuiusdam montis wlgo Zeenheghetew Bercz
vocati (OL. D. 36391). 1452: Ad vnum montem Hegyes-
hegh vocatum qui mons in fine Kwrwsbercz situs est
(uo. 31146). 1463 : Venissent ad vnum Kewzberch
(Lelesz Prot. IV.llO). 1473 : In quodam Rubeto Pjti-
czeshegyefterc^e (Lelesz Acta 84/10). 1478 : Ascendis-
sent ad montem extensum in cujus culmine sew
cacumine wlgo Bercz appellato (OL. D. 658). 1479 :
In loco qui dicitur 5erc2aUyaCzomogafolyasa incepis-
sent (Múz.). 1487 : Descendissent ad vnum Beercz
(OL. D. 37066). 1492 : Per quoddam Bercz Zarraztho-
bercze (HazaiOkl. 444). 1521 : Super Beercz Felehalom-
hatha nominato (OL. D. 23504).

bérc-orr : [felsenspitze]. 1338 ; In capite cuiusdam
promontorii wlgo Berchor (OL. D. 3201). 1343 : Ad
altiorem Berch peruenientes qui dicitur Ingoberek-
bercheorra (uo. 28726). De ipso autem or Ingoberek-
bercheorra (uo.). 1415 : Ad altiorem montem Ingo-
heTegberczchora dictum (uo. 28795)

BÉRE ? : 1095 : Inde ad locum nbi martinus in-
cendit aratrum bére iudicis (Pannh. 15/'0o). [A. m. bére
MTez. ?J

BERECK, Böröck: [Briccius]. 1354: Possessio-
nis Zenthbcrcchk vocate (Veszpr. 106, Bereck 1). 1569 :
Bercczk Máthé (SzékelyOkl. V.87). Bereczk Bálás (uo.).
1584 : Böröczk Marton (0I-. UC. 56/33). [Vö. Beretzki
PPB. «Briccius» a.]

BEREK, berk, berök : nemus, saltus, lucus,
virgultum ; hain, gebüsch NySz. 1193 : Inde ad Sag
berk [hn.| (OL. D. 27). 1203/1254 : Ponitur quoquc
in Kerecbberuk [így ?] in loco qui dicitur Nayrscig
(Veszpr. 11, Merenye). In loco qui uulgo dicitur Beruc-
scig (uo.). 1206 : >rocedit iuxta berech (OL. D. 45).
1211: Protenditur usque ad jBerwczegu (Pannh. 37/1).
1214 : Protenditur usque ad Berugscug (uo. 41/F).
1223 : Protenditiu- usque ad beregsceg (uo. 1/Z). 1231 :
Ad locum qui uocatur Chasma Berke (OL. D. 168).

Magyar Oklevél-Szótár.

1231 1397 : Iuxta aquam Berekzow (uo. 174). 1243/1354 :
Inde descendendo ad Ryppam Zeuleunberuk (uo. 260).
1252 : Inde tendens in eadem parte ad vnum Beruk
wenith ad abietem magnam (uo. 369). Et inde super
eodem Berek tendens (uo ). Et inde in eodem Beruk de-
scendens (uo.). 1258/1334 : Ad Ryppam Scelnsberuk
que kara dicitur (HazaiOkm. Vn.78). 1259 : Cum silua
Zosiberke nuncupata (OL. D. 33714). 1265 : In nemore
quod Beruk dicitur (MonStrig. 1.529). 1269 : Silue
Sumberuk vocate (Veszpr. 107, Nivig 3, 1. ZalaOkl.
1.54). 1280 : Ad siluam Yyzesberek nuncupatam
(Wenzel XII.318). 1289/1291: WylagusierM/fc, hn. (OL.
D. 1244). 1291 : Quoddam nemus nomine Gyruiiberek
(uo. 1332). 1293 : Ad quoddam rubetum somberek
vocatum (Wenzel X.132). 1299 : Iuxta nemus Kyws-
berek dictum (Veszpr. Regn. A/3, 1. Wenzel V.240 és
HazaiOkm. VI. 450). Vnum virgultum Fywsberek wlga-
riter nuncupatum (Wenzel V.240). 1299/1300 : Cur-
ritur iuxta nemus Kywsberek dictum (Veszpr. 1, Arky^-
banaziu'chuk). 1304 : Uadit ad caput ipsius fluuii
Berekíeu uocatum (OL. D. 1672). 1309/1342: Quod-
dam nemus eorum Tekeberke vocatum (uo. 1731).
1320 : Siluam Mesterbcrkij dictam (OL. D. 1990, 1.
AnjouOkm. 1.552). Vnam siluam l^ekiűberky dictam
(OL. D. 1990). Protenditur uersus monyorusberek (Múz.
Hanvay, 1. AnjouOkm. 1.561). 1323 : Vnum iuger in
loco Bytkeberke dicto (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.).
1326/1331 : Ad siluam Tyukzou&er?tc7í uocatam (OL.
D. 31071). 1327 : Directe ad Zyluasberuk (uo. 2418).
1329 : Quoddam Nemus wlgariter Beruk uocatum
(Múz. Nagy Imre). 1334 : Quoddam Nemus Silberuk
uocatum (OL. D. 2864). 1337 : Uersus occidentem
per Nemus Owosberuk uocatum (Múz.). 1339 : Ad
íluuium Sar et Nemus Hodlyuk&ereA:e dictum (Lelesz
Met.Szatmár 30). Viragus&er^, hn. (AnjouOkm. 111.564).
1343 : Abhinc vádit ad Gyosberuk (Körm. III/2, Sere-
gélyes 104). Ad altiorem Berch peruenientes qui dici-
tur Ingo&ere^bercheorra (OL. D. 28726). De ipso autem
or IngoöereA;bercheorra (uo.). 1344 : Nemus prunarimi
Zyluabcrek vulgariter dictarum (ZalaOkl. 1.417). Nemus
quod vulgo berek vocatur (AnjouOkm. IV.478). Ad
vnum magnum nemus quod vlgo Berek nominatur
(Múz.). Intrat nemusculum Felberuk nominatiun (uo.).
Descendit in vallem Kysberukwexűge dictam (uo.).
1351 : Possessionis Zaraz be7-ek vocate (Slüz. Kapy).
1353 : Vsque nemus Gyumuchkuz6erA;e (Múz.). 1355 :
Locum paludosum Hatarberegh vocatum (ZichyOkm.
11.541). 1357 : Nemoris Eleuberuk dicti (uo. III.55).
1361 : Quoddam rubetum Zyluas&end- dictum (OL. D.
5350). 1364 : In fine cuiusdam nemoris wlgariter
Uuzyaberek uocati (Múz ). 1371 : Beche de Wylagus-
berk (Múz. Bethlen). 1372-1400 : Nemus Zagyuaberk
vocatum (OL. D. 6038). 1378 : Possessionem Zeuleus
alio nomine Viragus&er^• (Múz.). 1381 : Quoddam nemus
Ahranberke vocatum (uo.). 1381/1413 : In nemore Eger-
berek vocato (Múz. Kállay). 1383 : Peruenit ad Mono-
rosberkc (Múz.). Transeundo ad Zohosberke vocatum
(uo.). 1386 : Duo Jugera in loco Sere^-alia (Veszpr.
14, Szentkirályszabadja). Cuiusdam nemoris wlgariter
Berk dicti (uo.). 1394 : Quoddam pratiun in loco Berek-
kwz vocato (Veszpr. 11, Márkó). In nemore Halagus-
berek nominato (Múz.). 1399 1406 : Vnum virgultum
alias Berk (Akad. 6). 1400 : Virgulti prunorum
Zyluaberek dicti (OL. D. 8575). 1408 : Vnam siluam
Monyorosöe/eA: vocatam (uo. 28773). 1415 : Ad altio-
rem montem Ingo&ere^berczehora dictum (uo. 28795).
Ad possessionem eorum Tyzta&ereA; vocatam (Lelesz
Acta 35/50). 1419 : Nemus Zylberek appeUatum (Forrás?).
1422 : ínter Kysöere/c et kezeb&ere^ (Múz). Cum terris
jBere^-allvafelde et Homoklab vocatis (uo.). Térre Berek-
allyafelde et Homoklab (uo.). 1424/1498: In loco
Fekethe Berek melleke (OL. D. 12800). 1430 : Quan-
dam Siluam Nucum Dyosberek vocatam (Lelesz Acta
49/14). Quandam Siluam Nucum Dyosberek vocatas

67

BEREKÉNYE— BERETTYÓ

BERETVA— BERKENYE

68

[így] (Máz. Kállay). Venissent ad quendam locum vimi-
nosum Kerek&ere/calya nominatum (ííúz. Bethlen). Per
transitum cuiusdam Silue Hozyu&ereA; vocate (Lelesz
Acta 49/22). 1430 k. ; Ipsius montis Ingo&ere^berclie
(OL. D. 28815). 1431 : Rubetum Altal&ereA; vocatum
(KárolyiOkl. II.14Ü). Johannis de Viragws&erA; (Múz.
Békássy). 1435 : Ad quoddam rubetum Kwrthueles-
berek (Lelesz Met. Bereg 54). 1446 : Tria [jugera] verő
in loco Weresbalas&erA;e (Veszpr. 14. Szentkirálysza-
badja). 1447 : Silue seu rubeti Wagothberek vocate
(OL. D. 36391). 1451 : Penes Basberky (uo. 14498).
1457 : Supra Siluam Facyan&ereA; (uo. 15186). 1460 :
luxta quoddam Nemus Kjsberek vocatiim (Veszpr. 12,
Nagypécsöl). 1463 : Quatuor in loco Sarusberek (Kör-
mend II/8, Felsőőr 2). Siluarum Mezes Berekíel vo-
catanim (OL. D. 15837). 1466 : Nemoris Chomberke
vocati (Veszpr. 10, Gyulakeszi). 1468 : Ad quoddam
nemus Orberek vocatum (Múz.). 1475 : Vsque Nemus
Thyztha&ere^ vocatum (Lelesz Met. Bereg 30). 1487 :
Nemore Vagoth Berek nuncupato (SzókelyOkl. V.29).
1505 : Possessionem Weragosberek (Múz.). 1519 :
FeniHa Elew.BereA; Méhes (Lelesz Prot. V.37a).

berek-erdő : [silva virgulta, lucus ; buschwald ?].
1477 : Quandam siluam Berekerdew vocatam (Múz.
Forgách).

berék-jó, 1. Berettyó.

BEREKÉNYE, L berkenye.

BEREKINYA, 1. berkenye.

BEREKNYE, 1. berkenye.

BEREKÖNYE, 1. berkenye.

BÉREL ? : conduco, pretio conduco ; dingen, mieten
NySz. 1539 : Gregorius Berlew [«bérel» v. «bélel»
igeneve ?] (Múz. Kisfaludy).

BÉRÉNA, 1. borona.

BÉRÉNZA, L bronza.

BÉRES : a) mercenarius ; gedungen ; b) conductor ;
mieter ; c) mercenarius ; mietling ; d) semis boarius ;
ochsenkneeht NySz. 1387 : Johannem dictum Béres
famUiarem ipsorum (Forrás ?). 1459 : Mathiam Bercs
(OL. D. 15328). 1477 : Thome Béres (Múz. Kállay).
1483 : Anthonio Béres (Múz. Forgách). 1507 : Mathias
Béres (Múz. Kállay). 1524 : Johanne Béres (Múz.
Forgách). 1588 : Az Bó'rössöknek [így ? olv. bérös-
söknek. a. m béreseknek ?] es Zekenvezetöknek (OL.
Nád. 4Í). 1602: Béres Mátj^ás ,(SzékeIyOkl. V.228).
Béres Balázs (uo. 290). 1754 : Én császár béresének
[a. m. zsoldos, zsoldos katona] állottam a háborúba
(Debr.Tk.). 1699 : A béres vagy pénzes földeket senki
másnak kilenczedéböl, se pénzen el ne adgya, hanem
maga éllye (GazdtörtSzemle IX.6). [Vö. NySz.] [Vö.
kis-béres.]

béres-pénz : 1525 : Tam jobagiones quam in-
quilini annuatim tenentur soluere quod Béres pcnz
dicitur (OL. D. 37ÜÜ0).

BERÉTRA, biretrura, brétra: mitra, capitium,
cidaris ; haube, raütze, priesterhut NySz. 1561 : Pilei
sericei viles wlgo Biretrum (OL. L. ÍII.16. 17). 1581 :
Pozthobol chinalt bretrak (uo.). Egi fekete barson
bretra (uo. '.

BERETTYÓ, berék-jó, berök-jó : [folyónév].
1300 : luxta Berukyou (Múz. Neuhoffer). 1346 : Vltra
ipsum fluuium Berykyoiv (Körmend II/4, Bogus 59).
1360 : luxta fluuium Berekyou (Múz.). 1435 : Ad

fluuium Berekyo (OL. D. 30434). 1449 : A parte fluvii
Berektjo (KárolyiOkl. n.271).

BERETVA, borotva : novacula ; rasiennesser
NySz. 1442 : Georgii BorotJma (OL. D. 35578). 1517 :
Nicolaus Borothtva (Múz.). 1528 : Vnum wlgo borothiva
(OL. Nád. 48).

bérétva-kő : cos olearis NySz. [schleifstein für
rasiennesser]. 1560 : Heth beretwa he (OL. Nád. 49).

BÉRÉTVÁS, borotvás : [novaculam habens ;
rasiennesser habend]. 1468 : Johannes Borotwas (Múz.
Kállay). 1485 : Anthonius Borothwas (Veszpr. 11,
Merenye). 1518 : PhUippo Borothwas (OL. D. 23029).

BÉRGAM : «Perkan, Berkan, species panni ; teve-
szörszövet, perkál, félpatj'olat ; Camelot» Bartal. 1503 :
Emi quatuor petias de bergam de rubeo panno pro
fl. 84 (Századok VL368).

BERHE : subligaculum, perizoma, subligar; halb-
hosen, unterhosen, reithosen, schurtz NySz. 1545 :
Uött lu-am eg berket (OL. Nád. 42).

BÉRHES? : [qui subligar habét ; mit unterhosen].
1358 : Michael dictus Berkes [a. m. berhés ?] (Veszpr.
107, Köveskál 7). 1466: Stephano Berkes (OL. D.
16323).

BERK, 1. berek.

BERKE-GYAPJÚ : [lana ; wolle]. 1689 : Vévén
kegyelmed azért ez commissiónkat, számunkra vétes-
sen posztónak való Berke gyapjtU cent. no. 10 v.
tíz mázsát (Apaífy Mihály levelében Apor Istvánhoz,
az Akad.-tól az OL.-nak átengedett egyik oklevélből,
Tagányi Károly közlése, mai helyesírással). [Vö. berke-
bárány BM.] [Vö. birge, birka.]

BERKENYE, berekenye, berekinya,berek-
nye, berekönye, berkinya, berkinye, breke-
nye, brekinye, brokinya : sorbum ; sperber NySz.
[sorbus ; sperberbaum]. 1055 : Deinde ultra fyzeg ad
brokinax%a (Pannh. TÍh. 1/1). 1259 : Ad quandam ar-
borem berekune (OL. D. 33714. 1264 : Arborem berecne
cruce signatam (Wenzel Vin.108). 1265 : Sub una
arbore que Berekune uocitatur in hungarico (Múz., 1.
Wenzel JIL126). 1268 : Descendendo transit Brekene
potoka (Múz. Balassa). 1274 : Sub arbore Brekyne
(OL. D. 866). Descendit ad finem cuiusdam prati
Berkyne vocati (Múz. Forgách). 1279 : Ascendit per
aliud minus pótok super arborem Berekenye iMúz.
Bossányi). 1280 : Ad quandam arborem Berekene
(OL. D. 33730). 1283: Arborem Berekene (Kubinyi :
MTörtEml. L131). 1284 : Ad quandam arborem Bere-
kene uocatam (OL. D. 35838). 1299 : Peruenit vnam
[igy] arborem Berekyna (Múz.). 1337 : Ad arborem
Berkina (OL. D. 33582). 1339 : Ad quandam arborem
Berkene vocatam (Veszpr. 2, Sárberény). 1386 : In
loco Berkene appellato vnum Juger (Veszpr. 14.
Szentkirályszabadja). 1511/1517 : In promontorio Ber-
/;e«emaal vnam vineam (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.).
1512: In loco Berycknyemal [igy?] appellato (Veszpr.
4, Fölsöörs). 1558 : Azw berkyne Azw cheresne Azw
barazk (OL. Nád. 49). 1587 : Berkenye ^s azzw zjdwa
(OL. UC. 12/42) [Vö. vad-berkenye.]

berkenye-fa : sorbus : sperberbaum NySz. 1252 :
Venit ad arborem Berekenefa (OL. D. 363). Arbo-
rem Berekenefa (HazaiOkl. 26). 1252/1326: Venit
ad arborem Berekenefa (OL. D. 2342). 1257: Sub
arbore bcreknefa (OL. D. 458). 1304 : Super duabus
arboribus Berekunefa et Feneufa uocatis (OL. D. 1680).
1365 : Cuiusdam arboris wlgo Bereknyefa vocate (OL.
TÜ. 18/15).

69

BERKES— BESENYŐ

BESLIA— BESZEDÉS

70

BERKES? berkös?: nemorosus, saltuosus ; wal-
dicht, mit baumen bewachsen NySz. 1222 : Septem
mansiones contulimus Bog scilicet Chopur Weche
Bechen Berkus [a. m. berkes ?] Zerechen et Fundur
(Veszpr. 12, Nagypécsöl).

BERKINYA, BERKINYE, 1. berkenye.

BERKÖS? 1. berkes.

BÉRL-? 1. bélel.

BÉRNÁD, 1. Bernát.

BÉRNÁLD, 1. Bernát.

BÉRNÁRD, 1. Bernát.

BERNÁT, Bérnád, Bérnáld, Bemard: Ber-
nardus PPB. 1574 : Az vitézlő Bernáld Miklós között
és Bernáld Márton között (SzékelyOkl. V.94). 1586 :
Bernáld Miklós. Bernáld Ferencz. Bernáld Máté (uo.
140). 1603 : Matthias Bemard (uo. 248). 1767 : Ber-
nád PPB.

BERÖK, 1. berek.

BÉRSÉN(Y), BÉRSÖN(Y), 1. berzseny.

BÉRTaLAM, 1. Bertalan.

BERTALAN, Bartalan? Bartalom, Bér-
talara, Bértalena? Bertalom, Birtalam?: Bar-
tholomaeus PPB. 1211 : Hü sünt agricole Bord Cyine-
gey Pecixr Moi-tunus Bortolon [olv. Bartalan a. m.
Bertalan?] Nuetlen Bocu Topsa (Pannh. Tih. 1/5).
1386 : Mychael literátus de ^erí/íaZemfyaytul (Múz.
Fejérpataky). Mychael literátus de jBarí/íaíomfyahastul
(uo.). 1528 : Sessionem suam Nobilitarem deseitam Byr-
í/iöicíOTliazahelye vocatam (OL. Kolozsm. 106). 1544 :
Attam uram akaratából az horuat bertalan lantosá-
nak hegedösinek d 45 (OL. Nád. 41). 1577: Zabo
Bertalom (OL. UC. 1/3). Magos Bertalom (uo.). [Vö.
Barta, Bartalos, Bartók, Bertók.]

BERTÓK : [Bartholomaeus] ; Bertram BM. 1602 :
Bertóli István. Bertók Mihály (SzékelyOkl. V.181).
Bertók Gergely (uo. 209). [Vö. CzF. és : Birtok PPB.]
[Vö. Bertalan.]

BÉRTŰS, 1. börtüs.

BERÜ, 1. bürü.

BÉRZÉGET?: [irrito ; zum zorne reizen]. 1678:
Engemet mint a kutyát hersegettél [így ? olv. berze-
get?] (DebrJk.). [Vö. berzenget MTsz.]

BERZSENY, bersen(y), bérsön(y), bérzsen,
bér?sön(y). börsön(y), börzsön(y): bresillus, bresil-
lum, lignum acanthinum, Brasilianum; bresillholz, bresi-
lienholz NySz. 1552 : Berson libras duas (OL. Nád. 49).
Coriario bersen lat 8 (uo.). 1594 : Beörseön 3 fertőn
(OL. UC. 78/7).

BESE ? : haliaetus ; meeradler NySz. 1138/1329 :
Bcse [szn., a. m. bese ?] (MonStrig. 1.91). 1277 : Cum
Bese filio suo (Múz. Ertl.). 1277/1291 : Cum Bese filio
suo (Múz. Érdy).

BÉSÉG, 1. bőség.

BÉSÉNDÉLEZ, 1. bezsindélyéz.

BESENYŐ, besenó' ? besnyó', bessenyö :
[Bissenus ; der Petschenege]. 1095 : Quorum hec sünt
nomina Beseneu Apasci Zagou Banusa (Pannh. 15/0o).
1211 : Tendit per ripam eiusdem fluuii ad locum qui
dicitur Banriuueh inde ad Beseneytu {Pannh. Tih. 1/5),

In uiUa Beseneu (uo ). 1221 : Ad locum ^esenewgumulc
(HazaiOkm. VI. 16). 1225 : Trés insulas quaiüs modi-
cas Mogorsciget ^eswewsciget Nassciget (OL. D. 119).
1229 : Locum aptum ad vineas et arandum qui uocatur
Beseneumal (Pannh. Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.). 1234 :
Itur ad rus Bissenorum quod uulgo dicitur Beseneu-
thorlou (Pannh. 32/A). 1279 : Usque uiam que uocatur
Besenev uta (OL. D. 1401). 1322: Petrum dictum
Besseneiv (Veszpr. 107, Germen 1). 1324 : Cum pos-
sessionibus Hotwan Beseneu Parazthzekul Keseleu-
fezek [-fezük ?] (OL. D. 2223). 1328 : Petrus dictus
Beseneiv (Múz. Soós). 1340 : Johanne dicto Besseneu
(Múz.). 1353 : Paulo Beseneu dicto de Kerezthwr
(Múz. Jeszenák). 1360 : Michael dictus Beseneu (Múz.).
1369 : Mathiam dictum Beseneu (Körmend III/l, Ugal
15). 1378 : Johannes dictus Beseneu (Múz. Kisfaludy).
1385: MichaelisdictijBesenew (Múz.). 1453: Johanne 5es-
seneiv (OL. D. 30828). 1455 : Predia Beseneiv et Te-
retheghaz vocata (OL. D. 15003). [Helyn. szárm. : 1378 :
Ex parte particularum terrarum arabilium Besseneívd
et Gepzer vocatatarum [így] (Múz. Kállay). 1455 :
Possessionis Besenywd vocate in Comitatu de Zabolch
(Lelesz Prot. IV.44a).]

BÉSLIA : önkéntes török lovasság egyik fajtája,
mely a mai basi bozukokhoz volt hasonló NySz. [Vö.
1514 : Item quod Vaywode et Beslie in partibus in-
ferioribus constituti cessent et deleantur (OL. lad. H.).
De Besliis autem Comites vei vicecomites faciant pro-
clamare vt beslie cessent et supercedent a Rapinis
atque furtis (uo.).]

BESNYŐ, 1. besenyő.

BESSENYÖ, 1. besenyő.

BESTIA, béstye : belua, bestia, fera NySz.
[bestie]. 1507 : Crudelibus vituperiis afifecisset dicendo
Bestia hyres kwrwaffy (OL. D. 21967). 15U : Vidisset
ipsum Sigismundum ad domum suam venire et eciam
audisset de domo Petri Zewcz Hwyda Bestia Kwtyok
dixisse et eciam Sigismimdum Cheres ad illám vocem
dixisse Hwyda Bathor Bestyek (Lelesz Prot. n.l09a).
1525 : Prorumpendo in hec verba Besthye kurwa
ebeweer (OL. D. 36096). 1643 : Üsd üsd az bestye
kuranöt (Debr. Jk., 1. NyK. XXVI.345). Ötét rossz
embernek bestye kiu-afiának szidalmazták (uo.). [Vö.
MTsz.] [Vö. mégbéstyekürvaj&áz.]

BÉSTYE, 1. bestia.

BESZAKADOZ, bé- : [nach und nach einsinken,
einstürzen]. 1643 : Az régi sóvágó-helyek, az felső
mezőben vulgo küm, azmint felől is specificaltatott,
teljességesen elhagyatának az mimkábul, beszakadoz-
tanak (GazdtörtSzemle VI.120).

BESZALADÁS, bé-: [dashineinlaufen]. 1613/1696 :
Minden esztendőben sok embereknek sok károk esnek
szőlöjekben, barmainknak bészaladások miatt (Gazd-
törtSzemle VII.410).

BESZÉD : sermo, logos, loquela, fabula, dictio,
eloquium ; rede NySz. 1318 : Locum fori Bezedkeu
dictum (ZalaOkl. 1.149). 1318/1320 : Quatuor sessio-
nibus sub Castro Omnium sanctorum a parte meri-
dionalí prope lapidem magnum Cecekeu vocatum
existentibus ex utraque [parte] vie qua de eodem
Castro versus lociun fori Bezedkw dictum transitur
(Veszpr. 16, Vespr. Oppid.). 1338 : Sub Castro om-
nium sanctorum a parte meridiei prope quemdam
lapidem magnum Cetekw vocatum ex vtraque parte
vie, qua de eodem Castro uersus locum fori Bezedkw
dictum transitur (HazaiOkm. rV.162).

BESZÉDES : loquens ; redend NySz. 1403. Geor-

5*

71

BÉSZERMENY— BEVONÓ

BEZSINDELYEZ— BÍLIG

72

gio Bezedes (ZichvOkm. V.339). 1468: Vincencium
Bezedcs (Békefi : PilisLA.páts. 421).

BÉSZÉRMÉNY, 1. böszörméDy.

BESZŐ, bé- : intexo, obtexo NySz. ; einweben,
einwirken, durcliweben BM. 1799 : Egj' sárga és fejér
szkófiummal, 8 virágokkal kivarrott patyolat kesz-
kenő, a körületén sujtás, közepin két lyuk, fejér
selyemmel beszőve (CanonVisit, 214).

BESZTERCEI SZILVA : pruniun Damascenum ;
primell NvSz. 1522 k. : Una libra pnmi hezthercey
TörtTár Í889. évf. 376). 1544: Uettem bezterczei
zihiat (OL. Nád. 41). 1558 : Azw muskatal körtel.
Azw bczterchey zyhca (uo. 49).

BETAKARÁS, bé- : subvectio ; getreidezufuhr
NySz. (2. jel.). 1636 : A szántást, vetést mind ösz-
szel s tavaszszal az ö idejében végezze el s úgy az
aratást, kapálást és bétakarást is (Gaz dtört Szemle

1.271).

BETAKARÍT,,, bé-: 1) [in cella recondo ; ein-
speichem]. 1599 : Ok is pedig tartoznak azzal, hogj'
hűségesen takaritsák bé a Prédikátor borát (Canon-
Visit. 149). [Vö. NySz. 2. jel.] || 2) [bumare ; beerdi-
gen, begraben]. 1609: Hagyom lelkemet az Üristennek
szent kezében, testemet pedig az földnek gyomrában
betakarítani tisztességesen (^lihalik : KassaÖtvTört.
212).

BETAKARÍTÁS, bé- : einspeicherung BM. 1636 :
Tavaszkor a Szepsi városbeliek tartoznak egy táblát
bevetni zabbal, minden munkájok övék a betakarítás-
ban (GazdtörtSzemle 1.269). [Vö. NySz. más jel.]

BETEG: aeger, aegrotus ; krank NySz. 1458:
Anthonio Betheg (Lelesz Acta 6927). 1602 : Beteg
István iSzékelyÓkl. V.209).

BETEGÜL, vö. megbetegűl.

BETELJESÍTÉS, bé- : explementnm, expletio ;
anfiiUung, erfüUung NySz. (1. jel.) [ergánzung]. 1545 :
Attam az eg ho pénz be tellesitesere farkasnak (OL.
Nád. 40).

BÉTŰSPbötős? bötűs?: 1211: Istisuntpiscatores
Bodor Cuche Syguer Buhte Botus [olv. böttís ^ betűs ;
V. botos ?] Euuen (Pannh. Tüi. 1/5). Isti sünt exequi-
ales warou butus [a. m. bettís, botos v. bütüs'?] feled
pentuc (uo.). 1338 : Johanne dicto Butus (Múz.). 1347 :
Paulum dictum Bidhus (ZicbyOkm. 11.284). 1356: Johan-
nis dicti Bothus (AnjouOkrn. VI.440). 1368 : Johannis
dicti Bothus (Múz.). 1399 : Johannes Bevtevs (Múz.
Kállay). [Vö. NySz. ?]

BETYÁR : trossulus ; stutzer NySz. [Vö. betyáro
Bartal.]

BEÜL, bé- : insideo, introsedeo; sich hineinsetzen
NySz. 1769 : A Templomból egyenesen jött a Paro-
chiára, az hol az Asztalhoz beülvén elsőben is ezt
mondotta [stb.] (CanonVisit. 191).

BEÜLTET, bé-: insero; bepflanzen NySz. 1588-
Az kapoztas kerthet kertelik, ganezzak, be loltctik (OL-
UC. 64/35).

BEVARR, bé- : insuo, obsuo ; einnáhen NySz.
1670 : A Matrirulába bé keU [az iratot] varrani (Canon-
Visit. 164).

BEVONÓ, bé- : [ansa; zuzieher]. 1638: Egy reghi
giantaros fel szer aito fa be vonoiaval (OL. UC. 2/34).
Aitaia azon Baronabul fel rot részen, vas Sarkával '

Pantiaval, fa kilinczievel es fa be vonoiaval (uo.). Ki-
linczievel vas bevonoiaval (uo.).

BEZSINDELYEZ, béséndélyéz ? -zséndé-
lyéz : [scandulis contego ; mit schindeln deckenl.
1683 : Egj^ ravátkos besendelezett palánk (OL. UC.
3/32).

BIAL, -OS, 1. bivaly, -os.

BÍ BÁJOS, 1 bűbájos.

BÍBOR: byssus; purpur NySz. 1181: Hec sünt
nomina illarum Lence Bibura [?] (Pannh. 14;L). 1264 :
Domina Bybur filia Stephani (Wenzel 111.115). 1309 :
Domine Bybur vxoris dicti Ban (MonSti-ig. 11.599,
600). 1485 : Sebestianus Bybor > Veszpr. 11, Merenye).
1522 k. : Una pecia bybor 'sive bissi (TörtTár 1889.
éxí. 377). 1536 : Trés Tezthemen ex quibus duo de
bibnr tercium de challyan [challyam "?] (OL. Nád. 48).
1542 : Banderia aurea. Bandérium Bibor (uo. 40).

BÍBOROS : purpurén s : purpura NySz. 1392 :
In acie eiusdem montis Byborush^vch vocati (OL.
D. 28769).

BICSAK : scalprum, scalprum calcearium, scalprum
sutorium, culter plicatilis ; taschenmesser, schnapp-
messer, kneiflf der schuster NySz. 1453 : Barnába
Bychak (OL. D. 14670). 1454 : Bamabam Bychak (Múz.
Forgách). 1505 k. : Vnum Bychak argen*eum deauratimi
vnacum ferro (OL. D. 26142) 1524 : Habeo vnum
Bychak cum argento et auro habundantem (Múz.).
1527 : Frameam Bychak. Calcar. Hanchar. Frenum
(uo.) 1533: Bychak argentatum cum fen-o (OL. Nád.
49). 1539 : Bichak argentea aureata (]\Iúz. Kisfaludy)
1539 k. : lidem Saxones portaverunt vnum sablya cum
vagina argentea et vnam byczak (TörtTár 1889. évf.
19Í). 1602 : Bicziak János. Bicziak Máté (Székely-
Oki. V. 241).

BIDÉS, BIDÖS, 1. büdös.

BIK, 1. bükk.

BIKA : taurus ; stier NySz. (1. jel.). 1193 : Uadit
usque ad biquacnt (OL. D. 27) 1198 : Quorum nomina
hec sünt Phitoch Bekv et Bika (Körmend II/8, Szent-
gothárd 1). 1211 : [Udvomici] sünt isti Edse Zenteu
Bense Vued Bicca [a. m. bika ?1 Vnud Karachun
(Pannh. Tih. 1/5). 13271466?: Peruenit ad locum
5í/A;flbokra vocatum (Múz.). 1346 : Nicolao dicto Bika
(MonCivZagr. 1.452). 1394 : Johannes dictus Byka
(ZichyOkm"/ IV.554). 1399 : Andrea dicto Byka (OL.
D. 8437). Petro dicto Byka (Múz. Ibránvi). 1454:
Thome dicti Byka (OL. D. 14861).

bika-nyakú : [dickhalsig wie ein stier]. 1341 :
Blasü Bykanyakio dicti (OL. D. 3408).

bika-pénz, -pinz : 1573 : Birsagium aUas bikapinz
(OL. UC. 37/13). [Vö. «Szeleieken vöttem bikapénzty>
NySz. ni. 1107, vesz szólásai alatt.]

BIKÉS, 1 bükkös.

BIKK, -ÉS, -ÖS, L bükk, -ös.

BIKÖS, 1. bükkös.

BÍLC ? L bérc.

BILIÁRD : ludus tudicnlaris, Bartal ; [lusus glo-
borúm ebumeorum ; billard[. 1772 : (1. Bartal «biliárd
lusus* a.).

BÍLIG? 1 bélyeg.

73

BILINCS— BIRO

BIRODALOM— BITÓ

74

BILINCS, béléncs : manica, numellae, compe-
des ; hand- oder fussfesseln NySz. 1558 : Emberre
való vas. Beko. Bylynch (OL. Nád. 49). 1564 : Ferra
captiiűtatis Bylinch vocata (OL. L. III. 16 17). 1621 :
Három niakra walo büinchek es ket békló (OL. UC.
2/31).

bilincs-vas: [manica ferrea; eiserae fesseln]. 1597:
Niak vas. Belenez vas (OL. UC. 101/3).

BÍLYEG, BÍLTIG? BÍLYÖG, L bélyeg.

BÍNÉS, 1. bűnös.

BIOL ? 1. bival.

BÍR, 1. bér.

BIRBICS, biribics : mariandelspiel, Bartal («bi-
ribics» a.) ; kegelspiel mit einem kreise statt der kiigel
BM. 1775 : Biribits (1. Bartal id. h.). [Vö. Körösi Sán-
dor : A magy nyelvbeli olasz elemek, berbics a. és
Szinnyei, Nyi-. XXII. 169.]

BÍRC, 1. bérc.

BIRÉTRUM, 1. bérétra.

BIRGE ? : 1469 : Blasius Birge (OL. D. 32365).
[A. m. birge MTsz. BM. ? v. birge, bürge MTSz.
(«birka» a.) '? Ez utóbbira vö. GazdtörtSzemle 11.335,
\1I.60 és Simonyi, Nyr. XXXL35.] [Vö. birka.]

BIRIBICS, 1. birbics.

BIRKA, berke, birge ? : ovis ; schaf NySz.
1461 : Oues lo birccL (OL. D. 25982). [Vö. MTsz.] fVö.
berke-gyapjú, birge ?]

BIRKÖS, börkés ? brikés ? bürkés : pannus
Brugis paratus, Bartal («brykes» a.) ; [in Brügge (Hol-
land) verfertigtes tuch]. 1522 k. : De panno brykes
[így ■? V. olv. «b5Tkes» ?] pro lüna seii brachio (TörtTár
1889. évf. 380, egykorú másolatból). 1530 : De panno
Betvrkes (OL. Kolozsm. 106). 1544 : Uöttem hannad-
fel ref byrköst (OL. Nád. 41). 1545 : De ima pecia
panni beiorkes (KPénzügymLt. Denkbuch 384. köt.).

BÍRÓ : praetor, index ; richter NySz. (3. jel ).
1306/1359 : Btjroiáelek, hn. (OL. D. 4841). 1354 :
Georgii dicti Byrow (AnjonOkm. VI.212). Georgü
dicti Byro (uo. VI.215). 1370 : Johannem dictum
Byroíya (Múz. Kállay). 1378 1387 : Domina Relicta
Georgii condam Judicis dicti Biro (Múz.). 1395 :
Stephanum dictimi Byro (Lelesz Acta 22/24). 1409 :
Johannes Byro (Múz. Kállay). 1415: Johannis J5f/roi<;
(Körmend 1/9, Óvár 10). 1416 : Valentino Byro (Lelesz
Acta 36/33). 1420 : Georgio dicto Byro (Veszpr. Regn.
K/153). 1423 : Michaele Biro (Múz.). 1426 : Andreas
Byro (Múz. Kende). 1435 : Gregorio Byro (Lelesz
Acta 52/7). Luce Byro dicti (Múz. Soós) 1439 :
Gregorio Biro (OL. D. 31499). 1440 : Ambrosio dicto
Biro (HazaiOkl. 402). 1451: Gregorius Byro (OL. D.
14443). 1459 : In fine cuiusdam Silue Lazloöí/roerdey
vocate (OL. D. 35807). 1464 : Johannem Byro (Veszpr.
10, Papkeszi). 1467: Thomas Byro (Múz.). 1469:
Johanne Biro (Múz. Kállay). Hog sonha hitet senky
sem eg biro ne uehessen (ÓL. D. 16801). 1470 : Lau-
rencio Byro (Körmend, Heim 542). Simoné Byro
(Múz. KáUay). 1475 : Egidio Biro (Körmend Unyom
112). 1478 : Martinus Byro (OL. D. 18145). 1489 :
Petrus Byro (Lelesz Acta 98/30). 1504: Valentinus
Byro officialis oppidi Nowa (Múz.). 1506 : Pratum Byro
Reethe vocatum (Múz. Kállay). 1594 : Hogiha tilalmat
az ispánra teszeön valaki az az ispánt illeti, ha ki
pedigh az birora tilt valamit annak birsagha az biro-
nak jaar (OL. UC. 11.3/5). [Vö. csősz-, csűr-,

fogott-, király-, kis-, köz-, major-, malom-,
szabados-, szekérúti-, székes-, szolga-, udvar-,
vásárbíró.]

BIRODALOM : impérium, regnum, ditio ; herr-
schaft, macht NySz. (2. jel.). 1581 : Minden tilalmas-
beli csóvás szénafű, vagy parlag ha lészen, de senki
semmi biradalmával [így?] rá nem mehet az birák
hire nélkül, mert ha rámégyen maga gondolat jávai,
3 girán marad az ember (SzékelyOkl. V.126, XVIII.
száz. másolatból).

BÍRÓSÁG : iudicatus, praetura ; richteramt NySz.
1588 : Szabad birosagh chak egy wolt regenthen
(OL. UC. 64/35). [Vö. főbíróság.]

bíróság-helye : [cm-ia]. 1482 : Mediám Curiam
Birosaghele vocatam (Múz. Forgách).

BIRS-ALMA, bis- : cotoneum, chrj^somela, cydo-
nium ; quitte, quittenapfel NySz. 1544 : Eg pénzen

bisalmat (OL. Nád. 41).

BÍRSÁG : a) judicium ; gericht ; b) mulcta ; straf-
geld NySz. 1276: Absque Byrsagio Judicis (Múz.). 1355:
Judicio seu birsagio (AnjouÖkm. VI. 408). 1344: Pro Ju-
dicüs seu Birsagüs (Múz.). 1349 : Judiciorum siue Bir-
.srf^iorum (OL. D. 4080). 1358 : Nos nouem marcas
Judiciorum seu birsagiomm nosti'e Judiciarie porcioni
omnino cedere debentes (Múz.). 1380 : Tandem in birsa-
gio convictus remansisset (MonCivZagr. 1.290). 1553 :
Birsaqia, sanguinis mutilationis, keek, litis compositio-
nis (OL. UC. 45/25). 1567 : De Birsagio Bytangh offi-
ciaU cedunt due ratae porciones (uo. 1/2). 1568 :
Birsagium sanguinis d. 33 Cicatrix wlgo wer mutatás
d. 40 (uo. 46/73). 1588 : Walamely ember másnak
wereth ky onthia es megh bizoniodik negi forintot
wegyen rayta birsagoth az vduarbiro törwen elöth,
azt w§r bírságnak hi^vyak (uo. 64/35). Három palcza
birsagh alat senki piztrangot ne fogion (uo.). 1594 :
Hogiha tilalmat az ispánra teszeön valaki az az ispánt
illeti, ha ki pedigh az birora tilt valamit annak bir-
sagha az bironak jaar (uo. 113/5). [A latin judicinm-
ról vö. Réthei Prikkel, NyK. XXVI. 90—91, és Bartal.]
[Vö. kapu-, or-, panasz-, parázna-, vér-bírság.]

BIRTALAM ? 1. Bertalan.

BIRTOK : a) possessio ; besitz ; b) potestas, jus ;
macht NySz. 1504: Michaele Byrthok {OL. D. 21338).

BIS-ALMA, 1. birs-alma.

BITANG : 1) tributum, pretium redemptionis ;
steuer, lösegeld NySz. (2. jel.). 1567: De Birsagio
Bytangh officiali cedimt due ratae porciones (OL. UC.
1/2). II 2) \'ulgivagus, scurra ; herumschweifend, her-
renlos NySz. (3 jel). 1496 : Equum vnum Bithang
babatari feci (OL. D. 37170). 1569: Bytangh seu
pecora errabunda (OL. ÜC. 51/5). 1577 : Rerum vei
animalium vulgo Bifangh média pars est officialis
(uo. 1/3).

BIT ANGOL : depraedor, dilapido; plündem, ver-
schwenden NySz. (1. jel.). 1683 : Attul foghva oda
bitangoltatik a rét (OL. UC. 3/32). 1752: Ami tüze-
lésre való fát illeti, . . . avval is mértikletesen bánja-
nak és ne hitangolják (GazdtörtSzemle VI.139).

BITÓ: camifex, lanio Kr.; [henker|. 1293: Bytou [a.
m. bitó ?] ac fratros ipsius (Múz. Beniczky). 1294/1382:
Magister Bithow pugnando strenue (Körmend 11/2,
Csatár 53). 1356 : Magister Bytho (AnjouOkm. VI.467).
1358 : Bythohsiza alio nomine Myskefolua nominata
(Múz ). 1385: Possessiommi Bitolsika etZarm(uo.). 1413:
Clemens Bithou (ZichyOkm. VI.283). 1437 ; Johannes

75

BIVALY— BLASK

BLIKTRI— BODNÁR

76

Bytho (Lelesz Acta 54/2). 1443 : Stephani Bijtho (OL.
D. 13714). 1453 : Johanne Bytho (Lelesz Met. Abaúj
3). 1469: Bartholomeus Büo (OL. D. 32365). 1476:
Johanne Bytho (uo. 17856).

BIVALY, bial, biol ? bival : bubalus ; büflfel
NySz. (1. jel.). 1193 : Hec igitur sünt nomina predi-
orum Scequed. lialaz Biicol [a. m. bivaly?] (OL. D.
27). 1344 : Possessionem Byol (AnjouOkm. IV.421).
1403 : In monte Byolmdl vocato (KárolyiOkl. 1.523).
1470 k. : Dnos wlgo btjal (OL. D. 20903).

lDÍvaly-akol : [stabuhim boum buffelorum, sta-
bulum bubaliniim ; biiffelstall]. 1246/1263 : Herina,
Byolokol de comitatu Dobica (Zimmermann-Wemer

1.72).

bivaly-bőr, -bür: [pellis bubalina; büflfelhaut, büffel-
leder]. 1594: Giartot hial hur (OL. UC. 78/7)

BIVALYOS, bialos : büffelhalter, büffelknecht
BM. 1692 : Két bialosnak külön-külön : pénz fl. 3.
búza cub. 4 [stb.] (GazdtörtSzemle VI.179).

BÍZ, 1. bűz.

BIZATLAN ? : [diífidens, infidus ; misstrauisch,
unziiverlassig?]. 1211: [Udvomici] BobZem Gaba Bizot-
lon [a. m. bizatlan ?] Chemeli (Pannh. Tih. 1/5).

BÍZIK : fido, confido ; trauen NySz. 1425 : Thomas
dictus Byzow (OL. D. 11693). Dauid Byzo (uo. 11736).
1449 : Petrus Bizo (Múz.). 1459: Georgium Byzo (OL. D.
15325). 1519 : Albertus Byzo (Múz. Soós). 1525 : En
azt erthem, hogh ky morhaltioz byzstal [így], hogh czak
the magad thwdnad hogh annak walamy heya waghyon
(OL. D. 24774, 1. Zolnai : Nyelveml. 237). [? Szárai. :
1225 : Quorum nomina sünt hec Kynus cum filiis suis
Bizoud [a. m. bizó-d ?] cum filio (Pannh. l/F.).]

BIZONTALAN, L bizonytalan.

BIZONY ? : a) verus, certus ; wahr, wahrhaft "
b) verum, veritas ; wahrheit NySz. (1. 2. jel.). 1452'
Paulo Byzon [a. m. bizony ?] (OL. D. 14539). 1489 :
Petro Byzon (Lelesz Acta 98/8).

BIZONYODIK, vö. mégbizonyodik.

BIZONYTALAN, bizontalan: incertus ; unge-
wiss NySz. [unzuverlassig]. 1610 : Ha mikoron a leve-
let Bécsben küldöttem is Wechelus András uramnak,
oly igen hizontalanokat találtam csak annak oda vite-
lére is (MA. NLI. 349).

BÍZOTT: fidus; zuverlasslich NySz. (2. jel.). 1610 :
De látja Isten énnekem mind az üdötöl fogva is
hizott emberem nem találkozott, kinek adhattam volna
[a pénzt] kezében (MA. NLI. 349).

BÍZÖS, 1. bűzös.

BIZTAT : animo, sperare jubeo, fiduciam addo,
solor; aufmuntern, vertrösten NySz. 1638: Éhez képest
az Incattusok más szekereseket biztattak [a. m. ren-
deltek ?] és fogadtak (DebrJk.). [Vö. mégbiztat.]

bízvást : fidenter, confidenter ; zuversichtlich
NySz. 1613/1696 : Hogy az ö maradékoknak öröksé-
get bizvdstabban és állandóbbképpen szerezhessenek
[stb.J (GazdtörtSzemle VII.408). |Vö. bizvásb NySz.]

BLASK : [balascus, gemmae genus ; eine art
rubin]. 1435 : Duos annulos, ununi scilicet cum lapide
blask vocato (ZalaiOkl. 11.485). 1540 : Násfa egy kibe
egy saphil és négy blask vagyon (KárolyiOkl. III.227).
[Vö. balaz, balassa, balast Zolnai : Nyelveml. 207 ;
Ballagi A. : Kecskeméti W. Péter Ötvöskönyve 139,

168 ; Schmidt Sándor : A drágakövek 11.188.
balaz.)

[Vö.

BLIKTRI: [nihil, nullum ; nichts, null]. [Vö.
1630 k. : Ratio est : quia voces ex impositione habent
ut significent, et ita, si nulli rei sint impositae, nihil
significabimt, ut blictri nihil significat (Pázmány :
Dialectica, Bognár István kiadása, 428. 1.). Szótáraink
nem ismerik, de vö. Körösi Sándor : A m. nyelvbeli
olasz elemek 28. 1. és Nyr. Xni.417 ; Lumtzer-Melich:
Deutsche Ortsnamen u. Lehnwörter 69.]

BOCÉR, bolcér : caesaries SchlagliSzójz. 283.
sz. ; rauh, struppig, behaart BM. [balzer (Diefenb.)].
1240 k. : Hec sünt nomina vduorniconun in eodem
predio Mota Bolcer (Pannh. 61/8). 1478 : Gregorius
Boczeer (OL. D. 18145). 1492: Johannes Bolczer
(Körmend in/4, Batthyán 65). [Vö. bócér-Kata MTsz.]
[Vö. bócéros.]

BÓCÉROS,bolcéros: cirrosus SchlagliSzójz. 290
sz. ; zerzaust BM. 1499 : Anthonio Bolcheros (Károlyi-
Okl. in.35). Petro Bolcheros (uo.). 1500 : Anthonio
Boczeros (OL. D. 20956). [Vö. MTsz.]

BOCI ? : [vitulus ; kalb]. 1221 : Quorum nomina
sünt hec Chomou Bocy [a. m. boci ?] Chima Cema
Elus Lazou (Pannh. 4/B).

BOCS : [cadus ; stander]. 1444 : Decem magna vasa
vini wlgariter Bach dicta (Veszpr. 11, Merenye). [Vö.
bocha Bartal?] [Vö. bocska.]

BOCSÁT : mitto, dimitto, permitto ; lassen, gehen
lassen, loslassen NySz. (2. jel.) [effimdere ; vergiessen].
1643 : Valaki szőlőhegyen verekedik, szitkozódik, és
vért bocsát egymáson, megbizonyodván, aki oka lészen
a háborúságnak in fiorenil íolv. -is] 20. convincáltas-
sék (GazdtörtSzemle VI.470). [Vö. be-, el-, föl-,
mégbocsáot, kibocsátás.]

BOCSKA: cadus; stander NySz. 1478: Silua
Glandinosa Boc]ikaíaya, [a. m. bocska ?] vocata (OL.
D. 18145). 1587 : Öregh bochka (OL. UC. 12/42) [Vö.
MTsz.] [Vö. bocs.]

BOCSKOR : pero, carbatina ; riemenschuh NySz.
(1. jel.). 1454: Michaelis Boczkor (OL. D. 14867).
1596 : Weöttem boczkort (OL. L. HL 16. 17). 1602 :
Bocskor Pál. Bocskor Tamás (SzékelyOkl. V.235).
1638 : Bocskornak valo talpbeört (OL. UC. 2/34).

BOCSKOROS : peronatus NySz. ; [riemenschuhe
tragend]. 1578 : Pedites turcici in Wacz commoran-
tes bochkorosok uocati (OL. UC. 62/32).

BÓCSÓ, L búcsú.

BOCSOG ? : [strepo, murmuro ; platschen, plat-
schern]. 1342 : Fluuium Bochogo [a. m. csobogó ?]
vocatum (ZichyOkm. 11.35). [Vö. csob, csupog NySz. ;
csobog CzF.]

BÓDIZSÁR, 1. Boldizsár.

BODNÁR : vietor ; binder NySz. 1388 : Nicolaus
Bodnár dictus (HazaiOkl. 315). 1406 : Johannes
Bodnár (Lelesz Acta 29/17). 1438 : Johannes Bodnár
(Múz. Tört.Társ. 2). 1451 : Laurencio Bodnár (Múz.
Kállay). 1476 : Petro Bodnár (OL. D. 17856). Petro
Bodnár (Lelesz Acta 86/26). 1484 : Mathei Bodnár
;0L. D. 19015). 1497: Michaele Bodna^r (Lelesz Acta
105/4). 1523 : Benedicto Bodnár (Múz. Ibrányi).

bodnár-ház : [officina vietoris ; binderwerkstatt].
1634 : Bodnár házban Egi hoszu hituan Lábatlan
Asztal (OL. UC. 21/3).

77

BÓDOG— BODZA

BODZÁS -BOGLÁR

78

BÓDOG, 1. boldog.

BODON, bodony: [vasciűum; fassclien.tönuclien].
1561 : Desa, bodonj weka (OL. L. III. 16. 17). 1594 :
Cheöbcör. Lyo. Bodon (OL. UC. 78/7). Korsó, legeölli,
bodon (uo.). 1597 : Viz hordó bodon aliter vödröczke
(uo. 101/3). 1605 : Egh hozzw bodon (uo. 28/61). 1634 :
Egi fa bodon (uo. 21/3). [Vö. MTsz. és döbön, bödönke
NySz.]

bodon-kút : eine quelle mit einem kasten (gewöhn-
lich von einem hohlen baum) umgeben BM. 1484 :
Quatuor in loco Bodonkioth (Veszpr. 8, Jutás). [Vö.

MTsz.]

BODOR : crispus ; kraus NySz. 1198 : Hec nomina
seruorum Bugard Budiir [a. m. bodor ?] Lechk (Kör-
mend II/8, Szentgothárd 1). 1211 : Isti sünt piscatores
Bodor Cuche Syguer Buhte Botus Euuen Silleu Hecu
Tenke Hede (Pannh. Tih. 1/5). In uilla Gamas hü sünt
ioubagiones HerhudjBwriliír Cuchen Mochi (uo.). 1240 k. :
Quorum nomina sünt hec Batha Karachjna Budur (uo.
61/8). 1269: Marcelli filii Budur (Múz. Jankowich).
1290 : luau filius Btidur (Múz. Haraszthy T.). 1299 :
Comes Budur (MonStrig. 11.475). 1305 : Budur decanus
ecclesie Wesprimiensis (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.).
1309 : Qiiendam seruum nomine Budur filium Chel
(Veszpr. 13, Szölös, Zala m.). 1323 : Ex parte ville
Bodm-iohva vocate (Múz. Kisfaludy). 1358 : Johannes
filii Bodur (Múz.). 1364 : Bodor de Sarnouchamellyke
(uo.). 1369 : Michael dictus Bodor (Pannh. 17/Ii). 1396 :
Possessiones suas iíorZorfeldew Rum Gothardfeldew
voeatas (Múz.). 1401 : Demetrio Bodor (Veszpr. 2,
Ábrahám). 1425 : Luca Bodor (Körmend, Heim 745).
1426 : Gregorio Bodor (OL. D. 11750). 1466 : Grego-
rius Bodor (Veszpr. 106, Árokfö 3). 1468 : Laurencium
Bodor (Veszpr. 107, Hajraáskér 3). 1474 : Blasio Bodor
(Lelesz Acta 84/6). 1478 : Dominicum Bodor (Kör-
mend, Heim 590). 1483 : Petrum Bodor (OL. D. 18873).
Andrea Bodor (Lelesz Acta 93/21). Ambrosio Bodor
(Lelesz Bercs. X.12). 1487': Valentino Bodor (Károlyi
Oki. 11.527). 1595 : Bodor Antal (SzókelyOkl. V 160).
1602: Bodor Pétev. Bodor Lörincz (uo. 185). [? Vö.
török bodur «court de jambes, trapu» (Barbier de
Meynard szót.) ; 1. Nagy Géza cikkét a Pallas-Lexi-
konban.]

BODZA, borza? boz, boza, bozja, bozza :
acte ; hollunder NySz. 1211 : In uilla Cuest isti simt
ioubagiones Eazi Boz [a. m. boz = bodza ?] Bodes
Tenke (Pamih. Tih. 1/5). Isti sünt ioubagiones Boscu
Mog Jac Buz Sebeh (uo.). Isti sünt ebdomadarii
Boza Michi Zulehu Boche Vehseh (uo.). 1313 : Versus
locum &o2^kosar uocatum (AnjouOkm 1.303) 1331 :
Arborem boz (uo. 11.557). 1347 : Incipiendo primo et
principaliter a Surkyfto^rt iuxta antiquum portum wlga-
riter Orew vocatum (Múz. Jankowich). 1358 : Per terras
lutosas Zuledöo2:« appellatas (Múz. Kapy). 1420 : ín
possessione Maysa a parte orientis secus liuuium
Borzaiűze [a. m". bodza ?j (ZichyOkm. VI. 614). 1455 :
^ozeghaz, hn. (OL. D. 29812). [Vö. MTsz.]

bodza-bokor : [dumus sambuci ; hollunderbusch,
hollunderstrauch]. 1337 : Vnuni Rubum Sambucy uulgo
Bozijabukur nominatum (OL. D. 3064, 1. AnjouOkni.
111.357). 1365 : Vnum rubetum Bozbokor vocatum
(OL. D. 5423). 1406 : Inde directe ad quandam [Szám.
szerint igy] dumura Bozbokor dictam (Múz. Rhédey).
1420 : Possessiones Bozyas et Bozbokor (ZichyOkm.
VI.578).

bodza-fa : sambucus ; hollunder, massholderbaum
NySz. 1257 : Ad aliara metam sub arbore buzfa (OL.
D. 458). 1320/1355: Arbor Bwzfa wlgariter dicta
(Veszpr. 16, Vespr. Oppid.). 1337 : Arborem vulgo

Mbozfa vocatam (AnjouOkm. III.370). 1339 : Proces-
sissent versus orientem ad arborem Bozfa (Múz.),
Ad arborem Bozfa (HazaiOkm. V.114). 1399 : Quan-
dam arborem Bozfa vocatam (OL. D. 35301). 1419 :
Arborem seu dumum Sambuci wlgo Bozfa vocati
uo. 10775).

bodzakásás : [suco sambucis expresso mixtus ;
mit hoUundermus vermischt]. 1558 : Boza kasas bor
(OL. Nád 49). [Vö. lodza-kása NySz]

bodzavirágos : [floribus sambuci conditus ; mit
hoUunderblüthen versetzt]. 1597 : Bodza virágos bor
(OL. UC. 101/3).

BODZÁS, bozjás, bozos ?: [sambucis copiosus ;
reich an hollunderbaumen]. 1233 : Tendit ad quandam
terram quam incole Buzus [olv. bozos = bodzás ?]
telük appellant (Múz. Kisfaludy). 1240 k. : Villa Bo-
zias et villa de Karán que wlgo nuncupantm- Guz-
noov (Pannh. 61/8). 1248/1399 : Irfloco qui Bozijash%g
vocatur (OL. D. 8387), 1292 : In valle uidelicet qui
uulgo Buzus uocatur (uo. 1341). 1347 : Quendam
riuulum Bozzyaser vocatum (uo. 3920). 1348/1369 :
In monte Buziasümgasn [a. m. bodzás ?] vocato
(uo. 28728). 1368 : Possessiones Capolna Thathalus
Buzus appellatas (Múz.). 1412 : Médium Juger in
Homoroweluel et similiter médium in terra Hetes-
kwrtwel circa Bozyas (uo.). 1420: Possessiones Bozyas
et Bozbokor (ZichyOkm. VI.578). 1453 : Possessionibus
Harangláb Galfalwa Bozyas (OL. D. 30829). 1520:
Vnum in loco Bozyasba (Múz Kisfaludy).

BOES,, bojár, bojér: nobilis Valachus ; walachi-
scher edelmann NySz. 1493: Mathia jBo«/er (Akad. 11).
1603 : Michael Boér. Thomas Boér (SzékelyOkl. V.265).
[Vö. 1502 : Quosdam Boyarones (OL. D. 36405) 1511 :
Mailadus Boicro, Mailadio Baiarino de Fogaras (uo.
22141). 1520 : Nos autem Boyarones et juratos (uo.
31028).]

BOGÁÉ, : insectum, vermis ; kafer NySz. 1211 :
Artifices hü sünt Buhte Bogár Boda Widu Kysideh
Kereu Thorsol (Pannh. Tih. 1/5). Villa Bogár [a. m.
bogár?] (uo.). 1221: Quorum nomina sünt hec Gueca
Gosol Zubus Buguar (Pannh. 4/B). 1239 : Tywan
Pincusd, Btigar (Weuzel VII.67). 1240 k. : Hec sünt
nomina Jobagionum de villa Cebh Bugar bud vroch
aba garab (Pannh. 61/8). In vUla Endréd sünt duo
vinitores quorum nomina sünt Bugar et Wylma (uo.).
1301 : Stephanus Bogár dictus (Körmend. Heim 17).
1310 : Martinus filius Bogár (Veszpr. 106, Dec. Episc.
7). 1329 : Stephanus dictus Bogár (ZichyOkm. 1.349).
1330 : Stephanus dictus Bogár (Körmend III/l, Ugal
5). 1365 : Johannes dictus Bogár (Múz.). 1369 : Terram
lítigiosam J5oí/«rfulde uuncupatam (Veszpr. 3, Bogár-
földe). Simulcum quodani molendino Bogar-molna. vo-
cato (uo.). 1393 : Johanni Bogár (KárolyiOkl. 1.461).
1425 ; Attigissent quendam Rywlum iJo^rarpathaka
nominatum (Lelesz Met. Szatmár 8). [Szárra. : 1198 :
Hec nomina seruorura Bugard Budur Lechk (Körmend
II/8, Szentgothárd 1). 1199: Bugard pastorem ouium
(Veszpr. 16, Vespr. Eccl.).] [Vö. dongó-bogár.]

BOGDÁN : Adeodatus CzF. ; Bogdanus BM.
1299/1300 : Bugdan, hn. (Veszpr. 1, Árkybanazur-
chuk). 1324 : Cuiusdam ville Bogydantelke vocate
(Múz. Ibrányi). 1402 : Bogdán Thalas (Múz. Becsky).

BOGLÁR, boklár : a) umbilicus, lunula; spange;
b) funda ; vertiefung NySz. 1193 : Hec igitur sünt
nomina prediorum Sag. Agár. Boclar [a. m boglár?].
Nodog (OL. D. 27). 1211 : \\\ uilla Boclar (Pannh. Tih.
1/5). 1505 k. : Boglár \ parthaw (OL. D. 26142). 1520 :
Baltheum wlgo maycz muliebre. Chath et fark sünt
deaurata. Boglár non sünt deaurata (uo. 26277). 1533 ;

79

BOGLÁROS— BOJTOS

BOKA— BOKROS

80

Boglár XXII ad Cingulum hwzaronum (OL. Nád. 49).
1555 : Eg párta wv ezisth boklarok wadnak raytha
(uo. 48). 1556 : Eg kjs kömvechke kyn nolcz ezwst
boglár wagion (uo.). 1572 : Ezwst sysakban cymer
boghlar nekyl (uo. 47). 1576 : Neg arany boglárban
thermes rubynth (uo. 48). 1581 : Egi eorw agárra walo
ezwst boglárok wannak raitha (OL. L. III. 16. 17).

BOGLÁROS : umbilicatus, lunulatus ; mit rosetten
besetzt NySz. 1533 : Zorytho nigri veluti Bogláros
(OL. Nád. 49). 1542: Frenum Bogláros (uo. 40). 1547:
Ket bogláros féket (uo. 48). 1581 : Tyz bogláros fek
(OL. L. m. 16. 17). 1594 : Hat lóra ualo fekethe
barsonios bogláros fek No. 6 (OL. UC. 78/7).

BOGLYA, baglya: acervus foeni, cumulus foeni ;
schober NySz. 1561 : Három boglia zena (OL. L. UI.
16. 17). 1594: Egi baghlia széna (OL. UC. 106/3).

BOGLYAS: birsntus; struppig NySz. 1324:
Michael dictus Boglas (Múz. Kállay). '1335 : Vallem
Boglasvfegh [olv. boglyas v. boglyás ?] (ZalaOkl.
L297). 1366 : Ad quendam piscinam Boglyasto [olv.
boglyas ?] vocatam (OL. D. 30691). 1391 : In latere
montis Boglyas vocatis (uo. 7699). 1480 : Benedicto
Boghlyos [a. m. boglyas v. baglyos ?] (uo. 18327).

BOGLYAS ? : [cumulis foeni copiosus ; reich an
schobern]. 1335 : Vallem Boglaswegh [a. m. bog-
lyás ?] (ZalaOkl. 1.297). 1366: Ad quendam pisci-
nam Boglyasto vocatam (OL. D. 30691).

BOGNÁR : [carpentarius ; wagner]. 1410 : Bog-
warvagasa (HazaiOkl. 350). 1415 : Petri Bognár (Kör-
mend 1/9, Óvár 10). 1498 : Matheo Bognár (Múz.
Kállay).

BOGAS ? bogos ? : [nodosus ; knotig, knorrig].
1181 : Quorum nomina hec simt bol quisid cin rovza
bugiis [olv. bogos ? a. m. bogas ?] i-ve (Panni. 14/L).
1211 : In uilla Gamas hü sünt ioubagiones Endereh
Eiu-uh Bugus Guze Bas (Pannh. Tih. 1/5). 1602 : Bogos
István (SzékelyOkl. V.224). Bogos Ambrus (uo. 228).

BOGOS ? L bogas.

BOGYÓ: bacca; beere NySz. 1602: Bogyó András
(SzékelyOkl. V.187). Bogyó László. Bogyó Gvörgy
(uo. 196).

BOJÁR, 1. boér.

BOJÉR. L boér.

BOJTÁS, L bujtás.

BOJTORJÁN, bojtoroján?: tribulus, acanthus,
carduus, aparinae ; kiette NySz. 1240 ; Villás Molua
Vduorc Buhturvyan (Pannh." 61/8). 1412/1418 : Nico-
laum Boytoryan (OL. D. 9965).

BOJTOS : hirtus, hirsutus, hispidus, comosus, sur-
culosus, villosus : haaricht. schossreich, rauh, stach-
licht, stnippicht NySz. 1211 : [Udvornici] Culessed Boda
Buncheu Keyci Buhtus [a. m. bojtos ?J (Pannh. Tih.
1/5). [Udvornici] Micchyker Viter Buhtus Othoc Thyze
(uo.). [Udvornici| Varau Juben Ruchtu Buhtus Kerus
(uo.). Hü sünt coci Endus Feleh Buhtus Sata Matoy
(uo). 1240 k. : Hec sünt nomina piscatorum Tebe
Petur Buhtus (Pannh. 61/8). 1252 : Quorum seruitorum
nomina sünt hec Syle Buhtus Moyk (uo. 11/F.). 1309 :
Iwanca et Buhtus íilns Bolyar (Veszpr. 13, Szőlős,
Zala m.). 1327 : Sub arbore Ilicis Bohtustiűgía. (OL.
D. 2470). 1459 : Gregorius Boythos (I^elesz Acta 70/4).
1520 : Stephanus Botjthos (Körmend, Heim 710). 1603 :
Georgius Bojtos, colonus. Matthaeus Bojtos, colonus
(SzékelyOkl. V.262).

BOKA? : talus ; knöchel NySz. 1211 : Isti uero sünt
vdoruici Certu Boca [a. m boka?] Boudug Matou
(Pannh. Tih. 1/5). Vdornici de Mortus hü sünt Boca
forcos Medveh Mogus (uo.). In uilla Fotud hü sünt
ioubagiones Mihal Vosud Boca Feled Fita (uo.). 1227 :
Quorum nomina hec sünt videUcet Matha Chebe Ilmers
Mocud Zapa Boca Japa (Veszpr. 9, Kál).

BOKÁL, BOKÁLY, bokálya : batiocus, boca-
lium, baccolla ; pokal NySz. 1549 : Thwba cum bokaly
(OL. UC. 75/40). 1581 : Egy zeold bokaly aranias (OL.
L. in. 16. 17). 1594: Lábas iuegh. Bokali. luegh kanna
(OL. UC. 78/7). [Vö. boklyó.j

bokaly- csésze : poculum; pokal NySz. 1556:
Ket bokalya cheze (OL. Nád. 48).

bokály-tálacska : [scutella fictiUs; irdenes schüs-
selchen?]. 1594: Bokali talachka (OL. UC. 78/7).
[Vö. bokálla-korsó MTsz.]

BOKÁLYA, 1. bokaly.

BOKÁS ? : [magnó talo ; mit grossen knöchebi].
1504 : Briccio Bokas [a. m. bokás ?] (OL. D. 21269).

BOKLÁR, 1. boglár.

BOKLYO, bokolyó : óbba ; flasche, ein erdnes
trinkgeschÜT NySz. («2. boklyó» a.) ; csobolyó, légely
MTsz. («2. bokÍyó» a.); das lagel, ein flaches fasschen,
eine grosse hölzerne flasche BM. («bokolyó» a.). 1548:
In edibus eiusdem Bokolge [igy ! a. m. boklyó ?] (Múz.
Kapy). 1731 : Egy bokolyó haltól pedig, mivel háton
hozza szombaton és köznap [a vásárpénz] d. 1 (Gazd-
törtSzemle Vn.87). [Vö. bokaly.]

BOKOLYÓ, 1. boklyó.

BÓKONY, bolkony : «az hajónak oldalait bel(5l
taiió lóts-forma fa» SzD.; spann, spant, rippe des
schiffes, gebelholz, krummholz, kipfen, gesperrbaum
BM. 1528 : Pro bolkon ad preparandum wlgo kerep

(OL. Nád. 49). [Vö. MTsz.]

BOKOR: 1) dumus; gebüsch NySz. 1055: Mo-
narau bukurea (1. «mogyoró-bokor» a.). 1095 : Cuius
méta incipitiu- de gemina frutice quod uiűgariter
uocatur íkirbucur (Pannh. 15/0o). 1193 : Peruenitur ad
siluam que dicitur Bocor et ultra bocor uadit ad duas
vlmos (OL. D. 27). 1327/1466 ? : Peruenit ad locum
BykaöoA-rrt vocatum (Múz.). 1330 : Rubum aueUanarum
wlgo MonjTOS&w/cíír [így] vocatarum (OL. D. 2639).
1397/1416 : Inciperetur a plaga occidentali in loco
Gembokra vocato (Múz. Jankowich). 1415 : Johannis
Bokor (Körmend 1/9, Óvár 10). 1475: Predia Kyszev-
levs Kevrthwel&oA;or (Lelesz Acta 85/1). 1668 : 'Bokor
György Egy ház íiu (OL. UC. 1/21). || 2) compar ; paar
NySz. 1526 : Item debet vnum bokor daru thoU (Múz.).
1552 : Egy bokor gem tollat aranyast mjaá tholtokostwl
(OL. Nád. 42). 1555 : Et bokor kapcz azon ember
rvhara való (uo. 48). Három bokor ezisth kapcz
(uo.). 1576 ; Egy perpenche was Eg bokor hobzo
(Múz. Rhédey). 1594 : Ket bokor fwo regalhoz walo
(OL. UC. 78/7). 1637: Négy bokor szán talp (uo.
14/43). 1641 : Olyan marhákat árul, kiknek 28 frton
hagyták bokrát (DebrJk.). [Vö. bodza-, ciprus-,
cser-, csipke-, éger-, fagyai-, fenyő-, fűz-,
galagonya-, gyertyán-, gyümölcsény-, bá-
lyag-, haraszt-, kálna-, kökényfa-, kőris-,
mogyoró-, rekettye-, som-, szil-, szilfa-, tölgy-,
tövis-bokor.]

BOKROS: 1) dumosus, dumetum [stb.]; buschig,
strauchig NySz. (1. jel.). 1636 : Vagyon 4 drb rét . . .
1. Torokles ... 4 a hidfelöl bokros nevű rétek (Gazd-

81

BOLCÉR— BOLGÁR

BOLHA— BOLYGÓ

82

törtSzemle L266). || 2) creber, multifarius ; haiifig,
vielfiiltig- NySz. (2. jel.) [in gruppén]. 1728: Hiti után
vallja, hogy a fatenshez, maga udvarában fektében,
a boszoikánvok hozzája menvén, bokros tánczot jár-
tak körülötte (Reizner : SzegedTört. IV.432).

BOLCÉR, -OS, 1. bócér, -os.

BOLCSÓ, BOLCSÚ, 1. búcsú.

BOLDIS?: [Balthasar?]. 1602: Boldis Imre. Bol-
dis Bai-Iabás (SzékelyOkl. V.198). [Vö. Boldi PPB,]
\Yö. Boldizsár.]

BOLDIZSÁR, Bódizsár : Balthasar PPB. 1526 :
Gáspárnak Boldisarnak hagyom szálában kanisaj lazlo
attyamfya Jóságat (OL. D. 24323, 1. Zolnai : Nyelveml.
256). 1584 : Zabo Bodíjsar (OL. UC. 56/33). 1597 : Az
madaraz házban. Racz Boldisar Vramnak mongiak
kilencz atalag borath (uo. 101/3). [Vö. Boldis.]

BOLDOG, bódog : beatus, felix, faustus, fortu-
natus, prosper ; selig, glücküch NySz. 1193 : Hec
igitur sünt nomina predionim Jonata. Boinca. Concol.
Bodogthl . .] Epceu (OL. D. 27). 1211 : Isti uero sünt
vdornici Certu Boca Bondug Matou (Pannh. Tih. 1/5).
1377 : Blasium dictum Bodugh (Lelesz Acta 10/13).
1433 : Egidio Bodogh (OL. D. 12527). 1470 : Gregorii
Bódog (Múz. Kállay). 1480 : Adam Bodogh (Lelesz
Acta 90/18). 1489 : Adam Bodogh (uo.). 1615 : Szom-
batba [mentünk] az bódog emlékezető Asztalos házá-
hoz, Patai Jánoshoz (MA. NLL 69). 1700 : A boldog
emlékezetű néhai Rákóczy Ferencz, méltóságos feje-
delem, kegTelmes urunk ö nagysága is [stb.] (Gazd-
töi-tSzemle^n.405),

Boldog-asszony : beata domina, Maria NySz.
1256 : Ladán Palata Bodugazunhaza (ErdJVIúzLt., 1.
Wenzel Vn.429). 1379: Bodugazzimfolna (OL. D.
6633). 1390 : Bodogazunfahm, hn. (Múz.). 1393 : In
possessione Bodogazonmeleke (Múz. TörtTárs. 1).
1396; Nicolai de Bodogassoníalva (ZichyOkm. V.21).
1402 : Tholuayfeuld Bodogazzonfalua Kekenzarw Fel-
sew Janók (OL. D. 8751). 1408 : Dyonisii de Bodog-
azzonwtfij (MAz.). 1410 : Possessionis Bodogazon-
theleke vocate (OL. D. 9661). 1428 : Possessionem
Bodogazonfahwa vocatam (Múz.). 1454 : Bodogazzon-
falwa, hn. (OL. D. 14604). 1459 : Bodogazzonkapohia,
hn. (uo. 15399). 1463 : Transitur ad ecclesiam Beaté
Marié virginis wlgo Kerek Bodoghazzon Eghazara
(Múz. Balassa). 1521 : Religiosorum fratrum heremi-
tarum ordinis sancti Pauli primi heremite in Claustro
Beatissime uírginis Marié Chalady Bodogazzon vocato
degentium (Múz. Békássy).

Boldogasszony -adó ja : [genus tributi XVIII.
Kai. Sept. soluti ; eine art am 15-ten august bezahlte
steuer]. 1599 : Minden egész helytől három adóra
Sz. -Mihály, Sz. -György és Boldog Aszszony adójára
tartoznak tízen két két pénzel, az az harmintz hat
hat pénzel esztendeig (CanonVisit. 149).

boldogasszony-bal : [leuciscus virgo ?]. 1522 :
Bodogasson halért (OL. D. 26309). 1527 : Bodogazzon-
hallath (OL. Nád. 43). 1544 : Vöttem bodogasszon
halat (uo. 40). Herenget bodog ázzon halat es
stokfiset (uo.). [«Boldogasszonyhal. Lehet azonos a
Leuciscus virgo Heck. fajjal, meljmek magyar népies
nevei közt van a lednyhal^ szüzhal, szüzleányhah
Hermán Ottó levélbeli közlése.]

BOLGÁR : IBulgarus, Bulgaricus ; der bulgár,
bulgarisch]. 1366 : Ladizlao dicto Bulgár (OL. D.
30125). 1372 : Ladislai dicti Bulgár (HazaiOkl. 298).
1394 : Nicolaura dictum Bolgár (Múz. Kállay). 1409 :
Gerhardus dictus Bolgár (Múz.). 1453 : Ladislai Bolgár
(OL. D. 29807). 1546 : Laczlo Istennek malazthyaa-
bool Magyerorzaagnak, dalmaciaanak horwathorzag-

Magyar Oklevél-Szótér,

nak szeremsygnek raacsaagnak hawasmellyeknek kw-
noknak bolgaaroknak etc. kyi-allya (ZalaOkl. 1.72).
1569 : Az Ghemífalu erében való szénafevet [igy?] neki
engedé és az .Boí^armezőn valót is (SzékelyOkl. V.87).
1602: .BoZ^fár György, jobbágy. Bolgár Márton (uo. 312).

BOLHA, balha?: 1) pulex ; floh NySz. (1. jel.).
1252 : Exinde per uallem Balhagumur [a. m. bolha ?j
tendit cum metis continuis (OL. D. 369). 1397 : Bolha-
falwa, hn. (ZichyOkm. V.40). || 2) [?]. 1558: E^ zal was-
bol chynalt ember nakara való chjTigethe Bolha Öreg
was nars (OL. Nád. 49).

BOLHÁS ? balbás ? : pulicosus ; flöhig NySz.
1230 : Villa Kariag bolchas [a. m. bolhás ?] Chycou
(Pannh. 32/V). In villa Bolchas (Veszpr. 14, Dec.
Comit. Symig. 1331 : Vüle Balhas (AnjouOkm. n.563).
Ville Biclhas (uo.). 1389 : Villis Barath Wthwes Bol-
haas Zabaas Ai-anyas (Körmend III/3. Atád 19).

BOLKONY, 1. bókony.

BOLOND : amens, demens, veeors [stb.] ; thor,
thöricht, verrückt, unvemünftig, narr NySz. 1381 :
Michaelem dictum Bolond (Múz). 1417 : Petrus Bolond
(Lelesz Acta 37/43). 1437: Petri dicti Bolond (uo.
54/14). 1460: Gregorio Bolond (uo. 71/26). 1471:
Petri Bolond (Múz.). 1478 : Stephanus Bolond (OL.
D. 18145). 1602 : Bolond Gergely (SzékelyOkl. V.209).

bolondok-tála : [?]. 1578 : Keth bolondok tála
(OL. Nád. 48).

BOLT, bolt, bót: 1) camera, testudo, fornix; wöl-
bung, decke NySz. (1. jel.). 1211 : Hü sünt ioubagiones
Bolt [a. m. bolt ?] Jocos Mogd feled (Pannh. Tih. 1/5).
1458 : Ibidem duas testudines wlgo bolth cum rebus
subtilibus repletas (Múz. Kállay). 1566 : Az belső
warban az boltok alath egy gernelben wagyon bwza
lyzth cub. LXXHI (OL. Nád. 49). || 2) ceUa, horreum,
taberna ; stube, gewölb NySz. (2. jel). 1410 : Vniuer,
sis síüs edificiis Celariis Boltis (OL. D. 10017). 1493
In Boltis pauimenta fecit (EPSz. fol. 37). 1634: Nap
niugati-ul ualo Bót házban. Nap kelet felöl ualo -Bóín
ban (OL. UC. 21/3). 1638 : Ugian azon Boros Bolt
mellet vagy előtte való kis Bolt másod magával (uo.
2/34). [Vö. boros-, kereszt-, pince-bolt.]

bolt-hajtás : arcus, fornicis curvatura, concame-
ratum, fomix, testudo [stb.] ; gewölbe NySz. 1597 :
Az előtth való bolt haitas kis pituaroczkaban (OL.
UC. 101/3).

bolthajtásos: arcuatus; bogenweis gewölbt NySz.
1759 : A Parochia áll két szobából az egyik bolt-
hajtásos (CanonVisit. 182).

bolt-ház: [cella, horreum, taberna; stube, gewölb?].
1634 : Nap niugatrul ualo Bót házban. Nap kelet felöl
ualo Botban lOL. UC. 21/3).

B OLTÁS : fornix, testudo ; wölbung NySz. 1637 :
Boltas ala való árkos fak (OL. UC. 14/43).

BOLTOCSKA : camera parvula ; kleines gewölb
NySz. 1597 : Ezen hazak alat az gradicz uegebeu
ualo kis boltoczkaban. Palaczk thok vasas wres 2
(OL. UC. 101/3).

BOLTOS : [mercator ; kramer]. 1494 : Benedicto
Bolthos mercatore (Engel : GeschUngrReichs 1.75).
1523: Benedictus Boltos (OL. D. 37007) [Vö. NySz.
más jel.]

BOLYGÓ, balgó : 1) erraticus, vagus, errabun-
dus ; herumirrend NySz. 1343 : Venisset ad fontem
Bolgokiith vocatum (OL. D. 3439). [Vö. 1330/1449:
Descendit aquam Lechnych vocatam tewtxmice fer-
lornwascer nominatam (Múz. Görgey).] 1359 : luxta

6

83

BOLYÓKÁS— BOR

BOR

84

quendam fontem aque Bolgowkuth vei alio nomine
Serephellnvta vocatum (Pannh. 68/X). 1380/1414 : Ad
quendam fontem Bolygokiith vocatum (OL. D. 6742).
1450 : Quasdam terras ipsorum exponencium a parte
Pethry sub vna arbore Tilie et KjTakethe neonon
Bolgorekethyeye et Gygemonlna [igy ? olv. -mohia]
vocatas (Lelesz Acta'62'37) 1496: Jacobo Bolygó
(OL. D. 20476). 15U : Blasíus Bolghn (Múz). || 2) [vesa-
nus ; nárrisch ?]. 1484 : Gallus Balga |a. m. bolygó ri^
bohó?] (Veszpr. 6, Garabonc). [Vö. bolygó MTsz. 3. jel.]

BOLYÓKÁS : stultus, stolidus, vecor.s, delirus,
demens [stb.] : wahnsinnig, unvernünftig, albem NySz.
1683 : Sütő Márton bolyokas nyomorult ember (OL.
UC. 3/32).

BOMLIK, vö. el-, megbomlik.

BONC ? : femur ; schenkel NySz. 1379 : Johannis
dicti Bonch [a. m. bonc ?] (Múz.). [Vö. MTsz,]

BONCOS?: [villosus; zottig, rauhharig]. 1539:
Blasium Bonczos [a. m. boncos?] (Múz. Kállav). [Vö.
MTsz.]

BONCSOG, 1. boncsok.

BONCSOK, bancsik, boncsog : 1) monile ;
halsband, halszierde NySz. 1500 ; Dedit nobis vnum
Banchik (OL. D. 30241). 1533 : Vnum Bonchok cum
serico et tribus particulis (OL. Nád. 49). 1544 : Pro dis-
posicione quandam Bonchyok (uo. 40). 1552 : Az
saarwarj' tárházból egy bonchokoth (uo 48). || 2)
signum militare ; kriegsfahne NySz. 1543 : Egh bon-
chyogh tengerj^ 3'h fark de auratum (Múz. Kis-
faludy). 1599 : Ket bonchíok. Eggjk almajawal (OL.
L. m. 16. 17). [Vö. boncsokones Bartal]

BONDOR : 1412: Nicolaum dictum Bondur (Múz.).
1417: Georgius Bondor (Múz. Kisfaludy). 1418: Nico-
lai dicti Bondor (Múz.). 1429 : Clemente Bondor
(Lelesz Acta 48/71). 1475 : Emerico Bondor (uo.
85/22). 1483: Anthonio Bondor (uo. 93/23). [Vö.
MTSz. ?]

BONGA? 1. banga.

BONGOLYAG : 1505 : Dyonisio Bongolyag
(Pannh. 34/N). [Vö. gombolyag?]

BONGOS, 1. gombos.

BONT, vö. föl-, megbont.

BONTA : bicolor, maculosus, diversi coloris ; bűnt
NySz. 1450 : Paulus Bontha (Körmend in/3, Baráti
78). 1470 : Briccium Bontha (Múz. Forgách ?). 1544 :
Az bonta louat (OL. Nád. 40j. 1602 : Bonla János
(SzékelyOkl. V.224). 1709 : Barna kancza ló, a fara
fejér bonta (DebrLt.. 1. Nyr. XXIL518).

BONTAKOZIK, bontokozik: corrumpor, con-
turbor, efiringor ; zerbrochen, zeiTüttet werden NySz.
1742: Testvéröcscse azzal menti, hogy bontakozott el-
mével vagyon (DebrJk.). [Vö. mégbontakozik.]

BONTÓ: labefactans, destrucns; zerstörend NySz.
1450 : Ladislao Bontha (Lelesz Acta 62/29). 1480 :
Ladislao BoTboniho (OL. I). 18350). 1522 : Emericus
Bontho (uo. 37328). 1602 : Bontó Gáspár (Székely-
Okl. V.207). [Vö. sereg-bontó.]

bontó-fésű, -fisö : [pecten rarioribus radiis]; aus-
kámmkaram BM. 1596 : Egi bontho fyseo (ÜL. L. lU.
16. 17).

BONTOKOZIK, 1. bontakozik.

BOH : vinum, temetum ; weinNySz. («l.bor» a.\1095 :
In ketel lóca kelem vla magudi bor ;szn.. a. m. bor?J

(Pannh. 15/0o). 1211 : Hü sünt uinitores Pata Mogud
Bor Zaaslou (Pannh. Tih. 1/5). 1372: Thome dicti
Bor (ZichyOkm. 111.456). 1381 : In terra arabili Borho-
moca [a. m. bor? v. vö. «bór-fa», «bór-fenyö»?] uocata
(Múz.). 1390 : Peruenissent ad capud iíorpatak [a. m.
bor? V. vö. «bór-fa», «bór-fen3Ö»?] vocatum (Lelesz Met.
Mármaros 20). 1398: Sebastiani dicti 5orkethe (Zichy-
Okm. V.93). 1400 : Sebastiani dicti 5orkethe (Lelesz
Acta 27/21). 1422 : De nonis partibus et vino Comitis
seu Castellani pro tempore presenti et constituto seu
in futurum constituendo quod vinum vlgariter Span-
bora nuncupatur reddentes liberos (Pannh. 63 D).
1480 : Ladislao Borhontho (OL. D. 18350). 1524 :
Jus moncium et quoddam vinum ibidem existens
quod vocatiir Baraath Bora (uo. 26317). 1544 : Borért
kit etek lében uittek (OL. Nád. 40). Az bor tataro-
zónak (uo.) Az palazk tokba töltetem bort higgadni
(uo. 41). Bor hidegiteni uöttem eg safot (uo.). 1549 :
V^gian ot 0 sapa bor eg hordowal (uo. 49). 1550 :
Egh bor emelew tekervvent (OL. Kolozsm. 50). 1551 :
Az hatodik hordóban vagj^on tizenkét kebel bor
(OL. Nád. 48). 1552: Ezek* az borok meg fordwltak
de \vy tórkóre wettek mas hordóba (uo. 49). Ezek
jo tj'zta borok ketheytwl meg walwa mert ketey
meg fordwlt (uo.). 1556 : Vnam Amphoram Cupream
Bor egetnv (uo. 48). 1587 : Borok tötelikere (uo.
40). 1594:'Ket hordó foglalt bor (OL. L. III.16. 17).
1597 : Bor egetnj való kadoczka 1 (OL. UC. 101/3).
Bodza virágos bor (uo.). 1601 : Bor tartó gannar fak
vadnak (uo. 35/2). 1610 : Dominus Taxoni, szána-
kodva irom, semmi jó magaviseletben nincsen. Szer-
dahelt lakja, borát gy^akortabb [olv. gyakortább| hajtja,
ki miatt magát is gyakorta elfelejti s nótában ejti
(MA. NLI. 349). 1668 : Fogott bort is ad (OL. UC.
1/21). [Vö. csere-bora, dézsma-bor, égetétt-
bor(os), égett-, fordult-, gíra-, hegyvám-bor,
ispán-bora, issza-, kastély-, látó-, nyárlott-,
nyúló-, nyúlós-, ó-, penna-, pincés-, szer-, tör-
köly-, új-, ürmös-, vak-, virágos-, zsályás-bor.]

bor-árus : vinarius, oenopola ; weinhándler NySz.
(«boráros» a.). 1537 : Jacobum Boraros (Múz. Kisfaludy).

bor-dézsma, -dézma: [decuma vini ; weinzehent].
1700 : Azmi az bor-dézmát illeti, az régi boldog üdö-
ben az szőlők terméseit az szüreti dézmáláskor tör-
kölyül szokták behozni az szüretezö emberek (Gazd-
törtSzemle V1I.404).

bor-égető : 1) [coctor vini e frumento facti ; brant-
weinbrenner]. 1524 : Thoma Boregetheiv (Veszpr. 3,
Bercsény). 1554 : Antonius Boreghetew (OL. UC. 16/5).
1559 : Josephus Boregethco (uo. 11/41). 1597 : Bor
Egcteö János hele (uo. 12/42). || 2) [ad destillandum
vinum e frumento factum destinatus ; zur brantwein-
brennerei gehörig]. 1597 : Bor cgeteo rész fazék thö-
röth (OL. UC. 101/3).

borégető-h.áz : [officina, ubi vinum e frumento
factum coquitur ; brantweinbrennerei]. 1608 : Bor ege-
theo haz (OL UC. 37/56).

bor-báz : oenopolium, taberna vinaria ; weinhaus
NySz. 1638 : lo borház szalmával fedett padlasos es
igen io tapaszos (OL. UC. 2/34).

borbordó-út : [via ad vinum portandum ; weg für
den weintransport]. 1378 : Peruenissent ad quandam
magnam viam Borhordouth nominatam (OL D. 6871).
1507 : Via Borhordowth vocata (Veszpr. 10, Falaznak).
1509 : Via publica Borhordo irth vocata (\'eszpr.
Regn. P/242). [Vö. borhordó NySz.]

borhűtó'-kádacska : [lacusculus ad vinum refri-
gerandum ; kleine weinkühlwanne]. 1638 : Borhiitö
kadaczka (OL. UC. 2/34).

BOR

BORB^ÍLA— BÓR-FA

86

bor-h.üvösítő : [vas ad vinum refrigerandum ; wein-
külilwanne, kühleimer]. 1635 : Ha bor hüyösítőt csinál,
annak [t. i. az edényhez szükséges réznek] fontját
45 d. (Gazdtört Szemle VIII.480).

bor-issza, -isza, -iszja : potator vini ; weintnnker,
siídfer NySz. 1434 : Deinetrio Boryza (OL. D. 12645).
1436 ; Demetrio Boryza (uo. 12852). 1469 : Gregorius
Boryzya (uo. 32365). 1478 : Matheus Boryzya (uo.
18145). 1480 : Blasio Boryzya (uo. 18313).

bor-korcsraa, -korcsoma : oenopolium, tabeina
vinaiia ; weinsehenke NySz. 1623 : Mostan csaknem
mindennek szabad bort bevinni, hogy már csak maga
szükségére és ha csak az útra is nem kevés az bor-
korcHomáiiak (ErdGazdtSzemle 1897. évf. 18).

bor-.korcsnxálás, -korcsomárlás, -korcsomároltatás :
[das weinschenken]. 1643 : Bor korcziomarlassal tar-
toznak [így többször] (OL. UC. 3/24). Bor korczioma-
roltatassalis tartoznak (uo.).

bor-kút : [fons acidae aquae?] ; sauerbrunnen? NySz.
1244/1271 : In quodara fonté qui dicitur in uulgari
burcuth (OL. D. 2217). 1254 : Incipit in quodam fonté
qui dicitur in uulgari burcut (Múz. 32). 1261 : Ad pute-
um Burcut (Wenzel nL4). Peruenit ad puteum Burcut
(uo. Vin.l2). 1332 : Vineam ipsorum Btvrkwth voca-
tara (AnjouOkm. 11.616).

bor-ném-issza, -isza, -iszja : invinius, abstemius ;
einer der nicht vfein trinket NySz. 1434 : Nicolao
Bornemyza (OL. D. 12645). 1436 : Nycolaus Bornem-
yza (uo. 12852). 1442 : Petrus Bornemyza dictus
(uo. 13678). 1447 : Johannes Bornemyza (KárolyiOkl.
II. 260). 1449 : Johannes Bornemyza (Lelesz Acta
61/4). 1453: Thomas Bornemyza (Veszpr. 5, Fájsz).
1469 : Johannes Bornemyzya (Múz. Kállay). 1475/1483 :
Johannis Bornemyza (líárolyiOld. 11.438). 1496 ; Bor-
nemyzzya, szn (Múz. Kállay).

bor-pénz : vectigal vino inipositum ; weinsteuer
NySz. 1495 k. : In festő beati Martini episcopi sol-
uent quod vocatur borpenz (OL. D. 36994).

bor-prés, -pörös : [torcular, torcularium ; kelter,
weinpresse]. 1587 : Peoreos ala walo kad. Eoregh
bor pörös minden zerzamostol (OL. UC. 46/74).

bor-szerető : [potator vini ; weintrinker]. 1734 :
Tudja bizonyosan, hogy az deutrumban nevezett Kis-
görögné borszerető és tékozló asszony (Reizner : Sze-
gedTört. IV.504). [Kovács János közlése szerint Szege-
den ma is használatos szó a részegesség szelídebb
kifejezésére.]

bor-töltéke : [infundibulum vini ; weintrichter].
1588 : Az Belső warbely pinczeben Bor teöltheo
chiobör 1 Bor teöltheke [így] 1 (OL. UC. 76/17). [Vö.
töltike NySz. ; bor-tötike MTsz.]

bortöltó'-csöbör : [amphora, lacus ad defunden-
dum vinum ; zuber zum wein-giessea]. 1588 : Az Belső
warbely pinczeben Bor teöltheo chiobör 1 (OL. UC.

76/17).

bortöltő-dézsa : [situlus, hama ad defundendum
vinum ; eimer zum vk'ein-giessen]. 1597 : Bor teolteo
fa desa (OL. UC. 101/3).

bortöltö-válú : [alveus ad defundendum vinum ;
trog zum weiu-giessen]. 1597 : Bor Icolleo valu (OL.
UC. 101/3).

bor-válú, -váló : [s(;lmss\vandel]. 1587 : Bor loálo
(OL. UC. 12/42). 1597 : Eoreg bor valu laith ala (uo.
101/3).

bor-vonás, -vonyás : [abstich, das abzieheu des
weines]. 1554 : Költöth az boriconiasra (OL. Nád. 49).

bor-vonó, -vonyó: 1) [weinabzieher]. 1588: Bor
wonoknak fyzetctt bora felwonasaert (OL. Nád. 41).
Az borwonyoknak (uo.). || 2) [zum wein-abziehen
nothv^^endig]. 1594 : Az zabos házban. Bor ivonio hass
keötell vágjon No. 1 (OL. UC. 78/7).

BORBÁLA, Barbára, Borbára: Barbara PPB.
1581 : Az két húgomnak Bacz Borbárának és Katá-
nak (SzékelyOkl. V.129). 1582: ígértük az Bodo
Dyenes leányát Barbara asszont az ménasági Boné
Jánosnak (uo. 134). 1586 : Az én feleségem Morgon-
dai Borbára asszony (uo. 140). 1589 : Borbára asszony
(uo. 144). 1599 : Sr.ki Barbarát minden javaival mi
ótalmunk és gondviselésünk alá vöttünk (uo. 164).

BORBÁRA, 1. Borbála.

BORBÁT : soUers ; fleissig, sorgfáltig, spitzündig,
geschickt NySz. 1602 : Borbát János (SzékelyOkl.
V.236). Borbát Tamás. Borbát Pál (uo. 289).

BORBÉLY, barbély, barbér, borbér : tonsor,
chirurgus, barbator; barbier NySz. 1436 : Andrea Borbei
(Lelesz Acta 53/44). 1464 : Thoraam Barber (Veszpr.
107, Gelemér 2). 1470 : Matheo Barber (Körmend,
Heim 546). 1473 : Valentino Barber (Múz. Bethlen).
1482 : Johanne Barber (Veszpr. 9, Kovácsi). 1495 k. :
Georgio Barbel (OL. D. 32746). 1498 : Thoma Barbel
(uo. 20702). 1502: Benedictus Barbel (KárolyiOkl.
III.53). 1507 : Matheo Barbel (Veszpr. 15, Vászoly).
1515 : Gregorio Borber (Pannh. 63/Gg). 1520 : Simoné
Barbel (Pannh. 66/14). 1544 : Attam az borbelnak az
lu-am feye mosásától (OL. Nád. 41). 1545 : Vöttera
füues lúgot az borbeltol (uo. 42). 1584 : Barber De-
mether (OL. UC. 56/33). 1602 : Borbély György (Szé-
kelyOkl. V.235). 1603 : Joannes Barbély. Laurentius
Barbély (uo. 245). 1608 : Meg is sántultam, mert az
csípőmből az forgócsontot [a kapu] kiütötte és nem
tudták helyére igazítani az tudatlan barbélyok (MA.
NLI. 254).

borbély-keszkenő, -keszkenyő: [sudarium tonso-
ris ; schertuch]. 1581 : Barbély kezkenyeo (OL. L. III.
16. 17).

borbély -medence : pelvís tonsoria NySz. [bar-
bierbecken]. 1543 : Eg barbelmedenchye (Múz. Kis-
faludy).

BORBÉR, 1. borbély.

BORDA : a) pecten filíaríura, tíbícen liciatoríum ;
weberkamm ; b) costa ; rippe NySz. 1269 : In monte
Bordachege [a. m. borda?] vocato (Körmend III/2,
Pezye 90). 1389 : Prope villám Nyék in loco Borda-
pokla, [a. m. borda ?] vocato (Múz. Kapy). 1480 :
Stephano Borda (OL. D. 18313). 1561: Borda, nízt,
gereben, borda he, tekerő fa (OL. L. III. 16. 17).
1596 : Egí borda nystesthol (uo.).

borda-héj, -hé : díe labe, der schlag eines web-
stuhls BM. 1561 : Borda, nízt, gereben, borda he,
tekerő fa (OL. L. III. 16. 17). [Vö. bordahaj MTsz.j

borda-kötő, -ketö : 1510 : Albertus Bordakethew
(OL. D. 26082). 1519 : Sebastianus Bordakethew (uo.
37007).

BORDÁS : [weberkamm habend, weberkamm-
macher? dem man díe ríppen ziihlen kann, hervor-
stehende ríppen habend ?]. 1355 : Michaelis dictí Bor-
dás (Múz.). 1466 : Blasio Bordás (OL. D. 16430). 1476 :
Stephano Bordás (uo. 17856). Stephano Bordás (Lelesz
Acta 86/26). 1483 : Michaele Bordás (uo. 93/1). 1507 :
Thoma Bordás (uo. 115/28). 1602: Bordás Péter
(SzékelyOkl. V.225). [Vö. borda.]

BÓR-FA: [pinus silvestrís|. 12621612: Sub ar-
bore Borffa (HazaiOkm. VII.84). 1269/1290 : Venit ad
duas arbores nyrfa et borfa (Wenzel yill.251). [Vö.

6*

87

BÓR-FENYÓ— BORJÜ

BORJÜS— BOROSODIK

« Bór fa és bórfcnyü igazi hangzása, a nűnt én saját
hallomásomból tudom : h»órfa, b"órfenyö, vagy búrfa,
biírfenyö. Latin neve Pinus silvestris. Az Ipolyvölgj'
magyarjai nevezik így, s ez a palóc legény a kalapjá-
hoz búrágat, búrt v. búrfa-ágat tíiz téli mulatságos idő-
ben rozmaring helyett. A MTSz. búr alatt emliti, de
ott a Finus strobus ? hibás». (Borbás Vince levélbeli
közlése.) Vö. még bor 1381. és 1390-i idézeteivel?]
\y"ó. bór-fenyő.]

BÓR-PENYŐ : [pinus silvestris). 1372 : Peruenit
ad arborem Borfeneu dictam (Múz.). [VÖ. bór-fa.]

BORGYAS ? 1. borjas.

BORÍT, búrét, burít : contego ; decken NySz.
1542 : Zabola ezystel burytot (OL. Nád. 40). 1556 :
Három láda bérrel bivrethot (uo. 48). 1572 : Az ken-
gel vason buretua uagion ezüst negh gyra (uo. 47).
1597 : Regj hintó tengelestwl, rudastul kauastul Mas
regj hintó rudastul derakastul oh bwrrel burüoth
(OL. UC. 101;3). [Vö. egybe-, el-, mégborít(ás).

BORÍTÓS : [tegulum habens ; mit einem deckel
versehen]. 1533 : Cuppe argentee deaurate Borythos
(OL. Nád. 49).

BORJAS, borgyas ? borjús : vitulinus, vitnlum
habens ; ein kalb habend NySz. 1231 : Usque ad
Buryasfnca [a. m. borjas ?] (OL. D. 168). 1399 : Jaco-
bum dictum Borgyas [a. m. borjas ?] (Múz. Kállay).
1462 : Vacce cum vitellis wlgo Bwrjos Inew sex
(uo.). 1517 : Matheo Boryivs (Lelesz Bercs. XV. 4).
1598 : Két ökröt és egy borjus ünöt adjon nekie
(SzékelyOkl. V.162). [Vö. borgyú MTsz.l

BORJAZIK, vö. borjúzik, mégborjazik.

BORJÓ, 1. borjú.

BORJÚ, borjó, bomyú : vitulus ; kalb NySz.
1355 : Nicolai dicti Boryiv (Múz.). 1357 : Petri dicti
Boryu (ZalaOkl. L575). 1368 : Nicolaiun dictum Borion
(OL. D. 30700). 1485 : Anthonius Borijiv i Veszpr. 11,
Merenye). 1549 : Eg chechemew idey boryiv (OL. Nád.
41. és 49). 1553 : Mostany boryic gyermekded (OL.
UC. 96/3). [Vö. őz-borjú.]

borjú-bél : [intestina vitiüina ; kalbsgeschlinge].
1545 : Boriufeyet. Bormbelt Boriumaiat (OL. Nád. 41).

borjú-bőr : [pellis vitulina, coriura vitulinum ;
kalbsfeU, kalbslederj. 1587: Boryw bór (OL. UC. 12/42).
1635 : A bornyu bőrt az elmúlt évben adtuk egyet
25, 27, 30 d. (GazdtörtSzemle Vm.473). 1638 : Giar-
tot boriu bór (OL. UC. 2/34).

borjú-címer, -cémer : lumbus vitulinus NySz.
(«cimer» a.); kalbsviertel, kalbsschlagel BM. 1556 : Egh
boryu cemert hozatam (OL. Nád. 42).

borjú- f ej : [caput vitulinum; kalbskopfj. 1545:
Boriufeyet. Boriubelt Boriumaiat (OL. Nád. 41).

borjú-bús : caro vitulina NySz. ; [kalbsfleisch].
1544 : Ebedre apró sültnek eg font boriuhust (OL.
Nád. 40).

borjú-láb: [pes vitiüinus; kalbsfuss]. 1544: Boryu-
labot. Galamb fyat. Tik fiat (OL. Nád. 41).

borjú-máj : [jeciir vitulinum ; kalbsleber). 1544 :
Vöttem boriu niaint (OL. Nád. 40). 1545 . Boriufeyet.
Boriubelt Borinmaiat (uo. 41).

borjú-ól : [septum vitulorum ; stall der kjilber im
weiten féld]. 1211 : luxta cuius ripam in loco qui
dicitur Bureuohul [Szám. szerint a. m. borjú-ól, 1. NyK.
XXV.156] est méta (Pannh. Tih. 1/5).

borjú-pásztor: [pastor vitulorum ; kalbshirt]. 1554:
Benedictus Bornyw pastor (OL. UC. 45/36).

borju-tüdő, -tidö : [pulmo vitulinus ; kalbslunge,
kalbsbeischel]. 1545: Boriutidó't mayát (ÓL. Nád. 41).

BORJÚS, 1. borjas.

BORJÚZIK, vö. borjazik.

BORKÓCA, 1. barkóca.

BORKOLCA, 1. barkóca.

BOR-KÖLES, -kelés : milium,' panicum ;'; hirse,
heidekorn NySz. spelta, Bartal («borkules» a.). 1328 :
Milii borkules wlgariter dicti (MonCivZagr. L131). 1490 :
Post vindemium scilicet vini Milii alterius Milii Borkeles
vocati et Surgonis (Körmend V/5, nr. 99). 1549 : Bor
köles neg kóból (OL. Nád. 41).

BORLABÁS, 1. Barnabás.

BORNYÚ, 1. borjú.

BORONA, barana, barona, beréna: 1) trabs,
tignum ; balken'NySz. (1. jel.)- 1406 : Duodecim ligna
edificio domus apta wlgo Berena dicta (Lelesz Acta
29/25). 1601 : Vagion 9 szál rothat fenió berena (OL.
UC. 35/2) 1638 : Ezen Bastianak első része Teőlgy
fa baronaval vagion fel róva (uo. 2/34). Aitaia azon
Baronabul fel rot részen, vas Sarkával Pantiaval, fa
kilinczievel es fa be vonoiaval (uo.). || 2) crates ;
geflechte, flechtwerk NySz. (2. jel.). 1200 k. : Con-
stituerunt terminos regni Himgarorum usque ad Boro-
nam et usque ad Saruuar (Anon. 37). 1245 : luxta
magnam salicem in latitudine terrarum que uulgo
Ketbarana scele dicitur (Pannh. 64/A, 1. Wenzel
11.186). 1255 : Prima méta incipit a fluvio Thapolcha
exeundo juxta magnam salicem in longitudine terrarum
que vulgo ket baranna scelejdicitur (Wenzel n.262).
1264 : Quandam terram castri de Barana Drauch
uocatam (OL. D. 563). 1638 : Ezen kertnek aitaia ket
felöl fel rot boronaiaval tapasz nélkül (OL. UC.
2/34). II 3i occa ; egge NySz. (3. jel.). 1597 : Másik
el töröt vass barona, kinek fogaj 25. panth vasacz-
kaia 12 (OL. UC. 101/3).

borona-fa : tignum ; balken NySz. 1588 : Be ker-
teltette boronajfawal (OL. UC. 6í/35).

BORONCA, 1. bronza.

BORONZA,BORONZÁS,Lbronza,bronzás.

BOROS : vinosus, temulentus,'vinolentus ; saufer,
ti-unkenbold NySz. (2. jel.). 1391 : Jacobum dictum
Boros (ZichyOkm. 1V.469). 1400/1403 : Johanne Boros
(OL. D. 1430). 1402: Thoma Boros (Múz. Becsky).
1423: Mathiam Boros (Lelesz Acta 43/70). 1457:
Dominico Boros (Körmend, Miscell. Németiíjv. lad. 44,
fasc. 116). 1478: Michael Boros (OL. D. 18145). Am-
brosio Boros (Lelesz Acta 88/1). 1479 : Cum terris
arabilibus 5orosneganayosa vocatis (Múz.). 1602 :
Boros Ferencz (SzékelyOkl. V.227)

boros-bolt: [camera vinaria -. weinmagazin]. 1638:
Ugian azon Boros Bolt mellet vagy előtte való kis
Bolt másod magával (OL. UC. 2/34). Ezen ui hazbol
az Boros BoKra^'nilo^ ablak ;^ vas /osteliaval(uo.).

boros-fazék : [oUa vinaria ; weintopf]. 1619 : Ege-
teth boros fazektul [egi egi forinth (0L.» UC. 22/21).

boros-szekér : [weinwagen]. 1635 : Egy pár létra
posztó szekérhez 1 f. 25 d. Egy pár létra boros sze-
kérhez 1 f. 20 d. (GazdtörtSzemle \in.476).

BOROSODIK, vö. mégborosodik.

89

BOROSTA— BORZ

BORZA— BOT

90

BOROSTA: a) setacetum, pecten setaceus: bürste;
b) pcniculus ; pinsel NySz. 1347 ; Stagni Burustato
[a. m. borosta ?] (ZichyÓkm. 11.241). 1564 : E<^ ezösth
borostha (OL. Nád. 49). [Vö. fogtisztító-borosta.]

BOROSTYÁNOS : laimcomus NySz. ; loibeer-
reich BM. 1327 : Descendit infra Burustyan^^s^patak
dictum (OL. D. 2470).

BOROTVA, BOROTVÁS, I. beretva, bérét-
vás.

BORS: piper; pfeffer NySz. 1417: Benedictus
dictus Bonsythew [a. m. bors-ütö?] (Lelesz Acta 37/83).
1453: Michaele Borsythow (Múz. Kállav). 1457: Ste-
phanus Borsythew (ÓL. D. 36405). 1467 : Valentiniis
Borsjthe (Múz.). 1511: Matheo Borsythew (Lele.sz Acta
119/16). 1530 : Piper wlgo bors ami (OL. L. IIL 16.
17). 1544 ; Vöttem rískasat, borsot, safrant, faheyat
es egeb fii szerszamot (OL. Nád. 40).

bors-őrlő : [mola piperis granis frangendis ; pfeffer-
mühle]. 1638 : Egy rósz semmire kellö bors őrlő (OL.
UC. 2/34).

bors-szita: [cribrumpiperarium; pfefifersieb]. 1596:
Egi bors zitat (OL. L. IH. 16 17).

borsszitáló-szita. -szitálló- : [cv]. 1548 : Uöttem
eg bors szitáló szítat (OL. Nád 49). 1597 : Bors szi-
tallo szita (OL. UC. 101/3).

BORSÓ : pisum ; erbse NySz. 1254 : Uadit ad
locum qiü Bwrsoteluk [a. m. borsó ?] dicitur (OL. D.
390). 1544 : Vöttem borsot heyalni (OL. Nád. 41).
1572 : Plataycot borsónak hozatam (uo. 40). 1597 :
Ziliia octalj 2 Borsó octalj 1 (OL. UC. 101/3). 1602 :
Borsó Lörincz (Székely Oki. V.277). Borsó Gergely
(uo. 309). [Vö. bagoly-, csiosér-, fárafolyó-,
fehér-, hüvelykes-, szeges-borsó. j

borsó-szak : puls pisina [puls piso facta] ; erbsen-
brei ? NySz. 1546 : Borsó szakra confre)i;et (OL.
Nád. 41).

BORSOLÓ : conditor NySz. 1731 : Az idevaló
kiskalmároktól és borsolóktól singtől, fonttól d. 6
(Gazdtöi-tSzemle VII.89).

borsoló-kanál, -kalán : [cochlear piperarium ; löffel
zum pfeffera]. 1597 : Borsolo kalan (OL. UC. 101/3).

borsoló-szita : [cribrum piperarium ; pfefifersieb].
1539: Borsolo zita (OL. Nád. 48).

borzsoló-zsák: [saccus piperarius ; sack zum
pfeffern]. 1530 : Bursa pipertoria Borsolosak (OL. L.
m. 16. 17). 1544: Az borsolo sakot (OL. Nád. 41).

B ORSÓS : &) piperatus ; gepfeflfert ; b) pretiosus,
carus ; theuer, fein NySz. 1383 : Petrus dictus Borsos
(Múz. Kállay). 1426 :" Blasius Borsos (Múz. Kende).
1429 : Alberto Borsus (Lelesz Acta 48/75). 1498 :
Emerico Borsos (Veszpr. 108, Ság 5). 1525 : Inter
nvbeta Eorsoschereye (Lelesz Prot. V.268a). 1602 :
Borsos Bálint. Borsos Benedek (SzékelyOkl. V 242).
1613/1696: Borsos Pál (GazdtörtSzemle VII.406).
1731 : Borsos Kata (Reizner : SzegedTört. IV.482).

borsos-kolbász: [farcimen piperatum ; gepfeflferte
wurst, pfeflferwurst]. 1544: Három borsos kolbazt (OL.
Nád. 42).

BORZ: melis, taxus, hericius ; dachs NySz. 1193 :
Hec igitur sünt nomina prodiorum . . . Petrella. Borz
[a. m. borz ?]. Izca. Zoboca (OL. D. 27). 1221 : Nicolai
nlii Borz (Pannh. 4/B). 1240 k. : Hec sünt nomina
eorum qui debent vinum portare Vonyz Gurgu Burzu
[a. m. borz?] (uo. 61/8). 1393: Thomam dictum Borz
(ZichyOkm. IV.532).

borz-lyuk: [caverna melis; dachsloch]. 1350/1360:
Vsque ad paruum montera ut dicebant Burzlyuk voca-
tum (Körmend III/2, Örs 18, 1. ZalaOkl. 1.498). 1389 :
Villa Borzlyuk (Pesty : KrassóvmTört. ni.l89). 1408 :
Veniret ad quoddam paruum montem Borzlywk nomi-
natum (Lelesz Met. Szabolcs 61). 1430 : Ad locum
qui vocatur Borzlyuk (uo. 27). 1459 : Monticulum
Borzlywk vocatum (OL. D 15378). [Vö. 1491: Ad
pedem eiusdem montis vbi fouea melotum haberetur
(uo. 36398).]

BORZA? 1. bodza.

BORZAS : hirtus, hirsutus, sentus [stb.] ; rauh,
struppig, zerzauset NySz. (1. jel.). 1601 : Reggel fel-
kelek, nézek két fele, mit látok az borzas getáknál
egyebet ? (MA. NLI. 124). 1603 : Blasius Borzas (Szé-
kelyOkl. V.262).

BOSNYÁK : [Bosniensis] ; der bosnier BM. 1604 :
Bosnyák Tamás (KárolyiOkl. IV.3). Bossnyák Istvánnak
(uo.).

BOSSZANKODÁS, boszonkodás, bosszon-
kodás : indignatio ; árgemis, verdrossenheit NySz.
(«bosszonkodás» a.). 1568 : Bozonkodas 100. Wer bir-
sagh 400. Szythok f 1. Kek mutatás f 1. Bozzw mon-
dás f. 4 (OL. UC. 46/73).

BOSSZONKODÁS, 1. bosszankodás.

BOSSZÚ, boszú : a) maledicus, acerbus ; láster-
lich ; b) contumelia, indignatio, ultio ; arger, verdruss,
rache NySz. (1. 2. jel.). 1211 : Isti sünt ioubagiones
Boscu [a. m. bosszú ?] Mog Jac Buz (Pannh. Tih. 1/5).

bosszú-mondás : maledictio ; lá.sterung NySz.
1568 : Bozonkodas 100. Wer birsagli 400. Szythok
f 1. Kek mutatás f 1. Bozzw mondás f. 4 (OL. UC.
46/73).

bosszú-sző : [<^\. 1574 : Az ideig is az mi bosszú-
szók, avagy cselekedetek estének közöttök mind
magokon, mind szegény népeken, abból mindenik
megcsendesedjék és egymást itt mü előttünk meg-
kövessék (SzékelyOkl. V.94).

BOSSZÚSÁG : injuria, contumelia ; argernis, ver-
druss NySz. 1557 : Menne karth bozzusagot raitok
tettek (OL. L. IH. 16. 17).

BOSZONKODÁS, 1. bosszankodás.

BOSZORKÁNYOZ : [aliquem veneficam nomi-
nare ; jemanden eine hexe nennen]. 1730 : És annak
előtte papok is mentek hozzája, nem szólott senkinek
is, hanem az asszony mihelyest oda ment, azonnal
boszorkány ózta és kiáltotta : ti nem látjátok ennek
az fejét, olyan mint három akós dézsa, alig fér meg
köztetek (Reizner: SzegedTört. IV.465). [Vö. NySz.]

BOSZÚ, 1. bosszú.

BOT : baculus, fustis ; stock, stáb NySz. («1. bot»
1. jel.). 1184 : Eorum uero nomina pro quibus con-
tenderent hec sünt Sudan Egid Petrus Iwa Both |a.
m. bot?] (Pannh. Tih. 1/4). 1193: Ibi diuiditiu- cum
Both (OL. D. 27). 1211 : Isti sünt exequiales Seneud
Topa Mocud Cemma Bozur Bot Buche (Pannh. Tih.
1/5). 1229 : Both custos in Kysfolud (Pannh. Lib.
Rub. 24—34. 1. 20. sz.). 1240 k. : Quorum nomina sünt
hec Both Petur Pepul Ledi Herceg Miclous (Pannh.
61/8). 1377 : Quandam possessionem ]\íortonteleke alio
nomine JSo//ikemene vocatam (Múz. Justh). 1402 :
Benedictum £oí/trrtfaragoth (Lelesz Acta 27/18). 1475 :
Porcionis possessionarie J5oí^sjTnonewlese vocate
(Múz). 1504 : Vnum bonura Gladium simulcum vno
magnó Both (Körmend III/5, Zákány 34). [Vö. bün-
kős-, toló-, tüzes-, vas-bot.l

91

BÓT— BÖJT-ELÖ

BÖJTÖS— BÖR

92

BÓT, 1. bolt.

BOTOR: hebes, stolidus, .stupidus, bardus; albern,
dumm NySz. 1604 : Gallus Botkor (OL. D. 21269).

1. BOTOS : [baculum habens ; mit einem stocke
versében ?]. 1211 : Isti simt piscatores Bodor Cuche
Sj'guer Buhte Botv?: [olv. botos v. bötűs "?J Euuen
(Pannh. Tih. 15). Isti sünt exequiales warou hutus
feled pentuc (uo.). 1338 : Johanne dicto Butus (Múz.).
1347: Paulum dictum Buthus (ZichyOkm. II 284).
1356: Johannis dicti Bothus (AnjouOkm. VI.440).
1368 : Johannis dicti Bothus (Múz.). 1426 : Paulo
dicto Bofhos (Múz. Máriássv). 1430 : Ladislaus dictus
Bothos (OL. D. 12216). 1443: Petro Bothos de Felegh-
haz (KárolviOkl. 11.233). 1451 : Lucas Bothos (OL. D.
14467). 1463: Blasio Bothos (uo. 15877). 1479 : Bothos,
szn. (Forrás ?). 1484 : Martino Bothos (Veszpr. 107,
Gerezd 4). 1517 : Bothoshalma, hegyn. (Múz. Kállay).
1523: Sebastiano Bothos (Múz. Ibrányi). 1602 : Botos
Bálás (SzékelyOkL V.182). Botos Tamás (uo. 197).
1603 : Steplianus Botos (uo. 249). 1736 : Martinus
Botos (CanonVisit. 173). [Vö. 1. 2. botos NySz. ; 1.
2. 3. botos MTsz. ?]

2. BOTOS : udo, sculponea, pedulis, pedule, tibiale,
calceus laneus ; filzscbuh NySz. («1. botos» a.). 1564 :
Eg bothos (OL. Nád. 49, «rulianeműek inveutáriumá-
ban» Szám. jegyz.).

BOZ, -A, 1. bodza.

BOZDOGÁN(Y). BOZDUGÁN(Y), 1. buzo-
gány.

BOZGÁN(Y), 1. buzogány.

BOZJA, BOZJÁS, 1. bodza, bodzás.

BOZOS, L bodzás.

BOZZA, 1. bodza.

BÖ : a) ubertus, copiosus ; reich, reichhaltig, reich-
üch, viel ; b) amplus, largiis, laxus, capax, prolixus ;
weit, geraumig ; o) sonorus ; schallend NySz. («2.
bö» a.). 1229 : In villa Mehus Kara Bev [a. m.
bö?] Oztupan (Pannii. Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.).
1359 : Petro dicto Ben [a. m. bö ?] (Veszpr. 106,
Dec. Episc. 14). 1643 : Bizonyosok-é benne, avagy
aránzzák-e, hogy schachtot csináltatván, bővebb sót
tanálhatnának-é ? (GazdtörtSzemle VI.118).

bó'-markú, -niarkó : largus, liberális ; freigebig
NySz. 1376 : Nicolai dicti Beumorkow (Múz.).

BŐBÁJOS? L bűbájos.

1. BÖCSŐ, böcsű : legumen : hülsenfrucht NySz.
(«1. becsü>> a.). 1544 : Kezeget böcó're swtny (OL.
Nád. 40). Herenget böczöre (uo. 41)). 1546 : Pro car-
nibus bouinis Pro bóehv. Pro piperato (uo. 49). 1572 :
Zalanat Ispeknek es böcó're (uo. 40). Herj'uget bőcőrc
swtny (uo.). Eg font lazacz halat böczöre (uo. 42).

2. BÖCSŐ, L víz-becsü.
BÖCSŐ, -S, 1. bölcső, -s.
BÖCSŰ, L 1. böcső, 1. ós 4. becsű.
BÖCSÚL, vö. becsű .

BŐG, bég : balo ; blöckcn NySz. («2. !H;g» a.).
1251/1271 : Legén ot Jóember consauguiiieis dicti
Bmjcti fa. m. bögö .■'| (Veszpr. Regn. 0,223). 1484:
Anthonius Begcw (Veszpr. 6, Garabonc).

BÖJT-ELÖ, bó't-elű: [fobruarius ?]. 1609: Az
elmúlt böjtelőben küldöttem vala egy levelemet az

bécsi Vekelius uramtól (MA. NLI. 309). [A. m. a
NySz.-beli jel. ?|

böjtelő-hó : februarius NySz. 1604 — 24 ; Anno
1614 bötelü hónak elsü napján adta isten ez világi-a
Kató leányunkot (KárolyiOkl. IV.5).

BÖJTÖS, bejtés : jejunans ; fastend NySz. 1211:
[Udvoniici] Buncheu Keyci Buhtus [a. m. böjtös?]
(Pannh. Tih. 1/5). [IJdvornici] Micchyker Viter Buhtus
Othoc (uo.). [Udvoi i'_'ij Juben Ruchtu Buhtus Kerus
(uo ). Hü sünt coci Endus Feleh Buhtus Sata (uo ).
Isti sünt exequiales Chenke Buhtus Dóba Coda (uo.).
1240 k. : Hec sünt nomina piscatorum Tebe Petur
Buhtus (Pannh. 61/8). 1252 : Quorum seruitorum no-
mina sünt hec Syle Buhtus Moyk (uo. 11/F). 1309 :
Iwanca et Buhtus íiliis Bolyar (Veszpr. 13, Szőlős,
Zala m.). 1398 : Kylianum dictum Beythes [a. m. böj-
tös "?] (Veszpr. 107, Gergeteg 1). Kylianum dictiun Behtes
(uo. Gergeteg 2). 1424/1498 : Paulus Beythes (OL. D.
12800). 1442 : Dionysius Betjthes (uo. 36390). 1462 :
Gregorio dicto Beythes (Múz. Kisfaludy). 1480 : Pauli
Beicytheics (Lelesz Acta 90/15). 1488*: Blasio Beytes
(OL. D. 26047). 1489 : Blasium Beythes (Lelesz Acta
98/21). 1493 : Ambrosium Beijthes (Könnend in/3.
Ötvös 71). 1516 : Andrea Beythes (Pannh. 28/1). 1532 :
Petri Beythes (Múz.).

BÖLCS, beles ? : doctus, eruditus, consiliosus,
literátus, sapiens, philosophus ; weise, gelehrt, klug
NySz. (1. jel.). 1199 : Olechol Visoborum et Bolchu
[a. m. bölcs v. búcsú ?] manumisit (Veszpr. 16, Vespr.
Eccl.). 1211 : [Udvomici] Zeuleus Reke Toppá Belch
[a. m. bölcs ?] Chima (Pannh. 1/5). 1237 : Scegen
íilium Bulchv [a. m. bölcs v. búcsú ?] (Múz. 10). Zegenh
filio Bulchu (ZalaOkl. 1.13). 1251/1281 : Bulchu, szn.
(OL. D. 346). 1252: Bulchu, szn. (uo. 369). 1341: In
terra seu loco .BwZc/msilwaya dicto (uo. 3384). 1426 :
Jacobum Beiolch (uo. 35946). 1459 : Petro Bewlch
(Lelesz Acta 70/30).

BÖLCSŐ, beleső ? bőcső : cunae, cunabula ;
wiege NySz. 1413 : Nicolaus dictus Belcheiv [olv.
beleső = bölcső ?] (KárolyiOkl. 1.588). 1635 : 1 bőcső
ha festett 1 f . 1 fejér bőcsőért 50 d. (GazdtörtSzemle
Vni.478).

BÖLCSŐS, bőcsős: [infans ; saugling]. 1728:
Sárkány János veje fiát, Ferenczet, bőcsős korában
rontotta meg (Reizner : SzegedTört. IV.408). [Vö.
bölcsőbeli NySz.]

BÖLÉNY? bölény?: bison, vison: auerochsNySz.
(«1. bölény » a.). 1211: In uilla Bekn [a. m. bölény?]
(Pannh. Tih. 1/5). 1302 : Mediantibus probis viris
scilicet Andrea filio Chugud, Belén [olv. belény ?] et
Choc de Teyed (AnjouOkm. 1.33). |? Helyn. szárm. :
1330 : Villarum suarum Belend Fayez Wamus Kai et
Dyaky vocatarum (V^eszpr. 107, Köveskál 2).]

BÖLÉNYES, belényös : [bisontibus copiosus ;
reich an auerochsen]. 1349 : Fons seu riuulus Belenns
in alium riuulum Kapás vocatum cadit (Múz. Kállay).
1488 : Stephanus Bewlenes (OL. D. 27072;.

BÖLLÉR? bellér?: a) [botularius] ; wür.stler
BM. ; b) [pecuarius] ; viehhandler BM. 1469 : Demetrius

Bcller [olv. bellér, a. m. böllér ?] (Lelesz Acta 80/54).
1507 : Ambrosius Bellér (Múz. Ibrányi). [Vö. MTsz.]

BÖNDŐ, 1. béndö.

BÖR, bér, bűr : corium, pcllis, tergus, tergum,
cutis, cuticularis, byrsa : haut, feli, ledér NySz. 1462 :
Vnura puluinar Bcwr (Múz. Kállay). 1556 : Három láda
bérrel bwretliot (OL. Nád. 48). 1561 : Bór waion [olv.
vagyou] giarthatlan három (OL. L. III. 16. 17). [Vö.
bak-, Ijárány-, berbécs-, bivaly-, borjú-, cáp-,

93

BÖRBÉNCE— BŐSÉGES

b6sz— BÚCSÜ

94

cápa-, cseres-, farkas-, háti-, Múz-, hód-, juh-,
kanca-, karmazsin-, kecske-, kecskeolló-, kos-,
medve-, nyest-, ökör-, őz-, róka-, szarvas-, talp-,
tehén-, tinó-, tulok-, vad-, vehem-, vidra-bőr.J

bőr-gyártó, -jártó : alutarius ; gerber, weissgerber
NySz. 1489 : Elias Bevrgyartho (Lelesz Prot. 11.20).
1B12 : Wolfí<ang-o Beu-ryartho (Körmend Acta II/2,
Csatár 55).

bőr-iszák : [saccus scorteus ; felleisen]. 1597 :
Három eoreg beor Iszakban valo sátorok, az negiedik
hwr Izakhan, minden keoteliuel es három arbocz
fainál egietemben (OL. UC. 101/3).

bőr -kapca : [tibiale scorteum] ; ledemer fusssack
BM. [lederstrnmpf]. 1572 : Bör kapcat vettem uram-
nak (OL. Nád. 40).

bőr-kárpit: |tapete scorteum; ledenie tapete].

1637 : Keöreös keorwl az palota nyomtatott sikos

virágos kilencz beó'r karpitokal be vont (OL. UC.
14/43).

bőr-kesztyű, -kesztö : chirotheca pellicea ; leder-
ner handschub NySz. 1549 : Egh par hör keztöt nettem
karuoly hordozny (OL. Nád. 49).

bőr-kosár : [fiscella scortea ; lederkorb, maulkorb,
beisskorb aus ledér]. 1548: Ket lo oraba ualo b^r
kosár (OL. Nád. 48).

bőr -láda : [riscus ; koífer]. 1597 : Hituan ormos
bivr láda, kiben diuersae literae Missiles continentur

(OL. UC. 101/8).

bőr -mázsa : 1399 : Ab vno Curru pellium wlgo
Beermasatiti vnum aurum (Körmend Acta 111/4, Batthván
13). [Vö. mdzás-szekér Nyr. XXVIII. 87, 131.]

bőr -tegez : [pharetra scortea ; ledemer köcher].
1597 : Tatár nilnak valo bivr tegez feodeletlen (OL.
UC. 101/3).

bőr-veder : uter vinarius ; weinschlauch NySz.
1552 : Keth bÓr vedret (OL. Nád. 48).

bőr-zsák : culeus, culeum, uter ; lederner sack
NySz. 1616 : Két öreg vizvonó bőrzsák, egyéb hoz-
závaló szerszámmal. Ót sóvonó bőrzsák (Gazdtört-
Szemle VI.124). 1638 : Egv Beőr sakban szakallos
por (OL. UC. 2/34).

BÖRBÉNCE, 1. berbence.

BÖRKÉS ? 1. birkös.

BÖRÖCK, 1. béréck.

BŐRÖS-SZÉK: sella pellicea; lederner stuhl
NySz. 1634 : Egi zeczel beöreös szék (OL. UC. 21/3).

BÖRSÖN(Y), 1. berzseny.

BÖRTÜS, bértüs: globulatus ; kömig NySz.
1572 : Vgan ezen nyakba uetonek az gombyaban kyt
boiiivsnek hynak (OL. Nád. 47). Vgan ezen bortivs far-
metrynghben (uo.). 1635 : Hutári mtítöl, a kit mi bertus
műnek [ötvöscéh jegyzékében] hívunk öntés girájá-
tól 2 f. 50 d. Azouképen öntés bertus asszonynak
való övektől girájától 4 f. (GazdtörtSzemle Vni.474).

BÖRZSÖN(Y), 1. berzseny.

BÖSEG, béség : copia, abundantia [stb.] ; über-
fluss, füUe, reichthum NySz. 1608 : Búzával, borral,
jóval ez múlt idén is béséggel látogatott [Isten] ö felsége
(MA. NLI. 254).

BŐSÉGES, btísóges : superíiuus, ciunulatus :
reichhaltig, reichlich NySz. (1. jel.). 1643 : Kijüvotele
la levegőnek] büségeshben lehetne (GazdtörtSzemle
VI. 120). [Vö. még bőségesen NySz.]

BŐSZ?: [malus, vehemens, acer, iratus, iracundus,
maledicus, pravus, improbus ; bőse]. 1504 : Georgio
Bewz [a. m. bősz v. bííz?) (OL. D. 21269). [Vö.
Szily: Nyelvújít. Szót. bőszülni a.]

BÖSZÖRMÉNY, bészérmény: Ysmaelita

BesztSzójz. (82. sz./i ; Ismaeliticns SchlagliSzójz. (545.
sz.). 1325 : In villa eorum Bezermen vocata (Múz.
Kállay). 1360 : Petrus dictus Bezermen (uo.). 1411 :
Possessionum prediorumque Bezermen Heges (Zichy-
Okm VI.147). [Vö. muzulmán NySz.]

BŐT, L böjt-elő.

BÖTŐS? L betűs.

BÖTŰS? L betűs.

BRASSAI-POKRÓC : [stragulum Brassovieuse ;
brassóer decke]. 1543 : Vnum brassay pochroch
(Múz. Kisfaludy).

BRASZLAI, baraszlai: [pannus Vratislaviensis ;
breslauer tuch]. 1524 : Brazlai viridi coloris (OL. D.
26266). 1543: Pannum Brazlay ciibitos VII (Múz.
Kisfaludy). 1544: Pannum Baraslay (OL. Nád. 40).
1557 : Öth u^g io fele barazlait (OL. Nád. Számadások
b. csomó). 1561 : Sárga barazlait neg singet (OL. Nád.
41). [Vö. 1743 : A' Braszlai (vagy Silésiai) és a' Posoni
Singek között illyen Proportiót vettem észre (Maróthi :
Arithmetica 1 64).]

BRÁZDA, 1. barázda.

BREKENYE, 1. berkenye.

BREKINYA, BREKINYE, 1. berkenye.

BRÉNZA, 1. bronza.

BRÉTRA, 1. berétra.

BRINGA, 1. bronza.

BROKINYA, 1. berkenye.

BRONZA, bérenza, boronca, boronza,
brenza, brinca : caseus Bresnensi.^ • brinsenkas
NySz. 1546 : Casei in vtres compositi Bronza vocati
(OL L. III. 16. 17). 1549 : Vtres casei uulgo bronza
(OL. UC. 75/39). 1557 : Quoddam genus caseomm Brenza
vasculis 5 (OL. L. III. 16. 17). 1564: Vtres wlgo them-
lowy 3 berenze [lat. több. alak berenza-hól] (OL.
UC. 24/75). 1596 : Egi fel zapu boronza (OL. L. III.
16. 17). 1601 : Casei caratini vulgo Boroncza (KPénz-
üg}TuLt. Hungarica). 1619 : Boronza egy korczo.s van-
naval OL. UC. 4/24). 1670 : Ex larido, butiro, brincza
et caseis (1. Bartal).

bronza-túró: caseus Bresnensis; brinsenkase [ígyj
NySz. [brieserkáse]. 1569 : Formagium bronzathivro
in dolio (OL. UC. 18/15).

BRONZÁS, boronzás : [ad caseum Bresnensem
conservandum ; für brieserkáse]. 1619 : Boronzás tonna
üres (OL. UC. 4/24).

BÚBOS ? : turbineus, turbinatus ; schopfig NySz.
1485: Michael Búbos [a. m búbos?] (Veszpr. 11,
Merenye).

búbos-fejsze : [securis genus ; eine art a.\t]. 1566:
Biübos fcyze. Kwlya feyze (OL. Nád 49).

búbos-szekerce : [securis genus ; eine art beilj.
1556 : Keth birbos kezep zekerche (OL. Nád. 49).

BUCKÓ ? : 1708 : Szőke bnezko ökör (DebrLt.,

1. Nyr. XXll.nlfi). [Vö. bötkő NySz. ? bnlnkó MTsz. ?]

BÚCSÚ, bócsó, bolcsó, bolcsti, bulcsó : licen-
tia ; erlaubnis [stb.J NySz. 1095 : Unde e.\it ad piitenm

95

BUGA— BUNDA

BUNKÓS-BÜZA

96

uuezmes inde kadit ad puteum buchu [a. m. búcsú ?]
(Paimh. 15/0o). 1198 : Seruos quorum nomina hec
siint Negu Bulchov [a. m. búcsú?] Much (Könaend 11/8,
Szentgothárd 1). 1199 : Olechol Visoborum et Bolchu
[a. m. búcsú V. bölcs ?] manumisit (Veszpr. 16, Vespr.
Eccl.). 1210 : Quorum nomina hec sünt Rupa Feud Files
Chuca Golombus Soma Bulsuu [a. m. búcsú ?] (Pannii.
5 F). Libertinos quorum nomina hec sünt Fioch Cugul
Bulsuu (uo.). 1211: Isti sünt agricole Suge Cheke
Wsud Bolchou (Paunh. Tih. 1/5). Hü sünt agasones
Pot Zemd Bolchou Nüma (uo.). Isti sünt ioubagiones
Huceh Mouroz Wid Honus Bolsou Warou (uo.). In
uiila Gamas hü sünt ioubagiones Modoros Juba Bol-
sou (uo.). Isti sünt agricole Bulcíiou Keched Thexa
(uo). [Udvornici] Othoc Thyze Suma Bulsou Bocca
(uo.). 1237 : Scegen íUium Bidchv [a. m. búcsú v.
bölcs ?] (Múz 10). Zegenh filio Bulchu (ZalaOkl. 1.13).
1261/1281 : Bulchu, szn. (OL. D. 346). 1252 : Bulchu,
szn. (uo. 869). 1341 : In terra seu loco Bulchusüwaja
dicto (uo. 3384). 1434 : Vineas exemptas et libertatas
wlgo Bochozewlevf appellatas (Veszpr. 12, Nagj^pécsöl).
1588 : Senki bívchtvt ne adgion predicatornak az Wr
h>Te nekwl (OL. UC. 64/35). [Utána : «Egy falw se
fogaggion se hiuatalt miwellien predicatornak az
Wr hii-e nekwl ».]

búcsú-vétlen : sine valedictione ; ohne abschied
NySz. 1593 : Ha önként elmenne és bolcsúvétlcn az
megirt vitézlő Lázár Farkas uram földiről akaratja
ellen (SzékelyOkl. V.153). 1634 : Valamely posta itt
udvarunkban nem laknék, hirünk, engedelmünk nél-
kül imitt-amott farsangolna, vagy elszöknék, vagy
búcsúvétlen'menne el, meg kell érette halni (Gazdtört-
Szemle Vn.l82).

BUGA?: a) galla; gallapfel; "b) tegumen, testa ;
schale NySz. 1232 : Buga [nönév, a. m. buga ?]
(Múz. 4). 1391 : Nicolaum dictum Buga (ZichvOkm.
IV.468). 1521 : Ad locum Erbwga dictum (EgyKönj^.
Litt. Epist. Őrig. 22). [Ugj-anitt : «Penes Erthew, és
eg3"éb ér-rel összetett szók» Szám. jegyz.]

BUJA : 1736 : Egy török varrásos sokféle selyem-
mel varrott nag)^ buja vászonkendö (CanonVisit. 176).
[Vö. NySz. 2. jel.]

BUJDOSÓ : [error, vagatio, peregrinatio, erratio ;
das herumirren]. 1668 : Fiai bujdosóba vannak (OL.
UC. 1/21). [Vö. NySz. szólások a.]

BUJTÁS, bojtás: inoculatio palmitis, propagatio;
das ablegen NySz. («bojtás» a.) 1559 : Pro boytas in
vinea (OL. Nád. 48). 1597 : Az zeoleo boitas es ganey
nekwl szwkös (OL. UC. 101/3)

BULCSÓ, 1. búcsú.

BULGÁR, 1. bolgár.

BULIN 1. bálin.

BUMBÁK : 1555 : Keeth fedél bvmbakbvl zMh
(OL. Nád. 48). Keth fedél bívmbakbivl zewth (OL. L.
in.l6. 17). [Vö. bumbachius Bartal ?]

BUNA : [•?!. 1199 : Nomen alteri Caraz vxori eius
Buna (Veszpr. 16, Vespr. Eccl.). 1211 : Hii sünt pul-
satores Buna Keseyd Hyzy (Pannh. Tih. 1 5). 1240 k. :
Hec sünt nomina equestrium in eodem predio Hanta
Buna Chumoz Bulusoy (Pannh. 61/8). [Vö. buna MTsz.?
bmma NySz. ?]

BUNDA : vestis hiemalis pelle subducta : winter-
pelz NySz. 1793 : Ex villosis ovium pellibus véstem
consarcinant ruricolae et opiliones, quae instar pallii
vei penulae usque ad talos ab humeris dependet.
Bunda illi nomen (1. Bailal).

BUNKÓS, vö. bünkős-bot.

BÚRÉT, L borít.

BÚR-FA, 1. bór-fa.

BÚR-FENYŐ, L bór-fenyö.

BURÍT, 1. borít.

BURJÁN ? : herba inutilis, sterilis ; gátgras, un-
kraut NySz. 1364 : Dyonisium dictum Buryan [a. m.
burján ?] (ZichyOkm. in.245).1426 : Stephanum dictum
Buryan (OL. D. 27857). 1454 : Btvryanfalwa,, hn.
(uo. 14604). 1481 : Jacobi Bwryan (uo. 18462). 1485 :
Matheus Buryan (Veszpr. 11, Merenye).

BÚS : tristis, moestus : kummerv'oll, gramUch NySz.
1186 : Sünt autem eoriun hec nomina Sciget eiusque
filii Kéve Ab Buus [a. m. bús ?J (Pannh. Lib. Rub.
19. 1. 16. sz.). 1222 : Nomina uero hominiun de pre-
dicta uilla hec sünt Forcos Buus Mech Cumur (Pannh.
3/L). 1252 : Conterminando térre Bivs et Mycou bar-
bati de uüla Graz (OL. D. 369). 1394 : Nicolaus dictus
Bws (ZichyOkm. IV.536). 1402 : Emericus dictus Bws
(Múz. Kállay nr. 7). 1408 : Emericus Buus (Múz. Kállay).
1436: Benedicto Bws (Lelesz Acta 53/44). 1443:
Gregorio Bivs (Veszpr. 2, Barlag). Gregorio Bivs
(HazaiOkm. V.237). 1451: Johannes Bus (OL. D.
14467). 1470 : Gregorius Bivs (Lelesz Bercs. XIV.2).
1478 : Albertus Bws (OL. D. 18145). 1484 : Laurencio
Bws (Lelesz Acta 94/22).

BUSA ? : a) «kövér, köpcös, zömök, duzzadt,
vastag* ; b) tnagj'fejtí* MTsz. 1602 : Busa [a. m.
busa ?] Márton (SzékelyOkl. V.290). 1686 : Egyik barna
busa. másik csákó szőke, harmadik busa szőke ökör
(DebrLt., 1. Njr. XXn.518). 1707: Szőke busa ökör
(uo.). 1708 : Egyik fakó, másik kesely busa ökör
(uo.). Sárga busa ökör (uo.). 1711 : Bán Tamás ismerte
meg itt városunkban lakos Kecskeméti Pálnak egy
rőt, busa sőréjét (uo.).

j BUSTYA? : ferus, immanis ; wild, grausam NySz.

I 1389 : Possessionum 5í/síahaza [a. m. bustya ?J Zal-

I dobos Hozyumezeu (Lelesz Met. Mármaros 13).
I

j BUTA : a) retusus ; stumpf ; b ) stupidus, hebes ;

I dumm NvSz. 1481 : Petrum Bivtha (Lelesz Acta 91/19).
1517 : Aíithonio Bwtha (KárolyiOkl. IH.lOl).

BÜTYKÖS : lagena angusti oris ; enghalsiger krug
NySz. : angster, angster BM. 1684 : A pincze ajtaján
alig lát kimenni, vagy a nagy tágas kapun is alig
tud kitérni köntöse alatt levő jól felserdült butykossal
annyira tántorog az ina miatt (GazdtörtSzemle 1.250).
\Vó. MTsz.]

butykos-korsó : [lagena angusti oris ; enghalsiger
krugj. 1638 : Btitikos korsó (OL. UC. 2/34).

BÚZA : triticum, frumentum ; weizen NySz. 1221 :
Jobagiones quorum nomina sünt hec Buusa [a. m.
búza ?i Wina Tvuuan Chotod [Chotad ?] Heuseb Theku
(Pannh. 4/B). 1399 ; Petro Búza dicto (Múz.). 1407 :
Laiu-encio Búza (ZichyOkm. V.496). 1428 : Laurencio
dicto Búza (Veszpr. 11, Lovas). 1451 : Johaime Búza
(OL. D. 14905). 1528 : In ciuitate Pesthiensi in piatea
Bwza wcza vocata (Múz. Kisfaludy). 1558 : Ako bwza
wagion Rezneken kywel az Zegensegh tartozót (OL.
Nád. 49). 1594: Búza allya vagyon (OL L. Hl. 16.
17). Maghnak való giartatlan búza (OL. UC. 106/3).
1603: Emericus Búza (SzékelyOkl. V.257). 1605:
Liztt, wczvu, giartatlan búza (OL. UC. 28/61). [Szám.
1193: Ibi'diuiditur cum buzad [szn.] (OL. D. 27).]
[Vö. abajdoc-, alakor-, dézsma-, malomvám-,
tar-, tavasz-, tavaszi-, török-, vámbúza.]

97

BÜZAS— BUZGÓ

BUZOGÁNY-BÜKK

98

búza-asztag : méta tritici ; weizenfehmon NySz.
1594 : Az másik búza aztaghban vagion kalongia 248
(OL. UC. 106/3).

búza-dara : polenta ; korngrütze NySz. 1638 :
Búza dara (OL. UC. 2/34).

búza-dézsma, -dézma : [decimae tritici ; zehent
von weizenl. 1603 : Minden szántó ember búza dézma-
kor peima kévével tartozik egy kévével (CanonVisit.
152).

búza-h.áz : [granarium ; kornspeicher, kornhausl.
1564 : In domo Bwzahaz tritici coreti 652 (OL. UC.

24/75).

búza-kepe : [capetia tritici, acervus manipulorum
tritici] ; mandel von weizengarben BM. 1553 : Ez ez-

thendewbe mjTideneth walo dezma gabona Az Gelse
késbe waghyon buzakepe 64 Az Komar késbe wa-
ghyon buzakepe 206 Az Kolon késbe waghvou buza-
kepe 26 (OL. Nád. 48).

búza-liszt : far [stb.] ; konnnehj NySz. 1566 : Az
belsö warban az boltok alath egy gémeiben wagyon
bwza líjztli cub. LXXIII (OL. Nád. 49).

búza-ocsú : [afterkorn]. 1638 : Búza ocziu (OL.
UC. 2/34).

búza-piac: [forumfrumentarium; kornmarkt].1499:
In Teatro frugum Biozapyaczya vocato (HazaiOkm.
1.383). 1511 : Vnam domum Lapideam in Teatro Bwza-
pyacz nuncupato (Műz. Kisfaludy).

búza-széralés : [das auslesen des weizens].
1684 : A buzaszemlöknek nagy ravaszsága szokott
lenni, mert a buzaszemlésben a minemű szokást szokott
a frumentárius prescribálni, . . . olyankor azon cseléd
azt szokta cselekedni, liogy a megszemelt kevés
búza rakását széljel nyomván a közepét szemeletlen
búzával tölti meg (GazdtörtSzemle 1.248.1

búza-szemlő : [weizenausleser]. 1684 : A buza-
szemlöknek nagy ravaszsága szokott lenni, mert a
buzaszemlésben a minemű szokást szokott a frumen-
tárius prescribálni, . . . olyankor azon cseléd azt
szokta cselekedni, hogy a megszemelt kevés búza
rakását széljel nyomván a közepét szemeletlen búzá-
val tölti meg (GazdtörtSzemle 1.248). Mikor valamely
buzaszeinlönek a rakását el akarják tölteni, elsőbben
széljel tekintsék és jól megvizsgálják (uo.).

búza-vásár : jforum frumentarium ; kornmarkt].
1486 : In dicta Ciuitate pesthiensi in vico Bwzatoasar
(OL. D. 19161).

búza-vetés : seges triticea ; weizensaat NySz.
1700 : A búza dézmáláskor valakinek dézmaadó
])arasztföldben búza, vagy gabona vetése volt . . .
eleitül fogva mind azokbúl ö nagyságoknak kilenczed
szokott járni (GazdtörtSzemle VÍI.404).

BÚZÁS : triticeus; vveizen- NySz. [tritico copiosus;
reich aii weizen]. 1381: Benedicto dicto Buzas (Veszpr.
107, Lula 5). 1398 : Petrus dictus Buzas (Zichy Okm.
V.89). 1420: Dominicum Buzas (uo. VI.594). 1423:
Johannes Bwzas (Lelesz Acta 43/83). 1450: Franciscus
Bwzas (Körmend III/3, Baráti 78). 1451: Michacl
Btízas (OL. D. 14479). 1458 : Johanne Bwzas (Lelesz
Acta 69/27). 1463: Eraerico Buzas (Mi'iz. Kállay).
1500 : Johannem Bwzas (KárolyiOkl. 111.42). 1602 :
Búzás Máté (SzékelyOkl. V.226). 1603: Georgius
Búzás (uo. 255).

BUZGÁN(Y), -OS, 1. buzogány, -os.

BUZGÓ : fervens, eíFervens, fervidus ; wallend,
eifrig, inbrünstig NySz. 1429: Dominico Biozgo (Lelesz

Magyar Oklevél-Szótár.

Acta 48/38). 1469 : Georgium Bwzgo (OL. D. 16923).
1498 : Johanne Bívzgo (uo. 20702).

BUZOGÁNY, bozdogán(y) , bozdugán(y),
bozgán(y), buzgáii(y), buzogván(y) : clava, cam-
buea, cambuta, cambota, pila clavata ; keule, streit-
kolbe NySz. 1424 : Vnum baculum ferreum buzgan
nominatum (Múz. Kállay). Arcus cum faretra et buzgan
(Pesty: KrassóvmTört. III.306). 1430: Cum Claua
wlgo Buzogwan vocata (Lelesz Acta 49/18). 1491 :
Biccelli, Dacus, Bozdogan Turcales (OL. D. 26051).
1518 : Unum pileum et unum bozdtvgan (KárolyiOkl.
III.119). 1548 : Ket bozgany es eg heges tor (OL. Nád.
48). 1602 : Buzogány Ferencz (SzékelyOkl. V.318).
[Vö. bosdoganum, Bartal.]

BUZOGÁNYOS, buzgányos : clavatus ; mit
keule versében NySz. 1482 : Thoma Btvzganyos (OL.
D. 1869.3).

BUZOGVÁN(Y), 1. buzogány.

BŰBÁJOS, bíbájos? bőbájos?: mágus, incan-
tator ; zauberer NySz. (2. jel.). 1476 : Cuiusdam stagni
BobayosÜíO [a. m. bűbájos ?] (OL. D. 17864). 1588 :
Tolwayok paráznák bibaiosok es egyéb fele latrok
(OL. UC. 64/35).

BŰCSÖS, 1. becsüs.

BŰCSŰL, 1. bécsűL

BŰDÉS, 1. büdös.

BÜDÖS, bidés, bidös, büdés: foetidus, foetu-
leutus, putidus, olidus, olens, vapidus ; stinkend NySz.
1221 : Nomina uero seruorum sünt hec Budus [a. m.
büdös?] Disky Vina (Pannh. 4/B). 1342: Piscinam
Bydiston vocatam (ZichyOkm. 11.35). 1347: Puteo
Bydusknt dicto (ZalaOkl. 1.468). 1368 : Possessionem
Warhegalia&HfÍMsfolua [a. m. büdös"?] vocatam (Múz.
Máriássy). 1378/1425 : A capite cuiusdam Riuli Bydus-
kuthfew vocati (OL. D. 11297). 1386 : Piscinas Bwdws-
er Swlywmuspalya Kysswly\vmus (uo. 7182). 1413 :
Quendam lacum Bydesthow appellatum (Múz.). Unius
piscine Bywdustho (TelekiOkl. 1.393). 1415: Laci
Bydesto vocati (OL. D. 30771). 1416: Prope fon-
tem scaturientem Byduskxúh vocatum (Lelesz Met.
Zemplén 1). 1419 : Úsque Baglyastho et Bewdeskwt
(OL. D. 28793.). 1424 : Incepissent a capite cuiusdam
riuuli ByduskuŰűew vocati (Múz.). 1427 : Pratum sew
lacum wlgariter Bydesev vocatum (Lelesz Met. Sza-
bolcs 1). 1451: Vallis Bydestho nuucupate (OL. D.
30281). 1452 : Piscinam Bydeivsího vocatam (uo.
31146). 1487 : Peruenissent ad quendam fontem Bydes-
kwth vocatum (uo. 37066).

BŰKZ, bik, bikk, bük : fagus ; buche NySz. [silva
fagina; buchenwald]. 1095: Per latéra montis usquo
ad introitum fagorum qui uulgo dicitur bik zadu
(Pannh. 15/0o). Indc kadit ad puteum buchu [a. m.
bükk ?] (uo.). 1203/1254 : In loco qui dicitur Bydeu
(Veszpr. 11, Merenye). 1206 : Silua que uocatur bich
(OL. D. 45). 1208/Í359 : Transit ad aquam Bucemvni
[a. m. bükk ?] (uo. 50). 1222 : Per magnam uiam uadit
ad Scelus byk (uo. 103). 1223/1359 : Usque fagos
que dicuntur NogeiíX" (Zimmermann - Wcrncr 1.28).
1228/1357 : Siluam fagi que vocatur MacUdbiki (Hazai-
Okm. VI.22). 1242 : Sub arboribus Byk et Ihor (OL.
D. 33702). 1251: Per uallom que uulgariter JSi/cwelg
dicitur (uo. 36645). 1265 : Vbi iungit duas arbores
quarum vna byk in Ilungarico, Latiné verő fagus
nominatur (Wenzel III.126). 1274 : Venit ad partém
orientalem ad byktowk (HazaiOkm. VII. 149). 1275 :
Ad montem excelsum Chahnbykteteu uocatum (OL.
D. 902). 1283 : Arboribus Cher et Bik uocatis (Kubinyi :
xMTörtEml. 1.131). 1313: Arbor magna Hangas Byk

99

BÜKK

BÜKKfiNY— BŰZÖS

100

iiocata (OL. D. 1822, 1. AnjouOkm. 1.307). 1314/1328 :
Circa locura Segnthfti/i; uocatum (Múz. Jankowich, 1.
AnjouOkm. 1.373). 1327: Circa ipsam metain est nemus
Bahabyke (AnjouOkm. 11.288). 1329/1335 : Due arbores
fagus que wlgo Byk dicitur (OL. D. 2519). 1330/1420 :
lungit vnam arborem Em'byk vocatam (Múz. Soós).
1337 : A quodam loco Byk7,3id vocato (SztárayOkl.
1.417). 1337/1414: A quodam loco Bíjkmá vocato (OL.
D. 3089). 1339 .: Venit ad btjk silvam (ZalaOkl. 1.352).
1365 : Medietas Silue wigariter ííogbyk nominate
(Körmend 1/9, Saah 59). 1391 : Arborem i'agi wigariter
Byk dictam (OL. D. 33467). 1408: Circa Siluara
Althalbyk scianonicum autera Prechnabukovyna vocata
(uo. 9416). 1411: Duas arbores Byk (Múz. Kállay).
1419: In prato wlgo 5ífA;malalya (Múz. Békássy). 1454:
Secus quandam Siluam Rozywbyk nuncupatam (Múz.
Bethlen). 1455 : In loco Halal&í/Á-ethorka penes quan-
dam viam (Körmend, Unyom. 74). 1484 : Venit ad
pai-tem orientalem ad Bykíhovok (OL. D. 36753).

bükk-erdő : silva fagina ; buchenwald NySz. 1252 :
Uenit ad siluam que uocatur Byk Erdeu (OL. D.
33710). 1270 : lutrando siluam Bykerdev (uo. 705).
1335 : Quandam silvam faginam vulgo bykerdew vo-
catam (SztárayOkl. 1.93). 1335/1449 : Quandam siluam
faginam wlgo Bykerdew vocatam (OL. D. 2963). 1336 :
Quandam silvam faginam vulgo bykerdev vocatam
(SztárayOkl. 1.108). 1343 : Terminatur circa quandam
Siluam Byk Erdeu nominatam (Múz. Jankowich).
1385 : Siluam Bykerdeu (Körmend, Heim 382). 1394 :
Silua magna Bykerdew vocata (OL. D. 7952). 1408 :
Quadara Silua wlgo Bykerdew vocata sclauonicum
autem Bukowyna diceretixr (uo. 9416). 1489 : Ad
siluam permissionalem Bykerdew vocatam (Körmend
V/8, nr. 266).

bükk-fa : fagus ; buche NySz. 1193 : Est ibi Bigfa
pro méta (OL. D. 27). 1243 : Ad arborem fagi que
wlgo dicitur Bich fa (uo. 259). 1252 : Ad arborem
signatam que uulgo dicitur Bykfa (uo. 33710). 1257 :
Arbor que dicitur Bykfa (uo. 456). 1259 : Inde ad
bikfa (uo. 33714). 1299: lungit arborem bykfa super
qua est crux (Múz.). 1335: Sub arbore fagi vulgo
bikfa (ZalaOkl. 1.299). 1340: Arbor fagy uulgariter
Bykfa vocata (Veszpr. 11, Oroszton). 1341 : Sub arbore
fagy Bykfa uulgariter dicte (OL. D. 3416). 1351 : Super
duabus arboribus faginis wlgo btjkfa vocatis (Forrás ?).
1357 : Sub arbore fagi vulgo bikfa vocata (Sztáray-
Okl. 1.267). 1363: Sub arbore fagi vlgariter bykfa
dicti (Múz.). 1368 : Sub arbore fagi wigariter Bikfa
dicti (Múz. Kapy). 1370 : Sub quadam arbore fagy
wigariter Bykfa vocata (OL. D. 5831). 1376 : In radice
cuiusdam arboris fagi wigariter Bykfa dicti (Veszpr.
11, Merenye). 1461: Due arbores Twlfa qí Bikfa (OL.
D. 35077).

bükk-kerék : [silva fagina (circularis ?) ; (kreis-
förmiger ?) buchenwaldj.1193 : Inde ad biy quereg (OL.
D. 27). Inde ad Moinnerov kerek (uo.). Inde ad bik
kerek (uo.).

bükk-nyest : [molis genus] ; buchmarder NySz.
1571: Egy bik nestet (OL. Kolozsm. 72).

bükk-tőke : [truncus fagi ; buchklotz]. 1302 : In
quodam loco vbi est quidam truncus Byklukv vocatus
(Múz. Jankowich).

BUZKENY, L bükköny.

BÜKKÖNY, bükkény: vicia; wicke NySz.
1549 : Teonkeol. Bwkken. Zab (OL. Nád. 41). 1597 :
Eoszi árpa, bivkken, tauaszi búza (OL. UC. 101/3).

BÜKKÖS, bikés, bikkés, bikkös, bikös:
silva fagina ; buchenwald NySz. 1291 : Penes quan-
dam Siluam Bykes (OL. D. 1332). 1331: In fluuium
Bykuspataka (Köi-mend II/9, Dolynch 22). 1381/1413 :
Per vnam siluam Bykus vocatam (Múz. Kállay). 1421 :
In quadam magna Silua Nag Bykes vocata (Lelesz
Met. Ung 46). 1429 : Ad maiorem montem ascen-
dendo in Silvam Bykes procedendo (Múz. Forgách).
1482 : Siluas glandinosas Kadarcherdeye Baglyas
ZylasmegyMochar DezkaMochar et Bykeshalona. voca-
tas (Múz.).

BÜNKŐS-BOT : [baculum nodosum ; knoten-

stock]. 1756: Bünkös ftoí (DebrJk.). [Vö. bunkós 'NySz.]

BŰNÖS, bínés : nocens, peccator, sons, sonti-
cus ; sünder NySz. 1500 : Johanne Bynes (OL. D.
20956).

BÚR, 1. bőr.

BÜRKÉS, 1. birkös.

BÜRÜ, berü : ponticulus ; stég NySz. 1270/1280 :
luxta viam et vineam Olburuh [a. m. bürü f\ (Körmend,
Heim 5). 1404 : Ad quendam íiuuiimi paruulum vbi
pedites possunt per lignum transsire wlgo Seryna-
berw vocati (OL. D. 35316). 1462 : Ad locum vbi
pedites per lignum possunt pertransire wlgo zeryna
berw (OL. D. 35637).

BŰSÉGÉS, L bőséges.

BÜTÜS ? : 1211 : Isti sünt exequiales warou butus
[a. m. bütüs ?] feled pentuc (Pannh. Tih. 1/5). 1338 ;
Johanne dicto Butus (Múz.). 1347 : Paulum dictum
ButJms (ZichjOkm. 11.284). 1399: Johannes Bevtevs
(Múz. Kállay). [Vö. bütü NySz. bütü MTsz. ?]

BÜZ ? : a) odoramen, odoramentum ; geruch ; b)
foetor, putor, pedor ; gestank NySz. 1211 : Isti sünt
ioubagiones Boscu Mog Jac Buz [a. m. bííz v. boz ?]
Sebeh Sycu (Pannh. Tih. 1/5). 1504: Georgio Bewz
[olv. bűz V. bősz?] (OL. D. 21269). [Vö. bak-bűz,
-bűzű.]

BŰZÖS, bízös : putidus, foetidus ; stinkend NySz.
1233 : Tendit ad quandam terram quam incole Buzus
[olv. bűzös V. bozos = bodzás ?] telük appellant
(Múz. Kisfaludy). 1240 k. : Trés mansiones exequia-
lium quorum nomina sünt hec Byusius [a. m. bfízös ?]
Nerka Putus (Pannh. 61/8), 1268 : Exinde currit iuxta
byzus cut (Múz. Burián). 1269 : Progreditur in eadem
via usque ad locum qni dicitur Bizuskniúh (Múz. Jan-
kowich, 1. Kubinyi: MTörtEml. 1.64). 1271: Terram
suara Byznskiit uocatam (OL. D. 770). 1292 : In valle
uidelicet qui uulgo Buzus uocatur (uo. 1341). 1320:
In aqua Byzus nominata (uo. 2000). 1329 : Descendit
ad Byzustou (AnjouOkm 11.399). 1329/1417: Inde
descendit ad Byzustw (OL. D. 28723). Inde descendit
ad Byzusthu (uo. 37277). 1368 : Bysusknth, hn. (Sopr-
Okl. 1.377).

.^,^.

c.

CAFRANG : dorsuale, phalerae, stragulum, tegu-
mentum equi ; schabracke, pferdedecke NySz. (l. jel.).
1529 : Pallium. Chafrang. Birreta (OL. Nád. 43). 1581 :
Egi oltár óltózetie walo veres selembwl chinalt arany
fonallal elwegh chafranyh (OL. L. III.16. 17). [Vö.
NySz.] [Vö. csáprág.]

C A JT-HÁZ, cejt- : armamentarium ; rüstkámmer,
zeughaus NySz. 1637 : Az czetjt haz felett (OL. UC.
14/43).

CAKÓ : ciconia ; storch NvSz. 1426 : Jacobum
Chako [a. m. cakó ?] (OL. D. 35946). 1441 : Stephano
dicto Chako (Lelesz Acta 56/2). 1448: Johaunes Czako
(Múz. Kállayi. 1460 : Possessiones Czakoíuhv^L Jaco-
haza (OL. D. 15508). 1468: Pliilippus Czako (uo.
16629). 1476: In prato C'^a^okapozthaya vocato (Lelesz
Acta 86/28, vö. KárolyiOkl. 11451). 1481: Nicolai
Czako (OL. D. 18462).

CANGÓ ? 1. cankó.

CANZÓ, cangó ? csángó ? : [faex vini cremati
vei cerevisiae, vinum vile] ; das letzte, die hefen (von
bier, brannt\vem), schlechtes getráuk BM. («cankó» a.)
sauerwein uo. («csángó» a.) 1401 : Georgium Chango
[olv. cangó V. csángó ?] dictum (ZicliyOkm. V.233).
1424 : Petro Chanko [a. m. cankó ?] (Múz. Forgách).
1560 : Csángó [eredeti helyesíi-ása ?] András (Székely-
Oki. V.76). 1584: Czanko Thamas [igy kétszer] (OL.
UC. 56/33). 1602 : Csángó Miklós (SzékelyOkl. V.207).
[Vö. csángó és cankó MTsz.]

CÁP : hircus ; geissbock NySz. 1584 : Bak kechke.
Czap. EUö kechke (OL. UC. 56/33). 1637 : Meddeö
keczke Eöregh csap. Eöregh berbecz (uo. 14/43).

cáp-bőr : [peUis hircina ; bockfell, bockleder].
1637 : Kos beör. Csap beör. (OL. UC. 14/43).

cáp-szőr : [pili hircini ; bockhaar]. 1637 : Csap beör
Gyartatlan Csap sor [olv. cáp-ször] es neosteny taualy
keczyke olló beör Nro 8 (OL. UC. 14/43).

CÁPA ; corium punctis asperatum ; ledér, das auf
fischotterart zugerichtet wird NySz. (1. jel.) 1529 :
Kepenyeg. Pokrocz lasnyak Czapa. Chyznia (OL.
Nád. 43). 1543 : Frena duo ex chyapa (Múz. Kisfa-
ludy). 1545 : De cntc czapa (KPénzügymLt. Donkbuch
384. köt.). 1547 : Három czapa féket (OL Nád. 48j.
1552 : Ejí; hegestörth czapa nekwl (uo. 49). 1558 :
Pixis manuális Vna czapa. Ferum cubitale (OL. UC.
97/19). 1581 : Egy eöregh pallos araniazoth czapa
az hwwele (OL. L. in.16. 17).

capa-bőr, -bér: corium punctis asperatum NySz.
(«cápa-bör» a.); [ledér, das auf fischotterart zugerich-
tet wird]. 1544 : Emit wlgo chapa berth (OL. Nád 40).

CAPÁZ, vö. mégcapáz.

CÉCÉLLYE, CÉCÉLYE, 1. Cicélle.

CÉDA ? : nequam, petulans. dissolutus ; muth-
willig, ausgelassen NySz. 1439 : Laurencio Cheda
[a. m. céda?] (OL. D. 28978).

CÉDRON, L citrom.

CÉDULA-PÉNZ: 1684: Erdeinkröl hordandó
tűzifáért limitált cédulapénzt vagy kemencezab, urbá-
riumban meg levén irva, a szerint exigáltasson udvar-
birónk (GazdtörtSzemle 1.240). [Vö. «A szentmiklósi
uradalom jobbágyai, a munkácsi ui-aság erdeiből él-
veztek faizást, ezért minden kemenczétöl tartoztak
fizetni évenkint egy-egy kÖbÖl zabot, mi kemence-
zabnak neveztetett. A visszaélések elkerülése végett
tartoztak a lakosok a tűzifára cédulát váltani, külön-
ben szekerestől behajtattak» Lehoczky Tivadar jegy-
zete uo.]. 1692 : Udvarbirónak pénz fl. 100 . . .
asztalczipó per diem 4. közczipó nr. 6, item czédula-
pénz (uo. VI 181).

CÉG? L cége.

CÉGE, cég? cék? ceke ? céke ? csege ?
csége ? : nassa piscatoria ; fischerreuse NySz. 1184 :
Eorum uero nomina pro quibus contenderent hec
sünt Warov Ceke [a. m. cége ?] Cekelev Des (Pannh.
Tih. 1/4). 1193 : Usque ad arborem cequísi [olv. cék ?
a. m. cége ?] (OL. D. 27). 1211 : Isti uero sünt vdoriüci
Fenche Ceqii Curt Latamas (Pannh. Tih. 1/5). Hü
sünt pulsatores Etey Pauca Theke keneh cegue (uo.).
1222 : Nomina uero hominum de predicta uilla scilicet
Niüos hec sünt Cége Vilmod Cekeu Prugoy Ceke
Forcos (Pannh. 3/L.). 1240 k. : Quornm nomina sünt
hec Copo Bene Ceke (uo. 61/8). Hec simt nomina de
eadem villa equestrium seruiencium Cekez Aga Cheme
Cegu (uo.). 1252 : Quorum seruitorum nomina sünt hec
Much Chege Darka Mura (Pannh. 11/F). 1269: In
monte Bordac/ie;^e vocato (Körmend ni/2, Pezye 90).
1299 : Chege [a. m. cége ?] de Kach scenaya (MonStrig.
11.475). 1320 : Vineam in eiusdem ville Chege terri-
torio Zeuleumal vocato (Veszpr. 4, Csege). 1448: Por
terras fenosas wigo (^heg [olv. cég?] nominatas (OL.
D. 36391). 1492 : A quodam monte C7íí'(/cgyo\vp\vfw
vocato (HazaiOkl. 444). [Vö. Hermán 0. : MHalászat
II. 776—779, cég, cége, cége, csege a.] [Vö. szógye.]

CÉGÉR: signum, index; zeiger, schild NySz.
1525 : Ad monticulum Czc^crhegye [a. m. cégér ?]
lapossá gorongya vocatum (Lelesz Prot. V.268a).
1540 : Contra voluntatem nostram et tocius oppidi
hedera sua suspendit wlgo czegereth ki tewtew et
vina educillauit (Múz. Kállay).

7*

103

CEH— CENK

CENKE— CICÉLLE

104

cégér-pénz: [tranksteuer?]. 1624: Az látó-bort,
és czégér-pénzt az város biiájának tartozzék kezében
adni mind az szentegyház szükségére, s mind város
segitségére (GazdtörtSzemle III.833). [Vö. cégéradó
BM. ?]

CÉH : collegiiim opificum : zunft NySz. 1466 :
Ipsi more aliorum pelliíicum et artiticum societatem
wlgariter Czech liabencium (Múz.). 1480 : More alio-
rum pelliíicum selliparium et artificum societatem
wlgariter Czeh liabencium (uo.)- 1495 k. : Ad Czeli ma-
gistrorum pelliticum (OL. D. 30244). 1523 : More Suto-
rum et aliorum artificiorum societatem wlgariter Cheh
liabencium (Múz.). [Vö. 2. ceclia Bartal és 1486 : Sub
prouisione Ceche artis doleatorum (OL. D. 25268).]

céli-láda, -ládája : cista collegii ; zunftlade NySz.
1600 : Akkoron Attak az mi kezonkben az Czéh
ladayat, Minden Leueleiwel Egyetemben (Müialik :
KassaÜtvTört. 53 és 54). 1609 : Az fedelet [a kannáét]
Debreczeni Imreh az czéh ládájával vitt [olv. vitte]
zálogban maga szüségeért (uo 1^12).

céli-levél : zunftbrief, gildbrief B JI. 1600 : Akkoron
Attak az mi kezonkben az Czéh ladayat, Minden
Leueleiwel Egj^etemben es Annak felette az Czeh
leuelet, es az Czéh Peczetit (Mihaiik : KassaÖtvTört.

53 és 54). [Vö. CzF.]

céliraestér-levél : [zunftmeisterbriefj. 1635 : Leg-
elsöbben is azt tartja a céhmester levelek [t. i. a kanna-
gyártóké], 2 font ó ónért 1 fontot ad műben ujat,
ha pedig annji font ónt visszakér, amennyit adott
a munkáért, fontjától kell adni, ha tálat csinál 20 d.
(GazdtörtSzemle Vin.480).

CÉJT-HÁZ, 1. cajt-Mz.

CÉZ? L cége.

CEKE ? CÉKE ? L cége.

CÉKLA: béta; rübe NySz. 1544: Wöttem eg

kosár spinaczot czeklat (OL. Nád. 40).

CÉKLÁS : [betis copiosus ; reich an rüben]. 1322 :
Johannis dicti Ceclas [a. m. céklás ?] (Múz. Mariássy).
1323 : Johannes dictus Chcclas (Múz. Kállay). 1423 :
Jacobo dicto Cheklas (Lelesz Acta 43/76). 1426 : Ste-
phanus Cheklas (Múz. Kende).

CELLÉR ? : salarius ; salzverkiiufer NySz. 1522 :
Johannes chelleer [a. m. cellér?] (OL. D. 370Ü4).

CÉMA? 1. csima.

CÉMER, 1, címer.

CÉMMA? 1. csima.

CÉNDÉLY: zendel, zindeltaffet NySz. 1435:
Johannem Chendel [a. in. cendely?] (Múz. Kállay).
1468 : Demetrium Czendel (OL. D. 16618). 1473 :
Vnum ligámén capitis deauratum Zederyes cendel
(Körmend Heim 562).

CENK ? cenke ? : a) caniculus, catulus, catullus ;
hund; hündclien ; b) cacula, calo, homo scelestus ;
kriegsknecht, bűbe NySz. 1211. Isti sünt exequiales
huitol Chenke [olv. cenke ? a. m. cenk "?] Buhtus Dóba
Coda (Pannh. Tih. 1/5). 1222 : Mansiones Geke Balar
Chenke Man Nymige Gekune (Veszpr. 12, Nagy-
pécsöl). 1240 k. : In predio Digna hec sünt nomina
Jobagionum Cenrpi [a. m. cenk ?J Moraz (Pannh. 61/8).
Hec sünt nomina aratorum in eodem piedio Cenke
la. m. cenk?] Hotolmos Enge (uo.). 1256: Item
Pangrachfaya ot ChenkeQ.wrcme [hn.] similiter prope
Morusium (ErdMúzLt., 1. Wenzel VII.430). 1309: Crisio

íilio Chenke (V^eszpr. 13, Szölös Zala m.). 1360 : A.d
vnam laz ChenkclazsL vocatam (OL. D. 4966). [? Szárm. :
1222 : Fratrem Chenkud (Veszpr. 12, Nagj-pécsöl). Vö.
MTsz.J

CENKE? 1. cenk.

CENKES ? : [caniculam vei calonem habens ;
hündchen oder kriegsknechte habend?]. 1211. Isti sünt
agricole Bulchou Keched Thexa Beche Chenkes [a. m.
cenkes v. csenkesz ?] Theke (Pannh. Tih. 1/5). Isti
sünt aratores Hodus Roncin Cenkes Sac (uo.). Isti
suiit ioubagioues Bugud Hotus Renk Gana Chenkes
(uo.). 1240 k. : Hec sünt nomina vduornicorum de
eodem predio Cenkez Árpad Golombus Feiid (Pannh.
61/8). 1364 : Jacobum Cenkes dictum (Múz. Kállay),
Jacobimi Cynkes [a. m. cenkes ?] dictum (uo.). 1459 :
Jacobi Chenkes (Lelesz Acta 70/70).

CEPE ? [cantharus, poculum május; humpen,
krug]. 1318 : Stephanus filius Stephani dictus Chepe
[a. m. cepe v. csepe"?] (Múz. Jankowich). [Vö. MTsz.
és BM.]

CÉPÓ ? CÉPÓ ? 1. cipó.

CÉRNA, cévorna ? civorna ? : íilum, filum
tortum, duplicatum ; zwim NySz. 1553 : Egh thongba
waghyoü puskapor, kynek hozath themerdek segeth
czernaual megmerthek (OL. L. III. 16. 17). 1556 : Eg
funt eres chivorna [chevorna? Szam.-nál így, kétféle
olvasattal ; a. m. cérna ?] (OL. Nád. 49). 1596 : Egi
gombalek feyer czema (OL. L. 111.16. 17). [Vö. Ás-
bóth, NjT. XXVI. 62.] [Vö. török-cérna; cérnás.]

cérna-mérték : 1553 : Az poros es salétromos
thunnaknak czema mertheke ez leghystromba waghon
papirosba thakai-wa (OL. Nád. 48).

CÉRNÁS ? cévérnás ? : íibrosus ; faserig NySz.
[íilum habens ; zwirn habendj. 1413 : Demetrium
Chencrnas [igy ! olv. cévérnás ? a. m. cérnás ?] (OL.
D. 1Ü094>. 1487 : Johannes Chernas [a. m. cérnás ?]
(uo. 19274). 1495 : Johanne Chernas (Múz. Forgách).
[Vö. cérna.]

CET ? : cetus, balaena ; waltisch NySz. 1211 : Isti
sünt agricole Theke Boda Chet [a. m. cet ?] Cassad
Quina Hármas (Pannh. Tih. 1/5 1. Isti sünt piscatores
Karache Moncat Cet Zob Vasaard (uo.j. Sünt sutores
hü Adamas Chimos Sjanoud Beyd Chet (uo.}.

CÉVÉRNÁS ? L cérnás.

CÉVORNA ? L cérna.

CIBAK?: 1413: Adrianus dictus Chibak [olv.
cibak?] .Veszpr. 106, Árokfö 2). 1690 : Czihak szőke
ökör (DebrLt., 1. Nyr. XXn.518). 1706 : Röt czibak
ökör (uo.). 1709 : Czibak fennálló szarvú ökör, a
torka alatt egj^ kis fekete jegy i^^uo.). 1711 : Kék
hegj^es czihak szabású ökör (uo., 1. Nyr. 519). [Vö. 1.
2. cihák MTsz. ?]

CIBERE, cibre : jus acetosum, otfa, sorbillum,
jusculum aceto-sum; essigbrühlein NySz. 1475 : Vnam
vaccam nomine Chibere [a. m. cibere, színéről nevezve
igy ?J Charna et aliam vaccam langas (Múz. Kállav,
nr. 1160). 1527: Panes. Oleum. Cybere. Caules (OL.
Nád. 49. 1602: Czibre Tamás (SzékelyOkl. V.227).
Czihre Márton. Czibre Bálint (uo. 290). 1653: Cibere
János (GazdtörtSzemle I.- 30). [Vö. MTsz.]

CIBRE, L cibere.

CICÉLLE, Cecéllye, Cécélye : Caecilia Kr.
1506 : Soxtum [pratnm| Eerhalmaalva seu Ceceh/e
Ázzon Rethe (Múz. Kállay). [Vö. Tzilzély PPB]

105

CIFRÁS— CIMBORA

CIMBOrAS— CINEGE

106

CIFRÁS : vermiculatus, polymitus, pietuiatus ;
géziért, gescbmückt NySz. Í591 : Egj liausar ezv.ísí
aranyazoth czyfras (OL. Nád. 49). 1594 : Cziffras
aytho (OL. UC. 78/7). 1597: Czifras beolczo (iio.
lÜl/8). 1635 : 1 huszár avagy katonauyerget a mely
közönséges limit. 2 f. 50 d Ha czifrásabh és jobla
3 f. 25 d. vGazdtörtSzemle VIII.478).

CIFRÁZ : exorno, vermiciilor ; scbmücken, zieren
NySz. 1637 : Diófával czifrazot ayto i OL. UC. 14/43).

CIFRÁZÁS : comptus, exornatio ; auszierung,
putz NySz. 1635 : A mennyi munkát foglal magában
a dereka, a cifrázást majd kétannyi munkával \1sz-
sziik véghez (GazdtörtSzemle VIII.479).

CIGrÁNY : Ciganus. Tiganus ; zigeuuer NySz.
1402 : Benedictus dictus (Jliygan (Múz. Mednyánszky).
Benedicto Cygan (ZichyOkm. V.280). 1410 : Johannis
dicti Chygan (Múz.). Johannis dicti Chygan (ZalaOkl.
11.370 1. Benedicti dicti Chygan (uo.). 1425: Benedic-
tus Cygan dictus (Múz. Kapy). 1425/1454 : Johan-
nes Cigan dictus (Múz. Justh). 1435." Stephanum dic-
tum Chygan (Múz. Kállay). 1453 : Thoma Czygan
(OL. D. 30828). 1470 : Petro Chygan (Veszpr. 108,
Petöfalva 2j. 1517 : Stephano Czygan (Múz. Ibrányi).
1636 : Más ember soltárt énekelt ö pedig czigán nótát
énekelt (DebrJk., jl. NyK. XXVI.340, «izgága» a.).
[Vö 1490: Tercium verő quem ab egiptiis siue czyn-
ganis emi (Körm. IV/5, nr. 45j.] [Vö. kohcigány.]

cigány-fortély: [zigeunerlist]. 1634: Semmi nemű
adassál vevessel, akar mi utón, módon, szin alat az
Posták közzül megh ne mereszellye az szegenseget
háborgatni es bántani, sem valami czigan fortellial
vagy akar mi Prátextus alat, sem bort buzat . . . egi
summában semmit el venni (Magyarorsz. közgazd. és
közmtív. állap, ezeréves fennállásakor, VIII. 895 — 896,
vö. GazdtörtSzemle VII.181).

CIKÁ ? : 1137/1262 : Cum quatuor colonis quorum
nomina sünt Rodowan Ceyka Cykur et cyka [olv.
cika?J (Pannh. lo/L). [Vö. 1. cika MTsz.; cikás NySz. ?J

CIKKELY : articulus, particula ; theil, abschnitt,
artikel NySz. (1. jel.). 1641 : Mikor Sz. Gáspárnak az
kertet eladta, egy darab gyümölcsös czikkelt abból
maga számára kifogott (DebrJk.). 1683 : Harmadik
rész szecsenyi rész mely két fele szakad az első
szakaszt is két fele hasad. A második szakaszt egyik
czikelye stb. (OL. UC. 3,32).

CIKÓRIA: intubus NySz. ; [endiviej. 1544: Vöttem
soskat, pareyt, cykoriat (OL. Nád. 40). 1549 : Vettem
chykoriat, karoo reepat (uo. 41).

CIMA ? 1. csima.

CIMARIN? 1. csimarin.

CIMAZON? 1. csimazon.

CIMBA? 1. cimpa.

CIMBALIUM, 1. cimbalom.

CIMBALMOS, cim^balmas : cymbalistes, tym-
panista NySz.; cymbalist, cymbelschlager BM. 1603:
Martinus Czimbalmas (SzckelyOkl. V.246).

CIMBALOM, cimbalium : cymbalum, tympa-
mim, tinnibulura NySz. ; [cymbelj. 1597: Czinibalíum
thöröth (OL. UC. 101/3).

CIMBORA : socius, sodalis ; genosse, spiess-
gesell NySz. 1683 : Mikor a majoroskodásra küldik,
czimborával fogh öszve (OL. UC. 3/32). A fél iiclycs
czimhorával (no.).

CIMBORAS : consors, socius, sodalis ; genosse.
kamerád NySz. 1619 : Minden ekés ember ád egy
köböl búzát. Czimborás ketten egy köblöt (Canon-
Vi.sit. 153).

CÍMER, cémer: 1) armus ; schulter, vorderbug
vom wilde NySz. {1. jel.). [Vö. «borjú-cimer».] || 2)
insignia, stemma, signum, imago ; wappen, schild,
bild NySz. (2. jel.). 1326 : Cristam inferius descriptam,
que vulgo Cymer dicitur (Turul 1901. évf. 98. 1.).
1332 : Eidem Kolus et per euni suis posteritatibus
in signum speciális dilectionis pro signo et titulo in-
signii Galealis formám angustarii uulgariter Cimer
dictam continentem perpetuo duximus conferendum
(Múz. Cím. lev.). 1480: Johanne Czymer (OL. D.
18313). 1544 : Az ötuös az uram címerét meg mec-
czeíte az ket araíias kupán (OL. Nád. 40). 1558 :
Egi rákot korsó Matias kiral czimere raita (OL. L. I.l).
1581 : Egy mosdó medencze kyn vram czymere wagion
raitha (uo. III. 16. 17). 1634 : Valamely Posta, magha
vagy mások dolgában, hirünk engedelmüuk nélkül
czimerünkel vagy levelünkéi csak fel mly [így? olv. mély
V. mily] földigh meneis, megh haljon érette (Magyarorsz.
közgazd. és közmüv. állap, ezeréves fennállásakor
VIII.896, fejedelmi rendeletben; vö. GazdtörtSzemle
VII. 131). Uttyat elvégezvén [a posta] tisztesseghe vesz-
tese alat tartozzik czimerünket levelünket mingiarast be
adni (uo.). || 3) crisía; federbusch NySz. (4. jel.). 1490:
Quedam corrigia ad cassides pertinentia in quibus
ponuntur criste czimer (OL. D. 26048). 1572 : Ezvvst
sysakban cymer boghlar nekyl (OL. Nád. 47). || 4) [fa-
sciculus, ligatura ; bündel]. 1494 : De pellibus her-
mellinis ligaturae vulgo Chymer sex (Engel : Gesch-
UngrReichs 1.81 ). 1532 : De pellibus hermellinis vna
ligatura wlgo czymer (OL. Nád. 48). 1574 : Keth
czymer nwzthoth mjTidenykben negyvv^en negywen
nwzlh vagyon (uo.). [Vö. MTsz. és Lumtzer-Melich :
Deutsche Ortsnamen u. Lehnwörter 78.]

címer-bárány : [armus agninus ; lammsviertel].
1544 : Attam eg czemer baranert (OL. Nád. 41).

címer-kő : [wappenstein]. 1597 : Ittem vagyon
három aranygyíiríí, egjikben czimerkő vagyon (Miha-
lik : KassaÖtvTört. 205, vö. Ballagi A. : Kecskeméti
W. Péter Ötvösk. 342).

CÍMERES : a) eristatus ; einen federbusch habend ;
b) insigni praeditus ; mit wappen versehen ; c) nobilis,
insignis, praeclarus ; adelig, prachtig NySz. 1411 :
Petri Cymeres dicti (OL. D. 9795). 1478 : Anthonius
Czymeres (Veszpr. 108, Sztrágsziget 16). 1545 : Egy
arany gywrw cymeres (OL. Nád. 48). 1558 : Ezmi
czimeres és függő pecsétünkkel megerőséteít leve-
lünknek ereje és bizonysága által (GazdtörtSzemle
V1.137).

CIMPA, cimba ? : a) cartilago ; knorpel ; b)
naso torto ; schiefnasig NySz. 1288 : Petri dicti Cumpa
(HazaiOkm. VII.207). 1338 : Stephani dicti Cymba
[a. m. cimpa ?] (Múz.). 1339 : Stephani dicti Ci/mba
(OL. D. 3213). 1437: Andrea dicto Chympa (Múz.).

CINADOF : syndon, tela pretiosa, linteum bissi-
num, carbasus ; feines gewebe NySz. 1530 : Camisias
de ci/nadof (OL. UC. 98/5). 1560 :'Eg emeg val chi/na-
dof (OL. Nád. 49).

CINEGE, cinke : meancha, saix ; meise NySz.
1346 : Nicolai dicti Cyncgc (Múz. Dancs). 1347 : Nico-
laus dictus Cyncge (AnjouOkm. V.79). 1353 : Nicolaus
dictus Chyncge (Múz.). 1415 : Nobilis puella Chynege
vocata (uo.). Í416 : Joiiannis dicti Cyncge (Múz. Dancs).
1419 : Johannis dicti Cinege (OL.' D.' 10779). J422 :
Nicolai Cyiicyc (Múz.). 1435 : Cynege de Keweches

1Ü7

CmKA— CIPROS

'CIPRUS- COMPÓ

108

(SztárayOkl. 11.313). 1442: Georgiám Cynke dictum
(OL. D. 13693K 1448 : Sebastiano Czynege (uo. 14184).
[Vö. Kr. MTsz.j

CINKA ? : 1271 : Vuam ancillara Pyrohta vocatam
cum Cynka filia siia (Mi'iz. Hondát Istv.). [Vö. MTsz. "?]

CINKE, 1. cinege.

CINKOS, cinkus : liistrio, ludio, collusor, gaueo,
consors in latrocinio, sodalis ; gaiikler, possenreisser,
mitdieb, compagnon NySz. 1349/1351 : Jacobiira dic-
tum Chynims (Múz. Kállay). 1369 : Nicolaus dictus
Cinkus (Múz.). 1459 : Blasium Czynkos (OL. D. 15328).
1487 : Philippus Czynkos (uo. 19268).

CINZÜS, 1. cinkos.

CINÓBER, cinobriom : synopis, miuium, miiii-
aríum metallum NySz. : [zinnoberj. 1549 : Az kemence
fösteny cynobrymnot uettem (OL. Nád. 49).

CINOBRIOM, L cinóbér.

CIPELLÉS, 1. cipellős.

CIPELLÍS ? CIPELLIS ? 1. cipellős.

CIPELLŐS, cipellés, cipellís ? cipellis?:
solea, calceus, crepida, sandabum ; schuii, stiefel,
pantoflel NySz. 1402 : Pauli dicti Chypelleus (Veszpr. 4,
Csopak). 1419 : Alberto Chypellf.us dicto (Pannh.
Hitel. 52). 1488 : Dominó paruo cÍ2)ellos (OL. D. 26047).
1507 : Precium calceonmi wlgo czypelys (uo. 26124).
1539 ; Ocree magne. Cipellés (OL. Nád. 48). 1544 :
Wöttem ég koidouant cipdlösnek (uo. 40). Eg cipel-
lösrc attam (uo. 42). 1558 : Egy férfinak való czipellést
[adjanak] 15 krajczáron ; egy asszonyembernek való
czipellést 12 krajczáron (GazdtörtlSzemle VI.137).
1571 : Cypdlóst az menyet el nyóheíli (OL. Nád. 47).

cipellős-pénz : 1643 : A vevő és eladó ember a
hegység bíráinak közönségesen egy vödör borral
tartoznak. Az eladó ember egy pénzzel leteszi, a
vevő eg5' pénzzel felveszi, ugyan akkor a Czipellös
pénzt is meg kell adni, ha ki elmulatja, nem lészen
helyes a vallás (GazdtörtSzemle VI.469, egy hegy-
község törvényeiből).

cipellős-vonó, -vonyó: [anzieher, schuhhorn?].
1544 : Vöttem cipellős uonot (OL. Nád. 41). 1577 :
Hytuan was czypelles iconyok (OL. L. III. 16. 17).

CIPÓ, cepó ? cépd ? : libum, panis albus ; weiss-
brod NySz. 1211 : In uilla Zeleus isti simt vdomici
Árud Cepou [olv. cepó v. cépó ? a. m. cipó ?] Teleh
Bolosey Fenerh (Pannh. Tih. 15). 1443 : Duas tortas
panis et vnum cziponeva. (HazaiOkl. 406). 1530 :
Laurencii CzypoovAYio cognomine (Múz. Kisfaludy).
1549 : Libones panes uulgo cypw (OL ÜC. 75/39).
1571 : Libum vnum vulgo czypo (uo. 11/28). [Vö.
asztal-, fehér-, köz-cipó.]

cipóhordó-kosár : [corbis ad liba ferenda ; korb
fül- den brottran.sport]. 1638 : Czipo hordó kosár
(OL. UC. 2,34).

cipó-sütő, -sitő : [pistor siliginarius; weissbacker).
1481 : Valentinus Czyposythew (OL. D. 29851).

cipószakasztó-asztal : fmensa ad panem con-
depsendum : tisch zuiu brotaiiskuoten|. 1638: Az
reghy alsó Sütő Haz Ebben vagion Czipo szakasztó
Asztal No. 1 (OL. UC. 2/34). ^ .

CIPROS, 1. ciprus.

CIPRUS, cipros : cupressus NySz. ; [cypresse].
1638 : Wannak ezen Kertben külömb ktilömb fele
füvek Sallia, Ruta, Szekftí, Isten faia, Czipros (OL
UC. 2 34).

ciprus-bokor : [dumus cupressinus ; cypressen-
gebüsch]. 1552 : Chyprws bokor (OL. NRA. 1648/27).

CIRIÁK, -OS, 1. Cirjék.

CIRJÁK, 1. Cipjék.

CIRJÉZ, Ciriák, Ciriákos, Cirják: [Cyriacusj.
1478 : Petrura Chyryakos (Köraiend Heim 590). 1602 :
Czirják Bálint (SzékelyOkl. V.199). CzÍ7-iak András
(uo. 241). [Vö. «Cyriacus: Tzerjék» PPB.]

CIRKALIUM, 1. cirkálom.

CIRKÁLOM, cirkalium, cirkulum : circinus ;
zirkel NySz. (1. jel.). 1587 : Fa circulum awagy arcus
(OL. UC. 46/74)'. 1588 : Az pintér házban . . . zalu,
faragó bárd . . . circulum, fenek meczo (uo. 76/17).
1597: Czirkalium hordó fenek keritenj való 2
(uo. 101/3).

CIRKOS? : [zea, spelta copiosus ; reich an spelt ?].
1478 : Andreas Chyrkos [olv. cirkos ?] (OL. D. 18145).
1480: Alberto Chyrkos (Lelesz Acta 90/32). [Vö.
cirok NySz. MTsz. ?]

CIRKOS ? : [L. cirkos adatait. Vö. szirkó, cirkó
MTsz. •?]

CIRKULUM, 1. cirkálom.

CIROK : zea, spelta ; spelt NySz. 1465 : Triginta
Capeeias Cyrok (OL. D. 35112)". 1510 k. : Czyrok
essent cum vigintiocto quartis (uo. 26235).

CITROM, cédron : malum Medicum, citrium
NySz. ; [limone, citrone]. 1544 : Lemonat. Czedront.
Tengeii szölöt (OL. Nád. 41). 1731 : Az a Czitromné
ette meg (Reizner : SzegedTört. IV.487).

CITVAR : zedoaria ; zwitter [zitwer] NySz.
1327 1335 : Laurencii dicti Cyttuuar (OL. D. 1^431, 1.
AnjouOkm. IL315). 1350 : Laurency dicti Chituar
(ZichyOkm. n.440).

CIVEK? 1. cövek.

CIVORNA? 1. cérna.

COJTA : «vizi malmot tartó gúzskötél» MTsz.
(«cejte» a.) 1646/1727 : Az molnár tartozik Sz. Márton
napjára egy czojtának való veszöt vágni (Gazdtört-
Szemle V1I.124, semptei molnárok céhszabályaiból).
Ha új czojtának a fejét megköti és reáüti, tartozik
a gazda 1 forint borral (uo.). Ha az molnár minden
konczon egy-egy új gúzst nem köt minden czojtára,
és a malombiró esküdtjével meglátja, tartozik 25 pénz-
zel. Ha az czojta az vizben hever ily okon, ha az
gazda fát ad alája az czojtának, tartozik molnár egy
pint borral (uo. 125). [Vö. «Alkalmasint vesszőből font
kötél, amelylyel a malom oda van erősítve. Más eéh-
szabátyok [melyek?] czejle-nék hívják, az 1728-iki
pedig czintor-n.ak-» Tagányi Károly jegyzete no. 124.]

COMBOS : [crassis femorilras ; dickschenkelig].
1407 : Nicolaus dictus Chonbus [a. m. combos ?] (Múz.
Soós). 1445: Paulo dicto Czombos (Múz.). 1467:
Stephani Chombos (Lelesz Acta 78 19).

COMPÓ, szompó ? : tinca, tencha ; schleihe
NySz. 1211 : isti sünt serui Eld Syquíteu Piod Duba
Sompou [a. m. compó ?J VVrus Tolpa (Pannh. Tih. 15).

109

GONDRA— CUDAR

CUKOR— CULÁS

110

1377 : Andreas dictus Chumpo [a. m. 1. v. 2. «compó»
MTsz. ?] (OL. D. 38356). 1482: Petro Czonqw (uo.
18713). 1492 : Georgiiis Chomjw (uo. 36992). 1548 :
Vöttem ket czompot ebedre (OL. Nád. 42). 1638 :
Varga hal vagy czompo (OL. UC. 2/34). [Vö. 1. és 2.
compó MTsz.]

GONDRA: sacconia, panniciüus, udo, saga; regen-
rock, lappén NySz. 1500 : Petras Czondra (Múz. For-
gách).

CÖVEK, civek ? : bacillus, paxillus, clavus li-
gaeus, sublica, valliis, tudes ; pfahi NySz. 1346 : Petri
dicti Ctfuek [olv. civek, a. m. cövek ?] (Múz. Kállay).
1429 : 'Jacobi dicti Cwuek (Pannh. Tih. 18 1). [Vö.

MTSz.]

CÚCA ? CÚCÁS ? 1. csúcsa, csúcsás.

CUDAR ? szudar ? : tiu-pis, deformis, .sordidus ;
niedertrachtig, hasslicb, lumpig NySz. 1413 : Bene-

dicti dicti Zudar folv. szudar ? a. m. cudar ?] (Sztáray-
Okl. 11.125).

CUKOR: saccharura candidura etpelluciduniNySz.;
[zucker]. 1587 : Egj twnna czivkorral csinált eleuen
geombert (OL. Nád. 40). [Vö. 1490 : Czucarum in
parua quantitate (OL. D. 26048). 1505 k. : Pro Czu-
karo (uo. 35798).]

CULÁK?: stipes; pfahlNySz. 1523: Petri Chiolak
[a. m. culák v. csulák ?] (Pannh. 42/G). [Vö. MTsz.].

CULÁKOS ? : [stipitem habens ; pfahl habend ?].
1437 : Blasium Chwlakiis [olv. ciüákos v. csulákos '?]
(Lelesz Acta 54 12). [Vö. culák.]

CULAS: [a) sarcinalis; mit bündel ; b) pannosus ;
lappig?]. 1480 : Georgio Czidas (OL. D. 18404). Geor-
gio C/uclas (Lelesz Acta 90/18). 1489 : Georgio CJnvlas
(Múz. Kállay). [Vö. cula NySz. MTsz.]

^

CSABA?: [vanis, valgus, vatius; krimimbeinig ?'.
1151 : Ex precepto legis comes Heynncus hiüus rei
prestaldum nomiiie Caha [olv. csaba, csába v. kába "?1
constituit atque dedit (Pannh. 31 X). 1237 : Chaba
[a. m. «csaba» MTsz. "?] cum tribus fratribus (uo. 1/C).
1267: Ad clausuram wlgariter r/möaguatha uocatam
(HazaiOkm. VI.löO). 1275: Ad montem excelsum Chaha-
bykteteu uocatiim fOL. D. 902). 1347 : Usque ad íinem
cuiiisdam clausure in wlgo CAa Z)rtgatafarka dicte (OL.
D. 3909, I. AnjouOkm. V.88). 1359: Possessionibus
C/ia&rtlaka Monyorod vocatis (Múz.). 1368 : Valle
CAa&azurduka vocata (OL. D. 5658). [Vö. MTsz.]

CSABA ? : stupidus, delirus ; stumpfsinnig, diimm
NySz. 1151 : Ex precepto regis comes HeJ^mcus hiűus
rei prestaldum nomine Caba [olv. csába, csaba v.
kába"?] constituit atque dedit (Pannh. 31/X). [Vö. a
csaba alattiakkal és MTsz.]

CSACSOGtÁS, csácsogás : dicaciías, garrulitas,
loquacitas ; geschwiitz NySz. 1712 : Szajkót, rigót,
seregélyt, pacsértát, havasi pintyet, és egyebeket
ínekelésre, csacsognsra, szóllásra [igyekezzék] tanítani
(GazdtörtSzemle VII.417,'.

CSAHÓ ? : [sciurus ; eichhörnchen ?]. 1406 : Alve-
olum Chahocherge [a. m. csahó ?] vocatum (ZichyOkm.
V.479). [Vö. MTsz.l

CSAHOL, csahol ? : [camlsiae genus : eine art
hemd]. 1458 : Camisias wlgo Chahol nouem (Múz.
Kállav) 1503 : Duas Camisias maiores Chahol vocatas
(OL. í). 32834). 1516: HarmjTich Nydch aranyas chahol
EwmaganalvYs aranvas chahol (uo. 26367, 1. Zolnai :
Nyelveml. 206 és 208). 1523 : Vnam subbam hermello
subductam et V Chahol (OL. D. 36999). Indusia wlgo
Calhokath (uo.). 1528 : Caraisie chahol dicte aureis
philis composite (OL. Nád. 48). 1530: Chyahol muli-
ebre duo (OL. UC. 98 '5). 1532: \mm\ chcűiol (OL. L.
in.16. 17). [Vö. fél-csahol]

csaiiol-ing, -eraeg : [camisiae genus ; eine art
hemd]. 1560 : Kogistrom az feyer ruháról Ket chahol
emeg aranias hira vagion egeken (OL. Nád. 49).

CSÁKÁNY, csákán: clava cruciata, runcina, [ral-
luin, dolabra': reuthaue, streithammer NySz. 1277: Spc-
culatores de Chakan [a. m. csákány?] (Mú/,. Ertl).
1277 '91 : Speculatores de Chakan (Múz. Érdy). 1277/1328:
Speculatores de ( hakan (uo.). 1321 : Insula materna-
liter Chakan Zygete uocata (01.. D. 2067 1. Anjou-
Okm. 1.643). 1327: Yxűchakan, hn. (Múz. Szilágyi
Sándor). 1330 : Arborem piri C/irtA-ajíkurtuele dicti
(OL. D. 2617). 1393: Lucas dictus Chakan (Múz.
Kállay). 1402 : Cum Maleys fen-eis wlgo Chakan
dictis (Múz. .Máriássy). 1490 : Chyakan. Zarwasilew
(OL. D. 26048). 1494: Chakan (uo. 26076). Celtes

wlgo Chakan (Enge! : GeschUngrReichs. 1.63). Chakan.
Reez. Lorice viles (vjL. D. 26076). 1518 : Vnum Sar-
kulum Chakan (uo. 26184). 1520 : Item wlgo czakan
(uo. 26219). 1527: Antique plehek. Chackan (OL.
Nád. 49) 1533 : Chakan, aso, legyezew íuo. 45). 1548 :
Eg czakany Eg tokos szekercze (uo. 48). 1557 : Fer-
ramenta oblonga vulgo Chakan saxifraga (OL. L.
III.16. 17). 1564 : Sarculi Chyakan vocati (uo.). 1602 :
Csákán Pál. Csákány István (SzékelyOkl. V.185).
Csákány Imre (uo. 197}. [Vö, liégyés-, kővágó-
csákány.]

CSÁKÁNYOS : clavum habens ; mit beil ver-
sében NySz. [mit krampe versében]. 1548 : Neg sze-
kercze chakanos (OL. Nád. 48).

csákányos-kapa: [ligo dolabra praeditus; kramp-
haue]. 1545 : Irtó kapa. Czakanos kapa (OL. Nád. 40).

csákányos-szekerce : [securis dolabra praedita ;
mit einer krampe versehenes breitbeil]. 1547: Kilencz
czakany OS szekercze (OL. Nád. 49).

CSÁKLYA : contus, hai-pago, hama ; enterhakeu
NySz. 1288 : In Monté Chaklya [a. m. csáklya ?]
uocato (Veszpr. 107, Liüa 1). 1337 : Aqua Chaklya
vocata (AiijOuOkm. III. 370). 1506 : Ligna ad conduc-
tionem Nauium que Chaklya dicitur (OL. D. 26122).
[Vö. vas-csáklya.]

CSÁKÓ : «kiálló szarvú» MTsz. (2. jel.) : der ochs
[oder kuh] mit auswartsgebogenen hörnern BM. 1667 :
Csákó kékszörü ökör (DebrLt., 1. Njt. XXII.518).
1685 : Lombos csákó tehén (iio. 520). 'l686 : Csákó
ökör, az jobb füle ájos (uo. 518). Csákó tulok ökör
(uo.). 1688 : Barna csákó szemök szabású ökör (uo.).

CSALÁD : a) familia: familie; b) domesticus, famu-
litium: diener.hausgesindeNvSz.1257: Medietatem térre
Chalad [a. m. család ?] (Síni. 36. sz.). 1272—90 : Duas
uillas suas hereditarias Keetchalad uocatas in Comi-
tatu Suprun (Múz.). 1278 : Quandam terrara castri
Nitrensis Chalad uocatam (Körmend, Korlátkö-Appon.
14/757). 1300 : Possessionis Chalad (Múz. Nagy Imre).
1346 : Possessiones Chalad Chapodc/üaZarf vocatas
(Múz.).

CSALÁN, csallyán : 1) urtica, acalyphe ; nessel
Nyöz. 1311: Arkjchalan lm., a. m. csalán?! (Anjou-
Okm. 1.242). II 2) Isindon'; nesseltnch]. 1538 : trés
Tezthemen ex quibus duo de bibor tcrcium de chal-
lyan (OL. Nád. 48).

CSALÁNOS, csalyános, csanálos, csolyá-
nos : [urticis copiosus ; nesselreich]. 1346 : De pos-
sessione Chalanusv&ús. (Múz. Kállay). 1355 : Vnam
vineam suam Chalanus vocatam (uo.) 1379 : Ad quan-
dam piscinam Chalanus uocatam (OL. D. 6609). 1395 :

113

CSALLYÁN-CSAP

CSAPKOD CSAPONG

114

Vsqiie ad ChalanosTpathak (Lelesz Met. Ung 53).
1411 : Possessionum prediorumque Bezermen Heges
Chalanos (ZichyOkm. VI.147). 1459 : Chalanus, hn.
(OL. D. 15352). 1470 : Habeo vnuin pratum in cho-
lyanustiio (uo. 17462). 1499 : In possessione Chanalos
vocata (KároIjiOkl. III.39).

CSALLYÁN, 1. csalán.

CSALFA: halophanta; betrüger NySz. 1563:
Paulus Czalfa (OL. UC. 27/57).

CSALÓ : a) fraiidulentus, mendax ; trügerisch,
lügneriscti ; b) deceptor, frustrator, eircumscriptor ;
betrüger NySz. 1227 : Quorum nomina hec sünt vide-
licet Vnaka Beneduc Cholov [a. m. csaló ?] Bas Guncha
Pete Munka ( Veszpr. 9, Kál). 1401 : Nicolaum Chalo
(ZichyOkm. V.233).

CSALÓKA : a) fraiidulentus, falsus ; trügerisch,
falsch ; b) fraudator, circiüator, halophanta ; betrüger,
schAvindler NySz. 1490 k. : Michaeli Chaloka (OL.
D. 26252).

CSALYÁNOS, 1. csalános.

CSAMANGÓ : a) «kutyapecér, sintér» MTsz.;
schinder, abdecker BM ; b) «dologtalan ember» MTsz.
1737: Csamangó József (Reizner: SzegedTört. IV.521).

CSANAK : [scyphus ; becher, kelch]. 1367 : Vnum
cyfum argenteum Avlgo Chanak [a. m. csanak ?] dic-
tum (Múz. Kállay). 1677 : Az Incattus házában meg-
találta elveszett csanakját. Házánál ismert meg egy
csanakot (DebrJk.). [Vö. MTSz.]

C SAN ÁKOS ? : [scyphum habens ; becher ha-
bend]. 1498 : Honestam mulierem Vrsulam Chanakosne
[a. m. csanakos ?] dictam (KárolyiOkl. III. 30, 31).

CSANÁLOS, 1. csalános.

CSÁNGÓ, 1. cankó.

1. CSAP, vö. alulcsapó, fölülcsapó, le-,
megcsap.

2. CSAP : 1) [pensile ; gehange ?]. 1458 : Vnum
lewegew wlgo Chaj) quod sólet mulieribus appendi ad
crines deauratum (Máz. Kállay). || 2) doliarium verucu-
lum ; der zapíf [zapfen] an fassern NvSz. (1. jel.).
1490 : Chyap de cupro (OL. D. 26048).l591 : Instru-
menta ad cellaria necessaria héber, csapok, csap fúrok
OL. UC. 77/10). 1719 : A lévai község korcsmárosa,
midőn Szent Mihály naptól fogva újesztendeig folyatja
a község csapját, hasonló hittel köteles lesz a fö-
lül megirt punctumok megtartására (GazdtörtSzemle
III.272). II 3) [?]. 1632: Az malomhoz való apros
szer szamot, az korong vasat is, czapot es egieb
kusaly talp vasat (OL. UC. 3/20). [Vö. réz-, vas-
csap. |

csap-fogó : [forceps ferrea ; zapfenhahn ?]. 1553 :
Duos Terebellos chap fwro et duos chapfogo (OL.
Nád. 49). 1556 : Forceps ferrea chap fogó vocata
(OL. UC. 99/27). 1597 : Czap furo. Czap fogó [«pin-
czeeszközök» Szám. jegyz.] (uo. 101/3).

csap-fúró : zapfenbohrer, zwickbohrer NySz. 1510
k. : Wagokesth, Cyapfuro, patkowero (OL. D. 26251).
1553 : Duos Terebellos chap fivro et duos chapfogo
(OL. Nád. 49). 1587 : Eg chap fivro (OL. UC. 12/42).
1591 : Instrumenta ad cellaria necessaria héber, csa-
pok, csap fúrok (no. 77/10). 1597 : Czap furo. Czap
fogó I«pinczeeszközök» Szám. jegyz.] (uo. 101/3).

csap-szók: [?|. 1587: Eg cAop 2;eA: [« a présházban,

Magyar Oklevél-Szótár.

t. i. a mire leülnek, tehát nem Weinschank» Szám.
jegyz.] (OL. UC. 12/42). 1616 : Ezen házban [a prófont-
házban] egy csapszék, két öreg csapló kupa (Gazd-
törtSzemle VI.125). [Vö. NySz.]

CSAPKOD, vö. megcsapkod.

CSAPLÁR : oenopola, tabemarius, vinarius ;
schenkwirt NySz. 1400 : Michaelem Chaplar (Zichy-
Okm. V.192). 1416 : Paiilum Chaplar (OL. D. 10431).
1418 : Barnabam Chaplar (ZichyOkm. VI.521). 1420 :
Clementem Chaplar (uo. VI. 594). 1453 : Nicolaus
Chaplar (OL. D. 14696). 1478 : Gregorium Chaplar
(Körmend, Heim 590).

CSAPLÓ-KUPA : 1616: Ezen házban [a prófont-
házban] egy csapszék, két öreg csapló kupa (Gazdtört-
Szemle VI.Í25).

CSAPÓ : 1) nacca, lanarius, fullo ; walk^r, woU-
arbeiter NySz. (3. jel.). 1213: Speculatores de Zala Jou-
bagiones predicti castri [t. i. Castriferrei] Wossos Pota
Zerma Chopov [a. m. csapó ?] Noge (Körmend II/8,
Szentgothárd 2). 1228 : Libertinos quorum nomina
hec sünt Marchus. Mortunus. Chopov. Muna. Tenke
(HazaiOkm. III.l). 1237: Wduornici de uilla Borost
quorum nomina Itol Chopou Petur Medue (Múz. Középk.
oki. 11. sz.). Vdornici de uilla Borost quorum nomina
Itol Copou [így] Petur Medue (uo. 9. sz., vö. Wenzel
11.73). 1283 : Andreas filius Chopou (OL. D. 1153).
1288 : Petri filii Chopo (Veszpr. 109, Szepezd 2).
1351 : Petrus filius Chapou (Körmend, Heim 122).
Nicolaus Chapou (KárolyiOkl. 1.196). 1374 : Nicolaus
dictus Chapou (Lelesz Acta 8 4). Johannem dictum
Chapou (ZichyOkm. III.577). 1397: Johannem dictum
Chapo (uo V.40). 1413 : Michael dictus Chapo (uo.
VI.283). 1424: Petro dicto Chapo (Múz. Kisfaludy).
1424/1498 : Jacobus Chapo (OL. D. 12800). 1425 :
Georgio Chapo (Körmend, Heim 745). 1428 : Bene-
dicto Chapo (Veszpr. 11, Lovas). 1436 : Benedictuin
Chapo (Pannh. 23/B). Lucas dictus Chapo (Lelesz
Acta 53/50). Petro Chapo (Múz. Kisfaludy). 1437:
Georgio Chapo (Pannh. 64'H). 1438 : Paulus Chapo
(uo. 17/Nn). 1449 : Jacobi Chapo (Lelesz Acta 61/62\
1458 : Andreas Chapo (OL. D. 15213). 1459 : Gallo
Chapo (Múz. Kállay). 1463 : Benedicto Chapo (OL.
D. 15875). 1468 : Damiani Chapo (Veszpr. 107, Haj-
máskór 3). Simon Chapo (Múz. Kállay). 1476 : Fran-
ciscus Chapo (Könnend, Heim 576) Benedictus Chapo
(Békefi : PilisiApáts. 434). 1478 : Stephanus Chapo
(Veszpr. 107, Egerszeg 16). 1482: Petro Chapo (Veszpr.
9, Kovácsi). 1485 : Elias Chapo (Veszpr. 11, Merenye).
1498: Elia Chapo (Múz. Kállay). 1519: Benedicto
Chapo (Körmend III/l, Ugal 64). jj 2) machaera ;
schlachtschwert NySz. (2. jel.) [framea]. 1484; Fra-
meam wlgo Chapo (Múz. Kisfaludy). 1519 : Arma niea
Chapo vocata et cingulum meum (Lelesz Acta 125/62).
[Vö. szűr-csapó.]

csapó-fa : hostorium ; streichholz NySz. 1509 :
Cum quodam ligno wlgo Chapoffa Sebastianum lite-
ratum percussit (OL. D. 21967).

csapó-kapu : [pons levatorius, janua caduca, deci-
dua ; fallthor]. 1532 : Ad pontem leuatorium chapo
kapw (OL. Nád. 48).

csapó-szűr : 1669 : Egy jó öreg ujjas, galléros
csapószür (GazdtöitSzemle 1.94).

csapó-zár : [fallklappe, schnappschlossj. 1637 :
Egy fel szer aj'to, kichin chapo zar rayta (OL.
UC. 14/43).

CSAPONG : íiuctuo, labare sermone ; wanken
NySz. (3. jel). 1751: A beszédbe csapong, hol azt

115

CSAPOS-CSAT

CSATA— CSAVAR

116

mondja, NádudvaiTa küldötte [a pénzt], hol pedig el-
vesztette (DebrJk.).

CSAPOS?: U99: Chopos [olv. csapos?] cum
filiis scilicet Fumos et Figud (Veszpr. 16, Vespr.
Eecl.). 1481 : Sebastiamim Chapos (Körmend, Raiky
60). 1546 : Vnus cantarus chapos (OL. NRA. 23/83).
[Vö. MTsz. ?]

csapos-erszény?: 1545: Öt zaz c/ify;o.9 [olv. csa-
pos V. csapós ■?] erzen (OL. Nád. 49).

CSAPÓS-ERSZÉNY? vö. csapos-erszény.

CSÁPRÁGr : dorsuale, phalerae, stragulum, tegu-
mentum equi ; schabracke, pferdedecke NySz. («caf-
rang» 1. jel. a.). 1493 : Equnm et chapragas etc. misi
(EPSz. fol. 32). 1511 : Vnam frameam, vnum Czapprak,
vnum Timpaniun (Mviz. Forgách). 1549 : Három capragh
beleny eg uegh bagazyat (OL. Nád. 48). 1552 : Ég
capragóth (uo.). 1598 : Una cutis turcica ad meusam
chaprag vulgo vocata (OL. UC. 36/34). [Vö. cafrang.]

CSÁRDÁS?: 1469: Stephanus Czardas [«nem :
csordás» Szám. iegjz. ; = csárdás ?] (OL. D. 32365).

CSARNA : niger ; schwarz NySz. 1211 : [Udvor-
nici] Neugrad Varous Vosud Medue Maca Merch
Charna [a. m. csarna ?] Michou Euzen (Pannh. Tih.
1/5). 1475 : Duas vaccas fekethe Charna et alia
thompa Barna (Múz. Kállay, No. 1160). Vnam vaccam
nomine Cbibere Charna et aliam vaccam langas
(uo.). [Vö. NjT. XXIX.271, és : 1759 : Hej cserne, hej
barna hajsd le a szar\adot (Csiksomlyói misztérium-
ban, Régi M. Könj-vtár in.l86).]

CSÁSA, 1. csésze.

CSÁSZÁR : Caesar ; kaiser NySz. [imperátor].
1221 : Causam que uertebatur inter Medue et Cazar
[olv. császár v. kazár "?] (Pannh. 58/A). 1233 : De uilla
Chasar (Múz. Forgách) 1238 : Pous filius Chazar
(Könnend IH 6, Körmend 1) 1343 : Emericum dictum
Chazar (OL. D. 27271). 1422 : Stephani de Chazar
(Múz.). 1434 : Michael Chazar (uo.). 1445 : Benedictum
Chazar (Lelesz Acta 55 22). 1452 : Michaele Chazar
(OL. D. 14523). 1469 : Nicolao Chazar (Múz. KáUay).
1474: Thomas Chazar (Múz. TörtTárs. 4). 1475 : Micha-
elis Chazar (Múz.). 1478 : Blasius Chazar (OL. D.
18145). Emericum Chazar (Körmend, Heim 590). 1485 :
Gregorius Chazar (Veszpr. 11, Merenve). 1488: Antho-
nius Chazar (OL. D. 32000). 1489': De casti-o Chazar-
wara vocato in Comitatu Warosdiensi (Könnend 1/7,
Szalonok 30). 1506 : Matheus Chazar (Múz. Kállay).
1508 : Petrus Chazar (Múz.). 1520 : Antonius Chazar
(uo.).

császár-lapát : [?]. 1597 : Czaszar lapath 1 (OL.
UC. 101/3).

császár-madár, -madara : attagen, attagena, bo-
nosa, tetrao bonasia ; haselhuhn NySz. 1504 : Phasia-
norum, perdicum et Caesareorum vvígo Chazarmadara
nuncupatorum (OL. lad. H., II. Ulászló 1504-iki törv.
18. §.). Item aucupia fasianorum et Cesareorum wlgo
chazarMadara nuncupatorum (uo.). 1545 : Keth császár-
madara (OL. Nád. 42). 1549 : Vöttem eg császár
madarat (uo. 42). 1588 : Egy faith Madár ert Egy
Chiaszar madár ert Egy hwros madár ert (OL. UC.
64/35). 1596 : Singulos aues chaszar madara vocatas
(uo. 11/50).

CSAT : hamus, fibula ; spange NySz. 1211 : Hii
sünt ioubagiones Wilraos Vzos Chot [a. m. csat ?]
(Pannh. Tih. 1/5). 1368/1421: Peruenissent ad locum
(|ui dicitur wlgo O/írtívanus halála [a. m. csat?]
(Körmend III/4, Batthyán 31). 1520 : Balthcum w Igo

maycz muliebre. Chath et fark sünt deaiirata. Boglár
non sünt deaurata (OL. D. 26277). 1536 : Vnum Maycz
sew Zoretho cum fine et chat et buUis argenteis super
velutum nigrum (OL. Nád. 48).

csat-szíj, -szi?: [copiüa; koppelriemen ?]. 1597:
Hinthora való Czat szy [így] (OL. UC. 101/3).

CSATA : a) agmen, turma ; schaar, tnippe ; b)
classicum, praelium, pugna : schlacht, kampf NySz.
1250/1324: Cadit in C/iöí/írtkutfeu [a. m. csata?]
(HazaiOkl. 18). 1254/1324: Cadit in C/iaí/jakutfeu
(OL. D. 1589). 1602: Cziata Sándor (SzékelyOkl.
V.24.S).

CSATINA?: [clamor, strepitus; larm, gerausch?].
1240 k. : Nomina coquonim de eadem villa sünt hec
Syidev feuche chotina [olv. csatina ?] Zubud vros
Zumboth (Pannh. 61 8). [Vö. csatináz MTsz. ?]

CSATLÓ-PA : subscudes; leiste, querholz NySz.
1587: Az haz heyan. Chathlo fa Csigha keötel (OL.
UC. 46/74).

CSATLÓS : ductor equitum ; herrschaftshayduck,
vorreiter NySz. (2. jel.) 1634 : Kettő [a posták közül]
mindenkor ittfen [igy ?] légien, ejelis utonis csat-
losink közöt hallion bennek magunk szaUasan (Magj-ar-
orsz. közgazd. és közműv. állap, ezeréves femiáUá-
sakor Vni.896, fejedelmi rendeletben, vö. Gazdtört-
Szemle VII.131). 1668 : Az ö Nagysága Csatlósa (OL.
UC. 1/21).

CSATÓ ? : 1274 : Libertinum suum Chotou voca-
tum (Múz.). 1323 : HenchljTii íilii Chotow (HazaiOkm.
IV.122). 1602 : Csató János (SzékelyOkl. V.228). Csató
István. Csató Márton (uo. 234). |Vö. « Csató v. csató-
lábú : kinek a lába térdnél befelé görbfíl. Szilágj" m.
Znah» László Géza adata az új Nagy Szótárhoz.]

CSATORNA, vö. abrakosztó-, vízfogó-, víz-
vetó'-csatoma.

CSATORNÁS: canaUtius ; ausgehöhlt NySz.
(1. jel.) [cistema vei canaü praeditus; mit einer cisterne
oder kanál versehen ?J. 1505 : Tribus Molendinis
quarum [igy ?] duo in Naghaghwj'z et tercium in
Chatornasmalom fluuiis nuncupatis (Lelesz Prot. n.49a).
[Vö. csatorna NySz. 1. és 3. jel]

CSATOS : fibulam habens ; mit einer schnalle
versehen NySz. 1463 : Anthonio Chathos (Lelesz Acta
7414). Anthonium Chathos (OL. D. 31803).

csatos-szíj, -szi : [lórum fibula praeditum ; mit
einer schnalle versehener riemen]. 1597 : Gzatos szy
(OL. UC. 101 3).

CSÁ VÁLÁS : elaboratio coriorum ; das gerben
NvSz. (1. jel.) 1706 : Egy róka bőr csáválásátul 4 d.
Egy öreg juh bőr csáválasattd 12 d. (MTörtTár XVIII.
256). 1735 : Rók^aihöv-csáválástul II1/2 dénár Öreg
hkrk-axhöv-csáválástul IIV2 dénár (GazdtörtSzemle IH.
347). [Vö. csáváitatás.]

CSÁVÁLATLAN: [infectus, crudus j ; ungegerbt
BM. 1706 : Csáválatlati bőrök limitatioja. Egy jó
öreg rókabör csúvdlaflanlf. 80d. (MTörtTár XVni.256).
Szép vidra bör csáválaÜan 2 f. (uo.).

CSÁVÁLTATÁS: [elaboratio coriorum; das
gerben]. 1669 : Egy rókabör, a ki szép 1 frt 50 dénár
CsáváUntásálul 9 dénár (GazdtörtSzemle 1.91). [Vö.
csáválás.]

CSAVAR : a) verto, verso ; drehen, wedeln ; b)
exprimo ; pressen, winden NySz. 1478 : Anthonium
Chauaro (Körmend Heim 590). 1505 : Andrea Chaxvar

117

CSAVARGÓ -CSEKE

CSEKÉLYSÉG— CSÉLLYE

118

[a. m. csavar, névül használva ?] (Pannh. 34/N). 1602 :
Csavar Gáspár (SzékelyOkl. V.191). 1630—48 : Hogy
valami rósz erkölcsű, felrugó, vagy ki magát ördög-
lené, s el nem menne ember alatt, olyat [t. i. lovat]
ne találjon venni, vagy farka csavarót, mert ur alá
illetlen és gyalázatos az farka csavaró ló (Gazdtört-
Szemle 1.288).

CSAVARGÓ : erro ; landstreicher, vagabund NySz.
(5. jel.) 1489 : Martinum Chaivaryo (Lelesz Acta 98/31).

CSAVAROG : vagor, divagor ; herumschweifen
NySz. 1584 : Azth mongak chak chawarogh (OL. UC.
56/33).

CSEBER, 1. csöbör.

CSÉBRÉS, 1. csöbrös.

CSÉCSÉL : isugo, lacto ; saugen]. 1549 ; Chedieló
borj^v (OL. Nád. 41). Chccheló boryw barom (uo. 49).
[Vö. csecsei MTsz.J

CSÉCS-ÉMÖ : infans ; saugUng NySz. 1549 : Eg
checheniew idey boryw (OL. Nád. 41 és 49).

CSECSES ? : mammosus, mammatus ; volibrüstig
NySz. (1. jel.) 1480 : Georgio Cheches [a. m. csecses
V. csécsesPJ (OL. D. 18313).

CSÉCSES ? : «liimlölielyes» MTsz. : der die blat-
tern oder pocken hat BM. 1480 : Georgio Cheches
[a. m. csécses v. csecses ?] (OL. D. 18313).

CSECS-TÓ : «mely azokat a helyeket látta el
vízzel (szoptatta), a hol a vejszék fel voltak áUítva»
(Hermán 0. : MHalászat H.776). 1224/1389 ; Piscinam
que wlgo Chechtoiv dicitur (MonStrig. 1.247). 1367 :
Prope piscinam Chcchtou vocatam (OL. D. 5539). 1478 :
Piscine Chechtho et aliarum piscinarum (Múz.).

CSÉDÉR, L csődör.

CSEGE ? CSÉGE ? L cége.

CSEGÖ: i?j. 1378: Viam wlgo C/iCí/okuthkemene
vocatam (OL. D. 6506). 1499 : Thoma Chcgeio (Károlyi-
Oki. IH.35). [Vö. cége?]

CSEH : [Bohemus, Bohemicus ; der böhme, böh-
misch]. 1146 : De centurionibus uicinis Ceh [a. m.
cseh?] Henricus Cherbela (Pannh. 5 Hh). 1269: Ab
vna parte Cheh íilio Pochima comitis (Múz.). 1359 :
Petro dicto Cheh (Veszpr. 106, Dec. Episc. 14).
1364/1399 : Johanne íilio Petri dicti Cheh Comite
wlgo Greb dicto de Gyznoyow (OL. D. 5277). 1368:
Johannem dictum Cheh (Miiz. Máriássy). 1398 : Eme-
rico dicto Cheh (Múz.). 1404 : Petri dicti Cheh (uo.).
1597 : Az mosó házban. Czeh módra czinalt Parazt
kal'has kemencze tOL. UC. 101/3). |? Helyn. szárm. :
1281 : Villám Kalaman Chehy vocatam (Könnend,
Heim 10). 1436 : Possessionibus Azzonfalua Myhal-
falua Chehíj et Mendzenth vocatis (Múz.).]

cseh-oldal ? -ódal : [pars currus ; ein gewisser
theil des wagens]. 1597 : Ketth szekérre való czeh
I olv. cseh v. céh ?] odal (OL. UC. 101/3). Zekerro való
czeh odal par 1 (uo.).

cseh-posztó : [pannus Bohemicus ; böhmisches
tuch|. 1553: Panni rubei Che Pozto (OL. Nád. 49).

CSÉK ? CSÉK ? 1. csök.

CSEKE : íVJ. 1198 : Hec uomina .seruorum Pethe
Chekc Aruhd (Könnend II 8, Szentgothárd 1). 1211 :
Hü sünt ioubagiones Deme Cehe [olv. cseke ?J Buhteh
Behneh (Pannh. Tih. 1/5). Hü sünt pulsatores Adomas

Cheke Aianduc Feuche (uo.). Hü sünt agasones Pocud
Chcke Buine Celey (uo.). Hü sünt qui salcs Ecclesie
soluunt Pica Cheke Acentus Redenptus (uo.). Isti sünt
exequiales Keueh Zorida Cheke Bota (uo ). Isti sünt
agricole Suge Cheke Wsud Bolchou (uo.). Isti sünt
serui Karasun Chikireu Cheke Giocud (uo.). Isti suut
ioubagiones Latamas Cheke Fosca (uo.). Isti sünt
ioubagiones Cheke Thencu Muncha Tucus (uo.). Isti
sünt uinitores Cheke Piscut feuche Wasard (uo.). 1222 :
Nomina uero hominum hec sünt Cége Vümod Cekeu
Prugoy Ceke Forcos (Pannh. 3/L). 1229 : Quorum
nomina mixtim hec sünt Mihal Bethme Cheke Habur
(uo. 5/Gg). 1237/1325 : In uilla Lula Jefyan Kesereu
Sumug Cheke Phylteu (Veszpr. 107, Lula 2). 1267:
Peche centm-io. CJieke centimo (OL. D. 619). 1289/1426 :
Quoddam Stagnum quod C/ieA;ezatuna vocatur (Hazai-
Oki. 115). 1386 : In loco Komac/íeA;e dicto duq Jugera
(Veszpr. 14, Szentkirály-szabadja). 1448 : Ad quandam
vallem CAe/tdakathorka vocatam (OL. D. 36391). [Vö.
cseke MTsz. ? : esek, csekik NySz. ?] [Vö. cége ?
csekő ?]

CSEKÉLYSÉG: res pai-va; kleinigkeit NySz.
[paucitas, exiguitas ; wenigkeit]. 1769 : tavaly Pün-
köst előtt más félhéttel érkezvén hozzánk [Esterházy
gr. püspök, egyházlátogató] Emödre tizenkét óra
tájban ki mentünk eleiben a Falun kivül az holott
tsekélységem szerint köszöntöttem (CanonVisit. 197).

CSÉKLYE ? : tendiciüa ; schlinge NySz. 1240 k. :
Nomina vduornicorum de eadem villa hec sünt Tad
Chyd Cliekle [a. m. cseklye ?] Malocoz Colombu
(Pannh. 61'8). [Vö. csekle MTsz.]

CSEKŐ: [■?]. 1211: Isti sünt ioubagiones Chekexi
Mana Kemus Matoy Vnoca (Pannh. Tih. 1/5). Isti
sünt agricole Mochy Semchi Chekeu Elee Vsud (uo.).
Isti sünt exequiales Onda Sentus Chekeu Demeu (uo.).
1222 : Nomina uero hominum hec sünt Cége Vilmod
Cekeu Prugoy Ceke Forcos (Pannh. 3/L). 1389 : Ad
vadum qui wlgariter Chekorewj appeÜatur (Akad. 5).
1468 : Michael Chekew (Múz. Kállay). [Vö. cseke ?]

CSEL ? : insidiae, dolus, astutia ; Ust, hinterlist
NySz. 1309 : Quendam seruum nomüie Budur íiHum
Chel [a. m. csel ?[ (Veszpr. 13, Szölös Zala m.).

CSELEGLYÉS, 1. csereklyés.

CSELEKÉDET: [fascmatio ; behexung]. 1731:
Cserépre álltatta az megnyomorodott személyt és
mind az háromszor elaludt az füst ; úgy próbálta, ha
cselekedet vagyon e rajta (Reizner : SzegedTört. IV.485).
[Vö. NySz. más jel.]

CSELEKÉSZIK, L cselekszik.

CSELEKÖSZIK, 1. cselekszik.

CSELEKSZIK, cselekészik, cseleköszik, vö.
megcselekszik.

CSELLEG? : 1599 : A czellegben I határrész neve]
való favágástól és jégvágástól ételt nem adott (Canon-
Visit. 148). A czellegben is egy egy napi favágással
tartoznak (uo.). Szántó földek is vagjniak ; az alsó
nyomáson egy darab föld a Czelleg mellett Feleknek
hivják, mind a Prédikátoré (uo. 149). |Vö. Nj'Sz. ?]

CSÉLLE-MALOM ? 1. csillye-malom.

CSELLÓ ? : Imobilis, inconstans, Icvis, temcrarius ;
wankelmüthig, leichtsinnig ?J. 1409 : Andree dicti
Chellev (HazaiOkl. 345). [Vö. MTsz.?]

CSELLYE : [currus levior, vehiculum rusticum;
bauernwagen]. 1285/1358 : De curru magnó wlga-

8*

119

CSÉMA— CSÉNDÉR

CSENDES— CSÉP

120

riter mása vocato. De curribus leuioribus Chelle
vocatis (OL. D. 4708). 1619 : Tenentur poríare ad
castnun fenum cum vno chelle (uo. 37007). 1520 :
Ligna septem czellye (OL. Nád. 42). 1559 : Negwen
chellye zenat (U. I.). [Vö. csellye és 2. 3. csille MTsz. ;
Civillé CzF. ; csillye-szekér ; «csekély terhíi szekér» SI.J

cséllye-malom? 1. csillye-malom

CSÉMA? 1. csima.

CSÉMASZ? 1. csimasz. '

CSÉMATA ? 1. csemete.

CSÉMÉLET : cjnnatilis, vestis undulata, vestis
cymatili.«, undulatus pannus ; schamlotkleid, atlasskleid
NySz. 1480 : Trés Subbas \Tiam pui-puream aliain de
pemisio et terciiun de Chemeleth (Lelesz Acta 90/2).
1490: Cruces nigri de chemeleth (OL. D. 26048).
Peciam vnam de Chemeleth nigro (Körmend IV/5,
m-. 45). 1504: Síibbam de Chemeleth (uo. 111/5, Zá-
kány 34). 1509 : Trés tnnicas vmam de thabyth aliam
de chemeleth et terciam de Raach kamoka (OL. D.
21965). 1524 : Legauit pallium de chemeleth (Múz.
Kállay). 1529 : Vna pecia de czemelet coloris pauonacii
wlgo zederyes (OL. Nád. 49). 1539 : Supicha cemelet
vulDea (uo. 48). 1553 : Kar kapa werews liabos cheme-
leth (uo.). [Vö. 1311 : Casiüam de Chemelete nigro
(MouStrig. n.637). 1434 : Unam tunicam de chemeleto
(ZalaOkír 11.483). 1494 : De Chemelotho Sethethkek
una pecia (Engel : GeschUngrReichs L82). Una pecia
Chemelothi rubei coloris (uo.).]

CSEMETE, csémata? csémétő? csimota:
a) frutex, surcuhis, arbuscula, \ibumum, myrica ? ;
setzling, pfropfreis, staude ; to) puUiüus, progenies,
stirps : spross, nachkömmüng NySz. 1211 : Isti sünt
uinitores Tompa Cemete Jiike Sebeth (Pamih. Tih.
1/5). Hii sünt agasones Celey Chema Chemata [a. m.
csemete?] Chemorog (uo.). Vdomici de Mortus Mi sünt
Hoda Erizeu Chemothey [igy? a. m. csemete?] Segue
(uo.). 1240 k. : Mansiones seruorum Comud Cymotey
]a. m. csemete ?] (Pannh. 61/8). 1328: Doininicum íilium
Chemetw [olv. csemetö, a. m. csemete?] (ZichyOkm. 1.
308). 1354.: Nicolai filü Chemethe (OL. D. 4407, 1. Anjou-
Okm. VL163). 1419 : Stephano dicto Chymotha (Zichy-
Okm. VI.560). 1426: Anthonius Chemethe (Múz. Kende).
1429 : Anthonio Chemethe (Lelesz Acta 48/75).

CSÉMÉTŐ ? 1. csemete.

CSÉMMA ? 1. csima,

CSÉMÖR? 1. csömör.

CSEMPES ? CSEMPÉS ? vö. csempész.

CSEMPÉSZ? CSEMPÉSZ?: 1221: Quorum
uidelicet aratorum nomina sünt hec Sop Chempez
|olv. csempes, csempés, csempész v. csempész?]
Wasard Pozor Chuma Etcha (Pannh. 4/B). [Vö. csevi-
2)es, csempés, csempész, csempész MTsz. ?j

CSÉNÁL, 1. csinál

CSENDÉ?: [sarmenta arida; reisholz ?]. 1326:
Nicolai dicti Chende fa. m. csendé ?] (ZalaOkl. 1.193).
[Vö. csendé MTsz.J

CSÉNDÉR? csendőr?: [scarabaeus melolontha;
maikafer ?]. 1211 : Hii sünt scriii Somod Holgut Pond
Chedeh Chendur [olv. csendőr, a. m. csenderi ?[ (Pannh.
Tih. 1/5). Hii sünt vdnoniici Wardau Chendur Gengur
Kerus Modorod (uo.). 1516: Paulo Chender (Pannh.
27/1). [Vö. csenderi MTsz. ?]

CSENDES, cséndesz, csöndösz ? : silens, tran-
quillus, placidiis, inturbatus, sedatus ; still, ruhig, sanft
NySz. 1277 : Deudalus filius Chundus [olv. csöndösz,
a. m. csendes?] (Múz. Ertl). 1277/1291: Deudalus
filius Chundus (Múz. Érdy). 1277/1328 : Deudalus filius
Chundus (uo.) 1478 : Michaelem Chendes (Körmend,
Heim 590). 1498 : Augustino Chendes (Múz. Kállay).
1505 : Andrea Chendes (Pannh. 34/N). 1630—48 : Mind-
azáltal ezen kell ö kegyelmének ügyekezni. 1) Hogy
én alám csendes lovat vehessen ... itt penig az
csendességet én az felülésröl értem inkább, hogy az
felülést várná csendesen s engedelmesen (Gazdtört-
Szemle 1.288).

CSENDESSÉG: tranquillitas, quies, placiditas,
silentium ; stille, ruhe NySz. [zahmheitj. 1630—48 :
Mindazáltal ezen kell ö kegyelmének ügyekezni. 1)
Hogy én alám csendes lovat vehessen ... itt penig
az csendességet én az felülésröl értem inkább, hogy
az felülést várná csendesen s engedelmesen (Gazd-
törtSzemle 1.288).

CSÉNDESZ, L csendes.

CSENDÍT : tinnire facio ; tönen lassen NySz.
1613/1696 : Ha szerelmes házastársimkat, avagy sze-
relmes gyermekeinket . . . Isten kiszólítja, megholt-
nak jelentésére csak a kissebbik haranggal csendít-
senek, vagy harangozzanak (GazdtörtSzeinle VII.414).

CSENDŐR? 1. cséndér.

CSÉNGÉ ? 1. csengő.

CSÉNGÉR ? csöngör ? : [virgiüta] ; das ge-
.strüppe BM. ; «bokros sűrűség, bozót» MTsz. 1413 :
Gregorius dictus Chongor [olv. csöngör = csenger ?]
(Körmend in/2, Örs 36). 1446 : Nicolai dicti Chongor
(Veszprém 14, Szentkirályszabadja). 1468 : Nicolai
Chongor (HazaiOkm. IV.421).

CSÉNGETÉ, L cséngetyű.

CSENGETŐ, 1. cséngetyű.

CSÉNGETYŰ, cséngeté, csengető: a) ftin-
nitum ciens, tintinnabulum pulsans ; klingend, schel-
lend] ; b) tintimiabulum ; glöcklein NySz. 1422 : Michael
Chengcthew (OL. D. 11283). 1453; Briccium ChengetJietu
(uo. 14669). 1489 : Clemens Ghengetheiv (Lelesz Acta
98-30). 1495 k. : Michael Ghenghethew (OL. D. 26243).
1549 : Campanam maiorem wlgo czengetheio emi (Múz.).
1553 : Chengethe rez (OL. Nád. 48). 1594 : Az kapun
egi kis chengeteó (OL. UC. 106/3).

CSENGŐ, csengé ? : resonus, resonabilis ; klin-
gend NySz. 1295: Duos íluuios K^Üíchenge [olv. csengé,
a. m. csengő?] uocatos (Wenzel V.136). 1478 : Petrus
Chengew (OL. D. 18145),

CSENKESZ?: [festuca] ; schwingel BM. 1211:
Isti sünt agricole Bulchou Keched Thexa Beche i'heii-
kes [a. m. csenkesz v. cenkés ?J Theke (Pannh. Tih.
1/5). Isti sünt aratores Hodus Roncin Cenkes Sac
(uo.). Isti simt ioubagiones Bugud Hotus Renk Gana
Chenkes (uo.). Hii sünt vdornici Gudus Chenkez Kerus
Halalud (uo.). 1240 k. : Hec sünt nomina vduornico-
rum de eodem predio Cenkcz Árpad Golombus Feud
(Pannh. 61 8). 1274/1278 : Terram C7ímA;e^felde (OL.
D. 33178). 1364: Jacobum Cenkes dictum (Múz. Kál-
lay). Jacobum Cynkes [a. m. csenkesz ?J dictum (uo).
1459 : Jacobi Oi'enkes (Lelesz Acta 70/70). [Vö. MTsz.]

CSÉP : 1) clava pendula, tribula, flagellum frugum ;
flegel NySz. 1387 : Andree dicti C}iep [olv. csép v.
csepp?] (Múz. Kállay, 1. Pesty: Krassó\TnTört. III.170).
1394 : Quidam Jobagiones Michael Chaptas et Fabia-

121

CSÉPÁNOS-CSEPET

CSEPLE— CSER

122

nus dictus Cheptul futamuth . . . predictus fabianus
Cheptinr [olv. cheptiul - csépttíl] futamuth (Zicliy-
Okm. IV. 554). || 2) [instramenti piscatorii genus ;
eine art fischzeug?]. 1559: Ligna chep vocata ad
piscinam kerezturyensem (OL. Nád. 48). ["Vö. vas-
csép.]

CSÉPÁNOS ? : [Stephanus ?]. 1240 k. : In predio
Temurd equestrium seruiencium hec sünt nomina
Latus Cepantis [olv. Csépános v. csépáuj'os?] Hudus
(Pannh. 61/8). [Vö. Csépán, Gsépánfalva CzF.] [Vö.
István.]

CSÉPÁNYOS ? : [herbis inutilibus plenus , voU
unkraut ?]. 1240 k. : In predio Temurd equestrium
seruiencium hec sünt nomina Latus CejJamis [a. m.
csépányos?] Hudus (Pannh. 61/8). [Vö. MTsz.]

CSEPE ? : [quercus novella ; junger eichenbaum?].
1318 : Stephanus filius Stephani dictus Chei)e [a. m.
csepe V. cepe ?] (Múz. Jankowich). |Vö. MTsz.? és
Munkácsi : Árja és kaukáz. elem. 199.] [Vö. csépel.]

CSEPEG ? 1. csepész.

CSÉPÉGÉS: stillatio, stillicidium, distillatio ;
das tröpfeln NySz. 1692 : Korcsomárosnak búza cub.
2. köleskása metr. 1. Minden veder borbul csepegésre,
gyertyára, apadásra 1 — 1 pénz (GazdtörtSzemle VI.181).
Radnótfái korcsomárosnak : búza per annum cub. 4.
Csepegésre, apadásra, minden hordó borból Vs — V2
ejtelt kell engedni (uo. 184).

CSÉPÉGŐ : guttans, stillans ; triefend, traufelnd
NySz. 1353/1361 : A puteo videlicet Cepegeu incipiens
(OL. D. 26980).

CSEPEL?: [quercus; eichenbaum ?i. 1193: Hec
igitur suut nomina prediorum faer egiaza. Chepel [hn.,
a. m. tölgy ?]. Liba (OL. D. 27). Chepeil (uo.). 1229 :
Johannes et Wosos in Chepel (Pannh. Lib. Rub.
24—34. 1. 20. sz.). 1233 : Sacerdotum de Zovlad de
Cepel de Tur de Gomas de Chega (Pannh. 29/1).
[Vö. csepeles MTsz.] [Vö. csepe.]

CSÉPEL : detero, trituro ; dreschen NySz. (1. jel.).
1548 : Czeplettem 32 kobol buzath lOL. L. ni.16. 17).
[Vö. elcsépel.]

CSÉPÉRKA? L csiperke.

CSÉPÉRKE ? 1. csiperke.

CSÉPÉRKÉS, 1. csiperkés.

CSEPES? [vö. MTsz.J 1. csépes.

CSÉPES ? : [tribulam vei instnimentum piscato-
rium habens ; flegel oder fischzeug habend ?]. 1211 :
Hü sünt ioubagiones Opus Chepes [olv. csépes, csepes
V. csepesz ?] Chedeh Arod Dosnuch (Pannh. Tih. 1/5).
1450 : Stephano Chepes (Lelesz Acta 62/33). 1459 :
Lucám Chejies (OL. D. 15361). 1470 : Francisco Chepes
(uo. 16985). 1479 : Petrus Chepes (Múz. Máriássy).
[Vö. csép.]

CSEPÉSZ, csepéc ? : [mitra, mitella, reticulum ;
haube, hauptbinde]. 1448 : Quatour in \v\go Chepech
[így! olv. csepec?] vocatas (OL. D. 14134). |Vö.
MTsz.]. 1496: Item wlgo Chepy |a. m. csepesz?]
argenteos et deauratos que solent portare mulieres
aut ancüle (Könnend. Miscell. Németújv. lad. 41, fasc.
188). 1524 : Perierunt michi certa clenodia videlicet
due parte gemmee Item wlgo chepee [chipee ? a. m.
csepesz ?] (OL. D. 33864). [Vö. még a csép)es a. ada-
tokkal? és Simonyi, NyK. XXII. 525.]

CSÉPET?: 1483 : Valentino Chepeth {01.. Y>. 18847).
[Vö. csepet-háj MTsz. ?]

CSEPLE, 1. cséplő.

CSÉPLETLEN : non trituratus ; ungedroschen

NySz. 1587 : Cheplethlcn köles (OL. UC. 12/42).

CSÉPLŐ, csépié, csíplő: triturator; drescher
NySz. 1409: Johannem Chepleio (Lelesz Acta 30/3).
1419 : Nicolao Chepleiv (Pannh. Hitel. 52). Petro dicto
Chepleio (ZichyOkm. VI.560). 1450 : Anthonius Cheplew
(Körmend I1I/3, Baráti 78). 1451: Pauli Chepleiv (OL. D.
14509). 1468 : Demetrii Cheplew (Múz.). 1475 : Albertus
Cheplew (Múz. Bethlen). 1477 : Gallum Cheplew (Lelesz
Acta 87/3). 1480 : Blasio Cheplew (KárolyiOkl. 11.492.)
1483 : Ambrosio Cheplee (OL. D. 18786). 1485 : Michael
Cheplew (uo. 31990). 1510 : Benedictus Chepletv (uo.
36405). 1540 : Tschypleiv Lazlo (QuellKronstadt III.47).
|Vö. «csép» MTsz.] 1548 : Attam az czyeplgknek (OL.
L. m.l6. 17). 1602 : Cséplő Péter. Cséplő Miklós (Szé-
kelyOkl. V.188). Cséplő György jobbágy (uo. 291).
16Ó3 : Joannes Cséplő, colonus (uo. 253).

CSEPP : a) gutta, stilla ; tropfen ; b) paullulus ;
sehr wenig, sehr klein NySz. 1387 : Andree dicti
Chep [olv. csepp v. csép ? i (Múz. Kállay, 1. Pesty :
KrassóvmTört. III.170).

CSÉPPENET: stiUa; tropfen NySz. [paululus ;
kleiuwinzig ?]. 1418 : Nicolaus dictus Cheppeneth (OL.
D. 10739).

CSEPŰS ? : stuparius ; zum werg gehörig NySz.
1499 : Michaelem Chepetvs ía. m. csepüs ?] (Lelesz
Acta 107/1).

CSER, csér?: a) quercus; zerreiche NySz. (1.
jel); b) quercetum, vepretum ; eichenwald, gebüsch;.
1075/1217 : Per siluam huntiensem que hungarice
surkusc/ter uocatur (Knauz : GaranmApáts. 25). 1193 :
Prima méta incipit a cher (OL. D. 27). 1251: Usque
ad lóca que lóca C/ieruoduiz [a. m. cser?] et Chuas-
nahatia vocatur (Pannh Tih. 1/8). 1273 : Ad duas
arbores Tul et Cher (OL. D. 839): 1283 : Arboribus
Cher et Bik uocatis (Kubinyi : MTörtEinl. 1.131). 1291 :
Ad arborem C/ierhatar vocatam (OL. D. 1332). 1320 :
Ad arborem Cher (uo. 1990, 1. AnjouOkm. 1.550).
1338/1411 : Egreditur circa Boáacherc [olv. cser-e v.
csere ?] (Múz.). 1339 : Ad vnam arborem Cher dictam
(Veszpr. 2, Sárberény). 1342 : Ad magnam viam CJier-
hygvta [olv. cser-hegy úta?] dictam (OL. D. 3485).
Sub arbore cher est vna méta (Múz. TörtTárs. 1).
1358 : Per siluam Hontensem que Hungarice Sur-
koscher vocatur (Knauz : GaranmApáts. 24). 1363 ;
lungeret quoddam rubetum wolgo CJier vocatum (Múz.
Kállay). 1369: Ad arborem Cher (OL. D. 34106).
1388 : Quasdam arbores Cher dictas (uo. 8005). 1394 :
Emericus dictus Cheer (a. m. cser v. 2. csér?] (Veszpr.
107, Egerszeg 4). 1410 : In loco Cherzel [olv. cser-
szél ?] quatuor (Múz.) 1424 : Particulam Silue Lean-
chere vocatam (Lelesz Met. Szabolcs 39). In medio
silue Cher vocate (Múz.). 1430 : Alias Siluas simplices
Merkyoc/íerc [olv. cser-e v. csere ?] Zepewresthewen
(Lelesz Acta 49/14). Siluas Simplices Nyaras Chokas
Thokerek Agerdew Merkyoc/w're Zepewresthewen (Múz.
Kállay). 1439 : Chertelek [hn. olv. cser-telek ?] (Múz.).
1445 : Duo in monte in terra wlgo Godolao.;cr [olv.
cser?] adiacencia (Múz. Békássy). 1448 : Aliud in íoco
Cherzeg (Veszpr. 2, Ábrahám). 1454 : Vineam suam
Cherzele.w (OL. D. 14810). 1470: Quandam Siluam
ipsius Capituli Negzeghwc//t'?- vocatam (Veszpr. 4,
Alsóörs). 1476 : Per locum qui dicitur Cher [a. m.
cser?] folyása (Lelesz Prot. Parv. 94a.). 1488: Jaco-
bus Cher [a. m. cser?| de Zenthkyral Zabadya (Pannh.
17/Aa). 1489 : Alpibiis Walkahawassa C/ícrhawas
Lwkachhawas vocatis (Lelesz Prot. II. 30a). 1495 :
Quibusdam virgultis wlgo Tharyanosc/terri/e [olv.
cser-je v. cserje ?J (OL. D. 20275).

123

CSER— CSERENY

CSEREP-CSÉRÉSNYE

124

cser-bokor : [dumus quercinus ; eichenbusch].
1466 : In radice rubi querci wlgo Cherbokor (Veszpr.
6, Gyiüakeszi).

cser-fa: quercus, robui-: eiclie NySz. 1275: Peruemt
ad Cherfa (OL. D. 33852). 1328 : Venit siiper duas
arbores kerci vulgo cherfa dictas (ZalaOkl. 1.229).
1330 : Super quandam arborem quercus Cherfa dié-
tám (OL. D. 2617). 1347: Due arbores scilicet Ibor
et Clierfa diete (uo. 3909). 1359 : Arbor quercina
cherfa vocata (SoprOkl. 1.313). 1362: Arbor Cherfa
vocata (OL. D. 33970). 1367 : Ad quandam arborem
Clierfa vocatam (uo. 33613). 1410 : Ad quandam arbo-
rem Quercus bifiircatam wlgo Ikrus Cherfa vocatam
(uo. 9661). 1455 : Arboris querci wlgariter Cherfa
diete (no. 31148).

cser-törő : [mola comminuendo cortici coriario
facta ; lokmühle ?]. 1367 : Molendinis que wlgo Cher-
turew et Corlou vocantiir (OL. D. 80696). [Vö. NySz.]

1. CSÉR, L cser.

2. CSÉR?: [lutum, palus ; koth, pfütze ?]. 1394:
Emericus dictns CJicer [a. m. csér?] (Veszpr. 107,
Egerszeg 4) [Vö. MTsz.]

CSÉRC ? CSÉRCS ? L csörc.

CSERE : quercetum, vepretum, vepres ; eichen-
wald, gebüsch NySz. («1. csere» a.). 1338/1411 : Egre-
ditur circa Bodachere [olv. csere v. cser-e ?] (Múz.\
1366 : Circa nemorem CJierc dictum (OL. D. 30691).
1424 : Paj-ticiűam Silue ipsorum wlgo Chere nominate
(Lelesz Met. Szabolcs 39). 1430 : Alias Siluas simplices
Merkyochere [olv. csere v. cser-e '?] Zepewresthewen
(Lelesz Acta 49/14). Siluas Simplices Nyaras Cliokas
Thokerek Agerdew Merkyoc/iere Zepe^vresthewen (Miíz.
Kállay), 1442: Silue Kwthcheretje (OL. D. 36390).
Simulcum Bagych chcreye [«erdöosztásról van szó»
Szám. jegyz.] (uo. 37330). 1455 k. : Item retro paruum
Chere (uo. 36935). Í463 : Decem in loco Emse-sercí/e
[olv. emse cseréje ?] (Körmend Acta 11,3, Felsőőr 2).
1478 : Lucas Chere (]\Iúz ). 1494 : Vnius nemoris
Hywwelgh ehereije nominati (OL. D. 36398). 1496:
Particula Silue Soldosc/iere?/e mmcupate (uo. 36403).
1501 : In silua Zwlchercye vocata (uo. 36405). 1515 :
In diueiticulo Kerekheghc/íereí/e est \Tium (Múz.
Ibrányi). 1518 : Medietatem cuiusdam nemoris Fyggew-
chereye nuncupati (OL. D. 36405). 1522 : Versus Siluam
Zewlewc/icre (uo. 37354). 1525 : Inter rwbeta Borsos-
chereye (Lelesz Prot. V.268a). 1528 : Infra locum
Waryasc/teree vocatum (OL. Kolozsm. 106). 1638 :
Erdeök es czierek (OL. UC. 2 34).

CSERE-BORA : [vinum molle, leve ; leichter
wein?]. 1578: Hoc vinum est valde leue vulgo c/icre-
bora vocaüun íOL. UC. 47/41).

CSEREZLYÉS, cseleglyés : frondibus pineis
insertus : mit íichtenzweigen bedeckt XySz. 1519 : In
loco Cheleglycs vocato. In valle CheleglyeswGlgy nuncu-
pata vsque viam Oieleglyeswth dictam (SIút,. Kisfaludy).
[Vö. csereklye NySz. MTsz. : csercklyés MTsz.j

CSERELES : permutatio, commutatio ; tausch,
austausch NySz. 1560 1665 : Az Bethlenfalvi vitézlő
János Geréb és Zsófi asszony, az vitézlő Hestfalvi
Gergely felesége az ö fiával Pállal mi előttünk tűnek
ilyen cserélést, hogy [stb., birtokeseréröll (Székcly-
Okl. V.77).

CSERÉNY, cserén; a) quercetum ; eichenwald ;
b) scirpea, crates viminca; íiechtwerk NySz. 1338 1395 :
Intrat in quoddam Stagnum C/i(,Tf«thow [a. m. cse-
rény?] vocatum (Múz. Jankowich). In quoddam sta-

gnum Qierentíiow vocatum (Múz.) 1587 : CJieren (1.
«szilvaaszaló-cserény;>). [Vö. MTsz.] fVö. aszaló-,
sajtszára.sztó-, szakasztó-, szilvaaszaló-cse-
rény.]

CSERÉP : 1) testa, ostracium ; irdenes geschirr
NvSz. (2. jel.). 1327 : Nicolai dicti Qierep (OL. D.
2423, 1. AnjouOkm. 11.299). 1384 : ^ Stephanus fiUus
Johannis dictus Chereph [a. m. cserép ?] (Veszpr. 106,
Csajág 1). 1520 : Portauit testas wlgo Cereph (OL.
D. 26231). 1545 : Eg chercp vaiat (OL. Nád. 42). 1572 :
Mercimum kys chiereppel (OL. UC. 77/13). || 2) tegula ;
dachziegel NvSz. 1637 : Ezer kupás es lapos heyazni
való ezerep (ÓL. UC. 14/43).

cserép-csésze : [patera fictiUs ; irdene schale].
1637 : Egy falka cherep chesze (OL. UC. 14/43).

CSEREPES : a) testaceus ; irden ; b) imbricatus ;
mit ziegeln gedeckt NySz. [contegulator ; ziegel-
decker ?]. 1337 : luxta Cheripes [a. m. cserepes ?]
mezeu dictum (OL. D. 31081). 1388: Nicolaus dictuo
Cherepes (uo. 30085). 1414: Petro de Cherepes (Károtyi-
Okl. 11.15). 1419: M-rtino Cherepes (ZichyOkm. VI.568).
1468: Jacobus Ch. pes (Múz. Kállay;. 1470: Blasiia
Cherepes (OL. D. 16985). 1488 : Valentinus CJierepes
(Múz. Kisfaludy). 1499: Petro CJierepes (Múz. Forgách).
1519 : Stephano Cherepes (Lelesz Acta 125/54). 1525 :
Valentinus aierepes (OL. D. 37000). 1584: Cherepes
fabian (OL. UC. 56/33). Kys Clierepes fabian (uo.).
[Vö. 1. és 2. (?) cserepes MTsz.]

CSERES, cserés ? : 1) quernus, querceus ; ei-
chen- NySz. (1. jel.) [quercetum; eichenwald]. 1240 k.:
Feneta que sünt inter Erech et Ceres [a. m. cseres ?[
íluuios (Pannh. 61/8). 1418 : Ad quendam monticulum
C/i-eresdomb vocatum (Lelesz Met. Mármaros 26), 1427 :
Quoddam lygeth Cheres nominatum (uo Met. Szatmár 6).
Quoddam autem lyget wlgo Cheres nominatum (OL.
D. 11894). Lygeth vulgo Cheres nominatum (Teleki-
Oki. 1.491). 1428 : In quadam silua Cheres vocata
(Múz. TörtTárs. 1). 1443 : Vsque quandam aeiem
montis wlgo Cheresel dictam (Múz. Bethlen). 1511 :
Sigismundum Cheres (Lelesz Prot. n.l09a) 1520 :
Ad quoddam Rubetum Cheres vocatum (uo. V.77a).
[Vö «cserés» MTsz.] || 2) cortici coriario inserviens.
ILxivio maceratus : lohgar, gegerbt NySz. (2. jel.).
1558 : Egj' kétszeres cseres sziból csinált jeles jó
huszárféktül adjanak 32 pénzt, egy parasztféktül
10 pénzt, egy cseres sziból csinált kötőféktül . . .
25 pénzt (GazdtörtSzemle VI.137). 1635: Vásári cseres
hámot 50 d. Vásári csei'cs féket 50 d. (uo. VIII.479).

cserés-bó'r, -bűr : [pelUs lixivio macerata ; gegerb-

te?> ledér]. 1594: Chieres biir (OL. UC. 78/7).

CSERÉS, 1. cserés.
CSÉRÉSNYA, 1. csérésnye.

CSERESNYE, csérésnya : cerasum : kirsche
NySz. [cerasus ; kirschbaum]. 1256 : Cheresna (1.
«csert'snye-fa»). 1265 : Ad arborem Cheresne (Hazai-
Okm. Vn.98). 1268 : Venit ad arborem Cheresna
(OL. D. 647). 1312: In loco Cheresnethw uocato
(uo. 1806, 1. ZalaOkl. 1.140). 1328 : Ad supradic-
tas arbores Sukoscheresne dictas (OL. D. 2477, 1.
ZalaOkl. 1.218). 1329 : Locum sessionalem iuxta ses-
sionem suam que materno more C]ieresna\leys uocatur
a parte aquilonis existentem wlgo Monorosvleys nun-
cupatam (Körmend, Raiky 4). 1478 : In dyozer duo
Jugera. In CheresnyezQv duo Jugera (Múz. Békássy).
1544 : Ebedre czeresnet es hiuelkes borsot (OL. Nád.
41). 1558 : Azw öreg zömö cheresne (uo. 49). Azw
berkyue Azw cheresne (uo.).

125

CSERESNYÉS— CSÉRPENYÖ

CSESZ-^-CSID

126

csérésnye-fa : cerasiis; kirschbaum NySz. 1256:

Sub arbore Clwresnafa . . . sub arbore gertianfa (Hazai-
Okm. VII.57). 1257 : Descendit ad arborem ceresnafa.
Sub arbore cheresnefa (OL D. 458). 1257/1351 : Ad
arborem cheresnafa (HazaiOkm. VII. 68). 1302 : Uenit
ad arborem Cheresnefa dictam (Múz. Jaukowich).

CSERESNYÉS : cerasis abundans ; kirschen-NySz.
1485: Pratiim C/ieresní/esparagha (Múz.). 1602: Cse-
resnyés Bálint (SzékelyOkl. V.304).

CSERÉT : [arundinetum, camietum in bumido
campo ; rohriges, schilfiges dickicht auf der feueh-
ten wiese ?J. 1231 : Inde tendit ad locum qui uoca-
tur Cherét signatis locis et ibi intrat in Cherét in
loco qui uocatur Gurgus fenerree (OL. D. 168).
Ad locum qui uocatur Cherét et in illó Cherei est
magna arbor que uocatur Thul (uo.). 1244/1270 :
Nemus quoddam quod Cherech [olv. cheretli] uulga-
riter appellatur (uo. 35139). 1366 : Inde transiens per-
transiens vnuni Cheretli (Múz.). 1432 : Penes siluam
Chereth vocatam (Könnend, Miscell. Németújv. lad.
40, nr. 31). 1454: Super aquam Chereth (OL. D.
14807). [Vö. MTsz.]

CSERETYEP: 1467: Decunensque ad lacum
Reniethek thawa tendens directe ad CJierethyeíok
(Lelesz Acta 78/1). [Vö. cseretyés.]

CSERETYÉS?: 1384: Moutem Cheretyeshegh
dictum (ZichyOkm. IV.281). [Vö. cseretye.]

CSERFILES ? : 1476 : Benedicto Cherfyles (OL.
D. 17783).

CSERGE: gausape, stragukmi, sagum, siparium;
zottigte [zottige]juppe,decke,kotzenNySz. 1406: Alve-
olum Chahocherge [a. m. cserge '?] vocatum (ZichyOkm.
V.479). 1429 : Tentoria wlgo Gierge (OL. D. 25933).
1478 : De minoribus lodicibus Cherge (Teleki : Hunya-
diak XII.69).

CSÉRGETEG, csérgetíg?: fluentum, rivulus;
bach NySz. (2. jel.). 1341 : Quidam riuulus Chergeteg-
pataka nuncupatus (OL. D. 3393). 1353 : Penes vnum
Ryuulum Chergeteg (Lelesz Met. Zemplén 63), 1372 :
Parvum rivulum Chergetygh dictum (ZalaOkl. 11.59).

CSÉRGETÍG ? 1. csérgeteg.

CSERGŐ : a) garrulus ; sckreiend, [geschwatzig] ;
bj streperus ; rasseind NySz. (1. 2. jel.). 1193 : Hec
igitur sünt nomina prediorum Ojvduor. Chergou [a.
m. csergő?]. Zoloc (OL. D. 27). In Chergou prima
méta incipit a piscina abram (uo.). 1466 : Michael
CJiergew (uo. 16292). 1488 : Johannes CJiergew (uo.
27072). 1602 : Cziergeő Pál (SzékelyOkl. V.243).

CSERJE : [frutex, fruticetum, virgultum ; strauch,
buschj. 1358/1364 : Deinde iret in silua Cherié nomi-
nata (OL. D. 31286). 1495 : Quibusdam virgultis wlgo
Tharyanosc/ierrí/e [olv. cserje v. cser-je ?] (uo. 20275).
1517 : Silua Czertje vocata (uo. 33074).

CSERKE?: 1346: Stephanus dictus Cherke [a.
m. cserkc v. csirke?] (OL. D. 3815). [Vö. MTsz.]

CSÉRKE, cserke ? 1. csirke.

CSERKESZ : [Circassius] ; der cirkassier BM.
1608 : Az szegénség, ki az sok török, tatár, cserkesz
és hajdú miatt elpusztult volt, naprul-napra igen éppül
(MA. NLl. 254).

CSERMELECS?: 1400: Vnam Reuerendam
nostram Chermelech dictam (HazaiOkl. 329).

CSÉRPENYÖ, 1. serpenyő.

CSESZ ? cseszik? : 1201 : Istos V. fratres paulum

euchca cese [a. m. cseszé — csesző ?] eliam Sciga
(Pannii. 19/V). 1444 1496 : Mathei dicti aiezeiv [a. m.

csesző ?] [Vö. MTsz.]

CSÉSZE, csása ? : patera, scyphus, poeulum,
calix, phiala, sympulum ; schale, pokal, kelcb NySz.
1201 : Istos V. fratres paulum euchca cese [a. m.
csésze?] eliam Sciga (Pannh. 19/V). 1490: Duos par-
uos Ciffos Chasa dictos (Körmend IV/5, nr. 45). 1498 :
Vna Qieze tredecim coclearia argentea (Veszpr. Regn.
N/217). 1512 : Vnam Taciam wlgo Chcze dictam haben-
tem in fundo literas TS cum corona desuper (OL. D.
30075). 1517 : Quinque Cheze (uo. 22994). 1522 : Ciun
quodam cratere wlgo cheze vocato (Lelesz Acta 128/30).
1524 : Carthesium unum wlgo cJieze (Múz. Kállay).
1528 : Vnum picarium argenteum vnum éhese vnum
pathyolath (Múz. Kapy). 1568 : Septem pocula argen-
tea latioris forme uulgo cheze dicta (OL. UC. 76/19).
[Vö. bokály-, cserép-csésze.]

CSESZIK ? 1. csesz.

CSÉSZKÓ ? : 1528 : Nicolaus Czezko (OL. Nád. 42).
[Vö. MTsz. ?]

CSETE ? : 1300 : Laurencio dicto Chete (Múz. br.

Nyáry A.). [Vö. MTsz.?]

C SETÉN YE: [frutex, fruticetum; strauch, ge-
büsch]. 1264 : Quandam siluam Chetene uocatam (OL.
TÜ. 104/77). [Vö. MTsz.]

CSETER : [panni genus ; schetter, eine art zeng].
1308 : Quarta autem [dalmatica] de Chcter (Veszpr. Regn.
P/227, 1. HazaiOkm. IV.117). Tercium verő [subci-
lium] de Cheter (HazaiOkm. IV.117). [Vö. ném. schetter ]

CSÉTÉR, 1. csötör.

CSÉTÉRT, 1. csötör.

CSÉTÉRTÉK, 1. csütörtök,

CSÉTÉRTÉS, 1. csötörtös.

CSÉTÉRTÖK, 1. csütörtök.

CSÉTKÓ ? 1. csikó.

CSÉTÖR ? CSÉTÖRT, L csötör.

CSÉTÖRTÉK, CSÉTÖRTÖK, 1. csütörtök.

CSÉV, CSÉVE, L cső.

CSÉVES, L csöves.

CSEVICE : [aquae acidae] ; sauerbrunn, mineral-
wasser BM. 1769 : Hát nyir vizzel lehetne-e keresz-
telni ? Nem . . . Hát Csevitzével nem-e ? ... Én azt
sem tartom tiszta és természet szerint való viznek
(CanonVisit. 191). [Vö. MTsz.]

CSÉVLŐ, 1. csőUő.

CSÉZA : essedum, esseda ; kalesche NySz. 1735 :
Festett öreg ökör-bőrnek párja, mely csizmának, kocsi
és cséza [az eredetiben : cseza, Kőszeglii Sándor köz-
lése] boritásnak való (GazdtörtSzcmlc UI.342).

CSIBA ? : 1476 : Thomas Qiyba (Körmend, Heim

576). [Vö. csiba MTsz. ?]

CSICSÉR-BORSÓ : [cicer; platterbse, zieser].
1545 : Vöttom tormát, cziczer borsot (OL. Nád. 41).

[Vö. csicsér és esicseii-borsó NySz.]

CSID ?: 1240 k. : Nomina vduornicorum de eadeni
villa hec sünt Tad Chyd Chekle Malocoz Colombu

127

CSIGA— CSIGOLYA

csík— csíkos

128

(Pannh. 61/8). [Vö. csidu MTsz. ? L. Munkácsi : Árja
és kaukáz. elemek 204.] [Vö. csüd ?]

CSIGA : 1) concha, coneliyle, cochlea, ostreum,
cliannae, domiporta ; schnecke NySz. (1. jel.) 1407:
Ladislaus dictus Cliyga (Múz. Kállay 346). 1454: Petro
Onjga (OL. D. 14823). 1544: Ebedre vöttem száz
czigat (OL. Nád. 40). |j 2) trochlea, orbieiüus : rolle,
walze, winde NySz. (3. jel). 1493 : Duas cordas magnas
pro chyga (EP'Sz. fol. 85). 1517 : Per chigam traherunt
(OL. D. 2G156). 1557: Cordas canabineas pro chyga
(OL. Nád. 49). 1638 : Fel tekereö cziga (OL. UC. 2/34).
1643 : Az középső részében az aknának vagyon egy
zink, 20 öl mélvségre, azon vagyon eg\ kézzel tekerő
csiga (GazdtörtSzemle VI.119). f| 3) [?]. M67 : Quedam
instrumenta ad Bombardas nostras pertinentia, ^iil-
gariter Chyga vei Czwg appellata (Teleki : Hunyadiak
XI.226). 1538 : Instrumentum chyga vocatum vna cum
kos (OL. Nád. 48). [Vö. NySz. 4. jel. ?] [Vö. tengeri-,
vízvető- csiga.]

csiga-ház: [rollengehause, flasche ?]. 1554: Instru-
menta lignea \'ulgo Chygahaz OL. UC. 76/1).

csiga-karika : trochleae orbieiüus ; rad oder
scheibe am roUbrunnen NySz. («csiga-karikája» a.)
1549 : Rota cuprea troelee wlgari lingua chyga karika
(OL. UC. 75/41).

csiga-kerék : schneckenrad, winderad BM. 1616 :
Egy csigakerék minden hozzátartozó szerszámával
(GazdtörtSzemle VI. 123). Az gépely, azhol az csiga-
kerék vagyon, újonnan sindelyeztetett, és deszkázta-
tott környüsköröl (uo.).

csiga-kötél : funis crassior, quo pondéra per
trochleam attoUuntur ; windenseU NySz. 1587 : Az haz
heyan. Chathlo fa Csigha keötel (OL. UC. 46'74).

csiga-tekerő : [trochleam torquens; der die zrg-
winde windet]. 1643 : Az apró művesnek béri, úgy-
mint : az csiga-tekcrő, taliga-tolyó és az kötéltartókra
sok haszontalan költség kell (GazdtörtSzemle VI. 120 .

CSIGÁS : in cochleam retortus ; schneckenförmig
NySz. (2. jel.). 1522. Vsque ad aliam semitam Chygas-
ewswenye (OL. D. 37354).

CSIGÁZ : exanimo, torqueo, cochlea torqueo ;
peinigen, mai-tem, quálen NySz. (1. jel.). 1728 : Az
boszorkányok hozzája jártak csi^ázm és kényszeríteni,
hogy álljon közikbe (Reizner : SzegedTört. 376;. Egész
két hétig oda jártak csigázni és kényszerítették, hogy
esküdjék közikbe (uo.). Ragadja a fatens baltáját és
azzal kezdette ütni s verni, el ment onnét azon
asszonyság és azután soha sem jártak csigázni a
fatenst (uo.). [Vö. összecsigáz.]

CSIGÁZÁS : tormentum, tortúra ; peinigung, das
martern NySz. (1. jel.). 1728 : Es azon csigázása any-
nyira elrontotta egészségében fatenst, hogy az időtül
fogvást soha sincs egészsége (Reizner : SzegedTört.
IV.376). Első csigázáshan jelen látta lenni Rósa
Dánielt is, Kökénynét, Rohonkánét (uo.).

CSIGER : lóra, lorea, posca, vinacium, deuteria,
secundariiim viniun ; lauer, nachwein, tresterwein NySz.
1549 : Quatuor média vasa vinacea chygcr dicta (Múz.
Soós).

CSIGER-KOPONYA, -kapinya : [mensurae
genus; eine art Hüssigkeitsmass ?]. 1497 : In vindemio
proxime transacto quandam nouam mensuram Chyger-
kapynya wlgariter appellatam (OL. D. 20625). [Vö.
koponya MTsz. 2. jel.J

CSIGOLYA: [vertebra; wirbelbein]. 1211: Hü

sünt ioubagiones Mochou Cygolou [Gygelou"? a. m.
csigolya ?] Feles Chj^dur Wtod (Pannh. Tih. 1/5). 1549 :
Larda Scapulae Chygolya Dorsa (OL. Nád. 41). Lardo-
rum scapularum et czygolyanxm (uo. 40). 1551 : Sünt
decem scapulae et chygola (uo. 48). [Vö. 1. 2. csi-
golya MTsz. ? ; nyak-csigolya NySz.j

CSÍK : lampetra, poecilias, lacertus, lumbricus
aquaticus ; schlammbeisser NySz. (1. jel.) 1420 : Georgio
C7íí//q)etenvey [a. m. esik ?], Petro CJtyk Stephano
Sapulkapeterwey dicto (Múz. Soós). 1544 : Vöttem
eg vödör cikot (OL. Nád. 42). Vöttem öklét cikot
retkéét kop halat (uo.). 1558 : Az csíknak pintje
nyárban 4 pinzen, télben 6 pénz legyen (Gazdtört-
Szemle VI.137). 1587 : Horogra walo chykot. Keth
merítő zakót (OL. Nád. 49). 1597: Egy pynth chykkal
es lo vámmal tartoznak (OL. UC. 12/42). [Vö. 1515:
Piscibus et chykonibus iKárolyiOkl. m.93). 1518 : Ad
coquinam chykones (OL. D. 37176). 1519 : Ad prandium
chikones (uo. 35012). 1523 : Exinde pisces et Chykones
prensos (Lelesz Acta 129/45). 1534 : Lampretas seu
chykones (OL. Nád. 49).]

csík-varsa, -vorsa : [sagena ad lampetras capien-
das ; reuse zum schlammbeisserfang]. 1587 : Chyk
u-orsath wettek (OL. Nád. 49). [Vö. Hermán 0. : MHalá-
szat n.778.]

CSIKA?: [equuleus; kleines füUen?]. 1440:
Thoma Chijka [a. m. csika ?] (lilúz. KáUay). [Vö. MTsz.]
[Vö. csikó.]

CSIKATA ? 1. sikoltyú.

CSIKÓ, csétkó ? : equuleus, mannulus, puUus
equinus, polyedro, pulitras ; füllen NySz. 1252 : Inde
vádit ad meridiem ad C7íí/Z:ífragathu [a. m. csikó-rágató ?]
(OL. D. 369). 1343 : Magistrum Chykoio filium Chi/ko
(AnjouOkm. IV.311). 1409 : Paulus Chyko (ZichyOkm.
V.6U7). 1413: Valentini C]iyco (uo. VI.255). 1414:
Francisci dicti CJiyko (HazaiOkm. 11.200). 1466 : Symone
Chethko [a. m. csitkó, csikó?] (OL. D. 16367.) 1482:
Valentini CJiyko (Körmend 0 2, Komjáti 104;. [Vö.
csitkó MTsz. NySz.] [Vö. csika.]

CSIKOLTÉ, L sikoltyú.

CSIKOLTÓ, 1. sikoltyú.

CSIKORGÓ : velum : wetterhahn NySz. (2. jel.)
1566 : Keth pléh chykorgo (OL. Nád. 49).

CSÍKOS : [lampetris abundans ; reich an schlamm-
beissem]. 1384: Nicolaum dictum Chykos [a. m. csíkos
V. csikós?] (Körmend Miscell. Németújv. lad. 41,
fasc. 187). 1393: Johannem dictum CJiykus (SztárayOkl.
1.528). 1427 : Vsque ad viam Chgkoswth adiaceutem.
Pratum suum in loco Chykos (OL. D. 36933). 1433 :
Jungeret íinem stagni Chi/kivsihow vocati(Múz.Ibrányi).
1435 : Riuuli Cykusthow (OL. D. 30794). 1449 : Be-
nedictum Chykos (uo. 32150). 1454 : Petro Chykws
(uo. 14898). 1459: Blasium C%^-os (uo. 15361). 1462:
Ladislao Chikos (Múz. Dőrv). 1465 : Gregorius Chikos
(OL. D. 16163). 1469 : Antonius Czikos (uo. 32365).
Michael Czykos (Lelesz Acta 80/1). 1475 : Damiano
Chykos (uo. 85 22j. 1476 : Fabianus Chykos (Körmend,
Heim 576). 1492 : Ambrosius Chykos (Körmend V/7,
nr. 161). 1517 : Nicolao Chykos (Lelesz Bercs. XV.4).

CSIKÓS : custos equorum ; stutereiwárter NySz.
1384 : Nicolaum dictum Chykos [a. m. csikós v. csíkos?]
(Könnend Mi.scell. Németújv. lad. 41, fasc. 187). 1427:
Vsque ad viam Chykoswth adiacentem. Pratum suum
in loco Chykos (OL. D. 36933). 1449 : Benedictum
Chykos (uo.' 32150). 1459: Blasium Chykos (uo. 15361).
1462 : Ladislao Chikos (Múz. Dőry). 1465 : Gregorius

129

CSIKÓTÉ— CSIMA

CSIMARIN— CSINÁL

130

Chikos (OL. D. 16163). 1469 : Antonius Czikos (uo.
32365). Michael Czykos (Lelesz Acta 80/1). 1475:
Damiano Chykos (uo. 85/22). 1476 : Fabianus Chykos
(Körmend, Heim 576). 1492 : Ambrosius Chykos (Kör-
mend V/7, nr. 161). 1517 : Nicolao Chykos (Lelesz
Bercs. XV.4).

CSIKÓTÉ, 1. sikoltyú.

CSIKÓTÓ, 1. sikoltyú.

CSILLAG: Stella, aster; stern NySz. 1373 : Nico-
laum dictum Chylagh [a. m. csillag ?] (Múz.). 1388 :
Nicolaum dictum Chilak [a. m. csillag ?] (Köimend,
Miscell. Németújv. lad. 44, fasc. 116). 1799 : A csil-
laggal megjegyzett portékákat, felesleg valóknak
láttatván, el lehet adni (Canon Visit. 213).

CSILLAGOS : stellatus, sidereus, steUis inter-
stinctus ; stemvoll, gestimt NySz. 1549 : E^ konc
papyrosat cylagost nettem (OL. Nád. 40).

CSILLAPODIK, vö. lecsillapodik.

CSILLE ? : 1323 : Descendit ad fontem Chylle-
kutha wlgariter nuncupatum (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.,
1. ZalaOkl. 1.170). 1419 : Michaele dicto Ckylle (OL.
D. 10776). [Vö. csillye NySz.?; csille MTsz. ?] [Vö.
eséllyé, csillye, csillye-malom ?]

CSILLÉK, csillök: [poculi genus ; eine art beclier].
1462 : Duorum piccariorum Chillewk (Múz. Kállay).

csillék-poh.ár : [o^]. 1462 : Duorum piccariorum
argenteorum wlgo Chillekpohar et tercio lato Zylews-
pohar (Múz. Kállay).

CSILLÉS, csillyés : 1464 : Micliaelem Chylles
(Veszpr. 10, Papkeszi). 1714 : Csillyés [foglalkozásnév]
(GazdtörtSzemle IX.22, DebrLt.-ból). [Vö. « Csüyéseknek
nevezték az erdőkről felszedett sőremorával [olv.
töremorával], a szénával kufárkodó szekeres, talj-igás
embereket)) a közlő jegyzete, GazdtörtSzemle id. h.]
[Vö. csille.]

CSILLÖK, 1. csillék.

CSILLYE : »kis szállítmány* MTsz. («2. csille» a.)
1751 : Tegnap vasárnapi napon erővel bejött Nagy
János egy csillye töremorával a csapó ntczai kapun,
vasárnapot rontott, fát lopott, büntetödjék (DebrJk).
[Vö. 2. 3. csille MTsz.] [Vö. csille?]

CSILLYE-MALOM. csellé-? eséllyé-?: [mo-
lae genus ; eine art mühlej. 1619 : Mola \Tia Czillie
malom vocatur (OL. UC. 1/17). 1668 : Vagion egh
rósz Csele malom [olv. csellé- v. csellve- ?] (uo. 1/21).
[Vö. csillye NySz.?; csille MTsz. ?] '[Vö. csille?]

CSILLYÉS, 1. csillés.

CSIMA, céraa ? cémma ? ciraa ? cséma ?
csémma ? csuma ? : cyma ; stengel NySz. 1210 :
Nomina uero eorum hec sünt Ceme Hilcus Cimoh
[olv. cima V. csima? a. m. csima?] Nimige (Pannh.
5/F). 1211 : Hodus Thompa Chima [szn., a. m. csima?]
Árud (Pannh. Tih. 1/5). Isti sünt exequiales Seneud
Topa Mocud Cemma [olv. cemma v. csemma ? a. m.
csima ? vö. «cima, cumma» MTsz.] Bozur Bot Buche
(uo.) In uilla Aarach hü sünt pulsatores Chyma Zember
Syquid (uo.). Isti sünt curriferi V^osos Chima Domus
Mogd (uo.). Hü sünt pulsatores Kuteh Eteu Chema
Sop (uo.). [Udvornici] Belch Chima Vosca Heteh (uo.).
1221: Quorum nomina sünt hec Chomou Bocy Chima
Ccma [olv. cema v. csema? a, m. csima?] Elus Lazou
(Pannh. 4/B). Quonim nomina sünt hec Cema Jlcus
ChjTnoz Nymuga Bella (uo.). Quorum uidelicet arato-

Magyar Oklevél-Szótár.

rum nomina sünt hec Sop Chempez Wasard Pozor
Qmma [a. m. csima ?] Etcha (uo.). 1237/1325 : In
uilla Copul Sykes Chema [szn.] Syka Choboz Gabsa
(Veszpr. 107, Liüa 2). 1240 k. : Hec sünt nomina
Agasonum campestrium de eodem predio forcud Pos
Cyma [olv. cima v. csima ? a. m. csima ?] (Pannh. 61/8).
In predio Elbu Cyma Chon Pentuc (uo.). [Vö. MTsz.]

CSIMARIN, csimaszin? csimaszon? csima-
zin ? csimazon ? : [panni genus ; eine art tuch].
1572 : Eg w^gh zederyes czymazynt [olv. csimaszin
V. csimazin ?] (OL. Nád. 41). 1588 : Az vduarbiro
rwhazaftha Chymazynbúl lezen (uo.). 1635 : 1 csima-
zin saya és faüongis ráncos szoknyától 2 f. (Gazd-
törtSzemle Vin.472). [Vö. NySz. más jel. és Körösi
Sándor : A m. nyelvbeli olasz elemek, Fiumei főgimn.
értés. 1891/92.]

csiraarin-posztó : [c^]. 1548 : Zederyes cymason
poztot (OL. Nád. 42). 1635 : A cimarin posztó singi-
töl [a nyirás ára] per 5 d. (GazdtörtSzemle Vni.482).

CSIMASZ, csémasz? csumasz?: cimex; wanze
NySz. 1211 : Hü sünt pulsatores Nirteu Retey Chemos
[olv. csemasz, a. m. csimasz ?] Chicuid (Paimh. Tih.
1/5). Vdornici de Mortus hü sünt Medveh Mogus
Morodech Chymoz Vltos (uo.). Sünt sutores hü Ada-
mas Chimos Symoud (uo.). Isti sünt agasones Wros
Chemos Vosud Sombot (uo.). Piscatores isti sünt
VejTius Lengén Chimos Vros Egueteu (uo.). 1221 :
Quomm nomina sünt hec Cema Jlcus Chymoz Nymuga
Bella (Pannh. 4/B). 1240 k. : Hec sünt nomina eque-
strium in eodem predio Hanta Buna Chumoz [olv.
csumasz ? a. m. csimasz ?] Bulusoy (Pannh. 61/8).
1252 : Andreám fiUum Chymoz (OL. D. 368). 1340 :
Petrus íilius Chymaz (AnjouOkm. IV.24).

CSIMASZIN? 1. esimarin.

CSIMASZON ? 1. esimarin.

CSIMAZIN ? 1. esimarin.

CSIMAZON? 1. esimarin.

CSIMOTA, 1. csemete.

csín, CSÍN: 1) kimmé, kröse, gargel BM. «fa-
edénynek fenekén kivüü párkánya, v. azon bevágása,
a melybe a feneket illesztik» MTsz. 1676 : A hordó,
csinyjának rósz volta miatt, csorgott, csepegett
(DebrJk.). || 2) [untergestell, unterwagenj. 1706 : Egy
öreg nyári szekér csinyával 5 f. Nyári elő csin 1 f.
Utolsó csin 84 d. (MTörtTár XVni.265). Öreg fakó
szekér 3 f. Ahoz való egy kerek 48 d. Első csin
60 d. Utolsó csin 42 d. (uo. 266). Egy pár taliga
kerek tengelyestül 60 d. Csin nélkül 48 d. (uo.).
rVö. SzUy K., Nyr. XXVHI. 251—252 és XXIX.185.]
[| 3) [?]. 1646/1727 : Hogyha a molnár az öreg ke-
rékben csint [«talán a kerék bevágása a küllő
részére* a közlő, Tagányi K. megjegyzése] csinál
úgjTnint az gazda fájából, tartozik az gazda 50 pénz-
zel ; ha a kis kerékben maga fájából csinál, 25 pénz-
zel (GazdtörtSzemle Vn.l24).

CSINA ? : [equuleus ; füllen ?]. 1211 : In uilla Kecu
isti sünt exequiales Piscu Micher Wnoca Chyna [a.
m. csina ?] Chom Wlues Tay (Pannh. Tih. 1/5). 1221 :
Quorum nomina sünt hec Nugulm China Gouci Vici
(Pannh. 4/15). [Vö. csiná MTsz. ; Munkácsi : Árja és
kaukáz. elemek 205.]

CSINÁL, csénál : 1) paro, architector, fabrico ;
bereiten, schaffen, machen NySz. (1. jel.) ; [elaboro ;
ausarbeiten, fertig machen]. 1506 : Chcnal (1. «eke-
csináló»). 1516 : Egh paplan keek futából chenalth
(OL. D. 26367, 1. Zohiai : Nyelveml. 206). 1544 :

9

131

CSINÁLÁS— CSIPERKÉS

CSIPKE— CSIRE

132

Attam az paticarosnak hog wrainnak purgatiot cinalt
(OL. Nád. 40). Az kolat czinaltatni lüttek (uo. 42).
1552 : Senney vram koeliys lowaynak ehenaltak ket
nyakbawethöt (uo. 49). 1555 : Chynalt len thizen hat
kethes (uo.). 1635 : Ha pedig moncíva és szépen csinál-
tatják [az erszényt] annak a munkának a fáradtságát
és szerszámának megbövitése szerint többet veszünk
(GazdtörtSzemle Vni.482). || 2) [euphemismus pro
«baszik»]. 1737 : Mindjárt káromkodással mondván :
csinálom az anyádat, adjál vajat (Reizner : Szeged-
Tört. IV.521). [Vö. be-, föl-, megcsinál.]

CSINÁLÁS : faetus, factura, confectura ; berei-
tung, verfertigung NySz. 1544 : Attam az kesefa
cinalasert (OL. Nád. 41). 1545 : Eg öreg verfele
cinalastol (uo. 42). 1548 : Az panczer sak cinalasatol
(uo. 49). 1549 : Ég tal tok puzta faya cynalasatol
(uo. 40). ['Vö. esináltatás.]

CSINÁLATLAN: [non confectus ; ungemacht].
1597 : Az ablakj czinalatlanoTt (OL. UC. 101/3).

CSINÁLÓ : opifex, conditor, factor ; arbeiter,
verfertiger NySz. [Vö. csutora-, eke-, fegyver-
derék-, furulya-, gorab-csináló, hordócsináló
-gyalu, hüvely-, kard-, kása-, kés-, kupa-, láda-,
nyerég-csináló, sajtcsináló-sajtó, tányér-csi-
náló, veslingcsináló-szék.]

CSINÁLTATÁS : [confectio ; bereitung, ver-
fertigung]. 1544 : Attam az hintó czinaltatasaban az
ernöert es az rez gombokért (OL. Nád. 41). 1545 :
Attam kaUtka cinaltatasatol (uo). 1547 : Attam az
kömiuesnek az eleuen kut czinaltatasara (uo. 42).
[Vö. csinálás.]

CSINCSER, csingér?: bója, manica ; fessel,
ketté NySz. 1564 : Trés catene tenues ad Chynchycr
pertinentes (OL. L. 111.16. 17). 1577: Lakath. Chyn-
cher (uo). Lakat kettő Chincher hath (uo). 1578 : Com-
pedes 3. Chynger [így, «instrumenta bellica» közt,
olv. csincsér v. csingér ?] 1 (OL. UC. 76/16). 1638 :
Czinczier es lábra való vas (uo. 2/34).

CSINGÉR? 1. csincsér.

CSINGETÉ?: 1558: Eg zal. wasbol chynalt
ember nakara való chyngcthcBolhaÖTegwasnars{OL.
Nád. 49).

CSINTALAN: a) inordinatus ; unordentlich ; h)
pravus, improbus ; schlecht, ruchlos [stb. stb.] NySz.
(1—4. jel.) 1273 : Magistri Chyntolon (OL. D. 841).
Magistri Chyntolon (HazaiOkl. 68). 1348 : Iwanka
dictus Chynthalan (ZichyOkm. n.320). 1357 : Nicolaum
dictum Chyntalan (ZalaOkl. 1.575). 1406 : Laurencius
Chintalan (Múz. Kállay 261). 1469 : Michael Czin-
talan (OL. D. 32365). 1602 : Csintalan Máté (Székely-
Okl. V.183).

CSIPA : gramiae ; augenbutter NySz. 1211 : Isti
sünt serui Zombot Chypa Vocu Voci (Pannh. Tih. 1/5).

CSIPALNAKOS: [?]. 1402: Johanne Chypal-
nakos (Múz. Becsky). 1454 : Johanne Chypalnakos
(Lelesz Acta 65/60). 1468 : Johanne Chypalnakos
(Múz. Becsky). [Vö. csijmluyos NySz. ?]

CSIPERKE, csépérke ? csépérka ? : fungus
tuberosus ; champignon NySz. («csepcrke» a.) 1228 :
Preterea ancillas quarum nomina hec sünt Cheperka
[a. m. csiperke ?] cum filiabus suis. Scinta. Scentev.
Giluad. Drága et una neptis dicte Cheperke [a. m
csiperke?] (HazaiOkm. III.l). [Vö. csiperke MTsz.]

CSIPERKÉS, csepérkés?: [fungis tuberosis
abundans ; reich an champignonsj. 1358 : Ad quendam

locum Cheperkesmal dictum (OL. D. 30388). [Vö. cse-
perke MTsz.]

CSIPKE, csipk? csipka? sipk?: 1) rubus ;
hagedornNySz. (1. jel.) 1264: In arbore Chypke (Zala-
Okl. 1.43). 1270/1280 : Vna est in ceraso alia in
arbore Chypke (Körmend, Heim 5). 1284 : Ad quasdam
frutices spinarum Chypke vocatas (OL. D. 35838). 1305 :
Eundo per mega peruenit ad dumum Chypka [így] (uo.
1692). 1352 : Montem vulgariter Sypkheg [igy, olv. csipk,
csipke, sipk v. sipke ?] dictum (uo. 4272, vö. Anjou-
Okm. V.570). || 2) fimbria clavlculata, limbus denticu-
latus ; spitzen NySz. (3. jel.) 1607 : Chlamis rubrea
cum fimbrüs vulgo czipke (ÓL. UC. 86/35).

csipke-bokor : rubus; dombusch NySz. 1291 :
Uenit ad Chypke bokor (OL. D. 1338). 1341: Peruenit
ad vnum sigTium Chipkebukur (Akad. 2). 1344 : Dumus
rubi qui wlgo dicitur Chypkebokur (Körmend in/2,
Pezye 95). 1372 : Dumum Cypkebokor dictum (Zala-
Oki. 1.59). 1435 : Sub vno dumo spineto wlgo Chypke-
bokor dicto (OL. D. 12711). 1447 : Rosas syluestres
vulgo Chipke bokor vocatas (Teleki : Hunyadiak X.216).
1471/1494 : Vsque Rubetum ChypkeBokor dictum (Múz.
Kisfaludy).

csipke-kötó' : der klöppler, spitzenklöppler, die
spitzenJdöpplerin BM. 1731 : Ennekelötte harmadfél
esztendővel az fátens Csipkekötö asszony fiát meg-
fogadván béresnek, félesztendö alatt elszökött (Reiz-
ner: SzegedTört. IV.467, 469 stb.).

CSIPKÉS : clavatus, crenatus, fimbriatus ; zackig,
gezackt NySz. [dumis vestitus, dumis obsitus ; mit
dombüschen verwachsen ?]. 1475 : Andrea Chipkes
(OL. D. 17660). 1528: luxta ChypkeskváMolyamya
medii (OL. Kolozsm. 106). 1535 : Cupa noua chy2>
kes (OL. Nád. 49). 1736: Egy patyolat tsipkés kendő
(CanonVisit. 176,'.

CSÍPLÖ, 1. cséplő,

CSÍPŐ pungens, veUicans, carpens, mordax, acris ;
stechend, stichelnd,beissend, scharf NySz. («1. csípő* a.)
1211 : Vdornici de Mortus hü sünt Vltos Texe Chipeu
Lompus (Pannh. Tih. 1/5). Isti sünt aratores Porcost
Hyrrud Zeche Chipeu Mogd (uo). 1218 : Cipeu [szn.
a. m. csípő ?] (MonStrig. 1.219). 1237 : Chipeu, szn.
(uo. 1.322). 1237/1325 : In uilla Egris Chipeu [szn.]
Chapa Hyuotol Hoyou (Veszpr 107, Liüa 2). 1343 :
Petrus dictus Cypeu (Múz. Hanvay, 1. AnjouOkm.
IV.372). 1348 : In terra sua Chypeutehxky uocata (Zichy-
Okm. 11.327). 1602 : Czipeö Péter (SzékelyOkl. V.179).

csípó'-vas : [forceps ; zange]. 1572 : In officina
doleatoria gj^alw was, gyalw zek, chypo vas (OL.
UC. 76/17).

CSÍPTETÉ, 1. csíptetó'-vas.

CSÍPTETŐ-VAS, csípteté-: [pertica, volseUa ;
zwickzange]. 1513 : Perrum vnum wlgo chyptheteivas
(OL. D. 26151).

CSÍR, 1. csűr.

CSIRA, CSÍRA?: 1400: Laurencium Eliam,

Chira díctos (ZichyOkm. V.225). [Vö. NySz. ? és 2.
csira 3. és 4. jel. MTsz. ?]

CSÍRÁZIK: germinasco, puUesco, puUulo ; keimen
ausschlagen NySz. 1584 : K^th köböl chyrazoth abay-
noczos (OL. UC. 56/33).

CSIRE ? : 1343 : Petrus dictus Chyre (Körmend,
Heim 87). 1436 : Barnabam Chyre (Múz. Kállay). 1451:
Stephanus Chyre (OL. D. 14467). 1453 : Petrus Chyre

133

CSIRKE -CSIZMA

CSIZMADIA— CSÓKÁS

134

uo. 14698). 1481: Clemens Chyre (uo. 18460). [Vö.
csira ? csirke ?]

CSIRKE, csérke ? csürke ? : a) pullus ; junges
geflügel ; b) pullaster, pullus gallinaceus ; hühnchen
NySz. 1322 : Dionisio dicto Chyrke (AnjouOkm. 11.57).
1346 : Stephanus dictus Cherke [a. m. csii-ke v. cserke?]
(OL. D. 8815). 1351 : Thoma dioto Churke [a. m. cskke?
vö. MTsz.] (Múz.). 1357 : Nicolai dicti Chyrke (Anjou-
Okm. VI.628). 1363: Thomas dictus Cyrke (Múz.).
1368 : Thomas dictus Cyrke (Múz Kapy) Í370 : Petrus
dictus Chirke (OL. D. 35245). 1371: Petrum dictum
Chyrke (Múz). 1374 : Petrus dictus Czyrke (Múz.
Hanvay). 1375 : Petrus dictus Chyrke (Körmend,
Miscell. Németújv. lad. 41, fasc. 187). 1378 : Petrus
Chirke (MonCivZagr. 1.271). Nicolai dicti Chyrke
(Múz. Soós). 1379 : Petrum dictum Churke (Múz).
1382 : Johannis dicti Chyrke (Múz. Máriássy). 1405 :
Andreas dictus Chyrke (Múz.). 1436 : Thome Chyrke
(Lelesz Acta 53/47). 1453: Thoma Chyrke (Lelesz
Met. Abaúj 3). 1458 : Benedicto Chyrke (Lelesz Acta
69/27). 1460 : Thoma Chyrke (OL. D. 15532). 1481 :
Thoma Chyrke (uo. 18512). 1485 : Dominicus Chyrke
(Veszpr. 11, Merenye). 1577: Chirke János (OL. UC 1/3).

CSIROS ? : 1478 : Petrus Chyros (OL. D. 18145)
[Vö. MTsz. ?]

CSISZÁR, csiszér : machaeropoeus, politor, ar-
morum faber, samiator, samiarius; schwertfeger NySz.
1240 k. : Vnus coquus in eodem predio nomine Cysar
(Pannh. 61/8). 1297 : Ten-am suam Chyzar [a. m.
csiszár ?] uocatam inter villás Kok Boyon et Nymchun
nuncupatas (Veszpr. 4, Csaba). 1358 : Laurencii filii
Chyzer (Múz.). 1359 : Petri filii Chyzeer (Körmend
V/7, nr. 123). 1397 : Stephanum Chyzar (ZichyOkm.
V.40). 1399 : Petrus dictus Chyzer (Múz. Soós). 1410 :
Petro dicto Chysar (Veszpr. 4, Alsóörs). 1418 : Andree
Chyzaar (Múz.). 1423 : Paiüus Chyzar (Lelesz Acta
43/83). 1425 : Thoma Chyzar (Körmend, Heim 745).
1427: Paiüus dictus Chyzar (Pannh. 19/Z). 1442:
Thomas Chisar (OL. D. 13678). 1457 : Petrus Chtjzar
(uo. 36405). 1459 ; Georgius CMjzar (Lelesz Acta 70/45).
1464 : Petrus Chyzar (Veszpr. 4. Csaba). 1468 : Bar-
nabás Chizar (Múz. Kállay). 1469 : Thomas Czizar
(OL. D. 32365). 1478 : Cristoforo Chyzar (Múz. KáUay).
Georgius Chyzar (Veszpr. 107, Egerszeg 16). 1480 :
Johanne Chyzar (OL. D. 18350). 1486 : Blasius
Chizar (Körmend III/l, Ugal 51). 1494 : Johannem
Chyzar (Lelesz Acta 102/7). 1498 : Johanne Chyzar
(Múz. Kállay). Petro Chyzar (Körmend, Heim 662).
1499: Demetrius Chyzer (Lelesz Acta 107/44). 1501:
Clemente Chyzar (KárolyiOkl. III.45). 1503 : Michaelis
Chyzar (Pannh. 33/K). Thomas Chyzar (Múz. Kisfa-
ludy). 1509 : Petro Chyzar (Lelesz Acta 117/8).
1521: Petro Chyzar (uo. 127/6). Fabri ac Gladia-
tores wlgo Chyzarok (Múz.). 1544: Attam az kapui
cziszarnak (OL. Nád. 42). 1547 : Attam az cziszarnak
az ket szablatul (uo.)

CSISZÉR, L csiszár.

CSÍV, 1. cső.

CSIZMA : cothumus, calceus obliquus, calceus
Turcicus ; schuh, stiefel NySz. 1492 : Vnum Zakrapach
et vnum cingulum wlgo Zkender de serico et Chyzmai^
(OL. D. 26055). 1503 : Vna chyzma (uo. 25420). 1504 :
Vnum par ocrearum wlgo Czizme [latin többesszám]
(uo. 330111 1519 : Coturnos duos wlgo Chissma
(Múz. Bethlen). 1528 : Emi vnum par wlgo chyzma
(OL. Nád. 42). 1529 : Kepenyeg. Pokrocz lasnyak Czapa.
Chyzma (uo. 43). 1535 : Calcaribusque et Cistna
Pokrocz et vna penula (Lelesz Prot. VI. 61). 1544 :
Czyzma kepenyeg (OL. Nád. 40). 1578 : Vnum par
Chyzma (OL. UC. 37/15). 1635 : Egy pár csizma^9.i-

koltatástól 8 d. (GazdtörtSzemle Vni.475). [Vö. deli-,
fejelés-, száras-csizma.]

CSIZMADIA, csizmazia : calcearius, cothur-
narius ; schuhmacher NySz. 1602 : Csiszmasia János
(SzékelyOkl. V.283).

CSIZMAZIA, 1. csizmadia.

CSOBÁN : sextarius, culigna, cimea ; lagel NySz.
1559 : Vnum choban ligneum (OL. Nád. 48). 1590 :
Keth choban (uo. 49). [Vö. facsobán.]

CSOBÁNOS : [sextarium, culignam habens ; lágel
habend]. 1454 : Thomam Chobanus (Múz. Becsky).
[Vö. csobán.]

CSOBOLYÓ : cimea; handlágelNySz. 1329: Prope
locum vinee desolate Chobolotv[a. m. csobolyó?] dicte
(Veszprém 2. Ábrahám, 1. ZalaOkl. 1.239). 1557 : Ket
köbles chyobolyot (OL. L. III. 16. 17). 1594: Vagion
egy chobolio (uo.). [Vö. fa-csobolyó.]

CSODA, csuda : monstrum, portentum ; ungeheuer-
ungethüm NySz. (2. jel.) [deformis, immundus, sordi,
dus ; hasslich, schmutzig ?]. 1198 : Quorum nomina
hec sünt Guyre Apungna Chuc íilius Weng Wassa
Chuda (Körmend II/8, Szentgothárd 1). 1211 : Isti
sünt exequiales huitol Chenke Buhtus Dóba Coda
[a. m. csoda ?] (Pannh. Tih. 1/5). 1228 : Libertinos
quorum nomina hec sünt Micula. Cingul. Reuka. Chuda
cum tribus filiis suis (HazaiOkm. III.l). 1240 k. : Hec
simt nomina equestrium de eodem predio Buthmer
Pousa Chom Cuda [a. m. csoda ?] (Pannh. 61/8).
1322 : Stephanus filius Chuda (AnjouOkm. n.2). 1358:
Demetrium filium Chuda (Veszpr. 107, Köveskál 7).
1517 : In eadem porcione Chivdarezje (Múz. Kisfaludy).
[Vö. MTsz. 3. jel. ?]

CSOHA, 1. csuha.

CSOHODÁR : cubicularius ; kammerdiener NySz.
(«csuhadár» a.) 1637 : Az chohodarnal az kolcha (OL.
UC. 14/43, «Fogaras vár, nem törökökről* Szám.

jegyz.).

CSÓK : osculum, suavium, basium ; kuss NySz.
1302 : Mediantibus probis viris sciücet Andi^ea filio
Chugud, Belén et Choc [a. m. csók ?] de Teyed
(AnjouOkm. 1.33). 1602 : Csók Benedek Csók István
(SzékelyOkl. V.186).

CSÓKA : gracus, [graculus], monedula ; krahe
NySz. [dohle]. 1211: Isti simt vdornici Wassard Warou
Latamas Choucha [a. m. csóka?] (Pannh. Tih. 1/5).
1240 k. : Libertinos Covka Vud Zombot Kusid Svska
(Pannh. 61/8). 1332: Castellani de Choukakw [vö. e hely-
ségnek latin nevével : «PetraMonedulae», 1. Kazinczy:
Magyarország lerajzolása 27] (Körmend, MisceU. Német-
újv. lad. 43, fasc. 104, nr. 112). 1337: Castellanum de
Choukakw (Múz.). 1356: Stephano dicto C/íoA-a (Anjou-
Okm. VI.483). 1359 : Paulus dictus Choka (Múz.).
1368 : In monte Choiikaniíial nomine (Pannh. 55/Mm).
1400: Andreám Choka (ZichyOkm. V.192). 1405:
Petrus dictus Choka (Múz.). 1450 : Magnifice domine
honorande, Pridem per Nuncios et litteras nostras
intimaramus eidem vestre dominacioni petendo eandem
vt Bombardam Choka vocatam nobis mittere velletis
(HazaiOkm. Vn.467). 1482: Blasio Choka (Veszpr.
9, Kovácsi). 1507 : Ad locum CVio^afolyasa "(OL. D
32068). 1602: Czioka István (SzékelyOkl. .V.241).

CSÓKÁS : jmonedulis abundans ; reich an dohlen].
1282 : Per locum virgultosum Chokas mmcupatum
(OL. D. 30582). 1292: Quedara Rupis, Chokaskeu
uocata . . . ubi supraeminet rupis Chokasku uocata

9*

135

CSOKOR— CSOMÓS

CSOMOSZOL— CSONT

136

(MonStrig. II.323\ 1380 : Petrus dictiis Choukas (Múz.
Kállay). 1383 : Petrus dictus Chokas (Lelesz Acta 15/15).
1413 : Prediorumque Chokastelek Mykolaka (Múz.
Jnsth). 1430 : Alias Siluas simplices Nyaras Chokas
(Lelesz Acta 49/14). Siluas Simplices Nyaras Chokas
Thokerek Agerdew (Múz. Kállay). 1454 : Lociun
virgiütosum Chokas nuncupatum (OL. D. 31147).
1460: Prata Chokasalja, et Remethethorok nuncupata
(Forrás ?).

CSOKOR? csukor? : [fasciculus floriun; blumen-
strauss?]. 1602 : Cziokor [a. m. csokor?] Antal Cziukor
Péter (SzékelyOkl. V.286). Cziukor György (uo. 287).
[Vö. Szily : Nyelvúj. Szót.]

CSOLNAK. csolnok •. liuter, cymba, scapha ;
kahn NySz. 1357 : Iiixta fluuium Situa ia oppositum
cuiusdam fosse Cholnukwih. vocate (Múz.). 1475 : De
piscantibus verő noviculis [olv. naviculis] Cholnok
dictis nichil solvere teneantur (Forrás ?).

csolnak-pénz, -piaz : [genus tributi piscatorii ;
bootgeld]. 1492 : In festő beati Martini episcopi sessio
integra soluet czolnakpinz denarios wiennenses XX
(OL. D. 36992). 1507 : Circa festum Nicolai confessoris
Cholnakpenz (uo. 36983). 1519 : Tenentur soluere
Cyolnakpenz qui cum nauicuüs piscant (uo. 26197).
1528 : Cholnokpeenz soluerent (OL. UC. 12/42). [Vö.
«Csolnakpénzt azok fizettek, a kik csolnakkal halász-
tak* Szám. megjegyzése, í. Természettud. Közlöny
1894. évf. 491. 1.]

CSOLNAKOS, csolnokos, csónakos: [cymbam
habens, lintrarius ; kahn habend, kahnführer]. 1420 :
Nicolaum Cholnokus (Zichy0km.VL594).1449: Ladislao
Cholnokos (OL. D. 14277). Ladislaus Cholnokos (Lelesz
Acta 61/4). 1466 : Ladislao Cholnokos (uo. 77/23).
Ladislao Cholnokos (Múz. Kállay). 1470 : Thome
Cholnokos (uo.). 1478 : Gregorius Cholnokos (uo.).
1544 : Az göri reuen az reuezeknek es az czonako-
soknak (OL. Nád. 41).

CSOLNOK, -OS, 1. csolnak, -os.

CSÓLTÁR, L csótár.

CSOLYÁNOS, 1 csalános.

CSOMA?: 1211: Isti sünt serui Tolpa Eleus Cho^na
[a. m. csoma?] Woca Zombot (Pannh. Tih. 1/5). In
uilla Vazil isti sünt serui Giocud Pehleh Chomos
Belenic Vuicil Choma (uo). Hü sünt cumferi Horrod
Vosca Zorida Choma Pentuc (uo.). Isti sünt pisca-
tores Mocchi Choma Zorida Numuolou Chekine (uo.).
[Udvomici] sünt isti . . . Thyze Suma [a. m. csoma V]
Bulsou Bocca (uo.). 1602 : Csorna Máté (SzékelyOkl.
V.192). [Vö. MTsz.]

CSOMBOR, csompor?: pulegium ; polei NySz.
1496 : Ad rubeta Wezews et Chompor [a. m. csom-
bor ?] dicta (Lelesz Prot. n.234). 1518 : Blasius chom-
bor (OL. D. 37007, XVI. 1.). 1603: Valentinus Csombor
(SzékelyOkl. V.257).

CSOMÓ : nodus ; knoten [stb.] NySz. 1221 : Quo-
rum nomina sünt hec Chomou [a. m. csomó ?] Bocy
Chima Cema (Pannh. 4jB). 1240 k. : Hec sünt nomina
fabrorum in eodem predio Chomov Bűzte (Pannh. 61/8).
1484: Barnába Chomo (OL. D. 19015).

CS0M:0LYÉK : [fasciculus ; bündel]. 1635 : Egy
lepödö végiben való fejér varrás. Egy csomolyékban
kapcsok (Mihalik : KassaÖtvTört. 223). [Vö. csomólék
NySz. ; csomolyag MTsz.]

CSOMÓS ? : a) nodosus ; knotíg ; b) bulbosus ;
knotig, höckerig NySz. 1135 : Aratorum autem nomina

sünt hec Tius Chomoz [a. m. csomós ?] (Pannh. 15/Kk).
1171 : Quorum nomina hec sünt Beretes [?] Sunad
som conios huna quisid Cun Rua (Pannh. 27/Mm).
1211 : Hü sünt vduomici Nemelh Bochi Chomos
Tomor Deun Zombot (Pannh. Tih. 1/5). Isti sünt
serui Giocud Pehleh Chomos Belenic Vuicil Choma
(uo.). Isti simt agricole Zobas Zehee Hozuga Bench
Kesseh Chomos (uo.). 1240 k. : Hec sünt nomina vini-
torum seruonmi Chomos Wasard (Pannh. 61/8). 1602 :
Csomós István (SzékelyOkl. V.179). Csomós Mihály
(uo. 189).

CSOMOSZOL : frango, quasso : mosten NySz.
[contero, confringo, conquasso ; zermahnen, zerquet-
schen]. 1211 : In uilla Theluky sünt isti uinitores
Gunuzd Eurizeu Chomosloti [olv. csomoszló] Henche
Mochi (Pannh. Tih. 1/5). 1240 k. : Nomina pellipa-
rorum de eadem villa sünt hec Chvmoslo Jacob
(Pannh. 61/8). Vüiitor unus nomine Comozlo (uo.).
1314 : Petri filii Chomozloti (Veszpr. 14, Szentkirály-
szabadja). [Vö. csomoszló, csomoszol MTsz.]

CSOMPOR? L csombor.

CSÓNAKOS, 1. csolnakos.

CSONGOR?: 1413: Gregorius dictus Chongor
[olv. Csongor v. csöngör ?] (Körmend ni/2, Örs 36).
1446 : Nicolai dicti Chongor (Veszpr. 14, Szentkirály-
szabadja). 1468 : Nicolai Chongor (HazaiOkm. IV.421).

[Vö. csongora MTsz. ?]

CSONKA : mancus, mutilus. mutícus, defectivus ;
verstümmelt, mangelhaft NySz. 1221 : Quorum nomina
sünt hec Cug Huguia Lenchud Taia Cunca [a. m.
csonka?] (Pannh. 4/B). 1309 1342: Per duas arbores
populeas Chuncanar vocatas (OL. D. 1731). 1320 :
Ladizlai dicti Chunka (uo. 1991). 1329 : Usque arbo-
rem siUcis chunkafa vocatam (AnjouOkm. 11.399).
1329/1417 : Ad arborem SiUcis Chonkaía vocatam
(OL. D. 28723). Vsque ad arborem silicis Chon-
kaia vocatam (uo. 37277). 1338 : Ad vnam arbo-
rem pyry C/iíwX-akerthwel dictam (uo. 31086). 1341 :
Ad vnam arborem que vocatur Chunkai\űía (uo.
3^02, 1. AnjouOkm. IV.122). 1343 : Inde ad Chim-
/takurtuel (Körmend IH 2, Seregélyes 104). 1360:
Petrus dictiis Chunka (Veszpr. 14, Újlak). 1396 :
Egidio dicto Chonka (Veszpr. 107, Mindszentkál 1).
1401: Andreám Chonka (ZichyOkm. V.233). 1402:
Thoma Chonka (Múz. Becsky). 1409: Johannis Chonka
(Múz.). Emericum Chonka (Múz. Kállay 428). 1416 :
Petro Chonka (Lelesz Acta 36 33). 1418 : Michaele
Chonka (KárolyiOkl. n.41). 1423 : Benedicto Chotika
(Lelesz Acta 43/72). 1428 : Ladislao dicto Chonka
(Veszpr. 11, Lovas). 1435 : Lucám Chonka (Múz.
KáUay). 1448 : Stephanus Chonka (uo.). 1454 : Thoma
Chonka (Múz. Becsky). 1468 .• Vrbanus Chonka (uo.
Kállay). 1471 : Ad quaudam arborem piri Chonka-
kewrthwel appellatam (OL. D. 17901). Ad quandam
fractam arborem populeam wlgo Chonkanjaría nuncu-
pataúi (uo.). 1478 : Martino Chonka (Lelesz Acta 88/1).
1485: Vincencius Chonka (Veszpr. 11, Merenye). 1489:
Benedictum Chonka (Lelesz Acta 98/31). 1499: Thoma
Chonka i Múz. Forgách). 1503 : Sebastianus Chonka
(Forrás ?). 1602 : Csonka Miklós (SzékelyOkl. V.190).
Csonka Péter. Csonka János (uo. 231). 1708 : Egyik
szőke csonka, másik kék söre ökör (DebrLt., 1. Njt.
XXIL518).

CSONKOLY ? 1. sonkoly.

CSONT; 08 ; bein, knochen NySz. 1391: Bene-
dictum dictum Chonth (ZichyOkm. IV.468). 1462:
Possessionibus Napfen ChonthafeyeT [olv. csonta —
csontja?] (OL. D. 15703). 1480 : Martino Kaichontha
[olv. kar-csonta?] (uo. 18313),

137

CSONTOS— CSORDA

CSORDÁS— CSÓVA

138

csont- fésű: [pecten osseus; beinerner kamm].
1581 : Egi tok fesw, kiben három fa fesw, egi chonth
fesw, egi oUo, twker wagion (OL. L. III. 16. 17).

csont-golyóbis: [glóbus osseus; beinkugel|. 1594:
Olaz játékhoz walo tolio bot. Chont goliohis (OL. UC.

78/7).

CSONTOS : a) osseus ; beinig, knochig ; b)
fortis ; stark NySz. (1. és 3. jel). 1337 : Benedictus
dictiis Chuntus (OL. D. 3041). 1339 : Benedictum
dictum Chuntus (uo. 3973). 1343 : Gregorius dictus
Chuntus (AnjouOkm. IV.374). 1386 : Nicolaus dictus
Chonthus (Múz.). 1388 : Nicolaus dictus Chontus
(Lelesz Acta 18/8). 1413 : Bartholomeus dictus Chon-
tos (KárolyiOkl. 1.592). 1415 : Bartholomeo dicto CJion-
tos (Múz. Máriássv). 1429 : Petro Chuntos (Múz. Kál-
lay). 1430 : Stephani dicti Chontos (OL. D. 27863).
1452 : Matheo Chontus (Lelesz Acta 63/22). Matheo
Chonthos (Múz. Kállay). 1453 : Johannem Chontos
(ÓL. D. 14765). 1466 : Clemente Chonthos (Múz. Kál-
lay). 1475 : Vincencio Chonthos (Körmend, Heim 566).
1509 : Fabiano Chontos (Múz. Kállay).

CSOPOR? 1. csoport.

CSOPORT, csopor ? : 1) gleba ; scholle NySz.
(1. jel.). 1382 : Thomas dictus Chupur [olv. csopor,
a. m. csoport? vö. NySz. MTsz.] (Múz. Kállay). 1611:
Egy cso^orí-föddel hajtotta el az lovakat (KomárJk.).
II 2) acervus, copia ; haufe, menge NySz. (3. jel.).
1587 : Eg choporth erezteth salétrom (OL. UC. 12/42).
Egh czoport nadmezet (OL. Nád. 47).

CSOPORTOS, csuportos : complicatus, incomp-
tus; struppig, zerzaust NySz. (3. jel.) [?]. 1516: Anthonio
Choportivs (Lelesz Acta 122/8). 1538 : Choportos Chiv-
portos Chuportos Tschuportos János (QuellKronstadt
III.46). [Vö. csopros.]

CSOPROS?: [glebosus; schollig?]. 1440 k. :
Ad quendam locum qui vocatur chupnisagag [olv.
csopros?] (OL. D. 28836). [Vö. csoport MTsz.] [Vö.
csoportos.]

CSÓR?: 1523: Martino Choor (Múz. Ibrányi). [Vö.
MTsz.?]

CSORBA : a) mancus, mutilus ; verstümmelt ;
b) edentulus ; zahnlos NySz. (1. és 3. jel.). 1227 :
Decano eiusdem ecclesie nomine Churba (OL. D. 133).
1295 : Martinus dictus Churba (uo. 1493). 1300 : Miko
dicto Churba (uo. 1559). 1321 : Martini dicti Churba
(AnjouOkm. 1.634). 1329 : Petrus dictus Churba (Múz.
Jankowich). 1329/1338 : Stephano dicto Chorba (OL.
D. 33739). 1335: Nicolai dicti Chorba (uo. 2958).
1349 : Thome dicti Chorba (Múz.). 1366 : Andreám
dictum Chorba (Lelesz Acta 4/?). 1388 : Ladislaus
Chorba dictus (OL. D. 31338). 1400 : Andreám Chorba
dictum (ZichyOkm. V.179). 1402 : Demetrio Chorba
(Múz. Becsky). 1429 : Stephani Chorba (Pannh. Tih.
18/1). 1433: Jacobo Chorba (OL. D. 12527'. 1445:
Michaele Chorba (Veszpr. 11, Maros). 1461 : Ladislaus
Chorba (OL. D. 15582). 1468 : Demetrio Chorba (Múz.
Becsky). 1469 : Jacobus Czorba (uo. 32365). 1478 :
Mathiam Chorba (Körmend, Heim 590). 1609: Johanne
Chorba (Múz. KáUay). Paulo Chorba (Múz. Forgách).

CSORDA : grex, annentum ; herde NySz. (1. jel.).
1282/1325 : Ad locum quendam Charadajavas [így ?]
(Wenzel XII.371).

csorda-nyom: [vestigiagregis; herdentritt]. 1525:
Qiiedam via Chorda Nyom appellata (Lelesz Prot.
V.276a).

csorda-pásztor : pastor armentorum ; rinderhirt

NvSz. 1497 : Anthonio Chordapazthor (OL. D. 20574).
1522: Paulus Chordapaztor (uo. 37328). 1596: A
csordapásztor félköblöt adott, ha a prédikátor barmát
nem örzötte (Canon Visit. 139).

csorda-út, -uta : [via gregis ; viehweg, viehtrift].
1291 : Que via uocatur wlgariter Churda uta . . .
Inde per viam gregis sünt quatuor mete (MonStrig.
11.309). 1292 : A parte meridionali via wlgariter Chur-
dauta dicta (Veszpr. 9, Kovácsi). 1340/1449 : A parte
inferiori Chordaívt (Körmend 111/2, Pezye 98 ?). 1343 :
Duas vineas in monte Churdaivth (Veszpr. 13, Szőlős).

CSORDÁS, csordós: armentarius; viehhiit NySz.
1400 : Clementem Chordas (ZichyOkm. V.156). 1480 :
Benedictum Chordas (Pannh. 51/Rr). 1482: Gregorius
Chordas (Körmend III/3, Baráti 83). 1488 : Philipus
Chordas (Pannh. 17/Aa). 1489: Vincencius Chordas
(Körmend I1I/2, Kékese 13). 1495: Anthonius Chordas
(OL. D. 20283). 1519: Michaele Chordas (Veszpr. Regn.
P/228). Petro Chordas (Körmend III/l, Ugal 64). 1597 :
Tott János : Az Chyordos [igy] haza az Velall feöl-
deön falwoll epetettek (OL. UC. 12/42). Chyordos
Thámás háza [ugyanígy alább még egyszer] : Az keöz-
feöldeön falwoll epetettek (uo.). [Vö. csordós, csorduós
MTsz. «csordás» a.] [Vö. város-csordása.]

CSORDÓS, L csordás.

CSÓRÉ: 1602: (7sóre Márton (SzékelyOkl. V.320).

[Vö. MTsz.]

CSORGÓ, csurgó : a) fluens ; íiiessend ; b) fluor,
fluentum ; bach ; c) tubus, canalis ; kanál NySz. 1226:
Hospitalarios tam Albe quam in Curgou [a. m. csorgó?]
commorantes (Pannh. 31/P). 1266 : Domus hospitalis
Jerosolimitane de Churgo (Veszpr. 107, Egerszeg 1).
1295 : Inter Riuum Churgo uocatum (Múz. Jankowich,
1. Wenzel X.436 és Kubinyi : MTörtEml. 1.160). 1312 :
Petrus dictus Churgo (Múz. Kállay). 1331: Chorgow,
hn. (AnjouOkm. 11.563).

CSOROG : perfluo, manó; rinnen NySz. 1677 : Az
sajtóház mindenütt csorog (GazdtörtSzemle III.277).

CSOROSZLYA : culter praecisorius in aratro ;
pflugsech NySz. 1587 : Eg lapis was es keth chorozla
hozza (OL. UC. 12/42). 1594 : Ket lapos vas choroz-
liastol (uo. 106/3).

csoroszlya- vas : [^]. 1597 : Ekére való széles
es czorozla vasak (OL. UC. 101/3). 1638 : Lemez vas.

Czioroszlia vas (uo. 2/34).

CSOSZÓ ? : 1602 : Csoszó Márton. Csoszó Jakab,
jobbágy (SzékelyOkl. V.294). [Vö. MTsz. ?]

L CSÓTÁR, csoltár, csujtár, csútár: dor-
suale; schabracke NySz. 1607: Tegumentum equorum
turcica csiutar (OL. UC. 86/35). 1629 : Két_ urnák
való paripa fékágyastúl [igy?], pokroczostúl és czol-
tárostól (KPénzügymLt. Hungarica). 1759 : Vagyon egy
veres selyem Tstijtár (CanonVisit. 183).

csótár-pokróc : [c^]. 1552: Adtam chwtar pokro-
chokoth vezetek loora valoth (OL. Nád. 48). Eg cwtak
[így ? olv. cwtar - csútár ?] pokrocoth (uo.).

2. CSÓTÁR: [culter praecisorius in aratro ; pflug-
sech]. 1566 : Eke barom. Azokhoz lemes wagon három
Chotar négy. Ezteke három (OL. Nád. 49). [Vö. 2. csa-
tár MTsz.]

CSÓVA ? : signum ; feldzeichen NySz. 1458 :
Stephano Chowa [a. m. csóva?] (Lelesz Acta 69/27).
[Vö. 1. 2. csáva MTsz. ?]

139

CSÓVAS— CSÖK

CSOLLE— csősz

140

CSÓVÁS : [signo vetiti praeditus ; mit einem
verbotszeJchen versében]. 1581 : Ha valaki lovát vagy
egyébféle barmát a csóvás parlagon pásztoroltatja
vagy rá köti sz. János napig, 3 girán maradgyon
(SzékelyOkl. V.126). Minden tilalmasbeli csóvás szénafű,
vagy parlag ha lészen, de senki semmi biradalmával
rá nem mebet az bírák híre nélkül (uo.). [Vö. 1. csóva
2. jel. MTsz]

CSŐ, csév, cséve, csív: 1) fistula, tubus; röhre
NySz. (1. jel.). 1638 : Egy eget bor egetö katlan,
Reghi Fazekával Cziöbrevel Sisakiaval es ket Cziövevel
eggiíit (OL. UC. 2/34). || 2) fistiüa, syi-inx, syi-inga ;
pfeife, hoi-n NySz. (4. jel.). 1594 : Vagion egi regal
egi nihani cheöuel (OL. UC. 78/7). || 3) fistula textoria ;
weberspule NySz. (5. jel.). 1481 : Filum de auro VTI
chetv (OL. D. 26018). 1526: Vna verő cheiv auri (uo.
26353). 1536 : Vnum cum dimidio cheiv fili aurei
(OL. Nád. 48). 1544 : Eé font arán fonalat tizenkét
czót (uo. 40). Eg font araií fonalat tizenkét czőt (uo.
41). 1548 : Négy chewe arany (uo. 48). Eg egez ceue
uont aranyat (uo. 40). 1559 : Eot chewe ezwst fonal
(uo. 41). 1564 : Öth cheiv wonth ezösth (uo. 49). 1572 :
Negh egez ceue uont aranyat (uo. 40). [Vö. ezüst-
csév, puska-cső.]

CSÖBÖR, cseber : amphora, medimnus, tina,
batus, cibrio, scaphium ; zuber, butte NySz. 1490 :
Decem tinas wlgo Cheber (Köimend IV/5, nr. 45).
1492 : Soluent sex tinas vini wlgo cheberth (OL. D.
36992). 1506 : Vnum vas vini deputetur ad cubulos
wlgo cheber decem, cubulum quemlibet per quadrin-
gentas pintas wlgo ferthal dictas computando (uo.
24613). 1519 : Vnam tinam cheber (uo. 37007). 1549 :
Kylench chóbór. Neg saflf (OL. Nád. 41). 1552 : Cheb-
reket. Vekath (OL. NRA. 1648/27). 1594: Cheöbeör.
Lyo. Bodon (OL. UC. 78/7). 1638 : Egy eget bor Egetö
katlan, Reghi Fazekával Cziöbrevel Sisakiaval es ket
Cziövevel eggiüt (uo. 2/34). [Vö. 1196/1204 : De vineis
in teiTa Abbatis et fratrum de monte Sancte Marié
cybriones non recipiatis (OL. D. 38). 1224 : Omnes
chibriones de villa Meinart (uo. 110). 1236 : Chybriis
a singuüs uineis (uo. 211). 1267 : Omnes chybriones
de Menharth (uo. 625). 1297 : Chibrionibus lűnearum
(HazaiOkm. VII.261).] [Vö. bortöltő-, lóitató-, mos-
lékos-csöbör.]

csöböíraérő-fa: [baculumad modum doliorum me-
tiendum ; visirstab]. 1597: Egj czöbör merő fa aliter
fwzer (OL. UC. 101/3).

CSÖBRÖS, csébrés: amphoras continens ; eimer-,
NySz. 1479 : Porcionis promoutoríalis Hathceíres vo-
cate (Múz.).

CSŐDÉR, 1. csődör.

CSŐDÖR, csédér, csődér : equus, caballus,
admissarius ; hengst NySz. 1521 : Equum vnum wlgo
Czetvder (Lelesz Acta 127/17). 1541 : Vnum bonum
equum juvenilem wlgo Chederth (Múz. Kapy). 1548 :
Menés, czóder, wezetek lo (OL. Nád. 47). 1594 :
Thauali cheödeör (OL. UC. 78/7).

CSÖG ? : nodus ; knoten NySz.[?]. 1221 : Quorum
nomina sünt hec Cug [a. m. csög ?] Huguia Lenchud
Tála Cunca (Pannh 4/B). 1240 k. : Villa Hcym nomine
Chvg [szn. ?] (uo. 61/8). 1467 : Quedam instrumenta
ad Bombardas nostras pertínentia, vulgariter Chyga
vei Czwg appellata (Teleki : Hunyadiak XL226\ [Vö.
csög és 1. 2. csök MTsz. ?]

CSÖK? esek? csék : nervus bovinus, taurea ;
ochsenziemerNySz. («csék» a.) [?]. 1198 : Quorum nomina
hec sünt Guyre Apungna Chiic [a. m. csök ?] filius
Wcng Wassa Chuda (Körmend 11/8, Szentgothárd 1).

1469 : Anthonius Chek [olv. esek v. csék, a. m. csök?]
(OL. D. 32365). [Vö. 1. 2. csök MTsz. ?]

CSÖLLE?: 1482: Chewle [szn., a. m. csÖUe ?]
(Múz. Forgách?). [Vö. 1. 2. csölle MTsz.?]

CSŐLLŐ, csölő, csüUő : girgillus, stamineus rhom-
bus («csévlö» 2. jel. a.); ein spulrad PPB. («tsürlö» a.).
1521 : Pro disposicione Chewhv [olv. csöl(l)ö v. csüUö?]
quem disposuerunt in Molendino (OL. D. 37179). [Vö.
MTsz.]

CSŐLŐ, L csőllő.

CSÖMÖR? csemör ? : nausea, fastidium cibi; ekei
NySz. 1222 : Sex mansiones Adrianum Chomor [a. m.
csömör?] Wasard Chenee [Chence?] Paulum et Fene-
rus (Veszprém 12, Nagypécsöl). Nomina uero hominum
hec sünt Forcos Buus Mech Cumur [olv. csömör v.
komor ?] Och Ereu (Pannh. 3/L). 1240 k. : Mansiones
carpentariorum scilicet Chomor et Petur (Pannh. 61/8).
1251/1281: Chymur [szn., olv. csemör a. m. csömör?]
(OL. D. 346).

CSÖNDÖS? L csendes.

CSÖNDÖSZ? L csendes.

CSONGOR? L csénger.

CSÖRC, csere ? cseres ? csörcs ? : «miser, mi-
serandus; arm, annselig?» NySz. 1329/1358: Johanne
dicto Cherch (OL. D. 2532). 1439 : Nicolao Chetvrcz
(uo. 28978). 1451: Alberti Chewrch (uo. 14467). 1507:
Albertus Chetvrcz (Múz. Kállay).1564: Nicolaus Chewrcz
(OL. UC. 27/56).

CSÖRCS? 1. csörc.

CSŐREGE-SÜTŐ: [spritzkuchenbacker]. 1714:
Csöregesütő [foglalkozásnév] (GazdtörtSzemle IX.22,
DebrLt.-ból).

CSÖRGŐ-FÜ : [herbae genus ; eine^ art ki-aut].
1728 : Romlott gyermekeknek tisztes fíí, csörgő fü,
— csörög mikor lekaszálják — megfürösztik benne
és fejét megpárolják (Reizner : SzegedTört. IV.393).

esős, L csöves.

CSŐSZ : vagiator, custos silvaram et pratorum ;
feldhiiter NySz. 1093/1399 : Villa Cheuz [a. m. csősz?]
in Bókon (Pannh. Tüi. 1/27). 1193 : Hec igitur sünt
nomina prediorum Timar. Cheuz. horta. Zöld (OL. D. 27).
1211 : In uilla Cheuz sünt cultores Syke Tecusa
Vasár (Pannh. Tih. 1/5). In prenominata lüUa Cheuuz
hü sünt serui Sykue Thexe Moniac Biba (uo.).
Belén Zeuleus Pilip [így ? olv. Philip ?] Cheuz Colon
(uo. ?). 1264 : Separat terram Suran a terra Cheuz
(MonStrig. 1.516). 1276 : lobagionibus Tawamico-
rum et Tawarnicis de uiUa Chuuz (Múz. Békássy).
1277 : Aliam piscaturam Cheuzweyz uocatam (Wenzel
IV.83). 1289/1291: Cheuzteluk, hn. (OL. D. 1244).
1307 : Johannes filius Iwanka dictus Cheuz (Mon-
Strig. 11.569). 1326: Vbi vicinatur C/tm^agarfelde
(OL. D. 2374, 1. AnjouOkm. n.258). 1334 : Super pos-
sessionibus Sebefeiüde ct Cheuz vocatis (Múz.). 1358 :
Johannis báni dicti Chttz [olv. csősz v. csúz ?] (uo.).
Possesionum et porcionum possessionariorum [így?]
scilicet Barand Keueaza Cheus Chour (Pannh. Tih.
1/17). 1375 : Térre Cheuzíeuláe (Kömend II1/5, Bei-
fenék 52). 1384 : Johannis dicti Chivz (Körmend,
Miscell. Németújv. lad. 41, fasc. 187). 1452 : Martino
Chivs [a. m. csősz v. csúz ?] (Múz. Kállay). 1461 :
Demetrii Chewz (Lelesz Acta 72/27). 1484 : Martini
Chewz (OL.D. 18976). [Vö. Csánki: TörtFöldr. in.323.

141

CSÖSZI-CSÜFOS

CSUHA- CSULA

142

csősz-bíró : [iudex vagiatorum ; richter der feld-
hüter]. 1668 : Nagy András Csöz hiro (OL. UC. 1/21).

CSÖSZI: ad custodem campi pertinens Kr.; [einem
feldhüter gehörig]. 1231: Uadit usque ad metas
Cheuscy (OL. D. 168).

CSÖTÉRT, 1. csötör.

CSÖTÉRTÉK? 1. csütörtök.

CSÖTÖR, csetér, esetért, csetör ? csetört,
csötert, csötört : 1) modius ; ein konimass, schef-
fel NySz. 1211 : Isti enim simt serui Chetur [olv.
csetör, a. m. csötör?] Helch Coza (Pannh. Tih. 1/5).
1343 : Inde ad montem Chuturhygj vocatum (Körmend
in'2, Seregélyes 104). 1357 : Johannem dictum Csutur
(ZalaOkl. 1.575). 1469 : Blasius Cheter (OL. D. 32365).
1470: Vna metreta pisi wlgo ChetJiewrth Qiiúz.). 1519:
Triticum chetreth VUI. et mei-w El (OL. D. 26247).
De tritico quartas wlgo chetherth (uo.). 1524: Tritici
Chetreth. Auene chetreth (uo. 26314). Trituratoruni
frugiim Cheter XVI (uo. 26319). 1528 : Farine cheterth
quinque (OL. UC. 4/41). 1593/1628 : Az vaarbeli kö-
böllel ellyen az ki az varasra, vagy buzat, vagy
Rost . . . hozna be, az varos Czötörtivel merje (OL.
NRA. 1049/15, 1. GazdtörtSzemle III. 107—108). 1602:
Czieter Balázs (SzékelyOkl. V.281). Czieötertt Mátyás
(uo. 282). 1603 : Thomas Csötör. Matthias Csötör
(uo. 268). 1643 : Két csötert, egy fél csötert [sófözö
hutában] (GazdtörtSzemle VI.129). || 2) [quarta pars
pecudis mactatae; viertel des geschlachtenen viehes].
1665 : Az bárány húsnak czetertit ad den. 15 limi-
táltuk (DebrJk.). [Vö. ószlov. cetvrztz. Vö. esetért
MTsz.]

CSÖTÖRT, L csötör.

CSÖTÖRTÖK, L csütörtök.

CSÖTÖRTÖS, csétertés: 1513: Johanne Che-
therthes (Múz. Mednyánszky). [Vö. csötör.]

CSÖVES, cséves, esős : tubulatus ; ausgeholt
NySz. («cséves» a.) [fistula, tubo instnictus ; mit einer
röhre versehen]. 1544 : Vöttem eget borhoz ket öreg
rez korsót czeuest (OL. Nád. 41). 1637 : Uagyon négy
sereghbonto. Eggik tizenhat cseös (OL. UC. 14/43).

CSÚCSA, cúca ? cúcsa ? : lancea, hasta ; lanze
NySz. 1229 : Nomina uero illorum seruorum sünt hec
Cucha [olv. csúcsa, cúca v. cúcsa ?] Vnica Forcos
(Pannh. 5/Gg).

CSÚCSÁS? cúcás?: [lanceam habens; lanze
habendj. 1522 : Michael Czwczas [olv. csúcsás v. cú-
cás?] (Múz.).

CSÚCSOS : pyramidalis, turbiueus, turbinatus ;
spitzig NySz. 1452 : Petro Chivchios [a. m. csúcsos ?]
(Lelesz Acta 63/22). 1597 : Hituan oh vas sisak czuczos
(OL. UC. 101/3).

csúcsos-pajzs: [clipeus cacuminatus ; spitziger
schild]. 1584 : Reghy chuchos pays (OL. UC. 56/33).

CSUDA, L csoda.

CSÚF: a) ludio ; schauspieler ; b) ülusor, jocosus;
gaukler, spassmucher ; c) jocosus, ridiculus ; spassig,
lacherUch NySz. (1. 2. és 4. jel). 1403 : Johannes
dictus Chioph (Múz.). 1408 : Gallum dictum Chivf
(ZalaOkl. n.341). 1489 : Blasius Chwf {Körmená. III/2,
Kékese 13).

CSÚFOS : scurra, histrio ; spassraacher, schau-
spieler [stb.j NySz. (1 — 5. jel.) 1539: Laurencius Czufos
(OL. UC. 4/40).

CSUHA,, csolia: vestis, tunica; ein langer bauem-
rock, gewand, kleid, rock NySz. 1229 : Nomina uero
illorum seruorum sünt hec Cucha [a. m. csuha ?J
Vnica Forcos (Pannh. 5/Gg). 1500 k. : Pro vna Chivha
et expensis (OL. D. 34992). Blasio yo pro vna
Chivha (uo.). 1504 : Lego vnam Choham sarog [sarag?]
de panno olaz (Múz). 1510 : Subám agnellinam. Choham.
\Tiam (OL. D. 36405). 1516 : Vna Choha grisea (Erd-
MúzLt.). 1520 : Pro vna Czwha (OL. D. 26230). 1528:
Quattuor Choha (OL. L. III.16. 17). 1532: Lego
Chwham vnam et super eam wlgo Gombok de argento
(OL. NRA. 696/6). 1545 : Chtoham. de granato (uo.
173/31). 1561 : Egi komonj, nadrág, sarw chivha (OL.
L. m.l6. 17). [Vö. szűr-cstLha.]

CSUHADÁR, L csohodár.

CSUJTÁR, L csótár.

CSUKA : lupus, lucius, lupus piscis ; hecht NySz.
1152 : Do trés homines Cuka [a. m. csuka ?] Vosonei
Kaska (Pannh. 38/?). 1210 : Quorum nomina hec sünt
Rupa Feud Files Chuca Golombus Soma Bulsuu
(uo. 5/F). 1229 : Nomina uero illorum seruorum sünt
hec Cucha [a. m. csuka ?] Vnica Forcos Viyalam
Zuca (uo. 5/Gg). 1240 k. : Hec sünt Nomina Pistorura
de eadem villa Chuka Stephan (uo. 61/8). 1305 :
Paulum dictum chuka (MonStrig. 11.560). 1323 : Petrus
dictus Chuka (KároljaOkl. I. 53). 1324 : Chuca legi-
timum procuratorem (Körmend ül/l, Ugal 2). 1327 :
Nycolaus dictus Chuka (OL. D. 29115). 1328 : Nicolaus
dictus Chuka (Múz.). 1333 : Stephanum filium Chuca
(Veszpr. 109, I. Miscell. 21). 1343 : Nicolaus dictus
Chuka (Múz.). 1357 : Possessiones Naualyad et Chuka-
haza vocate (SztárayOkl. 1.261). 1363: Johannis dicti
Chuka (ZalaOkl. 1.639). 1369 : Johannem et Stepha-
num dictos Chika (OL. D. 5769). 1372 : Stephano
dicto Chtika (ZalaOkl. 11.62). 1384 : Pauli dicti Chuka
(Múz.). 1428 : Dominico Chwka (Lelesz Acta 47/26).
1457: Briccü Chivha (OL. D. 15137). 1544: Wöttem
ket retkét es ket czukat (OL. Nád. 40). Sziuolni ket
posart. Ket czukat főzni (uo.). Eg cukat közép tálra
fözny (uo.). Wöttem sóba fötnek ket czukat (uo.). Wöt-
tem neg öreg czukat éles leuel ualonak (uo.). Az napra
hideggé uöttem eg öreg czukat (uo. 41). Vöttem eg
cukat hideggé tenni (uo.). Eg közép nemö cukat (uo.
42). 1549 : Cukat lengéi leuel ualonak (uo. 49). 1577 :
Chuka Barbas (OL. UC. 1/3). 1602 : Csuka Tamás
(SzékelyOkl. V.201).

csuka-fi, -fiú : [lucius pullus ; junger hecht]. 1550:
Harmadik thonyaba fogtak c/iít'A'a/í/aí hetet (OL. Nád. 49).
1553 : Ex piscibus minoribus apró potyka, kezegh,
karaz swger apró chwka fyw (OL. UC. 45/36).

csuka-horog : [hamus ad lucios capiendos ; hecht-
angel]. 1587 : Chivka horogra es merő mazzagra (OL.
Nád. 49).

csuka-ivat : [ova vei soboles lucii ; eier oder
brut des hechtes ?]. 1588 : Körözthury tooba Chuka
ivatot wettem (OL. Nád. 41).

CSUKÁS : [luciis copiosus ; reich an hechten].
1462 : Nicolaus Chwkas (Múz. Kállay).

CSUKLYÁS : cucullatus ; kutte habend, tragend
NySz. 1468 : Stephanus Chivklas (Múz.). Stephano
Chwklas (OL. D. 16726). 1500 : Paulus Chioklas (Múz.
Justh). 1519 : Paulus Chwklas (Múz.).

CSUKOR? 1. csokor.

CSULA ? csulya ? : 1517 : Michaele ChwUja [a.
m. csula V. csulya?] (Lelesz Bercs. XV.4). [Vö. csula
MTsz. ?1

143

CSULÁK— CSUTKA

CSUTORA— CSÜTÖRTÖK

144

CSULÁK?: [dolium magnum, vas magnum ;
grosses fass, grosses gefass?]. 1523: Petri Chwlak
[a. m. csulák v. culák?] (Pannh. 42 G). 1602: Gsulak
[olv. csulák ?] Péter. Csulak János. Csulak Máté (Szé-
kelyOkl. V.210). [Vö. MTsz. ?]

CSULÁKOS ? : [dolium magnum habens ; grosses
fass habend?]. 1437: Blasium Chiclakus [olv. csulákos
V. culákos ?] (Lelesz Acta 54/12). [Vö. csulák.]

CSULYA?: [bunium bulbocastanum?] 1517: Mi-
cliaele Chwlya [a. m. csulya v. csiüa ?] (Lelesz Bercs.

XV.4). [Vö. MTsz.?]

CSUMA ? L csima.

CSUMASZ? 1. csimasz.

CSÚNYA : rudis, incompositus, opicus, turpis ;
roh, grob, hasslich NySz. («2. csunya» a.) 1237 :
'Chuna | férfinév, a. m. csúnya?] (MonStrig. L322).
1237/1325 : In uilla Lula Jelyan Kesereu Sumug
Cheke Pliylteu Chuna Chegzeu (Veszpr. 107, Lula 2).
1244 : Tria mancipia sua quorum nomina Chvna
Micbael et Hvswet (Körmend 111/2, Moha 61). 1330 r
Andreas dictus Chuna (OL. D. 2620). 1469 : Blasius
Czicna [Czwua ?] (Lelesz Acta 80/54). 1492 : Blasius
Chionya (OL. D. 36992). [Vö. 1. csúnya NySz. ? ; 1.
2. csúnya MTsz. ?]

CSUP, CSÚP : apex, vertex, fastigium ; spitze,
gipfel NySz. 1392 : Ad quandam coUem Kaderdeu-
chupya dictam (OL. D. 28769). 1464 : Ad vnam ma-
gnam aciem videlicet ad vnum altum Chuy (uo. 28854).
1496 : Ad quendam collem sev monticulum Chwp
vocatum (uo. 37309).

CSUPOR : 1) ollula, urceus ; topf, krug NySz.
1321: Nicolaum, filium Stephani, dicti Chupor (Mon-
CivZagr. 1.99). 1382 : Thomas dictus Chupur [olv.
csupor ?] (Múz. Kállay). 1392 : Prope quoddam mo-
lendinum filiorum Chupor (MonCivZagr. 1.342). 1400:
Matheum Chupor dictum (ZicliyOkm. V.192). || 2)
[instrumenti bellici genus; eine art kiiegsgerath]. 1594:
Kiueteö chupor No. 48 Heth kalach kiueteó No. 7
az teóbbi ell rothath [hadi szerszámok közt] (OL.
UC. 106/3). [Vö. tüzes-csupor.]

CSUPORTOS, 1. csoportos.

CSUPROS: [oUulamhabens; topf habend]. 1467:
Symon Chivpros (OL. D. 27688). 1503: Johannes
Chivpros (Lelesz Prot. L153a). [Vö. csupor.]

CSURA? : [puUus equinus; füllen]. 1587: Csurra
[jobbág>Tiév, a. m. csiura ?] Mihók (SzékelyOkl. V.142).
[Vö. MTsz.]

CSURAG? CSURÁG?: 1461: Johanne Chwragh
(Múz. Kállay). [Vö. csurak MTsz ?]

CSURGÓ, 1. csorgó.

CSURKA ? 1. hurka.

CSUTA ? : caudex, petiolus ; fruchtstiel, stengel
NySz. (1. jel.) 1500: Anthonio Chwtha [a. m. csuta?]
(OL. D. 20956). [Vö. csutak, csutka.]

CSUTAK: a) caude.x, petiolus; fruchtstiel, stengel'
b) stipes ; pfahl NySz. '(«csuta» a.) 1602 : Csutak
András (SzékelyOkl. V.192). Csutak Lázár. Csutak
Antal (uo. 194). [Vö. csuta.]

GSÚTÁR, 1. 1. csótár.

CSUTKA : caudex, petiolus ; fruchtstiel, stengel
NySz. («csuta» 1. jel. a.) 1381: Pauli dicti Chuthka
(Körmend, Heim 294). [Vö. csuta.]

CSUTORA-CSINÁLO ; [tornator; drechsler].
1714 : Csutoracsináló [foglalkozásnév] (DebrLt. , Zoltai
Lajos értesítése).

CSUTORÁS: [tornator]; drechsler BM. 1714:
Csutorás [foglalkozásnév] (GazdtörtSzemle IX.22).

CSUZ, csúsz ? : erysipelas, ignis sacer ; rothlauf
NySz. 1358 : Johannis báni dicti Chuz [a. m. csúz v.
csősz ?] (Múz.). 1384 : Johannis dicti Chivz (Körmend,
Miscell. Németújv. lad. 41, fasc. 187). 1452 : Martino
Chws (Múz. KáÜay).

CSŰD, csuk : artus ; gelenk, sprungbein NySz.
(1. jel.) 1240 k. : Nomina vduomicorum de eadem
villa bee sünt Tad C/í?/fZ [a. m. csüd?] Chekle Malocoz
Colombu (Pannh. 61/8). 1469 : Benedictus Czwd (OL.
D. 32365). 1667 : Az első, felülő felől való lába [a
lónak] csükben fejér (DebrLt., 1. Nyr. XXII.518). 1708:
Zelizi János érsemjéni praedicator találta Erdős
Jánosnénál egy barna pej herélt lovát, első jobb lába
csüdben merő (uo.). [Vö. csüd, csüg MTsz.] [ V ö. csid.]

CSŰDÉS? L csüdös.

CSÜDÖS? csüdes?: 1461: Stephano Chwdtvs
[olv. csüdös ?] (Múz. Kállay). 1469 : Benedictus Chyiv-
detvs (Lelesz Acta 80/54). 1478: Benédicto Chewdes
ra. m. csüdös ?] (uo. 88/1). [Vö. csüd.]

CSUK, 1. csüd.

CSŰLLŐ, CSÚLLŐ, 1. csőUő.

CSŰR, csír: horreum, tribularium ; scheuerNySz.
1493 : Vnum magnum stabulum wlgo chyr pro con-
seruandis frugibus (EPSz. fol. 36). Zarwfath pro chyr
(uo. fol. 77).

csűr-bíró : villicus ; verwalter NySz 1692 : Csür-
bírónak pénz fl. 1.50. búza cub. 3. saru par 1 (Gazd-
törtSzemle VI.178). Csürbírónak búza . . . juhbőr köd-
mönnek m-. 8, sajt. libr. 10 (uo. 180). Tyukászmajomak,
ki csürbíró is : per annum fl. 3. búza cub. 6 (uo. 181).

CSŰRÉS, 1. csűrös.

CSŰRKE? L csirke.

CSŰRÖS, csűrés : horrearius ; scheune- NySz.
[horreum habens ; scheuer habend]. 1601 : Csűrös
Miklós (SzékelyOkl. V.172). 1602 : Csűrés János (uo.
184). Csűrés Miklós (uo. 186).

csűrös-kert: getreidehof NySz. 1634: Az czürös-
kertben vagion eöt abora (OL. UC. 21/3). 1638:
Cziüröskert (uo. 2/34). 1683 : Egy mayor haz csűrös
kertivel egjüt (uo. 1/19).

CSŰTÉRTÉK? 1. csütörtök.

CSÜTÖRTÖK, cséterték, csétértök, cse-
törtek. csétörtök, csötertek? csötörtök, csü-
terték?: dies Jovis, feria quarta; donnerstag NySz.
1206 : Quoddam predium quod uulgo dicitur Che-
ttirtuchyel cum omni prouentu fori quod in eodem
predio est constitutum (OL. D. 45). 1217/1324: Tributum
fori Cheturtuk (uo. 87). 1254 : Tercia pars tributi de
Cheturtukheil (Békefi : PilisiApáts. 317). 1297 : Pos-
sessiones suas hereditarias Zeredahel et Cheturtukhel
uocatas (Körmend III/8, Monyorókerék 1). 1299 :
Quoddam forima Cheturtekhel uocatum (OL. D. 1550).
1307 : Ville Cheturtuk (MonStrig. n.576). 1351 : Versus
villám Chutiirtuk (OL. D. 4193). Versus villám Cheter-
tuk (uo.). 1399: Chutertck [hn.; olv. csötertek v. csü-
tertiik?] (HazaiOkm. 11.163). 1477: Thomam Chetertek
(Körmend, Miscell. Németújv. lad. 43, fasc. 105, nr. 230).

.^^.■p~.

D.

DACOS?: obstinatus; trotzig NySz. 1423: Thoma
Dachos [a. m. dacos ?] (Lelesz Acta 43/72). 1505 :
Anthouius Dachos (Múz.). 1519 : Georgio Daczos
(Veszpr. Regn. P/228).

DACSO : [Danielis nomen blandiens ; koseform zu
Dániel?]. 1405: Demetrius dictus Dachoiv (Forrás?).
1416: Nicolaum dictum Dacho (OL. D. 31402). [Vö.
CzF.] [Vö. Dániel.]

DAGANÁS?: tumor; geschwiir NySz. 1348:
Quandam insulam Daganas [a. m. daganás ?] voca-
tam (Lelesz Acta 1/32).

DAGASZTÓ-SZÉK : mactra ; backtrog NySz.
1597: Dagazto szék (OL. UC. 101/3). 1638: Egy
Dagasztó szék (uo. 2/34).

DAGASZTÓ-VÍZ : [aqua in depsendo adbibita ;
knetwasser]. 1728 : A hannatot a gabonárul, azt zsír-
nak csinálják, ki főz véle, ki kenekedik. De mivel az ö
felesége nem olyan életű, ö csak belétöltögetett egy-egy
csöppet az dagasztóvízbc (Reizner: SzegedTört. IV.418).

DAJKA, déjka ? : nutrix, educatrix, altrix, ássa ;
saugamme, verpüegerin NySz. 1359 : Quidam Jobagio
Panlus nomine dictus Deyka [a. m. dajka?] (Múz.).
1481 : Petro Dayka (OL. D. 30091). 1502 : Luce Dayka
(Múz. Forgách). 1603 : Nicolaus Dajka (SzékelyOkl.
V.260).

DAJKÁLKODIK : nutricor ; sáugen, warten,
erziehen NySz. 1584 : Három germecbkeye wa^on
azokkal w maga daykalkodik (OL. UC. 56/33).

DÁKOS : sica, pugio ; dolch, kurzer degen NySz.
1448 : Vnum dacos in wlgo aureatum (OL. D. 14134).
1490: Clipei manuales ; Dakos (uo. 26048). 1491:
Biccelli, Dacus, Bozdogan (uo. 26051). 1552 : Egy
ezüstös dakost (OL. Nád. 48). i^Vö. fegyveres dákos.]

dákos-szíj : [lórum pugionis ; dolchriemenj. 1544 :
Hanczar. Dakos szy (OL. Nád. 41).

DALM : [equus sagmarius ; saumross ?]. 1335 :
Item duo emissarii unus parefredus quinque equi
wlgariter dalm dicti (OL. D. 2931, 1. AnjouOkm.
111.179). I? Helyn. szárm. : 1389 : Duas villás wdwarni-
cales [igy ?] Dalmad et Somodor (Körmend 111/3,
Atád 19). Vö. BesztSzójz. 940. sz. ; SchlagliSzójz.
1356. sz.]

DALMÁN(Y), 1. dolmány.

DALOS: [cantor, cantans; sánger?]. 1211: Hü sünt
ioubagiones Tubus Dolus [a. m. dalos ?| Beké Gentus
Horogus (Pannh. Tih. 1/5). 1416 : Nicolaus dictus
Dalus (Körmond 1/9, Saah 60). 1422 : Nicolai dicti
Dalus (Múz. Kisfaludy). 1437 : Gregorio dicto Dalos
(Körmend, Heim áSl). 1493 : Michaelem Dalos (Kör-
Magyar Oklevél-Szótár.

mend EI/S, Ötvös 71). 1495 k. : Benedictus Dalos
(OL. D. 26082). 1520 : Alberto Dalos (Pannh. 66/3).
1520 k. : Paulus Dalos (EgyKöuyvt. Litt. Epist. Őrig.
261). 1531 : Petrus Dalos (OL. Nád. 42). 1584 : Dalos
János (OL. UC. 56/33). [Vö. dal NySz.]

DÁMA?: mulier, femina praenobilis NySz. ; [dame].
1240 k. : In predio Lázi hec sünt nomina jobagionum
Chobov Dáma [a. m. dáma?] (Pannh. 61/8). 1293:
ZerechunetDama custodum nostrarum(Múz.Beniczky).
1356 : Térre Dawafeulde (Múz. lUésházy).

DAMAKOS, l. Domokos.

DAMOKOS, L Domokos.

DÁM- VAD, dán- : platj'ceros, otis, sterpsiceros ;
dammhirsch NySz. 1533 : Auleum habens effigium
Dan Wad et cerui (OL. Nád. 49).

DAISTCS?: [immunditia, sordes; immundus, sordi-
dus ?] ; unreinigkeit, schmutz BM. ; [unrein, schmu-
tzig]. 1452 : Thoma danch [a. m. dancs ?] (OL. D.
14584). 1469 : Z)a«c/ihegye, hn. (Csánki : TörtFöldr.
111.45). 1478 : Decimatores cultelU Danch kees (OL.
D. 18040). 1602 : Dancs Mihály. Jobbágy. Dancs
Bálás Jobbágy (SzékelyOkl. V.194). [Vö. MTsz.]

DANDÁR ? : phalanx, cohors, caterva, exercitus ;
truppé, schaarNySz.; [vespa crabro ; homiss?]. 1577:
Dandár [a. m. darázs?] Georg (OL. UC. 1/3). [Vö.
1. 2. dandár MTsz.l

DÁNIEL: Dániel PPB. 1258: Peteu Dániel
Almus Bohas Jaco et Symun (Pannh. 6/D). [Vö.
Dacsó ? Dankó.j

DANKÓ: [Daniehs nomen blandiens ; koseform
zu Dániel]. 1602 : Dankó Máté. Jobbágy (Székely-
Okl. V.203). Dankó János. Dankó Tamás (uo.). [Vö.
CzF.] [Vö. Dániel.]

DÁN-VAD, 1. dám-vad.-

DARA, vö. árpa-, búza-, zsemlye-dara.

DARAB : pars, crustum, frustum, portio, fragmen,
fragmentum; theil, stück NySz. 1270/1387: Unura
berch Dara&heg [a. m. darab ?] dictum (HazaiOkm.
VIII.131). 1526: SoUicitauerit de quodam Ai-an Darab
(OL. D. 25022). [Vö. dirib-darab.]

DARABANT, darabont, drabant, garabant,
garabont : stipator, satelles ; trabant NySz. («dra-
bant>> a.). 1467 : Pauli Drahanth (Múz.). 1472 : Gallo
Darabanth (OL. D. 17340). 1476 : Clemente Drabanth
(Veszpr. 17, Vespr. Oppid.). 1477 : Gregorius Drabanth
(OL. D. 36403). 1482: Anthonio Drabanth (Múz.
Forgách). 1498 : Stephanum Drabanth (Múz. Kállay).
1509 : Ambrosio Darabonth (^Veszpr. 15, Vászoly).

10

147

DARABONT-DARVAS

DÁVID— DÉJÁK

148

1517 : Stephano Darabanth (Múz. Ibrányi). 1522 : Bla-
sius garabant (OL. D. 37328). 1548 : Az garabontoknak
fyzeteth (OL. UC. 99/7). 1587 : Kosa Bálint lofö, ki
Bátorv Sigmond urunk ö nag^'sága darabantja (Szé-
kelyOkl. V.141). [Vö. hetes-darabant.]

darab ant-ház : [domns stipatorum ; trabanten-
haus]. 1634 : Veresház alat ualo Darabant ház (OL.
UC. 21/3).

DARABONT, 1. darabant.

DARABOS : asper, rudis, horridus ; rauh, roh,
grob, grausam NySz. (3. jel.) ["?]. 1305 : Dicto dorobus
[a. m. darabos ?j (AnjouOkm. LlOl). 1335 : Johannes
dictus Darabus (Máz.). 1339 : Nicolaus dictus Dara-
bús (Forrás "?). 1369 : Ladislaus dictus Darabus (Pannh.
49/Ggg). 1378 -. Jacobus Darabus dicüis (Múz.). 1385 :
Johannem Darabus (uo.). 1390 : Johannes dictus
Darabus (uo.). 1407 : Nicolao Darabos (ZicliyOkni.
V.490). 1413 : Petrus Darabws (Veszpr. 106, xirokfö 2).
1419 : Johanne Darabos dicto (Pannh. Hitel. 52).
1420 : Andreas Darabus dictus (ZichyOkm. VL582).
1453 : Johanne Darabos (OL. D. 2689Ö . 1454 : Pauli
Darabos (SztárayOkl. n.529). 1475 : Matheum Darabos
(Körmend, Heim 566). 1478 : Andreas Darabos (OL.
D. 18145). 1500 : Valentinus Darabos (Múz. Kis-
faludy). 1602 : Darabos János (SzékelyOkl. V.205).

DARÁZS : vespa : -wespe NySz. 1388: Ad dictam
possessionem Wduamuk Darás [a. m. darázs ?! (OL.
D. 8005). 1389 : Petrus dictus Darás (Múz. Kisfaludy).

DÁRDA, vö. kaputoló-, ostrom-dárda.

DÁRDÁS ? : lanceatus, lancearius, verutus, con-
tophorus, hastatus : spiessknecht, mit speer bewaffnet,
lanzentrager NySz. 1231 : Quorum nomina sünt hec
videlicet Zumbotka Pentuk Dardaz [a. m. dárdás ?]
Zalaas (OL. D. 165).

DARÓC: straguliun: aUerlei deckzeug, fries, grobe
leiawand NySz. 1349 : De panno daroucJi (ZichyOkm.
n.385). 1493 : Pro maioribus saccis faciendis emi
Grisium vulgo darocz (EPSz. fol. 29). Emi karlathlan
daroczofh pro faciendis saccis (uo.. 80). 1551 : Vnum
karlo pro darocz (OL. UC. 1/1). 1557 : Vnum ' karlo
pro darocz (uo. 4/48). 1561 : Keth daroch. Keth imeg
Egi sweg. Egi harisnya (OL. L. m.l6. 17).

DARU: grus; kranich NySz. (1 jel.) 1480:
Thoma Daru- (OL. D. 18313).

daru-fi : [pullus gruinus] ; ein junger kranich BM.
1712 k. : Darvakat is kell nekie szerezni,- úgy ha
mesterségeket veszi, túzokfiakat darufiakat is nevel-
jen és szaporétson (GazdtörtSzemle VII.417).

daru-szőrű : [püo coloris gruini : mit kranich-
farbenem haar]. 1691 : Daruszörü szőke ökör (Debr-
Lt., 1. Nyr. XXn.519).

daru-toll : penna gruis ; kranichfeder NySz. 1526 :
Item debet \'num bokor daru tholl et vnam thecam
argenteam et vnum sisak (Múz.). 1544 : Uöttem daru-
tollakat (OL. Nád. 41). 1546 : Nyolcz szál feyer darw
tollat (uo. 42). 1549 : Darti tolat uöttem (uo. 40).

DARVAS : [gruibus copiosus; reich an kranichen].
1367 : Terram paludosam, que vocatur doruosXo (OL.
D. 28919). 1368 : Ad quendam lacum arimdinosum
Daruasiow vocatum (Múz.). 1382 : Fabianum dictum
Daruas (Körmend III 1, Ugal 20). 1452: Quendam
lacum Dartvastho vocatum (OL. D. 36403). 1461 :
Pratum suum Daricasthoalya, vocatimi (uf). 36392).
1478 : In predio Darwas (uo. 18145). 1602 : Darvas
Tamás (SzékelyOkl. V. 183). Darvas Márton (uo.
234, stb).

DÁVID, Dávit: Dávid Kr. 1526 : Berendi Dauit
komám (OL. D. 24323, 1. Zohiai: Nyelveml. 255). Jo
komám Dauit -vTam (uo., 1. Zolnai id. m. 256). 1599 :
Mii Küs Gergely és Péter Davit Demjén lófö sze-
mélyek (SzékelyOkl. V.162).

DÁVIT, 1. Dávid.

DEÁK, deják, diák, dijak: 1) literátus, scriba,
secretarius ; gelehrt, schreiber, sekretár NySz. (2. jel.)
1337: Roa.zdyak serviens suus (KároMOkl. 1.125).
1342 : Pousa Dyak dicto (Múz.). 1349': Stephanum
dictimi Dyak (Múz. Kállay). Petrum Dyak (uo.).
1352 : Laurencius dictus Dyak (OL. D. 4321). 1364:
Petro dicto Dyak (Múz. Kállay). 1402 : Laurencio
Deeak (Múz. Becsts'). 1414 : Quendam puteum Deak-
kutha vocatnm (OL. D. 27285). 1416 : Andrea Dyak
(Lelesz Acta 36;33). 1418 : Johannis dicti Deák (Zichy
Okm. VI.516). 1422 : Johanne Dyak f^^eszpr. 109, I.
Miscell. 47). 1437 : Stephano Dyak (Lelesz Acta 54/21).
1443 : Valentini Dyak (Múz. Bethlen). 1451 : Johannes
Deyak (OL. D. 14489). 1454 : Laurencio Deák (Lelesz
Acta 65/60). 1467: Petrus Dyak im\z.) 1475: Peter-
deaklak^i, hn. (Múz. TörtTárs. 4). 1477 : Simonem Dcak
(Lelesz Acta 87/4). 1479: Di/ak, szn. (Múz. Kállav).
1487 : Petro Dyak (Körmend m'5, Zob 51). 1488 : Bene-
dicüis Deák (OL. D. 27072). 1510 : Penes quoddam si-
gnum GyerghfZm^-asasa vocatum (Múz. Forgách). 1525 :
MolendÍQum vnum Janos(7eaA.-molna vocatum (Pannh.
4;F) 1561 : Laurentio Deák (SzékelyOkl. V.82). 1643 :
Áki pedig appellálja [az ítéletet] a földesurakra, tarto-
zik a hegymesternek 4 pénzt adni, vagj- hegj'beU, vagy
vidéki, a mester pedig tartozik deákot áUitani a ki a
törvényt megírja (GazdtörtSzemle VI.467). || 2) scho-
lastícus : schüler NySz. (3. jel.) 1544 : Az escola
mesternek es az deákoknak (OL. Nád. 40). Attam
az eskola mesternek az deákokkal egetembe hog re-
kordalanak szén [olv. szent] wrsula asszon napian eg
forintot (uo. 41). Az rekordalo deákoknak Az má-
sodik iskolából való deákoknak (uo.). 1549 : Az deá-
koknak ky'k koldultak (uo. 40). 1572 : Az deyakok-
nak kyk rekordatak ^igy ?] (uo.\ 1591 : Nagyörömest
volnánk most is rajta, ha küldhetnénk, mert bizonyára
ettől az német dijaktól el mernénk küldeni (MA. KLl.
89). [Vö. koldus-, nem-, rékordáló-, számtartó-
déák, ucca-déákja.]

DEÁKI, diáki : literarius, Latinus ; lateinisch, wis-
senschaftlich NySz. ; [ad literatum hominem pertinens;
zu einem gelehi-ten gehöríg]. 1240 k. : Vülas Dyaqiii
Stara Vj-falu (Pannh. 61/8). 1270 : Possessionem
Dyaky nomine (Veszpr. 4, Deáki). 1330 : Villanun
suarum Belend Fayez Wamus Kai et Dyaky voca-
tarum (Veszpr. 107, Köveskál 2). 1357 : Possessionis
Deaky (Pannh. 42 B). 1609 : Voltak szép deáki gyü-
lekezetönk közel százan az domesticusokkal egye-
temben (MA. NLI. 830).

DÉCÉG, 1. délcég.

DÉD ? : avu.s ; ahn NySz. 1236,1239 : Dicti Mo-
doros Dedűa. [a. m. déd ?] iiinitoris (HazaiOkm VI.33).

DÉG, 1. dög.

DEGrET ? deged ? axungía, terra pingvis ; wa-
genschmier NySz. 1095 : In panauuadi acha Jut
Gugmat Zacal Eleuta Deged [szn., a. m. deget ?] Heten
(Pannh. 15/0o). [Vö. MTsz.]

DEGETES, gyebeces: [qui axungíam vendit;
wagenschmiereverkaufer]. 1731 : Egy hordó kolímásztól
d. 12. Gyeheczcsektől szombaton és akármikor d. 2
(GazdtörtSzemle V1I.88). [Vö. deget, dehec MTsz.]

DÉJÁK, 1. deák.

149

DÉJKA— DEMETER

DEMOTOR— DEREK

150

DÉJKA ? 1. dajka.

DÉKÁN: decanus; dechant NySz. 1418: Demetrio
dicto Dekán (OL. D. 10738). 1426 : Valentino Dekán
(uo. 11750). 1453: EmericoZ>eA;an (Lelesz Bercs. VII.IO).
1469 : Barnabam Dekán (Veszpr. 5, Fadd). Martinus
Dckan (OL. D. 32365). 1476 : Albertus Dekán (Kör-
mend, Heim 576). Beuedictum Dekán (Lelesz Acta
86/18). 1477: Benedictum Dekán (uo. 87/4). 1478:
Michael Dekán (OL. D. 18145). 1484 : Andreas Dekán
(Veszpr. 6, Garabonc). 1487 : Georgius Dekán (Székely-
Oki. V.29).

1. DEL?: a) meridies; mittag; b) regio australis,
meridies ; síid NySz. (1. 2. jel.) 1449 : Paulus dictus
Deel [a. m. dél?J (Veszpr. 107, Egerszeg 8).

dél-est, déUyest : a meridie ; nachmittag NySz.
(«déllest» a.). 1544 : Attam deUest eg forintot (OL.
Nád. 42).

2. DÉL, 1. dűL

DÉLCEG, décég : 1) lasciviens, refractarius ; wie-
derspenstig, geil, uubandig NySz. 1377 : Petro Delcheg
dicto (Lelesz Acta 10/13). 1389 : Petrus Delcheg (OL.
D. 7467). 1445 : Thoma Delcheg (Veszpr. 11, Maros).
1483 : Stephano Delcheg (OL. D. 18847). 1500 : Jo-
hanne Delczeg (uo. 20956). 1522 : Georgius Delczeg
(KárolyiOkl. III.143). 1525 : Matheo Delczeg (Lelesz
Acta 131/21). II 2) armentum, equaria ; heerde NySz.
1498 : Andreas DeZr^eí/thaneytho (Múz. Kállay). 1597 :
Mykor dcczegeth haythnak uijiidenyktewl egy egy
garast (OL. UC. 12/42).

DELELŐ, L déllő.

DELI-CSIZMA : 1735 : Egy pár deli csizma fel-
sarkallásával együtt, selyem zsinór nélkül . . . Egy
pár deli karmazsin csizma felsarkallásával együtt [stb.]
(GazdtörtSzemle m.343). [Vö. deli-saru.]

DELI-SARU : calceus ; halbstiefel NySz. 1532 :
Deli sarív duo (OL. Nád. 48). 1544 : Eg deli sarut
(uo. 41). 1545 : Vöttem eg deli sarut (uo. 40). [Vö.
deli-csizma.]

1. DÉLLŐ, 1. dűlő.

2. DÉLLŐ ? : ti-anquillus ad quietem locus ; ruhe-
ort NySz. («delelö» a.) 1436 : Ipsum vadum non hoc
nomine Agyagos sed delleiv [a. m. déllö, delelő v.
dűlő ?] appellassent (OL. D. 12907).

DÉLLYEST, 1. dél-est.

DÉLSÖ: [meridianus, australis; südlich]. 1597:
Nap Enézétt felőli, delseö rezrwll elkezdwen (OL.
UC. 12/42). Az delseo zérén, nap kélétt felóU el-
kezdwen (uo.). Az s'eller Vczaban delseo rendén nap
kelettrewl elkezdwen (uo.). Az eczetes haz feőlőtth
ualo delseo Bastiaban (uo. 101/3). Az delseo kw' fal
mellet ualo heiazaton (uo.). [Vö. MTsz.]

DÉME, 1. Demeter.

DEMETER, Déme, Démötör: Demetrius PPB.
1211 : In uilla Balauus que est in prouincia Cenadiensi
isti sünt serui Wodos Demus Demeh [olv. Deme,
a. m. Demeter "?] Wiob Song (Pannh. Tih. 1/5).
Hü sünt ioubagiones Bota Deme Ceke Buhteh Beh-
neh (uo.). Vdornici de Mortus hii sünt Quesereu Tlie-
temeh Monios Colondus Sumou Demeh Quisid (uo.).
1240 k. : In pi-edio Temurd hec sünt nomina Joba-
gionum Petus Tybo Demutur Dcg (Pannh. 61/8). 1299;
Deme, szn. (MonStrig. 11.474). 1337 : Dewícíeryspan-
laka, hn. (AnjouOkm. III.331). 1415: Demeter fya
istwan (SzékelyOkl. III.34). 1420 : Myhalfya Jsthwan-

felde Egyedfyafelde Demeíerfyapetherfelde (Ki5nnend,
Miscell. Németújv. lad. 41, fasc. 187). 1509 : Alberto
Demeternefya (Veszpr. 15, Vászoly), 1584 : Barbár
Demeiher (OL. UC. 56/33). 1668 : Nagy Demeter Őrlő
az varhoz (uo. 1/21). [Helyn. szárm. : 1435 : Pos-
sessiones Ewsy Zewdemeteri (Múz. KálIay).] [Vö.
Déme CzF.]

DÉMÖTÖR, 1. Demeter.

DÉNES, Dienés, Dienös : Dyouisius Kr.
1228/1357 : Transit vltra ad dienus teleké (HazaiOkm.
VI.21). 1515: Versus Dyeneswerme sünt quatuor iugera
(Múz. Ibrányi). 1582: AzBodo Dyenes leányát (Székely-
Oki. V.134).

DÉNG ? 1. döng.

DÉNGÉL, 1. döngöl.

DERCE?: appluda, furfur; kleie, fussmehl NySz.
(«1. derce» a.) [?] ; fribusculum; kleiner zank, trotz
NySz. («2. derce» a.) [?]. 1434 : Jacobo dicto Derche
(OL. D. 12645). 1451: Mathias Dercze (uo. 14443).
1454 : Thoma Dercze (uo. 14823).

DEREK, drék: 1) pars principális, praecipua,
média; haupttheil, das beste, mitte NySz. (2. jel.). 1329:
Aque Dere/ckerus uocate (OL. D. 2544, 1. AnjouOkm.
n.413). 1377 : Ad fluuium Mura wlgo Derekmma nomi-
natum (OL. D. 6437). 1635 : A mennyi munkát foglal
magában a dereka, a cifrázást majd kétannyi munká-
val visszük véghez (GazdtörtSzemle Vin.479). 1719 :
Minthogy az ó-barsi határban a Garam vizinek dere-
kából a méltóságos lévai uraság a maga malmai szá-
mára ... a Perecz vizit minden esztendőben ki szokta
venni [stb.] (uo. III.271). || 2) [alveus currus, capsus
redae ; wagenkasten]. 1566: Fwkar zeker derekak
Fwkar zekerhez walo kerekek (OL. Nád. 49). 1597 :
Regj hintó tengelestwl, riidastul kauastul Mas regj
hintó rudastul derekastul oh b#rrel buritoth (OL. UC.
101/3). [Vö. NySz. «közmondások» a.] [Vö. fegy-
ver-, korsó-, szekér-derék.]

derék-alj, -al: culcitra; imterbett NySz. 1400:
Vnum puluinar magnum vlgariter derekai dictum
(HazaiOkl. 330). 1438 : Puluinar magnum derekai voca-
tum (OL. D. 26603). 1458 : Sex puluinaria magna
videlicet derekai (Múz. Kállay). Puluinaria ad sex lectos
derecal vocata octo fewal (uo.). 1516 : Egh derekai
(OL. D. 26367, 1. Zohiai : Nyelveml. 206). 1530: Vnum
derekai et duo fewal (OL. Kolozsm. 106). 1568 : Pului-
naria magna wlgo derekai duo (OL. UC. 75/32).

dérékalj-h.éj, -haj, -hió ? : [theca culcitrae ; unter-
bettziehe]. 1516 : Keeth derekai hyo, kamoka (OL, D.
26867, 1. Zolnai : Nyelveml. 206). 1530 : Cooperimeuta
puluinaria wlgo derekai hay (OL. UC. 98/5).

derék-kapu : [porta principális, porta maxima ;
hauptthor]. 1588 : Az derek kapw felet (OL. UC. 64/35).

dérék-rúd: 1493: i)ereA;rMítoí laytrarwdath Zytha
Nywthorwd (EPSz. fol. 84).

dérék-szég, -szög : [spannnagcl]. 1513 : Duos cla-
uos wlgo derekzeg (OL. D. 26151). 1517 : Clauem
derekzegh marokwas et vas karika ac ad nouam por-
tám sarkwas (uo. 26156). 1564 : Claues íerrei magni
uulgo derek zeogh (OL. UC. 59/9). 1637: Derek szegh
tengelyben jaro ; pengeö karika (uo. 14/43).

dérékszég-fúró : [spannnagel-bohrer]. 1552 : Ke-
rekzegh furo. Derekzegh fiiro. Vonyokes {OL. Nád. 49).

derék-tartó : 1494 : Ladatharthowas. Hyndothar-
thüwas. Kerezthwas derektarto (OL. D. 2607).

10*

151

DEREKAS— DEVAN

DÉVÉR— DÉZSMÁL

152

DÉRÉKAS, derékos?: a) membrosus, corpulen-
tus ; gross, stark, schwerleibig, dickleibig ; b) solidus,
bonus, probus, firmus ; fest, tüchtig, brav NySz. 1353:
Simon dictus Derekus [igy többször, olv. derékos?
a. m. derekas?] (KároIyiOkl. 1.214).

DÉRÉKOS? 1. derekas.

DERES: murinus; mausfarbig NySz. (I. k. 494.
1., 2. jel.). 1291 : i^l. «vörös-deres» a.). 1413 : Grego-
rius dictus Deres (OL. D. 9987). 1422: Gregorius
dictus Deres (uo. 11269). 1461: Mathia Deres (uo.
15595). 1470: Stephano ' Deres (Körmend, Heim 546).
1478 : Johannes Deres (OL. D. 18145). 1610 : Deres
szabású csikó (KomárJk.). [Vö. vas-, vércse-, vörös-
deres.]

DERESZKELŐS, L döröckölős.

DERS ? L Dezső.

DESZKA: assis, asser; brett NySz. 1482 : Siluas
glandinosas Kadarcberdeye Baglyas ZylasmegyMocliar
DezkaMochsLT [a. m. deszka ?] et Bykeshalom vocatas
(Múz.). 1588: Vöttek egy fwadar dezkat (OL. Nád. 41).
1590: Horgas dezkath (uo. 43). 1597: Kenier sza-
kazto dezka (OL. UC. 101/3). Az dezka leuel kapun
keth felöl kapu vass sorkok 4. Azon dezka leuel
kapun retez fej 5 (uo.). 1634 : Az karay külseö deszka
minden teöketül az molnáré [«fürészmalomnál» Szám.
jegyz.] (uo. 21/3). 1638: Miiben forgott külömb-kíüömb
deszka (uo. 2/34). 1683 : A pinczeben vagyon egy
rekeszt deszkabul (uo. 3;32). [Vö. fenyő-, fenyőfa-,
hárs-, hársfa-, jávor-, padló-dészka.]

deszka-ajtó : [ostium e tabulis factum ; bretter-
thür]. 1597 : Az be teuö dezka ajtó (OL. UC. 101/3).

deszka-padlás: contabulatum ; bretterboden NySz.
1638 : Deszka padlásával es heiazatiaval (OL. UC.

2/34).

DESZKÁS : e tabulis factus, tabulatus, ligneus ;
brettern, hölzern NySz. [bretterhandler?]. 1469: Geor-
gius Dezfots (OL. D. 32365). 1522 : Lecta lignea f7e^A;as
(uo. 26357). 1636 : Egy szekérszin az ciirian, és egy
deszkás kapu az föle zsindelyes (GazdtörtSzemle
1.266).

DÉSZKÁZ : asso ; mit brettem belegen NySz.
1616 : Vagyon más deszkázatott uj istálló (Gazdtört-
Szemle VI. 127). Más deszkázott szoba vagyon (uo.
VI.128).

DÉSZKÁZATLAN : [non assatus ; ungedielt].
1638 : Padlása deszkazatlan (OL. UC. 2/34). .

DÉSZPOT : regulus, princeps, tyrannus NySz. ;
[despot]. 1467 : Clemens Dezpoth (Múz.\ 1469 : Seba-
.stianus Dezpoth [«jobbágynóv» Szám. jegyz.] (OL. D.
32365). 1510 k. : Dominus dezpoth dedit dominó vnum
equum ad fekwalcyaka illius dedi florenos II (uo.
26251). 1518 : Thoma Dezpoth (Múz. Forgách).

DETRE, Detreh? Detrih? Ditrih?: Diete-
ricus PPB. 1146 : Liberaliter seruiant videlicet Kissodi
Forcas Johannes Thidrich Mendus Heléna (Pannh.
5/Hh). 1282 : Ad vnum puteum Detrichk\ú?í vocatum
(Wenzel XII.375). 1371 : Dpthryhi\a.gsisa, Leryncliua-
gasa (OL. D. 5999). 1412: Palacio wlgo Detreh^^ala-
taya nuncupato (Múz. Forgách).

DETREH? 1. Detre.

DETRIH ? 1. Detre.

DÉVÁN, 1. díván-szőnyeg.

DÉVÉR: cyprinus; karpf |karpfen] NySz. 1545 :
Keszeget, kárászt, devert (OL. Nád. 41).

DÉZMA, -I, DÉZMÁL, DÉZMÁS, 1. dézsma,
-i, dézsmál, dézsmás.

DÉZSA : scaphium, orca ; schefifel NySz. 1520 :
Schapeum wlgo desa (OL. D. 26219). 1561: Desa,
bodonj weka (OL. L. in.l6. 17). 1638 : Egy fön hor-
dozó desa (OL. UC. 2/34). [Vö. bortöltő-dézsa.]

DÉZSMA, désma : decimae, vectigal ; zehent
NySz. («dézma» a.). 1553 : Dezma kylenczed es
heghwam bor thezen kebel zamat (OL. Nád. 48).
1566 : Mykoron a Korompa kes dezmayat meg wet-
thek wolna (RMNy. 11.183). [Vö. bárányfi-, bor-,
búza-, kecskefi-, raj-dézsma.]

dézsma-adó : [decimam dans, ex quo decima
solvitur ; zehent gebend, woraus zehent gégében
wird]. 1613/1696 : Az beírástól tartozik den. 4, ha ez
hellyben dézmaadó, az nótáriusnak, ha pedig nem
dézmaadó és extraneus, tehát den. 12 (GazdtörtSzemle
VII.4' 6). 1700 : A búza dézmáláskor valakinek dézma-
adó parasztföldben búza, vagy gabona vetése volt és
nagyon [olv. vagj^on], eleitül fogva mind azokbúl ö nagy-
ságoknak kUenczed szokott járni (uo. 404). Minden vi-
déki emberek, valakiknek helyünkben házok nincsen s
dézmaadó szölejek vagyon, fertonpénzt den. 72 szok-
tak ö nagyságoknak dézmájok mellé fizetni (uo. 405).

dézsma-asztag : [acer\ais frugum decumanus ;
zehent-triste]. 1566 : Az kewlsew paytanal wagj^on
egy dezma aztagh elwegyes kepe (OL. Nád. 49). [Vö.
NySz. dézma a.]

dézsma-bor : [vinum decumanum] ; zehentwein
j BM. [weinzehentl. 1549 : Desma wy borok vannak
nyolcz hordokal Vgianot vynos 2 (OL. Nád. ^9). 1597:
Az Sopronj Dezma boroknak kiket An 96 : Karol
Georgj Vram Dezmalt, Sommaia lezen Vasa 193
(OL. UC. 101/3).

dézsma-búza: frumentum decimale; zehentweizen
NySz. 1760 : Híva híjják a helységekot, hordják el
onnat [a fát], s bár hordanák is, mert dézsma búzá-
ból több hasznot venne az uraság (GazdtörtSzemle
Vn.418).

dézsma-gabona, -gobna ? : [frumentum decuma-
num ; zehent-getreide]. 1549 : Desma gobna [így ?]
abaychos vagion (OL. Nád. 41). 1553: Ez ezthen-
dewbe myndeneth walo dezma gabona (uo. 48).

dézsma-jövedelém, -jüvedelém: [proventus de-
cumanus ; zehenteinkommcnj. 1564 : Vagyon ismeg
dézsma jüvedelme bor, búza, répa, zab és köles (Gazd-
törtSzemle 1.73). Ezféle dézsma jüvedelemnek, mind bor-
nak, gabonának, baromnak, zabnak, árpának, köles-
nek és pínznek summáját minden esztendőben külen
ii'va külgye (uo. 76).

dézsma-zab : [avena decumana ; zehent-haber].
1597 : 14 Aztag Dezma Zab cap : 65, 15 Aztag
Dezma Abainocz cap : 85 (OL. UC. 101/3).

DÉZSMAI, dézmai: [decumanus; zehent-]. 1700 :
Mind a boldogtalan üdöre nézve, s mind pedig ezen
limitálásunk módja szerint ö nagysága bővebb dézmai
proventust experiálván [stb.] (GazdtörtSzemle VII.405).
A limitálásért is mindannjaszor 40 pénzt fizetvén,
mely szüretkori dézmai modalitás mind ez jelenvaló
boldogtalan s keserves üdöig e szerint practicálta-
tott (uo.).

DÉZSMÁL, dézmál : decimo ; zehenten NySz.
(«dézmál» a.). 1597 : Az Sopronj Dezma boroknak

153

DÉZSMÁS— DIÓ

DIÓS— DIRIB-DARAB

154

kiket An 96 : Karol Georgj Vram Dezmalt, Sommaia
lezen Vasa 193 (OL. UC. 101/3).

DÉZSMÁS, dézraás: decimator; zehenter NySz.
1338 : In quartam valle J)e2:wmsweulgzada vocata
(Múz. Nagy Gábor). Possessionis De^^masfelde vocate
(uo.). 1348 : Cum quadam particula térre Dezmas-
teleke uocate (Lelesz Acta 1/50). 1599 : Mikor szüret-
kor a Király Dézmásit a Prédikátor ebédre egyszer
el hivja a Cassaiak akkor tartoznak halászással (Canon-
Visit. 149). 1602 : Dezmás János (SzékelyOkl. V.201).
1700 : Az dézmálásnak idején ez szegény helyben
eleitől fogva az dézmásoké volt az birság (Gazdtöii;-
Szemle VII.404).

DEZSŐ, Ders?: Desiderius PPB. 1322: Pos-
sessionis Ders [a. m. Dezső ?] Ilese vocate (Anjou-
Okm. 11.15). 1322/1398 : Ders dicti Kwer (Kubinyi :
MTörtEral. 11. 75). 1324 : Terram Kaluz vocatam quon-
dam Deseu hominis (Veszpr. 9, Kálóz). Predicte térre
Deseukalnzya (uo.). 1341 : In possessionibus Jwanusy
Deers et Hudaz vocatis in eodem Comitatu Zathmar
(Múz. Ibrányi). Ders (uo.). 1353 : Magister Thomas
et Deseu fráter suus (ZichyOkm. 11.499). Magister
Thomas et Deseic (uo.). 1385 : Magister Ders de
Zerdahel (Múz.). 1506 : Totális predii Warfewlde alio
nomine Desewfewlde appellati in Comitatu Gewmeriensi
(Múz. Hanvay ?). 1602 : Dezső Jakab. Dezső Mihály
(SzékelyOkl. V.177). [Vö. Ders CzF.]

DIA, 1. dió.

DIÁK, -I, 1. deák, -i.

DIAMÁNT, 1. gyémánt.

DIÁS, 1. diós.

DICSŐ : gloriosus, glorificatus ; ruhmwürdig, rühm-
lich, herrlich NySz. 1343 : Petri dicti Dychev (Zichy-
Okm. 11.58). 1376 : Possessionem suam Dychewzen-
marton vocatam (OL. D. 30714). 1418 : Pauíi Dycheiv
(ZichyOkm. VI.516). 1509 : Paulo Dyclmv (Múz.).

DIENÉS, L Dénes.

DIENÖS, L Dénes.

DIJAK, 1. deák.

DIKTA : «négjaiyüstös vászon» MTsz. 1558 : Egi
veg olaz waznoth, Harmadfél veg dikra [így ?] hayatli
(RMNy. Ilb. 149). 1635: Kék dikta dnnnahaj vagyon
No. 2 (Mihalik : KassaÖtvTört. 223). 1670 : Kék dikta
hajas derekaly (Nyi-. V.160). 1671: Két [kék?] diktai
[így?] derekaly (uo. V.159, vö. Szarvas G., uo. 208).
1760 : Egy vég diktát, kék tarkást lopott (DebrJk.).

DINNYE? dinnya? : pepo, meló ; melone NySz.
1093 : Tredecimum predium est quod uocatur dinna
[a. m. dinnye ?] (Pannh. 2/A). 1095 : Predium quod
uocatur dinna (Pannh. 15/0o). 1223 : Tredecimum
predium est quod uocatur Dinna (uo. 1/Z). 1240 k. :
In predio Digna hec sünt nomina Jobagionum Cenqu
Moraz (uo. 61/8). [Vö, álló-, görög-, sárga-, teleló'-
dinnye.]

dinnye-mag : [granum melonis ; melonenkern].
1594 : Dinnic mag (OL. UC. 106/3).

DINNYÉS : cucumerarius ; melonen- NySz. 1453:
In possessione Dymjesmeed (OL. D. 14657). 1731 :
Egy dinnyés szekértől [vásárpénz] akármikor d. 12
(GazdtörtSzemle VII.88).

DIÓ, dia, gyia, gyió, gyó?: nux, juglans;nuss
NySz. 1203/1254 : Descendit per [per vallem ?) que

uidgo dicitur Geo [a. m. dió ?] osou (Veszpr. 11, Me-
renye). 1288 : Ad magnam arborem nucum que in
vngarico Ma,vcelneygyaya uocatur (MonStrig. 11.244).
1307 : In possessione eorum heveditaria Neguenzil
vocata iuxta Er prope Dyozeg existenti (Múz. Nagy
Imre). 1358: Possessionibus Nogeer Gyozegh (Forrás?).
1360 : Usque arborem nucis vulgariter mezgevgya
nuncupatam (ZalaOkl. 1.624). 1372 : Sub monte Gyomai
dicta (OL. D. 30706.) 1381: Ad quoddam predium
Dyathelek vocatum (Múz. Döry). 1384 : Quatuor in
loco dyoelej dicto (uo. 7074). 1389 : Arborem nucis
vulgariter Kevokdio dictam (ZalaOkl. 11.237). 1433 :
Perueniet ad terram Matediaya (Pannh. 15/E). 1448 :
Quadam vinea Dyomaal appellata (Veszpr. 2, Ábra-
hám). 1450 : Sedecim Jugera penes Hatos%o vocatum
(Múz.). 1463 : Vnum in Thwyssessark, secundum in
Zel a parte occidentali, tercium in KylenczfarZ^/ozeel
(OL. D. 15826). [Vö. «diófa» a. 1451-i adattal.] 1478 :
In dyozer duo Jugera. In Cheresnyezer duo Jugera
(Múz. Békássy). [Hel>Ti. szárm. : 1229 : In Gyogu [olv.
gyiógy v. gyógy? a. m. diód, vö. «gyiós, gyós», 1.
«cliós»] habét terram ad dimidium aratrum (Pannh.
Lib. Rub. 24—34, 1. 20. sz.). 1251/1281 : Inde per
Duduag ascendit ad Gyog (OL. D. 346). 1344 : Andree
de Gyogh (Múz.). 1438 : Predia Dyodtheleke Lygeth-
eghaz Zenthpalameka (Forrás?).] [Vö. kerek-, sze-
recsén-dió.]

dió-fa: nux, juglans ; nussbaum NySz. [nussholzj.
1264 : Venit uersus aquilonem ad arborem Gyofa sub
qua est méta teiTea (OL. D. 33211). 1451 : In loco
Kylenchf^^■o/'azele (uo. 14498). 1637 : Diófával czif-
razot ayto (OL. UC. 14/43).

diófás : [ligno nucis inductus ; mit nussholz bo-
egt, géziért]. 1637 : Haboson festett diofas gyan-
tlaros ayto (OL. UC. 14/43). [Vö. NySz.]

DIÓS, diás, gyiás, gyiós, gyós ? : a) nuceus ,
nuss- ; b) nucetum; nussgartenNySz. [nucibus obsitus,
nucibus copiosus; mit nussbaumen bewachsen, reich an
nüssen]. 1319 : Cadit in riuulum Gí/owspotok (Körmend
Sebesiana 2/3). 1338 : Cuiusdam possessionis Iklad
alio nomine Gyosie\ak vocate (Múz. Máriássy). 1343 :
Abhinc vadít ad Cr?/osberuk (Körmend III/2, Seregélyes
104). 1353 : Quandam sessionem antiquam (rí/asteluk
vocatam (OL. D. 33408). 1358 : Transeundo ad Gyous-
potok (Múz. Kapy). 1373 : Dátum in Gyosgeiir (Sztáray-
Okl. 1.411). 1416 : Ad quendam riuulimi Dyospatak
vocatum (Múz. Kapy). 1423 : Ad quandam vallem
Dyaswelgh nominatam (Veszpr. 2, Nagyberény). 1430:
Quandam Siluam Nucum Dyoshevek (Múz. Kállay).
Quandam Siluam Nucum Dyoshevek vocatam (Lelesz
Acta 49 14). 1456 : In loco Dyostelek inter vineas
(Pannh. Hitel. 66). 1461 : Vsque ad quandam vallem
seu fossatum Dv/osgemrek vocatum (Múz. Kisfaludy).
1520 : In loco -D?/osthelek appellato (Pannh. 65/Nnn).
1602 : Diós Fábián (SzékelyOkl. V.306). Diós Balázs.
Diós István (uo.).

DIR ? dür ? gyir ? gyűr ? : [tumulus arenae:
tumulus ; sandhügel, hügel ?]. 1300 : Vineam suam
ereditariam in quantitate vnius iugeris in territorio
ville Sceuleus in quodam loco qui Emnatdyru wlga-
riter appellatur (Múz. Jankowich). 1309 : Unum Juger
térre et dimidium in territorio montis Ruruaíkdínre
[olv. düre v. gyüre ?] dictum (no.). 1336 : Peruenit ad
quendam locum wlgo Kesef?iretUOcatum (Múz.). 1412 :
Trés in loco Horuath^rj/re (Veszpr. 13, Szőlős, Zala m.).
[Vö. gyűr MTsz. ?]

DIRIB-DARAB : fragmenta, segmina, minutiae ;
abgebrochene stiicke, kleine stücklein, bisslein NySz.
1597 : Regi módra czinalt fegiuer derek diribei darab-
bal val vasaiual araniazoth 1 (OL. UC. 101/3).

155

DISKÁNTOR— DISZNÓS

DITRIH— DOBRA

156

DISKÁNTOR: musicus Murin. (2343. sz.) [vocis
summae cantor ; discantist, discantsangerj. 1550: Attam
az hegedősöknek liuszbn öt pénzt Az síposoknak
húszon öt pénzt Az diskantoroknak húsz pénzt (OL.
Nád. 41).

DISZNÓ, gyésznó, gyisznó : porcus, sus ;
schwein NySz. (1. jel). 1240 k. : Villa Bozias et villa
de Karán que wlgo nuncupantur Guznoov [a. m. disznó ?
vagy vö. az 1364-i adattal?] (Pannh. 61/8). 1266 "1297 :
Villám de gesnov uel apaty (Pannh. Tih. 1/9). 1267 1380 :
Ad lacum G-yznoufertes vocatum in quo laco aqua pluui-
alis stagnare consueuit (Wenzel III.174). 1338: Inpos-
sessionibus seu villis Marzaly Geyznou et Gadan (Pannh.
26/D). 1364;1399 : Johanne filio Petri dicti Cheh
Comite wlgo Greb dicto de Gyznoyow (OL. D. 5277).
1390 : Vádit ad caput seu originem cuiusdam riuuli
Dyzno\^a.tak vocati (Lelesz Met. Mármaros 30). 1460 :
Possessionis DyznopaÜxaka vocate (OL. D. 15428).
1467 : Ad quendam locum qui vocatiu- Di/2/?oferthehel
(Lelesz Met. Bereg 21). 1510 k. : Ibidem zekerber duó
kewerthehen I kewer^'Cí/.sno vnum (OL. D. 26082).
Ibidem denth zekerber duo kewerthehen vnum kewer-
geyano vnum (uo.). 1522 : Valentinus Dmiowere (uo.
37004). 1548: Vöttem körmöt di2;oeí [igy? olv. «diz-
noet>>] (OL. Nád. 42). 1564: Öreg fyazo dyzno (uo.
49). 1584 : Mynden Jwtwl [fizet] k^th becheth Mynden
Dyznofhwl kí^th becheth (OL. UC. 56;33). 1632 : Az
malom porral az molnár tartozik disznókat hizlalni
(uo. 3/21). 1634 : Egi disznó hizlaló (uo. 21/3). 1668 :
Ha dizno nem jutt valto d. 12 (uo. 1/21). Méheknek
disznóknak váltója, 5 d. (uo.). [Vö. MTsz. Helyn.
szárm. : 1478 : Quasdam terras arabiles Kolthar Zyl-
fazele Fenekdyznod (Múz.). Vö. Ásbóth, Njt. XXX.o22.]
[Vö. eme-, erdei-, magló-, pázsit-, verő-disznó.]

disznó-fej, -fö : [caput smllum ; schweinskopfj.
1544 : Uöttem az diznofö főzni eg öreg fazokat (OL.
Nád. 49). Eg dizno feyet (uo. 41).

disznó-láb: [lumbus smllus; schweinskeulej. 1544 :
Vöttem dizno lábat (OL. Nád. 41). 1587 : Dizno Lab
Oria Húsos Mayos Kasas Veres (uo. 40).

disznó-ól : hara. suile ; schweinstaU NySz. 1307 :
Méta uulgariter GyznouolÍQu nuncupata (AnjouOkm.
1.124).

disznó-orj(a) : spina suilla ; schweinsrücken NySz.
(1. jel.). 1544 : Vöttem eg dizno oryot (OL. Nád. 41).

disznó-ó'rző : [subulcus, suarius: schweinhirt].
1505 : Benedicto DyznoEwrzew (Körmend Heim 697).

disznó-pásztor : subulcus, suarius, porcarius ;
schweinehirt XySz. 1544 : Attam az dizno paztornak
(OL. Nád. 40). 1588 : Dyzno paztornak vmóghre
(uo. 41). 1692 : Két disznópásztoroknak külön-külön
búza cub. 6. gyapjú nr. 6 (GazdtörtSzemle VI.179).

disznó-váltság : 1578 : Az tretinat es az dizno
waltsagoth megh attak mint az teöb faluk (OL. UC.

47/41).

DISZNÓS, gyésznós, gyisznós: suarius, por-
carius ; schwein- NySz. [suem habens, subus copiosus ;
schwein habend, reich an schweinen]. 1336 : Cadit in
quendam meatum aque quandoque fiuentem, Geznoser
vocatum (SztárayOkl. 1.115). 1370 : De qua ad Giznos-
zegh transiuissent (OL. TÜ. 26/47). 1421 : Ad locum
similiter arundinosum Gyznoshon appellatum (OL. D.
11115). 1458: Petro Dyznos (Lelesz Acta 69/27).
1466: Blasio Diznos Symone Dyznos (OL. D. 16430).
1478 : Vrbanus Dyznos (uo. 18145). 1520 : Petro
Dyznos (Múz. Forgách). 1581 : Ha disznót találnak a
tilalmasban és kárt tészen, megfizesse disznós ember

a hajtópénzzel együtt (SzékelyOkl. V.125). [Vö.
disznó.]

DITRIH ? 1. Detre.

DÍVÁN-SZÖNTEG, déván-szűnyeg : 1671:
Tapetes Persici vulgo Devan zünyeg (KPénzügymLt.
Hungarica). [Vö. NySz.]

DOB : t\Tnpanum : trommel, pauke NySz. 1211 :
De uilla Dob [a. m. dob ?] íPannh. Tih. 1/5). 1256 :
Item Wevesdub [a. m. dob ?] Item Humkreu Item Kuch-
eghaz Item Dtibeghaz (ErdMúzLt., 1. Wenzel VII.430).
1338 : Dub (1. «dob-verö»). 1462 : Vnum Timpanum
cupreum wlgo dob (Múz. Kállay). 1527 : Aquam cum
vno dob (OL. Nád. 49). 1588 : Az pintér házban za-
marra való dob négy (OL. UC. 76/17). [Vö. gyalog-,
kézi-, réz-, suhancár-dob.]

dob-veró' : [locus, ubi tympanizatur ; ort, wo ge-
trommelt wird]. 1338 : Vsque locum Dubuereuhyg
vocatum (Akad. 2). Vsque locum Dubtiereuheg uoca-
tum (Körmend m/2, Pezye 82).

DÓBA ? : 1211 : Isti sünt serui Eld Syquiteu Fiod
Duba [a. m. dóba?] Sompou (Pannh. Tih. 1/5). Isti
sünt exequiales . . . Chenke Buhtus Dóba Coda (uo.).
1270 : Johannes et Dóba filü Inows iobagiones castri
de Zulgageur (Múz. Forgách). 1309 ; Wolpot filio Duba
[olv. dóba ?] (Veszpr. 13, Szölös, Zala m.). [Vö. MTsz. ?]

DOBAJ: [strepitus]; getöse BM. 1734: Nagy nehe-
zen levetette [a kutyát] az földié. Az alatt mindjárást
hallván az dobait, akkor ott lévő quártélyos német az
peszterkéivel hozzája hajlott az kutyához, mondván
[stb.] (Reizner : SzegedTört. IV.500). [Vö. MTsz.]

DOBÓ : 1332 : Inter duobus riuulis Dofcopotaka
et Megepotak vocatis (Múz.). 1339 : Blasius filii Dobou
(AnjouOkm. in.550). 1405 : Petrus Dobow (Múz.). [Vő.
dob NySz. ? ; dobó, dobóka MTsz. ?]

DOBOG : palpito : klopfen, pochen NySz. 1430 :
Monticulum wlgo dobog o\i.2\ra. vocatum (OL. D. 12298).
1447 : Predium Dofeo^rozewlews appellatum (Veszpr.
10, Liter). 1454: Ad molendinum desertimi Dobogó
vocatum (OL. D. 14807). 1466: Nicolaus Dobogó (uo.
16323). [Vő. dobogó MTSz. ?]

DOBOS : tj^mpanista, tyonpanistes ; tambour NySz.
U93 : Inde ad dobos [hn., a. m. dobos?] (OL. D. 27).
1221 : Quorum nomina sünt hec Dubus Forcos Jnoc
Milud Zegun (Pannh. 4/B). 1240 k. : Hec simt nomina
Dlorum qui debent dare Équum Teluch Forcos Dubus
Pechcu Chomoc (Pannh. 61/8). 1269/1275: Posses-
sionum suarum videlicet FuMobus Oldobus (OL. D.
671). 1308 : Quandam possessionem Dobus vocatam
in Comitatu de Zathmar (Lelesz Acta 1/56). 1336 :
Dobos, hn. (AnjouOkm. ni.249, 250). 1340 : Quadam
possessione Dobus uocata in Comitatu de Zothmar
(Múz.). 1374: Paulus dictus Dobus (OL. D. 6187).
1400 : Ladislaum Dobos (ZichyOkm. V.225). 1402 :
Stephano Dofej/s (Veszpr. 10, Falaznak). 1412: Ladislao
Dobus (ZichyOkm. VI.182). 1453: Ladislao Dobos
(Lelesz Bercs. VU.IO). 1463 : Barnába Dobos (OL. D.
29293). 1475 : Nicolao Dobos (Könnend, Unyom. 112).
1480 : Demetrio Dobos (OL. D. 18313). 1499 : Ma-
theum Dobos (Lelesz Acta 107/1). 1505: Gregorio
Dobos (Pannh. 34/N). Valentinus Dobos (Múz. Soós).
1556 : Az trombvtasok az dobosai ö.szue ts'zen uol-
tanak (OL. Nád. 49). 1602 : Dobos Miklós jobbágy (Szé-
kelyOkl. V.2Í39). 1692 : Dobosnak hóról hóra az gya-
logokkal pénz fl. 4. ruházatjára per annum fl. 4 [stb.J
(GazdtörtSzemle VI. 182).

DOBRA ? : 1487 : Vsque ad pedem montis Dobra-
hegye vocati (OL. D. 37066.) [Vö. MTsz.?]

157

DOBSA— DOMB

DOMBOL— DONGÓ

158

DOBSA : immodicus, effrenatus ; ausschweifend
NySz. 1504: Emerico Dobsa (OL. D. 21338).

DOBZÓ ? : prunum cerinum ; wachspflaume NySz.
1498 : Thomas Dobzo [a. m. dobzó ?] (OL. D. 20719).

DOHÁNY-ÁRULÓ : [mercator tabaci ; tabak-
handler]. 1714 : Dohányáruló [foglalkozásnév] (Gazd-
törtSzemle IX.22).

DOHÁNYOZ : tabaci funium e fistiila haiirio ;
rauchen NySz. 1700 : Mikor ki megyén a munkás
mostan karóbúi mindgyárt tüzet rak déUyest a sze-
rint és Így dohányoz még (GazdtörtSzemle 1.79).

DOHOS?: putidus; übelriechend, stinkend, dumpfig,
müfíig NySz. 1251/1281 : Duhus [szn., a. m. dohos
V. dühös?] (OL. D. 346). 1252: Dit/ms, szn. (uo. 369).

DÓKA?': «rövidebb v. hosszabb dolmány-forma
kabát> MTsz. ; der lange dolman, der oberrock, die
tóga BM. 1744 : Dóka [a. m. dóka ?] Ágnes (Reizner :
SzegedTört. IV.528, 529).

DOLAMA ? DOLAMÁN ? 1. dolmány.

DOLGOS: a) negotiosus, laboriosus, industrius ;
arbeitsam, fleissig ; b) actor, provisor, administrator ;
verwalter, aiifseher, hofmeister NySz. (1. és 3. jel.).
1512 : Nicolai Dolgos (OL. D. 24869). 1516 : Nicolaus
Dolgos (Lelesz Acta 122/40). 1523 : Ambrosii Dolgos
(Pannh. 42/G). 1539 : Joannes Dolgos (OL. UC. 4/40).
1602 : Dolgos György (SzékelyOkl. V.320).

DOLMÁNY, dalniáii(y), dolama? dolamán?
doloraán(y) : tunica, indusium, subucula, poderis ;
leibrock NySz. 1504 : Habeo vnam Aranyas Dolo-
maan (Körmend 111/5, Zákány 34). 1511 : Vnam véstem
purpuream wlgo dolman vocatam (Múz. Forgách).
1516 : Nodulorum ad dolman (Múz.). 1520 : Nodos
sculptos ad dolama [igy ! olv. dolama v. dolamán ?]
(OL. D. 26227). 1528 : Duas vestes dolman et sup-
picam (OL. Nád. 42). 1530 : Dalman cum nodis
argenteis deaiiratis (OL. L. IIL 16. 17). Véstem
suam dolman (OL. Kolozsm. 106). 1538 : Pro vno
dolman (OL. Nád. 48). Sleit poztobol dolman (uo.).
1544 : Eg kecczer dolm,ant Eg kecczer nadrágot (uo.
■40). 1545 : Dolman supycza gattya (uo. 45). 1556 :
Egh dolmannak attam sayat (uo. 49). 1558 : Vnum
sagum vei dolama [így!] (OL. UC. 97/19). 1572: Egh
dolmanak ualo uörös haytot es stametot [így ? olv. :
haytot estametot?] (OL. Nád. 40).

DOLOG, vö. úr-dolga.

DOLOMÁN(Y), 1. dolmány.

DOMÁN(Y)? 1. Dömjén.

DOMB : tumulus, monticulus, gmmus, tuber, tuber
terrae ; hügel, anhöhe NySz. 1307 : Peruenit ad unum
Kerekdumb (OL. D. 36610). 1310 : Uadit ad montem
dimib wlgariter (uo. 1761). 1334 : Incipit a sabulo in
medio prati que wlgariter Haliimdumb uocatur (uo.
31224). 1335 : Venit in quendam locum qui vulgo
dumb dicitur (SztárayOkl. L96). 1338 : In quodam
monticulo wlgo Dumb uocato (Múz. Ibrányi). 1341 :
In quodam domb sünt due mete (Múz.). 1342 : In vno
monticulo wlgariter dumb (OL. D. 1731). 1343 : Parv'i
montis vulgo dumb nominati (ZalaOkl. 1.412). 1344 :
Ad vnum monticulum qui wlgo dumb nuncuparetur
(OL. D. 3676). Super \Tium domb vlgo dictum (Múz.).
1355 : Petrus dictus Dumbunyl(^\x fur puplicus (Kör-
mend Korlátkö-Appon. 17/797). 1358 : Quendam mon-
tem higydumb vocatum (OL. D. 30888). 1360 : Monti-
culum Kysdumb (HazaiOkm. V.136). 1368 : Sub quodam

monte paniissimo dumb vocato (Múz.). 1374 : Tumo-
rem térre wlgariter domb dictum (ZichyOkm. 1U.535).
1393 : In quodam monticulo wlgariter domb dicto
(Múz. Ibrányi). 1394/1446 : Ad quendam monticulum
wlgo M.art]iondombya dicüim (OL. D. 7914). 1406 :
Monticulo quod wlgo domb dicitur (ZichyOkm. IV.626).
1418 : Ad quendam monticulum CheresíZomfe vocatum
(Lelesz Met. Mármaros 26). 1428 : In loco eminenciori
wlgo Axokjáomb nominato (Forrás ?). 1434 : In quodam
monticiüo wlgo dvmb (Múz. Kállay). 1454 : Dombog-
haz, hn. (OL. D. 14800).

DOMBOL, vö. mégdombol.

DÓMJÁN, 1. Dömjén.

DOMOKOS, Damakos, Damokos, Domon-
kos, Domos? Dónk?: Dominicus PPB. 1211:
Isti sünt curriferi Vosos Chima Domus [olv. Domos ?
a. m. Domokos? vö. CzF. és PPB.] Mogd (Pannh.
Tih. 1/5). 1264 : Medietatem silue do»^^-potoka [a. m.
Domokos ? vö. PPB.] que wezueris nuncupatur (OL. D.
564). 1425 : Pertranseundo in quodam loco Domonktcs-
fewlde nominato (Lelesz Met. Szatmár 8). 1429:
Quandam vallem domokusgedre appeUatam (OL. D.
12069). 1495 : Nagh Domonkos (Lelesz Acta 103/30).
1586: Damokos István (SzékelyOkl. V.140). 1587:
Damakos byro (OL. UC. 12/42). 1602: Damokos
Ferencz. Damokos Mihály (SzékelyOkl. V.187). Damo-
kos Miklós (uo. 205). 1603 : Michael Damakos (uo.
244). Georgius Damakos senior. Georgius Damakos
junior (uo. 255). [Vö. Dósa?]

DOMONKOS, 1. Domokos.

DOMOS ? 1. Domokos.

DONÁT : [Donatus ; Donát]. 1211 : In uilla Fotud
hü sünt ioubagiones Zorida Donát Hoda Nimed (Pannh.
Tih. 1/5). 1239 : Terras lüdelicet ipsius nomine donat
et drauch (OL. D. 33701). 1455 : Possessiones Donath-
tornya, Wasarhely (uo. 14942). 1484 : In possessionibus
nostris Donath Thornya Ethwenablak Komlós (uo.
18943). 1602 : Donát Mátyás (SzékelyOkl. V.199).

DONGA, duga, dunga : 1) asserculus, assicu-
lus, doliarius assis, comma ; fassdaube NySz. 1233 :
Teneantur portare quinque plaustra de lignis ad
tuneUas faciendas que uiügo dicuntur Dunga [1. v.
2. jel?] (Pannh 3/Aa, 1. Wenzel VI.543). 1559:
Hordó fenek. Donga. Köthö vezzö (OL. Nád. 48). 1586 :
Ligna vulgo duga pro vasis (OL. UC. 77/1). 1587 :
Hordóra walo duga (uo. 12/42). 1597 : Hordónak való
bárdolt dugak (uo. 101/3). Hordó fenéknek es dugak-
nak való gialuk (uo.). Eoreg prés dugastul feolso alsó
baluaniostxü gusOstul es garatostul (uo.). Az Prés-
házban. Eoreg Prés baluaniostiü dugastul es gusostul
1. Másik Prés feolsö alsó baluaniual garatostul 1
(uo.). II 2) [doHum, cupa ; fass]. 1564 : Instrumenta
pro preparandis vasis Dwngha vocatis (OL. L. III.16.
17). 1584 : Soo kQth dwga (OL. UC. 56/33). 1588 :
Wcttek kösowal egyetembe sot dugába (OL. Nád. 41).
[Vö. 1785 : «Ijetén júkakban szoktátok a' nyomorult
Marhákat egész Télen által ; valamint a' herénget a'
dimgába bé-rckeszteni» (Wolstáin Amádó : Barom-ve-
szélyröl, 17). « Szilágyban is : Annyin vótunk a házba,
mind a hering a hordóba !» (László Géza jegyzete az
előbbi idézethez) ] [Vö. hordódonga-fúró.]

duga-só : 1566 : Wam so. Pénzes so. Dívgha so
(OL. Nád. 49).

DONGÓ ? : bombilans, resonans ; summend NySz.
(1. jel.) 1194 : Iiide tcndit ad montem Dungou [a. m,
dongó?] (OL. D. 33). [Vö. döng.]

159

DÓNK— DÖMJEN

DONG— DRUSZA

160

dongó-bogár : bombylius, crabrones ; brummfliege
NySz. 1737 : Maga [nö] dicsekedvén, hogy az ö szer-
száma — salvo respectii — nag^'obb mint az borjú
szája és az dongó bogarak is ' belepték (Reizner :
SzegedTört. IV.520).

DÓNK? 1. Domokos.

DONSZÉG-FEJEZŐ : [scheUeisen, nageleisen].
1556 : Instrumentaim donzeg feyezeic vocatiim ' ÖL.
UC. .99/27, «Nagjbánya, kovácsmühelyben» Szám.
jegyez.). [Vö. dongszé'g MTsz.]

DORKÓ : Dorothea IVLA.^. fDorotheae nomen blan-
diens : kosefonn zu Dorothea]. 1558 k. : En kj^ wol-
nek az HoUosi Dorko ázzon (Njt. XXVni.21)'. [Vö.
Dorottya.]

DORNI : dornetum, pannus, qiii in űrbe Tournai
Flandriáé (Flandris Doomik) conficiebatur, Bartal (1.
«dometum» és «domi» a.) ; [Toumai'er tuch]. 1279 :
Unam peeiam panni de dorni (Wenzel IX.268). 1286 :
Item quatuor pecias de dorni. Item unam peeiam de
Dorni (MonStrig. 11.211). 1291 : Viginti quatuor lűnis
de panno Dorni (Zimmermann-Wemer 180). 1312 :
De pecia pamű Dorni (AnjouOkm. 1.264). [Vö. 1318:
Cum panno donietico (Múz. Máriássy). 1325 : Nouem
vlnas de dorneto (Múz. Kállav). Duodecim vlnas panni
de dorneto (uo. 1. AnjouOkm. 11.222). 1326 : Panni
grauis uelleuis dorneti (ZichyOkm 1.277). 1338 : Unam
tunicam de dorneto (AnjouOkm. III.478). 1344: Tunicam
cum clamide grauis donieti (Pestj^ : KrassóvmTört.
III.15). 1346 : Duas pecias panni dometi (Múz. Kállay).]

DOROG ? : [murmuro ; bnimmen ?]. 1390 : Petro
dicto Dorgo [olv. dorgó v. dörgő?] (Lelesz Acta
19/17). 1414 : Benedicti dicti Dorgow (Múz. Rhédey).
1506 : Michaelis Dorgo (Könnend IJ/9, Beech seu
Belez 65). [Vö. dörög.]

DOROMBOL? drombol?: mussito, murmiu-o :
brummen NySz. (2. jel.). 1468 : Petrus Dorombol [a.
m. dorombol ?] (Múz. Kállay, No. 1024). Petrus Drom-
bol (uo.).

DORONG, dorung : phalanga, palanga, fustis,
pertica, palus : walze, stange, hebbaum NySz. 1466 :
Demetrio Dorongh (KárolyiOkl. 11.378 1. '[Vö. vas-
dorong.] "

DORONGOS : [fustem habens : mit einem piiigel
versében]. 1463 : Benedicto Dorongos (OL. D. 15877).
1478 : Jacobus Dorongos (Körmend 111/3, Vepsén 123).
1488 : Jacobus Dorongos (Pannh. 17/Aa). 1489 : Vinea
Dorongos vocata (OL. D. 19501).

DOROTTYA : Dorothea MAI 1602 : Dorottya
Péter (SzékelyOkl. V.200). [Vö. Dorkó.]

DORUNG, L vas-dorong.

DÓSA ? : 1359 : Dósa [a. m. Domokos? vö. PPB.
«Domimcus» a.] de Wnizy (\>szpr. 106, Dec. Episc. 14).
[Vö. NySz.?] [Vö. Domokos?]

DÖG, dég : a) cadaver ; aas ; b i lues. pestis ;
seuche, pest NySz. (1. 2. jel). 1240 k. : In predio
Temurd hec sünt nomina Jobagionum Petus Tybo
Demutur Deg [a. m. dög?] (Pannh. 61/8;. 1488 k. :
^Qvüdege deperditiir . . . ífenie váglak, mire arra hogy
te vesey Jánosról az ^GmdegetQ (Bagonyai ráolvasás,
1. Zolnai : Nyelveml. 153).

DÖL, L dűL

DŐLŐ, 1. dűlő.

DÖMJÉN, Domán(y) ? Dómján : [Damianus].
1299 : Possessionum Doman [olv. Domán(y), a. m.

Dömjén ?] vlese vocatarum (Múz. Szentiványi, túróéi
konvent oki.). Possessionum Doman jiűese [így
többször] vocatarum (Múz. Szentiványi, szepesi káp- .
talán oki.). 1306 : Qiiidam fons Domonkuta nun-
cupatus (Múz. Soós). 1456 : Possessiones Dowíanhaza,
R^Tnabanya (OL. D. 15105). 1584 : VjTicze Domyan
(OL. UC. 56/33). [Vö. PPB.]

DÖNG ? deng ? : bombilo, resono; summen, brum-
men NySz. («dong» a.) 1509 : Fabiano Dengew [a.
m. döngő?] (Lelesz Acta 117/18). [Vö. döng Nysz. ;
3. döng MTsz.] [Vö. dongó.]

DÖNGETÉS ? : 1719 : Őszre és tavaszra, az esz-
tendők voltához képest, supplantatiót vagjis dönge-
tést [így? V. olv. döntögetést ?] keU [a szőlőben]
tétetni, hogv successive heljTe megépülhessenek (Gazd-
törtSzemle'lII.264). [Vö. NvSz. más jel. és 1. dönt
CzF. (3. jel., és MTsz.]

DÖNGÖL? déngél?: 1372: Petro dicto Den-
gelcu (Lelesz Acta 7 8). 1602: JDejf^eZo András (Székely-
Okl. V.320 . 1603 : Stephanus Döngölő (uo. 249).
[Vö. MTsz. ?j

DÖRGECSE : acerina cernua : kaulbarsch NySz.
1544 : Apró halat koppot dörgeczet (OL. Nád. 40).

Sigert, dörgeczet feier halat (uo.).

DÖRÖCKÖLŐS, dereszkeló's : [?]. 1415: Ad
locum Derezkeleics welg vocatum (OL. D. 28512). 1441:
Jacobus Derezkelews (uo. 36390). [Vö. döröcköl NySz.]

DÖRÖG : tono, intono, protono, retono, tonesco,
reboo, murmuro ; tönen, donnern. brummen NySz.
1390 : Petro dicto Dorgo [olv. dörgő v. dorgó ?]
(Lelesz Acta 19 17). 1414 : Benedicti dicti Dorgotv
(Múz. Rhédey). 1489 : Mathei Devrgev (Lelesz Prot.
n.40a). 1506': Mchaelis Dorgo (Körmend II/9, Beech
seu Belez 65). [Vö. dorog.]

DRABANT, 1 darabant.

DRABOLY ? : 1664 : Tavaly az Sz. Mihály napi
sokadalmi alkalmatossággal Szegedre menvén, száz
tallérokat drabolyban [így ?] kötvén, az Actortul el-
veszett, az Incattus látta s tudta, hol volt a pénz
(DebrJk.). [Vö. garaboly MTsz. ? L. Szinnyei, NyK.
XX\T.339).

DRÁGA: alpretiosus; teuer, kostbar; b) carus;
lieb, geliebt NySz. (1. és 2. jel.). 1228 : Preterea
ancülas quarum nondna hec sünt Cheperka cum filiabus
suis. Scinta. Scentev. Giluad. Drága et una neptis
dicte Cheperke (HazaiOlan. III.l). 1463: Michael
Drága (OL. D. 15882 ,. 1509 : Petro Dra^alabo (Lelesz
Acta 117 26). 1602: Drága Tamás (SzékelyOkl. V.189).
Drága János (uo. 229).

DRÉK, 1. fegyver-derék.

DROMBOL ? 1. dorombol.

DROMÓ : 1728 : Vagyon-e szövetséged az ördög-
gel ? Mi fonnában ? Vagyon szövetsége, az Dromo
hitére esküdtek meg, hogy seregében lészen és az
Istent és minden szenteket megtagadta (Reizner : «
SzegedTört. IV.389). Az ördög a boszorkányokat .'«
Dromo seregének nevezte (uo. 417). [Vö. «A boszor- ■
kány hírben levő kuruzsló vén asszonyról ma is azt
mondják Szegeden, hogy Dromó hitin van, vagj^ így :
Dromó van vele» (^Kovács János közlése). Vö. Drumó,
Erdélji : Népd. és mondák 111.330 és drumó, dromó,
drómó Ipolyi: Magy. Mythologia 45, 420, 573. Mint
ördög-név Dromo alakkal előfordul az 1719-iki «Co-
mico Tragoedia»-ban is, B5b. s köv. 11.]

DRUSZA ? : homonvmus ; namensbruder NySz.
1499 : Nicolao Drwsa [a. m. drusza ?] (OL. D. 20856).

161

Í)SIDA-DUS

DUSNOK— DÜR

162

DSIDA : missile ; wuríspiess, lanze NySz. 1607 :
Laneea turcica dsida (OL. UC. 86/35).

DÚC?: tuber; brodranftNySz. 1434: Georg'ms Dtvch
[a. m. dúc?] (Múz. Kállay). [Vö. 1. 2. dúc MTsz. ?]

DUD : [mortuus ; todt, von dem afterarme eines
flusses]. 1251/1281 : Inde per Duduag aseendit ad
Gyog (OL. D. 346). 1271 : Uenit ad fluuium Duduaga.
dictum (Múz. Forgách). Dudv^ag (uo.). [Vö. ^Dtid
(pl. Dud-Vág). Ófn. dód, tót, kfn. tót, ószász dód,
mortuus, tot, gestorben, getödtet» (Borovszky Samu,
NyK, XXIV.336). Vö. Dudvág CzF.]

DUDA ? : a) tibia utricularis ; dudelsack ; b) vox
contumeliosa ; schimpfwort NySz. 1095 : Dolatores
Gedesa Duda [a. m. duda ?] pagandi bodin (Pannh.
15/0o). [Vö. duda MTsz. ?]

DUDU? : 1509: Bartholomeo Dwdw (Lelesz Acta
117/18). [Vö. 1. 2. 3. dudu MTsz.?]

DUG A, 1. donga.

DUGGAT : occulto, abscondo frequenter ; ver-
bergen, fleissig verstecken NySz. 1634 : Azt mondja
az Incattus, hogy az két font arany fonál elveszett,
hogy a látó előtt duggatták Bécsben (DebrJk., 1.
NyK. XXVI.341, «látó» a.).

DUHNYA, 1. dunyha.

DUKÁT : nummus aureus ; goldstück NySz. 1429 :
Trés marcas denariorum presentis monete regalis
dukath nominatorum (Múz. Kisfaludy). Monete rega-
lis dukath (HazaiOkl. 388). 1430 : Trecentos flo-
renos monete dukath appellate (Lelesz Acta 49/42).
Monete nostre ducat vocate (OL. D. 12219).

DÚLÓ : depopulator, vastator, praedator ; verwüster,
rauber NySz. ; steuereintreiber, stuhlrichter BM. [?].
1453: Stephanus Dulo (OL. D. 30828). 1481: Bene-
dicti Dtvlo (uo. 18460^. 1493 : Nicolaus Dívlo (uo. 19976).
1602 : Dúló Pál (SzékelyOkl. V.199). [Vö. MTsz.]

DUNGA, 1. donga.

DUNNA, 1. dunyha.

DUNYHA, duhnya, dunna : mattá, pulvinar,
teges, culcitra NySz. ; oberbett, flaumfederbett, deck-
bett BM. 1458: Vna dwhna (Múz. Kállay). 1473:
Papion necnon puluinaria duhna (Könnend, Heim 562).
1474 : Vnum puhünar cum linteamine ac vnam dwhnam
(Körmend, KorlátköAppon. 3/165). 1475 : Duos cussi-
nos duhna vocatos (Múz. Kállay). 1484 : Duhna pului-
naria maiora(Veszpr. Regn. test. saec. 2). 1491: Lin-
teamina, Dwhna, Puluinaria (OL. D. 26Ü51). 1493 :
Duhnas duas (uo. 20035). 1495 : Quatuor puluinaria
Duhna vocata (Lelesz Acta 103/13). 1496 : Duas divh-
nas (OL. D. 37170). 1528 : Duhna vna (OL. L. IIL
16. 17). 1548 : In edibus eiusdem egy velees duhna
halastul (Múz. Kapy).

dunyha-héj, -haj : [theca pulvinaris ; polstcr-
ziehe, bettziehe]. 1530 : Cooperimenta wlgo dwhna hay
(OL. UC. 98/5). 1635 : Kék dikta dunnahaj vagyon
No. 2 (Mihalik: KassaÖtvTört. 223).

DUPLA-BÁRSONY : [holosericum duplicatum ;
doppelsammet]. 1515 : Habco duas subas nwzth qua-
rum vna est subducta cum nigro purpureo wlgo

du2)la bársony (Múz.).

DUPLA-TAFOTA: tafetum duplicatum; doppelt
scidenzeug, taffet PPB. («dufla tafota» a.). 1589 : Kys
kusychkanak weres dtqüa taflFotath 2 refet (OL.
Nád. 49).

wohlhabend NySz. 1519 : Andreas Dws [a. m. dús ?]
(OL. D. 37007)! [Vö. Simonyi, N>t. XXIX.49.]

DUSNOK: «dusnici», servi in libertatém a dominó
asserti, ut eorum manumissio animae saluti sit, Bartal
(«dusnici» a.). 1211 : In uilla Fuzegy hü sünt iouba
giones Opus Chepes Chedeh Arod Dosnuch [a. m
dusnok ?] Thopus (Pannh. Tih. 1/5). 1225 : Quatuor
iugera iuxta fundum eiusdem Dusnuc (OL. D. 118).
1251/1255 : índe per ueterem uiam Dusnuk (uo. 407).
1256: Tangit terram ville DmshmA; (Körmend, Heim 3).
1258 : Ipse dusnuc et sui cognati (OL. D. 480). 1274 :
Ville Dusnuk (Múz. Forgách). 1290 : Super ipsos pul-
satores de Thoplicha et eorum socios, super terra
Dusnuk vocata (ZalaOkl. I.IOO). 1319 : Tems Monkad
Dusnuk et Haraschan uocatis (MonStrig. U.754). 1338 :
Ville eorum Dusnók vocate in sepe dicto Comitatu
Borsodiensy existens (Múz. Nagy Gábor). [Vö. 1225 :
Dusnico filio Vecud de uilla Sagisidoud (OL. D. 118).
1240 : Cum dusnicis ibidem existentibus (Pannh. 14/K, 1.
Wenzel 11.101). 1260/1402 : Deinde ad duas metas dus-
nicorum ibi saliendo commetaneitatem dusnicorum
(Körmend, Heim 4). 1290 : Apud praedictos dusnicos
(ZalaOkl. 1.100). 1375 : Separatiu- a terris doznicorum
(uo. 11.125). Vö. Miklosich : Slavische elemente, duh-
nikz a. és Nyr. XI.163. Vö. Dúsnak, Dusnok hn. CzF.]

dúsnok-föld: [terra dusniconun]. 1517: Az dvs-
nok fewldet en az magochy egyhaztvl tartotam hvz
foryntoth attam, megh az maczadonyayak es yghen
tartotak az maghochy egyhaztvl (OL. D. 36528).

DUTKA : nummi genus ; geldsorte NySz. 1545 :
In vna vesica erant grossi nomine dutka (OL. Nád. 48).
1610 : Dutka és aprópénz (KomárJk.). 1638 : Pénz
vagion arannial tallérral szesztakkal dutka es polturak
(OL. UC. 2/24). [Vö. duttca Bartal.]

DÜHÖS? : rabidus, rabiosus, furiosus, furialis, furi-
bundus, vesanus ; toll, rasend, wütig NySz. 1251/1281 :
DuhHS [szn., a. m. dühös v. dohos?] (OL. D. 346). 1252:
Duhus, szn. (uo. 369).

DÚL, dél, dől : ruo, labor ; fallen, sinken NySz.
(«döl» a.). 1422 : Térre Berekallyafelde et Homoklab
alio nomine Zalogosradelew. Terra Felyarofeld et
alia terra ZenddrerfeZe?*feld (Múz.). 1505 : Penes
Wjzredeleivbe quatuor iugeribus (OL. D. 21400). 1525 :
Possessionariam porcionem wlgariter wdwarywtradelew
vocatam (Lelesz Acta 131/40). 1608 : Ha megh nem
epetik nyakra dibl az malom haz (OL. UC. 37/56).
[Vö. ledűL]

DÚLEDÉZ, dűlödöz, L mégdüledez.

DÚLŐ, déllő, délő, dőlő, düUő : confinium,
collimitium ; anwand NySz. (2. jel.) 1254/1368 : Hinc
itur inter duo Jugera que wlgo dulew vocatur (Múz.).
1342 : Terra liyxuddulew vocata (ZalaOkl. 1.403). 1410 :
Tribus in loco Paphfeldew deley (Múz.). 1413 : Deue-
niret ad inferiorem partém ipsius térre arabilis wlgo
dulew (OL. D. 28778). 1436 : Ipsum vadum non hoc
nomine Agyagos sed dellew [a. m. dülö v. déllö?i
appellassent (uo. 12907). 1522 ; In Seprewsheghdewleye
(uo. 37354). [Vö. föld-dűlő, ödölő.j

dűlő-föld, -féld : jugerum, confinium ; anwand
NySz. 1429 : In terris arabilibus Kuzepduleufcld (Pannh.
Tih. 18/1). 1769: Én a helységnek nemeseivel és
Lakosaival a falun kivül egy düllö földnyire eleibe
kimentem (CanonVisit. 199).

DÚLÖDÖZ, L mégdüledez.

DÚS?: locuples, opulentus, pcrdivos, divea ; roich, < DÜR? 1. dir.

.-:>.«^.

Magyar Oklevél-Szótár.

11

E.

EB, ebé- : canis ; hund NySz. 1297 : (I. «eb-fa»).
1400 : Petro dicti Eh (ZichyÖkm. V.174). 1731 : No
te eb ágyában termett Borsos Kata, valahányszor
látod az én nádfalamat, annyi ezerszer megsiratod
(Reizner: SzegedTört. IV.482). Mondotta Bartos Ka-
tának : no e&ágyában termett, egy almányi könynyel
megsiratod, mert valamennyi tjaikod bémegj' az kertbe,
agyon verem (no. 490). f? Szánn. : 1270 : Kemyno Rey-
noldo et Chak filiis Éhed [a. m. ebed v. ebéd?] (Múz.).
1274: Reynoldus et Jak lilii Éhed (uo.).]

éb-adta : formula execrationis ; fluchwort NySz.
1636 : Eh atta parasztja ! nem osztasz te énnekem
földet, tudok én magamnak osztani (GazdtörtSzemle
1.231).

eb-fa, ebe-fa : chamelaea : seidelbast NySz. 1297 :
Circa dumiim Rakatia in quo eciam dumo est spina
que eh fa dicitm- (OL. D. 1470). 1397/1416: Primo
incepissent a quodam loco arabili wlgo lapor ubi
quedam ai'bor wlgo ebefa apparuisset (Múz. Jankowicli).
Pertranseundo per clarum grémium sepefate piscine
Bedeutaua vsque ad quendam locum acialem wlgo
lapor dictum in quo arbor ehefa apparuisset (uo.).

éb-pécér, -peszér: [agitátor canum, custos canum;
hundbesorger]. 1416 : Predictus Petrus dictus Variv
eundem Nicolaum dictum Dacho talibus verbis illicitis
attigisset.quod eum custodem sev pastorem canum
in wlgo Ebpezer retulisset coram ipsis (OL. D. 31402
vö. TörtTár 1901. évf. 68).

eb-vér, 1. ebévér.

ÉBÉ-? vö. eb-fa, ebévér.

EBED ? : prandium ; mahlzeit, mittagsmalil NySz.
1270 : Kemyno Reynoldo et Chak filiis Ebed [a. m.
ebéd V. ebed ?] (Múz.). 1274 : Reynoldus et Jak filii
Ebed (uo.).

ebéd-hal : [piscis ad prandium ; fisch für das mit-
tagsmahl]. 1492 : Soluent pro pecuniis rakpenz et
chedhal (OL. D. 36992). 1495 k. : Soluent pro pecu-
niis rakpenz et chedhal (uo. 36994). 1587 : Ebed halath
keth kerölöben ad (OL. UC. 12/42). 1588 : Járt mvn-
den heten ebed hal (OL. Nád. 41). 1597 : Ebed halath
adgyon (OL. UC. 12/42). Zeryaras szerenth minden
hethen ebed halath ad (uo.). 1654 : Az nagy érnek
penig halaszatjából ebéd-halat vittek Pálfára a Török
famíliának minden pénteken (ErdészetiOkl. L5Ü3).

ebéd-köböl, -keböl : [ccubulus prandii», quaedam
pars frumenti trituratoribus pro aliraento tribuenda ;
der den dreschern als verköstigung gcgebene korn-
antheil]. 1519 : Sine partibus trituratorum et sine
Ehedkeheivl (OL. I). 26211). [Vö. Sine partibus tritu-
ratorum et sine cubulo prandii (uo.). Vö. ebéd-véka

MTsz. ; «ebédkereszt : a részibe aratók az élelmezés
helyett minden harmadik részeléskor egy kereszt
búzát kapnak. Szilágy m. Ermellék» (Sarkadi Lajos
adata a Nagy Szótárhoz).]

EBÉDEL, ebéllik : meridio, prandeo ; ich esse
zu imbiss oder zu mittag NySz. 1544 : Az nap sze-
leskuton ebellet vram (OL. Nád. 41). 1614 : Ebéllcttem
Christof Lochnernél (V\X. NLL 64).

ÉBÉFA, L éb-fa.

EBÉLLIZ, 1. ebédéi.

ÉBER ? : vigil, vigilans ; wach, aufgeweckt NySz.
1503 : Andrea Eher [a. m. éber ?] (Múz. Kisfaludy).

EBES : paludosus SchlagUSzójegyz. ; [sumpfig].
1067/1267 : Piscinarum nomina hec sünt Wensellev
towa í^fces (Wenzel L25). 1334 : Possessionem íJfteshar-
san vocatam in Comitatu de Barana (Körmend, Heim
309). 1349 : Veniret uersus septemtrionem ad vnum fok
qui exit de predicta aqua Ebes (OL. D. 4044, 1. Anjou-
Okm. V.281). 1378 : luxta aquam í^ftespataka nuncu-
patam (uo. 31331). 1478 : In possessione -E&esharsan
(uo. 18145). [Vö. Nyr. XXX.386.]

ebes-tó : palus SchlagliSzójz. (748. sz.) ; [sumpfj.
1447 : Ad locum qui wlgo dicitur Ebesthotv (Veszpr.
5, Fadd).

EBEVER : [vox increpandi, proprie : sanguis
canimis, idest ex cane natus ; schimpfwort, eigentlich :
hundsblut]. 1525 : Prorumpendo in hec verba Besthye
kwrwa ebeweer (OL. D. 36096). [Vö. «Ebvér (ember),
megvető értelemben a rossz, indulatos emberről, Abaúj,
Sáros m. vidékein» (Keczer Géza adata az új Nagy
Szótárhoz). Vö. ehevér NySz.]

ECET, ecet, ecöt : acetum ; essig NySz. 1544 :
Tok kosonnaban uöttem három pint eczetet (OL. Nád.
40). 1545 : Eczetet koconáanak (uo. 42). 1553 : Thyztha
eczeth therkel nekyl (uo. 48). 1566 ; Kewlthew cczöth
fel hordowal. Eezöt agy egy hordó wal (no. 49). [Vö.
rózsa-, törkölyös-ecet]

ecet-ágy : crassamentum aceti ; essiglager NySz.
1566 : Eczöt agt/ egy hordowal (OL. Nád. 49). 1638 :
Eczet agy (OL. UC. 2/3^).

ecet-áruló : [venditor aceti ; essighandler]. 1714 :
Eczetáruló [foglalkozásnév] (GazdtörtSzemle IX.22).

ecet-tartó : [aceti receptaculum ; essigbehalter] .
1638 : Ket eczeteslab ket eczet tartó (OL. UC. 2/34).

ECETES : acidus, acetosus : das nach essig
schraecket, .sauer schmeckend NySz. 1480 : Gregorius
Eczethes [a. m. ecetes v. ecsetes ?J (OL. D. 18380).

165

ECOT— EGER

EGÉRÁLLÚ-HAL— ECtÉR-FOGÓ

166

1623 : Büdös, nyárlott, eczetes, nyúlós borokat ki ne
vitessen (ErdGazdtSzemle 1897. évf. 18).

ecetés-átalag : buticula acetaria, oxys ; ein essig-
legel NySz. 1597 : Eczetes atalag egj hwuel teniemi
heian teli (OL. UC. 101/3). Eczetes atalag egi hwuel-
kes tenierni heian teli (uc). 1683 : Eczetes atalag
kiben vagyon eczet de hijános (uo. 3/32).

ecetés-berbénce: [vasciüumaceti; essigfassehen].
1638 : Eczetes üres berbencze (OL. UC. 2/34).

ecetes-ház : [camera ad acetum conservandum :
essighaus]. 1597 : Az eczetes haz feölötth ualo delseo
Bastiaban (OL. UC. 101/3). Az Eczetes házban. Eczeth
atalagostul 7 (uo.). 1634: Az Eczetes házban Egy
füstös kemencze (uo. 21/3). 1638 : Eczetes haz (uo. 2/34).

ecetés-láb : 1638 : Ket eczetes lob ket eczet tartó
(OL. UC. 2/34).

ECÖT, L ecet.

ECSELLETLEN: impexus ; ungekammet, un-
gestrehlt NySz. 1637 : Eczelletlen hituan lenfeö (OL.
ÜC. 14/43).

ECSELLŐS ? : 1240 k. : Hec sünt nomina coquorum
in eodem predio Pentue Echelleus [olv. ecsellös?]
Tynlov Porc (^Pannh. 61/8). [Vö. ecsellő NySz ; ecselö
MTsz. ■?]

ECSET : setaceum, pecten, peniculus, pecten seta-
ceus ; kratzbürste, kamm, bürste NySz. 1533 : Séta
wlgo Echeth cum Manubrio argenteo (OL. Nád. 49).
[Vö. nyíró-, ruhatisztító-, vas-ecset.]

ECSETÉS?: [setaceum habens ; bürste habend].
1480: Gregorius Eczetkes [a. m. ecsetes v. ecetgs?]
(OL. D. 18380).

ÉDÉLÖ, 1. ödöló'.

EDÉNY, vö. kérésztelő-edény.

ÉDES, ídés? : a) dulcis, musteus ; süss; b) svavis,
lepidus; lieblich NySz. (1. 2. jel.). 1290/1536 : Riuulum
ydesuyz [a, m. édes?] (HazaiOkm. VI.355). 1388 :
Insula Edeszygeth [a. m. édes?] vocata (HazaiOkl 318).
1422 : Valentino Édes (Múz. Kállay). 1423 : Terram
í^deskwrthuelmezeye vocatam (Múz.). Duas terras
arabiles in monte in superiori fine superioris diver-
ticuli prefate térre íJrfeskwrthuelmezeye adiacentes
(uo.). 1485: Jacobo Édes (Lelesz Acta 95/2). 1552:
Édes naranchot Sawnyw [igy ?] naranchot (OL. Nád. 49).

édes-káposzta : caules dulces Kr. ; kohl BM.
1546 : Édes kapoztat (OL. Nád. 41).

EGÉR, L éger.

EGÉR, egér, égör, egör : alnus ; erle NySz.
1193: Inde descendit ad quercum. De quercu ad
egerag [a. m. éger?] (OL D. 27). 1200 k : Usque ad
fiuuium Egur [azonos a fanévvel?] (Anon. 32). 1235 — 70 :
Magne arboris nomine Egur (HazaiOkm. VI.165).
1251 : Due arbores Egur (OL. D. 352). 1255/1261 :
Ad arborem Egur (uo. 518). 1257 : In arboribus Egur
et Wenuz sünt mete (uo. 453). 1263 : Uenit ad pla-
tanos quod uulgo dicitur Egur (Múz. Középk.okl. 51.
HZ., 1. HazaiOkm. VL120). 1266 : Quandam posses-
sionem Egunxxg uocatam (Veszpr. 107, Egerszeg 1).
1269 : In fruticibus arboris Egur (OL. D. 676). 1293 :
lungit quendam truncum qui j^^/<rthuke vocatur (Múz.
Hanvay, 1. HazaiOkm. VII. 233). Exit ad duas arbores
Eger (Múz. Czech). Possessio Egerzegh (Veszpr. 107,
Egerszeg 3). 1296?: Super quoddam flumen Kuken-

egurpothok nominatum (Múz. Péchy). 1309 : Ubi
sünt due mete tcrree denouo erecte in quarum una
est arbor Egur (Múz. Jankowich). 1314: In eadeni
Keséken Eger pothoka Príma méta incipitur in Kese-
ken egerfey (OL. D. 1844). 1326/1372 : Ad arborem
plantani wlgariter Egur dictam (uo. 5987). 1339:
Cum aliis villis videlicet Lona Egerherg [a. m.
éger, egér ? ; mai neve «Egerbegy» CzF.] Zenth-
kyral et Zarkad uocatis in Comitatu de Torda
existentibus (Lelesz Acta 1/54). 1344 : Penes arbo-
rem Eger (Múz.). 1363 : Separat a Raunapataka
Egerzeg et Remete (Körmend, Heim 186). 1381/1413:
In nemore .EJ^rerberek vocato (Múz. Kállay). 1414 :
Quibasdam Siluis Zaldobagh et Eger appellatis (Lelesz
Acta 34/58). 1415 : Ad quandam venam quam Andreas
Zydalmthauafoka, dictus verő Sigismundus econtra
Thwrzeg Eger vocari dixisset (Múz. Kállay). 1420 :
Piscinarum Egertho Keethpaloclia Keethgykenyes Ke-
etkerekthaua vocatarum (Lelesz Acta 40/86). Piscina-
rum Holthe^erthaua Keetkerekthaua vocatarum (uo.).
1427 : Cuiusdam panii nemoris Doroge^e?-e nominati
(Lelesz Met. Szatmár 6). 1430 : Siluam dolabrosam
aquosam Eger dictam (Múz. Kállay). 1435 : Arborem
Eruli wlgo Eger dictam (OL. D. 12711). 1448 : Vnum
in loco Egerzegh (Veszpr. 2, Ábrahám). 1505 : Pos-
sessionibus Werewfenfalwa ÍJ^'erallya Gyekenes (Kör-
mend III/5, Zákány 35). 1519 : Fenilia Baktharlomegy
Egerallya Baktharlo (Lelesz Prot. V.37a).

éger-bokor: [dumus alneus; erlengebüsch]. 1343:
Ad alium dumum transeundo qui wlgariter dicitur
Egerbokur (Múz. Jankowich).

éger-erdő: [silva alnea; erlenwald]. 1341: Quan-
dam siluam Eg%irerdeu uocatam (OL. D. 3357).

éger-fa; alnus; erlenbaum NySz. (1. jel.). 1234;
Arbor que Hungarice dicitur egurfa (Wenzel VI.559).
Arbor que Hungarice dicitur egurfa (uo. XI.273).
1243/1354 : Méta terrea in qua est yki'use^rer/a (OL.
D. 260). 1252 : Tendit ad aliam arborem que uulgo
Egurfa dicitur (uo. 33710). Inde deciinat ad arbores
signatas que uulgo Gertan fa et Egur fa nominantur
(uo. 33710). 1268 : Vbi sünt due mete vna in Salice
alia in Egurfa (Múz. Burián). 1288/1343 : Arboribus
Buricum que wlgo Nirfa et Egurfa vocantiu- (Múz.,
1. HazaiOkm. VI.340). 1293 : Per fiuuium Kuzephonua
vádit supra per binas arbores egerfa uocatas (Múz.
Hanvay). 1294 : Unam Egurfa dictam (Veszpr. 107,
Mochola 1). 1299 : Sub una arbore Egurfa sünt
due mete (Múz,). 1327 : Sub duabus arboribus Egurfa
dictis (OL. D. 2457). 1329 : luxta duas arbores Egurfa
uocatas (Múz. Kapy). 1332 : Sub qua est alia arbor
que wlgo Egurfa uocatur (Múz.). Ad arbores Egerfa
vocatas (uo.). 1336 : Vna méta terrea in qua est
Ikvusegurfa (OL. D. 2982). 1337 : Una arbor vulgo
cgwrfa vocata (SztárayOkl. 1.125). 1338/1395: lungit
quandam arborem wlgo Egerfa vocatam (Múz. Janko-
wich). 1347 : Ad quandam arborem Egurfa uulgariter
vocatam (OL. D. 3934). 1350/1355 : A quadam arbore
byfurcata ornus wlgariter verő Egerfa vocata (uo.
30299). 1369 : Veniret ad arborem Egerfa (uo. 33857).
1454 : Deinde ad quandam arborem Egerfa vocatam
(Körmend Unyoni. 71). 1461 : Quedam arbor Egerfa
(OL. D. 35077).

EGÉRÁLLÚ-HAL, -álló- : [piscis genus ; eine
artr fisch]. 1544 : Piztrangot, semlinget, köuiet, koczot
egér allo halat karazt herenget bodog ázzon halat es
stokíiset (OL. Nád. 40).

EGÉR-FOGÓ : decipula, muscipula ; mausfalle
NySz. 1638 : Eqerfoqo fabul czinalt vagion Nr. 1
(OL. UC. 2/34). ' Egy fa egér fogó (uo.). 1731 : Az

11*

16;

EGERCSE— ÉGETT

EGGY— EGRES

168

egérfogókat hordozóktól és képesektől [a vásárpénz]
akármikor d. 3. (GazdtörtSzemle VII.88).

EGERCSE? ÉGÉRCSE?: 1519: Duo prata
sew fenilia quonim vnum Eger eh e et aliud Kvvtlios
Irothwan vocatur (Lelesz Prot. V. 87a). [Vö. egereséi
NySz. MTsz.?] [Vö. éger?]

ÉGÉS, vö. föld-égés.

EGÉSZ, egísz : totus ; ganz, völlig NySz (1. jel.).
1610 : Kegyelmednek öremest szolgálnak mi szempci
biró és az égisz tanács (MA. NLI. 835).

egész-hely : [sessio integra ; ganzer baúemsitz].
1584: Egpuzta éghez hel, Karyka Gerghele (OL. UC.

56/33). [Vö. sessio Bartal.]

egészlielyés : [hubarius, sessionem integram ha-
bens ; höfner, hüfner, ganzhöfner]. 1559 : Diós Mihály
egez helies Warga Imre fel heües (ü.). 1584 : Rákos
Marton éghez kelés (OL. UC. 56/33). Mastan kyk lak-
nak Bodonhelen. Kowach Pether éghez heles Kaza
Amborus fel heles (uo.). 1643: Census. Minden egész
helyes }obh&gy Sz : Mihály Adajat ad f. 1. d. 12 [stb.]
(uo. 3/24).

EGÉSZLEN : integre ; ganz, völlig A'ySz. (1. jel.).
1719 : Ezek pedig a faluk, melyeket az uraság egész-
len bir . . . úgymint Podlusány, Ó-Bars [stb.] (Gazdtört-
Szemle III.177).

EGÉSZSÉG, egíssíg, egíszsíg : incolumitas,
valetudo, sanitas, salubritas; gesundheit, wolfart NySz.
1610 : Nem tudjuk, ha él-e Kegyelmed és jó égisz-
sigbcn volna Kegyelmed, vagj- nem, azért ha ili
Kegyelmed az világon és jó egiszsigben vagyon Kegyel-
med, . . . csudálatos, hogy Kegyelmed enni időtől
fogva nem jött kezinkben (MA. NLI. 3H4).

EGÉSZSÉGTELENSÉG : invaletudo, invalen-
tia ; ungesundheit NySz. 1609 : Az Kegj^elmed leve-
lére hogy ilyen késen tehetek választ, sok okai vad-
nak, főképpen penig egészségtelenségem is nem engedte
(MA. NLI. 322).

ÉGET : cremo, uro, ustulo : brennen NySz. 1556 :
Vnam Amphoram Cupream Bor egetny (OL. Nád. 48).
1597 : Bor egetnj való kadoczka (OL. UC. 101/3).

ÉGETÉS, vö. mész-égetés.

ÉGETÉTTBOR-FŐZŐ : [coctor ^-ini e frumento
facti ; brantweinbrenner]. 1715 : Égetetthor-fözö [fog-
lalkozásnév] (GazdtörtSzemle IX.23).

ÉGETÉTTBOROS : [ad viuum e frumento fac-
tum conservandum ; zum behalten des brant\veins[.
1619 : Egeteth boros fazektul egi egi forinth (OL. UC.
22/21).

ÉGETLEN-TÉGLA : [later crudus: ungebrann-
ter ziegel]. 1587 : Eghethlen t^gla (OL. UC. 12'42).
1597 : Egetlen tégla (uo. 101/3).

ÉGETŐ : flammifer, urens, ustor ; brennend, an-
zünder NySz. 1211 : Piscatores isti sünt Veynus Len-
gén Chimos Vros Eguetcu (Pannh. Tih. 15). 1310/1338:
Usque vnum locum iuxta K\xegneiero (OL. D. 31063).
1335: Johannes Égetheti dictus (Múz.). 1355: Thome
dicto Egeto (AnjouOkm. VI.383). 1561 : Blasio Egethö
(SzékelyOkl. V.82). 1602 : Égető Mátyás (uo. 173,
213). Égető András (uo. 213). [Vö. arany-, bor-
égető, égéttborógető-katlan, kő-, mész-, szén-,
tegla-égető.]

ÉGETT : crematus, ustu.s, u.stulatus ; gebrannt,

verbrannt NySz. (1. jel.). 1435 : Possessiones Moroch-
lakus Cozmahaza et -ÉJ^eí/dakus vocatas (Múz.). 1454:
Peruenit ad finem cuiusdam arundineti EgethnaáB,
vocatam (Körmend Unyom. 71). 1549 : Vádit ad
quosdam lapides Egethkew vocatas (OL. NRA. 924/55).
1584 : Wargha Gergel chak az el mwlth nyáron
kezulth az egeth pwztara (OL. UC. 56/33;.

égétt-bor: crematum, crematura: branntsveinNySz.
1544 : Vöttem eget borhoz ket öreg rez korsót czeuest
(OL. Nád. 41). 1554: Egeth boHh wettem (uo. 42).
1597 : Vagion eget bor három vy szelnj heian telj
lOL. UC. 101 3).

égéttbor-áruló : [venditor vini e frumento facti ;
brantweinhandler . 1714: Egettbor-druló [foglalkozás-
név] (GazdtörtSzemle IX.22).

égettborégető-katlan : [ahenum ad vinum e
frumento coquendum ; brantweinkessel]. 1638 : Egy
eget bor égető katlan, Reghi Fazekával Cziőbrevel
Sisakiaval es ket Cziövevel eggiíít (OL. UC. 2/34).

égéttboros : [ad vinum e frumento factum con-
servandum; für brantwein]. 1635: Egy mázsa rezet
vesznek 38 f. Fontját égett boros edényen, item az
üstön és egyébféle hasonló munkán per 40 d. (Gazd-
törtSzemle Vm.480). 1638: Vagion eget boros Beőr-
bencze No. 3 (OL. UC. 2/34).

ÉGGY, 1. 1. egy.
EGID ? 1. Egyed.
EGÍSSÍG, 1. egészség.
EGÍSZ, -SÍG, 1. egész, -ség.
EGÖR, ÉGÖR, 1. éger.

EGREGY, egrögy : [alnis copiosus, ahűs obsi-
tus : reich an erlen, mit erlen bewachsen ?]. 1171 : Ad
caput íluminis qui uulgo dicitiu* egrug (Paniih. 27/Mm).
1181 : Inde transiens per Egrug (uo. 14/L). 1236/1239 :
Transyt íluuium Egrug (HazaiOkm. VI.33). 1256:
Prima méta incipit a feredeuzyg iuxta pratum egrug
(Pannh. lO/G). Ad magnam aquam Egrug (Wen-
zel 11.268). 1265 : Descendit in fluuium Egrug (Múz.).
1327 : Duo flumina Egrug videlicet et Myruhth nuncu-
pata (Körmend in/3, Isay 1). 1335 : Circa quendam
Rjaxulum Egregh vocatum (uo. 111/2, Moha 70). In
eodem fluuio Egrugh (Veszpr. 15, Vigand;. 1341 : Iuxta
fluuium Egreg (OL. D. 3384). 1345 : Ad aquam Egreg
iuo. 3779 . 1349 : Iuxta fluuium Egreg (Pannh. 5/Ll).
1356 : Quandam possessionem Fulegregh uocatam
(Múz.). Fossessionis Olegregh supradicte (uo.). 1379 :
Iuxta fluuium Egregh (OL D. 27280). 1438 : In fluuio
Egregh vocato (Veszpr. 107, Köveskál 6i. [Vö. Sza-
mota, NyK. XXV.152.] [Vö. éger, 1. egres.]

1. EGRES, egrös : alnetum : erlenwald NySz.
[alnis copiosus, alnis obsitus : reich an erlen, mit
erlen bewachsen]. 1193 : Inde ad egris (OL. D. 27).
1229 : In uilla Égris habent I socium nomine Echkud
t Pannh. Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.). 1237/1325: In
uilla Egris (Veszpr. 107, Lula 2). 1295 : In villis
Endréd Zamard Keurusheg Zarrozosou Egres Béka et
Kereky vocatis (uo. 106, Csat 2) 1323 : Quasdam
possessiones Remethe Korulus Ozywag Egres (Kör-
mend, Heim 41). 1337 : Per quendam lacum vulgo
Egresiow vocatum (SztárayOkl. 1.144). Ad puteum
Egrus kuth nominatum (ÖL. D. 3106). 1341: Ad
locum wlgariter Egres dictum tuo. 3393). 1344 : Prope
vnum Riuulum egres nominatum (Múz.'. 1358/1364:
Transiret quasdam arbores Egres dictas (OL. D.
31286'. 1365 : Preuenit ad quendam locum lutosum

169

EGRÉS-EGYED

EGYÉK— EGYHÁZ

170

Egrus^tatak nímcaipatum (OL. TÜ. 18/15). 1399/1406 :
Supra fontem Egresíeye vocatum (Akad. 6). 1453 :
Egres, hn. (OL. D. 14722). 1454 : Inter arbores erwleas
vulgo cggres dictas (SztárayOkl. 11.528). 1493 : Veniret
ad quoddam Egres (Lelesz Met. Zemplén 70).

egres erdő: [alnetum; erlenwald]. 1335:Inquan-
dam silvam quc vulgo Egruserdcu dicitur (Sztáray-
Okl. L97). 1335/1449 : Quandam siluam que wlgo
Egruserdew dicitur (OL. D. 2963). 1395 : Siluas et
Neniora wlgo Egruserdew vocatas (Lelesz Met. Ung 53).

2. EGRES : a) agrestuin ; agrest ; b) uva crispa,
grossularia; stachelbeere NySz. (3. és 4. jel.). 1544 :
Uöttem az uram koíihaiara egrest i^OL. Nád. 41). 1572 :
Ispeknek es egersel [igy ? olv. egressel ?1 ualonak
egh funt zalanat (uo. 40). [Vö. szőlő-egrés.]

egres-víz : [omphacium, succus uvae acerbae,
nondum maturae ; agrass, agrest, wein, der aus un-
zeitigen traubeu gemacht wird ?]. 1558 : Egres wyz
eg altaiagachawal (OL. Nád. 49). [Vö. egres-lé NySz.]

EGRÖGY, 1 egrégy.

EGRÖS, 1. 1. egres.

1. EGY, éggy : unus, solus; einer, eine, eins, allei-
nig NySz. («eggy» a., 1. jel.). T' 17/1358 : Ceterum
quandam terram circa fluuium Hai.iad a parte posses-
sionis Korumpach existentem in (juantitate wlgariter
J?^/ieudeule dictam (OL. D. 4716). [Vö. sem-égy.j

égy-égy : singuli ; je einer NySz. 1460 : Singulam
vnam extensionem brachiorum feni wlgariter egeg wl
zenath extorsissent (OL. D. 31755)

• égy-hasi : geminus ; zwilling NySz. 1744 : A fele-
séget két egg-hasi gyermekkel elhagyta (DebrJk.).

[Vö. MTsz.]

egy-más : recula mixta, utensilium congeries ; ver-
schiedene dinge, allerhand NySz. («2. eggy-más» a.).
1544 : Eqre másra elköltetet három forint (OL. Nád.
42). 1596 : Egi mas fele parteka (OL. L. IILIÖ. 17).

égy-nóliány, -níhány : aliquot ; einige, etliche
NySz. 1594 : Vagion egi regal egi nihani cheöuel
(OL. UC. 78/7).

2. ÉGY : [sacer, sanctus ; heilig]. 1281 : A parte
ville Egkii (Múz. KoUer). 1287 : Ad quandam rupem
que Hegku uocatur (Lelesz Acta 1/6). [Vö. egyház.]

ÉGYBEBORÍT, -búrét: [superimpono ; auf-
einanderlegen]. 1550 : K^t égbe bwreto kwpachka (OL.
Nád.' 45).

EGYBEFOGLAL : conuecto, unió, conjungo ; i
verbinden, vereinigen, zusammenknüpfen NySz. 1566 :
Égbe foglalt három arán karikát (OL. Nád. 40).

ÉGYBEJÁR, égybenjár : convenio ; zusammen-
passen, in einander passen NySz. (1. jel.). 1552:
Keth e^ben yaro kupa (OL. Nád. 48). 1670 : Poeula
argentea vulgo edgyben iaró (KPénzügymLt. Him-
garioa).

ÉGYBENJÁR, 1 égybejár.

EGYED, Egid? Egyöd?: Aegidius MAI 1135:
Jobagiones quorum nomina sünt hec Egud [olv. Egyöd"?
a. m. Egyed?] Sulc pua Jsac Jacob (Pannh. 15/Kk).
1184 : Eorura uero nomina pro quibus contenderent
hec sünt Warov Ceke Cekelev Des Bes Sudan Egid
[olv. Egid? a. m Egyed?] Petrus (Pannh. Tih. 1/4).
1211 : Vdomici de Mortus hü sünt Maradic Nosu Nemthe
Solud Souzüu EguiJ (űo. 1/5). Isti sünt serui Moro-

dehc Zoga Cüpurd EguidYnkbe Keseyd (uo.). 1240 k. :
Hec sünt nomina equestrium in eodem predio Egud
. Cothob Leure Texe (Pannh. 61/8). In eodem predio
hec sünt nomina curriferorum Munkac Ledé Egude
[a. m. Egyed?] Kud (uo.). 1358: Possessionibus suis
videlicet Eggedmonustura, Hothaz (Forrás ?). 1420: Mi-
halfya Jsthwanfelde Egyedfjafelde Demeterfyapether-
felde (Körmend Miscell. Németújv. lad. 41, í^sc. 187).
1426 : Prediis KasafyaAntalhaza Egyedlakos Lakos -
antalhaza (Forrás?). 1443: Predium -Bí^iedfymyklos-
fewlde nuncupatum (Múz.).

EGYÉK, L egyik.

EGYENLŐ? igyenlő?: aequus, aequalis |stb.];
gleich NySz. 1337: Johannes dictus Igenleu [a. m.
egyenlő?] (Veszpr. 107, Iklód 2).

EGYES : singularis, simplus, simplex, unicus, soli-
tarius ; einzeln, vereinsamt NySz. (1. jel.). 1587: Egges
tamazto z§k (OL. UC. 12/42). 1597: Eggies hatás
székek tizenkettő (no. 101/3\ Ismét egy zöld asztalt
s egy kis egygyes |v. i. egy szál gyertyának való]
gyertyatartót: fl. 3 (Mihalik: KassaÖtvTört. 207). 1638:
Eggies embernek való Kar szék No. 5 (OL. UC. 2/34).
Eggies kar szék No. 2 (uo.).

EGYETEMBEN, egyetembe : simul, una, con- :
zugleich, zusammen NySz. 1572: Az egyk sysaknak
az pofayaba orh uasaban az nyak uasaban toltokaual
es mynden aprolekyaual egetembe (OL. Nád. 47).

EGYHÁZ : templum, aedes, fanum, ecclesia ;
kirche, tempel NySz. 1193 : Hec igitur sünt nomina
prediorum . . . faer egiaza [így!]. Chepel. Liba (OL.
D. 27). Feyrhigaz, hn. (uo.). 1229: In Feeyreghaz XI
mansiones (Pannh. Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.). 1240
k.: In villa Feyveghaz (Pannh. 61/8). 1251: Itur ad
fórum versus feir ighaz (Pannh. Tih. 1/8). 1256 : Item
Weresdub Item Humkreu Item Kuche^/ia2; Item Dub-
eghaz (ErdMúzLt., 1. Wenzel VII.430). Zemeeghaza, hn.
(uo.). Fejereghaz, hn. (uo./i. 1275: Quoddam pratum ad
uillam Feyeryghaz pertinens (Múz. TörtTárs. 4). 1311;
Kerekeghaz, hn. (OL. D. 30597). 1314: Sex iugera in
loco Rumluthe^/ia^ uocato (Veszpr. 14, Szentkirálysza-
badja). 1328: Ad metam Rnmlnthighaz vocatam (OL. D.
2511, 1. AnjouOkm. n.377). 1329: Feeleghaz, hn. (Múz.
Kállay). 1332: Patronatus verő ecclesie predicte
yVjeghaz (Múz.). 1341: A quodam monte ecclesie
eghazhercy vocato (OL. D. 30640). 1347: ^yveghaz,
hn. (Múz. Wenzel). 1355: Térre Vu&taJghaz nuncupate
(OL. D. 17634, 1. AnjouOkm. VI.300). Térre luXiáas-Ighaz
(AnjouOkm. VI.300). 1359/1429: Possessionem Agas-
eghaz nominatam (Múz. Forgách). 1361: Possessionis
Feleghaz vocate (Múz.). 1364: In dicta Feyreghaz
(uo). Possessionis dicti Monasterii sui Eghazfelde
vocate (Veszpr. Regn. Met. 11). 1384: In villa Zen-
theltheghaz nominata (Körmend, Heim 820). 1385 :
Lucasii de Feyereghaz (Múz.). 1386 : Versus quendam
fontem Ractieghaz wlgariter dictum (Veszpr. 14, Szent-
királyszabadja). 1393/1446: Possessionum Kyrali Keth-
eghaz (OL. D. 7914). 1395: Aliam particulam térre
ipsorum .E(7/iíi2zerefelde nominatam (Múz ). 1425 :
Johannem literatum de Themerdeke^/í02; (Múz.). 1427 :
Prediis Banghatheleke Kysthelek Feleghaz (uo.). 1428 :
llymefieghaz, hn. (Múz. Szentiványi). 1434 : Mathias de
Feleghaz (Múz. Kállay). 1435: Johannes de Temerdek-
eghaz (uo.). 1438: Predia Dyodtheleke Lygetiieghaz
Zenthpalarneka (Forrás?). 1443: Petro Bothos de Fel-
eghhaz (KárolyiOkl. 11.233). 1445: Particule térre
Éghazfeldcw (Múz.). 1446: Feyrrghaz, hn. (Sztáray-
Okl. 11.386, 387). 1451: Mathias Thorkos de Themer-
áekcghaz (OL. D. 14443). 1453 : Zenththamasef/Zí/ía^ra,
hn. luo. 14600). Predia Ncmetheghas et Barocz Ilese
(uo. 14616). Prediorum Peresthelek et Achaade?.^-

171

EGYHÁZAS— ÉH

EHÉS— EKÉS

172

haza (uo. 15683). 1454: Possessionum K^rokcghaz
Irathos et Domheghaz (uo. 14800). 1455: 'Qo^eghaz,
hn. (uo. 2981'2). Preáia Besenew et Terethe^/m^r vocata
(uo. 15003). 1459: Kemeneghaz, hn. (uo. 15332). 1462:
Prediis Lykaseg/ms Kereke^/ut^.- Hymesí'í//ta2; (uo. 15703).
1463 : Transitür ad ecclesiam Beaté Marié virginis wlgo
Kerek Bodoghazzon Eghazara (Múz. Balassa). 1465 :
Prediorum Lvanhe(///a2 Kethfylew [KethsylewV] Arokos
Haromlabw (Múz. Kállay). Prediorum Omlás et Weres-
eghaz appellatorum (uo."). 1466: ín predio Yeleghaz
(uo.). 1489 : In vico Eghazvczaja (Lelesz Acta 98/31).
1492 : In possessione Zenthandraswr alio nomine
EghazaMwa [így !J (Múz. Justli, H. Ulászló oki.). 1506:
Quartum [pratum] Feeleghaz Allya (Múz. Kállay). 1535 :
Particulam térre i?^/ta2;zerefelde nominatam (Múz. Kis-
faludy). [Helyű, szárm.: 1462: Septem [jugera] cum
mediö in Eghazad (Veszpr. 106, Szentbenedekalja 8).]
[Vö. szent-égylaáz.]

egyb.áz-fi, -fiú: aeditimus, aedituus; kircliner NySz.
(1. jel.). 1613/1696: Az praedikátor uramnak ara-
táskor, kitiil egy kalongya búza jár, kitül fél kalon-
gya. amit az egyházfiunak tudni kell (GazdtöiiSzemle
Vn.412). 1668: Bokor Györgv Egy ház fti (OL. UC.
1/21).

ÉG-YHÁZAS: habens ecclesiam; mit einer kirche
versében NySz. 1241 1289 : In villa Eghazasmkxm
(Múz.). 1294: Villám Hegyhazas Harazthy dictam
(OL. D. 1387). 1317 : Possessionem suam Eghazas
Semyen uocatam (Múz. Kállay). 1319,1332: Ad villám
Jghazas Dumbou (OL. D. 30572). 1328 : Duas posses-
siones videlicet Eghazasnyxk et Loknyek (HazaiOkm.
IV.141). 1329: ^Aa^asueged, bn. (Múz.). 1337/1414:
A possessione Eghazasgeswn Egbazaslangesuu [igy,
olv. Egbazatlan-] et Laz OL. D. 3089, 1. Anjou-
Okm. III.412). 1344 : Possessionis Eghazoswvkon
vocate (Múz.). 1347 : Possessionem Eghazas Perch vo-
catam (Múz. Hoi-vát Istv.). 1349 : Possessionem eghazos
thezer (Múz.) 1354/1360 : Quadara Insula Heghazasíuen
vocata (OL. D. 4908). 1355 : x\d ipsam possessionem
Eghazasgegen (Lelesz Met. Szabolcs 29). 1357/1432:
Eghazaskereky, hn. (Múz. Kende) 1367 : Cuiusdam
possessionis Eghazasgelae vocate (Múz. Kállay).
1398 : Prope villám Ií//i«2a^zechewd (Múz.). 1412 :
Eghazasuaxüa,, hn. (OL. D. 9717). 1414: Possessionem
Eghazaslc&ná (uo. 288). 1436 : Possessionis Eghazas-
magyar (Múz.). 1451: Possessionem Eghazaszeráh-
elsebeth appellatam (Múz. Dancs.) 1460 : Hospi-
tes vniuersi de Eghhazas Zakalos (OL. D. 15441).
1496 : Possessionibi!S Gyepywsfyzes Eghazasfyzes
(Körmend III/6, Körmend 7). Possessionibus Eghha-
zasfy'Aes Gyepewsfyzes (no., Körmend 10). Possessio-
nibus Hassas ^^/íö^ashollos HydashoUos (uo.) 1517:
In possessione Eghazasheáege appellata (Múz.).

ÉGYHÁZATLAN: [ecclesiam non habens ; ohne
kirche]. 1337/1414 : Mete enim possessionis Egho-
zatlangaswn vocate (OL. D. 3U89, 1. AnjouOkm. 111.414).
A possessione Eghazasgeswn Eghazaslap geanu [igy,
olv. Eghazatlan-] et Laz (OL. í). uo., 1. AnjouOkm.
III.412). Ighazatlangesvfn (OL. D. uo., 1. AnjouOkm.
IÍI.415). 1347: Possessionem eovum Eg}i£izathl.an Pcvch
vocatam (Múz. Horvát Istv.).

EGYIK, egyék: altér eoruni, unus eorum, unus
ex doubus aut pluribus ; einer von ihnen NySz. 1560;
Ket chahol emeg aranias him vagion egeken (OL.
Nád. 49).

EGYÖD? 1. Egyed.

EH: famelicus, jejiuuis, impastus; hungerud.hungrig
NySz. (2. jel.). 1466 : Petro Eh (OL. D. 16292).

ÉHES? éhös?: [esuriens, famelicus; hungernd,
hungrig]. 1435 : Michael Ehos [olv. éhös v. éhos?]
dictus "(KárolyiOkl. 11.166). Andree Ehos (uo.).

ÉHOS : [?j. 1435 : Michael Ehos [olv. éhos v. éhös?]
dictus (KárolyiOkl. 11.166). Andree Ehos (uo.). [Vö. 1.
éh Nysz.]

ÉHÖS? 1. éhes.

ÉJ : nox ; nacht NySz. 1485: The kewzewn krysthy-
nanak legyen kenv^feb ynhanak Zaaz yo napoth keth
zaz yo eeih hozyaya (Múz. Kállay).

EJÉK?: [stannum, lamina stanno obducta ; blech].
1329: De vno Curru stanny quod uulgo Badak seu
Eyek dicitur (Múz. Horvát Istv.).

ÉJJEL : noctu ; nachts NySz. (1. jel.). 1364 : Gaal
dictum Eyeltuáo [egy tolvaj neve ; olv. éjjel tudó ?]
(ZichyOkm. HI.245).

EJT: a) sino labi; fallen lassen; b) facio cadere;
zu fali briugen, fallen machen, fallen, stürzen NySz.
(1. 2. jel.). 1610: Szerdahelt lakja [Taxoni], borát gya-
kortabb hajtja, ki miatt magát is gyakorta elfelejti
s nótában ejti (MA. NLf. 349). [Vö. NySz. szólások.]

E JTEL : justa, média, cotula; ein maass, achtel
NySz. 1550: Eytele az bornak (OL. Kolozsm. 50).

EKE : aratrum; pflug NySz. (1. jel.). 1463 : Michael
Rathekew [olv. hat ekétí?] (OL. D. 15882). 1467:
Hauc metam vidimus quod ex vtraque parte cum
wlgo Ekee desecari fecissent (uo. 16552). 1548: Juga
vt wlgo dicunt eke (Múz. Kapy). 1566: Eke három.
Azokhoz lemes wagon három Chotar négy. Ezteke
három (OL. Nád. 49). 1577: Eke Benedek (OL. UC. 1/3).

eke-barom: jumentum; zugvieh NySz. 1522: Lego
wlgo Ekebarnmth (Körmend V/5, Batthániana 79).

eke-csináló. -csenáló: [opifex aratrorum; pflug-
macher] 1506: Balthasar Ekechenalo (OL. D. 21525).
1714 : Ekecsindló [foglalkozásnév] (GazdtörtSzemle
IX.22).

eke-fejelés : [refectio vei fabricatio dentalis ; aus
besserung oder verfertigung des pflugkopfes]. 1521
Eodem die Ekefeyelesre (OL. D. 37179).

eke-gyártó : [opifex aratrorum ; pflugmacher]. 1400 :
Petro Ekegyarto (ZichyOkm. V.21Ü). 1451: Gregorius
Ekegyartho {OL. D. 14467). 1464: Clementem -BAr-
gyartho (Veszpr. 10, Papkeszi). 1465: Gregorio Eke-
gartho {OL. D. 16168). 1492: Franciscum Ekegyartho
(Pannh. 50/A).

eke-nád: [pars ferrea aratri ad dentale coniun-
gendum]; ein eisen zur verbindung des pflugkopfes
BM. 1597: Vas eke nad 1 Vass karikaczka 4 (OL.
UC. 101/3). [Vö. MTsz.]

ekenád-fúró: 1566: Eke három. Ezteke három
Ekenadfwro egy (OL. Nád. 49). [Vö. eke-nád.]

eke-pénz : 1528 : Kaak peenz et Ekepenz (OL.
UC. 12/42). 1568 : De singula raedia sessione soluunt
pecuniam wlgo eke pénz vocatam semel in anno (uo.
75/31).

ÉKÉR, 1. ökör.

EKÉS : aratrum habens, aratrum faciens MA'-'. ;
[pflug habend, pflugmacher]. 1434 : Laurencio dicto
Ekés [oW. ekés v. ékes •?[ (Lelesz Acta 51/10). 1463:
Ladislao Ekés (OL. D. 29293). 1476: Paiüo Ekees
(Lelesz Acta 86/11). 1596 ; Minden ekés ember [ad]

173

ÉKÉS-ELBOMLIK

ELBORÍT— ÉLÉS

174

egy-egy kalangya búzát (CanonVisit. 138). 1598 :
Minden ekés ember egy kalangya búzát ad, manip.
32 fél ekés [a földbirtok nagyságának mértéke] felényit,
az az 16 kéve búzát (uo. 145). 1619 : Ab antiquo
Minden ekés ember ád egy köböl búzát (uo. 153).
1642 : Proventus Pastoris. Minden egész ekés ember
egy köböl búzát [ad|, az fél ekés fél köblöt (uo. 161).

ÉKÍCS : deeorus, formosus, venustus, elegáns [stb.| ;
zierlich, geschmückt NySz. 1434 : Laurencio dicto
Ekés [olv. ékes v. ekés ?] (Lelesz Acta 51/10). 1463 :
Ladislao Ekés OL. D. 29293).

ÉKESÍT, vö. megékesít.

ÉZLELÉ, L öklelő.

EL, 1. elv.

ÉL? 1. emberölő.

1. ÉL: acies, cuspis, acunien ; schneidc ISySz.
(«1. él» a. 1. jel.); [cacumen montis; bergspitze]. 1348 :
In vno acie wlgariter El dictum supra ad duo holni
(OL. D. 28729). 1411: Petro dicto El [a. m. él?]
(Zichy Okm. VI. 159). 1443 ; Vsque quandam aciem
montis wlgo ChereseZ dictam (Múz. Bethlen).

2. ÉL, íl : 1) vivő, dego ; lében NySz. 1211 : Isti
sünt agricole Mochy Semchi Chekeu Elee Jolv. élé,
a. m. élö ?] Vsud (Pannh. Tih. 1/5). 1469 : Clemens
Eleic Ja. m. élö v. elő?] (Lelesz Acta 80/54). 1607:
írj, édes barátom, minden dolgok felöl bőségesen,
ugy éljek, liogy én is megfelelek bőségesen (MA.
NLI. 212). 1610 : Nem tudjuk, ha éZ-e Kegyelmed és
jó egiszsigben volna Kegyelmed, vagy nem, azért ha
ili [az eredetiben : Ilj, olv. il] Kegyelmed az vi-
lágon . . . csudálatos, hogy Kegyelmed enni időtől
fogva nem jött kezinkben„(uo. 334!. || 2) vescor ;
sich nahren NySz. 1597 : Wk ys wgy mynth az
zergenyek az erdeőrwl élnek, falwol adnak fid. 6ü
(OL. UC. 12/42). II 3) utor, fruor ]stb.] ; geniessen,
beniitzen, gebrauchen NySz. 1760 : Hogy tövébül
vágja s ássa minden féle fát, hogy élhesse a földet
(GazdtörtSzemle VII.418). ]"Vö. visszaélés.]

ELAD : venundo, vendo, divendo, mancipo ; ver-
kaufen NySz. (1. jel.). 1585 : Helsegrol zolgalo sellerek
Igaz sellerek El adót sellerek Zabados sellerek (OL.
Nád. 48).

ELÁGAZÁS : ]rami familiarum ; verzweigung].
1683 : A familiak el ágazások szerint (OL. UC. 3/32).

ELÁLL : remitto : abstehu, ablassen NySz. (4. jel.\
1596 : A Feredő szeg előtt vagyon egy nagy rét,
melyet Kovács István és Igo István bknak ; de vették
hasznát ; álljanak el mellöle (CanonVisit. 139).

ELAPADÁS : das versiegen, austrockncn BM.
1719 : A négy itcze pedig őneMk cedál fáradságokért
és a pálinka elapadásáért i GazdtörtSzemle III.181).

ELBÉCSÚL, -bücsűl : [aestimo, censeo ; schatzen
taxieren]. 1569 : Mikor immár egy kucsiokot három
forintra elbncsültettük volna ]stb.] (SzékelyOkl. V.90).
[Vö. becsül MTsz.J

ELBOCSÁT: dimitto, demitto, amitto ; gehen
lassen, entlasson NySz. (2. jel.). 1553 : Waglnon egy
halastho, k)i:h ez idcn el hochathothak hogh meg
epeechek gatthyath, svlyj)eíh, zugctvath (OL. L
111.16. 17).

ELBOMLIK, -bomol : corrumpor, confringor ;
zerstört werden, zu grundé gehen NySz. («elbomol»
1. jel. a.). 1597 : Ezen pintér haz mellet ketth el bom-
lot Jeg verem (OL. UC. 101/3).

elborít, -búrét : obruo, obtego, operio [stb.] ;
überziehen, bedecken NySz. 1602 : Az sok gond el-
burét, nem irhatok jobban, bővebben (MA. NLI. 130).

ELCSÉPEL : [frumentum detero ; abdreschen,
dreschen]. 1636 : Egy eleséplött negyedévi asztagból
szemes gabona 41 cub (GazdtörtSzemle 1.269). A
majorokban való asztagbeli gabonákat elcséplesse
(uo. 271).

ELCSÉPLÉS: ]tritura ; das abdreschen]. 1729:
Minden féle asztagoknak elcséplésére avagy nyomtatá-
sára tiszt uramnak szorgalmatos vigyázása legyen
(GazdtörtSzemle IX.118).

ELÉ, ELÉ-, 1. elő, elő-.

ELÉGÍT, vö. ki-, megelégít.

ELEGY, elvegy : promiscuus, mixtus ; vermischt
Nj^Sz. (2. jel.). 1551 : Ezek mynd kastel es elwegh
borok lOL. Nád. 48). 1561: Ehvegh gabna 22 kepe
(uo. 49) 1581 : Veres selembwl chinalt arany fonallal
elwegh chafrangh (OL. L. III.16. 17). 1589 : E^' laytban
cluegh halath apró szöröt rakatot (OL. Nád. 41).
1597 : Kőlömb kölömb fele szalma, elég sleiteol rakua
(OL. UC. 101/3).

ELEGYES, elvegyes : miscellaneus, promiscuus,
impeditus : gemischt, verwickelt NySz. 1566 : Az
kewlsew paytanal wagyon egv dezma aztagh elwegycs
kepe (OL. Nád, 49).

ELEK: Alexius MA». 1299: Comes Elek, íilius
alexij (MonStrig. 11.474). 1436 : In tribus descensibus
infrascriptis videlicct H}i;hemeszallasa Moyafyalstvvan-
zallasa et Jamanc/e/czallasa vocatis (Múz.). ]Vö.
Elekes ?]

ELEKES, Elekös: [Alexius?]. 1299: Elekus
filius alberti comitis (MonStrig. 11.474). 1602: Elekes
János (SzékelyOkl. V.187). [Vö. Elek.]

ELÉKÉTÉ, 1. előkötő.

ELÉKÉTŐ, 1. előkötő.

ELÉLLÉL, 1 előlél.

ELEMÉRÉS? Elemérös?: 1211 : ín uiUa Supoc

hü sünt vdoniici Zete Cusit Elemeres [olv. Eleméres ?[
Chebe (Pannh. Tih. 1/5). 1229 : Elemcrus clericus
(Pannh. Lib. Rub. 24—34. I. 20. sz).

ELEMÉRÖS? 1. Elemérés.

ELÉR : [deprehendo aliquem in aliqua re ; ertap-
pen, erwischen]. 1700 ; Annak [gyepünek stb.] elron-
tói penig vagy elhordói a kiket elérik, keményen meg-
verettettessenek (GazdtörtSzemle 1.83). JVö. NySz.
szólások.]

ÉLÉS, 1. ölés.

ÉLES, élös : 1) acutus, cuspidatus, ostreatus,
acuminatus ; scharf, schneidig NySz. (1. jel.). 1311 :
Cum Castro Eluskw nuncupato (OL. D. 1700, 1. Anjou-
Okm. 1.243). 1348 : Ascendit ad vnum montem Elvs-
berch nominatum (uo. 30383). 1360 : Duo Castra
videlicet Eluskw et Bolug vocata (Körmend 11/4,
Miskouch 68). 13641367 : Ad Monticulum Éles Berch
vocatum (OL. D. 30682). 1365 : Castrum suum Eluskw
nominatum (Körmend 11/5, Lyndva 8). 1394 : Castrum
nostrum regale Eleskw in wlgari Theutonico Schar-
fenstayn appellatum (OL. D. 7946). 1453 : In castro
Ele.skw vocato (uo. 14740). 1487 : Peruenissent ad
vnum Montem valde saxosum Elcskew vocatum (uo.
37066). II 2) perspicax, sagax ; scharf, scharfsinnig

175

ÉLES— ELET

ELÉTT— ELIDEGENÜL

176

NySz. (2. jel.'. 1211 : Isti siint vinitores Elus fa. m.
éles ?] KaruclijTi Hoguid Domas Guelsa Echc (Pannh.
Tih. 1/5). Vdoraici de Mortus hü sünt Motou Elens
Elud Varsa Vnoca (uo.). Isti sünt serui Tolpa Eleus
Choma Woca Zombot (uo.). 1221 : Quorum nomina
sünt hec Chomou Bocy Chima Cema Elus Lazou
(Pannh. 4B). 1324: Johannis dicti Elus (ZichjOkm.
1.255). 1332 : Johannes dictus Elus (Múz. Békássv).
1355 : Johannis dicti Éles (ZichyOkm. m.1.3). 1375 :
Johannis dicti Éles (Múz.). 1419 : Arham [így ? olv.
Ábrahám ?] Eleivs (Pannh. HiteL 52). 1449 : Johannes
Elees [így ? a. m. éles v. élés ?] (Veszpr. 107, Keek 3).
1452 : Johanne Éles (Múz. Kállay). || 3) acer ; scharf,
pikant NySz. (3. jel.) [L. «éles-lé».]

élés-lé : jus acre ; sauce piquante NySz. 1544 :
Wötteni ebedre halat sóban es éles leuel (OL. Nád.
40). Eg yce mezét olayos lenek es elesleuel ualonak
(uo.). Vöttem bort elesleuel ualo halba (uo.). Ebedre
éles leuel es sóba fötnek walonak halat uöttem (uo.
41). Wöttem neg öreg cziikat éles leuel ualonak (uo. 40).

ÉLES, éllés?: annona,,penus, victualia: lebens-
mittel NySz. (2. jel.). 1438?: Predia Echkend et Em-
rehclesc [a. m. élése, v. olv. ilése = ülése?] nominata
(Forrás?). 1449: Johannes Elees [így? a. m. élés v.
éles?] (Veszpr. 107, Keek 3). 1495:'^Quandam Siluam
WadkaneZese [a. m. élése?] (OL. D. 20283). 1545 ; Eg
reuesznek az ki az eleest altal hozta (OL Nád. 41).
[Vö. udvar- élés.]

élés-kamra, -kamara: [cella penaria. cella promp-
tuaria: speisekammer]. 1398: Possessionem suam Éles-
comora vocatam in Comitatu Borsodiensi (OL. D. 8380 1.

élés láda: [arca penaria; speisekiste]. 1616: Az
istállóban . . . Három zabos láda. Egy élésláda (Gazd-
törtSzemle VI.127).

élés-pénz : [pecunia pro alimentis data] ; zehrungs-
geld. zehningskosten, zehrung BM. 1588 : Az war
élés pénz Kapw tartoinanban (OL. Nád. 41). 1672 :
Censum verő wTilgo Éllés pénz dictum (OL. UC 2/25).
In locum victualium élés pénz (uo.l

élés-szekér: plaustruni frumentarium : proviant-
wagen NySz. 1638 : Elcs szekérre való káva (OL.
UC. 2/34).

éléstartó-ház : penarium, penuariuni ; vorratshaus
NySz. 1605: Az Éles tartó házban ZuTtt faggiw
uagion Pint No. 1 (OL. UC. 28/61).

éléstartó-láda: [arca penaria; speisekiste]. 1643:
Egy öreg éléstartó láda (GazdtörtSzemle VI.125).

ELESÉS : lapsio, casus : das fallen NySz. (1. jel.).
1752: Hogyha az vadászó szomszéd ... az vadat
anynyira megsérti, hogy nehéz szaladása után remél-
heti elesésit [stb.] (GazdtörtSzemle \a.l40).

ÉLESÍT, vö. megélesít.

ÉLESÍTÉS: acuitio: das schiirfen NySz. 1700 : A
mi kapák élesítését illeti, 3 kétágú kapáknak élesiié-
sétül egy polturánál többet ne fizessenek, 4 lapos
kapáknak és csákánj'oknak élesitésétül egy polturánál
többet nem (GazdtörtSzemle 1.84).

ÉLET: 1) vita; lében NySz. (1. jel.). 1634: Tar-
tozzanak arrais eletek vesztese alat vigiazni [stb.]
(Magyarorsz. áliap. ezeréves fennállásakor VIII.896,
vö. GazdtörtSzemle VH.131). 1736: Minemíi életet
viselt azon személy, hite után vallja meg a tanú
(Reizner: SzegedTört. IV.509). 1737: Tisztátalan éle-
tűnek mindenkor hallotta ; franczia katonákkal miképen
paráználkodott, maga dicsekedvén, hogy [stb.] (uo. 520).
II 2) victus; iinterhalt, lebensmittel NySz. (2. jel.).
1719 : Learatva lévén a mező, mindjárt meg legyen a
dézsmálás, hogy a szegény ember is eltakaríthassa

a mezőről a maga életét (GazdtörtSzemle III.97).
1731: Ha szekerén köznap vagy szombaton akármi
néven nevezendő életet hoznak vagy legumínát is,
attól végjéének [vásárpénzííl], ha rakott a szekér d. 12
(uo. VU.87).

ELÉTT, 1. előtt.

ELEVE: prae- : hervor NySz. (1. jel.). 1299: Ad
villám Eleueyarew [így?] vocatam ... Ad villám Eleue-
yarew predictam (ZichyOkm. 1.95). [Vö. Csánki : Tört-
Földr. n.3Ü7, Elevejáró a.]

ELEVEN: vivus, vividus, superstes, vegetus,
pervigil, vitális; lebendig, lebhaft NySz. 1548: Egh
eleuen nestet hoza uramnak (OL. Nád. 40).

ELEVE? L elő (2. jeLl

ELFELEJT : obliviscor, dememini ; vergessen
NySz. 1610: Dominus Taxoni . . . semmi jó maga-
viseletben nincsen. Szerdahelt lakja, borát gyakor-
tabb hajtja, ki miatt magát is gyakorta elfelejti s
nótában ejti (MA. NLI. 349).

ELFOGYATKOZIK: [ad egestatem redigor ;
verarmen. in noth gerathen, mangel leiden]. 1564:
Az mi az szigényeket illeti kik elfogyatkozván hely-
ségeket letették, földök szántását elhatták, csak ki
szölöcskéje ki keze munkája után teneg [stb.] (Gazd-
törtSzemle L70). [Vö. NySz. más jel.]

ELFORDÍT: [muto in aliquid; venvandeln]. 1728:
Zomboriné kérte volt az fatenst, hogy fordítsa el a
leányt gyermekre. De nem tudta elfordítani (Reizner:
SzegedTört. IV.401). [Vö. NySz. más jel]

ELGALÁZOL : [conculco, proculco, protero ; zer-
treten, niedertretenj. 1760 : A városnak több szénája
lett volna, ha a füvet el nem galázolták volna. Sokszor
becsaptak az Elepre az ő klme ökrei (DebrJk., 1.
NyK. XXVI. 339). [Vö. MTsz.]

ELGYÖTÖR: excrucio; peinigen, abmartern NySz.
1607: Petrus Erseket az colica annira elgyötrötte,
hogv egyszer Visolban én segítettem meg csak fel-
öltözni es (MA. NLI. 212).

ELHAL: concumbo; beschlafen Nj^Sz. (2. jel.).
1551: Mikor el halth felesegeuel akkor attam ncky
czyzmath 1 (OL. Nád. Számadások b. csomó).

ELHALAD, -haliad: differor, prolator: aufge-
schoben werden, verschoben werden NySz. (4. jel).
1609: Az Kegyelmed levelére hogy ilyen késen
tehetek választ, sok okai vadnak, főképpen penig
egészségtelenségem is nem engedte és az felett ez
mostani nyári takarodásnak szorgalmatossága miatt
is néha elhalladott (MA. NLI. 322).

ELHÍ: invito, avoco, evoco [stb.]; berufen, ein-
laden, abberufen NySz. 1609: Hollósit az ur elhiván
közzülönk [a. m. Hollósi meghalván], dominus Geor-
gius Rátkait hozók közinkben (MA. NLI. 330). lUies-
házi urunk ... az mennyei urtul elhivattaték az
örökké való hazájában (uo.).

ÉLIÁS, 1. Illés.

ELIDEGENÍT : alieno, abalieno ; entfremden
NjSz. 1538: Soha semmi módon semrainemew zewn
alat, en ez Nemethwj'vvarat, az en zerelmes wTamnak
Atthyaffyatwl Batthyány Kristóf wramtwl es az ew
magzatytwl elüemJdeghcnytoDi (Körmend I/l, nr. 45).

ELIDEGENÜL: abalienor; entfremdet werden
NySz. (1. jel.). 1526: Vayda vramat minden szwk-
segtekben meg talallyatok, Semmimodon twUe el ne
Idegcnüllyetek, ez mynden gondotokra sorgalmatos
gondot vysel (OL. D. 24323, 1. Zolnaí: NyelvemL 257). ■

I

177

ELIGAZÍT -ELKERÜLHETETLEN

ELKÖLT— ELMARAD

178

ELIGAZÍT: dispono, compono; ausrichten, austra-
gen NySz. (2. jel.)- 1564 : Asszonyom ö nagysága Far-
kas uramnak erősen haggya, hogy gondot visellyen
az ö oltalmokra [a szegény népére] és eligaziccsa dol-
gokat (GazdtörtSzemle L74). Azért mastan is haggya
ő nagysága, hogy Farkas uram ez féle dolgát, kit
meg nem láttatok volna meglátassa és eligaziccsa és
tervin szerint elvégezze (uo. 75). 1643: Okát adja tilal-
mának és törvényt tegyen az hegymester benne, az
hegység birájával, hasonlóképpen a távullevö atyafi
is, ha esztendő és hét nap alatt tilalmat tészen,
tartozik azt is eligazítani (uo. VL470).

ELIGAZODIK: expedior, dirigor, progredior,
rectum reperio, veritatem invenio ; zugerichtet v^^erden,
ausgerüstet werden [stb.] NySz. 1596 : A nemes
uraink igyekezvén a községgel egyetemben a temp-
lomot niegépiteni, a mi dézmával tartoznának az ö
majorságukból, azt forditották az templomnak építé-
sére . . . Ezen közben pedig, hogy üresek ne légyenek
a fizetéstől, minden nemes személy egy-egy köböl
búzát adott a prédikátornak, úgy, hogy ha a temp-
lomok épülete eligazodik, és a tized a prédikátornak
visszatér: tehát [stb.] (CanonVisit. 140).

ELIKTAT : [ponere in numero, in loco; einsetzen,
einführen]. 1584: Hozák mi nekünk . . . felséged aka-
ratjából kapitán urunk levelét, melyben parancsolá
mi nekünk, hogy Kézdibe Maxán Küs Veres Lörinczet
minden jószágával . . . iktatnók az vitézlő Jankó
Ferencznek és Jankó Gáspárnak, mint édes gyer-
mekinek. Azért mi felkelvén, az levél látván, men-
tünk a helyre . . . házához és kapitán uram levelével
eliktattuk [a. m. jobbágyúl beiktattuk] az feljel meg-
írt Küs Veres Lörinczet, minden jószágával, felesé-
gével, gyermekével [stb.] (SzékelyOkl. V.138). [Vö.
NySz. más jel.]

ELINDÍT: incipio; anfangen, vornehmen NySz.
(2. jel). 1608: Adjon Isten Kegyelmednek jó egész-
séget és elégséget annak a szent opusnak véghez
vitelére, melyet Kegyelmed az Isten tisztességének
elögyámolitására való szándékából elinditott (MA.
NLI.' 271).

ELISMER, -ésmer, -esmér: [cognosco, agnosco;
erkennen]. 1754: Az elmúlt kedden egy sárga herélt
lovatárult, elesmertck tőle, kétségkívül lopta (DebrJk.).

[Vö. MTsz.]

ELKEL, -kél: consumor; verzehrt werden, auf-
gebraucht werden [stb.] NySz. (3. jel.). 1526: Jol
tudom hogj az pénz naponkent cl kel (ÓL. D. 24323,
1. Zolnai:Xvelveml. 257).

ELKEN, -kény : abstergo ; abwischen, verwischen
NySz. 1524: Jobagio mcus quem tu abbas captiuasti
est tam probus homo sicut tu abbas dempto sacer-
docio insuper talibus verbis affecisset Nem kényed cl
ezzel az en Jobagyom fogságát (Múz.).

ELKÉR: e.xpeto, deposco mihi aliquid ; verlangen,
abfordern NySz. 1577: Minthogy az törvén engem
halálra itilt vala az én vétkem szerint, nagy, sok
jámbor könörgésére úgy kerék el halálomot, hogy
sem az ő kegyelme jobbágysága alól el nem szököm,
sem [stb.] (SzékelyOkl. V.Í09). 1609 : Az Visoli biblia,
kit Kegyelmed elkért volt az académia bibliothecá-
jából, azt én küldtem volt föl (MA. NLI. 812).

ELKERÜLHETETLEN : incvitabilis : unver-
meidlich |stb.] NySz. 1729: Bizonyos és elkerülhe-
tetlen szükségimtííl kénszerittetvén adlam el ja szőlőt]
örök áron, megmásolhatatlan képen a Szendrei Refor-
máta Ekklésia számára (CanonVisit. 189).

Magyar Oklevél-Szótár.

ELKÖLT, -kélt: expendo, consumo.absumo [stb.];
verzehren, ausgeben NySz. 1548 : Az theredeket intéz-
tek nyegwen [így] so zamaba es az porkolábnak wgh
attak el kelteny (OL. UC. 99/7).

ÉLL? 1. öl.

ELLENÁLLÁS, elleneá.- : reuixus, rcsistentia,
renisus; widerstand NySz. («ellentállás)> a.). 1587: Vala-
mikor elszöknék, vagy elmenne az ö kegyelme Lázár
Farkas földjéről és jobbágysága alól, hát mindenütt
minden törvén nélkül ... és minden törvénbeli reme-
dium ellen és elleneállás ellen megfoghassa (Székely-
Okl. V.142).

ELLENES? ellenös?: 1211: In uUla Fotud hü
sünt ioubagiones Ellenus [olv. ellenös, a. m. ellenes?]
Elleh Mihal Vosud Boca (Pannh. Tih. 1/5). [Vö. el-
lenes CzF.?]

ELLENEZ : abnuo, refragor, reluctor ; wider-
sprechen, sich weigern, bekampfen, hindern NySz.
1613/1696: Hogy ha valamely ember szőlőt ád, vagy
vészen, az áldomásital napjakor, ha itt való, ellenze,
ha akkor jelen nem volna ezalatt tizenötöd napig
ellenze (GazdtörtSzemle VII.408). [ Vö. mégellenez.]

ELLENÖS? L ellenes.

ELLENSÉG, ellensíg: inimicus, hostis [stb.];
gegner, feind NySz. (1. jel.). 1610: Csak Isten tudja,
ki, mint és hogy maradott az sok bujdossásban az
sok ellensig között (MA. NLI. 335).

ELLENSÍG, 1. ellenség.

ELLENZŐ : [feuerschirm]. 1735 : Flintához tarto-
zandó sárgaréz czifrán kirajzolva, ellenzővel és puska-
csöve vesszejével (^GazdtörtSzemle III. 355). [«A kovás-
puskánál a serpenyő fogadta magába a puskaport. A
puska elsütésekor ez föllobbant, ami a szomszé-
dos katonát veszélyeztette. Ez ellen alkalmazták a
Feuerschirmot. Ennek lehet az ellenző magyar meg-
felelője» Frecskay János közlése. Vö. NySz. más jel.]

ellenző-vas: [vorhalthammer]. 1556: Ferramentum
Ellenzew ims [kovácsmíihelyben] (OL. UC. 99/27).
1643: Ellenző vas [kovácsmíihelyben] No. 1 (Gazd-
törtSzemle VI.126). [Vö. «Ellenzovas = kalapácsféle,
melyet a vaslemez alá tartanak, hogy a beléverendő
szögnek aljul, mintegy ülőül szolgáljon. Vorhaltham-
mer* Frecskay János közlése.]

ÉLLÉS? 1. élés.

ELLIK?: ascendo; steigen NySz. 1211: In uilla
Fotud hü sünt ioubagiones Ellenus Ellch [olv. éllé,
a. m. ellő?] Mihal Vosud (Pannh. Tih. 1/5). 1412: In
latere montis Kechkeellew vocati (Múz. Ibránji). 1461:
Gallo Embereseit' (OL. D. 15648). 1520: Piscinas
Gyekelleio Wydras Kyralthawa Karazostho (Lelesz
Acta 126/44). Quasdam piscinas et Stagna Thaserc
Gye^elleiv Kerekewrwenthawa Gykellcw Wykedeges
vocatas (uo.).

ELLŐS ? : 1224 : Cura sex mansionibns castrensium
quorum nomina sünt hec Wtovs Guegus Tuba ybrah
Hellcvs [olv. ollős?] et tocut (Pannh. 1/B). 1351:
Johannem dictiim Ellcus (Forrás?). [Vö. ellik ?[

ELMAGYARÁZ : [in bonam vei maiam partém
accipio ; deutcn|. 1609 : Kerom Kegielmodot az
Istenért, hogi mind ezekot io veghre magiaraza el
Kegielmod (MA. NLI. 313).

ELMARAD: l)remaneo,supersum; zurückbieiben,
hintcrlassen werden [stb.] NySz. (1. jel.). 1799 : A

12

179

ELME— ELÖ

ELO

180

posztószönyeget készítette Tekintetes Bárczay Bor-
bála asszony, néhai Tekintetes Szerentsy Ferencz
Uram elmaradott özvegj-e (CanonVisit. 212). |j 2) [jus
et causam perdo ; den process verlieren, sein recht
verlieren]. 1613/1696 : Ha valaki valamelyik az mi
határunkba levő örökséghez jussát praetendálta, tudta
és tudja, ha 12 esztendeig reá nem keresi, vagy
esztendörül esztendőre reá tilalmat nem teszen, ha
vér volna is, peri mellől elmarad (GazdtörtSzemle
VII.409). [Vö. NySz. 3. jel.]

ELME : mens ; sinn [stb.] NySz. [verstand]. 1728 :
Elméjétől is megfogyatkozott volt elann}'ira, hogy
végtére az maga édes anyját is . . életétől meg-
fosztotta (Reizner: SzegedTört. IV.431).

ELMELLŐZ : vito, evito, devito : übergehen,
ausweichen NySz. 1734 : Az kocsisnak gondja lévén
az lovakra, az rén asszonyt elmellözte az kocsi
(Reizner: SzegedTört. IV.498).

ELMÉNÉS, vö. nap-elmenés.

ELMENETEL : digressio, abitus ; das fortgehen.
abzugNySz. ; foceasus; untergang]. 1599 : A malombúi
Sabathale jár a Prédikátornak. Pénteken estvétől
fogva Szombaton Nap elmeneteléig (CanonVisit. 150).

ELMOSOLYODIK : arrideo ; zu liicheln beginnen
NySz. 1769 : Kötelességem hozta magával hogy ke-
gyelmes uramnak itt is udvaroUyak, melyen eő Excel.
elmosolyodott (CanonVisit. 195).

ELMÚLIK : [auf etwas ankommen, schuld seinj.
1613/1696: Ha pedig az bírón múlik el, avagy a sok
törvények miatt nem térvén bé, nem állhatna periben,
tehát az felperes protestáljon és irassa bé protestátió-
ját, hogy nem magán miílt el (GazdtörtSzemle VII. 406).

ELMÚLT : anteactus, transactus, praeteritus ;
vergangen NySz. 1584 : Wargha Gergel' chak az el
mtclth nyáron kezulth az egeth pwztara (OL. UC.
56/33).

ELNÖ : [convestire ; bewachsen]. 1596 : Két rétje
vagyon. Egjáket a berek elnőtte (CanonVisit. 140).

ELNYOM : comprimo, deprimo, adobruo ; er-
drücken [stb.] NySz. [bedecken, bewachsen]. 1596 :
Szántóföldek is voltak, de a velkenyei gát miatt a
viz elnyomta (CanonVisit. 141). 1736 : Három nyo-
másra vannak Parochiális földek. A vizén túl 103 drb,
mellyeknek nagyobb részét a berek nyomta el (uo. 175.)

ELNYŐ, 1. elnyű.

ELNYŰ, elnyő : detero ; abtragen NySz. 1571 :
Cypellőst az menyet el nyóheth (OL. Nád. 47).

ELOSZLIK, -oszol : palor, dispalor, dissipor,
dividor ; zerstreuet, zerteilet werden, sich zerstreuen,
sich auflösen NySz. («el-oszol» a.). 1608 : A Dictio-
narium, kit Kegyelmed edált, igen felette szűken ér-
kezik hozánk. Én még egynél többet nem láthattam
benne, nem tudom, hova oszlott el, hogv ily ritka
(iL\. NLI. 254).

ELO, elé : 1 ? a) locus anticus ; vorderranm ;
b) pars antica; vordcrteil, vorderes NySz. (1. 2. jel).
1233 : Méta KueseZew [olv. köves-elő "?] (Veszpr Regn.
Met. 2). 1261/1291 : Hospitum nostrorum de Sature/cH
(OL. D 519). 1290 : Possessiones suas Jak et Keui-us-
elew [vö. az «elv» adataival, 1. Csánki : TörtFöldr.
11.768] uocatas (Múz. Jankowich). 1315 : Possessiones
Thorku Thorkue% Sybunlendun (Múz. Péchy). 1327 :
Possessionem eorum KeiiruseZM (Vas m.] vocatam
(Múz. Neuhofifer, vö. Csánki : TörtFöldr. 11.768). 1353 :

Sarkeuc/e?/ [hn.] in Comitatu de Wy^var (Múz. Soós).
EleutoeZei/. hn. (ZichyOkm. 11.499, 500). 1360 : Ad
quendam locum venissent Kweley nuncupatam [így ?]
(Múz.). 1373 : Quandam particulam térre Syluasmegy
vocatam que ab oriente est contigua cum terra Syluas-
eley vocata (OL. D. 6139 . 1384 : Quatuor in loco
dyo eley dicto (uo. 7074). Duo in loco Kweskuth-
eley denominato (uo.). 1419 : In Campo Ragozaeíei/
nomine secus Stagnum Ragoza vocatum (Múz. Ibrányi).
1423 : Deinde vlterius in margine ipsius fluuii eundo
peruenissent ad quendam meatum aque wlgo Halow-
i'okeley vocatum (Lelesz Met. Ung 1). 1438 : Vltra
Fathakeley duo Jugera (Körmend, Miscell. Németújv.
lad. 44, fasc. 116). 1516 : ín Zewleweley quatuor (Múz.
Ibrányi). || 2) anticus : vorder NySz. (3. jel.). 1055 :
Posthec ad eleuiii [olv. elevi v. elövi ? a. m. elő ?]
humuk inde ad harmu ferteu (Pannh. Tih. 1/1). 1213 :
Uadit usque ad lacum qui uocatur Eleuiou (Pannh.
41/F). 1223 : Uadit usque ad lacum qui uocatur Eleutov
(uo. 1/Z). 1267 : Inde itur ad lacum exteriorem Eleusar
wlgariter appellatum. Transeundo lacum posteriorem
wlgariter Mugsar uocatum (Forrás ?). 1269 : De vinetis
Popmai seu Pvspukmal Eleumal Kerekud et Banafeuld
appellatis (Veszpr. 106. Dec. Bud. 3). 1275 : Ad locum
qui dicitur Eleumal (OL. D. 921). 1276 : Transeundo
lacum posteriorem wlgariter Mugsar uocatum uenitur
in Jnsulam magnam. Inde itur ad lacum exteriorem Eleu-
sar wlgariter appellatum (Múz. Békássy). 1280/1335:
Juxta viam Eleivrevrth [olv. elö-rév-út ?] uocatam (OL.
TÜ. 45 20). 1326 : In quodam campo Eleu mezeu
appellato (Lelesz Met. Szatmár 31). In quodam campo
Elemezeu (Múz. KapvV 1328 : Vineam suam in terri-
torio Eleumal uocato' (OL. D. 2486). 1333 : Pisscina
eleivtho. Rewthokaia, et Bokud (ZichyOkm. 1.412).
1351 : Particule térre litigiose Mykoteleke alio nomine
Mark hazaeZewfelde nominate (OL. D. 28730). 1353 :
£/e!ítoeley, hn. (ZichyOkm. 11.499, 500). 1357 : Nemoris
Eleiiheruk dicti (uo. III. 55). 1358 : Vergit uersus
fluuium Elewriányk (Múz. Kapy). 1360 : Ad quandam
vallem Elenneulgh vocatam (Múz.). 1372 : Vádit ad
flumen Eleu Rastoka vocatum (uo.). 1402 : Quandam
vineam nostram in monte Eleiomal (uo.). 1406 : Pisci-
nas Eleivíhow Papthawa et Kathana vocatas (Zichy-
Okm. V.472). 1412 : Vnum in í^Zewelgeluel penes viam
per quam itur in villám Pyspyky (Múz.). 1417/1505 :
Venissent ad quendam Riuulum Elewpathak nomina-
tum (OL. D. 37350). 1418 : In prato wlgo Elewreeih
extra venam aque wlgo Rygalch (Körmend, Unyom. 33).
1469 : Clemens Eletv [a. m. elő v. élő ?] (Lelesz Acta
80/54). 1476 : Quarundam piscinarum Holththyzafoka
Eleiveer Rakathvastho (Lelesz Prot. Parv. 85). 1489 :
In promontorio Elewmal vocato (OL. D. 29326). 1496 :
Eundo ad alia rubeta Hatharallya et Eleivharazth
dicta (Lelesz Prot. 11.234). 1500 : Possessionem
Elewtheyed in Comitatu Posoniensi existentem (Múz.
Kisfaludy). 1506 : Septimum [pratum] Eleic Reeth
siue Ázzon Reethe (Múz. Kállay). 1519 : Fenilia Eleiv-
Berek Méhes Jrothwan (Lelesz Prot. V. 37a). Silue
que vocantur Kezeperezthwen et alia iuxta eandem
Elew erezthwen (Múz. Kisfaludy). [Vö. böjt-, hom-
lok-, szügy-elő.j

elő-arasz : lichas, spithama minor ; bockspanne
NySz. 1494 : Vasa vini VII. Vnum habét defectum
Eleicuraz (OL. D. 26076). 1553 : Egh thongba waghyon m
puskapor, kynek hozath themerdek segeth czernaual ■
megmerthek, kjoiek vaghyon egh elew aráz heya *
(OL. L. III.16. 17). 1587: Eczeth wagon söpröstül eg
elő aráz fOL. UC. 12 '42).

elahasú, -hasó : primipara ; ziun erstenmal trách-
tig, schwanger NySz. 1429 : Benedicti Eleuhaso (Pannh.
Tih. 18/1). 1634 : Eleö hasú megh boriuzot tehenek
(OL. UC. 21/3).

181

ÉLÖ— ELŐHIVAT

ELŐHOZAKODIK- ELŐTT

182

elő-hégy : promontorium Kr.; [vorgebirge]. 1418:
Infra montem wlgo Eleivhegh dictum (Körmend,
Unyom. 33). 1456 : Quandam partieiilam promontorii
vinearimi Élewhegh vocati (Lelesz Acta 67/10). 1479 :
In monte Elewheg (OL. D. 31964). 1489 : In proraon-
torio Élewhegh vocato (Múz. Görgey).

elő-kötő, eléketé, elékétö, elöketö : cinctus, amic-
torium, castula, perizonium ; schurzband, badschürze,
schurzfell NySz. 1493 : Eisdem omnibua Elekethew
(EPSz. fol. 72). 1528 : Eleketheiv duas de sindone
(OL. L. III. 16. 17). 1533 : Casula Eleivkewthew gemmata
(OL. Nád. 49). 1536 : Vnam Elewkethew simplex ex
tela gyolch (uo. 48). 1548 : In edibus eiusdem elge
kethpe sünt VIIII (Mixz. Kapy). 1550: Eg é^ngös
clókótő (OL. Nád. 45). 1555 : Elekethenek fee aranyal
varoth (uo. 48). 1558 k. : Egh scatulaban wagyon egh
twzes hym wagyon rachwan-as hym j keth ele ketere
walo hym aranyas ij (Nyr. XXVIII. 22). 1564 : Nyocz
elők'Hhó (OL. Nád. 49). 1588 : Minden aszonembernek
egy eleö ketteöth (OL. UC. 64/35).

elő-lőre : [lóra príma ; erster tresterwein]. 1638 :
Eleö lenre. Maslas leöre. Harmadlas leöre (OL. UC.2/34).

elő-szék : 1476 : Quoddam Macellum in ordine
videlicet Macellorum nostrorum primum Eleuizek wlgo
appellatum (Lelesz Acta 86/9).

eló'-rása : 1624 : Egy bokor kézelő, két himes
clörása (KomárJk.\ [Vö. rása NySz.]

ÉLŐ : 1) vivus ; lebend, lebendig NySz. (1. jel.).
1594: Adá mii előttünk az fellyel megirt Lázár Far-
kas uramnak jobbágyúl firól-fira megbihatatlanúl örök
jobágyúl az fellyel megirt Molnár Balázs szabad élő
szájával, nyelvével, szabad akaratja szerint (Székely-
Oki. V.153— 154). II 2) [ad usurpandum ; zu benutzen].
1566 : Az sütöházat, az kaput és az kutat köz élőre
[a. m. köz használatra] hatták egymás kőzett (DebrJk.,
1. NyK. XXVI. 340, «intéz» a.). [Vö. NySz. 2. jel]

ELŐAD, élőmbe-, elődbe-ad stb.: profero lo-
quendo, propono ; vortragen, vorbringen darlegen NySz.
1523 : Mosthan Eerthem, hogy the kegyelmed en nekem
kewtheles nem wolth, mynth en elewmbe atthak wala
(Zolnai : Nyelveml. 227). Jo hwgom Byzonyaba. nem
thwdom okath. Myerth en the neked wgh fogattam
wolna, az mynth the elewdbe atthak wolth (uo.).

ÉLŐÁLLAT : astituo, sisto, produco, repraesento ;
vorstellen, vorführen, zur stelle schaffen NySz. 1587 :
Az teorwenyre eleo nem alathattak (OL. Nád. 40).

ELŐBBENI, előbbenyi: pristinus; früherNySz.
1643 : Ha ujjabban felelnek ujjabb törvények lészen,
hol nem, az előbbenyi törvény marad helyben (Gazd-
törtSzemle VI.468).

ELŐBBENYI, 1. előbbeni.

ELŐÉRŐ : praematurus, praecox ; frühreif NySz.
1653 : Ha ki clőérőt [szőlőből] akar szedni, az hegy-
urátul vagy gondviselőjéttíl kérje és az mit szed föl-
írassa (GazdtörtSzerale 1^32).

ELŐGYÁMOLÍTÁS : [das forthelfen, beför-
dern]. 1608 : Adjon Isten Kegyelmednek jó egész-
séget és elégséget annak a szent opusnak véghez
vitelére, melyet Kegyelmed az Isten tisztességének
elögyámolitására való szándékából elindított (MA.
NLL 271).

ELŐHIVAT, előlh..- : vocari jubeo ; rufen lassen
NySz. 1643 : Az sóbányához tartozó gondviselőt és
verwaltért, hasonlóképen az bányászokat és azoknak

huttmányát előlhivatván, megesküdtessék, hogy [stb.]
(GazdtörtSzemle VI.117).

ELŐHOZAKODIK, előlli.- : [mentionem facio ;
erwíihnung thun]. 1728 : Christiana fide mediante
fatetur, hogy nem régen előlhozakodtak a nagy szá-
razságául és Istennek nagy ostora volna az (Reizner :
SzegedTört IV.375). [Vö. clőhozakoszik NySz.j

ELŐJÁRÓ, 1. előljáró.

ELŐJÖN : procedo, prodeo, accedo ; herfürgehen,
herbeikommen, zum vorschein kommen NySz. («előjö»
a.). 1589 : Netalán esmegh elő ión az hal es eleget
foghatonk (OL. Nád. 41).

ELŐKAP elé- : [arripio ; vornehmen, packen].
1609 : Halála után velem az érsek és pispekek és káp-
talan instigálásából az várasbeli tanács ellenönk támada
és elsőben engemet elékapa, mivelhogy az én másik há-
zamnál adtam volt az scholának és scholamestemek
szállást és helt (MA. NLL 330).

ELŐLEL, eléllel, -léi : occurro, obviam venio ;
antreífen NySz. («elől-lel» a,). 1488 k. : Vrunk xf-c
felden ha jar vala. Egy vton el megyén vala, protho-
martir senth isthwanth í^íeZ íeWAcuala \ Zolnai : Nyelv-
eml. 152).

ELŐLHIVAT, 1 előhivat.

ELŐLHOZAKODIK, 1. előhozakodik.

ELŐL JÁRÓ, előjáró : 1) praegrediens ; vor-
angehend Istb. stb.] (NySz. (1—3. jel.). 1390 : Vna-
cum Georgio Eleuiarow nominato homine Blasii
de Chak vicecomitis Comitatus Themesiensis (Múz.
Kállay). 1421 : Eleujaro, hn. (OL. D. 11067). 1431 :
Gallide ElewJaro [hn., vö. «eleve» a.] (Múz. Békássy).
1435: Valentinus de Elewyaro (OL. D. 128541 1| 2) prae-
sul, praepositus, praefectus; vorgesetzter, verwalter
NySz. (4. jel.). 1511 : Az fellywl mondoth paplanth
Meendel kezébe adom ky mosth az sydoknak eMvt-
thek yaroyok (OL. D. 22213, 1. Zolnai : Nyelveml. 197).

elölj áró-p énz : [arrha; angeld]. 1572: Attara clö-
yaro pénzt (OL. Nád. 40).

ELŐLLÉL, L előlél.

ELŐLSZÁMLÁL, 1. előszámláL

ELŐMENET, elément- : processus, progressus,
successus ; fortschritt, gedeihen, erfolg NySz. 1564 :
Mindenben szavát fogaggyák és a mit nekik mond, meg-
raiveljék : valami asszonyomnak és urimknak ö nagy-
ságának gyermekének jovára, hasznokra és előmenetire
vagyon (GazdtörtSzemle 1.66). A mit nekik mond,
megmivellyék, valami asszonyunknak és urunknak az
ö nagysága gyermekének javára, hasznokra és elő-
menetire vagyon (uo. 72). 1609 : Az jó Isten éltesse
Kegyelmedet szent nevének tisztességere és az ecclesiá-
nak elémentére (MA. NLI. 323).

ÉLÖS, L élés.

ELŐSZÁMLÁL, elölsz.- : enumero, recenseo,
memoro ; aufzahlen, anfülnen NySz. 1526 : Mynemw
testamentoniokat en hazamnál Erdewd waraban ty
elcottetek twttem wala, wduóssegnek dolgában Egy
kewes helyen nem techyk Énnekem, mellycket reo-
wideden cleo samlalok (OL. D. 24323, 1. Zolnai :
Nyelveml. 255—256). 1607 : Kegyelmed előlszámlál-
hatja nekie, miért kelljen könyvünket olyan honeatus
practextus alatt elküldenünk (MA. NLI. 205).

ELŐTT, elétt: ante, coram ; vor NySz. (1. jel.).
1426 : Torianim arabilium in loco EveyAhvreneleth

12*

183

ELOTTENI— ELSZÁNT

ELSZÁNTAS— ELÜT

184

vocato (Veszpr. 8, Jutás). 1436 : Insula magna Bendw-
elethvcalozygeih appellata (OL. D. 12907). 1454 : Kyral
elet tenienkedhezzenek az assonyolaval (iio. 14872).
1518 : In loco Ere7Aweneleu-th A'oeato (Veszpr. 8,
Jutás).

ELOTTENI : [prior, pristinus ; früher, vorherge-
hend]. 1700 : Háboruságos esztendők következvén,
kikben az szüretezés alkalmatosságit az elötteni [Ta-
gányi K. értesítése szerint az eredetiben is így] mód
szerint véghez nem vihetvén [stb.] (GazdtörtSzemle
VIL405). [Vö. elöttenyi MTsz.]

ELŐVESZ : suppromo, depromo : hervornehmen
NySz. 1759 : Nem akarja szavát fogadni az utcza
kapitányainak, most ujra ismét elővette az engedet-
lenséget (DebrJk.).

ELÖVI? L elő (2. jel.).

ELPALLAGÚL, 1. elparlagúL

ELPARLAGODIK : imbebaut bleiben BM. [ver-
wildernj. 1598 : Az Akadi hegyen volt egy szölö, de
elparlagodott (CanonVisit. 144;. A szöllö a Vámosi
hegben, mivel, hogy elparlagodott ilyen deliberato
[olv." -atio] lett felöle (uo. 146).

ELPARLAGOSODIZ : unbebaut bleiben BM.
[verwildern]. 1757 : Volt régen egy szollö is, de el-
parlagosodván, eladták (CanonVisit. 179).

ELPARLAGÚL, -pallagúl : sterilesco, desolor :
ver^vildern NySz. unbebaut bleiben BM. 1636 : Valami
kicsiny szölö is vagyon ott, nem kell eZhagyni palla-
yiilni, hanem jól megmunkáltassa (GazdtörtSzemle
1.271).

ELPOSVÁNTOSÚL : [paludosum fieri : sumpfig
w érden, versumpfen]. 1597 : Az v^^z miath el pos-
wanyoswlth (OL. UC. 12 42).

ELRAGADOZ : diripio, rapto ; plündern, rauben
NySz. 1608 : Jó lovaimat elragadozták, csűreimet el-
égették (MA. NLI. 254).

ELSŐ, elsű : primus, primitivus, primarius, princi-
pális, prinuilus ; der, die, das erste, vorder- NySz.
1549 : Egh fel borj-ut uettem első tal eteknek kyt
zomorcok leuel foztenek (OL. Nád. 49). 1597 : Sze-
kérhez való elseo es hátulsó rudazo keotelek (OL.
UC. 101/3). Koczi kerek elseo Koczi kerek hátulsó
(uo.). 1604—24 : Bötelü hónak elsű napján (Károlyi-
Oki. IV.őj. 1638 : Ezen Bastianak első része Teölgy
fa baronaval vagion fel róva (OL. UC. 2/34'.

ELSŰ, 1. első.

ELSZAKAD : disrumpor, deíicio, secessionem
facio; sich trennen, sich losmachen, abfallen Nj'Sz.
1553 : Az malojnnak sylep feye el zakath (OL. Nád. 48).

ELSZAKASZT: abrumpo, derumpo, avello, di-
jungo [stb.] ; von einander reissen, abtrennen NySz.
1696: Az földek felett való sok villongásokra és
panaszokra nézve concludaltatik, hogy mivel most
nincsen mód benne, hogy minden földek elosztas-
sanak, kinek-kinek értékéhez és érdeméhez föld ins-
pector Uramék a Regestrumokat revideálván akinek
sok vagyon, elszakasszanak belőle és alcinek kevés
vagyon, avagy semmi nincsen, annak is juttassanak
(GazdtörtSzemle IX.6).

ELSZÁNT: [arando tollo ; wegpflügen]. 1581: Ha
valahol a falu határában útakot szántanak el, az bí-
ráknak valamely felöl panasz mégyen felöle, a birák
tartoznak rá menni és meglátni (SzékelyOkl. V.126).

ELSZÁNTAS: [das wegpflügen]. 1581 : Ha valahol
a falu határában útakot szántanak el, ... az ember
az elszántásért megbüntettessék három girára (Szé-
kelyOkl. V. 126).

ELSZEGŐDIK: [se locare ; sich verdingeu]. 1581:
Az elszegődött szolgát is mind az urával együt az 12
hütös bírák eleibe hihassák, ha valakinek kárt tött
(SzékelyOkl. V.126). [Vö. elszegőd NySz.]

ELSZÜNIK : [cesso, desisto ; auf hören, ablassen,
abstehen]. 1591: De azért el ne szűnjél attól a do-
logtól, hogy levelet valamikor hallasz ide jövő embert,
hát mindenkoron írj (MA. NLI. 89).

ELTAKARÍT : aspoi-to, aveho, aufero ; abführeu,
wegtragen NySz. (1. jel.). 1719 : Learatva lévén a
mező, mindjárt meg legyen a dézsmálás, hogy a sze-
gény ember is eltakaríthassa a mezőről a maga éle-
tét (GazdtörtSzemle ni.97).

ELTENYÉSZIK: [se diífundere: sich ausbreiten].
1728 : Ennek előtte mintegy három esztendővel leány-
kájának a melle vesztés miatt kifakadozott, azután
egész testén eltenyészvén [t. i. a fakadás], meghalá-
lozott benne (Reizner: SzegedTört. IV.429). [Vö. NySz.
más jel.]

ÉLTES: grandaevus; bej ahrt, betagt NySz. 1602:
Éltes Mátyás (SzékelyOkl. V.235).

ELTESTÁL : [lego alícui aliquíd ; vermachen] .
1715: Kit illet már annak immobilé bonuma, melyet
eltestált (GazdtörtSzemle VI. 186). Azon földesuraság,
kinek territóriumán vagyon az sine semine deficiált,
de maga acquisitumát eltestáló embernek jószága,
semmiképen nem bírhatja s occupálhatja annak jó-
szágát per defectum seminis (uo. 187). [Vö. testál NySz.]

ÉLTÉZŐ, 1. öltöző.

ELTÖLT: infundo; einschenken NySz. (3. jel.).
1684: A frumentáriusok az ilyenre jól vigyázzanak,
ha eddig eszekben nem tudták venni, mikor valamely
buzaszemlönek a rakását el akarják tölteni, elsőbben
széljel tekintsék és jól megvizsgálják (Gazdtört-
Szemle 1.248).

ELTÖREDÉZIK. -törödözik: [caiptim per-
fringor; sich kleinweise zerbrechen]. 1597: Három fa
szekér zerzamostiü, kettej Jo de az harmadik ell
thörödözöt 8 (OL. UC. 101/3).

ELTÖRIK: perfringor, destruor; zerbrechen, zer-
stört werden NySz. 1597: Az korsó fogateia eZ thöröth
(OL. UC. 101/3). Másik el töröt vass barona, kinek
fogaj 25. panth vasaczkaía 12 (uo.). Feier Alabastrum
medencze korsoiaual kinek fogateia ell thőrőth (uo.).

ELTÖRÖDÖZIK, 1. eltöredézik

ÉLTÖZÉ, 1. öltöző.

ÉLTÖZŐ, 1. öltöző.

ELÜ, 1. elv.

ELŰ, 1. elő.

ELÜT: [abschlagen]. 1728: Az nehéz uyavala
elütötte hétszer egy nap (Reizner: SzegedTört. IV.391).
[Vö. «Ma is így használatos Szegeden : elütötte a
nehézség* Kovács János közlése.] 1734 : Az lovakat
megcsapkodván, felkiáltott Szabó István, mondván
az fatensnek, hogy lassan járna, mert netalán fán
elüttetné az rúddal az vén asszonyt (Reizner : Szeged-
Tört. IV.498). Az fatens midőn közeledvén hozzája

185

ELV-EL VISEL

ELVISZ— EMBÉK

186

félt, hogy az kocsi rúddal elüttetné az kocsit, mond^
az kocsisnak, hogy lassan járna (uo.)-

ELV, el, elü: pars ulterior; entfeintere seite, jen-
seitige gegendNySz. 1282 k. : Eráewelu (l. «ErdéIy» a.).
1284 : Quasdam possessiones GepeucZv et Felnempti
uocatas existentes in comitatu de Vng (Múz., vö.
Wenzel IX.390). 1326 : Descendit ad Ryuulmu üyáel-
patak noniinatum (Lelesz Met. Abaúj 10). 1327 : Pos-
sessionem eorum Keumseííf [Vas m., a. m. elv v. elö?
vö. Csánki : Tört.Földr. 11.768] (Múz. Neuhoffer). 1337:
lungit quandam semitam de dicta villa Jezenew in
provinciám Gépel ducentem (SztárayOkl. 1.146).
1337/1414 : lungit quandam semitam de uilla Jezenew
in prouinciam Gépel ducentem (OL. D. 3089). 1342 :
Possessionis KeuruseZi; [a. m. elv v. elö '? vö. Csánki :
TörtFöldr. 11.768] vocate in Comitatu castriferrei (Múz.).
1343 : IiLxta portum seu litus LatrochacZhaua [a. m.
elv?] nomine vbi fluvius Vngh tenditur in fluuium Lat-
rocha (Lelesz Met. Zemplén 18). 1387: In districtu de
Giepel (ZichyOkm. IV.336). 1413 : In districtu Gépel
(SztárayOkl. 11.125). 1473 : In loco AkatoreZíte vocato
(Múz. Kisfaludy). [Vö. «Zemplén s Ung vármegye felső
vidékén, körülbelöl, azon vonalban, meljiiek mentén
a ma is virágzó Őrmező (tót nevén Sztraszke — őr-
hely) községet találjuk, hajdan egy határvédő mes-
gye, földből hányt gyepű vonult keresztül. Az ezen
túl fekvő erdős tartomány neve volt magyarul: Gyepii-
elve (terra ultra indagines)» Nagy Gyala, jegyezte az
1337-i adathoz, 1. SztárayOkl. 1.146.] [Vö. elvő, elvől ;
Erdély.]

ELVÁLASZT: 1) eUgo; erwjlhlen NySz. (2. jel.).
1581 : Az ő nga végzésinek mindenben engedelmesek
lévén, az 12 hütös hirákot elválasztván az mütüalma,íi
vetésünknek oltalmazására [stb.] (SzékelyOkl. V.124).
II 2) [auferre uberibus fetum; entwöhnen (ein kind)].
1614 : 3 Április megjött az ur. 5. Elválasztatott fiunk
(AL\. NLI. 62). [Vö. NySz. szólások a.]

ELVÁLOGAT: secerno; ausscheidenNySz. 1629:
Az borfizetés ugy vagyon, hogy egjTiehány izben
ehálogatják az hordós bort és azután csak a hit-
vánat adják az Ecclésiának (CanonVisit. 155).

ELVAN : abstineo, careo ; sich einer sache ent-
halten NySz. («el-lenni» a.) [etwas entbehren können].
1597 : Magok kévánák mi tőlünk és . . . így deliberál-
tunk köztök, hogy cllegyenek egymás határa nélkül
.SzékelyOkl. V.161). [Vö. CzF.]

ELVEGY, -ÉS, 1. elegy, -és.

ELVÉL, 1. elvőL

ELVESZ: adimo, tollo, subtraho, aufero [stb.]í
benehmen, hinwegnehmen NySz. (1. jel ). 1550 : Vének
el hazamat es vgh bechewlek megh (OL. Kolozsm. 50).
1615: Mostaha leányomat Mariam Jáifás Mihálnétul
elvövén, 4. [értsd: ápr. 4] hajón mentünk Gyön-e (MA.
NLI. 69). 1728: Kökénynével az fatens Farkas Má-
tyásnak az fiát, hogy el nem vette KökénjTié leányát,
az erejét elvették és összecsigázták (Reizner: Szeged-
Tört. IV.412). [«Erejét elvenni, a rontás egy neme,
gyakran szerepel a boszorkánj-perek kuruzslásainál».
Kovács János közlése.]

ELVETEMEDIK: [auf etwas verfallen, sich er-
kühnen]. 1751: Ez az asszony annyira ment, hogy a
lopásra is elvetemedett (DebrJk.). [Vö. elvetemedett NySz.|

ELVISEL: usu detero; abnützen NySz. (3. jel.)
1683 : Egy hitvanos asztal láb asztal nélkül, egy
igen el viselt reghi Skarlát szőnyeggel be fedve (01..
UC. 3/32).

ELVISZ: abduco, deduco, aveho, aufero [stb.]:
hinwegführen, hinwegtragen NySz. (1. jel.). 1481:
In silencio noctis molendinatorem nostrum Gaspar
cuni omnibus bonis nostris frugibus et aliis editiciis
cirea molendinum pertinenciis wlgo felractach es
eluitech ad possessionem dominorum de Homona (OL.
D. 26018). 1756: Tatár vigye el a hermecz szijon!
[káromkodás] (DebrJk., 1. NyK. XXVI. 340 .

ELVO : ulterior: túlsó, túl eső, túl való; jenseits
befindlich NySz. 1420: Quam quidem vineam ipse ma-
gister Johannes Hoáuilagelfeiv [így, a. m. elvő ?] vocari
di.xisset (OL. D. 10923). 1520: Quattuor disiunctim
abinuicem in loco Kewhydelweic (Múz. Kisfaludy). In
loco Agelwew iterum vnum (uo.).

ELVOL, elvéi: de trans, trans; von jenseits, jen-
seits NySz. 1412: Médium Juger in Uomovowelucl
et similiter médium in terra Heteskwrtwel circa Bozyas
(Múz.). Vnuni in Elewelgeluel penes viam per quam
itur in villám Pyspyky (uo.). 1458: Prata et fenilia
ipsius exponentis vlti-a valem [így] akathaielwel et
alia (Múz. Kisfalud}). 1484: Item" in JanoshydaeZweZ
tria jugera (OL. D. 36320).

ÉLYŐ. 1. ölyv.

ÉLYŰ, 1. ölyv.

ELZÁLOGOSÍT : oppignero ; verpfanden, zu
pfand gebén, versetzen NySz. 1569 : El ne zálogosít-
hassa [a földeket stb.] senkinek az alperes híre nélkül,
hanem először megkénálja az alperest, vagy marad-
váit és ha az nem akarná megtartani, úgy zálogosít-
hassa el (SzékelyOkl. V.88).

ÉLZSÉBET, 1. Erzsébet.

EMBER, embör: homo: mensch NySz. (1. jel.).
1251/1271: Jóember (1. «jámbor» a.). 1326/1335 : Vsque
metas Emburhaloíou [«az oki. másik példányában :
Ember\ialatou» Szám. jegyz.] dictas (OL. D. 2515, 1.
AnjouOkm. 11.248). 1461: Gallo ^'Mi&erellew (uo. 15648).
1482: Stephani Ember {Körmend 11/2, Komjáthi 104).
[Szárm : 1237 : Ladizlaus filius Embvrd (Veszpr. G,
Gyepolt).] [Vö. asszonyerabér-rulia, fő-, hajtó-,
jobbágy-, lófó'-, némés-, nyilas-, orvos-, ó'rlős-,
szégény-embér.]

ember-arc, -orca : [vultus humánus ; menschen-
gesicht]. 1635 : Egy összejáró kupától, a kiben cifra
ember orcákkal megékesíttetett avagy virágos kívül-
belül (GazdtörtSzemle VIII.474).

ember- fej, -fő : caput hominis ; menschenhaupt
NySz. («ember-fő» a.). 1516 : Egh Arán gywrew kyben
egh emberfeii; vagion (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelv-
eml. 204).

ember-kép : figura hominis ; menschlicbe gestalt
NySz. 1799 : Egy^ közepin gombos, talpas, ezüst,
emberképpel elegyes, virágokban foglalt aranyos pohár
(CanonVisit. 213).

em.bér-ölés, -élés : homicidium ; totschlag, moid
NySz. 1323/1330 : Venit ad quendam locum ^Embiir-
ules [olv. embör-ölés v. -ülés ?( vocatum (Körmend
Sebesiana 2/8). 1564 : De ha vagy emberelés véggöl,
vagy etetés véggől . . . avagy egyéb szernyő bin
véggől . . . abbúl az megbékítésnek helye ne legyen
(GazdtörtSzemle 1.69).

embér-ölő ? -öllő "? -iilő ?
1461: Gallo Emberelleu- [a

ir.(;48).

honiícida ; mördcr NySz.
m. emberölő?] (OL. D.

187

EMBOR— EMLŐ

EMRE— ENGED

188

ember-szám : [numerus hominum : zahl der men-
schenl. 1544 : Az ember szám teszen három ember
heyan három szazat (OL. Nád. 42).

EMBÖR, 1. ember.

ÉMBRE, 1. Imre.

EME : 1) porca ; sau NySz. [mutterschwein]. 1391 :
Rufiis isti artan. Alius artan Albe coloris emee Vnum
porcum bama. Zur porcos Rufus emee Isti emee (Lelesz
Aeta 20 10;. 1587: Keth arthan. Eg eme (OL. UC.
12/42). II 2) femeUa. animál femineum : weibchen NySz.
1564 : Emeh hvd Eme t\'k [vö. Erdösinél, 1. Ki-.] (OL.
Nád. 49).

eme-disznó : scrofa, porca : sau NvSz. [mutter-
schwein]. 1548 : Eme dyzno (OL. UC. '99/7). 1549 :
Ewregh eme dyznok (OL. Nád. 49).

ÉMÉG, 1. ing.

EMEL : levő : heben NySz. (1. jel.). 1550 : Egh
bor emelew tekerwent (OL. Kolozsm. 50). 1597 : Kw
emeleo vas dorung (OL. UC. 101/3). 1609: Mind az
keresztyénségnek öregbülésére és hasznára s mind
penig neminémö barátinknak és szomszédinknak, kik
ottan-ottan szarvat emelni szoktak, hátrább állására
és rész szerént való félelmére lenne az Kegyelmed
haza jövése és földünkben való lakása (MA. NLI.
318). [Vö. NySz. szai-v, szólások a.]

EMELCSŐ : pons qui descendit ad murum ; fall-
brücke. schlagbruck [schlagbrücke] NySz. ; [cataracta,
porta pendula : fallgatter, fallthor ?]. 1518 : Pro por-
tis : evielchew : In parkan exhistentibus dedi ferra (OL.
D. 26188). 1519 : Ad ambas portás wlgo emelchew
(uo. 26198). [Vö. kapu-emelosó'.]

emelcsó'-ajtó : [janua pensilis in solo descensum
praebens ad ea, quae infra sünt ; fallthiirj. 1597 : Az
emelezeo aiton ketth feleol vass sorok es karikák
(OL. UC. 101/3).

EMELCSÖS : mit einer fallbrücke versében NySz.
1638 : Emclczws fel vonó kapu (OL. UC. 2/34).

EMELKEDIK : levor, elevor, erigor ; sich heben,
sich aufrichten NySz. [hervorschwellen?]. 1516: Egh
keek aranyas barson [suba], emelkedeth hewlgyel be-
leth (OL. D. 26367). [Vö. Zolnai : Nyemlemlékeink 208.]

EMÉSZT, vö. mégemészt.

EMIK, 1. csécs-ém.ő.

EMINGES : [ad muriam, serum conservandum ;
für salzwasser, für molken]. 1608 : Egj^ emynges kaad
(OL. UC. 37;56).

EMLÉ, 1. fék-emlő.

EMLÉKEZET, emléközet : 1) memória ; eriune-
rung, gediichtnis NySz. (1. jel.). 1615 : Szombatba
[mentünk] az bódog emlékezető Asztalos házához.
Patai Jánoshoz (JL\. NLI. 69) 1700: Néhai méltó-
ságos, nagyemlékezetü Báthory Sófia fejedelemasszony
ö nagysága özvegységében (GazdtörtSzemle Vn.405).
A boldog emlékezetű néhai Rákóczy Ferencz, méltó-
ságos fejedelem, kegyelmes urunk ö nagysága is
[stb.] (uo.). II 2) mentio : erwahnung NySz. (2. jel.).
1610 : Ennek lakosinak István urammal egyetemben
tettem Kegyelmed felöl böcsületes emiéközetet (MA.
NLI. 347).

EMLÉKÖZET, 1. emlékezet.
EMLŐ, vö. fék-emlő.

EMRE, -H, 1. Imre.

EMSE ? : sus, scrofa ; sau NySz. 1211 : Hü sünt
pistores Sentus Nuhu Zekeu ws emse [a. m. emse ?]
chidur mog borid (Pannh. Tih. 15). 1463: Decem in
loco í^»ísesereye [olv. emse cseréje ?| (Könnend Acta
II/3, Felsőőr 2). [Vö. MTsz.]

ENDERE, 1. Endre.

ENDÖS?: 1211: Hü simt ioubagiones Endus
Kelemen Zorida Syca (Pannh. Tih. 1/5). Chamma
Zegen Cem Chom Hunche Bunche Endus Moguia
(uo.). In uiUa Zeuleus ultra Bókon Joubagiones sünt
Pagan Tuet Sicula Syke Endus (uo.). In uilla poposca
isti sünt serui Mauogy Ws Serdeh Zemeh Endus
Nemegeh (uo.). Hü sünt coci Megzeg Endus Feleh
Buhtus Sata (uo.). 1222 : Trés mansiones Balam
Chamam et Endus (Veszpr. 12, Nagypécsöl). 1240 k. :
Quorum nomina sünt hec Cheme Apát Mortun Redemit
de filio Endus Champam et fratrem eius (Pannh. 61/8).
1397 : Terram seu locum mansionis Endusylese nun-
cupatam [így "?] (Körmend, Heim 398).

ENDRE, Endere : Andreas PPB. 1211 : In uiUa
Gamas hü sünt ioubagiones Endereh [a. m. .Endre ?]
Euruh Bugus Guze (Pannh. Tih. 1/5). 1225 : Quorum
nomina simt hec . . . Aruud cum nepote. Endre cum
fratre suo Andrea (Pannh. l/F). 1240 k. : In eodem
predio hec sünt nomina wduomicorum Scemdi Endre
Bed (uo. 61 8). Hec sünt nomina Jobagionum eque-
strium Bekes Endere Sumug P^Ticust (uo.). 1245 :
Endrém lilium Scentus (OL. D. 289). 1246: Endre fiUus
Barlabe Körmend, Stat ant. major. 29.3). 1274/1338:
Piscinam íilionim Dyonisii filii Andree Endretíioa.
vocitatam (OL. D. 882). 1327 : Ad facies posses-
sionum Stephani Endre et Andree filiorum Endere
Olpugh Felpugh et Vjaierges vocatarum (AnjouOkm.
11.294). 1330 : Ecclesie ScenthEndre vocate (Veszpr.
108, Thagyon 1 . [HeljTi. szárm. : 1229 : Itera in
Endréd [habeí terram] ad dimidium aratrum (Pannh.
Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.). 1233 : Sacerdotum de
Samard de Gan de Endréd de Kevrushig de Kerali
(Pannh. 29/1). 1235 : ViUa Endréd (Veszpr. 6, Gye-
polt). 1240 k. : In \\\\?i Endréd (Pannh. 61/8). 1295 :
In villis Endréd Zamard Keunisheg (Veszpr. 106,
Csat 2). 1317 : In territorio ville OXendred (Veszpr. 4,
Endréd). 1394 : In possessione Olaoendred vocata (uo.).
1422 : Endréd aüo nomine Zenthmarton (Veszpr. 10,
Leés).] [Vö. András.]

ÉNEKES, énekös : musicus, cantor, cantans ;
síinger NySz. (2. jel.). 1277/1344: Laurencii Enekus
nuncupati (ZalaOkl. 1.85). 1297/1344: Magistrí Lau-
rencii Enekus nuncupati (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.).
1426 : Stephanus Énekes (Múz. Kende). 1429 : Petro
Énekes (Lelesz Acta 48/75). 1454 : Blasium Énekes
(OL. D. 14896). 1475 : Nicolao Énekes (uo. 17660).
1481: Vincentü Énekes (uo. 18462). 1516: Lucas
Énekes (Lelesz Acta 122/8). 151Ö : Johanne Énekes
(Veszpr. Regn. P/228).

ÉNEKLÉS, ínekélés : modulatio, modulatus,
cantus ; das singen NySz. 1712 k. : Szajkót, rigót,
seregélji:, pacsértát, havasi pintyet, és egyebeket
inekelésre, csacsogásra, szóllásra tanítani (Gazdtört-
Szemle Vn.417).

ÉNEKÖS, 1. énekes.

ÉNG, 1. ing.

ENGED : cedo, concedo, consentío, permitto :
nachgeben, erlauben, zulassen NySz. (2. jel.). 1450 :
Ilvvnyadv János gubernátor eniiette hogy az zigetveken
kamara ■ haznat iie végiének' lOL. D." 14324). Í588 :

1

189

ENGEDETNÉM— ÉPÉT

EPIT— ER

190

Az tylalmas ordewket ne engeggek wagni (OL. UC.
64/35).

ENGEDELEM : permissus, concessus, conces-
sum; erlaubnis, nachlass NySz. (2. jel.). 1462?: Ez
leuel kamarahaznarol ualo Mathyas keral engedelme
(OL. D. 15691, az 1462-i oki. hátlapján).

ÉNNENSŐ, 1. innenső.

ENNYÉ, 1. ennyi.

ENNYI, ennyé: tot, tantus; so viel, so gross
NySz. 1526: Ez testamentom Lewel keolt mohacz
meseyen . . . mykor Imának cnnye eztendewben ezer
eot saz huzon hat (OL. D. 24323, 1. Zolnai: Nyelv-
eml. 258).

ENÖ ? ÉNŐ ? : 1226 k. : üebent faeere communem
araturam que dicitur Eneu de unoqiioque mense decem
iugera (Pannh. 28/E, 1. Wenzel VI.438). [«1233-iki
átiratban (uo. 28/F) : quod dicitur Eneuy> Szám. jegyz.]
1240 : Araturam communem que uulgariter Eneu
dicitur omnino faeere non dcbent (Pannh. 28/D, 1.
Wenzel Vn.97). [Vö. NySz. és «Magyar Törvénytár.
1000—1526. évi törvényczikkek» 77. 1. Nagy Gyula
jegyzete.]

ÉNT, 1. gomb-öntő.

ÉNTÉZ, 1. intéz.

ENYÉSZET, vö. nap-enyészet.

ENYESZT: abscondo, recondo; verbergen.bergen,
verwahren NySz. 1342: Duos boues ipsius dominici
subtraxissent et ipse Nicolaus occultasset seu wlga-
riter eneztette (ZichyOkm. 11.18).

ENYVEZ, vö. megenyvez.

ENYVEZÉS : glutinamentum, gummitio, gluti-
natio NySz.; [das leimen]. 1635: A mi pedig az
eltörött nyereg megcsinálását illeti, ha mindenik eny-
vezésböl kimozdul vagy kitörik úgy hogy ugyanazon
darabokat megenyvezhetni, tehát mindenik helyen
való enyvezésért a menyit rajta teszen 20 d. (Gazdtört-
Szemle VIII.478).

EP, épp: integer, incolumis, intaminatus, indeli-
batus, sincerus; ganz, voUstándig, imversehrt, feh-
lerlos NySz. 1630 — 48: Hogy az ló épj) s ne béna
legyen (GazdtörtSzemle L288). 1638: Egy lugaskert
minden keppen lugas faival ep (OL. UC. 2/34). [Vö.
épen.]

EPED : marceo, marcesco, exaresco, contabesco ;
sich verzehren, schmachten iíySz. 1601: És semmi
emberséggel nem is lehetek, mert már az dominus
Martinius elhitta vala, hogy én hivám epedve (MA
NLL 125).

ÉPEN, éppen: integre, inviolate, incorrupte ;
ganz, unversehrt, fehrlerfrei NySz. (1. jel.). 1556: Az
ayto megeth walo wak ablakban az zent Gergely
feye éppen vagion (OL. Nád. 48).

EPER, eperj: fragum; erdbeere NySz. 1544:
Uettem eperyet (OL. Nád. 42). Uöttem eperiet (uo. 40).

epér-fa: sycaminum, [morus] ; maulbeerbaum NySz.
1416: luxta arborem Eperfa nuncupatam (Lelesz Acta
36/76).

EPÉRJ, -ÉS, 1. eper, epres.

ÉPÉT, -ÉS, 1. épít, -ós.

EPIT, épét: planto; anbauen NySz. (3. jel.). 1564:
Vagyon is meg az sztenicsnyaki várához ö nagysá-
gának öt szőleje, hatodik az újszölö, kit mostan
épitnek (GazdtörtSzemle 1.73). 1613/1696 : Az mi
eleink szokták és rendelték volt azt, hogy valamely
ember szölöt é2nt, annis 12 dézmát ne adjon belőle
(uo. vn.409-410). [Vö. megépít]

ÉPÍTÉS, épétés : 1) consolidatio, refectio ; star-
kung, herstellung NySz. 1616 : Ez [a schacht] fél
szerint vagyon, egynehány helyen fódozást és épétést
kéván (GazdtörtSzemle VI. 124). || 2) aedificatio, ex-
structio ; das bauen NySz. 1564 : Az aratásbúi, szi-
rettöl, szénatakarásbúi, Ykvépitése munkájátúl meg-
válva, mind egyéb szolgálattúl . . . szabadok legyenek
(uo. I.7U). II 3) cultura; das bauen, anbauen NySz.
1613/1696 : Szőlőnek újonnan való építésérül és annak
szabadságárúi (uo. VII.409).

ÉPP, -EN, -ŰL, 1, ép, -en, -űL

EPRES, eperjés : fragis abundans NySz. ; [reich
an erdbeeren]. 1252 : Deinde uadit ad Epyriestn (OL.
D. 369). 1418 : Ad quendam collem wlgo Eperijes-
halm dictum (uo. 1065U). Ad quendam collem wlgo
EperyeshsXm dictum (Lelesz Acta 38/76). 1459 : Pre-
fatorum Camporum Eperyes Mezew et Keczkeshegh
vocatarum (uo. 70/6). 1482 : Terras arabiles Eperyes
Sampoczonya Nadhweyzege Karnakadarchhath et Ke-
lesparazthya vocatas (Múz.).

ÉPÜL, éppűl : confirmor, restituor in integrum ;
gestarkt werden, wieder hergestellt werden, recon-
valescent sein NySz. (1. jel.). 1608 : Az szegénség,
ki az sok török, tatár, cserkesz és hajdú miatt el-
pusztult volt, naprul-napra igen éppül (MA. NLI. 254).
1609 : Akkor bizony sok nyomorúságot, kárt, vesze-
delmet szenvedtek szegények mind varasul, de imár
Isten után naprul napra igen épülnek (uo. 323). [Vö.
föl-, megépül.]

ÉPÜLÉS: aedificatio; das bauen NySz. (2. jel.).
1587 : Az épülésért m^g kQth eztendeigh tarth zabad-
saga (OL. UC. 12/42).

ÉPÜLET: structura, aedificatio ; das bauen NySz.
(2. jel.). 1638 : Épületre való rokokeö [olv. rakó kő]
(OL. UC. 2/34).

ÉPÜLETLEN: [infectus, imperfectus; unfertig].
1597 : Nap enezetröl való fel szel nemmen az Bastia
epibletlen, Tengerj niulak benne (OL. UC. 101/3).

L ÉR: 1) fluentum; bach NySz. (2. jel.). 1055:
Adhuc autem est locus mortis dictus cuius incipit
terminus a sar feu eri iturea (Pannh. Tih. 1/1). 1095:
Est una piscina que uulgo dicitur tener here (Pannh.
15/0o, vö. NyK. XXV.134). 1109: Uadit ad orientem
ad metam terream que v/lgariter E'rhat uocatur (OL.
D. 11). 1200 k. : Descenderunt iuxta quendam fiuuium
nomine Humusouer (Anon. 28). 1211 : Et iuxta eundem
foc tendit ad meredionalem plagam usque ad Cucen
Hereh [a. m. er-e"?] (Pannh. Tih. 1/5). Inde transit
stagnum quod uocatur Fekethcre/t [olv. fekete-ere?]
in quo est locus qui uocatur Kereczeg (uo.). Tendit
ad locum qui uocatur Ludos Here (uo., vö. NyK. XXV.
134 és 1. itt az 1388-i adatot). 1223 : Iuxta Fized/ícri
[vö. az 1236-i adattal] uadit ad lacum qui uocatur Fi-
zed (Pannh. 1/Z). Uadit ad Kutsa/ícri [Kucsa-?] (uo.).
1224/1389 : Radicem aluei qui Homus/íe/- dicitur (Mon-
Strig 1.247). 1236: Fized/ím-, hn. (Pannh. 2/B). 1240:
Super fiuuio Cetuu quod uulgo Er dicitur (Körmend,
Korlátkö-Appon. 17/802). 1240 k. : Aquam Mylcr (Pannh.
61/8). 1245 : Per eundem Er uadit ad metas (uo.
64/A). 1249/1291 : Peruenit ad unum qui dicitur Er
(OL. D. 1244). 1256 : [VillaeJ Paradanmonustura et in

191

ER

ER

192

campo uersiis Zarazer Zenthmargita et Kuzteluk
uocate (EídMúzLt., 1. Wenzel VII.429). 1257 : Uenit
ad maiorem aqiiam que dicitur Myler (OL. D. 456).
1261 : Cuiusdam alueoli qui er uocatur (MonStrig-. 1.461).
1264: Ubi de fiimio Nytra exit Fukher (uo. 514).
Exit de aqua turmas quedam fossa quo Hudns/ier
uocatur (uo.) Deciinat ad unam aquam que Gormou/ier
uocatur (uo. 515). 1266 : Transit meatum cuiusdam
riuuli qui dicitur er (Veszpr. 6, Gelemér). Pratuin
ecclesie situm in loco qui vocatur iuxta ydioraa térre
Mykrtu [a. m. mély-ér-tö ?] (Pannh. 12/K). 1269:
Laciim folukuzíT [olv. falu-köz-ér?] uocatum (Hazai-
Okm. VII.118). 1270 : In quodam íiiiuiolo qui uulga-
riter Er uocatur (MonStrig. 1.573). 1275 : Ad locuni
Heuser dictum (OL. D. 921). 1291 : Ad quendain
meatum fluuii K.uues/ií?er dictum (uo. 1332). 1298/1374 :
Cadit ad fluuium Canaer [a. m. ér?] (uo. 1508). 1307 :
Li possessione eonim hereditaria Neguenzil vocata
iuxta Er prope Dyozeg existenti (Múz. Nagy Imre)
1309 : Ad uallem unam Keurescer nuncupatara (Múz.
Jankowicli). 1319/1342 : Quendam meatum aque wlgo
NyakasíT uocatum (OL. D. 3206). 1323 : Tendit versus
Tekerege/- (uo. 2158). Cadit in fluuium similiter Eer
vocatum (uo. 2202). 1325/1332 : Piscinis quarum nomina
sünt hec Orozdere [vö. a köv. adattal] Kyraltoa et
Zulcha [Zultha?] (uo. 2331), 1333 : Pisscina Reketha. et
Oruzd, Oruzdere. KjTalthoa (ZicliyOkm. 1.412). 1334:
Meatum fliivy vulgo' Eer vocatum (KárolyiOkl. L 88).
1335: Ad aquam Gestere appellatam (OL. tÜ. 45/20). lu
quoddam stagnura Fizezcr vocatum (SztárayOkl. L96).
1336 : Cadit in quendam meatum aque quandoque
fluentem, Geznosfr vocatum (uo. 115). 1338: Trans-
it Gekenes/ieer dictum (OL. D. 31086). 1338/1411:
Egreditur circa Bodachere et transeundo Geke-
nustow eundo per pratum Zarrazer siiper arbores
herep peruenit iterato ad Tjniam (Múz.). 1339 : Cadit
in alueum Fyzeser uocatum "(Lelesz Met. Szatmár 30).
Ad locum^ qui Nosaheri [a. m. ere ?] vocatur (Veszpr.
2, Sárberény). In quendam meatum aque wig-o Nya-
kaser vocatum (OL. D 3223, 1. AnjouOkm. "III.544).
1341 : Alueum vulgo Er vocatum (ZichyOkm. 1.625).
1342 : Stephanus filius Andree de Fyze'ser (Sztáray-
Okl. 1.166). 1345: Quendam alueum wlgo kuzeper
dictum (OL. D. 3789). 1346 : In fossato perueniret ad
locum heuser dictum (uo. 3838). 1347: Quendam
riuulum Bozzyaser vocatum (uo. 3920). Usque quandam
aquam eer nuncupatam (Múz.). 1349 : Quidam Riuulus
wlgo Hatarer vocatus (uo. 30114). Venam aquosam
wlgariter cr dictam (ZichyOkm. II 400). 1355 : Quatuor
piscinarum Kathaere Weressed Huzywtow et Chvchow
vocatarum (Lelesz Met. Szabolcs 29). 13551361: Caderet
ad predictum Eer (OL. D. 4443). 1355/1363 : Veniret
ad quandam aquam Er dictam (uo.). 1356 : Riuulum
Saliceum fyzcs Eyr uocatum (ZichyOkm. III. 33).
1357/1432 : Descendentes ad quoddam Eer (Múz.
Kende). 1358 : Ad vaum patak quod wlgo vocatur Er
(ZichyOkm. III.llO). Possessionibus Nogeer Gyozegh
(Forrás ?). 1358/1364 : Super fluuium Wngh in loco
Fyzeser vocato (OL. D. 31286). 1363 : Ad quosdam
fluuios Galnaseer et Olsosugatag nominatos (Múz.).
1364 : Vnum Er Sarnyapathaka' dictum (ZichyOkm.
111.264). 1370 : Ad partém Septemtrionalem ad Sebesrr
vocatam (OL. TÜ. 26/47). 1372: Ad riuulum Monyo-
rouser vocatum (OL. D. 28749), 1372/1377 : Ad vnum
Holther dictum (uo. 6027). Ad locum Piskaruser
vocatum (uo.). Ad vnum Er Rakatyas nominatum (uo.).
Ad aliud Er Tekereser nomiuatimi (uo.). 1379 : Vbi
exit vnum Er Sassas vocatum (Lelesz Met. Ugocsa 25).
1381 : Cadit in vnum Er Kapus vocatum (Múz.). 1382:
In rippa fluuii Thekerewer (OL. D. 30725). 1383: Tn
terra Mezeueremegc [olv. mezö-ero-mege ?] vocata
(Múz.). 1386 : Piscinas Bwdwser Swlywmuspalya Kys-
swlywmus (OL. D. 7182). 1388: In loco Lwdaser
vocato (uo. 7371). 1393/1446 : Usque ad quoddam Er

wlgo Nager dicto [«igy» Szara, jegyz.j (uo. 7914).
Quoddam alueolum wlgo fyer [a. m. fű-ér?] vocatum
(uo.). 1394/1446 : A quodam riuulo wlgo lencheser
dicto (uo.). Usque quoddam er wlgo Zortuser dicto
(uo.). Circa riuulum horgaser vocatum (uo.). 1400 :
Quadam véna seu meatus aque Myler nominatus
(Pannh. 1/1). Ad vnum paruum fluuium Er wlgo no-
minatum (Akad. 6). Aquam que vocatur £'rgyolch (OL.
D. 8551). Quandam aquam íJrgyolchya vocatam (uo.).
1401 : Piscinis Karazos Sebeser Kazmerfok appellatis
(Múz.). 1408: Piscinas Saaseer Keueskothya Melhor-
gonya (uo.). 1413 : Per fluuium Saroser tendendo
(Múz. Justh). 1417 : Relicto ipso alueo Horgaser
(OL. D. 10570). 1422: In aquam Beleér (Veszpr.
108, Tapolca 4). 1423 : Penes quendam meatum aque
hathareer nuncupatum (Lelesz Met. Ung 1). 1424 : Ri-
uulum Sebeseer vocatum (OL. D. 11611). Procedendo
per quandam venam SerefelBre vocatam (Múz. Ibrányi).
1427 : Pratum sew lacum wlgariter Bydeser vocatum
(Lelesz Met. Szabolcs 1). 1428 : Ad locum qui dicitur
heelewcheersarkalath [a. ni. ér? vö. : «penes eandem
heelewch» uo.] (OL. D. 12031). 1429 : Decursus aque
Zarrazer (uo. 12086). 1435 : Quendam meatum wlgo
Er dictum (uo 30434). Per quendam meatum pathwa-
rwsSr nominatum (uo.). 1436 : Usque ad aliam aquam
£ragh vocatam (Lelesz Bercs. VI.4\ 1436/1519 : In
loco Kebleseer a parte meridionali (Veszpr. 107, Ger-
geteg 7). 1437 : Quendam antiquum Cursum aque
Tapolchavyze Oer (Pannh. 64/H). 1439 : Ad vnum
Riuulum Sebeser nominatum (Lelesz Met. Abaúj 15).
1451 : Prope quendam alueum wlgo Vyzeer vocatum
(Körmend II/8, Monachfölde 80). Pertranseundo fluuium
Karazeer (Lelesz Met. Szabolcs 29). Feniübus Kwke-
nyesdpathaka et Saaseer vocatis (KárolyiOkl. 11.290).
1453 : Quosdam meatus aquarum Kerekfe^vfoka, Ma-
lachwser [a. m. ér ?] (OL. D. 30828). 1454 : In quodam
riuulo qui vocatur Sebeser (Körmend, Unyom. 71).
1462 : Usque ad quendam rivulum Zeles Er vocatum
(KárolyiOkl. 11.346). 1464 : Duo stagna wlgo horgaser
vocata (OL. D. 28855). 1470 : Fossatum wlgo Thewl-
theweríA [a. m. töltö-ért?] similiter in duas partes
equales diuisissent (uo. 31930). 1472 : Quendam riuulum
niagnum Eer vocatum (uo. 17341). 1476 : Quarandam
piscinarum Holththyzafoka Eleweer Rakathyastho voca-
tarum (Lelesz Prot. Pai-v. 85). Ad quendam locum
qui vocatur Kabolaeerzygethe (Lelesz Prot. Parv. 86a).
1487 : Territórium Nemesember felde et Vekon eer
melleke (OL. D. 28336). 1493 : Circa quendam paruum
riuulum Kyssebeser appellatum (Lelesz Met. Zemplén
70). Veniret ad locum Kerekerzad nominatum (uo.).
Attigeret Jígy?] locum Kerekerhath vocatum (uo.).
1495 : Inter Rywlos Sebeseer et Feyertho (Múz. Becsky).
1501 : Pratum seu fenile Nadaseer vocatum (Károlyi-
Okl. III.45). 1506 : Sextum [pratum] íJerhalmaalya seu
Cecelye Ázzon Rethe (Múz. Kállav). 1507 : De quodam
stagno Meler vocato (OL. D. 32068). 1509 : Piscinas
sew Stagna Thyzthato WetheIewstho Balasér Beka-
thawa Holthkengyel et Horgastho nuncupata (Lelesz
Acta 117/4). 152Ó : l^uasdam piscinas et Stagna Thas-
ere Gyepellew Kcrekewrwenthawa Gykellew Wyke-
deges vocatas (uo. 126/44). 1521 : Vbi Naghsebeseer
coniungitur fluiiio Kakath (OL. D. 23504). Ad locum
7?rbwga dictum. Penes í^rthew (EgyKönyvt. Litt.
Epist. Őrig 22b, «ugyanitt egyéb ér-rel összetett
szók» Szám. jegyz.). 1654 : Áz nagy érnek penig
halaszatjából ebéd-halat vittek Pálfára a Török famí-
liának minden pénteken (ErdészctiOkl. 1.503). || 2)
véna ; ader NySz. (1. jel.). 1544 : Az ko.iacznak az
ki az ket szabalt louat meg uagdalta az eret (OL.
Nád. 40). [Szarni. : 1297 : Cum piscaturis Hon OlWeyz
et KysererZ uocatis (Múz. Justh). Vö. 1. jel.] [Vö. só-ér. ]

2. ER : 1) [mit etwas erschwingen]. 1544 : Az
eggiknek nem attam mert nem ei-fem az pénzel (OL.

193

ERC— ERDŐ

ERDŐ

194

Nád. 40). [Vö. NySz. «vinivel érni vinit» szólás a.]
II 2) [deprehendo ; ertappen]. 1731 : Nagyon gyana-
kodik az fatens, hogy Ludas Molnámé azért vesz-
tette meg leányát, hogy bizonyos elveszett ludakat
kezében ért, és vele ii-ánta pöre volt (Reizner : Sze-
gedTört. IV.485). || 3) 1594: Mivel hogy a szent-
thamási Balázs János fején érte vala Molnár Balázst,
mivelhogy egy tömlője veszett volt elBalás Jánosnak
[stb.] ((SzékelyOkl. V.154). [Vö. fején keresni NySz.,
1. fö szólásai a.] [Vö. el-, utolér.]

ÉKC : aes, metaUmn, aereus, metalleus ; erz, éhem
NySz. 1377 : Ad vnam metam terream in monte
Ertheg [jBrcheg ?] noniinato (Könnend II/l, Alber 6).
1484 : Vna monstrancia de metallo wlgo Érch (Veszpr.
16, Vespr. Eccl. et Cap. in genere).

ÉRCES : aereus ; aus erz, erzhaltig NySz. 1553 :
Fodina erches vocata (OL. UC. 99/29).

ÉRDÉ, 1. erdő.

ÉRDÉG, 1. ördög.

ERDEI : 1) silvester, silvestris, silvaticus ; wald-
NySz. 1402 : ErdeyÍ2i\\\, hn. (Húz. Mednyánszky). || 2)
verres, [sus silvaticus] ; wildschwein NySz, 1529 :
Adduxerunt unum erdey ad coquinam (OL. Nád. 48)
1544 : Eg kis erdeit. Eg malaczot szeledet (uo. 42).
1545: Eg öreg fazokat kiben az erdei feiet főztek
(uo. 41). 1587 : Erdey sfildo Öregh Erdey (uo. 40).
1588 : Keth erdey swldoert es egy öregh erdeycrt (uo.
41). 1752 : Valaki penig az tiszttartó engedelme nélkül
az jobbágyok közöl vadat, iigy mint szarvast, özet, s
erdeit merészelne meglőni, az 12. forint birság alá
vettettessék (GazdtörtSzemle VL141).

erdei-disznó: [sus silvaticus ; wildschwein]. 1518:
Erdey diznonak nyged reze (OL. D. 37007).

erdei-kan : aper ; wilder éber NySz. 1545 : Három
uywl Eg erdei kan Hat ewz (OL. Nád. 42).

erdei-snef : rusticula silvestris ; holzschnepf NySz.
[waldschnepfe]. 1760: Egy vadruczáért [lövöpénz] d.
2., egy vagy két szárcsáért d. 3., egy pár snefért
d. 3., egj' erdei snefért d. 4 (GazdtörtSzemle VII.421).

ÉRDEKEL : contingo, pertingo, percutio ; öfter
beiühren NySz. 1453 : Mathias Erdekelew (OL. D.
36407).

ÉRDÉL, ERDÉLL, 1. erdői.

ERDÉLT, erdőelü, erdőelv : Transsilvania,
Dacia ; Siebenbürgen NySz. 1200 k. : Terram uero
que est inter Thisciam et siluam Igfon que iacet ad
Erdeuelu [olv. erdő-elv v. -elli] (Anon. 11). 1282 k. :
In partibus Erdewelu tandem habitauit (Kézai, 1.
FontDom. 1/2. 72). 1390: Johanni dicto de Erdei
(Múz.).

ERDÉLYI : Transsilvanicus, Dacius ; siebenbür-
gisch NySz. 1435 : Johannes Erdeli (Veszpr. 7,
Hanta). 1440 : Nicolao Erdély (Múz. Kállay). 1442 :
Benedicto Erdeli (Körmend HI/l, Ugal 42). 1550 :
Az erdeli itelö mester eg paripát hoza (OL. Nád. 40).

ERDŐ, érdé : silva, saltus ; wald NySz. 1200 k. :
Erdeuehí (1. «Erdély» a.). 1240 : Quorura nomina sünt
hec Olta Grab Sucoro Herdeu [a. ro. erdő ?] Regue
<Pannh. 27/V). 1265 : Per monteni qui uocatur War-
erdev (OL. D. 595). 1272/1325 : Quasdam ten-as nostras
Erdeuhinnd vocatam et aliam terram Goydusbogdan
uocatam (Múz.). 1274 : Ad quoddam nemus kyserdeto
vocatum (OL. D. 881). 1275 : In silua Nogerdev uocata
(uo. 908). 1282 k.: Erdewelu (1. «Erdély» a.). 1309/1342:

Magyar Oklevél-Szótár.

Silua eonim Kuzeperrfetü nominata (OL. D. 1731).
1309/1413: Quadam Silua Kezeperdew nominata (Múz.).
1318/1320 : Quedam via de silua Ketherdeu nominata
(Veszpr. 16, Vespr, Oppid., 1. ZalaOkl. 1.149). 1319:
Uadit ad Nogeníeííorra (ZichyOkm. 1.164). 1319/1342 :
Item duos lacus wlgo ynewthow et Herdeuíhow non-
cupatos (OL. D. 3206). 1320 : Silua que vatha erdey
nominatur (ZichyOkm. 1.184). 1323 : De duabus Siluis
Kyserdeu wlgariter dictis (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.).
1328/1380 : Possessionum Gyurtianag et Erdiuíalw
(OL. D. 2571). 1329/1417 : Vsque Siluam Aasonerdey
vocatam (uo. 28723). Vsque Siluam Azonerdeye vo-
catam (uo. 37277). 1336 : Quandam silvam ipsorum vulgo
Kamaraseráew vocitatam (SztárayOkl. 1.112). Quandam
magnam silvam Machamserdetv vocatam (uo. 116). 1339;:
Quandam silvam Scylaserdeu dictam (uo. 160.). Transit
inter duos lacus wlgo Inewthow et Erdewthow niin-
cupatos (OL. D. 3223). 1342 : Dimidietas sUue Layk-
erdeye (uo. 1731). 1344 : Silue Hyntuserde nominate
(Múz., 1. AnjouOkm. IV.419). 1347: Comiti Erdew
dicto Hodnogh Syciüo (OL. D. 29679). Ad siluam
oláolerdeiv vocatam (uo. 30298). 1347/1366 : In gremio
silue oloi^erdey vocate (uo. 3924). Ad locum Olop-
erdeyfey vocatum (AnjouOkm. V.139). Ad silvam
Oldolerdew vocatam (uo. 140). 1348 : Aliam siluam
agazerdey nuncupatam (OL D. 28729). 1349 : Insulam
eorum Feelerdeu vocatam (Körmend V/6, Miscell.
Hung. 1). 1350/1355 : Siluam Zulga erdey dictam (OL.
D. 30299). 1351 : Circa vnam aquam felerdew vyze
nominatam (uo. 4193). Trés Jnsulas Kenche Sykus et
íiogyerdew nominatas (uo.). 1358 : luxta angulum Silue
Mark appellate que wlgariter Mark Erdeiv Zege voca-
tur (uo. 4735). 1359 : In territorio ville Olsuk ecclesie
nostre in monte Erdeu%\\kovo in wlgari vocato (Pannh.
48/ A). 1363 : Siluam Nogerdev vocatam (Múz.). 1364 :
In minoribus Siluis wolgo 'Kalaáerdeiv vocatis (OL.
D. 281). 1368 : Siluam eorum ^ogherdeio vocatam
(Múz. Kapy). 1379 : Ad siluam Zarrazercíew (Lelesz
Met. Ugocsa 25). 1385 : Siluam autem Oi]m?,erdew
vocatam inter ipsas partes in duas partes coequales
diuisa extitisset (IVIúz.). 1392 : Ad quandam collem
Kaderrfeííchupya dictam (OL. D. 28769). 1393/1446:
Possessionum Erdewhegh Gyerke Kyiali Ketheghaz
Fewenyes Gewrhe et Alabyan (uo. 7914). 1410 : Silue
seu permissorii et rubeti Zegeserdew (uo. 9661). Erdeiv-
falna, hn. (Múz.). 1412 : Siluam Zewgerde (OL. D.
9935). 1415 : Ad finem cuiusdam nemoris Salamon-
erdeye vocati (SoprOkl. U.23). 1422 : Quadam insula
Wjseserdew vocata (Múz.). 1423 : Siluam ipsorum
Laborcherrf(?//e wlgariter vocatam (Lelesz Acta 43/30).
1424 : Süuam íiagerdew vocatam (Lelesz Met. Sza-
bolcs 39). Inter Siluam Serefelerdeí/e vocatam (Múz.
Ibrányi). 1425 : In vico Erdetvzer vocato (OL. D.
11728). 1431 : Siluamque Pokyerdew vocatam (uo.
12428). Siluam maiorem sew permissorium Nagfalw-
erdeye alio nomine Monyorosdhege nuncupatam (Veszpr.
12, Nagypécsöl). 1435 : Terciam quoque Siluam Wy-
erdeiv dictam (ÁIúz. Kállay). 1452 : Medietatem silue
Vekon<?rffe<; vocate (OL. D. 14546). 1455 : In loco
Uathoserde (uo. 14913). Possessiones Keddhely Erdew-
allya (uo. 14952). 1456 : Quandam Siluam Kytalerdeye
vocatam (uo. 27170). 1458 : Terras dictorum exponen-
cium Pagon et Kyserdew vocatas (Múz. Kisfaludy).
1459 : In fine cuiusdam Silue Lazlobyroerdei/ vocate
(OL. D. 35807). 1460 : Siluarum Bakon, WaXuserdew
(uo. 15431). 1463 : Vsque viam magnam Erdewalya.
vtha vocatam (Körmend II/3, Felsőőr 2). 1468 : In
loco Nagyerrft'ícalya (Múz.). 1474: Silua Thatarerdeye
(Múz. Becsky). 1476 : Siluis KezeperrfeM; et Hannad-
erdew nuncupatis (OL. D. 36403). 1478 : Vnacum Silua
Farkaserr/cí/e (uo. 18145). In Silua Fyaderdew vocata
(Múz. Káliay). 1482 : Siluas glandinosas Kadarch-
erdeye Baglyas ZylasmegyMochar DezkaMochar et
Bykeshalora vocatas (Múz.). Quandam Siluam Syherde^c

13

195

ERDŐ

ERDOG— EREGET

196

vocatam (Veszpr. 9, Kovácsi). 1496 : Ad rubeta Kewer
Jakaberdeye Hathhazwtlimelleke et vtiaque Nylaswth-
mellekj' v'ocata (Lelesz Prot. 11.234). Abinde evindo
ad rabeta Bodogyakra Nyaras í(a.gherdew alio nomine
Agherdew dicta (uo.). Ve'rsus vallem Kyserdeiv megy
vocatam (OL. D. 37309). 1498 : Quandam siluam
Ra.herdeye appellatam (Múz.). 1499 : Agris pratis
fenetis fogothfewld vocatis siívis eciam íogoíherdew
vei Bardalya [vö. ezzel] appellatis (OL. D. 36405).
1506 : In siluis Malomgyaki-a Nagherdcíf et Galago
vocatis (Lelesz Prot. 1.30). 1515 : Penes Siluam Kys-
erdeiv vocatam (Múz. Ibrányi). 1529 : Quadam Silua
fogotherdcM; vocata (OL. Kolozsm. Prot. T). 1578 :
így alkuttak előttünk, hogy a mely Harokally árnéka
a Harminczembei-erfZeJe mellett vagyon, a mely út be
megyén az árnéknak közepette a Harokally pataka
meUé, ugyanazon út, ki kijö a Harokally pataka
mellett a Harminczember-eráeye szegire, a több dara-
bantok azt engették az árüék-erdőt a Harminczember-
erdeje felöl (SzékelyOkl. V.lll). 1588 : Az haymkok-
hoz iol hozzaiok lásson az vduarbiro fenétek alat
tarchya ewketb, hogy az tylalmas „ erdewket ne engeg-
gek wagni (OL. UC. 64/35). 1597: Wk ys wgy mjoath az
zergenyek az erdeörivl élnek, falwol adnak f í d. 60
(uo. 12/42). 1602 : Erdő István. Erdő András (Szé-
kelyOkl. V.209). [Szánn. : 1211 : Hii sünt ioubagiones
Wnoca Bozoteu Erdeud (Pannh. Tih. 1/5). 1224:
Zulugad cum uno íilio suo tenetui- deseruire ecclesie
in opere artiíicis uidelicet cum Érded (Veszpr. 14,
Supima). 1231 : Usque ad Danubium ad Vrrewy qui
est sub ecclesia Erdeud (OL. D. 168). 1231/1397:
Versus .siluam Erdeud (uo. 174).] [Vö. ág-, bárdalja-,
berek-, bükk-, éger-, egres-, fejszefolyó-, fe-
kete-, fenyő-, fiatal-, gyermek-, iíaraszt-, ispán-
ság-, kerek-, konyha-, kőrös-, köz-, lapos-,
liget-, majorság-, makkos-, nyár-, nyír-, szil-,
tölgy-, vágott-erdő.]

erdő-bér, -bir : census silvarum ; waldzins NySz.
1492 : Intra festum beati Andree apostoli propter
erdewber communiter soluentí denarios regales XX
(OL. D. 36992). 1518 : Eadem possessio Keczel in
festő beati Martini Erdewbyr soluit (uo. 37007). 1520 :
Tenentur dare pecunias que vocatur lirth [így] pénz
idest erdewber (uo. 37327). 1521 : Prouentus Silue wlgo
Herdoberth (uo. 37179). Portauerunt Erdoe berth (uo.).
1528: Erdewbeer. Raakpeenz (OL. UC. 12/42). 1588:
Az zeplaky erdő bér (OL. Nád. 41).

erdő-elü, -elv, 1. Erdély.

erdő-hát : tergum silvae, silvae vicinia ; wald-
gegend NySz. waldrücken BM. 1251/1255 : Inde ad
meridiem super Erdeuhat (OL. D. 407). Uadit ad
orientem super angulum silue et in Erdeuhat sünt
mete (uo.). Inde ad meridiem super Erdeuhat (uo.).
1401 : Monticulum Erdewhath dictum (uo. 8650).

erdő-ispán, -ispány : spanus sylvaualis Kr. ; wald-
gespan BM. 1752 : Erdőknek örzisére, megtartatására
szükséges erdöispányok és csőszek az uraság részéről
nem rendeltettek (GazdtörtSzemle VI.138). Hogy min-
den districtusban, ahol erdős helyek vannak, conven-
tionátus erdöispányok tétessenek (uo.).

erdő-ispánság : [quaestura silvarum ; amt eines
waldgespans, försteramt]. 1454: Nos dedimus et ymo
donauimus Erdyoysspanssayoth [így] ad Castrum vide-
licet Zidowar pertinentem (OL. D. 14897, 1. Pesty :
KrassóvmTört. Hl. 400). [Vö. Prenotatum Ispanssagoth
in Silwis suprascriptis (uo.). In eodem Ispansago
silwaram (uo.).]

erdő-óvó : [custos silvarum; waldhüterj. 1300/1323:
Quandam nostram terram Asgutheríieitotí." [így?] nuucu-

patam in distríctu de Sarus sitam vacuam et habi-
tatoribus destitutam super qua quondam custodes
siluamm nostiarum residebant ad Sarus pertinentem
cum monte Nerlez (Körmend, Sebesiana fasc. 2, nr. 4).
1351 : Quasdam possessiones nostras Regales .lakó-
teleké et Erdeuouoielok vocatas in Comitatu Wes-
primiensi existentes habitatoribus destitutas (Körmend
Heim 120). 1353 : Priuilegium quoddam excellentissimi
principis domini Ladislai Regis Hungáriáé super terris
Custodum siluarum et piscatorum tunc regalium prope
villám Patak Erdeuouon et Halaz vocatorum (Múz.
Soós). [Vö. NyK. XXV. 152. Vö. 1280: Quandam
terram custodum siluarum nostrarum ad Pótok perti-
nentem Roduan uocatam prout in antea contulisse
dicimus eidem pacifice possidendam (Múz. Soós).]

erdő-őrző, -őriző : silvae custos ; waldhüter NySz.
1489 : Valentinum Erdewewryzew (Múz. KállayX 1587 :
Zombath Balas erdő őrző (OL. UC. 12/42).

erdő -sing, -seng : [langenmass für wálder?]. 1368 :
Mensurando in latitudine sex cubitos wlgariter Erdeu-
senyh dictos (Múz., 1. ZalaOkl. 11.81).

ÉRDÖGr, 1. ördög.

EHDŐL, érdél, erdéll, erdóll: silvam caedo;
umhauen, holzen NySz. 1413 : Inter viam Erdeleváh [olv.
erdélé-út v. erdélö-út ?] et Zelevvsuth vocatas (OL. D.
10086). 1437 : Penes quandam viam Erdewlewth nomi-
natam (Múz. Kállay). [Vö. «Erdölő út : amelyik út
faluba nem, csak erdőbe vezet. Székely szó.» Barabás
József dr. adata az új Nagy Szótárhoz, 1900.] 1645 :
Vyonnan meg vasastattam es meg talpaltattam az
' rdőllö tar szekeret (OL. Nád. 40).

ERDÓLL, 1. erdői.

ERDŐLŐ-FEJSZE, erdőllő-: arboraria securis
NySz. ; [axt zum wald-umhauen]. 1545 : Vötíem eg
erdőllő feyszet (OL. Nád. 40).

ERDÖLŐ-PÉNZ, erdélő- : [gebür für das wald-
umhauen]. 1480 k. : Reethpenz florenos H. Erdelew-
penz florenum I (OL. D. 36995).

ERDŐS: silvosus, silviger; waldig, bewaldet NySz. ;
[silvarum possessor; waldbesitzer, waldeigenthümer ?].
NySz. 1211 : In mlla Supoc hii simt vdornici Zegen
Erdeus Zorida Hontus (Pannh. Tih. 1/5). Feguueres
Erdeus [szn.] Horogus (uo.). 1300 : Anianus filius
Erdeus (Múz. Jankowich). 1409 : Johannes dictus
Erdeus (Múz.). 1416 : Georgio Erdews (Lelesz Acta
36/29). 1752 : Hogy minden districtusban, ahol erdős
helyek vannak, conventionátus erdöispányok tétesse-
nek (GazdtörtSzemle VI.138).

ERE : camus, frenuni ; zaum, halfter NySz. (1. jel.).
1493 : Ad frena equorum quinque wlgo Ereh (EPSz.
fol. 31). [Vö. Frecskay János, Nyr. XXX.192.]

ERECS ? : 1240 k. : Feneta que sünt inter Erech
[olv. erecs?] et Ceres fluuios (Pannh. 61/8). 1262:
Deinde iuxta stagnum Erech conterminatur (OL. D.
369). 1428 : Prope fluuium Erecz vocatum (Múz. Je-
szenszky).

ÉREG, 1. öreg.
ÉREGBÍT, 1. öregbít.

EREGET : missito ; nach und nach loslassen NySz.
(1. jel.) [herablassen, herabgleíten lassen]. 1256: Deinde
ascendit ad unum Berch qui uulgo eregeteiihyg uocatur
(Pannh. 10/G). 1419 : Veniret in vallem ad fluuium
cnca quandam decliuitatem wlgariter Eregethew dié-
tám (Múz. Soós). [Vö. «Eregetőhegy alatt olyant kell

197

EREGETŐ— ERESZTVÉNY

ERESZTVÍNY— ÉRKEZIK

íí)8

értenünk, a honnan a szálfákat lecsúsztatni szokták* '•

TagánjT K., ErdészetiOkl. I. bevez. XV. 1. Vö. még : |

<iLeeregetni a hegjTÖl a fákat» CzF. ereget a.] [Vö. !

fa-erégető.] j

EREGETŐ, vö. fa-erégető.

ÉREM. 1. örém.

ÉRÉMEST, 1. örömest.

ERES, -ÍTÉS, 1. erős, -ítés.

ERESZKEDŐ : descensus ex monte ; abbang
NySz. 1560 : Egy szél [szántóföld] az Öráögereszke-
doje alatt, két szalagot, kit hinak Tima örökének
[stb.] (SzékelyOkl. V.76).

ERESZT : sino, dimitto ; lassen, loslassen NySz.
(2. jel.). 1383 : In terra Rerezthetv vocata duas \ineas
(Múz.). 1548 : Az panczer kesztütöl hog bele érez-
tettem [jelentése ?] (OL. Nád. 49). 1646/1727 : Midőn
az malmot kihordják, berakják és lisztre eresztik,
az gazda tartozik egy forinttal és az melléje étellel
(GazdtörtSzemle VII.123). Hogyha a gazda felső új
követ vészen, az molnár becsinálja és lisztre ereszti,
tartozik a gazda : 1 forinttal és étellel (uo. 124). [Vö.
föl-, visszaereszt.]

ERESZTÉÍNTT ? 1. eresztvény.

ERESZTÉK, 1. vízre-ereszték.

ERESZTETLEN: inconílatus ; iingeschmolzen
NySz. 1556 : Ereztetlen achel tyzennegh remek Éreztet
achel hatwanót font (OL. Nád. 49). 1587 : Eg choporth
erezteth salétrom Ereztethlen salétrom (OL. UC. 12/42).
1605 : Ereztetlen salétrom (uo. 28/61).

ERESZTETT: [conflatus ; geschmolzen]. 1556:
Ereztetlen achel tj-zennegh remek Éreztet achel hat-
wanót font (OL. Nád. 49). 1587 : Eg choporth erezteth
salétrom Ereztethlen salétrom (OL. UC. 12/42).

ERESZTÉVÉNT, 1. eresztvény.

ERESZTÉVÍNT, L eresztvény.

ERESZTVÉNT, eresztéíny? eresztévény,
eresztévíny, eresztvíny : 1) silva succrescens ;
niederwald NySz. (1. jel.). 1231 : Dimidiam partém
saltvs qui wÍgo Eresteun dicitur (Múz. Forgách).
1234/1364 : Vádit iuxta vnum Ereztkwen (MonStrig.
1.305). 12441296 : Ad vnam paruam siluam quod
vulgo vocabulo erezteiien dicitiu- (Wenzel VII. 165).
1257 : Uadit iuxta magnam sUuam que dicitur Erez-
tetcen (OL. D. 456). 1265 : Prope Berüie erestetvene
(uo. 595). 1268 : Saltum qui uiügo dicitur Erezteyn [így?
vö. «ásoány»] (HazaiOkm. VTI.IOS). 1281/1296: Ad
vnam paruam siluam que uulgo uocabulo eresteiven dici-
tm- CV\^enzel IX.323). 1282: Iuxta quandam paruam siluam
que uulgo Ereztein dicitur (OL. D. 30582). 1282 1325 :
Vnum virgultum quod erezteuen wigariter appelatur
(Wenzel XII.371). 1298 : Vnam paruam siluam quod
wlgo vocabulo erestetven dicitur (uo. V.194). 1324/1342:
Ad latus cuiusdam permissorii quod wigo Erchtuen
Jigy] dicitur (OL. D. 2265). 1324/1354: Ad latus
cuiusdam permissorii quod wlgo Ereztwen dicitur
(uo. 4459). 1325 : Circa siluam quandam wigariter
FaTCHHereztewijn vocatam (Múz. Motesiczky). 1327 :
Paruam siluam wlgo Erezthwen vocatam (OL. D. 2468).
1340 : In Eresteuen tria iugera (Körmend III/2, Pezyc
86).1347/1358 : A siluis quod wlgo Ereztwen dicitur
(OL. D. 4716). 1348 : Perueniret ad vnum locum
wigariter Ereztuin vocatum (Múz.). .1363 : Silviam
[lg}-"? ] vetidam wigariter erestwyn dictam (HazaiOkl.
267). 1364 : Prope quandam Siluam wigariter Erezt-

uin dictam (Múz.). 1370 : Cuiusdam rubeti wigariter
Erezthwen appellati (Múz. Fejérpataky). 1373 : Sil-
uam wigariter qui dicitur herestuen (uo. Kapy). 1382:
In eodem permissorio wigariter Ereztuen vocato (OL.
D. 6923). Siluam suam Erezthwen, vocatam (Kör-
mend Heim 303). 1385 : Prope siluam vngarice Nog-
ereztwyn vocitatam habentur Jugera terrarum sex
(Veszpr. 6, Gjiilakeszi). 1386 : Vnum in loco Erezth-
uenalja. vocitato (Körmend, Heim 347). 1413 : In
loco ^ Erezthwenalya. vocato (OL. D. 10126). 1426 :
Terrarum arabilium in loco Erezthtveneleth vocato
(Veszpr 8, Jutás). 1430 : Alias Siluas simplices Mer-
kyochere Zeipeivresthewen [olv. eresztévény ?] (Lelesz
Acta 49/14). Siluas Simplices Nyaras Chokas Thokerek
Agerdew Merkyochere Zepeivresthewen (Múz. Kállay).
1452 : Silue permissorie wlgo Heresthven nominate
(Lelesz Acta 63/11). 1454 : Siluam abcisam que Erezt-
wen nominaretur (OL. D. 31147). 1470 : Cuiusdam
Silue Herezthwen (Múz.). 1475 : Siluam hozywerezthwen
(HazaiOkm. V.330). 1486 : In loco Erezthwen appel-
lato (Veszpr. 8, Jutás). 1496 : Siluam siue permisso-
rium Erezthwen dictum (Lelesz Prot. 11.234). 1506 :
SUuam Eresthwen (OL. D. 37005). 1516 : Siluam Kys-
erezthwen vocatam (Lelesz Acta 12248). 1518 : In
loco Erezttvenélewíh vocato (Yeszpr. 8, Jutás). 1519 :
Silue que vocantur KezeTperezthioen et alia iuxta eandem
Elewerezthwen (Múz. Kissfaludv). 1523 : Vna silua
Eresthwen vocata (OL. D. 37007). 1552: Quoddam
Lucum siue premissorim [igy ?] wiügo Erezthweny
noncupatum (Múz. Kállay). || 2) [sprosse, sprössling].
1255/1415 : Vinee verő de anno preterito plantate ab
ipsis nobüibus crescendum dimisse que Herezthuen
dicuntur (Veszpr. 6, Gjiüakeszi). [Vö. «Eresztvény . . .
az ereszteni igéből származik és sarjadzó erdőt jelent
s az oklevelekben ehhez képest rendszerint mint
tilalmas fordul elő» Tagányi, ErdészetiOkl. I. bevez.
XIH. lap. Vö. még CzF., MTsz., Njt. XXX.386 és Bar-
tal nenms permissorium a.]

ERESZTVÍNY, 1. eresztvény.

ÉRETLEN? L erőtlen.

ÉRETLEN? íretlen ? : immaturus; unreif NySz.
1331: Éretlen [a. m. éretlen v. erőtlen?] de Morocha
(AnjouOkm. 11.556). 1377 : Gregorius filius íretlen [olv.
iretlen, a. m. éretlen ?] (MonCivZagr. 1.265). 1408 :
Johannem dictum Erethlen (ZalaOkl. 11.337).

ERETNEK, eretnök : haereticus ; ketzer NySz.
1357 : Stephanum dictum Eretnuk (ZalaOkl. 1.574).

ERETNÖK, 1. eretnek.

ÉRGALMAS, 1. irgalmas.

ERGE : 1501 : Particula teiTe Thwlsoer^e nuncu-
pate (Lelesz Acta 109/3). [Vö. 1. erge MTsz.j

ERGELE: 1436: Stephano dicto Ergele (Múz.
Békássy). [Vö. ergellés MTsz.?]

ÉRIK, vö. árpávalérő-körte, elérik.

ÉRIZŐ, L őrző.

ERKÉLY : pódium, exedra, pergula, ecphora,
menianum ; erker NySz. 1412 : Pugpaculum verő vulgo
erkel vocatum supra portám ipsius castri interioris
edificatum (OL. D. 10758). 1412/1420: Propugnaculum
verő wlgo Erkel vocatum (uo.). 1510 k. : In circuitu
ipsius folyosó fecit laborare duo herkel (uo. 26235j.
1517: Aliquo atrio wlgo erkélyei (Pannh. 72 N). 1539:
De disponendo erkel (OL. Nád. 48).

ÉRKEZIK, vö. be-, ráérkézik.

13*

199

ERKÖLCS— ERŐS

ERŐSÍTÉS -ESIK

200

ERKÖLCS : [natura, indoles ; natúr, naturell].
1630 — 48 : Hogy valami rósz erkölcsű, felrugó, vagy ki
magát ördöglené, s el nem menne ember alatt, olyat
[t. i. lovat] ne találjon venni (GazdtörtSzemle 1.288)
[Vö. NySz. más jel. és MTsz. 1. jel]

ÉRMÉNY, -ÉS, 1. örvény, és.

ÉRMÍNT, 1. örvény.

ÉRNÉ ? 1. Ernő.

ERNŐ? Érné? Ernye?: [Emestus? Irenaeus?].
1322: Possessiones Moyspaulia et íJrnefyastephan-
pulia (OL. D. 2122). [Vö. CzF ]

ERNYE? 1. Ernő.

ERNYŐ: tegulum, tegumen; schirm NySz. 1544:
Attam az hintó czinaltatasaban az ernöert es az rez
gombokért (OL. Nád. 41). 1601 : Pro currubus duobus
coportorium vulgo tarzeker ernieö (KPénzügymLt.
Hungarica). 1638 : Egy tarszekerre való erniö vagy
káva (OL. UC. 2/34).

ernyő-vas : bügel BM. 1548: Az kocjTa ernyő
uasat (OL. Nád. 40). 1572 : Uram kocyara ernyő uasat
(uc). [Vö. CzF.]

ERŐ: vis [stb.];kraft, machtNySz. (l.jel.). 1222:
Nomina uero hominum de predicta uilla scilicet Niüos
hec sünt Forcos Buus Mech Ciimur Och Ereu [a. m.
erö ?] (Pannh. 3/L). 1237 : Quorum nomina sünt hec
Vocha cum filio Vot nomine Nuhu cum filiis Mortanus
cum fratre suo nomine Erev Chede cum fratre suo
nomine Paulo [?] Zurabot (uo. 1/C). 1305: Nicolao
filio Ereu (AnjouOkm. 1.92). 1643 : Ha valaki olto-
ványt . . . ellop, avagy levág, . . . megbizonyodván 20
forinton convincáltassék, melyet a földesurak exequál-
tassanak főszolgabíró és esküdt erejével (Gazdtört-
Szemle VI.470). 1752 : Kegyebnes urunk ö herczeg-
séginek mindjárt eleintén tiszttartóságoknak saját
keze Írása és pöcsétje alatt kiadatott instructiójának
s rendelésének 9. punctuma erejivel, keményen meg
vala hagj^a, hogy az uraság erdei pusztulásra ne
jussanak (uo. 138).

ERŐS, érés: 1) validus [stb.] ; stark, fest NySz.
(1. jel.). iSlll: In uilla Derecchey hü sünt ioubagiones
Zemente Erem (Pannh. Tih. 1/5). Piscatores isti sünt
Hemey Borid Nideat Giürold Zenthe Ereus Vodos (uo.).
1217 : In Wasul eciam eiusdem ecclesie predio odwor-
nicos trés Mucad Fele Ereus (Veszpr. 12, Nagypécsöl).
1222: Trés mansiones wduornicorum Warou fele et
ereus (uo.). 1231/1397: Descendensque ad caput Ereusag
nomine (OL. D. 174). 1240 k. : In predio Beled hec sünt
nomina vduornicorum Ereus Hága Menke Moco (Pannh.
61/8). Hec sünt nomina carpentariorum de eodem predio
Guzu Ereus Zallas Beneduc (uo.). 1291 : Nycolaus
Niger filius Ereus (HazaiOkl. 131). 1294: Nicolai
filii Ereus (OL. D. 1400). 1330 : Benedicto filio Ereus
(AnjouOkm. II.47H). 1333 : Vallem Ereus\e\g nomi-
natam (KárolyiOkl. 1.81). 1366 : Ad locum qui dicitur
íJrewspatakfev (OL. D. 30691). 1400 : Petrum Erews
dictum (ZichyOkm. V.155). 1419 : Johanne dicto Erews
(Pannh. Hitel. 52). 1433 : Georgio Ereivs (OL. D. 12527).
1451 : Stephaniis Erws (uo. 14467). 1452 : Matheo
Ereivs (Lelesz Acta 63/22). Matheo Erews (Múz. Kállay).
1466 : Michaelem Ereivs (uo. Kisfaludy). 1476 : Elia
Erews (uo. Kállay). 1481: Matheo Ereivs (OL. D.
18534). 1507: Thoma Erews (Lelesz Acta 115/33).
1556: Eg funt eres chivoma [chevorna?] (OL. Nád. 49).
1602 : Erős Bálás. Erős Jakab (SzékelyOkl. V.188).
Ereős Bálás. Ereős Antal (uo. 228). 1630—48 : Erre
kell igen ö kegyelmének vigyázni, hogy az ló erős
szájú ne legyen, mert az erős szájú ló merő ellenség

(GazdtörtSzemle 1.288). || 2) [panni genus; eine art
tuch] 1522 k. : Una pecia erws optimi (TörtTár 1889.
évf. 377). De una joppa simplici de welez aut de erews
(uo. 379). 1528: Vnam tunicellam de ereivs factam (OL.
Nád. 42). 1531 : Pannos hernacz, athlacz, erews et
alias similes (OL. Kolozsm. 106). 1545 : De una pecia
forstath tenuis et simplicis hungarice Erews vocati
(KPénzügymLt. Denkbuch 384. köt.). [Vö. velencei-
erős.)

ERŐSÍTÉS, erésítés : mimimentum ; stárkung,
befestigung NySz. (1. jel.). 1564: Az papok jobbágyit
kedig egyéb mivel ne báncsák az vár erésitésének
kivüle, a mint akkor is meghatta asszonyom ö nagy-
sága (GazdtörtSzemle 1.74).

ERŐTLEN? éretlen?: infirmus, invalidus [stb.];
kraftlos, entkraftet, schwach, machtlos NySz. (1. jel.).
1331 : Éretlen [a. m. erőtlen v. éretlen ?] de Morocha
(AnjouOkm. U.456). 1408 : Johannem dictum Erethlen
(ZalaOkl. U.337).

ÉRSEK : archiepiscopus, metropolitanus ; erz-
bischof NySz. 1299 : De uiUa Érsek (MonStrig. n.474).
1458 : Stephano Érsek (Múz. Forgách). 1461 : Petro
Érsek (OL. D. 15595. 1474: Clemente Érsek (Lelesz
Acta 84/8). 1481: Johannes Érsek (OL. D. 18583).
1488 : Benedictus Érsek (Pannh. 17/ Aa). 1489 : Do-
minicum Érsek (Lelesz Acta 98/31). 1495 : Alberto
Érsek (Múz. Forgách). 1518 : Francisco Érsek (uo.).

ERSZÉNY : crumena, marsupium [stb.] ; geld-
beutel, börse NySz. 1769 : Én javaslom Prédikátor
Uramnak, hogy többé ne excurrállyon kend, mert
erszénye bánnya meg (CanonVisit. 195). [Vö. csapos-,
szíj-erszény.]

erszény-gyártó : crumenarius, zonarius ; beutel-
macher NySz. 1530 : Georgius Erzengya/rtho (OL.
Kolozsm. 106). 1629 : Nicolaus Erszengiártó (Canon-
Visit. 155). 1635 : Erszénygyártó céh (GazdtörtSzemle
Vni.481).

ERSZÉNYES : crumenarius : taschner NySz.
1602 : Erszényes János (SzékelyOkl. V.283).

ÉRTET : [suppedito alicui aliquid ; mit etwas ver-
sében]. 1677 : A mely pénzt mostan felvettem, karózás
és kötésre igen felmegyen. Hanem, ha jó alkalma-
tossága adatik kegy.-nek, forgatásra még pénzzel
értessen (GazdtörtSzemle III.276). [Vö. NySz.]

ÉRTŐ : intelligens, doctus, peritus ; kenner, ver-
standig NySz. (1. jel.). 1398 : Petrum Erthew nomi-
natum (ZichyOkm. V.67). 1416 : Benedicto Ertew
(Lelesz Acta 36/29). 1456 : Gregorius Ertew (OL. D.
15082). 1470: Emerico ErtJiew (uo. 17061). 1476:
Bartholomeo Erthew (Lelesz Acta 86/25).

ÉRV, 1. örv.

ERZSÉBET, Élzsébet: Elisabeth, Elisabetha
MA*. 1244 k. : Manumitto Mogd libertinum cum uxore
sua nomine Ersebyth [így ?| (HazaiOkm. VI1I.43).
1334 : Villa Scentelsebeth (OL. D. 3804). 1390/1397 :
Georgius filius Petri de Zenthelsebet (KárolyiOkl.
1.439). De dicta Zenthelsebet (uo.). 1411 : Dátum in
Zenthelsebethfalua (SztárayOkl. 11.105). 1451 : Lorandi
de Zeníhersebeth (OL D. 14487). Possessionem Egha-
zaszenthelsebeth appellatam (Múz. Dancs). 1621 : Er-
sebet, Elsebet MA^

ESIK : 1) obtingit, accidit ; es geschieht, es trüft
sich, es kommt vor NySz. (4. jel.) 1564 : Az szeginy
nép szolgáltatásáról miért hogy nagy panaszok esének
asszonyom ottlétében, azért [stb.j (GazdtörtSzemle

201

ÉSKÁTULYA— ESŐ

ESOLEK— ESZ

202

I.74\ Asszonyomnak ott létében arról is panaszok
esének, hogy [stb.] (uo. 76). 1634 : Az ki ezt el mulatna
megh Palczaztatik érette, azután nagiiibis esik rayta
(Magyarorsz. állap, ezeréves fennállásakor VIII.896,
vö. GazdtörtSzemle Vn.131). || 2) [stare. constare ;
kosten]. 1635 : Az uj fejér ólom mázsáját per Rf
40— Rf. 42 Esik fontja annak 60 d (GazdtörtSzemle
Vin.480). 1636 : Ha pedig halált érdemlő rab esik
kezéhez, az olyant Regécz várába küldje (uo. 1.272).
II 3) [befailen]. 1677 : A szőlőkben, uraim, csak egy
is nincsen kivető. Igen szép terméssel vannak, a
fekete ragya este ugyan, de tűrhető (uo. III.276). [Vö.
általesik.]

ÉSZ:ÁTUL(Y)A, 1. skatulya.
ÉSKÁTUL(Y)ÁCSKA, 1. skatulyácska.
ESKÉTT, 1. eskütt.
ESKITT ? 1. eskütt.
ÉSKOLA, 1. iskola.
ESZŰDT, 1. eskütt.

ESKÜSZIK : juro [stb.] ; schwören NySz. 1602 :
Miko Györgj^ beteg, nem jöhete eskeni [olv. eskenni]
(SzékelyOkl. V.209).

ESKÜT : jurare facio, juramento adstringo ; schwö-
ren lassen, beschwören NySz. 1581 : Minden falu az
ő falujában 12 hütös bírákot esküssenek, kik az ti-
lalmas vetésnek oltalmazására gyakorlatossággal vi-
gyázzanak (SzékelyOkl. V.124). 1593/1628 : Negyedik
tiszti az ungvári főbírónak, hogy a szőlőhegy és
mezőkerülésre embereket esküssön (GazdtörtSzemle
in.l04).

ESKÜTT, eskétt, eskitt?: 1) [juratus -a -um;
jure jui'ando confirmatus ; mit einem eide bekraftetl.
1438 : Sub quadam arbore Eskicthía vocata (OL.
D. 13245). 1522 : Vsque ad semitam EskewtJihatar-
ewswenye (uo. 37354). || 2) juratus ; geschworner
NySz. 1465 : Jacobo Esketh (Lelesz Prot. Parv. 23a).
1467. Nicolai Eskewth (Lelesz Acta 78/19). 1469:
Matheiun Eskewth (Veszpr. 5, Fadd). 1492 : Petrus
Eskivth (OL.D. 36992) 1495: Valentino Eskyth (Veszpr.
5, Fadd). 1504 : Stephano Eskwth (OL. D. L9588).

ESKÜTTET : 1) adjuro, juramento adstringo ;
beschwören, beeidigen NySz. 1650: Az henteller [így?]
meszarok keozt is kell esküttctni (OL. Kolozsm. 50).
II 2) [copulo, connubium sancio : trauenj. 1769 : Sátai
Plebanus Uramnak Sok panaszai vagjiiak kigyelmedre,
hogy kigyelmed az eö kigyelme jurisdictiójába in-
gerállya magát, esküttet, keresztel, temet (Canon-
Visit. 194).

ESKÜTTSÉG: 1634; Az esküdtségbeli [így?]
birák uraimék (KomárJk.).

ESLÍK? 1. esó'lék.

ÉSLÓG, 1. isldg.

ÉSMÉG, 1. ismét.

ÉSMER, ESMÉR, L ismer.

ÉSMERŐS, 1. ismerős.

ESŐ, esső : cadens : fallend NySz (1. jel). 1453:
Quosdam meatus aquarum Kysekendmelleke Naghcscw
(OL. D. 30828).

eső-kötés : 1728 : Rósa Dániel hozzáment volt és

egy tökben ördöngös practica eső kötését elvitte és
a Tiszába vetette (Reizner : SzegedTört. IV.397).
[«Esökötés a boszorkányság egyik képzelt tudománya,
mi által szárazságot idézhettek elö». Kovács János
közlése.]

eső-palást : fpaenula, paUium, quod pluviae est ;
regenmantel]. 1546 Vram essö palastyat (OL. Nád. 42).

eső-süveg, -siveg : [pileus, qui pluviae est ; hut
für regenwetter]. 1546 : Eg selem eső siueget (OL.
Nád. 42). 1548 : Wöttem uramnak esö siueget (uo. 49).

ESŐLÉK ? eslík ? : scobs, ramentum, fragmen,
fragmentum, putamen, minutia ; abfálle NySz. 1572 :
Uram madarynak eslygh [igy? a. m. esölék?] húst
(OL. Nád. 40).

ÉSPÁN, -SÁG, 1. ispán, -ság.

ESPERES, esperest : antistes dioecesis, archi-
diaconus ; unterdechant, senior NySz. («esperest» a).
1769 : Ennél többet soha eUenem nem szóllott sem
Esperestet sem Püspököt se Érseket előttem soha
sem emlegette (CanonVisit. 195). [Vö. MTsz.]

ESPEREST, 1. esperes.

ÉSPINÁLC, 1. spenót.

ÉSPITÁLY, 1. ispotály.

ESSES : [formám litterae S habens ; S-förmig].
1687 : Egy gyöngyös uászli [a közlő szerint igy,
olv. mászlí], kinek közepiben egy esses forma arany-
boglár vagyon (Mihalik : KassaÖtvTört. 82). 1691 :
Egy gyémántos nyakban való öltözet, kiben vagyon
5 gyémántos bogiár, circiter tíz-tíz gyémánt egyben,
esses forma boglár (uo. 86).

ESSEZ [tkp. <ez s ez»l: 1643: Essez fiának
szidta (DebrJk., 1. NyK. XXVI.345). 1650 : Ügy szi-
dalmazta őtet, essez lélek leánya (uo.). [Vö. esse NySz.
és Tóth Béla, Nyr. XXVn.31].

ESSŐ, 1. eső.

EST, estve: vesper, serum, vespera ; abendNySz.
(1. jel.). 1589 : Jövel ug mond estiiere lámpással es
zakual (OL. Nád. 41). [Vö. dél-est.]

ÉSTÁB, 1. istáp.

ÉSTAMÉT, L istamét.

ÉSTÁP. 1. istáp-gyértya.

ESTEFÁN, 1. István.

ÉSTFÁN, 1. István.

ÉSTRÁNG, 1. istráng.

ÉSTVÁN, 1. István.

ESTVE, 1. est.

ÉSVÉNY, 1. ösvény.

ÉSZ: raens; veniunft NySz. 1413: Matheus Eze
[a. m. ész?] dictus (ZichyOkm. VI.257). 1434: Seba-
stianus Ez [a. m ész v. íz?] (Múz. Kállay). 1482:
Petro Eze (Veszpr. 9, Kovácsi). 1586 : En Bernáld
Miklós alsó-csernathoni noha Istennek akaratjából
testemben beteges vagyok, de egyébképpen eszemmel
levén, teszek ilyen utolsó testamentumot (Székely-
Okl. V.140).

203

ESZES— ÉSZTERGAR

ESZTERGAROS- ETETÉS

204

ESZES, eszös: prudens [stb.]; klug NySz. 1389 :
Luchas Ezus [olv. eszös]. Valentinus Zenthus (OL.
D. 7467). 1391: Paulum dictum Ezzes íZicliyOkin.
IV.469). 1466 : Anthonius Ezes (OL. D. 16408).

ESZIK, vö. megesz.

ESZEÁBA, iszkába, szkába: fíbula ; klammer,
bánd NySz. 1494 : Ad emenda Zkaba pro nauibus
(Engel: GeschUngrReiclis 1.96). 1587: Az komphoz
izkaba wereser vettem ket zal wasath (OL. Nád 40).
[Vö. CzF. MTsz.]

ESZKÖZ : médium, mstrumentum ; mittel NySz.
(1. jel.). 1638 : Lapoczka gust es egieb malomhoz
való eszköszt (OL. UC. 2/34). [Vö. ház-eszköz.]

ESZÖS, 1. eszes.

ESZTÁR, isztár: [panni genus; eine art tuch].
1522 k.: Una pecia Ezther [olv. ézthar] (TörtTár
1889. évf. 377, egj-korú másolatból). 1545 : Eg veg
zöld eztart (OL. Nád. 40). Eg weg iztar (uo. 49). [Vö.
ástar : doublure. tout ce qui sert á doubler ; nstarleq :
étofife légére pour doublure (Barbier de Meynard :
Dictionnaire Turc-Fracgais). L. még astar Bartal.j

ÉSZTÉKE, 1. ösztöke.

ÉSZTEN: [vö. NySz. 1. jel.]. 1550: Ezten zer-
datiü fogwa hány tonyat wontak es menny halat
fogtak (OL. Nád. 49). 1556 : Harmad ezten wasar-
napra tellieseghel megh fyzethyk (U. J.). 1613/1696:
Ha azalatt leteszi az contradictio alatt az örök-
ségnek az árát. lássa, de harmadnap észten nap
múlva, ha le nem teheti, szabad legyen a pure költ
levelet megpecsételni (GazdtörtSzemle \TI.414).

ESZTENDŐ: 1653: És így minden nyolczad
nap múlva folyjanak az pörök szent Gergely pápa
napig. Azután esztendő törvénjTiapig abban marad az
pör és jövendőben azon punctban leváltatik, kiben
félben marad az pör (GazdtörtSzemle P.31). [Vö. NySz.]
[Vö. észten.]

ESZTENDŐS: anniculus; jahrig NySz. 1425:
Georgius Ezthendeus (Lelesz Acta 45/53). 1549 :
Eztendos -bon-nvk (OL. Nád. 41).

ESZTERÁG, észtérag, észtrág, észtrák :
ciconia, pelargus : storch NySz. 1369 : Venit de valle
Eztrak [a. m. eszterág ?] (Veszpr. 3, Bogárfölde). 1422 :
Circa quendam meatum aque Ezthrak-p&thaksL nuncu-
patum (OL. D. 11181). 1423: Circa quendam meatum
aque Ezthrakpaíhaka nuncupatum (Lelesz Met. Ung 4).
1467 : Johannem Ezteragh (OL. D. 16555). 1478 :
Insule sue Ezthrak7,\uei\xQ (Veszpr. 107, Egerszeg
16). [Vö. CzF. MTsz".]

ESZTERGÁLYOS, észtérgáros : tornator, tor-
narius ; drechsler NySz. («esztergáros» 1. jel. a.). 1477 :
Andreas Ezthergarus (Veszpr. 107, Hagymáskér 4).
1492 : Martinus Ezthergaros (Körmend III 4, Batthyáu
65). 1504 : Egidio Ezthergaros (OL. D. 21269). 1518 :
Egidio Ezthergaros (uo. 23029). Paulo Ezthergaros
(Múz. Forgách). 1520 : Andrea Ezthergaros (uo.).
Benedicto Eztergaros (Pannh. 66 15). [Vö. észtérgár.l

ÉSZTÉRGÁR, isztérgár, osztérgár? osz-
torgár: [tornator, tornarius; drechsler[. 1243: Ter-
ram vduomicorum nostrorum vztnrqar uocatam (Ku-
binyi: MTörtEml. 1.18). 1270/1281:' Villám Wzturgar
(Múz. Ertl). 1278 : Terram Vztcrgar [ígj?] uocatam
(Wenzel IV.171). 1335 : Villám Esterqar (ZalaOkl.
L301). 1405 : Ladislaus Eztergar (Lelesz Acta 28/25).
1422 : Johannis dicti Wzturgar (HazaiOkm. V.214).
1424 : Johanne Ezthergar (Lelesz Acta 44/37). 1426 :

Damianus Eztergar (Pannh. 50/Ttt). 1434 : Matheus
Eztergar (Pannh. 48 Zz). 1481: Stephani Ezthergar
(OL. D. 18460). Stephani Ezthergar {\io.l8'ÍG2).lá9S:
Andreas Ezthergar (Lelesz Prot. m.242). 1524:
Gregorio Ezthergar (Lelesz Acta 130 55). 1602:
Iztergár István jobbágy (SzékelyOkl. V.234). [Vö.
NySz. más jel.] [Vö. esztergályos.]

ÉSZTÉRGÁROS, 1. esztergályos.

ÉSZTÉRÓ, 1 ösztörü.

BSZTÉRŐ? 1. ösztörű.

ÉSZTÉVÉR, 1. ösztövér.

ÉSZTÖKE, 1. ösztöke.

ÉSZTÖRŐ ? L ösztörű.

ÉSZTÖVÉR, L ösztövér.

ÉSZTRÁG, ÉSZTRAG, L eszterág.

ÉSZTRÁK, ÉSZTRAK, L észtérág.

ÉSZTRÉNGA, sztrénga, sztronga: claustrura
o\'ilis, locus mulctus ; hürde NySz. 1554 : Quilibet
kenéz de integra sessione tempore Ztronga oues XII
(OL. UC. 45/36). 1567: Singulos sex agneUos in
ztronga ad festum Penthecostes (uo. 40/35). 1569 :
Restant in Zatmar oues maiores in Ztronga exacte
(uo. 47/35). 1570 : Kenezius singulo anno soluit tem-
pore stronga vnum agnum et caseum (uo. 18/23). 1619 :
Eztrenga pünkösdben Ugian pünkösdben ztrongan
soltezok iöuedelme (uo. 22/21). 1621 : In festő pente-
costes ratione stroiiga quilibet scultetus pendit an-
nuos agnos vei öves sterües quatuor et agnellum
%Tium (uo. 2/31). [Vö. CzF. MTsz.]

észtrénga-b arány: 1570: CoUigimtnr agni ztron-
gaharan dicti (OL. UC. 18 23). 1594: Szent Georgi
napban az kinek barannia vagion, ha tiz vagion is
eggiet fognak ezt eök sztrengha barannak hyak (uo.
113/5).

ÉSZTVÁTA, 1. osztováta.

ÉSZTVÉR? 1. ösztövér.

ÉT, 1. öt.

ÉTEK : cibus, esca [stb.] : speise NySz. 1544 :
Eg könjme [így "?] aranyat uettem etek aranazny (OL.
Nád. 47). [Vö. hideg-, túrós-óték.]

éték-lé : [intinctus ; brühe]. 1544 : Borért kit etek

lehen uittek (OL. Nád. 40).

étek-melegítő : mensarius foculus, batillus men-
sarius: kohlenpfanne NySz. 1635: Két kis rézmozsárka.
Egy étekmelegitö réz (Mihalik : KassaiÖtvTört. 223).

éték-tartó : [speisebehalter]. 1490 : Instrumentum
in quo ponuntur cibaria Ethekthartho (OL. D. 26048).

ÉTEL-ITAL : victus ; speis und trank, lebens-
mittel NySz. 1544 : Az vendég fogadónak ételért italért

(OL. Nád. 40).

ETETÉS : cibatio, pastus ; speisung, fütterung
NySz. (1. jel). 1731 : Midőn ennekelötte circ. 7 esz-
tendőkkel szegényeket étetett volna, Csipkekötö asz-
szony is etetésben jelen volt, monda az fatens fele-
ségének. Kié ezen gyermek ? (Reizner : SzegedTört.
rV.470). [Vö. « Szegeden szokásos a temetések alkal-
makor, néha a haláleset évfordulati napján a népnél
5 — 6 koldust megvendégelni, ezt a megvendégelést
étetés-nek nevezik» Kovács János közlése.]

205

ÉTT— EZÜST

EZÜSTÖCSKÉ— ÉZVEGY

206

ÉTT-, vö. harang-öntő.
ÉTTÉVÉNY, 1. öttévóny.
ÉTVEN, 1. ötven.
ÉTVÉS, 1. ötvös.

ÉVEG? 1. üveg.

EVET : sciurus ; eichhörnlein NySz. 1520 ; Siurum
wlgo Ehweteth (OL. D. 37327). 1525: De singulis
jobagionibus sessionatis tenentur dare Eweth (uo.
37000).

EVETES : [sciuris copiosus ; reich an eichhörn-
chen]. 1392 : Dirigitur ad Siluam Euethes (Pannh.
Tih. 1/21). 1395 : Ad siluam Euethes vocatam (Veszpr.
107, Keek 7). 1412 : Vno in loco Ewetes (Veszpr. 13,
Szölös Zala m.).

EVEZÉ, 1. evező.

EVEZŐ, evezó : remus ; riider NySz. (2. jel.)
1559 : Oregh es apró euezeket (OL. Nád. 48). [Vö.
kormány-evező.j

ÉZ? 1. íz.

ÉZBÉG, L üzbég.

EZ IDÉN: [hoc anno; in diesem jahre, heuer].
1553 : Waghyon egy halastho, kytb ez idén el bocha-
thothak, hogh meg epeechek gatthyath, sylypeth,
zugoyath (OL. L. in.l6. 17). [Vö. idén NySz.]

EZIST, 1. ezüst.
EZÖST, 1. ezüst.

EZÜST, ezist, ezöst : argentum, argenteus ;
silber, silbern NySz. 1542 : Zabola ezystel burytot (OL.
Nád. 40). 1543 : Duo wlgo ezysth horogh super vestes
siiperiores existentes (Múz. Kisfaludy). 1544 : Nolcz

lat ezyst leuegöt (OL. Nád. 40). 1645 : Vöttem nolcz
lat ezist leuegöt (uo 42). 1553 : Hath ezyst aranyazoth
gomb (uo. 48). 1555 : Tizonharom ezist thw aranya-
zoth azon embernek feebe walo (uo.). Három bokor
ezisth kapcz (uo.). Eg párta \\v ezisth boklarok wadnak
raytha (uo.). 1558 k. : Wagyon geryw ij eggyk arany
masyk pechetle ezisth gerw (Njt. XXV1U.22). 1564 :
Eg ezösth borostha (OL. Nád. 49). [Vö. szomolyán-,
vont-ezüst.]

ezüst-csév, -csív: 1543: Ezysth chyw duo vna
habens duo arbores alia vnam ad equos idoneos (Múz.
Kisfaludy). [Vö. cső NySz. 5. jel.]

ezüst-fonál : argentum in fila tenuatum, argenti
filum ; silber in faden gedehnt, silberfáden NySz.
1524 : Wlgo ezysth fionalath valde subtilia (OL. D.
25696). 1559 : Eot chewe ezicst fonal (OL. Nád. 41).

ezüst-gomb : [malleolus argenteus; sUberknopf].
1555 : Negwenhat ezyst ghomb ferfy rvhara való (OL.
Nád. 48). 1581 : Egi ezwst gomb kibe pezma all (OL.
L. III.16. 17).

ezüst-mű, ezüsmiv : [opus argenteum, argentum];
silberarbeit, silberwerk NySz. 1481 : Aurum et argentum
wlgo eztvsmiuet es penzet (OL. D. 26018). 1563 : Az
ezewst mew tezen (OL. Kolozsm. 50).

ezüst-pohár: [poculum argenteum; silberbecher].
1570: Egy ezwst pohár eowedczet gombos (OL.Nád. 49).

EZÜSTÖCSZE : [minutum argentum ; silber-
stückchen]. 1595 : Küldtem Dyák Mihálytól 3 ezüst
karikát, két darab lapos ezüstöcskét (SzékelyOkl.
V.159).

EZÜSTÖS : argentatus, argentosus ; versilbert
NySz. 1547: Eg ezústos szablat (OL. Nád. 48). 1552:
Egy ezüstös dakost (uo.). 1599 ; Egj parazt zablja
kinek az homloka ezeivstös (OL. L. in.16. 17.

ÉZVEGY, 1 özvegy.

<^»^^--

F.

FA: 1) arbor; baum NySz. (1. jel.). 1056: (1. «körte-
fa»). 1211: Extenditur usque ad Wuolcan/bí/a [2.
jel. ?] (Pannh. Tih. 1/5). 1256 : Item Pangrach/bí/a
[hn. 2. jel.?] et Chenkeeureme similiter prope Mom-
siiim (ErdMúzLt., 1. Wenzel \TI.430). Item Nadasd
Item Feketeii/h (uo.). 1256/1273: Uadit ad locum qui
wlgo uocatur Holo/a (Körmend Acta V/5, Káldiána 59).
Ad locum qiü vulgo vocatur Holo/a (HazaiOkm. VIII.70).
1286 : Magna arbor ilicis est pro méta machka/a
nuncupata (ZalaOkl. 1.96). 1324/1363 : In uertice
eiusdem montis iungit vnam arborem Silicis Békefa
vocatam (Múz. Kende). 1328: Secundam metam
íiecbeu/a vocatam (OL. D. 2511). 1328/1388 : Circa
predictam viam est quedam arbor MagaLfa wlgariter
vocata que Nyugulm/a appellatur (OL. D. 7345). 1329 :
Arborem silicis chunka/a vocatam (AnjouOkm. 11.399).
1329/1417: Ad arborem Silicis Clionka/a vocatam
(OL. D. 28723). Vsque ad arborem silicis Chonka/a
vocatam (uo. 37277). 1334 : Ad quandam arborem
lUcis Kerek/ít vocatam (uo. 2864, 1. AnjouOkm. ni.l08).
1338 : Arbores rj-thka/a vocatas (KároIyiOkl. 1.135).
1349/1367 : Deinde peruenitur ad arborem que vocatur
viadal/a (Múz. Bethlen). 1354: Ad arborem lUcis
GjTingius/a dictam (OL. D. 4425). 1376 : Per arbores
Iliceas wlgo Tanchus/h currendo (Körmend II'5, Fel-
sölindva 18). 1378/1425 : Sub magna arbore Salicis
Anis/a dicta (OL. D. 11297). 1386: Hinc transeundo
super Rew/aorumya vsque ad fluuium Danobii (uo.
7182). 1390 : Venissent ad predictum montem Zep-
fahege (Lelesz Met. Mármaros 20). 1406 : Penes
quasdam arbores pirorum wlgo tanchosfrt vocatorum
(Múz. Forgách). 1416 : In quo loco essent sex arbores
Ilice Hath/a vocate (Lelesz Met. Zemplén 1). Sex ar-
bores Ilicee hath/a vocate (OL. D. 10485). 1427 : Penes
quoddam lignum Bedewfaya wlgariter appellatum
(Lelesz Met. Szabolcs 1). 1435 : Ad quasdam arbores
Warya//a dictas (OL. D. 30484). 1438 : Sub quadam
arbore Eskwth/a vocata (uo. 13245). 1454 : Peruenis-
sent ad quandam arborem Ilicis Zeep/a vocatam (Múz.
Bethlen). II 2) [sUva ; wald?]. U35 : Habent siluas
pro se separatas que uocantur Sumlu et hasfaia quam
emit Oboneg comes de Bas (Pannh. 15/Kk). 1231-
Siluam que uocatiu- yanus/a^/a (OL. D. 168). 1272: Uadit
per siluam scyp/a nominatam (uo. 799). 1284/1394-
^^IZ^^ ^^i^'^^'^^fam [í- jel.?j dicitur (HazaiOkm.
Íoo.P,..«« • ^^ ^^'"^°^ Pethefaya dictam (OL. D.
3384). 1427: Prediis Thamas/a?/a [a m. erdő ?J Waralya
gluz.). Siluam vsualem Marthonfaya vocatam (Múz.
Kallay) 1435: Cuiusdam térre Baczka/fnyathaya a.
m. erdő ?] (Múz. Ibrányi). 1453 : Ad Siluam Symegh-
faya vocatam (Veszpr. 5, Fájsz). 1458/1469 Per
supenorem finem silve Wakonfaya (KároIyiOkl. U.316).
1478j Silua Glandinosa Bochka/aya vocata (OL. D.
18145). 1525: Ad terras arabiles Baczka/hí/athaya
appellatas (Lelesz Prot. V.268a). [V^ö. itt 1. jel. és
NySz. «2 nyár» 2. jel.J |j 3) lignum, ligneiis : holz,

hölzem NySz. (2. jel.). 1226 k. : Tenentur in festő
sancti Martini et in aduentu regis de unoquoque mense
III carratas lignorum qu[e?] uocantur Éul/a (Pannh.
28/'E). 1428: Fabiano Jí'akengelew dicto (Veszpr. 11,
Lovas). 1498 : Fabiano í'akengyelew (Múz. Kállay).
1549 : Eg tal tok puzta faya cjTialasatol (OL. Nád. 40).
1566 : Was nyelw zakallos Fa nyelw zakallos (uo. 49).
1572 : Ky wetheo lámpásnak faya mjad wasasthwl
(OL. UC. 76/17). 1587 : Fa nielw zakalos (uo. 46/74).
1590 : Egh fel kez verő. Fa fordetho horogh was
f«kovácsmtíhelyben» Szám. jegyz.] (OL. Nád. 49).
1597 : Tengel fa. Rud mennek való fa (OL. UC. 101/3).
1637 : Egy hidra való fa palást (uo. 14/43). 1638 :
Víz kereknek való horgas fa (uo. 2/34). Egy reghi
giantaros fel szer aito fa be vonoiaval (uo.). [Vö.
ábrahám-fája, abroncskötó'-, akasztó-, akó-,
állás-, alroa-, árboc-, árkus-, ászok-, barkóca-,
berkenye-, bodza-, bór-, borona-, bükk-, csapó-,
csatló-. cser-, cserésnye-, csöbörméró'-, dió-,
eb-, éger-, eper-, fal-, fenék-, fenyő'-, fertály-,
fodor-, foglaló-, fűz-, gantár-, gárda-, gérén-
dély-, gesztenye-, godolya-, gombolyító-, gyer-
tyán-, gyümölcs-, gyümöícsény-, h.ám-, ha-
raszt-, hárs-, határ-, hatló-, hindó-, homlok-
fa, Isten-fája, iva-, jávor-, jegenye-, juhar-,
kar-, karika-, kérészt-, késa-, koszorú-fa, kö-
kényfa-bokor, könyöklő'-, kőris-, körte-, láb-,
lánc-, lugas-, magyal-, marota-, mogyoró-,
nyakló-, nyár-, nyír-, orsó-, őr-, pirosalma-,
ráma-, rekettye-, sereg-, sit-, som-, szán-,
szaru-, szeder-, szék-, szekér-, szemerek-, szil-,
szilva-, szító-, talp-, tekerő-, tengely-, tisza-,
tölgy-, törvény-, tövis-, tűz-, ugu(?)-, várta-,
veniz-, vörösfenyő-, vörösmogyoró-, zsilip-fa.]

fa-csobáJi: (holzlagelj. 1597: Fa czoban (OL.VC.
101/3). 1608 : Faa choban (uo. 37/56).

fa-csobolyó : [^]. 1638 : Fa cziobolio (OL. UC.
2,34).

fa-eregető: «facsusztató hely» MTsz.; [locus ubi
ligna demittuntur ; holzriese, holzrutsche]. 1421: Locum
qui faeregeteiv vocaretur (Múz. Soós).

fa-fésű: ípecten ligneum ; holzkamm]. 1581: Egi
tok fesw, kiben három fa festv, egi chonth fesw, egi
oUo . . . wagion (OL. L. in.16.17).

fa-fickó: [cotula lignea ; [holzfláschchen]. 1699:
Keth fa fyczko (OL. Nád. 47).

fa-hasogató, -hasgató : [ad ligna caedenda ; zum
holzspaltenj. 1548: In eiusdem edibus ferreus [cutellus]
est vt dicitur segy [olv. egy?] fahasgatho 1 (Múz.
Kapy).

209

FA

FA

210

fahasogató-töke : [klotz zum holzspalten). 1634 :
Egi fahasogato teöke (OL. UC. 21/3).

fa-hébér : [hebevorrichtung aus holz ?] 1597 : Fa
Iieber. Keoröm vas. Rez saf (OL. UC. 101/3).

la-hegedű : [collare ligneum ; hölzernes halsband
als foltergerath]. 1587: Fa hegedé ember nyakara
walo (OL. UC. 46/74). [Vö. hegedű MTsz.j

fa-héj, -hé, -hí : cinnamomum ; zimmetrinde NySz.
1522 : Duos lothones wiilgo fahy (OL. D. 26309). 1527 :
Nadmyzet. Fahyath (OL. Nád. 49). 1528 : De wlgo
fahy libre duo (uo. 48). 1530 k. : Nadmyzeth Rys-
kasath Fahyath (OL. L. 111.16. 17). 1531: Elewen
gónber, zegfw fahe (OL. Nád. 43). 1544 : Ebedre fo
heyat es szekfyuet (uo. 40). Vöttem borsot, safrant,
faheyat (uo.). 1560 : Ryskasa. Gőngber. Fahy Szegfű.
Szereczen dyo wyraga (uo. 49).

fa-híd: pons sublicius NySz. ; [holzbrücke] . 1343:
Dátum in Fahyd (Múz.). 1346 : Fahyd, hn. (Anjou-
Okm. IV.564).

fa-h.ordás ; [lignatio] ; das holztragen BM. 1712 k. :
Valakiket akármi \fahordáson, vágáson, vadászaton s
lesködlsen rajta érnek, azokat kedvezés nélkül 12
frttal megbüntessék (GazdtörtSzemle Vn.416).

fa-hordó : [lignifer, lignator] ; holztrager BM. 1712
k. : Az Somoskert az egész Somossal, nyiressel, gond-
viselése alá adattassák, úgy hogy . . . mind vadászok-
kal, mind pedig fahordókkal s vágókkal szorgalma-
tosan őrizzék és oltalmazzák (GazdtörtSzemle VII.416).

fahordó-pénz : [merces ligniferorum ; holzfuhr-
gebür]. 1480 k. : Fahordopenz fiorenum I (OL. D. 36995).

fahordó-társzekér : [trachtwagen für holzfuhr].
1545 : Az fa hordó tar szekérre üttettem eg vy sen
vasat (OL. Nád. 40).

fa-káforka : [hölzerner handseehter. hölzerner
handkübel]. 1588 : Fa kaforka három (OL.' UC. 76/17).
|Vö. káfé'rka MTsz. ; káforka BM.]

fa-kaloda : stela, robur NySz. ; [hölzernes hals-
band als foltergerath]. 1638: Ez Teömlöcz házban
vagion egy fa kaloda (OL. UC. 2/34).

fa-kanál : [cochlear ligneum : holzlöffel]. 1548 :
Apró fa kanál (OL. L. III.16. 17).

fa-kanna: [cantharus ligneus ; holzkannej. 1545:
Vöttem eg öreg fa kaimat (OL. Nád. 41). 1549 :
Három fa kanna (uo. 40). 1597 : Hituan fa kanna
plehel tataroztak (OL. UC. 101/3).

fa-karika : [circulus ligneus ; holzring]. 1594 : Egi
iskatulaban ualami mamaniok es ostáblához való fa
karikák (OL. UC. 78/7).

fa-kárt : [culigna iignea ; hölzernes trinkgeschirr].
1594 : Vagion egy fa kart (OL. L. III.16. 17).

fa-kupa : diatretum NySz. ; [hölzernes trinkgeschirr,
holzhiunpen]. 1638 : Fa kupa vagy kart (OL. UC. 2/34).

fa-kürt : [buccina Iignea, cornu ligneum ; holz-
trompete]. 1581 : Keth eoregh hozzu fa kvyrth (OL. L.
111.16. 17).

fa-lapát : [pala Iignea ; holzschaufelj. 1535 : In-
strumenta Iignea wlgo fa lapath (OL. UC. 99/25).

fa-ló : [equus ligneus] ; ein hölzernes pferd BM.
1700 : Az szöllö gyöpüje, úgy szöUökre menő kapuk
és hágcsók . . . emberül megcsináltattassanak, . . . annak
elrontói penig vagy elhordói a kiket elérik, keményen

Magyar Oklevél-Szótár.

megverettettessenek, vagy falóra tolattassanak (Gazd-
törtSzemle L83).

fa-medénce : [pelvis ligneus ; hölzernes becken].
1597 : Fa medencze (OL. UC. 101/3j.

fa-mérték : 1616 : Egy garasos famérték (Gazd-
törtSzemle VI.128).

fa-messzély : [sextarius ligneus ; hölzernes seidel].
1549 : Eg fa mezzel (OL. Nád. 40). 1638 : Ket fa
meszely (OL. UC. 2/34).

fa-mosdó: [aquaemanalis ligneus ; hölzernes wasch-
becken]. 1545 : Eg fa mosdót (OL. Nád. 40).

fa-mozsár ; [mortarium ligneum ; hölzerner mör-
ser]. 1544: Uöttem e^ fa mosart (OL. Nád. 41).
1549 : Fa mosar neg (uo. 40). 1561 : Ket fa mosar
(OL. L. ra.l6. 17).

fa-olaj : oleum, oleum olivae ; baumöl NySz. 1544 :
Fa olayt salátához (OL. Nád. 41). 1572: Fa olayt.
Tarkont (uo. 40).

f aoltó-f ürész, -ótó- : [serra ad arbores inserendos ;
sage zum pfropfen der biiume]. 1577 : Fa otho fwrez
(OL. L. in.l6. 17).

fa-osztó : 1692 : Egy faosztónak közczipó per diem
nr. 3 (GazdtörtSzemle VI.182).

fára-folyó: arbustivus ; rankend, schling- NySz.
1499 : Nicolao Farafolyo (OL. D. 20856). 1552 : Pisa
farafolyo (OL. NRA. 1648/27).

fárafolyó-boFSÓ: [cicer arbustivum ; stockerbse,
klettererbse]. 1549: Fara folyó borsó (OL. Nád. 40).
1587 : Fára fofó borsó (OL. UC. 12/42). 1597 : Hituan
sesekes fara folio borsó (uo. 101/3).

fa-szekér : 1597 : Három fa szekér zerzamostul,
kettej Jo de az harmadik ell thörödözöt (OL. UC 101/3).

fa-tál: patina Iignea; holzschüssel NySz. 1544:
Három fatalat es tiz fa tanért (OL. Nád. 40).

fa-tálas: 1594: Egi fa tálas (OL. UC. 106/3).

[Vö. tálas NySz.]

fa-tányér : quadi-a Iignea Kr. ; der hölzerne teller
BM. 1544 : Három fatalat es tiz fa tanért (OL. Nád. 40).

fa-tölcsér: [mfundibuliun ligneum ; hölzerner trich-
terj. 1638 : Teölteögetö liu vagy fa teölczier (OL.
UC. 2/34).

fa-vágás : caesio ligni ; das holzhacken NySz.
1599 : A czellegben való favágástól és jégvágástól
ételt nem adott (CanonVisit. 148). A gyalogok ; egy
egy napi favágással tartoznak, a hol a Prédikátor
erdejének szerit teheti (uo.). 1760 : Az favágásért,
vagy vadászatért se maga, se az alatta való jágerek
senkit meg ne büntessenek (GazdtörtSzemle Vn.420).

fa-vágó : lignator, ligniseca ; holzhacker NySz. (2.
jel ) 1435 : Mathe Fa.uago (Múz. Kállay). 1544 : Az
fa wagonak attam (OL. Nád. 42). 1545 : Az fa uagoknak
öl számra e^ forintot (uo. 41).

favágó-fejsze: [securis ad ligna caedenda; axt
zum holzhauen, holzaxt]. 1545: Eí,^ fa vago feyzet
(OL. Nád. 49).

fa-vanna: [alveus ligneus; holzwanne]. 1638: Egy
giertia niarto fa vanna (OL. UC. 2/34).

fa-vatalé, -vatolé: [lagena Iignea; hölzerne flasche].
1558 : Fa ivatoky (OL. Nád. 49).

14

211

FÁBIÁN— FAJD

FÁJD.\LMAS— FAL

212

FÁBIÁN : Fabianus PPB. 1373 : In possessione
Fabyanhaza. vocata (OL. D. 31106). 1424: Octo in
loco Fahiankerte (Körmend, Miscelí. Németújv. lad.
40. m-. 21). 1471 : In predio Gabysfewlde alio nomine
Fabianylese vocato (Lelesz Acta 82/17).

FÁCÁN : phasianus : fasan NySz. 1457 : Supia
Siluam Facyanherek (OL. D. 15186). 1508 ; Wlgo
facyan emi (uo. 32362). 1530 : Ad cenam vnum fachant
(OL. Nád. 43). 1646 : Fáczán Máté (GazdtörtSzemle
Vn.l23).

fácán-kakas, -kokas : [phasianus mas] ; fasanen-
hahn BM. 1712 k. : Fáczánkokasokhoz szeüd tyúkokat
ötöt-ötöt egy kakashoz zárván, igyekezzék basztar-
dokat az fáczánokkal szaporítani (GazdtörtSzemle
VII.417).

FACSAR ? : obtorqueo, premo ; -svinden, drehen
NySz. 1505 : Petro Fachyar [a. m. facsar?] (Pannh.84/N).

FÁÉSZ? fáísz?: lignor; holz holen NySz. 1359 :
VaUem Faizowelgh [olv. fáiszó, a. m. fáészó ?] vocatam
(KárolyiOkl. 1.241).

FAGGYAS : sevosus, adipalis ; talgig NySz. 1481 :
Andrea Faggyas (OL. D. 18534). 1500: Dyonisius
Fagghyas (Múz. Kisfaludy). 1517 : Fagyas [szn., a.
ra. faggyas v. fagj'os?] (Múz. Forgách?). 1560 : Lécz-
falván három lakó örök, egyiket híják Fagyas öröké-
nek, azon örökön lakik Fagyas István, az más örök-
séget híják Csíky örökének, azon lakik Fagyas János
[stb.] (SzékelyOkl. V.76). 1588: Halót wett Ahoz
walo zór inat Faggas kötelet (OL. Nád. 41). 1602 :
Fagyas Lukács (SzékelyOkl. V.185).

FAGGYÚ : seviun, sebum ; talg, imschlitt NySz.
1480 : Johanne Fagyiv (OL. D. 18350). 1498 : Ladis-
laus Fagyiotherew (uo. 20765). 1520 : Sebum wlgo
fagyadth ad faciendas candelas (uo. 37327). 1530 : Emi
wlgo fagdyat (OL. Nád. 43). 1605 : Az Éles tartó
házban Zwi-tt faggiiv uagion Pint No. 1 (OL. UC. 28/61).

faggyú-gyertya: candela sebacea; talglicht NySz.
1544 : Attam fag^w gerfaert (OL. Nád. 41). 1545 :
Faggw gertat (uo. 42).

FAGY, vö. megfagy.

FAGYAL-BOKOR : [dumus ligustri vulgáris ;
hartriegelgebüsch]. 1478 : Quasdam ten-as arabiles
Posamege Bode Fagyaibokor (Múz).

FAGYAL-VESSZO : fvirga ligustri vulgáris ;
ruthe des hartriegels]. 1516 : In lateribus quorundam
virgultorum wlgo faghalwezetv (Múz.).

FAGYAS, 1. fagyos.

FÁGYOL, 1. fátyol.

FAGYOS, fagyas : glaciális, praegelidus, gla-
ciatus; frostig, eisig NySz. (1. jel.). 1517: Fagyas [a.
m. fagyos v. faggyas?] (Múz. Forgách ?). 1560: Lécz-
falván három lakó örök, egyiket híják Fagyas örö-
kének, azon örökön lakik Fagyas István, az más
örökséget híják Csíky örökének, azon lakik Fagyas
János [stb.] (SzékelyOkl. V.76'. 1587: Nyers fajos
alma (OL. UC. 12/42). 1602 : Fagyas Lukács (Szé-
kelyOkl. V.185). [Vö. MTsz.]

FÁÍSZ? 1. fáósz.

FÁJ, vö. fájós, has-fájó.

FAJD, fajt : urogallus ; auerhahn NySz. 1528 :
Lepores Fayd Columbe (OL. Nád. 42).

fajd-madár : [>-]. 1588 : Egy faith madár, fogoly
madár hwros madár, chiaszar madár, rigó, fwr. vidra
(OL. UC. 64 35). Egy faith Madár ert Egy Chiaszar
madár ert Egj' hwros madár ert (uo.).

fajd-tyúk: tetrao; auerhahn NySz. 1760: Császár,
fogoly és fajdtyuk madarakat az directiója alatt lévő
jágerek ahol találnak, bízvást megltíhetik (Gazdtört-
Szemle VI1.420). Egy fajdtyukért [lövöpénz] d. 3 . . .
egy vadruczáért d. 2 (uo. 421).

FÁJDALMAS: dolore affectus, dolens, aerum-
nosus, saucius ; mit schmerzen behaftet, schmerzend,
weh, leidend NySz. 1728 : Azon fájdalmas asszonyi
személjTiek egy tirannus bikának szarvát megfarag-
ván, iigy megállott neki, mint" egy szelíd fejős tehén.
Azt kellett innya 15-öd napig az fájdalmas asszony-
nak (Reizner: SzegedTört. IV.433).

FAJDAS, 1. fajdos.

FAJDOS, fajdas : [urogallis copiosus ; reich an
auerháhnen]. 1476 : Johannem Faydas (Lelesz Acta
86/25). 1487 : Benedicto Faydas (KárolyiOkl. 11.527).
1499 : Paulum Faydas (uo. III.35). 1502 : Emerico
Faydos (01.. D. 21231). 1512 : Blasio Faydas (Lelesz
Acta 120/14).

FA JLÉNDIS, 1. fajlondis.

FAJLONDIS, fajléndis, fajlongis : panni

genus ; eine art tuch NySz. («fajlandis» a.) [proprie :
pannus Londinensis subtilís ; eigentlich : feines lün-
disches, kmdisches tuch]. 1598 : Ex panno faylondis
(OL. UC. 36/34). 1635 : Egy béUett zöld csonka ujjú
zöld fqilongis mentét, rókaháttal béUeltet (Mihalik :
KassaÖfrv'Tört. 224). 1 csimazin saya és failongis ráncos
szoknyától 2 f. (GazdtörtSzemle Vin.472). A failongis
posztó singitől [a nyírás ára] per 5 d. Á lazus posztó
singitöl per 5 d. (uo. 482). 1669 : Fajléndis szok-
nyának csináltatásáért váÜastul 1 frt 80 dénár (no.
1.94). [Vö. Lumtzer-Melich : Deutsche Ortsnamen u.
Lehnwörter, fajin és landis a.] [Vö. londis.]

FAJLONGIS, L fajlondis.

FÁJÓS?: dolens; schmerzend, weh NySz. 1482:
Laurencio ÜSLyaffayas [így, olv. fájós ?] (OL. D. 31975).

FAJT, L fajd.

FAKADOZ, vö. kifakadoz.

1. FAKÓ : 1) gUvus ; fahl NySz. (1. jel.). 1324 :
Eisdem fokotv [a. m. gihiis, fahl ?] et andree (Múz.
lUésházy). Comes foko et andreas fráter eiusdem (uo.).
Magister Fakó (AnjouOkm. 11.141). 1346 : Fratre Fakó
(uo. IV.527). 1368 : Johannem Fakou dictum (Zichy-
Okm. III.347). 1386 : Johannes Fakow dictus (uo.
IV.396). 1433: Luca Fakó (OL. D. 12547). 1438:
Thoma Fakó (Forrás ?). 1602 : Fakó Ferencz (Székely-
Okl. V.241). 1708: Fakó ökör (DebrLt., 1. Njt.
XXII. 519). II 2) equus flavus, equus glaucus ; fahles
pferd, falbe NySz. (2. jel). 1549: Thatar kaczola
Három fakó lo (OL. Nád. 49). 1586 : Equi cinerici
colorís unlgo /aA;o dicti (OL. L. III. 16. 17). [Vö. tar-,
vércse-fakó.]

2. FAKÓ : stolida bestia, canis MA^ PP. ; nár-
risches vioh hund MA. (1708-i kiad.) ; ein rasendes
tlüer, rasender hund PPB. 1324 : Eisdem fokow [a.
m. canis, hund ?| et Andree (Múz. Illésházy). [L. a
többi, 1324. 1346. 1368. 1386. 1433. 1438. és 1602-iki
adatot «1. fakó» 1. jel. a. Vö. Szily K. : Összegyííjt.
dolgoz. 389, 403.]

FAL : 1) paries, murus ; wand, mauer NySz. 1400 :
Quinquaginta florenos lego et committo ecclesíe sancte

213

FALAT— FALU

FALU

214

crucis de Nogkallo ita quod falaira ipsius ecclesie
exijendatur (HazaiOkL 330). || 2) « keréktalp (a kerék
küllőire kereken körül ráhúzott fák)» MTsz. («1. fal»
2. jel.) ; [felge, radfelge, radkranz].1497: Duo fal ad anti-
quum eurrum (OL. D.37170). || 3) [dolii lamina ; daube ?].
1616 : Vnum vas et fracta vasa wlgo faal emi (OL.
D. 26175). 1518 : Pro fractis ac destructis vasis fenek
et fal de nono iraposuit (uo. 26192). [Vö. «1. fal»
1. jel. MTsz.]. [Vö. ház-, nád-fal.]

fal-fa : [felge, radfelge, radkranz]. 1637 : Egy rakás
kerek fal fa [«kádárló színben* Szám. jegyz.] (OL.
UC. 14/43). [Vö. MTsz.]

fal-törő, -terö, -tőré : aries ; mauerbrecher NySz.
(2. jel.). 1542 : Bombarde faltheivre cupree (OL. Nád.
40). 1553 : Ingenium magnum faltherew (OL. UC.
50/24).

faltörő-pattantyú : pyrobolus ; bőmbe NySz.
1493 : Bambardas magnas que wlgo sic dicuntui-
falthewre pathantitv (Körmend, Stat. ant. major. 27/11).

FALAT : [particula. frustulum ; stückchen]. 1683 :
Rétek : Vagyon a resteri út mellet egy falat (OL.
UC. 3/32). Van 4 falat rét hozzája (uo.). [Vö. 2. falat
NySz. más jel.]

FALEA : 1) frustum, frustulum, portio, oft'a. cru-
stum, pars ; teil, stück NySz. (1. jel.) [?]. 1251/1281 :
Folka, szn. (OL. D. 346). 1602 : Falka Márton (Szé-
kelyOkl. V.204). || 2) acervus ; haufen NySz. (4. jel.).
1550 : Tizenketh falka fonal (OL. Kolozsm. 50). 1637 :
Egy falka cherep chesze (OL. UC. 14/43).

FALKONY : bombarda muris rumpendis ; mauer-
brecher NySz. 1605 : Egh falkony. Egh hozzw syger
egh sebes tharaczk (OL. UC. 28/61). 1644: Vagion
egy falkony (uo. 13/11). [Vö. olasz falcone, 1. Körösi
S. : A magy. nyelvbeli olasz elemek.]

FALLAJTÁR ? 1. fullajtár.

FALU : colonia, vicus ; dorf NySz. 1222 : Villám
que uulgo íoxkosfolua uocatur (OL. D. 102). 1230 :
Villa Garab Bolugd Gregoxfolua (Pannh. 32/V). In
villa Gregor/bka (Veszpr. 14, Dec. Comit. Symig.).
Terram Ekud Inad Sceuleus et quod uulgo dicitur
Rvijfolu (HazaiOkm. VI.25). 1230/1283: Quandam
terram vacantem in territorio de Lyptou sitam que
quondam terra fuerat uille que uulgo Mogior/oZw uoca-
batur (Múz. Szentiványi). 1231 : Nomina piscinarum
hec sünt Welchya, FoháoK (OL. D. 168). 1240 k. :
Villás Dyaqui Stara Yyfolu Vduoiy (Pannh. 61/8).
Est conterminalis villis scilicet Ohzyn/bíwa Ylmar
Radi (uo.). 1255/1281 : Kuzep/'oíw Gykynus Pynche
(OL. D. 416). 1256 : luxta uiam publicam que pro-
cedit ad appaccha/aÍMa (Paruih. 14/B, 1. Wenzel 11.265).
1261 : Terras Lap Karachun/bZtta Kereztur (OL. D.
511). 1268 : luter uillam Scederkyn et villám Kjsfolu
(Körmend 11/4, Miskouch 61). 1269 : Laciim /bZííkuzer
uocatum (HazaiOkm. VII. 118). 1274 : Cuiusdam térre
Reginalis W&sarfolua uocate (Múz. Forgách). Quan-
dam terram nostram Wasar/bív appellatam (uo.). 1275 :
Villa Charachun/bÍMa et Otiiioclakfolua a parte fluuii
Zaua (Múz. TörtTárs. 4). Villa portus siue Revfolu
(uo.). Villa Derspop/bfert (uo.). 1277 : De villa Jobag-
folua (Múz. Ertl). 1277/1291: De villa Johagfolua (Múz.
Erdy). 1277/1328 : De villa Joh&gfolua (uo.). 1279 :
Super coUatione ville castri de Doboka Dobokawar-
folua vocate (Zimmermann-Weruer 137). Villám Dobo-
k&warfolua uocatam (HazaiOkm. VI. 242). 1280 : De villa
Yodosfolua (Múz. Nagy Imre). 1282 : In latere cuiusdam
térre Folukuzfelá uocate (Kömiend III/2, Pezye 72).
1283 : Cuiusdam térre Mogyorfolu uocate (Múz. Szent-
iványi). 1284: In territorio eiusdem ville wlgariter Foiw-

alya vocato (MonStrig. n.l90). 1286 : Eowkfolua, hn.
(Múz. Szentivánjá). Magorfolu, hn. (uo.). 1287 : Posses-
siones Sutk/bZwa Welchukfolua uocatas (Körmend, Kor-
látkö-Appon. 11/5631 1289/1291 : Pentek/bZwa Boynuk-
folua [hn.] (OL. D. 1244). Baanfolua, hn. (uo.). 1295 :
Terram seu possessionem ipsorum Felseuwy/bZít uoca-
tam (Múz. Bossányi). 1296 : Prope villám Lodomjrfolwa
dictam (OL. D. 1436). 1297: Cum uilUs Belud Heyl Toth-
folu et Fyuzes nuncupatis (Körmend III/8, Monyoró-
kerék 1). 1299 : Possessionem Mjfolu vocatam (Múz.
Bossányi). 1307 : In villa AzunfaÍMct (Veszpr. 15, Vámos).
1312;1315 : Possessiones Gara, Galusfolua et Bokfya
Beneduk/bÍMöf- (OL. D. 33568). 1315: Possessiones
Bachamezey Werusalma/bíwa (Múz. Péchy). 1321/1323 :
Kenchesandras/bZMd, hn. (Múz. Soós). 1322/1324 :
Cum duobus stagnis Spantowa et Folutona vocatis
(Múz. Ibrányi). 1323 : Ex parte ville Boáurfolwa vo-
cate (Múz. Kisfaludy). 1325 : Ad ipsam villám Yíjfolu
(Múz. Motesiczky). 1328/1380 : Possessionum Gyur-
tianag et Eráwfahv (OL. D. 2571). 1330 : Janusfolua,
hn. (uo. 2639). 1334: Uilla Zatafalua (uo. 3804).
1336 : Villa Balsanasscun/bÍMa vocata (Múz.). 1337 :
Thouth/bÍMa (OL. D. 3035). Madarasfalua (Anjou-
Okm. III.357). 1338: In villa Azzxmfolua (HazaiOkm.
IV. 164). 1342 : Possessione Sanámfolna nominata
(Múz.). 1343 : Cuiusdam possessionis Terestyen/bíwa
uocate (Múz. Jankowich). 1346 : Supra eandem vil-
lám Petmfolwa (OL. D. 3867). Cum villis Kese-
folwa et Roazd (AnjouOkm. IV.641). 1347 : Posses-
sionis seu ville Fokafolua alias Ladnuk vocate in
Comitatu Albensi existentis (Múz.). Wztuerfalu (Anjou-
Okm. V.103). 1347/1358 : Possessiones Korlathwagasa
Luáwegfaliia (OL. D. 4716). 1348 : A villa Kyral-
fohva vocata (uo. 30383). 1350 : Villis Estephanfolua
Kalyndych/bZMft et Sydoiifolua (Körmend II/8, Szent-
gothárd 6). 1351 : Médium laneum in possessione
Tejfolua habitum (Múz.). 1352/1402: Uilla domini
regis felfahi nominata (Akad. 3). 1353 : Elesfalua,
hn. (AnjouOkm. VI.67). Nomina verő possessionum
hec sunt videlicet Chatar Kezepfolu Wluesfoliia
Apathy (Múz.). 1355 : Possessiones Wosuereuzek Le-
desfolua vocatas (Kömiend III/9, Vörösvár 1). Hossyu-
falu, hn. (AnjouOkm. VI.324). 1356 : Villa Nemuth-
falu vocata (ZalaOkl. 1.568). 1358 : Bythohaza alio
nomine Myskefolua nominata (Múz.). 1359 : Possessio-
nis Kysrouazd et Azunfalua uocate (Pannh. 20/C).
Cum villis Horuathpetur folua Laltiaestephan/bZtta et
Tyukfalu nominatis (Múz. Forgách). Possessionibus
A'Áunfolua Seplak vocatis (Múz.\ 1363 : De dicta
villa Molonfahc (uo.). 1366 : Waraljafaho Fe>TÍuan-
falua Gyurgfiamyklows/aZítrt (Körmend II/5, Lindva
13). 1367 : Johanne filio Osl de Azonfalua (Múz.).
1368 : Possessiones Zahadfalua Furgachfalua Yfyfalu
appellatas (uo.). Possessionem Warhegaliabudus/bZíía
vocatam (Múz. Máriássy). Possessionem ííolonfalua
(Múz. Kapy). De dicta villa Molonfalu ad villám Ne-
ixiethfalu (uo.). 1369 : Possessiones Zahadfalua Ca-
polna appellatas (Könnend, Heim 223). 1373 : Nicolaus
dictus Nemes de Azzunfolua (Pannh. 25/N). De pos-
sessione Azunfalua (Múz.). Villa Wlues/bZtía (Veszpr.
Regn. Met. 13). 1374: Villa liozywfalw vocata (OL.
D. 6189). 1375 : Prope villám Nogfalu (Múz.). 1376 :
Possessio Repa/bZwa vocata (OL. D. 30715). 1379:
Bodugazzun/bZtía (uo. 6633). Hospites de Kapulna-
falua (Múz.). 1381 : Duas villás sew possessiones Ma-
gyarfalu et üemetfalu vocatas in districtu videlicet
Rabakuz existentes (uo.). 1384: In villa Nag/aZort [így?]
vocata (Körmend, Heim 320). 1385 : Possessionibus
Irafalua Gyarmath BajTiuk/a/wa vocatis (Múz.) Tai-
lovffalua, hn. (HazaiOkm. 11.148). 1388 : Villám Tey-
falu (HazaiOkl. 319). 1390 : Bodogaznnfalua, hn.
(Múz.). 1392 : Johanuis de Zenthannaazon/aka (Múz.
Péchy). 1393 : Faluhel, hn. (Forrás ?). 1396 : Nicolaí
de Bodogasson/rtZra (ZichyOkm. V.21). 1397: Bolha-^

14*

215

FALU

FALUCSKA— FAR

216

falwa, hn. (uo. 40). 1399 : Terris arabilibus sibi in
Fyzes/aZ?<'zele diuisionaliter cessis iMúz.). 1400/1403 :
Possessionem dicti Claustri Remethe/fíÍMfl vocatam
(OL. D. 1430). 1401 : Possessiones Babochipal/aZMO
et Hraztouicha vocatas (Körmend V/7, Croatica 216).
1402: Bodogazzon/ííZítfl (OL. D. 8751). Alsow/aií<,
hn. (Múz. Beniczkj')- Erdey/aZít, hn. (Múz. Med-
nyánszky). 1404: In possessione Jakabfyaianus/ftZva
(Máz.). In possessione eiusdem Zabad/a^w; vocata
(Múz. Kállay 181). 1405 : In eadem possessione Azzon-
falua (Pannh. Hitel. 40). 1407 : Osl de Xízonfalna
(Múz.). 1410 : Erdew/flZifa, lm. (uo.). Januspan/"rtZ«rt
[így, hn.] (uo.). Nemeth/aííí, hn. (uo.). 1411: Posses-
sionem Wrnepenema alio nomine Tidbozfolua vocatam
(uo.). Ad viUam Yalfalva (ZichyOkm. VI.132). Dátum
in Zenthelsebeth/oZiííí (SztárayOkl. H.IOS). 1412 : Vnum
in Chychykfelde cum fine in Al/aiwrameneben (Múz.).
Pauli íilii Ictoris de Kysazon/aZtta (Múz. Kapy). 1413 :
Versus possessionem Kapozthas/'aZwa appeUatam (Le-
lesz Acta 33/52). 1419: Wamusvy/'aZM cum tributo
ibidem exigi consveto (ZichyOkm. VI.535). Posses-
sionum Farkas/aZi'ö Arnold/aZi'a (uo. 539). 1420 :
Jacobo FaluM (OL. D. 10875). 1424/1498 : A parte
verő australi i^aZM;ilese vocato in fine orientali septem
jngera (uo. 12800). 1428 : Possessionem Bodogazon-
falwa vocatam (]\Iúz.). Possessionis Kyral/bíwa vocate
(Forrás ?). 1430 : Domina Sthana vocata filia olim
Johannis Wayuode de Janosv^ayda/fííwa (Lelesz Bercs.
V.23). 1431: Siluam maiorem sew permissorium Nag-
/aíwerdeye alio nomine Monyorosdhege nnncupatam
(Veszpr. 12, Nagj-pécsöl). 1436 : Possessionibus Azzón-
falua Myhal/aZíía Chehy et Mendzenth vocatis (Múz.).
Mester/aZwa (OL. D. 12913). 1437 : Possessiones Wy-
falw Rauazwar Mathe/atoa (Múz.). 1452 : Zabad/ak'.
hn. (OL. D. 14525). 1453 : ViUis Wv/fliw Nagh/"aZi<;
(uo. 14722). Q&\falwa, hn. (uo. 30829). 1454 : Karaczon-
fahva, hn. (uo. 14604). Strig/aZít-a, hn. (uo.). Oroz-
falív, hn. (uo.). Bodogazzon/hZwa, hn. (uo.). Bwryan-
fakva, hn. (uo.). Possessiones Huzzu/hZ?* et Myndzenth
(Körmend, Unyom. 71). 1455 : ViUam nostram memo-
ratam Manvan/aíii-a vocatam im Comitatu Symigiensi
(OL. D. 14915). Predio Kewzep/Híít' (SoprOkl. 11.385).
1458: Kalager/aZwí, hn. (Pesty : SzörBáns. UI.76).
1460: Zabad/"rói-, hn. (OL. D. "15473). Czako/atoa,
hn. (uo. 15508). 1461: Gregorium literatum de Nemes-
nQ^fahva ' (KároljiOkl. 11.342). 1464 : Possessionis
Arokkewzyzentpether/aíít-a vocate (Veszpr. Regn.
A/10). 1472: ViUarum Zerek Zygeth/'aZío Múz. Tört-
Társ. 4). 1475 : Possessionum Felsew/aZíc Zabad/'r<i?f
(uo.). 1476 : Possessiones Werfahva alia Werfolwa
Werwarhelye in Comitatu de Walko uo.). 1478: In
predio Yyfalw alio nomine Nowawaz (OL. D. 18145).
In possessione liozyw fahc (uo.). 1484 : Thykfalwa,
hn. (Múz. Forgách). 1492 : In possessione Zenth-
andraswr [ígv többször] alio nomiae Eghaza/aZíca
[ig>^ !] (Múz. Justh, II. Ulászló oki.). 1496 : Posses-
sionibus Monyoroswelgh Wy/ríZ?/; Saroszeg (Körmend
in/6, Körmend 10). Possessionibus Salmar iigy'?]
Zomhathfalwa (uo.). 1505 : Possessionibus Werewi"en-
falwa Egerallya (Körmend III/ő, Zákány 35). 1520 .'
Simoné Falivhan (I^elesz Prot. V.120). Piscine Espan-
thawa et FalwthaLva (Lelesz Acta 126 1). 1559 : Az
falunak törwen adaja harmych nyolch forinth (U. I.).
1581 : Az mü tilalmas vetésünknek oltalmazására az
ö nga articulussa tartása szerént mindenekkel mü is
végeztünk tellyes faluul némely büntetésekről és
azoknak birságának megvételiröl (SzékelyOkl. V.124,
XVin. száz. másolatból). 1590 : Stephanum Karoly
de S&rfalva i uo. 146). 1597 : Tott János : Az Chyor-
dos haza az Velall feöldeön fahvoll epetettek (OL.
UC. 12/42). Chyordos Thámás„házá: Az keöz feöl-
deön falwoll epetettek (uo.). Wk ys wgy mynth az
zergenyek az erdeőrwl élnek, falwol adnak f 1 d. 60
(uo.). 1618 : Inde Markus/oirrtm vicinum pagum duce-

mini (MA. NLI. 386). [HeljTi. szárm. : 1229 : In viUa
Kujsfolwd (Pannh. Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.). Both
custos in Kjsfolud (uo.). 1232 : Ad uillam que Cus-
folud vocatur (OL. D. 179). 1256 : Item ZenthIewrynch
Kysfalud Molunzug (ErdMúzLt., 1 Wenzel Vn.429).
1277 : De vUla Kysfolud (Múz. Ertl). 1277/1291 : De
villa Kysfolud (Múz. Érdy). 1335 : Possessionem Kys-
foludzuvchuk vocatam (Múz.). 1405 : Possessionibus
Kyswylak Kysfalud vocatis in Comitatu Zempliniensi
^Múz. Soós). 1439 : Kysfalud, hn. (Múz.). 1524 : Bene-
dictus de Kysfalívd (Múz. Kisfaludy).]

falu-föld(e) : [terra pagi ; acker, féld des dorfes].
1268/1347 : Tendit ad illum locum qui uocatur folu-
folde (MonStrig. 1.553). [«1383-iki átiratban : folufeuld»
Szám. jegyz.] 1325 : Terras Arabiles folufeuldey uoca-
tas (HazaiOkm. 111.81). 1358 : Cuiusdam térre Nagh-
falufeuld vocate (OL. D. 4778). 1409 : Térre Kuzep-
falufelde vocate (Múz.).

falu- vége: [extrema vici pars; dorfende, dorfrand].
1351 : Vineam suam in monte faluuege uocato (Hazai-
Okm. in.l62).

faluvégi : [de extremo vico ; vom dorfende, vom
dorfrande]. 1469 : Bartholomeus Falwegy (Veszpr.
106, Berenhida 5). 1603 : Petrus Faluvégi (Székely-
Oki. V.248). Andreas Faluvégi. Michael Faluvégi (uo.).
Andreas Faluvégi (uo. 249).

FALUCSKA : viculus ; dörflein NySz. 1504 : In
predio Falwchka vocato in Comitatu Zempleniensi
(Lelesz Prot. I.161a).

FALUSI : [de vUla ; von doif]. 1410 : Blasii de

Malonfahisy (Múz. Kapy). \Vö. NySz.]

FÁNC ? vö. patkó-fánc.

FANCSAL?: 1095: Coqui fonsol [a. m. fancsal "?]
witan pesceta vnglis (Pannh. 15/0o). [Vö. 1. fancsal

MTsz.]

FÁNK : frixum, pastillus : krapfen NySz. 1561 :
Egi fánknak walo forma (OL. L. ni.16. 17). [Vö.
alma-fánk.]

FAR, vö. hegy-far.

far-hám : postilena ; schwanzriemen NySz. 1548 :
Uöttem neg farhamot az tarazkokhoz (OL. Nád. 49).
Neg farkamra ualo szyat (uo.).

farhám,-szíj : der umlaufriemen (am ungarischen
sattel) BM. 1552 : Hermec zy. Kóthőfek. Fek erale
zy. Terhes zy Zv geplew. Farhuni zy. Hath zy (OL.
Nád. 49).

far-m.atring, -raentreng, -mentréng ? -mentring,
-metreng, -meti-eng ? -metring : postilena ; hintergerat,
schwanzriemen NySz. 1490 : Farmentring ; Zyghelew
(OL. D. 26048). In vna cista antique frene et far-
nientringh parue vtilitatis (uo.V Cassides; Temyngh;
frena : farmentringh (uo.). 1493 ; Quarundam rerum
gemmatarum vulgo farmentringh (EPSz. fol. 108).
1505 k. : Farmetíiryngh vnacum corio (OL. D. 26142).
1523 : Postsellam [így, vö. «postella» Du Cange,
«postela» Baital] wlgo farmentrengeth (uo. 26306).
1524 : Pro farmentringh et calceis (uo. 26266). Zyghele
et farmentryngh (uo. 26324). 1544: Ket far metring eket
(OL. Nád. 40). 1556 : Eg harangos farmetrengh zan-
kazny walo (uo. 48). 1572 : Vgan ezen nyakba uetonek
az gombyaban kyt bortwsnek hjTiak. Vgan ezen
bortw'S farmetrynghben (uo. 47).

far-tő, -tü : «bujtásra hagyott szöllövesszö» MTsz.
1643 : Valaki oltoványt, fartüt szőlőkarót vagy egyéb-

iil7

FÁRADOZOTT— PARK

FARKAS

218

féle gyümölcsfát más szőlőjéből elviszen, és ellop . . .
szőlejét ve'sztette el (GazdtörtSzemle VI.470). [Vö.
NySz. más jel.]

FÁRADOZOTT: [macer; mager, herabgekom-
men]. 1737 : Egy deáknak asztalt tartván az házánál,
ki nagyon fáradozott volt és erőtlenségben elsárgult
Istb.] (Reizner: SzegedTört. IV.514). [Vö. fáradt 2. jel.
MTsz.]

FARAG: sculpo ; schnitzen, meisseln NySz. (1. jel.).
1402 : Benedictum 'Qoihxhfaragoth (Lelesz Acta 27/18).
1597 : Foliosora való faragoth orsó keouek (OL. UC.
101/3). Faragoth es faragatlan aitora ablakra es kuth
kauara való kőnek (uo.). ["Vö. megfarag.]

FARAGATLAN: non seulptus; unbehauenNySz.
(1. jel.). 1597 : Faragoth es faragatlan aitora ablakra
es knth kauara való köuek (OL. UC 101/3).

FARAGÓ : caelator ; schnitzer, bildhauer NySz.
1349 : (1. «nyil-faragó»). 1366 : Johannis íilii Faragó
(Múz.). 1408: Benedictus dictus Faragó (Múz. Mote-
siczky). 1468 : Petrus Faragó (Máz. Kállay). 1474 :
Paulo Faragó (Körmend, Heim 564). 1515 : Stephanus
Faragó (KárolyiOkl. III.92). 1522 : Benedictus Faragó
(OL. D. 37328). [Vö. köröm-, nyíl-faragó.]

faragó-bárd : [ascia ; zimmeraxt]. 1588 : Az pintér
házban : vonio kes, vonio zek, zalu, faragó bárd (OL.
UC. 76/17).

faragó-fejsze : ascia ; zimmeraxt NySz. 1530 :
Secures trés vna militaris alia Baard carpentaria
tercia verő faragó feyze (ÖL. L. III.16. 17). 1564 :
Secures fragmentarie faragó feyze vocate (uo.).

faragó-kés: 1588: Az pintér házban; faragó kes,
vayo kes, circulum, fenek meczo (OL. UC. 76/17).

faragó-szék : cantherius; bock NySz. 1587 : Malom
mech. Faragó zek (OL. UC. 46/74). 1597 : Faragó zek
1 (uo. 101/3).

faragó-szekerce : [ascia ; zimmeraxt]. 1597 : Fa-
ragó zekercze (OL. UC. 101/3).

F ARISTÁR: [saltuarius; förster?]. 1206: Con-
tulimus tali scilicet proprietate quod nec Rex nec
comes Posoniensis nec eciam faristar aliquid iuris
inhabeat (OL. D. 45).

FARK: 1) cauda; schwetf, schwanz NySz. (1. jel.).
1240 k. : Hec sünt nomina vduornicorum de eodem
predio forc sebe Zyrida Keduelen (Pannh. 61/8). 1351:
Johannem Keseleuforku (Múz. Kállay). 1630 — 48 : Va-
lami rósz erkölcsű, felrugó, vagy ki magát ördöglené,
. . . olyat [lovat] ne találjon venni, vagy farka csa-
varét, mert ur alá illetlen és gyalázatos az farka
csavaró ló (GazdtörtSzemle L288). || 2) pars postica ;
letzter teil NySz. (3. jel.). 1241/1338 : Ad quandam
teiTam que Oztrofark wlgariter vocatur (OL. D. 2273).
1265 : Cacumen montis íleghfark (HazaiOkm. V1.129).
1329 : Usque ad íinem hegen fark vocatam (Anjou-
Okm. n.399). 1329/1417: Descendit vsque ad íinem
hegenfark vocatam (OL. D. 28723). 1333/1468 : Vsque
ad cacumen cuiusdam montis Eeghfark nomine (Lelesz
Met. Zemplén 19). 1341 : Uadit ad vnam metam ter-
ream vbi terra vocatur \vorj'Oumezeu/brA;r/ fOL. D.
3402). 1347 : Ad tinem cuiusdam clausure in wlgo
Chabagata/arA;a dicta (uo. 3909, 1. AnjouOkm. V.88).
1391 : Ad caudam cuiusdam montis excelsi wlgo
Nogheg/arA; vocatam (OL. D. 31113). 1400 : Locum
piscature Forktonysi [i'"'arA:tonya ?] uocate (Pannh: 1/1).
1507 : Ad finem cuiusdam montis líeghfark appel-
latum (OL. D. 32068). 1520 : Baltheum wlgo maycz
muliebre. Chath et fark aiint deaurata. Bog-lar non

sünt deaurata (uo. 26277). [Szárm. : 1211 : Isti sünt
ioubagiones forcost Bedeh forcud Poscu Aianduc
(Pannh. Tih. 1/5). Hü sünt pistores Moncha Moglau
forcos forcot Hoiud (uo.). 1240 k. : Hec sünt nomina
Agasonum campestrium főrend Pos Cyma (Pannh 61/8).
Hec simt nomina vinitoruni forcud Beza (uo.).] [Vö.
fécske-farkú, hód-fark, kendér-farkú, ökör-
farkú-fű, tengerijuh-fark]

fark-vas : fibula ; heftel, schnalle NySz. 1554 :
Az kis hegiestörre farkwasat chinaltak (OL. Nád. 49).

FARKAS: 1) lupus; wolf NySz. 1095: Septimum
predium quod uocatur /or/cosig [a. m. farkas?] (Pannh.
15/0o). In forcosig [hn.] Ereuca ethes bekes moda (uo.).
1146 : Liberaliter seruiant videlicet Kissodi Forcas
Johannes Thidrich (uo. 5/Hh). 1181 : Farcas, szn. (OL.
D. 22). 1200 k. : Tuhutum uir prudentissimus misit
quendam uirum astutum, patrem Opa/brcos Ogmand
(Anon. 25). 1210 : Nomina uero eorum hec sünt Dubur
Michal Forcos Inoc (Pannh. 5/F). 1211 : Hii sünt pi-
stores Moncha Moglau forcos forcot Hoiud (Pannh.
Tih. 1/5). Hii sünt vdomici Aratás Zemdy Forcos
Medue (uo.). Vdornici de Mortus hii sünt Boca forcos
Medveh Mogus (uo.). Isti sünt aurifabri Sümorav Vitcus
Zob Forcos et Ponca (uo.). 1221 : Quorum nomina
sünt hec Dubus Forcos Jnoc Milud (Pannh. 4/B). 1222 :
Nomina uero hominum hec simt Ceke Forcos Buus
Mech Cumur (Pannh. 3/L). Villám que uulgo forcos-
folua uocatur (OL. D. 102). 1225 : Quorum nomina
simt hec Forcas. Karachan. Bodov (Pamih. l/F). 1229 :
Nomina uero iUorum seruorum sünt hec Cucha Vnica
Forcos Viyalam (uo. 5/Gg). 1240 : Quorum nomina
sünt hec Hemes Oltus [Olcus?] Tonc Forcos Odus
(uo. 27/V). 1240 k. : Hec sünt nomina lUonim qui
debent dare Equum Teluch Forcos Dubus (uo. 61/8).
Hec sünt Nomina Tornatorum de eadem villa forcos
vosc (uo.). 1269 : Vádit usque illum locum qui forkos-
holm dicitur (OL. D. 679). 1325 : Circa siluam quan-
dam wlgariter -Farcasereztewyn vocatam (Múz. Mote-
siczkj^). 1326/1335 : Vsque metas Farkasrez (OL.
D. 2515, 1. AnjouOkm. H.248). 1329 : Matheus dictus
Farkaswerew (OL. D. 2879, 1. AnjouOkm n.440). 1337 :
Farkastumk, hn. (OL. D. 3064, 1. AnjouOkm. ni.358).
1358 : In íiuuio Draua vocato portum seu transituni
í'ar^cisriwy nuncupatum (Körmend, Miscell. Németújv.
lad. 40, nr. 3). 1364 : Johannem dictum Farkas (Zichy-
Okm. III.237). 1368 : Vnam magnam arborem piri
siluestris /"arA;asakazthocurtuel noniinatum (OL. D.
5696). 1381 : Locum í'aroasallou dictum (ZichyOkm.
IV.2Ü1). 1383: In terra jFar^asparlaga dicta (Forrás?).
1399 : Spinetum Farkas tiuisse vocatum (Gyárfás :
JászkúnTört. III.536). 1419 : Possessionum Farkas-
falva Arnoldfalva (ZichyOkm. VI. 539). 1420 : Georgio
Farkas dicto (uo. 601). 1424 : Primo incepissent in
loco Farkasakazto (Lelesz Met. Szabolcs 36). 1450:
Quasdam terras Kylsew/a)'A:(is et Fekethewzoldobzeg
vocatas (Lelesz Acta 62/37). 1489 : In vallibus Feyerso
et Farkaszsija vocatis (Múz.). 1513 : A parte fluuü Far-
Artspathaka vocati (Forrás ?). || 2) 1 Wolfgang]. 1183/1226 :
Farcasio Palatino comite (OL. D. 25). 1193 : Diuiditiir
cum íilio farcasü (uo. 27). 1238 : Petro et Buquen
filiis Forcos (HazaiOkm. VI.36). 1274 : Villám Forcos
yulese (Körmend II/4, Pölöske 70). 1275 : Petrus et
farkas (HazaiOkm. VI.203). 1299 : Yurk et Johannes,
íilij Farkasij (MonStrig. 11.474). Farkas'ms de Zobory
(uo. 475). 1301 : Molendinnm quod uominatur Forkos-
molna (OL. D. 1626). 1454 : Prediis Petherlaka et
i^rt>"A;aslaka vocatis (uo. 2H400). 1478 : Vnacura Silua
Farkaserdeye (uo 18145). 1499 : Farkasio Rythka-
zakalw (uo 20856). 1526 : Farkas i fyaninak hagyom
Erdcod warat, Andrásnak kwwarat (uo. 24323, 1. Zol-
nai : Nyelveml. 256). 1544 : losa farkas mosón war-
megeböl (OL. Nád. 41). |Vö. még az 1. jel. alattiakkal.

219

FARSANG— FÁTYOL

FATYÜ— FECEN

220

Szárm. : 1211 : Isti sünt ioubagiones forcost Bedeh
forcud Poscii Aianduc (Pannh. Tili. 1/5). Isti smit
aratores Bogliod Forcost Hyrnad (uo.). 1274: Terra
eorum Forkosd iiocata (Múz.). 1370 : Possessiones
Farkasd et Alfeket vocate (Múz. Kende).]

farkas-bőr, -bér : [pellis lupina ; wolfshaut]. 1543 :
Vnam wlgo farkasbcr menteth (Múz. Kisfaludy). 1558:
Egy nyestbör fejérétéstül 2 pénzt, egy farkasbörtül
12 krajczárt (GazdtörtSzemle VI.137). 1588 : Farkas
bewr, nesth bewr, vidra bewr, szarwas bewr, ewz
bewr, róka bewr (OL. UC 64/35). 1592 : Egy bath
farkasbeor (OL. Nád. 48). 1669 : Egy uj farkasbőr-
kesztyü (GazdtörtSzemle 1.92).

farkas-lyuk, -lik : fovea lupina ; wolfshöWe NySz.
1283 : Ad locum scilicet Forkoslyuk dictum (Veszpr.
Regn. Met. 4). 1368 : Filium Nicolai de farkaslyuk
(Zichy Okm. III.347). 1383 : In terra Farkaslyuk vocata
(Múz.). 1406 : Possessio Farkaslywk (ZichyOkm. V.439).
1507 : In loco Farkaslyk appellato (Veszpr. 10, Fa-
laznak).

farkas-raál : ^ [pellis lupina subventralis ; wolfs-
wamme]. 1546 : Ót farkas mait attam (OL. Nád. 42).

farkas-verem, -verőm : fovea lupis capiendis ;
wolfsgrube NySz. 1335 : Inde vádit in longitudine
cuiusdam Nemoris ad forcostcerum (OL. D. 2872).

FARSANG-, fassang, fassáng : dionysia, dies
bacchanalici, bacchanália ; fasching NySz. 1495 : Ac
quasi viginti diebus in eadem Tunica fassangum
deambulando (OL. D. 20283). 1564 : A mely falunak
szőlőhegye vagyon, azokra farsankban egy bort vessen
áruitatni (GazdtörtSzemle 1.71). 1596: Jó egészségben
vagyok mind az én házastársommal egyetemben az
Fásang Gáspár lejányával Katussal (MA. NLI. 98).

FARSANGOL : dies lupercales colo, bacchanália
vivő ; fasching haltén NySz. 1634 : Valamely posta
itt udvarunkban nem laknék, hirünk, engedelmünk
nélkül imitt-amott farsangolna, vagy elszöknék, vagy
búcsúvétlen menne el, meg kell érette halni (Gazd-
törtSzemle VII.132).

FÁS : . arbustivus : mit báumen bepflanzt NySz.
(1. jel.). 1291 : De inde uadit ad Fasfuen (l\íúz. Wégh
János). 1386 : Piscinas Íjászaton [a. m. fás ?| Kese-
lyws Kenderrattotow (OL. D. 7182). 1455 ; Térre Fas-
halomwerewfele (uo. 36407). 1460 : Terras arabiles
J^ashalwmoldala vocatas (Forrás?). 1706 : Vetési Szabó
György a külső Ispotály mellett a város felől egy
veteményes fás kertjét adta nagyczenki Borbély
Györgynek 16 fl. 54 pénzen (GazdtörtSzemle IX.15).

FASSANG, FASSÁNG, 1. farsang.

FASZ ? : penis ; mannliche rute NySz. 1452 :
Ambrosio Faz Benedicto Faz [olv. fasz?] (Múz. Kállay).
Ambrosio Faz (Lelesz Acta 63/22).

FATTYÓ, 1. fattyú.

FATTYÚ, fattyó, fatyú?: spurius, nothus,
adulterinus, bastardus ; bastard NySz. (1. jel.). 1374 :
Petri dicti Fotyn (ZichyOkm. III.539). 1405 : Quidam
Jobagio FaUhiopai) nomine (Múz. Bethlen). 1428 :
Stephano Fathyw (Lelesz Acta 47/12). 1521: Ad
quendam locum insularum Fatthyí07jygeih appellatum
(OL. D. 23518). 1759 : Már egyszer fattyat vetett,
miolta özvegy (DebrJk.).

FÁTYAL. L fátyol.

FÁTYOL, fágyol, fátyal : 1) cal3T)tra, lica,
í'ascia NySz. (1. jel.). 1250 k, : Item pepulum quod

fatíjl [így] vocatur (OL. D. 30356, 1. HazaiOkm. Vm.l22).
1458 : Velamina capitis wlgo fefedel duo et totidem
duo fathyol (Múz. Kállay). 1470 : Trés cingulos wlga-
riter Maycz et duo pepla wlgo fatyal dicta (Körmend,
Miscell. Németújv. lad. 42, fasc. 95). 1473 : Vnum
Fagyai \Tium Maycz et vnam stragiüam (Körmend,
Heim 562). 1510 : Sertum gemmatum duo fagyol (OL.
D. 35774). 1519/1523: Duo pepla Tria Fathyol i;Kör-
mend III/5, Revistye 87). 1523 : Velum wlgo fátyol
(OL. D. 36999). || 2) byssus ; feine leinwand NySz.
(2. jel.). 1553 : Faciletum inauratum ex moUi sindone
retiforme wlgo faatyol (OL. UC. 99/28). 1556 : Eg
aranyal zót fátyol fedél (OL. Nád. 48). ["Vö. német-
fátyol.]

FATYÚ ? 1. fattyú.

FAZAZAS, 1. fazekas.

FAZÉCSZA : oUiüa ; töpfchen NySz. 1596 : Ap-
rólék fazeczkakot (OL. L. III.16. 17). "

FAZÉK, fazík, fázok : oUa ; topf NySz. 1544 :
Uőttem az diznofö főzni eg öreg fazokat (OL. Nád. 49).
1545 : Eg öreg fazokat kiben az erdei feiet főztek
(uo. 41). Uőttem gong uiragot mind fazokastol (uo. 42).
1584 : Fazék Marton lewel hordozással zolgal (OL.
UC. 56/33). 1597 : Mykor fazokath hoznak szekér
terewel (uo. 12/42). 1638 : Maz nélkül való fazék luo.
2/34). [Vö. boros-, föld-, réz-, vas-fazék.]

fazék-gyártó : figulus; töpfer NySz. 1438 : Michael
Fazekgartho (Pannh. 50/Ccc). 1478 : Stephanus Fazyk-
gyartho (OL. D. 18145). 1504 : Gallus Fazekgyartho
(uo. 21269). 1509 : Dionisio Fazekgyartho (Lelesz
Acta 117/26).

FAZEKAS, fazakas, fazokas : figulus ; töpfer
NySz. 1296 : Tria iugera iuxta viam Fazekar [így ?
olv. fazekas ?] nímcupatam (Veszpr. 8, Jutás). 1348 :
Ladislaum dictum Fazekas (ZichyOkm. 11.297). 1370 :
Fazakas, hn. (Múz. Kende). 1395 : Georgium fazakas
dictum (ZichyOkm. IV.585). 1399: Georgium Fazekas
dictum (Múz.). 1410 : Anthonius Fazokas (OL. D. 9688).
1412: Nicolaus dictus i^a2;a/ías (ZichyOkm. VL219). 1417 :
Georgio Fazekas (Lelesz Acta 37/18). 1418 : Laurencio
dicto Fazakas (OL. D. 10738). Demetrium Fazakas
(ZichyOkm. VI.521). 1423 : Clementem dictum Fazekas
(Múz.). 1424/1498 : Michael Fazakas (OL. D. 12800).
1442 : Anthonio Fazakas (Múz. Kállaj^). 1445 : Jo-
hannem Fazokas (Lelesz Acta 55/22). 1451 : Anthonio
Fazakas (Múz Kállay). 1452 : Anasthasia relicta
Fazakas (OL. D. 14584). 1453 : Michael Fazakas (uo.
36407). 1457 : Valentino Fazokas (Lelesz Acta 68/5).
1458: Jacobo Fazakas (uo. 69/27). 1468: Valentinus
Fazokas (Múz. Kállay). 1470 : Martini Fazekas (Lelesz
Bercs. XIV.2). Benedicto Fazakas (Körmend, Heim
546). 1473 : Benedicto Fazakas (Múz. Bethlen). 1478 :
Michaele Fazokas (Pannh. Tih. 21/1). 1480 : Georgio
Fazokas (Lelesz Acta 90/32). 1481 : Stephano Fazokas
(OL. D. 18534). 1485: Petrus Fazakas (Veszpr. 11,
Merenye). 1498 : Peti-o Fazokas (Múz. Kállay). 1501 :
Bartholomeo Fazekas (Veszpr. 13, Szőlős, Zala m.).
1503 : Christoforus Fazakas (Múz. Kállay). 1504 :
Georgio Fazakas (Lelesz Acta 112/16). 1507 : Emerico
Fazokas (Veszpr. 15, Vászoly [Vö. rézfazékas.]

FAZÍK, 1. fazék.

FÁZOK, -AS, I fazék, fazekas.

FÉ, 1. 1. fej.

FÉAL, 1. fej-al.

FÉCÉN ? FBCSÉN f 1. föosén.

'J21

FECSKE— FEGYVER

FEGYVERKS— FEHÉR

222

FECSKE, féske : hinindo ; schwalbe NySz.
1333/1468 : Transeundo ad locum Feskckorongya
appellatura (Lelesz Met. Zemplén 19). 1366 : Johaiines
dictus Fechkc (Veszpr. 1Ü7, Nook 1). 1377: Petri
dicti Ftjchke [a. m. fecske?] (Lelesz Acta 10/22).
1419: Andrea Fechke (ZichyOkm. VL568). 1507: Ad
quendam locum circa scilicet quoddam spinetum vbi
predicti actores locum eundem i^'es^ekorongya appel-
lassent (OL. D. 32068).

fecske-farkú : caudae hirundinls formám habens ;
schwalbenschwanzförmig geschweift NySz. 1725 : Az
Makai uram földe végiben, az tóparton egy fecske-
farkú föld, ezt is Korodi uram birja, váras földe (Gazd-
törtSzemle IILIBT).

fecske-fészek: nidus hirundinius NySz. ; [schwal-
bennest]. 1443 : Venitur ad Fechke fesek (OL. D. 14).

FECSKENDŐ, focskandó : sipho, clyster ;
spritze NySz. 1490 : Fechkendew cupreum (OL. D.
26048). 1494: Fechkendew cupreum 1 (uo. 26076).
1550 : Instrumenta aerea duo aquam exprimentia
vulgo fochkando (OL. Instr. 11). 1554 : Instrumenta
quibus aqua in altum projici potest quod fochkando
vulgariter appellant (OL. UC. 76/1). 1564 : Cuprea
instrumenta pro extinguenda igne uiügo feczkendetv
uocata (uo. 59/9).

FED, L föd.

FÉDEL, 1. fédeL

1. FEDÉL, 1. födél

2. FEDÉL, L fédeL

FÉDEL, FÉDEL, FEDÉL: velamen, tegmeu,
velum, integumentum, rica [stb.] ; scMeier, kopfbinde,
kopftuch NySz. [pepliun]. 1510 : Vnum peplum wlgo
fedél (Múz. Kapy). 1523 : Peplum wlgo fedél (OL. D.
36999). 1530 : Pepla wlgo fedél deaurata (OL. UC. 98/5).
1548 : Nozolyo azonnak fedél (OL. Nád. 49). 1555 :
Azon ember fedelének wege aranyas (uo. 48). Keth
fedél b^vmbakbwl zewth (OL. L. in.16. 17). Keeth
fedél bvmbakbvl z^^th (OL. Nád. 48). 1556 : Eg aranyal
zót fátyol fedél (uo.). [Vö. «Fédel. Sarkig érö asz-
szonnyi kendő. Sclileyer» (Horvát Endre : Ái-pád 471,
szókalauz). Vö. még fidel MTsz.] [Vö. fő-, gyapot-,
pinnáta-fédel (-födél?).]

FEDELES, 1. födeles.

FÉDELETLEN, L födeletlen.

FÉDÉMÉS? fédémös?: 1295: Transeundo val-
lem Fedemus [a. m. fedémes?] (OL. D. 1413). [Vö.
fedémes: opertus, tectus, gedeckt PPB. (1801. kiad.)]

FÉDÉMÖS, 1. fedémes.

FEDETLEN, 1. födetlen.

FEDŐ, 1. födő.

FEELÉS, 1. fejelés.

FEÉR? 1. fehér.

FEGYVER, vö. fél-fegyver.

fegyver-derék, -drék: aeneum pectoris tegiímcn ;
panzer NySz. panzerkleid, panzerharniseh BM. 1490
Feghiverdrek [igy] ad horaines ; Karelthcwzow ; Label
thewzew cura omnibus attinenciis (OL. D. 26048). 1543
Eg fegtver derek cura omni instrumento (Múz. Kisfaludy)
1560 : Keet feghioer derek wyawal (OL. Nád. 49)
1666 : Keeth fegywerderek ; egy panczely wy ; egh
begeosthör, egy sysak (OL. Lr'lII.16. 17). 1597; Regi

módra czinalt fegiuer derek diribei darabbal val vasainál
araniazoth 1 (OL. UC. 101/3). [Vö. tót drjek.]

fegyverdérék-csináló : [thoracum fabricator ;
panzerkleidmacher). 1635 : Páncélgyártó és fegyver-
derékcsínáló céh (GazdtörtSzemle Vin.481).

fegyver-ház : armamentarium ; zeughaus, rüst
kammer NySz. 1605 : Az feguer házban Algiw por
Geónczj hordoual uagion (OL. UC. 28/61). Az feguer
házban Thwzes ezupprok uadnak Nr. 240 (uo.).

fegyver-tisztító, -tisztéltó? : polio ; polierer,
schwerdt- oder harnisch-feger MA*. 1530 : Andreas
fegiver tystelto [olv. tisztéltó?] (OL. Nád. 43).

FEGYVERES: 1) armatus ; bewaffnet NySz.
1211 : Feguueres [szn.] Erdeus Horogus (Pannh. Tih.
1/5). Hü sünt vinitores Hysou feguueres wche (uo.).
1360 : Petri dicti Fegueres (SoprOkl. 1.323). 1496 :
Georgius Feghtveres {ÖL. D. 36403). 1510 : Michaele
Fegiveres (Veszpr. 15, Vigand). || 2) [?]. 1533 : Vna
supycza fegiveres de scarlato (OL. Nád. 45).

fegyverés-dákos : 1533 : Vnus fegyweres dakos
deauratus (OL. Nád. 49).

FEGYVERNEK, fegyvernök : [armiger] ; waf-
fentrager, waífenknecht, schildknappe, wappner BM.
1266 : In quadam terra Olwar vocata sita in comi-
tatu Neugradiensi prope aquam Ipul que erat armigero-
rum nostrorum wlgariter Fegwernuk vocatorum (Múz.
Balassa, 1. Wenzel nL133). 1320 : Possessionem Fcg-
ivernek nuncupatam (OL. D. 2001). 1368 : Mychk de
Feguernuk (IVIúz.). 1411 : Possessionum prediorumque
Feguernek Sildew (ZichyOkm. VI.147). 1505 : Franci-
scum de Fegivernek (Múz.). [Vö. NySz. más jel. és
Zolnai, Nyr. XXVin.164.1

FEGYVERNÖK, 1. fegyvernek.

FEHÉR, feér, feír, fejér, fejír : albus, can-
didus ; weiss NySz. 1055 : Inde ad castelic et feheru-
uaru rea meneh hodu utu rea (Pannh. Tih. 1/1). 1193 :
Feyrhiga,7, [hn. olv. feir v. fejir] (OL. D. 27). Hec
igitur sünt nomina prediorum faer [így] egiaza. Che-
pel. Liba (uo.). 1211 : Ad collem qui vulgo dieitur
Apat/eere/í [olv. feóre — fehére "?] et sub colle simt
due mete. Inde egreditur ad monticulum qui uulgo
nuncupatur Zoiia feereh iuxta quem est méta (Pannh.
Tih. 1/5). Ad montem qui uocatur Varfeereh iuxta
quem sünt due mete (uo. i. 1229 : In Feegreghaz XI
mansiones (Pannh. Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.).
1230 ?/1283: Torrens nomine qui uulgo dieitur i^eirpotok
(Forrás ?). 1240 k. : In villa i^e?/reghhaz (Pannh. 61/8).
1251 : Itur ad fórum versus feir ighaz (Pannh. Tih.
1/8). 1256: Feyertou, hn. (ErdMúzLt., 1. Wenzel
VII.429). Feyeryuh, hn. (uo. 1. Wenzel 430). Feyer-
eghaz, hn. (uo.). 1266 : In duabus terris que dicuntur
feeyr yhu (OL. D. 604). 1267/1318 : Vbi fekr pótok
cadit in ipsum fluuium Wasech (Múz. Szentivánji).
1275 : Quoddam pratum ad uillam Feyeryghaz perti-
nens (Múz. TörtTárs. 4). 1289/1291 : Feirtou, hn.
(OL. D. 1244). 1310 : Descendit ad íluuium qui wlgo
dieitur feyr kuth (Múz.). 1326 : Michaele dicto Feyer
(Múz. Máriássyi. 1330: Paulo dicto i^(?v'' (AnjouOkm.
II.497j. Johannes dictus Feyr (ZictíyOkm." 1.359).
1335 : Pauli dicti Feyr (Körmend, Heim 70). Sünt
preterea quatuor lapides viciniores ad Monasterium
(pii wlgariter hiis vocabulis nuncupautur hygeskw
kertuskw fc.erkw Oduoskw (Pannh. 14 A). 1337/1414 :
lunglt quendam íiuuiuin i'^eyy/zyrthwa vocatum (OL.
I). 3089'. 1342: Prima méta incipit iuxta lacum wlgo
feyr Rakathya uocatum (uo. 348ő). 1344 : Intcr fluuios
Twz et Feyrkeies (Múz.). 1354 : Circa piscinam Feyer-
mortua (OL. D. 4407). 1357 : A tempore quo dominus

223

FEHÉR

FEHÉRÍTÉS— FEJ

224

Rex castrum Nandur/etmar dictum construxisset (Kör-
mend, Miscell. Németújv. lad. 42, fasc. 92, ni-. 13).
1358 : Nicolaus dictiis Feyer (Múz. Kapy). 1364 : In
dicta Fef/reghaz (Múz.). 1366 : i?'e?/riuanfalua Gyurgfia-
myklowsfalua (Körmend II/5, Lyndva 13). 1367 : Me-
tas antiquas /eí/rhatar vocatas (OL. D. 5597). Metas
antiquas Feyrhat&r vocatas (uo. 5606). 1385 : Lucasii
de Feye7-eghsiz (Múz.). 1399 : Anthonii Feyr appellati
(uo.). 1409 : Castri Feyerkw mincupati (Múz. Kapy).
1415 : In Castro Feyerkw vocato (Körmend 111/2,
Kustan 54). 1417 : Aque Feyer3in\a (Akad. 7). 1435 :
Possessiones Wzthato Feyertho (Múz. Kállay). 1439 :
De lapidibus kerteskw hegeskw feyerkw et Oduaskw
(Pannh. 52'R). 1446: Feyreghaz, hn. (SztárayOkl.
11.386, 387). 1452 : Valentino Feyer (OL. D. 14584).
1454 : FeyerwjTj, hn. (uo. 14604). 1462 : Possessioni-
bus Napfen Chontha/e?/er (uo. 15703). 1476 : Castnim
Feyerkew nuncupatum (Múz. TörtTárs. 2). 1481 : In
dicto Monté Feyerkewhegh (Lelesz Introd. P/145).
1483 : Feneta sew prata Weresreth Nadhelk\vtha et
Feyertho (Lelesz Acta 93/1). 1489 : In vallibus Feyerso
et Farkaszaya vocatis (Múz.). 1495 : Inter Rywlos
Sebeseer et' Feyertho (Múz. Becsky). 1497 : Duos
paplan vnum feyer aranyas aliud weresaranyas (OL.
D. 20569). 1638 : Ez nagy palotának vagion uionnan
czinalt feir meniezete (OL. UC. 2/34). [Vö. görög-
fehér.]

fehér-agyag : leucargiUium ; weisser lette, doon
[értsd : tbon] MA*. 1367 : Ad quendam loeum wlga-
riter feyer agayumlas uocatum (OL. D. 33613).

fehéragyagos : [leucargillio copiosus ; reich an
weissem letten]. 1464 : Ad locum feyeraqyaqoskewes
(OL. D. 28854).

fehér-borsó : [phaseolus semine albo ; weisse
bohne?]. 1549 : Feyer borsó Zegbes borsó (OL. Nád. 41).

fehér-cipó : [panis albus ; weissbrot]. 1547 : Eg
kemence feyer cipót (OL. Nád. 42). 1597 : Feier czipo-
nak való deszkabul czinalt szakazto tábla (OL.
UC. 101/3).

fehér-hal: leuciscus ; weissíisch NySz. 1518: Pisces
feyr halqth (OL. D. 26189). 1519 : Carpones et alios
pisces feyer hal (uo. 35012). 1544 : Sigert, dörgeczet
feier halat (OL. Nád. 40). 1588 : Ewszel es thawazzal
mindenkor fel megien Wagbwl galocza es feyer hal
bewen (OL. UC. 64/35).

fehér-hétfő' : [dies lunae post dominicam in albis :
der erste montag nach ostern]. 1602: Aliud ft. i. fórum]
in diebus Lunae vulgo feyer hetfw celebratur (OL.
UC. 1/5). |Vö. fehérvasárnap CzF.]

fehér-irha: 1533: Suba de pellibus Sabellinis
cum feyeer Irha cunducta (OL. Nád. 49).

fehér-kék ; 1557 : Eg v^g feir kek [többször ol-
vashatói londys (OL. Nád. Számadások b. csomó).
1643 : Fejér kék ló (DebrLt., 1. Nyr. XXII.519). [Vö.
fejér-kék NySz.]

fehér-keszeg : alburnus, leuciscus ; weissíisch
NySz. 1549: Vacorara feyer kezeget (OL. Nád. 49).

fehér-kő?: granulit, weissstein BM. 1581: Egy
feier koré [a. m. fchérkö V] sal tol ky giongios (OL
L. III.16. 17, «Eger, püspöki levéltár"» Szám. jegyz.).

fehér-köles, -kelés : [panicum miliacium leuco-
spermum]. 1544 : Feyer kóles ót kóból (OL. Nád. 41).
Feyer kelés het véka (uo.).

fehérliliom-víz, -lilium- : [aqua liliacea ; lilien-

wasser]. 1638 : Ket üvegh rosa viz. Egy üveg sallia
víz. Feier lilium viz (OL. UC. 2/84).

fehér-nádméz : [saccharum album ; brotzucker].
1544 : E^ font fekete nadmezet Eé' süueg feier nad-
mezet (OL. Nád. 49).

fehér-nyár: [populus álba ; süberpappel]. 1347/1356 :
Quasdam arbores tremuleas wlgo feyrnyar vocatas
(OL. D. 3891, 1. AnjouOkm. V.28)., [Vö 1774: «A'
Fejér és Fekete Nijár, Füz és Éger Fák nedves
Földet kivannak » SzUágyi Sám. : Gazdaságra oki
könyvecske 200, és fejér nyárfa Kr.]

fehér-nyír : [betula álba ; weissbirke]. 1410 :
lungit quendam truncum Feyrnyr vocatum (Múz.
Kállay).

fehér-ólom, -ólon : [stannum ; zinn]. 1635 : Az uj
fejér ólom mázsáját per Rf 40 — Rf. 42 (GazdtörtSzemle
Vni.480). 1637 : Egy font feyer ólon (OL. UC. 14/48).
[Vö. fehér-ón.]

fehér-ón : stannum, cassiterum ; zinn, weissblei
NySz. 1567 : Vagyon feyer on ty zenhat tábla (OL.
GyfLimb. 7). 1594 : Egi türet vászon heueder Fejér
on egi türet (OL. UC. 78/7). [Vö. fehér-ólom.}

fehér-palánta : ["?]. 1597 : Feier palánta magh
(OL. UC. 101/3^.

fehér-páva : 1567 : Zwrke pawa es feyer pawa
tizenkettő (OL. GyfLimb. 7).

fehér-pecsenye : caro ássa e partibus natium
albioribus facta ; weissbraten NySz. 1545 : Öt font

feyer peczeíiet (OL. Nád. 42).

fehér-pénz: moneta argentea; silbeimünze NySz.
1545 : Feir pénz ospora fillér (OL. Nád. 48). 1546 :
Pecunias feyer penzet (uo. 40).

fehér-ruha : interula ; weisswasche NySz. 1545 :
Feier ruhák mosásától (OL. Nád. 40). 1560 : Re-
gistrom az feyer ruháról (uo. 49).

f ehérszéplős : [maculis albis inspersus ; et\va :
weissscheckig]. 1610 : Fejér szeplős ló (KomárJk.).
[Vö. fehér-széplő NySz.]

fehér-szürke : [canus] ; silbergrau, der silber-
schimmel BM. 1691 : Fejér szürke herélt ló (DebrLt.,
1. Nyr. XXn.519).

fehér-varrás : [sutura álba ; weissuahterei]. 1635 :
Egy lepődő végiben való fejér varrás (Müialik : Kassa-
ÖtvTört. 223). [A. m. fehér cérnával varrott fehér-
nemű. Mihalik közlése.]

FEHÉRÍTÉS, fejérétés : dealbatio ; das weissen

NySz. (das bieichen]. 1558 : Az szűcs dolgárul. Egy
nyestbör fejérétéstül 2 pénzt, egy farkasbörtül 12
krajczárt (GazdtörtSzemle VI. 137).

FEHÉRVÁRI-VÉKA, fej érvári- : [modius
Fehérváriensis ; Fehérvárer scheffel]. 1491: Quinque
modios sew metretas frugum cum modio wlgo feyer-
wariweka (OL. D. 19702).

FEÍR, 1. fehér.

1. FEJ, fé, fi, fő : 1) caput, calva ; haupt, kopf
NySz. (1. jel.). 1329/1335 : Quendam montem Kabala-
fey nominatum (OL. D. 2519). 1476 : Secus quendam
vallem Jmylamachar alio nomine Ewzfew [3. jel. ?]
vocatum (Lelesz Prot. Parv. 94a). 1548 : Attam fcyem
mosásától (OL. Nád. 49). 1555 : Tizenhárom ezist
th* aranyazoth azon embernek feebe walo (uo. 48).

225

FEJ

FEJ

226

1587 : Csak ez eczeri vétkét megengegye, valamikor
elszöknék, vagy elmenne az ö kegyelme Lázár Farkas
földjéről és jobágysága alól, hát mindenütt minden
törvén nélkül mind fejedelem levele ellen és minden
törvénbeli remedium ellen és elleneállás ellen meg-
foghassa és fejéhez núlhasson (SzékelyOkl. V.142).
1594 : Mivel hogy a szentthamási Balázs János fején
érte vala Molnár Balázst, mivelhogy egy tömlője ve-
szett volt el Bálás Jánosnak [stb.] (uo. 154). 1638 :
Egy fön hordozó desa (OL. UC. 2/34). 1760 : Arra
vetették a fejeket, hogy meglopták a város erdejét
(DebrJk., 1. NyK. XXVI.344, «vet» a.). 1| 2) caput rerum
exanimalium ; oberster teil lebloser gegenstande NySz.
(6. jel.). 1095 : Per arundinetura ad caput montis qui
uulgo dicitur see sec fehe (Pannh. 15/0o). 1211 : Ad
collem qui vulgo dicitur Apat/eere/í [olv. fére v. feére,
azaz : főre v. fejére ?] et sub coUe sünt due mete.
Inde egreditur ad monticulum qui uulgo nuncupatur
Zoua/eere/i iuxta quem est méta (Pannh. Tih. 1/5).
Ad montem qui uocatur Yarfeereh iuxta quem sünt
due mete (uo.). 1275 : Post hec in Theteu/ew sünt
similiter due mete (OL. D. 921). 1279 : Peruenit ad
quendam monticulum qui dicitiu- Zaykfeu (Múz. Jan-
kowich). 1288 : In virgulto Zegfeti [3. jel. ?] quatuor
iugera (Veszpr. 109, Szepezd 2). 1323 : Et per idem
Berch circuit caput Harj^an few vocatum (Múz. Hanvay).
1348 : In cacumine cuiusdam montis Seuregh/euhegy
[3. jel. ?] vocati (AnjouOkm. V.193). 1427 : Veniret ad
montem Pechkes/etü nominatum (Lelesz Met. Szabolcs
1). 1555 : Elekethenek fee aranyal varoth (OL. Nád. 48).
1584 : Va^on azon könwben aranas kanafok az feye
gyöngös (OL. UC. 56/33). 1597 : Az aiton retez feiestívl,
az kwlseo aiton pléh kuczostul (uo. 101/3). 1685 : Szi-
várvány melynek feje vas szára fa [«pinczében» Szám.
jegyz.] (uo. 19/4). || 3) fons, initium, princípium ;
quelle, anfang NySz. (8. és 9. jel.) [causa ; ursache,
grund]. 1055 : Incipit terminus a sar feu eri iturea
(Pannh. Tih. 1/1). Ac postea nogu azah feherea (uo.).
Indeque ad aruk fee (uo.). 1095 : Terminatur ab occi-
dente ad caput uoraginis quod dicitur churchu/ew
(Pannh. 15/0o). 1109 : Item sanctus rex dedit portum
et naulnm Scigetfev uocatum (OL. D. 11). 1203/1254 ;
In loco qui dicitur Bjcfeu (Veszpr. 11, MerenyeV 1211 :
In uilla Ozou/ew (Pannh. Tih. 1/5). 1223/1243 : Termina-
tur in locum qui dicitur íeneufeu (OL. D. 107). Inde
descendit ad locum qui dicitur Bomochfey (uo.).
1224/1389 : Vltra lacum qui Lapos/etí dicitui- (MonStrig.
1.247). 1229 : Terra que uocatur Kejcfev (Pannh.
Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.). 1231 : Ad uallem que
uocatiu- Sciluasfee (OL. D. 168). 1233 : Venit ad locum
qui dicitur Thofeu (Veszpr. 3, Biliege). Usque ad lo-
cum qui dicitur Zigetfeu (Pannh. 3/Aa). 1234: Ad
caput voraginis quod dicitur Churhu/eu (uo. 32/A).
Inde ad i^ewsceleu (uo.). 1240 : Inde peruenit in
Zelushas/eit (OL. D. 246). 1240 k. : Usque ad Zygeth-
fey (Pannh. 61/8). Cum silua bochon fenevfey Kvgere
Cestuch (uo.). Yalmsfey [hn. ?] (uo.). 1243/1354:
Cuiusdam SUue Kukyn/ewkut (OL. D. 260). 1244 : Inde
ad Seg/ett (Körmend 1/9, Óvár 1). Tendit ad Semek/i;
[a. m. fő v. fű ?] (OL. D. 275). 1251 : Inde ad Gudur-
/eu (uo. 36645). Fenetum quod est iuxta tofeu (Pannh.
Tih. 1/8). 1254: Hinc ad Siáfy [olv. séd-fi, a m. sédfej?]
(OL. D. 390). 1257 : Viginti sex iugeribus terrarum de
Keykus/ev (Pannh. 14/M). 1258 : Cum vduornicis de
uilla Fenev/eu (uo. 5/E, 1. Wenzel n.315). 1261/1394 :
Piscatura nomine vyzes/ett cum lapa (OL. D. 520).
1261/1480 : Piscatura Wyzesfetv cum lapa (uo. 155).
1262 : In vallem Sarkanus/etí nominatum (MonStrig.
1.472). 1265: Usque ad Telcus/ev (OL. D. 595).
1266/1297 : Predium quod vocatur Ozofev (Pannh.
Tih. 1/9). 1268 : Ad locum qui dicitur horhfw (Wen-
zel IIÍ.191). In capite ipsius horh/ir (uo.). 1270 : Intrat
in fontem Bursua/ev (OL. D. 705). 1270/1281 : Uillam
Fenewfeiv cum vduuornicys nostris residentibus in

Magyar Oklevél-Szótár.

eadem (Múz. Ertl). 1273 : Peruenit in quadam via ad
Guáurfeiv (OL. D. 841). 1275 : Ad terram Symon-
reiúáifev vocatam (uo. 908). 1279 : Duo iugera in loco
qui uulgariter Zeiűevfev appellatur (Veszpr. 4 Alsóörs).
1282/1327 : Pontem Cheunuk/ew vocatum (HazaiOkm.
VI.275). 1288/1290: Ad quandam süuam Teluk/ew
nocatam (Múz. Jankowich). 1291/1358 : Descendit su-
per aquam Sciluag/cíí wlgariter nuncupatam (Múz.).
1293 : Descendit ad vnam vallem qui Werusfertes/ew
nuncupatur (Múz. Beniczky). Tendit ad caput fontis
Topolniche fev uocatum (HazaiOkl. 138). 1295 : Uadit
ad locum Kuzpotoc/ew nuncupatum (Múz. Forgách).
1295/1403 : In quandam vallem Vrdungus/ev dictam
(Forrás ?). 1296 : Ad locum qui uulgarie [igy] Sce-
meta/ew dicitur (HazaiOkm. VII. 255). 1299 : Ad pisci-
nam Hom/ew uocatam (Múz., 1. Wenzel V.222). 1304 :
Uadit ad caput ipsius fluuii Berekfeu uocatum (OL.
D. 1672). 1307 : Méta uulgariter Gyznouol/etí nuncu-
pata (AnjouOkm. 1.124). 1312 : Laurencii de Bor/ew
(Múz. Hatos). 1314 : In eadem Keseken Eger pothoka
Prima méta incipitur in Keseken egerfey (OL. D.
1844). 1317 : In loco Sceuleu/eM dicto (uo. 1892).
1318 : Chormosnas/ee, hn. (AnjouOkm. 1.492). 1319 :
Usque exitum ipsius [Zekesbatharch] qui dicitur wlga-
riter Zekesbatharch/e« (ZichyOkm. 1.164). 1320 : Uadit
ad caput wallis thretefeu (Múz. Hanvay, 1. Anjou-
Okm. 1.561). 1327 : Ad trés metas feuh&tar [4. jel ?]
vocatas (OL. D. 2421). Peruenit ad locum Gudmfeu
dictum (uo. 2457, 1. AnjouOkm. n.327). 1329/1335 :
Ad caput cuiusdam fluuii Radamapathaka/e?/ (OL. D.
2519). 1330 : Incipit a Rorhfew a parte occidentali
(Körmend III/l, Ugal 5). 1331/1347: Pervenit ad
Balatafc?^; (AnjouOkm. 11.563). 1336 : Prima enim
méta incipit exeundo de Tycia apud locum Sulyomus-
feio vocatum (KárolyiOkl. 1.123). 1337 : Oltarusper-
keáfew, hn. (OL. D. 3090, 1. AnjouOkm. ni.401).
1338 : In capite cuiusdam aluey wlgo Tekeruspatak-
few vocati (OL. D. 31239). Ducit ad vnum fluuium
Zmáukfetv (Múz. Rhédey). 1339 : In superiori capite
seu ortu aque calide quendam vacuum fundum mo-
lendini hewuyz/err wlgariter nuncupatum (OL. D.
3276). 1341 : Vádit ad vnum fontem qui vocatur Mo-
hosfeu (uo. 3402, 1. AnjouOkm. IV.122). 1346 : Veniret
ad pratum qui [így?] wlgo dicitur Rethfeu (Múz. Dancs).
1347 : In loco kuzurused/et/ vocato (OL. D. 30298).
Locum Oloperdey/eí/ vocatum (AnjouOkm. V.139).
1348 : Villa Wapa/eiü vocata (uo. 224). 1353 : Johan-
nis dicti Toka iobagionis ecclesie nostre de Aruk-
feu (Veszpr. 106, Árokfö 1). Sar/etímezadou [hn.
Vas m.] (AnjouOkm. VI.127). 1354 : Sar/ewmezadow
(uo. 167). 1355 : Pratum Kalanga/ew vocatum (Zichy-
Okm. 11.588). Lacum Kalanga/ew (uo. 598). 1358:
Possessionum et porcionum possessionariorum [igy?]
scilicet Vduary Dergeche Ermenes Azou/eM (Pannh.
Tih. 1/17). Possessionibus Kutfev Doroghaza et Sar-
fev uocatis (Forrás ?). 1363 : Usque ad locum Paya-
tasfeye uocatum (Körmend Heim 186). Uenissent ad
quendam locum Zoldubagpataka/et/e uocatum (uo.).
1364 : Deinde ad locum Zakado/ew dictum (uo. 190).
Ad quandam vallem Kungudru/ew [«Mindszent, Zala
m.» Szám. jegyz.] nominatam (uo.). Ad quandam
vallem Zakadath/ea^ vocatam (uo.). Circa vnam fossam
Arukfew vocatam (Veszpr. Regn. Met. 12). 1364/1367
Capite riuuli Sospotak/eif (OL. D. 30682). 1366 : Ad
locum qui dicitur Ereuspatak/ev (uo. 30691). 1368
Ad vnum alueum wlgo Agfw dictum (uo. 10396)
1371: Ad locum Eomoroáfeu (KárolyiOkl. 1.323)
1376 : In loco Eolcofeiv vocato (Pannh. Hitel. 37)
1381 : In sumpmitate montis wlgo Bertenfw vocati
(Veszpr. 12, Kispécsöl). 1390 : Ad quendam locum
Kenderatto/et; nominatum (OL. D. 7647). 1393/1446:
Quoddam alueolum wlgo ^;yer vocatum (uo. 7914). 1394:
In monte Segfeiv dicto (Körmend 1/9, Óvár 9). 1396: Ad
fontem Mohus/"w (OL. D. 8122). 1399/1406 : Supra

227

FEJ

FEJ— FEJÉR

228

fontem Egresfeye vocatum (Akad. 6). 1401 : Keures-
fe^v. hn. (Körmend Sebesiana 3/16). 1407 : Vndecim
Jugera in loco Thofew siue Zykeghath (Körmend
Ányos 9). 1409 : Attigit originem fluuii Kalocha Ka-
locha/ew appellatam (Múz.). 1412 : Ad quendam locum
Mochar/ew; dictum (OL. D. 506). 1418 : VUUs Apathy
Assofw Ennenes (Veszpr. 2, Arács). 1424: In ten-a
lakaret/feMJ vocata (Múz.). 1429/1510 : Attigissent quen-
dam fontem fluentem wlgo ífadfeiv appellatum (OL.
D. 16127). 1440 k. : Ad caputh vnius vallis qui vo-
catur heriosvelg/e (uo. 28836). 1453 : Quosdam meatus
aquarum Kerek/ew/foka, Malachwser (uo. 30828).
1454 : Peruenit ad sex iugera terrarum Fasíhfew (Kör-
mend Unyom. 71). 1455 : Possessionibus Breznycze-
mellyeke Chazma/etü in Comitatu Crisiensi (OL. D.
14952). 1460 : Penes quendam locum Thofewverem.
dictum (Veszpr. 12, Nagypécsöl). 1467 : Venissent ad
Lygeth/ee qui wlgo Hozzvzvrdok vocaretur (Lelesz
Met. Bereg 21). 1474 : Quendam locum lutosum wlgo
Zeekfeiv nominatum (OL. D. 28863). 1492 : A quodam
monte Chegegyewpw/M; vocato (HazaiOkl. 444). 1719 :
Az idö alatt azon kis-szecsei portiót manumittálván,
a malombeli részt megtartva, magának tulaj donittatni
igyekszik, talán csak azon fejből [a. m. okból], hogy
a malom gátja a kis-kálnai határhoz vagyon ragasz-
kodva (GazdtörtSzemle ül. 269). [Vö. «Fonticulus: kis
fw7> (SchlágliSzójz. 744. sz.).] || 4) primarius, primus ;
der vomehmste, haupt NySz. (11. jel.). 1327 : Ad trés
metas /ewhatar [3. jel. ?] vocatas (OL. D. 2421). 1462 :
Prediis Naghbayth Fyhayíh [olv. íi, a m. fö "?] (uo.
15703). [? Szárm. : 1210 : Quorum nomina hec sünt
Rupa Feud [a. m. fö-d ?] FUes Chuca Golombus Soma
Bulsuu (Pannh. 5/F). 1211 : Isti sünt vdomici Litar
Feud Sachat (Pannh. Tih. 1/5). Hü sünt pistores Hiába
feud nűhud (uo.). 1240 k. : Hec sünt nomina vduor-
nicorum de eodem predio Cenkez Árpad Golombus Feud
íPannh. 61/8).] [Vö. bak-fejű, bárány-, borjú-,
disznó-, ember-, gát-, bám-, bét-, káposzta-,
kender-, kilincs-, kút-, len-, ló-, medve-, ökör-,
retesz-, váll-fej, vas-fejű, zsilip-fej. Vö. fő.]

fej-alj, fóal, fejal, fejel ? féval, föal : cervical ;
kissen NySz. 1458 : Puluinaria ad sex lectos derecal
vocata octo fe^val [olv. föal v. féval ?] (Múz. KáUay).
Octo puluinaria videlicet feal (uo.). 1473 : Vnum feal
vnum cusinum (Körmend, Heim 562). 1480 : Maiora
puluinaria wlgo Feval (Lelesz Prot. rV.14a). 1490 :
Feal; Cusini ; linteamina (OL. D. 26048). 1491:
Puluinaria, Feal de cute (uo. 26051). 1513 : Ceruicalia
wlgo feyal (uo. 26151). Feyal quatuor ex plumis pyh
factas (uo.). 1516: Keth Thafota fewal Thyndewklew
(uo. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 205). Egh Thafota
fewal (uo., 1. Zolnai id. m. 206). 1522 : Vunum pului-
nar feyal vocatum cum custno vno ac supeUectile
wlgo paplonal (Múz. Kisfaludy). 1530 : Vnum derekai
et duo fewal (OL. Kolozsm. 106). 1550 : Few aly
haiastwl (uo. 50). [Vö. tűz-fejalj.]

fejalj-hój, -hé,, -haj : theca pulvinaris ; polster-
überzug NySz. 1513 : Superductile vnius ceruicalis
wlgo feyalhee (OL. D. 26151). 1530 : Cooperimenta
cussinorum wlgo feyal hay (OL. UC. 98/5). 1635 :
Vagyon hímes reczes fejei-hajak [igy ? vö. «fej-el»
MTsz.] (Mihalik: KassaÓtvTört. 223).

fej-födél, fé-fedél, fö-fedél : velum, rica ; schleier,
kopftuch NySz. («fö-födél» a.). 1458 : Septem pepla
wlgo fefedel (Múz. Kállay). Velamina capitis wlgo
fefedel duo et totidem duo fathyol (uo.). 1516 : Keeth
aranyas fewfedel (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml.
206).

fej-kötő', féketé, féketö, fékötö, fiketö, föketö,
főkötő : vitta, capillare, reticulum, capitium muliebre ;
hauptbinde, haube, haarhaube, hauptzierde NySz.

1504 : Vnam vittam wlgo Fewkethw (Körmend DI/S,
Zákány 34). 1516 : Egh gyewngjes fykethew (OL. D.
26367, 1. Zolnai: Nyelveml. 205). 1530: Fekethe
vnum deauratum (OL. UC. 98/5). 1550 : Eg göngós
fekőtá. Eg fugö (OL. Nád. 45). 1564: Keth araáas
fekethö (uo. 49). [Vö. báló-fejkötő.]

fejkötő-báló : reticulum ; haube NySz. 1536 :
Vnum par fekethew haló simplex album (OL. Nád. 48).

fejkötö-varró : [kopfbindennaher, haubennaher].
1715 : Fó'kÖtővarró [így ? foglalkozásnév] (Gazdtört-
Szemle IX.23).

fejre-való, főre- : calautica ; kopfputz NySz. («före-
való» a.). 1692 : Egy sütő asszonjTiak pénz 9 fl. 50.
két főre val6éi-t fl. 2. egy ingváUért fl. 1 (Gazdtört-
Szemle VI.182). 1731 : Bizonyos garasa veszett el
említett Ludas Mohiáménak az fejrevalójából (Reizner :
SzegedTört. IV.481). \y'ó. «Azon kendőt nevezi igy
mai napig is a szegedi nép, melylyel a leányok, de
különösen az asszonyok a fejőket előre kötik be,
mivel a kontyra kötött kendőnek neve : Mtrakötö-»
Kovács János közlése. Vö. még MTsz.]

fejre-vető : ['^ ?]. 1595 : Pénzt küldtem vala tőle ;
két sapkát, egy szablyát, főt, egy sarut, két fosz-
tánt ... két küs fejre vetőt (SzékelyOkl. V.160).

fejtekerő-keszkenő, föt.-keszkönő : [capital ;
kopftuch]. 1544 : Uöttem fö tekerő keszkönöknek az io
fele golczot (OL. Nád. 42).

2. FEJ, föj ? : mulgeo, immulgeo ; melken NySz.
1557 : Feyny walo setereketh (OL. Nád. 49). [Vö. fejő.]

FEJEDELEM- ASSZONY : imperatrix ; fürstin
NySz. (1. jel.). 1700 : Néhai méltóságos, nagyemléke-
zetü Báthorj' Sófia fejedelemasszony ő nagysága öz-
vegységében (GazdtörtSzemle Vn.405).

1. FEJEL : renovo caput cothurni ; vorschuhen,
vorschieben NySz. 1644 : Feyeltettem eg sarut (OL.
Nád. 40). Saruiat kyt feyeltetet (uo. 41). [Vö. meg-
fejel.]

2. FEJEL ? 1. fej-alj.

FEJELES, feelós ? : capitis cothurni renovatio ;
vorschub, vorschuh NySz. 1522 k. : Suflfolitiones vulgo
felyeles eodem precio fiant, sicuti sotularium (TörtTár
1889. évf. 378). 1527: Feci subsoliare wlgo feelees
[így ?] (OL. Nád. 42). 1544 : Magamnak eg saru szarát
cinaltattam feyelessel (uo. 41). 1550 : Vno calceo nouo
in super quot habebit necessaria wlgo feyeles (OL.
ActaPaul. Örményes fasc. 4, suppl.}. 1558 : Egy feje-
léstül 13 krajczárt ; egy férfinak való czipellést 15
krajczáron (GazdtörtSzemle VI.137). 1669 : Egész
talpalásért 36 dénár. Fejelésért 75 dénár (uo. 1.90).
[Vö. eke-fejelés.]

fejelós-csizma : [caliga capite renovato ; vorge-
schobener stiefel]. 1669 : Egy férfinak való fejelés-
csizmának az ára, melynek a szára a csizmadiáé 72
dénár (GazdtörtSzemle 1.91).

FEJENKÉNT, fejenkít? fejenkint: singuli,
capitulatim, viritim, cuncti ; ein jeder besonders, mann
vor mann NySz. 1609 : Ádám Györg és Jámbor Gyorg
sógorunk, Ilonná és Katus húgaink is köszöntik feien-
kit [az eredetiben így, olv. fejenkint v. fejenkít?],
atyafiastól Kegj^elmedet (MA. NLI. 309). 1610 : Mi,
hála Istennek, tűrhető egészséges állapatban vagyunk
mind fejenkint (uo. 349).

FEJÉR, -ÉTÉS, 1. fehér, -ítés.

229

FEJES— FEK

FEKÉLY— FEKETE

230

FEJES : a) capitulatus, capito, capitosus ; der
einen kopf hat, ein grosskopf, grossköpfig ; b^ perti-
nax, obstinatus ; eigensinnig NySz. 1323 : Johanne
filio Michaelis dicto Feyes (Pannii. 9 A). 1329 : Jo-
hanne dicto Feyes (AnjouOkm. 11.448). 1342 : Pauli
Feyes dicti (OL. D. 3482). Paiüi dicti Feyes (Körmend
V/7, Croatica 199). 1350 : Michael dictus Feyes (Múz.
Kállay). 1363 : Johannem dictum Feyes (Veszpr. 106,
Bicske 1). 1398 : Petro dicto Feyes (Múz. Görgey).
1407: Jacobo dicto Feyes (OL. D. 9323). 1408:
Nicolaus Feyes (Múz. Kállay). 1415 : Johannes Feyes
(OL. D. 24936). 1443: Johanne Feyes (Veszpr. 2,
Barlag). 1448 : Martinus Feyes (Múz. Kállay). 1450 :
Michael Feyes (Körmend in/3, Baráti 78). 1453 : Pau-
lum Feijes (OL. D. 14645). 1459 : Alberto Feyes (Múz.
Kállay). 1470 : Johanne Feyes (Lelesz Acta 81/19).
1474 : Georgio Feyes (Körmend, Heim 564). 1489 :
Colomannus Feyes (Körmend V/8, nr. 266). Emerico
Feyes (Múz. Kállay). 1595 : Fejes Mihály (Székely-
Oki. V.160).

fejes-káposzta : brassica capitata ; krautkopf
NySz. kopfkohl, háuptchenkohl BM. 1552: Maghnak
walo feyes kapozta (OL. NRA. 1648/27). 1567 : Emi
vulgo palantha feyes kapozthath (OL. UC. 2/1).

fejes-szeg : clavus capitatus NySz. ; kopfnagel
BM. 1587 : Feyes zegheth az komphoz (OL. Nád. 41).

FEJEZ, vö. donszeg-, laposszeg-, lécszég-,
patkószeg-, sinszég-, szeg- fejező.

FEJÍR, 1. fehér.

FEJŐ, föjő?: mulgens; der melkt NySz. (1. jel.).
1436 : Blasium Feyeiv (Pannh. 23/B).

fejő-sajtár, -sejtér, -sétér : miüctra ; melkkübel
NvSz. 1559 : Parua scaphia föyö [így?] seter (OL. Nád.
48). 1587 : Feyö seyter (OL. ÜC. 12/42).

FEJŐS : mulgibilis ; melk- NySz. milchend, das
milch gibt BM. 1637 : Feyeös kapra. Eöregh meddeö
kapra (OL. UC. 14/43). 1669 : Egy jó fejős alföldi
nag5' szálas tehén 26 frt. . . Közönséges alföldi ki-
sebb testű fejős vagy meddő 18 frt. (GazdtörtSzemle
1.88).

FEJSZE: securis; axt, beil NySz. 1544: Feyze
köszörölestöl (OL. Nád. 41). 1587 : Aczelt feyzek
nadlatasahoz (uc). [Vö. "bárdoló-, búbos-, erdőlő-,
faragó-, favágó-, félkóz-, fenék-, höcs-, kötő-,
kulya-fejsze.]

fejszefolyó-erdő : 1692 : Fejsze foljo erdőkben
minden háborgatás nélköl fat vágtak (OL. ActaPaul.
Elefánt fasc. 7, nr. 25). [Vö. Tagányi, Erdészeti Ok-
levéltár L bevez. XIV. 1.]

FEJSZES : [secxirim habens ; axt habeod ; qui
ligna caedit] ; holzhacker BM. 1448 : Elia Feyzes
(Múz. Kállay). [Vö. CzF.]

FEK : frenum, camus ; zaum, gebiss NySz. 1544 :
Bársonyos fek. Kewz fek (OL. Nád. 40). 1545 : Az
hatás lo féket hog meg varrogattak (uo. 41). 1547 :
Ket bogláros féket (uo. 48). 1572 : Zyrmot uettem fek
varany (uo. 40). 1581: Tyz bogláros fek (0L.L.III.16. 17).
1594: Hat lóra ualo fekethe barsonios bogláros fek
No. 6 (OL. UC. 78/7). 1635 : Vásári cseres hámot 50
d. Vásári cseres féket 50 d. (GazdtörtSzemle Vni.479).
[Vö. futtató-, Ixuszár-, itató-, kocsi-, kötő-, ló-,
paraszt-, szekeres-fék.]

fék-agy: aureae : halfter NySz. 1548: Eg fek aq
Eg fek emlő (OL. Nád. 48). 1629 : Két urnák vaíó

paripa fékágy astúl [így? olv. fékagj-^astúl], pokroczos-
túl és czoltárostól (KPénzügymLt. Hungarica).

fék-emlő, -emlé : habena ; zügel NySz. [trense].
1532 : Hat zy, fek emle, hermec zy, zygelw (OL.
Nád. 49). 1544 : Vöttem neg fek emlőt (uo. 40). Ket
estrangot Ket fek emlÖt. Ket heuedert (uo.). 1547 :
Wöttem eé fek emlőt (uo.). 1548 : Eg fek ag Eg fek
emlő (uo. 48). [Vö. Frecskay, Nyr. XXX.192.]

fékemlő-szíj, -eralészi : [lórum habenae; zügel-
riemen]. 1552: Hermec zy. Köthófek. Fek emle zy.
Terhes zy Zy geplew. Farham zy. Hath zv (OL.
Nád. 49).

fék-szár : lórum, habena freni ; lenkriemen NySz.
1558 : Két fékszárat, jeles jót 8 pénzen, egy hevedert
mind szíjával egyetemben 10 pénzen (GazdtörtSzemle
VI. 137). 1559 : Geplore es fekzarara attam (OL.
Nád. 40).

fék-váltság : 1510 k. : Dominus dezpoth dedit
dominó vnum equum ad fekivalcyaka illius dedi flo-
renos U (OL. D. 26251). 1530 : Pro equo dedi fec-
tvalchagot (OL. Nád. 42). Dedi wlgo fecwalchagot (uo.
43). 1545 : Attam az louasznak feek valczagot az roh
porozkatol (uo. 40).

FEKÉLY : ulcus ; geschwür NySz. 1488 k. : Ffe-
kel Equorum deperditur cum ista oracione (Zolnai :
Nyelveml. 152).

fekély -var : geschwürkruste , geschwürdecke ,
schorf BM. 1488 k. : Ew hasath [a lóét] fekel war
fogta, menten mondiad zenth János ewangelistanak
hogh ez fekel ivar fogottá weres pey lo megh tis-
tulion (Zolnai : Nyelveml. 153).

FEKÉLYES : 1497 : Cuppa fekeeles [igy] Cuppa
fcekeioles [így] Cuppa maior fekeeles Cuppa alia fe-
ketés Due parue cuppe fekeeles (OL. D. 20569). [Vö.
« Cuppa hoyagosf) (uo.). Vö. NySz.] [Vö. hólyagos.]

FEKÉS, 1. fekvés.

FÉKET?: 1336: Silue Kuken/eAjeí/i prenotate
(OL. D. 2982). 1370 : Possessiones Farkasd et Al-
feket vocate (Múz. Kende).

FEKETE, feketí-, fekető : ater, niger ; schwarz
NySz. 1055 : Inde per médium aque que uocatur
culun ex qua ad fekete kumuc (Pannh. Tih. 1/1). 1211 :
Inde transit stagnum quod uocatur Fekethereh in quo
est locus qui uocatur Kereczeg (uo. 1/5). In uiUa
Beseneu hü sünt ioubagiones Euzen Pour Feketeu
Vendek (uo.). 1231/1397 : Ad aquam que dicitur Mo-
nyoros que eciam nímcupatur Feketewjz (OL. D. 174).
1256 : In monte feketew dicto (uo. 432). Item Nadasd
[hn.] Item Feketeuía, (ErdMúzLt., 1. Wenzel Vn.430).
1261 : Terras Feketeiiotok Erbeuch Lap (OL. D. 511).
1267: Castri Feketeholm. (uo.630). 1268: Castrum Feke-
teuholm uulgo nuncupatum (Körmend n/4, Miskouch
61). 1270 : In Poloznuk in Faiz in Jutos in Supuna in
Feketeu (Veszpr. 8, Jutás). 1272 : Scemus et Feketev
filiis Lomp (Veszpr. 10, Palaznak). 1278 : Fluuium,
quod uulgo dicitur fekete pótok (Kubinyi : MTörtEml.
1.108). 1291 : Cadit ad /eA-eíesaar (OL. D. 1332). 1293 :
Johanne dicto Fekete (Wenzel V.86). 1294: Terras
in Supuna et in Feketeu (Veszpr. 8, JutasX 1301 :
Petri dicti fekete (AnjouOkm. 1.5). 1302 : Quidam
fluuius Fekete Rybenche [Rybenthe "?] dictus (Múz.
Jankowich). 1312 : Petrus dictus Fekete (ZichyOkm.
1.137). 1319 : Fluuius fckcteiú-i (uo. 164). 1329/1335 :
Riuulus Fekcthepsit&k vocatus (OL. D. 2519). 1332 :
Vsque riuulum FeketeTpot&k vocatum (Múz.). 1333 :
Nicolaum dictum Feketew (Veszpr. 109, 1. Miscell. 21).

15*

231

FEKETE

FEKETE— FEL

232

1334 : Ad alium fluuium jPefeíepatak nunciipatum
(Körmend, Sebesiana 8/6). 1337/1414: lungit alium
fluuium Fekethezjrthvfa vocatum (OL. D. 3089). 1338 :
Tendit ad montem Feketeholm uocatum (uo. 3143).
1347 : Peruenit ad locum Feketeiiteluk vocatum (Mviz.).
1358 : Reflectitiu" ad montem Feketeivhjg (Múz. Kapy).
1359/1429 : Transit ad quoddam monticulum Feketeu-
halm dictum (Múz. Forgách). 1363 : Vsque ad quen-
dam montem Feketéh^g vocatum (Múz. Kállay). 1368 :
Monticulum Feketheh.&\m. (OL. D. 5696), 1381 : Prope
quandam rupem Feketuk^ denominatam (Veszpr. 12,
Kispécsöl). 1384 : Penes quendam Riuulum Feketew-
patak vocatum (Múz. Ivánka). 1385 : Possessionibus
Zerdabel Feketheton vocatis (Múz.). 1386 : Piscinas
Kerezttow Ewzzjwaigh. Feketwtow (OL. D. 7182).
1390 : Annectit fluuium Feketeiza, vocatimi (Lelesz
Met. Mármaros 11). 1401 : Johanne Fekete (ZicliyOkm.
V.246). 1408 : Veniens ad montem Fekethehaii&s (OL.
p. 28773). 1415: Mychael Fekcthw (Körmend 1/9,
Óvár 10). Petrum dictum Feketheiv (Lelesz Acta 35/1).
1418 : Andreas Fekethev (ZichyOkm. VL521). 1419 :
Johanne Feketcw (Pannh. Hitel. 52). 1424 1498 : In
loco Fekethe Berek melleke (OL. D. 12800). 1429 :
Johanne dicto Feketheiv (Forrás ?). 1433 : Ascendit
sursum in quendam monticulum fekethe Morth voca-
tum (Múz.). 1437 : Valentini dicti Feketew (Múz. Ivánka).
1450 : Quasdam terras Kylsewfarkas et Fekethew-
zoldobzeg vocatas (Lelesz Acta 62/37). 1451 : Grego-
rius Feketheiv (OL. D. 14467). 1452 : Michaele Fekethe
(Múz. Kállay). 1455 : Mete Fekethwhalom vocate (OL.
D. 15003). 1462 : Johanne Fekethcw (Múz. Kállay).
1468 : Ladislai Fekethe (uo.). 1475 : Duas vaccas fe-
kethe Chama et alia thompa Barna (uo , nr. 1160).
Fabiano Fekethew {Lelesz Acta 85/22). 1476 : Ad por-
tum fluuii Fekethewyz (Lelesz Prot. Parv. 98 . 1478 :
Vrbanus Fekete (Veszpr. 107, Egerszeg 16). 1498 :
Stephano Fekethe (Múz. Kállay). 1499 : Petrum Fe-
kethe (Lelesz Acta 107/1). 1516 : Egh weres aranyns* "^
atlacz zoknya fekethytvel peremezeth (OL. D. 26367,
1. Zolnai : Nyelveml. 205). 1528 : Peplum vnum fekethe-
weghew (OL. L. in.16. 17). 1545 : Trés particiűe de
damasci fekethe saargha hamvvzyn (uo.). [Szárm. : 1095 :
Feketeydi [szn.] Mogurdi Scemsca (Pannh. 15,0o).]

fekete-barna : [fuscus, subniger ; schwarzbraim].
1607 : Eqüus coloris subnigri vulgo fekete barna (OL.
UC. 86/35).

fekete-erdő : [nigrae silvae: schwarzwald]. 1274 k. :
Fekete Erdeu (HazaiOkm. Vn.l53). 1323: Ad Sil-
uas densosas que dicuntur Feketheiverdeu (OL. D.
2168). 1344 : SUua Feketeerdeu (uo. 3741). 1359 : Ver-
.sus Siluam ipsius Monasterii Feketeuerdeu seu Hassagh
vocatam (Pannh. 20/C). 1388 : Silue Fekethe Erdew
vocate (OL. D. 7372). 1412: Ad montem nigrum dic-
tum wlgariter swarczenberg alio nomine fekkete Erdew
(OL. TÜ. 104/77). [Vö. Tagányi, Erdészeti Oklevéltár
L bevez. XIV. 1.]

fekete-kék : [schwarzblau]. 1524 : Flauei coloris
wlgo fekethewkeek (OL. D. 26266). [Vö. flaveus Bartal,
ahol, adatunk szerint, az « aranysárga szintí» értel-
mezés hibás.]

fekete-község : 1648 : A fekete község nevezeti
alatt nem egyebek értetnek, hanem az választott köz-
ségen kívül valakik concivisek volnának (Mihalik :
KassaÖtvTört. 71).

fekete-nádméz : [saccharum nigrum ; schwarzer
zucker]. 1544 : Eg font fekete nadmczet Eg süueg
feier nadmezet (OL. Nád. 49).

fekete-ólom : [plumbum ; blei]. 1635 : Ha pedig
4 font fekete ólmot hozzáteszünk ugyan elmegyen az

füstben font no 4 (GazdtörtSzemle Vni.480). [Vö.
fekete-ón.]

fekete-ón : plumbum ; blei NySz. 1545 : Nyolcz
fonth fekete onat (OL. Nád. 42). [Vö. fekete-ólom.]

fekete-ragya : [robigo nigra ; schwarzer rost].
1677 : A szőlőkben, uraim, csak egy is nincsen ki-
vető. Igen szép terméssel vannak, a fekete ragya este
ugyan, de tűrhető (GazdtörtSzemle III.276).

fekete-varjú : corvus nigricans MA*. ; [rabenkrahe,
schwarzkrahe]. 1522 : In quadam terra Fekethewaryw-
hegye (OL. D. 37354).

FÉKÉTÉ, 1. fej-kötő.

PEZETŐ, 1. fekete.

PÉEÉTŐ, L fej-kötő.

FEZŐ, 1. fekvő.

FÉZÖTŐ, L fej-kötő.

FEKÜ ? : 1525 : Si verő vasculum fuerit quod
ipsi fekto [« szüretnél, kétszer nagyobb a fedelesnél*
Szám. jegyz.] vocant (OL. D. 37000). [Vö. fekvő ?]

FEZVÉS, fekés : cubatus, cubitus, cubatio ; das
liegen NySz. (1. jel.). 1578 : Gyermek ágban walo
fekese kor (OL. L. in.l6. 17).

FEZVŐ, fekő, fekü ? : cubitor, [jacens] ; liegend
NySz. 1412 : Duo in Mafelfekivben [olv. fekőben --
fekvőben ?] penes terram memorati Jacobi (Múz.).

fekvő-szekrény : 1558 k. : Abroz ij fckiv [olv.
fekü? vö. «fekvö» MTsz.] zekren j Bakony zeki-en
(Nyr. XXVHI. 22).

fekvő-tarack : 1605 : Egh fekio [olv. fekü ? vö.
«fekvö» MTsz.] tharaczk Forgó tharaczk (OL. UC.
28/61).

FÉL, FÉL- L föl, föl-.

1. FÉL: 1) medietas ; hálfte ; dimidius, dimidiatus;
halb NySz. (la. és Ib. jel.). 1329: í'eeZeghaz [hn.,
a. m. fél, 1. V. 3. jel ?] (Múz. Kállay). 1349 : Insulam
eorum ^eeíerdeu vocatam (Körmend V/6, Miscell.
Hung. 1). 1351 : Circa vnam aquam /eíerdew [a. m.
fél v. fel ?] vyze nommatam (OL. D 4193). 1357 :
Duos montes Lenchezer et í'cí'lkerth vocatos (Pannh.
55/R). 1358 : Duo in loco Abna weulge tercium in
loco i^eZteluk [a. m. fél v. fel ?] (Körmend II/4, Balog
2). 1361: Possessionis í'eZeghaz vocate (Múz.). 1367:
Quandam vineam in territorio ville Nyúl in loco
wlgariter FeelkerÜí vocato (Pannh. Hitel. 29). 1397 :
Quoddam pratum seu fenetum Kystelek/eíe voca-
tum (OL. D. 28767). 1420: Jacobo Falu/eí (uo.
10875). 1434: Mathias de i^eZeghaz (Múz. Kállay).
1443 : Petro Bothos de Feleghhíiz (KárolyiOkl. 11.233).
1506 : Quartum [pratum] i^'ecteghaz Allya (Múz. Kállay).
II 2) duplorum membrorvim alterum ; eines der paar-
weisen gliedmassen NySz. (le. jel.). 1483 : Petro
FeM\f [olv. fél áUú ?] (Lelesz Acta 93/1). 1503 : Jo-
hannes FelzsLyw (Múz. Bethlen). 1524 : Petrus Felzayw
(OL. D. 36401). 11 3) pars, latus ; seite NvSz. (7. jel.).
1329 stb. : Feeleghaz (1. 1. jel. a.). 1455: Térre Fas-
halomwerew/eZe (OL. D. 36407). 1463 : Siluarum Laz
Mezes Berekfel (uo. 15837). 1504 : Sebastiano Kapw/eZe
(Körmend, Miscell. Németújv. lad. 44, fasc. 116). 1518:
Inter terras arabiles a parte werew/eZ (OL. D 36405).
1524 : Processus georgy Kys Super oficiolatu Suo
Karyka [folyónév] ennensew/eZ vocato (uo. 37006).
In prescriptu [így] processu karykaynenssew/eZ (uo.).

233

FEL

FEL— FELBEN

234

Processus Petri Pethew Super officiolatu Suo kary-
kathwlso/eí vocato (uo.). 1578 : Az erdőnek neve Alsó-
Harokally, melynek mind az árnékát mind verő felét
nekik adák (SzékelyOkl. V.llO). [Vö. még az 1. jel.
a. adatokkal és «féli»-vel.] || 4) [status, conditio ; zu-
stand, lage ; vö. «félben»]. 1643 : Épitette-é [a bányát]
és nem pusztittatá-é ezalatt, avagy puszta félben nem
hagyta-é? (GazdtörtSzemle VL117). [? Szárm. : 1135 :
Aratorum autem nomina sünt hec gouc Reguta Ruoz
Sarc Surnuc feled Nuasa (Pannh. 15/ Kk). 1211 : In
uilla Fotud hü sünt ioubagiones Vosud Boca Feled
Fita Hyzy (Pannh. Tih. 1/5). Vö. feledés MTsz.?J [Vö.
más-fél.]

fél-atlac : [halbatlas]. 1532 : Felathlacz aranzynew
(OL. L. m.l6. 17). 1533 : Toraié paplan de viridi
feelaüacz (OL. Nád. 49).

f él-csahol, -csahol ? : 1508 : Quatuor mediis cami-
siis Felchahol vocatis (Lelesz Prot. 1.45). [Vö. Zolnai:
Nyelvemlékeink 208.] [Vö. fél-ing.]

fele-más : impar, dispar, hybridus ; ungleich, ge-
mischt, gekreuzt NySz. 1523 : Johanne Felemás (Lelesz
Acta 129/30).

fele-rószint, feli- : [halbwegs, halb und halb]. 1643 :
Következik az alsó sófözö régi huta. Annak az épületi,
feli-részint vagyon (GazdtörtSzemle VI.128). [Vö. fél-
szérint.]

fél-fegy ver : 1458 : Anna wulgo felfegiver {Forr&s'?).
1462 : Arma Media wlgo feelfegiver cum haathwllya
íinews (Múz. Kállay).

féllielyes : [sessionem mediam habens] ; ein halb-
bauer, ein bauer, der einen halben bauernsitz besitzt
BM. 1559 : Diós Mihály egez helies Warga Imre fel
helies (U.I.). 1584 : Mastan kyk laknak Bodonhelen.
Kowach Pether éghez heles Kaza Amborus fel heles
(OL. UC. 56/83). 1683 : A fél helyes czimborával (uo.
3/32). Mikno Simon fel helyes (uo.). [Vö. félházhejes
MTsz. ; sessio Bartal.]

félhúsú : [mediocriter saginatus ; halbgemastet].
1669 : Alföldi nagy csontos és öreg hizlalt ökörnek
párja 80 frt. Középszeres félhusu 60 frt (Gazdtört-
Szemle 1.88).

fél-ing : das halbhemd, kurzes frauenhemd BM.
1528 : Camisiam vnam felyngh dictam (OL. L. III. 16.
17). [Vö. NySz. MTsz.] [Vö. fél-csahol.]

fél-kéz : unimanus; einhandig NySz. (2. jel.). 1493 :
Paulo Felkez (EPSz. fol . 103).

félkéz-fejsze : [securicula] ; bandaxt, handbeil BM.
[handhacke]. 1558: Fel kez /eí/^e (OL. Nád. 49). 1572:
Fel kez feyze (uo. 40). 1597 : Felkez feize (OL. UC.
101/3).

félkéz-fürész, -firész : [lupus] ; handsage BM.
1556: Eg wono fyrez Eg wono kes Eg fel kez fyrez
(OL. Nád. 49). [Vö. «Kétkéz- fürész : a faragók, superok,
ftírészelök nagy ftírésze, melyet csak két ember húzhat,
mindkét kezének használásával. » Szeged, Kovács
János adata az új Nagy Szótárhoz, 1900.]

félkéz-verő : [handhammer, faustel]. 1590 : Egh
fel kez verő Fa fordetho horogh was [«kovácsm(í-
helyben» Szám. jegyz.] (OL. Nád. 49).

fél-köböl: semodiusNySz.(«köböl» a.); [halbkübel].
1596 : A csordapásztor félköblöt adott, ha a prédikátor
barmát nem örzötte (Canon Visit. 139). 1608 : Fel
keobeol. Fertal. Fynak (OL. UC. 37/56).

fél-mű, -miv: [semiperfectus, semifactus;halbfertig].
1597 : Az másik [aranygyűrű] két karika, az harmadik
fél-mívében vagyon (Mihalik : KassaÖtvTört. 205).

fél-nadrág ? : 1539 : Fel nadrág [olv. fél-nadrág?].
Nemez kapcha (OL. Nád. 48).

fél-selyem : [subsericus] ; die halbseide, halbseiden
BM. 1799 : Egy veres tarka, asztalra való félselyem
szőnyeg (CanonVisit. 214).

fél-szakállos: 155S: Fel zakalos (OL. L. IILIÖ. 17).

fél-szeg: defectus, defectivus, mancus, mutilus,
debilis ; gestümmelt, mangelhaft, unvoUkommen NySz.
1469 : Andreas Felzegh (OL. D. 32365) 1584 : Nem
zolgál semmyth merth f^lzeg nomorwdth (OL. UC.
56/33).

fél-szémű, -szemö : luscus, unioculus, cocles ; einau-
gig NySz. 1413 : Georgium Felzemeio (ZichyOkm.
VI.248). 1448: Nicolaus Felzemeio (OL. D. 36391).
1475 : Johanne Feelzemew (uo. 17660). 1503 : Valen-
tinum Felzemew (uo. 29350). 1523 : Johannes Fel-
zemew (Pannh. 42/G).

fél-szér : dimidiatus ; halb NySz. 1418 : In pos-
sessionibus Tussá Klazan et Felzerhoziwmezew [a.
m. fél-szer ?] vocatis (Múz.). 1552 : Septem kóthőfek
duplas non felzer (OL. Nád. 49). 1570 : Egy felzer
zedeiyes granath menthe (uo.). 1597 : Eoregh felszer
pohár szék (OL. UC. 101/3). 1635 : Ugyanolyan ka-
rasia dolmánytól, ha fél szer csak övedig lészen bé-
lelt 75 d. (GazdtörtSzemle VIII.471). Ugyanolyan
dolmánytól, ha fél szer övedig bélelt (uo.). 1637 :
Egy fel szer ayto, kichin chapo zar raji;a (OL. UC.
14-/43). 1638 : Egy reghi giantaros fel szer aito fa
be vonoiaval (uo. 2/34). Mely istállón vagion három
fel szer aito (uo.).

félszeres : 1638 : Ezen pinczenek aitaia fel szeres
(OL. UC. 2/34). [Vö. fél-szér.]

fél-szérint: [halbwegs, halb und halb]. 1616/1643 :
Ez [a schacht] fél szerint vagyon, egynehány helyen
fódozást és épétést kéván [1643-iki jegyzéssel utána
téve: «mostan jó»] (GazdtörtSzemle VÍ.124). [Vö. MTsz.
fél-szer a.] [Vö. fele-részint.]

fél-tafota : [textum subsericum ; halbtaffet]. 1509:
Vnum tegumen cussini de felthafotha (OL. D. 21965).

fél-tarack, -tarasz, -taraszk: 1490: Tarazk raagnus ;
feltharazk (OL. D. 26048). 1491: Tarazk Ztrubnicza
Feltharazk (uo. 26051). Feltharazk Zakalos (uo.). 1493 :
Quatuor offniczas mediocres trés fel taráz (Körmend,
Stat. ant. major. 27/11).

fél-vég : 1448 : Vno stamine de panno felweg (Le-
lesz Acta 60/17).

2. FÉL, fíl ? : timeo, metuo ; fürchten, befürchten
NySz. 1135 : Homines condicionales quorum nomina
sünt hec Scemus bula buloc Sele fele [olv. félé, a.
m. félő ?] luan (Pannh. 15/Kk). 1211 : Hü sünt coci
Megzeg Eudus Feleh Buhtus Sata (Pannh. Tih. 1/5).
In uilla Theluky sünt isti uinitores Jed Elh Filch
[olv. filé, a. m. félő ?] Nuuzou (uo.). 1217 : In Wasul
eciam eiusdem ecclesie predio odwornicos trés Mucad
Fele Ereus (Veszpr. 12, Nag>T)écsöl). 1222: Trés
mansiones wduornicorum Warou fele et ereus (uo.).
1498 : Anthonius Felciv (Múz. Kállay). 1503 : Michael
Felew (uo.). Anthonius Felcw (uo ).

FÉLAJTÁR, 1. fullajtár.

FÉLBEN : in, in procinctu ; in, im begriffe NySz.

235

FÉLD -FELFÖLDI

FELHERC— FENEDEK

236

(3. jel.). 1597 : Az hazak hullanak veszendeo felben
is vadnak (OL. UC. 101/3). [Vö. fél, 4. jel]

FÉLD, -ES, L föld, -es

FÉLE, vö. jó-, külön-féle.

FELED?: obliviscor ; vergessen NySz. (1. jel.).
1135 : Aratomm autem nomina siint hec gouc Reguta
Ruoz Sarc Surnuc feled [a. m. feled ?] Nuasa (Pannh.
15/Kk). 1211 : In uilla Fotud hü sünt ioubagiones
Vosud Boca Feled Fita Hj-zy (Pannh. Tih. 1/5).

FELEDÉKÉNY, feledéköny: obliviosus, im-

memor ; vergesslich, der etwas leicht vergisst NySz.
1596: Szerelmes bátyám Alberté! Csudálkozom rajtad,
hogy ilv feledékön vagv az te szeginy atj-ádfiairól
(MA. NLI. 97). [Vö. feledékenység.]

FELEDÉKENYSÉG, f elejdékénység : obli-
vio ; vergessenheit NySz. 1752 : Mindazonáltal ezen ö
herczegsége rendelésinek megtartása, azon okbúl is
ekkoráig rísz szerint mintegy felejdékenységben bo-
csájtatni látszatik (GazdtörtSzemle VI.138).

FELEDÉKÖNY, 1. feledékény.

FELEJDÉKENYSÉG, 1. feledékenység.

FELEJT, vö. elfelejt.

FELEL, vö. ki-, mégfelel, összefelelés.

FELELECSKE ? : [responsum parvum, breve :
kleine, kurze antwort]. 1769 : Holott is a gyermekek
Osterváld Hriátskájabiü adván feleletet aszerint a mint
T. Losontzi uram apró kérdéskéki-e s feleletskékre [igy ?]
felosztotta (CanonVisit. 208).

FELES: par, compar; gleich, paar NySz. ; der
theilnehmer, den halben theil (in etwas) habend ; der
halbbauer, halbmann ; halbspanner BM. 1211 : Hü sünt
ioubagiones Mochou Cygolou [Cygelou ?] Feles [a. m.
feles V. feles "?] Chydur (Pannh. Tih. 15). Isti sünt
aratores Sentus Kemus Feles Viga (uo.). 1402 : Johan-
nes dictus Feles (Múz.). 1514 : De eisdem auenis
plusque centum et quinquagiuta Mensuras quequidem
mensura iUis in partibus Hungarie feles appellaretur
(Pannh. Hitel. 110). 1700 : Mmden helyek vinczellé-
rinek esztendőnként való ordinarius szakványosi le-
gyenek, mivelhogy néhol sok csalárd vinczellérek a
szakványon kívül feles és hetes munkásokat szoktak
fogadni (GazdtörtSzemle 1.78). Azért ennek utánna
sehol a vinczellérek sem felest, sem hetest akármi
szakvánjTa sub poena florenorum 12 ne merészeilyenek
fogadni (uo. 79).

FELES ? 1. fölös.

FELETT, -ÉBB, 1 fölött, -ébb.

FÉLFOLD, fölföld : pars regm superior ; ober-
land, hochland, Oberungarn NySz. 1596 : Hiszöm,
hogy Kegyelmed az fölföldön meg nem marad, hanem
az Alföldre alá megyön (MA. NLI.97) 1608 : Az
fölföldriil Siderius uram irta Kegyelmednek, hogy az
biblia kinyomtatásban Kegyelmed találjon módot, ha
hazánk nem nyújthat segítséget is (uo. 273).

FELFÖLDI : incola partium regni supeiiorum ;
hochlander. oberlandcr, oberliindisch, aus Oberungarn
NvSz. 1469 : Paulus Felfnldi (OL. D. 32365). 1481 :
Dominico Felfocldi/ (uo. 185.34). 1489 : Blasio Fel-
fewldy (Lelesz Acta 98/18). 1493 : Nicolaus Felfewldi
(OL. D. 36997). 1499 : Gregorius Felfeldy (Körmend,
Heim 680). 1577 : FelfÖldy Janus (OL. UC. 1/3). 1635 :
A rai a vásári apró munkát illeti, mi igen keveset

csináltimk, akit csináltunk is, úgy adjuk, mint fel-
földiek, vagy még annál is olcsóbban (GazdtörtSzemle
Vm.481).

FÉLHÉRC, férhéc, férhérc: jugum; die wage
am fuhrwerk NySz. («fölhérc» a.). 1554: Az hintónak
mnütoth es fel heréket chinaltak (OL. Nád. -49). 1555 :
Duo ferrea instrumenta ad currum ferhercz vocata
(OL. UC. 75/43). 1566 : Keth wasazoth hatlo fa. Egy
wasas f>Tgete. Egy wasas felhercz (OL. Nád. 49).
1597: Ferhecz hamfaiual (OL. UC. 101/3). 1637:
Rudgyaual, felherczeuel, hamfayual (uo. 14/43).

FÉLI : [quod a latere aücuius rei est ; an der
seite einer sache befindlich]. 1442 : SUvam kwrtha-
hegfely [értsd : fele=oldala v. féli = oldaü ?] (OL. D.
37330). Aliam verő partém Gyakoifely (uo.). 1477 :
Duas siluas vnam Hasheghmal et alteram Kwfhfely
appeUatas (Múz. Kisfaludy). 1509 : Supra magnum
síücum in loco Nagh Barazda/eíí/ vocato (OL. D. 36399).
1515 : In Reth/eZí^ewld (Múz. Ibrányi). 1533 : In SUua
Pwzthazewlew/eZ?/ vocata (Múz.). [Vö. fél, 3. jel.]

FÉLIG ? : ad médium, dimidiatim ; zur hálfte, halb
NySz. 1434: Thomas Felyg [a. m. félig?] (Múz.
KáUay).

FÉLJÉL, FÉLJEL, 1. fölül.

FÉLLAJTÁR, 1. fullajtár.

FÉLLYÉL, FÉLLYEL, 1. fölül.

FELÖL, felőli : a, a parte ; von, von — her,
von seiten NySz. 1597 : Nap Enézétt felöli, delseö
rezrwU elkezdwen (OL. UC. 12/42).

FELŐL 1. fölül.

FELŐLL, 1. felől.

FÉLÖTT, 1. fölött.

FÉLRETESZ : removeo ; bei seite setzen, weg-
legen NySz. (1. jel.). 1700 : Minden haragot és tekin-
tetet félre tévén, úgy egjikébül, mind másikábúl [t. i.
egyik V. másik szőlejéből] hordok és eszem (Gazd-
törtSzemle 1.87).

FÉLREVON: [auf die seite, ziehen, zurückziehen].
1799 : Consistorium vagj'on, de annak tagjai között
találtattak ollyak, kik a curátor hivatásának nem
engedelmeskedvén, magokat tetszések szerént félre-
vonják (CanonVisit. 215). [Vö. NySz. más jel.]

FÉLSÉ, 1. fölső.

FELSŐ, 1. fölső.

FÉLTŐ, fíltő ? : pretiosus, carus ; wofür einer
zu fürchten hat, teuer, üeb NySz. (1. jel.). 1227 :
Sceguen Feltev Cholu (OL. D. 133). 1237 : Phylteu
[férfinév, olv. fíltő, a m. féltő?] (MonStrig. 1.322).
1237 1325 : In mlla Liüa Jelyan Kesereu Sumug Cheke
Phylteu Chuna Chegzeu (Veszpr. 107, Lula 2). 1252:
Quorum vinitorum nomina hec simt Crachin Hothus
Wetheu Aarud FeWmc (OL. D. 369). 1294 : Felteti
filius Demes (uo. 1394).

FÉLYŰL, 1. fölül.

FENE?: [lupus; wolf?]. 1236 : Protenditur ad
uallem que /eneozov [olv. fene v. fényé ? vö. «Far-
kasaszó» hn. CzF.] nuncupatiu- (OL. D. 212). [Vö.
NySz. más jel. és Budenz : Magyar-ugor összeh.
szótár 513.]

FENEDÉK ? : 1580 : Az más örök ismét, az

237

FENEK— FENEKESEDIK

FENEKETLEN— FENYERÉS

238

kit adtam, egyik felöl mellette Késfenedéke [határrész]
Mikes Benedeké, másfelöl ugyan Jankó Ferenczé,
flo. 28. az szalogon (SzékelyOkl. V.123).

FENÉK, fenök ? : 1) fundus ; grund, boden NySz.
(1. jel.). 1518 : Pro fractis ac destructis vasis fenek
et fal de nouo imposuit (OL. D. 26192). 1566 és 1587 :
Fenek (1. «fenék-metszö» és «fenékkerítö-szék»). || 2)
palus, lutum ; morast NySz. (3. jel.) (?]. 1269 : Vadít
ad locum qui fenek uocatur (OL. D. 679). 1273 : In
fluuium fenukag [a. m. fenék?] (uo. 840). 1291: Ad
wallem que Fenektn nuncupatur (MonStrig. IL310).
1375: Possessionem Fenek nominatam (Körmend III/5,
Belfenék 52). 1436 : Ad locum qui fenek vocaretur
(OL. D. 231). In quodam loco feneek appellato (uo.
12909). 1491 : Alayaro que videlicet duceretur ad
pratum Rethfenek (Múz. Rhédey). 1506 : Vtrisque Fenek
alio nomine Beelfenek et Kysfenek vocatis (Körmend
III/5, Belfenék 53). 1521 : Procedit meridiem versus
ad locum Zjlwafenek appeUatum (OL. D. 23504). Inde
ad locum seu stagnum Gyochfenek appeUatum (uo.).
Inde vádit ad locum Kylsewgyoch/ene^ nuncupatum
(uo.). [Vö. MTsz. 1. és 2. jel.] [Vö. hordó-, tó-fenók.]

fénék-fa : [lignum fundorum dolii] ; bodenfeld BM.
1516 : Ligna wlgo fenekfa [«hordókhoz» Szám. jegyz.]
emi (OL. D. 26175). 1735 : Ha [a pintér] fenékfát csinál
a gazda fájábul, akárhány lészen a hordó 10 dénár.
Item ha a pintér a maga fenékfáját adja egy akós
hordóra 20 dénár (GazdtörtSzemle III.351). [Vö. CzF.]

fenék-fejsze : 1597 : Fenek feize zalu módra (OL-
UC. 101/3).

fenék- fúró : [dippelbohrer]. 1597 : Fwrezeczke 1
Fenek furo 1 [pintérházban] (OL. UC. 101/3).

fenék-fürész : [serra ad fundos doliorum facien-
dos] ; bodensage BM. 1597 : Fenek fwrez (OL. UC.
101/3). [Vö. CzF.]

fenékigazgató-szék : [sedile ad fundos doliorum
faciendos ; bodenrichtstuhl]. 1597: Vonio szék. Fenek
igazgató szék [«pintérházban» Szám. jegyz.] (OL. UC.
101/3).

fenék-kerekító': [scalprum ad fundos doliorum
rotundandos ; bodenbramschnitt] . 1586 : Instrumenta
doleatoris: fenek meczeo, fenek kerekítő [OL. UC. 77/1).

fenékkerító'-szék : [sedile ad fundos dolioi-um
rotundandos ; bodenbramschnittstuhl]. 1587 : Fenqk
kerytö z^k [«présháznál» Szám. jegyz.] (OL. UC. 12/42).

fenék-metszó' : 1566 : K^t hordó chynalo galw
Egy fenqk meczö (OL. Nád. 49). 1572 : In officina
doleatoria : zyo kes, szalw, fenek mecho (OL. UC.
76/17). 1586 : Instrumenta doleatoris : fenek meczeo,
fenek kerekítő (uo. 77/1). 1588 : Az piater házban :
faragó kes, vayo kes, circulum, fenek meczo (uo, 76/17).

fenék-vájó : [bodenkampel, faustkröse]. 1586 :
Instrumenta doleatoris : kezuono, fenekuaio, fenek-
uontato (OL. UC. 77/1).

fenékvonó-késecske, -vonyó- : 1597 : Fenek
vonio keseczke [pintérházban] (OL. UC. 101/3).

fenékvonó-vas, -vonyó-: [auszieher; «villás kampó,
amelylyel a hordó fenekét a dongák csínjába belehúz-
zák* Frecskay J. magyarázata]. 1597 : Fenek vonio
vas (OL. UC. 101/3).

fenék-vontató : [cvj. 1586 : Instrumenta doleatoris :
kezuono, fenekuaio, fenekuontato (OL. UC. 77/1).

FENEKESEDIK, vö. mégfenekesedik.

FENEKETLEN: fundo carens ; was keinen
boden hat, ohne boden NySz. (1. jel.). 1597 : Hituan
deszka szeokrenj feodeletlen es feneketlen 2 (OL.
UC. 101/3).

FENEKEZ, vö. befenekez.

FÉNKŐ ? : cos ; wetzstein NySz. 1211 : [Udvomici|
Somuk Simirek Hodus Fenke [a. m. fénkö?] Thompa
Zeuleus (Pamih. Tih. 1/5). 1270/1365 : Inter fontem
Bana vocatum et inter fontem Fenkív [a. m. fénkö
V. fény-kö ?] nominatum (MonStrig. 1.580).

FENN, L fönn.

FENÖK ? 1. fenék.

FENTEREG, föntörög: volutor; sich walzen
NySz. (1. jel.). 1734 : Látta az Zuga Judit halasi
asszonyt n. Fazekas Ferencz úr háza mellett az közön
föntörögnj [az eredetiben Kovács János értesítéseként
így, aM szerint a «föntörög» szó a szegedi népnyelv-
ben ma is megvan] (Reizner : SzegedTört. IV.499).

FENTŐ : sparus ; ein sparr, oder eine gattung
pfeil, wurfspiess NySz. 1388 : Thoma dicto Fenteu
(ZichyOkm. IV.375). 1500 : Stephano Fentheio (Lelesz
Acta 108/15). [Vö. 1. 2. 3. fentö MTsz.]

FENTŐS ? : 1231/1397 : Quandam Siluam nomine

Fenteus (OL. D. 174). [Vö. MTsz.?]

FÉNY ? : splendor, fulgor, nitor, radius ; schein,
glanz NySz. 1093 : Baluanis Fen [hn., a. m. fény ?]
Bagag Vag (Pannh. 2/ A). 1223 : Baluanis Fen Bagag et
vag (uo. 1/Z). 1240 k. : Est conterminalis cum hüs villis
scílicet feyn Cezneyc Kugere et Vosyan (uo. 61/8).
1270/1365 : Inter fontem Bana vocatum et inter fontem
Fenkw [a. m. fény-kö v. fénkö ?] nominatum (Mon-
Strig. 1.580). [Vö. nap-, verő-fény.]

FÉNYÉ, L fenyő.

FENYEGET : minor, minitor, comminor, intento ;
drauen, drohen NySz. [Év ?] : Carpentarios semper
vlgo fenegethe vt interficiet et occidet (Múz. Bethlen).

FENYÉR, fenyír: campus incultus; heide NySz.
[?]. 1211: Isti sünt vdomici Árud Cepou TelehBolosey
Fenerh [a. m. fenyér?] (Pannh. Tih. 1/5). 1231: In
Kereky habét septuaginta iugera térre et quod uulgo
dicitur fener ad sex mansiones domorum (OL. D. 168).
Uadit in silua per eleuatis metis usque ad Yiosfenery
(uo.). Inde tendit ad locum qui uocatur Cherét signatis
locis et ibi iatrat in Cherét in loco qui uocatm- Gurgus
fenerree (uo.). In Belzund que uulgo Fener dicitm- (uo.).
Eciam in Bel Zund emit quartam partém tocius ville
quod wlgo Fener dicitur (uo.). 1240 k. : In minori
Tepey hec sünt nomina Jobagionibus Renka [Reuka?]
Mersa Pancev Oth Fener (Pannh. 61/8). 1288 : In
Kues/ener quatour iugera (Veszpr. 108, Szepezd 2).
1291 : Uersus meridiem ad Okalfenere (MonStrig. 11.310).
1304: In loco Feneemak sex iugera (Veszpr. 15, Vámos).
Inter eandem viam Lomwt vocatam et inter viam
Fenernt (uo.). 1326 : Quatuor iugera haberentiir in loco
Touthfenyr uulgariter nuncupato (Veszpr. 14, Szent-
királyszabadja). 1339 : Venit ad locum Tekefeneri vo-
catum (Veszpr. 2, Sárberény). [Vö. CzF. ésfenyer MTsz.?]

FENYERÉS? fenyérés? fényerős? fé-
nyerős ? : 1211 : In uilla Theluky sünt isti uinitores
Milton NemeUi Guze Fenerus Mochou (Pannh. Tih. 1/5).
Piscatores isti sünt Vodos Beche Cumou Fcneres Jla-
bad (uo.). In uilla Supoc hü simt vdornici Ketciou
Feneres Somorou (uo.). 1222 : Mansiones Wogus Ponca
Onthus Heymus Latus [Lacus ?] Fenerus (Veszpr. 12,
Nagypécsöl). Sex mansiones Adrianum Chomor Wa-

239

FÉNYERŐS— FENYŐ

FENYOS— FENYVES

240

sard Chenee [Cbence ?] Paulum et Fenerus (uo.).
1240 k. : In predio Temurd vduomicorum hec sünt
nomina Fenerus Scentus Myi-och Kyda (Pannh. 61/8).
|Vö. fenyer MTsz. ?] [Vö. fenyér.]

FÉNYERŐS? FÉNYERŐS? 1. fenyeres.
FÉNYES? 1. fenyős.

FÉNYES fínyös ? : splendidus, fulgidus ; glan-
zend NySz. (1. jel.)- 1222: Mansiones Wasard Fenies
[a. m. fényes v. fenyés = fenyös?] Mutus Ayanduk
(Veszpr. 12, Nagypécsöl). 1232/1248 : A parte orientis
sub fenesherch. (Wenzel VI.513). 1240 k. : Quoram
nomina sünt hec Poch Fényes Golombud (Pannh. 61/8).
1342 : Possessio /"'ení/esfeuldu [igy többször] (Zala-
Oki. 1.396). 1359: Unum pocarium ('?i seu feneseneg
dictum (Gyárfás : JászkúnTört. III.499). 1373 : Ad ry-
uulum Fe7iyespataksL nominatiim (OL. D. 6133). 1462 :
Trés galee wlgos [?] Sysak finews [a. m. fényes?]
(Múz. Kállay). Sinwas quatuor personis competencia
finews (uo.). Terdwas quinque personis competencia
finews (uo.). Anna Media wlgo feelfegvver cum haa-
thwUya finews (uo.).

FÉNYETEK 1. fenyíték.

FÉNYÉVES ? 1. fenyves.

FENYÍR 1. "fenyér.

FENYÍTÉK, fényetek: disciplina, comminatio ;
bedrohung, zucht NySz. (1. jel.). 1588: Az haynikok-
hoz iol hozzaiok lásson az vduarbiro fenétek alat tar-
chya ewketh, hogy az tylalmas erdewket ne engeggek
wagni (OL. UC. 64/35).

FÉNYLŐ : radians ; glanzend NySz. 1588 : Feni-
leo kamuka (OL. UC. 76/17).

FENYŐ, fényé, fenyü : abies ; tanne, tannen-
baum NySz. (1. jel.). 1075/1217: Caput est riuuli nomine
/eníosaunicza (Knauz : GaranmApáts. 25). 1223/1243 :
Terminatur in locum qui dicitur feneufeu (OL. D. 107).
1229: Térre que dicitur Fenu (Pannh. 5/Gg). 1236:
Protenditur ad uallem que /eweozov [olv. fényé v. fene ?]
nuncupatur (OL. D. 212). 1236/1283 : Ad vallem que
í'eneozou .nuncupatur (MonStrig. L318). 1240 k. : Cum
siluabochon /enevfeyKvgere (Pannh. 61/8). 1258: Cum
vduomicis de uilla Fenevfey (uo. 5/E, 1. Wenzel 11.315).
1270/1281 : Uillam Fenewfew cum vduuornicys nostris
residentibus in eadem (Múz. Ertl). 1292: Ab occidente
Okul/enevhath (Körmend ni/2, Gyunkud 17). 1328 .
Vineam ipsorum in territorio Feneumal nominato (OL.
D. 2486). 1329/1335: Quasdam arbores abietis Kerek-
Zeneit vocatas (uo. 2519). 1331: Trés arbores vulga-
riter fenio vocatas (AnjouOkm. 11.516). 1358: Caput
est riuuli nomine /enettsanicha (Knauz : GaranmApáts.
24). 1380 : In possessione Feneu zad vocata (Múz. Soós).
1390 : In possessione Fenyewaija in Comitatu Zagra-
biensi (Múz.). 1413: Sub arbore alni wlgo /ew?/ew vocata
(Múz. Motesiczky). Sub arbore alni Fenyew (Múz.).
1433 : Duas arbores fenev vocatas (uo.). 1461 : Vnam
metam Fenywzeg vocatam (Múz. Kisfaludy). 1478 :
Silua magna Pini wlgo fenyew (OL. D. 18145). 1488
k. : Tribus vicibus debet Juniperum secare cum gladio
ct totidem vicibus dicere hec verba ffenie váglak,
mire arra hogy te vesey Jánosról az semdegete (Ba-
gonyai ráolvasás, 1. Zolnai : Nyelveml. 153). 1491 :
Peccarium fencw (OL. D. 26051). 1518 : In territorio
possessionis Sard super Lofenye vocato (Múz.). [Vö.
bór-, luc-fenyő, vörösfenyő-fa.]

fenyő-bokor: juniperus Kr. ; [wachholderstrauch].
1338 : Circa quendara rubum wlgariter fenycubukur
nominatum (OL. D. 16749). 1459 : Penes quoddam li-
gnum fenywbokor vocatiim (OL. D. 35807).

fenyő-deszka: (tabula pinea, axis pineus; fichten-
brett, tannenbrett]. 1587 : Asseres viliores wulgo feneo
(leska (OL. UC. 77/17). 1590: Fenyő dezkat. Zwn dez-
kat (OL. Nád. 43). 1597 : Gieken 1. KuíT soo 9. Fe-
nieodezkal (OL. UC. 101/3). 1638: Ez Nagy Palotának
vagion Uionnan czinalt feir Meniezete körös kömiül
megh partazva feniü deszkával (uo. 2/34). Ket darab
temérdek feniü deszka (uo.). [Vö. fenyőfa-deszka.]

fenyő-erdő: pinetum; fichtenwaldNySz. 1243/1354:
Ad introitum vnius Silue que dicitur Feneuerdeu (OL.
D. 260). 1258/1334: Silue qui dicitur feneuerdeu (Hazai-
Okm. VII.79). 1336 : Vnius Silue que dicitur Fenew-
erdeu (OL. D. 2982). 1347: Quandam siluam que voca-
tur fenewerdoiv [igy] (uo. 3897). 1357 : Quandam siluam
que uocatur Fenyewerdew (uo. 1199). 1357/1379 : Sil-
vam que vocatur fenyeuerdew (AnjouOkm. VI. 558).
1410 : Quandam Siluam Fenyeioerdew (OL. D. 9666).
1523 : Retro Siluam Fenyeioerdew (Múz. Forgách).

fenyő-fa: pinus, pinea, abies; fichtenbaum NySz.
1250/1392 : In arbore qui wlgo dicitur fenywfa (OL.
D. 33707). 1251/1281 : Ad arborem que dicitur feneufa
(uo. 346). 1269/1290 : Ad duas arbores feneufa
vocatas (Wenzel VIII. 251). 1297 : Ad arborem fenw fa
(uo. X.254). 1298 : Sub quadam arbore feneufa nomi-
nata (OL. D. 1509). 1299: Peruenit ad vnum Nadas-
saar iuxta quod Saar super duabus arboribus feneufa
(Múz.). Peruenit ad arborem feneufa super qua est
crux (uo.). 1299/1360 : Sub quadam arbore Fenyeufa
vocata (OL. D. 1553). 1304: Super duabus arbori-
bus Berekunefa et Feneufa uocatis (uo. 1680). 1332 :
Arbores Feneufa vocate (Múz.). 1429/1510 : Ad quandam
arborem juniperi wlgo fenewfa dictam (OL. D. 12098).
Ad quandam magnam arborem wlgo fenewfa voca-
tam (uo. 16127).

fenyőfa-deszka : [tabula pinea, axis pineus ;
fichtenbrett, tannenbrett]. 1683 : Egy öregh fenyüfa
deszkábúl öszö [így] rakott szúszék (OL. UC. 3/32).
[Vö. fenyő-deszka.]

fenyő-ház : [casa e pinu facta ; aus fichtenholz
gebautes haus oder hauschen]. 1636 : Pajta . . . Felső
Fenyöliáz [a rozgonyi uradalom épületei közt] (Gazd-
törtSzemle 1.264). Másod fenyőház (uo. 265).

fenyő-mag : granum juniperi NySz. ; wachholder-
beere, krammetsbeere BM. 1544 : Gerfat, temient.
fenő magot (OL. Nád. 42). Vöttem vad húsban fenő
magot (uo. 41). Vöttem fenömagot fystölni (uo.). 1554 :
Fenő magot (uo.).

fenyő-olaj : [oleum pini] ; krummholzöl, kienholz-
öl BM. 1596 : Fenyeo olaj (OL. L. III.16. 17).

fenyő-szurok : resina pini ; kienbaumharz NySz.
1510 k. : Fenyewzwrok cum vno vasculo (OL. D. 26235).
1548 : Fenyew zwrok (OL. UC. 99/7). 1549 : Liquor
pini fenyew zwrok (uo. 65/83).

FENYŐS, L fenyves.

FENYÜ, L fenyő

FENYVES, fenyés? fényéves? fenyős?:
a) pinetum ; fichtenwald ; b) turdus ; krammetsvogel
NySz. («fenyös» a. 1. és 2. jel.) 1211: Uergit ad oc-
cidentalem plagam metis interpositis ad Feneues [olv.
fenyös, fényéves v. fenyves ?J (Pannh. Tih. 1/5). 1222 :
Mansiones Wasard Fenies [a. m. fenyés ^ fenyves v.
fényes ?] Mutus Ayanduk (Veszpr. 12, Nagj^pécsöl).
1232/1248 : A parte orientis sub fenesherch (Wenzel
VI. 513). 1240 k. : Quorum nomina sünt Poch Fényes
Golombud (Pannh. 61/8). 1269 : In loco uulgariter
Fenees [a. m. fenyös '?] nominato (Körmend III/2,

241

FÉRDÉ— FERTXlY

FÉRTÁLVOS— FÉRTÖ

242

Pezye 90). 1342 : Possessio 7^eí?//csfeiildu [így több-
ször] (ZalaOkl. 1.396). 1373: Ad ryiiulum Fenyespa-
taka nominatuni (OL. D. 6133).

FÉRDÉ, -S, 1. fürdő, -s.

FÉRDŐ, -S, 1. fürdő, -s.

FÉRÉDÉS, 1. fürdős.

FÉRÉDÖ, -S, 1. fürdő, -s.

FÉREG?: a) veriuis ; wurm, insect; b) íera, bestia;
wildes tier, bestie NySz. [Vö. Szárm. : 1152 : Quorum
uomina sünt Fergudí [olv. férgödi?] cum íiliis suis
Jaeobus et Tengurdi (Pannh. 38/"?).]

FERENC : Franciscus PPB. ; [FrauzJ. 1451: Nico-
laus Ferencz (OL. D. 14467). 1496 : Possessionum
Mathewagasa /^crencswagasa (Múz. Kapy). 1538 : En
Katherj'na Ázzon, Az en Zerelmes Wraranak Batthyány
Ferencznek felesseghe (Körmend I/l, nr. 45). 1668 :
Hegedűs Ferencz Musikas (OL. UC. 1/21). [Vö. Frank.]

FÉRFI, férfió : a) vir ; mann ; b) mas, mascu-
lus ; mannliche person, mannchen NySz. (1. 2. jel.).
1516 : Harmad Nasfa egh saífji, egh Jachynkth barom
Rosa gywngh, keth Rosa Rubynt, egh lean, es egh
ferfo [a. m. férfi-alakot ábrázoló zománcos kép] az
Nasfaban (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nvelveml. 203
és 206).

férfi-ruha: vestis virilis ; mannskleidNySz. («íeríiú-
ruha» a.) 1555 : Negwenhat ezyst ghomh ferfij rvhara
való (OL. Nád. 48).

FÉRFIÓ, 1. férfi.

FÉRGETÖ? 1. férgettyű.

FÉRGETTYÖ, l. férgettyű.

FÉRGETTYŰ. férgető? férgettyő, firgeté:

1) «a szekérnek első tengelyére alkalmazott forog-
ható fa, a melynél fogva a szekér eleje ide s tova
fordulhat* MTsz. («fergetyíi» 1. jel. a.). 1515: Johan-
nis Fergethew [a. m. fergettyíí ?] (Lelesz Prot. Pai-v. 246).
1544 : Ket koczi tengelt, "eg fergetfüt (OL. Nád. 41).
1566 : Keth wasazoth hatlo fa. Egy wasas fyrgete.
Egy wasas felhercz (uo. 49). || 2) [tympanum denta-
tum] ; das kammrad in der mühle BM. («ferget;v"ü» a.).
1586 : Instrumentum ferreum pro mola vulgo ferget-
tio (OL. UC. 77/1). [Vö. forgotyú NySz. MTsz.]

FÉRHÉC, L félhérc.

FÉRHÉRC, 1 félhérc.

FÉRIS, 1. 1. firis.

FÉRÖDÖS, 1. fürdős.

FERTÁLY : 1) quadrans, quarta pars ; der vierte
teil NySz. (I. jel.). 1367/1407 : Quamlibet funem cum
centum triginta duobus cubitis mensurando minus
quartali wlgariter fertal dicto (OL. D. 33616). 1402 :
Andrea dicto Fertal (ZichyOkm. V.329). 1492 : Vnum
quartalem wlgo ferthayl (uo. 36992). 1521 : Carnes
Bouinas duo fertal (uo. 37179). 1524 : Athlasium
Tharkabarka duas vlnas minus vno fertal (uo. 26326).
1528 : Poghacha cum vno ferthal (OL. L. 111.16. 17). || 2)
quartaleNySz. (2. jel.); [viertel dermetze|: «eggy negyed
mérö>> MTsz. (1. jel.). 1494: Emendo viginti ferihal
[«zabról van szó» Szám. jegyz.| (Engel : GeschUngr-
Reichs 1.43). 1506 ; Vnum vas vini deputetur ad cu-
bulos wigo eheber decem, cubulum quemlibet per
quadringentas pintas wlgo ferthal dictas coraputando
(OL. D. 24613). 1510 k. : Nuces fertal facientes (uo.

Magyar Oklevél-Szótár.

26235). 1528 : Emi canteros quinque ad mensam do-
mini vnum duarum pintarum vnum vnius pynthe vnam
mediam vnum ferthal et vnum mezei (OL. Nád. 42).
1588 : Ad az vvr egy kantorba kelés vvagy pohánka
kasath mas fel fertalt thezen ezthendeig qur. 6 (OL.
UC. 64/35). 1608 : Fel keobeol. Feiial. Fynak (uo.
37/56).

fértály-fa: 1597: Az lizt hordó házban. Lizt
hordó loo 4. Lizt hordó sakok fotósok V. Fertalj fa
1 (OL. UC. 101/3).

fértály-mestér: [magister vici] ; viertelmeister,
gassenaufseher BM. 1609 : Ezután két héttel, úgymint
16. napján Octobernek hatalmasul reá kültek predi-
catorunk házára, 4 tanácsbeli ember és fertalmesterek
és drabantok jelen lévén, szekereki-e portékáját fel-
rakván, feleségestől, gyermekestől kikülték a város
határából (MA. NLI. 330). fVö. fertály 5. jel. és
fertáj -kapitány MTsz.]

FÉRTÁLYOS: [quartale capiens ; ein viertel-
metzen fassend]. 1587 : Keth ferthalos wqka. Eg fynak
(OL. UC. 12/42). 1590: Keth fertalios véka (OL.

Nád. 48).

FÉRTE, 1. fertő.

FÉRTÉNG : volutare se coeno ; sich im morast,
im kot walzen NySz. 1608 : Főképpen ez mi nyomo-
rult országunknak sok változása [oka annak, hogy
nem ir] és sok Ínsége, kiben imár három egész esz-
tendőben fertengönk (MA. NLI. 253).

FÉRTÉS, L fértős.

FERTŐN : 1) drachma NySz. (2. jel.) ; (der fünfte
theil des lothesj. 1594 : Tengheri szeöleö 3 fertőn (OL.
UC. 78/7). Három fontoth es keth fertonth (uo. 106/3).
Beörseön 3 fertőn (uo. 78/7). 1644 : Golyóbisa három
fertont nyom (uo. 13/11). [Vö. 1224/1317: Quintum
dimidium fertonem Chybiniensis ponderis (Zimmer-
mann-Werner 1.34).] || 2) [vö. «ferton-pénz»(. 1594 :
Az zeőleönek fertőn newen ualo jeővedelme vágjon
(OL. UC. 113/5).

férton-pénz : 1594 : Az kinek egez nila vágjon
melliet ferthon pénznek {■:> hinak wk egez iiiltol 12 pénzt
adnak az ispánnak fel nylthol hat pénzt (OL. UC. 113/5).
1600 : Pecuniam fertőn pénz vocatam de hortis a sin-
gulis portis d. 11 (uo. 17/6). 1668 : Fertőn pénz az
kit hinak (OL. UC. 1/21). 1700 : Minden vidéki emberek,
valakiknek helyünkben házok nincsen s dézmaadó
szölejek vagyon, fertonpénzt den. 72 szoktak ő nagy-
ságoknak dézmájok mellé fizetni (GazdtörtSzemle
Vn.405).

FERTŐ, ferté : a) lacus, palus : see, pfütze, lache ;
b) coenum, lutum ; mist, morast NySz. [volutabrum].
1055 : Posthec ad eleuui humuk inde ad harmu ferteu
(Pannh. Tih. 1,1 ). 1193: In agár iuxta ferteu (OL.D. 27).
1200 k. : Iuxta stagnum Ferteu (Anon. 50). 1211 : Inde
egreditur ad ferteu et in nietis interpositis extenditiu-
ad aliud Ferteu (Pannh. Tih. 1/5). 1217/1412 : Stagnum
Fertev (Wenzel VI. 385). 1327 : Vnam piscinam Zooch-
fertcy vocatam (OL. D. 2415, 1. AnjouOkm. 11.279).
1333 : Et anto ferteir est una méta terrea (ZichyOkm.
1.415). 1335 : In pratis wlgariter Fertheu appellatis
(Máz.). 1382 : Stagnum Petiirdi ferthen- vocatum (OL.
I) 3U725). 1385 : Quandam magnam aquam Ferteu-
nuncupatam (HazaiOkm. 11.150). 1396 : Terras palu-
dosas wlgo fertcir appcUatas (OL. D. 8152). 1416:
Quoddam stagnum ferthew vocatum (uo. 28786). 1421:
Attigissent quendam locum aquosum Thewlges/erí/iCM'
nominatuni (Lelesz Met. Szabolcs 25). 1437 : Ad locum
lutosum wlgo fertheu- (OL. D. 13030). 1467: Ad

16

243

FÉRTÖS— FÉSZEK

FESZF.lt— FI

244

quendam locum qui vocatur Dyzno/fir^/íeliel (Lelesz
Met. Bereg 21). 1472 : Ad qiiedam duo lóca tempore
inundacioiiis aquarum aquosa Sombokos/erí/ie?<' nomi-
nata (OL. D. 17341). 1475 : Ad pratiim í'erí^onadfelde
[«Sopron in.» Szám. jegyz.] vocatum (Múz.). 1521 :
Prouentus de fluuio ferthoe et de precio recium Soluit
Gregoriiis Haló beczwet (OL. D. 37179). 1522 : Pi-
scinas Godolya Nadastho ac Nadasferthew vocatas
(Lelesz Acta 128/25). 1533 : Ad piscinam iwatoth ex
ferthew presertim de ponthffy (OL. Nád. 43). 1544:
Az fertőn hegkön az halaszoknak eg toUert (uo. 42).
1545 : Quendam lacum volutabmm wlgo ferteotho
nuncupatum (OL. NKA. 620/28). 1558 : Ad stagnum
fertiü vnum sacciim haló sak vocatum (OL. Nád. 48).
[Helyn. szárm. : 1269 : Villarum Joan et Fertevd (Múz.
Jankowich).]

FERTŐS, f értés: paludosus, coenosus; sumpficht,
schlammicht, morastig, kotig NySz. 1193 : luxta aquam
illám tendit usque ad fertes (ÖL. D. 27). 1267/1380 :
Ad lacum Gyznou/"er<es vocatum in quo laco aqua
pluuialis stagnare consueuit (Wenzel 111.174). 1293 :
Descendit ad vnam vaUem qui Werus/eríesfeu nun-
cupatur (Múz. Beniczky). 1296 : Cadit in vnum fertes
(uo.). 1367 : Circa quendam locum paludosum Goden-
ferthese vocatum (Körmend Heim 208). 1379: luxta
quendam lacum wlgo ferteios vocatum (OL. D. 34640).
Ad vnum locum sciUcet volutabmm porcorum fertes
dictum (Lelesz Met. Ugocsa 25). 1418/1433 : Pemenit
ad quendam paludem fertes vocatum in volacho Baltlia
dictum (Múz.).

FÉSZE ? 1. fecske.

FEST, főst : tingo, coloro, depingo ; farben, an-
streichen, eine farbe gebén NySz. (1. jel). 1549 : Az
kemence fösteny cynobiyomot nettem (OL. Nád. 49).
1597 : Egj kerek skatulaban Lo feostenj való kana telj
(OL. UC. 101/3). 1638: Meniezeti ez háznak igen szép
partazott gombiai festet [így] es araniasok (uo. 2/34).

FESTÉK, vö. kemence-festék.

FESTÉS : tinctura ; das tüuchen, farben NySz.
(1. jel.) 1638 : Meniezeti ez háznak igen szép festés
es gombiai Araniazott (OL. UC. 2/34).

FESTETLEN : intinctus, non coloratus ; unge-
farbt, nicht gemalt NySz. 1637 : Festetlen szattyán
(OL. UC. 14/43).

FESTETT : tinctus; gemalt, gefarbtNySz. (1. jel.).
1637 : Haboson festett diofas gj'antaros ayto (OL. UC.
14/43). 1638: Festet es parazt fogasok (uo. 2/34).

FÉSŐ, 1. fésű.

FÉSŰ, féső, fűsű: pecten; kamm NySz. 1581:
Egi tok fesív, kiben három fa fesw, egi chonth fesw,
egi olló . . . Avagion (OL. L. Hl. 16. 17 1. [Vö. bontó-,
csont-, fa-fésű. I

fésű-gyártó : [pectinum opifex ; kammmacher].
1522: Valentinus Fivswgyartho (OL. D. 37004). 1540:
Mathee Fesewgyarto (Múz. Bethlen).

FÉSŰS : pectinifex ; kammmacher NySz. 1463 :
Johanne Fesus (OL. D. 15877).

FÉSZEK, fészök: nidus ; vogelnest NySz. (1. jel).
1556 : Öt fezek ilós t>^k (OL. Nád. 49). [Vö. fecske-,
holló-, keselyű-, kígyó-, ráró-, sólyom-fészek. |

fészek-tégely : 1556 : Minores fezek Tegel vocat^
integr^ 12 (OL. UC. 99/27, nagybányai inventariumban).
Nidi wlgo fezek tegel 37 (uo.).

FESZÉLT ? 1. feszült.

FESZÍT, vö. kőfeszító'-rúd.

FÉSZÖK, 1. holló-fészek.

FESZÜLT? feszélt? : extensus, cm cifixus; aus-
gestreckt, gekreuzigt NySz. 1498 : Matheo Fezelth
[olv. feszélt, a. m. feszült ?] (Múz. Kállay).

FÉVAL ? 1. fej-alj.

FÉVÉNY ? -ÉS ? 1. fövény, -és.

FÉZ ? 1. szomorú-fűz.

FÉZÖ, 1. fó'ző.

FI, FIÚ : 1) filius, natus ; sohn NySz. (1. jel.).
1236/1239 : Dicti Modoros Ded^a uinitoris (HazaiOkm.
VL33). 1302 : Magister Kokos filius comitis Rykol/í/
(Múz. Wenzel). 1312, 1315 : Possessiones Galusfolua et
Bok/í/a Benedukfolua (OL. D. 33568). 1319: Quandam
possessionem ipsius Inak/íVípetuifelde vocatam (Károlyi-
Oki. 1.48). 1322 : Possessiones Moyspaulia et Erae/j/a-
stephanpulia (OL. D. 2122). 1330 : Terrarum Mogyoth-
^amihalfelde et Bagatfelde (Múz.). 1331 : Ad quendam
fluuium nemorosum Estfan^apathaka uocatum (Múz,).
1332 : Super curia seu fundo eorundem Jbwr^astephan-
haza et Herborth^aandreashaza nominato in Ciuitate
Strigoniensi sito (uo.). 1335 : Super possessionibus
Bagathfevlde et Methvd^amihalfeulde nominatis (uo.).
1336 : Matheum dictum Fiiv [a. m. fiú v. fű ?] (ZalaOkl.
1.316). Cum alio molendino Vezek/í/a-Ivanusmolna
nuncupato (SztárayOkl. 1.113). Molendinum Kuchk/í/a-
molna vocatum (uo ). 1338 : In possessione Fyuie-
luk [a. m. fiú v. fű?] (Múz.). 1355: Mauricii de Ke-
raly/?/rtkarcha (Körmend, Korlátkö-Appon. lljl^T).
1357 : Possessionarie porcionis quondam Petri filii
Bors Borsfí/apeturfeulde vocate (ZalaOkl. 1578). 1358 :
Ad quandam arborem piri siluestris wlgo Pal/í/ayanus
kurtuele dictum (OL. D. 30388). 1369 : Lal^aestephan-
folua, hn. (Múz. Forgách). 1366 : FejTiuanfalua Gyurg-
/?amyklowsfalua (Körmend H/S, Lyndva 13). 1370 :
Johannem dictum Bjrofya (Múz. Kállay). 1376 : Pos-
sessionum Peter/i/apeterhaza vocatamm (Körmend II/5,
Lyndva 18). 1386 : Mychael literátus de Berthalem-
fyaytul (Múz. Fejérpataky). Mychael literátus de Bartha-
lom/í/ohastul (uo.). 1402 : Anthonio dicto J-wsmfya
(Veszprém 4, Csopak). 1404 : Tn possessione Jakab-
/?/rtianusfalva (Múz.). 1415 : Demeter fya istwan (Szé-
kelyOkl. ni.34). 1420 : Mihalfya Jsthwanfelde Egyed-
fyafelde Demeter/í/apetherfelde (Köi-mend, Miscell.
Németújv. lad. 41, fasc. 187). 1426: Prediis Est-
wanpeter/í/ahaza Kasa/í/aAntalhaza Egyedlakos La-
kosantalhaza et Zygeth appellatis (Forrás ?). 1428 :
Georgio Fyw [a. m. fiú v. fii?] (Lelesz Acta 47/12).
1436 : Ag Iwan fya in Horlyo (uo. 53/25). In tribus
descensibus infrascriptis videlicet Hythemeszallasa
Moya/í/alstwanzallasa [Maya- ?] et Jamanelekzallaaa
vocatis (Múz.). 1443 : Predium Egied/t/myklosfewlde
nuncupatum (uo.). 1451 : Beké/?/ Janus (OL. D. 14454).
1454: Villarum Esthwan/i/peterhaza, Kosa/?/antalhaza
(uo. 14781). 1478 : Blasius Fiw [a. m. fiú v. fti ?] (uo.
18145). 1479 : Hungari autem funesto gladio super
eorum capita euibrato amputabant eis manus et caput
dicentes Wezteg kwrwanew^?/a záros Németh i^vttatok
werenkewth, ma jzzywk thy wertheketh (Dubnitzi Krón.,
vö. FontDom. 1/3. 167, Nyr. VII.81 és Zolnai : Nyelv-
emlékeink 26). 1484 : Ladislai Benedek/^/ (Veszprém 4,
Csopak). 1504: Magnifici domini Johannis Nadrespan-
ffy (OL. D. 21243). 1505: Johannis Papfya (Lelesz Met.
Mármaros 43). 1509 : Alberto Demeterne/i/a (Veszprém
15, Vászoly). Petro Janoskowach/í/a (uo.). 1560/1665:
Valami őstől maradott öröke az meg mondott vitézlő
János Gerébnek nagygalambfalvi határon vagyon . .

245

FI— FIAZO

FICKÓ— FILLYER

246

adta cserében az megmondott Zsófi asszonynak, az ö fiá-
val Pállal, fiúról fiúra, mind vizével, malomhelyeivel . . .
egyetemben (SzékelyOkl. V. 77). || 2) [tischlade, schub-
lade]. 1597: Ladaczka tiz fiaual (OL. UC. 101/3).
1616 : Egy fekete asztal, kinek fia nagyon pléhes
(GazdtörtSzemle VI.127). || 3) [loculus lionei ; fach in der
scheune]. 1597: Az Paita hat fiaual eozuö igen meg
dwleodeozeot es ritka födelw, az fiainak kettej mereo
puzta ^OL. UC. 101/3). [Vö. «Pajta fia : der kleine Spei-
cher» BM. («fi» a.). « Csűr-fia, csűr-fiók = a rekeszekre
osztott csűr egy-egy rekesze. Krasznabéltek, Szatmár
m.» Sarkadi Lajos adata az új Nagy Szótárhoz. Vö. még
odor 2. jel. MTsz.] [Vö. asztal-fia, atya-, bárány-,
csuka-, daru-, égyliáz-fi, férfi, galamb-, gö-
dény-, hattyú-, Isten-fi, jobbágy -fiú, kecske-fi,
kérészt-fiú, király -fia, kur(v)a-fi, láda-fia, lúd-,
madár-, nyúl-, ős-, ponty-, réce-, róka-, seregély-,
süllő-, szarvas-, túzok-, tyúk-fi.]

1. PÍ, 1. fű.

2. FÍ, 1. 1. fej.

FIACS ? : [filiolus, puellus; söhnchen, kindchen?].
1210 : Libertinos quorum nomina hec sünt Fioch [olv.
tíacs V. fiók?] Cugul Bulsuu (Pannh. 5/F).

FIACSKA : [arcula cistae ; kleine schublade in
der trnhe]. 1597 : Ladaczka tiz fiaczkaiaual (OL. UC.
101/3). [Vö. NySz. más jel.]

FIAD : [?]. 1208/1359 : Fiod cum uxore (OL. D.
50). 1211 : Isti simt serui Eld Syqiüteu Fiod Duba
Sompou (Pannh. Tih. 15). Hytuand Fiod Quereud
ArudTengurd Halaid (uo., vö. NyK. XXV.152). 1225:
Quorimi nomina simt hec Worov cum fratre suo Fiod.
Chomso cum filio Herchec (Pannh. l/F). 1231 : Orod
cum duobus filiis et uno puscatore [igy] nomine Fyod
(OL. D. 168). 1279 : Petri filii Fyod uduormci (Veszpr.
4, .Alsóörs). 1318 : Fyod, hn. (AnjouOkm. 1.457). 1478 :
In Silua FyadQxáQVí vocata (Múz. Kállay). [Vö. Szárm. :
ISöi : Nicolaus dictus Fyady alio nomine Zolga (Múz.
Kállay).] [Vö. fi?]

FIAS : 1) liberos habens ; söhne habend NySz.
(2. jel). 1454 : Benedicto Fyas (Múz. Kisfaludy).
1466 : Stephanus Fyas (OL. D. 16408). 1467 : Albertus
Fyas (Múz.). 1473: Gregorius Fyas (SoprOkl. 11485).
1474 : Alberto Fyas (Lelesz Acta 84/8). 1475 : Thoma
Fyas (Körmend, Heim 566). 1478 : Stephanus Fyas
(ÓL. D. 18145). 1484: Gallo Fyas (Veszpr. 107,
Gerezd 4). 1489 : Thomam Fyas (Lelesz Acta 98/31).
1509 : Emerico Fyas iMúz. Forgách). || 2) lociilatus ;
mit fachern versében NySz. (3. jel.). 1634 : Négy
szegeö fias asztal (OL. UC. 21/3). || 3) [?]. 1520 : Vnum
/j/asfewld vocatum in loco Kewzeepkorman (Múz. Kis-
faludy).

FIATAL : uovellus. germen, stirps ; junger baum,
neuer stamm NySz. (1. jel.). 1302 : Uenit ad arborem
Tul fyotol dictam (Múz. Jankovich). Quarimi [metarum]
una est sub arbore Tiűfyolol dicta (uo.). 1361: Arboris
piri /j/aíflZ dicti (ZichyOkm. III.198). 1486: Due arbu-
sciüe prima TulfyatJial vocata secunda ]:^jrfyathal
(Körmend Acta III/3, Baráti 84). 1544 : Neg ember-
nek az kik fiatalokat ültettek (OL. Nád. 40). [Vö.
MTsz.]

fiatal-erdő: [silvasuccrescens;niederwald?]. 1516:
.Ad quandam Siluam Fyathal Erdew vocatam (Lelesz
Acta 122/8). [Vö. ág-erdő?]

FIATLAN: sine filio, destitutus pullis; ohue söhne,
ohne junge NySz. 1349 : Thome dicti Fyathlan (Múz.).

FIAZÓ : fecundus ; fruchtbar NySz. 1564 : Öreg
fyazo dyzno (OL. Nád. 49).

FICKÓ, vö. fa-fickó.

1. FICSÓR, ficsúr : puer Valachicus ; walachi-
scher bursche NySz. ; «legény, legényke, siheder»
MTsz. (1. jel.) ; der bursch, der kerl BM. (2. jel.). 1428 :
Stephano Fychor [a. m. ficsór?] (Lelesz Acta 47/12).
1435 : Michaele Fychor (KárolyiOkl. 11.156). 1469 :
Michaele Fychor (OL. D. 26796). 1470 : Mathiam Fy-
chur (Lelesz Acta 81/8). 1602 : Ficsor Miklós jobbágy
(SzékelyOkl. V.319).

2. FICSOR: das mauthmass (in der mühle), kleines
hölzernes gefass BM. (1. jel.). 1638 : Egy vam szedő
Ficzior (OL. UC. 2/34, «Borsi, Zemplén m.» Szám.
jegyz.). [Vö. ficsór 2. jel. MTsz. és SzD.]

FIECSÉ ? fiecső ? : 1328 : Ad secundam metam
fiecheufa vocatam (OL. D. 2511, 1. AnjouOkm. 11.376).
1416 : Inter Siluam wlgariter Fyeche (Múz.).

FIECSŐ ? L fiecsé.

FIGE, 1. füge.

FIGG, -Ő, 1. függ, -ő.

FÍKÉTÖ, 1. fej-kötő.

FIL, 1. fül.

FÍL ? 1. 3. fél.

FILAGORIA : stega, nubilarium ; wetterhütte,
lusthaus NySz. 1638 : Egy sindelies filagoria (OL.
UC. 3/24). Ezen Filagoria mellett, vagion egy Tégla
vető szin (uo. 2/34). 1654 : Az Ihaz előtt egy szép
Filagoria kubas [?] (OL. GyfLimb. 17/2).

FILEMENG ? : 1430 : Ladislai dicti Fylemeng
de Pynchekerbew i Körmend Heim 437, vö. ZalaOkl.
11.467, 468). 1434: Georgii Fhilemeng (Múz.). 1450:
Gregorius Philemcng (Veszpr. 107, Egerszeg 13). [L.
még Csánki: TörtFöldr. III.148.]

FILÉP, 1. Fülöp.

FILES, 1. füles.

FILETLEN, 1. fületlen.

FILIP, 1. Fülöp.

FILIPPÖS, 1. Fülöp.

FILLÉR, fillyér : teruncius, obolu.s, assarius :
heller, pfennig NySz. 1425 : Nostre monete wigo fillér
appellate falsam monetam cuderent (Múz.). 1431 : Mo-
neta fyller appellata (OL. D. 31453). 1432 : Viginti
florenos per centum florenos per centum monete nostre
antique Fillér nuncupate (uo. 12455\ Monete fyler
vocate iKárolyiOkl. 11.143). 1433 : Mginti florenos
per centum monete filcr prenotate (OL. D. 13149).
Sexingentis florenis prioris monete fyller dicte (Múz.).
1447: Ducentis denariis fillér nuncupatis (SoprOkl.
11.331). 1645 : Feir pénz ospora fillér (OL. Nád. 48).
1602: Fillyér Miklós (SzékelyOkl. V.294). Fillyér
Tamás jobbágy (uo. 297). 1609 : Én Eötuös Mihály-
nak, se ötvös Mihálynénak sem éltökben, sem holt-
juk után soha csak egy szegett filléröket sem láttam
egyebet, hanem [stb.] (Mihalik: KassaÖtvTört. 213).

fillér-pénz : [cv>]. 1463 : Super triginta tribus flore-
nis parue monete wlgo Fyllerpenz appellate (Lelesz
Prot. rV.98).

FILLÉRES: [nummulos habens; heller habend?].
1522 : Nicolaus Fylleres (OL. D. 37004). [Vö. NySz.]

FILLYÉR, 1. fillér.

16*

247

FILOP— FIRIS

FIRIS— FLASKA

2é8

FILÓP, 1 Fülöp.
PILPÉS, 1. Fülöp.
FILPÖS, 1. Fülöp.
FÍLTŐ, 1. féltő.

FINAE : das miUilmass, das mauthmass (in der
miilile) ; hölzemes gefass (1/8 pressburger metzen) BM.
1587 : Keth fertalos weka. Eg fynak (OL. UC. 12/42).
1597 : Ország keobli. Finak (uo. 101/8). Zab mei-tek
alias Finak (uo.). 1608 : Fel keobeoí. Fertal. Fynak
(uo. 37/56). [Vö. Kr. és MTsz.|

FINNYÁS : fastidiosus, spernax, uasutiüus ; wahle-
risch, naserümpfend NySz. 1356 : Stephanum dictum
Fynnas (Múz. Kállay, 1. AnjouOkm. VI.512). 1408 :
Nicolaus Fynnas dictus (Múz. Kállay nr. 382). 1483J
Blasio Fynnas (Múz. Kállay).

FINTA : cui'vus, inflexus. obliquus, aduncus Sí.;
schief, schrag, krumin, windschief BM. [?], 1114/1131 :
Clerico eius phinta (Pannh. 6/A). 1181 : Vendég cum
filio Finta (OL. D. 22). 1211: Hü sünt vdornici
Feneres Somorou Finta Tliob Zegeu (Pannh. Tih. 1/5).
1291 : Villám Mocha Finta Mochaya (MonStrig. 11.310).
1299 : Andreas filius fynta (uo. 474). 1342 : In terra
Persendolph aUo nomine i^;«//mmiklosylese vocata
(Körmend III/3, Zamárd 95). 1399 : Quasdam piscinas
suas i^í/«íaholthdunaya et MegehuUo wocatas (Múz.).
1431 : Blasio Fyntha (Veszpr. 12, Nagvpécsöl). 1458 :
In dicta teiTa Fynthafeláe (OL D. "^15286). 1602 :
Finta Bálás. Finta István (SzékelyOkl. V.197). [Vö
Kr. és MTsz.]

FINTOR: curvus, iiiüexus, obliquus, aduncus
Sí. [•?] ; [schief, .schrag, krumm?]. 1271: Sutk Vecliuk-
lev Vras Fyntur [szn. ?| Martel Nemyl (Könnend, Heim
8). 1308 : Johannis dicti Finthnr (MonStrig. 11.583).
1694 : FintorVölgY^ [szőlőhegy neve] (GazdtörtSzemle
1.174).

FÍNY, 1. verő-fény.

FÍNYÖS? 1. fényes.

FIÓK : 1) pullus, avis plumescens ; junges NySz.
(1. jel.). 1210: Libertinos quorum nomina hec sünt
Fioeli [olv. fiók V. fiacs ?] Cugul Bulsuu (Pannh. 5/F .
II 2) [loculus horrei ; fach in der scheune]. 1638 :
Czür, melinek oldala tapaszos ket felöl oldalul való
fiokiaval, heiazattiaval es vitorláival (OL. UC 2 34)
[Vö. fi, 3. jel.]

FIÓKOS : loculatus, forulatus Kr. ; [mit einer
schublade versében]. 1683: Fiókos asztal (OL. UC.
3/32).

FIR, 1. fürj.

FIREDŐ, 1. fürdő-vanna.

FIRES ? 1. fürjes.

1. FIRÉSZ, 1. 1. fürész.

2. FIRÉSZ, 1. 2. fürjész.

FIRGETÉ, 1. fergettyű.

1. FIRIS, féris : pectorale femineum, thorax, lin-
teus muliebris ; brustkleid der weiber, halsschmuck
NySz. 1470 : Benedicto Fyrys [a. m. liris v. friss ?]
(Körmend, Heim 546). 1471:* Vnum manicale wlgo
ferys de Thafath legasset Anne puelle (Múz. Forgách).
1504 : Barnába Fyrys (OL. D. 21269). 1509 : Vnum

ferys de purpura (uo. 21965). 1544 : Attam ferys
mosatására (OL. Nád. 40).

2. FIRIS ? 1. friss.

FIRÍSZ, 1. 1. fürész.

FIRRES? 1. fürjes.

FIRTÖS, 1. fürtös.

FÍSÉG, vö. lófőség.

FÍSŐ, 1. bontó-fésű.

FISTÉL, 1. füstöl.

FISTÉS, 1. füstös.

FISTÖS, 1. füstös.

FITET : indago, quaerito, scrutor ; forschen, durch-
suchen, aufstöbern NySz. 1760 : Az udvarán tapasz-
talta, ott fítetett, nyilván lopni akart (DebrJk.). [Vö.
MTsz.]

FITOS : silus, camurus : dem die nase aufwürts
gebogen ist, stülpuasig NySz. 1385 : Michael dictus
Fitus (Veszpr. 107, Keszi 6). 1388 : Johannem
dictum Fytos ^ZichyOkm. IV.374). 1397 : Demetrium
dictum Fythas [igy ?] (ZichyOkm. V.40). 1423 : Fran-
ciscus Phytus (Lelesz Acta 43 83). 1436 : Andrea
Fythivs (Múz. Békássy). 1481 : Stephanum Fythos
(Múz. Kisfaludy). 1509 : Valentino Fythos (Lelesz
Acta 117/26). 1519 : Gregorio Fythos (Múz. Forgách).

FÍTÖ, 1. fűtő.

FIÚ, 1. fi.

FIÚI : masculus ; mánnlich NySz. (2. jel.). 1610 :
Török István ben lakozik, ezelőtt esztendővel hozott
gyenge hölgyével, kitől fiúi magzatja lévén, nem sok
napokkal ezelőtt annak, a ki adta volt, megatta nagv
bánattal (MA.NLI. 348).

FIV, 1. fű.

FIVES, 1. füves.

FIVÖN-OSZTÁS, 1. füvön-osztás.

Fiz, 1. fűz.

FIZED, 1. füzegy.

FIZEG-Y, 1. füzegy.

FIZES, 1. füzes.

FIZET, füzet : compenso, solvo, expendo ; bezah-
len NySz. (1. jel.). 1544 : Fizettem öt napi szamot
(OL. Nád. 40). 1561: Hegi wamot fizetnek vOL. L.
ni. 16. 17). 1587 : Gyalogosoknak három yzbe borul
es pénzül fyzetöt (OL. Nád. 40). [Vö. mégfizet.]

FIZETÉS : pensio, compensatio, solutio ; bezah-
luiig NySz. (1. jel.). 1597 : Az feyedelem fyzetesen
thyzedes ^OL. ÜC. 12/42).

FIZIGY, 1. füzegy.

FIZÍR- VESSZŐ, 1. füzér-vessző.

FLASKA: [lageua; fiasche]. [Vö. 1490: Flasca
magna de pléh (OL. D. 26048). 1507 : Flasca, pyntha
(uo. 26124). Vö. MTsz.; Nyr. XXIX.418 ; Melieh-
I.umtzer : Deutsche Ortsnamen u. Lehnwörter 102 és
ftasea Bartal.]

249

FLESTÉKÉM— FOG

FOG— FOGAS

250

FLESTEZEM. 1. fölöstököm.

FLINTA : catapulta longior, manuaiia, venatoria;
Hinte NySz. 1735 : Egy flinta csövéhez tartozandó
aczél simán és minden czifraság nélkül (Gazdtört-
Szemle III.354). FUntdhoz tartozandó sárgaréz czifrán
kirajzolva, ellenzővel és piiskacsöve vesszejével (no.
355).

FLORENTOS, FLORÉNTOS, 1. forintos.

FLORINTOS, 1. forintos.

FOCSKANDÓ. 1. fecskendő.

FODOR : 1) erispns ; kraus, falticht NySz. (1. jel.).
1286 : Johannis Ftulur dicti (ZalaOkl. 1.96). 1287 :
Nicolao dicto l'odor (MonStrig. 11.226 \ 1313 : Marci
dicti fudiir (HazaiOkm. VII.370). 1323 : Pauhim dictum
Fudur (OL. D. 2174). Petrum dictum Fudur (Anjou-
Okm. II 79). 1329 : Ladizlai dicti Fudur [«Ladizlai
crispi uo. többször* Szám. jegyz.] (Veszpr. 16, Vespr.
Oppid.). 1335 : Paulus dictus Fodor de Lipa (Körmend,
Heim 68). [Vö. « Paulus Crispus de Lypua» uo. 67. |
1338 : Paulo dicto Fodwr filio MedAve (OL. D. 3150).
1355 : Paulum dictum Fudur (Múz.). 1357 : Petri dicti
Fodor (Miiz. Kállay). Johannem Fudur dictum (Zala-
Okl. 1.575). 1358 : Johannem íilium Fudur (Veszpr.
107, Köveskál 7). 1364 : Petrum dictum Fodur (Zichy-
Okm. III. 245). 1371 : Stephanum dictum Fodor (Pannh.
34/S). 1372 : Petro dicto Fodor (Lelesz Acta 7/8).
1391: Thomam dictum Fodor (ZichyOkm. IV.469).
1398 : Johannis dicti Fodor (Múz.). 1404 : Johannis
dicti Fodor (uo.). 1407 : Paulum Fodor dictum (Veszpr.
107, Szentiván 1). 1413: Nicolao Fodor (ZichyOkm.
VI.240). 1426 : Georgium Fodor ( OL. D. 35946). 1430 :
Michaele Fodor (Múz. Kisfaludy). 1442 : Thoma Fodor
(Múz. Kállay). 1452 : Thoma Fodor (OL. D. 14584).
1453: Michaele Fodor (Lelesz Bercs. VII.IU). 1468:
Johannes Fodor (Múz. Kállay). 1470 : Valentino Fodor
(uo.). 1475: Ladislao Fodor (Lelesz Acta 85/22).
1476: Benedictus Fodor (Körmend, Heim 576). 1480:
Georgium Fodor (Lelesz Acta 90/1). 1487 : Cum vtris
metis ipsorum videlicet a parte meridionali Kalagyer-
hegye a parte verő septemtiúonali Fodorkw vocatis
(OL' D. 37066). 1503 : Ambrosius Fodor (Múz. Kállay).
II 2) instita ; krause, fraise NvSz. (2. jel.). 1594: Aprólék
fodor (OL. UC. 78/7).

fodor-fa : [lignum crispantibus venis undatum ?] ;
maserholz BM. [?]. 1399 : Vnam metam teiTeam wlga-
riter fodorfa nominatam (OL. D. 8613). [Vö. '■'■Fodor.
habos fa : crispantibus venis undatum lignum» PP. ; CzF.]

FODORGATOTT : tortus, crispus, crispatus ;
kruramgebogen, kraus, gekraust NySz. 1528 : Vnam
véstem de purpura aurote.xta subíili wlgo fodorgatlioth
barson (OL. L. III.16. 17). 1556 : Eg fodorgathot kez-
kenyö (OL. Nád. 48). 1564 : Eg fodorgatoth araúas
kozorw (uo. 49).

FODORÍTÁS : [zh crispare ; das krausehi;. 1635:
A morvái posztó singitöl [t. i. nyírásától] úgy mint
fodoritdsdtól is 5 fdenárj (GazdtörtSzemle VIII.482).

FÓDOZÁS, 1. foldozás.

FÓDOZTATLAN ? 1, foldozatlan.

1. FOG: dens; zahn NySz. (J. jel.) 1597: Másik
el töröt vass barona, kinek fogaj 25. panth vasacz-
kaia 12 (OL. UC. 101/3). [Vö. lajtorja-fog. j

fogtisztító-borosta : [peniculus dcntibus pur-
gandis destinatus ; zahnbürste]. 1744 : Fogtisztító borosta
(DebrJk., l. NyK. XXVI.338, «borosta» a.).

2. FOG : 1) capio, prehendo, apprehendo ; fangen,
fassen, ergreifen NySz. (1. jel.). 1550 : Harmadik
thonyaba fogtok chwkafyat hetet (OL. Nád. 49). 1569 :
Jóllehet, hogy mi közünkbe fogták vala biróúl az
vitézlő Jankó Györgyöt, Bekes Adorjánt maxait (Szé-
kelyOkl. V.89). "l587 : Varsakath es hal fogny walo
horgokath (OL. Nád. 40). Hal foghny walo horgoth
(uo. 41). 1689 : Netalán esmegh elö iön az hal es
eleget foghatonk (uo.). 1594 : Szent Georgi napban
az kinek barannia vagion, ha tiz vagion is eggiet
fognak ezt eök sztrengha barannak hyak (OL. UC.
113/5). 1670 : Az őrlőnek tiz pénzt adjanak, ha
debreczeni ember, szert fogjon idején, mert hogy
az vidéket csak le szakaszsza, meg nem engedtetik ;
ha etetni akar, kifogja marháját, úgy etessen. Az
debreczeni ember, ha őrni akar, idején szert fogjon,
szénát vigyen s hét számra őrjön, hogy sem az vidéki
örlős, sem az itt való marhátalan ember meg ne fogyat-
kozzék ; az ki penig itt való marhás ember örleni akar,
maga szükségére megszakaszhassa (DebrJk., 1. NyK.
XXVI.343J. II 2) occupo ; befallen NySz. (5. jel.). 1488
k. : Ew hasath fekel war fogta, menten mondiad zenth
János ewangelistanak hogh ez fekel war fogottá weres
pey lo megh tistulion (Bagonyai ráolvasás, 1. Zolnai :
Nyelveml. 153). || 3) [aliquem defendere ; jemanden
in schutz nehmen, sich jemandes annehmenl. 1694 :
Tartozik akkorbeli szőlő biró akár melyik esküdtnek
vagy szőlő kerülőnek igaz igyében mellette fogni és
gondját viselni (GazdtörtSzemle 1.172). 1700 : Ez
illyen ember várostagja leszen és a biró, várossal
együtt tartozik oltalmazni, és minden tisztességes
ügyében mellette fogni (uo. VII.405). [Vö. be-, föl-,
ki-, meg-, összefog.]

FOGAD, vö. föl-, mégfogad, Isten-fogadja.

FOGADÓ, vö. vendég-fogadó.

FOGANTÓ, 1. fogantyú.

FOGANTYÚ, fogantó, fogontó : ansa, capu-
lus, manubrium ; handhabe NySz. («fogantü» a.) 1560:
Három zekrenhez walo zar mind sarkwasostol pan-
tostol fogontostol zegesteol (OL. Nád. 49). 1594 :
Konderra ualo was foghantho (OL. UC. 78/7).

FOGANTYÚS, fogontyús : ansatus ; mit einer
handhabe versehn NySz. 1637 : Annak aytaya bellet
vas aarkas, pántos, paraszt záros fogontyús. kilinches
(OL. UC. 14/43).

FOGAS, fogós?: 1) dentatus, denticulatus"; mit
záhnen versében, was gute zahne hat NySz. (1. jel.).
1299: Petro dicto Fogas (Wenzel V.202). 1301: De-
tricy dicti fogós (AnjouOkm. 1.4). 1325 : Johannem
dictum Fogas (Múz. Kállay, 1. AnjouOkm. II.207).U327:
Petri dicti Fogas (OL. D! 2420). 1357 : Petrum dictum
Fogas (ZalaOkl. 1.575). 1379 : Johannes dictus Fogas
(Múz. Kállay). 1380 : Nicolaus dictus Fogas (Lelesz
Acta 13/45). 1388 : Johannes Fogas dictus (OL. D.
31338). 1397 : Benedictus Fogas (Múz. Kállay). 1400 :
Beuedictum Fogas (ZichyOkm. V.191). 1407 : Michaele
dicto Fogas (Múz.). 1419 : Johannis dicti Fogas (Múz.
Máriássy). 1470 : Barnába Fogas (Múz. Kállay). 1602:
Fogas ístván (SzékelyOkl. V.178). || 2) serratus; ge-
zahnt NySz. (2. jel.). 1597 : Kaza sarro Fogas sarro
(OL. UC. 101/3). II 3) as.sula dentata, asser clavatus
parieti affixus, quo appenduntur utensilia ; eine rahme,
brett mit nagcln, wo sachen aufgehangen werden
NySz. (4. jel.). 1638 : Festet es parazt fogasok (OL.
UC. 2/34). Három darab fogas Asztalos műszer Tartó
No. 3 (uo.). II 4) [occal : egge BM. |?]. 1552: Fogas
Walw. Lapath (OL. NRA. 1648/27). |Vö. fogas 3 }c\
MTsz.: fogas borona NySz.]

251

FOGÁS— FOGLiiR

FOGLYÁR -FOGYATKOZÁS

252

fogas-kerék : [rota dentata, tympanum dentatumj ;
zahnrad, kammrad, kronrad, verzahntes rad BM. 1638 :
Ezen kompos vagi haios malomnak vizi es fogas
kereke, ket bokor malom keöve keö padgiaval korong-
iával tengelievel liszt valuiaval (OL. UC. 2/34).

FOGÁS: captio, captiua ; fang NySz. (1. jel.).
1597 : Mj'kor sos halath wj^znek minden száz fogas
halthol egy egy fogas hallal tartoznak (OL. UC. 12/42,
«az 1601-iki átiratban már : fogása Szám. jegyz.).

fogás-föld : 1524 : TeiTas simiUter suas arabiles
in et sub aratrum ipsius Pauli Wayay attinentes
fogas fewld vocatas in tribus locis wlgariter Nyomás
habitas (Lelesz Prot. V.243). 1537: Exceptis terris
scilicet fogas feívld appellatis que ab antiquo ad
domum nobilitarem pertinenmt (OL. D. 36401). ['? Vö.
« Három fogással lekaszálni a nyilast. Tíz fogással
felszántani a földet» CzF. fogás 3. jel. a.]

FOGATÉ : ansa, capulus, manubrium ; handhabe,
heft, griff NySz. («fogató» a.). 1587: Wödörre walo kijt
karj'ka foghateyawal eggüth (OL. UC. 12/42). 1597 :
Egj kwszeogj keobol, három vass abroncz raita fo-
gateiaiial (uo. 101/3). Eoreg viz heuiteo, vass czví-st
fogateiaual 1 (uo.). Feier Alabastrum medencze kor-
soiaual kinek fogateia ell thöröth (uo.). [Vö. MTsz.]

FOGAZ, vö. mégfogaz.

FOGLAL : 1) necto, jungo ; zusammenfügen, fügén,
verbinden NySz. (2. jel.). 1564 : A hol kedig valaki
ezen kévül cselekednéjek, az vevőnek pénze benne
vesszen, az földet kedig az házhoz fuglallyák (Gazd-
törtSzemle 1.74). || 2) claudo, includo, comprehendo,
contineo ; fassen, einfassen, enthalten NySz. (4. jel.).
1544: Foglaltatot uolt eg okiüart aranba (OL. Nád.
43) II 3) occupo ; beschaftigen NySz. (6. jel.). 1609 :
Hogy holtom után sem az én feleségemnek, sem
atyámfiainak, sem jó barátaimnak rövidséget ne tennék,
némi-némü adósságoknak kijegyzésében foglalom ma-
gamat (Mihalik: KassaÖtvTört. 212). [Vö. égybe-
foglal.]

FOGLALÁS : compages : einfassung NySz. (2-
jel.). 1669 : Egy öreg kristálytányér üvegestül fogla-
lásával (GajídtörtSzemle 194, üvegesek árjegyzékében).
[Vö. föld-foglalás.]

FOGLALATOS; occupatus, distentus; beschaf-
tigt, unmüssig NySz. 1608 : Most bevebben nem
irhatok foglalatos dolgaim miatt (MA. NLI. 254).

FOGLALÓ-FA : hölzerne schliesse BM. 1643 :
Ezen specificált darab akna, helylyel [az eredetiben is
kettőzés nélkül : «helliel», olv. helylyel-helylyel ?], fá-
biü való építést, támaszokat és foglaló fákat is kíván
(GazdtörtSzemle VI.119).

FOGLALÓ-VAS: [íibiüa ferrea, retinaculiim fer-
reum] ; klammereisen, kappeisen BM. 1564 : Ferra fog-
lalowas vocata (OL. L III. 16. 17). 1597: Foglaló vas
(OL. UC. 101/3). 1616 : Foglaló vas [bányában] 2 (Gazd-
törtSzemle VI. 125). 1638 : Kapnia alsó vas cziapiaval
es felül való horgas foglaló vasaival, retez feíevel,
kinito vas karikaival (OL. UC. 2/34). [Vö. MTsz.]

FOGLALT : 1594 : Ket hordó foglalt bor (OL.
L. IH.16. 17). [Vö. foglaló-bor, foglalt-bor NySz.] [Vö.
fogott.]

FOGLÁR, foglyár : 1492 : Blasius Foglár (OL-
D. 36992). 1568: Jacobus Foglyar (OL. ÚC. 4/1).
1587 : Magyar János foglyar (uo.' 12/42). 1697 : Fog-
lyar Petér '[így] (uO' 12/42). [Vö. CzF. MTsz. BM].

FOGLYÁR, 1. foglár.

FOGÓ : 1) capiens ; fangend NySz. (1. jel.). 1463 :
Sub silua seregel/b^o vocata (OL. D. 15903). || 2) for-
ceps ; zange NySz. (3. jel.). 1528 : Vnum wlgo fogho
[«ugyanitt : patkóverö» Szám. jegyz.] (OL. Nád. 48).
[Vö. abroncs-, csap-, egér-fogó, halfogó-horog,
patkoló-, patkószeg-, szégvonó-, tűz-, vas-
fogó, vízfogó-csatorna]

fogó-kapocs, -kapcs : [spannring]. 1572 : In offi-
cina fabrílí kohlegyezo, fogho kapch (OL. UC. 76/17).
1597 : Fogó kapocz 3 Konias vass kiuel kouacz szenet
hanak kj 1 Foltozot Fuo 1 Likazto vass 3 [kovács-
szerszámok] (uo. 101 3).

1. FOGOLY : captívus, ergastulus ; gefangen, gefan-
gener NySz. (1.877.) 1463 : Gregorio Fogol [a. m. 2.
fogoly?] (OL. D. 15877). 1545: Az fogfokhol [igy?]
gerfat (OL. Nád. 42). 1572 : Foghol nyakara walo
hegede (OL, UC. 77/13).

2. FOGOLY : perdix ; reb- oder feldhuhn NySz.
(1.893.) 1463 : Gregorio Fogol [a. m. 1. fogoly?] (OL
D. 15877). 1530 k. : Aues duos wlgo fogoly (OL. L.
ni.16. 17). 1544: Vöttem ket fyret es ket foglot (OL.
Nád. 41). 1587 : Vyzat Nywlat foglat (uo. 40).

fogoly-madár : perdix NySz. ; [rebhuhn]. 1588 :
Egy faíth madár, fogoly madár hwros madár, chiaszar
madár, rigó, fwr, vidra (OL. UC. 64/35).

FOGONTÓ, 1. fogantyú.

FOGONTYÚS, 1. fogantyús.

FOGÓS ? 1. fogas.

FOGOTT : [?]. 1499 : Agris pratis fenetis fogoth-
fewld vocatis silvis eciam fogothevde^v vei Bardalya
[vö. ezzel] appellatis (OL. D. 36405). 1504 : Símulcum
illa particula prati fogoth reeth appellati (Lelesz Prot.
1.168). 1509 : Ten-e captate fogothfewld vocate (OL. D.
36399). 1529 : Quadam Silua fogothetáew vocata (OL.
Kolozsm. Prot. T). 1569 : Henther Benedek egy részről,
más részről penig az nagyajtai Bereczk Máthé jövének
mi élőnkbe mint fogott [vö. NySz. 3. jel. és itt
«fogott-bíró»] közbirák eleibe (SzékelyOkl. V.87).
1668 : Fogott bort is ad (OL. UC. 1/21). [Vö. NySz.]

fogott-bíró: [arbiter; schiedsrichter]. 1561: Mi,
kik vagyunk ez alatt megirt dologban fogott bírák,
Imeczi Damokos . . . Cheh István, adjuk emlékezetre
mindeneknek (SzékelyOkl. V.81). [Vö. fogott.]

FOGSÁG: vincula, captivítas, custodia; gefángnis,
gefangenschaft NySz. 1524 : Jobagio meus quem tu
abbas captíuasti est tam probus homo sicut tu abbas
dempto sacerdocio insuper talibus verbis affecisset
Nem kényed el ezzel az en Jobagyom fogságát (Múz.).

FOGVA, fogvánt : a, ab usque ; von NySz. (2.
jel.). 1643 : Igen hatra volt az Ertz, a'uagy a' Soo
mely eleitul fogván t [igyj igen ki vágatot (OL. Instr.
42, 1. GazdtörtSzemle VI.119). Az égik sziuaruan felöt
az aliatól foguant [igy], az felígh hazaczka uagj^on ;
elegendő vy chatornakkál megh keőmyekesztetuen
(uo., 1. GazdtörtSzemle VI. 129). [A fogvánt alakra
nézve vö. -vast. -vést, 1. Simonyi : Tüz. M. Nyelvtan
514.] [Vö. mindenestül fogva.]

FOGVÁNT, 1. fogva.

FOGYATKOZÁS: defectus, deliquium, macula,
delictum ; mangcl, abgang, abbruch, fehler, sünde NySz.
(1. jel.). 1597 : Az wthö ora szerszamiban fogiatko-
zasok vadnak (OL. UC. 101/3).

253

FOGYATKOZIK— FOK

FOK -HAGYMA- F0LD02ATLAN

254

FOGYATKOZIK, vö. el-, ki-, mégfogyat-
kozik.

FOJATLAN, 1. folyatlan.

FOJTOG-AT : suffoco, strangulo, jug-uhim peto ;
ersticken, erwiirgen NySz. 1636 : Azon legj^en, hogy
a jószágban sok restantiát ne hagyjon, de az sze-
génységet se fojtogassa, hanem ebben is diseretus
legyen (GazdtörtSzemle 1.272).

FOJTOTT-PECSÉNYE : [carnes vapore suo
moUitae ; gedampftes fleiseh]. 1544: Tehén húst foytot
peczenenek (OL. Nád. 41). [Vö. MTsz.]

FOK: 1) a) « tóba benyúló hegy, hegyfok; egyesülő
vizek földköze » ; b) « víz-járta keskeny meder, víz-
árok, víz szakadék* MTsz. ; ora, promontorium, clau-
strum, sinus ; landspitze, mündung NySz. (1. jel.) ; ca-
verna ; kluftt, höle MA^. 1055 : Riuulus nanique qui
dicitur fuk íluens de prefato lacu (Pannh. Tih. 1/1).
1211 : Est lacus wlgo Bolotyn nuncupatus de quo
egreditur fluuius qui uocatur Foc (uo. 1/5). Vltra aquam
que dicitur Tulgus/oca (uo.). Usque ad Tulus focca
(uo.). Unde exit stagnum quod uocatiu- Harangud usque
locum qui uocatur Harangud/bca (uo.). luxta eundem
foc [t. i. Harangudfoca] tendit ad meridionalem plagam
usque ad Cucen Hereh (uo.). 1231 : Usque ad Bmyas-
f\ica (OL. D. 168). 1232 : Ibi cadit ad médium Crisii
et inde egreditur superius pereunit ad Ycmfucara
(Múz. Kisfaludy). 1238 : luxta fluuium Fuk (Pannh.
29/H, 1. Wenzel 11.90). 1257 : Per paruam aquam
que dicitur fuk (OL. D. 456). In magnó stagno in loeo
qui dicitur fuk (uo.). 1264: Ubi de Huuio Nytra exit
JP'ítA-her (MonStrig. 1.514). 1278 : luxta ZÓrcosfoka
[Zortos- ?J et iuxta fluuium Tycie (OL. D. 1021.). 1280:
Peruenit ad arborem harast que est luxta quoddam
fuk (Múz. Jankowich). 1291 : Transit Danubium subtus
quoddam fuk (Múz. Wégh János). 1296/1408: Perueni-
tur ad aquam Ziigoufuk dictam (OL. D. 1437). 1300 :
Per meatum aque que fok dicitur (uo. 1579) Meatus
fossati qui uulgariter fuk nominatur (uo. 31191). Meatus
fossati que uulgariter Fuk nominatur (HazaiOkm.
VII.288). 1302 : In fluuio fwk (AnjouOkm. 1.44). 1308 :
Ad terciam metam terream circa lyanusfuka sitam
(uo. 163). Ad quartam metam ligneam circa Zouor-
fuk (uo.). In ipsa quarta méta scilicet circa Zouor-
fuk predicta (uo.). 1322 : Duobus introitis aquae
vulgariter fok vocatis (uo. 11.43). 1337 : A quodam
ri^aüo incipiens quod vulgo Fok vocatur (uo. III.
165). 1346 : Duorum introitoram aque wlgariter fok
dietorum (OL. D. 3872). 1349 : Infra alueum seu
meatum cuiusdam piscine Netechthou/í<A;a (uo. 4044).
Transeundo ipsam piscinam per médium et uadit
circa laroufuk (uo., I. AnjouOkm. V.281). Veniret
uersus septemtrionem ad \imm fok qui exit de
predicta aqua Ebes (OL. D. 4044). 1352 : Piscinis
videlicet Mendenes/bAia Pentuk foka Darocha et Abol-
mayneteche/bca vocatis (uo. 4297). 1358 : Descen-
dissent ad fluuium fok (Pannh. Tih. 1/17). Pos-
sessionum et porcionum possessionariorura [?] sci-
licet Zarozou Keurushyg Berey Baluanus Tunik
Fok Gungus (uo.). 1371 : Circa quendam alueum
fok uocatum (Múz.). 1377 : Clausuris locis pisca-
toriis et aquarum meatibus wlgariter fok dictis
(OL. D. 6395). 1382: Quoddam alueum Kyspeter-
foka vocatum (uo. 30725). 1384 : Meatum wlgari-
ter Zemerezapona/bA;a vocatum (ZichyOkm. IV. 283).
Meatus aque wlgariter fok (uo. 284). 1399 : Ad vnam
aquam wlgariter Zwgofoka vocatam (OL. D. 8613i.
1401 : Quandam piscinam fok vocatam (uo. 9377).
Piscinis Karazos Sebesor Kazmer/bA; appellatis (Múz.).
1415 : Ad quandam venam quam Andreas Zydalm-
thaua/oA-rt, dictus verő Sigisnuindus econtra ThwTzeg-
Eger vocari dixisset (Múz. Kállay). 1420 : Piscinarum

Disthaua Thewrke/otothaua Rabanyataua vocatarum
(Lelesz Acta 40/86). 1423 : Deinde vlterius in margine
ipsius fluuii eundo peruenissent ad quendam meatum
aque wlgo Halow/bA;eley vocatum (Lelesz Met. Ung 1).
1435 : Per quendam meatum seu effluxum aque ex ipso
laco [így •?] curentem wlgariter fok appellatum (Győri
kápt. Itár.). 1437 : De quo scilicet stagno quoddam
riuus wlgo fok vocatum [így?] accessisset (Lelesz
Acta 54/21). 1439 : In eodem Riuulo Pechfoka (Le-
lesz Met. Abaúj 15). 1453 : Quosdam meatus aqua-
rum Kerekfew/bA;a, Malachwser (OL. D. 30828).
Quosdam meatus aquarum Naghesew et Kethes/bA;
(UO.). Ketheus/b/t (uo.). 1458 : In Rywlo sew Ramo
dicti Crisii wlgo fok nominato (uo. 15261). 1467: De-
currensque ad lacum Remethek thawa tendens directe
ad Cherethye/bA; (Lelesz Acta 78/1). 1468 : Peruenis-
sent ad quoddam fok Byske foka vocatum (Forrás ?).
1476 : Quarundam piscinarum Holththyza/bA;o Eleweer
Rakathyastho vocatarum (Lelesz Prot.Parv. 85). 1479 :
Quasdam siluas Kerechet/bA;íi Lyskomezew appellatas
(Múz. Kállay). 1480 : Quendam rivulum seu alueum
Nagh/bA' appellatum (OL. D. 18406). 1489 : Quendam
Rywlum suum in wlgari et materno seiinone fok vo-
catum (uo. 19516). [Vö. «Alueus : kis fog» (Schlagl-
Szójz. 713. sz., olv. «fok»). 1790 : «Tokaj-alatt, Ladá-
nyon fellyűl, ki-szakad a' Tiszából egy fok, a' melly
Sebesnek hivattatik » (Lethenyei : Anonymus 22. 1.
jegyz.). «Fok =- vízlevezető, természetes vagy ásott
csatorna. Pl. Pélyi fok. Kún/bA:» (Ái-oktö, Borsod
m. Végh Kálmán Mátyás adata az új Nagy Szótár-
hoz). «Sok ember esett el az nap a két részen
Négyszázezer bajnok, ha nem is egészen ; A fok,
mely alig bírt voln' el egy hajszálat, Szekeret el-
sodró vérözönné áradt» (Arany J. Hátrahagyott iratai
1.142). Vö. még Nyr. in.47.] || 2) dorsum cultri, mal-
leus securis ; der rücken am messer, an der axt NvSz.
(3. jel.). [Vö. kapa-fok.]

FOK-HAGYMA : alUum ; knoblauch NySz. 1527 :
Allium fokhagmatk (OL. Nád. 49). 1549 : Emi cepas
Exizjfwkhagmath pro plantatione (uo. 40).

FOKHAGYMÁS : alliatus, alliatum; darán knob-
lauch ist NySz. [allio copiosus ; reich an knoblauch].
1525 : Prope montem Fokhagmashegj vocatum (Lelesz
Prot. V.286a).

FOKOS: clava, cambuca ; streitaxt NySz. (1. jel.).
1635 : Egy pallos a ki félig fokos (GazdtörtSzemle
VIII.476).

FOKTALAN : [sine «fok» ; ohne «fok»]. 1374 :
Possessionis eorum foktalan vocate in comitatu de
Crassou existentis (Múz. Kállay). 1378 : A parte
prefati riuuli FoktalanipatBk vocati (Múz. Kisfaludy).
[Vö. fok.]

FOL-, vö. folnagy.

FOLDOZ ; saicio, suo, reparo ; nahen, flicken,
herstellen NySz. 1688 ; Egy Paraszt Foldozol kalihas
kemencze (OL. UC. 2/34). [Vö. megfoldoz.]

FOLDOZÁS, fódozás: sartm-a ; flickarbeit NySz.
1541 : Wrinal foldozasatol (OL. Nád. 41). 1544 : Attam
az on palazk foldozasatol tíz pénzt (uo. 40). Saru
foldozasacrt attam (uo. 41). 1616 : Ez [akna] fél sze-
rint vagyon, egynehány helyen fódozást és épétést
kéván (GazdtörtSzemle VI. 124). [Vö. foltozás.]

FOLDOZATLAN, fódoztatlanP : [non sartus ;
ungeflicktj. 1643 : Kett nagy cörogh so fozó vás vst
négy zegó, hatt vas horgon fwgö : Az égik vydon
vy, nemis feöztck benne, az masikis mógh ep és fodosz-
latlan [igy] (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VU29).

255

FOLDOZÓ -FOLYÁR

FOLYÁS— FONATLAK

2^

FOLDOZÓ : sarciiiator ; flicker NvSz. 1602 :
Foldozó Mihály (SzékelyOkl. V.319).

foldozó-varga : veteramentarius, cerdo ; schuh-
flicker NySz. («f oltozó- varga » a.). 1714 : Foldozó varga
(GazdtörtSzemle IX.22).

FOLKUS ? : 1211 : Isti sünt pellipari Bort í^orida
Kesereu Kerus Mocsa Moraz Lucus Fulcns [a. m.
Folkus •?] (Paiiiih. Tih 15.) [Vö. Folkusfalva, hn. CzF.]

FOLNAGY, fónagy : villicus ; verwalter NySz.
1400 : Petram Folnagh (ZichvOkm. V.207). 1420 : In
prato Pal/bZna^/ízvgethe (OL. í). 10959). 1453 : Michaele
Folniyagh [?] (iio". 28398). 1459 : Matheum Folnagh
(uo. 15333). 1464: Nicolao Folnagh (Lelesz Acta75/9).
1465 : Benedicto Folnagh ( OL. D. 16168). 1468 : Johanne
Fonag (uo. 16636). 1469 : Petrus Folnagh (uo. 32365).
Stephanum Folnagh (Veszpr. 5, Fadd). 1470: Georgio
Folnagh (Körmend, Heim 542). 1478 : Dyonisius Fol-
nagh (OL. D. 18145). 1485 : Nicolaus Folnag (Veszpr.
11, Merenye). 1509 : Georgio Folnagh (Múz. Forgáchj.
1634 : Eletére tisztesseghere parancsoUiuk bironak,
Folnaginak es minden tisztviselőknek, fogjak megh
es kötözve hozzak élőnkbe (Magyarorsz. állap, ezer-
éves fennállásakor VIII. 896 — 897, vö. GazdtörtSzemle
VII.132).

FOLT, fót ? : a) supplementum, appendix, assu-
mentuni, additamentum ; zusatz. flicklappen; b) portio,
pars ; stück, teil NySz. (1. 2. jel.) 1152 : Duos pul-
satores sciUcet Vosos Foth [a. m. folt ?] (Pannh. 38/A).
1552 : Ket foltba bagaria (OL. Nád. 48).

FOLTOS, fótos : a) consutus, pannosus, lacerus,
consarcinatus ; geflickt, zerlumpt, zusanimengeflickt ;
b) maculosus; befleckt NySz. 1361 : Michael dictus Fol-
tus (Körmend Heim 176).Michaeli dicto í^oZííís (Körmend
V/7, m-. 126). 1460: Emerico Folthos (Lelesz Acta 71/1).
1470 : Damyano Folthos (Körmend, Heim 546). 1495 k. :
Andreas Folthos (OL. D. 26243). 1520: Matheo Folthos
(Múz. Kállay). 1535: Anthonius Folthos (Múz.). 1597 :
Az lizt hordó házban. Lizt hordó loo 4. Lizt hordó
sakok fotósok V. Fertalj fa 1 (OL. UC. 101/3).

FOLTOZ : sarcio, consuo ; flicken, ausbessern,
zusammennahen NySz. 1587 : Foltozoth rosta (OL. UC.

12/42).

FOLTOZÁS, fotózás : sartura Kr. : fflickarbeit].
1588: Iweg ablakok fotózásáért (OL. Nád. 41 . [Vö.
foldozás.)

FOLU ? 1. falu.

FOLY: cuiTO ; laufen, rennen NySz. (2. jel.). 1569:
Minden periket, melyek az felyűlmegiit dolgokért kőztök
forgottak, leszállították, pert /foZte [vö. «jár»] leveleket is
erőtlenné tötték (SzékelyOkl. V.87). 1613/1696 ; Vala-
mennyi forinton vészen valaki szőlőt, tartoznak áldo-
másban adni annyi bort, melynek ára, úgy mint mél-
tós. földes úr korcsmáján foly az bornak iczéje [stb.]
(GazdtörtSzemle VII.4Í4— 415). [Vö. Foj : jár, fut, kó-
szál; tájszó, 1. Horger A., NyK. XXXI. 408.) |Vö.
ki-, visszafoly.]

FOLYAM : íiuentum, torrens, rivus, fluxus ; gang
des flusses. bach NySz. 1528 : luxta Ohypkesk\\'th-
folyamya medii lOL. Kolozsm. 106).

FOLYAMAT : amnis, Huentum, rivulus ; fluss,
kleiner bach NySz. (1. jel.) 1479 : Diuertens ad locuni
qiii dicitur Alsofolyamath (Múz.).

FOLYÁR : lascivus, salax, venereus ; geil, unzüch-
tig NySz. 1371 ; Michaelis dicti Folyar (OL. D. 5960).
[Vö. MTs'/ )

FOLYÁS: a) cursus; lauf, gang ; b) fluvius ; fluss
NySz. (1. és 3. jel.). 1333/1468 : Eundo ad locum
CsLch&folyasa (Lelesz Met. Zemplén 19). 1472 : Villa-
rum et prediorum Jalsawa/bZí/as Mathwchina/bZr/rts ap-
pellatarum (Múz. TörtTárs. 4). 1476 : Per locum qui
dicitm- Cher folyása (Lelesz Prot. Parv. 94aj. 1479 :
In loco qui dicitiu- BerczallyaCzomoga/bíí/asa incepis-
sent (Múz. ). 1504 : Ad quendam lacum Wnghfolyas
vocatum (Lelesz Met. Ung 14j. 1507: Ad locum Choka-
folijasa (OL. D. 32068).^ 1521 : Per riuulum Zylwa-
folyas dictum (uo. 23504). 1715; A meghaló ember
szabad volt azzal, ha Isten megengedte nyelvének
folyását, hogyha tött testamentumot avagy nem (Gazd-
törtSzemle VI. 186). [Vö. törvény-, víz-folyás.)

FOLYATLAN, fojatlan: [securi intactus; von
der axt unberiihrí, ungebahntj. 1363 : Quo qiddem
campo exeundo iungeret vnam .siluam foiatlan voca-
tum (Múz. Kállay, 1. Pesty : KrassóvmTört. 111.55).

FOLYÓ: 1) currens, cursor; laufend, láufer NySz..l.
jel.); ambasiator SchlagliSzójz. (642. sz.) 1295 : f erram
nostram Beka/bZo [1. jel.?) circumiaeentem (Veszpr. Regn.
B/29). 1301 : Stephanus folyón dictus familiáris domini
Karoli Regis (AnjouOkm. 1.17). 1478 : Augustinum
Folyó (Köi-mend, Heim 590). || 2) fluens NySz. (2. jel.) ;
[fliessend]. 1377 : Penes Huuium folyó Belch i OL. D.
6418). 1413 : Ad quoddam fossatum folyoarok vo-
catum (uo. 28778 . 1430 : Venissent ad quandam
vallem FoZ?/opatak appellatam (Múz. Bethlen). 1480 :
Quoddam Rywlum /bZi/opathak nuncupatum (OL. D.
18351). II 3) fluvius, flumen ; fluss NySz. [3. jel.) 1412 :
Véna aque que wlgariter Sebenfolyo vocai'etm- (Múz.
Ibrányi). )Vö. fára-folyó, fejszefolyó-erdő.)

folyó-gerénda : varae ; querbalken NySz. 1638 :
Ez felül megh Irt Palotáknak és hazaknak Padgian
való szarufák, keresztül való gerendák folio es koszoro
gerendák (OL. UC. 2/34).

folyó-víz : fluvius, flumen, amnis, rivus; fluss, flies-
sendes wasser NySz. (1. jel.) 1505 : Quedam aqua
folyowyz appellata (OL. D. 21400).

FOLYOSÓ: ambulacrum, pergula; gang, flurNySz.
(1. jel.) 1493 : Portás pontes folyosoih et vnam turrim
denuo fecemnt (EPSz. fol. 37). 1510 k. : Supra cir-
cuitum castelli wlgo folyosó (OL. D. 26235). Totum
circuitum castri wlgo folyosó (uo.). In circuitu ipsius
folyosó fecit laborare duo herkel (uo.). 1538 : Super
folyosó mensa rotunda (OL. Nád. 48). 1564 : Quedam
non longa pinnacula in vilgo walamy reezfolyosokat
(OL. L. 111.16. 17). 1596: pergulá vulgo VoZioso
supra portám arcis (OL. UC. 62/31). 1597: Foliosora
való faragoth orsó keouek (uo. 101/3). 1637: Keö-
nyeökleö fak nelkwl való folyosó (uo. 1443). 1638 :
Ezen Foliosorol ala jaro kett orsós es keö Lepcziős
gradicz keö kar keöveivel eggiüt luo. 2/34).

FON : neo, contexo, fllo, necto, texo ; spinneu,
flechten NySz. 1527 : Sepes íigauerunt wulgo fontack
(OL. Nád. 43). 1638 : Meli sövény megh az támasz
ragasztasigh vagion fonva (OL. UC. 2/34).

FÓNAGY, 1. folnagy.

FONÁL, FONAL : filum : faden NySz. 1544 :
Papirosra, porzóra es leuel kötni walo fonalra (OL.
Nád. 41). 1546 : Az nap nőttem tolkötö ianosnak eg
font fonalat (uo. 42). 1550 : 32 Gombolyak fonal (OL.
Kolozsm. 50). Tizenketh falka fonal (uo.). 1555 : Keet
aspara való temérdek fonal (OL. Nád. 49). 1588 :
Egy kis antipendium kek fonallal zwuetett (OL. UC.
76 17). [Vö. arany-, ezüst-, selyem-fonál.]

FONATLAN, fonyatlan : [non textus ; uuge-

257

- FONCSIILA.— FORDÍT

FORDÍTÁS— FORGATÓ-VAS

258

sponnen, ungefiochen]. 1554: Masfel lat fonyatlan sárga
selmet (OL. Nád. 40.).

FONCSIKA?: vestis lacera; fetzen, lumpen NySz.
1212 : Uinitore nomiue Foncheca [így ? a. m. fon-
csika?] (HazaiOkm. VI.IO). [Vö. MTsz.]

FONDOR?: calumniator, susui-ro, iniquus delator;
ohrenbláser NySz. 1222: Septem mansiones contulimus
Bog soilicet Chopur Weche Bechen Berkus Zerechen
et Fímchír [a. m. fondor "?] (Veszpr. 12, Nagypécsöl).

[Vö. MTsz.?]

FONDORLÓ : delator, susurro ; ohrenbláser NySz.
1621 : Ipse non fuisset interturbator sew vt Avlgo
prefertur fondorlo negociorura nosti'orum (Múz.).

FONNYADT ? : vietus, ílaccidus, marcidus, stri-
gosiis, tabidus ; welk, verschrumpft, dürr NySz. 1483 :
Petro Fom/ath [a. m. fonnyadt'?] (Lelesz Acta 93/1).

FONNYASZT : macero ; welken machen NySz.
1464 : Ladislao Fonnyaztho (Lelesz Acta 75/9).

FONÓ, fonyó : fila ducens, netrix ; spinner, spin-
nerin NySz. (1. jel.) 1250/1324 : Perueniet ad villám
Ftcuo populorum domine Regine (HazaiOkl. 17).
1254/1324 : Peruenit ad vili ara Fnno populorum do-
mine Regine (OL. D. 1589). 1278 : Quandam ter-
ram olim tauarnicorum nostrornm Fonou vocatam
(Miiz. Horvát Istv., 1. Wenzel IV.95). [Vö. NyK. XXV.
156; Csánki: TörtFöldr. m.425.] [Vö. haj-fonó.]

FONOTT, font : textus ; geflochteu NySz. («font»
a. L918). 1533: BuUc argentee fonoth quinque (Forrás?).

fonott-kalács : [torta, libum tortum ; geflochteuer
kuchen]. 1518 : Thortham fwnthkalachoth (OL. D. 37007).

[Vö. MTsz.]

1. FONT, funt: 1) libra, pondo ; pfund NySz.
(1. jel.) 1434: Septem libris denariorum wiennensium
fonth dictorum i^Máz.). 1493 : Sex libras wlgo fonth
(EPSz. fol. 85). 1516 : Libra fonth (OL. D. 26176).
1518: Pipcr vnum fonth (uo. 26189). 1519: Cum libris
wlgo fwnth (uo. 37007). 1526: Libre siue /bní/i iMúz.).
1544 : Vöttem temsot fel fimtot (OL. Nád. 41). Ket
fant puska port (uo.). 1548 : Fel funt zalonat uermeuel
ualonak (uo. 40). Uöttem patika gertat eg fontot (uo. 49).
1559 : Eg funt gapotot nettem (uo.). 1572 : Ket funt
parmasan saytot uettem (uo. 40). Ispeknek es egersel [?]
ualonak egh funt zalanat (uo.). Vermeuel ualonak es
sóba főt tykfynak egh funt zalanat (uo.). 1597 : Fel
funth mereo rez (OL. UC. 101/3). [Vö. 1501 : Croceum
duos funthones (OL. D. 34992).] || 2) bilanx; wage NySz
(2. jel.). 1638 : Egy fa merő serpeniö fontiaval "(OL.
UC. 2/34). Fabul czinalt merő serpeniu [igy] fontiaval
No 1 (uo). [Vö. serpenyő-font.J

2. FONT, 1. fonott.

FONTOS : libralis ; pfündig NySz. (1. jel.). 1637:
Száz fontos masalo mertek (OL. ÜC. 14/43). 1669 :
Egy pár csizma alá való fontos talp 36 dénár (Gazd-
törtSzemle 190).

FONYATLAN, 1. fonatlan.

FONYÓ, 1. haj-fonó.

FORDÉT, 1. fordít, fordító.

FORDÍT, fordét : li verto, obverto; wenden,
kehren NySz. (1. jel.). 1590 : Egh fel kez verő. Fa
fordetho horogh was [«kovácsraűhelyben» Szám. jcgyz.|
(OL. Nád. 49). || 2) applico; verwenden, anwenden NySz.
(6. jel). 1729 : Tisztátalanul hagyatván mérettetik föl

Magyar Oklevél-Szótár.

a sztirtiböl a gabona és semmi ocsója sem hagyatván,
minden ember csak a reá tekintéssel is tőle elidege-
nedik, s megvetvén pénzre sem fordíttathatik (Gazd-
törtSzemle IX.118). [Vö. el-, mégfordít.]

FORDÍTÁS : inversio ; das umkehren NySz. (1.
jel.) ; [das wenden eines kleides]. 1635 : Egy ó dol-
mány fordításától annak kartolásától s nyirésótöl 20
d. Egy öreg mente fordításától, kartolásától s nyiré-
sétöl per 25 d. (GazdtörtSzemle VIII.482).

FORDÍTÓ fordétó : vertebra in sera januae-
quae pessulum attollit ; reiber, riegelwender an der
tűre NySz. (2. jel.). 1594 : Egi ayto kelench fordí-
tóstul (OL. UC. 106/3). 1638: Aitaia kucziaval es
forditoíaval (uo. 2/34). Aitaia ez reghi háznak reghi
festet Partazot Plehevel kulczia nelkíil es forditoía
nelkííl (uo.).

fordító-vas : [cv. ?]. 1566 : Keth fordeto tvas (OL.
Nád. 49). 1638 : Felvonó kapuhoz való fordító vas
(OL. UC. 2/34).

FORDUL : 1) vertor, vertere se ; sich drehen,
sich wenden NySz. (1. jel.) 1526 : Nicolaus Fordiol
[így? a. m. fordul? vö. «fordúlt»[ (Pannh. 43/C).
1725 : Anno 1725. die 3. raensis Maji nemes varas-
nak megegyezett akaratjábul kezdettünk az Kozárvár
felé való fordulóban az váras közönséges nyilainak
investigálásához (GazdtörtSzemle III.185). || 2) vertor,
mutor, íio ; sich wenden, sich andern NySz. (4. jel.).
1601 : Ha üressége vagyon kegyelmednek, irjon Hai-
delbergában Szegedi Jánosnak, hogy én nekem tűr-
hető állapotom /brííííZí (MA. NLI. 'l25). 1602 : Jöj
hozzánk újsággal, kazdagsággal, ha tetczik, fordul
[vö. NySz. szólások], házastárssal is (uo. 130). [Vö.
megfordul.]

FORDULÓ: das angewende, gewende BM. 1638:
Ket fordulóra való szauto feöld (OL. UC. 2/34). [Vö.
NySz. más jel.]

FORDULT : versus ; umgekehrt, umgewendet
NySz. 1522: Stephanus Fordult (OL. D. 37328). [Vö.
«fordúl» a. 1526.]

fordúlt-bor : [vinum calore confusum ; umgeschla-
gener wein]. 1552: Ezek mynd fordwlt borok [Vö. meg-
fordtUt-bor NySz.]

FORÉNT, 1. forint.

FORGÁCS ? : assula, recisamentum ; span, brett-
lein NySz. 1368 : Possessiones Zabadfalua Furgach-
falua [szn., a. m. forgács?] Wyfalu appellatas íMúz.).
1377 : Andi-eas dictus Forgach (Lelesz Acta 10/13).

FORG-AT : a) tracto, pertracto; behandeln, haud-
haben, betreiben; b) reputo; bedenken, sinnen NySz.
(3. és 4. jel.). 1597 : Megértheti Kegyelmed az Tamás
uram leveléből, mint forgattam legyen az Kegyelmed
dolgát ez mostani utamban (MA. NLL 102>. [Vö. ki-
forgat.]

FORGATÁS : iteratio agri ; zweiter ackerbau
NySz. (2. jel.). 1677 : A mely pénzt mostan felvet-
tem, karózás és kötésre igen felmegyen. Hanem, ha
jó alkalmatossága adatik kegy.-nek, forgatásra még
pénzzel értessen (GazdtörtSzemle in.276). 1700 : Az
kapásnak is az első kapáláskor [adassék] dénár 27,
forgatáskor ós harmadláskor penig dénár 30 (uo. 1.80,
szölömtívelési szabályzatban). Az kapásnak dénár 27
többet senki ne tizessen ; harmadláskor vagy aratás
tájban forgatáskor, mikor az ember igen megszűkül,
aratni készülvén, 30 pénzzel (uo. 81).

FORGATÓ-VAS : wendeisen BM. 1556 : Instru-

17

259

FORGÓ— FORONTOTLAN

FORRÁS— FOSZTÁN

260

mentum ferreum forgató wa-s [«kovácsmflhelyben»
Szám. jegj^z.] (OL. UC. 99,27).

FORGÓ : versatilis, volubilis ; beweglich NySz.
(1. jel.i. 1377 : Xicolaus literátus dictus Forgón
(SoprOkl. 1.427). 1434: Sigismimdo Forgó (OL. D.
12645). 1478 : Pauluiii Forgó (Körmend, Heim 590).
Stephanum Fort^o (no. l 1483: Emerico Forgó (OL.
D. 18847).

forgó-asztal: [mensa versatilis; drehtisch]. 1597:
Kerek forgó aztall 1. Aztalhoz való horgas .székek 5
lOL. UC. lOl'S;.

forgó-kő : [lapis moláris superior, catillus ; láufer,
der obere müMstein]. 1597 : Az malomnak garatia,
lizt valuia, also keoue, forgó keoue (OL. UC. 101/3).

forgó-tarack: tormeutum ; geschütz NySz. 1557:
Pixis forgó taraczk (OL. NRA. 315/58 ). 1587 : Forgho
taraczk. Thabor zek (OL. UC. 46/74). 1605 : Egh fekw
tharaczk Forgó tharaczk (uo. 28/61). 1617 : Falconetae
vulgo forgó taraczk (uo. 2/131 1671 : Super duabus
rotis versatile Tormentulum ferreum forgó Taraczk
dietum (uo. 2/24).

forgó-vas: [mühieisen, mühlspindel]. 1493 : Ad mo-
lendinum feci vnum forgowas parare (EPSz. fol. 34).

FORGOLÓDIK : ago, illaboro, occupor, operor,
versor in opere ; um etwas beschaftigt sein, sich be-
mtihen NySz. 1564 : Jakap uram tiszti négy dologban
forgolódik : főképpen vár gongyában ; tervin szerint
való jüvedelem majorság és dézsma beszolgáltatásá-
ban [stb.] (GazdtörtSzemle 1.66'.

FORINT, forént: florenus ; gulden NySz. 1489:
Johannes i^orí/ní/iwerew dictus (Múz. Bethlen). 1544:
Adtam aranol öt forintot (OL. Nád. 40). Eg ort hyan
eg forintot (uo. 42). 1555 : Negh forint libra olaz pinz
(uo. 48\ 1557: Az nieez egetes egy pestwel tj-z
forint (U. I.). 1721 : Valaki éjszakának idején tolvaj-
ságban tapasztaltatik, minden tekéntet és kegyelem
nélkül : 12 foréntra büntettetik (GazdtörtSzemle VII.
127}. fVö. arany-, magyar-, rénés-forint.J

FORINTOS, floréntos, floróntos, flLorintos:
íiorenarius ;• gulden kostend, mit gulden NySz. 1403:
Anthonio Floréntos (ZichyOkm. V.3o4). 1407 : Anthonio
Floréntos (uo. 496). 1417: Georgium Florintos (Lelesz
Acta 37/94). 1504: Martinus i^ori/*íi7íos (Múz. Kisfaludy).
1507 : Sebastiano Forynthos (Múz.). 1555 : Joanues
Forinthos (Múz. Kállay).

FORINTTALAN, forontotlan ? : [siue íio-
reno; guldenlos]. 1453: Johannes Foronthothlan [igv,
olv. foréntotlan •?] (OL. D. 36407).

FÓRIS : [Florianus]. 1602 : Fór is Miklós (Székely-
Oki. V.189). Jancsó Fóris. Jobbágy (uo. 192). Fóris
János (uo. 315). \Vö. CzF. MTsz. ?]

FORMA: [formella ; model]. 1561: Egi tanknak
w-aIo forma (OL. L. 111. 16. 17). [Vö. NySz. más jel.]
[Vö. réz-, téglavetó'-forma.]

FORMÁL, vö. kiformál.

FOROG: se versare, circumagor, rotor; sich dre-
hcn, kreisen [stb.] NySz. (1 stb. jel.). 1604 : Isten-
nek hála, ide uram békességesen élünk, semmi gonosz
híreink nem forognak lJ<;árolJ^Okl. IV.2). 1616/1643 :
Ezenkévöl is 3 hárskötél vagyon, azki még miiben
nem forgott (GazdtörtSzemle VI.123). 1638 : Miiben
forgott külömb ktílömb deszka (OL. UC. 2/34).

FORONTOTLAN ? 1. forinttalan.

FORRÁS : scatebra, scaturigo, fons ; waaserquelle
NySz. (2. jel.). 1113 : De uilla Crali est terminus quidam
fons qui uocatur furras (Fejérpataky : KálmánKirOkl.
56). 1390 : Descendendo ad riuulum Raduan/bírasa
(Lelesz Met. Mánnaros 20). 1417 : Super possessione
ipsorum Negforras vocata (Lelesz Acta 37/76). 1467 :
Predium Negh/brro.snewekewesd (Lelesz Met. Bereg 21).
1478 : Johannem Fwras [a. m, forrás ? v. fúrás] (Kör-
mend, Heim 590). 1517 : In loco Forraskew appellato
(Lelesz Met. Ung 22). In loco Forraskew vocato
(Lelesz Prot. XI.70).

FORRASZT, vö. mégforraszt.

FORRASZTÁS : ferruminatio ; lötiing, zusam-
menlötung NySz. 1544: Uram sarkanfuya forrazta-
satol (OL. Nád. 41). 1700 : Egy kapa forrasztásátúl
s jó kapafok csinálásátúl [adjanak] egy polturát (Gazd-
törtSzemle 1.84). Minthogy az kovácsok és czigányok
felettébb szokták saczoltatni az gazdaembereket, azért
szabattatik ára ... az kapák nádoltatásának dénár 24,
forasztásának dénái' 6 (uo. 86).

FORRASZTÓ : [ferruminans ; löther]. 1692 : Egy
forrasztónak hetenként, mikor az bánya nem jár, '/„
véka búza, metr. 7-2, mikor penig az bánya jár, vasa
cent. Va (GazdtörtSzemle VI.180, vashámori munkások
járandóságai közt).

FORRATAG : [scaturigo, fonticulus ; quelle, brun-
nenquelle •?]. 1322/1394 : Ultra fluvium Furratag (An-
jouOkm. II. 26). [Vö. forradék NySz. ?]

FORRÓ : aestuosus, fei-vidus, fen'ens ; siedend
heiss, sehr heiss NySz. (1. jel.). 1331 : Peruenit in
quendam meatum aque i^^ono ii-pathaka uocatum (Múz.).
1347 : In villis Azalou Forrott Garadna et NogJda
vocatis (Körmend, Heim 111). 1376: Georgio de Forrou
(Múz.). 1415 : Vna in loco jF'orrozegh (Körmend 1/9, Óvár
10). 1420 : Georgius Forró dictus (ZichyOkm. VI.581).
1444 : Petrus dictus Forró (Foirás ?). 1509 : In pro-
montorio Forrokwtíi vocato (Lelesz Prot. I.65a). 1602 :
Adtam az oroszfalvi Forró Georginek Kizdi-székben
az én részem jószágomat (SzékelyOkl. V.176). Forró
Gábor Forró Márton Forró Andi'ás (uo. 211).

FORSTAT : [texti genus ; eine art stoff]. 1442 :
Vna particula de forstan [így! olv. forstat v. fosztán?]
(Múz. Görgey, közölve Magy. Kön}"vszemle 1889. évf.
97. 1. hibásan «forscan» olvasással). 1545 : De una
pecia forstath tenuis et simpücis hungarice Erews
vocati (KPénzügymLt. Denkbuch 384. köt.). 1568 :
Vestis oblonga ex forstat [«többször is» Szám. jegyz.]
(OL. UC. 75/32). 1581 : Kárpit forstathol chinalt (OL.
L. in.l6. 17).

FORTÉLY, vö. cigány-fortély.

FOSZLÁN, 1. fosztán.

FOSZTÁN, FOSZTÁNY, f oszlán, f osztyán ?:

exomis ; leibrock ohne armel NySz. (1. jel.). 1442:
Vna particula de forstan [így ! olv. fosztán v. forstat :■*!
(Múz. Görgey, közölve Magy. Könyvszemle 1889. évf.
97. 1. hibásan «forscan» olvasással). 1519 : Vnam
fozthyan [olv. fosztj'án?] coloris nigrj de purpura facta
(OL. D. 31025). 1546: Eg Zöld barson foztant (OL.
Nád. 42). 1547 : Eg zöld barson foztant (uo. 48). 1558 :
Vnum fozthan album sine gallerio (OL. UC. 97/19).
1558 k. : Sárga kamwka ffozlan wagyon gob [olv.
gomb] rayta XXV (Nyr. XXVIII.22). Wagyon Mester
hazán . . . weres kamwka zoknya j [olv. egy] foztan
kamwka j láda j (uo.). 1559 : Eg funt gapotot nettem
az uram foztanyahoz (OL. Nád. 49). 1595 : Pénzt
küldtem vala töIe ; két sapkát, egy szablyát, főt, egy
sarat, két fosztánt, egyik gyermeknek való, másik

261

FOSZTÓ -FO

FO-FODEL

262

nagv, az béletlen, kék (SzókelyOkl. V.lfiUi. 1597:
Foztan Teglazo fa 1 (OL. UC. 101/3).

FOSZTÓ : spoliator, populator, expilator ; riluber,
plünderer XySz. 1402 : Biiccium Fozthow (Múz.
Ivállav nr. IHTI 1409 : Benedictum Fozthou- ;no. 428).
1419 : Benedicto dicto Fozthow (ZichyOkm. VI.542\
1424 : Gregorio Fozfho (Lelesz Acta 44/58). 1430 :
Johanne Foztho (OL. D. 12240\ 1466 : Petrus Isten-
/b^í/io iVeszpr. 106, Áiokfö 3i. 1478: Michael Foztho
(OL. D. 18145). 1486: Nicolai Foztho (Lelesz Acta
9Ö/10). 1602 : Fosztó Simon Fosztó Miklós (Székelv-
Okl. V.203).

FOSZTYÁN ? 1. fosztány.

FÓT ? 1. folt.

FÓTOS, 1. foltos.

FOTÓZÁS, 1. foltozás.

1. FŐ, fi, fű, 1. 1. fej.

fő-al, 1. fej-alj.

fő-bányász: [metallicus summus; hauptbergmann].
1643 : Mellénk adjungálván . . . 3 ö felsége szenderei
német vitézit, kik ideiben főbdnt/ászok voltak (Gazd-
törtSzemle VI.119i.

fő-bíróság : fmagistratus summus ; oberrichteramt].
1593/1628 : Első vegezes. I. Hogy azkit fő Bíróságra
akar az város uálaztani semmi okkal magát megh ne
menthesse az fö Birosagtul Eszténdeigh (OL. NRA.
1049/15\ 1683 : Jankafalvi István uram fü bíróságá-
ban, az Nemet Innék [olv. Istennek] csudálatos gond-
viselesebül ment ki Patak varabul minden Serelmünk
nélkül (AdalZemplvmTört. IV. évf. 61). 1729 : Elke-
rülhetetlen szükségimtííl kénszerittetvén adtam el [a
szőlőt] örök áron, megmásolhatatlan képen a Szeudrei
Reformáta Ekklésia számára, Papp János Uram Fő
Bíróságában Száz Magyar Forintokon (Canon V'isit.
189). [Vö. NySz. más jel.]

fő-embér : praestes, optimas, magnates, summates;
herr, vornehmer mann NySz. 1578 : Mü Kyzdi-székbe
Dalnokba lakózandó emberek Tharaásfalvi András
főember, Kovácsi János, Desü Miklós, Pylatos Bol-
dizsár, Vaska Lukács lófejek falu fogatta emberek
[stb.] (SzékelyOkl. V.llO). 1608 : Az leánimnak ketteit
imár elházasitottam, az öregbiket Komáromban adtam
jó renden való főembernek az vitézlő Stepph Márton-
nak [stb.] (MA. NLI. 254).

fő-födél, 1. fej-födél.

fő-gérénda, fi- : trabs decumana, mester gerenda
Sí. ; [tráger, hauptbalken]. 1546 : Fy gherenda, mester
gherenda, zelemen, ágas (OL. Nád. 49). iVö. fii-gerenda

MTsz.]

fő-kötő, 1. fej-kötő.

fő-lábfa, fi- : [subiculum summum ; hauptganter].
1546 : Fy gherenda, mester gherenda, zelemen, ágas,
fy labfa, rag, karó (OL. Nád. 49i. [Vö. lábfa MTsz.

%■:

Sz.

fő-lovagos : 1603 : Thomas Literátus primipilus
vulgo lófő sive rectius főlovogos (SzékelyOkl. V.247).

fő-pásztor : [parochus ; pfarrer). 1599 : Esketéstől
dr. [dénár] 12 Temetéstől dr. 12. Hat pénze a Fő-
pásztoré |ref. lelkészről], háima a Kápláné, hárma a
Mesteré (.CanonVisit. 149\

fő-porkoláb: jcastellamis primus ; oberburgvogt].

1564 : Farkas uram tisztinek rendi ezek : főképpen
az várnak őrzése mind benlétében mind kimentében,
nagy gongyára legyen, és mind főporkolábokkal, vi-
czeporkolábbal, jargaló szolgákkal . . . várnak mind
ellenségtől, mind tűztől és egyéb gonosz tertinettől,
foglyoknak is megőrzésére, nagy szorgalmatossággal
vigyáztasson (GazdtörtSzemle 1.72).

fő-rend : summás, optimas : magnateustand NySz.
[magnat]. 1634 : Valahova külgiük őket, de onnét
mindenkor akar Úrhoz, főrendhez, varos, falu biraihoz
Prefectusunkhoz egy szóval akar hoviv, de Testimoni-
alist hozzon (Magyarorsz. állapota ezeréves fennál-
lásakor VII1.896, vö. Gazdtöi-tSzemle Vn.l32\ 1735 :
Egy főrendnek való, csipkével meghánt bélelt szok-
nyátiü 3 frt (GazdtörtSzemle III.345).

főre-való, 1. fejre-való.

fő-szakács : archimagirus NySz. ; [erster koch].
1630 : Az főszokácsnak Vinci Márton mesternek fize-
tése per annum fi. 100. levén mostani egy cantor
pénze teszen fi. 25 (TörtTár 1881. évf. 365).'

fő-szolgabíró : [judex nobilium major] ; oberstuhl-
richter BM. 1643 : Melyet [20 frt. bü-ságot] a földes-
ui'ak exequáltassanak főszolgabiró és esküdt erejével
(GazdtörtSzemle VI.47Ü).

főtekerő-keszkenő, 1. fejtekerő-k.

fő-tiszttartó : quaestor summus ; oberschatzmei-
ster NySz. [oberverwalter, erster hofrichter]. 1564:
Bírság dolgában főtiszttartó Jakap uram négy forintnál
fellyebb ne mehessen (GazdtörtSzemle 1.69).

2. FŐ : coquor ; gekocht werden, kochen, sieden
NySz. 1558 : Mwstbol föth mez (OL. Nád. 49).

FŐCSE? FÖCE? föcse? föce ? : 1211: Isti
sünt uinitores Cheke Piscut feuche Wasard Jacsa
Kesey Hiusud (Pannh. Tih. 1/5). Isti sünt exequiales
Keueh Zorida Cheke Bota feuche (uo.'. Hü sünt pul-
satores Adomas Cheke Aianduc Feuche Vrbus Amocel
Gib Mauruz (no.). Isti sixnt foci feuche mocicud mon-
ciud texe (no.). 1240 k. : Nomina coquorum de eadem
villa sünt hec Syldev feuche chotina Zubud vros
Zumboth (Pannh. 61/8;.

FÖCSÉN? fécén? fécsén? föcen? föcén?
föcsen?: 1467: Petrus Feioczyen [«Erdély» Szám.
jegyz.] (OL. D. 30882). 1520 k. : Petrus Fewczen
[«Nográd» Szám jegj'z.] (EgyKönj^-t. Litt. Epist. Őrig.
261). 1522 : Stephanus Fewczen [«Csepreg» Szám.
jegyz.] (OL. D. 26292). Petrus Feczyen [«Szeged»
Szám. jegyz.] (uo. 37004).

FÖD, fed : 1) obumbro, velo,itego NySz. ; ich
bedecke MA*. 1637: Suppal fedet istálló "OL. UC.
14/43). 1638 : lo borház szalmával fedett padlasos
(uo. 2/84). II 2) l^decken die weinstöcke]. 1700 : Mind
nyitónak s mind fedőnek az mint specificáltatott, min-
denütt az hegjTken dénár 24 adatódgj'ék egj'aránt
(GazdtörtSzemle 1.80, szőlőmfívelési szabályzatban).
[Vö. beföd.]

FŐD, 1. föld.

FÖDÉL, fedél : opertorium, operculum NySz.
(1. jel.) ; [deckol]. 1542 : Naszádra való feívdel (OL.
Nád. 40). 1581 : Egy virginal, keonw módra chinalth
szép iratos az feodele (,0L. L. III. 16. 17). 1591 :
Egy sillingh pohár mind fedelestül niora keth girath
t^'zen egh latot (OL. Nád. 48). 1597 : Az szoba heya-
zattia szwkölködik födél nekwl (OL. UC. 101/3). (Vö.
fő-, gyapot-, kólya-, pad-, pinnáta-, pohár-,
szekér-, társzekér-födel.]

17*

263

FÖDELES— FOL

FÖL— FÖLÁS

264

FÖDELES, fedeles : tectum liabens ; überdacht,
mit einem deckol versében NySz. 1525 : Quilibet
jobagio tempore winderaii qiii a provisore antequam
commune vindemium instaret ex racione necessitatis
cuin vno fedeles [jelentése ?] vocato coliigere pecierit
(OL, D. 37000). 1554: Lectiim fedeh'íi fOL. L. III.
16. 171 1637 : Vagyon az Peezerhaz keörwl jo fede-
les seöueny (OL UC. 14/43 .

födeles-ágy : lectiis supeme tectus ; himmelbett
NySz. 1587 : E^ födeUs ag (OL. UC. 12/42).

födeles-kupa : seyplius operculatiis NySz. ; [hum-
pen mit einem deckeí]. 1558 : Egi fedeles kwpa ;0L.
L. Ll).

födeles-nyoszolya : [grabatus plagulis obdnctns;
ruhebett, láger, mit einem daclie versében]. 1587 : Eg
födeles mozola (OL. UC. 12/42). 1590 : Egh fódeles
yiyozolia (OL. Nád. 49).

FÖDELETLEN, fedeletlen : sine operculo ;
ohne deckel NySz. 1548: On kantba fedelethlen (OL.
UC. 99/7). 1558 : Egi fedeletlen kis k^vpa (OL. L. 1.1).
1587: Fedelethlen lyztes Zökren lOL. UC. 12/42). 1597 :
Tatár nilnak való bwr tegez feodeletlen (uo. 101/3).
Hituan deszka szeoki-enj feodeletlen es feneketlen 2
(uo. . 1638: Fedeletlen láda (uo. 2/34).

FÖDÉS : das decken der weinstöcke BM. («fedés»
2. jel. a.). 1700 : A víz árkokat mindenik kapáláskor
jól kitiszticcsák úgy födéskor és njdtáskor is (Gazd-
törtSzemle 1.82, szőlőművelési szabályzatban). Az
fó'déstül napi számosoknak dénár 24 napi számra
járjon s a vinczellér úgj födesse be a szőUöt, bogj'
bibásnak ne találtassék a födés {\xo. 83). [Vö. NySz.
más jel.] [Vö. beföd.]

FÖDETLEN, fedetlen : intectus, inopei-tus ;
unbedeckt NySz ; [sine operculo; obne deckel]. 1591:
Egy fedethlen aranyas pobar gerezdes (OL. Nád. 49).

FÖDŐ, fedő : operculum, operimentum ; deckel
NySz. 1549 : Negb rez onas födöt (OL. Nád. 40).
1572 : Rez onas födöt es egb öregb pynata födelet
(uo.). [Vö. ház-, kupa-, réz-födő.]

FÖÉNY ? -ÉS ? L fövény, -és.
FÖÍNY ? -ÉS ? 1. fövény, -es.
PÖJ? 1. fejő-sajtár.

1. FÖL, fel: 1) superficies, pars superior; ober-
flacbe, oberer boden, das auswendige eines dinges,
das obere NySz. (1. jel.). 1442 : Silvam kwTtbabeg-
fely [olv. feli? a. m. föle?] (OL. D. 37330). Aliam
verő partém Gyakorfely (uo.). 1463 : Siluarum Berek-
fel [olv. fel V fél ?] et Tbetemes vocatarum (OL. D.
15837). 1477 : Duas siluas vnam Hashegbmal et alte-
ram Kwthfely appellatas (Múz. Kisfaludy). 1509: Supra
raagnum sulcum in loco ísagh Barazda/eZ?/ vocato (OL.
D. 36399). 1515; In Retb/eZí^ewld (Múz. Ibrányi). 1533:
In Silua P\vztbazewlew/e/?/ vocata (Múz.). 1548 : Ka-
moka pro vna suba fely (OL.Nád.49). 1581: Egi pegwetb
maiból cbinalt misemondó ruba, a mwskwak a mikép-
pen wiselik, weres tafota az feoly (OL L. III. 16. 17).
|l 2) superior ; ober- NySz. (3. jel.) 1222 : Villám
/itZeusi (OL. D. 102, «veszprémi káptalan» Szám. jegyz.).
1249 : Ad vnam terram que vocatur Felkud in line
cuiusdam teiTe Olkud nuncupate (MonStrig 1.379).
1256 : FeZuelnuk Zenthlazlo Zumbur (ErdMúzLt., 1.
Wenzel VII.429). [Vö. Oluelnuk, uo.| 1269/1275:
Possessionum suarum videlicet i>^MMobus Oldobus (OL.
D. 671). 1283 : Uadit ad locum Fultohxk nominatum
(,Veszpr. Regn. Met. 4). 1284: Quaudam possessionem

Gepeuelv et i^eZnempti uocatas existentes in comitatu
de Vng (Múz., vö. Wenzel IX.390). 1297 : Cum pisca-
tura FulWeyz uocata (Múz. Justb,l. HazaiOkm. VI 424).
1298/1305 :"01nyres et Fulnyres (OL D. 30589) 1309:
Petrura de J^eZnemutb (Múz Jankowicb). 1315/1323:
Possessiones suas videlicet i^eZsebus et Olsebus (Kör-
mend, Sebesiana 2/7) 1327: Possessiones í'ífZcbakan et
Zeek uocate (Múz Szilágyi Sánd.) 1329 : Egbazas-
ueged, Feluegeá, bn (Múz.). 1332 : Stepbani de Ku-
zepnempti MicbaeUs de ii^eZnempti (Múz. Jankowicb).
1337: Arborem vulgo /eZbozfa [t. i. feljebb levő?] vo-
catam (AnjouOkm. III.370). 1337/1414: Cum duabus
possessionibus Olgerecba et í'eZgerecba (OL. D. 3089).
1339 : In loco i^j<Zzersceleu dicto tria Jugera (Veszpr.

106, Antalfa 4). 1344 : Intrat nemusculum i^eZberuk
nominatum (Múz.). 1346 : i^eZcborna, bn. (uo.). 1351 :
Circa vnam aquam /eZerdew [olv. fel v. fél ?] vyze
nominatam íOL. D. 4193). 1351/1358: Vineam in ter-
ritorio Felmai adiacentem (ZalaOkl. 1.506). 1352/1402 :
Uilla domini regis felfalu nominata (Akad. 3). 1356 :
Possessionem í^wZegregb uocatam íMúz.). 1358 : In
loco jPeZteluk [a. m. fel. v. fél ?] (Körmend II/4, Balog
2\ 1371/1379: Vsque ad clausuram felgath nuncupa-
tam (OL. D. 5920). 1386 : In loco Felkuth dicto tria
Jugera (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1400: Loci
piscature FeZtouya dicte (Pannb. 1/1^. 1401: Villis
jPeZsebes VaaraUya (^Körmend Sebesiana 3/16). 1438 :
In montibus Mezewmaal et -FeZmaal appellatis (Veszpr.

107, Köveskál 6). Versus bneam orientalem dicte
platee í'eZvlcba (Körmend 1/7, Szalonok 7). 1560 :
Vagyon több leleményem is itt, Maxán az malom
az falu felvégén, az füves kert (SzékelyOkl. V.76). 1576 :
Gregorium Felzegj (uo. 103). 1598 : Minden ember
Anderko Mátétól fogva Borsos Andrásig a felvég tar-
tozik egy-egy Miskoltzi tetés szapu búzával (Canon-
Visit. 143). 1602 : i^eZszegi Mibály Felszegi Ferencz
(SzékelyOkl. V.206). [Vö. tej-föl.]

föl-föld, 1. félföld.

föl-szél : boreas, aquilo ; nordwind NySz. 1594 :
Fel szel feleol való bastian (OL. UC. 106/3). 1597:
Nap enezeü-öl való fel szel nemmen az Bastia epwletlen,
Tengerj niulak benne (uo. 101/3). 1653 : Minden sző-
lőnek megyeköve legyen és barázdája, az mely ba-
rázdát és útját mindenütt mindenkor a szőlős gazda
följtíl fölszélrül tartozik tisztán tartani (Gazdtört-
Szemle P. 33).

2. FÖL, fél : sursum, supra ; über sicb in die bőbe,
binan, berauf, empor NySz. 1412 : Duo in Ala/eZfekw-
beu penes terram memorati Jacobi (Múz.).

FÖLAD, fél- : 1) trado ; übergeben NySz. (8. jel.)
1595 : Barta Jakabnak az ménes lovat adtam fel két
magyar pénzen (SzékelyOkl. V.160). 1689 ; Servitia.
Egy szoltis^sághtul adnak fel szekeret. Vonó Marbat
No. 2 (OL UC. l/34\ || 2) mutuo ; leiben NySz. (5.
jel.) 1636: Ha az kiktől vészen, igazán megfizet, credi-
tumot csinálván magának, az után bitéiben is kevés
üdöre feladják a borokat neki (GazdtörtSzemle 1.271).

FÖLÁLLONGAT, fél-: [erigo; aufsetzen, auf-
stellen]. 1769: Nsgos Német Ignátz ur a Birónak
parantsolta, bogy az utszákat kétfelöl felállongatott
zöld ágakkal megrakassa (CanonVisit. 199). [Vö. dllon-

gat MTsz.]

FÖLÁS, fél-: [fodio, pala fodio]; umgraben BM.
(«felásni» 2. jel. a ) 1712 k. : Az oltoványokat basonló-
képen irtogassák, s tövét kapálják, s ganajozzák,
bogy az kert tisztuljon, kövérebb fíívet teremjen, ha
egészen nem is, egy esztendőben egy részét, másik-
ban másikat, és igy per consequens felássák, t kapál-
ják (GazdtörtSzemle VII.416).

265

PÖLBOCSÁT— FÖLD

FOLD

ÜGtí

FÖLBOCSÁT, fél- : submitto ; hinaufsendenNySz.
1608 : Ez nálunk való mestert is, dominiis Tomast
és Joannes Samariait felbocsátnók, de nem találhatunk
scholamestert, Szenczen sincsen (MA. NLI. 253> 1609 :
Tomas Patkó Samareus scholamesterönk, esztendeje
kitelvén, fel akartuk bocsátani, de nem gyöze várni,
egy özvegy aszont vén el házastársul, hátrahagyá
elöbeni szándékát. Ha az urnák kedves akaratja, húsvét
tájban felbocsátjuk Joannes Pastorist, az szegén Máthé
uram fiát, ha esztendeje kitelik (uo. 298). Ez három
iífjat, kiket mostan fölbocsátunk, comraendálom Kegyel-
mednek (uo. 312). Eddig Thomas Patkót és Joannes
Samariait felbocsátottak volna, de nem találunk mást
helyettek (uo. 323).

FÖLBONT, fél-: convello, dissolvo, abrogo ;
erbrechen, eröífnen NySz. (1. jel.) [brechen, aufheben].
1574 : Ötszáz forinton maradjon Ferencz uram János
uramnak, azonképen János uram is, ha ez végezést
felbontaná (SzékelyOkl. V.96). Valamelik fél, vagy ű
magok vagy gyermekek felbontanák ez megirt vége-
zést, ötszáz forint kötele legyen (uo.). [Vö. NySz.
szólások.]

FÖLCSINÁL, félcsénál: erigo, aedifico ; auf-
stellen, aufrichten NySz. (1. jel.) ; [appíico ; aufsetzen].
1658 k. : Es az zablyara azen [olv. az én] w^ram
chenaltassa ffel három helben ket kete ezistet (Nyr.
XXVIII.22).

FÖLD, féld, főd : 1) a) ager, humus, terrénum ;
acker, féld ; b) terra, regio ; land, landschaft, gegend
NySz. (3. és 4 jel.\ 1095: Féld- (1. «föld-vár>).
1269 : De vinetis Popmai seu Pyspukmal Eleumal
Kerekud et Banafetdd appellatis (Veszpr. 106, Dec.
Bud. 3). Ecclesiam beati Gerardi que existit in
Kreynfeld (uo.). 1273 : Quandam terram vduornica-
lem Lyudafelde uocatam (Múz. Horvát Istv. ). 1274 :
Villám Guturfelde (Körmend 11/4, Pölöske 70).
1274/1278 : Terram Chenkez/eWe (OL. D. 33178).
1291 : Térre Adasioanus/eZde uocate (uo. 1326). Al-
téra medietate ipsius decimacionis de Keleenfeuld
(Veszpr. 106, Dec. Bud. 4). Ecclesie sancti Gerardi
de Kleenfeuld [«még egyszer így>> Szám. jegyz.J (uo.).
1295 : Decimas suas vini et fmgum de sancto Andrea
de Sancto Jacobo [«kihúzva és fölébe íiTa: Keren-
feld» Szám. jegyz.] de magnó Cutello Budensi de
Kezű de Vrsy de Neek ac de Thaten (uo.). 1297 :
Duas terras Prepost/eWeetBaas vocatas (OL. D. 1480).
1298 : Dimidiam partém decimarum de Creenfeld
(Veszpr. 106, Dec. Bud. 8\ A poi-ta castri Budensis que
dicitur porta de Kereinfeuld (uo. Dec. Bud. 9). Eccle-
siam nostram de Kereinfeuld videlicet ecclesiam sancti
Gerardi (uo.). Terram Iwanka feldeti nuncupatam
(HazaiOkm. IV .98). 1300 : Due noue mete iuxta fos-
satum foldzixhsL nuncupatam [így] (Múz., 1. HazaiOkm.
Vn.296). 1302: Abbas et Couentus [így?] sacerdoti
Sancti Gerardi de Keremfuld quinque tunellas vini
annis singulis soluere tenebuntur (Veszpr. 106, Dec.
Episc. 11). 1308 : Terram suam Scentadrian/eZdt/
uocatam (Múz.). Térre Zokfelde nominate (Anjou-
Okm. 1.150). 1312 : Quinque iugera térre in loco Boxa-
fenlde dicto (Veszpr. 4, Csopaki. 1313 : Locum dede-
felde vocatum (AnjouOkm. 1.317). 1319 : Quandam
possessionem ipsius Inakfiapetur/eíde vocatum (Ká-
rolyiOkl. I.48\ 1321/1328 : Possessionem predicti Mo-
nasterii Capulna/eZd?/ vocatam in qua stat Capella
edificata in honorem sancti Egidii (HazaiOkm. IV.130'i.
1322/1394: Quandam insulam Petirke Fewldi nuncu-
patam matcrna lingua (OL. D. 2117, 1. AnjouOkm. 11.26).
1323 : Cum terra Thogoáonfewlde uulgariter nuncu-
pata (Múz. Neuhofifer). 1326 : Vbi vicinatur Chcuzagar-
felde (OL. D. 2874 K 1327: Terris Apathy et Moch-
felde vocatis (Múz. Hoi-vát Istv. '. 1330 : Terrarum

Mogyothfiamihal/eWe et Bagntfelde (Múz ). Duodecim
verő Jugera iacent in loco Huzyu/c«Zd dicto (Múz. Mo-
tesiczky). 1330/1384: Vsque ad terram Kapolna/cíiZífe
vocatam Múz.) [Vö. : Relinquendo terram Capelle (uo.\|
1332 : Inter possessiones Zeredahel et Thajhafeulde
(Múz. Nagy Gábori 1333: Terra Buguzlou/'eZ(Ze (Kör-
mend II/2, Narda 17) Possessionis Tolway/eZfZe vocate
(AnjouOkm. 111.23 1334: Sebe feuld e, ' hn. (Múz.).
1335 : Super possessionibus Bagath/eyZtíe et Methvdíia-
mlhalfetilde et Pariagy nominatis luo. . 1336: lungit
queudam locum Macharus/b«;Zá vocatum (SztárayOkl.
1.115). 1338 : Possessionis Dezmas/eZ(Ze vocate (Múz.
Nagy Gábor). 1338/1399 : VaUem in vngarico wlgari
/eZrZhydwelge vocatam lOL. D. 3203, 1. AnjouOkm.
111.499. 1342: Possessio Fenyes/e«Zrfít [így több-
ször] (ZalaOkl. 1.396). 1342/1393 : In possessione
Kalmanfeuldy vocata (Körmend, Stat. ant. major.
29/31). 1346 : Possessiones Zurdukpyspuky et Tenk-
feulde vocate Múz. Motesiczky '. 1351 : Particule
térre Markhazaeleu/eZde nominate (OL. D. 28730).
1353 : Possessionis Sebehodnog/eZdí/ vocate in Comi-
tatu Zaladiensi (Múz., 1 AnjouOkm. VI. 951 In pos-
sessione Capulna/'ewZrfe (Múz.). Possessionem quandam
Sebehodnog/ewZfZe nominatam in Comitatu Zaladiensi
existentem vacuam et habitatoribus destitutam asserens
eundem Sebehodnogh sine heredibus decessisse (For-
rás ? . 1355 : Ad faciem possessionis Sebehodnogh-
feulde vocate in Comitatu Zaladiensi existentis (Múz.).
Possessiones Werusuar/bZííe et Zygeth vocatas (Kör-
mend 111/9, Vörösvár 1). 1356 : Térre Damafeulde í Múz.
Illésházy). 1357 : Possessionarie porcionis quondam
Petri filii Bors Borsfyapetur/"eiíZfZe vocate (^ZalaOkl.
1.578) 1360 : Remfeulde, hn. (Körmend Miscell Német-
új v. 40/6. 1364: Possessionis dicti Monasterii sui
Eghaz/isZfZe vocate (Veszpr. Regn. Met. 11). TotaUs pos-
sessionis Owalth alio nomine Varnepe/eZíZe [«Vas m.»
Szám. jegyz.] uocate (Múz.). 1364/1367 : Ad terram
Zakaduzt/ewZd vocatam (OL. D. 30682). 1369 : Terram
litigiosam Bogar/kZfZe nuncupatam (Veszpr. 3, Bogár-
földe). Possessiones Rangyafifeulde et Tarnoklazlou-
feulde vocate (Múz. Forgách). 1375 : Teixe Cheuz/eMÍde
(Körmend III/5, Belfenék 52). 1381 : Terram nostram
Capolnas/'eMZde appellatam (Múz.). 1383 : In terra Ser-
dyafeluthualo/eZ(Z vocata (uo.). Ad quendam montem
Wrazou/'eZd vocatum (uo.) 1384 : Quinque in terra
Teteus/'eZáe dicta (OL. D. 7074). Versus terram Kozma-
felde vocatam (Pannh. 41/R). 1388 : Terrai-um arabilium
Zenthmiklos/ewZfZe et Zenthmargithaazzon/eZíZe appel-
latarum (uo. 8/L). 1395 : Aliam parti culam térre ipsorum
Eghazzere/eZáe nominatam (Múz.). 1396 : Possessiones
suas Bodorfeldew Rum Gothard/eZdcíü vocatas (uo.).
1397 : Bors et Stephanum i^eZdwezthev*^ dictos (Zichy-
Okm. V.40 1. 1401 : Inter duas vias quarum vna Chaba-
ramenew^th et alia Jwanfelderemenewth appellarentur
(OL.D. 8650). 1402 : Tholuay/ewZdBodogazzonfalua Ke-
kenzarw Felsew Janók (uo. 8751). 1409: TeiTC Kuzep-
fahifelde vocate (Múz.). 1410 : Tribus in loco Paph-
feldetv deley (uo.). Secus ipsum locum pap/eZde^ ("o.}.
1412 : Vnum in Chychyk/(2Zde cum fine in Alfalura-
meneben (uo.). 1413 : Benedicto dicto ií'eZdmethelew
(ZichyOkm. VI.240). 1414 : Perueniret ad terras ara-
biles que wlgo Althal/eZde nominaretur [így?] (Kör-
mend, Communis Elenchus 10, Bogad). 1415: Trés
possessiones volahales Harum/t/Zd nuncupatas (Múz.).
1416 : Quarundam terrarum arabilium Pap/eZde dic-
tarum (Körmend, Sebesiana 3/17). Vsque diuerticulum
quarundam terrarum arabilium Papfelde dictarum (Múz.
Kapy !. 1420 : Mihalfya Jsthwan/eZdc Egyedfya/eZde
Demeterfyapether/'eZde (Körmend Miscell. Németújv.
lad. 41, fasc. 187). 1421 : Quadam particula térre
Monyorosrayarow/eZd vocata (Múz.). 1422 : Cum terris
BerekalIya/cZde et Homoklab vocatis (uo.). Térre Be-
rekallya/pZde et Homoklab (uo.). Incipiendo a terra
Felyaro/«Zd vocata (uo.>. Terra Felyaro/éZd et alia

267

FOLD

FÓLDECSKE— FÖLDES

268

tena Zenúdreúelewfeld (uo.). 1425 : Peitianseuudo m
quodam loco Domonkv,'sfeidde nominato (Lelesz Met.
Szatmár 8). 1426: Villis Felsewalmad Alsowalmad
ZenthpeteifeZfZe (Forrás?). 1436: Thomam Mathius-
fewldy (Pannh. 23/B). 1438: Predio Kapolnafeldic
vocatb (Múz. Békassy. In ten-is arabilibus Byter-
/eZííclabya vocatis (OL.'D. 13147). Predy Janosnemdyak-
felde vocati (KárolyiOkl. 11200). 1440: Venissent ad
fines quarundam terrai'um arabiliiim Althalj aro/eWe A;
minciipatarum (Múz.). 1443 : Predium Esiedfyniyklos-
fewlde nímcupahim (uo.) 1445 : Particule térre Eghaz-
feldetv (uo.). 1446 : Quatuor fjugeraj in loco Ewrsywthj-
fewld appeilato (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1447:
Terrarum arabilium vulgo Janosnemdeak/'eMeíf voca-
tarum (KárolyiOkl. n.257). 1449: Térre SjTnonremethe-
feldetv aliter Monohfeldeic vocato (Körmend II/8, Monacli-
földe 79 ). 1451 : Ad distanciam emissionis vnius sagitte
stadialis wlgo yegben lewethne/eW cum cunctis terris
a parte orientali (OL. D. 36407). 1452 : Quarundam
possessionum Haromfyld et Silue Gereben vocatarum
(uo. 27166). Possessionum Trium Fyld (uo. 29276).
1454 : Predii Erd alio nomine Kwzapal/'eMe vocati (uo.
14906). 1458 : In dicta terra Fynthafclde (uo. 15286).
1462 : Mathias Jofeldy (Veszpr. 108, Ság 1). 1471 :
In predio Gfihysfewlde alio nomine Fabianylese vo-
cato (Lelesz Acta 82/17). 1471/1494: Penes terras
Felyaro/eíí.ZíZ dictas (Múz. Kisfaludy). 1474 : Quandam
particulam térre arabilis Zentmargithasson fhclde vo-
catam (Múz. Kapy). 1475 : Terras arabiles et prata
Saroszekes/"eífW nominatas (Lelesz Acta 85/4). Ad
pratum Ferthonad/eWe [« Sopron m.» Szám. jegyz]
vocatum (Múz.). 1476 : In loco Zeeke.s/eííjZrf dicto (OL.
D. 17864). 1479 : Quoddam predium Zenthmarthon-
fewldetv vocatum (Pannh. Hitel 78). 1487 : Territórium
Nemesember felde et Vekon eer melleke (OL. D. 28336).
1499 : Agris pratis fenetis fogothfewld vocatis silvis
eciam fogotherdew vei Bardalya |vö. ezzel] appellatis
(uo. 36405). 1506: Totális "predii Warfewlde alio
nomine Deaewfetvlde appellati in Comitatu Gewmeriensi
(Fon-ás ?). 1509 : Térre captate fogotiifeidd vocate
(OL. D. 36399). Zolgagyewr alias Gyewrypalfewlde
[Pozsony m.] (Múz. Kisfaludy). 1510 : In terra siluosa
Lapos/eírfe nuncupata (Múz.). 1511 : Vnius Jugeris térre
arabilis Wthozza/éitW vocate (Pannh. Hitel. 104). 1512 :
Planiciem térre wlgo Labfhddeth appellatam (Lelesz
Prot. 11.118). 1515: In Kethfely/b?r/fí (Múz. Ibrányi).
1520 : Vnum fyasfewld vocatum in loco Kewzeep-
korman (Múz. Kisfaludy). 1522 : Ad quasdam terras
Nyolchhold/eíoWzere lOL. D. 87354). 1535: Particulam
teiTe Eghazzere/'eWe nominatum (Múz. Kisfaludy). 1545
k. : Exceptis primipulis ab avo eorum relictis, aut qui
ab antiquo consederent, quos feioldenlako vocant
(SzékelyOkl. V.58). 1566 : Az törwen fanal egy tábla
föld wagyon (ÜL. Nád. 49). 1597 : Chyordos thámás
háza. Velalloll chynalyak az szabad feöldeön (OL.
UC. 12/42). 1649 : Az varos mellet egy keötel föld
Toi-nai hegy alat masfel keötel (uo. 3; 25). || 2) [fictilis;
irden]. 1596 : Egi föld irathos kanna (OL. L. III.16.
17). 1638 : Egy darab feöld kürtő [«épületnél» Szám.
jegyz.] (OL. UC. 2/34). [Vö. al-, árpa-, baromjáró-,
dusnok-, dűlő-föld, falu-föld(e), félföld(i), fo-
gas-, fogott-, hadnagyság-, horgas-, irtovány-,
ispotály-, káposzta-, kender-, köblös-, köles-,
köz-, kukorica-, Ián-, marhajáró-, nyilas-, pad-,
paraszt-, szántó-, szeglet-föld, úr-földe, valál-
löld, vár-földe]

föld-dűlő, -délö : |auvvand, angewende ?]. 1344 :
Ad duas reuoluciones aratri qui wlgo dicuntur Fcld-
delew (Körmend III/2, Pezye 95). |Vö. forduló.]

föld-égés : [incendium subterraneum ?] ; erdfeuer,
erdbrand BM. 1?]. 1252 : Per eundem íluuium ascendit
ad locum Feldeyuee uocatum (OL. D. 369). [Vö. CzF.]

föld-fazék, -fázok : vas íictile ; irdener topf NySz.
1544 : Eé" föld fazokat kiben uizet heuitnek (OL.
Nád. 42). Eg föld fazokat (uo. 49). 1558 : Öregh bechy
föld fazék (uo.).

föld-foglalás : [occupatio agri ; besitznahme des
ackers. des feldesj. 1564 : Miért hogy asszonyomnak
supplicatio által ott létében ennehányan panaszkodtak,
ki föld fuglalásrúl, ki kedig külen külen dolgokrúl
(GazdtörtSzemle 1.75).

föld-gát : [agger terrenus] ; erddamm BM. 1364 :
Locum, feuldgatJi vocatum (ZichyOkm. III.264).

föld-hasadék : [terrae hiatus ; erdklnft]. 1323 :
Primo in loco super fossatvm fetddhasadek dictum
(Múz. Kisfaludy, 1. Pestj- : KrassóvmTört. III.8).

földhordó-kosár : [corbis ad solum portandum ;
korb zum erde-tragen]. 1634 : Feöld hordó koftart (OL.
UC. 2/34).

föld-köz: [terra interjacens ; zwischengebiet]. 1264:
luxta terram fcldhiz que nunquam aratur (MonStrig

L516).

föld-palack, -palaszk : lagena íiglina ; thongeföss
NySz. 1592 : Kerek feold palazk (OL. Nád. 48).

föld-serpenyő: [sartago figlina ; irdene bratpfanne].
1545 : Három föld ser]}enöt (OL. Nád. 41).

föld-szakadás : [terrae lapsus, labes] ; erdfall,
erdbruch, erdsturz BM. 1455 k. : Item versus feldsa-
kadas in vno jigy ?] valle (OL. D. 36935).

föld-úr, -ura : princeps teirae Sí. ; [grundherr].
1316 : Johannes dictus Feldur (OL. D. 1864). 1347 :
Gregorio dicto Fciddu-ra (Múz. Jankovich).

föld-vár : agger ; erdverschanzung NySz. 1095 :
Duodecimum predium quod dedit andreas episcopus
in felduuar (Pannh. 15/0o). 1211 : Terra ecclesie de
Felduar (Pannh. Tih. 1/5). Incipit habere terminum cum
terra Feldvara (uo.). 1217 : In quadam villa nomine
Tolooy que est sita inter portum Apostog et Feldtvar
(Veszpr. 4, Kolon). 1223/1243 : Inde ascendit ad
feldwar (OL. D. 107). 1281/1338 : In quodam loco qui
fculduar vocatur (uo. 1095). 1330/1353 : A quodam
fossato wlgariter feuldua?- vocato (uo. 636). 1339 :
Incepissent a quodam muro antiquo in fouea existenti
quem murum antiquum et locum feiddwar nominassent
(uo. 3210). 1340 : Sub monte Feldwar vocato (Múz.).
1358 : Supra locum cuiusdam Casti-i qui Feuldwar
[«Hont m. Százd» Szám. jegyz.] diceretur (uo.). 1404 :
Ad quendam monticulum feívdivar [így] nuncupatum
(OL. D. 30308). Eiusdem montis fewdwar (uo.). 1415:
Directa medietas quorundam locorum alias Feldtvar
dictorum circa dictum Castrum Owar adiacencium
(Körmend 1/9, Óvár 10). 1429 : Versus quoddam anti-
quum Castrum terreum Feldtvar [«Zombor, Zemplén
m.» Szám. jegyz.] nominatum (Lelesz Acta 48/5).
1455 : Cuiusdam montis wlgo fewldivar nominati (OL.
D. 31148).

PÖLDECSKE, vö. kendér-földecske.

FÖLDES, féldes : 1) [possessor agrorum] ; grund-
besitzend BM. (2. jel). 1313 : Filium Gerges dictum
feldes (Mon.Strig. 11.645). 1393 : Benedictus fewldes
dictus (ZichyOkm. IV.529). 1402 : Dyonisius Feuldes
dictus (Lelesz Acta 27/6). 1459 : Stéphanus Fewldes
(uo. 70/32). 1602 : Földes András (SzékelyOkl. V.200).
II 2) [terrosus] ; érdig, erdhaltig BM. (1. jel.). 1643 :
Az földes sót kivonván, itten az napvilágon, pörölylyel
elválasztván az földet a sótul és az földestét kádokban

269

FÖLÉPÜL— FÖLFC

FÖLHAGY— FÖLKÖT

270

töltvén vizie, azt kifőzik és tonnába verik (öazdtört-
Szemle VI.119). [Vö. NySz. más jel.]

földes-só : [sal terrosus] : grundsalz BM. 1643 :
Az földes sót kivonván, itten az napvilágon, pörölylyel
elválasztván az földet a sótul és az földesét kádokban
töltvén vizre, azt kifőzik és tonnába verik (Gazdtört-
Szemle VI.119).

földes-úr : dominus ten-estris, patrónus ; grund-
herr NySz. 1581 : Az elszegődött szolgát is mind az
urával együt az 12 hütös birák eleibe hihassák, ha
valakinek kárt tött, senki pedig ennek meg nem ítélt
töi"vényivel a földesura eleiben ne mehessen az falu
végezése szerint tilalmas vetés dolgából (SzékelyOkl.
V.126). 1653 : Minden szőlős ember az szőlő hegy-
nek földes urának az szüreten egy kappannal, két
czipóval tartozik (GazdtörtSzemle P.32).

földes-uraság : [dominus terrestris, patrónus ;
grundherrj, grundherrschaft, grundobrigkeit BM. 1715 :
Azon földesuraság, kinek territóriumán vagyon az
sine semine deficiált . . . embernek jószága, semmiké-
pen nem bírhatja s occupálhatja annak jószágát per
defectum ^seminis (GazdtörtSzemle VL186).

FÖLÉPÜL, fél- : restituor, corroboror, coníirmor ;
gestarkt vv^erden. erbaut werden NySz. (1. jel.). 1729 :
Melly szőlőnek Nap nyugot felöl szomszédja Néhai,
Tekintetes, Nemzetes és Vzlő [olv. vitézlő] Zákány
András Ur régi Parlagságabúl mostan újonnan fel-
épültt szöUöje (CanonVisit. 189).

PÖLERESZT: 1635: Egy négyélü hegyestőrt a
kit sok kötő vasra csinálunk félig vassal föleresztjük
agyig legfeljebb (GazdtörtSzemle VIII.476). [Vö. NySz.]

FÖLESKÜTTET : [jurejurando aliquem adigo] ;
beeidigen, den eid abnehmen, schwören, den eid able-
gen lassen BM. («felesketni, felesküdtetni » a.) 1729 : A
tisztán föl szórott gabonát minthogy az igazán való
föl mérés követi, tiszt uram minden pajtához ... jó
lelkiismeretű négy személyt választván, singula-
riter ezen fölmérésre fölesküdtessenek (GazdtörtSzemle
1X.118).

FÖLFOG, fél-: 1) suscipio; aufnehmen, annehmen
NySz, (2. jel.). 1700 : Némely vinczellérek annyi em-
berséges emlíerek szőllejét fogják fel lopva, s nem
tudgyák az uraik, hogy nem bírhatván a szőUővel,
minden embert megcsal, azért senkinek se legyen
szabad egy bizonyos uránál többnek lenni (Gazdtört-
Szemle 1.82). II 2) occupo : einnehmen, bedecken NySz.
(3. jel.). 1584 : Az kápolna r^thet a nád fel foghta
ÍOL. UC. 56/33). 1613/1696 : Ez ilyen parlagokat azért
szokta e tanács megbecsülni, hogy ha vér vagyon
hozzá, annak jussa ne vesszen el, hanem ha üdővel
vérségére bírni akarja, az olyan felfogott szőlőt ujab-
ban ismét megszokta a tanács becsülni az praetendens
vér instantiájára (GazdtörtSzemle VII.415). 1673 : Senki
az Város lakosai közzül az Elepen és az Kösel Szegben
ötven lépésnél szélesebb földet fel ne fogjon, az
hossza tíz annyi, míg azt meg nem szántya, addig
mást ne foghasson fel s csak három szántáson bír-
hassa (uo. IX. 6). 1694 : Az Elepen a büdös táján,
kik a tilalom ellen magok okta [így a közlő értesítése
szerint] gyepeket fel fogtak, megbüntettessenek (uo. 8).

FÖLFOGrAD, fél- : suscipio, recípio ; auf sich
nehmen NySz. (1. jel.). 1589 : Ennek utánna~is minden
gondviselésit ö kegyelme fogaUa fel és ő viseli minden
gondját (SzékelyOkl. V.144).

FÖLFÚ, fél-: inflo, sufflo ; aufblasen NySz. 1648:
Hammu teöreö vas zop Vas síp kikkel az üveget
fugák fel (OL. UC. 10/63).

FÖLHAGY, fél- : íntermitto, derelínquo ; auf-
hören, verlassen, dahin lassen NySz. 1564 : Miért
hogy ott való tartományban enynyai vagyon puszta,
mind széllyel az bíróságokban, ki meg nem éppül
kilemben, hanem ha valami szabadságra haggyák fel
•3i7. puszta helyeket (GazdtörtSzemle 1.75).

FÖLHASÍT: díscindo; spalten, autschlitzen NySz.
1709 : Fekete herélt ló, az orra fel vagyon hasítva,
a füle is (DebrLt., 1. Nyr. XXII.519).

FÖLHORDÁS, fél- : das öftere auftragen BM.
(«felhordás» a.) 1700 : A szőUö alól az szöUöben való
ganéj felhordásért, egv napra dénár 18 járjon (Gazd-
törtSzemle 1.78). [Vö. NySz.]

FÖLIBE, föliben : in summum ejus, super ; über
NySz. 1597 : Gombos vítorlia sendelj fwlibcn való
(OL. UC. 101/3).

FÖLIBEN, 1. fölibe.

FÖLINDUL, fél- : commoveor, concitor; unruhig
werden, aufwallen, aufgeregt werden NySz. (2. jel.).
1769 : Ha lehet arra felelek, ha pedig nem : abba
marad. Ezen ugy felindult [az egyházlátogató püspök],
hogy azt monda nekem : A bizony nem gyermekség
ez hallja Kend ! (CanonVisit. 197).

FÖLINDULÁS, fél- : permotio, incitatio, con-
citatio, commotio ; bewegung NySz. [aufregung]. 1769 :
Ha ezen instantiámmal okot aátam% a' felindtdásra
Excellentiádnak amint tetézik : ugy legyen (Canon-
Visit. 197).

fölírat : [aunotare jubeo ; aufschreiben lassen,
eintragen lassen]. 1653: Ha ki elöéröt akar szedni,
az hegyurátul vagy goudviselőjétűl kérje és az mit
szed fölírassa (GazdtörtSzemle r-.32). [Vö. NySz.
más jel.]

FÖLJÁR, fél- : sursum eo ; aufwarts gohen,
hinaufgehen NySz. 1422 : Incipieudo a terra Felyaro-
feld vocata (Múz.). Terra Fehjaroí^Xá et alía terra
Zenddredelewfeld (Múz.). 1471/1494: Peues terras Fel-
yaroíewlá dictas (Múz. Kisfaludy). 1492: Prope kekwth
felyaro (OL. D. 36398). 1598 : Szántóföldek 3 nyo-
másra. Pap földei. Egyik nyomásra azl Asszony-Lázán,
hat köböl búza megyén bele. Az feljáróban egy [t.
i. szántóföld] (CanonVisit. 145).

FÖLKEL, fél-: proíicíscor; sich aufmachen, sich
auf den weg machen NySz. (3 jel.). 1560 k. : Mikor
hadba hirdetnek, [az oláhok] csak rész szerént két száz
lovagot bocsátni tartoznak, kiknek az úrnak kell
fizetni ; annak utánna, mikor az had le szál, az mit
az ur fizetett nekik, azt községül meg kell adniok. Ha
mikor közönséges had leszen azkor fejenként fel kell
kelniek (GazdtörtSzemle 1.165). [Vö. felkel ^.]g\. CzF.]

FÖLKEN, félkeny-: [illino: auftragen, aufstrei-
chen]. 1544 : Ad preparacionem clipei dedit wlgo
fel kenyw aranyat (OL. Nád. 40).

FÖLKÉSZÜL, fel- : [instruor ; vorbereitet werden'.
1588 : Ej,^ zazlo kézült fel (OL. Nád. 41). [Vö. NySz.
más jel.]

FÖLKÖLTÖZTET, fél-: [in locumsuperiorem
migrare juboo ; hinaufzíehen lassen]. 1626 : Ha pedig
ott valami okon nem lehetne szállása, az német káplán
az mely házban lakik, az német parochiában felköl-
töztetvén onnét, adja azt szállásul neki (MA.NLI. 394).

FÖLKÖT, félkét, félköt: a) succíngo, subligo.
subnecto, accingo : anbínd(>n, umbindeu, zubinden :
b) suspendo ; aufknüpfen, aufhangen NySz. 1391 :

271

FÖLMÉGY— FOLOTT

FÖLÖTTÉBB— FÖLSŐ

272

Thomam dictiim felketkew (ZichyOkm. IV.469). 1599 :
E két Szöllönek minden miveivel a Kassaiak tar-
toznak. Az az tartoznak megnjitni megmettzeni, honi-
litani, annak utánna háromszor meg kapálni, fel köini
ós végre be fedni (Canon Visit. 148). 1700 : Az kötö-
zésrüi . . . azért vigyázzon a jó gazda ne csallj'ák
meg, mert az szakványnak negyed részével is a rit-
kás szöllöt felköthetnék (GazdtörtSzemle L81).

FÖLMÉG-Y, félraégyén : 1) ascendo, super-
scando, conscendo ; hinaufgehen NySz. («föl-raén» a.
1. jel.) 1572: Költötem el fel menohen{ «Bécsbe» Szám.
jegyz.] es ala j'onoben (OL. Nád. 40). || 2) consumor;
aufgehen NySz. (3. jel). 1677 : A mely pénzt mostan
felvettem, karózás és kötésre igen felmegyen (Gazd-
törtSzemle in.276).

FÖLMÉR : emetior ; messen NySz. 1729 : Tisz-
tátalanul hagyatván mércUetilc föl a szürüböl a gabona
és semmi ocsója sem hagyatván, minden ember csak
a reá tekintéssel is tőle elidegenedik (GazdtörtSzemle
IX.118). [Vö fölmérés.]

FÖLMÉRÉS: [mensura ; vermessiing]. 1729: A
tisztán föl szórott gabonát minthogy az igazán való
föl mérés követi, tiszt uram minden pajtához ... jó
lelkiismeretű négy személyt választván, singulariter
ezen fölmérésre fölesküdtessenek (GazdtörtSzemle
IX.118).

FÖLMUTATÓ-POHÁR, f élm.- : 1613/1696:

Szántóföldeknek cserélósóríil ... Az pénzadó [t. i. aki
a cserén fölül pénzt is tizet] tartozik egy köböl bort
adni áldomásban, amellé két tál étket, az más fél
pedig egy pint bort, és igy levelet vévén róla, igaz
áldomásital-levele lészen, de arrul is esztendőt s három
napot kell várni. Ha pedig egyik sem ad pénzt az
földhöz, ketten 12 icze borral tartoznak : oka, mert
egy pint bor az felmutató pohár (GazdtörtSzemle
VIL410— 411).

FÖLNŐ, fél-: contego, convestio ; bewachsen,
überA^achsen NySz. (2. jel.j. 1629 : Az alsó rétet erdő
nöttc fel (CanonVisit. 155). Az Csörgei rétet felnőtte
az gaz (uo. 158).

FÖLOCSÚDIK : expergefio, expergiscor, evigilo;
envachen, zu sich kommen NySz. 1744 : Az uraság
jobbágyi csak akkoron ocsiídnak föl magok határjához
tai-tozandó erdők iránt, midőn niakkolásnak ideje
vagyon (GazdtörtSzemle VI.139).

FÖLÖNTŐ, -öttő : [infundibulum ; mühltrichter].
1566 : Lyztes kad. Köböl. Fölöttö [«malomban» Szám.
iegyz.] (OL. Nád. 49).

FÖLÖS? feles?: numerosus ; zahlreich, viel NySz.
(1. jel.) [■?]. 1211 : Hü sünt ioubagiones Mochou Cygblou
[Cygelou?] Feles [a. m. feles ^fölös v. feles?] Chydur
(Pannh. Tih. 1/5). 1402 : Johannes dictns Feles (Múz.).

FÖLÖSTÖKÖM, fléstekem : jentaculum ; früh-
stück NySz. 1544 : Flesiekcmhc es vsonnara (OL.
Nád. 41). Attam /festékemkor az legeíieknek (uo.).
1554: Fölös tökömbe [igy'?l Zemlet vöttem (uo. 49).
1700 : Az napi számos részérííl délben egy óránál
tovább ne legyen szabad nyugodni, fölöstökömkor fél
óráig, uzsonnakor ismét fertály óráig (GazdtörtSzemle
L79).

FÖLÖTT, felett, félött : super, supra ; über
NySz. 1383: In terra Serdya/e/ííí/axalofeld vocata (Múz.).
In íi ogkixth feluth vocata [t. i. terra] duas vineas (uo.).
1413 : In loco parthfeletwalo Agyagus vocato (OL. D.
10126). [Vö. annakfölötte.] "

FÖLÖTTÉBB : nimie, nimium, nimis, impensius,
immodice ; überaus, ausserordentlich NySz. 1584 :
Nehezlyk fölötteb zeghenek [t. i. az adót], mywel hog
chak hárman a' halazok, meghis az Zekereth mykoron
az szer ra-viíok, megh kel adnyok az hal ala (OL. UC.
56/33).

FÖLRAK, fél- : appono, erigo, sursum coUoco,
superimpono ; aufsetzen, anfrichten, aufheben NySz.
(1. jel.). 1481 : In silencio noctis molendinatorem
nostrum Gaspar cum omnibus bonis nostris frugibus
et alüs edificiis circa molendinum pertinenciis wlgo
felractach es eluitech ad possessionem dominorum
de Homona (OL. D. 26018). 1609 : Szekerekre porté-
káját felrakván, feleségestől, gyermekestől kikülték a
város határából (MA. NLI. 330).

FÖLRAKÁS, fél- : [erectio ; das aufstellen, auf-
bauen]. 1669 : Egy zöld mázas kályha felrakásával
együtt 5 dénár Egy fehér mázas kályha felrakásával
együtt 2 dénár (GazdtörtSzemle 1.94).

FÖLRÓ, fél- : 1) consigno, annoto ; bezeichnen,
aufschreiben NySz. 1636 : Esztendő által penig a
mennyi gabona belőlük jut, azt felrójja a molnár is
s maga [a tiszttart*')] is, fele rovása egj'iknól, s a
fele másiknál állván (GazdtörtSzemle 1.272). |i 2)
exsti'uo, erigo ; aufbauen, errichten NySz. 1638 : Ezen
Bastianak első része Teölgy fa baronaval vagion fel
róva (OL. UC. 2/34'. Ezen kertnek aitaia ket felöl
fel rot boronaiaval tapasz nélkül (uo ). Aitaia azon
Baronabul fel rot részen, vas Sarkával Pantiaval, fa
kilinczievel es fa be vonoiaval (uo.).

FÖLRONT, fél- : [proscindo ; umreissen]. 1725 :
Az Tőkeszer végiben egy jó darab contraversiában
forgó föld vagyon, melyet az nyilak végiből, gyepből
rontott fél Búzás György uram (GazdtörtSzemle IÍI.191.
[Vö. NySz. más jel.] [Vö. föltör.]

FÖLSARKALÁS, félsarkallás: [das beschla-
gen eines stiefels]. 1785 : Eg>^ pár deli csizma felsar-
kallásával együtt, selyem zsinór nélkül . . Egy pár
deli karmazsin csizma felsarkallásával együtt (Gazd-
törtSzemle III.343).

FÖLSÉ, 1. fölső.

FÖLSÉG. fölsíg: majestas, primátus; majestat,
hoheit NySz. (3. jel). 1610 : Az Atya istentől, ö szent
fölségitöl kevanjuk Kegyelmednek ez uj esztendőben
minden lelki és testi sok áldást iMA.NLI. 334). Az
mellett Istennek ö szent fölsigének oltalma alá ajánljuk
Kegyelmedet (uo. 335).

FÖLSERDŰL, fél- : excresco ; aufwachsen NySz.
1684 : A nagy tágas kapun is alig tud kitérni kön-
töse alatt levő jól felserdült butykossal annyira tán-
torog az ina miatt (GazdtörtSzemle 1.250).

FÖLSIMÍT, fél-: [streichein]. 1731: Az gyermek
fejét felhajtván, mintha szánakodna rajta és az nyakát
hátul két ízben felsimította (Reizner : SzegedTört.

IV.480).

FÖLSÍG, 1. fölség.

FÖLSŐ, félsé, felső, fölsó : superus, superior,
supernus ; höher, \\ as oben ist NySz. (1. jel.). 1295 :
i^eZsetnvyfolu, hn. (Múz. Bossányi). 1317 : Possessionem
Fulseuluew vocatam in comitatu Supruniensi oxi-
stentem (OL. D. 1899). 1320 : Possessionis Felsu Ke-
rechyn vocate (uo. 1990). 1335 : Posscssionum Fulaeu-
adrian et Olsowadrian (uo. 2946). 1336 : Ft'í.seyezenev,
hn. (SztárayOkl. 1.105). 1355 : Eadem possessio Fulseu-
adryan (OL. D. 17634, 1. AnjouOkm. VI.299). Posses-

27:? FÖLSZABADUL— FÖLSZOLGÁLTAT

FÖLSZÓR -FÖLÜTÉS

274

.sionum Fulseuadry&n et Olsouadryan lOL. D. no., 1.
AnjouOkm. 3Ü0). 1356: Felseupimhuth (ZalaOkl. L570).
1363 : Kysgeiinekzygeth Felseugermekzygeth (OL. D.
r>213). 1376: Feulsev Kerechen [hn.| (ZalaOkl. n.130).
1379 : Ciues de Azunpataka et de Feulseubunya (Lelesz
Acta 12/41). Possessiones Jgrichy et Fehentenk [-teuk?
-cenk ?] ac Kubliis (Míiz. Mednyánszky). 1388 : Cuius-
dam possessionis FelseuBahinúsd (Múz.). 1389 : In intro-
itu cuiiisdam riuuli i^^eZsctecheu nominati (Lelesz Met.
Mármaros 13). 1400 : Duabus Jnsulis Felseuzygeth
et Alsouzygeth nominatis (Pannh. 11). 1402: Thol-
uayfeuld Bodogazzojifalua Kekeuzanv Felsew Janók
(OL. D. 8751). 1420 : Possessiones Alsoteremi Felseu-
teremi (ZichyOkm. VL634). 1426: Villis Feheivalmaú
Alsowalmad Zenthpeteifelde (Forrás ?). 1453 : Felsew
Jerczenyk Kezepsew Jerczenyk (OL. D. 14724). 1454 :
Alsonadasd Felsewna.daȇ [hn.] (no. 14604). 1456 :
Cuni piscatnris seu capcionibus vsonnm fcJseiczogye
[«Pozsony m.» Szám. jegyz.] appellatis (uo. 15065).
1464: Vsque viam que Fclsewwth vocaretur (no. 31824.).
1475 : FelsewMw, hn. (Miiz. TörtTárs. 4). 1496 : Pos-
sessionibus Jobagy Alsoewr Felseewr (Körmend III/6,
Körmend 7). Possessionibns Zenthkwth Alsoewr Fel-
sewewr (uo. Körmend 10). 1499: Duas insulas Felsew-
zygeth et Alsozygeth appellatas (Múz.). 1517 : Ad
quoddam pratum sew fenile Feívlsewveih. vocatum
(Lelesz Bercs. XV.4).

fölső-kő : [catillus, lapis moláris superior ; oberer
miihlstein]. 1646/1727 : Hogyha a gazda felső új követ
vészen, az molnár becsinálja és lisztre ereszti, tartozik
a gazda : 1 forinttal és étellel (GazdtörtSzemle VII.
124). [Vö. alsó-kő.]

fölső-ruha : tóga, sagulum, laena, amiculum sum-
mnm ; der lange rock, oberkleid NySz. 1526 : Pro
vna véste de scarlatho wlgo Felseirriiha (OL. D. 25022).
Pro vna véste de Scarlatho uulgo Fcwlsewrnha (Múz.).
1538 : Pro vna felso rwha (OL. Nád. 48). 1549 : Pan-
mim pro felse Rwha (uo. 40). 1557 : Egh felsew rwhal
(OL. L. III. 16. 17). Vnam véstem fólse [értsd: f.
ruha] (Múz. Bethlen).

FÖLSZABADUL, fel-: a) solvor; sich auílösen ;
b) liberor, liber fio ; frei werden NySz. (1. 2. jel.).
1609 : Hogyha az bibliák felszabadulnak és dominus
Remushoz jutnak, tudom hogy alá bocsáttatnak (MA.
NLI. 318). Í613/1696 : Az kerülök, vagy egyéb rend-
beli emberek is, kik kárban kapják a marhákat, tehát
pünkösdig minden baromtúl nappal egy pénz, éjjel 2
pénz, pünkösd után pedig mindaddig, mig az tarló
és rét fel nem szabadulnak, az biró és község aka-
ratjábul nappal 2 pénz, éjjel is 2 pénz (Gazdtört-
Szemle V11.411).

FÖLSZED, fél- : coUigo, toUo ; aufiesen, ansam-
meln NySz. 1545 : Ez el múlt napokba hitelben fel
szedet (OL. Nád. 40).

FÖLSZÉGEZ, fél- : affigo, iníigo; annageln NySz.
1597 : Ketth szekérhez való tengel fak fel zegezue 4
(OL. UC. 101/3).

FÖLSZELEL, fél- : [ventilando purgo, evanno ;
ausschwingen]. 1684 : Hogy az élet össze [így ?|
ne melegedjék, meg ne susokosodjék a porából ki-
szokta venni a jó gazda és gyakorta fel is széleUetni
[olv. szeleltetnij (GazdtörtSzemle 1.248).

FÖLSZOLGÁLTAT : [trado ; übergeben]. 1596 :
Mikor Haidelbergában laktál, küldöttéi volt egy levelet
Máté deáktól, vörösmartoni íitól, én annak akkor is
atam volt egy forintot, hogy fnl szolgatasa [így az
eredetiben], soha nem irtáí felöle, nem tudom, ha
megaták-é avagy nem (MA. NLI. 98).

Magyar Oklevél-Szótár.

FÖLSZÓR : evanno; wannen NySz. 1729: Igazán
dolgoztatván szép tisztán fölszórassa [a gabonát] és
mindenféle gabonának az ocsóját kiváltképpen a bú-
zának ugy elválasztassa, hogy arról elégséges számot
adhasson (GazdtörtSzemle IX. 118).

FÖLTAKARÍT, fél- : [meto, demeto ; ernten,
abmahen]. 1700 : Az tavasz-vetés ezen tarczali földön
ritkán szokott annyira is nevekedni, hogy kaszálással
kár nélkül feltakarítódjék (GazdtörtSzemle VII.404).

FÖLTÁMADÁS, fél-: iusurrectio, seditio, tu-
multus ; aufstand, aufruhr NySz. (2. jel.). 1619 : Ez
mostani feltámadásban mind el rontottak az haiduk
(OL. UC. 4/24).

FÖLTEKER, fél-: [sursum volvo] ; aufrollen
NySz. 1638: Fel tekereö cziga (OL. UC. 2/34).

FÖLTÖLTÉS, fél- : infusio ; das hineingiessen
NySz, (3. jel.). 1684 : Az ilyen miatt lészen a sok
impletura, mert elsőben meg volt a sok feltöltés [borról]
(GazdtörtSzemle 1.250).

FÖLTÖR, fél- : proscindo ; umreissen NySz.
(1 jel.). 1613/1696 : Ha kik régi elhagyatott, de még
töves pallag szőlőket fel akarnak törni [stb.] (Gazdtört-
Szemle VII.415). 1701 : Az Elep elosztattása alkalma-
tosságával instálván némely köles földes emberek,
deliberaltatik, hogy most az egyszer, mivel nagy
erővel törték fel, vessék be (uo. IX.7). [Vö. fölront.]

FÖLÜL, fél- : consideo, sedeo superius ; auf-
sitzen NySz. (1. jel.). 1667 : Az első, felülő feMvaXó
lába [a lónak] csü'kben fejér (DebrLt., 1. Nyr. XXII.518).
1668 : Hegedűs Boldizsár bajomi találta meg . . .
egy fejér szürke kanca fias lovát, felülő felöl kereszt
bélyög, az négy végén iszparing vagyon (DebrLt., 1.
Nyr. uo. 519). 1670 : Szeplős herélt ló, kaptatetemes
felülő felöl való lába (uo.).

FÖLÜL, féllyél, féllyel, felől, félyűl: su-
perne; oben. obenan NySz. (Ib. jel.). 1589 : Az vitézlő
Lázár Farkas urunk azon fellyel megírt szenttamási
csíkszéki (SzékelyOkl. V.144). 1598:'^Ezt kévánná az
felyel megirt Nagy István Lázár Farkas uramtól (uo. 162).
1599 : Az felyel megírt Veres György (uo. 163). jVö.
MTsz.j [Vö. fölülcsapó-malom.]

FÖLŰLCSAPÓ-MALOM, felől-, félyűl-, -mó-
lon : molendinum desuper volvens NySz.; [ober-
schlachtige mühle]. 1359 : Quatuor molendinis per
manus artiíicis aqua desuper opprimente currentibus
fclyulchapomolon dictis (Múz. Kapy). 1553 : Egh felyirl
chapo malmn (OL. Nád. 48). 1570 : Molendinum par-
uum felywl chapo [t. i. malom] (OL. UC. 11/22). 1638:
Felöl cziapo malom (uo. 3/24).

FÖLÜLÉS, fél- : das aufsitzen BM. 1630—48 :

Hogy én alám csendes lovat vehessen, olyat mind-
azáltal, kinek lovassága is meg legyen valóban ; itt
penig az csendességet én az felülésről értem inkábl),
hogy az felülést várná csendesen s engedelmesen
(GazdtörtSzemle 1.288). [Vö. NySz. más jel.]

FÖLÜT, fél- : [affigo, erigo, statuo ; aufschlagen,
aiifri('hton|. 1544 : Három marok vasat ütöttek fel (OL.
Nád. 4')). 1700 : Az inspector adjunctusi hegymesterek
megjárván a szőllöt, keresztkarót üssenek fel, a hol
ilyen hiba taláU;itik (GazdtörtSzemle 1.79). JVö. NySz.
más jel.j

FÖLÜTÉS, fél- : [das aufschlagen]. 1635 : Egy pár
szélyes sarkantyú fölütéssel együtt 30 d. (Gazdtört-
Szemle VIII.475). 1669 : Uj patkó felütése kovácspat
kója 9 dénár (uo. 1.91). Egy bokor sarkantjú felüté-
sétül patkolásával együtt 30 dénár (uo. 92).

18

27ö

FÖLVÁG— FÖL VÉSZ

FÖLVETŐ— FÖVENY

276

FÖLVÁG, fel- : a) concido, incido ; aufschneiden ;
b) perfringo ; durchbreclien NySz. 1629 : Az mester
szöUö is elpusztult az régi téli idö miatt. Az két
toronyaiak kétfelé mérjék és mindenik falu az övét
felvágassa és megcsinálja (CanonVisit. 158). 1700 :
Ha valaki rósz szül kapál, jól fel nem vágván a tö
alól a füvet, söt annjival inkább a ki a füvet csak
vakarja mint most szokták, ad florenos 2 rhenenses
büntettessék az \inczellér (Gazdtöi-tSzemle L81 — 82).

FÖLVAKOL, fél- : [trullisso ; berappen, mörteln].
1712 k. : Mindeneknek előtte az belső kertnek város-
utja felöl való kapuja mellett téglábul, sárral az mi-
uémö házat maga fog kivánni, olyant kelletik néki
hova hamarabb takarosan felállítani, s mészszel fel-
vakoUatni (GazdtörtSzemle MI. 41 7).

FÖLVALL, fél- : [profiteor, defero censum ; decla-
rieren, anmelden, anzeigenl. 1643: A ki eladja [sző-
lejét] annak megmondja a hegymester : Jó atj'ámfia
tizenöt nap alatt valld föl a szőlőt, mert ha föl nem
vallod, a földesuraknak 4 for. maradsz és a 4 for. meg-
veszik rajtad (GazdtörtSzemle yL468— 469 . Valaki
szőlő-örökséget elad és vallást tészen az hegység előtt
és az valláskor megmondják a hegjTnesterek, hogy
az szőlőörökség pénzre költ, és igy felvallják, azki
itt közel való, tizenötöd nap ellene mondhat (uo.
470). 1653 : Valaki szőlő örökséget vészen, ezek
[a helység birái] előtt vallja föl Diason á Diasit,
Vonyárcson a vonyarcsi határban való szőlőket (uo.
I-.31). [Vö. NySz. más jel. Az ottani 1. jel. adata
tulaj donképen azonos értelmű e cikk példáival.]

FÖLVÁLLAL, fél-: suscipio; übernehmen NySz.
1603 : Valamellyik szőUőnek a mint felvállalták a
mellyiket a Prédikátor kivánta minden mivét megmi-
velték egy esztendőben (CanonVisit. 151). 1634: Noha
azt mondja az Incattus, hogy az két font arany fonál
elveszett, ... de mivelhogy az gondját felvállalta, és
sem az látó, sem hatalmas el nem vötte tőle, ide
fizesse meg az Incattus az Actornak az 40 tallért
(DebrJk., 1. NyK. XXVL 341, «látó» a ).

FÖL VALLÁS, fél- : [professio censualis ; decla-
ration]. 1643 : A felvallásnak Sz. Györgyön a hegymes-
terek előtt kelletik meglenni magok házánál (Gazd-
törtSzemle' VI.469). [Vö. fölvall.]

FÖLVER, fél-: 1) affigo ; anheften NySz. (1. jel.)
1556 : Ligones fel icerew garacz [gai'ach?] vocati (OL.
UC. 99/27, «érczmosás, Nagybánya* Szám. jegyz.).
II 2) [licitor : den preis steigern]. 1700: A vinczellér
is nyaratszaka örökké sarczoltattj-a az urat fellyebb
fellyebb veri a szakvánt (GazdtörtSzemle 1.78). [Vö.
NySz. szólások.] || 3) diripio, compilo ; berauben NySz.
(3. jel.) ; [effringo, refringo : anfbrechen, erbrechen].
1728 : Szóval esküdtették, de adtak ii-ást nekie, de
mikor Szegedet megvették, a várban felverték a ládá-
ját, akkor veszett el (Reizner : SzegedTört. IVÁOl).

FÖLVÉSZ, fél-: 1) tollo, assumo, sumo; aufheben,
aufnehmeu, annehmen NySz. (1. jel.) ; [suscipio : über-
nehmen]. 1564 : Hogy [a szegények] lassan lassan tendill-
yenek földöket míeketismég /efce^//eA-,házokatépícesék
és két esztendő múlva ismég adózó és szolgáló job-
bággyá legyenek (GazdtörtSzemle L70). 1596: Nilas
embernek kith hinak az ki az nilat fel iceszi tartozik Vu
kóból zabbal (OL. UC. 12/281. 1597 : Az munka nagy,
de mindazáltal tisztességes és következendő dolgaid-
nak előmenetelire igen hasznos leszen, ha Kegyel-
med felveszi ezt a munkát, az pataki collegaságot
(MA.NLL 102). 1610 : Féltik talám sok konczokat, . . .
s ez az oka, hogy ily érteimben legyenek Kegj^elmed
felöl, hogy Kegyelmed a seholában való tanéttást
nem vehetti már föl, hanem az t}p()graphiát inkább

exerceálná Kegyelmed (uo. 347—348). 1613/1696:
Az úr Isten mikor a két karácson napját elhozza, és
az uj biró tanácsával helyben állapodik, minden mé-
száros akkor álljon elő, és akkor vegye fel az mészá-
rosságot, mert ha igy nem cselekszik, azon eszten-
dőben elmarad az mestersége meUöl ezen helyben
(Gazdtöi-tSzemle III.412— 413). 1700 : Mivel többire
az ember napi számossal míveltet és a szakványosok
is azzal, akár njdtáskor, kapáláskor és egv^ébkor az
napi számot hamisan veszik fel (uo. 1.78). || 2) [acci-
pio ; etwas auf sich uehmen]. 1769 : Köszöntésemnek
minden részét fel vette, u. m. : 1. Tisztességtételére
való kimenetelemet megköszönte [stb.] (CanonVisit.
200). II 3) [inimdo ; überschwemmen]. 1769 : Dein
quesivit : Nem veszi-Q fel a viz ezt a Templomot?
Respondi: Nem ves^?', parton vagyon (CanonVisit. 200).

FÖLVETŐ, félveté : [pjTíidis genus : eine art
böUer, mörser]. 1494: Pro pixide Felwethe vocata
(Engeí : GeschUngrReichs 1.65).

FÖLVISZ, fél-: sursum fero: hinaufbringen NySz.
(1. jel.) 1799 : Ezen ekklézsia exercitiumának idejét
felvihetjük bizonyosan 1568-dik esztendőre, amint az
ekklézsia matriculái bizonyítják (CanonVisit. 211).

FÖLVONÁS, fél- : elevatio, subductio ; das auf-
heben, aufziehung NySz. ; [abziehen (des weines)]. 1588 :
Bor wonoknak fyzetett bora feliconasaert (OL. Nád. 41).

FÖLVONÓ-KAPU, fél-, -vonyó- : porta ar-
rectaria : fallthor NySz. 1597 : Az feol vonio kapun
keth feleöl vass sorok [igy] es vass karikák (OL. UC.
101 3). 1638 : Emelcziös fel vonó kapu (uo. 2/34). Fel-
vonó kapuhoz való fordito vas (uo.).

FÖLVONÓ-LÁNC, félvonyó- : [catena ad
portám arrectariam] ; aufzugkette BM. 1597: Fel vonio
Lancz [a felvonó kapuhoz] 1 (OL. UC. 101/3).

FÖLVONÓS, vö. kapufölvónós-lánc.

FÖLVONTAT : [sursum trahi jubeo ; hinauf-
ziehen lassen]. 1635 : A padimentomot kővel rakva
avagy téglával avagy öntéssel legyen per 60 d. Ha
pedig az öntéshez való materiát kívántatnék igen
magasra fölvontatnia tehát mivelhogj' az apró mívesre
több kell drágábbért csináljuk (GazdtörtSzemle VIII.
478).

FÖLZSUGORÍT, félzsugorét: [sursum con-
tralii facio ; aufwarts schrumpfen lassen]. 1728 : Mind-
járt másod vagy hannad napra az fatens akkoron [a
kiadásban : «gyakori»] gyennekágyban fekvő felesége
lábát fel zugorétoita [a kiadásban : «felzsugorította»]
és megvesztette (Reizner : SzegedTört. IV.37B, Kovács
J. közlése szerint).

FÖNTÖRÖG, 1. fentérég.

FÖRDÖ, -S, 1. fürdő, -s.

FÖRÖDŐ, L fürdő.

1. FŐST, 1. fest.

2. FŐST, 1. füst.
FÖSTÉL, 1. megfüstöl.
FÖSTÉS, 1. füstös.

1. FŐTT, vö. sóba-főtt.

2. FŐTT, 1. kemence-fűtő.

FÖVÉNY, févény? föény ? föíny ? : aréna;
sand NySz. (1. jel.). 1211: Transit inde ad fuen-

277

FÖVENYES -FRANCLI

FRANCOS— FUADAK

278

tuhout [igv '?] tendendo ad stagnum Voics ubi fiiit
pons Cebeth (Pannii. Tih. 1/5). 1240 k. : Est conter-
minalis villis scilicet Ohzynfolua Ylmar Radi due Sag
fui/n [a. m. fövény ?J Gyrolt Liquiuosian Román (Pannh.
61 8). 1291: Tiansiendo Daniibium ad Jusulam Juanch-
zygethe vocatam ibi sünt due mete de inde pro-
cedit ad Geres/?<ew inde uero uadit ad Danubium Regis
de inde uadit ad Fasfuen (Múz. Wégh János). 1293 :
Cum Insula que uiügariter F^<enzygueth nuncupatur
(Múz. Ertl). 1340/1389 : Transit ad médium danubii
ad quendam zaton wlgariter veytheh fmienye nomina-
tum(OL. D. 3331, 1. AnjouOkm. IV.47). 1354/1360: Qua-
dam Insula Hegliazas/ifen vocata (OL. D. 4908). 1357 :
Eundo vsque ad fiuuium Sytua ad portum Ftvenrew
(Múz.). 1360 : Duas possessiones vnam Dws vocatam
inter Albam Regálém et villám Fiven et aliam Arus
nominatam in Comitatu Symigiensi (Körmend V/7, nr.
124). 1363: Dug [jugera] in loeo Fwenwerem (Múz.).
1436 : De dicta possessione Fewen (Körmend III '4,
Batthyán 36). [Szárm. : 143Ü : Ad aquam Fewem/ed
vocatam (Pannh. 11/B). Vö. régi ejtéséről Ásbóth,
Nyr. XXIX.161.]

FÖVENYES, févény és? föényés? fö ínyes?
fövenyes: arenarius, arenosus; sandig NySz. 1055:
Ex qua ad fekete kumuc hinc enim ad fucgnes humuc
(Pannh. Tih. 1/1). U93 : In fnems ad VI. [aratra] (OL.
D. 27i. Hec igitur sünt nomina prediorum Ai'einnes.
Ker. fuinnes [a. m. fövenyes ?] [\\o.). 1223 : Inde ad
Fuenes et ibi extra nemus habét metas (Pannh. 1/Z).
1321/1328 : A parte uero occidentali íiuuio Fuenies
(HazaiOkm. IV. 130). 1328: Peruenit ad fuenesuih
vocatam saliendo ipsam viam (OL. D. 2487). 1393/1446 :
Possessionum Feicenyes Gewrhe (uo. 7914). 1400 :
Cuiusdam Jnsule Feuenyes dicte (Pannh. 1/1). 1412 :
In quodam wado feucnyesxQw vocato (OL. D. 9994).
1422 : Quandam terram arabilem Fewenyes vocatam
(Lelesz Met. Ung 34). 1430 : Vltra quandam aquam
FacenyesYQw nominatam (uo. Szabolcs 27). 1461: Ad
locum Fewc'jiyesrew nuncupatum (OL. D. 28852). [Vö.
régi ejtéséről Ásbóth, Nyr. XXIX.161.J

FÖZ, féz ? : coquo, lixo, elixo ; kochen NySz.
(1. jel). 1546: Rákot öregh tálra /o^wt/ (OL. Nád.
40 . [Vö. kifőz.]

FŐZÉS, vö. pálinka-, só-főzés.

FŐZET: [quantum semel decoquitur ; sud]. 1544:
Attam három /o^eí kapoztaert (OL. Nád. 4Ü). 1636 : Ser
minden főzetböl 50 itcze (GazdtörtSzemle 1.273). [Vö.
NySz. más jel.]

FŐZŐ, fóző?: coctor ; koch NySz. (1. jel.) 1436 :
Stephanus Fezew [a. m. főző ?] (OL. D. 12859). 1468 :
Stephanus Fewzetv (Múz. Kállay). 1469 : Ladislaus
Fezew (OL. D. 32365). 1470 : Michaele Fewzetv (Kör-
mend, Heim 546). 1487 : Osualdo Fewzeio (OL. D.
19285). 1509 : Dominico Fewzew (Lelesz Acta 117/18 >.
[Vö. ógetéttbor-, pálinka-főző, salótromfőző-
ház, 8Ó-, sör-főző.J

főző-huta: [officina salaria; sudhütte]. 1643: Az
löldes sót deportáltatják az főző hutához (Gazdtört-
Szemle VI.119).

FHANCAS, 1. francos.

FRANCIA-HÁM: [helcium Gallicum; französi-
sches pferdegeschirrl.1735: Egész négy lóra való fran-
czia hám jól elkészített 38 frt. (GazdtörtSzemle III.344).

FRANCLI: [fimbriae ; franse]. 1568 : Wörös bár-
sony szoknya fronczlyiml chenalt peremeo (OL.
Nád. 48). 1614 ; 76 lat öreg és kicsiny selyem frnnez-

liért: latjáért [igyy olv. latjáért v. lótjáért] adtam
00 d. íRadvánszky: Családélet 11.203).

FRANCOS, francas, francus : gallico morbo
infectus ; syphilitisch, mit venerischer krankheit an-
gesteckt NySz. («francus» a.) 1440 : Johannis Fran-
czas (Múz. Görgey). 1481: Stephanus Franczas (OL.
D. 18459). 1484 : Philippus Franczws (Veszpr. 6, Ga-
rabonc). [Vö. francúzos.]

FRANCUROS? 1. francúzos.
FRANCUS, 1. francos.

FRANCUSKA?: 1731: Tagadja, hogy fran-
cziiskának [Kovács J. közlése szerint így, akiadásban:
franczúznak] vagy vesztésnek mondotta volna lenni,
hanem hol leves rülinek, vagy franczúznak mondotta
lenni (Reizner : SzegedTört. IV.492).

FRANCŰZ : 1) [Francicus : französisch]. 1525 :
Anthea Francica vulgo Franczws karpj-th (KPénz-
ügymLt. ITungarica). || 2) [morbus Gallicus, syphilis ;
venerische krankheit]. 1731 : Tagadja, hogy franczus-
kának [Kovács J. közlése szerint így, a kiadásban :
franczúznak] vagy vesztésnek mondotta volna lenni,
hanem hol leves rühnek, vagy franczúznak mondotta
lenni (Reizner : SzegedTört. IV.492). [Vö. Steuer János,
Nyr. XVIII.226.]

FRANCÚZOS, francuros?: Gallico morbo infec-
tus; syphilitisch]. 1731: Mondgya, hogy Paraszt Mihály
leánya Anna franczuzos [a kiadásban: franczuros] lévén
ö igazétotta [a kiadásban : igazította] Rácz Katához
orvosoltatni (Reizner : SzegedTört. 1V.474, Kovács
János közlése szerint). [A francuros alakra nézve
vö. francur, francuros Ballagi : A magyar nyelv teljes
szótára 1.432. és 1. Steuer János, Nyr. XVIII.227.]
[Vö. francos.]

FRANG : «mezö- v. szöllöhegy-bírság» MTsz.
1477 : Philippum Fy-angh [a. m. fraug v. Frank ?]
(KárolyiOkl. 11.465). 1653 : Ha valaki eleiben állván
nem engedné ilyen kárbiű behajtani [a szőlőben járt
marhát], hatalmasul elvenné előle, ennek frangia húsz
forént, két része az hegynek urájé, harmad része az
biráké és a behajtójé (GazdtörtSzemle P.32).

FRANK : Franciscus PPB. 1419 : í^rrt^í^-\vagasa,
hn. (ZichyOkm. VI.539). 1477: Philippum Frangh |a.
m. Frank v. frang?! (KárolyiOkl. 11.465). 1481: Zla-
uowazlobochvna Philipzabathsaga i^ran^zabathsaga
Fogoshele Petherzabathsaga (OL. D. 18482. [Vö.
Ferenc]

FRINGIA-SZABLYA : [eximius ensis ; vorzüg-
licher sabel]. 1592 : Egy fringia zablya (OL. Nád. 48).

FRISS, firis ? : a) lautus, eximius, egregius, po-
litus ; sauber, zierlich, herrlich ; b) alacer, agilis; mun-
ter, hurtig : c) recens, novus ; frisch NySz. 1470 :
Renedicto Fyrys [a. m. friss v. 1. íiris?] (Körmend Heim
546). 1494 : j^rispalatha (Engel : GeschUngrReichs
1.95). [«Friss palotá»-ról vö. Kr.] 1504: Barnába Fyrys
(OL. D. 21269). 1514 : Domus regia /V/spalotha vocata
(uo. 22637).

1. FÚ : fulica, anas silvestris, lacustris anaticula ;
wilde ente, wasserhuhu NySz. 1538 : Quinque aues
uulgo fw dictas (OL. Nád. 49).

2. FÚ: ílo; blasen [stb.j NySz. [Vö. fölfú, orr-
fúvó-keszkenő, fúvó.]

FUADAR, 1. fuador.

IS"

279

FUADER— FÜRKO

FURKÓS— FUTAMODIK

280

FUADER, 1. fuador.

FUADOR, fuadar, fuadér : [vehes ; fuder].
1506 : Precia asserum ties fivador wekon et The-
merdek (OL. D. 37005). 1588 : Vöttek egy ficadar
dezkat (OL. Nád. 41). 1597: Egj fnader deszkatul
(OL. UC. 101/3). [Vö. erdélyi szász fueder, Quell-
Kronstadt IL és III. köt. szójegyzékében.j

FUALLÓ ? 1. fuvalló.

FÚÁSZ: [mldentenfanger,wildentenhaiidlerl 1584:
Fnaz Máthas (OL. UC. 56/33). {Vö. 1. fú NySz. : fn
MTsz.]

FUKAR: publicaiius, dardauarius : wucherer, auf-
kiiufer NySz. (1. jel.). 1522 : Ceteris fukaris in űrbe
agentibus (OL. D. 25313). 1526 : Leuauimus mutuo a
Magnificis Raymuudo Aiithonio et Hieronimo Ftvkar
Quinquaginta Milia üorenorum (no. 37165). Nos ab
eisdem FickarÍH [stb.] luo.). Ipsas fodinas Fwkaris et
Thwrzonibus in arendam locaremus (Múz. Med-
nyáuszky). [Vö. Réthei Prikkel, Nyr. XXVI.204.]

FUKAR-SZEKÉR?: 1566: Fwkar zekerhez walo
lauczos zegh (OL. Nád. 49). Fwkar zeker derekak
Ftvkar zekerhez walo kerekek (no).

FÚL, L fúr.

FULK ? : [aculeus, spiculuni, aculeus apis ; sta-
chel, bienenstachel ?]. 1348/1379: Michaelis dicti Meh-
fulca [így! a. m. fulánkjaPJ (OL.D. 37078). [Vö. fulyk
MTsz. ?J

FULLAJTÁR, fallajtár ? féllajtár : praecur-
rens, satelles : vorreiter NySz. 1508 : FeUaytharnak
ocreas emi (OL. D. 32632). 1521 : Dedi Paulo fallaytar
[így] (uo. 37179). 1522 : Aurigis trium cnrrum meorum
cum suis felaythar (uo. 26275). 1525 : Matheo Felay-
tJiar (uo. 26336). 1538 : Johannes fellaytar (OL. Nád.
42). 1552 : Vnaeiun suo fellaytar (uo. 49). 1602 : Fel-
lajtár Miklós (SzékelyOkl. V.234).

FUMOLY?: 1483: Panes finnoly dictos (OL. D.
18808). 1493 : Quatuor panes fwmoly (uo. 36997). 1519 :
Quatuor capones et fívmol XII (uo. 37007). 1567:
Panes fumol dictos (OL. UC. 27/59). 1569: Panes
fumoV sex (uo. 11/30). Quattuor panes fwinoly dicti
(no. 55/55).

FUNDÁLÓ-MESTÉR: architectus NySz.; [bau-
meister, architect]. 1588 : Az fundáló mesternek (OL.
Nád. 41).

FUNT, 1. 1. font.

FÚÓ, 1. fúvó.

FÚR, fúl : foro, terebro ; bohren, durchlöchern
NySz. 1468: Blasin Kas/"?<'ro (OL. D. 16636i. 1470:
Bcncdictns Fwlo [a. m. fúró'?] (I.elesz Bercs, XIV.2).
1474: Laurencio Fwlo (Lelesz Acta 84/8). 1602: Kis
Fúló Györgj- (SzékelyOkl. V.287).

FÚRÁS?: terebratio ; das bohren, bohrungNySz.
1478 : Johannem Fn-ras [a. m. fúrás ?] (Körmend,
Heini 590).

FURCSA : versutus ; üstig, verschmitzt, ver-
schlagen NySz. 1424 : Petrus Furcha (Pannh. 17/Mm).

FURKÓ : spariiim, viriculum, cl;i\a ; sparr, eine
gattung spiess, knüttel NySz. (1. jel.). 1495 k. : Ge-
orgius Fwrkho (OL. D. 26082). 1514 : Cuni cambuca
wlgo fivrko vocata (uo. 25300). 1525 : IJarnabam Firrko
'Veszpr. 10. Papkeszi). 1564 : Telorum ignitoruni

fwrko nominatorum (OL. L. III. 16. 17). 1588 : Twzes
furkó labda Horgas labda Kalach labda (OL. UC.
76/17).

FURKÓS : nodosus ; Icnüttel- NySz. (2. jel.). 1709 :
Fekete herélt ló, az orra fel vagyon hasítva, a füle
is, a lábai furkósak (DebrLt., 1. Nyr. XXII.519).

FURMÁN-SZEKÉR : c-urrus sarcinarius ; last-
wagen NySz. 1635 : Egy uj kereket furman szekérhez
per 65 d. (GazdtörtSzenile VIII. 476). [Vö. furmány
NySz.l [Vö. furmányos-szekér.]

FURMÁNYOS-SZEKÉR : [currus sarcinarius ;
lastwagen]. 1635 : Egy uj marhás szekeret 8 f. Egy
furmányos szekeret 8 f. (GazdtörtSzemle VIII.475).
1669 : Egy furmányos szekérhez való hátulsó kerékért
75 dénár (uo. 1.92). Egy furmányos szekérre való kas
(uo.). [Vö. furmányos MTsz.j [Vö. furmán-szekér.]

FÚRÓ, fúrú : terebra, terebrum ; bohrer NySz.
1272 : Inde uadit ad furw/.eg [így] (OL. D. 792).
Inde vádit ad furo'z,eg (uo. egy másik oki. -ben). 1498 :
Demetrio Fun-w (Múz. Kállay). 1621 : Terebri Avlgo
fwro (OL. D. 37179). 1566 : ' Fwro három Keth zahv
Keth wesevv (OL. Nád. 49). [Vö. csap-, derékszög-,
ekenád-, fenék-, hordóakna-, hordódonga-,
kalán-, kerékszég-, pattantyúmérték-, tekerö-
fúró.]

FÚRÚ, 1. fúró.

FURULLYA, 1. furulya-csináló.

FURULYA -CSINÁLÓ, furuUya- : [tibiarum
fabricator; flötenmacherj. 1714: FuruUya csináló {Yicbv-
Lt., Zoltai Lajos közlésed [Vö. furulyás.]

FURULYÁS : [c^^j. 1714 : Furulyás [foglalkozás-
név] (GazdtörtSzemle IX.22).

FURVANT : [?]. 1556 : Lapides furwanth [«Nagy-
bányán, kohóban» Szám. jegyz.] vocati (OL. UC.

99/27)

FUT : a) fugio, curro : laufen, íiiehen ; b) studeo,
colo, sequor; sich beíieissigen, streben, erstreben,
befolgen NySz. (1. és 5. jel.) 1608 : Csatári Gergel
m-am Óvárra ment, itt nálunk predicala két esztendeig.
Az korporisták addig fnták az urat, kiveszték közölünk
(MA.NLI. 283). [Vö: körülfut.]

FUTA : xylinum : barchent, barchet, baumwollenes
zeug, welches auf der einen seite gekreuzet zu sein
scheinet NySz. 1224 : Leehud cum duabus filiabus
Ftita [a. m. futa ?] uidelicet et Neche (Veszpr. 14,
Supuna). 1516 : Egh paplan keek futából chenalth
(OL. D. 26367). 1533 : Paplan Tyzewth weres kamuka
et circumcirca hal>ens fwfham (OL. Nád. 49). 1539 :
Vnus cingulus hwzaronicus wlgo fwtha dicta (OL. UC.
75/30). 1542 : Lobogó kerezt ex turcica fwtlm (OL.
Nád. 40). 1547 : Eg aranas fwtat (uo. 48). 1561 : Egi
párna he fwtha (OL. L. III.16. 17).

FUTAMIK : fugito, procmro ; laufen, sehr íiiehen
NySz. 1394 : Qiiidam .lobagiones Michael Chaptas et
P^abiauus dictus Cheptul futamuth (ZichyOkra. IV. 554).
Predictus fabianus Cheptiur [olv. cheptiul] futamuth
(uo.). 1476 : Petri Futhamoth (OL. D. 17822). Egidii
Futhamoth (Lelesz Prot. Parv. 82a.). 1522 : Fal)ianus
Fwianinth (OL. D. 37328).

FUTAMODIK: fugito, procurro ; vorauslaufen ,
sehr íiiehen [stb.J NySz. 1629 : Széchényi István felöl
gonoszhir fuiaiiiodott volt, mintha nem jámbor sze-
méiylyel ment volna el, melyéit budósóban [olv. bú-

281

FUTÁS— FÜ

FÜES-FÜGGŐ

282

dosóbanj is volt még miatta (CanoiiVisit. 158). (Vö.
NySz. szólások.] [Vö. visszafutamodik.]

1. FUTÁS?: fuga, cursus; Hiicht, das laufen NySz.
(1. jel.). 1247: Nomina quidera libertinonim suut hec . . .
Siidan l'ocli Alaiic Futás [a. m. futás ?] Búgul (Veszpr.
6, Gyulakeszi, vö. HazaiOkm. V.21 ». 1468 : Lucas
Futás (Múz. Kállay). 1498 : Johanne Fwthas (uo.).

2. FUTÁS?: [xyliimm habens ; barchent habend?].
[L. 1. futás adatait."] [Vö. futa.]

FUTÓ : currens, cursor, fugitor ; laufer, flüchtiger
NySz. 1439 : Johanne Fwtho (OL. D. 28978). 1460 k. :
Futó Gergel (uo. 363121 1478 : Johannes Fwtho (uo.
18145). 1488 : Benedictus Fidho (Pannii. 17/Aa). 1489 :
Thome Fwtho (Lelesz Prot. II.40a). 1520 : Vrbano
Fiotho (Múz. Forgách). 1523 : Benedicto Fivtho (Pannh.
42'G). Georgio Fwtho (Múz. Ibrányi).

FUTOS ? : [fugax ; laufiustig, schnellfüssigj. 1497 :
Johanne Fwthos [a. m. futos ?] (Lelesz Acta 105/4).

FUTOTT: profugus ; entflolien, ílüchtig NySz.
1564 : Nem csak ö magok, hanem mind szabadosok
mind plébánosok jobbágyi, mind futott nemes népek,
kik itt az városban házat tártnak, kötelesek legyenek
ezféle . . . munka terhére (GazdtörtSzemle 1.68). 1597 :
Nyreö Myhal fwthoth ember (OL. UC. 12/42).

FUTTATÓ-FÉK : [leitseil ?]. 1548 : Eg futtató
fek Neg szekeres fek ag Itató fek (OL. Nád. 48).

FUVÁKOL : [identidem flo ; öfter blasen]. 1759 :
Szenet vitt a fazékba, azt a nagy szélbe ott fuvákolta
(DebrJk.). [Vö. MTsz.]

FUVALLÓ, fualló ? : [esseisen ?]. 1594 : Fwallo
vagion egi (OL. UC. 78/7).

FÚVÓ, fúó : follis ; blasbalg NySz. (2. jel.). 1494:
Incus; Fwo ad eadem (OL. D. 26076). 1594: Ket
bokor fwo regalhoz walo (OL. UC. 78/7). 1597;
Foltozot Fuo 1 Likazto vass 3 [kovács-szerszámok]
(uo. 101/3).

FŰ fi, fiv : 1) herba, grameu, olus ; kraut, gras,
gartenkraut NySz. (1. jel.). 1336 : Matheum dictum
Fitv [olv. íiv, fü v. fiú?] (ZalaOkl. L316). 1349: Ter-
ram Popzena/}/íre uocatam (Körmend Acta V/6, Mi-
scell. Hung. 1). 1393/1446 : Quoddam alueolum wlgo
fi/er [olv. fi = fü?] vocatum (OL. D. 7914). 1420 : Pisci-
narum i<^i/í(;charthos [a. m. fű ?J Wrachthaua vocatarum
(Lelesz Acta 40/86). 1451 : Pratum Papzena/'c/íe vo-
catum (OL. D. 364U3). 1478 : Blasius Fiiv (uo. 18145).
1581 : Sz. János nap után ha kaszáló fü lészen rajta
[a parlagon], megláttatik [stb.] (SzékelyOkl. V.126). || 2)
ja régi magyar földközösség egyik műszava]. 1248 k. :
Terramregine de communi assensurestaurarent itaquod
de quadraginta funiculis quod uulgo fiu uocatur sex da-
rent populis regine (Pannh. 33/Z, 1. Wenzel VIL278).
1297 : Comperimus ipsam particulam térre intra Do-
rog esse mixtim quod uulgariter fyu dicitur (OL. D.
1467, 1. Wenzel X.277). 1297/1459 : In eisdem litteris
(■(miperimus ipsam particulam térre in terra Dorog esse
mLxtim quod wlgariter Fyu dicitur (MonStrig. II.4U3).
1338 : In possessione Fijuteluk [a. m. fű?] (Múz.). [Vö.
1396: Demptis quibusdam terris arabilibus mixtim et
herbaliter in predicta terra (Veszpr. 107, Füred (i).
Lásd Tagányi, GazdtörtSzemle 1.223. s köv. 11. Vö.
«fiu» NySz. 1.858; Nyr. XX1V.181 és alább: «fü-kötél»
«füvön-osztás». Vö. még: «Funiculus: sorté addictapars
agri communis, gr. y.X-fjpoc ; fűkötél, nyil (az osztáskor
kapott szétszórtan fekvő föld)» Bartal.| || 3) -jáhi-ig
NySz. 1419 : Georgio dicto Úarnmdfyw (ZichyOkm.
V1.561j. 1549: Negyedei/ harmad//?/ es thawaly izók

(OL. Nád. 41). 1584 : Öregh kaczola. Ötöáfy wehem.
Ötöáfy kancza (OL. UC. 56/33). 1587: Harmad//y
tulyok eg Harmad/íYre kelendő izö tyno (uo. 12/42).
1597 : Harmad fira [így!] menendeo wszeo tinó
(uo. 101/3). [A fiv alakra nézve 1. Simonyi : Tüz. M.
Nyelvtan 329.] [Vö. csörgő-, kannaraosó-, kötő-,
kötöző-, ökörfarkú-, séprü . szeg-, széna-, tál-
mosó-, tisztés-fű.]

fű-bér : census pascui Kr. ; weidegeld, weidclohn
BM. 1588 : Az thamasy fü ber teszen tiz forintot (OL.
Nád. 41). [Vö. fű-pénz.]

fű-kötél, -kötél : [a régi magyar földközösség
egyik műszava]. 1327 : Particularis possessio Rolandi
sit diuisa cum diuisione uulgariter fyuketel dicta (OL.
D. 2477). 1328 : Eadem particularis possessio Rolandi
sit divisa cum divisione vulgariter fiuketel dicta (Zala-
Okl. 1.217). 1329 : Cursus autem metarum ideo uobis
scribere non ualemus quia, tota terra nobilium de Ayka
míxta habentur, et diuisa sünt, cum díuisionibus uulga-
riter fíjketel nuncupatis (HazaiOkm. IV. 147). 1332 :
Terras suas empticias in eadem Paloznuk et alias
ipsum contingentes uulgariter cum fyu ketel diuisas
(Veszpr. 10, Falaznak). [Vö. fű, 2. jeL]

fű-pénz : [census pascui ; weidegeld, weidelohnj
1492 : Fywpenz qui pratum warfewlde domini falcán
quelibet sessio integra soluet (OL. D. 36992). [Vö
fű-bér.]

fű- szerszám : condimentum ; gewürz NySz. 1544;
Vöttem riskasat, borsot, safrant, faheyat es egeb fü
szerszamot (OL. Nád. 40).

fű-szín: herbeus NySz.; [grasgrün]. 1523: PwTga-
malth herbacei coloris wlgo fywzynili (OL. D. 36999).

fű- víz : jaqua in qua decoctae herbae salutares
sünt] ; krauterwasser BM. 1554 : Bechbe kwldte fo
vyz veni (OL. Nád. 49). 1638 : Külömb k. [olv. külömb]
fele fü vizek palaczk No 4 (OL. UC. 2/34).

füvön-osztás, fivön- : [«herbalis divisio, herba-
lis distinctio», divisio agri per caespites ; vertheilung
des ackers durch ungeackerte rasenstreifen]. 1297 :
Eiusdem possessionis uendicionem et empcionem
ratificandam, et moris omnibus, saluo iure ecclesie
nostre, in eo scilicet. quod si qui de ecclesie nostre
f amily s mixtim quod wlgo Fyimwztas dicitur, agros
vineas, seu aliqua inra ab antiquo possederunt usque
modo, sic ínfuturum possideant duximus aprobandam
(HazaiOkm. V.86;. [Vö. «tiun-osztás» NySz. 11.1153;
herhalis, herbaliter Bartal. Lásd Tagányi, Gazdtört-
Szemle 1.225.] [Vö. fű, 2 jeL]

FÜES? L füves.

FÜGE, íige : ficus ; feige NySz. (1. jel.). 1544 :
Figet. Kompostot. Hagmat (OL. Nád. 41). Figeth, olay
magoth (uo.).

FÜGGŐ, íiggő : 1) pendens, pendulus, pensilis ;
hangend, aufgehiingt Nysz. (1. jel.). 1518 : Medietatem
cuiusdam nemoris FyggewcWn'yQ [a. m. függő ?J
nuucupati (OL D. 364Ó5). || 2) ina'uns, lunula, monile ;
ohrenzierde, halsschmuck NySz. (2. jel.). 1516 : Egh
Arán figew raytha, kyben egh Balaz wagyon (OL. D.
26367, 1. Zolnai: Nyelvemiékeink 204). * 1550 : Eg
gőngüs fekótó. Eg fiigő (OL. Nád. 45).

függö-gyértyatartó : lychnuchus pensilis ; hange-
leuchter NvSz. 1594 : Fiiygheö gjería tartó (ÖL.
UC. 78/7). ■

függőpecsétés, -pöcsétes : [bulla instructus ; mi

283

FtX— FÜRDŐ

FÜRDŐS— FÜRESZ

284

einor biiUe versehenl. 1586 : Harthyaii walo hoth
ficggö pöchetes kétes lewel (OL. Nád. 49).

FÜL? fii: auris; ohr NvSz. (1. jel.). 1462: Keth-
fíjlea- [hii. a. ra. kétfülű ?[ (OL. D. 15708). 1465:
Prediorum Lvanheghaz K^ihfylew Ai-okos Haromlabw
(Múz. Kállay).

fül-tű, -tö : 1516 : Egv gvewngyes fylthew (OL.
D. 26367). (Vö. NvSz. más jel. és Zolnai : Nvelvem-
lékeink 207.]

fül-vájó : aiiriscalpium. specillum auricularium :
ohrlöffel XySz. 1581 : Egi tok fesw, kiben három fa
fesvV f)d waiok es egi rosa wvznek walo iwegh wagion
(OL. L. III.16. 17}.

FÜLES, files : 1) auritiis ; der grosse ohren hat
NySz. (1. jel.). 1150-54 : Prediiim Philes [a. m. füles?]
(Pamih. 7 B). 1210 : Quorum nomina hec snnt Rupa
Feud Files Chiica Golombus Soma Bulsiiu (uo. 5/F).
1216 : Quorum nomina sünt hec Moys Files Tumpa
(HazaiOkm. VI. 12). 1348 : Paulus dictus Phyles (Múz.
Kállay). 1435 : Ladislaum Files (uo. V 1470 : Anthonio
Fyles (\"eszpr. 107, Karácsonfalva 4). 1476 : Michaele
Fyles {Miiz. Kállay). 1518 : Petrus Fyles (Múz.). || 2)
ansatus ; was eine handhabe hat NvSz. (2. jel.). 1597 :
Hozzu fwles hal hordó saf (OL." UC 101/3). Hal
hordanij való Fű-les Saff 2 (uo.). 1735: Egy téli/V<7es
süveget tengeriuyuUal prémezve, aranypremmeí és
bársonjTiyal (GazdtörtSzemle 111.348).

FULETLEN, filetlen : inauritus ; ohne ohren
NySz. 1364 : Paulum dictum Zagjairwago alio nomme
filetlempal (ZichyOkm. III.287\ 1469 : Symon Filethlen
(OL. D. 32365).'

FÜLÖP, Filép, Pilip, Filippös? Filöp. Fil-
pes, Filpös : Philippus PPB. 1211 : Belén Zeuleus
Pilil) figy ■? olv. Philip, a. m. Fülöp ?] Cheuz (Pannh.
Tih. 1 5 ■?). 1240 k. : Hec sünt Nomina Jobagio-
num liberoriun de eodem predio Vrlov PhyUppus
a. m. Fülöp-?] (Pannh. 61 '8). 1256: PJa/lupkue, hn.
(ErdMúzLt., 1. Wenzel Vn.430). 1299': Dominicus
filius comitis Fylpus de Geudy (MonStrig. II.475\
1319 : ^sogfilpus Kysehfiljms [hn.] (OL. D. 1964, 1.
AnjouOkm: I.51G). 1339 : Vnum locum vinee Fylej)-
sceley dictum infra montemKumel nuncupatum i Veszpr.
106, Antalfa 4). 1358 : Wrskal Wrs Apatlaka Faud
Pylyp folv. FiUp?] Capulch Cuest (Pannh. Tih. 117).
1373 : Villás nostras Machalaka Philepteleke Oduor-
hel et Olus vocatas in Comitatu Chanad habitas
(Körmend, Heim 237). 1385 : Possessionibus Veres-
alma Philiphíiza Mezenthokna vocatis (Múz.). 1453 :
Possessionibus U&gyíirfiljies fvö. PPB.] et Zazfiljjes
(OL. D. 30826). 1481: P/í!7/»zabathsaga Frankzabath-
saga [heljTievek] (uo. 18482). 1602 : Filpes Györgv
(SzékelyOkl. V.289). 1603 : Paulus Phylöp (uo. 245).
1643: Cheresnyei PJiilep (GazdtörtSzemle VI. 117).
fVö. «Philippus; Filpes, Filep* PPB.]

FÜR, 1. fürj.

FÜRDŐ, férdé. férdő, férédő.firédő, fördő,
förödő : lavacrnm, nyniphaoum, balneiim ; bad \ySz. ;
|ad se lavandum : zuni baden gohörig, bade-]. 1256 :
Príma' méta incipit a fcredeuzxg iuxta pratum egnig
(Pannh. 10/G). 1389: Riuulum íluuialc wlgo Krumhelth-
ferdeye vocatum (OL. D. 7529). 1396 : Unum locum
clausure feredeuiwAhel nuncupate (T.A 35/41). 1418 :
Penes vicum wlgo Ferdetvchn dictum (Múz.). 1444 :
In loco I'etesius/erf/ce melleth (OL. D. 13763). 1498 :
Quedam feneta Barathokkwthyahatha Zelesreth et
Ferdrii-tlio vocata (Lelesz Acta ]()6'44) 1544: Az
kapun állóknak kik az kapun uizbe uetelö hetfön

fördöf czinaltak (OL. Nád. 40). 1588 : Az wr chinal-
tatoth egi A\y fördew hew Avyzet [«Trencsénteplicz»
Szám. jegyz.j (OL. UC. 64/35). 1596 : A Feredö szeg
előtt vagyon egy nagy rét. melyet Kovács István
és Igo Ist\^án birnak (CanonVisit. 139).

fürdő-hely : lavatrina ; badeort NySz. 1448 : Vnum
in loco FerdeioJiel vocato prope dictimi Balatinum
(Veszpr. 2, xibrahám). 1458 : In loco ferdeivhel vocato
(HazaiOkm. IV.393).

fürdő-ing, -imeg : [indusium balneare] : badehemd
NySz. 1564 : Keth fördö ymegh (OL. Nád. 49). 1581 :
Egi feordeo imegh (OL. L. IIÍ.16. 17).

fürdő-kád : labrura, solium ; badwanne NySz.
1549 : Eg ferdü kad (OL. Nád. 40). 1587 : Safolyok.
Feördeö kad (OL. UC. 46/74). 1638 : Förödö kadal
(uo. 2/34).

fürdő-váltság : ibalneaticum ; badegeld ?]. 1544:
Attam az kapun állóknak húszon öt pénzt fördö
walczagert (OL. Nád. 41). Attam öt pénzt fördő lual-
czagert (uo. 42.).

fürdő-vaiina : [labrum, solium; badewanne]. 1548 :
In edibus eiusdem fyredge vunva (Múz. Kapy)

FÜRDŐS, férdés, férdős, férédés. férédős,
ferödős, fördős : balneator ; bader NySz. : [balneo
instructus ; mit einem bade versehen]. 1434: In piatea
Feredes (Múz. Kállay). 1468 : Benedictus Ferewdeics
(uo.). 1479 : Vrbanum Ferdews (Lelesz Acta 89/29).
1482: Benedicto Ferdes (OL. D. 18588). 1485: Am-
brosius Feredeics (\'eszpr. II, Merenye). 1495: Gregorio
Ferdews (OL. D. 20275). 1498: Thoma i^ererZes (Múz.
Kállay). 1510 : Lucas Feredeics (OL. D 22078).

fürdős-legény : |famulus balneatoris ; baderge-
selle]. 1544 : Az fördös legeíieknek (OL. Nád. 40).

fürdős-mestér : [balneator : bademeister]
Az fördös mesternek (OL. Nád. 40).

1544

1. FÜRÉSZ, firész, firísz, fürísz ? : serra ; sage
NySz. 1211 : Inde tendit ad i'"'í(rí'£:uclgi [a. m. fürész?]
(Pannh. Tih. 1/5). 1469 : Stephanus Fyrez [a. m. fürész
V. fürjész?! (OL. D. 32365). 1490 : VaswezcAv. Fyrez (uo.
26048). 1519 : In facie earundem possessionum habentur
scissure asserum wlgo fyryz quatuor (OL. D. 37007).
Vrbanus magister fyryz. Martinus fyryz mesther (uo.).
1519/1523 : Possessionibus Fyrez [a. m. fürész ?]
Bwkowyna uuncupatis (Körmend III/5, Revistj'e 87).
1538 : De secandis lignis pro molendino fihrez (OL.
Nád. 46). 1545 : OIto szerszamot wasarolt ket fyrezt
három uesöt es uono kést kettőt (uo. 42). 1548 :
Kapa, fyrez (OL. UC 99 7). [Vö. faoltó-, fólkéz-,
fenék-, kétkezű-, vonó-fürész. 1

fürész-malom : [machina. qua robora aliarumque
arboruin truuci in asseres dissecantur] ; sagemühle
NySz. 1560 k. : Xa firészmalomhól bizonyos jövedelem
vagyon GazdtörtSzemle 1.165;.

fürész-xnester : jfaber serrarius ; sageschmicdL
1519 : 'N'rbanuü magister fyryz. Martinus fyryz mesther
(OL. D. 37007). 1692 : Füreszmedcrnek száz deszkától
búzát metr. 2 (GazdtörtSzemle VI. 180). Fiirészmes-
ternek, minden 100 deszka kimetszéseért búza metr. 1
(uo. 184 .

fürész-pénz : [nummus pro serra solvendus ; sage-
lohn]. 1528 : Census in precium asserum fyreez peenz
(OL. UC. 95/3).

2. FÜRÉSZ, 1. 1. fürjész.

285

FÜRÉSZÉCSKE— FÜSTÖS

FUSU— FÜZ

286

PÚRESZECSKE: [serrula; kleiiie sage]. 1597:
Fibrezeczke 1 fpintérházban] Fenek furo (OL. UC.
101/3\

FŰRÍSZ ? 1. 1. fürész.

FÜRJ, fir, für : coturnix ; waclitel NySz. 1364 :
Duabus Jnsulis Nezmelzygetli et Fyurzygeth uocatis
(Paunh. 2/T). 1531: Quatuor fivr emi (OL. Nád. 43).
1544 : Vöttem ket fyret es ket foglot (uo. 41). Uöttem
rigót fiiret (uo. 49). 1548 : Uöttem fyrnek ualo taskat
kettőt (uo.). 1588 : Egy faith madár, fogoly madár,
liwros madár, chiaszar madár, rigó, fwr, vidra (OL.
UC. 64/35). [Helyű, szárm. : 1211 : In uilla í\/mZ (Pannh.
Tih. 1/5). 1231 : Prima méta incipit in villa Fyred [« So-
mogy, a Kapós folyó mellett» Szám. jegyz.] (OL. D.
168). 1272 : Villa fyured (uo. 792). 1298 : Ville Fyured
iuxta Balatinum (Pannii. Tih. 11/2). 1349 : In dicta posses-
sione Keyk et Fyred vocatis [így"?| (Veszpr. 107,
Keek 4). 1390/1397 : Fired, lin. (KárolyiOkl. 1.439).
1394 : In possessione Fyred vocata in Comitatu Zala-
dienei (Veszpr. 107, Füred 4). 1418: Villis Fyred
Keek Kwe.sd (Veszpr. 2. Arács).]

fürj -háló : excipula ad coturnices capiendas ;
wachtelgarn NySz. 1557 : Vnum rete für haló voca-
tum (OL. Nád. 49).

FÜRJES? fires? firres?: [coturnicibus copiosus;
reich an wachteln]. 1261/1411 : Venit ad locum qui
wlgo /i/rrestelukarra [a. m. fürjes ?] vocatur (OL.
D. 521, 1. HazaiOkl. 40).

1. FÜRJÉSZ, fürész : coturnices venor ; auf
wachteln jagen NySz. 1546 : Uram ment fwrezny (OL.
Nád. 48).

2. FÜRJÉSZ, firész : wachtelfanger, wachteljager
BM. 1469 : Stephanus Fyrez [a. m. fürjész v. fürész ?]
(OL. D. 82365).

FÜRTÖS ? firtös ? : villosus, comosus ; zottieht,
haaricht, lockig, traubenförmig NySz, 1504 : Bene-
dictus FyrtMvs [olv. íirtös, a. m. fürtös ?] (Múz.
Kállay).

FÜST, főst : fumus ; rauch NySz. (1. jel.). 1564 :
Az tervín szolgáltatás dolga az szigény nép kezett
régi szokás szerint legyen, úgy hogy : első meglátás
füstin [domi, in .suo domicilio ; zu hause, in seiner
wohnung] legyen, onnat Jakap uram [a vár praefectusa]
eleibe mehessen (GazdtörtSzemle 1.69) [Vö. NySz.
szólások és P. Thewrewk Emil, Nyr. 1.41.] 1712 k. :
Az kertet penig szokott fösttel gyakran megföstelje,
hogy oda szoktassa az madarakat (GazdtörtSzemle
VI1.417).

füst-pénz : tributum a fumariis; kaminsteuer NvSz.
1600 : Fihst pénzt is adnak (OL. UC. 17/6).

FÜSTÉS, 1. füstös.

FÜSTÖL, fistöl, f östél : fumigo, fumifico, suftío ;
berauchern, rauchern NySz. 1544 : Vöttem fenömagot
fystölni (OL. Nád. 4Í). 1567 : Vettem trucyscuRt
aprót es öreget az hazat fihstolny (uo. 49). [Vö. még-
füstöl.]

FÜSTÖS, fistés, fistös, föstes, füstés : a)fumo-
sus, fumeus, fumidus ; rauchicht, rauchericht, voll
rauchs ; b) fumidus ; rauchgelb, rauchfarbig NySz. (1. és
2. jel.). 1418 : Fabiani dicti FystJms (KárolyiOkl. 11.41).
1466 : Franciscus Fywsthews (Lelesz Bercs. VIII. 52).
1469 : Clementem Fysthes (Múz. Kállay). 1480 : Do-
minico Fysthews (OL. D. 18404). 1520 ': Paulo Fystes
(Múz. Kállay). 1548 : Paulus fewstes (OL. RDecim.
Zempl.). 1602 : Fnstes Lorincz (SzékelyOkl. V.229).

Füstes András (uo.). 1634 : Az Eczetes házban Egy
füstös kemencze (OL. UC. 21/3).

FŰSÜ, 1. fésű-gyártó.

FŰTŐ, fítő, fó'ttő : calefactor ; heizer NySz. (1.
jel.). 1449 : Paulum Fewthew [a. m. fűtő ?J (OL. D.
14316). Paulum Feivthetv (Múz. Danes). 1453 : Ste-
phanus Fyihew (OL. D. 36407). [Vö. keménce-fűtó'.]

FŰVEL : pasco ; weiden, füttern NySz. 1636 :
Egy rétecske is vagyon. Az udvarbíró füveli lovát
rajta (GazdtörtSzemle 1.268).

FÜVES, íives, fües?: graminosus, herbarius,
herbidus, herbosus ; voll gras oder kraut, grasicht
NySz. (1. jel.). 1268/1347 : Venit ad locum qui dicitur
Fyues\í\\í (MonSti'ig. 1.553). 1299 : Vnum virgultum
Fywsh^rek [igy ? olv. fivös ?J wlgaritcr nuncupatum
(Wenzel V.240). 1333 : Ad viam fimes vocatam (Anjou-
Okm. III.25). 1394/1446 : Iuxta viam ///(reswth vocatam
(OL. D. 7914). 1409: Vsque pratun/wlgo i^í^estelek
(Múz.). 1440 : Vbi quandam viam FyiveswiYí vocatam
reperissent (uo.). 1478 : Inter vias i^í/«'eswth et aliam
de possessione Theeth ad possessiouem Zekel (Múz.
Kállay). 1485 : Vsque pratum wlgo i'^íestelek vocatum
(Múz. Kisfaludy). 1489 : Ad quoddam pratum Fywes
vocatum (Lelesz Acta 98/25 ..^1533: Auleum fywes.
Auleum herbosum (OL. Nád. 49).

füves-kert : hoi-tus olerum ; gemüsegarten NySz.
1560/1580 : Vagyon több leleményem is itt, Maxán
az malom az falu felvégén, az füves kert (Székely-
Okl. V.76).

füves-lúg : 1545 : Vöttem füues lúgot az borbeltol
(OL. Nád. 42).

PÜVESEDIK : [obherbesco] ; mit gras bewachsen
werden BM. 1677 : Igen szép terméssel vannak [a
szőlők], a fekete ragya este ugyan, de tűrhető ; a kit
pünkösd előtt kapáltattam kezd füvesedni (Gazdtört-
Szemle 111.276).

FÜVÖN-OSZTÁS, 1. fű.

1. FŰZ, fiz : salix ; weidenbaum NySz. 1224/1389 :
Silue que wlgo Fyzuforkn dicitur (MonStrig. 1.247).
1251/1281 : Ibi est salix qui uoeatur Surku/iy^t' (OL.
D. 346). 1252 : Ibi est salix que uoeatur Surk^'2: (uo.
369). 1280 : Vádit per Siluas ad arborem fyz (Múz.
Jankowich). 1295 : Ad arborem salicis antiquam Meghe-
fyuz dictam (OL. D. 1413). 1295/1345 : In loco
Banfyzy dicto (Körmend III/l, Lullya 19). 1297: Eundo
iuxta salices Zyrfyz uocatas (Múz. Justh, 1. Hazai-
Okm. VI.424). Í299 : Intrat vnum virgultum Fytvz
kerth wlgariter nuncupatum (Veszpr. Regn. A/3, 1.
HazaiOkm. VI.450). 1299/1300 : Intrat vnum virgultum
Fywzkevth wlgariter nuncupatum (Veszpr. 1, Arkyba-
nazurchuk). 1307 : In iunctura aquarum Nyrokol et
Fyuziielg uocatarum (Pannh. 5/Q). 1308 : Sub vna
Salice que Petefvzy uoeatur (OL. D. 29109). 1335 :
Ad cursum J^í/^kuthhatara (Múz.). [Vö. 1241/1429 :
Descenderet in quemdam puteum ramos siliceos con-
tinentem (SoprOkl. 11.138). | 1340: Ad arborem Salicis
uulgariter Fyuz vocatam (Veszpr. 11, Oroszton). 1346:
Cum villis Fynz et Roazd (AnjouOkm. 1V.641). 1351:
Salicis wlgariter fyz vocatis (ZichyOkm. 11.472). Dumos
salicis wlgariter fyz vocatis (uo.). 1356 : Ad arborcs
saliceas wlgo fyz dictas (OL. I). 4602). 13e6:Veniret
ad aquam Zemerdok vocatam ad arborem fyuz crucc
signatam (Múz.). 1407 : Tria in loco Fyziúma (Körmend,
Ányos 9). 1435 : Siluam F/y/r^harazthya nominatam
(j\Iúz. Ibrúnyi). Secundam vi-ro Siluam Fyírzh-dviv/.thya.
uoniinatam (Múz. Kállay). 1455 : Siluas FyzŰioha.th.

287

FÜZ-FÜZEGY

FÜZÉR— FŰZŐ

288

vocatas (Körmend, Uuyom. 74). 1493 : Quoddam
pratum Gyakorfyz vocátum (Lelesz Acta 101/31).
1504 : Piscina fyzmalath ac Sihia fyzzes (OL. D. 21273).
1504/1520 : Piscina Fyzmalsith. ac Silua Fyzzes (Máz.
Forgách). ["Vö. szomorú, vörös-fűz.]

fűz-bokor : [salictnm ; weidenbusch] . 1300 : Vádit
ad fyuzbuhír in fine cniusdam paiui rinuli (Múz.
Christen).

fűz-fa : salix ; weide NySz. (1. jel.). 1287 : Ubi
est arbor pro méta fyzfa (OL. D. 33732). 1349:
Peruenit ad arborem fyzfa (no. 4044). 1352: Ad duas
arbores salicis que wlgo dicuntiir Fyzfak (Veszpr. 3,
Bercsényi 1358 : Ad arborem salicis wlgo fyzfa dictam
(Körmend II/l, Groíiensah 23). 1386: Arborem silicis
[igy] wlgo fyzfa (OL. D. 71821

fűz-kerek, -kerék?: [salietum; weidenbusch?]. 1221:
Cii'ca metam térre Vroy fizkerec vocatam (HazaiOkm.
VL16). [Vö. kerek.]

2. FŰZ, vö. összefűz.

FŰZED, fized, L füzegy.

FŰZEGY, íized, fizegy, fizigy : [?]. 1055:
luxta fizeg munorau kerekű . . . Hinc ad fizeg azaa
deinde ultra fyzcg ad brokinarea (Pannii. Tih. 1/1).
1093 : Decinuim predium est quod uocatur Fizeg
(Pannh. 2/A . 1095: Inde ultra agros cadit ad portivm
Fizeg (uo. 15/0o). 1193 : Prima méta incipit ab aqua
fuzeg (OL. D. 27). 1211 : In uilla Fnzegy (Pannii.
Tih. 15). 1223 : Iiata Fizedhm uadit ad lacuni qui
uocatur Fized (Pannh. ÍZ). 1231: Tendit usque ad metas
Fyzeg (OL. D. 168). 1233: Decimum predium est
quod uocatur Fizeg super ripam Danubii in con-
descensu ipsius fluminis in Danubium a quo sibi locus
sumpsit suum uocabulum (Pannh. 1/Z). 1234 : Per
niam publicam ad Fyzeg (uo. 32/A). 1236 : Fizedhexe,
hu. (uo. 2/B). 1240 k. : In predio Fyzegtn (uo. 61/8),
1251 : luxta fluuium Fyzeg iMonStrig. 1.385). 1266/1297:
Villám de gesnov uel apaty iuxta fyceg iPannh.
Tih. 1/9). 1269: Hospitibus nostris de Fyzegíhu (Pannh.
Hitel. 13\ 1275/1281 : Quendam fluuium Fiuzeg vocá-
tum (OL. D. 1091). 1297 : Usque ad aquam Fyzyg
(Múz. Justh, 1. HazaiOkm. VI.424). 1329/1358 : Ckca
fluuium Fuzeg (OL D. 2532). 1342: Fluuium seu
aquam Fyzegh uominatam (Veszpr. 106, Csat 3). 1368 :
Quedam particula térre inter fluuium Borzwa et Fizegh
Fizeyhkm dicta (Körmend. Heim 218). 1519 : A parte

aque Fyzegh (Múz. Kisfaludy). [Vö. Szamota. NyK.
XXV.152.]

FÜZÉR, fizír : [baculum modum doliorum meti-
endi ; visirstab]. 1597: Egj czöbör merő fa aliter /"w^^r
(OL. UC. 101/3). [Vö. MTsz.]

füzér-vessző : ['^]. 1557 : Instrumentum ligueum
siue virga mensuratoria vulgo Fyzyrwezzeíc (OL. L.
in.16. 17>

FŰZES, fizes : salicetum, salietum ; ein ort, da
viel weiden stehen NySz. 1297 : Cum uillis Belud
Heyl Tothfolu et Fyuzes nuncupatis (Körmend III/8,
Monyorókerék 1). 1325/1332 : Piscinis quarum nomina
sünt hec Lapuhus Zathuna Fyuzes (OL. D. 2331).
1327 : Paruum uemus fizes dictum (uo. 2421). 1333 :
Alia pisscina Humukzug Lapuhus. Zathuna, Kuchkur
et fywzes (ZichyOkm. 1.412). 1335 : In quoddam sta-
gnum Fizezer vocatum (SztárayOkl. 1.96). 1338 : In
terra seu loco Zyluakuz dicto iuxta Fyuzesmege
existenti (Veszpr. 4, Alsóörs). 1339 : Prope puteum
Fizeskiit vocatum (Veszpr. 2, Sárberény). Cadit
in alueum Fyzeser uocatum (Lelesz Met. Szatmár 30).
1342 : Stephanus filius Andree de Fysesev (Sztáray-
Okl. 1.166). 1344 : Ad vnum terminum Fyzesm.egje
vocatum (Kubinyi : MTörtEml. 11.140). 1356 : Riuulum
Saliceum fyzes Eyr uocatum (ZichyOkm. III.33).
1358/1364 : Super fluuium Wngh in loco Fyzeser
vocato (OL. D. 31286). 1359 : In vno Ryiiulo Fyzes-
patak nominato (Lelesz Met. Szatmár 21). 1370 : Pos-
sessiones Fazakas moderno noniine Fyzes seu Lap-
panch vocate (Múz. Kende). 1372 : Declinaudo per
riuulum Fyzespaták dictum (Múz.). 1399 : Terris arabi-
libus sibi in ^í/^fsfalwzele diuisionaliter cessis (uo.).
1493 : Veniret ad locum FyzesmoQhar (Lelesz Met.
Zemplén 70). 1496 : Possessionibus Gjepjwsfyzes
Eghazasfyzes (Könnend III/6, Körmend 7). Possessio-
nibus Eghhazas/>/^í's Gvepews/?/5;es (uo. III/6, Körmend
10). 1504 : Piscina fyzmalath ac Silua fyzzes (OL.
D. 21273). 1504/152Ó : Piscina Fyzmalath ac Silua
Fyzzes (Múz. Forgách). Cniusdam Silue Fyzzes nuncu-
pate (uo.). 1528 : In Fyzeswa\)a vnam (OL. Kolozsm.
106). 1725 : Ez mellett az felső halavány végiben
egy darab horgos földet adtak volt Szabó Ferencznek
füzesiért (GazdtörtSzemle III.187j. [Szárm. : 1254/1324:
Tendit ad occidentalem in pratum quod dicitur Fyzest
(OL. D. 1589). 1454: Fyzesd, hn. (uo. 14604).]

FŰZET, 1. fizet.

FŰZŐ, vö. gyöngy-fűző, koiity-fűzőné.

G.

GABALYÍT : « összerak, összeállít, összetákol,
pl. kissebb hajlékot, kunyliót» MTsz. 1755: [Az istálló-
jának megcsinálására egy szál fát adtak, de nem
arra fordította, hanem kerékagyat csinált belőle.] Csak
a ház végébe gabalyitott valamit (DebrJk.).

GÁBIS? GABIS? 1. Gábos.

GABNA, 1. gabona.

GABONA, gabna : frux, fruges, frumentum,
seges ; korn, getreide NySz. 1561 : Elwegh gabna 22
kepe (OL. Nád. 49). 1566 : Vgan ottan ros gabona
allya (uo.). 1634 : Toklacz gabona (OL. UC. 21/3).
Vadoezos gabona (uo.).

gabona-ocsú, -ocsó : [excreta frumenti ; after-
getreíde, afterkom]. 1556 : Gabona ocho wagion Negwen
kóbóUel (OL. Nád. 49).

gabona-vetés: [seges; saat, getreidesaat]. 1700:
A búza dézmáláskor valakinek dézmaadó paraszt-
földben búza, vagy gabona vetése volt . . . eleitül
fogva mind azokbúl ö nagyságoknak kilenczed szokott
járni (Gazdtöi-tSzemle Vn.404).

GABONÁS : 1) frumentarius ; zum korn, zur
frucht gehörig NySz. ; [frumentis copiosus ; reich an
getreide]. 1602 : Gabonás Gergely, Gabonás János
(SzékelyOkl.V.280). 1603 : Gregorius Gabonás (uo. 265).
II 2) [granarium] ; kornhaus BM. 1718 : A kulcsár
minden praebendára kellő lisztnek búzát s gabonát
hétszámra fogjon ki, vagy lisztet. A gabonás kulcsa
fennálljon (GazdtörtSzemle 111337).

gabonás-istálló: [stabulumfrumentarium; scheu-
ne]. 1523 : Vnum stabulum Gabonás istálló (OL. D.
35806).

GÁBOS, GABOS, Gábis ? Gabis? : [Gábriel?] ;
galbula, galgulus ; grünling NySz. 1240 : Hec sünt
nomina Buchariorum de eodem predio Gabus Op Vs
(Pannh. 61/8). 1437 : Possessiones Gabos [a. m.
Gábos ?] Zabadsag (Múz.). 1471 : In predio Gabys-
fewlde [a. m. Gábos ?J alio nomine Fabianylese vocato
(Lelesz Acta 82/17). (Vö. «Gabriel: Gáb, Gábor» PPB.
Vö. gábos MTsz. ?]

GADNÁR, 1. gantár-fa, -gerenda.

GADÓC ? : 1544 : Liztet gadocznak (OL. Nád. 42)

[Vö. CzF. ?1

GAJ? vö. gally -pénz.

GÁJ : [silva ; waldj. 1234/1364 : luxta quamdani
multitudinem arborura que vvlgariter Moys Gaya nuii-
cupatur (MonStrig. L3Ü5). 1279 : Ad quasdam arbores
que dicuntur Malagaya inde descendit ad Malapataka

Magyar Oklevél-Szótár.

(MÚZ. Jankowich). 1294/1334 : Terras suas seu pos-
sessiones a uulgo terrestri trés viznicatus dictas scilicet
Gay Vdruha et Dornolch vocatas (Körmend, Hóim 64).
1347 : Transit viam pupplicam ad silvam gay vocatam
(MonCivZagr. L188). 1364 : Ad vnam paruam siluam
wlgo Gay vocatam (OL. D. 281). 1378/1416: Penes
Siluam Gay dictam (uo. 35146). [Vö. Gaj, hn. CzF. ?]

GAJDOS?: [temulentus] ; berauscht BM. [benebelt,
angeheitert]. 1272/1325 : Quasdam terras nostras
Erdeiibirind vocatam et aliam terram Goydushogáan
[a. m. gajdos "?] uocatam ac terciam terram ducalíum
nuncupatam Bogdán (Miiz.). 1402 : Mathe dictus Gaydus
(ZichyOkm. V.295). 1416 : Johanne Gaydos (Lelesz Acta
36/29). Martino dicto Gaydos (OL. D. 10502). 1465 :
Symon Gaydus (Múz. Soós). 1475/1508 : Ambrosius
Gaydos (Múz.). 1494 : Jacobum Gaydus (Lelesz Acta
102 19). 1598 : Ladislaus Gaydos (OL. RDecim. Zempl.).
[Vö. Kr. MTsz.?]

GÁL: Gallus PPB. [praenomen ; taufname]. 1240
k. : In eodem predio hec sünt nomina aratorum Hegun
Scereda Gal (Pannh. 61/8). 1364 : Gaal dictum Eyeltudo
(ZichyOkm. III.245). 1453: Galfalwa, hn. (OL. D.
30829). [Vö. Gálos.]

GALAGINYA, 1. galagonya.

GALAGONYA, galaginya, galganya: spi-
nus, rubus caninus, spineolus, spinulus, rhamnus ;
schíehe, weisser stechdorn, haindorn NySz. 1327/1410 :
Sub arbore Galagynya (Kubinyi: MTörtEml. 11.86).
1369 : Ad quandam arborem wlgo Galganya [így]
vocatam (OL. D. 5762). 1471 : Quasdam arbores albe
spiné wlgo Galagonya (uo. 24747). 1505 : In circuitu
cuiusdam arboris Galagonya dicti [így?] (Lelesz Acta
113/1).

galagonya-bokor: spina álba; weissdorn NySz.
1390 : A quodam rubo Galagonyabokor vocato (Veszpr.
12, Kispécsöl). 1394 : Quodam rubo galagonyabokor
vocato (ZalaOkl. 11.270).

GALAMB: columba ; taube NySz. (1. jel.)
1224/1389 : Ad uiam precipitem que Golombaya dici
tnr (MonStrig. 1.247). 1240 k. : Nomina vduornicorum
de eadem villa hec sünt Tad Chyd Chekle Malocoz Co-
lombu [a. m. galamb ?] (Pannh. 6Í/8). 1265 : Deinde uer-
titur super Golombuk Berchy (OL. D. 595). 1275 : An-
thaleus filius Golomb (Veszpr. 106, Bedeg 2). 1280 :
Golomb filius Syke (Wenzel XII.316). 1298 : Petri tilii
Golomb (OL. D. 1499, 1. HazaiOkl. 163^. 1316 : Michae-
lera filium Galo)nb (MonStrig. 11.717). 1321/1324 : Pos-
sossionem GalamhXa'Aa vocatam in Comitatu de Vngh
(Múz. Jankowich). 1517 : Ad quandam Siluam Galamb-
zewryw vocatam (Lelesz Acta 123/11). [Szárm. : 1181 :
Villibaldus presbiter Golombud Anath botha (Veszpr.

19

291

GALAMBOS— GALLON

GALLONOS— GÁLYÁS

292

10, Falaznak). 1240 k. : Quorum nomina .sünt hec
Poch Fényes Golombud (Pannh. 61,8).]

galamb-jfi: [pulluscolumbinus; jimge taube]. 1544:
Boiyulabot. Galamb fyat. Tik íiat (OL. Nád. 41).
Uöttem ket galamb fyat (uo.).

GALAMBOS, galambas?: [columbas habens,
cultor columbarum ; taubenbesitzer, reich an tauben,
taubenfreund]. 1210 : Quorum nomina hec simt Rupa
Feud FUes Chuca Golombus Soma Bulsuu (Pamih.
5 /F). 1240 k. : Hec sünt nomina vduornicorum de eo-
dem predio Cenkez Árpad Golombns Feud (uo. 61/8).
1280 k. : Golombos iobagio (Wenzel XII 704). 1382 :
Petri dieti Galambos (Múz.). 1400 : Paulo Galambas
[igy?] (ZichyOkm. V.181\ Georgio Galambas (uo.).
Georgiám Galambos (uo. 206). 1429: Johanne Ga-
lambos (Lelesz Acta 48 13). 1437 : Philippus Galambus
(OL. D. 13061). 1459 : Johanne Galambos i Múz. Kállay).
1474 : Johanne Galambos (Köimend, Heim 564). 1475:
Mathia Galambos (Körmend Unyom. 112). 1476 : In prato
Galambos^ax\'Ag?i vocato (Lelesz Acta 76/28). In prato
(9atom&osparlaga (Károlj'iOkl. 11.451). 1482: Galambos,
szn. (Múz. Kállaj^). 1485 : Anthonius Galambos (Veszpr.

11, Merenye). 1509 : Dionisio Galambos (Múz. Forgách).
[Vö. NySz. más jel.]

GALANÁS? GÁLANÁS? 1. gálnás.

GALÁZOL, vö. elgalázoL

GALETA, galita, géléta, gilitta ? : [orca];
das tönnchen, döschen (zum aufbewahren des kases)
BM. («galéta» a.). 1620: Az, Juhasz házban. Vagion
kamoraiaban saitt Niomo galita [igy] No : 8. Vagion
vay keopelleö gilitta [igy] ketteö (OL. UC. 15/9). 1634 :
Egi üres geleta (uo. 21/3). ]Vö. galeta MTsz.]

GALGANYA, 1. galagonya.

GALIBA : perversiis, ganeo ; schlecht, böswillig
NySz. (1. jel.). 1484: Nicolaus Galyba (Veszpr. 6,
Garabonc).

GÁLIC-ZŐ: galitzenstein NySz. 1528:,Dewlgo
galiczkew. libre duo (OL. Nád. 48).

GÁLISTA ? vö. kálista.

GALITA, 1. galeta.

GALLÉR ? 1. gallos.

GALLÉR : subligar, galera, galerus, collaiium ;
halsband, gallerkragen NySz. 1458 : Vnura collerium
wlgo Gallér (Múz. Kállay). 1516 : Pro galki io sube
(OL. D. 26176). 1533 : Gemmata segmeuta Galleer vei
Pereem in vna, coUigatura (OL. Nád. 4d). Gallér Gem-
matum (uo.). 1539 : Vnum gallér ad camisiam (uo. 48).
1602: Gallér Mihály (SzékelyOkl. V.213). Galle'r
István (uo. 214). [Vö. ing-, vésszó's-gallér.]

GALLÉS ? 1. gallos.

GALLON, galon: [limbus; tresse, borte, galone].
1643 : Négy zöld koronázatú szoknya öt rendibe zöld
selyem galon rajta (Radvánszky : Családélet 11.286).
1646 : Egy fekete bársony virágos palást, gallonnal
szegett, merő nyesttel bélett. Más virágos bársony
fekete palást, az elei gubás bársonnyal bélett, az
többi tafota gallonnal szegett, négy rend csipke rajta
(uo. 290). Megy szin virágos bársony szoknya vállas-
tul, hét rend prém nyolczad rend gallon (uo.). Viselő
szoknya, veres atlasz válla, gallonnal peremes (uo.).
1647 : Kék virágos kamoka szoknya, vállastúl, arany
galofinal prémzett. No. 1. Fejér virágos atlacz meny-

asszonyi köntes ezüst gallon rajta, hosszú újó No. 1
(uo. 296). [Vö. fr. galon ]

GALLONOS : [limbo ornatus : mit tresse, borte
versében]. 1646 : Király szinö tafota szoknya peremes
gallonos (Radvánszky : Családélet 11.290).

GALLOS, gallér ? galles ? : [linteum Gallicura,
pannus Gallicus ; gallische leinwand ?1. 1532 : Peciam

sindonis gallér [igy ?] (OL. L. III.16. 17). 1544 : Eg
weg gallért (OL. Nád. 42). 1564 : Keth wi^gh goch
az eggyk gallos az masyk thrupay (uo. 49). 1595 :
Egj Gallos Lepedeö (Radvánszky : Családélet 11.79).
Egy feir varrasos metellises gallos lepedeö (uo. 80).
[Vö. 1458 : Vna Stragula de panno gallicali (Múz.
Kállay). Vö. NySz.]

gallos gyolcs (^J. 1545: Eg ueg galles [igy?]
(jolczot (OL. Nád. 40). 1595 : Vekon gallos golchot
(uo. 47). [Vö. NySz.]'

GALLYAS: a) ramosus, frondosus ; reichbelaubt ;
b) asper, molestus ; hinderlich, schwierig NySz. (1.
és 2 jel.). 1442: Thomas Gallyas dictus (OL. D.
13678). 1467 : Thome Galyas [a. m. gallyas v. gályás ?]
(uo. 16580).

GALLY-PÉNZ? gaj-: [V]. 1758: Nemes város
verbungjánál a Hajdustrázsamester a rekrutához egy
márjást vont, egy persely volt keze alatt, a melybe
a gajpénzt [a. m. gally-pénz?] kellett volna hányni,
azt is megnyitotta (DebrJk.).

GÁLNA, vö. kálna-bokor.

GÁLNÁS, galanás ? gálanás ? : [pulmonariis
copiosus ; reich an lungenkrautern]. 1193 : Tendit ad
aliam aquam Galanas [igy] (OL. D. 27). 1260 : Uadit
ad unam uallem Galnasnelg (Múz.). 1271 : Ad quandam
vallem Galnasnelg uocatam (Wenzel III.271). 1363 :
Ad quosdam fluuios Galnaseer et Olsosugatag nomi-
natos (Múz.). 1424/1498 : In prato Galnas vocato (OL.
D. 12800). [Vö. kálna-bokor.]

GÁLNÁSZ ? gálnáz ? : [pulmonarías colligo ;
lungenkráuter sammeln]. 1334 : Per eandem vallem
Galnazowelgh [olv. gálnászó v. gálnázó ?] nuncupa-
tam lOL. D. 3804).

GÁLNÁZ, 1. gálnász.

GALÓCA : trutta piscinaria, trutta salmonata,
alosa ; lachsforelle NySz. 1371 : Stagnum Galochkatou
[igy ? V. olv. Galocha- ?] (KárolyiOkl. 1.322). 1588 :
Ewszel es thawazzal mindenkor fel megien Wagb\A 1
galocza es feyer hal bewen (OL. UC. 64/35). 1600 :
Majores pisces vulgo galocza vocatas (uo. 18/3).

GALON, 1. gallon.

GÁLOS: [Gallus, praenomen, taufname]. 1312/1315:
Galmfohvá., hn. (OL. D. 33568). 1379 : Gahisieleke,
hn. (Múz. Szentiványi) 1478 : In possessione Gálos-
haza (OL. D. 18145). 1602 : Go'Zos Márton (SzékelyOkl.
V.2Ü9). jVő. CzF.] [Vö. Gál.]

GÁLYA : trirerais, quadriremis : drei und vier-
ruderichtes schiff NySz. 1241/1323 : Cum diiabus
nauibus que wlgariter Galia et Seycia uocantur tenean-
tur deseruire (OL. D. 33909 ?). 1242 : Cum duabus
nauibus que uidgariter Gálya et Sagittea vocantiir
(UO. 33177, 1. HazaiOkm. VIII.40).

GÁLYÁS : nauta, nauticus ; schiffer NySz. (2. jel.^
1467 : Thome Galyas Fa. m. gályás v. gallyas ?] (OL.
D. 16580).

293

GAMA— GARAC

GARÁD— GÁRDVÁN

294

GAMA ? : 1343 : In loco Lok vineam Petri íilii
Gama (Veszpr. 13, Szölös Zala m.) [Vö. MTsz. ?]

GAMAHÓ : chalazias ; kamee NySz. 1533 : Lapis
Oamaho in argento deaurato compactus (OL. Nád. 49).

GANAJ, ganéj : stercus, excrementiim, fimus,
retrimentum, Intamen ; mist, koth, unflat NySz. 1544:
Az ganeit az iiduarrol kiuittek (OL. Nád 40). 1597 :
Az zeoleo boitas es ganey nekwl szwkös (OL. UC.
101/3). [Vö. tyúk-ganaj.]'

ganajhányó-villa : bidens, tridens stercorarius ;
cin karst, mistgabel PPB. («gané hányó villa» a.). 1587 :
Ganey haúo was wella (OL. UC. 12/42).

ganaj -vágó :í[ligo stercorarius ; düngerhaue]. 1548 :
Ligones sünt iit wlgo dicitur gana [így] vago (Múz
Kapy).

GANAJOS : stercorosus ; mistig, kothig NySz.
1460: Blasii Ganayos (Lelesz Acta 71/25). 1479:
Cum terris arabilibus Borosneganayosa vocatis (Múz.).

GANAJOZ, ganéz : stercoro ; misten, düngen
NySz. 1588 ; Az kapoztas kerthet kertelik, ganezzak,
be wltetik (OL. UC. 64/35). 1712 k. : Az oltoványokat
hasonlóképen irtogassák, s tövét kapálják, s gana-
joszák, hogy az kert tisztuljon, kövérebb füvet te-
remjen (GazdtörtSzemle VII.416).

GANAJOZTATÁS : [stercoratio ; das düngen].
1636 : A szántóföldek ganaj oztatását vagy egyik,
vagy másik földeken minden esztendőben continuálja
(GazdtörtSzemle 1.271). [Vö. ganéjozds NySz.]

GANCSOS : vitiosus, mendosus, pravus, difíicilis,
scrupulosus, morosus ; voUer fehler, fehlerhaft NySz.
1495 k. : Benedictus Ganchyos (OL. D. 26243).

GANÉJ, 1. ganaj.

GANÉZ, 1. ganaj oz.

GÁNGÓ ? : 1484 : Gallus Gango (Veszpr. 6, Ga-
rabonc). [Vö. MTsz. •?!

GANGOS ? : «rátartós, büszke, hetyke, negédes
járásii» MTsz. (1. jel.). 1493 : Jacobus Gangos [a. m.
gangos ?] (Lelesz Acta 101/4).

GANNÁR, 1. gantár-.

GANTÁR-FA, gadnár-, gannár- : cantherius ;
ganter, lagerholz NySz. 1601 : Bor tartó gannar fak
vadnak (OL. UC. 35/2). 1634: Az kamorában ket
gadnár fa (uo. 21/3).

GANTÁR-GÉRENDA, gadnár- : [cv]. 1634 :

Gadnár gerendák az pinczeben (OL. UC. 21/3).

GANTÁR-PÉNZ, -pínz : 1542 : Ibi habét do-
minus wlgo gantharpynz (OL. UC. 45/37). 1557 : Pe-
cunia Gantharpenz vocata tempore vindemie soluitur
(uo. 4/48, «Tállya» Szám. jegyz.).

GANTI, 1. genti.

GÁNYÓ ? : 1509 : Petro Ganyo [«Bodrog megye»
Szám. jegyz. ; a. m. gányó ?] (Múz. Forgách). [Vö. MTsz.)

GARABANT, 1. darabant.

GARÁBLYA ? 1. gereblye.

GARABONT, 1. darabant.

GARAC : 1556 : Ligones fel werew garacz [garach ?]
vocati (OL. UC. 99/27, «érczmoHás, Nagybánya* Szám.
jegyz.). |Vö. MTsz.l [Vö. karácsa?]

GARAD, garágya, garággya, grágya: agger,
septum, seplura, cinctura Kr. [clausura, piscina] ; mist-
zaun, zauu, erddamm BM. [verschluss, weiherj. 1277:
Ad quandam clausuram Pasa garagya dictam (OL.
D. 33854). 1322 : Piscinam Gragya vocatam (Anjou-
Okm. 11.43). 1346 : Vuius stagni .seu piscine wlgariter
Gragia dicti (OL. D. 3872). 1478 : Possint fieri Sa-
gene siue Gragya (uo. 18145). |Vö. MTsz.j

GARÁDICS, grádics: climax, scala, anabathrum ;
trappé, stiege NySz. (1. jel.). 1557: Az kömyuesnek
az ky az garadicot rakta (OL. Nád. 49). 1597 : Az
gradlcz feolöth való heiazath (OL. UC. 101/3). 1638 :
Rósz gradicz rósz karfaiaval (uo. 2/34). Ezen Folio-
sorol ala jaro kett orsós es keö Lepcziös gradicz keö
kar keöveivel eggiüt (uo.). [Vö. keréngó'-garádics.]

GARÁGGYA, L garád.

GARÁGYA, 1. garád.

GARAS : grossus, as, drachma, solidus ; groschen
NySz. 1487 : Bartholomeus Garas (OL. D. 19274).
1544 : Attam neg pacczot es ket garast (OL. Nád. 41).
Hat tikfyat eg cg garason (uo. 42.). Garasol attam
ket forintot (uo ). 1584 : Mykoron m^nesth haytanak,
myndenektü! eg eg Garasth fyzethnek. Ha melette
v.ezetykön wyzy (js el adny, vgan vg Garassal tar-
tozyk tüle (OL. UC. 56 33). 1597: Mykor deczegeth
haythnak myndenyktewl egy egy garast (uo. 12/42).
1598 : Johannes Garas (OL." RDecim. ZempD.

garas-pénz : 1598 : Minden külön kenyeres vagy
Sellér egy-egy kalangya vagy köböl búzával tartozik.
A Prédikátoré az optió. Minden ágytól garas pénz,
öt-öt pénz. Az ur majorságából tized (CanonVisit.
146). Ha a szöllö megépül annak utána [a falubeliek
a prédikátornak] borral nem tartoznak. Az öt pénz, a
garas pénz se lenne, ha a Vámosiak a szöllött meg-
mivelnék érette (uo.).

GARAT : catillus, infundibulum, excus.sorium ;
trichter, tiegel NySz. (1. jel.). 1597 : Az malomnak
garatia, lizt válnia (OL. ÜC. 101/3). Eoreg prés du-
gastul feolso alsó baluaniostul gusostul es garatostul
(uo.). Az Prés házban. Eoreg Prés baluaniostul du-
gastul es gusostul 1. Másik Prés feolsö alsó baluaniual
garatostnl 1 (uo.).

GARÁZDA : rixosus, jurgator, jurgiosus ; zánker
NySz. (2. jel.). 1375 : Petro Stephano dictis Garázda
(Körmend III/5, Belfenék 52). 1384: Johannem Ga-
rázda dictum (ZichyOkm. IV.280). 1404 : Nicolao
Ga,razda dicto (uo. V.356). 1419 : Nicolai dicti Garázda
(uo. VI.556). Nicolaus Garázda de Horogzeg (Hazai-
Okm. IV.278). 1421 : Georgio dicto Garázda (Múz.).
1444 : Blasius dictus Garázda (Múz. Kállay). Blasius
Garázda (KárolyiOkl. 11.236). 1447 : Emerici dicti Ga-
rázda (Múz.).

GARD ? gárd ? : 1350 : In latere cuiusdam mon-
tis Waytha^íoráy/a vocati (Múz. Orosz M.). 1409 : Ad
quendam montem magnum Nagmal^arrí/rt vocatnm (OL.
D. 30414). [Vö. garád?]

GARDA ? karda ? : [pelecus cultratus]. 1594 :
Ezek előtt vötték az vitézlő Lázár Farkas uramtól
Karda [a. m. garda?] Lukácsot kezességen 25 frtig
(SzékelyOkl. V.155). [Vö. garda és karda MTsz.|

GÁRDA-FA ? : 1498 : Aliquod lignum quod vul-
gariter írarda/a dicitur [«Mármaros, sóbányában» Szám.
jegyz.] (OL. D. 37329). (Vö. gárd MTsz."?]

GARDOVÁN, 1. kordován.

GÁRDVÁN ? 1. gárgyán.

19*

295

GÁRGYÁN— GÁT

GÁTOR-GÉDŐ

296

GÁRGYÁN, gárdván?: prior mpnachorum,
prior, gvardianus [stb.] NySz. 1275 : Ladislao dicto
Garduan [Szám. szerint a. m. gárgyánj (Múz. Rhódey,
1. HazaiOkm. VI.211\ 1351 : Ladislai dicti Garduan
(OL. D. 28907). 1396/1467: Stephani dicti Gardtvan
(Múz. Kállay nr. 1018). 1495 : Emerico Gargyan (Múz.
Forgách).

GÁRGTÁS : [sepimento cinctus] ; eingefasst BM.
[mit brunnenki-anz]. 1638 : Egy fa gargias kut kan-
karekiaval (OL. UC. 2 '34).

GABZSÁS ? : 1466 : Vincencio Garsas [a. m. gar-
zsás ■?] (Lelesz Acta 77/23). [Vö. garzsa MTsz.]

GÁSPÁR : Gasparus PPB. 1451 : Gasjyar Castel-
lanus de Zenthülek (OL. D. 34877). 1481 : Molendina-
torem nostriim Gaspar (uo. 26018)..

GÁT : agger per fluvium ; damm im wasser NySz.
(1. jel.) ; [clausura ; versclihiss]. 1224 : Uadit usque
Seliidgatha. Transit in Ma.Tc\\sgatha (Wenzel VL424).
1251 1281: Inde uadit siiperius in terra Ludos et Gath
(OL. D. 346). 1252 : Inde uadit superius inter Ludos
et Gath (uo. 369). 1256/1273 ; Vádit per metas ad
indaginem que Gath dicitur (Körmend V/5,Káldiana59).
Indaginem que gath dicitur (HazaiOkm. VTII.70). 1258 :
Qnadam clausione térre que wlgariter Gat appellatur
(uo. V.30). 1267 : Ad clausuram wlgariter C\i3ihagiiatha
uocatam (uo. VI. 150). 1271 : Usque ad clausuram
Gergurí/aía dictam (Wenzel VIII.375). 1273: Ad uiam
Samara^raía uocatam (OL. D. 841, 1. HazaiOkl. 68).
1326 : Clausura que wlgo Gaath uocatm- (OL. D.
29999). 1337/1414: Obstaculum enim eorimdem Mo-
lendinorum wlgo Gaath nuncupatorum (uo. o089).
1342 : Quoddam modicum Nemus w^lgari Ket^aí/tkuzy
vocatum (uo. 1731). 1347 : Usque ad íinem cuiusdam
clausure in wlgo Chaba^aíöfarka diete (uo. 3909, 1.
AnjouOkm. V.88). 1349 : Possessionum Lappanch alio
nomine Gathuege vocatarum (ZichyOkm. n.406, 407).
1351: Argia quod gath dicitur ungarice (KárolyiOkl.
1.203). [Vö. «Argia sive clausura» uo.] Usque ad clau-
suram Gergnrgata dictam (OL. D. 4169). 1360 : Clau-
sure ipsius Molendini wlgo Gath appellate (ZichyOkm.
III.182). 1364 : Clausuram aque Karacha wlgariter
Gaath dicta (Lelesz Acta 3/23). Transitum Gaath
vocatum (ZichyOkm. III.264). 1371/1379: Vsque ad clau-
suram felgath nuncupatam (OL. D. 5920). 1379: Ipsius
molendini et eius clausure vulgo gaath appellate (Ká-
rolyiOkl. 1.364). 1385 : Meatus seu ciusus aque wlgo
Gaath dictus (Körmend, Heim 332). 1407: Vndecim
Jugera in loco Thofew siue Zykeghath [a. m. gát?J (Kör-
mend, Ányos 9). 1461 : Fossatum antiquum Ogath voca-
tum (ÓL. D. 15559). 1463 : Circa locum Gath vocatum
(Körmend 11/3, Felsőőr 2). 1467 : Obstaculum wlgariter
Gaath vocatum (OL. D. 16579). 1468 : Peruenissent
ad viam Kysgath vocatam (Múz.). 1469: Trés aggeres
wlgo gath dictos (OL. D. 31915). 1475: Structui-am
Molendini Gath vocatam (Lelesz Acta 85/8). 1476 :
Clausuras wlgo Gath vocatas (OL. D. 17830). 1544 :
Azon nap ismeg három irtó uolt az gat helen (OL.
Nád. 41). Az kik az gat helet irtottak (uo.). 1553 : Wa-
ghyou egy halastho. kyth ez idén el bochathothak,
hogh meg epeechek gatthyath, syh^ieth, zugoyath
(OL. L. ni.l6. 17). [Vö. föld-, kó'-,"^malom-. vesz-
sző-gát.]

gát-fő : 1244 : Ad plagam meridionalem usque ad
aque receptaculum quod wlgo Gatfev dicitur (Veszpr.
109, II. Miscell. 3).

gát-kotrás : [reinigung des mühldamraesj. 1508 :
In purgandis locis íluuii wlgo Gatkotras |«malom-
javitásról> Szám. jegyz.] (Panoh. 52/0).

GÁTŐR : clathrum. peribolus ; gitter NySz. ; [cel-
larii átrium ; kellerhals]. 1637 : Az pincze gatora mel-
lett (OL. UC. 14/43).

GATYA, gattya ? : femorale, feminale, subligar,
perizoma, subligaciilum, caliga; unterhose NySz. 1545:
Dolman supycza gattya (OL Nád. 45).

GAZ : 1) faex, sordes, quisquiliae, putamen, coUu-
vies ; mist, unflat NySz. (1. jel.) [Vö. «gaz-sár».] || 2)
pravus, improbus, vitiosus ; schlecht NySz. (2. jel).
1478 : lacobus Gaz (OL. D. 18145). 1496 : Bene-
dicto Gnz (uo. 20476). 1520 : Petro Gaz (Múz. For-
gách).

gaz-sár : 1556 : Iterum sinus vnus continet lutum

gaz saar [«Nagybánya, bányászat* Szám. jegj'Z.]
(OL. UC. 99/27). Horum [sinuumj vnus continet lutum
gaz saar vocatum (uo.).

GAZDA : a i herus, dominus ; hausherr, wirt ; b i
possessor ; inhaber, besitzer : c) oeconomus ; ver-
walter NySz. 1509 : Georgii Gazda (Múz. Forgách).
1520 : Ánthonius Gazda (Lelesz Prot. V.96). 1522 :
Emericus Gazda (OL. D. 23675) 1544 : Gazdának
soert borért gazdasagáért attam (OL. Nád. 41). 1602 :
Gazda Lukács Gazda István ( SzékelyOkl. V.202). [Vö.
malnaos-, szőlő-, tízház-gazda.j

gazda-asszony : hospita, materfamilias, hera; haus-
frau NySz. 1609 : Molnár Lukács gazdajaaszonynyal
eggyütt jó állapatban vagyon (MA. NLI. 303).

GAZDAG, kazdag : dives, locuples ; reich, ver-
möglich, begütert NySz. 1391 : Georgio dicto Gaz-
dagh (Gyárfás : JászkúnTört. III.518). 1416 : Michaele
Kazdagh (Lelesz Acta 36/33). 1417 : Georgius dictus
Kazdagh (Körmend V/7, Croatica 207). 1424 : Fabia-
num Kazdagh (Lelesz Ácta 44/35). 1438 : Johannes
Kazdag (Pannh. 17/Nn). 1452 : Blasio Kazdagh
(Múz. Kállay). 1461: Benedicto Kazdag (uo.). 1463:
Gregorio Kazdagh (OL. D. 15877). 1467 : Albertus
Kazdagh (Múz.\ 1468 : Franciscus Kazdag (Múz.
Kállay). 1469: Andreas Kazdag (OL. D. 32365).
Blasius Kazdagh (Veszpr. Regn. t:/88). 1476 : Domi-
nicum Kazdag (Lelesz Acta 86/26). 1484 : Paulo
Kazdagh (Veszpr. 107, Gerezd 4). 1492 : Laurencii
Kazdag (KároljáOkl. III. 3). 1504 : Franciscus Kazdagh
(Múz. Kállay). 1509 : Fabiano Gazdag (Múz. Forgách)

GAZDASÁG : [munus oeconomi ; stelle.. amt eines
verwalters].1544 : Gazdának soert havert gazdasagáért
attam (OL. Nád. 41). [Vö. NySz. más jel.]

GAZIR-SELYEM ? : Iholosericorum genus; eine
art seidenzeug]. 1669 : Vastagabb török zsinórnak
singi 9 dénár. Gazir [igy "?] selyemből való vastagabb
10, vékonyabb 6 dénár Török selyemből kötött öreg
gombokat . . . Gazir selyemből csinált hasonló gomb-
tól 3 frt 60 dénár (GazdtörtSzemle L92). [Vö. gusér-
selyém ?]

GECI : Gregorius PPB. [Gregorii nomeu blandiens] :
Gregorchen BM. 1728 : Mása Geczinét meg fogom ron-
tani (Reizner: SzegedTört. IV.391). [Vö. Gergely. |

GÉCSA, 1. Géza.

GEDE? : [haedus]: zicklein, junge ziege BM. 1360:
Quandam possessionem Crcd^Juanus [a. m. gede ?]
haza uocatam in Comitatu Wesprimiensi (Körmend,
Heim 164). [Vö. MTsz.] [Vö. gédő.]

GÉDÉR, 1. gödör.

GÉDŐ ? : [haedus : zickleiii]. 1211 : Isti sünt ara

297

GÉGÉS-GÉPELY

GEPPELY-GERELYES

298

tores Cenkes Sac Sorúd Ghiedeu [a. m. gedö ?] Micse
Hotus (Paiinh. Tih 1/5). [Vö. MTsz.] [Vö. gede.J

GÉGÉS, 1. gőgös.

GÉGÉS? 1. gőgös.

GEGLER? GEGLÉR?: 1429—37: Detela^e^-
leer dicta (TörtTár 1887. évf. 187).

GEGO: [fauces, guttur; kehle? Gregorius; Gregor?].
1526 : Johannes Gegew (Múz.). [Vö. MTsz. BM ] [Vö.
gége? Gergely?]

GÉGÖS, 1. gőgös.

GELET, glét: chrysocolla, argyritis, chrj'sitis,
lithargyrium ; silberschaum, silberglJitte NySz. 1553 '■
Ciim aliquot ceitis centenariis gleth (OL. UC. 99/29).

GÉLÉT A, 1. galéta.

GELLÉRD, 1. GeUért.

GELLÉRT, Gellérd: Gerhaidus PPB. 1602:
Gellérd Ambrus (SzékelyOkl. V.234).

GÉM : 1) ardea, ibis, erodius, porphyrio ; reiher
NySz. (1. jel.) 1388 : Johannes dictus Geem (OL. D.
30085). 1390 : Peruenissent ad riuulum ííempatak
nuncupatum (Lelesz Met. Mármaros 20). 1397/1416 :
Inciperetur a plaga occidentali in loco Gemhokra
vocato (Miiz. Jankowich). 1538 : Ibidem sünt penne
auium gem (OL. Nád. 43). || 2) : 1522 : Quoddam Instru-
mentum ad faciendum pontom super Wag wlgo Gem
(OL. D. 32657). [Vö. CzF. 1. jel. és MTsz.] [Vö. lé-
vonó-gém.]

góm-toU : penna ardeae ; reiherfeder NySz. 1552 :
Egy bokor gem tollat aranyast mynd tholtokost^vl
(OL. Nád. 42).

GÉMBÉC, 1. gömböc.

GÉMBES, gímbes : iracundus Sí. ; [zornmütliig].
1523 : Vrbanus Ghymbes (OL. D. 37007). [Vö. CzF.]

GÉMES : [ardeis copiosus ; reicli an reihern]. 1408:
Piscinas Gémes Hozywthow Sarthow Sulmosthow
(Múz.). 1476 : Aliud stagnum Gemesiha (OL. D. 17864).
[Vö. CzF.]

GÉNDÉR, 1. göndör.

GENG : gangstein NySz. 1553 : Minere rudis
Ghengh vocate wlgo aceruus magnus (OL. UC. 99/28).
[Vö. gyeng MTsz. és Lumtzer-Melich : Deutsche Orts-
namen u. Lehnwörter 120.]

GÉNGE? l. gyenge

GÉNTA ? 1. gyanta.

GÉNTÁROS, 1. gyantás.

GENTI, ganti : panni genus ab űrbe Gént (Gall.
Gand Galliae Belgicae) ita appellatuni, Bartal ; (Gen-
ter tuch]. 1286 .- Unam peciam de Ganti (MonStrig.
11.211). 1344 : Panni de longo Genti (AnjouOkm. IV.
418). [Vö. SchlaglSzójz. 1239. sz.]

GÉORG? 1. György.

GEPELY, góppely ? : machina tractoria ; zieh-
maschine, hebemaschine NySz. 1530 : Corde magne
ad gep2)el (OL. Nád. 42). 1553 : Gcpel cum cutibus
bouinis necessariis pro extrahenda minera (OL. üC.
99/29). Fodiua Gejjel sakth (no.).

gópely-ház : [maschinenhaus]. 1616/1643 : Ugyan-
azon gépelyházban vagyon. Két öreg vizvonó borzsák
[stb.] (GazdtörtSzemle VI.124). Az felső gépdyház
felöl. Egy kolompozó (uo. 125).

GÉPPELY? 1. gópely.

GÉRBE, 1. görbe.

GERBÉLY, 1. gerber.

GERBER, gerbély : [coriarius ; gerber]. 1635 :
Gerber céh [árjegyzéke]. Egy juh bőrt kijártatván per
50, 60 ... d. [stb.] (GazdtörtSzemle Vni.483). 1669 :
Gérbelyek [árjegyzéke]. Egy öreg kikészített bőrnek
párja 12 frt [stb.] (uo. 1.90). 1731 : Az ide való c/er-
bélyektöl akánnikor semmit [sem kell venni vásárpéu-
zűl] (uo. VII.88).

GÉRCSÖS, 1. görcsös.

GERÉB, gréb : villicus ; meier NySz. («1. ge-
réb» a.). 1364/1399 : Johanne filio Petri dicti Cheh
Comite wlgo Greb dicto de Gyznoyow (OL. D. 5277).
1406 : Johannes Greb (uo. 9175)! 1408 : Johannis
dicti Geréb (uo. 9383). 1417: lohanne dicto Greb
(TelekiOkl. 1.429). 1426: Johannis Geréb .OL. D.
11788). 1455 : Stephano Geréb in Bathus necnon
Simoné similiter Geréb in Wayola (uo. 27312).
1538: Fratris sui Barnabae Geréb (SzékelyOkl. V.54).
1560/1665 : Az Bethlenfalvi vitézlő János Geréb és
Zsóíi asszony (uo. 77). Az meg mondott vitézlő János
Gerébnek (uo.). 1594 : Jenőfalvi Markos Emre, Ferencz
Geréb uram jobbágya (uo. 156). [Vö. 1440 : Comitatura
seu Gerebatum ipsius opidi (Múz. Bethlen). 1468 :
Gerebatum et ludicatum regium sedis Segeswar et
Wizakna (OL. D. 36393). 1486 : Ipse Grebius noster
una cum suis Civibus (Teleki : Hunyadiak XII.338).]

GEREBEN : hámi ferrei quibus linum pectitur ;
hechel NySz. 1452 : Quarundam possessionum Ha-
romfyld et Silue Gereben [a. m. gereben?] vocatarum
(OL. D. 27166). 1553: Ket Gerebent (OL. Nád. 49).
1561 : Borda, nizt. gereben, borda he, tekerő fa (OL.
L. 111.16. 17).

GEREBÉNÉS, gerebényés : [hechelmacher ?
glebosus ; schollig ?]. 1470 : Philippo Gerebenyes (Kör-
mend, Heim 546). [A. m. gerebenes CzF. v. gerebenyes
MTsz. ?]

GEREBÉNYÉS, 1. gerebenes.

GEREBLYE, garáblya? karápla?: rastrum,
sarculum, irpices ; rechen NySz. (1. jel.). 1319 : De
uno prato Garabla [a. m. gereblye ?] uocato (Mon-
Strig. 11.767). 1556: Chepet. Karaplat [a. m. ge-
reblyét?] Zoro lapát (OL. Nád. 49). [Vö. vas-ge-
reblye.]

GEREBLYÉS : [irpicem habens, irpicum opifex ;
rechen habend, recheiunacher ?]. 1470 : Gregorius
Gereblyés (OL. D. 17008). [Vö. MTsz. ?]

GERÉBSÉG: [officium villicorum ; stelle, amt
eines meiers]. 1493 : De offício oppidi Wizakna Ge-
rebseg appellato (OL. D. 26455). [Vö. középlat. gere-
batus, 1. geréb a.]

GÉRÉG? 1. 1. görög.

GERELY: lancea, verutum, sparus; lanze, spiess,
speer NySz. 1490: Gerel. Bárd. Keep. (OL. D. 26048).
1510 k. : Vnum Gerel (uo. 26235). 1542: Gerel; hard
(OL. Nád. 40). [Vö. nyárs-gerely.]

GERELYES : [lanceam habens, lancea instructus,

299

GERENCSÉR- GEREZD

GERÉZDÉS— GÉRNELY

300

lanceamm opifex ; lanze habend, mit einer lanze
bewafiftiet, lanzenmaeher ?] . 1437: Johannes Gerelyes
tOL. D. 13061).

GERENCSÉR, géröncsér, girincsár ?: figulus ;
hafner, töpfer NySz. 1109: Item dedit sanctus rex
iiillam Girinclmr [a. m. gerencsér ?] (OL. D. 11). 1251 :
De uilla Germicher uocata (MonStiüg. 1.387). 1388 :
In possessione Gerencher vocata (Múz.). 1389 : Mathe
Gherencher (OL. D. 7467). Petrus Gerencher (,uo.
7469). 1399 : Mathei Gerencher vocati (Múz.). 1402 :
Georgium dietum Gerencher (OL. D. 8711). 1453 : Nico-
laus Gerencher (uo. 14698). 1464: Valentino Geren-
cher (Veszpr. 107, Nova 8). 1470 : Michaele Geren-
cher (Körmend, Heim 542). 1478 : Michael Gerencher
(OL. D. 18145). 1493 : Martinus Gerencher (uo. 36997).
1513 : Panlo Gerencher (Múz. Mednyánszky).

GÉRÉND, 1. gerenda.

GERENDA, gérénd, gérönda?: trabs, sublica,
tignum, basis, fundamentum contignationis ; balken ,
fuss einer saule NySz. 1321/1323 : Guerenda [hn., a.
m. gerenda '?] (Múz. Soós). 1346 : Super quadam acye
montis wlgariter Gerend vocata (Körmend, Heim 110).
[Vö. 1327 : Per trabem ipsius montis Saturus (OL. D.
2418).] 1355 : Gerenda, bn. (ZichyOkm. 11.642). 1366 :
Venit ad terram que vocaretur ]!ioggerunda fa. m. ge-
renda "?j (Múz.). 1396 : Per eandem eleuaturam térre
Zs.jla.gerenda et Tangerenda (OL. D. 8152). 1455 :
Possessiones Kerezthwr Bahagerenda (uo. 14942). 1493 :
Ligna zarwía gerenda (EPSz fol. 78). 1517 : Et bee
quoque fenestra locetur et situetur in summitate pa-
rietis eiusdem precise sub et iuxta tectum wlgo pad-
lasmelleth vei gerenda melleth (Pannh. 72/N). 1601:
Annakutána kelleték puszta házban szállanom, mely-
ben az jó Isten oltalmazott eddig, liogy meg nem vett
az hideg ; iszom az keserö szert, patag az bőröm
tőle, apad az véröm. csak gerendára ne hágjon az
bőröm (MA. NLI. 124). 1638 ; Ez felül megh Irt Palo-
táknak es hazaknak Padgian való szarufák, keresztül
való gerendák folio es koszoro gerendák (OL. UC.
2/34). [Vö. folyó-, fő-, gantár-, koszorú-, mes-
tér-gérénda.]

gérénda-vágás : 1478 : Silua glandinosa sub do-
labro et "venacione Gerendaívcogas appellata (OL. D.
18145).

GÉRÉNDÉLY, géréndöly : axis ; axe NySz.
(1. jel.), 1363 : Vsque riuulum Gerendelpatak [a. m.
gerendely ?] dietum (Múz.). 1368 : Vsque riuulum Gr-
renrfeípatak dietum (Múz. Kapy). 1482 : Ipse pro Refor-
matione Medietatis ipsius Molendini de Silua sua dola-
brosa pro fabricandis scilicet plureis |igy] wlgo Thalpfa
et Gerendel ligna sufficientia daret (OL. D. 18722).
1584 : Eg gerendel qs hath sylyb (OL. UC. 56/33).
1590 : Eoreg ky meczöt gerendölyt (OL. Nád. 43).
1634 : Tíz vas czap az gerendeliek végiben (OL. UC.
21/3). 1646/1727 : Ha az gercndelyt az molnár becsi-
nálja, tartozik a gazda 1 forinttal és 50 pénzzel ; ha
az kis gercndelyt az molnár becsinálja, tartozik a
gazda 25 pénzzel (GazdtörtSzemle VII.124). [Vö. CzF.]

gérendély-f a : [axis rotae moláris ; welle, radwelle].
1506 : Ligna magna que requiruntnr et sünt neces-
saria pro molendino videlicet homlokffa, gerendelff'a
et sylybffa (OL. D. 21532).

GÉRÉNDÖLY, L géréndély.

GÉRÉNY ? L görény.

GÉRÉZD ? : racemus, botrus ; traube NySz. (1.
jel.). 1460 : Possessiones Jano?.gcrezd [a. m. gerezd '?[
et YjVfiiagerezd (OL. D. 15515). [Vö. Gerezd, hn. CzF.[

GERÉZDÉS : striatiis, segmentatus ; gefurcht
NySz. (2. jel.). 1591 : Egy fedethlen aranyas pohár
gerezdes (OL. Nád. 49). [Vö. gerezd 2. jel. NySz.]

GEREZNA: amphimallum; zottiger stoíf, zotti-
ges kleid NySz. 1470 : Vnam vlgo gerezna (Múz.
Kállay). 1471 : Gerezna proprium de pellibus kralyk
factum (Múz. Forgách). Vnam mastrucam wlgo Ge-
rezna (uo.). 1491 : \'num linteum et vnam Gereznam
(OL. D. 14036). 1507 : Pannum pro tunica wlgo kapa
et gereznat (uo. 26124). 1516 : Pro pellibus vei Ge-
rezna hermellina (uo. 26176). 1556 : Vna gerezna
sub véste (OL. L. 111.46. 17). Neegh ghereznat (uo.).
[Vö. mái-, nyúlhat-, nyúlmál-, pégyvétmál-,
rókaraál-gérézna.]

GERGELY, Gergér, Gergör, Gregor : Grego-
rius MAI ; [Gregor]. 1230 : Villa Garab Bolugd Gh-e-
gorfolna (Pannh. 32'V). In villa (rre^orfolua (Veszpr.
14, Dec. Comit. Symig.). 1240 k. : In villa Kevrusheyg
hec sünt nomina Jobagionum Serde Gregor (Pannh.
61/8). 1271 : Usque ad clausuram Gergurgata dictam
(Wenzel VIII.375). 1351 : Usque ad clausuram Gergur-
gata dictam (OL. D. 4169). 1460 k. : Futó Gergel
(uo. 36312). 1544 : Kocis gergelnek ket imegre szegöd-
segebe (OL. Nád. 42). 1558 k. : Mesterhazy gerge?- (Nyr.
XXVIII.21). Mester hazy ^er^ernenek (uo. 23). 1584 :
Eg puzta éghez hel, Karyka Gerghele (OL. UC. 56/33).
Wargha GergeV (uo.). [Vö. Szinnyei, NvK. XXVII.
265.] [Vö. Geci.]

GERGÉR, 1. Gergely.

GERGES? gergyes?: 1313: Filium Gerges
dietum feldes (MonStrig. 11.645). 1429 : Blasio dicto
Gerges (Lelesz Acta 48/43). 1431 : Jacobus dictus
Gergyes (Múz. Kisfaludy).

GÉRGETEG? 1. görgeteg.

GERGÖR, 1. Gergely.

GERGYES? 1. gerges

GERJESZT, görjeszt: inflammo, excito, incendo:
entflammen, entzünden NySz. 1653 : Tüzet görjeszt
más ember kárára (GazdtörtSzemle r^.33).

GERLA : corus ; malter NySz. («girla» a.); garieta
[olv. garieta] BesztSzójz., garlea [olv. garieta] Schlagli-
Szójz. 1397 : Vnam mensuram puri et boni tritici
wlgo Gerla vocatam (Lelesz Acta 24 9). [Vö. 1278 :
De mensura quatuor Gerlarum (OL. D 1011, 1. Wenzel
IX. 205). Lásd Tagányi, Századok 1893. évf. 321.]

GERLE ?: [turtur ; turteltaube]. 1275 : Petrus dic-
tus Gerle [a. m. gerle ?] (HazaiOkm. VI.203). [Vö.

MTsz.]

GÉRLICER, gérlicerés?: [pannus Görlitzen-
sis ; Görlitzer tuch]. 1469: Vnam peciam panni wlgo
Gerlicer (OL. D. 1G807). 1504 : De panno gerliczeres
[így] pecia centum (uo. 21279). 1510 : Ematur vnum
Bal panni Gerliczer (Múz. Kisfaludy).

GÉRLICERÉS? 1. gerlicer.

GÉRNELY, görnely : [scrinium ; schrein, schrank,
lade]. 1538 ; Gernel subter palacium pro farina con-
seruandum |igy ?[ (OL. Nád. 48). 1549: Az tómlócz
mellet walo gémeiben vagion bwza (uo. 41). Apró
hordok. Nolch ger^iel (uo.). 1552 : Scrinia magna
geivrnel vocata (OL. NRA. 1648/27). 1556 : Az hor-
dok zama Oregh hordó tyz Apró hordó het Ger-
nrly hat (OL. Nád. 49). 1566: Az belsó warban az
boltok alath egy gémeiben wagyon Bwza lyzth (uo.).

301

GERÓNCSER- GLIT

GLYOBIS— GOMB

302

1587 : Eg gerncl kvben wagon köles kobol heth
(OL. UC. 12/42)/

GÉRÖNCSÉR, 1. gerencsér.

GÉRÖNDA? 1. gerenda.

GESZTENYE : castanea, balanitis ; ka«tanien
NySz. 1268 : Ad vnum Berch Gezteneherche vocatum
lOL. D. 32237).

geszténye-f a : castanea, echinus, castanea arbor;
kastanienbaum NySz. 1364 : Veniret ad duas arbores
vnam videlicet Oeztenyefa et aliam Rakatyafa (Kör-
mend, Heim 190).

GESZTENYÉS : (castaneis onustus ; mit kasta-
nien beladen, kastanien-]. 1731: Egy gesztenyés szekér-
től [vásárpénz] d. 12 (GazdtörtSzemle VII. 88).

GÉZA, Gécsa : [nomen proprium ; personenname].
1095 : In arpas [hn., a többi szn.] Quecsa [a. ra. Géza?]
Zakan Licadi cima [ciina?] feketeydi Mogurdi Scemsca
(Pannh. 15/0o). 1148/1291: Tributum fori Geycha et tri-
biitum portus pest et Kerepes nauiiim eciam cum vino
siue cum Salibus ascendencium (Veszpr. Regn. G/119).
1211 : Isti sünt vinitores Elus Karuchyn Hoguid Domas
Guelsa [a. m. Géza ?J Eche (Pannh. Tih. 1/5). 1240 k. :
Hec sünt nomina sacriferorum in eodem predio Halaad
Gecha Buhte Vasard (Pannh. 61/8). 1282 k. : Mihal verő
fráter Geiche [latin genitivusj genuit Wazul et Zar
Ladislaura (Kézai, l.,FontDom. 1/2. 77). 1327 : Gcwse
[a. m. Géza ?] de Zeredahel (Múz. Szilágyi Sánd.). [Vö.
«Gregorius : Gere, GerÖ, Geitz, Geitza, Getzi, Getzo,
Gergély» PPB. Vö. gécsa MTsz. ?]

GILITTA? 1. galéta.

GILVA? 1. golyva.

GILVÁS? 1. golyvás.

GÍM : cei-va ; hirschkuh NySz. 1532 : Duas dara-
mas et vnum gym (OL. L. III.16. 17).

GÍMBES, 1. gémbes.

GIMES, gímös : icervabus copiosus ; reich an
hirschkühen ?]. 1253 : Terram quandam Gymus no-
mine (Múz. Forgách). 1323 : Paulus dictus Maghor
Castellanus de Gynies (Múz. Kisfaludy). 1338 : Paulus
dictus Magyar castellanus de Gymes (Veszpr. 2, Ábra-
hám).

GÍMÖS, 1. gímés.

GIRA : marca, talentum NySz. 1474 : Ad nouem
marchas wlgo kylench^í/raj-a (Múz ). 1516 : Egh Ara-
nyas kupa kyben ewth gyra vagyon (OL. D. 26367,
1. Zolnai : Nyelveml. 204). Maas" aranyas kupa Thy-
zenketh Nehezek hyan. hath gyra (uo., 1. Zolnai 205,
stb.). 1591 : Egy sillingh pohár mind fedelestül niom
keth girath tyzen egh latot (OL. Nád. 48). [Vö. qira
MTsz.]

gíra-bor : 1554 : Quilibet colonus de eadem siue
de integra siue de média sessione siue de iuquilino
qui decimas vinorum soluunt dominó vinum quoddam
Gyrabor vocatum tinam vnam soluere tencntur OL.
UC. 45/36, «Tolcsva;) Szám. jegyz.).

GIRINCSÁR? 1. gerencsér.

GLEJT, 1. glít.

GLÉT, 1. gélét.

GLIT, glejt : salvus conductus ; geleitbrief NySz.

1462 [1462/1575?]: Litteras iuridicas aut fidei publice
quod saluum conductum w^lgariter gkylh appellamus
(Forrás?).

GLYÓBIS, 1. golyóbis.

GOB?: gobius, cobio; gründling NySz. 1237/1325:
Hyuotol Hoyou Thek Gob [szn., a. m. gob ?] Scira
(Veszpr. 107, Lula 2),

GÓBÉ : [stolidus, homo stolidus ; eiufáltig, tölpel-
haft, der einfaltspinsel]. 1757 : Góbévá tett [a. m.
bolonddá tartott?], benne maradtam a hazugságban
(DebrJk.). [Vö. NySz. más jel. és MTsz. ; 1. König
György, Nyr. XXIX.573.]

GOBNA? 1. dézsma-gabna.

GÓDA : [scrofa ; mutterschweinl 1586 : Apró
lábos marha. Malaczok. Godák (OL. Nád. 40). [Vö.
MTsz.]

GODOLYA: dolenis BesztSzójz.,dolerumSchlagli-
Szójz. [piri genus; eine art birne]. 1275: In montem
qui" dicitur Gudulamal (OL. D. 921). 1287: Arbor
piri, que dicitur Giulula (MonStrig. n.227). 1300 : Vna
arbor piri que dictur [olv. dicitur] Godola (uo. 490).
1346 : In montem qui dicitur Gudidam?i\ (OL. D. 3838).
1360: In alio loco wlgariter Yierokgudulya appellato
(uo. 4933). 1445 : Duo in monte in terra wlgo Godo-
Zaczer adiacencia (Múz. Békássy). 1515 : Prope Go-
dolya suut quatuor [jugera] (Múz. Ibrányi). 1522 :
Piscinas Godolya Nadastho ac Nadasferthew vocatas
(Lelesz Acta 128/25). [Vö. Szamota, NyK. XXV.158 ;
Tagányi, Századok 1893. évf. 324.]

godolya-fa: [^]. 1362 : Arborem Gudulafa dictam
(OL. D. 5116).

GOHÉR, góhér : uva praecoqua, praecociana ;
angstertraube NySz. 1677: Most semmi újsággal sem
kedveskedhetem kegy.-nek, hanem ha Isten góhért
értet, alkalmatosságom adatik, el nem mulatom kül-
deni (GazdtörtSzemle III.276). [Vö. MTsz.]

GÓLYA : ciconia, pelargus ; storch NySz. 1484 :
Stephanus Gólya (OL. D. 18976). 1493 : Michael Gólya
(uo. 36997).

GOLYÓBIS, glyóbis : glóbus, sphaera ; kugel,
ball NySz. (1. jel.) 1544 : Golobist maruant (.OL. Nád.
49). 1566 : Egy golyobys ewthew was kalan (uo.).
1587 : Gliobisnak walo tunna (OL. UC. 46/74). 1597 :
Papirosban czinalt lodingok, porostul, goliobisostul
(uo. 101/3). Goliobis eonteo vas kalan (uo.). [Vö.
csont-, puska-, szakállas-, tarack-golyóbis.j

GOLYVA ? gilva ? : capreolinus ; champignon
NySz. (2. jel.) [?Szárm.: 1228 : Preterea ancillas quarum
nomina hec sünt Cheperka cum filiabus suis. Scinta.
Scentev. Giluad [olv. gilvád, a «gilva» -golyva-(gomba)
szóból? vö. «cheperka» «cheperke»]. Drága et una
neptis dicte Cheperke (HazaiOkm. III. 1). Vö. gilva-
gomba MTsz., golyva a.J

GOLYVÁS, gilvás ? : gutturosus, strumaticus,
strumosus ; kröpíig NySz. 1508 : Gregorio Gylwas
[olv. gilvás, a m. golyvás ?] (Lelesz Acta 116/45). [Vö.

MTsz!|

GOMB : 1) bulla, globulus, sphaera, aodus]; kugel,
knoten, knopf NySz. (L jel.) 1211 : Isti sünt ioubagioncs
Ecche Cubez Gnmbn [a. m. gomb ? 1. jel. ?] Terepcu
Nemelh íPaiinh. Tih. 1/5), || 2) orbiculus vestimenti ;
knopf am kleide NySz. (2. jel.) 1494 : Gomb lignei
deaurati [in almario] (OL. D. 26076). 1528: In vnii
scatulla wlgo gomb 'OL. Nád. 48). 1530: Gomb ú"

303

GOMBA- GOMBOS

GOMOLY A— GONDVISELETLENSÉG 304

argento (OL. UC. 98/5). 1532 : Lego Chwham vnam
et super eam wlgo Gombok de argento (OL. NRA.
696/6). 1533 : Gomb argenteus deauratus (OL. Nád. 49).
1536 : Sex pária gomb argentea deaurata (uo. 48).
1544 : Attam az hintó czinaltatasaban az ernöert es
az rez gombokért (no. 41). 1553 : Hath ezyst aranyazoth
gomb'ixio. 48). 1556 : Neg kanafos gomb kar palástra
walo (uo.). 1558 : Egi ewregh nvakba wewe mind
gombostwl (OL. L. Ll). 1559 :" Mentere való ze-
deiyes záras gombot (OL. Nád. 40). 1572: Vgau
ezen nyakba uetonek az gombyaban kyt bortwsnek
hjTiak (uo. 47). 1597 : Gombkötnj való szekeczke
yasamal (OL. UC. 101/3). || 3) pinnaculum NySz. (5.
jel.) 1526 : Emi ghomboth maazost ad propugnacula
castri (OL. D. 26355). 1638 : Meniezeti ez háznak igen
szép partazott gombiai festet [igy !] es araniasok
(OL. UC. 2/34). Meniezeti ez háznak igen szép festés
es gombiai Araniazott (uo.). [Vö. «Pinnaculum : Ház,
avagy Torony ormója, mellyre a' szél annvát. vitorlát
és a' kakast szokták helyheztetni* PPBl. ' Vö. MTsz.j
[Vö. ezüst-, kis-, selyem-, száras-, szövés-
gomb.]

gomb-csináló : [opifex malleolorum .- knopfma-
cherj. 1712: Gombcsináló [foglalkozásnév] (DebrJk.,
Zoltai Lajos közlése).

gomb-öntő, -enté : [opifex malleolorum] ; knopf-
giesser BM. 1522 : Stefanus Gombenthe (OL. D. 37004).

GOMBA : fimgus ; erdschwamm, pilz NySz. 1350 :
Usque metas Gomba [a. m. gomba?] (AnjouOkm.
V.416). 1544 : Sopronról gombát hoztak (OL. Nád 49).
[Vö. szarvas-, szömörcsök-, úr-gomba.]

GOMBALYÉK, L gombolyag.

GOMBÓC : pastiUus ; rundes küchlein NySz. der
knödel, der kloss BM. 1422 : Johamie Gomboch (Le-
lesz Acta 42/92). Johanne dicto Gomboch (Múz. Kál-
lay). 1444: Stephano Gonbocz (Múz. Kisfaludy).

GOMBOCSKA: buUula,- orbiculus ; knöpflein
NySz. 1669 : Török selyemből kötött öreg gombokat
Nro 15 gombházastul és ujjára gombocskákkal együtt
Nro 24 (GazdtörtSzemle L92).

GOMBOL ? : nodis adstringo ; knöpfen NySz.
1489 : Johannis Gomboló [a. m. «gombol» igeneve '^]
(Lelesz Acta 98/31).

GOMBOLYAG, gombalyék, gombolyak :

glomus, glomeramen; knauel NySz. (1. jel.) 1545:
Eg öreg gombolag spagot (OL. Nád. 40)." 1550 : 32
Goníbohjak fonal (OL. Kolozsm. 50). 1572: Gombolyaqh
fonal 20 (OL. Nád. 40). 1596: Egi gombalek feyer
czema (OL. L. 11116. 17). [Vö. bongolyag?]

GOMBOLYAK, 1. gombolyag.

GOMBOLYÍTÓ-FA : [gjTgillus ; haspel]. 1561 :
Borda, nizt, gereben, borda he, tekeroy fa, Eztwatha
gombolyto fa (OL. L. III.16. 17). \Vö. gömbölyítő l:ijSz,.]

GOMBOS, bongos?: 1) bullatus, nodosus ; knöpfig,
knotig NySz.; [opifex malleolorum; knopfmacher?J.
1211 : In uilla Belén hü simt ioubagiones Gombos
Vrzac Bata Baga : (Pannh. Tih. 1/5) 1299 : Petrus
dictus Giimbus (MonStrig. 11.474). 1305 : Pekus dictus
Gumbiis (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.). 1333 : Petrum
dictum Gumbus (Veszpr. 109, I. Miscell. 21\ 1342 :
Petri dicti Gombus (ZalaOkl. I.;)90). 1361: Johannem
dictum Gombus (OL. D. 5053). 1363 : Thomam dictum
Gumbus (Múz. Kállay). 1376 : Nicolao dicto Gtmibus
(Múz.). 1393: Nicolaus dictus Gombos (SztárayOkl.
L527). 1400 : Johannem dictum Gombos (ZichvOkm.
V.179). 1406: Gregorius Gumbus (Múz. Kállay nf. 261).

1409 : Johannes Gombos (Lelesz Acta 30/17). 1415 :
Johannes Gombus (OL. D. 28959). 1419 : Johanne
Gombos (Pannh. Hitel. 52). 1424 : Johannes Gombos
dictus (Múz. Máriássy). 1435 : Mathye Gombos (Múz.
Kállay). 1445 : Blasium Gombos (Lelesz Acta 55/22).
1458 : Ladislaum Gombos (OL. D. 15297). Fabiano
Gombos (Lelesz Acta 69/27) 1459 : Demetrius Bungus
[a. m. gombos ? vö. MTsz.] (uo 70/4). 1466 : Gregorius
Gombos (OL. D. 16323). 1469: Johannes Gombos
(Lelesz Acta 80/54). 1480 : Alberto Gombos (Veszpr.
107, Gerezd 2). 1498 : Paulo Gombos (Múz. KáUay).
1522 k. : Unum par socculorum muliebrium gombos
dictum (TörtTár 1889. évf. 378). 1524 : Luca Gombos
(Forrás ?). 1570 : Egy vi^^ragos gombos kwpa kynek az
eowedczese le zakath (OL Nád. 49). Egy ezwst pohár
eowedczet gombos (uo.). 1584: Gombos Györg (OL.
UC. 56/33). 1602 : Bongos György (SzékelyOkl. V.313).
1799 : Egy közepin gombos, talpas, ezüst, emberképpel
elegyes, virágokban foglalt aranyos pohár (Canon-
Visit. 213). II 2) [pinnaculo instructus"? vö. «gomb»
3. jel. "?]. 1597 : Gombos vitorlia sendelj fwliben való
(OL. UC. 101/3). 1637 : Az czSvrnek tetein ket ple-
hes gombos vytorla (uo. 14/43).

gombos-tű, -tö : acicula ; stecknadel, knopfnadel
NySz. 1533 : Domine generose acus gombos [t. i. tü)
emi (OL. Nád. 43). 1544 : Vöttem rez gombostöket
(uo. 40).

GOMOLYA : [globulus casei moUis] ; süsser káse
NySz. 1594 : Saj-to szék. Gomoliak (OL. UC. 106/8).
1602 : Gomolya Pál. Gomolya Tamás. Gomolya
György (SzékelyOkl. V.201). 1731 : Juhászoktól, akik
gomolyákat vagy hrudakat hordanak [vásárpénz] köz-
nap d. 1 (GazdtörtSzemle VII.88). [Vö. Munkácsi,
Ethnographia Vini9.] [Vö. MTsz.]

GOND: cura; .sorge NySz. (1. jel.) 1610: Ke-
veseket ösmerek bennek, az kiknek nagyobb gondjok
ne legyen borokra, hogv sem bőrökre, inkább löl-
kökre (MA. NLL 349). 1734 : Magad tejében add bé
az gyermeknek ezen port meginnya, és megszűnik a
sirástúl. Melyet úgy cselekedett az fatens és az gyer-
meknek semmi gondja nem lett (Reizner : Szeged-
Tört. IV.505).

GONDOL : cogito ; denken NySz. (1. jel.) 1479 :
Michaelem Gonozgondolo (OL. D. 18492!.

GONDOLAT : opinio ; meinung, annahme NySz.
(3. jel.) 1525 : Kérlek azon en zerelmes athyaraflfya,
hogy ebbewl ne wegh magadnak walamy, nehéz ^^on-
dolathodt es eghebre ne wellyed (OL. D. 24774, 1.
Zolnai : Nyelveml. 237). || 2) consilium ; entschluss
NySz. (4. jel.) 1581 : Minden tilalmasbeli csóvás szénafű,
vagy parlag ha lészen, de senki semmi biradalmával
rá nem mehet az bírák hire nélkül, mert ha rámégyen
maga aondolatjával, 3 girán marad az ember (Székely-
Okl. V.126).

GONDOS : curalis, curax, providus ; sorgfáltig,
sorgsam, vorsichtig NySz. (1. jel.) 1456 : Thomas
Gondos íMúz.). 1461: Thome dicti Gondos (OL. D.
15582). 1478: Blasio Gondos (Múz. Kállay). 1499:
Johannes Gondos (OL. D. 20831). 1505 : Paulus Gondos
(Körmend HI/S, Zákány 35). 1602: Gondos Demeter
(SzékelyOkl. V.187). Gondos János (uo. 231).

GONDVISELETLENSÉG : negUgentia : nach
lassigkeit NySz. 1613/1696 : Látván . . . minden mezei
tilalmasinkban mely nagy károk következnek az gond-
viseletlenség miatt, végeztük [stb.] (GazdtörtSzemle
VII.411). 1638 : Tavasz Advenü-e coenae distributiót
Ígértének, de az Bírónak qonviseletlensége [igy ■;'l
miatt . . . elmúlt Canon Visít. 160). 1646/1727 : Ha

30')

GONÓ- GÖDÉNY

GODER— GÖNCI-HORDÓ

■•306

mikor télben elsülj'^ed [a zsilip], 1 forinttal [tartozik
a gazda] de ha yondviseletlenséy miatt elsülyed, tar-
tozik a molnár fölvenni és gondot viselni róla (Gazd-
törtSzerale VII.124).

GONÓ?: «egyiigyíí, bamba, félkegyelmű* MTsz.
1265 : Olotow íilio Gonow [a. m. gonó "?] (Múz. Ertl).

GONOSZ: a) malus, vitiosus, flagitiosus, sinister ;
schlecht ; b) perversus, malitiosus, improbus ; der bőse
der schlechte NySz. (1. és 2. jel.) 1424/1498 : Gallus
Gonoz (OL. D. Í2800). 1452 : Stepbano Gonoz (uo.
14539). 1454 : Jopathak GonozTpatak [hn.] (uo. 14604).
1474 : Dixit eciam eidem vxori mee Intra vnde pes-
sima domina testiculos habens wlgo menibe vnnath
gonoz monias new (Múz.>. Vxor actoris dixisset in
causam atti'acto wlgo gonoz agsile (uo.). 1479: Mi-
chaelem Gonozgonáolo (OL. D. 18492). 1550 ; Hazamat
zewlewimet marhámat byrta torkom werwe hatalmasul
nem jol gonozwl istentelen niomorwsagomra heth
eztendeigh (OL. Kolozsm. 50'. [Szárm. : 1211: In uilla
Theluky sünt isti uinitores Jed Elh Fileh Nuuzou
Pet Gimuzd Eurizeu iPannh. Tih. l/ő).]

GÓR ? : deplumis ; federlos NySz. ; gross, láng,
gestreckt BM. 1460 : Emerici Goor [a. m. gór ?] (OL.
D. 15532). [Vö. CzF. MTsz.]

GÓRÉ : casa, tugurium ; hütte NySz. 1587 : Az
goreban wagion egy aztal (ÓL. UC. 46/74\ [Vö. MTsz.]

GOROMBÁS : subrusticus, subinurbanus; gröblich
NySz. 1466 : Dominico Gorombas (OL. D. 16421).

GOROND ? göröngy ?: 1330,1505: Transit per
quandam valleni vsque in lórum Gorong (OL. D. 37350).
1344: Lacum 1íqví\qí\í.q gorongia vocatum (ZichyOkm.
11.98). 1417/1505 : Quendam locum eminentem qui scilicet
locus Hozywgorond vocaretur (OL. D. 37350). 1480 :
Ad quoddam pratum l^ov/Ayxgorovd nuncupatum (uo.
18406). 1525 : Ad monticulum Hnzw Gorond vocatum.
Ad monticulum Czcgerhegyc lapossá gorongya voca-
tum. Ad quendam monticulum Hozwhegwege gorongya
vocatum (Lelesz Prot. 5/268a). [Vö. MTsz. és Simonyi,
Nyr. XXXI.36.]

GÖRÖNGY? L gorond.

GORZSÁS? gorsásr: 1329: Thonuis dictus
Gnrsas (OL D. 25(;6). 1330: Thomas dictus frorsas
(uo. 2620). 1462 : ]\!ichaol Gorsus (Múz. Kállay) 1466 :
Vincencio Gorsas uo.). 1478 : Ladislaus Gorsas lu.o.).
[Vö. gorzsa, garzsa MTsz. ?]

GOTHÁRD: Gothardus Kr. ; [Gotthard]. 1396-
Possessioues suas Bodorfeldew Rum G othar di'cldew
vocatas (Múz.). 1520 : Médium in loco Gothhardzegbe
(Múz. Kisfaludy . 1602: Goiharii Tóbiás (Székeh Oki.
V.238). [Vö. /Gothardus : Kotsárd;> PPB.]

GÖBÖLY ? : ceva, armentum ; eine nicdrige kuh
XvSz;. 1402 : Andrea Gwbid [a. m. göböly V] (Zichy-
Okm. V.28U).

GÖCSÖS? göcsés: [nodosus, bulbosus ; kuotig,
knollig, kiiorrig|. 1478 : Barnabam Gncchcs |a. m.
göcsös ?] (Körmend, Hcim 590). [Vö. MTsz.J

GÖDÉ? : jungo ziege, zicke, kitze, rehkitze BM. [?].
1201 : Quorum hec sünt nomina Johannes comes cib.
tunc temporis lactus comes curialis comes uuosos.
pristaldus alexius. filius gndc [a. m. göde Vl (l'annh.
19/V). [Vö. MTsz.?[

GÖDÉNY? gődíny?: gavia, [pelecaims ono-
crotalus] ; rothgans, reiher NySz. 1240 k. : In eodem
predio sünt duo Tauamici Jordán et Gcuden [a. m.

Magyar Oklevél-Szótár.

gödény ?] (Pannh. 61/8). 1265 : Uenit ad Gcndcn por-
loga (OL. D. 595). 1367 : Circa quendam locum palu-
dosum GodenferÚiese vocatum (Körmend, Heim 208).
1414 : Stephano de Gewdynhaza (KárolyiOkl. 11.15).
1429 : Possessione Geívden (SztárayOkl. 11.278).

gődény-fi. : [pnllus pelecani onocrotali ; junger
pelikán]. 1712 k. : Az sár rété mellett hattyuíiakat
gödényfíakat és tengeri kacsákat kelletik szerzeni
(GazdtörtSzemle VII.417).

GÖDÉR, 1 gödör.

GŐDÍNY ? L gödény.

GÖDÖR, gédér, gödör : caverna, fovea ; höhle,
gruft, grube NySz. 1251 : Inde ad GudurÍGw (OL. D.
36645). 1254/1400 : Per quandam vallem wlgariter
Hologus^»dí<r dictam (ZichyOkm. 1.7). 1273 : Postea
currit per duas metas continuas ad menytcí/íídítrre
(OL. D. 841, 1. HazaiOkl. 68). Inde diuertitur uersus me-
ridiem in zxnwágudru inde in fine Zyuazuelg . . . peruenit
in quadam via ad (rwriífrfew (uo., 1. HazaiOkl. 68 — 69).
1327: Peruenit ad locum Guduriaw dictum (OL. D. 2457,
1. AnjouOkm. 11.327). 1335 : Descendit ad vallem Kun-
giidnr (Veszpr. Regn. Met. 7). 1346 : Ad Riuulum
Mugguchir\)ataka vocatum (Körmend, Heim 110). 1364:
Ad quandam vallem Kun^ítfZrMfeu [< Mindszent, Zala
m.» Szám. jegyz.j nominatam (uo. 190). 1367 : Cuius-
dam aque Gewder (OL. D. 5604). 1385 : Inciperet in
valle Gcudeur wlgariter vocata (Körmend, Heim 332,
1. ZalaOkl. 11,202). 1420 : Ad vnam vallem hassas-
gudur vocatam (OL. D. 10877). Ad vallem hazuga^efíre
vocatum (uo. 10881). 1428 : Procedendo prope quendam
alueum wlgariter Gívder nominatum (Múz. Jeszenák).
1429 ; Quandam vallem domokuíigedrc appellatam
(OL. D. 12069). 1484 : Et adhuc in eadem via penes
Gwdwr (uo. 36753). 1598 : Emericus Geódcr Michael
Gc'.dcr [Oh. RDecim. Zempl.).

GŐGÉS, L gőgös.

GŐGÖS, géges, gégös ? gőgés : superbus, ar-
rogáns : lioftartig, stolz, übermüthig NySz. 1224 :
Cum sex mansionibus castrensium quorum nomina
sünt hec Wtovs Gucqus [olv. gégös, a. m. gőgös?]
Tuba ybrah Hellevs et tocut (Pannh. 1/B). 124Ó {k. :
Hec siínt nomina aratorum seruorum in eodem predio
Giujus [a. m. gőgös?] Buztus Venus (uo. 61/8)._ 1377 :
Nicolaus dictus Gegus [olv. gégös, a. m. gőgös?]
(Múz. Békássy). 1418 : Georgiám filium Geges (Zichy-
Okm. VI.521). 1480 : Gregorio Gcgcs (OL. D. 18350).
1489 : Emerícum Gevges (Lelesz Acta 98/31). 1492 :
Gregorii Geívges (Körmend I1I/4, Batthyán 65). 1505 :
Georgio Geiogetvs (Körmend Heim 697). 1602 : Gcó'gcs
Tamás (SzékelyOkl. V.240).

GÖLYE-MALAC : [puUus suiuus ; junge sau].
1637: Ez idei gcölyc malacz (OL. UC. 14/43). [Vö.
gőjc-malac MTsz. ; gölye NySz.]

GÖMBÖC, gémbec : a) venter ; bauch ; b) lu-
canica, Faliscus venter; ein gefüllter darm, schwart-
magen NySz. (1. és 2. jel.) 1422 : Paulo Gcwbech
(Lelesz Acta 42/31). 1518 : Petrus Gembccz (OL. D.
37007). 1635 : A gömböcöt [adjuk] 9, 8 d. Az apró
vérest és májast 6, 5 d. (GazdtörtSzemle VIII.473).

GÖNCI-HORDÓ : [dolium Göncense ; Göncei;
fass]. 1605 : Az fegtier házban Algiw por Geónczj
hordónál uagion (OL. UC. 28/61). [Vö. «Két molnár-
legény rögtön ugrott a parancsszóra s előhengeritett
a pinczéböl egy gönczi hordót, a minőben a jó hegy-
aljait szokták szállítani a polgároknak: harmadfél
akó fér bele» (Jókai Mór Ossz. müvei. Nemzeti kiadás
XCni. 92). Vö. CzF.j

20

oU7

GÜNCOL-GORHES

GORJESZT— GRÓF

308

GÖNCÖL, Kéncél, Köncöl: iCüinadi nomen
blandiens : koseí'orm zii Konrád]. 1355: Sex lóca vil-
larum fundari de nono inceptarum que wlgo wagas
nuncuparentur. Villa Kunchul wagasa Villa András
iiagasa [stb.] (OL. D. 4483). 1466: Matheo Kenczel
Stephano Kenczel (uo. 16421). 1584: Köncz öl Benedek
(OL. UC. 56/33). Gönczöl Balynth (uo.j. 1587 : Köriczöl
Balynth mo. 12/42). [\'ö. 1200 k.: Üvx uero Zulta post
reuersionem militum suorum tixit metas regni Hungarie
ex parte Grecorum usque ad portám Wacil, et ussque ad
terram Raey. Ab occidente usque ad maré, ubi e.st Spa-

GÖNDÖR, géndér: crispus: kraushaarig NySz.
(«kondor» a.) 1341 : Gregoriiim dictum Gendcr (Zim-
mermann-Werner 520). 1424/1498 : Michael Gcnder
(OL. D. 12800). 1470: Andrea Gender (Veszpr. 107.
Karácsonfalva 4). 1482 : Simonis Gender (Körmend
II/2, Komjáthi 104). 1540 : Ladislaus Gendor (Múz.
Kállay).

GÖNYJE? : a) «görbehátú, púpos, nyomorék»; b)
«gyenge, erötlen» MTsz. 1240 k. : Hec sünt nomina
aratorum seruorum Sumboth Bocsa Gune [a. m. gönye?)
Chencu Cegzeu (Pannh. 61/8). 1468: Gregorius Geicnye
(Lelesz Acta 79/15). [Vö. BM. és gője MTsz.]

GÖRBE, gérbe : gibbosus, gibber, gibbus, cur-
vus ; ki-umm, buckelig NySz. (1. jel.) 1398 : Nico-
laum Gnrbe (HazaiOkm. L292). 1402 Stephano Gewrhe
(Múz. Becsky). 1415 : Michael Gerhe (OL. D. 10339).
1435 : Johannis Gwrbe (Veszpr. 8, Jutás). 1454 : Jo-
hanne Gerbe (Múz. Becskv). 1465'1466: Dionisio Gerbe
(OL. D. 16292J. 1470 : Thomas Gewrbe (uo, 17040).
1476 : Venissent ad quendani lacum Gerfterekethye
[a. m. görbe ?] dictum (Lelesz Prot. Parv. 86a). 1480 :
Andrea Gerbe (OL. D. 18350). Thomas Gerbe (Lelesz
Acta 90/12). 1515: Martino Gerbe (Pannh. 63/Gg). 1521:
Quatuor Jugera terrarum arabilium penes Geu-rbe
Megye (Múz.).

GÖRCSÖS, gércsös : a nodosus, tuberosus ;
knotig ; b) spasticus ; krampfhaft ; C) asper. rudis,
rusticus ; rauh, grob, bauerisch ISySz. (1. 2. és 4.
jel.) 1519 : Georgio Gerehetcs (Múz. Forgách). 1752 :
Tűzre való fát olyast vágattasson, aki haszontalan,
görcsös, és nem nevelni való (GazdtörtSzemle VI. 139).
|Vö. MTsz.]

GÖRÉNY, géróny? : inaites domestica ; marder,
wieselXySz. [iítis]. 1221: (Jeur lilii Geren [a.m. görényy]
(Pannh. 4 B). 1429: Nicolao dicto Geivrcn (OL.'l).
12155).

GÖRGE ? : 1240 k : In predio Almás hec sünt
nomina Jobagionuni Torda Buzoch Gwc/e Mathsa
(Pannh. 61/8). |Vö. görgc MTsz. ?]

GÖRGETEG ? gérgeteg, görgetek, görge-
tek? görgöteg: 1193: liido ad uillam Gio-gnfrg
(OL. D. 27). 1348 : Johannis dicti Mester lilii Petri
de Gurgdhek (Múz.). 1351 : In dicta possessione
Gurgeteg (uo.). 1355 : Petri de Gurgeiegh (Körn)end
Korlátkö-Appon. 17 797). 1398: Possessionem Ger-
gelegh appellatam (Vesz])r. 107, Gérgeteg 1). IVö.
CzF. MTsz. ?] |Vö. 1. görög.l

GÖRGETEK, GÖRGETEK? 1. görgeteg.

GÖRGÖTEG ? 1. görgeteg.

GORHES : macié confectus ; abgemagert NySz. ;
«sovány, száraz, beteges, köhögös» MTsz. 1430 :

Sandrini Gicrhes (Lelesz Acta 49/72). 1505 : Johaunes
Getvrhes (Lelesz Met. Mármaros 24).

GORJESZT, l. gerjeszt.

GÖRNELY, 1. gérnely.

1. GÖRÖG? gérég?: volutor : rollen NySz. (1. jel.)
1258 : Uenit ad metas ville Gurgeu [a. m. «görög»
igeneve ?] (Múz. Görgey). 1484 : Per médium eiusdera
vallis Gergev (Múz Ibrányi). [VÖ. görgeteg.]

2. GÖRÖG: Graecus, Grajus; grieche NySz. 1463:
Georgio Geicreicgh dicto (Múz.). 1669 : Görögök por-
tékájának az ára (GazdtörtSzemle 1.95). [Vö. 1. görög
MTsz. ?]

görög-dinnye : meló, anguria, Graecus meló ;
wassermeloue NySz. 1544 : Három görög diíiíict
(OL. Nád 42).

görög-fehér, -fejér : pigmentum, cerussa, psim-
mythium ; weisse schminke NySz. 1556 : Eg skathw-
lachkaban görögh feyer (OL. Nád. 48).

GÖRÖNCSÉR, 1. gerencsér.

GŐTE : triton eristatus MTsz. ; schwanzlurch,
molch BM. [yj. 1602 : Geöte Pál (SzékelyOkl V.240).

GÖZÜ, güzü : sorex, gurgulio, glis ; spitzmaus
NySz. 1443: Gallo Gwzív (HazaiOkm. V.237).

GRÁDICS, 1. garádics.

GRÁGGYA, 1. garád.

GRÁGYA, 1. garád.

GRAJCÁR, 1. krajcár.

GRÁNÁT : 1) carbunculus NySz. (1. jel ) ; [grá-
nát]. 1520 : Lapides Granath (OL. D. 26227). 1533 : Cura
quinque granath (OL. Nád. 49). 1544 : Eg weg granat
[1. V. 2. jel. ■?] szinö szederies hernaczot (uo. 41). || 2)
pannus cocciuus; scharlachrothes tuch NySz. (3 jel.)
1520 k. : Vestis ex ghranat zederyes (OL. D. 35027).
1558: Lörombergernek singit [n\irja] 1 krajczárért, í/ra-
nátnak singét 4 pin[zért], londisnak singit 2 krajczárért
(GazdtörtSzemle VI. 136). 1558 k. ; Thowaba wagyon
Mester hazán granat zoknya j (Nyr. XXVIII.22) 1559:
Nyolcuanos gránátot nettem öt refet (OL. Nád. 49).
1570 : Egy felzer zederyes granath menthe (uo.). 1572 :
Nyolcuanos gránátot nettem öt refet (uo. 40). 1635:
Egy öreg galléros gránát mentétől tafottaval, avagy
kamukával bélelt 1 f. 80 d. (GazdtörtSzemle VIII.471').
Egy gránát avagy lazur ujas köpenyegtöl, ha posztóval
leszen bélelt 1 f. 25 d. (uo.). [Vö. poma-gránát.]

gránát-szem : [ein eiuzelner granatj. 1549 : Zaz
zem granat zemet (OL. Nád. 40). 1572 : Zaz zem

granat zemet (uo.).

GRÉB, 1. geréb.

GRÉGOR, 1 Gergely.

GRISPÁN. krispán : vitriolum, aerugo ; vitriol
NySz. [ku])fergriin|. 1544 : L'öt'em krispant fel fontot
(OL. Nád. 41). 1587 : Zöld grispanth wettek (uo. 49).

GRÓBIÁN?: rusticus, inurbanus NySz.: [grob].
1548 ; Kú; grobian [a. m. gróbián ?] kittel (ÖL. Nád. 49).

GRÓF : comcs ; gráf NvSz. 1409 : Johanne Gro/f
coniite (ZichyOkm. V.600). 1412 : Petrum &ro//' uocatum
(Múz.l 1418; Georgium et Nicolaum dictos Gro/f'
(KárolyiOkl. II.48j. 1451 : Emericum Gi-o/f de Boz^^l
(OL. D. 14444).

309

GUBA- GULYÁS

GÚNYA- 6VÁRGYÁN

310

GUBA : ciliciiim, gausape [stb.] ; rauher kotzen,
juppe, zottiges kleid, leibrock NySz. 1387 : Vnum
bumm jV] quotl wigo Guba dioitur (Mi'iz. Kálla\ ).
1440 : Quatnor stainina lane wlgo \\Q.g\(^v:ijHh(i (OL.
D. 1.^535). 1496 : Induto supor se qiiodam B\\ lo wlgo
Ghn-ha (iio. 20492). 1528 : Ad ve.stem gicha (OL. N:ul.
42). 1548 : Eg gwba uio. 48).

1. GUBÁS : a) gausapatus ; mit cinem zottigeii
mantel bekleidet; b) villosus. hir.sutuH, hiitus, liispidus,
pilosus ; zottig-, haarig, rauli NySz. (1. és 2. jel.) 1321:
iNicolai lilij Giihas (AnjouOkm. 1.627). 1367 : Nioolaus
dictiis Gubás (OL. D. 5580). 1415 : Andreám Ladislaiim
dictos Gubás i Veszpr. 16, Vespr. Eccl.). 1434 : Egidiiis
Goubas |így többször, a. m. gubás?| (Károlyir»kl. 11.151).
1435 : Georgium Gubás (Mnz. Kállay). 1452 : Johanne
Gwbas (Lelesz Acta 6."] 6). 1459 : Anthoiűiim Girbas
(OL. D. 15328*. 1475: Andrea (■u-bas (uo. 17660).
1489 : Blasio Gwba-'i (Lelesz Acta 98/18). 1498 :
Stephauo Gwbas (Múz. Kállay). 1504 : Thoma Girbas
(Lelesz Acta 112/161 1538: í??í"6rís Mate (QuellKron.stadt
in.44). Gwbas Ystwan (uo.). 1602: Guhds Mihálv
(SzékelyOkl. V.203).

2. GUBÁS : fgallis copiosus ; reich an gallapfeln?].
1342: Öíttrtsweulgy (ZalaOkl. LS93). [Vö. 2. guba
NySz.]

GUBERNÁTOR : gubernátor NySz. ; fgouver-
neur, regent]. 1450 : Hwnyady János gubernátor engette
liogy az zigetyeken [«Margitsziget» Szám. jegyz.]
kamara haznat ne végiének (OL. D. 14324 1. 1454:
Gubernátor otalma (uo. 13760).

GULACS ? : depilis : kahl NySz. 1500 : Stepliano
Gwlach [a. m. gulacs ?] (OL. D. 20956). [Calepinus
és MA. helyesírása szerint régi ejtése ^'íí/rtc volt; vö.
gajac MTsz. Vö. azonban gulacs, gulacsos Kr. ; gulacs,
gnlács, gulacsos CzF.I

GULYA-BAROM: armentum ; zuchtvieh NvSz.
1584: GuTa barom (OL. UC. 56 33).

GULYA-TEHÉN : [vacca ; kuh]. 1587 : Feyös
tehén wagon harmycz nyocz 38 Byka eg 1 Az Gulya
tehén öthwen eg 51 (OL. UC. 12 42).

GULYÁS: vaccarius, pastor boum : ochsenhirt
NySz. 1588 : Menés paztornak Gulyásnak (OL. Nád. 41).

j GÚNYA?: 1095: Pistores guna [olv. gúnya?]
I wevdi rescugis gurga (Pannh. 15/0o). [A. m. 1. v. 2.
gúnya MTsz. '? Vö. NySz.]

j GÚNYÁS : vestitus ; bekleidet NySz. 1388 : Va-

j lentinus dietus Gicnyas (OL. D. 30085).

' GURDA, gurdal : [gurgustiokim ; hütte]. 1516 :
In prefata domo subulci Gwrda appellata (Lelesz

í Prot II. 187a). In domo Gurdal vocata (uo. 188a).
[Vö. gurgyal CzF. ; gwrgyú MTsz. ; és Pápay József,

j N}T. XXVI. 154.]

GURDAL, L gurda.

GURUIN : 1759 : Elmentem a t/urdinba kaszálni

(DebrJk.). fVö. gordo^i MTsz.]

GUSÉR-SELYÉM, kuser-: [bombyx ad suen-
dum ; náhseidel. 1635 : Kézen vert dupla száras
gombra guser selyemből nro 12 bokorra akinek arany
avagy ezüst a kisgombja megyén rá 4 lat selyem
limit, per 4 1'. (GazdtörtSzemle VIII.477). 12 bokor
tiszta seljemböl való szövés gombra megyén kuser
selyem 6 lat p. 6 f. (uo.). [Vö. gazir-seíyéra.?]

GUZS : ligámén, vimen, vinculum virgis textum,
vimen tortum, virgeiim lórum, virgeus laqueus ; wiede,
wiedenband XySz. 1211 : Vdornici de Mortus hü sünt
Karachun Chomud Guz [a. m. gúzs ?] Beké (Pannh.
Tih. 1/5). 1597 : Az Prés házban. Eoreg Prés baluanios-
tul dugastul es gusostul 1. Másik Prés feolsö alsó
baluaniual garatostul 1 (OL. UC. 101,3). Eoreg prés
dugastul feolso alsó baluaniostul gusostul es garatostul
(uo.). [Vö. lapocka-, pating-gúzs.]

GUZSALY, kuzsaly : colus ; spiunrocken NySz.
(1. jel.) 1346: Via publica Gwsal\\i]\ |a. m. guzsalv?]
dicta (OL. D. 3867, I. AnjouOkm. IV.64(;). 1602:
Kusaly Ambrus (SzékelyOkl. V.282).

guzsaly-vas : [mühlspindel]. 1619: Korongra való
vas karika, l'erpencze vas. Gusaly vas (OL. L.
III. 17/29). 1632 : Az malomhoz való apros szer szamot,
az korong vasat is, czapot es egieb kusaly talp vasat
(OL. UC. 3/2Ü).

GÜZÜ, L gözü.

GVÁRGYÁN, L gárgyán.

-^•^ -

20^

GY.

GYAKAR, 1. gyakor.

GYAKOR, gyakar: 1) deusus; diclitNySz.(^.jel.).
1269 : Per planiciem venit ad Gokor»\\m (Múz. Bethlen).
1367/1517 : Transit ad nieridiem ad arbores piroium
qiie vocantiir Gyakorkertxel (Múz.). 1493 : Qiioddam
pratum Gijakoj-íyz vocatum (Lelesz Aeta 101/31). || 2)
[virgiilhim, silva, lueus ; dickes gebüsch, dicker wald].
1339 : Ad quendam rubetiim gyahír dictum (Sztáray-
Okl. 1.160). 1364: Cuiusdam Rubeti wlgo Gyakar
vocati (OL. D. 281 1. 1411: Ad médium cuiusdam
Silue que vocatur Tyivasgyakar (Múz.). 1416: Penes
virgultum wlgo Kwzgyakor dictum (uo.). 1420/1438 :
luxta Siluam v.lgo lyi^pogyakra vocatam (OL. D.
10921). [V'ö. 1335 : Intrat ad magiiam Siluam Lypow
(uo. 2872).] 1425 : Pergendo secus quendam locum
Fovnaiigyakra nomiuatum iLele.«!z Met. Szatmár 8).
1438/1446 : Siluam wlgo lypiiogyakra nuucupatam
(OL. D. 13899). 1442:^Silvam kwrtlialiegfely. Aliam
verő partém Gyakorfely (uo. 37330). 1453 : A quo-
dam nemore Benedek^í/o^'ra vocato (uo. 27891).
1496 : Abinde euudo ad rubeta Bodogyakra Nya-
ras . . . Kezepgyakor Zenaswelgh et Zewkeliegli dicta
(Lelesz Prot. 11/234). 1506 : In siluis Msáomgyakra
Kagherdew et Galago vocatis (uo. L30). 1521: In
loco G?/aA;orkwtbzygethe nominato (EgyKönyvt. Litt.
Epist. Őrig. 22). [Vö. «Saltus : Gi/akor erdó» Murm.
286 sz.]

gyakor-szita : pollinarium, cribrum pollinarium ;
raehlsieb NySz. 1594 : Giakor zytha (OL. UC. 78/7).
1638 : Egy giakor szita. Egy ritka szita (uo. 2/34).

GYAKORLATOSSÁGGAL : persaepe, fre-
([uenter, frequentissimeNySz. («gyakorlatosság» l.jel.);
löfters, sehr hüufig|. 1597 : Mykor száraz ideö jár es
irtassalys iobbettyak, gyakorlatossaggal az retekys
akor leöbbewhiek megh (OL. UC. 12 42;.

GYALÁZÓ ? : obtrectator, calumniator, vitupe-
lator ; verlaumder, schmaher, liisterer, tadler NySz.
1402 : Nicolao Galazo [a. m. gyalázó ?J (Veszpr. 10,
Palaznak).

GYALCS, 1 gyolcs.

GY ALMÁS, L gy almos.

GYALMOS, gyalmas : voniculatus ; wie cin
tischergarn gestaltet XySz.; [verriculum habens; fischer-
garn habendj. 1435 : Simonéra Galmas [olv. gyalmas,
a. m. gyalmos ?] (Múz. Kállay).

gyalmos-háló : 1609 : Cnm Retibus wlgariter
Gynhnoshalo dictis (Lelesz Acta 117 4).

gyalmos-tó : piscina ; fiscliteicli NySz. 1323 1351:
Cuiusdam stagni Gyalmastou vocati (OL. D. 2Í92, I.

AnjouOkm. 11.100). 1329 : Piscina Gyalmasthnu no-
minata (ZichyOkm. 1.327). 1355 : Stagna vulgo gyal-
»iastow dicta (AnjouOkm. VI.330). 1361 : Piscinarum
Gyalmaslov vocatarum (OL. D. 5182). 1366: Vndecim
verő piscinas quarum quinque essent Gyalmastou,
sex verő veyzehtou et Rekezeztuw (ZichyOkm. III.319).
1417 : Simulcum piscatuva wlgo Gyahnastho (Lelesz
Acta 37/11). 1438: Vnam piscinam Galmastho dictara
Naghtho vocatam (Forrás ?). 1484 : Lacum piscine
Gyahnastho (Lelesz Acta 94/1.")). 1517 : Piscina magna
cum clausura existens Gyalmostho uel etiam Mo-
rothwa dicta, necnon alia piscatura Danubialis, uel
Thicialis, siue Zawe aut Drawe Thanya nuncupata,
si habét deputatum prouentum annualem, decies tan-
tum estimatur, quantum facit eius prouentus (Verb.
I. r. 133. fej.). 1520 : Quatuor piscinarum Gyalmostho
(Lelesz Acta 126/1). [Vö. «Gyalmostó, Marotva, pi-
scina cimi claustro piscaturae» MA. 1604. kiad. «Dif-
ticiles» stb. c. függelékben.]

GYALOG : 1) pedes ; zu fuss, zu fuss gehend
KySz. 1757 : A Rétet a gyalog emberek megkaszállyák
a marhások bé hordják (CanonVisit. 178). Minden
marhás ember ad két véka búzát, a gyalogok egy
vékát (uo. 179 1. || 2) pedes, pedester, miles pedestris:
fussganger, fusssoldaí NySz. 1371 : Johannis dicti
Gyalug (ZichyOkm. III.418). 1402 : Georgio Gyalog
(Veszpr. 10, Palaznak). 1478 : Mathiam Gyalog (Múz.).
1587: Gyalogul zolgall. Sellyerül zolgal (OL. UC
12/42).

gyalog-dob : [tympanum pedestre ; infanteristen-
trommel]. 1584: Gyalogh zazlo es gyalogh dob (OL.
UC. 56/33). 1637 : Egy gyalogh dob (uo. 14/43).

gyalog-hid : trabs trajectualis ; stég NySz. 1519 :
Quedam [így "?] pons ante castrum wlgo ghyaloghijd
(OL. D. 37007). 1530 : Pontem qui est ante ' castním
Gyaloghyd tenentur refonuare (OL. UC 27/55).

gyalog-pajzs, -pais, -paizs : pelta ; kleiner schild
NySz. 1587 : Thatar pais. Gyalogh pais (OL. UC. 46/74).

gyalog-szék: [scabellum ; schemelj. 1566 : Három
galogh zek (OL. Nád. 49). 1638 : Ket kis yíalog szck
[«kertészházban» Szám. jegy/..] (OL. UC. 2/34). [Vö.
MTsz.l

gyalog-szerben : pedibus : zu fuss NySz. 1683 :
Barnul nincsen csak (jifalog szerben szolgál a morhát-
lanság miatt (OL. U(V 3/32).

gyalogszérés : |pedes, sine jumento; zu fuss die-
ncnd, kein lastvioh habend]. 1668 : Jlind gialogh
szrrrs s mind marhás ember (OL. UC. 121). 1684:
Reggel annak idejében akkori idíire tartozó minden-
féle nuinkára marhás és gyalogsrrrcs jobbágy igen

3i:i

(n'ALOGOS— GYANTÁS

GYAPÁR-GYÁSZ

814

szépen elrendeltessék, kinek-kinek bizonyos dolgot
adván eleiben (GazdtörtSzemle 1.148). [Vö. NySz.
meg- nem felelő értelmezéssel.]

gyalog-út : sémita, arta via, limes ; fusssteig
NySz. 1320 : Venit ad vnum locum Petegyalugrita
dictum (OL. D. 1990, 1. AnjouOkm. 1.551). 1338 :
Sémita Zenthivanra menü golugioth vocata (ZalaOkl.
1.3391. 1340 : Uersus orientem usque Semitam quc
wlgo golugwt nuncupatur (Múz.). 1340/1385 : luxta
vnam semitam wlgo Gyaluguth dictam (OL. D. 7124,
1. AnjouOkm. IV.18). 1451 : Quedam via parua sew
pedestris wlgo gyalogwth (OL. D 14498)

gyalog-zászló : [vexillum pedestre ; infanteristen-
fahne]. 1584 : Gt/alogh zazlo es gyalogh dob (OL. UC.
56 33).

GYALOGOS ? : |pedes, pedester ; fussganger,
fusssoldat]. 1587 : Gyalogosoknak [így ?] három yzbe
borul es pt^nzül fyzetöt (OL. Nád. 40).

GYALÓL, vö. raéggyalul.

GYALOM : vemculum, sageua ; zuggarn, fisclier-
garn NySz. 1478 : Piscina sub Gyalom Netech vocata
(OL. D. 18145). Piscina sub Gyalom Kyskeczel vocata
(uo.). 1493 : Vnum Rete vulgo gyalom pro piscini.s
(EPSz. fol. 28). Duo recia magna wlgo gialom (uo.
87). 1512 : Vna piscatura sub gyalom (Múz. Soós).
1569 : Recia duo, alterum magnum quod gyalom
appcllatur, alterum quo duo homines piscari soliti
sünt (OL. UC 47/35). 1570: Rete magnum gyalom
vocatum quinquaginta quinque orgiarum (uo. 104/4).
[Vö. halászó-gyalom.]

GYALU : planula. ascia, dolabra, runcina ; hobeb
glatthobel NySz. 1491 : Thok flascarum, Gyalír (OL-
D. 26051). 1535 : De instrumentis vasiparis Gyalu-
manuale maius 1 Ketbkezwonyo 1 Pyntlierkes 1
Horgas kes wouyo 1 (OL. UC. 99/25). 1549 : Gyahc
minores (uo. 75/40). 1597 : Hordó fenéknek es dugak-
nak való gialuk (uo. 101/3). [Vö. hordócsináló-,
káposzta-, káposztametsző-, répa-gyalu.]

gyalu-szék : [mensa runcinandi; liobelbank] 1572:
In officina doleatoria: gyalw was, gyalw zek, chypo
vas (OL. UC. 76/17).

gyalu-vas : [ferramentum runcinae ; hobeleisen].
1549 : Instrumentum ferreum gyalw was vocatum ma-
nubriis careus (OL. UC. 75/40). 1572: In ofíicina
doleatoria : gyalw was, gyalw zek, chypo vas (uo.

76/17).

GYALUCSKA, vö. répa-gyalucska.

GYALUL, vö.káposzta-gyaluló, méggyalul.

GYÁMOL-TŐKE: [anteris; strebepfeiler?]. 1637:
Egy ket agu vasas gyamol Icöke (OL. UC. 14,43).

GYANTA, génta ? gyantár, gyénta : elec-
trum, succinum [stb.] ; harz, achstein, bernstein, firniss
NySz. 1519/1523: Sex legibulos jigy? vö. «legibu-
lum» Bartall trés de corallino rubeo quartum de álba
gentha quintum de Kaczadonya (Körmend Acta I1I/5,
líevist> e 87). 1539 : In vna lagena giantar (OL. Nád.
48). |Vö. (jyonta, gyontár MTsz. ; Munkácsi, Ethno-
graphia V'lÍI.19.|

GYANTÁR, -OS, 1. gyanta, gyantás.

GYANTÁS, géntáros ? gyantáros, gyén-
táro.s : gypsatus, electrinus, síiccineus, rcsinosas ;
harzig NySz. 1542: Lagena oleaticca [így ?|. Lagena
gcnlhariis (OL. Nád. 40). 1594 : Glantaros nozítlia lOL.

U('. 78/7). 1636 : Zöld gyantárus superlatos ágy
(GazdtörtSzemle 1.265). 1637 : Haboson festett diofas
gyantáros ayto (OL. UC. 14/43). 1638 : Egy reghi
giantaros fel szer aito fa be vonoiaval (uo. 2/34). [Vö.
gyantáros MTsz.]

GYAPÁR, 1. gyopár.

GYAPJAS: lanosus,lanaris,villosus; woUig, zottig
NySz. 1470 : Egidio Gyapyas (OL. D. 16985).

GYAPJÚ : lana, villus, vellus ; wolle NySz. 1452 :
Venissent ad riwlum Gyapywp&taka [a. m'. gyapjú?]
nominatum (Lelesz Met. Mánnaros 31). 1544 : Az
nyer9g ala toltysnek walo gyapyat (OL. Nád. 40).
[Vö. berke-gyapjú.]

GYAPOT : bombyx, gossypium, xylon, xylinum;
baumwolle NySz. 1494 : Emti sünt Gyopoth pro Cappa
(Engel : GeschUngrReichs 1.120). 1524: Libras septem
decem de ghyapoth (OL. D. 26326). 1528: De wlgo
ghapoth filato manipuli decem (OL. Nád. 48). Pe-
plum vnum de gyapoth (OL. L. III.16. 17). 1544: Eg
(japot kötőt kapcat nettem hozu zarot (OL. Nád. 42).
1559 : Eg funt (japotot nettem az uram foztanyahoz
(uo. 49). 1581 : Giapothol chinalt kamsa (OL. L.
III. 16. 17). Egy giapothol keoteoth kapcza terdigh
walo (uo.). Egy tarka matracz giapottal teolteoth
(uo.).

gyapot- födél : [velamen xylinum ; baumwollenes
kopftuch.J 1513 : Peplum vnum wlgo Gyapothfewihi
(OL. D. 26151).

gyapot-gyolcs : xylina tela ; wollenes gewebe
NySz. 1523 : Vnam peciam syndonis wlgo Gyapoth-
yyolch (OL. D. 36999).

GYAPOTAS, 1. gyapotos.

GYAPOTOS, gyapotas : mit baumwolle aus-
gestopft oder versében BM. 1532 : Sindonem Gapolhas
(OL. L. III. 16. 17). Sindonem gyapothas (uo.).

GYAPUS? : 1343: Transiens directe ad quandam
vallem Gyapus velg wocatam (Múz. TörtTárs. 1).
[Vö. gya2m CzF. BM. ?]

GYÁRFÁS, Járfás: Gervasius PPB. 1615 : Mos-
taha leányomat Mariam Járfás Mihálnétul elvövén, 4.
[értsd : ápr. 4-én] hajón mentünk Győrre (MA. NLI.69).

GYÁRT, járt : facio, operor, conficio, elaboro ;
machen, arbeiten, verfertigen, ausarbeiten NySz. 1594:
Giartot bial bur (OL. UC. 78/7). 1638 : Giartot boriu
bör (uo. 2/34). [Vö. gyártatlan, gyártó, kigyárt.]

GYÁRTATLAN,j ártatlan : infectus, imparatus;
unausgearbeitet NySz. 1561 : Bőr waion [így?] giarthat-
lan három (OL. L. III. 16. 17). 1587 : lariathlan ökör
bör (OL. UC. 12/42). 1594 : Maghnak való giartatlan
búza (uo. 106/3). 1605 : Liztt, wczyu, giartatlan búza
(uo. 28/61). 1637 : Gyártatlan Csap sor [olv. cápször]
es neosteny taualy keczyke oUo beör Nro 8 (uo. 14/43).

GYÁRTÓ, jártó, vö. asztal-, bőr-, eke-,
erszény-, fazék-, fésű-, íj-, irha-, kanna-, ké-
mény-, kerék-, kesztyű-, kötél-, lakat-, majc-,
nyereg-, nyíl-, óra-, pajzs-, páncél-, puska-,
salétrom-, süveg-, szappan-, szekér-, szek-
rény-, szíj-, szita-, tál-, tegez-, tégla-, teknő'-,
toll-, tölcsér-, tű-, üveg-, üvegablak-gyártó.

GYÁRT YÁN, -ÁGY, 1. gyertyán, -ágy.

GYARTYÁNOS, 1. gyertyános.

GYÁSZ, jász?: 1) pulla vestis ; trauerkleid NySz.

315

GYAUR— GYÉMOCSENY

GYEMOLCS- GYEPES

316

(1. jel.) 1581: Egi gyaz fekete postho swweg (OL. L.
III.Í6. 17). II 2) lugubiis; leidig, tramig NySz. (3. jel.)
1349: Stephano dicto Jaz |a. m. gyász v. jász?]
(Veszpr. 107, Keek 4). 1466 : Mathous Gyaz (OL. D.
16408). [Vö. MTsz.]

GYAUR ? kavor ? : intidelis ; unglaubig NySz.
1602 : Kavor [a. m. üyaiir, kavor ?] János jobbágy
(SzékelyOkl. V.294).

G-YEHECES. 1. degetes.
GYEK. 1. gyík.

GYÉKÉNY, gyékíny : 1) typha palustiis, hibi-
sciis ; binse NySz. (2. jel.) 1335 : Queiidain lacum
Gekeniow nuncupatum (OL. D. 2946, 1. AnjouOkm.
I1L213). 1355 : Transeundo quendani laoiiui Geken\o\\
nuncupatum (OL. D. 17634). 1367: Quendani lacum Geken-
tow nnncupatum [igy] (uo. 5539). 1392/1435 : Exceptis
lierbis mattaruni que vocantur wlgo Gijeken (uo. 29743).
11 2) mattá, tege.s, storea, formiones; strohdecke, matratze
NySz. (1. jel.) 1554 : A singulis egy gyeken [a. m
NySz. 1. jel.?] (OL. UC. 45/36). 1597': Zilíia octalj 2
Borsó octalj 1 Gieken [jelentése ?] 1. Kuíf soo 9. Fenieo
dezka 1 (uo. 1013). || 3) fiscella ; korb NySz. (3. jel.)
1544 : Neg í/e/íeH rákot (OL. Nád. 40). 1587: Rak
gckennel Harcba Síitu hal (uo.). 1588 : Zafthross Ge-
kent wett (uo. 41). [Vö. MTsz.]

gyékény-rák : [caucri unius űscellae ; ein korb
krebse]. 1492 : Rakpenz quilibet ex vna fizella de
gekinrak soluent (OL. D. 36992). 1495 k. : Rakpenz
quilibet ex vna tíssella vocata gekenrakh solucnt (uo.
36994).

GYÉKÉNYES, gyékényös, gyíkényés, gyí-
kíny ös : scirpeus, scirpis consitus ; binsen- NySz.
1252: Ascendit iuxta (TeA;eMi<sthu versus septemtrionem
(OL. D. 369). 1255,1281 : Kuzepfolu fíykynus Pynche
(uo. 416). 1293,1322 : Térre Gekemts predicte (Hazai-
Oki. 136). 1331 : Possessionibus Gykyims Sarkmellyk
(Múz.). 1338: Transit Gckcnesheer dictum (OL. D.
31086). 1338/1411 : Egreditur circa Bodachere et
transeundo Gekenustow [stb.] (Múz.). 1420: Piscinarum
Keethgykenycs Zombaththaua vocatarum (Lelesz Acta
40/86). 1458/1469 : Veniret ad quedam prata Gekenes
diéta (KárolyiOkl. n.316). 1505 : Possessionibus Eger-
allya Gyékényes (Körmend III/5, Zákány 35). [Vö. MTsz.]

GYÉKERES, 1. gyökeres.

GYÉKÍNY, L gyékény-rák.

GYÉLVÉSZ ? 1. gyülevész.

GYÉMÁNT, diamánt: adamas ; diamaut NySz-
1516 : Egh Nasfa k^ben egh Rosa dyaiiianth wagyon
(OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 203). Egh arán
keresth kyben Negh Rubynt egh dyamant wagyon
(stb. uo., L Zobiai id. m. 204). 1619 : Fejérkő vagy
diamant (KomárJk.). [Vö. rakott-gyémánt.]

GYÉMBÉR, 1 gyömbér.

GYÉMÉLCS, -ÉNY, 1. gyümölcs, -ény.

GYÉMÉLCSÉNYÖS, 1. gyümölcsényés.

GYÉMÉLCSÍNY, 1. gyümölcsény.

GYÉMÉLSÉNY? 1. gyümölcsény.

GYÉMÉSSÉNY ? L gyümölcsény.

GYÉMISSÉNY, 1. gyümölcsény.

GYÉMÖCSÉNY. L gyümölcsény.

GYÉMÖLCS, -ÉNY, 1. gyümölcs, -ény.

GYÉMÖLCSÉS, 1. gyümölcsös.

GYÉMÖLCSÍNYÉS, 1. gyümölcsényés.

GYÉMÖLCSÖS, L gyümölcsös.

GYENGE, génge?: a) tener, moUis, delicatus,
effeminatus, galbinus : zárt, weich, weichlich, weibisch;
b) imbecillis, enervus, vietus, sublestus ; schwach,
kraftlos NySz. (1. és 2. jel.) 1337: Nicolaus filius
Gyenge (SoprOkl. 1 140). "1347 : Nicolai dicti Genge
[olv. génge v. gyenge ?] (Múz. Kapy). 1426 : Martinum
Genge (OL. D. 35946). 1439 : Georgio Genge (uo. 31499).
1463 : Stephanus Genge (Múz. Kállay). 1469 : Georgius
Genge (OL. D. 32365). 1479 1484:' Johannem r^y/pii^c
wolahum seu pastorera ouium (uo. 18776). 1602 :
Gyenge Mihály GyengeMtu-ion (SzékelyOkl. V.213). 1610 :
Török István ben lakozik, ezelőtt esztendővel hozott
gyenge hölgyével (MA. NLI 348).

GYÉNGY, -ÉS, 1. gyöngy, -ös.

GYÉNGYÖS, 1. gyöngyös.

GYÉNTA, 1. gyanta.

GYÉNTÁROS, 1. gyantás.

GYÉNYÉRÖ, 1. gyönyörű.

GYEP, gyöp : 1) agger, septum, maceria, maceries ;
damm, zaun, gehiige, gartenmauer NySz. (1. jel.) 1290 :
Ad magnam viam Gep [1. v. 2. jel.?] vocatam (Forrás?).
1337 : lungit quandam semitam de dicta uilla Jezenew
in prouinciam Gepoi ducentem (SztárayOkl. 1.146).
1337,1414 : lungit quandam semitam de uilla Jezenew
in prouinciam Gep^X ducentem (OL. D. 3089, 1. Anjou-
Okm. 111.416). 1387 : ín di.strictu de Giep(^\ (ZichyOkm.
IV.336). 1413 : In districtu Gep(í\ (SztárayOkl. 11.125).
1419: Indago videlicet gep (OL. D. 10789). 1694: Mikor
gyepűt kerülnek és rosznak tanáltatik, elsőben 0 pénz
az büntetése, másodszor 12 pénz (GazdtörtSzemle
1.170, szőlőhegy-szabályzatban). || 2) ager incultus ;
wüster, ungebauter acker NySz. (2. jel.). 1364 :
Periieuissent ad vnam particulam térre wlgo Gyeph
vocatam (ÜL. ü. 281). 1368 : In terra Gyep ter-
ciam vineam Kysmyklos nominatam (Körmend, Heim
214). 1378 : Ex parte particularum terrarum ara-
bilium Bessenewd et Gcjríer vocatatarum [igy] (Múz.
Kállay). 1414: Trecenla et quiníjuaginta iugera térre
et in silvis ac montanis, necnon in terra inculta que
diceretur geph (ZichvOkm. VI.302). 1452/1524: Ad
locmnAnaiisypa\ghcpe{0\..Ü 24338). 1458?: Terrisara-
bilibus Kyv3i\gepe vocatis (Múz. TörtTárs. 1). 1470: lu
giwthus geype [igy| habeomediamdietam (OL. D. 17462).
1510 : Terris arabilil)us cultis et incultis extirpatisque
wlgo Gep vocatis (Körmend, Heim 700). 1520: Quasdam
piscinas et Stagna Thasere GyepieUew Kerekewrwen-
thawa Gykellew Wykedeges vocatas (Lelesz Acta
126/44). 1548 : Ad quasdam incultas terras gyep
appellatas (Múz. TörtTárs. 1). 1694: Az Elepen a büdös
táján, kik a tilalom ellen magok okta [a közlő érte-
sítése szerint így] gyepeket fel fogtak, megbüntettesse-
nek (GazdtörtSzemle 1X8). [Vö. Zolnai, Nyr. XXVIII.
529.] [Vö. gyepű.)

gyép-szegés : 1458 : Terra vltima inculta versu.s
possessi(uiem Ogya in terra Gyepzeges (OL. D. 15280).
1514 : Item singula aratura tribus diebus arabunt,
primo in vére et ipsi dent semina ; secundo in
agricultura vulgo gcwpzeges et tercio in autumno
pro tritico (uo. 22646).

GYEPES, gyépös ? : herbidus ; grasig NySz. 1272;
lu riuulum </r;ji?f.spotok [olv. gyepös (a. m. gyiipes) v. gyt--

ai7

GYEPLŐ -GYÉPÜS

GYÉR - GYERTYA

31R

pü.s?J mmciipatiim (OL. D. 799) 1454 : Inde itur ad Sta-
guum Gepestho vocatum (uo. 1-1807). [Vö. gyepüs.]

GYEPLŐ, gyöplő: a) camus, lomin, resticula,
funiculus ; soil, strick, bánd ; b) habena ; zügel NySz.
(1. és 2. jel.). 1494 — 95 : In modum verő Gywplw
empta sünt [chordac] Brachia 550 (Engel : Algemeine
Welthi^torie XLIX.lOl). 1496 : Strang et gepphv (OL.
D. 37170). Cordas et geppleic (uo.). 1529 : Istrangoth
gywplewth (OL. Nád. 42). 1530 : Estrang Geplo Sa-
raglya (uo. 4o). 1544 : Az zablora [igy ? olv. zabLira]
fjeplöt (uo. 41). 1559 : Gcplorc es fekzarara attam
(uo. 40). 1587 : Alias keoteozny vvalo yeophrth wetteni
30 zalat (uo.). 1588 : Halóhoz pólyának walo (jyöplöt
es zör inat (uo. 41). [Vö. kérészt-, ruhaszárasztó-,
szíj-, vezér-gyéplő.]

GYÉPŐ ? 1. gyépü.

GYÉPÖS ? 1. gyépés.

GYÉPŐS? 1. gyepüs.

GYÉPÜ, gyépő? gyöpő, gyöpű: agger, sep-
tum, maceria, maceries ; dannn, zauu. gehage, gar-
tenmauer NySz. («gyep» 1. jel. a.). 1225: Indul-
simus eciani ne populi ipsorum compellantur ire ad
incidendas indagines idest Gcpu (OL. I). 119). Indul-
simus eciam eis ne populi ipsorum compellantur ire
ad incidendas indagines idest gejAi (uo. 1'24). 1257 :
Vádit ad íineni Chichov gepu-e (OL. D. 461) Usque
ad Bud gepice (uo.). 1284 : Quandam possessionem
Gepenelv [olv. gyepö v. gyepű ?[ et Felnempti uocatas
existentes in comitatu de Vug (Múz. vö. Wenzel
IX. 390). 1314 : Per uuam uallem que wlgo dicitur
gepu [jelentése?! (OL. D. 1844, 1. AnjouOkra. 1.342).
1335/1449 : Venit ad indagines wlgo Gepew vocatas (OL.
D. 2963, 1. AnjouOkm. 111.221). 1423 : Ad indaginem
vinearum wlgo Ggicpii vocatum (OL. D. 11357). Ad
indaginem Avlgo Gepcic vinearum (uo. 11290). 1428 :
Ad aciem indaginis wlgo Gyepcic dicte (Körmend
1/4, Kukmér 59). 1448 : Peruenissent ad siluam sew
rubetum wlgo 'M&k.ogevpevye [olv. gyöpöje v. gvöpüje '?[
vocatam (OL. D. 36391). 1492 : "A quodam monte
Chege^y/eít^Jíí-íw vocato (HazaiOki. 444). 1501 : Quod-
dam Nemus suum OrrosmathyaS(///'?/;íf«/e vocaUim (OL.
D. 36405). 1643 : Senki szÓlös ' ember a földesurak
híre nélkül és akaratjok ellen szőlei lábját, vagy
gyepűit küllebb ne csinálja (GazdtörtSzemle V1.469). Az
hegymesterek minden két holnapban megjárják a szö-
lömegyékben az gyepüket (uo. -i^l). 1653: Valaki tfízet
görjeszt más ember kárára . . . t^zölöhQiígyepiét [igy?j és
szőlőjét megégetvén, tehát ez ilyen kárt tevő, égető,
marad az földes urának: fl. 12 (uo. 1133). 1700 : Valaki
peniglen az gyöpöknek [olv. gyöpőknek] megcsinálását
elmulattya és az részen valamely marha talál bemenni
és káli; tenni, azon kárnak refusiojára ex una medietate
concurrálni tartozik az marhának gazdája vagy szolgája,
ex altéra medietate az ki elmulattya az gyöpönek meg-
csénáltatását (uo. 1,83). 1757: [V^ád :| A homokkerten az
új fogáson kijebb vetették a gyepűt. [Védelem :j Mikor
azt a földet kimérték, akkoi- is addig lett volna az,
de a víz nem engedte akkor, ig}- (egyenesebb lenne
a gyepű, de mi azt meg nem bántottak (DebrJk.).
[Vö'. Zolnai. Nyr. XXVllI. 529.| |Vö. gyep, szőlő-
gyépü.]

GYEPÜS : jsepto, maceria jnaeditiis ; mit einem
damme zaune versében]. 1272: In ihnihim gepuspotoVi
[olv. gyepüs V. gyöpös - gyepesül nuncupatum (OL.
D. 799). 1398 : Penes quendam vallem Gyepwswel^
vocatam (uo. 28945). 1429 : Sylvarum Gyepws Kcn-
derestho Nyarkerek et Zewdyligeth vocatarum (uo.
12086). 1496 : Possessionibus Eghhazasfyzes Gye-
pewsfyzes (Körmend 111/6, Körmend 10). Possessio-

nibus Gycpyicsfy'z.ei} Eghazasfyzes (uo. III 6, Körmend
7). [Vö."gyépés.]

GYÉR ? : rarus, foramiuosus, lacunas habens ;
locker, voll löcher NySz. 1475 : Emerico Gyér [a m.

gyér?] (Lelesz Acta 85/22).

GYÉRGY, 1. György.

GYÉRGYA, l. istáp-gyértya.

GYERKE? : 1393/1446 : Possessionum Erdewhegh
Gtjerke (OL. D. 7914). 1459 : Jacobo Gyerke (Múz.
Kállay). [Vö. györke MTsz ?J

GYERMÉCSKE: puellus, puerulus, pusio ; knab-
lein, kindlein NySz. 1584 : Három germechkeye wagon
azokkal w maga daykalkodik (OL. ÜC. 56/33).

GYERMEK, gyermök : 1) novellus ; jung NySz.
(3. jel.) 1341 : Insulam wlgo Gyermuk'Ajget vocatam
(HazaiOki. 235). 1344 : In rubeto wlgo Gerjíiecharazth
dicto (Múz.). 1363 : Kys^eríHc^'zygeth Felseu^enne/c-
zygeth (OL. D. 5213). ||" 2) [puer, vírilis sexus ; knabe|.
1728 : Zomboriné kérte volt az fatenst, hogy fordítsa
el a leányt gyermekre. De nem tudta elfordítani (Reiz-
ner : SzegedTört. IV.401). [Vö. MTSz.] [Vö. lovász-,
szakács-gyermek,]

gyermék-ágy : puerperium : kindbett; wochenbett
NvSz. 1578 : Germek ágban walo fekt;se kor (OL.
L. m.l6. 17).

gy ermék-erdő : silva succrescens ; niederwald
NyvSz 1275 : Uadit circa Siluam Smaragdi Gyerniiikcr-
dev dictam (Múz. TörtTárs. 4). 1364 : Siluam Gyermek-
erdea nominatam (OL. Ü. 281). 1386 : Vsque ad Insulam
Germekerdeic uocatam luo. 7182). 1464 : Quandam
Siluam Gyermekcrdeiv appellatam (Lelesz Acta 75/72 .
1507 : Gum medietate Siluarum Gyermekerdew (Múz.
Ibrányi). 1524 : Quandam Siluam suam Gyerniekerdeio
vocatam (Lelesz Prot. V. 24-1). [Vö. 1364 : In rainoribus
Siluis wolgo Maladerdew vocatis [«igen sokszor igy,
csak egyszer : Mlad-» Szám. jegyz.] (OL. D. 281).
1461 : Quandam Siluam Mladilez vocatam (uo. 35077).
L. Tagányi, ErdészetiOkl. I. bevez. XIV. 1.]

gyerraék-ló: equuleus ; junges pferd NySz. 1544 :
Az (Jennek louakat (OL. Nád. 40). 1556 : Neg zablaczka
gyermeklora walo (uo. 48).

GYERM.ÉKDED : depuber, novellus, tener ; neu-
ling, kindlich, zárt NySz. (1. jel.) 1545 : Eg gcrmckdcd
barant (OL. Nád. 42). 1553 : Mostany boryw gyer-
mekded (OL. UC. 96/3).

GYERMÖK, 1. gyerraék.

GYERTYA, gyérgya, gyirtya ? gyortya :
candela ; licht, kerze NySz. 1544 : Gert'at, temient.
íeűö magot (OL. Nád. 42). Vötteni patika gert'at
Vöttem uekon ycrt'at (uo.). 1545 : Az foglokhol (jerL'aL
(uo.). [Vö. faggyú-, istáp-, olvasó-, patika-
gyertya.]

gyértya-bél : mergulus, ellychnium : docht N}Sz.
1530 : Fecimuís cmere gerthyahel (OL. Nád. 48).

gyertyahamu-vévő, -hammavövő : emuuctorium ;
lichtpuíze NvSz. 1544 : Eg (jert'a hamma uöiiöt (OL.
Nád. 41). 1597 : Giertia hamu veiiö (OL. UC. 101/3).

gyértya-mártó : [ad candelas sebandas neces-
sarius ; zuni lichtziehen nothwendig]. 1638 : Egy
gieriía niarlo fa vanna (OL. UC'. 2/34).

gyértya-tartó : candelabrum; leuchter NySz. 1516:
Keth gyerthya tharto egh gyra (OL. D. 26367, 1.

319

GYÉRTYÁN-(;YIx\

GYiAS GYOLCS

320

Zolnai : Nyelveml. 204). 1544 : Attam letezre tölczerre
(jcrt'alartora (OL. Nád. 41). 1545 : Vöttem es^ //erí'a
tartót (uo. 40). 1550 : Gi/crti/a tartó tekerwenies (OL.
Kolozsm. 50). Reez gyertya tartó (uo). 1581 : Egy
Mzanias zanvbol QhmüXt yiertia tartó lOL. L. IILIG. 17).
1587 : R< z gtjertha tartó. Hamwt wewö (OL. UC. 12/42).
1596 : Rez giortja fartő (OL. L. IILIB. 17). 1599 :
Ezüst gyortyaiartó magas szabásó, ezöst sótartó (Mi-
halik : KassaÖtvTört. 204). 1638 ; Rez gjertia tartó
hamva vevőstül (OL. UC. 2/34). [Vö. függő-gyértya-
tartó.]

G-YSRTYÁiN, gyartyán, gyirtyán ? gyer-
tyán: ornus. |rarpinus]; liagebuciie NySz. 1242: Sub
arbore Gyrtian (OL. D. 33702). 1244 : Sub arborei Ger-
ttyan {uo. 272j. 1248/1300: Ad quamdam arboreiú, que
w'lgo gyrtian dicitur (Wenzel 11.202). 1270/1280 : In
arbore Gyartaii (Körmend, Heini 5). 1271 : Perueuit ad
arborem Gertian (Körmend V/7, Croatica 188). 1272 :
Venit ad ai'borem Gertean iuxta quaiu est Calista
(Múz. Jankowich, 1. Kubinyi : MTörtÉmL L86). 1275 :
Arbores ihor et gerthyan (Wen'/.Q\ Xn.l62). 1338:
Fagifagam vulgariter gyurtyan (ZaLaOkl. L339). 1355 :
Arbores wlgo Gyurthyan vocatas (ZiehyOkm. IL540).
1357 : Ad duas arbores liasfa et gi/rthian vocatas
(AnjouOkm. VL589) 1366: Veniret ad arborem Gtjr-
tyan (Múz.). 1379 : Ad arborem gcrtyan (OL. D.
35260).

gyertyán-bokor : [dumus carpinorum ; hagebu-
chengebüsch]. 1385 : Inciperet in quadam arbore
Gyurthyanhokor (Körmend, Heim 332).

gyértyán-fa : ormis, [carpinusl; hagebuche NySz. (L
jel.) 1236 : Sub arbore ^er/fm/rt (Wenzel Vn.20 . 1238:
Ad arborem que dicitur GvrtaHfa{OL. D. 35825). 1252 :
Inde deciinat ad arbores signatas que uulgo Gertan fa
et Egur fa nominantur (uo. ;io710). 1256 : Sub arbore
gertiatifa (HazaiOkm. V1I.57). 1257 : Sub tribus arbo-
ribus yrrtanfa (OL. D. 458). 1259 : E.xit ad arborem
gerlanfa (uo. 33714). 1261 : Due arbores que Gcrtanfa
uocantiu- (uo. 35149). 1263 : Descendit ad Gurtanfa
(uo. 33716). 1322: Quandam arborem Gyartianfa
vocatam (uo. 2099). 1330 : Ubi est arbor Gertyanfa
(uo. 2597). 1356 : Sub quadam arbore . . . Gyariyanfa
dicta (Múz.). 1364 : Sub duabus arboribus wlgo ÜTyer-
tianfa vocatis (OL. D. 281). 1368: Arborem Ger-
tyanfa vocatam (uo. 33974). 1376 : Vnam arborem
wlgariter Gyerthyanfa nominatani (Múz.). 1461 : Ad
arborem Gyorthonfa (OL. D. 35077. 1470: Due arbo-
res Jliarfa et G yort yanfa yocate (Veszpr. 11, Merenye).
1484 : Ad vnam arborem Gycrthyavfa vocatam (OL.
D. 36753).

GYÉRTYÁNÁGY, gyartyánágy, gyor-
tyánágy : [carpinis consitus; mit liagebuchen bewach-
sen ?J. 1328;1380: Possessionnm Gynrtianag et Erdw-
í'alw (OL. D. 2571). Gyurtianagh (úo.). 1402 : Gyar-
fhyaiuig, lin. (Múz. Mednyánszky). 1410: In possess'ione
autem GijirrlhyaMagh duo fund'i (Múz.). Gyorthyanagh,
hn. (Múz.). [Vö. Szamota, NyK XXV. 152.]

GYERTYÁNOS, gyartyános, gyortyános:
[silva carpinea ; liagcbuclieiiwald|. 1261 : Quandam
siluulam Gurlainis uocatara (Wenzel VIII. 10). 1291:
Cadit ad ^Gyartyános pafíika (OL D. 1332). 1430 :
Silnam Gerfyamis nominatam (uo. 12304). 1466 :
Magnas particulas Syluarum Gyorlhyamts vocatam
(Veszpr. lOB, AroktÓ 3.). 1476: Silua Nogh Gyer-
thyanos nominata (OL. D. 37304).

GYÉRŰ, 1. gyűrű.

GYÉSZNÓ, -S, 1. disznó, -s.

GYIA, 1 dió.

GYIÁS, 1. diós.

GYIGE ? L gyüge.

GYÍZ, gyek : lacerta ; eidechse NySz. 1520 : I'i-
scinas G?/eA;ellew Wydras Kyralthawa Karazostho (Le-
lesz Acta 126/Í4). Quasdam piscinas et Stagna Thas-
ere Gyepellcw Kerekewrwenthawa Gí/A;ellew Wyke-
deges vocatas (uo.).

GYÍKÉNYÉS, 1. gyékényes.

GYÍKÍNYÖS, 1. gyékényes.

GYIKOS : (lacertis copiosus; reich an eideclisen|.
1455 k. : In Gykos v/eigh in infraveniendo (OL. D.
36935).

GYILKOS, gyolkos ? : a) sicarins, homicida ;
mörder, bandit ; b) mortifer ; tödtlicli NySz. 1356 :
Ad vnum rywlum Gyulhispsttak (a. m. gyilkos ?|
appellatura (Lelesz Met. Ugocsa 10). 1416: Montis
Gylkoshegh appellati (Körmend III/3, Zamárd 99).
1425 : Mathia Gylkns (Körmend, Heim 745). 1430 :
Georgio dicto Gylkns (Múz. Soós).

GYIMÉLGSSNY? -ÖS, 1. gyümölcsóny, -és.

GYIMÉLCSÍNY, 1. gyümölcsény.

GYIMILCSÉNY? 1. gyümölcsény.

GYIMILCSÍNY? 1. gyümölcsény.

GYIMÖCSÉNY? 1. gyümölcsény.

GYIMÖLCS, -ÉNY, 1 gyümölcs, -ény.

GYIMÖLCSÍNY? L gyümölcsóny.

GYIMÖLCSÖS, L gyümölcsös.

GYIÓ, -GY, 1. dió.

GYIÓS, 1. diós.

GYIR, 1. dir, vö. gyűr.

GYÍRÖ, 1. 2. gyűrű.

GYIRTYA ? 1. istáp-gyértya.

GYIRTYÁN ? 1. gyertyán.

GYÍRÚS, 1. 2. gyűrűs.

GYISZNÓ, -S, l. disznó, -s.

GYÓ ? 1. dió.

GYÓCS, 1 1. és 2. gyolcs.

GYÓGY, 1. dió.

GYÓJT, 1. gyújt.

1. GYOLCS, gya.lcs, gyócs ; sindon, tcla liuea
mundissinia, tela polita ; leinwand NySz. 1505 k. :
Duas vlnas wlgo dyalcz (OL. I). 35798). 1544: Eg
ucg gokzot (OL. Nád. 40). 1548 : Az wngwknek egy
veg gyolch (no. 48). 1556 : Kwlemb kwlemb aprólék
hym golcz remek peldak (uo.). 1558 : Heth kendő {loch
líczkenö (uo. 49). 1564 : Kt^th wíjgh yoch az eggyk
gallos az masyk thrupay (uo.). [Vö. gallos-, gyapot-,
patkós-, slezia-, vékony-gyolcp.]

gyolcs-nyomtató : [zeugdmckerl. 1715 : Gyolcs-
nyotntató [foglalkozásnév] (GazdtörtSzemle IX.23).

2. GYOLCS, gyócs : [lacus, piscina, palus ; teich,
weilier. sumpfV]. 1303: Deinde uadit ad Mezeuteluk

321

GYOLCSOS— GYORTYÁN

GYORTYÁNOS- GYÖNGYÖS

322

et postea transit lacum qui dicitiir Malechua^oíc^a
(Pannh. Hitel. 17). 1343 : Inde ad montem Gholch
[Gholth^ a m. gyolcs?] vocatam (Körmend III/2,
Seregélyes 104). 1400 : Aquain que vocatur Ergyolch
(OL. D. 8551). Quandam aquam Érgyolchya vocatam
(uo.). 1421 : Ad vnam graminosam et arundinosam
paludem wygyolch dictam (uo. 11115). 1426 : In
prediis Nemalewrynzylese et K-wesgyolch vocatis in
Comitatu Komarom (Múz.). 1453 : Lacunam sev clausu-
ram vsonum et piscium in fluuio Danubii in loco
Dyolczfhew existentem in Comitatu Posoniensi (OL.
D. 14766). 1521 : Inde vádit ad locum Kjlsewgyoch-
fenek nuncupatum (uo. 23504). Inde ad locum seu
stagnum GyocMenek appellatum (uo.).

GYOLCSOS : [sindone copiosus, venditor sindonis ;
reich an leinwand, leinwandhandler]. 1425 : Blasio
Gyolchus (Körmend, Heim 745). 1472 : Georgio Gholchws
(OL. D. 17340). 1714 : Gyolcsos [foglalkozásnév] (Gazd-
törtSzemle IX.22).

GYOLKOS ? 1. gyilkos.

GYOLTA, gyóta, jóta ? : [saltus, silva, pa-
scuum; hain, wald, weide?]. 1211: Ultra louta [a. m.
gyolta "?] in uilla Sagli (Pannh. Tih. 1/5). Hü sünt
pulsatores Nen louta Zeme Beid (uo.). 1567 : Syluas
glandiferas Gyotha dictas í«Zala m., ugyanitt többször
GyoUha» Szám. jegyz.] (OL. UC. 27/59). [Vö. gyóta
MTsz. ; Gyóta, hn. CzF.]

gyolta-pénz, -pinz : 1564 : Item antea tenebantur
soluere eciam quosdam florenos octo pro ordinaria
solucione commuuiter qui giolta pynz vocabantur
(OL. UC. 27/56, Berin helység adataiban). Item Antea
tenebantur soluei'e eciam quosdam florenos octo pro
ordinaria solucione qui Gyolta pynz vocabantur (uo.).

GYOMLÁLO-VAS : runca segetaUs, runcina ;
játeiseu NySz. 1597 : Kiczin giomlalo Vass i^OL. UC.
101/3).

GYOMOK?: stomachus, ventriculus; magén NySz.
1252 : Exinde per uallem Balhagumiir [a. m. gyomor?)
tendit cum metis continuis (OL. D. 369).

GYOMROS : a) ventriosus. stomachosus ; gross-
bauchig, voU zorn; b) íamelicus ; hungrig, ausge-
hungert NySz. (1. és 3. jel.) 1358 : Andree dicti
Gyumms (Körmend, Heim 157).

GYÓNIK : confiteor ; bekennen, beichten NySz.
1544 : Oláh tamásnak attam gonni (ÓL. Nád. 41). [Vö.
kigyónik.]

GYOPÁR, gyapár: gnaphalium; edelweiss MTsz.
[ruhrkraut]. 1346 : Monticulum Gyparíhetew [igy]
nominatum (OL. D. 3853, 1 AnjouOkm. IV.626). 147*1:
Ad montem GyaparthewthGw [igy] vocatum (OL. D.
17901). [Vö. NySz.]

GYOPÁROS : [gnaphaliis copiosus, consitus ;
reich an edelwei.ss oder ruhrkraut, mit edelweiss oder
nihrkraut bewachsen]. 1493 : Ad facies dicte vinee
in promontorio Gyoparos (Múz. Soós). 1494 : In
monte Gyoparos (Lelesz Prot. 11.9a).

GYORS : agilis, solers, strenuus, vegetus, promptus ;

frisch, munter, fertig, fleissig, thatig NySz. \2. jel.)

1610 : Noha miénknek [protestánsnak] tetteti magát

i magaviselésével és nyelvével, de azért az római ke-

I resztyéneknek elfordult religiójában gyorsabb (MA.

I LIN. 338:t.

GYORTYA, 1 gyertya.

I GYORTYÁN, -ÁGY, 1. gyertyán, -ágy.

Magyar Oklevél- Szótár.

GYŐRT YÁNOS, 1. gyertyános.

GYÓS ? 1. diós.

GYÓTA, 1. gyolta.

GYŐJTÉS, 1. széna-gyűjtés.

GYÖKÉR, gyükér, vö. nád-, vér-gyökér.

GYÖKERES, gyékeres : radicosus ; voU wurzeln
NySz. (1. jel.) 1450 : Pratum habeo in gyékeres hath
alath (OL. D. 17462). Valentini Gyetvkcres i^Pannh. 63/S).

GYÖKERESEDIK, gyükeresédik, vö. még-
gyökeresedik.

GYÖMBÉR, gyöngbér: zingiber, gingiber;
ingber NySz. 1544: Vöttem fel font gömiert (OL.
Nád. 40). 1560 : Ryskasa. Gdngber. Fahy Szegfű. Sze-
reczen dyo wyi'aga (uo. 49). [Vö. eleven-györabér.]

GYÖMÉLCS ? -ÉNY, 1 gyümölcs, -ény.

GYÖMŐCS ? 1. gyümölcs.

GYÖMÖLCS? -ÉNY, 1. gyümölcs, -ény.

GYÖMÖLCSÉNYÖS, 1. gyümölcsényés.

GYÖMÖLCSÍNY, 1. gyümölcsény.

GYÖNGBÉR, 1. gyömbér.

GYÖNGY, gyéngy : margarita, gemma, unió ;
perle NySz. (1. jel.) 1276 : Domina Gyung uxor ipsius
(Veszpr. 15, Vámos). 1295/1345 : Mulier quedam no-
mine Gunyh (Körmend líl/l, Lulya 19). 1309 : Do-
mina Gtmg filia Ban (MonStrig. 11.599). Domine Bybur
vxoris dicti Ban matris dicte domine Gung (uo. 60Ü\
1310 : Nobilis domina Gyung nuncupata (Veszpr. 2,
Barlag). 1318 ; Nobilis domina Gyung nuncupata
Relicta comitis Mauricii HazaiOkm IV.128). 1329 :
Domina Gyungh (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.). 1516 :
Harmad Nasfa egh saflfyl, egh JachjTikth három Rosa
gywngh, keth Rosa Rubynt (OL. D. 2{j367, 1. Zolnai:
Nyelveml. 203). Nakara való gyewngyeth e^\i;hwen-
kethewth (uo., 1. Zolnai id. m. 204). 1517 : Perlas wlgo
Gengeketh (OL. D. 22994j.

gyöngy-fűző, -fízö : bractearius ; perlenfasser,
juwelier NySz. 1489 : Georgius Gyenghfyzew (Lelesz
Acta 98/61 1531 : Michael Ghyenghfewzeiv (OL. Ko-
lozsm. 106). 1544 : Attam az ()öng főzönenek [igy ?]
(OL. Nád. 40). 1554 : Stephanus Gyenghfywzew (OL.
UC. 16/5).

gyöngy-h.áz : mater perlarum, concha margaritifera;
perlenmutter, perlenmuschel NySz. 1533 : Crucifixum
ex Gyenghaz argento inclusum (OL. Nád. 49). 1581 :
Egi geongh hazbol chinalt korsó (OL. L. III. 16. 17).
1594 : Geongi házzal rákot ladas kolomaris (OL. UC.
78/7^.

gyöngy-szem : unió ; perle NySz. 1516 : Egh
Nasfa kyben egh Rosaj,dyamanth wagyon. egh smaragd,
egh gywngli sem. keth Rubynt Rosa (OL D. 26367,
1. Zolnai : Nyelveml. 203). Egh Arán Nyakba wethew
kwes kyben hath Balaz wagyon . . . owthwenketh
gyeivngh sem (uo., 1. Zolnai id. m. 204).

gyöngy -virág : lilium convallium ; maienblümlein,
maienröslein NySz. 1545 : Uöttem gong uiragot mind
fazokastol (OL." Nád. 42).

GYÖNGYÉS, 1. gyöngyös.

GYÖNGYÖS, gyéngyés, gyöngyös, gyön-
gyös : 1) a) gemmatus, gemmosus, baccatus, mar-
geritosua ; mit perlen besetzt ; b) gratus ; angenehm

21

323

GYÖNYÖRŰ— GYÖRGY

GYÖRGYKE— GYŰJTŐ

324

NySz. (1. 2. jel.) 1281/1328 : Vltra fluuium Gungus
[a. m. gyöngj^ös ?] (Múz. Békássy). 1292 : Villám
Zeuleus iiüta fluuium Gyunges m Comitatu Castriferrey
existentem (uo.). 1305 : Domine Gungus sororis mee
(MonStrig. 11.560). 1311 : Ad fluuium Gungus (OL. D.
1798). 1323 : lusta fluuium Gungus (HazaiOkm.
IV.134\ 1354 : De precio sui fundi in piatea Gungus
vlcha existentis (Múz.). 1358 : Possessionum et por-
cionum possessionariorum [így?] scilicet Zarozou
Keurushyg Berey Baluanus Turuk Fok Gungus (Pannh.
Tih. 1/17). 1360 : In vico Gyungytis vtha vocato
^Körmend, Stat. ant. major. 10/1 ). 1379 : Duabus rotis
molendinorum in fluuio Gyimgyus currencium (Kör-
mend, Miscell. Németújv. lad. 44, fasc. 110, nr. 4i. 1455 :
Balteum minorem eiun crinile gengeus (Miiz.. 1 ZalaOkl.
n.561). 1484: Petro Gywngyews Lelesz Acta 94/1).
1504: Ornamentum muliebrum [így] wlgo vnum pecto-
rale gemate [így] Gynyyesleppel [így] (Múz.). 1511: Vnum
Sertum Gemmatum wlgo Gyengyes partba et alia orna-
menta Capiti puellari continentia Lelesz Acta 119/27 .
1516 : Egh ewregh gyeivngyes partba. Egb gyeivngycs
Hay Nyomtató. Egb gyeivngyes fylthew . . . Egb
gyeivngjes fyketbew Negb gyewngies párta . . . Egb weres
atlacz gyewngies zoknya Egb zedeiyes Barson gyewn-
gies zoknya (OL. D. 26367, I. Zobiai : Nyelveml. 205).
1532 : Vnam picturam wlgo genges bym (Múz. Kállay).
1550 : Eg ijőngős elökőtó (OL. Nád. 45\ Eg gőngSs
fekőtő. Eg fflgo (uo.). 1564 : Neg göngös partba (uo. 49).
1581 : Egy feier koré sal tol ky giongios i^OL. L.
in. 16. 17'. Egi eoregb gyeongeos kofiom kj'be sok
kwleomb fele keowek wannak (uo). 1584 : Vagon
azon könwben araúas kanafok az feye gyöngös
(OL. UC. 56/33> 11 2) [visci plenus ; voll misteV?].
1325/1332 : Piscinis quarum nomina sünt bee Re-
ketba Dumbucb Gyungusnaralia (OL. D. 2331). 1333 :
Cum piscinis Dumbucb Gyungusna-ralia. prépost-
toua (ZicbyOkm. 1.412). 1338 : Prope quandam arbo-
rem wlgo Gungyusnyar nuncupatam iMúz. Ibránji).
1354 : Ad arborem Ilicis Gymigiusfa. dictam i OL. D.
4425). 1386 : Duo in loco Gyungyuskorthuel appeUato
(Körmend, Heún 347j.

GYÖNYÖRŰ", gyényérő : jucundus, amoenus ;
lieblicb, lustig, fröblicb NySz. 1505 : Gregorium
Gyenerew (Lelesz Acta 113/56). 1519 : Matbias Gye-
nyereio (Múz. Kállay).

GYÖP, L gyep.
GYÖPLŐ, 1 szíj-gyeplő.
GYÖPLÜ, 1. gyeplő.
GYÖPÖ, 1. gyépü.
GYÖPÜ, 1. gyépü.

GYÖRGY, Gyérgy : Georgius PPB. ; [Georg]-
1209 : Predium quoddam Zengurg nomine (OL. D. 57).
1216 : Predium quoddam Sengurg nomine (uo. 80}.
1233 : Ultra quandam aquam que uocatur Gyurgsorma
(Veszpr. Regn. Met. ■?/2). 1240 k. : Hec sünt nomina
eorum qui debent vinum portare Vonyz Gurqu [a.
m. György ?J Burzu (Pannh. 61/8). Í299 : Comes
Blasius, filius Gurgh (MonStrig. 11.474 1. 1307 : Terram
Sengurg uocatam (Múz. Nagy Imre). 1337 : Secundum
[stagnum] Gurghah [olv. György-bab ?] (AnjouOkm.
in.346i. 1366 : Feyriuanfalua &í/itr^fiamyklowsfalua
(Köi-mend 11,5, Lyndva 13). 1368/1421: Ad quandam
magnam metam que wlgo dicitur Gywrgeh{ita.Ta [a. m.
György ?] , uo. II1/4, Battbyán 31). 1407 : Andree de Ta-
polczamellekezentbgri/Mr^/i (Körmend Miscell. Német-
újv. lad. 42, fasc. 87, nr. 111 1453 : Predium Zentb^rcr^
appellatum (OL. D. 14631)' 1455 : Possessiones Kedd-
hely SarkewzyZenthflrewT^/t (no. 14952). 1465 : Duas

Sessiones vnam Alchbele alteram kakas^'íor^'hele vo-
catarum (HazaiOkm. V.276). 1478 : Altéra [vinea]
bydegk^rthy^fj/eríz/íbagyomana vocata (uo. 345). 1510 :
Penes quoddam signum Gyergháeakasasa vocatum
(Múz. Forgácb). 1558 k. : Zelestj^ei gertwl wettem
azen Jegrwamal ezwstet (Nyr. XXVin.22). 1577 :
Dandár Georg [így ! olv. György v. Georg ?] (OL. UC.
1/3). [Vö. Györgyke, Gyurka, Gyurkó, Szent
György-adója.]

GYÖRGYKE, Györké : [Georgii nomen blan-
diens ; koseform zu Georg]. 1578 : Györké Andi'ás
(SzékelyOkl. V.llO). 1602 : Györgyke István (uo. 289).
[Vö. György.]

GYÖRI-KANCSÓ : [m-ceus Györiensis ; Györer
krug]. 1723 : Az Actor doceálta, bogy az Incattus
difiíamálta az Actort, ö adta meg annyü-a a győri
kancsóbúl, azért sinlödik, ördöggel van teU az báza,
nem keresztény báz az övé (DebrJk.). [«A. m. Győrben
készült, derekán bebomorodó kancsó, melyet pobár
belyett basználtak. Ma is találni ezeket a régi győri
kancsókat Debreczenben, de különösen a Kúnságban»
SzéU Farkas jegyzete, 1. NyK. XXVI.340.]

GYÖRKÉ, 1. Györgyke.

GYÖRŐ, -S ? 1. gyűrű, -s.

GYÖTÖR, vö. elgyötör.

GYÚJT, gyójt, gyút : incendo, inflammo ;
anzünden, anflammen NySz. 1480 : Micbaele Goyto
(OL. D. 18313). 1588 : War giutho zigonios nyl (OL.
UC. 7617). 1602: Gyútó Miklós (SzékelyOkl. V.210).
Gyújtó János (uo. 211). [Vö. tarackgyújtó-pálca.]

GYÚR, vö. turógyúró-tekenö, vas-gyúró.

GYURKA : [Georgii nomen blandiens ; koseform
zu Georg]. 1525 : Giivrka [keresztnév, többször] (OL.
D. 37000). 1728 : Csaldi Gyurka leánykáját is meg-
rázta volt és úgy vesztette volt meg (Reizner : Szeged-
Tört. IV.390J. [Vö. György.] J

GYURKÓ: [^1. 1540: Gywrkonak egh sarkán- ^
tby wt attam (OL. Nád. 42). 1602 : Gyurkó János
Gyurkó András (SzékelyOkl. V.319). 1608 : Imár több
bárom esztendőnél, bogy csak az Gyurkómmal vagyok
(MA. NLI. 283). 1614 : 6 Mártii megbetegült szegény
Gyurkó öcsém (uo. 62). [Vö. György.]

GYÚT, 1. gyújt.

GYÜGE? gyige ? : «félkegyelmü, bamba, ügye-
fogyott, élhetetlen* MTsz. ; unbeholfen, unbehilftich,
ungeschickt BM. 1252 : Quorum vinitorum nomina
bee simt Wogus Gyge [olv. gyige, a. m. gyüge ?]
Maráz (OL. D. 369). 1272 : Thoma fllio Gughe (Veszpr.
10, Palaznak). 1450 ; Quasdam terras ipsorum expo-
nencium a parte Petbry sub vna arbore Tilie et
Kyralretbe necnon Bolgoreketbyeye et GygemowlvLa
[így '} olv. -molna] ac Kylsewfarkas et Feketbewzol-
dobzeg vocatas (Lelesz Acta 62/37). 1451: Petrus
Gyghe (OL. D. 14467).

GYŰJT : [fenum in manipulos colbgo ; beu machen].
1636 : A Szynaiak is egy darab rétet kaszainak, gyüj.
tőnek és beraknak (GazdtörtSzemle 1.269). [Vö. NySz.i

GYŰJTÉS, 1. széna-gyűjtés.

GYŰJTŐ, gyűtő : colligens, coUector ; sammler
NySz. 1594 : Petri Gyütő (SzékelyOkl. V.155) 1602 :
Gyütö Simon i^uo. 232). Giwteö Pál (uo. 239). Gyütő
Ferencz jobbágya uo.X Gyütő Lukács jobbágy uo.).
[Vö. sőre-gyújtő]

325

GYÜKÉR— GYÜMÖLCSÉNY

GYÜMÖLCSÉNYÉS— GYŰR

326

GYŰKÉR, 1. gyökér.

GYÜKERESÉDIK, 1. gyökeresedik.

GYÜLEVÉSZ, gyélvész? gyülvész : a) con-
vena, g-regarius; hergelaufener ; b) nauci, flocci, nihili ;
unnütz, wertlos, geringfügig NySz. (2. és 5. jel.). 1453:
.iohanne Gyelwez [a. m. gyülevész ?] (Lelesz Bercs.
VII.IO). 1498 : Possessionis Gyiolwez [a. m. gyüle-
vész ?] (Lelesz Acta 106/44\ 1636 : A gyülevészen
egy dai'ab földből mind a két dézma az uraknak jár
(GazdtörtSzemle L266).

GYÜLVÉSZ, L gyülevész.

GYÜMÉLCS ? -ÉNY, L gyümölcs, -ény.

GYÜMŐCS ? 1. gyümölcs,

GYÜMÖLCS, gyemélcs, gyémölcs, gyi-
mölcs, gyömélcs? gyömőcs? gyömölcs? gyü-
mölcs ? gyüm.őcs ? : fructus ; baum- oder ackerfrucht
NySz. (1. jel.). 1221: Ad locum Beseneugumulc [olv.
gyömölcs V. gyümölcs ?] (HazaiOkm. VL16). 1304 :
Arboribus fructiferis Kerekgemulch et in nemore Naraad
uocatis (Veszpr. 15, Vámos). 1316 : Arbores fructiferas
langas gemelche dictas (AnjouOkm. 1.397). 1320 : Ad
arbores fructiferas Solgemulche uocatas (Körmend 111/2,
Pezye 75, 1. ZalaOkl. L153).1347: Pratum Gumukhagtw
vocatum (AnjouOkm. V.IOO). 1353 : Vsque nemus
Gyumuchkuzhei-ke [olv. gyömöcs v. gyümöcs ?] (Múz.).
1383 : Quasdam arbores fructiferas Weseg gemulche
nuncupatas (Lelesz Acta 15/13). 1468/1470 : Porcio-
nem possessionariam wlgo kezepreez vocatam alio
nomine campestrem desertam vei wlgo gemewlch
appellatam (Múz. Kende). 1471 : Cuiusdam pomerii
Zekgyívmelche [olv. gyömélcs v. gyümelcs ?] nuncupati
(OL. D 36393). 1597 : Limonia. Niers giümeokz (OL.
UC. 101/3). [Vö. MTsz.] [Vö. asszú-gyümölcs.]

gyüraölcs-fa : arbor fructifera ; obstbaum NySz.
1414 : Arborem Gymevlchfa vocatam (OL. D. 27000).

gyümölcs-kert : pomarium ; obstgarten NySz.
1312 : Circa pomerium quod wlgo dicitur gemulchkerth
(OL. D. 1806, 1. ZalaOkl. L140). 1638: Giümölcz
kertben való oltovaniokat (OL. UC. 2 34).

gyümölcs- oltvány: [pomus insertiva ; obstpfröpf-
ling]. 1653 : Valaki ttízet görjeszt más ember kárára
akár erdőben leszen gyümölcs oltványokat megégetvén,
akár szőlőben gyepiét és szőlőjét megégetvén, tehát
ez ilyen kárt tevő, égető, marad az földes urának :
fi. 12 ^GazdtörtSzemle P.33).

GYÜMÖLCSÉN, ÉS, L gyümölcsény,- és.

GYÜMÖLCSÉNY, gyémelcsény, gye-
mélcsíny? gyémelsény ? gyéméssény? gyé-
missény ? gyémó'csény, gyémölcsény, gye
mölcsíny ? gyimélcsény ? gyimilcsény ?
gyimilcsíny ? gyimőcsény ? gyimölcsény ?
gyimölcsíny ? gyömelcsény, gyömölcsény,
gyömölcsíny, gyümölcsény, gyümölcsén,
gyümölcsíny : arbor ulmus, dumus ; strauch, gc-
strüppe NySz. 1200 k. : Manserunt ibi iiLxta siluam Ge-
melsen [olv. gyémelsény v. gyémelcsény ?J (Anon. 40).
1251/1255: In arbore Gemelchen (OL. D. 407). Super
duas metas sitas in arbore Gemelchen (uo.). 1255 : Ad
quandam arborem nomine ghumulchyn (Wenzel VII.
400). 1255/1261 : Vádit ad arborem Gumulchen [olv. gyö-
mölcsény V. gyümölcsény '?] (OL. D. 518). 1269 : Vna
arbore Gymidchen [olv. gyimölcsény v. gyémölcsény?]
(Veszpr. 107, Nivig 3, 1. ZalaOkl. I.54i. 1272: Arbor
Gymylchen [olv. gyimilcsény v. gyémelcsény ?J vocata
(HazaiOkm. VII.130). Venit ad dumum Gumulchen
(Múz, Jankowich, 1. Kubinyi : MTörtEml. 1.86). 1277 :

Álba spina Gymulchen uocata (MonStrig. 11.75). 1284 :
Sünt spinae Gymulchin uocate (OL. D. 35838).
1287 : Ad quendam dumum Dyumulchen (Múz. Justh).
1296 : Sub arbore wlgariter Gymilchyn [olv. gyimilcsíny
V. gyemelcsíny ?] dicitm- (HazaiOkm. VI. 421). 1313:
Dumus wlgariter Gyumulchen dictus (AnjouOkm. 1.308).
1335 : Dumus spinarum Gymulchen vocatarum (Hazai-
Okm. IV 155). 1338: Circa arborem Gymelchen [olv.
gyimölcsény v. gyémelcsény?] vngarice nominatam
! OL. D. 3203). 1339 : Ad dumum Gymulchin (Hazai-
Okm. V.115) 1374: Sub quodam rubo vulgariter gymul-
chyn vocato (ZalaOkl. 11.105). Sub alio dumo simi-
Uter gymulchin nominato (uo.). 1386: Cuiusdam vhni
wlgo Gyiometvlchen vocati (OL. D. 7182).

gyümölcsény-bokor : [dumus ulmorum, dumus ;
uhnenstrauch, strauch?], 1095: Dirigitur ad spineum
uirgultum quod dicitur gemissen buqur [olv. gyemis-
sény- V. gyemessény- ?] (Pannh. 15/0o). 1270/1284 :
In qua est quoddam Gymuchenbukur [olv. gyimöcsény-
V. gyemőcsény- ?j (^HazaiOkm. VI. 179). 1323 : Sünt
due mete terree in quarum [igy] vna est Gemulchen-
bukur vocatus [így] (Múz. Hanvayl 1324 : Sünt due
mete terree in quarum vna est Gemulchinbucur (Múz.).
1332 : Ad vnum dumum Gemulchenbukur vocatum
(uo.). 1382 k. : Ad unum dumum qui wlgariter Gymul-
chenbukur appellatur (Pannh. 36/X, 1. Wenzel Vin.271 ).
1411 : Ad spinetum virgultum quod dicitur Gymelchen-
bokor (Pannh. 15/M). 1471 : Ad dumum Gywmelchen-
bokor [olv. gyömelcsény- v. gyümölcsény- ?] (OL. D.
17901).

gyümölosény-fa : [ulmus; ulme?]. 1275: Uadit
ad Gymulchynfa (OL. D. 33852). 1311: Ab arbore
Gymulchynfa vocata (uo. 34096). 1323: Quandam arbo-
rem Gumulchenfa dictam (uo. 2145). 1382 k. : Ad duas
arbores quarum una pirus et altéra Gymulchcnfa nun-
cupatui- (Pannh. 36/X, 1. Wenzel VIII.271). 1384:
Peruenit ad ügnum Gymelchenfa nominatum (Forrás ?).
1416 : Sub quadam arbore Gymelchenfa in wlgo vocata
(Múz. Kapy). Sub quadam arbore Gyvmelchenfa in
wlgo vocata (Körmend, Sebesiana 3/47).

GYÜMÖLCSÉNYES, gyemelcsényös, gye-
mölcsínyös, gyimölcsényös? gyömölcsény ös,
gyümölcsénös, gyümölcsényös : dumosus ; ge-
strüppig NySz 1214 : Inde ad lacum Gemulscinus
(Pannh. 41/F). 1223 : Inde ad lacum Gemulsinus (uo.
1/Z). 1241 : Inde ad lacum Gemulscinus (uo. 41/F).
1254/1324 : Descendit Gymelchenus [olv. gyimöl-
csényös V. gyemelcsényös ?] (OL. D. 1589). 1257 :
Uenit super aquam que dicitur Gtimulchenus [olv.
gyömölcsényös v. gyümölcsényös ?] (uo. 456)

GYÜMÖLCSÍNY, 1. gyümölcsény.

GYÜMÖLCSÖS, gyömölcsés, gyémölcsös,
gyimölcsös : 1) pomosus ; obstreich NySz. 1327 :
Circuit vallem Gymulchus [olv. gyimölcsös v. gyé-
mölcsös ?] (AnjouOkm. 11.302). || 2) pomarium ; obst-
garten NySz. 1417 : Quedam particula pomerii Gye-
mewlches vocata (Lelesz Acta 37/113).

gyümölcsös-kert : pomarium ; obstgarten NySz.
1638 : Giümölcziös vagy az oltovanios kertek (OL.
UC. 2/34).

GYŰR : [tumulus arenae, tumulus ; sandhügel,
hügel ?]. 1198 : Quorum nomina hec sünt Guyre [a.
m. gyűr ?| Apungna Chuc filius Weng Wassa Chuda
(Körmend II/8, Szentgothárd 1). 1309 : Quandam
terram in fine cuiusdam montis Petur^i/tírí' dicti aptam
pro ciuia i^ Veszpr. 13, Szőlős Zala m.). 1326 : lungit
montem Nogh Gyúr nominatum (Lelesz Met. Abaúj
10). [Vö. MTsz. ?J [Vö. dir]

21*

327

GYÜRÉ— 6YÜRÜ

GYÜRÜS— GYÜT

328

GYŰRÉ ? 1. 1. gyűrű.

GYŰRŐ, 1. gyűrű.

1. GYŰRŰ, gyérű, gyűré ? gyűrő : amiiüus,
iingulum [stb.] ; ring, fingerring NySz. [1. jel.) 1198 :
Quomm uomina hec sünt Guyre [olv. gyűré ? a. ra.
gyürü ?] Apungna Chuc íilius Weng Wassa Chuda
(Körmend 11/8, Szentgothárd 1). 1447 : Johanne Gyivriv
[a. m. gjiírtí?j (KárolyiOkl. 11.253). 1544: Eg selem
sinort gnró're (OL. Nád. 41). 1548 : Vnum annulum
giiTív waltany (uo. 48). 1558 k. : Wagyon geryic
ij eggyk arany masyk pechetle ezisth gerw (Nyr.
XXVIII.22). [Vö. arany-, pecsétlő-gyűrű.]

2. GYŰRŰ, gyírő, győrő, gyűrő : cornus san-
guinea ; wilder kornelkirschbaum NySz 1193 : Inde
ad giretí [a. m. gytíríí?] (OL. D. 27) 1400: Locum
piscatnre wlgo Gyureutonya [olv. györö, gytírö v.
gj^ürü '?] nominate (Pannh. 1/1 1. 1453 : In loco Gywreiv
Zeek vocato trés metas veteres et antiquas reperissent
(OL. D. 14707). [Reljn. szárm. : 1325/1332 : Piscinis
quariun nomina sünt hec Kolobar Gyuriid Vereshid
ffidaUa (OL. D. 2331 ). 1333 : Cum piscinis Kolobar, Gyic-
rud. vereshid. Vsuend. Kurmul (ZichyOkm. L412).

gyűrű-bokor : [dumus cornorum sanguiuearum
strauch von wilden konielkirschbáumen]. 1268 : Dumus
que wlgo dicitur Gyrowbulmr (MonStrig. L556t.

obsitus ; wald oder gehölz auch von wilden kornel-
kirschbáumen ?]. 1338 : Deinde vertit se ad plagam
orientalem ad terram Gyuretvkerek vocatam (OL. D.
3143, 1. AnjouOkm. m.460). [Vö. kerek.]

1. GYŰRŰS, győrős? : anmüaris, annulatus ;
mit einem ringé versehen NySz. (1. jel.) 1459 : Petro
Gynrws (Múz. Kállay). 1474 : Johanne Gytvrws (Lelesz
Acta 84/3). 1509 : JPetro Gyeivrews [olv. györös v.
gyűrűs?] (uo. 117/181

2 GYŰRŰS, gyírűs: ligustri ; hartriegel- NySz.
[cornis sangiüneis copiosus ; reich an wilden komel-
kirschbáumen ?]. 1281 : Ad occidentalem partém uersus
puteum GyruskoX uocatum (Veszpr. 2, Nagyberényl
1291 : Quoddam nemus nomine Gyrusbetok [QiL. D.
1332). 1425 : Penes quandam Siluam Gyrtvszomoga
[-zomvga?] (Lelesz Met. Szatmár 8). 1515: In terra
verő Gyeivrews sünt tria iugera (Múz. Ibrányi). 1526 :
Az oláh falut gywrtbst ... az espitalnak hagyom (OL.
D. 24323, 1. Zolnai: Nyelveml. 256).

GYŰSZÖ, 1. gyűszű.

GYŰSZŰ, gyűsző: digitale, digitalia, sutorium
digitale ; fingerhut, fingeriing NySz. 1528 : Vnum
wlgo geívzw lOL. Nád. 48). 1533 : Gyewzew argentei
duo (uo. 49). 1594: Gyüsző Thamás (SzékelyOkl. V.155 ;.

gyűrű-kerek, -kerék ? : [locus cornis sanguineis ! GYŰTŐ, 1. gyűjtő.

H.

HA, vö. minden-ha.

ha-hogy : si forte ; wenn NySz. d. jel.) 1721 :
Hahogy valaki szomszédja jószágát meglopja : 8
forént büntetése (GazdtörtSzemle VII.128). Nemkülöm-
ben, hahogy valaki maga számára szántóföldet kezd
irtani és aztot hirtelen véghez nem viheti, senki az
olyatén földben ne menjen (uo.).

HAB ? : fluctus, unda ; welle, flut, wasserw^eile
NySz. (1. jel.). 1221 : Quorum nomina sünt hec Hodus
geur Hab [a. m. hab?] Zenka Lugumer (^Pannh. 4/6).
1337 : Secundiim [stagnum] GurgAaö [olv. György-
hab ?] (AnjouOkm. m.346).

HABABÍT, vö. összehabarít.

HABARNICA : polypus, sepia, octopus ; meer-
fisch mit vielen füssen NySz. 1524 : Quatuor tunellas
habarnyczath (OL. D. 25695). 1530 : Polipos siue
Habarnycza (OL. L. III.16. 17, 1. TermtudKözl. 1894.
évf. 492). 1544 : Vöttem habarnyczat (OL. Nád. 41).
1545 : Habarnicza kosonnat hoza (uo.). 1595 : Habar-
niczat 25 keötest (uo. 49). [Vö. Ásbóth, Nyr. XXIX. 68.]

HÁBORGAT : incito, turbó ; unruhig machen,
verwirren, stören, beunruhigen NySz. 1478 : Stephanua
Haborgatho (OL. D. 18145). [Yö. mégháborgat.]

HÁBORGATÁS : inqietatio, persecutio ; beun-
ruhigung, verfolgung NySz. 1692 : Fejsze foljo erdők-
ben minden háborgatás nélköl fat vágtak (OL. Acta-
Paul. Elefánt fasc. 7, nr. 25).

HÁBORODIK, vö. összeliáborodik.

HABOS: a) fluctuosus, undans, undabundus,
undosus ; voU wellen, ungestüm ; b i undulatus ; wel-
lenweis gestaltet, gewelltNySz. 1469: Fabianus Habos
(OL. D. 32365). 1553: Kar kapa werews habos
chemeleth (OL. Nád. 48). 1637 : Haboson festett dió-
fás gyantaros ayto (OL. UC. 14/43). 1719 : Négy
pozsonyi szapu jó s nem dohos rozsból vagy abaj-
dóczból áltáljában 64 pozsonyi itczéböl álló jó habos
pálinkát tartozik a kulcsár előállíttatni [igy?] a pálinka
mesterrel (GazdtörtSzemle in.l79).

HABZÓ ? : 1576 : Egy perpenche was Eg bokor
hobzo [olv. habzó ?] (Múz. Rhédey). [Vö. NySz]

HACAGA, 1. bacuka.

HACÉEA., 1. bacuka.

HACOGA, 1. bacuka.

HACOEA, L bacuka.

HACITKA, haoaga, baceka, bacoga, ba-
coka, kaszaka, baszoga ? baszoka, baszuga?

haszuka: stóla; überrock NySz. («hacoka> a.) 1211:
Isti sünt ioubagiones Latamas Hotus Zegen Hozuga
[a. m. hacuka? vö. MTsz.] (Pannh. Tih. 1/5). Isti
sünt ioubagiones Bodus Zemeh Huegit Poiais Zegen
Hozoga (uo. >. Isti sünt agricole Zobas Zehee Hozuga
Bench Kesseh Chomos (uo.). 1240 k. : In eodem
predio hec sünt nomina vduornicorum Wolt Hozuga
Ehule Chynt (Pannh. 61/8). 1251/1281 : Hozuga, szn.
lOL. D. 346). 1252 : Hozuga, szn. (uo. 369). 1275 :
Vduornicos nostros de villa Tykus, Bacha videlicet
Pek Hozuga, Vyleguen et Petrum (uo. 915). 1420 :
Ad vallem hazugagQáve vocatum (uo. 10881). 1492:
Vnam hazakam de purpuré rubeo (uo. 26055). 1494:
Unam hachekam de veluto deaurato (Engel : Gesch-
UngrReichs 1.74). 1499: Duas haczokas de purpuré
factas (Múz. Kisfaludy). 1503 : Vnam hazwkam pur-
puream deauratam (OL. D. 29419). 1504: Vnam Ha-
czagam Aranyas Baarson (Körmend II1/5, Zákány 34).
1508: Vna hazuka (OL. D. 32632). 1509: Vnam
hachagam Georgii (Lelesz Acta 117/28). Vnam paruam
hazocka (OL. D 21965). 1512 : Haczagava. purpuream
(uo. 25541). 1517: Subám et duo hazuka (Múz. Becsky).
1518 : Unam haczagam valentem florenos duos (Ká-
rolyiOkl. 111.119). 1519: Hazokam meam vnam (.Lelesz
Acta 125/62). 1529 : Supicza. Haczagha. Nadragh (OL.
Nád. 42). 1533 : Vna hachoka de scarlato (uo. 45). 1544:
E^ haczoganak ualopoztot purgamalt (uo. 41). 1561:
Egi hachoka petyuetel belet (OL. L. III.16.17).

HADAR: ferio, peto, verbero, percutio, flagello;
stossen, treffen, schlagen, hauen NySz. {2. jel.) 1470 :
Georgius Lohadaro (OL D. 17008). 1487: Michaele
Hadaró (Körmend m/5, Zob 51/A). 1526 : Joannes
Hadaró (OL. D. 37000). 1584 : Hadaró Ambrus (OL.
UC. 56/33).

HADI-ÚT: [via militaris, via publica; heerstrasse].
1472 : Vie strate magne Hadywth vocate (Veszpr. 5,
Fadd). [Yö. bad-út.]

HAD-NAGY: dux, ductor, ducator, strategus,
dux belli, tribunus militaris ; obrister, hauptmann NySz.
1237 : Hodnogio castri Symigiensis t^Pannh. 34/Q).
1347: Comiti Erdew dicto Hodnogh Syculo (OL. D.
29679). 1353 : SebeAodno^feldy, hn. (Múz., 1. Anjou-
Okm. VI.95). 1355: Ad faciem possessionis SebeAod-
íio^'/ifeulde vocate in Comitatu Zaladiensi existentsi
(^Múz.). Georgius dictus Hodnog (OL. D. 31097). 1458?:
Zabadsag levél hog senky capitan se hadnag nepeji;
le ne zalloychya soha ez zent eghaz yozagaba (uo.
15255, az 1458-i oki. hátlapján). 1477: Laurencium
Hadnagh {no. 17953). 1602: Hadnagy Tamás (Székely-
Oki. V.178). [Vö. 1268: Oliuero mayore exercitus
(Múz. Burián). Vö. MTsz.] [Yö. szókés-badnagy.]

HADNAGTSÁG-FÖLD : 1725 : Fejérváriné
földe mellett, egy jó darab hadnagy ság- föld, anuak

331

HAD-ÜT-HAGYMAS

HAGYÓ— HÁJ

882

végiben . . . egynehány becsületes embereknek adott
kenderföldecskék (GazdtörtSzemle 111.191).

HAD-ÚT : [via miUtaris. via publica] ; heerstrasse
NySz. 1055 : Inde ad casteUc et feheruuaru rea
meneh hodn utu rea (Paiinh. Tih. 1/1). 1211 : Inde
uenit per campum metis interpositis ad Hodut (uo. 15).
Post hec ueuit ad magnam uiam que dicitur Hodnth
(uo.). Tendit uersus occidentalem plagam ad uiam que
dicitm- Hodvth (uo.). 1225 : Trausit per viam que
wlgariter hodut vocatur Wenzel X1.183 . 1251 : Usque
ad locum qui uocatiu- Hodut (Pamih. Tih. 18). 1345:
luxta 'S'%*am publicam hoduth vocatam (OL. D. 3779,
1. ZalaOkl. 1.427). 1397 1416 : Peruenissent ad aliam
viam haduth (Múz. Janko^\-ich). 1417 : Peruenisset ad
viam publicam Hadwth vocatam (Panah. Tih. 1;32).
1430 : Penes vnam viam Hadicth vocatam (OL. D.
12302). [Vö hadi-út.]

HAFNICA, 1. hofnica.

HÁGCSÓ, liágsó : gradus, scala, climacter : stuíe
NySz. 1400 1403 : Pariuim scansorium wlgo hagsow
(OL. D. 1430).

HÁGÓ: 1) scandens, ascendens: aufsteigend, der
steiget NySz. (1. jel.) 13231355: Corrardy dicti
Waihago [olv. vár-hágó v. -hagyó ?] (Körmend Kor-
látkö-Appon. 1,2). 1343: Paiűi filii iía^oír (\'eszpr.
13, Szőlős Zala m.). |! 2) ascensus, trames ascendens,
scalae gradus : aufgang, stiege, leiterspross NySz. (2.
jel.) 1401 : Ad %Tium montem ílesesiehagou- vocatum
(OL. D. 8650). 1428 : Montem Vasarhel/i aí/oí/rt vocatum
(uo. 28803). 1431 : Vineam suam totalem in territorio
Nogmusay in BeregUiago habitam et existentem
(KárolyiOkl. 11.141). 1485 : Unum fenetum in territorio
Bereghv/ia^o (uo. 523). 1487 : Ascendissent ad montem
Foc]isíga.hagoya appellatum (OL. D. 37066). 1736:
Egy di'b szántóföld vag^'on a fűzfa hágónál (Canon-
Visit. 176).

HÁGSÓ, L hágcsó.

HAGY: 1) reünquo, omitto, destino ; lassen, ver-
lassen, überlassen, hinterlassen NySz. (1. jel.). 1520 :
Item hattam Ewt wy kothorgartoth (HazaiOkm, 1.404).
1526 : Felesegemnek az mit hattant az Erdewdeon
twt Testamentomomban vrasagaban hagyom, kis Lya-
nvomnak sofifinak hagyom maramarosbely Jóságomat
(ÖL. D. 24323, 1. Zohiai: Nyelvenü. 256).' || 2) [jeman-
dem etwas zu einem preise lassen]. 164Í: Olyan mar-
hákat árul, kiknek 28 frton hagyták bokrát (DebrJk.,
I. NyK. XXVI.338, «bokor» a.). \\^ö. NySz. szólások
a.] [Vö. föl-, hátraliagy, hagyó.]

HAGYÁS: jussio : befehl, geheiss, verordnung
NySz. (2. jel.) 1544 : Uram hagasaual attam az kapun
aÜoknak (OL. Nád. 40 . Attam az sziU plébánosnak
uram hagasabol az öröm miséért (uo. 41 .

HAGYAT, vö. hús-hagyat.

HAGYMA : raepa, cepe, allium ; zwiebel NvSz.
1544 : Figet. Kompostot. Haí/mat OL. Nád. 41j. [Vö.
fok-, keserű-, raetéló'-, mogyoró-, pár-, vörös-
liagyma.]

HAGYMÁS : bulbosus ; zwiebeLig NySz ; [caepis
copiosus ; reich an zwiebeln]. 1211 : Dirigitur inde ad
coiliciűum qui dicitur Hagimastiih [-cuh '?] (Pannh.
Tüi. 15). Uenit per stagnura Hagymás usque ad Cutus
(uo.). 1262: Predicte " térre Hagmas (Pamih. 3 P).
1339 : Hagymás, hn. (AnjouOlau. III.615). 1346 :
Hagmas, hn. (uo. IV. 640). 1378 : Nicolaum dictum
Hagmas (SztárayOkl. 1.442). 1382 : Nicolaus dictuí
Hagmas (OL. D. 6928). 1385 : Nicolaum dictum Haymas

(Körmend, Heim 329). 1398 : Possessionis Hagmasker
vocate (Veszpr. 107, Hagjmáskér 1). 1497 : Anthonio
Hagmas (Lelesz Acta 105/4).

HAGYÓ : praetermittens ; unterlassend NySz.
1323 1355: Corrardy dicti Warhago [olv. hagyó v.
hágó •?] (Körmend Korlátkö-Appon. 1/2). 1355 : Michael
dictus Holnya/ia^oif fur tocius prouincie (uo. 17/797).
1357 : Thomam dictum Rolnjahagion iobagionem
(ZalaOkl. 1.574. 1379 Johanues dictus Hagio (OL.
D. 6605). 1406 : Ladislao Hagio (ZichyOkm. V.486).
1424/1498 : Benedictus Hagyó (OL. D. 12800). 1460 :
Michael Hagyó (uo. 15469). 1475 : Thomam Hagyó
(Körmend, Heim 566). 1488 : Benedictus Hagyó (OL.
D. 27072). 1516 : Albertus Hagyó (Lelesz Acta 122/28).
[Vö. húshagyó.]

HAGYOMÁNY : [legatum : nachlass]. 1478 :
Duas vineas eidem ecclesie sancte marié pia deceden-
cium voluntate nouissima legatas quarum xna. in terra
prepositi de Ratholth, altéra uero in predicto monte
malazo, hydegk\vthvgvergh/ía^2/o»iaH« vocata (Hazai-
Okm. V.345).

HAGYOMÁS : commissio, jussum ; befehl, ver-
ordnung NySz. (3. jel.). 1550: Fizettem Balasi Menyhárt
hagiomasabol (OL. Kolozsm. 50).

1. HAJ: crinis, capülus, pilus ; haai" Nj'Sz. («2.
haj» a.) 1458: Ladislai Sa.Thayw (Múz.). 1469 : Nicolai
Sarhayic (Lelesz Acta 80/44). 1482 : Laurencio Haya-
fifayas [így, olv. haja- v. hája-fájós ?] (OL. D. 31975).
[■? Szárm. ; 1211 : Hü sünt pistores Ikloncha Moglau
forcos forcot Hoiud Bolosoy (Pannh. Tih. 1/5).]

haj-fonó, -fonyó : crinale, Ugiüa erinalis, ligula
cincinnorum, redimicula, taeniae ; eine haarnadel
PPB. haarbinde, zopfband NySz. 1535 : Hayfono
gemmatum (OL. L. m.l6. 17). 1545 : Hath köthes
hayfono (OL. Nád. 49). 1560 : Neg köthes hayfono
(uo.). 1587 : Hayfonyonak walo zederyes sebnet (uo.
40). 1588 : Egy haifonoth es egi parazt pártat (OL.
UC. 64 35). 1595 : Hay tekereot, hay koteot Hay
fonót (OL. Nád. 47).

haj-kötő: crinale, taenia ; haarband NySz. 1595:
Hay tekereot, hay koteot Hay fonót (OL. Nád. 47).

haj-nyomtató : vitta crinaüs ; haarbinde NySz.
1512 : Alteram partam simiüter cum perUs omatam
uovam haynyomtato dictam (OL. D. 30075). 1516 :
Egh gye^yngyes hay nyomtató (uo. 26367, 1. Zolnai :
Nyelvenü. 205). 1521 : Vna parua serta wulgo hay
nywmthatho (OL. D. 26260).

haj-szín : subfuscus, badius NySz. : braim, kasta-
nienbraun BM. 1635 : Egv török szőrzsinór-öv, hajszín
(Mihalik: KassaÖtvTört.'223).

haj -takaró :[coopertorium capitis; kopfbedeckimgj.
1458 ; Duo coopertura capitis subtilia wlgo haytha-
karoic vnum deaiu-atum aliud cum gemniis ordinatum
[így] (Múz. Kállay). 1504 : Item wlgo Haythakaro
trés (Körmend Hl 5, Zákány 34).

haj-tekeró': [calamistrum ; brenneisen, frisireisen?].
1595 : Hay tekereot, hav koteot Hay fonót (OL. Nád.

47).

2. HAJ, 1. héj.

HÁJ: ar\"ina, axungia, abdomen, pingvedo ; speck,
schmeer, schmier, schmalz, fett NySz. 1482 : Laurencio
iíaí/flffayas [olv. hája-fájós?] (OL. D. 31975). 1544:
Uöttem ket font hayat koczi kenni (OL. Nád. 41).
1545 : Attam hayra koci kenni (uo. 42). 1548 : Vt

333

HAJADON— HA JDÜ

HAJDÜCSKA— HAJÓ

334

wlgo dicitur hay [ugyanitt sódarról is van szó] sünt
níl (Múz. Kapy). 1584 : Háyas házban. Va^on tawaly
hay eé (OL. UC. 56/33).

HAJADON : non velatus ; nicht bedeckt NySz.
[capite aperto; barhauptigj. 1429: Johanne Hayadnn
(OL. D. 12152).

HAJAGOS, 1. halyagos.

HAJAGOZ, 1. halyagoz.

HAJA-HAJA: [io, ahe, héja; hei, heissa, juche].
1531 : Properando et minando haya haya dicendo
peruenisset prope portám porgolath (Múz. Soós). [Vö.
haja NySz.]

1. HAJAS : capillatus, comosus, eriniger, comatus ;
haarig, der viel haare hat NySz. 1438 : Blasii dicti
Hayas [olv. hajas v. hájas "Pl (OL. D. 18899). 1440 :
Benedicto Hayas (Múz. Kállay). 1447 : Benedicto
Hayas (uo.). 1453 : Ladislao Hayas (OL. D. 14645).
Ladislaus Hayas (uo. 14643). 1469 : Georgius Hayas
(uo. 32365). 1475 : Andrea Hayas (Körmend, Heim
566). 1476 : Stephano Hayas (Lelesz Acta 86/26).
1483 : Johannes Hayas (Múz. Kállay). 1485 : Matheus
Hayas (Veszpr. 11, Merenye). 1490: Ambrosio Hayas
(Lelesz Acta 99/16). 1498 : Gregorio Hayas (Múz.
Kállay).

2. HAJAS, L héjas.

HAJAS : arvina unctus ; fett, mit fett beschmiert

NySz. [L. 1. hajas adatait !]

háias-liáz : [receptaculum arvinae; speckmagazin].
1584: Háyas házban. Vagon tawaly hay eg (OL.
UC. 56/33).

HAJDINA, hajdona : ocymum, ozymum, oci-
mum eereale, spelta, panicum ; allerlei kraut vor das
vieh, heidkorn, dinkel NySz. 1495 : De haydyna
cubulum médium (Múz.). 1500 : Frumenti haydyn
[így ?] dicti capecias quinquaginta quatuor (Körmend,
Miscell. Németújv. lad. 42, fasc. 89, nr. 90). 1503 :
De Haydyna centum octoginta capecias (OL. D.
21225). 1520: Haydina cubuli XVIII (uo. 36984).
1566 : Egy hordóban wagon haydona (OL. Nád. 49).
1597: Teonköl cub. 50. Haidona cub 9 (OL. UC.
101/3).

HAJDÓ, L hajdú.

HAJDONA, L hajdina.

HAJDÓS ? L haj dús.

HAJDÚ, hajdó : veles, niiles expeditus; heiduck,
ein leichtgerüsteter kriegsmann NySz. ; [«bubulcus,
abactor boum; ochsentreiber»]. 1500—10: HaydoBaúo-
bas (QuellKronstadt in.3). Haydo gergely (uo.). 1513 :
Johanne Haydow (Lelesz Prot. Parv. 217a). 1514 :
Item Statútum est quod pro Pecudum aut Peconim
conseruacione interris Aliorum Nemo Rusticorum eciam
Liberarum vei aliarum Ciuitatum Regiarum domos
seu Casas decetero Campesti-ales siue Tuguria communi
vocabulo Zallaas nuncupata tenereautconseruarepossit,
vt per hoc malicia Haydoxmm cesset et depereat (OL.
lad. H). Preterea quod Bubulci wlgari sermone Haydo-
nes nuncupati, Cuspides, et alia arma pariter non
deferant . . . Nam aliter si Haydo arma gesserit, per
quemcumque et vbicumque deprehendi poterit (uo.).
1516: Gallo Haydw (Múz.). 1524: Pastoribus /iaí/r?onibus
qui duxerunt quatuor boues (OL. D. 26266). 1525: Petro
Haydw (MTörtTár XXn.213). 1602: Hajdó Gáspár
(SzékelyOkl. V.280). [Vö. Takáts Sándor, NyK.
XXX.348.1

hajdú-tánc: 1627: Elfeledkezvén feleségének ha-
láláról, részegeskedett és hegedűst vivén házához,
hajdutánczot járt (DebrJk.). [Vö. NySz.]

HAJDÜCSKA: [forma diminutiva vocis «hajdú»;
diminutive form des wortes «hajdú»]. 1718 : A midőn
szegények jönnek a házunkhoz, a kulcsár, Szathmári,
és hajducskák, darabontok szorgalmatosan hirré
tenni, a hová illik, el ne mulasszák [olv. mulassák |
(GazdtörtSzemle nL337).

HAJDÚS? hajdós?: [velites, bubulcos habens;
der heiducken, ochsentreiber hat ?J. 1400/1403 : Cosme
Haidos [a. m. hajdús?] (OL. D. 1430).

HAJDÚSÁG : militia pedestris, pedites milites ;
heiducken, infanterie NySz. 1608 : Most vagyon egy
kevés békeségönk, az frigh alatt mind törökkel,
hajdúsággal (MA. NLL 253). Annakutánna az hayduság
24 ezer volt, az ország hada ellenek 16 ezer, nagy
készülettel (uo. 272).

HA JGÁLKOZIK : [í\. 1700 : Mivel a szöllö-
pásztorok, két, három mélyföldnyire elszoktak hajgál-
kozni menni, azért tovább senkinek a szöllö-pásztorok
közöl az határon kévűl az meg nem engettetik, ha
penig itten akarnak hajgdlkozni, légyen az inspector
hírével (GazdtörtSzemle L86).

HAJGAT: lamentor, plango; jammern, wehklagen
NySz. 1429 : Stephano Haygatho (Lelesz Acta 48/9).
1454 : Michaele Haygatho (uo. 65/56). 1473 : Martinum
Haygatho (OL. D. 17514). 1489 : Michaelis Haygatho
(Lelesz Prot. n.20). 1492 : Simon Haygatho (OL. D.
36992). 1525: Sebastiani Haygatho (Lelesz Prot.
V.276a). [Vö. «Hajgató Lajos s. k., felső szemenyei
körjegyző» (Budapesti Hirlap 1900 dec. 19-i sz. 9. 1.).
«Azt hallottuk, hogy égy eladó lányuk van. Hajgas-
suk, hajgassuk, de kinek hajgassuk ? A szomszéd
fiának hajgassuk» (Vasmegyei regös-misteriumban, 1.
Sebestyén Gy. : Regös énekek 31). «A hajgatás, mikor
az értelmét még ismerték, arra vonatkozott, hogy a
haj, hej kezdetű varázsigékkel (refrainekkel) regölték
vagy varázsolták össze a párokat» (Sebestyén Gy.
jegyzete uo.).] [Vö. hajogat ? hejget ?]

HAJLADOZ(IK), vö. meghajladoziik).

HAJLÉK, hajlok: tabernaculum, gurgustium,
tugurium, casa, attegia ; hirtenhaus, bauershütte NySz.
1231: Terra Hoyloc [a. m. hajlék?] (OL. D. 168).
1269 : Tendit ad locum qui homnhailuk dicitur (uo.
679). 1436 : Médium in terra Losizhaylok (Múz.).

HAJLOK, 1. hajlék.

HAJNAL : aurora, eos, matuta ; morgenröte NySz.
1430: Benedictus dictus Haijnal (OL. D. 12273).
1469 : Michaelem Haynal (Veszpr. 5, Fadd). 1478 :
Jacobus Haynal (OL. D. 18145). 1498 : Simoné Haynal
(Múz. Kállay). 1525 : Joanni Haynal (MTörtTár
XXII.176). 1577 : Gregorius Hajnal (OL. UC. 1/.3).

HAJNIK: [custos sUvarum et pratorum ; feldhüter].
1588 : Az haynikokhoz iol hozzaiok lásson az vduar-
biro fenétek alat tarchya ewketh, hogy az tylalmas
erdewket ne engeggek wagni (OL. UC. 64/35;. (Vö. tót
hájhik, Jancs.]

HAJÓ : uavis, navigium ; schifl' NvSz. 1181 : Haio
[szn., a. m. hajó ?] (OL. D. 22). 1211 : Extenditur raetis
interpositis usque ad Hoyouholmu (Pannh. Tih. 1/5).
1237/1325 : In uilla Egiis Chipeu Chapa Hyuotol
Hoyou [szn., a. m. hajó?| Thek Gob Scim (Veszpr. 107,
Lida 2). 1381 : Ad quandam Jnsulam ífaí!/o?í;rewzygethe
nuncupatam (Múz. Döry ). 1381/1416 : Ivlssent ad quan-

335

HAJOGAT— HAJTÓ

HAJTOGATÓ -HAL

336

daminsiüamAai/owtzigethe nvmcupatam (SoprOkl.n.37).
1420 : Secus viain Hayowth. (Lelesz Acta 40/95).
1476 : Vsque ad Hayo\vih (Lelesz Prot. Parv. 55).
Usque ad HayoyrÚx et ad Kysyngo (KárolyiOkl. n.443).
1490 : Meatum fluuii Wngh vocati alio nomine Hayowíh
dictiim (Lelesz Prot. 11.46). 1521 : Ad collieulum
paruum Hat/oNywgalom nominatum (OL. D. 23518).
[Vö. lxetes-h.ajó.]

HAJOGAT : [?]. 1518 : Paulus Hayoghatho (OL.
D. 37007). 1544 : Az hayogato petemek ket forintot
(OL. Nád. 40). [Vö. hajgat?]

HAJOL: [dissolvl ; getilgt werden]. 1554: Az
adossaghbiü haiol eiTe f 6 d. 40 (OL. Nád. 43). [Vö.
«Az adossaghbul zall le f 6 d 40» (uo.). VÖ. NySz.
más jel. : hajol, le-hajul MTsz.]

HAJÓS : 1) nauta, navita; schiffmann NySz. (1. jel.)
1338 : Via que dicitiir Hayoswth (AnjouOkm. 111.471).
1382 : Stephanum dictum hayos (ZichyOkm. IV.226).
1421 : Quendam strictum meatiun aque Hayosuth no-
minatum (OL. D. 11115). 1478 : Blasius Hayos (uo.
18145). II 2) navigabiUs; schiffbar NySz. (2. jel.)
1487/1782 : Descendissent in Riuulura iZaí/ospathak
appeUatum (OL. D. 37066).

hajős-malozn : mola nautica NySz. ; [schiffmülüe].
1638 : Ezen kompos vagi haios malomnak vizi es
fogas kereke, ket bokor malom keöve keö padgiaval
korongiaval tengelievel liszt valuiaval (OL. UC. 2/34).

HAJT : 1) minő, pello, impello, ago ; treiben, füliren
NySz. (2. jel.) 1364 : Symonem dictum Kerekhaytoiv
(ZichyOkm. III.245). 1454: Blasio Yjzhaytho (Lelesz
Acta 65/50). 1476: Benedicto Wjzhaytho (OL. D.
17856). Benedicto Wyzhaytho (Lelesz Acta 86/26).
1482 : Matbia Aghaytho (Veszpr. 9, Kovácsi). 1597 :
Mykor deczegeth haythnak myndenyktewl egy egy
garast (OL. UC. 12/42). Mykor ihot haytnak (uo.).
1598 : Andreas Vyzhayto (OL. RDecim. Zempl.).
1719 : Ezen jószágban mindennemű mezei és kerti
vetésekből, borból, bárányból, kecskefitól, mébtöl,
makkisíhajtott sörtésböl való dézsma a földesurat
illeti (GazdtörtSzemle ni.97). || 2) identidem repeto ;
immer wiederholeu NySz. (3. jel.) 1610 : Dominus
Taxoni, azánakodva írom, semmi jó magaviseletben
nincsen. Szerdahelt lakja, borát gyakortabb [olv. gya-
kortább] hajtja, ki miatt magát is gyakorta elfelejti
s nótában ejti (MA. NLI. 349). 1759 : Ha másszor a
szót hajtja [a. m. hazudozik, rágalmaz], keményen
megkorbácsoltatik (DebrJk., 1. NyK. XXVI.343, «szó-
hajtás* a.). || 3) [fólia, radices agere ; treiben, spries-
sen]. 1668 : Szölö Haito Ueszöuel [tartoznak] mint
Krassaiak (OL. UC. 1/21). [Vö. összehajt]

HAJTÁS, vö. bolt-, szó-hajtás.

HAJTÓ, vö. paplanra-hajtó.

hajtó-erobér : [pecoris actor ; viehtreiber]. 1581 :
Az tilalmasban ha valami bannat találnak, ha pász-
toros leszen is, behajtsák, ha káron találják, az kárt
fizesse meg az barmos ember hajtópénzzel együtt . . .
Ha valaki az hajtóembertől az marhát elveszi, három
girán maradjon érette (SzékelyOkl. V.125). [V'ö. NySz.|

hajtő-pénz : |merces actoris pecorum ; lohn des
viehtreibersj 1581 : Az kapu-birság denar 50, ha valami
barom mégyen bé rajta, airól valami kár lészen, az
kapus emer [olv. ember] megfizesse a kárt hajtópénzzel
edgyütt (SzékelyOkl. V.124). Káros kert birsága den. 25 ;
ha valami barom mégyen bé rajta és kárt tészen, a kárt
hajtópénzzel együtt a kertes ember megfizesse . . . Ha
valamely ember éjjel juhát falu hire nélkül falu sza-
badítása előtt a tilalmasban behajtja, annak a bir-

sága flór. 1 . . . az hajtópénz minden 10 juhtól 1 pénz
(uo. 125).

HAJTOGATÓ : [pecoris actor ; viehtreiber]. 1714:
Hajtogató [foglalkozásnév] (GazdtörtSzemle IX.22).

HAJTOTT : [?]. 1544 : Vöttem haytot stametet
uereset (OL. Nád. 41). 1559 : Vörös haytot ystametoth
(uo. 40). 1572 : Egh dolmanak ualo uörös haytot
es stametot [így ? olv. «ha}i;ot estametot»] (uo.).
[Vö. NySz.]

1. HAL ? : morior ; sterben NySz. 1355 : Michael
dictus Holnyahagow [a. m. halni ?] fur tocius prouin-
cie (Körmend Korlátkö-Appon. 17/797). 1357 : Thomam
dictum Holny ahagioii (ZalaOkl. 1.574).

2. HAL : piscis ; fisch NySz. (1. jel.). 1544 : Az
nap szekfyues leuel ualo halban mezét (OL. Nád. 41).
Ebedre éles leuel es sóba fötnek walonak halat
uöttem (uo.). Vöttem bort elesleuel ualo halba (uo.
40). Wöttem ebedre halat sóban es éles leuel (uo.).
1584 : Nehezlyk fölött^b zeghí^nek, [t. i. az adót],
myvel hog chak hárman a" halazok, m^ghis az Zeke-
reth mykoron az szer raytok. megh kel adnyok az
hal ala (OL. UC. 56/33). 1*589: Az eggyyk itató to-
niara az bwdós uyz rea zoretotta uolna az halat
(OL. Nád. 41). 1597 : Hal hordanij való Fwles Saff 2
(OL. UC. 101/3). [Vö abrak-, apró-, asszú-, boldog-
asszony-, ebéd-, egérállú-, fehér-, horog-, kop-,
kövi-. lajtos-, lepény-, lotacs-, mag-, meny-,
péntek-, sós-, sütő'-, szám-, szer-, tinn-, tinta-,
varga-, vedres-, viza-hal.]

hal-áros : piscarius, ichthyopola ; fischhandler
NySz. 1434 : Anthonio Halárus (Körmend, Heim 429).
1456 : Stephani Halaros (OL. D. 15050). 1469 : Ste-
phano Halaros (uo. 16907]. 1489 : Benedictus Hal-
aros (Lelesz Acta 98/29). 1510 : Anthonii Halaros (OL.
D. 21991).

hal-bárka : [ichthyotrophium, arca aquaria, viva-
rium] ; fischkasten, fischhalter BM. 1544 : Hal barkatol
attam (OL. Nád. 40). JVö. haltartó-bárka.]

halfogó-horog : hamus C. ; [angel]. 1547 : Hal
fogó horgot (OL. Nád. 41).

hal-héj : maxilla balaenae; fischbein NySz. (2. jel.)
1669 : Egj' szoknya s vállnak csináltatásátiü hal-
héjastul . . . 1 frt 30 dénár (GazdtörtSzemle 1.94).

halhordó-hordó : [dolium ad pisces portandos ;
fass für fische]. 1594 : Hal hordó hordó (OL. UC.
106/3).

halhordó-lajt : [vas ad pisces portandos ; fass
für fische]. 1597: Hal hordó laith (OL. UC. 101/3).

halhordó-sáf : [orca ad pisces portandos ; schafif
für fische]. 1597 : Hozzu fwles hal hordó saf (OL.
UC. 101/3).

hal-kas : [corbis piscatoria, verriculum, corbis ad
pisces asservandos ; reuse. korb für fische ?J. 1590 :
Vágjon az hal kasban kezeg es czuka (OL. Nád. 48).
[Vö. haltartó-kas.]

hal-szer : 1416 : Tenentur soluere pro piscibus
quod viügo vocatur halscer annuatim omni feria sexta
per unum solidum (ZichyOkm. VI.391).

hal-tartó : ichthyotrophium, piscina ; fischteich
NySz. (2. jel.) 1542 : Quodam paruo reclusorio pisci-
nali wlgo Halthartho vocato (Múz.).

haltartó-bárka : ichthyotrophium, arca aquaria,

337

HÁL— HALÁLOS

HALÁLOZIK— HALÁSZ

338

[culter ad pisces concidendos ;
Cultri ferrei wulgo hahvago kees

vivariuni ; íischhalter [fiscMalter] NySz. (IIL478). 1597 :
Az aito elöth vagion hal tartó barka 3 az eggik Jo,
az kettej törödötli (OL. UC. 101/3). 1638 : Egy hal
tartó barka (uo. 2/34). [Vö. hal-bárka.]

haltartó-kas : [corbis ad pisces asservandos ;
korb fül- tische]. 1597 : Hal tartó kas (OL. UC.
101/3). [Vö. hal-kas.J

haltartó-varsa, -vorsa : [sageua ad pisces asser-
vandos ; fischerreuse]. 1597 : Hal tartó uorsa (OL.
UC. 101/3).

halvágó-bárd : [ascia ad pisces concidendos ;
fischbeil]. 1544 : Egh hal iiago bárdot (OL. Nád. 40).
1572 : Egh hal uago bárdot (uo.). 1597 : Hal vago
bárd (OL. UC. 101/3).

halvágó-kés :
fischmesserj. 1549
(OL. UC. 75/40).

hal-varsa, -vorsa : [sagena ; üscherreuse]. 1597 :
Hal vorsa (OL. UC. 101/3).

hal-zsír : adeps piscarius, oleum ex adipe balaena-
rum ; fischthran Sí. 1731 : Ludas Mártonné az fatenstül
halzsírt kérvén, mivel másnak adta az fatens ura,
néki nem adhatott (Reizner : SzegedTört. IV.479).

HÁL, vö. elhal.

HÁLA, hála : gratia, grates ; dank, danksagung
NySz. 1211 : Hü sünt vduornici Wardau Chendur
Gengur Kerus Modorod Chemeh Chala [a. m. hála ?]
(Pannh. Tih. 1/5). 1319 : Doniina Chala uocata (Anjou-
Okm. 1.537). [? Szárm. : 1211 : In lüUa Fotud hü sünt
ioubagiones Hozug Halad [olv. háJád?] Mathoy Mic-
lous Fitcha Helie Zalas (Pannh. Tih. 1/5). 1240 k. :
Hec sünt nomiua sacriferorum in eodem predio Halaad
Gecha Buhte Vasard (Pannh. 61/8). Vö. hdlá PPB.]

HALACSKA : pisciciüus ; kleines fischlein NySz.
1553 : Az halazoknak eg twna woniastwl kiben három
halaczka volt attól attani hetwen pénzt (OL. Nád. 49).

HALAD, haliad, vö. elhalad.

HALÁL : mors, obitus [stb.] ; tod NySz. 1347 :
Ad vnam vallem que vocatur Halalwolg (OL. D.
3897). 1357 : Ad vnam vallem que vocatur Halai-
wewlgh (uo. 1199). 1357/1379 : Ad unam val-
lem, que vocatur Halalwewlg (AnjouOkm. VI. 559).
1368/1421 : Peruenissent ad locum qui dicitur wlgo
Chatyanus/taíaZrt [a. m. halála ?| (Körmend III/4,
Batthyán 31). 1455 : In loco üaZaíbykethorka penes
quandam viam (Körmend, Unyom. 74). 1483 : Fran-
cisco Johalal (Lelesz Acta 93/1). 1602 : Halál Péter
Halál György (SzékelyOkl. V.202). 1734 : Valamelyike
találta mondani említett Károlyi Ilonának formalibus :
csak meleg halál [értsd : megégetés] köllene néked
(Reizner: SzegedTört. IV.499). [Szárm.: 1152: Halaldi
[szn.] Vosod Zegen Zumbot Zahudi Vosos (Veszpr.
16, Vespr. Eccl.). 1211: Hü sünt vdornici . . . Ten-
gurd . . . Chenkez Kenis Halalud Orda Zicus (Pannh.
Tih. 1/5).J

halálra- való : [ad sepeliendum necessaria; gegen-
stande zum begrabnisj ; «temetéöhez való holmik
(kopors('), szemfödö, halotti mha stb.)» MTsz. 1741 :
S. Miklósné panaszoltatik, hogy V. S. ládájából annak
halálra, valója két ing és egy burok [amiben el fogják
temetni] ö általa lopatott el [igy ?J (Debr.Tk.). [«A
halálravalót külön előre elkészítve tartották* Széli
Farkas megjegyzése, 1. NyK. XXVI. 340.]

HALÁLOS : lethalis, mortifer, mortalis [stb.] ;

Magyar Oklevél-Szótár.

sterblich, verderblich, höchst schadlich, tödtüch NySz.
1232 : Zumul Halalus [a. m. halálos ?] Weta Zentus
(MonStrig. 1.287). 1462: Michael Halálos (Veszpr.
108, Ság 1).

HALÁLOZIK, vö. meghalálozik.

HALÁP : a) «vizenyös rét, vadvizes föld, kotús
hely» ; b) «vízszinén úszó növények sürü és erős szö-
vevénye, a melyen óvatosan járni is lehet» MTsz. ;
moos BM. [?].1231: Usque ad piscinam Halaph (OL.
D. 168). 1397/1416: Peruenissent ad prefatum locum
Hegeshalaph et Sork appellatas [így] dicte piscine
Nogzad (Múz. Jankowich).

HALAPÁRT ? 1. alabárd.

HALAS : piscosus, pisculentus, piscibus abundans ;
fischreich NySz. 1240 k. : Ibi est uilla Halas (Pannh.
61/8). 1374 : Riuulum halas dictum (OL. D. 18148).
1427 : Johanne Halas (Veszpr. 13, Pét). 1436 : Jacobum
Halas (Pannh. 23/B). 1438 : Thomas Halas (uo. 50/Ccc).

halas-tanya, -tonya ? : [piscina ; weiher]. 1588 :
Allo wagi halas thonia (OL. UC. 64/35).

halas-tó : piscina ; fischteich NySz. 1269 : luxta
Holostou pathaka (HazaiOkm. VI.157). 1283 : Peruenit
ad stagnum Holosthoio vocatum (Veszpr. Regn. Met. 4).
1346 : Aquam Halastovryzj vocatam (HazaiOkm. 1.189).
1349 : Ipsam aquam non lapustow sed halastoiv vocari
asseruissent (OL. D. 3968). 1376 : Stephani de Halas-
toiv (Körmend U/5, Lyndva 18). 1415 : Laci Bydesto
alterius laci Naghalasto vocati (OL. D. 30771). 1502:
Piscinam Kyshalastho vocatam (Lelesz Acta 110/35).
1505 : Vsque ad quoddam stagnum Halastho vocatum
(Lelesz Prot. 1.9). 1544: Attam az kik az halastót
tiztitottak ( OL. Nád. 42). 1553 : Waghyon egy halastho,
kyth ez idén el bochathothak, hogh meg epeechek
gatthyath, sylypeth, zugoyath (OL. L. III.16. 17).

HALASÍT, halasét, vö. méghalasít.

HALÁSZ : piscator ; fischer NySz. («2. halász* a.)
1193 : Hec igitur sünt nomina prediorum Scequed.
halaz. Biwol (OL. D. 27). 1231: Uadit ad occidentem
super uia Halazu [így, olv. «Halazut»] usque ad Da-
nubium ad Vrrewy (uo. 168). 1244/1271 : Terram vüle
Halaz prope Zoulum in qua nostri piscatores habi-
tabant (uo. 2217). 1245: Terram Halas^ [«Szabolcs vár
mellett* Szám. jegyz.] ubi quondam castri fuerant
piscatores (uo. 297). 1254 : TeiTam uiUe Halaz prope
Zoulum in qua nostri piscatores habitabant (Múz. nr. 32).
1256 : Ville Prope Tyciam Halaz cum Harangadthue
et mortua magna (ErdMúzLt., 1. Wenzel Vn.429). 1283 :
Possessio Halaz vocata in Comitatu de Zaboch exi-
stens (Lelesz Acta 14). 1293 : A terris piscatorum no-
strorum de Halaz [Múz. Beniczky). Quandam terram Ha-
/(tételük uocatam in magna Insula existentem (Múz
Ertl). Piscatorum uestrorum de Halaz (Wenzel X.120).
1297 : Terram suam Halaz vocatam (Múz. Justh, 1.
HazaiOkm. VI.424). 1329: Possessionis antedicte Halaz
vocate (Múz.Ibrányi). 1353: PriuUegium quoddam excel-
lentissimi principis domini Ladislai Regis Hungáriáé
super terris Custodum siluarum et piscatorum tunc
regalium prope villám Patak Erdeuouou et Halaz
vocatorum (Múz. Soós). 1372: Beche dicto Halaz (Lelesz
Acta 7/8). 1386 : Tria secus viam Keykyhalaziith
denominatam (Körmend Heim 347). 1406 : Valentino
Halaz (ZichyOkm. V.483). 1422 : Paulo Halaz (Lelesz
Acta 42/76). 1428: Blasio IJalaaz (Veszpr. 11, Lovas).
1437 : Petro Halaz (Lelesz Acta 54/21). 1459 : Paulo
Halaz (Múz Kállay). 1463: Benedicto Halaz (OL. D.
15877). 1464: Matheo Halaz (Lelesz Acta 75/31).
1466 : Johanne Halaz íMúz. Kállay). 1469 : Stephanus
Halaz (Lelesz Acta 80/54). 1470 : Thoma Halaz (Múz.

22

389

HALÁSZAT— HÁLÓ

HÁLÓ

340

Kállay). 1473 : In piatea Halazwcza. vocata (Múz.
Békássy). 1483 : Paulus Halaz (Múz. Kállay). 1489 :
In íine platee Kepvcza. In vico Halasrwcza, (Lelesz
Acta 98/31). Gregorio Halaz (Múz. KáUay). 1544 :
Neguen horgot az halaznak (OL. Nád. 41). 1584 :
Nehezlyk fölötteb zegh^íiek [t. i. az adót], mywel
hog chak hárman a' halazok, m^ghis az Zekereth
mykoron az szer raji;ok, megh kel adúyok az hal
ala (OL. UC. 56/33). [Tö. abrakos-halász.]

halász-víz : [piscina ; tischteich]. 1584 : Vagon
halaz wyz, kj^u a' hyd wagon (_0L. UC. 56/33). [Vö.
halas-, halászó-víz NySz.]

HALÁSZAT: piscatio; íischerei, fischfang NySz.;
1654 : Az nagy érnek penig halaszatjából ebéd-halat
vittek Pálfára a Török famíliának minden pénteken
(ErdészetiOkl. 1.503).

HALÁSZI: piscatorius ; zum tischen gehörig NySz.
[ad piscatores pertinens ; zu den íischern gehörig].
1231 : Prima méta incipit inter villám Halazy et
vUlam Holo (OL. D. 168). 1446 : Ad aliam viam Ha-
lazyvfűi appellatam (Múz. Rhédey).

HALÁSZÓ : piscans, piscator ; íischer NySz. 1396 :
[Via quae] vocatur Halazouiit (Veszpr. 107, Füred 4).
1397 : lUa [via] vocaretur Halazouwilí (Veszpr. 6,
Gyep olt).

halászó-gyalorti : [verriculum, sagena ; zuggam,
íischergarnj. 1638 : Vagion egy negiven eöles halászó
gialom minden hozza való eszközivei eggiüt azon
keppcn vonó kötelivel (OL UC. 2/34).

halászó-liáló: rete piscatoriuiu ; fischernetz NySz.
1549: Eg halazo haló (OL. Nád. 40). Eg halazo
haló (uo. 49). 1597 : Hituan halazo haló paloczas
öregh 1 (OL. UC. 101/3). Halazo halóhoz való keozep
kötél (uo.).

lialászó-tó : [piscina; fischteich]. 1584: Halazo
tana teszen 75 thonath (OL. UC. 56 33).

halászó-víz: piscina; fischteich NySz. 1597:
Ith az velalnak magán szakazthwa halazo vyzek
wagyon (OL. UC. 12/42).

HALAT : curam habét iit moriatuf Kr. ; sterben
lassen BM. 1326/1335 : Vsque metas Emburhalotou
[«az oki. másik példányában : Emherhalatou» Szám.
jegyz.] dictas (OL. D. 2515, 1. AnjouOkm. 11.448).

HALAVÁNY, L halovány.

HALLAD, 1. halad.

HALLÁS?: auditus, auditio ; das gehör NySz.
1454 : Ibidem est mons Hallashege [a. m. hallás ?]
dictus (OL. D. 14807).

HALLOMÁS ? : a) auditus ; das hören, gehör ;
b auditio ; das hörensagen, gerücht NySz. (1. és 2.
jel.) 1280 : Hallomás [a. m. hallomás ?] de Surany
homo domini Regis (Wenzel XII. 317).

HALM, 1. halom.

HALMOCS : par^als collis ; kleiner hügel NySz.
1422: Iiixta monticulum Hí(í»i?<t7i [ígj^?] (Lelesz Met.
Bereg 2).

HALMOS ? : tumulosus, coUiculis obsitus, colles
habens ; hügelicht, imgleich NySz. 1211 : Isti sünt
Cubicularii Holmus [a. m. halmos ?] Hombus Fezed
Bestur (Pannh. Tih. 1/5).

1. HÁLÓ : rete ; netz, fischergarn NySz. 1304 : In

loco Halouheel de Monorood tria iugera (Veszpr. 15,
Vámos). 1339 : Venit ad locum Haló vocatum (Veszpr.
2, Sárberény). 1340 : Infra locum SaZoueteuhel dictum
vigintiduo iugera (Körmend 111/2, Pezye 86, 1. Zala-
OM. 1.365). 1423 : Deinde vlterius in margine ipsius
íluuii eundo peruenissent ad quendam meatum aque
wlgo Haloivfokeley vocatum (Lelesz Met. Ung 1).
1588 ; Halat wett Ahoz walo zör inat Faggas
kőtelet (OL. Nád. 41). Halóhoz pólyának walo gyöp-
löt es zör inat (uo.). 1597 : Madaraznak valo haló
(OL. UC. 101/3). Madarazok haloiahoz valo hozzu
kötél (uo.). 1601 : Még az leczkékhez nem kezdet-
tenek ; meglátom, mit kérethetek e télen hálómban
4í)v *cw (MA. NLI. 125). [Vö. fejkötó'-, fürj-,
gyalraos-, halászó-, kétköz-, kézvonó-, köz-,
lesdó'-, madarászó-, merítő'-, nyúl-, 6'z-, pór-,
turhok-, vad-, vadászó-, vonó-háló.]

háló-bécsü : 1521 : Soluit Gregorius Haló beczwet
(OL. D. 37179). [Vö. Prouentus de fluuio ferthoe et
de precio recium (uo.). «A hol a halászboki-ok közös
költségen szerezték be a szerszámot, meghatározták
a rész pénzbeli értékét : azután minden évben, több-
nyire Szt. György napkor, összejöttek, megbecsülték
a szerszám értékét — a kopás, javítás, bővítés tekin-
tetbe vételével — és megállapították újból a részt.
Ez arra való is volt, hogy a bokorból kilépő vagy
eltávoUtott társat kifizethessék, kivévén azt az esetet,
ha a halászregulában megjelölt esetben a rész bün-
tetésből a többi társ javára lefoglaltatott. Legtisztáb-
ban és legtovább — a miilt [XIX.] század nyolczvanas
éveinek elejéig — megmaradt volt az azóta teljesen
leáldozott tihanyi halászbokroknál» (Hermán 0. levél-
beli közlése). Vö. TermtudKözlöny 1894. évf. 492.]

háló-bér : [merces retialis ; für fischergarm be-
zahlte miete]. 1520 : Haló berth soluit, horogh pensth
soluit (OL. D. 26231). 1544: Adót nagh ianos az
haló berbÖl húsz forintot (OL. Nád. 40). [Vö. «A hálóbér
a halászoknál úgy is alakúit, ki milyen és hány há-
lóval halászott, tehát nem a víz hanem a szerszám
után határoztatott meg ; de voltak esetek, hogy a
háló is az uraságé, a víz tulajdonosáé volt, különö-
sen a nagy gyalom, mely nagy értékű volt, és ekkor
a halászok a vízzel együtt a hálót is kibérelték»
Hermán Ottó levélbeli közlése.]

háló-ín : tomex retibus perficiendis ; netzspagat
NySz. 1506 : Cordas Haló jn comparuit (OL. D. 26122).
1514 : Hah jn emit (uo. 26158). 1556 : Emi quattuor
ligaturas haló in ex pilo factas (OL. Nád. 49).

háló-kötél : [restis retialis ; netzstrang]. 1558 : Cor-
darum hala köthel vocatarum (OL. Nád. 48).

háló-zsák: 1556 : Vnum saccum haló sok vocatum,
ad renouacionen reciorum (OL. Nád. 49). 1558 : Vnum
saccum egész haló sak (uo. 48). Ad stagnum fertw
vnum saccum haló sak vocatum (uo.). [Hermán 0. köz-
lése szerint a hálózsák a gyalom zsákja lehet, mely
a rongálásnak leginkább kitéve, gyakran szorult javí-
tásra.]

2. HÁLÓ : pernoctans ; der übernachtet NySz.
[L. az összetételeket.]

háló-fejkötő: vitta nocturna Kr. («háló fö-kötö»
a.) [mitra dormitoria ; schlafhaube]. 1564 : K(^th haló
fey kóthő (OL. Nád. 49).

háló-ing, -imeg : indusium nocturnum; nachthemd
NySz. 1548 : Egy hah imeg Egy haló sőweg (OL.
Nád. 49).

háló-suba : [vestis dormitoria, vestis domestica ;
schlafrock]. 1607 : Tudod társ, hogy reád néz az én
zöld háló subám (MA. NLI. 205).

341

HALOM

HÁLÓS

342

háló-süveg, -siveg, -söveg : mitra dormitoria; schlaf-
haube NySz. 1544 : Lepedőket es haló siuegeket (OL.
Nád. 41). Vöttem ket haló süueget (uo. 40). 1548 :
Egj^ haló imeg Egy haló sőweg (uo. 49).

HALOM, halm, halmo? halmú?: collis, mon-
ticulus ; hügel NySz. 1055 : Indeque ad aruk fee pest
ad luazu holma (Paunh. Tih. 1/1). Hinc usque ad
zakadat ac deinde ad seine holma (uo.). 1193 : Inde
ad cenholm (OL. D. 27). Uadit ad hjgíi holm (uo.).
Uadit ad hyges holm (uo.). 1197/1337 : Deinde pro-
tenditur per magnam uiam ad Eegesholmu (uo. 30571).
1211 : Extenditur metis interpositis usque ad Hoyou-
holmu (Pannh. Tih. 1/5). Inde dirigitur metis inter-
positis ad Romuholm (uo.). 1221 : Bissenos de Nog-
holm (Pannh. 4/B). 1231/1397 : Progreditur per Lyguet
et per Mochar ad montem Lycosholm (OL. D. 174).
1244/1335 : Siib monte Po'dholm (uo. 267). 1252 :
Septem [jugera] sünt in Kesed/íoZwa (uo. 368). Ad
locum Holm vocatum (uo. 369). 1267 : Castri Fekete-
holm. (uo. 630). 1268 : Castrum Feketeu/ioÍH* uulgo
nuncupatum (Körmend II/4, Miskouch 61). 1269 : Vádit
usque ilhim locum, qui íorkosholm dicitur (OL. D.
679). 1270/1284 : In quodam monticulo keykholm
vocato iuxta quem est quoddam horhag iHazaiOkm.
VI. 179). 1276 : Super vnum altum holm seu monti-
culum qui inter duos Chekered esse dinoscitur (Múz.,
I. HazaiOkm. Vin.183). 1282 k. : Peruenit in Zazholm
(Kézai, 1. FontDom. 1/2.59). [Vö. 1200 k. : A ciuitate
Atthile regis usque ad centum montes (Anon. 46).]
1293 : Super quodam monticulo Wrhalma dicto (Múz.
Ertl). 1303 : Ad unum monticulum Halum vulgariter
nominatum (ZalaOkl. 1.121). 1303/1422: Inter duos
monticiüos Rugcha/ioZma et altér monticulus Newetlen-
holm vocatos (OL. D. 1646, 1. AnjouOkm. 1.51). 1313:
Ad unum montem Rygjsholm uocatum (OL. D. 1827).
1315/1370 : Ad trés monticulos Rarumholm vocatos
(TelekiOkl. 1.37). 1315/1378: Ad trés monticulos
UsimroJiolm vocatos (OL. D. 31065). 1317 : Usque ad
quendam locum Medyes/ioZm uocatum (uo. 1889).
1323 : lungit eundo quendam montem Holmhjge
vocatum (Múz. Hanvay). 1323/1351 : Ad vnam metam
que dicitur holmhatar (OL. D. 2192). 1324 : lungit
eundo quendam montem Holmhigy uocatum (Múz.).
1326/1428 : Ad montem hegeahalm nominatum (OL.
D. 28721). 1329 : Coliéra Eegesholm (AnjouOkm. n.399).
1332 : Icrus Holm (uo. 621). 1333 : lungit vnum mon-
ticulum holm uocatum (Körmend II/l, Alber 3). 1334:
Incipit a sabulo in medio prati que wlgariter Halimi-
dumb uocatur (OL. D. 31224). 1337 : Deche/íaZwm, hn.
(uo. 3035). Quoddam promontorium Kuechus/íoíw voca-
tum (uo. 3051). 1337/1342 : In quodam promontorio
wlgo ZemptheÁoíwírt nímcupato (Múz. Ibránji). 1338 :
Tendit ad montem Fekete/ioí»í uocatum (OL. D. 3143).
1339 : Inter duo promontoria wlgo holm vocata (uo.
3223). 1340 : Peruenit ad quandam collem qui wlga-
riter halm dicitur (Múz. Ibrányi). 1340/1389 : Ad
vnum monticulum qui wlgariter heges/iftZw dicitur
(OL. D. 3331). 1341 : Promontorium Assut/iOÍwí nun-
cupatum (KárolyiOkl. 1.145). 1342 : Iuxta monticulum
holm. dictum (OL. D. 3483, 1. ZalaOkl. 1.393). 1344:
Peruenit ad duos monticulos wlgo Holm dictos (Múz.).
Monticulum qui wlgo Bolukpetur/íoZwí/a nuncupatur
(OL.D. 3678). 1345 : Vnam collem Holm vocatam (Zichy-
Okm. 11.163). 1346 : Veniret ad quendam monticulum
holm uocatum (Múz. Dancs). Monticulum Hortos/iaZwa
vocatum (AnjouOkm. IV.610). Veniret ad duo monticnla
que uulgo dicitur [így] Keeth/íoí»í (Múz. Dancs). 1347 :
Perueniret ad quendam monticulum wlgariter halm
dictum (Múz. Kapy). 1348 : In vno acie wlgariter El
dictum supra ad duo holm (OL. D. 28729). Ad alium
magnum montem Heges/to/m alias Baba/ioZ/>/ vocatum
(uo. 30383). 1355/1363 : In cacumine parui montis
holm dicti (uo. 4443). 1358 : Montem Holum, (Pannh.

Tih. 1/17). 1359/1429 : Versus occidentem ad quendam
holm Kolpakorhana vocatum (Múz. Forgách). Transit
ad quoddam monticulum Feketeu/iaZwi dictum (uo.).
1366 : In vno monticulo YÍQgQshalum (OL. D. 30691).
1368 : Monticulum Fekethe/íaZwí. Monticulum Zenth-
\diZ\ohalma (uo. 5696). 1374 : Super vno monticulo
quod wlgo diceretur halm (uo. 6241). 1378 : Uilla
Kapuinas Halmay [így '?] vocata (Lelesz Acta 26/24).
1390 : Vádit ad vnum holm (Lelesz Met. Mármaros 11).
Vádit ad vnum hohn (OL. D. 7620). 1393 : Tendendo
vsque ad monticiüum Symon/iöZma vocatum (Múz.
TörtTárs. 1). 1393/1446 : A dicto monticiüo Kygyos-
hahna (OL. D. 7914). Iuxta quendam monticulum wlgo
Hew/mZo»t vocatum (uo.). Usque ad quendam monti-
culum Kerek/iaZowi vocatum (uo.). Sub quodam mon-
ticulo Sator/írtZom wlgo vocato (uo.). 1396 : Collis
Negess/míííJíí dicti (uo. 8152). 1410 : Georgii de Jker-
halm. (Múz. Kállay nr. 477). 1411 : Eundo in cacumine
cuiusdam montis wlgo Kezepkorhan/jaíma vocato
(Múz.). 1416 : Ad vnum monticulum Hatarus/mZwu
vocatum (Akad. 7). 1418 : Ad quendam collem wlgo
Epeiyes/íöZHí dictum (OL. D. 10650). Ad quendam
collem wlgo EperyesAaZwt dictum (Lelesz Acta 38/76).
Gregorii de Jkvr/iaíowí (Múz.). 1423 : Vnam metam
antiquam lykas/taZwí vocatam (OL. D. 26770). 1425/1454 :
Ab vna colle Ewses/iaZo»í vocata (Múz. Justh). Venis-
sent ad duas colles Kettos/iosíom nuncupatas (uo.).
1427 : Paruum monticulum lycas^aZw; vocatum (OL.
D. 28800). 1430 : Monticulum wlgo áohogohalm voca-
tum (uo. 12298.). 1430 k. : Monticulum perforatum
wlgo lycoshalvi dictum (uo. 28815). 1435 : Ad locum
Thekeres alio nomine Tharsakhalma (Múz.). 1436 :
Vnum cum medio in Halomzeel (uo.). 1453 : Versus
quendam monticulum Bachy mark halma vocatum
(OL. D. 14707). 1454 : Zantho/ia/om, hn. (uo. 14604),
Kewhalom., hn (SoprOkl 11.383). 1455 : Térre Fas-
/ia/omwerewfele (OL. D. 36407). Mete Fekethw/mZom
vocate (uo. 15003). 14581469 : Incepissent a quodam
monticulo halom dicto (KárolyiOkl. 11.315). 1460 : Ad
quendam montem ZekJialom vocatum (OL. D. 15446).
Terras arabiles Fashalwmo\da\a. vocatas (Forrás "?).
1462 : Monticuli íiegyeshalom vocati (Múz.). 1469 :
Vsque hegeshalom et ab eodem vsque monticulum
Iwkashalom (Múz. Kállay). 1471 : Ad quendam monti-
culum halom dictum (OL. D. 17901). 1472: Inter
duos colles aprohaloin nominatos (uo. 17341). In
quodam colle papasta/íaZowi vocato (uo.). Quen-
dam coUem pa])halma vocatum (uo.). Terrarum ara-
bilium Zyl/mZmathaya vocatarum (uo.). A quibus-
dam quatuor cumulis terreis wlgo ííyghalom appel-
latis (Veszpr. 5, Fadd). 1482 : Siluas glandinosas
Kadarcherdeye Baglyas ZylasmegyMochar Dezka-
Mochar et Bykeshalom vocatas (Múz.). 1506 : Sextum
[pratum] Eerhahnaalya seu Cecelye Ázzon Rethe
(Múz. Kállay). 1517 : Vltra monticulos Kapwshath Kys-
thGlekJialma et Bothoshahna (uo.). 1521 : In planicie
Sai-pan halma lapossá dicta (OL. D. 23504). Vnam
metam ten-eam Kewes/iaZo)»hatha aliterHatharlaponyag
vocatam (uo.). In colle seu monticulo Kethews/iöiow
appellata (uo.). Ad monticulum hatharlaponyag/iaÍHírt
nominatum (EgyKönj'vt. Litt. Epist. Őrig. 22b). 1602 :
Halom Jakab '(SzékelyOkl. V.283). 1603 : Jacobus
Halom (uo. 245). [Helyn. szárm. : 1055 Inde ad
holmodi rea postea gnir uuege holmodia rea (Panuh.
Tih. 1/1). 1231 : Ad septemtrionem uersus Halmod
(OL. D. 168).] [Vö. sír-halom.]

HÁLÓS: [piscator, «retií'er»; íischer]. 1267: Nostro-
rum retiferorum qui uulgo halous nuncupantur (OL.
D. 624). 1504: Valentino Halos (uo. 21269). [Vö.
1274 : Quandam terram retiferorum nostrorum Harsan
appellatam in Nytriensi Comitatu constitutam (Múz.
Forgách). Tendit versus villám Hymd retiferorum domini
Regis (uo.). Vö. NySz. más jel. és retifer Bartal.]

22*

343

HALOTT-HÁM

HAMALYA— HÁMOR

844

HALOTT: mortuus ; todt NySz. 1489: Penes
quandam viam herbosam que halothhoráowih diceretur
(OL. D. 19562). 1502 : Vsque ad pontem Halothak-
hida (Pannh. 4/S). ['Vö. holt.]

HALOTTAS ? holtas ? : funerarius ; leichen-,
todten- NySz. (2. jel.) 13981466 : Ad quandam viam
Holthaswih [a. m. holtas ?j vocatam (Veszpr. 5, Füle).
[Vö. «halotlihordowth», 1 halott, 1489. a.]

HALOVÁNY, halavány, halvány : [alveiis
fluvii vei laciis aqua destitutus, palus, aquosus et
nliginosus locus, piscina ; einstiges flussbett, einstiger
see, sumpf]. 1485 : De piscina Thyzahalawan vocata
(Lelesz Acta 95/7). 1499 : Quandam piscinam Halwan
alio nomine Moiothwa vocatam (uo. 107/1). 1549 :
Versus alueum seu deciu-siun veteris fluxus Thicie
haloican aliter hoth Thyza (OL. NRA. 837/4). 1725 :
Az notáriusság földe végiben egy darab föld, melyet
is az halovdnyig Kórodi uram bir (GazdtörtSzemle
in.l85). Ezen túl Szilágyi János háza után való nyil
az halaványon (uo. 189). [Vö. halvány NySz. ; halo-
vány, halvány MTsz. és Zolnai, N>t. XXVIII. 366.]

HALVÁNY, 1. halovány.

HÁLYAG, 1. hályog.

HALYAG-BOKOE, : [dumus pistaciae : gebüsch
von pimpemussbaumen]. 1401 : Quandam rubetum
wlgo Halyagh Bokor dictum (OL. D. 8650).

HALYAGOS : [pistaciis copiosus ; reich an pim-
pemussbaumen]. 1254 : Per quandam vallem wlgariter
holognsg\\(kvc dictam (Wenzel \1I.378). 1254,1400 :
Per quandam vallem wlgariter HologusgVLám dictam
(ZictyOkm. 1.7. 1271: Transiens aquam Halagus
(Wenzel VIII.368). 1341 : Circa vallem Halaguswelgh.
vocatam (OL. D. 3416, 1. ZalaOkl. 1.385). 1347/1356 :
In capite vallis Halaguszad vocate (OL. D. 3891, 1.
AnjouOkm. V.28). 1353 : Ad quendam fluuium Ralagns
vocatum (OL. D. 4330, 1. AnjouOkm. VI.12). 1378:
Cuiusdam montis wlgo Halagus dicti (OL. D. 6506).
1381 : Ad cacumen montis Halyagus vocati (Veszpr.
12, Kispécsöl). 1394 : In nemore Halagusherek nomi-
nato (Múz.). 14J0 : Siluas magnas Somos et Halagus
vocatas (OL. D. 9661). 1466 : Silue seu montis Halya-
gos vocate (Veszpr. 10, Gjn.dakeszi). 1467 : Montem
Halyagiüs (uo. 107, Halyagos 1).

HALYAGOZ? hajagoz?: [fructus pistaciae col-
ligo ; pimpernüsse sammeln ?]. 1339 : Intrat quandam
siluam Haiagzo [így, a. m. halyanozó ?] vocatam TOL.
D. 3248).

HÁLYOG, hályag : glaucoma [stb.] ; augenstaar,
grauer fleck im auge NySz. 1601 : Mind a Kegyelmed
nem haszontalanol irt levelét, mind az dn. d. Pareusét
először dn. Piscatornak megadván, az gono.sznak nézé-
séből termett h ajkig [olv. hályag] szakada le szemem-
ről (MA. NLI. 124).

HÁM : helcium. epirrhedium, averta ; pferdegeschirr,
vördergezeug NySz. 1366 : Duorum equorum cum
winciüo [?] et vectinga [?] quod in materna lingua ham
dicitur (Múz. Kállay). 1522 : Thomas iTrtw/were [Szám.
szerint a. m. hám-verő] (OL. D. 37004). 1526 : Com-
panii Hamokath (uo. 26351). 1557 : Egh kötőféket.
Három hámot (OL. L. in.l6. 17). 1635 : Vásári cseres
hámot 50 d. (GazdtörtSzemle VI1I.479). [Vö. far-,
francia-, heveder-, kanca-, vonó-hám.]

hám-fa : helciaria machinula ; trittel, zugscheid
NySz. 1544 : Az tengelro es az hamfara ualo uasat
meg foraztottak (OL. Nád. 41). 1558 : Hamfa Cur-
ruum (OL. L. III.16. 17). 1564 ; Ligna ferrata incurua

wulgo hamfa dicta ad uehendas machinas apta (OL.
UC. 59/9). 1566 : Négy kesafa hamfastwl wasast^'l
(OL. Nád. 49). 1597 : Kisefa hamfaiual vasas (OL.
UC. 101/3). Ferhecz hamfaiual (uo.). 1637 : Rudgyaual,
feUierczeuel, hamfayual (uo. 14/43).

hám-fej, -fö : [kammdeckel, deckel]. 1493 ; Septem
hamfeio vnum heweder et kengyel (EPSz. fol. 32).
1510 k. : Hamfeyeth, hysterangoth (OL. D. 26251).
1558: Egy hámfejet, jeles jót, úr lovának valót, két-
szerest : 30 pinzen ; egy kengyelszíjat cseres szíból
[stb.] (GazdtörtSzemle VI.137). [«Hám,fej : része a
szügyhámnak ; a ló barkóján van helye. Egyéb nevei :
kápa, hámkápa, fölső, szügyfölsö». Frecskay J. köz-
lése. Vö. MTsz.[

HAMALYA ? vö. homolya.

hám-táska : helcii manica ; halsjochsack NySz.
1635 : Egy bokor hámtáskát 38 d. (GazdtörtSzemle
\in.479).

HAMAR : properus ; eilend, eUf értig NySz. (1.
jel.) 1327: Nicolaus dictus Hamar (IVIúz. Horvát Istv.).
1400 : Nicolao Hamar (ZichyOkm. V.181). 1423 : Egi-
dius Hamar (Lelesz Acta 43/81). 1436: Mathiam Hamar
(Pannh. 23'B). 1442: Johanne Hamar (Múz. Kállay).
1452 : Johanne Hamar (OL. D. 14584). Johanne
Hamar (Múz. Kállay). 1455 : Johanne Hamar (Lelesz
Acta 66/43). 1457 : Anthonius Hamar (OL. D. 36405).
1465 : Adam Hamar (Lelesz Prot. Parv. 23a). 1469 :
Ladislaus Hamar (OL. D. 32365). 1483 : Stephanus
Hamar (Múz. Kállaj^. 1503 : Georgio Hamar (Múz.
Kisfaludy). 1519 : Valentino Hamar (Múz. Forgách).
1596 : Reménlem azt, ha Isten egéségemet adja, én is
hamar nap meglátogatom Kegj^elmeteket (MA. NLI.
96). 1602: Hamar István (SzékelyOkl. V.181). Hamar
Ferencz (uo.). 1603 : Jklichael Hamar Andreas Hamar
(uo. 269). [Szárm. : 1198: Seruos quorum nomina hec sünt
Hamard Queseud Warou (Körmend II/8, Szentgot-
hárd 1).] [Vö. hová hamarabb.]

HAMBÁR, 1. hombár.

HÁMOS ? 1 háncs.

HAMIS, hámos : a) iniquus, injustus ; unge-
recht, unbillig ; b) fallax, falsus, mendosus, adulteri-
nus ; betrüglich, ungewiss, falsch NySz. (1. és 2. jel.)
1224/1389 : Radicem aluei qui Homushex [olv. hámos
a. m. hamis ?] dicitm- (MonStrig. 1.247). 1225 : Cum
tribus piscinis Terem alia tohu, Cuiseb cerecto Homus
tohu (OL. D. 119). 1231/1257: Villám HowMtspotoc (uo.
42). 1269 : Ad Stagnum hamustoM [a. m. hamis v.
hámos?] uocatum (HazaiOkm. VII.118). 1269/1410:
Ad stagnum Hamustow vocatum (Wenzel Vni.228).
1326 : Unum iuger in loco Hornos [a. m. hamis ?J
dicto (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1391 : Bene-
dictum dictum Ilamns (ZichyOkm. IV.468). 1411:
Attigissent fluuium iírtwí?/spathaka vocatum (Lelesz
Met. Mármaros 18). 1431 : Francisco Hámos (Lelesz
Acta 50/1). 1459 : Gregorio Hamus (Múz. Kállay).
1525: Johanne ífftwos (Lelesz Acta 131/21). 1577:
Balthasar Hámos (OL. UC. 1/3). [? Szárm. : 1412 : Qua-
rundam particularum térre Worsas et Hamossadhar-
mada (OL. TÜ. 26/47).]

HAMMU, 1. hamu.

HÁMOR : raalleus, conflatorium, fomax metallo-
rum ; hammer, schmelzofen metall zu schmelzen NySz.
1367 : Exceptis porcionibus wlgariter hamur [a. m.
hámor ?] habitis (OL. D. 5574). 1370 : Prouentus quarun-
dam domorum fabrilium wlgo hámor nominatorum [így]
(uo. 5836). 1399 : Vnum molendinum wlgo Hámor dictum
(Lelesz Acta 26/17). 1408/1476 : Gazarum seu domo-

345

HÁMOROS ~ HAMUT

HAMVAS— HANGYÁS

346

mm que wlgariter hámor dicerentur (OL. D. 17756).
1438 : Quoddam Malleum wlgo Hámor vocatum (Le-
lesz Acta 54/19). Vnum fabramum figy?] vrbura-
lem wlgo hamar (Körmend 1/7, Szalonok 7). 1439 :
Gazarum fabrilium seu maleorum wlgo hámor voca-
tarum (OL. D. 13328). 1471 : In quodam Maleo suo
wlgo hamör mmcupato (uo. 17180). 1472 : Maleatorium
ferri wlgo hámor vocatum (uo. 17374). 1475/1508 :
Trium molendlnorum gazarum wlgo hámor dicto-
rum (Múz.). 1495 : Officina in qua Cuprum cudi sólet
que hámor appellaretur (OL. D. 20294). 1503: De
porcione hamarrei [igy? a. m. hámor? vö. az 1367-i
adattal] vocata (uo. 36399). 1692: Egy kohmester-
nek, mikor az hámor nem jár, minden hétre búza
metr. 1 ( GazdtörtSzemle VI.180). [Vö. kardverő-,
vas-hámor.]

HÁMOROS: [faber aut possessor officináé ferra-
riae] ; hammerschmied, hammermeister BM. [hammer-
besitzer]. 1570 : Sebastianus JSamoros (OL. UC. 11/22).
1643 : Kovacz Mártonnak Hamoros Mártonnak (uo.
3/24).

HÁMOS, 1. hamis.

1. HÁMOS ? : [helcia habens ; reich an pferde-
geschirr ?]. 1391 ; Benedictum dictum Hamus [a. m.
hámos V. hamis ?] (ZichyOkm. IV.468). 1431 : Fran-
cisco Hámos (Lelesz Acta 50/1). 1459 : Gregorio
Hamus (Múz. Kállay). 1525 : Johanne Hámos (Lelesz
Acta 131/21). 1577 : Balthasar Hámos (OL. UC. 1/3).
[? Szárm. : 1412 : Quariindam particularum térre Worsas
et Hamossadh&nasiáa (OL. TÜ. 26/47). Vö. NySz.
más jel.]

2. HÁMOS : [corticibus copiosus ; reich an rin-
den ?]. 1269 : Ad Stagnum hamustou fa. m. hámos
V. hámos -- hamis ?] (HazaiOkm. VILllS). [L. még
1. hámos adatait. Vö. 2. hám NySz.]

HÁMOT? L hamut.

HAMU, hammu : cinis, lix ; asche NySz. 1211 :
Inde dirigitur metis interpositis ad Homiihohn [a. m.
hamu ?] (Pannh. Tih. 1/5). 1269 : Tendit ad locum qui
/iomííhailuk dicitm- (OL. D. 679). [? Szárm. : 1211 :
Vduomici de Mortus hü sünt Karachun Chomud [a.
m. hamu-d?] Guz Beké (Pannh. Tih. 1/5).]

ham.u-szín(ű) : cineraceus ; aschenfarbig NySz.
1528 : Octava vestis hamwzyn (OL. L. HL 16. 17).
1542 : Indumentum de purpuré hamívzyny [így"}] deau-
ratum (OL. Nád. 40). 1545 : Trés particule de damasci
fekethe saarga hamwzyn (OL. L. HLlö. 17).

ham.u-szőrű : [pilo coloris cineracei ; mit aschen-
farbigem haar]. 1728 : Abban [forgószélben] látott a
fatens egy kurta hamuszörű [az eredetiben : hamu
szörü, Kovács János közlése] ebet (Reizner: Szeged-
Tört. IV.432).

ham.u-törő : 1648 : Kotyogos wvegnek való Réz-
forma. Hammu teöreö vas zop [igy] Vas sip kikkel
az üveget fuyák fel (OL. UC. 10/63).

hamut- vevő: [emunctorium ; lichtputze]. 1587 :
R^z gyertha tartó. Hamwt iveivö (OL. UC. 12/42). [Vö.
harava-vévő.]

ham.va-vévő : emunctorium; lichtputze NySz. 1581:
Keth hamwaiveweo (OL. L. IIL16. 17). 1638: Rez giertia
tartó hamva vevőstül (OL. UC. 2/34). [Vö. gyértya-
ham.va-, ham.ut-vevő.]

HAMUT, hámot ? : coUimbar SchlagliSzójz.
(1387. sz.) [hcleium ; kummet]. 1490 : Hamwth in quo

equi trahunt (OL. D. 26048). 1554: Corollarium hamuth
vocatum in quo equi solent currus trahere (OL. L.
IIL16. 17). 1564 : Pectoralia equorum helicia [így]
hamut vocata (OL. UC. 59/8). 1566 : Lo nyakba walo
hamoth [hamuth^ (OL. Nád. 49). 1597: Három nemeth
lóhoz való hamuth szakadozot zabloiaual [így] eoszueo
(OL UC. 101/3). [Vö. Tagányi, Századok 1893. évf. 323 ;
kumét MTsz. ; columbar Bartal.]

HAMVAS : cinericius, favillaceus, cinereus, cinere
conspersus ; aschigt, mit asche bestreuet NySz. 1314 :
In loco Homvos vocato unum iuger (Veszpr. 14,
Szentkirályszabadja).

HAN : moossumpf BM. [palus ; sumpf?]. 1297:
Cum piscaturis Hon OlWeyz et Kysered uocatis (Múz.
Justh). 1299 : Ad piscinam Homfen [a. m. han ?]
uocatam (Múz., 1. Wenzel V.222). 1421: Ad locum
similiter arundinosum Gyznos/íon appellatum (OL. D.
11115). 1584: Mikoron nyáron az hanon marhath atal
wyhethnek (OL. UC. 56/33). Mikoron telén a han megh-
fag (uo.). 1597 : Az Hanban r^th heleth nylasochkaya
wagyon (uo 12/42). Az Hanon walamy kewes óztál
nylas kazalo (uo.). Kyhez wagyon Zantho feöld : Jugera
18 Vs- Retheys keth helen, kewes, kewes [igy]. Az
Hanonys egy Nylass hozza (uo.). [Vö. 1831 : «Innen
az erdőnek szélttében büzhödik eggy hány Rut sara»
(Horvát Endre : Árpád 216). Vö. Hanság CzF. ; Sza-
mota, NyK. XXV. 166.)

HÁNCS, hámcs ? : [liber, membrana ligni ; bast,
splint]. 1588 : Tartoznak hasfarwl hamchoth [igy?!
winni (OL. UC. 64/35).

HANCSÁR, L handsár.

HÁNCSOK, L honosok.

HANDSÁR, hancsár, hangyár,hansár,han-
zsár: pugio, sicula, enchiridion, machaera, mucro, sica ;
dolch, schwert, stossdegen NySz. 1527 : Frameam
Bychak. Calcar. Hanchar. Frenum (Múz.). 1544 : Han-
czar. Dakos szy (OL. Nád. 41). 1562 : Vnam sicam
hanzar [olv. hanzsár v. hansár?] vocatam (Múz. Kis-
faludy). 1564 :Vna syca siue hangyar (OL. NRA. 31/50).
1591 : Egj hansar ezwst aranyazoth czyfras (OL.
Nád. 49). 1599 : Egj meren aranyazot hanchyar (OL.
L. III.16. 17). 1605 : Nymet hanczar huueletlen (OL.
UC. 28/61).

HANGA?: biya, erix, erica ; heide, heidekraut
NySz. 1368 : Duas vineas Hanga [a. m. hanga ?] et
Wluegh vocatas (Körmend, Heim 214).

HANGAS ? L hangos.

HANGÁS?: [ericis copiosus; voU heidekraut].
1430: Ad quandam viam graminosam wlgo hangasvíth
[olv. hangás v. hangyás ?J vocatam (OL. D. 12298).

HANGOS, hangas?: canorosus, sonoras, sonans
[stb.] ; laut, tönend, schallend, klingend NySz. 1463 :
Mathias Hangos [Hangas'?] (Múz. Kállay).

HANGYÁR, L handsár.

HANGYÁS : formicosus ; voU ameiseu NySz.
1313 : Arbor magna Hangas Byk uocata (OL. D.
1822, 1. AnjouOkm. 1.307). 1369 : Hangyasfeiúde, hn.
(Múz. Forgách). 1397/1416 : Ad vnum angiüum juxta
metas Hangyaslaph ac quasdam arbores populeas
wlgo Nyárfa nominatas (Múz. Jankowich). 1412 : Par-
ticulam térre Hangyas vocatam (OL. D. 9827).
1426/1486 : A quadam via graminosa hangyaswth
vocata (uo. 11858). 1430 : Ad quandam viam gra-
minosam wlgo hanyaswth [olv. hangyás v. hangás?]

347

HANNOS— HARANG

HARANGOS— HARASZT

348

vocatam (no. 12298). Ad montem hangyasmal (uo.
28812).

HANNOS : [Johannes ; Johann ?]. 1343 : Prope
quandam planiciem panudam Hannuswagasa. vocatam
(Múz. Görgey). Ascenderet ad quendam fontem Han-
nMskuthia vocatum (uo.i

HANOS ? : 1211 : Isti simt ioubagiones Huceh
Mouroz Wid Honus Bolsou Warou (Pannh. Tih. l/5\
[Vö. han v. Hannos ?]

HANSÁR. 1. handsár.

HANTOS ? : glebosus, caespitosus, caespititius ;
schollig, knollig, von rasen NySz. 1211 : Hü sünt
vduornici Erdeus Zorida Hontns [a. m. hantos ?] Bercha
(Pannh. Tih. 1/5).

HÁNY : emolior, jacto, succutio ; werfen NySz.
(«1. hány» 1. jel.) 1587 : Kewe hanyo was wella
(OL. UC. 12/42). 1590 : Egh kewe hanio vas vella
(Forrás ?). 1597 : Keue hcmio vas vella (OL. UC. 101/8).
[Vö. niégh.ány ; ganajhányó-villa, kenyér-
hányó-, s óh. anyó -lap át]

HANZSÁR, 1. handsár.

HÁPORJÁS, hápérjés? : 1369 : Piscinis Sarusto
Haperyes [igy] Suliunus vocatis (OL. D. 5806). [Vö.
háporja NySz. ; háporty MTsz.]

HARAGOS : iracundus, stomachosus, severus ;
leicht zornig, emsthaft NySz. (1. jel.) 1211 : Fegnueres
Erdeus Horogus [szn.] Vodos (Pannh. Tih. 1/5).
Hü sünt ioubagiones Beké Gentus Horogus Opus
(uo.). 1274 : Comes Haragus homo domine Regine
(OL. D. 880). 1337 : Nicolaus dictus Haragus (Pannh.
5/T). 1438 : Stagna Zelesaghtar [?] Keskenaghtar [?]
ffam^itsthaua Zelestho (Forrás?). 1487 : Johanne
Haragos (OL. D. 19285).

HARAG-SZÓ : vox irata ; zornige stimme NySz.
1737 : Osztán mi gondod reá, haragszóval úgymond
Rózsa, te vén asszony, ha rontok-e avagy gyógyítok
(Reizner: SzegedTört,. IV.522).

HARÁMBASA: duxpraedonumKi-. : rauberhaupt-
mann BM. 1539 : Alexa sub capitaneus seu haram-
basa (OL. Nád. 43). Mikicha harambasa plagiariorum
(uo. 48). [Vö. CzF.]

HARAMIA : praedo. latro ; rauber, strassen-
ráuber NySz. 1547 : Pui-pur per haramián dilaceratum
(OL. UC. 99/7). 1557: Az chorgoi haramiák (OL. L.
m.l6. 17). 1564 : Martinus Haramya (OL. UC. 27/56).

HARANG: campana, nola; glocke, schelleNySz.
1307 : In possessione eorum hereditaria in eodem
comitatu Zoboeh Harang uocata (Múz. Nagy Imre).
1352 : Harang, hn. (AnjouOkm. V.552). 1545 : Keet
zaz harang madár labara walo (OL. Nád. 49). 1566 :
Egy hazwgh harangh (uo.). [Helyn. számi. : 1211 :
Unde exit stagnum quod uocatur Harangud usque
locum qui uocatur Harangudfoca (Pannh. Tih. 1/5).
1256 : Ville Prope fyciam Halaz cum Harangadthue
et mortua niagna (ÉrdMúzLt., 1. Wenzel VII.429).]
(Vö. réz-harang.]

harang-láb : campauile ; glockenstuhl NySz. 1367:
Harangláb, hn. (OL. D. 30698). 1411 : In possessione
Harangláb vocata (Lelesz Acta 32/15). 1453 : Harang-
láb, hn. (OL. D. ;',0829l 1799 : Vagyon [az eklézsiának]
a templomtól különálló haranglábja, melyben vágy-
nak egy csengettyű és eg^' nagv harang (CanonVisit.
212).

harang-öntő, -ettö, -öttö : fusor aeramentorum,
campanarius ; giockengiesser NySz. 1470 : Briccio
Harangetthew (Körmend Heim 546). 1519 : Gregorii
Harangetthetv (Lelesz Prot. V.59). 1524 : Gregorio
Harangewtheio (uo. 212).

HARANGOS : campanas habens ; mit glocken
versehen, glocken- NySz. ; [campanarius, aedituus ;
glöckner?]. 1393: Stephani Harangus (Múz. Kállay).
1462 : Vnum íiabeUum harangos [jelentése ?] (uo.).
1464: Stagnum harangosi\io vocatum (OL. D. 28855).
1556 : Eg harangos nyakba wethó (OL. Nád. 48).
Eg harangos farmetrengh zankazny walo (uo.).

HARANGOZÓ : campanarius, campanator, cam-
panae ventillátor, piüsator ; glöckner NySz. 1336 :
Haranguzoiv, hn. (AnjouOkm. III. 242). 1442 : Johan-
nem Harangozó (OL. D. 36390). 1456 : Stephanus
Harangozó (uo. 36403). 1468 : Michael Harangozó
(Múz. Kállay). 1493 : Harang ozo^ngia CEPSz. fol. 111).
1495 k. : Stephanus Harangozó (OL. D. 26243). 1496:
Nicolaus Harangozó (uo. 20380). 1497 : Johannis
Harangozó dicti (uo. 36403). 1504 : Valentinus Ha^
rangozo (Múz. KáUay). 1525 : Georgius Harangozó
(OL. D. 37000) 1599 : A harangozónak minden ember,
kinek szöUöje vagyon egy egj' ittze bort ád . . . A
komapénz is a harangozóé (CanonVisit. 150). 1602 :
Harangozó János jobbágy (Székely Oki. V.286).

HARAPÁS? 1. harapós,

HARAPÁS ? : morsus. morsio ; biss NySz. 1484 :
Martino Harapás [a. m. harapás ?] (OL. D. 19015).

HARAPÓS ? harapás?: 1484: Martino Hara-
pás [olv. harapás ? a. m. harapós ?] (OL. D. 19015).
[Vö. 2. harap NySz. ; harap MTsz.]

HARASZT: 1) silva, quercetum, dumus, dumetiun;
wald, eichenwald, domwald NySz. (1. jel.) : vlrgultum
BesztSzójz. SchlagliSzójz.; rubetumBesztSzójz. 1225:
In siluulis que vulgo Horosth dicuntur (MonStrig.
1.255). 1227 : Siluularam que uulgo horost dicuntur
(Múz. Forgách). 1231 : Peruenit ad finem frutectonim
que vocantur Celg horozta (Múz. Kisfaludy). Prima
méta incipit sub Nardímc/iarasío (OL. D. 168). 1238 :
Deinde per Hurozt uadit ad magnam uiam (Körmend
III/6, Körmend 1). [NB ! uo. «purlog» is, a. m, parlag.]
1245/1423 : Ad particulam cuiusdam silue que wlgo
dicitur vereshorozt (Wenzel Vn.l93). 1257 : Uadit per
Siluam que dicitur horost (OL. D. 456). 1258 : Intrat
fruticetum quod wlgo harast dicitur (uo. 2207). 1269 :
Ad montem qui uulgo uocatur Fjháharazta (Körmend
III/2, Pezye 90). Uadit ad frutecta que uulgariter
teleleu horost uocantur (Veszpr. Regn. Met. 3). 1270:
Cum feneto et siluilis que uulgariter Horost dicuntur
(MonSti-ig. 1.582). Prope Siluam horozht [igy] vocatam
(OL. D. 729). 1271 : Ad fruticem harozt (HazaiOkm.
VIII. 140). 1280 : Cum quodam nemore quod harast
dicitur (Múz. Görgey, 1. HazaiOkm. VI.262). 1281/1347 :
Ad quosdam frutices Apro/ífírrt^í vocatos (OL. D. 2275).
1285 1334 : Uadit similiter ad meridiem per Sebus-
horozth ad Wezeueluk (Körmend, Sebesiana 2/9).
1296 : Ad uirgultum Zechun/tarasí/ía dictam [igy]
(OL. D. 1436). 1315 1370 : Circa quandam virgultam
Harazt nuncupatam (TelekiOkl. 1.37). 1330 : Per-
uenit ad Werj's/iörfl^íwi (Körmend III/l, Ugal 5).
1338 : Uirgultum Popharaztha dictum (OL. D. 3147).
luxta predictum virgultum pop haraztha dictum
(uo. 3662). 1339 : Duo iugera in loco Hamsrteluk
vocato (Veszpr. 106, Antallá 4). 1341 : Ad virgultum
Koachharastya dictum (OL. D. 3384). 1343 : Quoddam
rubetum harazth dictum (no. 3570). 1344 : In rubeto
wlgo Germccharazth dicto (Múz.). Peruenit ad vnum
pirgum Kcrekharazfh dictum (uo.). Transit iuxta vnum

349

HARASZTI -HARCSA

HARICSKA-HÁRMAS

350

pirg'um wlgariterHuzeu/iara^íA dictum (uo.). 1353 : luxta
virgultum Syrharazthya dictiim (uo.)- 1367 : Ad locum
virgultorum qui wlgariter harasi dicitur (uo.). 1375 :
Venissent ad quasdam vepres Veresharazth uuncu-
patas (uo.). 1395 : Perueniret ad Harazthalya. (uo.).
1404 : Siluam Lsizloharazthya vocatam (OL. D. 30308).
1408 : Rubetum harazth dictum (ZichyOkm. V.541).
1430 : Siluam verő seu Rubeta Harasth dicta (Lelesz
Acta 49/14). Siluam verő sew Rubeta Harazth dicta
(Múz. Kállay). 1433 : Vsque ad quoddam rubetum
harazth appellatum (Múz.). 1435 : Siluam Fywzha-
razthya nominatam (Múz. Ibrányi). Secundam verő Sil-
uam Yywzharazthya nominatam (Múz. Kállay). 1453 :
Possessionem Dwnaha7-azthya vocatam (OL. D. 14630).
1465 : Quoddam Rubetum Boáaharazthya nuncupatum
(Lelesz Acta 76/41). 1496 : Eundo ad alia rubeta
Hatharallya et Elewharazth dicta (Lelesz Prot. n.234).
1502 : Permissorium Kohnyaharazthya vocatum (Múz.
Békássy). 1752 : Mezőben mindazonáltal, és harasztok-
ban kopók nélkül vadászhatnak (GazdtörtSzemle
VI.140). II 2) alnus ; erle NySz. (2. jel.) 1267 : Ab
arbore horozth uocata (OL. D. 33719). 1280 : Peruenit
ad arborem harast que est iuxta quoddam fuk (Múz.
Jankowich). 1282 : Iuxta arbores harazth (HazaiOkm.
Vin.224). 1284 : Iuxta arbores harazt (OL. D. 30583).
1293 ; Peruenit ad arborem harast (Múz. Czech). 1296 :
Vbi sünt sex arbores uirgultinorum quare iste locus
uocatur Eotharasth (OL. D. 1435). 1315/1336: Ad
arborem harast (Múz. Jankowich). 1324: Ad arbores
harazt et nar (OL. D. 33338). 1333 : Ad arborem
harazth (uo. 2792). 1339 : Diias arbores harazt (Múz.).
1347 : Venit ad arborem harazt (MonCivZagr. 1.189).
1354 : Veniret ad inter arbores silicum, que vulgo
harasth dicuntur, ad unam arborem harast (AnjouOkm.
VI.253). 1369 : Ad arborem harazt (OL. D. 33857).
1459 : Ad arborem harazth crucesignatam (uo. 35978).

haraszt-bókor : [dumus, alnetum ; gebüsch, erlen-
gebüsch ?]. 1423 : Ad quendam rubum wlgo harazth-
bokor appellatum (OL. D. 11306).

haraszt-erdő: [silva succrescens, silva alnea; nie-
derwald, erlenwald ?]. 1475 : Quandam siluam harazt-
erdew vocatam (OL. D. 17687).

haraszt-fa : alnus ; erle NySz. 1263 : Ascendit ad
arborem que wlgo harastfa uocatur (OL. D. 33716,
1. Wenzel XI.529). 1299 : Arbores Harazthfa et Zylfa
vocatas (ZichyOkm. 1.95). 1340 : Ad arborem harazthfa
(OL. D. 3308).

HARASZTI: dumetalis Kr.; [buschicht, buschig?].
1240 k. : Contermrnales villás habét has Chyco Ha-
razty Kezű Néma Renka (Pannh. 61/8). 1268 : Ter-
rarum Lak Harasty Sucurou Ozyag et Zenttrinitas
(Körmend, Heim 7). 1294 : Villám Hegyhazas Harazthy
dictam (OL. D. 1387).

H AKASZTÓS : dumetosus ; buschig, waldig, ge-
büsch- NySz. 1341 : In quadam ualle HaraztuswQlgh.
vocata (HazaiOkl. 230). 1412 : Transeundo sub quodam
haraztos bercz (Múz.). 1443 : Lóca nemorosa Harazthws
dicta (Múz. Bethlen).

HAHCSA : mullus, barbus, congrus, barbota,
silurus [stb.] ; barbe, waller NySz. 1357 : Johannis
dicti Harcha (Múz.) 1424 : Andrea Harcha (Lelesz
Acta 44/37). 1465 : Stephanus Harcza (KárolyiOkl.
n.368). 1518 : Emi harcha V (OL. D. 26193). 1521:
Apró hiúath.'Xharchaat (uo. 26264). 1527: Piscem
barbotam harchya (OL. Nád. 49). 1587 : Rak gekonnel
Harcha Síitű hal (uo. 40). [Vö. 1493 : Pisces Carpones
kechyges menyhal Harchones pyztrangh (EPSz. fol.
22).]

HARICSKA : panicum ; buchweizen, heidekorn
NySz. 1637 : Harichka (OL. UC. 14/43).

haricska-kása : [puls ex panico facta ; heiden-
brei] 1637 : Harichka kasa (OL. UC. 14/43).

HARISNYA, horosnya ? : a) genualia, tibiale,
tibialia ; strumpf ; b) caliga, bracca ; hősen NySz.
(1. és 2. jel.) 1496 : Vnum horosna [így] et ciroteca
(OL. D. 37170). 1514 : Calciamenta et harysnya (uo.
26161). 1520: Valterio Vigilatori harysnya emi (uo.
26232). 1561: Keth imeg Egi sweg. Egi harisnya
(OL. L. in.l6. 17). 1581: Egi terdigh walo harisna
(uo.).

HARISOS, harissas: [ortygometris copiosus;
reich an wachtelkönigen]. 1518 : In territorio Harissas
vocato (OL. D. 86405). [Vö. haris NySz.]

HARKÁLY : a) picus, picus Martius, picus
varius ; specht, baumhacker ; b) rusticula ; wasserhuhn
NySz. (1. 2. jel.) 1402 : Possessionum Salamonuara
alio nomine Harkal [a. m. harkály?] Thompa Gyar-
thyanag Erdeyfalu (Múz. Mednyánszky). 1410: Vsque
riuiüum ífar/caipathaka (Múz.). 1421: Veniret ad
quendam campum Harkal vocatum (Lelesz Met. Ung
46). 1602; HarkáhjBaWíS. Harkály István (Székely-
Oki. V.296).

HÁRM? 1. három.

HARMAD : a) tertius ; der, die, das dritte ; b)
pars alicujus rei tertia ; drittel NySz. [l. 2. jel.)
1355 : Harmathel [hu. olv. harmad v. harmat ?]
(AnjouOkm. VI.412). 1360 : Possessiones Hemfeulde
et Rolugharmada vocatas (Körmend Miscell. Német-
úiv. 40/61. 1412: Quarundam particularum térre Wor-
sas et Eamossaáharmada (OL. TÜ. 26/47). 1419:
Georgio dicto Harmadfjw (ZichyOkm. VI.561). 1476 :
Siluis Kezeperdew et Harmadeváew nuncupatis (OL.
D. 36403). 1549 : Negyedffy harmadűj es thawaly
izók (OL. Nád. 41). 1558: Éhez [a borkóstoláshoz]
mynden korchomarosnak, fabul chinalth pechietes
pynthy, Iczeie, harmadaia [igy], meszelie légien (OL.
D. 37006, 1. GazdtörtSzemle VI.136). 1587: Harmadfy
tulyok eg Harmadfűre kelendő izö tyno (OL. UC"
12/42).

HARMADLÁS : 1) a) tertiatio ; dritte wieder-
holung eines werkes ; b) tertiaria lóra NySz. (1. 2.
jel.) ; [dritter tresterwein]. 1638 : Eleö leöre. Maslas
leöre. Harmadlas leöre (OL. UC. 2/34). || 2) tertia
pastinatio ; die dritte hacke]. 1700 : Az kapásnak is
[adassék] az első kapáláskor dénár 27, forgatáskor
és harmadláskor penig dénár 30, mivel az első ka-
pálás könnyebb a többinél (GazdtörtSzemle 1.80).
[Vö. hármail, hármallás NySz.]

HARMADOS : [tertiam partém capiens] ; der
drittelbesitzer, der ein drittel besitzt BM. 1636 : Ma-
lom 2 kerekre vagyon. Fele a malomnak az uré. A
jövedelemből a molnár harmados (GazdtörtSzemle
1.267). [Vö. NySz. 2. jel.]

HÁRMAS : temarius, tergeminus, trigeminus, tri-
plex, triplus ; dreifach, dreimal so viel NySz. 1211 :
Isti sünt agricole Cassad Quina Hármas [a. m. hár-
mas ?] Monchachy (Pannh. Tih. 1/5). 1320: Trés
paruas Insulas ífarj/íaszygeth dictas (OL. D. 1990,
1. AnjouOkm. 1.550). 1344: íTanwasmege (ZalaOkl.
1.417). 1416 : Venissent ad montem ífarwashegh nun-
cupatum (Körmend III/3, Zamárd 99). 1465:. Quas-
dam Siluas JTrtrmaskewhath et Kethkychin vocatas
(Veszpr. 109, I. Miscell. 59).

hármas-raalom. -maion. -moIora : [molendinum

351

HARMAT— HÁRS

HÁRSÁGY— HÁRSAS

352

trium rotarum ; dreiradrige miihle]. 1410 : In mo-
lendino karmasmalon dicto (Múz. Kisfaludy). 1421:
In molendino Harmasmalon dicto (uo.). 1429 : Unum
ipsonim molendinorum Hármas malom nímcupatum
(uo.). 1439 : Molendinum nostrum trium rotarum har-
masmalom vocatum (OL. D. 13416). 1458 : Molen-
dinum Harmasmolom vocatum (SoprOkl. n.402). 1461 :
Infra Molendinum Harmasmalom vocatum (OL. D.
15559).

HARMAT ? : ros, pruina ; thau NySz. 1355 :
Harmathel [hn. elv. haimat v. harmad ?1 (AniouOkm.
VI.412).

HARMICADAS, 1. harmincados.

HARMICADOS, 1. harmincados.

HARMINCADOS, liarmicadas, harmica-
dos : ti-icesimator ; dreissiger, zöllner NySz. 1416 :
Johannis dicti Harmichadas (Veszpr. 17, Vespr. Oppid.).
1453 : Valentinus Harmiczados (OL. D. 14696). 1495 :
Bartholomeo Rarmyczados (Lelesz Acta 103/11). 1498:
Blasio Harmkhados (OL. D. 20696). 1519: Martinus
Harmiczados (uo. 37007). [Vö. harmic NySz.]

HARNÁC, 1. hérnác.

HARNÁSZ, L hérnác.

HÁROM, hárm ? hármo ? hármu ? : trés,
trinus; drei NySz. 1055; Inde ad hartnu ferteu
postea ad ruuoz licu indeque ad harmu híg (Panni,
Tih. 1/1). 1243/1354 : Arbor parua nomine Tulfa ha-
rutnyhcvL (OL. D. 260). 1258/1334 : Arbor parua nomine
Tiügfa JiarumhYcm (HazaiOkm. VII.79). 1291: Ad
trés montes Hanmiheg nominatos (MonStrig. 11.280).
1315/1370 : Ad trés monticiüos Harumholm vocatos
(TelekiOkl. I. 37). 1315/1378 : Ad trés monticulos
Harumhohn. vocatos (OL. D. 31065). 1335 : Paulo dicto
Saar de Harumamk (Körmend, Heim 67). 1336 :
Arbor parua tulfa harumicm (OL. D. 2982). 1355 :
Peruenissent ad quasdam trés foueas Harumkuíh
vocatas (uo. 4503). 1415 : Quasdam trés possessiones
volahales Harumfyld nuncupatas (Múz.). 1418 : Pos-
sessiones iíammdersk et Wyda vocatas (uo.). 1420 :
Piscinarum HaromchemeyÜia.ua Varjasthaua Wary^a-
nostliaua"vocatarum (Lelesz Acta 40/86). 1452: Qua-
rundam possessionum Haromfyld et Süue Gereben
vocatarum (OL. D. 27166). 1455 : ífarojíioltharwte-
tetmen, hn. ( uo. 29812). 1465 : Prediorum Lyanheghaz
Kethfylew Arokos Haromlahw (Múz. KáUay). 1522 :
Vnum puluinar wlgo vocatum harumzel (Múz. Kis-
faludy).

HÁROS ? 1. hárs.

HÁRS. háros ? hás, hass : 1) tUia ; lindenbaum
NySz. (1. jel.) 1240 : Inde peruenit in Zelus/;asfeu
(OL. D. 246). 1257 : Sub arbore que has uocatur (uo.
460). 1272 : Venit ad arborem Has crucesignatam
(Múz. Jankowich, 1. Kubinji : MTörtEml. 1.86). 1277 :
Piscaturis JíarMskuuth [a. m. hárs?] et kurtueles
uocatis (MonStrig. n.77j. Piscaturis ÍTarttskuuth, kuiut-
ueles nominatis (uo. 78, vö. Wenzel IV.83). 1293 :
A quadam arbore has crucesignata (Múz. Czech).
1295 : Duarum villarum Harns [«Tolna m.» Szám.
jegyz. ; a. m. hárs ?| vocatarum in magna Jnsula
existentem (Veszpr. 106, Csat 2). 1338: Deinde ad
arborem haas crucesignatam (Múz.). 1340 : Est vna
arbor tenera TyUe uulgariter haas vocata (Veszpr. 11,
Oroszton). 1357/1430 : Ad arborem Captar/i«ssa voca-
tam (OL. D. 1217,']). 1366: Veniret ad arborem haas
(Múz.). 1383 : In possessione Heet/m«s vocata (Múz.
Máriássy). 1451: Penes ífrtsberky (OL. D. 14498).
1452 : Alterum in Hasalath (uo. 14546). 1477 : Duas

siluas vnam ifasheghmal et alteram Kwthfely appel-
latas (Múz. Kisfaludy). 1486 : Lyppa/iars, hn. (OL. D.
19108). 1493 : Carbones hass pro faciendis pulueribus
pixidum (EPSz. fol. 81). || 2) cortex tiliae [stb.] ; linden-
schale NySz. (2. jel.) 1493 : Cordas hass magnas
(EPSz. fol. 82). 1510 k. : Wlgo hassath pro ligacione
\inee (OL. D. 26251). 1520: Pro equis Cordas hars
emi a\o. 26231).

hárs-deszka : [assis tiliacius ; lindenholzbrett].
1590 : Haas deszkát (OL. Nád. 43).

hárs-fa : tilia ; linde NySz. 1296 : Arborem Tylie
uulgarie Haasfa uocata (HazaiOkm VII. 255). 1309 :
Peruenit ad imam arborem haasfa dictam (Múz. Jan-
kowich). 1332 : Arbores Tulgfa et Haasfa (Múz.).
1357 : Ad duas arbores hasfa et gyrthian vocatas
(AnjouOkm. VI.589). Ad arborem captar/ías/a vocatam
(uo.). 1363 : Arborem Tylie Hasfa wlgariter dictam
(OL. D. 5207). 1367 : Uersus quendam arborem tilie
wlgo Hasfa dictam (Körmend V/7, Croatica 235).
1370 : Arborem Tilie wlgariter Hasfa vocatam (OL.
D. 5831). 1391 : Arborem Tylie wlgariter haasfa dic-
tum (uo. 33467). 1407 : Arbore Tylia wlgo hasfa
vocata (uo. 9363). 1422 : Sub arbore TUie wlgo haasfa
(Múz. PóchjO. 1465 : Sub arbore thilie wlgo hasfa
vocata (Múz.). 1588 : Tartoznak hasfarivl hamchoth
wimű (OL. UC. 64/35).

hársfa-deszka : [tabua tiliacia, assis tiliacius ;
brett aus lindenholz]. 1669 : Egy szál hársfa deszka
(GazdtörtSzemle 1.93).

hársfa-kötél : [funis tiliacius ; lindenseil]. 1699 :
Kötilj ártom is sok hársfa kötelet állásokra Kastélly-
hoz csinált (AdalZemplvmTört. IV. évf. 115). [Vö.
hárs-kötél.]

hársfa-víz : [aqua tiliacia ; lindenblütenwasser].
1539 : Aqua spica [így ?]. Hasfauiz et eleuen genber
(OL. Nád. 48).

hárs-kötél, -kétél : funis tiliaceus, sparteus funis ;
lindenseil aus lindenschalen gemacht NySz. 1493 :
Cordas haskethel emi (EPSz. fol. 31). 1528 : Cordas
wlgo haas kethelek (OL. Nád. 49). 1532 : Has kóthel
alias kóthőzny (uo.). 1594 : Az zabos házban. Bor
wonio hass keötell vágjon No. 1 (OL. UC. 78/7).
1616/1643 : Az chigan kett köttél, eggik kender
keötel, az massik hars keöttel (OL. Instr. 42, 1. Gazd-
törtSzemle VI.123). [Vö. hársfa-kötél.]

HÁRSÁGT, HÁRSAGT? háságy, hássád ?
hásságy : [silva tiliarum ; lindenwald ?]. 1095 : Siluam
unam que ^ppellatur Hashag (Pannh. 2/A). Inde ad
caput quercus et ibi est cumulus hoc est hotar inde
per uiam uadit ad caput hassag (uo. 15/0o) 1223 :
Siluam unam que uocatur Hashat [így ? olv. hássád ?
vö. «füzed»] (uo. 1/Z). 1234 : Itur per uiam ad ca-
put Hasag (uo. 32/A). 1254/1324: Vádit ad orieu-
talem qui dicitur Hashag (OL. D. 1589). 1329 :
Quandam terram suam seu possessionem Hasaagh
vocatam in Comitatu Sanisny^var existenti (Múz.).
1346 : Inde iret iuxta tilias quod uulgo dicitiir
Hashagh (Múz. Dancs). 1359 : Versus Siluam ipsius
Monasterii Feketeuerdeu seu Hassagh vocatam (Pannh.
20/C). 1365 : Quandam vallem Hasag vocatam (OL.
TŰ. 18/15). 1448 : Quoddam rubetum Hassagh nomi-
natum (OL. D. 36391).

HÁRSAS, hasas, hássas : [tiliis copiosus ; reich
an hndenbaumen]. 1420 : Ad vnam vallem hassas-
gudur vocatam (OL. D. 10877). 1424/1498 : In Bosthw
Aasasmelleke vocato septem jugera (uo. 12800). 1454:
Silue Belsew/iassas KezepsewAassas Kyiséw/iassas

353

HÁRTYA-HASZAKA

HASZNOS-HÁT

354

(uo. 14844). 1485 : Silve Belsewhassns (KárolyiOkl.
11.521). 1496 : Possessionibus Hassas Eghazashollos
Hydasliollos (Körmend III/6, Körmend 10).

HÁRTYA : menibrana ; hant, pergament NySz.
1653 : Azon ladaffya rakwa levelekkel ky harthyan
ky paperoson (OL. Nád. 48). 1586 : Harthyan walo
lieth fwggö pöchetes kétes lewel (uo. 49).

HAS, vö. előhasú.

has-fájó: alvinus, lientericus; an bauchweh leidend
JVySz. 1498 : Stephano Hasfayo (Múz. Kállay).

HÁS, 1. hárs.

HASÁB-KARÓ : ridica ; rebstock, weinpfahl
NySz. 1638 : Ezen oltovanios kertnek keörniös körül
vagion reghi oh sövenie, hasáb karokkal állatott lesza
nélkül (OL. UC. 2/84).

HASÁBOS-KÁPOSZTA : brassica caesa, fissá ;
in spalten geschnittenes kraut NySz. 1590 : Mechet
kapozta Hasábos kapozta (OL. Nád. 49). 1597 : Metelt
kapozta hordó 2. Hasábos sos kapozta hordó 9 (OL.
UC. 101/3). [Vö. hasábos NySz.J

HASACSKA: uterculus ; kleiner bauch NySz.
1730 : Három hónapra megromolván az gyermek, az
nyakát kitekervén, az hasacskáját bal ágyékához
húzták (Reizner : SzegedTört. IV.465).

HASAD : fatisco, diffindor, hiasco, hio ; von
einander gehen, sich spalten, zerreissen 1683 : Har-
madik rész szecsenyi rész mely két fele szakad az
első szakaszt is két fele hasad (OL. UC. 3/32).

HASADÉK, vö. föld-hasadék.

HÁSÁGY, L hárságy.

HASAS : ventricosus, veutrosus, obesus, crasso
ventre, ventriosus ; grossbauchig, dick, schmeerbauchig
NySz. (2. jel.) 1380 : Benedictus Hasas (Lelesz
Acta 13/23). 1469: Nicolaum Hasas (Veszpr. ö, Faddi.
1489 : Thome Hasas (Lelesz Acta 98/31).

HASAS. 1. hársas.

HASGAT, vö. fa-hasogató.

HASI : ventralis ; bauch- NySz. (1. jel.) 1522 k. :
Unam subám magnam et bonam de Aa^ií/baranber
[olv. hasi] albo (TörtTár 1889. évf. 381). 1545 : De
pellibus agnelinis abortivis crudis vulgo Hassi/
(KPénzügymLt. Denkbuch 384. köt.). [Vö. NySz. 2. jeíj
[Vö. égy-hasi.]

HASÍT, vö. fölhasít.

HASÍTÓ, vö. vas-hasító.

HASOGrAT, hasgat : discindo, proscindo [stb.] ;
zerspalten, zerschneiden NySz. (1. jel.) 1597 : Fa
hasogatnj bardoczka (OL. UC. 101/3). [Vö. fa-haso-
gató. |

HASONLÍT, vö. kihasonlít.

HÁSPOL(Y)-KÖTÉL: [funis suculae ; ha.spei-
seil[. 1556 : Funes grandes haspol ke^vtel vocate (OL.
UC. 99/27, nagybányai inventarium).

HASS, -ÁD ? 1. hárs, -ágy.

HÁSSÁGY, 1. hárságy.

HÁSSAS, 1. hársas

HASZAKA., L hacuka.

MagytiT Oklevél-Szótár.

HASZNOS : utilis, conducibilis, interest, commo-
diis ; nützlich NySz. 1265: Super fontem Hoznus
(OL. D. 595). 1304: Dátum iuxta Jío2:?ms (AnjouOkm.
1.82). 1323 : Nicolaus Castellanus de Hoznus (Körmend
11/4, Balog 1). 1454 : Castro Haznos et villa Haznos
(OL. D. 14855). 1469 : Albertus Haznos (Múz. Kapy).
1500 : Martino Haznos (OL. D. 20956). 1519 : Johan-
nes Haznos (Lelesz Acta 125/1).

HASZOGA ? 1. hacuka.

HASZOKA, 1. hacuka.

HASZON ? : utilitas, commodum, emolumentum
[stb.] ; nutzbarkeit, nutz, vortheil NySz. (2. jel.) 1418 :
Thoma Hazna [a. m. haszna?] (OL. D. 10710). [Vö.
kamara-haszna.]

HASZUGA ? 1. hacuka.
HASZUKA, 1. hacuka.

1. HAT : sex, seni ; sechs NySz. 1295 : Ad quan-
dam publicam viam ífoílounoguta uocatam (MonStrig.
n.374). 1296 : Vbi sünt sex arbores uirgultinorum
quare iste locus uocatur iíoíharasth (OL. D. 1435).
1358 : Possessionibus suis videlicet Eggedmonustura
Hothaz (Forrás ?). 1384 : Siluam ífoízigeth dictam
(ZichyOkm. IV.284). 1411 ; Possessionum prediorum-
que Porozlo Hafhaz (uo. VL147). 1416 : In quo
loco essent sex arbores Ilice Hathía vocate (Lelesz
Met. Zemplén 1). Sex arbores Ilicee hathfa. vocate
(OL. D. 10485). 1451 : Ad faciem possessionis Hath-
haz (uo. 14467). 1463: Michael Hathekew [olv. hat
ekéű ?] (uo. 15882). 1496 : Ad rubeta Kewer Jakaber-
deye íTaí/ihazwthmelleke et vtraque Nylaswthmelleky
vocata (Lelesz Prot. n.234). 1509 : Emerico Hathwyw
[olv. hat ujjú ?] (Múz. Forgách).

hat-szögű, -szegü: sexangulus, hexagonum; sechs-
eckig NySz. 1638 : Padimoutozni való hat szegü tégla
(OL. UO. 2/34).

2. HAT, vü. ható.

HÁT : 1) dorsum, tergum ; rücken Nj^Sz. 1393 : (1.
«szij-hátú»). 1592 : Egy hath farkasbeor (OL. Nád. 48).
1668 : Loua hatan szolgai (OL. UC. 1/21). || 2) dorsum,
pars laté prominens ; rücken, sich breit erhebender teil,
erdrücken NySz. 1109 : Uadit ad orientem ad metam
terream que wlgariter Erhat uocatur (OL. D. 11). 1251 :
Usque ad lóca que lóca Cheruoduiz et Chuasna/iaiíia vo-
cantur (Pannh. Tih. 1/8). 1268/1347 : Uadit ad locum
allosceg/míi/a dictum (MonStrig. 1.554). 1278 : Ascendit
ad montem kechkehat uooatam (Wenzel IV.172). 1292:
Ab occidente Okiűíenevhath (Körmend ni/2, Gyunkud
17). 1319 : In eodem Berch descendendo uadit in Kech-
kehath (Körmend, Sebesiana 2/3). 1351 : Unum berch
seu haat (SoprOkl. 1.233). 1393/1446 : Ad vnum loc(im
wlgo Zjlashath appellatum (OL. D. 7914). 1395 : Ad
montem ynewhai vocatum (uo. 31118). 1418/1433 : Pro-
greditur ad cuiusdam montis verticem wlgo hath voca-
tum (Múz., 1. Pesty : KrassóvniTört. III.285). 1435 :
Quendam monticulum Myhytes/irtí/t vocatum (OL. D.
30434). 1450 : Pratum habeo in gyekeres hath alath
(uo. 17462). 1451 : In vertice eiusdem montis Nerges-
hath (uo. 36403). 1455 : Siluas FjyAhohath vocatas
(Körmend Unyom. 74). Thohath, hn. (OL. D. 28401).
1465 : Quasdaiu Siluas Ilarmaskew/taí/i et Kethkychin
vocatas (Veszpr. 109, I. Miscell. 59). 1468 : Terras
arabiles Lapasv/eghath vocatas (Lelesz Acta 79/26).
1469 : Terrarum arabilium ac pratorum fenilium et
Siluarura neonon lacuum UorgASthohalh Adomassyry-
hath Boganthawamezeye Homokoszygeth Battha\\a-
mezeye (Lelesz Acta 80/12). 1482 : Terras arabiles
Eperyes Sampoczonya Nadhweyzege Karnakadarcli-

23

355

HATALMAS— HATALMASSÁG

HATALOM— HATÁR

356

hath et Kelesparazthya vocatas (Múz.). 1493: Attigeret
|így?i locum Kerekei7irt<7i voratum (Lelesz Met. Zemplén
70)'. 1498 : Qiiandam particulam terrarum arabillum
Zarazbalkan/íííí/i appellatam iutra veras metas dicte
possessionis Gywlwez (Lelesz Acta 106'44). Quedam
feneta Barathökk\vtliya/irt//ía Zelesreth et Ferdewtho
vocata (uo.). 1504 : In loco Rakostho/ifli'/i. nominato
(Múz. Becsky). 1510 : Per dietum montem Yíoíjwhath
vocatum (Forrás "?). 1511/1517 : Terrarum arabilium haath
nímcupatarum (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.). 1517 : Vltra
monticulos Kapws/írtí/; Kystlielekhalma iMúz. Kállay).
1521 : Super Beercz Felehalom/íoíAa nominato (OL.
D. 2350-4;. Vnam metam teiTeam Keweshalom/íaí/ta
aliter Hatharlapoiiyag vocatam (uo.). Ad monticulum
longum Yíozywhath dictiim (uo. 23518). Vsque quod-
dam signatum wlgo liaath appellatum (Múz.). 1525
Posita est vna méta in loco Kazman/íoí Laponyagya
(OL. D. 31048). 1545 : In dorso seu tergo eiusdem
collis haath (OL. NRA. 620/28). 1601 : Minden völgy-
nek háta vagyon : commoda trahunt incommoda secuni
(MA. NLI. 124). 1629 : Az Körös patakon járóban az
Borsi háton, három földet mond Paszadi (CanonVisit.
155). [Vö. árok-, erdó'-liát, nyúlliát-gérézna,
pégyvet-hát, ravasz-, róka-liát, szíj-hátú.]

hát-suba: [pellis dorsualis : rückenhaut?]. 1555:
Haat sivha Maal swba (OL. Nád. 49). [Vö. suha 1.
jel. NySz.]

hát-szíj : averta NySz. ; rückenriemen BM. 1532 :
Hat zij, fek emle, hermec zy, zygehv (OL. Nád. 49).
1552 : Hermec zy. Kőthöfek. Fek emle zy. Terhes zy
Zy geplew. Farham zy. Ilath zy (uo.). 1555 : Corium
ad dorsum equi hathzy vocatum (ÓL. UC. 75/43).

HATALMAS : 1) a) potens, efficax [stb.] ; machtig,
kraftig, veiTuögend ; b) vastus, grandis; gross, gross-
miichtig NySz. (1. 2. jel.) 1240 k. : Hec sünt nomina
aratorum in eodem predio Cenke Hotolmos Enge
(Pannh. 61/8). 1451: Emericus Hathalmas (OL. D.
36403). 1602 : Hatalmas Péter (SzékelyOkl. V.181).
II 2 ) violentus ; gewaltig ; hatalmasul : violenter ; mit
gewalt, durch gewalt NySz. (3. jel.) 1550 : Hazamat
zewlewimet marhámat byrta torkom werwe hatalmasul
nem jol gonozwl. istentelen niomorwsagomra heth
eztendeigh (OL. Kolozsm. 50 1. Es ky izének az hazbol
es myndön marhámból teorwentelen hatalmasivl mya-
den tersven nelkewl (uo.). 1634 : Ha mely posta
czimerünket levelünket el vesztene es annak elegendő
bizonsagat nem adhatna, hogy tolvajok vagy adgieb
[olv. edgieb] hatalmasok vöttek el tölle m'egh kell
érette halni (Magyai'orsz. állap, ezerév. fönnállásakor
VIII.896, 1. GazdtörtSzemle Vn.lo2). Noha azt mondja
az Incattus, hogy az két font arany fonál elveszett, . . .
de mivelhogy az gondját felvállalta, és sem az látó,
sem hatalmas el nem vötte tőle, ide fizesse meg az
Incattus az Actornak az 40 tallért (DebrJk., 1. NyK.
XXVI. 341, «látó» a.). 1721: Senki, másnak osztott avagy
irtás rétiben hatalmasul kaszálni ne menjen (Gazdtört-
Szemle \1I.128).

HATALMASKODÁS : dominatus, vis. tyrannis ;
herrschaft, gewalt, tyrannei NySz. 1721 : Senkinek
nem lehet hatalmaskodni és magának birája lenni :
aki pedig azon hátaim askodásokat elköveti, megbün-
tetödik (GazdtörtSzemle VII. 128).

HATALMASKODIK : dominor, vim facio, tyran-
nidem exerceo ; beherrschen, gewalt habén, tyran-
nisiren NySz. 1721 : A biró pedig tartozik igazságot
a feleknek szolgáltatni, de senkinek nem lehet hatal-
maskodni és magának birája lenni (GazdtörtSzemle
VII. 128).

HATALMASSÁG : violenlia ; gewalt NySz. (3.

jel.) 1700 : Az dézmálásnak idején ez szegény hely-
ben eleitől fogva az déziuásoké volt az birság; vala-
mennyi hatalmasságok estének az dézmálás alatt, ők
voltának az birái (GazdtörtSzemle VIL404).

HATALOM: 1) domínium; herrschaft NySz. (1.
1. jel.) 1597 : Vagion egj határ hatalma kinek alatta
szenat mondnak lenni (OL. UC. 101/3). || 2) violentia ;
gewaltsamkeit, gewalt NySz. (3. jel.) 1560 k. : Ha
házból valami marhát lop, 12 forint birsággal tarr
tozik ; ha penig hatalmat mivelend az házban tar-
tozik ugyanannyi birsággal ; ha penig kerben, akár
udvaron hatalmat mivel : birsága 6 foiint (Gazdtört-
Szemle 1.165). 1581 : Ha valahol a falu határában
útakot szántanak el, ... a birák tartoznak rá menni
és meglátni, ... ha pedig a birák meg nem látják a
hatalmat ki cselekütte, az egész falu ugyan rá mennyen
és felkeressék mind kiki nyugodalmáért (Székelj'Okl.
V.126).

hatalom-mondás : [?]. 1594 : Az hatalom mondás
száz huz pénz (OL. UC. 113/5).

HATÁR : 1) cumulus, acervus ; haufen NySz.
(1. jel.) 1095 : Inde ad caput quercus et ibi est cu-
mulus hoc est hotar (Pannh. 15/0o). || 2) terminus,
méta, fiues, confinium, limes ; grenze NySz. (2. jel.)
1095 : Itur ad signum quod uulgo dicitui' hotar (Pannh.
15;0o). 1240 : Ibi est quercus pro méta que uulgo
dicitur Seghatar \ uo. 27/V, 1. Wenzel 11.11 2). Ibi est méta
quod [így?] uulgo dicitur Seghatar (Pannh. 27/V). Due
mete magne que Pazthur/míara vocantur (HazaiÖkm.
V11I.36). 1265 : Super metam lapideam Le&nhatar uoca-
tam iOL. D. 595). 12681396: Metas terreas que dicun-
tur Sceghatar (uo. 644). 1291 : Ad arborem Cher^aiar
vocatam (uo. 1332). 1314/1328 : Sünt due mete tenee
in loco qui uocatur hatariith (Múz. Jankowich).
1323/1351 : Ad vnam metam que dicitur holmhatar
(OL. D. 2192). 1327 : Ad trés metas feuhntar vocatas
(uo. 2421). 1329/1417 : Vna méta terrea Lyukas^aí«r
vocata luo. 28733). Vna méta lykas/iaí/íar vocata (uo.
37277). 1332 : Trés metas terreas Zeghatar nominatas
(uo. 2747). 1334 : Méta terrea a sumo usque ad ymum
perforata wlgariter lyukas/iflíar dicta (uo. 30370).
1335 : Ad cursum Fyzkuth/íttíara (Múz.). 1341 : Ad
metas arborum Almahatar vocatas (OL. D. 3416, 1.
AnjouOkm. 1.387). 1343 : Vádit ad metam de Sember
que vocatur Kev,hatar (Múz. TöitTárs. 1 j. 1346 :
Quandam metam arboream possessionis sanctimonia-
lium de Insula Leporum Samud vocate zeghatar
vocatam (AnjouOkm. 1V.581). 1349 : Quidam Riuulus
wlgo Hatarer vocatus (OL. D. 30114). 1355: Vnam
metam Lyvkas/íaí/íar uocatam (uo. 30662). Locum
paludosum Hatarhevegh vocatum (ZichyOkm. 11.541).
1366 : Vnus ryuulus qui uocatur JTrtíarpataka (OL.
D. 30691). 1367 : Metas terreas antiquas Zeuleus-
hatar vocatas (uo. 5604). Metas antiquas feyvhatar
vocatas (uo. 5597). Metas antiquas Fejrhatar vocatas
(uo. 5606). 1367 1384 : Duas metas antiquas terreas
Zewleus/ia/rtr vocatas (uo. 7054). 1368,1421 : Ad
quandam magnam metam que wlgo dicitur Gpvrge-
hatara (Körmend III/4, Batthyán 31). 1370 : Ad quen-
dam monticulum Kweshathar dietum (Veszpr. 106,
Csehi 1). 1371/1377 : Ad vnum montem Hatarhegh
appellatum (OL. D. 5920). 1377 : Ad metam homok-
hatar dictam (uo. 6418). 1387 : Venissent ad quendara
riuulum íírtía/-patak appellatum (Múz. Kállay). 1389 :
luxta antiquam metam Lukas/faíar vocatam (Lelesz
Met. Abaii) 14). 1392 : Ascendendo in cacumine eius-
dem Berch vnam metam reperissent perforatam Lykas-
hatar dictam (OL. D. 28769). 1409 : Priina méta
nuncupatur Sewghatar (Lelesz Met. Szatmár 47). 1423 :
Penes quendam meatum aque ha{hareei' nuneupatum
(Lelesz Met. Ung 1 1. 1440 : Venissent ad íinem cuius-

ÍJ57

HATÁRLIK-HÁTAS-SZÉK

H ATAS-SZEKECSKE— H AVAS

358

dilin mete hathar Tliewys appellate (Mi'iz.). 1446 :
Reperis.sent viiam magiiam metain vertieem t'iusdem
dofossamque Lyukas/ír<i/uM' appellassent (Múz. líhédey).
1454 : Vnam metani terream a supreiiio vsque ad
ynium perforatam i-eperissciit wlgo Iyvvkas/t(:tí//ar
dictam (Múz. Bethleu). 1460: Incipit in riuulo Hatar-
pathaka vocato (OL. D. 15428). 1473 : Tercia [silva]
ad meridiem tendens Rawazlykhegye vei hathar-
hegye vooaretur (Lelesz Acta 84/10) 1496 : Eimdo
ad alia rubeta HatharaWya et Elewharazth dicta
(Lelesz Prot. 11.284). Inter vias Hatharwth et Ho-
mokwth voeatas (uo.). 1521 : Vnam metani terream
Keweslialomhatha aíiter iíaí/«trlaponyag vocatam
(OL. D. 23504). Ad monticulum /iaí/jarlaponyaghalma
nominatum (EgyKönyvt. Litt. Epist. Őrig. 22b). 1522 :
Vsque ad semitam Eskewth/iaííO'ewsweiiye (OL. D.
37354). II 3) territórium, ora ; gebiet NySz. (3. jel.)
1588 : Azon határba szarvas gomba wagion sok (ÜL.
UC. 64/35). 1597 : Vagion egj Jiata7- hatalma kinek
alatta szenat mondnak lenni (uo. 101/3). 1654: Ez
falunak hatara nagy s io termő, tragia nélkül terem
az ross (^OL. GyfLimb. 17/2). [Vö. megye-, szőlő-
határ.]

határ- fa : arbor limitanea Kr. ; [grenzbaum]. 1364:
Reperissent quasdam duas arbores hatarfa voeatas
(Veszpr. Regn. Met. 12). 1367 : Ad aliam arborem
Ilicis Hatarfa dicta (OL. D. 31313). 1413 : Ad quan-
dam arborem iliceam que hatarfa diceretur (Zicliy-
Okm. VL243). 1414: Terra inculta liaberetiu- in quadam
valle penes hatarfa wlgo azal vocata (OL. D. 27285).

határ-kő: lapis tenninalis, terminus; grenzstein
NySz. 1694 : Hogyha valaki tanálkozik, hogy szőlőt
méretne, minden karó vérestül tartozik két két pénz-
zel, és minden határkő rakástúl D. 12 (GazdtörtSzemle
1.172). Hogy ha penig valamely ember az határ követ
kivetné szánszándékkal, melyet á 12 tanácsbeli ernber
letett mesgye kőnek, tehát az 12 eskütteknek számok
szerint megbüntethessék 12 forinttal az olyan embert
(uo. 173). 1725 : Az alsó végit [a wiíjdlacskánakv]
Dadái uram maga földihez szántotta, melyet az határkő
is megmutat (uo. HLISS).

határ -vetés : [terminatio) ; die abstechung der
grenze BM. [grenzbestiramung]. 1578 : Ennek az
erdőnek adását a maxsaiak es jóváhagyák . . . embe-
reket es adtak közüllök falu képébe : Pető Andrást . . .
Benkő Györgyöt . . . ezek a határvetésbe jelen valának
(SzékelyOkl. V.lll).

HATÁE.LIK : [íinitimum esse ; grenzen, anstos-
sen]. 1546 : Holoth waalyk az meg mondót Herbort
fewldeetewl, ees hataarlyk az waar fewldeewel (Zala-
Oki. 1.73). Ees hataarlik az Arnold íija Myklos fewl-
deewel (uo.).

HATÁROS: íinitimus, confinis, conterminus, con-
sociatus ; angrenzend, anstosseud, verbunden, nachbar
NySz. (2. jel.) 1265 : Uallis que uulgariter Ratarus-
ozou nominatur (HazaiOkm. VI. 131). 1336 : Locum
Hatarus nominatum (AnjouOkm. III. 305). 1416 : Ad
vnum monticulum Hatarushalum vocatam [ígyj (Akad.
7). 1520 : Prata seu fenilia Nadasreth Hatharosreth
et ewsreth vocata (Pannh. 66/16).

HÁTAS-LÓ : equus celes, sellarius MA^ [equus
sellaris] ; sattelpferd NySz. 1544 : Uettem az hatás
louaknaJc zabot (OL. Nád 48). 1545 : Az hatás lo
féket hog meg varrogattak (uo. 41). [V^ö. Nyr. XXIX.
226.]

HÁTAS-SZÉK: [arcisollium, sella arcuata ; lelin-
stuhl]. 1597 : Eggies hatás székek tizenkettő (OL. UC.

101/3).

HÁTAS-SZEKECSKE : fsellula arcua:a; kleiner
lehnííUihl]. 1608 : Hatás zeekechke (OL. UC. 37/56).

HÁTI-BŐR: pellis dorsualis ; rückenhaut NySz ;
«kanászok juhbőr-kacagánya, a melyet a szűr alatt
arra fordítanak, a merről a szél fúj» MTsz. 1759 :
Háti bőrt lopott el (DebrJk.).

HATLÓ-FA: 1556: Ket kesafa Ket hat lofa [így?]
was karykawal (OL. Nád. 49). 1566 : Keth wasazoth
hatlo fa. Egy wasas fyrgete. Egy wasas felhercz
(uo.). [Vö. hatló, hatlőszeg CzF. BM.; hatló-szecj («1. hat»
a.) MTsz.]

HATÓ ?: potis, potens; machtig, vermögend NySz.
1498 : Emericum Hatho [a. m. ható ?] (Lelesz Acta
105/10).

HATOS : senarius, senus, sexíuplex ; sechsfaltig,
je sechs NySz. 1211 : Isti sünt ioubagiones Bugud
Hotus [a. m. hatos ?] Renk Gana Chenkes (Pannh.
Tih. 1/5). Isti sünt ioubagiones Latamas Hoitis Zegen
Hozuga (uo.). Isti sünt aratores Sorúd Guedeu Micse
Hotus (uo.). 1252 : Quorum vinitorum nomina hec
sünt Crachin Hothus Wetheu Aarud Feltheu (OL. D.
369). 1450 : Sedecim Jugera penes Hatosdyo vocatum
(Múz.). 1455 : In loco Hathoseráe (OL. D. 14913).
1602 : Hatos János (SzékelyOkl. V.316).

hatos-raalom, -maion : [molendinum sex rotarum ;
sechsradrige mühle]. 1368: Duas rotas in niagno mo-
lendiuo molentes wlgo Holosmolun vocato (HazaiOkm.
1.258). Quatuor Rotas Molendini in predicto magnó
molendino Hatosmolun nominato (uo. 259).

HÁTRAHAG-Y : praeterraitto, negligo, denego ;
vernachlíissigen, abstehen, absohlagen NySz. (2. jel.)
[beiseite lassen]. 1694: Tehetséged szerint atj'afiu-
ságot, barátságot, adománt, félelmet, hátra hagyván,
eo-y szóval mindeneknek igaz törvéiit szolgáltatsz
(GazdtörtSzemle 1.168).

HATTYAS : [cygnis copiosus ; reich an schwanen]-
1282 : Pisciuam suám Hathias uocatam (HazaiOkl. 94).
1282/1365 : Quandam piscinam Hothyas [így, többször]
nominatam (OL. D. 5363). 1326/1428: Quandam aquam
ifaí/tí/aspathaka nominatam (uo. 28721). 1379: Pisci-
nam ipsorum hattyas vocatam (uo. 6605).

HATTYÚ-FI : [puUus cygneus ; junger schwan].
1712 k. : Az sár rété mellett hattyufiakat, gödényfia-
kat és tengeri kacsákat kelletik szerzeni (Gazdtört-
Szemle VII.417).

HÁTULJA : pars postica alicuius rei ; der hintere
teii eines dinges NySz. («hátul» 2. jel. a.) 1462 :
Arma Media wlgo feelfegwer cum haathtvllya íinews
(Múz. Kállay).

HÁTULSÓ : posticus, posterus, posterior ; hinter-

I wiirtig, folgend, das hintere NySz. 1587 : Eg wasazoth

I hattílso tengel öthközö karyka nt;kül (OL. UC. 12/42).

I 1597 : Szekérhez való elseo es hátulsó rudazo keotelek

(uo. 101/3). Koczi kerek elseo Koczi kerek hattílso (uo.).

HATVAN ? : sexaginta ; sechzig NySz. 1260 :
Commetanei sünt villani de Gede Micud/ío<i(OMo [«1326-i
átiratban : hotuana» Szám. jegyz. ; a. m. hatvan ?]
Cukenus/íoíMOíío (OL. D. 509).

HA VÁDI : «narcissus ; narcisse ?» NySz. 1152 :
Item Damacham et Houodi et Hugdi liberas esse
constituo (Pannh. 38/A). |Vö. MTsz.]

HAVAS : alpes ; das hohe gebirg, alpen NySz.
(2. jel.) 1200 k. : Ultra siluam Houos uersus occiden-
tem (Anon. 9). Ultra Howos uersus occidentem (uo. 11).

23*

359

HAVASI-PINTY— HÁZ

HÁZ

360

Per siluam Houos uiain prepararent (uo. 12). Venientes
per siluam Honos (uo.). 1231/1397 : Incipit a monte
qui GutiíoncJwwosa dicitui- (OL. D. 174). 1258 : Uadit
öuper magnum hoíws (uo. 33713). 1285: Ad desertos
et nudos montes Howos vocatos (HazaiOkm. VIII.242).
1294/1334 : Adiacent montes seu alpes Pasaga/wnt-asa
dicte (Körmend, Heim 64). 1334: Usque ad Zeblus-
hauasa (OL. D. 30869). 1373 : Ad montem Kyshauas
(uo. 6133). 1381/1413 : Iret ad montem Liipchahmiasa
vocatum (Múz. Kállay). 1383 : A quodam paruo Alpino
Kakukhauasa appellato (Lelesz Met. Mármaros 5).
1393 : Aipibus Husslya/íawasa et Ostr&haiiasa vocatis
(SztárayOkl. 1.523). 1394: Colli seu monticulo Kys-
hauas vocato (Múz.). 1399/1406 : Tufra Kaloshaivasa
wlgariter vocatum (Akad. 6). 1408 : Veniens ad montem
Fekethe/ianas (OL. D. 28773). 1411: Venissent ad
Alpem Zephaivasa aUo nomine Crasna/iflwasa vocatam
(Lelesz Met. Mármaros 18 . Attigissent Alpem Papa-
gyahawasa nominatam (uo.). Venissent ad Alpem Astak-
hmvasa (uo.). Super predictum montem LuchkaJiawasa
I Múz. Kállay i. 1414 : Attigisset campum Kupchka-
haivasa nominatum (Lelesz Met. Ung 14). 1463 :
Venissent ad alpem qui vocatur BorsawaXrtiüasa (Lelesz
Prot. IV.llO). 1469 : Siluam íTatüasmelleth walo Erdew
nuncupatam (OL D. 36403). 1487 : Montem Leshegye
alias hQBhawasa vocatum (uo. 37066). 1489: Aipibus
Walka/iöí^assa GhQvhmvas Lwkach/i rt2<;as vocatis (Le-
lesz Prot. II.30a).

Havasmellék, -mellyék : [Valachia : Walachei].
1546 : Laczlo [így ?] Istennek malazthyaabool Magyer-
orzaagnak dalmaciaanak horwathorz ágnak szeremsyg-
nek raacsaagTiak hawasmelly éknek kwnoknak bolgaa-
roknak etc. kyrallya (ZalaOkl. 1.72).

HAVASI-PINTY: [fringilla nivalis] ; bergfink,
gimpel, blutíink, dompfaff BM. (« havasi pinty » és
«pinty» a.) 1712 k. : Szajkót, rigót, seregélj^t, pacsértát,
havasi pintyet, és egyebeket [igyekezzék) ínekelésre,
csacsogásra. szóUásra tanítani (GazdtörtSzemle VII.417).

HÁZ: domus, taberna, aedes ; haiis NySz. (1. jel)
1256 : Ladán Palata Bodugazun/ia^^a (ErdMúzLt., 1.
Wenzel VII.429). 1296 ? : lungit queudam locum Myhal-
hazatetey vocatum (Múz. Péchy). 1315 : Vsque ad
montem Myhal/ia2:atetey nuucupatum (uo.). 1319/1322:
Ascendit ád montem Myhalzatety [így, olv. Myhal-
hazatetey] uocatuin et per acuciem [igv] eiusdem montis
(OL. D. 1947). 1322 : Zumhathaza hasohaza Pethehaza
(uo. 2102). Ascendit ad montem Myhal/ía^rttetey voca-
tum (uo. 2099). 1330 : Incipit in vertice cuiusdam
montis Michal/ia2:öteteye vocato (Múz. Péchy). Ad
villám Zsiihaz uocatam (ZichyOkm. 1.366). 1332 : Super
curia seu fundo eorundem lb\vríia,stephan/ía0a et Her-
borthfiaandreas/ía^a nominato in Ciuitate Strigonieusi
sito (Múz.). 1335/1449 : Ad locum Zewkemortun/ia^a
dictum (OL D. 2963). 1337 : Ab occideute a domo
Thyhayakaza vocata (uo. 3064). 1345 : Super quodam
monte Michalhaza vocato (Múz.). 1351 : Paiticule térre
MarkAazaeleufelde nominate (OL. D. '2S7;'.()). 1353 : A
parte térre Egrimihal/írt2^a nuncupate ... ab ipsa terra
Egrimihal/ia2;a (uo. 4355, 1. AujouOkm. VI.72). 1357 :
Possessiones Naualyad et Chuka/ia;ia vocate (Sztáray-
Okl. 1.261). 1358 : Bythohaza alio nomine Mj^skefolua
nominata (Múz.). Possessionibus suis videlicet Egged-
monustura llothaz (Forrás ?). Possessioiübus Kutfev
Doroghaza et Sarfev uocatis (uo.?). 1359 : Wasahaza,
hn. (Múz. Forgách). 1360 : Quandani possessionem
GedeJuanus haza uocatam in Comitatu Wesprimieiisi
(Körmend Heim 164). 1367 : A possessione J'orbozlou-
haza (Körmend V/7, nr. 235). 1372 : Tekeháza alio
nomine Beneduk/m^ia (Múz.). 1373 : In possessione
Fabyan/ia2;a uocata (OL. D. 311U6). 1376 : Posses-
sionum PeteríyapeterA«2a vocatarum (Körmend II/5,

Lyndva 18). 1381 : In loco Pokloshaza vocato (Pannh.
51/Dd). 1384: Possessiones Thyzhaz (ZichyOkm.
IV.286). 1385 : Possessionibus Veresalma PhilipAa^a
(Múz.). 1389 : Possessionum Bustahaza Zaldobos Ho-
zyumezeu (Lelesz Met. Mármaros 13). Predium médium
Zyugyarthou/irt,írt vocatum (OL. D. 7467). 1390 : Garan
aUo nomine Weresorro/ía^a [hn., «Abaúj m.» Szám.
jegyz.] (Múz. Kállay). 1398/1430: Sewen/ja^ra, hn. (OL.
D. 8307). 1408 : Possessiones Kothwchhaza et Kwkenes
(Múz.). 1411 : Possessionum prediorumque Porozlo
Hat/<a2; (ZichyOkm. VI. 147). 1412 : Vendeges/iaza, hn.
(OL. D. 97Í7). Possessionem suam Poroztho/iaza
(SztárayOkl. n.l09). 1414: Stephano de Gewdyn-
haza (KárolyiOkl. 11.15). 1419 : Possessionis Jeghaza
(HazaiOkm. 11.219). 1420 : Possessionem Mathyus-
haza vocatam (ZichyOkm. VI.613). 1422: Jacöbus
de Bodo/iaá;a (Múz.). Ad villás Konchhaza et Thar-
noch appellatas (Lelesz Met. Ung 34). 1426 : Pre-
diis Estwanpeterfya/?a2;a KasafyaAntal/iöza Egyedla-
kos Lakosantal/íaza et Zygeth appellatis (FoiTás?).
1427 : Quasdam possessiones Naghlak cum pertinen-
tiis . . . Rethkerth, Tamashaza, Kenéz (SztárayOkl. 11.253).
1430 : Johannes literátus de Swuen/iaz (Múz. Kállay).
1435 : Possessiones Morochlakus Cozmahaza et Egeth-
lakus vocatas (Múz.). 1446 . Georgium de Ramacza/ifl2;a
(Múz. Kállay). Johannem de Swenhaz (SztárayOkl. n.380).
1451 : Ad faciem possessionis B.aihhaz (OL. D. 14467).
1452 : In possessione Anárashaza (uo. 14619). 1454 :
\''illarum LakosantalAa^ía, VargayanosAaa^a, Esthwanfy-
peter/iazrí, Kosafyantal/m^^a (uo. 14781 1. 1456: Doman-
ha:a, hn. (uo. 15105). 1459 : Naghandreasne/íaza, hn.
(uo. 15334) 1478 : In possessione Galoshaza luo.
18145). 1496 : Ad rubeta Kewer Jakaberdeye Hath-
/íaswthmelleke et vtraque Nylaswthmelleky vocata
(Lelesz Prot II 234). 1502 : Prope domum adam/?a3^ct
vocatum (OL. D. 36405). 1506 : Stephanum de Palwr-
haza (Körmend II/9, Beech 65). 1511 : Sessione sew
fundacione Nobilitari in dicto oppido Sabbarie Zeke-
haza vocata Múz. Békássy). 1523: Lazaro poka de
Isthwanhaza (Múz., 1. Zolnai : Nyelveml. 226). 1524:
Vsque ad viam Loranth/iazí/wth nuncupatam (Lelesz
Prot V.243V 1528 : Sessionem suam Nobilitarem
desertam Byi*thalam/í«2ahelye vocatam (OL. Kolozsm.
106). 1558 : Házra walo puzta pléh was (OL. Nád. 49).
1558 k. : Mesterhazy gerger (Nyr. XXVni.21). Wagyon
Mester hazán . . . weres kamwka zoknya j (uo. 22).
1594 : Musika keöniuek az musikusok hazában (OL
UC. 78/7) II 2) família NySz. (3. jel.) 1589: Mely
három ház jobbágyot adott volt ugyan Borbára
asszonynak jegyruhájába íiúról-íiúra meghíhatatlanul
az amadéfalvi nemes Rátol Imre, azokot az három
ház jobbágyokot adta azon fellyel megírt vitézlő
Lázár Farkas uramnak pro A. 21 (SzékelyOkl. V.
144). |Vö. bodnár-, bolt-, bor-, borégető-, búza-,
cajt-, csiga-, darabant-, ecetes-, égy-, ólés-
tartó-, életés-, fegyver-, fenyő-, gépely-,
gyöngy-, hájas-, hever-, iskola-, ispotály-,
isten-, juhász-, kapitányság-, káposztás-, ké-
ményés-, kertész-, korcsniás-, kovácsvinnye-,
lisztes-, liszthordó-, madarász-, major-, ma-
lom-, mosó-, nevelő'-, nyári-, pálinka-, pecér-,
pintér-, por-, porkoláb-, posta-, prés-, prófont-,
remete-, rend, révész-, sáfár-, sajtó-, salótrora-,
salétromfőzö-. só-, sörfőző-, sörnevelő , sütő-,
szabó-, szakács-, szalad-, szaladáztatő-, sza-
ladszárasztó-, szalonnás-, számtartó-, szeglet-,
szegye-, szenes-, szilvaaszaló-, táncoló-, tár-,
tésztamüves-, tislér-ház, tízház-gazda, to-
rony-, töralöc-, udvar-, udvarbíró-, virrasztó-,
vég-, zabos-, zsellér-ház.)

ház-bér : locarium ; hauszins NySz. 1544 : Attam
hazberbe kilencz tallért (OL. Nád. 40). Az uendeg
fogadónak Jtaz bcrlől attam (uo. 42).

361

HÁZACSKA— HAZUG

HÁZSÁRTOS -HEGEDŰS

362

ház-eszköz : sixpellex, supellex domestica ; hausrat
NySz. 1584 : Ház ezköz [szakasz-cím két helyen is]
(ÖL. UC. 56/33).

ház-fal: [murus domus, paries ; hausmauer]. 1564:
Az kinek kedig valami háza vagy házfalai volnának, a
hol közilni akarna, azoknak is mind jó rendi szerint
két esztendeig fvaló szabadságot adjon] (Gazdlört-
Szemle 1.75).

ház-f ödő, -fi'dö : [contegulator, scandiüarius ; dach-
decker]. 1619: Johannes Hazfedeo (OL. UC. 1/17).

ház-héja : tectum domus, tectum, solarium domus ;
hausdach NySz. 1587 : Az haz heyan. Chathlo fa
Csigha keötel (OL. UC. 46/74).

ház-kötő, -keté : (opifex tegulorum arundinum ; rohr-
dachmacher]. 1522 : Gregorius Hazkethe (OL. D. 37004).
Relicta. Ilazkethe [értsd: «Hazkethe» nevti jobbágynak
hátrahagyott özvegye] (uo.). 1715 : Házkötő [foglalko-
zásnév] (GazdtörtSzemle IX.23). 1754 : Házkötő ember
(DebrJk.).

ház-tapasztó : [faber caementarius ; maurer?].
1389 : Michael Haztapaztou (OL. D. 7467). 1549 : Az
haz tapaztonak (OL. Nád. 43). [Vö. tapasztó NySz.
2. jel.]

ház-ülés : [fundus, curia, sessio ; wohnsitz, curie,
edelhofj. 1617 : Az melj Jozagott Jardanhaza neuw
faluban ezen Borsoduarmegieben birnak, ugj mint
egj egez Nemes haz tllest, az kin laknak eó magok,
es az MochoUast, mely Jardanhaza neuw falu, es
Nadasd neuü faluk keózót vagion [stb.] (BorsodvmJk.
IV.191). [Vö. nemes-ülés NySz.]

HÁZACSKA, vö. szalma-házacska.

HÁZAS : maritus, conjugatus, uxoratus, maritata ;
beweibet. weib habend, verheiratet, ehehalfte NySz.
(1. jel.) 1420: Andreám Ha^ös (OL. D. 10983). 1421:
Johanne Házas (uo. 11059). 1609 : Az Széki János
bátyánk két házas leiáni is : Anna és Katus igen
köszöntik Kegyelmedet (MA. NLI 308).

HÁZASÓL, 1. házasul.

HÁZASUL, házasói : matrimonium contraho ;
eine ehe schliessen NySz. 1608 : Az Lukács öcsém
az ipával lakik, az kihez házasoU (MA. NLI. 283)

HÁZI-LEGÉNY, -legíny : [mediastinus ; haus-
knecht?]. 1469 : Benedictus Hazilegijn (OL. D. 32365),

HÁZI-ÖLTÖZŐ, -éltéző : [vestimentura dome-
sticum ; hauskleid ?]. 1450 : Continenciam ad domum
videlicet hazy helthezo (Lelesz Acta 108/"?).

HÁZI-SZERSZÁM : [supellex ; hausgcrath ] . 1550 :
Hazy szerzamokat [«kárpit, szőnyeg, tálak, derékalj,
asztal stb.» Szám. jegyz.] (OL. Kolozsm. 50).

HÁZKÖZBELI?: [supellex; hausgerathj. 1751:
Még az lu'a a vásárra járt, az ágy leplit, egyéb ház
közbeliét [igy ?] a csapszékre hordotta (DebrJk., 1.
NyK. XXVI. 337).

HAZUD ? : [mendax ; liignerisch ?]. 1231 : lohan-
nes filius Hozud [a. m. hazud?] (OL. D. 168). [Vö.
NySz. igei jel.]

HAZUG: mendax, fallax [stb,]; verlogen, liigen-
haft, liignerisch NySz. 1095 : Pastores Zolnic Chozug
[a. m. hazug?] (Pannh. 15/0o). 1211: In uilla Ozoufcu
Isti sünt ioubag-iones Hozug Holdus Domsa Ont Zuniisc
(Pannh. Tih. 1/5). In uilla Fotud hü sünt ioubagiones
Hozug Halad Mathoy Miclous Fitcha Helie Zalas (uo.).

1240 k. : In predio Salya hec sünt nomina Joba-
gionum Onioth Hozug Cheme Leurenc (Pannh. 61 8).
1305 : Petrus filius Hazug (MonStrig. 11.554). 1376 :
Ad fluuium Hazugh [a. m. hazug?] wlgariter nuncu-
patam (Múz.). 1400: Anthonii iírt3if(/ (Zichy Okm.V.204).
1450 : Valentino Hazwgh (Lelesz Acta 62/29). 1455 :
In fluuiis aquariun Hazwg\wize (OL. D. 14915). 1464:
Jacobus Hazívgh (Veszpr. 108, Petöfalva 1). 1470 :
Egidio Hazwgh (Lelesz Acta 81/19). 1566 : Egy haziogh
harangh (OL. Nád 49).

HÁZSÁRTOS : a) lusor, gladiátor, aleator ;
spieler, fechter, frecher spieler ; b) jurgator, conten-
tiosus ; zánker, zankisch NySz. 1410 : Vinee Hasar-
íoszelee dicte (OL. D. 9616).

1. HÉ, 1. hév.

2. HÉ, l. héj.

3. HÉ(ja vminek), 1. 3. hí.

HÉ AZ, -AT, 1. héjazó, héjazat.

HÉBER, hé vér : 1) siphon ; héber NySz. (1. jel.)
1548 : Uetettem hébert az pinczeben (OL. Nád. 49).
1591: Tólczer. Héber. Iczek (OL. UC. 56/38). Instru-
menta ad ceUaria necessaria héber, csapok, csap fmok,
héber ladaczka, ako fa (uo. 77/10). || 2) sucula ;
hebevorrichtung NySz. (2. jel.) 1534: Instrumentum
cum quo currus onustus subleuatur wlgo heioer uel
Tecuir [?] appellatum (Múz.). 1586 : Héber pro eleuan-
dis vasis [«pintérmühelyben» Szám. jegyz.J (OL. UC.
77/1). [Vö, fa-hébér.]

hébér-ládácska : 1591 : Instrumenta ad cellaria
necessaria héber, csapok, csap fúrok, héber ladaczka,
ako fa iOL. UC 77/10).

HÉD ? 1. híd.

HÉDAS ? HÉDAS ? 1. hidas.

HEDEGŐS, L hegedűs.

HEGEDÉ, -S, 1. hegedű, -s.

HEGEDŐ, -S, 1. hegedű, s.

HEGEDŰ, hegedé, hegedő: [coUare ; halseisen,
stock]. 1564 : Lignea instrumenta Hegedeio vocata in
collo apponenda (OL. L. in.l6. 17). 1567: Instru-
mentum ferreum tormentale hegedew dictum (uo.).
1572 : Foghol nyakara walo hegede (OL. UC. 77/13).
[Vö NySz. más jel. ; MTsz ] [Vö. fa-hegedű.]

HEGEDŰS, hedegős, hegedés, hegedős : fidi-
cen, citharoedus ; geiger, der auf seiten spielet NySz.
1394: Stephano Hegedűs (Lelesz Acta 21/3). 1396: Ste-
phano dicto Hegedeivs (OL. D. 37287). 1399 : Johanne
dicto Hegédes (uo. 8437). 1400 : Johannám Hegedűs
(ZichyOkm. V.225). 1406 : Valentinum Hegedes (OL. D.
9204). 1418 : Bartholomeo Hegedes (uo. 10710). 1420 :
Anthonii Hegedes (uo. 10880). 1424 : Paulum Hegedews
(Lelesz Acta 44 35). 1426 : Petrus Hegedews (Múz.
Kende). 1434 : Paiüo Hegedes (Körmend, Heim 429).
1437 : Simon hegedes (HazaiOkl. 398). 1454 : Martinus
Hegedews (OL D. 14862). 1459 : Petro Hegedews (Múz.
Kállay). 1464 : Michaele Hegedes (Veszpr. 107, Nova 8).
1466 : Anthonio Hegedetvs (Múz. Kállay). 1478 : Mar-
tinus Hegedes (OL. D. 18145). 1479 : Clementem Hegedes
(Lelesz Acta 89/29) 1484 : Philippus Hegedes (^'eszpr.
6, Garabonc). 1492: Bonedicti Hegedes (Körmend III/4,
Batthyán 65). 1499 : Michaol Thothhegedews (Múz.
Becsky). 1501 : Georgius Heiiedews (Körmend, Miscell.
Németújv. lad. 43, fasc. 106, nr. 274). 1502 : Paulus He-
gedews (Pannh. 4/S). 1509 : Johanne Hegedes (Veszpr.

363

HEGY

HEGY

364

15, Vászoly). Michaele Hegedcics (Múz. For^'ácl)).
1521 •- iMathia Hegedews (Lelesz Acta 127;6). 1544 :
Az leng-el hctjedösöknek attam (OL. Nád. 42). Attara
uram akaratából az honiat bertalan lantosának hege-
dösinek d 45 (uo. 41). 1545 : Attam az Jirgedösöknek
hog az uram szállására iöttek íuo. 42). 1546 : Ebedkor
attam az hegedősöknek es az yatekosoknak (uo. 48).
1548 : Az ui'ban mester menegzeyeben az hegedősök-
nek adót uolt d 40 (uo. 49). 1548 : Joaunes Kedegheics
|így] (OL. RDecim. Zempl. . 1550: Attam az hegedő-
söknek húszon öt pénzt Az síposoknak húszon öt
pénzt Az diskantoroknak húsz pénzt (OL. Nád. 41).
1552 : Az Kristoff wi*am hegedűsének az Inasnak attam
egy chyzmath 1 (OL. Nád. Számad. b). 1668 : Hege-
dűs Ferencz Musikas (OL. UC. 1/21).

HEGY, hogy : 1) mons ; berg NySz. 1055 :
Postea ad ruuoz licii indeque ad harmu hig (Pannh.
Tih. 1/1). 1093: Keuris<;>, hn. (Pannh. 2'Á). TVymo-
gos, hn. (uo.). 1093/1399 : Ad vallcm Zakat/V^A
(Pannh. T±. 1/27). 1193 : Inde ad cnesAí/^/ (OL. D. 27).
Inde ad Loaz hyg (uo.). Uadit ad hggh holm (uo).
Inde ad caminat hyg (uo.). 1197/1337 : Ad magnum
niontem qui uocatur Acw^hege (uo. 30571). 1206 :
Inde reuertitur circueundo in pedem montis qui dicitur
tuniou/iií^e (uo. 45). 1211: Ad niontem qui dicitur
ZaarArí/.y (Pannh. Tih. 15). 1212/1328 : Vádit ad
montem qui dicitur Monoros//c,7 (Veszpr. Regn. Dona-
tionalcs 22). 1222 : Xouem uineas quas habebat inter
uineas hominum abbatis in apaty in higmogoa (Pannh.
5/Nn). 1223 : Quartus [locus] Bata quintus Funoldi
Tupey Tordi, Keurisí*/ CIoti Fr/mogos (uo. 1 Z). 1229:
Guza clericus m Keurus/i^,^/ (Pannh. Lib. Rub. 24— 34. 1.
20. sz). In mlla Keurus%^ (uo.). 1233: Sacerdotum
de Samard de Gan de Endréd de Kevrus/ííí/ de Kerali
íPannh. 29 I). 1238 : Duarum uillarum Hegmogos et
Kopulch (uo. 29 H, 1. Wenzel 11.90). 1240 k. : In
villa Kevrus/iet/^r hec sünt noniina Jobagionum Serde
Gregor (Pannh. 61,8). In predio ífcí/mogos quod alio
nomine dicitur Apáti (uo.). 1245 ? :'^ Villa que iíy/^mo-
gos uulgariter appellatur (Veszpr. 107, Hegymagas 1).
1248 1399 : In loco qui Bozys.%heg vocatiu- (ÖL D.
8387). 1249 : Inter duos moníiculos qui vocantur
■ykexheeg (MonStrig. 1.379). Contra montem áwvwgheeg
vocatum (uo. 380). 1256 : Ascendit a Keuzyg in mon-
tem Hygmogos (Pannh. 10; G. Deinde ascendit ad unum
Berch qui uulgo eregeteu/í?/.(/ uocatur (uo.). 1256 1273 :
Uergit ad montem qui uulgo ZahM'hyg dicitiu- (Körmend
Acta V/5, Káldiana 59. 1. HazaiOkm. Vni.7i). 1258 :
In fine montis Sertés heyg :«még kétszer ugyanígy »
Szám. jegyz.] (OL. D. 480). 1261/1291 : Castrum no-
strum de Satmhyg (uo. 519, 1. Wenzel III. 6). 1264/1324:
Ad montem kanahegy uocatum (HazaiOkm. VI 122).
Unius montis kanyahegy uo.). 1265 : Deinde nénit per
síluam ad Sornajhygy (OL. D. 595) luxta uiam super
Bja-ch Satmhygy (uo.). Cacumen montis Heí/hfark
(HazaiOkm. VI.129). 1269 : A monte Leshi/g uocaío
(Körmend III/2, Pezye 90). 1270 : Uenit ad montem
HuzevAc^f (OL. D. 705). iVö. Uadit ín latere Longi
montis (uo.).J 1270 1311: Vsque ad vnum montem
circa dictam aquam qui vocatur Mezechtelen/r/í/ a.scen-
dendo (Múz. Görgey). 1270 1387 : Unum bcrch Da-
vahheg dictum (HazaiOkm. VIII. 131 . 1272 : Sub monte
Hygmogos (Veszpr. 109, Tátika 5, 1. ZalaOkl. í. 69).
1272/] 331: Ad vnum montem Kuzep/íí/9/í vocatum
(HazaiOkm. V.47). 1275/1412 : Ascendit' ad quendam
montem geniinum Uoryiiahegy vocatum (OL. I). l.';091).
1278 1570: Usque ad unum montem circa dictam
aquam que uocatur Mezechtc!en/í/V/ (HazaiOkm. V1.22S).
1281 : In quinto loco silua Hygmugwj uocata (Veszpr.
2, Nagyberény). 1284 : .\scendit ad montem hvgys-
hyg (OL. D. 1172). 1291: Uadit supra ad ra;nitem
akaztho\vAv'(/^ vocatum (uo. 1332). De condicione
Buchariorum nosti-orum in Kemusheg oriundos exi-

mendo (Múz.). Ad trés montes Harum/íCf/ nominatos
(MonStrig. U.280). 1295 : In villis Endied Zamard
Keiimsheg Zarrozosou Egres Béka et Kereky vocatis
(Veszpr. 106, Csat 2). Kerus/ieí7 [hn. Somogy m.]
(MonSti-ig. 11.369). Sub quendam lapidosum mönticu-
lum Knefiheg uulgariter nuncupatum (uo. 374). 1296 :
Ad montem Remete/;;/// dictum (Akad. 1, 1. HazaiOkm.
VH.241). 1300 : Ascendit in montem Eanmkheg dictum
(Múz.). 1318: Scandendo in SGrteshyg (OL. D. 1916,
1. AnjouOkm. 1.468). 1319 : Vadít similiter per eandem
plagam ad Ayas/igí/ (ZichyOkm. I164i 1320: Uenitur
ín montem Lesheg uocatum (Körmend III/2, Pezye 75).
1323 : lungit eundo quendam montem Holmhyge
vocatum (Múz. Hanvay). Ascendit in montem La-
dychahyge vocatum (uo.). 1324 : Per cacumen vnius
montis magni Heulgied/iír/?/ vocati (Körmend III/l,
Ugal 2). lungit eimdo quendam montem Holmliigy
uocatum (Múz). 1325/1351: Ad montem vkur/íc^ nun-
cupatum (OL. D. 2393). 1325/1415 : Ad cacumen
cuiusdam montis qui wlgariter nuncupatiu* kyrhyg
(uo. 2339). 1327 : Vadít a parte meridionali ad
KuhnyaAe^f (uo. 2418). 1329/1377 : In monte Zarhcgh
vocata (uo. 2542). 1330/1449 : Vsque ad montem
hegyesheg nuncupatum (Múz. Görgey). 1332 : A parte
montis Keruleu/iCí/ vocati (Múz.). Possessione Therem-
heg. uel Wruus alio nomine uocata (ZichyOkm. 1.399).
1333/1468: Vsque ad cacumen cuiusdam montis Hegh-
fark nomine (Lelesz Met. Zemplén 19). 1336: In pro-
montorio Mogonhcg (OL. D. 4164). 1338 ; Vsque locum
Dubuereu/ír// uocatum (Körmend IIi/2, Pezye 82).
Vsque locum Dubuereu/í?/// vocatum (Akad. 2). 1339 :
Ad quendam montem Z&arJicg vocatam (OL. D. 26859).
1341: Vádit ad duos montes Ikixrhig (uo. 3402, 1.
AnjouOkm. IV.123). Ad montem Snmliig (uo.). Mon-
tis Mathyas/íí-í/e nuncupati (OL. D. ;!808). Monticulura
Thimlech/íe(/;i/ nuncupatum (HazaíOkl. 230). 1342 :
Retro montem Leesheg vocatum (Körmend III 3, Zamárd
95). Ad magnam viam Cherh t/gvta [olv. cserhegy úta'r'j
dictam (OL. D. 3485). 1343 :' Inde ad montem Chutur-
hygy vocatum (Körmend III/2, Seregélyes 104. Infra
montem l'ierekJieg (Veszpr. 13, Szőlős Zala m.).
Veniret a quodam monte WarhegJi nuncupato (Mú/..
Görgey. 1345: Montis Kezepheg vocati (HazaiOkn;.
V.122). 1346 : Vineam ipsorum empticiara in moi:t'
Kyralhcge uocato (Múz. Kállay). 1347 : Ad quendarr.
monticulum vlgaríter Humiikheg dictum (Múz. Horvát
Istv.). Descenderet ad quandam viam vlgariter Humuk
hegvtha dictam (uo./. In monte wlgariter hegy dictu
(Múz. Görgey). In latere montis llegeshyg (Pannh.
lO/L) 1348 : Montis SeureghfeuíV'c/?/ vocati (Anjou
Okm. V.193). 1349: Kuuago//e^ (uo. 336). 13514378
Populi de Kereztes possessionem ipsorum Toluayuar-
hege vocatam (Körmend 1/9, Óvár 4). 1352 : Versu ■
auendam montem wlgariter SxpkJieg dictum (OL. I)
4272, 1. AnjouOkm. V.570). 1354/1402 : Nicolao Ox
Thevcmhegh (AnjouOkm. VI. 172). 1355: Theiemhegh.
hn. (uo. 414). 1357 : Ad quendam montem Borloghíj"
uocatum lAkad. 3). Per médium montis qui uulg
dicitur Temerduk/ív/// (uo.). Usque montem Kyrai-
aWohyg denominatum (Pannh. 17/Dd). In loco Satiu-
hegh (AnjouOkm. VI. 634 1. 1358: Possessionum ci
porcionum possessionariorum [ígj'?] scilicet Zar<-
zou Kennisliyg Berey Baluanus Turuk Fok Gun
gus (Pannh. Tih. 1 17). Directe ad vallem Zakat/////
(uo.). Reflectitur ad montem Feketewhyg (Múz. Kap} ).
Quendam montem higydumh vocatum (OL. D. 3038^1.
1359/1509: Asceudendo montem wlgo Kewzhegh ve
catam iMúz.). 1363: Vsque ad quendam montem
Feketeheg vocatum (Múz. Kállay). 1364/1367: /w!
montem Nergeshcg uocatum (OL. D. 30682). 1366: A-I
vnum montem magaf^hcg vocatum (uo 5504). Cuius-
dam montis liliinperg sa.vcmice nominati in wlga:i
autem nostro Wiola/iC// dicti (uo. 5476). 1368 : Ascen-
deret in rubetis ad montem Remethe/i<'9 dictum (Múz.

365

HEGY

HEGY

366

Kapy). Possessionem WarAeö'aliabudusfolua vocatam
(Múz. Máriássy). Moutem Ynohhcy vocaliini (Károlyi-
Oki. 1.307). 1371 : lii moiite Zabad/í((/ alio nomine
Nadasd/a'í/í' vocato (Körmend, lieim 231). 13711377:
Ad vmim monteii! Hatar//«//i appullatum (OL. D. 591^0).
1372: Moiis Kuzep/íe/y dictus (MÚ'a. Kajjy). 1374: Ad
quendam montom Satiirus/íf^'// uocatum (ÜL. D. 2178).
1377 : Vna méta antiqua in monte MagasJ/cg (Körmend
II/l, Alber 6). Ad vnam metam terream in monte
Etthcg [Erchey ?\ nominato (uo.). 1378: Vineas in
monte ZabadA'Y/ alio nomine Nadasd/i«/í' (Veszpr.
12, Kispócsöl). 1380 : In gremio ciiiusdam montis
Wrazowhcf/e dicto (uo. 4, Csopak). 1384 : Alonticulo
Keselyewkewltew/íí/^/i dicto (^ZichyOkm. IV.281). Mon-
tem Cheretyes/iPí,'/* dictum (uo.). 1385 : In loco wlga-
riter Faiűliegyben Jaro dicto similiter duo Jugera
(Veszpr. 6, Gyulakeszi!. In loco wigariter Chyrznye-
Jaro vnum ac in loco HcgbenJaro denominato con-
similiter vnum (uo. !. 1389 : Peruenit ad montem Syue-
gesheg appellatum (Lelesz Met. Abaúj 14). 1390: Venis-
sent ad predictum montem Zepfahege (uo. Met. Már-
maros 20) Ascendit ad montem Tenzenhcg vocatum
(uo.). In quodam monte Zep/icr/ nuncupato (uo.). Ad ver-
ticem cuiusdam montis Koraltli/íCí/ appellati (uo. 30).
Iiingit montem Kunesheg nominatum (uo. 9). Ad
quendam montem Zai-washeg dictum (uo. 20). Ad
montem pap/ic</ (uo.). 1391 : Montis excelsi Nogheg
vocati (OL. D. 31113). Ad caudam cuiusdam montis
excelsi wlgo íioghegfark vocatam (uo.). 1393/1446 :
Possessionum Eráewhegh Gyerke (uo. 7914). 1395: Ad
vnum montem que [így] vocatur Ners//c<7 (uo. 31118).
1397 : Ad quendam montem Temerdekhegh vocatum
(Akad. 6). 1397/1416 : Ad finem dicte térre Kerek-
homok/<e^/i nominate (Múz. Jankowich). Peruenissent
ad terram K\vzephomok/íf(//t appellatam (uo.). 1401 :
Penes mouticulum ZeleusJieg vocatum (Múz. Kállay nr. 6).
1407 : Ad montem wigariter kwnyv/khegJi slauonicum
verő loketh vocatum (OL. D. 9863). 1408 : Teyetiheegh
sclauonicum autem Mlechnahora uocatum (uo. 9416).
1409 : Vltra montem Saar/<c'^ vocatum (uo. 9519). 1411 :
Venissent ad montem Makzem/ie</c vocatum (Lelesz Met.
Mármaros 18). Sub monte SatcíhJieyh appellato (Kör-
mend Korlátkö-Appon. 14/756). Johannes dictus Bag-
lyas de Hcgalya (Múz. Kapy). 1412 : In loco Rauazlyk-
hege alath nominato (Veszpr. 1.'5, Szőlős). Vnum in
iíe^alath (Múz.). 1413 : Ad locura Oztbro/ic^/íalya voca-
tum (OL. D. 10126). 1414 : Quendam montem Kuzep-
berch alio nomine JaworaakAe//?/r appellatum (uo.
10268). 1416 : In monte Se\\eiK\hege (Körmend III/3,
Zamárd 99). Venissent ad montem Harmas/iCf/Zí nun-
cupatum (uo.). Montis GyVKoahcgh appellati (uo.).
1422 : In montem Hcgmagan (Veszpr. 108, Tapolca 4).
1427 : Veniret ad quandam viam Hegwth vocatam
(Múz.). Quasdam particulas terrarum Barbahomoka et
Monyoros/ií-í^A vocatarum (Múz. Ibrányi). 1430 k. : Mou-
tem Sapahegh (OL. D. 28815). 1431: Siluam maiorem sew
permissorium Nagfalwerdeye alio nomine Monyorosd-
hege nuncupatam (Veszpr. 12, Nagypécsöl). Quendam
montem Thewkes/ící/// vocatum (KárolyiOkl. 11.139).
Cuiusdam montis Syveghi'gh vocati (uo. 138). 1434 :
Quodam monte KapiisZ/e*/ (Múz. Kállay). 1436 : Prope
moutem Meredek/íe^/i vocatum (Múz. Békássy). 1437 :
Versus occidentem ad montem Zenghewhegh vocatum
(Körmend III/4, Battbyán 37). 1442 : Silvam kwrtha/íí/y-
fely (OL. D. 37330). 1452 : Camporum Eperyes Mezew et
Keczkeshcgh vocatarum (Lelesz Acta 70/6). Ultra mon-
tem Akaztho//<',f7 vocatum (OL. D. 36403). Ad vnum mon-
tem Hegyeíihegh vocatum (uo. 31146). 1453 : Heghniagaa,
Iin. (uo. 14722). 1454: Ibidem est mons Ihúhisliegc dictus
(uo. 14807). Méta terrea que vocatur Nyakwago/íCí///
(uo.). 1459 : In monte Koselehegh (Paunh. 18/Z). 1460 :
Cuiiisdam montis BerczcUegyr dicti (OL. D. 15446).
Possessiones Meleghegh et Varalya vocatas (uo. 15508).
1461 : Ad montem LipU'hhcg dictum (uo. 35077).

1467 : Venissent ad montem Barlang/íe^re (Lelesz Met.
Bereg 21). Vbi a monte Erked/te^cvegen caderet ad
Huuium (uo.). 1469 : Danch/íCí/íye, hn. (Csánki : Tört-
Földr. 111.45). 1470 : Montis kerekhrg vocati (Hazai-
Okm. V.301). In quadam planicie kerek/ífí/parlaga
vocata (uo.). 1471 : Peruenissent ad montem Soskas-
hegye vocatum (Múz. Kállay). 1473 : Tercia [silva| ad
meridiem tendeus RawavAykhegye vei haíhavhegye
vocaretur (Lelesz Acta 84/10). In quodam Rubeto
Pynczes/i('5'í/ebercze (uo.). 1478 : Quasdam terras ara-
biles Kolthar Zylfazele Fenekdyznod Fync'/,eJicgehe
[így ? olv. pince-hegye '?] Posamege (Múz.j. In monte
Magashegh (Lelesz Acta 88/35). 1481 : In dicto Monte
Feyerkew/íc^/i, (Lelesz Introd. P/145). 1484: In monte
Saarzeg/ie^í/e nuncupato (Veszpr. 8, Jutás . 14871782:
Cujusdam alterius montis altioris Dalul chore, alias
Wai-ynhegye vocati (OL. D. 37066). Peruenissent ad
quendam altum montem magnum Wolabice Dalwlzwly-
cze hungarice verő T^vfczahegye (uo.). Montem Leshegye
alias Lesbavk'asa vocatum (uo.). Cu.m vtris metis ipsorum
videlicet a parte meridionali Kalagyer/ií-z/í/e a parte
verő septemtrionali Fodorkw vocatis (uo.). Ad quendam
montem quem in Walahicali Thyzel in vngaricali
verő Thyzaheyh nuncuparent (uo.). Vsque ad pedem
montis Dobra/íCí/í/e vocati (uo.). 1491 : Vnum montrro,
que nominatur Kencbes/íe^/i (uo. 3f'398). 1494 : Cuius-
dam montis Waraáhegye prope Castrum Thadyka
(Veszpr. 109, Tátika 31). 1505 : Penes montem He-
gesheg (Lelesz Met. Mármaros 26). 1507 : Ad finem
cuiusdam montis Heghíavk appellatum (OL. D. 32068).
1515 : In diuerticulo Kerek/!eí//ichereye (Múz. Ibrányi).
1522 : In quadam terra Feketbewarj-wAtí^ri/c (OL. D.
37354). In fine silue loshegh 'uo.). Ad summitatem
monticuli Kápolna// eg^/i vocati (uo.). 1525: Prope montem
l''okhagmas/ie</í/ vocatum (Lelesz Prot. V.268a). 1544 :
Az fertőn hegkön [vö. «2. egy»] az halászoknak eg tollert
(OL. Nád, 42). 1551 : De promontorio Ponkhegye (OL.
ÜC 1/1). 1567 : De promontorio Fonkhegye (uo. 1/2).
II 2) pinna, aculeus, acies ; spitze NySz.' 1463 : Mi-
chael Therhegh [a. m. tőr-hegy ?J (OL. D. 15877).
1475 : Martinus Thewrhegh dictus (Múz. Rhédey).
[? Szárm. : 1240 k. : Hec sünt nomina pelliparorum de
eodem predio Hetes Sereda Hegud [olv. liegyöd ?J
Béna Repud (Pannh. 61/8).]. [Vö. elő-, őr-, szőlő-,
vár-hegy.]

hegy-far : [promontorium] ; «hirtelen s meredeken
megszakadó hegyvég» MTsz. 1512 : Vinorum de pro-
montorio Hegfar (OL. D. 24869). 1523 : De promon-
torio líeghfar vocato in Comitatu de Vgocha (Lelesz
Acta 129/41).

hegy -mái : territórium SchlagliSzójz. 1424 : Duo
[jugera] in Kv/eshegmal (Veszpr. 17, Vespr. Oppid.).
1477: Duas siluas vnam Tiasheghmal et alteram
Kwthfely appellatas (Múz. Kisfaludy). [Vö. BesztSzójz.
208. sz. és Szám. jegyzetét SchlagliSzójz. id. h.]

hégy-mestér : magister vineae Kr. ; bergmeistcr
(in den weingebirgen) BM. 1643 : Annak [a hegy
tartásának] rendit és módját rend szerint pöcsét alatt
és keziüik Írásával megerősítvén adtuk a mi szeut-
györgyi és guári hegymestereinknek iGazdtörtSzemle
VI.467). 1653 : Mindenik hegyen egy-egy hegymester
legyen, az hűtős legyen szent Lőrincz nap után,
vigyázzon az hegyen (uo. I-.33). Ezen hegymestereknek
minden szőlős ember egy pint musttal tai-tozik, az
kik kilenczedet adnak (uo.).

hégy-raög(i), -meg : locus monti adsitus Kr. ; berg-
seite BM. 1279 : Terra ipsorum Hygmnguy vocata
(Múz. Hegymegi). 1344 : Andrea de Hecjmn/i/ (Anjou-
Okm. IV.397 . 1452 : Possessionibus Zabadfalw Tliew-
rek et KyHheghmegh [ÜL. D. 14525). 1460 : Posses-
sionibus Soskulh Zabadfalw KyHheglniieg (uo. 15473).

367

HÉGYÉS

HEGYÖS— HÉJA

368

1515 : Quibusdam viueis retro montanis Heghme.gy
nuiicupatis Lelesz Prot. II.GT). 1517 : Ciiiusdara feneti
HegymegyveŰí vocati (OL. D. 36405).

hegy -orr: [promoutuiium ; vorgebirge, cap ?].
1364 1367 : In quodam mouticulo Hcgor uocato (OL.
D. 30682). 1390 : Ad supeicilicium [így ? olv. super-
cilium] cuiusdam rnontis Uegor vocati (Lelesz Met.
Mármaros 20). 1416; Ad locum KewesAe^or vocatum
(OL. D. 30773).

hegy-vám : census vineae ; weinbergzins NySz.
jus montanum, tributum montium ; bergrecht Kr. 1347 :
Tributmn rnontis Heegiram dictum (ZicbyOkm. n.257).
1405: Moncium tributis wlgo hegicam in Teiitimico
pergreth (OL. lad. H). 1561 : Hegi wamot fizetnek
(OL. L. 111.16. 17. 1564: Az mi somogji jobbágyok
az hegyvám hordását illeti, abbúl asszonyom azt
akarja, hogy az szigény népet ne ereitessék úgy mint
ez előtt az vetésnek okáért (GazdtörtSzemle L68).
Ezeukévül vagyon hegyvám jüvedelme, a mint az vár
hegyvámrúl való lajstrom tartja (uo. 72). 1567 : De
singulo vino Hegywam denarios octo soluimtnr (OL.
UC. 1/2). 1643 : Senki a földesurak közül polgártúl
vagy nemes embertül szőlőt úgy meg ne vegyen,
amely szőlő azelőtt hegj-^vámos volt, hogy arrúl vámat
ne adjon, ha olyan szőlőt vészen, tartozik hegyvámot
maga rész hegyvámjából bevenni (GazdtörtSzemle
VI.469).

hegy vám-bor : [vinum pro censu vineae tribuen-
dum ; an weinbergzinses statt abgegebener wein].
1553 : Dezma kylenczed es heghtcam bor thezen kebel
zamat (OL. Nád. 48). 1566 : Egy hordó hegytvam bort
(uo. 49). 1549 : Hegwam wy borok (uo. 41).

hégyvám.os : fmit gewissem weinbergzinse, wein-
bergzins-pflichtig]. 1643 : Senki a földesurak közül
polgártúl vagy nemes embertül szőlőt úgy meg ne
vegyen, amely szőlő azelőtt hegyvámos volt, hogy
arrúl vámat ne adjon (GazdtörtSzemle VL469). 1653 :
Ha ki [szőlőből] elöérőt akar szedni, az hegyurátul
vagy gondviselöjétűl kérje és az mit szed fölírassa.
Ha nem cselekedné 4 forént a búsága, ezt az ki-
lenczedesek tartoznak megiratni, nem az hegyvámosok
(uo. P.32). 1584 : Három Jiegwamos zölö (OL. UC.
56/33). fVö. hegy-vám.]

HEGYES, hégyös: Íj montosus; bergicht NySz.
(1. jel.) 1193 : üadit ad hygesholm [2. jel.?] (OL. D. 27).
1197/1337 : Deinde protenditur per magnam uiam ad
ffe^esholmu (uo. 30571). 1239 : Deinde tendit in alium
Monticulum íTe^'eshomok appellatum (Múz.). 1248/1399 :
Vádit recte ad Rotundum montem Hegus vocatum
(OL. D. 8387). 1284 : Ascendit ad montem hygyshjg
(uo. 1172). 1313 : Ad unum montem Hygysliolm.
uücatum (uo. 1827). 1326/1428 : Ad montem heges-
halm nominatum (uo. 28721). 1329: Collem heges-
holm (AnjouOkm. n.399). Ad beerc Buhr&hegese (uo.
400). 1330/1449 : Vsque ad montem hegyesheg nun-
cupatum (Múz. Görgey). 1340/1389 : Ad vnum mon-
ticulum qui wlgariter hegeshalm dicitur (OL. D. 3331).
1347 : In latere montis Hegeshyg (Pannh. 10/L). 1348 :
Ad alium magnum montem Hegesholm alias Babaholm
vocatum (OL. D. 30383). 1366: In vno monticulo
ííe^eshalum(uo. 30691). 1370: Primo ad montem Hegus-
magas deuenissent (Pannh. 5/0o). Versus montem Hc-
gyusmag-dü et per vallem Jegyesvelg (uo.). 1397/1416 :
Penienissent ad vnum Sork vocatum piscine Nogzad
deinde per modicum spácium pergendo ad locum Heges-
laph [igy] peruenissent (Múz. Jankowich). Peruenissent
ad prefatum locum JTe^eshalaph et Sork appellatas [igy]
dicte piscine Nogzad (uo.). 1411 : Possessionum Hegyes
et Belsewh vocatarum (Múz.). Heges, hn. (ZichyOkm.
VI. 147 1. 1427 : Quasdam possessioues Naghlak cum

pertinentiis, Palatha, M.ezewheges, Rethkerth (Sztá-
rayOkl. 11.253). 1452: Ad vnum montem Hegyes-
hegh vocatum (OL. D. 31146). 1469 : Vsque heges-
halom et ab eodem vsque monticulum Iwkashalom
(Múz. Kállay). 1505 : Penes montem Hegesheg (Lelesz
Met. Mármaros 26). 1521: In planicie socus viam que
ducit de Hegyes ad Thomay (OL. D. 32504). || 2) cuspi-
datus, praccutus, mucronatus, aculeatus ; gespitzt,
spitzig gemacht, spitzig NySz. (2. jel.) 1193 : De
prato transit usque ad hygiskeu [1. jel. ?] (OL, D. 27).
1335 : Sünt preterea quatuor lapides viciniores ad Mo-
nasterium qui wlgariter hiis vocabuhs nuncupantiu-
hygeskw kertuskw feerkw Oduoskw (Pannh. 14/A).
1419 : Veniret ad quendam lapidem wlgariter Hegeskw
dictum (Múz. Soós). 1439 : De lapidibus kerteskw
hegeskw feyerkw^ et Oduaskw (Pannh 52/R). 1505 :
Lapis Jfe^yeskew denominatus (OL. D. 21400). 1516:
Negyed arán gywTew kyben keth hegyes dyamanth
wagyon (uo. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 204). 1668 :
Hegyes fülű üstökös ló (DebrLt., 1. Nyr. XXU. 519).
1686 : Hegyes szőke ökör (uo.). Hegyes szőke ökör,
kinek a baLfülében kivettek, a jobb füle ájos (uo.).
1691 : Hegyes ökör (uo.). || 3) superbus, arrogáns ;
hoffártig, stolz, übermütig NySz. (3. jel.) [?]. 1602 :
Hegyes Mátyás, Hegyes BáUnt (SzékelyOkl. V.183j.
[Helyn. szárm. : 1095 : Inde ad culmen uadit quod
uocatur chigisti (Pannh. 15/0o). 1390: Hegesd, hn.
(Múz. Kállay). Vö. Hegyesei, hn. CzF.]

hegyes-csákány : [dolabra] ; spitzkiampe BM.
[spitzhaue]. 1566 : Irtó Kapa. Hegyes Chakan. Horlo
was (OL. Nád. 49).

hégyés-orrú : 1490 : Secures parue hegyesornv
(OL. D. 26048). [Vö. NySz.]

hégyés-tőr, -tér : cuspis ; stossdegen NySz 1547 :
Hegyesteor rosdas (OL. Nád. 48). 1548 : Ket bozgany
es eg heges tőr (uo.). 1549 : Heges therth vnum (Múz.
Kisfaludy). 1552: Attam hegies tewrt tj2.er)kettet {OL.
Nád. 48). Eg hegestörth czapa nekwl (uo. 49). Eg meg
czapazot hegestörth (uo.). 1554 : Az kis hegiestörre
farkwasat citiinaltak (uo.). 1557 : Egh hegyestört (OL.
L. III. 16. 17). 1566: Egy hegeosthör, egy sysak (uo.^
1581 : Egy eoregh mankó hegies teor wagion benne
(uo.). Egy hegies teor tyszta ezwsth (uo.). 1670 : Gla-
dius cuspidatus vulgo Hegyester (KPénzügymLt. Hun-
garica).

HÉGYÖS, L hegyes.

HEGYSÉG : [pagus montanus ; berggemeinde].
1643: Valaki szőlő-örökséget elad és vallást tészen
az hegység előtt és az valláskor megmondják a hegy-
mesterek, hogy [stb.] (GazdtörtSzemle VÍ.470). Tör-
vényt tegyen az hegymester benne, az hegység birá-
jával (uo.). Mikor a hegymesterek idejek kitelik, az
hegységtül és uraktul tartoznak búcsúzni, ha mikor
pedig más hegymestert választanak az urak az hegység
tudósítsa (uo. 471). [Vö. NySz. más jel.]

HÉHÉL, héhély: carmen, pecten ; hechel NySz.
1637 : Egy nemetorszaghi kehely (OL. UC. 14/43).

HÉJ, haj, hí, hió ? : theca pulvinaris; polsterüber-
zug NySz. (3. jel.) 1548 : In edibus eiusdem egy velees
duhna hátastul (Múz. Kapy). 1550 : Few aly haiastid
(OL. Kolozsm. 50). 1558 : Egi veg olaz waznoth. Har-
madfel veg dikra [így ? olv. dikta] hayath (RMNy. Ilb.
149). [Vö. borda-, dérékalj-, dunyha-, fa-, fej-
alj-, hal-héj, ház-héj a, kény ér-, paplan-, párna-,
váríkos-hójl

HÉJA : milvus, accipiter palumbarius, vultur ; falke,
habicht NySz. 1602: Héja János. Héja András. Héja
György (SzékelyOkl. V.188)

369

HEJAL— HELMES

HELY

370

HÉJAL : excortico ; schiilen NySz. 1544 : Vöttem
borsot heyalni (OL. Nád. 41).

HÉJÁN, 1. Mán.

HÉJAS, hajas : [theca pulvinari insti-uctus ; mit
einem polsterüberzug versehenj. 1670 : Kék dikta
hajas derekaly (Nyr. V.160). [Vö. NySz. más jel.]

HÉJ AZ : tectum induco ; das dach decken NySz.
1637 ; Ezer kupás es lapos Jieyazni való czerep (OL.
ÜC. 14/43). 1643: Mostan ez [a ház] tapasztott,
és egyszersmind héjazattattott is (GazdtörtSzemle
VI.124).

HÉJAZAT, h-éazat : tectum, culmen domus ;
hausdach NySz. 1517 : De tectis tecturis wlgo hea-
zathrol (Pannh. 72/N). 1597 : Az szoba heyazattia
szwkölködik födél nekwl (OL. UC. 101/3). Az gradicz
feolöth valo heiazath (uo.). Az heiazat alath (uo.). Az
delseo kw fal mellet ualo heiazaton (uo.). 1616/1643 :
Ugyan egy uj ház derék, de semmi héjazatja nincsen
(GazdtörtSzemle VI.124). 1638 : Cziir, mellnek oldala
tapaszos ket felöl oldalul valo fiokiaval, heiazattiaval
es vitorláival (OL. UC. 2/34). Deszka padlásával es
heiazatiaval (uo.).

HÉJAZATOS: tectus ; bedeckt NySz. («2. héj»
szárm. a.) 1638 : Hciazatos Filagoria vagion No 2
(OL. UC. 2/34).

HÉJAZÓ, liéazó, hiazó, hijazó: [scandularius,
contegulator ; dachdeckcrj. 1519 : Laboratores in parkan
heazok (OL. D. 26214).

h.éjazó-szég : [clavus scandularius ; schindelnagel].
1549 : Clauiculi vulgo hyazo [olv. hiazó v. hijazó?] zeg)h
(OL. UC. 75/40).

HEJGET: [lamentor, plango; jammern, wehkla-
gen ?J. 1438 : Petri Heygethew (Múz. Kállay). 1455 :
Petri Heygetew (Lelesz Acta 66/35). 1461 : Michaele
Heygethew (Máz. Kállay). 1479 : Stephanum Heygethe
(Lelesz Acta 89/29). 1489: Martinus Heygethew {Múz.
Kállay). [Vö. hajgat, jejget.]

HÉJÓZ, HÉJOZ, 1. hiúz.

HÉJTSÁG, hétság : stultitia, insipientia ; albern-
heit, thorheit NySz. ; [mendacium ; lüge ?]. 1553 :
Birsagium Sanguinis iniiiste querelae d. LIII Menda-
cium hethsag dictum d. 70 (OL. UC. 45/25).

HÉKMÁN, L hutmány.

HELÉNA ? 1. Ilona.

HELGES?: [palus ; sumpf?]. 1197 k. : Paludem
que dicitur Hclges (HazaiOkm. VIII.ll). 1412 : In acie
cuiusdam laci seu stagni wlgo helgessas [így] vocati
(OL. D. 9994). 1438 : Paulus Helges [a. ra. helges v.
hölgyes "?] (Pannh. 17/Nn). [Vö. helies palus, heliesses
paludosus BesztSzójz. 256. 257. sz. ; L Tagányi.
Századok 1893. évf. 320.]

HÉLGY, -ES, 1. hölgy, -es.

HÉLGYÉSZ, 1. hölgyész.

HELM : galea BesztSzójz. (90. sz.) SchlagliSzójz.
(559. sz.) [cassis ; helm, pickelhaube]. [Vö. 1433 :
Quatuor helmos in theutunico peehkenhoff (OL. D.
12552). Vö. Tagányi, Századok 1893. évf. 309.] [Vö.
helmés.]

HELMES, helmös : [galeatus ; gehelmt, mit
einem helm versében ?]. 1329 : Nicolaus dictus Helmrs
(AnjouOkm. 11.441). 1335/1342; Mykoii ct Nicolao

Magyar Oldevél-Szótár.

dictis Helnms (OL. D. 3452). 1342: Mikou dictus
Helmus (uo. 3532). 1372 : Petras dictus Helmes (Lelesz
Acta 7/4). 1480 : Benedicto Helmes (OL. D. 18327).
[Vö. helm.] ^

HELY : 1) locus, spatium, situs ; ort, raum, platz
NySz. 1055: Alius locus kert hel nomine ad fenum
utiUs (Pannh. Tih. 1/1). Posthec petre zenaia hel rea
(uo.). Inde uero ad olup/íeZrea (uo.). 1093/1399 : Qua-
rum terminus incipit in loco Soshel versus villám Der-
guche (uo. 1/27). 1206 : Quoddam predium quod uulgo
dicitur Cheturtuchyel [így] (OL. D. 45). [Vö. «Csü-
törtökhely» (Szepes m.) német neve : «Donnerst-
Marckt», 1. Kazinczy : Magyarorsz. lerajzolása 32.]
1254 : Tercia pars tributi de Cheturtuk/teíi (Békefi :
PilisiApáts. 317). 1261 : De villa Scereda/ieZ (Múz.).
1263 : Uillam Scereda/íeZ (Pannh. 36/T). Possessionem
nostram de Wjhel (uo.). 1266 : Partém in terra Wisa-
rahel (OL. D. 604) 1274/1291 : Castrum Zumhothel
uocatum (Múz. Ertl). 1275: luxta possessionem Pen-
tekhel (Pannh. Tih. 1/13). 1283 : Possessioni Zeredahel
vocate (MonStrig. 11.167). 1284 : Abbas Montis sancte
Marié de Keáhel (Múz.). 1285/1297 : Monasterii beaté
virginis de Keáhel (OL. D. 1463). 1297 : Possessiones
suas hereditariasZereda/ieíetCheturtuk^eZ uocatas (Kör-
mend ni/8, Mönyorókerék 1). Cum uillis Belud Heyl [a.
m. hely?] Tothfolu et Fyuzes nuncupatis (uo.). 1299 :
Quoddam fórum Cheturtek/íe/ uocatum (OL. D. 1550).
1304 : In loco Ualouheel de Monorood tria iugera
(Veszpr. 15, Vámos). 1320 : Possessionis Zerda/icZ
(OL. D. 1990). Petew in terra sua dedit dicto Nicolao
actoritatem plantandi vineam in loco Pouszelehelye
vocato (ZichyOkm. 1.185). 1321/1323 : Wyhel, hn. (Múz.
Soós). 1325: Ecclesie beaté virginis de Keáhel (OL.
D. 2315). 1327 : Gewse de Zeredahel (Múz. Szilágyi
Sánd.). 1332 : Inter ten-am Zumhathel et Kiszeuleus
(Múz. Békássy). ZeredaAeZ, hn. (Múz. Nagy Gábor).
1335 : Locus molendini wlgo Zumbathmolna/ieZí/ nun-
cupatus (SztárayOkl. 1.99). Locus molendini Pantaleon-
moln&hely dictus (uo.). 1339 : In loco Bekatou/íc/ dicto
quinque iugera (Veszpr. 106, Antalfa 4). 1340 :
Infra locum Haloueteu/íeZ dictum vigintiduo iugera
(Körmend III/2, Pezye 86, 1. ZalaOkl. 1.365). 1343/1492 :
Viam per quam itui- ad Zerda/íeZ (Körmend Acta II/3,
Bosok 2). 1344 : Térre Monasterii de Keáhel (Múz.).
1346 : Zereda/ícZ, hn. (Múz.). 1348 : Duo Jugera ter-
rarum suarum quorum vnum Benkara reliquem [így ?]
uero Lend\ehel uuncupatur (uo.). 1353 : In possessione
Olsouket/teZ (uo.). [Vö. «Két-hely» hn. Kr.] 1355 : Petri
pulsatoris de Zereáahel (Körmend Korlátkö-Appon.
17/797). Harmat/ieZ, hn. (AnjouOkm. VI.412). 1358 :
luxta ecclesiam in Fentekliel (Paimh. Tih. 1/17). Exit
de Balatino et venit ad Soshel (uo. i. 1358/1365 : Cum
loco sessionali wlgo Tornhel vocato (OL. D. 4732).
1360 : Prohibuissent de quodam loco Vizalo/!cZ</ siue
Machar vocato (Múz.). Ad vnum locum aquosum wlgo
Vizalo/ieZ vocatum (uo.). In lóco Fyncehel dicto (ZalaOkl.
1.625). 1362: Vsque magnam viam que de SeredaM
itur (Múz.). 1373: Villás nostras Machalaka Phüepteleke
Oánorhel et Olus vocatas in Comitatu Chanad habitas
(Körmend Heim 237). 1385 : Possessionibus Zeráahel
Fekethetou vocatis (Múz.). Magister Ders de Zeráahel
(uo.). 1390 : IiLxta viam que ducit de Yyhel in Pestyen
(uo.). 1393: Faluhel, hn. (Forrás?). 1393/1446: In
quodam loco wlgo Kenáerhel nominato (OL. D.
7914). 1397: Dátum in Zyp/icZ (SztárayOkl. II.6).
1408 : Piscinas Andrasweyze/icZf Sarnyak Nagsar
(Múz.). 1412 : Tercium dimidium in loco Chatary-
zewleuAeZ nuncupato (Veszpr. 13, Szölös Zala m. ;.
1413 : Venissent ad alium Bercz wlgo Regytoron^eZ
vocatum (Múz. Motesiczky). 1424 : In possessione
Zereáahel (Múz. Forgách). 1431 : Pratum Azthag/teí
vocatum (KárolyiOkl. 11.140). 1450 : In Comitatu
Zompleniensi prope oppidum eorum Wyhel (Lelesz

24

371

HELYES-HENTELLER

HENTES— HÉRÉNTALOS

372

Introd. P/36). 1453 : Zerda/íeZ, hn. (OL. D. 14722).
1454: Wamhel, hn. (uo. 14604). Abinde ibit ad viam
Zerdahely (uo. 14807). 1455 : Keád)iely, liu. (uo. 14952).
1463 : Duobus in loco Kelezhel (Körmend II/3, Felső-
őr 2). 1467: Ad quendam locum qiü vocatiu- Dyzno-
íerthehel (Lelesz Met. Bereg 21). 1476 : Wevwíirhehjc
in Comitatu de Walko (Múz. TörtTárs. 4). 1478 : In
predio Zep/íeí (OL. D. 18145). In possessione Zom-
hsithel (uo.). 1483 : Feneta sew prata Weresreth Nad-
helkw-tha et Feyertho (Lelesz Acta 93/1). 1486 : Prope
locum Myklar/ieZ vocatum. In loco Myklarmegy vocato
(Veszpr. 8, Jutás). 1521 : Duo lóca desolata Kiskert-
hele vocata (Lelesz Prot. V.143a). 1525 : Wolna es
mpewl solunk elegh ylless dolgoglirol, ha hele [vö.
NySz. szólások a.] es ydew wolna (OL. D. 24774, I.
Zolnai: Nyelveml. 237). 1594: Az ki reszegheben
estwe panaszol reggel nem vyttia semmi helíe ninchien
(OL. UC. 113/5). II 2) [sessio, fundus ; hufe, baueni-
sitz]. 1359 : luxta fondum colonis Moyorhele (Múz.).
1456 : In sessionibus seu prediis Zeáelhele et Iwche-
uichlaka appellatis (Körmend, Miscell. Németújv. lad.
40, nr. 41). 1465 : Duas Sessiones vnam Alchhele
alteram kakasgwrg/ieZe vocatarum (HazaiOkm. V.276).
1481 : In loco Morton/?-e?e vocato (Máz.). 1520 : Vna
sessione Jobagionali desolata wlgo Dwdkowzky hele
nuncupata (Lelesz Prot. V.120). 1528 : Sessionem
suam Nobilitarem desertam BjTthalamhaza/ieZi/e vo-
catam (OL. Kolozsm. 106). 1585 : Zolgalo heles jobag
Zabadosok belesek Donate belesek Puzta helek (OL.
Nád. 43). 1597 : Párnás Jmreh helie (OL. UC. 12/42).
II 3) [pagus, vicus, oppidum ; ortschaft]. 1613/1696 :
Mivelhogy az mi szegény helyünkben legfőbb és
kiváltképpen való tör\'ények az szölöörökségek felöl
szolgáltatnak [stb.] (GazdtörtSzemle Vn.406, Tállya
város törvényeiben). 1700 : Minden vidéki emberek,
valakiknek helyünkben házok nincsen s dézmaadó
szölejek vagyon, fertonpénzt den. 72 szoktak ő nagy-
ságoknak dézmájok mellé fizetni (uo. 405). [Vö. be-
jaró-liely, bírós ág-helye, egész-hely, félhelyes,
fürdő-, kovácsvinnye-, köz-, les-, malom-, só-
vágó-, szeneló'-, szérű-, szükség-, téglaégető-,
tó-hely, túrhelyes, udvar-, ülés-, varsa-, vásár-,
vejsze-, zsellér-hely.]

HELYES : [sessionem habens ; hufe habend, hüf-
ner]. 1211 : Isti sünt aratores Gurab heles Cunou Chemen
Sentus (Pannh. Tih. 1/5). 1584: Mjaiden heles ád
öthwen becheth Zenth görg napban. Mynden heles ád
eztendö által öt öth tykoth, kQth heles ember eg
Lwdath (OL. UC. 56/33). 1585 : Zolgalo heles jobag
Zabadosok helesek Donate helesek Puzta helek (OL.
Nád. 43). 1596 : Minden helyes ember egy-egy köböl
búzát adott. Fél helyes : fél-fél köblöt, zsellér azon-
képen (CanonVisit. 139). Zsoldos Ambrus runyai helyes
nemes helyben lakván, nem akarja megfizetni a tizedet
(uo. 142). [Vö. helyes NySz .más jel. ; 1. helyes CzF.l.
[Vö. egész-, félhelyes.]

HELYSÉG : pagus, villa, vicus, mansio, com-
munitas ; ortschaft NySz. 1585 : Helsegrol zolgalo
sellerek Igaz sellerek El adót sellerek Zabados sel-
Icrek (OL. Nád. 43).

HÉMÖS ? 1. hímes.

HÉNCKOP ? : [galeae genus ; eine art helm].
1451 : Loricam mcam cum Galea wlgo Henchkop [olv.
henckop ?1 vnacum lancea (Múz. Ibrányi).

HENC-VAS : [?|. 1619 : Hencz vasak [«pinczében ;
ugyanitt harapófogó, vaspöröly, borvonó- kötél stb.»
Szám. jegyz.] uannak 2 (OL. L. III.17/29).

HENTELLÉE: [lanius ; íleischhauer]. 1587:
Quicumque opus lanionnm vei mactationcs persona-

rum in ordine Heníeler vocata, exercere voluerit [stb]-
MJogtörtEml. III.567). [Vö. Si qui Henteleronum
more et consvetudine ad usum publicum civitaten-
sium mactare et artificio uti voluerit, iste utatur,
mactationemque libere exerceat (uo. ).] 1650 : Az
henteller meszarok keozt is kell esküttetni (OL.
Kolozsm. 50). [Vö. hentel «disznót öl» MTsz. ; hente-
lero Bartal.]

HENTES : lanius : íleischhauer NySz. 1619 : Az
mészárosok instantiájára az hentes szer, a hova az
húst kell felhordani és árulni, az henteseknek legyen
helye (DebrJk.).

HENYE : toii^idus, deses ; fául, trag [trage],
langsam NySz. 1597 : Henye Thámás (OL. UC. 12/42).

HENYÉL : otior, desideo, ferior, torpeo, torpe-
sco ; müssig gehen, müssig sitzen, faulenzen NySz.
1461 : Vsque ad quasdam terras arabiles Henyelew-
parlag vocatas (Múz. Kisfaludy).

HÉÓZ, 1. hiúz.

HÉRBÁRIOMOS-KÖNYV : [herbárium; krau-
terbuch]. 1594 : Egi herbariomos könyw (OL. UC. 78/7).

HÉRBORT : Herbertus PPB. 1332 : Super cmia
seu fimdo eorundem Ibvvrfiastephanhaza et Herborth-
fiaandreashaza nominato in Ciuitate Strigoniensi sito

(Múz.).

HERCEG-, here ék ? : dux, princeps ; herzog
NySz. 1225 : Quorum nomina sünt hec Worov cum
fratre suo Fiod. Chomso cum filio Herehec [a. m.
herceg v. hörcsök?] (Pannh. l/F). 1240 k. : Quorum
nomina sünt hec Both Petur Pepul Ledi íferce^^ Miclous
(uo. 61/8). 1357: Petri dicti Hercheg (AnjouOkm.
VI.587). 1369 : Ladislaus dictus Hercheg (Múz.). 1391 :
Petri dicti Hercheg (ZichyOkm. IV.468). 1396: Petrus
Herchegh (Veszpr. 107, Kálvölgy 4). 1410 : Petri
dicti Herchegh (ZichyOkm. VI.74). "1412 : Petro dicto
Hercegh (Múz. Máriássy). 1425 : Petrus dictus Her-
chegh (Múz.). 1427 : Johanne Hercheg (Pannh. 15/ Aa).
1433 : Michael Herchegh (OL. D. 12563). 1438 : Nicolaus
Herchegh (Körmend 1/7, Szalonok 7). 1447 : Raphael
Herczeg (Turul 1902. évf. 155). 1451: Anthonius Her-
czegh (OL. D. 14467). 1453 : ' Michaele Herczeg (uo.
30828). 1454 : Deinde ad vadum Hercenkrywe [igy,
a. m. herceg ?] (uo. 14807). 1462 : Petrum Herczeg
(Múz. Kállay). 1510 : Hercheg, szn. (Veszpr. 3, BiUege).
1518 : Francisco Herczeg (Múz. Forgách). 1519 : Feni-
lia Homokoldal HerczeghwthaMeUjeke (Lelesz Prot.
V.37a). 1598 : Matthias Herchek (OL. RDecim. Zempl.).

HERCEGSÉG: herzogliche durchlaucht, hoheit
NySz. (2. jel.) 1752 : Vadászatot . . . sehol a jobbágyok
a herczeg erdeiben tenni ne merészeljenek . . . hogy
ö herczeg sége konyhájára s asztalára való vadat, a
midőn kívántatik, kaphassanak (GazdtörtSzemle VI.138).

HERCÉK ? L herceg.

HÉRCSÉK ? 1. hörcsök.

HERE?: fungus NySz. («1. here» 2. jel.) [nc-
quam ; der taugenichts], 1480 : Gregorio Here [a. m.
here?] (OL. D. 18313).

HERÉL : castro, eviro, emasculo ; verschneideu,
entmannen NySz. 1554 : Az németnek az ky az embe-
reket herely vram adatotth fi 2 (OL. Nád. 49).

HERÉNG ? HERÉNG ? 1. hering.

HÉRÉNTALOS ? héréntalus ? : [pannus, qui
in űrbe Herenthals conficiebatur ; Herenthals'er tuchj.

373

HEREP— HERNYÓ

HERNYÓS— HEUZ

374

1421 : Vnam togam de panno Herenlhalus (Leloisz
Acta 41/5). [Vö. «tuch }terrcntak'r» Kováts : Aruforg-.
15, 1Ü2, 106.]

HEREP : [arboris genus ; eine art baum]. 1336 :
Super arbores herep (Károlj-iOkl. 1.123). 1338/1411 :
EgTeditur circa Bodachere et traiifíeimdo Gekenustow
eimdo per pratum Zarrazer super arbores hcrej) peruenit
iterato ad TjTiam (Múz.).

HERING, heréng; ? hereng ? : halec, alec.
maena ; hering NySz. 1518 : Pisces non habui alec
wlgo kerenghet (OL. D. 26193). 1519 : Alek wlgo
heryngh (uo. 37007). 1544 : Vöttem vyzat, lazaczot
herenget (OL. Nád. 40). Piztrangot, semlinget, köuiet,
koczot egér allo halat karazt herenget bodog ázzon
halat es stokfiset (uo.). Herenget böczöre (uo. 41).
1572 : Herynget böcöre s\vtny (uo. 40 ). 1588 : Heringet
egy twngal (uo. 41).

hering-pénz : [?]. 1578 : Sessio integra sohiit
hcrengpenz (OL. UC. 11/22).

1. HERJÓ ? : perdix, tetrao Europaeus ; rebhuhn
NySz. 1498: Matheus Heryo [a. m. herjó v. hernyó?]
(ÓL. D. 20704).

2 HÉRJÓ ? 1. hernyó.

1. HER JÓS ? : [perdicibus copiosus : reieh an reb-
hühnern]. 1440 k. : Ad caputh vnius vallis que vocatur
/íenosvelgfe [a. m. herjós v. hernyós?] (OL. D. 28836).

2. HERJÓS? 1. hernyós.

HERMÁN : Hermann BM. 1362 : In possessione
Hermcmiiaigasa appellata fi\Iúz. Soós). 1402: Herman-
uagasa Agj-agospatak Sowkut (OL. D. 8714). 1435 :
Ca.stelIo Hermanwaxa vocato (Múz.).

HERMEC-SZÍJ, -szí: lórum cüteUis dependens;
riemen am sattel NySz. 1532 : Hermecz zy ad quattuor
sellas (OL. Nád. 48). Hat zy, fek emle, herwiec zy, zyg-
elw (uo. 49). 1544 : Pro seílis hermetzynak walo zege-
ket (uo. 40). 1552: Hermec zy. Kothőfek. Fek emle zy.
Terhes zy Zy geplew. Farham zy. Hath zy (uo. 49).
1756 : Tatár vigye el a hermecz szíjon ! [káromkodás]
(DebrJk.).

HERNÁC, harnác, harnász, hernász : panni
genus ; ein kleiderstoff NySz. 1400 : Reuerendam
harnaz dictam (HazaiOkl. 329). 1444 : Vna casula
harnaz (Múz. Kállay). Vna cappa harnaz (uo.). Indu-
menta altaris zöld harnaz (uo ). 1452 : Duas pecias
de panno Colonicali et vnam de hernasio (Múz.). 1458 :
Vna Swba de harnasio pelle wlpina subducta (Múz.
Kállay). Vmun Janco de Harnacz cum nodulis argen-
teis omata (uo.). 1471 : De pannis que [így ?] vocantur
in wlgo Harnacz (Lelesz Acta 82/30). 1488 : Dominó
paruo harnacz (OL. D. 26047). 1504 : Vnam stragulam
wlgo Hernacz (Körmend ni/5, Zákány 34). 1522 k. :
Una p. [pecia] hernach optimi fl. vüj, una p. hernach
vilioris fl. vij (TörtTár 1889. évf. 377). 1524 : Véstem
suam nigram harnacz (Múz. Kállay). Decem vlnas de
hernacz zeld (OL. D. 26306). 1527: Tertia [casula in
capellaj est viridea madaros barson Quarta est de har-
natz (OL. Nád. Számad. a). 1531 : Pannos hernacz,
athlacz, erews et alias similes (OL. Kolozsm. 106). 1533 :
Zoknya de hernacz veneciano (OL. Nád. 49). 1542 :
Indumentum ex nigro hernacz (uo. 40). 1544 : Eg weg
granat szinö szederies hernaczot (uo. 41). 1564 : Eg
remek fekethe hernacz (uo. 49).

HERNÁSZ, 1. hérnác.

HERNYÓ, hérjó ? : eruca, convolvulus, invol-
vulus, volucra [stb.] ; graswurm, raupe, holzwurm

NySz. 1478 : Benedictum Hernyó (Körmend, Heim
590). 1498 : Matheus Heryo [a. m. hernyó? vö. MTsz.]
(OL. D. 20704). [Vö. 1. hérjó.]

hernyómetéló'-olló : [forfex ad arbores ab erucis
purgandas ; raupenscheere]. 1544 : Attam az heríio
metelö ollótól (OL. Nád. 41).

HERNYÓS? herjós: [erucis copiosus ; reich an
raupeu]. 1440 k. : Ad caputh vnius vallis que voca-
tur ^eríosvelgfe [a. m. heniyós v. herjós?] (OL. D.
28836).

HERPENYE: [?]. 1350 : Piscina vulgo Herpcnye
dicta (AnjouOkm. V.415). 1396 : Piscina wlgo /íeri>eM?/e
dicta (Múz). 1478 : In Herpe^iyethorok prope Kewe-
cheswth (Múz. Békássy).

HERVASZT : macero, flaccidum facio ; welk
machen NySz. 1478 : Johannes Hervaztho (OL. D.
18145).

HERVAD : flacceo, ablangveo, elangvesco, mar-
ceo, marcesco, flaccesco, langveo ; verwelken, gelb-
matt und schwach werden NySz. 1728 : Az idötiil
fogvást csak egészben hervadni kezd a fia (Reizner :
SzegedTört. 1V.380).

HÉT, hétö ? hétü ? : septem, septenus ; sieben
NySz. (1. jel.) 1200 k. : Septem principales persone
qui hetnmoger dicti sünt (Anon. 1). 1383 : ín pos-
sessione Jíeeíhaas vocata (Múz. Máriássy). 1394 :
Nicolaum de Hydeg/ieeí/i [a. m. hét? vö. Hideghét,
hn. CzF.] (Múz.f. 1410 : Siluam iíeí/ipenzes vocatam
(OL. D. 9661). 1587 : Heth wyaz kalach (OL. UC.
12/42). [Vö. virág-hét.]"

hót-fó', -feje : dies limae, feria príma ; montag NySz.
1550: Hetfeyen wontak thonyat ötöt (OL. Nád. -±9).
[Vö. fehér-, húshagyó-, vízbevetélő-hétfő.]

HETES : 1) septemgeminus ; siebenfaltiglich, sieben-
fach. siebner NySz. (1. jel. > 1274 : Villám Hetes [a.
m. hetes ?] (Körmend II/4, Pölöske 70). 1353 : Quas-
dam duas possessiones suas Kéthetes et Popy vocatas
(AnjouOkm. VI.112). [Vö. Csánki : TörtFöldr. n.201.]
1412 : Médium Juger in Homoroweluel et similiter
médium in tena ífeíeskwrtwel circa Bozyas (Múz.).
li 2) [in hebdomadem se locans, mercenarius hebdo-
madalis ; wochenlöhner, wochenwerker]. 1240 k. : Hec
sünt nomina pelliparorum de eodem predio Hetes
[szn. ? a. m. hetes?] Sereda Hegud Béna Repud
(Pamih. 61/8). 1416 : Paulo Hetes (Lelesz Acta 36/29).
1700 : Minden helyek vinczellérinek esztendőnként
való ordinarius szakványosi legyenek, mivelhogy néhol
sok csalárd vúiczellérek a szakványon kivül feles es
hetes munkásokat szoktak fogadni, magoknak kapa-
ritván egészben a felytíl valóját . . . azért ennek
utánna sehol a vinczellérek sem felest, sem hetest
akármi szakványra ... ne merészeilyenek fogadm
(GazdtörtSzemle 1.78-79). [Vö. NySz. 3. jel.]

hetes-drabant : |satelles hebdomadarius ; wochen-
trabantj. 1668: Hodosi András Hetes Drabant (OL.
UC. 1/21).

hetes-hajó : 1559 : Egh hayot uettem kyt hetes
hayonak hjmak (OL. Nád. 48).

HETI-VÁSÁR : [nundinae ; wochenmarkt]. 1753 :
Az elmúlt kedden a heti vásárba Giczei István a mint
kölest mért, mentéjét a sallangóba akasztotta (DebrJk.,
1. NyK. XXVI.342).

HÉTSÁG, 1. héjtság.

HÉÚZ, l. hiúz.

24*

375

HEV— HEVER

HEVER -HÍD

376

HEV, hé, iiiv, h.ő : fenidus, calidus ; wana, heiss
NvSz. (2. jel.) 1288 1326 : In flimio iTeiíyo constructiim
(HazaiOkl. 109). 1323 : Cadit in fluuium Heujovf (OL.
D. 2202). 1363 : In fliuűo Heicyo (uo. 5269). 1368 :
In valle Hettmaail dicta Pannh. 55 Mm). 13941446:
luxta quendam monticulum wlgo Hewh.sdom vocatum
(OL. D. 7914). 1419 : In fluuio Hewjo vocato (uo.
10784). 1422 : Veniret ad fluuium Hejow (Máz.).
1455 : Cuiusdam molendini in fluuio Heivyo appellaío
(OL. D. 14984). 1466 : Emerico Heiv (uo. 16421). 1494 :
Viiius nemoris Hywwelgh. [olv. hiv -- hév, hö ?] Che-
révé nominati (uo. 36398). 1520 : In fluvio ^eyo
nuncupato (Múz.). ["? Szárm. : 1211 : Hü sünt vdornici
Reze Vosod Kerus Nuhu Ehud Heud (Pannh. Tih.
1/5). 1296 : Pro duabus partibus térre iíeitrZuasara
vocate (SzékelyOkl. V.l).]

hév-víz : 1: aqua oaüda : warmes wasser NySz.
(2. jel.) 1327 : üsque ad locum uulgariter heu vyz
dictum (OL. D. 2477). 1328 : Locum viügariter Heu-
vyz dictum íZalaOkl. 1.218). 1339 : In superiori ca-
pite seu ortu aque calide quendam vacuum fundum
molendini hewuyzfew wlgaiiter nuncupatum (OL. D.
8276). 1429 : In fluuio Nvaruize in loco Henizreiie
vocato (Körmend ni/3, Átad 44). 1438: In vaUe
IIeivyzv,-elge vocato (Fon-ás ?). 1442 : Fel heu vizi
háznak puztitasarol való tudoman (OL. D. 13878).
Fel heu vizi mólomnak zegedese (uo. 13682, az oki.
hátlapján). 1500 : In districtu Hewyzwewlge (Múz.).
Ij 2) thermae : warmbad NySz. (1. jel.) 1544 : Uram az
heuíz látni mene (OL. Nád. 40). 1588 : Az wr chinal-
tatoth egi wv fördevr ketv wyzet [«Trencsénteplicz»
Szám. jegyz.j (OL. UC. 64/35). 1614 : [Mentünk] 1.
Julii Topliczára az hiv vizben (MA. NLI. 63). 1615 :
Pöstj'én hévviz (uo. 69).

HEVEDER : 1) cLngula, cinctura, laterales, cin-
giüimi ephippiarium, ventraíe, lórum subalare ; gurt,
bauchgurt NySz. 1493 : Septem hamfew vnum hewe-
der et kengvel (EPSz. fol. 32). Heweder ad equos
(uo. 28). 1496 : Vnum heweder (OL. D. 37170). 1519 :
Ad equos duo heweder emi (uo. 35012). 1525 : Heweder
ad Nyeregh vnum emi (uo. 26345). 1530 : Heweder
theltheth pro equo thurcali (OL. Nád. 42). 1544 : He-
weder Kethewfek (uo. 40). Ket estrangot Ket fek
emlöt. Ket heuedert (uo.). Ket íieregben ualo kecczer
heuedert (uo. 41). 1552 : Quatuor cingula kender
heweder (uo. 49). 1594 : Egi türet vászon heueder
Fejér on egi türet (OL. UC. 78'7). {j 2) subscudes ;
leiste, damit die latten und trame in einander ge-
haftet werden NySz. 1516: Ad porta [így] celarii pro
quatuor sark et quatuor heweder et pro zar dedi syn
was (OL. D. 26169). 1517 : Ad hostíum celarii wlgo
quatuor hewederth (uo. 26181). 1518 : Ad quatuor
hostia feci laborare octo heweder et octo sarkwas
(uo. 26184). [Vö. török-heveder.]

heveder-hám : [gurtengeschiiT ?]. 1548 : Vöttem
ket heueder hámot (OL. Nád. 49).

heveder-pénz : i?]. 1619 : Heveder pénz tizen negi
d. (OL. UC. 22/21).

heveder-szíj: [cingula]; bauchriemen BM. 1548:
Az szvgartonak hog uele mjiieltettek heueder szyakat
(OL. Nád. 42).

heveder-vas : |subscus, cardo ferreu.sl ; schineisen
BM. 1549 : Cardo ferreus wulgo heweder was (OL. UC,
75/4U). 1550 : Cardo ferreus vnus vulgo heweder was
(OL. Instr. 11).

HEVER : fossor, metallicus : hauer, bergmann
NySz. 1606 : Az kút-ásásban is legyenek szorgalma-
tosuk az /teüeVcA; (Thurzó Gy. levelei n.l45). 1616/1643:

Eggy kemencze kitt az Heuerek magok csinaltanak
(OL. Insti-. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.126). [Vö. Lumtzer-
Melich : Deutsche Ortsn. u. Lehnw. 185.]

hevér-ház: [domus fossorum,metallicorum; hauern-
hütte]. 1616/1643 : Az Hewer házban. Szék [igyj
uadnak kömyösköröl (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle
VT. 126). Eggy éörögh haz, az Protont haz. és héuer
haz mellet u^sonnan epütettett kett réndi'e (uo., 1.
GazdtörtSzemle 127).

HÉVÉR, 1. héhér.

HEVERŐ : cubitor, deses, desidiosus, otiosus ;
der sich gem legt, fául, müssig NySz. 1439 : Anthonius
Hewerew (Pannh. 52/R).

HEVES ? : aestuosus, vehemens, concitatus, prae-
ceps ; voU hitze, hitzig, heftig NySz. 1339 : luxta
lacum MjTuhtu vocatum in Comitatu íTeweswywar [a.
m. heves-?] existens (OL. D. 3223).

HEVÉT, L vízhevítő-üst.

HEVÍT, hevét : fervefacio ; heiss machen, warmen
NySz. 1544 : Eg föld fazokat kiben uizet heuitnek
(OL. Nád. 42). [Vö. vízhevítő-üst.]

1. HÍ, 1. fa-, párna-, vánkos-héj.

2. Hl, hív : voco. nomino ; nennen NySz. (2. jel.)
1559 : Egh hayot uettem kyt hetes hayonak hynaíc
(OL. Nád. 48). [Vö. elhi, méghíhatatlan.]

3. HÍ, hé(ja vminek) : defectus ; mangel NySz.
1553 : Egy olayos thong kynek egh hywelkes thener
heya waghyon (OL. L. 111.16. 17). Egh thongba wa-
ghyon puskapor . . . kjTiek vaghyon egh elew aráz heya
(uo.). 1597 : Az ablakoknak egi tábla hia vagion (OL.
UC. 101,3). [Vö. hián.]

HÍAZÓ, l. héjazó-szég.

HIÁN, héján: hoc defectii ; weniger um — NySz.
1516 : Maas aranvas kupa thyzenketh Nehezek hyan.
hath g>Ta (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 205).
1544 : Az ember szám teszen három ember heyan
három szazat (OL. Nád. 42). Eg ort hyan eg forintot
(uo.). 1548 : Egy kpbpl rossal negyedes hyan (OL. L.
in.16. 17). 1597 : Vagion eget bor három ry szelni
heian teli (OL. UC. 101/3). Eczetes atalag egi hwuel-
kes tenierni heian teli (uo.). Eczetes atalag egj hwuel
teniemi heian teli (uo.). Noszolia lábak egy sato szeg
heian (uo.).

HIÁNYOS, hijános: defectuosus, incompletus,
defectivus, mancus, imperfectus ; mangelhaft, unvoll-
standig NvSz. 1683: Eczetes atalag kiben vagyon
eczet de fiijános (OL. UC. 8/32).

HÍD, héd?: pons ; brücke NySz. (1. jel.)
11831226: Tercia pars tributi pontis Nar%rf (OL.
D. 25). 12171412: Predium Mege/í/rZ (Wenzel VI.384).
1228,1407 : luxta pontem Scurubuch hydu vocatum
(OL. D. 145). 1246 : Quandam terram suam in Comi-
tatu Zaladiensi oxistentem que wlgo Barlabas^?/íía
nuncupatiu' cum duobus molendinis et ponté in fluuio
Zala (Körmend, Stat. ant. major. 29 3). 1257 : Usque
ad locum qui dicitur Bokowhyda (OL. D. 461). 1264 :
Separat terram Soulumus a terra ^arhyd (MonStrig.
1.516). 1270: Andreám de Hydweg (Múz.). 1272/1290:
Tributum de On-othlon/ier/a sit ab antiquo institutum
(Múz. Janko\vich). 1293: Ad pontem Zemdyhyda uoca-
tum (OL. D. 1365). 1294 : Peruenit ad pontem Buda-
hida dictum (uo. 1387). 1310 : Prima méta incipit
super pontem Baas/it/da wlgariter nuncupatum (Pannh.
20/G). 1312: Uersus pontem Heuc/it/íia (Körmend 111,2,

377

HIDAS

HroEG— HILTA

378

Pezyo To). 1324 : Ad pontéin Vgolhid vocatum (uo.
III/Í, Ugal 2). 1325/1332 : Piscinas quanim nomina
sünt liec Voreshid Hidalia. Humukzug (OL. D. 2331).
1326 : Descendit ad Ryuulum Hí/rfelpatak nominatum
(Lelesz Met. Abaúj 10). 1327/1466 ? : luxta pontem
'Nyrhyda vocatum (Múz.). 1333: Cum piscinis Ko-
lobar, Gywrud. yeresliid. Vsuend. Kurmul . . . Hid-
alia (ZichyOkm. 1.412). 1334 : luxta ipsum íiuuium
a parte occidentis ante Noghyd assignata (Múz.).
1335: Quendam pontem Remethe%fifa vocatum (OL.
D. 2907). 1338/1399 : Vallem in vngarico wlgari
feld/ií/(Zwelge vocatam (uo. 3208, 1. AnjouOkm. III.499).
1347: Cuius aque paludose unus finis protendit se
usque ad Htjd\jg, altér verő usque ad Kwhyrich
(AnjouOkm. V.42). 1363 : De villa BerjTi/wda (Veszpr.
106, Berenhida 1). 1364 : Peruenit ad quendam pon-
tem JanuBhyda vocatam [így?] (Múz.). 1366: Mourych-
hyda, hn. (Pannh. 52/'?). Ville Episcopalis BennJiyd
vocate (Veszpr. 106, Berenhida 2). 1368 : In vicc
Hydkuz molendinum trium rotarum Ramongmolna
vocatum (Körmend, Heim 214). 1375 : Johannes de
Hydweg (Múz.). 1376 : In loco qui dicitur Orozton-
hyda (Veszpr. 11, Merenye). 1378 : Prope villám Mand-
hyda (Veszpr. 12, Kispécsöl). 1382 : Cuiusdam noui
pontis Zomaioni/iiíZ (OL. D. 30725). 1401 : Villis Kap-
panos Magas/«/(Z (Körmend, Sebesiana 3/16). 1419 :
Aque Wrhydawyze vocate ac clausure sew pontis in
eadem aqua existentis nec non Tributi eiusdem in
viUa Episcopali Vrhyda vocata exigi soliti (Veszpr.
109, Urhida 2). 1420 : Ad pontem Zapolya/ieda (OL. D.
10945). 1430 : Penes quendam Riuulum Kechkehyda
denominatum (Pannh. 11/B). 1435 : Versus dictamposses-
sionem Zekelhyd usque Maklabitho (KárolyiOkl. 11.163).
1451 : Médium in loco Zekerhyd (OL. D. 14498). 1476 :
Ad quendam Riuulum Al/i?/fíkathyo dictum (Lelesz Prot.
Parv. 94a). 1484 : Item in Janos%ííaelwel tria jugera
(OL. D. 36320). 1490 : Penes pontem Zalma%d voca-
tum (uo. 19634). 1496 : Possessionibus Megjeliyd
Zenthkyral (Körmend III/6, Körmend 10). 1502 : Vsque
ad pontem Kalothakhida (Pannh. 4/8). 1577 : Hyd-
wegh, hn. (OL. ÜC. 1/3). 1614 : MóricztoZa, hn, (MA.
NLI. 63). 1637 : Egy hidra való fa palást (OL. UC.
14/43). [Yö. fa-, gyalog-, kő-híd.]

Jiíd-láb : sublica ; brückenpfahl NySz. 1342 : Pro-
cedendo ad viam magnam ad locum qui dicitur Hyd-
lah (OL. D. 1731).

híd-vető, -veté : pontem aedificans ; brückenbau-
NySz. [brückenmacher]. 1459 : Benedicto Hydioete
(Lelesz Acta 70/47).

HIDAS, hedas ? hédas ? hidos : 1) ponté in-
structus ; mit einer brücke versehen NySz. (1. jel.)
1231/1397 : Ad locum nomine íTí/diíspotok (OL. D. 174).
1279 : Ultra aquam Hydus (Forrás ?). 1358 : Possessio-
num et porcionum possessionariorum [így?] scilicet
Zokol Cupan Fydu Jgol Teutes Baar Hydas Megere
Sagh Gamas (Pannh. Tih. 1/17). Ad caput riuuli Hydos-
patak (Múz. Kapy). 1376: Ad riuulum íTí/íZaspatak
vocatum (Körmend II/5, Lyndva 18). 1422: In quadam
valle iíí/fíaspathak nuncupata (Lelesz Met. Ung 34).
1496 : Possessionibus Hassas EghazashoUos Hydas-
hollos (Körmend III/6, Körmend 10). || 2) [custos pon-
tis] ; brückenwiichter NySz. 1489 : Benedictus Hydas
(Lelesz Prot. 11.20). || 3) fsuile ; schweinstall]. 1584 :
Az hydashan hyzlalnak [disznót] ötöth (OL. UC. 56/33).
[Vö. MTsz.] [Vö. hizlaló-hidas.]

hidas - malom, -mólon : [molae navis ; schifís-
mühle]. 1384 : Molendini Hedasmolon nominati (OL.
D. 7101). 1405 : Molendinum Hydasmolon vocatum
(ZichyOkm. V.403). 1461 : Molendinum Hydas appel-
latum (OL D. 15559).

HIDEG : 1) frigidus. gelidus, algidus ; kait, frostig
NySz. (1. jel.) 1276 : Vallem que wlgariter Hydeg-
welg nominatur (Múz., 1. HazaiOkm. VIII.184). 1281 :
luxta quandam viam ducentem in Hydegseá (Múz.
Koller). 1296 : Quendam fontem Hydegknth vocatum
(OL. D. 1456, 1. HazaiOkl. 153). 1304: Ad vnam
vallem Hidegvfeulg uocatam (OL. D. 1672). De Hydeg-
kvt in Vesprimium (Veszpr. 15, Vámos). 1309/1342 :
Quedam silua eorum Hydegxúzkuzy vocata (OL. D.
1731). 1318 : ViUam Htjdegkuíh (Veszpr. 109, Szőlős 1).
1337 : In eadem possessione Hydegk\\i]í (uo. 106,
Bedeg 3). 1334 : Ad vallem Hydeghweulgh. dictam
(OL. D. 3804, 1. ZalaOkl. 1.283). 1337/1414: Venit
ad vuum fontem Hydegkuth vocatum de quo aqua
scaturiri dinoscitur (OL. D. 3089). 1341: Cadit ad
íiuuium Hydeghseá (uo. 3808). 1356 : Ad quendam
ryuulum Hydegmz nominatum (Lelesz Met. Ugocsa 10).

1358 : Ad ' fontem Hydegkkiith vocatum (Forrás ?).

1359 : Ad fontem Hydegknth. vocatum (ZalaOkl. 1.599).
1366 : Kaltenprim siue nydegkufh (Körmend 11/5,
Felsőlindva 13). 1368 : Viam Berchuth vocatam supe-
rius villám Hydegk\úl\ tendentem (Múz. Kapy). 1388 :
Puteum Hidegknth nuncupatum (OL. D. 7434). 1389 :
Ad lutum qui wlgariter Hydegsaar nuncupatur(Akad. 5).
1394 : Nicolaum de Hydegheetii [vö. Hideghét, hn. CzF.]
(Múz.). 1396 : Ipsum fontem Hydegkut (Veszpr. 11,
Merenye). 1416 : lungit íinem alterius vallis Hydegwelg
vocate (Múz.). 1455 : Possessiones Hydegkuth, Lapwh-
thew (OL. D. 14943). 1462 : Benedictus Hydeg (uo.
15785). 1463 : Ad vnum gurgitem Hydegkwthpathaka
vocatum (Múz.). 1470 : Octo Jugera in Hydegkwtiira-
yaro (Körmend Miscell. Németújv. lad. 43, fasc.
102/72 ). 1478 : Altéra [vinea] ^//fZe^fkwthygyerghhagyo-
mana vocata (HazaiOkm. V.345). 1498 : Thoma Hydegh
(Múz. Kállay). 1546 : Hydeugel [így] haló Zenth Pal
napian Nag Benedeknek attam Zör taniszrat (OL. Nád.
Számad. b). 1601 : Annakutána kelleték puszta ház-
ban szállanom, melyben az jó Isten oltalmazott
eddig, hogy meg nem vett az hideg (MA. NLI. 124).
1602 : Hideg Bálás (SzékelyOkl. V. 232). Hideg
Lörincz (uo. 241). || 2) [cibus gelatus ; gallerte, sulz].
1544 : Vöttem hideggé malaczot (OL. Nád. 41). Vöttem
eg cukat hideggé tenni (uo.). Az napra hideggé uöttem
eg öreg czukat (uo.). [Vö. «Hideggetethalac, Pisces
conglaciati, coagulati» MA'. «Hideggétetthalac, Pisces
conglaciati, coagulati. Gefrome Fische, zusammen
geschrumpft» MA. (1708. kiad.).]

hideg-étek : cibus gelatus MA'., coagulum ; ge-
frorne speise, geronnene milch MA. (1708. kiad.)
1544 : Hideg eteknek malaczot (OL. Nád. 41). 1597 :
Az saffar házban Hideg eteknek való Dezka szwkrenj
(OL. UC. 101/3).

HIDEGÍT : frigefacio, refrigero ; kilhlen, kait
machen NySz. 1544: Bor hidegiteni uöttem eg safot
(OL. Nád. 41).

HIDEGÍT Ö : [vas ad refrigerandum factum ;
kühlfass]. 1548 : Eg rez hidegitó (OL. Nád. 48). [Vö.
NySz. 1. jel.]

HIDOS, 1. hidas.

HIGGAD : liquesco, moUesco ; sich verdünnen,
sich klaren, weich werden NySz. 1544 : Az palazk
tokba töltetem bort higgadni (OL. Nád. 41).

híján, -OS, 1. hián, hiányos.

HÍJAZÓ, 1. hójazó.

HILKUS ? 1. Ilkus.

HILTA : 1221 : Uxor sna nomine Hilta [nönév]
(Pannh. 4/B).

379

HDf-HIÍÍTO

mo— HIT

380

1. HTM : masculus : mánnchen NySz. 1556 : Tawaly
hum vehem (OL. Nád. 49).

him-ló : equtts : hengst XvSz. 1548 : Humh.
Kaehyola (OL. UC. 99 7).

2. H JM : acupictum : was mit der nadel gestickt
ist, stiokerei NySz. 1470 : Trés picturas vrlgo hym
(Müz. Kállayi. 1500 ; Comparam hyrn flór. iij (OL.
D. 34992). 1504 : Vnmn hym gyemate igy] (Húz.).
1510 : Omamenta muüenun wlgo hym (Muz. Kapy).
1524: Wlgo hymeih ad camisias (OL. D. 25696).
1532 : Vnam pictiiram wlgo genges hym (3íüz. Kállayi.
1556 : Kwlemb twlemb aprólék hym golcz remek
peldak lOL. Xád. 4S). 1558 k. : Egh scatulaban wagyon
egh twzes hym wagyon racliwaiTas hym j Nyr.
-XANTE. 22). Az zelestey germeknek hagyok abrózt
ij aranyas feketéi j Bach" warrast hymet (uo. 23).
1564 : Xeg ymegre walo araiias zel hym (OL. Nád.
49). ;^"Vö. alma-hímű, arany-, arany os-him.]

hun- varrás : Phrygioniea : seidenstickerei NySz.
1635 : Pámahajra való himvarrásoJ: vaírmak (Mihalik:
KassaÖtvTört. 223).

him-varró : acupictor. netrix. Phrvoío : seiden-
sticker NySz. 1522 : Michael Hymtcarro (ÖL. D. 37004).
1578: Blasius Hymwarro (OL. UC. 47 41).

H IMES. hémös ? himös : vermieulatus. variegatus,
pictus, acupictns : verschiedenf arbig ein^elesTte arbeit.
gestickte arbeit NySz. 1200 k. : In'eodem loco castrum
constnmt terreum quod mmc in presenti BymusuánoT
nuncupamr lAnon. 1< i. 1222 ; Mansiones Wogus Ponca
Onthns Heymus [a. m. himes ?1 Latus Xacns "?1 Fene-
rus (Veszpr. 12, Nagjpécsöl). 1252: Quorum vinitonim
nomina bee sünt Hothns S'^í/míms Heuse (OL. D. 369 1.
1331: Symuske^, hn. lAnjonOkm. n.ő48). 1399:
Martinom Hymes vocattun (ZichyOkm. V.102). Penes
lapidem Hymeskew vocatom iHazaiOkl. IV.238). Penes
dictmn lapidem Hymeske^ nuncupatum ino.i. 1428:
HymeseshsLZ, hn. iMúz. Szentiványi . 1429 : Emericum
Hymes (Múz. Kapyi. 1462 : B^?/»Í€seghaz, hn. ÍOL. D.
15703). 1474: Stephano Hymes (Lelesz Acta 84 8).
1545 : Quinque camisie hymes lOL. L. IIL16. 17).
1564 : Eg hymes nyak mha (OL. Nád. 49 . f\^ö. héme^
NySz.] •

himés-szoba: 1479 : In quadam stnba hym^ zoba
vocata (Pannh. Hitel. 82). 1587 : Az Hymes zohcAan

(OL. UC. 46 74).

HÍMÖ3, L Mmés.

HÍMZÉS: 'tinctura : fárbung"?. 1599: Egj ezevrst
kannac-hka kynek az hímzése aranjazot (OL. L. in.l6.
17j. [\'ö. hím^zés NySz. más jel.]

HÍNÁE.OS : algosns : da meergras wáchst NySz.
1367 : luxta eundem lacnm hunarus [igyj (OL." D.
56(J2i.

HINDÓ, 1 hintó.

HINDÓ-FA : \y\ 1211 : Uenit per süuestrem pal-
mitem usque ad Hindofa íPannh. Tih. 1 5). 1386 :
Extendit se ad quandam arborem Hyndofa nuncupa-
tam wlgariter (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). fVö.
hintó ?]

HINTÓ, hindó : pilentum, carpentum : hangender
vragen. rollwagen, kutsche NySz. 1500 k. : Cuítu.-^
hynthrj cum coopertnra (OL. D. 24864j. 1504 : Unum
currum cassay. Unum currum hyrdo (uo. 25427j. 1544:
Attam az hintó czin altatásában az emöert es az rez
gombokért (OL. Nád. 41 . 1554: Az hintónak n^iiitoth es
fel herchet chinaltak (uo. 49j. 1567 : Hynto rokon-

ozayaba való zanvas karyka lOL. GyfLimb. 7). 1597 :
Regj hifito tengelestvrl. rudastul kauastxü Mas regj
hintó rudastul derekastul oh bwrrel buritoth (OL. UC.
101 3). Hinihora való Czat szy (uo.). [A hindő alakra
vö. hindógál MTsz.]

hintó-kocsi : carpentum : bedeckter wagen NvSz.
1594 : Hintho kochi (OL. UC. 78 7).

hintó-szekér : pilentnm, carpentum ; kalesche NySz.
1490 : Cum duobus curribus vno Hynthozeker dicto et
alio Terheszekeer (Körmend IV 5, nr. 45). 1525 : Fer-
rum vnum Mása ad currum hintosechcr (OL. D. 26345).

hintótartó-vas : [schweller?]. 1494: Ladathartho-
was. Hundotharthoicas [isrvl. Kerezthwas derektarto
(OL. D. 26076). V'ö. Frecskay : MestSzót. 15. fiiz. 19. 1.]

HIÓ ? L dérékalj-héj.

HIÓZ. L hiúz.

HZR : 1 fáma, nuncium. rumor : gerücht, geschrei,
gemeine sage, botschaft NySz. 1325 1415 : Ad cacu-
men cuiusdam montis qui wlgariter nuncupatur hyrhxg
(OL. D. 233;*). 1700 : Arra köteleztetnek a szöÜö-
pásztorok, hogy a szöUöben intercipiált marhát meg-
kötvén, elsőben is tegyen hírt [vö. NySz. szólások] a
gazdának és a hegymestereknek (GazdtörtSzemle
1.84). II 2j [das wissen]. iHirem nélktQ:^ : sine meo
scitu Kr. [me inscio, me insciente : ohne mein wissen].
1488 k. : En édes fiam ihc x.sc parancholok the senth
hiredd es the akarathodual hogy az the louad megh
vigassek (Bagonyai ráolvasás, 1. Zolnai : Nyelveml.
153). 1588 : Egy falvr se fogaggion se hiuatalt mi-
wellien predicatomak az Wr híre nekwl (OL. UC.
64 35). [Vö. NySz. szólások.] [Vö. hop hírével.]

hír-pattantyá : 1542 : Bombarde ad sonum apte
wlgo hyr pathanthyu- (OL. Nád. 40j.

HIRDET : praedico, nuncio, promulgo [stb.] : ver-
kündigen, auskiindigen NySz. 1560 k. : Mikor hadba
hirdetőiek, csak rész szerént két száz lovagot bocsátni
tartoznak, kiknek az úrnak keU fizetni ((Jazdtört-
Szemle L165).

HTRDETÉ. 1. hirdető.

HXHDETŐ.hirdeté: praedicator,praeco, vulgator,
annuncians : öffentiicher auskünder. herold NvSz.
1522 : Stephanns Hyrdetlxe (OL. D. 37328). Gregórius
Thanachy hyrdethe (uo. 37004).

HÍRES : famosus, celebris. inclitus, divxügatus,
clarus, insignis : berühmt, berüchtiget, bekannt NySz.
1507 : Crudelibus vituperiis affecisset dicendo Bestia

hyres k^rwafi^ (OL. D. 21967).

HISPINÁC? 1. spenót.

HISZ : credo, fido ; glauben, trauen NySz. (1. jel.)
1488 k. : Hisegh istennek hogy ezt es Joua tesi (Ba-
gonyai ráolvasás, 1. Zolnai : Nyelveml. 153).

HIT : juramentum: eid NySz. (2. jel.) 1469 ?: Hog
sonha hitet senky sem eg biro ne uehessen (OL. D.
16801, az 1469-i oki. hátlapján). fV^ö. benn a latin
szövegben : Sorores aut priorissa earum quecumque
pro tempore constituta fuerit ad deponendas quas-
cumque Juramentales deposiciones per nos aut quos-
cumque Judices personis numquam teneantur (uo.).]
1736 : Minemű életet viselt azon személy, hite után
vallja meg a tanú (Reizner : SzegedTört. I\'.509).

hit-rész : [jus viduale : witwenrecht ?]. 1613 1696 :
Az hit-rész itt a mi helyünkben adatik ig^. Ha a háza-

381

HITEL-HIVAT

HIVATAL-HÓD

382

soknak egymástiil gyermekek volt, ha mindjárt meg-
holt is, adatik harmad rész akármely paraszti jószág-
búi; ha gyermekek nem volt, adatik csak negyedrósz,
de semmi úton-módon abalienálni nem szabad a hit-
részt, mert csak vita diirante bírhatja [t. i. az özvegy];
holta után iramediate a vérekre száll (GazdtörtSzemle
Vn.415, Tállya város törvényeiben). [Vö. más jel. :
1799 : «A' más rendű Özvegyek pedig, a' kik köz
keresők nem voltak, és más házasságra léptek, a'
Hit résznél Dos, a' jegybe, vagy házassági ajándékba
adott Portékáknál, res paraphernales, a' sziileik házok-
tól Férjéhez vitt javaknál . . . egyebet az Örökösöktől
nem kívánhatnak ; következésképpen, ha Testamento-
mot kivannak tenni, tsupán azokról testálhatnak ; a'
melly Javak, tudni-illik a' Hit rész, a' Jegy, vagy
Házassági ajándék, és a' magával vitt Jószág oUyan
elsőséggel bimak, hogy azokat a' Férjnek az Özvegy
által nem subscribált minden adósságai elótt ki-kelle-
tik szakajtani* (Ötödik jász-kún statútum 2. §. «Az
Özvegy Aszszonyok Jussáról», 1. «Statuta. Pro judiciis
Jazygum, et Cumanorum» 1800-i kiad.).]

HITEL : creditum debitoris ; credit NySz. (3. jel.)
1545 : Ez el múlt napokba hitelben fel szedet (OL.
Nád. 40).

HITLEN : a) impius, irreUgiosus, incredulus,
infidelis ; ungliiubig, gottlos ; b) perfidus ; treulos,
untreu NySz. 1095 : Nomina quorum hec sünt Belta
Buca Emel Embel Hitlen Odún Gneuku Nouuoi Nouidi
Bü-isti Susol Nescudi (Pannh. 15/0o). 1254/1360 : Tenet
metam cum filiis Htjtlen (OL. D. 385). 1254/1389 : Tenet
metam cum filiis Hytlen (Lelesz Met. Zemplén 10).
1322 : Garmannus filius Hitlen (AnjouOkm. 11.53).

HITVÁNOS ? 1. Mtványos.

HITVÁNY: a) vilis, sublestus; gering, schwach,
schlecht ; b) macilentus ; mager NySz. [Vö. Szárm. :
1171: Ancillam nomine Hitnand [a. m. hitván-dV]
dedit ut lauet albas ecclesie (Veszpr. 9, Kál). 1211 : In
uilla Ozoufeu hü sünt agricole Feheh Hyduand Nem-
uogy Mocchi Bunchi Hythe (Pannh. Tih. 1/5). Hytuand,
szn. (uo., vö. NyK. XXV.152). 1212 : Luges cum ii,
filiabus Hithwand cum filio et filia Nesta (HazaiOkm.
VI.IO).]

HITVÁNYOS, hitvános?: [vilis, sublestus ; ge-
ring, wertlos, schlecht]. 1683 : Reghi hitvános láda
(OL. UC. 3/32). Egy hitvános asztal láb asztal nelktíl,
egy igen el viselt reghi Skarlát szőnyeggel be
fedve (uo.).

HIÚ?: inanis, cassus, vacuus; leér, öde NySz. (1.
jel.) 1494 : Vnius nemoris Hywwelgh [a. m. hiú ? v.
hiv = hév, hő?] chereye nominati (OL. D. 36398).

HIÚZ, héjóz, héóz, h.éúz, hióz : lynx ; luchs
NySz. 1533 : De pellibus heyoz (OL. Nád. 48).

h.iúz-bó'r : [pellis lyncea ; luchsfell]. 1581 : Unam
pellem Hiosbor (OL. UC. 37/15).

Múz-mál: pellis lyncea ; luchswamme NySz. 1607 :
Róka mái, róka torok, heuz mái (OL. UC. 86/35).

hiúz-suba : [tóga pellita e pelle lyncea ; vvintei-
rock aus luchsfell]. 1581 : Egy heos suba (OL. L. III.
16. 17).

1. HÍV, 1. 2. hí.

2. HÍV, 1. hév.

3. HÍV, 1. hű.
HIVAT, vö. előhivat.

HIVATAL : officium ; beruf, amt, píiicht NySz.
(2. jel.) 1211 : Hiuotol Moglou Vocu Morodec (Pannh.
Tih. 1/5). Isti sünt exequiales monos fiacha huitol
[olv. «hiuotol»] Chenke (uo.). 1218 : Hiuotol, szn.
(MonStrig. 1.219). 1237: Hyuotol, szn. (uo. 322).
1237/1325 : In uilla Egris Chipeu Chapa Hyuotol [szn.]
Hoyou Thek Gob Scim (Veszpr. 107, Lula 2). 1588 :
Egy falw se fogaggion se hiuatalt miwellien predica-
tornak az Wr hire nekwl (OL. UC. 64/35).

HÍVÉ ? 1. hívő.

HIVELY, -ÉS, 1. hüvely, -és.

HIVELYETLEN, 1. hüvelyetlen.

HIVELYKÉS, 1. hüvelykés.

hívét, 1. sörhűtő-kád.

HÍVŐ ? hívé ? : a) credens ; der glaubt ; b)
creditor ; glaubiger NySz. 1267 : Stephanus íilius
mjue [olv. hivé=hlvö?] (OL. D. 619).

HÍVSÉG, 1. hűség.

HÍVÜL, vö. méghűl.

HÍZIK : saginor, impingvor ; fett werden NySz.
1211 : Hü sünt vinitores Hysoii [a. m. hízó ?] feg-
uueres wche (Pannh. Tih. 1/5). 1602 : Hizó Mátyás
(SzékelyOkl. V.186).

HÍZLAL : farcio, sagino ; masten, fett machen
NySz. (1. jel.) 1632 : Az malom porral az molnár
tartozik disznókat hizlalni (OL. UC. 3/21).

HÍZLALO : 1) saginandus ; was fett zu machen
ist NySz. (2. jel.) 1590: Keth katrocz Tizenhat hyz-
lalo kappan (OL. Nád. 49). 1634 : Egi disznó hizlaló
(OL. UC. 21/3). II 2) [ad saginandum ; zum masten].
1597 : Kappan hizlaló hitiian katrocz 2 (OL. UC.
101/3).

hizlaló-hidas : [saginarium; maststall]. 1597: Hiz-
laló hidas (OL. UC. 101/3). [Vö. hidas MTsz.]

HÍZLALT : fartilis, saginatus ; gemastet, aus-
gemastet NySz. 1544 : Eg hizlalt kappant (OL. Nád. 41).

HÓ, vö. böjtelő-hó.

hó -pénz : salarium menstruum ; monatsgeld NySz.
1542 : Adtam egy ho penzth (OL. Nád. 41). 1544 :
Három lóra ho pénzt (uo. 49). 1545 : Attam az eg ho
pénz be tellesitesere farkasnak (uo. 40).

hópénzés, -pinzes : stipendiarius ; söldner NySz. ;
Iqui salarium menstruum accipit] ; ein monatsgeld
beziehend, besoldet BM. 1564 : Viczeporkoláb kettő ;
kapun álló huszonkettő ; drabant hópínzes tíz (Gazd-
törtSzemle 1.67). 1692 : Hét hópénzés drabantoknak
külön-külön hóra ad sept. 5 íi. 1—1. búzát metr.
2V2-2V2 (uo. VL183).

HÓD, hod : castor, fiber, lutra ; biebertier NySz.
1323 : Venit ad caput cuiusdam vallis Houdzcg (Múz.
Hanvay). 1324 : Ad caput cuiusdam uallis hodzek
uocati (Múz). 1531 : Vnam caudam de hod (OL. Nád.
43). 1540 : Quoddam suum fenetum in prato Hod-
mezew vocatum et appellatum [így] (OL. GjiXápt.
Cent. D. 65). [Vö. hod CzF. ; hod-vas MTsz.)

hód-bőr, -bér : [pellis fibrina; biberfell]. 1546:
Huszonöt húdbert (OL. Nád. 42). Eg hodbőr swbat (uo.).

hód-fark : [cauda fibri ; biborschwanz]. 1521 : Emi
hodfarcai (OL. D. 37179).

383

HÓDA-HOGY

HÓHÁR— HÓLÉHIPP

384

hód-lyuk, -lik : |lustrum fibrinum ; biberhöhle,
biberbau]. 1309 1342 : Vsque ad queudam locum
hudlyk vocatiim (OL. D. 1731). 1309/1413 : Vsque ad
quendam locum Hvdlyk (TVIúz.). 1339 : Ad fluuium
Sar et Nemus Hodlyukhereke dictum (Lelesz Met.
Szatmár 30).

hód-vas : ferrum pro capiendis animalibus v. g.
lupis, maitibus domesticis etc. habens duas lumilas
ferreas dentibus instructas Kr. : falle BM. 1597 : Vidra
vass thörötli aUter hod vass (OL. UC. 101/3). [Vö.
CzF. : hod-vas, hodi-vas MTsz. ; «gémvas a. m. csapda,
Dunántúl, különösen Sárvárott ; patkányvas a. m. pat-
kányfogó, Dunántúl, Muraszerdahelyen ; varjnvas a.
m. csapda, varjufogó, Dunántúl, Zalaegerszegen* (Par-
csami Henrik adatai az új Xagj^ Szótárhoz).]

HÓDA ? : «gemeines wasserhuhn, fuHca atra»
MTsz. 1211 : In uilla Fotud hii sünt ioubagiones
Pehid Guebus Zorida Donát Hoda [a. m. hóda?]
Nimed (Pannh. Tih. 15). Vdomici de Mortus hii sünt
Vosod Bense Hoda Erizeu (uo.). 1465 : Blasio Hoda
(Veszpr. 6, Fokszabadi).

HÓDÁSZ, hodász : [castorinarius : biberfánger].
1272 : Castoriaarii qui Hudaz dicimtur (HazaiOkm.
VIII.438). 1358: Possessionis Hudaz (FovvéiS?). 1360:
Possessionis Echen alio nonüne Hudaaz vocate (Múz.
Kállay). [Vö. Hodász, hn. CzF.]

1. HÓDOS, hódos : [fibris copiosus ; reich an
biberthieren]. 1211 : [Udvornici] Hodus [a. m. hódos?]
Thonapa Chima (Pannh. Tih. 1,5). 1221: Hodus, szn.
(Pannh. 4 B). 1240 k. : In predio Teniurd equestiium
seruiencium hec sünt nomina Latus Cepanus Hudus
(Pannh. 61/8). 1256 : Ittem Hudus [hn.] et Teyes
(ErdMúzLt., 1. Wenzel VII.430}. 1264 : Exit de aqua
tunnas quedam fossa que Hudusher uocatur (Mon-
Strig. 1.514). 1331: In fluuium Huduspatakíi dictum
(Körmend II/9, Dolynch 22). 1376 : Possessionem
autem ipsorum Hodus (Múz.). 1413 : Prope quendam
fluuium Hódos vocatum (Múz. Justh). 1422 : Nicolaus
dictus Hódos (Múz. KáUay). 1429 : Aque Hódos vo-
cate (OL. D. 12086). 1452 : Possessiones suas Hódos
et Kapolnaskyrcza vocatas in isto Comitatu Castri-
ferrei (Körmend 1/6, nr. 5). [Vö. Hódos, hn. CzF.]

2. HÓDOS, 1. holdos.

HÓDOSODIK. vö. meghódosodik.

HÓDVILÁG, L hold-világ.

HOFMESTÉR, 1. hopmester.

HOFNICA, hafnica, ofnica: [tormenti genus ;
haubitze]. 1462 : Certos hofnyczas per cunnis por-
tabUes (Teleki : Hunyadiak XI.28). 1469 : Duas hoff-
niczas duas Bonbardas seu Tharaskones \iginti duas
pLxides maiores Barbatas wlgariter Zakalos appellatas
(Múz. Justh). 1480 : Duodecim Bombardas wlgo Hoff-
nycza (Lelesz Acta 90/25). 1489 : Due pisides hafnyze
[latin többes alak] wlgo (OL.D. 26053). 1492: Hophniczas
duas. Vniun Tharazk (Forrás "?). 1493: Quatuor offniczas
medioeres trés fel taráz (Körmend Stat. ant. major.
27/11). 1499 : Bombardas sive serpentinas vulgo tharazk
sive hoffnycha appellatas (KárolyiOkl. III.38). 1504:
Pixidem wlgo hofínycza (OL. D. 36987). 1506 : Pixides
hofnycza (uo. 26120). 1542 : Hoffnycza parue (OL.
Nád. 40).

HOFSTÁT, 1. hóstát.

HOGY : ut ; dass . célhatározó) NySz. (2b. jel.)
1439 : Hogy ne itelthethessenek jobagyok Vt non
judicentur jobagiones dominarum (OL. D. 13290).
"Vö. ha-, mivel-, valahogy.]

hogy-mikor : [cum : wenn, als]. 1554 : Azon kupát
azzonom Czany vi-amnak ada az orom mondásáért
hogy ínykor vramat nadorespana tétek (OL. Nád. 49).

HÓHÁR, 1. hóhér

HÓHÉR, hóhár : carnifex, lictor, tortor ; henker,
scharfrichter NySz. 1426 : Bartholomeo Hohar (OL.
D. 11750). 1523 : Tortorem wlgari sermone oher [így ?
olv. «hoher»] et porozlo vocari solitum (Múz.).

HÓJAG, -OS, 1. hólyag, -os.

HOL: [si: wenn). 1511: Hogh ha az en akarathom
zerenth ew kegyelme engemeth weelek megh zerzewt-
teth az fí'ellwl mondoth paplanth Meendel kezébe
adom . . . hol kedygh ew kegyelme en akarathom zerenth
megh nem zerzeneye . . . Tahath ew kegyelmének sem-
mywel ne tharthozzam (OL. D. 22213, 1. Zolnai : Nyelv-
eml. 197). 1610 : Eggik része [a jószágnak] légen
Janosy Ghergely Vramé. es az w maradekie, az kettei
penigh condescendallion az aruaki-a. Hol penigh vala-
mely felnek leiarta teörtennek eggikrwl zaUion az
masikj-a (Radvánszky : Családélet III.187). [Vö. NySz.
4b. jel. és Simonyi : Kötőszók HI.IO.] [Vö. ahol.]

1. HOLD : jugerum ; tagwerkacker NySz. («2.
hold» a.) [joch, morgenl. 1368 : Cuiusdam térre Hold-
zegh nuncupate (Múz. Dancs). 1443 : Census vulgo
hold vocati (Teleki: HunyadiakX.137). 1444: Itemomnia
fortaücia et Castella ia parte nostre [igy?] ex quibus
spolia nocumenta exacciones Censuum wlgo hold dic-
torum fiu1;a et alia malificia commissa et patrata simt
distrahantur (Pannh. 38/ Aa). 1458 : Vnum [jugeriun]
in Nag/ioWzerben (OL. D. 15280). 1522: Ad quasdam
terras Nyolch/ioZrffewldzere (uo. 37354). 1528 : In Hat-
holdzere duormn (OL. Kolozsm. 106). [Vö. ödöló'-
hold.]

2. HOLD : jhomagium ; mannschaftl. 1469: Homa-
gium wlgo hold ad dictum fortahcium Zaghwa dedu-
cere et importáré voluissent (Múz. Rhédey) [Vö. «Ho-
magium hd. nd. hulde, hd. hiild, holde» Dief. ; hulde
1. jel. Grimm ; 9. homagium Bartal.]

HOLDAS, holdos, hódos: 1) lunaticus Kr. [?];
[mondsüchtig ?]. 1211 : Isti sünt ioubagiones Hozug
Holdus [a. m. holdas ?j Domsa Ont (Pannh. Tih. 1/5).
Hii sünt coci Muchou Hiddus Cedhe Ouson Numud
Warou (uo.). Hii simt ioubagiones Holdus Kemend
Ruca Zaca Moza Leus Moncat (uo.). 1336 : Mi-
chaeUs filii Holdus (Körmend, Heün 72). 1372 :
Sessio Mychaelis filii Holdus (Veszpr. 14, Szentkirály-
szabadja). 1418: Gregorius Holdos (Lelesz Acta
38/60). 1463: Johanne Holdos (OL. D. 15877). 1478 : Mi-
chaele Holdos (uo. 18058). Holdos. szn. (Múz. KáUay).
jl 2) [equus macula álba in fronté insignis ; blasschen,
ein pferd mit weissem fleck auf der stimj. 1532 : Duos
equos redales ATium Rudas alterum Kys Kek Holdivs
(Múz. Kállay). 1609 : Fekete vércse szerű [így?] holdas
ló (KomárJk.). 1667 : I^Ieddö tarcza [igy ? olv. tarka ?]
hódos tehén (DebrLt., 1. Nyr. XXn.519). 1685 : Hódos
fejű kancza ló (uo.\ 1708 : Fekete hódos ló, szár lábú
(uo.). Szeg kancza ló, hódos (uo.). Egy sárga herélt
ló, homloka az orráig holdos (uo.). [Vö. CzF. MTsz.]
[Vö. raéghódosodik.]

HOLDOS, 1. holdas.

HOLD-VILÁG, hód- : luna lucens : mondschein
NySz. 1345 : Nicolaus de Hodwylag (AnjouOkm. IV".
496). 1420 : Quam quidem vineam ipse magister Jo-
hannes Hoduilagelíew vocari dixisset (OL. D. 10923).
1470 : Ex villa Hodwylag (Múz.).

HÓLÉHIPP : [hohlhippe]. 1544 : Attam holc
hippcrt [így ?] (OL. Nád. 42). [Vö holip-vas ?]

385

HOLIP-VAS-HOLT

HOLTAS— HOMLOK

386

HOLIP-VAS : [hippeueisen ?]. 1568 : Cribra diio.
Was lab duo. liolyp ivas vnum [«konyhaeszközök
közt» Szám. jegyz.]'(OL. UC. 75/32). [Vö. hóléhipp.J

HOLLÓ: corvus ; rabé NySz. (1. jel.) 1231: Prima
méta incipit inter villám Halazy et villám Holo [a.
m. holló?] (OL. D. 168). 1254/1324: Ibi sünt due mete
quod wlgo dicitiir Holomega (uo. 1589). 1256/1273:
Űadit ad locum qui wlgo uocatur Holofa (Körmend
Acta V/5, Káldiana 59). Ad locum qui vulgo vocatur
Holofa (HazaiOkm. VIII.TO). 1288 : In holo vrutuan
uocato quatuor iugera (Veszpr. 109, Szepezd 2). 1315 :
Johanne dicto Holló (MonStrig. 11.715). 1316 : Jo-
hannis dicti Holló (uo. 721). 1359 : Paulus dictus
Chollo [a. m. holló ?] (Múz.). 1602 : Holló Pál Holló
Ambrus (SzékelyOkl. V.222). [Szárm. : 1285/1334:
Quandam terram nostram uacuam et habitatoribus
destitutam Hullotidzalasa uocatam in Comitatu de
Sarus existentem (Körmend, Sebesiana 2/9, 1. Hazai-
Okm. Vni.238).]

holló-fészek, -fészök : nidus corvi Kr. ; [raben-
nest]. 1365: Peruenit ad quoddam pratum Holloufezuk
dictum (OL. TÜ. 18/15).

holló-kő : 1324 : Castra sua videlicet Holouku
Boglos et Ztrahura vocata (AnjouOkm. 11.134). 1327:
Castrum Hullotikív [«Nógrád m.» Szám. jegyz.] voca-
tum (OL. D. 2418). 1456 : Castri Hollokew (uo. Í5105).
IVö. 1. hollókő CzF. ?]

hollóköves: [mit rabenstein geschmücktj. 1624 :
Holló-köves arany gyürü (KomárJk.).

HOLLÓS: corvinus; rabén NySz. 1336 : Ad aliam
vallem que dicitur Holloivswelg et deinde ad Kom-
louspatak (OL. D. 2987). 1389 : Duas villás Hwllos
appellatas in Castriferrei Comitatu (Körmend III/3,
Atád 19). 1496 : Possessionibus Hassas Eghazas/ioZZos
Bydashollos (uo. III/6, Körmend 10).

HOLLYAN, vö. akárhoUyan.

HOLT, halott, hótt : mortuus ; todt NySz. [von
dem afterarme eines fiusses]. 1211 : luxta ripam aque
nomine HoltWag (Pannh. 37/1). 1214 : luxta ripam
fluuii nomine Holtwag (uo. 41/F). luxta ripam predicti
fluuii HolufA\uag (uo.). 1223 : luxta ripam fluuii nomine
HoltWat [olv. -Wag] (uo. 1/Z). luxta ripam predicti
fluuii HolutWag (uo.). 1251/1281 : Inde in Holuthwag
(OL. D. 346). 1252 : Ibi intrat in Holthwag (uo. 369).
Per eundem Holthwag descendit ad Rathaswan (uo.\
1275 : Descendit ad fluuium Holthuag (uo. 896). Circa
aquam Holthzaiia (Múz. TörtTárs. 4). 1299 : Fluuium
Holuth Mych nominatum (ZichyOkm.1.92). 1304: Riuum
íToZílesenehe vocatum (AnjouOkm. 183). 1317/1409:
A quodam antiquo meatn fluuii Jda Holth Jda vocato
(OL. D. 1894). 1321 : Fluuium ífoMÍ/daturcha vocatum
(uo. 2050). 1340 : Circa aquam holthwag dictam (uo.
8310). 1372/1377 : Ad vnum Holther dictum (uo. 6027).
1384: Siluam ifoízigeth [a. m. holt v. hat?| dictam
(ZichyOkm. IV. 284). 1399 : Quasdam piscinas suas
Fynta/ioíí/idunaya et MegehuUo wocatas (Múz.). 1413:
Lacum Euren alio nomine HoUháuua vocatum (uo.).
1414 : Piscinas Ewren et Holthduna vocatas (Körmond,
Miscell. Németújv. 44/116). 1418 : lungit rippam an-
tiquam dicti fluuii Holthryma vocatam (Múz.). 1420 :
Piscinarum íToW/iegerthaua Keetkerekthaua vocata-
rum (Lelesz Acta 40/86). 1422: Annexissent quen-
dam Ryuulum seu alueum Holuthmych alio nomine
Kenderathatho (Lelesz Met. Ung 2). 1440 : Pisci-
nam holthraorus vocatam (OL. D. 31136). 1451 : Prati
HoUhmaroíi vocati (Forrás ?). 1464 : Vltra Riuwlum
Holth Hernád (OL. D. 31824). 1476 : Quarundam
piscinarum ífoW/íthyzafoka Eleweer liakathyastho
vocatarum (Lelesz Prot. Parv. 85). Quandam Siluam

Magyar Oklevél-Szótár.

inter fluuios Holthhathar et Thekeresbathar (uo. 97).
1484 : Penes ífoZí/ithyzateve et vsque Ticiam corpo-
ralem metaliter eundo (Múz. Ibrányi). 1499 : Piscine
Morothwa alio nomine JíoWthyza vocate (Lelesz Acta
107/30). 1501 : Ad Stagnum ifoZíthyzamorothwa vo-
catum (uo. 109/8). 1509 : Piscinas sew Stagna Thyz-
thato Wethelewstho Balaser Bekathawa Holthkengyel
et Horgastho nímcupata (uo. 117/4). 1511 : Quedam
stagna seu lacus wlgariter Holthdwna alio nomine
Dwnazakadekya (OL. D. 22137). 1520 : In pretacto
fluuio parui danubii wlgo Kysdwna alio nomine Holth-
dwna vocato (Múz. Forgách). 1549 : Versus alueum
seu decursum veteris fluxus Thicie halowan aliter
hoth Thyza (OL. NRA. 837/4). [Vö. halott.]

HOLTAS? 1. halottas.

HOL-VALÓ : res, reculae, utensilia, supellex, vasa,
sarcina ; kleine sachen, allerlei hausgerat, armutei
NySz. (1.1474.) 1544: Neg seng uaznat iszaknak vtra
kociban hol ualot benne hordozni (OL. Nád. 41).
Registrom az holualrol [így ? olv. holualorol] az kit
en ky attam (uo. 42). 1545 : Keth ládában aprólék
holwalo ky warro assonyallatnak walo sersam (uo. 48).

HÓLYAG-, vö. viza-hólyag.

HÓLYAGOS, hójagos : bullatus ; blasig NySz.
1497: Cuppa hoyagos (OL. D. 20569). 1591: Egj
aranyas hoyagos kupa (ÖL. Nád. 49). 1651: Három
fejér csipke gallér 4-dik fekete. Egy hólyagos pántli-
kás gallér (Radvánszky : Családélet 11.314). 1707 :
Hólyagos iigy? olv. hályagos ?] szemű ökör (DebrLt.,
1. Nyr. XXII.519). 1799 : Egy füles, fedeles, ezüst,
aranyos, hólyagos, fejér virágokkal kivül megékesített
kanna (CanonVisit. 212). [Vö. 1788 : «Ezt szóUván,
meg-itta egy húzómra hójagos Kupáját» (Dugonics :
Etelka I.IO).] [Vö. fekélyes.]

HOMBÁR, hambár : granarium ; kornboden,
kornkasten NySz. 1685: Unum amplissimum scrinium
vulgo Hanibar vocatum (OL. UC. 1/31).

HOMLIT : vitem propago, supplanto vitem,
repango, vineam propaginibus consero ; reben einle-
gen, weinstöcke fortpflanzen NySz. 1599 : E két
Szöílönek minden miveivel a Kassaiak tartoznak. Az
az tartoznak megnyitni megmettzeni, homlitani. annak
utánna háromszor meg kapálni [stb.] (CanonVisit.
148). 1700 : Nyitónak, meczczönek, homlítónak . . .
dénár 24-nél többet ne fizessen (GazdtörtSzemle 1.79).

HOMLOK : 1) frons ; stirne NySz. (1. jel.) 1338 :
Transit per vnum montem dictum Homlokkw [a. m.
homlok ?] (Múz. Rhédey). 1362 : Ad quendam locum
vbi Keweshomlok nominatur (OL. D. 28913). || 2) fron-
tispicium, pars antica ; front, vorderseite NySz. (3.
jel.) 1599 : Egj parazt zablja kinek az homloka
ezewstös (OL. L. III.16. 17). [Vö. zsilip-homlok.]

homlok-elő : frontale, anadema ; diadém, etirn-
binde, stirntuch, stirnriemen NySz. 1533 : Vna parua
Homlokelew vocata Gemmata (OL. Nád. 49). 1544:
Ket göngiös fyketö Homlokelöstül eggykbe kövek
vadnak ( AdalZemplvmTört. V. évf. 276). 1564: Orna-
mentum capitis homlok eleiv (ÜL. NliA. 31/50). 1565 :
Vagion egy uy Ai-anyas feketheö mynd homlokeleivel
egietembe (AdalZemplvmTört. V. évf. 312). 1570 :
Keeth aranyas ezwsth homlok eleo (OL. Nád. 49).
1599 : Ket " ezewst aranjas homlokelö (OL. L. III.16.
17). 1610 : Egy lóra való ezüst homlokelö (KomárJk).

homlok-fa: [limen superum ; oberschwelle]. 1506 :
Ligna magna que requiruntur et sünt necessaria pro
molendiuo videlicet homlok fa, gerendelffa et sylybffa
(OL. D. 21532) [Vö. MTsz.j

25

387

HOMLOL— HOMOKOS

HOMOLYÁS -HOPMESTER

388

HOMLOL ? : [everto ; zerstören ?]. 1258: Ad lapi-
dem qui homlolo kw uocitatur (OL. D. 480). 1318 :
Ascendendo in Homlolokw perueniiet et de Homlolokw
scandendo (uo. 1916, 1. AnjouOkm. 1.468). [Vö. elhom-
lolás NySz. ?]

HOMOK : sabulum ; kleiner sand, gries NySz.
1055 : Posthec ad eleuui humuk (Pannh. Tih. 1/1).
Posthec ad bábu hnnica (uo.). Ex qua ad fekete kumuc
[«így» Szám. jegyz.] hinc enim ad fuegnes humuc postea
ad cues humuc (uo.). 1095 : Uertitur ad sabulosum mu-
nimentum qui uulgo dicitur humuch aruk (Pannii. 15/0o ).
1194 : Ex inda tendit ad Wegnhomoc quod est Scecu
(OL. D 33). Inde autem tendit ad aructeu ad priorem
homoc (uo.). 1239 : Vsque in monticulum P&phomoka
nuncupatum (Múz.). Deinde tendit in alium Monti-
culum Eegeaho7nok appellatum (uo.). 1240 k. : Hec
sünt nomina Illorum qui debent dare Equum Dubus
Pechcu Chomoc [a. m. homok?] (Pannii. 61/8). 1256 :
Item Were.sdub Item Humkreu [így? a. m. homok?]
Item Kucheghaz Item Dubeghaz (EídMúzLt., 1. Wen-
zel VII.430). 1264 : Inter pratum et Humuk est méta
(MonStrig. 1.515). 1269 : In terra wlgariter humuk
dicta (OL. D. 676). 1300 : Ascendit in montem Hu-
tnuKheg dictum (Múz.). 1308: Humukterenne (Anjou-
Okm. 1.167). Filiis Comitis Jakow de /mmM/cterenne
(uo. VI. 167). Filius Jakow de /mwtt/cterenne (uo.).
1320 : Terra sabulosa quod vulgo mezeu Humuch
vocatur (ZichyOkm. 1.184). 1325, 1332 : Pisciuas qua-
rum nomina sünt hec Vereshid Hidalia Humiikzug
(OL. D. 2331). Piscinis quarum nomina sünt hec
Humukzug Lapuhus Zathuna (uo.). 1329 : Super
eundem sabulum quod wlgariter dicitur homok (Akad.
2, 1. AnjouOkm. 11.436). 1333 : Alia pisscina Humuk-
zug Lapuhus. Zathuna, Kuchkur et fywzes (Zichy-
Okm. 1.412). 1347 : Ad quendam monticulum vlga-
riter Humukheg dictum (Múz. Horvát Istv.). Descen-
deret ad quandam viam vlgariter Humukheg\thsí
dictam (uo.). 1359 : Sabulum wlgo homok (Gyárfás :
JászkúnTört. Hl. 499). 1367/1384 : Vbi fluuius hu-
mokuiz et kezkunuiz in simul coniungentur (OL. D.
5595). 1372/1377 : Mons sabulosus Zynnahomoka (uo.
6027). 1377 ; Ad metam homokhsLta,T dictam (uo. 6418).
1381: In terra arabili Bor^omoca uocata (Máz.) 1385:
Duo Jugera terrarum sünt in loco Humokte\ek wlga-
riter dicto (Veszpr. 6, Gyulakeszi). 1386 : Duo in loco
Humuk "appellato (Körmend, Heim 347). 1387 : In
quadam terra Zaruas/iomoAa vocata (Múz. Kállay).
1397/1416 : Peruenissent ad terram Kvfzephomokhegh
appellatam (Múz. Jankowich). Ad finem dicte térre
Kerek/iomoA-hegh nominate (uo.). 1408 : In loco Vapas-
homok dicto (Lelesz Met. Szabolcs 61). 1412 : Insulam
Homokzygeth vocatam (OL. D. 9883). 1422: Térre
Berekallyafelde et HomoMab alio nomine Zalogos-
radelew (Múz.). Cum terris Berekallyafelde et Homok-
lab vocatis (uo.). 1424 : Venissent ad quoddam Beerch
wlgo homok nuncupatum (Lelesz Met. Szabolcs 36).
1427 : Quasdam particulas terrarum Barba/iomoA;a et
Monyoroshegh vocatarum (Múz. Ibrányi). 1430 : In
quadam terra eminente wlgo homok dicta (Lelesz
Met. Szabolcs 27). 1436 : Penes terram Jondwa/iomoA;a
vocatam (Lelesz Bercs. VI.4). 1460 : In quodam mon-
ticulo Zarhomok dicto i OL. D. 15446). 1471 : Peruenis-
sent ad quendam montem Vadashomoka vocatum
(Múz. Kállay). 1496 : Inter vias Hatharwth et Ho-
mokwth vocatas (Lelesz Prot. 11.234). 1519 : Fenilia
/Tomo/íoldal HerczeghwthaMelIyeke (uo. V.37a). 1757 :
A homokkerton az új fogáson kijebb vetették a gye-
pűt (DebrJk., 1. NyK. XXVI.340, «gyepü» a).

HOMOKOS : sabulosus ; sandig, griesig NySz.
1469 : Terrarum arabiliura ac pratorum fenilium et
Siluarum necnon lacuum Horgasthohath Adomassyry-
hath Boganthawamezeye Homokoszygeth Battbawa-
niezeye (Lelesz Acta 80/12).

HOMOLYÁS ? : 1522 : Franciscus Homolyas (Le-
lesz Acta 128/18). [Vö. gomolya NySz. MTsz.]

HOMONNAI-ICCE : [homonna'er halbe]. 1705 :
Censusból : Topolljokáról Horn [olv. homonnai\ Icze
4. Mislináról Horn.. Icze 6V.. [stb.] (AdalZemplvmTört.
VI. évf. 240).

HOMORÚ, homoró : convexus, concavus ; ge-
wölbt, rund erhaben, gehöhlt [stb.j NySz. (1. jel.)
1193 : Prima méta incipit a humerou [így] (OL. D. 27).
1210 : Tendit ad palludem que wlgo uocatur hume-
rou [így ?J pótok (Wenzel VI.342). 1247 : In ualle
que uocatur Homorouvelg (OL. D. 307). Ad montem
Wyzefihomorou (uo.\ 1256 : Protenditur ad unum
Berch qui uulgo Humurozon [olv. homoró-aszó ?]
dicitur (Pannh. 10/G). Deinde vádit ad uallem Hu-
murozou. (uo.). Inde descendit ad unum Berch qui
uulgo dicitur Humuroteteu (uo.). 1275 : In monte
Homoroutetew uocato íOL. D. 921). In unam uallem
quam uocant Humorow (uo). 1307 : Transit aquam
Homorou (MonStrig. II. 576). 1315 : Super fluuium
Humuro (uo. 703). 1325 : Fluvium Humuro (Anjou-
Okm. 11.223). 1346 : Ad vnam vallem quam vocant
Humurow (OL. D. 3838). Ad montem qui dicitur
HoynorowtQiow (uo.). 1361 : Vallem quem ipse Suku-
rouelg alio nomine Humorou nominasset (uo. 5052).
1366: Penes fluuium Homorow (uo. 5500). 1367 : In vno
angulo qui vocaretur homoroivHzeeg [így] (uo. 5602).
1370 : Ascendissent ad monticulum Humurothethen
vocatum (Pannh. 5/0o). 1412 : Vnum in Chychykfelde
cum fine in Alfalurameneben et similiter vnum vltra
Homorow quod tendit ad arborem Nyár cum fine
versus villám (Múz.). Versus fluuium Homoro (Múz.
F\isfaludy). Médium Juger in Homoroioéinoí et simi-
liter médium in terra Heteskwrtwel circa Bozyas
(Múz.). 1556 : Sathor aso homorw lapath (OL. Nád.
49). [Szárra. : 1269 : Inde uadit ad fluuium Homorúd
uocatum (Pannh. Hitel. 13). 1371 : Ad locum Homo-
rodfQw (KárolyiOkl. 1.323). 1396 : Penes fluuiura Hom,o-
rod vocatum (Lelesz Met. Szatmár 36).]

HONOSOK, háncsok : 1577 : Hanchok Ferencz.
Hanchok Antal (OL. UC. 1/3). [Vö. MTsz.]

HONNAJD, L honnan.

HONNAN, honnajd: unde ; woher, von wannen
NySz. (1. jel.) 1752 : Ahol pediglen az erdőben kárt
tapasztalna, annak mindjárást végire járjon, kitül és
honnajd esett (GazdtörtSzemle VI.139). [Vö. ahon-
nan, sehonnan.]

HONT, hunt : «négy apró keréken járó ládás
kocsi, a melyen a bányában az ércköveket szállítják»
MTsz. 1556 : Vas tengel hunthoz walo (OL. UC. 99/27,
nagybányai inventariuraban, bányászati dolgok közt).

HOP HÍRÉVEL, h. hírivei : [nemine sciente ;
ohne jemandes wissen]. 1728 : Mikor elindultak, azt
mondották : hop hír ivei (Reizner : SzegedTört. rV.398).
[Kovács János közlése szerint a hop hírivei szólás
ma is megvan a szegedi népnyelvben ; a hír nélkül
való távozást, eltűnést, olykor szökést értik rajta.
Vö. hopp CzF.]

HOPMESTER, hofmestér, opmestér : anteam-
bulo, admissionalis, praefectus aulae ; hofmeister, hof-
raarschall NySz. 1431 : Suhtorapalgame. Orros hoff-
mesterne (OL. D. 12404). 1526 : Jo solgaym, Berendi
Dauit komám, es Jo opmestér vraym, Banhazi pal,
Darochi estwan (uo. 24323, 1. Zolnai : Nyelveml. 255).
Jo komára Dauit vram es Jo opmesterim (uo., 1.
Zolnai id. ra. 256). 1597 : Azon belöI az hopp mester
hazában. Fa noszolia 1 (OL. UC. 101/3). Hoppmester
\Tamnak (uo.). [Vö. MTsz.]

389

HOPORJÁS— HORDÓ

HORDÓCSKA-HORGAS

390

HOPORJÁS : protnberans, salebrosus Nj^Sz. ; [hö~
ckerig, holperig]. 1467 : Piscina,s Naclastho Kerektho
Hoporyas (Lelesz Acta 78/19).

HÓRA, 1. óra.

HORD : portó, gero, degero, aggero, adveoto ;
tragen NySz. (1. jel.) 1368 : Quandam magnam viam
wlgo Sohordowth vocatam (OL. D. 25769). 1391: Ad
locum fontis scaturientis qui wlgo Hordotvkutii [a. m.
2. hordó ?] appellatur (uo. 31113). 1434 : Johanna
Kenderhordo (uo. 12645). 1436 : Johanna Kender-
hordo (uo. 12852). 1476 : Incipiendo a Saashordowth
(KárolyiOkl. 11.443). Incipiendo a Saas/ioráovth (Lelesz
Prot. Parv. 54). 1489 : Penes quandam viam herbosam
que haloth/torfíowth diceretur (OL. D. 19562). 1522 :
Eundo ad viam Ka-rohordowíh (uo. 37354). 1544 :
Attam szénáért kit rauasra horfak eg hétig (OL. Nád.
40). 1697 : Hal hordanij való Fwles Saff 2 (OL. UC
101/3). Víz hordó bodon aliter vödröczke (uo.). Az
lizt hordó házban. Lizt hordó loo 4. Lizt hordó sakok
fotósok V. Fertalj fa 1 (uo.). ["Vö. behord, bor-
hordó-út, cipóhordó-, földhordó-kosár, hal-
hordó-hordó, -lajt, -sáf, liszthordó-ház, víz-
hordó-korsó; 1. hordó.]

HORDÁS, vö. fa-, teher-, trágya-hordás.

1. HORDÓ : vector, portans, vehens ; der trágat,
der führet, trager NySz. («hordó» 1. jel.). [Vö. hord ;
fa-, kő'-, széna-hordó.]

2. HORDÓ : cadus, dolium, vas, dolium vinea-
rium ; fass, weinfass NySz. («hordó» 2. jel.) 1391 :
Ad locum fontis scaturientis qui wlgo Hordoivknth
[a. m. cadus, fass ? vö. «bodon-kút»] appellatur (OL.
D. 31113). 1545 : Muskotal alma vagion hath hordo-
ual (OL. Nád. 42). 1587 : Kötöth hordó. Kötethlen
horda (OL. UC. 12/42). 1594 : Egi hordó, egi vayto,
egi negiad (uo. 1063). 1597 : Hordóra való peo-
czetleo vas az vr w Nagisaga neue raita (uo. 101/3).
[Vö. gönci-, halhordó-hordó. ]

hordóakna-fúró, -aknája- : [terebra ad os dolii
faciendum ; spundloch-bohrer]. 1638 : Egy kalan vagy
hordó aknaia furo (OL. UC. 2/31).

hordócsináló-gyalu : [ascia doliaria ; binderho-
bel]. 1566 : K§t hordó chynalo ^alw Egy fenek me-
czö (OL. Nád. 49).

hordódonga-fúró : [terebra ad laminam dolii per-
forandam ; daubenbohrar]. 1634: Ket kanalos zelibes
auagi hordó donga furo (OL. UC. 21/3).

hordó-fenék : comma ; fassbodan NySz. 1559 :
Hordó fenek. Donga. Köthö vezzö (OL. Nád. 48).
1597 : Czirkalium horda fenek keritenj való 2 (OL.
UC. 101/3). Horda fenéknek es dugaknak való gialuk
(uo.).

hordó-raérés : [publica doliorum probatio ; das
eichen]. 1680 : Borbirák és hordómérö pecséttyek
alatt allyon [a bor], ugy adgyak ki korczmáros kezé-
hez, hogy igy nem más el cserélt, hanem ugyan azon
hordott adhassa elö a korczmáros a hardóméréskor
(AdalZemplvmTört. V. évf. 280). A korczmáros hordó
méréskor korczma jövedelemből tartozik tisztessége-
sen gazdálkodni (uo.). Hordó mérő Tiszti. 1. Mivel a
falunak képét viseli a hordómérésbe, azért a Falu
hasznát kövesse, igaz mérő edényt, vagy csebret
mérjen [stb.]. (uo ).

hordó-mór ó' : [doliorum aaquator ; eicher]. 1680 :
A Bor Birák, korczmáros és hordó merők Régulájok
és hivatalos Tisztek (AdalZemplvmTört. V. évf 279).

Hordó mérő Tiszti. 1. Mivel a falunak képét viseli a
hordómérésbe, azért a Falu hasznát kövesse, igaz mérő
edényt, vagy csebretmérjen [stb.]. (uo. 280). [A korcsmá-
ros] a bort azon iczével s meszellyel, mellyet hordó-
mérő és borbirák attak kezéhez, mérje (uo.). A kik-
től mit és mennyit vesznek [bort, lőrét], neveket fel
Írják és a mint veszik és ha meghozzák, a hordó-
mérőnek vagy nótáriusnak hirt tegyenek, edgyütt
szögezzék bé, Borbirák és hordómérő pecséttyek
alatt allyon (uo).

hordó-verő. -véré : [doliarius ; böttcher]. 1434 :
Blasio Hordoiverew (OL. D. 12645.) 1436 : Blasio
Hordoivereiü (no. 12852). 1487 : Lucas Hardoivere
(uo. 19274). 1495: Paulo Hordowere (Múz. Forgáchl
1525 : Andreas Hordowero (OL. D. 37000).

HORDÓCSKA : [doliolum ; fásschen]. 1719 : A pá-
linka korcsmárosnék egyszersmind hordócska^7,kmxa,,
(legalább félakós hordócskát 32 itczével főzésre) és
nem itczével való kimérésre viszik el a pálinkát. . .
Azért is mind az uraságnak, mind a pálinkás asszo-
nyoknak könnyebbségére tartassanak tiszta félakós
hordócskák (GazdtörtSzamla HL 181).

HORDÓS : doliaris ; fass- NySz. 1629 : Az bor-
fizetés ugy vagyon, hogy egjTiehány izben alválogat-
ják az hordós bort és azután csak a hitvánat adják
az Ecclésiának (CanonVisit. 155). 1636 : A hordós
borért jár annuatim 6 frt. (GazdtörtSzemle 1.266).
Pénzen kell eladni [a kertek, vetemények] hasznát,
mint hordós káposztát, vörös hagymát, foghagymát,
répát [stb.] (uo. 272). 1684 : Mikor a hordós túró ad
erogationem a sáfár kezéhez adatik [stb.] (Gazdtört-
Szemle L258).

HORDOZ : gesto, bajulo, portito, gero, vecto ;
oft tragen, auf der achsel tragen NySz. (1. jel.) 1544 :
Vöttem eg kamelt [?] leuel hordozni (OL. Nád. 40),
1549 : Egh par bőr keztőt uettem karuoly hordozny
(uo. 49). 1638 : Egy fön [olv. főn, v. i. fejen] hordozó
desa (OL. UC. 2/34).

HORDOZÁS, vö. levél-hordozás

HORDÓZIK?: [migro; fortziehen?]. 1584: My-
koron hordozyk [igy] walaky negwen p^nzth ád (OL.
UC. 56/33).

HORDOZKODÁS : migratio ; abzug, fortreise
NySz. ; das ziehan, das ausziehen BM. 1596 : Az sok
hadakozó nép miatt szintin eluntunk [igy] az rajok
való költséget és az sok hordozkodást egy helröl más
heb-e, falukról falukra (MA. NLI. 98).

HORDOZÓ : gestor, vector, portans, gestator ;
führar, trager NySz. 1429 : Michaele Hordozó (Lelesz
Acta 48/38). 1521 : Ladislao Hordozó (uo. 127/6j.

HORG, 1. horog.

HORGAL? 1. horgol.

HORGAS, horgos : 1) curvus, flexuosus, uncus,
obliquus, hamatus |stb.) ; krumm, gebogen, eingc-
bogen NySz. (1. jel.) ; [hakenförmig, mit einem haken
versében]. 1323/1351 : Cuiusdam stagni Horgaston
[jelentése?] vocati (OL. D. 2192, 1. AnjouOkm. II.
101). 1349 : Ad locum ubi de ipso fluuio exit que-
dam piscina Horgasiho dicta (OL. D. 4044, 1. Anjou-
Okm. V.281). 1394/1446 : Circa riuulum horgaser vo-
catum (OL. D. 7914). 1417 : Relicto ipso alueo Hor-
gaser (uo. 10570). 1435 : In medio duorum staguorum
Kerektho et Horgastho vocatorum (Lelesz Met. Sza-
bolcs 23). 1463 : Andreas Horgas (Műz. Kállay). 1464 :
Duo stagna wlgo horgasex vocata (OL. D. 28855).
1469 : Terrarum arabilium ac pratorum fenilium et

25*

391

HORGOL— HORHÁGY

HORHAS-HORPASZ

392

Siluarum necnon lacuum Horgasthohsith Adomassyry-
hatli Boganthawamezeye Homokoszygeth Batthawa-
mezeye (Lelesz Acta 80 12). 1507 : Pisciiias sew stagiia
Thyzthatho Horgastho Bekathawa (uo. 115/40). 1509 :
Piscinas sew Stagna Thyzthato Wethelewstho Balaser
Bekathawa Holthkengyél et Horgasího nuncupata
(uo. 117/4). 1535 : Instrumenta vasiparis gyalw. Keth-
kezwonyo p^nitherkes, horgas kes wonyo (OL. UC.
99/25). ' 1588 : Twzes furkó labda Horgas Labda
Kalach labda (uo. 76/17). 1590 : Horgas dezkath
(OL. Nád. 43). 1597 : Kerek forgó aztall 1. Aztalhoz
való horgas székek 5 (OL. UC. 101 3). 1616,1643 :
Eggy horgas verő id est : Érte hamer (OL. Instr. 42,
1. GazdtörtSzeinle VI.126). 1638 : Viz kereknek való
horgas fa [«malomtioz» Szám. jegyz.l OL. LC. 2/34).
1686 : Horgas szarvú kék szőke ökör (DebrLt., 1.
N}T. XXIL519). Nagy horgas szar\T.i ökör(uo.). || 2) [?].
1522 : Vnum horgas juger (OL. D. 37354). Quatuor
jugera horgas vocata (uo.). [Vö. horgas-föld; hor-
hos, hork.]

horgas-föld : [?]. 1725 : Ez mellett az felső hala-
vány végiben egy darab horgos földet adtak volt Szabó
Ferencznek füzesiért (GazdtörtSzemle nL187). [Vö.
horgas, 2. jel.; horhos, hork.l

HORGOL ? : inunco ; mit einem haken binein-
ziehen NySz. (1. jel.) 1519 : Ad pisces quas de Mo-
rothwa : Horgalo [a. m. horgoló ?] salire feci (OL. D.
26199).

HORGOS, 1. horgas.

HORGYOLÓ : 1549 : Ferramentum pro exca-
vendis tegiüis horgyolo vocatum (OL. UC. 75/40).
[Vö. horgy és hornyoló MTsz.] [Vö. hornyol.]

HORH, hork, horog ? horoh : angustiae loco-
rum ; pass, engpass NySz. 1055 : Inde uero ad hurhn
binc usque ad aLiam uiam (Pannh. Tih. 1/1). 1095: Ter-
minatur ab occidente ad caput uoraginis quod dicitur
churchKÍeu (Pannh. 15/0o). 1234 : Ad caput voraginis
quod dicitur Churhafeu (uo. 32/A). 1255 : Quandam
magnam vallem que hivrk dicitur (OL. D. 419). 1268 :
Deinde uadit ad locum Wertishurh uocatum (Múz.).
Ad locum qui dicitur horhfw (Wenzel 111.191). In capite
ipsius horhfw uo.). 1275 : In loco qui dicitur Hurh-
tetew (OL. D. 921). 1292 : Uia cauemea que horh
nominatur (Könnend III 2, Gyunkud 17, vö. Wenzel
Xn.539). 1330 : Incipit a Horhfew a parte occiden-
tali (KöiTuend Hl/l, Ugal 5). 1334 : In fine cuiusdam
parue r.allis uulgariter Horh dicte (HazaiOkm. III.125).
1335 : Quoddam fossatum vulgariter horh vocatum
(ZalaOkl. I.300j. 1339 : Deinde transiuisset per quod-
dam horh (OL. D. 3210. 1. AnjouOkm. in.523). Amittit
quendam lacum Sulmus/ior/íra vocatum (OL. D. 3223).
1340/1385 : luxta paruam valem positam Hurh dic-
tam (OL. D. 7124, 1. AnjouOkm. IV.18). 1341: Ad
quoddam fossatum quod wlgo dicitur htirh (OL. D.
24467). 1346 : In loco qui dicitur Hurhtetew (uo. 3838).
1347 : Fossam vulgariter hurh vocatam (AnjouOkm.
V.25). 1357 : In loco wlgariter horh vocato (Körmend
m/2, Örs 16, 1. ZalaOkl. 1.571). 1363: Possessionis
Kechehorga [a. m. horh? vö. MTsz.] vocate (Lelesz
Acta 2/3). 1367: Penes loc\im Horh vocatum (Kör-
mend V/7, nr. 127). 1397 : Fossatum laksa/íor/ift vo-
catum (OL. D. 8226). 1408 : Vallis Azohorha vocata
(HazaiOkl. 345). 1419 : Nicolaus Garázda de Horog-
zeg (HazaiOkm. IV.278). 1448 : Vnum in loco Horoh
(Veszpr. 2, Ábrahám). [Vö. horh és horhó MTsz.]

HORHÁGY : angustiae locorum ; pass, engpass
NySz. 1269 : In ipso fossato quod Hurhag uocatur
(Veszpr. Regn. Met. 3). 1270/1284: In quodam mon-
ticulo keykholm vocato iuxta quem est quoddam
horhag (HazaiOkm. VI.179). 1294 : Iuxta viam Hurhag

uocatam (Veszpr. 107, Mochola 1). 1338: Vineam in
territorio Hurhag vocato (OL. D. 3181). 1344 : Ad
colliculum seu monticulum qui wlgo dicitiur Horhag
(Körmend IH 2, Pezye 95). 1347 : Quendam monti-
culum Horhagh uocatum (ZichyOkm. 11.241). 1375 :
Possessionem eorum Horhag vocatam (Múz.).

HORHOS, horhas : bachfahrt, wasserriss, schlucht,
engpass, gebirgsjoch BM. 1275 : Ad uiam Hurhuswt
vocatam (OL. D. 908, 1. ZalaOkl. 1.77). 1385 : Ad
quandam viam similiter ad plagam occidentalem simi-
liter horhas nominatam (ZalaOkl. 1.300). 1339 : Ad
magnam viam Hurhasuth nuncupatam (Veszpr. 108,
Csepel 2). 1364 : Versus quandam viam Hurhusuth
(Körmend Heim 190). 1470 : In horhas habitam zel
viz mosás zelben habeo \aiam terram arabilem (OL.
D. 17462'. [Vö. MTsz.]

HORK, 1. horh.

HORLÓ-VAS : 1566 : Egy horlo loas (OL. Nád.
49). Irtó Kapa. Hegyes Chakan. Horlo was (uo.). [Vö.
horol, horoló MTsz ; «Cauatorium harloy> SchlagliSzójz.
1819. sz.] [Vö. zsindélyhorló-vas.]

HORNYOL, vö. zsindely-hornyoló ; hor-
gyolo.

HOROG, horg : uncus, hamus, harpago, uncinus ;
haken, angel NySz. 1361 : In quodam magnó monte
qui Hurugteto [jelentése ?] dicitur (OL. D. 5052). Dicti
montis Hurgteto dicti (uo.). 1363 : Possessionis Keche-
horga [a. m. horog v. horh?] vocate (Lelesz Acta 2/3).
1419 : Nicolaus Garázda de Horogzeg (HazaiOkm. IV.
278). 1448: Quatuor chamos in wlgo horg baUstrales
(OL. D. 14134). 1490 : In vna ligatura horogh ad ten-
toria pertinens (uo. 26048). 1494 : In vna ligatura
horogh ad Sathor pertinens (OL. D. 26076). 1495 k. :
Thegez horog thekerwyn (Forrás ?). 1518 : Ad fene-
stras vitreas horgoth (OL. D. 26184). Feci laborare cum
fabro ad fenestras vitreas wlgo horgot (uo. 26193).
1533 : Horag [igy ? olv. horog] kwrte warsa szygon
(OL. Nád. 47). 1543 : Keht horogh rwhara való (Múz.
Kisfaludy). Duo wlgo ezysth horogh super vestes
superiores existentes (uo.). 1544 : Neguen horgot az
halaznak (OL. Nád. 41). 1545 : Ad quendam lapidem
magnum siue saxum in loco excretum wlgo fiorog-
lyankew nuncupatum (OL. NRA. 620/28). 1564: Hámi
ex ferro facti horogh vocati (OL. L. in.l6. 17). 1587 :
Horgot az halaznak es ahoz walo polja mazagot (OL.
Nád. 40). Varsakath es hal fogny walo horgokath (uo.).
Hal foghny walo horgoth (uo. 41). Horogra walo chy-
kot. K^th meritö zakót. Lanczos horgoth (uo. 49).
1590 : Egh fel kez verő Fa fordetho horogh was
[«kovácsmtíhelyben» Szám. jegyz.] (uo.). 1620 : Sör
neueleö házban Vagion höró'gh [igy, olv. horog] a'uagi
meritö Nr. 2 Vagion leeh Nr. 1 (OL. UC. 15/9). [Vö.
csuka-, halfogó-, láncos-, szénavonó-, tisz-
tító-, vas-horog.]

horog-hal : 1519 : lobagiones aliorum dominorum
qui sünt trés homines in nauicula et quae piscantur
wlgo horoghal quelibet dat denarios viginti (OL. D.
37007, vö. TermtudKözl. 1894. évf. 493).

horog-pénz : 1506 : De prouentu hamorum wlgo
horoghpenz (OL. D. 26122). 1520: Haló berth soluit,
horogh pensth soluit (uo. 26231).

HOROH, 1. horh.

HOROSNYA ? 1. harisnya.

HORPASZ ? : emaciatus, extenuatus, macer ; ab-
gemagert, mager NySz. (1. jel.) 1408 : Nicolaum Hor-
paz [a. m. horpasz ?] (ZalaOkl. n.336).

393

HORTOS— HOSSZÚ

HOSSZÜ

394

HORTOS ? : [canibus venaticis copiosiis ; reich
an \vindspielen ?]. 1346: Monticulura Hortoshalma, vo-
caturn (AnjouOkm. IV.610). [Vö. «Velter aga [olv.
agár] uag horth» BesztSzójz. 791. sz. «Velter horth»
SchlagliSzójz. 1473. sz. ?]

HORVÁT : Croata, Dalmata, I11>tíus MA'. ; eiu
Croat, Dalmatier, Illyrier MA. (1708. kiad.) 1300 : Vi-
iieam siiam ereditariam in quantitate vnius iugeris in
territorio ville Sceuleus in quodam loco qui Huriiat-
dyru wlgariter appellatur (Múz. Jankowich). 1309 :
Unum Juger térre et dimidium in territorio montis
Hurimthdiiire dictum (uo.). 1338 : Stephanus dictus
Huruath vicecastellanus de Ludano (Körmend, Kor-
látkö-Appon. 17/796. 1359 : Horuath^etax folua (Múz.
Forgách). 1370 : Tliome dicto Horuat (Múz.). 1377 :
Nicolaus dictus Horivat (Veszpr. Regn. K/165). 1412 :
Trés in loco Horuathgjre (Veszpr. 18, Szőlős Zala
m.). 1453 : Georgio Horwath (ÖL. D. 33417). 1544 :
Attam uram akaratából az horuat bertalan lantosának
hegedösinek d 45 (OL. Nád. 41). 1546 : Laczlo [igy?]
Istennek malazthyaabool Magyerorzaagnak dalma-
ciaanak /íorí(;fí</iorzagnak szeremsygnek raacsaagnak
hawasmellyeknek kwnoknak bolgaaroknak etc. ky-
rallya (ZalaOkl. 1.72). 1554 : Eg horuatnak ky az
arwiz elötth vtath mutatót (OL. Nád. 49).

HORVÁTI : [Croaticus, ad Croatam pertinens ;
croatisch, zu einem croaten gehörig]. 1700 : Bényére,
Tolcsvára és Horvátiban messzebbről szokták az
kötőfüvet hordani (GazdtörtSzemle 1.84).

HÓS ? 1. húsvét.

HOSSZA vminek: ejus longum, ejus longitudo;
lange an etwas NySz. 1511 : Vnius Jugeris térre ara-
bilis Wthozzafewlá vocate (Pannh. Hitel. 104). 1553 :
Egh thongba waghyon puskapor, kynek hozath the-
merdek segeth czernaual megmerthek (OL. L. HL
16. 17).

HOSSZAS ? hoszjas ? : longus, valde longus.
prolixus ; láng, láng und breit, weitlauftig [weitlaufig]
NySz. 1386 : Ascendit in montem Hossyas [a. m-
hosszas ?J appellatum (Múz. Hanvay). [Év?] : In piscina
Hozzas (Múz. Bethlen).

HOSSZÉ? L hosszú.

HOSSZI ? l. hosszú.

HOSSZÓ, L hosszú.

HOSSZÚ, hosszé ? hosszi ? hosszó, hoszjó,
hoszjú : longus, oblongus, prolixus, procerus ; láng
NySz. 1095 : Uertitur per IIII cumulos ad longum
qui uulgo dicitur huzeu brazda (Pannh. 15/0o). 1193 :
Inde ad huce [olv. hosszé ? a. m. hosszú ?] arc (OL.
D. 27). Sünt ibi octo piscine quarum nomina sünt
Huzetovf Ceraka Tainad Taryneu Ostumpa Quiestou
Gorumbuca Narag (uo.). 1252 : Vádit ad Hvzewa,r (uo.
369). 1258 : Terram arabilem que hoziw parlac voca-
tur (uo. 480). 1265 : Hinc uenit ad Huzzyo ozov (uo.
595). 1269 : In loco qui dicitur Huzzeweg [olv. Huz-
zeu-[-ueg ?] sünt quinquaginta iugera (Körmend I1I/2,
Pezye 90). 1270 : Uenit ad montem Huzevheg (ÓL.
D. 705). [Vö. Uadit in latere Longi montis (uo.).]
1274 : Ad qucndam lacum Huscywtou dictum (uo.
881). Ad pratum antedictum huzyteth [igy? olv.
hosszi ? v. hiba «huzyu» helyett ?] vocatum (Hazai-
Okm. VII. 149). 1274/1338 : Ad finem cuiusdam stagni
wlgo Huzyuthou vocati (OL. D. 882). 1282: Térre
Hwzyv uocate (Körmend III/2, Pezye 72). 1284/1454 :
Stagnum Hwzyverem [olv. Hwzyv -f- verem ?] nomi-
natum (HazaiOkl. 104). 1285 : Aquam que nominatur
hoziu pótok (OL. D. 1189). 1288: In Huzeutelek duo

iugera (Veszpr. 109, Szepezd 2). 1311 : Pauli dicti
Hozev (Körmend V/5, Káldiana 62). 1320 : In stagno
wlgariter Hozyutow dicto (OL. D. 1990, 1. Anjou-
Okm. 1.550). 1326 : Duo iugera in loco huscyu nun-
cupato (Veszpr. 14, Szentkü-ályszabadja). In médium
quorundam duorum lacuum Hozyothoii et Noghthou
nuncupatorum (Múz. Kapy). Ad médium quorundam
duorum lacuum Hozyoutow et Nogtow nuncupatorum
(Lelesz Met. Szatmár 31). 1327 : Ad paludem saar
Huzyusaar nominatam (OL. D. 2477, 1. ZalaOkl. 1.218).
1330 : Duodecim verő Jugera iacent in loco Hiizyu-
feuld dicto (Múz. Motesiczky). 1339 : luxta quoddam
fossatum wlgo Hozyu&nűí vocatum [QiL. D. 3222).
1344 : Transit iuxta vnum pirgum wlgariter Huzeu-
harazth dictum (Múz.). 1355 : Quatuor piscinarum Ka-
thaere Weressed Huzywtow et Chychow vocatarum
(Lelesz Met. Szabolcs 29). Hossyuíaln, hn. (Anjou-
Okm. VI.824). 1355/1363 : Ad quendam lacum Kerek-
morna nominatum, per quem lacum Kerekmoma iret
ad secundum lacum HyuziuTQorna [igy] dictum (OL.
D. 4443, 1. AnjouOkm. VI.294). 1364: In fine cuiusdam
nemoris wlgariter Huzyuherek uocati (Múz.). 1368 :
Possessiones Ht'zzii^ah Gyelse et Mezadou vocatas
(Körmend II/9, Miscell. Pethő-Széchy 36). 1374 : Villa
Hozywíolw vocata (OL. D. 6189). 1379: Ad fluxum aque
ífwsri/Mlazpatalka [így? olv. pataka] vocatum (Lelesz
Met. Ugocsa 25). 1381 : In angulo Huzyumezexi vocato
(Múz.). 1384 : Quatuor in loco hozytv dicto (OL. D.
7074) 1386 : Piscinas Kerezttow Hwzzytvagh Feketw-
tow (uo. 7182). Piscinas Rawazlywkmelleke Swlyw-
mus Hívzyiviovi (uo.). 1389 : Possessionum Bustahaza
Zaldobos íTo^í/wmezeu (Lelesz Met. Mármaros 13).
1391 : Stephanum dictum Hozzyw (ZichyOkm. rV.469).
1398 : Circumeundo trés lacus Huzüáow Zelustou
Lapustou (Múz.). 1408 : Piscinas Gémes Hozy^v\how
Sarthow Sulmosthow (uo.). 1417/1505 : Quendam lo-
cum eminentem qui scilicet locus Hozyuigovonú voca-
retur (OL. D. 37350). 1418 : In possessionibus Tussá
Klazan et FelzerAo2;iu;mezew vocatis (Múz.). 1419 :
Michaele dicto Hozyiv (Pannh. Hitel. 52). 1420 : Pisci-
narum HozyuihoihsMa Apanthaua Thyzadthaua voca-
tarum (Lelesz Acta 40/86). 1425 : Venissent ad quas-
dam arbores populeas Hívzywnyar vocatas (Múz.
Kállay). Penes locum Hozyiv mege vocatum (Múz.).
1428 : Quoddam pratum síuim Hozyulaz vocatum
(Múz. TörtTárs. 1). 1430 : Per transitum cuiusdam
Silue Hozyuherek vocate (Lelesz Acta 49/22). In
Hozyvmezeyv parcium Transalphinaram (Múz. Kállay).

1435 : Possessiones HívzytvTpaly Monostorospali (uo.).

1436 : Stagna ipsorum videlicet Hozyutho, Zelestho
et Lapustho vocatam (OL. D. 31463). 1445 : Nouem
Jugera terrarum suarum arabilium tria videlicet in
terra wlgo Hwzyio dicta (Múz. Békássy). 1454 : Secus
quandam Siluam Hozyivhy^s. nuncupatam (Múz. Beth-
len). Possessiones HuzzuíaXw et Myndzenth (Körmend
Unyom. 71). Ad quandam particulam térre arabilis
ifo^í/ítkewthel vocatam (Lelesz Acta 65/23). 1459 :
Ad Siluam Hwzyiv (OL. D. 15357). Vinee nostre om-
nino inculte Hozyw7,e\ew appellate (Pannh. 18/Z).
1466 : Prati eorum Hívzyivreth vocati (Múz.). 1467 :
Venissent ad Lygethfee qui wlgo Hozzvzxrdok voca-
retur (Lelesz Met. Bereg 21). 1471 : Pertranseundo
ipsum locum Hozyívzek (Múz. Kállay). 1475 : Quod-
dam aliud pratum Hozywnylas vocatum (Múz.). Sil-
uam /í02;í/ií;erezthwen (HazaiOkm. V.830). 1478 : In
possessione HozywMw (OL. D. 18145). Diio Jugera
in Hozyw (Múz. Békássy). 1480 : Ad quoddam pra-
tum Hozzyvgoroná nuncupatum (OL. D. 18406). 1484 :
In prato Hoztvreth vocato (uo. 36753). 1489 ; In vico
Hozyvvcza (Lelesz Acta 98/31). Cuiusdam prati Hwzyw-
mochar appellati (uo. 98/2). 1495 : Duo prata Nemeth-
teleke et Hozzyiozegeley alio noniine Nemesember-
rethe appellata (uo. 103/3). 1499 : Vinea venditoris
HozzywzGwlew appellata (Pannh. 59/Ddd). 1510 : Per

395

HÓSTÁC— HOZAKODIK

HOZATAS— HÖLGY

396

dictum montem Hozywhath voi-atum (Forrás ?). 1512 :
In fine Hozzo olthwan vocato (Lelesz Prot. 11.118).
1515 : In terra hozio sünt sex iiigera (Múz. Ibrányi).
1521 : Ad monticulum longum jffozí/jfhath dictum (ÖL.
D. 23518). 1522 : In eisdem pratis Htvzyw Nylas et
Thohel (Múz. Békássy). 1525 : Ad monticulum Hozw
Gorond vocatum. Ad quendam monticulum Hozwheg-
wege gorongya vocatum (Lelesz Prot. V.268a). 1599:
Hosszá ezöst aranyas sarkantj'ó és ezöst hosszá kúcs-
hózó ezüst lánczon puskához való (Mihalik : Kassa-
Ötv'Tört. 204).

liosszú-löröraberger, -leremberger, -relemberger :
[genus panni Norimbergensis ; eine art Nürnberger
tuch]. 1522 k. : De panno purgamal aut hívzoreleni-
berger (.TörtTár 1889. é\'f. 380). 1524 : Vnam peciam
hozwleremberger (OL. D. 26266). [Vö. lörömberger.]

hosszú-szárú, -szaró : [láng, hoch]. 1544 : Eg ga-
pot kötőt kapcat nettem hozu zarot (OL. Nád. 42).
1588 : Egy öreg hosszxlszáru sarut, ujat 40 pinzen
adjanak (GazdtörtSzemle VI. 136).

HÓSTÁC, 1. hóstát.

HÓSTÁT, hófstát, hóstác : suburbium ; vor-
stadt NySz. ; [curia, sessio ; hofstatt]. 1262/1392 : Tria
lóca curiarum que houstat dicuntiir OL. D. 532).
1351 : Duas curias hostat nuncupatas (uo. 4194, 1.
SoprOkl. 1.224). 1359 : Quatuor fondi curiarum hostath
vocati (Múz.l 1367/1399 : Quatuor Curias lioustath
dictas (OL. D. 5522). 1374 : Piateam verő iuxta forem
eiusdem platee ab aquilone adiacentem vulgo Houstath
vocatam (ZalaOkl. 11.116). 1400 : Tribus sessionibus
wlgariter Jwstath vocatis (OL. D. 8588). 1412/1420 :
Cum vna sessione hoffstath (uo. 10758). 1416 : Ses-
siones inquilinorum vulgo Jiousthath dictas (Károlyi-
Oki. 11.28). 1418 : In vico wlgariter hostath dicto due
sessiones nunc habitatoribus destitute (Múz.). 1425 :
Domos inquilinorum hofstat vocatas (OL. D. 11726).
1545 : Az nap haltunk az posoni hostatha (OL. Nád.
40). 1554 : In superiori et inferiori hostat (OL. UC.
45/36). 1608 : Az gazdánk lakik az városon kivül,
a hidon tul levő hostaczban [így[ (MA. NLI. 262). 1799 ;
Formájára nézve [a templom] tört szegeletü, fekszik
végeivel délre és északra a középső hostáton (Canon-
Visit. 212, a kassai ref. egyház jegy^zökönyvében).
[Vö. Szamota jegyzetét Murm. 375. sz. a. és Lumtzer-
Melich : Deutsche Ortsnara. u. Lehnwört. 138.]

HOSZJAS ? 1. hosszas.

HOSZJÓ, L hosszú.

HOSZJÚ, 1. hosszú.

HÓTT, 1. holt.

HOVÁ HAMARABB : [quam primum, primo
quoque tempore ; je früher, je eher]. 1607 : Hová
hamarab lehet, Kegyelmedtől jó, jó, jó választ vá-
runk (MA. NLI. 205). 1712 k. : Az minémö házat maga
fog kivánni, olyant kelletik néki hova hamarabb taka-
rosan felállítani (GazdtörtSzemle VII.417).

HOZ, «inagával hoz» : [ferre, postulare ; mit
sich bringen]. 1769 : Kötelességem hozta magával
(CanonVisit 195). 1799 : A csillaggal megjegyzett por-
tékákat, felesleg valóknak láttatván, el lehet adni,
ha az eklézsia szüksége ugy fogja hozni magával
(uo. 213). [Vö. által-, be-, visszaiioz.l

HÓZ ? vö. kulcs-húzó.

HOZAKODIK, vö. előhozakodik.

HOZATÁS: reductio NySz. ; [das herbringen].
1545: Vöttem ket öl fat mind hozatasaual [t. i. eny-
nyiért meg ennyiért] (OL. Nád. 40).

HOZZÁLÁT : provideo, procuro, aggredior ; be-
sorgen, zugreifen, hand anlegen NySz. (2. jel.) 1588:
Az hajTiikokhoz iol hozzatok lásson az vduarbiro fené-
tek alat tarchya ewketh, hogy az tylalmas erdewket
ne engeggek wagni (OL. UC. 64/35).

HOZZÁLÁTÁS : provisio, provisus ; das sorgen,
besorgen NySz. 1564 : Jakap uramnak jó gondvise-
lése hozzá látása legyen, hogy sem maga sem alatta
való tiszttartók . . . mivére a szigény népet ez után
ne ereitessék (GazdtörtSzemle 1.69).

HOZZÁTARTOZÓ, -tartozandó: quod perti-
net ; was dazu gehört NySz. 1553 : Waghyon egy halas-
tho . . . ky mynden hoza tharthozoual kezén waghyon
(OL. L. ni.l6. 17). 1599 : Minden hozzátartozandá
jószágaival, falun, mezőn levőkkel adá magát jobbá-
gvúl az felyel megírt Veres György Mikes Benedek
uramnak (SzékelyOkl. V.163).

HOZZÁVALÓ : [quod pertinet] ; zugehörig NySz.
[dazu gehörig]. 1638 : Vagion egy negiven eöles
halászó gialom minden hozza való eszközivei eggiüt
azon keppen vonó kötelivel (OL. UC. 2/34).

HŐ, 1. hév.

HÖCS?: 1430: Paulus Hewch [Hewthf] (Múz.
Kállay). 1494: Keep. Heivch [Hewth^. Attractoria
simpUcia (OL. D. 26076). [? Vö. 1211 : Isti sünt serui
Tompa Heuche Pederh Mordar (Pannh. Tih. 1/5). Vö.
höcs MTsz. ?]

HÖCS-FEJSZE ? : 1597 : Hituan heocz feize 2
(OL. UC. 101/3.) [Vö. höcs MTsz. ?]

HOGY, 1. hegy.

HŐKÉ : blond BM. ; «kese v. sárgás-fehér színbe
vegyült fejű» MTsz. 1211 : Isti sünt serui Tompa
Heuche [olv. hőké ?] Pederh Mordar (Pannh. Tih. 1/5).
1240 k. : In predio Budruc hec sünt nomina pisca-
torum Budi-ug Hiike (Pannh. 61/8). 1422 : Ladislao
Heivke (OL. D. 11163).

HÖLGY, hélgy : 1) hermelus, [mustela erminia] ;
hermelin NySz. 1324: CasteUano de Heulgku (Körmend,
Heim 43). 1335 : Castellano de Helgkw (Múz.). 1349 :
Castellanus de Helgku (HazaiOkm. III.159). 1353 : Vice-
casteUanus de Heulgkn (Pannh. 60/Ff). 1357 : Johan-
nes vicecastellanus de Helgkw (uo. 17/Dd). 1373:
Hewlgtelek, hn. (ZichyOkm. III.485). 1494 : De pellibus
hermellinis \'ulgo hewlgh (Engel : GeschUngrReichs I.
81). 1510 : Tunicam de thaphotha cum phjTubria helgh
(OL. D. 35774). 1511 : Duas vestes purpureas vnam
wlgo pellibus heivlg (Lelesz Prot. 11.96). 1515 : Aliam
Subám Cikladem deauratam wlgo az hewlgh zederyes
kamuka subath (Múz.). 1516 : Egh zewld aranyas
Heivlgh suba. Egh keek aranyas Barson [suba], emel-
kedeth Heívlgyel Belet (OL. D. 26367, 1. Zolnai ;
Nyelveml. 205). 1526 : Vnam Swbam de pellibus hewlg
(OL.D. 25022). 1528: Vna vestis subducta pellibus Avlgo
helgh (OL. L. III 16. 17). 1531 : Mai suba, nak suba,
nest suba, hálg suba (OL. Nád. 43). || 2) nupta, amasia,
sponsa, domina : braut, bebste NySz. ; [uxor ; gattin,
gemahlin]. 1610 : Török István ben lakozik, ezelőtt
esztendővel hozott gyenge hölgyével, kitől fiúi mag-
zatja lévén [stb.] (MA. NLI. 348). [Helyn. szárm. :
1324 : Per cacumen vnius montis magni Heulgiediúgy
vocati (Körmend III 1, Ugal 2).]

hölgy-asszony : mustela erminia femina; hermelin-
weibehen]. 1394 : Dominas Zypazzon et Hewlgazzon

397

HOLGYES— HUJDA

HULL— HÚS

398

(SoprOkl. L519). [Vö. asszony-hölgy NySz. ; menyét-
asszony MTsz.J

HÖLG-YES, hélgyes: [mustelis erminiis copio-
sus ; reich an hermelinen ?]. 1409: Paulus Heivlges
(Múz. Kállay). 1412 : In acie cuiusdam laei seu stagni
wlgo helgessas [a. m. hölgyes v. helges ?] \ ocati (OL.
D. 9994). 1430 : Paulo Helges (Múz. Kállay). 1435 :
RjTiulum Heivlgespathaka appellatum (Lelesz Met.
Bereg 54). 1438: Paulus Helges (Pannh. 17/Nn).
1440 : Paulo Helges (Múz. Kállay). 1447 : Paulo
Helges (KárolyiOkl. n.258). Paulo Hewlges (Múz. Kál-
lay). 1479 : Hewlgyes, szn. (uo.). 1480 : Stephano
Helges (OL. D. 18818). 1484: Benedicti Hewlgyes
(Lelesz Acta 94 15). 1515 : Duas subas wlgo az ze-
deryes nwzth es az helges barsonth (Múz.). 1517 :
Matheo Hewlgyes (Múz. Ibrányi).

HÖLGTÉSZ? hélgyész, hölgyősz ? : 1341:
Possessionem nostram Helgeyz [ma «Kemenesliö-
gyész», 1. Helységnévtár 1902.] vocatam in Comitatu
Castrifferrei (Múz.j. 1345 : Possessionem Reginalem
Heulgeuz [igy ?] nominatam in prefato Comitatu Ca-
striferrei sitam (Múz.). [A. m. hölgyes ?]

HŐLYE : [?]. 1567 : Ighen sok benne az wadocz

es az hólye (OL. Nád. 43). [Vö. höle MTsz.]

HÖRCSÖK? hércsék?: a) erinaceus ; hamster ;
b) meles, taxus, taxo ; dachs ; c) mus montanus ;
bergmaus, murmeltier NySz. 1225 : Quorum nomina
sünt liec Worov cum fratre suo Fiod. Chomso cum
filio Herchec [a. m. hörcsök v. herceg '?] (Pannh. l/F).
1598 : Matthias Herchek [a. m. hörcsök?] (OL. RDecim.
Zempl.).

HŐS, hőse ? : a) juvenis ; junger mann ; b) heros;
held NySz. (1. 2. jel.) 1211 : Vdornici de Mortus hü
sünt Quereu Huus [a. m. hös ?] Rost Maradié (Pannh.
Tih. 1/5). 1227 : Scereda Pentech Heus Beneduc (OL.
D. 133). 1252: Quorum vinitorum nomina hec sünt Hey-
mus Heuse [így, a. m. hös ?] Wetheu (uo. 369). 1415 :
Anthonius Hetvs (uo. 24936). 1423 : Nicolai dicti Hews
(Múz.). 1461 : Nicolaus Heivs (OL. D. 81760). 1464: Jo-
hanne Heivs (Lelesz Bercs. Vin.l6). 1471 : Thome Hews
(Múz.). 1480 : Michaele Hews (OL. D. 18313). 1489 :
Thomas Hews (Lelesz Acta 98/21). 1507 : Johannes
Hoos (Múz. Kállay). 1509 : Thome Hews (Múz. Hanvay).
[? Szárm. : 1240 k. : Hec sünt nomina libertinoram
Obus Vduorus fenke Hevsed (Pannh. 61/8).]

HÚG ? : soror minor natu; jüngere schwester NySz.
(1. jel.) [? Szárm. : 1135 : In Chepel assignauit trés
uinitores cum tribus vineis quorum nomina sünt hec
ucd [olv. húgd ?] Qucd Mogd (Pannh. 15/Kk). 1152 :
Item Damacham et Houodi et Hugdi liberas esse
constituo uo. 38/A). 1811 : Hec sünt nomina illarum
Lence Bibura ["?] duba Hugud degve Cuce (uo. 14/L).]

HUGOS ? : [sororem habens ; eine schwester
habend]. 1171 : Nomina hec sünt Zuna Qurta Vtuend
Scina Vrumes Hiigus [a. m. húgos ?] Beessa Maria
(Veszpr. 9, Kál). 1181 : Quorum [igy ?] nomina hec
sünt Hugus et Catrina [«nönevek» Szám. jegyz.]
(Pannh. 14/L). 1199 : Trés ancillas videlicet Pentecham
Vnscham cum filio Nicholao et filia Sceretheu et
Micham cum filia sua nomine Hugus (Veszpr. 16,
Vespr. Eccl., 1. HazaiOkm. V.3).

HIJGYIK ? : urino, mejo, mingo ; hamen, den
úrin lassen NySz. 1419: Dominico Hugyo [a. m. húgyó?]
(OL. D. 26589). 1484: Georgio Hwgho (uo. 18973).

HUJDA?: [interjectio ; interjection]. 1511: Tem-
pore noctis dum idem in lecto fuisset audiuisset Cla-
morem Hwyda sed nesciret quis fuisset (Lelesz Prot.
n.l09a). Audiuissent Hwyda Bestia sed nescient ex

qua pai-te fecissent clamorem (uo.). Vidisset ipsum
Sigismundum ad domum suam venire et eciam audis-
set de donio Petri Zewcz Hvyda Bestia Kwtyok
dixisse et eciam Sigismundum Cheres ad illám vocem
dixisse Hwyda Bathor Bestyek (uo.).

HULL : cado, caso, decido; fallen, abfallen, nieder-
fallen NySz. 1597 : Az hazak hullanak veszendeo
felben is vadnak (OL. UC. 101/3).

HUNZ ? : 1269 : In monte Zaurhunk (Pannh. Hitel

13). [Vö. hunka MTsz. ?]

HUNT, 1. hont.

HURKA ? csurka?: a) intestinum; darm ; b)fali-
scus venter, lucanica, farcimen, botulus ; bratwurst,
leberwurst, gefüllter magén NySz. 1476 : Chwrka
[szn., olv. csurka v. hurka ?] (Múz. Kállay). [Vö. hurka

MTsz.]

1. HUROS ? : herniosus, discinctus ; der einen
gemachtenbruch hat NySz. (2. jel.) 1482 : Thomas
Hwros [a. m. húros ?] (Múz.).

2. HÚROS : [turdus ; krammetsvogel]. 1530 k. :
Aues hwros (OL. L. Hl. 16. 17).

húros-madár : turdus ; der ziemer, krammets-
vogel NySz. 1522 : Turdus vulgo hwrosmadar pin-
guis (TörtTár 1889. évf. 372). 1545 : Tizenhat húros
madarat OL. Nád. 42). 1588 : Egy faith madár, fogoly
madár hwros madár, chiaszar madár, rigó, fwr, vidra
(OL. UC. 64/35). Egy Chiaszar madár ert Egy hwros
madár ert (uo.).

HÚS, hós ? : caro ; fleisch NySz. 1544 : Az mé-
száros rauasza hordót híist (OL. Nád. 41). Három
rárónak húst nettem (uo. 48). 1572 : Uram mada-
rynak eslygh húst (uo. 40). [Vö. bak-, borjú-hús,
félhúsú, káposztás-, marha-, ökör-, pirított-,
szék-, tehén-, ürü-, vad-hús.]

hús-hagyat : camisprivium ; letzter fasching NySz.
1614 : Hus hagiatban fizetnek vayerth (OL. UC. 2/8).

húshagyati : [ad camisprivium pertineus ; zum
letzten fasching gehörig]. 1614 : Hushagiati vaiert
(OL. UC. 2/8).

húshagyó-hétfő : [dies lunae camisprivii ; der
letzte faschingsmontag]. 1544: Hus hago hetfön Hus
hago kedden (OL. Nád. 42).

húshagyó-kedd : dies Mártis camisprivii Kr. ;
[fastenabend, der letzte faschingsdienstag]. 1544 :
Ilus hago hetfön His ha^o kedden (OL. Nád. 42).

hús-vágó : [ad carnem secandam destinatus ; zum
fleisch-schneiden]. 1549 : Securis Hwswago. Culter
hivsivago (OL. UC. 75/39). [Vö. NySz. más jel.]

húsvágó-bárd : [dolabra lanii; fleischbeil, fleischer-
beil]. 1549 : Hws vago bárd kettő (OL. Nád. 40).

húsvágó-pad: [tabula lanii; hackbank]. 1597:
Hus vago pad 2 (OL. UC. 101/3).

húsvágó-szekerce : (securis lanii ; fleischbeil,
fleischerbeil]. 1548 : Securis est wt wlgo dicunt hus
vago sekercye (Múz. Kapy).

húsvágó-tőke: mensa lanionis, truncus lanius [olv.
lanii) ; fleischbank NySz. 1638 : Egy hus vagho teöke
(OL. UC. 2/34).

hús-vét : pascha ; ostera NySz. 1211 : Isti sünt
serui Eguche Sumos Vidikes Ludeh Hosued [igy ? olv.

399

HÚSOS— HUSZÁR

HUSZT- HÜVELY

400

hósvét ■?] Zotiir Zemse (Pannh. Tih. 1/5). Isti uero sünt
vdornici Thopos Strab Karasim cum filio suo Civsveth
[olv. «Chwsvetli»] Mochy (uo.)- 1240 k. : In villa Fer
est unus vinitor nomine Hvsuet (Pannh. 61/8). 1243 :
Kelemen et Htmvet (Wenzel VII.141). 1244: Tria
mancipia sua quorum uomina Chvna Michael et
Hvsivet (Körmend III/2, Moha 61). 1291: Paulum
filium Husivet (Múz.). 1297 : Thome filii Husveth
(OL. D. 1473). 1303 : Hustveyt et socii síü (Pannh.
Hitel. 17). Uadit ad plagam meridionalem retro
ortum Huswet ad Magala (Pannh. Hitel. 17). 1400 :
Johannem dictum Husveth (ZichyOkm. V.152). 1429 :
Anthonius dictus Husveth (OL. D. 12187). 1463:
Gregorium Hwsweth (uo. 15875). 1465 : Matheo
Hwsiveth (Lelesz Prot. Pai-v. 23a). 1487 : Stephano
hwsweth (OL. D. 19285). 1544 : Az mel' pap husuet
napian az kokonúat meg szentelte (OL. Nád. 42).

HÚSOS: 1) carnosus, cameus, carnulentus [stb.];
fleischigt, [fleischig] NySz. 1480: Valentino Hwsos
(Múz. Forgách). || 2) [carne faitus ; mit fleisch ge-
füllt]. 1587 : Dizno Lab Oria Húsos Mayos Kasas
Veres (OL. Nád. 40). Oryot, mayost, húsost, verest,
kasast (uo. 41). [Vö. «jÖmsos béles kolbász» CzF.
húsos a.]

HUSZAD : vicesima, vigesima ; zoU, zins, inte-
ressé ; dézma neme NySz. 1584 : Vagon Makkos erdő,
kyrwl reghy zokas szer^nth mykoron mak terem,
hwzadoth aggak (OL. UC. 56/33).

HUSZÁR : eques hungaricus, huszarus ; leichter
reiter, husar NySz. 1432 : Contra huzorone?, [olv.
huzarones] et aüos nonnvdlos malefactores homines
(Múz. Kállay). 1449 : Jacobum Hívzar (OL. D. 14816).
Jacobum Hívzar (Múz. Dancs). 1468 : Petrum Hwzar
(OL. D. 27332). 1470 : Emerico Hwzar (Múz. Kállay .
1475: Georgio Hwzar (Körmend Unyom. 112). 1477:
Laurencium Huzar (KárolyiOkl. n.465). 1478 : Emericus
Hwzar (Múz. Kállay). 1480 : Blasio Hwzar (OL. D.
18313). 1484 : Petro Hwzar (Veszpr. 107, Gerezd 4).
1492 : Johanne Hwzar (HazaiOkl. 444). 1493 : Petro
Hwzar (Lelesz Acta 101/23). 1499 : Thomam Hwzaar
(uo. 107/41). Petro Huzar (Múz. Forgách). 1505 :
Georgio Hwzar (Körmend, Heim 696). 1517 : Colo-
mannus Hwzar (Múz.). [Vö. 1449 : Predones aut
Hwzarij hungari (Teleki : Hunyadiak X.244). 1476 :
Huzaronib'us et famiüaribus suis armatis (OL. D. 17849).
1504 : Trecenti Hwzarones (uo. 21279). 1533 : Boglár
XXII ad Cingulum hwzaronum (OL. Nád. 49). 1539:
Vnus cingulus hívzaronicus wlgo fwtha dicta (OL. UC.
75/30).]

liuszár-fék : [frenum husaronicum ; husarenzaum].
1558 : Egy kétszeres cseres sziból csinált jeles jó
huszárféktül adjanak 32 pénzt, egy parasztféktül 10
pénzt (GazdtörtSzemle VI.137, szíjjártókárszabásában).

h.U8zár-ing, -eng, -imeg : [camisia husaronica ; husa-
renhemd]. 1525 : Camisias viginti, quorum octo iam
hwzarymegh vocatas perfecimus (KPénzügymLt. Hun-
garica). 1528 : Vua camisia hwzar engh dicta (OL.
Nád. 48).

liuszár-kengyelszíj : [lórum stapiae husaronum ;
steigriemen der husarenj. 1635 : Egy huszár kcngyel-
szijat per 60 d. (GazdtörtSzemle VIII.479).

Ixuszár-nyerég : [ephippium husaronicum ; husa-
rensattel]. 1544 : Eg huszár iieregtóí (OL. Nád. 41).
1635 : 1 huszár avagy \LS,ion2inyc,rget a mely közön-
séges limit. 2 f. 50 d. Ha czifrásabb és jobb 3 f.
25 d. (GazdtörtSzemle VIH478).

h.U8zár-subioa, -supica : [tunica husaronica ; husa-
renoberkleidj. 1533: Siipycza hwzar de scarlato (OL.
Nád. 45).

huszár-süveg, -siveg : [pileus husaronicus ; husa-
renhut]. 1541 : Eg huszár siueget (OL. Nád. 41). 1545 :
Vöttem eg" huszár siueget (uo. 40).

HUSZT ? : hussita, haereticus ; hussite, ketzer
NySz. 1453 : Thoma Huzth [a. m. huszita ?] (OL. D.
14670).

HUTA, hutta : ustrina ferri vei vitri, [oflícina
metallica] ; hütte, hüttenwerk NySz. 1526 : Ad duc-
cionem cupri de hwttis ad hwttas (EgyKönjTi;. Litt.
Epist. Őrig. 36). 1558 : Malleus vnus et hwUa vna (OL.
UC. 4/49). 1559: Malleus vnus. Hutha vna (uo. 24/74). i
1698 : Regéczi hegyekben lévő hutánkban [a. m. 1
üveghuta], Thomas Hutnik nevűt, hutásnak áUitván
rstb.] (GazdtörtSzemle VII.142). [Vö. hutta Bartal.]
tVö. főző-, sófőző-huta.]

HUTÁRI : [metallicus ; hütten-]. 1635 : Hutári
mütöl, a kit mi bertus műnek hívunk öntés girájától
2 f. 50 d. (GazdtörtSzemle VIII.474). [Vö. hutár : magi-
ster officináé metallicae, hüttenmeister, Bern.]

HUTÁS : [viti-earius ; glasbláser] ; pohárcsináló,
glaser NySz. 1698 : Regéczi hegyekben lévő hutánk-
ban [üveghutában], Thomas Hutnik nevűt, hutásnak
állítván [stb.] (GazdtörtSzemle VII.142).

HUTMÁNY, liekmán, hutmán : [curator metal-
lorum, fodinae; aufseher eines bergwerkes]. 1616/1643 :
Vgyan azonn Gépeiben nagyon Az Hutttnan hasza
(OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.123). Ismegh
mas kamoraczka az Huttman hazahoz pituaraual
egjüt (uo.). 1643 : Az Soobanyahoz tartozó gonduise-
leótt es Verw'altért, hasonlóképpen az Banyaszokatt
es azoknak Huttmanyat elleöl hiwatuan, megh esküt-
tessek, hogy [stb.] (OL. uo., 1. GazdtörtSzemle 117). Az
Huttman Czeltner András hatt hettj fizetéssé teszen j
fi 21 (uo., 1. GazdtörtSzemle 121). 1692: Kéneső bánya- ■
hoz látó Hekmánnak [így az eredetiben] búza cub. 5
(GazdtörtSzemle VI.181). [Vö. hotymán MTsz. és
Lumtzer-Melich : Deutsche Ortsn. u. Lehnwört. 138.]

HUTTA, 1. huta.

HÚZ, h.óz ? vö. húzó, kulcs-húzó.

HÚZÓ, hozó ? : tractor ; zieher NySz. 1359 :
Huzou [szn. a. m. húzó ?] (Veszpr. 106, Dec. Episc.
14). 1364: Mychaelem dictum /ím^om (ZichyOkm. III.245).
1430: Johannis dicti Huzo (OL. D. 12287). 1441:
Jancho dicto Hwzo (Lelesz Acta 56/2). [Vö. kulcs-
húzó.]

HÚ ? hív : fidus, fidelis ; treu, aufrichtig, getreu
NySz. (1. jel.) 1240 k. : In predio Torian hec suut
Nomina Jobagionum NumAj/v [a. m. nem htí ?] Poch
(Pannh. 61/8).

HÚL, hívül, vö. raéghűl.

HÚSEG, hívség : 1) fidelitas ; treue, glaube NySz.
1334 : Volumus vt Castrum vei muníció predicta ín
perpetuam memóriám fidelitatis predicte, tideUtas que
in uulgari Hywscg dicitur ab omnibus et vbique no-
minetur (OL. D. 2810, 1. AnjouOkm. ni.61). || 2) verbum
alloquendi ; anredewort NySz. 1626 : Mivel Molnár
Albert hívünknek az hüségtek városában állapotjához
illendő csendes szállása nincsen . . . akarván kegyel-
mesen arról provideálni, hüségteket kegyelmesen intjük,
az német parochiában . . . rendeljen alkalmatos szál-
lást neki (MA. NLI. 393—394, Bethlen Gábornak Kassa
városához intézett rendeletében).

HÚTÖ, vö. borhűtő-kádacska, sörhűtő-kád.

HÜVELY hively : vagina ; scheide NySz. 1546 :
Egh hywel liregh kees (OL. Nád. 42). 1554 : Eg hyivel

401

HÜVELYÉS-HÜVELYKÉS-BORSÓ

HÜVELYKÉS-TENYÉR— HÚVÖSÍTÓ 402

öreg kes (uo. 47). 1560 : Thörök kees hwel (uo. 49).
1587 : Eg' hütvel kesth (uo. 41). |Vö. kard-, gzablya-
hüvely.]

hüvely-csináló : [vaginarum opifex ; scheiden-
macheii. 1715 : Hüvelycsinnló [foglalkozásnév] (Gazd-
törtSzemle 1X.23).

HÜVELYES, hivelyés : vagina instructus, va-
ginatus ; mit einer scheide versében, der eine scheide
tragt NySz. 1455 : Johannes Hyweles (Lelesz Prot.
lV.42a). 1605 : Az fegiuer házban Hiueles Jzperger
uagion Nr. 24 Hiueletlen Jzperger uagion Nr. 24 (OL.
UC. 28,61).

HŰVEL YETLEN : [sine vagina; ohne scheidej.
1606 : Nymet hanczar himdetlen (OL. ÜC. 28/61). Az
fegiuer házban Hiueles Jzperger uagion Nr. 24 Hiuelet-
len Jzperger uagion Nr. 24 (uo.).

HÜVELYKÉS-BORSÓ, hivelykés-: siliqua,
pisum viride ; sehottichte erbsen NySz. [schotenerbsej.
1544 : Ebedre ezeresnet es hiuelkes borsot (OL. Nád.
41). Hiuelkes borsot (uo. 42).

HUVELYKES-TENYER, hivelykés-, -te-
nyérni : [unius palmae pollice apposito ; eine hand
breit den daumen eingerechnet]. 1510 k. : Vnum
vas vini mediocre quod habét defectum ad vnum
hyivelkezthener (OL. D. 26235). 1553: Egy olayos
thong kynek egh hywelkes thener heya waghyon (OL.
L. ni. 16. 17). 1597 : Atalag Egj himielkes teniernj
heian telj (OL. UC. 101/3). Eezetes atalag egi hwuel-
kes tenierni heian teli (uo.). [Vö. 1279 : Cum Cubulo
quatuor palmorum [így PJ et duorum digitorum, pol-
licibus appositis (MonStrig. n.113).] [Vö. hüvelyk-
tenyérnyi.)

HÜVELYK-TENYÉRNYI, hüvely -tény ér-
ni: [^\. 1597: Atalag Egj hiviiel [így] teniernj heian
telj (OL. UC. 101/3). Eezetes atalag egj hibuel tenierni
heian teli (uo.). [Vö. hüvelykés-tenyér.]

HŰVÖS ? : frigidus, subfrigidus, algidus, frigi-
dulus ; kühl, etwas kait, wenig kait NySz. (1. jel.)
1211 : Hü sünt vdornici Huuus [a. m. hűvös ?] Quiba
Tengurd Buhteh (Pannh. Tih. 1/5).

HŰVÖSÍTÖ, vö. bor-hüvösítő.

Magyar Oklevél-Szótár.

26

I.

1, 1. íj.

lAR-FA ? 1. juharfa.

ICCE, ice ? : justa, média, cotula, hemina ; gewis-
ses weinmass, eine halbe mass NySz. die halbe BM.
1515 k. : Duo vas vini yczeeth (OL. D. 26240). 1544 :
Eg yce mezét olayos lenek es elesleuel ualonak (OL.
Nád. 40). Vöttem eg iccze tentat (uo.). 1549 : Eg iccze
köui halat eg iccze koppot (uo. 41). 1591 : Tólczer.
Héber. Iczek (OL. UC. 56/38). 1605: Theorkeolios mez
icze 1^2 (uo. 28/61). [Vö. homonnai-, pozsonyi-
icce.]

ICCÉS : heminarius, capiens mediam mensuram
liquidi ; halbe(n) enthaltend NySz. 1480 : Stephano
Icczes (OL. D. 18350). 1498 : Stephanus Icches (uo.
20765). 1533 : Cantari argentei quorum pyiites et
Icczes (OL. Nád. 49). 1548 : Cantere [így] sünt ut uulgo
dicitur egy icczes (Múz. Kapy). 1558 : Icches on kanna
(OL. Nád. 49).

ICEP 1. icce.

IDEG : amentum, omne ligámén, quo média hasta
religatur, ut jaci longius possit, nervus ; spannader,
uerv, bogensehne, strick NySz. 1494 : Arci manuales
non habent Idegh (OL. D. 26076). 1597 : Hituan keziy
ideg nekwl (OL. UC 101/3).

IDEGEN: alienus, alienigena, hospitus, extraneus
[stb.] ; fremd, auslandiseh NySz. (1. jel.). 1295 : Ste-
phanus filius Idegen (Wenzel V.122). 1469 : Mathias
Idegen (OL. D. 32365).

IDEGENÍT, vö. elidegenít.

IDEGENSÉG : frigidus animus, aversio ; ent-
fremdung, abneigung NySz. (2. jel.). 1525 : Zerelmes
magdalna ázzon, hogh en oda hozzyad nem menthem,
ezt semmy, ydegensegre ne weghyed merth emberth
senkyth eremesben nem lathok náladnál (OL. D. 24774,
1. Zolnai : Nyelveml. 237).

IDEGENÜL, vö. elidegenül.

IDEGES : amentatus, nervosus ; ádericht NySz.
1451 : Dominici Ydeges dicti (OL. D. 36407).

IDEI : hornotinus ; heurig, diesjahrig NySz. (2.
jel.). 1549 : Eg chechemew ideg boryw (OL. Nád. 41).

IDÉN, 1. ez idén; vö idő.

ÍDBS? 1. édes.

IDÉZET : citatio, arcessio ; verklagung, forderung
vor gericht NySz. 1613/1696 : Ha ki szölöörökséget
vórsógére vagy pénzére akar keresni és perelni, tehát
szt. Gergely pápa nap előtt tilalomba és ugyanezen

nap előtt való valamely törvónynapra idézetbe is tegyen
(GazdtörtSzemle VII. 406). Az citatio. avagy idézet
illyen formán legyen [stb.] (uo.).

IDÖ, idé-, üdő : 1) tempus, chronos ; zeit NySz.
(1. jel.). 1525 : Tegnap megh yram hogh oka waghj'on
myrth en oda Lyndwaba most nem mehethek kyth
ydew jarthaban megh erthes (OL. D. 24774, 1. Zolnai:
Nyelveml. 237). [Vö. NySz. «járta» szólások a.] || 2) tem-
pestas; witterung, wetter NySz. (4. jel.). 1597: Mykor
száraz ideö jár es irtassalys iobbettyak, gyakorlatos-
saggal az retekys akor teöbbewlnek megh (OL. UC.
12/42). II 3) annus ; jahr NySz. (5. jel.). 1608 : Búzá-
val, borral, jóval ez múlt idén is béséggel látogatott
(Isten) ő felsége (MA. NLI. 254). 1643 : Valaki egy
idén, kiváltképpen három idén, szőleit metszetlen, és
kapálatlan hagyja, az földesurakra száll (Gazdtört-
Szemle VI.471). 1653 : Valaki három idén szőlőjét
meg nem metszi és meg nem kapálja, az olyan szőUő
úrra szállott (uo. I-.32'. [Vö. idén; négy-idő.]

idő-közben : interdum, subinde, nonnunquam Sí.
[interim, interea ; inzwischen, indessen, mittlerweilej.
1544 : Áttam borra üdó'közbe (OL. Nád. 41).

idő-múlás : lapsus temporis ; zeitverlauf NySz.
1613/1696 : Hogy itt az mi helyünkben is folynak
az üdő-mulások [szakaszcim] (GazdtörtSzemle VII.409).

idő-vétség : [«non venientia, non comparitio», non
respondere, citátum non respondere ; das nicht erschei-
nen vor gericht]. 1604 : Hogiha penig Sokadalmas
ideoben Kalmari dologhert kwlseo Ember itualo Em-
bert Citál Terueniel, Es az Incattus itualo Ember leuen
absentallia magát, Ennek az ideo uetsege fl. 1. e contra
ha kwelseo Embert az itualo Ember is Citál Sokadal-
mas Ideoben, az is Simili modo íi. 1. marad. Az ideo
uetsegeok penig az biroe : ha ket kwelseo Ember edgik
az masikat hya is azonképpen (MJogtörtEml. 1.33).
1639 : Non venientia. Az törvényre való el nem jövés.
Idő vetseg (Verbőczi Veres-féle fordításának 1639-i
kiadásában az «Index verborum» 18. lapján). [Vö.
Verb. n. r. 58. 86. Vö. NySz.]

IDŐS, üdős : annosus, polychi-onius, vetustus,
aetate provectus ; vieljahrig, alt NySz. (1. jel.) 1668 :
tfdös Istvanne Vármegje Babaia (OL. UC. 1/21).

lESZT ? 1. ijeszt.

IFJÚ, ifiú : a) juvenis, adolescens ; jüngling ;
b) juvenis ; jung NySz. 1320/1355 : Itur in campum
//■//itmezeu wlgariter nuncupatum (Veszpr. 16, Vespr.
Oppid.). 1505 : Symon Ifytv dictus (Múz. Soós). 1569 :
Georgius I//</í/'me.sther (OL. UC. 18/15).

IGA : jugum ; joch NySz. 1558 : Három eke wasa-

405

IGAZ-IGRIC

IGRICI-IKER

406

wal talygayawal igayawal es mynden zerzamawai
eghetembe (OL. Nád. 49).

IGAZ : a) verus, verax ; wahr, wahrhaftig ; b) ger-
manus ; wirklieh. eigentlich ; c) justus, aequus, ree-
tus ; gerecht, biliig NySz. (1—3. jel.) 1348 : Igazmundo
(1. «igaz-mondó» a.). 1366 : Nicolao dicto Igaz (Múz.
Bethlen). 1389 : Nicolaus Igaz (OL. D. 7469). 1420 :
Thornas dictus Igaz (ZichyOkm. VI.611). 1423: Mar-
tino Jgaz (Lelesz Acta 43/81). 1433 : Michael Igaz
(OL. D. 12528). Michaele Igaz (no. 12547). 1434 : Mi-
chaele Jgaz (uo. 12645). 1436 : Michaele Igaz (uo.
12852). 1449 : Dionisii Jgaz (Lelesz Acta 61/62). 1569 ;
Miérthogy felséged poroncsolja vala nekünk az igaz-
tételt ; mi azért igy nem merészlíink és nem tehetünk
igazat (SzékelyOkí. V.90).

igaz-mondó : veridicus, verus ; wahrhaft. wahr
redend NySz. 1348 : Stephani dicti Igazmundo (Zichy-
Okm. 11.821).

igaz-tétel : judicium ; gerichtsverhandlung NySz.
1569 : Ez előtt törvényt is kér vala tőlünk, hogy el-
tiltson az executioróly, de mi nem adhatánk, miért-
hogy felséged poroncsolja vala nekünk az igaztételt ;
mi azért igj- nem merészltínk és nem tehetünk igazat
(SzékelyOkí. V.90). 1581 : Ha pedig az igaztételről a
blrákot eltiltja, és a tilalomnak okát nem adhatja, az
ok nélkül való tilalom is megmaradgyon (uo. 128).
1694 : Mely kárért való törvént valamely fél nem
kedvelné, appeUátió szerint az falunak kérdő helyére
vihesse és ott meglátván az igaz tételt az hegynek
birájára visszahozhassa és bocsátassék és másuvá ne
appellálhassák (GazdtörtSzemle 1.170).

IGAZGAT, vö. fenékigazgató-szék.

IGAZÍT, vö. el-, ki-, mégigazít.

IGAZODIK, vö. eligazodik.

IGAZSÁG: [praebenda; bezúg, antheii, gebür].
1653: Az igazságot beszedő és leiró diáknak is den. 2.
és egy ital bort adnak. Valaki vizes mustot ad az igaz-
sághan és reá bizonyodik, azon helen arestáltatik és az
földes umak marad fl. 20, exequenda (GazdtörtSzemle
P.32, hegyközségi törvényekben). A biró és hegy-
mesterek az szüretben tartoznak az ur igazságát be-
szedő emberi mellett lenni mig behordják az peres-
hez az igazságot 4 forént birsága alatt (uo. 33).

IGLER : [pannus in űrbe Iglau (Moraviae) confec-
tus ; in Iglau (Mahren) verfertigtes tuch]. 1558 : Lon-
disnak singit 2 krajczárért, igUrnek és eg}^éb más
közposztónak singit mérje 1 pinzért (GazdtörtSzemle
VI.136). [Vö. «Tuch Iglar, yglery> Kováts : Áruforg.
101, 1. még uo. 102.]

IGLICI ? 1. igrici.

IGRÉC, 1. igric.

IGRIC, iglic(i) ? igréc, igröc : tibicen ; musi
ker NySz. (1. jel.) 1244/1364: Igrech villám locula-
torum eiusdem Castri nostri (OL. D. 277). 1251,1255 :
loculatores nostri de villa Igrich in comitatu Zaladi-
ensi (uo. 407). Terram Joculatorum suorum de villa
Igryck in parochia Zaladiensi existencium (uo). 1254 :
loculatores nostri de villa Igrich in comitatu Zaladiensi
(uo.). 1279 : Igruchteluk (HazaiOkm. VI.242). 1311 :
Possessiones Kerekeghaz et Igrechtelnk uocatas (OL.
D. 30597). 1313: Villám Igrech (MonStrig. 11.680).
Villám Igrech ioculatorum (AnjouOkm. 1.292). 1446 :
Iwan Igrech (OL. D. 35584). [Vö. 1377 : Martini Jocu-
latoris vei Fystulatoris (Múz.).| 1449 : Blasius Igrecz
de Agria (Lelesz Acta 61,19).

IGRICI, iglici ? : [tibicinis ; zu einem musiker
gehörig]. 1256 : Tangit terram ville Igricy (Körmend,
Heim 3). 1292 : Quandam terram ioculatorum nostro-
rum Igrichy uocatam (Múz.). Quandam terram jocu-
latorum nostrorum Igrichy uocatam (Wenzel XII. 530).
1316: Possessionem Jgrichy vocatam in Comitatu
Zaladiensi existentem (Miiz.). 1323 : Possessiones eorum
Igricy et Pyliskezeg nuncupatas in Comitatu Zala-
diensi existentes (Múz. Rumy). 1327 : Possessionem
Igrici vocatam in Comitatu Zaladiensi iuxta Kopumuk
existentem (uo.). 1331 : Cuiusdam possessionis Igrici
vocate in Comitatu Zaladiensi existentis (Múz.). 1340 :
In Igricy in Comitatu Zaladiensi (uo.). 1379 : Pos-
sessiones Jgrichy et Felseutenk [-teuk ? -cenk "?] ac
Kublus (Múz. Mednyánszky). 1412: Dicte possessionis
Igrichy [«Zala m». Szám. jegyz.] (Múz.). 1427 : Prediis
Ekerithotheleke IglycUYielokB [így, a. m. igrici ?] (uo.).
1472 : In possessione Igryczy vocata in Comitatu Bor-
sodiensi (Lelesz Acta 83/22).

IGRÖC, 1 igric.
IGY, 1. ügy.
IGYENLÖ P 1. egyenlő.
IH, 1. juh.

IHAR, -FA, 1. juhar, -fa.
IHÁSZ, 1. juhász.
IHOS. 1. juhos

ÍJ, í, ív : arcus, sagitta ; bogén, handbogen, pfeil
NySz. («ív» a.i 1451: Ad distanciam emissionis vnius
sagitte stadialis wlgo yeghen [olv. ijekben?] lewethne-
feld cum cunctis terris a parte orientali (OL. D.
86407). [Vö. kéz-íj.]

íj-gyártó, ígyártó, ijártó, ijjártó, ivgyártó : arcu-
arius, faber arcuarius ; bogenschmied, bogenverfertiger
NySz. 1446: Johannes Jgyartho (OL. D. 13934). 1460:
Johannes dictus Igartho (Forrás?). 1464: Sebastiano
Ygartho (Veszpr. 107, Nova 8). 1475 : Jacobo Igyartho
(OL. D. 17660). 1482 : Petrus Igyartho (uo. 18658).
Paulum Ytvgyartho (uo. 18659). Vrbano Ygartho
(Lelesz Acta 92/6 1. 1498 : Clemente Igyartho (Múz.
Kállay). 1520 : Petrus Iwgyartho (Lelesz Prot. V.97).
1531 : Thornas yartho [olv. ijjártó v. ijártó ?] (OL.
Nád. 42). 1602: Igyártó Bálás (SzékelyOkí. V.221).

IJESZT, ieszt?: terreo, terrefacio, terrifico ;
erschrecken, einen schrecken, einjagen NySz. 1460 :
Simonis Jezthew (OL. D. 15532).

IZÉR, ikör, ükér : geminus ; zweifach, zwillings-
NySz. 1095 : Cuius méta incipitiu- de gemina frutice
quod uulgariter uocatur ikirhnmr (Pannh. 15/Oo.)
1214 : Inde ad Ykvrtou (uo. 41/F). 1223 : Inde ad
Ikurtoy ultra quem habét metas (uo. ÍZ). 1236/1239 :
Riunlus cadit in alium quem quidam Ycur ozov uocant
(HazaiOkm. VI.33). 1243/1354: Arbor parua nomine
Tulfa harumj/fcnt (OL. D. 260). 1249: Inter duos
monticulos qui vocantur ykerheeg (MonStrig. 1.379).
1256/1273 : Dyonisio de Ikurv/ar (Körmend V/5, Kál-
diana 79). [Vö. «Iker-vár. MV. Vas Vben. Geminum
castrum. így deákozza Bonfinius» stb. Kr.j 1258/1334 :
Arbor parua nomine Tulgfa harum%trM (HazaiOkm.
Vn.79). [Vö. 1293 : Arbor pyri trés grandos [igy] ramos
habens (OL. D. 1380).] 1262 : Duo parui lapides naüi-
raleg contigui quas siluarum Custodes Ykurku nomi-
narunt (MonStrig. 1.472). 1263 : De hinc iuxta uiam
que uadit ad Ikurwsír (Múz.). 1284: Locis piscacionum
Barchtou et Ikervfey-í vocatarum (Múz. Ertl*. 1336:
Arbor parua tulfa harumítrM (OL. D. 29iS2). 1341 :

26*

407

IKOR -ILONA

ILONKA— IMRE

408

Vádit ad duos montes Ikurhig (uo. 3402, 1. Anjou-
Okm. IV.123). 1410 : Georgii de Jkcrha.lm (Múz. Kállay
nr. 477). 1418 : Gregorii de Jkvrhalom (Múz). 1455 k.:
In kethwkruvfelg (OL. D. 36935). [Vö. «Addig futott,
míg a farkas feje egy fa ikrébe felakadt* (Benedek
Elek : Székely mesemondó 156). «A fa ükre, ahol a
törzs elágazik. Szilágy m. Zilali* (László Géza adata
az új Nagy Szótárhoz).]

IKÖR, -ÖS, 1 iker, ikres.

IKBA, l. viza-ikra.

IKRES, ikörös, ikrös, ükrös : geminus ; zwei-
fach, zwillings- NySz. 1243/1354 : Méta terrea in qua
est ?//cnfsegerfa (OL. D. 260). 1314/1378 : Arbor illi-
cis geminata que wlgariter Jkurus tul nuncupatur
(uo. 1856). 1320 : Ad vnam arborem lkrusi^x\ dictam
(uo. 1990, 1. AnjouOkm. L551 ;. 1332: /cms Holm
(AnjouOkm. 11.621). 1336 : Vna méta terrea in qua
est 7A:rMsegurfa (OL. D. 2982). 1398 : Arbor iUcis
furcata vulgo ívkrus dicta (ZichyOkm. V.82). 1410 :
Ad quandam arborem Quercus bifurcatam wlgo Jkrus
Cherfa vocatam (OL. D. 9661). 1427 : Mesda seu si-
gnum inciperet in vno [így] arbore piri siluestris wlgo
i/cre8kurthuel dicti (Múz.). [\'ö. MTsz.]

IKRÖS, L ikres.

IKTAT, iptat : |lucro ; erwerben ?]. 1473 : Habeo
vnum fondum ante ecclesiam scilicet meridionali quod
lucraui wlgo ipíatam [így] cum duobus florenis et XXV
soüdis (OL. D. 17462). [Vö. NySz. más jel.í [Vö. el-
iktat. ]

IL, L ÜL

ÍL; 1. 2. ól.

ILDOMOS : prudens ; klug NySz. 1477 : Thomam
Ildomos (KárolyiOkl. 11.465).

ILÉS, 1. ülés.

ILÍS, 1. ülés

ILKA : [Helenae nomen blandiens ; koseform zu
Heléna]. 1451 : Nobilis domine Ilka vocate (OL. D.
34878). [Vö. Ilona.]

ILKUS ? Hilkus ? : Heléna PPB. («Ilkús» alak-
kal); [koseform zu Heléna]. 1210: Nomina uero eo-
rum hec sünt Adou Munc Ceme HHcus [a. m. Ilkus -^-
Ilona ? férfira alkalmazását illetőleg vö. «Ilona» «Kata»
«Margit» stb.l Cimoh Nimige (Pannh. 5/F). 1221 : Quo-
rum nomina sünt hec Cema Jlcus Chymoz Nymusa
Bella (uo. 4/B). [Vö. Ilona.)

ILLÉS, Éliás, Illyés : Elias PPB. 1240 k. :
Quorum nomina suut hec Mogl Elyas (Pannh. 61/8).
1313 : Molendini Elye [így ? a. m. Éliás ^ illés ?
vö. Illyefalva, hn. CzF. ?| mona [így ?] vocata (Anjou-
Okm. 1.318). 1522: Johannes Myees (OL. D. 37004).
1548: Blasius yllyes (OL. RDecim. Zempl.). 1602: Illyés
Bálint (SzékelyOkl. V.303). Illyés János (uo. 306, stb.).

ILLŐ, 1. üllő.

ILLYÉS, 1. ilyes.

ILLYÉS, 1. Illés.

ILONA, Heléna : Heléna PPB. 1146 : Liberaliter
seruiant videlicet Kissodi Forcas Johannes Thidrich
Mendus Heléna (Pannh. 5/Hh). 1565 : Az on négy
giennekimnek : Gyurkonak, Myhalnak, Ersebetnek es
Ilonának (AdalZemplvmTöit. V. évf. 313). 1596 : Ilo-
nais [az eredetiben így] húgod egy kezkenyöt küldött

(MA. NLI. 98). 1608: Az húgaim felöl azt írhatom:
Katus és illona [így az eredetiben] élnek, megadták
az könyvet (uo. 283). 1609 : Ádám György Ilona
aszonynyal . . . békeségben vagyon (uo. 303). Ádám
Györg és Jámbor Gyorg sógorunk, Ilonná [az erede-
tiben így] és Katus húgaink is köszöntik fejenkit,
atyafiastól Kegyelmedet (uo. 309). [Vö. Ilka, Ilkus,
Ilonka, Pela.]

ILONKA: Heléna PPB [Helenae nomen blan-
diens ; koseform zu Heléna]. 1359 : Domina Ilunka
vocata (Múz. Kisfaludy). [Vö. Ilona. j

ILO, 1. szarvas-üllő.

ILŐS, 1 ülős.

ILYES, illyes : hujusmodi ; solcher art NySz.
(«illyes» a.) 1525 : Wolna es myrewl solunk elegh
ylless dolgoghrol, ha hele es ydew wolna (OL. D.
24774, 1. Zolnai : Nyelveml. 237).

IMÁD, vö. mégimád.

IMÁDÁS : [preces, rogatio ; das bitten "?]. 1664 :
Imádás nélkül adta rajok pénzét (KomárJk.). [Vö.
NySz. más jel. és uo. imád 1. jel.)

IMBRE, 1. Imre.

IMBREG ? 1. Imre.

IMÉG, 1. ing.

leCÉS-SZÁNTÁS?: 1519: In autumno quodli-
bet aratrum debet arare terram juger I. In vére simi-
liter quod appellatur Imees [olv. imés ?] zanthas (OL.
D. 37007). Seminatiu'am wlgo Imees Zanthasth tenen-
tur (uo.. «Sárvár» Szám. jegyz.). [Vö. 1. eVmesMTsz.?]

IMILA ? 1. imola.

IMOLA, imila ? imolya : [juncus, juncetum] ;
hínár, szittyó, semlyék SzD. ; die gemeine flocken-
blume, die papierblume, die kornblume BM. («imola»
a.) ; der sumpfige ort, der moorgrund, der sumpfige
grund BM. («imolya» a.) 1193 : Inde ad aquam imola
(OL. D. 29). 1448 : Vnius Jugeris térre arabilis in
loco Imola appellato (Veszpr. 2, Arács). 1476 : Secus
quendam vaÚem Jmylamacha.T [így ? a. m. imola ?]
alio nomine Ewzfew vocatum (Lelesz Prot. Parv.
94a). [Vö. «Iniolya, ingovány-posvány» (Horvát Endre :
Árpád 474, szókalauz). Vö. MTsz]

IMOLÁS, imolyás : 1347 : In ualle f/moZasuelg
(OL. D. 3922). 1420 k : Ad unum cauum ymolasu3,p9.
(OL. D. 20901). 1479 : In tine cuiusdam vallis Imolas
vocati (Múz. Kállay). [Vö. imola.J

IMOLYA, 1. imola.

IMOLYÁS, 1. imolás.

IMRE, Émbre, Émre, Emreh, Imbre, Imb-
reg? Irareh: Emericus MA. (1621. kiad.); Emerich
MA. (1708. kiad.) 1374: Ad possessiones ipsorum
Imbreyh [az m Szám. olvasatában kétes, a. m.
Imre ?] et ífezpest vocatas (Lelesz Acta 8/4). [Vö.
«Imregh» hn. CzF.] 1428 : Zenthemrí'/i hn. (Múz.
Szentiványi). 1438 ? : Predia Echkend et Emrehele^e
nominata (Forrás ?). 1459 : Ecclesie parochialí ipsorum
in honore sancti Émerici in Zenth Emreh constructe
(OL D. 1.5406). 1466: Johanne Embre [így] (uo. 16421).
1526 : Kaplyan Imreh (uo. 24323, 1. Zolnai : Nyelv-
eml. 255). Prini Imréknek (uo. 1. Zolnai id. m. 257).
1559 : Diós Mihalv egez helies Warga Imre fel helies
(U. I.). 1584: Parnas Imreh haza (OL UC. 56/33\
1594: Jenöfalvi Markos Emre (SzékelyOkl. V.156').

409

IMRICSKO— INDULAT

INDULATLAN— INGÓ

410

1597: Párnafa Jmreh helie (OL. UC. 12/42). 1598:
Thonias Emrcáeak (OL. RDecim. Zempl). 1602:
Imhre Tamás (SzékelyOkl. V.231). Kádár Imbre (uo.
235). Imbre Deák. Szántó Imbre ..(uo. 236). 1609 :
Debreczeai Imreh (Mihalik : KassaÖtvTört. 212). (Vö.
Imhre, Embre, Imbrus, Imbrike (Kriza : Vadrózsák
386). Inibriske^^lmréciike, a moldvai csángó nyelv-
járásban, 1. Nyr. XXXI. 208.] [Vö. Imricskó, Im-
riskó.]

IMRICSKO : [Emerici nomen blandiens ; kose-
form zu Emerich]. 1703: Felességemnek : Két írau-
czimere. Imricskó Dajkája (AdalZemplvmTört. VI.
évf. 81). [Vö. Imre, Imriskó.]

IMRISEO : [í^]. 1704 : Imrisko száraz Dajkája
(AdalZemplvmTört. VI. évf. 144). [Vö. Imris CzF.)
[Vö. Imre.]

1. IN : a) nervus ; spannader, nerv, sehne ; b) suf-
frago ; die kniekehle, le jarret NySz. (1. és 3. jel.)
1350 : Pedes ipsorum laboratorum, quod wlgo dicitur
yn permactari fecissent (ZichyOkm. 11.440). 1478 :
Petrus Yn [a. m. nervus ?] (Veszpr. 107, Egerszeg
16). [Vö. háló-, szőr-ín.J

2. ÍN : servus ; sklave NySz. 1478 : Petrus Yn
[a. m. servus?] (Veszpr. 107, Egerszeg 16). [? Szárm. :
1211 : Vdornici de Mortus hü sünt Gud Leké Inod
Reche Meteu (Paimh. Tih. 1/5). 1230 : Terram Ekud
Inad Sceuleus (HazaiOkm. VI.25.]

INAS ? inos : nervosus, musculosus, lacertosus ;
adericht, starkadericht, nervig NySz. (1.1577) [?] ; a)
servulus, cursor, pedisequus, famulus [stb.J ; láufer,
lakai, bedienter ; b) puer ; knabe, junge, bursche NySz.
(1.1578). [?]. 1211 : In uilla Aarach hü sünt pulsatores
Chyma Zember Syquid Thobus Aianduc Mourus Inos
[a. m. inas?] Baga (Pannh. Tih. 1/5). 1237; Seruos
suos et ancillas scilicet Ruscinuui Jüan Jnus Kereus
Cuuc Vyragus (Pannh. 62/A). 1240 k. : Hec sünt no-
mina Buchariorum de eodem predio Arussod Inus (uo.
61/8). 1314 : Georgii fiüi yvnus [így ? a. m. inos ?]
(Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1329 : Georgü filii
Jnus de Zabadi (Veszpr. 108, Sceulch 2 ). [Vö. sütő-
inas.J

INASKA : [apparitor, pedisequus ; knappé, pagej,
der junge bediente BM. (1. jel.) 1701 : Árva Inaska 3
(AdalZemplvmTört. V. évf. 172). 1702 : Árva Inaska
2 : szíír köntössé (uo. 331). [Vö. NySz. és apró-
inas uo.]

INCE : Innocentius PPB. 1602 : Incze Mihály
(SzékelyOkl. V.186). Inczie Máté (uo. 318).

INDIA : [gallina Indica ; truthennej. 1634 : Toio
india. India kakas (OL. UC. 21/3). [Vö. indiai-tyúk.]

india-kakas : [gallus Indicus; ti-uthahn]. 1634:
Toio india. India kakas (OL. UC. 21/3). [Vö. indiai-
kakas.]

INDIAI-KAKAS : í^]. 1669 : Egy öreg hizlalt
indiai kakas 1 frt 50 dénár (GazdtörtSzemle 1.89).

INDIAI-TYÚK, -tik: meleagris, [gallina Indica] ;
truthahn NySz. 1581 : Indyay tyk 12 (Múz. Balassa).
[Vö. india. I

INDÍT, vö. elindít.

INDÓLAT, 1. indulat.

INDULAT, indólat : affertio, passió, pathos,
indignatio ; affekt, regung, bevvegung des gemüts,
aufregung, entrüstung NySz (4. jel.) 1523 : Az My

nemew per, ees Indolath awagh zook My kew^zewt-
tewnk, wronk ew fewlsege elewth woltanak, azokerth
erthem hogh The kegehnednek en reám nehézsége
wagyon (Zolnai : Nyelveml. 227).

INDULATLAN : immobilis ; unbewegUch NySz.
1613/1696 : Gondolkodván arrúl, hogy az ö maradé-
koknak örökséget bizvástabban és állandóbbképpen
szerezhessenek, szőlőket, réteket, szántóföldeket és
egyéb wíítítoíZan örökségeket (GazdtörtSzemle VII.408).
[Vö. ingatlan]

INDUS-KAPPAN : [gallus Indicus capus ; ver-
schnittener truthahn]. 1638 : Tiuk, lud, recze, indus
kappan summa nr. 286 (OL. UC. 2/34).

1. INÉ, 1. ünő.

2. INÉ, 1. 2. inő.

ÍNEKÉLÉS, 1. éneklés.

ING, émég, éng, imeg, ümég, ümög, üng:
interula, mdusium ; hemd NySz. 1544 : Az mosónak
az ingek mosásért [így?] (OL. Nád. 40). Kocis ger-
gelnek ket imegre szegödsegebe (uo. 42). 1548 : Az
wngwknek egy veg gyolch (uo. 48). Ket vyselő imegh
Egy korczowagj (uo. 49). 1561 : Keth daroch. Keth
imeg Egi sweg. Egi harisnya (OL. L. III. 16. 17). 1564 :
Neg ymegre walo aranas zel hym (OL. Nád. 49). 1588 :
Dyzno paztornak vmdghre (uo. 41). [Vö. alsó-, csa-
hol-, fél-, fürdő-, háló-, huszár-, köntös-, német-,
páncél-ing.]

ing-gallér : galerus indusü Kr. ; [hemdkragen|.
1555 : Keth ymeg galer (OL. Nád. 48)

ing-raás : femoraUa, tunica NySz. ; [unterhose].
1544 : Uöttem ket imeg mást wramnak (OL. Nád. 40).

ing-váll: interula, vesticula muliebris MA''.; ein
hemd, weiberkleid MA (1708. kiad.); manica ; hemd-
armelNySz. 1555: Keth ymegh tval azon embernek valo.
Annak mind kethenek kebele ys ot wagon (OL. Nád.
49). 1560 : Ket chahol emeg aranias him vagion egeken.
Eg emeg val chynadof (uo.\ 1577 : Keth wmogh tcall
(OL. L. III. 16. 17). 1692: Egy sütő asszonynak pénz
9 fi. 50. két főre valóért, íl. 2. egy ingvállért ű. 1
(GazdtörtSzemle VI. 182).

ing-váltság : 1545 : Czani vramnak imeg valcza-
gatol attam (OL Nád. 4Ü).

INGATLAN : immobilis ; unbeweglich NySz.
1715 : Valamely jobbágyember, semmi maradéka nem
maradván, maga acquirált ingó s ingatlan bonumit,
ha testamentaliter legalja valamely jóakarójának [stb.]
(GazdtörtSzemle VI.186). [Vö. indulatlan.]

INGÓ: mobüis; beweglich NySz. 1327: Posses-
sionis Kalsa alio nomine Ingow [a. m. ingó?] vocate
(AnjouOkm. 11.323). 1343 : Ad altiorem Berch perue-
nientes qui dicitiu- /M.^oberekbercheorra (OL. D. 28726).
De ipso autem or íw/yobcrekbercheorra (uo.). 1415 :
Ad altiorem montem Jní/oberegberczehora dictum (uo.
28795). 1430 k. : Ipsius montis /ní/oberegberche (uo.
28815). 1476: Usque ad Hayowth et ad Kysyngo
(KárolyiOkl. 11.443). 1597 : Az minemű jókkal az úr-
isten engemet az ő jóvoltából ez világon megajándé-
kozott volt, akár áll(')k, akár ingók legyenek, azokról
teszek üyen vallást és tostámentomot (Mihalik : Kassa-
ÖtvTört. 205). 1715 : Valamely jobbágyember, semmi
maradéka nem maradván, maga acquirált ingó s ingat-
lan bonumit, ha testamentaliter legalja valamely jó-
akarójának [stb.l (GazdtörtSzemle VI.186). [Vö. in-
dulatlan.]

411

nra— INTÉZ

IP— írott

412

ingó-bingó: mobilis; beweglich NySz. 1506: Senki
az Fejedelmen kivvl gratiat kegielmet neki ne adhas-
son, hanem ha az egez Zekelisegh egienleo akaratból
es minden inga bingo marhaia Prédára kapsira ha-
niassek (MJogtörtEml. 1.18). 1799 : Az Ekklésiának a
Parochián való ingó-bingó vagj'onkái jegyzésbe vágy-
nak (CanonVisit. 210).

ingó-marha : mobilia ; bewegliches gut NySz.
1517 : Mykoron az yngho marhath ewth rézre oztotak
volna (OL. D. 36528).

INH, 1. jonli.

INNEJD, 1. innen.

INNEN, innejd : hinc ; von hinnen, von dannen
NySz. (1. jel.) 1752 : Az uraság jobbágyi csak akko-
ron ocsúdnak föl magok határjához tartozandó erdők
iránt, midőn makkolásnak ideje vagyon, és innejd
veszekedések támadnak közöttek (GazdtörtSzemle
VI. 1.39).

INNENSŐ, énnensö: citerior; das naher dies-
seits liegt, diesseitig NySz. 1524 : Processus georgy
Kys Super oficiolatu Suo Karyka ennensewíoi vocato
(OL. D. 37006). In prescriptu [igyj processu karyka-
ynenssewíoi (uo.).

INNEP, 1. ünnep.

INNYA- VALÓ-PÉNZ, innyok-: [coroUarium
nummorum : trinkgeld]. 1544 : Az szolgáknak inna
ualo pénzt (OL. Nád. 40). Az reuezeknek innok ualo
pénzt (uo. 41). Attam az hausz knehtnek pragaba
ini'ia ualo pénzt (uo. 40). 1560 k. : Mikor szarvast
hoznak : adni kell nekik innyok való pénzt 20, azvagy
25 dénárt (GazdtörtSzemle 1.164).

INOS, 1. inas.

1. INŐ, L ünő.

2. INÖ. iné: [?]. 1240 k: In predio Ynev hec sünt
nomina seruorum equestrium Vnuka Vska (Pannh.
61 8). 1251/1281 : Inde uadit superius ad aquilonem
ad í/HCíízorma deinde tendit ad Zadurzorma (OL. D.
346). 1252 : Versus aquilonem ascendit ad Ineuzoima
hinc vadít cum metis continuis ad Zadurzorma (uo.
369). 1325,1332 : Piscinis quarum nomina sünt hec
Keulges Kewgestokaya InntJueizad (uo. 2331). 1333 :
Cum piscinis videlicet Kewlges. Kewgestokaya. Nog-
íhow. jíj-teíüueizad (ZichyOkm. 1.412 . 1337: Possessio-
nem /wezakala seu /wethuleke [igy, olv. -theluke] vo-
catam (OL. D. 30008). 1339 : Lacus vulgo Jneíüthow
(AnjouOkm. 111.544). 1413 : Quandam vallem /weweulgh
vocatam (Miiz ). Quandam vallem wlgo -Jneweulgh
vocatam (Múz. Motesiczky). [Vö. ünö NySz. ?]

INT ? : innuo, nuto, annuo ; [winken] NySz. 1193 :
Uadit ad montem intov [a. m. intő?] (OL. D. 29).

INTÉZ, éntéz : 1) aestimo, arbitror ; meinen,
dafürhalten. schatzen NySz. (2. jel); [pensito, taxo ;
abschátzen VI. 1500: Ex illis registris cognoscent
(»mnium rerum quantitatem quasquidem res \Tiiuersas
instissime ut poterunt in sex directas et equales par-
tos pensare debeant wlgo entezyek (OL. D. 30241).
1548 : Az theredeket intéztek negywen so zamaba es
wgh attak el kelteny (OL. ÜC. 99/7). || 2i ordino,
dispono, dirigo ; ordnen, anordnen NySz. (3. jel.)
1566 : Hlyen osztás lőtt [örökségi osztozkodásban],
hogy az első derék ház az utcza felöl az Sz. S. négy
gyermekinek intéztctöti ós jutott, ismét az hátulsó
ház pitvarával, kamorájával és szobájával Cs. Mi-
hálnak intéztetött feleségestül (DebrJk.). [Vö. még-
intéz.l

IP : socer ; schwaher, schwáhervater. schwieger-
vater NySz. 1508 : Cum socro et socra mea wlgo
Ipamwal et Napamwal (Múz. Kállay).

IPRI ; [pannus de Ypro ; in Ypern (West-Flandern
verfertigtes tuch]. 1311 : Decem pecias panni ypri
uocati (OL. D. 1790, 1. AnjouOkm. 1.243). 1312 : De
pecia panni de Ippri (AnjouOkm. 1.264). 1318 : Peciam
panni de Ypri (Múz. Máriássy, 1. AnjouOkm. 1.483 .
1326 : Vna pecia panni de jpri (ZichyOkm. 1.277).
1355 : Una pecia panni de Ipri (AnjouOkm. VI.388).
[Vö. 1329 : De vna pecia panni Ipreti octo denarios
(Múz. Horvát Istv.). Vö. Pannus de Ypro Du Cange ;
Szamota, NyK. XXV. 151.]

IPTAT, \. iktat.

1. ÍR : scribo, conscribo, describo ; schreiben,
beschreiben NySz. 1. jel.i 1481 : Secundum con-
suetudinem huius regni non est consuetudo quod
minor ad se recipére possit maiorem wlgo az kuzeb
az nagobnak terhet yria newhez (OL. D. 26018).

2. IR : ungventum, malagma. ceratum ; salbe,
weich pflaster NySz. 1548 : Krabatnak hog kezének
iret uegen (OL. Nád. 49).

ÍRÁS, vö. kéz-, levél-írás.

IRATOS : picturatus, perpictus, depictus, gra-
phicus ; wolgeziert, künstlich gemacht NySz. (1. jel.
1454 : Irathos [hn., a. m. iratos ?] (OL. D. 14800 .
1522 : Demetrius yrathos (uo. 37004). 1553 : Egy
iratos agy (OL. UC. 96 3). 1581: Egy virginal, keonw
módra chinalth szép iratos az feodele (OL. L. III. 16. 17).
1596 : Egi fold irathos kanna (uo.). [Vö. MTsz.]

IRDOS-BIRDOS : 1532 : Quatuor camuce sünt
rubee albo colore mixte irdos birdos (OL. ActaPaul.
SzLörinc 10/11). Casula rubeum albumque colorem
ostendens irdos byrdos t^uo.). [Vö. NySz. és Zolnai,
Nyr. XXIX. 226.] '

IRÉM, l. üröm.

IRES, 1. üres.

IRETLEN, L éretlen.

IRGALMAS, érgalmas v. érgalmas : mise-
ricors, clemens, propitius ; barmherzig, mitleidig,
gnádig NySz. 1478 : Dionisio Érgalmas (OL. D. 18058).

IRHA, vö. fehér-irha.

irha-gyártó : alutarius ; gerber NySz. 1453 : Jo-
hannes Irhagyartho (OL. D. 36407). 1457: Lauren-
cius Irhagyartho (uo. 36405).

IRÍGY ? : invidus, malevolus [stb] ; missgünstig,
neidisch NySz. 1211 : [UdvorniciJ Salca írig [a. m.
irigy?] Morodech (Pannh. Tih. 1/5).

ÍRIK, 1, árpávaléró'-körte.

ÍRMES ? : 1569: Másfélholdja az Irntes felöl való
határban vagyon (SzékelyOkl. V.87V [A. m. 1. érmes,
irmes 3. jel. MTsz. ?]

IRMÉS, 1. ürmös.

ÍRÓ, vö. kép-író.

ÍRÓS- VAJ : butjTum ; anke NySz. 1544 : Vöttem
iros vaiat (OL. Nád. 40).

ÍROTT: pictus; gemalt NySz. (2. jel.) 1650:
Irot kárpitok (OL. Kolozsm. 50).

413

IROTVÁNY-IRTOVÁNY

IRTVANY— ISÓ

414

IROTVÁNT, 1. irtovány.

IRT, ort: runco, exputo, succido, exstirpo, ar-
busta frutieesque evello, reseco, eradico ; ausrotten,
játén NySz. 1544 : Azon nap ismeg három ii-to uolt
az gat helen. Az kik az gat helet irtottak (OL. Nád.
41). 1596 : Az egyik föld végiben Losonczi János
prédikátor ortott egy mesgyét, egy szapnra valót
(CanonVisit. 142). [Vö. mégirt.]

IRTÁS, ortás : 1^ [ager exstirpatus, solum erun-
catum ; rodeacker, rodeland]. 1454 : Deinde ibit ad
0 Irthas (OL. D. 14807). 1523 : Quasdam terras a
.spinis extii-patas wlgo yrtas (uo. 37007). 1544 : Eg
szegen embernek az kit az irtáson az fa meg ütőt
wolt (OL. Nád. 40). 1596 : Két rét, felső és alsó.
Felső az ortásban vagyon, az alsó a Varjú széliu
vagyon (CanonVisit. 141). || 2) runcatio, exstirpatio,
exputatio ; ausrottung, das játén NySz. 1597 : Mykor
száraz ideö jár es irtassaljs iobbettyak, gyakorlatos-
saggal az retekys akor teöbbewlnek megh (OL. UC.
12/42).

irtás-rét : [pratum exstirpatum ; durch rodimg
gewonnene wiese]. 1721: Senki, másnak osztott avagy
irtás rétiben hatalmasul kaszálni ne menjen (Gazdtört-
Szemle VII. 128). [Vö. irtovány -rét.]

IRTÓ, ortó : sarritor, sarculator, runcator ; jater,
hacker NySz. 1544 : Azon nap ismeg három irta uolt
az gat helen. Az kik az gat helet irtottak (OL.
Nád. 41).

irtó-kapa : ruucina ; reuthaue NySz. 1545 : Irtó
kapa. Czakanos kapa (OL. Nád. 40). 1566 : Irta Kapa.
Hegves Chakan. Horlo was (uo. 49). 1587 : Irta kapa.
Tooth kapa. Kí^th agho kapa (OL. UC. 12/42 1. 1638:
Ortho kapa (uo. 2/34).

IRTOGAT : síu-culo ; nach und nach reuten, aus-
játen NySz. 1712 k. : Az oltováuyokat hasonlóképen
irtogassák, s tövét kapálják, s ganajozzák, hogy az
kert tisztuljon, kövérebb füvet teremjen (Gazdtört-
Szemle VII.416).

IRTOVÁNY, irotvány, irtvány. orotvány,
ortovány, ortvány, orvány ? : ager exstirpatus,
extirpatitius, novaié, ager purgatus, dumus eruncatus,
solum eruncatum ; acker, auf dem alles schön ausge-
rottet ist, rodeland NySz. 1271: Terra autem purgata
que wruan [igy, olv. «wrtuan» "?] dicitur (OL. D. 757).
1288 : In holo vrutuan uoeato quatuor iugera (Veszpr.
109, Szepezd 2). 1298 : Particulam yrtiian prenotatam
(Wenzel V.198). 1330 : Terram suam per se purga-
tani Irtuan dictam (OL. D. 2617, 1. AnjouOkm. II.
491). 1369 : Quoddam pratum extirpatum quod wlgo
hyrtunan dicitur (Múz. Forgách). 1428 : Terrarum ara-
bilium wlgo Orthuan (OL. D. 12029). In terris An-
dreas ortuana et Molnár Andreas ortuana vocatis
(Múz. TörtTárs. 1). 1455 k. : Versus asalosi/r<M;an
(OL. D. 36935). 1458 1469 : Circa posteriorem íinem
cuiusdam exstirpacionis irthioan vocate (Károlyi-
Oki. 11.316). 1463 : Terramm arabilium et prato-
rum Jrothu-an vocatorum (Múz. Kállay). 1470 : Ter-
ras Arabiles orthowan (HazaiOkm. V.301:. 1484: Feni-
lium wlgo Irothivan ad ducenta falcastra (Lelesz Acta
94/15). 1502 : Vnam extirpaturam Orthuan dictam
(Múz. Hanvay). 1519 : Duo prata sew fenilia quomm
vnum Egerche et aliud Kwthos Trothwan vocatur
(Lelesz Prot. V.37a). Fenilia ElewBerek Méhes Jroth-
wan (uo.). 1522: Quartum juger quod uocatur Rewyd
Irthowan (OL. D. 36400). Ad terras scilicet Konya-
yrothivanya (uo. 37354). 1523 : Quandam terram ara-
bilem wlgo oHhwan in loco Agozath vocato (Múz.).
1525 : Duo feneta purgatiua wlgariter Irthowan nomi-

nata (OL. D. 36405). 1581 : Valaki szénafííben vag>^
irotván szénaftíben lovát vagy egyéb barmát tartsa . . .
3 gira a birsága (SzékelyOkl. V.126). 1752: Az erdők
sok ortoványnyal is nyélván pusztulásra jutnak ^ Gazd-
törtSzemle VI 138).

irtcvány-föld : ager exstirpatus ; rodeland, neu-
land NySz. 1599 : Vágynak ortvány földek is mind a
három nyomásra (CanonVisit. 150).

irtovány-rét : [pratum exstirpatum ; durch rodung
gewonnene wiese]. 1597 : Ittem [hagyom] az város-
beli házat ... és az Monak-patakban egy ortvány-rét
[értsd: -rétet] (Mihalik : KassaÖtvTört. 205). [Vö.
irtás-rét.]

IRTVÁNY, 1. irtovány.

ISKÁTUL(Y)A,ISKATUL(Y)A, 1. skatulya.

ISKOLA, éskola, oskola, skola : .schola, gym-
nasium, ludus literarius : schule NySz. 1544 : Az re-
kordalo deákoknak Az második iskolából való deákok-
nak (OL. Nád. 41). 1592 : Az rérem | a kiadásban
hibásan : vérem] fiat lukaczot Trinczinbeu uitűk sko-
laban (MA. NLI. 90, eredetije szerint).

iskola-ház: [schola; schulhaus]. 1587: Oskola
haz wagon raj^a (OL. UC. 12/42).

iskola-mester: ludimagister, gymnasiarchus, gjin-
nastes, paedoti-iba, didascalus, rector scholae ; schul-
meister Nj'Sz. 1544 : Az escola mesternek es az deá-
koknak (OL. Nád. 40). Attam az eskola mesternek az
deákokkal egetembe hog rekordalanak szén [«így»
Szám. jegyz.J wrsula asszon napian eg forintot (uo.
41). 1599 : A Phiüppistris egy egy cseber bor jár a
Schola mesternek (CanonVisit. 150). 1602 : János diák,
kézdivásárhelyi schola mester (SzékelyOkl. V.176).
1608 : Maid három eztendeie leszen 16 Maj, miulta
predicatorünk es schola mestereonk vagion (MA. NLI.
253. eredetije szerint). 1692 : Schola mesternek pénz
fl. 5 (GazdtörtSzemle VT.183).

iskolamestérség : g}'mnasiarchia ; schulmeister-
amt NySz. 1607 : En penig Tartzalj schola mesterség-
ben aUottam be Júliusban (MA. NLI. 212, eredetije
szerint).

ISLOG, éslóg, slóg : lunula, bractea, bracteola,
palea aurea ; möndlein, platté, flitter NySz. 1488 :
Pro Slogh (OL. D. 26047). 1508 : Vna tirnica viridi
coloris cum Slogh ornata (Lelesz Prot. 1.45). 1526 :
Pro vno medio lotone Islogh OL. D. 26353). 1544:
Hat lot eslogot ket ket renesen ki teszen magár fo-
rintot 9 d 60 (OL. Nád. 41). 1545 : Vnum cyngulum
taflfotha in fine cum aureis íilis et Isloogh parata (OL.
L. III.16. 17).

ISMÉG, 1. ismét.

ISMER, esmér, esmér, vö. elismer.

ISMERŐS, ésmerős, ésméró's : notus, familiá-
ris Sí. ; [bekannt, der bekannte]. 1413 : Andreám Es-
merews (OL. D. 10094).

ISMÉT, ésmég, ismég : iterum, item, etiam,
rursum, rursus : wiederum, zum andernmal NySz.
1544 : Azon nap ismeg három irtó uolt az gat heleu
(OL. Nád. 41). 1589: Netalán esmegh elö iön az hal
es eleget foghatonk (uo.).

ISÓ ? IZSÓ ? : [Josephus ? Esau ?]. 1260 : Ter-
ram suam Zsoteluke uocatam (OL. D. 511). 1376 : Pos-
sessio Zantou alio uomine /sowteleke nomiuata (Múz.).
1422 : Valleutino Jsow Kankos dicto (Múz. Kállay).

415

ISPÁN— ISPÁNSÁG

ispány-istApos

416

Valentino Izow [a. m. Isó, Izsó ?] (Lelesz Acta 42/92).
1462 : Pratum suum Jsowrethe vocatum t Veszpr. 8,
Jutás). |Vö. Isu PPB. «Joseplms» a.; «Ison comes de
Vgosa» (VárReg. 31. az.) és «Esau comes de Hugusa»
(uo. 243. sz.).] [Vö. Jósa.]

ISPÁN, éspán, ispány, spán: li quaestor,
quaesitor, vicarius domini [stb.] ; vogt, amtmann,
rentmeister NySz. 1269 : Ascendit per On-h ad locum
qui wlgo appellatur yspanlesuy (Múz. Bethleni. 1282
k. : Ex his etiam Hunis plures fuerant in exercitu
capitanei constituti qui Hunorum lingua Spani voca-
bantur (Kézai, 1. FontDom. 1/2. 64). 1322,1324 : Cum
diiobus stagnis Spantowa et Folutoua vocatis (Múz.
Ibráuyi). 1329 : Térre Ispanlsika. vocate (OL. D. 30619).
Ipsain villám Spanlaka, (uo.). 1337 : Demeteri/s^awlaka,
hn. (AujouOkm. III. 331). 1358 : Lomyzlopataka, Mar-
tons^janlehotaya (OL. D. 4788). 1371 TVenit ad Siluain
Zs^antauakvzy (Múz ). luxta stagnum autem quod
wlgariter Tspantawa. uocatur (uo.). 1379 : Villarum
Zeuthkyral Polyan et Ispanlaka vocatarum (Lelesz
Acta 12/40). 1386 : Jnsulam Jspanzygeíhe. vocatam
(OL. D. 7182). 1410 : Janu.Sji^rtnfalua |lgy, olv. János-
spán-] (Múz.). 1412 : Vnam Jnsulam wlgariter Jspan-
zygethe (OL. D. 9935). 1429 : Georgio Ispán (Múz.
Kállay). 1438 : Anthonio dicto Ispán (OL. D. 13245).
1461 : Petro Yspan dicto de Azzonfalwa (Múz. Kis-
faludy, 1. HazaiOkm. IV.364). 1454 : Et inde itur ad
peter ispán keepe (OL. D. 14807). Primo incepissent
in quodam monte Espanle&e vocato (Múz. Bethleni
1460 : Domine ZekeMspanne vocate (OL. D. 27673).
1476 : Benedictus Jspan (Körmend, Heim 576). 1477 :
Georgio Jspan (Körmend 1II/4, Batthyán 56). 1484 :
Nicolaus Ispán (OL. D. 189941 1504 : Audreas Ispán
(Múz. Kállay). 1507: Johanne Ispán (Körmend 1/3, Hi-
degkút 50). 1509 : Petio Ispán (Múz. Forgách). Johan-
nem Hyspan (Múz. Kállay). 1517: Thomas Ispán [«a ké-
sőbbiekből kitűnik, hogy gazdasági ispán volt» Szam.
jegyz.] officialis domine "aetricis (OL. D. 29633). 1520 :
Georgio Espan (Pannh. 66/15). Piscine Espani\LZ\\&
(Lelesz Acta 126/1). 1522 : Gallus Ispán prouisor curie
religiosarum sanctimonialium (OL. D. 23692). 1594 :
Hogiha tilalmat az ispánra teszeön valaki az az ispánt
illeti, ha ki pedigh az birora tilt valamit annak birsagha
az bironak jaar (OL. UC. 113/5). || 2) comes ; gráf,
obergespan NySz. 1526 : Dragffy János Belthewkj
keoszepseo solnok warmegyenek es karaznanak eo-
rewke walo Ispanya (OL. D. 24823, 1. Zolnai : Nyelv-
eml. 255). 1701 : Ispányim : Petróczon Imre . . . Tár-
nán : Prisztas (AdalZemplvmTört. V. évf. 171). [Vö.
erdő-, nádor-ispán.]

ispán-bora: 1422: De nonis partibus et vino Comi-
tis seu Castellani pro tempore presenti et constituto
seu in futurum constituendo quod vinum vlgariter
Spanbora nuucupatur reddentes liberos (Pannh. 63/D).

ispán-pénze, -péze : 1610 k. : Ispanpeze sancti
georgii martiris den. duo et sancti michaelis archan-
geli den. duo (OL. D. 26082).

ISPÁNSÁG, éspánság, spánság : quaestura,
praetura ; das amt des rentmeisters, stadtvoigtey NySz-
1314 : Tria iugera uersus siluam yspansag (Veszpr.
14, Szentkirályszabadja). 1320/1355 : Circa Siluam
Jspansag octo Jugera (uo. 16, Vespr. Oppid.).
1386 : Quandam siluam wlgariter spansagh dictam
(uo. 14, Szentkii-ályszabadja). 1446 : luxta Siluam
Ispansagh vocatam (uo.). 1454 : Prenotatum Ispán-
ssagoth [t. i. erdöispánságot] in Silwis suprascriptis
(OL. D. 14897, 1. Pesty : KrassóvmTört. 111.400). In
eodem Isjmnsago silwarum (uo.). [Vö. erdő-, szabad-
ispánság.]

ispánság-erdö : 1392: Siluam Spansagerdew vo-
catam ad Comitatum Vesprimiensem pertinentem

(Veszpr. 8, Ispánságerdö). [L. még az ispánság alatti
adatokat.]

ISPÁNY, 1. ispán.
ISPÉK, 1. spék.
ISPINÁC, L spinác.
ISPITÁLY, 1. ispotály.

ISPOTÁLY, éspitály, ispitály : valetudina-
rium, ptochotrophia, hospitale [stb.] ; spital, armen-
haus NySz. 1498 : Johanne Ispotal (Múz. Kállay).
1504 : Johannes Jspothal (uo ). 1526 : Az espitalyra
nagy gondot viselyetek az segenyek benne meg ne
éhezzenek ... az Erdewdi kylenchedet vamot az espi-
talnak hagyom (OL. D. 24323, 1. Zolnai : Nyelveml.
256). 1529: Pauperibus ad ispital dedi (OL. Nád. 49).
1530 k. : Pauperibus ad ispotal panes (OL. L. 111.16. 17).

ispotály-föld : 1725 : Innét mentünk visssa az
Tőkeszer végihez való nyilakra, kik az Szamosra
nyúlnak véggel az ispotály-földekig (GazdtörtSzemle
111.187). Az ispotály-földeken belől az Váradi Sig-
mondné asszonyom földének végiben egy darab váras
földe (uo.).

ispotály-ház : [valetudinarium, ptochotrophium ;
spital, armenhaus]. 1638 : Borsi szeren egy ispotály
haz (OL. UC. 2/34).

ispotály -mester: [spitalmeister]. 1586 ; A búdosó
marhák ... az ispotálymesterek kezéhez az szegények
táplálására szolgáltassanak (MJogtörtEml. III. 566 —

567). [Vö. NySz.[

ISSZA, vö. bor-issza, bornemissza.

issza-bor, iszja- : [vini potor; weintrinker]. 1427:
Ladislai Izyahor dicti (Múz. Kállay). 1470 : Stephano
Yznbor (uo.). [Vö. bor-issza.]

IST, 1. üst.

ISTÁLLÓ, éstálló, stálló : stabulum, caula,!
praesepe; stall, viehstall NySz. 1291 : Stabulumeiusdem,
quod Stallo uulgariter nuncupatur (MonStrig. 11.300).
1352 : Ad orientem ad quendam locum Stallou wlga-
riter dictum (OL. D. 4272). 1546: Eg lakatot estal-
lora (OL. Nád. 40). 1594 : Az istállóban vagion szarka
paripa (OL. UC. 78/7). 1637 : Suppal fedet istálló
(uo. 14'43). [Vö. gabonás-, ló-istálló.]

ISTAMÉT. stamét : panni genus ; stamett, feines
tuch NySz. 1520 : Pannum Stameth coloris Rubei (OL.
D. 26227). 1523 : Stameth pro vno indumento (uo.
36999). 1528 : Tercia vestis ex panno stameth zederyes
(OL. L. 111.16. 17). 1531: Pannum Stameth (uo.). 1538 :
Kenthes brunatici coloris Sthamet (uo.). 1542 : Karasia,
septuh, kerntuh stamet aranyzwn (OL. Nád. 49). 1544 :
Vöttem haytot stametet uereset (uo. 41). 1550 : Fekete
stametot [ystametot ?] auatlan niretlen (uo. 42). 1559 :
Vörös haytot ystametoth (uo. 40). 1567 : Panni nigri
stameth (OL. L. 111.16. 17). 1672: Egh dolmannak
ualo uörös hajtőt es stametot [így? olv. «estametot»J
(OL. Nád, 40). 1628 : Egy istamet szoknya, egy istamet
dolmány (DebrJk.). '

ISTÁP-GYÉRTYA, éstáb-, éstáp-, -gyér-
gya? -gyirtya?: 1529 : Ad esthap gyrthya dedi (OL.
Nád. 49). 1630 k.: Candelas estab (OL. L. 111.16. 17).
1531 : Istapgycrgya sedecim (OL. Nád. 43). 1556 :
Ceras estap gerthia vocatas et Patyca gerthya (For-
rás "?).

ISTÁPOS, istápas ? : [baculum habens ; mit
einem stabe]. 1356: Feneti seu prati Hothuanust/sío^as-
zygeth [a. m. istápos ?] zenaya (ZalaOkl. 1.569). 1516 :
Ambrosio Jstapos Múz. Kisfaludy).

417

ISTEN— ISTRÁNG

ISTVÁN— ISZPARING

418

ISTEN: deus; gott NySz. 1327: Ascendit ad
montem Istenkeleíhe dictiim (OL. D. 2470). 1333:
Johaniiis dicti Istenwetíhe (AnjouOkm. III. 29). 1335 :
Petrus de IsthenmeT^ey (Múz.). 1388 : Blasius Isten
[a. m. isten?] dictus (OL. D. 30085). 1400 : Johannes
jsten dictus (HazaiOkl. 331). 1453 : Demetrii Isten
(OL. D. 14609). 1466: Petrus Isifmfoztho (Veszpr.
106, Árokfö 3). 1480 : Nicolai dicti Jsíenwette (Pannh.
51/LlllI). 1609 : Akor Biszoű Sok Niomorusagot kart
veszedelmet Zenuettek Zegeniek mind varasul, De
Imar Isten vtan [a. m. Isten segítségével, vö. Arany:
«Szibinyáni Jank»] naprul napra Igen Epewinek (MA.
NLI. 323, eredetije szerint).

isten-fája : abrotonum ; eberwiirz, stabwurz NySz-
1638 : Wannak ezen Kertben kűlömb ktílömb fele
füvek, Sallia, Ruta, Szekfű, Isten faia, Czipros (OL.
UC. 2/34).

isten-fia, -íi : íilius dei ; gottes sohn NySz. 1474'
Petrus Istenfya (OL. D. 17546). 1477 : Petrus Isthenfy
[így] (uo. 17999). 1480 : Petro Istenfya (uo. 18350).

isten-fogadja : ["?]. 1554 : Az Isten fogaggiat az
astalhoz szegesztek (OL. Nád. 49). [Vö. NySz. isten,
szólások.]

isten-ház : templum, aedes sacra ; kirche, tempel
NySz. («isten-liáza» a.) 1607 : Az mely nemes ember-
nek penig sok helyeken való jószága volna, tehát
az ö portiója és része szerint leszen segítséggel az
istenház [így ?] építésében (MJogtörtEml. III. 43).

isten-káromló : blasphemus, maledicens in deum ;
gotteslasterer NySz. ; [gotteslasterlich]. 1721: Senki az
esküdt emberek közül istenkáromló szókkal ne éljen
nagy büntetés alatt (GazdtörtSzemle VII. 128).

ISTENES : divus, divinus, dius, pius ; göttlich'
gottgefallig NySz. 1448 : Augustino Istenes (Lelesz
Acta 60/12). 1484 : Blasius Isthenes (OL. D. 18976)

ISTENTELEN : atheos, irreligiosus, impius, pro"
fanus ; atheist, der gott verlaugnet, gottlos, bős,
gewissenlos NySz. 1426 : Michael IstentJielen (OL. D.
11750). 1431 : Michaele Istenthelen (uo. 12408). 1550 :
Hazamat zewlewimet marhámat bjTta torkom werwe
hatalmasul nem jol gonozwl. istentelen niomorwsa-
gomra heth eztendeigh (OL. Kolozsm. 50).

ISTER?: blectacium SchlágliSzójz. (910. sz.)
1240 k. : Hec sünt nomina Jobagionum Ipoch Ister
|a. m. ister ?[ Septus (Pannh. 61/8). [Vö. isíár NySz.?
L. Szám. jegyzetét SchlágliSzójz. id. h.j

ISTÉRÁNG, L istráng.

ISTI, L üsti.

ISTÓK : parvus Stephanus, Stephanus puer Kr-
[Stephani nomen blandiens] ; Steffel BM. 1500—10:
Istók Benedik (QuellKronstadt II1.3). 1554: Attam
az oláh Istóknak egi chyzmath (OL. Nád. Számad. b).
1602 : Istók Fábián. Istók Mihálv (SzékelyOkl. V.184).
Istók Imre (uo. 189). 1604—24 : Anno 1607 adta
isten ez világra Istók fiamot (KárolyiOkl. IV. 4). 1705 :
Azmondgja Istók [szn.[ (AdalZemplvmTört. VI. óvf.
269). 1752 : Böjti Istóknak álkúcsot csinált (DebrJk.,
1. NyK. XXVI.340, «kancsalkúcs» a.) [Vö. István.]

ISTRÁNG, éstráng, istéráng, stráng : restis,
funis, laqueus ; seii, strick, strang, zugseil NySz. 1493 :
Istrangoth emi (EPSz. fol. ÜO). 1494 : Kmpto sünt
Istrangh Centum (Engel: GeschUngrReichs 1.99). 1497 :
Strang et gepplw (OL. D. 37170). 1510 k. : Hanifeyeth,
hysterangoth (uo. 26251). 1518 : Duodecim estrangh
et duas cordas (uo. 37176). 1519 : Circa currus estrangh

Magyar Oklevél-Szótár.

emi (uo. 35012). 1525 : Corda idest estrang (uo.
26345). 1529: Istrangoth gywplewi;h (OL. Nád. 42).
1530 : Estrang Geplo Saraglya (uo. 43). Kethefec
Zabola Estrang (uo.). 1544 : Ket estrangot Ket fek
emlőt. Ket heuedert (uo. 40). 1545 : Az louaknak
panuanak estrangokat i^uo.). Estrangot kötő fékre es
mellek úügnek (uo.). 1552 : Pro nygh et panwa dati
suut estrang zal trés (uo. 49). Zablohoz estrang zal
3 (uo.). 1554 : Niak kötélnek vettem keth estrangoth
(uo.). 1557 : Három szál estranghot (OL. L. III.16. 17).
1566 : Hwz ystrangh chygara walo (OL. Nád. 49).

ISTVÁN, Estefán, Éstfán, Éstván, Stefán :
Stephanus PPB. ; [Stephan]. 1240 k. : Hec sünt nomina
vinitorum seruorum Catad Stephan Syke (Pannh. 61/8).
Hec sünt nomina Jobagionum Musun Bene Stephan
Colondus (uo.). Hec sünt Nomina Pistorum de eadem
viUa Chuka Stephan (uo.). 1322 : Possessiones Moys-
pauUa et Ernefyasíe/^/ianpulia (OL. D. 2122). 1331:
Ad quendam fluuium nemorosum íJsí/anfiapathaka
uocatum (Múz.). 1332 : Super ciu-ia seu fundo eorun-
dem Ibwrfiasíep/ifmhaza et Herborthfiaandreashaza
nominato in Ciuitate Strigoniensi sito (uo.). 1350 :
Villis Estephanío\\i2i KaljTidychfolua et Sydoufolua
(Körmend II/8, Szentgothárd 6). 1359 : Lalfiaesíep/iaw-
folua, hn. (Múz. Forgách). 1415 : Demeter fya isttvan
(SzékelyOkl. III.34). 1417 : Cum piscina ZenthisíítöH-
palastya vocata (Lelesz Introd. P/2). 1420 : Mihalfya
Jsthwaniéi^e Egyedfyafelde Demeterfyapetherfelde
(Körmend Miscell. Németújv. lad. 41, fasc. 187). 1426 :
Prediis ÉJsííranpeterfyahaza KasafyaAntalhaza (For-
rás ?). 1436 : In tribus descensibus infrascriptis vide-
licet Hythemeszallasa Moyafyaísíít-flnzallasa [Maya-?]
et Jamanelekzallasa vocatis (Múz.). 1454 : Esthivan-
fypeterhaza, hn. (OL. D. 14781). 1479 : Quandam pi-
scaturam aque seu stagnum Esthtiansa,vsL vocatam
(Lelesz Acta 89/45). 1523 : Lazaro poka de Isthwan-
haza (Múz., 1. Zohiai : Nyelveml. 226). 1526 : Darochi
estwan (OL. D. 24323, 1. "Zolnai id. m. 255). 1544 : Az
szent istuan tornabeli síposoknak attam nolczuan
pénzt (OL. Nád. 40). [Helyn. szárm. : 1459 : Isthvand,
hn. (OL. D. 15334). 1464 : Isthwand, hn. (Múz.).] [Vö.
Csépános ? Istók, Szent István ajándéka. [

ISZA, L issza.

ISZÁK : mantica, saccus sarcinarius, bisaccium ;
wadsack, ranzen, felleisen, waydsack, tanister [tomis-
ter] NySz. 1436 : Vnum gladlum duas Sellas vnum
Izaak'mhúlQ (Lelesz Acta 53/4). 1544: Neg seng
uaznat iszaknak vtra kociban hol ualot benne hor-
dozni (OL. Nád. 41). 1558 : Izak ex pilo (OL. UC.
97/19). 1567 : Vnam manticam Izak (uo. 40/35). Vnam
manticam vulgo izak (uo. .53/12). Est ibi Batyko vnus,
qui tenetur dare vnam manticam vocatam Izak (uo.).
[Vö. bőr-iszák.]

ISZÉG, -ÉS 1. üszög, -ös.

ISZIK: bibo, poto : trinken NySz. 1479: Hungari
autera funesto gladio super eorum capita euibrato
amputabant eis manus et caput dicentes Wezteg
kwi-w^anewfya záros Németh iwttatok werenkewth, ma
ijzzyivk thy wertheketh (Dubnitzi Krón., 1. FontDom.
1/3. 167, Nyr. VII.81 és Zolnai : Nyelveml. 26).

ISZJA, vö. bor-, bornemissza ; issza-bor.

ISZKÁBA, 1. észkába.

ISZŐ, L üsző.

ISZPARING ? : 1668 : Hegedűs Boldizsár bajomi
találta meg borodi vajdánál egy fejéi- szürke kanca
tias lovát, felülő felöí kereszt bélyög, az négy vegén
iszparing vagyon (DebrLt., 1. Nyr. XXII.519).

27

419

ISZPERGER— ITO

ITOS— IVÁNKA

420

ISZPERGER: [gladii genus; eine art schwert?].
1805 : Az fegiuer házban Hiueles Jzperger uagion Nr.
24 Hiueletlen Jzperger uagion Nr. 24 (OL. UC. 28/61j.

ISZTÁR: [modius; scheffel]. 1522; Sales Izthar
ij Sal Izthar I [az utóbbi följegyzés még egyszer
ügyauigyl (OL. D. 2629Ü). [Vö. 1551 : Tritici mensura
zthar (OL. Nád. 48 í. Vö. szlovén stár, szerb stár.]

ISZTÉRGÁR, 1. észtérgár.

ISZTRÚ ? 1. ösztörű.

IT, 1. üt.

ITAL : a) potio, potatio, haustus ; trank ; b) po-
tus ; trunk NySz. 1237 : Vdornici de uilla Borost
quorum nomina Itol Copou Petur Medue (Múz. Kö-
zépk. oki. 9. sz.). Wduornici de uilla Borost quorum
nomina Itol Chopou Petiu- Medue (uo. 11. sz., 1. Wenzel
11.73). [Vö. áldomás-, étel-ital.]

ital-pénz : congiarium ; trinkgeld NySz. 1544 :
Attam ital penzth (OL. Nád. 42). 1571 : Az pohar-
naknak az ky az pohár zekhez latot attam ital pénzt
(uo. 47). 1584 : Chak ytal penzth ad a rewyzeknek
(OL. UC. 56/33).

ITATÓ, vö. lóitató-csöTbör. [Vö. itó.j

itató-fék : [frenum ad equos adaquandos ; beim
tranken gebrauchter zaum). 1548 : Eg futtató fek
Neg szekeres fek ag Itato fek (OL. Nád. 48).

itató-tanya, -tonya ? : [aquatio, aquarium; tranke].
1B89 : Az eggyyk itato toniara az bwdós uyz rea
zoretotta uolna az halat (OL. Nád. 41).

itató-válu : alveus aquarius, aquarium ; wassertrog
NySz. 1638 : Itato es abrakolo valuk vadnak No. 4
(OL. UC. 2/34).

ÍTÉL, ítéli-, ítíl : judico ; richten, urteilen NySz.
(1. jel.) 1439?: Jobagiok ne itelthethessenek (OL D.
13290, az 1439-i oki. hátlapján). [Vö. ítélet-tétel,
ítélő-mestér]

ÍTÉLET-TÉTEL, ítéllet- : [judicium; eiusicht,
ermessen, urtheil, urtheilskraftj. 1769 : Tudok olyan
példát is, hogy kegyes Atyának kiskorában megholt
gyermeke felöl jó reménysége volt mint Dávidnak,
holott felnevekedett fia felöl kinek már maga itéllet
léteiivei lehetett élni, éppen nem volt (CanonVisit.
206). [Vö. NySz. más jel.]

ÍTÉLLET, 1. ítélet-tétel

ÍTÉLŐ-MESTÉR, ítílő- : protonotarius, praetor-
landrichter NySz. 1550 : Az erdeli itclö mester eg
paripát hoza (OL. Nád. 40). 1574 : Hogy Szent-Már-
tonnap tájába Chyány Miklós uram. miért hogy kö-
zelb lakik az itélőmesterhöz, hagyjon egy napot,
mel napra megértvén az itilömesterrel alkalmas helen
való szemben lételeknek módját [stb.l (SzékelvOkl.
V.96).

ÍTÍL, 1. ítélő-mester.

ITKÖZÉ, 1. ütköző.

ITÓ : aquarium ; tranke NySz. 1211 : De hinc
ad stagnum Somardy et per mediam pisoinam So-
mardy itcriun uenit ad Bolotyn in locum qui dicitur
Jtuuh [a. m. itó ?| (Pannh. Tih. 1/5). 1417 : In pos-
sessionc ipsorum Ev/kurytho vocata (Lelesz Acta 37/14).
1427 : Prediis Ekeríí/íotheleke Iglycitheleke (Múz.).
1466 : Possessionibus Oeyvkewrytho Wyewkewrytho vo-
catis (Lelesz Acta 67/15). 1493 : Philipo Loytho (Múz.j.

1506 : Tercium verő [pratum] Ewkewrí/í/to vocatum
(Múz. Kállay). [Vö. itató.]

ITOS: [potator; triinkenbold?]. 1438: Antonii
Ithivs (Múz. Kállay). 1455 : Gregorio Ythos (uo.).
1525 : Thome Ithos (Lelesz Acta 131/58). 1540 : Tho-
mas Jthos (Múz. Kállay).

ÍV, L íj.

IVA : taxus ; eibe, eibenbaum NySz. 1184 : Eorum
uero nomina pro quibus contenderent hec sünt Wa-
rov Ceke Cekelev Des Bes Sudan Egid Petrus Iiva
[a. m. iva? v. olv. Iwan^-Iván ?] Both (Pannh. Tih. 1/4).
1257 : Ad arborem Iwam (HazaiOkm. VII.72). 1270 :
Ad arborem lua dictam (OL. D. 745). 1271 : In ar-
bore lua (Körmend Acta V/8, Miscell. Heterog. 188).
1289 : Ad arborem y^la uulgo uocatam ("Wenzel XII.485).
1318/1395 : Vádit ad arborem wlgariter Iwa voca-
tam (Múz. Soós). [Helyn. szárm. : 1456 : Iivagh [hn.,
ma «Ivád»] (OL. D. 15031, 1. Csánki : TörtFöldr.
1.63, «Ivágy» a.).]

iva-fa: taxus ; eibe NySz. 1266/1274: Ad arborem
iivafa (Wenzel VIII.152).

IVÁN, Jován ? : Joannes PPB. Joannes Baptista
Kr. ; Johannis, Baptist BM. 1135 : Homines condicio-
nales quorum nomina sünt hec Michal Cunes Scemus
bula buloc Sele fele luan (Pannh. 15/Kk). 1221: Ciim
III pastoribus quorum nomina sünt hec Bychu Renqz
et Jwan (uo. 4/B). 1237 : Seruos suos et ancillas sci-
licet Ruscinum Jüan Jnus Kereus Cuuc Vyragus (uo"
62/A). 1259 : Terra nomine Scent Jivan (OL. D. 488).
1265 : Jowan [igy, olv. Jován ? a. m. Iván ?] filio Jnse
et Olotow filio Gonow (Múz. Ertl). 1279 : Iwan filius
Kenéz (OL. D. 1052). 1290 : luan filius Budur (Múz.
Haraszthy T.l 1293 k. : Iwan. Lesen [olv. Lesen].
Kapou. Nuzo servientes (HazaiOkm. VII. 237). Predictus
Alexander. Iwan. Lesen. Kopou (uo. 238). Iwan
Lesen Kopou servientes (HazaiOkl. 140). 1299 : Jo-
hannes et Jüan, de uilla Pagan (MonStrig. 11.474).
1325/1332 : Pisscinis quarum nomina sünt hec . . Pre-
posttoua Nyarasd Ywantokaya (OL. D. 2331). 1333 :
Cum piscinis preposttoua, Nyarasd. í/Ma«thokaya ( Zichy-
Okm. 1.412). 1338 : Sémita Zenthwanra menü golug-
wth vocata (ZalaOkl. 1.339). 1345 : Locum sessiona-
lem yuan ipsorum patrum vna cum vno lobio quod
wlgo kerech zin dicitur (OL. D. 3788). 1358 : Circa
sessionem Iivan Ilese nominatam (uo. 4715). Circa
sessionem luanylese nominatam (SztárayOkl. 1.288).
Eadem sessio Iwanilese (uo.). 1359 : Jwan Par-
gar (Veszpr. 106, Dec. Episc. 14). 1366 : Fejriuan-
falua Gyurgfiamyklowsfalua (Körmend II/5, Lyndva
13). 1376 : Terra que vocatur Zentht/wanzerky in qua
dixerunt ecclesiam in honorem sancti Johannis Bap-
tiste constructam (Múz.). 1379 : Zenth Jtíonzerke, hn.
(Múz. Szentiványi). 1380 : Nicolai de Zenthyvan (Szé-
kelyOkl. V.21 1394 : Cuiusdam particule térre Jwan-
legentheleke vocate (Múz.). 1401: Inter duas vias qua-
rum vna Chabaramenewth et alia t/íií»ífelderemenewth
appellarentur (OL. D. 8650). 1402 : Anthonio dicto
Jwaníya. (Veszpr. 4, Csopak). 1436 : Ag Iivan fya in
Horlyo (Lelesz Acta 53/25). 1446 : Iivan Igrech (OL.
D. 35584). 1455 : Quandam piscinam Jván Ermyne
vocatam (Lelesz Acta 66/26). 1458/1469 : Inter duos
monticulos iuniperosos iit'antarya nuncupatos (Károlyi-
Oki. 11.316). [Vö. Ivánka, Ivános, János.]

IVÁNKA : [Joannis nomen blandiens ; Hanscheu].
1263 : Iwanka de Cuoscut (Múz. 51). 1296 : Nicolao
filio Iwanka (SzékelyOkl. V.l). 1298 : Terram Iwanka
feldeu nuncupatam (HazaiOkm. 1V.98). 1307 : Johan-
nes filius Iwanka dictus Cheuz (MonStrig. n.569)
1309 : Iivanca et Buhtus filiis Bolyar (Veszpr. 13,

421

IVÁNOS-IVELT

ÍVES— IZSÓ

422

Szőlős, Zala m.)- 1348 : Iwanka dictus Chynthalan
(ZichyOkm. 11.320). 1393 : Iwankahaza, hn. (Csánki :
TörtFöldr. 1.611, Jankafalva a.) 1486 : Iwankafahva,
hn. (uo.). [Vö. Iván.]

IVÁNOS : [Joannes ; Johann]. 1206 : Tendit ad
luanus theluce (OL. D. 45). 1240 k. : Hec sünt no-
mina pulsatorum in eodem predio luanus Cliebet
Mozov (Pannh. 61/8). 1308 : Ad teiciam inetam
terream circa Ivantisfuka sitam ... ad quartam metam
ligneam circa Zouoifuk (AnjouOkm. 1.163). 1336 :
Cum alio molendino Vezekfya/wanwsmolna nuncupato
(SztárayOkl. 1.113). 1346 : Veniret ad vnum beerch
Ivanus auosa vocatum (Múz. Dancs). [NB ! «Januso-
uasa» uo.] 1360 : Quandam possessionem GeáQ.Juanus
haza uocatam in Comitatu Wesprimiensi (Körmend,
Heim 164). [Vö, Iván.l

IVANOSI : íad Joannem pertinens ; zu Johann
gehörig]. 1341 : In possessiouibus Ju-anusy Deers et
Hudaz vocatis in eodem Comitatu Zathmar (Múz.
Ibrányi). [NB ! «Jaiiusy» (uo.) ; ma : « Jánosi*.] [Vö.
Jánosi]

IVÁS : [taxis copiosus ; reich an eibeu ? v. potatio ;
das trinken?]. 1422: Petrum Jivas (Múz. Kállay).
1476 : Johanne Jivas (Lelesz Acta 86/18). [Vö. NySz.
1.1634. és 1643. 1.]

ÍVÁS : progenies ; brut, nachkommenschaft NySz.
(2. jel.) 1538 : De adducendis iioas anguillarum ex
Bohemia pro iwotho (OL. Nád. 48).

IVAT: soboles, progenies; brut NySz. 1533: Ad
piscinam iwatoth ex ferthew presertim de ponthffy
(OL. Nád. 43). [Vö. csuka-ivat.]

IVEG, -ÉCSKE, 1. üveg, -ecske.

I VÉGES, 1. üveges.

ívélt, 1. üvölt.

ÍVES: arcitenens, arcúm gerens ; bogenschütze
NySz. 1449 : Petro Iives, Johannis Iives (SztárayOkl.
n.443). 1478 : Petms Yioes (OL. D. 18145). 1504 :
Georgio Jices (Lelesz Acta 112/16).

IVÓ : potator, potor, bibens ; saufer NySz. (1. jel.)
1418 : Johanne Jivo dicto (Lelesz Acta 38/1).

ÍVÓ-TÓ: [piscina ; fischteich]. 1538: De addu-
cendis iwas anguillarum ex Bohemia pro iwotho (OL
Nád. 48).

IVÖLT, 1. üvölt.

1. ÍZ: gradus; grad NySz. (4. jel.) 1744: Azt is
hallotta az fatens maga szájábúl, Lantos Margit, hogv
jóllehet czéhmester, mindazáltal Dóka Ágnes egy
ízzel följebb vagyon nálánál (Reizner : SzegedTört.
IV.531).

2. IZ ? éz ? : a sapor, condimentum; geschmack,
gewürz ; b) sensus, ingenium, elegantia ; geschmack
NySz. 1434: Sebastiauus Ez [olv. éz - iz v. ész?]
(Múz. Kállay).

3. ÍZ, vö. kiűz.

IZBÉG? L üzbég.

ÍZBEN: vice NySz. (1. «íz» szólások a.); [-mai].
1588: Kecczer izhe wetth bort (OL. Nád. 41).

IZGÁGA : rixa ; zank, hader, nörgelei NySz.
1636 : Incattus pántolódott az Czéhmesterrel, akkor
múlatásban levén, leültették, ö csak izgágát szorzott,
más ember soltárt énekelt, ö pedig czigán nótát
énekelt, süveget fel tötte (DebrJk.).

IZSÁK : Isaac BM. 1135 : Jobagiones quorum
nomina sünt hec Egud Sulc pua Jsac Jacob Bene
(Pannh. 15/Kk).

IZSÓ ? L Isó.

27*

J.

JÁCnSTKT, 1. jácint.

JÁCINT, jácinkt: liyacinthus ; der hyacüith
NySz. 1516 : Harmad Nasfa egh saffyl, egh Jachynkth
három Rosa g}"s\Tigli (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml.
203). Egh Arán Nyakba wethew kwes kybeu hath
Balaz wagyou, hath saffj'l, egh Jachynkth ewthwen-
keth gye\\Tigh sem (uo., 1. Zohiai id. m. 204).

JAGÉNTE? 1. jegenye.

JAJAS ? 1. jajos.

JAJOS? jajas ? : miser, calamitosus ; jammervoU
NySz. 1447 : Benedicto Jayas [a. m. jajos ?] (Károlyi-
Oki. 11.253).

JÁK: [Jacobus?]. 1211: Isti siint ioiibagiones Boscu
Mog Jac Buz Sebeh (Pannh. Tih. IS)." 1274: Rey-
noldus et Jak filii Ebed (Múz.). Reyiioldus et Jak ac
Kémen (uo.). [Vö. CzF.] [Vö. Jakab.]

JAKAB, Jakap : Jacobus ; Jákob NySz. 1330 :
Ville Jacafcuagasa (Múz. Jankowich). 1336 : Posses-
sionem Scentiacaö vocatam (Kubinyi : MTörtEml. II.
117). 1376: Muliere paphwyiaca&ne dicta (ZichyOkm. III.
625). 1404: In possessione J«A-a&fyaianusfa'lva (Múz.).
1496 : Ad rubeta Kewer .Ja/cct&erdeye Hathhazwth-
melleke et vtraque Nylaswthmelleky vocata (Lelesz
Prot. 11.234). 1564: Jakap (GazdtöitSzemle 1.66, 67
stb.). 15Ó7: Horwátt Jakáp hele (OL. UC. 12/42).
Somogy Jakap háza (uo.). 1605 : Nagy Jakab thyze-
des (OL. L. I.l). [Vö. Ják ? Jakabos. Jákó,
Jákob, Jákócska, Kabos ?]

JAKABOS: [Jacobus]. 1602: Jakabos Benedek.
Jakabos Incze (SzékelyOkl. V.187). Jakabos Mihály
(uo. 188). [Vö. Jakab, Kabos ?]

JAKAP, 1. Jakab.

JÁKÓ : Jacobus PPB. 1258 : Peteu Dániel Almus
Bohas Jaco et Symun (Pannh. 6;D). 1299 : Jakou
filius Pauli iMonStrig. 11.475). 1308 : Filiis Comitis
Jakou- de humukterenne (AnjouOkm. VI.167). Filius
Jakon- [alább : Jacobus] de humukterenne (uo.). 1351 :
Quasdam possessiones nostras Regales JaA;oteIeke et
Erdeuouotelek vocatas in Comitatu Wesprimiensi exi-
stentes (Körmend, Heim 120). 1390 : Cunit ad cam-
pum JaA;omezey appellatum (Lelesz Met. Mármaros
11). 1448: Possessionem JoA;otelke alio nomine Horth-
laka (OL. D. 36391). 1460 : Possessiones Czakofahva
Jf/rohaza (uo. 15508). [Vö. Jakab, Jákócska.]

JAKOB : [Jacobus]. 1135 : Jobagiones quorum
nomiua sünt hec Egud Sulc pua Jsac Jacob Bene
(Pannh. lo/Kk). 1240 k. : Nomina pelliparorum de
eadem villa sünt hec Chvmoslo Jacob (uo. 61/8).
]Vö. Jakab.J

JÁKÓCSKA : [Jacobi nomen blandiens ; koseform
zu Jákob]. 1449 : Thome Sydo, Jakochka (SztárayOkl.
11.443). [Vö. Lucachka (uo.)'.]

JÁMBOR, jóember?: a) homo bonus, vir pro-
bus ; braver mann, biedermann ; b) probus, pius ; gut,
fromm NySz. 1251 1271 : Legén et Jóember [«jámbor»
etymonja?] consanguineis dicti Bugeu (Veszpr. Regn.
0/223). 1461 : Matheo Jámbor (Múz. KáUay). 1476 :
Gregorio Jámbor (Lelesz Acta 86/11). 1480 : Thoma
Jámbor (OL. D. 18350). 1489 : Stephanum Jámbor
(Múz. Kállay). 1505 : Johanne Jámbor (ilLűz. Justh).
1520 : Johanne Jámbor (Múz. Kállay). Blasio Jámbor
(Múz. Forgách).

JANCSÁR-PACSMAG : [sandaUum peditum
Turcieorum ; janitscharensandalej. 1577 : lanchar Pach-
magh (OL. L. IU.16. 17). Keth janchar pachmagh (uo.).

JANCSÁR-PUSKA : [bombarda, sclopetum pe-
ditum Tui-cicorum ; janitscharenbüchse]. 1605 : Jan-
csar puska uas agiatlan (OL. UC. 28/61). Jancziar
jmska ágiak (uo.). [Vö. NySz.]

JANCSI: [Joannis nomen blandiens] ; Hanschen
BM. 1697 : Lakatosságra attam Lovászomat Jancsit
Eperjesre három Esztendőre (AdalZemplvmTört. IV.
évf. 314).

JANCSO : [Joannis nomen blandiens ; Hanschen].
1441: Jancho dicto Hwzo (Lelesz Acta 56/2). 1602:
Jancsó Tamás. Jancsó János [stb.] (SzékelyOkl. V.19Ü).
1705 : Barancz lancso . . . Czmár Jancsó (AdalZempl-
vmTört. VI. évf. 270). [Vö. CzF.] [Vö. János.]

JANKA : [Joannis nomen blandiens ; Hanschen].
1092 : Nomina autem seruorum regis qitíbus capita
tonsa sünt iussu sar comitis sünt hec Luta Keta
Taluta lanca Rodoan (Pannh. 52/P). 1408 : Janka-
haza, hn. (KárolyiOkl. 1.551). 1438 : JankaíaUa, hn.
(Csánki : TörtFöldr. 1.611). 1447 : Thomas Janka de
Bekees (Turul 1902. évf. 155). 1694 : Balogh Márton.
Janka János (GazdtörtSzemle 1.168). [Vö. hogy Janka-
falva, Jankaháza biharmegj^ei helységet régi okira-
tok majd Janka-, majd Iioankafalwa-nak és -Jiaza-nak
írják, 1. Csánki : TörtFöldr. 1.611.] [Vö. 1. Jankó,
János.]

1. JANKÓ : [Joannis nomen blandiens], Joannes
juvenis Kr. ; Hans BM. 1476 1484: Kys Jankó apro-
diano meo (Múz.). 1500—10 ? : lanko Balynth (Quell-
Kronstadt III.4). 1525 : .Tanko [keresztnévül többször]
(OL. D. 37000). 1568 : Francisci Jankó (SzékelyOkl,
V.86). [Vö. Janka, János.]

2. JANKÓ : tunica manicata ; kurzer rock, janker
NySz. («janker» a.) 1452: ./an^■onem meum Brumatici
[így] coloris (OL. D. 14547). 1458 : Vuum Janco de Har-

426

JÁNOS— JAR

JÁRÁS-JÁRMOS

42G

uacz cum nodulis argeiiteis oraata (Múz. Kállay). Vna
twnica Jankó vocata nigri coloris pelle mai-duiiua
subducta (uo.). Item vua Jankó grisei coloris pelle
wlpina subducta (uo.).

JÁNOS, Jánus? Joános?: Joannes NySz. ;
[JohaniiJ. 1231 : Siluam que uocatur yanusfaysi (OL.
D. 168). 1281: Térre Adasioanusfeláe [így, olv. Joá-
nos?] uocate (uo. 1326). 1330 : ,/amísfolua, hn. (uo.
2639). 1346 : Veuiret ad locum qui wlgo dicitur ,7a-
mísouasa (Múz. Dancs). [NB ! «Ivamis auosa» uo.] 1347 :
Juger térre plantatam, vulgariter Bolugh-Jarms-zo-
ley vocatam (AiijouOkm. V.26). 1358 : Ad quandam
arborem piri siluestris wlgo Pídfyayanus kiirtuele
dictura (OL. D. 3Ü388). 1364 : Peruenit ad quendam
pontem JanMshyda vocatam [így "?J (Múz.). 1368-1421:
Perueiüssent ad locum qui dicitiu- wlgo Chatyamis-
halala [a. m. János "?] (Körmend III/4, Batthyán 31).
1404: Inpossessione Jakabfyaiam<sfalva (3Iúz.). 1408 :
Johannem Fabrj' dictiim Archel Janus (ZalaOkl. 11.336).
1410 : Jamtspanfalua [hn. olv. Jcános-spán-] (Múz.).
1426 : Prediis Esüvanpeterfyahaza Waryu.7awoshaza
appellatis (Forrás ?). 1430 : Domina Sthana vocata
filia olim Johannis Wayuode de Ja« os waydafalwa
(Lelesz Bercs. V.23). 1438 : Predy Jawosnemdyakfelde
vocati. Johannis Nemdeak (KárolyiOkl. 11.200). 1447 :
Terrarum arabilium vulgo Jmíosuemdeakfeldew voca-
tarum (uo. 257). 1449 : Merset Kosokot Tholna mege-
bel Somog megebeu engette Janus vayda (Forrás ?).
1450 : Hwnyady János gubernátor engette hogy az
zigetj'eken kamara haznat ne végiének (OL. D. 14324).
1451 : Bekefy Janus (uo. 14454). 1454 : Yargayanos-
haza, hn. (uo. 14781). 1460 : .Tanosgerezd, hn. (uo.
15515). 1484 : Item in ./anoshydaelwel tria jugera
luo. 36320). 1493: Piscinam ThemeUaítosEwren, alias
Thewkes appellatam (HazaiOkm. V.378). 1495 : Qui-
busdam virgultis wlgo Tharí/rmoscherrye [olv. Tar
János ?J (OL. D. 20275). Tharyan János (Lelesz
Acta 103/30). 1509 : Petro Janoskowachfya (Veszpr.
15, Vászoly). 1525 : Molendinum vnum Janosáeak-
molna vocatum (Pannh. 4/F). Janus Baran (OL. D.
37000). Janus Varga (uo.). 1544 : Zalai ianos vram-
hoz az oruos embert uiue (OL. Nád. 40). 1545 :
Zenth János nyaka wagasa napian (uo. 42). 1577 :
Kocza Janoss (OL. UC. 1/3). Felföldy Janus (uo.).
[Vö. Hannos? Iván, Ivánka, Ivános, Jancsi,
Jancsó, Janka, 1. Jankó, Jánoska, Jován.]

JÁNOSI : [ad Joannem pertinens ; zu Johann ge-
hörig]. 1341 : Janusy, hn. (Múz. Ibrányi). 1603 : Petrus
Jánossy. Laurentius Jánossy [olv. János v. Jánosi ?]
(SzékelyOkl. V.250; vö. uo. 296. jegyz.). [Vö. Ivánosi.]

JÁNOSKA : [Joannis nomen blandiens| ; Hans-
chen BM. 1613 Ez nap látta házam népe íiamnak Já-
noskának két alsó fogait (MA.NLI. 61). [Vö. János].

JÁR : 1 1 a) eo, gradior ; gehen ; b) ambulo, gradior,
incedo ; öfter gehen, spazieren gehen NySz. (1. 2. jel.)
1299 : Ad vUlam YAew^yarew vocatam. Ad villám
Eleueí/areio predictam (ZichyOkm. L95). [Vö. Csánki :
TörtFöldr. I1..307, «Elevejáró» a.] 1385 : In loco wlga-
riter Chyi'znye./aro vnum ac in loco Hegben./aro
denominato consimiliter vnum (Veszpr. 6, Gyulakeszi).
In loco wlgariter Paulhegyben Jaro dicto similiter
duo Jugera (uo.). 1421 : Quadam particula térre Monyo-
rosrai/aroitfeld vocata (Múz.). 1460 : Papi falwrol es
kethethesrel períarí/j [vö. «foly»] leuel (OL. D. 16762,
az oki. hátlapján, «nagyon egykorúnak látszik* Szám.
jegyz.). Ezes [olv. ez es, a. m. ez is] papi es ket-
hethes falwkrol iarth leuel (uo. 16763, az oki. hátlap-
ján, «nagj'on egykorúnak látszik» Szám. jegyz.). 1470 :
Octo Jugera in Ilydegkwthraí/aro (Körmend Miscell.
Németújv. lad. 43, fasc. 102," nr. 72). 1528 : In Kys-
kerthre Jaro [terramj vnam (ÓL. Kolozsm. 106). 1546 :

Az yaro louat megh patkoltak (OL. Nád. 48). 1554 :
Vram szarandok yarni ment (uo. 49). 1564 : Egyéb
rendbeli szolgálattyok az szigény népnek szerjáró
[vö. «szer-járás»] képpen legyen (GazdtörtSzemle 1.68).
1572 : Az második lo zerzam cak zegezet saton yar
(OL. Nád. 47). [Vö. NySz. szólások a.] 1595 : Ha vala-
mint lehetne, szerit tehetned, két ökröt vennél és
ne járnád a két nagyobb ökröt (SzékelyOkl. V.160).
[Vö. NySz. szólások a.] 1597 : Mykor száraz ideő
jár es ii-tassalys iobbettyak, gyakorlatossaggal az
retekys akor teöbbewlnek megh (OL. UC. 12/42). [Vö.
NySz. szólások a.] 1613/1696 : Harmadszor nem tar-
tozik az biró, hogy meghirdettesse, hanem tartozik
csak mesg^'e járni hirdetni, és akkor minden embert,
azki szófogadatlanságból bé nem csinálta [mesgyéjét],
vagy siketségre vészi büntetésen [olv. büntettessen]
az biró den. 50 (GazdtörtSzemle VII.410). 1629: Az
Körös patakon járóban az Borsi háton, három földet
mond Paszadi (CanonVisit. 155 1. 1637 : Derek szegh
tengelyben yaro; pengeö karika (OL. UC. 14/43). 1692:
Egy kohmesternek, mikor az hámor nem jár, minden
hétre búza metr. 1. Mikor penig jár, minden hétre 1
mázsa vas (GazdtörtSzemle VI. 180). Egy forrasztó-
nak hetenként, mikor az bánya nem jár, '/2 véka
búza, metr. '/s. mikor penig az bánya jár, vasa
cent. Va (uo.). II 2) debeor, persolvor ; zukommen,
ausgezahlt werden NySz. (1. jel.) 1584: Eg zolgaya
kynek abrakya yar (OL. UC. 56/33). 1588 : Járt
mynden heten ebed hal (OL. Nád. 41). 1594 : Ab-
ból az ispánnak egi forinthia jar (OL. UC. 113/5).
Hogiha tilalmat az ispam-a teszeön valaki az az ispaut
illeti, ha ki pedigh az birora tilt valamit annak bir-
sagha az bironak jaar (uo.). 1596 : A mely templom-
nak építésében, ha vég lészen ; viszontagsággal a
dézma a prédikátor kezéhez járjon i CanonVisit. 140).
1597 : Az kew por magának jar, mywel hogy e\\
tarthya hayal az molnoth (OL. UC. 12/42). 1603 : A
mesternek notariáért, mikor szolgál adószedésben
étel ital jár a Birótul (CanonVisit. 152). || 3) [alicui
(deti'imento, miseriae etc.) esse ; gereichenj. 1564 :
Ezféle tertineteket [károkat, törvénjiielenségeketi sem-
miképpen el ne hallgasson, mert az szigény uép
nyomorúságára járók (GazdtörtSzemle 1.70). [Vö. NySz.
szólások a. «vmire jár».] [Vö. alá-, által-, égybejár,
elöljáró, kijár, künnjáró-jel, lejárta, marha-
járóföld, össze-, visszajár.]

JÁRÁS ; ambulatio, meatus, incessus [stb.] ; gang,
spaziergang NySz. (1. jel.) 1282/1325: Ad locum
quendam Charadayaras (Wenzel XII.371). [Vö mes-
gye-, szer-járás. I

JÁRFÁS, 1. Gyárfás.

JARGALO : equitans ; reitend NySz. («nyargaló»
1. jel. a.) 1564 : Az mi az vár érzését illeti, annak
gond\iselését az porkoláb uraim, viceporkolábok,
drabantok és kapun állók és az tebb jargaló és
egyéb lovag, gyalog, ki meglrattatik, azok által sze-
rezze (GazdtörtSzemle 1.66). Főképpen az várnak
őrzése mind benlétében mind kimentében, nagy gon-
gyára legyen, és mind főporkolábokkal, viczeporko-
lábbal, jargaló szolgákkal, lovaggal és kapuuállók-
kal . . . foglyoknak is megőrzésére . . . vigyáztasson
(uo. 72).

jargaló-pónz, -pínz : [stipendium; soldj. 1578:
Unum hominem captiuasset super quem llorenos 12
accipere pro mulcta unlgo jargaló pynzth uult (OL.
UC. 62/32). [Vö. nyargaló 3. jel. NySz.]

JÁRMAS. 1. jármos.

JÁRMOS, jármas : jugatorius, subjugalis, sub-
jugis ; des jochs gewohnt, was man unter das joch

427

JÁRÓ— JÉG

JEGELŐ-ÖSZTÖKE— JEGYES

428

thut NySz. ; [jugum habens ; joch habend]. 1463 :
Gregorio Yarmas (Múz. Kállay).

jármos-ökör : bos jugalis Kr. ; [zugochs]. 1594 :
Jarmos eokeor (OL. UC. 106/3).

JÁRÓ : vadum ; fúrt NySz. (3. jel.) 1349 : Trans-
euado ipsam piscinam per médium et uadit eirca laroti-
fuk (OL. D. 4044, 1. AnjouOkm. V.281). 1357 : Quedam
vallis quae vocatur Jarowewlgh (OL. D. 1199, vö.
AnjouOlan. \1.560). 1461 : In illó loco in quo tempoie
decrescentis aque dictum Maiusium absque nauigio
transmeare possent ad locum Jarovew vocatum (OL.
D. 28852). 1725 : Bakos György uram Dadái uramtól
birt zálogos földen belől, az alsó járónál egy njil
Takács György vacans nyila (GazdtörtSzemle III. 190).
[Vö. barom járó-föld.]

JÁRT, -ATLAN, 1. gyárt, -atlan, gyártó.

1. JÁSZ : barbarus hostis MA^. Phiüstaeus MA
(1621. kiad.); barbarischer feind MA. (1708. kiad.),
der Jazyge BM. 1349 : Stephano dicto Jaz [a. m.
jász V. gyász ?] (V'eszpr. 107, Keek 4). 1446 : Hinc
reuertendo in eandem viam Jazwth vocatam (Múz.
Rhédey). 1466 : Dominico yaz (OL. D. 16421). 1534 :
Clementem Jaaz (Múz. Kállay).

jász-keszeg : thymallus, foxinus, cyprinus leuci-
scus : der esch, die elritz NySz. ; phoxinus levis MA^
1549: Egh jaz kezeget (OL."Nád. 49).

2. JÁSZ? 1. gyász.

JÁSZOL : mandra, praesepe, praesepium, caula ;
krippe NySz. 1493 : Asseres pro Jazol magnós (EPSz.
fol. 78). '

JÁTÉK, vö. olasz-játék.

JÁTÉKOS : histrio, gesticulator, ludio, agyrta ;
schauspieler, gaukler, komödiant NySz. (1. jel.) 1546 :
Ebedkor attam az hegedősöknek es az yatekosoknak
(OL. Nád. 48).

JÁTSZÁS, vö. kártya-játszás.

JÁVOR : acer, acer major, platanus gennanica ;
ahorabaum, -massholderbaum NySz. 1243 : Arborem
platani que wlgo dicitur Iawor\OL. D. 259). 1397:
Sub quadara arbore Ruti [így] wlgariter lavor vocata
(Akad. 6). 1411 : Arborem Jawor dictam (Múz. Kállay).
[Vö. juiiar, -fa.]

jávor-deszka: [asser acernus ; ahorabrett]. 1590:
Jauor dezkath (OL. Nád. 43).

jávor-fa : acer, acer major, platanus germanica,
acer latifolium ; ahorn NySz. 1299 : Asendit usque
ad arborem Jau-rfa (Múz.). 1325 : Tendit ad quandam
arborem Jaifr/a uocatam (Múz. Wenzel). 1414: Secus
arborem Jaworfa vocatam (Lelesz Met. Ung. 14).
Arborem Jaworfa vocatam (OL. D. 10268). 1570 :
Mensa ex lauorfa (OL. UC. 77/11). [Vö. juhar-fa.]

JEDZENI, 1. jegyez.

JEDZŐ-KÖNYV, 1. jegyző-könyv.

JÉG : glacies [stb.] ; eis NySz. 1419 : Possessionis
Je^rhaza [a. m. jég?] (HazaiOkm. 11.219). 1544: Pat-
kolasra. léghez ualo szegre (OL. Nád. 41). [Vö. «jég-
szeg» Kr.] 1638 : Jegh szaggató vashorog. Jegelő
eszteöke (OL. UC. 2/34).

jég-patkó : [aculeus ferreus a lapsu tuens in
glacie euntem] ; eissporn BM. 1590 : Negh par jegh
patkó (OL. Nád. 49). [Vö. CzF. MTsz.]

jég-sarkantyú : [aculeus ferreus a lapsu tuens
in glacie euntem ; eissporn]. 1545 : Vöttem vramnak
eg ieg sarkont'ívt (OL. Nád. 40).

jég-vágás : [das eishacken]. 1599 : A Prédikátor
a kaszásoknak ételt adott, azon képen a széna hor-
dóknak is ételt adott. A czellegben való favágástól
és jégvágástól ételt nem adott (CanonVisit. 148). A
czellegben is egy egy napi favágással tartoznak, Jég-
vágással, és annak béhordásával is tartoznak (uo.).

jég- verem : ceUa frigidaria ; eisgrube NySz. 1544 :
Attam az ieg uerem asasert (OL. Nád. 41). 1597 :
Ezen pintér haz mellet ketth el bomlot Jeg verem
(OL. UC. 101/3). 1638 : Jegh vermek (uo. 2/34).

JEGELŐ-ÖSZTÖKE, -észtöke: [staehel zum
eis-aushacken]. 1638 : Jegh szaggató vashorog. Jegelő
eszteöke (OL. UC. 2/34). [Vö. jegellö MTsz.] [Vö.
jegezó'-ösztöke.]

JEGENYE, jagénye? jegönye : 1) populus
álba ; tanne, weisse tanne, íichte NySz. 1239 : Uadit
ad arborem que uiügo dicitiu- Jeguna [így, olv. «je-
gune»-?] (OL. D. 233). 1270/1280: Prope quandam
arborem Jegune vocatam in uulgari (Körmend, Heim 5).
1273 : Sub arbore Jegune (OL. D. 841, 1. HazaiOkl. 68).
1320 : Ad arborem Jegenye (OL. D. 1990, 1. Anjou-
Okm. 1.551). 1323 : Ad arborem Jegune (OL. D. 2145).
1335 : Peruenit ad quasdam arbores Jegenye (Veszpr.
Regn. Met. 7). 1338 : Ad trés arbores Jegene (Múz.).
1352 : Quasdam arbores in wlgari Jegunye vocatas
OL. D. 4267, 1. ZalaOkl. 1.529). 1364 : Vnam arborem
wlgo Jegenye vocatam (OL. D. 281). 1372 : Trés arbores
Jegenye dicte (uo. 6039). 1374 : Magnam arborem
vulgo iegunye nuncupatam (ZalaOkl. 11.118). || 2) pla-
tanus NySz. 1453 : Penes arborem platani wlgo Jegenye
vocati (OL. D. 14676).

jegénye-fa: 1) abies, populus nigra, populus alba ;
pappelbaum NySz. 1247 : Ad vnum arborem Jegeniefa M
wlgariter nominatum (Akad. 1). 1338 : Ab arbore ■
populi incipiendo que uulgariter Jegenefa uocatur , OL .
D. 3194). 1356 : Quandam magnam arborem boricis
vulgo iegenyefa (ZalaOkl. 1.567). 1376 : Circa quandam
arborem wlgo Jegenyefa nuncupatam (Forrás ?). 1381 :
Arborem Tremuli Jegenyefa vocati (EgyKönyvt. Litt. ^
Epist. Őrig. 25). 1383 : Vsque ad arborem Jagenefa S
[így?] dictam (Múz.i. 1429: Vnam arborem Jegenyefa ■
vocatam (Múz. Forgách). 1433 : Descendens ad quan-
dam arborem yegenefa vocatam (Múz.). 1483 : Perue-
nit ad vnam arborem Jegenyefa wlgariter nominatam
(Körmend Stat. ant. major. 29/26). || 2) platanus NySz.
1386 : Super arborem plantani [így] Jegenyefa dicti A
(OL. D. 7182). ^

jegenye-nyár : [populus pp-amidalisj. 1425 : In
medio duarum arborum Jegenyenyar vocatanim (Múz.
KáUay).

JEGES : glaciális ; eisicht, voU eis NySz. 1355 :
Petrus dictus Jeges [a. m. jeges v. jegyes ?] diuagans
fur (Körmend, Korlátkö-Appon. 17/797). 1446 : Ladis-
laus Jeges (Múz. Kállay).

JEGEZŐ-ÖSZTÖKE, észtéke : [staehel zum
eis-aushacken]. 1638 : Jegezeö észteké (OL. ÜC. 2/34).
[Vö. jegelő-ösztöke]

JEGÖNYE, 1. jegenye.

JEGYES : signatus, notatus ; gezeichnet NySz.
(1. jel.) 1355 : Petrus dictus Jeges [a. m. jegyes
V. jeges ?] diuagans fur (Körmend Korlátkö-Appou.
17 797), 1370 : Versus montem HegjTismagas et per

429

JEGYEZ— JO

JÓ— JOÁN

430

vallem Jegyesxelg (Pannh. 5/0o). 1446 : Ladislaus
Jeges (Múz. Kállay).

JEGYEZ, j edzeni : noto, annoto ; aufzeichnen,
aufschreiben NySz. (2. jel.) 1554 : Eg jcccheny walo
könweth (OL. Nád. 49).'

JEGYÉZŐ-KÖNYVECSKE, 1. jegyző-köny-
vecske.

JEGY-ZÖ : terminus ; grenzstein NySz 1291 :
Uadit ad meridiem ad lapidem Jegyku dictum quem
pro signo mete diiüsissent (OL. D. 1332).

JEGY-RUHA : dos ; morgengabe, brautgeschenk
NySz. 1475 : Rerum parafernaliuin wlgo yegy ruha
(Múz. Becsky). 1509 : Res parafernales w Igo leghruha
dicti [így] (OL. D. 21832). 1521 k. : Kenderesy Bene-
dckne Margit aszony adót menedéket az w jegjruha-
jariil es haz koz marharul Kenderesj Mihaljnak (Ká-
rolyiOkl. 111.134). 1558 k. : Zelestyei gertwl wettem
azen Jegrwamal ezwstet (Nyr. XXVIII.22). 1589 :
Mely három ház jobbágyot adott volt ugyan Borbára
asszonynak jegyruhájába fiúról-fiúra meghíhatatlanul
az amadéfalvi nemes Rátol Imre (Székely Oki. V.144).

JEGYZŐ-KÖNYV, jedző-: protocoUum |stb.] '
zeichenbüchlein, notizbuch, protokoll NySz. 1544 :
Vöttem e^ iecczö kőimet (OL. Nád. 42). [Vö.íjegyéz.]

JEGYZŐ-KÖNYVECSKE, jegyező- : diurnum,
ephemeris ; notizenbuch, notizbüchlein NySz. 1596 :
Egi jegiezeo kónweczke (OL. L. III.16. 17).

JEJGET : [lamentor. plango ; jammern, wehkla-
genj. 1451: Stephano Yeygethe (Múz. Kállay). [Vö.
hejget.]

JEL, vö. künnjáró-jeL

JELENLÉT : praesentia ; gegenwart NySz. 1581:
Én Zekel András Zabolay, Orbay székben, látván az
én életemnek utolsó órájának jelenlétét, ajánlom az
Úristennek szent kezében az én lelkemet (Székely-
Oki. V.129).

JELES : insignis, praestans, excellens [stb.] ; aus-
gezeichnet, berühmt [stb.] NySz. 1558 : Egy kethszeres
cheres zibol chinalth jeles io huszár fektül aggianak
harmycz keth pendzth . . . keth fek szarath jeles ioth
nyolcz pendzen . . . Egy haam feieth ieles ioth wr loua-
nak waloth kethszerest harmych pyndzen (OL. D.
87006, 1. GazdtörtSzemle VL137).

JENÉI- VÉKA, -víka : [modius Jenöensis ; Jenöer
scheífel]. 1605: Alakor vagion jenéi vikaual (OL. UC.
28/61, az adat az aradmegyei Borosjenöre vonatkozik).

JENŐ : [szn.|. 1236 : Zeguenozo pertinet lenennec
(Kubinyi : MTörtEml. L14). 1461 : Super possessionibus
Zokolya predicta ac Jenew et districtus Ewrseeg
vocatis [«Vas. m.» Szám. jegyz.] (Múz.). 1594 : Jenö-
falvi Markos Erare (SzékelyOkl. V.156).

JESZT ? L ijeszt.

1. JÓ : íluvius ; fluss NySz. 1228/1357 : Intrat in
Soyou [«Erdélyben» Szám. jegyz.) (HazaiOkm. VL22).
1282 k. : Circa flumen Soio (Kézai, 1. FontDom. 1/2. 72).
1288/1326 : In fluuio Heut/o constructum (HazaiOkl
109). 1291: Cadit ad fluuium Sa</o (OL. D. 1332).
1293 : Primo incipit in fluvio Soyotv in quodam loco
Apath rewy uocato (Múz. Hanvay). 1300 : Berukyou
(1. «Berettyó» a.). 1323 : Cadit in fluuium Reuyoiv
(OL. D. 2202). 1325/1347 : Eundem fluuium Sat/o
(Körmend II/4, Miskouch 67). 1338 : Cuiusdam mo-
lendini ipsorum super fluuio Sat/owyze (Forrás ?). 1363:

In fluuio Hewí/rt (OL. D. 5269). Quadam Piscina Sat/o-
mortuaya (uo. 5185). 1364/1399 : Johanue filio Petri
dicti Cheh Comite wlgo Greb dicto de Gyznoyow (uo.
5277). 1384 : A fluvio Sayo in loco Kewesrew nominato
(Forrás ?). 1408 : Transirent ad fluuium Zekelí/o (OL.
D. 28773). 1419 : In fluuio Hew?/o vocato (uo. 10784).
1422 : Veniret ad fluuium lleyo7v (Múz.). 1455 : Cu-
iusdam molendini in fluuio Hewt/o appellato (OL. D.
14984). 1520 : In fluvio Keyo nímcupato (Múz.). [Vö.
Berettyó.]

2. JÓ : bonus, bellus ; gut, schön, artig NySz. (1.
jel ) 1211 : In uUla Eurmenes hü sünt ioubagiones
Modorod Jo?tleken Leusa Embelh (Pannh. Tih. 1/5).
Isti uero sünt vdornici Latou Nege Kese Zebe Jou-
lekun Sombot (uo.). 1240 : Hec sünt nomina cubicu-
lariorum Modor Zyget Jovlegen (Pannh. 61/8). 1293 :
Inter vineas Jolegen ab oriente, ab occidente verő
Capituli Wesprimiensis (Veszpr. 11, Merenye). 1300 :
Saulo et Gogano fiUis Jov\egyT\ (Múz., 1. HazaiOkl. 174).
1302 : Petri filii Joleguen (OL. D. 1687). Petri fili
Joleguen (MonStrig. 11.511). 1398 : Stephaiium dictum
Jow (HazaiOkl. 1.292). 1400/1403 : Petro Jo dicto
(OL. D. 1430). 1403 : Paulo Yow (ZichyOkm. V.341).
1415: Egidio Jokepew (Lelesz Acta 35/64). 1425:
Georgio Joo (Kömiend, Heim 745). 1442 : Thoma
./olwas [a. m. jó-lovas, vö. az 1452-i adattal] (Múz.
Kállay). 1451 : Paulo Jolegen (uc). 1452 : Stephano
Jolowas (uo.). Stephano Jahvas [« Jolwas ? inkább az
elöbbi» Szám. jegyz.] (OL. D. 14584). 1453 : Franciscus
Jo (uo. 36407). 1454 : ./opathak [hn.] Gonozpatak (uo.
14604). 1455 : Stephano -/olwas (Lelesz Acta 66/48).
1459 : Paulo Jolegen (Múz. Kállay ! 1462 : Mathias
Jofeldy (Veszpr. 108, Ság 1). 1463 : Johaunem Jo
(OL. D. 15875). Symone Jo (uo. 15877). 1465 : Mathias
Jolegen (KárolyiOkl. 11.368). 1470 : Petro Jo (Kör-
mend, Heim 542). Valentino Jo (Múz. Kállay). 1485 :
The kewzewn krysthynanak legyen kenweb ynhanak
Zaaz yo napoth keth zaz yo eeth hozyaya (uo.). 1500 :
Blasio tjo pro vna Chwha (OL. D. 84992). 1522 :
Georgius Yozynew (uo. 87828). 1540 : Gregorius
Jokenyerew (Múz. Kállay). 1598 : Johannes Jo legeni
Laurentius Jolegin (OL. RDecim. Zempl. '. 1637 : Egy
jo hozzu siska (OL. UC. 14/43).

jó-embér, 1. jámbor.

jó-féle: legitimus, bonae notae NySz. [bonus;
gutartig], guter art, ehrlich NySz. gut, acht BM.
1544 : Uöttem fö tekerő keszkönöknek az io fele
golczot lOL. Nád. 42). 1557: Öth u(?g io fele ba-
razlait (OL. Nád. Számad. b). 1799 : Egy jóféle
fejér patj'olat abrosz, kötéssel és csipkével körül-
varrva (CanonVisit. 213).

jószeréncsés, -szerencsás: faustus; glücklich NySz.
1613 : Jo zerenchas bodogh hozzu eletett minden ked-
uessyuel egyetemben, keuanunk az uristcnteöl Ngdnak
(AdalZemplvmTört. IV. évf. 324). Tarchya meg az Úr-
isten Ngdatt Sokaygh bodogh io zcrenchyas allapatt-
ban (uo. 326).

jó-termő : [feitilis ; fruchtbarj. 1654 : Ez falunak
hatara nagv s io termő, tragia nélkül terem az ross
(OL. GyfLimb. 17/2).

JOAKIM : Joachimus PPB. 1198 : Seruos quorum
nomina hec sünt Behed filius Mencc Joahnn figy?|
ttlius Puruete Theke (Körmend 11 8, Szontgotbárd 1).
1240 k. : Hec sünt nomina equestrium de eodem
predio Budurog Joaehym (Pannh. 61/8).

JOÁN : Joanncs PPB. 1211 : Sünt sutores hü Joan
filius Scesun. Potcan. Zelsa Bod (Pannh. Tih. 1/5).
1227 : Pretium raeum empticium nomine Scent Joan

431

JOÁNOS-JOBBÁGY

JOBBÁGYSÁG— JÓKOR

432

(OL. D. 133). 1279 : Vsqiie viam Joliannis Joawvta
iiocatam (Wenzel IV.211i. 1296: Villarum Joan et
Ferteud (Mi'iz Jankowich). [Vö. Iván, János.]

JOÁNOS ? 1. János.

JOBÁGY? JÓBÁGY, -SÁG, 1. jobbágy, -ság.

JOBBÁGY, jobágy ? jóbágy : a) patrícius,
nobilis ; vornehm : b) colonus, subditus, tributarius,
villicus ; untertan NySz. 1229 : Item Joubag comes I
vineam (Pannh. Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.). 1247 :
Servientes in equo proprío, qui wlgo Luosicsa^ [olv.
iohag, 1. Simonvi, Nyr. XIII. 122] diciintur (MonStrig-.
1.364). 1265 : Johag filii Jurge (OL. D. 595 -. 1277 :
De villa Johagío\\\a. (Múz. Ei-tl). 1277 1291 : De villa
Jo&rt(7folua (Múz. Éidj^). 1277/1328: De\'illa Johagio\xí?i
(uo.). 1280: Alexandrum Johagh (OL. D. 1070).
12901327 : Sepedictus Jobag dixit (uo. 1302). 1329 :
Possessiones Jobagh et Fayzad vocatas (Múz. Rhédey).
In villa Joobaagh vocata (uo.). 1330 : Elias de Jobag
(ZichyOkm. 1.364). 1333 : Nobilibus de Jobagy (Kör-
mend II/l, Alber 3). 1338 : Quandam possessionem
Jobbag vocatam (Múz. Rhédey). 1439 ? : Jobagiok ne
itelthethessenek (OL. D. 13290, az 1439-i oki. hát-
lapján). 1452 : Thoma Jobagh (Múz. Kállay). Thoma
Jobagh (Lelesz Acta 63/22). 1487: Emeriou.s Jobag
(Köi-mend III/5, Zob 51). 1496 : Posse.ssionibu.s
Jobagy Alsoewr Felseewr (uo. III/6, Körmend 7).
Possessionibus Jobagy Olazmyhallakosa Mayorhaz-
lakossa (uo. Körmend 10). 1524 : Jobagio meus
quem tu abbas captiuasti est tam probus homo sicut
tu abbas dempto sacerdocio insuper talibus verbis
afifecisset Nem kényed el ezzel az en Jobagyom fog-
ságát (Múz.). 1526 : Anthonius Jobagh (Múz. Kajjy).
1589 : Mely három ház jobbágyot adott volt ugyan
Borbára asszonynak jegyruhájába fiúról-fiúra meg-
hihatatlanul az amadéfalvi nemes Rátol Imre, azokot
az három ház jobbágyokot adta azon fellyel megírt
vitézlő Lázár Farkas uramnak pro íl. 24 (SzékelyOkl.
V.144). [Vö. 1114 1131: Ego Acha uespremiensis
ioubagio nonignobilis (Pannh. 6/A). 1135 : Jobagiones
castrí de Supmn (uo. 15 Kk). 1211 : Per dilectos et
íideles ioubagiones nostros sciücet T [?] cancellariiun
aule nostre et P [?] palatinum comitem (Pannh. Tih.
1/5). Joubagiones hii sünt (uo.). 1223 : Consilio omnium
ioubagionum nostrorum (Lelesz Acta 1/1). 1229 : üli
prenominati iobagiones ipsi Zadusarii confessi sünt
tanquam confusi (Pannh. 5/Gg). 1240 : In predio Digna
hec sünt nomina Jobagionum (uo. 61/8). 1261 : Io-
bagiones castii nostri Huntensis (Múz. 46). 1263 :
Jobagiones castrí íilii iobagionum qui kelthiobagfyu
dieuntur (OL. D. 550). 1268 : Jobagionibus Castri
(Múz. Burián). 1274 : Jobagionibus castri de Aba\vj'uar
(Múz. Ivánka). Bilotis ac aliis iobagionibus exereitualium
nostrorum (OL. D. 875). 1276 : Iobagionibus Tawarni-
corum et Tawarnicis de uilla Chuuz (Múz. Békássy).
1301/1442 : Nicolaus Jobagio ecclesie nostre in opi'do
nostro Sabariensi commorans (uo.). 1359 : Quidam
Jobagio Paulus nomine dictus Deyka (Múz.). 1366 :
Egidius filius Johannis iobagio (Veszpr. 106, Beren-
hida 2). 1405 : Quidam Jobagio Fatthiopap nomine
<(Múz. Bethlen). 1454: Sedecim Mardurínis seu Ses-
sionibus Jobagionalibus (OL. D. 34209).] fVö. vár-
jobbágy.]

jobbágy-ember : [jobagio, colonus, subditus, tri-
butarius, villicus ; unterthan]. 1715 : Valamely jobbágy-
ember, semmi maradéka nem maradván, maga acqui-
rált ingó s ingatlan bonumit, ha testamentalitor legalja
valamely jóakarójának [stb.j (GazdtörtSzemle VI.186V

jobbágy-fiú: a) adolescens nobilis, homo nobilis:
junker : b) jobbagio ; frohnbauer NySz. 1258/1416 :
Eidem Martino ipsam terram que ad duo aratra esset

restituisset vt Idem de cetero de eadem seruiret sicut
alii de Thuruch qui Jobaghfu dicerentur dominó regi
sermi-e tenerentur (Múz. Ivánka). [Vö. Nobiles íilios
Jobagionum de Thuruch (uo.).J[Vö. kélt-jobbágyfiú.]

jobbágy-telek : bauemlehen, grundansássigkeit
BM. [•?]. 1375 : Possessionis Jobagtelek (ZichyOkm.
m.602). 1603: Thomas Jobbágytelki (SzékelvOkl.

V.253).

JOBBÁGYSÁG, jobágyság, jóbágyság :
1) subditela ; untertánigkeit NySz. 1587 : Valamikor
elszöknék, vagy elmenne az ö kegyelme Lázár Far-
kas földjéről és jobágysága alól, hát mindenütt min-
den töi-vén nélkül megfoghassa (SzékelyOkl. V.142).
1700 : Aki pedig városunkban akar lakni és derék-
képpen jobbágyságra adja magát, a biró asztalán
tai-tozik letenni 40 pénzt és így az földes úr dolgá-
túl szabad leszen fél esztendeig (GazdtörtSzemle
Vn.405). 11 2) coloni, rustici, subditi ; untertanen
NySz. 1636 : De ezt [tjaikot, ludat stb.] mind pénzre
limitálja, a mint a Kassai piaczon eladhatnák, s
pénzül vegye meg a jobbágyságon (GazdtörtSzemle
1.271). 1752 : Minthogy azonban az vadászat, jobbágy-
ságnak mind töi-vény, mind ö herczegsége instructiója
által meg légyen tiltva [stb.] (uo. VI. 140).

JOBBÉT, 1. jobbít.

JOBBÍT, jobbét : corrigo, emendo ; verhessem,
recht machen Nj^Sz. (1. jel.i 1597 : Mykor száraz ideő
jar es irtassalys iobbettyak, gyakorlatossaggal az re-
tekys akor teöbbewlnek megh (OL. UC. 12/42). [Vö.
megjobbít.]

JOG, JÓG ? : dextera ; recht, rechte hand NySz.
(2. jel.) 1395 : (1. «szent-jog»). 1447 : Jacobo Jogh
(Múz. KáUay és KárolyiOkl. 11.253). 1449 : Jacobus
Yog (Múz. KáUay és KároljiOkl. 11.277). [Vö. szent-
jog.]

JOHAR, 1. juhar.

JOHÁSZ, 1. jubász.

JOHHOS, 1. johos.

1. JOHOS, jolilLOs, johus ? jonhos: [?]. 1341 :
Andreám dictum Junhus ( Zimmermann-Wenier 520).
1342 : Ladislai dicti Johyws (OL. D. 3480). 1355 :
Nicolao dicto Johhos (AnjouOkm. VI. 347). 1414 : Geor-
gium dictum Yonhos (Múz. Kállay nr. 665). 1417 :
Nicolai Johus [a. m. johos v. juhos ?] (Lelesz Acta
37 113). 1423 : Andree Jonhus (uo. 43/18). 1431 :
Andreám et Anthonium dictos lonhos (Múz. Kállay).
1434 : Nobilis domina Katherina conthorahs olim
Andree Jonhus dicti parte ab ima, parte verő ab
altéra Michael similiter Johus dictus (KárolyiOkl. 11.149).
Prenominatus verő Michael Johus tuo.). 1434 k. :
Andreám Jonhus (uo. 151). Andree Jonhus (uo.).
Andree Johos [igy többször] (uo. 152). 1435: Andree
Jonhos (Múz. Ibrányi és KárolyiOkl. 11.153). 1438 :
Michaelem dictum Jonhus (Múz. Kende). 1450 : Pau-
lum Jonhos (Lelesz Bercs. VI. 32). 1469 : Michael
Johos [a. m. johos v. juhos "?] (Lelesz Acta 80/54).
1472: Michael Johos "(OL. D. 17386). 1479: Blasio
Johos (Múz. Kállay). 1523: Stephani Johos (Múz.
Ibrányi). 1526 : Blasium Johos (Múz. KáUay). 1602 :
Johos Bálás (SzékelvOkl. V.201). [Vö. Szily, Nyr.
XXVIII.289 ; Setiilá : Smirnows Untersuchungen 49 ;
Vikár, Ethnographia XII.299.] [Vö. jonli?]

2. JOHOS, 1. juhos.

JÓKOR : in tempore, opportune ; zu rechter zeit,
gelegen NvSz. (11.49.) 1602 : Jókor Pál (SzékelyOkl.
V.205).

433

JÓLLAKIK— JUHAR

JUHAROS-JÜVETEL

434

JÓLLAKIK : satiiror ; sich satt essen NySz.
1481 : Michael lollako (OL. D. 18534).

JONH, inh- : cor, meiis ; herz, sinn NySz. («1.
éh» 2. jel.) 1485 : The kewzewn krysthynanak legyen
kenweb ynhanak Zaaz yo napoth keth zaz jo eeth
hozyaya (Múz. Kállay).

JONHOS, L johos.

JÓSA : Josephus PPB 1469 : Jósa Sowago (OL.
D. 32365). 1483 : Jósa Thywgyes i uo. 18805). 1544 :
losa farkas mosón wamiegeijöli OL.Nád. 41). [Vö. Isó?]

JÓTA ? L gyolta.

JOVAN ? L Iván.

JÓZAN, józon : sobrius, frugi ; niichtern, massig
im essen und trinken NySz. 1401 : Clemeutem Józan
(ZicliyOkm. V.233). 1423 : Georgio dicto Józan Lelesz
Acta 43/76). 1437 : Johannes Józan (OL. D. 13061).
1459 : Georgiám Józan (uo. 15403 . 1509 : Giegoiio
Józan (Múz. Forgácli). 1602 : Józon Benedek. Józon
Albert (SzékelyOkl. V.186).

JÓZON, L józan.

JŐ, vö. alá-, elójő.

JÖVEDELEM, jüvedelém : proventus. redi-
tus; einkommen NySz. (1. jel.) 1564: [A várnak]
mind belső gondviselésének, mind kéviil való jüve-
ddme beszolgáltatásának hiv és szorgalmatos gongyát
viseUye (GazdtörtSzemle 1.72). Ezen kéviil vagyon
hegy^'ámbeli szokott és bizonyos jüvedebne az várnak,
kappan adással egyetembe (uo. 67). 1594 : Az zeöleo-
nek fertőn newen ualo jeövedelme vágjon (OL. UC.
113 5). [Vö. dézsma-, korcsma-, pénz-, só-, tör-
vény-jövedelem.]

JÖVETEL, jüvetel, vö. kijövetel.

JUH, ih : ovis ; sclaaf NySz. 1266 : In duabus
terris que dicuntur feevr yhu [a. m. juh "?] (OL. D.
604). 1308 k. : Nicolaum dictum Juh (ZiehyOkm. 1.122).
1384: Vnum in loco .7/íkuth nuncupato (OL. D. 7074 .
1584 : Mvnden Jn-tid [fizet] k(;th becheth M\Tiden
Dyznothwl keth becheth (OL. UC. 56 33). 1597:
Mykor ihot haytuak (uo. 12/42). 1637 : Eöregh juh.
Ollós keczke (uo. 14 4?!). [Vö. tengéri-juh.]

juh-bőr : [pelUs ovilla, corium ovillum ; schaffell,
schafleder]. 1587: Juh bőr (OL. UC 12/42). 1635: A
juh bőröket az elmúlt évben adtuk egj^et-egyet 48 d.
(GazdtörtSzemle VIII.473).

juh-ól: hara; schafstall NySz. 1208 1359: In
predio ipsorum quod dicitur yuhol (OL. D 50).

juh-sajt : caseus e lacte ovium ; schafkase NySz.
1544 : Neg ih sait (OL. Nád. 42). 1587 : Kechke saitot
luh saitot özet Kechkefy (uo. 40). Juh saijth. Kechke
sayth (OL. UC. 12/42).

juh-szállás : [saepta ovium; schafstallung]. 1588-
Az reghi j^vh szállások (OL. UC. 64/35).

juh-túró : [caseus ovillus mollis ; schaftopfen,
schafkase]. 1669 : Juh-turó fontja 9 dénár Tehén-turó
fontja 6 dénár (GazdtörtSzemle 1.89).

JUHAR, ihar, johar: acer, acer major, platanus
germanica ; ahornbaum, massholderbaum NySz. 1233 :
Arbor que uulgo dicitur yhor (Veszpr. Regn. Met. 2).
1233/1345 : Arbor que uocatiu- Jhor (Veszpr. 3, Biliege).
1242 : Sub arboribus Byk et Ihor (OL. D. 33702).
Descendit ad arborem que vocatur iho7' (MonC'ivZagr.
118). 1248 1300: Sub arbore que i/ior dicitur (Wenzel
11.202). 1257 : Ad arborem Ihar (HazaiOkm. VII.73).
1269 : Cuiusdam arboris Jhor vocate (Veszpr. 107,
Nivig 3). 1272 : Est méta terrea in qua est arbor

Jhor et auellani (Múz. Jankowich). 1275 : Arbores
ihor et gerthyan (Wenzel XI1.162). 1330 : Uenit ad
arborem Johor (OL. D. 2597). 1342 : Platani wlgariter
jhar dicti (ZiehyOkm. 11.25). 1347 : Due arbores sci-
licet Ihor et Cherfa dicte (OL. D. 3909). 1372 : Ad
arborem Juhar dictam (uo. 6039). 1380 : Vna arbor
lauri wlgo Jhar dicta (Veszpr. 4, Csopak, 1. Zala-
Oki. n.172). 1484 : Sub quadam arbore IJiar dicta
(Múz. Ibrányi). [Vö. jávor.]

juhar-fa: acer, acer major, platanus germanica,
acer latifolium NySz. ; [ahornbaum]. 1236 : Ad aliam
metam que est ihorfa (Wenzel VII.20). 1251: Ad
aliam arborem Ihorfa (OL. D. 352). 1252 : Inde teu-
dit ad arbores signatas que uulgo dicuntui- Zilfa
et Yhorfa (uo. 33710). 1257 : Sub arbore yarfa
[így, olv. iar-fa, a. m. juhar-fa?] (uo. 458). 1258:
Vadií ad aliam arborem Ihorfa (uo 478). 1308 : Sub
arbore Ihorfa est méta (Kubinyi : MTörtEml. 11.59).
1310 : Ad vnam arborem Ihorfa dictam (Pannh. 20/G).
1327 : Quandam arborem que wlgo Ihorfa dicitur (OL.
D. 2457). 1337 : Iimgit quandam arborem wlgo jwharfa
vocatam (SztárayOkl. 1.127). Venit ad unam arborem
vulgo joharfa vocatam (uo. 130). 1339 : Pervenitur
ad arborem Jhorfa vocatam (Veszpr. 2, Sárberény).
1347 : \'na arbor Ihorfa dicta (OL D. 3909). 1366 :
Quandam arborem aceream wlgo Juharfa vocatam
(uo. 4456). 1423 : Attigissent arborem Jharfa (Lelesz
Met Ung 1). 1470 : Quedam arbor wlgo JJiarfa deno-
rainata (Veszpr. 11, Merenye). Due arbores Jharfa et
Gyortyanfa vocate (uo.). [Vö. jávor- fa.]

JUHAROS : [silva acenia ; ahornwald]. 1493 :
Silua Ju-haros vocata (OL. D. 20018).

JUHÁSZ, ihász, juhász : opiiio, tipilio ; schafer,
schafhirt NvSz. 1400 : Petrum Ihaz dictum (Ziehy-
Okm. V.225). 1423 : Paulus Jwhaz (Lelesz Acta 43 83).
1459 : Stephano Jwhaz (Múz. Kállay). 1462 : Bene-
dictus J/ias (Veszpr. 108, Ság 1).' 1468 : Matheus
Ihaz (Múz. Kállaj). 1481 : Fabiano Jwhaz (OL. D.
30091). 1483 : Johanne Tliaz (uo. 18794). 1497 : Paulo
Jwhaz (Lelesz Acta 105/1). 1499 : Benedicto Jhaz
(uo. 107/3. Barnabás Ihaz (Múz.). IblQ : U&Űiqo Jhaz
(Pannh. 27 1). 1517 : Stephano Jwhaz (Lelesz Bercs.
XV.4). 1520 : Andrea Ihaz (Múz. KáLlaj). 1521 : Az
luhazoknak (OL. D. 37179). 1558 : Sebastianus Ihaz
opiiio (OL. Nád. 48). 1602 : Joház Bálás (SzékelyOkl.
V.217). Joház Máté (uo. 224). Joház Mihály (uo. 225).

juhás2-ház : [tuguriuia opilionis ; scháferhütte].
1620 : Az , Juhasz házban. Vagion kamoraiaban saitt
Niomo galita [így] No: 8. Vagion vav keopelleö gi-
litta ketteö (OL. UC. 15/9). Juhasz haz Vduaran
Vagion Jüh [így] No: 196 (uo.).

JUHÁSZODIK, vö. megjuhászodik.

JUHOS, ihos, johos : öves habens, öves pa-
scens ; eigeutümer von schafen, schafhirt NySz. 1417 :
Nicolai Johtis [a. m. juhos v. johos ?] (Lelesz Acta
37/113). 1422 : Gregorius Jhios dictus (OL. D. 11268).
1469 : Michael Johos (Lelesz Acta 80/54). 1470 : Va-
lentinus Ihos (OL. D. 17008). 1472 : Michael Johos
(uo. 17386). 1479 : Blasio Johos (Múz. Kállay). 1523 :
Stephani Johos (Múz. Ibrányi). 1526 : Blasiiim Johos
(Múz. Kállay). 1602 : Johos Bálás (SzékeljOkl. V.201).

JUTKA : [Judithae iioraen blandiens ; koseform
zu Judith]. 1604—24 : Anno 1611 adta isten ez világra
Jutka leánunkat (KárolyiOkl. IV. 5). 1728 : Méghátt
Jutka . . . Meghkn Jutka (Reizner: SzegedTört. IV.390,
itt a «Megháld» vezetéknév, Kovács János értesítése
szerint, hibás közlés),

JÜVEDELÉM, 1. jövedelem.

JÜVETEL. vö kijövetel.

— =>-í^-

Magyar Oklevél-Szótár.

28

K.

KÁBA ? : subbuteo, avis certa rapax, species ac-
cipitrum NySz. ; Narr PPB. : «ragadozó madár' neme,
vértse, káiiya» SzD. |Vö. még BesztSzójz. 1178. sz.
és SchlagliSzójz. 1766. sz.] 1151: Ex precepto regis
comes HejTiricus huiiis rei prestaldum nomine Caba
[a. m. kába v. kába ?] constituit atque dedit (Pannh.
31/X). 1330 : Demetri dicti Kába 'ZicliyOkm. 1.369).
Demetrii dicti Kába (uo. IV.627). 1463 : Gregorio
Kába [OL. D. 15877). 1602: Kába Imre (Székely-
Oki. V.222). [Vö. MTsz. és NomenclAvium 44. 1.]

EÁBA : stultus, fatuus, hebes, stolidus, stupidus ;
narrisch NySz. [L. a kába alatti adatokat.]

KABALA, kabola : equa, eaballa ; stute NySz.
1329/1335 : Qtiendam raoutem Kabalaíey nominatum
(OL. D. 2519). 1341 : Quendam puteiim kabala kuta
vocatum (uo. 3387). 1476 : Ad quendam locum qui
vocatur Kabolaeerzygethe (Lelesz Prot. Parv. 86aX

KABALÁS: caballis abiindans; mit stuten, stuten-
NySz. 1401 : Penes viiam vallem Kabalaswelgh uouii-
natam (Miiz. Kállay nr. 6 .

KABOLA, L kabala.

KABOS: [Jacobus?]. 1602: Kabofi Farkas (Szé-
kelyOkl. V.2B3). [Vö. Jakab, Jakabos |

KÁCA", kácca : «nagy (szüretelő) kád» MTsz. :
[cupa vindemiaria ; grosser bottich]. 1519 : Soluit
triticum kathcza I (OL. D. 37007). 1521 : Ibidem in
Molendiuo ciste due. Ibidem wlgo kacza dictum duas.
Et Ibidem Seram vnam (uo. 37184). 1528 : Auene
kaccsá qiünque (OL. Nád. 49).

KACADONIA: Clialcedonius Murm. («kacedo-
nia» 1560. sz.) ; Calcedonius, lapis de Calcedonia
GyöngySzót. («kac'hadonya keó» 3483.sz.);[chaleedon].
1519/1523 : Sex legibulos [vö. «legihuluni» Bartal]
trés do corallino rubeo quartum de álba gentha
quintum de Kaczadonya (Körmend Acta III 5, Re-
vistye 87). 1533 ; Piccaria ex Kaczadonya (OL. Nád. 49).

KACAG, vö. raégkacag.

KÁCCA, 1. káca.

KACCÉR? 1. kacér v. kacor?

KACCOR? 1. kacér v. kacor?

KACÉR, kaccer ? kaccor ? kacor : a) sodo-
mita ; b) salax, lascivus ; geil, uiikeusch, frech NySz.
1374 : Thoma dicto Kachcíior [a. m. kacér v. kacor ?(
(Miíz.). 1436 : Joliannes dictus Kachor (ZalaOkl. 11.488).
1439 : Petro Koczor |igy, a. m. kacor ? vö. MTsz.]
(OL. D. 31499). 1449 ; Dauid dictum Kaczor (Hazai-
Okm. 1V.353). 1454 : DuLiid dictus Kaczor (Múz.).

1458 : Georgius Kaczor (SoprOkl. 11.403). 1470 : Petro
Kachor (Kömiend, Heim 542). 1478 : Valeníino Kacz-
czer (Pannh. Tih. 21/1). 1516 : Nicolao Kaczor (Múz.
Meduyánszky). [Vö. caczorsag GuaryC. 47.]

KACOLA : equa, eaballa, caballus ; stute, mut-
terpferd NySz. 1545 : Az kaczola porozkatol (OL.
Nád. 42). 1548 : Hymlo. Kachyola (OL. UC. 99 '7).
1549 : Koh porozka Wörös porozka Thatar kaczola
Három fakó lo Eg santha kochylo (OL. Nád. 49).
Vagion három kachola (uo. '. 1584 : Öregh kaczola.
Ötödfy wehem. Ötödfy kancza (OL. UC. 56/33).

kacola-ló : equa ; stute NySz. 1594 : Eoregh

kaczola lo ■ OL. UC. 78/7).

1. KACOR, kaccer ? kaccor ? : scirpicula, falx

putatoria, vineatica ; rebmesser, weinhippe NySz.
1374: Thoma dicto Kachchor [a. m. kacor v. kacér ?|
(Múz.). 1436: Johannes dictus Kachor (ZalaOkl. 11.488).
1449 : Dauid dicüim Kaczor (HazaiOkm. IV.353). 1454:
Dauid dictus Kaczor (Múz.). 1470 : Petro Kachor
(Körmend Heim 542). 1478 : Valentino Kaczczer (Pannh.
Tih. 21 1). 1516 : Nicolao Kaczor (Múz. Mednyánszky).

2. KACOR, 1. kacér.

KACSA, KACSA : anas ; ente NySz. 1333/1468:

Eundo ad locum Cac/íafolyasa [a. m. kacsa ?| (Lelesz
Met. Zemplén 19). 1367 : Ad alium locum Kocha-
machara [olv. kacsa v. koca ?] (OL. D. 31313) 1548 :
Ludath. Kaczath. Malaczot OL. L. in.16. 17). 1557:
Gallinas. Caczat. Columbas (uo.). [Vö tengeri-
kacsa.]

KÁCSI, 1. kovácsi.

K ÁCSOS : validus ; stark NySz. 1602 : Kaczios
Bálás (SzékelyOkl. V.231).

KÁD : cadus, vinarium labrum, semicupium ; wein-
fass, tonne NySz. 1392 : Ad quandam collem Kader-
deuchupya [a. m. kád ?] dictam (OL. D. 28769). 1520 :
Doleum wlgo kad (uo. 26219). 1539 : Doleum wlga-
riter Kaad (Múz.). 1587 : Peoreos ala walo kad (OL.
UC. 46/74). 1608 : Egy emynges kaad (uo. 37/56).
1674 : Ket eoregh montos jo kád (uo. 8/21). [Vö.
fürdő-, lisztes-, nyomó-, sörhűtő-, szapuló-,
szállító-, terhes-kád.]

kád-töltő : [balneator alveis implendis; badeknecht,
der die wannen füUt]. 1544 : Az kad töltőnek es az
ruha örzö asszonnak [«fürdöben» Szám. jegyz.] (OL.
Nád. 40).

KÁDACSKA, kádocska : [cupella, lacusculus ;
kleiner bottich]. 1597 : Bor egetnj való kadoczka (OL.
UC. 101/3). [Vö. borhűtő-kádacska ]

437

KÁDÁR— KAJTÁR

KAJTOR— KALAGYÉR

438

KÁDÁR. : vi(^tor, doliarius ; büttner, fassbiuder
NySz. 1288 . Johanues íilius Kadar (HazaiOkl. 108).
1314 : Filionim kadar (AnjouOkm. 1.372). 1416 : Andree
Kadar (KárolyiOkl. 11.30-. 1423: Ladislao dicto Jtarfar
(Lelesz Aeta 43/76). Johannes Kadar (uo. 43/83)
1429 : Blasio Kadar (uo. 48,71 . 1451 : Stephanus
Kadar (OL. D 14467). 1453 : Johaunes Kadar (uo.
36407). 1454 : Johaime Kadar (Lelesz Acla 65/50).
1478 : Johannes Kadar (OL. D. 18145). 1480 : Antho-
nio Kadar (Lelesz Arta 90 31). 1481: Georgii /íarfrtr
(OL. D. 18462). 1488 : Johannes Kadar (uo. 27072).
1504 : Gerhardo Kadar (Lelesz Acta 112/16). [Vö.
pincés-kádár]

KÁDÁRLÓ-SZÍN : [bindstadel). 1637 : Egy
hozzu kadarlo szhi (OL. UC. 14 43). i Vö. káddrszinCYjF.]

KÁDAS, kádos : doliarius, vietor ; binder, böt-
ticher NySz. 1470 : Matheo Kádas (KárolyiOkl. IL406).
1584 : Kados Gaspar OL. UC. 56/33). Kados Balas (uo.).

KÁDOCSKA, L kádacska.

KÁDOS, 1. kádas.

KÁFORKA : handsechter, handkübel BM. 1587 :
Három kaforka (OL. UC. 12/42'. [Vö. kdférka MTsz.]
[Vö. fa-káforka.]

KAFTÁN, kaftány : foszlány, fosztány, köntös
neme, török köntös ; kaftan NySz. 1634 : Égi veres
kaftány (OL. UC. 21/3).

KÁGÉLVA kágyélva?: [?|. 1549: Kageluat
nettem azzonyomnak (ÖL. Nád. 49). [Vö. kagyló MTsz. "?]

KÁGYÉLVA ? 1. kágélva.

KAIN, KÁIN: [Cain]. [Szárm. : 1137/1262: Cum
pastore nomine Kaynd (Pannh. 13/L).]

KAJACS : incurvus. brevis ; krumm gebogen,
kurz NySz. (1. jel.) 1470: Martino Kayacz {Körmend,
Heim 542).

KAJÁLT, L kiált.

KAJCSA : |varus, valgus, vatius ; krummbeiuig'.
1602 : Kaiczia Márton. Kaiczia András. Kaiczia Imre
(SzékelyOkl. V.217). [Vö. MTsz]

KAJLA : curvus, inflexus [stb.] ; krumm, ge-
krümnit, verbogen NySz. 1480 : Georgio Kayla (OL.
D 18350). 1498 : Petro Kayla (uo. 20702).' 1686 :
Kajla verhenyös ökör (DebrLt., 1. Nyr. XXTI. 519).
1707 : Kék kalya [olv. kajla "?] kesely farkú, hólyagos
szemű ökör (uo.).

KAJLÓS?: [^]. 1691: Fejér kajlós [igv ?] konya
ökör (DebrLt.. I. Nyr. XXn.519).

KAJSZA : obliquus ; schief, schreg, zwerch NySz.
1476 : Cleraens Kayza (Körmend, Heim 576). 1496 :
Martino Kayza (OL. D. 20476).

KAJTÁR, kajtor : damnificus, noxius, cupes,
catillo ; schadlich nichtsnutz NySz. 1346 : Johannom
dictum Kayihar (Múz. Kállay). 1429 : Thoma dicto
Kaytor (OL. D. 12114). 1434': Petro Kaythar (Lelesz
Acta 51/10). 1448 : Demetrius Kaytar (Múz. Kállay).
1449 : Andreas dictns Kaythar iVeszpr. 107, Eger-
szeg 8). 1466: Simoné Kaytor (OL. D. 16292 . 1469 :
Gregorium Kaythar (uo. 16885). 1474 : Ladislao Kay-
thar (Körmend, Heim 564). 1480 : Gregorio Kaytltor
(OL. D. 18350). 1481 : Benedicto Kaythar (uo. 18460).
Stephani Kaythar (no. 18462). 1538 -.Kaythar Myhayl
(QuellKronstadt 111.44). 1602: Kaitdr (Gergely (Székely-
Oki. V.203). Kaitdr Miklós (uo. 222). |Vö. MTsz.]

KAJTOR, l. kajtár.

KAKAS, kokas : gallus, gallinaceus ; hahn, hiih-
nerhahn, haushahn NySz. (1. jel.) [Némely adatban
a «Gallus» keresztnévnek fordítása is lehet.] 1218 :
Petro filio Cokos (MonStrig 1.219). 1261/1411 : Venit ad
locum qui vulgo (Jacasto [olv. kakas v. kakás ?] voca-
tur (HazaiOkl. 40). 1275 : Inde circuit unum nemus
quod uulgo uocatur Kócos (OL. D. 927). 1279: Circuit
unum nemus que [igy?J wlgo uocatur A'ocos (uo. 1401?).
1302 : Magister Kokos tiíius comitis Rykolt'y (Múz.
Wenzel). 1308 : Magister Kokos (AnjouOkm. L157).
1313 : Kokos et Johannes magistri (MonStrig. H.676).
1314 : Nicolaus dictus Kokos (OL. D. 1840). 1323 :
Transit ad Kakastou (uo. 2158). Nicolao dicto Kokos
(uo. 2157). 1325 k. : Magistro kocas [olv. kokas v.
kocás?] (HazaiOkm. V.IOO). 1329 : Nicolao dicto
Kokas (Múz.). 1341 : Nicolai dicti Kokas (OL. D. 3351).
1353: Stephano dicto Kokas (Múz. Kapy). 1363:
Nicolai dicti Kokas (Múz.). 1370 : Ad vnum lacum
Kakasthow vocatum (OL. TÜ. 26/47). 1371 : Stephanus
dictus Kokas (KárolyiOkl. 1.329). Nicolai dicti Kakas
(OL. D. 5930). 1374: Stephani dicti Kakas (Múz.)
1385: Kokas de Delnemelleke (Múz. Soós). 1391: Johan-
nis dicti Kakas (Múz. Kállay). 1394 : Johanni dicto
Kakas (Múz.). 1420 : Johannes dictus Kakas (Múz.
Soós) 1453 : Emericj Kakas (OL. D. 28398). 1465 :
Duas Sessiones vnam Alchhele alteram kakas gwrghele
vocatarum (HazaiOkm. V.276). 1468 : Thomas Kakas
(Múz. Kállav). 1602 : Kakas György. Kakas István
(SzékelyOkL V.196). Kakas Albert.' Kakas Boldisár
(uo. 211). [Vö. fácán-, india-kakas.J

KAKÁS: juncosus; binsicht NySz. 1261/1411:
Venit ad locum qui vulgo Cacasto [olv. kakás v. kakas?]
vocatur (HazaiOkl. 40). 1323 : Transit ad Kakastou
(OL. D. 2158). 1370 : Ad vnum lacum Kakasihow
vocatum (OL. TÜ. 26/47i.

KÁKO : «homo plumbeus ; tölpel, dumm ? ; nugator ;
schwatzer ?» NySz. 1577 : Kaka Walent (OL. UC. 1/3).

[Vö MTsz.?]

KAKUK : cuculus, coccyx ; kuckuck NySz. 1335 :
Stephanum dictum Kakuk (Körmend V/6, Heterogena
Miscell. 121). 1383 : A quodam paruo Alpino Kakuk
hauasa appellato (Lelesz Met. Mármaros 5). 1402 :
Georgium dictum Kakuk (Múz.). 1492 : Simoné Kaktvk
(HazaiOkl. 444).

KALÁCS : 1) torta, scriblita, placenta ; krapfen,
törte, kuchen NySz. (1. jel.) 1509: Matheo Kalacho
[igy, olv. kalácsó v. kalácsos ?] (Múz. Forgách). Ste-
phano Kalacho (uo.). 1523 : Vniuersos proiientus par-
ciales de promontorio Heghfar vocato in CIomitatu de
Vgocha adiacenti puta gallos panes wlgo kalyacz
auenam (Lelesz Acta 129/41). || 2) [instrumenti
bellici genus ; eine ai"t kriegsgerath]. 1545 : Öt kalach
was wezzo lOL. Nád. 49). 1594: Kiueteö chupor No.
48 Heth kalach kiueteó No. 7 az teóbbi ell rothath
[hadi szerszámok közt| (OL. UC. 106/3). [Vö. NySz.
2 jel.| |Vö. asztal-, fonott-, kerekes-, tyúk-
monyas-, tüzes-, viasz-kalács.]

kalács-labda : [instrumenti bellici genus ; eine
art kriegsgerath]. 1588 : Twzes furkó labda Horgas
labda Kalach labda (OL. UC. 76/17). [Vö. kalács,
2. jeL|

kalács-sütő: |libarius| ; kuchenbácker BM. 1714:
Kalácssütö [foglalkozásnév] (GazdtörtSzemle tX.22).

KALADÁS. L kalodás.
KALAGYÉR, 1. kalngyér.

28*

439

KALAHÜZ— KALAPOS

KALÁKA-KALLÓ

440

KALAHUZ, L kalauz.

KALAMÁN ? 1. Kálmán.

KALAMÁR, 1. kalmár.

KALAMÁRIS, klomáris ? ko]om.áris: atra-
mentarium, calamarium ; schi'eibzeug, federbüchse
NySz. 1594 : Geongi házzal rákot ladas kolomaris
(OL. UC. 78/7). 1608 : Annak felette Szepsi Mihály
Uram kerté ki az ke[gyelme]d domarisat, az mellyet
bizony igen nehezen adek (MA. NLI. 262, eredetije
szerint). [Vö. réz-kalam.áris.)

KALAMÁRISOS, kolomárisos: [atramentario
praeditus ; mit tinfenfass versehn]. 1594 : Egi kolo-
márisos rez láda (OL. UC. 78/7).

KALÁN, 1. kanál.

KALANDAS. 1. kalandos.

KALANDOS, kalandas : [1. NySz.]. 1211 : Vdor-
nici de Mortus hü sünt Qnesereu Thetemeh Monios
Colondus Sumou (Pannh. Tih. 1/5). 1240 k. : Hec
sünt nomina Jobagionum Musun Bene Stephan Colon-
dus (Pannh. 61/8). 1244 k. : Servuni nomine Colondus
(HazaiOkm. Vin.43). 1348 : Vniuersitas plebanoi-um
ecclesiarum rectores de Lypthow inuocata spiritus
sancti grácia in vnum conuenissent et ea que salutis
sünt perti-actassent et inter eos quandam oonfrater-
nitatem wigariter kalandus nominatam (Múz. Jan-
kowich, 1. .AnjouOkm. V.243i. 1380 : Hiüusmodi socie-
tatem seu fidelium congregacionem wigariter kalandas
vocatam (MonCivZagr. 1.291). 1603 : Esketéstöl dr
12. Ex decimis octava jár. Kalandos szöllö oltárhoz
való volt (CanonVisit. 151). [Vö. 1400 : Reuerendam
meam Grisei eoloris habitam cum mardurina subduc-
tam lego et committo kalendirds preciosissimi Cor-
poris Christi et beaté virginis Marié de ecclesia agri-
ensi, vt pias exsequias pro anima nostra et anima-
biis parentiim nostrorum celebrare teneantui* (Hazai-
Oki. 329).]

KALANGYA, kalongya : gelima, cumulus
foeni, acer\njs, cumulns, capetia, méta ; heiüiaufe NySz.
1355 : Nemus Kalanga vocatum (ZichyOkm. 11.581).
Pratum Kalangafeu vocatum (uo. 588). Lacum Kalan-
gafeu (uo. 598). 1370 : Quinque argenas feni quod
dicitur kalangia auferri fecissent (Műz. Kállay, 1.
Pesty : KrassóvmTört. III.IOO). 1375 : Centum aceruos
feni sui wlgo Calangya dictos (Lelesz Acta 9/3).
1470 : Mille cumiüos feni wlgo kalangya vocatos (OL.
D. 17061). 1487 : Centum congeries feneti wlgo ka-
longya (uo. 28336). 1493: Frugum kalongya (EPSz.
fol. 93). 1500 : Asserentes quod Magistri prothono-
tarii in generáli congi-egacione Regnicolarum Bude
Celebrata Illud vocabulum Capecia materno Ideomate
[Így] Kalangya esse decreuissent prout hec omnia in
preallegatis tribus litteris clarius couspeximus contineri.
Cum tamen hoc vocabulum capecia non Kalongya
sed wlgo Kepe deberet interpretari, supplicans nostre
Maiestati jstb.) (OL. D. 30063). 1501: Calongiam unam
vei gelimara (Századok IV. 664). 1519 : Cvmvlos ka-
longia feci triturare (OL. D. 26210). 1594 : Az másik
búza aztaghban vagion kalongia 243 (OL. UC. 106/3).

KALAPÁCS : malleus, marculus ; hammer NySz.
1429 : Nicolaus dictus Kalapacz (OL. D. 12187).
1577 : Keth kalapach (OL. L. m.l6. 17).

KALAPÁLÓ -VERŐ : [malleus ; hammer]. 1561:
Egi kalapáló wero (OL. L. III. 16. 17).

KALAPOS : [petasorum institor ; huthiindler).
1731 : Sáfrányosoktól [vásárpónz] d. 2 1. Külső kalapo-

soktól d. 24. Külső süvegesektől d. 12 (Gazdtört-
Szemle VII.89). [Vö. NySz. más. jel.]

kalapos-süveg : petasus, galerus ; breiter, runder
hut NySz. 1577 : Kalapos Simegh (OL. L. III.16. 17).

KALÁRA, 1 Klára.

KALÁRIS, 1. Kláris.

KALÁSZ ? : a) festuca, spina piscis : splitter,
grate ; b) arista ; spitze an der kornahre, granne ; c)
spica ; kornahre NySz. 1211 : [Udvornici] Kalazy [a.
m. kalász, kalászi ?] Guzey Modoros Meegeu (Pannh.
Tih. 1,5).

KALAUZ, kalahúz, kalavúsz : praevius, diLx
viae ; vorreiter, wegweiser NySz. 1380 : Johannes
filius Kalaiuz [igy kétszer] >Károh'iOkl. 1.372). 1544 :
Attam az kalamisznak (OL. Nád. 40). 1573 : Duobus
deductoribus wulgo kalahwz (OL. UC. 37/13).

KALAVÚSZ, 1 kalauz.

KALÉTKA, 1. kalitka.

KALIBA : casa, tugurium [stb.] ; hütte, hirten-
haus, bauershütte NySz. 1451 : Gallns Kályha (OL.
D. 14489). 1496 : Aut in silua aut extra siluam edifi-
casset sibj thabernaculum wlgo kalyba (uo. 31157).

KÁLISTA, gálista?: [palus; pfütze, pfuhi].
1272 : Venit ad arborem Gertean iuxta quam est Ca-
lista (Múz. Jankowich). 1280 : Juxta quoddam kalista
(uo., pozsonyi kápt. kiad.). 1319 : Pergit ad Nadas-
kalista [•<Ugocsa megyében* Szám. jegyz.] (Zichy-
Okm. 1.164). 1339/1365: Ad vnum locum lutosum
wigariter kalista dictum (OL. D. 3238). 1401 : Vallem
Galista [a. m. kalista ?] vocatam (uo. 8650). [Vö.
kalista, kanistás MTsz. ; «Kálista : itatásra hasz-
nált tó, hol az eső összefut s megáll« (hn. Veszprém
m., Nyr. I.Vt4) ; «kanista : lics-pocs ; kanistás : vizes-
sáros* (Baranya múltja és jelenje, 1896., I. köt.
224. 1.) ; «kanista a. m. sár, Bakóca, Baranya m.^
(Jenő Sándor adata az lij Nagy Szótárhoz).]

KALISZ? KÁLISZ? kaliz? káliz?: 1111: Insti-
tores autores autem regii íisci, quos huugarice caliz
vocant (Fejérpataky : KáhnánKirOkl. 42).

KALITKA, kalétka : cavea, transenna ; das vo-
gelgebauer NySz. [vogelbauer, kaiig]. 1597 ; Vas-
veszös töröth kaletka (OL. UC. 101/3).

KALIZ? KÁLIZ? 1. kalisz.

KALL, KALL, kari-, kárl- : pannum laneum
calco, denso, contundo, emollio, levigo ; walken NySz.
1513 : Ad molendiiuim karlo malom vocatam [így] . . .
grisium [igy] wlgo karlannya acccssissent (OL. D.

22465). [Vö. káli MTsz.|

KALLATLAN, KÁLLA.TLAN, karlatlan,
kárlatlan : [ungewalkt|. 1493 : Emi kariatidán daru-
czoth pro facienclis saccis (EPSz. fol. 80). [Vö. kall.]

KALLÓ, KALLÓ, karló, kárló : 1) [palus ad
cannabim macerandam; wasser, teich zum hanfrösten|.
1295 : Palude Kallov nominata (Wenzel V.145). 1345 :
In possossione wasarus kalló [1. v. 2. jel. ?| (OL. D.
3788 1. 13451414: In possessione Wasarus/caWo (Múz.
Ibráuyi). 1349 . In villa Vasaros^aWow (OL. D. 4032).
1435: Vnum meatum aquo wlgo kek/caWo dictum uo.
30434). 1469 : Quoddam pratum sew fenile intra veras
metas eiusdem possessionis Na,gkallo [a. m. kalló,
kalló y] Abaymyklosrethe vocatum (Múz. Kállay). [Vö.
«kalló» 2. jel. MTsz.] || 2) (fuUonica ; walkmühle].

441

KÁLMÁN-KALMÁRI

KÁLNA-BOKOR-KÁLYHÁS-KEMÉNCE 442

1340 : Duu molendyna pylatoria wlgariter korlow
dicta (OL. D. 3337). 1342 : Duo molendina pilatoria
vvlgariter korlo dicta (uo. 3478). 1367 : Mfilendinis que
wlgo Cherturew et Corlou vocantur (uo. 30696). 1450 :
Aliud molendinum pro pannis factum wlgariter karlio
appellatum (uo. 14424). 1453 : Vno km-lo in eodem
molendino habito (uo. 14649). Uno karlo in eodem
molendino habito iSztárayÜkl. II.500\ 1453/1766:
Dempto quodam instrumento textoribus pro emun-
dandis et laborandis pannis griseis, vulgo karlo alio
nomine kwlyw vocato (uo. 502). 1461 : Molendinum
unius rote pro pannis Griseis aptum et valentem
karlo uominatum (OL. D. 31772). 1482: Molendino-
riim Remethemolna et Karlo vocatorum (Lelesz Introd.
P/276). 1541 : In molendino sünt due rohhe vna karlo
altéra kvlv (OL. Nád. 43). 1551 : Vnum karlo pro
darocz (OL. UC. 1/1). 1557 : Vnum karlo pro darocz
(uo. 4/48). [Vö. «kaUó» 1. jel. MTsz.] || 3) fuUo, lanei
panni politor ; walker NySz. 1417 : Johannes Kalló
dictus (Zichy Okm. VL459).

kalló-malom: [fuUonica ; walkmühle]. 1502: Me-
dietatem vnius Molendini Karlomalom vocati (Lelesz
Prot. Parv. 146a). 1513: Ad molendinum karlo malom
vocatam [így] . . . grisium [így] wlgo karlannya acces-
sissent (OL. D. 22465).

KÁLMÁN, Ealam.án, Kolom.án: Colomannus
PPB. ; [Coloman]. 1281 : Villám Kalamun Chehy
[későbbi neve : Kálmáucsehi, ma : Kálmáncsa] voca-
tam (Körmend, Heim 10). 1282 k. : Qunwes enim
Kalman est vocatus cum libros habebat in quibus
ut episcopus legebat suas horas (Kézai, 1. FontDom.
1/2. 88). 1342/1393: In possessione Kalmaníeiűáy
vocata (Körmend Stat. ant. major. 29/31). 1577 : Radol
Koloman (OL. UC. 1/3). 1598 : Paulus Kalman Johan-
nes Kalman (OL. RDecim. Zempl.). 1602: Kolomdn
Máté. Kolomdn Gergely (SzékelyOkl. V.275).

KALMÁR, kalam.ár : mercator [stb.] ; kaufmann,
kramer, handler NySz. 1304: Ad arborem piri Kala-
wíarkurtuel uocatam (Veszpr. 15, Vámos). 1354 : Ni-
colai dicti Kalamar (OL. D. 4407). 1356 : Dominico
dicto Kalmár (Pannh. 22/H). 1399 : Petrus dictus
Kalmár (Múz. Kállay). 1407 : Paulus Kalamar (OL.
D. 9351). 1416 : Circa latus alterius vallis Calmar-
welge vocate (Múz.). 1417 : Ladislao Calamar dicto
(ZichyOkm. VI.457). 1418: Stephani Kalmaar (Múz.).
1425 ; Petro Kalamar (Körmend, Heim 745). 1429 :
Clementem dictum Calmar (Lelesz Acta 48/57). 1435 :
Paulum Kalmár (Múz. Kállay). 1436 ; Johanne Kai-
mar (Lelesz Acta 53/44 1. Í437 : Georgius Kalmár
(OL. D. 13061). 1454 : Nicolaum Kalamar (uo. 14866).
1458 : Ladislao Kalmár (Lelesz Acta 69/1). 1459 :
Stephanö Kalmár (Múz. Kállay). 1461 : Gregorius
Kalamar (OL. D. 15538). 1468 ; Gerardus Kalmár
(Múz. Kállay). 1469: Martinus Kalamar (OL. D. 32365).
Anthonio Kalamar (uo. 16811). 1470 : Ladislao Kala-
mar (Lelesz Acta 81/19). Blasio Kalamar (Veszpr.
11. Merenye). 1478 : Nicolaus Kalmár (OL. D. 18040).
Georgius Kalmár (uo. 18145). Georgium Kalmár
(Köi-mend, Heim 590). Barthoíomeus Kalmár (Kör-
mend III/3, Vepsón 123) 1484 : Blasius Kalmár
(Veszpr. 6, Garabonc). Johanne Kalmár (uo. 107,
Gerezd 4). 1485 : Emcricus Kalmár (uo. 11, Merenye).
1493 : Barthoíomeus Kalmár (Lelesz Prot. 111.242).
1498 : Stephanö Kalm.ar (Múz. Kállay) 1499 : Grc-
gorii Kalmár (Múz. Forgách). 1501 : Johannis Kalmár
(KárolyiOkl. HÍ 46). 1503 : Laurencium Kalmár (Múz.
Kállay). 1522 : Matthias Kalomar (OL. D. 37004).
Lucas Kalomar (uo.). [Vö. apró-, aprólékos-, kis-
kalmár.]

KALMÁRI : institorum, emporeticus ; kramer-,
handels- NySz. 1604 : Hogiha penig Sokadalmas ideo-

ben Kalmari dologhert kwlseo Ember itualo Embert
Citál Terueniel [stb.] (MJogtörtEml. 1.33).

KÁLTSTA-BOKOR : [dumus surbi aucupariae ; vo-
gelbeergebüsch[. 1425: Penes loaum Kalnabokor sub
rabore Ilicea (Lelesz Met. Szatmár 8). [Vö. gálna Cz.F.
NySz. ; kálna MTsz.]

KALODA : pedica, numella, vinculum [stb.J ;
schlinge, fessel, hals- oder fusseisen NySz. 1510 k. : Feci
parare wlgo kalodath (OL. D. 26224). 1549 : Cyppus
[igy] ligneus ferratus uulgo kaloda (OL. UC. 75/39).
1587: Eg kaloda (uo. 12/42;. 1597: Az tömlöcz
házban. Eoreg kaloda 2. Niak vass 7 (uo. 101/3).
[Vö fa-, kézi-kaloda.]

KALODÁS, kala.dás : [pedicam, numellam ha-
bens ; mit einer schlinge]. 1492: Ladislaus Kaladas
(OL. D. 36992). 1518 : Blasius Kalodaas (uo. 37007).

[Vö. NySz.]

KALODÁZÁS: [das einblocken]. 1593 : Ha az
embert méltatlanul kalodáztatja s tartatja, tartozik
annak az méltatlan tartott embernek egy forinttal a
kalodázásért (GazdtörtSzemle 111.103). [Vö. kalodáz
NySz.]

KALOGYÉR, 1. kalugyér.

KALONGYA, 1. kalangya

KALÓZ ? : latro, praedo [stb.] ; mörder, strassen-
rauber NySz. 1602: Kalóz [igy ? a. m. kalóz ?] György
(SzékelyOkl. V.302). [Vö. MTsz.]

KALUGYÉR, kalagyer, kalogyer:griechisch-
orientalischer mönch NySz. 1400 : Nicolaum et Lauren-
cium dictos Kalagyer (ZichyOkm. V.178 > 1410 : De-
metrium, Nicolaum, Laui-encium Kalager dictos (uo.
VI.74). 1448 : Johannis Kalager (OL. D. 36391).
1458 : A'ato.^crfalwa, hn. (Pesty : SzörBáns. ni.76).
1485 : Quidam Ruthenus Religiosus vir kalager dic-
tus in quodam Claustro residerct (Lelesz Prot. IV.26a'.
1487 : Cum vtris metis ipsorum videlicet a parte
meridionali Kalagyerhegye a parte verő septemtrio-
nali Fodorkw vocatis (OL. D. 37066). 1505 : Pethko
filio Kalagyer (Múz. Forgách.) 1548 : Quidam religio-
sus vir Franciscus presbiter Ruthenus Calwger dictus
in quodam Monasterio (Lelesz Prot. 11.228). [Vö. 1438 :
Religiosos viros kalugeros (Lelesz Met. Márniaros 45).
1453: Ab ipsis kalogeris (OL. D. 14775.)]

KÁLYHA : testa fornacea, testa, íidelia ; hafen,
ofenziegel, kaohel NySz. 1498 : Georgius Kályha
(OL. D. 20765). 1522 : Bechy kalha noua pro forna-
cibus tribus (uo. 26357). 1549 : Az kemencéhez kelet
uy kályha hatuan (OL. Nád. 42). 1586 : Vagion egy
vy kemenczenek ualo mázos kaliha (OL. L. 111.16. 17).
1597 : Zeold kal'has kemencze, valamj egj nihanj
kaVhaia megh töröth (OL. UC. 101/3), 1638 : Kemen-
czeie vagion közönséges zöld mázos kalihahol (uo.
2/34). II 2) der kachelofen, der ofen (znm heizen)
BM. (1. jel.! 1769: A parochiára jővén az új házat
tudakozta mikor épült? És a kályha mellett lévő
Candallót, mire való? (CanonVisit. 200K [Vö. MTsz.[

KÁLYHAS-KEMÉNCE : kachelofen NySz.
1588 : Kalhas kemencze (OL. UC. 76/17). 1597 : Az
mosó házban. Czeh módra czinalt Parazt kal'has
kemencze (uo. 101/3). Ezen szobában szeöld kal'has
kemencze belől vass rostelos (uo.). Zcold kaVhas
kemencze, valamj egj nihanj kal'haia megh tőröth (uo.).
1637 : Egy kalijhas kemencze (uo. 14/43). 1638 : Egy
Paraszt Foldozot kalihas kememze (uo. 2/34). Egy
Paraszt kalihas kemencze (uo.). 1648 : Egy beleöli
tüzeleö veres kályhás kemencze pogonyozással az
allya (uo. 10/63).

443

KAMARA— KAMUKA

KÁMZSA- KANAVÁSZ

444

KAMARA, kamora : 1) cubüe, promptuarium,
camera, conclave [stb.] ; kammer NySz. 1634 : Az
kamorában ket gadnár fa fOL. UC. 21/3). Porko-
láb házbul nilo kamorában \'agiou egy feir njoszolya
(uo.). II 2) [aerarium, camera] ; finanzkammer BM.
(2b. jel.J ; (schatzkammer, kammer]. 1262: Tribus Jnsu-
li;> siiis aUis Camora Evrem et Polonatu uoeatis
fPannh. 43/V). 1436 : Cuiusdam nemoris Alzygetb ac
insule t'ö»íar(/zygeth vocatarum (Múz. Kállay). 1481:
Insule Warzeg alio nomine A'awíorazygeth (Múz.
Ibrán\i) 1643 : Eö feöl[se]ghe az my" keg[ye]lmes
Vr[unlk paranchiolattyaból, az Nemes Posony Magyar
Camara nekünk azt intimallja, hogy az Sowary Soó-
banjat . . . bizonyos személyek által reuidealtassuk
(OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.117). Az mint
az eö feöl[se]ghe Magyar Camaraja leuelébeöl beöweb-
ben megli érthettnj (uo.). jVö. CzF. 3. jel.] [Vö.
élés-, oldal-, prófont-, só-kamara.]

kamara-liaszua : [«lucrum oamerae» nomen vari-
orum tributorum fiscalium apud veteres : name verschie-
dener staatsabgaben bei den altén). 1450: Hwnyady
János gubernátor engette hogy az zigets'eken kamara
haznat ne végiének (OL. D. 14'324). 1462 k. : Ez leuel
Mathyas keral leuele hog az kamarahaznath meg ne
vennj figy] parancholtha" (uo. 15706, az 1462-i oki.
hátlapján). 1462 k. : Ez leuel kaniaraliaznarol ualo Ma-
thyas keral engedelme (uo. 15691, az 1462-i oki. hát-
lapján). [Vö. Thallóezy: A Kamara Haszna (lucrum
camerae) története. Budapest, 1879.]

karaara-só : 1571
(OL. UC. 119/3).

Lapis salis kamora so dictus

kamara-szók : cloaca, caseale, secessus ; abtritt
NySz. 1539 : Mensa. Sedilia. Kamarazek (OL. Nád. 48).
1548 : Eg kamora széket (uo. 42). 1638 : Sztíksegh
hely vagi kamora szék No. 8 (OL. UC. 2/34).

KAMABÁCSKA, kamorácska : cubiculum ;
kleine kammer NySz. 1616/1643 : Lsmegh mas kamo-
raczka az Huttman hazahoz pituai-aual egjüt (OL.
Instr. 42. 1. GazdtörtSzemle VL123).

KAMARÁS, kam.orás : camerarius, olim came-
rae montanae praefectns : kammerer NySz (1. jel.)
1336 : Quandam silvam ipsorum vulgo KamaraseráQw
vocitatam (SztárayOkl. 1.112). 13371414; lungit Sil-
uam Kamarás vocatam (OL. D. 3089. 1. AnjouOkm.
nL413). 1356 : Walentini dicti de Kamarás (Anjou-
Okm. VI.453*. 1451: Johannes Kamarás (OL. D.
14443). 1455 : Kamarás, hn. (uo. 29812). 1474 : Bene-
dictus Kamarás (Lelesz Acta 84/8). 1496 : Ladislai
Kamarás (Lelesz Prot. 11.234). 1523 : Johannes Kamo-
ras (Múz. Kállay). 1525 : Johanne Kamoras (Lelesz
Acta 13121).

KAMASZ? : stolida bestia, ignavum pecus. scrofa,
canis inveteratus, vetulus [stb] ; narrisches tier, tra-
ges vieh NySz. (1. jel.) 1305 Jnsulam Kamazzxget
(a. m. kamasz?] (OL. D. 1687, 1. AnjouOkm. 1.94).

KAMOKA, 1. kamuka.

KAMORA, 1. kamara.

KAMORÁCSKA, 1. kamarácska.

KAMORAS, 1. kamarás.

KAMPOLÁR, 1. komplár.

KAMUKA, kamoka, komuka ? : vestis dama-
scena. panniis damascenus jstb.j ; dama.st NySz. 1380:
Decem pecias purpuris vei de kamuka (OL. D. 6692).
1433: Vnum palium de kamoka (uo. 12552). 1434:
ünam tunicam de kamnka blauea (ZalaOkl. IL483).

Unam tunicam de kamoka álba (uo.). 1448 : Trés Cu-
sinos cum kamoka copertos (OL. D. 14134). 1458 :
Vna Joppa de kamocha zederyes (Múz. Kállay). Vnam
Subám de kamuka crocei coloris (uo.). 149 Ó : Supel-
lectile de kamoka (OL. D. 26048). 1495: Tunicam de
damasco wigo kamuka (uo. 20283). 1507 : Vnum orna-
mentum ad altare de kamwka álba veneciana cum
royth aureo et seiiceo (uo. 33831). 1515 : Aliam Subám
Cikladem dearu-atam wlgo az hewlgh zederyes ka>iiuka
subath (Múz.). 1516 : Egh keek kamoka zoknya (OL.
D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 205. Keeth derekai
hyo, kamoka (uo., 1. Zolnai 206'. 1519: Vnam subbam
de pellibns pethweth subductam cum kamoka (OL. D.
31025). Subám variolinam Coccino Rubei Coloris wlgo
Kamickaical de venecia adducto coopertam (Lelesz
Prot. V. 9a). 1519 1523 : Subducta cum Kamoka (Kör-
mend III/5, Revstye 87). 1523 : Ex cocco virideo wlgo
kamuka (OL. D. 36999). 1532 : Vnam véstem Zoknyam
wlgo Tharka kamocha Qlnz. Kállay). Vnam véstem
Zoknam kamocham viridi coloris (uo.). Kamukath ze-
deiTes (OL. L. III.16. 17). 1533 : Paplan Tyzewth
weres kamuka et circumcirca habens fwtham (OL.
Nád. 49). 1548 : Kamoka pro vna suba fely (uo.).
1553 : Eggy paplan kynek az környéke vörös ta-
fota az közepy feyer komwka (OL. L. in.l6. 17).
Koffyom feyer kamuka megperemezthek arán fonal-
ból zj^vth parthawal (OL. Nád 48). 1556 : Eg feyer
kamioka kar palasth (uo.). 1581 : Egy feier kamuka
cofiom (OL. L. III.16. 17). 1588 : Feuileo kamuka
(OL. UC. 76 17). [Vö. olasz-, rác-kamuka.]

KÁMZSA : álba, camisia, amictorium ; camisol,
weste, mieder, kapuze, chorhemd NySz. 1469 : Geor-
gius Kamza (OL. D. 32365). 1542 : Kaamsa de tela
(OL. Nád. 40). 1581 : Giapothol chinalt kamsa (OL.
L. III.16. 17). 1588 : Egv hiuan kamsa (OL. UC.
76/17).

KAN : verres ; éber, borg, verschnittener éber
NySz. 1453 : Prediis íTankwtha [a. m. kan ?], Zenth-
thamaseghhaza (OL. D. 14600). 1464: L^urencio Kan
(uo. 15935). 1548: Kan. Syldew. Malach (OL. UC.
99/7). [Vö. erdei-, vad-kan.]

KANAF : taenia, íibra ; zaserlein, faserlein an
jeder sache NjSz. 1533 : Canaf ad C^ajjpas corales
(OL. Nád. 49). 1581 : Egy o barson fek selem kanafok
raita (OL. L. III.16. 17). 1584 : Vagon azon könwben
araúas kanafok az feve gyöngös OL. UC. 56/33).
[Vö. MTsz.]

KAITAFOS : tibratus : faserig NySz. 1552 : Egy
oltharöltözöre walo kanafos rwha (OL. Nád. 48). 1556 :
Neg kanafos gomb kar palástra walo (uo.).

KANÁL, kalán, vö. borsoló-, fa-, rostás-,
vas-kanál.

kanál- fiíró : [terebra in formám ligulae redacta ;
löffelbohrer]. 1638 : Egy kalan vagy hordó aknaia
furo (OL. UC. 2/34 1. [Vö. kaldn-ftíró NySz. ; kalán-
fúru MTsz.]

KANALAS, 1. kanálos.

KANÁLOS kanalas: [in formám ligulae redac-
tus ; löffelförmig y]. 1634 : Ket kanalas zelibes auagi
hordó donga furo (OL. UC. 21;3). 1735 : Ólmos kana-
las zablya ja. m. zabola] (GazdtörtSzemle III.354).
[Vö. kaíános NySz. más jel.J [Vö. kanál-fiiró.]

KANANOK, 1. kanonok.

KANAVÁC, 1. kanavász.

KANAVÁSZ, kanavác : tafetum duplicatum,
multitium duplicatum, pannus undulatus ; canefass

445

KANCA— KANKALEKOS

KANKARÉK KÁNTOR

446

NySz. [canevasl. 1581 : Egy kanawacz keouteos (OL.
L. 111.16. 17). 1587 : Vestis ex kanawacz (OL. UC.
77/17). 1597 : Ex nigro Canawacz (OL. L. IILlÖ. 17).

KANCA : equa, eabaUa ; stute NySz. 1435 : Pe-
ti'um dictum Kandia (Múz. KállayV 1469 : Andrea
Kancza_ (Veszpr. 12, Nag}-pécsöl). 1584 : Öregh ka-
czola. Ötödfy wehem. Ötödfy kancza (OL. UC. 56/33).
1588: Kanczahoz wett lasnakot (OL. Nád. 41).

kanca-bőr: [pellis caballae ; stutenhautj. 1637:
Kancza beör. Berbecz beör (OL. UC. 14/43).

kanca-hám: [jugum equae, jugum equi rusticum;
pferdegeschiiT für stuten, bauera-pferdegeschirr]. 1735:
Egy paraszt, vagyis kancza hám (GazdtÖrtSzemle III.
344).

kanca-vehem : [pullus equi femina ; mutterfüllen].
1587 : Tawaly kancza wehem (OL. UC. 12/42)

KANCSAL : strabo, luscus [stb.] ; schieler, schiel-
sehender NySz. (2. jel.V 1498 : Valentini Kanczal
(Lelesz Acta 106/24). 1500 : Beuedictus Kanchal
(Múz.). [Vö. 1. kandaL]

kancsal-kulcs, -kúcs : [clavis adulterina ; nach-
schlüssel] 1752 : Az elmúlt napokban egy ló lopó
Böjti Istóknak álkúcsot csinált, a mellyel mindenféle
békót ki lehetett nyitni, kancsal kúcíinak nevezik
(DebrJk.).

KANCSÓ, vö. györi-kancsó.

1. KANDAL : luscus ; schielend NySz. 1417 :
Johaunis Candal i Körmend V/7, Croatica 2071.1421:
Johannes Kandal (OL. D. 11059). 1426 : Stephani
dieti Kandal (Múz. Máriássy). 1461: Georgius Kandal
(OL. D. 34883). 1465 : Paulo Kandal (Veszpr. 6, Fok-
szabadi). [Vö. kancsal.]

2 KANDAL? KANDAL? kaiidall? kan-
dáll ? : specto, tueor, intiteor, contemplor ; gucken,
blicken NySz. («kandál» a.) 1478 : Laurencius Kan-
dalló [a. m. kaudaló. kandáló yj OL. D. 18145). [Vö.

MTsz.]

KA.NDALL r KANDALL ? 1. 2. kandal.

KANDALLÓ : [caminus, focus ; kauiin, stuben-
herd]. 1478 : Laurencius Kandalló [a. m. kandalló ?]
(OL. D. 18145). 1769 : A parochiára jővén az új házat
tudakozta mikor épült ? És a kályha mellett lévő
Candallót, mire való ? (CanonVisit. 200).

KANICA, tkanica : «texti genus ; art kleider-

stoff?» NySz. («kanicsa» a.); [cingulum textum ; eiu
gewebter gürtel, scharpe]. 1542: Wankoshe. Kanycza
simplex. Pokrocz lasnyak (OL. Nád. 41). 1555 : Ketli
selmes tkanycza azon embernek walo (OL. L. 111.16.
17).Keth selmes tkanycza azon embernek walo (OL. Nád.
48). 1558 : Trés cinguh^' nuiliebres wlgo kanycza ex pilo
(OL. UC. 97/19). [Vö. latinosan ragozva: «Kanycz(j se-
ricetj» (uo.^. Vö. szerb tkanica : ein gewebter gürtel,
scharpe, cingulum textum (Karadschitsch : Lexicon) ;
tót tkanica szalag.]

KANKALÉK, kaniiarók : tollenon, haustruni :
schöpfeimer NySz. bruunenschwengel BM. 1519 :
Sünt {)utei septem supra quos noscitur wlgo kankarck
septem esse EgyKönyvt. Litt. Epist. Őrig. 18). 1597:
Vödör vasastol az kankalekon Az kankalck vegén
vas horog (OL. UC. 101/3). 1638 : Egy fa gargias kut
kankarekiaval (uo. 2/34). [Vö. CzF. MTsz.|

KANKALEKOS :(tollenone instructus); miteinem
schweugel versehen BM. 1594 : Kankalekos kwt
vágjon No. 1 (OL. UC. 78/7..

KANKAREK, 1. kankalók.

KANKÓ : gausape ; mantel NySz. ein ungarisches
bauernkleid BM. 1603 : Blasius Kankó (SzékelyOkl
V.246). [Vö. 1. v. 2. kankó MTsz. ?]

KANKÓS?: [gausape habeus; mantel habend?].
1422 : Vallentino Jsow Kankos [a. m. kankós ?] dicto
(Múz. Kállay). Valentino Kankos (Lelesz Acta 42/92).
[Vö. 1. V. 2. kankós MTsz. ? ; kankus NySz. ?]

KANNA, KANNA : cantharus, cupa; kanne
NySz. 1509 : Kanna- (1. «kanna-gyártó» a.). 1577: Mi-
chael Kanna (OL. UC. 1/3). 1596: Egi fold irathos kanna
(OL. L. III.16. 17.) 1597 : Egj kerek skatulaban Lo
feostenj való kana telj (OL. UC. 101/3). 1663: Judas
szabású Martalucz kiu-aíi, kannával festet szakállú,
hegyes koporsóban való gyalázatos vén kurafi (XVIIl!
századi másolatban levő gúnyiratból, Pettkó Béla
tulajdona). [Vö. kanta CzF.j [Vö. fa-, kérésztélő-,
ón-, réz-, üveg-kanna. Vö. kanta.]

kanna gyártó : faber stannarius, fusor pocularius ;
zimigiesser NySz. 1509 : Alberto Kannagyartho (Lelesz
Acta 117/26).

kannamosó-fű : equisetum, hippuris ; kamieu-
ki-aut, katzenschwanz NySz. 1689 : Csak kannamoso
fü nő rajta (OL. UC. 1/34).

KANÓC, kanót : funiculus igniarius, calamus
mcendiarius [stb.] ; zündstrick, zunder, lunte NySz.
1544 : Uöttem az puskákhoz eg motring kanotot (OL.
Nád. 41). 1549 : Funiculi de loris ad pixides pertinentes
vulgo kanoth (OL UC. 75/40). 1557 : Funes kanol
(OL. NRA. 315/58). 1564 : In vno fasciculo funicu-
lorum Kanoth vocatorum (OL. L. Iíl.16. 17). 1597 :
Az kapu keozben. Eoreg nemeth hozzu puskák kanot-
hnz valók (OL. UC. 101/3). Kanálhoz való röuid puska
(uo.). 1605 : Kanott uagion keótissel Nr. 14 (uo. 28/61).

KANÓCOS, kanótos : (fomite instructus] ; mit
einem zunder versehen NySz. 1601 : Het nagj kanotos
puska (OL. UC. 35/2).

KANONOK, kananok : canonicus ; domherr,
chorherr NySz. 1412 : Gregorius dictus Kanonok (Múz.
Beniczky). 1469 : Lucas Kananok (OL. D. 32365).

KANÓT, -OS, 1. kanóc, -os.

KANTA : cantharus vei quinque mensurae liquidi,
sive decem mediae ; kanne NySz. 1588 : Kanta Antal
nevű jobbágyot (SzékelyOkl. V.143). 1598: Pinta quin-
que uel ut vocatur kanta una (OL, UC. 36/34). 1602:
Kanta Bálás (SzékelyOkl. V.178.) [Vö. kanna.]

KANTÁR : frenum, habena ; zaum NySz. («2. kan-
tár* a.) 1607 : Frenum kantar dictum (OL. UC. 86/35\

1. KÁNTOR : cantor, praeceptor [stb.] ; singer,
nachsinger, vorsinger NySz. 1314 : Nicolao uero diclo
Cantnr (Múz. Ibrányi). " 1329 : Stephanum Kanthur
(ZichyOkm. 1.327). 1346 : Stephanus et Michael dicti
Cantor (Múz. Kállay). 1348 : Stephanus dictus Kantor
(uo.) 1349 : Stephani dicti Kantor (uo.). 1352 : Nico-
lai dicti Kanlur (uo.). 1353 : Hriccium et Lorandum
dictos Kantor (uo.). 1358 : Briccius dictus Cantor
(Forrás ?). 1359 : Briccium et Lorandum dictos Kan-
tor (Múz. Kállay). 1374 : Bricci dicti Kantor (OL. D.
6137). 1375 : Lfuandum dictum Cantor (Lelesz Acta
9/7). 1383 : Michael dictus Kantor (ZichyOkm. IV.246;.
1406 : Petri dicti Kantor (OL. D. 288). 1416: Symoue
Kanthor Lelesz Acta 36/33). 1418: Michael dictus
Kantor • Lelesz Prot. Parv. 10a). 1432 : Stephanus
Cantor (KárolyiOkl. 11.145). 1435 : Thoma dicto Kan-
thor (Lelesz Acta 52/7). 1436 : Ladizlans Kantor

447

KÁNTOR— KÁPA

KAPÁCSKA-KAPCSOS

448

(KárolyiOkl. 11.181). 1452: Stephanus Kantkor (Múz.
Kállav . Martiuo Kantor i Lelesz Acta 63 22). 1453 :
Steptíanum Kantor (OL. D. 14710). 1478: Stephanum
Kanthor (Körmend, Heim 590). 14Í30 : Blasio Kantkor
•,0L. D. 18404) 1481: Egidio Kantkor (uo. 30091).
1485: Matheu.s A'aHÍ/ior (Veszpr. 11, Merenye). 1509:
Valentino Kanthor (Múz. Forgách). 1548 : Joaunes
Kantor (OL. RDecim. ZempL).

2. KÁNTOB, : 1) quatuor tempóra, angaria ; die
quatember, drei monat, ein viertel jahr A'y.""Z. 1588 :
Ad az ^vr egy kantorba kelés wagy pohánka kasath
mas fel fertalt thezen ezthendeig qur. 6 ((JL. UC.
64'35). 1609 : Az en fiamotis tanetota ket kantorig
(MA. NLL 309, eredetije szerint). 1630 : Anno do-
mini 1030. die 2. Julii telvén el az szakácsoknak
cantorok, mostan egy cautor pénzeket asszonjimk ö
felsége ez _ szerént megadatta (TörtTár 1881. évf. 365).
1725 : Az Ö felsége aerariumában agy káyitorra valót . . .
niminim 6 per centiim anticipate fog adni (Gazdtört-
Szemle in.204). || 2) [stipendium trium mensium ;
vierteljahrige löknungj. 1630 : Az föszakácsnak Vinci
Márton mesternek fizetése per annum fi. 100. levén
mostani egy cantor pénze teszen fl. 25. Sárkány Mihály-
nak fl. 45. cantora teszen fl. 11. d. 25 (TörtTár 1881.
évf. 365i.

kántor-pénz : [stipendium trium mensium ; vier-
teljahiige löhnungl. 1630 : Anno domini 1630. die 2.
Julii telvén el az szakácsoknak cantorok, mostan egy
cantor pénzeket asszonyunk ö felsége ez szerént meg-
adatta. Az föszakácsnak Vinci Márton mesternek fize-
tése per annum fl. 100. levén mostam egy cantor
pénze teszen fl. 25. Sárkány Mihálynak fl. 45. cantora
teszen fl. 11. d. 25. Sáfár Andrásnak fl. 32. cantor
pénze fl. 8 (TörtTár 1881. évf. 365).

KÁNYA : milvus, milvius buteo ; weihe, hühner'
dieb, habicht, stossvogel NySz. 1264 1324 : Ad mon-
tem A-a»flhegy uocatum (HazaiÜkm. VM22). Unius
montis kanyahegy (uo.). 1373 : Thoma dicto Kánya
(OL. D. 6092). Í478 : Emericum Kánya (Körmend,
Heim 590). 1602 : Kánya Péter (SzékelyOkl. V.228).
Kánya Ferencz (uo. 234). Kányn János (uo. 239).

KANYARÓ : vari, variolí ; masem NySz. 1602 :
Kanyaró János. Kis Kanyaró János jobbágy (Székely-
Okl. V.287).

KANYÓ : Kimmel, lafí'e. flegel [stb.] BM. 1560 :
Kanyó László (SzékelyOkl. V.76). [Vö. MTsz.]

KAP, vö. kikapó.

KAPA : ligo ; hacke, haue NySz. 1339 : Kapa-
telek [hu., a. m. kapa ?] (AnjouOkm. IIL554). 1602 :
Kapa György jobbágy (SzékelyOkl. V.282). jVö. csá-
kányos-, irtó-, kétágú-, lapos-, tót-,tó'-,tönietó'-,
vas-kapa.]

kapa-fok : [dorsum ligonis ; die bahn der haue].
1402 : Vrbanus dictus Kapafok (OL. D. 8743). 1408 :
Simouis Kapafok (ZalaOkl. IL341). 1478 : Laurencius
Kapafok (OL. D. 18145). 1700 : Egy kapa forrasz-
tásaiul s jó kapafok csinálásátúl [adjanak] egj' pol-
turát (GazdtörtSzemle 1.84).

kapa-nyél : capulum ligonis, [manubrium ligonis] ;
hackenstiel NySz. (1. jel.) 1700: A kapanyélnek az ára :
kettőnek leszen egy poltiu-a [stb.] (GazdtörtSzemle L84).

KÁPA : 1) cappa, tóga cuciülata ; kutte NySz.
(1. jel.) 1507: Pannimi pro tunica wlgo kapa et ge-
reznat (OL. D. 26124). || 2) umbo seUae ; sattelkopf
NySz. (4. jel.) 1491 : Kapa ad sellam pertineus (OL.
D. 26051). 1494 ; Kapa antiqua ad Sellam pertinens
(uo. 26076). [Vö. kar-, nyereg-kápa.]

KAPÁCSKA : [ligo parviis ; kleine hacke]. 1597:
Sátorhoz való hituan kapaczka (OL. UC. 101/3). [Vö.
kapa.]

KAPÁL, kapáll : fodio, pastino ; graben, hacken
NySz. (1. jel.) 1638 : Maiorsagh szöIök 1) Uihely
Baglios 25 Ember kapallo [a. m. 25 emberrel meg-
kapálható' 2) Uihely oremus 7 Ember kapallo [stb.]
(OL. UC. 2 34). 1700 : Ez előtt 80 esztendővel való
szép rendtartás szerint tíz ember kapáló szöllőnek
taxája volt három magj-ar forint dénár 30 (Gazdtört-
Szemle L81).

KAPÁLÁS, kapáUás : fossio, fossura, pasti-
natio, pastinatus ; das graben, hackung, grabung NySz.
1653 : Nagy-Boldog asszony napján aztán kitiltsa
metsző késittil, kapállásátul (GazdtörtSzemle P.31).
1705: Szöleim culturájára : 1. Hegyaljaiakra: Nyitás,
metszés, Venyike s karó szedés, Karózásra, kötö-
zés, Első Kapálás, Forgatás, Harmadlás, Fedés, Szőlő
Pásztorok fizetéssé [stb.] (AdalZemplvmTört. VI. évf.
331).

KAPÁLATLAN : [non pastinatus ; ungehauen,
ungehackt]. 1643 : Valaki egy idén, kiváltképpen
három idén, szőleit metszetlen, és kapálatlan hagyja,
az földesm-akra száU, akár közember akár földes úi-
légyen (GazdtörtSzemle VI.471).

KAPÁLL, -ÁS, 1. kapál, -ás.

KAPÁN? 1. kappan.

KAP ARIT : capio, occupo ; füi- sich beiseite
schaífen, weghaschen, an sich reissen NySz. 1700 :
Néhol sok csalárd vinczellérek a szakványon kívül
feles és hetes munkásokat szoktak fogadni, magoknak
kaparítván egészben a felyiü valóját (GazdtörtSzemle
1.78).

KAPÁS : fossor, pastinator ; grjiber NySz. 1354 :
Thome Kapás [olv. kapás v. kapás ?J dicti (OL. D.
4446, 1. AnjouOkm. VI.227). 1454: Clemente Kapás
(OL. D. 14825). 1478 : Michaelem Kapás (Körmend,
Heim 590). 1501 : Paulus Kapás (Könnend Miscell.
Németújv. lad. 43, fasc. 106, nr. 274). 1504: Paulo
Kapás (Lelesz Acta 112 12).

KAPÁS?: «cuciülatus; der einen reishut auf hat,
mit einer kapuze, mit eiuem heim ?» NySz. [Az adatokat
1. kapás alatt.]

BIAPCA : soceus, fulmentum calcei. pedule, tibiale;
socke, íilzschuh, fusssöckel NySz. 1539 : Fel nadrág.
Nemez kapcka (OL. Nád. 48). 1544 : Kapczanak való
pozto nyrysetől (uo. 40). Eg gapot kötőt kapcat
uettem hozu zarot (uo. 42). 1581 : Egy giapotbol
keoteoth kapcza terdigh walo (OL. L. in.l6. 17).
1591 : Soccorum turcicorum vulgo capcza nuncupatoinmi
(OL. UC. 62 34). [Vö. bőr-, süveg-kapca]

kapca-saru : 1635 : Egj- bokor kapca saru 42,
40 d. Más hasonló kapca saru eg}' talpra 30, 36 d.
(GazdtörtSzemle VIII.474i.

KAPCÁS : soccatus ; der leichte schuh oder socken
anhat NvSz. 1418 : Anthonio Kapckas (Lelesz Acta

38/1).

KAPCS, l. kapocs.

KAPCSOS : tibiüatus, hamatus ; geheftet NySz
(1. jel.) 1509 : Gregorio Kopchos [a. m. kapcsos v.
köpcös? vö. NySz. 4. jel. ?] (Lelesz Acta 117/18).
1608 ; Impero tibi nem trafalok, et unum vema-
culorum Bibliorum exemplar, in albis pappis . . .
compactione Wittenbergenai in medíis tortis, hoc est

449

KAPDOS— KAPOGAT

KÁPOLNA— KÁPOSZTA

450

r

kapchoson kinek az sarka bőrön forogjon (MA. NLI.
293, eredetije szerint).

KAPDOS : [vendo, vendito aliqiiid ; mit etwas
handeln]. 1714 : Kapdosó Jfoglalkozásnév] (Gazdtört-
Szemle IX. 22). 1715 : Piaczon kapdos. Gyolcsot kap-
dos. Marhával kajjdos (DebrLt., Zoltai Lajos közlése).
|Vö. «Kupdos, kapdosó Debreczenben ma már nem
halljuk : de mint Ferenczy Gyula akad. tanár úrtól
tudom, a szatmármegyei, Krassó vidékén még nem
ment ki a használatból. Élt ott, talán most is él egy
Kalára Gergely István nevíí élelmes ember, aki pl.
mikor dinnyét hozott elárusitás végett Szinyérváral-
járól, azt mondották rá a falujabeliek : Kalára István
már megint kapdos. Ezért, hogy megkülönböztessék
a Krassóban élö többi Gergely Istvántól, Kapdosó
GergeljTiek is nevezték». Zoltai Lajos 1903. jan. 22-iki
leveléből.]

KAPÉL: [kapelle, schmelztiegel ?]. 1556: Instru-
mentum cuprenm kapel [«Nagybánya, érczolvasztás»
Szám. jegyz.] (OL, UC. 99/27).

KAPINYA, 1. csiger-koponya

KAPITÁNY : strategus, capitaneus, tribunus ;
hauptmann NySz. 1458 ? : Zabadsag levél heg senky
capitan se hadnag nepeyt le ne zalloychya soha ez
zent eghaz yozagaba lOL. D. 15255, az 1458-i oki.
hátlapján). 1459 : Stephano Kapithan (Lelesz Acta
70 47). 1476 : Andreám Kapitan (Körmend, Miscell.
Németújv. lad. 43, fasc. 104, nr. 156). 1484 : Geor-
gius Kapitan (Veszpr. 6, Garabonc). 1513 ; Petro Kapyt-
han (Múz. Mednyánszky). 1545 : Az olasz kapitanokat
uendegle uram (OL. Nád. 42). [Vö. ucca-kapitány.]

KAPITÁNYSÁG-HÁZ : [hauptmannschaftsge-
baude]. 1597 : Az sopronj varasban az kapitansag
haznal az feölsö öreg plnczeben vagion oh bor (OL.
UC. 101/31.

KÁPLÁN?: diaconus, capellanus, sacellanus ;
kapellan, prediger NySz. 1458 : Nicolao dicto Kaplan
[a. m. káplán ?\ (Múz. Mednyánszky).

KÁPLÁNSÁG : diaconia ; die austeilung der
almosén, predigerstelle NySz. 1599 • Vágynak Káp-
lánsdghoz való SzőUök is, hasonlóképen mostan ide-
gen ember kezénél (CanonVisit. 149)

KAPÓ ? L kapu.

KAPOCS, kapcs, kaps?: fibula, monile, armilla,
uncinus ; spange, hafte NySz. 1450 : Kapcz nuncu-
patos [a mondat eleje hiányzik] (SztárayOkl. 11.451).
1450 k : Duo Monilia wlgo Kapcz nominata (Lelesz
Bercs. VII. 27). 1458 : Vnam Stragulam de panno
Scarlath cum Spintere wlgo kapch (Múz. Kállay).
1480 : Sex munilia wlgariter kapchokat deaurata
(Lelesz Prot. IV. 14a) 1516 : Fibulas ad currum wlgo
koopch [igy] paruas (OL. D. 26176). 1529 : Kapchot
coloris nigri (OL. Nád. 49). 1530 : Fibula muliebris
wlgo kapch (OL. UC. 98/5). 1544 : Az szekér fedélre
öreg kapczot (OL. Nád. 41). 1555 : Három bokor ezisth
kapcz (uo. 48). Et bokor kapcz azon ember rvhara
való (uo.). 1558 k. : Egh scatulaban wagyon kaps
fvö. Keltáinál, NySz.] iij (Nyr. XXVIII.22). Kétes kaps
iij (uo.). 1561 : Egi ezüst kapoch (OL. L. III.16. 17).
[Vö. fogó-, szoknya-kapocs.]

KAPOGAT : [paullatim alicujus rei compos lio ;
etwas nach und nach bekommen, erlangen]. 1700 :
Méhre pedig az szegénység most kezdett kapogatni,
abbul is, ami az méltóságos uraknak illik, annak ide-
jében praestálni fogják (GazdtörtSzemle VII. 404). (Vö.
MTsz.]

Magyar Oklevél-Szótár.

KÁPOLNA : sacellum, aedicula sacra [stb.] ; ka-
pelle, kleine kirche NySz. 1270 : Comlous Nyri Ca-
puhia (OL. D. 705). 1313 : Possessionis Captdna (uo.
1818, 1. AnjouOkm. 1.287). 1321/1328 : Possessionem
predicti Monasterii Capulnafeláy vocatam in qua
stat Capella ediíicata in honorem sancti Egidii (Hazai-
Okm. 1V.130). 1330/1384 : Vsque ad terram Kapolna-
feulde vocatam (Múz.). [Vö. Relinquendo ten-am Capelle
(uo.).] 1341 : Dominici sacerdotis de Capulna (Múz.
Dancs). 1343/1415 : Captdna in qua capella in hono-
rem sancte Cathertne virginis esset fabricata (ZalaOkl.
1.409). 1353 : In possessione CapidnaÍGxűáQ (Múz.).
1358 : Possessionem suam Kápolna vocatam in cuius
facie Capella virginis gloriose esset edificata (uo.).
1368 : Possessiones Capolna Thathalus Buzus appel-
latas (uo.). 1369 : Possessiones Zabadfalua Capolna
appellatas (Körmend, Heim 223). 1370 : Benedicti de
Kápolna (Múz. Máriássy). 1379 : Hospites de Kapuina-
falua (Múz.). 1428 : Kápolna, hn. (Múz. Szentiványi).
1438 : Predio KapolnaMdiW vocato (Múz. Békássy).
1440 : Venissent ad terram Kápolna Thorok (Múz.).
1459 : Bodogazzon%;oZno, hn. (OL. D. 15399). 1522 :
Ad summitatem monticuli Kapolnah^gts. vocati (uo.
37354). 1523 : Capelle Beatissime virginis Marié Chom-
])olkapolnaga vocate (uo. 36405). 1525 : Wrburarius
de Kápolna wideke (uo. 37000).

KÁPOLNÁS : 1) [sacello praeditus ; mit einer
kapellel. 13061359 : Possessiones eorum Kapolnas-
sag et aiia Saag (OL. D. 4841). 1332: Possessionis Ka-
jjo/»rt.skapus vocate (uo. 32133. 1378: \]\\\2i Kaindnas
Halmay [igy?] vocata (Lelesz Acta 26/24). 1381:
Terram nostram CapolnasÍGwláe appellatam (Múz.).
1414 : Possessio Kapolnaskdu^w^ (OL. D. 10265).
Possessionis A'a^JoZnaskapus nímcupate (Lelesz Met.
Ung 14). 1452 : Possessiones suas Hódos et Kapol-
wflskyrcza vocatas in isto Comitatu Castriferrei in
districtu EwTseg habitas (Könnend 1/6, nr. 5). 1464 :
Bartholomeus de /fajioZnaskapol (Veszpr. 4, Csaba).
1466 : Petri literati de íTapoíwa.spetherd (Múz. Kende).
1479 : De Kapolnas Peterd (Múz.). 1480 : Cosma de
A'rt_poZnastakachy (Pannh. 51 Nn) || 2) capellanus;
kaplan NySz. [?]. 1522 : Johannes Kapolnas [1. jel. ?|
(OL. D. 37004). 1602 : Kápolnás Mihály jobbágj' (Szé-
kelyOkl. V.319).

KAPONYÁS, 1. koponyás.

KAPOR : anethum, anicetum, anisum ; dili NySz.
1531: Chariophilos. Kaporth. Zinziber (OL. Nád 43).
1602 : Kapor Balázs (SzékelyOkl. V.296).

kapor-mag: [semen anethi ; dillsamen]. 1638:
Kapor magh. Petreseliem magh (OL. UC. 2/34).

KAPORNA : capparis, alloscorodon; kappern
NySz. 1516 : Kaporna duabus fonth (OL. D. 26176).
1544 : Vöttem fel font kapómat (OL. Nád. 40).

KÁPOSZTA, kápuszta: brassica, crambe; kraut
NySz. 1467 : Maitini A'aí>!f2:í/tadicti (OL. D. 16505). 1476 :
In prato CzakokajJozthaya vocato (Lelesz Acta 86/28,
vö. KárolyiOkl. 11.451). 1636 : Pénzen kell eladni [a
kertek, vetemények] hasznát, mint hordós káposztát,
vörös hagymát, foghagymát [stb.] (GazdtörtSzemle
1.272). [Vö. édes-, fejes-, hasábos-, metélt-,
metszett-, savanyú-, sós-, vörös-káposzta.]

káposzta-áruló : [venditor brassicae ; kiauthánd-
Icr]. 1714 : Káposztaáruló (GazdtörtSzemle IX.22).

káposzta-fej, -fő : [caput brassicae] ; krauthaupt,
kohlkopf BM. 1692 : Ldvarbirónak : készpénz per
annum fl. 150 . . . káposztafö nr. 200. fagygyú libr.
40 [stb.] (GazdtörtSzemle VI.178). Udvarbíró fizetése
fi. 100 .. . káposztafö nr. 200. szénája org. 3 (uo. 179).

29

451

KÁPOSZTÁS— KAPROS

KAPS— KAPU

452

káposzta-föld : [ager brassica consitus] ; kraut-
acker, kraiitfeld BM. 1757 : Vagyon egy darab kender
föld, szomszédja Pap Mihály és Tóth Dániel. Vagyon
káposzta föld is (CanonVisit. 179). Káposzta földje is
vagyon a közönséges kerítésben (uo.).

káposzta-gyalu : [runcina ad caules consecandos ;
krauteisen, krauthobel BM. 1638 : Az Szalonnás Haz
Ez Házban vagion Pad szék No. 5 Egy uy káposzta
Gialu No. 1 (OL. UC. 2,34). [Vö. káposztametsző-
gyalu.]

káposzta-gyaluló : [qui caules runcinat ; der sich
mit kraut-hobeln beschaftigt]. 1712 : Káposztagyaluló
[foglalkozásnév] (DebrLt., Zoltai Lajos közlése).

káposzta-lé : muria ; krautsuppe NySz. 1549 :
Kapozta leuet nettem (OL. Nád. 49'.

káposztametsző-gyalu : [runcina ad caules con-
secandos ; krauthobel]. 1608 ; Kapozta meczeo gyalu
(OL. UC. 37,56). [Vö. káposzta-gyalu.]

KÁPOSZTÁS, kápusztás : habens caules, ad
caules pertinens, caulibus confectus ; mit kraut, kraut-
NySz. 1413 : Versus possessionem Kapoztliasfahva
appellatam (Lelesz Acta 33 52). 1425 : Petro Kapuztas
(Körmend, Heim 745). 1460 : Possessiones Wywaras
Kajmzthasmegyer (OL. D. 15444). 1467 : Possessionia
Kajwzthasmegyer vocate (uo. 16504). 1472 : Petro
Kapwzthas (uo. 17340). 1489 : Thomas Kapozthas
(Múz. Kállay).

káposztás-ház : [camera ad brassicas conser-
vandas : kammer zur aufbewahrung von kraut]. 1638:
Aitaia ez káposztás hasznak vas Pantiaval Sarkával
(OL. UC. 2/34). Ez káposztás házban (uo.).

káposztás-h.ús : caules cum camibus ; kraut mit
fleisch NySz. 1524—26 : Dabuntur fercula duo vnum
videlicet de camibus bouinis vei agnellinis aut Ka-
poztas hws aliud verő ferciüiun savthle aut árpakása
(OL. D. 32686).

káposztás-pince : [cella ad brassicas conservan-
das ; krautkeller]. 1588 : Az kapozthas pinczeben wa-
gion kapozta kad 7 (OL. UC. 76/17). 1597 : Ezen
haz alat kapoztas pincze vagion (uo. 101/3).

KAPPAN, kapán ? : capus, capo ; kapaun NySz.
1400 : Blasio dicto Kapán [olv. kapán v. kappan ?]
(ZichyOkm. V.183). 1466 : Ladislaus Ka2)an^ytiní\v
(OL. D. 16323). 1527 : Ad prandium kapjmnt (OL.
Nád. 49). 1544 : Eg hizlalt kappant (uo. 41). 1545 :
Tizeneg melleztet kappan (uo. 42 1564 : Ezen kévül
vagyon hegj-vámbeli szokott és bizonyos jüvedelme
az várnak, kappan adással egyetembe (GazdtörtSzemle
1.67). Az Lspánok sem kappant, sem jjinzt helytől ne
vehessenek, hanem csak tervinböl jütt bü-ságot száz
krajczárig, de azt is az szigény nép kímélésével (uo.
69). 1571: Ispinacot kapanhoz (OL. Nád. 47). 1590:
Keth katrocz Tizenhat hyzlalo kappan (uo. 49). 1597 :
Kappan hizlaló hüuan katrocz 2 (OL. UC. 101 3).
(Vö. indus-kappan.]

KAPPANOS ? : [caponibus copiosus : reich an
kapaunen]. 1401 : Villis Kapjpanos [a. m. kappanos ?]
Magashyd Körmend Sebesiana 3/16i. [Vö. NySz.]

KAPRA: [capra ; ziege]. 1637: Feyeös kapra.
Eöregh meddeö kapra [«rogarason» Szám. jegvz.]
(OL. UC. 14/43).

KAPRI : [cappari, capparis] ; kaper BM. 1548 :
Tíz font kapri (OL. Nád. 43).

KAPROS : anetho conditus ; mit dilién gewürzt

NySz.; [anethum habens; dillhabend]. 1677: Ladislaus
Kapros (OL. UC. 1/3). 1629 : Kapros Menyhárt (Canon-
Visit. 159).

KAPS? 1. kapocs.

KAPSI, 1. kapzsi.

KAPTA : a) crepida [stb.] ; schuh- oder schuster-
leisten : b) uugula : huf, pferdehuf NvSz. 1469 : Gal-
lus Kapta (OL. D. 32365). 1480 : Matheo Kapta (uo.
18313). 1484: Valentino Kaptlia (Veszpr. 107, Gerezd 4).

kaptatetemés : [suffi-aginosus ; krank am hinter-
buge]. 1670 : Szeplős herélt ló, kaptatetemes felülő
felől való lába (DebrLt., 1. Nyr. XXU.519). [Vö kapca-

tetemes, kapta-, kapca-tetem NySz.]

KÁPTALAN : capituliim ; domkapitel NySz.
(1. jel.) 1458 ? : Hogy Martonus Mihal káptalanban
magát ketette (OL. D. 15280, az 1458-i oki. hátlap-
ján). 1572 : Uet uram ket prókátor leuelet ky ; attam
az ualciagaba az kaptalanak fi. 1 (OL. Nád. 40).

KAPTÁR?: alvearium, alveus; bienenkorb, bienen-
stock NySz. 1357 1430 : Ad arborem C'rtjjíarhassa
[a. m. kaptár ?] vocatam (OL. D. 12173, 1. AnjouOkm.
VI.589). 1367 : In montem Captar vocatum (OL. D.
5623).

KAPTÁROS : [alvearium habens ; bienenkorb
habend]. 1447 : Georgio Kaptartis (Paunh. 17/Ll).
1452 : Johannes Kaptarics (OL D. 14569). 1501 :
Marci Kaptaros (Múz.).

KAPTÁS : [crepidam habens ; leisten habend],
leistenschneider BM. [?]. 1394 : Michael Chaptas
[a. m. kaptás?] i ZichyOkm. IV.554i. 1470 : Nicolao
Kaptas (Körmend, Heim 546). 1478 : Gregorius Kap-
thas (OL. D. 18145). 1485 : Barnabás Kaptas (uo.
19069).

KAPU, kapó?: porta; tor NySz. 1216/1230:
Uadit sursum super fluuium versus Cxcopu (OL. D. 79).
1288 : Prinia ti'ansiens meía de ultra Copou [a. m.
kapu ? Szara. így értelmezi] (uo. 1230). 1319/1322 :
Peruenit ad locum qui ko^ni dicitur (uo. 1947). 1344 :
Kapnvew, hn. (AnjouOkm. IV.463). 1347 : Vádit ad
porticum seu transitum íiemethkajju vocatum in fos-
sato inter Ciuitatem Redege et terram Belmura (OL.
D. 3927). Super quo fossato venit ad ipsum kajni
et in magna via que uenit de Theutonia ad orientem
declinando (uo.). 1348 : Transit usque ad portám
wlgo NemethÁY/^)H vocatam Múz.). 1352 : Ad metam
Keukapu dictam (OL. D. 4272). 1380 : In porta
ZombsLthkajni vocata (uo. 6726). 1389 : Annectit quen-
dam locum Vaakapu vocatum (Lelesz Met. Mármaros
13). 1398 : Versus possessionem Vímkajm (Múz.). 1423 :
In possessionem seu vadura Kajnvrevt- tendentem
(Veszpr. 2, Nagyberény). 1429 1510 : Ad niagnam
rupem Kamennewratha wlgo Kwkapw (OL. D. 12098).
1440 : In piatea ludeorum Budensium versus portám
Zomhaíhkapiv (Múz. Kapy). 1453: Pontem in loco
Waskapw appellato in comitatu de Hwnyad (OL. D.
29499). 1459 : Quandam domum suam lapideam in
hoc [így ?] Ciuitate nostra Budensi et penes portám
ZombathA;a;;»- vocatam (OL. TÜ. 35/4). 1485 : Forís
portám 7.omhathkapu nuncupatam (OL. D. 19072). 1493 :
In turri magyar kappu [igj- ?] (Körmend. Stat. ant.
major. 27/11). 1504 : Sebastiano Kapicfele (Könnend,
Miscell. Németújv. lad. 41, fasc. 116). 1573 : Hozót
kapu rauas pénzt het kaputol (OL. Nád. 41). 1638 :
Ezen eöregh kapun vagion egy kis ki iaro kapu
(OL. UC. 2.34). [Vö. bejáró-, csapó-, derék-,
fölvonó-, kijáró-, levél-, leveles-, sorompó-
kapu.]

453

KAPUS— KÁR

KARÁCS—KARÁCSONY

454

kapu-bálvány : antae ; torpfosten NySz. 1381 :
Procedeudo ad Curiam dicti Meichtuy ibique pro
méta statuam porté wlgo Kapubaluan uominate assi-
guasseut (Múz. Döry). 1381/1416: Procedendo ad curiam
Stephani dicti Merthym ibique pro méta statuam
porté vulgo Kapubalvany vocatam assignassent
(SoprOkl. 11.34).

kapu-bírság : 1581 : Az kajm-birsdg denar 50,
lia valami barom mégyen bé rajta, arról valami kár
lészen, az kapus emer [olv. ember] megfizesse a kárt
hajtó pénzzel edgyütt (SzékelyOkl. V.124).

kapu-emelcső: [pons qui descendit ad murum ;
fallbrücke, schlagbrücke] . 1597 : Kapu emelczöre való
sorok Vasaczka 2 (OL. UC. 101/3). [Vö. emelcsö NySz.]

kapufölvonós-lánc, -felvonyós- : [catena pontis
qui descendit ad murum; ketté zur fallbrücke]. 1587:
Kaim felvonios lancz (OL. UC. 46/74).

kapu-köz : torraum NySz. 1597 : Az kapu keozhen.
Eoreg nemeth hozzu puskák kanothoz valók (OL.
UC. 101/3).

kapun-álló : atriensis, janitor ; türsteher NySz.
1544 : Uram liagasaual attam az kapun állóknak (OL.
Nád. 40). Attam az kapun állóknak húszon öt pénzt
fördö walczagert (uo. 41). Az kapun állóknak kik
az kapun uizbe uetelö hetfön fördöt czinaltak (uo.
40). 1548 : Lowalbano. Kapwn allo (OL. UC. 99/7).
1556 : Keth virrazto Keth zeker wezethó Keth kapum
allo (OL. Nád. 49). 1564 : Viczeporkoláb kettő ; kapun
álló huszonkettő ; drabant hópínzes tíz (Gazdtört-
Szemle 1.67).

kapurovás-pénz, -ravás- : 1573 : Hozót kapu
rauas pénzt het kaputol (OL. Nád. 41). [Vö. kapu-
pénz NySz. ?]

kapu-sark, -sork: [cardo portae; thorkegelj. 1597 :
Az dezka leuel kapun keth felöl kapu vass sorkok 4
(OL. UC. 101/3;.

kapu-tartó : portarius, janitor ; pförtner, thürste-
her NySz. 1425 : Luca Kaputhartho (Körmend, Heim
745). 1465 : Mathias Kapwthartho (Veszpr. 107, Eösy 1).
1469 : Johannes Kaputario (OL. D. 32365). 1478 :
Augustinus Kaptwtharthn (OL. D. 18145).

kaputoló-dárda, -tolyó-: [spiess zum thor-sohie-
ben]. 1566: Kapu f.ok/o dárda kettó (Forrás?).

KAPUS : janitor, portarius ; pförtner, torhüter
NySz. (1. jel.) 1436 : Johannem KajMcs (Pannh. 23/Bl
1446 : Georgius Kajms (OL. D. 36391). 1509 : Luca
Kapws (Múz. Forgách). 1581 : Az kapu-birság denar
50, ha valami barom mégyen bé rajta, arról valami
kár lészen, az kapus emer [olv. ember] megtizesse a
kárt hajtó pénzzel edgyütt (SzékelyOkl. V.124).

KÁPUSZTA, 1. káposzta.

KÁPUSZTÁS, 1 káposztás.

KAPZSI, kapsi : praeda, praedatio ; beutc NySz.
(1. jel.) 1508: Senki az Fejedelmen kiwl gratiat
kegielmet neki ne adhasson, hanem ha az egez Zeke-
lisegh egienleo akaratból es minden ingó bingo mar-
hala Prédára kapsira haniassek (MJogtörtEml. 1.18).

LKÁR : damnum, detrimentum [stb.] ; schade NySz.
1694 : Az ki kihia az birót esküttivel együtt tör-
vényre vagy Artrlátni vagy igazítani Dénár 40 (Gazd-
törtSzemle 1.169). |Vö. lát NySz. szólások a.|

tigung und schátzung des schadens NySz. 1653 : Va-
lamikor az káros ember megtalálja az helség bíráját,
tartozik két esküdtével . . . kimenni az kárlátásra,
és . . . Isten szerént megböcsíílhesse az kárt (Gazd-
tört Szemle I-.33).

kár-vallott : damuificatus Kr. ; der einen schaden
erlitten hat BM. 1694 : Mely lopónak első büntetése
12 forint lészen, melynek fele ... az biráké legyen . . .
fele penig az kárvallott emberé lészen (Gazdtört-
Szemle 1.173). Az kárvallott ember penig, ha kárát
nem szenyvedheti, kihiván az birákat, kimenvén, meg-
ítélvén az kárt az kárvallott embernek, az marhának
gazdáján megvehessek (uo.\ [Vö. 1. vall NySz. szó-
lások a.]

KARÁCS? 1. karácsa.

KARÁCSA ? karács ? : 1616/1643 : Ben az

Banyában nagyon . . . Karacza [a kézirat helyesírása
szerint cs-vel olvasandó] hétt (OL. Instr. 42, L Gazd-
törtSzemle VI. 125). Eggy vas karacza, nagy szín
uonyo. Eggy vas villa. Kis karacz [így] kettó, vagy
kapa [sófőzö hutában] (OL. uo., 1. GazdtörtSzemle
129). [Vö. garac ?]

KARACSIN ? : 1607 : Thorax vulgo karaczin
[a kézirat helyesírása szerint cs-vel olvasandó] (OL.
UC. 86/35).

KARACSIN, 1. karácsony.

KARÁCSONY, karácsán ? karácsin, ka-
rácson, krácsin : dies nativitatis Christi, festum
incarnationis Christi [stb.] ; das weihnachtsfest NySz.
1203/1254 : Inter terram Karachun et ecolesie (Veszpr.
11, Merenye). 1211 : Isti sünt vinitores Elus Karuchyn
[így ?] Hoguid Domas Guelsa Eche (Pannh. Tih. 1/5).
Isti siint ioubagiones Túrba Karason Zentus Tíuan
(uo.). [Udvornici] Zekezeu Karasun Mech (uo.). Isti
sünt serui Karasun Chikireu Cheke (uo ). Vdornici
de Mortus hü sünt Karachun Chomud Guz Beké (uo.).
[Udvornici] sünt isti Karachun Therteuh Succa (uo.).
Isti uero sünt vdornici Thopos Strab Karasun cum
filío suo Cwsveth [olv. Chwsveth] (uo.). 1225 : Quorum
nomina sünt hec Forcas. Karachan [így?]. Bodov
(Pannh. l/F). 1229 : Duo molendina ecclesie daret
uduornicis Regis unum quod erat super Dunazorma
cuius cultor fűit Vthos Áliud quod tenebat Carachun
(uo. 5/Gg). 1240 k. : Quorum nomina sünt hec Batha
Karachyn Budur (uo. 61/8). Hec sünt nomina aratorum
seruorum Rescud Crachin Degwe (uo.). Hec sünt
nomina seruorum Mathey Karachyn (uo.). 1252 :
Quorum seruitonim nomina sünt hec Karachun Panka
Bana Bleuud Solka (uo. 11/F). Quorum \'initorum
nomina hec sünt Crachin Hothus Wetheu Aarud
Feltheu (OL. D. 369, 1. NyK. XXV.151). 1261: Terras
Lap A'ctrac/mnfolua Kereztur (OL. D. 511). 1275 :
Villa CharachtmíoXwai a parte fluuii Zaua (Múz. Tört-
Társ. 4). 1292 : Cum wduornicis nostris super eadem
residentibus Boda videlicet Zobou Crachyno Scemeyno
(Pannh. 6/C). 1400 : Anthonium filíum Karachon
(ZichyOkm. V.225). 1413 : Anthonium Karachon (uo.
VI.248). 1426 : Nicolao dicto Karachon (OL. D. 11856).
1454 : Karaczonf iűwíi, hu. (uo. 14604). 1460 : Mathias
Karachon (uo. 15532). [Vö. kis-karácsony.]

karácsony-adója, -adaja : [genus tributi ad festum
incarnationis Christi soluti ; eine art zu weihnachten
bezahlte steuerj. 1643 : Census. Minden egész helyes
jobbagy Sz: Mihály Adajat ad f. 1. d. 12. Sz: Geörgy
Ádajat den. 25. Karaczion Adajat is den. 25 (OL.
UC. 3/24).

karácsony-tyúkja: Igallíua ad festum nativi-
tatis Christi pro tributo data] ; weihnachtshuhu NySz.

29*

45[

KARAJ— KARD

KARDA— KARIKA

456

1643 : Karaczion Tyúkjait ad minden jobbagy edgyet
(OL. UC. 3,24). Karaczion Tyúkjával avagj' Sz: Ist-
ván ajándékával tartozik minden Ember (uo.).

karácsony-zabja : [avena ad festum nativitatis
Christi pro tributo data ; weilinachtsliafer] . 1643 :
Karaczion zabját [ad] egy egy Kassai köblött (,0L.
ÜC. 3/24).

KAUA J : margó, extremitas, circumferentia, ora ;
rand NySz. («karé» a.) 1517 : In latere cuiusdam Silue
Ewrykaray vocate (Lelesz Prot. 11/70). In latere
cuiusdam Silue Ewry karay vocate (Lelesz Met. Ung
22). 1533 : Scutelle' zeelews karayw (OL. Nád. 49).

KARAJCÁR, 1. krajcár.

KÁRÁL, 1. károL

KARÁM : »bekeritett hely a lovak, marhák, juhok
számára-) MTsz. (1. jel.) 1737 : Azt is mondván, hogy
akár izríil-ízre az karámbul [a kiadásbeli «barombul»,
Kovács János értesítése szerint, hiba] kihánjTiá
fatensnek marháját (Reizner : SzegedTört. 1^.021).
[Vö. NySz.]

KARÁPLA ? 1. gereblye.

KARASIA : pannus carisanus, carsanus ; eine art
tuch XySz. 1542 : Karasia, septuh, kerntuh, stamet
aranyzwn (OL. Nád. 49). 1544 : Pannum karasya co-
loris kek (uo. 40). 1549 : Wgau azonnap attam Krabat-
nak [szn.] ueg farkas Bort karasianak (OL. Nád. Szá-
mad. b). 1550 ; De panno karasia coloris világoskék
(OL. Nád. 42). De panno karasia coloris setetkek (uo.).
Karasiath auatlant íiiretlenth (uo. 48). 1560 : Fizettem
érte négy ökröt, egy tömlőt, egy szalonnát, egy
karasia szoknyát iSzékelyOkl. V.76). 1566 : Vna
menthe de karasia (OL. UC. 2/1). [Vö. karazsia MTsz.]

KÁRÁSZ : eharas, merula piscis [stb., carassius] ;
karausehe NySz. 1199 : Nomen uni Cobov uxori sue
Chunus íilio Euse nomen alteri Caraz vxori eius
Buna ÍLÜis Siguer et Nicholaus (Veszpr. 16, Vespr.
Eccl.). 1338 : Transit ad lacum Karazto-^- uocatum ( OL.
D. 3143, 1. AnjouOkm. ni.459). 1378 : Paludem Karaz-
utha appellatam (OL. D. 6504). 1419 : Georgio dicto
Karaz (ZichyOkm. VI.560). 1423 : Petro Karaz (Lelesz
Acta 43 72). 1451: Pertranseundo íiuuium Karazeer
(Lelesz Met. Szabolcs 29). 1466 : Valentinus Karaz
(OL. D. 16430). 1479: Pisces wlgari earas (uo. 26363).
1518 : Pisces luceos et karaz (uo. 37176). Pisces
paruos et karaz (uo. 26189). 1544 : Piztrangot, sem-
linget [selminget ?], köuiet, koczot egér allo halat
karazt herenget bodog ázzon halat es stokíiset (OL.
Nád. 40). V'öttem karazt ratni (uo. 42). 1545 : Keszeget,
kárászt, devert (uo. 41). 1553 : Ex piscibus minoribus
apró potyka, kezegh, karaz swger apró chwka fyw
(OL. UC. 45 36).

KÁRÁSZOS : [carassiis copiosus ; reich an ka-
rauschen], 1345 : Quandam piscinam Karazustow vo-
catam (OL. D. 3789). 1387 : Usque ad (juendam lacuiu
Karazustlüow appeUatum (Múz. Kállay). 1401 : Piscinis
Karazos Sebeser Kazmerfok appellatis (.Múz.). 1520 :
Piscinas Gyekellew Wydras Kyi-althawa Karazostho
(Lelesz Acta 126/44).

KARD : gladius, ensis ; schwert NySz. 1513 :
Gladios kard duos (OL. D. 26151). 1530 : Gladii wlgo
kard (OL. L. III.16. 17).

kard-csináló : [gladiomm artifex ; schwertfeger].
1714: Kurdcsináló |foglíill.:ozásnév| íGazdtörtSzemle
1X.22).

kard-hüvely, -hively: vagina ensis; schwertscheide
NySz. 1486 : Gregorius Karclhywel (Veszpr. 10, Pap-
keszi).

kard-verő : [gladiorum artifex ; schwertfeger].
1643 : Kardverö Peterne Kardverö András (OL. UC.
3 24i.

kardverő-hámor : jarmorum fabrica ; wafifen-
schmiede]. 1632 : Az kard verő hámorokon alól (OL.
UC. 3'22).

KARDA? 1. garda.

KARDÉRA : perfunctorie, obiter, absque norma,
sine adminiculo ; obenhin, saumseüglich, beifalliger
weise, beilaufig NySz. («kordéra» 1. jel. a.) 1613/1696 :
Annak előtte nem certilicálják az incattust, hogy reá ne
készüljön, hogy kardéjra [igv ?] ne vegye az dolgot
(GazdtörtSzemle VU.407— 408). [Vö. vesz NySz. szólá-
sok a.]

KARDOS: gladiátor; fechter.schwertfechterNySz.;
[gladio instructus ; mit schwert versében]. 1320 : Nico-
laum dictum Kordus (HazaiOkm. VII.386). 1325: Ni-
colai dicti Kordus (Körmend, Heim 45). 1329 1416:
Nicolai dicti Cordus (Múz.). 1345 : Nicolai dicti Cor-
dus (Múz. Jankowich). 1346 : Nicolai dicti Cordus
(Körmend, MisceU. Németújv. lad. 44, fasc. 116).
1369 : Johannes dictus Kordus (OL. D. 5746 1. 1375 :
Stephani dicti Cardus (Múz.). 1392 : Michaele dicto
Kardos (ZichyOkm. IV.504). 1405 : Stephanus dictus
Kardus (Múz. i. 1406 : Ladislai Kardus (OL. D. 9204).
1409 : Stephauus dictus Kardus (Múz.). 1412 : Stepha-
num Kardus (Múz. Máriássy). 1416 : Adalberto Kardus
(Lelesz Acta 36,16). 1417 : Stephanus Kardus (Múz.
Máriássy). 1418 : Thoma Kardus (ZichyOkm. VI.512).
1420 : Nicolaum Kardus (uo.594). 1423 : Sebastia-
nus Kardus (Lelesz Acta 43/43i. 1424 : Blasius
dictus Kardos (Pannh. 17/Mm). 1434 : Anthonio
Cardos (Körmend, Heim 429). Stephanus Kardos
(Lelesz Acta 51/18). 1438 : Blasius Koldus (Pannh.
50/P). 1453: Bartholomeo Kardos (OL. D. 14645).
1459 : Michael Kardos (uo. 15412). 1470 : Antonius
Kardus (Lelesz Bercs. XIV.2). 1476 : Valentinum
Kardos (Lelesz Acta 86/25). Paulum Kordus (Sopr-
Okl. II.501J. 1478: Bartholomeus Kardos (OL. D.
18145). Emericum Kardos (Körmend, Heim 590'.
1480 : Benedicto Kardos (OL. D. 18350). 1509 :
Inter duas valles Zarkasay et Kardosay vocatas (uo.
36399). 1513 : Johanne Kardics (Pannh." 17 Hh). 1602 :
Kardos János (SzékelyOkl. V.212).

KAR-FA : crepido ; lehne wo man sich anhalt,
gelander NySz. 1638 : Rósz gradicz rósz karfaiaval
(OL. UC. 2/34).

KARIKA : 1) annulus, circulus, hamus, discus,
rotula, orbiculus ; ring, zirkel N-\Sz. 1469 : Blasio
Karyka (OL. D. 16811). Paulus Karika (uo. 32365).
1518 : Ad paruas bigas wlgo thaliga pro labo-
racione karyka et thengel dedi ferra sjii was
(uo. 26184). 1624: Processus Petri Pethew Super
ofticiolatu Suo A;(í/-í/Av/thwlsofel vocato (uo. 37006).
Molendinum iu fluuio Karyka (uo.). 1526 : Quod-
dani argenterium wlgariter karyka nuncupatum (uo.
36402). 1544 : Attam cg karikáért az kerek agara
(OL. Nád. 41). Kouacznak neg vy marok uastol
es karikáktól (uo.). 1548 : Vt dicitur karika sünt
III (Múz. Kapy). Algyw agyara való karika vas
[olv. «karika, vas» v. karika-vas"?] (OL. UC. 99/7).
1584 : Eg puzta éghez hel, Karyka Gerghele (uo.
56/33). 1587: Wödörre walo kit karyka foghate-
yawaí eggiith (uo. 12 42. 1597 : Óxs tablaczka kari-
káinál (uo. 101 ;;). 1637 : Derek szegh tengelyben

457

KARIKÁCSKA— KARNYÉL

KARO-KAR-ÖLTÖZO

458

jaro ; pengeö karika (uo. 14 43). || 2) [dolium ; fass].
1610 : Egy karika bor és egy karika hal (KomárJk.j.
|Vö. « karika- fa ».] Vö. bélésmetélő-, csiga-, fa-,
lyukasztó-, szarvas-, tengely-, tengelytő-.
ütköző-, vas-karika. I

karika- fa : dolium ; fass NySz. 1594 : Egi karika
fában tauaz biiza (OL. UC. 106/3). [Vö. karika,
2. jel.l

karika-só : 1619 : Karika sook vannak (OL. L.
III.17/29).

karika-szarvil : [cornibus rotundis ; mit kreis-
förmigen hörnern]. 1689 : Konya szőke karika szarv il
ökör (DebrLt., 1. Nyr XXII.519 .

karika-verő: [ringtreiber]. 1597: Az kouacz uinnye
házban. Likazto vass 3 Karika vereo 1 Keoröm
faragó 1 (OL. UC. 101/3). [«A kalapácsnak (verőnek)
egy neme, karikahajtónak is mondják». Frecskay
János közlése.]

KARIKÁCSKA: hamulus; ringlein, haklein NySz.
1597 : Vas eke nad 1 Vass karikaczka 4 (OL. UC.
101/3).

KARIKÁS : annulatus, hamatus ; voll ringé, der
ringé tragt, mit einem ringé versében NySz. 1499 :
Mathia Karykas (Múz. Becsky). 1584 : Kart/kas Balynth
Sellér (OL. UC. 56/33). 1597 : Karykas Ámburus (no.

12/42).

karikás-ostor : [scntica venatoria] ; hetzpeitsche
BM. 1557 : Három karikas ostort (OL. L. III. 16. 17).

KARIMÁS : quod habét marginem et circum-
ferentiam ; was einen rand hat NySz. 1545 : Eg ka-
rimás siiieget (OL. Nád. 41).

KAR-KÁPA : [chormantel ?]. 1527 : Antiqna kar-
kapa [«templomban» Szaui. jegyz.] (OL. Nád. 49,
most : OL. Nád. Számad. a). 1542 : Karkapa de athlasio
sárga [«templomban» Szám. jegyz] (OL. Nád. 40).
1553 : Kar kapa \\'ere\vs habos chemeleth (uo. 48).
[Vö. kápa NySz. 1. jel.|

KARL-, KÁRL-, 1. kalL

KARL ATLAN, KÁRLATL AN, 1. kallatlan.

KARLÓ, KÁRLÓ, 1. kalló.

KÁRMÁN(Y) : carmanus ; carmanier NySz. 1543 :
Eg karmán kezthyw (Múz. Kisfaludy). 1568 : Mensalia
ex sindone karmán confecta (OL. L. III.16. 17).

KARMAZSÉN, KARMAZSÉN, 1. karma-
zsin.

KARMAZSIN, karmazsén, karmazsén : char-
masinum, [coccineusj ; carmoisin NySz. 1458 : Sericum
de karmasen (Múz. Kállay). 1476 : Vnani subám
purpuream de karniusin (OL^ D. 17836). 1523: Athlacz
karmasin rubei ooloris (uo. 36999). 1536 : Selmet
karruasin (OL. L. ÍII.IO. 17). 1544 : Ex serico kar-
masyn (OL. Nád. 40).

karmazsin-bőr, -bér: corium carmesinum, |corium
('occineuni|; carmesinleder NySz. 1556: Karmasen
heerlh (OL. L. 111.16. 17). 1685 ; Una pollis coccinea
Karmasin beör (OL. UC. 1/31).

KARNÉL, karnyél : |yj. 1531 : Pro vno karnyel
ad portandas litteras (OL. Nád. 49). 1544 : Vöttem eg
karnelt leuel hordozni (uo. 40).

KARNYÉL, 1. karnél.

KARÓ : palus [stb.l ; pfahl, rebstock, bratspiess
NySz. 1522 : Enndo ad viam JÍarohordowth (OL. D.
37354). 1526 : Paalas [igy] wlgo karooth (uo. 26355).
1532 : Az kosra kywel az karokat veryk ala (OL.
Nád. 48). 1546 : Fy labfa, rag, karó, palo dezka sew
rigai (uo. 49). 1638 : Kertelni való karó (OL. UC. 2/34).
[Vö. hasáb-, kereszt-karó.]

karó-répa : napus ; stockrübe NySz. 1544 : Karó
repat. Tot repat (OL. Nád. 42). 1547: Vöttem karó
repat (uo. 40). 1549 : Vettem chykoriat, karoo reepat
(uo. 41). 1597 : Karó répa (OL. UC. 101/3).

KÁRÓL, kárai : damno duco, damnosum puto ;
bedauern, verdriessen, für schade haltén NySz. 1684 :
[A háromszori szántás] ha nem lészen, káraihatja a
gazda minden munkáját (GazdtörtSzemle 1.150).

KÁROMLÓ, vö. istenkáromló.

KAROS ? : brachia habens, braehialis ; zum arm
gehörig, was arme hat NySz. (1. jel.) 1448 : Barnába
Karos [a. m. karos v. káros ?] (Lelesz Acta 60/12).

karos-szék : [arcisellium, sella obliquis aneonibus
fabricata ; armsessel, lehnstuhl]. 1584 : Scamna Ka-
roszek (OL. L. III. 16. 17). 1594 : Az szenes házban
vagion aztal, karos zeek (OL. UC. 78/7). 1638 :Eőregh
karos szék vagion No. 2 Eggies kar szék No. 2 (uo.
2/34). Egy kis karos szék (uo.). [Vö. kar-szék.]

KÁROS : a) cui damnum infertur ; geschadigt ;
b) damnosus, detrimentosus, damniíicus [stb.] ; schad-
lich, imnütz NySz. 1448 : Barnába Karos [a. m. káros
V. karos ?] (^Lelesz Acta 60/12). 1581 : Káros kert bir-
sága den. 25 (SzékelyOkl. V.125). Ha valaki a tilal-
masban kárt tétet és meg nem alkuszik az káros
emberrel törvénylátásának előtte ... ha bírák eleiben
jutnak, 3 giráu maradjon érette a barmos ember (uo.
126—127). 1604 : Tartozik [a biró] Persecutoria
Sententiat adni az Karos auagi keserues embernek
(MJogtörtEml. 1.34).

KARÓZÁS : pedatio ; das anpfahlen, das an-
stangeln der weinstöcke NySz. 1677 : A mely pénzt
mostan felvettem, karózás és kötésre igen febnegyen
(GazdtörtSzemle III.276). 1700 : Az karózóknak" 24
pénz legyen egy napi bére és szakványban ne adgyák
az vinczellérek a karózást (uo. 1.81). Karózásra Olaszi-
ban karózó 17. [embernek adtam] d. 27. fl. 4.59 (Adal-
ZemplvmTört. V. évf. 79). 1705 : Szöleim eiüturájára :
1. Hegyaljaiakra : Nyitás, metszés, Venyike s karó
szedés, Karózásra, kötözés. Első Kapálás. Forgatás,
Harmadlás, Fedés, Szőlő Pásztorok fizetéssé. Két
Vinczelér fizetéssé Summa íl. 898.95 (uo. VI. évf. 331).

KARÖZO : [operarius qui vites palát ; arbeiter
zum weinstock-pfahlen]. 1549 : Varié persone in
laboribus vinearum vt putatores karozok fossores ( OL.
Nád. 40). 1677 : Napi számos karózóknak tizennyolcz
pénz. Napi számos kötőnek tizenöt pénz (Gazdtört-
Szemle VI. 196). 1700 : Az karózóknak 24 pénz legyen
egy napi bére és szakványban ne adgyák az vinczel-
lérek a karózást (uo. 1.81).

KAR-ÖLTŐ : 1588 : Három kar eolteo [«templom-
ban» Szám. jegyz. | (OL. UC. 76/17). (Vö. öltő NySz.J
[Vö. kar-öltöző.]

KAR-ÖLTÖZŐ, -éltöző: fvestimenti belliéi ge-
nus ; eine art kriegsge\vand[. 1490 : Feghwerdrek
|így) ad homines ; KareltJieírzen- : Labelthewzew oum
omnibus attinenciis ; Karelthewzcw; Syn ad homines;
Labelthewze ad vnum hominem pertineus (OL. D.
26048). [Vö. NySz.[ [Vö. kar-öltő.]

459

KAR-PALÁST-KARVALYOS

KAR-VAS— ElÁSA

460

KAR-PALÁST : chorniantel, pliiviale BM. 1556 :
Eg feyer kaniwka kar palasth (OL. Nád. 48). Neg
kanafo.s gomb kar palástra \valo (uo.).

KÁRPIT : auleum, tapetum, cortina [stb.] ; ta-
pezerei, tapeten, gewirkter teppich NySz. 1448 :
Vuam magnam cortenam Carpit (OL. D. 14184). 1458 :
Qiiatiior karjrith (jIúz. Kállay). 1490 : Was kemencze;
Karpyth; Suporlah (OL. D. 26048). Karpith ad scamp-
iium pertinens (uo.). 1491: Karpith antiqiü (uo. 26051).
1497 : Duas auleas wlgo karpijt (uo. 20569). 1508 :
Vuuin carpith (uo. 21890). 1511 : Vnum ornamentum
domus wlgo Karpyth (Lelesz Acta 119;23). Sedecim
tapétás wígo karpiith (Lelesz Prot. 11.96). 1517 : Aulea
m&\ov2i v;\go karpiíthokath (OL. D. 22994). 1519,1523:
Vigiuti Karpyth (Körmend IH/ö, Revistye 87). 1520 :
Aulea wlgo Karpyth nominata (Lelesz Acta 126/14).
1522 : Lego eeclesie Sancte crucis vnum wlgo Zwnek
et duo Carpith (Könnend V 5, Batthyán 79). 1525:
Anthea Francica vulgo Frauczws karpyth (KPénz-
ügymLt. Huugarica). 1550 : Irot kárpitok (OL. Ko-
lozsm. 50). 1581 : Kárpit forstatbol cliinalt (OL. L.
III.16. 17). [Vö. bőr-kárpit.]

KAR-SZÉK : sella, scamnum dorsuarium ; lehn-
bank, lehnstuhl, fauteuil NySz. 1638 : Eggies em-
bernek való Kar szék No. 5 Három embernek való
ui Kar szék No. 2 (OL. UC. 2,34). Eggies kar szék
No. 2 (uo.). [Vö. karos-szék.]

KÁRT : culigna : hölzernes trinkgescliirr NySz.
1535: Lignei cantari karth dicti (OL. UC. 99/25).
1549 : Kaarth seu cantari maiores lignei (uo. 75/41).
1638 : Fa kupa vagy kart (uo. 2/34). [Vö. fa-kárt.]

KARTABLANKA: [.syugrapha; wechsel]. 1586 :
Egh cartha blanka, ha zwksegli lezen menedék adny
(OL. Nád. 49). [Vö. kartabianka NySz.]

KÁRTOLÁS : [carminatio; das kammen, das krám-
peln]. 1635 : A morvái posztó singitöl úgy mint fodori-
tásától is 5. Egy ó dolmány fordításától annak kartolá-
sától s nyirésétöl 20 d. Egy öreg mente fordításától,
kai-tolásától s njTi'ésétöl per 25 d. (GazdtörtSzemle
Vin.482). [Vö. német kardén.]

KÁRTYA : chartáé fólia lusoria ; karten zum
spieleu x\ySz. (2. jel.) 1495 k. : Eodem die dominus in
ludendo per kartha perdidit (OL. D. 32746).

kártya-játszás: lusus chartifoliorum ; kartenspiel
NySz. 1588 : Az karthia iaczast is megh tilchia (OL.
UC. 64 3.5).

KARUL Y, -OS, 1. karvaly, -os.

KARVALY, karuly, karvoly : nisus ; sperber
NySz. 1324 : Ad tinem vnius térre spinetose Korirl-
kiith vocate (Körmend III 1, Ugal 2). 1412: Vnum
Nisum quod wlgo carunl dicitur (Múz. Kállay, 1.
Postv : KrassóvmTört. III. 277). 1501: Aues bonos
videíicet karul (OL. D. 21053). 1548 : Uöttem ket
rezharangot karuolra (OL. Nád. 49). Lettem ket
kesztwt karuolra (uo.). 1549 : Egh par bőr keztöt
nettem karuoly hordozny (uo.). 1559 : Karuolra ualo
labszyot (uo.). 1668 : Áz kemencze föttö ket, ket
karullyal (t. i. tartozik] (OL. UC. 1,21).

karvaly-madár : spira, accipiter fringillarius,
varus : habicht, falko, sperber NySz. («karuly-madár»
a.) 1760 : Minden vadtúl és madártul lövö pénz adódik,
úgymint . . . egj' ölyvéit d. 3., egy karuly madáréri
d. 11 (GazdtörtSzemle VII.421).

KARVALYOS, karulyos : [nisum habens. nisis
copiosus ; sperber habend, reich an sperbernj. 1265 :

Uenit ad fundum Coru-lus potoka usque uallem Solu-
mus potoka (OL. D. 595). 1323: Quasdam possessiones
Remethe Korulus Ozywag Egres (Körmend, Heim 41).
1454: Kariclyws, hn. (OL. D. 14604). 1506: PhUippo

Karicalyos (uo. 21525).

KAR- VAS : brachiale ferreum ; eisernes armband
NySz. 1539 : Cirotece. Galee. Karuas (OL. Nád. 48).
1542 : Syssak Kariras Kezt}^v was (uo. 40). 1592 :
Puska tok ; lodink, karwas (uo. 48). 1597 : Regi oh
kar vas keth kézre való (OL. UC. 101/3). Fel kézre
való regj araniazoth kar vass 1 (uo.).

KARVOLY, 1. karvaly.

KAS : 1) corbis, textiun vimineum ; korb NySz.
(1. jel.) 1468 : Blasio ÍTasfwro (OL. D. 16636). 1506 :
Cophinos trés wlgo kaas (uo. 26122). 1510 k. : Vnum
kas zen (uo. 26251). 1564 : Virgas crassas et bonas
vulgo kassnknak walo wezzeket (OL. L. III.16. 17).
Palos mediocres in viűgo kasoknak walo zep kezewb
fakath (uo.). || 2) crates, corbis currus rusticani,
alveus vimineus ; wagenkorb, flechte NySz. (3. jel. i
1493 : Kasth pro curribus emi (EPSz. fol. 30).
1564: (I. 1. jel. a. ?). |j 3) piscatoria corbis, verriculum;
reuse NySz. 1564 : (1. 1. jel. a. "?'. || 4) alvear ; bieuen-
korb NySz. (6. jel.) 1468 : (I. 1. jel. a. ?). 1566 : Wyaz
chonkoíy egy kasban (OL. Nád. 49). 1588 : Minden
theokeböl wagi kashcl egy darab mezét (,0L. UC
64/35). 1601 : Vadnak kasbeli méhek (uo. 35, 2). 1608 :
Teórseókbeli meh. Kasbeli meh (uo. 37/56). [Vö. hal-,
haltartó-, kocsi-, méh-, szekér-, túzoklövő-
kas.]

kas-kőtő, -ketö : vitor ; korbflechter NySz. 1495 :
Lucám Kaskethew (OL. D. 20275).

KÁSA : pulmentum, puls, milium tritum, pifia,
pulticula : hirsenbrei, zugemüs NySz. 1426 : Prediis
Estwanpeterfsahaza /irt.srffyaAntalhaza [a. m. kása?]
Egyedlakos Lakosantalhaza et Zygeth appellatis (For-
rás ■?). 1510 k. : Feci eraere pipham wlgo kassaath
(OL. D. 26224). 1519 : Ad prandium pipha kasa emi
(uo. 35012). 1526: Lac oua kaasaaf (uo. 26355'.
1530 : Kasa ad bel emi (OL. Nád. 43). 1548 : Kasát
ludas kasának (uo. 48). [?Szárm. : 1211 : Isti suut
agricole Theke Boda Chet Cassad [olv. kásád "?] Quiua
Hármas (Pannh. Tih. 1, 5).] [Vö. alma-, árpa-kása,
bodzakásás, harioska-, köles-, ludas-, man-
dula-, pohánka-, rizs-kása.]

kása-áruló : [milii institor : hirsenhiiudlerj. 1715 :
Kásaárnlú [foglalkozásnév] (Gazdtöi-tSzemle IX.23).

kása-csináló : [breimacher]. 1714: Kásacsináló
[foglalkozásnév] (GazdtörtSzemle IX,22).

kása-kölyű, -köUö, -kölö : [pilum miliarium ; brei-
.stössel, breimörser]. 1636: Kása és kender kölló is
vagyon benne [a malomban j (GazdtörtSzemle 1.267).
Az alsó végin is a falunak egy halastó. Ezen is egy
malom 2 kerekre, kása és kender^•ó■tó' (uo. 269). [Vö.
kásatörő-kölyű.]

kása-malom, -molna : [pihim miliarium ; hirsen-
mülile) 1477 : Cuiusdam molondini sui Cassamolna
vocati (OL. D. 17951, «Gömör m.» Szám. jegyz.).

[Vö. kásatör ö- malom NySz.]

kása törő : farrarium piliun NySz. ; [breistössel,
breimörser]. 1587: Eg kasa törő (OL. UC. 12/42).

kásatörő-kölyű : [pilum miliarium ; breitsössel,
breimörser]. [XVII. sz. elejéről] : Vagiou Zokmany
vaniolo keoliwys es kasa teoreo keoliw ys (OL. UC.
1/56) [Vö. kása-kölyű.].

461

KASAMÁTA— KASZÁL

KASZÁLÁS— KATARINA

462

KASAMÁTA, L kazamata.

KÁSÁS : 1) [pultéin habensl ; brei-, zum brei
NySz. (2. jel.) 1388 : Paulus dictus Kasas [a. m.
kásáis ?\ (Körmend II1/2, Üssy 40). |j 2) [farcimen
ptisana fartum ; grützwurst]. 1587 : Dizno Lab Oria
Húsos Mayos Kasas Veres (OL. Nád. 40). Oryot,
mayost, húsost, verest, kaaast (uo. 41).

kásás-körte, -kertvély : [pirum farinaceum ; mehl-
birne]. 1529 : Quedam arbor piri kasaskerthivel (OL.
NRA. 860/35).

KASKA ?: [corbicula] ; benne, körbchen BM. 1152 :

Do trés homines Cuka Vosonei Kaska [a. m. kaska?)
(Pannh. 38/A). [Vö. MTsz.]

KASORNYA : oorbis ciborum ; speisekorb NySz.
1637 : Ket kasornya (OL. UC. 14/43).

KASSAI (-szekér) : [carpentum Cassoviense,
currus Cassoviensis ; Kassa'er wagen], 1504 : Ununi
currum cassay. Unum currum hynto (OL. D. 25427).
1526 : Vnum currum kassay vocatum (uo. 364U1).
1536 : Currum wlgo was zekereth kassay (OL. L.
IIH6. 17). Vnum currum cassay (uo.). [Vö. 1524 :
Vnum currum cassouiensem (Lelesz Acta 130/34).]

kassai-köböl : [modius Cassoviensis ; Kassa'er
kübel]. 1643 : Karaczion zabját [ad] egy egy Kassai
köblött (OL. .UC. 3/24).

kassai-szapu : [sextarius Cassoviensis ; Kassa'er
scheífel]. 1669 : Az Eletünk oUy lednekes és gazos
volt hogy egy kereszt egy kassai Szapu [a közlő
jegyzete szerint - egy pozsonyi mérő fele] szemet
nehezen adott (AdalZemplvmTört. IV. évf. 114).

KASTÉLY : castrum, castellum ; kastell, festung,
feste, bnrg, schloss NySz. 1463 : In piatea Crtsí/ícZwcza
(Lelesz Prot. IV.119).

KÁSTÉLY-BOR ? : [vinum rubellum ; schiller-
Avein|. 1551 : Ezek mynd kastel [így?] es elwegh borok
(OL. Nád. 48). [Vö. kdstélyos-hor NySz.]

KASULA ? 1. kazsula.

KASZA : falx, secula [stb.] ; sense NySz. 1478 :
Stephanus Kaza (OL. D. 18145). 1584 : Kaza Amborus
f(íl heles (OL. UC. 56/33). 1602 : Kasza Bálás (Székely-
Oki. V.181). 1634 : Egy szecska metteö láda kasza
nélkül (OL. UC. 21/3).

kasza-alja : [prati pars, quae uno die una falcé
desecari potest ; ein so grosser theil einer wiese,
welche in einem tagé mit einer sense abzumahen ist],
1597 : Reeth 15 kasza allya (OL. UC. 101/3). [Vö.
NySz.J

kasza-pénz, -pinz ; 1492 : Kazapenz communiter
soluetur médium iiorenum sin autem falcaiieruut
dominó terrestri nichil soluotur (OL. D. 36992). 1507:
Kazapenz den. X (uo. 36983). 1519 : De quolibet
furao jobagionali soluunt prouisori qui vocantur ka-
zapynz (uo. 37007). [Vö. kaszáló-pénz. [

kasza-sarló, -sarró : [sensensichel]. 1697 : Kaza
sarro 3 Fogas sarro 4 (OL. UC. 101/3). [Vö. «Kasza-
gyártás közben az olyan kaszát, a mely hátsó végén
kihasadt, a selejtbe vetik és ebből megrövidítéssel
sarlót vernek ki. Az ilyen sarlót nevezik aztán kasza-
sarlónak, a mely némileg külömbözik attól a sarlótól,
a mely eredetileg annak késztílt» Frecskay J. közlése.]

KASZÁL : pratum seco ; mahen NySz. 1619 :
Est quoddam pratum fenile quod XV homines fal-

kant vno die wlgo XV. ember kazalya (OL. D. 37007).
1581 : Sz. János nap után ha kaszáló fü lészeu rajta
[a parlagon, stb.] (SzékelyOkl. V.126). [Vö. még-
kaszál.]

KASZÁLÁS, kaszállás : fenisecium ; heuernte
NySz. 1330/1505 : Ad quendam lociim Kazalas [a.
m. kaszálás v. kazalos ?] vocatum (OL. D. 37350).
1599 : Minden barmatlan ember egy egy napi kaszál-
lással tartozik (CanonVisit. 148).

KASZÁLLÁS, 1. kaszálás.

KASZÁLÓ: pratum, foenilis herba NySz. (2. jel.)
1597 : Az Hauon walamy kewes óztál nylas kazah
(OL. UC. 12/42).

kaszáló-pénz : 1578 : Kazah pcnzlh dánt (OL.
UC 62,32). [Vö. kasza-pénz.]

KASZAP : lanio ; íleischhauer NySz. 1620 : Petro

Kazaph (Múz. Kállay). [Vö kaszab MTsz.]

KASZÁS : foenifex, foeniseca, foenisector ; maher
NySz. 1336 : Paulum dictum Cazas (ZichyOkm. 1.498).
1354: Quandam . particulam térre impignoraticie Ka-
2:rtsreeth mmcupate (OL. D. 4407, 1. AnjouOkm. VI.161.)
1376 : Georgii Kazas dicti (Múz. Kállay). 1400/1403:
Paulo Kazas dicto (OL. D. 1430). 1409 : Stephanus
Kazas (ZichyOkm. V.605). 1410 : Demetrius Kazas
dictus (uo. VI.58). 1423 : Nicolao Kazas (OL. D.
11446). 1437: Petrum Kazas (Lelesz Acta 54/2).
1461 : Benedictus Kazas (OL. D. 15678). 1463 : Relicta
Kazasnw (Múz. Kállay). 1467 : Emerici Kazas (Lelesz
Acta 78/19). 1476 : La'dislaus Kazaas (Körmend, Heim
576). Kazas, szn. (Múz. Kállay). 1479 : Benedictum
Kazas (Lelesz Acta 89/29). 1483 : Gregorio Kazas
(Múz. Forgách). 1489 : Ladislao Kazas (Lelesz Acta
98/18). 1520: Paulo Kazas (Múz. Forgách). 1599: A
Prédikátor a kaszásoknak ételt adott (CanonVisit. 148).
1602: Kaszás György. Kaszás János (SzékelyOkl.
V.316).

kaszás-lé : alliatum ; knoblauchsuppe NySz. 1544 :
Vaczorara kaszás Ichcz tikmonat (OL. Nád. 42). 1572:
Tykmonyat kazas lenek (uo. 40?). [Vö. CzF.]

KASZNÁR : sitocomus, frumentarius ; kornpro-
viantmeister, kastner NySz. 1397 : Gregorium ( 'assnar
(ZichyOkm. V.40).

KATA : Catharina PPB. ; Kathe BM. 1355 : Quatuor
piscinarum Kathaere [a. m. Kata?] Weressed Huzyw-
tow et Chychow vocatarum (Lelesz Met. Szabolcs
29). 1379 : Ad pratum Katharethe appellatum
(OL. D. 6617). 1522: Franciscus Kafha (uo. 37004).
Michaeí Katha (uo.). 1581 : A/, két húgomnak Bacz
Borbárának és Katának (SzékelyOkl. V.129). 1598 :
Paulus Katta (OL. RDecim. Zempl). 1602 Kata
Ferencz (SzékelyOkl. V.285). Kata Márton jobbágy
(uo. 299). [Vö. Katalin.]

KATALIN, Katarina, Katérina, Katrina :
Catharina MA. (1621, kiad. «Katalin» és «Katarin»
a.) 1181: Quorum [igy?| noniina hec sünt Hugus et
Calrina [«nönevek» Szám. jegyz.] (Pannh. 14/L). 1428:
Zenthkatheri7ia, hn. (Múz. Szentiványi). 1496 : Pos-
sessionibus Molnoszechewd Zentiikatheryna'íY.on jolv.
Katerina-asszony v. Katerin'-asszony ?| (Körmend 1II/6,
Körmend 10). 1529: Katharina Thy karos (OL. Nád.
49). 1638 : En Kathcryna Ázzon, .Az en Zerelmes
Wraninak Batthyány Fereucznek felesseghe, Eskew-
zem (Körmend ' í/1, ur. 45). [Vö. Kata, Kató,
Katóc? katonkás, Katus.]

KATANA, 1. katona.

KATARINA, 1. Katalin.

463

KATÉRINA KATROC

KATRONCÁS— KÁZMÉR

464

KATÉRINA, 1. Katalin.

KATLAN : lebes, clibanus, catinus [atb.] ; késsel,
tiegel, distillieiofen NySz. 1521 : Wlgo katlan duo
8iib quibiis azime pistantur (OL. D. 37184\ [Vö.
ógettborégető-katlan.]

KATÓ : [Catharinae iiomen blandiens] ; Kathchen
BM. 1251 1281 : Sünt autóm liec eorum nomina Chy-
iniir Kotov [a. m. Kató V] Zegun (OL. D. 346). 1252:
Sünt autem hec eorum nomina . . . kothon scegun
(no. 369). 1343 : Duabus íiliabus suis KatJiow et
Katouch vocatis (SztáravOkl. 1.169). 1522 ; Fabianus
Katho (OL. D. 37004-. Í598 : Michael Kafto Petrus
Katto fOL. RDecira. Zerapl. i. 1602: Kató István,
jobbágj'. Kató Péter (SzékelyOkl. V. 223). 1604—24 :
Anno 1614 bötelíi hónak elstí napján adta isten ez
világra Kató leányunkot (KárolyiOkl. IV.5). [Vö.
Katalin.]

KATÓC ? : [cv]. 1343: Duabus filiabus suis Kathow
et Katouch [olv. Katóc ?] vocatis (SztárayOkl. L169).
[Vö. Miskóc Nyr. XII.246.] [Vö. Katalin.]

KATONA, katana : miles, satelles, satrapes,
eques ; sóidat, trabant. reiter NySz. 1386 : Filiorum
Kathana iZalaOkl. Ii.209). 1406: Pisciuas Elew-
tliow Papthawa et Kathana [a. m. katona ?] vocatas
(ZicliyOkm. V.472). 1418 : Benedicto Kathana (uo.
VLr,12i. 1423 : Ladislao Kathona (Lelesz Acta 43,72).
1425 : Thoma Kathona (OL. I). 11747). 1426 : Deme-
trio Kathona (uo. 11818). Demetrio Jta^/irtna (uo. 11819).
1436 : Nostrum clientem et katanam mutilarunt
(HazaiOkl. 396). 1437 : Nicolaus Kathana (Múz. Ester-
házy). 1442 : Andrea /ífl//iOHrt (Múz. Kállay). 1443:
Petri Kathana (KárolyiOkl. n.233). 1451 : Ambrosio
Kathona (Múz. Kállay). 1452 : Laureneio Kathona
(OL. D. 14584). Andrea Kathona (Múz. Kállay). Petro
Kathona íLelesz Acta 63''22i. Nicolaus Kathana (Múz.).
1453: Alberto Kathona (Lelesz Bercs. VII. 10). 1461:
Ladislaus Kathona íOL. D. 15582). 1468 : Barabás
Kathona (Múz. Kállav). 1469 : Benedictus Katona
(OL. D. 32365^. 147Ó : Georgio Kathona (Körmend,
Heim 542). 1478 : Stephanus Kathona (OL. D. 18145).
1480 : Stephano Kathona (Lelesz Acta 90/18). 1492 :
Michael Kathona (OL. D. 36992). 1505 : Petri Kathona
(Paunh. 34 N). 1519 : Gregorius Kathona (Lelesz Prot.
V.37a). 1530 : Vno kathona qui de Chegled venit (OL.
Nád. 43). 1598 : Jacobus Kattona Andreas Kattona
[mindig így] (OL. RDecim. Zempl.).

.katona-kengyel : [stapes militaris ; soldatensteig-
bügel]. 1635 : Egy pár közönséges kengj^el 50 d.
Egy pár katona kengyel 1 f. (GazdtörtSzemle VnL475).

katona-nyereg : [ephippium militare ; soldaten-
sattel|. 1635 : 1 huszár avagy katonanyerget a mely
közönséges limit. 2 f. 50 d.Ha czifrásabb és jobb
3 f. 25 d. (GazdtörtSzemle VIII.478).

KATONKÁS : 1418 : Andreas Kathonkas (Múz.).
|Vö. Katus, Katuska. katnskodik C'zF.?]

KATOS, 1. Katus.

KATRÉNG, 1. kvárting.

KATRINA, 1. Katalin.

KATRINCÁS, katroncás : [sudarium habens ;
brusttuch habond]. 1418 : Audi'eas Kathronchas (Le-
lesz Acta 38/26). 1424: Andreas Kathronchas (Múz.).

[Vö. katrinca N^-Sz.]

KATRING, 1. kvárting.
KATROC, 1. ketrec.

KATRONCÁS, 1. katrincás.

KATUS. Katos: Gatharina [WA. 1621-i kiad.]
NySz. [Catharinae nomen blandiens; homo effemi-
natus] ; Kathchen : weibmanu, siemann siemandel,
pantoffelheld BM. 1522 : Demetrius Kathos (OL. D.
37004). 1596 : Jo egesegben uagiok mind az en házas
tarsomai egietemben, az Fásang Gaspar leianiaual
Katussal (MA. NLÍ. 98, eredetije szerint). 1602 : Katos
Bálint. Katus András (SzékeljOkl. V.221). Katos Jáno.s
(uo. 226). 1608 : Az húgaim felöl azt Írhatom Catns
esillona élnek (MA. NLI. 283, eredetije szerint). 1609:
Az Széki János battiank ket házas leianiis Anna es
Catus igen koszontik kegielmedet (uo. 308). [Vö. Katus
CzF. MTsz.] [Vö. Katalin.]

KÁTYÓ, 1. kátyú.

KÁTYÚ, kátyó : paliis, láma, illuvies Sí. («ká-
tyó» a.); pfütze, pfuhl, dümpel [stb.] BM. 1421: Penes
quendam lacum lutosum sew volutabrum Kathyo vo-
catum (Lelesz Met. Ung 46). 1476 : Ad quendam
Riuulum A\h.yákathyo dictum (Lelesz Prot. Parv. 94a).
1515 : Est terminus eiusdem quidam locus aquosus
kathyo dictus (Múz. Ibrányi).

KÁVA : circulus, cinctura ; reif NySz. 1454 ; Kawa
[hn., a. m. káva?] (OL. D. 14604). 1542: Keztyw was.
Caua. Hech. Cristal korsoo (OL. Nád. 41).' 1597:
Regj hintó tengelestwl, rudastiü kariastul Mas regj
hintó rudastul derekastul oh bwrrel buritoth (OL. UC.
101/3). 1635 : Vagyon két ezüst káva, szoknyakap-
csokkal együtt, nyom No. lotot 6 (Mihalik : Kassa-
ÖtvTört. 223). 1638 : Egy tarszekerre való erniö vagy
káva (OL. LX. 2/34). Éles szekérre való káva (uo.).
[Vö. kút-káva.]

KÁVÁS?: crepidine instructus; mit einem kranz
oiner einfassung versében NySz. 1171 : Quorum no-
mina hec sünt . . . aruad Kacar busar kanas [a. m,
kávás ?] nedilca iPannh. 27; Mm).

kávás-kút : margine provisus puteus NySz. ; [mit
einem gelander umgebener brunnenl. 1235 — 70 : Uer-
sus orientern eundo ad Kauaskuth (HazaiOkm. VI. 164).
1397 : Primo circa quendam locum Kawaskuth nomi-
natum incepissent (Múz.). 1402 : Versus orientern
eundo ad Kauaskuth (Veszpr. 107, Erek 2). 1597 : Fa
kauas kwt (OL. UC. 101/3).

KAVOR? 1. gyaur.

KAZAL : acervus, cumulus : schober. triste NySz.
1463 : Ducontos cumulos feni wlgo Kazal dictos
(Lelesz Acta 74/26). 1478 : Vnum magnum aceruum
feni wlgo Kazal vocatum (uo. 88 27). 1561 : Egi kazal
zalma (OL. L. III. 16. 17). [Vö. széna-kazal.]

KAZALAS, 1. kazalos.

KAZALOS ? kazalas ? : [cumulis, acervis co-
piosus ; reich an schobern]. 1330/1505 : Ad quendam
locum Kazalas [a. m. kazalos v. kaszálás 'í\ vocatum
(OL. D. 37350).

KAZAMATA, kasamáta : kasematte NySz.
1637 : Onnot oleb monuen egv kasamatara (OL. UC.
14/43).

KAZÁR? 1. kozár.
KAZDAG, 1. gazdag.

KÁZMÉR : Casimirus PPB. 1401 : Piscinis Kara-
zos Sebeser Kazmerfok appellatis (Múz.).

405

KAZUL-VARRÁS-KECSKE

KECSKECSKE- KECSKÉS

466

KAZUL- VARRÁS : [sutura Persiea ; persische
náhterei]. 1595 : Eg-j Gallos Lepedeö, keskeujen kazul
varrassál [a kiadás jegyzete szerint a. m. perzsa
varrás] varroth (Radvánszky : Családélet 11.79). Egy
vékony gjolch kezkeueö az ketli vege varua kazul
varrassál ketli feleöl mesterke mellette (uo. 81). Egj
vikony Giolch kezkeneö kazul varassal varroth (uo.).
Egj gallos gjolcli kezkeneö kazul varrassál fen allo
virággal zekfwes mesterkeje (uo.). Egj gallos gjolch
kezkeneö kazul varrassál keth vege mesterkeuel való
(uo. 82). [Vö. kazul CzF.]

KAZTJP : kétfülü kosár, füles kosár ; schwinge
NySz. 1535 : Ambrosius Kazwp (Múz.). 1540 : Am-
brosius Cazicp (Múz. Kállay).

KAZSITLA, kasula ? : casula ; kirchenkleid
NySz. 1588 : Tindekleo virágos barson kasula (OL.
UC. 76/17).

KÉ ? 1. kő.

KEBEL, keleb ? : sinus, grémium ; schoss NySz.
(1. jel.) 1137/1262 : Duobus mancipiis scilicet Som-
boc et Keleb |a. m. kebel ?] (Pannh. 13/L). 1257/1466 :
Ascendit in Sumlw kebel (HazaiOkm. VI.93). 1503 :
Picarium cristallinum quod vocatur detheAeöteí: [Szám.
szerint a. m. «keblíi»] (OL. D. 30959). 1549 : Azzo-
nyom zoknyaya kebelere premezny egh sengh pur-
piant (OL. Nád 48). 1555 : Keth ymegh wal azon
embernek való. Annak mind kethenek kehele ys ot
wagon (uo. 49).

KEBEL, L köböl.

KEBLES ? : sinuosus, sinuatus, loculatus ; voU
krummer rankeu, voU faltén NySz. («kebeles» a.
1. jel). 1436/1519: In loco KeUesQer [a. m. kebles?]
a parte meridionali (V^eszpr. 107, Gergeteg 7).

KÉBLÉS, 1. köblös.

KEBLÖS, 1. köblös.
KÉBŐL, 1. köböl.

KECE ? : 1279 : Jacobi filii Keehe [a. m. kece ?]
(Veszpr. 4, Alsóörs). 1331 : Quoddam predium Keche-
teleke uocatum (Múz.). 1363 : Possessioni.s Kechehorga.
vocate (Lelesz Acta 2/3). [Vö. MTsz. ?J

KECELE: casula ; kirchenkleid NySz. 1509:
Vnum keczele de bysso (OL. D. 21965). 1512 : Unum
ornamentum dictum keczele (uo. 30075). 1528 : Ke-
czele duo (OL. L. in.16. 17). 1533 : Keczele vnum et
linteamina duo (OL. Nád. 49).

KECSEGE, kecsige : acipenser, sturio ; stör
NySz. 1493 : Pisces Carpones kechyges menyhal
Harchones pyztrangh (EPSz. fol. 22). 1514 ; Emi
kecheghe ac swUw (OL. D. 26157). 1517 : Pisces wlgo
kechegeth (uo. 26181). Pisces kecheghe (uo. 26183).
1519 : Pisces menhal, kechige (uo. 26204). Pisces
kechige et silew (uo. 35012).

KECSIGE, 1. kecsege.

KECSKE : capra, caper ; geiss, ziege NySz.
(1. jel.) 1271 : Via Keckecmovih nominata (Veszpr.
16, Vespr. Oppid.). 1278: Ad montera kechkehat uoca-
tam (Wenzel 1V.172). 1285 : Insule kechkezygueth
(MonStrig. 11.192). 1312 : Stephani dicti Kechkc (Anjou-
Okm. 1.281). 1318 : Insulam que wlgo A't'cMezygoth
vocatur (Veszpr. 107, Herend 7). 1319 : In eodem
Berch descendendo uadit in Kechkehsáh (Körnunid,

Magyar Oklevél-Szótár

Sebesiana 2/3). 1412 : In latere montis Kechkeoüew
vocati (Múz. Ibrányi). 1430 : Penes quendam Riuu-
lum Kechkehyda denominatum (Pannh. 11/B). Cuius-
dam magni fossati wlgo kechkcT^-w ráwk vocati (OL.
D. 12298). 1451 : Super vallem Keczkewewlg (uo.
36403). 1452 : Attigissent vnum magnum lapidem
Kechkekew vocatum (Lelesz Met. Mármaros 31).
1480 : Pratum sew fenile A'ec/i/cerethe appellatum
(Múz. Kállay). 1520 : Septimum in loco Kechke Rethe
(^Múz. Kisfaludy). 1637 : Eöregh juh. OUos keczke (OL.
UC. 14/43). [Vö. bak-kecske.]

kecske-bőr, -bűr: [pellis caprinaj; ziegenfell, zie-
genleder BM. 1544 : Egh testzin dupla tafota mantjkot
fekete keczke bürvel belleltet (AdalZemplvmTört. V.
évf. 276). 1635 : Egy kecske bőrt kijártatván per 63,
66 [stb.j d. (GazdtörtSzemle VIII.483).

kecske-íi : [capella; zicklein]. 1544: Vöttem eg
keczkefyat (OL. Nád. 42). 1587 : Kechke saitot luh sai-
tot Özet Kechkefy (uo. 40). 1719 : Mindennemű me-
zei és kei-ti vetésekből, borból, bárányból, kecskefi-
tól . . . való dézsma a földesurat illeti (GazdtörtSzemle
111.97).

kecskeíi-dézsraa : [decimae capellarum ; zicklein-
zehent]. 1588 : Nem tartoznak sem ray desmaual sem
baranffy sem kechkefy desmawal i^OL. UC. 64/35).

kecske-láb : 1549 : Ferramentum uulgo kechkelab
(OL. UC. 75/39). 1550 : Ferramentum vulgo Kechkelab
vnum (OL. Instr. 11). 1553 : Pixides barbate. Keczkelab
(OL. UC. 50/241 [Vö. kecske NySz. 2. jel. ?]

kecske-olló : haedulus, capella ; zicklein NySz.
1544 : Eé keczke ollót (OL. Nád. 42\

kecskeolló-bőr: [peUis capellae; zickleinfell, zick-
leinleder]. 1637 : Gyartatlan Csap sor [olv. cápször]
es neosteny taualy keczyke olló beör Nro 8 (OL. UC.

14/43).

kecskerágós : [aceribus copiosus ; reich an spin-
delbaumen]. 1522 : Ad terras arabiles Kechkeragos
vocatas (OL. D. 37354). [Vö. kecske-rágó NySz.]

kecske-sajt : caseus caprinus ; geisskase NySz.
1587: Juh sayth. Kechke sayth (OL. UC. 12/42).
Kechke saitot luh saitot Ózet Kechkefy (OL. Nád. 40).

KECSKECSKE : capella ; kleine geiss NySz.
1700 : Ezidei keczkeczke No 1 (AdalZemplvmTört. V.
é\'f. 17).

KECSKÉS: caprarius ; ziegenhirt NySz. (1. jel.);
[capram habens, capris copiosus ; ziege habend, reich
an ziegen]. 1256 : Nogkechkes, hu. (ErdMúzLt., 1.
Wenzel VU.430). 1324 : Stephani dicti Kechkes (OL.
D. 2235). 1362 : Johannis dicti Kechkes (Múz. Kállay).
1366 : Ladislai Kechkes (OL. D. 30689). 1390 : Vádit
ad montem Kechkes nominatum (Lelesz Met. Már-
maros 41). 1403 : Benedicto Kechkes (ZichyOkm. V.342).
1423 : Ladislaum Kechkes (Lelesz Acta 44/10). 1429 :
Paulum Keczkes (Múz. Kapy). 1451 : Oswaldus Kechkes
(OL. D. 14467). 1451/1457: Emericus Keczkes (uo.
14453). 1452 : Camporum Eperyes Mezew et Keczkes-
hegh vocataruin (Lelesz Acta 70/6). 1459 : Dyonisio
Keczkes (Múz. Kállay). 1465 : Dávid 7i>í;/<i/A:es (Károlyi-
Oki. 11.368). 1476 : Andrea Kechkes (Lelesz Acta
86/11). 1483 : Emerico Kechkes (uo. 93/23). 1492 :
Francisci Kechkes (Körmend III/4, Batthyán 65). 1507 :
Johanne Kechkes (Múz. Forgách). 1520 : Laureucio
Kechkes (uo.l 1601 k.: Kechkes Gáspár (SzékelyOkl.
V.173). 1602: Kecskés Pál (uo. 287).

30

467

KEDD— KEGYES

KEGYETLENSEG-KEK

468

KEDD : dies Mártis, feria secunda; dienstag NySz.
1233/1416 : Venit ad vallem supra quam condam erat
fórum Choldkuedde (OL. D. 189). |Vö. Dionisy de
genere Cholt (uo.).] 1284: Abbas Montis sancte Marié de
Kedhel (Múz.). [Vö. «Szerdahely» hn. CzF.] 1285/1297:
Monasterii beaté virgiuis de Kedhel (OL. D. l^GS).
1294: Terra ville Turdoí^keddi (Múz. Forgáchi. 1295:
Terra villa Tnvdoskeddi (uo.). 1321 : In foro Keedwasara
uocato (ZichyOkm. 1.196). 1325 : Ecclesie beaté vlr-
ginis de Kedhel (OL. D. 2315). 1344 : Terre.Monasterii
de Kedhel (Múz.'. 1424: Possessioni.s Tnrdaskeddi/
(Körmend, Korlátkö-Appon. 17/821). Possessionis Tiu--
áaskeddi (Múz. Forgách). 1455 : A'erZdhely, hn. (OL.
D. 14952). [Vö. húshagyó-kedd.]

KEDIK, 1. pedig.

KÉDMÉN, -ÉS, L ködmön, -ös.

KEDVEL?: diligo, accepto ; liebenNySz. (1. jel.)
1240 k. : Hec sünt nomina vduornicorum de eodem
predio forc sebe Zyrida Keduelen [így ? olv. Kedueleu ?]
(Pannh. 61/8).

KEDVES : 1) gratiosus, jucundus, gratus, svavis
[stb.] ; angenehm, lieblich, lieb, freundlích, heiter NySz.
1449 : Petrus Kedives (Múz. Kállay). Petrus Kedues
(KárolyiOkl. n.2771 1602 : Kedves Andiás (Székely-
Oki. V.221). I! 2) dilectus, dilecta; geliebter, geliebte
NySz. 1613 : Jo zerenchas bodogh hozzu eletett min-
den keduessyuel egyetemben, keuanunk az uristenteöl
Ngdnak (AdalZemplvmTört. IV. évf. 324).

KEPE: muscarium setaceum; biirste NySz. 1552 :
Eg kefe (OL. Nád. 48).

KEGYELMED, kigyelmed, (ő kigyelme) :
tua gratia ; deine gnade, deine gunst, euer gnaden
NySz. ; [sie; vous]. 1523 : Azerth kérem kegyelmedetJi,
mynth yo wramath, Ees io Bathyamath, hogtí énnekem
meg Bochassad [2. szem. igealak !] az myth ebbewl
en Reám nehezelthel (Zolnai : Nyelveml. 227). Merth
en mynden yomatli The kegyelmedtheiol warom mynth
Jo wramthol (uo.). 1608 : Kérem én ezokáért Kegyel-
medet, ha ott fen valami kötelessége még nincsen
Kegyelmednek, jöjön ki Kegyelmed közinkben, szolgálj
nemzetednek és hazádnak és szüleidnek is, ne néz-
zed az ott ben való békeséges állapatot (MA. NLI.
253 — 254). Intem és kérem Kegyelmedet, jöjön meg
Kegyelmed ez mi nyomorult főidőnkre, az Kegyelmed
hazájában, hol Kegyelmed kedves dolgot cselekeszik
Istennek előtte, hogy szolgálhas szent nevének tisz-
tességére, ecclesiájának épületire és atyádfiainak épü-
letire (uo. 254 — 255). Isten tarcha es Algia meg kegiel-
medet minden io akaroidal [2. szem. birtokosrag ![
egietemben (uo. 283, eredetije szerint). 1670: Nehez-
tellik, hogy ö kigyelme között és a Mesterek között
simultas vagyon (CanonVisit. 164). 1736: Ö Ügyeimét
és 0 kigyelme által háza népét is suo modo serken-
gették (uo. 171). 1769: Régen lakik-e itt kigyelmed?
(uo. 194). Volt-e kigyelmed Németországon (uo.\ [Vö.
kentek.]

KEGYELMES : propitius, clemens, misericors,
gratiosus ; geneigt, günstig, gnadig NySz. 1457 :
Dominicns Kegielmes dictus (OL. D. 15182).

KEGYES : mitis, amabilis, pius ; gütig, freundlich
Istb.] NySz. (1. stb. jel.) 1422/1427 : Matheo dicto
Kegyes (Pannh. 15/Z). 1437 : Matheo Keges (Lelesz
Acta 54/35). 1475: Nicolao Kegyes (OL.' D. 17660).
1478 : Johannes Kegyes (uo. 18f4r)). 1489 : Johanne
Kegyes (Lelesz Acta 98/31). 1498 : Barnabás Keqcs
(OL. D. 20765). Thoma 7v'r^í/í>,s (Múz. Kállay). 1504:
Benedicto Kegyes (Lelesz Acta 112/12\

KEGYETLENSÉG : atrocitás, crudelitas [stb.] ;
grausamkeit, grimmigkeit, unbarmherzigkeit NySz. (2.
jel.) 1497 : Ad se dolose wulgo kegyethlensegtvel vocari
et in collo lignari fecisset (OL. D. 20629).

KÉGYÓ, -S, L kígyó, -s.

KEHELY, kelyeh, kelyh, kelh : calix ; kelch,
becher NySz. 1556 : Ket kelek ket pathenawal (OL.
Nád. 48). 1584 : Három ezüsth aranazoth kelh (OL.
UC. 56/33).

KEHES : tussiculosus ; der immer husten hat NySz.
1630 — 48 : Valahogy kehes ne legyen [a ló] (Gazd-
törtSzemle 1.288).

KÉK, kik : 1) caerulus, caeruleus [stb.] ; blau, him-
melblau NySz. 1216 : Cum metis et terminis quibus
populi keyckend [a. m. kék ?] illám tenuerunt (OL. D.
74). 1229 : Terra que uocatui- Keyeíev (Pannh. Lib.
Rub. 24—34. 1. 20. sz.). 1231/1397: Siluam quandam no-
mine Keykus que olim populorum qui wlgo Keyk-
quend dicuntur fuerat (OL. D. 174). 1240 k. : Hec sünt
nomina Jobagionum equestrium seruiencium Turda Ma-
thyas Kec [a. m. kék ?] (Pannh 61/8). 1270/1284 : In
quodam monticulo keykhohü vocato iuxta quem est
quoddam horhag (HazaiOkm. VI.179). 1275 : In monte
qui dieitur Keykmal (OL. D. 921). [«1326-i átiratban :
KekvcLal (uo. 922)» Szám. jegyz.] 1299 : In territorio
vinearum, keklok vocato (MonStrig. 11.460). 1333:
Cum possessionibus, seu terris Keek [a. m. kék ?] et
Lokteluke vocatis (ZichyOkm. 1.412). 1341/1347 : Vá-
dit ad campum KeykxwQzew vocatum (Körmend II/4,
Miskouch 67). 1346 : Ad montem Keykmal (OL. D.
3838). 1349 : In dicta possessione Keyk et Fyred
vocatis (Veszpr. 107, Keek 4). 1358 : Possessionum
Ai-ach Fued Keek Zeules (Pannh. Tih. 1/17). 1386 :
In possessione Keyk vta (Körmend, Heim 347).
1400 : Cappam meam kek coloris (HazaiOkl. 329).
De panno kek (uo. 330). 1418 : Villis Fyred Keek
Kwesd Odwary (Veszpr. 2, Arács). 1435 : Vnum
meatum aque wlgo kekkallo dictum (OL. D. 30434).
1444 : Item paruum equum kek vocatum (uo. 13815).
1451 : A quodam lapide 7teA;kew nuncupato (uo.
36403). 1495 k. : Equus keek (uo. 24864). 1503:
Equum coloris keek (uo. 30959). 1516 : Egh paplan
keek futából chenalth (uo. 26367, 1. Zolnai : Nyelv-
eml. 206). Egh keek kamoka zoknya (uo., 1. Zol-
nai id. m. 205). 1529 : Ad duos equos keek (OL.
Nád. 42). 1532 : Duos equos redales vnum Rudas
alterum Kys Kek Holdws (Múz. Kállay). 1544 : Pan-
num karasya coloris kek (OL. Nád. 40). 1595 : Zeőld
kik ueres selyemmel varroth [fejalj] (Radvánszky :
Családélet 11.85). 1667 : Kék ökör, az balczombján
bilyog [így?] (DebrLt., 1. Nyr. XXn.519). 1685: Ba-
log Jánosnak két ökre, egyik kék, másik kukura
szőke (uo.). 1686 : Két ökör, egyik kék, másik kesely
(uo.). Horgas szarvú kék szőke ökör (uo.). 1688 :
Kék szőke ökör (uo.). 1706 : Kék szökés ökör (uo.).
1707 : Kék kalya kesely farkú, hólyagos szemtí ökör
(uo.). 1708 : Kék sőre ökör (uo.). || 2) vibex, livor ;
strieme, blauer strich vom schlagen NySz. 1553 :
Birsagia sanguinis mutilationis, keek, litis composi-
tionis (OL. UC. 45/25). [Vö. Birsagia sanguinis muti-
lationis vibicis litis compositionis (uo.).] 1594 : Pa-
rázna birsagh egi forint Veer birsagh hatuan hat
pénz Az ki keket mutat hatuan pénz Panaz birsagh
harmincz hat pénz (OL. UC. 113/5). [Helyn. szárm. :
1378/1387: ín monte Keked (Múz.).[ [Vö. almás-,
fehér-, fekete-, sötét-, vércse-, világos-kék.]

kék-ló : glauciolus ; grauaugiges pferd NySz. 1594:
Hat szekeres kek Io (OL. UC. 78/7). [Vö. még kék
1. jel. a.|

469

KÉKENY— KELET

KELLŐ— KEMENCE

470

kék-mutatás : [ostentatio vibiciim ; das zeigen der
striemen]. 1568 : Bozonkodas 100. Wer birsagh 400.
Szythok f 1. Kek mutatás f 1. Bozzw mondás f. 4 (OL.
UC. 46/73). 1594 : Az or birsagoth, parázna birsaghoth,
ver mutatasth kek viutatast (uo. 113/5\

kók-pej, -peg, pegy?: [glauciolus ; blaulich braun,
blaugraii ?]. 1337 : Equwm kykpeg, coloi'em (AnjouOkm.
11L378). 1345 : Vniun equum kekpeg coloris (Múz.).
1422 : Equum nostrum kekpegh kolorem (KárolyiOkl.
11.69). [Vö. Munkácsi : Árja és kaukáz. elem. 1.517.]

kék-szürke : [caesius, glaucus] ; blaugrau, blau-
schimmel BM. 1640: Kék szürke ló (DebrLt., 1. Nyr.
XXII.519).

KÉKÉNY, 1. kökény.

KÉKES, kékös: lividus, caesius, subcaeruleus ;
blaulicht, ein wenig blau NySz. 1231/1397 : Descendit
in aquam que dicitur ííeí/Awspotoka (OL. D. 174).
Siluam quandam nomine Keykus que olim populorum
qui wlgo Keykquend dicuntur fuerat (uo.). 1256/1367 :
luxta fluuium Kekus (uo. 417). 1257 : Viginti sex
iugeribus terrarum de Keyktisíey (Pannh. 14/M). 1296 :
Juxta silvam Keykes (SzékelyOkl. V.l). 1390 : Vádit
ad riuulum Kékes appellatum (Lelesz Met. Mármaros 41).

KÉKLIK, kíkellik?: liveo ; blau sein, blau
scheinen NySz. 1333 : Vnum montem qui wlgo Keek-
lew appellatur \ ZichyOkm. 1.415). 1337 : Ad vnum
montem qui uulgo keekleu appellatur (OL. D. 3057,
1. AnjouOkm. III.345). 1435 : Ad arborem piri kykel-
íeirkerthwel [a. m. kéklő, kékellö '?] dictam (OL. D.
30434). [Vö. kékellik CzF.]

KÉKÖS, L kékes.

K!EL, köl- : 1) pergő, eo, venio ; gehen, kommen
NySz. (1. jel.) 1193: Uadit usque ad mouticulum ai-ein
quelcu [a. m. kelő ?] (OL. D. 27). 1386 : Piscinas Zaton
EHteiikeleiv [Estexíkeleiv ? a. m. kelő ?] Petertawa
(uo. 7182). 1587 : Harmadfy tulyok eg Harmadfűre
kelendő izö tjTio (OL. UC. 12/42). [Vö. NySz. szó-
lások, «vmire kel» a.] 1643 : Valaki szőlő-örökséget
elad és vallást tészen az hegység előtt és az vallás-
kor megmondják a hegymesterek, hogy az szőlő-
örökség pénzre költ, és így felvalíják, azki itt közel
való, tizenötöd nap ellene mondhat (GazdtörtSzemle
VL470). II 2) consumor, pretium habeo ; verzehret
werden, verloren werden, aufgewendet vi^erden NySz.
(5. jel.) 1545 : Az nap költ bor hatuan hat pénz ara
es ket bécz (OL. Nád. 40). || 3) [efficio; sich belaufen,
betragen]. 1632 : Ha penigh valamely Jobagynak any
Disznaja ninczen, hogy tizre kelnek [igy], az oly ember
mással vagj' harmanis eöszue haitiak disznojokat, es
ugy adnak tizedet de valto pénzel nem tartoznak
(OL. UC. 3/20). [Vö. elkel.l

KELEMEN: Clemens PPB. 1211: Vdornici de
Mortus hü sünt fiteh Qtielemen Quereh Keus (Pannh.
Tih. 1/5). Hü sünt ioubagiones Endus Kelemen Zorida
Syca (uo.). 1243: Kelemen et Huswet (Wenzel VII.141).
1520 : Sessionis deserte Kelem en^^wzthay a vocate
(Lelesz Prot. V.119a). 1598 : Johannes Kelemenj (OL.
(RDecim. Zempl.) [?Szárm. : 1410: Inter Siluas Monyo-
ros ot Kelemenns (OL. D. 9661).]

KÉLÉNCS, 1. kilincs.

KÉLES, -ES? L köles, -es.

KELET : vadum ; fúrt, übergang NySz. (1. jel.).
1327 : Ascendit ad montem Intenkelethe [jelentése ?]
dictum (OL. D. 2470). 1383 : In terra Sceiűenskelethy
[a. m. kelet"?] diéta (Múz). 1495: Duodecim Jugerum

I

terrarum arabilium Aagkelethy [a. m. kelet?] nuncupa-
tarum (uo.). 1505 : Vltra aquam felsewkeleth nuncu-
patam (OL. D. 21400). [Vö. nap-, víz-kelet.]

KELLŐ ? : placens, perbellus, egregius [stb.] ;
gefallig, angenehm NySz. (1. jel.) 1602 : Kelleö
[a. m. kellő ?] Mihály (SzékelyOkl. V.242). [Vö. sém-
mire-kéllő.]

KÉLT, -ÉS, 1. költ, -és.

KÉLT- JOBBÁGYFIÚ : 1263 : Jobagiones ca-
stri filü iobagionum qui kclthiobagfyu dicuntur (OL.
D. 550).

KELYEH, 1. kehely.

KELYH, 1. kehely.

KÉLYÖ ? 1. kölyű.

KÉLYŰ, -S, 1. kölyű, -s.

KEMENCE : fornax, cUbanus, caminus ; ofen
NySz. 1264/1324 : Ad riuulum Aemenc/iepathaka (Hazai-
Okm. VI.122). 1319 : Possessionis Kemenche [a. m.
kemence?] (MonStrig. 11.757). 1420: Ad locum Ke-
menchethethw vocatum (OL. D. 10982). 1453 : Perue-
nissent ad quendam locum paludinosum aquam semper
in se continentem Kemenczepathaka nominatuni (Le-
lesz Met. Abaúj 3). 1524 : Cimentatori magistro a
quaübet cremacione tuneUe elmenti Avlgo kemencze-
tivl (OL. D. 26317). 1547 : Eg kemence feyer cipót
(OL. Nád. 42). 1549 : Az kemencéhez kelet uy kályha
hatuan (uo.). 1586 : Vagion egy vy kemenczenek
ualo mázos kaliha (OL. L. III.16. 17). 1597: Kemen-
bwl czinalt parazt kemencze 1 (^OL. UC. 101/3). 1634 :
Az eczetes házban Egy füstös kemencze (uo. 21/3).
1368 : Kemenczeie vagion közönséges zöld mázos
kalihabol (uo. 2/34). Sárga mazu kemencze (uo.). Tészta
míí sütésre való mázos kemencze (uo.). 1643 : Az
előtt szoba kemencze nelkul volt, most szép zoba
raita kevül feöto kemenczeuél (OL. Instr. 42, 1. Gazdtört-
Szemle VL128). 1683: Serfőző ü^iö^ kemencze {Oh. UC.
3/32). [Vö. aszaló-, kályhás-, mészégető-, sütő-,
szaíadszárasztó-, téglaégető-, vas-keménce.j

kemence-alj : [pars camini inferior] ; der untere
theil des ofens BM. 1638 : Egy kemencze Alim vagion
benne [a «ház»-ban] (OL UC. 2/34). Vagion ez ház-
ban egy kemencze allia Lábas es Padimentomos (uo.).
Mely házban vagion egy kemencze Allii^ Lábon való
Padimentomos (uo.). Kemencze aly keö (uo.).

kexaénce-f esték : [pigmentum ad caminum indu-
cendum ; farbe zum ofen]. 1559 : Kemenche festeketh
(OL. Nád. 48).

kemence-fűtő, -föttö : fornacarius ; stubenheizer
NySz. 1668 : Az kemencze föttö ket, ket karullyal
[t. i. tartozik] (OL. UC. 1/21).

keménce-láb : [pars camini postica] ; der hintere
theil des ofens BM. 1635 : A mi garadicsokat ké-
ményt, tűzhelyt és kemence lábakat illeti, jó lelkiisme-
rettel megalkuszunk (GazdtörtSzemle VIII.478) 1638:
Vagion ezen házban egy kemencze Lob (OL. UC. 2/34).

keraénce-zab : [tributum avenae pro lignatione
de singulis fornacibus solutum ; für die holzung nach
den einzelnen backöfen entrichteter haferzins]. 1684 :
Erdeinkről hordandó tűzifáért limitált cédulapénzt vagy
kemencezab, (a hol mint observáltatik) urbáriumban
meg levén írva, a szerint exigáltasson udvarbirónk, más
ahhoz való proventussal egjiitt (GazdtörtSzemle 1.240).
|Vö. «A szentmiklósi uradalom jobbágyai, a mun-
kácsi uraság erdeiből élveztek faizást, ezért minden

30*

471

KEMENCÉS— KENDER

KENDER

472

kemenczétöl tai1;oztak fizetni évenkint egy-egy köböl
zabot, mi kemence-zabnak neveztetett*. A közlő, Le-
hoczky Tivadar jegyzete uo.]

KEMENCÉS, keraöncés : [caminum habens,
opifex camini ; ofen habend, ofenmacher ?]. 1500:
Ambrosius Kemewnczes (Lelesz Acta 108/15). 1504 :
Valentino Kemenczes (OL. D. 21032).

KEMÉNY, keraíny : a) diirus, ligidus, severus;
hart, streng, ernsthaft ; "b) immitis, repugnax ; hart,
iinsanft, beftig, grausam, ímerbittlich, unbeugsam
NySz. 1267: Laurenciiun lilium Keinyn (OL. D. 632).
1274: Reynoldus et Jak ac Kernen (Múz.). 1289/1291:
Contulimus ipsi magistro Kernen (OL. D. 1244). 1298 :
Marcelliim et Kémen ac Vendég (Wenzel V.200).
1302 : Fratre suo Kernen (AnjouOkm. L24). 1334 :
Nicolaus fUius Kemeyn (Múz.). 1338 : Kemyn íilius
Demeti-ii (Múz. Rhédey). 1342 : Martino et Paulo
filiis Kernen (Körmend III 1, Liűlya 10). 1358 : Johan-
nes filius Kernen (Múz. Kapy). 1447 : Gregorius:; Ké-
men (Múz.). 1459 : Kemenegh.a.'í [hn., a. m. kemény?]
(OL. D. 15332). 1520 : Micbaele Kémen iPannli. 66/14).
1744 : Kegyelmes lu-nuk ö herezegséginek . . . rende-
lésének 9. punctuma erejivel, keményen meg vala
hagyva, hogy az uraság erdei pusztulásra ne jussa-
nak (GazdtörtSzemle VI. 138). Az erdöki-e kemény
vigyázassál legyenek (uo.). [Szárm. : 1211 : Hü sirnt
ioubagiones Holdus Kemend Ruca Zaca Moza Leus
Moncat (Pannh. Tih. 1/5).]

KÉMÉNY : infumibulum, fumarium ; ofenloch,
rauchloch NySz. 1544 : Az koiiha kemenet meg tiz-
tittattam (OL Nád. 41). 1601: Az pituarban vagion
szeneló hely keményénél (OL. UC. 35/2). 1638 : Mely
tüzelő kemennek párta es melliek köve szinten le
dölölegh vagion (uo. 2/34).

kémény-gyártó : [opifex fumarii ; rauchfang-
macher]. 1567 : Martinus Kemengyartho (OL. UC. 40/35).

KÉMÉNYÉS-HÁZ : [camera camino praedita ;
mit einem kamin versehene stube]. 1520 : Stuba seu
caminata vulgariter kemenyes haz dicta (OL. D. 36593).
[Vő. «1. Caminata: camera, conclave, coenaculum
quodvis in quo caminus exstat» Du Cange.]

KÉMÍES, 1. kőműves.

KEMÍNY, 1. kemény.

KÉMIVES, 1. kőműves.

KEMÖNCÉS, 1. kemencés.

KEN, kény : linó, ungo, fuco ; salben, beschmieren
NySz. 1522 : Franciscus Kenw (OL. D. 37004). 1544 :
Uöttem ket font hayat koczi kenni (OL. Nád. 41). 1545:
Attam hayra koci kenni (uo. 42). [Vö. el-, fölken,
kenő, keszkenő.]

KÉNCÉL, 1. Göncöl.

KÉNCS, ÉS, 1. kincs, -és.

KÉNCSÖS, 1. kincses.

KENDER, kendör : cannabis ; hanf NySz. 1211 :
Hü sünt vduornici Wardau Chendur [a. m. kender?]
Gengur Kerus (Pannh. Tih. 1/5). 1231 : Tendit ad lo-
cum qui uocatm' Kenduroohoy [a. m. kender ?[ (OL. D.
168). 1256/1367 : Ad locum nomine A'ew^wrturlow (uo.
417). 1294/1367 : Venit ad locum qui vocatur Kender-
torlou (Veszpr. 6, Gyimót). 1325 : Terrarum arabilium
Kendur Zeel nuncupatarum (Veszpr. Regn. testam.
secul. 7). 1367 : Possessionibus Kendertow et Zabud-
gumne vocatis (Múz.). 1370 : Ad vnam aquam Ken-

durzegh vocatam (OL. TÜ. 26/47). 1393/1446: In
quodam loco wlgo Kenderhel nominato (OL. D. 7914).
1434 : Johanjie Kenderhoiáo (uo. 12645). 1436 : Jo-
hanne Kenderh.ordo (uo. 12852). 1520 : Canapum
kenderth emi (uo. 26231). 1552 : Quatuor cingula
kender heweder (OL. Nád. 49). 1587 : Azathlan kender
kepe 16 (OL. UC. 12/42). 1597 : Tüolt kender het
kötőlekben (uo. 101/3). [Vö. kita-, paszkonca-
kendér.]

kendér-áztató, -áttató ? : [piscina, locus ad cannabim
humectandam ; hanfrös]. 1422 : Annexissent quendam
Ryuulum seu alueum Holuthmych alio nomine Ken-
derathatho [így ? olv. -áttató v. -áttó-tó ?] (Lelesz
Met. Bereg 2).

kendér-áztó, -áttó: [c\j]. 1269: Ad locum qui dicitur
Kendur attho (HazaiOkm. VII.118). 1272: Ad caput
cuiusdam piscine Kendurattlw vocate (Múz. Kisfaludy).
1293 : Paludibus fenetis pratis et piscinis Kenderattov
uocatis (Múz. ErtI). 1295 : Stagnum Kenderattou vo-
catum (KárolyiOkl. 1.23). Ad stagnum Kendurattoti
uocatum (Wenzel V.136). 1300 : Ad lacum Kenderathou
vocatum (HazaiOkm. VIII.452). 1336/1348 : Vsque
quendam locum Kenduratto vocatum (OL. D. 3011).
1353 : Quandam paludem wlgo Kenderatto nuncupatam
(uo. 4355, 1. AnjouOkm. VI.73). 1390 : Ad quendam
locum Kenderattofew nominatum (OL. D. 7647). 1469 :
In loco Kenderatho vocato (Múz.). 1522 : Pertransit
viam Kenderatho (OL. D. 37354). [Vö. 1394: Ab vuo
riuulo in quo canapas madidare solent (Akad. 5).
Vö. ázt NySz. ; kender-ásztó MTsz.]

kendéráztó-tó, -áttó- : [cv]. 1386 : Piscinas Fas-
zaton Keselyws Kenderrattotow i OL. D. 7182). 1416 :
Ad locum Kenderazthothow vocatum (uo. 8832). Ad
locum Kenderazthotow vocatum (uo. 10504). 1420 :
Ad stagnum kenderaztoto (uo. 10945). 1422 : (1. «ken-
der-áztató» a.).

kender-bársony : plüschsammt NySz. 1566 : De

ueluto simpliciore wlgo kender bársony (OL. UC. 18/15).

kendér-farkú : [cauda coloris cannabini] ; mit
weissen mahnen und weissem schweife BM. 1670 :
Kenderfarkú vércse kancza (DebrLt., 1. Nyr.XXII.519).

kender-fej, -fő : 1680 : Canabi elaborati vulgo

kenderfö nr 18 (OL. UC. 7/15).

kender-föld, -felde, -földe : ager cannabum Kr.
[cannabetum, ager cannabi consitus] ; hanfacker, hanf-
feld BM. 1334/1420 : Quandam particulam térre decem
lugerum Kenderfelde nominatam (OL. D. 10751). 1383 :
In terra Poswelge alio nomine Kenderfelde dicta (Múz.).
1420 : Cuiusdam particule térre decem Jugerum ken-
derfelde nominate (OL. D. 10932). 1461: Ad facies
terrarimi arabilium Kenderfeivlde vocatarum (uo. 28852).
1467 : Cum terris Kenderfeivld nominatis (Lelesz
Acta 78/1). 1533 : In fenili KenderfeiclgalyíL [igy ?]
(Múz.). 1725 : Az Szamos parton egy darab kenderföldet
Pataki Mihály uramnak adtak volt (GazdtörtSzemle
in. 190). 1757 : Vagvon egy darab kender föld (Canon-
Visit. 179).

kender-földecske : [cannabetum parvum ; kleiner
hanfackerj. 1725 : Az város földe végiben, egynehány
becsületes embereknek adott kenderföldecskék (Gazd-
törtSzemle III.191).

kendér-kölyű, -köllö, -kölő, -kölyö : [pila canna-
bina ; hanfniühlo]. 1636 : Kása ós kender kölló is
vagyon benne ja malomban] (GazdtörtSzemle 1.267).
Az alsó vógin is a falunak egy halastó. Ezen is egy
malom 2 kerekre, kása és kenderköló uio. 269).

473

KENDÉRÉS-KENÉZ

KENGYEL— KENTREG

474

kender-kötél : restis cannabina ; hanfstrick NySz.
1616/1643 : Az csigán 2 kötél, egyik kenderkőtél, az
másik hárskötél (GazdtörtSzemle \1.123).

kendér-mag : semen cannabis ; hanfsamen NySz.
1548 : In edibus eiusdem vas impletum kendéi- mag
(Múz. Kapy).

kendérxnag-olaj : [oleum e seminibus cannabis fac-
tuui] ; haníöl NySz. 1587 : Kender magh olayth (OL.
Nád. 41).

kender-nyüvő, -nyevé, -njivé : [operarius qui
cannabim vellitl; arbeiter zum hanfziehen]. 1521 : Pro
kenderni/cweknck (OL. D. 87179). Kendernyveknek (uo.).

kender-szíj : [lorum cannabinum ; riemen aus
hanfstricken]. 1497: Vnum Heweder. Vnum Kenderzyz
[Így, olv. -zy = -szi, -szíj ?] (OL. D. 3717Üi.

kender- tiló : [hanfbrecher]. 1597 : Kender tilo
fabul czinalt 1 (OL. UC. lÜl/3).

KENDERES : [cannabibus copiosus ; rcich an
hanf]. 1356: Fenetum eomm A'enf/ereszygeth Zenaya
vocatum (ZalaOkm L569). 1429 : Kenderesiho [erdö-
név] (OL. D. 12086).

KENDŐ, vö. vászon-kendő.

kendő-keszkenő, -keszkenyö : mantelluiu, man-
tile ; handquell. tellertuch NySz.' 1558 : Heth kendő
goch kezkenö (OL. Nád. 49). 1581 : Hath kendeo kez-
kenyeo (OL. L. III.16. 17). 1597: Abroz Jo 2. Kendeo
kezkenieo 2 (OL. UC. 101/3;. 1638 : Kendő keszkenő
nr 1 (UO. 3/24).

KENDÖR, L kender.

KENEKÉDIK : [se ungere] sich schmieren, die
haarc schmieren BM. (1. 2. jel.) 1728 : A harmatot
a gabonáiul, azt zsírnak csinálják, ki főz véle, ki
kenekedik (Reizner : SzegedTört. IV.418). [Vö. MTsz.]

KÉNESŐ-BÁNYA : hydrargyrifodina : queck-
silbergrube NySz. 1692 : Kéneső bányához látó hek-
mánnak : búza cub. 5. pénz fl. 12 (GazdtörtSzemle
VI.181).

KENÉZ : dux, praetor ; hauptmann, vorsteher NySz.
1208 1359 : In ponté Kenéz [a. m. kenéz ?] super
Rábca (OL. D. 50). 1232/1248 ; Puteus qui vocatur
kenfzkwtíi (Wenzcl VI. 513). 1255 : klem kenéz nobis
exposuit (OL. D. 415). 1279 : Iwan tilius Kenéz (uo.
1052). 1282/1365; Symonis de /fewe^monustra [így]
(uo. 5363). 1304 : Matheo seniiente comitis Kenéz
(MonStrig. II. 546). 1369 : Nicolaus dictus Kenéz
(Lelesz Acta 5/26). 1406 : Quendam Capitaneum Joba-
gionum suorum in possessione Medwes vocata resi-
dentem wlgo kenéz dictum in districtu suo Sasd vocato
(Múz. KáUay nr. 220). 1413 : Laurencii dicti Kenéz (Múz.
Justh). 1427: Quasdam possessiones Naghlak cum perti-
nentüs, Palatha, Mezewheges, Rethkerth, Tamashaza,
Kenéz (SztárayOkl. 11.253). 1436 : Blasium Kenecz
(Pannh. 23/B). 1443 : Quasdam portiones suas pos-
sessionarias in possessionibus . . . Told ... in Orodiensi,
ac Kenezrekeze in Themesiensi comitatibus existentes et
habitas (SztárayOkl. 11.358). 1457 : Georgius Zeel dic-
tus alias in Kenezrekezev,' commorans (uo. 541). De
portioné ipsorum possessionaria in dicta Kenezreke-
zew in comitatu Themesiensi existenti habita (uo.).
1484: Petro Kenéz (OL. D. 18973). 1487: Johanni
Kenéz (Múz.). 1502 : Michaele Kenéz (Múz. Forgách).
1554 : Quilibet kenéz de integra sessione tempore
Ztronga oues XII (OL. UC. 45/36). [Vö. 1200 k. : In
eodem bello mortui sünt duo duces Cumanorum et
trés kenezy Bulgarorum (Anon. 44) 1246 ; Emsa

kenezius (OL. D. 300). 1268/1323 : Gregorius Kenezius
(uo. 33720). 1270 : Isep et Kenezyo de Sukuroud
(Múz.). 1273 : A Sebastiano kenezio (OL. D. 838).
Cazmerius íilius Kenezií (Múz.). 1325 : Prefatos ke-
nezios nostros (OL. D. 30616). 1364: Mathyus
kenesius de Komyon (Múz. Kállay). 1370/1506 : Idem
Kenezii (Bimyitay : VárKáptStat. 45). 1375 : Eundem
kenezium per timpus [így?| trahendo crudeliter verbe-
rasset (Múz. Kállay). 1378 : Aliis nobiübus keneziis
nobilibus conprouincialibus (Múz. Kisfaludy). 1394 :
Kneziatum cuiusdam Silue nostre Lesnek vocate in
pertinenciis Castri nostrí Deua nímcupati (Múz.). 1415 :
Michaelem kenezium (TelekiOkl. 1.414). 1418/1433 :
Ceteros probos ac nobiles Kenezyos (Múz.). 1570 :
Kenezius singulo anno soluit tempore stronga vnum
agnum et caseiim (OL. UC. 18/23).]

KENG-YEL : stapes, stapia [stb.) ; steigbügel,
steigreif NySz. 1339 : Ad usque aquam kengel [vö.
«kengyeles»] uocatam (OL. D. 3242, 1. AnjouOkm.
III.570). [Vö. 1330/1505 : Ad aliud Stagnum Zthremen
appellatum (uo. 37350).] 1380 k. : Vnum negocium vide-
licet kengel (uo. 37186). 1416 : Venissent ad caput
cuiusdam vallis Kenggehvelgh nímcupate (]\Iúz. Kapy).
Venissent ad caput cuiusdam valüs Kengyehelg nun-
cupate (Körmend, Sebesiana 3/17). 1428 : Fabiano
Fakengelew dicto (Veszpr. 11, Lovas). 1493 : Septem
hamfew vnimi heweder et kengyel (EPSz. fol. 32).
1498 : Fabiano Fakengyeleiv (Múz. Kállay). 1509 :
Piscinas sew Stagna Thyzthato Wethelewstho Balaser
Bekathawa Rolthkengyel et Horgastho nímcupata
(Lelesz Acta 117/4). 1544 : Négy kengeleket (OL. Nád.
40). [Vö. katona-, paraszt-kengyel.]

kengyel-szíj, -sziu: lorum scandularium, equestris
scandulae lorum ; steigbügelriemen NySz. 1519 : Cori-
geum ad strepas wlgo kengyel ziw (OL. D. 35012).
1548 : Neg kengel szyat (ÓL. Nád. 49). 1552 ; Egh
kengel zyot (uo.). 1558: Egy kengiel zyoth cheres zi-
bol Jeles ioth, [adjanak] huzon öth pynzen (OL. D.
37006, 1. GazdtörtSzemle VI.137). [Vö. huszár-ken-
gy elszíj.]

kengyel-vas : fulcrum equestre, [stapes] ; steigbügel
NySz. 1483 : Duo kengehvas argenthea (AIúz. Kállay).
1529 : Eodem die Kengelwassath (OL. Nád. 42). 1533 :
Quatuor Kengyelwas (uo. 49). 1572 : Az kengel vason
buretua uagion ezüst negh gyra (uo. 47).

KENGYELES, kengyelös : [stapiae similis ;
dem steigbügel ahnlich?]. 1264: Ad unum lacum
Ke7igelns uocatum (OL. D. 563). 1333 : Quendam
fluuium Kengeluspotak vocatum (uo. 2792). 1399 :
Aquam kengeles vocatam (uo. 8432). [Vö. kengyel.]

KENGYELÖS, 1. kengyeles.

KÉN-KŐ : sulphur ; schwefel NySz. 1494 : Sulfur
kenketv (OL. D. 26076).

KÉNNYŰ, 1. könnyű.

KENŐ, kenyő : uugventum ; salbe NySz. (2. jel.)
1545 : CjTialtatot valami kenyőt az patykaban (OL.
Nád. 49). [Vö. keszkenő, szekér-kenő.]

KENTÉK: [sie, vons]. 1769: Hát kentek ugy
gondolkodnak felöle, hogy mi a képeket imádjuk?
(CanonVisit. 195). [Vö. kend, ked, kétek NySz.J [Vö.
kegyelmed.]

KÉNTÉS, 1. köntös.

KÉNTORNÁS, KÉNTORNÁS? 1. kintor-
nás.

KENTREG? 1. kondreg.

475

KENTULA— KÉNYES

KENYÍR— KÉPES

476

ZENTULA : panni genus ; eine art zeng NySz.
1572: Ket uegh uörös kentnlat (OL. Nád. 40). 1588:
Neg we^gh kentnlat (uo. 41). [Vö. kentva ?]

KÉNTVA?: [cv?]. 1559: Panni rubei kentiva
[így ?] (OL. Nád. 48). [Vö. kentula ?]

KENT, 1. ken, kenő.
KÉNYÉKLÉ, 1. könyöklő.

KENYÉR, kényír, kinyer, kinyír : panis ;

brod NySz. 1540 : Gregorius Jokeni^erew (Múz. Kállay).
1557: Egh swtes keneret (OL. L.'m.lö. 17). 1572:
Vetrecenek lenes kentjére (OL. Nád. 40). 1700 : Mikor
jó szüreti üdö szokott járni, az gazda kenyerén levő
szedőnek dénár 6, az maga kenyerén levőnek pedig
dénár 15 lizetödgyék (GazdtörtSzemle L85). [Vö.
köz-kenyér.]

kényérhányó-lapát : infuniibuhmi ; brotschaiifel
NySz.; pala PPB. 1549 : Pistilabra Anilgo kenyerhanyo
lopath (OL. UC. 75/40). [Vö. kenyér-lapát.]

kenyér-héj: crustarum panis segmenta; rinde
vom brod NySz. [crusta panis ; brotrinde]. 1545 :
Vöttem eg puttont keherheynak (OL. Nád. 41).

kenyér-lapát: [infnrnibulum ; brotscliaufel;. 1549:
Pistillabra uulgo kynyrlapat duo (OL. UC. ' 75/39).
[Vö. kenyérliányó-lapát.]

kenyér-sütő, -sité, -sitő : pistor ; backer NySz.
1357: Kenersytou [hn., a. m. kenyérsütő?] (SoprOkl.
I.27Ú). 13971401 : Kynersytheiv (OL. D. 8203). 1417 :
Quandam possessionem Kenyér sytheiv vocatam (uo.
10586). 1461 : Benedictus Kenyersytheic (KárolyiOkl.
11.335). 1462 : Benedicti Kenersythcw (OL. D. 15715).
1467 : Dominicus Kenyrsythetv (uo. 16472). 1470 :
Luca Kenyersytheic i Körmend, Heim 546). Benedic-
tum Kenyersythe (Múz.). 1480 : Matheo Kenyersythew
(OL. D. 18313).

kenyér-szakasztó : [ad panem depsendum neces-
sarius, scirpiculus ; zum brodwirken, korb ziim brod-
wirken ?]. 1596 : Kenyér zakazto (OL. L. III.16. 17).
1597 : Kenier szakazto dezka (OL. UC. 101/3).

KÉNYERES, kényíres? könyeres: convictor,

contubernalis : genos.^e, gefahrte, compagnon NySz.
(2. jel.) 1327 : Johannes dictus Kuneres (Múz. Kállay).
1372 : Stephanus dictus Kwnyeres (Lelesz Acta 7/2).
1389 : Thomas Kenyeres (OL. D. 7467). Laurencius
dictiis Kenyeres (uo. 7469). 1424 : Benedictum Keneres
(Múz. Kállay). 1434 : Georgius Keneres (Lelesz Acta
51/6). 1436 : Johannes Kenieres (Múz. Kállay). 1437 :
Emerico Kenyeres (Könnend, Miscell. Németújv. lad.
44, fasc. 116). 1449 : Tliome Kenyeres (SztárayOkl.
11.443). 1452 : Valentinum Kenyeres (OL. D. 14522).
1464 : Petrum Kenyeres (Veszpr. 10, Papkeszi). 1466 :
Anthonius Kenyres (uo. 106, Árokfő 3). 1469 : Aliam
silnam Keneres nuncupatam (uo., Berenhida 5). 1475 :
Martino Keneres (Körmend, Unyom. 112). Nicolao
Kewnyeres (Lelesz Acta 85/22). 1476 : Thome Kenyeres
(ZalaOkl. 11.602). 1477: Barnabás Kenyeres (Múz.
Kállay). 1478 : Briccius Kenyeres (OL. D. 18145).
1498 : Briccius Kenyeres (Veszpr. 108, Ság 5). 1509 :
Fabiano Kenyeres (Múz. Forgách). 1523 : Benedictus
Kenyeres (Múz. Ibráiiyi). 1602 : Kenyeres Mihály (Szé-
kelyOkl. V.178). Kenyeres Márton íuo. 240). [Vö.
MTsz.?] [Vö. külön-kényeres.J

KÉNYES? kínyös?: petulaus, petulcus, deli-
c^atus, protervus, putidus ; mutwillig, frech, zartling
NySz. 1211 : Fabri uero sünt hü Stephanus íilius
Kynus [a. m. kényes v. kínos ?] Buche Syquid (Pannh.

Tih. 1/5). Isti sünt uinitores Vros Quinus Quina Vzd
Kuze Ompnd (uo.). 1225 : Quorum nomina sünt hec
Kynus cum íiliis suis Bizoud cum filio (Pannh. l/F).

KÉNYÍR, -ES? 1. kenyér, kényeres.

KENYÖ, 1. kenő.

1. KÉP : 1) imago, statua ; bild, standbild [stb.]
NySz. (1. a. és b. jel.) 1489 : In tine platee Kepvcza.
In \'ico Halazwcza (Lelesz Acta 98/31). || 2) vultus;
angesicht NySz. (3. jel.) 1415 : Egidio Sokepew [Szám.
szerint a. m. jóképű] (Lelesz Acta 35/64). [Vö.
ember-, kő-kép.]

kép-író : pictor ; maler, contrafaiter NySz. 1418 :
Paulo dicto Kepiro (OL. D. 10738). 1464: Mathews
Keepyro (Veszpr. 107, Nostre 5). 1483 : Francisco
Kepyro (Múz. Forgách). 1485 : Valentinus Kepyro (OL.
D. 36397). 1497: Matheo Keptjro (Lelesz Acta 105/5).
1504 : Johannes Kepiro (Múz. Kállay). 1509 : Gaspar
Keepyro (Lelesz Acta 117/18). 1512: Alberto Kepyro
(Forrás?). 1522: Petrus Kepiro (OL. D. 37328). 1523:
Albertum Kepyro (uo. 32116).

2. KEP : venabulum, telum, jaculum, lancea ; ja-
gerspiess, geschoss, pfeil NySz. 1424 : Vno Cuspide
wlgo Kep vocato (Lelesz Acta 44/56). 1448 : Quinque
lanceas in wlgo kep (OL. D. 14134). 1454 : Et inde
itur ad peter ispán keepe (uo. 14807). 1490 : Gerel.
Bárd. Keep (uo. 26048). 1494: Keep. Hewch [Hew'th?].
Attractoria simplicia (uo. 26076). 1503 : Cuspides
wlgo kepéket (Veszpr. 15, Vászoly). 1504: Fustem
wlgo keep (OL. D. 36987). 1510 k. : Cuspides wlgo
keep (uo. 26235). 1522 : Lanceas wlgo keep (uo. 32657).
[Vö. <íKép : 4.) [jel.] e. h. kopja v. vastag nyelű
szakállos vasú szúró v. hagjitó fegj^'er» (Horvát E.:
^irpád 476, szókalauz).] [Vö. vas kép.]

KEPE : capetia, acervus frugum ; fruchthaufe,
mandel NySz. 1500 : Asserentes quod Magistri pro-
thonotarii in generáli congregacioue Regnicolarum
Bude Celebrata Illud vocabulum Capecia materno
Ideomate [így] Kalangya esse decreuissent prout hec
omnia in preallegatis tribus litteris clarius conspeximus
coutineri. Cum tamen hoc vocabulum capecia non
Kalongj'a sed wlgo Kepe deberet interpretari, sup-
plicans nostre Maiestati [stb.] (OL. D. 30063). 1561:
Ehvegh gabna 22 kepe (OL. Nád. 49). 1566: Az kewlsew
paytanal wagyon egy dezma aztagh elwegyes kepe
(uo.). 1587 : ' Azathlan kender kepe 16 (OL. UC.
12/42). 1634 : Hatuan keueuel szamoluau egi kepét
;uo. 21/3). [Vö. MTsz. és Meüch, Nyr. XXVIII.397.]
[Vö. búza-, kender-kepe.]

kepe-pénz, -pindz : 1493 : Tempore decimarum
frugum veniimt quedam pecunie kepepenz vocate
(EPSz. fol. 56). 1542: Tempore decimé frugum habent
pecunias dare wlgo kepepenz (OL. UC. 45,37). 1567: M
In authumuo officiali dánt kepe pénz (uo. 40/35). I
Idem Coloni mediae sessionis ad idem festum dánt
officiali médium Plausti-um foeni, singuli idem Coloni
mediae sessionis in Authumno eidem officiali dánt,
per singulos dn: 8. kepepincz [olv. -pindz], vocatos (uo.
53/12).

KÉPECSKE: imaguncula, icuncula; bildchen,
kleines bild NySz. 1769 : A Templombóli festéseket
nézegvén [a r. k. püspök] ezt monda ; Képetskéket is
tartanak kigyelmetck (CanonVisit 195).

KÉPÉNYEG, 1. köpönyeg.

KÉPÉNYEK. 1. köpönyeg.

BIEPÉS : [capetiam habens ; mandel habend ?] ;
garbenbinder, theilschnitter BM. 1424 : Nicolaus Kepees

477

KÉPES— KERÉJTO

KEREK

478

(OL. D. 11594). [Vö. még képes adataival. Vö. CzF.

MTsz.]

KÉPES : V) a) formosus, pulcher, speciosus ; wol-
gestaltet, zierlich, schön NySz. («1. kép» származé-
kai a.) [?J ; b) laucearius ; lauzentriiger NySz. («2. kép»
a.) [?]. 1312 : A>/>esteIek [a. m. képes v. kepés ?]
(AnjouOkm. 1.270). 1388 : Laurencius dictus Képes
(OL. D. 7372). 1389 : Venit ad vnuni riuiüiim Képes-
pataka vocatuin (Lelesz Met. Mármaros IB). 1417 :
Thoma Képes (Lelesz Acta 37/84). 1419 : Nicolao Képes
(ZicliyOkm. VI.567). 1422: Stephanum Képes (Múz.
Kállay). 1436 : Stephanum Képes (uo.). 1442 : Mathia
Képes (uo.). 1445 : Stephanus Képes (uo.). 1452 : Ma-
thia Képes (uo.). 1498 : Dionisium Keepes (Károlyi-
Okl. in.31). 1548 : Gregorius Képes (OL. RDecim.
Zempl.). II 2) [qui tabulas pictas venditat] ; bilderkra-
mer, bilderhandler BM. 1731 : Az egérfogókat hordo-
zóktól és képesektől | vásárpónz] akármikor d. 3 (Gazd-
törtSzemle VIL88).

KÉPŐ, L méh-köpű.

KÉPZEL : formo, repraesento ; versiunbildlichen,
veranschaulichen NySz. (2. jel.) 1769 : Hát a Pellikán
kép és a kétfejű Sas. Mindezek mit mutatnak, vagy
képzelnek ? (Canon Visit. 195).

KÉR, kír ? : rogo, peto, deposco [stb.] ; bitten,
fordern, begehren, freien NySz. («1. kér» a.) 1604:
[Ha] nem eri oUíankor hamar az birot, az kit az
Polgárok keozwl hamareb er az Mezeoben attól kérhet
Simpliciter Teruent, de nem Peczetet, Es az illien
Teruenkeresnek az Teruen hellt ad (MJogtörtEml.
1.38). 1638 : Mivel az keresztúri Diákok két izben
annata manu kirohantak az scholából és utolszor
ugyan vért is ontottak egy kerülőt megvagdalván :
Patai Pál Tokaji Pápista udvar biró mind az mes-
tert mind az Deákokat törvényben kérte, terminálván
14 Diem Decembris (Canoii Visit 160). [Vö. el-,
ki-, visszakér ; kérő.]

KÉRÁLY, -I, 1. király, -i.

KERCSEN ? 1. kerecsen.

KÉRDÉSKE : [quaestiuncula ; kleino frage].
1769 : A gyermekek O.sterváld Hriátskájabul adván
feleletet aszerint a mint T. Losontzi uram apró kér-
déskékre s feleletskékre [így ?J felosztotta (Canon-
Visit 208).

KÉRE ? 1. kérő.

KERECSEN, kercsen ? kerecset: gyrfalco ;
gerfalk, geierfalk NySz. 1268 : Uenit ad finem stagni
quod KeercUen [igy ? a. m. kerecsen "?] toua uocatur
(Wenzel in.l95). 1282 k. : Auesque legerfalc que
hungariee Kerechet appellantur (Kézai, 1. Font-
Dom. I/l. 57). 1320 : Possessionis AlsouA;erec/íe/í [a.
m. kerecsen ?\ (^OL. D. 1990). Possessionis Felsu
Kerechyn vocate (uo.). 1323 : Nicolaus dictus Kerechelh
(Múz. Kállay, 1. AnjouOkm. n.84). 1347 : Kcrechen,
hn. (AnjouOkm. V.113). 1376 : Feulseu Kerechen [hn.]
(ZalaOkl. 11.130). 1434: Sebastianus Kerecheth (Múz.
Kállay). 1479 : Quasdam siluas Kerechetfoka Lysko-
mezew appellatas (uo.). 1496 : Georgio Kerechen (Kör-
mend ni '6, Körmend 10).

KERECSET, 1. kerecsen.

KÉREG: cortex, caudex ; rindc NySz. (1. jol.j
1423: Petrus Kcregh |a. m. kéreg ?] dictus (Múz. Kál-
lay). 1510: Cortex ligni wlgo Iwb siue Keregh (Pesty :
KrassóvmTört. I1I.50G).

KERÉJTO, 1. kerítő.

KEREK, kerék ? : 1) rotundus, circularis, orbi-
culatus ; rund NySz. (1. jel.) 1203/1254 : Ponitur quoque
in Jt'erecbberuk [igy?] in loco qui dicitm- Nayi'scig
(Veszpr. 11, Merenye). 1225 : Cum tribus piscinis
Terem alia tohu, Cuiseb cerecto Honius tohu (OL. D.
119). 1249 : Ad vnum raonticulum qui uocatur kerekmal
(MonStrig. L380). 1295 : lungit uallem ^ere/tozoutu
uocatam (OL. D. 1413). 1304 : Arboribus fructiferis
/tere/cg-emulch et in nemore Naraad uocatis (Veszpr.
15, Vámos). 1307 : Peruenit ad unum Kerekdumb
(OL. D. 36610). 1311 : A'ereA;eghaz, hu. (uo. 30597).
[Vö. 1413 : Versus Rotundam ecclesiam (uo. 28778).]
1321 : Prati Kerekreth vocati (uo. 2064). 1325 : Johan-
nes dictiis Kerek [a. m. kerek v. kerék ?] (AnjouOkm.
n.207). 1326: Johanni dicto Kerek (Múz. Kállay).
1328/1334 : Possessionis Tyukud alio nomine Kerek-
oduor nuncupate (OL. D. 2508). 1330 : Vallis Kerek-
reth vocate (KárolyiOkl. L76). 1332 : 7vereA;udvar, hn.
(AnjouOkm. n.583). 1334 : Ad quandam arborem
Ilicis Kerekfa vocatam (OL. D. 2864, 1, AnjouOkm.
nL108). 1335 : Pratum que dicitur Kerekreth (OL. D.
2954). 1343: Infra montem Kerekheg (Veszpr. 13, Szölös
Zala m.). 1344 ; Peruenit ad vnum pirgum Kerek-
harazth dictum (Múz.). 1353 : Possessiones Kerek-
wduar et Alchy vocatas in Comitatu de Zonuk (Múz.
Mednyánszky). 1355/1363 : Ad quendam lacum Kerek-
morna nominatum, per quem lacum 7tereA;morna iret
ad secuudum lacum Hyuziumonia dictum (OL. D.
4443, 1. AnjouOkm. VL294). 1358 : luxta campum
Kerekiaezen vocatum (OL. D. 4715 és SztárayOkl.
1.290, 291). 1364 : Pauli dicti Kerek (Múz.). 1389 :
Ai-borem nucis vulgariter Kerekáio dictam (ZalaOkl.
11.237). 1390 : lungit campum Kerekmezew nuncupatum
(Lelesz Met. Mármaros 41). Descendit ad uallem Kerek-
uelg (uo. 11). 1394/1446 : Usque ad quendam monti-
culum /tereA;halom vocatum (OL. D. 7914). 1397/1416 :
Ad finem dicte térre Ker ekhomokhegh nominate (Múz.
Jankó wich). Peruenissent ad quendam locum quem
procurator Kcrek-naá nominasset (uo.). 1408 : Piscinas
Ethe Kerekthow Laponya (Múz.). 1413 : Vsque piscinam
Kerektow vocatam (Múz. Justh). 1423 : Ad quosdam
dumos Kerekthywys dictos (Múz. Ibrányi). 1428 : Ad
Jnsulam Kerek zygeth nominatam (OL. D. 12032\
1430 : Venissent ad quendam locum viminosum Kerek-
berekalya nominatum (Múz. Bethlen). 1435 : In medio
duorum stagnorum Kereki\\o et Horgastho vocatorum
(Lelesz Met. Szabolcs 23). 1451 : Cum ipsis silvis
Romlás et Kerekmoehar (KárolyiOkl. 11.290). 1453 :
Kerekreeth Lehota et Sarló (OL. D. 14627). Quosdam
meatus aquarum A"ereM"ewfoka, Malachwser (uo. 30828).
1454: A'ereA;eghaz, hn. (uo. 14800). 1457: Insula
AndoczA:ereA;zigethe nominata (uo. 15170). 1459: Kerek-
zenththamas, hn. (uo. 15399). 1462 : Kerekeghaz, hn.
(uo. 15703). 1463 : Transitur ad ecclesiam Beaté Marié
virginis wlgo Kerek Bodoghazzon Eghazara (Múz.
Balassa). 1467 : Piscinas Nadastho KereMho Hoporyas
(Lelesz Acta 78/19). 1470 : Montis kerekheg vocati
(HazaiOkm. V.301). In quadam planicie kerekhegpar-
laga vocata (uo.). 1493 : Attigeret [igy ?J locum Ke-
reX-erhath vocatum (Lelesz Met. Zemplén 70). Veniret
ad locum /iTere/cerzad nominatum (uo.). 1515 : In diuer-
ticulo /iTerefcheghchereye (Múz. Ibrányi). 1520: Quasdam
piscinas et Stagna Thasere Gyepeílew /t>/-eA;ewnven-
thawa Gykellew Wykedeges vocatas (Lelesz Acta
126/44). 1594 : Oregh kerek soo (OL UC. 78/7). || 2)
[süva rotunda, dumus rotundus ; runder wald, rundes
gehölz]. 1055 : Kerekű, kerekv (1. « mogyoró-kerek »).
1201 : Pi'ima méta incipit in loco qui dicitur Keree
(MonCivZagr. 1.3). 1232 : Exinde teuet metam cum
terra Fotkere(p< (Múz. Kisfaludy). 1260 : Indo uadit
ad kereckuken |1. jel.V| (MonStrig. 1.384). 1256: Bo-
higkereke, hn. (ErdMúzLt., 1. Wenzel VII.430). 1274 :
Abinde tendit ad kereknayr (OL. D. 881). 1279/1291 :
Quoddam fonile KuzepAe/r/r iuiucu])atum (Múz.). 1323:

479

KEREK

KEREKDED— KEREP

480

Ad vnum magnum dumum Tywes^•e)•eA; vocatum (Múz.
Kisfaludy). 1323/1367 : Penienitur ad vnum magnum
dumum TyuisA-erec vocatum (Körmend. Heim 206).
1326 : Ad arbores Illiceas kerek dictas (Lelesz
Met. Szatmár 31). Prope quasdam arbores ilicis
Kereek dictas (Múz. Kapyi. 1329/1335 : Quasdam
arbores abietis Kerekíeneu vocatas ( OL. D. 2519).
1334 : Ad fructus arborum KukynzylwaAereA; dictum
(uo. 31224 és AnjouOkm. III.97).Í342: Dominicus dic-
tus Vamus \illicus de Bechekcreqid (Múz.) 1347 : Nicolai
de Mesthurkereke (uo. ). 1360 : In alio loco wlgariter
üTereA-guduIya appellato (OL. D. 4933). 1420 : Pisci-
uarum Holthegerthaua KeetAerfA-thaua vocatarum (Le-
lesz Acta 40/86). 1425 : Peues quendam locum vimi-
nosum Kerekrakathya. vocatum (Lelesz Met. Szatmár
8). 1430 : Siluas Simplices Ny arás Chokas TlioA;e?eA;
Agerdew (Múz. Kállay). Alias Siluas simplices Thokerek
Agerdew (Lelesz Acta 49/14). 1467 : Penes quandam
vallem KysAcreAralmas vocatam (Múz.). [Helyn. szárm. :
1193: Qíierequi, hn. (OL. D. 27). Qtiereki, hn. (uo.).
1229: In uilla Kerequi (Pannh. Lib. Rub. 24- 34. 1.
20. sz.). 1231 : In Kereky habét septuaginta iugera
teiTe (OL. D. 168). Uadit ad WososAere% (uo.). 1269 :
De vinetis Popmai seu Pyspukmal Eleiunal Ket-ekud
et Banafeuld appellatis ?Veszpr. 106, Dec. Bud. 3).
1295: In viUis Zarrozosou Egres Béka et Kereky
vocatis (Veszpr. 106, Csat 2). 1357/1432: Posses-
sionum EgliazasA;ereA-i/ el alia Kereky (Múz. Kende).
Possessiones Kereky et Azzonwasara vocatas (uo.).
Vö. KerekJmrazth, 1. jel. 1344-i adat : kerek-erdő,
korong és Szamota, NyK. XXV.137.] [Vö. bükk-,
fűz-, mogyoró-, nyár-, rekettye-, som-, szil-
kerek.]

kerek-erdő, -érdé : [silva rotunda ; runder wald].
1330 1449 : Sub quo monte est sUua Kerekerdew vo-
cata {Múz. Görgey). 1338 : Aliud uirgultum Kerekerdew
uocatum (OL. D. 3147). Circa quoddam aliud virgultum
Kerekerdew vocatum (uo. 3662). 1348 : luxta Siluam
Kerekerdew uocatam (Múz. Kállav). 1444 : In loco
Kerekerde alath (OL. D. 13763). 1448 : Ad quandam
siluam Kerekerdeiv vocatam (uo. 36391). 1451 : Penes
Kerekerde (uo. 14498j. 1463 : Sub Silua Kerekerdew
(uo. 15827). 1510 : Quandam particulam silue Kerek-
erdew (Múz.). [Vö. 1337 : Silua angulosa vocata (OL.
D. 3064). 1418 : Quandam Siluam rotundam (uo. 27003).]

KERÉK : rota ; rad NySz. (1. jel.) 1325 : Johannes
dictus Kerek [a. m. kerék v. kerek?] (AnjouOkm. 11.207).
1326 : Johanni dicto Kerek (Múz. Kállay). 1364 :
Pauli dicti Kerek (Múz.). Symonem dictum Kerek-
liaytow ZichyOkm. III.245).' 1544 : Eg kereket az
koiiha kocziba (OL. Nád. 41). 1545 : Eg kötő pántot
az kerekre (uo.). Az AereA pantozasatol (uo. 40). 1584:
Rydegh wy kerek wasathlan (OL. UC. 56/33). 1656:
Ilyen kétséges dologban nem lehet súlyosabb sen-
tentiája, hanem vigye ki a hóhér, verje az kereken
(DebrJk., 1. NyK. XXVI.339, «elrekkent» a. . [Vö.
ágyú-, csiga-, fogas-, gyűrű-, kocsi-, kölyű-,
taliga-, vizi-kerék.]

kerék-agy, -agya : orbile, modius, modiolus ; nabe
NySz. 1544 : Attam eg karikáért az kerek aáara (OL.
Nád. 41). •*

kerék-gyártó, -jái-tó : carpentarius, rhedarius ;
wagner NySz. 1426 : Adrianus Kerckgyartho (OL. D.
11750). 1443 : Georgii Kerekgyarihn (Veszpr. 2, Barlag).
1475 : Georgio Kerekyyartho (OL. D. 17060). 1476 :
Bl&H'mH Kcrekgyartho (Körmend, Heim 576. 1480:
Valentino Kcrekgyartho (OL. D. 18350). 1482 : De-
metrio KerekyarÚio (Veszpr. 9, Kovácsi). 1489 : Dio-
nisius Kerekgyartho (Lelesz Acta 98 25). 1504: Luca
Kerckgyartho (uo. 112/9). 1508 : Michaelis Kerek-
gyartho (uo. 116/45). 1524: Michaele Kerekgyartho

(uo. 130 34). 1544: Attam az kerek gartonak az kiég
koci tengelt es nuj-tot es ágasat cinalta (OL. Nád. 40).

kerékszég-fúró ; [terebra pro clavis in curvaturam
rotae figendis ; felgenzapfenbohrer]. 1552: Kerekzegh
fíiro. Derekzegh furo. Vonyokes (OL. Nád. 49). [«A
keréktalp összefoglalására szolgáló csapok (szegek)
helyét fúrják ki vele». Frecskay J. magyarázata.]

kerék-szín : [schoppen ?]. 1345 : Locum sessioua-
lem yuan ipsorum patrum vna cum \tio lobio quod
wlgo kereek zin dicitur (OL. D. 3788).

KEREKDED, kerekded ? kerekdíd : orbicus,
orbiculatus, circularis [stb.] ; rund, scheibicht, rundlich
NySz. 1462 : Peluis Zylews cuprea et vna peluis
mruor kerekdyd (Múz. Kállay). 1556 : Tyz remek wont
arany Az egyyk kerekdyd Az kj'lenche hozzw zabaso
(OL. Nád. 48).' 1581 : Keth kerekded [elv. kerekded
V. kerekded?] legezeo (OL. L. in.16. 17).

KEREKDÍD, 1. kerekded.

KEREKES : li faber carmcarius, tignarius, car-
pentarius ; wagner, karrenmacher NySz. («kerék»
származékai a., 1. jel.) 1360 : Johannes filius Kerekes
(Múz.). 1364 : Anthonius diclus Kerekes (Lelesz Acta
3/20). 1380 : Anthonius dictus Kerekes (uo. 13/16)
1407: Emeríco Kerekes (ZichyOkm. V.496). 1409:
Anthonius Kerekes (Múz. KáŰay). 1430 : Antonius
Kerekes (uo.). 1434 : Stephauus Kerekes (uo.). 1434 k. :
Jacobus Kerekes dictus (KárolyiOkl. n.l51). 1453 :
Paulum Kerekes (OL. D. 14621). Valentúius Kerekes
(uo. 36407). 1457: Nicolaus Kerekes (uo. 36405).
1459 : Matheo Kerekes (Múz. Kállay). 1460 : Gregorii
Kerekes (OL. D. 15532). 1463 : Johanna Kerekes (uo.
15877). 1464 : Gregorium Kerekes (Veszpr. 10, Pap-
keszi). 1476: Kerekes, szn. (Lelesz Acta 86 26). 1477 :
Valentino Kerekes (Múz. Kállay). 1478 : Georgius
Kerekes (OL. D. 18145). 1483 : ' Sebastiano Kerekes
(Lelesz Acta 93 21). 1489 : Dominico Kerekes (Múz.
Kállay). 1692 : Jószágbeli ácsoknak, és kerekeseknek
mikor fiscus számára dolgoznak, per diem liba com-
munis nr. 4 — 4 (GazdtörtSzemle VI. 183). || 2) rotundus,
circularis, sphaeralis; rund, rundlich NySz. («kerek»
származékai a.) 1524 : De integro fundo dánt panes
kerekes II (OL. D. 37006).

kerekes-kalács : sumanalia ; runder mehlkuchen
NySz. 1592: Vnum kerekes kalaeh (OL. UC. 36/2).

KEREKÉT, 1. béléskerekító'-vas.

KEREKÍT, kerekét, vö. béléskerekítő-vas,
fenék-kerekító'.

KÉREM, 1. köröm.

KÉREMÉS : petitio. rogatío ; bitté NySz. 1677 :
Doceálom kéremés szerint, kértem az Actort, hadd
menjen el (DebrJk.). 1678 : Kéremés szerint meges-
küdtem (uo.). [\'ö. MTsz.]

KERÉNGÖ-GARÁDICS, -grádics : cochlidium ;
weudeltreppe NySz. 1637: Az kerengeö qradichra {Oh.
UC. 14/43).

KEREP: epibades; eiu fahrschiff, fahre NySz.
1248 1421 : Concedimus etiara ut de navi quae kerep
dicitu)' ultra Morisium secatur solvat fertonem et de
navi olch dimidium (Zimmermann-Wemer 1.77). 1422
k.: Ad yadum danubli emerunt vnum magnum [Erdélyi
Lászl(') értesítése szerint így] nauem vlgo kerep cum
peciuiiis pallatini scilicet Nicolai de Gara ( Pannh. 52/Bb).
1465 : Quandam magnam Nauem wlgo kereph vocatam

481

KEREPES— KERESZT

KERESZT

482

(OL. D. 16186). 1528 : Pro wlgo kerep emi zkaba (OL.
Nád. 42). Pro laboracione wlgo kerep (uo.). Pro bolkou
ad preparandum wlgo kerep (uo. 49). Michaeli Alcz
pro disposicione wlgo kerep (uo.). [Vö. 2. kerep MTsz.]

KEREPES : hippagus ; eine gattung schiíf, fahre,
pferdetrauspoi-tschitf NySz. 1148/1291 : Tributum fori
Geycha et tributum portus pest et Kerepes [a. m.
kerepes ?J nauium eciam cum vino siue cum Salibus
ascendencium (Veszpr. Regn. G/119). 1375 : Johannes
dictus Kerepes (ZichyOkm. IU.604). 1489 : Michael
Kerepes (Lelesz Acta 98/25). 1522 : Ladislaus Kerepes
(OL. D. 37004).

KERES, vö. keresés, kereső, mégkeres.

KÉRÉS, kérís : petitio, rogatio [stb.] ; das bitteii,
das ersucheu, forderung NySz. 1610 : Kit ha megcse-
lekeszik Kegyelmed kérisönkre [olv. kérlsönkre], meg-
látja Kegyelmed, hogy mi is városostul hálaadatlauok
|olv. hála-] nem leszönk Kegyelmednek (MA. NLI. 335).
[Vö. törvény-kérés. J

KERESÉS, vö. pénz-keresés.

KERESET: [querimonia, actio; klage, action].
1700: Mikor valamely ember pert indít és kezd, ós
perelni akar valamely emberrel, valamely jószág avagy
örökség felöl ... és maga is látja, hogy ahoz semmi
közi nincsen, és semmi meneteli nincsen hozzája . . .
afféle ember húsz forinton marad az méltatlan kere-
setért (GazdtörtSzemle VI1.401). (Vö. NySz. más jel.
és keres uo. szólások a.J

KERESKEDŐ, vö. sóval-kereskédő.

KERESŐ : quaerens, quaesitor [stb.] ; suchend,
sucher NySz. 1469 : Benedictus Keresiv (OL. D. 32365).
1602: Kereső Mihály (SzékelyOkl. V.183). Kereső
János (uo. 316).

KÉRÉSTÉLT, 1. Kerésztély.

KÉRÉSZT, keröszt, kiriszt? köröszt, kreszt,
kriszt ? : 1) crux ; kreuz NySz. (1. jel.) 1275 : Ad
duas arbores Ilicis Keresafcerezí/te dictas (Múz. Tört-
Társ. 4). 1353: In loco wlgariter ZahA;ere2:íetheteu[«Gicz-
nél» Szám. jegyz.] appellato (Pannh. 60/Ff). 1386:
Piscinas Kerezttow Hwzzywagh Feketwtow (OL. D.
7182). 1467 : Per quandam terram íTeresíalyaparlaga
nominatam (Lelesz Acta 78/13). 1489 : In piatea Ke-
rezthvcza (uo. 98/31). 1516 : Egh arán keresth kyben
Negh Rubynt egh dyamant wagyon (OL. D. 26367,
1. Zolnai : Nyelveml. 204). 1646/1727 : 3. articulus azt
tartja, hogy az vizi kereket, A;eres2;íesíó7 tartozik meg-
kötni az molnár az ö gazdájának (GazdtörtSzemle
Vn.l23). Ha az öreg kerékben keresztet csinál [a mol-
nár] ott benn, tartozik a gazda 50 pénzzel, és ha itt
kinn [a parton] csinálja, 25 pénzzel (uo. 124). j| 2)
[strues manipulorum frumenti] ; mandel, kornmandel
NySz. (2. jel.) 1581: Singulum kerezth tritici (OL.
UC. 37/15). 1598 : A szalonnaiak a Martoniakkal vagy
apadnak, vagy áradnak, száz kereszt búzát adnak
(CanonVisit. 145). [Vö. lobogó-, szent-, zab-ké-
részt.]

kereszt-bolt: [testudo ; kreuzgewölbe]. 1635 : Ha
keresztboltra csináljuk [a pinceboltot] és szépen egye-
nesen vakoljuk és tisztítjuk ölét per 1 f. 75 d. (Gazd-
törtSzemle Vni.478).

kérészt-fa : crux ; kreuz NySz. 1275 : Príma enim
méta incipit a parte occídentalí quod uulgo dícitur
kerezthfa (OL. D. 896).

kérészt-fiú : filius lustricus ; taufpat NySz. 1415 :
Nicolaum dictum Kerezthfyw (Lelesz Acta 35/371

Magyar Oklevél-Szótár.

1422 : Nícolaí dicti Kerezthfyio (Lelesz Met. Ung 34).
1531 : Sed meus kerezthfyam seribit (OL. Nád.).

kerészt-gyéplő : [lórum transversarium] ; kreuz-
zügel BM. 1735 : Egy pár közönséges keresztgyeplő
(GazdtörtSzemle III.344, szíjjártók árszabásában).

kérészt-karó : [palus in crucis formám factus ;
kieuzförmiger pfahl]. 1700 : Az inspector adjunctusi
hegymesterek megjárván a szöUöt, keresztkarót üs-
senek fel, a hol ilyen hiba [rossz szölönyitás stb.]
találtatik (GazdtörtSzemle 1.79).

kérészt-úr : 1261 : Terras Karachunfolua Kereztur
et vruzy (OL. D. 511). 1317 : Terram videlícet sanete
Crucis siue Kerezthwr nominatam (AnjouOkm. 1.449).
1321 : In possessione Kereztur dicta (Múz. Kállay).
1324/1363 : Separatur [így ?] terram Kereztur a terra
Noghazor (Múz. Kende). 1330 : Eundo ad Kuruzthur
(Múz. Jankowich). 1339 : Cum alíís uíllis Scenthmar-
ton Hudrew Kerezthur et Cheked ín dícto [t. i. Torda
m.] Comítatu (Lelesz Acta 1/54). 1341/1347: Dísttngít
a villa Kerestwr (Körmend II/4, Miskouch 67). 1353:
Paulo Beseneu dícto de Kerezthtvr (Múz. Jeszenák).
1366 : Possessionem Kereztur vocatam (Múz.). 1405 :
Possessíonibus Kerezthivr et Mezpest vocatis ín Comí-
tatu Zempliniensí (Múz. Soós). 1410 : Kerezthwr, hn.
(Múz.). 1411 : Possessionum prediorumque Tetetlen
Kerestur (ZichyOkm. VI.147). 1419 : Michael abbas
de Wetiheskerezthivr (Pannh. 8/B). 1453 : Predíorum
Kerezthwr Agyagos (OL. D. 15683). 1455 : Posses-
siones Kerezthwr, Babagerenda (uo. 14942). 1478 : In
possessione Kereztwr (uo. 18145). 1528 : In Kerezth-
wwtha ala Jaro vnam (OL. Kolozsm. 106). [Vö.
i< Keresztúr: Valamely keresztrendnek tagja. Máltai,
németrendi kereszturak. Innen vették neveiket több
magyar helységek* CzF. ; a Kereszt-urak : crucigeri,
hospitalarií S. Joannis» SL; «Kereszt-úr : der Kreuz-
herr» BM. ; Karácsonyi János véleménye szerint Ke-
resztúr olyan falut jelent, amelynek egyháza a szent
kereszt tiszteletére volt avatva. (Vö. Szentmihályúr,
Szentpétenir, hn. CzF.) Vö. 1276 : Dátum apud Sanctam
Crucem in Wertes (Csánki : TörtFöldr. in.517, «Vér-
tes-Keresztúr» adataiban). 1326: Castri növi montis
Pestiensis de Sancta Cruce [ma Rákoskeresztúr] (An-
jouOkm. 11.247). 1327: Populos de Sancta Cruce íoba-
giones magistri Johannis filíí Henc rectorís castri
növi montis Pestiensis (uo. 274). 1450 : Abbacia ec-
clesie S. Crucis de Werthes (Csánki: TörtFöldr. III.
517). 1478: Monasterium S. Crucis in Wertes (uo.).]

kérészt-út : viae sese intersecantes, transversa
itínera ; kreuzweg NySz. 1248 : Ad viam que kyrist
vt dícitur (OL. D. 33406). 1253 : Inde descendit in
quandam viam ín formám crucis factam que uulgo
Keruzt vth dícitur (Múz. Forgách). 1256 : In diuisíone
duarum uiarum que uulgo dícitur cryst ut (Pannh.
14/B, 1. Wenzel n.265). 1268/1422: Ad conpítum
quod wlgo Kristtith dicitur (HazaiOkm. Vn.ll3). 1272 :
Transit ad uiam que kuruzi wt dícitur (Körmend V/6,
Heterog. Míscell. 109). 1274 : Peruenít ad viam kurust
wt uocatam (OL. D. 870). 1295/1345 : In loco Ke-
rezthuth wlgariter appellato (Körmend III/l, LuUya 19).
1340 : In loco Kerestui dicto duo íugera (uo. III/2,
Pezye •**€). 1341 : Viam Kerezthuth dictam (Anjou-
Okm. IV.IOO). 1346 : Inde írét ad viam que dícitur
Kerezthuth (Múz. Dancs). 1363 : Usque ad duas uias
Ketkerestut vocatas (Múz. Kállay, 1. Pesty : Krassóvm-
Tört. III. 52). 1377 : Duas metas terreas íuxta viam
Kereztivth posítas (Körmend II/l, Alber 6). 1410 :
Penes quandam viam Kerezthwth voca.ta.m '(Múz.).
1412 : Venisset ad biuíum seu viam kerezthut (OL.
D. 35388). 1449 : Circa crucem viam que vulgaríter
quiristuut dícitur (ZalaOkl. 1.366). 1462 : Peruenít ad
duas vias kerezthwt dictas (OL. D. 34890). 1484 : Alía

31

483 KÉRÉSZTELO-EDENY— KERESZTES

KÉRESZTÖS— KÉRNYÁCSA

484

quidem vinea in loco KereztJnvth appellato situaretur
(Veszpr. 4, Csopak).

kérészt- vas : clathrum ; gitter NySz. 1494 : La-
datharthonas. H^^ldotbal•thowas. Kerezthwas derek-
tarto (OL. D. 2607).

ZÉRÉSZTÉLÖ-EDÉNY : [vas ad baptizan-
diuu ; taufgefáss]. 1757: Vagyon egy bádog keresz-
telő edény (CanonVisit. 180).

KÉRÉSZTÉLŐ-KANNA: [cautbarus ad bap-
tizandum ; taufkanue]. 1736 : Egy patyolat tsipkés
kendő. Egy^ keresztelő kanna (CanonVisit. 176).

KÉRÉSZTÉLÖ-TYÚK : [gallina pro honorario
baptizationis ; huhn als taufgebiiiir]. 1596 : A malom-
ból sabbathale. Keresztelő Tyúk, Kenyér Koma pénz.
Esketéstöl dr. 12 (CanonVisit 137). Keresztelő Tyúk,
kenyér, komapénz (uo. 138). 1619 : Keresztelő tyúk,
kenyér, minden komától egy egy pénz (uo. 153, stb.).
[Vö. 1596 : Temetéstől dénár 12. Kereszteléstői tyúk,
komapénz (uo. 139, stb.).]

KÉRÉSZTÉLY, Kérestély, Kristély : Chri-
stianus PPB. ; Christian BM. 1449 : Domus seu ses-
siones Kristhel Thewtunus, Thome Kenyeres (Sztáray-
Okl. n. 443). 1602 : Kerestelj Lörincz. Kerestelj Pé-
ter (SzékelyOkl. V. 199). [Vö. Kerestely, Krestely
PPB. ; Kérestély, Keresztély CzF.]

KERESZTÉNY, keresztyén : christianus ;
christ NySz. («keresztyén» a.) 1264 : Vergit versus
meridiem ad Kyreztyen viUam Cruciferorum (Wenzel
ni.ll6). 1400 1403 : Petii Kerezthyen dicti (OL. D.
1430). 1405 : Lucas Kerezthyen (Lelesz Acta 28/25).
1424,1498: Mathie Kerezthyen (OL. D. 12800). 1451:
Petri fiUi Kerestyen (uo. 27309). 1454 : Johanne
Keresthyen (Múz. Becsky). 1510 : Valentinum Kerez-
thyen (Múz.i. 1597 : Kérézttyen Márton bele (OL. UC.
12/42). [Vö. új -keresztény.]

keresztény -pénz : 1602 : Pecuniis Christianitatis
vulgo kerezteen pénz vocatis ad arcem Varadiensem
(OL. ÜC. 1,16).

KERESZTÉNYSÉG-, körösztyénség : chris-
tianitas ; "christeutum NySz. («keresztyénség» a. 1. jel.)
1610 : Ennek urát is körősztyénségében jó volna Kegyel-
mednek Írásával meglátogatni, Botthiani Ferenczet
(MA. NLL 348).

KERESZTES, kerésztös, kérösztös, kirisz-
tés ? körösztös: a) cruciatus; mit dem kreuzzeiclien
versében ; b) miles cruciger ; kreuzfabier NySz.
[cruciger, bospitalarius S. Joannis, turmalis classis
Joanniticae eques, Joanniticus; jobanuiter]. 1289/1291:
Kerestus, bn. (OL. D. 1244). 1318: Kyrizies tilio
Serapbini (Veszpr. 13, Peremarton). 1323 : Distin-
git ipsas possessiones a terra Kereztes (Múz. Kis-
faludy). 1325 : Jobanni lilio Kerezthus (Múz. Han-
vay).'l344: Petrus dictus Kereztus (OL. D. 3727).
1351/1378 : Popuii de Kereztes possessionem ipsorum
Toluayuarbege vocatam (Körmend 19, Óvár 4). 1371 :
Kereztus filium Nicolai (Pannb. 34/S). 1373 : Petri
Kereztes (OL. D. 6092). 1385 : Benedicto ac Keruztus
filiis Petri (Múz.). 1400 : Beucbe Kereztes dicto (Zicby-
Okm. V.181). 1432 : Ladislaum dictum Kerezthes
(Lelesz Acta 50/19). 1454 : Deinde ibit ad monticulum
Kereztheslakasa, (OL. D. 14807). 1464 : Gregorium
Kerezthes (Veszpr. 10, Papkeszi). 1469 : Nicolaum
Kerezthes (Lelesz Acta 80,3). 1480 : Franciscus
Kerezthes (Veszpr. 106, Ácsa 2). 1504 : Barnába
Kerezthes (Veszpr. 17, Vespr. Oppid.). 1509 : Valentiné
Kerezthes (Múz. Forgácb). 1510 : Stepbano Kerezthes
(Veszpr. 3, Biliege). 1569 : Az egész bold fellaban (?J

vagyon Kovács Benedeké mellett, az félboldja penig
az alámenöben Nagj^ Keresztesé [így "? keresztnév ?]
mellett (SzékelyOkl. V.87). 1584: Körözthös Lwkach
(OL. UC. 56/33). Köröztös Benedekné (uo.). 1602 :
Kozma Keresztes (SzékelyOkl. V.177). Keresztes Tamás
(uo. 178). Csoma Keresztes (uo. 193). Keresztes Illyés.
Keresztes János (uo. 290). [«Hogy a János-lova-
gokat eredetileg kereszteseknek (keresztes papoknak)
bivták, bizonyos, mert 1306-ban iiják: «In villa cruci-
ferorum iuxta Torda» (OL. D. 28574), és ma e belyen
Keresztes van. A febér- és sárosmegyei Keresztes fal-
vakról is bizonyos, bogj"^ eredetileg a keresztesekéi
voltak» Karácsonyi János közlése.]

keresztes-pénz : [nummus a cruce nominatus ;
kreutzer ?]. 1434 : Quadringentos florenos presentis
monete kerestespenz vocatos (OL. D. 12636).

KERÉSZTÖS, L keresztes.

KERESZTYÉN, -SÉG, 1. keresztény, -ség.

KÉRÉTÁS, 1. krétás.

KERETET, 1. kerítet.

KERÉTÖ? L kerítő.

KERGE : « szeles, féleszű, bolond» MTsz. 1351 :
Jacobi dicti Kerge i^HazaiOkm. in.l62).

KERGETŐ: [persecutio; nacbsetzung,verfolgung].
1604: Ha az Teruennapra az kezes az fogliot nem
praesentalbatna, banem succumbalna az fogoly, Es
mégis sententiaznak az fogliot, s kergeteoben esnek
az fogoli az kezes auagi az Biro bolt Dyan maradna
ez Iliién fogolinak (MJogtörtEml. 1.34). [Vö. NySz.
más jel.]

KÉRÍS, L kérés.

KERÍT : [circino demetior ; abzirkeln abkreisen].
1597 : Czirkalium bordó fenek keritenj való 2 (OL.
UC. 101/3). [Vö. NySz. más jel.]

KERÍTÉ, L kerítő.

KERÍTET, keretet : [ambitus, septum ; umfas- i
sung, umzáunung]. 1558 : Itt az war keretteiyben \va- 1
gon ros aztagb öt (OL. Nád. 49).

KERÍTŐ, keréjtő, kerétő? keríté: a) circum-
dans, circumsepiens ; der etwas umgibt und umzin-
gelt ; b) seductor ; verfübreriscb, bestrickend ; c)
lena, leno, ganeo, administer libidinis, productor ;
burenwirt, burenwirtta NySz. 1408 : Andreas dictus
Kerehthew [olv. kerejtő v. kerétő ?] (Veszpr. 6, Cjiila-
keszi). 1409 : Jobannes dictus Kerehthetv (Múz.). 1415 :
Nicolaum dictum Kerehthew (Veszpr. 16, Vespr. Eccl.).
1416 : Micbaelem dictum Kerehteio (Múz. Rbédeyj.
1449 : Jobannes Kereytheir (Múz.). 1479 : Quasdam . J
piscinas Bolyotba et Kcrythe appellatas (Múz. ?). [Vö fi
fenékkerítő-szék, köröm-kerítő.]

KÉRMÉS, L körmös.

KÉRNYÁCSA: [scrofa; mutterscbweinj. 1651:
Porcos decimales wlgo kernyacha (OL. Nád. 48).

kérnyácsa-pénz, -piuz : 1564 : Ismeg vagyon
kernyácsa tized és ezen kévül kernyácsa és kuna
jjínz, kiknek mind beszolgáltatására azt akarja as-
szonyom, bügy Farkas uram nagy gondot visellyen.
(GazdtörtSzem'le 1.73). [Vö. ártany-pénz.]

kérnyácsa-tized : [decima porconim ; scbweine-
zebntel]. 1564 : Ismeg vagyon kernyácsa tized és

485

KERO -KERTES

KERTÉSZ-HÁZ- KÉS

486

ezen kévül kerayácsa és kuna pinz (GazdtörtSzemle
1.73). [Vö. disznó-tized NySz.]

KÉRŐ, kéró ? kírő ? : a) petitor, rogator ; bit-
tér ; b) procus ; freier NySz. 1211 : Vdornici de Mor
tus hü sünt Moglou Venciuh Lampii Suda Quereu
Huus Rost Maradié (Pannh. Tih. 1/5). Artifices liii
sünt Buhte Bogár Boda Widu Kysideh Kereu Thor-
sol (uo.). Hü sünt vdornici Semes Kereu Sebeh (uo.).
Vdornici de Mortus hü sünt Quelemen Quereh [a. m.
kérő ?] Keus (uo.). Isti uero sünt vdornici Cwsveth
Mochy Kyreu [a. m. kérő ?] Keled Sumos (uo.). 1252 :
Clauigeri de eisdem vinitoribus Myhal Escen Pin-
cvsd Kereu (OL. D. 369). 1364 : PauU dicti Kereu
(ZichyOkm. ni.237). 1415: Petrus Kcrew (Lelesz Acta
35/43). 1425 : Philippo Kereiv (Mviz. Justh). [?Szárm. :
1211 : Hü sünt ioubagiones Jege Quereud Nereh
(Pannh. Tih. 1/5). Vö. Szamota, NyK. XXV. 152.]

ZERŐLÖ, 1. kerülő.

KÉRÖS? 1. kőris.

KÉRÖSZT,-ÖS, 1. kereszt, -és.

KERT : a) septiun, sepimentum ; zaun, umzaunung;
b) hortus ; garten NySz. 1055 : Alius locus kert hel
nomine ad fenum utilis (Pannh. Tih. 1/1). 1275/1281 :
Ad quoddam pomerium wlgo Wegkerth vocatum
(OL. D. 1091, 1. Wenzel IX.139). 1285 : Particulam
térre Scegekerthe vocatam (MonStrig. n.l98). 1297 :
Magnum pomerium Noyg/cerí dictum (Múz. Justh, 1.
HazaiOkm. VL423). 1299 : Intrat vnum virgultum
Fywz kerth wlgariter nuncupatum (Veszpr. Regn. A/3,
1. HazaiOkm. VI.450). 1299/1300: Intrat vnum vir-
gultum Fywzkerth wlgariter nuncupatum (Veszpr. 1,
Arkybanazurchuk). 1357 : Duos montes Lenchezer et
Feeíkerth vocatos (Pannh. 55 R). 1363 : Prima a loco
Artolf^eríe incipit (Múz.). 1367 : Quandam vineam in
territorio viUe Nyúl in loco wlgariter Feeíkerth voeato
(Pannh. Hitel. 29). 1389 : Predium Kertalia (OL. D.
7467). 1407 : Duo in loco Kerthmegutii retro ortum
ipsius Mychaelis dicti Batyz (Körmend, Ányosiana 9).
1424 : Octo in loco Fahiankerte (Körmend, Miscell.
Németújv. lad. 40, nr. 21). 1425 : Platee wlgo kertwcza
appellate (OL. D. 11726). 1427: Quasdam possessiones
Naghlak cum pertinentüs, Palatha, Mezewheges, Reth-
kerth, Tamashaza (SztárayOkl. n.253). 1470: In
Zakachy scilicet tarros kerth habeo quandam particu-
lam ortum (OL. D. 17462). 1475 : Wrkerthe, hn. (Múz.
TörtTárs. 4). 1480 : Martino Kerthmegy (Lelesz Acta
90/18). 1489 : Martino Kerthmegy (Múz. Kállay).
1521 : Duo lóca desolata Kis/ccríhele vocata (Lelesz
Prot. V.148a). [Vö csűrös-, füves-, gyümölcs-,
gyümölcsös-, komlós-, köz-, lator-, lugas-,
méh.-, oltványos-, pajtás-, rét-, sáfrány-, szál-
lás-, széna-, szérű-, szérűs-, szilvás-, szőlős-,
temető-, vad-, veteményes-, virág-kert.]

KERTECSKE : hortulus ; gártlein NySz. 1799 :
Ezen egész parochiális fundus, kertecske j ével együtt
tészen 271 quadrát ölet (CanonVisit. 215). [Vö. sáf-
rány os-kertecske.]

KERTEL : sepio, obsepio ; zaunen, umzaunen
NySz. 1588 : Az kapoztas kerthet kertelik, ganczzak,
be wltetik (OL. UC. 64/35). 1638 : Kertelni való karó
(uo. 2/34). [Vö. bekértél.]

KERTES, kertös : [septum, hortum habens ;
zaun, garten habend ?]. 1335 : Simt preterea quatuor
lapides viciniores ad Monasterium qui wlgariter hiis
vocabulis nuncupantur hygeskw kertusk-w feerkw
Oduoskw (Pannh. 14/A). 1398/1466 : Incepissent in
loco Kertheszewleyf (Veszpr. 5, Füle). 1424/1498 :
Benedictus Kertes (OL. D. 12800). 1439 : De lapidi-

bus kerteskw hegeskw feyerkw et Oduaskw (Pannh.
52/R). 1581 : Káros kert birsága den. 25 ; ha valami
barom mégyen bé rajta és kárt tészen, a kárt hajtó-
pénzzel együtt a kertes ember megfizesse (Székely-
Oki. V.125).

KERTÉSZ-HÁZ, kertísz- : [casa hortulani ; gar-
tnerhaus]. 1634 ; Réghy kertisz ház (OL. UC. 21/3).

KERTI-BÁRÁNY : 1621 : Agnos vulgo kerty
barany (OL. UC. 2/31).

KERTÍSZ, L kertész-ház.

KERTÖS, 1. kertes.

KÉRTVÉLY, -ÉS, 1. körte, körtvélyés

KERÜL : circumeo, ambio ; herumgehen, umge-
hen NySz. (1. jel.) 1694 : Mi szölös emberek végez-
tük közönségesen, ha valamely eskütt ember elma-
rad közülünk, mikor vagy szölöt kerülünk, vagy
egyéb igazításra parancsol az biró, elmaradjon az
eskütt 1 forinton, ha szánszándékkal elmulatja (Gazd-
törtSzemle 1.171).

KERÜLÉS, kerülés : circuitio, circuitus, ambi-
tus; umgang, umlauf NySz. (1. jel.) 1593/1628:
Negyedik tiszti az ungvári főbírónak, hogy a szőlő-
hegy és mezökerülésre embereket esküssön (Gazd-
törtSzemle ni.l04). 1694 : Tégedet [Isten] ugy segél-
jen az te igaz hitedben, hogy ezen Szőlős Ardó falu-
jának szőlő hegyeinek kerülésében igazán hiven
eljársz (uo. 1.168).

KERÜLŐ, kerőlő, kerülő : 1) circumductorius ;
umgehend, umschweife machend NySz. (1. jel.) 1332:
A parte montis Keruleuheg vocati (Múz.). 1587 : Ebed
halath keth kerölöben [a. m. izben ?] ad (OL. UC.
12/42). II 2) circulator, circuitor; hüter, überreiter
NySz. (2. jel.) 1598 : Georgius Kerülő (OL. RDecim.
Zempl.). 1613/1696 : Az kerülő oly kárban találván
valaki marháját, ki elszenvedhetetlen, és tudja, kié a
szőlő, rét, vagy búza [amelyben t. i. a marhát találta],
tartozik annak megmondani (GazdtörtSzemle VII.411).
1668 : Varos kerölöje (OL. UC. 1/21). 1700 : Mikoron az
méltóságos földesúrnak akarnak az hites kerülök szöUöt
vagy akármely gyümülcsöt szedni, vagy magam sze-
dek, vagy jelenlétemben szedetek (GazdtörtSzemle
1.87). 1760 : A kerülőket mind tilalmas, mind pedig
más egyéb erdők vigyázására az ott volt udvarbíró
ő vele együtt állíttassa föl (uo. VII.420). [Vö. szőlő-
kerülő. ]

KÉS : 1) culter, cultellus, gladius ; messer NySz. 1463 :
Dyonisio Kecs [a. m. kés v. kész ?] (OL. D. 15877). 1546 :
Egh hywel őregh kees (OL. Nád. 42). 1554: Eg hywel
öreg kes (uo. 47). 1560 : Barát nyelw kees (uo. 49).
Thörök kees hwel (uo.). Öreg kees tehel [értsd : bizo-
nyos számú téhelylyel] Apró kees tehel (uo.). 1587 : Eg
hüwel kesth (uo. 41). || 2) [districtus decimationis ;
zehentbezirk]. 1359 : In tribus villis ac in circuitu ad
easdem pertinentibus in decimacione seu cutello deci-
macionis Germente vocate (Veszpr. 106, Dec.Episc. 14).
Secundum consuetudinem dicte prouincie GermenA:es
nominate decimas ipsorum cum septem denarüs pro
qualibet Capecia non soluerent (uo.). 1443 : Decima-
cionis Gyermend/íecs (V^eszpr.4, Ecser).1446 : Anni prae-
sentis sub Cultellis Episcopalibus decimacionum Ze-
pethnek^-ee.s ErekA;ecs et Thapolczafces vocatis (Veszpr.
109,Szepetnek6).1448 : Cultellus WerthesAees. Cultellus
Keerí;e.s-. Cultellus Rigai chA;ecs (GazdtörtSzemle VII.234).
1454 : In maiori scilicet et minori Cutellis decima-
cionis Germendfces vocatis (Veszpr. 4, Alsóörs). 1456 :
Vniuersis et singulis nobilibus et alterius cuiusuia
status possessionatis hominibus Comitatus SymigieU'

31*

487

KESA-FA - KESEKONY

KESELE— KESERŰ

488

sis sub Cultello sew districtu MarzaU-es constitutis
et existentibus (Pannh. 34/L). 1476 : Decimatoris cu-
telli Segesákes (OL. D. 17888). 1478 : Decimatores
cultelli Danch kees (uo. 18040). 1536 : In apprecia-
cione decimarum Ciütelli Kyskees Simigii habitarum
(Pannh. 71 Cc). 1553: Ez ezthendewbe myndeneth
walo dezma gabona Az Gelse késbe waghyon búza
kepe 64 Az Komar késbe waghyon búza kepe 206
Az Kolon késbe waghyon búza kepe 26 (OL. Nád.
48). 1557 : Racione quartarum frugum et vini cuteUi
Kapornak kes (uo. 49). 1566 : Mykoron a Korompa kes
dezmayat megh wetthek wolna (RMNy. 11.188). 1580:
Az más örök ismét, az kit adtam, egyik felöl mellette
A'ésfenedéke [1. jel."?] Mikes Benedeké, másfelöl ugyan
Jankó Ferenczé (SzékelyOkl. V.123). 1592: Sünt adhuc
alü pagi sub districtu Lochmanlres existentes (OL. UC.
119/6). [Tagányi K. szerint a tizedkerületeket, tized-
rovó kerületeket azért nevezték kés-nek, latinid ctd-
tellits, cutellus-nak, mert a természetben beszolgál-
tatott tizedek összegét késsel rótták föl a rovásra ;
1. GazdtörtSzemle Vn.234. Vö. 1279: Decimas de
Cutello Germen de Cholnuk et de Bylle (Veszpr.
107, Germen 4). 1285 : Decimatores nostros de cul-
tello nostro Nitriensi (MonStrig. n.202). Vö. cuUelliis,
cutelliis Bartal.] [Vö. asztal-, faragó-, halvágó-,
kótkézvonó-, metó'-, metszó'-, pintér-, szijó-,
tekenó'vakaró-, tőkevonó-, vágó-, vájó-, varga-,
vas-, vonó-kés.]

kés-csináló : cultarius ; messerschmied NySz.
1714 : Késcsináló [foglalkozásnóv] (GazdtörtSzemle

IX.22).

KÉSA-FA, kóse-fa, kise-fa: ortscheit, zugscheit
NySz. («fa» és «kisa» a.) 1526 : Ad ferrum pro
kesefa circa cun-um (OL. D. 26351). 1544 : Az kesefa
uasazasatol (OL Nád. 41). Attam az kesefa
cinalasert (uo.). 1556 : Ket kesafa Ket hat lofa was-
karykawal (uo. 49). 1558 : Pertice ferrate alias Kesefa
(OL. L. ni.16. 17). 1564 : Instrumenta lignea ferrata
ad trahendos currus kesefa vocata (uo.). 1566 : Négy
kesafa hamfastwl wasastwl. Keth wasazoth hatlo fa.
Egy wasas fyrgete. Egy wasas felhercz (OL. Nád. 49).
1597 : Kisefa hamfaiual vasas (OL. UC. 101/3). [Vö.
kisafa MTsz.]

KESÁS, kísás: seditiosus NySz.; aufrührerisch,
kampflustig BM. («kesás» hibás alak a.) 1389 : Mathias
dictus Kysas (OL. D. 7467).

KESE, kesej ? : 1211 : Isti uero sünt vdornici
Latou Nege Kese Zebe Joiüekim Sombot (Pannh.
Tih. 1/5). Isti suut uinitores Cheke Piscut feuche
Wasard Jacsa Kesey Hiusud (uo.). 1240 k. : Hec sünt
nomina Jobagionum Vasár Bedé Kese Scemus (Pannh.
61/8). 1279 : Kese filii Estyuge (Veszpr. 4, Alsóörs).
1313 : Kese de Sceplok (Múz.). 1336 : Pemenit ad
quendam locum wlgo A'esedire uocatum (uo.). 1346 :
Zesefolwa, hn. (AnjouOkm. IV.641). [Szárm. : 1095 :
Pellifices Nenu buatir keseydi bókon seudi (Pannh.
15/0o). 1211 : Hü sünt pulsatores Buna Keseyd Hyzy
Bozocsa Kuteh Eteu Chema Sop (Pannh. Tih. 1/5).
Isti simt exequiales haymus Keseyd Centa Olcod
Telug Jiu-eh Gopod Bortoleus (uo.). Isti sünt serui
Eguid Vuiche Keseyd Keuuehche (uo.). Vö. kesej,
kese MTsz.?] [Vö. kesely?)

KÉSÉCSKE, vö. fenékvonó-késécske.
KÉSE-FA, 1. késa-fa.
KESEJ? L kese.
KESEKÉNY, 1. keskeny.
KESEKONY? 1. keskeny.

KESELE, 1. keselyű.

KÉSELŐ 1. keselyű.

KESELY : a) flammei coloris, medii inter album
et mere flavum ; b) «varii coloris, vulturnius ; viel-
farbig?» NySz.; falb, f ahl ; weissgefleckt, bunthaarig
BM. (1. és 3. jel.) 1495 k. : Equus késel magnus (OL.
D. 24864). 1686: Két ökör, egjik kék, másik kesely
DebrLt., 1. Nyr. XXII.519). 1707 : Kesely farkú ökör
luo.). 1708: Kesely busa ökör (uo.). [Vö. MTsz. és
Gombocz Z., NyK. XXXI.125.] [Vö. kese, keselyes.]

KESELYÉ, 1. keselyű.

KESELYES : 1686 : Szőke ökör, a farka hegyi
kesekjes (DebrLt., 1. Nyr. XXII.519). [Vö. kesely.]

KESELYŐ, -S, 1. keselyű, -s.

KESELYŰ, keséié, késelő', keselyé, ke-
sely ő : viütur ; geier NySz. 1233/1345 : lucipit esse
contermina cum Keseleu (Veszpr. 3, Biliege). 1235 :
Idem Keselev dixit uiua uoce (uo. 6, Gyepolt). 1314 ;
Ad arborem Keseleuknríhel dictum protelantur (uo.

14, Szentkirályszabadja). 1351 : Johannem Keseleii-
forku (Múz. Kállay). 1352 : Castellano de Boymoch
et de Keseleuken (OL. D. 4272). 1384 : Monticulo Ke-
selyewkewltewhygh dicto (ZichyOkm. IV.281). 1433 :
Petrus Kesselew dictus (Múz. Forgách). 1440 : Quod-
dam castriun nostrum Keselewkw appeUatum (uo.).
1453 : In castro Keseletvkw vocato (OL. D. 14634).
1459 : In monte A'eseZehegh (Pannh. 18/Z). [Szárm. :
1240 k. : In eodem predio hec simt nomina pastorum
ouium Ombruus Keseleud (Pannh. 61/8).]

keselyű-fészek, -fészök : [nidus vulturis ; geier-
nestj. 1304 : Alia [via] in Keseleufescek itur (Veszpr.

15, Vámos, 1. ZalaOkl. 1.123). 1324 : Ciun possessio-
nibus Hotwan Beseneu Parazthzekul Keseleufezek
[-fezük ?] (OL. D. 2223). 1341 : Descendit ad vallem
Keseleufezyk dictam (uo. 3416, 1. ZalaOkl. 1.385). In
eadem valle Keseleufescik dicta (uo.). 1342: Circa
fluuium Keselefezek alio nomine Saar uocatum (Veszpr.
108, Sebes, vö. ZichyOkm. II.9).

KESELYŰS, keselyős : [vulturibus copiosus ;
reich an geieruj. 1353 : Johannis dicti Keseleus (Zichy-
Okm. 11.517). 1386 : Piscinas Faszaton Keselytvs Ken-
derrattotow (OL. D. 7182). 1602 : Keselyűs Máté.
Keselyűs Péter (SzékelyOkl. V.207).

KÉSÉNTÖ, 1 kösöntyű.

KÉSÉR, 1. kísér.

KESERÉ, 1. keserű.

KESERÖ, 1. keserű.

KÉSÉRTET, 1. kísértet.

KESERŰ, keseré, keserő : amarus, acerbus ;
bittér NySz. 1211 : Vdornici de Mortus hii sünt
Quesereu Thetemeh Monios Colondus (Pannh. Tih.
1/5). 1228 : Libertinos quorum nomina hec sünt.
Rigou cum lilio suo Bech. germanus eius Keserey.
Cheme filius Ber (HazaiOkm. III.l). 1237 : Kesereu,
szn. (MonStrig. 1.322). 1237/1325 : In uilla Lula Jelyan
Kesereu Sumug Cheke (Veszpr. 107, Lula 2). 1364 :
Demetrium dictum Kesereu (ZichyOkm. 111.240). 1401 :
Nicolao Kesereu (uo. V.238). Johannes filius Jacobi
de Kezerew [a. m. keserű ?J (KárolyiOkl. 1.512). 1406 :
Blasium Kesereu (OL. D. 25344). 1411: Eundo in
quadam terra planiciosa wlgo Kesereivi^erje vocato
[így?) (Múz.). 1413: Nicolao dicto Kesereto (ZichyOkm.
VI.240). 1425: Petrus Kesereu (Múz.). 1430: Gre-
gorii dicti Keserew (OL. D. 12277). 1434 : Michaele

489

KESERVES— KÉSZEN

KESZÉRÉ-KESZTYŰ

490

Keseretv (uo. 12645). 1455 : Jbhannes Kesertv (uo.
29283). 1463 : Benedicto Keserw (uo. 15877). 1464 :
Petnim Kewsere [igy?] (Veszpr. 10, Papkeszi). 1482:
Bartholomeo Keserw (uo. 9, Kovácsi). 1483 : Stepliani
Kesereiv (Múz. Kállay). 1518 : Stephanus Keserew (Múz.).

keserű-hagyma : [cepa sapore amaro ; bitterer
zwiebelj. 1549 ; Keserö hagyma tyz agy (OL. Nád.
42). 1597: Keserw hagima (OL. UC. 101/3).

KESERVES: moestus, luctuosus, luctificabilis ;
traurig, betrübt NySz. (2 jel.) 1604: Tartozik [a bíró]
Persecutoria Sententiat adni az Karos auagi keseriies
embernek (MJogtörtEml. 1.34).

KESKENY, kesekény, keseköny, kesköny:
gracilis, exilis, graeilentus, angustus ; geschmeidig,
geschlang, dünn, enge NySz. 1283/1431 : Venit ad
locum qui Kesekwnmochsir vocatur (Múz. Ibrányi).
1314 : In eadem Keseken Eger pothoka (OL. D. 1844).
Prima méta incipitur in Keseken egerfey (uo.). 1358 :
Venissent ad vallem que vocatur Keskenwelg (Pannii.
Tih. 1/17). 1362 : Usque locum Kesekunsas dictum
(OL. D. 5116). 1367/1384: Vbi fluuius humokuiz et
kezku7miz in simul coniungentur (uo. 5595). 1438 :
Stagna Zelesaghtar [?] KeskensightaT [?] Haragusthaua
Zelestho (Forrás ?). 1492 : Luce Kesken (Körmend
III/4, Batthyán 65).

KESKÖNY, L keskeny.

KÉSŐ : morator, tardans ; zögemd, zauderud NySz.
(1. jel.) 1211 : Isti sünt ioubagiones Poca Cubot
Legud Zah Foca Keseu [a. m. késő ?] (Pannh. Tih.
1/5). [Szárm. : 1198 : Seruos quorum nomina hec sünt
Hamard Queseud Warou (Körmend 11/8, Szentgot-
hárd 1).] [Vö. későn.]

XÍ-ÉSON, késűn : tarde, sero ; langsam, spat NySz.
1700 : Történik néha, hogy karót, kötöfüvet is vagy
késün hoznak, vagy igen bö (GazdtörtSzemle 1.86).

KÉSSÉG, L készség.

KÉSŰN, 1. későn.

KÉSZ, kisz : promptus ; béreit, geschickt, willig
NySz. (1. jel.) 1402: Petro Kez [a. m. kész v. kéz?]
(Múz. Becsky). 1454 : Petro Kez {uo. és Lelesz Acta
65/60). 1463: Dyonisio Kees [a. m. kész v. kés?]
(OL. D. 15877). "1505 : Emerico Keez (Lelesz Acta
113/50). 1550 : Keez megh zewrth mwstot (OL. Ko-
lozsm. 50).

kész-pénz: nummi praesentes, pecunia numerata;
baares geld NySz. 1561 : Kisz pénzt is vőnek lior. XXVI
(SzékelyOkl. V.82).

KESZEG : albula, leuciscus, sturio ; senkfisch,
weissfisch NySz. 1304 : Michaelis dicti Kezeg (Múz.
Nagy Istv.). 1370 : Stephanus dictus Kezeg (Lelesz
Acta 6/3). 1393 : Johannis dicti Kezegh (KárolyiOkl.
1.464). 1400 : Stephani dicti Kezeg (SztárayOkl. 11.23).
1405: Petrus dictus Kezeg (Múz. Kende). 1409: Ste-
phani Kezegh (SztárayOkl. 11.62). 1423 : Petrus dic-
tus Kezegh (Lelesz Acta 43/63). 1424 : Stephani dicti
Kezegh (Lelesz Met. Szabolcs 36). 1544: Kezeget böcöre
swtny (OL. Nád. 40). 1553 : Ex piscibus minoribus
apró potyka, kezegh, karaz swger apró chwka fyw
(OL. UC. 45/36). 1590 : Vágjon az hal kasban kezeg es
czuka (OL. Nád. 48). 1593 : Rantany ualo kezeget
uettem (uo. 42). |Vö. fehér-, jász-keszeg.]

KESZÉLCÉS, l. keszőcés.

KÉSZEN : prompté, parate, expedite, in promptu;
hurtig, fix, fertig NySz. 1553 : Waghyon egy halastho

ky mynden hoza tharthozoual kezén waghyon (OL.
L. In.l6. 17).

KÉSZÉRE, 1. köszörű.

KÉSZÉRÖ, -S, 1. köszörű, -s.

KÉSZÉRÜ, -S, 1. köszörű, -s,

KÉSZÍT, kíszít : apparo, instruo ; zurüsten, zu-
bereiten NySz. 1615 : Itt egyideig voltam szállásán
Patai Máthénak, mig Erdélybe kiszitöttek (MA.NLI. 67).

KESZKENŐ, keszkenyő, keszkönő : linteum,
mantelum, mappa, sudariolum, sudarium ; schnupftuch,
schweisstuch NySz. 1516 : Thyzenketh abroz Thyzen-
keth kezkenew (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml.
206). 1544 : Mosót abrozokat ingeket lepödöket kesz-
könöket (OL. Nád. Számad. b). 1556 : Három the-
merdek kezkenó Keth wekon kezkenó (OL. Nád. 49).
Eg fodorgathot kezkenyo (uo. 48). 1558 : Heth kendő
goch kezkenö (uo. 49). 1564 : E^ ryczas kezkenó (uo.).
Eg Ryczás kezkenó (OL. L. in.l6. 17). 1574 : Lepe-
dők, Abrozok, parnahiak, kezkönök (AdalZemplvm-
Tört. V. évf. 340).1581: Heth kezkenyeo oltárra wa-
lok (OL. L. m. 16. 17). 1588: Patyolat kezkenio
(OL. UC. 76/17). [Vö. asztal-, borbély-, fejtekerő-,
kendő-, orrfúvó-, tányér-, törlő-keszkenő.]

KESZKENŐCSKE : linteolum ; tüchlein NySz.
1564 : Hwzon hath kys aztalra walo kezkenöchke (OL.
Nád. 49).

KESZKENYŐ, 1. keszkenő.

KESZKÖNŐ, 1. keszkenő.

KESZÖCE : jus acetosum, jusculum acidum ; saure
brüh, essigbrüh NySz. 1544 : Attam az kezöcze czi-
nalonak (OL. Nád. 40). [Vő. MTsz.]

KESZŐCÉS, keszélcés, keszölcés: [jus ace-
tosimi habens, juris acetosi avidissimus ; essigbrühe
habend, gern habend ?]. 1452 : Stephanum Kesewlczes
(OL. D. 14522). 1458: Stephano Kezeívlches (uo. 15301).
1523 : Johanne Kezelczes (Pannh. 42/G).

KESZÖLCÉS, 1. keszőcés.

KÉSZÖRŐS, 1. köszörűs.

KÉSZÖRŰS, 1. köszörűs.

KÉSZSÉG, késség : instrumentum ; zeug, werk-
zeug, rüstung, zugehör NySz. (2. jel.) 1608 : Hat
eókeórhóz való kessegh (OL. UC. 37/56).

KESZTŐ, 1. kesztyű.

KESZTYŐ ? -S ? 1. kesztyű, -s.

KESZTYŰ, kesztő, kesztyő ? : chirotheca ;
handschuh NySz. 1543 : Eg pays ala walo kezthyiv
(Múz. Kisfaludy). Eg karmán kczihtjio (uo.). 1548 :
Uettem ket kesztwt karuolra (OL. Nád. 49). 1635 : A
közönséges vásári téli keztyüt per 1 f. (Gazdtört-
Szemle VIII.482). 1669: Égy uj íav^&^höxkesztyü
1 frt 20 dénár. Báránybörte^íí/ií 30 dénár. Rókaláb-
kesztyü 90 dénár (uo. 1.92). [Vö. bőr-, páncél-,
vas-kesztyű.]

kesztyű-gyártó : [digitabularius ; handschuh-
macher]. 1457 : Vinccntius Keztywgyartho (OL. D.
36405).

kesztyű- vas : [digitabulum ferreum ; eiserner hand-
schuh]. 1542 : Syssak Karwas Keztyw ivas (OL. Nád.
40). Keztyw was. Caua. Hech. Cristal korsoo (uo. 41).

491

KESZTYŰS— KET

KÉTÉ— KÉTÖLKÖDIK

492

KESZTYŰS, kesztyős ? : [digitabiüum habens,
digitabularius ; handschuh habend, handschuhmacher?].
1408 : lohanne dicto Kezthyws (^TelekiOkl. 1.338).
1464 : Johannem Keztheus (Veszpr. 10, Papkeszi).
1478 : Johannes Kezthews (OL. D. 18145). 1522 : Fran-
ciscus Kezthios (uo. 37004).

KÉSZÜL : parare se, paror ; sich vorbereiten,
bereltet werden NySz. 1584 : Wargha Gergel chak
az el mwlth nyáron keztdth az egeth pwztara (OL.
UC. 56/33). [Vö. föl-, megkészül.]

KÉSZÜLETLEN, kíszületlen : imparatus,
irapromptus, imperfectus ; unbereitet, ungerüstet,
imgeschickt NySz. 1605 : Thwzes kalacz kizívletlen
Nr. 1 (OL. UC. 28/61i.

KÉSZVÉN YÖS? 1. köszvényes.

KÉT, 1. köt.

KÉT: duo; zwei NySz. (1. jel.) 1245: luxta
magnam salicem in latitudine terranim que uulgo
A'eíbarana scele dicitiir (Pannh. 64/A, 1. Wenzel
n.l86). 1255 : Prima méta incipit a fluvio Thapolcha
exeundo jiixta magnam salicem in longitudine terra-
rum que vulgo ket baranna scele dicitur (Wenzel
11.262). 1272—90 : Duas uillas suas hereditarias Keet-
chalad uocatas in Comitatu Suprun (Múz.). 1295 :
Duos fluuios Kethchenge uocatos i Wenzel V.136).
1298/1305 : Kethnyres videlicet OlnjTes et Fulnyres
(OL. D. 30589). 1299: Duas arbóres Keethkemus
nominatas (ZichyOkm. 1.951 1300 : Particule térre
Ketvelgykuz uocate (HazaiOkm. VII.303). 1318/1320 :
Quedam via de silua Kethenlen nominata (Veszpr.
16, Vespr. Oppid., 1. ZalaOkl. 1.149. 1326: Versus
villás Kethzanthou vocatas (Lelesz Met. Abaúj 10).
1334 : Ad facies possessionum Keethr&as vocatarum
(Múz. Hanvay). 1335 : Quasdam possessiones unam
videlicet terram castri nostri Bachiensis et aliam as-
serendo fuisse bominis sine herede decedentis Keth-
lugas vocatas in comitatu Bachiensi existentes (An-
jouOkm. 111.207). 1337 : Possessionum Chaba Keeth-
kapul et Zych vocatarum (Körmend 111/2, Orbolcz 35).
1342 : Quoddam modicum Nemus wlgari Áeí/igathkuzy
vocatum (OL. D. 1731). 1344 : Ad duas fontes Keth-
kuth vocatas (uo. 3730). 1346 : Veniret ad duo mon-
ticula que uulgo dicitur [így] Keethholm (Múz. Dancs \
1352 : Due possessiones A'eí/íkulch vocate (Károlyi-
Oki. 1.212). 1353: Quasdam duas possessiones suas
A'eíhetes et Popy vocatas (AnjouOkm. VI. 112).
1363: Usque ad duas uias A'eíkerestnt vocatas (Múz.
Kállay, 1. Pesty : KrassóvmTört. III.52). Ad quen-
dam locum üTefsapanuskuzy vocatum (uo., 1. Pesty
id. m. 53). 1393 1446 : Possessionum KjTali Keth-
eghaz (OL. D. 7914). 1399 : Prope dictum fluuium
et terram A'eízaarkuzy dictam duas metas antiquas
reperissent (Múz.). 1405 : Primo iuxta fluuium Saar
vocatum circa terram JícíAsarkuzy dictam (Múz. Tört-
Társ. 1). 1420 : Piscinarum Egertho A'ecí^palocha
Aeeí/ígykenyes /teeíkerekthaua vocatarum (Lelesz
Acta 40/86). 1455 k. : In ^eí/iwkruwelg (OL. D. 36935).
1462 : A'd/ífylew, kn. (uo. 15703). 1465 : Prediorura
Lyanheghaz Kethíylew Arokos Haromlabw (Múz.
Kállay). Quasdam "Siluas Harmaskewhath et Kefh-
kychin vocatas (Veszpr. 109, I. Miscell. 59 . 1470 :
Quatuor jjugeraj in A^eí/iwthkewz (Körmend, Mi-
scell. Németújv. lad. 43, fasc. 100, nr. 72). 1484:
In loco A'eí/íwyzkezy appellato (Veszpr. 8, 'Jutás).
In loco KeMvyzkez] appellato (Veszpr. 16, Vespr.
Oppid.). 1520 : In loco sew serié quarundam terra-
rum arabilium; wlgo? Aeí/twthkewzy nuncupato (Le-
lesz Prot. V.105). 1550 : K^t égbe bwreto k'niiachka
^OL. Nád. 45). 1564 : Kqth w^gh éoch (uo. 49). K^th
haló fey kóthó (uo.). K^th wonth arán hym (uo.).

K^th w§gh kezdöth patyolath (uo.). 1566 : Wagon
k{th zaraz molna (uo.Y 1584 : K^th hordó. Eg mag
wetö (OL. UC. 56/33). Var földe keth ftjle wagon
(uo.). Soo keth dwga (uo.). K^th köböl chyrazoth
abajTioczos (uo.). 1587 : Keth tamazto sz^k (uo.
12/42). Eg lapis was es keth chorozla hozza (uo.).
Ebed halath k^th kerölöben ad (uo.). Az épülésért
m^g keth eztendeigh tarth zabadsaga (uo.). Horogra
walo chykot Keth meritö zakót (OL. Nád. 49). fvö.
kettő.]"

két-ágú, -ágó : bifurcus C. ; gabelig, gabelthei-
lig, zweiastig, zweizackig BM. 1291 : Penes quan-
dam arborem piri nomine keth agow kurthuely (OL
D. 1332). 1592: Keth ago lobogó (OL. Nád. 48).
1637 : Egy ket agu vasas gyamol teöke (OL. UC.
14/43).

kétágú-kapa : karst BM. («kapa» a.) 1587 : Irtó
kapa. Tooth kapa. Keth agho kapa (OL. UC. 12/42).
1638 : Ket agu kapa (uo. 2/34). [Vö. kétágúz MTsz.j

kétkezű-fürész : [serra pro duobus operariis ;
zweimannige ságe]. 1634 : Egi ket kezű fürész (OL.
UC. 21/3).

kétkézvonó-kés, -vonyó-: [scalprum pro duabus
manibus ; schnittmesser, reifmesser]. 1535 : Instru-
menta vasiparis gyalw. Kethkezwonyo pyntherA;es, hor-
gas kes wonyo (OL. UC. 99/25). 1564 : Scalpra siue
ciütri ketkeezivono (OL. L. III.16. 17). 1566 : Keth kez
wono kcs (OL. UC. 97/22). [Vö. kétkéz-vonó MTsz.]

kétköz-liáló, -kez- : verriculum ; zuggarn NySz.
(«kétközi-háló» a.) 1493 : Dua Recia parua kethkez-
halo [olv. két-kez- v. két-kéz- ?] ad piscinas (EPSz.
fol. 28). 1564 : Vagion egy vy kettkeoz haló (OL. L. J
III.16. 17). 1638: ^gy hitvan ket köz hah (OL. UC. \
2 34). [Vö. 1569: Recia duo, alterum magnum quod
gyalom appellatur, alterum quo duo homines piscari
soliti sünt (OL. UC. 47/35, 1. Szamota, TemitudKözl.
1894. évf. 493. 1.). Vö. kétkéz-hdló, két-köz MTsz.]

KÉTÉ. 1 kötő.

KÉTÉL, 1. kötél.

KÉTELES, 1. köteles.

KÉTELKEDIK, kétölködik : dubito, ambigo -
[stb.] ; zweifeln NySz. 1610 : Ha ili [olv. il, a. m. él] |
Kegj'elmed az világon és jó egiszsigben vagyon Ke- ■
gj-elmed, kit nem is kételkedőnk, csudálatos, hogy
Kegyelmed enni idötöl fogva nem jött kezinkben
(MA. NLI. 334). 1611 : Kétölködöm, hogy ez levelem,
mint ez előtt is sok izben küldettettek tőlem, Ke-
gyelmedhez juthasson (uo. 369).

KÉTES, 1. kötés.

KÉTES : dubitans, haesitator ; zweifelnd, zweifler
NySz. (1. jel.) 1597 : Az én hozzád való jóakaratom-
ban, ha Isten éltet, kétes ne légy (MA. NLI. 103).

KÉTEVÉNY, kötvény : [?]. 1215 : Quoddam
nemus quod uulgo dicitur Ketheioen (Veszpr. Regn.
B/27). 1215/1338: Quoddam nemus quod wlgow dici-
tur Kethewen (OL. D. 3122). 1215/1389 : Quoddam
Nemus quod wlgo diceretur Ketheuen (uo. 7460). 1339 :
Quedam Silua Ketheuen nominata (V^eszpr. 2, Szár-
berény). 1389 : Quoddam nemus quod vlgou diceretur
Kethuen (uo.).

KÉTÍS, 1. kötés.

KÉTÖ, 1 kötő.

KÉTÖLKÖDIK, 1. kételkedik.

493

KETREC— KEVEREG

KE VEROG- KEZES

494

KETREC, katroc : aviarium, saginarium, cavea ;
vogelkáfig, vogelbauer, steige NySz. 1390/1400 : Trea
clausuras piscium veyz seu ketrech dictas (OL. D.
35288). 1461 : Trés clausure piscium weyz sev ketrecz
dicte {VLO. 35077). 1590 : Keth katrocz Tizenhat hyzlalo
kappan (OL. Nád. 49). 1594 : Tiktartho ketrecz (OL.
UC. 78/7). 1597 : Kappan hizlaló hituan katrocz 2 (uo.
101/3).

KÉTSZER: duplex, duplus ; doppelt NySz. (3. jel.)
1544 : Eg kecczer dolmant Eg kecczer nadrágot (OL.
Nád. 40). Ket íieregben ualo kecczer heuedert (uo.
41). 1588 ; Kecczer izbe [vö. NySz. szólások a.] wetth
bort (uo.).

KETTÉ, -S, l. kettő, -s.

KETTŐ, ketté : duo ; zwei NySz. 1282 : Eidem
Magistro Con-aldo de nostra grácia concessimus spe-
ciali medietatem tributi quod est in Musunio qui
kevalquettey dicitur in wlgari (Wenzel XIL355). 1552:
Attani hegies tewrt tjzeukettet (OL. Nád. 48). Ezek
jo tyzta borok ketheytwl meg wahva mert. ketetj meg
fordwlt (uo. 49). [Vö. két.]

KETTŐS, kettes : 1) geminus, gemellus ; zwilling
NySz. (2. jel.) 1211 : Hü sünt agasones Potcan Ciquilou
Keteus [olv. kettős ? a. m. geminus, zwilling ?J Finti
(Pannh. Tih. 1/5). || 2) duplex, duális, bilix, duplicatus ;
zweifach, doppelt NySz. (l.jel.) 1350: Ketteiismezeu
(AnjouOkm. V.403). 1425/1454 : Venissent ad duas
colles Kettoshalom nuncupatas (Múz. Justh). 1453 :
Quosdam meatus aquarum Naghesew et Kethesfok
(OL. D. 30828). Ketheusíok (uo.). 1474 : Medietatem mo-
lendini Ketthesmalom vocati (uo. 17613). 1504 : Penes
Molendinum Ketthews vocatum (Pannh. 60/ Yy). 1521 :
In coUe seu monticulo KethdvshSilom. appellata (OL.
D. 23504).

KÉTVÉNY, 1. kétevény.
KÉVÁLKÉPPEN, 1. kiváltképpen.

KÉVE, kíve : manipulus, mérges ; handvoll, garbe
NySz. 1587 : Kexce hanyo was wella (OL. UC. 12/42).
1590 : Egh ke%oe hanio vas vella (Forrás ?). 1596 :
Takaráskor a mit szép szóval kérhet, kérjen ; nem
hagyják : ki egy kivét, ki kettőt, ki többet ád (Canon-
Visit. 140). 1597 : Kcnc hanio vas vella (OL. UC. 101/3).
1634 : Hatuan keueuel szamoluan egi kepét (uo. 21/3).
[Vö. penna-kéve.]

KÉVECS? -ES, L kövecs, -es.

KEVÉLY, kevíly : superbus, fastidiosus [stb.] ;
hoífártig, stolz, hochmütig NySz. 1367 : Montem Keuel
[a. m. kevély?) transeundo (OL. D. 5623). 1400: Cle-
mentem dictum .firei;í/; (ZichyOkm. V.179). 1424/1498:
Petrus Keicel (OL. D. 12800). 1458 : Andrea Keuel
(Lelesz Acta 69/27). 1462: Paulus Keicel (OL. D.
15743). 1467 : Benedictus Kewel (uo. 30882). 1495 :
Nicolao Kewel (Múz. Forgách). 1498 : Lucas Keivel
(OL. D. 20704). 1598 : Johaunes Keuely (OL. RDecim.
Zempl.).

KEVER, vö. mégkever, mészkeverő-válu,
összekever.

KÉVÉR, L kövér.

KEVEREG, keverög : a) volutor, mlsceor ; sich
hin- und herwálzen, sich durcheinander mengen ; b)
vagor ; umherstreichen NySz. 1211 : Hü sünt iouba-
giones Nulod Hunoca Queueric [a. m. kevereg ?] Videh
Soncund (Pannh. Tih. 1/5 ». 1240: Hec sünt nomiua
coquorum in eodem predio Rec Queuerug Zouorug
(Pannh. 61/8). 1251/1281 : Keuerug, szn. (OL. I). 346).
1252: Keuerug, szn. (uo. 369).

KEVEROG, 1. kevereg.

KÉVÉS ? 1. köves.

KEVÍLY, 1. kevély.

KÉVŐL, 1. kívül.

KÉVŰL, 1. kívül.

KÉZ, 1. köz.

KÉZ : manus ; hand NySz. 1402 : Petro Kez [a.
m. kéz v. kész ?] (Múz. Becskj-). 1454 : Petro Kez
(uo. és Lelesz Acta 65/60 1. 1505 : Emerico Keez
(Lelesz Acta 113/50). 1511 : AmjTiemw peny en welem
wagyon ... az \v atthyaíFyaynak : zadorlaka es hozz-
yaya tharthozo wegyel ky zadorlaka masth en
kezemnél [a. m. az én birtokomban] wagyon azth
ew kegyelme nadrvspan wram weleek megh zerzy
(OL. D. 22213, 1. Zolnai : Nyelveml. 196). 1574 : ígé-
rek magokat megfogadni és megállani valami móddal
való végezést köztök rendelünk, avagj^ végezünk ;
kinek megállására mind Bernáld Miklós és mind az
öcscse Bernáld Márton kezeket beadák (SzékelyOkl.
V.94). [Vö. NySz. «bead» és «kéz» szólások a.J 1598 :
Kezét is a mi nekünk ez felyel megírt biroknak beadá
és vitte Lázár Farkas uramnak az felyel megírt Nagy
István (uo. 162). 1609 : Az Kegyelmed atyafiairul
tudakozom dominus Joannestöl gyakorta : még élnek,
jóllehet az sok háborúban, bujdosásban megfogyat-
koztak és szegén kézzel vadnak (MA. NLI. 298). 1635 :
Kézen vert dupla száras gombra (GazdtörtSzemle
VIII.477). 1700 : Ha vérek attyafiak, és maradékok
maradtanak az olyan jószághoz, affélére annak előtte
az ö nagyságok tisztjei s fiscusai soha kezeket nem
vethették [a. m. el nem foglalhatták azon jószágot]
de iure (uo. VII.404). [Vö. félkéz -fejsze, -fürész,
kétkezű-fürész, nagy-kezű.]

kéz-íj, -i, -ív : arcus ; handbogen, armbrust NySz.
(«kéz-ív» a.) 1548 : Kez yh. Zamzeryh (OL. UC. 99/7).
1553 : Kez ibe walo thvzes nyl (OL. L. HL 16. 17).
1556 : Keth keez iy (OL' Nád. 48). 1567: Vagion zam-
zyrj^gh kez yw hythwan (OL. Gj-fLimb. 7). 1584 :
Kez y három (OL. UC. 56/33). 1597 : Hituan keziy
ideg nekwl (uo. 101/31

kéz-írás : chirographum [stb.] ; handschrift NySz.
1544 : Neguen nolc magár forintról menedéket es
kezyrasat pöcetyuel egetembe vettem (OL. Nád. 42).
1581 : Az hatalmas Istenért könyörgök ö felséginek
[Báthory Istvánnak], confirmálja ő felsége az én testa-
mentumomat kézírásával és pecsétjével (SzékelyOkl.
V.129).

kéz-mozsár : [mortariolum] ; handmörser BM.
1543 : Kezraosarth II paruos (Múz. Kisfaludy).

kéz-vonó : sealprum, bimanubrium ; ziehemesser
NySz. 1556 : In.strumentum ferreum kezwono (OL.
UC. 99/27). 1586 : Instrumenta doleatoris : kezuono,
fenekuaio, feneknontato, fenek nieczeo, fenek kere-
kítő (uo. 77/11

kézvonó-háló, -vonyó- : 1597 : Kez vonio haló
hituan (OL. UC. 101/3).

KEZD : [anschneiden]. 1564 : Kí;th w^gh kezdöth
patyolath (OL. Nád. 49). [Vö. kikezd.]

KEZEL. KÉZÉL, 1. közel.

KÉZÉP, -SÉ, 1. közép, -ső.

KÉZÉPSÖ, 1. középső.

KEZES : a) vas, sponsor [stb.J ; bürge ; b) man-

495

KEZI-DOB -KICSINY

KIDE-KIGYÁRT

496

svetus, cicur ; zahm, handig NySz. (2. 3. jel.'i 1479 :
Paulus Kezes (Múz. Hanvay).

KÉZI-DOB: [handtrommel]. 1490: Parua tim-
pana kezíj dob (OL. D. 26048).

KEZI-KALODA : cippus, catasta ; ein holz, wo
man die übeltáter mit den handen einschliesst NySz.
1558 : Misekoron kinn ne zajogjanak ; mert ha ki
zajgana, kézi kalodával bintetik i GazdtörtSzemle
VI.137).

KÉZI-PUSKA : [selopetum minoris módi ; hand-
büchse, pistolej. 1542 : Slathyas ky^ralthool maradót
regy kezy puska was (OL. Nád. 40).

1. KI : pronomen indefinitum ; unbestimmtea fürwort
NySz. (2. jel.) 1558 : Misekoron kinn ne zajogjanak ;
mert ha ki zajgana, kézi kalodával bintetik (Gazdtört-
Szemle VI.137). 1594 : Hogiha tilalmat az ispánra
teszeön valaki az az ispánt illeti, ha ki pedigh az
birora tilt valamit annak birsagha az bironak jaar
(OL. UC. 113/5). [Vö. aki.]

2. KI, 1. küL

KIAD : edo, trado ; herausgeben, übergeben NySz.
(1. jel.) 1544 : Registrom az holualrol [olv. holualo-
rol] az kit en ky attam lOL. Nád. 42).

KIADÁS, vö. pénz-kiadás.

KIÁLT, kajált : clamo [stb.] ; schreien, an-
schreien NySz. 1357 : Sub pede cuiusdam monticuli
Solumkaialthotv vocati (Múz.). [Vö. MTsz.]

KIÁRUL: divendo ; verkauten NySz. (1. jel.)
1560 k. : Minden faluba, egy esztendőbe tartoznak
egy bort kiárulni (GazdtörtSzemle 1.165). 1668 :
Három hordó bort tartoznak ki arulnj (OL. UC. 1/21).

KIÁRULÁS : [venditio ; das verkaufen]. 1692 :
Korcsmárosnak . . . minden veder szinbor kiárulásért
egy-egy pénz (GazdtörtSzemle VI.178).

KIBESZÉLHETETLEN : inenanabilis, ineffa-
bile ; unaussprechlich NySz. 1613 : Hyzz\vk, hogy az
my zegehy hazánknak, ky bezelhetettlen nyomondt
allapattya . . . eddigh értésére lehetett (AdalZempIén-
vmTört. IV. évf. 324).

KIBOCSÁTÁS : editio ; ausgabe NySz. (2. jel.)
1609 : Bizonyára Kegyelmed ott fen való létében
sokat szolgált nemzetének ez könyvek kibocsátásában,
ezután is szolgálhat (MA. NLI. 298).

KICSI: parvus; klein NySz. 1466: Anthonio
Kychi [így] (OL. D. 16430).

KICSID, kücsid : parvulus, exiguus, pu.sillus ;
klein, wenig, gering NySz. 1171 : Quorum nomina
hec sünt Beretes [V] Sunad som comos huna quisid
Cun Rua (Pannh. 27/Mm). 1181 : Quorum nomina hec
sünt bol quisid cin rovza bugus rve (uo. 14/L). 1211 :
In uilla Supoc hü sünt vdornici Zete Cusit Eleme-
res (Pannh. Tih. 1/5). Hü sünt vduornici Mocsa
syquid Comou Satad Culesed Ws Cusit Zuiteu (uo.).
Isti sünt uinitores Sure Micu Cusit (uo.'i. Hü sünt
vduornici Cusit fomos Zombot (uo.). Isti sünt serui
Beneduc Ciisid Sorloud (uo.). Hü sünt ioubagiones
Embel Nogus Monos Zeunic Semech Cusit (uo.). 1240
k. : Libertinos Covka Vud Zombot Kusid Svska
(uo. 61/8). [Vö. MTsz.]

KICSINY, kicsin: parvus, exiguus [stb.]; klein,
wenig, gering NySz. 1463 : Ambrosium Kychyn (OL.
D. 14645). 1464: Ambrosium Kychin (uo. 15935).

1465 : Quasdam Siluas Harmaskewhath et Keth-
kychin [a. m. kicsiny ?] vocatas ( Veszpr. 109, I.
MisceU. 59).

KIDÉ :[•?]. 1442: Georgio Kyde (Múz. KáUay).
1452: Luca Kyde »0L. D. 14584 és Múz. KáUay).

[Vö. kidesség NySz. ?]

KIELÉGÍT, -elégét : exsatio, exsaturo ; befrie-
digen, zufriedenstellen NySz. 1520 : Soluit wlgo ky
eleghetethe (Körmend Heim 710).

KIFAKADOZ : exulceror, suppuro ; schwaren
NySz. (2. jel.) [aufbrechen, aufgehenj. 1728 : Ennek
előtte mintegy három esztendővel leánykájának a
meUe vesztés miatt kifakadozott (Reizner : Szeged-
Tört. IV.429i.

KIFELEL : 1581 : Mmden esztendőben a hütös
bírák a falut megfeleltessék, a falu is ahoz embert
válaszszon és valamint a falu megfelel, írva legj'en
és úgy büntessenek mindeneket ; valami barmot pedig
kifelelnek tilalom szegesre, annak birsága dénár 12
(SzékelyOkl. V.127, XVHI. száz. másolatból). [Vö.
kifeleltetés NySz.]

KIFOG : 1) excipio ; herausnehmen, herausgreifen,
herausfangeu NySz. (1. jel.) 1641 : Mikor Sz. Gás-
párnak az kertet eladta, egy darab gyümölcsös czik-
kelt abból maga számára kifogott, melyet most Sz.
Gáspár magához foglalt (DebrJk., 1. NyK. XXVI. 338,
«czikkel» a.). 1718 : A kulcsár minden praebendára
kellő lisztnek búzát s gabonát hétszámra fogjon ki,
vagy Usztet (GazdtörtSzemle in.337). || 2j dejugo ;
ausspannen NySz. (2. jel.) 1670 : Ha etetni akar,
kifogja marháját, úgy etessen (DebrJk., 1. NyK.
XXVI.343, «szert fog» a.).

KIFOGYATKOZIK: [privor, nudatus sum ;
entblösst werden]. 1608 : Az nagy háboruságszenve-
désben minden járó marháimból kifogyatkoztam (MA.
NLI. 283).

KIFOLY : effluo, emano, dimano, scateo ; heraus-
fliessen NySz. 1470: Kyfolyokwth (Veszpr. 11,
MerenyeV

KIFORGAT : evolvo ; herauswalzen, auswickein
NySz. [Év ?:] Ten-as arabiles videlicet teleklabya eciam
occupauit et seminatam terram vlgo kyforgatha (Múz,
Bethlen).

KIFORMÁL : effigio, effingo, effoi-mo : bilden,
entvverfen NySz. 1769 : Ezek [a képecskék] tsak az
Asztalosnak qualitasi. Mesterségét mutogatta a kü-
lömbb-külömbb féle figuráknak festésébe maga aka-
rattya szerint, nem pedig a mi parantsolatunkbul,
hogy valaminek a képét kiformálná (CanonVisit 195 1.

KIFŐZ : excoquo ; auskochen NySz. 1643 : Az föl-
des Soot ki vonván, it fen az nap világon pőröUel
ell valasztuan az főidet a' Sootul és az földesset
kádokban teöltuén vizre, azt ki fűzik [így] és Ton-
nába verik (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.119\
1719 : A pálinkafőzömesten-el mindennap 24 óra alatt,
azaz egy éjszaka s egy nap alatt kétszer tartozik
a tiszt kifőzetni a katlanokat (GazdtörtSzemle in.l79i.

KIFUTÁS : excm-sus, exciu-sio ; das auslaufen,
ausfall NySz. 1613 : Ez orzagbol penigh Bathorynak
mar ki fiitasa után, az menyire zabolazhattyak, minden
hadakat az rablástól, es egetesteöl zwntettni fogta-
nak (AdalZemplvmTört. IV. évf. 325).

KIGYÁRT, -járt : elaboro, conficio ; ausarbeiten
NySz. 1635 : Egy juh bőrt kijártatván per 50, 60
[stb.J d. Egy kecske bőrt kijártatván per 63, 60 [stb ]

497

KIGYELME— KIJÁRT

KIJEGYZES— KILENCED

498

d. (GazdtörtSzemle VIII.483) 1699 : Vargák tartoztak
Böreket ki jártani, azonkívül tiz Veres Bőrt attak
(AdalZemplvmTört. IV. évf. 115).

KIGYELME, -D, 1. kegyelmed.

KÍGYÓ, kégyó : seipens, angvis ; achlange NySz.
1357 : Michaelem dictum Kygou (ZalaOkl. 1.576).

kígyó-fészek : [nidus serpentis ; schlangennest].
1393 : In loco Kygofezek nímcupato (OL. I). 28761).

kígyó-kő, -ktí: 1) [vö. MTsz. ?|. 1409: Castri
Kegyokw vocati (OL. D. 9569). 1411: In csLütro Kt/gyoiv-
keiü appellato (Múz.). 1440 : Castra Kemend Mar-
mankew Kigoivkw (ZalaOkl. 11.504). || 2) lapis ser-
pentinus NySz. [ophites] ; schlangenstein, serpentin-
stein, ophit BM. 1544 : Keet kysseb Arán giirö
eggykbe Rubint másikba kigio kii (AdalZemplvmTört.
V. évf. 275).

kígyó-lyuk: [lustnim anguinum; schlangenhöhle].
1279 : Vnum inger in loco nulgariter Kygolyuk appel-
lato (Veszpr. 4, Alsóörs, 1. HazaiOkm. IV.59).

KI GYÓNIK: confessus absolvor : durch die
beichte losgesprochen werden NySz. 1734 : Ha az
[t. i. boszorkány! voltam is kigyóntam én már abbúl
(Reizner: SzegedTört. IV.500).

KÍGYÓS, kégyós : in quo angves sünt ; wo schlan-
gen sind NySz. 1095 : Predium quod uocatur ki-
gouis [így ■? olv. kígyósl (Pannh. 15/0o). 1257 : Ad
atagnum quod dicitur Kygous (OL. D. 456). 1364 :
Circa quendam meatnm aque Kygospátaka nominatum
Lelesz Met. Bereg 52). 1368: Possessíonis eorum
Kegyos vocate (Lelesz Acta 5/10). 1393/1446 : A dicto
monticulo KygyoshSi]mz, (OL. D. 7914). 1394/1446:
Usque ad aliam viam Kegyos-wth vocatam (uo). 1515:
Tria iugera sünt prope Kygostho (Múz. Ibrányi). 1516 :
In Monticulo Kygyoszegalja (Lelesz Acta 122/48 .
1524 : Pratiim seu fenetum Kygyos Reketthye voca-
tum (uo. 130,55;.

KIHASONLÍT : 1700 : Némelyek szöllököt újon-
nan építenek és emberséges emberek szöllejébűl
lopva az jó tövű és fajú szöllöknek vesszejeket el-
lopják, lopva lemetélik, holott pusztás lévén sokszor
a szöllöben, abbúl hasonlítaná ki az jó gazda a szöl-
lejét, a ki miatt nem lehet építeni (GazdtörtSzemle
1.83). [Vö. kihasonlik NySz.]

KIIGAZÍT : emendat Kr. [reficio, reparo] ; aus-
bessem, verhessem, repariren BM. (1. jel.) 1635 : Ha
újonnan ki kell igazitani [a kannát] és csinálni 15 d.
(GazdtörtSzemle VIII.481). [Vö. NySz. más jel.]

KIIGAZÍTÁS: [das ausweisen,ausweisung].1613:
Az . . . Theöreök Czyaszarnak . . . hadaj^ nem egyé-
bért indultattanak, hanem chyak az Báthory Gábor
eddegh való feyedelmwnknek ez orzagbol es feyede-
lemsegebeöl való ky igazítasayerit (AdalZemplvmTört.
IV. évf 324).

KIJÁR : exito, exambulo, abambulo, effluo, emano;
wiederholt ausgehen, ausspazieren, ausfliessen, aus-
laufen NySz. 1681 : Egy o paplan ki minden nap ky
iar (OL. L. in.16. 17). 1769 : Ezek után Galgótzra
való járástul tiltott. A két Canonicus Urak is tiltottak
mondván: eddig is tudta kd a parantsolatot, még is
ki járt (CanonVisit. 202).

KIJÁRÓ-KAPU: [porta exitus] ; ausfahrtsthorBM.
1638 : Ezen eöregh kapun vagion egy kis ki iaro
kapu (OL. UC. 2 '34).

KIJÁRT, 1. kigyárt.

Magyar Oklevél-Szótár.

KIJEGYZES : relatío, enarratio ; aufzeichnung
NySz. (1. jel.) 1609 : Hogy holtom után sem az én
feleségemnek, sem atyámfiainak, sem jó barátaimnak
rövidséget ne tennék, némi-némű adósságoknak ^i-
jecjyzésében foglalom magamat (Mihalik : KassaÖtv-
Tört 212).

KIJJEBB, killyebb, küUebb : [exterius ; weiter
hinaus]. 1643 : Senki szőlős ember a földesurak híre
nélkül és akaratjok ellen szőlei lábját, vagy gyepűit
küllebb ne csinálja (GazdtörtSzemle VI.469). 1739 :
Erdély felöl osztán terjedett is [a pestis] killyebb
killyebb Magyarország felé i AdalZemplvmTört. V. évf.
27). [Vö. MTsz. ; kivüljebb NySz.]

KIJÖVETEL, -jüvetel : [effusio ; das heraus-
strömen]. 1643 : Ki jüvetele [a levegőnek] hűséges-
ben lehetne (OL. ínstr. 42, I. GazdtörtSzemle VI.120).

[Vö. NySz. más jel.]

KÍK, 1. kék.

KIKAPÓ : dissolutus, immoderatus ; ausschweifend
NySz. 1731 k. : Mely superioroknak tisztjök légyen
az, hogy az ö alattok lévő egyházi szolgáknak erköl-
tsökre vigyázzanak és a kikapókat érdemök szerint
megbüntessék (CanonVisit. 134).

KÍKELLIK? L kéklik.

KIKÉR : expeto, efflagito ; sich erbitten NySz.
1608 : Ked portékájának egyéb híja ninczen, hanem
az Ursiuus ui-ani kert egy iveg poharoczkat kJ, ily
okkal, hogy mihelt Ked megh jö mingyart éppen
kezeben adgya Kednek (MA. NLI.262, eredetije sze-
rint). Annak felette Szepsi Mihály Uram kerté ki az
ked clomarisat, az mellyet bizony igen nehezen
adek (uo).

KIKEZD : anganzen BM. (1. jel.) 1558 : Az bor-
árulásrul. Az bírák, vagy az váróstul arra választott
emberek meglássák, megkóstolják az bort, meg is
böcsüljék, mint kezdjék ki, az bornak járása szerént
(GazdtörtSzemle VT.136). [Vö. NySz.J

KIKÜLD : exmitto ; aussenden, ausschicken NySz.
1608 : Ez napokban talán cziak holnapis kettónket
Ivedhez ki kwldgiii:k visitalnj es könjebitenj Ked
maga letet es szomorúságát ;MA. NLI. 273, erede-
tije szerint).

KILA : meusura frumenti, capiens duas metretas
Posonienses ; kűbel NySz. 1573 : Singula kyla tritici
(OL. UC. 37/13). 1577': 40 kila hordei (uo. 1/3).

KILENC : novem ; neun NySz. 1378 : Ad vnam
raagnam vallem wlgo Kylenchki\tha.ga. dictam (OL. D.
6506). 1390 : Possessionem eorum Kezou aliter
Kilench appellatam in comitatu Simigiensi existentem
iKárolyiOkl. 1.439). 1451 : In loco Kylenchdiofazele (OL.
D. 14498). 1474 : Ad nouem marchas wlgo kylench-
gyrara (Múz.).

KILENCED : nonae ; neunter teil von einer sache
NySz. (2. jel.) 1518 : Communiter soluunt kylenczedeth
(OL. D. 37007). 1519 : Dánt nonam wlgo kylenczedeth
(uo.). 1526 : Az oláh falut gwrwst es az Erdewdi
kylenchedet vamot az espitalnak hagyom (uo. 24323,
1. Zolnai : Nyelveml. 256). 1553 : Dezma kylenczed es
heghwam bor thezen kebel zamat (OL. Nád. 48).
1643 : Mind őszi es Tavaszí vetésekből kilenczedet
adnak (OL. UC. 3/24). 1653 : Ezen hegjnnestcreknek
minden szőlős ember egy pint musttal tartozik, az
kik kilenczedet adnak (GazdtörtSzemle 1-.33). 1699 :
A béres vagy pénzes földeket senki másnak kilen-
czedéböl, se pénzen el ne adgya, hanem maga ellve
(uo< IX. 6j.

32

499

KILENCEDES— KIMOZDUL

KmCS-KLNYÜJT

500

KILENCEDES : [qui nonas solvit ; verpfliclitet
das neuntel zu enti-ichten]. 1653 : Ha ki elöéröt akar
szedni, az hegyurátul xagy gondviselöjétül kérje és
az mit szed fölirassa. Ha nem cselekedné 4 forént a
birsága, ezt az kilenczedesek tartoznak megíratni, nem
az hegyvámosok. Senki a kilenczedesek közül sem
tiszta, sem törkölyös mustját el ne vihesse szö-
löjébűl titkon, földes ur hire nélkül (GazdtörtSzemle
1^32, hegyközségi törvényekben).

KILENCES: novenarius, nonageuarius; der neunte,
zur neunten zahl gehörig NySz 1454 : Johannis
líylences (OL. D. 14898).

KILINCS, kélencs : pessulus, vectis ; riegel,
klinke KySz. 1545 : Három ablakra pántokat es ke-
lenczet (,0L. Nád. 41). 1638 : Aitaia azon Baronabul
fel rot részen, vas Sarkával Pantiaval, fa kilinczievel
es fa be vonoiaval (OL. UC. 2/34). [Vö. ajtő-kilincs.]

kilincs-fej : drücker, dauradrücker BM. 1597 : Vas
kelencz fej (OL. UC. 101/3;.

KILINCSÉS : [pessulo instructus; mit einer klinke
verseken]. 1637 : Annak aytaya bellet vas sarkas,
pántos, paraszt záros fogontvus, kilinches (OL. UC.
14/43). [Vö. NySz.]

KILLŐ, 1. kölyű.

KILLTEBB, L kijjebb.

KILSŐ, l. külső.

KIMAHJÚL : [eluxor ; sich verrenken, verrenkt
werden]. 1488 k. : Meg santulth [a ló] merth laba^%
■mariuüht (Bagonyai ráolvasás, 1. Zolnai : Nyelveml. 153).

KIMENET : [successus, eventum ; ausgang, er-
folgj. 1564 : Továbbá leszen asszonyomnak bor és
gabona dézsma jüvedelme . . . kinek beszedése, rúla
való számtartás Jakap uram gougya, de úgy hogy
azt egyéb jüvedelmektöl kilen szerezze, gyeccse
mindenkor és kimenetiről és eladásáról és annak pén-
zéről magán való számot taroson (GazdtörtSzemle
1.67—68). Az mi az dézsma, bor és gabona jüvedelme
leszen, azt akarja asszonyom, hogy az több jüvede-
lemtííl külön szerezze és gyüccse Farkas uram, és
kimenetirül, eladásárúi, pínzérül magán való számot
taroson (uo. 1.76). [Vö. NySz. más jel. és kimenetel 2.
jel. uo.]

KIMÉRÉS : der ausschank BM. (3. jel.) 1719 : A
pálinka korcsmárosnék egyszersmind hordócskaszámra
és nem itczével való kimérésre viszik el a pálinkát
(GazdtörtSzemle IH.lSl).

KIMÉHETÉS: [appensio ; auswiigung]. 1632:
Hadnagy uram megparancsolja az városok vagy
faluk gondviselőinek, hogy mindenütt székhúst vágas-
sanak, és az hon lehet kimérelés, áruitassanak (MJog-
törtEml. ffl.68).

KIMETSZ, künxetsz?: caelo, exscindo, exscuipo ;
aussehneiden NySz. 1550: Ighen zeep % )»ec/ieí olaz
ladachka • OL. Kolozsm. 50). 1586 : Öt pechetes kiv
meczeth lewel (OL. Nád. 49 1. 1590 : Eoreg ky meczöt
gerendölyt (uo. 43).

KIMETSZÉS : das aussehneiden BM. 1692 : Fü-
részmesternek, minden 100 deszka kimetszéseéri búza
metr. 1 (GazdtörtSzemle VI.184).

KIMOZDUL : emoveor, dimoveor NySz. ; [von
der steUe weichen, sich von der stelle rührenj. 1635:
A mi pedig az eltörött nyereg megcsinálását illeti,
ha mindenik enyvezésböl kimozdul vagy kitörik úgy
hogy ugyanazon darabokat megenyvezhetni, tehát min-

denik helyen való enj^vezésért a mennyit rajta teszen
20 d. (GazdtörtSzemle Vni.478).

KINCS, kénos, vö. álló-kincs.

KINCSES, kéncsés, kéncsös, kincsös : the-
sauro abundans, opulentus ; reich, der schatze über-
íiüssig hat NySz. 1321/1323 : Z^encAesandrasfolua,
hn. (Múz. Soósj. 1366 : Cum piscinis mortua woyas,
Cakara et Kynchus vocatis (ZichyOkm. III. 307). Cum
Pisscinis mortua woyas, Kakára, et Kenchus vocatis
( uo. o08\ 1382 : Predictam Kynches Kakora (uo.
IV.229). 1402: Petro Kenches (Vészpr. 10, Palaznak).
1418 : Gregorio Kenchus (ZichyOkm. VI.512). 1430 :
Michael ^cjíc/íe.s Múz. Kállay). 1440: Michaele Kenches
(uo. ). 1447 : Michaele Kenches (KárolyiOkl. 11.253).
1449 : Michael Kenches (Múz. Kállay). Kynches, szn.
(SztárayOkl. 11.443). 1464: Johannem Kenches (Veszpr.
10, Papkeszi). 1469 : Petro Kenches (Múz. Kállay).
Gallus Kenczes (OL. D. 32365). 1479 : Gregorio
Kenches (Múz.). 1485 : Paulus Kenczes (Veszpr. 11,
Merenye). 1491: Vnum montem que [igy?] nominatur
A'enc/íeshegh (OL. D. 36398). 1498 : Step'hano Kenches
(Múz. Kállay). 1505 : Anthonio Kenches (Körmend,
Heira 696). 1518: Michael Kynches (OL. D. 37007).
1519 : Andrea Kenches (Körmend EI/l, Ugal 64).

KINCSÖS, 1. kincses.

KINN JÁRÓ- JEL, 1 künnjáró-jel.

kínos ? : dolorosus, afílictivus ; peinlich, pein-
voU NySz. 1211 : Fabri uero sünt hü Stephanus filius
Kynus [a. m. kínos v. kinyös ?] Buche Syquid Petesse
(Pannh. Tüi. 1/5). 1225 : Quorum nomina sünt hec
Kynus cum filiis suis Bizoud cum filio (Pannh. l/F).

KINTORNA : nablium, nablum, psalter, lyra ;
haife, ein instrument von zehn saiten, leier NySz.
1542 : Ámpolna Kynthorna (OL. Nád. 40i.

KINTORNÁS, kéntornás : leiermann, harfe-
nist NySz. 1469 : Nicolaus Kyntornas (OL. D. 32365).
1520 : Petro Kynthornas (Múz. Kállay). 1535 : Pe-
trus Kcnthorvas (Múz.). 1540 : Petrus Kynthornas
(Múz. Kállay). 1555 : Gregorius Kynthornas (uo.).
1619 : Caspar Kintornás (OL. UC. 1/17).

KINYER: redimo ; erlösen NySz. (1 jel.^ 1597:
Kevalkeppen az Nadsagos Huzain bek által addigh
járta futotta hogi mégis az uraktól kynyerte [a rabot]
(AdalZemplvmTört. VI. évf. 48).

KINYER, 1. kenyér.

KINYÍR, 1 kenyér.

KINYIT: 1) aperio, diffibulo ; eröffnen NySz.
1638 : Kapnia alsó vas cziapiaval es felül való hor-
gas foglaló vasaival, retez feievel, kinito vas karikai-
val (OL. UC. 2/34). 1712 k. : Annak ideiben pusztás
helyekre vad fákat ültessenek, mennél többet oltsa-
nak, öszszel az fák töveit mind kinyissák, töreket
hintsenek reája, s tavaszon befödjék (GazdtörtSzemle
VII.416). II 2) [die erste hacke gebén, den weingarten
das erste mai aufgrabeu]. 1700 : Az nyitásrúl. Az
szöUőket igen roszul szokták kinyitni, megfenekese-
dik, gyükeresedik valahol jól ki nem nyittya az
vinczellér (GazdtörtSzemle 1.79).

KÍNYÖS, 1. kényes.

KINYÚJT, -nyót : extendo, protendo stb. ; aus-
strecken NySz. 1601 : Igazán ajánlotta Kegyelmed
szerelemre méltó alázatos magaviselését, tudományá-
nak megregzett tetejét, az közönséges bölcseségnok
osztására kinyótott kezét (MA. NLI. 124 — 125).

501

KIONT— KIRÁLY

KIRÁLYI

502

KIONT : effiindo : ausgiessen, ausscMtten NySz.
1588 : Walamely ember inasnak wereth ky onfhia
es megh bizoniodik negi forintot wegyeu rayta bir-
sagoth az vduarbiro törwen elöth, azt wQr bírságnak
hiwyak (OL. UC. 64/35).

KIPATTOGZIZ : [pustulo] ; ausschlagen (von
der hant), aufbersten, aufspringen BM. («kipattogzani»
a.) 1728 : Fiának az lábacskája bokában kipaltogzott
és kifakadozott (Reizner : SzegedTört. IV.452). [Vö.
pattogoz NySz.]

KIPÉCSÉTÉL : [excludo ; ausschliessenj 1604 :
Az zalagos Embernek ha feolkeleo záloga uagion,
azt liozzak el : ha nincz feolkeleo záloga peczctclliek
ki hazából, mind addigh az niigh ueget eri dolgának
(MJogtörtEml. 1.35).

KIPIE.ONGAT : [increpo, increpito] ; ausschelten
BM. (1. jel.) 1731: Akkoron az fatens rútul kipiron-
gatta és szidalmazta lévai asszonyt (Reizner : Szeged-
Tört. IV.481).

KÍR ? 1. kérő.

ZIRAGADOZ : [eripio ; ausreissen]. 1613 : Hogy
aztis [ami az országból megmaradt] el ne vezetswk,
seött mintt egy Tenger habyayban merwlendö hayo-
boU valamytt ky ragadozliassunk ketelenittettewnk,
orzaghuU az Báthory Fe5'edelemsegteól eöreökké el
buchyuznunk (AdalZemplvmTört. IV. évf. 325).

ZIRAJZOL : expingo, describo ; ausmalen, abbil-
den, darstellen NySz. («ki-rajszol» a.) 1735 : Flintá-
hoz tartozandó sárgaréz czifrán kirajzolva, ellenzővel
és puskacsöve vesszejével (GazdtörtSzemle III. 355).

ZIRÁLY, kerály : rex ; könig NySz. 1229 :
In nilla ÍL>rű!Íturky (Pannh. Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.).
1242 : Prima méta est in portu Sawe qui Kyralvewy
dicitur (MonCivZagr. 1.17'. 1256 : Tendit per plani-
ciem regis Kyralmezey dictam (OL. D. 438). Zenth-
kyral, hn. (ErdMúzLt., 1. Wenzel VII.430). 1261 1364 :
Üsque viam Kyralwtíi dictam (OL. D. 4902 -. 1292:
Usque ad Jferaípotoka (uo. 1360). 1293 : Abhinc
deciinat uersus fluuium Goron ad locum qui Kyral-
rewy nuncuDatiu- (Múz. Beniczky). 1312/1315 : Posses-
sionibus 7%ra/zallasa et Kos (OL. D. 33568). 1322 :
Ad montem K?ral\QüQ vocatum (uo. 2099, 1. Anjou-
Okm. 11.37). 1323 : Nobilium de ScentA^/mZ (Múz.
Hanvay). 1324: Nobilium de 7.enkyral (Múz.).
1325/1332 : Piscinis quarum nomina suut hec Orozd-
ere Kyraltoa, et Zulcha [Zultha ?j ( OL. D. 2331).
1328 : Quendam ripum Kirahidi dictum (uo. 2511).
1333 : Pisscina Reketha. et Oruzd, Oruzdere. Kyral-
thoa et Zultha ZichyOkm. L412 . 1337: Ipsam villám
^centhkyral (OL. ü. 3051). 1339: Cum aliis videlicet
Lona Egerberg Zenthkyi-al et Zarkad uocatis in Comi-
tatu de Torda cxistentibus (Lelesz Acta 1/54). 1344:
Emerici de Scenkyral Múz.). 1346 : Vineam ipsorum
empticiam in monte Kyralhege uocato (Múz. Kállay).
1347 : Ad vnam viam kyraluta dictam (OL. D. 3909).
1348: A villa KyralMwa. vocata (uo. 30383). 1355:
Mauricii de jff^raZí/fyakarcha (Körmend, Korlátkö-
Appon. 17/797). Andrea de Kcralkurmnady (uo.).
1357 : Usque montem KyralaMohyg denominatum
(Pannh. 17/Dd). 1358 : Descenderet in fluuium Kyral-
patoka in portum Lengenriuy vocatum (Múz. Kapy)
1367 : Lacum 7v//raítaua apellatum (OL. 1). 5623).
1369 : Nobiles de Scenth/c//mZ (Vcszpr. 3, Bogárfölde).
1371 : A'eraízyget, hn. (GazdtörtSzemle V1II.461). 1372 :
Georgii de Zenth/.,«Yíizab idy (Veszpr. 14, Szentkirály-
szabadja). 1379 : Villarum Zenth/cj/í'aí Polyan et
Ispanlaka vocatarum (Lelesz Acta 12/40). 1381 :
Petrum dictum Keral (Veszpr. 107, Lula 5). 1387 :

Primo incepissent in fluuio Tycie in loco Ky^-al-
ewrene vocato (Múz. Kállay). 1392 : Mathias de Eyral-
zallas (Múz.). 1393 : Georgii de Zenth%raZzabadi
(uo.). 1401: Michael dictus Kyral (uo.). 1427 : Posses-
siones Omegyer et Kyraltavfa (uo.). 1428 : Nicolao
dicto Kyral (Veszpr. 11, Lovas). Possessionis Kyral-
folwa vocate (Forrás ?). 1429 : Petri Kyral (Pannh.
Tih. 18/1). Johannes dictus Kyral (Lelesz Acta
48 56). 1429/1510 : Peruenissent ad fontem Kyral-
kwtha vocatum (OL. D. 16127). 1431 : Blasio Kyral
(Veszpr. 12, Nagypécsöl). 1437 : Ecclesie de Zenth-
keral (Múz. Békássy). 1439 : Johannes dictus Kiral
(Múz. Kállay). 1450 : Quasdam terras ipsorum expo-
nencium a parte Pethry sub vna arbore Tilie et Kyral-
rethe necnon Bolgorekethyeye et Gygemonlna [így?
olv. -molna] ac Kylsewfarkas et Fekethew^zoldobzeg
vocatas (Lelesz Acta 62/37). 1451 : Petrus Kcral (OL.
D. 14467). 1455 : Nobiles de Zent%raZzabady (uo.
14947). 1456 : Quandam Siluam Kyralei-áeye voca-
tam (uo. 27170). 1458 : In possessione Zenth%rY(Z-
zabady (Múz.). 1458 ? : Terris arabílibus 7ií/raZgepe
vocatis (Múz. TörtTárs. 1). 1462 : Bartholomeo Keral
(Múz. Kállay). 1462 ? Ez leuel kamarahaznarol ualo
Mathyas keral engedelme (OL. D. 15691, az 1462-i
oki. hátlapján). 1462 '? : Ez leuel Mathyas keral leuele
hog az kamarahaznath meg ne vennj [így] parancholtha
(uo. 15706, az 1462-i oki. hátlapján). 1464 : Lau-
rencium Kyral (Veszpr. 10, Papkeszi). Thomas lite-
rátus de ZenthA;7/raízabady (uo. 107, Nostre 5). 1470 :
Clemente iví/mí (Lelesz Acta 81/19). 1478: Ladis-
laus Kyral (OL. D. 18145). In possessione Zenth-
kyral (uo.). 1479 : Bartholomeo Kyral (Múz. Kállay).
1482 : Kyral, szn. uo.l 1483 : luxta piscinam Zenth/ce-
ra/palochaya vocatam (Lelesz Prot. IV.23a). 1484 : Be-
nedictus Kyral Ciiüs Ciuítatis Albaregalis (Veszpr. 4,
Csopak, 1. HazaiOkm. V.363). 1488 : Jacobus Cher de
ZQxAMyral Zabadya (Pannh. 17/Aa). 1495: In Zenth-
kyral in Chanadiensi Comitatu (Körmend V/7, nr. 162).
1496 : Possessionibus Megyehyd ZQwthkyral (uo. III/6,
Körmend 10). 1507: Bartholomeo Kyral (Veszpr.
15, Vászoly). 1513 : Posa de ZenthA:?/raZzabagya (Múz.).
1519 : Johanne Kyral (OL. D. 26749). 1520 : Piscinas
Gyekellew Wydrás Kyralihawa Karazostho (Lelesz
Acta 126/44).

király-bíró : comes regionis ; obergespan NySz
1506 k. : Ha pedigh az feokapitanon esik megh [az
ünnepnapon való törvény tevés] tehát az Kirallihiro
az feokapitant is megbwntesse (MJogtörtEml. 1.18).
1569 : My Daczó Pál' szeutgyörgyi, várhegyi kastély-
nak praefectusa és Háromszéknek, Sepsinek, Kyz-
dinek, Orbaynak királybirája (SzékelyOkl. V.86). 1574 :
Mi Kornis Mihály szentpálí, székel sókamara fö tiszt-
tartója és Lázár Ferencz szentanuai, marosszéki A;ir«í?/-
biró (uo. 95).

király-fia : [?]. 1287/1328 : Per ueteres metas et
antiquas que separaut ipsam terram a terra nobilium
Kyralyfia dictorum (Múz. Jankowich, 1. HazaiOkm.
VI.329). 1396: KijralyfyaksLVchsi, hn. (ZichyOkm. V.16).
1429: Stephanus wolgo de Kyralfya Múz. Forgách .
1472: Gasparem de Kyralyff'ya (KárolyiOkl 11.425).
[Vö. NySz. 2. jel]

király-ketteje, -kettei : 1282 : Eidem Magistro
Corraldo de nostra grácia concessimus speciali medie-
tatem tributi quod est in Musunio qui kcralqueitey
dicitur in wlgari (Wenzel XII.355). [Vö. NySz.|

ZIRÁLYI, kerályi : regius, regalis [stb.] ; kö-
niglich, königisch NySz. 1233 : Sacerdotum de Samard
de Gan de Endréd de Kcvrushig de Kerali (Pannii.
29/1). 1234/1243 : Uersus quendam villám que uulgo
dicitur Kyrali (OL. D. 198). 1393/1446 : Possessionum
Gyerke Kyrali (uo. 7914). 1601: A ki mas idegen

32*

503

KIRISZT— KIS

KIS

504

helien tanulta az eö mesterséget, es itt ez királj
szabad varasban, Cassaban, mi közöttünk.mesterreme-
ket akarna czinalni [stb.] (Mihalik : KassaOtvTört. 51).

ZIRISZT ? -ES ? 1. kérészt, -és.

KIRT, -ES, 1. kürt, -ös.

KIRTÖS, 1. kürtös.

KIS, küs : parvus, pusillus ; klein, selír klein NySz.
1211: Isti suut aratores Feles Viga Ketts [olv. küs?]
Ertueg Thenki Hodus (Panni. Tih. 15). 1225: Cum
tribus piscinis Terem alia tohu, Cuiseb [a. m. kisebb ?]
cerecto Homus tohu (OL. D. 119). 1229 : Both custos
in A>folud (Pannii. Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz). 1232:
Ad úiUam que Cíísfolud vocatur (OL. D. 179). 1252:
Intrat in vallem Kysnegueá (uo. 369). 1254 : Villariim
Kus falud et Bolug (uo. 391). 1256 : KíjsMuá, lin.
(ErdMúzLt., 1. Wenzel Vn.429). 1268 : Inter uiUam
Scederkyn et villám iíí/sfolu (Körmend 11/4, Mis-
kouch 61). 1274 : Ad quoddam nemus kyserdew voca-
tum (OL. D. 881). 1277 : De villa KtjsMiiá (Múz. Ertl).
1279: In loco uulgariter iíí/ssumlyod appellato (Veszpr.
4, Alsóörs). 1282 : Quandam terram suam A'MsKyrth
uocatam (Múz. Kállay). 1295 : Ad quendam locum
A'iskued nominatum (Múz. Forgách). 1297 : Usque ad
aquam Kysdunaá vocatam (Múz. Justh). Cum pi.sca-
turis Hon OlWeyz et Kysered uocatis (uo.). 1299 :
Nemus Kyivsherek dictum (Veszpr. Regn. A/3, 1.
KazaiOkm. VI.450 és Wenzel V.240). 1299/1300:
Curritur iuxta nemus A't/ít'sberek dictum (Veszpr. 1,
Arkybanazurchuk). 1315 : Possessiones Wemsalma-
folua et Ai/saytoud (Múz. Péchy). 1319 : Nogfilpus
A>e&filpus [hn.] (OL. D. 1964, 1. AnjouOkm. 1.516). Ter-
ram Aí'spasit vocatam (ZichyOkm. 1.164 . 1319/1322;
Ibi separant mete A?/Msaytou vocate (OL. D. 1947).
1320 : Ad arborem Kys Tul dictam (uo. 1990;. 1322 :
Terra A'í/wsaytou vocata (AnjouOkm. 11.37). 1323:
Quasdam possessiones Noghermen et Eyiisermen
vocatas in Comitatu de Karaso (Múz. Kisfaludy). Pos-
sessionis KyuskeTch dicte (Múz. Kállay). lungit quen-
dam locimi Nogles uocatum. Venit ad quendam locum
Kusles, nominatum iKörmend, Sebesiana 2/5). De dua-
bus Siluis 7ií/serdeu wlgariter dictis (Veszpr. 16, Vespr.
Oppid.). 1325/1347 : Currit ad A'í/saranas (Körmend
II/4, Miskouch 67). 1332: Inter terram Znmbathel
et A'iszeuleus (Múz. Békássy). 1335: Molendinum
Kysmolun vocatum (Veszpr. 15, Vigand . Posses-
sionem if?/.sfoludzurchuk vocatam (Múz.). 1337 : Unam
viam kis által ut vocatam (HazaiOkm. UI.132). 1339 :
In loco iíí/sscenad dicto tria iugera (Veszpr. 106,
Antalfa 4). 1344 : Descendit in vallem Zí/sberutweidge
dictam (Múz.). 1347 : Possessionis seu ville Pokafolua
alias Ladnuk et Kyssebkerethmik vocate in Comi-
tatu Albensi existentis (uo.). Pauli de Eyussavlon (uo.).
1354 : Possessiones Tarnuk, Kysaztal (AnjouOkm.
VI.169). 1359 : Michaelis parui wlgo quis dicti (Múz.,
I. SoprOkl. 1.303). Pretacti Mjxhaelis dicti Kys (uo.).
Possessionis Kysrowazd et Azunfalua uocate (Pannh.
20/C). 1360: Monticulum Kysdumb (HazaiOkm. V.136).
Petrus dictus Kys (Veszpr. M, Újlak). 1363 : Ascendit
ad quoddam Berch wlgo Kusherela. nominatum (Kör-
mend, Heim 186). A'ysgennekzygeth Felseugermek-
zygeth (OL. D. 5213). 1368 : In terra Gyep terciam
vineam A"í/smyldos nominatam (Köimend, Heim 214).
1369 : Quodam monticulo wlgo A'?/sberch dicto (OL.
D. 30701). 1372 : Trés in loco Kysmezed dicto (Veszpr.
14, Szentkirályszabadja). 1373 : Ad montem Kyshaiias
(OL. D. 6133). 1379 :" Ad vnum colliculum wlgo Kys-
berch dictum (Múz. Kállay). 1382 : Quoddam alueum
A'i/speterfoka vocatum (OL. D. 30725). 1385 : Jacobi
de %.szakach (Múz.). [Vö. Nagzakach (uo.).] 1386 :
Piscinas Bwdwser Swlyvvmuspalya JTi/sswlywmus (OL.
D. 7182). In loco Kysmezeud duo Jug'^ra (Veszpr. 14,

Szentkirályszabadja). 1389 : Fluuium íTí/smortos ap-
pellatum (OL. D. 7481). Cadit in fluuium Kysraortus
appellatum (Lelesz Met. Mármaros 13). 1393 : Vsque
arborem piil /ci/skurthuel dicti (OL. D. 7866). 1394 :
Colli seu monticulo KyshSLua.s vocato (Múz.). 1397 :
Quoddam pratum seu fenetum Aí/stelekfele vocatum
(OL. D. 28767 ). 1397/1416 : Per bonum spácium eundo
ad vnum angulum Kyzük nominatum iMúz. Jankowich).
1400 : Stephanum Kis (ZichyOkm. V.206). 1405 : Pos-
sessionibus Kyswjlak. Kysfalud vocatis in Comitatu
Zempliniensi (Múz. Soós). 1421 : Fluuium Kysdwna
dictum (OL. D. 11115). 1422 : Venissent ad quandam
terram Kysmezew alio nomine KysligeÜi nominatum
(Lelesz Met. Bereg 2). Inter Kysherek et Kezebberek
(Múz.). 1427 : Prediis Banghatheleke IiTi/sthelek (uo.).
1430 : Montis Kisrepas (OL. D. 28812). 1449 : Insulam
A:i!/szatlionzygethe (HazaiOkm. 11.303). 1452 : Kys-
heghmegh, hn. (OL. D. 14525). 1453 : Possessionibus
Valws Almád et Kysahnad vocatis (uo. 14722). 1457 :
Lucas A?/smesther (uo. 36405). 1458 : Terras dicto-
rum exponencium Pagon et Kyserdew vocatas (Múz.
Kisfaludy). 1459 : Predia Kys\ajda Kystelek (OL. D.
15334). 1460 : Iuxta quoddam Nemus Kysherek vocatum
(Veszpr. 12, Nagypécsöl). Aí/sheghmeg, hn. (OL. D.
15473). 1465 : Vineam kyszelew (HazaiOkm. V.276).
1467 : Penes quandam vaUera Aí/skerekalmas vocatam
(Múz.). 1468 : Peruenissent ad viam KysgaÜi vocatam
uo.). Duo falcastra feni in loco A'i/swelgyed vocato
(uo.). 1469 : Blasius Kys (Lelesz Acta 80/1). 1475 :
Predia A?/szevlevs Kevrthwelbokor et Menés Nyom
vocata (uo. 85/1). 1479 : Valentinum Kys (uo. 89/21).
Matheo Kys (Múz. Kállaj'^). 1481 : Secundum consue-
tudinem huius regni non est consuetudo quod minor
ad se recipére possit maiorem wlgo az kuzeb [olv.
küssebb] az nagobnak terhet yria new^hez (OL. D.
26018). 1484 : Equum A;7/.spey (Múz. Kisfaludy). 1493 :
Circa quendam paruum riuulum Aí/ssebeser appellatum
(Lelesz Met. Zemplén 70). Matheum Kys (Lelesz Acta
101/31 . 1498 : Balthasar Kijs (Múz. Kállay). 1502 :
Piscinam Aí/.shalastho vocatam (Lelesz Acta 110/35 .
1503 : Johannes Kyskwn [a. m. kis-kún ?] (Múz. Kál-
lay). 1516 : Siluam Aí/serezthw^en vocatam (Lelesz
Acta 122/48). 1526 : Pratum verő Aí/sthyzakewzy
(Múz. Kállay). 1528 : Terram Aí/santhalne pwzthaya
vocatam (OL. Kolozsm. 106). 1598 : Georgius Kis-
lukach (OL. RDecim. Zempl.). 1599 : Mü Küs Gergely
és Péter Davit, Demjén lófö személyek (SzékelyOkl.
V.162). 1637 : Az ba.stya szegeletin egy kibs keöbeöl
épitet uigyazochka (OL. UC. 14/43). [Szárm. : 1199 :
Duos pulsatores videlicet Nogy et Kysed [a. m. kis-ed
V. kicsid?] (Veszpr. 16, Vespr. Eccl.).]

kis-asszony : festum nativitatis Mariae ; Mariae
geburt NySz. (2. jel.) 1580 : Anno Domini 1580 Küs-
asszony havának 10 napján, avagy kiisasszonyna^
előtt való hétfőn (SzékelyOkl. V.123).

kis-béres : [anculus] ; anke, enke, junger acker-
knecht BM. 1517 : Andrea Kysberes (Lelesz Bercs.

XV.4).

kis-bíró : apparitor ; kleinrichter NySz. (1. jel.)
1535 : Valentinus Kysbiro (Múz.). 1587 : Zabo Marko
hjs byro (OL. UC. 12/42 >. 1668 : Kis Biro az Várhoz
(uo. 1/21). 1696 : Mi Tállya városának mostani főbí-
rája . . . Varga János, varannai Szabó György, kis-
birdk [stb.] (GazdtörtSzemle VII.406).

kisgömb : [malleolus parvus ; knöpfchen]. 1635 :
Kézen vert dupla száras gombra guser selyemből
nro 12 bokorra akinek arany avag>' ezüst a kisgombja
megyén rá 4 lat selyem limit, per 4 f. (GazdtörtSzemle
Vni.477).

kis-kalmár : [propola] ; krámer, höker, kleinhánd-

505

KlSÁS-KÍSZÍT

KISZMICER— KITÖRIK

506

ler BM. 1714 : Kis kalmár (DebrJk., Zoltai Lajos köz-
lése). 1731 : Az idevaló kiskalmdroktól és. borsolók-
tól fvásáipénz] singtől, fonttól d. 6 (GazdtörtSzemle
VII.89). [Vö. apró-kalmár.]

kis-karácsony, -karácson : dies circumcisionis ;
neujahrstag NySz. 1493 : Adatot yenvben kys kara-
czon estin, 1, 4, 9, 3 (Akad., 1. Zolnái: Nyelveml. 156).

kis-major: [villicus minor ; kleinmeier]. 1692:
Kismajornak : búza cub. 3. gyapjú nr. 6. közczipó
dietim nr. 3 (GazdtörtSzemle VI.179).

KÍSÁS, 1. késás.

KISDED, küsded r.parvus, pusillus, minusculus
[stb.] ; klein. sehr klein, wenig, gering NySz. 1354 :
Pauli dicti Kusded (OL. D. 4407). 1383 : Flectitur ad
partém septemtrionalem ad Kysdedzmáuk dictum
(Múz.). 1481 : Demetrü Kysded (OL. D. 18462). 1594 :
Kis ded [igyl desa No. 3 Kis ded on palazkis No. 1
(OL. UC. 78/7).

KISE-FA, 1. késa-fa.

KÍSÉR, késér, vö. általkísér.

KÍSÉRTET, késértet: tentatio, tentamentum,
tentamen ; versuchung, probe NySz. ; das gespenst,
der spuk BM. [?]. 1467 : Ambrosius Keserteth [a. m.
gespenst ?] (Múz.).

KISNICÉR, 1. kisznicér.

KISÜL : [percoquor ; ausgebacken werden]. 1635 :
Nro 30 lattos legyen a [kenyér] tésztája, ha kisül,
nro 27 : 28 lattos, de úgy hogy szépen megsült legyen,
ne legj^en tésztás a bele (GazdtörtSzemle VIII.479).
[Vö. NySz. más jel.]

KISÜT : [ausfindig machen, ermitteln]. 1769 : Meg-
tudakozza a Pataki universitást : mi okon prédikál,
ha nem keresztel ? Kétség kivül, hogy ezen az utón
akarja kisütni a bábák állal lehető keresztelést (Canon-
Visit. 198). [Vö. NySz. 3. jel.]

KISZAGGAT : [divido : austheilen]. 1724 : Már
ki lévén szaggatva, mind a N. Város, mind az uczák
számára a kaszálók, mind az Kötélyszegben [olv.
Kösély-], Elepen, ugy az Ligeteken is proportionate,
Inspector Uramék az szegénséget is részeltessék, sine
personarum respectu (GazdtörtSzemle IX.12). [Vö.
NySz. más jel.]

KISZALAD : effugio ; entrinnen, entgehen NySz.
1544 : Attam eg szegen legennek ki török országból
szálat ky (OL. Nád. 40).

KISZALADÁS: effugium, evasio; ausflucht NySz.
1613 1696 : Egymás szomszédságában sövényeket
nem akarnak tartani, ki miatt nagy károkban esünk
barmaink kiszaladd sdval (GazdtörtSzemle VII.413).

KISZARVAZ : [?]. 1754 : Az első rendbeli Incat-
tus tavaly is kiszarvaztatott, kicsapattatott paráznasá-
gáért, mind az által bejött [a városba] (DebrJk.).

KISZEGIK : effringor ; brcchen NySz. 1584 :
Thootb Péter sellér keze ki zegheth (OL. UC. 56/33).

KISZÉRÉZ : [exigo ; eintreiben]. 1613/1696 : Az-
kik pedig az méltóságos uraknak ő nagyságoknak
dézmát nem adnak, tartozik az egyházfiú ugyan akkor
azoktúl kiszerzeni GazdtörtSzemle VII.412). [Vö. NySz.
2. jel.)

KÍSZÍT, L készít.

KISZMICER ? 1. kisznicér.

KISZNICÉR, kisnicér, kiszmicér ? : panni

genus ; eine ai-t zeug, kleiderstoff NySz. [Tischno-
witzer tuch ?]. 1567 : Panni kytniczcr [így ? olv. kys-
niczer] (OL. L. III. 16. 17). 1594 : Egi ueg kisniczer
(OL. UC. 106/3). 1628 : 12 kisniczer szőke posztó
(DebrJk.). 1635 : Egy öreg kizmiczer [így?] dolmánytól
60 d. (GazdtörtSzemle VIII.471). Egy csonka ujjú
mentétől, ha kizmicer és bélelt (uo.). Egy kizmiczer
nadrágtól (uo. 472). [Vö. TischUczer, posztóuév, egj"-
XV. századi árjegyzékben, 1. Kováts : Árúforg. 100.]

KISZÓLÍT: [abberufen]. 1613/1696: Ha . . . atyánk-
fiát, vagy kedves barátinkat Isten kiszólítja, meg-
holtnak jelentésére csak a kissebbik haranggal csen-
dítsenek, vagy harangozzanak (GazdtörtSzemle VII.
414).

KÍSZÜLETLEN, 1, készületlen.

KIT A: plica, fasciculus ; hindiéin NySz. 1424:
Mille glomos wlgo kytha liuorum (OL. D. 29073).
1478 : Lini vei Canapi quatuor Kythas seu ligaturas
(Teleki: Hunyadiak Xn.68). 1497: Tenentur dare
canapum kijtha I (OL. D. 37169). 1564 : Cauapi liga-
tiu-a seu kytha (OL. L. in.16. 17). [Vö. MTsz.]

kita-kendér : manipulus canabis, fasciculus lini
MA. (1621. kiad.); Eine Hand voU Hanff, Biischel
oder Reissen Flachs MA. (1708. kiad.) 1636 : Kita
kender Nro. 19 (GazdtörtSzemle 1.265).

KITEKER : extorqueo, luxo ; ausdrehen, heraus-
winden NySz. [den hals umdrehenj. 1730 : Három
hónapra megromolván az gyermek, az nyakát kite-
kervén, az hasacskáját bal ágyékához húzták (Reizner:
SzegedTört. IV.374).

KITELIK : 1) [sufficio, suppedito] ; zureichen
BM. (2. jel.) 1594 : Damna fl. 25 vehessen Barla
Mártonon, ha marhájából ki nem telnék, ö magát is
megfoghassa [a. m. elfoghassa] érette (SzékelyOkl.
V.154). [Vö. NySz. szólások a.] || 2) impleor ; sich
erfüllen NySz. (1. jel.) 1643 : Azon esztendeök szama
mar ki telicén, [a sóbányát] bizonyos személyek
által reuidealtassuk (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle
VL117).

KITELJESEDIK : [sufficio, suppedito ; zu-
reichen ■?!. 1544 : Az pénzből ki nem tellesedet vala
(OL. Nád. 41). [Vö. NySz. más jel.]

KITESZ: expono; hinaussetzen, hinauslegen NySz.
(1. jel.) 1540 : Contra voluntatem nostram et tocius
oppidi hedera sua suspendit wlgo czegereth ki teivtew
et vina educillauit (Múz. Kállay).

KITILT: [prohibeo; verwehren]. 1653 : Az után
is még harmad nappal is azon szerént certificálja a
[szőlöörökség stb. ügyében pereskedő] pársokat. Nagy-
Boldog asszony napján aztán kitiltsa metsző késitül,
kapállásátúl (GazdtörtSzemle I-.31). [Vö. NySz. más jel.]

KITISZTÉT, 1. kitisztít.

KITISZTÍT, -tisztét : expurgo, emundo [stb.] ;
rcinigen, sauborn, ausputzen NySz. ; [exstirpo ; aus-
rotten]. 1752 : Hanemha szántóföldje között, valamely
bokor találtatnék, azt kítisztétanyi szabad légyen
(GazdtörtSzemle VI. 138).

KITÖRIK : [evellor, effringor ; ausbrechen]. 1635 :
A mi pedig az eltörött nyereg megcsinálását illeti,
ha mindenik onyvezésből kimozdul vagy kitörik úgy
hogy u. a. darabokat megenj-^vezhetni, tehát mindenik
helyen való enyvezésért ... 20 d. (GazdtörtSzemle
Vni.478). [Vö. NySz. más jel.]

507

KITTEL— KIVARR

KÍVE-KÓBORI

508

KITTEL : quod dupliciter est textum, terlisium :
zwülich NySz. 1522 : Pastori poi-corum V vlnis kyitcl
(OL. D. 26309). 1522 k. : Una pecia kythel (Tört-Tár
1889. évf. 377). 1533 : Ceruicalia duo alterum kyftel
alterum rubei atlasii (OL. Nád. 49). 1539 : Kittsl
simplex in vno volumine (uo. 48). 1544 : Eg zablonak
[így?] walo kiftelt (uo. 41 1. 1548: Kyttel F ama zakti-
dozot II (OL. UC. 99;'7). Eg grobian bittel (OL. Nád.
49). 1552 : Vnam peciam kytthel (no.). 1553 : Vnam
peciam Kyttel (uo.). [Vö. kittöly MTsz.]

KIÚJUL : revü-esco ; sich erneuem NySz. 1731 :
Hogy pedig hamarjában Ludas Molnárnénak az fatens
meg nem fizethetett, ismét hasonló nyavalya kiújult
az gyermekén (Reizner : SzegedTört. 1V.481).

KIÜLÉS : [das sich hinaussetzen]. 1731: Az con-
civis, piaczon kereskedőknek helyektől első kiülések-
nek alkalmatosságával [vásárpénz] d. 90 (Gazdtört-
Szemle \TI.89). [Vö. kiül NySz.]

KIÜT : excutio, excudo, eüdo ; herausschlagen,
verdi-augen NySz. (4. jel.) 1608: Meg is sántultam,
mert az csípőmből az forgócsontot [a kapu] kiütötte
és nem tudták helyére igazítani az tudatlan barbélyok
(MA. NLI. 254).

KIŰZ, -íz : expello, extermino, submoveo : hinaus-
jagen, austreiben, vertreiben NySz. 1550 : Es ky
izének az hazboI es mynden marhámból teonventelen
hatalmaswl mynden terwen nelkewl (OL. Kolozsm. 50).

KIVÁG, kü-: succido, macto ; abschlachten NySz.
1588 : Az 16 thulyoknak ara az kyth a falukon kv
ivagthak teszen (OL. Nád. 41).

KIVÁLKSPFEN, L kiváltképpen.

KIVÁLTÁS : [das auslösen]. 1700 : Városunk
írott törvénye szerint az szőlő örökségre emanálni
szokott örökvallás és becsleveleknek megpecsétlésé-
nek és kiváltásának ideje és terminussá esztendőt
által kétszer szokott lenni (GazdtörtSzemle Vn.404).

KIVÁLTKÉPPEN, kováiképpen, kiválkép-
pen: praecipue, singulariter, peculiariter; -\-ornehmlich,
sonderlich NySz. 1597 : Révaiképpen [1. ez alakot a
NySz. Károlyi és Medgyesi-féle adataiban is] az
Nadsagos Huzain bek által addigh járta futotta hogi
mégis az uraktól kynyerte [a rabot] (AdalZemplvm-
Tört. VI. é\í. 48). 1608 : Immár egynihány barátom
kérdette tíílem, ha vagyon, akarván tülem kérni ususra
s kiválképpen penig egy magister (ilA. NLI. 262).
1684 : Némely Vinczlérek . . . kivalkeppen kikre
urok . . . nem invigiálhat . . . károson miveltetik az
Szőlőket (AdalZemplvmTört. IV. évf. 130).

kiváltképpen- való : peculiaris, singularis, spe-
ciális, praecipuus ; sonderlich, sonderbar NySz. [vor-
züglich|. 1506 k. : Eluegeztwk, hogj senkj az kivalt-
keppcnvalok es elseok keozwl, vágj az Lofwvek es
tiztuiseleok keozwl, vágj pedigh az keozeonseges
renden leveo emberek keozwl [az ország romlására
ne törjön stb.] (MJogtörtEml. 1.16). 1608 : Hogy Ke-
gyelmed kiválképpen való leveleivel méltóztat meg-
látogatni, felette igen őrölöm (MA. NLI. 261).

KÍVÁN, vö. visszakíván.

KIVARR : exsuit Kr. [acu pingo] ; ausnahen, aus-
sticken BM. (1. jel.) 1799 : Egy sárga és fejér szkó-
fiummal, nyolcz nagj' virágokkal kivarrott keszkenő,
köröskörnyiil keskeny kötéskével (CanonVisit. 214).
Egy sárga szkofiummal, zöld selyemmel, nyolcz vi-
rágokkal kivarrott kisded keszkenő, a környületin
sárga sujtás uo.).

KIVÉ, 1. kéve.

KIVÉNÜL? -vénhél?: [consenesco; alt werden].
1509 : Emerico Kyuuenheleiv [a. m. kivénülő ?] (Múz.
Forgách).

KIVESZ : 1) eximo, excipio ; herausnehmen NySz.
(1. jel.) 1572: TJet uram ket prókátor leuelet ^7/ ;
attam az ualciagaba az kaptalanak fl. 1 (OL. Nád.
40). 1604 : Megheskwdgiek, Hogi ennek a Uarasnak
Maros-Uasarhelinek az eo tellies eleteben hiu es
igaz lezen, es mindenben az Uarosi eggiesseget es
l'arsasagot megtartczia: abból magát kinenni nem
igiekezik (MJogtörtEml. 1.29). jj 2) [exstirpo; ausrotten].
1597 : Az vton alól Safranios kerteczke 1 kibwl az
hideg igen kj vette volt az Saffrant (OL. UC. 101 3).

KIVESZT : exstirpo, disperdo ; ausrotten, zerstö-
ren NySz. 1608 : Czatari gergel uram ouara ment,
it nálunk predicala ket esztendeig az korporistak adig
futak az urat ki uesztek köszölünk (MA. NLI. 283,
eredetije szerint).

KIVPJTŐ : 1572 : PLxides barbatae. Ky tvetheo
lampas. Globi ex ferro (OL. UC. 76/17). Ky tvetheo
lámpásnak faya mynd wasasthwl (uo.). 1594 : Ki-
uetcö chupor No. 48 Heth kalach kiueteó No. 7
az teóbbi eU rothath (uo. 106/3). [Vö. NySz. ?[

KIVISZ : eífero, educo^ eveho ; hinausführen. aus-
tragen NySz. 1544 : Az ganeit az uduarrol kinittek
(OL. Nád. 40).

KÍVŐL, 1. kívül.

KÍVÜL, kévűl, kivó'l, kívől, küvűU- : 1) ex-
trinsecus, forinsecus, foris ; draussen NySz. («kiüül»
Ib. jel. a.) 1556 : Az kychin lábas zekren kyivöl
rákot sahos rakásai (OL. Nád. 48). {| 2) extra ; ausser-
halb NySz. (2a. jel.) 1553 : Varnak kywöle egy nyary
haz azon vagyon három pléh (OL. UC. 90/3). |j 3)
praeter, excepto ; ausser. nebst, ausgenommen NySz.
(3b. jel.) 1564 : Ylzewkévül vagyon hegyA'ám jüve-
delme (GazdtörtSzemle 1.72). 1586 : Soha senki
ö küvűllök semmi közit hozzá ne mondhassa (Székely-
Oki. V.140). 1643 : Ezen keuöüs három hars keőttel
uagion, az ky mégh miiben nem forgott (OL. Instr.
42, 1. GazdtörtSzemle VI.123). Ezek mind megh uadnak
és ezekken keuöl vasas Lanczokkál fel épitettett
mértek (uo., 1. GazdtörtSzemle 124). Az előtt szoba
kémencze nelkul volt, most szép zoba raita kevül
feöto kemenczeué! (uo., 1. GazdtörtSz. 128).

KLÁRA, Kalára : Clara Kr. 1602 : Kalára [mint
vezetéknév] Máté. Jobbágy (SzékelyOkl. V.198). Ka-
lára István jobbágy (uo. 312).

KLÁRIS, kaláris: corallium: korall NySz. («ka-
láris» a.). 1458 : Duo legibula vnum de Cristal aliud
de Claris (Múz. Kállay). 1530 : Legibulum wlgo kláris
(OL. UC. 98/5). 1555: Három kláris olwaso (OL.
Nád. 48). 1581 : Egy kaláris olwaso (OL. L. HI.16. 17).

KLOMÁRIS? 1. kalamáris.

KOÁCS, -I, L kovács, -i.

KOBAK : lagena cucurbitina ; kürbisflasche NySz
1442 : Paulo Kobach [a. m. kobak ?1 (Múz. Kállay).
1603 : Paulus Kobak (SzékelyOkl. V.267).

KÓBOR : canistrum ; korb NvSz. ("«!. kóhor» a.)
1480 : Simoné Kóbor (OL. D. 1840-1). 1489 : Simoné
Kóbor (Múz. Kálloy). 1522 : Elizabeth Kóbor (OL. D.

37328). [Vö. MTsz.[

KOBORI : [vagus, erro ; vagabund, herumláufer,

509

KÓBOROL— KOCSI

KOCSI

510

hcrurasclileifend ?]. 1602 : Kóbori Márton jobbágy
(SzékelyOkl. V.290). [Vö. MTsz.]

KÓBOROL : vagor, grassor; umherstreichen NySz.
(2. jel.) 1668 : Nagy Miklós Kóborlóban [a. m. kóbor-
lásban, csavargásban] (OL. UC. 1/21).

KOBOZ : pandura, lyra ; bassgeige, geige, leier
NySz. («1. koboz » a.) 1237/1325 : In uilla Copul
Sykes Chema Syka Choboz [sza., a. m. koboz ?] Gabsa
(Veszpr. 107, Lula 2). 1470 : Michaele Koboz (Múz.
Kállay).

KOBZÓ : praedator ; plündernd, plünderer, riiuber
NySz. (1. jel.) 1251/1281: Chubzo [szn. a. m. kobzó?]
(OL. D. 346). 1464: Martino Kobzoiv (Lelesz Acta
75 31). 1520: Benedicto Kobzo (Múz. Kállay). 1528:
Quia tu semper fuisti despoliator wlgo kobzoo (Múz.
Békássy). 1535: Pauius Kobzo (Múz.;. 1619: Gaspar
Kobzo (OL. UC. 1/17).

KOBZOS : [lyristes, lyricen] ; harfenspieler, leier-
mann NySz. 1327 : Johanne dicto Kobzus (OL. D.
24Ü3, 1. AnjouOkm. 11.274). 1364: Nicolans dictus
Kobzos (ZichyOkm. III.255).

KÓC, kolc : gobius, gobio ; meergropp NySz. ;
«aspro Zingel» MTsz. 1517 : Emi pisces kolck
(OL. D. 26157). 1544 : Piztrangot, selminget, köuiet,
koczot egér allo halat karazt liorenget bodog ázzon
halat es stokfiset (OL. Nád. 40) [Vö. góc, kóc MTsz. ;
Szamota, TermtudKözl. 1894. cvf. 493.]

KOCA : porca ; sau NySz. 1367 : Ad alium locum
7toc/íamachara [olv. koca v. kacsa?] (OL. D. 31313\
1470 : Johannem Kocka (Forrás?). 1577 : Kocza Jauoss
(OL. UC. l/3j.

KOCIÍA : alea, tessera ; brettspiel, würfel NySz.
1544 : Ostablaba ualo kockát uramnak (OL. Nád. 40).
1552 : Tabiüa vna koczka (OL. NRA. 1648/27). 1572 :
Ostablaba uolo [így?] kocMt (OL. Nád. 40).

KOCOK? L kacor.

KÓCOS ? : hirtus, hirsutus, pilosus ; zottig NySz.
1296 : Magisíer KocJws [a. m. kócos v. kulcsos ?]
(HazaiOkm. VII.251).

KÓCSAG : ardea garzeíta NySz. ; die aigrette, der
kleine silberreiher BM. 1469 : Michael Koczag (OL.
D. 32365). 1528 : In duabus granariis koochagh parue
(OL. UC. 12/42 .

KOCSI, kucsi ? : 1) carpentum, rheda, staticuluni,
vehiculum, essedum, currus ; kutsche NySz. 1494 :
Unum Currum Kochy (Engel : GeschUngrReichs 1.172).
1494 — 95 : Prima die Februarü Misit Dnus meus ad
Zenth Gerghwára Casparum Alemannum pro portan-
dis pecuniis Regié Mti, cui pro exp. [expensis] et
ad currum KocJiij dati sünt fl. 12 (Engel : Algemeine
Welthistorie XLIX.79). Missi sünt per R[egi]am Mtem
Jwan Slesak aulicus et Prepositus Pragensis, nec
non Magister Jacobus Bombardarius Regié Mtis, in
tribus curribus Kochy in Nándor Albam et Sabach
(uo. 167). Jankoni familiari Dui Thesaurarii ad Dica-
tores Cottus Zempleniensis per unum Currum Kochy
pro pecuniis misso pro expensis et Vectori dati
ü. 6 (uo. 172). 1501 : Super vnum koczy (OL. D.
21078). 1518: Pro vno kochy (uo. 37176). 1522:
Currum sew kochy ipsius exponcntis (Lelesz Acta
128/30;. 1526 : In quodam curru Kochy (Körmend
ni/5, Revistye 95). Pro expensis et solutione
Kochy dati sünt in cupreis monetis fi. 25 (Engel :
MonÜngr. 207). Sigismundo Nagh, familiari nostro
Wiennam pro adducendo argento . . . cum diio))us
Kochy misso, pro exp. et solutione eoruudem Kochy

dati sünt in cupreis monetis . . . fl. 100 (uo. 209 — 210).
1528 : Ad kochy pro marokwas (OL. Nád. 42). Currum
vnum koczy cum redis (OL. L. III. 16. 17). 1531 : In
reda sew wlgo kochy (Múz. Soós). 1543: Currum
kochy ferratum (Múz. Kisfaludy). 1544 : Neé' seng
uaznat iszaknak vtra kodban hol ualot benne hor-
dozni (OL. Nád, 41). Uöttem ket font hayat koczi
kenni (uo.). Az poroknak hog segelletenek az szá-
lán az kocikat (uo. 42). 1545 : Attam hayra koci
kenni (uo.). 1548 : Az kocyra ernyő uasat (uo. 40).
1556 : Az kichin kochiba az almás kek lowak lez-
nek (uo. 49). 1558 : Az kochyhoz vettem eg wezer
szyoth (uo. 48). 1569 : Mikor immár egy kucsiokat
három forintra elbücsültettük volna, mondánk Cieryák
Vytályust [igy?J: ihon vitesd el; mikor el akarja
vitetni, rajok jőve az néhai Babos Andrásné Sára
egy pálczával, eltaszitá az Ceryák Vytályust és nem
hagyá elvitetni az kucsit (SzékelyOkl. V.90). 1572 :
Uram kocyara ernyő uasat (OL. Nád. 40). || 2) [«curri-
fer», auriga, rhedarius; kutscher, fuhrmann]. 1494—95 :
Quintodecimo die Febr. Mtheo Kwchy, qui in Nego-
tio Re Mtis diLxerat Thobiam et Georgium Banfy ad
Wesprimium ad rel. Br. dati sünt fl. 6 (Engel : Alge-
meine Welthistorie XLIX. 86). [Vö. Currifero de
Koch, qui ad relationem Koríathkwy transiuit pro
Boletis dedi fl. 6 (uo. 72).] Pro Kochy, qui prefatum
Nicolaum cum prefatis rebus duxit Waradinum, dati
sünt fl. 6 (uo. 100). Prima die Maii ad mandátum
Regié Mtis missa sünt ad Wyssegrad poma Narantia
dnlcia et acerba per unum Kochy Duo Regi empta
fl. S^s- d. 25. Per eundem Kochy missé suut lucerne
et Candele parue Dno Regi ad Wyssegrad, cui Kívchy
pro expensis et laboribus datus est fl. ^l„ (uo. 111).
Matheo Kochy, qui duxeraí res Regié Mtis et re-
duxerat bina vice ad Thatham et huc Budám, ad
rel. Br. d. s. [olv. dati sünt] fl. 4 (uo. 166). 1526:
Eodem d. Lucae currifero Kochy, qui Matthaeum
Pothony et Urbanum Soos ... ad Possegam duxit et
ieduxit, pro mercede dati sünt in bonis per duos
flór. 25 (Engel : MonUngr. 207). Eodem d. quin-
que currif eris Kochy, qui Dnum Cancellarium . . . Stri-
gonium missum duxerunt, soluti sünt ... fl. 25 (uo.
223). [Vö. «Fel-ülvén hirtelen könnyű szekerekre,
a' mellyeket mi a' helyről Kotsínak nevezünk* (1795,
Letenyei János : Második Lajosnak veszedelme 10. 1.).
Vö. Réthei Prikkel, Nyr. XXVII.385.] [Vö. hintó-,
konyha-, lant-, vasas-kocsi.]

kocsi-fék : [wagenpferdzaum]. 1552 : Kochyfek.
Zekeres fek (OL. Nád. 49).

kocsi-kas : corbis currus rusticani Kr. ; wagenkorb,
flechte, wagenflechte BM. 1544 : Vöttem e^ koczi
kast (OL. Nád. 40). 1588 : Kochy kast (uo. 41).

kocsi-kerék : rota rhedaria ; wagenrad, kutschen-
rad NySz. 1597 : Koczi kerek elseo Koczi kerek hátulsó
(OL. UC. 101/3).

kocsi-láda: [arca rhedaria, capsus rhedarius,
cista currus ; kutschlade, kutschkastenf. 1635 : Vagyon
egy öreg kocsiláda, vasas, az melyben az pinz és
ezüstmarha (Mihalik : KassaÖtvTört. 224). [Vö. CzF.]

kocsi-ló : equus rhedarius, essedarius, carrucarius ;
kutschenpferd NySz. 1549 : Dcdimus equos kwchylo
(iMúz. Kisfaludy). Eg santha kochylo (OL. Nád. 49).
[Vö. kocsis-ló.]

kocsi-oldal : spondae, latéra ciurus SK. ; gatter
Sí. wagenlciter, wagengatter BM. 1626 : Kochioldal.
Kewueö. Tengely (OL. L. III. 17.

kocsi-rúd : [temo] ; wagendeichsel, kutschcndoich-
sel BM. 1734 : Az fatens midőn közeledvén hozzája
félt, hogy az kocsi rúddal elüttetné az kocsit, monda

511

KOCSIS -KOH-LEGYEZO

KOH-MESTER— KOLLÁR

512

az kocsisnak, hogy lassan járna (Reizner : Szeged-
Tört. IV.498).

kocsi-tengely : [axis cun-us] ; wagenachse, kut-
schenaclise BM. 1544 : Attam az kerek gartonak az
ki eg hoci tényeit es niiji'ot es ágasat cinalta lOL.
Nád. 40). Ket koczi tengelt, eg fergetfüt (uo. 41).

KOCSIS : aiiriga, agaso, rhedarius [stb.] ; kutscher
NySz. (1. jel.) 1524 : Eodem die hochysoknaJc pro
marokwas lewch et aruina (OL. D. 26266). 1525 : Ciu--
rifero id est kochys (uo. 26345). 1528 : Kochys dedi
(OL. Nád. 42). Duobus kochys pro vectura (uo.). 1544 :
Uöttem az kocisnak ket uezer geplőt (uo.). Kocis
gergelnek ket imegre szegödsegebe (uo.). Attam azkor
borra az koczisoknak (uo. 41). Attam az czarloközi
kocisnak (uo. 40). 1549 : Stephano Kochys (Múz. Kapy).
1555 : Georgius Kochis (IVIúz. Kállay). 1602 : Kocsis
András. Jobbágy (SzékelyOkl. V.199). [Vö. posta-
kocsis.]

kocsis-ló : equus rhedarius, essedarius, caiTuca-
rius ; kutscbenpferd NySz. 1552 Senney vram kochys
lowaynak chenaltak ket nyakbawethót (OL. Nád. 49).
[Vö. kocsi-ló.]

kocsisszekeres : [ad carpentum pertinens ; zu
einer kutsehe gehörig]. 1558 : Egy kochis zekeres lo
fektül, ky cheres io zibol ehinalth, es óregb har-
mi[. . .] óth pendzth, aggianak (OL. D. 37006, 1. Gazd-
törtSzemle M.137).

KOCSIZÁS: [vectiu-a: fuhre] 1597: Kochizasth
hal ala es bor ala (OL. UC. 12/42).

KOCSMÁROS, 1. korcsmáros.

KOCSONNYA, 1. kocsonya.

KOCSONYA, kocsonnya, kosonnya ? : obso-
nium, cibus congelatus, elixa caro cum jure coagu-
lato ; kaltscbüssel, sulz NySz. 1544: Tok koson íiahan
[így ?] uöttem három pint eczetet (OL. Nád. 40). 1545 :
Habarnicza kosonnat [igj- ?] hoza (uo. 41). Eczetet
koczonnanak (uo. 42).

KOCSORDOS : [daucis obsitus ; mit wilden mohr-
rüben bewachsen]. 1521 : Vnam metam terream kochor-
dos nominatam (OL. D. 23504). [Vö- kocsord NySz.
MTsz.]

KÓCSOS ? L kulcsos.

KÓDOS, 1. koldus.

KÓDUL, 1. koldul.

KÓFFIOM, 1. kófium.

KÓFIOM, 1. kófium.

KÓFIUM, kóffiom, kófiom : mitra, infula ;
mütze, haube NySz. 1553 : Koffyom wout arán kjih
meg slogoztak (OL. Nád. 48). Koffyom feyer kamuka
megperemezthek arán fonalból zpvth parthawal (uo.).
1581 : Egi eoregh gyeongeos kofiom kybe sok kwleomb
fele keowek wannak (OL. L. 111.16. 17). Egy feier
kamuka cofioni (uo.).

KOH-CIGÁNY: [Cingarus, qui operas fabriles
in oftícina metallica praebet ; zigeuner hüttenarbeiterj.
1692: Egy koh czigánjra mikor dolgozik dietim liba
communis nro. 8 (GazdtörtSzemle VI.179, eredetije
szerint). Egy koh czigánnak, mikor dolgoznak per
dióm liba communis 8 (uo. 181).

KOH-LEGYEZŐ: [flabellum officináé metalli-
cae ; löschwedelj. 1558 : Koh nars Koh legezö (OL.

Nád. 49). 1572 : In officina fabrili : kohnyas, kohle-
gyezo, fogho kapch (OL. UC. 76/17).

KOH-MESTER: [officináé magister; hüttenmei-
ster]. 1692: Egy kohmestemek, mikor az hámor nem jár,
minden hétre búza metr. 1. Mikor penig jár, minden
hétre 1 mázsa vas [stb.] (GazdtörtSzemle VI.180).

KOHNYA, 1. konyha.

KOH-NYÁRS, -nyáss : löschspiess BM. («kohó-
nyárs» a.) 1558 : Koh nars Koh legezö (OL. Nád. 49).
1572 : In officina fabrili : kohnyas, kohlegj'ezo, fogho
kapch (OL. UC. 76/17). 1597 : Konias [így] vass kiuel
kouacz szenet hanak kj 1 Foltozot Fuo 1 Likazto
vass 3 (uo. 101/3). [Vö. kohó-nyárs NySz.]

KOHNYAS, 1. konyhás.

KOH-NYÁSS, 1. koh-nyárs.

KOH-PEMET : [rutabiüum, peniculus clibanarius,
furca fornacalis ; ofengabel, ofenkehrwisch]. 1549 :
Eg koh pemet (OL. Nád. 49).

KÓKANNYA, 1. kókonya,

KOKAS, 1. kakas.

KÓKONYA, kókannya : «husvét napján meg-
szenteltetni szokott holmi eledel» NySz. ; die zu ostern
geweihten esswaaren BM. 1544 : Az mel pap husuet
napian az kokannat meg szentelte (OL. Nád. 42).
[Vö. MTsz.]

KOLÁR, 1. koUár.

KOLBÁSZ : farcimen, botulus, lucanica, oflFa ;
wurst, bratwurst NySz. 1352/1405 : Descensus Coma-
norum KolhazzaX\2i?,& [a. m. kolbász ? Szám. annak
olvassa] (OL. D. 4253). 1373: Petri camiticis dicti
Kolhaz (uo. 6090). 1527 : Salsucias vei lucanicas wlgo
kolbaz (OL. Nád. 49). 1544 : Vöttem kolhazt mayost
(uo. 41). 1572 : Vetrecennek swtny tehénhúst. Kol-
hazt uetrecen mele s^vtny (uo. 40). [Vö. borsos-,
olasz-kolbász.]

KOLC, L kóc.

KOLCS, -ÁR, 1. kulcs, -ár.

KOLCSOS, L kulcsos.

KOLDÓL, 1. koldul.

KOLDOS, 1. koldus.

KOLDUL, kódúi, koldól : mendico, emendico ;
betteln NySz. 1549 : Az deákoknak kyk koldoliak
(OL. Nád.' 40). 1602 : A ket aranyat fel vöttem ó
keg\'elmetól ; mellieket mas [e. h. mást = most] kert
kodult (5IA. NLI. 130, eredetije szerint).

KOLDULÓ-BARÁT : ex ordine mendicantium ;
bettelmönch NySz. 1544 : Az kolduló barátoknak
(OL. Nád. 42).

KOLDUS, kódos, koldos, kúdus : mendicus ;
bettler NySz. 1421 : Johanne Kwdus (Lelesz Acta
41/39). 1481 : Vincencium Koldos (Múz. Ibrányi).

koldus-diák, -deják : [mendicans ; bettelstudent].
1546 : Az zegen kódos deyakoknak (OL. Nád. 48).

KOLIMÁSZ, 1. kulimász.

KOLLÁR, kolár : [vehicularius, carpentaritis] ;
wagner, radmacher, stellmacher BM. 1352 : Petri filii
Kolur (ZalaOkl. 1.532). 1426 : Egidii dicti Kolar (OL.

513

KOLOMÁN— KOMA

KOMLÓ-KOMPÁSZ

514

I

D. 11881). 1493 : Nicolao Eolar (uo. 20069). [Vö. tót
kolár a. m. kerékgyártó ; vö. MTsz.]

KOLOMÁN, 1. Kálmán.

KOLOMÁRIS, -OS, 1. kalamáris, -os.

KOLOMÁSZ, 1. kulimász.

KOLOMPOZÓ: [lig-num pulsaudi ; klopfe].
1616 1643 : Eggj kolompozo. Megh vagyon (OL. Instr.
42, 1. GazdtörtSzemle VI.125).

KOLONT?: 1451: Ladislaus dictus Kolonth (OL.
D. 36403). [Vö. kolontosP]

KOLONTOS : [stolidus, fatuus, desipiens] ; ein-
faltig, albem BM. 1500 : Benediclo Kolontus (Lelesz
Acta 108/22). 1619 : Paulus Kolontos (OL. UC. 1/17).

[Vö. MTsz.]

KOLONYA : [pannus Coloniensis ; Cölner tuchj.
1372 : Sedecim vlnas panni de Kolonya (Múz.). 1448 :
Panniim pro vno paKo de panno Kolonya (Múz.
Bethlen). [Vö. 1397 : Pro tribus vlnis panni Colouie
(Múz. Kállay).]

KOLOS ? : a Scholastia [olv. Scholastica]. n. pr.
foem. MA. (1621. kiad.) ; Scholastica, der eigue Nam
einer Weibs-Person MA. (1708. kiad.); b) Claudius PPB.
1498 : Thoma Ktolws [a. m. Kolos?] (Veszpr. 4, Csaba).
[NB. Scholastica jelentése van a Batthyány-féle misés-
könjT, MünchC. és WinklC. naptáraiban (l.Zolnai.Magy.
Könyvszemle 1895. évf. 109) és CzechC. 133. Vö. CzF.J

KÓLYA : cai-pentum, püentum, essedum, arcéra,
plaustrum imdiqiie tectum ; haugender wagen, kutsche
NySz. 1434 : Vnum ciirriim Cola vocatum cum duo-
bus equis (Múz. Kállay). Vnum currum Kóla voca-
tum (uo.). 1467: Currus wlgariter Kóla dictus (OL.
D. 16572). 1496 : Vnum equum ad lolya (OL. D. 37170).
1514: Duos curros colya uo. 26161). 1523 : Per vnum
kolya velitis ad nos intrare (Múz.). 1541 : Currum
kolya et duos equos redales (uo.). 1544 : Az kolat
czinaltatni uittek (OL. Nád. 42). [Vö. 1490 : Tercium
currum qui currus polonicus siue Lengelska kóla dici-
tur (Körmend IV/5, ur. 455).]

kólya-födél: [tectum arcerae; wagendecke]. 1532:
Ad ligandum kolya födél (OL. Nád. 48).

kólya-szekér : [arcéra ; hangender wagen, sanfíe].
1465 : Duos currus vnum pendentem alium verő sim-
plicem Kolazeker vocatum (OL. D. 28527).

KOMA : compater, susceptor; gevatter, pate NySz.
1386 : In loco Komacheke [a. m. koma ?] dicto duo
Jugera (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1503 : An-
dreám Koma (Lelesz Acta 111/24).

kom.a-péiiz : [pecunia ecclesiastis Augustanae con-
fessionis a compatribus pro honorario baptizationis
data ; die von den gevattem dem protestantischen
priester gezahlte taufgebür]. 1596 : A malomból sab-
bathale Keresztelő Tyúk, Kenyér Koma pénz. Eske-
téstöl dénár 12 (CanonVisit. 137). Kereszteléstöl tyúk,
komapénz, Esketéstöl dénár 12 (uo. 139). [Vö. 1619 :
Keresztelő tyúk, kenyér, minden komától egy egy
pénz (uo. 153). 1786 : Némellyik egy esztendő
alatt tiszer sot töbszer is komának hivattatik, és néki
mindenkor koma pénzt... kell adni, melly által i'i
nagyon károsul (Kónji : A' paraszt ember Magyar
országban 388. l.j. 1797 : Nem úsry láttzana-é az,
mint ha mi ezt tsak a' koma pénzért tselekeduénk V
(Igaz Simon : Okosdi Sebestyén 130. 1.). «ílallom,
hogy házadnál lenne keresztelő. Két tiu is volna, de

Magyar Oklevél-Szótár

nincs keresztszülő, En leszek azoknak majd a kereszt-
apja. Ki a száz aranyat komapénzül adja» (Jókai,
Nemz. kiad. XCVIII.294). «Komagaras, komapénz: a
keresztszülök adománya a keresztelő lelkész részére.
Bars és Hont m.» (Sándor Benő ev. ref. lelkész adata
az új Nagj' Szótárhoz).]

KOMLÓ, komoló ? komplo ? : lupus, lupulus ;
hopfen NySz. 1095 : Ad caput uallis que uulgo dicitur
Qumlouozou (Pannh. 15/0o). 1208/1359 : Villám Kom-
loiizorm (OL. D. 50). Quoriun pars habitat in libjTi
pars in Ko7nlouzorm. (uo.). 1240 : Ad quandam vallem
que wlgo dicitur Cumloozo (uo. 249). 1264: Procedit
ad quendam collem Kumoloumal [Erdélyi László érte-
sítése szerint az eredetiben valóban igy ; olv. komoló ?J
dictam (Pannh. 16 0. 1363: Super terra Komlozm-
duk vocata (OL. D. 5213). 1478 : In alio loco Komló
vocato (Múz. Békássy). Humuli vulgariter Komplo
(Teleki : Hunyadiak XII.68). 1487 : Sal. Komló. Can-
dela (OL. D. 26364). 1529 : Komloth pro ceruisia
emi ,0L. Nád. 49).

KOMLÓS : lupiüosus, lupulatus ; mit oder von
hopfen NySz. ; [lupulis obsitus, copiosus; mit hopfen be-
wachsen, reich an hopfen] 1212 : Primus riuulus Cum-
Zms potoc dicitur (OL. D. 65). 1259: üilla CumloziS (uo.
491). 1270: Comlous Kyri Capulna (uo. 705). 1336 : Ad
aliam vallem que dicitur Hollowswelg et deinde ad Kom-
Zoítspatak (uo. 2987). 1363 : luxta riuulum Komlós
patak Múa.). 1368 : luxta Riuulum A'o;»Zospatak (Múz.
Kapy). 1372: Elyam dictum Kumlus (HazaiOkl. 296.
1453 : Versus quandam vallem -STomZoswelgh vocatum
(OL. D. 14707). 1455 k. : Superius komlós vapaya
(uo. 36935). 1484 : In possessionibus nostris Donath
Thornya Ethwenablak Komlós (uo. 18943).

kom.lós-kert : [ager lupo consitus] ; hopfengarten
NySz. 1480 k. : Versus meridiem ad Comloskerth (OL.
D. 24616).

KOMOLÓ? 1. komló.

KOMONY?: 1561: Egi komonj [így? v. olv.
«kodmoni», a. m. ködmön?], nadrág, sarw chwha
(OL. L. ÍII. 16. 17). [Vö. komonák MTsz. ?]

KOMOR : torvus, morosus, vultuosus, tristis ;
feindselig, mürrisch NySz. 1222 : Sex mansiones Adria-
num CJiomor [a. m. komor v. csömör ?] Wasard
Chenee [Chence ?] Paulum et Fenerus (Veszpr. 12,
Nagj'pécsöl). Nomina uero hominum hec sünt Forcos
Buus Mech Cumur Och Ereu iPannh. 3/L). 1240 k. :
Mansiones carpentariorum scilicet Cliomor et Petur
(Pannh. 61/8). 1446 : Benedictus Komor {01.. D. 13934).
1475 : Fabiano Komor (Lelesz xA.cta 85/22).

KOMORNIK, 1. komornyik.

KOMORNYIK, kom.oriiik : cubicularius ; kam-
merdiener NySz. («komornik» a.) 1496 : Petrum Co-
mornyk (OL. D. 30050). 1505 : Petrus Komornyk
(Lelesz Acta 113 64). 1542: Jo&nm Komornyk (Múz.).

KOMP: epibades; fahi-schiff, platté NySz. («2
komp» a.) 1587: Az komphoz izkaba wereser vettem
ket zal wasath OL. Nád. 40). Feyes zegeth az komp-
hoz (uo. 41). Eg kormán ewezeth az komphoz (uo.).
1591 : Egy comp minden zerzamostol (OL. UC. 56/38).
1638: Malom haz kompiaval eggiüt (uo. 2/34).

KOMPASZ : [compassum, solarium ; sonnenzeiger,
compass]. 1643 : Az felseő ós also mezeiben [a mély-
ségnek] vulgo kürn Tizen egy Baniasz munkálkodik.
Az compaszom szfirint hat órára igen ki vagatattot,
kiben igen ereős kőre találtának (OL. Instr. 42, I.
GazdtörtSzemle VI. 120). [Vö. kompásinm NySz.]

33

515

KOMPLÁR-KONDOR

KONBÁD -KONTY

516

ZOMPLÁR, kampolár. kompolár: propola,
caiipo : verkaufer, weinschank NySz. 1469 : Petro
Kampolár (OL. D. 16811). 1522 : Gregorius Compolar
(uo. 37004). Relicta Sophia Compolar uo.). 1598 :
Paiüus Komplar (OL. UC. 36/34!. 1602 : Kompolár
Bertalan. Kompolár Ambrus. Kompolár Ferencz (Szé-
kelyOkl. V.292).

KOMPLÁRSÁG : negotiatio, caiiponatio ; das
handeln, wucheru NySz. 1667 : Farkas Márton komp-
lársáyra fordította az város földét, elvétetett tőle
(DebrJk.).

KOMPLÓ? 1. komló.

KOMPOLÁR, 1. komplár.

KOMPOS : [pontoné instructus, pontonem habens] ;
mit einer fahre versében BM. [fáhre habend]. 1461 :
Benedictus Kompos (OL. D. 15561). 1638 : Ezen kom-
pos vagi haios malomnak vizi es fogas kereke, ket
bokor malom keöve keö padgiaval korongiaval ten-
gelievel liszt valuiaval (OL. UC. 2/34).

KOMPOST, komposzt ? : condita, poma condita;
eingemachtes obst, eingesotteue frücbte, kompot NySz.
1544 : Figet. Kompostot. Hagmat (OL. Nád. 41). Kom-
postot es marczapant (uo. 43).

KOMUKA ? 1. kamuka.

KONAK? L konok.

KONC : 1) a) os ; knochen ; b) bolus, frustum
camis ; bissen, stück fleiscb NySz. (1. 2. jel.) 1403 :
Petro Konch [a. m. konc?] dicto (ZichyOkm. V.341).
1416: Michaelis dictí Konch (TelekiOkl. L417j. 1422:
Ad vUlas Konchhaza et Thamoch appellatas (Lelesz
Met. Ung 34 . 1426 : Georgio Koncz (OL. D. 11856 .
1466 : Alberto Koncz i uo. 16430). 1610 : Kértem én
magam dominus Surit, intettem dominus Taxonit,
hoztam elő dominus superintendens uramnak, de igen
igaz : omnes nobis ipsis melius, quam aliis malumus.
Féltik talám sok konczokat, sub rosa scriptum sit s ez
az oka, hogy ily érteimben legyenek Kegyelmed felöl
(MA. NLL 347). || 2) scapus chartáé ; ein buch papier
NySz. (4, jel.) 1544 : Vöttem ket koncz papirost es
spagot [igj- ?] (OL. Nád. 41). 1549 : Eg konc papy-
rosat cylagost nettem (uo. 40). 1554 : Egy Konch
Papirossath (uo. 49).

KONCOS : 1598 : Petrus Konczos (OL. RDecim.
Zempl.). [Vö. konc]

KONDA ? : [grex suillus] ; sauheerde BM. 1347 :
Possessioni Konda [a. m. konda ?] Sancti Nicolai vici-
nate in Comitatu Tolnensi (ZichyOkm. 11.251). 1359 :
Georgii dicti Konda (Múz.). [Vö. MTsz.]

KONDÉJT ? 1. kondít.

KONDÉR : cucuma, ahenum, lebes ; eiue pfanne,
késsel PPB. 1594 : Egy eoregh vas fazék kondér (OL.
L. III.16. 17). Konderra ualo was foghantho (OL.
UC. 78/7). [Vö. NySz. MTsz.] [Vö. vas-kondér.]

KONDÍT, kondéjt? kondojt?: facio ut sonet
erschallen lassen, ertönen lassen NySz. 1423 : Cle
mente Kondoytho [Kondeytho ?] (Lelesz Acta 48 81)

KONDOJT ? 1. kondít.

1 KONDOR : crispus ; kraushaarig NySz. 1350 :
Johannem dictum Kondor (Múz. Kállay). 1442: Fran-
cisco Kondor (uo.'. 1447 : Clementeni Kondor (Lelesz
Acta 59/41). 1449 : Anthonius dictus Kondor (Veszpr.
107, Egerszeg 8). 1451 : Stcphano Kondor (Múz, Kál-

lay). 1452 : Francisco Kondor (uo.). Stephanus Kondor
(OL. D. 14584). Francisco Kondor (uo.). 1462 : Bene-
dicto Kondor (Múz. Kállay). 1481 : Johannem Kondor
(Múz. Kisfaludy). 1485: Petro Kondor (Lelesz Acta

95/2).

KONDRÁD, 1. Konrád.

KONDRÉG : [?[. 1380 k. : Comparui duo uegocia
kondreg et mentrenk nomine (OL. D. 37186). [Vö.
kentreg és kentereng SchlágliSzójz.]

KONFÉKT: confectum, lictarium ; konfekt, ein-
gemachtes obst NySz. 1548 : Konfektet hozatam ebedre
(OL. Nád. 48).

KONFREJT : konfekt NySz. 1544 : Vöttem kon-
freytet (OL. Nád. 41). 1546 : Borsó szakra confreytet
(uo.).

KONGÓ : sonans, clangens, moneta ; klingend,
klingende münze NySz. 1602 : Kongó György. Kongó
Péter (SzékelyOkl. V.185).

KONKOLY : zizania, lolium ; schwindelhafer,
unkraut. lolch NySz. 1193 : Hec igitur sünt nomina
prediorum Jonata. Boinca. Concol [a. m. konkoly ?]
(OL. D. 27). 1334 : Quadam particula térre Konkol
uocata (uo. 2817). 1344 : Kunkul, hn. (AnjouOkm.
IV.446). 1436 : Johannis dicti Konkol (ZalaOkl. n.489).

KONKOLYOS : zizania intermixtus, lolio cor-
ruptus ; von unkraut übenvuchert, voU lolch NySz.
1458: Andree dicti Konkolyos (OL. D. 15246). 1470:
Thoma Konkolus (Veszpr. 107, Karácsonfalva 4).

KONOK, konak ? : obstinatus ; eigensinnig, hals-
starrig NySz. 1355 : Stephano dicto Konak [a. m.
konok?] (Múz). 1362 : Stephani akti Konok (Múz.
Kállay). 1368 : Stephanum dictum Konak (Lelesz
Acta 5/7). [Vö. PPB. !]

KONRÁD, Kondrád: Conrad BM. 1449: Kon-
drad, szn. (SztárayOkl. 11.444).

KONSZTOS-KÖNYV : [liber exemplarium ; kunst-
buch, formbuch, formelbuch]. 1601 : Utolszor hagyom
Jakabnak, az inasomnak, mindenféle apró műszeremet,
ponczolókval, konsztos könyvekkel [az ötvösöktől és
egyéb mesteremberektől használt mintakönyv, mely-
ben rajzok voltak] és pecsétes táblával egyetemben
(Mihalik : KassaÖtvTört. 228).

KONTÁR : opifex non coUegiatus vei imperitus ;
stümper, pfuscher NySz. 1500 : Benedictus Konthar
(OL. D. 20974). 1505 : Thomas Konthar (uo. 21432).

KONTOS? kontus? : 1418 : Nicolai Konthos (Múz.).
Petrus dictus Konthus (Múz. Kállay, nr. 914). 1438 :
Lucas Konthos (Múz. TörtTárs. 2). 1505 : Georgio
Konthos (Körmend, Heim 696). [Vö. NySz.] [Vö.
kontyos ?]

KONTRA: [contrascriba ; controUeur ?]. 1366:
Gregorium dictum Kontra (Pannh. 9/M). 1389 : Nico-
laum dictum Kontra (Körmend, Heim 188). 1461 : Bric-
cio Kontra (Múz. Kállay). 1466 : Gregorius Kontra
(OL. D. 16367). 1477 : Stephanus Kontra (Múz. Kis-
faludy).

KONTUS, 1. kontos.

KONTY : calantica, peplum, cesticillus, calien-
drum ; schleier, hauptzierde der weiber, kopfputz NySz.
1481 : Crinile wlgo Konth (OL. D. 37166). 1759 : A
felesége azt mondotta : még eddig a süvegre bizta,
de már a konty alól felel (DebrJk., Í. NyK. XXVI.344).

517

KONTYOS— KOPASZ

KOPCS-KOPORSÓ

518

kontyfűző-né : [ornatrix ; chignonflechterin, haar-
Iiutzílechterin]. 1553 : Pro debito domine Waywodisse
pro domina Konc'i fírzóne soluti simt florenos [így ?]
viginti (OL. Nád.' 49).

KONTYOS ? kontyus ? : 1429 : Gregorius Kon-

tyus (a. m. kontyos ?] dictus (Lelesz Acta 48/22).
1475 : Paulus Konthyws (Múz.). [Vö. kontos? konty?]

KONYA : curvus, incurvus, inflexiis ; hangend,
gebogen, mit lierabhangenden ohren NySz. 1426 :
Egidio Konya (OL. D. 11750). 1453 : Stephano Konya
Bartholomeo similiter Konya (uo. 14652). 1464 :
Stephano Konya (uo. 15935). 1470 : Petro Konya
(Körmend, Heim 546). 1522 : Ad terras scilicet Ko-
w?/ayrothwanya (OL.D. 37354). 1548: Ambrosius Konya
(OL. EDecira. Zempl.). Petrus Konya (uo.). 1598 :
Ambrosius Konya Nicolaus Konya (uo.). 1686 -. Két
ökör, egvik konya szőke, másik villás szarvú (DebrLt.,

1. Nyr. XXn.520). 1691: Fejér kajlós konya ökör
(uo. 519). 1706 : Az egyik ökör barna konya, jobb
füle ájos, bal füle hántva (uo. 519—520). [Vö. MTsz.]

KONYHA, kohnya : culina, coquina ; küche
NySz. 1206 : Peruenit usque locum nomine cuhna-
mezei (OL. D. 45). 1327 : Vádit a parte meridionali ad
Kuhnyaheg (uo. 2418). 1411 : Venissent ad vnum
Mouasterium üTo/mí/amonastra vocatum (Lelesz Met.
Mármaros 18). 1502 : Permissorium ^o/mt/aharazthya
vocatum (Múz. Békássy). 1544 : Uöttem az uram
konhaiara egrest (OL. Nád. 41). Az kónha [olv. «konha»]
kemenet meg tiztittattam (uo.). Konyhára ualo wago
keséket (uo.). Az my uram konyhayara zykes uolt
myndenektöl (uo. 40). 1572 : Az my uram konhayara
zykes uolt (uo.). 1594 : Koúhara ualo pinnata (OL.
UC. 78/7).

konyha-aprólék : 1545 : Attam konJia aprólékra
(OL. Nád. 41).

konyha-erdő : [«silva coquinae» ; der brennholz
liefernde wald]. 1380/1414 : Quedam Silua Kohnya-
erdetv appellata (OL. D. 6742). 1386: Silua Coquine
esset et existeret que Kohnyaerdei vocaretur (Veszpr.

2, Szárberény). 1389 : Cuiusdam Silue Kohnyaerdee
vocate (OL. D. 7460). [Vö. 1109 : Siluam coquine que
circum iacet in metis fOL. D. 11). 1389 : Excepta Süua
Coquine (uo. 7460). Vö. Tagányi, ErdészetiOkl. I. be-
vez XIII.]

konyha-kocsi : [plaustrum frumentarium] ; pro-
viantwagen NjSz. 1544 : Uöttem az konha koczi béli
louaknak (OL. Nád. 40). Eg kereket az koúha kocziha
(uo. 41). 1545: Eg kereket az konha kociha (uo. 42 1.
1556 : Az kohnia kochiban 6 roh loo lezen (uo. 49).

KONYHÁS, kohnyás : culinarius ; zur küche
gehörig NySz. 1478 : Nicolaus Kohnyas (Múz.). 1484 :
Johanne Kohnyas (OL D. 19015).

KOP, kopp : [cottus gobio] 1544 : Apró halat
toppot dörgeczet (OL. Nád. 40). 1549 : Eg iccze köui
halat eé iccze koppot (uo. 41).

kop-hal : cottus gobio MTsz. 1544 : Vöttem öklét
cikot retkéét kop halat lOL. Nád. 42). 1550 k. : Pi-
sces Ceí'alicos : wlgo kophalath (OL. UC. 15/72 '. 1592 :
Gobios uulgo kophal (uo. 34/42). [Vö. gob-hal. kopi-

hal NySz.]

KOPÁR, : glaber, depilis ; glatt, kahl, ohne haar
NySz. (1. jel.) 1418 : Petro dicto Kopár (ZichyOkm.
VI.512):

KOPASZ, koposz : calvus, calvaster. recalvus, j
implumis, depilis, glaber; glatzig. kahl, haarlos NvSz.
1312 : Kopoz palatini (SztárayOkl. 1.40). 1318/1326 :

Cum Kopoz palatino (Múz. Kende). 1324 : Johanues
Kopoz (Múz. Kállay). 1327 : Kopoz íilius Laurencii
(^Múz. Neuhoífer). 1333 : Simoné dicto Kopoz (Zala-
Oki. 1.273). 1358: Nicolai dicti Kupaz (Forrás ?). 1359 :
Nicolai dicti Kopaz (Múz. Kállay). 1370 : Fabianus
Kopaz (Pannh. 20/D). 1371 : Thomam lilium Kopaz
(Múz. Máriáss)^). 1398 : Paulus Kopaz (ZichyOkm.
V.75). 1449 : Georgii dicti Kopaz (Veszpr. 107, Eger-
szeg 81 1452 : Michaelem Kopaz (Lelesz Acta 63/11).
1453 : Gregorio Kopaz (Veszpr. 5, Fájsz). Benedicto
Kopaz (OL. D. 14645) Stephano Kopaz Dcraetrio
similiter Kopaz (uo. 14652). 1463 : Francisco Kopaz
(uo. 15877). 1466 : Johanne Kopaz (uo. 16421). 1467 :
Johannes Kopaz (Múz.). 1475 : Johanne Kopaz (Lelesz
Acta 85/22). 1478 : Stephanum Kopaz (Körmend,
Heim 590). 1482: Gregorio Kopaz (Veszpr. 9, Kovácsi).
1484 : Michaele Kopaz (Lelesz Acta 94/22). 1507 :
Vrbano Kopaz (Múz. Forgách^i. 1509 : Georgio Kopaz
(Veszpr. 15, Vászoly). 1517 : Symou Kopaz (Múz.
Kállay). 1542 : Martinus Kopaz (OL. RDecim. Zempl.).
1559 : Zab. Ros. Kopaz tenkel (OL. L. III.16. 4).

KOPCS ? -OS ? L kapocs, kapcsos.

KÓPIA, 1 kopja.

KÓPIÁS, L kopj ás.

KOPJA, kópia, koplya?: hasta, framea, curis,
sarissa, verutum ; langer spiess, lanze, speer NySz.
(«kopia» a.) 1464: Vnam lanceam wlgo Kopya (Lelesz
Acta 75/54). 1476 : Hastis wulgo copia (Teleki : Hunya-
diak XI.574). 1490 : Kópia (OL. D. 26048). 1491 :
Kopya, flasce de pléh (uo. 26051). 1530 : Syssak.
Copya (OL. L. III.16. 17!. 1587: Zazlo kaplyastol
[ígv, hadi szerszámok közt, olv. '■koplyastol» ?] (OL.
UC. 46/74). [^ö. zászló-kopja.]

kopja-tok : dependens theca sarissae ; spiessscheide
NySz. 1572 : Kopya tok (OL. Nád. 40). 1635 : Egy
kopjatokot 33 d. (GazdtörtSzemle VÍII.479).

KOPJÁS, kópiás : hastatus ; spiessknecht NySz.
(<.kopiás» a.) 1584 : Kopias Péter (OL. UC. 56/33).
1637 : Menyezeti tablas kopias (uo. 14/43).

KOPLYA ? 1. kopja.

KOPÓ : a"! vestigator canis, indagator ; jagdhund ;
b) rapax, vorax ; rauberisch NySz. 1237 : Vdornici
de uilla Borost quorum nomina Itol Copou [a. m.
kopó?] Petur Medue (Múz. Középk. oki. 9. sz.). Wduor-
nici de uilla Borost quorum nomina Itol Chopou [így]
Petur Medue (uo. 11. sz.). 1240 k. : Quorum : nomina
sünt hec Copo Bene Ceke (Pannh. 61/8^. 1293 : Iwau
Leseu Kopou Nuzo Nertheu Lukeu et Thuzon ser-
vientes (HazaiOkl. 140). 1293 k. : Iwan. Lesen. Kapou
[igy ?]. Nuzo. servientes eiusdem Alexandri (HazaiOkm.
VII.237). Predictus Alexander. Iwan."" Leseu. Kopou
Nuzou (uo. 238). 1399 : Thomam dictura Kopó (Múz.
Kállay). 1422 : Dominico Kopó (Lelesz Acta 42/76).
1492 : Vrbauus Knpo (OL. D. 36992).

KOPONYÁS, kaponyás : [situlam vei magnam
calvam habens ; mit wassereimer, mit grossem schadel?]
1367: Nicolaum dictum Kaponyás (OL. D. 31316, 1.
TörtTár 1901. évf. 48). [Vö. koponya NySz.]

KOPORC ? : 1410 : Thome dicti Koporch íMúz.
Kapy). [Vö. MTsz. ?]

KOPORSÓ : sepulcrum, tumba, loculus [stb.] ;
grab, grube, todtenbahre, sarg NySz. 1737 : Várj
Mészárosné, mert kojwisóz&rt'kig meg fogod bánni
ezen cselekedeted (Reizner : SzegedTört. IV.514). [Vö.
kő-koporsó.J

519

KOPOSZ— KORCS>L\

KORCSMÁLÁS-KORCSOMÁEOLTATÁS 520

ZOPOSZ, 1. kopasz.

KOPP, 1. kop.

KOPP AD : glabror ; glatt oder kahl gemacht
werden NySz. 1751 : Az Incattus a piaczon árult, a
legénj' is ott volt, küldötte az asszony : eredj, végy
egy pénz ára szölöt és két pénz ára kenyeret ; arra
azt felelte a legény : nem megyek biz én, csak kop-
podjál [így?] (DebrJk.V

KOPPANTÓ : emunctoriiun, candelaria forfex ;
lichtsclieere, lichtputze NySz. 1596 : Egi koppantho
(OL. L. ni.l6. 17).

1. KOR : tempus, spatinm temporis, aetas ; zeit,
alter, zeitalter NySz. (1. jel.) 1544 : EbedA-o?Trt bort
(OL. Nád. 42).

2. -SOR [rag], kort, koron : tempore ; zur zeit
NySz. («kor, kort, koron» stb. a.) 1544 : Attam ebed
kort borra (OL. Nád. 41). 1546 : EbedA:or attam az
hegedősöknek es az yatekosoknak (uo. 48). 1549 :
Az urak uendegsege koron segetet fozny (uo. 47).
1578 : Germek ágban walo fekese kor (OL. L. m.l6.
17). 1591 : Költ Szempcen szinten pünkösd napian,
reguel het ora korán [igy] (MA. NLI. 89, eredetije
szerint).

KÓR : langiádus, morbidus : schwach NvSz. 1. jel.)
1442 : Alberto Koor (Múz. Kállay). 1619 : Benedictus
Koor (OL. UC. 1/17).

KORBÁCSOL, vö. megkorbácsol.

KORC, koréc, korcc : [,-exta pars módii: ein
mass, ein sechstel scheffel]. 1507 : De Rapulis quili-
bet ATiiun korecz dare tenetui' (EgyKöny^-t. Litt. Epist.
Őrig. 7). 1559 : Dánt tritici korecz quinque (OL. UC.
62/37). 1588 : Rosot korczoth kettőt uo. 64/35). 1612 :
Korocz [a m. korc "?] Georgius (MA. NLL 378) Geor-
gii Korocz (no.). 1634 : Vagion egi mireö szapu auagi
korocz [igy] (OL. UC. 21/3). [Vö. :Miklosicli : Slav.
Elemente és karc NySz.]

KORCOS : ^sextam partém módii capiens : ein
sechstel scheffel fassend]. 1619 : Boronza egy korczos
vannaval (OL. UC. 4/24).

KORCOYÁGT. korcovány, korcván, kor-

szovágy : semicinctium, semicLuctorium ; fürschurz,
schurzband NySz. («korcovát» a.). 1533 : Vnum Sargha
Thafota Korzowagh (OL. Nád. 49). 1544 : Vöttem eg
korczouagot (uo. 40). 1546 : Nadrág et Korchoivagy
(uo.). 1548 : Ket vyselu imegh. Egy korczotcagj (uo.
49). 1633 : Eg^- korczvan váll kamukaból való, nyúl
bürrel béllett (Radvánszky : Családélet 11.260). 1835 :
Egy zöld bársony Korczouany veres ujjal arany
primmel primezett (uo. 11.266). [Vö. korcoványos.|

KORCOVÁNY, L korcovágy.

KORCOVÁNYOS : [semicinctorio praeditus; mit
einem schurzbande versében]. 1660 : Menyasszony,
fehér, vont arany, korczoványos lanhyn [a kiadás
szerint igy] szoknya 1 (Radvánszky : Családélet 11.337).
[Vö. korcovágy.';

KORCOVÁT, 1. korcovágy.

KORCS ? : hibris, hibrida ; zwitter NySz. 1439 :
Ladislai dicti Korch [a. m. korcs?] Lelesz Acta 55/16).

KORCSÉMA? 1. korcsma.

KORCSMA, korcséma? korcsoraa : oenopo-
lium, taberna, caupona ; wirtshaus, schenke NySz.

1689 : Az száraz korcsmáért az menyben megh alkhu-
tanak (OL. UC. 1/34). [A korcséma alakra vö. korcsima
MTsz.] [Vö. bor-, sör-korcsm.a.]

korcsraa- áruitatás : [cauponatio ; ausschank].
1643 : Mind őszi es Tavaszi vetésekből kilenczedet
adnak Korczioma arultatassal rendel tartoznak (OL.
UC. 3/24). 1668 : Korcsma arultatassal continue tar-
toznak uo. 1/21). 1670 : A Mesterek panaszolkodnak,
hogy a Diákok kin hálnak kiváltképen az mostani
Praebitor Berendi az Lnnepben is kinhált és a korcséma
[igy ■?] áruitatást a szolgájára bizta (Canon Visit. 164).

korcsma-jövedelem: [proventus cauponae : ein-
kommen der schenke]. 1680 : A korczmarosnak gond-
gya leg%'en a korczma jövedelemből a mit [ivó edényt]
vészen, . . . annak árát a falu számára tarcza, szám-
adáskor adja elö (AdalZemplvmTört. V. évf. 280). A
korczmáros hordó méréskor korcz»i a jövedelemből tar-
tozik tisztességesen gazdálkodni (uo.).

ZORCSMÁLÁS, korcsomálás. korcsomár-

lás, korcsoraároltatás : cauponatio ; ausschank
NySz. («korcsomállás» a.) 1643 : Korcziomalassal is
tartoznak (OL. UC. 3/24). 1668 : Continuus korcsma-
lassal tartoznak (uo. 1/21). [Vö. bor-korcsmálás.]

KORCSMÁROS, kocsm.áros, korcsomáros :

vinarius, tabernarius, caupo, oenopola : vnxt, wein-
schenk, [weinschenker] NySz. 1389 : Pauli Korchma-
rus (OL. D. 7469). 1400 : Georgium KorcJimarns (Zichj--
Okm. V.225). 1449: Georgio Kochmaros [Szám. szerint
igy] f\^eszpr. 107. Keek 3). 1492 : Valentinus Korcho-
maros (Körmend 111/4, Batthván 65). 1516 : Benedicto j
Korchmaros (OL D, '32182). 1558: Éhez [a borkósto-
láshoz] mjTiden korchomarosnak, fabul chinalth pechie-
tes p%Tithy, Iczeie . . . légien (OL. D. 37006, 1. Gazd-
törtSzemle VI.136).

korcsmáros-né, vö. pálinka-korcsmárosnó.

KORCSMÁROSSÁG : cauponaria; gastgeberei,
wirtschaft XySz. 1636 : Egy pusztát biró jobbágy,
kinek pusztáját az udvarból adták, korcsmárossággal
tartozik (GazdtörtSzemle L266).

KORCSMÁS-HÁZ : [caupona : wirtshaus]. 1588:
Korchmas haz (OL. UC. 64/35).

KORCSOLYA : scala promotoria, scala cellaria;

schi-otleiter NySz. 1510 k. : Ad celarium pro korcyola

(OL. D. 26251). 1558 : Korchyola [«pinczében» Szám.

; jegyz.]. Zjtvo kees (OL. UC. 4/48j. 1564 : In cellario

: traha vna korchyola vocata (OL. L. IIL16. 17).

KORCSOLYÁS : vectiarius ; der an der winden
stange ziehet NySz. schröter BM. 1413 : Jacobi dicti
Corcholas (OL. D. 10051). 1414 : Maritus legitimus
dictus Korczolas (uo. 10258). 1453 : Leonardus Korczo-
las (uo 14696). 1488 : Michael KorcJiolyas (uo. 27072).
1520 k. : Blasius Korch yolyas (uo. 26243). 1522:
Hys qui vini [egy szó az oklevélben tollban maradt]
sew vasa detrahunt wulgo korcholas solui (uo. 26309).
1522 k.: Assedarii seu Lmpositores vinorum vulgo kor-
cholas (TörtTár 1889. évf. 384). 1528 : Korcholassok-
nak fl III (OL. Nád. 42j 1557: Essedarii wlgo kor-
cholyasok tenentur vina curribus deponere et in
i cellaria collocare (OL. UC. 4/48).

KORCSOMA. 1. korcsma.

KORCSOMÁLÁS, 1. korcsmálás.

KORCSOMÁRLÁS, L bor-korcsmálás.

KORCSOMÁROLTATÁS,
lás.

1. bor-korcsmá-

521

KORCSOMÁROS - KÓRÓ

KOROC-KOROS

522

KORCSOMÁROS, 1. korcsmáros.

KORCVÁN, 1. koroovágy.

KORDA : fimiculus, restis, corda ; saite, kleines
seil, sclinur NySz. 1556 : Aprólék fekethe selem korda
(OL. Nád. 48).

korda-öv, -ö: gürtelschnur NySz. 1550 : Eg korda
V (OL. Nád. 45).

KORDOVÁN, gardován : hircina pellis concin-
nata, corium cordubense ; corduanleder NySz. («kor-
dovány» a.) 1478 : De centum cutibus seu Alantiis
vulgo Bakbeur et Gardován agnellinis vei caprinis
(Teleki: Hunyadiak XII.69). 1544: Wöttem eg kordo-
uant cipellösnek (OL. Nád. 40). Uöttem eg kordouan
sarut (uo.).

KÓRÉ, 1. kóró.

KORÉC, 1. korc.

KORHÁNY?: streichbrett, pflugstürze BM. 1470:
Blasium Korhan [a. m korhány?] (Lelesz Acta 81/81
[Vö. CzF.]

KORLÁT : Carolus PPB. [Conradus ?]. 1347/1358 :

A'oríaí/iwagasa, hn. (OL. D. 4716). 1352 : Molendinum
suum Korlatmoln'a. nuncupatum (Veszpr. 16, Vespr.
Oppid.). 1358 : Molendino C'orírti/imolna vocato (Veszpr.
3, Bére). 1361 : Possessionum Scentkerezth Hrabko
et /íorZaí/iuagasa vocatarum (Múz.). 1522 : Bartholo-
meus Korlaat (OL. D. 37004). [Vö.' CzF.]

KORMÁNY ? : gubernaculum, clavus ; steuer-
ruder NySz. (1. jel.) 1520 : Unum fyasfewld vocatum
in loco KewzeepAorman [a. m. kormány ?J (Múz. Kis-
faludy).

korinány-evező, -evezé : [gubernaculum, clavus ;
steuerruder]. 1587 : Eg km'man eivezeth az komphoz
(OL. Nád. 41).

kormány-pénz : 1553 : Est hic theloneum aqua-
ticum cuius prouentus uocant Kormanpenz (OL. UC.
43/4).

KORMÁNYOS : gubernátor, nauclerus ; scliiffpat-
ron, steuemiann NySz. 1332 : Possessionem Kormanus
(AnjouOkm. n.621) 1450 : De nave autem vacua
amplustrista [így?] vulgo Corm«wMS i Forrás ? 240. 1.).
1522 : Thomas Kormanos (OL. D. 37004).

KORMOS : furvus, fuliginosus ; rauchfarbig, rus-
sig NySz. 1318: C'/íor»ío.snasfee [hn. a. m. kormos?]
(AnjouOkm. L492). 1325 : Magister kurnms (Hazai-
Okm. V.IOO). 1394 : Dominicum Kormos dictum
(Múz. Kállay). 1411 : Thomas Kormos (uo. nr. 545).
1418 : Bakó dictus Kormos (OL. D. 1Ó651). 1423 :
Johanne Kormos (Lelesz Acta 43 81). 1442 : Thoma
Kormos (Múz. Kállay). 1449: Thome Kormos ^Sztáray-
Okl. n.443). 1452 : Thoma Kormos (OL. D. 14584).
Johanne Kormos (uo.). Thoma Kormos (Máz. Kállay)
1481 : Benedicto Kormos (OL. D. 30091).

KORNÉTÁS, kornétos, kornyétás: [vexillum
habens, vexillarius : coniette habend, reiterfahne ha-
bend] ein cornett, reiterfiihnrich NySz. 1493 : Johanne
Kornethos [igy] (Akad. 11). 1740: Tkttes Lubomersz-
kianum Regimentbéli Assignatus Kornyétás Hess
uram ö Kglme (AdalZemplvmTört. V. évf. 346).

KORNÉTOS, L kornétás.

KORNYÉTÁS, 1. kornétás.

KÓRÓ, kóré : íVutex, dumus, caudex herbarum ;

dürrer stengel, dürre pflanze NySz. 1602 : Kóré Tamás
(SzékelyOkl. V.202). Kóré Mihály (uo. 209). [? Helyn.
szárm. : 1150 — 54 : Predium couroug [olv. Kórógy]
(Pannh. 7/B). Vö. MTsz.]

1. KOROG, L korc.

2. KOROG : 1612 : Korocz Georgius (MA. NLL
378). Georgii Korocz (uc). [A. m. kuruc NySz.?]

KOROM : fuligo; russ am ofen oder kamin NySz.
1211 : Isti sünt ioubagiones Mog Corom [a. m. korom ?]
Wot Juneh Bekey (Pannh. Tih. 1/5). 1338 : Posses-
sionem A''orommonustura nuncupatum (Múz.). 1348 :
Petrus dictus Kurum (ZichyOkm. 11.315). 1389 : Jacobi
dicti Korom (KárolyiOkl. L436).

-KORON, L 2. kor.

KORONA : corona, stephanus, stemma, diadema ;
krone, kranz NySz. 1547 : Registrum az tizen kilencz
koronáról ky töt fl 22 d 80 (OL. Nád. 40).

KORONÁZAT : 1) coronatio ; krönung NySz.
1609 : Az országnak az minemö gravaminái voltak, első-
ben ö felségének [IL Mátyás] Írásban adták articulusok
szerént és minden kevánságára az országnak resol-
válta magát, kire meg is esküdt a koronázat előtt
(MA. NLL 298). |i 2) [?]. 1572: Uörös barsont az
koronazatra [a. m. 1. jel. ?] (OL. Nád. 40). 1643 :
Négy zöld koronázatú szoknya öt rendibe zöld selyem
galon rajta (Radvánszky : Családélet n.286).

KORONG : 1) [silva rotunda, dumus rotundus ;
runder wald, rundes gebüsch]. 1274/1338 : Quendam
rubum densatum wlgo Korongh vocatum (OL. D. 882).
Quidam rubus wlgo Kemnaísikurungh vocatus in me-
dio cuiusdam prati existens (uo.). 1333/1468 : Transe-
undo ad locum Feskekorongya appellatum (Lelesz
Met. Zemplén 19). 1337 : In quandam aquosam silvam
viilgo Samschkorongh vocatam (SztárayOkl. 1.127).
In medio eiusdem silve seu nemoris Korongh vocati
(uo.). 1338/1395 : Ubi existit quidam rubus wlgo
Kenmsíakurungh vocatus (Múz. Jankowich). Annectit
quendam rubum densatum wlgo Kurung vocatum
(uo.). lungit quendam rubum densatum wlgo Donya-
kurunga vocatum quem transeundo venit ad aüum
rubum similiter Korungh vocatum (uo.). 1353 : Pos-
sessionem íiogkorongh (AnjouOkm. VI.74). 1507 : Ad
quendam locum circa scilicet quoddam spinetum vbi
predicti actores locum eundcm Feskekorongya appel-
lassent (OL. D. 32068). [Vö. Szamota, NyK. XXV.137,
«kerék» a.] || 2) rota figurális v. moláris; töpfer-
scheibe, mühlrad NySz. 1528 : Duo Korongh ad mo-
lendinum (OL. Nád. 49). 1535 : Ligna trunca pro
rotis wlgo korong (OL. ActaPauI. Nosztra 2/10). 1578 :
Vna rotula Korongh ex molendino (OL. L. III.16. 17.
1619 : Korongra való vas karika. Perpencze vas.
Gusaly vas (uo. III. 17/29) 1638 : Ezen kompos vagi
haios malomnak vizi es fogas kereke, ket bokor
malom keöve keö padgiaval korongiaval tengelievel
liszt valuiaval (OL. UC. 2/34). [Vö. kerék; malom-
korong.]

korong-vas : subscus ferrea ; mühleisen NySz.
1586 : Instrumenta forrea noua pro mola vulgo korongh-
uas (OL. UC. 77/1). 1632 : Az malomhoz való apros
szer szamot, az korong vasat is, czapot es egieb ku-
saly talp vasat (uo. 3/20). [Vö. malora-korongvas.]

KOROS : a) magnus ; gross ; b) annosus, vetulus,
vetustus, diuturnus ; vieljiihrig, altlich, alt NySz. 1388 :
Jacobum dictum Koros (Körmend, Miscell. Néiunt-
újv. lad. 44, fasc. 116). 1476 : Anthonius Koros (Kör-
mend, Heim 576). 1498 : Johanne Koros (OL. D.
20702).

523

KORPA- KOS

KOSÁR— KÓTÉR

524

KORPA : a) furfur, apludae. canicae : kleien, [kleie] ;
"b) furfures capitis ; schuppen XySz. 1480: Philipo
Korpa (OL. D. 18313).

KORPÁS : a) furfurosus, furfureus ; wie kleien
[kleie] ; b) furfurosus; schuppig NySz. (1. 2. jel.' 1347 :
Dicti filii Corpas (AnjouOkm. V.83). 1410 : Petrus dictus
Korpás ÍOL. D. 16135). 1415 : Emericus dictus Corpas
(uo. 10413). 1463: Thomam Korpás (Veszpr. 106,
Szentbenedekalja 4). 1468 : Anthonius Korpás (Lelesz
Acta 79/15). 1470 : Georgio Korpás (Körmend, Heim
546). 1478 : Johannes Korpás (OL. D. 18145).

KORPORISTA: [socius fraternitatis Corporis
Christi; mitglied der «Coi-pus Christi-Brüderschaft»].
1608 : Komiati predicator házas ember Taksonl peter
iokai predicator Czene peter Somoriai prédikátor, Cza-
tari gergel uram ouara ment, it nálunk predicala ket
esztendeig az korporistak adig futak az urat ki uesz-
tek köszölünk (MA. NLL 283, Molnár Benedeknek
Szencen kelt levelében, az eredeti szerint). [Vö. «Cor-
pus Cliristi-Brüderschaft», 1. Herzog : Real-Encyklo-
padie für protestantische Theologie und Kirche, 11.
406. A «Corpus Christi» társulat szerepléséről hazánk-
ban vö. Békefi Rémig, Katholikus Szemle 1896. évf.
22. 1. és 1400 : Reuerendam meam Grisei coloris habi-
tam cum mardurina subductam lego et committo
kalendinis preciosissimi Corporis Christi et beaté vii--
ginis Marié de ecclesia agriensi. vt pias exseqitías
pro anima :, nostra et animabus parentum nostrorum
celebrare teneantur (HazaiOkl. 329).] [Vö. kalandos.]

KORSÓ : amphora, urceus [stb.] ; krug, wasser-
geschirr NySz. 1462 : Duodecim anfore plumbee la-
bas/íoros [olv. korsó] vocate magne (Múz. Kállay).
1494: Anfora parua MazosA;orso (OL. D. 26076).
1558 : Egi rákot korsó Matias kiral czimere raita
(OL. L. Ll). 1581: Egi geongh hazbol chinalt korsó
(uo. in.16. 17). 1597 : Feier Alabasti-um medencze
korsoiaital kinek fogateia ell thöröth (OL. UC. 101/3).
[Yö. bütykös-, kristály-, réz-, szentelő-, víz-
hordó-korsó.]

korsó-derék : jplenior orbis urcei : bauch des
ki-uges]. 1731: Az jobb felöl való csöcse, mintegy
korsó derék, felpuffadott s megdagadott (Reizner:
SzegedTört. IV.479).

KORSÓS : amphorarius ; der krüge macht JVySz.
1406 : Johanne Corsos (ZichyOkm. V.486). 1466 :
Anthonio Korsós (Múz. Kállay). Thoma Korsós (Le-
lesz Acta 77/23). 1475 : Matheus Korsoos (Körmend,
Heim 576).

KORSZOVÁGY ? 1. koroovágy.
-KORT, 1. 2. -kor.

KORTINA : cortina; vorhang NySz. 1701: Képek,
Kortma házi ékességre ü. 10 (AdalZemplvmTört. V
évf. 298).

KOS : 1) aries : widder NySz. (1. jel.) 1210 : De
ancillis Scina Chaga Somb'otka Cos (a. m. kos ?]
(Pannh. 5/F). 1415 : Nicolaus Santhai-o.s (Lelesz Acta
35 43). 1449 : Merset Kosokot Tholna megebel Somog
megeben engette Janus vayda (Forrás ?). Jacobus dic-
tus Kos (Veszpr. 107, Egerszeg 8). 1460 : Valentino
Santac/io.s (I.elesz Acta 71/1). 1522 : Unam subám
vulgo A;osnesth vocatam (TörtTár 1889. évf. 381). 1602:
Kos Bálint. Kos Péter (SzékelyOkl. V.182). Kos Miklós.
Kos Péter (uo. 227). || 2) fistuca : schlegel, stampfel
NySz. (2. jel.) 1532: Az kosra kywel az karokat
verjek ala (OL. Nád. 48). 1538 : Instrumentum chyga
vocatum vna cum kos (uo.).

kos-bőr : [pellis arietina ; widderhaut]. 1637 : Kos
beör. Csap beör (OL. UC. 14 43).

KOSÁR : 1) corbis, textum vimineum fstb.] ; korb
NySz. (1. jel.) 1476 : Paulum Kosár (KárolyiOkl.
11.451). 1546 : Az lo zayara egy wasat awagy kosart
(OL. Nád. 40). [| 2) oviarium septum ; schafhürde
NySz. (3. jel.) 1313 : Versus locum hozkosar uocatum
(AnjouOkm. I.3U3). 1461 : Quoddam ouile wlgo kosár
nominatum vbi oues eorum tenere habebant (Múz.
Kállay). [Vö. bőr-, cipóhordó-, földhordó-kosár.]

KOSARAS, kosáros : corbes habens NySz. [ven-
ditor corbium, vitor'?] ; mit einem körbe versehen, der
körbe feil hat BM. [korbmacher ?]. 1468: Lucám Kosa-
ras (OL. D. 16618). 1523: Lucas Kosaros (Múz.
Rhédey).

KOSÁROS, 1. kosaras.

KOSDA ? : «többéves (néhol eggyéves) berbécs»
MTsz. 1434: Benedictus Kosda [a. m. kosda?] (Múz.
Kállay).

KOSONNYA ? 1. kocsonya.

KOST, L koszt-pénz.

KOSUCSKA? L kozsuska.

KOSUSKA? 1. kozsuska.

KOSZORÓ, -S. L koszorú, -s.

KOSZORÚ, koszoró : sertum, corona, corolla,
anadema, crinile, íiorea corona ; kranz, kranzlein NySz.
(1. jel.) 1323 : lungit quendam riuulum /úí^itnípotok
[a. m. koszorú ?] uocatum (Könnend, Sebesiana 2/5).
1347 : In loco kuzuruaeá vocato (OL. D. 30298). In
loco kuzuru^QáÍQj vocato (uo.). 1564 : Eg fodorgatoth
aranas kozorw (OL. Nád. 49).

koszorú-fa : mutuli ; kranzholz, mauerbank NySz.
1566 : Hlyen végzés lőtt, hogy az mely két oszlopot
az Szigyártó András kapuja felöl János deák állatott,
hogy annak az tövét beUyeb veszi és ha idővel az
régi tapaszt Sz. A. felöl leverendi János deák, az
karókat nem kivül Sz. felől, hanem belől az íí háza
felöl fogadta hogy állattj'a és szegeszteti az koszorú
fához (DebrJk.).

koszorú-gerenda : blattstück, plattstück, ober-
schwelle, oberlegholz, wandrahmen, kranzschweUe BM.
1638 : Ez felül megh Irt Palotáknak es hazaknak
Padgian való szarufák, keresztül való gerendák folio
es koszoro gerendák (OL. UC. 2/34).

KOSZORÚS, koszorós : redimitus sertis, lau-
reatus, coronatus ; bekranzt NySz. 1488 : Johannes
Kozoros (OL. D. 27072). 1522: Franciscus Kozoros (uo.
37004). 1542 : Petrus Kozoros (OL. RDecim. Zempl.).
1577 : Kozzoros Peter (OL. UC. 1/3).

KOSZOS : porriginosus, achorosus ; der erbgrind
hat, grindig NySz. 1522 : Gregorio Kozos (Pannh. 6/Z).

KOSZTOS ? : 1418 : Petro Koztlms [igy, a. m.
kosztos ? Szám. igy olvasta] (OL. D. 1 1622). [Vö. kósl
NySz.?; 1. koszi MTsz. és Hermán 0.: MHalászat 805 ?]

KOSZT-PÉNZ, kost-: [pecunia pro alimentis
data ; kostgeld). 1600 : Kost pénz hebdomadatim
dantur (OL. UC. 17/6). [Vö. kost NySz.]

KOTÉGÁRT ? 1. kotorgárt.

KÓTÉR?: 1602: Kóter [a. m. kóter ? Pál (Szé-
kelyOkl. V.187). [Vö. CzF. MTsz. ?]

525

KOTfiRGÁR— KOVÁCS

KOVÁCSI— KOZÁR

526

KOTÉRGÁR? 1. kotorgárt.

KOTÉRGÁRT, 1. kotorgárt.

KOTOR : effrico, eífodio ; herauskratzen, heraus-
graben NySz. (1. jel.) 1373 : Michaelem Kotor [a. m.
kotor ?] (Múz.). 1396 : Franciscum et Michaelem dictos
Cotro (Veszpr. 107, Mindszentkál 1). 1602: Kotró
István (SzékelyOkl. V.183). Kotró Lörincz (uo.).

KOTORGÁRD, 1. kotorgárt.

KOTORGÁRT, kotégárt? kotergár? kotér-
gárt, kotorgárd : scutiim BesztSzójz. (142. sz.)
SchlagUSzójz. (606. sz.) ; [ritterschild]. "1490 : Gladei
[így] cum hicceWifi, : Kotergarth; Clipei mamiales (OL.
D. 26048). 1494: Kothorgarth (uo. 26076). 1495: Vnum
Clipeum Kothcgarth [így ?] deauratum (Lelesz Acta
103/13). 1496 : Clipei wlgo kotorgarth (Forrás ?). 1501 :
Vnam vittam duos equos vnum KothorgartJi (Lelesz
Bercs. XIV.4). 1516 : Vnum clipeum kothergar [olv.
kotergár v. kotergárt?] (Múz.). 1520 : Item hattam Ewt
wy kothorgartoth (HazaiOkm. 1.404). 1522 k. : Clipeus
verő rothorgard [olv. kothorgard] ematur optimus (Tört-
Tár 1889. évf. 380, egykorú másolatból). 1535 : Cum
Clipeo wlgo Kothorgard (Lelesz Prot. 6/61). [Vö. Melich,
Nyr. XXIV.299, NyK. XXV.122.]

KOTORMÁNY? : 1407 : Quendam famulum suum
Paulum dictum Kotorman interemisset (ZicliyOkm.
V.491). [Vö. MTsz. ?]

KOTRÁS, vö. gát-kotrás.

KOTRÓS?: [qui libenter effricat vei effodit ; der
gerne scliarrt]. 1398 : Jacobum dictum Kothrous [a. m.
kotrós ?] (HazaiOkm. 1.292). [Vö. kotró MTsz. ?]

KOTTYANT : a) contingo, sonitum edo ; an
oder mit etwas klingen ; b) effutio, deblatero ; aus-
scliwatzen, ausplappern NySz. 1482 : Paulus Koth-
thantho (Körmend Acta IIÍ/3, Baráti 83). 1492 : Colo-
manno Kothantho (Körmend III/4, Batthyán 65).

KOTÚ ? : 1408 : Piscinas Saaseer Keneskothya
[igy ! a. m. kotú ?] Melliorgonya (Múz.). [Vö. 1. kotú
MTsz.]

KÓTYAVETYE, kótyevetye : auctio, hasta-
rium, subhastatio, venditio sub hasta ; öffentliche feil-
bietung, verkaufung NySz. 1540 : Dati sünt duo co-
tliumi per kothye tvethye empti (OL. Nád. 42). [Vö.
Zolnai, Nyr. XXV.501. Ezen helyen az idézet forrása
hibásan van közölve.]

KÓTYEVETYE, 1. kótyavetye.

KOTYOG : glocio, glocito, blatero; gluxen, gineken
wie eine henne, schwatzen NySz. (1. jel.) 1474 :
Dominico Kothyogo (Lelesz Acta 84/6). 1519 : Matheo
Kothyogo (Lelesz [Acta?] 125/31).

KOTYOGÓS-ÜVEG, -iveg: simpulum, simpu-
vium NySz. bombilius, guttus ; ein glass mit einem
engen hals PPB. 1549 : Egh öregh kotyogos yneget
uettem (OL. Nád. 40). 1597 : Egy wres kotiogos luegh
(OL. UC. 101/3). 1648: Eöregh Lengyel Pohárok
Appro hegyes Pohár Hozzu kotyogos icvegh (uo. 10/63).
Kotyogos wuegnek való Rézforma (uo.).

KOVÁCS, koács : faber, faber ferrarius ; schmied
NySz. 1193 : Ibi diuiditur cum uillanis de coach (OL.
D. 27). Inde ad coach (uo.). 1230 : Georgius de uilla
(Juach (Veszpr. Regn. K/162). 1330 : Arnoldi de Koach
(Pannh. 48/Vv). 1341 : Ad virgultum /ror/f/íharastya
dictum (OL. D: 3384). 1345 : In veteri Buda in vico
ífMrtf/iulcha vocato (uo. 3786, 1. AnjouOkm. IV. 547).

1377 : Sub molendino Kouachmolndi (OL. D. 6419).
Ladislao dicto Kouach (Lelesz Acta 10/22). 1413 :
Paulus Kowach (ZichyOkm. VI.283). 1444 : Bartholo-
meo Kouacz (Múz. Kisfaludy). 1445 : Stephanum Koach
(Lelesz Acta 55/22). 1453 : Benedicto Kowach (Lelesz
Bercs. VII.IO). 1455 : Ad latus montis lapidei Ko-
ivachseg dicti (Veszpr. 3, Bére). 1478 : Gregorius
Kowach (OL. D. 18145). Francisco Kowach (Lelesz
Acta 88 11). 1498 : Johanne Koivach (Múz. Kállay).
1509: Stephano Koivach (Múz. Forgách). Petro Janös-
koivachfya (Veszpr. 15, Vászoly). 1517 : Clemente Ko-
wach (Forrás ?). 1544 : Kotiacznak neg vy marok uas-
tol es karikáktól (OL. Nád. 41). Az kouacznak az
ki az ket szabalt louat meg uagdalta az eret (uo.
40). [Vö. MTsz. és Ásbóth, Nyr. XXIX.160.] [Vö.
patkoló-kovács.]

kovács-kölc: [truncus incudis;ambosstock?]. 1643:
Az Kouacz mühelbenn. Vagyon egy kouacz kölcz (OL.
Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.126). [Vö. köre-le-
gyező.]

kovács-reszelő: [scobina fabrilis; schmiederaspel].
1553 : Pro Kis Koivach Reszelő (OL. Nád. 49).

kovács-szén : [carbo fabrilis ; schmiedekohle].
1597 : Konias [igy] vass kiuel kouacz szenet hanak ki
(OL. UC. 101/3).

kovácsvinnye-ház : [ofíicina fabrilis ; eisen-
schmiede]. 1597: Az kouacz uinnye házban. Likazto
vass 3 Karika vereo 1 (OL. UC. ÍOl/3).

kovácsvinnye-hely : [cv]. 1597 : Egy koivach
vynnyc hcll wagyon (OL. UC. 12/42).

KOVÁCSI, kácsi, koácsi : fabrilis ; was zu
einem schmied gehöret NySz. 1254 : Prope eandem
ecclesiam villa Kuachi (Békefi : PilisiApáts. 317).
Quandam terram fabrorum nostrorum que koachi uo-
catur (Akad. 1). Terram fabrorum nostrorum Koachy
vocatam (Wenzel VII.360). 1269 : Vicus Kwachy nim-
cupatus (Veszpr. 106, Dec. Bud. 3). 1274 : Quandam
uacuam terram Castriferrei Koachy uocatam (Múz.).
1321/1323 : Kuachi, hn. (Múz. Soós). 1327 : Buken de
Koachy (Körmend 1II/3, Isay 1). 1360 : Possessioni-
bus Koachy Molunzegh et Gers vocatis (Múz.). 1366 :
Predicte ville Koachy (uo.). Pauli hospitis de eadem
Koachy (Veszpr. 106, Berenhida 2). 1459 : Prediorum
Pwzthatoc/i?/ [így többször] et Cheb vocatonim (OL.
D. 15412). [Vö. kacs a. m. kovács MTsz.J

„ KOVÁCSLÓ: [officina fabrilis; schmiede?]. 1744:
0 dolgozott majd 12 óráig a kovácslóba, hihető tüzet
tett belül a kovácslóba a szén közzé (DebrJk.). [Vö.

kovácsol NySz.]

KOVACSOS : [silicibus copiosus ; kieseiig, gran-
dig, schotterig]. 1211 : De inde ad Couaches [így? olv.
kovacsos ?J (Pannh. Tih. 1/5). 1293 : Per portum
Kowachosrew vocatum transit ipsum fluuium (Múz.
Hanvay, 1. HazaiOkm. Vn.233). [Vö. kovács NySz.;
kavics MTsz.]

KOVACSTALAN: [sine silice ; ohne kiesel].
1602 : Kovacstalan Márton (SzékelyOkl. V.277). Ko-
vácstalan [így?] Imre (uo. 278).

KOVÁSZ : fermentum ; hefe, sauerteig NySz.
1506 k. : Hogj az mi orzagunkban valamj taplaia es
havazza az hwtetlensegnek vágj Partwtesnek az tá-
madások keozot, telliessegell elzaragion es heruadgion
(MJogtörtEml. 1.17).

KOZÁR? kazár?: Chazarus Kr. 1221: Causam
que uertebatur inter Medue et Cazar [olv. kazár v.
császár?] (Pannh. 58/A).

527

KOZMA— KO

KÖ

528

KOZMA: Cosmas, Cosnnis PPB. 1230 k./1355 :

Ad loeum quod wlgo Menethescozma vocatur (OL.
D. 4475, 1. HazaiOkm. Vm.29). 1240 k. : Hec sünt
nomina vduonűcorum de eodem predio Cozma Hyze
(Pannii. 61/8). 1322 : A'o-mateluk, hn. (Múz. Kállay).
1384: Versus terram KozmaíoíáQ vocatam (Pannh.
41/Rj. 1429 : Térre particulam iÍ02»iaylese vocatam
(Körmend V/7, nr. 141). 1435 : Possessioues Moroch-
lakus Cozmahaza et Egethlakus vocatas (Múz.). 1469 :
Kozma Thakach (Könnend II/9, Miscell. Pethö-Széchy
36). 1480 : Costna de Kapolnastakachy (Pannh. 51 Nn).

KOZSUCSKA ? 1. kozsuska.

KOZSUSKA? kosucska? kosuska? ko-
zsucska ? : [vestis pellicia ; pelzkleid, pelzrock].
1579: Egi fekete barsoni kosuchka [olv. kosucska v.
kozsucska?], ezwst keotessel premezet es heolgiel
bellet . . . Egi fekete dupla tafota Kosuchka, fekete
barsonnial premezet (Radvánszky : Családélet 11.31).
Egi fekete dupla tafota Kosuchka nest torokkal bel-
let (uo. 32). 1603 : Húsz nyusztot egy kozuszká-
nak [a közlő szerint így, olv. kozsuska?] valót 189
frt (uo. 111). 1614: 1 fekete metélt bársony kosuska
[a közlő szerint igy, olv. kosuska v. kozsuska ?] facit
28 frt. (uo. 200). [Vö. komch, kozuscek, kozukk, Ber-
nolák.] [Vö. kusicska.]

KÖ, ké, kű ? : 1) lapis, saxum ; stein, fels NySz.
(1. jel.) 1093/1399: Super pertinenciis Capelle Sancti
Nicolai et celle monachorum in loco HurozA:it' olym
per quemdam nobilem virum Huroz de eadem Tychon
Diiűno cultid concauatis (Pannb. Tih. 1/27). 1193 :
De prato transit usque ad bygisAcM (OL. D. 27).
1212 1328: Lapidem qui dicitur Chemartei (Veszpr.
Regn. Donationales 22). 1216,1230: Uadit sursum
super fluuium versus Cfcopu (OL. D. 79). 1240 :
Locum qui CuzepA:w vocatur (HazaiOkm. VnL36).
1252: Uenit in montem qui WerusA;w dicitur (OL. D.
369). 1256 : Ascendit a Keuijg in möntem Hygmo-
gos (Pannh. lOG). PhylupA;iie, hn. (ErdMúzLt., 1. Wen-
zel VII 430). 1258 : Ad lapidem qui homlolo kiv
uocitatur (OL. D. 480). In vertice montis Zirku
nominato (Pannh. 5/E\ 1262 : Duo parui lapides na-
turales cpntigui quas siluanim Custodes Ykur/ctt no-
minanmt (MonStrig. 1.472). 1266/1297 : Cella mona-
chorum que Wruzku wlgariter nominatur (Pannh. Tih.
1/9, 1. Wenzel III.140). 1270 : Fratre Salomone prioré
domus sancti Nicolai de VruzA-n (Pannh. Tih. 17/1).
1270 1365: Inter fontem Bana vocatum et inter fon-
tem Fenkw [a. m. fény-kö v. fénkö ?] nominatum
(MonStrig 1.580). 1272 : Deinde circuit lapidem Solum-
kou uocatum (OL. D. 7&9). 1281 : A parte ville Egku
(Múz. KoUer). 1282 : Unum montem SolumA;H vocatum
(0L.D.1133). 1285/1334 : Uuadit ad orientem ad Solum^•^t
(Körmend, Sebesiana 2/9). 1287 : Ad quandam rupem
que llegku uocatur (Lelesz Acta 1/6. 1292 : Quedam
Rupis Chokaskeu uocata . . . ubi supraeminet rupis
Chokas^•1^ uocata (MonStrig. 11.323). 1297 : Inde ascen-
dit versus lapidem Iwkaskivy vocatum (uo. U.395).
1299 : Ad quendam lapidem qui uocatur SolumA:^
(OL. D. 1537). 1304 : In loco Vrus/aü nuncupato octo
iugera (Veszpr 15, Vámos). 1309: Nicolai de Vruzfe
(Veszpr. 13, Szőlős Zala m.). 1311 : Cum Castro
EhiHkw nuncupato (OL. D. 1790, 1. AnjouOkm. 1.243).
Ad quendam lapidem qui uocatur SolymA;)<7 (uo., 1.
AnjouOkm. 244 i. 1315 : PossessionesThorA:ítThorÍMeley
Sybunlendun (Múz. Péchy '. 1315/1323 : Cum Castro
SebusA;w quod idera in monte Machknkív construxit et
erexit (Körmend Sebesiana 2/7). 1318 : Locum fori
Bezed/fCí/ dictum (ZalaOkl. 1.149). Ascendendo in Hom-
\olokw perueniret et de Homloio/«£^ scandendo (OL. D.
19JG, 1. AnjouOkm. 1.468). 1318/1320: Quatuor ses-
sioiiibus sub Castro Omniwm sanctorum a paile meri-

dionali prope lapidem magnum Cecekeu vocatum exi-
stentibus (Veszpr. 16, Vespr. Oppid., 1. ZalaOkl. I.
149). 1320 : Castellanus de SoljoimArií (OL. D. 2010).
1324 : Castellano de Reulgku (Körmend Heim 43).
1324 1363 : Venit ad montem ChahurA;eí(,;e nominatum
(Múz. Kende). 1325 : Castrum SolumA;oíü (AnjouOkm.
11.218). 1327: Ad montem Kumsú dictum (OL. D.
2418, 1. AnjouOkm. 11.287). Vsque montem WerusArw
(OL. D. uo., 1. AnjouOkm. 288). Castrorum Saruar et
Keuzng vocatorum (Múz. Horvát István). 1328 : Ad
metam likasku vocatam (OL. D. 2511 1. Ciues nostri
de Kívzeg ab omni dono seu censu statuto qui wlga-
riter Ruga uocatur liberi sint (uo. 36541 1329 : Nicolai
de Vruz^M (Veszpr. 2, Ábrahám). 1331 : Evmuskew,
hn. (AnjouOkm. 11.548). 1332 : Castellani de ChoukaA;i<;
[vö. e helységnek latin nevével : «Petra Monedulae»,
1. Kazinczy : Magyarorsz. lerajzolása 27] (Körmend,
Miscell. Németújv. lad. 43, fasc. 104, nr. 112). Sessio
Kivaiia, vocata (Múz.). 1335 : Sünt preterea quatuor
lapides vicmiores ad Monasterium qui wlgariter hiis
vocabulis nuncupantur hygeshv kertusA;ír íeerkív
OduosA;^; (Pannh. 14/A). Castellano de Helgktv (Múz.).
Lapides mescescu dicti (ZalaOkl. 1.314). 1336 : Peruenit
ad vnum montem in cuius latere a parte occidentis
sünt lapides MesesA-w dicti (Múz.). 1337 : Castellanum
de ChoukaA;ií/' (uo.). 1338 : Sub Castro omnium sanc-
torum a parte meridiei prope quemdam lapidem ma-
gnum Cetekív vocatum ex vti-aque parte vie, qua de
eodem Castro uersus locum fori Bezedktv dictum
transitur (HazaiOkm. IV.162). Transit per vnum mon-
tem dictum HomlokA;^; (Múz. Rhédey). Versus meridiem
ad lapidem dictum Zederyes^-^<,• (uo.). 1339 : A méta
lapidea Likas/cw vocata (\'eszpr. 2, Sárberényj. 1341 :
Metatur ad lapidem mereuÁ-ii; vocatum (OL. D. 24464).
Incipit vicinari cum Ajaaskw (uo. 3808). 1344: Ad
lapidem kyngesteí' vocatum (ZalaOkl. 1.417). 1347 :
Prope castrum Thsukw (Múz). 1347/1364 : Castrum
ZoYV/kw construxit (^Forrás ?). 1348 : Dominicum dictum
Kim&n (Múz. Kállay). 1349 : CasteUanus de Helg/ííi
(HazaiOkm. III.159). 1352 : Ad metam A^eííkapu dictara
(OL. D. 4272). Castellano de Boymoch et de Kese-
leuA:eít (uo.). 1353 : SarÁ;eí<eley [hn.] iu Comitatu de
Wywar (Múz. Soós). Vicecastellanus de Heulg/cM (Pannh.
60/Ff . 1355 : Ad quemdam lapidem likasA;?6- nuncu-
patum (OL. D. 4504, 1. AnjouOkm. VÍ.280). 1357 :
Johamies vicecastellanus de Relgkw (Pannh. 17/Dd).
1358 : Inde venissent ad multitudinem lapidum vbi
quandam arborem piri kuben aUokurtuel pro méta re-
perissent (Pannh. Tih. 1/17 . 1360: Duo Castra videlicet
Elus/t-íf et Bolug vocata (Körmend 11/4, Miskouch 68).
Peruenitur ad quendam lapidem magnum uulgariter
ZyrA:»- nominatum (Körmend Stat. ant. major. lad.
10, Szőkefölde 1). Ad quendam locum venissent Kw-
eley nuncupatam [így?] (Múz.). 1364 : Lapidem Kv;mel
[igy ? olv. Kwmal ?] dictum (Veszpr. Regn. Met. 12).
1365 : Castrum suum ElusA"?6' nominatum (Körmend
11/ 5, Lyndva 8). Castri Znrwkív castri Werus/cír (OL.
D. 5426). 1367 : Quendam magnum lapidem Machksikw
apellatum (uo. 5623). Castrum ZarwasAtü dictum (Kör-
mend, Heim 202). 1368 : In monte Zamarku dicto (OL.
D. 5682). 1369 : Inter lapides Zaaűkeu et Mezkeu (uo.
31105). 1376 : Castrum nostrum Zoiwkw (uo. 6382).
1378 : Duas metas terreas Mezesku nominatas reperis-
sent (uo. 6871). 1380 1414 : Vsque ad lapidem Ijiikas-
kew vocatum uio. 6742). 1381 : Prope quandam rupem
Feketu/ay denominatam (Veszpr. 12, Kispécsöl). 1383 :
Sub quodam monte /twpest vocato (Múz.). 1384 :
Castrum ipsorum WeresAreiü vocatum (uo.). 1386 : In
loco /útkuthfew nuncupato tria Jugera (Veszpr. 14,
Szentkirályszabadja). 1389 : Magnum montem Zemer-
keskcu nuncupatum OL. D. 7481). Peruenit ad alium
magnum montem ZemevkeBkeu nuncupatum (Lelesz
Met. Mármaros 13). Vnam rippam Solyom/reíí vocatam
(OL. D. 7481). Attingit vnam rippam SolyomArew voca-

529

KO

KO

580

tara (Lelesz Mot. Mármaros 13). 1390 : Annectit quen-
dam montem excelsum Gwtinkív dictum (uo. 41).
luugit vmim magnum lapidem Mednekív nuncupatum
(uo.). Castri A'iíar appellati (uo.). 1391 : Ad vnum
montem PestA;ít' vocatum (OL. D. 7699). 1394 : Castrum
nostrum regale Elesí;i<; in wlgari Theutonico Schar-
fenstayn appellatum (uo. 7946). 1395 : Medietatis
Molendini A'ífmolun vocati in fluuio Wespremuisy
nuncupato (Veszpr. 13, Szőlős Veszpr. ra.). 1396 ;
Castrum nostrum Regale OrozlanA-w (OL. D. 8159).
1399 : Penes lapidem HymesA;eít' vocatum (Hazai-
Okm. IV.238). Penes dictum lapidem Hymeskeiv nun-
cupatum (uo.). 1409 : Castri Feyer/cw nuncupati (Múz.
Kapy). 1411 : Attigissent alíum montem Semerkes/ceío
vocatum (Lelesz Met. Mármaros 18). 1415 : In Castro
Feyer/vw vocato (Körmend III/2, Kustan 54). 1416 :
Quodam monte Wrácgkew vocato (uo. 111/3, Zamárd 99).
1418 : Ex opposito cniusdamSarkan/ríü nuncupati (Lelesz
Met. Mármaros 26). 1419 : Veniret ad quendam lapidem
wlgariter Rcgeskív dictum (Múz. Soós). 1426 : Castro-
rum Galgocz et Themetwen necnon BatorA;ií; vocatorum
(Körmend V/5, Ujlakyana 49). Castri Wereskio appellati
(Forrás '?). 1429 : Castri Solyom/ícií; alio nomine Zokol
vocati (HazaiOkm. Vn.451). 1429/1510 : Ad magnam
rupem Kamennewratha wlgo üTwkapw (OL. D. 12098).
1430 k. : Lapidis Sandorí;a<j secundum alios Orozlan-
kew vocati (uo. 28813). 1433 : Octo [jugera] in loco
Kervzei; decem in loco Nadaszer (Múz. Kisfaludy).
1436 : Peruenissent ad aciem montis Hradisclia supra
saxum NyergesA;?t' vocatum (Múz. Békássy). 1439 :
De lapidibus kerteshv hcgeskio fejerkw et Oduasfrir
(Pannh. 52/R). 1440 : Quoddam castrum nostrum
KeselewA;?;; appellatum (Múz. Forgách). 1451 : A quo-
dam lapide KekA'eíí; nuncupato (OL. D. 36403). 1452 :
Attigissent vnum magnum lapidem Keclike/íejü voca-
tum (Lelesz Met. Mármaros 31). 1453 : In castro
KeselewA;íü vocato (OL. D. 14634). In castro ElesA;?;.'
vocato (uo. 14740). 1454 : Keivhalom, hn. (SoprOkl.
n.383). 1455 : In fortalicio MaclikaÁ;ííJ appellato (OL.
D. 15001). 1456: Castri Somos/cew (uo. 15105). 1461;
Castri OrozlanA;/r nuncupati (uo. 15612). 1465 : Quas-
dam Siluas Harmas/cewhath et Kethkychin vocatas
(Veszpr. 108, I. Miscell. 59). 1476 : Castrum Feyer-
kew nuncupatum (Múz. TörtTárs. 2). 1481 : In dicto
Monte Feyerteühegh (Lelesz Introd. P/145). 1487 :
Cum vtris metis ipsorum videlicet a parte meridionali
Kalagj'^erhegye a parte vei'o septemtrionali Fodor/cío
vocatis (OL. D. 37066). Ad vnum Montem valde sa-
xosum Eleskeiv vocatum (uo.). 1501 : Certos lapides
wlgo kwüikeiv (uo. 254 i 6). 1505: Lapis Hegyes/íCíí;
denominatus (uo. 21400). Itur ad montem Thechew-
kew (Lelesz Prot. 1.9). 1517 : In loco Forraskeiv appel
lato (Lelesz Met. Ung 22). In loco Forraskew vocato
iLelesz Prot. XI. 70). 1519 : Sepum ad Candelas sepa-
tas wlgo keth keiv [így, vö. «kö-faggyu»] (OL. D.
26211). 1528 : In Wayotiiketüre nienew vnius [jugeri?]
(OL. Kolozsm. 106;. 1544: Az fertőn hegkön az
halaszoknak eg tollert (OL. Nád. 42). 1545 : Ad quen-
dam lapidem magnum siue saxum in loco excretura
wlgo horoglyan/i-pif nuncupatum (OL. NRA. 620/28).
1638 : Mely tüzelő kemennek párta es melliek köve
szinten le dölőlegh vagion (OL. UC. 2/34). |j 2) gemma;
edelstein NySz. (2. jel.) 1544: Egh Arán Nyakba vetőt
kybe kövek es gőngök vadnak (AdalZemplvmTört. V.
évf. 275). 1581 : Egi eoregh gyeongeos kofioni kybe
sok kwleorab fele keowek waimak (OL. L. III. 16. 17).
[Ilelyu. szárm. : 1295 : Ad quendam locum Kiskued
|a. m. köved V| nominatum (Múz. Forgách).] [Vö. alsó-,
bálvány-, béka-, beretva-, címer-, feliér-, fen-,
forgó-, fölső-, gálic-, határ-, holló-, jegy-,
kén-, kígyó-, köszörű-, malom-, márvány-,
megye-, mezsgye-, orsó-, rakó-, sír-kő.]

kő-bánya : latomiae, lapidicina ; steingrube NySz.

Magyar Oklevél-Szótár.

1430 : Sub quodam monte lapidoso Ketvbanya vocato
(OL. D. 28811). 1487 : Inter fontem pozthokwth et
fodina kewhanya (uo. 19381).

kő-égető : 1310/1338 : Usque vnum locum iuxta
Kueguetew (OL D. 31063). 1522 : Plathea KwegyetJm
[így] (uo. 37004). [Vö. mész-égeto ?j

kő- faggyú : 1554 : Vna tunella cum pinguedine

vulgo kcwfagyu (OL. UC. 76il). [Vö. «kő» 1. jeL
1519-iki adatával.]

kőfeszítő-rúd : [vectis ; brechstange, brecheisen].
1597 : Kib fezitíb rud vass (OL. UC. 101/3).

kő-gát : agger lapideus ; steindamm NySz. 1700 :
Az kő gátok rakattatásátúl egy egy öltül, kinek egy
singni magossága, szélessége penig fél sing lévén . . ,
dénár 9 (GazdtörtSzemle 1.85).

kő-határ : [méta lapidea ; markstein, grenzstein].
1343 : Vádit ad metam de Sember que vocatur Keiv-
hatar (Múz. TörtTárs. 1). 1435 : Metam lapideam
Kewhathar appellatam (OL. D. 28822).

kő-híd : pons lapideus ; steinerne brücke NySz.
1250 : A quodam monticulo qui Kuhyd [a. m. kö-hid
V. -hegy ?J dicitur (MonStrig. 1.384). 1307 : De posses-
sione eorum similiter hereditaria Aw/wrZparadan uo-
cata (Múz. Nagy Imre). 1337 : Ponthem Kuhid voca-
tum (HazaiOkm. III.130). 1380/1414: Ad quendam
pontem KívJiyd vocatum (OL. D. 6742). 1424 : Vsque
quendam Riuulum Kewhyd pataka vocatum (Múz.
Ibrányi). 1520 : Quattuor disiunctim abinuicem in loco
Kewhydelwew (Múz. Kisfaludy).

kő-hordó : [qui lapides portat, ad lapides portan-
dos, lapidarius ; steintrager, zum stein-tragen]. 1323 :
Tenditur ad uiam Keuhordorth dictam (Veszpr. 16,
Vespr. Oppid.). 1324 : Via Keuhordont dicta (Zala-
Oki. 1.170). 13631406 : lenslini dicti Kwhordoiv (OL.
D. 9127). 1692 : Két kőhordóknak, mikor a bánya
nem jár, s kö.et hordanak, közönségesen 1 mázsa
vasok [stb. a járandóságuk] (GazdtörtSzemle VI. 180).

kő-kép : statua lapidea ; steinernes standbild NySz.
1596 : A gát mellett 3 [szántóföld] vagyon. Azon
belől a dűlőn másfél vagyon. A kő képnél két darab
vagyon (CanonVisit. 139).

kő-koporsó : [sepulcrum lapideum, arca lapidea ;
steinernes grab, steinerner sarg]. 1497 : In eadem
valle eundo non longe locum mete Kewkoporso voca-
tum demonstrassent (OL. D. 20608, 1. Békefi : Pilisi-
Apáts. I. 449).

kő-kút: [puteus lapideus; steinerner brunnen].
1356 : Föntem Keiikiith vocatum (ZalaOkl. 1.567).
1492 : Prope kekwth felyaro (OL. D. 36398).

kőlépcsős : [gradibus lapideis instructus ; mit stei-
nernen treppen versében]. 1638 : Ezen Foliosorol ala
jai'o kett orsós es keö Lepcziős gradicz keö kar keő-
veivel eggiüt (OL. UC. 2/34).

kő-m.üves, kémies. kémives, kömies, kőmijes, kö-
mives : lapidarius, cacmentarius, murarius ; maurer
NySz. 1436: Paulo dicto Kemyes (Múz. Kisfaludy).
1467: Johanne Kewmies (OL. D. 16580). 147Ö :
Michael Kemyes (Veszpr. 4, Alsóörs). 1481 : Johannis
Kewmyves (ÖL. D. 18462). 1482 : Keniywes, szn.
(Forrás?). 1490: Johanne Kemyues (Lelesz Ácta 99/16).
1492: Stephanus 7iew,//<'.s (KárolyiOkl. I1I.2). 1497:
Nicolao Kewmycs (Lelesz Acta 105/4). 1504 : Bar-
tholomeo Kemywes (uo. 112/16). 1505 : Thoma Keiv-
mywes (Pannh. 34/N). 1509 : Emerico Kewmycs (Veszpr.
15, Vászoly). Ladislao Keivmywes (Múz. Forgách). 1519:

34

531

KO-KOBLES

KÖBLÖS— KÖDMÖN

532

Mathia Keirmyes (Múz. Kisfaludy). 1547 : Attam
az kömiuesnek az eleuen kut czinaltatasaia (OL.
Nád. 42). 1557 : Az kömyuesnek az ky az garadicot
rakta (uo. 49 >. 1602 : Kőműves Pál (SzékelyOkl.
V.285). 1725 ; Kömijes Péter (Gazdtöi-tSzemle III.187).

kő-oltár : [altare lapideum : steinenier altar]. 1360:
Ad vnum lapidem Kwoltar vocatum (OL. D, 29157).

kő-pad : 1638 : Ezen kompos vagi haios malomnak
vizi es fogas kereke, ket bokor malom keöve keö
jHidgiaval korongiaval tengelievel liszt valuiaval (OL.
UC. 2/34).

kő-por: [pollen; staubmelil]. 1597: Ai kew por
magának jar, mywel hogy ew tarthya hayal az molnoth,
azerth nem hyzlalnak arthant belőle (ÓL. UC. 12 42).
1646 1727 : Ha az Molnár a kö port el akarja venni
tartozik a osakanj^t meg élesíteni, ha pedig a Gazda
élesiti tartozik felett a kö pornak a Gazdájának adni
(GazdtörtSzemle Ml. 125, a kézirat helyesírása szerint).
[Ez utóbbi kézirat közlője is malompomak véli az
ídézetbeli köpor kifejezést.]

kő-rontó : [lapicída ; steinbrecher]. 1692 : Három
körontóknak, vagy kőfaragóknak, külön-külön, mikor
az bánya nem jár, hetenkint mindenkinek búzát meti".
Va— Va (GazdtörtSzemle VI.180).

kő-só : sal fossile ; steínsalz NySz. 1544 : Vöttem
eg kö sot (OL. Nád. 42). 1588 : Wettek kősóival egye-
tembe sot dugába (uo. 41). 1636 : Minden garmada
[gabonái közé tegyen egy kősót, az muska nemesik
belé (GazdtörtSzemle 1.271).

kő-szakadás : ruina lapídum ; felsensturz NySz.
1389 : Vna rippa Kewzakadas vocata (OL. D. 7481).
Penes quem est vna rippa Kewzakadas vocata (Lelesz
Met. Mármaros 13).

kő-szál : scopulus, rupes ; fels, steínklippe NySz.
1411 : Venissent ad cacumen montís Jawomokthethew
appellati vbi quidam lapis wlgo Kewzal [. . .] (Múz.
Kállay).

kő-szirt : scopulus, cautes ; fels NySz. 1464 : Vnus
magnus lapideus mons wlgo Kewzyrth (OL. D. 28854).

kő- vágó : latomus, lapicída, lapidicína ; steinmetz
NySz. [ad lapídes caedendos ; zum steinbrechen ge-
hörig]. 1341 : In possessione Kiatagowrs (Körmend
111^2, Örs 9). 1349 : Kmiagoheg (AnjouOkm. V.336)
1367 : Montem Kwuago nuncupatum (OL. D. 5623)
1379: Michaelis de Kwagowrs (Veszpr. 107, Kajár 4)
1413 : In quadara valle que vocatur kewagoalva (OL
D. 10086). 1463 : Franciseus Keicago (Múz. KáUay)
1470: Vallis keu-ago appellate (HazaiOkm. V.302)
1483 : Petro Ketvicago (Lelesz Acta 93/23). 1500
Clemente Kewago (uo. 108/22). 1692 : Egy kővágó-
nak, váig az bánya meg nem indul, mikor követ vág,
hetenkint búza raetr. 1 (GazdtörtSzemle VL180).

kővágó-csákány : [dolabra ad lapídes caeden-
dos] ; steLnhaue BM. 1556 : Viginti quínque kic loago
chakan (OL. Nád. 48). 1597 : Kiv wago czakan (OL.
UC. 101 3).

kő-verő: [pavícula; steinschlagel. 1556: Vnum
par Kó verő (OL. Nád. 48).

köverő-sulyok : \-^]. 1490 : Chyakan. Zarwasílew.
Keio werew Swlyok (OL. D. 26048).

ZÖBÉL, 1. köböl.

KÖBLÉS, 1. köblös.

KÖBLÖS keblés, kéblös, köbles : modium
capiens ; kübel fassend, eimer fassend NySz. 1351 :
Populí de Cublus [vö. «köblös-föld»] iobagiones ma-
gistri Ladislai (SztárayOkl. 1.228). 1379 : Possessiones
Jgrichy et Felseutenk [-teuk ? -cenk ?] ac Kuhlus (Múz.
Mednyánszky). 1451: Georgius Kehles [a. m. köblös?]
(OL. D. 14467). 1467 : Anthoníus Kewbleivs «uo. 30882).
Ladislao Keicblews (Lelesz Acta 78/28). 1483 : Bene-
dictus Kehleivs (OL. D. 18865). 1557: Ket köbles
chyobolyot (OL. L. in.l6. 17). 1759 : A felső nyomáson
vagyon egy darab [szántóföld] circíter 3 köblös (Canon-
Visít. 181). Az alsó nyomáson is egy darab circiter
4d fél köblös (uo. 182).

köblös-föld, -féld : 1346 : Terram usui uni aratro
sufficientem Kivblusfeld vocatam (SoprOkl. 1.192).
1518 : Kebles fewld est terra que hoc nomine vocatiu",
quam qui fodít de quolibet jugere tenetur dare cubu-
lum I (OL. D. 37007).

KÖBÖL, kebel, köbei: modius, cubulus,amphora,
medimnus, garleta ; kübel, kornmass NySz. 1233 :
Petrus comes de uílla Cubtdcut (Múz. Forgách). 1242 :
Tendens ad fentem qui dicitur Cubnlknt (MonCívZagr.
1.17). 1263 : De uilla Kezű prope Kiibulkut (Múz.
Forgách). 1299 : ViUam Kubulkiúh. uoeatam (uo.).
1329 : Possessioní KubelkvAh (Múz.). 1332 : Itur ad
quoddam nemus Kubulkuth dictum (Panuh. Hitel. 20).
1342 : Attingit quoddam puteum kwbulkuíh uocatum
(OL. D. 3489). 1382/1407 : Pernenissent ad fontem
Kebelkuth (uo. 34350 ). 1431 : Fons Kivbelkwíh nomi-
natus (Veszpr. 12, Nagypécsöl). 1437 : Peruenissent
ad quendam puteum íiuentem in quo quidam Cubiüus
ligneus positus fuisset quem prefatus Johannes Kw-
belkwth esse dixisset (OL. D. 13035). Quandam par-
tículam prope Kebelkuth alio nomine Zezk^vth sítuatam
(Pannh. 23/C). 1438 : Penes metam Kwbulkwth alio
nomine Z\vzkwi;h appellatam (uo. 64/Pp). 1521 : Quín-
quaginta mensuras tríticí wlgo Kewbewl Bwzath (Lelesz
Acta 127/6). 1544 : Feyer kóles ót kóból (OL. Nád.
41). 1548 : Egy kobol rossal negyedes hyan (OL. L.
in.l6. 17). 1549: Wörös köles "' három köböl (OL.
Nád. 43). 1551 : Az hatodik hordóban vagyon tizenkét
kebel bor (uo. 48). 1553 : Dezma kylenczed es hegh-
wam bor thezen kebel zamat (uo.). 1556 : Gabona
ocho wagion Negwen kóbóllel (uo. 49). 1558 : Lenek
niagh megh chapwa eg köböl uo.). 1560 k. : Minden
háztúl tartoznak egy köbei búzával, egy köbei zabbal
(GazdtörtSzemle 1.164). 1566 : Lyztes kad. Köböl
Fölöttö (OL. Nád. 49). 1587 : Eg 'laythban fel köböl
(OL. UC. 12/42). Eg gernel kyben wagon köles kobol
heth (uo.). 1596 : Nilas embernek kith hinak az ki
az nilat fel weszi tartozik '/j kóból zabbal (uo. 12/28).
[Vö. ebéd-, fél-, kassai-, kőszegi-köböl, ország-
köble, soproni-köböl.]

köböl-váltság : 1544 : Attam az köböl ualczagtol
(OL. Nád. 41).

KÖDMÉN, -ÖS, 1. ködmön, -ös.

KÖDMÖN, kedraén, ködmén, ködraöny :

pellícium, colobium [stb.]; pelz NySz. 1492 : Kewdmen
(1. «ködmön-pénz»). 1518 : Vnani subám kwdniwn (OL.
D. 26193). 1531 : Pro empcíone duorum ködmen (OL.
Nád. 49). 1536 : Aba kedmenth (OL. L. in.16. 17).
1544 : Eg fekete baranbör ködment (OL. Nád. 41).
1554 : Eg kewdmen (uo. 47). 1557 : Egh ködment (OL.
L. 1U.16. 17). 1561: Egi /comojy [így? olv. ködmöny],
nadrág, sarw ehwha (uo.). 1573 : Vnam véstem turci-
cam wulgo aba kejdmen [így] vocatam (OL. UC. 37/14].

kcdmön-pénz. -pínz : 1492 : In festő beati Mar-
tini episcopi sessío íntegra soluet denaríos wiennen-
ses X quod vocatur kewdmenpinz (OL. D. 36992).

533

KÖDMÖNÖS— KÖLES

KÖLESES— KÖLTSÉG

534

KÖDMÖNÖS, kédménés, ködménös : pelli-
tus, pelliceus, pellicio indutus ; der mit einem pelz
bekleidet ist NySz. 1317 : Petrus dictus Kudmenus
(Múz. Soós). 1389 : Andreas dictus Kudmenus (OL.
D. 7469). 1479 ; Johanne Kedmenes (uo. 18203).

KÖDMÖNY, 1. ködmön.

KÖECSÉS? 1. kövecses.

ZÖECSÖS? 1. köveesés.

KÖES? 1. köves,

KÖET ? 1. követ.

KŐGYES ? L kölgyes.

KÖKÉNY, kekén(y), kökén, kökín(y) : pru-
num silvestre, pruneolus, fructus spinarum ; schlehe,
wilde pflaume NySz. 1211 : luxta eundem foc teudit
ad meridionalem plagam usque ad Cucen [a. m.
kökény ?] Hereh de inde ad locum qui uocatur Tal-
uius (Pannh. Tih. 15). 1231/1397: Subtus campum
Cukynmezey (OL. D. 174). 1243/1354: Cuiusdam
Silue Kukynfeiikut (uo. 260). 1250 : Inde uadit ad
kereckuken (MonStrig. L384). 1255/1261: Dumus qui
uulgo kukén dieitur (OL, D. 518). 1296 "? : Snper quod-
dam flumen Kukenegiirpothok nominatum (Múz. Péchy).
1336 : Silue Kukenfeketh prenotate (OL. D. 2982).
1340: In angulo X^iíArenzeghi vocato (uo. 3343). 1356;
Kukijnza.Tw, hn. (AnjouOkm. VI.4'19). 1402 : Tholuay-
feuld Bodogazzonfalua Kekenzanv Felsew Janók
(OL. D. 8751). 1419 : Duos montes magnós quorum
vnum idem Thomas Kukén aUum verő Kuuesuez
nominari asseruisset (Könnend, Sebesiana 14/3DD).
[Szárm. : 1184: Pristaldus Cucendi íPannh. Tih. 1/4).]

kőkényfa-bokor : [dumus pruni silvestris ; schle-
henbusch, schlehenstrauch]. 1378 : Ad quendam dumum
wlgo Kukynfabokor dictum (OL. D. 6506).

kökény -szilva : prunum silvestre ; schlehen,
[schlehe] NySz. 1334 : Ad fructus arborum Kukynzyl-
íí)akerek dictum (OL. D. 31224 és AnjouOkm. 111.97).

KÖKÉNYES, kökényös, kökínyös : prunis
silvestribus abundans NySz. ; [reich an schlehenbáu-
men]. 1251 : In valIe Chucinus (Pannh. Tih. 1/8). Adia-
cent in valle Chuchinus (uo.). 1260 : Commetanei sünt
villani de Gede Mieudhotuono CiíA;e«Mshotuono (OL.
D. 509). 1261/1394 : Piscature Tauzuezy Kukenus&llo
zeg (uo. 520). 1269 : Inter frutices Kukenus (Hazai-
Okm. VI.157). 1291 : Cadit ad KukenesipSiíaksL (OL. D.
1332). 1336 : Quandam vineam bonam Kukenius zeley
vocatam (uo. 2999). 1408 : Possessiones Kothwchhaza
et Ktvkenes (Múz.). [Helyn. szárm. : 1451 : Fenilibus
Ktükenyesd^athaka, et Saaseer vocatis (KároIyiOkl,
11.290).]

KÖKÉNYÖS, 1. kökényes.

KÖKÉRCSÉN, 1. kökörcsin.

KÖKÍNY, -ÖS, L kökény, -és.

KÖKÖRCSIN, kökércsén : anemone silve-
stris ; kuchenschell [küchenschellej NySz. 1478 : Deme-
trius Kewkerchen dictus (OL. D. 18145).

KÖLC, vö. kovács-kölc.

KÖLES, kéles : miliura ; hirs NvSz. 1462 : Kew-
lestivAvlo, hn. (OL. D. 15703). 1482: Terras arabiles Kar-
nakadarchhath et /reZesparazthya vocatas (Múz.). 1536 :
Milii wlgo kelefi (OL. L. IIL16. 17). 1552: Milium
kelés (OL. NRA. 1648/27). 1587 : Eg gerntjl kybeu
wagon köles kobol heth (OL. ÜC. 12/42). Chep-

lethlen köles (uo.). 1594 : Keöles vagion ket niolczas
No : 2 (uo. 106/3). 1597: Három octalj keoles (uo, 101/3).
1602 : Köles Máté. Köles István (SzékelyOkl. V.210).
[Szárm. : 1211 : Isti sünt agricolee Culessed Hűid
(Pannh. Tih. 1/5). Hü sünt vduornici Satad Culesed
Ws Cusit (uo.). Isti sünt joubagiones Mogd Gyune
Culesed Latamas Sentus (uo.). [Udvomici] Sekuid
Culessed Boda Buncheu (uo.).J [Vö. bor-, fehér-,
vörös-köles.]

köles-föld, -féld : [ager miliő consitus] ; hirsenacker
BM. 1513 : Per superiorem finem cuiusdam térre ara-
bilis Kewlesfeld vocate (Múz. Hanvay).

kölesföldes : [agrum miliő consitum habens; hir,
senacker habend]. 1701 : Az Elep elosztattása alkal-
matosságával instálván némely köles földes emberek-
deliberaltatik, hogy most az egyszer, mivel nagy
erővel törték fel, vessék be (GazdtörtSzemle IX.7).

köles-kása : milium excorticatum ; ausgeschalter
hirs[e], hirsebrei NySz. 1588 : Ad az wr egy kantorba
kelés wagy pohánka kasath mas fel fertalt thezen
ezthendeig qur. 6 (OL. UC. 64/35). 1637: Keöles kasa
(uo. 14/43).

KÖLESES ? kéleses : [miliő copiosus ; reich au
hirse]. 1410 : Penes vallem A'eZesesuelgpataka [a. m.
köleses'?] vocatam (OL. D. 28775 és 30760).

KÖLGY : 1473 : Quoddam promontorium vinearum
kewlgh vocatum (OL. D. 17472). [Vö. kegy NySz.?]

KÖLGYES, kőgyes : 1325/1332 : Piscinis qiiarum
nomina sünt hec Keulges Kewgestoka,ya Ynevvueizad
(OL. D. 2331). 1333: Cum piscinis videlicet Ketvlges
Jteiü^restokaya. Nogthow. ynewueizad(ZichyOkm. 1.412).
[Vö. kölgy.]

KÖLLŐ? L kása-kölyű.
KÖLŐ, 1. kása-kölyű.
KÖLÖMB-FÉLE, 1. külön-féle.
KÖLÖMB-KÖLÖMB, 1. külömb-külömb.

KÖLT, kélt : 1) a) impendo, sumptifacio, con-
sumo, expendo ; verbrauchen, vertun, ausgeben, auf-
wenden ; b) íingo ; dichten, aussinnen NySz. (2. 3.
jel.) 1463 : Quandam domum desertam . . . cum cunctis
suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet. puta terris
arabilihus cultis et Incultis pratis fenetis Siluis Nemo-
ribus aquis aquarum que decursibus . . . lure ad ean-
dem domum pertinere debentibus videlicet luxta diui-
siouem et consuetudinem aliarum domornm in eadeni
habitarum ac sortem wlgo ^jlholkeiuUhy [így, jelen-
tése ?] (OL. D. 27039). 1467 : Blasius Kcívlthetv (uo.
30882). 1602 : Költő János (SzékelyOkl. V.208). || 2)
excludo ova, gigno ; brüten NySz. (4. jel.) 1384 :
Monticulo Kesely e-wkeirltewhygh dicto (ZichyOkm. IV.
281). [Vö. elkölt, költő.]

KÖLTÉS, keltés : [absumptio ; das verzehren].
1548 : Az bor keltesrul Igh végeztek vele hogy vice-
porkolab arulya [stb.] (OL. UC. 99Í7). [Vö. NySz.
más jel.]

KÖLTŐ, keltő : (ad consumendum ; zum ver-
brauch, zum verzehren|. 1548 : Thabla on vagyon
masawal Keltew on vagyon fel thablawal (OL. UC.
99'7). 1553 : KewUhew puska por (OL. L. in.l6. 17).
1566 : KeiflÜietv eczöth fel lu)rdowal. Eczöt agy egy
hordowal (OL. Nád. 49). |Vö. NySz. 1. jel.]

KÖLTSÉG: [viaticum, pecuuia ; zehrgeld, geldj.
1572 : Péter uramnak het foryntot mert megh zykylt

34*

535

KOLUS— KONNYÜ

KONO-KONYV

536

uala kölceg nekyl (OL. Nád. 40). 1608 : Hogy kegyel-
med jol megh ercze, az aztalnak, az mellyen ke[gyel-
me]d ithon létében eltem, az an-at keólfsegemhez ke-
pest, neheztelvén mas asztalt kerestem, az melytul
tizetek egy Francofurtumi forintot {}L\. NLI. 262,
eredetije szerint). 1610 : lm mostis irtak egy levelet
kgnek liazáiábol, az kgd Sympatriotai es rokoni, mely-
ben takarva vagyon valami költségis kit kgnek onnan
Szentzöl kwldenek (uc). [Vö. NySz.]

KÖLŰS, 1. kölyűs.

KÖLYK, 1. kölyök.

KÖLYÖK? kölyk? : catulus ; ein junges hündlein,
junges tier NySz. 1355 : Veiiit ad quandam insulam
Keulkzygete [a. m. kölyök ?J vocitatam (Lelesz Met.
Szabolcs 29). [? Helyn.'szárm. : 1229: InYÜlaKulked
Törd Tur Gamas (Pannii. Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.).
1284 : Tendit usque uillam Kulked uocatam (Múz.
Ertl). 1336 : Quandam particulam térre nostre in villa
Kulked habitam quam olym Alexandm- Cocus noster
possidebat (Múz.). 1516 : Emerici de Zakíichkeiolked
coci et famuli sui (OL. D. 86402).]

KÖLYŰ, kely)ó'? kel(y)ű ? killő, köUő?
kölő, küllé? külű, külyű: a) pila; stampfmülile,
stampfe, mörser ; b) pistillmn, pistrillum ; stössel,
mörserkenle NySz. 1443 : Vnum stupem in molendino
wlgariter Kelev (OL. D. 13704). Vnum stupem in
eodem molendino wlgariter Kelev (HazaiOkl. 406). 1449 :
Instrumenta pro pannis griseis apta, vulgo ketiiyw
dicta (SztárayOkl. 11.442). 1453 1766 : Dempto quodam
insti-umento textoribus pro emundandis et laborandis
pannis griseis, xnlgo karlo alio nomine kwlyw vocato
(uo. 502). 1488 : De molendino kyllev (OL. D. 26047).
1504 : Cuidam carpentario qui párat quoddam mo-
lendinum wlgo Kywlle (Körmend, Miscell. Németújv.
lad 41, fasc. 193). 1541 : In molendino sünt due rohhe
vna karlo altéra kélv (OL. Nád. 43). [XVIL sz. ele-
jéről :] Vagion Zokmany vaniolo keoliwys es kasa
teoreo keoliw ys (OL. UC. 1/56). 1710 : Portörök mim-
kájátúl egy kölyn portul, melyben 16^/j font vagyon,
detei-mináltatik egy Rhen forint (DebrJk.). [Vö. MTsz.]
[Vö. kása-, kásatörő-, kendér-kölyű.]

kölyű-kerék : [rota pistrini ; stampfmiüilrad]. 1521:
Simulcum duabus Rotis \Tia Molendinaria et altéra
pistrinaria wlgo keivlív kerek vocata in Molendino
(Lelesz Prot. V.137a).

KÖLYŰS, kélyűs, kölűs, külűs, külyűs:

[pistrinum habens : stampfmülile habend, stampfe ha-
bendj. 1480 : Benedicto Kelyws (OL. D. 18350). 1482:
Stephano Kívlyws (uo. 18693). 1496 : Gallo Keivhvs
(uo. 20476).

kölyűs-malom : [pistrinum ; stampfinühlel. 1456 :
Molendinum Tigialiarium [igyj wlgo Kwlws' malom
nuncupatum (OL. D. 22495 .

KÖMÉNY : foeniculum, cuminum, anicetum [stb.];
fenchel, kümmel NySz. 1544 : Petriselmet, köment,
lemoíiat (OL. Nád. 42).

KÖNCÖL, 1. GöncöL

KÖNNYEBBÍT : levő, mitigo ; ringem, lindern,
leichtern NySz. 1608 : Ez napokban, talán cziak hol-
nap is kettőnket Kegyelmedhez kiküldjük visitálni
és könnyebiteni Kegyelmed maga létén és szomorú-
ságán ;MA. NLI. 273).

KÖNNYŰ, kénnyű: facilis; leicht NySz. (1. jel.)
1485 : The kewzewn kry.sthynanak legyen kemceb
ynhanak Zaaz yo napoth keth zaz yo eeth hozyaya
(Múz. Kállay).

KONO, 1. keszkenő.

KÖNTÉS, 1. köntös.

KÖNTÖS, kéntes, köntés: pallium, tunica;
rock, kleid(er) NySz. 1435 : Paulo dicto Kenthes (Ká-
roljiOkl. 11.156). 1471 : Vnam reuerendam muHebrem
wlgo kenthes rubei coloris (Múz. Forgách). 1481 :
Stephani Kenthes (OL. D. 18462). 1501: Cum vno
stragulo wlgo kenthes (uo. 24866). 1513 : Toge wlgo
kewnthes (uo. 26151). 1516 : Egh weres aranyas Barson
keicnthes . . . Egh zewldh, aranjas, kwnthes (uo. 26867,
1. Zolnai : Nyelveml. 205). 1538 : Kenthes bruuatici
coloris Stham^et (OL. L. IU.16. 17). 1548: In eius-
dem edibus kentes est (Múz. Kapy). 1550 : Atlacz
k'ntős vont araúal vetet ( OL. Nád. 45). 1602 : Köntes
István (SzékelyOkl. V.182). [Vö. szűr-köntös.]

köntös-ing, -imeg: [«camisia muliebiis> ; weiber-
hemd]. 1520 k. : Vnam Camiseam Mulieris wlgari ser-
mone Keicnthes Ing vocatam (EgyKönyvt. Litt. Epist.
Őrig. 261). 1528 : Camisias muliebres kenthesymegh
vocatas OL. L. III.16. 17).

KÖNYERES, 1. kényeres.

KÖNYÍK ? 1. könyök

KÖNYÖK, könyík ? : cubitus, brachium ; ellen-
bogen, arm NySz. 1407 : Ad montem wlgariter kivnyivk-
hegh slauonicum verő loketh vocatum (OL. D. 9363).
1489 : Ad montem wlgariter kivnyk [igy] sclauonice
verő leketh vocatum (uo. 19598). [Vö. könyék MTsz.]

KÖNYÖKLŐ, kényékié : brachiale, fulcrum,
cubitalC; sepimentum, pódium ; alles worauf man sich
mit dem eUenbogen lehnet und stützet, lehne NySz.
1510 k. : Laborauit kemjekle (OL. D. 26251).

könyöklő-fa : crepido ; brustlehne NySz. 1637 :
Keönyeökleö fak nelkwl való folyosó (OL. UC. 14/43).

könyöklő-szék : seUa anconibus instructa ; ann-
stuhl NySz. 1588 : Keonioklo zek (OL. UC. 76/17).

könyöklő-tornác : 1648 : Lábokon áUo könyeökleö
Tornácz Vagion, Uj jo téglázott Padimentumozásval
(OL. UC. 10/63).

KÖNYÖRÜLETESSÉG, könyörületéssíg :
commiseratio, condolentia ; das mitleiden, bannher-
zigkeit Nj'Sz. 1694 : Ha penig hamiadszor is ugyan-
azon lopó lopásban találtatnék házimkba, minden
könyörületesig nélkül felakasztassék (GazdtörtSzemle
L173).

KÖNYÖRÜLETÉSSÍG, 1. könyörületesség;.

KÖNYŰ, 1. könyv.

KÖNYV, könyű : liber, codex ; buch NySz 1544:
Eg könyue [igy ? olv. könyű] aranyat nettem etek
aranazny (OL. Nád. 47). 1547 : Vöttem asszonomnak
eg magár köíniet (uo. 41). 1554 : Eg jeccheny walo
könweth (uo. 49). 1581 : Egy virginal, keomv módra
chinalth szép iratos az feodele (OL. L. III. 16. 17). 1584 :
Vagon azon kónwben aranas kanafok az feye gyön-
gös (OL. UC. 56/33). [Vö. hérbárionios-, jegyző-,
konsztos-, muzsika-könyv.]

könyv-áros : librarius, bibliopola ; buchhándler
NySz. 1609 : Iria kgmed hog három keotetlen Bibliát
kwldeot volna ala Bechben az keom'v árosnak (MA.
NLI. 297, eredetije szerint).

könyvfaktor : | compactor librorum, bibliopegus ;
buchbind('r(. 1712 : Könyvfaktor [a. m. könyvkötő, a

537

KÖNYVECSKE- KŐRIS

KORMES— KÖRMÖS

538

«compactor» népetymologiája] (DebrLt., Zoltai Lajos
közlése). [Vö. könyv-pektor MTsz.]

KÖNYVECSKE: libellus, codicUlus; biichlein
NySz. 1556 : Eg- kys könwechke kyn uolcz ezwst
boglár wagiou (ÖL. Nád. 48). [Vö. jegyző-köny-
vecske.]

KÖNYVES : habens libros NySz. ; [bücher habend].
1282 k. : Qumves eiiim Kaluian est vocatus cum libros
liabebat in qiiibus ut episcopiis legebat suas horas
(Kézai, 1. FontDom. L2. 88).

KÖPCÖS?: solidus, membrosus, carnosus, crassus;
stark, feist, wol gegliedet, fleiscíiiclit, dick NySz.
J509 : Gregorio Kopchos [a. m. köpcös v. kapcsos?]
(Lelesz Acta 117/18).

KÖPŐ, l. köpű.

KÖPŐLLŐ, 1. vaj-köpülő.

KÖPÖNYEG, képényeg, képények : pennla,
lacerua, impluvia, ehlaena, pluviale ; regenmantel,
reisemantel NySz. 1494 k. : Kepeyiyegh et aranpartha
vlnarum IIII (OL. D. 30244). 1510 k. : Ad Oculos
Equoriim wlgo kepanyekh [Így] emi (uo. 2625 i). 1520:
Vnum kepenyeg (uo. 26226). 1529 : Kepenyeg. Pokrocz
lasnyak Czapa (OL. Nád. 43). 1539 : Vmim pallium
kepének (OL. UC. 75 30). 1544 : Czyzma kepenyeg
(OL. Nád. 40). Vöttem ket köpöneget, tiz tanizrat
(uo. 41). 1546 : Eg twrbat es eg kejmiyeget (uo. 42).
1547 : Attam kópóneghet kettőt (uo. 48).

KÖPŰ, köpő: ti-uUa; wassei-wanne, waschfass
NySz. (1. jel.) 1504: Ambrosius Keivpew (Múz. Kállay).
1559 : Dolia lignea köpő vocata (OL. Nád. 48). 1587 :
Eg köpő, eg saythar (OL. UC. 12/42;. [Vö. lőcs-,
méh , vaj-köpű.]

köpű-méz : [mei unius alvei ; ein bienenkorb voll
hoDigj. 1700 : Méh Dézmábél [olv.-ból]. Kőpüméz
No 1 fl. 1.50 (AdalZemplvmTört. V. évf. 17).

KÖPÜLŐ, köpőUő, 1. vaj-köpülő.

KÖRC-LEGYEZŐ : [löschwedel ?]. 1643 : Eggy
kőrcz leyyezeö [kovácsműhelyben] (OL. Instr. 42).
[NB. GazdtörtSzemle VI.126. 1. hibásan «hegyezö».]
[Vö. kovács-kölc]

KŐRÉS, 1. kőris.

KŐRIS, kerös? kőrés, kőrös: fraxinus ; esche
NySz. («körös» a.) 1055 : Tendens usque ad magnam
uiam que dirigitur in keuris [olv. köres?] tue (Pannh.Tih.
1/1). 1093 : Keurisig, hn. (Pannh. 2/A). 1171 : De silua
ketirus incipiens (uo. 27/Mm). 1181 : De silua keurus inci-
piens (uo. 14/L). 1211: Deinde uenit ad riuulum qui uoca-
tiu- Queurus (Pannh. Tih. 1/5). In loco autem qui dicitur
Keurus Tuuh est méta sub fraxino (uo.). Hü sünt
vdornici Semes Kereu Sebeh Cesu Keriis [a. ra. kő-
ris ?] (uo.). [Udvornici] Varau Juben Ruchtu Buhtus
Kerus (uo.). In uiila Supoc hü sünt vdornici Reze
Vosod Kerus Nuhu (uo.). Hü sünt vduornici Wardau
Chendur Gengur Kerus Modorod (uo.). 1223 : Quartus
jlocus] Bata quintus Funoldi Tupey Tordi, Keurisig
Cleti (Pannh. 1/Z). 1229 : In uilla AVMrwshyg (Pannh.
Lib. Rub. 24 - 34. 1. 20. sz.). Guzaclericus mKcxirusheg
(uo.). 1233 : Sacerdotum de Samard de Gan de Endréd
de Kevriishig de Kerali (Pannh. 29/1). 1237 : Sm-uos
suos et ancillas scilicet Ruscinum Jüan Jnus Kcrens
Cuuc Vyragus (uo. 62/ A). 1240 k. : In villa Kcvrus-
heyg hec sünt nomina Jobagionum Serde Gregor
(uo, 61/8). 1252 : lacet in longitudine ad nemus
Keurus (OL. D. 368). 1252/1326 : lacet in longitudine
ad Nemus Keurus (uo. 2342). 1256/1273 : Peitrausiens

nemus quod Kurus dicitur ; Körmend V/o, Káldiana 59).
1258: lu.xía quam est arbor keurus (OL. D. 33713).
1263 : De arbore fraxino que wlgariter keurus nun-
cupatur (uo. 33715). 1266 : Silua que dicitur Kalan-
querusy (uo. 604). 1269 : Inde uadit ad nemorem
Keurus uocatum (Pannh. Hitel. 13). Cuiusdam arboris
Keurus vocate (Veszpr. 107, Nivig 3, 1. ZalaOkl. 1.54^
1279/1281: Uadit ad quendam locum qui Keurusiok
dicitur (Múz.). 1280 : In monte Ketirus uocato (Múz.
Jankowich). 1285 : Inde procedit uersus orientem ad
/veiirítspotokatewyn [a. m. kőris ?] (Múz. Soós). 1291 :
De condicione Buchariorum nostrorum m Keurusheg
oriundos eximendo (Múz.). 1295 : In vilüs Endréd
Zamard Keurusheg (Veszpr. 106, Csat 2). Kerusheg,
hn. (MonStrig. 11.369). 1299 : Peruenit ad aliam arbo-
rem keurus iMúz.). Duas arbores Keethkeurus nomi-
natas (ZichyOkm. 1.95). 1309 : Ad uallem unam
Keureseev nuncupatam (Múz. Jankowich). 1326 : Due
arbores keurus (OL. D. 2373/. 1327 : Possessionem
eorum Keuruseln [Vas m.] vocatam (Múz. Neuhoífer,
vö. Csánki : TörtFöldr. 11.768). 1335/1449 : Sub qua-
dam arbore wlgo Kewrews vocata (OL. D. 2963, 1.
AnjouOkm. Hí. 221). 1342 : Possessionem Keurusenl
[a. m. kőris ?] vocatam (Múz.). Ad fluuium KeurusTyzy
appellatum (uo.). 1358 : Possessionum et porcionum
possessionariorum [így?] scilicet Zarozou Keurushyg
Berey Baluanus Turuk Fok Gungus (Pannh. Tih. 1/17).
1401: Keuresfevf, hn. (Körmend, Sebesiana 3/16). 1408:
Plebanum de Kwrwsi^atak [a. m. kőris ?] (SzékelyOkl.
V.7). 1411 : Quandam arborem Kewres dictam (Múz.
Kállay). 1426 : Ad radicem arboris kwrus (Múz. Kis
faludyj. 1427 : Penes arborem Kewres signatam (Lelesz
Met. Ung 27). 1452 : Ad vnum mentem Hegyeshegh
vocatum qui mons in line Kívrivshercz situs "est (OL.
D. 31146). 1488 : Ad unum lignum kewretvs (Múz.
Kisfaludy). Ad vnum lignum Kewrws (uo.).

kőris-bokor: [dumus fraxineus. fraxinetum; eschen-
gebüsch]. 1193: Inde ad keures bocor (OL. D. 27).
1319/1368 : Ad quendam rubum wlgo Keurusbokor
dictum (uo. 3970). 1431 : Ad rubum Keioreshokor
nominatum (Veszpr. 12, Nagypécsöl). 1462 : Vnum
[fenile] in Kewresbokor (Veszpr. 106, Szentbenedek-
alja 3).

kőris-erdő : [silva fraxinea ; eschenwaldj. 1336 :
Infra Siluam Keurusherdeu (OL. D. 30005). 1336/1414:
Cuiusdam Silue Kevruserdew (uo. 37278).

kőris-fa : fraxinus ; esche NySz. (1. jel.) 1269 :
Super dumum quod dicitur Keurusfa (Veszpr. 107,
Nivig 3). 1274/1338 : Quidam rubus wlgo Keurus fa-
kurungh vocatus in medio cuiusdam prati existens
(OL. D. 882). 1338/1395: Ubi existit quidam rubus
wlgo Ketirusfaknnmgh vocatus (Múz. Jankowich).
1347 : Ad duas arbores Magyal et Keurusfa dictas
(OL. D. 3909). 1358/1364: Quandam arborem Kevrusfa
vocatam (uo 31286). 1454: Peruenit ad aliam arborem
Keuresfa vocatam (Körmend, Unyom. 71). 1507 : In
quadam arbore Kewrewsfa (OL. D. 32068).

KÖRMÉS, L körmös

KÖRMÖS, kérmés, körxnés : a) ungulatus ;
gro.sse nagel oder klauen habend ; b) fortis, strenuus;
kraftig, stark, energisch NySz. 1095 : Vinitores
Cnrmes sekez chomudi Sap micula deschu scomon
nionom scumoku manhat (Pannh. 15/0o). 1382 : Geor-
gio Kcrmes (Múz. Fejérpataky). 1395 : Michaele Ker-
mes dicto (Múz. Kállay). 1420 : Michael Kermes (OL.
D. 10875). 1436 : Blasius Kermes (Lelesz Acta 53/12).
1500 : Nicolao Kewrmes, Laurencio Keivrmes (OL.
D. 20956). 1598: Andreas Kórmcs (OL. RDecim.
Zempl.). [? Helyn. szárm. : 1355 : Andrea de Keral-
kurmusdy (Körmend, Korlátkő-AiJj)on. 17/797). Vö.
Kőrmösd, hn. CzF. Vö. MTsz.J

539

KORNYÉK— KÖRTE

KÓRTELY— KÓRTVELYES

540

KÖRNYÉK : circumferentia, peripheria, tractus,
^•iciIlia, circuitus ; canton, umgebung, iimkreis, kx-eis,
gegend, revier, umfang NySz. 1366 : Cum villis et
possessionibus in districtu WaralyaA;iírne% habitis
(Körmend 11/5, Felsölindva 13). 1553: Eggy paplan
kjTiek az környéke vörös tafota az közepy feyer
komwka (OL. L. III.16. 17).

KÖRNYÖS-KÖRÖL, 1. körös-körül.

KÖRNYÖS--KÖRŰL, 1. körös-körül.

KÖRNYŰL, 1. körös-körül.

KÖRNYŰLET : circumferentia, ambitudo, cir-
cuitus, tractus, ambitus ; umgang, umlauf in einem
kreis, umki'eis NySz. 1799 : Egy sárga szkófiummal,
zöld selyemmel, nyolcz virágokkal kivarrott kisded
keszkenő, a környületin sárga sujtás (Canon Visit 214.).

KÖRNYÜS-KÖRÖL, 1. körös-körül.

KÖRNYÜS-KÖRŰL, 1. körös-körül.

KÖRÖM : ungvis, ungula NySz. ; ein Nagel an
Fingéra und Ziihen PPB. 1548 : Vöttem körmöt dizoet
[így? olv. «diznoet»] (OL. Nád. 42). 1691: Szeplős,
szürke, balog körmű ló (DebrJk., 1. NyK. XXVI.337).

köröm-faragó : scalprum imgulare, fabrile ; nagel-
zwicker NySz. 1597 : Az kouacz iiinnye házban.
Likazto vass 3 Karika vereo 1 Keoröm faragó 1 Patkó
szeg fogó 1 (OL. UC. 101/3).

köröra-kerítő : [scalprum ad ungulas metendas ;
hufmesser]. 1597 : Patkó vereo 1 Zeg feiezeo 1 Eeo-
rom keriteo 1 [kovácsszerszámok] (OL. UC. 101/3).

köröm-vas : kratzer, kugelzieher, kugelzange,
ausladezeug BM. (1. jel.) 1552 : Ferramentum kérem
tvas (OL. NRA. 1648/27). 1597 : Keoröm vass 2 (OL.
UC. 101/3). Azon kis Pinczeben Köröm vass 2 (uo.).
[Vö. CzF.]

KŐRÖS, L kőris.

KÖRÖS-KÖRNYŰL, 1. körös-körül.

KÖRÖS-KÖRÜL, környös-köről, környös-
körűl. környüs-köről, környüs-körűl, körös-
környűl : ciix'umcirca, undique ; allenthalben herum,
um und um NySz. 1616/1643 : Az Gépel az hol az
Chiga keregk uagion uyonnan sindeleztettet, és desz-
kaztattot keörnyüsköröl (OL. Instr. 42). Székek keör- i
nyüs kőről (uo.). Az Hewer házban. Szék [így] uad- j
nak környösköröl (uo.). 1643 : Székek körniüs körül
(uo.). Aimak" feőlette retek az Gépelnek feőlől {
környüs korul (uo., 1. mindezeket GazdtörtSzemle
VI.123, Ú25, 126, 127 és 129). 1635: Egy gallé-
ros mentét, hogyha mállal bélelünk és annak az
torkait kiszegyük egyenkint és abból gallért csiná-
lunk és környös körül torokprémmel megprémezik 2 f.
(GazdtörtSzemle Vin.472). 1638 : Ezen oltovanios kert-
nek keörniös körül vagion reghi sövenie, hasáb karok-
kal állatott lesza nélkül (OL. UC. 234). Ez Nagy Palo-
tának vagion Uiounan czinalt feir Meniezete körős
kőrniül megh partazva feniü deszkával (uo.). 1799 :
Egy sárga és fejér szkófiummal, nyolcz nagy virá-
gokkal kivarrott keszkenő, köröskömyül líeskeny
kötéskével (CanonVisit. 214). [Vö. még körös-környül
és környös-körül külön cimszókat NySz.]

KÖRÖSZT. -ÖS, 1. kérészt, -és.

KÖRÖSZTYÉNSÉG, 1. kereszténység.

KÖRTE, kértvély, körtély, körtíly, kört-
vély : pirum ; birn NySz. [pinis ; birnbaumj. 1055 :

Kurtuel (1. «körte-fa»). 1145/1443 : Venitur ad locum
aprokwrthu-el í;OL. D. 14). 1208/1359 : Tenet metas
cum villa Kurthuel (uo. 50 1. 1232 : Medietatem iiille
Curtuel (uo. szám ?). 1275 : Ad duas arbores piri
Yrskurtuel uocatas (uo. 902). Ad duas arbores piri
Wereskurtuel uocatas (uo. 936). 1291 : Penes quan-
dam arborem piri nomine keth agow kurthuely (uo.
1332). 1295/1403 : In quadam arbore piri yurke-
kurttiveli dicta (HazaiOkm. VIIL357). 1304 : Ad arbo-
rem piri Kal&markurtuel uocatam (Veszpr. 15, Vámos).
1314 : Ad arborem Keseleukurthel dictum protelantur
(Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1317 : In loco Suk-
kurtuel uulgariter nuncupato (OL. D. 1892). 1325/1414 :
Lignum fructuosum quod wlgo vocatur Remethe-
kurtuel (uo. 2339). 1330 : Arborem piri Ch?ika.nkurt-
uele dicti (uo. 2617). 1338 : Ad vnam arborem pyry
Chunkakerthivel dictam (uo. 31086). 1342 : Cuiusdam
arboris Hjnthouskurtil [«137o-i átírásban : Hyntous-
kurtueh Szám. jegyz.] nuncupate (Múz.). 1343 : Inde
ad Chunksikurtuel (Körmend 111/2, Seregélyes 104).
1358 : Inde venissent ad multitudinem lapidum vbi
quandam ai-borem pú'i kuben allo kurtuel pro méta
reperisseut (Pannh. Tih. 1/17). Ad quandam arborem
piri siluestris wlgo Palfyayanus kurtnele dictum (uo.
30388. 1367 1517 : Transit ad meridiem ad arbores
pirorum que vocantur Gjakorkertvel (Múz.). 1368 :
Vnam magnam arborem piri siluestiis farkasakaztho-
curtuel nominatum (OL. D. 5696). 1373 : In loco
^ókkertuel dicto (Körmend, Heim 243). 1385 : Duas
siluas utrasque MagasA;erí«eZ vocatas (Múz.). In loco
Q,\íOVíikurtwyl appellato consimiliter vnum (Veszpr. 6,
Gyulakeszi). 1386 : Duo in loco GjningyusArorí/iweí
appellato (Körmend, Heim 347). 1393 : Vsque arbo-
rem piri kyskurthuel dicti (OL. D. 7866). 1412 : Médium
Juger in Homoroweluel et similiter médium in terra
Heteskwrtwel ctrca Bozyas (Múz.). 1423 : TeiTam
Edeskwrthuelmezeye vocatam (uo.). Duas terras ara-
biles in monte in superiori íine superioris diverticuli
prefate térre Eáeskivrthuelmezeye adiacentes (uo.).
1427 : Mesda seu signum inciperet in vno [így]
arbore piri siluestris wlgo Ikreskurthuel dicti (uo.).
1435 : Ad arborem piri kjkellewkerthicel dictam (OL.
D. 30434). 1455: A parte orientali Süua Magas-
kerthuel (uo. 14913). 1471 : Ad quandam arborem
piri Q^xonkakeicrtliwel appellatam (uo. 17901). 1475 :
Predia Kyszevlevs KevrtkweVookov (Lelesz Acta 85/1).
1481 : Tria [jugera ?] in Kerthwehel (Körmend, Raiky
60). 1574 : Egh öreg nyagba vető mvnd körtvelesteül
Aranyas (AdalZemplvmTört. V. évf. 340). 1597 : Sw-
teo keortuelj (OL. UC. 101/3). 1695; Egj igen szép
lábas Aranyas Pohár fedeles vastag Ai-anyazassal
három körtvély függött a fedelén (AdalZemplvmTört.
VI. évf. 184). [Vö. árpávalérő-, kásás-, maka-
ria-, mézes-, miuskotály-, piros-, sár-, telelő-
körte ; körtvélyés.]

körte-fa : pirus : birnbaum NySz. («körtvély-fa» a.)
1055 : Exinde ad pubHcam uiam que protelatur usque
ad kurtuel fa (Pannh. Tih. 1/1). 1252 : Ad arborem
que uulgo dicitur Curtelfa (így, olv. «Curtuelfa» ?|
(OL. D. 33710). 1256 : Arbore Kurtuclfa (HazaiOkm.
VII.57). 1493 : Sub quadam arbore piri wlgo Kewrth-
vyelfa (OL. D. 19977 \ 1590 : Körthirelyfaia, hn. (Szé-
kelyOkl. V.149).

KÖRTÉLY, -ÖS, 1. körte, köi-tvélyés.

KÖRTÍLY, 1. körte.

KÖRTVÉLY, 1. körte.

KÖRTVÉLYÉS, kértvélyés, körtélyös. kört-
vélyös, körtvílyös: piris abundans, piretum NySz.;
[reich an birub;iunien(. 1266 : In portu Qurtuelus (OL.
D. 604). 1272 : Quandam ten'am suam Kvrtelus uoca-

541

KÖRTVELYÖS— KOSZORÚ

KÖSZÖRÜLES-KÖTEL

542

tam (uo. 14013). 1277 : Piscaturis Haruskuuth et kurt-
ueles iiocatis (MonStrig. 11.77). Piscaturis Haruskuuth,
kuurtueles nominatis (uo. 78, 1. Wenzel IV.83). 1289 :
Terram ville nostre Kurtuelm vocate (Múz. Máriássy).
1334 : Montem KurtuüushQXQh nuncupatum (OL. D.
30369). 1348 : Quandam sessionem suam Kurtweks
Telük vocatam (Múz. Kállay '. 1400 : lusule KurtJmeles
dicte (Pannh. 1/1). 1435: Ad quoddaiu nibetum Kivrth-
uelesherek (Lelesz Met. Bereg 54). Prediis Pustarekas
et Kerthwelyeswewlgh {Múz. Bethlen). 1483 : Ad aliam
piseinam Kerthvelyesiho vocatam (Lelesz Prot. IV.23a).
1613 : Kerivéles, hn. (MA. NLL61). [Vö. körte.]

KÖRTVELYÖS, L körtvélyés.

KÖRTVÍLYÖS, L körtvélyés.

KÖRÜL, vö. körös-körül.

KÖRÜLET : circumferentia ; umkreis NySz. 1799 :
Egy sárga ós fejér szkófiummal, 8 virágokkal kivar-
rott patyolat keszkenő, a körületén sujtás, közepin
két lyuk (CanonVisit. 214). Egy tüdöszin tafota abrosz,
köriiietin ezüst arany széles kötés (uo.).

KÖRÜLFUT : circumcurro; umlaufen NySz. («kör-
nyül-fut» a.) 1736 : Két rét vagyon a Simáron kó'rül
futja a viz (CanonVisit. 176).

KÖRÜLVARR : circurasuo NySz. («környül-
varr» a.); |umnahen]. 1799 : Egy jóféle fejér patyolat
abrosz, kötéssel és csipkével körülvarrva, a közepén
is kötéssel összevari-va [olv. öszve- ?] (CanonVisit. 213).

KÖRÜLZSINÓROZ : [funiculis circumdo ; um-
schnürenj. 1736 : Egy karmasin szinü selyemmel és
arannyal s ezüsttel 8 virágokra varrott s körül sino-
rozott Gyólts kendő (CanonVisit. 176).

KÖSNYŐ : szoknyatartó MTsz. 1533 : Zoknya de
scarlato habens auratum kewsnyeivth (OL. Nád. 49).

KÖSÖNTYŰ, késéntő : monile, spinter, lunula ;
spangeband, armband, halsband, medaillon, broche
NySz. 1458 : Palium rubei coloris cum spintere wlgo
kesenthew argeuteo (Múz. Kállay).

KÖSSÉG, L község.

KÖSZÉGI-KÖBÖL, kőszögi- : [modius Kősze-
gensis ; Kőszeger kübel]. 1597 : Egj kivszeogj keobol,
három vass abroncz raita fogateiaual (OL. UC. 101/3).

KÖSZÉRŐ, 1. köszörű-kő.

KÖSZMÉR? 1. kuszmír.

KÖSZMÉTE: uva crispa, grossiilaria, uva spina;
krjiselbeer [kriiuselbeere], stachelbeer PPB. 1638 :
Isten faia. Basa rosa. Keöszmete (OL. UC. 2/3 i). [Vö.
NySz.l

KŐSZÖGI-KÖBÖL, 1. kőszegi-köböL

KÖSZÖN : saluto ; grüssen NySz. (1. jel.) 1485 :
The kewzewn krysthynanak legyen kenweb ynhanak
Zaaz yo napoth keth zaz yo ceth liozyaya (Múz.
Kállay).

KÖSZÖRÖ, -LÉS, L köszörű, köszörűlés.

KÖSZÖRŰ, készéré, készérő, készérű, kö-
szérő, köszörő, vö. víz-köszörű.

köszörű-kő : allo, cos ; schleifstein NySz. 1331 :
Circa primam metam Kwzereukw (OL. D. 2802). 1411 :
Ad aciem monticuli Kezerckeon& vocati (uo. 28777).
1471 : Certis lapidibus molaribus ac aliis lapidibus

wlgo Kezerekeui vocatis (Lelesz Acta 82/ll\ 1535 :
Lapis kezerwkev (OL. UC. 99/25). 1545: Lapidis
kezereivkew (OL. Nád. 41). 1549 : Cos fabrilis lapideus
wlgari lingua ketvzeivrewkeiv (OL. UC. 75/41). 1564:
Lapides acutorii Kezzerewkew nuncupati (OL. L. lU.
16. 17).

köszörűkövecske : [cos parva ; kleiner schleif-
stein]. 1597 : Kiczin keoszeoriv keoueczke (OL. UC.
101/3).

köszörűtekerő-vas : [manubrium cotis ; schleif-
steinkurbel]. 1549 : Keozeoreto tekerew tvas (OL. UC.

75/40).

KÖSZÖRŰLÉS, köszörőlés : exa(;uitio ; schar-
fung, wetzung NySz. 1544 : Feyze köszörölestöl (OL.
Nád. 41). 1548 : Attara az aztal kesék köszöró'lesetöl
(uo.).

KÖSZÖRŰS, készérős, készörős, köszörűs:
samiator, polio [stb.] ; schleifer NySz. 1424 : .Johan-
nem Kewseivrus (OL. D. 11561). 1426 : Johannera
Kezereus (uo. 11796). 1522 : Andreas Kezwrws (uo.
37004).

KÖSZVÉNYES ? készvényös, köszvínyös :
podagricus [stb.] ; der das podagra hat NySz. 1332/1374 :
Possessionem Kezuenus [a. m. köszvényes ?] vocatam
(OL. D. 6212). 1397 : Kuzuenis, hn. (ZichyOkm. V.34).
1398 : Kwzuinus, hn. (uo. 56). [Vö. Köszvényes,
hn CzF.J

KÖSZVÍNYÖS, 1. köszvényes.

KÖT, két : 1) ligo, vincio ; binden, knüpfen NySz.
(1. jel.) 1400 : Sebastiani dicti Borkethe [igy ? a. m.
-kötő ?] (Lelesz Acta 27/21). 1544 : Papirosra, porzóra
es leuel kötni walo fonalra ^OL. Nád. 41). Attam
tolkótő ianos kezébe az tollak kiket kőt azoknak szer-
szamara . . . fl X (OL. Nád. Számad. b). 1574 : Ket
bokor gem tol kötőt, egh bokor Daru tol kötőt (Adal-
ZemplvmTört. V. évf. 340). 1594 : Paua tolbul keötheöt
legjezeö (OL. UC. 78/7). 1597 : Gomhkötny való sze-
keczke vasainál (uo. 101/3;. 1799 : Hogy haladék
nélkül bé is téttettessen [a gabona] meghagyatott és
a ns. CoUégiom a ns. Consistorium szivére köttetett
(CanonVisit. 210). || 2) obligo ; verpfiichten, verpfanden
NySz. (3. jel.) 1458 ? : Hogy Martonus Mihal kápta-
lanban magát ketette (OL. D. 15280, az 1458-i oki.
hátlapján). Í587 : Ez 1587. esztendőben szent Ferencz
nap után való kedden köté mü előttünk Csurra Mihók
szent-tamási magát Lázár Farkas uramnak szent-tamá-
sinak, hogy [stb.] (SzékelyOkl. V.142). Ezt mü előttünk
szabad akaratja szerént szólta és kötötte (uo.). 1594 :
De mivelhogy Lázár Farkas uram meg nem hivé,
hogy az ö kegyelme földéről el nem menne, hát a
szentthamási Barla Márton kezes lőn és köté magát
szabad akaratja szerint az fellyel megirt Mobiár Balá-
sért, illenképpen, hogy [stb.J (uo. 154). Ezek igy kötötték
magokat, hogy ha elmenne Karda Lukács [jobbágyi
Lázár Farkas uram keze alól, minden törvény nélkííl
megvehesse Lázár Farkas mam az felyül megirt ke-
zeseken az 25 fl. (uo. 156). 1598 : Mi előttünk adá az
felyel megirt Nagy István magát köté jobágyul az
felyel megirt Lázár Farkasnak (uo. 162). [Vö. be-,
föl-, lé-, mégköt.]

KÖTÉ, 1. kötő-fék.

KÖTÉL, kétél, kötíl : 1) funis, restis, ligámén,
ligamentum, vinculum, vinctus ; seil, strick, bánd
NySz. (1. jel.) 1488 : Martinus Kewihcl (OL. D. 27072).
1500 : Alberto /virí/te/zagatho (uo. 209.o6). 1552 : Egh
köthes köthel (OL. Nád. 49). 1588 : Halót wett Ahoz
walo zfir inat Fag^as kőtelet iuo. 41). 1697 : Halazo

543

KÖTELEK— KÖTELES

KOTES-KÖTO

544

halóhoz való keozep kötél (OL. UC. 101/3). Madarazok
haloiahoz való hozzu kötél (uo.). 1643 : Az Apró mű-
vesnek berí, wgj mint az Csiga tekerő Taliga Tollio,
és az kötcl tartokra sok haszontalan költsegh kéli
(OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VL120). |i 2) [men-
sura terrae, pars terrae, jugerum] ; morgen, joch BM.
(2. jel.) 1095 : Quintiim predium quod dieitur ketel
[a. m. kötél ?] lóca (Pannh. 15, Oo). 1288 : Unum Juger
super JíeíeZkuta (Veszpr. 109, Szepezd 2 . 1454 : Ad
quandam particaiam térre arabilis Hozyyvkeicthel voca-
tam (Lelesz Acta 65, 2y). 1519 : Quelibet mensura siue
ligatura térre wlgo kethel appellata minoris Zabas
dicti sohiit annuatim. Jlaioris Zabas soliüt annuatim
dupliun (OL. D. 37007). De quolibet funiculo wlgo
kethel vocato (uo.j. 1598 : Két rét van egy végben.
Mind a három nyomásra földe van. Egy nyomásra van
heted fél kötél, a másikra három van a harmadikra
hajdan volt száz három (CanonVisit. 143). 1603: Szántó
földek mindahárom nyomásra vannak, egyik nyomásra
a szöUö torokra két kötél (uo. 151). Rétek. Egyik
kerek rét a morotva mellett. A másik két kötél a
Bársonyostul fogva Hernádig (uo.). 1649 : Az varos
meUet egy keötel föld Tornai hegy alat masfel keö-
tel (OL. UC. 3/25 >. 1677 : Szakmányban aratóknak
egy kötél földtől egy forint hatvan pénz . . . Egy
kötél tavasz kaszálókiaak ötven pénz [stb.] (Gazdtört-
Szemle VI. 196:. 1757 : Szántó földek vágynak min-
den nyomásonn. A felső nyomáson vagyon két
kötél (CanonVisit. 178 stb.). [Vö. 1284 : Quandam
particulam térre uidelicet quinqiie funiculos cum funi-
culo quindecim amplexuum contineutem (Múz. Ertl).
Vö. NySz. 5. jel. ; MTsz. CzF.] || 3) obUgatio, con-
ditio ; gebundenheit. verpflichtung, bedingung NySz.
(.2. jel.) 1561 : Kötelet is vevének magokra az Luka
Antal leányi és Luka Demeter leánya, Annos asszony,
szabad akaratjok szerint, hogy valamelyik fél meg-
nem állana, része vesszen (SzékelyOkl. V.82). 1569 :
Valamit ez felyííl megirt személyek között megité-
lüuk törvény szerint, hát mindenik ötven forint kötél
alatt megáll rajta (uo. 89, 1. még uo. 90). 1574:
Valamelik fél, vagy ü magok vagj^ gyermekek fel-
bontanák ez megirt végezést, ötszáz forint kötele
legj-en, melet az megbontó fél tartozzék az megtartó
félnek adni elészer és ugj' az pörhez kezdhessen (uo.
96—97). [Yö. csiga-, fű-, háló-, iiárs-, hársfa-,
háspoly-, kender-, nyak-, rudazó-, vonó-kötél.]

kötél-gyártó, -jártó : restio ; seiler NySz. 1419 :
Bartholomeus Kuthelgarfho (Múz. Soós). 1424 : Ladis-
laus Kuthelgarto (Pannh. 17/Mm . 1699 : Kötiljártom
is sok hársfa kötelet állásokra Kastéllyhoz csinált
(AdalZemplvraTört. IV.évf. 115).

kötél- verő, -véré : restio, restiarius : seiler NySz.
1495 k. : Sebastianus Ketkelwereiv (OL. D. 26243).
1522 : Gregorius Kethelwere (uo. 37004). Johannes
Kethelivere (uo.». 1524 : Sebastiani Kewthchverew (Le-
lesz Acta 130/6).

KÖTELÉK, kötelék: fascis, sarcina, manipulus:
bündel NySz. (2. jel.) 1597 : Egy keoieolckben niereg
ala való nemezek (OL. UC. 101/3). Tilolt kender het
kötölekben (uo. . Vö. MTsz.]

KÖTELES, kételes : 1) [vö. «kötél» 2. jel.). 1347:
In possessione Kuteles in Comitatu de Zaboch habita
(Múz Hor\'át Istv., 1. AnjouOkm. V.109). |j 2) funarius,
restio ; seiler NySz. (2. jel.) 1138/1329 : Kuteles [szn.,
a. m. 3. jel. ?| (MonStrig."l.91 >. 1403: Ladislaus Kicteles
(OL. D. 8871). 1423 : Michaelem dictum Kethdcs (Múz. .
1425: Paulo Ketheles (Körmend, Heim 745). 1446:
.Jo])annos KethclcH (Lelesz Acta 58 30). 1452 : De-
metrio Ketelcs (Múz. Kállay). 1476 : Peírum Kcwtheles
(Lelesz Prot. Parv. 85a). 1525 : Johannc Kewtheles
(Lelesz Acta 131/21). 1635: Köteles céh (Gazdtört-

Szemle VIII.477). II 3) obiigatus, obstrictus ; verbun-
den, verpílichtet, verknüpft NySz. (1. jel.) 1523 :
Kenyerge\\"them wala wronknak ew felségének, hogh
the kegyelmed felewl Een nekem thenventh thethethne,
de mosthan Eerthem, hogh the kegyelmed en nekem
kewtheles nem wolth (Zolnai : Nyelveml. 207). jj 4)
[fune vinctus ; mit einem seil]. 1475 : Vnam vaccam
nigri coloris nomine Ketheles (Múz. Kállay).

KÖTÉS, kétes, ketís, kötís : fasciciüus ; bund,
bündel NySz. 3. jel.) 1506 : Sagite manvales wlgo kethys
[igj] (OL. D. 26120). 1531 : Vnam rismam papiri vei
kétes (OL. Nád. 43). 1545 : Hath köthes hayfono (uo.
49). Thyz köthes hozw zalag zy (uo.). 1549 : Tyzenket
kóthes len (uo.). 1552 : Egh köthes köthel (uo.). 1555 :
Hat kethes thilolt len (uo.). ChjTialt len thizen hat
kethes (uo.). 1558 : Három egez kötés was es hat zal
(uo.). 1560 : Eg köthes thörök cherna (uo.). Neg köthes
hají'ono (uo.). 1594: Vágjon Paua toU keotessel No.
1 (OL. UC. 78 7). 1595 : Egy kótes papirosát (OL.
Nád. 47). Habarniczat 25 keötest (uo. 49). 1605 : Kanott
uagion keótissel Nr. 14 (OL. UC. 28/61). || 2) ligámén,
vinculum, vinctura ; bánd, bindung, verbindung, ver-
band NySz. (5. jel.) 1677 : A mely pénzt mostan
felvettem, karózás és kötésre [t. i. szőlő-kötözésre] igen
felmegyen (GazdtörtSzemle ni.276). || 3) [?]. 1799 : Egy
jóféle fejér patyolat abrosz, kötéssel és csipkével körül-
varrva, a közepén is kötéssel összevarrva (CanonVisit.
213). [^ö. eső-, vitéz-kötés; kötésés, kötéske.]

kötés-levél : literae reversionales, literae obliga-
toriae ; schuldschein NySz. («kötél-levél» a.). 1586 :
Harthyan walo heth fwggö pöchetes kétes leivel (OL.
Nád. 49).

KÖTÉSÉS: 1567: Egy orcza keoteo keoteses
slogos (Forrás?). [Vö. NySz.] IVö. kötés, 3. jel.]

KÖTÉSKE : 1799 : Egy sárga és fejér szkófium-
mal, nyolcz nagy virágokkal kivarrott keszkenő, kö-
röskörnyül keskeny kötéskével (CanonVisit. 214). [Vö.
kötés, 3. jel.]

KÖTETLEN : non ligatus, solutus ; ungebunden
NySz. 1587 : Kötöth hordó. Kötethlen hordó (OL. UC.
12 42). 1609 : Iria kgmed hog három keotetlen Bibliát
kwldeot volna ala Bechben az keonw árosnak (MA.
NLI. 297, eredetije szerint). Bar keotetlen lett volna [a
biblia], nalünkis zepen be keottethettneonk (uo.).

KÖTÍL, 1. kötél-gyártó.

KÖTÍS, L kötés.

KÖTŐ, kété, kétő, köté: a) ligans, nectens ; der
da bindet, der knüpfet; b) vinculum, ligámén, taenia,
fascia ; bánd NySz. 1444 : Johannes Kewtheiv (Pannh.
38/Aa). 1677: Napi számos karózóknak tizennyolcz
pénz. Napi számos kötőnek tizenöt pénz (GazdtörtSzemle
VI. 196, szőlőmunkások bérének megállapitásában).
[Vö. abroncskötő-fa, arc-, borda-, csipke-, elő'-,
fej-, gomb-, haj-, ház-, kas-, nadrág-kötő', re-
cekötó'-tű, rosta-, süveg-, szita-kötő, tengely-
kötő-vas, toll-, vánkos-kötő.]

kötő-fejsze : securis arboraria, bipennis ; breite
und zweischneidige axt, bundhacke NySz. 1549 :
Keoteo feyze quatuor (OL. UC. 75/40). 1556 : Neg
kcte fei/ze (OL. Nád. 491 1564 : Secures Keivthcw feyze
vocatae (OL. L. III.16. 17). 1637 : Uy keöteö feyszrk.
Szalu (OL. UC. 14/43).

kötő-fék : capistrum ; halfter NySz. 1525 : Pro
emendis frenis et kewthefeq et diuersis cordis equis
Maiestatis suc (MTörtTár XXII.177). 1528 : Pro wlgo
kewthew feek (OL. Nád, 42). Emi vnum kethewfeek (uo.

545

KÖTOLEK— KÓTOZO

KÖVECS -KÖVES

546

49). 1530 : Kethefec Zabola Estrang (uo. 4P.). Kethew-
fek Pannywa Tanistra (uo. 40). 1545 : Estrangot kötő
fékre es mellek íiügnek (uo.). Eg kötő féket (uo.).
1552 : Hermec zy. Kóthófek. Fek emle zy. Terhes zy
Zy geplew. Farham zy. Hath zy (uo. 49). Septem
kóthófek duplas non felzer (uo.). 1557 : Egh kötőféket.
Három hámot (OL. L. 111.16. 17).

kötő-fű : [herba ad vites ligandas, carex ; ried zum
reben-binden]. 1700 : Ezt is nem kevés károkkal
szokták a szöllögazdák esztendőnként tapasztalni,
hogy a kötőfüvet, ámbár akkor aratott, nyers kötöfü
legyen is, egy szekérkével 3, 4, 5 és 6 forintokon
is el szokták adni (GazdtörtSzemle 1.84). [Vö. kö-
töző-fű.]

kötőfüves: [carice onustus ; mit ried]. 1731 : Sasos
vagy kötőfüves szekerektől [vásárpénz] akármikor d. 6
(GazdtörtSzemle VII.88).

kötő-pánt : [radband]. 1545 : Eg kötő pántot az
kerekre (OL. Nád. 41).

kötő-vas: 1) íibula; schnalle NySz. 1635: Egy
négyélü hegyestört a kit sok kötő vasra csinálunk
félig vassal föleresztjük agyig legfeljebb 2 f. (Gazd-
törtSzemle VIII.476, csiszár-céh árjegyzékében). Egy
szablyát adunk, a kit sok kötövasakra csináltatnak
1 f. 50 d. (uo.). A ki maga szablya hüvelyt csináltat
és munkásán kivánja 30 kőtővasra 1 f. 40 d. (uo). || 2)
ansa ferrea ; eisenklammer NySz. 1549 : Instrumentum
ferreum carpentarii, quo ligantur robora wulgo keotheo
was (OL. UC. 75 '40). 1572 : Kctheo was alchnak walo
(uo. 76/17;. [Vö. kötöző.]

kötő-vessző, -vésszé : vimen ; flechtreis NySz.
1493 : Emimus vasa integra. Item Kethewezeth [«vin-
demium» című szakaszban] (EPSz. fol. 76). Item Dolca-
tori jn Agria pyspeky etc et alys locis flór. XXVIII
Item Tigva [olv. tigna[ et kechcvezeth [olv. «kethe-
vezeth»] etc emi íior. XXII (uo. 37, 1. Kandra: Adatok
az egri egyházm. történeim. 11.375). 1559 : Hordó
fenek. Donga. Köthő vezzö (OL. Nád. 48). 1597 : Keotö
vcszeo [«pintérházban» Szara, jegyz.] marok keotes-
ben 16 (OL. UC. 101/3).

ZÖTÖLÉK, 1. kötelék.

KÖTÖTT : 1) sertus, vinctus, ligatus : gebunden,
geflochten, gestrickt NySz. 1544 : Eg gapot kötőt kap-
cat nettem hozu zarot (OL. Nád. 42). 1550 : Eg kótót
líak ruha (uo. 45). 1581 : Egy giapotbol keoteoth kapcza
terdigh walo (OL. L. Hl. 16. 17). 1587 : Kötőth hordó.
Kötethlen hordó (OL. UC. 12/42). || 2) [>]. 1594 : Mü
előttünk, kik ebben kötött bírák csikszékiek, nemes-
emberek [stb.] (SzékelyOkl. V.155).

KÖTÖZÉS : vinctura, vinculum, ligatura, ligámén,
copulatio ; anbindung, zusammenbindung, bánd NySz.
1700 : Az kötözésrni . . . Tolcsván, Bényén s talán
másutt is akármely szöllők szakványának kötözéséiül
harmadát szokták fizetni (GazdtörtSzemle 1.81). 1705:
Szőleim culturájára : 1. Hegyaljaiakra : Nyitás, met-
szés, Venyike s karó szedés, Karózásra, kötözés, Első
Kapálás, Forgatás, Harmadlás, Fedés, Szőlő Pászto-
rok fizetéssé. Két Vinczelér fizetéssé Summa fl. 898.95
(AdalZemplvmTört. VI. évf. 331). [Vö. szőlő-kötö-
zés.[

KÖTÖZŐ, kétéző : 1) [fibula ; schnalle ? ; ansa
ferrea; eisenklammer?]. 1521: Y lymxm ketheznüth (OL.
D. 35179?). II 2) (opcrarius qiii vites ligát; arbeiler zum
reben-bindenj. 1700 : Az kötözésrül. Igaz ugyan szok-
ták volt a kötözőknek fele bérit adni az kapálás szak-
vánj'ának [stb.] (GazdtörtSzemle 1.81). [Vö. kötő-vas.]

Magyar Oklevél-Szótár.

kötöző-fű : carex ; grosses ried NySz. 1697 : Hegy-
allyai Szőleim munkájára trágya hordasson és kötöző
füvön kívül ezidén költöttem fi. 866. 46 (AdalZempl-
vmTört. IV. évf. 349). 1700 : Mivel Bényére, Tolcs-
vára és Horvátiban messzebbrül szokták az kötőfüvet
hordani, ezen denominált helyeken az nyers jó öreg
kéve kötöző fü dénár 8 (GazdtörtSzemle 1.84). [Vö.
kötő-fű.]

KÖVECS, kévecs ? : scrupus, calculus, glarea
[stb.] : spitziges sandsteinlein, kies NySz. 1558 : Ho-
zatam tyz zeker kctvechet [olv. kövecs v. kevecs?]
(OL. Nád. 48).

KÖVECSES, kövecses? köecsés? köecsös?
kövecsös : glareosus, calculosus [stb.] ; griesicht,
sandicht, steinicht NySz. 1268 : Prima méta erigitur
in uertice Cítec/iesporog [olv. kövecses v. köecses ?]
(Múz. Burián). 1337 : Quoddam promontorium KuecJms-
holm vocatum (OL. D. 3051). 1356 : Supra quendam
vadum seu transitum Ktmechesrew dictum (Lelesz
Met. Ugocsa 10). 1435 : Cynege de Keweches (Sztáray-
Okl. 11.313). 1459 : Terras arabiles ac fenilia in loco
Keiveches (Lelesz Acta 70/29). 1473 : Quintum verő
[jugerum] in Keweczeswth (Múz. Békássy). 1478 : In
Herpenyethorok prope Keivechcsv/Üi (uo.).

KÖVECSKE, vö. köszörű-kövecske.
KÖVECSÖS, 1. kövecses.

KÖVÉR, kévér : 1) pingvis ; fett, feist NySz.
1231 : Quorum nomina sünt hec Numus CJiuer Pouca
(OL. D. 168). 1322/1398 : Ders dicti Kwer (Kubinyi :
MTörtEml. 11.75). 1348 : Nicolai dicti Kuer (OL. D.
4019). 1352: Nicolai dicti Kuuer (ZalaOkl. 1.523).
Michaelis dicti Kiver (uo. 1.525 ■. 1353 : Nicolai dicti
Kuer (AnjouOkm. VI.79). 1358 : Nicolai dicti Kiver
(Kubinyi: MTörtEml. 11.218). 1399: Stephano dicto
Kwer (Múz. Kállay). 1400 : Petrus dictus Kewer
(ZichyOkm. V.156).' 1411 : Laurencium Kewer (Lelesz
Acta 32/26). 1418 : Petri dicti Keuer (ZichyOkm.
VL515). 1437 : Nicolaus Kewer (Múz. Esterházy).
1449 : Stephanum Kivuer (Múz. Dancs). Valentinus
Keiver (Veszpr. 107, Egerszeg 8). 1452 : Nicolao
Keiver (OL. D. 14574). Demetrio Keiver (Múz. Kállay).
1454 : Dionisio Kewer (Lelesz Acta 65/50). 1461 :
Paulo Keiver (Múz. Kállay). 1467 : Clementis Keiver
(Lelesz Acta 78/19). 1478 : Benedictus Jíewer (Kör-
mend III/3, Vepsén 123). 1480: Paulo ríTeíi'cr; (Lelesz
Acta 90/8). 1482 : Laurencio Kewer (OL. D. 31975).
1496 : Ad rubeta Kewer Jakaberdeye Hathhazwth-
melleke et vtraque Nylaswthmelleky vocata (Lelesz
Prot. U 234). 1497 : Benedicto Keiver (Lelesz Acta
105/4). 1510 k. : Kewer artan vnum Keiver tehén vnum
(OL. D. 26082). Ibidem zekerber duo keweríhehen I
kewergeysno vnum (uo.). Ibidem denth zekerber duo
A;eu'erthehen vnum keivergeysno vnum (uo.). 1519 :
Johanne Keiver (Múz. Forgách). 1520 : Emerico Kewer
(uo.). 1598 : Johannes Kőuer (OL. KDecim. Zempl. .
II 2) adcps, pingvedo ; das fett, schmalz NySz. 1544 :
Vöttem köuert (OL. Nád. 41).

KÖVÉRÍTÉS : [ró pinguefacere ; das fett ma-
chenj. 1719 : A marhának tartása másképen is hasz-
nos, de a trágyázatja szükséges a majorságbeli föl-
deknek kövéritésére is (GazdtörtSzemle III. 97).

KÖVES, kévés ? köss : 1) lapidosus ; steinig
NySz. (1. jel.) 1055: Inter zilu 'kut et ^iíí'.s kut (Pannh.
Tih. 1/1). Postea ad cues humuc (uo.). 1193 : Inde ad
cueshyg (OL. D. 27). Inde ad quesurc (uo.l. Inde ad
quiescut [a. m. köves ?] (uo.). In timar príma méta
incipit a qiiiesGiit (uo.). ^Mícstou (uo.). 1233 : Méta
Kuesoleu [a. m. köves-elő ?] (Veszpr. Kegn Met. 2)

35

547

KÖVES

KÖVET— KOZ

548

1234 : Per quendani cliuium qui iiulgo Cuesherc ap-
pellatur (Wenzel VI. 558 1. 1252: Transeundo ipsam
siluam uenit ad /úíespotok (OL. D. 369). 1263 : Jwanka
de Cíiescut (Múz. 51. sz.). 1288 : In Kuesfener quatuor
iugera (Veszpr. 108, Szepezd 2). 1291 : Ad quendam
meatum fluuii A'MMcsheer dictum (OL. D. 1332). 1295:
Sub quendam lapidosum nionticulum Kuesheg uulga-
riter nuncupatum (MonStrig. 11.374). 1296 : Duo iugera
sünt ante A'í/esmogos (Veszpr. 8, Jutás). 1304 : In
loco Kivestelnk quatuor Jugera (Veszpr. 15, Vámos).
1312 : Duo iugera in Awestetev i OL. D. 1806, 1. Zala-
Oki. 1.140). 1314 : Umim iuger in loco Kuestelek
uocato (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1318 : Va-
lentinus de Kweszorm (Múz. Egen'áry). 1319 : Montem
A'?<e.smal (ZichyOkm. 1.164). 1320 : Circa viam Kues-
wth (Veszpr. 4, Csege). 1325/1347 : In quadam via
Kuueswth vocata (Körmend II/4, Miskouch 67). 1326 :
Unum iuger in loco Kuestelvik dicto (Veszpr. 14,
Szentkirályszabadja). 1327 : Vádit ad A:í<esut (Anjou-
Okm. 11.289). 1338 : Circa Thychiam super Kenes-
eiu-em essent due mete (Múz.). 1339 : In loco Kives
dicto decem et septem iugera (Veszpr. 106, Antalfa 4).
1347 : In loco -firei;estetem vulgariter nominato (Zala-
Oki. 1.463). Perueniret iu alium fluuium Aeífespatak
vocatum (Múz. Kapy). 1356 : luxta quandam magnani
viam wlgariter Kuvesxtli nuncupatam (OL. D. 4635).

1362 : Uiam Kenesuth uocatam (uo. 31102). Ad quen-
dam locum vbi Aeit-eshomlok nominatur (uo. 28913).

1363 : Possessionis Kives (Múz.). 1370 : Ad quendam
monticulum Kweshathar dictum (Veszpr. 106, Csehi 1).
1372 : Aqua Euesag dicta (OL. D. 6058). 1379 : Versus
riuulum /letíespatak vocatum (Múz. Meduyánszky).
1384 : A íiuvio Sayo in loco Kewesrew nominato
(FoiTás ■?). Duo in loco /vK-eskutheley denominato (OL.
D. 7074). 1386 : In vicinitate vie Kuesixth denominate
(Körmend, Heim 347). 1390 : lungit montem Kuues-
heg nominatum (Lelesz Met. Mármaros 9). 1401 : Quan-
dam viam Keivcswth dictam (OL. D. 8650). 1408 :
Piscinas Saaseer Keueskothya Melhorgonya (Múz.).
1410 : Ad viam keueswt vocatam (OL. D. 30760). 1416 :
Ad locum Keiveshegor vocatum (uo. 30773). 1418: In
possessione Kueszsum. vocata (Körmend, Unyom. 33).
1419 : Duos montes magnós quorum vnum idem Thoma.s
Kukén alium verő Kiiuesiiez nominari asseruisset (Kör-
mend, Sebesiana 14;3DDj. 1424 : Duo [jugera] in Kwes-
hegmal (Veszpr. 17, Vespr. Oppid.). 1426 : In prediis
NemalewrjTizylese et A'?i-esgyolch vocatis in Comitatu
Komarom (Múz.). 1427 : Ad finem cuiusdam montis
videlicet ad locum kencsov dictum (OL. D. 28800).
1440 : Viam lapidosam Avlgo keu-eswt vocatam (uo.
31136). 1451 : Térre arabües que A'ífesthelek nuncu-
parentur (Múz. Dörj'). 1464 : Ad locum feyeragyagos-
keives (OL. D. 28854 . 1467 : Ad riuulum \iú vocatur
Keu-espathaka (Lelesz Met. Bereg 21). 1481: Inter
vallem Aevesvelgh (Múz. Ibránji). 1484 : Directe ad
vallera Kewes-welgh. vocatam (uo.). 1485: In loco Keices-
thethew vocato (Veszpr. 4, Alsóörs). 1521 : Vnam mé-
tám terream Aeweshalomhatha abter Hatharlaponyag
vocatam (OL. D. 23504). || 2) gemmatus ; mit edelsteinen
besetzt NySz. (2. jel.) 1516 : Egh Arán Nyakba wethew
ktves kyben hath Balaz wagyon (OL. D. 26367, 1. Zolnai :
Nyelvemi . 204). 1593 : Arán s keöwes giöngiös mor-
ham nem az \v kez<^nt.l aall (Kadvánszky: Családélet
III. If 7). 1612: Az én arany és köves marhámról és
ruháimról való hagyásom és végezésem (uo. II.
147). [Helyn. szárm. : 1055 : Postea ad ctiest (Pannh.
Tih. 1/1). 1211 : Ad monticulum qui uocatur Citest
(uo. 1'5). In uilla Cuest (uo.). 1231 : Prima méta
incipit a meridionali parte de molendino Kuesd
(Múz. Kisfaludy). 1240 : Transit riuulum quod dicitur
Kevestd (Pannh. 27/V). 1252: Circa riiuilum Cncst {OL.
D. 368). 1266/1297: Villa Kuesd (Pannh. Tih. 1/9).
1283 : Possessiones Wylak Kuesd et Olahteluk vocate
in Comitatu Byhoriensi (Lelesz Acta 1/4). 1303 :

Vinea sua in temtorio kuesdmal existenti (MonStrig.
11.523). 1314 : Tendens ad uiam qua itur ad locum
Kuesd (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1358: Wrskal
Wrs Apatlaka Faud Pylyp Capulch Cuest (Pannh.
Tih. 1/17). 1418 : ViUis Fyred Keek Kuesd Odwary
(Veszpr. 2, Arács). 1467 : Predium Neghforrasnewe-
kewesd (Lelesz Met. Bereg 21). Vö. Ásbóth, Nyr.
XXIX.161.]

KÖVET ? köet ? : legátus, nuntius [stb.] ; abge-
sandter, boté, botschafter NySz. 1211 : Isti sünt vdor-
nici Cuet [a. m követ ?] Luca Litsa Lucas Reze
Miahl Mehci Mot Soma (Pannh. Tih. 1/5).

KÖVI : cobitis barbatiűa MTsz. 1544 : Selminget,
köuiet koczot, karazt (OL. Nád. 40). Köuiet ratni
(uo. 41).

kövi-hal : fundulus, piscis saxatilis, giobius fluvia-
tilis ; grundéi, gründling NySz. 1529 : Keioy halath
emi (OL. Nád. 42). 1544 : Köui halat hozót (uo. 40).
1549 : Eg iccze köui halat eg iccze koppot (uo. 41).
[Vö. MTsz.]

KÖZ, kéz : 1) spatium, intervallum, médium [stb.] ;
zwischenraum [stb.] NySz. (1. jel.) 1225 : Inter arbo-
res videlicet que wlgo denominantiu- acilcuz (OL. D.
118). 1239 : Oltuman de Wag kuz (uo. 240). 1240 :
Quibusdam terris síüs existentibus inter Rabakuz
(Múz. Kisfaludy). 1252 : Ad locum qui uocatur Nog-
kez (OL. D. 369). 1264: In Tmmaskuz [«ugyanitt
Turmas folyó» Szám. jegj'z.] incipit méta (MonStrig.
1.515). 1269 : Lacum folnkuzer uocatum (HazaiOkm.
VILI 18). 1275 : In possessionibus in Bazakuz habitis
(Múz. TörtTárs. 4). 1278 : In possessione Myhal uo-
cata in Rabakuz existente (Múz. Madarász). 1282 :
In latere cuiusdam térre Folukuzíéld [értsd : faluköz-
föld V. falu-közföld ?] uocate (Körmend III/2, Pezye 72).
1288 : In Megekuz vndecim jugera (Veszpr. 109,
Szepezd 2). 1300 : Particule térre KetvelgyA;M2r uocate
(HazaiOkm. VII.303). 1304: In loco Tuteulcuz decem
iugera (Veszpr. 15, Vámos). 1309/1342 : Quedam silua
eonim HydeguizA-ií^:^/ vocata (OL. D. 1731). 1334 : De
possessione Doborgoz in Choúonkuz (Múz. Kisfaludy).
1338 : In terra seu loco Zylua^Mz dicto iuxta Fyu-
zesmege existenti (Veszpr. 4, Alsóörs). 1339 : Venit ad
locum Zilmezeukuzi vocatum (Veszpr. 2, Sárberény).
1340/1449 : Per médium quod wlgariter íiyghntkwzy
dicitm- (Körmend III/2, Pezye 98 '?). 1342 : Quoddam
modicum Nemus wlgari Kethgath^M2í/ vocatum (OL.
D. 1731). 1352 : In medio possessionum eiusdem
domini báni de Drawa-MuraA-i<z existentes (ZalaOkl.
1.531). 1353 : Vsque nemus GyumuchA;if2berke (Múz.).
1355 : In Comitatu ChouIlowA;M2 (Körmend, Korlákö-
Appon. 17/797) In prouincia Cholloukuz (Múz.). 1363 :
Ad quendam locum Ketsapanus/ttt^í/ vocatum (Múz.
Kállay). 1368 : In vico üjdkuz molendinum trium
rotarum Ramongmolna vocatum (Körmend, Heim 214).
Quedam particula térre inter fluuium Borzwa et
Fizegh FizeghA;M^ dicta (uo. 218). 1371: Venit ad
Siluam Ispantauafcí;^?/ (Múz.). 1379 : In arnkkuz due
sessiones (Múz. Békássy). 1381 : Duas villás sew
possessiones Magyarfalu et Nemetfalu vocatas in
districtu videlicet Rabakuz existentes (Múz.). 1390 :
In districtum Bazakttz appellatum (uo.). Abinde trans-
it ad montem Sener/cít2: vocatum (Lelesz Met. Már-
maros 20). 1394 : Quoddam pratum in loco Berek-
hvz vocato (Veszpr. 11, Márkó). 1399 : Prope
dictum fluuium et terram Ketzaarkuzy dictam duas
metas antiquas reperissent (Múz.). 1405 : Primo iuxta
fluuium Saar vocatum circa terram Kethsarkuzy dic-
tam (Múz. TörtTárs. 1). 1424 : In possessionibus Ewr
et Orsowarodna^ífz// vocatis in Comitatu de Wngh
habitis (Múz. Kende). 1429 : In districtu Challow/í?<;2
(Múz. Forgách). 1435 : In loco Wjzkwz denominato

549

KOZ

KÖZBEN— KÖZÉP

550

(Veszpr. 8, Jutás). 1454 : Cuiusdam Lisule Labarcz-
kewzy vocate (Lelesz Acta 65/24). 1455 : In comitatu
Posoniensi in districtu Czallokewz (OL. D. 14992).
1456 : In districtu ThjT^ahodrogkez (Lelesz Bercs.
VII.21). 1470 : Quatuor [jugera] in Kethwthkewz (Kör-
mend, Miscell. Németújv. lad. 43, fasc. 100, nr. 72).
1472 : In districtu Rabakwz in comitatu Soproniensi
(SoprOkl. 11.479). 1476: Terras ipsorum EztheBathar-
kewzy et Zenamezew vocatas (Lelesz Prot. Parv. 98).
1481 : Tria [jugera?] verő in Yfy'Lkeivz (Körmend, Raiky
60). 1484: In loco KeiYmjzkezy appellato (Veszpr. 8, Ju-
tás). In loco Kei\\.yyzkezj appellato (Veszpr. 16, Vespr.
Oppid.). 1520 : In loco sew serié quanmdam terrarum
arabilium wlgo YieŰmihkeiuzy nuncupato (Lelesz Prot.
V.105). 1526: Pratura verő Kj^ihyA&kewzy QAxít.. Kál-
lay). II 2) medius ; in der mitte befindücli, mittel-, zwi-
schen- NySz. (2. jel.) 1228/1357: In montem qui vocatur
Citzberch (HazaiOkm. VI.22,23). 1256: [VUlae] Paradan-
monustura et in campo uersus Zarazer Zenthmargita
et KuztQlvik uocate (ErdMúzLt., 1. Wenzel VII.429).
1287 : Currit in quoddam Kuzherch. dicto (Múz. Justh).
1295 : Uadit ad locum A"?f2;potocfew nuncupatum (Múz.
Forgácli). 1303 : Tendit ad unum kuzhexch. (Székely-
Okl. in.5). 1307: Procedendo super Zíí^bercli (OL
D. 36610). 1323 : Directe ascendit ad Kuzhevch (Kör-
mend, Sebes. 2/8). 1324 : Ultra íTosthou est una méta
(ZiehyOkm. 1.266). [Vö. az 1384-i adattal.] 1334 : Mon-
tem KiozbQvch nuncupatum (ÜL. D. 30069). 1342 :
Ad quoddam nemus merasorum quod wlgou kuzmwgy
dicitur (uo. 3509, 1. AnjouOkm. IV.249). 1346 : Nemus
merasorum quod wlgo feí^^megy dicitur (OL. D. 3852).
13591509 : Ascendendo montem wlgo KcwzYiQgh
vocatam (Múz.). 1366 : Venissent declinando iní'ra
AM^berch vocatum (OL. D. 287^2). 1381/1413 : Ascen-
dit in montem A'^e^berch (Múz. Kállay). 1383 : Super
quendam longum montem KuzhQVQh. dictum (Lelesz
Met. Mármaros 5). 1384 : Piscinam Kiizto-w dictam
(ZiehyOkm. IV.284). 1390 : Cumt ad montem Jíe^bercli
vocatum (Lelesz Met. Mármaros 11 \ 1405: Ascendit
in montem KezhQvch vocatum (Lelesz Met. Ung 9).
1411 : Transiendo per vnum KwzhQvch (Lelesz Met.
MáiTuaros 18). 1416 : Penes vii-gultum wlgo Kívzgja-
kor dictum (Múz.). 1461 : Per vallem Keivzy^Qls, dic-
tam (OL. D. 35077). 1463 : Venissent ad vnum Keivz-
bercli (Lelesz Prot. IV.llO). 1501: Duas terras ara-
biles in territorio JTeit'^mezew [3. jel. ?] vocato (OL.
D. 36405). II 3) communis ; gémein, gemeinsam NySz.
(4. jel.) 1501: Duas terras arabiles in territorio Keivz-
mezew [2. jel. ?1 vocato (OL. D. 36405). || 4) vulgáris,
vilis ; gewöhnlich, gémein, schlecht, gering NySz.
(6. jel.) 1544 : Bársonyos fek. Keivz fek (OL. Nád. 40).
II 5) [am-echt, ansprachj. 1586 : Hagyom és vallom [a
jószágot] az én kedves öcsémnek és az ö maradéki-
nak, örökbe bírni, soha senki ö küvtíUök semmi közit
hozzá ne mondhassa (SzékelyOkl. V.140). 1613/1696:
Ez ember vött ettül az embertül egy szölöt ennyi
pénzen, azért azki éhez közit mondaná, vagy vérsé-
gét, ha itt ez hellyben lakik jöjjön elő, tizenötöd napig
ellenze (GazdtörtSzemle VII.40'8). 1643 : Ha tizenötöd
napra megveszi [a szölöt], jó, ha nem, azután idegen
ember is megveheti, és közit szomszédja nem árthatja
hozzá, nem is lészen helye tilalmának (uo. VI.469).
1700 : Mikor valamely ember pert indít és kezd . . .
valamely jószág avagy örökség felöl ... és maga is
látja, hogy ahoz semmi közi nincsen . . . afféle ember
húsz forinton marad az méltatlan keresetért (uo. VII.
401). [Vö. NySz. szólások a.] [Vö. föld , kapu-
köz, kétköz-háló.]

köz-cipó: [panis cibarius ; schwarzes brotj. 1692:
Számtartónak . . . asztalczipó per diem 3. közczrpó
nr. 3 . . . Pinczés kádárnak . . . csizma par. 2. közczipó
nr. 4 (GazdtörtSzemle VI. 178).

köz-erdő. :<;, [silva communis] ; gemeinwald BM.

1238/1348 : Procedit et cadit ad Kuzerdeu (OL. D.
229). 1379/1381 : Siluas Kuzerdo et Ouas nuncupatas
(uo. 6753). 1429 : Silue Ktvzerdeiv vocate (uo. 12086).
1493 : In promontorio Kewzerdew appellato (Körmend,
Miscell. Németújv. lad. 43, fasc. 105, nr. 265).

köz-föld, -féld : terra communis ; gemeindeacker
NySz. 1282 : In latere cuiusdam térre Foliikuzfeld
[értsd : falu-közföld v. faluköz-föld ?] uocate (Kör-
mend III/2, Pezye 72). 1597 : Chyordos Thámás háza :
Az keöz feöldeÖH falwoU epetettek (OL. UC. 12/42).
Barkach Jmre házátt : az Velall epetette, az keöz
feöldeön (uo.).

köz-háló : «kissebb gyalom, a melyet két ember
közre vehet és vonhat» MTsz. 1528 : Retibus manu-
alibus wlgo kewz haalo (OL. UC. 12/42). 1594 : Egi
keöz haló (uo. 106/3).

köz-hely : loeus publicus, communis ; öfifentlicher
ort NySz. 1569 : Inouilini disiuncti ab aliis vulgo
keoz kelen kik laknak (OL. UC. 51/5). [Év ?] : Molen-
dinum ediíicari fecit vlgo kezhelcn (Múz. Bethlen).

köz-kenyér : panis communis, panis ater [stb.] ;
schwarzes oder geringes griesbrot NySz. panis ciba-
rius Murni. 1544 : Közseghnek köz kényei et hozatam
(OL. Nád. 40). 1572: Közseghnek ualo köz kenyeret {uo.).

köz-kert : sepimentum intergerinum ; mittelzaun
NySz. 1499 : Sepes communes wlgo Kezkerth (Akad.
11). [Vö. MTsz.]

köz-londis : [pannus Londinensis vilis ; engUsches
tuch geringeren werthes]. 1692 : Órához látó lakatos-
nak : pénz fl. 23. közlondis posztóért fl. 7. — 20 . . .
Asztalosnak pénz íi. 23. közlondis posztóért íl. 7. — 20
(GazdtörtSzemle VI.179). [Vö. landis NySz.] [Vö.
londis]

KÖZBEN, vö. idő-közben.

KÖZEL ? kezel, kézéi, közéi : prope ; nahe
[stb.] NySz. 1284/1302: Per Kiizcl [a. m. közel?]
comitem de Scepes fidelem nostrum (Múz. Wenzel).
1469 : Nicolaus Kezel (Körmend III/9, Miscell. Pe-
thöiano-Széchyana 36). 1493 : Johanni Kwzel (EPSz.
fol. 103).

KÖZÉP, kézép : 1) médium, medius ; mitte,
mittler- NySz. (1. jel.) 1240: Locum qui Cnzepkn
vocatiu- (HazaiUkm. VIII.36). 1255/1281: KuzepMu
Gykynus Pynche (OL. D. 416). 1256 : Deinde ascendit
ad montem qui uocatur KuzejAeten (Pannh. 5/G).
1258 : Uergit in terram Kvzep (uo. 9/L). Ad locum
qui dicitm- /iTM^epberch (OL. D. 467). 1264 k : Abhinc
pergit ad /üt^e^malaka (Pannh. 36/X). 1272/1331:
Ad vnum montem Kuzep'h.Ygh. vocatum (HazaiOkm.
V.47). 1279/1291: Quoddam fenile A«2epkerek nun-
cupatum (Múz.). 1280 : Ascendit in monticulum qui
uocatiu- CuzepmdX (Múz. Jankowich, 1. Kubinyi :
MTörtEml. 1.117 és Wenzel IX.290). 1286: In loco
Aíí2;e^teluk uocato (Veszpr. 10, Palaznak). 1293 :
Per fluuium Kuzephonwa, vádit supra per binas arbo-
res egerfa uocatas (Múz. Hanvay). 1296 : Ascendendo
per Kyzeph'ívch, ubi sünt etiam due mete de terra
(SzékelyOkl. V.l). 1309 1342 : Silua eorum Kuzep-
erdew nominata (OL. D. 1731). 1309/1413 : Quadam
Silua /fe^f^erdew nominata (Múz.). 1312 : Vonit ad
kuzepwt (AnjouOkm. I.26S). 1320/1355 : Circa viam
Kívzepvfih (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.). 1329/1378 :
Circa viam Kezejnitii vocatam (Múz.). 1332 : Stephani
de Kiizepnempti Michaelis de Felncmpti (Múz. Jan-
kowich). 1339: Prope villám Kuzepnempty (Múz. Soós).
1342 : Tendit directe et in latere kazep teteu siue
medii montis sub vna arbore illicis est méta (Múz.

35»

551

KOZEP

KÖZÉPSŐ— KRAJCÁR

552

TörtTárs. 1). 1345 : Quendam alueum wlgo kuzeper
dictum (OL. D. 3789). Montis Kezepheg vocati (Hazai-
Okm. V.122). 1348 : Descendendo per Kuzephyrch
supra vnam vallem (OL. D. 30383). 1353 : Nomina
possessionum hec sünt KezepMu Wluesfolua (Múz.).
1358,1364 : Veniret in locum vbi íluuius [«t. i. Ung»
Szám. jegyz.] triplicaretur et in vno Riwlo eiusdem
iTw^epzegupatak nominato (OL. D. 31286). 1360 : Vnam
viam Kuzeput dictam prosiliendo (uo. 4975). 1361:
Quandam possessionem nostram Kuzeptaynycha, voca-
tam in Comitatu nostro de dicta Dubycha sitam
(Könnend V/7, Croatica 208). 1362 : Vnum in loco
Kívzeptelek (Múz.). 1367 : luxta quandam viam kívzep-
wdelew vocatam (OL. D. 5602). 1370 : Locum molendini
inti-a metas possessionis Béren siüim olym Kuzepma.-
lun vocatum (Veszpr. 107, Nostre 3). 1372: Mons
Kuzepheg dictus (Múz. Kapy). 1373 : luxta fluvium
Orehwa de Kezepherch. fluentem (SztárayOkl. L400).
1376 : Molendini vulgariter Kívzepmalon dicti (Zala-
Oki. 11.128). 1377 : Vnam metam terream in monte
Zu2ej>berch Cumulatam (Körmend II/l. Alber 6). 1383:
In terra Kuseptelek vocata (Múz.). 1385 : Quandam
viam Kwzepnogvfth vocatam (Körmend, Heim 332).
1397/1416 : Peruenissent ad teiram Kiczephomokhegh
appellatam (Múz. Jankowich). 1400 : Locum piscature
KuzeptanysL nuncupate (Pannh. 1/1). 1409 : Térre
Kuzepfsilüíeláe vocate (Múz.). 1410 : Kezepl&k, hn.
(uo.). 1411 : Eundo in cacumine cuiusdam montis wlgo
^e^e^korhanhalma vocato (uo.). 1414: Quendam mon-
tem Kuzepherch alio nomine Jawornakhegye appel-
latum (OL. D. 10268). 1422 : Inter Kysberek et Kezeb-
berek (Múz.). 1427 : In suplementum et augmentum
ipsius minoris ses.sionis de terra ipsorum propria
eisdem in diuisione deventa in terra üTe^ejönyomas
habita (Múz. TörtTárs. 2). 1429: In terris arabilibus Ku-
^epduleufeld (Pannh. Tih. 18/1). 1433: In quadam
valle Kezepwelgy (Múz. Ibrányi). 1455 : Predio Kew-
zepf&lw (SoprOkl. 11.385). 1468/1470 : Porcionem pos-
sessionariam wlgo kezepreez vocatam alio nomine
campestrem desertam vei wlgo gemewlch appellatam
(Múz. Kende). 1476 : Siluis Kezcpeiáevf et Harmad-
erdew nuucupatis (OL. D. 36403). 1496 : Abinde eundo
adrubetaBodogyakra Nyaras Kezepgyakoi dicta (Lelesz
Prot. 11.234). 1506 . Sextum [pratum] Kezep Reeth septi-
mum Ozlaas vocatum (Múz. Kállay). 1519 : Silue que vo-
cantur Kezipeiezthwen et alia iuxta eandem Elewerezth-
wen (Múz. Kisfaludy). 1520 : Vnum fyasfewld vocatum in
loco Kewzecpkormají (uo.). 1553 : Eggy paplan kjnek
az környéke vörös tafota az közepy feyer komwka (OL.
L. 111.16. 17). II 2) mediocris ; mittelmassig NySz.
(2. jel.) 1550 : Keozep on tal (OL. Kolozsm. 50). 1552:
Keth kózep tepchiat (OL. Nád. 48). 1556 : Keth bwbos
kezep zekerche (uo. 49). 1564 : Pálos mediocres in
vulgo kasoknak walo zep kezewh [igy?] fakath (OL.
L. UI. 16. 17). 1596 : Tiz kozep on thai íuo.). 1597 :
Halazo halóhoz való keozep kötél (OL. UC. 101/3).

közép-aránt : medio, per médium ; in der mitte,
dm-ch die mitte NySz. (1. jel.) 1553 : Egh nagh ke-
rezth ky kezep aranth meg therewth (OL. Nád. 48).

közép-nemű, -nemö : [mediocris ; mittehnassigj.
1544 : Eg közép nemö cukat (OL. Nád. 42).

középszeréé ? : [mediocris ; mittelmassig]. 1669 :
Alföldi nagy csontos és öreg hizlalt ökörnek párja
80 frt. Középszeres [igy ?] félhusu 60 frt (Gazdtört-
Szemle 1.88).

közép-szérű, -szöríí: mediocris; mittelmassig NySz.
1597 : Vass fazék keozep szeoriv 5 (OL. UC. 101/3).

közép-tál : 1544 : Eg cukat kőzep tálra fözny
(OL. Nád. 40). 1549 : Pyretot húst kozep tálra (uo.).
1572 : Rákot közeptalra fözny (uo.).

KÖZÉPSŐ, kézépsé, középső: medius, me-
dianus ; das mitten ist, mittelst zwischen zweien NySz.
1350/1355 : Possessio Knzep seumonyros vocata (OL.
D. 30299, 1. AnjouOkm. V.363). 1372 : In possessione
Kuzepseukekche (OL. D. 6008). 1445 : In Comitatu
kezebsewzohiok (HazaiOkm. V.465). 1452 : Kewzepsew-
selp, hn. (OL. D. 14525). 1453: Felsew Jerczenyk
Kezepseio Jerczenyk (uo. 14724). 1454 : Silue Belsew-
hassas Kezepseivíiaisssifi Kylsewhassas (uo. 14844).
1462 : Possessionibus Alsopethenicz Kezepsepethenicz
(Múz. Békássy).

KÖZI : insulanus, insulae accola Kr. [ad interval-
lum pertinens ; in einem zwischenraum befindiich].
1455 : SarA;eiC2t/Zenthgewrgh, hn. (OL. D. 14952). 1464:
Possessionis AjokAieit-^í/zentpetherfalwa vocate (Veszpr.
Regn. A/10). 1544 : Attam az czarloközi kocisnak (OL.
Nád. 40).

KÖZÖNSÉGES, közönsígés: 1) [communis;
gemeinsam]. 1614 : Egi puzta malom meli az vrakal
közönséges (OL. UC. 2/8). || 2) publicus ; öffentlich
NySz. (3. jel.) 1694 : Mikor Isten az szedésnek idejét
eliozza, senki meg ne merje merészelni közönsiges
végezés nélkül szőlejét meg szedni (GazdtörtSzemle
L170).

KÖZÖNSÍGÉS, 1. közönséges.

KÖZÖS : particeps. consors ; teilhaftig NySz. (1.
jel.) 1522 : Johannes Kwzws (OL. D. 37004).

KÖZÖTT, kézétt : inter ; zwischen NySz. 1477 :
Pauperes homines victum quesierunt in aqua vbi
recia non potuerunt ambulare non in lacu sed extra
lacum wlgo az sas kezeeth (Múz. Kállay).

KÖZSÉG, kösség : populus, plebs, respublica,
vulgus, communitas [stb.] ; gemeinschaft, gesellschaft,
publikum, gemeinde NySz. 1544 : Közseghnek köz
kenyeret hozatam (OL. Nád. 40). 1560 k. : Mikor-
hadba hirdetnek, [az oláhok] csak rész szerént két
száz lovagot bocsátni tartoznak, kiknek az úrnak kell
fizetni ; annak utánna, mikor az had le szál, az mit
az ur fizetett nekik, azt községül meg kell adniok
(GazdtörtSzemle 1.165). 1572 : Közseghnek ualo köz
kenyeret (OL. Nád. 40). 1769 : Hát kentek ugy gon-
dolkodnak felöle, hogy mi a képeket imádjuk ? Mi
sem imádjuk azt. A vajha ne imádná a tudatlan
kösség (CanonVisit, 195). [Vö. fekete-község.]

KRABÁT : [Croata ; der Croate]. 1548 : Krahat-
nak hog kezének iret uegen (OL. Nád. 49). 1549 :
Wgan azonnap attam Krabatnak neg farkas Bórt
karasianak (OL. Nád. Számad. b). [Vö. «A kamara a
hajtók V. hajdúk nevén gjakran magukat a horváto-
kat és a tótokat értette, igy 1566-ban jelentik, hogy
a hajdúk vagy krabátok («etliche Crabathen oder
Hajlocken* és ismét «deren Crabathen oder Hej'-
docken») a marhával kontrabandát űznek. A bécsi
Handgraf valamennji 16. századi utasításában benne
van, hogy a krabatoknak ne engedjék meg a marhá-
val való kereskedést. így az 1539-iki instructio imí-
gyen szól : «dass die Überreiter verhüten sollen, dass
die Crabaten mit Vieh kein kaufmannschaft treiben».
1568-ban újra meghagyják a handgrafnak, hogy a
horvátokat és ráczokat ne bocsássa a vásárra (Solle
er solcher Krabathen und Raitzen kainen durchlas-
sen)» Takáts Sándor jegyzete, Nyr. XXXII.87.] [Vö.
horvát.]

KRÁCSIN, 1. karácson.

KRAJCÁR, grajcár, karajcár: crucifer, num-
mus cruciger ; kreuzer NySz. 1495 k. : Mathias Kraychar
(OL. D. 2G083). 1522 : Cum pecuniis alemanorum

553

KRAP-VAS-KUCSI

KÚCSOLAT— KULCSÁR

554

Grossis aut Crayczar dictis (Múz.). 1544 : Vettem
sallyath egh krayczaron (OL. Nád. 41). Az söpröknek
attam aeg karayczart (uo. 42). 1700 : Az hegj mes-
tereknek fizetések leszeu minden egy rendbeli szak-
ványoktúl egy egy forint után egy grajczár (Gazd-
törtSzemle 1.85). 1*740 : Dutkak és poltui-ak Grajtzarok
(AdalZemplvmTört. VI. évf. 25).

KRAP-YAS : [uncinus ; haken, krappe]. 1556 :
Instrumentum ferreum crap ivas vocatum (OL. UC.
99/27, «Nagybánya» Szám. jegj'z.). [Vö. krappe Grimm.]

KRENCÖL : [kranzel]. 1348 : Vnum crinale wlgo
Chrenchiil dictum (OL. D. 3992, I. AnjouOkm. V.205).
[Vö. kranzel : schmuck, Grimm.]

ERESZT, l. kérészt.

KRETÁS ? kérétás : cretaceus, oretosus ; von
kreiden gemacht NySz. 1478 : Nicolao Keretas [a. m.
krétás?] (OL. D. 18058).

KRISPÁN, 1. grispán.

KRISTÁLY : crystallus, crystallum ; kiystall
NySz. 1458 : Duo legibula vnum de Cristal aliud de
Claris (Múz. Kállay). 1581 : Egy eoregh cristal ocular
(OL. L. III.16. 17).

kristály-korsó : [amphora crystalUna ; krystall-
krug]. 1542 : Cristal korsoo (OL. Nád. 40). Keztyw
was. Caua. Hech. Cristal korsoo (uo. 41).

kristály-pohár : poculum crystallinum ; krystall-
becher NySz. 1556: Eg nag öregh cristal pohár (OL.
Nád. 48).

kristály -tányér : [eatinus crystallinus ; krystall-
teller]. 1669 : Egy öreg kristálytányér üvegestül fog-
lalásával 5 dénár (GazdtörtSzemle 1.94).

kristály-üveg, -iveg : vitrum crystallinum. puris-
simum ; krj^stallglas NySz. 1544 : Ég cristal yueget
(OL. Nád. 41).

KRISTÉLY, 1. Zérésztély.

KRISTINA, 1. Krisztina.

KRISTÓF : Christophorus PPB. 1538 : En ez
Nemetllw}'^varat, az en zerelmes wramnak Atthya-
ffyatwl Batthyány Kristóf wramtwl es az ew magza-
tytwl elnemJdeghenytom (Körmend I/l, nr. 45). 1549 :
Attam Nadasdy krystoffnak eg twrbat (OL. Nád. Szá-
mad. b). 1550 : Loranth cristoffnak attam eg chyzmath
(uc). 1552 : Lorant Kristófnak chyzmat 1 (uo.).

KRISZT ? L kérészt.

KRISZTINA, Kristina: Christiana PPB. 1485:
The kewzewn krysthynanak legyen kenweb ynhanak
Zaaz yo napoth keth zaz yo eeth hozyaya (Múz.
Kállay). [Vö. Kristina PPB.]

KRUPA : [«granum degluptum, v. g. hordeaceum ;
die graupe zum essen, z. b. aus gerste»j. 1684: Ta-
tárka vagy krupa, köleskása, árpa és buza-dara etc.
(GazdtörtSzemle 1.253). [Vö. krújxi Bem.]

KUBÁS ? : 1654 : Az Blasövai Udvarház illyen
modalitással vagion Az be iaro kapnia ket contigna-
tioban vagion fabul az feli kubas (OL. GyíLimb. 17/2).
Az haz előtt egy szép Filagoria kuhas, ennek is feli
restaurálást kévan nem sokara (uo.).

KÚCS, L kulcs.
KUCSI? 1. kocsi.

KÚCSOLAT ? 1. kulcsolat.

KÚCSOS, 1. k\ücsos.

KÚDUS, 1. koldus

KUFÁR : caupo, macellarius, tabernarius [stb.] ;
kramer, weinschenk, verkaufer NySz. 1523 : Clemente
Kívfar (Pannh. 42/ G).

kuf ár-nő, -né : caupona, fructuaria, oporopola,
minutae mercis propola ; verkáuferin NySz. 1731 :
Az piaczon kereskedő kufárnékiól, akik nem con-
civisek [vásárpénzj pénteken d. 1 (GazdtörtSzemle
Vn.89).

KÚF-SÓ, 1. kúp-só.

KUHTA, 1. kukta.

KUKA : 1093 : Regalis pristaldus quorum [est]
Kuca [a. m. kuka ?] (Pannh. 2 A). 1223 : Regalis
pristaldus quarum [mansionum est] Kuca (uo. 1;Z).
1229 : Nomina uero illorum seruorum sünt hec Cucha
[a. m. kuka ?] Vnica Porcos (uo. 5/Gg). 1454 : Nico-
lao Kwka (Lelesz Aeta 65/56). [Vö. 1. 2. kuka MTsz.?]

KUKORA, kukura : [intortus] ; krumm, gebo-
gen BM. 1685 : Kukura szőke ökör (DebrLt., 1. Nyr.
XXII.520). 1688 : Kukura szarvú szőke ökör (uo.).
[Vö. MTsz.]

KUKORICA-FÖLD, kukurica- : [ager zea
consitus] ; kukurutzfeld, maisfeld BM. 1757 : Ezen
kivül vagyon egy kukuritza föld melynek szomszédja
Kós János (Canon Visit. 178) 1759 : Kukuritza föld
is vagyon (uo. 182).

KUKREJT : instinctus salviatus ; salvei-sauce
NySz. 1527 : Assatiu-as ad kwkreyth (OL. Nád. 49).

KUKTA, kuMa : [puer coquinarius, tiro artis
coquinariae, ciüinarius]; küchenjunge, kochjunge, koch-
gehülfe BM. 1702 : Fulajtárom : Andris köntössé fl. 3.
Kuhtám : Sztaniszló szíirkőntősse (AdalZemplvmTört.
V. évf. 331). [Vö. kuchta Bem.]

KUKURA, 1. kukora.

KUKURICA, 1. kukorica-föld.

KULÁN : [cingulum, cingulum sellae ; giu-t. sat-
telgart ?]. 1552 : Duo kwlanth [olv. kulan-t v. kulán-t?]
et vnum nemez (OL. Nád. 48). 1558 : Mantice, kwlan,
instratum equi ex pilo (OL. UC. 97/19). [Vö. török
qülafí «sangle» Barbier de Meynard, qolan «sangle de
cheval», uo. ; <.<Kolan : der Sattelgurt, cingulum sellae
equariae» Karadsch.]

KULCS, kolcs, kúcs : clavis ; schlüssel NySz.
1352 : Due possessiones Keth^-M?c/i [a. m. kulcs "?]
vocate (KároIyiOkl. 1.212). 1545 : Az taal tok kolczatol
(OL. Nád. 40). 1597: Apró vas kucz wszeogeben
(OL. UC. 101 3). Az aiton retez feiestwl, az kwiseo
aiton pléh kuczostul (uo.). Az aiton pléh kuczostul 1
(uo.). 1638 : Aitaia kucziaval es forditoiaval (uo.
2/34). [? Szárm. : 12511281: Sünt autem hec eorum
nomina in villa KulcJmd Chechkw Folka Vras Diüius
Vtev Chymur Kotov Zegun (OL. D. 346). 1252 : Cur-
riferi in duabus villis Ktichud et Negewen existentes
(uo. 369). [Vö. kancsal-, pixska-kulcs.]

kulcs-húzó, -hozó ? : [?]. 1599 : Hosszó ezöst
aranyas sarkantyó és ezöst hosszó kúcshózó [igy? vö.
«haj-húzás» NySz.] ezüst lánczon puskához való (Mi-
halik: KassaÖtvTört. 204).

KULCSÁR, kolcsár : clavicularius, oellarius,
daviger, pincerna [stb.j ; schlüsseltrager, kellner NySz.

555

KULCSOLAT— KfFN

KUNA— KUPPA

556

1361 : Dyonisii dicti Kulchar (OL. D. 1935). Dyonisii
dicti Kidchar (uo. 5072). 1381 : Michaelem dictum
Kolchar (Múz.). 1411: Paulo dicto Knlchar (Teleki-
Oki. 1.376). 1416 : Johannes dictus Kwlchar (OL.
D. 10455). Nicolaus Kulchar (Lelesz Acta 36/41).
1418 : MichaeUs Kulchar (ZichyOkm. VI.515). 1438 :
Nicolao dicto Kulchar (Múz. Bókássy). 1449 : Johan-
nis Kolchar (SztárayOkl. n.442). 1450: Michaelem
Kolchar (uo. 471). 1457 ; Georgio dicto Kwlchar
(OL. D. 15150). 1464 : Valentiniim Kiclchar (Veszpr.
10, Papkeszi). 1465 : Valentinus Kulchar (Veszpr. 109,
L Miscell. 59). 1466 : Stephano Kiclchar (Múz. Kis-
faludy). 1475 : Johanne Kiclchar (Lelesz Acta 85/22).
1478: Dominicus Kiclchar (OL. D. 18145). 1481:
Trium Molendinorum quonim primum Thathornyos
Malom secundum Kiclcharniolna nuncupatur (Lelesz
Inü'od. P/164). 1483 : Paulum Kiclchar (Lelesz Bercs.
X.12). 1487 : Georgius Knlchar (OL. D. 19274). 1499 :
Petro Kwlchar (Múz. Forgách). 1504 : Vrbano Kwlchar
(Lelesz Acta 112/16). 1522: Albertus Kwlchar (Veszpr.
2, Ábrahám). 1588 : Kulchar Istwan (OL. Nád. 41),
1602 : Kolcsár János (SzékelyOkl. V.214 és 279).
1692 : Számtartó-fcoZcsá?" inasnak : pénze íl. 6. búza
cub. 4 (GazdtörtSzemle VI.179). 1697 : Kolcsárom . . .
két Lovamat ell vitte (AdalZemplvmTört. IV. évi. 282).

KULCSOLAT, kúcsolat: [?]. 1490: Pléh kwchyo-
lath ad hostia (OL. D. 26048). 1494 : Kívchyolath pléh
(uo. 26076). [Vö. kulcsos.]

KULCSOS, kócsos ? kolcsos, kúcsos : clavem
habens, clavicularius ; wer, was eiuen schlüssel hat,
dem die schlüssel anvertraut sind NySz. (1. jel.)
1296 : Magister Kochos [a. m. kulcsos v. kócos ?]
(HazaiOkm. Vn.251). 1400: Stephanum Kolchus (Zichy-
Okm. V.225). 1437 : Johannes Kulchus (OL. D. 1806Í).
1597 : Mind ez hazakban, az altokon kuczos plehek
vadnak, egj kucz heiaual (OL. UC. 101/3).

KULIMÁSZ, kolimász, kolomász : axungia ;
wagenschmiere NySz. («kolomáZ'> a.). 1684 : Béres
és egyéb közönséges szekereinkre nem kevés háj
vesztegettetik, azért az ö helyén, a hol olcsó szokott
lenni, Kolomász vétetvén azon szükségre, a hájnak
nagy oltalma lészen (GazdtörtSzemle L261). 1731 :
Egy hordó kolimásztól [vásárpénz] d. 12. Gyehecze-
sektöl szombaton és akármikor d. 2 (uo. Vn.88).
[Vö. MTsz.]

KULLOG : ambulo restitans, procedo pedetentim;
gemáchlich oder fuss für fuss gehen, lauschen. lauern,
schleichen NySz. 1518: Gallus Kwllogo (OL. D. 23029).

KULYA-FEJSZE : [?]. 1566: Bwbos feyze.
Kwlya feyze (OL. Nád. 49).

KUN : Cumanus NySz. : der Kumanier, aus Kuma-
nien BM. 1297 : Stephani dicti Kun (HazaiOkm. \1I.264).
1323 : Petrum Kun dictum (Múz. Mednyánszky). 1325 :
Georgii Kun (Múz. Motesiczky). 1331 : Petro filio
Ku-n (Múz.). 1334 : Georgii dicti Kun (uo.). 1335 :
Descendit ad vallem ^wngudur (Veszpr. Regn. Met. 7).
1359 : Johannis dicti Kun (Múz.). 1364 : Ad quandam
vallem A'Hwgudrufeu [< ?ilindszent, Zala m.» Szám.
jegyz.] nominatam (Körmend, Heim 190). 1379 : Lucám
dictum Kwn (Múz.). 1411 : Possessioniim Bassan Ne-
poraz et A^íoílehothaya (uo.). 1415 : Simon Kwn (Kör-
mend 19, Óvár 10). 1451: Gregorius Kwn (OL. D.
14467). 1454 : Quandam viam magnam Kwnwih. [«Szi-
getfö és Szalk-Szent-Márton» Szám. jegyz.] vocatam
(uo. 14818). 1503 : Johannes KysA»n [a. m. kis-
kun ?] (Múz. Kállay). 1521 : Prope locum seu fossatum
.ffifHasas dictum (OL. D. 23504). 1522 : Stefanus Kwn
Johannes Kwn (uo. 37004). 1546: Laczlo [így?] Isten-
nek malazthyaabool Magyerorzaagnak dalmaciaanak

horwathorzagnak szeremsygnek raacsaagnak hawas-
mellyeknek kwnoknak bolgaaroknak etc. kyrallya (Zala-
Oki. 1.72). 1580 : Kwn Gáspár (SzékelyOkl. V.123).

KUNA : [mustela ; wiesel]. 1095 : Quorum nomina
hec sünt kuna [a. m. kuna ?] kuney keta zaut (Pannh.
15/0o). 1519: Prouentus mardurine wlgo kivna (OL. D.
37007). [Vö. <.'~Kuna = nyest, melynek bőre úgy az
északi mint a déü szlávoknál a régi időben pénz
gyanánt használtatott és mint adó úgy Orosz- és Len-
gyelországban mint a Dráván túU részekben el volt
terjedve» (Szám. jegyz., GazdtörtSzemle 1.73). [Vö.
3. kuna MTsz.]

kuna-pénz, -pinz : 1564 : Ismeg vagyon kemyácsa

tized és ezen kévül kemyácsa és kuna -pinz, kiknek
mind beszolgáltatására azt akarja asszonyom, hogy
Farkas uram nagy gondot visellyen (GazdtörtSzemle
L73).

KÚP, kúf : doHolum, batus ; fasslein, weinmaass
NySz. («kúf» a.). 1544 : Eg kvf sot uöttem (OL. Nád.
40). Vöttem eg kup sot (uo. 41). 1545 : Eg kicp sot
uöttem (uo. 42).

kúp-só : [sal unius dolioli ; ein fasslein salz]. 1597 :
Züua octalj 2 Borsó octalj 1 Gieken 1. Kujf soo 9.
Fenieo dezka 1 (OL. UC. 101/3). [Vö. NySz.]

KUPA, kuppa : crater, capula, cupa, cuppa,
scyphus, poterium ; trinkschale, grosser becher NySz.
(1. jel.) 1448 : Vnum Ciphum argenteum wlgo Kuppa
vocatum (Lelesz Acta 60/6). Trés in wlgo Cupa vo-
catas aui-eas (OL. D. 14134). 1485 : Vna kuppa argentea
deaurata (uo. 19021). 1504 : Habeo duos Ciphos Kupa
dictos (Könnend ni/5, Zákány 34). 1516 : Egh Aranyas
kupa kyben ewth gyra vagyon (OL. D. 26367, 1. Zolnai:
Nyelveml. 204). Maas aranyas kupa Thyzenketh Nehe-
zek hyan. hath gjTa [stb.] (uo., 1. Zolnai id. m. 205).
1544 : Az ötuös az uram cimeret meg mecczette az
ket araúas kupán (OL. Nád. 40). 1545 : Quatuor vfj-
ragos kwpa (OL. NRA. 173 31). 1552 : Keth égben
yaro kupa (OL. Nád. 48). 1554 : Azon kupát azzonom
Czany vramnak ada (uo. 49). 1558 : Egi fedeletlen
kis kwpa (OL. L. I.lj. Egy ^virágos kwpa (uo.). 1570 :
Egj^ wyragos gombos kicpa kynek az eowedczese le
zakath (OL. Nád. 49). 1581 : Keth szerechen dio kívpa
(OL. L. III. 16. 17). 1591 : Egj aranyas hoyagos kupa
(OL. Nád. 49). 1635 : Egy összejáró kupától, a kiben
cifra ember orcákkal megékesíttetett avagy Aarágos
kiviU-belül (GazdtörtSzemle VIII.474). 1638 : Egi ku-
pában mez (OL. UC. 2/34). [Vö. csapló-, fa-, föde-
les-, födeletlen-kupa.]

kupa-csináló : [opifex poculorum majonim, tor-
nator ; humpenmacher, drechsler]. 1714 : Kupacsináló
[foglalkozásnév] (Gazdtöi-tSzemle IX.22). [Vö. kupa-
gyártó NySz.j

kupa-födő, -fedő : [operculum cupae, scyphi ; hum-
pendeckel]. 1435 k. : Quod vocatur in wlgo Cupa fedő
(OL. D. 34987).

KUPACSKA: [cupaparva, sc3rphus parvus; kleiner
humpen]. 1550 : Ket égbe bwreto kwpachka (OL. Nád.

45). [Vö. NySz.J

KUPÁS : lignarius toreutes ; drechsler, der hölzeme
trinkgeschirre macht NySz. (1. jel.) 1504: Benedicto
Kupás (Lelesz Acta Í12/16). 1602 : Kupás István
(SzékelyOkl. V.241). Kupás János jobbágy (uo. 290).
II 2) [convexus ; erhaben, convex]. 1637 : Ezer ku})as
es lapos heyazui való czerep (OL. UC. 14 43) [Vö.
MTsz.]

KUPPA, L kupa.

557

KÚRA— KUSZMlR

KUSZTOS— KÜT

558

KÚRA, 1. kurva.

KURACIN: ciürasse NySz. 1581: Egi fekete
bársony swwegh kicraczinnal bellet (OL. L. III. 16. 17j.

KURAFI, 1. kurva-fi.

KURUC? vö. 2. koroc.

KURTA : curtus, brevis; kurz, klein NySz. (1. jel.)
1171 : Xomina hec sünt Zuna Qvrta [igy ? a. m. knita?]
Vtuend Scina Vrumes Hugus Beessa Maria (\"eszpr.
9, Kál). 1351: Michael dictiis Kurtha (AnjouOkm.V.460).
1377 : Nicolaus dictus Kurtha (Veszpr. 109, Zúzd 4).
1393 : Per ipsum Kurthapaihak descendendo (OL. D.
7874). 1399 : Benech de Kivrthakezy (Körmend, Kor-
látkö-Appon. 14/752). 1421 : Quandam paludem Kwr-
taweyz vocatam (OL. D. 11115). 1423 : Matheo Kurtha
(uo. 11410). 1437 : Ad eaput alterius Riuiily Kivrtha-
ljT)olcz vocati (Lelesz Met. Zemplén 11). 1442 : Silvam
^-^fc'rí/lflhegfely. Aliam verő partém Gyakorfely (OL.
D. 37330). 1461 : Michaele Knríha (Lelesz Acta 72 36).
1468 : Clemens Kwrtha (uo. 79/15). Deinde eundo ad
Jvífrí/iapathak (Múz.). 1473 : Jacobum Kwrtha (uo.).
1478 : In loco Kwrtha vnum Jugerum (Múz. Bókássy).
1485 : Paiüus Kwrtha (Veszpr. 11, Merenye). Valen-
tino Kwrtha (Lelesz Acta 95/2). 1486 : Georgius
Kwrtha (OL. D. 29861). 1521 : Lego duas vaccas vnam
in cauda kurtha [vö. «1. kurta* MTsz.] et aliam co-
loris Barna (Múz. Kállay). 1708 : Kurta fekete ökör
(DebrLt., 1. Nyr. XXII.520). 1728 : Abban [forgószél-
laen] látott a fatens egy kurta [vö. «kurta-kutya» MTsz.]
hamuszörü ebet (Reizner : SzegedTört. IV.4:32).

KURTÁS : 1691 : Köt horgas szarvú kiirtás ökör
(DebrLt., 1. Nyr. XXII.520). [Vö. kurta.]

KURVA, kúra : meretrLx, scortum ; hűre NySz.
1479 : Hungari autem funesto gladio super eorum
capita euibrato amputabant eis manus et caput dicentes
Wezteg kicrwanQ\\íy?i záros Németh iwttatok weren-
kewth, ma yzzywk thy wertheketh (Dubnitzi &ón.,
1. FontDom. 1/3. 167, Nyr. VII.81 és Zolnai : Nyelveml.
26). 1489 : Insuper etiam dixit, quod si vellet irritare
et reeusare, mater íieret meretrix, vulgariter dicendo
kwrwa legén anya, ky megmasolya (OL. D. 19472).
1525 : Prorumpendo in hec verba Besthye kivrwa
ebeweer (uo. 36096). 1643 : Üsd üsd az bestj-e kuranöi
(DebrJk., 1. NyK. XXVI.345).

kurva-fi : meretricis fiUus ; hurensohn NySz. 1507:
Crudelibus vituperiis affecisset dicendo Bestia hyres
kwrwaftj (OL. D. 21967). 1631 : Tót locsos kicrvafi
(KomárJk.). 1643 : Otet rossz embernek bestye kura-
finnak szidalmazták (DebrJk., 1. NyK. XXVI.345).
[Vö. megbéstyekurvafiáz.l

KUSÉR-SELYÉM, L gusér-selyém.

KUSICSKA : [vestis pellicia ; pelzkleid, pelzrock].
1570: Egy veoreos atlacz krwsychka [igy?] (OL. Nád.
49). 1589 : Kys kusychkanak weres dupla taffotath 2
refet (uo.). [Vö. NySz.] [Vö. kozsuska.]

KUSTOS?: «lucskos, csatako.s, vizes aljú» MTsz.
1466: Georgii Kwsthos [Kwsthes^ dicti (Múz.). 1478 :
Stephanus Kwstos (Veszpr. 107, Egerszeg 16). [A.
m. kustos MTsz. v. kusztós NySz. ?]

KUSZA : 1439 : Gregorio Kwza (OL. D. 31499).
1454 : Predii Erd alio nomine KwzaT^dXÍQláQ vocati (uo.
14906). [Vö. MTsz.?]

KUSZMÉR, 1. kuszmir.

KUSZMÍR, köszraér? kuszinér, kuszmir :
1702 : A kuszmérokrul vagyon sokszori végezés, ha

rajta kapják, a bárány húst tülök el vehetik (DebrJk.
351. 1., Zoltai Lajos közlése). 1712 : Kusmir (DebrLt.,
foglalkozásnevek közt, Zoltai Lajos közlése). 1714:
Köszmér [a közlő, Zoltai L. szerint a DebrLt.-ban a
«kuszmér» alakkal fölváltv^a fordul elö] (Gazdtört-
Szemle IX.22). 1715: Kuszmér (DebrLt., Zoltai L. köz-
lése). [Vö. MTsz.] [Vö. marha-kuszmír.]

KUSZTÓS?: [custos]. 1466: Georgii Kwsthos
[KwstJiCS?] dicti (Múz.). 1478: Stephanus Kwstos
(Veszpr. 107, Egerszeg 16). [A. m. kusztós 'í Yö.kusz-
tósság NySz. Karácsonyi János szerint a káptalani ör-
kanonokról, « custos »-ról nevezhettek igy egyeseket,
akik pl. valamely custos házában nevelkedtek, vagy
custosnak szolgálatában álltak.]

KÚT : puteus, fons ; brunn [brunuen], quelle NySz.
1055 : Inter zilu cut et kues kut (Pannh. Tih. 1/1).
Hinc ohut cífíarea (uo.). Exinde mortis uasara kuta
rea (uo.). 1184 : Uüla que vlgo wcuta dicitur (uo. 14).
1193 : Inde ad aldo cid (OL. D. 27). Inde ad quiescMÍ
(uo.). In timar prima méta incipit a quiescwí (uo.).
Uadit usque ad biquaoíí (uo.). 1206/1257 : Incipit
itaque príma méta de baranc?(</i (uo. 42). 1211 : Hü
sünt vdornici Boyad Thexa Nemelh Cut [a. m. kút?]
Vossos (Pannh. Tih. 1/5). 1214 : luxta quandam
fossam que uocatur aldouoíf/i (Pannh. 41/r). 1223 :
luxta quandam fossam que uocatur AldouA:*^ (uo.
1/Z). 1232 1248 : Puteus qui vocatur kenezA-í<ia
(Wenzel VL513). 1233 : Petrus comes de uüla Cu-
bulcííí (Múz. Forgách). 1236/1239 : Prope ríuulum
qui fluit de Almnndh (HazaiOkm. VI.33). 1242 : Ten-
dens ad fontem qui dicitur CubuR-ní (MonCivZagr.
1.17). 1243,1354 : Cuiusdam Silue Kukj-nfeu/íwí (OL.
D. 260). 1251 1271 : Vnum ai'atrum eidem térre con-
tiguam [igy ?] nomine Sji;etA;tíí/i (Veszpr. Regn. 0/223).
1252 : Iiixta puteum Wrcutha (MonStrig. 1.393).
1263 : De uüla Kezű prope Kubul/cití (Múz. Forgách).
Iwanka de Cuesmí (Múz. 51). 1268 : Exinde currit
iuxta byzusatí (Múz. Burián). 1269 : Progreditur in
eadem via usque ad locum qui dicitiu- Bizuskuuth
(Múz. Jankowich, 1. Kubinyi : MTörtEml. 1.64). Usque
putheum Alasun^-MÍ/ia uocatum (Körmend III/2, Pezye
90). In puteo ^íusonkuth uocato (uo., 1. ZalaOkl.
1.56). 1271 : Terram suam Byzushit uocatam (OL.
D. 770). 1275 : De puteo Sumkuth uocato (uo. 927).
1277 : Piscaturis Harus/ci/wí/i et kurtueles uocatis (Mon-
Strig. 11.77). Piscaturis EnTmkuntK kuurtueles nonü-
natis (uo. 78, 1. Wenzel IV.83). 1279: De puteo Sum-
kut uocato diuertit (OL. D. 1401). 1281 : Ad occiden-
talem partém uersus puteum Gymskid uocatum (Veszpr.
2. Nag}'berény). 1282 : Ad vnum puteum Detrich/tuto
vocatum (Wenzel XII.375). 1288 : Unum Juger super
KetelkuJa (Veszpr. 109, Szepezd 2). Descenditiu- super
fontem vikuta (MonStrig. n.244). 1296: Quendam
fontem Byáes^kuth vocatum (OL. D. 1456, 1. Hazai-
Oki. 153). 1299 : Cum puteo Olkuth dicto (Körmend
III/2, Örs 5, 1. ZalaOkl. 1.118). ViUam Kubul/tw/Zt uoca-
tam (Múz. Forgách). 1303 : Contineretur ad fontem
ZadoTcuta (Körmend, Stat. ant. major. 29;9, 1. Zala-
Okl. 1.121). 1304: DeRyáegkvt inVesprimium (Veszpr.
J5, Vámos). Ad vaUem Kutseed dictam (uo.). Ad
fontem putei Lanckuta uocatum (OL. D. 1672). 1306:
Quidam fons Bomankuta nuncupatus (Múz. Soós).
1309 : Vnam viueam in loco Lazarkut uocato (Veszpr.
13, Szölös Zala m.). 1310 : Descendit ad fluuium qui
wlgo dicitur feyr kiith (Múz.). 1318 : Puteum Olkuth
dictum (ZalaOkl. 1.151). ViUam Eydegkuth (Veszpr.
109, S: ölös 1). 1320 : Vnum puteum Chibynkuta dictum
(OL. D. 199Ü, 1. AnjouOkm. 1.551). 1323: Descendit
ad fontem Chyüokutha \\lgariter nuncupatum (Veszpr.
16, Vespr. Oppid.. vö. ZalaOkl. 1.170). Uersus occi-
dentem ad fontem MosouA;mí/í wlgariter nuncupatum
(uo.). 1324: Ad quendam puteum Wemerd^MÍa vo-

559

KÜT

KÜT

560

catum (Körmend, Korlátkö-Appon. 17/796). Ad finem
vniiis térre spinetose Korwlkuth vocate (Körmend
III/l, Ugal 2) Fontem MosouA;mí/i viilgariter nuncu-
patum (ZalaOkl. 1.170). 1326/1335: Qiiidam fonti-
cuhis Ahelkuta dictus (OL. D. 2260). 1329 : Pos-
sessioni KuheUiuth (Múz.). Quasdam possessiones
ipsorum Feeleghaz et Psigaukuth vocatas in Comi-
tatii de Zobouch existentes (Múz. Kállay). 1332 :
Itiir ad quoddam nemus Knhiűkuth dictura (Pannh.
Hitel. 20). Possessionem Praytnnpron alio nomine
Zyluskuth vocatam (OL. D. 2741). 13321336: Pos-
sessionem Praytunpron in wlgari hungarico Scelus-
hfth vocatam (uo. 2783). 1335 : Ad cursum Fyzkuth-
hatara (Múz.). 1336: Jobagionum de Zamarknth (Pannh.
5/R). 1337 : In eadem possessione Uyáegkuth (Veszpr.
196, Bedeg 3). Ad puteum Egnis kuth nominatiim
(OL. D. 3106). 1337/1414: Venit ad vniim fontem
líjáegkuth vocatum de quo aqua scaturiri dinoscitur
(uo. 3089). 1339 : In loeo Almakuth vocato diias vineas
(Veszpr. 106, Antalfa 4). Prope puteum Fizeskut
vocatum (Veszpr. 2, Sárberény). Pi'ope puteum Remete-
kuta uocatum (uo.). 1340 : In terra que itur ad Muso-
cut (Körmend III 2, Pezye 86). Progreditur directe
ad OpodogusA-ííía (Veszpr. 15, Vigand). 1341 : Quendam
puteum kabala kuta vocatum (OL. D. 3387). Queudam
fontem vrkuta vocatum (uo. 3456). Ad caput putei
Avlgariter BundA:tíía (Körmend IILl, Fiath, C). 1342:
Attingit quoddam puteum kwbulA:?///i uocatum (OL.
D. 3489). Trés piscinas Wrdugkutha uocatas in prato
Saar uocato existentes (Múz.). 1343 : Ascenderet ad
queudam fontem HannusAí/f/m vocatum (Múz. Görgey).
Venisset ad fontem BolgohUh vocatum (OL. D. 3439).
1344 : Ad duas fontes Kethknth vocatas (uo. 3730).
1347 : Circa puteum Kamakuta vocatum (uo. 3957).
Puteo Bydustífí dicto (ZalaOkl. 1.468). Perueniret ad
quendam fontem Taka«<ía vocatum (Múz. Kapy).
1352 : Pergeret usque ad Remetehith (OL. D. 4272,
1. AnjouOkm. V.570). Possessione sua SetetAtífí uocata
(OL. TÜ. 24 120). Deinde ad Ujslakutha (OL. D.
4272). 1355 : Peruenissent ad quasdam trés foueas
Rarmnkuth vocatas (uo. 4503). 1359 : Ad fontem
Hydeg/vííí/t vocatum (ZalaOkl. 1.599). luxta quendam
fontem aque BolgowA'wí/i vei alio nomine Serephel/ii/'ío
vocatum (Pannh. 68/X). 1360 : Perueniret ad puteum
Madarhit vocatum (Múz. Forgách). 1362 : Putei salis
in wlgari ^ioskuth dicti (Múz. Soós). 1366 : Ad locum
putei Totkuta vocati (OL. D. 5451). Kaltenprun siue
Ryáegkuth (Körmend II/5, Felsölindva 13). 1367:
Zeleskut in wlgari uero teutonicali Pratunprun vocata
(OL. D. 5584). 1368 : Viam Berchuth vocatam superius
villám Ejdegkidh tendentem (]\Iúz. Kapv). Byíiiiskutk,
hn. (SoprOkl. 1.377). 1372: Puteum Ürbunch Kuta
dictura (ZalaOkl. 11.59). 1373: Ad fontem vnum Aranyas-
kuta vocatam [igy ?] (\^eszpr. Regn. Met. 13). 1378 :
Viam wlgo ChegoA-ííi/íkemene vocatam (OL. D. 6506).
Ad vnam magnara vallem wlgo KylenchA-ití/iaga dictam
(uo.). 1380 1414 : Ad quendam fontem Bolygohith
vocatum (uo. 6742). 13821407 : Peruenissent ad
fontem Kehclkuih (uo. 3435Ó). 1383 : In [terral Nog-
kuthíehúh vocata duas vineas (Múz.). In terra Nadas-
kuth vocata (uo.). In puteo Mosou/jmí/í vocato (Zala-
Okl. 11.193). 1384 : Vnum in loco Jhknth nuncupato
(OL. D. 7074). Duo in loco KwesA;í(í/ieley denominato
(uo.). 1386 : In loco Felkuth dicto tria Jugera (Veszpr.
14, Szentkirályszabadja). Vnum iuxta riuulum de fonté
Retykwfh dicto manantem et descendentem (Körmend,
Heim 347). 1388 : Puteum Bidegkuth nuncupatum (OL.
D. 7434). 1391 : Ad locum fontis scaturientis qui wlgo
HordowA;?íí/i appellatur (uo. 311L3). 1395 : Ad fontem
que [igyl dicitur ThivAakívlh (uo. 31118). Primo inciperet
in quodam loco Gyuthus/a<//írt dicto (Múz.). 1396 :
Ipsum fontem llydegkut (Veszpr. 11, Merenye). 1397:
Penes puteum Kechekivta nominatum (OL." D. 8226).
398 1466 : Ad quendam puteum Okwth vocatum

(Veszpr. 5. Füle). 1412 : In loco Sarnskuth nímcupato
(Veszpr. 13, Szölös Zala m.). 1414 : Quendam puteum
Deakkutha vocatum (OL. D. 27285). 1415 : Pratum
ChoporthaA-ití^rt (KárolyiOkl. 11.23). 1416 : Prope fon-
tem scaturientem Byduskuth vocatum (Lelesz Met.
Zemplén 1). 1419 : üsque Baglyastho et BewdesA;ití
(OL. D. 28793). 1427 : Prediis AldothA;MíAtheIeke
Twztbeleke (Múz.). 1429 : Inter fontem WercheA;uí/ía
appellatum (Pannh. Tih. 18/1). 1429 1510: Pemenis-n
sent ad fontem Kyi-a\kictha vocatum (OL. D. 16127).'
1431 : Fons Kwhelkwth nominatus (Veszpr. 12, Nagy-
pécsöl). 1437: Peruenissent ad quendam puteum fluen-
tem in quo quidam Cubulus ligneus positus fuisset
quem prefatus Johannes KwbelA-írí/t esse dixisset (OL.
D. 13035). Quandam particiüam prope KeheVcuth alio
nomine Zezkivth situatam (Pannh. 23/C). 1438 : Penes
metam KwbulAit'íA alio nomine Zwzkwth [«Kajár és
Lovászpatona közt» Szám. jegyz.] appellatam (uo.
64/Pp). 1440 : Quasdam terras Bakoczlyka et Cho-
porthaA-HÍ/ia vocatas (Lelesz Acta 55/10). 1442 : Silue
Kuthchereye [a. m. kút ?] (OL. D. 36390). 1446 : Duo
[jugera] in loco Arkoskicth (Veszpr 14, Szentkirály-
szabadja). 1451: Fons sew puteus Tywesseskvth dictus
(Körmend II'8, Monachfölde 80). 1453 : Prediis Kan-
kwtha, Zenth'thamaseghhaza (OL. D. 14600). 1454 : La-
dislao de SethethA:;r!;/í (uo. 14906). 1458/1469 :Veniretad
puteum MenesA-M^í/i dictura (KárolyiOkl. 11.316). 1463 : Ad
\TiumgurgitemHydegA;«-í/ipathaka vocatum (Múz.). 1465:
Venissent ad vnum fontem scaturientem wlgo Martho-
noskwtha vocatum (uo.). 1470 : Quidam [fons?] Kyfolyo-
ktcth (Veszpr. 11, Merenye). Octo Jugera in Hydeg-
ktcthrayavo (Körmend, Miscell. Németújv. lad. 43,
fasc. 102, nr. 72). 1477 : Duas siluas vnam Hasheghmaí
et alterara Kwth{e]y appellatas (Múz. Kisfaludy). 1483 :
Feneta sew prata Weresreth NadhelA•íí.•í/^o et Feyertho
(Lelesz Acta 93/1). Siluam Monyoros alio nomine
KniJithoíhevi' vocatam (Körmend, Heim 611). Siluam
Monoros alio nomine KvtMliethw vocatam (Veszpr.
10, Lam). 1487 : Inter fontem pozthoA;/tí/i et fodina
kewbanya (OL. D. 19381). Peruenissent ad quendam
fontem Bydeskwth vocatum (uo. 37066). 1496 : Pos-
sessionibus Zenthkwth Alsoewr Felsewewr (Kör-
mend III 6, Körmend 10). 1498 : Quedam feneta Ba-
rathokA-ící/í^/ahatha Zelesreth et Ferde^^i;ho vocata
(Lelesz Acta 106/44). 1501 : Certos lapides wlgo
ktcthkew (OL. D. 25416). 1509 : In promontorio For-
Tokwth vocato (Lelesz Prot. I.65a). 1521 : In loco Gya-
korA;íí;í/izygethe nominato (EgyKönyvt. Litt. Epist.
Őrig. 22). 1522 : Ad terras BardyA;w</iothaya vocatas
(OL. D. 37354). 1544 : Az nap szeleskiiton ebellet
vram (OL. Nád. 41). 1594 : Kankalekos ktvt vágjon
No. 1 (OL. UC. 78/7). 1638: Egy fa gargias knt
kankarekiaval (uo. 2 34). [Vö. bodon-, bor-, ká-
vás-, kő-, SÓ-, sós-kút.]

kűt-ásó : putearius ; brunngraber NySz. 1265 :
Térre Kufhasov [a. m. kútásó? vö. «Kút-ásó» hn. Kr.,
ma : Kutassó] uocate (OL. D. 595). 1327 : Vicinatur
cura terra Kuthasou (uo. 2418, 1. AnjouOkm. 11.288),
1544 : Külde az kut asot (OL. Nád. 41).

kút-fö, -fé: scatebra. fons, scaturigo; quelle, quell-
bnmnen NySz. 1193 : Prima méta incipit a cutfev
(OL. D. 27). [Vö. 1261 : Ibique e.st Caput putey (uo.
4703).] 1250/1324 : Cadit in Chathakutfeu (uo. 1589,
1. HazaiOkl. 18). 1328 : Vnum fontem ghelenkuthfey dic-
tura íOL. D. 2511). 1358 : Possessionibus K^iifev Dorog-
haza et Sarfev uocatis (Forrás?). 1378 : Ad vnura puteum
wlgo KamaA;Mií/í/e dictura (OL. D. 6506). 1378/1425 : A
capite cuiusdam RiuU Byd\\?,kuthfew vocati (uo. 11297).
1386 : In loco Knthfeu ad duo Jugera (Veszpr. 14,
Szentkirály.szabadja). In loco Kukufhfeio nuncupato
tria Jugera (uo). 1424: Venissent ad puteum Kama
kuthfew vocatum (Múz.). Incepissent a capite cuiusdam

561

KUTAS— KÜLLEBB

KÜLLŐ— KÜRTŐ

562

riuuli Byduskuthfew vocati (uo.). 1444:Iü1oco Kwtfe
alath (OL. D. 13763). 1446 : Duo [jugera] in loco
Kwthfeiv (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). Tria in
loco Kwthfeivzery (uo.)- Duo in loco Kivthfetvthelek
(uo.). 1449 : Dátum in Ewthfe (SztárayOkl. n.437).
1459 : Usque viam Ktvtfeiveswen appellatam (Lelesz
Bercs. Vn.26). Vsque viam Kwthfeweswen appella-
tam (Lelesz Introd. P/22).

kút-káva : crepido putei ; brunnenkranz, lehne
NySz. 1597 : Faragoth es faragatlan aitora ablakra
es kuth katiara való köuek (OL. UC. 101/3).

KUTAS, kútos : puteum habens, puteis provisus,
abundans NySz.; [bmnnen habend]. 1211: Uenit per
stagnum Hagymás usque ad Cutus [a. m. kutas ?]
(Pannh. Tib. 1/5). 1429 : Gregorio Ewthos (Lelesz
Acta 48/13). 1430 : Gregorio Kwthos (Múz. Kállay).
1440 : Georgio Eu-thws (uo.). 1463 : Vincencius Kwthas
(uo.). 1469: Matheus Ztüiía.? (OL. D. 32365). Stephanum
Kwthas (Lelesz Acta 80 3). 1470 : Jacobus Kwthas
(OL. D. 17008). 1498: Luca Kidhos (Múz. Kállay).
1519 : Andrea Kwthos (Körmend ül/l, Ugal 64). Duo
prata sew fenilia quorum vnum Egerche et aliud
Kwthos Irothwan vocatur (Lelesz Prot. V.37a). 1522 :
Petrus Ktvthas (OL. D. 37004). 1602: Kutas Miklós
jobbágy (SzékelyOkl. V.279).

KÚTOS, 1. kutas.

KUTYA : cauis, cateUus, caniculus ; kleines hünd-
lein, bund NySz. 1511 : Vidisset ipsum Sigismundum
ad domum suam venire et eciam audisset de domo
Petri Zewcz Hwyda Bestia Kictyok [igy? olv. kutyák?]
dixisse et eciam Sigismundum Cheres ad illám vocem
dixisse H\vj'da Bathor Bestyek (Lelesz Prot. n.l09a).
[Vö. vadászó-kutya.]

KUTYA : tugurium, gurgustium [stb.] ; hirtenhaus,
bauemhütte NySz. 1493 : Ad locum wlgo kwthya
(OL. D. 36997).

KUTYÁCSKA: casula, gurgustiolum, tuguriolum,
gurgustium ; bauernhüttlein NySz. 1597 : Zalma ha-
zacbkaya awagj' kwtyachkaya (OL. UC. 12/42).

KUZSALY, 1. guzsaly.

KŰ, 1. ki-metsz, -vág ; kül.

1. KŰ ? 1. kő.

2. KŰ-, L küL

KŰCSID, L kicsid.

KÜES ? 1. köves.

KUL, ki, kü, kű : externus ; ausser- NySz.
1231 : In eodem Bel Zund fórum et portum super
Danubium. In Kyzi Zund Rumis cum fratre suo (OL.
D. 168). 1256 : Kyuolkan, hn. (ErdMúzLt., 1. Wenzel
Vn.430). [Vö. Weguolkan (uo.).] 1300 : Duabus par-
ticulis terrarum quarum vna Kytíhoáun nominatur. Ad
terram suam Belbodun vocatam (OL. D. 31192). 1325:
Possessionum Kywzalka et Belzalka uocatarum (uo.
2325). 1355 : Laak Zj/laak BeeUaak (Múz.).

KÜLD, vö. alá-, kiküld.

KÜLDÉS, vö. levél-küldés.

KŰLÉMB-KÜLÉMB, 1. külömb-külömb.

KŰLÉN, 1. külön.

KÜLLÉ ? 1. kölyű.

KÜLLEBB, 1. kijjebb.

Magyar Oklevél-Szótár.

KÜLLŐ, küvő : radius rotae ; radspeiche NySz.
(<!:1. küllö» a.) 1626 : Kochioldal. Kewueö. Tengely
(OL. L. III.17, «Ung m.» Szám. jegyz.). [Vö. 1. küllő
MTsz.]

KÜLÖMB-FÉLE, 1. külön-féle.

KÜLÖMB-KÜLÖMB, kölömb-kölömb, kü-
lérab-külemb: varius, diversus; imgleicb, mancherlei
NySz. 1556 : Kwlemb kwlemb aprólék hym golcz re-
mek peldak (OL. Nád. 48). 1638: Műben forgott
külőmb külömb deszka (OL. UC. 2/34).

külömbkülörab-féle : diversus, varius ; verschie-
den NySz. 1597 : Ibidem nap enezetröl, barom határ-
ban köló'mb kölömb fele szalma, elég sleiteol rakua
(OL. UC. 101/3). [Vö. külön-féle.]

KÜLÖN, külen : 1) separatim, seorsum, seorsim ;
besonders NySz. 1564 : Ezféle dézsmajüvedelemnek
. . . summáját minden esztendőben külen írva külgye
(GazdtörtSzemle 1.76). || 2) distinctus; besonder-, ab-
gesondert NySz. 1588 : Kwlen barom yaro föld (OL.
UC. 64/35).

külön-féle, külömb- : diversus, diversi generis,
varius ; abgesondert, unterschieden, besonderer art,
verschieden NySz. 1581: Egi eoregh gyeongeos kofiom
kybe sok kwleomb fele keowek wannak (OL. L.
m. 18. 17). [Vö. külömbkülömb-féle.]

külön-kényeres : selbstandig NySz. 1598 ; Min-
den külön kenyeres vagy Sellér egy-egy kalangya
vagy köböl búzával tartozik (CanonVisit. 146). 1629 :
Minden külön kenyeres ember, bátor három házas fia
legyen is : de minden ágytól tartozik fizetni három
szétsi szapu búzát (uo. 159). 1736 : Minden külön
kenyeres ember ád a Predicátornak a Venerabilis Visi-
tátió előtt ratificált Eclésiai vas abrontsos vékával,
2 vékát (uo. 175).

KÜLSŐ, kilső : exteriőr, exterius, externus, ex-
terus, extraneus ; ausserlich, mehr draussen NySz.
1377 : In terra Kylseu Oralya (OL. D. 6419). 1390 :
Kylseiv&Bx, hn. (SoprOkl. 1.500). 1429 : In Comitatu
Kwlsewzolnok (Lelesz Acta 48/3). 1450 : Quasdam
terras St/Zseítfarkas et Fekethewzoldobzeg vocatas
(uo. 62/37). 1454 : Silue Belsewhassas Kezepsewhas-
sas JSTí/Zseithassas (OL. D. 14844). 1461 : KylsewLa.-
kachy (uo. 15579). 1564 : Vallum exterium in vulgo
Az kylsew palánkot (OL. L. III. 16. 17). 1566 : Az
kewlsew paytanal wagyon egy dezma aztagh elwegyes
kepe (OL. Nád. 49).

KÜLŰ, -S, 1. kölyű, -s.

KÜLYŰ, -S, 1. kölyű, -s.

KÜNNJÁRÓ-JEL, kinnj.-: 1600: Akkoron
Attak az mi kezonkben az Czéh ladayat. Minden
Leueleiwel Egyetemben es Annak felette az Czeh
leuelet, es az Czéh Peczetit, es ket kin Jqrö Jelt
es egy Jel wteo Ponczolt (Mihalik : KassaÖtvTört.
53 és 54). [A közlő értesítése szerint a. m. fém v.
fa jelvény a céhülésbe való meghívásra.]

KÜRT, kirt : buccinum, buccina, tuba ; posaune
[stb.] NySz. 1490 : Tvhe^kyrth (OL. D. 26048). (Vö.
fa-, posta-kürt.]

KÜRTÉ, 1. kürtő.

KÜRTŐ, kürté : 1) «a magyar vejsznél az a
rész, a melyben a hal fogva marad» MTsz. [vö. NySz.
2. jel.]. 1523 : Qiioddam reclusorium pro capcione
piscium aptum Kwrthew vocatum"(Lelesz Acta 129/45,

36

563

KÜRTÖS— KÜVŰLL

KVÁDRING— KVÉRTLING

564

«Szatmár m.» Szám. jegyz.). 1533 : Horag hvrte warsa
szygon (OL. Nád. 47). 1556 : Ad piscinam de Senne
quinque kwrtö empti (uo. 49). Fro deposicione kibrtö
(uo.). II 2) infumibulum, fumarium, caminus ; rauchloch,
schornstein, kamin, ofen NySz. (1. jel.) 1638 : Egy
darab feöld kürtő [«épületnéb Szám. jegyz.] (OL.
UC. 2/34).

kürtő-pattantyú : [rohrgeschütz ?]. 1535 : Bom-
barda keicrthew pathanthyiv (OL. UC. 99/25).

KÜRTÖS, kirtes, kirtös : buccinator, cornicen,
tibicen ; trompeter NySz. (1. jel.\ 1355 : Michaelis
dicti Kyrtus (Múz.). 1358 : Eandem possessionem
Kurtusmegei titulo Buccinatorio hereditarío Jiire (OL.
D. 4792). 1406 : Jacobum dictum Kyrthus (uo. 9251).
1421 : Valentinum Kivrthws (Lelesz Acta 41/41). 1447 :
Georgio lúcrthws (Múz. Kállay). Georgio Kyrthes
(KárolyiOkl. n.253). 1451 : Johannis Kyrthws (OL. D.
14509). 1480: Andreas Kyrthes (Veszpr. 107, Gerezd 2).

KÜRTÖS : [fumario instructus ; mit einem rauch-
fange versében]. 1683: Egy kürtös sütő kemencze (OL.
UC. 3/32).

KÜS, -DED, L kis, -ded.
KÜVÖ, l. küllő.
KÜVŰLL-, 1. kívűL

KVÁDRING, 1. kvárting.

KVÁRTANIK, 1. kvárting.

KVÁRTÉLYOS : [apud aliquem ' coUocatus] ;
einquartiert NySz. 1734 : Az alatt mindjárást hallván
az dobait, akkor ott lévő quártélyos német az pesz-
terkéivel hozzája hajlott az kutyához, mondván [stb.j
(Reizner: SzegedTört. IV.500).

KVÁRTING, kátréng, kátring, kvádring,
kvártanik, kvártonik, kvértling : [nummi ge-
nus ; eine art geld]. 1430 : Cum minori moneta nostra
Quarting vocata (Lelesz Acta 49/1). Moneta Quadringh
vocata (OL. D. 12219). 1431 : Noua moneta que kathring
vocatiu: (uo. 31453). Centum et vigintiquinque florenos
nouos presentis monete quadringh appellatos (Múz.
Soós). Presentis noue monete regalis Quarthanyk
(Lelesz Acta 50/7). 1432 : Decem denarios dumtaxat
quertling dictos (OL. D. 12448). 1433 : Octo florenos
monete regalis quadring appeUate (uo. 30169). Viginti
florenos per centum presentis monete regalis quar-
thonyk (uo. 12487). Triginta vnum florenum wlgo
kathrengh appellatum (uo. 12503). 1435 : In ducentis
florenis presentis noue monete Regalis Quartyngh
appellatis (Múz. Kállay). [Vö. quadring, quarting, quar-
tinus,''quarfling Bartal.]

KVÁRTONIK, 1. kvárting.

KVÉRTLING, 1. kvárting

L.

LÁB : 1) pes ; fuss NySz. (1. jel). 1267 : Villám
AranZafeovbach uocatam (OL. D. 630). 1342 : Intrat
vallem vnam WorrewZa&velgu dictam (uo. 3485). 1416:
Ladislaum S&rlabo (uo. 10528). 1465: Prediorum Lyanh-
eghaz Kethfylew Arokos Raromlabw (Múz. Kállay).
1482 : Matheo Armlabo (OL. D. 18589). 1494 : Johan-
nem ZepZa&o (Lelesz Acta 102/7). 1509 : Petro Draga-
labo (uo. 117/26). 1545 : Keet zaz harang madár
labara walo (OL. Nád. 49). 1638 : Czinczier es lábra
való vas (OL. UC. 2/34). 1728 : Az elmúlt nyáron
haza menvén, a fatens atyja Szeghi József malombul
a lovait sem foghatta ki, mindjárt leesett lábairúl
[a. ra. beteg lettj, annyira megrontatott volt és har-
madnap múlva azon rontásban meg is holt (Reizner:
SzegedTört. IV.428). || 2) basis ; fussgestelle, posta-
ment NySz. (2. jel.) [stoUen]. 1581 : Egy eoregh was
wasek [így?] mind lábastól ahoz (OL L. in.l6. 17).
1638 : Mely házban vagion egy kemencze AUiis Lábon
való Padimentomos (OL. UC. 2/34). 1648 : Két aztal
ez szegelet házban, eggTk oloz lábra czinált (uo.
10/63). II 3) pars infima; der untere teil NySz. (3. jel.).
1295/1423 : In capite Teluktoftreth dicti (OL. D. 1408).
1360 : Ad vnam Siluam wlgo Molumüafe vocatam (Múz.).
1422 : Térre Berekallyafelde et Homdklab aüo nomine
Zalogosradelew (uo.). 1438 : In terris arabilibus Byter-
felde?a6</a vocatis (OL. D. 13147). 1512 : Planiciem
térre wlgo La&fewldeth appellatam (Lelesz Prot. 11.118).
1643 : Senki szölös ember a földesurak híre nélkül
és akaratjok ellen szőlei láb ját, vagy gyepűit küllebb
ne csinálja (GazdtörtSzemle VI. 469). Szedísnek idején
senki marháját maga szőlője lábjábul ki ne bocsássa
(uo. 471). |Vö. asztag-, asztal-, borjú-, disznó-,
ecetes-, harang-, híd-, kecske-, kemence-láb,
nagy-lábú, nyoszolya-, róka-, tengérirák-, vas-
láb.]

láb-fa : subiculum, statumen ; unterlage, ganter
NySz. 1546 : Fy gherenda, mester gherenda, zelemen,
ágas, fy labfa, rag, karó (OL. Nád. 49).

láb-öltöző, -eltözé, -eltöző : calceamentum ; fuss-
bekleidung NySz. 1490 : Feghwerdrek [így] ad homi-
nes ; Karelthewzew ; Labelthewzeiv cum omnibus atti-
neneiis ; Karelthewzew ; Syn ad homines ; Labeltheivze
ad vnum hominem pertinens (OL. D. 26048).

láb-szíj : pedica ; fussriemen NySz. 1559 : Karuolra
ualo labszyot (OL. Nád. 49).

LABADÁS, L labodás.

LÁBAS, lábos ? : pedatus, pedes habens ; füsse
habend NySz. (1. jel.). 1376 : Demetrius dictus Lábas
(HazaiOkm. III. 197). 1397 : Emericum dictum Lábas
(ZichyOkm. V.30). 1425 : Dominicus Laabas (Lelesz
Acta 45/53). 1462 : Duorum piccarionim argenteorum
lábas vocatorum ab intra deauratorum (Múz. Kállay).
Duodecim anfore plumbee labaskoros [olv. -korsó]

vocate magne (uo.). 1477 : Gregorius Lábas (Körmend,
Miscell. Németújv. lad. 43, fasc. 105, nr. 230). 1480:
Valentino Lábas (OL. D. 18313). 1520 : Johanne Lá-
bas (Múz. Kállay). 1548 : Lábas serpenpth. Vas labath
(OL. L. III. 16. 17). 1556 : Az kychin lábas zekren
kywöl rákot sahos rakásai (OL. Nád. 48). 1587 : Ijabas
atalagochka (OL. UC. 12/42). 1594 : Vasas lábas zepet
(uo. 78/7). Lábas iuegh. Bokali. luegh kanna (uo.).
1597 : Lábas szeökreny (uo. 101/3). 1635 : Vagyon
egy udvari lábas pohár, az két széli aranyas (Mihalik:
KassaÖtvTört. 222). Vagyon egy pikkelyes láhas po-
hárka, mely nyom No. lotot 11, neh. 1 (uo.). 1638 :
Egy lábas tal mosogató (OL. UC. 2/34). Vagion ez
házban egy kemencze allis Lábas es Padimentomos
(uo.). 1695 : Egj igen szép lábas Aranyas Pohár fe-
deles vastag Aranyazassal (AdalZemplvmTört. VI.
évf. 184).

lábas-marha, -morha : animál ; vieh NySz. 1577 :
Lábas morha (OL. L. III. 16. 17). 1586 : Apró lábos
[így?] marha. Malaczok. Godák (OL. Nád. 40). 1608 :
Minden lábas marhám, ökreim, teheneim, johaim is,
sertésmarhám mind prédára kőitek (MA. NLI. 254).

lábas-pénz : 1444 : Quinquaginta florenos monete
labaspenz (OL. D. 13846).

LÁBASLAG, lábasleg?: a) adversis pedibus ;
fuss gegen fuss ; b) oppositus ; gegenüber stehend
NySz. 1269 : In alio loco qui dicitur Nogteluk sünt
octo iugera terrarum arabilium wlgariter lábasleg [így?]
iacencia (Körmend Acta III/2, Pezye 90).

LÁBATLAN : pede carens ; ohne füsse NySz.
1322 : Villám ipsorum Lábatlan [a. m. lábatlan ?] vo-
catam (AnjouOkm. 11.15). 1390 : Jenslini de Labathlan
(Múz.). 1447 : Ladislaus Farkas de Labathlan (Turul
1902. évf. 155). 1634 : Bodnár házban Egi hoszu hituan
Lábatlan Asztal (OL. UC. 21/3). [Vö. láb, 3. jel.]

LABDA, lapta : glóbus ; kugel NySz. (2. jel.).
1493 : Laptas septem [hadi szerszámok közt] (Kör-
mend, Stat. ant. major. 27/11). 1520 k. : Lapta wlgo
twzes (Forrás ?). 1548 : Thyzes nyl. Lapta algywba
való (OL. UC. 99/7). 1549 : Pila pro igne cum pice
laptha (uo. 75/41). 1553 : Apró puska lapthaba walo
(OL. L. III.16. 17). 1588 : Twzes furkó labda Horgas
labda Kalach labda (OL. UC. 76/17). [Vö. kalács-,
szenes-labda.]

LABDÁS, L labodás.

LÁBÍTO ? : 1435 : Versus dictam possessionem
Zekelhyd usque ^laklabitho [a. m. lábitó ?J (Károlyi-
Oki. 11.163). [Vö. MTsz.]

LABODÁS, labadás, labdás: [spinacis obsitus;
mit spinat bewachsen]. 1378 : Possessionis Labadas-

36*

567

LÁBOS— LAJHUNT

LAJOS-LAK

568

wossyan vocate (HazaiOkm. 11131). 1391 : Nicolai de
Labdasxaiasjan (uo. IV.230). De predicta possessione
Labdaswasyan (uo.). 1457 : Petro de Labadaswassan
(OL. D. 15178).

LÁBOS? 1. lábas.

LACI : [Ladislai nomen blandiens ; koseform zu
Ladislaus], Ladislaus BM. 1602 : Kislaczi András
(SzékelyOkl. V.237). [Vö. laci MTsz.?] [Vö. László.]

LACKÓ : [Ladislai nomen blandiens ; koseform
zu Ladislaus], Ladislaus BM. 1538 : Laczko Thamas
(QuelIKronstadt III.44). [Vö. László.]

LÁCLÓ ? 1. László.

LACSKÁS ? : 1415 : Andrea Lachkas (ZichyOkm.
VI.356). 1481: Johannnis Laczkas (OL. D. 18462).

LÁDA : arca, scrinium, scriniolum, cista ; kiste,
triüie NySz. 1545 : Vöttem eg- ladat (OL. Nád. 41).
Keth ládában aprólék holwalo ky warro assonyal-
latnak walo sersam (uo. 48). 1550: Lada, rostéi,
nyas (OL. Kolozsm. 50). 1553 : Lada kybe waghon
az zenth eghazhoz tartliozo oklewelek (OL. Nád. 48).
1556 : Eg thetemböl rákot sahos láda (uo.). Három
láda bérrel bwrethot (uo.). 1581 : Egy regal ládában
(OL. L. III. 16. 17). 1594 : Virginanak ualo vres
láda (OL. UC. 78/7). Ladástul vagion regal (uo.i.
1616/1643 : Az Istaloban . . . Három Zabos Lada (OL.
Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.127). 1638 : Fedeletlen
láda (OL. UC. 2/34). 1683 : Reghi hitvanos láda (uo.
3/32). [Vö. bó'r-, céh-, élés-, éléstartó-, kocsi-,
lisztéló'-, piteles-, réz-, szécskaraető'-, szitáló-,
tintás-láda.]

láda-csináló : arcarius; kistenmacher NySz. 1544:
Attam az láda czinalonak (OL. Nád. 40).

láda-fia : loculus, arcula cistae ; schublade in der
truhe NySz. 1553: Azon ladaffya rakwa levelekel ky
harthyan ky paperoson (OL. Nád. 48).

ládatartó-vas : 1494 : Ladatharthoivas. HjTido-
tharthowas. Kerezthwas derektarto (OL. D. 2607).

LÁDÁCSZA: arcula; kastchen NySz. 1550:
Ighen |zeep ky mechet olaz ladachka (OL. Kolozsm.
50). 1556 : Kys ires rákot ladaczka (OL. Nád. 48).
1597 : Vasas Ladaczka pléh nekvíl hituan (OL. UC.
101/3). [Vö. héber-, tinta-, varró-ládácska.]

LÁDÁS : loculatus ; mit fachern versében NySz.
1594 : Geongi házzal rákot ladas kolomaris (OL. UC.

78/7).

LADOMÉR, Lodomír : [Lodomerius] ; Wladimir
BM. 1296 : Prope villám Lodomyríohva dictam (^OL.
D. 1436). 1416: Molnaruagasa Ladomemagasa Bene-
dekuagasa (uo. 10440). [Vö. PPB. «Lodomerius» a.]

LÁDOSZLÓ, 1. László.

LÁDUSZLÓ, 1. László.

LÁGY? : mollis; weich [stb.] NySz. 1467 : Bartho-
loraeus Lagh [a. m. lágy?] (Múz.).

lágy-szántás: [genus aratus ; eine art des ackerns].
1701 : Resolvaltatott, hogy ebben az esztendőben a
lágy szántás meg engettetik nóldek, ugy mindazáltal,
hogy tovább ne száncsák, hanem nyomásban ma-
radgyon (GazdtörtSzemle IX.7).

LAJHUNT : [canis genus ; eine art hund].
1395/1396 : Quinque cancs wlgariter layhunth dictos
et alios quadraginta wlgariter zelediiek dictos (OL.

D. 34041). 1423 : Sex veltres wlgo layhwnth vocatos
(Múz. Forgách).

LAJOS: Ludovicus PPB. 1336/1354: Consorte
nostra ac ducibus Layus et Andrea (OL. D. 260).
1558 k. : Azen germekymnek Layosnak es Jánosnak
wagyon ékre iij twlok ij Ine iij (Nyr. XXVIII.22).

LAJSTROM, légéstrom, régistrom, régyist-
rom : registrum, catalogus, repertórium ; register
NySz. 1516: Az Maria azzonyal adoth marhának za-
manak Registroma (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml.
203). 1544 : Régistrom az holualrol [olv. holualorol]
az kit en ky attam (OL. Nád. 42). 1550 : Az törökök-
nek saccolasokrol való registrum (uo. 45). 1552 .
Begistrum az marháról az kith az tárházból adtam
(uo. 48). 1553 : Az poros es salétromos thunnaknak
czerna mertheke ez reghystromba waghon papirosba
thakarwa (uo.). 1560 : Régistrom az feyer ruháról (uo.
49). 1564: Eg scatulaba vannak laystromok (uo.). 1725:
Anno 1725. Kozái'vár felé [Dézs] váras nyilainak con-
scriptiójárul való legestrom (GazdtörtSzemle III.185).

LAJT : vas ; fass NySz. 1533 : Duo layth in quibus
pisces adducuntur (OL. Nád. 49). 1587 : Eg laythban
fel köböl (OL. UC. 12/42). 1589 : Eg laytban eluegh
halath apró szöröt rakatot (OL. Nád. 41). 1597 : Eoreg
bor valu laith ala (OL. UC. 101/3). [Vö. halhordó-
lajt.]

LAJTORJA, lajtra, létra: 1) scala, climax
[stb.] ; leiter NySz. 1635 : Egy pár létra posztó sze-
kérhez 1 f. 25 d. Egy pár létra boros szekérhez 1 f.
20 d. (GazdtörtSzemle Vin.476). || 2) [?]. 1581: Soluent
de singula vinea per mensuras laytra [azonos a «laj-
torja» szóval?] dictas a singula laytra (OL. UC. 60/72).
Mensura laytra vini (uo.).

lajtorja- fog : [gradus scalarum ; leitersprosse].
1498 : Pro vno autem dente Scale laythorya-ffogh
vulgariter dicto (OL. D. 37329).

lajtorja-rúd: [tignum scalare ; leiterbaum]. 1493:
Derekrudat laytrarívdath Zytha Nyvfthorwd (EPSz.
fol. 84).

LA JTORJÁCSKA : [scala parva ; kleine leiter].
1638 : Vagion egy Laitoriaczka (OL. UC. 2/34-).

LAJTORJÁS, lajtrás : 1616/1643 : Eggy uallos
szekér Soö hordani ualó. Mas Laitras szekér eppcu
(OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.127). [Vö. laj-
torja MTsz.]

LAJTOS: [vas habens ; fass habend]. 1449 : Bene-
dicti Lahthos [«így; bizonyára Lajtos helyett, mint p.
o. Pelehte— Pelejte» a kiadó megjegyzése] (Sztáray-
Okl. n.442). [Vö. lajt NySz.]

lajtos-hal : 1597 : Mykor laythos halath vyznek
(OL. UC. 12/42).

LAJTRA, 1. lajtorja.

LAJTRÁS, 1. lajtorjás.

LAK, lok: villa, domicilium ; wohnung NySz. [?].
1095 : Quintum predium quod dicitur ketel lóca (Pannh.
15/0o). 1193 : Hec igitur sünt nomiua prediorum \ilak.
Tevel. feteil. Dus (OL. D. 27). 1228/1357 : Possessio-
nem nomine ScepZo^• (HazaiOkm. VI.21). 1231 : Inde
transit per stagnum ad scecZoc (OL. D. 168). 1240 k. :
In predio Yyloch hec sünt Nomina vdu Vche Bocsa
(Pannh. 61/8). 1255/1261 : Magna uia que venit de
ScepZo/b ( OL. D. 518). 1256 : Item Wosontou Item
Bammlok (ErdMúzLt., 1. Wenzel VII.430). [A «Barom-
lak» helynevet a ném. «Wurmloch» magyarosodott

569

LÁK— LAKÁS

LAKAT— LAKT

570

alakjának magyarázza Borovszky, A honfogl. törté-
nete, 87. 1.] 1259 : De uilla WiZoA; et de villa Winep
(Veszpr. 11, Merenye). 1261 : Porcionem in lülla ZepZofc
(Múz.). 1262 : Quandam uineam suam empticiam in
Baratsucurov in loco qui Luk [a. m. lak?J dicitur exi-
stentem {Pannh. 62/C, 1. Wenzel in.29). 1265 : Térre
ScepZoA; prefate (OL. D. 600). 1266/1297 : Predium
de Vylach (Pannh. Tih. 1/9). 1268 : Terrarum Lak
Harasty Sucurou (Körmend, Heim 7). 1273 : Cum alia
lülla sua Wylak nuncupata (Múz. Forgách). 1283 :
Possessiones Wjlak Kuesd et Olahteluk vocate in
Comitatu Byhoriensi (Lelesz Acta 1/4). 1291 : Pos-
sessioni Zeplak (OL. D. 1332). 1299 : In territorio
vinearum, Keklok vocato (MonStrig. 11.460). 1312/1374 :
Terram suam TordaWa vocatam (OL. D. 30102).
1313 : Kese de ScepíoA; (Múz.). Hereditatem nostram
sitam circa morosium nomine noglok wocatam (Mon-
Strig. n.677). 1315: Possessionis Wolquintóíi uocata
(Múz. Bethlen). 1321 : Possessiones scilicet Lyuder
Wjlok et Mergesd (Múz. Kállay). 1322 : Bedeíaca
Semeretecíi ZiugarthoZara NyrZac (OL. D. 2102). 1326 :
Lóca duarum vinearum eiusdem Anaas in loco ZabodZo^
dicto (Veszpr. 14. Szentkirályszabadja). 1328 : Duas
possessiones videlicet Eghazasnyck et ío^nyck (Hazai-
Okm. IV.141). 1329 : Térre Isipanlaka vocate (OL.
D. 30619). Ipsam villám SpantoA;a (uo.). 1333 : Cum
possessionibus, seu terris Keek et Lofcteluke vocatis
(ZicliyOkm. 1.412). 1337 : DemeteryspanZa^-o, hn. (An-
jouOkm. m 331). 1338 : Terra Bommlak (uo. 483).
1341 : Ville WyíaA; vocate (OL. D. 3416). 1343 : In
loco Lok vineam Petri íilii Gama (Veszpr. 13, Szölös
Zala m.). 1346: Petrus de ScepZoc (Pannh. 26/S).
1358 : Wrskal Wrs A-píitlaka Faud Pylyp Capuich
Cuest (Pannh. Tih. 1/17). 1359: Possessionibus Seplak
Mendzenth Ch.aha.laka vocatis (Múz.). 1360 : De villa
VyZaA; (Veszpr. 14, Újlak). 1366: In districtu seu
valle Lak sancti Nicolai (Körmend II/5, Lj'ndva 13).
1371 : Ladizlaus de MezeuZo^ (Múz.). 1373 : Villás
nostras Machalaka Phüepteleke Oduorhel et Olus vo-
catas in Comitatu Chanad habitas (Körmend, Heim
237). 1377: Ladislai de MezewkA; (Múz. Kapy). 1379:
ViUarum Zenthkyral Polyan et IspanZa^-ff vocataram
(Lelesz Acta 12/40). 1385 : Possessionum Bitolaka et
Zarm (Múz.). 1397/1416 : Possessionis ZepZrt^- (Múz.
Jankowich). 1405 : Possessionibus Kys\vyZa^- Kysfalud
vocatis in Comitatu Zempliniensi (Múz. Soós). 1410 :
KezepZaA;, hn. (Múz.). 1413 : Prediorumque Chokastelek
Mykolaka (Múz. Justh). 1427 : Quasdam possessiones
NaghZa^ cum pertinentiis, Palatha, Mezewheges (Sztá-
rayOkl. 11.253). 1431 : In predio BaromZ«X- vocato
(Lelesz Acta 50/1). 1439 : Predy BaromZaA; vocati
(KárolyiOkl. 11.218). Eiusdem predy Baromiad- (uo.).
1447 : Possessionem regálém ThatharZa/ia vocatam
(Múz. Bethlen). 1448 : Ad quandam vallem ChekeZöX-a-
thorka vocatam (OL. D. 36391). Possessionem Yako-
telke alio nomine Horthlaka (uo.). 1453 : Possessionis
sue MyklosZaA;a (uo. 28258). 1454: Prediis PetherZaA;a
et FarkasZaA:(i vocatis (uo. 28400) 1455 : Thatharlaka,
hn. (uo. 28401). 1456 : In sessionibus seu prediis
Zedelhele et IwcheuichZaA;a appellatis (Körmend Mis-
cell. Németújv. lad. 40, nr. 41). 1459 : Nicolao de
Wjlak vayda Transilvano (KárolyiOkl. 11.326). 1475:
PeterdeakZaTca, hn. iMúz. TörtTárs. 4). 1484 : Deme-
trius laxith de NagyZaA; (Múz. Forgách). 1534: In pos-
sessione Lak alias Keethtornyw Lak vocata (Múz.).
[? Szárm. : 1211 : Isti sünt serui Locud Pentec Tompa
Heuche Pederh Mordar (Pannh. Tih. 1/5). Vö. lok
MTsz.]

LÁK?: lacus, palus ; see, teich NySz.1113: Piscina
Lac [a. m. Iák?] tota sancti Ypoliti est (Fejérpataky:
KálmánKirOkl. 56). [Vö. MTsz.]

LA£ÁS : domicilium, habitatio ; wohnung NySz.

(1. jel.). 1454 : Deinde Ibit ad monticulum Kerezthes-
lakasa (OL. D. 14807).

LAKAT : sera ; schloss NySz. 1587 : Lakath retez
feyestöl (OL. UC. 46/74). 1588 : Az pessel vagion
lakat alatt (uo. 64/35). 1638 : Aitaiok vagion kettő
Vas Sarkall hatod fel bokor Retezzel es Retez feövel,
es egy eöreg Sotus Lakattal (uo. 2/3-4). 1712 k. : A
kapukat mindenkor zárva, s lakaton tartsák (Gazd-
törtSzemle Vn.416). [Vö. békó-lakat.]

lakat-gyártó, -jártó : faber serarius, [faber clau-
strarius] ; schlosser NySz. 1424 : Emericum Lakath-
gartho (OL. D. 11561). 1449 : Alberti Lakathgyartho
(Lelesz Acta 61/62 és SztárayOkl. 11.442). 1457 : An-
thonius Lakathgyartho (OL. D. 36405). 1517: Thomam
Lakathgyartho (Lelesz Acta 123/9). 1544: Seríparo
wlgo az lakatyartonak (OL. Nád. 40). 1545 : Eg
lakat (jartonak az ayto nitastol (uo.). 1555: Jacobus
Lakathgyartho (Múz. Kállay). 1572 : In officina fabrili :
lakathiarthohoz walo satho, vas plee (OL. UC. 76/17).
1653 : Lakatgyártó János (GazdtörtSzemle P.30).

LAKATOS : faber serarius, [faber claustrarius] ;
schlosser NySz. 1469 : Antonius Lakatus (Múz. Becsky).
1470 : Johanne Lakathos (Körmend, Heim 546).

LAKATOSSÁG- : officium serarii, [officium fabri
claustrarü] ; schlosserhandwerk NySz. 1697 : Laka-
tosságra attam Lovászomat Jancsit Eperjesre három
Esztendőre (AdalZemplvmTört. IV. évf. 314).

LAKIK : habito, inhabito, incolo ; wohnen NySz.
(1. jel.). 1433 : Johanne Lakó (OL. D. 12563). 1507 :
Matheo Lakó (Lelesz Acta 115/28). 1602 : Lakó Márton
jobbágy (SzékelyOkl. V.279). Lakó Máté (uo.). 1610 :
Dommus Taxoni, szánakodva irom, semmi jó maga-
viseletben nincsen. Szerdahelt lakja, borát gyakortabb
[olv. gyakortabb] hajtja, ki miatt magát is gyakorta
elfelejti s nótában ejti (MA. NLI.349). [Vö. lakó MTsz.]
[Vö. jól-lakik.]

LAKOS: a) incola; bewohner ; b) colonus, indi-
gena, civis ; insass, bürger NySz. 1389 : lohannes
Lakus (OL. D. 7467). 1426 : Prediis EgyedZaA;os Lakos-
antalhaza et Zygeth appellatis (Forrás ?). 1435 : Pos-
sessiones MorochZaA;ífs Cozmahaza et Egeihlakus voca-
tas (Múz.). 1454: iaí;osantalhaza, hn. (OL. D. 14781).
1478 : Stephanus Lakos (uo. 18145). 1496 : Posses-
sionibus Jobagy OlazmyhalZo/cosa MayorhazZaA;ossrt
(Körmend III/6, Körmend 10). [Vö. MTsz.]

LAKOZIK : habito, incolo, maneo ; wohnen, sich
aufhalten NySz. (1. jel.). 1578: Mü Kyzdi-székbe Dal-
nokba lakózandó [olv. lakozandó, a. m. lakozó] embe-
rek Thamásfalvi András főember, Kovácsi János [stb.]
(SzékelyOkl. V.llO). 1587 : Byro Balas, lakohabnan
lakozandó Chazar eö feölsege Jozagaban, zabados
neomeos szeomeli (BorsodvmLt., Borovszky Samu
közlése). 1589 : Mü Biró Pál, Geczö Tamás szenttamá-
siak és Márkus Pál jenöfalvi nemes emberek, Csik-
székben lakozandók, adjuk emlékezetére mindeneknek
(SzékelyOkl. V.143). 1590 : Mi kik vagyunk ez dologban
megirattatott bírák, tudni illik Máté Gergely és Zabó
Máté nemes személyek Kézdi-székben, Maxán lako-
zandók [stb.] (uo. 144). Egyfelől az vitézlő Jankó
Gáspár, másfelől Torjai Pál urunk ő nagysága dra-
bantja ugyan Kézdiben, Maxán lakozandók, tőnek mi
előttünk ilyen alkalmat és végezést (uo. 145). [Vö.
1786 : Még több illyen Papi-rendhez illendő |a. m.
illő] dolgokat (Szatsvay : Zakkariás levelei 132). Vö.
Siraonyi : Tüz. M. Nyelvt. 505.]

LAKT-: [habitatio; das wohnen]. 1611 : Oppenhemi-
umban laktomban. 14. Augusti Heidelberga literas
accepi a M. Decker (MA. NLI. 53).

571

LÁKTOR— LÁNDSA

LÁNDSÁS -LANTOS

572

LAKTOR: [orgyia; klafter]. 1498: Fossoribus
tamen earundem nouarum fodinarum pro defossione
vnius laakthor [így] soliiatiir florenus vnus (OL. D.
37329). [Vö. <íLacMer (niederdeutsch, im Bergbau üb-
liches Langeninass) = Klafter» Sachs- Villatte.]

LALTOS, 1. lantos.

LAMOS : schlampig, pfiitznass, beseichtBM. 1324:
Paulum dictum Lamus (Veszpr. 107, Szentmiklós 1).
[Vö. MTsz. ; lemus NySz. és Zvonaricsnál lamos, I.
Nyi-. XXI.275).

LÁMPÁS : lampas, laterna, lucerna ; lampe NySz.
1559 : Eg öregh lámpást nettem (OL. Nád. 49). 1572 :
Pixides barbatae. Ky wetheo lampas. Globi ex ferro
(OL. UC. 76/17). Ky wetheo lámpásnak faya mynd
wasasthwl (uo.). 1589 : Jövel iig mond estuere lám-
pással es zakual (OL. Nád. 41). 1597 : Forgó pléh
thörötth Lampas vtra való (OL. UC. 101/3). [Vö.
lantorna-, tüzes-, vas-lámpás.]

LAN : [fundus integer ; ganze session ; egész
telek ?]. 1347/1358 : Necnon terram altenimdimidium
laan sufíicientem (OL. D. 4716). 1617: Ager vulgo
lan vocatus [«Njitra m.» Szám. jegyz.] (OL. UC. 35/6).
[Vö. lanea, laneum, laneus Bartal.] [Vö. lehén.]

Ián- föld : 1355 : Cum terra octoaginta laneorum
wlgo laanfevld dicta [« Sáros m.» Szám jegyz.] (Múz.
Péchy).

LÁNC : catena ; ketté NySz. 1263 : Vbi riuulus
nomine Leswpotok intrat in iluuium Lanch [a m.
lánc?] (Veszpr. 10, Lanch). 1296: Silue Lanch vocate
(uo. 8, Jutás). 1304: Ad fontem putei iawckuta
uocatum (OL. D. 1672). 1425 : Catenis ferreis wlgo
laanch dictis (uo. 11736). 1481 : Vna cathena lanch
(uo. 35701). 1498: Wlgo vnus Lanch (Akad. 11).
1500 : Catene auree wlgo lanczok nasfak (OL. D.
30241). 1530 : Vectes ferree wlgo Lancz (OL. L.
in.16. 17). 1586 : Egy szekér. Ahoz egv lantz es
egy rudazo kfitel (OL. Nád. 40). 1602 : Láncz Balázs
(SzekelyOkl. V.282). 1637 : Mely hidon találtunk egy
le vonó gémet lanczaual eggyütt (OL. UC. 14/43 1
[Vö. MTsíi. 1. jel. ?] [Vö. arany-, fölvonó-, kapu-
fölvonós-, vas-lánc]

LÁNCFA, LANCPA ? : lancea NySz. («láncfa»
a.), hasta ; lanze NySz. («lanc-fa» a.). 1605 : Ket kézre
walo theór. Lancz fa. Rud wasak (OL. UC. 28 61).

LANCKNEHT: miles pedestris Germanicus •
landsknecht NySz. («lanckenet» a.). 1544 : Attam ket
lanczknehtnek (OL. Nád. 41).

LANCOS-HOROG: [genus instrumenti piscatoríi'
eine art íischzeug]. 1587: Horogra walo chykot. Kqth
mentő zakót. Lanczos horgoth (OL. Nád. 49). [Vö
Szamota, TermtudKözl. 1894. évf. 493.]

LANCOS-SZEG : [clavus axi rotae iníLxus, catella
praeditus ; vorstecknagelj. 1566 : Fwkar zekerhez walo
lanczos zegh (OL. Nád. 49).

LÁNCSA, 1. lándsa.

LÁNCSÁS, 1. lándsás.

LANDIS, 1. londis.

LÁNDSA, láncsa : sarissa, hasta ; lanze NySz.
(«láncsai> a.). 1384 : Clypcum vulgo pays dictum
cum lancha (SztárayOkl. Í.465). 1505 k. : Vna lancha
(OL. D. 26142). 1528 : Vna cuspis wlgo lancha (OL.
Nád. 43).

LÁNDSAS, láncsás: [hastam habens, hastatus;
lanze habend]. 1459 : Barnabam Lanczas (OL. D.
15403).

LÁNGAS, 1. lángos.

LÁNGOS, lángas, lángos : flammeus, flam-
mans ; ílammend, brennend NySz.; [ignei coloris ; flam-
menfarben ?]. 1316 : Arbores fructiferas langas [a. m.
lángos?] gemelche dictas (AnjouOkm. 1.397). 1391:
Demetrium dictum Lángos (ZichyOkm. IV. 469). 1475 :
Vnam vaccam nomine Chibere Chama et aliam vac-
cam langas (Múz. Kállay, nr. 1160). 1478 : Lauren-
cium Langas (Körmend, Heim 590). 1602: Lángos
G^yörgy (SzekelyOkl. V.294). Lángos János (uo. 307).
[Vö. láng, lángos MTsz.]

LANKA, lonka : 1505 : In prato Lonka vocato
(Lelesz Acta 113 32). 1619 : Prata fenilia duo quorum
vnum Lanka vocatur [«Szatmár m.» Szám. jegyz.]
(OL. UC. 1/17). [Vö. MTsz.]

LANKÁS, lonkás: 1389 : Quendam locum lonkas
vocatum [«Mármaros m.» Szám. jegj^z.] (OL. D. 7481).
Ad quendam locum lonkas vocatum (Lelesz Met. Már-
maros 13). [Vö. MTsz.] [Vö. lanka.]

LANKOCSI, 1. lantkocsi.

LANNÁS, LÁNNÁS: [lamina praeditus; mit
blatt, mitt blech]. 1458 : In vna ladula duo serta wlgo
sywthew \Tium deauratum, reliquum lannas (Múz.
Kállay). [Vö. lanna NySz.]

LANT : lyra, barbitos, chelys, lutina, testudo ;
laute NySz. 1544 : Vöttem eg kis lantot (OL. Nád. 41).
1577 : Eg lant tokostol (OL. L. III.16. 17). [Vö. laud
olv. «laut» Murm. 2493. sz.]

lant-ujjú : 1631 : Zöld tarcolán szoknya, kerekded,
lant ujjú. Fekete virágú bársony spanyor köntös,
layit ujjú, nyolczvan arany boglár vagyon rajta (Rad-
vánszky : Családélet n.257). [Vö. síp-ujjú NySz.]

LANTKOCSI, lankocsi : [vehiculum publicum ;
landkutsche]. 1668 : Visitationem currum vulgo Lanc-
koczy (KPénzügymLt. Hungarica). [A közlő értesítése
szerint ugj'anitt még Lantkoczy, Lontkuczy, Lankoczy
alakokkal is előfordul. Vö. Lumtzer-MeUch : Deutsche
Ortsn. u. Lehnw. 166.]

LANTKOCSIS: [auriga vehiculi publici ; land-
kutscher]. 1678 : Talám azt akarod, hogy én legyek
az lantkocsisod ? (TörtTár 1894. é\'f. 331). [Vö. lant-
kocsi.]

LANTORNA : membrana ; fetthaut, hautchen
NySz. (1. jel.). 1588 : Ablakhoz való lantorna (OL.
UC. 76/17). [Vö. MTsz.]

lantorna-lámpás : [laterna membrana cooperta ;
mit hautchen überzogene laterne]. 1638 : Lantorna
lampas (OL. UC. 3/24).

LANTORNÁS-ABLAK : [fenestra membrana
cooperta ; mit hautchen überzogenes fenster]. 1588 :
Laniornas ablak (OL. UC. 76/17). [Vö. lantornás NySz.]

LANTOS, laltos, lautos : lyricen, lutinista,
chelonius ; lautenist, leiermann NySz. 1427 : Gregorio
Lalthus [vö. «lalt» a. m. lant, NySz.] (Veszpr. 13, Pét).
1428: Gregorio Lantos (uo. 11, Lovas). Francisco Lautos
(Körmend, Heim 420). 1434 : Gregorio Lauthus (OL. D.
12645). 1435 : Jacobum Lawthus (Lelesz Acta 52/41).
Blasium Lautns (Múz. Kállay). 1436 : Gregorio Lautus
(OL. D. 12852). 1437 : Petrus Lautos (Körmend, Heim
441). Kiliauus La^itus (OL. D. 13061). 1442 : Johannem

573

LANTSÁFRANY— LAPÁTOS

LAPICKA— LAPOS

574

Lanthos (uo. 36390). 1449 : Blasius Lawthus (Veszpr.
107, Egerszeg 8). Stephani Lanthos (Lelesz Acta 61/62).
Stephani Lanthos (SztárayOkl. n.442). 1459 : Barnába
Lauthos (OL. D. 15387). 1468 : Blasius Lautus (Múz.
Kállay). Petrus Lanthivs (uo.). Stephanum Lalthws
(Veszpr. 107, Hajmáskér 3). 1469 : Micliaele Lanthos
(OL. D. 16907). 1477 : Petrum Lanthos (Lelesz Acta
87/4). 1478 : Stephanus Lawthus (Veszpr. 107, Szent-
istván 1). Michaelem Lalthos (Körmend, Heim 590).
Emericus Latvthus (OL. D. 18145). 1482 : Anthonius
Lawthivs (Körmend III/3, Baráti 83). 1484: Francisco
Lanthos (Múz. Kállay). Andreas Lalthws (uo.). 1485 :
Francisco Lawthos (Lelesz Acta 95/2). Valentinus
Lanthos (Veszpr. 11, Merenye). 1486 : Georgius Laic-
thivs (Körmend III/l, Ugal 51). 1493 : Laurencius
Lanthos (OL. D. 36997). 1498 : Alberto Lawthos (uo.
20696). 1502 : Matheus Lanthos (Pannh. 4/S). 1509 :
Michaele Lalthos (Veszpr. 15, Vászoly). 1510: Johannes
Laivtus (OL. D. 26082). 1511 : Stephanus Lantos (uo.
22209). 1522 : Benedicti Latcthos iuo. 26292). 1531 :
Johannes Lawthos (OL. Nád. 42). 1544 : Attam m-am
akaratából az horuat bertalan lantosának hegedösinek
d 45 (uo. 41). 1584 : £an</ios Isthwan (OL. UC. 56/33).
1602: Lantos Balázs jobbágy (SzékelyOkl. V.310).
Lantos Máté (uo.). 1744 : Lantos Margit (Reizner :
SzegedTört. IV. 531). [Vö. lautus Murm. 2492. sz.]

LANTSÁFRANY: [genus croci; eine art safranj.
1548 : Arany safrant, tőrőt safrant, lant safrant (OL.
Nád. 49).

LÁP : a) lacuna, uligo ; morast, pfütze ; b) alveus,
planities depressior ; höhlung, niederung NySz. 1261 :
Terras Erbeuch Lap [a. m. láp?] Karachunifolua (OL.
D. 511). 1262 : Ad uenam aque que dicitur Lapsar
(Wenzel XL520). 1268 : Ueniatur ad caput cuiusdam
paludis que lapsar uocatur (uo. nL179). 1298/1374:
Circa aquam ia2;sar (OL. D. 1508, 1. HazaiOkl. 166).
1391 : Peruenissent ad finem Stagni laap nominati
(Lelesz Met. Ugocsa 8). 1397/1416 : Peruenissent ad
locum Magjalaslaph appellatum (Múz. Jankowich).
Peruenissent ad vnum Sork vocatum piscine Nogzad
deinde per modicum spácium pergendo ad locum
Regeslaph peruenissent (uo.). Ad vnum angulum juxta
metas líangjaslaph ac quasdam arbores populeas
wlgo Nyárfa nominatas (uo.).

LÁPA : alveus, planities depressior ; höhlung,
niederung NySz. («láp» a. 2. jel.). 1261/1394 : Pisca-
tura nomine vyzesfeu cum lapa (OL. D. 520). 1261/1480 :
Piscatura Wyzesfew cum lapa (uo. 155). 1283 :
Possessio Laapa vocata in Comitatu Symig situata
(Lelesz Acta 1/4). 1294 : Inde tendit ad aquam Lapa
dictam (Veszpr. 107, Mochola 1). 1337 : Villa Lapa
(AnjouOkm. III.361). 1596 : Szántóföld kettő vagyon.
Susmán lápájáhan vagyon mind a kettő (Canon Visit.
141). [Vö. MTsz,]

LAPÁC: planities; flaohe, ebene NySz. 1310/1338:
Ad uaUem Lapaz dictam (OL. D. 31063, «váradi káp-
talan kiadványa* Szám. jegyz.).

LÁPÁS ? : cavus, concavus ; hohl, ausgehöhlt NySz-
(2. jel.). 1468 : Terras arabiles ia^asweghath [a. m.
lápás ?] vocatas (Lelesz Acta 79/26). [Vö. lápa.]

LAPÁT: pala; schaufel NySz. (1. jel.). 1490 =
Aso. Lapath (OL. D. 26048). 1552 : Fogas. Walw
Lapath (OL. NRA. 1648/27). [Vö. császár-, fa-,
kenyér-, kényérhányó-, lisztmeró'-, sátorásó-,
sóhányó-, szóró-lapat.]

LAPÁTOS: pala instructus ; mit rudern versehen
NySz., [schaufel habend]. 1500 : Dionisii Lapathos
(Lelesz Acta 108/15 1.

LAPICKA, L lapocka.

LAPIS, L lapos.

LAPOCKA, lapicka : pala, batillum ; schaufel
NySz. (2. jel.). 1493 : Feci fieri vnum molendinum ad
id asseres lapoczka lapides molarum (EPSz. fol. 82).
1638 : Vizi kereknek való lapoczka (OL. UC. 2/34).

lapocka-gúzs : [streifgerte]. 1638 : Lapoczka gust
es egieb malomhoz való eszköszt (OL. UC. 2/34).
[«A lapockagiizs, Streifgerte, rendeltetése megakadá-
lyozni, hogy a forgókő lyukát a gabona el ne tömje»
Frecskay J. közlése.]

lapocka-vas: 1587 : Három lapyczka was [«taracz-
koknál emlitve» Szám. jegyz.J (OL. UC. 12/42).

LAPONYA? 1. laponyag.

LAPON YAG, laponya ? : vaUis ; thai NySz. [?];
« emelkedett hely, kisebb halom» MTsz. 1408 : Pi-
scinas Ethe Kerekthow Laponya [így ?[ (Múz.). 1521 :
Vnam metam terream Keweshalomhatha aliter Hathar-
laponyag vocatam (OL. D. 23504). Ad monticulum
hatharto^oní/a^'halma nominatum (EgyKönyvt. Litt.
Epist. Őrig. 22b). 1525 : Posita est vna méta in loco
Kazmanhat Laponyagya (OL. D. 31048). [Vö. CzF.]

LAPOR ? : 1397/1416 : Primo incepissent a quodam
loco arabüi wlgo laiwr ubi quedam arbor wlgo ebefa
apparuisset (Múz. Jankowich, «Somogy m.» Szám.
jegyz.). Pertranseundo per claram [igy?] grémium
sepefate piscine Bedeutaua vsque ad quendam locum
acialem wlgo lapor dictum in quo arbor ebefa ap-
paruisset (uo.). [Vö. MTsz. ?]

LAPOS, lapis : a) pressus, planus ; ílach, platt ;
b) plánum ; ebene NySz. 1288 : In Zoj;ustelek tria
iugera (Veszpr. 109, Szepezd 2). 1297 : Per viam a
Lapus Nyár [vö. «lapos-erdő»] usque ad aquam Kys-
dunad uocatam (Múz. Justh, 1. HazaiOkm. VI.424).
Per aquam itur usque ad Siluam Lapus Nyár nuncu-
patam (uo., I. HazaiOkm. V1.425). 1429 : Ladislao
Lapus (Lelesz Acta 48/69). 1506 • Quintum [pratum]
Lapos [a. m. lapos v. lápos ?] Rethe (Múz. Kállay).
1510 : In terra siluosa LaposíeláQ nuncupata (Múz.).
1515: In LeythewZapossa sünt quatuor iugera (Múz.
Ibrányi). Prata seu fenilia Daylapossa et Q\\a]kalapossa
appellata (Körmend V/8, nr. 280). 1521 : In planicie
Sarpan halma lapossá dicta (OL. D. 23504). Venit ad
planiciem Asowavdapossa dictam (uo.). 1525 : Ad mon-
ticulum Czegerhegye lapossá gorongya vocatum. Ad
quendam monticulum Hozwhegwege gorongya vocatum
(Lelesz Prot. V.268a). 1629 : Az másik nyomáson az
Lapis oromban egy kitsiny föld (CanonVisit. 159).
1637 : Ezer kupás es lapos heyazni való czerep (OL.
UC. 14/43).

lapos-erdő, -érdé: [silva plana ; ebener wald]. 1453:
In quadam Silua Lapiserdee vocata (OL. D. 24338). Ad
priorem metam Laposerdew vocatam (uo.).

lapos-kapa : [flache haue]. 1638 : Lapos kapa
(OL. UC. 2/34). 1669 : Öreg lapos kapa 21 dénár Egy
kétágú kapa 24 dénár (GazdtörtSzemle. 1.91). 1700 :
A mi kapák élesítését ületi, 3 kétágú kapáknak éle-
sitésétííl egy polturánál többet ne fizessenek, 4 lapos
kapáknak és csákányoknak élesítésétííl egy polturánál
többet nem (uo. 84). 1702 : Laposkapát 7. vettem den.
34 íl. 2. 18 (AdalZemplvmTört. VI. évf. 45).

laposszeg-fejező, -fejedző : [pistillus ad clavos
plani capitis coníiciendos ; flachkopf-nageIeisen[.
1616/1643 : Sinzegh feieczeö No. 1. Lapos szegh
feieczeö No. 1. Lecz szegh feieczeö No. 1 (OL. lustr.
42, 1. GazdtörtSzemle VI.126).

575

LÁPOS -LÁSZLÓ

LAT— LÁTOMÁS

576

lapos-vas : vomer ; pflugschar NySz. 1521 : Ferrum
arabilem wlgo Láposivas (CL. D. 37179). 1553 : Qiiat-
tuor vomeres lapos ivas (ÖL. Nád. 49 . 1566 : Por-
tiones ferri lapos icas (OL. UC. 18/15). 1587 : Eg
lapis tcas es kcth chorozla hozza (iio. 12/42). 1594 :
Ket lapos vas chorozliastol (uo. 106/3).

LÁPOS : lacunatus, lacunosus ; sumpfig, morastig
NySz. (1. jel.). 1224/1389 : Vltra lacum qui Lajwsíeu
dicitur (MonStrig. 1.247). 1231/1397 : Duos fluuios scili-
cet Lapus et Zomus (OL. D. 174). 1349 : Ipsam aquam
non lapustow sed halastow vocari asseniissent (uo.
8968). 1383 : In campo lapus [a. m. lápos v. lapos ?]
nuucupato (uo. 7042). 1390 : Fluuius Lapus nuncu-
patus (Lelesz Met. Mármaros 41). 1398 : Circumeundo
trés lacus Huziutou Zelustou Lapustoii (Múz.). 1436 :
Stagna ipsorum videlicet Hozyutho, Zelestho et La-
pustho vocatam (OL. D. 81463). 1476: Quarundam
piscinarum Marthostho Mathyasthawa et Laposího
vocatarum (Lelesz Prot. Parv. 85). 1505 : Usque ad
iopostowelgy (Pannh. 8/0). 1506 : Quintum [pratum]
Lapos [a. m. lápos v. lapos?] Rethe (Múz. Kállay).

LAPPAN : latito ; sich versteckt haltén NySz.
[Vö. 1200 k. : Fluuius iíle ab Hungaris uocatus Loponsu
eo quod Romani propter metum Hungarorum latenter
transnatauerunt (Anon. 48).]

LAPPANG : lateo, latito [stb.] ; sich versteckt
haltén NySz. 1700 : A tolvajt vagy lappangót [a szö-
löpásztor] megfogja és el ne bocsássa (Gazdtört-
Szemle L81). Nem lévén szabad [a szölöpásztornak]
mesgyés törvényes társával tovább menni, holmi lap-
pangókkal társalkodni, hanem ha olyat sajdít, meg-
fogja, ha bír vele (uo. 83).

LAPTA, 1. labda.

LAPU, lapuh: lappá; kiette NySz. 1095: Ara-
tores in Cupan Poscuba Zaztou Ratun Scekeres Paz-
tur Lopu [a. m. lapu ?] tunc bókon woiadi (Pannh.
15/0o). 1324: LopuhtXL [hn., ma: Lapujtö, vö. Lapú-
patak, hn. CzF.] (AnjouOkm. 11.135). 1332 : Lapulúu
(KárolyiOkl. 1.77). 1455 : Possessiones Hydegkwth,
Xopíi-Mhew Baglyasalya (OL. D. 14943). 1456: Pos-
sessionibus Lapuhtew Baglyasalya (Múz. Forgách).
Possessiones Lapichíhev,', Baglyasalya (OL. D. 15105).

LAPUH, -OS, 1. lapu, -s.

LAPUS, lapuh.os : [lappis copiosus ; reich an
kletten]. 1285 : Cadit in meridiem ad Lojmchustauara
(Múz. Soós). 1325/1332 : Piscinis quarum nomina sünt
hec Humukzug Lapuhus Zathuna (OL. D. 2331). 1333 :
AUa pisscina Humukzug Lapuhus. Zathuna, Kuchkur
et fywzes (ZichyOkm. 1.412). 1412 : Feneto Lapuhus
dicto (OL. D. 9913).

LASNAK, 1. lazsnak.

LASNYAK, 1. lazsnak.

LASSAN : a) leniter ; sanft ; b) lente, paulatim,
defunctorie, tarde ; langsam, saumselig NySz. 1419 :
Georgio Lassan dicto (ZichyOkm. VI.560).

LÁSZLÓ, Lácló, Ládoszló : Ladislaus PPB-
1256 : Feluelnuk Zentiilazlo [hn.] Zumbur (ErdMúzLt.,
1. Wenzel VII.429). 1274: Vülam Scentladuzlo (Kör-
mend Acta n/4, Pölöske 70). 1334 : Possessionarie
porcionis Chomm-Za^ZoMteleke uocate (OL. D. 31224).
1339 : Nobilibus de Scontlazlow (Veszpr. 16, Vespr.
Oppid.). 1346 : Possessio Sceníhlazlov (AnjouOkm.
IV.641). 1368 : Monticulum ZenthZa^Zohalma (OL. D.
5696). 1369 : TarnokZí/^íoitfeulde, hn. (Múz. Forgách).
1400/1403 : Heremitarum de Zenthlazlou (OL. D. 1430).
1404 : Siluam Lazloharazthja vocatam (uo. 30308).

1430 : Castrum nosti-um Zenthía^íZowara vocatum ex
opposito dicti Castri Galambocz (uo. 12220). 1459 :
In fine cuiusdam Silue Za^Zobyroerdey vocate (uo.
35807\ 1546 : Laczlo [így ?] Istennek malazthyaabool
Magyerorzaagnak dalmaciaanak horwathorzagnak sze-
remsygnek raacsaagnak hawasmeUyeknek kwnoknak
bolgaaroknak etc. kjTalIya (ZalaOkl. 1.72). [Vö. Laci,
Lackó.]

LAT, lót: uncia; loth NySz. 1441: Due lath
wlgo dicte (OL. D. 13614). 1509 : De eadem vnum
loth (uo. 25511). 1518: Crocum trés loth (uo. 37176).
1544 : Vöttem , neg lat truciscust húszon nolcz pénzen
(OL. Nád. 40). Nolcz lat ezyst leuegöt (uo. 40). Hat lot
eslogot ket ket renesen ki teszen magár forintot 9 d 60
(OL. Nád. 41). 1545 : Vöttem nolcz lat ezist leuegöt
(uo. 42). 1552 : Coriario bersen lat 8 (uo. 49). 1554 :
Masfel lat fonyatlan sárga selmet (uo. 40). 1556 : Az
safran tezen keth WTichoth es eg lathoth (uo. 49).
1559 : Neg lat parazt selmet (uo. 41). 1572 : Trucys-
kos uettem hat latot (uo. 40). 1591 : Egy sillingh
pohár mind fedelestül niom keth girath tyzen egh
latot (uo. 48).

LAT : 1) videó, conspicio [stb.] ; sehen, schauen
NySz. (1. jel.) 1523 : Azerth kérem kegyelmedeth,
mynth yo WTamath, hogh énnekem meg Bochassad az
myth ebbewl en Reám nehezelthel, ees Laas engemeth
Jo zerethethwel (Múz., 1. Zohiai: Nyelveml. 227). 1694:
Az ki kihia az bírót esküttivel együtt törvényre vagy
kavlátni [vö. NySz. szólások] vagy igazítani Dénár 40
(GazdtörtSzemle 1.169). 1759 : Szemmel látott tanú is
van ellenek (DebrJk., 1. NyK. XXVL345). || 2) [fun-
gor, operor ; sich nach etwas umsehen, sich mit
etwas beschaftigen]. 1548 : Mayorsaghoz lato ázzon
ember (OL. UC. 99/7). 1571 : Az pohamaknak az ky
az pohár zekhez latot attam ital pénzt (OL. Nád. 47).
1692 : Kéneső bánvához látó hekmánnak : búza cub.
5. pénz fl. 12 (GazdtörtSzemle VI.181). Egy dobos-
nak, és egy órához látónak, egy tömlöcztartónak,
ugy mint a drabantoknak (uo. 183). [Vö. által-
látó, hozzálát, látó, meglát.]

LÁTAMÁS, 1. látomás.

LÁTÁS, vö. kár-látás.

LÁTATLAN, vö. törvény-látatlan.

LÁTÓ: l)videns; sehendNySz. (1. jel.) 1211: Isti uero
sünt vdomici Latou Nege Kese Zebe Joulekun Sombot
(Panni. Tih. 1/5). 1346: Johannes filius Lathoic (Zala-
Okl. 1.439). 1419 : Jacobo dicto Latho (ZichyOkm.
VI. 560). [Vö. még a NySz. többi jelentéseível és
MTsz.] II ' 2) «vármegye szolgája» MTsz. (1. jel.)
1634 : Noha azt mondja az Incattus, hogy az két
font arany fonál elveszett, hogy a látó előtt duggat-
ták Bécsben, de mivelhogy az gondját felvállalta, és
sem az látó, sem hatalmas el nem vötte tőle, ide
fizesse meg az Incattus az Actornak az 40 tallért
(DebrJk,).

látó-bor : ["?]. 1624 : Az látó-bort, és czégér-pénzt
az város bírájának tartozzék kezében adni mind az
szentegyház szükségére, s mind város segítségére
(GazdtörtSzemle III.333).

LÁTOMÁS, látamás : visus ;: das sehen NySz.
(1. jel.) 1211 : Isti sünt ioubagiones Latamas Hotus
Zegen Hozuga (Pannh. Tih. 1/5). Isti sünt vdornici
Wassard Warou I^atamas Choucha (uo.). Hü sünt
coci Buhtus Sata Matoy [Matey ?] Zephal Látomás
(uo.). In uiUa Thurkh isti sünt joubagiones Culesed
Latamas Sentus (uo.). Isti sünt ioubagiones forcost
Bedeh forcud Poscu Aianduc Buhtuke Latamas Bota
(uo.). Isti sünt ioubagiones Latamas Cheke Fosca

577

LATOR— LÁZ

LAZAC- LEÁNY

578

(iio.). Lsti uero sünt vdornici Cequ Curt Latamas
Fara Kyrus Keue (uo.). 1240 k. : Hec siint nomina
pistorum in eodem predio Latamas Benke Kycun
(Pannh. 61/8). 1274 : Leuka fiHus Lathamas (OL. D.
875). 1631 : Látomást nem vall csak hallomást (Ko-
márJk.).

LATOR : a) latro ; rauber, bandit ; b) scelestiis,
sceleratus [stb.] ; gottlos, verworfen, ruchlos NySz.
(1. 2. jel.) 1276 : Lotur Chepam et Puer centmionum
reí^malium (Múz. Békássy). 1345 : Paiilus dictus Lator
(Körmend, Heim 105). 1424 : Andreas Lator (OL. D.
11594). 1439 : Anthonio Lathor (uo. 31499). 1453 :
Casti'o Lothorwar [az egész hn. a. m. castrum vaUa-
tiim? vö. «latorkert»] vocato (uo. 30825). 1463: Mi-
chaelem Lator (uo. 15875).

LATOR-KERT : vaUum NySz., Murm. (302. sz.) ;
bolhverk mit pfahlen NySz. 1510 k. : Fossatum latum
cum aqua habundante plénum cum latorkerth (OL. D.
26235). 1543 : A primo ponté vie publice Sarampos
inter latorkert per repleturam currentis habito (OL.
Nád. 49). [Vö. 1831 : Latorkertet, s földvárokat ásni
tanitá (Horvát Endre : Árpád 178). [Vö. «lator» 1453-i
adatával.]

LATORSÁG : a) latrocinium ; rauberei ; b) im-
probitas, scelus ; frevel, ruchlosigkeit NySz. 1506 k. :
Hogj igj az mi országunkban tolvajlasok latorsagok
. . . hadak es wsteokvonasok, es egieb akármi vezedel-
mek ne támadhassanak (MJogtörtEml. L17j.

LATOS, lattos ? : uncialis NySz. ; löthig BM.
1635 : A nemes tanácstól rendeltetett arbiter uraim
elejökben adták [a sütőknek], nro 30 lattos legyen a
tésztája, ha kisül, nro 27:28 lattos, de úgy hogy szé-
pen megsült legyen (GazdtörtSzemle Vin.479).

LATTOS ? L latos.

LAUTOS, 1. lantos.

LAVÉNDULA, 1. levendula.

LÁZ : «fennsík, erdei tisztás, hegyi legelő v.
kaszáló» MTsz. (1. jel.) 1259 : Quidam locus apertus
NadosZa^ vocatus (OL. D. 33714). 1290 : Terras que
Laz vocantur (HazaiOkm. VIII.289). 1321/1324 : Pos-
sessionem GalambZa^a vocatam in Comitatu de Vngh
(Múz. JankoAvich). 1330/1505 : Vádit ad quendam
locum Zwnyogtea vocatum (OL. D. 37850). 1331:
Et abhinc exeundo uadit in laaz wlgariter (uo. 2802).
1337/1414 : lungit quasdam terras arabiles wlgo laaz
vocatas (uo. 3089, 1. AnjouOkm. m.413). Laz, hn. (OL.D.
uo., 1. AnjouOkm. 412). 1339 : In loco Laaz inter duas
vias (Veszpr. 106, Antalfa 4). 1360 : Ad vnam laz Chen-
kelaza vocatam (OL. D. 4966). 1368 : In terra laaz vo-
cata fenetum (Körmend, Heim 214). 1379 : Penes pra-
tum wlgariter laaz nuncupatum (OL. D. 6617). Ad
fluxum aque HuzyuZazpatalka [így? olv. -pataka] voca-
tum (Lelesz Met. Ugocsa 25). 1411 : Veniret ad quan-
dam nouam plantacionem wlgo laz dictam (Múz.
Péchy). 1427 : Terrarum extirpatarum Berzeglaaza
vocatarum (OL. D. 11910). In latere videlicet qua-
rundam terrarum extirpatarum BerzegZa^a vocatarum
(Lelesz Met. Ung 27). 1428 : Quoddam pratum
suum Hozyulaz vocatum (Múz. TörtTárs. 1). 1454 :
Terrarum arabilium laaz vocatarum (OL. D. 14828).
1463 : Siluarum Alsók Laz vocatarum (uo. 15837).
1466 : Cuiusdam prati extirpati wlgo laaz vocati (uo.
31859). 1487 : Vnum pratum extirpatum wlgo laaz
dictum (uo. 19262). 1504 : Certarum terrarum arabi-
lium laaz dictarum (uo. 32052). 1512 : A parte The-
wysseslaz dicto [így?] (Lelesz Prot. 11.118). 1515:
Fenilibus quibusdam Laz dictis ^uo. 11.67). 1522 :
Prata et fenilia Chenellaza vocata (Lelesz Acta 128/1).

Magyar Oklevél-Szótár.

1598 : Szántóföldek 3 nyomásra, Pap földei. Egjik
nyomásra az Asszony-i(Í2ran (CanonVisit. 145). [?Helyn.
szárm. : 1093 : Quartum predium est quod uocatur Lazii
(Pannh. 2/A). 1210 : In villis Vasian que [így ?] Lázi
(uo. 36/Bb). Vö. Lázi, hn. CzF. Vö. még: «Mirke
láza {láz — - magas térség)» hn. Homoród-Karácson-
falván, Nyr. XXV.528. L. Miklosich, Nyr. XI.316.]

LAZAC : salmo, esox ; lachs NySz. 1544 : Vöt-
tem vyzat, lazaczot herenget (OL. Nád. 40). 1572 :
Eg font lazacz halat böczöre (uo. 42).

LAZSNAK, lasnak, lasnyak, lazsnyak :
lodix, teges, gausape [stb.j ; zottige decke, matratze
NySz. (1. jel.). 1529 : Kepenyeg. Pokrocz lasnyak
Czapa (OL. Nád. 43). 1542: Wankoshe. Kanycza
simplex. Pokrocz lasnyak (uo. 41). 1544 : Láznak
pakrowcz (uo. 40). 1557 : Vnam lodicem egh laznakat
(OL. L. III.16. 17). 1588 : Kanczahoz wett lasnakot
(OL. Nád. 41).

lazsnak-pokróc, -pakróc : [=>=]. 1544 : Nemeez
Zewr pakrowcz láznak pakroiocz [így kétszer] (OL.
Nád. Számad. b).

LAZSNYAK, 1. lazsnak.

LAZUR : [cyaneus, genus panni cyanei ; lasurblau,
eine art lasurblaues tuch ?]. 1635 : Egy gránát avagy
lazur ujas köpenyegtől, ha posztóval leszen bélelt 1
f. 25 d. (GazdtörtSzemle Vni.471). A failongis posztó
singitöl [a nyírás ára] per 5 d. A laz^ls [így ? olv.
lazur] posztó singitöl per 5 d (uo. 482). [Vö. lazul,
lazúr NySz.] [Vö. gránát.]

LÉ, vö. élés-, étek-, káposzta-, kaszás-, len-
gyel-, olajos-, sajt-, székfüves-, szömörcsök-lé.

lé-szűrő : [coium juris : suppenseiher, brühenseiher].
1557 : Vnum coclear et vnum lezivrö emi (OL. Nád.
49). 1590: Eöregh zytha. Leli zwró (uo.).

LÉÁN, 1. leány.

LEÁNY, léán, léján, lejány, lián, liány,
lyány : a) filia ; tochter ; b) puella ; mádchen NySz.
1055 : Tendit usque ad lea^i siher [a. m. leány-sír]
(Pannh. Tih. 11). [Vö. 1095: Uadit ad aUam uiam
que dicitur qupisuta inde per sepulchrum puelle
(Pannh. 15/0o).] U93 : Inde ad leajn Sewer (OL. D.
27). 1265 : Super metam lapideam imnhatar uocatam
(uo. 595). 1310 : Castro Lean [vö. «Leán5Tár» az
alábbi adatokban] (AnjouOkm. 1.197). 1339 : In loco
Lea«í/megealya dicto duo Jugera (Veszpr. 106, Antalfa
4\ 1353 : Nicolai dicti Aykas de Lmnsuka (Múz.).
1387 : Ad possessionem eorum Lyanwa,r vocatam
(Lelesz Acta 17/1). 1417 : Possessionum Nagtarkan,
Agaar Sarkán Leanwar (Lelesz Introd. P/21 In pre-
dicta i.eanwar (uo.). 1424 : Particulam Silue Leanchere
vocatam (Lelesz Met. Szabolcs 39). 1465 : Predionim
Lyanheghaz Kethfylew Arokos Haromlabw (Múz.
Kállay). 1516 : Maas Nasfa egh Rosa dyamanth egh
lean [a. m. női alakot ábrázoló zománcos kép], három
gywngh sem . . . keth Rosa Rubynt, egh lean, es egh
ferfio az Nasfaban. gj'e\\Tigyes lewegewel (OL. D.
26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 2031 1526 : Keoseone-
temet es magam ayanlasat Jrom nekteok mint Jo
Icanyomnak es Jo solgaymnak, Tuggyatok Jo Lya-
nyom homonnay katalin, es Jo solgaym [stb.] (uo.
24323, 1. Zolnai id. m. 255). Kis I^yanyomnak soffinak
hagyom maramarosbely Jóságomat (uo., 1. Zolnai 256).
1545 : Ad quendam lapidem magnum siue saxum in
loco excretum wlgo horogZwawkew [így] nuncupatum
(OL. NRA. 620 28). 1596: Az Fásang Gáspár ífjaní/ó-
val Katussal 'MA. NLI. 98). 1609 : Az Széki János
bátyánk két házas leiáni is : Anna és Katus igen

37

579

LÉÁXYOS— LÉDNÉKÉS

LEDÜL— LÉGÖLY

580

köszöntik Kegyelmedet (uo. 308). [Helyn. szárm. :
1414 : Possessionem Eghazasleand (OL. D. 288). Vö.
MTsz.] [Vö. varró-leány.]

leány-asszony: virgo, puella; jungferNySz. 1568:
Leány azonyok vdvarlo ruhay (OL. Nád. 48).

LEÁNYOS : filias habens ; töchter habend NySz.
(1. jel.) 1599 : Vagyon két Szöllö, kinek egyikét
Czolya Szöllönek hívják a másikat pedig Leányos
Szöllönek CanonVisit. 148).

LÉBÉL, löbél ? : [?]. 1410 : Jacobus Lewbel [a.
m. a következő adat szava "?j dictus (Múz., «Zala m.»
Szám. jegyz.). 1506 : De rethe lebel dictum (OL. D.
26122J. [Vö. TermtudKözl. 1894. évf. 493. 1. Vö. lőbö
MTsz. ?J

LBBI, LÉBI ? 1. lobi.

LÉC : tignum, tigillum ; latte NySz. 1399: Georgii
dicti Leech (OL. D. 8437). 1423: Duobus milibus
cUlindrinorum ac sexaginta vulgo Leetz dictis (Sopr-
Okl. n.75). 1493 : Clauiciilos Silindines Leecz (EPSz.
fol. 37). Asseres Leczeth Zarwfa (uo. 77). 1497 : Sci-
lindriis lecz et Sanififa (OL D. 37169). 1514 : Leecz
pro eadem curia (uo. 26161). 1519 : Pro reformacione
parkan laquearia lecheth emi (uo. 26212). 1535 : Decem
asseres et sex lecz (OL. Nád. 36).

léc-szeg : clavus asserculis firmandis ; lattennagel
NySz. 1493: Asseres. Leczzegeth (EPSz. fol. 78).
1500 : Clauiculos ferreos wlgo leech et Sindelsegh
(OL. D. 34994). 1517 : Claues maiores wlgo leechzegh
(uo. 26156).

lécszeg -fejező, -fejedzö : [pistillus quo clavi
asserculis firmandis conficiuntur ; lattennageleisen].
1616/1643 : Sinzegh feieczeö No. 1. Lapos szegh fe-
ieczeö No. 1. Lecz szegh feieczeö No. 1. Patkö szégh
feieczeö No. 1 (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.126).

LECSAP : abstreichen das getreide im scheffel
BM. (5. jel). 1736 : Minden külön kenyeres ember ád
a Predicátomak [búzát] 2 vékát, egyiket tetejével,
másikat letsapva (CanonVisit. 175). [Vö. NySz. más jel.]

LECSILLAPODIK: [desido, subsido, defer-
vesco ; sich niederschlagen, ausgahren?]. 1719 : Hogy
az uraság által legitimált s nekik kezökbe adott mér-
tékkel, nem összehabaritott [olv. öszvehabarított],
hanem csendesen lecsillapodott bort és sört, igazán
fognak mérni (GazdtörtSzemle III.272).

LEDÉR, lödér, lödör : dissolutus, lascivus, cir-
cumcellio, cú'culator ; ausgelassen, unzüchtig NySz.
1434 : Franciscus Lewder (Múz. Kállay). 1522 : Paulus
Lwdwr (OL. D. 37004, «Szegeds Szám. jegyz.).

LÉDNEE, lennék?: cicera, ervum, vicia, orobus ;
vvalderbse NySz. 1471 : De omnibus suis sementis [így],
demto solummodo semento [így] in wlgo lednyk, sol-
uere teneantur Nonas lOL. D. 17161). 1545 : Zab, lenek
[így?] teonkeoli (OL. Nád. 42). 1601: Lencze. LedneA:.
Borsó (OL. UC. 35/2).

lédnék-mag : [semen viciae ; walderbsensame].
1558 : Lenek [így ?] magh megh chapwa eg köböl
(OL. Nád. 49).

LEDNEKES: viciarius; zum [zu] wicken gehöríg
NySz. ; [viciis plenus ; voll walderbsen, voll wicken].
1638 : Igen lednckes lencze (OL. UC. 2/34). 1669 : Az
Eletünk oUy lednekes és gazos volt hogy egy kereszt
egy kassai Szapu szemet nehezen adott i^AdalZempl-
vmTört. IV. évf. 114).

LÉDÜL, -dől : procido, decido, delabor, corruo ;
niederfallen, umfallen, einstürzen NySz. 1638 : Mely
tüzelő kemennek párta es melüek köve szinten le dö-
lölegh vagion (OL. UC. 2/34).

LÉERESZTŐS: [herabschifebbar]. 1683: Egy
le eresztös tábla (OL. UC. 3/32).

LÉFÉR : [irgendwo platz habén]. 1544 : Le nem
fértek eg aztalhoz (OL. Nád. 41).

LEGELŐ : pascuus, pascens ; weidend NySz.
(1. jel.), [zum weiden]. 1386 : In monte Vaálegelew
(OL. D. 7227).

legelő-mező : pascunm ; wiese NySz. 1760 : De
különben is legelő mezejek az olyatén erdők a jobb
helységeknek, s a vad azokat úgy sem állja meg,
az marháknak pedig hely más nincsen (Gazdtört-
Szemle VII.418-419).

LEGELT, légöly, negély : cadus, dolia, butel-
lia [stb.] ; fasslein NySz. 1494 : Quatuor lagene siue
Negel cum Maluatico (Engel: GeschUngrReichs 1.83).
1504 : Tunellas wlgo Negel cum pulueribus plenas
(OL. D. 36987). 1548 : Zakalas golobis wagyon 2
negellel (OL. UC. 99/7). 1560 : Eg negel aprólék marha
(OL. Nád. 49 <. 1594 : Korsó, legeölli, bodon (OL. UC.
78/7). 1595 : Anguilla egy neghel (OL. Nád. 49). 1597 :
Ket kis negel (OL. UC. 77/13). 1634: Üres serea negel
(uo. 21/3).

LEGÉNY, legíny: 1) juvenis, adolescens, cae-
lebs ; junger mann, junggesell NySz. (1. jel.) 1211 :
In uilla Eurmenes hü sünt ioubagiones Modorod Jou-
leken Leusa Embelh (Pannh. Tih. 1/5). Isti uero sünt
vdornici Quene Vide Leguine [a. m. legény ?] Coda
Tiuan Deus Zebe Joulekun [a. m. legény ?] Sombot
(uo ). 1221 : Quorum nomina sünt hec Beud Hecy
ííepleguen Deca (Pannh 4/B). 1240 k.: Hec sünt nomina
cubiculariorum Modor Zyget Jovlegen (uo. 61/8). 1250:
Michaele filio Yjlegin (MonStrig. 1.384). 1251/1271:
Legén et Jóember consanguineis dicti Bugeu (Veszpr.
Regn. 0/223). 1275 : Vduornicos nostros de villa Tykus,
Bacha videlicet Pek Hozuga, Yyleguen et Petrum
(OL. D. 915). 1293 : Inter vineas Jolegen ab oriente,
ab occidente verő Capituü Wesprimiensis (Veszpr. 11,
Merenye). 1300 : Saulo et Gogano filiís Jovlegyyi
(Múz., 1. HazaiOkl. 174). 1302 : Petri filü Joleguen
(OL. D. 1637 és MonStrig. 11.511). Leguenthw, hn.
(AnjouOkm. 1.25). 1329 : üsque ad finem Legení&vk
vocatam (uo. 11.399). 1329/1417 : Descendit vsque ad
finem Le^ewfark vocatam (OL. D. 28723). 1394 : Cu-
iusdam particule térre Jwaníe^entheleke vocate (Múz.).
1421 : Legena&Ya,, hn. [a. m. legény ?] (KároIyiOkl. II.
64). 1451 : Paulo Jolegen (Múz. Kállay i. 1459 : Paulo
Jolegen (uo.). 1465 : Mathias Jolegen (KároIyiOkl. II.
368). 1598 : Johannes Jo legeni Laurentius Jolegin
(OL. RDecim. Zempl.). || 2) minister, famulus ; diener
Nj'Sz. (3. jel.) 1544: Attam flestekemkor az legeiteknek
(OL. Nád. 41). 1545 : Az legennek trink geltet (uo.
42). [Vö. bányász-, fürdős-, házi-, lovas-, na-
szádos-, nyíró-, sajtos-, sőrés-, szakács-, sze-
gény-, szűcs-, vő-legény.]

LEGÉNYES, legény ös: [juvenis ; jung ?]. 1221:
Quorum incolarum nomina sünt hec Chub Alchica
Zada Leguemis (Pannh. 4/B).

LEGÉNYÖS, 1. legényes.

LÉGÉSTROM, 1. lajstrom.

LEGÍNY, 1. legény.

LÉGÖLY, 1. légely.

581

LEGYEZŐ— LÉHOTA

LÉHÖN— LEMEZ

582

LEGrYEZÖ : 1) flabellum, muscarium, muscaria ;
facher NySz. (2. jel.) 1521 : Flabellum wlgo legyezew
(OL. D. 37184). 1581 : Keth kerekded legezeo (OL.
L. III.16. 17). 1594 : Paua tolbiil keötheöt legjezeö
(OL. UC. 78/7). 1597 : Legiezeo paua tolbul czinalt
bokor 1 (uo. 101/3). || 2) [?]. 1490 : Legyezeio IH
Lectus magnus I (OL. D. 26048). 1491 : Legyezew II
Candela magna I (uo. 26051, hadi eszközök közt
Velika várában, jelentése ?). 1494 : Lectus ligneus I
Membrale legyezew III (uo. 26076). 1496: Instru-
mentum ventile wlgo legezzw (Múz. Kisfaludy). 1533 :
Chakan quatuor Aso vnum Legyezetv antiquissimum
(OL. Nád. Számad. a). [Vö. koh-, köre-, pávatoll-
legyező.J

LEH ? : 1620 : Sör neueleö Házban Vagion hörögh
[igj, olv. horog] a'uagi meritö Nr. 2 Vagion leeh
ligyj Nr. 1 (OL. UC. 15/9). [Vö. 2. lék NySz. ?]

LEHÉN, léhén, lehön, löhen : [feudum; das
lehen]. 1226 : Mansiones que lehen uocantur (Wen-
zel VI.434). 1230 : Unius mansionis que uulgo lehen
appeUaüir (OL. D. 159). 1262/1392: Decem fundi
leuhyn wlgariter nuncupati (uo. 532). 1271 : Cum sep-
tem mansionibus que lehun dicuntur (uo. 770, 1. Wen-
zel VIII.362). 1292 : Trés mansos suos quod wulgo
Lehun dicitur (HazaiOkm. VI.387). 1346 : Duas ses-
siones integras lehun vocatas (SztárayOkl. 1.188).
1357 : Duorum locorum sessionialium vulgo lehyn
vocatorum (uo. 257). 1358 : Duarum sessionum inte-
grarum . . . lehen vocatanim (uo. 286). Duas sessiones
lehen vocatas (uo. 288). Duas sessiones lehen voca-
tas in eadem possessione Nogmihal existentes (OL.
D. 4715). 1359 : Vnum laneum integrum siue lehwi
(uo. 4860). Duas curias integras wlgariter leken dic-
tas luo. 4899). 1376 : Exceptis octo laneis wlgariter
lehen dictis (Múz.). 1394 : Duas curias integras wlga-
riter leheen dictas (uo.). 1425 : Quatuor integre sessi-
ones iobagionales wlgo lehen dicte (OL. D. 11726). [Vö.
1261 : Octo mansiones et dimidia que uulgo Lehynik
appellantur (Múz. 48. sz., 1. Kubinyi : MTörtEml. 1.40,
Wenzel VIII.14). 1321: Vnum fundum seu Lehy-
num wlgo dictum (MonStrig. 11.787). 1329 : Quinque
sessiones wlgariter lyhyneos dictos (Múz.). 1331: Duas
sessiones seu Lihinios (Körmend Miscell. Németújv.
lad. 40, [fasc. ?], nr. 1). 1339 : Sex laneos siue lihy-
nios et vnam vineam (Múz.). « Lehen : ein vom ober-
herm dem vasaUen auf gewisse bedingungen und auf
wáedereinziehung verliehenes gnindbesitzthum, feo-
dum, ahd. léhán, beneficium, praedium, mhd. lehen»
(Grimm). Vö. Melich-Lumtzer : Deutsche Ortsn. u.
Lehnw. 168.] [Vö. Ián.]

LÉHÉN, 1. léhén.

LEHETŐ: possibilis ; möglich NySz. 1769: Két-
ség kivül, hogy ezen az utón akarja kisütni a bábák
által lehető keresztelést (CanonVisit. 198).

LÉHÓ ? L liú.

LEHOTA : 1328 : Possessionem ipsorum filiorum
Myke Mjkelehotaia (Múz. Beniczky). 1332 : Inferior pars
possessionis eorum Prona vocate a parte meridionali
adiacens cum plantacione siue Lyhota dictorum filio-
rum (Múz.). 1358 : Lomyzlopataka, Martonspaníe/i otoi/o
(OL. D. 4788). 1363 : In ipsa possessione Mjkelehotaya
(Múz. Beniczky). 1365 : Cuiusdam predii wlgo Thelek
nuncupati in possessione Prouna videlicet in plantacione
quadam duchno lehota vocata (Múz.). 1382 : In pos-
sessionibus Puztanaprad Prona Pronalehota et Thuhon-
lehota vocatis (Múz.). 1394 : Possessionis Lcleuch-
lehotaya (uo.\ 1411 : Kwíilehoihaya, hn. (uo.). 1453 :
Kerekreeth Lehota et Sarló (OL. D. 14627\ Posses-
sionibus Aglehotha, Wylehotha (uo. 14726). [Vö. <'Le-
hota : bizonyos időig adómentes jószág ; határidő,

határnap ; erdő ; ein bis zur gewissen Zeit steuerfreies
Gut ; Tennin ; Frist ; Forst» Loos : Tót-magy. szót.J

LÉHÖN, 1. léhén.

LÉJÁN(Y), L leány.

LEJÁRTA : [?]. 1610 : Eggik része [a jószágnak]
légen Janosy Ghergely Vramé, es az w maradekie,
az kettei penigh condescendallion az aruakra. Hol
penigh valamely felnek leiarta teörtennek eggikrwl
zallion az másikra (Radvánszky : Családélet III.187).

LÉJÓ, 1. liú.

LEJTŐ : declivis, descensus, salebra ; abhang
NySz. (1. jel.). 1515 : In LeythewlaTpossa, sünt quatuor
iugera (Múz. Ibrányi). Infra Leythew duo (uo.).

LÉKÉS, 1. Lőkös.

LEKÖT : obligo ; verpflichten NySz. (2. jel). 1694:
Valamely embernek öröksige nincsen avagy szőleje
azon hegyen, és pert indit, lekösse magát a pernek
kereseti szerint biró uram előtt, ugy pereljen (Gazd-
törtSzemle. 1.172).

LEL, vö. elóléL

LÉLEK, lelök, lilék, lölk- : animus [stb.j ;
seele, geist NySz. (3. jel.). 1643 : Az Incattus ötét
lélekével szidta (DebrJk., 1. NyK. XXVI.345). Az lélekre
is szidalmazta (uo.). 1646 : És az lélekével is meg-
bestyekurvafiázván (uo.i. [Vö. szent-lélék.]

LELEMÉNY: [párta; erwerb, ernmgenschaft].
1560 : Minden leleményemet, ki nem őstől maradt
volna, hanem tulajdonom, én hagyom mindenütt az
én unokámnak (SzékelyOkl. V.76). Továbbá vagyon
több leleményem is itt, Maxán az malom az falu fel-
végén, az füves kert (uo.). Ezeket én mind örök áron
vettem és több harminczkét esztendejénél, hogy szabad
uraságában voltam, most is vagyok, mint én lele-
ményembe fuo.). Item Mártonfalván az István Demeter
pinze ki volna, az is én leleményem ősre, azt is Fe-
rencznek hagyom, az több én leleményemmel egyembe
(uo. 77). [Vö. NySz. más jel. és 1. uo. a 3-ik idézetet!]

LELKI, lölki : spirituális, mentis, animi ; geistig,
seelen-, herzens- N5'Sz. (1. jel.). 1596 : Kiuanok Istentől
ö szent fölsegetöl minden testi es lölki ioknak meg
adasat Kegielmednek (MA. NLI. 98, eredetije szerint).
1610 : Keveseket ösmerek bennek az kiknek nagiob
gondgiok ne légien borokra hogj sem bőrökre inkab
lölkökre (uo. 349).

lélki-pásztor : servator animorum ; seelenhirt NySz.
1609 : Seót a' teob atyafiakjs, megh foztatwa lewen
igaz tanitotul, lelki pásztoriul, kgdnec ala Jötet mint
eg3^ angialet . . . ugi akarnak (MA. NLI. 304, eredetije
szerint).

LELŐ. -lű : telő prosterno ; herabschiessen NySz.
1721: Hahogy valaki valami marhát jószágában tapasz-
tal, le ne légyen szabad vágni avagy lüni (Gazdtört-
Szemle Vn.l28).

LELÖK, 1. lélek.

LEMES, 1. lemez.

LÉMETÉL : [deseco] ; abschnitzeln. abschneiden
BM. 1700 : Némelyek szőUőköt újonnan építenek és
emberséges emberek szőllejébül lopva az jó tövű és
fajú szöllőknek vesszejeket ellopják, lopva lemetélik
(GazdtörtSzemle 1.83). [Vö. NySz.]

LEMEZ, lemes : [vomer ; pfiugschar]. 1558 :
Egy Lemes nádiastul az Ember wasabul ha nadlya,
ötli kraiczarth wehessen [a kovács] (OL. D. 37006" 1.

37*

583

LEMNI— LENGYEL

LENGYEN— LES

584

GazdtörtSzemle VL137). 1566 : Eke barom. Azokhoz
lemes wagon három Chotar négy. Ezteke barom Eke-
nadfwro egy (OL. Nád. 49). [Vö. NySz. és Ásbótb,
Nyr. XXXI.171.]

leraez-vas : vomer ; pflugscbar NySz. 1638 : Lemez
vas. Czioroszlia vas (OL. UC. 2/34). [Vö. Ásbóth, Nyr.
XXXI.172-173.]

LEMNI : [panni genus ; eine art tuch]. 1398 :
Duarum pecianim pannorum de longo lenini (Múz.
Kállay).

LÉMONYA, limonia, limonya ? : mala limo-
nia ; limonien NySz. 1544 : Lenionat. Czedront. Ten-
geri szölöt (OL. Nád. 41). Petriselmet. köment, lemoúat
(uo. 42). 1587 : Ket watolait lemonyahiak (uo. 47).
1597 : Limonia. Niers giwmeolcz (OL. UC. 101/3).

LEN : linum ; lein NySz. 1343 : Inde versns ori-
entem ad ieenattow [a. m. len-áztó?] (Körmend III/2,
Seregélyes 104). 1549 : Tyzenket kóthes len (OL.
Nád. 49). 1550 : Megb chynalt len (OL. Kolozsm 50).
1555 : Chynalt len thizen hat kethes (OL. Nád. 49).
Hat kethes thilolt len (uo.). 1638 : Egy vas ecziet
lenhez való (OL. UC. 2/34).

len-fej, -fö : flacbskopf BM. 1637: Eczelletlen
bituan lenfeö (OL. UC. 14/43).

len-mag : semen lini ; leinsamen NySz. 1536 :
Lenmakoth cubulos líl (OL. L. IILIB. 17). 1619 : Len
magh. Tatárka (OL. UC. 4/24).

lenmag-olaj : [oleum lineum] ; leinöl NySz. 1541 :

Len mag oloyt [olv. olayt] (OL. Nád. 41).

LENCSE : lens ; linse NySz. 1181 : Hec sünt
nomina illarum Lence [a. m. lencse?] Bibubra [?] duba
Hugud degve Cuce (Pannh. 14/L). 1325 : Filio Petri
dicto Lenche (ZalaOkl. L186). 1348 : Duo Jugera ter-
rarum suarum quorum vnum Bankára reliquem [igy?]
uero Lenchehel nuncupatur (Múz.). 1355 : Miehaelis
dicti Lenche (HazaiOkm. IV. 182, 184). Mychaelis dicti
Lenche (uo. 185). 1357 : Duos montes Lenchezer
et Feelkerth vocatos (Pannh. 55/R). 1449 : Nicolai
Lenche (SztárayOkl. 11.442). 1552 : Lentes leenche cub.
VIIII (OL. NRA. 1648/27). 1638 : Igen lednekes lencze
(OL. UC. 2/34).

LENCSÉS: lenticularis ; linsen- NySz. [lentibus
copiosus ; reich an linse]. 1383 : Thomas dictus Lenches
(Múz. Kállay). 1394/1446 : A quodam riuulo wlgo
lencheser dicto (OL. D. 7914). 1476 : Georgium Lenches
(KárolyiOkl. 11.451). 1478 : Johannes Lenches (OL. D.
18145).

LENES : [linó copiosus ; reich an lein]. 1406 :
In diuerticulis terrarum arabilium wlgo ieneswelgh
nominatorum (Múz. Kállay).

LENGYEL, lengyen: Polonus ; pole NySz.
[Polonicus ; polnisch|. 1095 : Fabri Lengén Pisib bodin
bichor (Pannh. 15/0o). 1211: Piscatores isti sünt
Sumad Veynus Lengén Chiraos Vros Egueteu (Pannh.
Tih. 1/5). 1256 : Térre ville Lengd (Körmend, Heim 3).
1299 : Lengéi tilius Chepani (MonStrig. 11.475). 1321 :
Johannes dictus Lengéi (Múz. Kállay). 1325 : Johan-
nes dictus Lengéi (uo.). 1339 : Johannes dictus Lengén
(AnjouOkm. III.567). 1342 : Ladislaum dictum Lengéi
(Múz. Motesiczky). 1346 : Johannes dictus Lengéi (Múz.
Kállay). 1348 : Johannem dictum Lengén [«igen gyak-
ran» Szám. jegyz.] (uo.). 1351 : Johannis dicti Lengéi
(uo.). 1358 : Descenderet in fluuium Kyralpatoka in
portum ien^renriuy vocatum (Múz. Kapy). 1360 : Johan-
nis dicti Lengéi (Múz. Kállay). 1377 : Petro dicto Lengéi

(Lelesz Acta 10/22). 1388 : Michael dictus Lengéi (Múz.
Máriássy). 1429 : Johannis Lengéi de partibus Polono-
rum (Lelesz Acta 48/1). 1453 : Johannis Lengéi (OL. D.
30829). 1544 : Az lengéi hegedősöknek attam (OL. Nád.
42). 1611 : Lengyel Samariensem gubernat scholam (MA.
NLI. 370). 1635 : Egy lengyen reczés lepödö (MihaUk :
KassaÖtvTört. 223). 1731 : Lengyel patyolattal, csip-
kével és pánthkával kereskedő lengyelektől [vásár-
pénz] d. 12 (GazdtörtSzemle Vn.89). [Vö. MTsz. és
Zolnai, Nyr. XXIX. 132.]

lengyel-lé: [intinctus Polonicus; polnische brühe].
1549 : Cukat lengéi leuel ualonak (OL. Nád. 49).

lengyel-poliár: [poculum Polonicum ; polnischer
becher]. 1648 : Eöregh Lengyel Pohárok Appro hegyes
Pohár Hozzu kotyogos wvegh (OL. UC. 10/63).

LENGYEN, 1. lengyel.

LENNÉK? 1. lédnek.

LÉP ? : gradior ; schreiten NySz. 1522 : Demetrius
ZeT^enlephe [igy; a. m. szépen lépő?] (OL. D, 37004).

LEPEDŐ, lepődő : toraié, instragulum, integu-
mentum, linteamen ; leintuch, bettdecke NySz. 1516 :
Ez keeth agyhoz Tyzenketh lepedew (OL. D. 26367,
1. Zolnai : Nyelveml. 206). 1544 : Lepedőket es haló
siuegeket (OL. Nád. 41). Mosót abrozokat ingeket
lepödó'ket keszkönöket (OL. Nád. Számad. b). 1557 : Egh
szwr lej^cdö (OL. L. 111.16. 17). 1635:.. Egy lepödö
végiben való fejér varrás (Mihalik : KassaÖtvTört 223).
Egy lengyen reczés lepödS (uo.).

LEPEL, léppel, leppöl : tegumen, tegumentum,
integumentum ; decke NySz. 1504 : Ornamentum
muliebrum [igy] wlgo vnum pectorale gemate [így]
Gyagjefilejjpel [így] (Múz.). 1511 : Habeo wlgo leppe.l
et vna [igy] nasfa (OL. D. 25539). 1533 : Lepjmvl Ty-
zewth cum Camisia (OL. Nád. 49). [Vö. ágy-lepel.]

LEPÉNY: solea; scholle, [asche] NySz. («2. le-
pény» a.) 1319/1342 : Quendam alium lacum wlgo
Lepeníhow vocatum (OL. D. 3206). 1339 : lungit quen-
dam alium lacum wlgo Lepento vocatum (uo. 3223).

lepény-hal : solea, thymallus ; asche, esche, iser
NySz. 1500 : Aliquos pisces wlgo lepenhal (OL. D.
21000). 1522 : Pistrangot. Lepenhal (uo. 26309). 1549 :
Piztrangot es lepcn halat es selmenget (OL. Nád. 41).
Uöttem lepen halat es szerenczet (uo.). 1588 : Piztran-
got es lepcn halath (OL. UC. 64/35).

LÉPES : viscosus ; leimig, klebrig NySz. (1. jel.)
1319 : Nicolai Lejyes (ZichyOkm. 1.168). 1320 : Nicolao
dicto Lépes (OL. D. 2019, 1. AnjouOkm. 1.591). 1403:
Georgio Lelkes (ZichyOkm. V.341). 1433 : Lorandi Lépes
(Múz.j. 1489: Johannis Lepcs (Lelesz Acta 98/32).
1503 : Bernaldus Lepcs (Múz. Forgách). [Vö. CzF.]

lépes-méz : favus, favum mellis NySz. ; scheiben-
honig BM. 1544 : Lepcs mezét vöttem (OL. Nád. 41).

LEPKE: papilio; schmetterling NySz. 1467:
Emericus Lepke (Múz.).

LEPŐDŐ, 1. lepedő.

LÉPPEL, 1. lepel.

LEPPÖL, 1. lepel.

LÉRÉMBERGER, 1. lörömberger.

LÉRINC, 1. Lőrinc.

1. LES, vö. leső.

585

LES-LÉSZÁLL

LESZÁLLÍT— LÉVÉ

586

2. LES, lés : insidiae, subsidiae, subsessa ; hin-
terhalt NySz. 1269 : A monte Leshjg uocato (Kör-
mend III/2, Pezye 90). Ascendit per Orrh ad locum
qui wlgo appellatui- yspanZcsn?/ (Múz. Bethlen). 1293 :
Tendens per quandam uallem Leswelg uocatam (Múz.
Ertl). 1299 : Ad quendam locum venacionis Bichach
lesi nominatum (OL. D. 15^7). 1311 : Locum uena-
cionis BykachZcsfí/ nominatum (uo., 1. AnjouOkm.
L244). 1320 : Uenitur in montem Lesheg uoca-
tum (Körmend III/2, Pezye 75). 1322 : Ad montem
KeralZese vocatum (OL. D. 2099, 1. AnjouOkm. IL37).
1323 : lungit quendam locum NogZes uocatum. Venit
ad quendam locum KusZes nominatum (Körmend, Sebe-
siana 2/5). 1342: Retro montem Leesheg vocatum
(Körmend III/3, Zamárd 95). 1422 : Quarundam terra-
rum fenetorum nemorum et siluarum wlgariter lees
[a. m. les ?] dictorum in Comitatu Wesprimiensi in
vicinitate videlicet possessionum Chatar Meneke Endréd
alio nomine Zenthmarton vocatarum (Veszpr. 10, Leés).
1454 : Primo incepissent in quodam monte Espan-
lese vocato (Múz. Bethlen). 1487 : Montem Leshegye
alias Zeshawasa vocatum (OL. D. 37066). 1522 : In
fine silue leshegh (uo. 37354). 1636 : Vagyon 4 drb
rét, ki mindenkor tilalmasnak esik : 1. TorokZes. 2.
Gátszeg (GazdtörtSzemle L266).

les-hely, leső- ? : locus insidiarum, locus adspec-
tandi ; hinterhalt, anstand NySz. 1251 : Ad locum
qui dicitur lessuhel (HazaiOkm. Vn.40).

LESDŐ-HÁLÓ: [excipula; fanggarn]. 1537 : Ex-
ceptis duabus reciis qui wlgo Twrbok et lesdw haló
dicuntur (SzékelyOkl. IV.14). [Vö. les-háló NySz.]

LESKŐDÉS, leskődís: [tó insidiari; das lauern].
1712 k. : Valakiket akármi fahordáson, vágáson, vadá-
szaton s lesködisen rajta érnek, azokat kedvezés nélkül
12 forinttal megbüntessék (GazdtörtSzemle Vn.416).

LESKŐDÍS, 1. leskődés.

LESŐ: a) insidiosus. insidiator; nachstellend, auf-
laurer ; b) statio ; anstand, hinterhalt NySz. [ad insi-
diandum aptus ; zum nachstellen geeignet]. 1095 : A
culmine montis qui dicitur lessu et descendit ad lapi-
dem dirsi (Pannh. 15/0o). 1263 : Vbi riuulus nomine
iesi<;potok intrat in fluuium Lanch (Veszpr. 10, Lanch).
1293 k. : Iwan. Lesen [olv. Leseu]. Kapou. servientes
(HazaiOkm. VIL237). Predictus Alexander. Iwan. Lesen.
Kopou (uo. 238). 1500 : Emerico Lesew (OL. D. 22537).
1509 : Emerico Lesew (Múz. Forgách). [Vö. les-hely.]

LESZA : pertica, palus, palanga ; lange hölzerne
stange, latte, langer stecken, pfahl, stange NySz.
1586 : Ket sait szarito lesza (OL. Nád. 40). 1638 :
Ezen oltovanios kertnek keömiös körül vagion reghi
oh sövenie, hasáb karokkal állatott lesza nélkül lOL.
UC. 2/34).

LESZAKAD : cormo, decido ; abreissen, einreis-
sen, herabfallen, herabstürzen NySz. 1570 : Egy wy-
ragos gombos kwpa kynek az eowedczese le zakath
(OL. Nád. 49). 1601 : Az gonoznak nezeseból termet
haylag szakada le szememről (MA. NLI. 124, erede-
tije szerint).

LESZAKASZT : [?]. 1670 : Az őrlőnek tiz pénzt
adjanak, ha debreczeni ember, szert fogjon idején,
mert hogy az vidéket csak le szakaszsza, meg nem
engedtetik (DebrJk., 1. NyK. XXVI.343, «szert fog»
a.). [Vö. NySz.]

LESZÁLL : 1) descendo ; absteigen NySz. (1. jel.).
1769 : A Falu közepin Hintójából leszállván gyalog
Templomunkba jött ; Canon Visit. 190). || 2) sedor,
desino : sich legén, aufhören NySz. (3. jel.). 1654 : Az

adossaghbul zall Ze f 6 d 40 (OL. Nád. 43). 1560 k.:
Mikor hadba hirdetnek, csak rész szerént két száz
lovagot bocsátni tartoznak, kiknek az úrnak kell
fizetni ; annak utánna, mikor az had le szál, az mit
az ur tizetett nekik, azt községül meg kell adniok
(GazdtörtSzemle 1.165). 1596 : Ezen közben pedig,
hogy üresek ne légyenek a fizetéstől, minden nemes
személy egy-egy köböl búzát adott a prédikátornak,
úgy, hogy ha a templomok épülete eligazodik, és a
tized a prédikátornak visszatér : tehát az egy köböl
búza fizetés leszálljon (CanonVisit. 140).

LESZÁLLÍT, -szállojt : 1) facio considere, facio
descendere ; absetzen, absteigen lassen NySz. (1. jel.).
1458 ? : Zabadsag levél hog senky capitan se hadnag
nepeyt le ne zalloychya soha ez zent eghaz yozagaba
(OL.'D. 15255, az 1458-i oki. hátlapján). |j 2) sedo,
restingvo, placo ; stillen, besanftigen NySz. (2. jel.).
1569 : Minden periket, melyek az felyül megirt dol-
gokért köztök forgottak, leszállították, pert fifolta
leveleket is erőtlenné tötték (SzékelyOkl. V.87). 1609 :
Ezenben pie memorie lUies haszi vrűnk, ki az háborút
le szállttá Magiar Orszaghban ... az menniej Vrtul
el hiuattatek, az eoreokke való haszaiaban (MA. NLI.
330, eredetije szerint). 1694 : Az peres mikor felelni
akar, az vármegyét, az helyet^ az napot, az esztendőt,
hol volt, mikor volt, mely nap volt, megmondani.
Ha elfelejti, avagy meg nem mondja, avagy nem
tudja, az másik felperes, azt az pert leszállíthatja, és
a mit méltatlan keres, elmarasztalhatja minden kere-
setin azt (GazdtörtSzemle 1.172). || 3) [erlassen ?]. 1590 :
Ez megmondott örök mellett adott az vitézlő Jankó
Gáspár fl. 75 és egy lovat és valami törvény folyá-
sában való dologban érte volt fl. 13, azt is az örök
mellett leszállitotta (SzékelyOkl. V.145). Az k. Jankó
Gáspár az mely örökséget az praenotatus Torjai
Pálnak adott, annak az adaját mi előttünk leszállüá
és szabadságos képpen kezére bocsátá (uo.).

LESZÁLLÍTÁS : [tó devehere] ; die lieferung
(abwarts) BM. (1. jel.). 1760 : Az ocsvai dominium-
ban lOüO klofter fát, és annak leszállitására szüksé-
ges levő szálfákat mennél hamarébb vágattasson
(GazdtörtSzemle VII.419). [Vö. NySz. más jel.]

LET, vö. jelén-, maga-, széraben-lét.

LETEL, lítel : tó esse ; das sein NySz. (1. jel.).
1610 : Ne néze kegd az mi halaadatlan voltunkat,
hogj semmj segitsigel nem voltunk az kegd oda
liteliben (MA. NLI. 334, eredetije szerint). [Vö. szém-
ben-léteL]

LÉTÉSZ : depono ; ablegen NySz. 1564 : Az mi
az szigényeket illeti kik elfogyatkozván helységeket
letették [vö. NySz. szólások, «vmit letesz»], földök
szántását elhatták [stb.] (GazdtörtSzemle 1.70). 1613 :
Mutassa Attyay io akarattyatt hozzánk eő felségbe,
minden idegen gondolkodást feleőlwnk le teuen (Adal-
ZemplvmTört. IV. évf. 326). 1769 : Alázatosan instá-
lom Excellentiadat, méltóztasson e felölünk való vél-
lekedését letenni (CanonVisit. 203).

LETORKOL : conticescere facio ; verstummen
machen NySz. 1610 : Énnekem kérem kdét, kmed
intencziojat jelencze megh. Scholastice functioni akaré
kmed studealni, Had torkolliam le azokat a' kiket
illik (MA. NLI 349, eredetije szerint).

LÉTRA, 1. lajtorja.

LEUSTÁK : Eustachius PPB. 1263/1326: De loco
qui uocatur Le wstahny luaia (OL. TÜ. 33/102).

LÉVÉ ? 1. lövő.

587

LEVEGE— LEVELES

LEVENDULA— LIGET

588

LEVÉGÉ, 1. levegő.

LEVÉGrŐ : 1) pensile ; gehange NySz. (2. jeL).
1458 : Vniun lewegew wlgo Chap qiiod sólet mulieribus
appendi ad crínes deaiiratmn (Múz. Kállay). 1516 :
Maas Nasfa egh Rosa dyamanth egli lean. három
gy^vngli sem. egh smaragdh keth Rubynth gyAvngyes
leivegeicel. Harmad Nasfa egh saífyl, egh Jachynkth
három Rosa gj^Tigh, keth Rosa Rubint, egh lean,
es egh ferfio az Nasfaban. gyewngyes lewegewel
(OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 203). 1532: Pur-
pura easula dmersi coloris crucem habens de nibeo
atlacz omatam per totum globulis ac leiceghe argen-
teis (OL. ActaPaul. SzLörinc 10/11). 1544: Nolcz
lat ezyst leuegöt (OL. Nád. 40). 1545 : Vöttem nolcz
lat ezist leuegöt (uo. 42). |j 2) «vexillum ; fahne?»
NySz. (3. jel.). 1530 : Ferrum super sátor et leicego
(OL. Nád. 43). [Vö. sátor-levegő.]

LEVÉL : 1) epistola, literae ; brief NySz. (2. jel.).
1544 : Papirosra, porzóra es leuel kötni walo fonalra
(OL. Nád. 41). Vöttem eg karnelt leuel hordozni (uo.
40). Uöttem leueleknek eg uaszon tascat (uo. 41).
II 2) testimonium literarum ; lu'kunde NySz. (4. jel.).
1460 k. : Papi falwrol es kethethesrel periarth leuel
(OL. D. 16762, az 1460-i oki. hátlapján, «nagyon egj^-
korúnak látszik» Szám. jegyz.). Ezes [olv. ez es, a.
m. ez is] papi es kethethes falwkrol iarth leuel (uo.
16763, az 1460-i oki. hátlapján, «nagyon egykorúnak
látszik* Szám. jegyz.). 1462 ? : Ez leuel kamarahaz-
narol ualo Mathyas keral engedelme (uo. 15961, az
1462-i oki. hátlapján). 1462"?: Ez íeiíeZ Mathyas keral
leuele hog az kamarahaznath meg ne vennj [így]
parancholtha (uo. 15706, az 1462-i oki. hátlapján).
1550 : Azzal az lewelel mellyet ketelen soksagh [így"?]
alat kellet wala neky adnom ^OL. Kolozsm. 50). 1586 :
Öt pechetes kw meczeth leu-el (OL. Nád. 49). [Vö.
áldomásital-, becs-, céh-, céhraestér-, kötés-,
ok-, örök-, örökvallás-, pecsétes-, prókátor-,
szabad-, szabadság-, téstánaéntom-, végezés-
levéL]

levél-hordozás: [das austragen der briefe]. 1584:
Fazék Marton leicel Jiordozassal zolgal (OL. ÜC. 56/33).

levél-írás : scriptio literaram ; das briefschreiben
NySz. 1592 : Ara kelek [olv. kérlek] hogi ha az leuel
Írásban ualami uetek uagion megh bochasad (MA.
NLL 90, eredetije szerint). 1700 : Az ki nem örök-
ségtül való pecsétes levél leszen, afféle levélirástúl
az nótáriusnak 12 pénz jár, a bírónak negyven i^Gazd-
törtSzemle Vn.402).

levél-kapu : 1588 : Vagion vas leuel kapu (OL.
UC. 76/17). 1597 : Az dezka leuel kapun keth felöl
kapu vass sorkok 4. Azon dezka leuel kapun retez
fej 5 (uo. 101/3\ [Vö. leveles-kapu.]

levél-küldés : [sendung der briefe]. 1608 : Az
I[ste]n igen jo alkolmatossagot mutata az fuldi uraink-
nak való levél küldésben (MA. NLI. 262, eredetije
szerint).

levél-vivő : qui perfert litteras ; brieftrager NySz.
1596 : Meg bocshasd hogi kéneset irtam mert az
leuel uiuöt nem keslelhetem (MA. NLL 99, eredetije
szerint). 1609 : Meg bocsason kegielmed szerelmes
Albert öczem hog sok szokal nem irhatam mert Az
leuel uiuöt nem keslelhetem luo. 305i.

LEVELES: foliosus, foliaceus NySz. (1. jel.);
voll Blatter, voller Reb-Blátter PPB. 1478 : In predio
Leiveles (OL. D. 18145). 1594: Andreáé Leveles {Szék&ly-
Okl. V.155). jVö. NySz. 3. jel. is.]

leveles-kapu : «a kerítésnél levő rácsos ajtó,
mel3"en a lécek mind a két félen párhuzamosan lefelé

tartanak, mint a rózsalevél erei» MTsz. 1649 : Vagyon
ez czürnek ket hitvan leveles kapuya (OL. UC. 3/25).
[Vö. levél-kapu.]

LEVENDULA, lavendula : lavendula, nárdus
NySz. ; lavendelkraut, spicanard PPB. 1552 : Lauen-
dula bokor (OL. NRA. 1648/27).

LÉVÉNTA, 1. levente.

LEVENTE, lévénta : pugil, athleta, heros ;
held NySz. («leventa» a.). 1282 k. : Andreas Béla et

Lewenta (Kézai, 1. FontDom. 1/2. 82).

LEVES : jurulentus, succidus, succosus, succu-
lentus, jusculentus ; saftig NySz. (1. jel.l 1572 : Vet-
recenek leues kenyere (OL. Nád. 40). 1731 : Tagadja,
hogy franczuskának [Kovács J. közlése szerint így,
a kiadásban : franczúznak] vagy vesztésnek mondotta
volna lenni, hanem hol leves rühnek, vagy franczúznak
mondotta lenni (Reizner : SzegedTört. IV.492).

LÉVI, LÉVI ? 1. lobi.

LÉ VONÓ-GÉM: [repagulum; schlagbaum]. 1637:
Mely hídon találtunk egy le vonó gémet lanczaual
eggjütt (OL. UC. 14/43). [«A. m. sorompó, a melylyel
elzárják a hidat>> Frecskay J. magyarázata.]

LIÁN(Y), 1. leány.

LIDÉRC :'ephialtes, incubus: alp NySz. (1. jel.,
vö. még 2. és 3. jel.). 1482 : Paulus Lydercz (Károlyi-
Oki. 11.506).

LIGET : nemus, saltus ; dicker wald, lustvrald NySz.
1206 : Inde per mediam siluam que dicitur ligoth
[így, olv. «ligeth»] (OL. D. 45). 1208 : Transiens per
pratum quod dicitur liget (uo. 47). 1231/1397 : Perue-
nit ad locum qui Mogoslyget dicitur (uo. 174). Progre-
ditur per Lyguet et per Mochar ad montem Lycosholm
(uo.). 1243 1354: Deinde uadit ad vnum liget {\\o. 2601
Per quandam Siluam Isjreüigeth dictam (uo.). 1261:
Per siluam que ligetk [így] uocatur (uo. 35149, a
zágrábi káptalan oklevele). 1269,1290 : Tendit per
paruum lyget (Wenzel VIII.251). 1275: In magna silua
que luügariter lyget nuncupatur (OL. D. 927). 1279 : In
magna silua que wlgariter liget nuncupatur (uo. 1401).
1292 : Extendit se ad vuam planiciem Ligeth vocatam
(Múz. Jankow'ich, 1. Wenzel X.81). 1308 : Tempore
occupacionis castri Zugliget (HazaiOkm. IV.116). 1328:
Pethev Tuz dicti de Zugligeth (Veszpr. 106. BiUege
1). 1336 : Per quandam íüjreslygeth (OL. D. 2982).
1336/1348 : Per saltum wlgariter Lygeth dictum (uo.
3011). 1337 : Quoddam pratum ipsorum Lygethreth vo-
catum : SztárayOkl. 1.128). 1337/1414 : Venit ad aliud li-
get (OL.D.3089). 1346:Vincencii áeWeresligeth (Anjou-
Okm. IV.621). 1348 : Per saltum vulgariter Lygeth dic-
tum (uo. V.202). 1350 : In extremitate cuiusdam Ly-
geth (Múz. Orosz MihályX 1422 : Venissent ad quandam
terram Kysmezew alio nomine Kjsligcth nominatum
(Lelesz Met. Bereg 2). 1427 : Quoddam lygeth Cheres
nominatum (uo. Met. Szatmár 6). Quoddam autem lyget
wlgo Cheres nominatum (OL. D. 11894, 1. TelekiOkl.
1.491). In Silua Lygeth dicta (Lelesz Met. Ung 25).
1429: Zewdyligeth [erdönév] (OL. D. 12086). 1438:
Predia Dyodtheleke Lygetheghaz Zenthpalameka (For-
rás ?). 1454 : Quendam montem Siluosum lyget nun-
cupatum (Múz. Bethlen). 1467 : Venissent ad Lygefhfee
qui wlgo Hozzvzvrdok vocaretur i Lelesz Met. Bereg
21). 1476 : Siluam Mebeslygeth (OL. D. 17864). 1505:
Quandam siluam ipsius exponentis liget vocatam (Múz.
Soós).

liget-erdő : lucus ; hain NySz. 1523
Silua LygetJierdeiv (Lelesz Bercs. 15/26).

ín eadem

589

LIK— LISZTES

LÍTEL— LÓ

590

LIK, -ADÓZOTT, 1. lyuk, -adózott.

LIKAS, 1. lyukas.

LIKASZTÓ, 1. lyukasztó.

LIKÉTT, 1. lükött.

LIKŐ, 1. lükő.

LIKTÁRIOM : conditum, confectum, electuarium ;
eingemactites NySz. 1507 : In vna olla wlgo lykthary-
moth [így? olv. liktáriomot] (OL. D. 26124>

LÍLÉK, 1. lélek.

LILIOM : lilium ; liüe NySz. 1297/1344 : Nobilis
matróna Lilium (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.). 1320:
Domina Lylium relicta Thome (ZalaOkl. 1.157). [Vö.
fehérliliom-víz.]

LIMONIA, 1. lémonya.

LIMONYA? 1. lémonya.

LINKÓ : 1409 : Prope quandam venam Lynko
nominatam (Múz.). 1420 : Riunlum Linko appellatum
(uo.). 1485 : Pergendo trans dictam venam Linko
nominatam (Múz. Kisfaludy). [Vö. MTsz.]

LIÓ, 1. liú.

LIRT-PÉNZ : [waldzins]. 1520 : Tenentur dare
pecunias que vocatur lirth [így] pénz idest erdewber
(OL. D. 37827).

LISZT : farina NySz. ; [mehl]. 1415 : Jacobus
Lt/zfh [a. m. üszt ?J (Múz.). 1544 : Liztet gadocznak
(ÖL. Nád. 42). 1597: Az lizt hordó házban. Lizt
hordó loo 4. Lizt hordó sakok fotósok V. Fertalj
fa 1 (OL. UC. 101/3). 1646/1727 : Midőn az malmot
kihordják, berakják és lisztre eresztik, az gazda tar-
tozik egy forinttal és az meUéje étellel (Gazdtört-
Szemle Vn.l23). Hogyha a gazda felső új követ
vészen, az molnár becsinálja és lisztre ereszti, tarto-
zik a gazda : 1 forinttal és étellel (uo. 124). [Vö.
búza-, pad-, zséralye-liszt.]

liszth-ordó-liáz : 1597 : Az lizt hordó házban.
Lizt hordó loo 4. Lizt hordó sakok fotósok V. Fer-
talj fa 1 (OL. UC. 101/3).

lisztmerő-lapát : [pala farináé hauriendae ; mehl-
schaufel]. 1597 : Liszt merö lapath (OL. UC. 101/3).

liszt-válu: méta molendinaria ; laufer NySz. 1597:
Az malomnak garatia, lizt valuia, alsó keoue, forgó
keoue (OL. UC. 101/3). 1638 : Ezen kompos vagi
haios malomnak vizi es fogas kereke, ket bokor
malom keöve keö padgiaval korongiaval tengelievel
liszt valuiaval (uo. 2/34.)

LISZTÉLŐ-LÁDA: [mehlkasten[. 1634: Az
malomban egy liszteleö láda (OL UC. 21/3). [«Az a
láda. a melybe a sipókán át folyik le a liszt korpás-
tiü» Frecskay J. magyarázata.]

LISZTES: a) farina obsitus ; mit mehl bestreut ;
b) canus ; grau NySz. (1. és 3. jel.) 1458 : Georgio
Lyzthes (Lelesz Acta 69/1). 1481 : Ladislai Lizthes
(ÓL. D. 18462).

lisztes-bástya : 1638 : Az kerekded lisztes bástya
(OL. UC. 2/34).

lÍ8ztés-h.áz : [receptaculum farinarium ; mehlraaga-
zin]. 1638 : Wagion ez Lisztes házban Lisztes szu-
szek No. 3 (OL. UC. 2/34).

lisztes-kád : [cupa farinaria ; mehlkufe]. 1566 :
Lyztes kad [«malomban» Szám. jegyz.]. Köböl. Föl-
öttö (OL. Nád. 49).

lisztes-szekrény, -szökrény : [arca farinaria ; mehl-
truhe]. 1587: Fedelethlen lyztes Zökren (OL. UC. 12/42).

lisztés-szuszék : [arca farinaria ; mehlkasten].
1638 : Wagion ' ez Lisztes házban Lisztes szuszek
No. 3 (OL. UC, 2/34).

LÍTEL, L létei.

LIÚ, lébó ? lió : infundibulum, infundibiüum do-
liarium [stb.] ; fasstrichter, trichter NySz. («léjó» a.).
1594: Cheöbeör. Lyo. Bodon (OL UC. 78,7). 1620:
Sör neueleö Házban Vagion hörögh [így, olv. horog]
a'uagi meritö Nr. 2 Vagion leeh [így, olv. «leeho» ?]
Nr. 1 (uo. 15/9). 1638 : Teölteögetö liu vagy fa teöl-
czier (uo. 2/34). 1683 : Egy liu (uo. 3/32;. [Vö. léhó
MTsz.J

LÓ, lú : equus, caballus ; pferd, ross NySz. 1295 :
Ad quandam publicam viam Hotíounoguta uocatam
(MonStrig. 11.374). 1339: [In loco ?] MolunZowt dicto
sünt duo Jugera (Veszpr. 106, Antalfa 4). 1408 : Ad
agrum Lwmezee dictum (OL. D. 28773;. 1423 : Ad
Ryuulum Loorew vocatum (uo. 16137). 1428 : Ad
quendam locum lo vth vocatum accedendo (Múz. Kis-
faludy). Ad quendam locum iovth uocatum (.uo.).
1461 : Oues lo birca (OL. D. 259891 1470 : Georgius
Lohadaro (uo. 17008). 1478 : Penes viam MalomZowth
(Múz. Békássy). 1493 : Philipo Loytho (Múz.). 1518 :
In territorio possessionis Sard super iofenye vo-
cato (uo.). 1525 : Via MalomZowth aliter Laskody wth
vocata (Lelesz Prot. V. 268a). 1544: Az kouacznak
az ki az ket szabalt louat meg uagdalta az eret (OL.
Nád. 40). Három lóra ho pénzt (uo. 49). 1546 : Az
yaro louat megh patkoltak (uo. 48). Az lo zayara
egy wasat awagy kosart (uo. 40). 1597 : Egj kerek
skatulaban Lo feostenj valo kana telj (OL. UC. 101/3).
Az lizt hordó házban. Lizt hordó loo 4. Lizt hordó
sakok fotósok V. Fertalj fa 1 (uo.). 1607 : Equus
albus griseo colore ad instar pomorum naturaliter
variegatus \'ulgo babos lo (uo. 86/65). 1609 : Fekete
vércse szerű holdas ló (KomárJk.). 1668 : Loua hátán
szolgai íOL. UC. 1/21). [Vö. fa-, gyermek-, hátas-,
hím-, járó-, kacola-, kék-, kocsi-, kocsis-,
mén-, német-, posta-, roh-, szekeres-, veze-
ték-ló.]

ló-akol : equile ; pferdestall NySz. 1193 : Inde ad
lovacol (OL. D. 27). 1319: Prope nemus luocul voca-
tum (uo. 30364).

ló-állás : stabulatio ; pferdestall NySz. 1527 : Solui
lo allaserth (OL. Nád. 49). 1544: Szénáért, zabért,
lo állasért (uo. 40).

ló-fej, 1. ló-fő.

ló-fék : [frenum ; zaum, halfter]. 1558 : Egy kochis
zekeres lo fektül, ky cheres io zibol chinalth, es
öregh harmi[czl öth pendzth, aggianak (OL. D.
37006, 1. GazdtörtSzemle VI.137;.

ló-fő, -fej: 1) [caput equinum ; pferdekopf]. 1346:
Cum terris Toty Lwfew [«Dunántúh Szám. jegyz.|
et aliis (AnjouOkm. IV.641). 1367 : Inter duos iluuios
Palyazow et Loivfew vocatos (OL. D. 5604). j| 2) antepi-
lani NySz. |primipilaris| ; der reiter, der reisige bei den
szeklern BM. 1487 : Si verő fuissct inferioris status,
videlicet primipulus hoc est lofew, tali pro expensis
dabantur denarii viginti quinque (SzékelyOkl. V.26).
1496: Totale Siculiatum Maius et aliud Siculiatum in
wlgari lofcw nominatum (Forrás ?). 1503 : Siculi sünt

591

LO

LOAS— LONKAS

592

trifarie diuisi sünt primi pociores, deiude Loffea-, po-
stremo plebei SzékelyOkl. III.156,. 1506 k. : Elue-
geztwk, hogj senkj az kivaltkeppenvalok es elseok
keozwl, vágj az Lofwvek es tiztuiseleok keozwl, vágj
pedigh az keozeonseges renden leveo emberek keo-
zwl [az ország romlására ne törjön stb.] (MJogtört-
Eml. 1.16). Ha pedigh ualaki keozeolwnk uagj az
Elseok vágj az Loficek keozwl [stb.] (uo. 17). 1561:
Jövének mi élőnkben ilyen jámbor személyek, egy-
felől Kondorát István imecsfalvi Zó/o-személv, más-
felöl Luka Antal leánj-i SzékelyOkl. V.81). 1578 : Mü
Kyzdi-székbe Dalnokba lakózandó emberek Thamás-
falvi András főember, Kovácsi János . . . Vaska Lukács
tófejek [stb.]. (uo. 110,'. 1581 : Engedetlenségen marad
az falu végezése szerént, mint lófő 8, darabant és
szabad székeli jobbágy 3 girán marad érette (uo.
127, XVin. századi másolatból). 1587 : Jövének mi
élőnkbe az szent-tamási, csikszéki Lázár Farkas
másrészrül ugyan szent-tamási Kosa Bálint lófő, ki
Bátory Sigmond urunk ö nagysága darabantja 'uo.
141). 1593: Mü Beké Ferencz^ felső Csiky Mihály,
Csiky ^Miklós lófő személyek (uo. 152). 1603: Thomas
Literatiis primipilus \Tilgo lófő sive rectius főlovagos
(uo. 247). [Vö. «Ló fő székely : Siculus primipilaris» SL]

lófő-ember : [primipilaris ; der reiter, der reisige
bei den szeklern]. 1580 : Ilyen jámborok előtt, mint
Dalnokból Farkas Pál lófőember ; Maxsáról Maxsay
István urunk ő nagysága szabadossá és Várhegi
Mihál előtt, Besenei Demeter jobbágya előtt (Székely-
Oki. V.123-124).

lófőség, -fisig : [primipilatus]. 1480 k. : Officialia
wlgo lofewseg (OL. D. 36C36 . 1496: Legauerat primi-
polatum wlgo lofíjsyg (uo. 37310). 1497 : Quoddam
totale Officium suum primipiüatus in wlgari lofewseg
appellatum (uo. 37031). Officium primipiüatus in wlgari
lofewseg nuncupatum (uo. |. 1582 : Igírtük az Bodo
Dyenes leányát Barbara asszont az ménasági Boné
Jánosnak és az örökségnek is fogadta bele harmad-
részébe és az lófőségébe i^SzékelyOkl. V.134).

ló-istálló : equile, stabulum equonim ; pferdestaU
NySz. 1597 : Az lo Istalonak fele vekonj nadal födöth
az töbj puzta, Egj kw kémen bene azis törödöth
(OL. UC. 101/3).

lóitató-csébér: [lacus ad equos adaquandos; zuber
zum pferde-tranken]. 1638 : Loo itató czieber (OL.
UC. 2/34).

ló-nyak: [cervix equina] : pferdehals BM. 1566:
Lo nyakba való hamoth [hamuth?] (OL. Nád. 49).

ló-ól : [equile ; pferdestall]. 1297 : In terra Luoul
(Múz. Justh).

ló-szerszám.- arma equestria; pferdegeschirr NySz.
1572 : Az második lo zerzam cak zegezet saton yar
(OL. Nád. 47).

ló-tanító, -tanejtó, -tanétó, -tanojtó : fictor equo-
rum ; pferdedressirer NySz. 1476 : Laiirencius Lotha-
netftho (Körmend, Heim 576 . 1477 : Gregorius Lotha-
nytho (Múz. Kállay). 1480 : Benedictum Lothanoytho
(Pannh. 51/Rr). 1549 : Az uram lo tanetoyanak (OL.
Nád. 49). 1623 : Ménesünkre igen szorgalmatos
gondot viseljen ... Az ló-tanitót gyakran magához
hívassa, meg fenyegesse, lásson igen jól hozzájok és
tanítsa szépen őköt i^ErdGazdtSzemle 1.21).

ló-tok: [arma equestria; pferdegeschirr]. 1487:
Arma equi wlgo lothok (OL. D. 36396). 1490 : Gri-
sium sub lothok pertinens Lothok aureuju Lothok fer-
rea (uo. 26048). 1528 : Vnus Lw tkok (OL. Nád. 49).
[Vö. MTsz.]

ló-vakaró : strigilis ; stríegel NySz. 1497 : Vnum
lowakaro emi (OL. D. 37170).

lóval-bánó : hipponomus ; der mit pferden um-
gehet PPB. 1548: Loivalbano. KapwTi allo (OL. UC.
99/7).

ló-vám : 1597 : Egy pynth chykkal es lo vámmal
tartoznak (OL. UC. 12 42).

LOAS, 1. lovas.

LOÁSZ, 1. lovász.

LOBOGÓ : velum, vexillulum ; flagge. fahne NySz.
(4. jel. í. 1458 : Alia Joppa de barhano Duo lobogó
(Múz. Kállay . 1490 : Lobogó ad hastas peiünens (OL.
D. 26048). 1542 : Zabola. Lobogó Framea (OL. Nád.
40). 1592: Keth ago lobogó (uo. 48).

lobogó-kérészt : 1542 : Lobogó kerezt ex turcica
fwtha (OL. Nád. 40). [Vö. lobogós 1. jel. NySz.]

LOBOGÓS : vexíUaríus ; fahnentrager NySz. (2.
jel.). 1474 : Johannes Lobogós (OL. D. 28631).

LÓCA : scamnum ; bank NySz. 1638 : Egy Fal
meUe való Locza (OL. UC. 2 34).

LOCSOS?: 1631: Tót locsos [így? olv. loncsos?]
kurvaíi (KomárJk.). [Vö. MTsz. ; loncsos NySz., MTsz.]

LÓDING, lódink : thecula pulveraria sclopeta-
riorum, pulverarium, theca tormentaria ; pulverpfanne
an den flinten NySz. 1578 : Lodink ad falkonetas (OL.
UC. 84;34). 1592 : Puska tok ; lodink, karwas (OL.
Nád- 48). 1597: Papirosban czinalt lodivgok, -porostul,
goliobisostul (OL. UC. 101/3). 1618 : Patronae viügo
Loding pro bombardis (uo. 2/4).

LÓDINK, 1. lóding.

LODOMÍR, 1. Ladomér.

LÓG : aj agitor : hin und wieder getrieben werden ;
b) pendeo ; hangén NySz. 1409 : Johannes Logo (Múz.
Kállay). 1430 : Johannes Logo (uo.). 1462 : Seba-
stiani Logo (KárolyiOkl. 11.347).

LOK, 1. lak.

LOMBOS : [villosus ; zottig]. 1685: Lombos csákó
tehén (DebrLt.. 1. Nyr. XXII.520). [Vö. lompos NySz.
MTsz.] [Vö. lompos.]

LOMP ? : 1272 : Scemus et Feketev filíis Lomj)
[a. m. lomp?] (Veszpr. 10, Palaznak). [Vö. NySz.]

LOMPOS ? : vülosus ; zottig NySz. 1211 : Vdornici
de Mortus hii sünt forcos Medveh Mogus Morodech
Chymoz Vltos Texe Chípeu Lompus [a. m. lompos ?]
Orda Medeh Moglou (Panh. Tih. 1/5). [Vö. lombos.]

LONDIS : pannus Londinensis ; englisch tuch
NySz. ( landis* a.). 1516 : Pro panno Londis (OL. D.
26176). 1523: Ex panno Londys coloris rubei (uo.
36999). 1524 : Paunum londis rubei coloris (uo. 26266).
1528 : Panmim londys vlnas syngh XII (OL. Nád. 42 1.
1531: De panno Londis (OL. L. in.l6. 17j. 1539:
Pannus albus londis (OL. Nád. 48). 1557 : Eg veg
feir kek londys (OL. Nád. Számad. b). Eg Vng meg
zunö londys kibe uagion bechy re£f 37 (uo.). Eg u^g
test zünö londys (uo.). 1558: Londisnak singith [njirják]
keth kraiczarerth (OL. D. 37006, 1. GazdtörtSzemle
VI.136). [Vö. fajlondis, köz-londis.]

LONKA.. 1. lanka.

LONKÁS, 1. lankás.

593

LOPÓ— LOVÁSZ

LOVOS-LÖCS

594

LOPÓ : fur ; dieb NySz. (2. jel.). 1340 : Paulus
dictus Loiwtv (OL. D. 3311, 1. AnjouOkm. IV.28).
1588 : Megfoghattiak mint lopokath (OL. UC. 64/35).

LÓRÁNT, Lóránt : Roland CzF. 1506 : Simul-
cum quadraginta Jugeribus terrarum arabilium in
tribus calcaturis puta Lorandhazazery ReketthyaBo-
korzery et Vyzallozery nuncupatis (Lelesz Prot. L23).
1524 : Vsque ad viam Loranthhazjwth nuncupatam
(uo. ¥.243). 1550 : Loranth cristoffnak attam eg chyz-
math (OL. Nád. Számad. b). 1552 : Lorant Kristófnak
chyzmat 1 (uo.). [Vö. 1359 : Briccium et Lorandum
dictos Kantor (Máz. Kállay). 1375 : Lorandum dictum
Cantor (Lelesz Acta 9/7).]

1. LÓT ? : cursito ; hin und her laufen, rennen
NySz. 1327 : Andree dicti Lotou [a. m. lótó ?] (Anjou-
Okm. IL295\ 1356 : Andree dicti lotow (ZichyOkm.
in.25).

2. LÓT, 1. lat.

LOTÁCS-HAL : [caltha palustris]. 1544: Öt font
azot uizat Eg font lotacz halat (OL. Nád. 42). [Vö.
lotács MTsz. és TermtudKözl. 1894. évf. 493.]

LOVAG : eques ; reiter NySz. 1306/1333 : Petro
áicto Lwag (OL. D. 1698, 1. AnjouOkm. L113). 1358:
Johannis filii Luuag (Múz. Kapy). 1414 : Benedictus
dictus Lowagh (uo.). 1435 : Georgii Lowagh (Múz. Soós).
1437 : Gregorius Louag (Lelesz Acta 54/28). 1456 :
Georgius Lowagh (Lelesz Bercs. VII.18). 1479 : Mathias
Lowagh (Lelesz Acta 89/2). 1480 : Mathia Lowagh (OL.
D. 18327). Mathias Loivagh (uo. 18343). 1484 : Gregorio
Lowag (uo. 19015).

LOVAGOS : eques ; reiter NySz. 1406 : Michaelis
lonagus (OL. D. 9201). [Vö. fő-lovagos.]

LOVAS, loas. lovos: eques; reiter NySz. 1171:
Tria predia Bála Cophus Luos (Veszpr. 9, Kál). 1247 :
Servientes in equo proprio, qui wlgo -Lwosicsag [olv.
«luosiobag», a. m. lovas jobbágy, 1. Simonyi, Nyr. XIIL
122] dicuntur (MonStrig. 1.364). 1323 : Terra fimata
in Louas (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.). 1324 : Paulum
dictum Lowtis [így?] (Veszpr. 107, Szentmiklós 2). 1356 :
Loiüos alioque nomine Tykolylese (Veszpr. 11, Lovas).
1357 : Quandam possessionem Luas vocatam (uo. 10, Lo-
vas). 1389 : Michael dictus Louas (OL. D. 7469). 1418 :
Gregorius Lowas (ZichyOkm. VL513). 1420 : Georgium
Lowas (uo. 594). 1442 : Thoma Jolwas (Múz. Kállay).
1452 : Stephano Joloivas (uo.). 1455 : Stephano Jolwas
(Lelesz Acta 66/43). 1458 : Nicolai Lowas (uo. 69/55).
1462: Martino Lowas (Múz. Kállay). 1507: Quoddam
predium Lwos alio nomine Thykool appellatum (Veszpr.
4, Essegvár). 1509 : Blasio Lowas (Lelesz Acta 117/8).
1602 : Lovas István (SzékelyOkl. V.197). 1603 : Ste-
phanus Lowas (uo. 262).

lovas-legény : [eques ; reiter]. 1245 : lobagiones
equestres qui uulgariter Louoslegen nuncupantur (OL.
D. 287). 1245/1270 : lobagiones equestres qui wlga-
riter Luoslegen nuncupantur (uo. 292). 1702: Lovas-
legényem : Horváth János, Csizmája fl. 40 (AdalZempl-
vmTört. V. évf. 331). 1705 : Lovas Legény : Spaczay
Dávid (uo. VI. évf. 271).

LOVASSÁG : ratio equitandi ; art des reitens
NySz. 1630 — 48 : Azt kivánom, hogy az ló ugyan
valóba jó lovasságu ló lehetne jó futó, jó nyargaló,
jó lábú (GazdtörtSzemle 1.288).

LOVÁSZ, loász: agaso, stabularius [stb.]; stall-
knecht, pferdeberichter NySz. 1055 : Indeque ad aruk
fee post ad luazu holma (Pannh. Tih. 1/1). 1193 :
Inde ad Loaz hyg (OL. D. 27). 1233/1416 : Villa Luaz
Chonuk (uo. 189). [Vö. Terram nomine Chonuk que

Magyar 0klevél-6iótár.

agazonum nostrorum fuerit (uo.).] 1236 : De Agasoni-
bus domini Regis de villa Loivaz (MonStrig. 1.315).
1264 : Prima méta in terra Luaz (uo. 514). 1275 :
Peruenit ad Siluam Nicolay Luuaz nuncupatam (Múz.
TörtTárs. 4). 1289: Jacobi Luaz (Wenzel IV.349).
1329/1377 : Possessiones suas Zenthpeter et Louaz-
scekul vocatas (OL. D. 2570). 1353 : Jacobi Luaz
(Pannh. Tih. 1/16). 1368: Populi de Loua^patana
(Pannh. 53/Xx). 1391: Michael Louaz dicto (ZichyOkm.
1V.473 . 1413: Dominicus Lowaz (uo. VI.283). 1414:
Térre Lovaz vocate (OL. D. 10004). 1416: Petrus
Lowaz (Lelesz Bercs. IV.l). 1435 : Anthonium dictum
Louaz (Múz. Kállay). 1436 : Médium in terra Loaz-
haylok (Múz.). 1449 : Ladislai Lowaz (Lelesz Acta
61/62 és SztárayOkl. U.442). 1453 : Sebastiano Lowaz
(OL. D. 14645). 1458 : Michaele Lowaz (Lelesz Acta
69/27). 1461 : Cum duobus familiaribus wlgo louaz
dictis (Múz. Kállay). 1463 : Michaelis Lowaz (OL. D.
35093). 1464: Valentinum Lowaz (Veszpr. 10, Pap-
keszi). 1470 : Andrea Lowaz (Múz. Kállay). 1476 :
Michaele Lowaz (Lelesz Acta 85/22). 1478 : Martinus
Loicaz (OL. D. 18145). 1501: Thoma Lowaz (Lelesz
Bercs. XIV.4). 1519 : Michaele Loaz (OL. D. 26749).
Paulus Loivaz (Lelesz Prot. V.37a). 1544 : Attam wram
louaszanak az ki az kalendáriummal bánik (OL Nád. 40).
1545 : Attam az louasznak feek valczagot az roh po-
rozkatol (uo.). 1546 : Attam lotvasz Marko kezébe ket
Nyerget (OL. Nád. Számad. b). 1570 : Egy lowaznak
walo zwbon (OL. Nád. 49). 1599 : Egj lotvaznak való
zubon (OL. L. III. 16. 17). 1674 : Cautum mind Sze-
pesi, Ebesi, Fancsikai, Bánki, Halápi földet közönsé-
gesen birják az Kaszáló s az Lovászok földén Idvül
(GazdtörtSzemle IX.12). [Vö. Ásbóth, Nyr. XXIX.161 ;
Simonyi, uo. 164.]

lovász-gyermek : [puer agasonis ; knabe des
stallknechtes], 1522 : Succrescenti in stabulo Loaz-
germeck (^OL. D. 26309).

lovász-raester : equiso, magister equitum, guber-
nátor equorum, stabiüi praefectus ; stallmeister NySz.
1597 : Lowáz Mester Máthe hele (OL. UC. 12/42).

LOVOS, 1. lovas.

LŐ, lű, vö. lelő.

LÖBÉL ? 1. löbel.

LOBI, lébi, lóvi ? lobi ? lövi ? : [pannus in
űrbe Löwen (Belgicae) confectus ; in Löwen (Belgien)
verfertigtes tuch]. 1358 : Duodecim vlnis panni de breui
leui (Körmend, Korlátkö-Appon. 17/798). 1370 : Alia
véste de panno longo leuby (OL. D. 28582). Duabus
vestibus de simili panno de longo leuby cyndelyno
subductis (uo.). 1372 : Duodecim vlnas panni de longo
lewy (Múz.). 1409 : Teneamur dare unam reverendam
de meliori rubeo aut nigro lebi (ZichyOkm. V.609).
1435 : Vnura par caligarum panni lewy [így] albi
coloris (OL. D. 36897). 1448 : Vnum palium meum
de panno lewbi sartitum [így ? olv. sarcitum] (Lelesz
Acta 60/6). 1452: Duas vestes vnam de pernis et
aliam de lewbi (Múz.). [1500 ?] : XVII Vlnas panni
quod melius valet quam leby (Lelesz Acta 108/22 ?).
[Vö. Kováts : Áruforg. 102 ; lebes, lebis Bartal ; lébi
NySz. ?]

LŐCS : subscus in curru, fulcrum laterum currus,
brachium currus ; leiste am wagcn NySz. [leuchse].
1518: Pro laboracione duo Icwch (OL. D. 26184).
1524: Eodem dio kochysoknak pro marokwas leívch
et aruina (uo. 26266). 1587 : Löéh waa n^g (OL. UC.
12/42).

ló'cs-köpű : [leuchsenöse]. 1742 : Lőcsköpüt lopott
(DebrJk., 1. NyK. XXVI.341).

38

595

LOCSES-LÓROMBERGER

LÖVÉ-LÜD

596

lőcs-pálca : [leuchsenstange]. 1509 : Cum vno
ligno wlgo lewcli palcha Sebastianum percussisset
(OL. D. 21967).

LŐCSÉS, 1. ló'csös

LŐCSÖS, lőcsés : loripes ; kmmmfuss NySz.
(2. jel.) 1364 : Johannem dictum Leuches (Zichy Okm,
III.237).

LÖDER, LÖDÉR, 1. ledér.
LÖDÖR, 1. ledér.
LŐDÖZ, vö. agyonló'döz.
LÖHÉN ? 1. léhén.

LÖE, lük : jacio, projicio, jaculor, peto ; werfen,
stossen NySz. 1728: Az Marosba Kökényné [a pating-
gúzst] behajtotta és az nádszálat is utána lükte (Reiz-
ner: SzegedTört. IV.434). ['Vö. lükő.]

LŐKÖS, Lékés : Leustachius CzF. [?] ; [Lucas ?].
1306 : Magister Nicolaus íilius Leukus (AnjouOkm.
1.116). 1316: Petri filij Ltikiis (uo. 402). 1318 : Johanne
tilio Pauli filij Lukus (uó. 456—457). 1322 : Magister
Leukus et Johannes filii Johannis filii Tybold (uo.
ILI). Leukus filius Blasii (uo. 19). Letvkus et Nicolao
fratribus suis uterinis (uo. 20). 1324: Leukus filius
Miku et Zuard filius Chepani (uo. 121). Lwkus, Lukus j
(uo. 171). 1427: Letvkushaza. (Csánki: TörtFöldr. I.
140). 1440 : LeA;esfalwa (uo. 761). 1478 : Lekeshaza,
(uo. 140). [Vö. a «Luka» hn.-re vonatkozó jegyzettel,
uo.] 1548: Gregorius Lewkews Paulus Lewkews (OL.
RDecim ZempL).

LÖLK-, LÖLKI, L lélek, lelki.

LŐRE : lóra, vinacium, secundarium ; laur, [lauer],
tresterwein NySz. 1240 k. : Hec sünt nomina equestrium
in eodem predio Egud Cothob Leure [a. m. lőre ?]
Texe (Pannh. 61/8). 1514: Unum vas lewre emi (OL.
D. 26161). 1638: Tavaly oh leöre (OL. UC. 2/34).
Eleö leöre. Maslas leöre. Harmadlas leöre (uo.). [Vö.
elő-, máslás-lőre.]

LÖRÉMBERGER, 1. lörömberger.

LŐRÉNC, 1. Lőrinc.

LŐRÉS: [ad loram conservandam ; lauer-]. 1700:
Lőrés Hordót [vettem] 8 fl. 24 (AdalZemplvmTört.
V. évf. 48).

LŐRINC, Lérinc, Lőrénc, Nőrénc(e) : Lau-
rentius PPB. 1211 : Isti sünt curriferi Mogd Chemud
Appa[?] Neurenche Árud (Pannh. Tih. 1/5). 1240 k.:
Hec sünt nomina Jobagionum Omoth Hozug Cheme
Leurenc (Pannh. 61/8). Hec sünt nomina artificum . . .
Neurenc [Neurent ?\ Vendég Scega (uo.). 1256 : Zenth-
lewrynch, hn. (ErdMiízLt., 1. Wenzel VII.429). 1371 :
Dythryhuagasa Lerí/Mc/magasa (OL. D. 5999). 1426 :
In prediis NemaZmürt/wsylese et Kwesgyolch vocatis
in Comitatu Komarom (Múz.). 1523 : Jówachyn de
Zenthlewryncz (Múz., 1. Zolnai : Nyelveml. 226). [Vö.
Nörintz PPB.]

LÖRÖMBERGER, lérémberger, lörémber-
ger, nörönaberger, réléraberger: [pannus Norim-
bergensis ; Nürnberger tuchj. 1529 ; Lercmberger (1.
«rövid-lörömbcrger»). 1544 : Pannum ]S orunihergert
coloris pupplikan zyn (OL. Nád. 40). 1545 : Hat ref
veres lörömbergert (uo.). 1550 : De levremberger longo
(uo. 42). 1557 : Az poztoban kólt el Saruarol Nóróm-
beryer Vt^g IIII (OL. Nád. Számad. b). Eg Vc^g ueres
lórómbergert (uo.). 1558 : Löró'mber[gern]ek singith

[nyírják] Egj kraiczarerth (OL. D. 37006, L Gazdtört-
Szemle VI.136). [Vö. hosszú-, rövid-lörömberger.]

LÖVÉ, 1. lövő.

LÖVÉR: [jaculator; schütz, schiesser?]. 1228/1357:
luxta villám Luer [«ma : Lövér» Szám. jegyz.] (Hazai-
Okm. VI.21). 1273—90 : Sagittarii nostri de willa Lwer
(Wenzel IV.380 ■. 1380/1424 : In medio ipsius ville
nostre Liver nuncupate (Múz. TörtTárs. 1). [Vö. lövő.]

LÖVET: [jactus teli; schuss]. 1451 : Ad distan-
ciam emissionis vnius sagitte stadialis wlgo yegben
lewethnefeld [olv. lövet-né = lövetnyi?] cum cunctis
terris a parte orientali (OL. D, 36407).

LÖVI P L lobi.

LÖVŐ, lövé, lüvő ? : jaculator ; schütz, schiesser
NySz. (1. jel.). 1236/1239 : Ibi est terra Vduornicorum
et Lvev (HazaiOkm. VI.33). 1255 : Presentibus et
astantibus sibi sagittariis dicti Domini Regis de villa
Luev (uo. V.27). [Vö. 1272 : Sagitariorum nostrorum
de Wagh (Múz. Máriássy).] 1295 : Lampertus et seruiens
suus Johannes dictus Luew (MonStrig. 11.367). Johan-
nes dictus Lweiv (uo.). 1317 : Possessionem Fulseu-
luew vocatam in comitatu Supruniensi existentem (OL.
D. 1899). 1368 : Predictam possessionem Lueu) (Múz.).
1390 : Leustachii de Luew (uo.). In dicta Lueiv (uo.).
1421 : Jacobi dicti Lewe (uo.). 1453 : Georgius Leioew
i OL. D. 36407). 1457 : Jacobus Leueto (uo. 36405).
1463 : Emerico Lewe (Múz. Kállay). 1483 : In pos-
sessionibus Oka et Leweio alias Sycz (OL. D. 4093).
1488 : Ladislaus Wa.dleive (uo. 19427). [Vö. őz-lövő,
túzoklövő-kas.]

lövő-lyuk : tormentaria, jaculatoria fenestella, spe-
cula ; schiessscharte NySz. 1683 : Lövő lyuk (OL.
UC. 3/32).

lövő-pénz : [jaculandi merces ; schiessgeld]. 1760 :
Forsmajszter keze alatt lévő jágeroknak és puskások-
nak ezentúl sem puskapor, sem srét, az méltóságos
uraságtul ezentúl nem adatik, hanem minden vadtúl
és madártul lövő pénz adódik, úgymint : egy far-
kastul d. 30 [stb.] (GazdtörtSzemle VII.421). Az mada-
rak, azkik oda feljebb specificálva vannak, ha csak
károlyi határon nem lövetnek, lövő pénz érettek nem
adatik (uo.).

lövő-szerszám: tormentum; geschütz NySz. 1613:
Sem gyaloghya sem leőveő zerzama ezeknek az hadak-
nak nynchyen (AdalZemplvmTört. IV. évf. 324).

LÚ, 1. ló.

LÚC-PENYŐ : pinus picea ; weisstanne NySz.
1255/1318 : Arborem Luchfenew uocatum (HazaiOkl. 30).

LÚD : anser ; gans NySz. 1272 : Abinde tendit ad
Ludrev [a. m. lúd rév ?] iuxta aquam Chylch (^OL. D.
792). 1380 : Nicolai dicti Lud (KárolyiOkl. 1.376). 1390 :
Quidam riuulus Lítdpatak nuncupatus (Lelesz Met. Már-
maros 9). 1400 : Johannes dictus Lytvd [a. m. lúd ?]
(Múz.). 1545 : Recze, lud, tik (OL. Nád. 40). 1548 : Lu-
dath. Kaczath. Malaczot (OL. L. Hl. 16. 17). 1564: Emeh
Iwd Eme tyk (OL. Nád 49). 1584 : Mynden heles ád
eztendö által öt öth tykoth, k^th heles ember eg
Lívdath (OL. UC. 56/33).

lúd-íi : [pullus anserinus], anserculus PP. ; ein Gáns- S
lein, kleine Gans PPB. 1564 : Lwdffy, tykflfy, receífy ^
(OL. Nád. 49).

lúd-ól : chenotrophium, [chenoboscion] ; gansestall
NySz. 1594 : Lud oll uagjon No. 1 (OL. UC. 78/7).

597

LUDAS— LUGAS

LUGASOS-LÜVÖ

598

lúd-toll : pinna anserina ; gansfeder NySz. 1638 :
Lud es Tiuk Tol (OL. UC. 2/34).

LUDAS : a) anserinus ; gans- ; [anseres habens,
anseribus copiosus ; ganse habend, reich an gansen] ;
b) perjurus, aucarius, proscriptus ; meineidig, geachtet
NySz. 1211 : Tendit ad locum qui uocatur Ludos Here
(Pannh. Tih. l/5\ 1251/1281: Inde uadit superius in
terra Ludos et Gath (OL. D. 346). 1252 : Inde uadit
superius inter Ludos et Gath (uo. 369). 1329 : Fluvium
Ludas (AnjouOkm. n.398). 1355 : Térre Ludas- Ighaz
(uo. VL300). 1388 : In loco Lwdaser vocato i OL. D.
7371). 1421 : Michaele dicto Lwdas (Lelesz Acta 41 451
1438 : Demetrii Lu-das (Múz. Kállay). 1442 : Barlok
Licdas dicto (uo.). 1452 : Barlok Lwdas dicto (uo.
és OL. D. 14584). 1455 : Demetrio Lwdas (Múz.
Kállay). Barlok Lívdas (Lelesz Acta 66/43). 1485:
Anthonio Lívdas (uo. 95/2;. 1517 : Fidefragus et periu-
rus quem nos communl uocabulo Aucarium hoc est
Lwdas appellamus (Yerb. 11.30). 1520 : Petrus ac
Melchior et Johannes dicti prefatum alterum Johannera
similiter Was dictum actorem perfidum esse et Lívdas
in detrimentum honoris sui nominassent et homagium
suum duos dumtaxat denarios valere et ad collem
suum anserem seu aucam ligare velle asseruissent
(Pannh. Hitel. 152). 1731 : Az fatens Ludas Mohiamé-
val zsellérül egy házban lakván [stb.] (Reizner: Szeged-
Tört. IV.481). Ludas Molnárné azért vesztette meg leá-
nyát, hogy [stb.] (uo.). [Vö. MTsz.]

ludas-kása : puls cum acrocoliis ; brei mit ganse-
klein NySz. 1544: Uaiat ludas kasában (OL. Nád. 41).
1548 : Kasát ludas kasának (uo. 48).

ludas-tó, -tava: chenoboscium MA^; die Gans-
Weid, oder Gáns-Stall PPB. 1420 : Piscinarum Nag-
charthos Ludasthaua vocatarum (Lelesz Acta 40/86).
1459 : Ad quoddam stagnum Lívdas tho vocatum (OL.
D. 15378).

LÚG : lixivia, lixivium ; lauge NySz. 1545 : Vöttem
lúgot (OL. Nád. 41). [Vö. füves-lúg.]

LUGAS : vitis arbustiva, arcella vitis, concame-
rata ; laube NySz., ein Wein-Stock den man auf einen
Baum leitet PPB. 1335 : Quasdam possessiones unam
videlicet terram castri nostri Bachiensis et aüam
asserendo fuisse hominis sine herede decedentis Keth-
lugas [a. m. lugas ?] vocatas in comitatu Bachiensi
existentes (AnjouOkm. III. 207). Térre Johannis dicti
Turs similiter Lugas vocate (uo. 208). 1353 : Quasdam
possessiones suas vno nomine generaliter videlicet
Lúgos [a. m. lugas ?] vocatas in Comitatu Castriferrey
(Múz.). 1434 : Alberto Lívgas (Lelesz Acta 51/10). 1493:
Pro lugas ortus Bernaldi emi ligna (EPSz. fol. 77).
1683 : Mellesleg vagyon lugasnak ültetett szölö (OL.
UC. 3/32).

lugas-fa : 1638 : Egy lugaskert minden keppen
kigas faival ep (OL. UC. 2/34).

lugas-kert: 1567: Hortum Lwgas kerth vocatum

(OL. UC. 40/35). 1638 : Egy lugaskert minden kep-
pen lugas faival ep (uo. 2/34).

LUGASOS : [mit laube]. 1619
zeöleös kert (OL. UC. 4^24).

Egy nagy lugasos

LÚGOS?: ILxivius; laugig NySz. (1. jel.) 1602:
Lúgos [a. m. lúgos'?] Pál (^SzékelyOkl. V.228).

LÚGOZ : ILxivio purgo ; mit lauge abwaschen
NySz. 1601: Minden vólgynek háta vagyon: commoda
trahunt incommoda secum. Valions miért mondom
ezt Kmed elót? Avagy mind tóled el szakadásom után,
mind ith való nyavalygasomban nem elege lugoztatotte
az fejem (MA. NLI. 124, eredetije szerint). 1728 :
Vévén egy patinggúzst és egy régi lugzo [Kovács
János szerint igy, a kiadásbeli «laszo» hibás közlés]
koponyát, az Maroson által vitte urával együtt az
két személyt ... és azon lugzo koponyával vizet
merítvén az Maros közepébül, őket körül öntözte
(Reizner: SzegedTört. IV.434).

LUK ? 1. lyuk.

LUKÁCS, Lukas?: Lucas MA. (1621. kiad.)
1211 : Isti sünt vdornici Cuet Luca Luxa Lucas Reze
Miahl Mehci Mot Soma (Pannh. Tih. 1/5). 1370 : Ter-
ram Lukachjlise vocatam (OL. D. 5844). 1489 : Alpibus
Walkahawassa Cherhawas Lwkachhawas vocatis (Lelesz
Prot. II.30a). 1598 : Georgius Kislukach (OL. RDecim.
Zempl.).

LUKÁCSKA : [Lucae nomen blandiens ; kose-
form zu Lukas]. 1449 : Ladislai Lucachka (Sztáray-
Okl. 11.443). Valentinus Lukachka (uo. 444).

LUKAS ? 1. lyukas.

LUKAS ? 1. Lukács.

LUKNA: mensurae genus; getreidemass NySz.
1506 : Centum Cubulos Auene wlgo Iwkna (01. D.
36988). 1559 : Quatuor lukna auene (OL. UC. 62 37j.
1600 : Cubuli lukna vocati (uo. 18/3).

LU, vö. lelő.

LÜK, 1. lök.

LÜKÖ, likő: pilum; mörserkeule NySz. ; [jaciens,
jaculans, jaculator ; werfend, stossend?]. 1211: Eorun-
dem nomina qui in eadem insula degxmt sünt hec
Pousa filius Zombot. Zalas filius Weruss et Lukeu
filius Zecheu (Pannh. Tih. 1/5). 1293 k.: Iwan. Lesen.
Kapou. Nuzo. Nercheu. Lukeu. et Thuzou. servientes
eiusdem Alexandri (HazaiOkm. VII.237). Predictus Ale-
xander. Iwan. Leseu. Kopou Nuzou. Niu-cheu. Lukeu.
et Tuzon (uo. 238). 1436: Michael Lykew (OL. D. 12859).
1504 : Stephanus Lywkew (Múz. Kállay). [Vö. MTsz.]

LŰKÖTT. likett : [milium ; hirse.] 1492 : Octa-
uam partém vnius Cubuli de miliő wlgo lykeih (OL.
D. 36992). [Vö. MTsz.]

LÜVÖ ? 1. lövő.

.-=5..<5-

38'

LY.

LYÁNY, 1. leány.

LYUK, lik, luk ? : a) foramen, foratus, fossa,
fovea ; loch, grube ; b) antrum ; hötde NySz. (1. 2. jel.)
1055: Licu [\. «ravasz-lyuk»). 1240 k. : In predio Mehez
hec siint Nomina Jobagionum Texe Luck [a. m. lyuk?]
Mortun (Pannii. 61/8). 1243 : Inter uineta quod uulgo
dicitur MyhaZíí/ca [olv. «MylialIiika», a. m. -lyuk?] (Pannii.
Tih. 5/2). 12541360 : Inde trausit ad malnaÍMCoteue
(OL. D. 385). 1254 1389 : lude transit ad MalnaZíicatue
(Lelesz Met. Zemplén 10). 1269: Uadit ad locum qui
livkeuxim dicitur (OL. D. 679). 1330 : In loco Ogj^ag-
lyuk uulgariter dicto (Veszpr. 107, X\drád 3). 1377 :
Úsque ad ZenZí/M^- vocatura (OL. D. 6418;.. 1397/1416:
Per bonum spácium eundo ad vnum angulum Kyzlik
nominatum (Múz. Jankowich). 1422 : Secus foueam
AgjSLglyk (Veszpr. 108, Tapolca 4). 1440 : Quasdam
terras Bakoczlyka et Choporthakutha vocatas (Lelesz
Acta 55/10). [Szárm. : 1095 : In arpas [hn., a többi
szn.] Quecsa Zakan Licadi cima [ciina ?] feketeydi
Mogurdi Scemsca (Pannh. 15/0o).] [Vö. borz-, far-
kas-, h.ód-, kígyó-, lövő-, macska-, nyúl-, ra-
vasz-lyuk.]

LYUKADOZ(IK), likadoz(ik): fforamen acci-
pio ; loch bekommen]. 1587: Lykadozoth wsth (OL.
UC. 12/421

LYUKAS, likas, lukas ?: foraminosus, multicava-
tiis, pertusus ; löcherich, voU löcher NySz. 1231/1397 :
Progreditur per Lyguet et perMochar ad montem Lycos-
holm (OL. D. 174). 1297 : Inde ascendit versus lapi-
dem hvkaskwj vocatum (MonStrig. 11.395 1 1307 : Ad
vnam metam Lykas (OL. D. 36610). 1328 : Ad metam
likaska vocatam (uo. 2511). 1329/1417 : Vna méta
terrea Lyukashatar vocata (uo. 28723). Vna méta
terrea lyvkashathar vocata (uo. 37277). Vna méta
lykashathar vocata (uo.). 1334 : Méta terrea a sumo
usque ad ymum perforata wlgariter lyukashataT dicta
(uo. 30370). 1339 : A méta lapidea Líkaskn vocata
(Veszpr. 2, Sárberény). 1355 : Vnam metam Lyvkas-
hathar uocatam (OL. D. 30662). Ad quemdam lapi-
dem likaskvf nuncupatum (OL. D. 4504, 1. AnjouOkm.
VI.280). 1380/1414: Vsque ad lapidem lyukaskew
vocatum (OL. D. 6742). 1389 : luxta antiquam metam

Lukashatar vocatam (Lelesz Met. Abaúj 14). 1392
Ascendendo in cacumine eiusdem Berch vnam metam
reperissent perforatam Lykashatar dictam (OL. D.
28769). 1423 : Vnam metam antiquam lykashaím voca-
tam (uo. 26770). 1427 : Paruum monticulum lycashaha.
vocatum (uo. 28800). 1430 k. : Monticulum perforatum
wlgo lycoshalm dictum íuo. 28815). 1446 : Reperissent
vnam magnam metam verticem eiusdem defossam
que Lyukashathar appellassent (Múz. Rhédey). 1454:
Vnam metam terream a supremo vsque ad jTnum
perforatam reperissent wlgo lytckashaihai dictam
iMúz. Bethlen). 1462 : Lijkaseghaz, hn. (OL. D. 15703).
1469 : Vsque hegeshalom et ab eodem vsque monti-
culum hrkashalom (Múz. Kállay).

LYUKASZT, vö. összelyukaszt.

LYUKASZTÓ, likasztó : locheisen NySz. 1517:
Feci laborare wlgo quinque lyivkazthoth cum quo
lapides fouizantur (OL. D. 26181V 1549 : Securis
hjkaztho vocata (OL. UC. 75/40). 1572: In officina
fabrili wagho, lykasztho, kohnyas (uo. 76/17).

lyukasztó-karika : 1616/1643 : LiukaszteÖ [így] J
karika No. 1 [kovácsmtihelyben] (OL. Instr. 42, 1. m
GazdtörtSzemle VL126>.

lyukasztó-tőrök: [fistula sutoria ;pfrieme]. 1544:
Ket pénz ara szyat eg likazto törköt (OL. Nád. Számad.

b). [Vö. török NySz. MTsz.]

lyukasztó-vas : 1597 : Fogó kapocz 3 Konias
[így] vass kiuel kouacz szenet hanak kj 1 Foltozot
Fuo 1 Likazto vass 3 Vago vass 2 Vereo 4 [kovács-
szerszámok] (OL. UC. 101/3).

lyukasztó-veró' : 1643 : Kétt eörögh [így] uereö ™
Lyukazto uerö No. 5 [kovácsszerszámok] (OL. Insti-. ■
42, 1. GazdtörtSzemle VI.126). ^

LYUKI ? lyüki ? : [pumilio ; zwerg, zwerghaft].
1211 : Isti sünt agasones Wros Chemos Vosud Som-
bot Liuci [a. m. lyuki?] Chekes Woda (Pannh. Tih.

1/5). [Vö. NySz.]

LYŰKI ? 1. lyuki.

-— w>/vv> —

M

MA : a") nunc ; nun, jetzt ; b) hodie ; lieute NySz.
1211 : Joubagiones sünt Samod Eliseu Ligeh Wlos
Ciot Mauogi [a. m. ma vagy ?] Tecu Pouca Resu
Ociu Olicon Aruad Somur Wlues líauogy (Pannh.
Tih. 1/5). In uilla poposca isti sünt serui Zolgat Huned
Mochii Pechy Mauogy Ws Serdeh (uo.)- 1252 : Quo-
rimi vinitorum nomina hec sünt Woka Mawag Rygow
(OL. D. 369). 1479 : Hungari autem funesto gladio
super eorum capita euibrato amputabant eis manus
et caput dicentes Wezteg kwrwanewfya záros Németh
iwttatok werenkewth, ma yzzywk thy wertheketh
(Dubnitzi Krón., 1. FontDom. 1/3. 167).

MACKÓ : [Mathiae nomen blandiens ; koseform
zu Mathias]. 1705 : Maczko Mihálly (AdalZemplvm-
Tört. VI. évf. 270). [Vö. MTsz. ?] [Vö. Mátyás.]

MACSAL(T)A, 1. mocsolya.

MACSAL(T)ÁS, 1. mocsolyás.

MACSÁR, -OS, 1. mocsár, -os.

MACSKA : felis, catus; katze NySz. 1286: Magna
arbor ilicis est pro méta niachkafa nuncupata (Zala-
Okl. 1.96). 1315/1323 : Cum Castro Sebusku quod idem
in monte Machkakw construxit et erexit (Körmend
Sebesiana 2 7). 1367 : Quendam magnum lapidem
Machkakw apellatum (OL. D. 5623). 1455 : In forta-
licio Machkakw appellato (uo. 15Ü01). [Yö. vas-
macska.]

macska-lyuk : [lustrum felis silvestris ; waldkatzen-
höhle]. 1357 : A quodam loco Silue prenotate Machka-
lyuk vocato (Pannh. 17/Dd). [Vö. NySz.]

MACSKÁCSKA, vö. vas-m.acskácska.

MADÁR: avis [stb.] ; vogel NySz. 1360 : Perueniret
ad piiteum IVIadarkni [a. m. madár?] vocatum (Múz.
Forgách). 1545 : Keet zaz harang madár labara walo
(OL. Nád. 49). 1602 : Madár Tamás (SzékelyOkl. V.
234). [Szárm. : 1211 : In uilla Eurmenes hü sünt iouba-
giones Modorod Jouleken Leusa Embelh (Pannh. Tih.
1/5). Hü sünt vduornici Wardau Chendur Gengur Kerus
Modorod Chemeh Chala (uo.). [Vö. császár-, fajd-,
fogoly-, húros-, karvaly-madár.]

madár-íi : puUus, avicula ; junger vogel NySz.
1544 : Vöttem madarfiat (OL. Nád. 41).

madár-tartó : omithon ; káfig NySz. (1. jel.).
1683 : Egy madártartó (OL. UC. 3/32).

MADARAS, madáros : 1) avibus abundans NySz. ;
[reich an vögelnj. 1211 : In uilla Gamas hü sünt iou-
bagiones Budur Cuchen Mochi Modoros Juba Bolsou

(Pannh. Tih. 1/5). [Udvornici] Kalazy Guzey Modoros
Meegeu Senke (uo.). Hü sünt uinitores Zeke Benche
Mortun Tompa Sethc Modoros (uo.). 1236/1239 : Dicti
Modoros Dedfia uinitoris (HazaiOkm. VI.33). 1240 k. :
In eodem predio hec simt nomina aratorum Orod
Modoros (Pannh. 61/8). 1337 : Madarasía\usi, hn.
(AnjouOkm. III.357). 1403/1439 : Possessionem nostram
Madaras (Múz, Kállay). 1408 : Stephano Madaras
íZichyOkm. V.550). || 2) [panni genus; eine art tuchj.
1533 : Pannus madaras dictus (OL. Nád. 49). [Vö.
m.adaras-bársony.]

raadaras-bársony : [holoserici genus ; eine art
sammt]. 1527 : Tertia [casula in capella] est viridea
madaros harson Quarta est de hamatz (OL. Nád.
Számad. a). [Vö. m.adaras, 2. jel.]

MADARÁSZ: auceps, falconius magister ; vogler,
vogelfanger NySz. («2. madarász» a.). 1379 : Petrum
dictum Madár az (Lelesz Acta 12/47). 1402 : Johannem
pictum Madaraz (uo. 27/5). 1411: Johannes Madaraz
(ZichyOkm. VI.104). 1436 : Emerico Madaraz (OL. D.
12852). 1437: Paulus Madaraz (uo. 13061). 1450:
Petrum Madaraz (Lelesz Acta 62/22). 1452: Valen-
tinus Madaraz (OL. D. 14574). 1463 : Anthomo Ma-
daraz (uo. 15877). 1470 : Nicolaus Madaraz dictus
(Körmend, Miscell. Nómetújv. lad. 41, fasc. 188). 1503:
Michael Madaraz (Múz. Kállay). 1520 : Gregorio Ma-
daraz (Múz. Forgách). 1522 : Fabianus Madarazs (így,
vö. «rewezs» «Halaazs» uo.] (OL. D. 37004). 1597 :
Madarazok haloiahoz való hozzu kötél (OL. UC. 101/3).
Madaraznak való haló (uo.).

m.adarász-liáz : [casa aucupum; voglerhütte]. 1597:
Az madaraz házban. Racz Boldisar Vramnak mon-
giak küencz atalag boratth (OL. UC. 101/8).

MADARÁSZAT : aucupium NySz. ; vogelfang,
vogelbeize BM. 1744 : Minden tehetséggel és serény-
séggel tartoznak [az erdöispánok és csőszök] vigyá-
zassál lenni éjjel-nappal az erdőkre, és ahol kimuta-
tódik, megtiltott vadászó helyekre és madarászaira
(GazdtörtSzemle V1.139). Szomszéd vármegyebeüek
is óják magokat az olyatín megtiltott erdőségnek
vadászatjátul, s madarászatjátul (uo. 140).

MADARÁSZÓ-HÁLO : [retc aucupatorium ; vo-
gelgarn]. 1577 : Keth madarazo hah (OL. L. III. 16. 17).
[Vö. madarász-háló NySz.j

MADÁROS, 1. madaras.

MÁDRA? L nádra.

MADZAG, raazzag : resticula, funiculus [stb.J ;
schnürlein, stricklein [stb.J NySz. [bindfaden]. 1483:

603

MAG

MAGALÉT— MAGAS

604

Valentino Mazzagh (Lelesz Acta 93/19). 1556 : Trés
ligaturas Mazzagh (OL. Nád. 48). [Vö. mérő-, pólya-
madzag.]

MAG-: semen, granum ; kern, samen NySz. (1. jel.).
1199 : Scimed cum uxoie Tumpa et filio Buhta et
filia Mog [a. m. mag?] (Veszpr. 16, Vespr. Eccl.). 1211:
Isti sünt ioubagiones Mog Corom Wot Juneh Bekey
(Pannh. Tih. 1/5). Hü sünt pistores Sentus Nuhu Zekeu
ws emse chidur mog borid (uo.). Isti sünt ioubagiones
Boscu Mog Jac Buz Sebeh (uo.). Isti sünt exequiales
Thaba Baga Moc [a. m. mag v. makk?] Hjanonus
Seleh (uo.). In uilla poposca isti sünt serui Zolgat
Huned Mochti [a. m. mag?] Pechy Mauogy (uo.).
1237/1325 : In uilla Egris Scim Lach Chod Scimche
Moch Ayandukh (Veszpr. 107, Lula 2). 1252 : Quorum
seruitorum nomina sünt hec Damse Chepkud Mok
[a. m. mag v. makk ?] Mogd (Pannh. 11/F). 1299 :
Andreas filius Mogh de Chege (MónSti-ig. 11.475).
1552: Maghnak walo feyes kapozta (OL. NRA. 1648/27).
1594 : Maghnak való giartatlan búza (OL. UC. 106/3).
[? Szánn. : 1095 : Quorum hec sünt nomina Mogdi
Keda Zdaucu Gekeu Bugudi (Pannh. 15/0o). In ketel
lóca kelem vla magudi [szn.] bor (uo.). 1135: In Chepel
assignauit trés uinitores cum tribus vineis quorum
nomina sünt hec ucd Qucd Mogd (uo. 15/Kk).
1138/1329: Mogdi, szn. ÍMonStrig. 1.91). 1199: Cum
filio Mogud (Vesz^T. 16, Vespr. Eccl.). 1211 : Isti sünt
aratores Bogliod Porcost HjTrud Zeche Chipeu Mogd
(Pannh. Tih. 1/5). Isti sünt serui Keueh Wendeg Mogd
Waca Wta Morodehc (uo.\ Hü sünt ioubagiones Endus
Kelemen Zorida Syca Joancu Mogd Hel (uo.j. Isti
uero sünt vdomici Matou Mogd Tupoz Codou (uo.).
Isti simt exequiales warou butus feled pentuc Texa
Vasard Mogd Moglou (uo.). Hü sünt ioubagiones Bolt
Jocos Mogd feled Mencud (uo.\ In uilla Püip hü sünt
uinitores Bunche Mogus Pata Mogud Bor Zaaslou (uo.).
In uüla Thurkh isti sünt joubagiones Buiad Vuotos
Mogd Gyune Culesed Latamas (uo.). Isti sünt cm-ri-
feri Vosos Chima Domus Mogd Chemud (uo.). Vdor-
nici de Mortus hü sünt Tencu Mocud [a. m. magod,
magd?] Venehs Vosod (uo.\ Isti sünt exeqiüales Se-
neud Topa Mocud Gemma Boziu- Bot Buche (uo.).
1227 : Quorum nomina hec sünt videlicet Matha Chebe
Ilmers Mocud Zapa i Veszpr. 9, Káli. 1244 k. : Manu-
mitto Mogd Ubertinum cum uxore sua nomine Erse-
byth (HazaiOkm. Vin.43). 1252 : Quorum senütorum
nomina sünt hec Damse Chepkud Mok Mogd (Pannh.
11/F).] [Vö. dinnye-, fenyő-, kapor-mag, ken-
dermag-olaj, lédnek-, len-, olaj-, palánta-,
petrezselyem-, rásza-, répa-, retek-, sárga-
dinnye-, spinát-, ugorka-, vetemény-, vörös-
hagyma-mag.]

mag-hal: [piscis seminaüs]; samenfisch BM. 1520 :
Piscinam eandem sine piscibus omnino non reünquat
sed piscibus seminalibus wlgo Maghallal reformét (OL.
D. 36402).

magva-szakadt : cui semen deficit ; ohne nach-
kommenschaft NySz. 1613/1696 : Az magvaszakadt
jószág pedig, azkihez sohonnét semmi vér nem talál-
tatott, akar nemes, akar paraszt embertűi, az méltó-
ságos földesurakra száU (GazdtörtSzemle \1I.415).
1636 : Vigyázzon arra is, hogy ha mi magva szakadt
jószág az uiTa vagy az asszonyra ö nagyságokra száll,
azt elfoglalja és az ö nagyságok hasznára fordítsa
(uo. 1.272).

mag-vető : 1584 : K^th fenekethlen hordó 2 Eg
magh wetö [jelentése a forrásban közelebbről meg
nem áUapitható] 1 (OL. UC. 56/33). [Vö. NySz. más
jel. és CzF.] [Vö. magvető-ruha.]

magvető-ruha : 1557 : Quinque vlnas tele pro

mag wetö rtvha (OL. Nád. 49). 1558 : Magh wetö
rwha kettő (uo.). [Vö. magvető CzF.] [Vö. mag-vető.]

MAG-A-LÉT?: [soütudo ; einsamkeit]. 1608: Ez
napokban talán cziak holnapis kettónket Kedhez ki
kwldgiwk visitahíj es könjebitenj Ked maga [így,
olv. magán?] letet es szomorúságát (MA. NLI. 273,
eredetije szerint). [Vö. magán-lét NySz.]

MAGAM, MAGAD, MAGA: a) egomet, tűmet,
ipsémet ; ich selbst, du selbst, er selbst ; b) solus ;
alléin NySz. 1428 : Ladislao dicto Maga [a. m. maga ?]
(Veszpr. 11, Lovas). 1694 : Az Elepen a büdös táján,
kik a tilalom ellen magok okta [a közlő értesítése
szerint így] gyepeket fel fogtak, megbüntettessenek
(GazdtörtSzemle IX. 8). 1740 : Mitigáltatott büntetése,
azért, hogy most jól lehet későn, maga okta jelen-
tette be magát (DebrJk.).

MAGÁN : per se ipsum, privátim, seorsim, sepa-
ratim ; besonders, alléin, abgesondert NySz. (1. jel.).
1597 : Ith az velalnak magán szakazthwa halazo vyzek
wagyon (OL. UC. 12/42). [Vö. maga-lét.]

MAGAS, magos : a) altitudo ; höhe ; b) altus,
sublimis [stb.] ; hoch, erhaben NySz. 1093 : Vgmogos,
hn. (Pannh. 2/A). 1095 : In rnlla tuel in mogos in
prezeg [preztg?] ín biüda (uo. 15/0o). Predium quod
uulgo uocatiu- mogos (uo.). 1171 : Deinde protelatur ad
montem qui uocatur Scelves mogos (uo. 27/Mm). 1211:
Vdornici de Mortus hü sünt Boca forcos Medveh
Mogus Morodech (Pannh. Tih. 1/5). Isti sünt uinitores
Endus Wis Mogus Cucus (uo.). In uilla Pilip hü sünt
uinitores Bunche Mogus Pata Mogud Bor Zaaslou
luo.). 1222 : Nouem uineas quas habebat ínter uineas
hominum abbatis in apaty in higmogos (Pannh. 5/Nn).
1223 : Quartus [locusj Bata quintus Funoldi Tupey
Tordi, Keurisig Cleti Vgmogos Copolei (uo. 1/Z).
12311397 : Peruenit ad locum qui Ifo^roslyget dicitur
(OL. D. 174). 1238 : Duarum uillarum "Regmogos et
Kopulch i Pannh. 29/H, 1. Wenzel 11.90). 1240 k. : In villa
Ohsun hec sünt nomina Jobagionum Nícolaus Mocus
[a. m. magas?] Suprun (Pannh. 61/8). In predioHegwo^os
quod aUo nomine dicitur Apáti (uo.). Hec sünt Nomina
aratorum de eodem predio Reque Mogus (uo.). 1245 :
Martinum filium Mogus (OL. D. 287). 1245?: VUla
que HygHío^fos uulgariter appellatur (Veszpr. 107,
Hegymagas 1). 1256 : Ascendit a Keuzyg in montem
Hygmo^os (Pannh. 10, G). 1272 : Sub monte Hygmo^os
(Veszpr. 109, Tátika 5, 1. ZalaOkl. 1.69). 1278 : Ter-
ram Mogosmovi uocatam (OL. D. 1021). 1283 : Terra
moí^osmorth (HazaiOkm. VI.293). 1293: Uadit per
eundem fluuium Goron ad quendam locum lío^-osmorth
vocatum (Múz. Beniczky). 1296 : Duo iugera sünt
aute Kuesmo^os (Veszpr. 8, Jutás). 1331 : Mogosm&l,
hn. (AnjouOkm. 11.566). 1332 : Super possessione
iV/o^'osmorth uocata (Körmend, Heim 59). 1336 : In
promontorio Mogosheg (OL. D. 4164). 1348/1369: In
monte Buziaswía^osa vocato (uo. 28728). 1366 : Ad
vnum montem magasheg vocatum (uo. 5504). 1370 :
Versus montem 'i{Qgjü?,magas et per vallem Jegyes-
velg (Pannh. 5/0o). Primo ad montem Hegusma^as
deuenissent (uo.). 1377 : Vna méta antiqua in monte
Magasheg (Körmend II/l, Alber 6). 1385 : Duas
siluas utrasque ilfa^«skertuel vocatas (Múz.X 1391 :
Nicolaum fiUum petri dictum magos (Zichy Okm. IV.
467). 1422 : Predicte térre ilfa^astelek (Múz.). In
montem Yíegmagas (Veszpr. 108, Tapolca 4). 1424: Qua-
tuor in Mezewwa^ösoldala (Veszpr. 17, Vespr. Oppid.).
1426 : Michael Magas (OL. D. 11750). 1449 : Blasü
Magas (SztárayOkl. 11.443). Stephani Magas (uo. 444).
1451: Stephanus Ma^as (OL. D. 14467). 1453: Hegh-
magas, hn. (uo. 14722). 1455 : A parte orientaU Silua
Jía^rtskerthuel (uo. 14913). 1464 : Míchaele Magos
(Lelesz Bercs. VIII.16). 1468 : Michaelis Magas (Múz.).

605

MAGDALNA— MAGYAL

MAGYALAS— MAGYARÁZ

606

1476: Johannes Magas (KárolyiOkl. 11.452). 1478: |
In monte Magashegh (Lelesz Acta 88/35). 1505 :
Luca Magas (Múz. Soós). 1509 : J/a^ospartli alio
nomine Wysokybre (OL. D. 21932). Í577 : Magos
Bertalom (OL. UC. 1/3). [Szánn. : 1252 : Subtus mon-
tem Mogusd (OL. D. 368). 1434 : Ad quoddam Nemus
Magasd vocatum (Múz. Ibránjn).]

MAGDALNA, L Magdolna.

MAGDOLNA, Magdalna: Magdaléna PPB.
1525 : Wr ysthen tarczon megh en serethew magdalnam
nagh yo egessegben (OL. D. 24774, 1. Zobiai : Nyelv-
emL 237). 1526 : Sentlazart pachyalt videkesteól Chehit
tartomanyostwl hagvom magdalnanak es ferencznek
(uo. 24323, 1. Zolnafid. m. 256—257).

MÁGLÁS? L máglyás.

MAGLÓ : foetificans ; szaporító NySz. ; zucht-
schwein, mutterscliwein, faselschwein BM. (1. jel.).
1211 : Hiuotol Moglou Vocu Morodec (Pannh. Tih. 1/5).
Isti sünt exequiales warou butus feled pentuc Texa
Vasard Mogd Moglou \no.). Hü sünt pistores Moncha
Moglau forcos forcot (uo.). Vdornici de Mortus hü
sünt Orda Medeh Moglou Venciuh Lampu Suda Quereu
(uo. L [Szárm. : 1095 : In cupan hü sünt equites Oroduc
Gueted mutina taia tűnik moglout (Pannh. 15/0o). Vö.
Maglód, hn. CzF. Vö. MTsz.]

magló-disznó : [scrofa] ; faselschwein BM. 1577 :
Magló dyzno (OL. L. m.l6. 17).

MÁGLYA : [strues ; haufen]. 1638 : Hordóra való
abroncz magla No 2 (OL. UC. 2/34). [Vö. MTsz. és 1.
Szüy: Nyelvúj. Szótárában Helmeczy értelmezését.]

MÁGLYÁS ? máglás ? : 1487 : Valentinus Mag-
las (OL. D. 36396\ 1500 : Laurencius Maglas (uo.
36923). [Vö. mágia NySz. ?] [Vö. máglya ?]

MAGOS, 1. magas.

MAGYAL, magyél ? : [Uex ; stecheiche, stech'
palme]. 1233/1345 : Sub arbore Mogiol (Veszpr. 3,
Biliege). 1240 : Arbor que uulgariter Mogol uocatur
(OL. D. 246). 1249/1291: Ubi est méta sub arbore
Mogol (uo. 1244). 1265 : Arborem Mogol (HazaiOkm.
VI. 134). 1284/1394 : Quandam antiquam arborem wlga-
riter Mogial dictam (uo. IV.681. 1291 : Arborem
nomine magel [így?] (uo. VIII.301). 1318 1320 : Vsque
latus cuiusdam monticuli Mogyolmal vocati (Veszpr. 16,
Vespr. Oppid., I. ZalaOkl. 1.149/. 1344/1388 : Ad quas-
dam vü-gulas [így] magyal dictas (OL. D. 7347). 1346:
SUue wlgo magal vocate (uo. 3839). 1347 : Ad duas
arbores Magyal et Keurusfa dictas (uo. 3909). 1363 :
In eodem Berch cuiTit ad quendam locum Peter-
magala vocatum (Múz. Kállay). 1367 : Quandam vineam
in loco wlgariter Magyal&\aXh dicto (Pannh. Hitel.
37). 1372 : In loco MagyalmugY dicto (Veszpr. 14,
Szentkirályszabadja). Ad locum Magyalthethevf dic-
tum protenderentur (uo.). In loco Magyal dicto (uo.).
1408 : Duas metas in quarum vna arbor Magyal habe-
retur (Múz.).

magyal-fa : esculus, ilex aquifolium ; stecheiche
NySz. 1252 : Uenit ad arborem Mogolfa (OL. D. 368,
1. HazaiOkl. 26). 1276 : Est iusta méta sub vna arbore
Magyalfa (Múz.). 1288 1302: Sub arbore Mogolfa
(HazaiOkm. VI.339). 1320 : Est méta terrea in qua
est arbor Magyalpha uocata (Múz. Hanvay, 1. Anjou-
Okm. 1.561). 1327 : Sünt due mete terree in quarum
vna sünt duo sm-culi Magyalfa (Múz. Fáy). 1328/1388 :
Circa predictam viam est quedam arbor Magalfa
wlgariter vocata que Njixgulmfa appellatur (OL. D.
7345). Ad quandam arborem Magalfa dictam (uo.).

1342 : Arbor magalfa nominata (Múz. TörtTárs. 1).
1367 : Ad arborem que wlgo Madijalfa dicitur (Múz.).
1399 : Sub quodam ligno wlgo Magyalfa vocato (OL.
D. 8490).

magyal-tölgy, -töl : [quercus lanuginosa] ; stech-
palme, weichhaarige eiche BM. 1277 : Ad quandam
Ilicem uulgariter Mogoltul vocatam (MonStrig. 11.75).
1330 : Peruenit ad dumum Mogeltul [így ?] (Körmend
IU/1, Ugal 5). 1338/1430: Sub arbore Magyalthwl
dicto (OL. D. 3155).

MAGYALAS, 1. magyalos.

MAGYALOS, magyalas : [iUcibus copiosus :
reich an stechpalmen, stecheichen], stechpalmenwald
BM. 1193 : Inde ad Mogolos (OL. D. 27^ 1397/1416 :
Penienissent ad locum Magyalasla^h appellatum (Múz.
Jankowich).

MAGYAR, magyér, magyor: ungarus, hun-
garus, panno, pannonius ; ungar NySz. (1. jel). 1200
k. : Per ydioma aüenigenarum Hungarij et in sua
lingua propria Mogerij uocantur (Anon. bev.). 1225 :
Trés insulas quauis modicas Moícorsciget Besneusciget
Nassciget (OL. D. 119). 1228/1357 : In fluuio Monis
in loco qui vocatur ilfo^orreuu (HazaiOkm. VI.21).
1230/1283 : Quandam terram vacantem in territorio
de Lyptou sitam que quondam terra fuerat uille que
uulgo Mogior-folxi uocabatur (Múz. Szentiványi). 1275:
Que uia ducit ad Magyar-mezev (Múz. TörtTárs. 4).
1283 : Cuiusdam térre Mo^rí/orfolu uocate (Múz. Szent-
iványi). 1286 : Magoríoln [hn. Liptó m.] (uo.). 1323 :
Paulus dictus Magkor Castellanus de Gymes (Múz.
Kisfaludyt 1329 : Paulum dictum Magár (Múz.).
Dyonisium dictum Magár (ZichyOkm. 1.327). 1333 -.
Magistri Pauü dicti Magyar . . . magistro Paiüo dicto
Magyar (uo. 412 \ 1338 : Paulus dictus Magyar
castellanus de Gymes (Veszpr. 2, Ábrahám). 1357 :
Dionisius dictus Magyar (AnjouOkm. VI. 547). 1359 :
Pauli dicti Magyar (Múz.K 1381: Duas villás sew
possessiones Magyaríshi et Nemetfalu vocatas in
districtu videUcet Rabakuz existentes i^uo.). 1436 :
Possessionis Eghazaswaí?i/ar (uo.)- 1453 : Possessioni-
bus Magyarix&tA Olahfrata (OL. D. 28398). Posses-
sionibus Magyarfü^Qs et Zazfilpes (uo. 30826). 1468 :
Anthonius Magiar (Múz. Kállay). 1493: In tm-ri magyar
kappu (Körmend Stat. ant. major. 27/11). 1512 : Pia-
team autem Magyarwegh. . . . Piateam verő Zaazweg
(OL. D. 24869). 1546 : Laczlo [így ?] Istennek malazthyaa-
bool i¥^fí(7í/erorzaagnak dalmaciaanak horwathorzagnak
szeremsygnek raacsaagnak hawasmellyeknek kwnok-
nak bolgaaroknak etc. kyrallya (ZalaOkl. 1.72). 1587:
Magyar János foglyar (OL. UC. 12/42). 1598 : Basiüus
Magyer (OL. RDecim. Zempl.\ Benedictus Magyer
(uo.). [Szárm. : 1095 : In arpas Quecsa Zakan Licadi
cima [cuna?] feketeydi Mogurdi Scemsca (Pannh.
15/0o).

magyar-forint : cruciferi 50 ; ungarischer gulden,
50 kreuzer NySz. 1544: Hat lot eslogot ket ket
renesen ki teszen magár forintot 9 d 60 (OL. Nád.
41). Adót harmincz renes forintot ki teszen magár
forintot húszon neget (uo. 42). Neguen íiolc magár
forintról nenedeket es kezyrasat pöcetyuel egetembc
vettem íuö.). 1729 : Bizonyos és elkerülhetetlen szüksc-
gimtül kénszerittetvén adtam el [a szölöt] örök áron . . .
Száz Magyar Forintokon, in Flór. Ung. 100 (Canon-
Visit. 189).

magyar-puska : [bombarda Hungarica, sclopetum
Hungaricum ; ungarische büdise, ungarischc flüite].
1577 : Taplós magyar puska Aczelos hozu puska
Kys tetemes puska '(OL. L. IH.16. 17).

MAGYARÁZ, vö. elmagyaráz.

607

MAGYAEÓ— MAJOR

MAJOROSKODÁS— MÁJOS

608

MAGYARO, 1. mogyoró.

MAGYBL ? 1. magyal.

MAGYÉR, 1. magyar.

MAGYOR, 1. magyar.

MÁJ, -AS, 1. borjú-m.áj, májos.

MAJC, majéc, majoc: kantárnak drágább szer-
ből készültt szára» Kr. ; cingulum aiireum NySz. ;
zaumriemen, zügel BM. 1447 : Quatuor Balthea super
Mayocz existentia (OL. D. 31.552, 1. HazaiOkl. 412).
1448 : Quatuor Cingulij in wlgo Maiocíi vocatas et ar-
genteas [így] (OL. D. 14134). 1449 : Quatuor Balteos
super Maycz existentes (uo. 31586). 1458 : Vnum Bal-
theum de argento super Maycz viro aptum (Múz. Kállay).
Vnum Cingulum de Maycz textum cum auro argento
ordinatum rubei coloris (uo.). Quinque cingulos wlgo
Maycz deauratos (uo.). 1460 : Quatuor Cingulos Maycz
(Körmend, Miscell. Németújv. lad. 40, nr. 43). 1470 :
Trés cingulos wlgariter Maycz et duo pepla wlgo fatyal
dicta (uo. lad. 42, fasc. 95). Quatuor Balthea argentea
deaurata muliebria Mayecz dicta in íilo auro texte
pendentia (uo. lad. 43, fasc. 105, nr. 223). 1473 : Vnum
Fagyol vnum Maycz et vnam stragulam (Körmend, Heim
582). 1476 : Vno cingulo Maycz dicto cum argenteis
et aureis filis texto (OL. D. 17836). 1496: Duos
Baltheos wlgo Maych duas fusias [így?] wlgo partas de
gemmis ornatas (Körmend, Miscell. Németújv. lad. 41,
fasc. 188). 1501: Vnum cingulnm Maycz (Múz.). 1504:
Vnum cingulum Maycz (uo.). 1508 : Vno cinctorio
argentato wlgariter ' Maycz dicto (Lelesz Prot. 1.45).
1512 : Vnum cingulum nouum bene laboratum Maycz
dictum argento inaurato et smaltato fabrefactum cum
bullis ad id pertinentibas (OL. D. 30075). 1516: Negh
aranyas Maych (uo. 26367, I. Zolnai : Nvelveml. 205).
Pro maycz de auro (OL. D. 26176). 1517: Cingulos
wlgo Mayczokath (uo. 22994). 1520 : Baltheum wlgo
maycz muliebre. Chath et fark sünt deam-ata. Boglár
non sünt deaurata (uo. 26277 >. 1528: Duo cinguli
maycz (OL. L. III.16. 17). 1536 : Vnum Maycz sew
Zoretho cum fine et chat et bullis argenteis super
velutum nigrum , OL. Nád. 48). 1560 : Hat ref aranias
maiczot zegezzenek az eowekre (uo. 49).

majc-gyártó: [opifex cingulorum aureorum; zaum-
riemenmacher]. 1516 : Cingulipari wlgo mayczavartho
(OL. D. 26176). ^ ^^

MAJÉC, 1. majc.
MAJÉR? 1. major.
MAJOC, 1. majc.

MAJOR, majer ? : 1) praedium, villa, colonia ;
meierhof NySz. (2. jel.). 1332 : Cui-iam eiiisdem Sandur
que wlgo moyur dicitur combusserit(HazaiOkm. 111.113).
1359: luxta fondum colonis Moyorhele (Múz.). 1364:
Ad nostra allodia wlgariter Mayor dicta iZiehyOkm.
III.226). 1381/1406: Cum allodio seu colono Avlgo
Mayor dicto (OL. D. 9128). 1418 : Penes allodium wlga-
riter Mayer [így ?] dictum (Múz.). 1589 : Az söytöry
mayorhelieknek zabasok wagyon ételekre OL. Nád.
40). 1614 : Vagion az majorhoz ket niomasra három
három darab föld (OL. ÜC. 1,8). || 2) villicus, colonus;
bauersmann, meier NySz. (1. jel.). 1363/1406 : Nikus
dicti Mainr (OL. D. 9127). 1425 : Petro Mayor (Kör-
mend, Heim 745). 1449 : Andree Mayor (Sztáray-
Okl. n.442). 1451 : Johannes Mayor (ÖL. D. 14451).
Briccio Matjor (Múz. Kállay). 1464 : Thoma Mayor
(Múz.). 1465 : Paulo Mayor (Lelesz Prot. Parv. 23a).
1467 : Andreas Mayor (OL. D. 30882). 1469 : Gregorius
Maior uo. 32365). Petrus Maior (Lelesz Acta 80/1).
1476: Thoma i¥aí/or luo. 86/11). 1478: Stephanus

Mayor (OL. D. 18145). Gallum Mayor (Múz.). 1484 :
Emerico Maior lOL. D. 19015). 15Ó7 : Petrus Mayor
(Múz. Kállay). Benedicto Mayor (Veszpr. 15, Vászoly).
[Vö. kis-, tyukász-major.]

major-asszony: [villica; meierin]. 1692: Major
asszonynak : fl. 4 . . . köles cub. 1 (GazdtörtSzemle
VI.182). [Vö. major-né.]

major-bíró: 1521: Nicholao Mayor Byro in sortem
sallarii sui dedi (OL. D. 37179). 1550 : Az maiorok
hiraianak (OL. Nád. 42). 1564 : Jakap m-am tarcson
egy majorbírót, ki mind az vetésekhez, malőrökhöz,
béresekhez és minden majorságbeli dologhoz lásson
(GazdtörtSzemle L71).

m.ajor-]iáz : allodium; meierhaus NySz. 1450:
Curia seu domo Colonorum wlgo Mayorhaz (OL. D.
14431). 1496 : Possessionibus Jobagy OÍazmyhallakosa
3ía2/o?-Aa2:lakossa (Körmend lU; 6, Körmend 10\ 1525:
Seram feci preparare ad mayor haz (OL. D. 26345).
1638: Maiorhaz ui sindeliezesevel (OL. UC. 2/.34).
1683: Egy mayor haz csűrös kertivel együt (uo. 1/19\

m.ajor-lié : villatica, [villica]; meierin NySz. 1546:
Az mayornenak (OL. Nád. 40). 1702 : Majomé kettő,
köntőssök. Majomé Leányi kettő, kőntössök (Adal-
ZemplvmTört. V. évf. 332).

major-szoba : [conclave villici ; stube des meiers].
1597 : Az Vr w Na[gysá]ga maioriaban ugimint az
maior szobában (OL. UC. 101/3). Az maior szoba
előtth ualo pituarban (uo.).

MAJOROSKODÁS : viUicatio ; landwii-tschaft
NySz. 1683 : Mikor a mcijoroskodásra küldik, czim-
borával fogh öszve (OL. UC. 3/32).

MAJORSÁG : vilUcatio, agricultura ; land^irt-
schaft, landbau NySz. (2. jel.). 1548 : Mayorsaghoz
lato ázzon ember (OL. UC. 99/7).

majorság-abajdoc, -abajnac : 1597 : Az Zwrw
kerben alias paitas kerben. 1 Aztag maiorsag Abainacz
Cap : 105. 2 Aztag maiorsagh Abainacz Cap : 100.
7 Aztag maiorsag Zab Cap : 124. 10 Aztag maiorsag
Ros Cap : 127 (OL. UC. 101/3).

majorság-erdő : 1760 : Mi az erdők tilalminak
tartását illeti, azt az eddig volt kerülök szintén úgy
megőrzik, mint eddig örzették, s igen csekély fize-
téssel, azokat tudniillik, a kik majorság erdőknek
eljegyeztettenek, az többit pedig bár mind kivágnák
(GazdtörtSzemle Vn.418).

m.ajorság-rozs : 1597 : Az Zwrw kerben alias
paitas kerben. 1 Aztag maiorsag Abainacz Cap: 105.
2 Aztag maiorsagh Abainacz Cap : 100. 7 Aztag ma-
iorsag Zab Cap: 124. 10 Aztag maiorsag Ros Cap 127
(OL. UC. 101/3).

majorság-szó'llő, -szőlő : 1638: Maiorsagh szolok
1) Uihely Baglios 25 Ember kapallo 2 ) Uihely oremus
7 Ember kapallo (OL. UC. 2/34 .

m.ajorság-zab: 1597: Az Zwrw kerben alias paitas
kerben. 1 Aztag maiorsag Abainacz Cap : 105. 2
Aztag maiorsagh Abainacz Cap : 100. 7 Aztag maior-
sag Zab Cap : 124. 10 Aztag maiorsag Ros Cap 127
(OL. UC. 101/3i.

MÁJOS, májas: tomaculum, hilla, tomacinaNySz.;
leberwurst BM. 1544 : Vöttem kolbazt mayost (OL.
Nád. 41). 1587 : Dizno lab Oria Húsos Mayos Kasas
Veres (uo. 40). Oryot, mayost, húsost, verest, kasast
(uo. 41). 1635 : A gömböcöt [adjuk] 9, 8 d. Az apró
vérest és májast 6, 5 d. (GazdtörtSzemle Vin.473),

6ÜÍ)

MAKARIA-KÖRTE MÁL

MÁL

010

MAKARIA-KORTE, -kértvóly : 1658: Wagion

makari/a kerthwl is (OL. Nád. 49). [Vö. NySz.)

MAKK: glans, balanus; eichel NySz. 1211: Isti
sünt exequiales Thaba Baga Moc [a. m. makk ?]
Hymonus Seleh Onda Seiitus (Paunh. Tih. 1/5). In
lulla poposca isti sünt seiui Zolgat Huned Mochx
Pechy (uo.). 1237/1325 : In uilla Egiis Scim Lach
Chod Scimche Moch Ayaudukli (Veszpr. 107, Lula 2).
1252 : Quorum seruitorum nomina sünt hec Damse
Chepkud Mok Mogd (Pannh. 11/F). 1521: Prouentus
glandium wlgo Mack (OL. D. 37179). 1719 : Ezen
jószágban mindemiemü mezei és kerti vetésekből,
borból, bárányból, kecskefitól, mélitöl, ííirtMraliajtott
sörtésböl való dézsma a földesurat illeti (Gazdtört-
Szemle III.97). [Szárm.: 1211: Vdomici de Mortus
hü sünt Tencu Mocud Venehs Vosod Bense Hoda
Erizeu (Pannh. Tih. 1/5). Isti sünt exequiales Seneud
Topa Mocud Cemma Bozur Bot Buche (uo.). 1227 :
Quorum nomina hec sünt videlicet Matha Chebe Ilmers
Mocud Zapa Boca Japa (Veszpr. 9, Kál).]

makk-bér : fehmgeld BM. 1752 : Vegyázással
legyenek makkolásnak idejin is, hogy az külső hely-
ségbeli sertések ue járják az uraság erdeit, hanem
az olyatin sertések, azkik uraságnak makkbért fizetnek
(GazdtörtSzemle VI.140).

MAKKOLÁS : eichelmast, fehm, eichellese BM.
1752 : Az 'uraság jobbágyi csak akkoron ocsúdnak
föl magok határjához tartozandó erdők iránt, midőn
makkolásnak ideje vagyon (GazdtörtSzemle VI. 139).

MAKKOS : 1) [glandes habens ; eicheln habend].
1233 : Nos Bencius Jbrahun Mockus [a. m. makkos ?]
(Pannh. 13/Aa). || 2) [silva glandifera; eichwald]. 1378 :
Silva vulgariter Maccus dicta (TelekiOkl. 1.180).

makkos-erdő : silva glandifera ; eichwald NySz.
1476 : Simulcum Silua Makkoserdex: appellata (Lelesz
Acta 86/25). 1584 : Vagon Makkos erdő, kyrwl reghy
zokas szer^nth mykoron mak terem, hwzadoth aggak
(OL. UC. 56/33).

MÁK-SZÉM : paullulus ; winzig klein NySz. (2.
jel.). 1411 : Venissent ad montem MakzemhegQ vocatura
(Lelesz Met. Mármaros 18). 1423 : Peti-o Makzem.
(Lelesz Acta 43/78).

MÁK-SZÍNÚ, -sziné, -szün(ő) : colore papa-
vereo ; mohnfarbig NySz. 1476 : Vna Subba coloris
Makzyimiew (Körmend Unyom. 118). 1481 : Tunicam
meam Makzijne [ígyj (OL. D. 37166). 1557 : Eg V(?g
mak zun purpian, kibe uagion bechy reff 47. fer : 1
(OL. Nád. Számad. b).

MÁL : 1) [latus raontis (meridionale) ; südwarts gele-
gene berglehnej, berglehne NySz. («2. mál» a.); «dél-
nek fekvő (meleg) hegyoldal* MTsz. (2. jel.). 1229 :
Locum aptum ad vineas et arandum qui uocatur
Beseneumöi (Pannh. Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.). 1249 :
Ad vnum monticulum qui uocatur kerekmaí (Mon-
Strig. 1.380). 1251/1281: Transit per Kanatopam ad
Niresmöi (OL. D. 346 j. 1252 : Duas vineas in YrugHiai
(uo. 368). 1252/1326 : Duas vineas in Ymghmal (uo.
2342). 1264 : Procedit ad quendam collem Kumolou-
mal dictam (Pannh. 16/0). 1269 : De vinetis Popmoi
seu Pyspukma/ Eleumal Kerekud et Banafeuld appel-
latis (Veszpr. 106, Dec. Bud. 3). 1275 : Ad promon-
torivim quod uocatur Avnykmal (OL. D. 921). In
montem qui dicitur GudulawoZ luo.). In monte qui
dicitur Keykmal (uo.). In loco qui dicitur Medyesmr/i
(uo.). Ad locum qui dicitur Elenmal (uo.). 1276 :
Scandit super quendam Mai (Múz., 1. HazaiOkm.
Vni.183). 1280 : Ad latus montis qui dicitur Mezes-
mal (Wenzel XII.BIB). Ascendit in monticulum qui

Magyar Oklevél-Szótár.

uocatur Cuzepmal vMúz. Jankowich, 1. Kubinyi :
MTörtEml. 1.117 és Wenzel IX.290). 1288 : In Mai
vnam vineam (Veszpr. 109, Szepezd 2). 1297 : Dimi-
dietatem cuiusdam vinee in territorio Vymal exi-
stentem (Múz. ErtI). 1303 : Vinea sua in territorio
knesámal existenti (MonStrig. 11.523). 1303/1494 : In
eodem latere Werewmal dicto (Kubinyi : MTörtEml.
11.55). 1309 : Vnum uidelicet iuger in loco Papaymaí
(Veszpr. 2, Ábrahám, 1. HazaiOkm. IV.118). 1315;
Vineam suam empticiam in territorio ville Kezű in loco
Chuhíínchmala dicto (Veszpr. 6, Gyulakeszi). 1318/1320 :
Vsque latus cuiusdam monticuli Kogyohnal vocati
(Veszpr. 16, Vespr. Oppid., 1. ZalaOkl. 1.149). 1319 : Mon-
tem Kuesmal (ZichyOkm. 1.164). 1320 : Vineam in eius-
dem ville Chege territorio Zeuleumo? vocato (Veszpr. 4,
Csege). 1324/1335 : Ad quendam monticulum Thomnal
dictum (OL. D. 2260, 1. AnjouOkm. 11.161). 1327: Ad
vnum Berch Sumusmai dictum (OL. D. 2470). Ad mon-
tem Kwnal dictum (uo. 2418,1. AnjouOkm. n.287). 1328 :
Vineam suam in territorio Eleumrtí uocato (OL. D. 2486).
Vineam ipsorum in territorio FeneuíimZ nominato (uo.).
1329 : Vineam suam situatam in territorio Vymal
vocato (uo. 2568). 1331 : M.ogosmal. hn. (AnjouOkm.
11.566). 1334 : In quodam loco wlgo Wereu?«aZ vocato
(OL. D. 2864, 1. AnjouOkm. III.108). 1335 : Vineam suam
in territorio Zekmal vocato (OL. D. 2953). 1338 : In loco
MeggesmaaZberchy dicto (uo. 31086). 1339 : Itur in
latere vnius montis mai vocati (uo. 3248). 1346: Ad
promontorium ArnykíHaZ dictum (uo. 3838). Ad montem
Keykmal (uo.). In montem qui dicitur GudulamaZ (uo.).
1351/1358 : Vineam in territorio FelmaZ adiacentem
(ZalaOkl. 1.506). 1358 : Ad quendam locum Cheper-
kesmal dictum (OL. D. 30388). 1360 : In quodam
monte Zemercesmoi wlgariter nominato (Körmend III/2,
Örs 18). 1368 : In monte ChoukawtaaZ nomine (Pannh.
55/Mm). In valle Heximaal dicta (uo.). 1372 : Sub
monte Gyomai dicta [igy] (OL. D. 30706). Sub dicto
monte Gyomai (uo.). 1376 : In monte Zemerches-
mal vocato (Körmend III/2, Örs 23). 1396: Silua
SatormaZ nominata (Veszpr. 107, Mindszentkál 1).
1402 : Quandam vineam nostram in monte ElewmaZ
(Múz.). 1403 : In monte ByolíwaZ vocato (KárolyiOkl.
1.523). 1409 : Ad quendam montem magnum NagjwaZ-
gardia vocatum (OL. D. 30414). 1419 : In prato wlgo
BukmaZalya (Múz. Békássy). 1429 : Terras arabiles
in monte MenethwíaZ adiacentes (Pannh. Tih. 18/1).
1430 : Ad montem hangyaswaZ (OL. D. 28812). 1435 :
Partém vinee in latere meridionali montis Tarczal-
hege vocati existentis que MezesmaZ vulgo appel-
latur (KárolyiOkl. 11.166). 1438 : In montibus Mezew-
maal et FelmaaZ appellatis (Veszpr. 107, Köveskál
6). 1448: In loco PapjwaaZ (Veszpr. 2, Ábrahám).
Quadam vinea DyomaaZ appellata (uo.). 1454 : In
promontorio ThwzokmaZ vocato (OL. D. 36407). 1460 :
Secimdam [vineam] in mote TolwaywaZ (Körmend.
Korlátkő-Appon. 17/824). 1467 : In loco Maal appel-
lato (Veszpr. 4, Csopak). 1477 : Duas siluas vnam
HasheghwiíiZ et alteram Kwthfely appellatas (Múz.
Kisfaludy). 1482: Vineam suam ThykoswmrtZ vocatam
(Múz. Forgách). 1485 : In loco ChopakmrtZ vocato
(Veszpr. 4, Alsóörs). 1486 : In monte MaUzo [olv.
mái-aszó ?] vocato (uo.). 1489 : In promontorio Elew-
mal vocato (OL. D. 29326). 1509 : In vinea sua Bako-
vial vocata (Múz. Forgách). 1511/1517 : In promontorio
BerkenewírtrtZ vnam vineam (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.).
1512 : In loco BeryeknyemaZ appellato (Veszpr. 4,
Fölsöörs). 1529 : Quendam montem SobrakwiaZ voca-
tum (OL. NRA. 860/35). 1601 : Az Maion vagion ket
szóló. Az Melegh oldalon vagion egi szóló (OL. UC.
;55/2). 1619 : Alsó es Felseő ZeöleöwaZ (uo. 28/43).
1668 : Szántó föld három vagyon, egyik a Széna
málonn, Másik a Kétsi földön [stb.] (CanonVisit. 162).
II 2) venter, pars corporis infra pectus ; brust, wamme
NySz. («1. mál» a.) ; «a kikészített bőrnek vékonyabb

39

611

MALAC— MÁLHA

M.AXMOCSKA-MALOM

GI2

része, hasi bör» MTsz. (1. jel.) 1550 : Pelles wlpinas
Maal pro subductura (OL. Nád. 40). 1635 : Egy gal-
léros mentét, hogyha mállal bélelüuk és annak az
torkait kiszegyük egyenkint és abból gallért csiná-
lunk és kömyös körül torokprémmel megprémezik
2 f. (GazdtörtSzemle VIII.472). [Vö. farkas-, hegy-,
hiúz-, nyúl-, pegyvet-, ravasz-, róka mái,]

mái-suba : [tóga e pelle subventrali facta ; wvn-
terrock aus wamme]. 1531 : Mai suba, nak suba, nest
suba, hóig suba (OL. Xád. 43). 1544: Eg veres v^ selö
mai subát (AdalZemplvniTört. V. évf. 276). 1555 :
Haat swba Maal swba (OL. Xád. 49). 1558 k. : Azen
wramnak wagyon mai swbaya j (Njt. XXVIIL22).
Wagyon Mester hazán granat zoknya j mai swba j (uo.).

MALAC : sucula, porcellus. poreulus : ferkel XySz.
1333 1334 : Pervenit ad ilfaZoc/ipataka [a. m. malac ?]
iKárolj-iOkl. 1.82). 1419: Michaele dicto Malacli (Parnih.
Hitel. '52). 1544: Eg kis erdeit. Eg malaczot szeledet
(OL. Nád. 42). Hideg eteknek malaczot uo. 41). Vöt-
tem hideggé malaczot (uo.). 1548 : Ludath. Kaczath.
Malaczot (OL. L. IILIG. 17). Kan. Sj'ldew. Malach
(OL. UC. 99/7 >. 1586 : Apró lábos marha. Malaczok.
Godák (OL. Nád. 40). [Vö. gölye-malac]

MALACOS ? : [porciüis abundans : reich an fer-
keln]. 1453 : Quosdam meatus aquarum Kerekfewfoka.
Malachirser [a. m. malacos P] (OL. D. 30828).

MALÁKA : [palus, terra aquosa : sumpf, lache,
sumpfiger ort]. 1254 1378 : Aquam que C'honia ma-
laka dicitur (HazaiOkm. VL83). 1257 : Intrat ad val-
lem que dicitur Malaka (OL. D. 455). 1261 : Et ibi-
dem intrat Malacára (Wenzel in.5, « Sáros m.» Szám.
jegyz.). Ibidem intrat malacára (uo. Mn.l2, < Sáros
m.» Szám. jegyz.). 1264 k. : Abhinc pergit ad
'^üzepmalaka (Pannh. 36 X). 1275 : Per vnum pratum
paruum Malaka uocatum (Múz. TörtTárs. 4). 1291 :
Peruenit ad Zabemalaca (OL. D. 1828, «Zala m.»
Szám. jegyz.). 1298 : Uadit ad unam maiakara (uo.
1503, « Mura mellett*. Szám. jegyz.). 1340; Ad vnum
riuulum malaka vocatum (uo. 3308. «Baranya m.»
Szám. jegyz.). 1346 : Vnam aquam paludosam Malaka
vocatam (uo. 3861, «Baranya m.» Szám. jegyz.). 1347 :
Aquam paludosam Malaka vocatam (AnjouOkm. V.42).
1389: Stagnum Malaka dictum (OL. D. 7467, «Somogy
m.» Szám. jegyz.). [V^ö. moláka MTsz. és Miklosich :
Slav. elemente.]

MALASZT, milaszt : gratia, cleraentia, favor
NySz. ; [gnade, gunstj. 1095 : Quorum nomiua hec
sünt Pozman Milozt Hunosti Zamudi Trinsin Vranis
Vrbaz (Pannh. 15 Oo). 1211 : In lülla udori isti sünt
ioubagiones Nuhu Ontus Milost Pentuc Wnoca (Pannh.
Tih. 1/5). Isti sünt exequiales Rezed Ba.s Wayad
Teber Milost Sebeh (uo.). 1546 : Laczlo [igy ?] Isten-
nek malazthyaabool Magyerorzaagnak dalmaciaanak
hoi-wathorzagnak szeremsygnek raacsaagnak hawas-
mellyeknek kwnoknak bolgaaroknak etc. kyrallva
íZalaOkl. 1.72).

MALÁT : «füzes, cserjés, bokros helv» MTsz.
1504: Piscina íyzmalath ac Silua fyzzes (OL. D.
21273). 1504/1520 : Piscina Fyzmalaih ac Silua Fyz-
zes (Múz. Forgách).

MALE-SÜTÖ : [pistor placentae miliariae : kuku-
ruzkuchenbacker]. 1714: Málésütö IfoglalkozásnévJ
(GazdtörtSzemle IX.22).

MÁLHA : vidulus, bulga, sarciua ; folloisen, bün-
del, gppiick NvSz. 1490 : Parue Malhc [latin többes-
szám] de cutibus (OL. D. 26048). 1566: Marsupia
duo cum capsa málha vocata e.\ coreo (OL. UC. 18 15).

MALMOCSKA : [molendinum parvum : kleine
raühlej. 1697 : Fabiny urtul adósságba vett malmocs-
káíH jövedelme circ. fl. 13. (AdalZemplvmTört. IV. évf.
315). 1700 : Tamai Malm,ocskának Arendája fl. 10

(uo. V. évf. 171

MALMOS, raolnas, m.olnos, mónos : habens
molam, molendinum XySz. : [mühle habend]. 1211 :
Hü sünt ioubagiones Bolt Jocos Mogd feled Men-
cud Embel Xogus Monos [olv. mónos— malmos?] Zeimic
(Pannh. Tih. 1/5). Isti sünt aififices Mous Zeme Bosar
Nuhu Kochou Zombot Monos Anta (uo.l. Isti sünt
exequiales Bedh Felenig monos fiacha huitol Chenke
(uo.). 1406 : Georgii dicti Molnus (Múz. Kállay). 1415 :
Laurencio Molnos ZichyOkm. VI. .356). 1417 : Ladislai
Tóth dicti de Alsow,oZ»a.sbel (Pannh. Hitel. 48). 1423 :
Johannes Molnus (Lelesz Acta 43/83). 1435 : Paiüo
Molnos (uo. 5210). 1442 : Johanne Molnus (Múz.
Kállay). 1452 : Johanne Molnos (uo.). Thoma Molnos
(OL. D. 14584). 1455: Thoma Molnos (Lelesz Acta
66 43). 1466 : Michaele Molnos (Veszpr. 108, Tótfalu
1). 1476: Michaelem Molnos (Lelesz Acta 86/25).
1480: Greí^oriiis Molnos (OL. D. 18313). 1484:
Anthonio Molnos (uo. 19015). 1496 : Possessionibus
JíoZnoszechewd Zenthkatherynazzon (Körmend III;6,
Körmend 10). 1520 : Ad Riuulum Molnospathak voca-
tum (Lelesz Acta 1 26/26 1. 1522: Valentinus Monos
(OL. D. 37004). 1569 : Molnos János (SzékelyOkl.
V.87). 1602: Molnos Tamás (uo. 212). 1728: Az
felesége terhes lévén, hivatta Malmos Kata bábát
(Reizner: SzegedTört. IV.375). Malmos Katát is az
fatens hírével fogadta fel Kökényné tanítani (uo. 409).

malmos-gazda : [possessor molendini ; mühlen-
besitzerj. 1646/1727 : Kérének azon bennönket illendő
kívánsággal, hogy az mi Varosunkbélé [így] malom-
hoz való levél, és rend szerént való Társaságunk gyttle-
kezetimk formáját és Articulusát, ugy mint monos
[így] Gazdáknak, és Molnároknak mi közöttünk lako-
zókkal egyességet tartani [stb.] (GazdtörtSzemle
Vn.l23, a kézirat szerint).

MALOM, maion, moln, m.olom, mólon,
món ? : molendinum, mola, moletrina, pistrínum ;
mühle XySz. 1247 : Duo molendina unnm apud villám
Dezl alíud quod wlgo Zereda molna diciíiu* (Veszpr.
6, Gyulakeszí). 1247 1342 : Duo molendina \Tium apud
villám deizl. Aliud quod \^•lgo Zereda)HoZ«a dicitur
(HazaiOkm. V.21). 1256 : Molunzag, hn. (ErdMúzLt.,
1. Wenzel \TI.429). 1293 : Prope Molendinum Hench
Molna uocatum (Múz. Hanvay, 1. HazaiOkm. Vn.235).
1301: Molendinum quod nominatur ForkosmoZna (OL.
D. 1626). 1313 : Molendini Elye mona [így ?] vocati
(AnjonOlon. 1.318). 1335 : Molendinum KyswioZwn
vocatum (Veszpr. 15, Vigand). 1335/1449 : Locus
Molendini PanthaleoȒoZnahely dictus (OL. D. 2963,
vö. SztárayOkl. 1.99). 1336 : Cum alio molendíno Ve-
zekfya-Ivanus>tto/??(t nuncupato (SztárayOkl. 1.113).
Molendinum Kuchkfya*;ío/«a vocatum (uo.). 13371414:
Molendina verő in villa Petrolch et Scenth/MoÍHa (OL.
D. 3089). 1339 : [In loco ?] Molunlovít dicto sünt duo
Jugera (^"eszpr. 106, Antalfa 4). 1340 : Unius molen-
dini Ronzadmo/zíWi dicti (ZalaOkl. 1.367). 1342: Vno
Molendino Myke molna appellato (Múz.). Vno molendíno
Morthun molna uocato (uo.). 1352: Molendinum suum
Korlat»íoZ«a nímcupatum (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.).
1353: Ad locum qui wlgo MalunúoÚí dicítm- OL.
D. 4401, 1. AnjouOkm. VI.146). 1354: Molendini
Nog»ioZiín dicti (.Múz.). 1356 : Alíud Molendinum
GycheudwíoZno nuncupatum (OL. D. 4604). 1358 :
Molendíno CorlathwíoZwrt vocato (Veszp. 3, Bére). 1360:
Tria molendina XarwoZwn vocata (Pannh. 55/S). Tribus
molendínis NarwoZwn vocatis (Veszpr. 10, Falaznak).
Ad vnam Síluam wlgo Moluml^h vocatam (Múz.).
Possessionibus Koachy 3/oZ»nzegh (uo.). 1363 : De

618

MALOM

M ÁLON -MANDULA

614

clícta villa Afo/onfalii (uo.)- 1367/1399 : Aquam Mohm-
uizi vocatam (OL. D. 5522). 1368 : In vico Hydkuz
inolendinum trium rotarum RamongwoZwrt vocatum
(Körmend, Heim 214). Possessionem Moloní-á\\m fMúz.
Kapy). De dicta villa Moloníalu. ad villám Nemethfahi
(uo.). 1369 : Simulcum quodam molendino BogaiVHoZna
vocato (^"eszpl•, 3, Bogárfölde). 1370 : Lociim molen-
dini inti'a metas possessionis Béren situm olym Kuzep-
malun vocatum (Veszpr. 107, Nostre 3). 1373,1414 :
Médium molendinum Nyarwírtiow dictum (SztárayOkl.
1.402). 1376 : Moleudini viűgariter Kwzepwa?o» dicti
(ZalaOkl. 11.128). 1377: Penes quaudam viam Molonwíh.
vocatam (V'eszpr. 107, Kajár 3). Sub molendino Koiiacli-
molna (OL. D. 6419). 1385 : Possessionibus 'Eíhiniolon
Zarm vocatis (Múz.). 1390 : Molendini dominó ipsius
possessionis pertinens vulgariter vocati Vrmohia (OL.
D. 7647). 1393 : Quoddam molendinum Barrabas-
molna dictum (Körmend, Stat. ant. major. 2916).
1395 : Medietatis Molendini Kvímoltm vocati in íluuio
Wespremuisy nuncupato i Veszpr. 13, Szölös Veszpr.
m.). 1405 : Molendinum HydasH^oZow vocatum (Zichy-
Okm. V.403i. 1409: Venit ad vnum fluuium iV/rt/oHiuiz
appellatum (Múz.V 1410 : Blasii de il/aZoj.falusy (Múz.
Kapy). 1411 : Riuulum Malnm pathaka predictiim (Múz.
Péchy). Penes quendam riuulum Maloniűzi vocatum
(uo.). 1412 : Dictam aquam Malonmiz (OL. D. 9970).
Dictam aquam Molomuize (Múz. Kisfaludy). 1413 :
Clausui-as piscine sue viügo VeyzesmoZowia appcllate
excidendo destriLxissent (ZichyOkm. VI.239). 1414 :
Cuiusdam molendini Tol malom vocati (OL. D. 1340).
1429 : Molendinum nagmalom nominatum (Pannh. Tih.
18 1). 1430 : Versus locum MalumvAxráuk vocatum
(Pannii. 11/B). 1442? : Fel heu vizi wioZownöX-zegedese
(OL. D. 13682, az 1442-i oki. hátlapján). 1450: Quasdam
terras ipsorum exponenciiim a parte Pethry sub vna
arbore Tilie et Kyralrethe necnon Bolgorekethyeye
et Gjgemonlna [így ? olv. -molna] ac Kyísewfarkas et
Fekethewzoldobzeg vocatas (Lelesz Acta 62/37). 1451 :
Molendinorum ZykrawioZwa appellatorum (Múz.). Venit
ad vnam viam Malomwíh vocatam (Múz. Döry). 1454:
Proventus molendini ZthankwioZna super fluvio Labarez
decm-rentis (SztárayOkl. 11.521). 1460 : Molendinorum
NaghmaZom, ZamarwioZna (OL. D. 15431). 1474: Medie-
tatem molendini Ketthesmalom vocati (uo. 17613).
1477 : Cuiusdam molendini sui Casamolna vocati (uo.
17951). 1478: Penes viam Malomlowth (Múz. Eékássy).
1480 : In tota piatea Molendini Malomxcza vocata
(OL. D. 18326). Molendinum Zegyvnalom appellatum
in fluuio Bazawize decurrentem (Lelesz Acta 90/16).
1481 : Terrarum arabiüum 0»iaZo}«paraztliya ac Insule
Warzegh (Múz. Ibrányi). Trium Molendinorum quorum
primum Thathornyos Malom secundum KwlcliarwioZ»a
nuncupatur (Lelesz Introd. P/164). 1482 : Molendinorum
Remethemolna et Karlo vocatorum (uo. P/276). 1483 :
Ad facies terrarum OmaZowparazthya et Nadasmezew
vocatarum (Múz. Ibrányi). 1505 : Tribus Molendinis
quarum [így "?] duo in Nagtagbwyz et tercium in
Cliatornas«»aZom íluuiis nuncupatis (Lelesz Prot. II.49a).
1506 : In siluis ilfaío »ígyakra Nagherdew et Galago
vocatis (uo. 1.30). 1618 : Loci moleudini Pwzthamalon
(OL. D. 36405 . 1525 : Via Malomlowíh aliter Las-
kody wth vocata (Lelesz Prot. V.268a). Molendi-
num vnum JanosdeakwioÍHct vocatum (Pannh. 4/F).
1553 : Az malomnak sylep feye el zakath (OL. Nád.
48). 1564 : Az várhoz huszonkét szölö vagyon. Vannak
az várnak molnai (GazdtörtSzcmlo 1.67). 1588 : Mol-
nok mercheienek bejeouetely (OL. Nád. 40 . 1597 :
Ew tarthya hayal az molnoth (OL. UC. 12/42).
1602 : Malom Tamás (SzckelyOkl. V.311j. 1632 : Az
malomhoz való apros szer szamot, az korong vasat
is, czapot es egieb kusaly talp vasat (OL. UC. 3/20).
1634 : Az malomban egy liszteleö láda (uo. 21/3).
Ennek az malomnak piteles ládaia (uo.). [Vö. malom
ós moln NySz.] [Vö. csillye-, fölülcsapó-, fű-

rész-, hajós-, hármas-, hatos-, hidas-, kalló-,
kása-, kölyűs-, portöró'-, puszta-, szabás-,
száraz-malora.]

malom-bíró, -beró?: 16461727: Mi Sente város-
sában lakozó Ujvárasi Malom Béro [igy] Molnár
János [stb.] (GazdtörtSzemle VII.123, akézkat szerint).
Ha az Molnár minden kantzon egy egy uj gust nem
kött minden Cizojtara a Malom Béro [igy] eskötyivel
meg látya tartozik húszon ott pínzel (uo. 125). [Az
e helyesírási értékére nézve vö. ugyanezen kéziratnak
következő szóalakjait : «Bero» bíró, «Varosunkbéle»
városunkbeli, «ki erattattni> kiú-attatni, «Véze kere-
ket» vízi kereket.]

m.alora-gát : claustrum ; schlagbaiim NySz. 1478 :
Clausuras wlgo Malomgath (OL. D. 18077). 1482 :
Argeam [így] Molendini wlgo Malongath (uo. 18722).

m.alora-ház : molendinum ; mühlenhaus NySz.
1608 : Ha niegh nem epetik nyakra dwl az malom haz
(OL. UC. 37;56). 1638: Ezeii Malomháznak oldala
Tapaszos meli malom házban vam búzának való szu-
szek No 2. ^ uo. 2/34). Malom haz kompiaval eggiüt
(uo.). Ezen malom házban vagion egy malom keö
tartó fa bak (uo.).

malom-hely : moletrína ; mühle, mühlstelle NySz.
1268/1347 : Apud locum qui dicitur inolunchel (Mon-
Strig. 1.555). 1560/1580 : Ugyanezen Máthé Jánostóly
bitai határban vöttem örökbe egy malomhelt, egj
hold földet és egy darab szénafüvet (SzékelyOkl.
V.76). 1560/1665: Valami östöl maradott öröke...
vagyon, . . . adta cserében az megmondott Zsófi as-
szonynak . . . mind vizével, malomhelyeivel, erdejével,
szénafüvével, szántóföldével (uo. 77). [Vö. «maloni»
1335/1449. a.]

malom.-korong : [rota moláris ; mühlradj. 1638 :
Malom korongh vezetek Serpeniö No 1 (OL. UC. 2 34).
[Vö. korong NySz.]

malom-korongvas : [mühleisen]. 1558 : Malom
Korongh nris (OL. Nád. 49). [Vö. korong-vas.]

malom-kő' : lapis moláris ; mühlstein NySz. 1410 :
Molarii vulgo malomkev (SztárayOkl. U. 92). 1638 :
Ezen kompos vagi haios malomnak vízi es fogas
kereke, ket bokor malom keöve keö padgiaval korong-
iával tengelievel liszt valuiaval (OL. UC. 2/34). Ezen
malom házban vagion egy malom keö tartó fa bak
meliet az malom keö vágásnak ideien az malom keö
ala szoktak vetni (uo.).

malom-raécs: [lucerna moláris; mühlenücht]. 1587:
Malom mech [malomban]. Faragó zek (OL. UC. 46/74).

malom-por: pulvis moláris, poUen; das Staub-Mehl
in der Mühle PPB. 1632 : Az malom porral az mol-
nár tartozik disznókat hizlalni (OL. UC. 3/21). 1638 :
Malom por vagion cub. 1 (uo. 2/31). [Vö. MTsz.]

naalom-váltság : 1619 : Malom auagi barani valt-
sagtul hat forinth (OL. UC. 22/21).

malomvám.-búza : 1566 : Wagon malom wam
bwza (OL. Nád. 49j. [Vö. vám-búza.]

MALON, 1. malom.

MALOZSA-SZÖLÖ : uva Malvatica; zibeben,
welsche trauben NySz. 1544 : Uöttem malosa szólót
(OL. Nád. 41). 1546: Malosa zölöre attam (uo. 42).

MANDULA, m.ondola : amygdala, amygdalum,
amygdalus NySz. («mandola» a.) ; [mandel]. 1493 :
Vuapassa Mandela Ryska[sal (EPSz. fol. 80). 1531 :

39*

6f5

MANKÓ -MARADÉK

MARADIK— MÁRC

616

Elewen gönber, tengeri zóló, mondolo [így ?], zegfw
fahe (OL. Nád. 43). 1544 : Ebedhez mondolot tengeri
szölöt (uo. 40).

raandtila-kása : mandelreis NySz. 1552 : Báráuy
czimört mondola tejjel és rizskásával ... Az bárány
czémert csak sóban főzd meg és aztán add föl és
aztán töltsed reá az mondola kását (Radvánszky :
Családélet ni.39).

mandula-sajt : oaseus amygdalinus ; mandelkase
NySz. («maudola-sajt» a.) 1545 : Az mondola saythoz
viza hoyagot (OL. Nád. 40).

MANKÓ : scipio ; ki-ücke NySz. 1455 : Johannes
dictus Mankó (OL. D. 15001). 1516 : Blasius Mankó
(Lelesz Acta 122 8). 1581 : Egy eoregh mankó hegies
teor wagion benne (OL. L IIL 16. 17). [Vö. MTsz?].

MANKÓS : fulcro instructus ; mit einer krücke
verseheu NySz. (1. jel.) 1480 : Elias Mankos (Lelesz
Acta 90/7).

MANTIKA : [vestis species, paUium ; eine art
kleid, mantel ?]. 1544 : Egh testzin dupla tafota zok-
nyat. Egh testzin dupla tafota mantjkot [így "?] fekete
keczke bürvel belleltet. Eg fekete barson mantjkat
nestvel belleltet (AdalZemplvmTört. V. hxí. 276).
[Vö. 3. mantica Du Cange.]

MANYARÓ, 1. mogyoró.

MAR: mordeo NySz.; [beissen]. 1362: Petrus
Moroii [a. m. maró '?] dictus (Múz. Soós). 1446 : Ad
quandam paniam vallem Babawelge alio nomine Erdeg-
warowelge appellatam (Múz. Rhédey).

MARAD : 1) maneo ; bleiben NySz. 1542 : Ma-
thyas kyralthool maradót regy kezy puska was (OL.
Nád. 40). II 2) mulctor, damnor ; bestraft werdeu,
verurteilt werden NySz. 1564 : Akarja, hogy Farkas
lu-am oly rendet tarcson, hogy az szeginy ember ki bir-
ságon marad, meg ne nyomoritassék (GazdtörtSzemle
L73). 1574 : Hogy ha Ferencz lu-amné ... ez végezésnek
és az Ferencz uram kötésének nem állana, ötszáz forin-
ton maradjon Ferencz uram János uramnak ( Székelj"-
Okl. V.96J. 1581 : Ha valaki lovát vagy egyébféle
bannát a csóvás parlagon pásztoroltatja vagy rá köti
sz. János napig, 3 girán maradgyon (SzékelyOkl.
V.126, XVm. sz. másolatból). 1594: Az ki eleven
dyan marad walakinek abból az ispánnak egi forinthia
jar (OL. UC. 113/5). 1643: Tizenöt nap alatt
valld föl a szölöt, mert ha föl nem vallod, a földes-
uraknak 4 for. maradsz és a 4 for. megveszik rajtad
(GazdtörtSzemle VL 468—469). Valaki szőlővesszőt,
vagy vidéki, vagy falubeli, haza viszen, és gyepüre
nem rakja, 4 forinton maradjon (uo. VL469). 1653 :
Valaki tüzet görjeszt más ember kárára ... ez ilyen
kárt tevő, égető, marad az földes m-ának : fi. 12
(uo. P.33). 1700 : Mikor valamely ember pert indít
és kezd . . . valamely jószág avagy örökség felöl . . .
és maga is látja, hogy ahoz semmi közi nincsen . . .
afféle ember húsz forinton marad az méltatlan kere-
setért (uo. VI1.401). |Vö. el-, még-, visszamarad.]

MARADÉK, maradik : a) residuus, reliquiae,
residuum, reliquus ; überbleibsel, übriggebheben ; b)
posteritas ; nachkomme, nacbkommeuschaft NySz.
1181 : Maradec cum íilio et Johannes cum duobus
filüs fabrí (Fejérpataky : IH. Béla oki. 29). 1211:
Hiuotol Moglou Vocu Morodcc [szn.] (Pannh. Tih. 1/5).
Vdornici de Mortus hü sünt forcos Medveh Mogus
Morodech Chymoz . . . Rost Maradic Nesu (uo.).
[Udvoi-nici] Salca írig Morodech (uo.). Isti sünt ara-
tores Morodech Moncat Vreh (uo.). Isti snnt sémi
Wendeg Í^Iogd Waca Wta Morodchr Zoga (uo.). 1255 :

Maradék cum Hegen filio suo (HazaiOkm. V.27). 1265:
Dyonisii tilii Morodyk (Múz. ErtI). 1273 : Gregorius
Matias et Mestui-. fily Morodek (HazaiOkm. Vn.l41).
1292: Petri et Pauli filiorum Maradék (Veszpr. 107,
Kál 2, 1. ZalaiOkl. 1.108). 1358 : Paiilus filius Maradyk
(Veszpr. 107, Köveskál 7). 1417 : Ladislao Maradék
(Lelesz Acta 37 84). 1502: Petrus Maradék (Károlyi-
Okl. III. 53). 1503 : Petro Maradék (OL. D. 21231).
1512 : Blasio Maradyk (Lelesz Acta 120/14).

MARADÍK, 1. maradók.

MARADSÁG : mulcta judiciaria ; strafe NySz.
1541 : In sede ludiciaria propter sentenciam vt Avlgo
dicituT maradsagyrth (OL. Mokcsay, I. csomó). 1564: Ha
mi olj'féle jószágába járó maradsága tertíniiék valamely
szigény embernek, ahoz Jakap uram az ö szokás
szerint való bírsága felött semmiképpen ne njiilhas-
son (GazdtörtSzemle 1.69). [Vö. marasztság.]

MARADVA: posteritas; nachkomme NySz. 1561:
Adák azért az ő részek jószágot Imecsfalván levőt . . .
Kondorát Istvánnak, feleségének Annos asszonynak
és maradváinak örök örökbe (SzékelyOkl. V. 81 — 82).
1569 : Ha az felperesnek magva szakadna . . . tehát
ezen feljtilmegnevezett szántóföldek és szénarétek
\'isszamaradjanak az alperesnek, vagy maradváinak
kezébe (uo. 87). [De ua. oki. -ben : «az alperes, akár
penig az maradványa* uo. 88.] 1589 : Ezekre való
tekéntetböl adta Lázár Farkas uramnak azon fellyel
megnevezett három ház jobbágyokat, sőt adá, vállá
és perpetuálá mii előttünk az megírt vitézlő Lázár
Farkas uramnak fiúról-fiúra, maradváról-maradvára
meghíhatatlanúl örök ]így ?] bírni azon fellyel meg-
nevezett 24 fl. (uü. 144). [Vö. MTsz.j [Vö. marad-
vány.]

MARADVÁNY ? : haeres ; érbe NySz. (2. jel.)
1569 : Ha kedik örökben eladna ez felyül megmondott
földekbe vagy szénarétekbe, tehát semmi nélkül vissza-
vehesse és hozzá nyúlhasson az alperes, akár penig
az maradványa [így ?] (SzékelyOkl. V.88). [Vö. m.a-
radva.j

MARANCS, 1. narancs.

MARASZT, vö. mégmarasztás.

MARASZTSÁG: [mulcta judiciaria; sti-afe, straf-
geld]. 1641 : Marasztsága lészen (KomárJk.). 1643 :
Valaki szőlőhegyen verekedik, szitkozódik, és vért
bocsát egjTnáson, megbizonyodván, aki oka lészen a
háborúságnak in florenil [olv. florenis] 20. convincál-
tassék, és a vérbirságok, ha szőleje vagyon, a szőle-
jéből kitiltsa a hegjTnester, és megvegye rajta a
marasztságot, ha szőleje nem lészen földesurak exe-
quáltassák (GazdtörtSzemle VI.470). [Vö. maraszt 2.
jel. NySz.] [Vö. maradság, m.égmarasztás.]

MARÁZ ? : pruina ; reif, gefrorner schnee NySz.
1211 : Isti sünt peUipari Bort Zorida Kesereu Kerus
Mocsa Moraz [a. m. maráz ?] Lucus Fulcus (Pannh.
Tih. 1/5). 1240 k. : In predio Digna hec sünt nomina
Jobagionum Cenqu Moraz (Pannh. 61/8). 1252 : Quorum
viuitorum nomina hec sünt Gyge Maráz Wz (OL.
D. 369).

MÁRC : maicius NySz. [mulsum ; meth]. 1683 :
Nyolcz hordó márcz (OL. UC. 3/32). [Vö. MTsz.;
marciam Bartal.J

mái'C-adó : |qui marcium, mulsum dat ; wer meth
gibt|. 1240 k.: Sünt x ville subulcorum quorum nomina
snnt hec Marcadon Due ville Zyruuke Durche Valuusfey
Nyrokol due ville que vulgo appellantur sancti Ladizlay
(Pannh. 61/8). 1268: De populis domine Regíné de villa
Maychndor vocata (AVeiizel 111.184). 1403 : Marrhadnrh

6lt

M ARC A PÁN— MARHA

MARHÁS— MÁRK

618

[így, hn.] (OL. D. 9116, 1. Csánki : TörtFöldr. 11.627).
1443: Marczado, hn. (Csánki : TörtFöldr. 11.627). 1453:
Possessionum Rengewsar, Marczado [«Somogy m.»
Szám. jegyz. ; ma «Mácadó»l, Wanvyze (OL. D. 14722,
vö. Csánki : TörtFöldr. 11.627). 1510 : Possessionibus
. . . Enyezd, Marczado [Somogy ra.j (KárolyiOkl.
III.69). [Vö : 1280: Terram populorum marci datorum
nostrorum Turdemecli uocatam (Múz. Forgách). Vö.
Szamota,NyK. XXV.157; marcium, marci-datorBartal.]

márc-alja : [faex mulsi ; hefe des methes]. 1683:
Marcz allya vagyon egy hordóban (OL. UC. 3/32).

MARCAPÁN: martius panis ; marcipán [marzipan]
NySz. 1544: Kompostot es marczapant (OL. Nád. 43).

MÁRCÉL : [Marcellus] ; Marzell BM. 1211: Vdornici
de Mortns hii sünt Meteu Bochochi Theke Marcel
Tencu Mocnd (Pannh. Tih. 1/5). Isti sünt artifices
Zuke Marcel (uo.). 1271 : Sutk Vechuklev Vras Fyntiu-
Martel [így ? olv. Marcel ?] Nemyl (Körmend Heim 8).
1288 : Ad magnam arborem nucnm que in vngarico
iliafceíneygyaya uocatur (MonStrig. n.244). [Vö.PPB.]

MARCSA ? : [Mariae nomen blandiens ; koseforra
zu Maria]. 1705: Varró Leány Marcso [így? olv.
Marcsa v. Marcsó ?J köntössé (AdalZemplvmTört.
VL évf. 271). [Vö. Mária.]

MARCSÓ: [-V)]. 1705 : Varró Leány Marcso [így?
olv. Marcsa v. Marcsó ?] köntössé (AdalZemplvm-
Tört. VL évf. 271). [Vö. Marcsó, Nyr. XIX. 315;
Borcsa, uo. XXVI. 332, palóc alakok.] [Vö. Mária.]

MARGARÉTÁS : [margaritarins ; perlenhandler].
1731 : Az Sene [?] margarétásoktól és miirmiltiresektöl
[vásárpénz] d. 3. Csigának százától köznap d. 2 (Gazd-
törtSzemle VII.88).

MARGIT, Margita : Margarita PPB. ; [Marga-
retha], 1256 : [Villae] Paradanmonustura et in campo
uersus Zarazer Zenth«tar(/íía et Kuzteluk uocate (Erd-
MúzLt., vö. Wenzel Vn.429). 1285: Munuroka et
Margytha filias dicte Pentheke (OL. D. 26735). 1359 :
Domine Margyth vocate (Múz. Kisfaludy). 1388 : Ter-
ranun arabilium Zenthmiklosfeulde et Zenthrnargitha-
azzonfelde appellatarum (Pannh. 8/L). 1474 : Quandam
particulam térre arabilis Zentwar^'ií/iasson fewlde
vocatam (Múz. Kapy). 1550 : Zent Margith Azon
napian saccolt megh (OL. Nád. 45). 1602 : Margit
Balázs jobbágy (SzékelyOkl. V.286).

MARGITA, L Margit.

MARHA, morha : 1) res, peculium, possessio,
bona, opes ; das gut NySz. (2. jel.). 1516 : Az Maria
azzonyal adoth marhának zauianak Registroma (OL.
D. 26367, 1. Zolnai: Nyelveml. 203). 1552: Regi-
strum az marháról az kith az tárházból adtam (OL.
Nád. 48). II 2) mercantia, morx ; ware NySz. (3. jel.)
1597 : Mykor Bechbewl áros morhat hoznak (OL. UC.
12/42). II 3) grex, armentum ; vieh NySz. (4. jel.) 1584 :
Mikoron nyáron az hanon marhath atal wyhethnek
(OL. UC. 56/33). 1630—48 : Hogy ne legyen [a lój
valami ag marha, hanem ha lehet, lenne gyermek-
ded ló, hét vagy nyolczad fii (GazdtöiiSzemle 1.288).
[Vö. MTsz] [vö. ingó-, lábas-, or-, sértés-,
verő-, vonó-marha. I

marh.a-h.us: [bubula; rindíieisch]. 1764 — 65: Mar-
hahús (Szily- család levéltárában, 1. Szily K., Nyr.
XXXI.254).

marhajáró-föld: [pascnuin, ager pascuus ; vieh-
trift, viehweide|. 1701 : Ohatot marhajúró földnek keli
hagyni (GazdtörtSzemle IX. 9). [Vö. marha-járó WVfi'/..\

marha-kuszmír : 1712 : Marha kuszmir [fog-
lalkozásnév] (DebrLt.. Zoltai Lajos közlése). [Vö.
kuszmir.]

MARHÁS, morhás : a) peculiosus, peculiatus ;
begütert, wohlhabend NySz. (1. jel.) ; b) [pecus habens ;
vieh habendj. 1467 : Andreas Marhas (OL. D. 30882).
1504 : Michaelem Morhas (uo. 21264). 1668 : Mind
gialogh szeres s mind marhás ember (OL. UC. 1/21).
A marhás ember, ha tsak két ökre van is fizet két
kereszt búzát 16 kévéjével (CanonVisit. 162). 1670 :
Az debreczeni ember, ha örni akar, idején szert fogjon,
szénát vigyen s hét számra örjön, hogy sem az vidéki
örlös, sem az itt való marhátalan ember meg ne
fogyatkozzék ; az ki penig itt való marhás ember
örleni akar, maga szükségére megszakaszhassa (Debr-
Jk., 1. NyK. XXVI.343, «szert fog» a.). 1684: Reggel
annak idejében akkori időre tartozó mindenféle mun-
kára marhás és gyalogszeres jobbágy igen szépen
elrendeltessék (GazdtörtSzemle 1.148). 1711: A mely
rétek vágynak azokban a marhátlan emberek tartoznak
délig kaszálni, a marhás emberek behordani (Canon-
Visit. 167). 1757 : A Rétet a gyalog emberek meg-
kaszállyák a marhások bé hordják (uo. 178).

marhás-szekór : [plaustrum ; lastwagen]. 1636 :
Egy uj marhás szekeret 8 f. Egy furmányos szekeret
8 f. (GazdtörtSzemle VI1I.475). [Vö. marhás 2. jel.

és ökör-szekér NySz.J

MARHÁTALAN, 1. marhátlan.

MARHÁTLAN, marhátalan : [pecus non ha-
bens ; ohne vieh]. 1670 : Az debreczeni ember, ha
örni akar, idején szert fogjon, szénát vigyen s hét
számra örjön, hogy sem az vidéki örlös, sem az itt
való marhátalan ember meg ne fogyatkozzék (Debr-
Jk., 1. NyK. XXVL343, «szert fog» a.). 1711 : A mely
rétek vágynak azokban a marhátlan emberek tar-
toznak délig kaszálni, a marhás emberek behordani
(CanonVisit. 167).

MARHÁTLANSÁG, morhátlanság : [iuopia
pecudis ; mangel an vieh]. 1683 : Barma nincsen csak
gyalog szerben szolgál a morhátlanság miatt (OL.
UC. 3/32).

MÁRIA : Maria NySz. 1171 : Nomina hec sünt
Vrumes Hugus Beessa" ilfavíö (Veszpr. í), Kál). 1234:
Insula ScenthwíonVízygete iiocata (MonStrig. I.H02).
1361 : Georgius dictus Scekel de Scent maria (Múz.).
1516 : Az Maria az.7onyal adoth marhának zamanak
Registroma (OL. D. 26367, I. Zolnai: Nyelveml. 203).

gJö. Marcsa? Marcsó, Marianka, Marinka,
zűz Mária tánca.]

MÁRIÁN : [Marianus]. 1449 : Benedicti Maryan
(SztárayOkl. 11.442). Dionysii Maryan (uo. 448).

MARIANEA : [Mariae nomen blandiens'; Marie-
chenj. 1730 : Lörik Mariunkat hivatta (Reizner : Sze-
gedTört. IV.464). Lörik Mariánkat hivá (uo.). [Vö.
Mária]

MARINKA : Mariana parva Kr, [Mariae nomen
blandiens ; Mariechen]. 1715: Tóth Tamasne Marinkat
iudja annak [boszorkánynak] lenni (JogtudKözlöny
XXXVII.435, Tályán kelt iratban). Kertész Matyasne
Marinka (uo.). 1730 : Lörik Marinka [többször] (Reiz-
ner : SzegedTört. 1V.465). [Vö. Mária.|

MARJÚL, vö. kimarjul; merjülós?

MÁRK : .Marcus PPB. 1230 : Vilin Béren Alchi

Wosod Almád Sagu March (Veszpr. 14, Dec. Comit.

-Syniig.). [Vö. Mi^rk. hu. ('zF.| 1270: (v)uoriiiii inmiina

619

MARKO— MART

MÁRT— MARTONOS

620

sünt hec Hodov Seme March Fytha (Pannh. Tih. 171).
1325: Mark dictum Zulga (Múz. Kállay, 1. AnjouOkm.
11.212). 1351 : Particule térre 3/arAhazaeleiifelde uomi-
nate (OL. D. 28730). 1358 : Iiu\ta angulum Silue Mark
appellate que wlgariter Mark Erdew Zege vocatur
(uo. 4735). 1453 : Versus quendam monticiüimi Bachy
mark halma vocatum fuo. 14707 . [Vö. Markó,
Márkus.]

MARZÓ : [Marcu^J. 1546 : Attam lowasz Marko
kezébe ket Nyerget (OL. Nád. Számad. b). 1552 :
Vgyan azon nap attam az Markonak chismat 1 Item
attam giörgynek 1 (uo.). 1572 : Szegin Horwath
Marko tárogató s^'posa vala (OL. Nád. 37). 1587 :
Zabo Marko kvs byro (OL. UC. 12 42 . 1598 : Marko
Balenth (OL. RDecim. Zempl.). [Vö. Márk.]

MARKOS : a) fortis, viribus pollen.s : kraftig,
energisch ; b) tenax, parcus ; karg NySz. 1424 : An-
thonio dicto Markos [a. m. markos v. Márkos^=^Márkus ?]
(Lelesz Acta 44 44). 1442 : Gregorium Markos (OL.
D. 36390). 1461 : Stepbanus Markos (HazaiOkm. V.264).
1489 : Jobanne Markos (Múz. Kállay). 1499 : Antbonio
Markos (KárolyiOkl. IILSS). 1502 : Anthonius Markos
(Pannb. 23 P). 1509: Nicolao Markos (Veszpr. 15,
Vászoly). 1511 : Petro Markos (Múz. Forgácb). 1519 :
Paulo Markos : Körmend 111,1, Ugal 64). 1520: An-
tbonio Markos (Pannb. 66/3). 1550 : V^gan az nap bor
nem yszsza Markosnak attam egg czyzmatb (OL.
Nád. Számad. b. 1584: Mai-kos Benedek (OL. L'C.
56;33). 1602 : Markos Lukács. Jobbágynak mondják
(SzékelyOkl. V.180). Markos Mihály (uo. 197). Markos
Ferencz Markos András (uo. 230).

MARKOS, 1. Márkus.

MÁRKUS, Markos : Marcus Ki-. 1224: Transit
in 3/arcí<sgatha (Wenzel VL424). 1228 : Libertinos
quorum nomina hec simt . . . Uegun. Marchus. Mortu-
nus. Chopov (HazaiOkm. lU.l). 1419 : Valentino dicto
Márkus (Zichy Okm. M.560). 1450: jtfichaelis dicti
Márkus (Múz. Esterházy). 1589: Márkus Pál (Székelv-
Okl. V.143J. 1594 : Jenöfalvi Markos Emre (uo. 156).
1598 : Paulus Márkus (OL. RDecim. Zempl.). 1613 :
Inde Markusísiham. vicinum pagum ducemini (MA.
NLI. 386). [L. még a ^narkós alatti adatokat. Vö. CzF.]

MÁRMÁNY, 1, raárvány.

MAROK : vola ; die hohle hand NySz. (1. jel.)
1240 k. : Hec nomina fabrorum de eodem' predio Colov
Moruc [a. m. marok ?] (Pannh. 61/8). 1558 k. : En
ky wolnek az Hollosi Dorko ázzon az zelestjei mik-
losne en wagyok az Istennek markában es fogságá-
ban : esen tezek el testamentumot ez Jámbor nemes
zemelyek eleth (Njt. XXVIH.21). [Vö. bő-markti.]

marok-vas : canthus ; achsenschiene NySz. 1517 :
Clauem derekzegh maroku-as et vas karika ac ad
nouam portám sarkwas (OL. D. 26516). 1524: Eodem
die kochysoknak pro marokivas lewch et aruina (uo.
26266). 1528 : Ad kochy pro marokwas (OL. Nád.
42). 1544 : Kouacznak neg vy marok uastol es kari-
káktól (uo. 41). Három marok vasal ütöttek fel (uo. 40).
1550 : Pro duo Marokwas (uo.). 1597 : Tengel vegére
való hituan marok vas (OL. UC. 101 3).

raarokvasaz : [eantho instruo ; mit einer achsen-
schiene versében]. 1587 : Eg wy zekt^r marok u-asa-
zoth (OL. UC. 12/42).

MAROTA-FA : 1556 : Tabula marota fa vocata
[«Nagybánva, aranvpéuzverdébenx Szám. iegyz.j (OL.
UC. 99/27>

MART : ripa, ütus ; ufer NySz. 1231 ; Et uadit
ioferius qui dicitur Wyrusmoí-í (OL. D. 168j. 1278:

Terram Mogosj/<orí uocatam (uo. 1021). 1283 : Terra
mogoamorth (HazaiOkm. VL293). 1288 : Siip[ra ?]
Morth septem iugera (Veszpr. 109, Szepezd 2). 1293 :
Uadit per eundem fluuium Goron ad quendam locum
Mogosmorí/t vocatum (Múz. Beniczky). Ad quemdam
locum Mogosworí/i uocatum et ibi transit fuuium
Goron (Wenzel X.120). 1332 : Super possessione
Mogosíííorí/í uocata (Körmend, Heim 59). 1433: Ascendit
sursum in quendam monticuliun fekethe Morth voca-
tum (Múz ). 1479 . Quasdam terras Thyzthamarí/talya
appellatas (uo.).

MÁRT (gyertyát) : [candelas sebo, candelas
fimdo], candelas fingit Kr. ; lichter ziehen oder gies-
sen BÁL 1684 : Egy font fagyúbói szoktak mártani :
Virasztó öreg gyertvát No. 6., közönséges jó gyertyát
No 12 (GazdtörtSzemle L256). [Vö. márt NySz.] [Vö.
gy érty a-mártó .]

MARTALÓC : mangó NySz. ; ráuber, seeráuber,
sclavenhandler BM. 1494 : Duobus Marthalouch de
Jaycza dedi (Engel : GeschUngrReichs L70j. [Vö.
1538: Martholoczy enim et abi paydasujczy solicitant
nos pro pecuniis (OL. Nád. 36).] 1663 : Judas sza-
bású Martalucz [igj', olv. martalóc ?] kuraíi, kannával
festet szakállú, hegyes koporsóban való gyalázatos
vén kiuaíi (XVHL századi másolatban levő gúnyirat-
ból, Pettkó Béla tulajdona).

MARTINGAL ? : 1542 : Caligas Martingal (OL.
Nád. 40).

MÁRTIS ? 1. 1. Martos.

MÁRTON, MARTON: Martinus MA. (1621-i
kiad.) 1135 : Jobagionum nomina sünt hec Prezne homa
mortun (Pannh. 15/Kk). 1211 : Hii sünt uinitores Zeke
Benche Mortnn Tompa (Pannh. Tih. i/5). 1240 k. : Quo-
rum nomina sünt hec Cheme Apát Mortun Redemit
(Pannh. 61/8). In predio Mehez hec sünt Nomina Joba-
gionum Texe Luck Mortun (uo.). In predio Sebus hec
sünt nomina seruorum Pentuc Scereda Mortun (uo.).
1247 : Nomina quidem liberthiorum sünt hec Pouka Povs
Hogud Wendeg Agustun Mortun (\^eszpr. 6, Gjnila-
keszi, vö. HazaiOkm. V.21). 1270 : Villa ií/oríímvasara
(OL. D. 746). 1299 : Mortun filius comitis Mycaeüs
(MonSü-ig. n.474). 13351449: Ad locum Zewke«íor<íf«-
haza dictum (OL. D. 2963 . 1339 : Cum aUis villis
Scenth?» aríojí Hudrev,- Kerezthur et Cheked in dicto
[t. i. Torda m.] Comitatu Lelesz Acta 1/54). 1342:
Vno molendino Morthun molna uocato (Múz.). 1358:
Lomyzlopataka, 3/aríonspanlehotaya (OL. D. 4788).
Possessionum et porcionum possessionariarum sciUcet
Tolnauara Focud Fede Barand Mortus alio nomine
Morton (Pannh. Tih. 1/17 >. 1376 : Possessionem suam
Dychewzenmaríoíí vocatam (OL. D. 30714). 1377 :
Quaudam possessionem J/or^o«teleke alio nomine
Bothkemene vocatam (Múz. Jnsth). 13941446: Ad
quendam mouticulum wlgo Marthonáovsú)ya dictum
(OL. D. 7914). 1422: Endi-ed alio nomine Zenth-
marton jhu.] (Veszpr. 10, Leés). 1427 : Siluam vsua-
lem Marthonfaya vocatam (Múz. Kállay). 1479 : Quod-
dam predium Zenthw/rtrí/ío>ífewldew vocatum (Pannh.
Hitel. 78). 1481 : In loco Morlonhcle vocato (Múz.).
1495 : Mezaros Marthon (Lelesz Acta 103/30). 1506 :
In loco Marthonü\xüü.y appellato (Veszpr. 4, Csatár).
1522: Emericus Mnrthon (OL. D. 37004). Blasius
Marthon (uo.j. 1584 : Böröczk Marion (OL. UC.
56/33). |Vö. Martonos; Martos?]

MARTONOS, MARTONOS : [Marthius]. 1211 :
Joubagiones hii sünt Mortunus filius Syquid Reze
Salbeu vPaiuih. Tih. l/öi. In uiUa Boclar isti sünt
vdornici Mortunus Suke Litar (uo.). Hii sünt agricole
Bord Cymegey Pecui- Mortunus Bortolon (uo.). 1228:

021

MARTOS— MÁSLÁS

MÁSOL— MÁTYÁS

622

I

Libei-tinos . . . Marclius. Morfunus. Chopov. Miina
(HazaiOkm. III. 1). 1237: Quoriirn nomina sünt hec
Voclia cura filio Vot noraine Nnhu cum íiliis Mortanus
cura fratro suo noraine Erev (Pannh. IC). 1240 k. :
In predio Tapan hec sünt nomina jobagionuni eque-
strium Prych Eldu Mortunus (uo. 61/8). 1299 : Lam-
pertus et Mortunus de eadem (MonStrig. 11.475).
1322: Insulae Mortunus sciget nuncupate (MonCivZagr.
I.lOl). 1458?: Hogy Martomé; Mihal káptalanban
magát ketette (OL. D. 15280, 14f58-i oki. hátlapján).
1465 : Venissent ad vnum fontem scaturientem wlgo
MarthonoskwthsL vocatixm (Múz.). 1602 : Martonos
János (SzékelyOkl. V. 318). [Vö. Martonos, Martonyos
hn. CzF.] [Vö. Márton-l

1. MARTOS, Mártis ? : [Martinus ?j. 1055 :
Exinde mórt is [a. m. Martos - Márton "?J uasarakuta roa
ac postea nogu azah feherea (Pannh. Tih. 1/1). Adhuc
autem est locus mortis dictus (no.). [Vö. Szamota,
NyK.XXV.145.] 1211: Vdonüci de Jforííís hü sünt
(Pannh. Tih. 15). 1358 : Possessionum et porcionum
possessionarianim scilicet Tolnauara Focud Fede Ba-
rand Mortus alio nomine Morton (no. 1/17). 1389 :
In quendam alinm fiuuium jl/or<ospataka vocatum
(Lelesz Met. Mármaros 13). [Vö. Márton.]

2. MARTOS : habens ripam, riposus ; mit — nfer
NySz. 1211 : Vdornici de Mortus [a. m. martos v.
Martos •?] hü sünt (Pannh. Tih. 1/5). 1338 : Cüea
quendam fluiüum Mortuspatak vocatum (Múz.). 1389 :
Cadit in flnuium Kysmortus appellatnm (Lelesz Met.
Mármaros 13). Fiuuium Kysmortos appellatnm (OL.
D. 7481). 1476 : Quanmdam piscinarum MartJwsfho
Mathyasthawa et Lapostho vocatarum (Lelesz Prot.
Pai-v. 85 .

MÁRVÁNY, mármány : marmor NySz. 1455 :
Vülam nostram memoratam J/arítanfalwa vocatam
in Comitatu Symigiensi (OL. D. 14915). 1544 : Golo-
bist maruant (OL. Nád. 49). 1594 : Égi iskatulaban
ualami maruaniok es ostáblához való fa karikák
(OL. UC. 78/7).

márvány-kő : marmor ; marmorstein NySz. 1440 :
Castra Kemend Marmankew Kigowkw (ZalaOkl. 11.504).
1441 : Castellum Marwankw vocatum (OL. D. 13612).
Sub Castello Marniankw vocato (HazaiOkm. IV.826).
1448 : Pro stuba de Marmankw (ZalaOkl. 11.540).
1462 : Castellanum de Marmankw (Múz.). 1490 :
In Mancankeu- porta interior iZalaOkl. 11.631).

MÁRVÁNYOS : [marmor habens ; marmor ha-
bend]. 1484 : Thoma Marwanyos (Lelesz Acta 94/1).
[Vö. NySz. más jel.]

MÁS : 1) antigraphum, copia, exemplum [stb.] :
kopie, abschrift NySz. (4. jel.) 1493 : Adatot yenv-
ben kys karaczon estin, 1, 4, 9, 3. ennek masya [olv. más-
ját] erdvhegy halasnak adtam (Akad., 1. Zolnai : Nyelv-
eml. 156). || 2) secundae ; nachgeburt NySz. (6. jel.)
1728 : Összve gyötrötte, kente-fente az asszonyt és
az másában bele nyúlván, azt is összve rontotta, an-
nyira, hogy az gyermek halva lévén, az asszony is
meghalt iitánna (Reizner : SzegedTört. IV. 380). [Vö.
egy-, fele-, ing-más.]

más-fél : sesqui ; anderthalb NySz. 1478 : Alber-

tum Masfeel \ Körmond, Heim 590). 1602 : Másfél

Lukács (SzékelyOkl. V.279). 1603: Lucas Másfél
(uo. 264). [Vö. Nyr. XXX.282.]

MÁSLÁS : secundariuin, deuteria, vinum secun-
darium ; lanrenti'ank NvSz., maschlaschwein, nachwein
BM. 1561: Ket hordó maslas ÍOL. L. Hl. 16. 17).
1594 : Egy hordó maslas (uo.).

máslás-lőre: [lóra secundaria; zweiter tresterwein].
1638 : Eleö leöre. Maslas leó're. Harmadlas leöre (OL.
UC. 2 '34).

MÁSOL, vö. mégmásol.

MÁSUNNAN, másunnét: aUunde; anders-
woher, sonst woher NySz. 1608 : Akor volt raitrmk az
Teóreók Tatár, hajdtt es nem hoszathattam m,asünet[olv.
másnnuét] orwost (MA. NLI. 254, eredetije szerint'.

MÁSUNNÉT, 1. másunnan.

MÁSZ : repo, serpo; kriechen NySz. 1468: Lucas
Mazo (Miiz. Kállay).

MÁSZLI, nászli ? : 1687 : Egy gyöngyös nászli '
[a közlő szerint igx, olv. mászü yj, kinek közepiben
egy esses forma aranvboglár vagyon, közepiben jókora
gyémánt (Mihaük : ^KassaÖtvTört. 82). 1691: Egy
arany maszlin való függő, 13 rubint benne (uo. 85).
Egy arany mászli, öt gyémánt van az boglárban.
Egy tiszta gjöngy-niászli, 13 rubint benne (uo.). Item
más egy gyöngy-mászli, egy rubintos boglár benne
(uo.). [Vö. «A mászli jelentése: másli = csokor; olyan
nemes fémből készült s szalag-csokor formára össze-
hajtogatott ékszer, mely legtöbbször drágakövekkel
s göröngyökkel volt kirakva, s a mely ékszernek
divatja a XVIH. században váUk uralkodóvá* Mihaük
József közlése.]

MÁTÉ, Mató? Matoj?: Matthaeus NySz. 1211:
In mlla Fotud hü sünt ioubagiones Hozug Halad
Mathoy [a. m. Máté ?] Miclous Fitcha Heüe Zalas
(Pannh. Tih. 1/5). Hü sünt coci Feleh Buhtus Sata
Matoy Zephal Látomás (uo.). Isti uero sünt vdornici
Matou fa. m. Máté?] Mogd Tupoz Codou (uo.). Vdor-
nici de Mortus hü sünt Bed Motou [a. m. Máté ?]
Eleus Elud Varsa Vnoca uo.). 1240 k. : Hec sünt
nomina semorum Malhey Karachyn (Pannh. 61/8).
1299 : Mathe filius magistri Pétre (MonStrig. 11.474).
1383 : In possessione MatJieiiagasa, vocata (Múz. Má-
riássy). 1431 : Quandam terram incultam J/rtí/ieparraga
dictam (Veszpr. 12, Nagypécsöl). 1433 : Perueniet ad
terram Mateáinya (Pannh. 16/E). 1435 : Mathe Fauago
(Múz. Kállay). 1437 : Possessiones Rauazwar Mathe-
falwa (Múz.). 1496 : Possessionum Mathewagasa Fe-
renczwagasa (Múz. Kapy). 1598 : Johannes MattJio
[a. m. Máté"?] Albertus Mattho (OL. RDecira. Zerapl.).
[Vö. M atyus.]

MATÓ ? L Máté.

MATOJ? L Máté.

MATÓLA : alabrum ; haspel NySz. 1557 : Phüa
fuerunt matola decem (OL. Nád. 49).

MÁTRÁC : tomentitia, culcitra pilacea ; matratze
NvSz. 1516 : Egh agyban, egh atlacz Matracz testhzyn
Egh weles Matracz (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelv-
eml. 205). Maas agyban, Egh atlacz Matracz violazjni.
Egh weles Matracz (OL. D. uo., I. Zolnai 206). 1524 :
Pro disposicione mathrachok (OL. D. 26266). 1533:
Cussini duo. Matracz dno (OL. Nád. 49;. 1581 : Egy
tarka matracz giapottal teolteoth (OL. L. III. 16. 17).

MATRINGr, motréng, motréng, motring:
spira ; strahne NySz. 1544: Egy motryng cernat (OL.
Nád. 40). Uöttem az puskákhoz eg motring kanotot (uo.
41). Ket motring cornat (uo. 42). 1556 : Feier sinort
4 motrengot (uo. 48). 1558 : Seriéi motrinqh septem
(OL. UC. 97/19). [Vö. far-matring.]

MÁTYÁS : Matthias MA. (1621-i kiad.) 1240 k. : Hec
sünt nomina Jobagionum equestrium senüencium Turda

623

MiVTYUS— MÁZSA

mAzSÁT.Ü-MÉRTÉK— MEDDŐ

(iíM

Mathyas Kec (Pannii. 61/8). 1341 : Moütis Jfaí^ashege
nunciipati (OL. D. 3808). 1462 k. : Ez leuel Mathyas
keral leuele hog az kamarahaznath meg ne vennj
[így] parancholtlia (uo. 15706, az 1462-i oki. hátlapján).
1476 : Quarundam piscinarum Marthostho Mathyas-
thawa et Lapostho vocatanim (Lelesz Prot. Parv. 85).
1495: Pazar Mathyas (Lelesz Aeta 103/30). 1501:
Quoddam Nemus suum OiTOsmfíí%asgyep\\ye vocatiim
(OL. D. 36405). 1542 : Mathyas kyralthooí maradót
regy kezy puska was (OL. Nád. 40). [Vö. Mackó,]

MÁTYUS : Matthaeus PPB. 1343 : Nicolaimi
filium Mathius de Kondo (SztárayOkl. 1.169). Nicolai
filii Mathius (uo.). 1364: Mathytis kenesius de Komyon
(Múz. Kállay). 1420 : Possessionem Mathyushaza voca-
tam (ZichyOkm. VL613). 1436: Thomam Mathmsfewldy
(Pannh. 23/B). 1439 : Matyicstornya, liu. (Mxiz.). 1602:
Mátyus János Mátyus Bálás (SzékelyOkl. V.182).
[Vö. Máté.]

MÁZ : gypsiun, glessiun, crusta ; gj'ps, angerührt[er]
kaik, sparkalk, malter NySz. 1638 : Sárga mazu ke-
mencze (OL. UC. 2/34). Maz nélkül való fazék (uo.).

MAZALEN, mazalin : 1363 : Johannem dictum
Mazalen fMúz. Kállay). 1400: Thoma i¥a^«Zm (Zichy-
Okm. V.181). [Vö. 1171 : Duos cyphos de bono ma-
zelino (Pannh. 27/Mm). 1317 : Unum Cipum de Maza-
lino (AnjouOkm. 1.431). 1429—37: Uuus chiphus masa-
linus [Fejérpataky L. jegyz. szerint a. m. «köböl,
jobbára földpátból vésett díszes tál»] (TörtTár 1886.
évf. 567). Vö. «buxus : mazalinfa» (SchlaglSzójz. 2219.
sz.) ; «acer : máza len fa» (Murm. 1332. sz.) és Szám.
jegyz. SchlaglSzójz. 67. 1. : niazer, mazerinus, máza-
rum, masdrinum Du Cange.]

MAZALIN, 1. mázaién.

MÁZAS, L mázos.

MÁZATLAN : [rudis] ; ohne glasiu- NySz. («má-
zotlan» a.) 1669 : Valamennyi itczés mázos fazék,
annyi pénzen adják, a mázatlant fél annyiért (Gazd-
tört'Szemle L94).'

MÁZOS, mázas: gypsatus %Sz.; [glasiitj. 1490:
Anfore ma-gne de Slesia mázos (OL. D. 26048). Pecca-
rium mázos ; patelle mázos (uo.). 1494 : Peccarium
Mázas j Chei-penew Mázas íj (uo. 26076). Anfora parua
Mazos^o'cao (uo.). 1526 : Emi ghomboth maazost ad
propugnacula castri (uo. 26355). 1586 : Vagion egy
vy kemenczenek ualo mázos kaliha (OL. L. III.16. 17).
1596: Egi mázas zelence tórj^eket (uo.). 1638: Kemen-
ezeie vagion közönséges zöld mázos kalihabol (OL.
UC. 2/34). Tészta míí síítesre való mázos kemencze
(uo.).

MÁZSA : 1) centenarius, pondo : zentner NySz.
1255 : De mensiua cere non pure quod uulgo mása
dicitur (OL. D. 398). De mensura sepi quod uulgo
m,asa dicitur (uo.). 1278 : De mensm-a sepi quod
vidgo mása dicitur (uo. 1011, 1. Wenzel IX.205). 1288:
De Mása uel centenario cupri (MonSti-ig. 11.239). 1464 :
Mensura illa Mása vocata in qua Mercimonia ac alie
res venales ponderari consueuisseut (OL. D. 16034i.
1525 : Ferrum vnum Mása ad currum hintosecher
(uo. 26345). 1554 : Egh mása mynden zerzamawal
(OL. Nád. 48). 1587 : Zantho wasak nadlasara ket
mása wasat (uo. 40 . |Vö. 1480: Vigintiquinque Masas
puluerum ei Saletrorum (Lelesz Acta 90/25). 1492 :
Zakalos XVL Pulueres duabus Maasis (SzékelyOkl.
m.ll7).] II 2) [plaustrum ; lastwagen]. 1255 : De
curru magnó piscium quod uulgo mása dicitur (OL.
D. 398). 1278 : De curru magnó piscium quod vulgo
mása dicitur (uo. 1011). 1280 : De uno curni qui mása
uocatm- (uo. 1062). 1285/1858 : De curru magnó

wlgariter mnsn vocato (iio. 4708). [Vö. De ciuribus
leuioribus Chelle vocatis (uo.).] 1288 : De curru Mása
uocato (MonStrig. 11.239). 1306 : De uno Cuitu Mása
vocato (AnjouOkm. Lili). 1312 : Curru onerato qui
wlgo Mása dicitur (uo. 264). 1314 : A curru hone-
rato quod uulgo mása dicitur (HazaiOkl. 187).
1320 : De curru Mása dicto dimidius fertő (OL. D.
2001, 1. AnjouOkm. 1.570). 1326 : De curru honeroso
wlgariter mása dicto (ZichyOkm. 1.277). 1329 : De
Curru quod in wlgarico Mása dicitur (Múz. Horvát
Istv.). 1405 : Sí ciu:rus in quibus Balle et pondéra
deferuntur magni onerati in wlgo Mása dicti (OL.
lad). H). [Vö. Tolnai, Nyr. XXVIII.131.1 [Vö. bőr-
m.ázsa.J

rQázsa-m.érték : [poudus centenárium ; wage. cent-
uerwage]. 1616/1643: Az eggik soö kamarában uagion
kett vas mása mertek. Ez mellet fel vas mása (OL.
Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VL124).

mázsa-serpenyő : [lanx ; wagschale]. 1587 : Sáfár
házban Masn serpeiió hythwan Eg mása (OL. UC.

12/42).

MÁZSÁLÓ -MÉRTÉK: [pondus centenárium;
v/age, centnerwage]. 1637 : Száz fontos masalo mertek
(OL. UC. 14/43).

MAZSÁB, 1. mozsár.

MÁZSÁS : centenárium ponderans ; zentner schwer
NySz. 1412/1418: Johannem Masas (OL. D. 9965).
1513 : Blasius Masas (uo. 26151). 1759 : Harang va-
gyon kettő. A nagyobbik cii-c. 5 másásnál nagyobb
(CanonVisit. 182).

mázsás-szekér ? : [plaustrum ; lastwagen]. 1435 :
Praeter currus magnós summarios vulgo : Mazás [így?]
Szekér vocatos (Wagner : Analecta Scepusii L56).
[Vö. Nyr. XXVHL 87, 131.] [Vö. mázsa, 2. jeL]

MAZSOLA, 1. malozsa.

MAZZAG, L madzag.

MÉG : semimodius, média metreta ; metzen NySz.
1368 : Mensui-a térre wlgariter Meech dicta (OL. D.
35239). 1378 : Viginti mensures térre wlgariter Mech
vocatas (ZichyOkm. IV.84). Viginti mensurarum ter-
rarum Metli [így ? olv. «Mech»J vocatarum (uo. 85).
1440 : Vnam mensuram tritici Jauriensem mecz voca-
tam (Pannh. 15/Ee). 1466 : Cum mensura huius Comi-
tatus nostri Posoniensis vulgariter Meetz vocata
(Teleki: Hunyadiak XI.190). 1522: Miüum Meecz
IV. Pisa Meecz VL Farinam Meecz l\ (OL. D. 32657).
1544 : Vöttem ket mecz zabot (OL. Nád. 40). 1550 :
Auene Mecz trés (uo.V 1552 : Auene Mecz trés (uo.
49). [Vö. MTsz.]

MECCÉL, -ÉS, 1. messzely, és.

MÉCS : ellychnium, mergulus ; lampe, docht NySz.
1211: [Udvornici] Zekezeu Karasun Mech [a. m. mécs ?[
Irrige Társa (Pannh. Tih. 1/5). 1222: Nomina uero
hominum de predicta uilla scilicet Nulos hcc sünt
Forcos Buus Mech Cumur Och Ereu (Pannh. 3/L).
1551 : Lucerna wlgo mech ( OL. Nád. 48). 1552 : Egy
reez mechet (uo.).

MÉDÁLYOCSKA: |clipeus parvus ; kleines
medaillon|. 1687 — 91 : Egy kis medályocska, kiben
vagyon jókora öreg gyémánt Nro. circiter 42 (Miha-
lik : KassaÖtvTört. 82).

MEDDŐ : infecundus, sterilis ; unfruchtbar NySz.
(1. jel.). 1266/1274: In fluuium Ifer/r^fiií [a. m. meddő?]
Seunche (Wenzel VIII.152). 1291: Nicholans filius

62r>

MEDENCE -MEGAD

MÉGAL KÚSZIK —MEGBÍZÓN YODIK 020

Medcu [a. iii. meddő ?] (Múz. Forgách). 1504 : Petro
Meddeiv (Lelesz Acta 112/10). 1637 : Meddeö keczke
Eöregh csap. Eöregh berbecz (OL. UC. 1443).
Feyeös kapra. P^öregh meddeö kapra (no.). 1669 : Egy
jó "fejős alföldi nagy szálas tehén 20 frt Hizlalt meddő
alföldi szálas 20 frt Közönséges alföldi kisebb testű
fejős vagy meddő 18 frt (GazdtörtSzemle 1.88).

MEDENCE, melence, merénce ? : pelvis ; becken
NySz. 1490 : Medencze. Anfore plombee (OL. D. 2G04S).
1491 : Medencze cnpree (uo. 20051). 1516 : Egh Mosdó
kyben kylenczedfel gyra, Medenczeyben, esmeth, kylen-
czedfel gyra vagion (uo. 20307, 1. Zolnai : Nyelveml.
204). 1597 : Feier Alabastrimi medencze korsoiaual
kinek fogateia ell thőröth (OL. UC. 101 3). |Vö. bor-
bély-, fa-, mosdó-, réz-medence.]

MEDENCÉS: [pelvem habens; becken habend].
1483 : Ladislaus Medenczes de Zenthmyhalwr (Múz.).
1493: Sigismundus Medenczes (OL. D. 19959). 1508:
Sigismundi Medenczes (Múz. Békássy). 1542 : Matheus
Medenczes (Múz. Motesiczky).

MEDVE : ursus, ursa ; bar NySz. 1211 : Hü sünt
vdornici Aratás Zerady Forcos Medue Thidia (Pannh.
Tili. 1/5). Vdornici de Mortus hü sünt Boca forcos
Medveh Mogus Morodech ChjTiioz (uo.). [Udvornioi]
Neugrad Varous Vosud Medue Maca (uo.). 1221:
Causam que uertebatur inter Medue et Cazar (Pannh.
58/ A). 1229 : Quorum nomina mixtini hec sünt Almus
Leger Medve Wrou (uo. 5, Gg). 1237 : Vdornici de
uilia Borost quorum nomina Itol Copou Petur Medue
(Múz. Középk. oki. 9. sz.). Wduornici de lülla Borost
quorum nomina Itol Chopou Petur Medue (uo. 11. sz.,
1. Wenzel n.73). 1240 : Lide vádit in Medwefew (OL.
D. 240). 1252 : Tenet metam cum villa Medire (uo.
309). 1272 : Predictum castrum Medicewnr (MonCiv-
Zagr. LöO). 1277: Thome fiüiilfefZMe (MonStrig. n.73).
1294 : De castro nostro Medwe vocato (MonCivZagr.
L73). 1316 : Pratum Medveimdaíia. vocatum (Károlyi-
Oki. 1.45). 1337 : Paulum filium Medue (Múz.). 1338 :
Paulo dicto Fodwr filio Medue (OL. D. 3150). 1371 :
Michael dictus Medue (Múz. Kállay). 1390 : lungit
vnum magnum lapidem Meduekw nuncupatum (Lelesz
Met. Mármaros 41). 1398 : Per Ladislaum et Johannem
Parkolaab dictum viceeastellanos de Mediiexiar (Mon-
CivZagr. 1.390). 1399 : Quoddam castrum Medwe nun-
cupatum (uo. 400). 1463 : Attigissent siluam Medwe
Bariaga vocatam (Lelesz Prot. IV.llO). 1578 : Medve
György (SzékelyOkl. V.llO). 1602: Medve István
(uo. 178). [Szárm. : 1455 : Castrum Medn-ed vocatum
(OL. D. 32944).]

medve-bőr: pellis ursina ; barenhaut NySz. f 1547:

Eg medirebör mentet (OL. Nád. 48).

MED VÉS, medvís: ursinus NySz., [ursum habens,
ursis copiosus ; baren habend, reich an bíiren]. 1252 :
luxta vineam Medues (OL. D. 308). 1252/1326 : luxta
vineam Medues (no. 2342). 1369: Cadit in riuulum
ilfeedwí.spathaka (Múz. Horvát Istv., 1. Pesty: Krassó-
vmTört. III. 90). Venit ad riunlum Meeduispaihaka
(uo.). 1377 : Ad siluam MeduesTpaíhaka uocatara (Kör-
mend, Heim 139). 1381 : ]\latheum dictum Medues
(Lelesz Acta 14/22). 1406: Medwes, hn. (Múz. Kál-
lay). 1470 : Siluas Medwes Rakothya et Naghzegh
appeilatas (Lelesz Acta 81/22). 1478 : Quoddam pra-
tum Medwes (Múz.). 1602: Medvés István (SzékelyOkl.
V.183). Medvés György (uo. 216).

MEDVÍS, 1. medvés.

MÉG, 1. mög.

MEGAD : do, reddo ; gebén NySz. (4. jel.). 1584 :
Nehezlyk fölötteb zegheiiek [t. i. az adót], mywel

Magyar Oklevél- Szótár.

hog chak hárman a' halazok, mQghis az Zekereth
raykoron az szer rajotok, megh kel adnyok az hal ala
(OL. UC. 56/33). 1723 : Az Actor doceálta, hogy az
Incattus diffamálta az Actort, ő adta meg [jelentése?]
annjara a győri kancsóbúl, azért sinlődik, ördöggel
van teli az háza, nem keresztény ház az övé (DebrJk.,
1. NyK.XXVI. 340, «győri kancsó» a.).

MÉGALKUSZIK: paciscor; einen vertrag ab-
schüessen, handel eins werden NySz. (2. jel.) 1689 :
Az száraz korcsmáért az menyben megh alkhutanak
(OL. UC. 1/34).

MEGÁLL : praesto ; haltén, leisten NySz. (8. jel.)
1561 : Kötelet [értsd : kötelezettséget] is vevének
magokra az Luka Antal leánjá és Luka Demeter
leánya . . . szabad akaratjok szerint, hogy valamelyik
fél meg nem állana, része vesszen, és az felett ma-
radjon 25 flór. (SzékelyOkl. V.82). 1569 : Hagyták vala
minden dolgokot az mi ez felyííl megirt személek
között vala, mindeniket szabad akaratjok szerint mi
kezünkbe, így hogy valamit ez felyííl megirt sze-
mélj^ek között megitélünk törvény szerint, hát min-
denik ötven forint kötél alatt megáll rajta (uo. 89).
1590 : Az felül megirt végezést valaraellik fél meg
nem állana, hát az megálló fél az meg nem álló
félen ezen birák erejével fl. 25 vehessen (uo. 145).
1599 : Hogyha peniglen az végzést meg nem állana
Veres György, minden törvény nélkül megfoghassa
Mikes uram (uo. 163). 1694 : Az ki ehhez nem
tartja magát, az 12 eskütteknek személyek szerint
egy egy forinton elmaradjon, meljrtíl az biró eleget
tehessen, és házához mehessen az meg nem álló
félnek s megvehesse (GazdtörtSzemle 1.171).

MEGÁLLÁS : observatio ; das haltén, worthalten
NySz. (3. jel.) 1574 : Ígérek magokat megfogadni és
megállani valaini móddal való végezést köztök ren-
delünk, avagy végezünk ; kinek megállására mind
Bernáld Miklós és mind az öcscse Bernáld Márton
kezeket beadák (SzékelyOkl. V.94).

MÉGALUSZIK, -aloszik: exstingvor, praemo-
rior ; erlöscheii, absterben NySz. (2. jel.) 1526 : Az
misek az soltarok Erdewdeon Belthewkewn meg ne
fogyatkosanak ... az Isteni solgalatok meg ne aloggya-
nak, mert az En lelkemnek wdweossege ezekból Le-
sen (OL. D. 24323, 1. Zolnai : Nyelveml. 256).

MÉGBÁN : poenitebit ; bereuen NySz. 1769 : Én
javaslom Prédikátor Uramnak, hogy többé ne excur-
rállyon kend, mert erszénye bánnya meg (Canon Visit.

195).

MEGBECSÜL, -böcsűl : penso, pensito, taxo ;
schatzen, taxiren NySz. (1. jel.) 1550 : Veuek el hazamat
es vgh bechewlek megh (OL. Kolozsm. 50). 1653 : Tar-
tozik [a helység bü-ája] két esküdtével . . . kimenni
az kár látásra, és az, kiket melléje vehet az helség-
beü emberekben azokkal együtt Isten szerént meg-
böcsülhesse az kárt (GazdtörtSzemle P.33).

MEGBÉLÉL, -béri- : adduplico, obduco ; füttern
NySz. 1669 : A [dolmány] derekat posztóval, az alját
bőrrel megbélli (GazdtörtSzemle 1.93). 1675 : Mentéjét
kérte el addig, míg megbérleti (DebrJk., 1. NyK.
XXVI.337).

MÉGBÉSTYEKURVAFIÁZ : [aliquem be-
stiám et raeretricis filium nomino ; jemanden bestie und
hurensohn nennen]. 1646 : És az lélekével is meg-
bestyekiirvafiázván (DebrJk., 1. NyK. XXVI.345).

MEGBÍZÓN YODIK : confirmor; sich bestatigen
NySz. 1588 : ^Valamely ember másnak wcreth ky
onthia (ís megh bizoniodik negi forintot wegyenrayta

40

627

Mégbíztat— MEGCSELEKösziK

MÉGCSELEKSZIK— MEGEMÉSZT

628

birsagoth az vduarbiro törweii elöth, azt w§r bírság-
nak hiw>-ak (OL. ÜC. 64;35). 1643: Valaki lopni éjjel,
vagy nappal a szőlőben mégyen, és meybizonyodik,
4 forinton maradjon (GazdtörtSzemle VI.469).

MÉGBÍZTAT : paro ; besteUen NySz. (2. jel.)
1664 : Az Incattus az Actoroktul malomlioz való
köveket meghiztatoU, kii-e Szent Miklós pénzét is
adta (DebrJk.). [Vö. bíztat.]

MEGBOCSÁT : [permitto ; lassen]. 1716 : Szün-
telen lévén az Épületre Fa, Karó az Nagj-erdönek
egy darab része az város népe szükségére megbo-
csáttatik. Egy marha dr. 34 limitaltatván (Gazdtört-
Szemle IX.13). [Vö. NySz. más jel.]

MEGBOMLIK, -bomol : corrimipor, disturbor,
labefactor : anfgelöst, zerstört, gescliwáclit werden
NySz. [verderben]. 1694 : A Dári kuttya meghomolván,
minthogy Hatvan-uteza 3 nyilas földet bir rajta, meg-
csináltassa, Biró Uram elégséges fát adgyon (Gazd-
törtSzemle IX.8).

MÉGBOMOL, 1. megbomlik.

MÉGBONT : [solvo, rumpo ; einen vertrag bre-
chen]. 1574: Valamelik fél, vagy ű magok vagy
gyermekek felbontanák ez megirt végezést, ötszáz
forint kötele legyen, melet az megbontó fél tartozzék
az megtartó félnek adni (SzékelyOkl. V. 96 — 97).
[Vö. NySz. szólások.]

MÉGBONTAKOZIK, -bontokozik: corrumpor,
distnrbor ; verderben NySz. 1553 : Egh meghbontho-
kozot hóra (OL. Nád. 48).

MÉGBONTOKOZIK, 1. mégbontakozik.

MEGBORÍT, -búrét : obduco ; überziehen, be-
decken NySz. 1544 : Aurifabro propter disposicionem
cimi argento wlgo meg bitretotta clauos olipei (OL.
Nád. 40).

MÉGBORÍTÁS: [obductio ; das überziehen].
1635 : Ha pedig törés nem lesz a nyergen és az ember
maga ad bőrt a nvereg megboritásához, tehát 75 d.
(GazdtörtSzemle VÍn.478).

MÉGBORJAZIK, -borjúzik: [vitulum pario ;
kalbern]. 1634 : Eleö hasú megh boriuzot tehenek
(OL. UC. 2i;3).

MÉGBORJÚZIK, 1. mégborjazik.

MÉGBOROSODIK : inebrior; besoffen werden
NySz. 1631 : Ö pediglen viegborosodott (KomárJk.).

MÉGBÖCSŰL, 1. megbecsül.

MÉGBURÉT, 1. mégborít.

MÉGCAPÁZ : [salebrosum facio ; holperig ma-
chen|. 1552 : Eg meg czapazot hegestörth (OL. Nád.
49). Eg meg czapazot zablyat (uo.). [Vö. cápa 2. jel.
és capás NySz.J

MÉGCSAP: [streichen mit dem streichholz]. 1558:
Lenek magh megh chapioa eg köböl (OL. Nád. 49).
(Vö. 3. csap 2. jel. MTsz.]

MEGCSAPKOD : [verbero, flagello] ; oft schlagen
oder hauen BM. 1734 : Az lovakat megcsapkodván,
felkiáltott Szabó István, mondván az fatensnek, hogy
lassan járna (Reizner : SzegedTört. IV. 498).

MÉGCSELEKÉSZIK, 1. mégcselekszik.

MEGCSELEKÖSZIK, 1. megcselekszik.

MEGCSELEKSZIK, -cselekészik, -cselekö-
szik : perago, perpetro ; voUziehen, verriehten NySz.
ll. jel.) 1610 : Kegd bizuast Jöhet keözinkben . . .
kit ha megh chelckeszik kegd kérisönkre, megh latia
kegd hogj mijs Varossostul halaadatlanok nem le-
szönk (MÁ. NLI. 385, eredetije szerint). Melliet 6
kme ha megh chelekószik, azután batrab leszek az
küldésben (uo. 349).

MÉGCSÉNÁLTATÁS, 1. mégcsinálás.

MEGCSINÁL : elaboro ; ausarbeiten. fertig ma-
cheu NySz. (3. jel.) 1550 : Megh chynalt len (OL.
Kolozsm. 50).

MÉGCSINÁLÁS, -csénáltatás : [paratus, x6
elaborare ; das machen, das verfertigen]. 1700 : Valaki
peniglen az gyöpöknek megcsinálását elmiüattya és
az részen valamety marha talál bemenni és kárt
tenni, azon kárnak refusiojára ex una medietate con-
currálni tartozik az marhának gazdája vagy szolgája,
ex altéra medietate az ki elmulattya azgyöpőnek meg-
csénáltatását [olv. -csenáltatás"?[ (GazdtörtSzemle L83).

MÉGDOMBOL : 1736 : Akkoron megdombolta
magát Pápai Katalin, két szomszéd háza felé pökdös-
vén és mondván [stb.] (Reizner : SzegedTört. IV.510).
[Vö. « Szegeden ma is megdombolni a. m. magát
egész testében megrázni és azután kiegyenesedni »
(Kovács János közlése). Vö. tombol NySz.]

MÉGDŰLEDÉZ. -dűlödöz : [in ruinam pronum
esse ; verfallen]. 1597 : Az Paita hat fiaual eozuö igen
meg díHeodeozeot es ritka födelw, az fiainak kettej
mereo puzta (OL. UC. 101/3). [Vö. dőledez NySz.]

MÉGDŰLÖDÖZ, 1. mégdüledéz.

MEGÉKESÍT : orno, peromo, exorno [stb.] ;
schmücken, zieren NySz. 1635 : Egy összejáró kupá-
tól, a kiben cifra ember orcákkal megekesittetett avagy
virágos kivül-belül (GazdtörtSzemle Vin.474).

MÉGELÉGÍT: [persolvo ; bezahlen]. 1596: Az
egyik föld végiben Losonczi János prédikátor or-
tott egy mesgyét, egy szapura valót ; azt ha két-
tzcr beveti, pap földéhez légyen, ha nem veti, a
falu viegelégüse a mit reá költött (CanonVisit. 142).
1613/1696 : Ha pedig [az adós] meg nem fizet tizen-
ötöd napra, az biró azután harmadnapra fizettessen
meg és az &mbQx elégítse meg (GazdtörtSzemle Vn.411).
1643 : Valaki marháját vakmerőképpen a szőlőben
őrzi és megbizonyodik, 4 for. convincáltassék ; ha
szőlője vagyon a szölőbül a hegymester kitiltsa és
megvegye rajta a 4 forintot ; ha pedig szolga, az
urát requirálja felőle és a hegymestert szolgálatjábúi
az ura megelégítse (uo. VI.469). [Vö. NySz. 1. jel.]

MEGÉLESÍT : exaeuo, peracuo, exaspero, cu-
spido; scharfen NySz. 1646/1727: Ha az Molnár a
kő port el akarja venni, tartozik a csakanji; meg
élesíteni, ha pedig a Gazda élesiti tartozik felett a
kö pornak a Gazdájának adni (GazdtörtSzemle VU.125,
eredetije szerint).

MÉGELLENÉZ : [oppugno ; anfechten, bean-
standen]. 1700 : Azmely örökségről való levelet az
pecsétléskor nem ellenzenek, azt mindjárt kiadja az
bú-ó : azmely levelet pedig ellenzenek, akkor tehát
azt bé nem pecsétlik, esztendő s; három napig ki
nem adják ... ha pedig esztendő s három napig el
nem jár benne, aki tudja közit hozzá, tehát a biró
az megellenzett levelet megpecsételvén, kiadja azkié
leszen (GazdtörtSzemle Vn.402). [Vö. NySz. más jel.]

MÉGEMÉSZT : deleo, interficio, neco : ausrotten,
iiiedenaarhen, töton NySz. (2. jel.) 1619 : Azt a Le-

629 MEGENYVEZ— MÉGFENEKESfiDIK

MEGFIZET— MEGGY

630

I

velet a Török akkor prédálta el mikor egész Hely-
ségünket nie(jemésztette (CanonVisit. 154).

MÉGENYVEZ: glutino ; leimen NySz. 1635:
A mi pedig az eltörött nyereg megcsinálását illeti,
ha mindenik enyvezésböl kimozdul vagy kitörik úgy
hogy ugyanazon darabokat megenyvezhetni, tehát
mindenik helyen való enyvezésért a mennyit rajta
teszen 20 d. (GazdtörtSzemle VIII.478).

MÉGÉPÉT, 1. megépít.

MÉGÉPÍT, -épét : consolido, corrigo, emendo ;
starken, wieder herstelieu, gut machen NySz. (1. jel.)
1553 : Waghyon egy halastho, kyth ez idén el bocha-
thothak, hogh meg epeechek gatthyath, sylypeth, zu-
goyath (OL. L. III. 16. 17). 1598 : A falu tartozik
megépíteni a szöllött és épen a Pap kezében adni.
Valamig pedig meg nem épitik, mindaddig a szöUö
hasznáért tartozik minden ember fél-fél köböl bor-
ral a Papnak (CanonVisit. 146). 1608: Ha megh nem
epetik nyakra dwl az malom haz (OL. UC. 37/56).

MEGÉPÜL : restauror, coníirmor ; hergestellt
werden, erbaut werden NySz. (1. jel.) 1564 : Miért
hogy ott való tartományban enynyai |a közlő meg-
jegyzése szerint így, olv. egyniliány] vagyon puszta,
mind széllyel az bíróságokban, ki meg nem épül,
kilemben, hanem ha valami szabadságra haggyák fel
az puszta helyeket (GazdtörtSzemle 1.75). 1719 :
Őszre és tavaszra, az esztendők voltához képest,
supplantatiót vagjds döngetést [így ?] kell [a szőlő-
ben! tétetni, hogy successive helyre megépülhessenek
(uo.' m.264).

MÉGÉREGBÍT, 1. megöregbít.

MEGESZ : comedo [stb.] ; verspeisen, verzehren
NySz. 1731 : Nehezen ment az fatens házához, mi-
dőn pedig az sinlödő leánykát meglátta Molnárné,
monda: ez nemcsak meg van rontva, hanem meg is van
éve. Ha előbb hívtatok volna segíthettem volna rajta.

De az a Czitromné ette meg és azt az szép

is, az rontotta meg (Reizner : SzegedTört. IV.487).
[<í~Meg van éve stb., a rontásnak, megbabonázásnak
egy nemét nevezték és nevezik így Szegeden*. Kovács
János közlése.]

MÉGFAGY : congelo, conglacio, obrigeo, ge-
lasco ; einfrieren, erfrieren NySz. 1584: Mikoron telén
a han megh fag (OL. UC. 56/33).

MEGFARAG : [scalpo] ; schuitzen, behauen
NySz. 1728 : Azon fájdalmas asszonyi személynek
egy tirannus bikának szarvát megfaragván, úgy meg-
állott neki, mint egy szelíd fejős tehén (Reizner :
SzegedTört. IV.433).

MÉGFEJEL: 1760: De különben is honnét
tartaná fával Károlyt el az jáger, mert ha távul vá-
gatja, a vectura többre megyén az fa áránál, ha a
Somost vágatja pedig. Isten őrizzen oly szerencsétlen-
ségtől, mint esett most Szentesen, — honnat lehet
megfejelni |jelentése '?J az olvast '? (GazdtörtSzemle
Vli.418). iVö. NySz.j

MEGFELEL: respondeo; antworten NySz. (1. jel.)
1581 : Minden esztendőben a hütös bírák a falut
megfeleltessék, a falu is ahoz embert válaszszon és
valamint a falu megfelel, ii-va legyen és úgy büntes-
senek mindeneket (SzékelyOkl. V.127, XVIH. sz.
elejéről való másolatból). 1607 : Iry édes barátom min-
den dolgok felöl bőségesen : ugi elliek hogi enis meg
felelek bőségesen (MA. NLI. 212, eredetije szerint).

MÉGFENEKESÉDIK : |radicosum íieri ; ver-
vvurzeln]. 1700 : Az szőliíiket igen roszul szokták

kinyitni, megfenekesedik, gyükeresedík valahol jól ki
nem nyittya az vinczellér (GazdtörtSzemle 1.79).

MÉGFIZET, -füzet : persolvo ; bezahlen [stb.]
NySz. (1. jel.) 1721; Ha ott [a szőlőhegyen] találtat-
nak, minden egy marhátul 50 pénzt füzet, a kárt is
megfüzeti (GazdtörtSzemle VII.128).

MEGFOG : capio, prehendo, comprehendo, de-
prehendo ; fassen, erhaschen, fangen, ergreifen NySz.
(1. jel.) 1588 : Megfoghattiak mint lopokath (OL.
UC. 64/35). 1593 : Mindenütt, mind falun, mezőn,
városon . . . miuden törvén nélkül az vitézlő Lázár
Farkas uram az megírt Töke Györgyöt megfoghassa
mind feleségestől, gyermekestől (SzékelyOkl. V.153).

MÉGFOGAD : 1) promitto, spondeo, voveo ; an-
geloben, ein gelübde tun NySz. (3. jel.) 1511 : Kyrewl
mef/es ffoghadok hythemre hogh ha az en akarathom
zerenth ew kegyelme engemeth weelek megh zer-
zewtteth az fellywl raondoth paplanth Meendel kezébe
adom (OL. D. 22213, 1. Zolnai : Nyelveml. 196). || 2)
conduco ; mieten, dingen NySz. (2. jel.) 1572 : Sze-
gin Horwath Marko tárogató syposa vala ha uram
megh fogagia hath mindiarast venne neki tárogató
syi30th (OL. Nád. 37).

MÉGFOGAZ : [aliquid dentatum facio ; verzah-
nen]. 1646/1727 : Negyedik Articulus azt tárta : hogy
az őrök [értsd: öreg] és a két [olv. kis?] kereket
tartozik a Molnár meg fogazni (GazdtörSzemle VII.123,
eredetije szerint).

MEGFOGYATKOZIK: egeo, inopia laboro,
detrimentum capio; maugel, schaden leiden NySz. (3.
jel.) 1728 : Elméjétől is megfogyatkozott volt elannyira,
hogy végtére az maga édes anyját is . . . életétől meg-
fosztotta (Reizner: SzegedTört. IV.431). [Vö. még
NySz. 2. jel.]

MÉGFOLDOZ: resarcio; flicken NySz. ; [corrigo ;
ausbessern]. 1629 : De schola. Foldozzák meg az
iskolát ! (CanonVisit. 155).

MÉGFORDÉT, 1. mégfordít.

MÉGFORDÍT, -fordét : compenso ; ersetzen,
erstatten NySz. (4. jel.) 1721 : Hahogy valaki valami
marhát jószágában tapasztal, le ne légyen szabad
vágni avagy lüni, hanem a bíró házához tartozik haj-
tani, a bíró pedig tartozik kárát megfordétani (Gazd-
törtSzemle Vn.l28).

MEGFORDUL : [mutor, corrumpor; umschlagen].
1552 : Ezek jo tyzta borok ketheytwl meg walwa
mert ketey meg fordwU (OL. Nád. 49). Ezek az bo-
rok meg fordwltak de wy tórköre wettek mas hor-
dóba (uo.j. [Vö. NySz. más jel.]

MÉGFORRASZT : glutinare ferrum ; zusammen-
löten NySz. (2. jel.) 1544 : Az tengelre es az hamfara
ualo uasat meg foraztottak (OL. Nád. 41).

MÉGFÖSTÉL, L mégfüstöl.

MEGFÜSTÖL, -föstél: suffumigo, exíio ; be-
rauchern, durchráuchern NySz. 1712 k : Az kertet
penig szokott fösttel gyakran megföstelje, hogy oda
szoktattassa az madarakat (GazdtörSzemle VII.417).

MÉGFŰZET, L megfizet.

MEGGY, möggy : cerasum, amarillum, cerasum
apronianum ; weichsel NySz. 1295 : Circueudo [így]
caput vallis Medyuozou vocate (OL. D. 1413). 1342 ; Ad
quoddam nemus merasorum quod wlgou kuzmugy
dicitur (uo. 3509, 1. AnjouOkm. IV.249). 1346 : Nemus

40»

631

MEGGY ALÓL— MEGHALASET

MÉGHA I .ASn— MEGJOBBÍT

632

meiasoriim quod wlgo kiizmegi/ dicitixr (OL. D. 3852).
Ad Riuulum ilí?í(/guclurpataka [a. m meggy v. mög"?]
vocatum (Körmend, Heim 110). 1393 : Pisscina Meeg-
tou [a. m. meggy ?] nominata ( ZichyOkm. IV.508).
1544 : Vöttem ui-amnak megget (ÓL. Nád. 41).

meggy-szín, -sziinö : color rubidus, colorís mera-
siiii ; duiikelrote farbe, dunkelrot NySz. («meggy-szin»
és «meggysziiiü» a.) ; weichselfarbig BM. 1494 — 95 :
De Colore Meghzyn (Engel : Algemeine Welthisto-
rie XLEX. 100). 1557 : Eg V(jg meg ziinö londys (OL.
Nád. Számad. b). 1646 : Megy szin virágos bársony
szoknya vállastul (Radvánszky : Családélet n.290).

MEGGY ALÓL, 1. méggyalul.

MÉGGYALUL, -gyalól: edolo, dedolo, exa-
scio, delaevo ; hobeln, beschneiden NySz. 1756 : Lo-
vasi ne\"íí asztalos legény társpohárt adván, azon
legényt meggy alolták, egjik deszkáról hánji:ák vetet-
ték, ugy hogy a lába kiíiczamodott (DebrJk.V [Vö.
«A mosquák meg gyalóltattak» Gvadányinál, NySz.]

MEGGYES : cerasetum ; weichselpflanzimg NySz.
(2. jel.) ; [cerasis copiosus ; reich an weichseln]. 1233 :
Tendit ad aliam terram que Medies telük iiocatnr
(i\Iúz. Kisfaludy). 1275 : In loco qui dicitur Medyes-
mal (OL. D. 921). 1297 : Duo pomeria Nyarras et
Mydies mincupata (Múz. Justb, 1. HazaiOkm. VI.428).
1304 : In loco Medyesmezen tria iugera (Veszpr. 15,
Vámos). 1317 : Usqne ad quendam loeum Medyesholm
vocatum (OL. D. 1889). 1336 : Cadit in quoddam sta-
gnum ilfcíZí/espatak vocatum (SztárayOkl. I.llO). 1337:
Stephani de Medies (uo. 121). 1338 : In loco Megges-
maalberchy dicto (OL. D. 31086). 1367 : Jac«obus dic-
tus Meges [a. m. meggyes ?] (Múz.). 1370 : Ad vnara
particulam térre Megges vocate (OL. TÜ. 26/47). 1386 :
In loco Megyesmezew dicto trigintaduo Jugera (Veszpr.
14, Szentkirályszabadja). Transii-et ad riuulum Meges-
patak [a. m. meggyes "?J vocatum (Múz. Hanvay .
1394/1446 : In loco Meggcsthelek vocato (OL. D. 7914).
1427 : Prediis Aldothkuththeleke Twztheleke Meggyes-
theleke (Múz.).

meggyes-színű, -szüné : [cerasinus ; weichsel-
farbigj. 1523 : Panno Italico colóris megyeszywne
(OL. D. 36999).

MEGGYÖZERESÉDIK, -gyükeresédik: [ra-
dicosum fieri : verwurzelii]. 1700 : Az szöllöket igen
roszul szokták kinyitni, j/^epfenekesedik, gyükeresédik
valahol jól ki nem nyittja az vinczeUér (Gazdtört-
Szemle 1.79). [Vö. NySz. más jel.]

MÉGGYÜKERESÉDIK, 1. méggyökeresé-
dik.

MÉGHÁBORGAT : turbó : stören [stb.] NySz.
1599 : Kgtek is az megnevezett személyeket se sze-
mélyekben és jószágokban, örökségekben . . . meg-
háborgatni és bántani ne merészelje (SzékelyOkl.
V.164).

MÉGHAJLADOZ(IK) : [inclino, incurvor ; sich
biegcn, sich krümmen]. 1597: Eoreg hordó fenekes-
teol, egj felöl feneke ii)cg hailadozot (OL. UC. 101/3).

MÉGHALÁLOZIK : morior, obeo ; sterben, ab-
.sterben NySz. 1728: Ennek előtte mintegy három
esztendővel leánykájának a melle vesztés miatt kifa-
kadozott, azután egész testén eltenyészvén [t. i. a
fakadás], mcghulálozott benne (Reizner : SzegedTört.
IV.429). Egy darab ideig való sínlödése után meg-
halálozútt (uo. 432).

MÉGHALASÉT, 1. méghalasít.

MÉGHALASÍT, -halasét : piscibus instruo ;
mit üschen versében NySz. 1553 : Waghyon egy ha-
lastho, kyth ez idén el bochathothak, hogh megh
epeechek gatthyath, sylypeth, zugoyat, ky mynden
hoza tharthozoual kezén waghyon, chak meg kel
halasethany (OL. L. III. 16. 17).

MÉGHÁNY : exaro, operio, occupo ; besetzen
NySz. (3. jel.) 1735 : Egy főrendnek való, csipkével
meghánt bélelt szoknyátul 3 frt (GazdtörtSzemle
III.345).

MÉGHÍHATATLAN : irrevocabilis ; unwider-
rufiich NySz. (1. jel.) 1569 : Az többit minden örök-
ségét ... az megmondott Henther Benedeknek és az
ö maradékinak adta örökbe és meghihotatlan, fiúról
fiúra (SzékelyOkl. V.89). 1574 : Kemény Ferencz uram . . .
az bethlenfalvi rész örekséget . . . Geréb János m-am-
nak és az tí maradékinak és gyermekinek örekké
meghihatatlan képen adá és kötó (uo. 96). 1589 :
Mely három ház jobbágyot adott volt ugyan Borbára
asszonynak jegyriüiájába fiúról-fiúra meghihatatlanúl
az amadéfalvi nemes Rátol Imre, azokot az három
ház jobbágyokot adta azon fellyel megírt vitézlő
Lázár Farkas uramnak pro ti. 24 (uo. 144).

MÉGHÍVŰL, 1. meghűl.

MÉGHÓDOSODIK : [maculam albam accipio ;
weisse flecke bekommen]. 1728 : Az homlokát és farkát
[a bikának] mindnyájan megcsókolták, annyira, hogy
meg is hódnsodotf beléje (Reizner : SzegedTört. IV. 393).
Azon bikának pedig homlokát mindnyájan megcsó-
kolták, elannjira hogy meg is hódosodott [Kovács
János közlése szerint, a kiadásban hibásan : csodó-
zodott] beléje (uo. 439). [Vö. «Hódosodni a. m. kopni,
kikopni ; ma is használatos a szegedi népnél ily
értelemben» Kovács János közlése.] |Vö. holdas
2. jeL]

MÉGHÚL, -hívül: refrigeo, deferveo, defervesco;
erkalten, sich erkiilten NySz. 1558 : Az húst [a mészá-
rosok] mcgh hagiak hiibulny (OL. D. 37006, 1. Gazd-
törtSzemle VI.136).

MÉGI, 1. mögi.

MEGIGAZÍT : [dispono, compono ; ausrichten,
austragen]. 1564 : Gondot visellyen az ö oltalmokra
[a szegényekére] és eUgaziccsa dolgokat a mit kedig
ő maga meg nem igazíthatna asszonyomnak ő nagj^-
ságának futtára aggyá (GazdtörtSzemle 1.74). [Vö.
NySz. más jel.|

MÉGIMÁD : ottero ; anbieten NySz. 1611 : Meg-
imádott házával, de én nem vöttem meg (KomárJk.).

MÉGINTÉZ : aestimo, taxo ; untersuchen, ab-
schatzen NySz. (2. jel.) 1558 : Hog[y az] Gabona
arrath, az Ido zerenth megh lássak, megh intézzek
(OL. D. 37006, I. GazdtörtSzemle VI.136). Zvvr kön-
töst Öregh Embernek waloth, es gyermeknek ahoz
képest az mennj'^ Ref lezen benne, azt megh kel
Intezny, es adny (uo., 1. GazdtörtSzemle 137).

MEGÍRT: computo, exputo jstb.]; ausschneiden,
ausjaten, reinigen NySz. 1629 : Az Csörgei rétet fel-
nőtte az gaz. Ezt az kistoronvaiak niegirtsák (Canon-
Visit. 158).

MÉGJOBBÉT, 1. megjobbít.

MEGJOBBÍT, -jobbét: melioro,emendü,reformo;
verbessern NySy. (1. jel.) 1554 : Az ky az nywlo
bort meg iohhitia (OL. Nád. 49). 1564 : Megjohbétván
asszonyom dolgokat [a szegényeknek] : azt akarja ő
nagysága, hogy az kapásokra, Jakap uram falunként

6;?3

MÜIGJUIIÁSZÜDIK -MÉGLÁT

MEGLÁTÁS— MEGNÉMÉSlT

G34

az kapáláskor az bírák kezébe osszon lisztet és valami
bort is (GazdtörtSzemle L68).

MEGJUHÁSZODIK : mitesco, placor, mansuesco
[stb.] ; sich besáiiftig-eu, beschwiclitig-en lassen, nacli-
geben NySz. 1769 : Alázatossággal engedelmet kérek
a Mélt. Gróíftiil Iia talán valami beszédemben tzélomon
kivül meg sértettem ... a midőn osztán meg juhdszod-
ván igy szóllott [stb.] (CanonVisit. 206).

MÉGKACAG : [cachinnum tollo ; auflaclien]. 1734:
Valamelyike találta mondani emiitett Károlyi Ilonának
formalibus : csak meleg halál [értsd : megégetés]
köllene néked anyjuk. Megkaczagván magát az vén
asszony, monda Puskás Gergely és a többi, ugyan
az volna-e ? (Reizner : SzegedTört. IV.499). [Vö. NySz.
más jel. és el-kacag uo.]

MEGKÁROSÍTÁS : [damnitícatio ; schiidigung].
1760 : Az nemesi szabadságnak legkisebben való
sértődése anteveniáltassék, az az megverettetés, vagy
javaiból való megkárosítás és ok nélkül való ares-
tálás (GazdtörtSzemle VIL420).

MÉGKASZÁL: [defalco ; abmáhen]. 1595: Az
Benkö Mihály fíivit kaszáltasd meg (SzékelyOkl. V.159).

MÉGKERES : [aliquem arcesso alieujus rei ;
belangen]. 1560/1580 : Itt Maxán az örökben, az
kiben lakom, ezt vettem Patakszökö Lörincztöl örök-
áron, kinek több harminckét esztendejinél, hogy birom,
szabad uraságában voltam, senki érte meg nem keresett
(SzékelyOkl. V.76). [Vö. NySz. más jel. és reá-keres uo.]

MEGKÉSZÜL : praeparor ; bereltet werden, fertig
werden NySz. 1596 : A két puszta falunak, kirsánnak
és kóródnak jövedelme visszatér a mesterhez, ha a
templom ■megkészül (CanonVisit. 140).

MÉGKEVER: [voluto ; umdrehen]. 1728: Nem
szánnám ezt a kést megkeverni benned (Reizner :
SzegedTört. IV.375). [Vö. NySz. más jel.]

MÉGKORBÁCSOL : ílagello ; abkarbatschen,
abpeitschen NySz. 1759 : Ha másszor a szót hajtja
[a. m. hazudozik, rágalmaz], keményen megkorbáesol-
tatik (DebrJk., I. NyK. XXVI.343, «szóhajtás> a.).

MEGKORONÁZÁS: coronatio ; ki-önuug NySz.

1609 : Az Posoni Giwlesuek feo oka volt Noííember-
ben, Matias Herczegli vríínknak az magiar Orszagj
kiralsagra valo valaztasa, es megh Coronazasa (MA.
NLI.298, eredetije szerint).

MÉGKÖT : fascino ; beschreien, bezaubern NySz.
(2. jel.) 1728 : Szabó Jánosnét Makón megrontotta s
megkötötte volt ; de ismét meggj'^ógyította és megol-
dotta volt a pating gvizszsal (Reizner : SzegedTört.
IV.383).

MÉGLÁT: Íj visito ; besuchen NySz. (2. jel.)

1610 : Mindezek után, ne terhelljem kmedet, hozom
ezt kj írásomból. Mindenek ellen kmed lássa megh
hazáját (MA. NLI. 349, eredetije szerint). || 2) inquiro,
perscrutor ; imtersuchen NySz. (5. jel.) 1558: Ilog[y
az] Gabona arrath, az Idö zerenth mcqh lássak, megh
intézzek (OL. D. 37006, 1. GazdtörtSzemle VI.136).
1564 : Miért hogy asszonyomnak supplicatio által ott
létében ennehányan panaszkodtak, ki fold fuglalásrúl,
ki kedig külen külen féle dolgokrúl az, mely supíjli-
catioknak egy részét ö nagysága adott vala Farkas
uram kezében, hogy tervínnyeí meglátássá ; azért
mastan is haggya ö nagysága, hogy Farkas ui-a)u ez
féle dolgát, kit meg nem láttatok volna meglátássá
és ehgaziccsa ós tcrvin szerint elvégezze (Gazdtört-
Szemle 1.75). 1581: Ila valahol a falu határában útakot

szántanak el, az bíráknak valamely felöl panasz
mégyen felöle, a birák tartoznak rá menni és meglátni
(SzékelyOkl. V.126, XVIU. századi másolatból).

MEGLÁTÁS : inquisitio ; untersuchung NySz.
(2. jel.) 1564 : Az tervín szolgáltatás dolga az szigény
nép kezett régi szokás szerint legyen, úgy hogy :
első meglátás füstin [a. m. házában, lakásán| legyen
(GazdtörtSzemle 1.69). 1574 : Az bátyján való csele-
kedetért akart törvényt tenni, de betegsége miatt
hagyott münköt, több sok jámbor nemes személy
uraimmal ennek az törvénynek meglátására (Székely-
Okl. V.94). [Vö. méglát, 2. jel.]

MÉGMARAD : [reUnquor ; zurückbleiben, zurück-
gelassen werden]. 1729 : Én alább is megirtt Ováry
Kata, Néhai Csizmadia, alias Kováts András Uram
megmaradóit Özvegye [stb.] (CanonVisit. 189). [Vö.
NySz. 1. jel.]

MÉGMARASZTÁS : [mulcta judiciaria ; strafe,
strafgeld]. 1613/1696 : A megmarasziás pedig az ittvaló
emberen annyi, mint az 2. articulusban meg vagyon
Írva (GazdtörtSzemle Vn.407). [Vö. marasztság.]

MÉGMÁSOL : revoco, muto consiliom ; abiindern,
verándern NySz. 1489 : Insuper etiam dixit, quod si
vellet irritare et recusare, mater íieret meretrix, vul-
gariter dicendo kwrwa legén anya, kv megmasolya
(OL. D. 19472).

MÉGMÁSOLHAT ATLAN: [ürevocabilis ; uu-
abanderlich, unwiderruílich]. 1599 : Jüvének mü élőnk-
ben ... és tőnnek mü előttünk ilyen meg másolhatatlan
végezóst, hogy [stb.[ (SzékelyOkl. V.163). 1729 : Bizo-
nyos és elkerülhetetlen szükségimtül kénszerittetvón
adtam el [szőlőmet] örök áron, megmásolhatatlan
képen a Szendrei Reformáta Ekklésia számára . . .
Száz Magyar Forintokon (CanonVisit. 189).

MÉGMERESZT : [rigescere facio] ; erstarren,
erstarren machen BM. 1728 : Másfél hétre elrontotta
s megmeresztette [a gyermeket [ (Reizner: SzegedTört.
IV.381).

MÉGMETÉL: concido [stb.] ; schneiden, zerschnei-
den NySz. ; [puto ; beschneiden]. 1643 : Valaki három
idén megmetéli szőleit és meg nem kapálja az épen
földesuraki-a száll (GazdtörtSzemle VI.471).

MÉGMETSZ : 1) proscindo, [jjuto] ; schneiden,
beschneiden, eingraben NySz. 1544 : Az ötuös az
uram cimeret meg mecczette az ket aranas kupán (OL.
Nád. 40). 1599 : E két Szöllőnek minden miveivel
a Kassaiak tartoznak. Az az tartoznak megnyitni
megmettzeni, homlitani, annak utánna háromszor meg
kapálni [stb.] (CanonVisit. 148). 1653 : Valaki három
idén szőlőjét meg nem metszi és meg nem kapálja,
az olyan szöllö úrra szállott (GazdtörtSzemle I-.32).
II 2) caedo, jugulo ; schlachten NySz. 1669 : Egy
pár megmetszeni való bárány java 1 frt 50 dénár
(GazdtörtSzemle 1.89).

MÉGMUTAT : demonstro ; beweisen, bezeugen
NySz. (2. jel.) 1769 : Mi ugy tartyuk, hogy a mikor
valaki megkeresztelkedik már akkor részesének kell
annak lenni az Isten kegyelmének. Mutassam meg ? . . .
A szent Írásból mutassam, meg ? ( CanonVisit. 192).

MÉGNÉMÉSÍT : nobilitate dono ; adein NySz.
(1. jel.) 1583 1584: Jankó Ferencz maxai tahUta volt
meg ö felségét lengyel királyt és minket [Báthory
Zsigmondot] is könyörgése által, jelentvén, hogy egy
jobágyát ő felsége megnemesíiette volna, jó szolgá-
latját megtekintvén, könyörgött vala ö felségének ós
minekünk is, hogy más jobágyot adnánk neki (Székely-
Okl. V.134).

635

MEGNYIT— MEGRÉKORDÁL

MEGRÍVA rXlK— MEGSLÓGOZ

636

MEGNYIT : [die erste hacke gebén, deii weiii-
garten das erste mai aufgraben oder liaiien]. 1599 :
E két Szöllönek minden miveivel a Kassaiak tartoz-
nak. Az az tartoznak megnyitni megmettzeni, hom-
litani, annak utánna háromszor meg kapálni [stb.]
(CanonVisit. 148). [V'ö. NySz. más jel.]

MEGtNYOM : comprimo, adobnio : znsammen-
di-ücken NySz. (1. jel.) 1728 : Baka Imre űrnapra
viradóra az tömlöczben »íCí/>íyomía (Reizner: Szeged-
Tört. IV.461). [Kovács János közlése szerint Szege-
den ma is mondják : vmeynyomták a boszorkányok».]

MÉGÖREGBÍT, -éregbít : augeo, amplifico
[stb.] ; sehr vermehreu, erweitem NySz. 1564 : Vannak
bizonyos eke számok az majorokban, kiket Jakap
uram az szántóföldek számához és az szigény nép
szántása megszáUitásához képest, kit asszonyom meg-
szállított és megkevesebbitett, megereybíccse Gazd-
törtSzemle 1.67). 1609: Mostan Ismét vyonnan ki
niomtattak [az új testamentumot] Debreezemben, es
zep explicatiokal 7negh eoregbitette Hodaszi Lukacz
vram (5rA. NLI. 322, eredetije szerint).

MEGPÁLCÁZ : fustigo ; prügeln A'ySz. 1634 :
Az ki ezt el mulatna ntegli Palczaztatik érette, azután
nagiubis esik rayta (Magyarorsz. áUap. ezeréves fenn-
áUásakor Vni.896, vö. GazdtörtSzemle VH.lSl).

MEGPÁLCÁZTATÁS : [to fustigare : das prü-
gehi]. 1700 : Ez ilyen szedőknek penig meypálczáz-
tatásnak büntetése alatt egj- gerezd szöllöt is edényben
vagj- másként is nem eugettetik haza vinni (Gazdtöi-t-
Szemle 1.85).

MEGPÁROL: [aliquid vaporibus expono: dam-
pfen, dünsten], abdünsten BM. 1728 : Romlott gyer-
mekeknek tisztes fü, csörgő fü, — csörög mikor
lekaszálják — megfüi-ösztik benne és fejét megpá-
rolják (Reizner: SzegedTört. 1V.393).

MEGPARTAZ : [praecingo, praetexo ; umgüiien,
bordierenj. 1638 : Ez Nagj^ Palotának vagion Uionnan
czmalt feir Meniezete körős kőrniíü megh partazva
fenití deszkával (OL. UC. 2/34). [Vö. pártáz.]

MÉGPATKOL, -patkói: calceo ; beschlagen
NySz. 1544 ; Az eggik lónak utollat meg patkoltak
(OL. Nád. 41). 1546 : Az yaro louat megh patkoltak
(uo. 48).

MÉGPÉRÉMÉZ, 1. mégpréméz.

MEGPREMEZ, -péréméz : limbria praetexo :
verbrámen NySz. 1553 : Koffyom fever kamuka meg-
pcremezthek arán fonalból zyAvth parthawal (OL. Nád.
48). 1635 : Egy galléros mentét, hogyha mállal béle-
lünk és annak az torkait kiszegvük egyenkint és
abból gallért csinálunk és köravös körül torokprémmel
meyprémezik 2 f. (GazdtörtSzemle V1II.4T2).

MEGRAZ : concutio, convibro, coagito : rütteln
erschüttom NySz. 1728 : Csaldi Gyurka leánykáját
IS megrázta volt és úgy vesztette volt meg íReizner-
SzegedTört. I^^390). Újházi Gyui-ka hát megrázta.
Csaldi György leánykáját megrázta (uo. 421). [A
rontásnak, kuruzslásnak egy neme, a boszorkány-
pörökben gyakran szerepel.]

MÉGRÉGZÉTT, 1. megrögzött.

MEGRÉKORDÁL: [aliquem cantu snluto ; je-
manden mit gesaug begrüssenj. 1572 : Az sariiari
mestereknek attam hogy uramat megh rekordalak (OL.
Nád. 40). [\'ö. «l{ecordatio, cantus a discipulis coram
dumibus patronorum institntus, quo eos ad stipora
ferendam commonefacerent Bartal.]

MÉGRIVALLIK : exclamo : aufschreien NySz.
1755 : Azért jött el onnét, mivel Jósa Marit terébrn
ejtette, attól fél, hogy megrivallik [értsd : gyereke
lesz, aki világra jöttekor megrivallik] DebrJk.).

MEGROMLIK, -romol : [fascinor ; bezaubert
werden, durch behexung krank oder siech werden].
1730 : Három hónapra megromolván az gyermek, az
nyakát kitekervén, az hasacskáját bal ágyékához húz-
ták (Reizner: SzegedTört. IV.465). 1737: Azután
circiter 6 esztendővel megromlott az szemeire, melyek-
kel most is nagy keserves fájdalmakat szenved (uo.
514). [Vö. NySz. más jel.] [Vö. megront.]

MÉGROMOL, 1. megromlik.

MÉGRONT : [fascino, incanto; bezaubernj; «meg-
babonáz, megbtívöl» MTsz. ; behexen, durch behexung
krank oder siech machen BM. (3. jel.) 1728 : Az
elmúlt nyáron haza menvén, a fatens atj'ja Szeghi
József malombul a lovait sem foghatta ki, mindjárt
leesett lábairúl [a. m. beteg lett], annyira megron-
tatott volt és harmadnap múlva azon rontásban meg
is holt (Reizner: SzegedTört. IV.428). 1731 : Nehezen
ment az fatens házához, midőn pedig az sinlődö
leánjkát meglátta Molnárné, monda : ez nemcsak meg
van rontva, hanem meg is van éve. Ha előbb hívtatok
volna segíthettem volna rajta. De az a Czitromné ette

meg és azt az szép — is, az rontotta meg (uo.

487). [Vö. NySz. más jel.] [Vö. megromlik.]

MEGRÖGZÖTT. -regzétt:inveteratus,radicatus:
veraltet, eingewurzelt NySz. 1601 : Igazan ayanlotta
kgd szerelemre méltó alázatos maga viselését : tudo-
manianak meg regzet tetejét : az kószónseges bólcze-
segnek osztására ki nyotot kezet (MA. NLI. 124,
eredetije szerint).

MÉGRÚG : calce impeto : stossen NySz. 1544 :
Az louak mey rágtak vala (OL. Nád. 40).

MÉGRUGDOS : calcibus ferio : mit den füssen
stossen, ausschlagen NySz. 1548 : Az zekeres louak
igen megh rugdostak (OL. Nád. 40).

MÉGSACCOL, L mégsarcol.

MEGSÁNTUL: claudus fto, claudicans efíicior;
lahm, hinkend werden NySz. 1488 k. : Vrunk /f-c
samar hatan Ihimba ha menth ew samara megh san-
tulth vala . . . fiam ihc /pc Nam megh santhulth louad
(Bagonyai ráolvasás, 1. Zoluai : Nyelveml. 153).

MÉGSARCOL, -saccol : tributum extorqueo ;
abgabe auflegen NySz. 1550 : Zent Margith Azon
napian saccolt megh (OL. Nád. 45).

MÉGSEGÉL, -segü(l): adjuvo; helfen, beistehen
NySz. 1607 : Lsten segetsegeböl kezgy hozza társ,
meg segil Isten ez szent tselekedetedben (MA. NLI.
212, eredetije szerint).

MÉGSEGÍL(L), 1. mégsegél.

MÉGSÉNKÉL : [muneror, donum alicui do ; be-
schenken]. 1607: Enis ha egi exemplart kwldesz benne
meg senkellek 2 arannial (MA. NLI. 212, eredetije sze-
rint). [Vö. NySz. más jel.]

MÉGSIKETÉDIK : surdesco] ; taub werden,
das gehör verücren BM. 1597 : Az Ked Attia igen
meg venhedet cs maid megh kezd vilagtalanodnj es
siketednj (MA. NLI. 103, eredetije szerint).

MÉGSLÓGOZ: [bracteis orno; mit Hittem schmü-
ckenj. 1553 : Koflfvom wont arán kvtli meg sloqoztak
(OL. Nád. 48). |Vö. islóg.J

cm

MÉGSZÁLLÍT -MERSZÜKÜL

MÉGTALÁL- MEGVAGDAL

638

MÉGSZÁLLÍT : fmiimo, imminuo ; herabsetzen,
reducieren]. 1564 : Vannak bizonjos eke számok az
majorokban, kiket Jakap uram az szántóföldek szá-
mához és az szigony nép szántása megszállitásához
képest, kit asszonyom megszállított és megkeveseb-
bitett, megeregbiccse (GazdtörtSzemle L67). [Vö.
NySz. 2. jeL]

MÉGSZÁLLÍTÁS : [minutio, imminutio ; herab-
setzung, reduction]. 1564 : Vannak bizonyos eke
számok az majorokban, kiket Jakap uram az szántó-
földek számához és az szigény nép szántása mecj-
szállításához képest, kit asszonyom megszállitott
és megkevesebbitett, megeregbiccse (GazdtörtSzemle
1.67).

MÉGSZÉGÉNYKÉDIZ : [ad paupertatem redi-
gor ; verarmen]. 1596 : Ismeg allapatunk felöl bizo-
niara azt Írhatom hog az sok háborúságnak miata,
szintin meg szegenketünk (MA. NLL 98, eredetije sze-
rint). [Vö. szegéni/kedik NySz.]

MÉGSZÉMÉL : [seligo ; auslesenj. 1684 : Olyan-
kor azon cseléd azt szokta cselekedni, hogy a meg-
szemelt kevés búza rakását széljel nyomván a közepét
szemeletlen búzával tölti meg, azt befedi vagy
takarja (GazdtörtSzemle L248).

MÉGSZÉNÉLÉS, L|mégszínélés.

MEGSZEREZ: efficio, coníicio, perago [stb.] ;
machen, ausrichten, beenden NySz. (3. jel.) 1511 : Amy-
nemw perry en welem wagyon dyenesy Thamasnak . . .
es az \v atthyaifyaynak . . azth ew kegyelme nadrj's-
pan wram weleek megh zerzy es engemeth en aka-
rathom zerenth weelek megh zerzewtteth (OL. D.
22213, 1. Zolnai: Nyelveml. 196). Hol kedygh ew ke-
gyelme en akarathom zerenth megh nem zerzeneye
[t. i. a port] es engemeth ew weelek az feliywl megh
mondoth peresekkel megh nem zerzewttethne en aka-
rathom zerenth Tahath [stb.] (uo., 1. Zolnai id. m. 197),

MÉGSZÉRZŐDTET : [pacisci facio, pactum inire
facio ; vertrag machen lassen]. 1511 : Amynemw perry
en welem wagyon dyenesy Thamasnak . . . es az w
atthyaffyaynak . . . azth ew kegyelme nadryspan wram
weleek megh zerzy es engemeth en akarathom ze-
renth weelek megh zerzewtteth (OL. D. 22213, 1. Zol-
nai : Nyelveml. 196). Hol kedygh ew kegyelme en
akarathom zerenth megh nem zerzeneye [t. i. a port]
es engemeth ew weelek az feliywl megh mondoth
peresekkel megh nem zerzewttethne en akarathom
zerenth Tahath [stb.] (uo., 1. Zohiai id. m. 197 ). [Vö.
megszerződik, szerződtet NySz.]

MÉGSZÍZÍL, 1. mégszűkűL

MÉGSZÍNÉLÉS, -szénélés: [?]. 1623: Az
bástya aljának megszénélésire és szegeletére s par-
tozásnak [olv. pártázásnak] való köveket ez jövő
tavaszon, nyáron hordassa, faragtassa, készíttesse el,
hogy jövő esztendében, mikor az bástyát rakni fog-
ják, gondja arra ne legyen, hanem készen legyen
mind köve, téglája, mesze ; legelőször is pedig az
bástya aljának megszénelésére való faragott köveket
készíttesse el (ErdGazdtSzemle L21). [Vö. megszinel
NySz.l

MÉGSZITZOL : [convicior, obtrecto ; schmahen,
lástern]. 1653 : Valaki a szőlőben egymást megszit-
kolja, marad fi. 4 ((GazdtörtSzemle P.33).

MÉGSZŰKÖL, 1. megszűkül.

MÉGSZŰKŰL, -szikii, -szűköl: egeo, indi-
geo, in egestatem redigor; mangel habén, in not kom-
men NySz. (2. jel.) 1572 : Péter uramnak het foryn-

tot mert megh zykylt uala kölceg nekvl (OL. Nád. 4Uj.
1601 : A penszet kegd kérje lewele 'által, mindgiart
oda kwldi . . . Ha meg szűköl, az után ember ki nem
veheti teole (MA. NLL 123—124, eredetije szerint).

MEGTALÁL : se vertere ad aUquera, rogo, im-
ploro ; sich an einen wenden, ansuchen, ersuchen
NySz. (5. jel.) 1526 : Vayda vramat minden szwkseg-
tekben meg talallyalok ... ez mjTiden gondotokra
sorgalmatos gondot wyse! (OL. D. 24323. 1 Zolnai •
Nyelveml. 257). 1578 : Ez Dalnok falvának nehéznek
tetszék . . . azért ebből az dologból mcgtalálak vala
az várhegyi kapitánt Cheffey Jánost (SzékelvOkl
V.llO). ^

MEGTALPAL : [currum curvatinis rotarum
instruo ; den wagen mit felgen versehen]. 1545 : Vyon-
nan meg vasastattam es meg talpaltattam az erdöllö
tar szekeret (OL. Nád. 40). [Vö. NySz. más jel. ; kerék-
talp NySz. ; talp 3. jel. MTsz.]

MÉGTEL(IK): [compleo ; erfüUen]. 1769: Ottan
több egyébb mulólag való beszédei között midőn
tudakozta volna : ha megtelik-é [így ?] azt az Orató-
riumot az Halgatóim s bele férnek-é ? . . . nagy sebes-
séggel kijött (CanonVisit. 204). [Vö. «Az örömet,
mely teli Szivecskéjét elteliy> (Arany : A fülemile).
«Utoljára lön az, hogy ott Makrinnak a nap elfo-
gyott ! Majd megteli vidám sugár» (Arany : Keveháza,
35. vsz.). Vö. NySz. más jel.]

MÉGTÉRIK, 1. megtörik.

MÉGTÉRÍT : [conqiűro ; verschafifen, herbeischaf-
fen]. 1734 : EUveszett pénzeket Kys Görögné téritette
tnegh (Reizner ; SzegedTört. IV.504, az eredetiből
Kovács János közlése szerint). [Vö. NySz. más jel.]
[Vö. megtérítés.]

MEGTÉRÍTÉS: [conquisitio ; das verschaffen,
das herbeischaften]. 1734 : Ha tudna valamit segittenj
ell veszett pénzek Diegh térítésiben segittene nékik,
hogy megh kerülne Reizner : SzegedTört. IV.504, az
eredetiből Kovács J. közlése szerint). Az ellveszett
jószághnak megh térítésében (uo. Kovács J. szerint).
[Vö. NySz. más jel.] [Vö. mégtérít.]

MEGTISZTUL : purificor, mundor ; gereinigt
werden NySz. (1. jel.) 1488 k. : Menten mondiad zenth
János ewangelistanak hogh ez fekel war fogottá we-
res pey lo megh tistulion (Bagonyai ráolvasás, 1. Zol-
nai : Nyelveml. 153).

MÉGTÖRIK, -térik: confrmgor, conteror; zer-
brechen, aufgerieben werden NySz. 1553 : Egh nagh
kerezth ky kezep aranth meg therewth (OL. Nád. 48).
1597 : Zeold kalhas kemencze, valamj egj nihanj kaf-
haia megh főrőth (OL. UC. lÜl/3).

MÉGŰJABBÍT, -új jobbít : [renovo ; erneuern].
1643 : A földesuraság törvénytevő birákat tartozik
hivatni maga mellé és revideáltatni a hegység tör-
vényét ; helyben maradván az hegység töi-vénye,
avagy megujjobbitjdk, bírák uraimék az appellans
pars tartozik 4 forintokkal (GazdtörtSzemle VI.468).

MÉGŰJJOBBIT, 1. mégújabbít.

MÉGVAGDAL: 1) [identidem seco ; mehnnal
schneideu, einschneiden|. 1544 : Az kouacznak az
ki az ket szabalt louat meg nagdalta az eret (OL.
Nád. 40). II 2) conseco ; zusaramenschneiden NySz.
|zusammenhauen].1596: Az impius bolondoktól [atyám]
annira megvagdaltatoti, hogy sem kezével nem fog-
hat, sem fél szömével nem lát (MA. NLL 97). 1638:
Az keresztúri Diákok két izben arniata manu kiró-

039

MEGVÁLASZT— MEGVON

MEGVONHATATLAN-MÉGYE

640

hanták az scholából és utolszor ugyan vért is ontot-
tak egy kerülőt megvagdalván (CanonVisit. 160).

MÉGVÁLASZT : decerno ; entscheiden NySz.
(4. jel.j 1608 : Mind Magoczi s mind az nemessegh
ellenek giwleköztek, hogi avagi jo conditiokkal le
czendesioziek őket, avagi penigH fegiverrel válasszak
megh az dolgot (MA. NLI. 272, eredetije szerint).

MÉGVARROGAT : [consuo ; nahen, zusam-
menniihenj. 1545 : Az hatás lo féket hog »ieg varro-
gattak (OL. Nád. 41).

MÉGVASAZ : ferro munio : mit eisen beschlagen
NySz. (2. jel.) 1545 : Vyonnan meg vasastattam es
meg talpaltattam az erdöUö tar szekeret (OL. Nád. 40).

MÉGVER : [suftigo ; mit etnas beschlagen]. 1658:
Kopors[o]mat ezüst szegekkel meg ne verjék (Adal-
ZemplvmTört. VI. évf. 116). [Vö. NySz. más jel]

MÉGVERGÖDIE: [palpito ; zappeln]. 1670:
A ló megvergődvén, a fékemlöje elszakadott (DebrJk..
1. NyK. XXVI.339, «fékemlö» a.).

MEGVESZ :[exigo ; fordern, sich bezahlt machen].
1462 k. : Ez leiiel Mathyas keral leuele hog az ka-
marahaznath meg ne vennj |így] parancholtha (OL.
D. 15706, az 1462-i oki. hátlapján). 1614 : Diveiti ad
pastorem Dalmatám, placentam Martinianam comedi
apud Ursulam matronam perpiam, kin az 12 forint
adósságot megvöttem (MA. NLI. 64). 1643 : Tizenöt
nap alatt valld föl a szölöt, mert ha föl nem vallod,
a földesuraknak 4 for. maradsz és a 4 for. megveszik
rajtad (GazdtörtSzemle VI.468— 4691 |Vö. NySz. szó-
lások.]

MÉG VESZT : [fascino, mcanto ; bezaubem, be-
hexen]. 1728 : Mindjárt másod vagy hanuad napra
az fatens akkoron gyermekágyiban fekvő felesége
lábát fel zugorétotta és megvesztette (Reizuer : Sze-
gedTöi-t. rV^.373, Kovács János közlése szerint).
Csaldi Gyurka leánykáját is megrázta volt és úgy
vesztette volt meg (Reizner : SzegedTört. IV.390).
Háromheti leánykáját a boszorkányok egész tagjá-
ban megvesztették : meg is holt beléje (uo. 428). 1731 :
Nagyon gyanakodik az fateus, hogy Ludas Mohiárné
azért vesztette meg leányát, hogy bizonyos elveszett
ludakat kezében ért, és vele iránta pöre volt (uo.
485). [Vö. NySz. más jel.] [Vö. megront.]

MEGVETŐ : rejiciendus, abjectitius ; verwerflich.
verachtlich NySz 1610 : Az D. Remusnak iteleti az
Orationak authora felöl, ki irattatot volt Illyeshazi
Uram temetésere. nem megh vein (MA. NT.I. 338, ere-
detije szerint).

MÉGVIDÁMODIK : redintegro animum ; von
freude erfüUt werden NySz. [laetitia afficior ; freudig
werden[. 1608 : Nekem is vadnak io barathim kik-
nek hogi immár adhatok újságot, ugian megh vida-
modam ezt gondolván (MA. NLI. 273, eredetije sze-
rint).

MÉGVILÁGTALANODIK : [lumina oculorum
amitto[ ; blind werden BM. 1597 : Az Ked Attia igen
meg venhedet es maid mcgis kezd mlagtalanodnj
es siketeduj 'MA. NLI. 103, eredetije szerint). [Vö.
me'gvilágtalamd NySz. |

MÉGVON : attraho ; anziehen NySz. 1613/1696 :
Aki akarja, vagy értéke vagyon reája, megvonassa
mindakét harangot . . . nyilván vagyon, hogy meg
kell vonni [a harangot] az eltemetéskor is (Gazdtört-
Szemle VII.414).

MEGVONHATATLAN : [irrevocabiüs ; un-
widerruflich]. 1574 : Geréb János uram is . . . Geréb
Sofia . . . rész jószágát és örekségit . . . Kemény Fe-
renczné asszonyomnak és gyermekinek örekké meg-
vonhatatlan képen adá és köté (SzékelyOkl. V.96).

MÉGY : eo, meo, pergő [stb.] ; gehen NySz.
(«2. mén» 1. jel.) 1055 : Inde ad castelic et feheruuaru
rea meneh hodu utu rea (Pannh. Tih. 1 1). 1337 : Ad
quandam ^iam Bethlenibe /J^cnewlcha vocacam (Sztá-
rayOkl. 1.136). 1338 : Sémita Zenthivam-a menü go-
lugwth vocata (ZalaOkl. 1.339). 1401 : Inter duas vias
quaruui vna Chabarajnenewth et alia Jwanfeldere-
me»ewth appellarentui' (OL. D. 8650). 1412 : Vnum
[jugerum] in Chychykfelde cum fine in Alfalura»?e«e-
hen et similiter ^Tium vltra Homorow (Múz.). 1415 :
Quemdam riuulum Zykzora»?e)íeíí-pathak vocatum per-
transeundo (ZichyOkm. VL352). 1512: In loco Rá-
kosra Menche (Miiz.l 1528 : In Wayothke\\Te menew
vnius [jugeri ?] (OL. Kolozsm. 106). In Palothara
menew vnius (uo.). 1597 : Hannád íira [így] menendeo
wszeo tinó (OL. UC. 101 3). 1604 : Az Biro penigh
tartozzék . . . annak az Zemellinek [a városban meg-
telepedni szándékozónak] allapotiat meghíudakozni
es iol négere menni [a. m. comperire, certiorari ; etwas
auskundschaften NySz. szólások a.], ha az Uarasi Tár-
sasághoz iUendeo ' (MJogtörtEml. 1.29). 1751 : Ez az
asszonv annvira ment, hogv a lopásra is elveteme-
dett (DebrJk., 1. NyK. XXVI. 339, «elvetemedik» a.).
[Vö. alá-, be-, visszamegy.]

MÉGYA, L megye.

MEGYE, mégya : limes ; grenze NySz. 1055 :
Inde uluues megaia post monarau bukurea (Pannh.
Tih. i;i). 1093/1399 : Ascendit ad rubum qui dicitur
Y\\ie?,megeye {\\o. 1 27). 1208 1359 : Uadit ad Wod-
megc (OL. D. 50.1217/1412: Predium Jfe^^ehid (Wen-
zeJ M.384). 1224: luxta spinas super mege (uo. VI.424).
1240 k. : In predio Clety hec sünt nomina populorum
qui wlgo dicuntur MegemxúQ (Pannh. 618). 1247 :
Per quasdam sagaces [így, vö. «sagax» Bartal] wlgo
mege uomiuatas (Akad. 1). 1252 : Et uenit ad Medy-Ag
[igy] (OL. D. 369). Ab ipso J/e%ag (uc). [Vö. az
1272-i és 1364-i adatokkal.] 1254/1324 : Ibi sünt due
mete quod wlgo dicitur B.o\.omega (OL. D. 1589.)
1256 : Ad quandam viam ubi quondam mege est méta
(uo. 438). 1269/1294 : Per quendam limitem qui uul-
gariter Mege uocatur (MonStrig. 1.571). 1272 : Ascen-
dit iuxta piscina et uadit ad Megeag (OL. D. 792).
1274 : Peruenit ad quoddam mege spinosum (uö. 881).
1281 : Per quendam limitem qui uulgariter mege uoca-
tur (uo. 1099). 1288 : In Mege^MZ vndecim jugera
(Veszpr. 109, Szepezd 2). 1295 : Ad arborem salicis
antiquam 2feghefjiiz dictam (OL. D. 1413). 1305 :
Eundo per mega peruenit ad dumum Chypka (uo.
1692). 1322: Ad tUstrictus Chernechííie^'e vocatum (uo.
2102). 1327 : Vádit per si)inetum in campo quod vulgo
Tnyfimege vocatur (AnjouOkm. 11.300). 13271436:
Fluuium qui dicitur Megepoth&k (OL. D. 24541. 1332 :
Inter duobus riuulis Dobopotaka et J/e/^í'potak vocatis
(Múz. . 1333 : In medio Megepaiák declinando (Körmend
II/l, Alber 3). 1336 : Iuxta locum eundo Nogmege
nominatum (Múz.). 1338 : lu terra seu loco Zyluakuz
dicto iuxta Fjuzesmegc existenti (Veszpr. 4, Alsóörs).
1339 : In loco Leany//íe</calya dicto duo Jugera (Veszpr.
106, Antalfa 4). Ad vnum locam spinosum tnege
vocatum (OL. D. 3210, 1 AnjouOkm. ni.523). 1342:
Per quendam terminum wlgo mege vocatum (Múz,
Motesiczky). 1344 : Uarmsismege (ZalaOkl. I.417t. Ad
vnum terminum Fyzesmegye vocatum (Kubinyi : MTört-
Eml. 11.140). 1348 : Terminis vulgo inegr dictis (Anjou-
Okm. V.250). 1355 1363 : In quodam termino spinoso
wlgariter Mege dicto • OL. D. 4443). 1356 : Quandam
limitationem wlgo megee dictam (uo. 4635, ]. Anjou-

641

MEGYÉS— MÉH

MÉHE— MELEG

642

Okm. VI.51G). 1364: Inquadam [így] Raraofluuy Chyulch
Megeag appellato (OL. D. 5308). 1377 : Ad vnum
locum spinosum wlgariter megye dictum (uo. 6395).
1378 : Siiper quendam locum spinosum Tuuisme^e
dictum (Múz.). 1379 : Ad quandam gadem vdgo megye
appellatam (OL. D. 6617). 1382 : Quoddam spinetum
wlgariter mege dictum (uo. 6899). 1383 : In terra
Mezeuere»íe(7e [olv. megye v. mege ?] (Múz.). 1389 :
Cuiusdam marginis wlgariter megye dicte (OL. D.
7500). 1396 : Per distinccione.s vinearum wlgo 7nege
dictas (Veszpr. 11, Merenye). 1398 : Sub prioribus
distinctionibus metalibus cursibus wlgo Tyuiswie^re
vocatis (Múz.). 1414 : Metam seu signa metalia pos-
sessionis lehotka wlgo meghye dictara (OL. D. 10206).
1425 : Penes locum Hozyw tnege vocatum (Múz.).
1426 1486: Per vnum tenninum wlgo Mezde alio
nomine Megye vocatum (OL. D. 11858). 1430 : Per
vnum terminum wlgo mesde alio nomine í«e^e vocatum
(uo. 12298). 1496 : Possessionibus Megyehyá Zenthky-
ral (Körmend 1II6, Körmend 10). 1521 : Quatuor Jugera
terrarum arabilium penes Gewrbe Megye Múz). [Vö.
MTsz. 1. jel.] jl 2) districtus, circuitus, comitatus ;
gebiet, kreis, komitat NySz. 1449 : Merset Kosokot
Tholna megehet Somog megeben engette Janus vayda
(Forrás ?). [ Vö. szőlő-, vár-megye.]

inégye-liatár : 1239 : Unde ad Mege hotar (For-
rás ?).

raegye-kő : [lapis íinalis ; grenzstein]. 1269 : Inde
uadit ad Megekv versus partém meridionalem (Pannb.
Hitel. 13). 1653 : Minden szőlőnek megyeköve legyen
és barázdája (GazdtörtSzemle P.38).

rasgye-út: [limes, confinium; grenzweg]. 1393 1446:
Ad viam wlgo Megevth vocatam (OL. D. 7914).
1394/1446 : Usque ad viam wlgo Megexth vocatam
(uo.) 1526 : Vsque ad viam megyeidh vocatam (i\Iúz.
Kisfaludy).

MEGYÉS : habens districtum, circuitum ; di-
strikts-, kreis- NySz.; [limitem habens; grenze habend?;
finitimus, confinis. vicinus; angrenzend, benachbart?].
1367 : Jacobus dictus Meges [a. m. megyés ?] (Múz.).
1386 : Transiret ad riuulum iT/e.^espatak [a. m. megyés?]
vocatum (Múz. Hanvay). 1596 : A SzőUő völgyön
vagyon egy darab föld az egyházé. Berente megyés
[jelentése ?] hely volt, ha ö maga ezután Prédikátort
tarthat, abban legyen, addig Kazintzhoz marad (Canon-
Visit. 138). [Vö. mézsgyés.]

MÉGZSÁKOL : onero ; beladen NySz. (1. jel.) ;
[verbero] ; abprügeln, durchprügeln BM. (2. jel.).
1505: Oporteret te saccis opprimere wlgo Megh kel-
lenye Theged saakolny (Lelesz Acta 113;64).

MÉGZSUZSOKOSODIK: [curculionibus plénum
fieri ; voll kornwürmer werden]. 1684 : Hogy az élet
össze [így?] ne melegedjék, meg ne susokosodjék a
porából kiszokta venni a jó gazda és gyakorta fel is
széleltetni (GazdtörtSzemle L248).

MÉH, méhe, xníh.: apes ; biene NySz. («1. méh»
a.) 1211 : [Udvornici] Zekezeu Karasun Mech [a. m.
méh?] Irrige Társa (Pannh. Tih. 1/5). 1222: Nomina
uero hominum de predicta uilla scilicet Nulos hec
sünt Forcos Buus Mech fa. m. méh ?] Cumur Och Ereu
(Pannh. 3/L). 1348 1379 : Michaelis dicti 3Mfulca
(OL. D. 37078). 1601 : Vadnak kasbeli méhek (OL.
UC. 35/2). 1608 : Teórseókbeli meh. Kasbeli meh (uo.
87/56). 1668 : Méhcknek disznóknak váltója, 5 d.
(uo. 1/21). 1712 k. : Talám addig mihet is fogtak sze-
rezni (GazdtörtSzemle Vl[.417, nagykárolyi adat)
[? Szárm. : 1211 : Hü sünt pistores zot bota micu pet
Jllaba feud mihud [a. m. méhöd ?) (Pannh. Tih. 1/5).]
[Vö. anya-, raj-méli.]

L

Magyar Oklevél-Szótár.

méh.-áros, -árros: [apium venditor; bienenhiindlerj.
1483 : Sebastiano Meharros (Lelesz Acta 93/1).

m.éli-kas : alvear, alvearium, alveus ; bienenkorb
NySz 1597 : Wres meh kass 2 (OL. UC. 101/3).

raéh-kert: jhortus apianus; bienengarten?]. 1349:
Usque locum Mehkcrt dictum (ZichyOkm. n.370). 1377 :
In terra Mehkert (OL. D. 6419).

raéh.-köpű, -kepö, -köpő : [alvearium ; bienenkorb,
bienenstock]. 1654 : Méhe köpeö 5 (OL. UC. 2/23). Méhe
keó'peö 4 (uo.). Méhe kepeö 3 (uo.). Méhe kepeö 3 (uo.).
[Vö. köpü 3. jel. NySz,]

MÉHE, L méh-köpű.

MÉHES, m.éhös : a) apiatus NySz. (1. jel.)
[apibus copiosus ; reich an bienen] ; b) apiarius NySz.
(2. jel.); [bienenzüchter]. 1229: In villa Mehus Kara
Bev Oztupan Quer Bárd Palyan (Pannh. Lib. Rub.
24—34. 1. 20. sz.). 1339 : Myze de Méhes (Veszpr.
106, Bedeg 4). 1425 : Johannes dictus Méhes (Múz.
Kisfaludy). 1456 : Thome dicti Méhes (OL. D. 15049).
1469 : Thoma Méhes (uo. 16907). 1476 : Siluam Mehes-
lygeth [VlO. 17864). 1478 : Johannes Méhes (Múz.).
Blasius Méhes (Veszpr. 107, Egerszeg 16). 1518 :
Anthonium Méhes (Pannh. Hitel. 126). 1519: Fenilia
ElewBerek Méhes Jrothwan (Lelesz Prot. V.37a). 1532 :
Chaspar Méhes (Múz.).

MÉHÉSZ, m.íhész : apiarius, mellarius ; bienen-
züchter NySz. 1240 k. : In predio Mehez hec sünt
Nomina Jobagionum Texe Luck Mortun (Pannh. 61/8).
1389 : Petrus Mehez (OL. D. 7469). 1478 : Georgio
Mehez (uo. 18058). 1692 : Méhésznek hwza cub. 2. bocs-
kor par 3. közczipó per diem nr. 3 (GazdtörtSzemle
VI. 179). 1712 k : Talám addig mihet is fogtak sze-
rezni, azok is régi helyeken jó gondviselés alatt
conserváltatván, az ki míhész mellette lakik, az is
almot fére tivén, az kertészeknek segéthet uo. VII.417,
nagykárolyi adat).

MEHLI, mellii : [pannus in űrbe Mecheln (Bel-
gii) confectus ; Mechelner tuch]. 1382 : Duodecim
vlnas panni de Mehlt/ (Lelesz Acta 15 3). 1424 : Item
pannum de Mehli (OL. D. 29073). 1458 : Vnani Stra-
gulam muliebrem de panno Melhy (Múz. Kállay).
1471: Octo vlnas panni de mehly [«ugyanitt kétszer:
Octo vlnas panni de melhyy> Szám. jegyz.] (OL.D. 36393).
[Vö. Kováts: Aruforg. 99.]

MÉHLÖ, míhélő: [apiarius; bienenwürter?].
1211: Isti sünt pellipari Michileu Nuhu (Pannh. Tih. 1/5).
Isti sünt agricole Mohai Buxi Michileu Boté Gerete
Radista Wosud Sombod (uo.\ 1344 : Térre litigiose
Harna Mehleu et Vkrus (HazaiOkm. III. 152). Per viam
qua itiu- ad Mehleu (uo.). 1355 : Nullám decimam
nullumque lucrum de eisdem similiter de apibus ipso-
rum ad lóca Mehleu wlgariter uocata dare et persol-
uere teneantur lOL. D. 26561, 1. AnjouOkm. VI.360,
vö. ErdészetiOkl. 1.20). [Vö. Tagányi, ErdészetiOkl.
1.22 és bevez. XV. 1. Vö. Mihelö, hn. CzF.]

MÉHÖS, 1 méhes.

MELEG : calidus ; warm NySz. 1402 : Domiuico
Melegh íLelesz Acta 27/17). 1422 : Laurencio Meleg
(KárolyiOkl. n.67). 1432 : Georgius Melegh (Múz. Kál-
lay). 1452 : Demetrio Melegh (OL. D. 14.'):i9). 1460 :
Possessiones Meleghegh et Varalya (uo. 15508). 1465 :
Georgio Meleg (Veszpr. 6, Fokszabadi). 1507 : In flu-
uio Theplicze alio nomine Melegwyz vocato (OL. D.
21780). 1510 : Johanne Melegh (^'cszpr 3, Biliege).
1601 : Az Maion vagiou ket szóló. Az Melegh olda-

41

643

MELEGEDIK— MELLETT

MELLÍK— MENDÉNÉS

644

Ion vagion egi szóló (OL. UC. 35/2). 1603 : Andreas
Meleg (SzékelyOkL V.263). 1734 : Valamelyike találta
mondani emiitett Károlyi Ilonának formalibns : csak
meleg halál [értsd: megégetés] köllene néked (Reizner:
SzegedTört. IV.499). [Szárm. : 1240 k. : Hec snnt
nomina vinitorum Melegd Arad Buch (Pannh. 61/8.]

MELEGEDIK, vö. összemelegedik.

MELEGÍTŐ, vö. ágy-, étek-melegítő.

MELÉNCE, 1. róz-medénce.

MELHI, 1. mehli.

MELLÉK, mellík, mellyék: 1) latus, vicinia,
vicinitas, confinium ; seite, umgegend NySz. 1331:
Possessionibus Gykynus Sarkmellyk Roon (Múz.i.
1338 : Ad qnendam lacum Behrynyauiellyk nomi-
natum íuo.). 1342 : In possessione Kebele mellyk
nuncupata (OL. D. 3485). 1354: Petii de Peliske-
niellik (Múz ). 1356 : Possessionis Denionielleke vocate
(Múz. Hanvayi. Possessio verő Ssiarmellek dicta (Zala-
Oki. 1.570. 1 1364 : Bodor de Saraoiichamellyke (Múz.).
1373 : Nicolai de EarnaámeUeke (Lelesz Acta 8/1).
Andreas de SixTkmelleke (Múz.). 1375 : Peti-i de Jarnya-
mellek (Körmend III 5, Belfenék 52). 1377 : Ad vnam
metam terream in valle VeressebííícWc^-í dicta erectam
(no. II/l, Alber 6 . 1385 : Kokas de Déinamellcke
(Múz. Soós). 1386 : Dátum in descensu phylisteorum
Axukmellek vocato (Múz. Kállay). Pisciiias Rawazlywk-
melleke Swlywmus Hwzywtow (OL. D. 7182). 1392 :
Stephani de Zanamelleke (MonCivZagr. 1.330). 1393 :
In possessione Bodogazon»ue/eA'c (Múz. TörtTárs. 1).
1401: Johannes de Yagmellek (Múz. Szentivánvi).
1405 : Thapolcha melleké (OL.D. 9046). 1407: Andree'de
Tapolcza»ieZ/eA:6'zenthgyurgli (Körmend, MisceU. Német-
újv. lad. 42, fasc. 87, nr. 11). 1423 : Duobus pratis
sew fenilibus vno Anthalnyla et altero Athyaywtha-
melleke nominatis penes viam de possessione Athya
ducentem existentibus (Lelesz Acta 43/11). 1424/1498 :
In loco Fekethe Berek melleke (OL. D. 12800). In
Bosthw hasasmelleke vocato septem jugera (uo.). 1425 :
Cuiusdam particule térre Naáasáníclleke vocate (Kör-
mend, Stat. ant. major. 29/27). 1453 : Quosdam mea-
tus aquarum. Kysekendmelleke Nagliesew (OL. D.
30828). 1455 : Possessionibus BreznjG'/.emcllyeke Chaz-
mafew in Comitatu Crisiensi (uo. 14952). 1487 : Terri-
tórium Nemesember felde et Vekon eer melleke (uo.
28336). 1496 : Ad rubeta Kewer Jakaberdeye Hath-
hazyvihmelleke et vtraque í^ylaswthmellekij vocata
(Lelesz Prot. 11.234). 1519 : Fenilia Homokoldal Her-
GZQghvfthaMellyeke (uo. V.37a). 1545 : Az raba me-
leke töltésére megen uala (OL. Nád. 40). || 2) late-
rális ; seiten-, neben- NySz. 1545 : Estrangot kötő
fékre es mellek nügnek (OL. Nád. 40). [Vö. Havas-
mellék.]

MELLÉKI : laterális, collateralis ; daneben beíind-
lich, in der umgegend wohnend NySz. 1423 : In pos-
sessione Balatonme/Zc/íí/Zamard (Körmend III/3, Za-
márd 97).

MELLES, mellyes : pectorosus NySz ; weit-
briistig, dickbrüstig BM. (1. jel.) 1368 : Andreas filius
Andree dictus Melles (ZichyOkm. III.351). 1416:
Steplianus dictus Melles (OL. D. 35431). 1438 :
Dyonisii dicti Melles (uo. 35059). 1467 : Jacobus
Melyes i Múz.). 1475 : Alberto Mellyes (Múz. Kállay).

MELLESZT: deplumo, vello ; rupfen NySz. 1.
jel.) 1545 : Tizeneg melleztet kappan (OL. Nád. 42).

MELLETT : juxta, penes : neben NySz. 1444 :
In loco Petcsiusferdee melleth (OL. I). 13763). 1469 :

Siluam tíawasiíwUeth walo Erdew nuncupatam (uo.
36403).

MELLÍK, 1. mellék.
MELLŐZ, vö. elmellőz.
MÉLLY, vö. amely.
MELLYÉK, 1. mellék.
MELLYES, 1. melles.
MÉLLYIK, vö. amelyik.

MÉLTÓ ? m.íltó : dignus, condignus, meritus ;
wiirdig NySz. (1. jel.) 1211 : In uilla Theluky sünt Isti
uinitores Chomoslou Hencbe Mochi Fochas Miltou
[a. m. méltó ?] Nemelh (Pannii. Tih. 1/5 j.

MÉLTÓLTATIK, míltóltatik : dignor; geru-
hen, béliében NySz. 1451"?: Minden zenthsegeth Mil-
tholtasanak (OL. D. 31145, az 1451-i oki. hátlapján).

MELY, mélly, vö. a,mély.

MÉLY, mily : profundus, altus ; tief NySz. 1240
k. : Aquam Myler [vö. az 1400. és 1507-i adattal]
(Pannh. 61/8). 1257 : Uenit ad maiorem aquam que
dicitur Mylev (OL. D. 456). 1261: Qnendam fluuium
Melseú uocatuni (Wenzel VIII.IO). 1265: Vsque in
stagnum lícímochar (HazaiOkni. VI.129). 1266 : Pra-
tum ecclesie situm in loco qui vocatur iuxta ydioma
térre Mylertu. [a. m. mély-ér-tö?] (Pannh. 12/K).
1283/1323 : Rivuli 3/eZpatak dicti (HazaiOkm. VIII.228).
1284: In íluuio Mel]}otok (OL. D. 1172). 1300: Riuuluis
Mcliiatak nominatus (HazaiOkm. VI.458). 1301/1367 :
Procedit in riuulum Melpotak vocatum (OL. D. 13471).
1323/1330: In loco vbi fluuius Meel^potok cadit in

i fluuium Bodrug (Körmend, Sebesiana 2/8). 1325 1347 :
Descendit in vallem que vocatur Melnewlg (Körmend

I II/4, Miskouch 67). 1330/1449 : Ascendit per vallem
J/eZwelg vocatam (Múz. Görgey). 1333/1468: Egrediens
de quodam stagno Melmochar nomine (Lelesz Met.
Zemplén 19). 1334 : A quodam riuulo Meelsjá nomi-
nato (OL. D. 30369). 1336 : In capite cuiusdam riuuli
wícZpatak vocati (Múz. ). 1348 : Ad viam Melxt dictam
(Múz. Kállay). 1374 1479 : Riuulum Melpathak vocatum
OL. D. 18148). 1400 : Quadani véna seu meatus aque
Mylcr nominatus (Pannh. 1/1). 1408 : Piscinas Saaseer
Keueskothya MeZhorgonya (Múz.). 1463 : Penes viam
Mel wth (Körmend II/3, Felsőőr 2). 1476 : Penes
stagnum J/cZtho dictum (OL. D. 17864). 1487 : Perue-
nissent ad quoddani fossatum Mclarok nuncupatum
(uo. 37066). 1507 : De quodam stagno Melev vocato
(uo. 32068).

MELYIK, méllyik, vö. am.elyik.

MÉN : equus admissarius ; hengst NySz. 1525 :
Duo equi Thurcales wlgo Men (Körmend Acta I/l. Né-
metújvár 39).

m.én-ló : admissarius, equus admissarius, armen-
talis equus ; springhengst NySz. 1498: Septem equaccs
[igy, vö. Bartal] cum emissario wlgo menlw (Akad.
11). 1545 : Equum meum menlo (OL. NRA. 173/31).

MÉISrCSÖR ? : 1498 : Andrea Menchtvr (Múz.
Kállay). | Vö. méncsé'rcdik, méncsé'reg, méncserül MTsz. ?J

MÉND, 1. mind.

MENDEGÉL : ito, incedo ; langsam gehen NySz.
1522: Valentinus Mendegele (OL. D. 37004).

MENDÉNÉS, 1. mindenes.

645

MENEDÉK-MENNYEZET

MENNYI -MENY-HAL

646

MENEDÉK : apocha, quietantia ; quittiing, em-
pfangsbestatigung NySz. (3. jel.) 1493: Az zaz forint-
nak hvzat meg adtta az hvz forintrvl en ver andras
telyes menedéket adtam ez erdv hegy bahasnak (Akad.,
1. Zobiai : Nyelveml. 156). 1521 k. : Kenderesy Bene-
dekne Margit aszony adót menedéket az w jegjruba-
jarul es haz koz marharul Kenderesj Mihaljnak (Ká-
rolyiOkl. III. 184). 1544: Neguen úolc magár forintról
menedéket es kezyrasat pöcetynel egetembe vettem
(OL. Nád. 42). 1586 : Egh cartha blanka, lia zwksegh
lezen menedék adny (uo. 49).

MENEDÉKSÉG?: 1561 : Adák azért az ö részek
jószágot . . . Kondorát Istvánnak, feleségének Annos
asszonynak és maradváinak örök örökbe . . . ilyen ok
alatt, hogy minden törvény szerint való háborgatok
ellen menedékségei [így ?] jfogadának, az megnevezett
Luka Antal leányi (SzékelyÖkl. V.81— 82).

MÉNES, ménös, raínés : a) equaria, eqnitium,
equi gregales, armentum equorum ; gestiit ; b) equus ;
pferd NySz. 1301 : Loco qui Menus pathaka nominatur
(AnjouÖkm. 1.12). 1327 : Ad fluvium iV/e>mspatak (uo.
11.294). 1458/1469 : Veniret ad puteum Meneskwíh
dictum (KárolyiOkl. 11.316). 1475 : Predia Kevrthwel-
bokor et Mcnes Nyom vocata (Lelesz Acta 85/1).
1517 : Mynd gabona, nijTid menés mynden fele Barom
(OL. D. 36528). 1521 : Équos wlgo Menesekefh (Lelesz
Acta 127/17). 1548 : Menés, czoder, wezetek lo (OL.
Nád. 47). 1584 : Mykoron menesth haytanak, myn-
denektül eg eg Garasth fyzethnek. Ha melette we-
zetykön wyzy qs el adny, vgan vg Garassal tartozyk
tüle (OL. UC. 56; 33}. [Vö. MTsz.]

ménés-akol : eqiiile ; pferdestallj. 1388 : Ad quen-
dam locum Menéseikül vocatum [Oh. D. 7371). 1429:
Térre Menesakol (uo. 12068).

ménes-pásztor : equarius ; rosshirt NySz. 1425 :
Petrus Menespazthor (Lelesz Acta 45/53). 1544 : Az
nap attam saruarat az menés i)asztornak fl II (OL.
Nád. Számad. b). Az menés imztornak e^ ioxmioi {Oh.
Nád. 40). 1584: Mynes paztor Póré János (OL. UC.
56/33). 1588 : Menés paztornak Gulyásnak (OL. Nád. 41).

MENETEL : itus, meatus, incessus [stb.] ; das
gehen, gang NySz. 1700 : Mikor valamely ember pert
indít és kezd, és perelni akar valamely emberrel,
valamely jószág avagy örökség felöl ... és maga is
látja, hogy ahoz semmi közi nincsen, és semmi mene-
teli [a. m. köze ?] nincsen hozzája . . . afféle ember
húsz forinton marad az méltatlan keresetért ... és
peri mellől is elmarad, hanem ha jövendőben az halál
másképpen hozza, úgy hogy bizonyosan vérségét,
avagy jussát állathassa, mert ha akkor is bizonyos
meneteli nem leszen hozzá, akkor is elmarad a húsz
forinton (GazdtörtSzemle VII.401).

MENNY: fűimen; blitz NySz. (2. jel) 1273:
Postea currit por duas metas contiuuas ad »/enytegu-
durre |a. m. menny-ütö-gödörre? vö. «mi=nnyütö-kö» Ny-
Sz.] (OL. D. 841, 1. HazaiOkl. 68). 1329 : Vcnit ad insu-
lam iV/enytuchzigeth (Múz. Ibrányi). 1363 : Uenissent
ad qucndani locum il/í'nittemezev vocatum (Körmend,
Heim 186). [Vö. ágy-raénny.]

MENNYEZET, ményezet : lacunar, laqucarc,
contabulatura, laquear contabulatum, lacus ; die dccke
oines gemachs oder ziramers NySz. («menyezet^> a.)
1450 : Vnum velum dcauratum quod continet super
lectum videlicct wlgo menezet (Lelesz Acta 108/22 V).
1493 : Mensatori qui noua scampna et Menyezeth, ac
fenestras, Ramakath fecit (EPSz. fol. 37). 1637 :
Menyezeti tablas kopias (OL. UC. 14/43'. 1638: Ez
Nagy Palotának vagion Uionnan czinalt feir Meniezete

L

körös körnitíl megh partazva fenití deszkával (uo.
2 '34). Meniezeli ez háznak igen szép partazott gomb-
iai festet [igy] es araniasok (uo.). Meniezeti ez ház-
nak igen szép festés es gombiai Avaniazott (uo ) [Vö.
mennyezet CzF.]

MENNYI, vö. amennyi, -re.

MÉNÖS, L ménes.

MENSZÁROS, MÉNSZÁROS, L mészáros.

MENTE : amiculum, lacerna, pallium, palliolum ;
mantel NySz. 1543 : Vnam wlgo farkasber menteth
(Múz. Kisfaludy). 1547 : Eg medwebör mentet (OL.
Nád. 48). 1559 : entere való zederyes záras gombot
(uo. 40). 1566 : Vna mentJie de karasia (OL. UC. 2/1).
1570 : Egy felzer zederyes granath menthe (OL. Nád.
49). [Vö. vadászó-mente.]

mente-béllés, -bélés : [subductura amiculi ; man-
telfutter]. 1692 : Számtartó és kulcsár fizetése : pénz
per annum fl. 32. posztajáért fl. 8. mentebélésért fl. 2
(GazdtörtSzemle VI. 182).

MENTÉBEN : [in longitudinem ; entlang, der
lange nach]. 1700: Most roszszul keresztül szoktak
némellyek kapálni, mivel a ki roszszul kapálna is,
betakarja a földet keresztül kapálván, nem úgy mint
a régiek szoktak volt hegy mentében egyenesen ka-
pálván, azért is a szöllötö mellé hegy mentében verik
az karót (GazdtörtSzemle 1.82). [Vö. 2. menet le. jel.
NySz.J

MENTÉCSKE: chlamidula NySz. [deminutivum
vocis «meute» ; mántelchen]. 1669 : Asszony ember-
nek való szorító mentécske béllésétöl 1 frt 20 dénár
(GazdtörtSzemle 1.92).

MENTEN : statim, protinus, continuo, ilicet ;
sofőrt NySz. 1488 k. : Menten mondiad zenth János
ewangelistanak hogh ez fekel war fogottá weres pey
lo megh tistulion (Bagonyai ráolvasás, 1. Zolnai :
Nyelveml. 153).

MENTRÉNG, MENTRÉNG, mentring :
[postella, postilena ; schwanzriemen]. 1380 k. : Com-
parui duo negocia kondreg et mentrenk nomine (OL.
D. 37186). [Vö. mentreng SchlagliSzójz. 1399. sz. és
mentereng uo. 2191. sz.] [Vö. far-matring.]

MENTRING, 1. far-matring.

MENYÉ, 1. amennyi.

MÉNYEGZÉ, L menyegző

MENYEGZŐ, ményegzé : nuptiae ; hochzeit
NySz. 1548 : Az úrban mester meiiegzeyeben az hege-
dősöknek adót uolt d 40 (OL. Nád. 49).

MÉNYEGZŐS: [uuptiator; hochzeitmacher, hei-
rather]. 1596 : Menyegzősöktől, esketéstöl (jár a prédi-
kátornak] dénár 12 (CanonVisit. 141). [Vö. NySz.
b. jel.]

MENYÉT : mustela ; wiesel NySz. 1429 : Terras
arabiles in monte Mcnethmal adiaccntes (Pannh.
Tih. 18/1).

MÉNYÉTÉS: [mustelam habens ; wiesel habend].
1230 k./1355 : Ad locum quod wlgo Menethescoziaa.
vocatur (OL. D. 4475, 1. HazaiOkm. VIH.29).

MÉNYEZET, 1. mennyezet.

MÉNY-HAL : murena, mustella fluviatilis ; meer-
fisch, meeraal NySz. 1479 : Pisces wlgari nienchal

41*

647

MENYHÉRT— MERÉNCE

MERES— MERŐ

648

[így] (OL D. 26363). 1493 : Pisces Carpones kechyges
menyhal Harchones pj'ztrangh (EPSz. fol. 22). 1519 :
Pisces menhal, kechige (OL. D. 26204). Ad coqui-
nam menhal (uo. 85012).

MENYHÁRT, 1. Menyhért.

MÉNYHÁRTKÓ : [Melchioris nomen blandiens ;
koseform zu Melchior]. 1696 : Die 8. oktobr. vittem
fel Lőcsei Liitheranu[s] Oskolában Menyhartko Fia-
mat (AdalZemplvmTört. IV. é\í. 244). 1697 : Meny-
hartko Inassá (uo. 283). [Vö. Menyhért.]

MENYHÉRT, Menyhárt: Melchior PPB. 1194 :
Sünt aiitem hec nomina prediorum que contuli Meyn-
hart Babadiiri Prezne Mjxhsa Zaka \Tías Baran Dag
(OL. D. 34). 1224 : Omnes chibriones de viUa Meinart,
(uo. 110). Í267 : Omnes chybriones de Menharth (uo.
625). 1550 : Fizettem Balasi Menyhárt hagiomasabol
(OL. Kolozsm. 50). [Tkp. a német Meinhard mása,
1. erről Förstemann : Altdeutsches namenbuch 1.892,
Pott : Die Personennamen 137 stb.]

MÉNYŰLÉS í : parartbresis, luxatio Nj'Sz. ;
verrenkung PPB. 1488 k. : Meriules [így ? olv.
menyülés "?] exit de pedibus Equorum (Bagonyai ráol-
vasás, 1. Zolnai : Nyelveml. 153).

MER : haurio ; schöpfen NySz. («2. mer» a.) 1469 :
Anthonius Mereiv [a. m. merő v. mérő ?] (Lelesz Aeta
80/6). 1515 : Ambrosio Merew (Pannh. 63,Gg). 1638 :
Egy abrak merő Sisak (OL. UC. 2/34). [Vö. liszt-
raerő-lapát, víz-merő.]

MÉR?: metior, mensuro; messen NySz. 1341 : Me-
tatur ad lapidem mereukw [a. m. mérő ?] vocatum
(OL. D. 24464). 1378/1416 : Quadraginta septem Jugera
térre wlgariter Mereth [olv. mérett ? a. m. mért,
megmért ?] dicta (uo. 35146). [Vö. fölmér, kimérés,
mérő.]

MÉRCE : satum, mensura, choenix, modius ; ge-
schirr, wo man das getreide misst, scheffel, metzen
NySz. 1462 : Metrete vulgo nierche vocate (SoprOkl.
U. 423). 1588 : Molnok mercheienek bejeouetely (OL.
Nád. 40\

MÉRCÉS : [modium habens ; scheflfel habend, me-
tzen habend]. 1430 : Stephanum Merczes (Múz. Kis-
faludy). 1431 : Stephano dicto Merches i OL. D. 12429).

MEREDEK : praeceps, praeruptus [stb.] ; abhan-
gig, abschüssig NySz. (2. jel.) 1436 : Prope montem
Meredekhegh vocatum (Múz. Békássy).

MÉREG ? : a) venenum, virus ; gift ; b) furor, ira ;
zorn, arger NySz. 1466 : Jacobus Méreg [a. m méreg ?]
(OL. D. 16408).

MEREGGYÖ, 1. mereggyű.

MEREGGYÜ, mereggyő : [rete jaculum ; wurf-
garn, wurfnetz], der ketscher, eine art íischernetz BM.
(«merettyíi» a.) 1493 : Duo parua recia vulgo Mere-
divo [így-?] emi EPSz. fol. 29). [Vö. MTSz.]'

MERÉGLYE : 1636 : A felső ház padlásán . . .
Komló kád Nro. 1 Mcreglye Nro. 1 Csöbör Nro. 1
(GazdtörtSzemle 1.265). [Vö. NySz. MTsz.]

MERÉGLYÉL : [palis adjungo, palo ; pfahlen,
anpfahlen, stockcn]. 1610 : Kertbe megyek az borsót
tnereglényi [így ? értsd : raereglyélni] > KomárJk.). [Vö.
mereglye Ib. jel. MTsz.]

MERÉN, 1. merő.

MERÉNCE ? 1. réz-medence.

MÉRÉS, vö. hordó-mérés

MERÉSZKEDIK : audeo, audaculus sum ; wa •
gen, sich wagen NySz. 1499 : Domina abbatissa dixis-
set et retiüisset quod dictus condam Georgius de
Esseghwar semper super bona Ecclesie eiusdem wlgo
Merezkedeth\Ya\2i eciam prefatus Franciscus filius eius-
dem super bona Ecclesie sue simulcum Jobagionibus
suis depredari facit et spoliat (Körmend, Heim 676).

MERESZT, vö. mégmereszt.

MÉRGES, mérgös : 1) venenatus, virosus, viru-
lentus, veneficus ; giftig NySz. 1275 : Descendendo
per quendam vallem Mergus^aXg vocatam (Múz. Rhé-
dey, 1. HazaiOkm. VI.212i. 1299: Quodam stagno
3/er^Mstow vocato ÍZichyOkm. 1.95). || 2) iracundus ;
zornig, grimmig NySz. 1360 : Michael dictus Mergus
(HazaiOkl. 264). 1370: Michael dictus Mergus (OL.
D. 31322). 1388 : Michael dictus Mérges (Múz.). 1398 :
Andreám Mérges (HazaiOkm. I.292\ 1400 : Johannis
dicti Mérges (Múz.). 1407 : Benedictus Mérges (Veszpr.
109, Szepezd 14). 1439 : Benedicto Mérges i^OL. D.
31499). 1451 : Petrus Mérges (uo. 14467>. 1464 : Blasio
Mérges (Lelesz Bercs. Vni.l6). 1470 : Stephano Mér-
ges (Veszpr. 107, Karácsonfalva 4). [Helyn. szárm. :
1321 : Possessiones scilicet Lyuder Wylok et Mergesd
(Múz. Kállay). 1325/1332 : Piscinis quarum nomina
sünt hec Merse Forgianagus Mergusd (OL. D. 2331).
1333 : Cum piscinis Mersee, forgianagus. Mergusd.
HidaUa (ZichyOkm. 1.412).]

MÉRGÖS, 1. mérges.

MERÍTŐ : [hamus ad hauriendum ; haken zum
schöpfen]. 1620 : Sör neueleö házban Vagion hörögh
[olv. horog] a'uagi meritö Nr. 2 Vagion leeh [igv] Nr. 1
(OL. ÜC. 15 9). [Vö. NySz. 2. jel.] [Vö. víz-merítő.]

merítő-háló : [jaculum] ; hamen, feimer NySz.
wiirfnetz, ^\Tirfgarn, wurfhaube, fallsack BM. 1587 :
Vagion egh merithö hah (OL. Nád. 48).

merítő-szák : [jaculum ; wurfnetz]. 1587 : Horogra
walo chykot. K§th meritÖ zakót. Lanczos horgoth (OL.
Nád. 49;.

MERJÜLÉSP: [pararthresis, luxatio ; verrenkung].
1488 k. : Meriules [így? olv. merjíílés v. menyíílés ?]
exit de pedibus Equorum (Bagonyai ráolvasás, 1.
Zolnai : Nyelveml. 153). [Vö. marjúl.]

MERŐ, meré(n) : 1) solidus, [rigidus] ; dicht, starr,
steif NySz. (1. jel.) 1708 : Találta Erdős Jánosnénál
egy barna pej herélt lovát, első jobb lába csüdben
merő (DebrLt., 1. Nyr. XXII.518). || 2) merus ; lauter
NySz. (2. jel.) 1558 : Egi meren araniazot ewreg pohár
(OL. L. Ll). 1599: Egj mereiv aranias ew (uo. III.16. 17.)
Égj meren aranj'^azot hanchyar (uo.). 1635 : Egy muhar
dolmánytól ha merően bélelt 2 f. (GazdtörtSzemle
Vin.471).

MÉRŐ, mírő : 1) mensor, librator, pensor ; der
messer, wagmeister NySz. 1469 : Anthonius Merew
[a. m. mérő v. merő ?] (Lelesz Acta 80/6). 1515 :
Ambrosio Merew (Panuh. 63/Gg). || 2) modius, me-
treta, corus, medininus ; mass, scheft'el, metzen NySz.
1519: Triticum chetreth VIII et merív III (OL. D.
26247). [Vö, csöbörmérő-fa, hordó-mérő.]

mérő-madzag, -mazzag : amussis ; richtschnur
NySz. 1587 : Chwka horogra es inerő mazzagra (OL.
Nád. 49).

mérő-serpenyő, -serpenyű : statera ; wage NySz.
1638 : Fabul czinalt merő serpeniu [így] fontiaval No
1 (OL. UC. 2/34).

649

MÉRTÉK— MESTER

mestErke -Mészár

650

mérő-szapu : [modius, medimnus ; scheflfel]. 1634 :
Vagion egi niireö [így] szapu auagi korocz (OL. UC.
21/3). [Vö. szapu NySz.]

MÉRTÉK, vö. cérna-, fa-, mázsa-,"mázsáló-,
pattantyú-, taracktöltő-, zab-mérték.

MÉRTÉKLETES, mértíkletés : moderatus,
temperatus, abstinens [stb] ; massvoll, massig, ge-
massigt NySz. 1752 : Tüzelésre való fát mindazon-
által az jobbágyaknak, azhol mint kitelhetik mértik-
letesen engedjenek (GazdtörtSzemle VI. 138). Ami tüze-
lésre való fát illeti . . . avval is mértikletesen bán-
janak és ne bitangolják (uo. 139).

MÉRTÍKLETÉS, 1. mértékletes.

MESSZELY, m.éccel, meszely : sextarius,
cotila ; seitel NySz. 1495 k. : Buthirum mezei vnum
(OL. D. 26082). 1522 : Vnum cantarum trés quartas
wlgo mezei continentem (Múz. Kisfaludy). 1524 — 26 :
Dabitur vinum quartalis Budensis wlgo mezzel (OL.
D. 32686). 1525 : Unum quartale butiri wlgo Meczel
(uo. 24207, 1. HazaiOkl. 453). 1528 : Emi canteros
quinque ad raensam domini vnum duarum pintarum
vnum vnius pynthe vnam mediam vnum ferthal et
vnum mezei (OL. Nád. 42). Anseres iij formagia tria
mezzel way iij (OL. UC. 12/42). Butiri pintas ij Mezzel
1 (uo.). Butirum Mezzel iiij formagia iiij (uo.^. [Vö.
fa-messzély.]

MESSZELYÉS, meccelés, meszelyés, me-
szölyös ? : sextarium capiens ; ein seitel fassend
NySz. mSO : Csintems Mezewlews [Így?] (OL. L. III.16.
17). 1548 : In eiusdem edibus canterum est vt uulgo
dicitur mecczeles [így] (Múz. Kapy). [Vö. Cantere sünt
ut uulgo dicitur egy icczes (uo.).] 1549 : Cantarus
minor vulgo mezzelyes (OL. UC. 75/39). 1558: Pintes
on kanna Icches on kanna Mezeles on kanna (OL.
Nád. 49).

MESTER, raestör : magister, praeceptor, dida-
scalus ; meister NySz. (1. jel.) 1233 : Uenitur ad fontem
Mestur [a. m. mester ?] (Veszpr. Regn. Met. 2). 1256 :
Sacerdotem nostrum de Mestyr [a. m. mester ?] (Pannii.
14/B). 1273 : Gregorius Matias et Mestur. fily Morodek
(HazaiOkm. VÍI.141). 1300 : Nobiles de Mestur (Múz.
Nagy Imre). 1320 : Siluam ilfcsíerberky dictam (OL. D.
1990, 1. AnjouOkm. 1.552). 1347 : Nicolai de Mesthur-
kereke (Múz.). 1348 : Johannis dieti Mester űlü Petri
de Gurgethek (Múz.). 1392: Quoddam pratum il/esíer-
rethe (Pannh. 8/K). 1394 : De predicta terra nostra
Mester nuncupata (Veszpr. 11, Márkó). 1408: Hows-
mester famulum Pauli de Irssa (ZalaOkl. 11.336). 1436:
Mesterfalwa, hn. (OL. D. 12913). 1457 : Lucas Kysmes-
ther (uo. 36405). 1467 : Emericus Mesther (Múz.). Bric-
cius Mesther íuo.). 1472 : Anthonio Mester (ÓL. D.
17340). 1478: Stephano Mesther (Lelesz Acta 88/1).
1485 : Michaele Mester (Múz. Ibrányi). 1521 : Philippo
Mesther (Lelesz Acta 127/6). 1544 : Attam az ueg
uaczorakor az mesternek ost'aert (OL. Nád. 41). 1548: Az
úrban mester menegzeyeben az hegedősöknek adót uolt
d 40 (uo. 49). 1558 k. : Mesterh&zy gerger (Nyr. XXVIII.
21). Wagyon Mester hazán . . . weres kamwka zoknya j
(uo. 22). Í569 : Georgius mjwmesther (OL. UC. 18/15).
1572 : Az saruari mestereknek attam hogy uramat
megh rekordalak (OL. Nád. 40). 1612 : Ö nekie volt
egy szölö öröksége, mely vagyon az mi Mester völgey
nevű hegyünkön (AdalZemplénvmTört. VI. évf. 182).
[Vö. akóló-, bányász-, fertály-, fundáló-, für-
dős-, fürész-, hegy-, hop-, iskola-, ispotály-,
ítélő-, koh-, lovász-, órás-, pálinka-, pálinka-
főző-, posta-, rudas-, sátor-, szekér-, tárnok-,
tó-, tóásó-, verő-, vízi-mester.]

mester-gerenda: docus, tignum perpetuum; ein
durchzug am gebaude NySz. 1546: Fy gherenda,
mester gherenda, zelemen, ágas (OL. Nád. 49). 1669:
Egy gerendának való fenyőfa 24 dénár Egy mester-
gerenda 1 frt (GazdtörtSzemle 1.93).

mester-pénz, -pínz : 1592 : Singulae porté dánt
pro pecunia Mester pinz uocata (OL. UC. 11/23).

mestér-remék : opus magistrale ; meisterstück
NySz. 1601 : Minden, a ki mas idegen helien tanulta
az eö mesterséget, es itt ez királj szabad varasban,
Cassaban, mi közöttünk mesterremeket akarna czi-
nalni, addigh hozzá ne kezdhessen, hanem elsőben
egi, kettő, avagy három mesternél két esztendeigh
legeniül menjen . . . mely esztendő eltelvén, szabad
légien annak utána ... az mesterremekhez niulni ós
mint egieb mester, az ötvös-czéhben ö neki is hasonló
mesterré lenni (Mihalik: KassaÖtvTört. 51).

MESTERKE : 1) magistrellus NySz. ; meisterchen
BM. 1 1. jel.) 1470 : Briccio Mestherke (Körmend, Heim
542). II 2) [opus acupictum, limbus] ; wirkwerk, stickerei,
bordűré BM. (2. jel.) 1595 : Egy feir varrasos metel-
lises gallos lepedeö keth feleöl mesterkeje (Radvánszky :
Családélet 11.80;. Egy vékony gjolch kezkeneö az
keth vege varua kazul varrassál keth feleől mesterke
mellette (uo. 81). Egj gallos gjolch kezkeneö kazul
varrassál fen allo virággal zekfwes mesterkeje (uo.).
Egj gallos gjolch kezkeneö kazul varrassál keth vege
mesterkeuel való (uo. 82). [Vö. MTsz. ; Pápay József
közlése szerint Komárom megyében is járatos szó.]

MESTÖR, 1. mester.

MÉSZ : calx, caementum ; kaik NySz. 1303 : Montis
Meez vocati (AnjouOkm. 1.55). 1369 : Inter lapides
Zaadkeu et Mezkeu (OL. D. 31105). 1597 : Mynden
thwng mesztewl. Mynden thwng k§stewl. Mynden
thwng swegthwl (OL. UC. 12/42).

mész-égetés : [coctio calcis] ; das kalkbrennen
BM. 1557 : Az meez egetes egy pestwel tyz forint

(U. L).

mész-égető : caementarius, calcarius ; kalkbrenner
NySz. 1547 : Az mész égetőnek attam (OL. Nád. 42).

mészégető-kemence : calcaria fornax ; kalk-
ofen NySz. 1597 : Mész egetiv kemencze (OL. UC. 101/3).

mészkeverő-válu : [alveus ad calcem permi-
scendam ; trog zum kalk-rühren]. 1638 : Mész keverő
valu (OL. UC. 2/34).

mész-pest: [fornax calcaria; kalkofen]. 1335:
Locum Mezpesth vocatum (AnjouOkm. III.226\ lungit
locum Mezpesth vocatum (SztárayOkl. I.97)._ 1374 :
Ad possessiones ipsorum Imbregh [az m kétes] et
Mezpest vocatas (Lelesz Acta 8/4). 1405 : Possessio-
nibus Kerezthwr et Mezpest vocatis in Comitatu Zem-
pliniensi (Múz. Soós). 1406: Quandam fornacem
cementi Antiquam et in veteratam pro méta dicte pos-
sessionis Tessen demonstrassent et asseruissent ean-
dem metam quani wlgo Mezpest . . . apellassent (Hazai-
Okm. I.3Ü0.) 1448 : In possessionibus . . . Jeztreb,
Zywrneg, Mezpesth (SztárayOkl. 11.411).

mész-verem, -verőm: [fovea calcis recipiendae
causa facta] ; kalkgrube BM. 1222 : Uadit ad foueam
que uocatur Mez werum (OL. D. 103).

MÉSZÁR: llanius; fleischhauer], íleischhacker
NySz. 1453 : Mezaar [hn., a. m. mészár ?| (OL. D.
14722, «Somogy m.» Szám. jegyz.). 1650 : Az henteller
meszarok keozt is kell esküttetni (OL. Kolozsm. 50).
[Vö. mészárság NySz. és : 1775 k. : «A természet

651

MÉSZÁROL— MESZES

MESZÖLYÖS— METSZÉS

652

tsak mészárságra tarütot» (Németh Antal : Ezópus
élete és fabulái 84).]

MÉSZÁROL : lanio ; zerfleischen NySz. [schlach-
ten]. 1597 : Egy mészáros zek wagyon, es a ki benne
mészárol (OL. UC. 12/42).

MÉSZÁROS, raénszáros, ménszáros ? mí-

száros: lanius, caniarius, carnifex; fleisclihauer, metz-
ger IsySz. 1405 : Clemens Mezaros (Lelesz Acta
28/25). 1415 : Stephiani Mezarus dicti ( Körmend III 2,
Kustan 54). 1423 : Georgio dicto Mezarus (Lelesz
Acta 43/76). 1425 : Dominico Mezarus (Körmend,
Heim 745). 1430 : Andreas dictus Mezarus (HazaiOkm.
IV.296). 1437 : Matheus Mezarus ( OL. D. 13061). 1438 :
Johannes Menzaros (uo. 36390). 1451 : Johannes
Mezarus (uo. 14467). 1453 : Johanne Mezaros (Lelesz
Bercs. Vn.lO). Georgius Menzarus (OL. D. 36407),
1457 : Georgius Menzarus (uo. 36405). 1470 : Nicolaus
Mezaros (Lelesz Acta 81/15). 1478 : Thomas Mezarus
(Veszpr. 107, Egerszeg 16). Valentinum Mezaros (Kör-
mend, Heim 590). 1483 : Thoma Mezaros (Lelesz Acta
93/1). 1484 : Georgio Mezaros (Veszpr. 107, Gerezd 4).
1486: Ambrosii Mezarus (Veszpr. 4, Alsóörs). 1495:
Mezaros Marthon (Lelesz Acta 103/30). 1498 : Johanne
Mezaros (Múz. Kállay i. 1499 : Johanne Mezaros (Múz.
Forgách). Demetrium Mezaros (Lelesz Acta 107/1).
1501 : Balthasar Mezaros (KárolyiOkl. III.45). 1502 :
Martini Mezaros (Pannh. 23/P) 1503 : Gregorius Me-
zaros (Múz. Kállay). 1504 : Ad Maccellum cuiusdam
Martini Mezaros (Lelesz Acta 112,22). 1506 : Bene-
dictus Mezarus (Múz. Kállay). 1507: Oswaldo Mezarws
(Körmend 1/3, Hidegkút 50). Dominico Mezaros (Veszpr.
15, Vászoly). 1518 : Georgio Mezaros (Múz. Forgách).
1519 : Laniones wlgo mezaros (OL. D. 37007). Ladis-
lao Mezaros (Múz. Forgách). 1520 : Luca Menzaros
(Lelesz Prot. V.120 ?). Thoma Mezaros in Zombath-
pyach (Pannh. 66/14). 1521: Benedicto Mezaros (Le-
lesz Acta 127 6). 1544 : Az mészáros rauasza hordót
húst (OL. Nád. 41). 1598 : Valentinus Miszaros (OL.
RDecim. Zempl.). [Vö. Asbóth, Nyr. XXXI.188.]

mészáros-szék: [laniena; fleischbank]. 1597:
Egy mészáros zek wagyon, es a ki benne mészárol
(OL. UC. 12/42). [Vö. mészár-szék NySz.]

MÉSZÁROSSÁG : [ars lanii ; fleiseherhandwerkj.
1613/1696 : Az úr Isten mikor a két karácson napját
elhozza, és az uj biró tanácsával hetyben állapodik,
minden mészáros akkor álljon elő, és akkor vegye
fel az mészárosságot (GazdtörtSzemle VII.412— 413).

MESZEL, vö. bemeszel

MESZELES: [dealbatio] ; das weissen,das tünchen
BM. 1769 : Megvallj'uk azt, hogy nem akkori irás,
mikori a meszelés. Mert bémeszeltetett a Templom
ezelőtt tiz esztendőkkel, bémeszeltetett az irás is
(CanonVisit. 204).

MESZELŐ : a) albarius NySz. ; tüncher BM. ; b)
[peniculus ad dealbandum] ; weisspinsel, tüncherpinsel,
weissbiirste BM. [?|. 1569: Clemens Mczeleo (OL.
UC. 1130).

MESZELY, -ÉS, 1. messzely, -és.

MESZES : calcinosus, calcem continens, calce
inquinatus, calce vestitus ; kalkhaltig, mit kaik NySz.
1200 k. : Usqiie ad portám Jfe^^esynam (Anon. 19).
Ipsi uero ad portás Mezesinas ire ceperunt (uo. 21).
In porta Mezcslna (uo. 22). 1280: Ad latus montis
(|ui dicitur Mezesma.1 [a. m. meszes v. mézes "?1 (Wenzel
XII.318). 1335 : Lapides meseescü dicti (ZalaOki. 1.314).
1336 : Peruenit ad vnum raontem in cuius latere a
parte occidentis sünt lapides Mesesku dicti (Múz.).

1365 : Ad faciem cuiusdam monasterii abbatialis in
honore beaté Margarete virginis in monte Mezes vocato
constructi quod Jfe^esapath nuncuparetur (uo.). 1373:
Ad ryuulum i¥e2:espataka (OL. D. 6133). 1378 : Duas
metas terreas Mezesku nominatas reperissent (uo.
6871). 1389 : Adriano dicto Mezes [a. m. meszes v.
mézes ?] (Veszpr. 107, Keszi 7). 1401 : Ad vnum
montem J/esesrehagow vocatum (OL. D. 8650). Quan-
dam foueam iV/esespesth dictam (uo.). 1424 : Johannes
Mezes (Pannh. 17/Mm). 1463 : Siluarum Mezes et
Thetemes vocatarum (OL. D. 15837). 1470: Michaele
Mezes iMúz. Kállay).

MESZÖLYÖS, 1. messzélyés.

METÉ, 1. mető.

METÉL, vö. lé-, mégmetél, metélő.

METÉLÉSÉS, metéllísés : [laciniosus ; gezackt,
zackig ■?]. 1595 : Egy feir varrasos metellises gallos
lepedeö keth feleöl mesterkeje (Radvánszky : Család-
élet n.80).

METÉLLÍSÉS, 1. metélésés.

METÉLLŐ, 1. metélő.

METÉLŐ, mietóllő : secans, sectilis; schneidend,
schneider NySz. 1413 : Benedicto dicto Félámethelew
(ZichyOkm. VI.240). 1461: Johanne Metheleiv (Lelesz
Acta 72/36;. [Vö. bélésmetélő-karika, héi'nyó-
metélő-j papirosraetélő-oUó, répa-m.8télő.]

m.etélő-liagym.a : caepa sectilis, porrum sectile ;
schnittzwiebeln NySz. 1638 : Metelleö hagyma (OL.
UC. 2 34;.

METÉLŐS ? : [qui libenter scindit ; der gerne
schneidet, schnitzt]. 1500 : Petro Metheleivs [a. m.
metélös v. mételyes ?] (OL. D. 20956).

METÉLT: incisus, resectus, dissectus; geschnit-
ten, verschnitten NySz. 1614 : 1 fekete metélt bársony
kosuska facit 28 frt. (Radvánszky : Családélet H.200;.

m.etélt-káposzta : [brassica secta ; geschnittenes
kraut]. 1544 : Ebedre kapoztat metéltet (OL. Nád. 40).
1597 : Metélt kapozta hordó 2. Hasábos sos kapozta
hordó 9 (OL. UC. 101/3). [Vö. m.etszétt-káposzta.]

MÉTELYES, mételyös ? : scabiosus ; ange-
steckt, verderbt NySz. 1470 : Vnum pratum in metheles
tho (OL. D. 17462). 1500 : Petro Metheletvs [a. m.
mételyes v. metélös?] (uo. 20956).

MÉTELYÖS ? 1. mételyes.

METŐ, meté : [putans ; beschneidend]. 1211 :
Fabri uero sünt hü Stephanus íUius Kj'nus Buche
Syquid Petesse Methe Cheb Wus (Pannh. Tih. 1;5).
Vdornici de Mortus hü sünt Inod Reche Meteti Bochochi
Theke(uo.). [Vö. posztó-raető, szécskam.ető-láda.|

m.ető-kés : [falx vinitoria ; rebenmesser]. 1513 :
Cultros trés Mcthewkes (OL. D. 26151). 1566 : Cultri
Metheo kes uocati (OL. UC. 18/15). [Vö. metsző-
kés.[

METRÉNG, METRÉNG, vö. far-matring.

METRING, vö. far-matring.

METSZ, vö. ki-, mégmetsz.

METSZÉS : [putatio vitis ; das beschneiden der
rcben]. 1700 : A vinczellérek istentelenül vettenck az
mccczéstül annyi taxát, mint az egyszeri kapálástúl

653

METSZETLEN— MEZES

MEZÉTELEN— MEZŐ

654

(GazdtörtSzemle L80). 1705 : Szoléira culturájára : 1.
Hegyaljaiakra: N5átás, metszés, Venyike s karó szedés,
Karózásra, kötözés, Első Kapálás [stb.] (AdalZempl-
vmTört. VL évf. 331). [Vö. NySz. 1. jel.]

METSZETLEN : imputatus ; nicht beschnitten
NySz. 1643 : Valaki egy idén, kiváltképpen három
idén, szőleit metszetlen, és kapálatlan hagyja, az
földesurakra száll (GazdtörtSzemle VL471).

METSZÉTT-KÁPOSZTA : [brassica secta ; ge-
schnittenes kraut]. 1590 : Mechet kapozta Hasábos
kapozta (OL. Nád. 49). [Vö. metélt-káposzta.]

METSZŐ : [operarius qui vites putat ; arbeiter
zum beschneiden der reben]. 1700 : Nyitónak, mecz-
czönek, homlítónak more antiquitus solito tiz rényes
forint büntetés alatt dénár 24-nél többet ne fizessen
(GazdtörtSzemle L79). [Vö. NySz. más jel.] [Vö.
fenék-raetsző, káposztaraetszó'-gyalu.]

metsző-kés : scirpicula, falx vineatica, faLx puta-
toria ; rebmesser, weinhippe NySz. 1653 : Nagy-Boldog
asszony napján aztán kitiltsa metsző késitül, kapál-
lásátul (GazdtörtSzemle 1^31). [Vö. mető-kés.]

MÉVEL, vö. méz-, sör-művelő.

MÉZ, míz : mel NySz. ; [honig]. 1544 : Eg yce
mezét olayos lenek es elesleuel ualonak (OL. Nád.
40). Az nap szekfyues leuel ualo halban mezét (uo.
41). 1558 : Mwstbol föth mez (uo. 49). 1588 : Minden
theokeböl wagi kasbwl egy darab mezét (OL. UC.
64/35). 1605 : Theorkeolios mez icze P/s (uo. 28/61).
[Vö. köpű-, lépés-, nád-méz.]

méz-adó : 1329/1378 : Ad ipsam possessionem
Vamusme^ado vocatam (Múz.). 1353 : ^diííexwiezadou
[hn. Vas m., ma : Sárfimizdó] i^AnjouOkm. VL127).
SarfeumezöfZoií; (uo. 167). 1356 : Possessiones due
scilicet Mezado et Gern vocate in Comitatu Castri-
ferrei (HazaiOkm. V.130). 1368 : Possessiones Hvzzupah
Gyelse et Mezadou vocatas (Körmend II/9, Miscell.
Pethö-Széchy 36). 1374 : Meezadoiv [hn. Vas m.] (OL.
D. 6195). [Vö. «Az árpád-házi királyok «mézadó» vagy
«.méznevelö» [olv. mézmüvelö, 1. ezt] népei is kétség-
kívül erdei méhészettel foglalkoztak* Tagányi, Er-
dészetiOkl. L bev. XV. 1.]

m.éz-áruló : [venditor mellis ; honighandler]. 1714
Mézáruló [foglalkozásnév] (GazdtörtSzemle IX. 22)"

m.éz-m.űveló', -mévelé, -mévelö, -mívelö : [mel-
larius ; honigerzeuger, honigbauer]. 1302/1398 : Pos-
sessionem Mezmcneleio item possessionem Nyék (Ku-
binyi : MTörtEml. n.51). 1369 : Jobagiones vestri de
Mezmeueleu (OL. D. 5742). Possessionis nostre Mez-
meuclciv nuncupate (uo. 5744). 1378/1430 : Jobbagio-
nibus et populis de Myzmewele (uo. 12327). 1437 :
Possessionis Mezmeueleu vocate (uo. 13052). 1462 :
Possessionibus Naghmezew et Mezmywelew vocatis
(uo. 15791). 1475/1508 : In possessione Mezmeivelew
(Mviz.). [Vö. méz-adó.]

m.éz-sonkoly : die ausgepresste houigscheibe BM.
1597 : Meez sonkolj (OL. UC. 101/3).

MEZÉ, 1. mező'.

MEZEJTELEN, 1. mezítelen.

MÉZES, mízes : 1) mellitus, mellcus, mellarius,
mulsus ; honig- NySz. |honig habend]. 1280 : Ad latus
montis qui dicitur Mezesmaí |a. m. mézes v. meszes?]
(Wenzel XII.318). 1389 : Adriano dicto Mezes (Vcszpr.
107, Keszi 7). 1424 : Johaunes Mezes (Pannh. 17/Mm).
1435 : Partém vinee in latero meridionali montis Tar-

czalhege vocati existentis que Mezesmai vulgo appel-
latur (^KárolyiOkl. II.1G6). 1451: Georgio Myzes (Múz.
Kállay). 1470 : Michaele Mezes (uo). || 2) [venditor
mellis ; honighandler]. 1714 : Mézes [foglalkozásnév,
a. m. mézáruló] (DebrLt., Zoltai Lajos közlése).

m.ézes-báta : [libum mellituiu] ; pfeíferkuchen, leb-
kuchen, lebzelten BM. 1597 : Mykor mezes báhoth wyz-
nek lOL. UC. 12/42).

mézeskalács-sütó' : [pistor dulciarius ; lebzelter,
lebküchler]. 1714 : Mézeskalácssütő [foglalkozásnév]
(GazdtörtSzemle IX.22).

mézes-körte, -körtvély : [pirum meUeum ; honig-
birne]. 1422: Aj-borem piri Mezeshvrthwel (Hazai-
Okm. n.326i. [Vö. NySz.]

mézes-pogácsa : placenta mellita, pannis dulci-
arius, savillum ; honigkuchen NySz. 1544 : Attam
mezes pogaczaert (OL. Nád. 42).

mézes-víz: [mella; honigwasser]. 1548: Vyazt
nyegwen [igy] fontot adót el fl. iiij Mezes vyzet adót
fl. vij (OL. UC. 99/7).

MEZÉTELEN, 1. mezítelen.

MEZÍTELEN, mezejtelen, mezételen: nu-
dus, implumis, deplumis ; nackt NySz. 1270/1311 :
Vsque ad vnum montem circa dictam aqiiam qui
vocatur MezecJitelenhig ascendendo (Múz. Görgey).
1278/1570 : Usque ad unum montem circa dictam
aquam que uocatur Mezechtelenliig (HazaiOkm. VI. 228).
1330/1449 : Peruenit ad quendam montem Mezehthelen-
Zemenye vocatum (Múz. Görgey).

mezítelen-suba: [reno ; auf die glatte seite gewen-
deter winterpelz]. 1565 : Vagion egy uy róka nyak
mezethelen suba (AdalZemplvmTört. V. évf. 312\ [Vö.
mezítelen ködmön MA^ PPB.]

MEZŐ, mezé : campus, rus, ager, pratum, fundus,
territórium ; féld NySz. 1055 : Hinc uero ad caput
petre posthec ad bagat mezee (Pannh. Tih. 1/1). 1206:
Peruenit usque locum nomine cnhnaimezei (OL. D. 45).
1231/1283 : Ad nillam que uocatur Zyl mezeti (uo. 536).
1231/1397 : Subtus campum Cukynmezey (uo. 174).
1236 : Prima huius térre méta incipit m Euzlu mezee
(Múz.). 1240 : In campo qui uulgo dicitur Thontmezeu
(OL. D. 249). 1251 : Quas terras wigus núcalamezeu
apellant (Pannh. Tih. 1/8). 1256: Teudit per plani-
ciem regis Kjralmezey dictam (OL. D. 438). 1275 :
Que uia ducit ad Magya,vmezev (Múz. TörtTárs. 4).
1282 : Campos in magna siliia quorum nomina sünt
hec Selz Chemerna Chaklouiezeu l!ia.ámezeu Soumezeu
Hyi-mezeu Vezueres (OL. D. 1133). 1287 : Ad campum
Nyresme^eíí uocatum (uo. 1207). 1288 : In Mezeiaieg
habent duas vineas (Veszpr. 109, Szepezd 2). 1291 :
Transeundo inter duos montes 'W'k.ívcmezen (MonStrig.
11.280). 1292 : lungit vnum campum 'Nyresmezey nomi-
natum (Múz. Jankowich). 1303 : Deinde uadit ad
Mezeutelnk et postea transit lacum qui dicitm- Malech-
uagolcha (Pannh. Hitel. 17). 1304 : In loco Medyes-
mezeu tria iugera (Veszpr. 15, Vámos). 1309 : Pos-
sessionem suam hereditariam Wythe'zmezeu vocatam
(Múz. Jankowich, 1. AnjouOkm. 1.207). 1313 : Posses-
sionem suam empticiam SacTpmezeu uocatam (üL. D.
1827). 1315 : Possessiones BacMmczey Wenisalma-
folua (Múz. Péchy\ 1318 : Ad imarginem Txűucmezey
(OL. D. 1939, 1. AnjouOkm. 1.492). 1320/1355 : Itur
in campum líyxwiezea wlgariter niincupatum (Veszpr.
16, Vespr. Öppid.). 1321 : Campum Fohar'úíimezey
vocatum (OL. D. 2Ü50). 1324/1377: Venit ad duas
metas terreas de (juibus transit ad imarginem Thuluk-
mezey (AnjouOkm. 11.168). 1326 : In quodam oampo

655

MEZŐ

MÉZSDA- MEZSGYE

656

Eleu mezeu appellato (Lelesz Met. Szatmár 31}.
Usque ad queadam campum Fosamezey dictuin (Múz.
Kapy). In quodam campo Elemezem (uo.). 1330 : Ad
vnum campum T^ekniezeu dictiim (OL. D. 2617). 1335:
Petrus de Isthenmezey (Múz.). 1337 : luxta Cheripes
mezen dictum (OL. D. 31081). 1338 : Cuiusdam parui
campi wlg-o Niresmezeu vocati (Miiz.). 1339: Venit
ad locum Zümezenknzi vocatum (Veszpr. 2, Sárberény).
1341 : Vádit ad vnam metam ten-eam vbi terra voca-
tur woryoumezeuíoTksi (OL. D. 3402). Tiiissesíne^e,
hn. (AnjouOkm. IV.79 ). 1341/1347 : Vádit ad campum
Kejkmezen vocatum (Körmend 11/4, Miskouch 67).
1345 : Ad planam terram A\)SLthmezeyé vocatam (Lelesz
Met. Szatmár 64). 1350 : Possessiones Galpuna et Ket-
teus»ie2:eM vocate (AnjouOkm. V.403). 1355/1363: Veni-
ret ad unum paruum campum Mezev dictum (0L.D.4448).
1358 : luxta campum Keiekmezeu vocatum (uo. 4715
és SztárayOkl. 11.290, 291). Vergeret ad Wmzmezew
(Múz. Kapy). 1363 : Uenissent ad quendam locum
Menittewíe^ev vocatum (Körmend, Heim 186). 1371 :
Ladizlaus de Mezeulak (Múz.). 1377: Ladislai de
Mezeidak (]\Iúz. KapyX 1379 : Ad latus vnius campi
Belsemezey (Lelesz Met. Ugocsa 25). Possessiones
Kyspomila et Vfassaimezeu vocatas (Múz. Kállay).
Abhinc vlterius ad vnum pamum campum Tyuisses-
mezeu vocatum (Múz. Mednyánszky). 1381 : In pos-
sessione 7.ensiniczeiv vocata (Lelesz Acta 14 18). In
angulo Uuzynmczeu vocato (Múz.). 1383 : In terra
MezeueremegQ vocata (uo.). 1386 : In loco Megyes-
tnezeiv dicto trigintaduo Jugera (Veszpr. 14, Szent-
királyszabadja). 1389 : Possessionum Bustahaza Zal-
dobos Rozjumczcu (Lelesz Met. Mármaros 13). lungit
vnum campum Belniezeu appellatum (uo.). Vnum
campum Belmezcu appellatum (OL. D. 7481). 1390 :
Currit ad campum 3ako})iezey appellatum (Lelesz Met.
Mármaros 11). lungit campum Kerekmezeiv nuncupatum
(uo. 41). 1394 : Quarimdam terrarum arabilium File-
mezcu et Reteswie^eu vocatarum (Múz.). 1408 : Ad
agrum Lwmczec dictum (OL. D. 28773). 1418 : In
possessionibus Tussá Klazan et FelzeThoziwmezew
vocatis (Múz.X 1422 : Venissent ad quandam terram
Kysmezeiv alio nomine Kysligeth uominatum (Lelesz
Met. Bereg 2). 1423 : Terram Edesk\Yr{huelmezcye
vocatam (Múz.). Duas terras arabiles in monte in
superiori fine superioris diverticiűi prefate térre Edes-
kviTthuehn'ezeye adiacentes (uo.). 1424 : Quatuor in
3/e^;cu'magasoldala (Veszpr. 17, Vespr. Oppid.\ 1427:
Quasdam possessiones Naghlak cum pertinentiis, Pa-
latha, Mezeicheges, Rethkertli, Tamashaza (Sztáray-
Okl. 11.253). 1430 : In Hozyvmezeív parcium Trans-
alphinarum (Múz. Kállay). 1435: Venissent ad campum
wlgo mezctv vocatum (Lelesz Met. Bereg 54). 1438 :
In montibus Mezctcmaal et Felmaal appellatis (Veszpr.
107, Köveskál 6). 1446 : Quinque [jugera] in loco
Mezen; (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1451 : In cou-
gregacione generáli ipsorum prope Pesth in Rakus-
mezew celebrata (OL. D. 14473). 1452 : Camporum
Epeiyes Mezen- et Keczkeshegb vocatarum (I^elesz
Acta 70/6). 1462 : Naglimp^eír, hn. (OL. D. 15791).
1468 : Particulas tenarum arabilium ac siluarum
ThawalywíC2rcíi' vocatas (Lelesz Acta 79/27). 1469 :
Terrarum arabilium ac pratorum fenilium et Siluarum
necnon lacuum Horgasthohath Adomassyryhath Bo-
g&n\\\2í\\ü.mezeye Homokoszygeth Batthawa»íe2^Cí/e (uo.
80/12). 1476 : Terras ipsorum EztlieBatharkewzy et
Zenawíczcít' vocatas (Lelesz Prot. Parv. 98). 1479 :
Quasdam siluas Kerechetfoka hji^komezew appellatas
(MÚ7. Kállay). 1481: In campo Rygo ilfc^í-í/c [Szerbiá-
ban] (Körmend III 2, Örs 56). Pratorum Nadasj^rrev
[stb.J (Múz. Ibrányi). 1483 : Ad facies terrarum Oma -
lomparazthya et Nadaswrzí'u- vocatarum (uo.). 1496 :
Ad quandam terram BolthaAfrzfycoldala (Lelesz Met.
Szatmár 62). 1501 : Duas terras arabiles in territorio
Keyízmezcw vocato (OL. D. 36405). 1506 : Quedam

fenilia Moczarreth Naghreth et Mezeivhoívceih vocata
(Lelesz Prot. I.26j. 1522 : Ad terras arabiles Pazthor-
mezeye vocatas (ÓL. D. 37354). 1540 : Quoddam suum
fenetum in prato liioámczew vocatum et appellatum
[így] (OL. GyfKápt. Cent. D. 65). [Helyn. szárm. :
1240 : Exinde extenditur ad locum qui uocatur Mezeed
(Panah. 27/ V). 1372: Trés in loco Kj^mezed dicto
(Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1386 : In loco Kys-
mezeud duo Jugera (uo.).] [Vö. legelő-mező.]

mező-puszta : 1564 : Az ki [zsellér] mező pusztára
száll, annak négy esztendeig való szabadsága legyen
mind adótúl és minden rendbeli szolgálattúl (Gazdtört-
Szemle 1.70).

MÉZSDA, 1. mezsgye.

MÉZSDE, 1. mezsgye.

MEZSGYE, m.ézsda, mézsde: limes; grenze
NySz. («mesgye» a.). 1206: Peruenit ad terram que
dicitur Misde (OL. D. 45). 1320 : Uadit in vna meesde
(AnjouOkm. 1.581). 1323: lungit quendam locum Mezde
vocatum et per idem Mesde eundo ascendit super
quendam Berch (Múz. Hanvay). 1324 : lungit quendam
locum Mesda uocatum et per Mesda eundo [stb.]
(Múz.). 1330 : Quasdam finálés connexiones terrarum
arabilium wlgo Mesde vocatas (OL. D. 2639). 1334 :
Locum TuismesfZe vocatum (AnjouOkm. 111.108). 1337 :
In fine eiusdem vinee Ozypímiesde vocate (SztárayOkl.
1.132). 1347/1358 : In quodam intermedio sulco quod
wlgo Mesde dicitur (OL.D. 4716). 1364: Locum spinosum
wlgariter tiuisses»íesáe vocatum (ZichyOkm. III.267).
1368 : Juxta locum Tjvásmesde appellatum (Múz.). Per
unum mezde versus eandem partém ad arbores ulmi
(KárolyiOkl. I.307j. 1369 : Inde detinendo per vnum
Mezde (OL. D. 5762). 1372 : Per mezdem eundo peruenit
ad metam terream (Múz.). 1388 : Peruenissent ad quan-
dam terram Mesde vocatam (OL.D. 8005). 1391: Posses-
sionis sue metas seu mezdes destructas et anicbilatas
vidissent (Múz. Fejérpataky). 1422 : Reflectendo per
quoddam Mesde (Lelesz Met. Bereg 2). 1424 : In quo-
dam mesde duas metas terreas fecissent (OL. D. 11511).
1426/1486 : Per \aium termtnum wlgo Mezde alio
nomine Megye vocatum (uo. 11858). 1427 ; Mesda seu
signum inciperet in vno [így] arbore piri siluestris
wlgo Ikreskurthuel dieti (Múz.). Per quoddam Mesde
modicum pergendo (SztárayOkl. 11.267). 1430 : Per
vnum terminum wlgo mesde alio nomine mege vocati m
(OL. D. 12298). 1443 : Sémita wlgo Mezde intervineas
(Múz. Bethlen). 1480 : Quoddam spínetum wlgo Thywys-
mesde vocatum (Lelesz Acta 90/29). 1596 : Az egyik
föld végiben Losonczi János prédikátor ortott egy
mesgyét, egj^szapura valót (CanonVisit. 142). 1613/1696:
Harmadszor nem tartozik az biró, hogy meghirdet-
tesse, hanem tartozik csak mesgye járni hh'detui, és
akkor minden embert, azki szófogadatlanságból bé
nem csinálta [mezsgyéjét], vagy siketségre vészi bün-
tetésen [olv. büntettessen] az biró den. 50 (Gazdtört-
Szemle VII.410).

m.ézsgye-járás : [limitum revisio ; grenzbesich-
tigung]. 1613/1696 : Mesgye járásnak módjáról (Gazd-
törtSzemle V1I.410). Azmit ide felirtunk mesgyejá-
rásnak módjárúl, szükség az porgolátok járásárúi is
Írnunk (uo. 411).

m.ezsgye-kő : [lapis terminális; grenzstein]. 1694:
Az mesgye igazítás az bíráké esküttível együtt tízen-
két pénz. Az másodiktúl is tízenkét pénz. Úgymint
huszonnégy pénz az két mesgye kötül (Gazdtört-
Szcnile 1.169). Hogy ha penig valamely ember az
határ követ kivetné szánszándékkal, melyet á 12
tanácsbeli ember letett mesgye kőnek, tehát az 12
eskütteknek számok szerint megbüntethessék 12 fo-
rinttal az olyan embert (uo. 173).

657

MÉZSGYÉS— MIHÁLY

MIHÁLYKÓ— MIKLÓS

658

MEZSGYES, mésgyés: [finitimus, confinis, vici-
mis] ; angrenzend, benachbart BM. («mesgyés» a.).
1560/1580 : Máthé Jánostóly bitai határban vöt-
tem örökbe egy malomhelt, egy hold földet és egy
darab szénafüvet, kit idegen kézre akar vala adni
Bessenyey Gáspárnak és Miklósnak, ezektől tarttam.
miérthogy én velem mesgyés és egy oszlás vala, 14
forinton (SzékelyOkl. V.76). 1590 : Egj-felöl mesgyés
szomszédja [vö. «mesgyés szomszéd : der Anrainer,
Anrander» BM.] Hadházi Pál . . . másfelöl peniglen
Kelemen Demeter (uo. 145). 1700 : Nem lévén sza-
bad [a szölöpásztornak] mesgyés tör\'ényes társával
tovább menni, holmi lappangókkal társalkodni [stb.]
(GazdtörtSzemle 1.83). [Vö. megyés.)

MI, vö. arai, valami.

MI, vö. réz-, vár-mű.

MIÉRT, m.írt: quare, cur, utquid ; warum NySz.
(1. jel.) 1525 : Tegnap megh yram hogh oka waghyon
myrth en oda LjTidwaba most nem mehethek (^'OL.
D. 24774, 1. Zolnai: Nyelveml. 237).

MEES, 1. műves.

MÍH, 1. méh.

MIHÁÉL ? 1. Mihály.

MIHÁL, -ZÓ, 1. Mihály, -kó.

MIHÁLY, Miháél ? Mihál : Michael MA. (1621.
kiad.) 1092 : Hec sünt nomina predictarum familiarum
Béla Bedadi Kasudi Zagordi Zachan Michael Cuna
Cunei (Pannh. 52/P). 1135 : Homines condicionales
quorum nomina siint hec Michal Cunes Scemus bula
buloc Sele fele luan (uo. 15/Kk). 1210 : Nomina
uero eorum hec sünt Dubur Michal Forcos Jnoc (uo.
5/F). 1211 : Isti sünt vdomici Luxa Lucas Reze Miahl
[Erdélyi L. szerint is igyj Mehci Mot Soma iPannh. Tih.
1/5). In uilla Fotud hü sünt ioubagiones Ellenus EUeh
Mihal Vosud Boca (^uo.). 1217 : Reliqui uero Zoud
Simeon Micahel vnucha cum eorum successoribus
exequias faciant (Veszpr. 12, NagjT)écsöl). 1221 : Cum
uinitoribus nouem quorum nomina sünt hec Pancasa
Buhta Michal Guzu Pot Chotober Hega Pentuk (Pannh.
4/B). 1229 : Quorum nomina mistim hec sünt Mihal
Bethme Cheke Habur (uo. 5/Gg). 1230: Hec sünt
nomina iobagionum castri : Martinus maior exercitus
ysep maior casti-i Michael maior preconum Theodor
Dedus Gregorius Vduoros (OL. D. 158). 1240 k. :
Trés mansiones pastorum Ehud Pathan Michael (Pannh.
61/8). 1243: Inter uineta quod uulgo dicitur Myhal-
uka [olv. Myhalluka] (Pannh. Tih. 5/2). 1252 : Clauigeri
de eisdem \'initoribus Myhal Escen Pincvsd Kereu (OL.
D. 869). 1278 : In possessione Myhal uocata in Ra-
bakuz existente (Múz. Madarász). 1282 k. : Mihal
verő fráter Geiche genuit Wazul et Zar Ladislaum
(Kézai, 1. FontDom. 1/2. 77). 1296 ? : lungit quendam
locum J/í/Zía/hazatetey vocatum (Múz. Péchy). 1315 :
Vsque jad moníem iV/í/^oZhazatetej' nuncupatum (uo. ).
1319/1322 : Ascendit ad montem Myhahatety [így,
olv. Myhalhazatetey] uocatum et per acuciem [így]
eiusdem montis (OL. D. 1947). 1322 : Ascendit ad
montem 3/í//iaZhazatetey vocatum (uo. 2099). 1330:
Incipit in vertice cuiusdam montis MichalhazAteteje
vocato (Múz. Péchy). Terrarum Mogyothfiawí'/ioífelde
et Bagatfelde (Múz.). 1335 : Super possessionibus Ba-
gathfevlde et MetbvdíiawM^a/feulde nominatis (uo.).
1345.:;Super quodam monte Michalh&zsí vocato (uo.).
1347 : Stagnum Mihalrckezy vocatum (AnjouOkm.
V.49J. 1348: Puztascent//n7mZ, hn. (uo. 165). 1353:
A parte térre Egnmihalh&z& nuncupate ... ab ipsa
terra Egriwi/iaíhaza (OL. D. 4355, 1. AnjouOkm.

Magyar Oklevál-Szótár.

VI.72). 1358 : In Castro Nogmi^aZwara vocato
(OL. D. 4715). Duas sessiones lehen vocatas in
eadem possessione Nogmihal existentes (uo.). 1368 :
Versus possessionem Zenthmihaltelke Abbatis de
Clusmonustra (Múz.). 1420 : Mihalíya, Jsthwanfelde
Egyedfyafelde Demeterfyapetherfelde (Körmend, Mi-
scell. Németújv. lad. 41,' fasc. 187). 1436 : Possessio-
nibus Myhalíalna. Chehy et Mendzenth vocatis (Múz.).
1453 : Ewden de Naghmyhal (SztárayOkl. 11.504).
1483: Ladislaus Medenczes de ZenthmyhalwT (Múz.).
1490 : Clementem de Zenthmyhalwr (Múz. Justh).
1496 : Possessionibus Jobagy Olazmí/^aílakosa Ma-
yorhazlakossa (Körmend ni/6, Körmend 10). 1521:
ín vico eiusdem oppidi Nagh Myhal Thothwcza vocato
(Lelesz Prot. V.137a). 1522 : íisLghmyhal, hn. (Lelesz
Acta 128/6). 1526 : In domínium predii Myhalwr-
walala [«Vas m.» Szám. jegyz.] vocati (Múz. Békássy).
1559 : Diós Mihály egez helies (U. I.). 1577 : Poliak
Mihal (OL. UC. 1/3). 1668 : Csombordj Mihály Vár-
beli Tizedes (uo. 1/21). [Helyn. szárm. : 1511 : Posses-
sionibus Monostorosadon Myhaldy (KároljiOkl. III.77).
1524 : Due pathwariste videlicet Michael Chak de
Myhaly [a. m. Mihály v. Mihályi ?] et Benedictus de
Kysfalwd (Múz. Kisfaludy). 1528 : Fenum vnius prati
in ordine pozath in territorio possessionis Myhaly
in comitatu soproniensi (uo.). Vö. «bovdug michael
archangelt» HB.] [Vö. Mihálykó, Mihók, Mikó ?
Szent Mihály -adója.]

MIHÁL(Y)KO: [Michaelis nomen blandiens ; kose-
form zu Michael]. 1476 : Demetrius Myhalko (Múz.
Balassa). 1643: Attiokfioknak Mihalyko János Uram-
nak Arendaban attak [az aknát] négy Száz forintban
Esztendeigh (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle \1.121).
[Vö. Mihály.]

MÍHÉLÖ, 1. méhlő.

MÍHÉSZ, 1. méhész.

MIHÓK : Michael NySz. [Michaelis nomen blan-
diens ; koseform zu Michael]. 1587 : Csurra Mihók
[jobbágynév] (SzékelyOkl. V.142). 1700 : Szíjártó Mi-
hókért [fizettem] ezidén fl. 8 . . . Lakatos Mihókért
ezidén fl. 5 (AdalZemplvmTört. V. évf. 141). [Vö.
CzF.] [Vö. Mihály.]

MIKÉ : [Nicolaí nomen blandiens ; koseform zu
Nikolaus]. 1328 : Possessionem ipsorum fiüorum Myke
J/i/Aelehotaia (Múz. Beniczky). 1342 : Vno Molendino
Myke molna appellato (Múz.). 1363 : In ipsa posses-
sione jIlf?/A;elehotaya (Múz. Beniczky). [Vö. CzF.] [Vö.
Miklós.]

MIKLÓS, Mikus, Nikos, Nikus : Nícolaus PPB.
1211 : In uilla Fotud hü sünt ioubagiones Hozug Halad
Mathoy Miclous Fitcha Heüe Zalas (Pannh. Tih. 1/5).
Isti sünt agricole Micus Bota Vossa Scimis Setit (uo.).
1240 k. : In eodem predio hec sünt nomina seruorum
Scegun Miclous (Pannh. 61/8). Quorum nomina sünt
hec Both Petur Pepul Ledi Herceg Miclous (uo.).
1256 : Zentmiklos, hn. (ErdMúzLt., 1. Wenzel Vn.429).
1286 : ScentmrcZos, hn. (Múz. Szentiványi). 1299 :
Scentmiclus, hn. (uo.). 1320 : Tybateleke Mikusteleke
[hn.] (OL. D. 1991). 1322 : Mykloustelnk (Múz. Kállay).
1342 : In terra Persendolph alio nomíne Finthamií-
Zosylese vocata (Körmend III/3, Zamárd 95). 1363/1406:
Nikus dicti Maiur (OL. D. 9127). 1366 : Feyríuanfalua
Gyurgfiami/^LZoiíJsfalua (Körmend II/5, Lyndva 13).
1368 : In terra Gyep terciam vineam Kysmyklos nomi-
natam (Körmend, Heim 214). 1388 : Terrarum arabiüum
ZenthmiA;iosfeulde et Zenthmargithaazzonfelde appel-
latarum (Pannh. 8/L). 1393/1446 : Primo a fluuio AIbi
Crisü loco videlicet Marosímicíosasasa íncipiendo (OL.
D. 7914). 1398 : Johannem filium Ipoüti Petrum fra-

42

659

MIKO-MIND

MINDÉN— MÍRT

660

trem eiusdem Xykus filiam Ipoliti (HazaiOkm. 1.292).
1401 : Quasdam possessiones Duoristhe Budimertelleke
BatharmicZostelleke Babochipalfalua et Hraztouicha
vocatas t Körmend V/7, Croatica 216). 1403 : Xykus
[keresztnév] Zakalos (ZichyOkm. V.341). Myklos Wen
dicto (uo. 351). 1429 : In linea Zentli«i;/A;Zoswlczaya
nominata (Lelesz Acta 48/79 . 1434: Domina Miklos-
azon vocata (Lelesz Bercs. V.38). 1443: Predium
Egiedíymyklosfe-wláe nuncupatum (Múz.). 1453 : Pos-
sessionis sue Myklosl&kti (OL. D. 28258-. 1469 : Quod-
dam pratum sew fenile intra veras metas eiusdem
possessionis Nagkallo Ahayniyklosrethe vocatum (Múz.
Kállay). 1584 : Xykos Thámas (OL. UC. 56/33). iVö.
Miké, Mikó, Mikola, Szent Miklós pénze.]

MIKÓ : Michael PPB. Nicolaus Kr. 1171 : In uilla
Talud dedit filie sue terram ad tria aratra et III uer-
nulos quorum nomina hec suut Zuga Micou Zerem
Burucci (Veszpr. 9, Kál). 1199 : Istas ancillas manu-
misit Sebu cum fílio suo Martino et filia Elga Necham
quoque cum duobus filiis scilicet Michou et Butha
(Veszpr. 16, Vespr. Eccl.). 1211 : Hü sünt pistores zot
bota micii [a. m. Mikó ?] pet JUaba feud mihud (Pannb.
Tih. 1/5). Isti sünt uinitores Sure Micu Cusit (uo.).
[Udvomici] Varous Vosud Medue Maca Merch Cbarna
Michou Euzen (uo.). 1221 : In terra Sceleus II seruos
videlicet Micou Vencir cum uineis (Paunh. 4/B).
1228 : Michou [libertinus] cum tribus filiis suis. Mi-
cula. Cingul. Reuka (HazaiOkm. III. 1). 1252 : Conter-
minando térre Bws et 2Ii/cou barbati de uilla Graz
(OL. D. 369). 1296 : Mykoielnke, bn. (Akad. 1). 1299 :
Comes Myko (MonStrig. 11.474). 1300 : Miko dicto
Churba (OL. D. 1559). 1335/1342 : Mykou et Nicolao
dictis Helmus (uo. 3452). 1342 : Mikoti dictus Helmus
(uo. 3532). 1344 : Possessionum Tebenusteluk et
Mykotehike vocatarum (Miiz.). 1348 : Possessionis seu
térre Mykotelke nominate (uo.). 1351 : Particule
térre litigiose ilí?/A:oteleke nominate (OL. D. 28730).
1413 : Prediorumque Chokastelek Myko\&ka (Múz.
Justh). 1602 : Mikó Pál (SzékelyOkl. V. 184). [Vö.
CzF. és Mebch, NyK. XXXHI.321.] [Vö. Mihály,
Miklós.]

MIKOLA : Nicolaus Kr. 1095 : Vinitores Curmes
sekez chomudi Sap micula descbu scomon monom
(Pannh. 15/0o). 1211 : Ad uillam Michola et Rodusa
(Pannh. Tih. 1/5). 1228 : Michou [übertinus] cum
tribus filiis suis. Micula. Cingul. Reuka (HazaiOkm.
III. 1). 1251: Quas terras wlgus íjucitíamezeu apellant
(Pannh. Tih. 1/8). [Vö. Miklós.]

MIKOR, vö. hogy-mikor.

MIKORI : [cujus temporis ; aus welcher zeit].
1769 : Hogy ez az iuscriptio megvolt itt az előtt is
ad hominum memóriám, söt, hogy akkori, mikori a
Templom találnánk reá biztonságot [olv. bizonságot]
a Tktts nemes vármegyének . . . Uri Tiszteibül (Canon-
Visit. 204). [Vö. akkori NySz.]

MIKUS, 1. Miklós.

MILASZT, 1. malaszt.

MILLTTE : [sal mola tritus] ; gemahlenes salz
NySz. (2. jel.) 1530 : Millye portant ex Róna i OL.
UC. 101/71, «Huszt» Szám. jegyz.).

MILTÓ, -LTATIK, 1. méltó, -Itatik.

MÍLT, 1. mély.

MIND, mend : omnis, totum ; all-, jed- NySz.
(1. jel). [L. az összetételben.]

mind-szent : omnes sancti Kr. ; [allé heiligenj.
1297 : Cum uillis Mendzenth ZenthPetur nuncupatis
(Körmend III 8, Monyoi'ókerék 1). 1325 : In mona-
sterio ipsorum Mendzenth dicto (AnjouOkm. 11.218),
1331 : Petrus dictus Zeuke de Mendzent (Kubinyi :
MTört.Eml. 11.103). 1332 : Laiu-encii de Mendscenth
(AnjouOkm. 11.575). 1334 : Villás Chan et Mendzenth
(OL. D. 2820). 1335 : Ad dictam possessiouem Mend-
zenth (Veszpr. Regn. Met. 7). 1342 : Possessione
Mendscenth uocata (OL. D. 3485). 1359 : Possessio-
nibus Seplak Mendzenth vocatis (Múz.). 1361 : Pauli
de Mendzenth (Pannh. 3/C). 1375 : Petrach de Mend-
zenth (Köi-mend III 5, Belfenék 52). 1378 : Stephanum
plebanum de Mendzenth (OL. D. 26741). 1406: Stepha-
num plebanum de Mendzenth (Múz. Péchy). 1414 :
Terram Poclosgethj^e penes dictam possessionem
Mendzenth (Körmend, Unyom. 30). 1436 : Possessio-
nibus MyhaU'alua Chehy et Mendzenth vocatis (Múz.).
1454: Possessiones Huzzufalu et Myndzenth (Körmend,
Unyom. 71). 1455 : Possessionibus Mendzenth Thohath
et Thatharlaka (OL. D. 28401). 1461 : Vsque ad val-
leni Mendzenth-welgye vocatam (Múz. Kisfaludy).

MINDEN : omnis, cunctus ; all-, allé, sámtUche
NySz. (1. jel.) 1451 "? : Minden zenthsegeth Milthol-
tasanak (OL. D. 31145, az 1451-i oki. hátlapján).

mindén-ha : semper, jugiter ; immer, immerdar
NySz. 1522 : Andreas Mindenha (OL. D. 37328).

MINDÉNEK, 1. mindenik .

MINDENES, méndénés : a) omnimodus, omni-
farius ; allerlei ; b) totum ejus fac ; venveser, vorstand
NySz. 1352 : Piscinis videlicet Mendenesfoka Pentuk
foka . . . vocatis (OL. D. 4297). 1436 : Georgium
Mendenes (Pannh. 23/B). 1464 : Stephano Mendenes
(Múz.).

MINDENÉSTŰL-FOGVA, -fogván : omnino,
prorsus ; in allém und mit allém, ganzlich NySz.
(«fogva» 8. jel. a.) 1526 : Farkas fyamnak hagyom
Erdeod warat, Andrásnak kwwarat, Gáspárnak Boldi-
sarnak hagyom szálában kanisaj lazlo attyamfya
Jóságat myndenestwl fogtvan (OL. D. 24323, 1. Zol-
nai : Nyelveml. 256). [Vö. mindénestül CzF.]

MINDÉNÉTT, 1. mindenütt.

MINDENIK, mindének : uterque, singuli,
quisque; jeder NySz. 1584: Mykoron menesth hay-
tanak, myndenektül eg eg Garasth fyzethnek. Ha
melette wezetjkön wyzy ^s el adny, vgan vg Garas-
sal tartozyk üile (OL. UC. 56/33).

MINDENÜTT, mindénétt : ubivis, ubique
[stb.] ; überall NySz. 1553 : Ez ezthendewbe myndc-
neth walo dezma gabona Az Gelse késbe waghyon
biiza kepe 64 Az Komar késbe waghyon búza kepe
206 Az Kolon késbe waghyon búza kepe 26 (OL.
Nád. 48).

MÍNÉS, 1. ménes-pásztor.
MINISTÉR, 1. miniszter.

MINISZTER, ministér: minister NySz. 1607:
Mivel az Batykok némünémű embereket, kiket az
ministerck meg nem esketnének, valami bűnök miatt
ö hozzájuk mennek és megesketik, azért aféle Baty-
kóra kimehessen az viceispán és kergethesse (MJog-
törtEml. IH.45).

MIRO, 1. méró'-szapu.

MÍRT, 1. miért.

661

MISE-MOCSÁR

MOCSARAS— MÓDOS

662

MISE, vö. öröia-inise.

misemondó-niha : vestes missales; messgewand
NySz. 1581 : Egi pegweth maiból ohinalt misemondó
ruha, a mwskwak a miképpen wiseük, weres tafota
az feoly .OL. L. m. 16. IT).

MISES : [sacerdos qui sacriá operatiir ; messprie-
ster]. 1610 : Gir>rben még be nem boezatottak a" Pré-
dikátort a" Misesek, variak az aüoldról Palatjnusnak
visza Jövetelét (MA. NLI. 348, eredetije szerint), ulz
adatból kiteíszöleg a protestánsok nevezték igj- a
katolikus papokat vagy talán magukat a katolikuso-
kat is. Vö. misés-pap XySz.^

MISKE : [Michaelis nomen blandiens : koseform

zu Michael "?]. 1323 : Terras ipsius magistri Myske
Scena wlgariter nuncupatas (\"eszpr. 16. Vespr. Oppid.).
1354 : Ad looiim cuiusdam molendini Myske molna
vocatum (Veszpr. 8, Jutás ). 1358 : Bythohaza alio no-
uiine Mi/sh^olna nominata íMúz.i. [Vö. Miska CzF.]

MISKOLCI-SZAPTJ : [modius Miskolcensis: Mis-
kolcer scheffer . 1711 : A kinek négy ökre, avagy
több vagyon tizet egy köböl búzát, a kinek kettő :
hái-om mértéket. A kí sarlójával keresi egy MiskoÜzi
szapiit (CanonVisit. 166 1.

MÍSZÁROS, 1. mészáros.

MÍV. 1. fél-mű.

MIVEL, 1. művel, -ő.

MÍVELÉS. vö. szőlő-művelés.

MIVELHOGY : quoniam, quia : da, weil XySz.
(1. jel.) 1597: Az kew por magának jar, myicelhogy
ew tarthya hayal az mohioth lUL. L'C. 12 -t^K

MÍVES, 1. műves.

MÍZ, -ES, 1. méz, -es.

MOCSÁR, m.ac8ár : palus. lacnna; sumpfXySz-
12311397: Progreditiir per Lyguet et per J/oc/iar
ad montem Lycosholm CL. D. " 174). 1252 : Uenit ad
vnum pratum quod mochar mmcupatiu: (uo. 369). 1265:
Vsque in stagnum Melwíöc/iar iHazaiOkm. \n.l29).
1283,1431 : Venit ad locum qiü KesekwnmocAar voca-
txu- (Múz. Ibrányit. 1293 : Desoendit in quoddam
mochar iWenzel 'X.112i. 1295: Transit vnum mocsár
(uo. V.141). 13331468: Egrediens de qnodam stagno
Mehnochar noniine i Lelesz Met. Zemplén 19). 1339 :
In loeo Mochar vooato tria Jugera ;Veszpr. 106,
Antalfa 4V 1341 : Descendit ad ZulukmaoAara (OL.
D. 34u2i. 1360: Prohibuissent de quodam looo Viza-
lolielv siue Machar voeato [}íűz.'. 1367: Ad alium
locum Kochamachara (OL. D. 31ol3i. 1390 : Per
quandam terram mochar dictam (Lelesz Met. Már-
maros 11). 1395 : Prima méta incipit a quodam loco
wlgo Seggeswíoc^a/- voeato (Lelesz Met. Ung 53).
1412: Ad" quendam locum Mocharíev.- dictum (OL. D.
506). 1418 : luxta viam \vlgo Mochaarwiha dictam
(Múz.). 1421 : Veniret ad quendam alueum Mochar
vocatum (Lelesz Met. Ung 46 . 1451: Cum ipsis silvis
Romlás et Kerekw oc/ud- iKárohiOkl. 11.290). 1476 :
Secus quendam vallem Jmylamaf/iar alio nomine
Ewzfew vocatum (Lelesz Prot. Parv. 94a). 1482 :
Siluas glaudiuosas Kadarcherdeye Baglyas Zylasmegy-
Mochar DezkaJ/oc/ío/- et Bykeshalom vocatas (Máz.).
1489 : Cuiusdam prati Rv-zyv^ mochar appellati (Lelesz
Aeta 98 2) 1493 : Veniret ad" locum Fyzesmoc/ujri Lelesz
Met. Zemplén 70). 1506: Quedam íeuilia J/oc--iJ>Teth
Nagreth et Mezewbelireth vocata (Lelesz Prot. 1.26).
1602 : Mocziar Gergely (SzékelyOkl. V.225). [HehTi.
szánn. : 1602 : Mocnardj István (uo.).]

MOCSARAS ? MOCSARAS ? 1. mocsáros.

MOCSÁROS, mocsaras ? mocsaras ? : palo-
dosus; sumpfig NjSz. 1330 1420: Cadit in r..i'::.:'.ii
iV/bf^íirííspatak vocatum Múz. So - . 1334 .; uin iiii:^
terram Mochanis v ^ - ^ . Anjou-

Okm. IIL108 . 1336 : : charus-

fewld vocatum (Sztár-.i .•■..!. i^- ■ . :-".am

süvam Machartiserúew vocatam mo. 1 .im

locum lfíic^arM.«patak vocatum uo. . i^^x . iMíim
Siluam Mocharos iLelesz Met. Ung 46 1. 1467: Vnam
Siluam Mo'^horas nominatam mo. Met. Bereg 21*.

MOCSKOS : maculosus. iilepidus, sordidulos :
sohmutzig 2sySz. 1233 : Xos Bencins Jbrahun Moctais
[a. m. mocskos?" iPanah. 3 Aa. 1235: lobagionibas
sancti Martini nomine Mochciás et Suprvn tuo. 5 W).
1318: Petros et Eeidias lilii Mochkus lao. 19 K\
1354: Andree dicto"j/oc7iA-MS ^OL. D. 36ö0ő*. 1393:
Johannis dicti Mochkus iMáz.\ 1410 : Michael dictos
Mochkos (OL. D. 96S'S). Petro dicto Mochkos -Hazai-
Oki. 350). 1430 : Ladislao Moczkos Múz. Kisfaludy).
1462 : Stephano Moczkos (OL. D. 15791 . 1508 : Ladis-
lao Moczkos (Lelesz Acta 116 45K 1602: Mocskos
Gergely (SzékelyOkl. V.297». 1721: Hahogy valaki a
bírákat és esküdt embereket érdemek szerént meg
nem böcsidik, hanem inkább mocskos szókkal illetik,
azokmik büntetések keménv pálczázás (Gazdtört-
Szemle \'n.l2'?'.

MOCSOLYA, macsal;,y)a: laouna: pfütze XySz.
1229 : In vilia Muchula Merena Tumiuken Bagat
Pannii. Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz. . 1252 : Per metas
dupUces tendit ad Machalatíiu (OL. D. 3G9). 1258 :
Uenir ad imam paludem que Misckula dicitnr (Múz.
Görgey). 1277 : Ad lacum wlgo machala dictam (OL.
D. o58;>4). 1294 : Terram uocatam nomine Mocholay
í\"eszpr. 107. Mochola 1). 1324 : Secus lacmn qoi
wlgariter Biüdir machala noncupatur (Körmend IH'l,
UÍü 2 •- 1330 : Peruenit ad Bulder machaia (uo. Ugal 5).
1334 : limait oaput rinuli MccholapsiakA vocati (Múz.
Hanvavi. 1340: Veniret in Jt/bcAo/a (Körmend 11 2,
Csatár" 52!. 1392: Quandam terram Intosam wlgo
Mochola (OL. D. 31114i. 1425 : Peruenissent ad quod-
dam isv~ cursiim aque 3f(X-^io/aewrenye >Miiz. Kállay .
1429 :~Decursus aque Mochola ÖL. D. 12086. 1465 :
Quoddam pratum Mochola vocatum iLelesz Acta 76 41 1.
1485 : Ad quendam lacum wlgo Moczola (Húz. Má-
riássy!. 1512 : Cadit in Üuuium Mochola vocatum
(Lelesz Prot. Ü.IIS-.

MOCSOLTÁS. macsal^y)ás : palustris, lacu-
naris : pfützen- XvSz. rpfiitzie. 1295: lungit aquam
Machalas^atük-A (ÓL. D. 1413^.' 1398 : Venit ad quan-
dam vallem Mocholaston wlgo vocatum .Miiz.). 1617 :
Az melj Jozagott Jardanhaza neu\v faluban ezen
Borsoduarmegieben bimak. ugj mint egj egez Xemes
haz úlest . .". es az MochoUasf. mely Jardanhaza
neuw falu. es Nadasd neuű faluk keózót vagion [stb.]
(BorsodvmJk. IV.191).

MÓD : modus. modalitás : weise. art NySz. (1. jel)
Tstb 1419 : Petrns dictus Mod [a. m. mód?! (Mnz. Soós).
Í466 • Gerardus Mo-i (Veszpr. 106. Árokfö 3. 1469:
Michael Mod (OL. D. 32365). 1470: iüchaele Mod
iMúz. Kállay). 1581: Egy virginal, keouw módra
chinalth szép iratos az féodele (OL. L. ül. 16. 17).
1597 : Fenek feize zalu módra (OL. UC 101 3V Regi
módra cziualt fegiuer derek (uo.). 1608 : Az meli
baratom onnét haza jővén Wittenbergara jönek, es
io modgiacal be köttethetik a bibliát] (>L\. XU. 293,
eredetije szerint).

MÓDOS ? : a) moderatus. modestus ; massvoU,
bescheiden. anstándig: b» omatus : hübsch, schön,

42*

663

MOGMALATÓ— MOGYORÓS

MOH— MOJNMULATO

664

zierlich NySz. 1401 : Petrum Modus [a. m. módos ?]
dictum (ZichyOkm. V.235).

MOGMALATÓ ? 1. monmulató.

MOGYORÓ, manyaró, monyaró, monyéró,
raonyoró : avellana ; haselnuss NySz. 1055 : Muno-
rau, monaraii (1. «mogyoró-bokor», <iinogyoró-kerék»).
1558 : Dyo. Monero. azw alma (OL. Nád. 49). [Helyn.
szárm. : 1264 : Procedit per médium uirgulti viono-
roud vocati (Pannh. 16/0, 1. Wenzel 111.117). 1304 :
In loco Halouheel de Monorood tria iugera (Veszpr.
15, Vámos). 1320: In loco Monorogya nuncupato
(Körmend III/2, Pezye 75). 1338 : Villarum Kolun et
Mogyoród uocatarum (Veszpr. 4, Kolon). 1359 : Posses-
sionibus Chabalaka Monyorod vocatis i^Múz.).] [Vö.
vörösmogyoró-fa.]

mogyoró-bokor : [corj'letum] ; haselbusch, hasel-
gebüsch, nussstaude BM. 1055 : Inde uluues megaia
post monarau bukurea (Pannb. Tih. 1/1). 1255 : Ibi
est méta monyerobwkur (OL. D. 419). 1256/1357 :
Sub dumo Monerobokor (HazaiOkm. VII.54!. 1367 :
Ad quendam dumum Maniaroiibukur vocatam (OL.
D. 33613 1. 1378 : Ad quendam dumum wlgo Monyoro-
hokor dictum (uo. 6506).

mogyoró-fa : corylus ; haselnussbaum Nj'Sz"
(1. jel.) 1256 : Arbore ilÍMiitíroM/a (HazaiOkm. VI1.57).
1267 : Uenit ad duas arbores videücet tulfa et mono-
rofa (OL. D. 32836). 1328: Venit super quandam
vallem vulgo Munuroufea [igy?] vocatam (ZalaOkl.
1.229). 1719 : Kétféle makkal, magyarófa rügyivel,
nádgjükérrel . . . kételeníttettek magokat tartani
(GazdtörtSzemle 1.190).

mogyoró-hagyma : ascalonia, porrum ; asehlauch
NySz. 1510 k. : Pisces et monyorohagmath (OL. D.
26251). 1552 : Parhaghma. Moniarohagyma (OL. NRA.
1648/27). 1567: Ceparum sterilium mogyorohagyma
uocatarum ligaturae 18 (OL. L. III. 16. 17'.

mogyoró-kerek, -kerék ? : [coryletum rotundum ;
rundes haselgebüsch, rundes haselnusswaldchenj. 1055:
Talibus terminatur confiniis iuxta fizeg munorau kerekű
inde uluues megaia post monarau bukurea . . . Usque
ad aliam uiam que ducitur itervm ad monarau kerekv
(Pannb. Tih. 1/1). 1193 : Inde ad Moinnerov kerek Inde
ad bik kerek (OL. D. 27). 1256 : Ascendit ad quendam
virgultum Monorokerek vocatum (Körmend, Heim 3).
1297 : Quandam possessionem Monorokerec uocatam
(Körmend III/8, Monyorókerék 1).

MOGTORÓKA, raonyoróka : [nucella avel-
lana ; kleine haselnuss]. 1285 : Munuroka et Margytha
filias dicte Pentheke (OL. D. 26735),

MOGYORÓS, monyarÓB, monyerós, monyo-
rós : coryletum NySz. ; mit haselnussbaumen voU,
da.s haselnusswaldchen BM. 1212/1328 : Vádit ad men-
tem qui dicitur Moyioroshf^g (Veszpr. Regn. Donatio-
nales 22). 12311397 : Ad aquam que dicitur Monyo-
ros que eciam nuncupatur Feketewyz (OL. D. 174i.
1234/1243 : Descendit per uallem ad munurous pótok
(uo. 198). 1275 : Sub silua Munurous uocata (uo. 929).
1287/1328 : Per quandam vallem MonurosweX^e vo-
catam (Múz. Jankowich). 1320 : Protenditur uersus mo-
nyorusherek [(Múz. Hanvay, vö. AnjouOkm. 1.561).
1320/1355: Rubetum Monorous vocatum (Veszpr. 16,
Vespr. Oppid. >. 1329 : Locum sessionalem iiucta sessio-
nem suam que materno more Cheresnavleys uocatur
a parte aquilonis existentem wlgo Monorosvleys nun-
cupatam (Körmend, Raiky 4). 1330 : Rubum auella-
narum wlgo Monyroshukuv [igy] vocatarum (OL. D.
2639). 1334 : Quandam vallem Monuros-welgh vocatam
(uo. 2864). [«1361-iki átírásban: Monyoros\\e\gh, uo.

2865» Szám. jegyz.] 1341 : Iuxta nemus Monorows
dictum (uo. 33841. 1350/1355 : Possessio Kuzepseu-
monyros vocata (uo. 30299, 1. AnjouOkm. V.363).
1355 : Vsque ad meatnm fluuii Munurouspaták no-
minati (Múz. Komoróczy). 1362 : Penes rubetum
Monoros uocatum (OL. D. 31102). 1372: Ad riuulum
Monyorouser vocatum (uo. 28749*. 1383: Peruenit
ad Monorosherke (Múz.). 1402 : In fluuio Monya-
rospataka (Múz. Mednyánszky). 1408 : Vnam siluam
Monyorosbexek vocatam (OL. D. 28773). 1410 : Inter
Siluas Monyoros et Kelemenus (uo. 9661). In flu-
uio Monyaros (Múz.). 1421 : Quadam particula térre
ilfoHí/orosrayarowfeld vocata (uo.). 1427 : Quasdam
particulas terrarum Barbahomoka et Monyoros^íQgh
vocatarum (Múz. Ibrányi). Quidam Riuulus sew Alueus
aque wlgariter Monyoros vocatus (Lelesz Met. Ung
27). 1435 : Siluam Monyoros vocatam (OL. D. 30434).
1440 : Venissent ad quoddam Nemus Monyoros vo-
catum (Múz.). 1483 : Siluam Monoros alio nomine
Kvththethw vocatam (Veszpr. 10, Lam). Siluam Monyo-
ros alio nomine Kwththethew vocatam (Körmend,
Heim 611). 1496 : Possessionibus ilíoni/oroswelgh
Wyfalw (Körmend III/6, Körmend 10). 1508 : Ad
finem Silue Monyoros appellate (Veszpr. 14, Szent-
királyszabadja). [HeljTi. szárm. : 1333 : Ad fluuium
ikfoworosápatak uocatum (Körmend II/l, Alber 3).
1431 : Siluam maiorem sew permissorium Nagfalwer-
deye alio nomine Monyorosdhege nuncupatam (Veszpr.
12, Nagj-pécsöll]

MOH: [tignatio, contignatio; balkenwerk, gebálk?].
1528 : Pro moh ad molendinum (OL. Nád. 49). [Vö.
moj MTsz. ?]

MOHAR : atractylis, cartamus NySz. ; fench,
mauchert, hirseugras BM. 1283 : Ipoliti nepotis Mohar
[a. m. mohar ?] nostro autem wlgari Ifo/iarunukaya
uocati (OL. D. 1145). 1326/1331: Siluam Mohar uocatam
(uo. 31071). 1570 : Milii mohar vocati (OL. UC. 104/4).

MOHAR, moliára, moher, rauhár : fr. moire
NySz.; [textum undatum; gewássertes zeng]. 1553:
Egj weres mohara swba (OL. Nád. 49). 1561 : Tuni-
cella ex moher (OL. L. ni.l6. 17). 1566 : TuniceUae
de moharo albo (OL. UC. 18/15). 1597: Pelliceum ex
nigro Mocher lOL. L. IH. 16. 17). 1635 :. Egy vég ten.
gerszin török muhar (Mihalik : KassaÖtvTört. 223)-
Egy muhar dolmánytól ha merően bélelt 2 f. (Gazd,
törtSzemle VIII.471). 1 kerekalju muhar szoknyától-
ha prémes 1 f. 50 d. (uo. 472), [Vö. 2. mohar MTsz.]

MOHÁRA, L mohar.

MOHER, 1. mohar.

MOHOS : muscosus ; bemost, mos- NySz. 1270 :
Descendit ad fontem Mukusjíotok (OL. D. 705).
1329/1358 : Fluuius uero stabilis seu piscina Mohus
uocata I uo. 2532). 1333 : Peruenit ad saruspatak Moos
[a. m. mohos?) vocatum i Körmend H/l, Groffensah 3).
1341 : Vádit ad vnum fontem qui vocatur Mohosfeii
(OL. D. 3402, 1. AnjouOkm. IV.122). 1355: Possessio
sua Mohusto [. . ."] 3/o//H.stow vocata (AnjouOkm.
VI.285). 1396 : Ad fontem Mohusfew (OL. D. 8122).
1434 : Lacum Mohostho vocatum (Múz. Kállay).

MOIS, Mojs : Moses PPB. 1216 : Quorum nomina
sünt hoc Moys Files Tumpa (HazaiOkm. VI. 12).
1234 1364 : Iuxta quamdam multitudinem arborum que
wlgariter Moys Gaya nuncupatur (MonStrig. I.3()5).
1322 : Possessiones iV/ovspaulia et Ernefyastephan-
pulia (OL. D. 2122). 1459 : Martini Moys Comani de
MoyszaWasa (Múz.).

MOJNMULATO ? 1. monmiüató.

665

MOJS-MONASTOR

MOND- MONOSTOR

666

MOJS, 1. Mois.

MÓKA P : 1398 : Nicölaum dictum Mouka (Hazai-
Okm. 1.292). 1523 : Bartholomeo Móka (Múz. Ibrányi\

[Vö. MTsz.?]

MOKÁNY ? : alpiuus, montauus ; wilder, roher
bauer NySz. 1525: Joannes Mokan [a. m. mokány"?]
(OL. D. 37000, «Körösbánya» Szám. jegyz.).

MÓKUS : sciiinis ; eiclihörncheu NySz. (1. jel.)
1398 : Stephanum Moukus (HazaiOkra. 1.292). 1451 :
Thomas dictus Mókus (KárolyiOkl. 11.289).

MOLN-, 1. malom.

MOLNÁR, m.ónár : molendinariu,s, pistrinarius,
molitor ; müller NySz. 1330 : Nicolaus dictus Molnár
(KárolyiOkl. 1.72). 1389 : Michael Molnár (OL. D. 7467).
1401 : Jacobo Molnár (Veszpr. 2, Ábrahám). 1403 :
Thoma Monar (ZichyOkm. V.342). Stephano Monar
(uo.). 1410: Penes vicum Molnarncha (OL. TÜ. 33/102).
1415 : Nicolai Molnár (Körmend 1/9, Óvár 10). 1416 :
Molnaruagasa Ladomeruagasa Benedekiiagasa (OL. D.
10440). 1423 : Sebastiano Molnár (Lelesz Acta 43/72).
1425 : Gregorio Molnár (Múz. Kisfaludy). 1427 : Geor-
gio Molnaar (Veszpr. 13, Pét). 1428 : In terris Andreas
ortuana et Molnár Andreas ortuana vocatis (Múz. Tört.
Társ. 1). 1440 : Alberto Molnár (Múz. Kállay). 1469 :
Georgius Monar (OL. D. 32365). 1472 : Quendam Mo-
lendinatorem suum Augustinum Molnár dictum (uo.
81943 és Lelesz Acta 83/13). 1509 : Laurencio Molnár
(Múz. Forgách). 1622 : Barnabás Monaar (OL. D. 37004).
Ambrosius Monar (uo.). 1584 : Monar Benedek (OL.
UC. 56/33). Monar Aiidras (uo.). 1598 : Gregorius
Monar Georgius Monar (OL. RDecim. Zempl.). 1632:
Az malom porral az molnár tartozik disznókat hiz-
lalni (OL. UC. 3/21).

MOLNAS, L malmos.

MOLNOS, 1. malmos.

MÓLOM, 1. hármas-malom..

MÓLON, 1. malom.

MOLVA, molyva : «zsombékos, kakás, csuhus
mocsár, posvány» CzF. MTsz. ; [palus cannea ; schil-
figer sumpf]. 1240 k. : Villás Dyaqui Stara Vyfalu
Vduoi-y Molua Vduorc (Pannh. 61/8). 1343 : Procedeudo
vsque monticulum wlgariter Molua vocatum (Lelesz
Met. Zemplén 18). 1355 : Transeundo autem eundem
lacum perueniret ad vnum molytia (ZichyOkm. IL589).
1437 : Prope predictam piscinam Papthaua peruenit
ad quendam locum wlgariter Molwa vocatum (Múz.
Ibrányi). 1449 : Quasdam certas suas res ante peiüdos
Bohemos ad quoddam Molyva Prenez vocatum causa
tuicionis et conseruacionis deportasset et locasset
(OL. D. 32150, «Ungm.» Szám. jegyz.). 1468 : Quadam
terra litigiosa protunc communi terra calcatura dere
licta vtraque Molwa vocata (OL. D. 31905, «Ung ni.»
Szám. jegyz.). 1470 : Universas fruges et quelibet
Blada in vtraque Molwa seminatas (OL. D. 31934. «az
oki. hátán : super terras tarolnok vocatas» Szám.
jegyz.). 1487 : Peruenit ad RemethGmolwaya (Lelesz
Prot. 11.13;")). 1495 : Transeundo ad RewnclioMolwaya
(uo. 11.15). 1598 : Voltának valami kechkeym kik az
molyuan jártak (Lelesz Acta 54, « Zemplén ni., II ar-
diesa» Szara, jegyz.).

MOLYVA, 1. molva.

MÓN-, 1. malom.

MÓNÁR, 1. molnár.

MONASTOR? 1. monostor.

MOND : dicit, ait [stb.] ; sagen, sprechen NySz.
il. jel.) 1705: Azmondgja Istók [szn.] (AdalZemplvm-
Tört. VI. évf. 269). [Vö. bemond.]

MONDÁS, vö. bosszú-, hatalom-, öröm-
mondás.

MONDÓ, vö. igaz-mondó, misemondó-ruha.

MONDOLA, 1. mandula.

MONDVA : [jussus, jussu] ; angefrimmt, bestellt,
angeschaft't BM. 1635 : Ha pedig mondva és szépen
csináltatják [az erszényt] annak a munkának a fárad-
ságát és szerszámának megbövitése szerint többet
veszünk (GazdtörtSzemle VIII.482). [Vö. CzF.]

MONKA, 1. munka.

MONMOLOTÓ ? 1. monmulató.

MONMULATÓ,mogmalató? mojnmulató?
monmolotó : ["?]. 1257/1454 : Ad vnum monteni qui
wlgariter Mwgmalatlw vocatur (OL. D. 351). 1257/1466:
Ad vnum montem qui wlgariter Miigmalatho vocatur
(HazaiOkm. VI. 93). 1299 : Monticulum Monmulotou
vocatum (ZichyOkm. 1.92). 1320/1355 : In quadam
valle iufra Monmnlatow sex Jugera (Veszpr. 1 6, Vespr.
Oppid.). 1326 : Ascendendo ad montem Munmoloto
vocatum (OL. 1). 2374, 1. AnjouOkm. 11.258). 1343/1492:
Vsque monticulum Munmtdathow vocatum iuxta ma-
gnam viam per quani itur ad Zerdahel (Körmend Acta
11/3, Bosok 2). 1422 : Venit ad quoddam Nemus inter
quod et monticulum monmnlatow vocatum (Lelesz
Met. Bereg 2). 1478 : A monte Moymmclatho vocato
(OL. D. 18094). [Vö. Szamota és Simonyi jegyzeteit a
SchlagliSzójz. 778. sz.-ához.]

MÓNOS, 1. malmos.

MONOSTOR, monastor? : coenobium, basiJica,

monasterium ; münster, kloster NySz. 1256 : [Villae]
Paradannionusiiira et in campo uersus Zarazer Zenth-
margita et Kuzteluk uocate (ErdMúzLt., 1. Wenzel
VII.429). 1282/1365 : Symonis de KeneY^monustra [így]
(OL. D. 5363). 1311 : He'derico abbate de Clastnomistra
(Múz. Jankowich). 1317/1329 : Kxűasmonustra prope
villám Ban in Boors (Körmend II/4, Göd 14). 1320/1414:
Possessionis Penthelemonosfra (OL. D. 10004). 1338 :
Possessionem Korommonustura nuncupatam (Múz.).
1339 : Monasterii Saavmonostora vocati (OL. D. 3216).
1341 : Conueutus beaté uirginis de Culnsnmnustura
(Múz.). 1344 : Peruenit ad uiam Monusturuta dictam
(uo.). 1346 : Johannes de Colosmonstura [a levéltár
értesítése szerint így kétszer] (Pannh. 26/S). 1347 :
Bewdmonustura [hn. Szabolcs m.] (Múz. Wenzel).
Monasterii virginis gloriose Odonmonustura nuncupati
(uo.). 1352 : Ad monasterium Tyakmonustura (Múz.).
1355 : Villa Munusiur vocata (AnjouOkm. VI.405).
Monasterii beatae virginis de Clusmonutítra (Múz.).
De possessione Ahtimmonustur vocata (AnjouOkm.
VI. 410). 1358 : Possessionibus suis videlicet Egged-
momcstura Hothaz (Forrás ?). 1368 : Versus posses-
sionem Zenthraihaltelke Abbatis de Clnsmonustra
(Múz.). 1370 : Posíessiones . . . Apaty ac Zebegyn-
monustura vocate (Múz. Kende). 1377 : Nicölaum dic-
tum Berzete de Monnstor (Múz.). Monostor abbatis
sancti spiritus (HazaiOkm. VII.414). 1390: In eadem
via qui [«így» Szám. jegyz.] ducit ad monostor (Lelesz
Met. Mármaros 20). 1411: Vcnissent ad vnum Mona-
sterium YLohnyamonastra [igy ?[ vocatum (uo. 18).
Possessionum prediorunique Sildew Yiámonostora
(ZichyOkm. VI.147). 1428 : Possessionis Bwdmonos-
thora nominate (Múz. Kállay). 1447 : Ladislaus Thy-
thews de Bai\imonostra [igy] (Turul 1902. évf. 155).
1474 : Castellano Castelli Berzethemonosíra (Múz. Tört-

667

MONOSTOROS— MORDÁLY

MORDÁR— MOROTVA

668

Társ. 4). 1505 : Blasius abbas de Kappan Monostora
(Pannh. 8/0). 1511 : Possessionibus Monostorosadon,
Myhaldy, Bewd Monostora (KárolyiOkl. IU.77).

MONOSTOROS : [monasterium habens ; kloster
habend). 1435 : Possessiones Hwzywpaly Monostoros-
pali (Múz. Kállay). 1451: De eadem possessione Mo-
nostorosahvsLn (ÓL. D. 29273). 1511 : Possessionibus
Monostorosadon, Mihaldy (KároljiOkl. 111.77).

MONTOS : [ad vinacea conservanda ; für weintre-
ber]. 1674 : Ket eöregli ruontos jo kád (OL. UC. 8/21).
[Vö. mont NySz. MTsz.]

MONY : scrotum, veretrum, verpa, mentula ; hode,
mannliches g-lied NySz. (2. jel.) ; [semen ; thierisctier
samen]. 1550 : 28 die április attam olali ianosnak fel
moíionak [olv. fél monyónak] eg ciszmat (OL. Nád.
Számad. b). 1576 : Joannes moniarazo [így] (OL.
RDecim. Zempl.). [Vö. hogy ugyanezen, Kudlóc hely-
ségből való, jobbágy az 1580-iki dézsmalaj síromban
tót névvel «Tresikokoth»-nak van nevezve.] 1728 :
Számtalanszor valamikor kellett, bagzott [Katona Fe-
renc] az ördöggel asszony formában, szintén úgy
elment az monya tőle (Reizner : SzegedTört. IV.414).
[Vö. tyúk-mony.]

MONYARÓ, -S, 1. mogyoró, -s.

MONYAS: habens verpam vei ovum, [mas, equus
mas] ; mit mannlichem gliede, mannchen, hengst NySz.
1211 : Vdornici de Mortus hü sünt Quesereu Thetemeh
Monios Colondus Sumou (Pannh. Tih. 1/5). Hü sünt
ioubagiones Bolt Jocos Mogd feled Mencud Embel
Nogus Monos [a. m. monyas ? v. mónos - malmos ?]
Zeunic (uo.). Isti sünt artiíices Mous Zeme Bosar
Nuhu Kochou Zorabot Monos Anta (uo.). Isti sünt
exequiales Bedh Belenig monos fiacha huitol Chenke
(uo.). 1399 : Piseinam Monyasto vocatam (Gyárfás :
JászkúnTört. III.536). 1469 : Gallo Monyas (OL. D.
16907). 1474 : DLsit eciam eidem vxori mee Intra
vnde pessima domina testiculos habens vvlgo menibe
vnnath gonoz monias new (Múz.). 1522 : Valentinus
Monos (OL. D. 37Ü04). [Helyn. szarni. : 1582/1594 :
Kereszthes Gergely monyasdi . . . Botló Miklós mo-
nyasdi (SzékelyOkl. V.134).]

MONYÍiRÓ, -S, L mogyoró, -s.

MONYOK : «monyas, nagymonyú» MTsz. ; [ver-
pam magnam habens] ; eine grosse ruthe habend BxM.
1686 : Másik monyok szőke ökör (DebrLt., 1. Nyr.
XXII.520). 1710 : Szemök, monyok ökör (uo.).

MONYORÓ, -KA, L mogyoró, -ka.

MONYORÓS, L mogyorós.

MÓR ? : Maurus, Mauritius PPB. 1422 : Pratum
Morvcího [a. m. Mór?] vocatum (Múz.). [Vö. mórágy?
Móric ?|

MÓRÁGY : 1267/1380 : In vicinitate silue Moraag
(Wenzel III.175). Inter siluam Moraag (uo.). [Egy
elavult 'mór fanévböl ? Vö. Budenz : Magyar-ugor
összehas. szótár 630 és Munkácsi : xirja és kaukáz.
elemek 1.473.] [Vö. Mór ?J

MORDÁLY, mordár: a) mordax, clandestiaus;
mürrisch, grausam ; b) ensis, dolon ; schwert, dolch
NySz. 1211 : In uilla Fotud hü sünt ioubagiones Feled
Fita Hyzy Mordal Bodus Tolloyd (Pannh. Tih. 1 5).
Isti suut serui Rigou Keuseud Pete Locud Pentec
Tompa Heuche Pederh Mordar uo.). [Vö. Lumtzer-
Melich : Deutsche Ortsn. u. Lehnwört. 183.]

mordály -puska : sackpuífer NySz. 1592 : Egy
morda/rpuska (OL. Nád. 48).

MORDÁR, 1. mordály.

MORHA, L marha.

MORHÁS, L marhás.

MORHÁTLANSÁG-, L marliátlanság-.

MÓRIC, Mórosz, Móroe : Mauritius PPB. 1211 :
Isti sünt ioubagiones Huceh Movroz Wid Honus Bolsou
Warou (Pannh. Tih. 1/5). In uilla Aarach hü simtpulsa-
tores Chyma Zember Syqiüd Thobus Aianduc Moiirus
Inos Baga (uo.). Hü sünt pulsatores Adomas Cheke
Aianduc Feuche Vrbus Amocel Gib Mauritz (uo.).
1240 k. : Hec uomina fabrorura de eodem predio Colov
Moruc [a. m. Móroc v. marok ?] (Pannh. 61/8). 1304 :
Quandam Insulam Moruchzjgete uocatam (OL. D. 1674).
1366 : Monrych]ijáa, hn. (Pannh. 52 "?). 1435 : Posses-
siones J/oroc/ilakus Cozmahaza et Egethlakus vocatas
(Múz.). 1614: Móriczhida, Győr, Komárom (MA. NLI.63).

MÓRIT : [panni species ; eine art tuch]. 1348 :
V^num palium hermeliua pelle subduotum cum tunica
ampla de panno Moryt cum foüis argenteis wlgo
Scaba dictis ordinatum (OL. D. 3992, 1. AnjouOkm.

V.205;.

MORKOLÁB : mai-chio ; markgraf NySz. 1494 :
Illustris Dni Johannis Morkolab de BrandeBurga (En-
gel : GeschUngrReichs 1.174).

MORNA: [lacus, palus; sumpf, morast]. 1355/1363:
Ad quendam lacum Kevekmorna nominatum, per quera
lacum Kerekniorna iret ad secuudum lacum Hyuziu-
morna dictum (OL. D. 4443. 1. AnjouOkm. VI.294).
[Vö. m.orotva.]

MÓROC, 1. Móric.

MÓROSZ, L Móric.

MOROTVA, m.ortva : lacus, palus, palustris,
aquosus et uliginosus locus NySz., lacus vei piscma
cum claustro MA.^ («Difficiles» c. függelékben); sumpf,
morast, fischteich BM. 1113 : In piscina que uocatur
Mortua (Fejérpataky : KálmánKirOkl. 57). 1211 : Prima
méta est super stagnum quod uocatur Mortua (Pannh.
Tih. 1/5). In predio Mortua (uo.). 1255/1262: Ad
stagnum Mortua (OL. D. 518). 1256: Ville Prope
Tvciam Halaz cum Harangadthue et mortua magna
(ErdMúzLt., 1. Wenzel VIÍ.429). 1266 : Cum stagno
nomine aavowmortuaya (OL. D. 604). 1274 : luxta
quandam aquam Morothiva nomine (Wenzel IX. 53).
1337 : Quadam piscina Muruthwa uocata in qua nouem
tracciones piscium wlgo Tanya vocate (OL. D. 3075).
1340 : Circa aquam murutria vocatam (no. 3310'.
1344 ; Piseinam nostram Moriithwa vocatam (Anjou-
Okm. IV.395). 1354: Circa piseinam YQjeimortiia (OL.
D. 4407). 1363 : Quadam Piscina Sayomortiiaya (uo.
5185\ 1366 : Cum piscinis mortua woyas, Cakara et
Kynchus vocatis (ZichyOkm. III.307). Cum Pisscinis
mortua woyas. Kakára, et Kenchus vocatis (uo. 308).
1396 : Laciim Morothwa dictara [így] (OL. D. 8143). Ad
médium laci Morothu-a (uo. 8152). 1412: Lacus Mo-
rothwa vocate [így] (uo. 9!)47). Praedicte [igy] lacus
Morothwa (uo.). 1437 : Piseinam wlgariter Morothwa
nuncupatam (uo. 13069). 1489 : Quandam piseinam
Morothwa vocatam (Lelesz Acta 98/17). 1499: Pi-
scine Morothwa alio nomine Holtthyza vocate (uo.
107/30). Quandam piseinam Halwan alio nomine Mo-
rothwa vocatam (uo. 107/1). 1501 : Ad Stagnum Holt-
Úiyv.amorothwa vocatum (uo. 109/8). 1517 : Piscina
magna cum clausura existens Gyalmostho uel etiam
Morofliwa dicta, necnon alia piscatura Danubialis, uel
Thicialis vsiue Zawe aut Drawe Thanya nuncupata-
si habét deputatum prouentum annualem, decies tan,

G69

MORTVA— MOSÓ

MOSOGATÁS— MÖG

670

tuin estimatur, quantum facit eius prouentus (Verb.
1.133). 1519 : Ad pisces quas de Morothwa : Horí>-aIü
salire feci (OL. D. 26199). [Vö. MTsz.]

MORTVA, 1. morotva.

MORVAI-(,POHÁR): [poculum in Moiavia con-
fectimi : mahrischer becher]. 1491 : Peccaria moricat)
(OL. D. 26051).

MORVÁNYOS : [obeliam habeiiy, obeliae avi-
dissimus; spitzkuchen (geflochtcne kolatschen) habend,
der spitzkuchen gera hat]. 1429: Gregorio Moruani/os
(Lelesz Acta 48/69). 1472 : Gregorio Morwanyws (Múz.
Becsky). 1495 : Thomam Morivanyos (Múz. Kállay).
1512:"Gaspar Morwanyos ;0L. D. 86985). [Vö. tnor-
vány NySz. MTsz. BM. ; morván kaláts PPB.]

MOS : lavo ; waschen NySz. 1446 : Dehinc aseen-
dendo ad aliud Bercz Mosotheicz appellatam (Múz.
Rhédey).

MOSÁS: lotiira ; das waschen NySz. (1. jel.) 1544:
Az mosónak az ingek mosásért (OL. Nád. 40). Attam
az borbelnak az uram feye mosásától (uo. 41). 1545 :
Feier ruhák mosásától (uo. 40^. Eg mosástól attam
(uo.). 1548 : Attam feyem mosásától (uo. 49). [Vö.
mosatás, víz-mosás.J

MOSATÁS: [<^]. 1544: Attam ferys mosatására
(OL. Nád. 40).

MOSDATLAN : illotus ; ungewaschen NySz. (1.
jel.) 1482 : Benedicto Mosdathlan (Veszpr. 9, Kovácsi).

MOSDÓ : malluvium, poUubrum, lavaerum, pelvis ;
waschbecken, lavoir NySz. 1490 : Anfora cuprea mosdó
(OL. D 26048). 1491 : Anfore cupree mosdó (uo. 26051).
1516 : Egh Mosdó kyben kylenczedfel gyra, Meden-
czeyben, esmeth, kylenczedfel gyra vagion, Maas
mosdó kyben Nyolchadfel gyra wagyon Medenczeiben,
heth gyra wagyon (uo. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml.
204). [Vö. fa-, réz-mosdó.]

mosdó-m.edéiiee : malluvium, pollubrum NySz. ;
waschbecken BM. 1555: Mosdó Medencze (OL. L. in.l6.
17). 1565 : Vagion egy ezeüst aranyazot mosdó me-
dcntze mynd korsoyaval eözve (AdalZemplvmTört. V.
évf. 312). 1581 : Egy mosdó medencze kyn vram czy-
mere wagion raitha (OL. L. IlL 16. 17).

MOSLÉKOS-CSÖBÖR : scaphium excrementi-
tium PP. («moslékos tseber» a.) ; labrum eluacrum ;
ein spühlscherben PPB. 1594 : Moslekos chjeöbeör
wagjon No. 1 (OL. UC. 78/7).

MOSÓ : lavans, lotor, lotrix ; waschend, wascher,
wascherin NySz. ; [ubi lavatur; wo man waschtj. 1269:
In puteo Mnsoukuth uocato (Körmend III/2, Pezye
90, 1. ZalaOkl. 1.56 . 1323 : Uersus occidentem ad
fontem Mosoukuth wlgariter nuncupatum (Veszpr. 16,
Vespr. Oppid., I. ZalaOkl. L170). 1340: In medio
duorum puíeorum Olasun et Muso dictorum (Körmend
111/2, Pezye 86). In terra quo itur ad ilfíísokut aio.).
1383: In'puíeo Mosoukuth vocato (ZalaOkl. 11.193).
1487 : Johanncs Mosó (.-'zékelyOkl. V.25). 1544 : Az
mosónak az ingek mosásért (OL. Nád. 40). 1546 :
Vrbano Thalwíoso (uo.). [Vö. kannam.osó-, tál-
mosó-fű.]

m.osó-ház : lavatrina, [casa lavatoria] ; wascherhaus
NySz. 1588 : Az mosso házhoz ki az war alat wagion
(OL. UC. 64/35). 1597 : Az mosó házban. Czeh módra
czinalt Parazt kalhas kemencze (uo. 101/3).

m.osó-nó : lotrix ; wascherin NySz. 1500 : Moso-
nenak llor 1 (OL. D. 34992). 1544 : Attam az moso-
ncnak (OL. Nád. 41).

MOSOGATÁS : repetita lotura ; wiederholtes wa-
schen NySz. 1769 : Mitsoda a keresztség? A Krisztus
Jézustól szei-veztetett [olv. szereztetett] olly Ujj Tes-
tamentomi első Sacramentom, melly lészen vizzel való
mosogatás által Atyának, Fiúnak és Szent Lélek Isten-
nek nevében [stb.J (CanonVisit. 191).

MOSOGATÓ-TEKNŐ, -tekénő : [alveus elua-
crus; spültrogj. 1594 : Mosogató tekeneo (OL. UC. 78/8).

MOSOLYGÓ : ridibundus NySz. ; láchelnd BM.
1416 : Nicolao Mosolgo (Lelesz Acta 36,29). 1426 :
Michaele Mosolgo (OL. D. 11856). 1482 : Petro Mosolgo
(Veszpr. 9, Kovácsi).

MOSOLYODIK, vö. elmosolyodik.

MOSTOHÁCSKA : [privigni nomen blandiens ;
stiefkindlein]. 1697 : Magam, Felessegem, Mostohács-
kám, és Gyermekeim ruhazattyára (AdalZemplvmTört.
IV. évf. 317).

MOTRÉNG, MOTRÉNG, 1. matring.

MOTRING, 1. matring.

MOZDUL, vö. kimozdul.

MOZOG : palpito, moveor ; sich bewegen NySz.
1602 : Mozog György jobbágy (SzékelyOkl. V.317).

MOZSÁR, mázsár' a) mortarium, pila ; mörser;
b) pöller NySz. 1490 : Mosar cupreum magnum (OL.
D. 26048). 1491: Mosar cuprei (uo. 26051). 1506:
Mozar pixides (uo. 26120). Mozar in quo pulueres
conteruntur iuo.). 1550 : Ket mosar égik eregh másik
kychyn (OL. Kolozsm. 50). [Vö, apró-, fa-, kéz-,
réz-mozsár]

m.ozsár-pattantyú : [feuermörser]. 1489 : Due
pixides wlgo mosar patangJnv [így] (OL. D. 26053).
1490: Mosarpaiantyiv parue (uo. 26048). 1510 k.: Duo
Bombarde wlgo Mosarpathyanthyio [igy] (uo. 26235).
Item ante ipsam Turrim vna Mosarpathyanthyw de
ferro (uo.). 1523: Bombarda parua wlgo Mosar pathan-
fhytc (uo. 26306). 1549 : Bombarda instar mortarii
mosar pathaniyw (OL. UC. 75/41). 1552 : Tharazk.
Syska. Mozar pattanthyiv (OL. NRA. 1648/27).

m.ozsár-törő, -tőré : pilum, pistillum ; stössel,
stempfel [stempel] NySz. 1490 : Reez mosar magne.
Mosar thewre (OL. D. 26048).

MOZSÁRKA, vö. réz-raozsárka.

MÖG, m.ég : pars postica ; hiutergruud, hinterer
raum NySz. («3. meg» a.); [posticus; hinter, der, die, das
hintere]. 1276 : Transeundo lacum posteriorem wlga-
riter MiigsíiY uücatum uenitur in Jnsulam magnam.
Inde itur ad lacum exterioi'em Eleusar wlgariter appel-
latum (Múz. Békássy). 1281 : In quinto loco silua
Hygmuguy uocata (Veszpr. 2, Nagyberény). 1341 : A
parte S'ilue yiynncgh (OL. D. 3384). 1346 : AdRiuulum
il/^í{(7gudurpataka [a. m. mög v. meggy?] vocatum (Kör-
mend, Heim 110). 1372: Trés in loco Magyabííif^í/
dicto (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1373 : Quandam
particulam térre SyluasHíc//?/ vocatani que ab orieute
est contigua cum terra Syluaseley vocata i^OL. D. 6139).
1383 : In terra UcAOueremege [olv. mege v. megye ?]
vocata (Múz.). 1407 : Duo in loco Kerthwe^uth retro
ortum ipsius Mychaelis dicti Batyz (Körmend, Anyó-

671

MOGGY— MUNKA

MUSKA— MUZSIKUS

672

siana 9j. 1438 : Fenilia prata i^yimegh vocata (Pamili.
50, P). 1446 : Duo [jugera] in loco Herendwe^re (Veszpr.
14, Szentkirályszabadja). 1478 : Quasdam terras ara-
biles Pynczehegehe [igy?] Posamege Bode Fagj^al-
bokor (ÍVIúz.)- 1486 : Prope locum Myklarhel vocatum.
In loco 'Mjklarmegy vocato (Veszpr. <S, Jutás). 1496 :
Versus vallem KjHeTáev,-megy vocatam (OL. D. 373o9).
1519 : Fenilia Baktharlowíe^rí/ Egerallya Baktharlo
(Lelesz Prot. V.37a). 1598 : Három darab Rét, Pap
Rété, egyik rét Nagy tó nicgi, másik rét rév-szeg
[stb.] (CanonVisit. 145\ [Vö. h.égy-raög.]

MÖGGY, 1. meggy.

MÖGI, mégi : [posticus ; hinter, der, die, das Ma-
tere]. 1420 : PiscinarumHechay l^jarmegytlio Nyarastho
vocatarum (Lelesz Acta 40/86). 1480 : Martino Kerth-
megy (uo. 90/18). 1482 : Siluas glandinosas Kadarch-
erdeye Baglyas Zylasi^e^'í/Mochar DezkaMochar et
Bj^keshalom vocatas (Múz.). 1485 : Franciscus War-
meghy (Múz.). 1489 : Martino Kerthme^rw (Múz. Kál-
lay).

MUHAR, L mohar.

MÚKA. 1. munka.

MÚLÁS, vö. idő-múlás.

MULAT : [diflfero , procrastlno ; versaumen].
1613/1696 : Itt az mi helyünkben az actoreae parsok
is szintén úgy kezdették dilferálni az törvényt, mint
az incattusok, csak kicsiny dologgal is némelyeket
messze földről ide fárasztani és némelyekkel ugyanitt
helyben lakókkal is dolgokat elhagyatván, ott vára-
koztatják és dolgot mulatják s mulattatják (Gazd-
törtSzemle VII.407).

MÚLIK, vö. elmúlik, elmúlt.

MULOLAG : perfunctorie, per transennam Kr. ;
vergehend, verganglich BM. 1769 : Ottan több egyébb
mulólag való beszédei között midőn tudakozta volna :
ha megtelik-é azt az Oratóriumot az Halgatóim . . .
nagy sebességgel kijött s ment a Parochiára (Canon-
Visit. 20-i-). '[Vö. múló NySz. szólások a.j

MUNKA, monka, m.úka: labor, negotium [stb.];
arbeit NySz. (1. jel.) 1198 : Hec nomina seruorum
Munka Chom Chekesc (Körmend II/8, Szentgothárd 1).
121] : Isti sünt ioubagiones Cheke Thencu Muncha
Tucus (Pamih. Tih. 1/5). Hü sünt ioubagiones Huranus
Moncha [a. m. munka?] Leg Wilmos Vzos (uo.). Hü
sünt pistores Moncha Moglau forcos forcot Hoiud (uo.).
1227 : Quorum nomina hec sünt videücet Vnaka
Beneduc Cholov Bas Guncha Pete Munka (Veszpr. 9,
Kál). 1240 k. : Hec sünt nomina aratorum in eodem
predio Hetenc Moncha (Pannh. 61/8). [Szárm. : 1193 :
índe ad uiara Muncad [a. m. munká-d ?] (OL. D. 27).
1211 : Hü sünt ioubagiones Holdus Kemend Ruca
Zaca.Moza Leus Moncat (Pannh. Tih. 1/5). Isti sünt
aratores Morodech Moncat Vreh Dudor Vrod (^uo.).
Isti sünt piscatores Moncat Cet Zob Vasaard (uo.).
1217 : In Wasul eciam eiusdem ecclesie predio odwor-
nicos trcs Mucad Fele Ereus (Veszpr. 12, Nagypécsöl).
1242 : Pulsatorem nomine Muncad (OL. D. 30292).
1319 : Terris Monkad Dusnuk et Haraschan uocatis
(MonStrig. II.754I.] [Vö. szőlő-munka.]

munkatévő-nap, -tévő- : [dies profestus ; wer-
keltag]. 1729 : Annyira való fát hordasson be télen,
hogy a szegénységnek romlásával s az uraságnak
kárával nyárban a jó munkatevö napokon ollyatén fa
ne hordattassék (GazdtörtSzemle IX.124). [Vö. mun-
kás-nap NySz.]

MUSKA ? : musca, culex vinarius ; fliege, weiníiiege
NySz. 1487 : Vltra Riuulum If u'sÁrapathaka [a. m.
muska?] (OL. D. 37066;..

MUSKATÁLY, 1. muskotály-alma, -körte.

MUSKATÉLT, muskatér, muskotír : [sclo-
petum] ; muskete NySz. 1638 : Szakállas. Muskatér

(OL. UC. 2/34).

muskatóly-puska : (cv]. 1605: Muskotyr puskák
(OL. UC. 28/61).

MUSKATÉR, 1. muskatóly.

MUSKOTÁLY- ALMA, muskatály- : malum
apianum; muskatellerapfel NySz. («muskatály-abna» a.)
1545 : Muskotal alma vagion hath hordónál (OL.
Nád. 42). 1608: Muskotall alma (OL. UC. 37/56)

MUSKOTÁLY-KÖRTE, muskatály-, -kör-
tóly, -körtvély : pyrum superbum, praecox, Api-
anum MA^ («körtvély» a.) ; muskatellerbirn NySz.
(«muskotály-körtvély» a.) 1558 : Azw alma. Azw
muskatal körtel (OL. Nád. 49). 1572: Muskotal kó'rt-
uelt hozatam (uo. 40).

MUSKOTÍR, 1. muskatély-puska.

MUSTOS : musteus, mustulentus ; most-, mit most
zubereitet NySz. [mustum habens ; most habend].
1603 : Joannes Mustos. Georgius Mustos (Székely-
Oki. V.265).

MUSZKA, muszkva : [Russus] ; der russe BM.
1581 : Egi pegweth maiból chinalt misemondó ruha,
a mwskivak a miképpen wiselik, weres tafota az feoly
iOL. L. ni. 16. 17). 1581/1582 : Kelt Plescovia alatt
való táborban iVf?íS2^A;aországban (SzékelyOkl. V.129).
1602 : Muzka Pál (uo. 236). Muszka Máté jobbágy
(uo. 320).

MUSZKVA, 1. muszka.

1. MUT : [mütt, mutt, ein trockenmass]. 1310 :
Quarum fructus aunuatim sex muth dicuntur (SoprOkl.
1.74). 1559 : Vnum mwth tritici (OL. Nád. 48). [Vö.
1569 : Trés muthones tritici (OL. UC. 28/81). Vö. Grimm,
Schmeller. Meghonosodott szó volt-e ?]

2. MUT?: monstro NySz.; [zeigen]. 1240 k. : In
predio Clety hec sünt nomina populorum qui wlgo
dicuntur MegemM-ío [olv. megyemutó, a. m. megye-
mutató ?] (Pannh. 61/8).

MUTAT : monstro, ostendo, demonstro : zeigen,
weisen, deuten NySz. (1. jel.) 1594: Parázna birsagh
egi forint Veer birsagh hatuan hat pénz Az ki keket
mutat hatuan pénz i^OL. UC. 113/5). [Vö. fölmutató-
pohár, megmutat.]

MUTATÁS, vö. kék-, vér-mutatás.

MUZSDAL(Y) : [quercus species ; eine art eichen-
baum]. 1412 : Duo surculi arborum Musdal et quercus
(Múz. Forgách). Due arbores Musdal (uo.). 1413 : Pro-
cederetur versus occidentem ad quatuor arbores que
musdal vulgariter dicerentur (ZichyOkm. VI.243). [Vö.
muzsdaj MTsz.]

MUZSIKA-KÖNYV: [musikbuch]. 1594: Mu-
sika keönmek az musikusok hazában (OL. UC. 78/7).

MUZSIKUS : musicus ; musiker NySz. 1594 :
Musika keöniuek az musikusok hazában (OL. UC.

78/7).

673

MŰ— MŰVEL

MŰVELŐ— MŰVES

674

MÚ, mív : opns, opera ; arbeit NySz. (1. jel.)
1638 : Műben forgott külömb külömb deszka (OL.
UC. 2/34). 1643 : Ezen keuölis három hars keöttel
uagion, az ky mégh mühen nem forgott (OL. Instr.
42, 1. GazdtörtSzemle VI.1231 [Vö. arany-, ezüst-,
fél-, ón-, réz-, tészta-, üveg-, verő-mű.]

mű-szer, vö. asztalos-műszer.

MŰVEL, mivel : 1) [fabrico ; bérelten, verfer-
tigen]. 1548 : Az szygartonak hog uele myueltettek
heiieder szyakat {<dL. Nád. 42). || 2) facio, efficio ;

machen, tim NySz. (2. jel.) 1588 : Egy falw se fo-
gaggion se hiuatalt miwellien predicatomak az Wr
hire nekvvl (OL. UC. 64/35).

MŰVELŐ, mévelő, mívelő: a) efficiens, ope-
rator, laborator ; arbeiter, macher ; t) cultor ; bebauer
NySz. 1346 : Nicolai dicti Meuelew (Múz. Kállay).
Nicolaus dictus Meueleiv (uo.). [Vö. méz-, sör-mű-
velő.]

MŰVES, mies, míves, vö. kő-, réz-, szek-
rény-, szőr-műves, tésztaműve s-h.áz, váltó-,
vásár-műves.

i

Magyar Oklevél-Szótár.

ÁA

N.

NÁD : arundo, canna [stb.] ; lohr NySz. 1282 :
Campos in magna silua quorum nomina sünt hec
ChaUomezeu Nadmezeu (OL. D. 1133). 13341369 :
Vnum fenile Kadsceg vocatum (uo. 5779). 1371 : Térre
sue Zakach alio nomine Nadzeg nunciipate in Comi-
tatu Wesprimyensi existentis iMiiz.). 1381: Supralocum
XadtarlsL dictum (Veszpr. 12, Kispécsöl). 1397/1416 :
Peruenissent ad quendam locum quem procurator
Kerekwaá nominasset (Múz. Jankowich). 1397/1417 :
Peruenissent ad quendam locum BedewHöda nuneu-
patum (uo.). 1429/1510 : Attigisseut quendam fontem
fluentem wlgo Nadíew appellatum (OL. D. 16127).
1454 : Peruenit ad finem cuiusdam arundineti Egetli-
nada vocatam (Körmend, Unyomiana 71). 1482 : Terras
arabiles Eperyes Sampoczonya iVarf/tweyzege Karna-
kadarchhath et Kelesparazthya vocatas (Múz.). 1483 :
Feneta sew prata Weresreth i\^rt(flielk\\i:ha et Feyertho
(Lelesz Acta 93/1). [Vö. eke-, tengeri-nád.]

nád-fal : 1731 : No te eb ágyában termett Borsos
Kata, valahányszor látod az én nádfalamat, annyi
ezerszer megsiratod (Reizner : SzegedTört. IV.482).

nád-gyökér, -gj'ükér : [radix arundinis ; rohrwur-
zel]. 1719 : A község annyira jutott, hogy . . . bükk-
fának, szilfának héjával, revivel, kétféle makkal, magya-
rófa rügyivel, nádgyükérrel, török búza torsával . . .
kételenittettek magokat tartani (GazdtörtSzemle 1.190).

nád-méz, -miz : saccharum ; zucker NySz. 1505 k. :
Pro wlgo nadmes (OL. D. 35798). 1522: Trés phon-
tones succari Nadmez (uo. 26309). 1526 : Kadmezeth
comparui (uo. 26351). 1527 : Nadmyzet. Fahyath (OL.
Nád. 49). 1529 : Nadmez pro tragha (uo.). 1530 k. :
Nadmyzeth Ryskasath Fahyath (OL. L. III. 16. 17).
1544 : Vöttem eg Siueg nadmezet (OL. Nád. 40).
1560 : Eg sweg nadmez (uo. 49). 1587 : Egh czoport
nadmezet (uo. 47). [Vö. fehér-, fekete-nádméz.]

nád-pálca: baculus arundineus ; rohrstock NySz'
1697: Kád pálczám került fl. 12.32 (AdalZemplvm-
Tört. IV. évf. 817).

NADALY : hirudo, sangvisuga ; egei, blutsauger,
blutigel NySz. 1225 : luxta stagnum quod uulgo dici-
tur Nadalihox (OL. D. 119, 1. SoprOkl. Lll). 1293:
Ablacione duorum boum Nadal [a. m. nadály '?], Joba-
gionis Domini archiepiscopi (MonStrig. 11.343). 1408 :
Cuiusdam loci arenosi et viminosi wlgo Nadaalsa.Sir
sclauonicum autemPyewyczneblatho dicti (0L.D.9416).
1440 : Peruenissent ad prefatura lacum Ahidaltho voca-
tum (Múz.).

NADALYOS : hirudinis, [hirudinibus copiosus] ;
blutigel- NySz. 1244 : Quedam aqua nomine Nodalos
(OL. D. 275). 1317/1407 : Ad vnum stagnum Nadaliusto
dictum (uo. 1894, 1. AnjouOkm. 1.422).

NÁDAS : a) arundinosus ; rohrig ; b) arundinetum ;
rohrbusch NySz. 1259 : Quidam locus apertus Nados-
laz vocatus (OL. D. 33714). 1262 : Uenitur ad fluuium
Nadostox uocatum (uo. 528). 1269 : Descendit ad
capud Nádas (Múz. Bethlen). 1274 1338 : Prope quan-
dam aliam piscinam Nadastou nuncupatam (OL. D. 882).
1282 : Ad \Tium riuulum NadasT^otok nuncupatum
(uo. 30582). 1299 : Peruenit ad vnum Nadassaar iuxta
quod Saar super duabus arboribus feneufa (Múz.).
1316 : Pratum íleávenadasa vocatum (KárolyiOkl. 1.45).
1319: Pergit ad iA7í(/askalista (ZichyOkm. 1.164).
1333/1334 : Transit quendam rivulum iVaríaspatak voca-
tum (KárolyiOkl. 1.81). ; 1370 : Deinde ad i\^arfasthow
declinassent (OL. TÜ. 26/47). 1381 : Andrea dicto Nádas
(Veszpr. 107, Lula 5). Ad caput cuiusdam magne
vallis wlgo Nadasuelg vocate (Veszpr. 12, Kispécsöl).
1383 : In terra Nadaskuth vocata (Múz.). 1390: Pratum
ipsorum Nadasreth dictum (SoprOkl. 1.501). 1433 : Octo
in loco Kewzer, decem in loco Nadaszev (Múz. Kisfa-
ludy). 1454 : Ad vnum Riuulum A'arfaspathak nuncupa-
tum (OL. D. 31147). 1467 : Piscinas Nadastho Kerektho
Hoporyas (Lelesz Acta 78/19). 1478 : In possessione Na-
dastho (OL. D. 18145). 1481 : Pratorum Nadasmezev
[stb] (Múz. Ibrányi). 1483 : Ad facies terrarum Oma-
lom parazthya et A"aí?rtsmezew vocatarum (uo.). 1501 :
Pratum seu fenile Nadaseer vocatum (KárolyiOkl. III.
45). 1520 : Prata seu fenilia Nadasreth Hatharosreth
et ewsreth vocata (Pannh. 66/16). 1522 : Piscinas Godo-
lya Nadasth.0 ac iVafZasferthew vocatas (Lelesz Acta
128/25). [HeljTi. szárm. : 1223 : Uadit usque ad lacum
Nadost (Pannh. 1,Z). 1239 : Nicolaus comes de Nadost
(Veszpr. 7, Hanta). 1244: Super fluuium Nadasd (Veszpr.
12, Nag>T)écsöl). 1256 : Nadasd, hn. (Erd]\IúzLt., 1. Wen-
zel V1I.430). 1285: Super terra sua Nadosd vocata (Múz.
Szentiványi). 1286 : Nadosd [hn. Liptó m.] (uo.). 1299 :
Nadosd, hn. (uo.). 1370 : Ad vnum lacum Nadasd voca-
tum (OL, TÜ. 26/47) 1371: In monte Zabadheg alio
nomine Nadasdhege vocato (Körmend, Heim 231). 1378:
Vineas in monte Zabadheg alio nomine Nadasdhege
(Veszpr. 12, Kispécsöl). 1425 : In loco Nadasd deno-
minato (Veszpr. 2, Aj-ács). Cuiusdam particule térre
Nadasdmelíeke vocate (Körmend, Stat. ant. major. 29/27).
1454 : Msonadasd Felsewnadasd [hn.] (OL. D. 14604).]

NÁDLÁS : ferri induratio, firmatio ; das stahlen
NySz. («nádolás» a.) 1558 : Egy Lemes nádiastul az
Ember wasabul ha nadlya, [a kovács] öth kraiczarth
wehessen (OL. D. 37006, 1. GazdtörtSzemle VI.137).
1587 : Zantho wasak nadlasara ket mása wasat (OL.
Nád. 40). Vas nadlasra wetth eg szál wasath (uo. 41).
1700 : 4 lapos kapáknak és csákányoknak élesitésétül
egy polturánál többet nem, nádlásátúl penig egy
kapának Bényén, Üjhelyben és a hol bővebb a szén
dénárt 9, a hol penig szűkebb a szén dénárt 18 ad-
gyanak (GazdtörtSzemle 1.84). |Vö. nádalás MTsz.]
[Vö. nádlatás.]

677

NÁDLATÁS-NAGY

NAGY

678

NÁDLATÁS, nádoltatás : [a:]. 1587 : Aczelt
feyzek nadlatasahoz (OL. Nád. 40). 1700 ; Azért sza-
battatik ára az mecczö késeknek dénár 30, az kapák
nádoUatásának dénár 24, forasztásának dénár 6 (Gazd-
törtszemle 1.86).

NÁDOL : ferrum induro ; stáhlen NySz. 1558 :
'Egy Lemes nádiastul az Ember wasabul ha nadlya,
[a kovács] öth kraiezarth wehessen (OL. D. 37006, 1.
GazdtörtSzemle VI.137).

NÁDOLTATÁS, 1. nádlatás.

NÁDORÉSPÁN, 1. nádorispán.

NÁDORISPÁN, nádoréspán, nádréspán,
nádrospán : comes palatínus NySz. 1504 : Magni-
fici doniini Johannis Xadrespan&y (OL. D. 21243).
1511 : En Ferencz Doczy adom emlekezethre hogh
en fogattam adnya nadrespan wTamnak egli paplanth
yllyen ok alath es zerzes alath hogh amynemw perry
en welem wagyon dyenesy Thamasnak . . . es az w
atthyaffyajTiak . . . azth ew kegyelme nadryspan wram
weleek megh zerzy (OL. D. 22213, 1. Zolnai : Nyelv-
em]. 196). 1517 : Nadrospan vramnak (OL. D. 36528).
1526 : Nadrespan vramnal tyz ezer forjiitba wagjon
Debreó vara (uo. 24323, 1. Zolnai : Nyelveml. 257).
1554 : Azon kupát azzonom Czany vramnak ada az
Öröm mondásáért hogy mykor vramat nadorespana
tétek (OL. Nád. 49).

NÁDRA? mádra?: mátrix, uterus ; gebahr-
mutter [gebarmutter] NySz. (1. jel.) 1469 : Michael
Mádra [a. m. nádra ?] (OL. D. 32365). [Vö. nátrás.]

NADRÁG : braccae, caliga, femoralia, subligacu-
lum ; hőse, kniehose NySz. 1529 : Supicza. Haczagha.
Nadragh (OL. Nád. 42). 1544 : Eg nadrágnak ualo
posztot (uo. 41). Eg kecczer dolmant Eg kecczer nadrá-
got (uo. 40). Eg nadrágnak walo zemest (uo.). 1546 :
Nadrág et Korchowagy (uo.). Vöttem uelezt nadrág-
nak (Forrás ?). 1550 : Eg nadrágnak ualo oua nime
világos kek poztot (OL. Nád. 42). 1561 : Egi komonj
[igy •?], nadrág, sarw^ chwha (OL. L. IIL 16. 17). 1668 :
Egy aba nadragh (OL. UC. 1/21). [Vö. fél-, szűr-
nadrág.]

nadrág-kötő: [periscelis] ; hosenband, hosennes-
tel BM. 1533 : Vitte due Cristophori Comitis cum
Nadraghkeivthetv ex thafota (OL. Nád. 49).

NÁDRÉSPÁN, 1. nádorispán.

NÁDROSPÁN, 1. nádorispán.

NAGY : 1) magnus, ingens, grandis, vastus ; gross
NySz. (1. jel.). 1055: Exinde mortis uasarakuta rea
ac postea nogu azah feherea (Pannh. Tih. l'lj. 1199 :
Duos pulsatores videlicet Nogy et Kysed (Veszpr. 16,
Vespr. Eccl.). 1221 : Bissenos de Noghoha (Pannh. 4/B).
1223/1359 : Usque fagos que dicuntur Nogehik (Zimmer-
mann-Werner L28 . 1252: Ad locum qui uocatur i\^o^-
kez (OL. D. 369). 1256 : xVo^kechkes, hn. (ErdMúzLt.,
1. Wenzel VII.430). 1257 : Hinc exit virgultum ad locum
qui NogsceX dicitur (Múz.). 1262 : Ante siluam, que
wlgariter i\"o^sum uocatur (HazaiOkm. VLlll és Wen-
zel XI. 519). 1265 : Ad magnum portum wlgariter
Sven Nogrevy appellatum (OL. D. 582, 1. HazaiOkl.
44). In uallem unam, que no^^uelg uocatur (HazaiOkm.
VII. 102). 1265/1358 : Prati jVo^reth wlgo vocati (uo.
V.37). 1269 : In valle Ao^ruelg uocata (Körmend III/2,
Pezye 90), In alio loco qui dicitur iVo^teluk sünt
octo iugera terranun arabilium wlgariter labasleg
iacencia (uo.t. 1272 : Vineam suam iVo^scelev vo-
catam (ZalaOkl. 1.69). 1275: In silua xVo^erdev uocata
OL. D. 908). 1294 : A parte septemtrionali fluuius

i\"o^sed dictus (Veszpr. 10, Palaznak). In loco Nog-
zyl dicto (uo.). 1297 : Magnum pomerium Noygkert
[igy] dictum (Múz. Justh, 1. HazaiOkm. VÍ.423).
13Í2'1372: Stagnum magnum Nagthow vocatum (Zala-
Old. 1.142). 1313 : Hereditatem nostram sitam circa
morosium nomine no^lok wocatam (MonStrig. 11.677).
1317 : In loco nog zeek dicto fenetum (OL. D. 1892).
1319 : jVoí/filpus Kysebfilpus [helynevek] (uo. 1964,
1. AnjouOkm. 1.516). 1319/1332: Vnavia que vocatur
Noghwt (OL. D. 33572). 1320: Terram wo^'utalia uocatam
(Múz. Hanvay). 1323 : Possessiones Noghermen et
Kyiisermen vocatas in Comitatu de Karaso (Múz.
Kisfalud}^). 1326 : lungit montem Nogh Gyúr nomina-
tum (Lelesz Met. Abaúj 10). In médium quorundam
duorum lacuum Hozyothou et Noghthou nuncupatorum
(Múz. Kapy). Ad médium quorundam duorum lacuum
Hozyoutow et iV^o^tow nímcupatorum (Lelesz Met.
Szatmár 31). 1334 : luxta ipsum fluuium a parte occi-
dentis ante iYo^hyd assignata (Múz.). 1336: luxta locum
eundo ^""o^rmege nominatum (uo.). 1343 : A parte
cuiusdam piscine i\^o^how vocate (OL. D. 31244).
Quandam magnam viam atrakywo^wth vocatam (uo.
3573). Versus occidentem ad Nogrew (Körmend III/2,
Seregélves 104). 1347 : Nicolao dicto Nogh (Károlyi-
Oki. 1.172). 1349 : Ad locum iV^o^rteluk dictum (OL.
D. 4044 1. 1351 : Trés Jnsulas Kenche Sykus et
Nogyeráew nominatas ^ uo. 4193). 1353 : Possessio-
nem iVo^korongh (AnjouOkm. VI. 74). 1354 : Molen-
dini iYo^fmolun dicti (Múz.). 1358 : Michael dictus
Nogh (ZichyOkm. III. 108). Cuiusdam térre Naghfalu-
feuld vocate (OL. D. 4778). Possessionibus Nogeer
Gyozegh (Forrás ?). Duas sessiones lehen vocatas in
eadem possessione iVo^Tnihal existentes (OL. D. 4715).
1360 : A parte septemtrionali fluuius iYo^sed dictus
(Veszpr. 10, Palaznak). 1364 : Ad magnam viam
peruenissent que Kurmendyno^ruth vocaretur (Veszpr.
Regn. Met. 11 >. 1365 : Medietas Silue wlgariter Nog-
byk nominate (Körmend 1/9, Saah 59). 1366 : Quen-
dam transitum Nogiew vocatum (OL. D. 5437). 1368 :
Siluam eorum i\^o^/ierdew vocatam (Múz. Kapy). De
villa NoghsLrsLih (Pannh. 4/D). 1375 : Prope viUam Nog-
falu (Múz.). 1384 : In villa iS^a^falou vocata (Körmend,
Heim 320). 1385 : Prope siluam vngarice iVo.^ereztwyn
vocitatam habentur Jugera terrarum sex (Veszpr. 6,
Gyulakeszi). Quandam viam Kwzepno^wth vocatam
í Körmend, Heim 332). 1390 : In vertice montis Nogh-
berch appellati (Lelesz Met. Mármaros 41). 1391 : Mon-
tis excelsi iV^o^heg vocati (OL. D. 31113). 1397/1416 :
Peruenissent ad vnum Sork vocatum piscine iV'o^rzad
(Múz. Jankowich). 1400 : Quinquaginta florenos lego
et committo ecclesie sancte crucis de .A'^o^'kaUo (Hazai-
Okl. 330). 1408 : Fluuium seu Riuulum iVa^fkadarch
alio nomine Wyzeskadarch appellatum (Múz.). Pisci-
nas Andrasweyzehele Samyak iV^a^sar (uo.). 1409 :
Ad quendam montem magnum iVa^malgardia vocatum
(OL. D. 30414). 1411 : Insulis Danubü videUcet Nag-
zigeth et Zathonzigeth vocatis (Múz.). 1412 : Castrum
nostrum Nagh-\vsiT vocatum (uo.). 1415 : Alterius laci
iV^a^-halasto vocati (OL. D. 30771)! 1417 : Possessionum
j\'^a^tarkan, Agaar Sarkán Leanwar (Lelesz Introd. P/2).
1420 : Duas vineas vnam iVo^zeule aliam Simonzeuley
vocitatas CYeszpr. Regn. F/112). 1421: In quadam
magna Silua N'ag Bykes vocata (Lelesz Met. Ung 46).
1427: Quasdam possessiones Naghlak cum pertinentiis,
Palatha, Mezewheges (SztárayOkl. n.253). 1429 : Molen-
dinum no^malom nominatum (Pannh. Tih. 18/1). 1431 :
Siluam maiorem sew permissorium iV'a^alwerdeye alio
nomine Monyorosdhege nuncupatam (Veszpr. 12, Nagy-
pécsöl). Vineam suam totalem in territorio iVo^'musay
in Beregihago habitam et existentem (KárolyiOkl. II.
141). 1451: Vnum pratum Naghteth vocatum (OL. D.
14498). 1459 : Ad facies fenilium in territorio Nagh-
nyarasthaya (Lelesz Bercs. VU.26). iV'a^/iandreasne-
haza, hn. (OL. D. 15334). 1462: Naghme7.e\v, hn.

43'

679

NAGYOBB— NAGYOBBACSKÁN

NAGYSÁG-NÁSFA

680

(uo. 15791). 1463 : Venissent ad verticem alpis qui
wlgo A^a^fthethew vocaretur (Lelesz Prot. IV.llO).
1468 : In loco Nagyerdevfalya íMúz.). 1475 : Johanne
Nagh (Lelesz Acta 85/22). 1476 : Fluuius Naghwií
appellatus (Veszpr. 17, Vespr. Oppid.). Silue Nogh
Gyerthyanos nominata (OL. D. 37304). 1478 : Jacobi
Nagh i'uo. 18145). 1480: Quendam rivulum seu al-
ueum Naghfok appellatum (uo. 18406). 1484 : Deme-
trius laxith de iV^«^9i/lak(Múz.Forgách). 1485 : Nicolaus
Nagh (Veszpr. 11, Merenye). 1493: Paprethe Nagreeth.
Sombokosreeth (OL. D. 20080). 1495 : Nagh Domon-
kos (Lelesz Acta 103/30). 1499: Mathiara Nagh (uo.
107/1). 1505 : Ad montem qui Nagyorom. nuncupatur
(Lelesz Prot. L9). 1506 : In siluis Malomgyakra Nagher-
dew et Galago vocatis (uo. 1.30). 1605 : Nagy Jakab
thyzedes (OL. L. I.l). || 2) adjectivis praemissum : valde,
multum; sehr, viel NySz. (8. jel.!. 1525: Wr ysthen
tarczon megh en serethew magdalnam nagh yo egesseg-
ben (OL. D. 24774, 1. Zolnai : Nyelveml. 237). [Szárm. :
1211 : Hü sünt qui sales Ecclesie soluunt Acentus
Redenptus Cuneh Obus Guebus Nogiud (Pannh. Tih.
1/5).] [Vö. fol-, had-, őr-, száz-, vár-nagy.]

nagy-kezű : manutius PP. ; der grosse Hánde hat
PPB. 1461 : Georgü Nagkezw (OL. D. 15595).

nagy-lábú, -lábó : bupes MA.^ pedo PP. ; Ochsen-
fus MA. (1708-i kiad.),der grosse Füsse hat PPB. 1346 :
Paulus Noghlabu dictus (OL. D. 3837, 1. AnjouOkm.
IV.5B3!. 1408 : Mathie dicti Noglaho (ZichyOkm. V.551).
1436 : Johannem Naglabv (Múz. Kállay). 1499 : Ste-
phano Naghlahw (Múz. Forgách).

nagy-péntek : parasceve MA'. ; Vorrústung, Rűst-
tag, Charfreytag MA (1708-i kiad.), der Stille-Freytag
PPB. 1412 : Johannem dictum Nogpenthek Archydia-
conum Symigiensem (Veszpr. 17, Vespr. Oppid.). [Vö.

NySz.]

nagyra-vágyó : majores res appetens, vir ingen-
tis spiritus ; hochstrebend NySz. 1484 : Gregorius Nagh-
rawago (Múz. Ibrányi).

nagy-szájú : [labeo ; der einen grossen mund hat].
1424 : Ladislao Nagzayiv (Lelesz Acta 44/58). 1466 :
Georgü Naghzayw (Múz. Hanvay).

nagy-szakállú, -szakálló : [multibarbus ; der einen
grossen bárt hat]. 1424 : Gregorius dictus Nagzakalo
(OL. D. 11490). 1466 : Stephano Naghzakalo (uo. 16292).

nagy-szemű, -szemö : [oculis magnis ; grossaugig].
1454 : Georgio Nagzemív (Lelesz Acta 65/56). 1482 :
Petrus Nagzemeiv (OL. D. 18693).

nagy-szombat : sabbatum hebdomadis sanctae ;
charsamstag NySz. 1313 : Extra Ciuitatem nostram
Nogzumboth vocatam (Múz. Illésházy). 1323 : Ciuita-
tem nostram Nogzumboth vocatam (Múz.).

NAGTOBB, nagyubb : a) major ; grösser ; b)
major natu ; altér NySz. 1481 : Secundum consuetu-
dinem huius regm non est consuetudo quod minor
ad se recipére possit maiorem wlgo az kuzeb az nagob-
nak terhet yria newhez (OL. D. 26018). 1613 : Kyreöl
nagyub igassaghertt az zerdar Szkender Passa leuelett
in specie oda kwldöttwk Ngdnak (AdalZemplvmTört.
IV. évf. 325). 1634 : Az ki ezt el mulatna megh Pal-
czaztatik érette, azután nagiubis esik rayta(Magyarorsz.
állap, ezerév. fennállásakor VIII. 896, vö. Gazdtört-
Szemle VII.131).

NAGYOBBACSKÁN : [paulo majoré voce ; em
wenig lauter]. 1728 : És azon három szót is . . . nagyob-
bacskán kellett mondani (Reizner: SzegedTört. IV.
398). [Vö. nagyobbacska NySz.]

NAGYSÁG : vocabulum honoris ; ehrentitel NySz.
(4. jel.) 1597 : Hordóra való peoczetleo vass az vr
w Na[gysá\ga neue raita (OL. UC. 101/3).

NAGYUBB, 1. nagyobb

NÁM : en, ecce ; sieh NySz. 1488 k. : Fiam ihc
Xpc Nam megh santhulth louad (Bagonyai ráolvasás,
1. Zolnai: Nyelveml. 153).

NAP: sol; sonne NySz. (1. jel.) 1426: Thoma
dicto iV^apmnezew (Lelesz Acta 46/34). [Vö. munka-
tévő-nap.]

nap-elmenés, -elmenése : [occasus soUs ; sonnen-
untergang]. 1598 : Malomból sabathale nap elmenés-
töl fogva Vasárnap napelmenéseig (Canon Visit. 143).

nap-enyészet : occasus soüs ; sonnenuntergang
NySz. 1597 : Nap Enézétt felöli, delseö rezrwU el-
kezdwen (OL. UC. 12/42). Nap enezetröl való fel szel
nemmen az Bastia epwletlen, Tengerj niulak benne
(uo. 101/3). Ibidem nap enezetröl, három határban
kölömb kölömb fele szalma, elég sleiteol rakua (uo.).

nap-fény P : radius, sol calidus ; sonnenschein NySz.
1462: Possessionibus Napfen [a. m. napfény?] Chon-
thafeyer (OL. D. 15703).

nap-kelet : oriens ; ost, osten NySz. (1. jel.) 1470 :
Ab oriente nap kelethul (OL. D. 17462).

nap-szállat: solis occasus ; sonnenuntergang NySz. ;
[occidens ; west, westen]. 1629 : Vagyon két nyomás,
egyik szilvás. Ezen vagyon két hold föld. Napszálat
felöl Ádám András szomszédja (CanonVisit. 159).
1684 : Nap keletkor fogassanak vélek a' munkához
es felestökömözes 's ebedles kivül nap szálatig szor-
galmatossan munkalkottassák ökett (AdalZemplvm-
Tört. IV. évf. 129).

nap- világ : sol micans ; sonnenUcht NySz. 1643 :
Az földes Soot [az aknából] ki vonván it fen az nap
világon pöröllel ell valasztuan az földet a' Sootul ós
az földesset kádokban töltuén vizre, azt ki fűzik [így]
(OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.119). 1731 : Nap-
világra kelvén, sokára észrevette az bizonyság,rhogy
az leányának nyakacskája félre volt tekeritve|(Reiz-
ner : SzegedTört. IV.487).

NAPI-SZÁM : [merces diuma ; taglohn]. 1544 :
Fizettem öt napi szamot (OL. Nád. 40). 1700 : Mivel
többire az ember napi számossal míveltet és a szak-
ványosok is azzal, akár nyitáskor, kapáláskor és
egyébkor az napi számot hamisan veszik fel (Gazd-
törtSzemle 1.78). 1760 : Ezen munkákat nem napi
számba, sem pedig pénzért végeztesse, hanem azzal
nemes és nemtelenek mindnyájan pro bono publico
tartoznak (uo. VII.421). [Vö. nap-szám NySz.]

NAPOZ: procrastino; aufschieben, forttagen NySz.,
[vertagen]. 1604 : Hogiha pedig ualameü peort leual-
nak. Es nagi ideot uezen az mas Feolpereos benne
auagi part, ha az meli napra az biro napozza [stb.]
(MJogtörtEml. 1.32).

NARANCS, marancs : mala aurantia, malum
aureum Medicura ; pomeranze NySz. 1481 : Item de
pomis naranch et pamagranatis de pondere denarü
duo (MonCivZagr. 11.415). 1505 k. : Pro poma wlgo
marancz (OL. D. 35798). 1552: Édes naranchot Sawa-
nyw naranchot (OL. Nád. 49).

NÁSFA, násva : inauris ; ohrgehánge NySz. ; mo-
nile CzF.; schmuck, halsschmuck, halsband BM. (2. jel.)
1235/1270 : Duas nasvas meas (HazaiOkm. Vin.122).
1250 k. : Lego duas nasuas meas (OL. D. 30356).

681

NÁSVA— NÉ

NEGÉDES— NEHÉZ

682

1433 : Tria Monilia wlgo Nasva (uo. 12552). 1434 :
Duo monilia wlgo nasiva vocata (Múz. Kállay). 1438 :
Nouem monilia wlgo Nasua vocata (Múz. Forgách .
1444: Momlia wlgo Nasfa (OL. D. 33790). 1447 : Mo-
nilia wlgo Nasfa (Múz. Kállay). Septem clenodia
wlgo Nasfa de puro auro (OL. í). 31552 ós HazaiOkl.
412). Vnam aliam torquem tredecim Nasfa in se
continentem (uo.). 1450 : Monile vulgo 7íasfa voca-
tum (SztárayOkl. 11.450). 1464 : Vnum sertum wlgo
Nasfa (Lelesz Acta 75/45). 1465: Vnum militare si-
gnum Nasfa vocatum (OL. D. 16185). 1470 k. : Qua-
tuordecim quod wlgo vocatur Nasfa (uo. 20903). 1481 :
Monile wlgo Nasiva (uo. 37166). 1500 : Catene auree
wlgo lanczok nasfak (uo. 30241). 1511 : Duos muUo-
nes wlgo Nasioath (Lelesz Pi-ot. IL96). 1515 : Diadema
in wlgari Naasfa (OL. D. 25007). 1516 : Egh Nasfa
kyben egh Rosa dyamanth vagyon (uo. 26367, 1. Zol-
nai : Nyelveml. 203). 1519 : Quatuor iocalia wlgo nasfa
lapidibus et gemmis preciosis fabrefacta (OL. D. 23137).
1519/1523 : Duo Nasfa de puro anro facta (Körmend
III/5, Revistye 87). 1520 : Decem Nasfa aurea diuer-
sis lapidibus et gemmis ornata (Múz. Forgách). Di-
uersa Jocalia wlgo Nasfa vocata (Lelesz Acta 126/14).
1535 : Quoddam frontaíe aureum wlgo Nazfa et vnum
Torquem Nyakbawethew vocatos [így] (Múz. Rhédey).
1540: Násfa egy kibe egy saphil és négy blask
vagyon (KárolyiOkl. IU.227). [Vö. Mátyás FI., NyK.
IV". 193.] [Vö. nyakbavető-násfa.]

NÁSVA, L násfa.

NASZÁD, NASZÁD : libumica, genus navis ;
rennschiff NySz. 1522 ? : Nazados Saykas picém pul-
ueres (EgyKönyvt. Litt. Epist. Őrig. 239). 1542: Na-
szádra való fewdel (OL. Nád. 40). 1548 : Eg naszádra
való pozto (uo. 4-8). [Vö. 1504 : Mille Nazadiste (OL.
D. 21279). Nazadiste de Zalonkemen (uo.).]

NASZÁDOS : a) nauta ; schiftmann ; b) navar-
chus, naumachus ; schiffpatron NySz. (2. 3. jel.). 1544 :
Attam eg naszádos walczaga segetsegere (OL. Nád.
41). Attam az nap az naszádosnak az szamárért fi
rni (OL. Nád. Számad. b). [Vö. lat. nazadista, 1.
«naszád» a.]

naszádos-legény : [nauta, remex; matrose]. 1544:
Attam az nazados legeneknek (OL. Nád. 41).

naszádos-vajda : 1544 : Az komaromi naszádos
uaydanak (OL. Nád. 40). 1558 : Az nazados uaydak-
nak (uo.).

NÁSZLI ? L mászli.

NASZOLYA, l. nyoszolya.

NÁTRÁS : 1519 : Paulo Nathras (Lelesz Acta
125/31). [Vö. nádra.]

NE : ne, non, noli ; nicht NySz. 1418 : Particula
eiusdem iV^ebanch vocata (SztárayOkl. 11.199). 1430 :
Possessiones Zyl A^ebanch et Zanas (OL. 1). 12220,
«Tolnában» Szám. jegyz.). 1439 ? : Jobagiok ne itel-
thetbessenek (OL. D. 13290, 1439-iki oki. hátlapján).

NE : nupta, uxor ; ehfrau NySz. («nö» 2. jel. a.)
1288 : Ad magnam arborem nucum que in vngarico
Marcelnet/gyaya uocatur (MonStrig. n.244). 1354 : Po.s-
sessionem eorum Bankncí/tereme vocitatam (OL. D.
4407). 1376 : Mulicre paphwyiacabwe dicta (ZichyOkm.
nL625). 1377 : In latere cuiusdam vallis Palnewelgy
nominate (Körmend II/l, Alber 6). 1431 : Suhtompal-
garne, szn. (OL. D. 124Ü4). 1439 : Benedicto Zeepneyiv
(uo. 28978). 1459 : Naghandreasrjehaza, hn. (uo. 15334).
1460 : Domine Zekelispanwe vocate (uo. 27673). 1463 :
Relicta Kazaswee (Múz. Kállay). 1479 : Cum terris ara-

bilibus Boros«eganayosavocatis(Múz.). 1498 : Honestam
mulierem Vrsulam ChanakosHe dictam (KárolyiOkl. III.
30, 31). 1509: Alberto Demeternefya (Veszpr. 15,
Vászoly). 1528 : Terram Kysanthalne pwzthaya voca-
tam (OL. Kolozsm. 106). [Vö. kontyfűzó'-, korcs-
máros-, major-, mosó-né. Vö. nő.]

NEGÉDES: ambitiosus, fastidiosus, superbus, ar-
rogáns ; ehrgeizig, hochmüthig, hoífartig, stolz NySz.
1399 : Pauli Negédes [a. m. negédes v. negyedes ?]
(Múz.). 1458 : Emerici dicti Negédes (OL. D. 36700).

NEGÉLY, L légely.

NÉGY, nígy: quattuor; vier NySz. 1340/1449 : Per
médium quod wlgariter Nyghiitkwzj dicitur (Körmend
ni/2, Pezye 98 ?). 1417 : Super possessione ipsorum
A^e^fforras vocata (Lelesz Acta 37/76). 1440 : Quatuor
stamina lini wlgo we^^vegguba (OL, D. 13535). 1467 :
Predium A'eáfMorrasnewekewesd (Lelesz Met. Bereg
21). 1472 : A quibusdam quatuor cumulis terreis wlgo
Nyghaiom appellatis (Veszpr. 5, Fadd). 1516 : Hvsson-
ewth kalan, kynek Nyghe aranyas (OL. D. 26367, 1.
Zolnai : Nyelveml. 204). 1587 : Neg was löch (OL. UC.
12/42).

négy -idő : [adventus domini ?]. 1506 k. : Az Urunk
szwletesenek negj idejének eoteodik napian (MJogtört-
Eml. 1.16).

négy-szegű. : quadrangularis ; viereckig NySz. (1.
jel.). 1470 : Quandam Siluam ipsius Capituli Negze-
ghivcher vocatam (Veszpr. 4, Alsóörs).

NEGYED, nígyed ? : quartarius, quartale ; vier-
theil, viertel NySz. 1252 : Intrat in vallem Kjsnegued
[a. m. negyed ?] (OL. D. 369). 1498 : Johanne Negyed
(Múz. Kállay). 1518: Erdey diznonak nyged [így, olv.
nigyed? vö. «negyedes» 1519-i adatával] reze (OL. D.
37007, 70. lev.). 1594 : Egi hordó, egi vayto, egi negied
(OL. UC. 106/3).

NEGYEDES, nígy édes?: quartarius, quadran-
tarius ; vierter NySz. (1. jel.) 1399 : Pauli Negédes [a.
m. negyedes v. negédes ?] (Múz.). 1452 : Michael Ne-
gyedes (OL. D. 36403). 1458 : Emerici dicti Negédes
(úo. 36700). 1511 : Michael Negyedes (uo. 22209). 1519 :
Sebastianus Nyghedes [igy, vö. «negyed> 1518-i ada-
tával] (uo. 37007, 110. lev.). 1548 : Egy kpbol rossal
negyedes hyan (OL. L. III. 16. 17).

NÉGYES : quadruplex : vierfaltig NySz. 1396 :
CoUis A^esshalum dicti (OL. D. 8152). 1462 : Mon-
ticuli A^e^fj/eshalom vocati (Múz.).

NEGYVEN : quadraginta ; vierzigNySz. 1251/1281 :
In villa Negeuen (OL. D. 346). 1307 : In possessione
eorum hereditaria Neguenzil vocata iuxta Er prope
Dyozeg existenti (Múz. Nagy Imrej. 1398 : Possessi-
onem Neguen vocatam (ZichyOkm. V.66).

NÉHÁNY, nihány, vö. egy-nóhány,

NEHÉZ : a) gravis, difficilis, molestus, ponderosus,
clivius; schwer, beschwerlich, gewichtig ; b) difficilis,
morosus ; gramlich, launisch NySz. (1. 2. jel.) 1367 :
Johannem dictum Nehéz (OL. D. 5620). 1381 : Johan-
nem dictum Nehéz (Körmend V/8, nr. 282). 1426 : Bla-
sius Nehéz (Pannh. 50/Ttt). 1462 : Petri Nehéz (OL.
D. 15737). 1468 : Gcorgium Nehéz (uo. 35792j. 1469 :
Demetrius Nehéz (uo. 32365). 1478 : Thomam Nehéz
l Körmend, Heim 590). 1481 : Antonii Nehéz (OL. D.
18462). 1495 : Nicolaus Nehéz (Múz.). 1498 : Johannes
Nehéz (Múz. Kállay). 1503 : Johannes Nehéz (uo.).
Emericus Nehéz (uo.). 1505 : Ladislaus Nehéz (Körmend
111/ 1, Ugal 58). 1525 : Oka waghyon myrth en oda

683

NEHEZEK— NEM

NÉMA— NEMÉT

684

LjTidwaba most nem mehethek . . . azyrth kérlek azon
en zerelmes athyamffya, hogli ebbewl ne wegh magad-
nak walamy, nehéz gondolathodt (OL. D. 2477^, 1.
Zolnai: Nyelveml. 237).

NEHEZÉK, nézek, nehezík: a) pondus ;
gewicht ; b) uncia, quincunx NySz. 1344 : Cum omni
plenitudine juris earum Banosthinis NezecMs et pon-
deribus (OL. D. 32861). 1380 : De vndecim vncys cum
dimidia vlgariter Xczek dictis (ZichyOkm. IV.146).
1398 : Alteram dimidiam marcas et duodecim pondéra
vulgo nézek vocata (uo. V.95). 1516: Nyolch Thai. kyben
Neghwen ewthed fel gyra wagyon, harmynch hath
Nehezyk hyan . . . Hvssonewth kalan, kynek Nyghe
aranyas, kyben ewth gyra wagyon, Thyzenewth Nehe-
zyk hyan (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 204).
Maas aranyas kupa Thyzenketh Nehezek hyan. hath
gyra (OL. D. uo., 1. Zolnai id. m. 205).

NEHEZÍK, 1. nehezék.

NEHEZTEL: molestum puto; schwer haltén NySz.
(1. jel.) 1608 : Az asztabiak, az melyen Kegyelmed
ithon létében éltem, az árát költségemhez képest nehez-
telvén, más asztalt kerestem, az melytul fizetek egy
francofurtumi forintot (MA. NLL 262). [Vö. MTsz.]

-NEK : dativus ; für NySz. (5. jel.) 1200 k. : Dux
Árpad dedit terras multas diuersorum locorum cum
suis habitatoribus Eduwec et Edumernec (Anon. 17).
Dux dedit Bungernec patri Borsu terram magnam
(uo. 31). Dedit terram magnam Ousaduwec patri Ursuur
(uo. 32). Dedit terram magnam Edunec et Edumewec
(uo.). Et dux locum illum dedit Ounduwec patri Ete
(uo. 40). Dux dedit terram magnam cum omnibus
habitatoribus suis Tosuwec patri Lelu (uo. 41). Et in
eodem loco Cunduncc patri Curzan dedit terram (uo.
46). Dux Usubunec patri Zoloucu pro suo fidelissimo
seruicio dedit castrum Bezprem (uo. 52). 1236 : Zegu-
enozo pertinet leneuwec (Kubinyi : MTörtEml. L14).

NÉKÜL, 1. nélkül

NÉLKÖL, 1. nélkül.

NÉLKÜL, nékül, nélköl: sine, absque, prae-
ter ; ohne. NySz. 1587 : Eg wasazoth hátulsó tengel
öthközö karyka nekül (OL. UC. 12/42). Pjiice tok palazk
nekül (uo.). 1692 : Fejsze foljo erdőkben minden hábor-
gatás nélkóí fat vágtak (OL. ActaPaul. Elefánt 7/25).

1. NEM, nöm : non, haud ; nicht NySz. 1174 :
Libertinos Azariam Eguch Numwog [a. m. nem ?]
(Veszpr. 2, Kisberény). 1211 : In uilla Kecu isti sünt
exequiales Wnoca Wlues Somorou Nuwmogi (Pannh.
Tih. 1/5). Isti sünt piscatores Choma Zorida A^Mmuolou
Chekine Eiureuh Karache Moncat (uo.). 1240 k. : In
predio Torian hec simt Nomina Jobagionum Ntunhyw
[a. m. nem híí ?J Poch (Pannh. 61/8). 1462: Quatuor
Scutelle plumbee parue wlgo Sasas A^emverth [Szám.
«nem vert»-nek olvassa] (Mi'iz. Kállay). [Vö. bor-ném-
issza.]

nem-deák : [illitteratus, litterarum nescius ; unge-
lehrt, der weder lesen, noch schreiben kann ?]. 1438 :
Predy Ja.nosnemdyakíeláo vocati (KárolyiOkl. 11.200).
Johannis Nemdeak (uo.). 1447 : Quarumdam terrarum
arabilium vulgo Janosncwrfea/ífeldew^ vocatarum (uo.
257).

2. NEM, vö. közép -nemű.

nem-rész : 1485 : Lex et consuetudo ipsorum Sicu-
lorum non fuisset, neque esset, quod videlicet vsque
matrimonialem copulacionem dicte puelle exponentis
tales boues Nemrez appellati exolui et reddi deberent
(OL. D. 19065).

NÉMA : mutus, elingvis ; stumm, sprachlos NySz.
(«1. néma» a.). 1226 : Predia de Néma [a. m. néma ?]
de Asuantheu (Pannh. 18/T). 1240 k. : Villis Nulos
videlicet Ganth Néma Bárba Tapan Taryan et Asscun
(uo.61/8). Conterminales villás habét has Chyco Harazty
Kezű Néma Renka (uo.). In predio Néma (uo.).
1411 : Possessionem Wrnepe>iema alio nomine Doboz-
folua vocatam (Múz.). 1426: In prediis iV^emalevrrynz-
ylese et Kwesgyolch vocatis in Comitatu Komarom
(uo ). 1476 : Laurencium Néma (Békefi : PilisiApáts.
436), 1477: Laurencium Néma (KárolyiOkl. 11.465).

NEMES, némös, nömös : a) nobilis, genero-
sus ; edel, wohlgeboren ; b) vir nobilis ; edelmann NySz.
(1. 2. jel.). 1231 : Quorum nomina sünt hec Numus
[a. m. nemes v. nyomós ?] Chuer Pouca Zumbot (OL.
D. 168). 1347: Georgius dictus Nemus (Veszpr. Regn.
R/261). 1354 : Cum vno viculo seu piatea iVeme-sulcha
vocitato (OL. D. 4407, 1. AnjouOkm. VI.160). 1373 :
Nicolaus dictus Nemes de Azzunfolua (Pannh. 25/N).
1380 : Heinricus dictus Nemes (Múz.). 1381 : Gregorii
dicti Nemus (Múz. Forgách). 1399 : Dyonisii Nemes
dicti (Múz.). 1400 : Benedicto Nemes (ZichyOkm. V.
174). 1402: Dominico Nemes (Lelesz Acta 27/17). 1407:
Johannis dicti Nemes (Múz. Kisfaludy). 1411 : Benedicto
Nemes dicto (ZichyOkm. VI. 159). 1427 : Johanne Nemes
(Pannh. 15/Aa). 1428 : Georgii dicti Nemes (Lelesz
Acta 47/29). 1431 : Michaele Nemes (Veszpr. 12, Nagy-
pécsöl). 1452 : Andrea Nemes (OL. D. 14539). 1455 :
Johannis Nemes dicti (Múz. Jankovs^ich). 1461 : Gre-
gorium literatum de iV^ewesnepfalwa (KárolyiOkl. II.
342). 1504: Barnabás Nemes (Múz. Kállay). 1507 : Gre-
gorio Nemes (Lelesz Acta 115/9). [Szárm. : 1135 :
Quatuor uineas cum totidem uinitoribus quorum nomina
ista sünt Zelemen Nemusd tumpa Chekez (Pannh.
15/Kk).]

némés-embér : vir nobilis ; edelmann NySz. 1487 :
Territórium Nemesember felde et Vekon eer melleke
(OL. D. 28336). 1495: Duo prata Nemethteleke et
Hozzywzegeley alio nomine Nemesemberrethe appel-
lata (Lelesz Acta 103/3). 1519 : Valentinus Nemesember
(OL. D. 37007).

nemés-rénd : [nobilitas, nobilium ordo ; adel],
adelstand BM. 1653 : Ezek előtt legyen törvénye
minden szőlős embereknek, akár nemes, akár vitézlő,
akár paraszt renden levők lesznek az szőlők dolgá-
ban (GazdtörtSzemle 1.31). [Vö. nemesi-rend NySz.]

nemes-széraély, -szömély: nobiUs; adeliger NySz.
1587 : Byro Balas, lakohalman lakozandó Chazar eö
feölsege Jozagaban, zabados neomeos szeomeli (Bor-
sodvmLt., Borovszky Samu kijegyzése).

NEMESÍT, vö. mégnemésít.

NÉMET, némöt, nímét, nímöt : Germanus,
Teuton, Alemannus MA^ ; ein Teutscher, Alemanier
MA. (1708-i kiad.). 1211: In uilla Fotud hü sünt iouba-
giones Pehid GueJous Zorida Donát Hoda Nimed [a. m.
német?] (Pannh. Tih. 1/5). 1240 : Custodes siluarum de
Tevel Berend Nemet villis (Pannh. 27/V). 1282 k. : Ex
Teutonicis etenim in illó prelio sine numero ceciderunt.
Vnde idem locus ubi prelium est commissum eorum
lingua usque hodie Florum paiur est vocatus et Wez-
nemut nostra lingua (Kézai, 1. FontDom. 1/2. 82).
1309 : Petrum de Felnemiith (Múz. Jankowich). 1331 :
Lifra viam Nemuthwth (Körmend, Miscell. Németújv.
lad. 40, nr. 1.). 1346: Johannes dictus Neműt (Múz.).
1347 : Vádit ad porticum seu transitum Nemethkai>u
vocatum in fossato inter Ciuitatem Redege et terram
Belmura (OL. D. 3927). [Vö. Super quo fossato venit ad
ipsum kapu et in magna via que uenit de Theutonia ad
orientem declinando (uo.).] 1348 : Transit usque ad

685

NÉMETI— NEMEZ

NEMMEN-NEVALYA

portám wlgo NemethkaT^u vocatam (Múz.)- 1353; Johan-
nes dictus Nymuth (uo.). 1355 : Johannem dictum
Németh (uo.). 1356: Ad viiam viani Nemetlmt [«Zaráud
m.» Szám. jegyz.] dictam (uo.). Villa NemutMsXw vocata
(^ZalaOkl. 1.568). 1357 : Johannem dictum Németh
(AnjouOkm. VI.545). 1363: Nicolai dicti Németh (Múz.).
1368 : Stephanus dictus Nemet (uo.). De dicta villa
Molonfalu ad villám NemetMalii (Múz. Kapy). 1371 :
Stephanus dictus Nemet (Múz.). 1381 : Duas villás sew
possessiones Magyarfalu et Nemetíalu.voca.ttiii in di-
strictu videlicet Rabakuz existentes (uo.). 1406 : In
vico NemethwGza. vocato (uo.). 1431 : Elia dicto Németh
(Veszpr. 12, Nagypécsöl). 1449 : Mathias dictus Németh
(Veszpr. 107, Egerszeg 8). 1453 : Predia A^emeí/ieghas
et Barocz Ilese ^OL. D. 14616 ). 1479 : Hungari autem
funesto gladio super eorum capita euibrato amputa-
bant eis manus et caput dicentes Wezteg kwrwauew-
fya záros Neyneth iwttatok werenkewth, ma yzzywk
thy wertheketh (Dubnitzi Krón., 1. FontDom. 1/3. 167,
Nyr. V1I.81 és Zolnai : Nyelveml. 26). 1480 : Posses-
sionibus Wereswagas i\^emd/iporwba (Lelesz Acta
90/17). 1485 : Egidius Németh (Veszpr. 11, Merenye).
1495 : Duo prata iVemeí/iteleke et Hozzywzegeley
alio nomine Nemesemberrethe appellata (Lelesz Acta
103/3). 1522 : Johannes Nemtvth (OL. D. 37004). 1544 :
Az nemet tyslernek (OL. Nád. 42). 1554: Az németnek az
ky az embereket herely vram adatotth fl. 2 (uo. 49 .
1605 : Nymet hanczar huueletlen (OL. UC. 28/61). 1637 :
Egy ncíMeíorszaghi hehely (uo. 14/43). 1712 k. : Mely-
nek [birságnak] két része az nímet jágeré, ketteje
penig az két kertészé ligyen (GazdtörtSzemle VII.416).

német-bárd : [ascia Germanica ; deutsches beil].
1530 : Securis vna wlgo Németh Baard (OL. L. III.

16. 17).

néraet-fátyol : [ríca Germanica ;"deutscliersclileier].
1533 : Duo Nemethfatyol et Teztemeel (OL. Nád. 49).

német- ing : [interula Germanica, interula longa '
deutsches hemd, langes hemd]. 1757 : Német ing
(DebrJk.).

némét-ló : [equus Germanicus ; deutsches pferd].
1597 : Három nemeth lóhoz való hamuth szakadozot
zabloiaual [így] eoszueo (OL. UC. 101/3).

német-puska : [sclopetum Germanicum ; deutsche
büchsej. 1597: Az kapu keozben. Eoreg nemeth hozzu
puskák kanothoz valók (OL. UC. 101/3).

némét-zabola, -zablya : [frenum Germanicum ;
deutscher zaum]. 1735 : Egy ólmos nagy németzablya
Fehérvári ólmos zablya Magyar lónak való rendes
zablya (GazdtörtSzemle III.354).

NÉMETI, némti, némpti : Teutonicus, Germa-
nicus MA.i ; Teutsch MA. (1708-i kiad.). 1095 : Ducit
ad terminum nemti (Pannh. 15/0o). 1227: Christoforus
de Nemti (Körmend III/3, Kurul seu Kyral 104). 1284 :
Quandam possessionem Gepeuelv et l^ehiempti uoca-
tas existentes in comitatu de Vng (Múz., vö. Wenzel
IX.390). 1297: Possessionem suam Nemptyzek [«So-
mogy m.» Szám. jegyz.] vocatam (Múz. Kisfaludy).
1332 : Stephani de Kivíepnempti (Múz. Jankowich).
Michaelis de Yelnempti (uo.). 1339 : Prope villám
Kixze'pnempty (Múz. Soós>. 1474: Possessionum Zenth-
saluator et Nemethy vocatarum in Comitatu de Walko
existentium (Múz.TörtTárs. 4). 1524: Oppidum Nempihy
[Zala m.] (OL. D. 37006, 108. 1.). In oppido Nempty
(uo. 179. 1.).

NEMEZ : pannus coactilis, lana coacta ; filz NySz.
1514 : Wakaro et Nemez ac alia parualia circa equos
(OL. D. 26161). 1539: Fel nadrág. iV^emeá; kapcha (OL.
Nád. 48). 1544 : Nemeez Zewr pakrowcz láznak pak-

rowcz (uo. 40). 1552 : Duo kwlanth et vnum nemez
(uo. 48). 1558 : Phyltra wlgo nemez (OL. UC. 97/19).
1564 : Subsellium wlgo nemez (uo. 24/75). 1597 : Egy
keoteolekben niereg ala való nemezek (uo. 101/3).

NEMMEN : instar, adinstar, propemodum, satis,
utcunque ; gleich, fást, nahe, beinahe NySz. ; [ver-
sus ; gegen?]. 1597 : Nap enezetröl való fel szel néni-
men az Bastia epwletlen, Tengerj niulak benne (OL.
UC. 101/3). Az kapu feolotth del nemen [olv. nem-
men] ualo szenes bastiaban (uo.). [Vö. Szarvas G.,
Nyr. XIX.102, XXI.151.]

NÉMÖS, 1. nemes.

NÉMÖT, L német.

NÉMPTI, 1. németi.

NÉMTI, L németi.

NÉMZÉ, 1. nemző.

NEMZET : a) genus, prosapia ; geschlecht, familie ;
b) gens ; volk NySz. (1. 2. jel.). 1448: Gregorio
dicto Ncmzeth [olv nemzet v. nemzett?] (OL. D. 32148).
1467 : Georgius Nemzeth (Múz.).

NEMZŐ, némzé : genitor, generátor ; zeuger,
urheber NySz. 1328 : Nicolaum Nemze (HazaiOkm. IV.
142). 1362 : Nicolai dicti Nemze (OL D. 5183). 1367 :
Nicolaum Nemze (Múz.). 1441 : Luce dicti Nemze (Zala-
Oki. 11.511). 1453 : Georgio Nemze (OL. D. 14607).
1467 : Georgius Nemze (uo. 16546). 1470 : Michaele
Nemzete (Körmend, Heim 546). 1473 : Petri Nemze
(Múz.).

NÉP : a) populus, plebs ; volk ; b) homines, mul-
titudo ; leute, menge NySz. 1221 : Quorum nomina
sünt hec Beud Hecy iVepleguen Deca (Pannh. 4/B).
1259 : De uilla Wilok et de villa Winep (Veszpr. 11,
Merenye). 1290 : Terram Popnepe vocatam (OL. D.
1296). 1303/1422: Tendit sursum septentrionem et
tangit aquam ChuUuch que distingit inter popneypi
et Comitem Abram (AnjouOkm. 1.51). 1329 : Villa
Azmmepe vocata (OL. D. 30619). 1360 : Johannes
filius Zepwep (Múz.). 1411 : Possessionem Wrnepenema.
alio nomine Dobozfolua vocatam (uo.). 1452 : Posses-
siones Fugod et Azzonnepe (OL. D. 30823). 1461 :
Gregoriuni literatum de Nemesne2:>falwa (KárolyiOkl.
11.342). 1478 : In possessione Wynep (OL. D. 18145).
[Vö. vár-, város-népe.]

NERC : martes foenaria ; heu-marder NySz. 1531 :
Pileus ex nerch (OL. L. III. 16. 17). 1760 : Minden vad-
túl és madártul lövő pénz adódik, úgymint . . . egy
nyuszttul d. 12., egy nercztúl d. 5., egy nagy öreg
sastul d. 3 (GazdtörtSzemle VII.421).

NEST, 1. nyest.

NÉSTA, 1. Neste.

NESTE, Nésta: Anastasia MA. (1621-i kiad.).
1212 : Luges cum ii, filiabus Hithwand cum filio et
filia Nesta (HazaiOkm. VI.IO). 1251: Neste matre mai-tini
fili echebeu (Pannh. Tih. 1/8). [Vö. Neste, Neszte CzF.]

NÉV : nomen, vocamen ; name NySz. (1. jel.) 1467 :
Predium Neghforrasneirekewesd [a. m. nevíí ?] (Lelesz
Met. Bereg 21). 1481: Secundum consuetudinem huius
regni non est consuetudo quod minor ad se recipére
possit maiorem wlgo az kuzeb az nagobnak terhet
yria netvhez (OL. D. 26018). 1597 : Hordóra való peoczet-
ieo vass az vr w Na[gysá]ga néne raita (OL. UC. 101/3).

NÉVALYA, 1. nyavalya.

687

NEVALYÁS— NÉZVE

NIGY— NÜSZT

688

NEVALYÁS, 1. nyavalyás.

NEVELŐ: [officina cervisiae; bierbrauerei]. 1674 :
Vagyon egy Nevelő Haz Syndelyes . . . Ugyan azon
Nevelőben vagyon Palyinka fözö kett rézz fazék.
Vagyon egy ser Fözö Eöregh Rezz üst Vagyon az
Nevelő udvarán egy kö ktitt [így, olv. kút] (OL. UC.
8/21). [Vö. NySz. más jel.] [Vö. sör-nevelő.]

nevelő-ház : [cv]. 1674 : Vagyon egy Nevelő Haz
Syndelyes . . . Ugyan azon Nevelőben vagyon Palyinka
fözö kett rézz fazék. Vagyon egy ser Fözö Eöregh
Rezz üst (OL. UC. 8/21).

NÉVELŐS, vö. sör-nevelős.

NEVETLEN : incelebris, anonjTnus, carens
nomine ; namenlos, ohne name NySz. 1211 : Hii sünt
agricole Bord CjTnegey Pecur Mortunus Bortolon
Nuetlen [a. m. nevetlen?] Bocu (Pannh. Tih. 1/5).
1303/1422 : Monticulus Neivetlenholm (OL. D. 1646,

1. AnjouOkm. L51). 1480 : Fabiano Neuethlen (OL.
D. 18370). 1484: Fabiano Newetlen (uo. 18973).

NÉZ, níz : 1) aspicio, inspicio, tueor [stb.] ; anse-
hen, betracbten NySz. (2. jel.) 1426 : Thoma dicto
Napra»ie2;eM' (Lelesz Acta 46/34). || 2) attinet, pertinet ;
betrifft NySz. (3. jel.) 1564 : Mind szabadosok mind
plébánosok jobbágyi . . . kötelesek legyenek ezféle
kezenséges jóra és megmaradásra níző munka terhére
(GazdtörtSzemle L68). 1581 : Ha valahol az falu hatá-
rában vagy a falu között gonosz sár vagyon, és annak
megtöltése falura vagy tizesre néz, a birák meghir-
dessék, hogy megcsinálják (SzékelyOkl. V.125). 1607 :
Cetera tuae prudentiae et industriae committo. Hoc
praestando fueris mihi magnus Apolló : tudod társ,
hogy reád néz az én zöld háló subám (MA. NLI. 205).

NEZEG: [specto, aspicio; sorgfaltig betrachten].
1769 : A Templombéli festéseket nézegvén ezt monda :
Képetskéket is tartanak kigyelmetek (CanonVisit. 195).
[Vö, öszve-nézeg NySz. ; nézeg MTsz.]

NÉZEK, 1. nehezék.

NEZÖ : a) spectans, aspiciens ; sehend, schauend ;
b) speculator ; zuseher, zuschauer, untersucher, be-
schauer ; c) pytho, pythonissa ; wahrsager NySz. (1.

2. és 4. jel.) 1456 : Stephanus Nezeiv (OL. D. 15063).

NÉZVE : considerando, respiciendo ; in anbetracht,
mit rücksicht NySz. 1752 : Kire való nézve, ezeket
ö herczegsége érzékenységgel éitvén, hogy aziránt

keményebb rendtartás szabattassék, meghagyni méltóz-
tatott [stb.] (GazdtörtSzemle VI.138).

NÍGT, 1. négy.

NÍGYED ? -ES ? 1. negyed, -és.

NÍHÁNY, 1. égy-néhány.

NIKOS, 1. Miklós.

NIKUS, 1. Miklós.

NÍMÉT, 1. német.

NÍMÖT, 1. német.

NITRA, nyitra : [fasciculus ; bündel]. 1669 : Egy
nyitra török selyem (GazdtörtSzemle L95). 1685: Unum
fasciculum serici vulgo Egy nitra selymet (OL. UC.
1/31, «Nógrád m.» Szám. jegyz.). [Vö. nyitra NySz.]

NÍZ, 1. néz.

NOSZOLYA, 1. nyoszolya.

NÓTÁRIUSSÁG: munus notarü ; notariat NySz.
1725 : Az notáriusság földe végiben egy darab föld,
melyet is az haloványig Korodi uram bír, váras földe,
vacans. Az notáriusság után való föld (Gazdtört-
Szemle ni.l85, a város «nyilainak» összeírásában).

1. NO : mulier, femina ; weib NySz. (1. jel.) 1474 :
Dixit eciam eidem vxori mee Intra vnde pessima do-
mina testiculos habens wlgo menibe ^omath gonoz mo-
nias yiew (Múz.). 1479 : Hungari autem funesto gladio
super eorum capita euibrato amputabant eis manus
et caput dicentes Wezteg kwrvvaneit-fya záros Németh
iwttatok werenkewth, ma yzzywk thy wertheketh
(Dubnitzi Krón., 1. FontDom. 1/3. 167, Nyr. VIL81
és Zolnai : Nyelveml. 26). [Vö. kufár-nő. Vö. né.]

2. NŐ, vö. el-, fölnő.

NÖM, L 1. nem.

NÖMÖS, L nemes.

NŐRÉNC(E), 1. Lőrinc.

NÖRÖMBERGER, 1. lörömberger.

NOS : maritus, uxoratus ; ehemann NySz. 1466 :
Stephano News (OL. D. 16292).

NUSZT, 1. nyuszt.

^N-

NY.

NYAK: cervix, coUum; nacken, géniek NySz. 1304:

In loco Foneernak [a. m. nyak ?J sex iugera (Veszpr.
15, Vámos). 1379 : Tendendo per idem Berch in viio
loco Bábolna naka nominato (Múz. Meduyánszky). [Vö.
Ad predictum Bábolna ascendendo (uo.).] 1558 : Eg-
zal wasbol chynalt ember nakara való chyngethe BoUia
Öreg was nars (OL. Nád. 49). 1561 : Ez két nap rajta
voltunk, hogy [a vadakat] megfoghattuk volna, de
felette igen megvadultának annyira, hogy a nagy ker-
getésben egy szarvas nyakát szakasztotta (Gazdtört-
Szemle 1.194). 1572 : Foghol nyakara walo hegede
(OL. UC. 77/13). 1587: Fa hegedw ember nyakara walo
(uo. 46/74). 1608 : Ha megh nem epetik nyakra dwl
az malom haz (uo. 37/56). 1730 : Három hónapra meg-
romolván az gyermek, az nyakát kitekervén, az ha-
sacskáját bal ágyékához húzták (Reizner: SzegedTört.
IV.374). [Vö. bika-nyakú, ló-, róka-nyak.]

nyakba-vető, nyakban-, -veté : torques ; halskette
NySz. 1415 : Vnum crinale Nyakbawetheiv vocatum (Múz.
Máriássy, 1. HazaiOkl. 360). 1448 : Vnum in wlgo Nakha-
uethe argenteum (OL. D. 14134). 1451 : Vnum colle-
rium [igy] wlgo Nakbauetheiv (Múz. Kapy). 1458 : Duo
collaria wlgo Nyakbaicetew (Múz. Kállay). 1510 : Tor-
quem wlgo Nyakwethe [így, olv. «Nyakbawethe» ?]
(OL. D. 35774). 1516 : Egh Arán Nyakba wethew kwes
kyben hath Balaz wagyon (uo. 26367, 1. Zolnai : Nyelv-
eml. 204). 1527 : Vnum wlgo Nyakbanwetheiv equestre
argenteum (OL. L. III. 16. 17). 1530 : Torques wlgo
nyakbawethe (OL. UC. 98/5). 1535 : Quoddam frontale
aureum wlgo Nazfa et vnum Torquem Nyakbawetheiv
vocatos [így] (Múz. Rhédey). 1552 : Hath nyakba vcthw
zekeres lónak walo (OL. Nád. 48). Senney vram kochys
lowaynak chenaltak ket nyakbawethót (uo. 49). 1556 :
Eg harangos nyakba wethó (uo. 48). 1563: Vnum
Tolthok vnum Nyakbawetheto argenteum (Múz. Kisfa-
ludy). 1572 : Az satos nyakba nctoben (OL. Nád. 47).
[Vö. Az második lo zerzam cak zegezet saton yar (uo.).]
Vgan ezen nyakba uetonek az gombyaban kyt bor-
twsnek hynak (uo.). 1574 ; Egh öreg nyagba vető
mynd körtvelesteül Aranyas (AdalZemplvmTört. V. évf.
340). 1603 : Egy köves kis nyakbavetöt, ki haj nyom-
tató is lehet 210 frt. (Radvánszky : Családélet 11.111).

nyakbavetó'-násfa : [cv:]. 1480 : Nyaybawethe-
nasfa, Crinalia gemmata, Annulos (OL. D. 30901).

nyakba-vévő ? -vévé ? : [o^]. 1558 : Egi ewregh
nyakba wewe [így ?] mind gombostwl (OL. L. I.l).

nyak-kötél : [halsstrang]. 1554 : Niak kötélnek vet-
tem keth estrangoth (OL. Nád. 49). 1566: Wezer zy
egy Nyak kötél kettő (uo.).

nyak-ruha : 1544 : Daraascus pro vna véste cum
ornamento Nyakruha (Múz. Forgách). 1548: In edibus
eiusdem ket nak ruha (Múz. Kapy). 1550 : Eg kőtot

Magyar Oklevél-Szótár.

nak ruha (OL. Nád. 45). 1564 : Eg hymes nyak ruha
(uo. 49). 1565 : Vagion egy gieöngieös niak ruha
(AdalZemplvmtört. V. évf. 312).

nyak-suba : 1531 : Mai suba, nak suba, nest suba,
hóig suba (OL. Nád. 43).

nyak-vágás: decollatio; enthauptung NySz. 1526:
Ez testamentom Lewel keolt mohacz meseyen sent
János nyaka vagasa napyanak eleótte walo hetfeon
(OL. D. 24323, 1. Zolnai: Nyeiveml. 258). 1545: Zenth
János nyaka wagasa napian (OL. Nád. 42).

nyak-vágó : 1) ad decoUandum destinatus ; ent-
hauptungs- NySz. 1454 : Méta terrea que vocatur
Nyakivagohegh (OL. D. 14807). || 2) carnifex; henker,
scharfrichter NySz. 1480: Petro Nyakwago (OL. D.
18370). 1484: Petro Nyakvago (uo, 18973).

nyak- vas : 1) collaria, numella ; halseisen NySz.
1597 : Niak vas. Belenez vas (OL. UC. 101/3). Az
tömlöcz házban. Eoreg kaloda 2. Niak vass 7 (uo.).
II 2) [pars cassidis coUum tegens ; eiserner nacken-
schirm des helmes]. 1572: Az egyk sysaknak az
pofayaba orh uasaban az nyak uasaban toltokaual es
mynden aprolekyaual egetembe (OL. Nád. 47).

NYAKACSKA : cervicula ; géniek NySz. 1731 :
Midőn föröszteni akarták [a leánykát], akkoron veszik
észre, hogy az nyakacskája hátra vagyon szegve
(Reizner : SzegedTört. IV.480). Napvilágra kelvén,
sokára észrevette az bizonyság, hogy az leányának
nyakacskája félre volt tekeritve (uo. 487).

NYAKAS : a) coUo instructus ; mit einem halse
versehen ; b) cervicosus ; hartnackig NySz. (1. 2. jel.)
1312 : Nycolaus dictus Nakas (Múz. Kállay, 1. Anjou-
Okm. 1.247). 1319/1342 : Quendam meatum aque wlgo
Nyakaser vocatum (OL. D. 3206). 1323 : Paulus dictus
Nakas (Múz. Kállay). 1333 : Pauli dicti Nyakas (Hazai-
Okm. III.116). 1335/1382 : Nicolai dicti Nyakas (Múz.
Kállay). 1339 : In quendam meatum aque wlgo Nyakaser
vocatum (OL. D. 3223, 1. AnjouOkm. 111.544). 1346:
Paulus dictus Nyakas (Múz. Kállay). 1349 : Pauli dicti
Nyakas (uo.). 1438 : Michael Nyakas dictus (OL. D.
13147). 1442 : Nicolao Nakas (Múz. Kállay). 1445 :
Benedictus Nyakas (Lelesz Acta 57/10). 1452 : Andrea
Nakas (OL. D. 14584). Andrea Nyakas (Múz. Kállay).
Nicolao ^A^a/cas (OL. D. 14584). 1455: Nicolao Nakas
(Lelesz Acta 66/43). 1466 : Johanne Nyakas (Múz.
Kállay).

NYAKATLAN : [sine coUo ; ohne hals].'-1447 :
Nicolaus Nyakathlan (Turul 1902. évf. 155).

NYAKAZÓ: carnifex; scharfrichter NySz. (2. jel.)
1349 : Stephanum dictum Nakazow (Múz. Kállay).
1391 : Thomain dictum Nakazow (ZichyOkm. IV.468).

44

691

NYAKLÓ-FA— NYÁR

NYÁRÁD— NYÁRAS

692

1418/1433 : Joharmem nyakazo (Pesty: KrassóvmTört.
in.285). 1433 : Nicolaum Nyakazo (Múz.j. 1482 : Thomas
Nyakazow (OL. D. 18681). 1484: Gregorio Nakazo
(Veszpr. 107, Gerezd 4).

NYAKLÓ-FA: 1587: Nyakló fa zyostol (OL.
UC. 46/74). [Vö. nyakló MTsz.]

NYALÁB ? : fascis, cumulus; bürde, binde NySz.
1326 : Castriun nostrum Nyaláb [a. m. nyaláb?] voca-
tum (AnjouOkm. 11264 . 1327 : Sub castro Nalaab
vocato (Múz. Jankovich). 1547 : Uöttem három fialab
zenat (ÖL. Nád. 42).

NYALÁBOS: bajulus; bündeltrager NySz. (2. jel.)
1418 : Benedicti Nyalábos (Lelesz Acta 38/8).

NYÁLAS : a) salivosus, pituitosus; voU speichel;
b) immaturus, puerilis ; iinreif, kindisch NySz. (1. 2. jel.)
1337 : Jacobus villicus Nialas dictus (Veszpr. 106,
Bedeg 3). 1369 : Johannis dicti Nyalás (Lelesz Acta
5/9). 1389 : Jobannes Nyalás (OL. D. 7467>

NYÁR : a) populus, populus álba ; pappelbaum ;
b) populetum ; pappehvald NySz. («2. nvár» a.)
1183/1226 : Tercia pars tributi pontis jV«?-byd (OL.
D. 25). 1203 1254 : Ponitur quoque in Kerecbberuk
[így ?] in loco qui dicitur Nayrscig (Veszpr. 11, Mere-
nye). 1237: Due arbores Tul et var (OL. D. 217).
1242: Sub arboribiis Naar et Tul (uo. 33702). 1264:
Separat terram Soulumus a terra IS'arhyd (MonStrig.
L516). 1274: Abinde tendit ad kerek«ai/r (OL. D. 881).
1297 : Per viam a Lapus Nyár usque ad aquam Kysdu-
nad uocatam (Múz. Justh, 1. HazaiOkm. VI.424). Per
aquam itiu- usque ad Siluam Lapus Nyár nuncupatam
(Múz. Justh, 1. id. m. 425). 1309,1342 : Per duas arbores
populeas Chuncanar vocatas (OL. D. 1731). 1324: Ad
arbores harazt et nar (uo. 33338). 1325/1332: Piscinis
quarum nomina sünt hec Reketha Dumbuch Gyungus-
waraUa luo. 2331). 1333 : Cum piscinis Dumbuch
Gyungusnaralia preposttoua (ZichyOkm. L 412). 1838 :
Prope quandam arborem wlgo Gungyus)í</a/- nuncu-
patam (Múz. Ibrányi). 1342 : Peruenit ad duas arbores
quarum vna est Jlex et altéra populus wlgo Nyár
(OL. D. 3485). 1343: Transit ad arborem Nyár {Múz.
Janko\vich). 1360 : Tribus molendinis iVarmolun voca-
tis (Veszpr. 10, Palaznak). Tria molendina .Yarmolun
vocata (Pannh. 55/Si. 13731414 : Médium molendinum
iV?/a?-malon dictum (SztárayOkl. 1.402). 1412 : Vnum
vltra Homorow quod tendit ad arborem Nyár cum
fine versus villám (Múz.). 1420 : Piscinarum Hechay
A^í/ormegytho Nyarastho vocataram (Lelesz Acta 40/86).
1425 : Venissent ad quasdam arbores populeas Hwzyw-
vyar vocatas (Múz. Kállay). 1429 : In fluuio Nyaruvz.e
in loco Heuizreue vocato' (Körmend 111 3, Atád 44).
[Vö. fehér-, jegenye-nyár; nyárád, nyárágy.]

nyár-erdő : [populetum; pappehvald). 1380 : Silue
scilicet populorum wlgariter Nyarerdcu dicte (Hazai-
Okm. 1.279).

nyár- fa : populus álba ; pappel NySz. 1237 : Magna
arbor de populo que uulgo dicitur Narpha (OL. D. 217).
1256 : In arbore Narfa (Körmend, Heim 3). 1274 1338 :
Arborem tremuleam wlgo nyárfa vocatam (OL. D. 882).
1299 : Ad quandam arborem populus, uulgariter Náárfa
dictam (ZichyOkm. 1.95). 1307 1354 : Vnam arborem
Tremuleam wlgo Nyárfa vocatam (OL. D. 3033). 1309 :
Ubi sünt due mete terree denouo erecte in quarum una
est arbor Egur in alia est arbor Nyárfa (Múz. Jan-
kowich). 1324 : Super arbore que in uulgo Naarfa
dicitur (Múz. Kállay). 1336 : Duas arbores tremuleas
uulgo Nyárfa vocatas (OL. D. 2997). 1337: Arborem
tremuleam uulgo nyárfa vocatam (uo. 3105). Uenitur
ad vnam arborem betule wlgariter Nyárfa (Lelesz

Met. Ugocsa 26). 1338/1395 : lungit aliam arborem
Tremuleam wlgo Nyárfa vocatam (Múz. Jankowich).
1342 : Trés arbores tremule wlgo Nyárfa vocate
(OL. D. 1731). 1363 : Ad vnam magnam arborem
Tremule wlgo Nyárfa vocatam (uo. 5213). 1379 : Ad
arborem popuU wlgo Nyárfa vocatam (uo. 6617).
1382 : Ad unam arborem populeam vulgariter nyárfa
vocatam (KároMOkl. 1.383). 1397/1416: Ad vnum
angulum juxta metas Hangyaslaph ac quasdam arbores
populeas vdgo Nyárfa nominatas (Múz. Jankowich).
1399 : Ai'borem popiili wlgo Nyárfa vocatam (OL. D.
8432). 1407 : Ai'borem populi wlgariter Nyárfa voca-
tam (uo. 9302). 1428 : Circa quasdam arbores populeas
wlgo Nyárfa vocatas (Múz. Jeszenák). 1439 : Vna
arbor populea vlgo Nyárfa (Lelesz Met. Abaúj 15).
1471 : Ad quandam fractam arborem populeam wlgo
Chonkan?/ar/a nuncupatam (OL. D. 17901).

nyár-kerek, -kerék ? : [populetum rotundum ; run-
der pappelwald]. 1429 : Nyarkerek [erdönév] [OL. D.
12086).

NYÁRÁD: [popiűetum ; pappelwald ?]. 1304 : Ar-
boribus fructrferis Kerekgemulch et in nemore Naraad
uocatis (Veszpr. 15, Vámos). 1420 : Possessiones Nya-
radtew Wamuswduarhel (ZichyOkm. V1.634). [Vö.
nyárágy.]

NYÁRÁGY, nyárjágy ? : [popuüs copiosus,
popuüs obsitus ; reich an pappelbáumen, mit pappel-
baumen bewachsen ?]. 1150 — 54 : Predium narage
(Pannh. 7 B). 1193 : Uadit usque ad capud piscine
que uocatur Narag (OL. D. 27). 1200 k. : Usque ad
íluuium Na7'agy (Anon. 32). 1240 k. : In predio
Naryhag [olv. nyárjágy "?] (Pannh. 61/8). 1292 : Silue
Naragh uocate (Körmend III 2, Gyunkud 17). 1367 :
Vltra fiuuium Nyaragh vocatum (OL. D. 5549).

NYARALÓ: [pastio aestiva;sommerweide]. 1897:
Némely nyaralók annihilaltatnak (KecskemétJk.). Az
város földén levő nyaralók közönséges jóra applicál-
tassanak hogy ökör csorda járhasson ott (uo.). Az
szántóföldön nyaralót akarván csinálni (uo.). 1736 :
Más telelőjére és nyaralójára senki jószágát ne bo-
csássa 12 frt büntetés alatt (uo.). [Vö. NySz. és Takáts
Sándor, Nyr. XXXn.90.] [Vö. nyárló ?]

ny araló-h.ely : [^] . 1702 : Király István úr nem
árvául fogta fel azon telelő és nyaraló Jwlyeket, hanem
kéredzett be (KecskemétJK.).

NYÁRAS, nyárjas, nyárras : a) populeus ;
pappel- ; b) populetum ; pappelwald NySz. 1297 : Ad
quoddam pomeriumquod uocatur Nyarras (Múz. Justh,
1. IlazaiOkm. VI.423). Duo pomeria Nyarras et Mydies
nuncupata (uo.). 1309 1342 : Quoddam Nemus eorum
Nyaras vocatum (OL. D. 1731;. 1323 : In planicie
Xrtrosporlog vocata veiüt ad duas metas terreas
(Múz. Hanvay). 1324 : In quadam planicie Naras-
parlag uocata (Múz.). 1337 1414 : lungit quendam
fluuium Aí/arrt.spatak vocatum (OL. D. 3089). 1343 :
Ad vallem Aycrrraswelgh vocatam (Körmend III/2,
Seregélyes 104). 1370: luxta quandam Süuam Nyaras
vocatam (Múz. Becsky). 1376 : Ad metam populosara
wlgo Nyaras (Körmend II 5, Lyndva 18). 1420: Pisci-
narum Hechay Nj-armegytho A'í/círastho vocatarum (Le-
lesz Acta 40 86). 1427 : lu medio tremulatrom [Szamotá-
nál igj ] wlgariter i\^//«/-ds (Lelesz Met. Szabolcs 1). 1430 :
AUas Siluas simplices Nyaras Chokas (Lelesz Acta
49 14). Siluas Simplices Nyaras Chokas Thokerek
Agerdew (Múz. Kállaj-). 1459 : In territorio Naghnyaras-
taya (Lelesz Introd. P/22). Ad facies fenilium in territorio
Nagh».?/űfrflsthaya (Lelesz Bercs. VII.26). 1461 : In
quodam lacu iY?/«rastho vocato (Múz. Kisfaludy). 1496:
Abinde eundo ad rubeta Bodogyakra Nyaras Nagher-

693

NYARGAL— NYÉK

NYEL— NYEREG

694

dew íilio nomine Agherdew diota (Lelesz Prot. n.234).
1523 : In iV</arasapath coram Egregys Stephano de
Werbewcz locumtenente ac Magistro Nicolao de myle-
thyncz [stb.J (Múz., 1. Zoluai : Nyelveml. 226). 1525:
Duas particulas Siluarum vnam videlicet Nyaras et
aliam Zenegethew vocatas (Lelesz Prot. V.276 a). 1603 :
A malom előtt van nyárjas füzes szeg (CanonVisit. 151).
[Szárm. : 1325/1332 : Pisscinis quarum nomina sünt
hec . . . Preposttoua Nyarasd Yuantokaya (OL. D.
2331). 1333 : Cum piscinis preposttoua, Nyarasd.
yuanthokaya (ZichyOkm. 1.412).]

NYARGAL, vö. jargaló.

NYÁRI-HÁZ : domus aestiva, villa ; sommerhaus
NySz. 1553 : Varnak kywöle egy nyary haz azon
vagyon haroni pléh (OL. UC. 96/3).

NYÁRJÁGY ? L nyárágy.

NYÁRJAS, L nyáras.

NYÁRLO: [pastio aestiva; sommerweide?]. 1398:
Super Bercti líjf^tiyarlew [így] vocatum (OL. D. 28945).
1460 : In loco Nyarlovfelghe (Veszpr. 12, Nagypécsöl).
[Vö. nyaraló ?]

NYÁRON : aestate ; im sommer NySz. 1584 :
Wargha Gergel' chak az el mwltli nyáron kezulth
az egeth pwztara (OL. UC. 56/33). Mikoron nyáron
az hanon marhath atal wyhethnek (uo.).

NYÁRRAS, L nyáras.

NYÁRS, nyáss : vem, obelus, spiess, bratspiess
NySz. 1550 : Lada, rostéi, nyas (OL. Kolozsm. 50\
1607 : Minden város és falu határában akasztófát és
nidst 15 nap alatt 12 forint birság alatt csináljanak
és az falukban kalodákat (MJogtörtEml. III.44 .' [Vö.
koh.-, vas-nyárs.]

nyárs-gerely : vervina, [veruina] : spiess NySz.
1549 : Cuspis wulgo nyasgerely (OL. UC. 75/40).

NYÁSS, 1. nyárs.

NYAVALYA, névalya : aerumna, conflictatio,
calamitas, miseria ; elend, widerwartigkeit, mühe NySz.
(1. jel.). 1211 : loubagiones hü sünt Mortunus filius
Syquid Reze Salbeu Ncmialeh [olv. nevalya "? a. m.
nyavalya?] Motus HeUe Op (Pannh. Tih. 1/5). [? Szárm. :
1357 : Possessiones Naualyad et Chukahaza vocate
(SztárayOkl. 1.261).]

NYAVALYÁS, névalyás: miser, aerumnosus,
aerumnabilis ; elend, mühselig, arm NySz. (1. jel.)
1347: Nicolao dicto Neualyas (KárolyiOkl. 1.172 1.
1351 : Johannis dicti Naualias (AnjouOkm. V.461).
1381 : Ladislaum dictum Naualas (OL. D. 31333).
1454 : Nyawalyas, hn. (uo. 14604).

NYAVALYGÁS : afflictio, miseria ; trübsal,
bekümniernis, not NySz. 1601 : Minden völgynek háta
vagyon : commoda trahunt incommoda secum. Váljon
s miért mondom ezt Kegyelmed előtt ? Avagy mind
tőled elszakadásom után, mind itt való nyavalyqásom-
han nem elégé lugoztatott-e az fejem? (MA. NLI. 124).

NYÉK : 1193 : Hec igitur sünt nomina prediorum
Necy [a. m. nyék?]. Warung. Goboz. Tude[u?] (OL.
D. 27). 1295 : Decimas sua.s vini et frugum de sancto
Andrea de Sancto Jacobo de magnó Cutello Budensi
de Kezű de Vrsy de Neek ac de Thaten (Veszpr. 106,
Dec. Bud. 4) [Vö. Vizsegrád, Vizsegrád! hol hajdani
fényed ? . . . Dunapart hosszában kerti ékességed ?
Mérföldeki-e nyúló, párduczlakta nyéked ?>•> (Arany :
Toldi Szerelme VII. é. 20. vsz.). Nyék Szegeden folyó

mellett fekvő erdőt jelent, 1. Nyr. XXX.387, Sárközön
pedig berket, 1. uo. XXXn.463.]

NYÉL: manubrium ; handhabe, heft NySz. 1560:
Barát nyelw kees [olv. barát-nyelű kés?] (OL. Nád. 49).
1566 : Was nyelib zakallos Fa nyelw zakallos (uo.).
Fa zamzer iy nyele (uo.). 1587 : Fa niehu zakalos
(OL. UC. 46/74). [Vö. kapa-nyél.]

NYELETLEN: manubrio destitutus; ohne stiel
NySz. 1605 : Nyeletlen was aso (OL. UC. 28/61).

NYELV, vö. ökör-, tehén-nyelv.

nyelv-váltság : emenda linguae NySz.; die bőse
Zungen mit Geldstrafe lösen PPB. ; «az a pénzérték,
mely az eredeti vagy jelképi testcsonkitó büntetés
( nyelvkimetszés, nyelvre való fogóvetés) megváltásául
annak helyébe lépett» Széli Farkas magyarázta Nyr.
XXV.80. 1694 : Ha az öszve-felelés lészen, egyik
a másik szavát meghallgassa, mit akar felelni. Ha az
másik által üti beszédévei és nem csendesen hallgatja
eg}ak az másik beszédét, törvény szerint nyelve vált-
ságán maradjon ; azt penig mingyár letévén addig ne
felelhessen, ugy mint 12 forint az 12 eskütt ellen, és
az házbúi ne legyen szabad kimenni. Azt letévén,
azután felelhessen (GazdtörtSzemle 1.172). [Vö. 1656 :
20. Novembris in Senatu. Farkas János köti magát
Ádám Demeterné ellen arra, hogy ennek utána őtet
megbecsüli, nem diífamálja, az asszony is iUendö
becsületét megadja; ha violálná az kötésit: nyelve
vdlthatatlan legyen (DebrJk., 1. Nyr. XXV.80). «Emenda
Linguae, redemtio linguae, mulcta, poena quasi loco
amissionis linguae statiita; nyelwáltság» Bartal.]

NYÉLVÁN, 1. nyilván.

NYELVES : 1) lingulatus, locutulejus, lingvax,
loquax, garrulus ; schwátzer NySz. (2. jel.) 1460: Al-
berto Nyelwes (Lelesz Acta 71/20). || 2) [linguae acer-
bae ; maiüfertig, scharfzüngig, zánkisch]. 1769 : A
bizony nem gyermekség ez hallja Kend ! Kend [a
református prédikátor] Edelénbe is olyan nyelves volt,
itt is oUyan, innét is kitudják kendet mint onnan
(CanonVisit. 197).

NYELVETLEN : elingvatus, elingvis ; stumm
NySz. 1398 : Penes ortum Waprus [Wapnis ?] Nyelueth-
len dicti Múz.). [« Ugyanitt : «Ad ortum Petri parui»
és több kert említtetik* Szám. jegyz.]

NYER ? nyer ? : lucrifacio, lucror, demereo ; ge-
winnen, erlangen NySz. (1. jel.). 1211 : Hü sünt lou-
bagiones Jege Quereud Nereh [a. m. nyerő v. nyírő?]
(Pannh. Tih. 1/5). 1507 : Benedicto Nyerew (Lelesz
Acta 115/9). [Vö. kinyer.]

NYER ? 1. nyíró.

NYEREG, ny erg, ny erög : ephippia, ephippium,
sella ; sattel NySz. 1517 : Equum raeum coloris seplws
cum Neregh (Forrás ?). 1525 : Heweder ad Nyeregh
vnum emi (OL. D. 26345). 1544 : Ket neregh&n ualo
kecczer heuedert (OL. Nád. 41). Az nyergg ala
toltysnek walo gyapyat (uo. 40 .. 1597 : Egy keoteo-
lekben niereg ala való nemezek (OL. UC. 101/3).
1670 : Egy szekszenas nyeregh (OL. L. III. 17. 29).
I Vö. huszár-, katona-, szekeres-, szekérvezető-,
tatár-nyereg.]

nyerég-csináló : jephippiorum opifex ; sattler].
1714: Nycrc(]csinál6 [foglalkozásnév] (GazdtörtSzemle
1X.22). ■

nyereg-gyártó : ephippiarius ; sattler NySz. 1454 :
Anthonio Nerggyartho [«igy» Szám. jegyz.] (Lelesz
Acta 65/24). 1510 : Michael Nyereggyartho (OL. D.
22090).

44*

695

NYEREJT-NYEST

NYEVE— NYÍL

696

nyerég-kápa : pomum ephippii PP. (< nyereg
kápája» a.) ; Haupt oder Knopf am Sattel PPB. (ua. a.),
sattenknopf BM. 1462 : Vna Xyergcapa de panno nigrí
coloris (Múz. Kállay). 1544 : Sárga zattjant nyereg
kapának iOh. Nád. 40).

NTERÉJT, 1. nyerít.

NTERGr, 1. nyereg-gyártó, -kápa.

NYERGES : 1* epliippiarius, epMppiatiis, stra-
tariiis : gesattelt, satteltragend NySz. ; [ephippio simi-
lis ; einem sattel ahnlich]. 1227 : Ad unum luontem
que [igyj in hungarico Nerges berch nominatur (OL. D.
134). 1262 : In montem i\'er^esberch Tocatum (Mon-
Strig. 1.472). 1327 : Separat terram Yjnerges a terra
Onerges [Nógrád m.] (AnjouOkm. 11.295). Ad dictam
terram VvHej-^espotok (uo.). 1364/1367 : Ad montem
Xergesheg uocatum (OL. D. 30682). 1408 : Ad cacu-
men montis Xergeshevch (Múz.). 1436 : Peruenissent
ad aciem montis Hradischa supra saxum Xyergesk-^
vocatum (Múz. Békássv). 1451 : In vertice eiusdem
montis .Ye?-^eshath OL. D. 36403). 1642 : Az Xi/er-
gesen [határrész] 1 hold, 1 drb rét, egj' gyümölcsös
kert (Canon Visit. 161). || 2) opifex ephippiorum ; satt-
ler NySz. 1359 1525 : Nicolaum dictum Xyerges (Ká-
rolyiOkl. 1.242;. 1371: Johannem dictum ?rer^es (Pannh.
34,S). 1377 : Blasius dictus Xcrges (Lelesz Acta
10,27). 1400 : Demetrii Xerges dicti (OL. D. 22538).
1423 : Georgii dicti Xerges (ZalaOkl.' 11.434). 1453 :
Lucas Xerges (OL. D. 36407). 1467 : SjTnon Xyerges
(SzékelyOkl. V.29). 1477: GaUo Xyerges (Körmend
ni4, Batthyán 56 . 1488 : Benedictus Xijerges (OL.
D. 27072). 1498 : Petro Xyerges (Múz. KáUay). 1554 :
Sebastianus Xyerges (SzékelyOkl. V.68)."^ 1603 :
^íichael Xyerges (uo. 245).

nyerges-tartó : f?]. 1269 1275 : Agasonum ducis
qiii dicitur Xerguestortov (OL. D. 671). 1311 : PopuU
nostri Xerguestorto vocati (AnjouOkm. 1.283).

NYERÍT, nyerejt: hinnio : A^iehem NySz.
1523 : Andrea Xycreyfhew (Pannh. 42 G).

NYERÖG, 1. nyereg.

NYERS : a) crudus, incoctus ; roh, ungekocht ;
b) viridis ; grün ; c) vividus, vegetus, alacer ; muníer,
rüstig, jung NySz. (1. 2. és 4. jel.) 1395 : Ad vnum
montem que [igy] vocatur Ae?-.slieg [a. m. nyers ?]
(OL. D. 31118). 1475: Johanne Xyers (Lelesz Acta
85 22). 1482: Stephano Xyers... Petro Xyers (Zala-
Okl. 11.618). 1499 : Ambrosio Xyers (Múz. Kisfaludy).
1587: Xyers fagos alma (OL. UC. 12,42). 1597:
Limonia. Xiers giwmeolcz (uo. 101/3).

NYES: frondo, triinco, caedo, amputo, puto: stüm-
meln, abhauen, behanen NySz. 1395 : Johanne dicto
Xyese (Lelesz Acta 22/18 . 1416 : Emerico Xyesew
(uo. 36,/29). 1602 : Xyeső Péter (SzékelyOkl. V.214).

NYEST, nest : martes, martui-, mardus, martes
scythiea ; marder, zobel NySz. 1231 : Conlirmamus
eciam prouentus prouenientes ex marturinis de totó
Manyslov que uulgo Xest nímcupatur (OL. D. 168).
1522 : Unam subám vulgo kofinesfh vocatam Tört-
Tár 1889. évf. 381). Vna nigra Sathinea suba subducta
nest (OL. D. 26268 . 1530 : Pilius de pellibus mardu-
rinis nesth (OL. L. III. 16. 17). Subas trés 7iyesfh sub-
ductas (OL. UC. 98 5). 1548 : Egh eleuen nestet
hoza uramnak (OL. Nád. 40). 1630: Ezen is protestál
az nemes várraegye, mivel ezelőtt az ispánok szoktak
volt az falukon a.iándékíiyesteket vagy rókát szedni
fenyegetések alatt (MJogtörtEml. III.60). [Vö. bükk-,
török-nyest; nyuszt.J

nyest-bó'r : [pellis martis] ; marderfell BM. 1558 :
Egj- nest bó'r feieretestül keth pénzt, Egy Farkas
börtül Tizen keth kraiczarth (OL. D. 37006, 1. Gazd-
törtSzemle VI.137). 1588: Xesth beivr {OL. UC. 64/35)

nyest-suba : [marderfeU, winterrock aus marder-
feUl 1531 : Mai suba, nak suba, nest suba, hóig suba
(OL. Nád. 43). [Vö. suba 1. 2. jel. NySz.]

nyest-torok : [pellis collum melis tegens ; das
feli am halse des marders]. 1579 : Egi fekete dupla
tafota Kosuchka nest torokkal bellett (Radvánszkv :
Családélet n.32).

NYÉVÉ, L kender-nyüvó'.

NYÍG, 1. nyűg.

NYÍL : 1) sagitta, telum, jaculum ; pfeU NySz.
(1. jel.) 1399: Blasium Xtjl dictum (Múz.). 1577 : Egy
puzdora nylastul ÍOL. L. UI. 16. 17) 1588 : War
giutho zigonios nyl (OL. UC. 76,17). || 2 sors; loos
NySz. (2. jel.). 1463 : Quandam domum desertam . . .
cum címctis suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet,
puta terris arabilibus cultis et Incultis pratis fenetis
Siluia Nemoribus aquis aquarum que decursibus . . .
Iiu-e ad eandem domum pertinere debentibus videlicet
luxta diuisionem et consuetudiuem aliarum domorum
in eadem habitarum ac sortem wlgo Xylholkewlthy
[igy] (OL. D. 27039). 1726 : A régi atyáinktúl szokott
és practizáltatott rend szerént nyíllal osztottanak kinek
két nyilast, kinek egyet, kinek felet, és hannad részt is,
a mennyit kivánt fizetése után (GazdtörtSzemle III.91).
Ij 3) pars, portio [agri coramunis divisi, «funiculus»,
sorté addicta pars agri communis] ; theil, antheil [des
zugetheilten feldes] NySz. (3. jel.) ; «sorshúzás útján
osztályrészül jutott földdarab v. erdörész» MTsz. (2. jel.)
1418 : Cum duodecim iugeribus térre arabUibus usualis
in tribus calcaturis . . . nec non sex mensuris 7iyl dictis
sorté missis (SztárayOkl. 11.199). 1423 : Duobus pratis
sew fenilibus vno Anthalnyla et altero Athyayvvtha-
meUeke nominatis penes viam de possessione Athya
ducentem existentibus (Lelesz Acta 43 11). 1442 : In
aüo feneto similiter vnam porcionem simpUcem wlgo
7iyl vocatam - OL. D. 37330). 1526 : Item in feneto
Nagh Reth vocato partes feneti Xyl nuncupatas octo
(uo. 36402). 1528: Vnam partém feneti Xyl vocatam
(OL. Kolozsm. 106). 1594 : Az kinek egez 7iila vágjon
melliet ferthon pénznek is hinak \vk egez niltol 12
pénzt adnak az ispánnak fel nylthol hat pénzt (OL.
UC, 113/5.) 1596: Nilas embernek kith hinak az
ki az nilat fel weszi tartozik ^'j kóból zabbal (uo.
12, 28). 1725 : Anno 1725. Kozárvár felé [Dézs] váras
nyilainak conscriptiójárul való legestrom . . . Sárközi
lu-am nyila (manet). Váradi Sigmond ui'am nyila
(manet). Marjai Albert bir egy nyilat, melyet is Korodi
uramnak adtak volt személyére vacans. Ennek az
végiben egy nyil, melyet Széki Sándor bír örökös
földihez [stb.] (GazdtörtSzemle m.l85). Az malom
gátjánál egy darab föld, melyet Korodi uram tört volt
fel, eg}' jó nyil hosszat (uo. 187 '. Az mely földek contra-
versiában vadnak az al-öriekkel, azon földeknek egy
részét, circiter 14 nyilnyit az al-öriek sem contraver-
tálnak, azért nyilban fel kell osztani. Az Bélahegyen
alól . . . egy darab föld az oldalban . . . melyet Derecskéi
uram bírt, most Vasas uram bírj?, váras földe, nyilban
kell valakinek adni (uo. 188). Bakos György uram
Dadái uramtól bírt zálogos földen belől, az alsó járó-
nál egy nyil Takács Györg}' vacans 7iyila (uo. 190).
jVö. Tagányi : A földközösség története Magyarorszá-
gon, GazdtörtSzemle 1.203, 205.] [Vö. tatár*-, tüzes-
nyíl.]

nyíl-faragó : [sagittarum opifex ; pfeilmacher,
pfeilschnitzer]. 1349 : Stephano dicto Xylfarago (Múz.

697

NYILACSKA-NYILAS

NYILASOCSKA— NYÍR

698

Görgey). 1366 : Stephani dicti Nylfaragoio (M.\ví.).
1367: Stephani dicti Nylfarago (^Múz. Kapy).

nyíl-gyártó : [>^]. 1404: Blasius Nylgijariho dictus
(Múz.). 1469 : Georgius Nylgarto (OL. D. 32365).

NYILACSKA : [deminutivum ad «nyil 3» ; dimi-
nutive form zu «nyil 3»]. 1725 : Ezen tövises föld
végiben Kozárvár felöl egy nyilacska, melyet senki
sem colált régtül fogva ; az alsó végit Dadái uram
maga földihez szántotta (GazdtörtSzemle III. 187 — 188).

NYILAS: 1) sagittarius; bogenschütz NySz. (1. jel.)
1343 : Johanne dicto Nylas (KárolyiOkl. 1.156). 1359 :
Johannem dictum Nylas (Múz. Káílay). Johannis dicti
Nylas (Múz.). 1384 : Michaelem dictum Nylas (Múz.
Kállay). 1386: Johannis dicti Nylas (Lelesz Acta 17/16;.
1390 : Johannis dicti Nilas (Forrás?). 1400: Stephano
Nylas (ZichyOkm. V.210). 1413: Johannem Nylas
(uo. VI.248). 1423: Demetrium Nilas (Lelesz Acta
43/70). 1425 : Thoma Nylas (OL. D. 11712). 1430 :
Emerico Á^ylas (Múz. Kisfaludy). 1449 : Anthonii
Nylas (Lelesz Acta 61/62). 1463 : Nicolaus Nylas
(Múz. Kállay). Anthonio ^íylas (OL. D. 29293). 1478:
Fabianum Nylas (Körmend, Heim 590). 1485: Michaele
Nylas (Múz. Ibrányi). 1504 : Blasio Nylas (Lelesz
Acta 112/12). II 2) pars ráta, pars sorté obtenta [agri
communis divisi] ; teil, anteil [des zugetheilten feldes]
NySz. (2. jel.) ; «egyenes vonalakkal határolt rét- v.
erdörész, parcella* MTsz. 1290: Quasdam terras Scuti-
ferorum nostrorum Nylas vocatam [így ?] (Veszpr.
Regn. N/212, 1. Wenzel IV.352). 1405: Quandam par-
ticiilam térre Nylas vocatam (OL. D. 31358). 1464: Quan-
dam particnlam prati wlgo Nylyas [így] dicti (Múz.).
1475 : Quoddam aliud pratum HozywMí/Tös vocatum(uo.).
1496 : Ad rubeta Kewer Jakaberdeye Hathhazwth-
melleke et vtraque A^í/Zaswthmelleky vocata (Lelesz
Prot. 11.234). 1503 : Ac eciam vno fenili ad vnum
Nylas se extendenti (OL. D. 36405). 1516 : Fenilium
Nilas vocatorum (uo. 36402). 1522 : In eisdem pratis
Hwzyw Nylas et Thohel (Múz. Békássy). 1525: Feneta
ipsoriun exponentium septem mensure wlgo Nylas
dicte in territorio possessionis Baxa (Múz. Bónis).
1554 : Secundum leuacionem sorcium quod nylas
vocatur (OL. Kolozsm, 49). Coloni singuli qui acce-
perint sortem quod wlgo nylas vocant (uo.). 1597 :
Kyhez wagyon Zantho feöld : Jugera 18'/? . Retheys
keth helen, kewes, kewes [igy], Az Hanonys egy
Nylass hozza (OL. UC. 12/42). Az Hanon walamy kewes
óztál nylas kazalo (uo.). 1619: Singulus colonus
de communi possessionis feneto, vulgo Nylas vocatum
accipiens (uo. 1/17). 1671: Az Monostori földet nyilas
számra 24 lépésnyire el kell osztani, azoknak az kik-
nek földek nincs, fizetésért (GazdtörtSzemle IX.5).
1699 : Az mely lakos penig a Nyilast kiveszi, maga
száncsa, vesse, ne komplárkogyék véle (uo. 6). 1700 :
Kik holnap mindgyárt hozzáfogván, revidiálják, kinek
mennyi földe vagyon, hogy ahoz képest lehessen a
nyilasok osztása (uo. 7). 1726: A régi atyáinktúl szo-
kott és practizáltatott rend szerént nyillal osztottanak
kinek két nyilast, kinek egyet, kinek felet, és har-
mad részt is, a mennyit kivánt fizetése után (uo. III.
91). 1757 : Rét vagyon két darab, a melly négy nyilast
tészen (CanonVisit. 178). [Vö. nyíL]

nyilas-erabér : 1596 : Nilas embernek kith hinak
az ki az nilat fel weszi tartozik Va kóból zabbal
(OL. UC. 12/28).

nyilas-föld : [1. «nyilas» 2. jel.]. 1694 : A Dári
kuttya megbomolván, minthogy Hatvan-utcza '■'> nyilas
földet bir rajta, megcsináltassa, Bir*') Uram elégséges
fát adgyon (GazdtörtSzemle IX. 8). 1725 : Ezeken
alol egy darab tövises föld ennek előtte nyilas föld
volt, de már az gát felfogta (uo. III.187.). [Vö. 1774 :

Ámbár ugyan a Nyilas vagy Hóid Földek nem min-
denütt egyenlő mértékűek (Szilágyi Sám. : Gazda-
ságra oktató könyvecske, 97. 1.).]

NYILASOCSKA : [deminutivum ad «nyilas
2» ; diminutive form zu «nyilas 2»]. 1597 : Az Kan-
ban r^th heleth nylasochkaya wagyon ( OL. UC. 12/42).

NYILVÁN, nyélván : evidenter, profecto [stb.] ;
offenbar, gewiss, sicher, klar NySz. (3. jel.) 1752 :
Az erdők sok ortoványnyal is nyélván pusztulásra
jutnak (GazdtörtSzemle VI.138). [Vö. nijélik MTsz.
«nyilik» a.]

nyilván-való : manifestus, evidens, clarus [stb.] ;
offenbar, klar, deutlich NySz. (2. jel.) 1752 : Máskint
is nyélvánvaló, hogy . . . hátramaradást és kárt szen-
ved gazdagságában (GazdtörtSzemle VI.140).

1. NYÍR : a) betula ; birke ; b) betuletum ;
birkenwald NySz. 1055 : Inde ad holmodi rea postea
gnir uuege holmodia rea (Pannh. Tih. 1/1). 1200 k. :
A siluis Nyr usque ad Umusouer (Anon. 22). Per par-
tes Nyr equitantes (uo.). 1219/1276 : Ascendit ad
radicem montis qui Nyr dicitur (MonStrig. 1.223).
1240 k. : Due ville Zyruuke Durche Valuusfey
Nyrokol (Pannh. 61/8). 1256 : Terram suam nomine
Nyro^ol (uo. 5/K). 1294/1367 : Venit ad siluam Nyr
nomine (Veszpr. 6, Gjámót). 1307 : In iunctura aqua-
rum NyrőkoX et Fyuzuelg uocatarum (Pannh. 5/Q).
1309 : Ad duas metas terreas denouo erectas in qua-
rum una est arbor Nyr (Múz. Jankowich). 1314/1328 :
Arbor quartaginis quod wlgo Nyr dicitur (uo.). 1322 :
Ziugartholaca Nyr\?iG (OL. D. 2102). 1327/1466? : luxta
pontem Nijrh.j(X-A vocatum (Múz.). 1341 : A parte Silue
%rmegh'(OL. D. 3384). 1346 : Cum villis Nyrsk^l et
Roazd (AnjouOkm. IV.641). 1347 : iV?/reghaz, hn. (Múz.
Wenzel). 1430 : In loco Turuthwí/r vocato vbi trcs
metas terreas autiquas reperissent (Múz. Kállay). 1438 :
Fenilia prata Nyrmegh. vocata (Pannh. 50/P). 1486 :
Due arbuscule prima Tiüfyathal vocata secunda Nyr-
fyathal (Körmend Acta IH/B, Baráti 84). [Vö. fehér-
nyír.]

nyír-erdő : [betuletum ; birkenwald]. 1470 : Versus
siluam Nyrerdcv vocatam (Múz. Sombory). 1495 :
Quandam Siluam NyrErdetv vocatum (Múz. Forgách).

nyír-fa : betula ; birkenbaum NySz. 1252 : Uenit
ad arborem que dicitur Nyrfa (OL. D. 369). 1256 :
In arbore Nyrfa (Körmend, Heim 3). 1259 : Uadit ad
arborem nirfa (OL. D. 33714). 1269/1290 : Venit ad
duas arbores nyrfa et borfa (Wenzel Vm.251).
1270/1335 : Duas metas quarura vna est in arbore
Nyrfa (OL. D. 734). 1272: Currit ad duas metas
quarum vna cerasum altéra uero Biu-icem quod uulgo
nirfa dicitur amplexantur (Körmend VV6, Heterogena
Miscell. 109, 1. ZalaOkl. 1.71). 1288/1343: Arboribus
Buricum que wlgo Nirfa et Egurfa vocantur (Múz.,
1. HazaiOkm. VI.340). 1298 : Trés arbores vna nirfa
et due Ilices (Akad. 1/39). 1336 : Vádit ad arborem
Nyrfa nomine (OL. D. 2982). 1358 : Diuertendo ad
quandam arborem Nyrfa (Múz.).

nyír-víz : aqua betulacea ; birkenwasser NySz.
1744 : A cserén nyír-vizet akart venni Borsos Mihály,
de nem akart folyni (DebrJk.). 1769 : Hát nyír vízzel
lehetne-e keresztelni ? Nem ; mert az nem természet
szerint való viz (CanonVisit. 191).

2. NYÍR : tondeo, rado ; scheeren NySz. («3,
nyir» a.). 1545 : Ket ollót louak serene nirni (OL.
Nád. 40\ 1550 : í]g mvdragnak ualo oua nirue világos
kek poztot (uo. 42).

699

NYÍR-FiTRO

NYÍRÓ— M'OM

700

3. NYÍR : [palus : siimpf ?]. 1259 : Terrani insuper
Vkurd uocatam iuxta Akus nyre existenlem (OL. D.
492). 1282 : Campos in magua siliia quorum nomina
siint hec Soumezeu Xyrmezeu (uo. 1133). 1470 :
Cuiusdam vallis Xyrwapa. vocate (Múz. Sombory).
[Vö. Munkácsi, EtlmograplűaIV.283— 284; Szilasi, Nyr-
XXXII.419.]

NYÍRÁS, nyírés, nyírís : tonsma, rasura ; das
scheeren, bescheerung NySz. («nyirés» a.). 1544 : Az
subicza niresetől (OL. Nád. 40). Kapczanak való pozto
nyrysetöí (uo.). 1705 : Gyapjunü : Első nyirishöl Ruua
98. Másik nyirishöl Rúna 96 (AdalZemplvmTört. VI.
évf. 240).

NYIRATLAN, nyiretlen : irrasus, intonsus ;
unbeschoren XySz. («njTretleu;> a.). 1550 : Fekete
stametot [ystametot '?] auatlan ídretlen (OL. Xád. 42).
Karasiath auatlant idretlenth (uo. 48).

1. NYÍRES : a) betulaeeus, betulinus ; birkán- ;
b) betuletum; birkenwald XySz. 1243/1354: Per
quandam Siluam A'//resligeth dictani (OL. D. 260).
12511281 : Transit per Kanatopam ad A"?Vesmal (uo.
346).' 12981305: Kethnyres videlicet Ohiyres et
Fnhiyres (uo. 30589). 1325/1347: Tendit ad monticu-
lum Xyrcs vocatum (Körmend II/4, Miskouch 67).
1336: "Per quandam Ayresivgetli (OL. D. 2982).
1375 : Silue Xyres vocate (uo' " 29713). 1470 : Penes
quendam riuuluni A yrespathak appellatum Múz.
Somboiy). Quadam siíva Xyres nuncupata (Károl5'i-
Okl. U.408). 1712 k. : Az Somoskert az egész Somos-
sal, nyíressel, gondviselése alá adattassék (Gazdtört-
Szemle Vn.416).

2. NYÍRÉS: [paludosus ; sumpfig?]. 1287: Ad
campum Xyresmezeii uocatum (OL. D. 1207 '. 1292 :
lungit ^^lum campum A"?/resmezej' uominatum (Múz.
Jankowchj. 1338 : Cuiusdam parui campi v.lgo Xires-
mezeu vocati (Múz.). 1340 : In loco Xyres\.elg dicto
XX. iugera (Körmend III 2, Pezye 86). [L. még az
«1. uyires» alatti adatokat. Vö. Munkácsi, Ethno-
graphia IV.283-284 : Szilasi, Nyr. XXXn.419.]

NYÍRÉS, L nyírás.

NYIRETLEN. L nyiratlan.

NYÍRI: betulaeeus ; birken- NyS:/. 1270": Comlous
Xyri Capulna (OL. D. 705).

NYÍRÍS, L nyírás.

NYIRKOS: humidus, madidus : feucht NySz.
1452 : Tercium verő [jugerim] in Xy7-kus cum vir-
gultís (OL. D. 14546).

NYÍRÓ, nyéré ? nyerő ? nyíró' : a) tondens ;
scheerend ; b) tonsor, rasor ; scheerer NySz. («nyirö»
a.) ; [tonsor panni ; tuchscherer]. 1211 : Hü sünt" iou-
bagiones Jege Quereud Xcreh [olv. nyéré •* a. m. njiró '?
vö. «nvérőc, tondeo» MA'. «nyéro: tonsor» PP.j (Pannh.
Tih. T/ő). 1423: Petro Xyrew (Múz. . 1424: Stephano
Nyrew (Múz. Forgách). 1449 : Thoma Xyrew (Pannh.
15 F). Blasii Xureic (Lelesz Acta 61 62 és SztáravOkl. II.
443 .. 1456 : Dominico Xyrew (OL. D. 15099); 1468 :
Stephanus Xyrew (Múz. Kállay i. 1480 : Andrea Xyrew
(OL. D. 1.^350). 1484: Augustus AVm^ (Múz. Kállay).
1494 : Georgius Xyrew (Lelesz Ácta 102/9). 1507 :
Benedicto Xyerew [a. m. njnró ?] (uo. 115/9). 1512:
In vico Xyrewwcha. (OL. D. 22317). 1520 : Francisco
Nyrew (Pannh. 66 14. 1545: Az nirönek het ueg
posztótól ÍOL. Nád. 42). 1584 : Xyrö Amborus (OL.
UC. 56/33 V. 1597 ; Xyreö Myhal fwthoth ember (uo.
12/42). 1602: A>i/-o ^Boldizsár (SzékelyOkl. V.283).
|Vö. posztó-nyirö NySz.]

nyíró-ecset : ipecten tonsorius ; schurkamm].
1545 : Keet nyrö echet (OL. Nád. 49).

nyíró-legény : administer fuUonicae ; walkergeseU
NySz.; [administer tonsoris ; barbiergeseU"?]. 1545:
Az nirő legeseknek (OL. Nád. 42).

NYÍRŐ, L nyíró.

NYIST, L nyüst.

NYIT : 1) aperio ; öffnen NySz. 1769 : Kár hogy
más ajtó is nints a Templomon, Isten oltalmazza, ha
a Templomban való létebiek idején tűz . . . támadna
megöLuék az emberek egymást : a végin kellene még
egy ajtót nyittatni (CanonVisit. 190 — 191). !| 2) die
erste hacke gebén, den weingarten oder weinberg
das erste mai aufgraben oder hauen BM. 1700 :
Xyitónak, meczczönek, homlítónak more antiquitus
solito tiz rényes forint büntetés alatt dénár 24-nél
többet ne fizessen. Hoc declarato, hogy mind nyitó-
nak s mind fedőnek az mint specificáltatott, minde-
nütt az hegyeken dénár 24 adatódgyék egyaránt
(GazdtörtSzemle 1.79^80, szőlőművelési szabályzat-
ban). [Vö. ki-, megnyit.]

NYITÁS : 1) apertio ; das öffnen NySz., das
aufmachen BM. [das aufschliessenj. 1545 : Eg lakat
gartonak az ayto vitástól (OL. Nád. 40). || 2) die
erste hacke im weingarten BM. 1700 : Mivel többire
az ember napi számossal miveltet és a szakványosok
is azzal, akár nyitáskor, kapáláskor és egyébkor az
napi számot hamisan veszik fel 'GazdtörtSzemle 1.78,
szőlőművelési szabály:catban). Az nyitásrúl. Az szőUö-
ket igen roszul szo'cták kinyitni, megfenekesedik,
gj'ükeresedik valahol jól ki nem nyittj'a az vinczellér
(uo. 79). 1705: Szöieim cultiu-ájára : 1. Hegyaljai-
akra : Xyitás, metszé •, Venyike s karó szedés, Karó-
zásra, kötözés, Első Kapálás, Forgatás, Harmadlás,
Fedés, Szőlő Pásztorok fizetéssé, Két Vinczelér fize-
téssé Summa fl. 898. 95 (AdalZemplvmTört. VI. évf. 331).

NYITÓ-TÁBLA : [foricula ; fensterladen] . 1597 :
Az ablakok egj nito tábla heiaual vadnak es tizen
egj lueg heiaual (OL. UC. 101/3). Ablakok éppen,

eggik nito tablaia fa (uo.).

NYITRA, 1. nitra.

NYIVÉ, 1. kendér-nyüvő.

NYÓG, 1. nyolc.

NYÓJT, 1. nyújt

NYOLC, nyóc : octo ; acht NySz. 1564: Xyocz
elóküthó (OL. Nád. 40).

NYOLCAS: [modiiis: scheffel, viertel?]. 1594:
Keöles vagiou ket niolczas [így] No: 2 (OL. UC. 106 3,
«Nagy-Bajom, Bihar m.» Szám. jegyz.). Lenche vagion
niolczas No : 7 (uo.). Ket hordóban vagion magh búza
niolczas 7 (uo.). [Vö. nyolcados MTsz. Vö. NySz.
más jel ]

NYOLCVANAS, nyolcvanos : octogenarius ;
aus achtzig bestehend NySz. 1559 : Xyolcuanos
(jelentése ?J gránátot nettem öt refet (OL. Nád. 49).
1572 : Xyolcuanos gránátot nettem öt refet (uo. 40).

NYOLCVANOS, L nyolcvanas.

1. NYOM: [per.dore pondo ; wiegenj. 1591: Egy
silüngh ])ohar mind fedelestül niom, keth girath tj-zen
egh latot (OL. Nád. 48). 1644 : Golvobisa három fer-
tont nyom (OL. UC. 13 11). [Vö. NySz.] [Vö. el-,
megnyoro. ; nyomó.]

2. NYOM : vestigium, nóta pedaria : fussstapfen
NySz. 1475 : Predia Kevrthwelbokor et Menés Xyom
vocata (Lelesz Acta 85; 1). [Vö. csorda-nyora,
talplábnyomnyi.]

roi

NYOMÁS— NYOMÓ

NYOMÓS— NYÜJT

702

NYOMÁS : 1413 : Cura duodecim iiigeribus terie
arabilis singulis annis iu singuli« calcaturis nyumas
dictis seminare consvetis (ZichyOkm. VI. 276). 1421 :
Quasdam terras eorum arabiles que wlgo Nyomás
dicuntur (Lelesz Acta 41/33). 1423 : Cum sedecim
Jiigeribus térre arabilibus vsualibus in tribiis cal-
caturis wlgariter Nyomás dictis (uo. 43/11). 1425 :
Cum quibusdam terris arabilibus retro ortos dicte
curie existentibus, tharonak Tocatis, ad eaudem ab
antiquo et de consuetudine spectantibus, nec non in
tiúbus calcaturis nyomás dictis, in qualibet scilicet
calcatura viginti iugera térre arabilis usualia (Sztáray-
Okl. 11.249). 1427 : In suplementum et augmentum
ipsius minoris sessionis de terra ipsorum propria
eisdem in diuisione deventa in terra Kezepn?/owias
habita (Múz. TörtTárs 2). Cum decem et octo Juge-
ribus térre arabilibus vsualibus in tribus calcaturis
Nyomás dictis existentibus (Lelesz Acta 47/6). 1429 :
Triginta Jugera terrarum arabilium vsualium sufficien-
cia, in tribus calcaturis wlgariter Nomas dictis exi-
stencia (OL. D. 32144). 1430 : Item in aliis terris pa-
scualibus Nyívmas dictis (Lelesz Acta 49/14). 1436 :
In singulis calcaturis wlgo Nyomás dictis (uo. 53/12).
1450 : De singulis Calcaturis wlgo Nyomás dictis
singula sex Jugera vsualia (uo. 60/13). 1455 : In tribus
calcaturis eiusdem possessionis wlgo Nyomás dictis
(Lelesz Prot. IV.44a). 1504 : In singulis tribus Calca-
turis wlgariter Nyomaas apellatis, in quibus videlicet
variis annis ad diuersas partes incole ipsius possessio-
nis Apagh arare solent (uo. 1.167). 1524 : Terras
similiter suas arabUes in et sub aratrum ipsius Pauli
Wayay attinentes fogas fewld vocatas in tribus locis
wlgariter Nyomás habitas (uo. V.243). 1526 : Arantur
eciam singulis annis vnanimi consensu ad vnam partém
wlgo Nyomás (Múz. Kállay). 1569 : Iugera contum
septuaginta quinque quae seminantur ad trés calcatu-
ras uulgo nyomásra (OL. UC. 18/15). 1598 : Két rét
van egy végben. Mind a bárom nyomásra földe van.
Egy nyomásra van heted fél kötél, a másikra bárom
van a harmadikra hajdan volt száz három (Caaon-
Visit. 143). 1599 : Vágynak ortvány földek is mind
a három nyomásra azoknak is a Decimája az Egyház-
fiak kezében jár (uo. 150). 1614: Vagion az majorhoz ket
niomasra három három darab föld (OL. UC. 1/8).
Vadnak zanto földek három niomasra mindenik nio-
masra szoktanak uettni őszi uetest (uo. 2/8). 1636 :
Majorság földek. Ez három karban vagyon három-
három nyomásra. Az 1634 esztendöbeli nyomásba
vettetett az tiszttartó cub. 75. A más két nyomás
ennél kisebb (GazdtörtSzemle 1.266). Majorsághoz való
földek. Három nyomásra vannak. Egy-egy nyomáson
60, némelyben 50, némelyben kevesebb vagyon (uo. 269).
1642 : Szántóföldek minden nyomásra vannak (Canon-
Visit. 161). 1701 : Resolvaltatott, hogy ebben az esz-
tendőben a lágy szántás meg engettetik nékiek, ugy
mindazáltal, hogy tovább ne száncsák, hanem nyo-
másban maradgyon (GazdtörtSzemle IX.7). 1757 : Szántó
földek vágynak minden nyomásonn. A felső nyomá-
son vagyon két kötél ... A második nyomásonn
vagyon 3 kötél ... A 3-ik nyomáson is vagyon 3 db.
(CanonVisit. 178). [Vö. «1. Calcatura: árva cessata;
ager requietus, novalis ; nyomás v. vető ; határosztály,
forduló, diilő» Bartal. «Midőn valamely határt úgy
osztanak fel, hogy részeit felváltva majd ugarnak s
legelőnek hagyják, majd őszi, s majd tavaszi vetés
alá használják, az ily határrészek egy-egy nyomást
tesznek. E szerént három nyomású határ az, melynek
körülbelül egy harmada ugar, egy harmada őszivel
és egy harmada tavaszival van bevetve. (Calcatura)*
CzF. Vö. még NySz. 4. és 5. jel. és MTsz.] [Vö.
szabad-nyomás. j

NYOMÓ, vö. sajt-nyomó, sámyomó-verém.

nyoraó-kád : [cupa in qua uvae calcantur] ; das

tretfass, der bottich, worin die weintrauben ausgetre-
ten werden BM. 1700: A kádban levő torkolt pedig
semmire nem limitálták, sem 40 pénzt az olyan szú-
rott kádtúl nem vettenek ; az vidékieknek némelyek-
nek akkor is megengedtetett az limitálás, arra rendel-
tetett hites embert küldvén ki az dézmás, melyet
szölőjül terhes vagy nyomó kádban megtekintvén, jó
lelkiismeret szerint valahány cseberre vagy köbölre
limitáltatott, annak ötödét tartoztak adni ő nagysá-
goknak (GazdtörtSzemle VII.405).

NYOMÓS ? : longaevus ; alt, langjahrig, dauerhaft
NySz. (2. jel.) 1231 : Quorum nomina sünt hec Niimus
[a. m. nyomós v. nemes ?] Chuer Pouca (OL. D. 168).
1270 : Petrum íilium Nyomus (Múz.).

NYOMTAT : frumentum calcando exprimo ; treten
NySz. (3. jel.) 1680 : Mivel minden béres méltó az
eő jutalmái'a nyomtató Eökörnek sem kötik be száját:
Azért mikor távul vidékre mennek [a borbirák] vásá-
rolni, a korczma jövedelméből illendő képpen élhet-
nek (AdalZemplvmTöi-t. V. évf. 280).

NYOMTATÓ, vö. gyolcs-, haj-, túró-nyom-
tató.

NYOMTATOTT: [pictus, coloratus ; gedruckt].
1589 : Niomtatoth athlachioth zöldet (OL. Nád. 49).
1595 : Eg veg nyomtatott barsont (uo. 47). 1637 :
Keöreös keorwl az palota nyomtatott sikos virágos
kilencz beör karpitokal be vont (OL. UC. 14/43).
[Vö. «Nyomtatott szövet. Tela picta, colorata. Gedruck-
ter Zeug» SL]

NYOSZOLYA, naszolya, noszolya : 1) fere-
trum, sandapila ; tragbahre, todtenbahre NySz. 1458 :
Duo feretra wlgo Nosola (Múz. Kállay). || 2) graba-
tus, cline, sponda lecti ; bett, ruhebett, láger NySz.
1452 : Lectisternia cum Nozolya (OL. D. 14547).
1458 : Quator crinalia wankos vocata Quator nossola
(Múz. Kállay). 1484 : Cum Nozola minori et puluina-
ribus (Veszpr. Regn. test. saec. 2). 1487: Vnnm lectum
Nozolya vocatum (OL. D. 3672Í). 1493 : Duos lectos
wlgo Nozolya (uo. 20035). 1494 : Ligneus lectus ma-
gnus ; Zeen palló ; Nazolya{iio. 26076). 1524 : Lectum
wlgo Nazolya (uo. 25709). 1590 : Egh superlatos
nyozolia (OL. Nád. 49). 1594 : Teörpe nozolia (OL.
UC. 78/7). Giantaros nozolia (uo.). 1608 : A zenes
házban vagj'on nozolya (uo. 37/56). [Vö. födeles-,
táborban való nyoszolya.J

nyoszolya-láb : [fulcrum lecti ; bettfuss]. 1597 :
Táborban való noszolia fa lahak vasasok egj sato
szeg heian egj noszoliara való 1 Táborban vaÍo no-
szolia fa lah 3 (OL. UC 101/3).

NYOSZOLYÓ- ASSZONY: pronuba ; braut-
führerin NySz. 1548 : Nozoh/o azonnak fedél (OL.
Nád. 49).

NYÓT, vö. kinyújt.

NYÖ, vö. elnyű.

NYUGALOM, nyugolm : quies ; ruhe NySz.
1221 : Quorum nomina sünt hec Niigulm Cliiua Gouci
Vici (Panuh. 4/B). Quorum nomina sünt hec Zubus
Beud Nepleguen Nugulin Hodus (uo.). 1293 : Inde
uadit ad nuyolm oztol uocatum (OL. D. 1370, 1. Ilazai-
Okl. 138 >. 1328/1388 : Circa predictam viam est
qucdam arbor Mugalfa wlgariter vocata que Nyu-
yulmfa apellatur (OL. D. 7345). 1521: Ad collicu-
lum paruum Ilayo Nywgalom nominatum (uo. 23518).
[Helyn. szárm: lohS) : Nyuyulmad,\\n. (Múz. Forgách).
1484 : Nywgolmad, hn. (uo.).]

NYUGOLM, 1. nyugalom.

NYÚJT, nyójt, nyót : 1) porrigo, protendo,
extendo ; strecken NySz. (1. jel.) 1566 : Ket zal wekon

703

NYÚJTÓ— NYÚL

NYULAS-NYÜVO

704

nyoytoth was (OL. Nád. 49). || 2) produco, prolongo;
in die láng-e ziehen, delinen NySz. (3. jel.) 1544 : Az
nap kiral v fölsegheuel szembe nem Tutliatek, mert
érsek vramnal addig noitok az vaczorat, hog el estue-
íedek (Múz. Tört. és irodtört. kiáll. 294. sz.). [Vö.
kinyújt.]

NYÚJTÓ : langale, junctura ; langwagen NySz.
(2. jel.) 1449 : Thomam NwytJio (OL. D. 36391). 1544 :
Attam az kerek gartonak az ki eg koci tengelt es
miytot es ágasat cinalta (OL. Nád. 40). 1554: Az
hintónak nynitoth es fel herchet chinaltak (uo. 49).
1594 : Tengeluek es Niwjtonak való fa (OL. UC. 78/7).

nyújtó-níd : [junctura ; langwagen]. 1493 : Derek-
rudat laytrarwdath Zj-tha Nyivthorwd (EPSz. fol. 84).
[Vö. CzF.]

1. NYÚL : 1) mamim injicio ; zugreifen, hand
aulegen NySz. (2. jel.). 1587: Köté mü előttünk
CsuiTa Mihók [jobbágy] szent-tamási magát Lázár
Farkas uramnak szent-tamásinak, hogy csak ez eczeri
vétkét megengegye, valamikor elszöknék, vagy el-
menne az ö kegyelme Lázár Farkas földjéről es
jobágysága alól, hát mindenütt minden törvén nél-
kül . . . megfoghassa és fejéhez núlhasson (Székely-
Oki. V.142). [Vö. NySz. szólások.] \\ 2) protendor,
extendor; sich ausdehuen, ausbreiten NySz. (3. jel.)
1725 : Innét mentünk visssa az Tökeszer végihez
való nyüakra, kik az Szamosra nyúlnak véggel az
ispotály-földekig (GazdtörtSzemle ni.l87).

2. NYÚL : lepus ; hasé NySz. (1. jel.) 1240 k. :
Usque ad villám JS'iil [a. m. nyúl?] (Fannh. 61/8).
1252 : Nwl [hn., «Györ mellett» Szám. jegyz.] (OL.
D. 369). 1312 : Nycolaus dictus Nyúl (ZichyOkm.
L136). 1341 : Possessione Nyúl (AnjouOkm. IV.168).
1351 : In quodam loco Nuulreth dicto (SoprOkl.
1.231). 1367 : Quandam vineam in territorio ville Nyúl
in loco wlgariter Feelkerth vocato (Pannh. Hitel. 29).
1395 : Blasium Nyúl dictiim (ZichyOkm. IV.585).
1451: Georgio Nywl (OL. D. 36691). [? Szánn. : 1211:
In uilla Fuzegy hü sünt ioubagiones Vagiad Nulod
Hunoca Queueric (Pannh. Tih. 1/5).] [Vö. tengéri-
nyúl]

nyúl-ajkú, -ajakú : [labiis leporinis] ; hasenschartig
BM. 1436 :• Simouem Nywlayakw (Lelesz Acta 53/8).

nyúl-fi : [pullus leporinus] ; junger hasé BM. 1760 :
Az őz, szarvas, nyulfiak fogdosásokat meg ne en-
gedje (GazdtörtSzemle VII.420).

nyúl-háló : excipula ad lepores capiendos ; hasen-
falle NySz. 1520 k. : Rete vnuni venatorum wlgo
Nywlhalo (EgyKönvvt. Litt. Epist. Őrig. 261). 1554:
Rete leporum Nywl haló (OL. L. III.16. 17). 1573 :
Egj nyiol halót (OL. Nád. 40). 1577 : Három ntjul
hah (OL. L. Hl. 16. 17).

nyúlliát-gérézna : [pellis dorsualis leporiua ;
hasenrückenfell]. 1587 : Nyúl hath gereznath (OL.
Nád. 41). 1594 : Nyolc nyid hat gerezna Három nyúl
mai gerezna (uo. 48).

nyúl-lyuk : [lustrum leporinum ; hasenhöhle].
1296 : Octo sünt prope Nullyuk (Veszpr. 8, Jutasj.

nyúlmál-gérézna : [pellis pectoralis leporina ;
hasenwammenfell]. 1594: Nyolc nyúl hat gerezna
Karom nyúl mai gerezna (OL. Nád. 48).

3. NYÚL : «a disznó oldalainak alsó részén két
ágra elnyúló és a két első lába között eggyüvé futó
hosszú vékony hús» MTsz. («2. nyúl» a.) ; der lun-
genbraten vom schwein BM. 1587 : Láb 6 Orya 2
NyuUa e^ 1 (OL. UC. 12/42).

NYULAS : leporarius, leporinus ; hasén- NySz. ;
[leporibus copiosus ; reich an hasén]. 1222 : Pro terra
uille Nulos (Pannh. 3/L). De predicta uilla scUicet
Nulos (uo.). 1240 k. : Vühs Nulos videlicet Ganth
Néma Bárba Tapan Taryan et Asscun (uo. 61/8).
1278 : Quandam vineam ipsorum sito in territorio
Nulos (Pannh. Hitel. 16). 1459 : In loco Nyívlas deno-
minato (OL. D. 15406).

NYÚLÓ-BOR : viniim fugiens, spissum, pendu-
lum ; záher wein NySz. 1554 : Az ky az nywlo bort
meg iobbitia (OL. Nád. 49).

NYÚLÓS-BOE. : vinum marcidum NySz., vinum
lentum, vinum pendiüum PP. ; weicher und schwa-
cher Wein PPB. 1623 : Büdös, nyárlott, eczetes,
nyúlós borokat ki ne vitessen (ErdGazdtSzemle 1897.
évf. 18).

NYUSZ, 1. nyuszt.

NYUSZT, nyusz : martes, martur, mardus,
martes scythica ; marder, zobel NySz. («nyest» a.).
1344 : Nobilem dominam Nnz vocatam (OL. D. 3707).
1346 : Nobilis domina Nuuz (Körmend 111/2, Pezye
96). 1504 : Vnam Subám ciun pellibus nuz subduc-
tam ( OL. D. 33011). 1515 : Duas .subas wlgo az ze-
deryes nwzth es az helges barsonth (Múz.). Habeo
duas subas nwzth quarum vna est subducta cum
nigro purpm'eo wlgo dupla bársony (uo.). 1516 : Egh
zewld aranyas Nwsth suba. Maas zewld aranyas [suba]
Nussal Beieth (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml.
205). 1528 : Subducta pellibus wlgo nywzth (OL. L.
IU.16. 17). 1530 : Pileum vnuni de pellibus nwzth
(OL. Kolozsm. 106). 1533 : Suba Nwz wolth conducta
cum atlasio nigro (OL. Nád. 49). 1574 : Keth czjTner
mvzthoth myndenykben negywen negywen nívzth va-
gyon (uo. 48l

NYÚT, 1. nyújtó-rúd.

NYÚZ : glubo, excorio ; schinden, die haut ab-
Bchalen NySz. (1. jel.). 1399 : Mathiam dictum
Nyuzuth (Múz. Kállay).

NYÚZÓ : a) glubans ; schindend ; b) carnifex ;
schinder NySz. 1211 : In uilla Theluky sünt isti uini-
tores Jed Elh Fileh Nimzou Pet Gunuzd Emizeu
(Pannh. Tih. 1/5). 1293 : Nuzo Nertheu Lukeu . .
servientes (HazaiOkl. 140). 1293 k. : Iwan. Lesea
Kapou. Ntizo. Nercheu. Lukeu. et Thuzon. servientes
eiusdem Alexandri (HazaiOkm. VII.237). Predictus
Alexander. Iwan. Leseu. Kopou Nuzou. Nurcheu.
Lukeu. et Tuzon (uo. 238). 1454 : Petro Níjívzo (Le-
lesz Acta 65/23). 1456: Andreas Nywzo (OL. D.
15063). 1504: Paulo Bíiknywzo (uo. 21338). 1507:
Michaele Nyuzo (Lelesz Acta 115/33).

NYŰ, nyő, vö. elnyű.

NYŰG, nyíg : pedica, ligámén, compedes ;
fusseisen, fessel NySz. 1510 k. : Nywketh ad equos
(OL. D. 26251). 1524 : Cordas funes et Nygct (uo.
26266). 1528 : Pro quibusdam compedibus wlgo Nygh
(OL. Nád. 42;. Pro compedibus wlgo nygh (uo.).
1532 : Pro nygh et ponwa [olv. panwa] (uO: 48).
1552 : Pro nygh et panwa dati suut estrang zal trés
(uo. 49). 1545 : Esti'augot kötő fékre es mellek
úügnek (uo. 40).

NYÚST, nyist: linium ; trumm NySz. 1561:
Borda, nizt, gereben, borda he, tekerő fa (OL. L.
Hl. 16. 17). 1564: Eg scatulaba nisthek (OL. Nád. 49).
1596 : Egi borda nystesthol (OL. L. III. 16. 17).

NYÚVÖ, vö. kendér-nyüvő.

.^.^

o, ó.

Ó: pervetus, vetus [stb.] ; alt NySz. 1055: Incipit ter-
minus a sar feu eri itiirea hinc oAut cutarea (Pannh. Tih.
1/1, vö. az 1479-i és 1542-i adattal). 1244: Locum illum
qui dicitiir Oi'war ubi antiquum castrum fiiisse dice-
batur (Körmend 1/9, Óvár 1). 12551261: Protenditur
ad inferiorem partém illius loci qui Ou\ya.r nominatur
(OL. D. 518). 1256/1273 : Uadit ad locum qui Oteluk
dicitur (Körmend V/5, Káldiana 59). 1271 : luxta por-
tum Orev nuncupatum (Wenzel III.271). 1282 k. :
Usque hodie eandem vocant Owbudam (Kézai. 1. Font-
Dom. 1/2. 64). 1291 : Castrum suum Owar vocatum
(Körmend 1/9, óvár 9 ?). 1321 : Usque ad locum Ou-
teluk dictiim (Múz. Kállay). 1326 : Possessionis sue
Owossan vocate (Lelesz Met. Szatmár 31). [V^ö. Ville
sue Wyuossan (uo.).] 1327 : Separat terram Vynerges
a terra Onerges [Nógrád m.] (AnjouOkm. 11.295).
1340 : Octo iugera terrarum in Owteluk vocata (Múz.i.
1343 : Versus septemtrionem ad Orew Körmend III/2,
Seregélyes 104 . 1346 : Ad villám Ovkamarun vocatam
(Pannh. 55 G). 1347 : luxta antiquum portum wlgari-
ter Orew vocatum (Múz. JankowichJ. AnjouOkm. V.147).
1369 : Petrus dictus Pincust de Oiflewld (Pannh.
49/Ggg). 1377 : In terra Otelek (OL. D. 6419). 1383 : In
terra Ö>"lys |igy, a. m. ó-ülés?] dicta (Múz.). 1386 : In
loco Ozeuleu dicto duo Jugera (Veszpr. 14, Szent-
királyszabadja). 1398 1466 : Ad quendam puteum
Okwth vocatum (Veszpr. 5, Füle). 1417 : Castrum
nostrum Owar (OL. D. 10590). 1427 : Possessiones
Omegyer et Kyraltawa iMúz.). 1437 : Quendam anti-
quum Cursum aque Tapolcha\yze Oer (Pannh. 64/H).
1454: Deinde ibit ad 0 Irthas (OL. D. 14807). 1456:
Possessionibus Oewkewrytho Wyewkewrytho vocatis
(Lelesz Acta 67/15). 1461: Fossatum antiquum Ogath
vocatum (OL. D. 15559). 1479 : Quandam antiquam
viam ovth vocatam (Múz.). 1481 : Terrarum arabilium
Omalomparazthya ac Insule Warzegh (Múz. Ibrányi).
1483 : Ad facies terrarum Omalomparazthya et Nadas-
mezew vocatarum (uo.). 1542 : Quedam via antiqua
in wigari Ohwth vocata (Múz.). 1597: Regi oh kar vas
keth kézre való (OL. UC. 101 3). Apró azalo ezerének
ók 18 (uo.). 1638 : Tavaly oh leöre (uo. 2/34).

d-bárdos : [genus pecuniae ; eine art geld]. 1395:
Ducentos florenos centenarios quemlibet scilicet flore-
num cum quinquaginta numpmis antiquis ohardus
appellatis computando (KárolyiOkl. 1.472). 1399 : An-
tique monete Ohardus dicte (Lelesz Acta 26/5). 1400 :
Centum üorenos breves, utputa quemlibet florenum
cum viginti quinque grossis, et grossum singulum
cum duobus nummis ad racionem antique monete
ohardus dicte computando ( ZichyOkm. V.215). 1404 :
Porcionem possessionariam ... in centum florenis
compoti'^cassensis, eorum scilicet quemlibet cum quin-
quaginta denarys prescntis nőve monete regalis et
uno antiquo ohardus dicto computando impignoratam
(KárolyiOkl. 1.526). Centiun florenos computi Casso-

Magyar Oklavél-Szótér.

viensis, eorum scilicet quemlibet ad rationem antique
monete ohardus dicte cum trigiuta octo grossis, et
grossum singulum cum duobus mnumpmis eiusdem
monete computando (SztárayOkl. 11.38—39). 1410 : An-
tique monete 0 Bardws vocate (Lelesz Acta31/34). 1417:
Duabus pensis denariorum ohardivs dictonim (Múz.
Kisfaludy). [Vö. « Ohardus, genus pecuniae ; ó-hárdos,
(régi bárdos). Sic nominabatur, quia latere uno nummi
simulacrum Ladislai Sancti regis Hungarorum cum
seciu-i (bárd) erat incisum. Valoris triginta octo gros-
sorum seu septuaginta sex crucigerorum» Bartal.]

ó-bor : vinum inveteratum, merum avitum ; altér
wein NySz. 1597: Az sopronj varasban az kapitansag
haznal az feölsö öreg pinczeben vagion oh hor (OL.
UC. 101/3). 1638 : Egy altalag sallias oh hor (uo. 2/34).

OCSÓ, 1. ocsü.

OCSTÁBLA, 1. ostábla.

OCSÚ, OCSÓ : acus, excretum ; das unreine, so
im sieb bleibet NySz. [after, aftergetreide]. 1211 :
Joubagiones sünt Pouca Resu Ociu [a. m. ocsú ?]
Olicon Aruad Somur Wlues (Pannh. Tih. 1/5). 1544 :
Tikoknak oczot (OL. Nád. 40). 1605: Liztt, wczyu,
giartatlan búza (OL. UC. 28/61). 1638 : Tokos ocziu
(uo. 2/34). [Vö. búza-, gabona-oosú.]

OCSÚDIK, vö. fölocsúdik.

ÓDAL, -OS, 1. oldal, -as.

ODOR, Odor, Oldor, Oldró, Oldros : [Ulricus,
Udalricus]. 1428 : ZenthoZárosfolua, hn. (Csánki : Tört-
Földi-. 11.784). 1464: ZenthoWro, hn.iuo.). 1470: Zenth-
oMorperezlege, hn. (uo.\ 1476 : ZenthoZííorfalva, hn.
(HazaiOkm. IV.428). 1478: Zentholdor, hn. (Csánki:
TörtFöldr. 11.784). 1480: Zenthoí/orfalwa, hn. (uo.i.
1495 : ZenthoZííoí-falwa (uo.). 1584 : Nag Odor Tályarto
Myklos lakoya (OL. UC. 56/33). Odor János (uo.). 1587 :
Odor János (uo. 12/42). [Kr. és CzF. hibásan azonosítják
Adrianus-szsíl. Az Ulrik névvel azonos voltát illetőleg
I. a Csánki: TörtFöldr. 11.784. 1. levő adatokat. Vö. a
német Odalric-nBk Odolrich, Udalrich, Olrich, Uírich
stb. alakjaival, 1. Förstemann : Altdeutsch. namenbuch
1.981.] [Vö. Ulrik.]

ODORVAS ? : 1439 : Petrus Odorwas (Lelesz
Acta 55/10).

ODVAR, -I, 1. udvar, -i.

ODVARNOK, 1. udvarnok.

ODVAROS, 1. udvaros.

ODVAS : foraminosus, cavemosus, rimosus ; hohl
NySz. 1335 : Sünt preterea quatuor lapides viciniores

45

707

OFNICA-ÓL

OLÁ— OLASZ

708

ad Monasterium qiű wlgariter hiis vocabulis nuncu-
pantur hygeskw^ kertuskw feerkw Oduoskw íPannh.
14, A). 1344 : Peruenit ad qiiandam nucis arborem
concauatam wlgariter oduos dictam (Veszpr. Regn.
Met. 9). 1439 : De lapidibus kerteskw hegestsv feyerkw
et Oduaskw (Pannii. 52/R).

OFNICA, 1. hofnica.

OHÉG ? 1. uliug.

OHOG? 1. uhug.

OK : causa, ratio ; ursacli[e], gnmd NySz. (2. jel.)
1511 : Fogattam adnya nadrespan wranmak egb pap-
lanth yllyen ok alath es zerzes alatb hogh [stb.] (OL.
D. 22213, 1. Zolnai : Nyelveml. 196). 1561 : Kisz pénzt
is vőnek flór. XXVI. ilyen ok alatt, hogy minden
törvény szerint való háborgatok ellen menedékséget
fogadának (SzékelyOkl. V.82).

ok-levél : a) privilégium, donatio ; freibeitsbrief,
scbenkungsbrief ; b) syngrapha, hypotheca ; pfand-
brief, scbuldscbein ; c) testimonium literarum ; ur-
kunde NySz. 1553 : Lada kybe waghon az zenth
eghazhoz tarthozo okleu-elek ((OL. Nád. 48).

OKCS : [tabula lusoria, abacus ; dambrett]. 1494 :
Saab in sacculis ; ligna ad okch in sacculo (OL. D.
26076). [Vö. ochk SchlagliSzójz. 2082. sz.]

okcs-tábla, 1. ostábla.

OKCSOS : [abacum babens, abaci lusor; dambrett
habend, brettspieler]. 1466 : Benedicto OkcJuvs (OL.
D, 16421). [Vö. ostábla.]

OKOS : a) prudens, rationalis, callidus [stb.] ;
vernünftig, gescheit, klug ; b) cautus, cautionalis ;
fürsichtig [vorsichtig], behutsam NySz. (1. 2. jel.).
1358:Thomam dictum TFfoís (Veszpr. 107, Köveskál7).
1436 : Anthonium Okos (Pannb. 23/B). 1455 : Johannes
Okos (OL. D. 36407). 1466 : Petro Okos (KároljiOkl.
II.378> 1522: Micbael Whos [így] (OL. D. 37004).

OKSTÁBLÁCSKA, 1. ostáblácska.

OKT- : 1694 : Az Elepen a büdös táján, kik a
tilalom eUén magok okta [a közlő értesítése szerint
így, a. m. önkényesen, sua sponte, eigenmachtig]
gyepeket fel fogtak, megbüntettessenek (Gazdtört-
Szemle IX.8, Debrecen város jegyzőkönyvéből).
1740 : Mitigáltatott büntetése, azért, bogy most jól
lehet későn, maga okta [a. m. maga jószántából, ön-
ként, voluntate, freiwillig] jelentette be magát (DebrJk.,
1. NyK. XXVI.341). [Vö. MTsz.]

OKTÁL, OKTÁLY : [mensurae genus ; eine art
mass]. 1524 : Adiecto vt iidem vnam vineam vei
plures vineas in quocunque promontorio dicti oppidi
nostri Galgocz maluerint ad prouentum quindecim
akonum patria lingua okthaal vocatum se extenden-
tem sibi et ipsius successoribus emere possint (Múz.
Kisfaludy). 1549 : Három oktal sonyo kapoztat (OL.
Nád. 49). 1597 : Három odalj keoles (OL. UC. 101/3).
Zilua octalj 2 Borsó octalj 1 Gieken 1. Kuflf so 9.
Fenieo dezka 1 (uo.). [Vö. MTsz.]

OKULÁR : conspicillum, conspicilium, specillum ;
brille NySz. 1544 : Foglaltatot uolt eg okulárt aranba
(OL. Nád. 43). 1581 : Egy eoregh cristal ocular (OL.
L. m. 16. 17).

okulár-tok : [theca perspiciUi ; brillenfutteral].
1547 : Eg okulár tokoth (OL. Nád. 42).

ÓL, vö. barom-, borjú-, disznó-, juh-, ló-,
lúd-, tyúk-ól.

OLÁ, 1. oláh.

OLÁH, olá : Geta C, Valachus MAK ; Walach,
Sarmatier, Tarter MA. (1708. kiad.). 1283 : Possessio-
nes Wylak Kuesd et Olahteluk vocate in Comitatu
Byhoriensi (Lelesz Acta l/4\ 1349 : Stephano dicto
Oláh (Veszpr. 107, Keek 4)! 1388 : Petri dicti Oláh
(Múz.). 1393 : Johannes dictus Oláh (Múz. Kállay).
1394 : Johannem dictum Oláh (Múz.). 1398 : Nicolai
dicti Holah (Múz., «Erdélyben» Szám. jegyz.). 1420 :
Possessiones Alsoteremi Oía/iteremi Felseuteremi
(ZichyOkm. VI.634). 1445 : Valentino Oláh (Veszpr.
11, Maros). 1453 : Possessionibus Magyarfrata Olah-
frata (OL. D. 28398). 1461: Alberto Oláh (Múz
Kállay). 1525 : Omnis oláh pap tenens ecclesiam (OL.
D. 37000). 1526 : Az oláh falut gj-wrwst es az Er-
dewdi kylenchedet vamot az espitabiak hagyom (uo.
24323, 1. Zolnai : Nyelveml. 256). 1544 : Oláh tamás-
nak attam gonni (OL. Nád. 41). 1550 : Attam oláh
ianosnak . . . eg ciszmat (OL. Nád. Számad. b). 1554 :
Attam az oláh Istóknak egi chyzmath (uo.). 1602 :
Olá János (SzékelyOkl. V.192). Olá Demeter. Jobbágy
(uo. 198). Olá Mihály (uo. 304). [Vö. 13631371 : Ad
vnum locum Teglauar uocatum wlgariter, secundum
verő Olachos Charamida nominatum (OL. D. 5782).
1554: In domo Georgi Volah (SzékelyOkl. V.69,
marosvásárhelyi oklevélben). Georgius Volah (uo.).]

OLÁ J, vö. fa-, fenyő-, kendermag-, lenmag-,
pece-olaj.

olaj - áruló : olearius ; ölhandler NySz. 1731: Akár

hoUyan olaj árulóktól, az kik concivisek, semmit [ne
vegyenek vásárpénzűi] (GazdtörtSzemle VII.88).

olaj -mag : oliva, olea, sampsa NySz. ; olivenkem
BM. 1544 : Figeth, olay magoth (OL. Nád. 41).

olaj -ütő : olearius ; ölsehláger NySz. 1567 : Petrus

Olayivtoe (OL. UC. 95/13).

olaj -verő : factor ölei, olearius NySz. ; ölsehláger,
ölmüller BM. 1499 : Lucám generum cuiusdam Olay-
ivereiv (Lelesz Acta 107/29). 1504: Micbael Olaywereiv
(Múz. KáUay).

OLAJOS : 1) olearius NySz. ; der öler BM. 1419 :
Jacobus dictus Olayos (ZichyOkm. VI.567). 1436:
Valentino Olayos (Lelesz Acta 53/44). 1453: Benedic-
tus Olayos (OL. D. 14696). 1457 : Johannes Olayos
(uo. 36405). 1460 : Johannis Olaytvs (uo. 15532).
1473 : Thoma Olayos (uo. 28310). 1477 : Matheum
Olayos (Lelesz Acta 87/3). 1481 : Michaele Olayws
(OL. D. 18534). 1482 : Andrea Olayos (Múz. Kállay).
1521 : Johanne Olayos (uo.). 1522 : Mattheus Olayos
(OL. D. 37004). Petrus Olayos (uo.). 1714: Olajos
[foglalkozásnév] (GazdtörtSzemle IX. 22). || 2) olearius,
oleosus, oleatus ; ölig, öl- NySz. 1552 : Adtam olayos
palask tokoth (OL. Nád. 48). 1553 : Egy olayos thong
kynek egh hywelkes thener heya waghyon (OL. L.
m. 16. 17).

olajos-ló : fjus oleatum ; ölsauce]. 1544 : Eg yce
mezét olayos lenek es elesleuel ualonak (OL. Nád. 40).

OLASZ, olosz : Italus MA^, [Italicus] ; ein Ita-
liáner, Welscher MA. (1708. kiad.), [itabenisch]. 1181:
Usque ad uillam uloz (OL. D. 22). 1257 : Inter villám
pótok et Oloz (Lelesz Met. Zemplén 42). 1284/1302 :
Peruenit in metam ville Olus [«Szepes m.» Szám.
jegyz.] (Múz. Wenzel). 1428 : Petro Olaz (Veszpr. 11,
Lovas). 1449 : Jacobi Olaz (SztárayOkl. U. 442). 1452 :
Petrus Olaz (OL. D. 14515). 1455: Stephani Olaz
dicti (Múz. Jankowich). 1462 : Johannem Olaz (OL. D.
15687). 1486: Andree Olaz (Veszpr. 4, Alsóörs).
1496 : Possessionibus Jobagy Oíazmyhallakosa Mayor-

709

OLASZI— OLDALAS

OLDOR— OLTÁROS

710

hazlakossa (Körmend in/6, Körmend 10). 1504 : Lego
vnam Cboham sarog [sarag ?] do panno olaz (Múz.).
1545 : Az olasz kapitanokat iiendegle lu-am (OL.
Nád. 42). 1550 : Ighen zeep ky mechet olaz ladachka
(OL. Kolozsm. 50). 1555 : Negh forint Hbra olaz pinz
(OL. Nád. 48). 1577 : Olaz Borlabas [igy] (OL. UC. 1/3).
1603 : Joannes Olasz (SzékelyOkl. V. 245). 1648 :
Két aztal ez szegelet házban, eggyk oloz lábra czinált
(OL. UC. 10/63).

olasz-játék: [lusns globorum eburneorum ; billard-
spiel]. 1594 : Olaz játéknak ualo poztos hozzu aztal
(OL. UC. 78/7). Olaz játékhoz walo tolio bot Chont
goliobis (uo.).

olasz-kolbász : [farcimen Italicum ; italienische
wurst]. 1544 : Vöttem ket olaz kolbazt (OL. Nád. 40).
[Vö. MTsz. ?]

olasz-posztó, -pásztó : [pannus Italicus ; ítalieni-
sches tuch]. 1448 : Pannos diversos, wulgo scarlath
et holozpazto vocatos (SztárayOkl. 11.412). 1451 : Pan-
nos diversos, vulgo scarlath et olazpaztho vocatos
(uo. 479). 1516 : Negh olaz pozto zoknya saarga leány-
nak (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 206). 1528 :
Ex panno olazpozto rubei coloris (OL. L. III. 16. 17).
1544 : Eg veres olaz pozto vyselö zoknyat (Adal-
ZemplvmTört. V. évf. 276).

olasz- vakaró : [strigilis Italica ; italienischer strie
gel]. 1545 : Vöttem olaz uakarot (OL. Nád. 41).

olasz-vászon : [tela Italica; italienische leinwand].
1530 : Camisias de olaswason (OL. UC. 98/5).

OLASZI : [ad Italos pertinens ; zu italienern gehö-
rigl. 1258 : Ducit ad vilam Olozy (Mdz. Görgey).
1349/1351 : Petri dicti Chyne de Olazy (Múz. Kállay).
1357/1432 : Beké de Olazy (Múz. Kende).

OLCS : [navis genus ; eine art schiff]. 1281/1421 :
Concedimus etiam ut de navi quae kerep dicitur ultra
Morisium secatur solvat fertonem et de navi olch
dimidium (Zimmermann-Weruer 1.77).

OLDAL, ódal : latus, pleura; seite NySz. (1. jel.)
1347 : Ad siluam oldoleráew vocatam (OL. D. 30298).
1347/1366 : Ad silvam OWoZerdew vocatam (Anjou-
Okm. V.140). 1376 : In loco Chakodalya denominato
(Pannh. Hitel. 37). 1422 : Peruenissent ad quandam
Insulam GyrothoZfZ((Z nuncupatam (Lelesz Met. Sza-
bolcs 33). 1424 : Quatuor in MezewmagasoZíZrtZa (Veszpr.
17, Vespr. Oppid.). 1460 : Terras arabiles Fashalwm-
oldala vocatas (Forrás ?). 1496 : Ad quandam terram
BolthaMezeyeoWaZa (Lelesz Met. Szatmár 62). 1519 :
Fenilia Romokoldal HerczeghwthaMellyeke (Lelesz
Prot. V.37a). 1601 : Az Maion vagion ket szóló. Az
Melegh oWaZoH vagion egi szóló (OL. UC. 35/2, «Tokaj»
Szám. jegyz.). 1638 : Czür, mellnek oldala tapaszos
ket felöl oldalul való fiokiaval, heiazattiaval es vitor-
láival (OL. UC. 2/34). 1646/1727 : Ha [a molnár] egy
odalt csinál, akar kölsöt, akar belsőt tartozik a Gazda
ötvőn [ígyj pinzel (GazdtörtSzemle VII. 125, a kézirat
szerint). [Vö. cseh.-, kocsi-, takaró-oldal.]

oldal-kamara : [camera laterális ; seitenkammer].
1636 : Fal melletti szék Nro. 1 Oldal kamara Nro. 1
Üveg ablak Nro. 3 (GazdtörtSzemle 1.264).

OLDALAS, ódalos : a) laterosus ; mit seiten
versében, leiter- ; b) rippenstück, rippenfleisch NySz.
(1. és 3. jel.) 1398 : Emerici dicti Oldalas (OL. D.
25868). 1419 : Johannem dictum Oldalas (ZichyOkm.
VI.531). 1466 : Nicolao Oldalas (KárolyiOkl. 11.378).
1478 : Dyonisius Odalos (OL. D. 18145).

OLDOR, 1. Odor.

OLDRÓ, 1. Odor.

OLDROS, 1. Odor.

L OLLÓ : forfex ; schere NySz. (1. jel.). 1545 :
Ket ollót louak serene nirni (OL. Nád. 40). 1581 : Egi
tok fesw, kiben három fa fesw, egi chouth fesw, egi
olló . . . wagion (OL. L. III. 16. 17). [Vö. hérnyó-
metélő-, papirosmetéló'-olló.]

2. OLLÓ : agnellus, haedulus, damulus ; fiatal
báránj^, kecske v. öz ; lamm, zicklein NySz. 1637 :
Bakollo. Neösteny olló (OL. UC. 14/43). [Vö. kecske-
olló.]

OLLÓS : [haedulum, capellam habens ; zicklein
habend]. 1637 : Eöregh juh. Ollós keczke (OL. UC.
14/43).

OLLÓZIK : [haedulos, agnellos pario] ; ein junges
werfen (von der ziege) BM. 1637 : Eoregh keczyke
ollózni ualo nro. 5 (OL. UC. 14/43).

ÓLMOS : [plumbosus, plumbatus ; bleiig, verbleit].
1735 : Egy ólmos nagy németzablya Fehérvári ólmos
zablya Magyar lónak való rendes zablya (Gazdtört-
Szemle in.354).

ÓLOM, ólon, vö. fehér-, fekete-ólom.

ólom-tál : [patina plumbea ; bleischüssel]. 1548 :
Öreg alom talath (OL. L. III. 16. 17).

ÓLON, 1. ólom.

OLOSZ, 1. olasz.

OLTALMAZ: defendo [stb.] ; verteidigen [stb.]
NySz. 1608 : Ast kivania, hogi az attiamtol marat
ioszagoknak felet neki adgiam. En ezzel oltalmazom
vala magamot: Vagion ennekom egi szerelmos Batiam,
az ki ennekom ast mondota, hogi az mit megh tart-
hatok, enim legon (MA. NLI. 313).

OLTALOM, ótalom, oltám : 1) clientela, patro-
cinium, refugium, defensio, praesidium, tutamen [stb.] ;
schutz, obhut, verteidigimg, beschirmimg NySz.
(«ótalom > a., 1. jel.) 1441 : Hogy walalokat oltalmol
áznak adhassak kinek akaiyak (OL. D. 13635).
1454 k. : Gubernátor otalma (uo. 13760, az 1454-i
oki. hátlapján). 1523 : Az myth en mywelthem az en
Thyztessegem olthalmahan mywelthem (Múz., 1. Zolnai:
Nyelveml. 227). || 2) defensor, protector ; schutz,
schützer NySz. (2. jel.). 1558 k. : Beychy wram le-
gyen oltam (Nyr. XXVin.23).

OLTÁM, 1. oltalom.

OLTÁR : altare, ara ; altar NySz. 1398/1466 : Ad
quandam vallem OZíarwelge vocatam (Veszpr. 5, Füle,
Szentmárton). 1455 : HaromoZí^arwtetethlen, hn. (OL.
D. 29812). 1581 : Heth kezkenyeo oltárra walok (OL.
L. m. 16. 17). [Vö. kő-, úti-oltár.]

oltár-öltözet : [tegumentum arae] ; altartuch NySz.
1581 : Egi oltár óltózetre v«;xlo veres selembwl chiualt
arany fonallal elwegh chafrangh (OL. L. III. 16. 17).

oltár-öltözó' : [tegumentum arao], palla altaris
Murm. ; altardecke NySz. 1617 : Racz kamvkabol egy
oltár eívltewzewt (OL. D. 36528). 1552 : Egy olthar-
öltözöre walo kanafos rwha (OL. Nád. 48). 1670:
Olthar eoltheozeo ex adamasco (OL. UC. 77/11).

OLTÁROS : [altare hnbens ; altar habend]. 1337 :
0«ar«sperkedfew, hn. (OL. D. 3090, 1. AujouOkra.

45*

711

OLTAVÁNY— ÓN

ÓNAS— OR

712

in.401). 1337/1342 : luxta metas térre Oltarusperkeá
nuncupate (Múz. Ibrányi). [Vö. NySz.]

OLTAVÁNY, 1. oltvány.

OLTÓ, vö. faoltó-fürész.

oltó-ág: surculus, talea, clavola ; pfropfreis NySz.
1544 : Az oltho agat utannok hozta (OL. Nád. 40).

oltó-szerszám ; [instrumentum insitionis] ; pfropf-
werkzeug BM. 1545 : Oltó szerszamot wasarolt ket
fyrezt három uesöt es uono kést kettőt (OL. Nád. 42).

OLTOVÁNY, -OS, 1. oltvány, -os.

OLTVÁNY, oltavány, oltovány : insitum,
plantaria, plánta, plantarium ; insititius, insitum ;
píianze, zweig von einem baum, pflanzgarten ; einge-
zAveiget, eingepfropfet, zweigschoss NySz. («oltovány»
a.). 1278 1322 : Unam siluam que wlgariter Olthuan
nuncupatur (HazaiOkm. VI.236). 1299: Tangendo quau-
dam pomum Oltuan dictam (Veszpr Regn. A/3, 1.
Wenzel V.240 és HazaiOkm. \1.449). 1299 1300:
Tangendo quandam pomum Oltican dictam (Veszpr.
1, Arkj'banazurcbuk). 1322 : Tendit ad unam siluam
que wlgariter Olthuan nuncupatur (Múz. Nagy Imre).
1358 : Quandam particulam silue wlgo ibi Oltauan
vocate (Múz.). 1512 : In íine Hozzo oltlncan vocato
(Lelesz Prot. 11.118). 1638 : Giümölcz kertben való
oUovaniokat (OL. UC. 2/34). [Vö. gyümölcs-oltvány.]

OLTVÁNYOS-KERT, oltoványos- : [plantaria,
plantarium ; pŰanzgarten, pfropfschule]. 1638 : Giümöl-
cziös vagy az oltovanios kertek (ÖL. ÜC. 2,34). Ezen
oltovanios kertnek keörniös körül vagion reghi oh
sövenie, hasáb karokkal állatott lesza nelkiií (uo.).

OLVASÓ : rosarium, vulgo pater-noster ; rosen-
kranz NySz. 1450 k. : Duo Numeralia wlgo oluaso vnum
de lapidibus clarj-s aliud de diuersis lapidibus (Lelesz
Acta, Anni 1500, nr. 33). 1544 : Vöttem eg iweg oluasot
(OL. Nád. 41). 1555 : Három kláris olicaso (uo. 48).
1581 : Egy kaláris oUvaso (OL. L. III. 16. 17).

olvasó-gyertya : 1552 : Olvasó giertiath (OL.
Nád. 48).

OLVASZTATLAN : [non liquefactus ; unge-
schmolzen]. 1669 : Az olvasztott fadgyúnak fontja
12 dénár Olvasztatlan 9 dénár (GazdtörtSzemle 1.90).

OLVASZTÓ : colliquans, liquefactor ; schmelzer
NySz. 1442 : Demetrio Ohvasto (Múz. Kállay). 1452 :
Demetrio Olivaztho (OL. D. 14584). Demetrio Oluaz-
thow (Múz. Kállay). 1455 : Demetrio Olwazto (Lelesz
Acta 66/43).

OMLÁS : ruina ; faU NySz. 1330 1420 : In eodem
íluuio vsque locum Omlás dictum (Múz. Soós). 1349 :
In monte Vmlas [<Bihar megye» Szám. jegyz.j (OL.
D. 4055, 1. AnjouOkm. V.289). 1367 : Ad quendam
locum wlgariter feyeragagwmZas uocatam (OL. D.
33613). 1465 : Prediorum Omlás et Wereseghaz
appellatorum (Múz. Kállay).

ÓN : plumbum, stannum ; blei, zinn NySz. 1548 :
Thabla on vagyon masawal Keltew on vagyon fel
thablawal (OL. UC. 99/7). 1550 : Eg tok tal on Eg
tok talner on (OL. Nád. 45). [Vö. fehér-, fekete-,
tábla-ón.]

ón-kanna, -kanta : cantharus stanneus ; zinneme
kanna NySz. 1548 : On kantha fedelethlen (OL. UC.
99/7). 1549 : Eg on kanna (OL. Nád. 40). 1558 :
Pintes on kanna Icches on kanna Mezeles on kanna
(uo. 49).

ón-mű : 1597 : Következik az ónmünek osztása.
Volt ónmn egy sommában 48 font (Mihalik : Kassa-
ÖtvTört. 207). [Vö. NySz.]

ón-palack, -palaszk: [lagena stannea ; zinneme
flasche]. 1544 : Az palazk 'tokbeli on palazkot (OL.
Nád. 40). Attam az on palazk foldozasatol tiz pénzt
(uo.). 1594 : Kis ded [ígj-] desa No. 3 Kis ded on

palazkis No. 1 (OL. UC. 78/7).

ón-tál: patina stannea NySz. ; [zinnschüssel]. 1549 :
On tal neg (OL. Nád. 40). 1550: Keozep on tal {OL.
Kolozsm. 50). Három eregh on tal kit mynden nap
viseltének (uo.). Három xj on thai (OL. Nád. 41). 1558 :
On tal. On taíachka On talner (uo. 49).

ón-tálacska : [scutella stannea ; kleine zinnschüs-
sel]. 1558: On tal. On taíachka On talner (OL. Nád. 49).

ón-tányér, -tálnvér : [orbis stanneus ; zinnteUer].
1558 : On tal. On taíachka On talner (OL. Nád. 49).

ÓNAS, 1. ónos.

ÓNAZ, -OTT, 1. ónoz, -ott.

ONNAN, onnat, onnént, onnét: inde, istinc,
isthoc, illinc, isthinc ; von dannen, von dórt NySz.
(1. jel.) 1474 : Dixit eciam eidem vxori mee liitra
vnde pessima domina testiculos habens wlgo menibe
vnnafh gonoz monias new (Múz.). 1637 : Onnét eleb
menuen egy kasamatara (OL. UC. 14/43). 1643 : Thurzó
György úr palatínusunk lévén onnént impetrált nóvu-
mot a földesurak novumja helyett (GazdtörtSzemle
VI.468).

ONNAT, 1. onnan.

ONNÉNT, 1. onnan.

ONNÉT, 1. onnan.

ONOKA, 1. unoka,

ÓNOS, ónas : plumbosus, plumbatus ; bleiem,
blei-reich. NySz. ; 1. jel.) 1549 : Negh rez onas födöt (OL.
Nád. 40). 1572 : Rez onas födöt es egh öregh pjiiata
födelet (uo.).

ÓNOZ, ónaz : plumbo, applumbo; löten, verlöten;
stanno illino ; verziunen NySz. 1544 : Onasztattam öt
uas fazokat (OL. Nád. 40).

ÓNOZÁS : plumbatura ; verlötung NySz. 1544 :
Három wasfazek onozasatol (OL. Nád. 41'.

ÓNOZOTT, ónazott: plumbatus, incoctilis,incoeto
stanuo illitus NySz.; Iverzinnt, verlöthet]. 1553 : óna-
zot pele (OL. Nád. 49). Mille clauiculos paruos onazot
szeg < uo.). 1597 : Regj eoreg onazoth Vass fazék 3
(OL. UC. 101 '3).

ONT, vö. kiont.

OPMESTÉR, 1. hopmester.

OR ? : fur, furax; dieb, diebin, diebisch NySz. 1403 :
Andrea filius eiusdem Or [a. m. or?] dicto (Zichy-
Okm. V.351).

or-bírság : [mulcta furti ; strafe des stehlens].
1593 1628 : Esztendőnként a' meny birságok esnek,
pánaszokbul avagy, cselekedetekbül, tudnillik az orr
birsagh [olv. orbirság] egy forint, kék birsagh hátvan
négy pénz, ver birsagh harmincz két pénz, ezeknek
két része a' tisztartoje, az hármad része a' Fö biroje

713

ÓR— ORJ

ORMÓ— OROSZ

714

(OL. NRA. 1049/15, XIII. pont, 1. GazdtörtSzemle
III.107). 1594 : Az or birsagoth, parázna birsaghoth,
ver mutatasth kek mutatást (OL. UC. 113/5).

or-raarlia : [furtum; gestohlenes gut]. 1550 k. :
Ennek mekegését Tóbiás meghallá, Szóla családjának:
«ne talám or-marha ?» (RMK. 11.327). 1604 : Kiueuen
azt beleole, hogi . . . ualami Or marhat kinek ellopá-
sában eo is rezes uolna, kezeben kapnának (MJog-
törtEml. 1.35).

ÓR, 1. orr.

ÓRA, hóra: horologium; iihr NySz. (2. jel.) 1553:
Egh meglibonthokozot hóra (OL. Nád. 48). [Vö. por-,
ütő-óra.]

óra-gyártó : artifex horologiorum ; uhrmacher
NySz. 1470 : Petro Oragyartho (OL. D. 36392).

ÓRÁS : horologiarius, [artifex horologiorum] ; uhr-
macher NySz. 1542: Andreas oras (OL. RDecim.Zempl. i.

órás-mester : [artifex horologiorum] ; uhrmacher
NySz. 1715 : Órásmester (GazdtörtSzemle IX.23).

ORBÁN, Urbán : Urbánus proprium nomen \m
MA. (1611-i kiad.) 1548 : Az úrban mester meúeg-
zeyeben az hegedősöknek adót uolt d 40 (OL. Nád. 49).
1597 : Bella Orbán hele (OL. UC. 12/42).

ORBONÁSZ, arbanász : Epirota ; einwohner
von Epii-us NySz. 1447: Andree Orbonaz iMúz.). 1496:
Ambrosius Arbanaz. Ambrosius Orbonaz (OL. D.
33176). 1517 : Andreám Orbonaz (Múz.).

ORCA, 1. arc.

ORDAS, ordos : fekete tarkás szőrű, pl. kutya,
farkas ; [cineraceus, coloris lupini, virgatus] ; wolfs-
grau, schwarzgrau, gestreift NySz. 1334 : Nicolaus
Ordas dictus (Körmend, Heim 66). 1338 : Thomas
dictus Ordas tOL. D. 3181, 1. AnjouOkm. III.492).
1347 : Nicolaum dictum Ordas (Körmend, Heim 745).
1350 : Duos boues suos ^Tium Reuth et alium ordas
colores (ZichyOkm. 11.414). 1356 : Johanne dicto Ordas
(OL. D. 4629). 1373 : Jacobus dictus Ordas (ZalaOkl.
11.83). 1381 : Beuedictus dictus Ordas (Múz.). 1401 :
Benedictus Ordas (ZichyOkm. V.238). 1667 : Babos
orrfos ökör (DebrLt., 1. Nyr. XXII. 520). 1685 : Két
ökör, egjak szőke, másik sárga ordas (uo.).

ORDÍT : ululo, irrugio, rugio [stb.] ; brüllen, heulen
NySz. 1485 : Paulus Ordytho (Veszpr. 11, Merenye).

ORDOS, 1. ordas.

ORGANÁS, 1. orgonás.

ORGONÁS, organás : pithaules, organicus,
organista ; organist, orgelspieler NySz. 1478 : Georgio
Orgonás (OL. D. 18058). 1498 : Anthonio Orgonás
(Múz. Kállay). 1502 : Nicolaus Orgonás (Múz. Forgách).
1568 : Ladislai Organas (OL. UC. 4/1).

ORGOYÁNT: 1451: Johannis dicti Orgowan
(OL. D. 34794). 1523 : Nicolaus Orgowan (Múz. Ib-
rányi). [Vö. «Orgovdny : tér, v. sík hely, lapátz ;
laposs, igyenes mezi'i, v. fÓld» B. Szabó : Kisded
Szótár ; «orgovány : orgonavirág» MTsz. ? Vö. NySz.]

ÓRIÁS ? : gigás ; riese NySz. 1275/1412 : Ascendit
ad quendam montem geminum Horyashegy [a. m.
óriás?] vocatum (OL. D. 16091, -Torna m.» Szám.

jegyz.).

ORJ : unctum ; rückgrat vom schwein, rückenstück
NySz. 1527 : Pedes porol. Oryat. Larda (OL. Nád.

49). 1548 : Zalanna wryawal (OL. UC. 99/7). 1587 :
Láb 6 Orya 2 NyuU'a eg 1 (uo. 12 42). Dizno Lab
Oria Húsos Mayos Kasas Veres (OL. Nád. 40). Oryot,
mayost, húsost, verest, kasast (uo. 41). [Vö. disznó-
orja.]

ORMÓ? : [pinnaculum ; giebel]. 1513 : Deinde verő
venit ad quoddam monticulum Ormozegh [így ?]
appellatum (Forrás ?). [Vö. NySz.] [Vö. orom,
ormos.]

ORMOS, ORMÓS : tectus, cameratus, fastigiatus,
pinnatus ; zugespitzt, giebel habend NySz. (< ormosa
és «ormós* a.). 1281/1347 : Nicolaus dictus Ormoics
(HazaiOkl. 91). 1322 : Laurencio dicto Ormoios (Múz.
Hanvayi. 1363 : Pauli dicti Ormos (SztárayOkl. 1.331).
1368 : Paulum dictum Ormos (OL. D. 31317). 1373 :
Paulus dictus Ormos (SztárayOkl. 1.411). 1374 : Paulus
dictus Ormos (ZichyOkm. III.584). 1386 : Stephanum
dictum Ormos (Múz. Kállay). 1407 : Andreas dictus
Ormos (ZichyOkm. V.497). 1423 : Thoma dicto Ormos
(Lelesz Acta 43/58). 1597' : Hituan ormos bwr láda,
kiben diuersae literae Missiles continentur (OL. UC.
101/3). 1669 : Egy embernek való ormos koporsó 2
frt (GazdtörtSzemle 1.93). [Vö. ormó, orom.]

OROM : pinnaculum, pinna, fastigium ; giebel,
zinne NySz. 1384 : Monticulo wlgariter Wrum dicto
(ZichyOkm. IV.284). 1386 : Hinc transeundo super
Rewfaoríímí/a vsque ad fluuium Danobii (OL. D.
7182). 1418 : Monticuli wlgo Orum vocati (uo. 10682).
1454 : Reflectitur ad meridiem per vnum orom wlga-
riter brdo (Múz. Justh). 1505 : Ad montem qui Nagy-
orom nuncupatur (Lelesz Prot. 1.9). 1549 : Ad apicem
vnius montis vulgariter orom vocatum (OL. NRA.
924/55).

OROSZ : a) Ruthenus, Russus, Moscus ; ein
Russe • b) janitor, satelles, admissionalis ; pförtner,
torhüter, trabant NySz. 1093/1399 : Super pertinenciis
Capelle Sancti Nicolai et celle monachorum in loco
Hurozkw [vö. az 1266-i stb. adattal] olym per quem-
dam nobilem virum Huroz de eadem Tychon Diuino
cultui concauatis (Pannh.Tih. 1/27 . 1211 : Piscatores
isti sünt Veynus Lengén Chimos Vros [a. m. orosz
V. Uros ? ez utóbbiról 1. Melich, NyK. XXX1U.331]
Egueteu (uo. 1/5). Isti sünt agasones Wros Chemos
Vosud Sombot (uo.). In predio Colon isti sünt iou-
bagiones Zalas Micha Vros Got Tiurba Karason (uo.).
1240 k. : Nomina coquorum de eadem viUa sünt hec
Syldev feuche chotina Zubud vros Zumboth (Pannh.
61/8). 1252 : Villarum Olup et Uruz [«Moson m.»
Szám. jegyz.] (uo. 67/0). 1258: Villarum Chun et
Yruzví^x (uo. 41/L). 1266/1297 : Cella monachorum
que WruzkxL wlgariter nominatur (Pannh.Tih. 1/9, 1.
Wenzel ni.l40). 1270 : Fratre Salomone priori domus
sancti Nicolai de Vruzkxi (Pannh. Tih. 17/1). 1297 :
Possessiones suas hereditarias Vruznsx Royka uocatas
(Körmend in/8, Monyorókerék 1). 1304: In loco
Vruskw nuncupato octo iugera (Veszpr. 15, Vámos).
1309 : Nicolai de Vruzk\ (Veszpr. 13, Szőlős Zala
m.). 1329: Nicolai de Vriizku (Veszpr. 2, Ábrahám).
1331 : üemetrii dicti Vruz (Múz.). 1358 : Vergeret ad
Wrw^mezew (Múz. Kapy). 1369 : Nicolai de Oroz-
apath (Múz. Horvát István . 1426 : Blasius Oroz (Múz.
Kende). 1449 : Jacobi dicti Oroz (SztárayOkl. II. 142).
1453: Ladislai Oroz ^OL D. 14691). 1454 : Oro^falw,
hn. (uo. 14604). 1470: Petro Oroz (Múz. Kállay).
1507 : Johannes Oroz (uo.). 1548 : Ambrosius Oroz
(OL. RDecim. Zempl.). 1602 : Oi'osz András Orosz
Miklós (SzékelyOkl. V.197). [Szárm. : 1325/1332:
Piscinis quarura nomina sünt hec Orozdere Kyraltoa
et Zulcha [Zultha?] lOL. D. 2331). 1333: Pisscina
Reketha. et (h-uzd, Oruzdere. Kyralthoa et Zultha
(ZichyOkm. 1.412).]

715

OROSZI— ORR

ORRATLAN— ORSZÁG

716

OROSZI : [ad Ruthenos pertinens ; zu den russen
gehörig]. 1261: Terras Karachunfolua Kereztur et
vruzy uocatas (OL. D. 511). 1288/1290 : Uonit ad
aquilonem uersus vruzy (Múz. Jankowich). 1324 : In
possessione sua Vruzy vocala (OL. 1). 2246, < Vámos-
Oroszi Szatmár vm.-ben, ez az oklevél ópeu a vám-
adomáiiyról szól» Szám. jeyyz., 1. NyK. XXV. 157).
1359 : Dósa de Wruzy (Veszpr. 106, Dec. Episc. 14).

OROSZLÁN : leo ; löwe NySz. 1318 : Nicolaus
Vruslan dictus (ZalaOkl. 1.146). 1332: Paulus Ornz-
lan iiocatus (OL. D. 2781, 1. AnjouOkm. 11.605). 1369 :
Johannem dictum Orozlan (Lelesz Aeta 5/26). 1394 :
Johamiis íilii Orozlan (Veszpr. 107, Füred 4). 1396 :
Castruiu nostrum Regale Orozlankw (OL. D. 8159).
1416 : Mathiara Oruzlan (uo. 104311 1418 : Paulo
Orozlan (Múz. Kállay). 1430 k. : Lapidis Sandorkew
secundum alios ürozlankew vocati (OL. D. 28813).
1442 : Michaele Orozlan (Múz. Kállay). 1452 : Michaele
Orozlan (OL. I). 14584 ós Múz. K<állay). 1455 : Michaele
Orozlan (Lelesz Aeta 66/43). 1461 : ('astri Orozlankw
nuncupati (OL. D. 15612). 1478 : Matlieum Orozlan
(Körmend, Heim 590).

oroszlán-színű, -szín, szíín : [coloris leonini ;
löwenfarbig]. 1531 : Purpian zegfwzwn Purpian oroslan-
zwn (OL. Nád. 43). 1532 : Purpian orozlanzynw (OL.
L. III. 16. 17). 1538: Panno pwryan lígyV olv. «pwr-
pyan»] coloris orozlanzin (uo.).

OROSZLÁNOS, oroszlányos: 1256: Monaste-
rium Orozlanus (ErdMúzLt., 1. Wenzel VI1.431). 1596 :
Egj orozlianios [így V| gallos gjolch Recheuel varroth
(Radvánszky : Családélet 11.80). [Vö. NySz.]

OROSZLÁNYOS, 1. oroszlános.

OROTVÁNY, 1. irtovány.

ORR, ór : a) nasus, rostrum ; nase, schnabcl ;
b) pars antica, vorderteil NySz. 1261/1411: Venit ad
locum (pii wlgo fyrresteluk«>rft |igy, olv. orra?| voca-
tur (OL. D. 521). 1269 : Transeundo viuin asccndit in
vnum Orrh (Múz. Bethlen). Ascendit per Orrh ad
locum qui wlgo appellatur yspanlesuy (uo.). 1297 :
Deinde per Or ipsius Berch directe descendendo (OL.
D. 28710). 1314 : Sub or vnius parui Berch Zakaduth
vocato (uo. 28715). 1319 : A possessione Therebes
uadit ad Nogerdeuorm (ZichyOkm. 1.164). 1343 : De
ipso autem or Ingoberekbercheorra (OL. D. 28726).
1348: Procedendo in acie iusule Nogzygethor vocate
(Múz.). |Vö. 1356 : Ad nasum vnius Insule (OL. 1).
3794).] 1377: In terra Kylseu Oralya ja. m. orr ?|
(OL. D. 6419). 1390 : Garan alio nomino Weresorro-
haza (Múz. Kállay, «Abaúj m.» Szám. jegyz.). 1411 :
Ad aciem monticuli Kezerekeon'a vocati (OL. I).
28777). 1427: Ad finem cuiusdaiu nu)ntis videlicet
ad locum keuesor dictum (uo. 28800'. 1430 k. : Sub
eadem Acie [montis| wlgo Or dicta (uo. 28837). 1463 :
Ascondit versus nunidiem ad vnum Or (Múz.). 1468 :
Ad quoddam uemus Orberok vocatum (uo.). [? Szárm. :
1211 : Hü suut curriferi Zeuiul Thexa Lucus Zidcu
Horrod Vosca Zorida Choma Pcntnc (Paiinh. Tih. 1/5). |
|Vö. bérc-, hegy-orr, hegyes-, vörös-orrú.]

orrfúvó - keszkenő : [sudarium ; taschontuch,
tíchnupftuch]. 1760 : Egy órfuvó keszkenő (Debr.Ik.).

orr-vas : |naseneisen]. 1572 : Az egyk sysaknak az
pofayaba orh uasahan az nyak uasaban toltokaiial os
mynden aprolokyaual egotembo (OL. JVád. 47). 1599 :
Egj aranjas sysak czowst aranjas tol tokawal es
orwasawal (01^. L. III. 16. 17). | Vö. na^enciscn, Boclicim :
Tlaiidb. d. Waífenkunde 26 ; Bárczay : A hadügy lej-
löd, története II.i;i3, 146 ; Szoiulroi : Magy. hadtört,
eml. 242.1

ORRATLAN, orrotlan : carens naso; der kelne
nase hat NySz. 1272—90 : Tributum de Orrothlon-
heda sit ab autiquo institutum (Múz. Jaidvowich).
1376: Jacobiis dictus Orrothlan (ZalaOkl. 11.137).
1431: Clemens OroMan [így kétszer| (KárolyiOkl.
11.141). 1449: Anthonio Orothlan (Körmend, Heim 484).
1484: Kosma Orrol hhi n {0\.. D. 18973). |Vö. orrotlan,
1789, Andrád Sámuel: Anekdoták 1.153.]

ORROS : nasutus, naso, nasatns, rostratus ; gross-
nas NySz., [grossnasig]. 1324 1336: Potro dicto Orrus
(OL. D. 2983, 1. AnjouOkm. 11.112). 1328: Jacobi
dicti Orrus (Múz. Jankowich). 1330 : Grogorius dictus
Orrus (Körmend HI/1, Ugal 5). 1331: Petri dicti
Orrus (OL. D. 2693). 1334 : Nicolao Wrrus dicto (Múz.).
Castellano de Chehte Nicolao dicto Orrus (Körmend,
Heim 309). 1348 : Johannem dictum Orros (ZichyOkm.
11.297). 1357 : Dominicum dictum Orrus (ZalaOkl. 1.574).
1361 : Johanne dicto Orriis (Múz. Kállay). 1369 : Grc-
gorius dictus Orrus (OL. D. 5734). 1398 : Petrum
Orros dictum (ZichyOkm. V.67). 1430 : Albertus Orros
(Lelesz Aeta 49/27). 1431 : Orros hoirmesterne (OL.
D. 12404). 1444 : Georgius Orrus (SztárayOkl. 11.360).
1452: Nicolai Orrus (OL. D. 27310). 1453 : Stephano
Orros (Veszpr. 5, Fájsz). 1470 : Johanne Orros (Lelesz
Aeta 81/19). 1484: Dionisius Orros (Veszpr. 6, Gara-
boncl. 1495 : Stephano Orros (Múz. Forgách). 1501 :
Quoddam Nenuis suuth Or?o.smatliyasgyepwye vocatum
(OL. D. 36405). Mathia Orros (Lelesz Bercs. X1V.4).
1505 : Michaele Orros (Painih. 34/N). 1520 : Benodicto
Orros (Pannh. 66/14). 1602 : Orros Tamás. Jobbágy
(SzókelyOkl. V.195). Orros Imre (uo. 197).

ORROTLAN, 1. orratlan.

ORROZÓ : kantárfej, a kantárnak az a része,
mely a ló orrán fekszik, hogy a száját ne tátogassa ;
nasenriemen MTsz. («orradz(')» a.) 1691 : Egy hua
való aranyas portaj szerszám, két (l;irabl)a,n. Egy ezüst
aranyozott orrozó (Mihalik : KassaiUvTört. 86). fVö.
NySz.j

ORSIKA: lUrsulao nomen blandieus ; koseform
zu Ursula|. 1544 : Szerelmes orsíkam, en m(>g azon
napo|n| hog kiihalmonn el vahim t|...| nap világai
beczbe íutotam (Múz., Tört. és irodtört. kiáll. 2Í)4.
sz.). |E]z lene! adassék az en sz(>relmes Orsikámnak
(uo. a levél hátlapján). |Vö. Orsik MA. 1621-i kiad.]
|Vö. Orsolya.]

ORSÓ: fusus; spindel NvSz. (1. jel.) 1476: Paulo
Or.so (OL. D. 17856). 1598 : (lasparus Orsó (OL.
RDccim. Zempl.).

órsó-fa : fusus torcularis ; triebstock, kelterbaum
NySz. 1506 : Illa ligna que orssofa nuncuparentur
(Forrás ?).

orsó-kő : 1597 : Foliosora való faragoth orsó kcouek
(OL. UC. 101/3). [Vö. NySz.]

ORSOLYA : Ursula nonron proprium muliebro
MA. (1621-i kiad.) 1544: Attain az eskola mesternek
az deákokkal egeteml)e liog rekordalanak szén [«így»
Szám. jegyz. I uTsula asszon napian eg foriutot (ÓL.
Nád. 41) |Vö. Orsika. I

ORSÓS ? : 1339/1367 : Peruonit ad linem (>rs/<swt
(OL. D. 5367). [Vö. or.s NySz, MTsz. ?]

ORSÓS : 1638 : Ezen Foliosorol ala jaro kett orsós
es keö Loi)cziös gradicz keö kar keöveivel eggiüt

(OL UO. 2/34). [Vö. NySz.]

ORSZÁG-: regio, regnum ; ein reich, land NySz.
(1. jol.) 1211 : Hü sünt ioiibagiones Gombos Vrzac

717

ORT— OSTÁBLÁCSKA

OSTOR- OSZLÓ

718

Bata Baga (Pannh. Tih. 1/5). 1423 : Stephanus Orzag
[Orzaglif] (Lelesz Acta 43/81). 1427 : Johaunes Orzaag
dictus (OL. D. 11933). 1436 : Johannis Orzagh (Múz.).
1613 : Ez zeörnyw rablás puztitas es egetes ez myatt
esett raytunk orzagull (AdalZemplvmTört. IV. évf. 325).
Hogy aztis [ami az országból megmaradt] el ne
vezetswk, seött mintt egy Tenger habyayban merw-
lendö hayoboU valamytt ky ragadozhassunk ketele-
nittettewnk, orzaghull az Bathorj^ royedelemsegteól
eöreökké el buchyuznunk (uo ). 1728 : Mint a más
boszorkányok cselekedtek, ö is azt mivelte és az
országnak zsírját [értsd : a gabona termékenységét]
elvették (Reizner : SzegedTört. n.402).

ország-köble, -köbli: [modius publicus; allgemein-
gebrauchlicher kübelj. 1597 : Vagion Ross tauaszj
ország köblhiel ciib. 29 (OL. UC. 101/3). Soproni regj keo-
beol 1. Ország kcoblj 2 i^uo.).

ország-út, -iita : militaris via, via publica ; land-
strasse NySz. (1. jel.) 1359/1509 : Perueniret ad ma-
gnam viam orzagivta vocatam (Múz.).

1. ORT : quadrans floreni vei quarta pars thaleri,
qiaarta pars ponderis, mensurae aut monetae ; der oder
das ort, der vierte teil eines gewichtes, eines masses,
einer münze NySz. 1544: Eg ort hyan eg forintot (OL.
Nád. 42). [Vö. orto Bartal; és 1380: Quadringeutos quin-
que florenos et trés ortones (OL D. 6728). 1481 :
Singulum Orthonem denariorum pro tempore curren-
tem (Bunyitay: VárPüspTört. 111.139) 1506: De eadem
meliori ceruisia vnum ortonem pro lucro accipere
valeat (OL. D. 36988i.]

2. ORT, 1. irt.

ORTÁS, 1. irtás.

ORTÓ, 1. irtó.

ORTOVÁNY, 1. irtovány.

ORT-SÁFRÁNT: [croci species ; eine art safran].
1548 : Arany safrant, lant safrant, ort safrant (OL
Nád. 49, vö. TermtudKözl. 1894. évf. 438). 1550 : Fel
font ort safrant lOL. Kolozsm. 50).

ORTVÁNT, 1. irtovány.

ORVÁNY? 1. irtovány.

ORVOS: medicus; arzt NySz. 1211: In uilla
Thurkh isti siint joubagiones Vus Vendug Agárd
Vruus [a. m. orvos?] Secud (Pannh. Tih. 1/5 1457:
Matheo Orivos (Lelesz Acta 68/5). 1493: Ciemens Orwos
(OL. D. 36997). 1520 k. : Petrus Orwos (EgyKönyvt.
Litt. Epist. Őrig. 261). 1522: Gregorius Wrwos (OL.
D. 37004). Jaco[bus] Wrwos luo.).

orvos-enxbér : [^]. 1544 : Zalai ianos vramhoz
az oruos embert uiue íOL. Nád. 40,. [Vö. urus-ember
MTsz.]

OSKOLA, 1. iskola.

OSTÁBLA, 0CS-, okcs-tábla: alveus, alveus
lusorius ; dambrett NySz. 1544 : Eg okcz tablat
uerfelet (OL. Nád. 41). Ostablaba ualo kockát uram-
nak (uo. 40). 1545 : Három och tábla (uo. 48). 1572 :
Ostablaba uolo [így ?] kockát (uo. 40). 1594 : Egi
iskatulaban ualami maruaniok es ostáblához való fa
karikák (OL. UC. 78/7j.

OSTÁBLÁCSKA, oka-táblácska: [alveus par-
VU8 ; kleines dambrett]. 1597 : Oxs tublaczka karikáinál
(OL. UC. 101/3).

OSTOR, vö. karikás-ostor.

ostor-adó : multa ; geldstrafe NySz. 1434 : Taxis
wlgo Ostorado vocitatis (OL. D. 12588). 1438: Tene-
antur taxas eciam quod wlgariter hostorado vocatur
(Pannh. 15/G). 1600 : Extra ordinarium censum ostor
ado vocatum soluebant aliquando de singulis portis
ternos florenos (OL. UC. 17/6). [Vö. 1518: Dicam
flagellam ad festum Nativitatis domini impositam et
taxatam (OL. D. 37174).]

OSTROM-DÁRDA : [hasta oppugnatoria ; sturm-
lanze]. 1605 : Ostrom dárda (OL. UC. 28/61).

OSTYA : hostia ; opfer, hostie, oblate NySz.
1544 : Neg tal ost'at hoztak (OL. Nád. 40). Attam az
ueg uaczorakor az mesternek osfaert (uo. 41). 1545 :
Vöttem ost'at (uo. 40). Ostyát ostya belesnek (uo. 42).

ostya-bélés : nebulae, panis obelites, artolaganus
NySz. ; das geschnittene Brod zu Hostien PPB. 1545 :
Ostj^at ostya bélesnek (OL. Nád. 42). [Vö. CzF.]

ostyasütő-vas, -sitö- : [eisengerath zum oblaten-
backen]. 1548 : Osthya sytheiv ivas (OL. UC. 99/7).
1577 : Eg osthya sytö ivas (OL. L. Hl. 16. 17).

ostya-tartó : [oblatenbehiilter]. 1542 : Ostya tartó
(OL. Nád. 40).

OSVÁLD, 1. Osvát.

OSVÁRT, 1. Osvát.

OSVÁT, Osváld, Osvárt : Osvvaldus, nomen
proprium MA. (1621-i kiad.). 1548 : Antonius Oswald
Paulus Oswald lOL. RDecim. Zempl.). 1598: Johannes
Osuald (uo.). 1694 : Osvárt István (GazdtörtSzemle
1.168). 1735 : Johamies Osvárt, Judex oppidi. Andreas
Osvárt (CanonVisit. 168).

OSZKOTÁRSÁG, szkotárság: [officium pa-
storale ; hirtenstaud. hirtendienst]. 1637: Uadnak
három oszkotarsagh allya seregh Juhok. Elseö osz-
kotarsagh alatt. Vagvon feyeös Juh nro. 226. Meddeö
eoregh Juh nro. 24 [stb.] OL. UC. 14/43). [Vö.
szkotár.]

oszkotárság-alja : [grex singuli pastoris ; herde je
eines hirten]. 1637 : Uadnak három oszkotarsagh
allya seregh Juhok. Elseö oszkotarsagh alatt. Vagyon
feyeös Juh nro. 226. Meddeö eoregh Juh nro. 24
[stb.] (OL UC. 14/43). Második szkotarsagh allya
maiorsagh Juh. Eoregh bárányos Juh nro. 78. Ez
idej kos barany nro. 35 [stb.] (uo.).

OSZLÁS : divisio, dispersio ; teilung, zerstreuung
NySz. (1. jel.). 1506 : Primum pratum Ozlaas Reeth
(Múz. Kállay). Sextum [pratuml Kezep Reeth septimum
Ozlaas vocatum (uo.). 1560/1580 : Máthé Jánostóly
bitai határban vöttem örökbe egy malomhelt, egy
hold földet és egy darab szénafüvet, kit idegen kézre
akar vala adni Bessenyey Gáspárnak és Miklósnak,
ezektől tarttam, miérthogy én velem mesgyés és egy
oszlás vala, 14 forinton (SzékelyOkl. V.76). 1617:
Mely [jószág] zallott rea az Nagj Attiarol es az Nagj
Anniarol Belleni Miklósról es Jardanhazj Dorko
Azzonrol, vgjmint ozlas Attiafiura, es vérre (Borsod-
vmJk. IV.191).

OSZLIK, oszol, vö. eloszlik.

OSZLÓ : dividuus ; ;sich;^teilend, zu verteilen NySz.
1561 : Minthogy Kondorát Istvánné, Annos, Luka
Demeter leánya volt és az mely örökségen lakik
Kondorát István, az Luka Antal leányival oszló volt
mind falun, mezőn, adák azért az ö részek jószágot

719

OSZLOP— OSZTÁROS

OSZTÁS— OZSONNA

720

Imecsfalván levőt . . . Kondorát Istvánnak, feleségé-
nek Annos asszonynak és maradváinak [stb.] (Szé-
kelyOkl. V.81).

OSZLOP, osztlop : columna, stylus, colossus,
pila ; saule, grosses bild, bildsaule, statue, pfeiler,
stütze NySz. (1. jel.). 1250 : Scelemen filius Ozlup
(HazaiOkm. V.58). 1392 : Ozthlop [hn. a. m. oszlop ?]
(SoprOkl. 1.510). 1478 : In possessione Ozlop (OL. D.
18145). 1522 : Ad quendam wlgo ozlop ligassent
(Múz.).

OSZOL, vö. eloszlik.

OSZPORA : nummus asper ; asper, török kis
ezüst pénz [stb ] Nj'Sz. ; der asper, eine türkische
münze BM. 1468 : Ipsas ospora^ penes Monetas
nostras (Teleki : Hunyadiak XI.355). 1539 : Habét
osporas 15 (OL. Nád. 47). 1545 : Feir pénz ospora
fillér (uo. 48). 1555 : Három forynt ozjwra (uo.).
1556: Ozpora in eadem scatula (OL. UC. 99/27,
«Nagybánya» Szám. jegyz.). In Moneta twrcica osz-
pora vocata, floreni triginta sex, denarii viginti (OL.
NRA. 615/10). 1595: Syleszter Istvánnak földe va-
gyon nálunk zálogon pro 11. 5. tiz oszpora héján
(SzékelyOkl. V.159).

OSZT : partior, divido ; teilen, zerteilen, austeilen
NySz. 1494 95 : Johanni Abrako2í/ío (Engel : Al-
gemeine Welthistorie XLIX.180). 1517 : Mykoron az
yngho marhath ewth rézre oztotak volna (OL. D.
36528). 1721 : Senki, másnak osztott avagy irtás réti-
ben hatalmasul kaszálni ne menjen, máskép, ha oda-
mégyen, munkája vesztett lészen (GazdtörtSzemle
Vn.l28). [Vö. osztó.]

OSZTÁLY : divisio ; teilung, erbteilung NySz.
1426 : Pratum ad duo falcastra sufficiencia in loco
scilicet Apró ozthal nominato (Veszpr. 8, Jutás). 1518 :
In loco Apró Ozthal nominato (uo.). 1597 : Az Hanon
walamy kewes óztál nylas kazalo (OL. UC. 12/42)

OSZTÁROS?: 1434: Petro Oztarus (OL. D.
12645). 1436 : Petro Oztarus (uo. 12852).

OSZTÁS : divisio, divisus, partitio ; teilung NySz.
1384: In loco Vztas dicto (OL. D. 7074). [Vö.
füvön-osztás.]

OSZTÉRGÁR? 1. észtérgár.

OSZTLOP, 1. oszlop.

OSZTÓ, vö. abrakosztó-csatorna, fa-, szál-
lás-, szolga-osztó.

OSZTORGÁR, 1. észtérgár.

OSZTOVÁTA, esztváta : textoria tabula ; we-
berstuhl NySz. 1561: Borda, nizt, gereben, borda he,
tekerő fa, Eztwatha gombolyto fa (OL. L. IH. 16. 17).

ÓT, 1. faoltó-fürósz.

ÓTA, vö. azóta.

ÓTALOM, 1. oltalom.

OTROMBA : immanis, grandis, inargutus ; greu-
lich, gross, roh, plump NySz. 1533 : Cuppe due
Otromba vocate (OL. Nád. 49).

OTTAN-OTTAN : frequenter, identidem ; hie
und da, dann und wann NySz. (2. jel.) 1604 : Mind
az kereztyénségnek óregbwlésére es haznára, s' mind
penigh neminémó barátinknak es szomszédinknak, kik
ottan ottan szarvat emelni szoktak, hatrab állasára,
es rész szerént való feléimére lenne az kegyelmed
haza iövese (MA. NLI.318, eredetije szerint). 1610 :
Ottan ottan szoktuk leuelőnk altal kget molestalni
(uo. 338, eredetije szerint).

ÓV : caveo, tueor ; hüten, bewahren, schützen
NySz. 1318 : Quandam terram Custodum carceris
Themlechoíí vocatam (OL. D. 33570). 1550 : Eg nad-
rágnak ualo oua nirue világos kek poztot (OL. Nád.
42). [Vö. óvó.]

ÓVÓ, vö. erdó'-, víz-óvó.

OZSONNA, L uzsonna.

O, 1. öv.

ÖCS, öcsé? : a) fráter minor natu ; jüngerer brúder;
b) jüngere person überhaupt NySz. 1211 : Hü simt
vinitores Hysou feguueres wche [a. m. öcs ?] (Pannh.
Tih. 1/5). 1284/1394: In loco qui Eucheía.j& [a. m. öcs?]
dicitur (HazaiOkm. IV.67). 1492 : Georgii Papewche
(Körmend III/4, Batthyán 65).

ÖDÉLŐ, 1. ödölő.

ÖDÉN, 1. Ödön.

ÖDÖLÉ, ÖDÖLÉ ? 1. ödölő.

ÖDÖLŐ, edélő, ödelő, ödölé, ödó'lé? ödőlő?
üdőlő?: [több párhuzamos szántóföld lábánál kereszt-
ben elnyúló föld v. mező, amelyre a szántóföldnek
vége kimegy (vö. «dölö» MTsz.) ; confinium, collimi-
tium ; anwand]. 1343 : Inter arabiles terras parcium
vtnmique finibus se contingentes wlgariter Edelew dic-
tas (OL. D. 6859). 1347/1358: Ceterum quandam terram
circa fluuium Harnad a parte possessionis Korumpach
existentem in quantitate wlgariter Egheudeule, dic-
tam (uo.) 4716). Ceterum medietatem cuiusdam térre
circa fluuium Harnad a parte possessionis Korumpach
predicte existentis in quantitate wlgariter Ewdeule
[«ez írásmód még egyszer elöjön» Szám. jegyz.] dicte
(uo.). 1351 : Per spácium terramm duas reuersiones
quod wlgariter Eu-delew diceretur (uo. 4208). 1367 :
luxta quandam viam k.wT.e^wdelcw vocatam (uo.
5602). [Vö. « Űdüllő : oly szántó v. gabonaföld, mely
több párhuzamosan haladó földdel merőlegesen fek-
szik» (Csikszentdomokos, Nyr. XXXH. 325); «Ver-
hüstik : üdüllÖ gyep, határ' széllye. Lásd Megye,
Mesgye» (Baróti Szabó Dávid: Magyars. virági, Tol-
dalék a' Kisded Szótárhoz).] [Vö. dűlő.]

ödölő-hold : [cv>]. 1367 : Currendo ad unam refle-
xionem Jugerum terrarum wlgo Wdulcwhold dictum
(Pannh. 27/Z).

ÖDÖN, Ödén: [Eudemius?]. 1453: Paulus filiua
Ewden [a kiadó szerint a. m. Ödön] (SztárayOkl.
n.504). Prefati filii Ewden (uo.). Ewden de Nagh-
myhal (uo.). [Vö. CzF.]

ÖKÉR, 1. ökör.

ÖKLE, öklye: rhodeus amarus MTsz.; eper-
lanus ; ,eine gattung fisch, violenfarbig [stb.] NySz.
1530: Oklye pisces due (OL. Nád. 40). 1544: Vöttem
öklét cikot retkéét kop halat (uo. 42).

ÖKLELŐ, ékleló : jaculans ; kampfor, streiter
NySz. (2. jel.) 1282 : Michaele dicto Vklelcu (OL. D.

Magyar Oklevél-Szótár.

1132). 1292: Michaele vkleleu dicto (HazaiOkm. VI.394).
1322 : Michael dictus Wkleleu (Múz. Máriássy). 1337 :
Michaelis dicti Wkleleu (OL. D. 3060). 1339: Michae-
lis dicti Wklelcw (uo. 3240, 1. AnjouOkm. m.567).
1425: Mathe [igy] dicti Wklelew (OL. D. 11728).
1461: Valentino Éwklelew (Múz. Kállay). 1522: Vrbanus
Eklele (OL. D. 37328).

ÖKLYE, 1. ökle.

ÖKÖR, éker, ökér : bos ; rind, ochs, stier NySz.
1291 : Transeundo inter duos montes WkurmQzew.
(MonStrig. n.280). 1325/1351: Ad montem vkur^eg
nuncupatum (OL. D. 2393). 1326/1428 : Vsque ad staguum
Rwkuri\ho\\ nuncupatum (uo. 28721). 1326/1470 k. :
Ad stagnum Eivkeryiho nuncupatum (uo. 28719). 1330 :
Petri Carnificis dicti Wkur (uo. 2594, 1. Anjou-
Okm. n.477). 1417: In possessione ipsorum EwkurYt\ío
vocata (Lelesz Acta 37/14). 1427 : Prediis Eker\i\io-
theleke Iglycitheleke (Múz.). 1435 : Paulo dicto Eker
(KárolyiOkl. 11.156). 1456 : Possessionibus OeiokewryŰío
'WjeivkeKrjŰíO vocatis (Lelesz Acta 67/15). 1506 :
Tercium verő [pratum] EwkewrytloLO . . . vocatum (Múz.
Kállay). 1608 : Hat eókeórhóz való kessegh (OL. UC.
37/56). 1680 : Mivel minden béres méltó az eő jutal-
mára nyomtató EökÖrnek sem kötik be száját: Azért
mikor távul vidékre mennek [a borbirák] vásárolni,
a korczma jövedelméből illendő képpen éUietnek (Adal-
ZemplvmTört. V. évf. 280). 1683 : Minden ökör után
egy egy szekér trágyával tartozik (OL. UC. 1/19).
[Helyn. számi. : 1259 : Terram insuper Vkurd uocatam
iuxta Akus nyre existentem (OL. D. 492). 1375 : Stepha-
num de Vkurd (Körmend III/5, Belfenék 52).] [Vö.
járraos-, vonó-ökör.]

ökör-bőr : pellis bovina ; ochsenhaut NySz. 1587 :
Jartathlan ökör hör (OL. UC. 12/42). 1669 : Egy öreg
Ökörbőrnek a javának párja 10 frt Alább való jó
ökörbőrnek párp 6-8 frt (GazdtörtSzemle 1.90). 1735 :
Festett öreg ökör-bőrnek párja, mely csizmának, kocsi
és cséza boritásnak való (uo. ni.342).

ökörfarkú-fű : verbascum, asphodelus, albucum ;
wallkraut NySz. («ökörfark-f(í» a.) 1728 : Ökörfarkil
fűnek az virágját megtörték és megcsavarták szájába
a levét és [a nehéz nyavalya] elhagyta (Reizner :
SzegedTört. IV.391).

ökör-fej, -fő : [caput bubulum] ; ochsenkopf BM.
1319 : Fluuium vkurfcu [itt lehet tkp. a. m. fons boum]
(ZichyOkm. 1.164). 1348 : Marcus dictus Hukurfew
(Múz. Kállay).

ökör-hús : bovillus, [bubulaj ; ochsenfleisch NySz.
1609 : Az ökörhus, juhhús 4 pénzen. Ez szűkebb
egyéb eleséguél (MA. NLI. 323).

46

723

ÖKRÖS— ÖLYVES

ON— OR

724

ökör-nyelv : [lingua taurina] ; ochsenzunge BM.
1544 : Eg ökör úeluet (OL. Nád. 40). 1669 : Egy
ökörnyelv 9 dénár Egy sziv 4 dénár Két vese 5 dénár
(GazdtörtSzemle 1.90).

ökör- tinó : vitiűus ; kalb NySz. 1702 : Tinoczkák :
Eökör Tinó No. 7. Üsző Tinó No. 13 (AdalZemplvm-
Tört. V. évf. 331).

ökör-tőzsér, -tösér : [negotians boarius ; ochsen-
híindler]. 1557: Neqiie Negociatores wulgari Sermone
et Hungarico idiomate Ewkewr Thewzer vocari soliti
nunquam ad Officium lanioriiin se se intromittere Et
illis vti et gaudere valeant atque possint (MJogtört-
Eml. 1.184).

ÖKRÖS : habens boves ; ochsen habend NySz.
1344: Térre litigiose Harna Mehleu et Vkrus (Hazai-
Okm. 111.152). 1350 : Inciperet ab oriente a quodam
angulo Wkruszngh. [a. m. öki-ös v. ükrös ? vö. «ikres»]
dicto (OL. D. 4135).

1. ÖL : ulna, orgia ; elle, klafter NySz. (2. jel.) 1460:
Singulam vnam extensionem brachioriun feni wigariter
egeg ívl zenath extorsissent (OL. D. 31755). 1543 :
Vlne siue passus wlgo eol (OL. Nád. 49). 1544: Uöt-
tem masfel öl fat (uo.). 1545 : Vöttem ket öl fat mind
hozatasaual (uo. 40).

ölfa-vágás: [caesio ligni; das holzhacken]. 1760:
De akár mint, ba csak az ölfavágás az jágerek köte-
lessége, azt a vajdák is véghez viszik, még szót
fogadva, s fizetést nem kémek (GazdtörtSzemle VIL
418). [Vö. fa-vágás.]

2. ÖL? el? vö. embér-ölő.

ÖLES : orgialis ; klafter láng NySz. 1638: Vagion
egy negiven eöles halászó gialom minden hozza való
eszközivei eggiüt azon keppen vonó kötelivel (OL.
UC. 2/34).

ÖLÉS, élés, vö. ember-ölés.

ÖLŐ, vö. ember-ölő.

ÖLTŐ, vö. kar-öltő.

ÖLTÖZET : vestimentum, indumentnm [stb.] ; die
kleidung, der habit NySz. 1687: Egy gyémántos nyak-
ban való Öltözet, kiben vagyon 5 gyémántos boglár,
circiter tiz-tiz gyémánt egyben (Mihalik : KassaÖtv-
Tört. 86). [Vö. oltár-öltözet]

ÖLTÖZŐ, vö. házi-, kar-, láb-, oltár-, pap-
öltöző'.

ÖLYÖVES ? 1. öly ves.

ÖLYV, élyő, elyű : accipiter, milvus ; habicht
NySz. 1507 : Accipitrem wigariter Élyeiv (Lelesz Acta
115/22). [Helyn. szárm. : 1055 : Locus est aliud qui
dicitur huluoodi [a. m. Ölyved ?] procedens ab eodem
lacu [t. i. Balatin] (Pannh. Tih. 1/1). 1327: Possessionis
Whied vocate (ZichyOkm. 1.299). 1368 : Duas vineas
Hanga et Wluegh vocatas (Körmend, Heim 214). 1427:
Eívlueth, hn. (SztárayOkl. 11.263). 1447: Barnabás de
Eívlweth (Turul 1902. évf. 155).]

ÖLYVES, ölyöves?: [accipitres habens, accipitri-
bus copiosus ; habichte habend, reich an habichten].
1055 : Inde ulmies megaia post monarau bukurea
(Pannh. Tih. 1/1). 1093/1399: Ascendit ad rubum
qui dicitur FZífesmegeye (uo. 1/27). 1211: In uilla
Kecu isti sünt exequiales Wnoca Wlues Somorou
Numuogi (uo. 1/5). Joubagiones sünt Ociu Olicon
Aruad Somur Wlues Mauogy (uo.). 1229 : In viUa
Vlwes Wodoy Baba (Pannh. Lib. Rub. 24—34. 1.

20. sz.). 1240 : Locum qui Yluues vocatur (HazaiOkm.
VIII.36). 1240 k. : In viUa Wlues (Pannh. 61/8). 1270:
Cadit ad riuum i;Zitespotok (OL. D. 705). 1296 : Riuulus
IÍ7M;espothok vocatus (Wenzel X.228). 1329: Rivulus
lT7iüespatak vocatus (AnjouOkm. 11.398). 1341 : Latus
WlueshQvch. (uo. IV.152). 1358 : Usque ad IFZwespatok
(Múz. Kapy). 1363: Usque ad quendam Riuulum Wlues-
pataka uocatum (Körmend, Heim 186). 1367 : Quoddam
stagnum iííü/Mcspataka [vö. «Haranyas» a. m. aranyas,
uo.] vocatum (uo. 208). 1372 : Ad fluuium Wlues
(OL. D. 28749). 1373: ViUa TT^iícsfolua (Veszpr. Regn.
Met. 13). 1428: Wlues, hn. (Múz. Szentíványi). 1434:
In ipsa magna Silua attingeret locum Ewlivesh\Mga.i\).
[igy] nominatum (Múz.Ibrányi). 1449: Predium íJirZi/ioes
(Múz.). 1472 : Villarum et prediorum Eívlwes Zylzeg
appellatarum (Múz. TörtTárs. 4). 1602 : Ölyves Tamás
(SzékelyOkl. V.282).

ŐN ? övén? öven? : aspius rapax MTsz. (1. jel.);
kühling BM. 1211 : Isti sünt piscatores Bodor Cuche
Syguer Buhte Botus Euuen [olv. övén v. öven ? a.
m. ön ?] SiUeu Hecu (Pannh. Tih. 1/5).

ÖNNEP, 1. ünnep.

ÖNT, étt-, ött-: fundo; giessen, ausschütten NySz.
1616/1643 : Az Profont haz mellet ualó zobanak
feölette uagyon eggy eöntött haz, uagy szoba székek
nélkül (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.128). Vagyon
mas öntött szoba kémencze nelkúl ... Az egész haz-
nok feölöl vagyon eöntött pad (uo.). [Vö. fölöntő,
öntő.]

ÖNTÉS: fusio, fusura; giessung, guss NySz. 1635:
Kalán, villa, sótartó, akik öntések és cifrások girájá-
tól 2 f. 50 d. (GazdtörtSzemle Vin.475, ötvösök ár-
szabásában). A padimentomot kövei rakva avagy tég-
lával avagy öntéssel legyen per 60 d. Ha pedig az
öntéshez való materiát kívántatnék igen magasra föl-
vontatnia tehát mivelhogy az apró mivesre több kell
drágábbért csináljuk (uo. 478, kőművesek árszabá-
sában).

ÖNTŐ, éttő, öttő : fusor, fundens ; eingiesser
NySz. ; [ad fundendum ; zum giessen]. 1419 : Jacobo
dicto Ethew (ZichyOkm. VI.560). 1566: Egy golyobys
eivthew was kalan (OL. Nád. 49). 1597: Goliobis eonteo
vas kalan (OL. UC. 101/3). [Vö. gomb-, barang-
öntő.]

ÖNTÖZ, öttöz : rigó, conspergo, fundito ; wassern,
wasser ausgiessen NySz. [begiessen]. 1549 : Uayat
swlt ötözny (OL. Nád. 40).

1. ŐR: specula, vigiliae; warte, wache NySz.; [specu-
lator; wart]. 1251/1281: Ibi tenet metamcum^«r (OL.D.
346, «Szepes m.» Szám. jegyz.). 1272/1331: Terram spe-
culatorum nostrorum uulgariter Eicr dictorum (Hazai-
Okm. V.47). [Vö. Vádit in latere montis Stras (uo.).]
1293 : Super quodam monticulo TFrhalma [a. m. ör ?]
dicto (Múz. Ertl). De inde descendit in Scyguetítr
[a. m. ör ?] ad locum qui Zakadath nuncupatm- (uo.).
1309 : Stephani dicti Eur (MonStrig. 11.615). 1330/1420 :
lungit vnam arborem íJwrbyk vocatam (Múz. Soós).
1333 : lungitur térre speculatorum Olewr vocata
(Körmend Il/l, Albor 3). 1355 : Johannes dictus Ewr
(ZichyOkm. 11.635). 1357 : Nicolaum dictum Ewr (Zala-
Oki. 1.574). 1377 : In terra Kylseu Oralya [a. m. ör ?]
(OL. D. 6419). 1378/1381 : Possessionis Ewr vocate
(Múz. Soós). 1381 : Ad quandam arborem Ilicis
wlgo Ewrfa vocatam (Veszpr. 12, Kispécsöl). 1392 :
Gerti speculatores wigariter Zalaeur vocati (Múz.
Forgách). 1406 : Lucasius dictus Eivr (Múz. Soós).
1409 : Custodes exercituum eorum qui wlgo Eur
dicuntur (OL. D. 302). 1424 : In possessionibus Ewr

725

OR— ÖRDÖG

ÖRDÖGÖL-ÖRÉM

726

et Orsowarodnakwzy vocatis in Comitatu de Wní>h
habitis (Múz. Kende). Ipsius ville Ewr (Körmend,
Korlátkö-Appon. 17/821). 1436 : Michaele dicto Ewr
(Múz. Békássy). 1453 : Per quandam vallem Hewr-
welgh vocatam (OL. D. 24338). 1462 : IiLxta fossatum
wlgo Or [a. m. ör?] arakya vocatum sub radice montis
(uo. 28853). 1494 : Johannem Ewr (Lelesz Acta 102/7).
1496 : Possessionibus Jobagy Alsoeivr Felseewr (Kör-
mend III/6, Körmend 7). Possessionibus Zenthkwth
A\soewr Felsewewr (Körmend III/6, Körmend 10).
1522: Michael Ewr (OL. D. 37004). [Vö. <.<Eurók,
Villani, et oppidani. Eurii, Custodes finium viarum-
qiie» MA^ («Difficiles» stb. c. függelékben). Helyn.
szárm. : 1451 : In districtu Evrsegh in Comitatu
Castriferrei (OL. D. 14471). 1452 : Possessiones suas
Hódos et Kapolnaskyrcza vocatas in isto Comitatu
Castriferrei in districtu Ewrscg liabitas (Körmend
1/6, nr. 5). 1453 : Medietatem illius districtus Ewrsegh
(OL. D. 14727). 1461 : Districtu Ewrsegh in Comitatu
Castriferrei (Körmend I/l, Németújvár 3). Super pos-
sessionibus Zokolya predicta ac Jeiiew et districtus
Ewrseeg vocatis [«Vas m.» Szám. jegyz.] (Múz.).]

őr-hegy: mons speciüatorius ; wartberg SL
1304/1376 : Jungit montem Ewrhegh vocatum (OL. D.
5778). 1356 : Quidam colliculus eminens qui uocatur
uulgo EwrJiig (uo. 16113).

őr-nagy : [capitaneus, «major speculatorum» ;
hauptmann, der oberste der wáchter]. 1275 : Eurnogh
lilii Aba (OL. D. 896). 1298 : Dominico fílio Evrnog
(HazaiOkl. 167). 1365 : Filius Nicolai Ewrnog dicti
(Múz.). 1497 : Blasiuni Kosa dictum alias negociatorem
wlgo EwrNogh dictum (OL. D. 20554, «Őriszeutpéter,
Vas m.» Szám. jegyz.). [Vö. 1268 : Gothardo Mayore
Speculatorum (Múz. Burián). Vö. örnagyság NySz.]

2. ŐR : [molo, pinso ; mahlen]. 1670 : Az debre-
czeni ember, ha örni akar, idején szert fogjon, szé-
nát vigyen s bét számra örjön (DebrJk., 1. NyK.
XXVI.343). [Vö. 2. ör MTsz.]

ÖBDÉG, 1. ördög.

ÖRDÖG-, érdég, érdög, ördég, ördöng :
diabolus, daemon [stb.] ; teufel, böser geist NySz.
1075/1217 : Usque ad Caput laci qui orátdsara uocatur
(Knauz : GaranmApáts. 25). 1270 : Quod quidem
fossatum wlgariter íírrfn^barazdaya nímcupatur (OL.
D. 1877). 1288 : Simouis dicti Vrdung (KárolyiOkl.
1.18). 1325 : Andreas dictus Vrdug (uo. 62). 1327 :
Stephani dicti Vrdug (OL. D. 2418). 1335: Pauli
dicti Vrdug (uo. 2882). 1342 : Trés piscinas Wrdug-
kutha uocatas in prato Saar uocato existentes (Múz.).
1344 : Ad huc ad meridiem in latere vnius vallis
Vrdukzantasa vocate (uo.). 1351 : Stephano dicto
Wrdungh (OL. D. 4197). 1358 : Vsque ad caput lacy
qui vt'dugíiava vocatur (Knauz : GaranmApáts. 24).
1369 : Paulum dictum Vrdug (Lelesz Acta 5/12).
1370 : Stephano dicto Vrdvg (Múz. Kállay). 1378 :
Vsque ad fossatum Vrdugharazüa vocatum (OL. D.
6504). 1381 : Ladislaum dictum Vrdugh (Múz.). 1392 :
Stephani dicti Wrdungh (Pannh. Tih. 1/21). 1396 :
Stephani dicti Vrdtmk (Veszpr. 107, Karácsonfalva 1).
1400: Ladislai dicti Wrdugh (SztárayOkl. 11.20).
Ladisiai dicti Wrdevgh (uo. 21). 1408 : Petrum
Eivrdewgh (ZichyOkm. V.561). 1413 : Michael dictus
Vrdegh (SztárayOkl. n.l26). 1414 : Ladislai Vrdeungh
(uo. 144). 1416 : Stcphanus Wrdugh dictus (Lelesz
Acta 36/76). (^uodam monte Wrdeg]í.Qví vocato (Kör-
mend II1/3, Zamárd 99). 1422 : Johannis dicti Ewrdegh
(Forrás ?). 1424 : Ladislai Erdewgh (SztárayOkl. 11.240).
Laurentii Erdcivgh (uo. 241). 1426 : Johannes Ewrdegh
(Múz. Kende). 1436 : Thoma Wrdegh (Múz. Soós).
1437 : Petro Ewrdeivgh (Lelesz Acta 54/35). 1445 :

Lucas Ewrdegh (SztárayOkl. n.873). 1446 : Ad quan-
dam paruam vallem Babawelge alio nomine Erdeg-
marowelge appellatam (Múz. Rhédey). 1449 : Utrisque
Andrea, nec non Benedicto dictis Evrdegh (Sztáray-
Okl. IL438). [Ugyanazon okl.-ben Ewrdegh alakkal
legtöbbször, uo. 439 stb.] 1449/1766 : Stephauus
Erdegh (uo. 425). 1450 : Ambrosius Ewrdek (uo.
452). 1453 : Petrum Erdeiog (OL. D. 14669). 1461 :
Benedicto Herdeyh (Múz. Kállay). 1463 : Petrus Eivr-
dewgh (uo.). 1470 : Nicolai Erdeg (no.). 1476 : Paulo
Ewrdewg (Lelesz Acta 86/11). 1498 : Particulam térre
Ewrdegharkja vocate (Múz. Kállay). 1499 : Nicolao
Ewrdegh (KárolyiOkl. 111.35). 1507: Johannes Er-
deivgh (Múz. Kállay). 1560/1580 : Egy szél [szántó-
föld] az ÖrfZóVereszkedöje [határrész] alatt (Székely-
Oki. V.76). 1602 : Ördeg György (uo. 210).

ördög-űző : exorcista ; teufelsbanner, teufelsbe-
schwörer NySz. 1454 : Anthonio Erdeghwzo (Lelesz
Acta 65/56).

ÖRDÖGÖL : [pertinacem se gerere ; halsstarrig
werden, stützig werden?]. 1630 — 48: Hogy valami
rósz erkölcsű, felrugó, vagy ki magát ördöglené, s cl
nem menne ember alatt, olyat [t. i. lovat] ne találjon
venni, vagy farka csavarót, mert ur alá illetlen és
gyalázatos az farka csavaró ló (GazdtörtSzemle 1.288).

ÖRDÖNG, 1. ördög.

ÖRDÖNGÖS : a) mágus, magicus, veneficus,
triveneíica ; schwarzkünstler ; b) daemoniacus, daenio-
nium habens ; vom teufel besessen NySz. 1295/1403 :
In quandam vallem Vrdungusfev dictam (Forrás ?).
1429 : Johanne Vrdwngewz (Múz. Kisfaludy).

ÖREG, ereg, örög : grandis, magnus ; gross
NySz. (1. jel.) 1473 : Jacobus Oregh (SoprOkl. n.483).
1516: Keeth Rubynth, egh ewregh Saffyl (OL. D.
26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 204). 1542 : Vasfazeek
ereeg (OL. Nád. 40). 1544 : Vöttem eg öreg eskatulat
(uo.). 1546 : Rákot öregh tálra fözny (uo.). 1550 :
Három eregh on tal kit mynden nap viseltének (OL.
Kolozsm. 50). Ket mosar égik eregh másik kychyn
(uo.). 1556 : Eg nag öregh cristal pohár (OL. Nád. 48).
1559 : Oregh es apró euezoket (uo.). 1588 : Ereg fa
angostar (OL. UC. 76/17). Egy eregh agoson harang
(uo.). Eregh hal hozás fel singes mindenik, kith abrak-
halnak hiwnak minden pénteken megh hozzak (uo.
64/35). 1643 : Eggy éörögh [így] haz, az Profout haz.
cs héuér haz mellet (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle
VL127).

öreg-szemű, -szömö : [magnus ; gross]. 1558 :
Azw öreg zöinö cheresne (OL. Nád. 49). [Vö. NySz.]

ÖREGBÍT, éregbít : augeo, amplifico [stb.] ;
vermehren, vergrössern NySz. 1564 : Az mely major-
ságnak Farkas uram nagy gongyát visellye és ereg-
biecse, minden majorságát minél tebbé teheti (Gazd-
törtSzemle 1.73). 1643 : Mellette eggy profont kamora.
Mellyböl az feölöl specificalt szoba eöregbitettet (OL.
Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.126). [Vö. megöregbít.]

ÖRÉZKÉ, 1. örökké.

ÖRÉKSÉG, 1. örökség.

ÖRÉM, erem, őrém? örén(y), őrén(y)? örím,
őrím ? örín(y), őrín(y) ? : vorago SchlágliSzójz.
(723. sz.), abyssus ; abgrund, untiefe NySz. 1095 :
Quinque piscinas scilicet Budi-ig curim Wcimir Plas
Strisin (Pannh. Tih. l/;5j. 1208/1359 : Transit ad
aquam Bucmrem (OL. D. 50). 1211: Vltra stagnum
quod dicitur Euren (Pannh. Tih. 1/5). 1222: Ter-

46*

727

ÖRÉMEST— ORLOS

ORMENY— OROK

728

ciam partém Danubii et piscature que Tonya dici-
tur hungarice que ad castrenses ZulugaGeurienses et
uduornicos nostros de uilla Gueneu pertinebat, ima
cum tercia parte uagi quod uulgo Eurem dicitur
(Pannh. l/A, 1. Wenzel VI.410). 1223 : Terciam partém
Danubii et piscature integraliter que thagna dicitur
que castrensibus Zuluga geuriensibus et uduornicis
regis de uilla Geney contingebat cum tota tercia
parte voraginis quod uulgo Eitren dicitiu- iParnih. 1/Z).
1225 : Cum omnibus pertinenciis suis scilicet quod
wlgo dicitiu- Eurem et Tonya et aliis piscationibus
suis et insulis (uo. 1 F). 1239 : Piscaturis specialiter
Tanya et Eurem nominatis (Wenzel V.99). 1256 : Item
Pangrackfava et Chenkee-Mre/we [hn.] similiter prope
Morusium (ÉrdMúzLt, 1. Wenzel \TI.430). 1262: Tribus
Jnsulis suis aliis Camara Evrem et Polonatu uocatis
(Pannh 43/V). 1265 : Profunda aqua Saar que wiga-
riter Evrem appellatiu- (OL. D. 582, 1. HazaiOkl. 44).
1269 : Uadit ad locum qui livkcMriwi dicitui- (OL. D. 679).
1270 : Quoddam stagnum sive piscaturam Euren
nomine (uo. 726\ 1277 : Cum piscaturis Zozuos-
eurem [olv. Zoruos-], Senketekuta, Haruskuutb, et
kurtueles uocatis (MonStrig. 11.77). Cum piscaturis,
Zomoseurcm, Senketekuta. Haruskuuth, kuurtueles no-
minatis (uo. 78). 1291: In íluuio Tiu-uch in vno profundo
Evrem (OL. D. 1338). 1295: Ad quendam locum fluvy
qui WoViTmkeurene appellatur ubi in introitu silve
Ilounuk sünt due mete terree (KárolyiOkl. L23). 1329 :
Cuiusdam profunditatis hurim uocate (Akad. 2). 1338 :
Circa Thychiam super Keneseiirem essent due mete
(Múz.). 1387 : Primo incepissent in fluuio Tycie in
loco KyralcícreHe vocato (Múz. Kállay). 1390 : Cum
tota tercia parte voraginis quod wlgo En-ren dicitur
(Pannh. l/E). 1411 : Quoddam stagnum wlgo loryn
vocatum (OL. D. 9769). 1413 : Lacum Euren alio
nomine Holthduna vocatum (Múz.). 1414 : Piscinas
Eivren et Holthduna vocatas i Körmend, Miscell.
Németiíjv. 44/116). 1418/1433 : In magnum voraginem
wlgo Erem dictum in ipso íluuio habitum (Múz.).
1421 : Voraginem Zarwase irren dictum (OL. D. 11115).
1425 : Peruenissent ad quoddam cursum aque Mochola-
eivrenye (Múz. Kállay). 1493 : Piscinam ThemelJanos-
Ewren, alias Thewkes appellatam (HazaiOkm. V.378).
1507 : Penes Basán Eicrenye (;0L. D. 32068). [Vö.
örmény.]

ÖRÉMEST, L örömest.

ÖRÉN(Y), ÖRÉN(Y) ? L örém.

ÖRÍM, ŐRÍM ? l. örém.

ÖRÍN(Y), ÖRÍN(Yj ? 1. örém.

ŐRIZŐ, ŐRÍZŐ, 1. őrző.

ORLO: molitor, pistrinarius, molens ; miiller NySz.
(1. jel.) 1502 : Francisco Ewrlew (OL. D. 21144). 1513 :
Laurencius Eicrlew (Múz). 1668 : Nagy Demeter
Örlö az varhoz (OL. UC. 1/21). [Vö. bors-, répa-
őrlő.]

ŐRLŐS, őrös, őrrős : őrlető MTsz. ; [qui frumentum
moli jubetj; mülilgast BM. 1670: Az debreczeni ember,
ha ömi akar, idején szert fogjon, szénát vigyen s hét
számra örjön, hogy sem az vidéki örlős, sem az itt
való marhátalan ember meg ne fogyatkozzék (DebrJk.,
1. NyK. XXVI.B43, «szert fog» a.). 1714: Örlös [«kik
a malmokban való állandó őrlésből éltek» a közlő,
Zoltai Lajos jegyzete] (GazdtörtSzemle IX.22, a DebrLt.-
ból). ÓrlŐs, őrös [foglalkozásnév] (DebrLt., Zoltai Lajos
közlése).

őrlős-enxbér : [.-v]. 1712 : Örrös ember [foglalkozás-
név] (DebrLt., Zoltai Lajos közlése).

ÖRMÉNY, érmény, érmíny, őrm.ény ? : [abys-

sus, vorago], gurges NySz. ; [abgrund, untiefe], wasser-
strudel NySz. 1323 : Possessiones Noghe/mew et
Kyasermen vocatas in Comitatu de Karaso (Múz. Kis-
faludy). 1378: Versus quendam locum petrosum Chort
Eurmen nuneupatum (Pannh. 49/G). 1455 : Quandam
piscinam Jván Ermyne vocatam (Lelesz Acta 66/26).
[Vö. örém, örvény.]

ÖRMÉNYES, érményes, örményes? örraé-
nyös, őrményös ? : [abyssum, voraginem habens ;
abgrund, untiefe habend]. 1211 : In uüla Eurmenes
hü sünt ioubagiones Modorod Jouleken Leusa Embelh
(Pannh. Tih. 1/5). 1222 : In uilla Eurmenus (Veszpr.
12, Nagypécsöl). 1266/1297 : Predium de Eurmenes
(Pannh. Tih. 1/9). 1277 : In villa Eurmenes (Veszpr.
9, Kál). 1317 : Nobiles de Eurmenes (Veszpr. 106,
Chicho 1). 1358 : Possessionum et porcionum pos-
sessionariarum scilicet Vduary Dergeche Ermenes
Azoufeu (Pannh. Tih. 1/17). 1418: ViUis Apathy
Assofw Ermenes Zewles Kyspechel et Wassol vocatis
(Veszpr. 2, Arács).

ŐRMÉNYÖS, ŐRMÉNYÖS? L örményes.

ÖRŐ, 1 ürű.

ÖRÖG, 1. öreg.

ÖRÖK : hereditarius, possessio ; erblich, inhaben-
des gut, besitz NySz. (3. jel.) 1560/1580 : Én Bekes
Adorján ... az én szabad akaratom szerint minden
leleményemet, ki nem őstől maradt volna, hanem
tiilajdonom, én hagyom mindenütt az én unokámnak
Janco Ferencznek, Zalánból. Léczfalván három lakó
örök, egyiket híják Fagyas örökének, azon örökön lakik
Fagyas István, az más örökséget híják Csíky öröké-
nek, azon lakik Fagyas János, harmadikat híják Bak
Péterné örökének, azon laknak Kovács István és
Kanyó László (SzékelyOkl. V. 75—76). Itt Maxán
az örökben, az kiben lakom, ezt vettem Patakszökő
Lőrincztöl örökáron, kinek több harminckét eszten-
dejinél, hogy bírom, szabad uraságában voltam, senki
érte meg nem keresett (uo. 76). 1560/1665 : Mi előt-
tünk tűnek ilyen cserélést, hogy valami őstől maradott
öröke az meg mondott vitézlő János Gerébnek nagy-
-galambfalvi határon vagyon, ki ő része volna (az kis-
-galambfalvitól megválva), adta cserében az megmon-
dott Zsófi asszonynak (uo. 77). Az vitézlő János
Geréb ösfivá tötte az megmondott Zsófi asszonyt az
ő fiával Pállal, az megmondott nagy-galambfalvi örök-
ségben fim-ól fiúra. És ezon Zsófi asszony is, ezon
fiával Pállal, ősfiuvá tette az megmondott János Ge-
rébet az bethlenfalvi orö'/cön fiúról fiúra (uo. 78). 1561 :
Adák azért az ő részek jószágot Imecsfalván levőt,
mind falun, mind mezőn és akármi névvel nevezett
helyen Kondorát Istvánnak, feleségének Annos asszony-
nak és maradváinak örök örökbe négy ökörért [stb.] (uo.
81 — 82). 1590: Az megmondott vitézlő nemes Jankó
Gáspár ada egy örököt Torjai Pálnak cserében, az
megmondott Torjai Pálnak ülés-helyejért, mely örök
vagyon, az melyet az vitézlő Jankó Gáspár adott
Torjai Pálnak Kézdí-székben, Maxán . . . Annak felette
ez megmondott örök mellett adott az vitézlő Jankó
Gáspár fi. 75 és egy lovat és valami töltény folyásában
való dologban érte volt fl. 13, azt is az örök mellett
leszállította (uo. 145). 1700 : Mikor valaki itt az mi
városunkban, vagy szőlő-hegyünkön örökséget vészen
örök áron valakitül, az főbíró ós az egész tanács előtt,
az eladó személy tartozik örököt vallani az vevő sze-
mélynek az város törvénye szerint mindenek felől
felelvén ... Ha pedig egymásnak cserélnek valamit,
vagy szőlőt, vagy házat, azonképpen az főbíró és az
egész tanács előtt egAinásnak tartoznak örököt vallani
(GazdtörtSzemle VIÍ.401).

729

ÖRÖKKÉ— ÖRÖKSÍG

ÖRÖMES— OS

730

örök-levél : [litterae fassionis perennalis]. 1700 :
Öröklevél--pecsétléshen való törvény- és rendtartás
(GazdtörtSzemle VII.401). [Vö. jószág-levél NySz. ?]
[Vö. örökvallás-levél.J

örök- vallás : [fassio perennalis]. 1613/1696 : Az
örökvallásnak áldomása itt ordinarie igy volna, hogy
valamennyi forinton vészen valaki szölöt, tartoznak
áldomásban adni annyi bort (GazdtörtSzemle VII.414).
[Vö. «örök» 1700-i adatával. Vö. «Emtio, et Venditio
Jurium possessionariorum titulo perennali solenniter
facta vocatur fassio perennalis* Kövy : Elementa
jurisprudentiae Hungaricae 395.]

örökvallás-levél : [litterae fassionis perennalis].
1700 : Ezféle leveleknek pedig, úgymint örökvallás,
testamentum és contractus-ZeveZeAneX", bizonyos meg-
pecsétlö napjait rendeltük esztendőben, három napo-
kat : 1-0 Szt.-György napját, 2-o Szt.-István király
napját, 3-0 Aprószentek napját (GazdtörtSzemle
VII.402). A minemű törvényeink, rendtartásink . . .
mind az szölö örökségének, keresésének módjaiban,
mind azoknak szerzésének alkalmatosságával emanálni
szokott örökvallás és hQC^leveleknek kiadásában s vál-
tásában . . . rendszerint foljiianak, s practicáltattanak
[stb.] (uo.). Városunk írott törvénye szerint az szölö
örökségre emanálni szokott örökvallás és hec&levelek-
nek megpecsétlésének és kiváltásának ideje és ter-
minussá esztendőt által kétszer szokott lenni (uo.
404). [Vö. örök-levél.]

ÖRÖKKÉ, örékké : perpetuum, aeternum ; ewig-
lich NySz. 1574 : Az bethlenfalvi rész örekséget . . .
Geréb János uramnak és az tí maradékinak és gyer-
mekinek örekké meghihatatlan képen adá és köté
(SzékelyOkl. V.96).

örökké-való : aeternus, perennis, perpetuus ; ewig,
immerwáhrend NySz. 1526 : Dragffy János Belthewkj
keoszepseo solnok warmegyenek es karaznanak
eoreivke walo Ispanya (OL. D. 24323, 1. Zolnai : Nyelv-
eml. 255).

ÖRÖKÖSÍT : facio heredem, heredito NySz. ;
[érben]. 1581 : Mivelhogy az falunak végezése volt
még a régi székel szabadságnak idejében is, hogy
senki az falu határában mezőn, erdőn, falun is falu
híre nélkül örökséget ne foglaljon magának, hanem
falutól kövesse, ha az teljes falunak adhatája [?]
lészen, meglássák azt az helyet, de a falu engedelmi-
ből örökösitse [stb.] (SzékelyOkl. V.127, XVIIl. századi
másolatból).

ÖRÖKSÉG, örékség, öröksíg : possessio, allo-
dium, latifundium; besitzung NySz. (3. jel.) 1560/1665 :
Az vitézlő János Geréb ősfivá tölte az megmon-
dott Zsófi asszonyt az ö fiával Pállal, az megmon-
dott nagy-galambfalvi örökségben fiúról fiúra (Szé-
kelyOkl. V.78). 1574 : Kemény Ferencz uram asszo-
nyom gazdája asszon képében az bethlenfalvi rész
örekséget s mind az ház épülettel és egyebütt való
örekséggel, ki Udvarhelszékben vagyon . . . Geréb
János uramnak és az ü maradékinak és gyermekinek
Örekké meghihatatlan képen adá és köté (uo. 96).
1694 : Valamely embernek öröksige nincsen avagy
szőleje azon hegyen, és pert indit, lekösse magát a
pernek kereseti szerint biró uram előtt, úgy pereljen
(GazdtörtSzemle 1.172). [Vö. szölő-örökség.j

ÖRÖKSÉGÉCSKE: [deminutivum ad «örökség» ;
diminutivum zu « örökség*]. 1604 : Ualami keues
Eoreoksegezkeje leuon az Uarasan [stb.] (MJogtört-
Eml. 1.35).

ÖRÖKSÍG, 1. örökség.

ÖRÖMES : laetus, jucundus, hilaris ; froh, freudig
NySz. 1171: Nomina hec sünt Zuna Qurta Vtuend
Scina Vrumes Hugus Beessa Maria (Veszpr. 9, Kál).

ÖRÖMESBEN, éréinesben : libentius, potius ;
lieber NySz. 1525 : Emberth senkyth eremesben nem
lathok náladnál (OL. D. 24774, 1. Zolnai : Nyelveml.
237). [Vö. örömest.]

ÖRÖMEST, örémest : líbenter, lubens ; wil-
liglich, gern NySz. 1610 : Megh latia keg[yelme]d
hogj mijs varossostul halaadatlanok nem leszönk
keg[yelmedne]k, es eöremestis [így] latiuk keg[yel-
mede]t (MA. NLI. 335, eredetije szerint). [Vö. örö-
mesben.]

ÖRÖM-MONDÁS: evangélium ; íreudenbotschaft
NySz. 1554 : Azon kupát azzonom Czany vramnak
ada az őröm mondásáért hogy mykor vramat nador-
espana tétek (OL. Nád. 49).

ÖRÖM-MISE : sacrum solenne NySz. ; [hochamt|.
1544 : Attam az szili plébánosnak uram hagasabol az
öröm miséért (OL. Nád. 41).

ŐRÖS, 1. őrlős.

ŐRRŐS, 1. örló's.

ÖRŰ, 1. örv.

ÖRV, érv, örű : collare, millus, millum, coUare
caninum ; stachlichtes halsband der hunde NySz. (1.
jel.) 1495 k. : Ad collum canis catenam ferream
et eivrewth emi (OL. D. 32746). 1554 : Az vislara
erioeth (OL. Nád. 49). 1558 : Instrumenta circa collá
canum wlgo erw (OL. UC. 97/19). 1581: Egi eom
agárra walo ezwst boglárok wannak raitha (OL. L.
III. 16. 17). 1595 : Ket eoruet (OL. Nád. 47).

ÖRVÉNY : vorago, gurges, vortex [stb.] ; wasser-
strudel, wasserwirbel NySz. 1520: Quasdam piscinas et
Stagna Thasere Gyepellew Kerekeí^nüenthawa Gykel-
lew Wykedeges vocatas (Lelesz Acta 126/44). [Vö.
örmény).

ŐRZÉS, őrzís: custodia; hut, wacht, wache,
verwahrung NySz. 1752 : Erdőknek örzísére, megtar-
tatására szükséges erdőispányok és csöszek az ura-
ság részéről nem rendeltettek (GazdtörtSzemle VI.138).

ŐRZÍS, 1. őrzés.

ŐRZŐ, ériző, éríző, őriző', őriző : custos,
pastor, servans, conservator, excubitor ; hüter, wiioh-
ter NySz. («őríző» a.) 1211: Vdornici de Mortus hü
sünt Vosod Bense Hoda Erizeu Chemothey (Pannh.
Tih. 1/5). In uilla Theluky sünt isti uinitores Nuuzou
Pet Gunuzd Eurizeu Choinoslou (uo.). Hü sünt vduor-
nici Zombot Erizeu Buhtuke Thocorou Warou (uo.).
[Vö. disznó-, erdő-őrző, ruhaőrző-asszony.]

ŐS, ös : avus ; urahn, grossvater NySz. (1. jel.)
1199 : Nomen uni Cobov uxori sue Chunus filio Euse
[a. m. ős ?] nomen alteri Caraz vxori eius Buna filiis
Siguer et Nicholaus (Veszpr. 16, Vespr. Eccl.). 1211 :
Hü sünt pistorea Sentus Nuhu Zekeu ívs [a. m. ős?]
emse chidur mog borid (Paunh. Tih. 1/5). In uilla
poposca isti sünt serui Zolgat Hunod Mochu Pechy
Mauogy Ws Serdeh (uo.). Hü suut vduornici Mocsa
syquid Comou Satad Culesed H'^s Cusit Zuiteu (uo.).
1240 : Hec sünt nomina Buchariorum de eodem
predio Gabus Op Vs (Pannh. 61/8). 1469: Pctrus
Ews (Veszpr. Regn. E/88). 1505 : Gregorio Ews
(Pannh. 34/N). 1520 : Prata seu fenilia Nadasreth
Hatharosreth et eítsreth vocata (uo. 66/16). ['? Szárm. :
1171 : Quorum nomina hec sünt Damas ban budumer

731

ÖSSZECSIGÁZ— ÖSSZEJÁR

ÖSSZEKEVER- OSVINY

732

salman vsud Cepel wic fuo. 27 Mm). 1211 : Isti sünt
agricole Mochy Semchi Chekeu Elee Vsud Mecheu
Betci Suge Cheke Wsnd Bolchou (Pannh. Tih. 1/5).
1221 : Jobagiones quorum nomina sünt hec Benca
Etisud Forta Obus Zarou (Pannh. 4/B). 1222 : ViUam
íuleusí (OL, D. 102). 1435 : Possessiones Werthes
Ewsy (Múz. Kállay).]

ős-íi, -fiú: haeres, indigena, domcsticus ; erb, [der
érbe], hausgenoss NySz. (1. jel.) 1560 1665 : Az vitézlő
János Geréb ösfivá tötte az megmondott Zsófi asszonyt
az ö fiával PáUaL az megmondott nagy-galambfalvi
örökségben finról fiiira. És ezon Zsófi asszony is, ezon
fiával PáUal, ösfiuvá tette az megmondott János Geré-
bet az bethlenfalvi örökön fiúról fiúra (SzékelyOkl.V.78).

ÖSSZECSIGÁZ, öszve- : [excnicio ; abmartem]-
1728 : Kökénynévell az fatens Farkas Mátyásnak az
fiátli, hogy ebiem vette Kökényné Leányátt, az erejétt
el vették és öszve csigázták (Reizner : SzegedTört.
IV.412, Kovács János kijegjzése szerint).

ÖSSZEFELELÉS, öszve-: [disputatio ; das
einander antvrorten, das disputii-en]. 1694: Mikor
valaki pert indit valakivel, tartozik prókátort vallani
szölö biró uram előtt ... Ha az öszve-felelés lészen,
egjlk a másik szavát meghallgassa, mit akar felelni
(GazdtörtSzemle I. 172). [Vö. öszve-felel NySz.]

ÖSSZEFOG, öszve- : consentio ; einig sein,
zusammenhalten XySz. f3. jel.) 1683: Mikor a majoros-
kodásra küldik, czimborávai fogh öszve (OL. UC. 3/32).

ÖSSZEFŰZ, öszve- : consero, connecto, contexo,
complico, connodo ; zusammenrichten, zusammenweben,
aneinander reihen KySz. 1728 : A lovait az istállóban
annyira összve keverték s összve fűzték [a. m. meg-
rontották ?], hogy egyik lova soha többet fel nem
kelhetett, az másik is azután két hét múlva meg-
döglött (Reizner: SzegedTört. IV.373).

ÖSSZEHABAEÍT, öszve-: [commisceo ; zu-
sammenrührenl. 1719 : Hogy az uraság által legitimált
s nekik kezökbe adott mértékkel, nem összehabaritott
[olv. öszvehabaritott v. öszveháboritott?], hanem csen-
desen lecsillapodott bort és sört. igazán fognak mérni
(GazdtörtSzemle III.272). [Vö. habarit NySz.]

ÖSSZEHÁBORODÁS, öszve-: [discordia, rixa;
das sich entzweien, entzweiung]. 1731: Öszve hábo-
rodván véle kétszer az késsel nyelével megh ütötte,
azon öszve háborodásokért mindketten megh árestál-
tattak volt (Reizner: SzegedTört. IV.481, Kovács J.
kijegyzése szerint).

ÖSSZEHÁBORODIK, öszve-: discordor, disso-
cior ; sich entzweien, in streit geraten NySz. 1731 :
Öszve háborodván véle kétszer az késsel nyelével megh
ütötte (Reizner: SzegedTört. IV.481, Kovács J. ki-
jegyzése szerint).

ÖSSZEHAJT, öszve-: cogo,compello;zusammen-
treiben XySz. (2. jel.) 1632 : Ha penigh valamely
Jobagynak any Disznaja ninczen, hogy tizre kelnek
[igy], az oly ember mással vagy harmanis eöszue haitiak
disznojokat, es ugy adnak tizedet de valto pénzel
nem tartoznak (OL. UC. 3/20).

ÖSSZEJÁR, öszve- : convenio ; zusammenpassen.
in einander passen NySz. 1635 : Egy összejáró [olv.
öszve-] kupától, a kiben cifra ember orcákkal megéke-
síttetett avagy virágos kivül-belül . . . Összejáró pintes
pohártól kivül-belül aranyos csinálásának girájától 3 f.
Egyébféle verő műtől tál tányér, a kik összejárnak
girájától 2 f. 50 d. (GazdtörtSzemle VIII. 474, ötvöscéh
árszabásában).

ÖSSZEKEVER, öszve-: coagito, commisceo ; ver-
mengen, durcheinander werfen NySz. 1728 : A lovait
az istállóban annjira összve keverték s összve fűzték
[a. m. megrontották ?], hogy egyik lova soha többet fel
nem kelhetett, az másik is azután két hót múlva meg-
döglött (Reizner: SzegedTört. IV.373).

ŐSSZEL YUKASZT, öszve-: [pertundo ; zerlö-
chem]. 1643 : Wagion az aknában egy által liukasztas az
hol az víz vagion az melységben ... az veghre kellet
eöszué liukasztani az ket melvseghet, vulgho zinket
(OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle \T.119).

ÖSSZEMELEGEDIK ? öszve- : [concalesco, te-
pesco; warm werden, sich erwarmen]. 1684: Hogy' az
élet össze [olv. öszve] ne melegedjék [igy?], meg ne
susokosodjék a porából kiszokta vermi a jó gazda és
gyakorta fel is széleltetiű (GazdtörtSzemle 1.248).

Összerak, öszvö- : congero, compono ; zusam-
menstellen NySz. 1683 : Egy öregh fenyüfa deszká-
búl öszö [igy, olv. öszvö v. összö ?] rakott szúszék
(OL. UC. 3; 32).

ÖSSZESZAKAD, öszve-: concido, collabor; zu-
sammenfaUen NySz. 1728 : Ölvóden laktában, Fejér
Kőris part mellett, ahol összve szakad a Fekete Kő-
rössel volt a szövetsége (Reizner : SzegedTört. IV.882).

ÖSSZESZÉGEZ, öszve-: clavo committo, com-
pingo : zusammennageln, zusammenheften Nj'Sz.
1712 k. : Az fáczánoknak s egyéb madaraknak is házat
fog kívánni . . . ki is . . . nem nagy mimka, mert sem
gyalulni sem faragni nem keU, csak összveszegezni
(GazdtörtSzemle VH.417).

ÖSSZESZÉLÍDITÉS, öszveszelédétés: [domi-
tura, domitus; das bezahmen]. 1712 k. : Az fáczányo-
zá.snak vagy azok öszveszelédétésének fundamentuma
(GazdtörtSzemle \1.386).

ÖSSZEVARR, öszve- ?: sarcio, consuo ; zusam-
memiahen NySz. 1799 : Egy jóféle fejér patj'olat abrosz,
kötéssel és csipkével körülvarrva, a közepén is kötéssel
összevarrva [olv. öszve- ?] (Canon Visit. 213). [Az össze
alakról 1. Szilv : Nyelvúj. Szót. 254 és Zolnai, Nyr.
XXXn.165.]

ÖSSZEZAJDÚL, öszve- : [contendo, rixor; strei-
ten, zanken?i. 1755: Boros voltam, úgy zajdultam
Öszve véle (DebrJk., 1. NyK. XXVI.344). [Vö. zajdul

NySz.]

ÖSVÉNY, ésvény, ösvíny : sémita, limes; fuss-
weg NySz. (1. jel.) 1222 : Porrigitur per médium
stagnum quod usicen uocatur (Múz. Kisfaludy, 1. Wenzel
VI.407). 1251 : In tercio loco terras ad duo aratra quod
uulgo vsuin dicitur (Pannh. Tih. 1/8). 1319 : Ad unam
viam qua [igj- ?] dicitur vsuen (ZichyOkm. 1.164). 1324 :
Cadit ad vnum vsuin (OL. D. 33338). 1429 : Aque
Zaladrekethye [Zabadr- ?] et vie Bay«-sií;eM nomina-
tarum (uo. 12086). 1452 : Vnam Semitam wlgo ívsici/n
(uo. 31146). 1459 : Vsque viam Kwthfewes ícen appella-
tam (Lelesz Introd. P/22:. Usque viam Kwtfewesuc?i
appellatam (Lelesz .-Bercs. VII. 26 . 1505 : Quadam sé-
mita Dobrokay^EifSícen appellata (Lelesz Acta 113/32).
1509 : Ad semitam Dcv,echeryeicswen vocatam (OL.
D. 36399). 1522 : Vsque ad semitam Eskewthhatar-
ewswc.nye (uo. 37354). Vsque ad aliam semitam Chygas-
ewswenye (uo. . Diuertuntur a sémita Rawazlj-svkeits-
ivenye (no.). [Szárm.: 1333: Cum piscinis Kolobar.
GyAvrud. vcrcshid. Vstiend. Kurmid (ZichyOkm. 1.412).]
[Vö. által ösvény.]

ÖSVINT, 1. ösvény.

733

ŐSZ— ÖTÖD

OTT-UV

784

ÓSZ : canus ; grau NySz. («2. ösz» a.) 1310/1349 :
Nicolai dicti Ewz [a. m. ösz v. oz ?] (OL. D. 1768).
1343 : Johannes dictus Ewz (Lelesz Met. Zemplén 18).
1352 : Laurency dicti Eivz (KárolyiOkl. I.2Ü8). 1365 :
Petrus dictus Evz (Múz.). 1391 : Gregorinm dictiim
Ewzzh (ZichyOkm, IV.469). 1415 : Mychael Etvz (Kör-
mend 1/9, Óvár 10). 1418 : Emericum Eivz (ZichyOkm.
\1.521). Blasius Eirz (Lelesz Acta 38/55). 1426 : Tlioma
Ewz (OL. D. 35946). 1468 : Mathias Etvz (Múz. Kállay).
1469 : Petrus Ews [a. m. ösz ?] (Veszpr. Regn. E/88).
1478 : Johannes Ewz (Lelesz Acta 88/37). Petrum Eivz
(Körmend, Heim 590). 1493 : Andreas Etvz de Anyad-
waIoga(OL.D. 36997). 1498: Georgio-Bif2(Múz. Kállay).

ŐSZI : 1) autumnalis ; herbstlich NySz. 1211 : In
uilla Cuest Isti sünt ioubagiones Eí(zi [a. m. őszi ?]
Boz Bodes Tenke Teke Moncud Tuus (Pannh. Tih. 1/5).
1549 : Emi cepas Euzyíwkhagmath. pro plantatione
(OL. Nád. 40). II 2) [satio autumnalis; herbstsaat]. 1564:
Minden eke, a mennyi az egész vár tartományában
vagyon, tartozzék egy jóholdot, öszinekvalót háromszor
megszántani, tavaszit kedig két holdot egy szántás
alatt, és bevetni asszonyom magvával (GazdtörtSzemle
L68). [Vö. őszi-vetés.]

őszi-árpa: [hordeum autumnale ; herbstgerste].1597:
Eoszi árpa, bwkken, tauaszi búza (OL. UC. 101/3).

őszi-vetés: [satio autumnalis; herbstsaat]. 1614:
Vadnak zanto földek három niomasra mindenik nio-
masra szoktanak uettni őszi uetest (OL. UC. 2/8).
1698 : Az Eőszi vetés is oUy szemetlen volt, hogy
ex Crucibus No 290 csak Cub. 85 lett. Topolljókán
szemesseb volt az őszi vetés is (AdalZemplvmTört.
IV. évf. 47). [Vö. őszi, 2. jeL]

OSZSZEL, űszszel : autumno ; im herbst NySz.
1492 : In autumno et vére wlgo ewssel thawassal (OL.
D. 36992). 1497 : Quilibet eorum tenent arare semel
in were wlgo thawas alias wlgo cwzzel (Múz. Forgách).
1721 : Tilalmaztatnak mindenek, hogy se télen, se
nyáron, se üszszcl a szőlőhegyre semmiféle marháját
ne bocsássa (GazdtörtSzemle VII.128, Báttaszék tör-
vényeiben). [Vö. 1. ősz MTsz.]

ÖSZTÖKE, észtéke, észtöke : sarculum, stimu-
lus NySz., rallum, rulla PP.; pflugreute, stachel NySz.
1275/1323 : Quorum vnus uocatur Estugc [a. m. ösztöke ?]
(Veszpr. 16, Vespr. Oppid.). 1279: Kese filii Estyuge
(Veszpr. 4, Alsóörs). 1566 : Eke három. Azokhoz lemes
wagon három Chotar négy. Ezteke három {OL. Nád.
49). [Vö. jegelő-, jegező-ösztöke.]

ÖSZTÖVÉR, esztévér, észtövér, észtvér ? :
macer, marcidus, macilentus, strigosus ; mager, dürr
NySz. 1233: De uilla Eztuer [a. m. ösztövér?] (Múz.
Forgách). 1347 : WztuerMu (AnjouOkm. V.103). 1391 :
Stephano dicto Ezteiier (OL. D. 7651). 1426 : Johan-
nem Eztheuer (uo. 11856). 1431 : Johannes Ezthwer
[olv. esztvér v. észtövér?] (KárolyiOkl. 11.131). 1458 :
Paulo Ezthwer (Lelesz Acta 69/27). 1464 : Emericum
Etczthewer (Veszpr. 10, Papkeszi). 1469 : Andrea
Eztheiver (OL. D. 16907). Paulum Ezthewer (Lelesz
Acta 80/12).

ÖSZVE-, L össze-.

ÖT, ét : quinque ; fünf NySz. 1555 : Et bokor kapcz
azon ember rvhara való (OL. Nád. 48).

ÖTÉD, 1. ötöd.

ÖTKÖZIK, 1. ütköző-karika.

ÖTÖD, ötéd : quintus ; der fünftc NySz. 1211 : Hü
sünt ioubagiones Mochou Cygolou Feles Chydur Wtod

[a. m. ötöd?] Huranus Moncha (Pannh. Tih. 1/5).
1516 : Negyed kupa ewth gyra Thyzenketh Nehezek
Eivthed kupa Negh gyra, Thyzenketh Nehezek hyan
(OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 205).

ÖTT, vö. fölöntő, öntő.

ÖTTÉVÉNY, éttévény, öttévíny, ötvény :
[agger] ; töltés ; damm NySz. (« önt vény » a. 1. jel.).
1225 : Tendit uersus occidentem ad antiquam viam
que wlgo dicitur Vtwengnt (OL. D. 119). Nusquam
diuertens ab uttvengnt properat ad trés metas (uo.).
1232 : Uadit parum super uiam Etteuen (uo. 179).
1242 : Ad magnam viam, que vulgo Ettewen dicitur
(MonCivZagr. 1.17). 1244/1335: Anticum cumulum
térre qui Ettewen dicitur (OL. D. 267). 1265 : Ad ma-
gnam uiam que wlgariter Ehttewen dicitur (HazaiOkm.
VI.131). 1321/1328: Via Wetetvyn que vádit versus
Sabariam (uo. IV. 130). 1329 : Magnam viam regni
que vtieuin vocatur (uo. 11.60). 1329/1378 : Peruenit
ad viam magnam Etheuenuth vocatam (Múz.). 1344 :
Cadit in viam vteuen vbi sünt trés mete (uo.). 1352 :
Viam regni, que Vtteuim [így] vocatur (uo., 1. Anjou-
Okm. V.592j. 1364 : Usque ad quandam puplicam
stratam wlgo vtteuen uocatam (Múz.). 1373 : Prope
viam Wthewen dictam (Körmend II/l, Groffensah 24).
[Vö. 1413 : Ad viam magnam que Nazyp vocatur (OL.
D. 34056, <i:Varazsd» Szám. jegyz.).]

ÖTTÉVÍNY, L öttévény.

ÖTTŐ, 1. öntő.

ÖTTÖZ, 1. öntöz.

ÖTVEN, étven, ötvön ? : quinquagiuta ; fünfzig
NySz. 1484: In possessionibus nostiis Donath Thornya
Ethwenahlak Komlós (OL. D. 18943). 1646/1727 : Ha
az gerendélt az Molnár bé csinállya tartozik a Gazda
egy forintal, es ötvőn [így] pinzel ... ha egy odalt
csinál, akar kölsöt, akar belsőt tartozik a Gazda őtvőn
pinzel (GazdtörtSzemle VII.125, a kézirat szerint).
[Szárm. : 1171 : Nomina hec sünt Zuna Qurta Vtuend
Scina Vrumes Hugus Beessa Maria (Veszpr. 9, Kál).]

ÖTVÉNY, 1. öttevény.

ÖTVÉS, 1. ötvös.

ÖTVÖN? L ötven.

ÖTVÖS, étvés, ötvés : am-ifex, aurarius, auri-
faber, bracteator, argentarius ; goldschmied NySz.
1389 : Villis Barath Wthives Bolhaas Zabaas Aranyas
(Körmend III/3, Atád 19). 1438 : Michaele Wthwes
(Lelesz Acta 54/23). 1442: Valentino Ewthives (Múz.
Kállay). 1452 : Valentino Eivthwes (uo.). Valentino
Eivthues (OL. D. 14584). 1455 : Valentino Ewthives
(Lelesz Acta 66/43). 1463 : Valentino Etwes (OL. D.
15877). 1469 : Simon EwtJmes (Múz. Becsky). Dyoni-
sio Ewthwes (OL. D. 16811). 1478: Benedictum Ethwes
(Körmend, Heim 590). 1488; Paulus Etwes (OL. 27072).
1503: Georgius Ethwes (Pannh. 33/K). 1520: Fran-
cisco Ewthwes (Múz. Forgách). 1544 : Az ötuös az
lu-am cimeret meg mecczette az ket araúas kupán
(OL. Nád. 40). 1578 : Valentinus Eothveos (Szókely-
Okl. V.117). 1602 : Eötves Ferencz (uo. 184).

ÖV, ő : cingulum, balteus, zóna, chordula, diazoma ;
gürtel, gurt NySz. 1560 : Hat ref aranias maiczot
zegezzenek az cowekre (OL. Nád. 49). 1599 : Egj
merew aranias ew (OL. L. líl. 16. 17). 1635 : Egy
török szörzsinór-öt.', hajszín (Mihalik : KassaÖtvTört.
223). Ugyanolyan karasia dolmányt(')l, ha fél szer csak
övedig lészen bélelt 75 d. (GazdtörtSzemle \T1I.471).
[Vö. korda-, párta-, szíj-öv.J

735

o\t:cske— oz

ÖZVEGY- ÖZVEG^T^ÉS

736

ÖVECSKE. vö. párta-övecske.

ÖVEDZ: cingo: fürtén, umgürten NySz. 1570:
Egy ezwöt pohár eoicedczet gombos (OL. Nád. 49).

ÖVEDZÉS : vinctus, diazoma NySz. ; [umgürtung].
1570 : Eg}' wyragos gombos kwpa kynek az eowed-
czese le zakath (OL. Xád. 49).

ÖVEG? 1. üveg.
ÖVEN ? ÖVÉN ? 1. őn.

ÖZ : dáma, dorcas, cerva ; reh, damMrscli, gams
1330 : Quendam lacum tczvfjze [a. m. öz ?] vocatum
(OL. D. 2617). 1352 : Laurencv dicti Eicz (Károlyi-
Oki. L208). 1358 : Cadit ad Ryuiüum Rehpoh wlga-
riter Ewz^sitak vocatum (Körmend II 1, Groffensah
23). 1389 : Johannes Eívzxero [a. m. öz-verö ?] dic-
tus (KárolyiOkl. 1.436). 1465 : Dampmam wlgo Eivz
violenter recepissent (Lelesz Bercs. \1II.24). Dampma
wlgo Eicz (Lelesz Acta 76/27). 1476 : Secus quendam
vaUem Jmylamachar alio nomine Eiczfew vocatum
(Lelesz Prot. Parv. 94a). 1545 : Három nwl Eg erdei
kan Hat , ewz (OL. Nád. 42). 1587 : Kechke saitot luh
saitot Özet Kechkefy (uo. 40).

őz-borjú, -bomj'ii : [capreolus, hinnuleus] ; rehkalb
BM. 1712 k. : Most pünkösd tájban az tisztek men-
nél több szarvas fiat, őz bornyakat, róka fiakat sze-
rezhetnek, azon igjekezzenek i GazdtörtSzemle Vn.417).

őz-bőr : [peUis capreaej ; rehfell, rehleder, rehhaut
BxM. 1588 : Eicz bewr (OL. UC. 64; 35). 1637 : Ber-
becz beör. Eöz bór (uo. 14/43).

őz-báló : [plaga ad capreas capiendas ; rehfalle].
1554 : Rete venalia [ígj- ?] eicz haló (OL. L. El. 16. 17).

őz-lövő : [caprearum jaculator ; rehjager]. 1587 :
Sypölczöknek az öz löivöknek bibalist attak (OL.

Nád. 40).

ÖZVEGY, ézvegy : vidua, viduus [stb.] ; wittib,
wittfrau N^'Sz. 1302 : Petro dicto Wzwegh (Anjou-
Okm. 1.23).' 1342 1382 : Petro dicto Wzueyh (OL. D.
1353). 1488 : Stephano Ezicegh (Lelesz Acta 9712
és OL. D. 32000).

ÖZVEGYLÉS: viduitas ; ^vitwenstand NySz.
1608 : Ezek vtan az vr Gaszdam azont el valazta
teolem es magahoz veüe, voltam eozueglesben 2 ezten-
deigh 3 holnapigh (MA. NTL,I. 254, eredetije szerint).

-— v^/Vi^ —

p.

PÁCA, 1. pálca.

PACALOS : [omasum habens ; rinderkaldaunen
habend]. 1728 : Paczalosnét [Kovács János kijegyzése
szerint, a kiadásban hibásan : «Paczakos»] tanította,
UjMzi Katát, de megcsalta (Reizner : SzegedTört. IV.
391). [Vö. pacal NySz.]

PACC : [species nummorum minoris notae ; eine
art kleingeld]. 1544 : Attam noicz pacczot ki teszen
neguen három pénzt (OL. Nád. 40). Attam neg pacczot
es ket garast (uo. 41). 1553 : Ozpora 17 Tallerii 22
In pacz fl 5 (Múz. Kisfaludy). [Vö. sDer Batzen . . .
kleiner, in Costniz, Kempten, Issny, Zürich, Bern, Lu-
cem, Solothurn geschlagener silberner Dickpfennig»
Schmeller.]

PACSÉRTA, 1. pacsirta.

PACSIR, 1. pacsirta.

PACSIRTA, pacsérta, pacsir : alauda [stb.] ;
lerche NySz. 1509 : Emerici Pachyr (Múz. Forgách).
1712 k. : Szajkót, rigót, seregélyt, pacsértát, havasi
pintyet, és egyebeket [igyekezzék] ínekelésre, csacso-
gásra, szóllásra tanítani (GazdtörtSzemle VII. 417).

PACSIRTÁS: [alaudis copiosus; reich an lerchen].
1338 : In possessione Pacirtasteluk (Múz.).

PACSMAG- : sandalium ; sandale NySz. 1592 :
Egy par aszony embernek walo paczmagh (OL. Nád.
48). [Vö. jancsár-pacsraag.]

PAD : 1) sedile, scamnum, sellaria ; bank NySz.
1455 k. : In panko wlgo pad (OL. D. 36935). 1518 :
Locum fomacis wlgo pad (uo. 26192). [Vö. «padika»
«patka» MTsz.] || 2) [tabulata, tectum ; diele, boden,
dach]. 1616/1643 : Az egész haznok feölöl vagyon
eöntött pad (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.128).
1638 : Ez felül megh Irt Palotáknak es hazaknak Pad-
gian való szarufák, keresztül való gerendák folio es
koszoro gerendák (OL. UC. 2/34). Az kapu felett való
Rendhazaknak Padgian Wagion Árpa (uo.). || 3) «lapos
dombtető* MTsz. (4. jel.); [dorsum coUis plánum;
flacher rüeken eines hügels] . 1244/1335 : Sub monte
Podholm (OL. D. 267). 1351: Super vnum monticulum
wlgariter dicendo pod (uo. 28730, «Erdély» Szám.
jegyz., vö. AnjouOkm. V.562). 1460 : Térre Deda et
Thewlgfa^orfí/a vocatarum (OL. D. 15462). [Vö. Sza-
mota, NyK. XXV.167.] [Vö. húsvágó-, kő-pad.]

pad-födél, -fedél : 1550 : Pad fedél. Padzek (OL.
Kolozsm. 50).

pad-föld : [ager in dorso montis porrectus ; rasige
hochebene ?]. 1513 : Ad quasdam terras arabiíes pad-
fewld (Múz. Hanvay). [Vö. pad-mező MTsz.] [Vö.
pad, 3. jel]

Magyar Oklevél-Szótár.

pad-liszt: [farináé species; eine art mehl]. 1279:
In farina, quod wlgo podlyst dicitur . . . pro farina
quod wlgo podlyst dicitur de quolibet curru duos narios
(Wenzel IX. 251, «Moson m.» Szám. jegyz.).

pad-szék : scamnum ; bank NySz. 1550 : Pad fedél.
Padzek (OL. Kolozsm. 50). 1594 : Pad szék No : 1.
Gomoliak No : 4. Saj^o szék No. 1 (OL. UC. 106/3).
1638 : Fal mellet való o pad szék No. 3 Fal mellet
való pad szék No. 8 i^uo. 2/34).

PÁDIMÉNTOM, pádimontom : pavimentum ;
estrich, boden NySz. 1638 : Ez megh irt külömb
külömb fele alsó es felső hazaknak Padimontomi es
kemény eppek (OL. UC. 2/34, XLVII. fejez.).

PÁDIMÉNTOMOS : pavimentatus ; mit estrich
belegt NySz. 1638 : Vagion ez házban egy kemencze
allis Lábas es Padimentomos (OL. UC. 2/84). Mely
házban vagion egy kemencze Alliis Lábon való
Padimentomos (uo.).

PÁDIMÉNTOMOZ, pádimontoz : pavimento ;
estrich machen NySz. 1638 : Padimontozny [így] való
hatt szegü Tégla (OL. UC. 2/34). [Vö. págyament
MTsz.]

PÁDIMÉNTOMOZÁS, pádimentumozás :
[to pavimentare, pavimentum; das tafeln, estrich]. 1648 :
Lábokon álló könyeökleö Tornácz Vagion, Uj jo tég-
lázott Padiment icmozásval (OL. UC. 10/68).

PÁDIMENTUMOZÁS, 1. pádimentomozás.

PÁDIMONTOM, L pádimentom.

PÁDIMONTOZ, 1. pádiméntomoz.

PADLÁS, pallás : tabulatum, tectum, contabu-
latum, contabulatura ; diele, boden, dach NySz. 1517 :
Et hec quoque fenestra locetur et situetur in summi-
tate parietis eiusdem precise sub et iuxta tectum
wlgo ^adZítsmelleth vei gerenda melleth (Pannh. 72/N).
1528 : Pro asseribus ad pallaas i^OL. Nád. 42) 1638 :
Padlása deszkazatlan (OL. UC. 2/34). 1683: Záros
padlás (uo. 3/32). [Vö. deszka-padlás.]

PADLÁSOS : [tabulato instructus ; mit einera
boden versében]. 1638 : lo borház szalmával fedett
padlasos es igen io tapaszos (OL. UC. 2/34).

PADLÓ-DÉSZZA, palló-: assis ; bodenbrett
NySz. 1546 : Fy labfa, rag, karó, palo dezka sew
rigai' (OL. Nád. 49).

PADOCSKA : [scamnulum ; bankchen]. 1597 :
Fal melleth való padoczka 3 (OL. UC. 101/3). [Vö.
padka NySz.]

47

739

PAGÁNY-PÁKÁSZ

PAKOCSÁS— PALÁNTA

740

PAG-ÁNY, 1. pogány.

PAGONY: forstbezirk, försterei, revier, forst,
der junge wald BM., granzlinie (Miklosich : Slav.
elem-. 617. sz, a.). 1338 : Possesslo eorum Fogim
vocata in Comitatu Gumuriensy existens (Múz. Nagy
Gábor). 1359 : Quadam silva Fagun vocata (Károlyi-
Oki. 1.241). 1428 : In loco Pagon uocato (Múz. Kis-
faludy, «Sopron m.» Szám. jegyz.). 1458 : Terras dic-
torum exponencium Pagon et Kyserdew vocatas (Múz.
Kisfaludy). Fenilia autem ipsorum Pagon vocata (Sopr-
Okl. 11.402). 1528 : Ad siluam prefati exponentis pagon
vocatam (Múz. Kisfaludy).

PAHÁR, -NOK, 1. pohár, -nok.

PAHÁROS, 1. poMros.

PAIS, -OS, 1. pajzs, -OS.

PAIZS, -OS, 1. pajzs, -OS.

PAJATÁS? 1. pajtás.

PAJTA : liorreum MA^ palearium MA-. saginarium ;
scheuer, speicher NySz. 1422 : Via publica Paí/í/ictutha
(HazaiOkm. III.323). 1550: Az paytanal való aztagban
(OL . Nád. 4). 1566 : Az kewlsew paytanal wagyon egy
dezma aztagh elwegyes kepe (uo. 49). 1590 : Tha-
karo odall az paytaban (uo. 48). 1597 : Az Paita
hat fiaual eozuö igen meg dwleodeozeot es ritka
födelw, az fiainak kettej mereo puzta (OL. UC. 101/3).
1638 : Paitak es ólak (uo. 2/34). 1654 : Mellette alab
ismegb egy széna tartó Paita verteleti nelköl való
(OL. Gj^Limb. 17/2). [Vö. pajtás.]

PAJTÁS ? pajatás ? : [horreum habens ; scheuer
habend]. 1363 : Usque ad locum Payatasíeye [a. m.
pajtás?] uocatum (Körmend, Heim 186). [Vö. ószlov.
pojata domus.]

pajtás-kert : 1597 : Az Zwrw kerben alias paitas
kerben. 1 Aztag maiorsag Abainacz Cap : 105. 2
Aztag maiorsagh Abainacz Cap : 100 (OL. UC. 101/3'.

PAJZS, pais, paizs : clipeus, scutum ; sehild
NySz. 1211 : Isti sünt ioubagiones Bodus Zemeh Hue-
git Poiais [a. m. paizs?] Zegen Hozoga (Pannh.
Tih. 1/5). 1384 : Pancerium, pileum ferreum, clypeum
vulgo pays dictum cum lancha (SztárayOkl. 1.465).
1543 : Eg pays ala walo kezthyw (Múz. Kisfaludy).
[Vö. CzF.] [Vö. CSÚCSOS-, gyalog-, tar-, tatár-
pajzs.]

pajzs-gyártó, -jártó : scutarius, clj^peator ; schild-
macher NySz. 1476 : Thoma Paysgyartho (Körmend,
Heim 576). 1480 : Egidio Paysgyarto (OL. D. 18313).
1500—10 : Pays larto Benedik (QuellKronstadt 111.3).
1522 : Petrus Paisgyartho (OL. D. 37004). 1544 : Cli-
paro [így ? vö. clipeiparus, Bartal] wlgo az paysjarto-
nak (OL. Nád. 40). 1555 : Matheus Paysgyartho (Múz.
KáUay).

PAJZSOS, paisos, paizsos : parmularius C, par-
matus, clipeatus, scutatus ; schildsoldat NySz. 1409 :
Emericus Paysos (Múz. Kállay). 1430 : Emericus
Paysos (uo.). 1440 : Emerico Paysus (uo. ). 1447 :
Emerico Paysos (KárolyiOkl. 11.253). 1449 : Emericus
Paysos (Múz. Kállay). 1481 : Thome Paysos (OL. D.
18462). 1509 : Mathia Paysos (Lelesz Acta 117/18).
1525 : Francisco Paysos (uo. 131/21). 1603 : Caspar
Pajsos (SzókelyOkl. ■v.245). [Vö. CzF.]

PÁKÁSZ ? : «rétségi kishalász, vadász, a ki az
egész évet a rétségben halászattal, vadászattal tölti»
MTsz. (2. jel.). 1181 : Pacas [szn., a. m. pákász ?]
(Fejérpataky : III. Béla oki. 29).

PAKOCSÁS : [jocosus ; scherzhaft, spasshaft].
1493 : Gregorium Pakochas (Körmend Acta III/3,
Ötvös 71). [Vö. pakocs, pakocsa NySz.j

PAKRÓC, l. pokróc.

PAKÜLÁR : opiUo ; schafhirt NySz. 1692 : Két
pakulárnak, külön-külön : juhbör nr. 9. búza cub. 2
(GazdtörtSzemle VI.179). Pakulároknak külön-külön :
juhbör nr. 9—9. búza cub. 2—2 (uo. 184, mindkét
adat az erdélyi fejedelmi uradalmak járandóságainak
jegyzékében).

PÁL : Paulus MA. (1621. kiad.). 1358 : Ad quan-
dam arborem piri siluestris wlgo Paífyayanus kurt-
uele dictum (OL. D. 30388). 1359 : Cuiusdam ville
PaZuagasa nuncupate (Múz. Kapy). 1364 : Paulum
dictum Zagyurwago alio nomine filetlen^oZ (Zichy-
Okm. III.237). 1377 : In latere cuiusdam vallis Pal-
newelgy nominate (Körmend II/l, Alber 6). 1401:
Quasdam possessiones Duoristhe Budimertelleke Ba-
tharmiclostelleke Babochi^^aZfalua et Hraztouicha voca-
tas (Körmend V/7, Croatica 216). 14U : Ad vil-
lám Paífalva (ZichyOkm. VI.132). 1420: In prato
PaZfolnaghzygethe (OL. D. 10959). 1438: Predia
Dyodtheleke Lygetheghaz Zenth^jaíarneka (Forrás ?).
1452/1524 : Ad locum AndasyjjaZghepe (01. D. 24338).
1453 : Zenthpal [hn. Somogy m.] (uo. 14722). 1454 :
Predii Erd alio nomine Kwza^rtífelde vocati (uo. 14906).
1506 : Stephanum de PaZwrhaza (Körmend II/9, Beech
65). 1509 : Zolgagyewr alias Gyewrypaífewlde [Po-
zsony m.] (Múz. Kisfaludy). 1546 : Hydeugel [igy]
haló Zenth Pal napian Nag Benedeknek attam Zőr
taniszrat (OL. Nád. Számad. b). 1598 : Johannes Pal-
deak (OL. RDecim. Zempl.). 1602 : Pál Gjwgy (Szé-
kelyOkl. V.203). [Szárm. : 1435 : Possessiones Hwzyw-
paly Monostorospali (Múz. Kállay). 1461 : Via pu-
blica Palywth (OL. D. 15559).] [Vö. Palkó.]

PALACK, palaszk : lagena; flasche NySz. 1544:
Palazk satoytol (OL. Nád. 41). 1550 : Pinche tok
mynd palachkostwl (OL. Kolozsm. 50). 1587: Pynce
tok palazk nekül (OL. UC. 12/42). 1702 : Ezüst ara-
nyozot Palaszkot Lot 42 fl. 60, Ezüst szaglót Fe-
lessegemnek fl. 4.80 (AdalZemplvmTört. VI. évf. 46).
[Vö. föld-, ón-, pince-, pléh.-, réz-, szakállas-
töltő'-, vas-palack.]

palack-tok: [theca ampullarum; flaschenfutter].
1542 : Palazk tok continens in se lagenas (OL. Nád.
40). 1544 : Az palazk tokba töltetem bort higgadni
(uo. 41). Az palazk tokbeli on palazkot (uo. 40).
1552 : Adtam olayos palask tokoth (uo. 48). 1597 :
Ezen hazak alat az gradicz uegeben ualo kis bol-
toczkaban. Palaczk thok vasas wres 2 (OL. UC. 101/3).

PALACKOCSKA: [laguncula, ampullula ; flasch-
chen]. 1554 : 1 ezüst palaczkocska (Radvánszky :
Családélet 11.11).

PALACKOS, palaszkos : [ampullám habens ;
flasche habend]. 1439 : Petrus Palaskws (Pannh. 52/ R).

PALAGÁR, 1. polgár.

PALÁNK, piánk : planca, munimentiim, muni-
tio, vallum ; planke, schanze, damm NySz. 1425 :
Cum totó valló wlgo plank appellato (OL. D. 11726).
1564 : Vallum exterium in vulgo Az kylsew palánkot
(OL. L. III. 16. 17). 1683 : Egy ravátkos besendele-
zett palánk (OL. UC. 3/321

PALÁNTA, plánt: plánta ; pflanze NySz. 1488:
Caules lüanth (OL. D. 26047). 1567 : Emi vulgo pa-
lantha feyes kapozthath (OL. UC. 2/1). [Vö. fehér-,
vörös-palánta.]

741

PALÁST— PÁLINKA

PÁLINKÁS— PALOCSA

742

palánta-raag : [semen brassicae ; same der kraut-
pflanze]. 1634 : Palánta auagy rásza magh (OL.
UC. 21/3).

PALÁST : palla, pallium ; mantel NySz. 1265 : In
possessionibus Vezeken Palást [a. m. palást?] et
Bors vocatis (Múz.)- 1417 : Cum piscina Zenthistuan-
jmlastya vocata (Lelesz Introd. P/2). 1637 : Egy hidra
való fa palást (OL. UC. 14/43). [Vö. eső-, kar-
palást.]

palást-akasztaló : [monile] ; halskette NySz. 1389 :
Vno monili vulgariter Palást akaztalo vocato (Zichy-
Okm. IV.399).

PALÁSTOS: palliatus NySz.; [bemantelt, mantel
habend]. 1428 : Petro Palasthos (Lelesz Acta 47/26).
1476 : Andrea Palasthos (uo. 86/11).

PALASZK, -OS, 1. palack, -os.

PALATA, 1, palota.

PALATÁS, 1. palotás.

PALÁZS ? L Balázs.

PÁ.LGA, páca : baculus, fustis, scipío ; stock,
stáb, prügel NySz. 1452 : Petri Palcza (OL. D. 14574).
1581 : Három tengeri nad pacza (OL. L. 111.16. 17).
1588 : Három palcza birsagh alat senki piztrangot ne
fokion (OL. UC. 64/35). [Vö. Ádám-pálcája, lőcs-,
nad-, szakállastisztító-, tarackgyújtó-pálca.]

PÁLCÁZ, vö. mégpálcáz.

PÁLCÁZÁS : [xö fustigare ; das prügeln]. 1721 :
Hahogy valaki a birákat és esküdt embereket érde-
mek szerént meg nem böcsüiik, hanem inkább
mocskos szókkal illetik, azoknak büntetések kemény
pálczázás, az asszonyoknak pedig : pellengér lészen
büntetések (GazdtörtSzemle VII. 128).

PALGÁR, 1. polgár.

PALHA ? : assumentum angulare ; zwickel NySz.
1483: Johanne Palha [a. m. pálha ?] (OL. D. 18847).
[Vö. 1. 2. 3. pálha MTsz. ?]

PÁLINKA, pályinka : crematum, [vinum e fru-
mento factum] ; frucht-branntwein NySz., [branntwein].
1719 : Négy pozsonyi szapu jó s nem dohos rozsból
vagy abajdóczból áltáljában 64 pozsonyi itczéböl álló
jó habos jjízZinMí tartozik a kulcsár elöállittatni [így ?]
a pálinka mesterrel (GazdtörtSzemle ín.l79). [Vö. vak-
pálinka.]

pálinka- fö'z és : [coctio vini e frumento] ; brannt-
weinbrennerei BM. 1719 : A pálinkafőzéshez vennes
dohos gabonát kár nélkül nem lehet applikálni (^Gazd-
törtSzemle ni.l79j.

pálinka-főző : [ad vinum e frumento coquendum ;
zum branntweinbrennen]. 1674 : Vagyon egy Nevelő
Haz Syndelyes . . . Ugyan azon Nevelőben vagyon
Pályinka főző kett rézz fazék (OL. UC. 8/21).

pálinkafó'zö-mestér : [qui vinum e frumento co-
quit ; branntweinbrenner]. 1719 : A pálinkafözőmester-
rel mindennap 24 óra alatt, azaz egy éjszaka [így?] s egy
nap alatt kétszer tartozik a tiszt kifőzetui a katlano-
kat (GazdtörtSzemle 111.179). [Vö. pálinka-mester.]

pálinka-liáz : [officina ad vinum e frumento co-
quendum ; branntweinbrennerei], branntweinhaus BM.
1729 : Minthogy a sörház, nem különben a pálinkaház
feles fát emészt meg [stb.] (GazdtörtSzemle IX. 124).
Mostanság a pálinkaháznál két katlan van, melynek
az egyike három akós, másika penig két akós (uo. 125).

pálinka-korcsmárosné : [caupona vini e fru-
mento facti ; brannfrvveinschenkerin]. 1719 : A pálinka
korcsmárosnék egyszersmind hordócskaszámra ... és
nem itczével való kimérésre viszik el a pálinkát . . .
Azért is mind az lu-aságnak, mind a pálinkás asszo-
nyoknak könnyebbségére tartassanak tiszta félakós
hordócskák (GazdtörtSzemle III.181).

pálinka-mester : [qui vinum e frumento coquit ;
branntweinbrenner]. 1719 : Négy pozsonyi szapu jó s
nem dohos rozsból vagy abajdóczból áltáljában 64
pozsonyi itczéböl álló jó habos pálinkát tartozik a
kulcsár elöállittatni [igy ?] a pálinka mesterrel (Gazd-
törtSzemle III.179). [Vö. pálinkafőző-mester.]

PÁLINKÁS : [negotiator vini e frumento facti ;
branntweinhandler]. 1719 : A pálinka korcsmárosnék
egyszersmind hordócskaszámra ... és nem itczével
való kimérésre viszik el a pálinkát . . . Azért is mind
az uraságnak, mind a,piálinkás asszonyoknak könnyebb-
ségére tartassanak tiszta félakós hordócskák (Gazd-
törtSzemle in.l81). [Vö. NySz. más jel.]

PALKÓ : diminutivum ex Paulus, Paulus juvenis
Kr., [Pauli nomen blandiens] ; Paulchen BM. 1558 k. :
Sárga kamwka ffozlan wagyon gob [olv. gomb] rayta
XXV azth pálcának hagyom (Nyr. XXVin.22). 1603 :
Laurentius Palkó (SzékelyOkl. V.268). 1703 : Szabó
Palkó köntössé (AdalZemplvmTört. VI. évf. 81). 1704 :
Szabó Palkó köntössé (uo. 142). [Vö. Pál.]

PALLAG, -ÚL, 1. parlag, -úl.

PALLÁS, L padlás.

PALLÉR: praefectusoperum, exactor, conductor;
werkmeister NySz. 1493 : Magistro Pallér qui trés
portás excisit de lapidibus (EPSz. fol. 37). 1684: Reggel
annak idejében akkori időre tartozó mindenféle mun-
kára marhás és gyalogszeres jobbágy igen szépen
elrendeltessék . . . kinek-kinek bizonyos dolgot adván
e\eihen,pallért állítván melléjök (GazdtörtSzemle 1.148).
[«Pallér elnevezés alatt olyan mukafelügyelö-féle egyén
értetett, ki az ispánnál kisebb rangú alkalmazott volt»
a közlő jegyzete, uo.] 1692 : Egy mezei pallérnak
hóra fl. 1. közczipó dietim nr. 4 (GazdtörtSzemle VI.
188). [Vö. MTsz.]

PALLÉRKODIK : operantibus praesum, opera-
rum praefectum ago ; einen arbeiteraufseher abgeben
NyS/. 1692 : Egy vinczellérnek, mikor a szőlőben
jíallérkodik közciipó 3 dietím (GazdtörtSzemle VI. 182).

PALLÉROZÁS: politm-a ferraria, expolitío NySz. ;
«die Pollierung, des Eisen» PPB. 1669 : Egy pár pisz-
toly pallérozásátul 72 dénár (GazdtörtSzemle 1.92, laka-
tosok árszabásában).

PALLÉRSÁG : [officium praefecti operum ; amt
des arbeiteraufsehers]. 1587 : Chyzar Györg poZZerso^í-
gal zolgal (OL. UC. 12/42).

1. PALLÓ, vö. padló-deszka.

2. PALLÓ, vö. szén-palló.

PALLOS : spatha, rhomphaea, ensis, gladius ;
schwert, hellebarde NySz. 1581 : Egy eoregh pallos
araniazoth czapa az hwwele (OL. L. III.16. 17). 1635 :
Egy j^alíos hegyestört 1 f. 60 d. Egy pallos a ki félig
fokos 1 f. 60 d. (GazdtörtSzemle Vin.476). 1670 :
Gladii recti vulgo pallos dicti (OL. UC. 7/24).

PALOCSA : [?]. 1420: Piscinarum Egertho Keeth-
palocha Keethgykenyes (Lelesz Acta 40/86). 1483:
luxta piscinam Zen^hkenújnilochaya vocatam (Lelesz
Prot. IV.23a). |Vö. Szamota, TermtudKözl. 1894. évf.

47*

743

PALOCSÁS— PÁNCÉL

PÁNCÉLOS— PÁNTLIKÁS

744

494 ; Palocsa, hn. CzF. Vö. palónya MTsz. ?] [Vö.
palocsás.]

PALOCSÁS: [•?]. 1597: Hituan halazo haló palo-
czas [igy] öreg 1 (OL. UC. 101/3, «Keresztúr, Sopron
m.» Szám. jegj^z.). [Vö. palocsa.]

PALOTA, palata: 1) aula, palatium; palást NySz.
1256 : Ladán Palata [hn.] Bodugazunhaza (ErdMúzLt.,
1. Wenzel VII.429i. 1330 : Palacium olim Zenyepala-
taya (AnjouOkm. 11.477). 1331 : Palatium suum olim
Zenié palutaya vocatum (OL. D. 2670). 1347 : In Comi-
tatu Pestiensi inter possessiones Pardy Palata Harkyan
(Századok 1881. évf. 557). 1412: Palacio wlgo Detreh-
palataya nuncupato (Jtlúz. Forgách). 1427 : Quasdam
possessiones Naghlak cum pertinentiis, Palatha, Me-
zewheges, Rethkerth, Tamashaza (SztárayOkl. 11.253).
1494 : Fríspalatha (Engel : GeschUngrReichs 1.95).
[((Friss palotá»-ról vö. Kr.] 1514 : Domus regia fris-
palotha vocata (OL. D. 22637). 1528 : In Palothara
menew vnius [jugeris] (OL. Kolozsm. 106). || 2) [oecus] ;
der saal, der sálon BM. (2., elavult jel.). 1638: Ez Nagy
Palotának [«terem értendö» Szám. jegyz.] vagion
Uionnan czinalt feir Meniezete körös kömitil megh
partazva feniű deszkával (OL. UC. 2/34). Ez felül
megh Irt Palotáknak es hazaknak Padgian való szaru-
fák, kereszttíl való gerendák folio es koszoro geren-
dák (uo.).

PALOTÁS, palatás : aulici ; hofleute NySz. (2.
jel.) ; [palatium habens; palást habend]. 1403: Johanne
Palathas (ZichyOkm. V.342). 1421: Nicolao Palothas
(Lelesz Acta 41/11). 1466 : Johanne Palothas (OL. D.
16430). Stephano Palotás (uo.). 1467: Paulus Palo-
thas (Múz.). 1517: Sebastiano Palothas (Múz. KáUay).
Stephano Palothas (Múz. Ibrányi).

PÁLYINZA L pálinka-főző.

PANASZ-BÍRSÁG : [mulctae species ; eine art
strafgeldj. 1594 : Parázna birsagh egi forint Veer
birsagh hatuan hat pénz Az ki keket mutat hatuau
pénz Panaz 6irsa^/j harmincz hat pénz (OL. UC. 113/5).

PANASZOL : exprobro, incuso, conqueror ; sich
beklagen, sich beschweren NySz. 1594 : Az ki resze-
gheben estwe panaszol reggel nem vyttia semmi
hehe ninöhien (OL. UC. 113/5).

PÁNCÉL, páncér: lorica, hamatus thorax,
paludamentum ; panzer, brustwehr NySz. 1354 : Johan-
nem dictum Pancel (Pannh. 5/X). 1360 : Johanne dicto
Panchel (Veszpr. 10, Palaznak). 1399 : Johannis dicti
Pancel (Múz.). 1421 : Ladislao Pancel (KárolyiOkl.
11.62). 1426 : Johannes Panchel (Múz. Kende). 1446 :
Anthonius Panchel (Múz. Kállay). 1530 : Panczel
cum Swarcz (OL. L. III. 16. 17). 1560 : Keet pancher
(OL. Nád. 49). 1602 : Pdnczél Márton (SzékelyOkl.
V.289). [Vö. 1384: Pancerium, pileum ferreum, cly-
peum vulgo paj^s dictum cum lancha, ac ferreas
cyrotecas (SztárayOkl. 1.465).]

páncél-gyártó : loricarius ; panzennacher NySz.
1601 : Vit l'ánczélgiartó (Mihalik : KassaÖtvTört. 51).
1635 : Páncélgyártó és fegyverderékcsináló céh (Gazd-
törtSzemle VUI,481).

páncél-ing, -ümeg : ephestris, lorica manicata ;
kleid über den hamisch, eisern hemd, panzerhemd
NySz. 1607 : Indusium vulgo panczér ümek (OL.
UC. 86/35).

páncél-kesztyű : panzerhandschuh NySz. 1548 :
Az panczer kesztiitóí hog bele éreztettem (OL. Nád. 49).

páncél-ujj : [panzerarmel]. 1566: Keeth fegywer

derek ; egy panczely wy (OL. L. ín. 16. 17). 1592 :
Egy panczel wy. Egy virginal (OL. Nád. 48). [Vö.
Boeheim : Handb. der Waffenkunde 65.]

páncél-zsák: [jacke, panzerjacke, panzerhemd ;
fr. haubergeon, jacque]. 1548 : Az panczer sak cina-
lasatol (OL. Nád. 49). [Vö. Demmin : Die Kriegswaf-
fen^ 71 — 72. és 580 ; Bárczay: A hadügy fejlődésének
története 11.151 ; jacke Grimm ; jacque Viollet-le-Duc :
Dictionnaire raisonné VI. 140. s köv. 11.]

PÁNCÉLOS : loricatus ; gepanzert NySz. 1355
Petri dicti Panchelus (Múz., 1. AnjouOkm. VT.316)
1366 : Johannes dictus Panchelus (OL. D. 27831)
1440 : Ladislaus Panchelos (uo. 36407). 1602 : Pan
cziélos István (SzékelyOkl. V.231). 1736: Andr,
[Andreas] Pántzélos (CanonVisit. 173).

PÁNCÉR, L páncél.

PANGARÁC, 1. Pongrác.

PANGORÁC, 1. Pongrác.

PANGRÁC, 1. Pongrác.

PANKA : [Annae nomen blandiens ; koseform
zu Anna]. 1252 : Quorum seruitorum nomina sünt
hec Karachun Panka Bana Bleuud Solka (Pannh.
11/F). [Nönévnek férfira alkalmazását illetőleg vö.
«Kata».] [Vö. Anna.]

PANNA : [Annae nomen blandiens] ; Annchen
BM. 1604 — 24 : Anno 1615 adta isten ez vüágra
Panna nevű leánkánkot (KárolyiOkl. IV.5). [Vö.
Anna.]

PÁNT : canthus ; eiserner reif NySz. («2. pánt»
a.) 1545 : Három ablakra pántokat es kelenczet (OL.
Nád. 41). 1552 : Pro parandis Panth (uo. 49). 1560 :
Három zekrenhez walo zar mind sarkwasostol pan-
tostol fogontostol zegesteol (uo.). 1638 : Aitaia ez
káposztás háznak vas Pantiaval Sarkával (OL. UC.
2/34). Aitaia azon Baronabul fel rot részen, vas
Sarkával Pantiaval, fa kiünczievel es fa be vonoia-
val (uo.). Aitaia vas sarkával pantiaval vas ütközőié-
vel (uo.). [Vö. kötő-, vas-pánt.]

pánt-vas : canthus ; schieneisen NySz. 1564 :
Ferra Pantioas vocata (OL. L. ni.l6. 17).

pánt-vasacska : [deminutivum ad «pánt-vas» ;
diminutivum zu "pánt-vas*]. 1597 : Másik el töröt
vass barona, kinek fogaj 25. panth vasaczkaia 12
(OL UC. 101/3).

PANTALÉÓ: [Pantaleon]. 1335/1449: Locus Mo-
lendini Panthaleomolnahely dictus (OL. D. 2963). [Vö.
1489 : Zenth Pantaleo martel napya (Batthyány-misés-
könyv, 1. Magy. Könyvszemle 1895. évf. 111).] [Vö.
Péntéle.]

PANTALÍR, 1. pantaUér.

PANTALLÉR, pantalír : balteus sclopeti ;
degengehíing NySz. 1607 : Lóra cum uncijs ferreijs
Nr. 16 Pro carabilis [így] pantalir dicta [így] (OL.
UC. 86/35).

PÁNTLI : ligula ; binde NySz. 1607 : Cum ligu-
lis albis vulgo pantli (OL. UC. 86/35).

PÁNTLIKÁS : [taenia instructus] ; mit bándern
géziért oder aufgeputzt BM. 1651 : Három fejér csipke
gallér 4-dik fekete. Egy hólyagos pántlikás gallér,
kettő támasztó [vö. «támasztó-gallór» NySz.] (Rad-
vánszky : Családélet 11.314).

745

PÁNTOS— PAPI

PAPIROS— PAPLAN

746

PÁNTOS : [cantho praeditus, canthum habens ;
mit einem eisernen reife versében, eisemen reif
habend]. 1470 : Antonio Panthos (Körmend, Heim
546'. 1637: Annak aytaya bellet vas sarkas, pántos,
paraszt záros fogontyus, kilinches (OL. UC. 14/43).

PÁNTOZÁS : [das beklammern]. 1545 : Az kerek
pantozasatol (OL. Nád. 40).

PÁNYVA: capistrum; halfter NySz. 1532: Pro
nygh et pomva [így? olv. panwa] (OL. Nád. 48). 1544 :
Kethewfek Pannyica Tanistra (uo. 40). 1545 : Az louak-
nak panuanak estrangokat (uo.). 1552 : Pro nygh et
pamva dati sünt estrang zal trés (uo. 49).

PAP : sacerdos, parochus [stb.] ; priester, pfarrer
NySz. 1239 : Vsque in monticulum Paphomoka nim-
cupatum (Múz.). 1266/1297 : Predium quod Po^suka
wlgariter appellatur (^Pannh. Tih. 1/9). 1269 : De vi-
netis Po^mal seu Pyspukmal Eleumal Kerekud et
Banafeuld appellatis (Veszpr. 106, Dec. Bud. 3).
1275 : Villa Derspopfolua. (Múz. TörtTárs. 4). 1290 :
Terram Po^nepe vocatam (OL. D. 1296). 1303/1422 :
Tangit aquam Chiüluch que distingit inter j^opneypi
et Comitem Abram et vádit ad quandam arenam et
ibi est vna méta lapidea, que distingit inter Comitem
Abram et ladizlaum (AnjouOkm. 1.51). 1304 : Circa
viam que wlgo Popwta uocatur (Veszpr. 16, Vespr.
Oppid.). 1316 : Pratum Po^rethe dictum (KárolyiOkl.
1.46). 1335: Filium Pop (AnjouOkm. in.l55). 1335/1342:
Johannes dictus Pop (OL. D. 3452). 1338 : Uii-gultum
Pojjharaztha dictum (uo. 3147). luxta predictum vir-
gultum pop haraztha dictum (uo. 3662). 1344 : Ad
unum lacum popthoua. vocatum (Lelesz Met. Sza-
bolcs 45). 1349 : Terram Poj^zenafywe uocatam (Kör-
mend Acta V/6, Miscell. Hung. 1). 1370 : Nicolaum
dictum Pop (Lelesz Acta 6/4). 1381 : Nicolao dicto
Pap (Veszpr. 107, Lula 5). 1386 : In loco Pop-
zyly dicto (Körmend, Heim 347). 1389 : Nicolaus
dictus Pap (Múz. Kállay). 1390 : Ad montem papheg
(Lelesz Met. Mármaros 20). 1405 : Quidam Jobagio
Fatthio^op nomine (Múz. Bethlen). 1406 : Piscinas
Elewthow Pa^thawa et Kathana vocatas (ZichjOkm.
V.472). 1409 : Petrus Pap (Múz. Kállay). 1410 : In
loco Paphfeldew deley (Múz.). Secus ipsum locum
papfeláej (uo.). 1416 : Quarundam terrarum arabi-
lium Popfelde dictarum (Körmend, Sebesiana 3/17).
Vsque diuerticulum quarundam terrarum arabilium
Papfeláe dictarum (Múz. Kapy). 1418 : Johanne dicto
Pap (Múz. Kállay). 1430 : Petrus Pap (uo.). 1437 :
Prope predictam piscinam Popthaua (Múz. Ibrányi).
1447 : Petro Pap (KárolyiOkl. 11.253). 1448 : In loco
Papma&l (Veszpr. 2, Ábrahám). 1451 : Pratum Pap-
zenafewe vocatum (OL. D. 36403). Johannes Pap
(uo. 14467). 1472 : In quodam colle ^ajaastahalom
vocato (uo. 17341). Quendam collem pa^halma voca-
tum (uo.). 1478 : Thomas Pap (uo. 18145). 1492 :
Georgii Pa^ewche (Körmend III/4, Batthyány 65).
1493 : Paprethe Nagreeth Sombokosreeth (OL. D.
20080). 1497: Johanne Pap (Lelesz Acta 105/4).
1505 : Johannis Papija, (Lelesz Met. Mármaros 43).
1525: Omnis oláh pap tenens ecclesiam (OL. D. 37000).

pap-öltöző : [vestis sacerdotalis] ; priesteranzug
NySz. 1553: Eggy pap öltöző aranyas mynden zere-
wel zamaual (OL. L. III. 16. 17). 1561 : Ket aranyas
pap olthozo (uo.).

PÁPA : summus pontifex ; papst NySz. 1461 :
Paulo Papa (Múz. Kállay).

PAPÉROS, 1. papiros.

PAPI : sacerdotalis ; priesterlich NySz. [zu einem
priester gehörig]. 1211: Cum terra uille Popi (Pannh.

Tih. 1/5). 1353 : Quasdam duas possessiones suas
Kéthetes et Popy vocatas i AnjouOkm. VI.112). 1460 k. :
Papi falwrol es kethethesrel periarth leuel (OL. D.
16762, az 1460-i oki. hátlapján, «nagyon egykorúnak
látszik)) Szám. jegyz.).

PAPIROS, papéros ? : charta, papyrus ; papier
NySz. 1544 : Vöttem ket koncz papirost es spagot
(OL. Nád. 41). Az nap attam az ablakra ualo papi-
rosra d. 4 (OL. Nád. Számad. b). 1549 : Eg konc
papyrosat cylagost uettem (OL. Nád. 40). 1553 : Azon
ladaffya rakwa levelekkel ky harthyan ky paperoson
[így?] (uo. 48). Az poros es salétromos thimnaknak
czerna mertheke ez reghystromba waghon papirosba
thakarwa (uo.). 1554: Egy Konch Papirossath (uo.
49). 1595: Egy kótes papirosát (uo. 47). 1597:
Papirosban czinalt lodingok, porostul, goliobisostul
(OL. UC. 101/3). 1651 : Egy papiros reczekötö tö vas
(Radvánszky : Családélet 11.314). 1712 k. : Ezen in-
structió penig nem azért adatik, csak az papiroson
legyen, és az ládafiában álljon, hanem az tisztek
párban vivén magoknak, serényen inspiciálják effec-
tuátióját (GazdtörtSzemle VII.417).

papirosmetélő-oUó : [forfex ad chartám secan-
dam; papierschere]. 1548: Eg papiros metelö olloth
(OL. Nád. 49).

PAPIROSKA : chartula ; papierchen NySz. 1728 :
Sz. Antal napján, Sz. Dömötör oltárja háta megett
az Tisza felé, a karó tövében egy papiroskában tette
az földbe (Reizner : SzegedTört. IV.389).

PÁPISTA: pontifici adhaerens ; papist NySz.
(1. jel). 1610 : Mégh szinte Pápistává nem lót [Veres-
marti Mihály], de inkab hiszem hogy közikbe al
immár, mert sok ideié hogy it vagyon Nagy Zom-
batban, es nehaneha odais el megyén hozzaiok (MA.
NLI. 339, eredetije szerint).

PAPLAN, papion P : culcitra, opertorium ; bett-
decke NySz. 1415 : Vnum lectum cum omnibus attinen-
ciis plumalibus cussinis linteaminibus necnon paplan
vocatis (Múz. Máriássy, 1. HazaiOkl. 360). 1418 : Vnum
supellectile pablan vocatum (Lelesz Prot. Parv. 2).
1448 : Vnum Buperlectille papion in wlgo vocatum
(OL. D. 14134 . 1450 k. : Duo tegalia videlicet wlgo
papion (Lelesz Acta, Anni 1500, nr. 33i. 1473 : Pap-
ion necnon puluinaria duhna (Körmend, Heim 562).
1476 : Vnum superlectile de Athlacz wlgo paplan
vocatum (OL. D. 17836). 1480 : Vnum torai wlgariter
papion (Lelesz Prot. IV.14a). 1482 : Vnum supel-
lectile, wlgo poplan [így?] (SzékelyOkl. in.l04).
1492 : Tapetum wlgo papion (OL. D. 35727). 1494 :
Copertoriis lectorum in wlgari paplan (uo. 28449).
1496 : Cum vno lectili wlgo paplan (Körmend, Miscell.
Németújv. lad. 41, fasc. 188). 1497 : Duos paplan
vnum feyer aranyas aliud weresaranyas (OL. D.
20569). 1511: En Ferencz Doczy adom emlekezethre
hogh en fogattam adnva nadrespan wramnak egh
paplanth (uo. 22213, 1. Zolnai: Nyelveml. 196). 1512 :
Diploidem aureum wlgo paplan (OL. D. 25541). 1513 :
Toralia wlgo paplan (uo. 26151). 1516 : Egh weres
aranyas Barson paplan (uo. 26367, 1. Zolnai: Nyelv-
eml. 205 u Egh paplan keek futából cheualth . . .
Keeth aranyas atlacz Thewzelh paplan (OL. D. uo.,
1. Zolnai id. m. 206). 1519 : Vnum coopertorium lecti
wlgo implan (OL. D. 23166). 1522: Vunum puluinar
feval vocatum cum cusino vno ac supellectile wlgo
paplonal (Múz. Kisfaludy). 1533 : Toraié paplan de
patyolath (OL. Nád. 49). Toraié paplan de viridi feel-
atlacz (uo.). Paplan Tyzewth weres kamuka et circum-
circa habens fwtham (uo.).1553: Eggy paplan kynek
az környéke vörös tafota az közepy feyer komwka
(ÜL. L. m.l6. 17).

747

PAPLON— PARASZT

PARASZTSÁG - PÁRIA

748

paplan-héj : [theca opertorii lecti ; deckenziehe].
1533 : Paplan heya deauratum cum quattuor armis
wlgo weerth (OL. Nád. 49). [Vö. Torale depictum cum
armis domus Zeecliy et quattuor leonibus (uo.).]

paplanra-hajtó : M. 1744 : Egy paplanra hajtó
(DebrJk.).

PAPLON? 1. paplan.

PAPRAD, páprágy : trichomaues, filix ; farren-
kraut NySz. 1370 : In eadem valIe Papragwlg (Pannii.
5/0o).

PAPi?,ADOS : [füicibus copiosus ; reich an farren-
kraut]. 1422 : Locum eminentem Paprados (HazaiOkm.
in.331).

PÁPRÁGY, 1. páprád

PAPRIKA : siliquastrum, capsicum aimuum SÍ. ;
der türkische oder spanische pfeffer, der schotenpfeffer,
die beissbeere BM. 1748 : Pro paprika 4 xr. (Nyr.
XXVn. 31, egy szegedi plébános számadáskönjTéböl).
1749 e. : Paprika, szn. (KPénzügymLt., 1. Nyr. XXXII.
421). [A XVIII. század második felében már mint
családnév is előfordul Szegeden, 1. Kovács János :
Szeged és népe 173.]

PAPRING, 1. popri.

PAPUCS : coíhiu-nus, solea, calceus, sandalium,
crepida ; lialbschuh, pantoffel NySz. 1572 : Három
papucot (OL. Nád. 40). 1586: Papiicz vnum par (OL.
UC. 62/33). 1591 : Caíceamenta turcica vulgo papuch
(uo. 62/34). 1635 : Egy karmazsin papucsot kapcástól
2 f. 25 d. (GazdtörtSzemle ¥111.476).

PAR : apographum ; abschrift NySz. («1. pár» 3.
jel.) 1604 : Hogiha pedig ualameli peort leualnak. Es
nagi ideot uezen az mas Feolpereos benne, auagi
part. ha az meli napra az biro napozza [stb ] (MJog-
törtEml. 1.32).

PARACSKO, pracskó : canis sagax ; spürliund
NySz. 1523 : Canis prachko (OL. D, 263Ü5). [Vö. Sza-
mota, TermtudKözl. 1894. évf. 436.]

PARAJ, paréj : olus, béta, porrum [stb.] ; kraut,
kohl NySz. 1544 : Vöttem soskat, pareyt, cykoriat
(OL. Nád. 40).

PARASZT : 1) a rusticus, rusticanus, agrestis ;
bauer, landmaun ; b) rudis, indoctus, inurbauus [stb.] ;
unwissend, ungebildet, barbár [stb.] NySz. (5. és 7.
jel.). 1291: Vgrinum filium Parazth (OL. D. 1315, 1
Wenzel X.47 és MonStrig 11.290). Circa teiTam Mathey
filii Parozth (AIúz. Wégh János, vö Wenzel X.39).
1324 : Cum possessionibus Hotwan Beseneu Parazth-
zekul Keseleufezuk (OL. D. 2223). 1416 : Johaimem
filium Andree in parazthzekel (uo. 10473). j| 2) a)
simplex, incompositus, incomis, incomptus ; einfach,
grob ; b) communis, vulgáris, triviális ; gémein, gewöhn-
lich, alltaglich NySz. (2. és 4. jel.). 1481 : Terrarum
arabiliiim Omalom^^ara^í/ii/a ac Insule Warzegh (Múz.
Ibrányi). 1482 : Terras arabiles Eperyes Sampoczonya
Nadhweyzege Karnakadarchhath et Kelesparazthya
vocatas (Múz.). 1483 : Ad facies terrarum Omalomj^a-
razthya et Nadasmezew vocatarura (Múz.lbránvi). 1559:
Neg lat parazt selmet (OL. Nád. 41). 1588 : Egy
haifonoth es egi parazt pártat (OL. UC. 64/35 . 1597 :
Parazt kalihas kemencze (uo. 101/3). 1599: ^g] parazt
zablja kinek az homloka ezewstös (OL. L. III16. 17).
1637 : Annak aytaya bellet vas sarkas pántos, paraszt
záros fogontyus, kilinches (OL. UC. 14/43). 1638: Festet
es parazt fogasok (uo. 2/34). Egy Paraszt Foldozot
kalihas kemencze (uo.).

paraszt-asztal: [mensa rustica ; bauerntisch]. 1636:
Paraszt asztal 1 Sütő kemencze 1 (GazdtörtSzemle I.

264).

paraszt-fék: [frenum rusticum, commune; bauem-
zaum, gemeiner zaum]. 1558 : Egy kethszeres cheres
zibol chinalth Jeles io huszár fektül aggianak har-
mycz keth penzth. Egy parazt fektül Tyz penzth
(OL. D. 37006, 1. GazdtörtSzemle VI.137). 1635:
Vásári fejér hámot és parasztféket p. [olv. per] 36 d.
(GazdtörtSzemle VIII.479). [Vö. NySz.j

paraszt-föld : [bauernacker]. 1700 : A búza déz-
máláskor valakinek dézmaadó paraszt földbenhuza,,Ya,gj
gabona vetése volt és nagyon [olv. vagyon], eleitül
fogva mind azokbúl ö nagyságoknak küenczed szo-
kott járni (GazdtörtSzemle MI.404).

paraszt-kengyel : stapes communis ; gemeiner
steigbügel]. 1669: Kocsis nyereghez való parasztken-
gyel 24 dénár (GazdtörtSzemle 1.92, lakatosok ársza-
básában).

paraszt-rend: ordo rusticorum; bauernstand NySz.
(1. jel.) 1653 : Ezek [megnevezett személyek] előtt
legyen törvénye minden szőlős embereknek, akár nemes,
akár vitézlő, akár paraszt renden levők lesznek az
szőlők dolgában (GazdtörtSzemle P. 31).

paraszt-szegfű, -szekfü: [dianthus flore simplici?].
1638 : Paraszt szekfü magh. Ugorka magh (OL. UC.
2/34). [Vö. NySz. «paraszt» 4. jel., Pécsiből való
idézet.]

paraszt-vászon : [tela rustica ; bauemleinwand].
1556 : Telam rusticam Parazt vaznot reffet 20 (OL.
Nád. 48).

PARASZTSÁG : communitas rusticorum, vulgus ;
volk, pöbel NySz. (2. jel.). 1697 : Azon Parasztság-
nak nagyob része ki szökvén az Várakból, elsőbben
az Erdőkben lappangottak (AdalZemplvmTört. IV.
évf. 281). Az feli támadott'Paraszísa^ . . . szép Hámjai-
mat, és egyéb portékámat ell vitte (uo. 282).

PARÁZNA : moechus, stuprator, scortator, adul-
ter ; ehebrecherisch, buhlerisch NySz. (2. jel.). 1422:
Johanne Parázna (KárolyiOkl. U.67). 1466 : Bene-
dicto Parázna (OL. D. 16430).

parázna-bírság : mulcta stupri ; unzuchtsstrafe
NySz. 1594 : Parázna birsagh egi forint Veer bir-
sagh hatuan hat pénz (OL. UC. 113/5). Az or birsa-
goth, parázna birsagJioth, ver mutatasth kek muta-
tást (uo.).

PÁRDIC, 1. párduc.

PÁRDUC, párdic, párdusz : leopardus, cer-
varius, panthera, pardahs, pardus ; panther, leopárd J
NySz. 1490 : Supellectile de pellibus pardicz (OL. I
D. 26048). 1598 : Una cutis pardusz (OL. UC. 36/34).

PÁRDUSZ, 1. párduc.

PARÉJ, 1. paraj.

PARGAMÁL ? 1. purgamál.

PARGAMÉNOM, 1. pergamen.

PARGÁR ? 1. polgár.

PÁR-HAGYMA : porrus, acrocorium, porrum ;
lauch, ackerzwiebeln NySz. 1552 : Parhaghma. Mo-
niarohagyma (OL. NRA. 1048/27).

PÁRIA : apographum ; abschrift NySz. 1643 :
Az Epperiessy Varostol kérjék elleö es producaltassak

749

PARIPA— PARLAG

PARLAGODIK— PÁRTA

750

az Inuentariumott ... és annak páriáját vegyék i OL.
Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.117, hibásan).

PARIPA : sonipes MA', (lat. részében, «gyorslo >
synonymum után); reitpferd NySz. [der traber]. 1628:
Paruum parypa feci babatizari (OL. Nád. 42). 1550 :
Az erdeli itelö mester e^: paripát hoza (uo. 40). 1586 :
Equi sellati uiilgo paripa dicti (OL. L. IILIG. 17).
1594 : Az istállóban vagion szarka paripa (OL.
UC. 78/7).

PÁRKÁNT : a) subgrunda, projectura, margó,
marginis circumjectio ; vordach ; b) propugnaculum ;
bastei NySz. 1295 : Tendendo ad exteriorem muni-
cionem que uulgariter parcan dicitur (Múz. Forgách).
1425 : Antemurale ipsius Castri wlgo parkan voca-
tum (OL. D. 11726). 1475/1508 : In valIo wlgo parkan
[a. m. párkány ?] dicto (Múz.). 1476 : Vnam paruam
camaram [így, többször is ezzel az alakkal] in valló
[így] wlgo pa7-kan dictam [így] existentem (Múz. Ba-
lassa). 1510 k. : Fecit eciam circuire totum castrum
cum parkan (OL. D. 26235). Fecit circumuallare
sepibus wlgo parkan (uo.), 1518 : Pro portis : emel-
chew : In parkan exhistentibus dedi ferra (uo. 26188).
1519 : Pro reformacione parkan laquearia lecbeth
emi (uo. 26212). Laboratores in parkan heazok (uo.
26214). 1539 : In paruo parkan (OL. Nád. 48).

PARKOLÁS, l. porkoláb.

PARLAG, pallag, parrag, porlag ? : ager
desolatus, vinea inculta, sterilis, rudis, solum dere-
lictum ; wüster acker NySz. 1223 : Inde transiens
fluuium uadit ad porolouc [a. m. parlag ?] (Pannh.
1/Z). 1238 : Ad planam terram que purlog dicitur
(Körmend III/6, Körmend 1, 1. Wenzel VII.63). [NB. !
uo. «liurozt» is, a. m. haraszt.] 1258 : Quedam terra
arabilis que altal^arZac appellatur (Oli. D. 480). Ter-
ram arabilem que hoziw parlac vocatur (uo.). 1265 :
Uenit ad Geuden porloqa (uo. 595). 1268 : Prima
méta erigitur in uertice Cueches^oro^ (Múz. Burián).
1271 : Ad territórium Porlogjerce [-yerte ?] dictum
(Veszpr. 16, Vespr. Oppid.). 1299 : Uadit per terram
Parlag (Wenzel V.228). 1317/1407 : Ad vnum rus
Tiuisses^arto^/i, vocatum (OL. D. 1894, 1. AnjouOkm.
1.422). . 1318 : Ad vnam terram que Altal^arZoA- voca-
retur (OL. D. 1916). 1320 : Uadit uersus Iratam in vno
parlag (Múz. Hanvay, 1. AnjouOkm. 1.561). 1320/1355:
In loco Parlagjevte vocato viginti tria Jugera (Veszpr.
16, Vespr. Oppid.). Ad monticulum Porlogyerte vo-
catum (uo.). 1323 : In planicie Naros^orlo^ vocata
(Múz. Hanvay). 1324 : In quadam planicie Naras-
parlag \iocata (Múz.). 1332 : Andreas magnus de
Porlogh (AnjouOkm. 11.596). Cum prefato Andrea
de Parlagh (uo.). 1335 : Pariagy. hn. (Múz.). 1339 :
Descendit versus Eneruch ad vnum porlog (OL. D.
3230, 1. ZalaOkl. I..;53). 1363 : In loco Kysa^^aWa^ra
(Múz.). 1383 : In terra Ya.vk&'^.parlaga diéta (Forrás ?).
1389 : Quartale wlgo parlag dictum (OL. D. 7469).
1406 : In quodam aruo wlgo parlag vocato (Múz.
Forgách). 1412 : In terris incultis wlgo parlagh voca-
tis (Múz. Fejérpataky). 1420 : Ad quandam terram
pascuam wlgo parlag vocatam (OL. D. 10482). 1424 :
Quinque | jugera] in Parlayy ercze (Veszpr. 17, Vespr.
Oppid.). ParlagJerGv.e (uo.). 1431 : Quandam terram
incultam Matheparraga dictam (Veszpr. 12, Nagy-
pécsöl). 1446 : Peruenissent ad quandam terram
Zelesparlagha appellatam (Múz. Rhédey). 1461 : Vna-
cum campo parlag nuncupato (OL. D. 36392).
Vsque ad quasdam terras arabiles Henyelew^aría^
vocatas (Múz. Kisfaludy). 1467 : Per quandam terram
Kerestalyaj?aWrt/7rt nominatam (Lelesz Acta 78/13).
1470 : In quadam planicie kevekhegparlaya vocata
(HazaiOkm. V.301). 1476 : In prato Galamhofi^mrlaga
(KárolyiOkl. 11.451). In prato Galambos^jarto^'a vo-

cato (Lelesz Acta 76/28). 1485 : Pratum Cheresnyes-
paragha (Múz.). 1499 : Vinea Parlagzewlew vocata
(Múz. Kisfaludy). 1503: In pratis Par%reth et Sombo-
kosreth (OL. D. 21201). 1530: Tenetur arare duo
iugeTíL parragh (OL. UC. 27/55, «Zalam.» Szám. jegyz.).
1533 : In Silua Zederyes^aria^ (Múz.). 1613/1696 :
Mivel az méltóságos földes urnák az pallaghan semmi
haszna nincsen, ha kik régi elhagyatott, de még
töves pallag szőlőket fel akarnak törni [stb.] (Gazd-
törtSzemle V1I.415). 1694 : Az ki az felül megneve-
zett Szőlős Ardó nevű hegyen levő szőlők közül
szőlő örökséget vészen vagy venne vagy szilvást
vagy pallagot [stb.] (uo. 1.170).

PARLAGODIK, vö. elparlagodik.

PARLAGOSODIK, vö. elparlagosodik.

PARLAGSÁG: cessatio agri [vei vineae]; brache
NySz. 1729 : Melly szőUőnek Nap nyugot felől szom-
szédja Néhai, Tekintetes, Nemzetes és Vzlő [olv. vi-
tézlő] Zákány András Ur régi Parlagságahúl mostan
újonnan felépültt szőllöje (CanonVisit. 189).

PARLAGUL, vö. elparlagúl.

PARMAZÁN : caseus Parmensis ; parmesankase
NySz. 1544 : Vöttem fel font parmazant (OL. Nád. 40).

parmazán-sajt : caseus Parmensis NySz. («pár-
mezán-sajt» a.); [parmesankase]. 1572: Ket funt ^ar-
masan saytot uettem (OL. Nád. 40).

PÁRNA : pulvinus, culcitra, pulvinar, pulvinarium ;
polster NySz. 1548 : Kyttel Párna zakadozot II
(OL. UC. 99/7).

párna-héj, -haj, -hé, -hí : theca pulvinaris; polster-
ziehe NySz. 1561 : Egi párna he fwtha (OL. L.
III. 16. 17). 1565: Vagion egy veg zabatlau parnahaj
(AdalZempIvmTört. V. évf. 313). 1574: Lepedők,
Abrozok, parnahiak, kezkönök (uo. 340).

párna-zsák : coactilia ; filzsack NySz. 1539 : Pár-
násak nouiter factum (OL. Nád. 48). 1545 : Eg párna
sakot (uo. 41).

PÁRNÁS : [pulvinar habens ; polster habendj.
1433 : Jacobo Parnas (OL. D. 12563). 1464 : Nico-
laus dictus parnas (HazaiOkm. III.415). 1504 : Paulo
Parnas (OL. D. 21269). 1584 : Parnas Imreh haza
(OL. UC. 56/33). 1597: Párnás Jmreh hehe (uo.
12/42).

PÁROL, vö. megpároL

PÁROS ? : compar, junctus, socium habens ; ge-
paart NySz. 1419 : Nicolao Parus [a. m. páros ?]
(ZichyOkm. VI.560).

PARRAG, L parlag.

PART : ripa, litus, portus ; ufer, gestade NySz.
1374/1479: Montem wlgariter porth (Forrás?). 1413:
In loco /larí/ífeletwalo Agyagus vocato (OL. D. 101 26).
1458 : Posscssionis Prtí//<madocha ac piscature vsonum
Thouya (uo. ir)273). 1498 : Vnum pratum in Thyztha-
parth existentem (Körmend II/9, Beech seu Belez 61).
1509 : Magosparth alio nomine Wysokybre (OL. I).
21932). [Vö. tó-part.]

PÁRTA : corolla linea vol serico lanaqne texta,
anadema ; hauptzierde NySz. 1448 : Vna in wlgo
partha vocata ad pilium preparata in gemmis (OL.
D. 14134). 1511 : Vnum Sertum Gemmatum wlgo
Gyengyes partha et alia ornameuta Capiti puellari
continentia (Lelesz Acta 119/27). Sertum vetus vlgo
párta gemmis aliquantulum adornatum (OL. D. 22113).

751

PÁRTÁZ-PASSÁG

PÁST-PÁSZTOROS

752

1516: Negh gyewngies párta (uo. 26367, 1. Zolnai:
Nyelveml. 204). Egh ewregh gyewngyes partha (uo.,
1. Zolnai 205). 1553 : Koflfyom feyer kamuka meg-
peremezthek arán fonalból zywth parthawal (OL.
Nád. 48). 1555 : Három sing aranyal zjTi:h párta (uo.).
1564 : Neg göngös partha (uo. 49). 1588 : Egy hai-
fonoth es egi parazt pártat (OL. UC. 64/35). [Vö.
párta Bartal, és : 1496 : Duos Baltheos wlgo Maych
duas fusias wlgo partas de gemmis omatas (Kör-
mend, Miscell. Németújv. lad. 41, fasc. 188). 1512 :
Vnam partam ornatam cum perUs lOL. D. 30075).
Alteram partam simüiter cum perlis ornatam novam
haynyomtato dictam i uo.). 1524 : Perierunt michi certa
cleno'dia videlicet due parte gemmee Item wlgo chipee
(uo. 33864). 1528 : Partha puellarum (OL. L. ÜL 16.
17).] [Yö. arany-párta.]

párta-öv, -ö : subcingulum, balteus ; untergurt,
breiter gürtel NySz. 1505 k. : Vnum parthaw vna-
cum corio (OL. D. 26142). 1516 : Egh párta eiv ezwsth
kyben Nyolch gyra (uo. 26367, 1. Zolnai : Nyelv-
eml. 204). 1519 : Lego pro sorore mea Dorothea vnum
Cingulum Parthaew (Lelesz Acta 125 '62 i. 1530:
Baltheum wlgo parthaeivh (OL. UC. 98/5). 1532 : Duos
baltheos wlgo Parthaeweketh (Múz. Kállay). 1555 :
Eg párta írv ezisth boklarok wadnak raytha (OL.
Nád. 48). 1564 : E^ partha w (uo. 49).

párta - övecske : [deminutivum ad «párta-öv» ;
diminutivum zu «párta-öv»]. 1635 : Vagyon egy gyer-
meknek való pogánypónzes pártaövccske, nyom No.
lotot 12 (ilihalik : KassaÖtvTört. 222).

PÁRTÁZ : praecingo, praecinctura obduco, prae-
cincturio ; umgürten, umgeben NySz. 1638 : Meniezeti
ez háznak igen szép partazott gombiai festet [igy]
es araniasok (OL. UC. 2/34). Aitaia ez reghi háznak
reghi festet Partazot Plehevel kulczia nélkül es for-
ditoia nélkül (uo.). fVö. mégpártáz.]

PÁRTÁZÁS : [praecinctio, praecinctura ; umgür-
tung]. 1623: Az bástya aljának megszénélésire és
szegeletére s partozásnak [olv. pártázásnak] való
köveket ez jövő tavaszon, nyáron hordassa, farag-
tassa, készíttesse el (ErdGazd'tSzemle 1.21). \\^'ó. pár-
tázat NySz.].

PARTÉKA, 1. portéka.

PARTOS : litorosus, habens ripam ; uferig NySz.
1476 : Aliam [vineam] verő in loco parthusvrÜí
(Veszpr. 17, Vespr. Oppid.\

PÁRTOS ? : seditiosus, factiosus ; aufstandiseh,
aufrührerisch NySz. (1. jel.) 1435 : Vincencius dictus
Parthos [a. m. pártos ?] (Lelesz Acta 52/19).

PÁRT -ÜTÉS : rebellió, seditio, schisma [stb.] ;
aufstand, aufruhr, revolution NySz. 1506 k. : Hogj
azért az keossegre elewelato tanaczunkkal gondot
viselhetnénk, es Partwtesek miat való vezedelmeket
megeleozhetnenk, ezt rendeltwk (MJogtörtEml. 1.16).
Mint az Pai-tsvteok zoktak czelekediíij Partwtessel
alliuak ellene (uo. 17).

PÁRT-ŰTŐ : factiosus, rebeUator, rebeUis, sedi-
tiosus ; aufstiiudisch, aufrührerisch, rebellisch, rebell
NySz. 1506 k. : iMiut az Partivteok zoktak czelekednj
Partwtessel alliunk ellene (MJogtörtEml. L17).

PASÁG, 1. passág.

PÁSINT, 1. pázsit.

PASIT, 1. pázsit.

PASSÁGr, paság : [locus paludosus : sumpfiger
ortj. 1426jl486 : Venissent ad decursum cuiusdam

Riuuli sew loci paludinosi wlgo pasagh vocati (OL.
D. 11858). 1430 : Loci paludinosi wlgo ^assa^A vocati
(uo. 12298). [Vö. pöcs, pocsék és származékaival, NySz.;
pocsék MTsz. ; Pazsag, hn. CzF. Vö. török haltcheji,
térre grasse, argile, Umon, boue, bourbier (Barbier de
Meynard) ; altáji tatár palcak : grjazj (Verbickij :
Slovarj).]

PÁST, 1. pázsit.

PÁSTI: [quod juxta caespitem est; neben dem
rasen befindlich]. 1683 : Kokoi Jacab pásti seller,
kinek hazahoz semmi föld, rét, nincsen (OL. UC.
3/82, «Geczel» alatt). Van pásti seller ház hely nr. 1
(uo. 47. 1.). Pásti seller házban Nr. 1. vadnak külön
kenyeresek Nr. 2 i^uo.). Pásti seUer haz van Nr. 1.
most falu pásztora lakik benne (uo. 48. 1.). Pásti hely
Nr. 1. abban egy külön kenyeres (uo. 49. 1.). [Vö.
MTSz.]

PASZAMÁN, 1. paszománt.

PASZKONCA : cannabis femella ; weiblicher hanf
NySz. 1504: Paulo Pazkoncza (OL. D. 21338).

paszkonca-kendér : cannabis femina ; bastling,
weiblicher hanf NySz. 1619 : Pazkoncza kender keue
nr. 7 Másfele kender keue nr. 7 (OL. UC. 4/24).

PASZOMÁNT, paszamán : fimbrea, [fimbriae] ;
posament NySz. (cpaszamány* 1. jel. a.) 1589 : Veres
barson kys subára passamant vereseth (OL. Nád.
48). 1595 : Arany passaman (uo. 47).

PÁSZTÓ, L olasz-posztó.

PÁSZTOR : pastor ; hirt NySz. (1. jel.) 1095 :
Aratores in Cupan Poscuba Zaztou Ratun Scekeres
Paztur Lopu tunc bókon woiadi (Pannh. 15/0o). 1240 :
Due mete magne que Pazthu >-hataia vocantur (Hazai-
Okm. VIII.36). 1339 : Andree dicti Paztur i Anjou-
Okm. in.538). 1370: Stephanum dictum Paztor (Lelesz
Acta 6/3). 1426 : Valentinus Pazthor (Múz. Kende).
1428 : Nicolao Paztor (OL. D. 29769). 1435 : Georgium
Paztor (Múz. Kállay). 1437 : Johanne Pazthur (Lelesz
Acta 54/35). 1445 : Georgio Paztlwr (Veszpr. 11, Maros).
1454: Stephano Paztor (Lelesz Acta 65/56). 1461:
Simoné Paztor (Múz. KáUay). 1470 : Valentinus Paztor
(Lelesz Acta 81/15). 1478 : Paulus Pazthor (OL. D.
18145). 1489 : Dominicus Pazthor (Lelesz Acta 98/25).
1508 : Johaimis Pazthor (uo. 116/45). 1521 : Clemente
Pazthor (uo. 127/6). 1522 : Ad terras arabiles Pazthor-
mezeye vocatas (ÓL. D. 37354). 1523 : Martinus Pazthor
(Múz. Ibrányi). 1548: Georgius Paazthor (OL. RDecim.
Zempl.). [Vö. borjú-, csorda-, disznó-, fó'-, lelki-,
ménes-pásztor.]

PÁSZTORKODIK: pastorem ago; hirt sein NySz.
1692 : Szölöpásztoroknak, mikor pásztorkodnak, sajt
per septimanam übr. l'/s- közczipó dietira nr. 3 (Gazd-
törtSzemle VL179;.

PÁSZTORMÁNY: 1678: A török pasztormány-
ban hajtotta cl az egész marhákért azt a marhát, melyet
az Actor keres (DebrJk.). [Vö. pásztorma NySz. és
Simonyi, Nyr. XXVIII.122.]

PÁSZTOROL : [custodio ; hüten]. 1581 : Ha valaki
lovát vagy egyébféle barmát a csóvás parlagon pászto-
roltatja vagy rá köti sz. János napig, 3 gii-án maradgyon
(SzékelyOkl. V.126, XVIU. századi másolatból). [Vö.
MTsz.]

PÁSZTOROS : [pastorem habens, a pastore custo-
ditus ; hirten habend, von einem hii-ten gehütet]. 1581 :
Az tilalmasban ha valami barmát találnak, ha pásztó-

753

PATA— PATAK

PATAK

754

ros leszen is, behajtsák (SzékelyOkl. V.125, XVm.
századi másolatból).

PATA ? pota P : 1211 : In uilla Pilip hü sünt
iiinitores Bolchon Euzin Berze Bunche Mogus Pata
Mogud Bor Zaaslou (Pannh. Tih. 1/5). Hü suut iou-
bagiones Bota Deme Ceke Buhteh Behneh Pota
Bedechy (iio.). 1213 : Speculatores de Zala loubagi-
ones predicti castri [Castriferrei] Wossos Pota Zerma
(Körmend II/8, Szentgothárd 2). [Vö. MTsz. ?]

PATAK: torrens, rivus, flumentum, profluens; bach
NySz. 1200 k. : Fluuius ille per socios Ketel uocatus
est per risum Keteljjotoca (Anon. 15). 1206 : Jnde
procedit usque in Jablam^oíoca (OL. D. 45). 1210 :
Tendit ad palludem que wlgo uocatur humerou 2^otok
(Wenzel V1.342). 1212 : Primus riuulus Cumlus j^otoc
dicitur (OL. D. 65). 1216/1230 : Uenit ad Rac potoc
(uo. 79). 1222 : Tulcou pótok cadit in Rabucha (uo.
103, «Veperd, Sopron m.» Szám. jegyz.). 1225 : Se-
cus riuulum qui denominatur pótok (OL. D. 118). 1227 :
Inde tendit in Zaiozpotok (uo. 134). 1230 : luxta riuu-
lum qui wlgo denominatur jJOifoZ; (uo. 161). 1230 P/1283:
Torrens nomine qui uulgo dicitur Feirpotok (Forrás ?).
1231/1257 : ViUam Sarpotoc (OL. D. 42). Villám Homus-
potoc (uo.). 1231/1397 : Ad locum nomine Ryánspotok
(uo. 174). Descendit in aquam que dicitiu- Keykuspo-
toka (uo., «Keykus erdőnél, Szatmár m.» Szám. jegyz.).
1233/1345 : Descendit ad quoddam pótok (Veszpr.
3, Biliege). 1234/1243 : Descendit per uallem ad munu-
rous pótok (OL. D. 198). 1249 : Usque ad riuulum qui
dicitur Yrm.egpotoka (Múz. Kapy). 1252 : Transeundo
ipsamsiluam uenit ad Kuesj50íoA;(bL.D. 369). 1254/1360 :
Tendit ad caput riuuli qui dicitiu- Sonspotok (uo. 385).
1254/1389 : Tendit ad caput riuuli qui dicitur Sous-
2}atak (Lelesz Met. Zemplén 10). 1256 : Item Zent-
miklos cum sua tota piscatura et Potokto (ErdMúzLt.,
1. Wenzel VII.429). 1257 : Inter villám pótok et Oloz
(Lelesz Met. Zemplén 42). 1258 : Ad riuulum Ba-
nya patak appellatum (ÓL. D. 480). Ad riuulum
vnum qui wlgo patak nominatur (uo.). 1260/1271 : Vsque
ad riuulum qui almas^aía^-a nominatur (uo. 2505).
1261 : Terras Fekete^oío^ Erbeuch Lap Karachunfolua
Kereztur et vruzy uocatas (uo. 511). Et ibi exit in
Scylospoíoc (Wenzel 1II.4). 1262: Uadit in dolna^ja-
takaiQM (MonStrig. 1.472). 1263 : Vbi riuulus nomine
Lesw^oíö/v intrat in fluuium Lanch (Veszpr. 10, Lanch).
1264 : Medietaíem silue áonkpotoka que wezueris
nuncupatur (OL. D. 564). Inde uadit usque ad caput
OzscyupoíoA; [«még egyszer ugyanígj^» Szám. jegyz.]
(uo. 571). 1264/1324 : Ad riuulum Zarazpothok voca-
tum (HazaiOkm. VI.122). Ad riuulum kemenchep athaka
(uo.). 1265: Ad trés metas iuxta j90ío^ existentes (OL.
D. 595). Inde descendit ad uallem Osjupotok (uo.).
Uenit ad fundum Corwlus potoka usque uallem Solumus
potoka (uo.). 1266 : Cadit in Rumluth^aíaA* inde per
RnmXxúhpatak uadit (Wenzel III.134). 1267/1318 : Vbi
feier pótok cadit in ipsum fluuium Wasech (Múz. Szent-
iványi). 1268 : Descendendo transit Brekene potoka
(Múz. Balassa). 1269 : luxta Holosthou pathaka (Hazai-
Okm. VI. 157). 1270 : Descendit ad fontem Muhusj^o-
tok (OL. D. 705). Cadit ad riuum vlnespotok (uo.).
Intrat riuum Scek^JoíoA; (uo.). In riuo Sarusiwtok (uo.).
Transit riuum Sehuspotok (uo.). Ad alium riuum Ozev-
potok (uo.). 1271 : In vno sicco jjotok vádit (uo.
757). 1272 : In riuulum gepus;)oi!o/<; nimeupatum (uo.
799). 1272/1331 : lucidit in Aypotak (HazaiOkm. V.47).
1275/1412: Transit quendam fluuium Sas^a^/ia/ca (OL.
D. 16091). 1278 : Fluuium, quod uulgo dicitur fekete
pótok (Kubinyi: MTörtEml. 1.108). 1279: Ascendit
per aliud minus pótok super arborem Berekenye
(Múz. Bossányi). Ad quasdam arbores que dicuntur
Malagaya inde descendit ad M.a\apataka (Múz. Jan-
kowich). 1280 : Quandam terram custodum siluarum

Magyar Oklevél-Szótár.

nostrarum ad Pótok pertinentem Roduan uocatam
prout in antea contulisse dicimur reliquimus eidem
pacifice possidendam (Múz. Soós). 1281 : In quodam
sicco pótok (Wenzel IX.326). 1282 : Ad vnum riuulum
^aáaspotok nuncupatum (OL. D. 30582). 1283/1323 :
Riviüi Walpatak dicti (HazaiOkm. VIII.228). 1284 :
In fluuio ^Qlpotok (OL. D. 1172). 1285 : Aquam que
nominatur hoziu pótok (uo. 1189). Exit super Sene-
geihopataka ad occidentem (Wenzel Xn.436). Ad
alium rj^wulum, qui Zenegethew^oí/íoA; nímcupatur (uo.
440). Inde procedit uersus orientem ad Keurus^oíote-
tewyn (Múz. Soós). 1288 : Ad paruam aquam que
nominatur Ozyu pótok (OL. D. 1230). Villás nostras
regales Sowar et Sojwtok uocatas in Comitatu de Sa-
rus existentes (Múz. Soós). Ad unam aquam lutosam
que uocatur Sarus pótok (OL. D. 1230). 1291 : Cadit
ad Kukenesj;aía/fca (uo. 1332). Cadit ad Gyartyanos
pataka (uo.). Penes eandem ^Jaía^- sünt trés mete (uo.).
Usque fluuium Sebusj:;oío/í; nominatum (MonStrig.
11.279). 1292: Usque ad KQYalpotoka (OL. D. 1360).
1295 : lungit aquam Machalas^ato^-a (uo. 1413). Uadit
ad locum Kuz^oíocfew nuncupatum (Múz. Forgách).
Lacui Aiialpotok dicto (KárolyiOkl. 1.23). 1296 : Ri-
uulus Wlwespothok vocatus (Wenzel X.228). 1296 ? :
Super quoddam flumen Kukene gurpothok nominatum
(Múz. Péchy). 1299 : Uadit usque ad Scaraz^oío^* (OL.
D. 1538). 1299/1360 : lungit quendam locum Nog-
patakzaáa vocatum (uo. 1553). lungit Bela^^aíaA-azada
(uo.). 1300 : Riuulus Melpaíaí; nominatus (HazaiOkm.
VI.458j. Ab una parte ipsius Ozzjwpotok (Veszpr.
Regn. Met. 5). Ab eodem fluuio exit in loco Ozzwyv/-
potokt\Y [igy ? olv. Ozzywpotoktw] (uo.). 1301 : Loco
qui Menüs pathaka nominatur (AnjouOkm. 1.12).
1301/1367 : Procedit in riuulum Melpotak vocatum (OL.
D. 13471). 1302 : Pertransit riuulum Zuhapataka nomi-
natum (Múz. Jankowich). 1306 : Ad quendam riuulum
Zavazpotok dictum (OL. D. 1699). 1311: Uadit usque
ad ScarasjíoíoA; (uo. 1790). 1312 : Terram Bagath Za-
azd vocatam circa Bmyathaka existentem (Múz. Hatos).
1314 : In eadem Keseken Eger pothoka Prima méta
incipitur in Keseken egerfey (OL. D. 1844). 1315:
Cadit in fluuium Wemsalmapathaka nuncixpatum (Múz.
Péchy). 1317/1407 : Ad riuulum Belsepatak vocatum
(OL. D. 1894). 1318 : lungit quendam Zavazpothoc
(uo. 1939). 1319 : Cadit in riuulum Gyous^JoíoA; (Kör-
mend, Sebesiana 2/3). 1323 : Quedam aqua Weres-
potak nuncupata (OL. D. 2160). lungit quendam riuu-
lum Kuzuru^oíoA' uocatum (Körmend, Sebesiana 2/5).
13231330 : In loco vbi fluuius Meelpotok cadit in
fluuium Bodrug (uo. 2/8). 1326 : Arknspothaktawe, hu.
(AnjouOkm. 11.239). Unum meatum vulgariter pothok
vocatum (uo. 261). Descendit ad Ryuulum Hydel^a-
tak nominatum (Lelesz Met. Abaúj 10). 1326/1428 :
Quandam aquam }lat^ja^pathaka nominatam (OL. D.
28721). 1327 : Descendit infra BurustyanusiJftíaA" dic-
tum (uo. 2470). Possessioms ^oupotak vocate (Múz.
Soós). Ad fluvium Memxspatak (AnjouOkm. 11.294). Ad
dictam terram Vynerges;JOÍo/v (uo. 295). 1327/1436 :
Fluuium qui dicitur llag^pothak (OL. D. 2454). 1328 :
Possessione Sowjjatak cum parte Saüs putei (Múz.
Soós). 1329: Rivulus Whxespatak vocatus (AnjouOkm.
11.398). In rivulo Rcketpataka vocato infra ubi cadit
Reketpataka in ZelechjMtaka (uo. 400). 1329/1335: Ri-
uulus Fekethepatak vocatus (OL. D. 2519). 1330/1420 :
Cadit in fluuium Mocharus;)aía/c vocatum (Múz. Soós).
Venit ad caput fluuii Sehuspatak vocati (uo.). Cadit in
fluuium khna?.pa(ak vocatum (uo.). 1330/1449 : Cadit in
Rywlum Pynkaipotak vocatum (Múz. Görgey). 1331 :
Peruenit ad aliud fluuium FiskaniS2)athak vocatum
(Múz.). Ad quendam fluuium nemorosum Estfanüa2.»a-
thaka uocatum (uo.). Peruenit in quendam meatum aque
Forwwpathaka uocatum (uo.). In fluuium Bykus/Jrt-
taka (Körmend 11/9, Dolynch 22). In fluuium Hudus-
pataka dictum (uo.). 1332 : Vsque riuulum Fekete-

48

755

PATAK

PATAK

7S6

potak vocatum (Múz.). Inter duobus riuulis Dobojjo-
taka et Megej9oía^ vocatLs (uo.). 1333 ; Peruenit ad
sarusjíötoA; Moos vocatum (Körmend II/l, Groffensali
3). In medio MegejJoíaX- declinando (Körmend II/l,
Alber 3). Ad fluuium MonorosdjjaíaA- uocatum (uo.).
Quendam fluuium Kengelus^oíaA; vocatum (OL. D.
2792). 1333,1334: Transit quendam rivulum Nadas-
patak vocatum (KárolyiOkl. 1.81). Pervenit ad Malach-
pataka (uo. 82). 1334: Possessionum Rebneche et
Souspatak vocatarum (AnjouOkm. III. 111). Ad alium
fluuium Feketepatak nuncupatum (Körmend, Sebesi-
ana 8/6). Iimgit caput riuuli Mocholaj^fltoA-a vocati
(Múz. Hanvay). 1335 : Cadit in quoddam fossatum
Réktyespatak [így ? olv. Reketyes-] vocatum (Sztáray-
Okl. 1.96). De lacu Sumuspatak vocato (uo. 97).
1336 : Cadit in quoddam stagnum Medyespatak vo-
catum (uo. 110). In quendam locum ' Macharus^a-
tak vocatum (uo. 116). Ad aliam vallem'que dici-
tur Hollowswelg et deinde ad Komlouspatak (OL.
D. 2987). In capite cuiusdam riuuli melpatak vo-
cati (Múz.). luxta fluuium Vitez^^a ^aX-a vocatum (uo.).
1337 : Intrat in quendam alveum vulgo Vyzzamenew-
patak vocatum (SztárayOkl. 1.130). In quodam ri-
vulo Sumoschpataka vocato (uo. 124). Cuiusdam ri-
vuli TekeresclrpoíaA; vocati (uo. 125). 1337/1414 :
Intrat alium patak wlgo Sumspatak vocatum (OL. D.
3089). A quodam fluuio Azjapatak vocato (uo.).
lungit quendam fluuium NyaraspatoA; vocatum (uo.).
1338 : Fluuiorum videUcet Chükanpataka et Rosa-
ueolgypataka vocatonim (uo. 3166). Duas metas ter-
reas in uertice cuiusdam aJuey Azyupatak vocati
(uo. 31239). In capite cuiusdam aJuey wlgo Tekerus-
patakíe-w vocati (uo.). Circa quendam fluuium Mor-
taspatak vocatum (Múz.). 1341 : Quidam riuulus Cher-
getegpataka nuncupatus (OL. D. 3393). 1345 : Riuu-
lus San-azj;a<oI-a nominatus (HazaiOkm. V.123). 1346:
Ad Riuulum Muggiidurpataka vocatum (Körmend,
Heim 110). 1347 : Perueniret in alium fluuium Keues-
patak vocatum (Múz. Kapy). Cuiusdam Riuiűi Sethetb-
pathak vocati (uo.). 1347 1358 : Ad quandam rpiu-
lum seu vaUem Senegetevrpatak nominatam (OL. D.
4716). 1349 : Riuulum qui uocatur Zelápotak (uo.
30652). 1353 : Riuulos Agysiguspatak et Rednuk (uo.
4397). Priuilegium quoddam excellentissimi principis
domini Ladislai Regis Hungáriáé super terris Custo-
dum süijarum et piscatorum tunc regalium pröpe vil-
lám Patak Erdeuouou et Halaz vocatorum (Múz. Soós).
1355 : Vsque ad meatum fluuii Munurous^a/a^- nomi-
nati (Múz. Komoróczy). In loco Rakatj'as^aíaX" uocato
(uo.). 1356 : Ad vnum patak Azyopatak vocatum (OL.
D. 4640). Ad vnum rywlum Gyulkuspatak appellatum
(Lelesz Met. Ugocsa 10). 1357 : Ad quendam riuulum
vermeapatak nominatum (OL. D. 4656). 1358 : luxta
aquam Burpataka dictam (Múz.). Peruenit ad paruum
Ryuulum Rakiispatak vocatum (Körmend II/l, Grof-
fensah 23). Cadit ad Ryuulum Rehpoh wlgariter
Ewz2)atak vocatum (uo.\ luxta locum aquosum Roth-
mos wlgo Wemspatak dictum (uo.). Ad vnum patak
quod wlgo vocatur Er (ZichyOkm. III. 116). Ad caput
riuuli Hydos^aía^ (Múz. Kapy). Caderet in Zylas-
patoka (uo.). Usque ad Wlues^JöioX- (uo.l Transeundo
ad GyousjíoíoA; (uo.). Caderet in riuulum Agyagus-
potoka (uo.). Descenderet in fluuium Kyral^aío^a in
portum Lengenriuy vocatum (uo.). 1358 1364: Veni-
ret in locum vbi fluiűus [t. i. az Ung] triplicaretur
et in vno Riwlo eiusdem Kuzepzegu;;a/aÁ- nominato
(OL. D. 31286). 1359 : Quidam riuulus ^ehn^mtak
dictus (Múz.). Ad caput cuiusdam riuuli Zékpatak
vocati (uo.\ In vno Ryuulo Yyzefipatak nominato
(Lelesz Met. Szatmár 21). 1363 : Uenissent ad quen-
dam locum Zoldubagjjöía/íafeye uocatum (Könnend,
Heim 186). Separat a R&\m2ipataka Egerzeg et Remete
(uo.). Usque ad quendam Riuulum Wineapataka uo-
catum (uo.). Vsque riuulum GerendelpaíaA dictum

(Múz.). luxta riuulum Komlós patak (uo.). Veneret [így]
ad finem cuiusdam patak Tiuadarbara vocatum (Múz.
Kállay). Ad vnum Ér, Saraya^aíAaA;a dictum (Zichy-
Okm. in. 264). luxta fluuium ^dirpataka uocatum (Múz.).
Circa quendam meatum aque Kygo'^pataka nomina-
tum (Lelesz Met. Bereg 52). 1364/1367 : Cuiusdam
riuuli ^09,potak (OL. D. 30682). Capite riuuli Sos-
potakfew (uo.). 1365 : Peruenit ad quendam locum
lutosum Egmspatak nuncupatum (OL. TÜ. 18/15).
1366 : Ad locum qui dicitur Ereus;?aíaAfev (OL. D.
30691). Vnus rj'uulus qui uocatur Ratsirpataka (uo.).
1367 : Ad quoddam stagnum Zallas^iaíac^a vocatum
(Körmend, Heim 208). Quoddam stagnum Hwlues-
pataka vocatum (uo.). Duorum stagnorum Rauna-
pataka et Haranyas;3aíaA;a vocatorum (uo.). 1368 :
Quidam riuulus Rogosnapataka alio nomine Sasus-
patak (OL. D. 25769). Vsque riuulum GerendelpoíaA
dictum (Múz. Kapy). luxta Riuulum Komlospatak (uo.).
1369 : Cadit in riuulum Meeduisj>aíAaA;a (Múz. Horvát lát-
ván, 1. Pesty : KrassóvmTört. in.90). Venit ad riuulum
Meeduispaí/iafco (uo.). Pergendo inter capita duorum
riuulorum videlicet Vizák et Vizzafuloupathaka vo-
catorum (uo., 1. Pesty 91). 1371 : Usque ad fluuium
Tyza, vbi idera Zugo^aíaA; cadit in eundem (Zichy-
Okm. ni.428). 1372 : Ad Ryuulum Általpatak vocatum
(OL. D 6039). Declinando per riuulum Fyzespatak dic-
tum (Múz.). 1373 : Ad ryuulum Fenyes;30íaA;a nominatum
(OL. D. 6133). Ad ryuulum Mezespataka (uo.). 1374. 1479 :
Riuulum Melpathak vocatum (uo. 18148). 1376 : Ad
riuulum Hydas^oíaA" vocatum (Körmend n/5, Lyndva
18). 1377 : Ad siluam Meánespathaka uocatam (Kör-
mend, Heim 139). luxta meatum Souspatak dictum
(OL. D. 28753). 1378 : luxta aquam Ebes^aíaA;a nun-
cupatam (uo. 31331). A parte prefati riuuli Foktalan-
patak vocati (Múz. Kisfaludy). 1379 : Ciues de Azun-
pataka et de Feulseubanya (Lelesz Acta 12/41). Ad
fluxum aque 'RvLzyMlst.zpatalka [ígj" ? olv. pataka] vo-
catum (Lelesz Met. Ugocsa 25). Versus riuulum Ke-
Meapatak vocatum (Múz. Mednyánszky). 1380 : Ad
quandam vaUem Za,ria.spafak vocatam (Múz. Szent-
iványi). 1383 : Ad capud cuiusdam Ryuly Sebes^aíaA;
nuncupati (Lelesz Met. Mármaros 5). 1384: Penes quen-
dam Riuulum Feketewpatak vocatum (Múz. Ivánka).
1386 : Transiret ad riuulum Megespatak vocatum
(Múz. Hanvay). 1387 : Venissent ad quendam riuulum
Uatavpatak appeUatum (Múz. Kállay). Per ipsum riuu-
lum Sebus^;ato^ (uo.). 1389 : Super fluuio Sárospatak
vocato (OL. D. 7481). Descendit in caput cuiusdam
riuuli Sospatak appellati (Lelesz Met. Mármaros 13). In
quendam aUum fluuium Mortospataka vocatum (uo.).
Venit ad vnum riuulum Ke-pespataka vocatum (uo.). Su-
per fluuio SarospaíaA; vocato (uo.). 1390 : Quidam riuulus
Ludpatak nuncupatus (uo. 9). Riuulus Aziopatak no-
minatus (uo.). Riuulus Almas^aía^- nominatus (uo. 11).
Ad riuulum Sospatak (uo. 20). Peruenissent ad riuu-
lum Ssi&spatak dictum (uo.). Vsque ad riuulum Zarwas-
patak (uo.). Procedendo ad riuulum Berhethlen^jaíaA;
(uo.). Peruenissent ad capud Borpatak vocatum (uo.).
Peruenissent ad riuulum Gempatak nuncupatum (uo.).
Vadít ad caput seu originem cuiusdam riuuü Dyzno-
patak vocati (uo. 30). Quendam riuulum Korbolow-
pataka nominatum (uo. 41). 1391 : Uenissent ad Riuu-
lum Altalpatak vocatum (Lelesz Met. Ugocsa 8). 1393 :
Per ipsum Kuithsipathak descendendo (OL. D. 7874).
1395 : Vsque ad Chalíinospathak (Lelesz Met. Ung
53). 1402 : In fluuio Monyaros^aía^'a (Múz. Med-
nyánszky). 1407 : Sicci fluuii azyopathak vocati (OL.
D. 9363). 1408 : Sicci fluuii Azywpatak vocati (uo.
9477). Plebanum de Kwrwspatak (SzékelyOkl. V.7,
egykorú másolatból). 1409 : Venit ad fluuium Almas-
pathaka nuncupatum (Múz.). 1410 : Vsque riuulum
B.ark2\pathaka (uo.). Penes vallem Kelesesuelgj)afaA;a
vocatam (OL. D. 28775 és 30760). 1411 : Riuulum
Malum pathaka predictum (Múz. Péchy). Attigissent

757 PATIKA-GYERTYA— PATIKÁRUS

PATING-GÚZS-PATKOLÓ-KOVÁCS 758

fluuium E.amjspathaka vocatum (Lelesz Met. Márma-
ros 18). 1411/1492 : Venissent ad riuulum Zaraz-
pathaka (Múz. Ibrányi). 1415 : Queradam riuulum
Zjkzora.meüeyvpathak vocatum pertranseundo (Zichy-
Okm. VI.352). 1416 : Incidisseut in vnum Riuulum
Zekpathak nuncupatum (Múz. Kapy). Ad quendam
riuulum Dyos2)atak vocatum (uo.). Incidissent in vnum
riuulum Zekpathak nuncupatum (Körmend, Sebesiana
3/17). 1417/1505 : Venissent ad quendam Riuulum
Elewpathak nominatum (OL. D. 37350). 1419 : Caput
fluuii Sethethpatak (Körmend, Sebesiana 14/3DD).
1420 : Annexissent quendam RjTiulum Saspathak
nuncupatum (Múz. Ibrányi). 1422 : Circa quendam
meatum aque Ezthrakpathaka nuncupatum (OL. D.
11181). In quadam vaUe üjdaapathak nuncupata
(Lelesz Met. Ung 34). 1423 : Circa quendam meatum
aque Ezíhiakpathaka nuncupatum (uo. 4). 1425 :
Attigissent quendam Rywlum Bogaxpathaka nomina-
tum (Lelesz Met. Szatmár 8). 1430 : Venissent ad
quandam vallem Foljojyatak appellatam (Múz Bethlen).
1435 : Ryuulum Eewlgespathaka appellatum (Lelesz
Met. Bereg 54). 1436 : Ad pratum wlgo Tekeres-
jmthaka (Lelesz Acta 53/33). 1451 : Feniübus Kwke-
nyesdpathaka et Saaseer vocatis (KárolyiOkl. 11.290).
1452 : Venissent ad riwlum Gyapywyato/ca nominatum
(Lelesz Met. Mármaros 31). 1453 : Peruenissent ad
quendam locum paludinosum aquam semper in se
continentem Kemenczej;aí/ia/i;a nominatum (Lelesz
Met. Abaúj 3). 1454 : Quedam vaUis seu fossatum
Thewlgeapathak nuncupatum (OL. D. 28842). Ad
vnum Riuulum 'Naáasjjathak nuncupatum (uo. 31147).
Jopathak, hn. (uo. 14604). Gonozpatak, hn. (uo.).
1459 : In fluuio Banyapathaka (uo. 15368, «Telkibánya»
Szám. jegyz.). 1460 : Possessionis Dyznopathaka vo-
cate (OL. D. 15428). Incipit in riuulo üatarpathaka
vocato (uo.). Fossatum The^^lgespathak vocatum (uo.
28844). 1463 : Ad vnum gurgitem 'H.yáegkwthpathaka
vocatum (Múz.). Penes fluuium Sebes pathaka voca-
tum (Lelesz Prot. IV. 110). 1467 : Ad riuulum qui
vocatur Kewespathaka (Lelesz Met. Bereg 21). 1468 :
Eundo ad latus cuiusdam Campi Poí/iaA;ezthorotliw
[-ezthero- ?] (Múz.). Abinde transeundo ad Somos-
patliak (uo.). Deinde eundo ad Kwrth.apathak (uo.).
1470 : Penes quendam riuulum íiyrespathak appella-
tum (Múz. Sombory). 1480 : Quoddam Rj-vrlum folyo-
pathak nuncupaüim (OL. D. 18351). 1487 : Vltra
Riuulum Mwska2)athaka (uo. 37066). Descendissent in
Riuulum Hayospathak appellatum (uo.). Pervenissent
quendam paruum gurgitem siue Riuulum Wallareh,
in lingua autem hungaricali Pokolpathak appellatum
(uo.). 1497 : AUud Molendinum super Zarwastho pa-
thaka (Múz. Bethlen). 1513 : A parte fluuii Farkas-
pathaka vocati (Forrás?). 1520: Ad Riuulum Molnos-
l)athak vocatum (Lelesz Acta 126/26). 1560/1580:
Vagyon az Dalnok Ríti mellett egy hold, kit hínak
Patakszökö Bartalis földének (SzékelyÓkl. V.76).
Ezt vettem PateA;szökö Lörincztöl örökáron (uo.).
[Vö. pisztrángos-patak.]

PATIKA-GYERTYA : [species candeláé ; eine
art kerze]. 1544: Vöttem patika gert'at (OL. Nád. 40).
Vöttem patika (jert'at Vöttem uekon geríat (uo. 42).
1548 : Uöttem patika gertat e^ fontot ^uo. 49). 1552 :
Vtra való patika giertyath (uo. 48). 1553: Ceras Palika
gyertya (uo. 49). 1556 : Ceras estap gerthia vocatas
et Fatyca gerthya (Forrás ?).

PATIKÁROS, patikárus: pharmacopola, myro-
pola ; apotheker NySz. (2. jel.). 1465 : Johannem
Pathycaros dictum (OL. D. 26048). Johannem Pathi-
caros (uo. 28527). 1481 : Georgio Pathykaros (uo.
29851). 1544 : Attam az 2^(^ti<^(í^osnak hog wramnak
purgatiot cinalt (uo. 40). Attam az patikarusnak (uo. 41).

PATIKÁRUS, 1. patikáros.

PATING-GÚZS : «patingnak alkalmazott gúzs»
CzF. ; [wiede, womit der hintere theil des pfluges an
den vorderen gebunden wird]. 1728 : Szabó Jánosnét
Makón megrontotta s megkötötte volt ; de ismét
meggyógyította és megoldotta volt a pating gúzszsal
(Reizner : SzegedTört. IV.383). Azután az patinggúzst
vélek kifejtette egy nád szállal, az Marosba Kökényné
behajtotta (uo. 434). [Vö. pating NySz. MTsz.]

PATKÁNY : talpa, sorex, [mus rattus] ; ratte
NySz. 1211: Hü sünt agasones Leké Haia Potcan
Ciquilou Keteus Finti (Pannh. Tih. 1/5). Sünt sutores
hii Joan filius Scesun. Potcan. Zelsa Bod Adamas
(uo.). 1299/1413 : In vnam vaUem que pat}ikan%a\i.a
uocatur (Kubinyi : MTörtEml. 1.176). 1408 : Ladislao
Pathkan (ZichyOkm. V.550).

patkány-szőrű. : [pilo coloris muris ratti ; mit
rattenfarbenem haarj. 1650 : Patkány szőrű szijhátú
fakó ló (DebrLt., 1. Nyr. XXn.520).

PATKÓ : solea equi, calceus equinus, solea ferrea;
hufeisen NySz. 1342: Nicolai fiíi Pothkow (Zichy-
Okm. 11.16). 1355 : Nicolaus filius Pathko (Anjou-
Okm. VI.376). 1598 : Emericus Patkó (OL. RDecim.
ZempL). 1608 : Tomas Patkó (MA.NLI. 253). 1609 :
Tomas Patkó (uo. 298). [Vö. jég-patkó.]

patkó-fánc ? : 1556 : Instrumentum patkó fancz
[a szó vége c^-nek látszik] vocatum (OL. UC. 99/27,
nagybányai inventariumban). [Vö. fánc MTsz.]

patkószeg-fejező, -fejedzö : [pistillus, quo clavi
solearii conficiuntur ; hufnageleisen]. 1549 : Ég jjaíAro
zeg feyezó (OL. Nád. 49). 1616/1643 : Lecz szegh
feieczeö No. 1. Patkö szégh feieczeő No. 1 (OL. Instr.
42, 1. GazdtörtSzemle VI.126).

patkószég-fogó : [forceps quo clavi solearii pren-
santur ; hufnagelzange]. 1597 : Az kouacz uinnye ház-
ban. Likazto vass 3 Karika vereo 1 Keoröm faragó
1 Patkó szeg fogó 1 Patkó vereo 1 (,0L. UC. 101/3).

patkó-verő : malleus calceando inserviens ; be-
schlaghammer NySz. 1510 k. : Wagokesth, Cyapfuro,
patkoivero (OL. D. 26251). 1526 : Eodem die emere
feci claviculos majores et minores pro fl. 1. et dena-
riis 20. cupreae monetae, de funiculo verő ligaturas
10. pro denariis 50 et secures 3. per den. 75. ad
pathkoiverew, per den. 80 [stb.] (Engel : MonUngr.
192). 1528 : Vnum wlgo j^athko wereiv (OL. Nád. 48).
1544 : Uöttem eg patkó ueröt (uo. 40). 1597 : Az ko-
uacz uinnye házban. Likazto vass 3 Karika vereo
1 Keoröm faragó 1 Patkó szeg fogó 1 Patkó vereo
1 Zeg feiezeo 1 (OL. UC. 101/3).

PATKOL, patkói : subferro, calceo equum,
appingo soleas, ferream soleam equo induco ; das
pferd beschlagen NySz. 1465/1466 : Dominico Path-
kolo (OL. D. 16292). 1536: Petrus patkoló (Múz.
Kállay). \Vó. mégpatkol.]

PATKOLÁS, patkoltatás : calceatio ; hufbe-
schlag NySz. 1544 : Patkolasra. léghez ualo szegre
(OL. Nád. 41). 1548 : Eggik lo patkolasatol (uo. 49).
1564 : Az Jakap uram lovai patkolása dolgábúl (Gazd-
törtSzemle 1.70). 1635 : Egy pár caizmapatkoUatástól
8 d. (uo. Vin.475).

PATKOLÓ-POGÓ : [forceps calceandi; hufeisen-
zange]. 1549 : Eg patkoló fogó (OL. Nád. 49).

PATKOLÓ -KOVÁCS: solearius faber; ein
schmied der pferdo beschliigt, hufschraied NySz.
1564 : Az szabados patkoló kovács dolgát ez előtt
való állapotban hagyván [stb.] (GazdtörtSzemle 1.70).

48*

759

PATKOLTATÁS— PATVARIA

PATVARISTA— PECER

760

PATKOLTATÁS, 1. patkolás.

PATKÓS : 1) subferratus ; beschlagen NySz. ; [so-
leam ferream habens ; hufeisen habend]. 1388 : Jo-
hanne filio Pathkos (OL. D. 8005). 1417 : Johannes
dictus Pathkos (Múz.). 1430 : Stephanus Pathkos (OL.
D. 12213). 14511457 : Alberti Pathkos (uo. 14453).
1453 : Georgius Pathkous (uo. 27893). 1511 : Joaime
Pathkos (Múz. Forgách). 1519 : Benedicto Pathkos
(uo.). 1602 : Patkós János (SzékelyOkl. V.236). Patkós
Pál (uo. 237). Patkós Gergely (uo. 272). || 2,i [vö.
<^patkós-g■yolcs»]. 1532 : Sindonem patkós (OL. L.
IIL 16. 17). 1553 : Sindonem pathkos vlnas decem
(OL. Nád. 49).

patkós-gyolcs : 1548 : Vettem patkós gyolchot
(OL. Nád. 43). [Vö. NySz.] [Vö. patkós, 2. jel.]

PATTAG, 1. pattog.

PATTANTÉS, 1. pattantyús.

PATTANTYÚ: bombarda, tormentum; bom-
barde. kanone NySz. 1520 ; Sakalos, pathanthio Ta-
raczkíi (OL. D. 26219). 1535: Bombarda pathantiu
(OL. UC. 99/25). [Vö. hír-, faltörő'-, kürtő-, mo-
zsár-, siska-pattantyú.]

pattantyú-mérték : 1490 : Quoddam instiumen-
tum ad bombardas pertinens pathanthyw merthek
(OL. D. 26048).

pattantyúmérték-fúró : 1494 : Quoddam instru-
mentum ad Bambardas [így] pertinens pathanthyiv-
merthekfivro (OL. D. 26076).

PATTANTYÚS, pattantés: tormentorum bom-

bardarumve moderátor et ejaculator ; kanonier NySz.
1460 : Georgium Pathanthyivs (Forrás ?). 1469 : Gre-
gorii Pathyanthyics (OL. D. 36394). 1495 : Georgio
Pattates [így, olv. pattantés, vö. «patlitante» Schlagli-
Szójz.] (Múz. Forgách). 1498 : Gregorium Pathan-
thyics (Múz. Kállav). 1525 : Georgius Patthanthtvs
(OL. D. 37000). Í529 : Mathie Patthanthyws (OL.
Nád. 42). 1544 : Attam az pattantyúsnak (uo. 41).

PATTOG, pattag : strepo, crepo ; rauschen,
knallen NySz. (1. jel.) 1601 : Iszom az keseró szert,
patag az bóróm tóle. apad az verőm, czak geren-
dára ne hagyon az bóróm (MA. NLI. 124, eredetije
szerint).

PATTOGOZ? vö. kipattogzik.

PATTOGZIK? vö. kipattogzik.

PATVAR : calumnia, cavillum ; schmach, spott
NySz. 1451: Gregorius Pathtvar (OL. D. 14467).
1461: Augustino Pathtvar (Lelesz Acta 72/36). 1510:
Benedicti Pathwar lOL. D. 21991). [Vö. patvaria.]

PATVARASSÁG, 1. patvarosság.

PATVARIA : [rLxa, certamen, calumnia, discordia;
hader, zank]. [Vö. 1393 k. : Alioquin elapsis illis quin-
denis nullám calumpniam seu pathwariam inponendi
habeat facultatem par contra partém alteram (Múz.
Kállay). 1418 : Aliasque legittimas conprobaciones
et documenta predictorum exponencium eisdem ex
parte prelibatorum relicte et liberorum sepetacti Vdal-
rici [. . .] allegacionibus et pathuarijs per ipsam nobi-
lem dominam in contrarium allegandis non obstanti-
bus (OL. D. 10684). 1524 : Inter quos fratres magna
discordia maximaque pathwaria hominumque ac pecu-
dum Interempcio maximeque wlneracionis [így] exti-
tissent (Múz. Kisfaludy). Vö. pathvaría Bartaí.j

PATVARISTA : disciplinae íuris studiosus, Bar-
tal. [Vö. 1524 : Due pathwariste videlicet Micbael
Chak de Myhaly et Benedictus de Kysfalwd (Múz.

Kisfaludy).]

P AT VAROS ? : sycophanta, calumniosus, cavil-
lator, improbus, falsus ; verkláger, verleumder, fuchs-
schwánzer NySz. 1435 ; Per quendam meatum path-
warivsEv [a. m. patvaros ?] nominatum (OL. D. 30434).

PATVAROSSÁG, patvarasság : [calumnia;
verleumdung, verspottung]. 1468 : La grauaminibus
calumnie wlgo pathwarassagh főre agrauatus extitis-
set (Múz. Kállay).

PATYOLAT : calantica, pannus tenuis xylinus ;
schleier, battist NySz. (1. jel.) 1528 : Vnum picarium
argenteum vnum ebese vnum pathyolath (Múz. Kapy).
1533 : Toraié paplan de patyolath (OL. Nád. 49). 1558 :
Ym-m piathiolath nouum (OL. UC. 97/19 1. 1561: Vna
portio tele wlgo patyolath (OL. L. IH. 16. 17). 1564 :
Keth wegh kezdöth patyolath (OL. Nád. 49). 1588 :
Patyolat kezkenio (OL. UC. 76/17).

PÁVA : pavo ; pfau NySz. (1. jel.). 1521 : Wlgo
paioakath sedecim (OL. D. 37184). 1567: Zwrke pawa
es feyer pawa tizenkettő (OL. GyfLimb. 7). [Vö. fe-
hér-páva.]

páva-toU: pinna pavonis; pfauenfeder NySz. 1594:
Vágjon Paua toll keotessel No. 1 (OL. UC. 78/7).
Paua túlhűl keötheöt legjezeö (uo.). 1597 : Legiezeo
paua tolhul czinalt bokor 1 (uo. 101/3).

pávatoll-legyező : [flabellum ex pinnis pavonis
factum ; fácher aus pfauenfedern]. 1556 : Egh pawa
tol legyező (OL. Nád. 48).

PAZSÁRPL pozsár.

PÁZSINT, 1. pázsit.

PÁZSIT, pasit, pást, pázsint : gramen, cam-
pus graminosus ; rasen, wasen NySz. 1319 : Terram
Ki&pasit vocatam (ZichyOkm. L164). 1348 : Locus ce-
spitum vulgo pasyth dictus (AnjouOkm. V.251). 1454 :
Peruenit ad sex iugera terrarum Pasthíevf (Körmend,
Unyom. 71, «Mindszent, Zala m.» Szám. jegyz.). 1603:
Gregorius Pdsinth iSzékelyOkl. V.267).

pázsit-bárány: 1621: Yxdgo pasyth harany agnum
vnum (OL. UC. 2/31). Agnum vnius anni vulgo pa-
sith harany vnum (uo.).

pázsit-disznó : 1594 : Pasit diznot eök nem ad-
nak (Forrás?). [Vö. NySz.]

pázsit-szinű, -szün: colore herbeo; grasgrim NySz.
1531 : Piu-pian pasytzwn Purpian zwrke (OL. Nád. 43).

PÁZSITOS : graminosus ; voll gras NySz. 1521 :
Penes pratum sew insulam Pasythoszygeth dictam
(EgyKönyvt. Litt. Epist. Őrig. 22b).

PECE : [oleum liní ; leinöl]. 1518: Oleum peche
vnum fonth (OL. D. 26193). 1519 : Oleum pechee fontho
octo (uo. 35012).

pece-olaj: oleum lini ; leinöl NySz. («pecolaj» a.)
1493 : Oleum commune peczeolayth (EPSz. fol. 22).

PÉCÉR, peszér, vö. eb-pécór.

pécér-liáz: [casa agitatoris venatici ; wohnung des
hundbesorgers]. 1637 : Vagyon az Peczerhaz keörwl
jo fedeles seöueny (OL. UC. 14/43). 1638 : Negiedik
az Peczer Haz Udvara Ez Udvaron vagion Egy Pe-
czer haz (uo. 2/34).

761

PECKES— PÉCSÉTELÉS

PECSÉTES— PÉGYVET

762

PECKES ? : 1427 : Veniret ad montem Pechkes-
few [a. m. peckes '?] nominatum (Lelesz Met. Sza-
bolcs 1). 1478 : Pratum sev fenile j)eczJees nominatum
(Múz. Kállay). [Vö. NySz. MTsz.]

PECSENYE: assum, ássa caro ; braten NySz.
(1. jel.) 1544 : Uöttem egpeczenet (OL. Nád. 42). 1638:
Egy Peczienie szárasztó Rud (OL. UC. 2/34). [Yö. fe-
hér-, fojtott-pecsénye.]

pecsenye-sütő : [venditor carnis assae ; braten-
híindler]. 1714 : Pecsenyesütő [foglalkozásnév] (Gazd-
törtSzemle IX.22). [Vö'. NySz. más jel.J

PECSENYÉS : gramiosus ; triefend NySz. 1397:
Benedictum Pechenyes (ZichyOkm. V.40).

PECSES ? : [magnó pene ; grosses mannliches glied
habend]. 1482 : Sebastiano Peches [így, a. m. pecses ?]
(Múz. Kállay). [Vö. pecs NySz.]

PECSÉT, pöcsét : sigillum, signaculum ; siegel
NySz. 1544: Neguen íiolc magár forintról menedéket
es kezyrasat pöcetyuel egetembe vettem (OL. Nád. 42).
1604 : Ha ith Uarasi Embernek eggiknek az másikkal
peri indultatik az Feolpereos az Alpereost, Iia maga
Citallia ne teruentkeressel Citallia, hanem az Bironal
peczetet kerien, es tartozzék az biro peczetet adni pénz
nelkwl (MJogtörtEml. L31— 32, Marosvásárhely tör-
vényeiben). [Ha] nem eri olliankor hamar az birot, az
kit az Polgárok keozwl hamareb er az Mezeoben attól
kérhet Simpliciter Teruent, de nem Peczetet, Es ez
illien Teruenkeresnek az Teruen hellt ad (uo. 33).
1613 1696 : A citatória béirástul is és kiadástúl az
nótáriusnak den. 16, az pecséttűi az bírónak den. 4,
mind ittvalótúl, mind extráneustól hasonlóképpen
(GazdtörtSzemle VIL406, Tállya város törvényeiben).
1643 : Aminémü törvénnyel, a régi fölsö-szelestei, avagy
guári és szentgyörgyi földes lu-ak által tartatott, és
mostan is tartatik és ezután is tartassák a szent-
györgyi, és guari hegy : annak rendit és módját rend
szerint pöcsét alatt és kezünk írásával megerősítvén
adtuk a mi szentgyörgyi és guári hegymestereinknek
(uo. VI.467). 1700 : Mikor valamely ember néminemű
szüksége miatt vidékben akarván menni, és az ö igaz-
sága mellett város pecséti alatt való levelet kér az
föbírótúl . . . attul valamennyi pecsétpénz jut, az ép-
pen az főbíróé (uo. Vn.401). 1716 : Meghirdettessék :
senki nyomtatni ne kezgyen, pecsétet válcson az Vá-
rosházánál (uo. IX.3). 1731 : Amaz reája való gyanú-
ságot másoktúl megértvén, pecsét által nemzetes
bíró úrhoz czitálta (Reizner : SzegedTört. IV.480).
[Vö. « Szegeden a nép a hatósági idézéseket ma is
pöesét-nek nevezi» Kovács János közlése.]

pecsét-pénz: cerarium; diplomsteuer NySz. 1480
k. : Alios census non habent preterque nonas vineis
soluent, et de Sigillo peczethpenz facit florenos XX
(OL. D. 36995). 1700 : Mikor valamely ember némi-
nemű szüksége miatt vidékben akarván menni, és az
ö igazsága mellett város pecséti alatt való levelet
kér az föbírótúl . . . attul valamennyi p>ecsétpénz jut,
az éppen az föbú-óé (GazdtörtSzemle Vn.401). [Vö.
1353/1424 : De vna timella cuiuscunque quantitatis
fuerit, quilibet tenetur dare quatuor denaríos sígillares
(OL. D. 4402). 1459 : Denarii Sígillares tempore vin-
demiarum a deducentibus vinorum vsque festum sancti
Martini exigere soliti (uo. 15322).]

PÉCSÉTÉL, vö. kipécsétéL

PÉCSÉTÉLÉS : signatio, signatm-a; versíegelung
NySz. 1613/1696 : Ha valaki mer az pecsételés ellen
contradicálni, tehát a contradictio áll, csak a naptúl,
melyen contradicál két hétre (GazdtörtSzemle Vn.414).

PECSÉTES, pöcsétés : sigillatus, signatus ; be-
siegelt NySz. ; [sigillum habens ; siegel habend]. 1461:
Petrum Pechetes camerarium salium r^^galium (OL. D.
36392). 1558: Éhez [a borkóstoláshoz] mynden korcho-
marosnak, fabul chinalth pechietcs pynthy, Iczeie,
harmadaia [így], meszelie légien (OL. D. 37006, L
GazdtörtSzemie VI.136). 1586: Ot pechetes kw me-
czeth lewel (OL. Nád. 49). 1597 : Peoczetes bilig az
vr neue raita (OL. UC. 101/3). [Vö. függó'pécsé-
tés.]

pecsétes-levél: literae obsignatae ; besiegelter
brief NySz. (1. jel.) 1700 : Mikor valamely ember af-
féle örökségnek megvételértíl, hogy bizonyosabb le-
hessen az örökségben, pecsétes levelet vált a birótúl
és az egész tanácstúl [stb.] (GazdtörtSzemle VIL401).

PÉCSÉTLŐ-GYŰRŰ, -gyérű, -gyírű : annu-
lus signatorius ; siegelring NySz. 1558 k. : Wagyon
geryw ij eggyk arany masyk jiechetle ezisth gerib
(Nyr. XXVin. 22). 1589 : Jegj giuruth. Pechetlo gi-
ruth (OL. Nád. 48).

PÉCSÉTLŐ-VAS, pöcsétlő-: [cauterium ; brenn-
eisen]. 1566: Egy pöchetlö tvcis (OL. Nád. 49). 1597:
Hordóra való peoczetleo vass az vr w Na[gysá]ga
neue raita (OL. UC. 101/3).

PEDIG, kedik, penig, peniglen: autem, verő;
aber NySz. (1. jel). 1569 : Ha az felperesnek magva
szakadna . . . tehát ezen felyűlmegnevezett szántó-
földek és szénarétek visszamaradjanak az alperesnek,
vagy maradváinak kezébe, ezen közbe jjem^- senki-
nek el ne idegenithesse ez megmondott felperes, ha
kedik örökben eladna ez felyűl megmondott földekbe
vagy szénarótekbe, tehát semmi nélkül yisszave-
hesse és hozzá nyúlhasson az alperes (SzékelyOkl.
V. 87-88). 1590: Egyfelől mesgyós szomszédja
Hadházi Pál, Czomortani Tamás jobbágya, másfelöl
peniglen Kelemen Demeter, urunk jobbágya (uo. 145).
1632 : Ha j^enigh valamely Jobagynak any Disznaja
ninczen, hogy tízre kelnek, az oly ember mással
vagy harmanis eöszue haitiak disznojokat, es ugy
adnak tizedet (OL. UC. 3/20). 1694: Az törvény
után peyiig az ki okot ad az törvény tételre az 40
pénzt adjon (GazdtörtSzemle L169).

PÉDVET ? L pegyvet.

PEG : [coloris maculosi ; scheckig]. 1296 : Quen-
dam equum alma hymu i^eeg coloris (Múz. Wen-
zel). 1323 : Unum palefridum pey coloris in civitate
nitriensi de Iwanka videlicet cive nitriensi octo mar-
cis precio comparaverat, alium verő peeg coloris
valentem ultra decem marcas [stb.] (AnjouOkm. n.63).
1324: Vnum ecum [«így» Szám. jegyz.] j:je^ coloris (Múz.
Kállay). 1335 : Vnum equum ipsius Nicolai peg coloris
(OL. D. 2943). 1346 : Vnum eqmim pegh coloris (uo. 3822).
1357: Unum equum suüm jfcg coloris (uo. 31284,1. Anjou-
Okm. VL6311. 1403: Vnum eqnnm j^egh coloris (Múz.
Kállay). 1444 : Duos equos bonos wlgo peyg simul
cum magnó equo símiliter /je^ (OL. D. 13815). [Sza-
mota szerint a szó nem egyéb mint az ószlov. pjeg
«tarka» átvétele (1. a SchliigliSzójz. 1370. sz.-ához írt
jegyzetét). A BesztSzójz. 954. sz. a. levő peg «sub-
albus» valószínűleg csak toUhiba pey helyett.] [Vö.
kék-, vörös-peg.]

PÉGYVET, pédvet ? pétymeg, pétyvet :
variolus, mus Ponticus, sciurus Gactulícus. [mus sil-
vcstris, mustela erminia] ; hcrmelín NySz. (< pctymet*
a.). 1450 k. : Quatuor tunicas subductas cum mastru-
cis wlgo peguet (Lelesz Acta, Anni 1500, nr. 33).
1458 : Vna stragula de scarleto de pellibus pegweth
subdncta (Múz. Kállay). 1464: Vnam tunicam mulie-

763

PÉHÉLY— PÉNC

PENDÉLY— PÉNTEK

764

brem nigri coloris purpiiream cum pellibus wlgo pegweth
(Lelesz Acta 75/45). 1505 : Vnam mitram wlgo pediveth
[így] (OL. D. 25447). 1516 : Egh weres atlacz m\)?i peqy-
wetel Beleth luo. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 2Ó5).
1519: Vnam subbam de pellibus pethweth subductam
cum kamoka (OL. D. 31025). 1528 : Vna vestis thyn-
dekle thafotha subducta ^eMihxxs pegweth (OL. L. III. 16.
17). 1532 : Vnam subám deauratam et subductam cum
pelle variolo [így] wlgo pegiveth (Múz. Kállay). 1550 :
Pileum vnum ex pellibus pegweth (OL. Nád. 40).
1561 : Egi hachoka petyuetel belet (OL. L. III. 16. 17).
1597 : Pellibus Pcgyiveth germanice Veeh [Vech ?]
vocatis (uo.). 1743: Egy kötés petymeget lopott
(DebrJk.).

pegyvet-hát : [pellis dorsualis muris silvestris ;
rückenfell des hermelins]. 1442: Véstem suam grízei
coloris cum pellibus varíjs ví\ganiQx pedwethat [így] vo-
catis (Múz. Görgey). 1522 k.: Unam subám varíolinam
bonam peghwethath fl. xiiij (TörtTár. 1889. évf. 381).
1523 : Subbam subductam tergore varioli wlgo peqh-
wethath (OL. D. 36999).

pegyvet-mál : [pelIis subventralis muris silvestris;
hermelinwamme]. 1516 : Neghjyegyicethmal suba (OL. D.
26367, I. Zolnai : Nyelveml. 206). 1519 : Vnam subbam
subductam pellibus ^eí/ííoeií/möZ (OL. D. 31025). 1523 :
Vnam subbam subductam peghwethmallal (uo. 36999).
1581 : Egi pegweth maiból chinalt misemondó ruha,
a mwskwak a miképpen wiselik, weres tafota az feolv
(OL. L. III. 16. 17).

pégy vetmál-gerézna : H. 1544: Wöttem eg
egez pegíiet mai gereznat (OL. Nád. 41).

PÉHÉLY, vö. pili.

PEJ : gilvus, badius, bajus ; braun NySz. 1290 :
Equum meum pey coloris (OL. D. 33655). 1314 : Alium
Q(\mxmpey coloris (Veszpr. Regn. test. saec. 6). 1323 :
Unum palefridum pey coloris ( AujouOkm. 11.63). 1324 :
Vnius equi pey coloris (Forrás ?). 1327 : Vnum equiun
pey coloris (Veszpr. 11, Oroszton). 1339: Vnum equum
suum i:)ey coloris (Akad. 2). Unum equum pey coloris
(OL. D. 28059). Cuiusdam equi p)ey coloris (Anjou-
Okm. III.588). 1354 : Unum equum pey coloris (uo.
VI.211). Vnum equum pey coloris (OL. D. 31279).
1367 : Vnum equum pei coloris (Múz. Kállay). 1375 :
Vnum equum suum pey coloris (Múz.). 1396 : Vnum
equum zegh coloris, similiter vnum equum pey colo-
ris (OL. D. 8169). Vnum equum pey coloris (uo. 8290).
1399 : Vnum equum pey coloris (Múz. Kállay). 1444 :
Equum juuenem pey vocatum (OL. D. 13815). 1484 :
Equum ^yspey (Múz. Kisfaludy). [Vö. sárga-, vörös-
Pej.]

PEK: pistor Kr. ; backer, Márton: Lexicon, 1799-i
kiad. (német-magyar rész). 1519 : Johannes Peek (OL.
D. 37007). 1539 : Benedictus Pqh (OL. UC. 4/40).

PELA : [Helenae nomen blandiens ; koseform zu
Heléna]. 1734: Károlyi Pe7a [többször, Kovács János
közlése szerint Pela írással váltakozva, a m. Ilona]
(Reizner: SzegcdTört. IV.499— 501). [Vö. «A népnél
Szegeden az Ilona szó helyett csak .az Élona ki-
ejtés használatos* (Kovács J. közlése) ; Élona Szinnyei
József szerint több vidéken is járatos kiejtés]

PÉLÉ, 1. pléh.

PÉ.LISÉS, 1. pilises.

PÉLLIKÁN ? 1. publikán.

PEMET, vö, koli-pemet.

PÉNC, 1. beáUó-pénz.

PÉNDÉLY, péntél(y), péiitel(y) : castula, inte-
rula, subucula ; unterhemd, bandelhemd NySz. 1431:
Johanna dicto Pentel (Veszpr. 12, Nagypécsöl).

PENDELYES, péntél(y)és, péntel(y)es: [inte-
rula ; unterhemd, bandelhemd]. 1458 : Camisias muli-
ebres wlgo Pentheles sex (Múz. Kállay). 1508 : Duabus
camisiis penthelyes dictis (Lelesz Prot. 1.45). [Vö.
péntelyes-ing NySz. ; Lumtzer-Melich 199.]

PÉNÉZ, 1. ruga-, út-pénz.

PENG : resono, tinnio ; schallen, tönen NySz. (1.
jel.). 1501 : Petro Pengem (Lelesz Bercs. XIV.4). 1637 :
Derek szegh tengelyben jaro ; penged' karika (OL. UC.

14/43).

PENIG, -LEN, 1. pedig.

PÉNNA-BOR : [?]. 1554 : Vinum quod penna bor
vocatur nouatori vinorum soluere tenentur (OL. UC.
45/36). 1567 : Vinum pennabor vocatum a quouis
siue plus siue minus vini habeat exigere cubulos vini
cedens prouisori Patakyensi (uo. 40/35).

PENNA-KÉVE : [?]. 1603: Minden szántó ember
búza dézmakor penna kévével tartozik egy kévével

(Canon Visit. 152).

PÉNTÉZ, péntök : dies Veneris, feria quinta ;
freitag NySz. 1199 : Unum aratorem nomine Noad cum
uxore Petheca et filio Penthnc (Veszpr. 16, Vespr.
Eccl., 1. HazaiOkm. V.2). 1211 : Isti sünt exequiales
warou butus feled pentuc Texa Vasard Mogd Moglou
(Pannh. Tih. 1/5). In uilla udori isti sünt ioubagiones
Nuhu Ontus Milost Pewíwc Wnoca (uo.). Isti sünt serui
Locud Pentec Tompa Heuche Pederh Mordar (uo.).
Hü sünt curriferi Zeund Thexa Lucus Zulcu Hor-
rod Vosca Zorida Choma Pentue (uo.). 1221 : Cum
uinitoribus nouem quorum nomina sünt hec Pan-
casa Buhta Michal Guzu Pot Chotober Hega Pentuk
(Pannh. 4/B). 1223 : Zeha et Péntek clericos (MouStríg.
1.241). 1227: Scereda Pentech Heus Beneduc (OL.
D. 133). 1231 : Quorum nomina sünt hec videlicet
Zumbotka Pentuk Dardaz Zalaas (uo. 165). 1240 k. :
In predio Elbu Cyma Chon Pentue (Pannh. 61/8).
Hec sünt nomina coquorum in eodem predio Pentuc
Echelleus Tynlov Porc (uo). In eodem predio nomina
aratorum seruorum hec sünt Niche Tyze Pentuc (uo.).
In predio Sebus hec sünt nomina seiaiorum Pentuc
Scereda Mortun (uo.). In eodem predio hec sünt no-
mina Seruorum Sycula Pentuc (uo.). In predio Vosyan
hec sünt nomina Jobagionum Cecimte Pentuc Pethke
(uo.). 1252 : Quorum seruitorum nomina sünt hec Pen-
tuk Zukch Zuna Vocha (uo. 11/F). 1274 : Quendam
seruura suum Péntek nomine (OL. D. 883). 1275 :
luxta possessionem Pentekh.Q\ (Pannh. Tih. 1/13).
1289/1291: PenícMolua, lm. (OL. D. 1244). 1297:
Péntek de Theub (HazaiOkl. 157). 1352 : Piscinis
videlicet Mendenesfoka Pentuk foka . . . vocatis (OL.
D. 4297). 1358 : luxta ecclesiam in Pc?iíe/chel (Pannh.
Tih. 1/17). 1443 : Michaelis Pcnlhek (Múz. Bethlen).
1478: Nicolaus Pcní/ieA; (OL. D. 18145). 1497: Jacobo
Penthek (Lelesz Acta 105/4). 1603 : Matthias Péntek
(SzékelyÓkl. V.258). [Vö. nönévi változatával : 1199 :
Unum aratorem nomine Noad cum uxore Petheca
[olv. Pentheca] et filio Penthuc (Veszpr. 16, Vespr.
Eccl., 1. HazaiOkm. V.2). Trés ancillas videlicet Pen-
techam Vnscham cum íilio Nicholao et filia Sceretheu
et Micham cum filia sua nomine Hugus (Veszpr. uo.,
1. HazaiOkm. V.3). 1232: Quendam seruum suum
nomine Vendegu cum uxore nomine Zumbotka et
cum II filiabus sünt quarum nomina Pentuca et Buga
(Múz.). 1285 : Munuroka et Margytha filias dicte Pentheke
(OL. D. 26735).] [Vö. nagy-pónték.]

765

PÉNTÉL— PÉNZ

PÉNZÉCSKE-PÉR

766

pónték-hal : [piscis ad diem Veneris ; fisch für
freitag]. 1492 : Habent soluere et dare dominó ter-
restri in qualibet feria sexta quod vocatur pentekhal
(OL. D. 36992). [Vö. ebéd-hal.J

PÉNTÉL, 1. péndely.

PÉNTÉL, 1. péndely.

PÉNTÉLE, Péntelő: Pantaleon CzF. 1320/1414:
Possessionis Penthelemonostra. (OL. D. 10004). 1329:
Possessio PeníeZcí/monostora ubi benigne sive monia-
les grecales condam commorabantur. Possessio Pen-
teley (Csánki: TörtFöldr. 111.342). 1330: Penfhele-
monostra, hn. (uo.). 1350 : Possessio Penthele prope
Danubium (uo.). 1414 : Prescripta piscina Penthele-
thonyaya non Zalkthonyaya vocaretur (OL. D. 10004).
1415 : Piscaturam Pení/ieZethonyaya nominando (Zichy-
Okm. VI.339). 1424: Possessio Penthelew (Csánki:
TörtFöldr. III.342). [Vö. az idézetekbeli hn. régi
latin nevével : 1238 : Abbas ecclesie S. Pantaleonis
deinsula Danubii (Csánki: TörtFöldr. in.342). 1277:
Monasterium S. Pantaleonis, situm in insula Danubii
(uo.). [Vö. Pantaléó.]

PÉNTÉLÉS, 1. pendelyes.

PÉNTÉLÉS, 1. pendelyes.

PÉNTÉLŐ, 1. Péntéle.

PENTÉLT, -ÉS, 1. péndely, -és.

PÉNTÉL Y, -ÉS, 1. péndely, -és.

PÉNTÖK, 1. péntek.

PÉNZ, pénc,pénéz,péz, píniz.pínz: 1) pecunia,
nummus, numisma, moneta ; geld NySz. 1481 : Aurum
et argentum wlgo ezwsmiuet es penzet (OL. D.
26018j. 1555 : Negh forint libra olaz pinz (OL Nád.
48). 1564 : Ezféle dézsmajüvedelemnek, mind bor-
nak, gabonának, baromnak ... és pínznek summá-
ját minden esztendőben külen írva külgye (Gazd-
törtSzemle. 1.76). 1587 : Gyalogosoknak három yzbe
borul es pénzül fyzetöt (OL. Nád. 40). 1635 : Vagyon
egy öreg kocsiláda, vasas, az melyben az pinz és
ezüstmarha (Mihalik : KassaÖtvTört. 224). || 2) as,
nummus; pfennig NySz. 1544: Az szent istuan tor-
nabeli síposoknak attam nolczuan pénzt (OL. Nád.
40). Attam nolcz pacczot ki teszen neguón három
pénzt (uo.). Vöttem neg lat truciscust húszon nolcz
pénzen (uo.). Attam az kapun állóknak húszon öt
pénzt fördö walczagert (uo. 41). 1545 : Az nap költ
bor hatuan hat pénz ara es ket bécz (uo. 40). 1550:
Attam az hegedősöknek húszon öt pénzt Az sípo-
soknak húszon öt pénzt Az diskantoroknak húsz
pénzt (uo. 41). 1553 : Az halazoknak eg twna wonías-
twl kiben három halaczka volt attól attam hetwen
pénzt (uo. 49). 1558 : Egy kochís zekeres lo fektül,
ky cheres io zíbol chinalth, es óregh harmí[. . .J
óth penzth, aggianak (OL. D. 37006, 1. Gazdtört-
Szemle VI.137). Egy kethszeres cheres zibol chinalth
jeles io huszár fektül aggianak harmycz keth penzth
. . . keth fek szarath jeles ioth nyolcz pénzen (uo.).
1588: Egy öreg hosszúszárú sarut, ujat 40 pinzen adja-
nak (GazdtörtSzemle VL136j. 1594 : Parázna birsagh
egi forint Veer birsagh hatuan hat pénz Az ki keket
mutat hatuan pénz Panaz birsagh harmincz hat pénz
(OL. UC. 113/5). Az hatalom mondás száz huz peyiz
(uo.). 1646/1727 : Ha az gerendélt az Molnár bé csi-
nállya tartozik a Gazda egy forintal, es ötvön [így]
pinzel, ha az kis gerendélt az Molnár bé csinallya,
tartozik a Gazda húszon ött pinzel, ha egy odalt
csinál, akar kölsöt, akar belsőt tartozik a Gazda őtvön
pinzel (GazdtörtSzemle VII. 125, a kézirat szerint).

[Vö. abroncs-, apró-, ártány-, ászok-, ászok-
vám-, bárány-, batka-, béliirdető-, béres-,
bika-, bor-, cédula-, cégér-, cipellős-, csolnak-,
eke-, élés-, elöljáró-, erdőlő-. fahordó-, fehér-,
fertőn-, fillér-, fű-, fűrész-, füst-, gantár-, ga-
ras-, gyolta-, hajtó-, hering-, hó-, horog-, innya-
való-pénz, ispán-pénze, ital-, jargaló-, kán-
tor-, kapiirovás-, kasza-, kaszáló-, keresztény-,
keresztes-, kérny ácsa-, kész-, koma-, kormány-,
koszt-, ködmön-, kuna-, lábas-, lirt-, lövő-, mes-
ter-, pecsét-, pogány-, poltura-, porta-, pürdi-,
rák-, rét-, rév-, ruga-, sarló-, segédelem-, sila-,
suba-, szablya-, szállás-, szám-, szám.vető-, szeg-,
szekeres-, széna-pénz, SzentMiklóspénze,szö-,
szőlő-, tilalom-, tized-, törvény-, tulok-, új-,
újrák-, út-, vajda-, váltó-, varsa-pénz.]

pénz-jövedelem?: [pecuniae ; reditus ; geldein-
nahme]. 1636 : A majorbeli tyúk. Ind, kacsa, póka,
vaj, túró etc. legyen pénzjövedeletnmé [igy?] Kassán
jó pénzt teremthetni belőle (GazdtörtSzemle L271).

pénz-keresés : [pecuniae acquisitio ; das geld-
verdienen]. 1760: Mostani világban a legbecseseab
[olv. -becsesebb] mulatság az pénz-keresésben vagyon
(GazdtörtSzemle Vn.419).

pénz-kiadás : [impensa pecuniae] ; geldausgabe BM.
1564 : Azon kévűl és az szikségére való költségnek
és kereskedésre való morhának jnnz kiadásának kévüle
való költséget pinz kiadást a mi illeti, abba ilyen
móggya legyen, hogy [stb.] (GazdtörtSzemle 1.71).

pénz-verő: monetarius C. cusor MA^ pisetarius
MA. (1621. kiad.) ; geldprager, münzer NySz., müntz-
mei.ster MA. (1708-i kiad.) 1453 : Martinus Penzwereu
(OL. D. 36407). 1477 : Foris [így, latin okl.-ben] Penz-
iverew (Lelesz Acta 87/3).

PÉNZECSKE : pecimiola, nummulus MA^.; geld-
lein, müntzleín MA. (1708-í kiad.); [aliquantulum
pecuniae ; geldchen, ein bísschen geld]. 1799 : Vagyon
valamely kevésből álló Pénzecskéje költsön kiadatva
(Canon Visít. 209).

PÉNZES : 1) pecuniosus, nummatus, multinummus,
nummosus ; geldreich NySz. (1. jel). 1370 : Laurencío
Pénzes (Múz.). 1417 : Johanne Pénzes (Lelesz Acta
37/84). 1418 : Johanne dicto Pénzes (OL. D. 10710).
1423 : Laurencíus Pénzes (Lelesz Acta 43/88). 1427 :
Johannes Pénzes (OL. D. 11917). 1429 : Valentíno
Pénzes (Lelesz Acta 48/77). 1451: Petro Pénzes (OL.
D. 14905). 1463: Johannes Pénzes (uo. 15875). 1466:
Benedícto Pénzes (KárolyiOkl. 11.378). 1473 : Andree
Pénzes (Múz.\ 1475 : Valentinum Pénzes (Lelesz Acta
85/16). 1478 : Andreas Pénzes (Veszpr. 108, Sztrág
16). 1489 : Sebastianus Pénzes (Lelesz Acta 98/25).
1504 : Adríano Pénzes (uo. 112/16). 1518 : Andrea
Pénzes (Pannh. Hitel. 126. |j 2) mercenarius ; gedun-
gen NySz. (2. jel.) 1699: A béres \agy pénzes földeket
senki másnak kílenczedéböl, se pénzen el ne adgya,
hanem maga éllye (GazdtörtSzemle IX.6). || 3) [nummis
constans ; pfennig kostend]. 1410 : Siluam líeűípenzes
vocatam (^OL. D. 9661).

pénzés-só : [?] 1566 : Wam so War sawa Dugha so
Pcnzes so (OL. Nád. 49).

PÉR, pör : lis ; zank, hader NySz. [process]. 1460
k. : Papi falwrol es kethethesrel ;;enarth leuel (OL.
D. 16762, az 1460-i old. hátlapján). 1613/1696 : Ha
valaki valamelyik az mi határunkba levő örökséghez
jussát praetendálta, tudta és tudja, ha 12 esztendeig
reá nem keresi, vagy esztendörül esztendőre reá tilal-
mat nem teszen, ha vér volna is, peri mellől elmarad
(GazdtörtSzemle Vn.409).

767

PERDÓ -PERGEREHT

PERGET— PEST

768

pére-vesztétt, pöri-: [qui causam perdidit] ; sach-
fallig BM. 1643: Ha ezeket elmulasztják [olv. el-
mulatják] pöri vesztettek leszuek és többé semmi
keresetjek lészen ... ha igazságát reményli, az első
articulussal éljen, ha ezeket elmulatják i^óVi vesztettek
lesznek in perpetuum (GazdtörtSzemle VI.470).

PÉE.DÓ : 1692 : Kovácsoknak miker dolgoznak
Liba communis per diem nro. 4. 4. Egy Perdonak
mikor exequal, Liba communis per diem nro. 2. Sza-
lonna egy szeméUjre libr. ^t^ . . . Birságbul egy sze-
mélljre 11. 3 (GazdtörtSzemle \1.182, eredetije szerint).
[Vö. NySz. meg nem felelő értelmezéssel.]

PEREC : ^spira ; bretzel NySz. (1. jel.) 1544 : Vöt-
tem uaczorara* pereczet (OL. Nád. 4'2). 1570 : Crustulas
circulares panis -milgo perecz (OL. UC. 55/66). [Vö.
arany-perec]

perec -sütő. -.sitö : [coctor spirarum] ; bretzen-
biieker BM. 1424 : Thome Pereczsitheiv fMóz. Ibrányii
1500 : Anthonius Pereczsythev (OL. D. 36923). 1539 :
Albertus Pereczsútő (OL. UC. 4/40). 1714: Pereczsütö
[foglalkozásnév] (GazdtörtSzemle IX.22).

PERECES : [rnstitor spirarum, coctor spirarum] ;
bretzelverkaufer, bretzenbacker BM. 1434 : Johannes
dictus Pereches (Lelesz Acta 51/18). 1533 : Gregorii
Pereczes (Múz.). 1714 : Pereczes [foglalkozásnév]
(DebrLt., Zoltai Lajos közlése).

PÉRÉG : volvor, rotor, volutor ; sich drehen NySz.
1468 : Mathei Pergeiv (Múz.).

PEREGREHT, pergereM : [census vineae ;
weinbergzins]. 1278 : Jura montana quod wlgariter
pergereht dicitur (OL. D. 998). 1353: Vineis autem
ipsorum collectis volentes expedire terragium, quod vul-
gariter peregrecht dicitur AnjouOkm.\1.151). 1362 : Tri-
buto montis medievinee wlgou peregrehth dicto (Múz.).
[Vö. 1451 : In lepaglawa pro illa gorschyna que ab eo-
rum vineis decem et septem cubuli est (OL. D. 34743).
Daselbs zu Schönhaupp winb das perkchrecht von
íren weingartn des Sybenczeh Ember ist (uo. . Vö.
^Bergrecht: eine vom weinberg zu entrichtende abgabe»
Grimm, 3. jel.]

PEREM, -ÉS, 1. prém, -es.

PEREMEZ.. L préméz.

PERES : 1) controversus, litigiosus ; streitend NySz.
[streitig]. 1334 : Nicolaum dictum Peres (AnjouÖkm.
ni.lOl). 1368: Michael dictus Peres (ZichyOkm.
in.361). 1378 : Nicolaus dictus Peres (Múz.). 1416 :
Petrus Peres (Múz.\ 1430 : Georgii dicti Peres OL. D.
12331). 1441 : Georgii Peres Múz. TörtTárs. 4). 1451 :
Georgii dicti Peres i OL. D. 30821). 1453 : Prediorum
Peresthelek [vö. «2 pörös* CzF. ?] et Achaadeghaza
(uo. 15683). II 2) pars litigans; prozessführender NySz.
1511 : Hol kedygh ew kegyelme . . . engemeth ew
weelek az fellywl megh mondoth peresekkel megh nem
zerzewttethne en akarathom zerenth Tahath ew ke-
gyelmének semmywel ne tharthozzam luo. 22213, 1.
Zolnai : Nyelveml. 197). 1590 : Az felül megirt vége-
zést valameUik fél meg nem állana, hát az megálló
fél az meg nem áUó félen ezen birák erejével fl. 25
vehessen. Az két része az biráké, az harmada az
peresé (SzékelyOkl. V.145). [Yö. al-pérés.J

PÉRGAMÁL, 1. purgamáL

PERGAMEN, pargamónom : membrana, per-
gamentum ; pergament NySz. 1544 : Uöttem parga-
menomot (OL. Nád. 41).

PERGEREHT, 1. peregreht.

PERGET : a) roto, voluto : drehen, umdrehen ;
b) pulso ; schlagen NySz. 1473 : Petro Pergethew
(Múz. Bethlen). 1481: Georgii Pergethető (OL. D.
18460). Gregorii Pergethew (uo. 18462).

PERJE : a) filix ; farrenkraut ; b) parietaria,
amorgine ; mauerkraut ; c) gramen ; gras NySz.
1411 : Eundo in quadam terra planiciosa wlgo Kese-
TQwperye vocato [igy ?] (Múz.).

PÉRKAMÉR, 1. purgamáL

PSRNIS : [pannus Veronáé confectus ; Bemisch
tuch, Veroneser tuch]. 1442 : Palium flaueum pernis
(Múz. Görgey). 1452: Duas vestes vnam áe pernis et
aliam de lewbi (Múz.). 1458 : Stragulam vnam mu-
üebrem de panno Pernys flauei coloris (Múz. Kál-
lay). Vnum Jacco de panno pernis zederiees (uo.).
1471 : Duas vestes vnam rubei coloris de panno per-
nys (Múz. Forgách). 1473 : Pannum vnius stragule
erat de Pernis (Körmend, Heim 562). 1483 : Duabus
tunicis de medio pernis et ahy (Múz. Kállay). Pannum
perniz (uo.). 1503 : Pannus Pernisch peciae 2 ílor. 50
(QueUKronstadt L37, stb. 1. a német szómutatót).
1522 k. : De panno pernyes [így ? olv. pernis] (Tört-
Tár 1889. óvf. 380, egykorú másolatból). [Vö. 1290 :
Vna Suba de panno pernisio Brumatici coloris i^Veszpr.
Regn. N 217). 1480: Trés Subbas vnam purpuream
aüam de pernisio et terciam de Chemeleth (Lelesz
Acta 90 2). 1511: Trés Tunicas strictas wlgariter
Zoknya dictas vnam de panno italico alteram de
panno porkamer et terciam de panno pernisio (uo.
119/27). Vö. Pernisius, Pannus Pernisius, Pannus
Pernis, stb. Bartal.]

PÉRNTÉS, pörnyés: [cinerosus] ; mit loderasche
beschmutzt BM. 1459 : Johannem Pernyes (OL. D.
15328). 1522: Blasius Pwrnyes (uo. 37004;.

PERPÉNCE-VAS : [anschlager in der mühlej.
1576: Y^g^' perpenche u-as Eg bokor hobzo (Múz.
Rhédey). Í619 : Korongra való vas karika. Perpencze
vas. Gusaly vas (OL. L. ni.17/29). [Vö. perpence MTsz.
(3. jel.) BM.]

PÉRSÉL, 1. perzsel

PERSELY, péssely : 1) gazophylacium, pixis ; geld-
büchse NySz. («pesselyi> a.) 1588 : Az pessel vagion
lakat alatt (OL. UC. 64/35). || 2) [achspfanne, naben-
ring]. 1605 : Algiu kerek. Persely. Tengel thw karika

(OL. UC. 28/61). [Vö. BM. 3. jel.]

PERZSEL, persél, porsol, porzsol, pörsöl,
porzsol : uro, ustulo ; sengen, brennen NySz. («per-
sel» a.) 1429 : Fabiano Perzeleiv (Lelesz Acta 48/71).
1448 : Blasius Perzeleiv (Múz. Kállay). 1509 : Dio-
nisio Perzelth (Lelesz Acta 117/26) 1522: Valen-
tinus Pivrsidt (OL. D. 37004). 1602: Porsolt [vö.
«porsog» NySz.] Lukács (SzékelyOkl. V.193}. Porsolt
György (uo.). Perselt János (uo.).

PÉSSELY, 1. persely.

PEST : [caminus, fornax ; ofen]. 1148/1291 : Tri-
butum fori Geycha et tributum portus pest et Kere-
pes nauium eciam cum vino siue cum Salibus ascen-
dencium (Veszpr. Regn. G/119). 1266/1283 : Perueniet
usque ad aquam Turucü sub rupe Munuhpesí vocata
(OL. D. 611). 1383 : Sub quodam monte Ku;;esí vocato
(Múz., «Veszprém» Szám. jegyz.). 1391 : Ad vnum mon-
tem Pcstkw vocatum (OL. D. 7699). 1401 : Quandam
foueam Meses;;es//i dictam (uo. 8650). 1557 : Az meez
egetes egy pestwel tyz forint (U. L). [Vö. MTsz. Egy
XVni. századi adatát 1. Nyr. n.225a.] [Vö. mész-
pest.]

769

PESZER— PÉTER

PÉTERKE— PETREZSELYEM

770

PESZER, 1. eb-pécér.

PÉSZTÉRGE, 1. pesztérke.

PESZTERKE : gladius parvus, culter cliii-urgo-
rum ; stilet NySz. («peszterge» a.) 1734: Az alatt
mindjárást hallván az dobait, akkor ott lévő quárté-
lyos német az peszterkéivel hozzája hajlott az kutj'á-
tíoz (Reizner : SzegedTört. IV 500).

PETE : [Petri nemen blandiens ; koseform zu Pé-
ter]. 1198 : Hec nomina seruorum Pethe Cheke Aruhd
(Körmend II/8, Szentgothárd 1). 1211 : Isti sünt senii
Rigou Keuseud Pete Locud Pentec Tompa Heuche
Pederh Mordar (Pannh. Tih. 1/5). 1227: Quorum no-
mina hec sünt videlicet Vnaka Beneduc Cholov Bas
Guncha Pete Munka ( Veszpr. 9, Kál). 1267 : Pethe
centurio [OL. D. 619). 1299 : Comes Nycolaus et
Petrus, filij Pethe (MonStrig. 11.474). 1308 : Sub vna
Salice que Pefeíxzy uocatur (OL. D. 29109). 1320 :
Venit ad vnum íocum Peíegyaluguta dictum (uo.
1990, 1. AnjouOkm. 1.551). 1322 : Zumbathaza Baso-
haza Peí^iehaza (OL. D. 2102). 1341 : Ad siluam Pethe-
faya dictam (uo. 3384). [Vö. Péter.]

PÉTER, Pétör: Petrus MA. (1621. kiad.); Pe-
trus, ein Manns-Name MA. (1708. kiad.) 1211 : Hü sünt
agricole Bord Cymegey Pecur [olv. Petur ?] Mortunus
Bortolon Nuetlen Bocu Topsa (Pannh. Tih. 1/5).
1224/1389 : Quoddam precipicium quod Peteraya
dicitur (MonStrig. 1.247). 1237 : Vdornici de uiila
Borost quorum nomina Itol Copou Petur Medue
(Múz. Középk. oki. 9. sz.). Wduornici de uiUa Bo-
rost quorum nomina Itol Chopou Petur Medue (uo.
11. sz., 1. Wenzel 11.73). 1240 k. : In predio Sar
hec sünt nomina Jobagionum Sochv Petur (Pannh.
61/8). In eodem predio hec simt nomina pisca-
torum Tebe Petur Buhtus (uo,). Mansiones car-
pentariorum scilicet Chomor et Petur (uc). Quo-
rum nomina sünt hec Both Petur Pepul Ledi Herceg
Miclous (uo.). In eodem predio hec sünt nomina ara-
torum Petur Sov Pyncust Kathina Sita (uo.). In eodem
predio hec sünt nomina agasonum Petur Tumpa (uo.).
1286 : Scentjyetur, hn. (Múz. Szentiványi). 1297 :
Cum uillis Mendzenth ZenthPeÍMr nuncupatis (Körmend
UI/8, Monyorókerék 1). 1309 : Quandam terram in
fine cuiusdam montis Peturgjure dicti aptam pro
curia (Veszpr. 13, SzöIös Zala m.). 1319 : Quandam
possessionem ipsius Inakű&peturfeláe vocatum (Ká-
rolyiOkl. 1.48). 1329/1377 : Zenthi^eíer [hn. Tolna m.]
(OL. D. 2570). 1343 : Possessionis Zempeter vocate
(SztárayOkl. 1.170). 1344 : Rector ecclesie de Peter-
uasara (Kubinyi : MTörtEml. 11.133). Monticulum qui
wlgo Boluk^eííírholmya nuncupatur (OL. D. 3678).
1346 : Supra eandem villám Peturfolwa (uo. 3867).
1357 : Possessionarie porcionis quondam Petri filii
Bors Bovsíyapetm-íeiűde vocate (ZalaOkl. 1.578). 1359 :
B.om&thpetur folva (Múz. Forgách). 1363 : In eodem
Berch currit ad quendam locum Pefermagala vocatum
(Múz. Kállay). 1376: Possessionum Peíerfyaj^eíerhaza
vocatarum (Körmend II/5, Lyndva 18). 1382: Quod-
dam alueum Kys^;eíerfoka vocatum (OL. D. 30725).
1386 : Piscinas Zaton Esteukelew [Estenkelew ?] Pe-
íertawa (uo. 7182). 1420 : Georgio Chyki^eíervey,
Petro Chyk Stephano Sapulkai;e<eí-vrey dicto (Múz.
Soós). Mihalfya Jsthwanfelde Egyedfyafelde Deme-
terfyaj)etherfeíde (Körmend Miscell. Németújv. lad.
41, fasc. 187). 1426 : Villis Felsewalmad Alsowalmad
ZenthjjeterMde (Forrás?). Prediis Estwan^jcíerfyahaza
KasafyaAntalhaza Egyedlakos Lakosantalhaza et Zy-
geth appellatis (uo.). 1454: Et inde itur ad peter
ispán keepe (OL. D. 14807). Esthwanfyj^eíerhaza, hn.
(uo. 14781). Petherlaka [hn. Erdélyben] (uo. 28400).
1455 : In vico Zenthí>eí/ierwchaya (uo. 36407). 1464 :
Possessionis Arokkewzyzentyjeí/icrfalwa vocate (Veszpr.

Magyar Oklevél-Szótár.

Regn. A/lü). Benedictus de Zenth^^eí/ieí-wr (Veszpr.
108, Petöfalva 1). Zempetherwr, hn. (Múz.). 1475:
Peíerdeaklaka, hn. (Múz. TörtTárs. 4). 1481: Philip-
zabathsaga Frankzabathsaga Peí/terzabathsaga [hely-
nevek] (OL. D. 18482). 1521: Descensus Comanorum
Kakath et ThvrrgonpetherZaüasa nominatos (uo. 23518).
1651 : Vasas szenth jjeíer napyan (OL. Nád. Számad. b).
[Helyn. szárm. : 1382 : Stagnum Peturdi ferthew voca-
tum (OL. D. 30725). 1466 : Petri literati de Kapol ■
n&spetherci (Múz. Kende). 1479 : Kapolnas Peterd [hn.]
(Múz.).] [Vö. Pete, Péterke, Peti, Petke, Pétkó,
Pető, Petös?]

PÉTERKE : [Petri nomen blandiens] ; Peterchen
BM. 1277 : Cum sessionibus in quibus Péterke et
Saulus condicionarii eiusdem ecclesie Wesprimiensis
residebant (ZalaOkl. 1.85). 1322/1394 : Johannis filij
PauU filij Petirke (OL. D. 2117, 1. AnjouOkm. n.26).
Quandam insulam Petirke Fewldi nuncupatam materna
lingua (uo.). 1337 : Sessionibus Apsalumylese et
Peíer^ceylese vocatis (OL. D. 3040). [Vö. MTsz. ;
Petörke NySz.] [Vö. Péter.]

PÉTÉRZSIROM, L petrezselyem.

PETI : [Petri nomen blandiens] ; Peterchen BM.
1211; Hü sünt coci Muchou Huldus Cedhe Ouson
Numud Warou Peti [a. m. Peti ?] Sorúid Wagia Wa-
sard (Pannh. Tih. 1/5). 1609 : Az fiat lucacs öcsénk
tanitia, az petit (MA. NLI. 308—309, eredetije sze-
rint). [Vö. Péter.]

PETKE : [Petri nomen blandiens ; Peterchen].
1240 k. : In predio Vosyan hec sünt nomina Joba-
gionum Cecunte Pentuc Pethke (Pannh. Tih. 61/8).
[Vö. Péter.]

PÉTKÓ : [cv]. 1505 : Pethkó filio Kalagyer (Múz.
Forgách). [Vö. Péter.]

PETŐ : [Petri nomen blandiens] ; Peterchen BM.
1258 : Peteu Dániel Almus Bohas Jaeo et Symun
(Pannh. 6;D). 1320 : Peteiv in terra sua dedit dicto
Nicolao actoritatem plantandi vineam ÍZichyOkm.
1.185). 1324 : Petev filii Aldumas (AnjouOkm. 11.170).
1326 : Thome et Petheu filiis Petri dicti magni (Sztá-
rayOkl. I. 49). 1327/1333 : Peteu dictus Tuuz (OL. D.
2453). 1328 : Pethev Tuz dicti de Zugligeth (Veszpr.
106, Biliege 1). 1329 : Johannes, Demetrius, Stepha-
nus. Beké et Petheu (SztárayOkl. 1.60). 1333 : Peteu
dictus Thuz (Múz. Soós). Contra magistros Thomam
et Petheu- filios Petri magni (SztárayOkl. 1.71). Andro-
nicus cum Peteu filio suo (uo. 77). 1334 : Peteu
dictus Thuuz (OL. D. 2839). 1339 : Peteu dictus Tuuz
vAnjouOkm. 111.551). 1354 : Ladislaum filium Petew
(uo. VI.218). 1360 : Pethew dictus Zeurus (Múz.).
1449: Georgii Pethew (SztárayOkl. 11.442). Pethew
Zywgyartho (Pannh. 15/F). 1524: Petri Pethew (OL.
D. 37006). 1598 : Gregorius Peteo (OL. RDecim.
Zempl). 1602 : Pető János iSzékelyOkl. V.211). Peteö
Bálint (uo. 226).

PÉTÖR, 1. Péter.

PETÖS ? : [Petri nomen blandiens ; koseform zu
Peter]. 1171 : Dedit unum ioubagionem nomine Petus
[olv. Petös? a. m. Péter ?] (Veszpr. 9, Kál). 1240 k.:
In predio Temurd hec simt nomina Jobagionum Petus
Tybo Demutur Deg (Pannh. 61,8). [Vö. Péter.]

PETREZSELYEM, petérzsirom, pétrézso-
lura, petriz selyem: petroselinum, olusatrum; peter-
silie NySz. 1530 : Petresolum. Torma. Ryskasa (OL.
Nád. 43). 1544 : Petriselmet, köment, lemoúat (uo. 42).
[Vö. MTsz.]

49

771

PÉTREZSOLUM— PINCE

PINCÉS— PINTÉR

772

petrézselyém-mag : [semen petroselini ; peter-
siliensamen]. 1597 : Petersirom magh Vörös palánta
magh Feier palánta magh Vörös hágj ma magh (OL.
UC. 101/3). 1638 : Kapor magh. Petreseliem magh
(uo. 2/34).

PÉTREZSOLUM, 1. petrezselyem.

PETRIZSELYÉM, 1. petrezselyem.

PÉTYMEG, 1. pégyvet.

PÉZ, 1. ispán-pénze.

PÉZMA, 1. pézsma.

PÉZSMA, pézma : ámbra, moschus ; bisam
NySz. («pézma» a.) 1581 : Egi ezwst gomb kibe
pezma aU (OL. L. UI. 16. 17).

PÉZSMÁS : moscho perfusus, imbutus, moschum
olens ; bisam- NySz. 1544 : Pesmas truciscust es más-
felet (OL. Nád. 40).

PIAC : fórum ; markt NySz. (1. jel.). 1514 : In
opido Papa in piatea Piach (Körmend, Heim 708).
1520 : Thoma Mezaros in Zomhathpyach (Pannh.
66/14). [Vö. búza-piac]

PIH : lanugo, floccus, pluma ; flocke, flaum NySz.
(«péhely» a,). 1513 : Feyal qiiatuor ex plumis j;?//í
factas (OL. D. 26151).

PIKKELYES : [squamosus] ; schuppig, beschuppt
BM. (1. jel.). 1635 : Vagyon egy pikkelyes lábas po-
hárka, mely nyom No. lotot 11, neh. 1 (Mihalik :
KassaÖtvTört. 222).

PILISES, pélisés : habens rasuram, coronam ;
tonsur habend NySz. 1499 : Ladislaum Pelyses (Lelesz
Acta 107/2).

PILLAGÓ, 1. pillogó.

PILLOGÓ, pillagó : bractea ; flitter NySz. («pü-
lagó» 2. jel. a.) 1548 : Apró pillago [«ruhadísz» Szám.
jegyz.] (OL. Nád. 49). 1556 : Ad necessitatem domine
emi Pülagot (uo. 48).

PILULA : catapotia ; pille NySz. 1544 : Vöt az
patikába pilulat (OL. Nád. 41).

PINCE : cella, cellaria, crypta, hypogea ; keller
NySz. 1255/1281 : Kuzepfolu Gykynus Pynche (OL.
D. 416j. 1336 : Item pallacium sub quo est cisterna
cum cellario deserto quod wokpynche nominatur (uo.
3002). 1360 : In loco Pí/ncehel dicto (ZalaOkl. 1.625).
1383: Quandam vineam Pynchey zenien vocatam (Múz.).
1430 : Ladislai dicti Fylemeng de Pynchekerhew
(Körmend, Heim 437). 1478 : Quasdam terras arabiles
Pynczehegehe [igy?J Posamege Bode Fagyaibokor
(Múz.). 1479 : Vinee pynczezelew vocate (OL. D. 36715).
1637 : Az ;jÍMföe gatora mellett (OL. UC. 14/43).
1638 : Egy hitvan rostelios aito, az Pinczenek Tor-
naczan vas Cziapiaval eggiűt (uo. 2/34). 1674 : Pincze
ket rejtekevei edgyüt (uo. 8/21). 1683 : A pinczehen
vagyon egj' rekeszt deszkabul (uo. 3/32). [Vö. ab-
rakos-, barát-, káposztás-pince.]

pince-bolt : [concameratio doliarii] ; das gew^ölbe
im kellergeschoss BM. 1635 : Kövei boltoztatott
pince holtnak ölit per 1 f. 50 d. (GazdtörtSzemle
Vni.478).

pince-palack, -palaszk : [lagena vinaria] ; keUer-
flasche BM. 1556 : Vnum Pinche palazk (OL. Nád. 48).

pince-tok: theca lagenarum vinariarum; flaschen-

futter NySz. 1550 : Pinche tok mynd palachkostwl
(OL. Kolozsm. 50). 1587 : Pynce tok palazk n^kül

(OL. UC. 12/42).

PINCÉS: [doliarium habens; keller habens].
1473 : In quodam Rubeto Pí/wczeshegyebercze (Lelesz
Acta 84/10).

pincés-bor: l&U.: Pinczés &orí árultanak(KomárJk.).

pincés-kádár : 1692 : Pinczés kádárnak : pénz fl.
4. búza cub. 3. juhbör nr. 8 (GazdtörtSzemle VI.178).
Pinczés kádárnak búza cub. 6. közczipó dietim nr. 4
(uo. 182).

PINDÁTA ? 1. pinnáta.

PÍNIZ, 1. út-pénz.

PINKÖST, L pünközsd.

PINKÖZSD, 1. pünközsd.

PINNÁTA, pindáta? pinnyáta: testűm ; back-
form NySz. 1550: Egy oregh j^ynnyatath beles swthny
(OL. Nád. 48). 1564 : Cribra. Pynatha. Cratioula (OL.
NRA. 709/23). 1581 : Pinniata negh (OL. L. ül. 16.
17). 1590 k. : Meg köU kicsinnyé szárasztani [a tor-
tát] az pindataban [a kiadó megjegyzése szerint :
így] az pindatat is meg köU kicsinnyé kenni vaj-
jal (Radvánszky: Családélet III.45). 1594: Konhara
ualo pinnata (OL. UC. 78/7). 1637 : Ket rez pinnata
íuo. 14/43). [Vö. velencei olasz pignata, 1. Körösi
Sándor: A m. nyelvbeli olasz elemek, Fiumei főgim-
názium 1891/92-i értesítőjében.]

pinnáta-födél: [operculum testi; backform-deckel].
1544 : Egh öregh pynata födelet (OL. Nád. 40). 1572:
Rez onas födöt es egh öregh pynata födelet (OL.
Nád. 40).

PINNYÁTA, 1. pinnáta.

PINT : pinta ; mass NySz. 1544 : Tok kosonúaban
uöttem három pint eczetet (OL. Nád. 40). 1548 :
Canterum est ut uulgo dicitur pynth (Múz. Kapy).
1554 : Eg pinth ramfolth (OL. Nád. 49). 1658 : Éhez
[a borkóstoláshoz] mynden korchomarosnak, fabul chi-
nalth pechietes^í/ní%, Iczeie, harmadaia [így], mesze-
lie légien (OL. D. 37006, 1. GazdtörtSzemle VI.136).
1597 ; Egy pynth chykkal es lo vámmal tartoznak
(OL. UC. 12/42). 1605 : Az Éles tartó házban Zvirrtt
faggiv/ uagion Pint No. 1 (uo. 28/61).

PINTÉR: doliarius, vietor; binder, böttcher NySz.
1406 : Paulus dictus pyter [így ? olv. pintér] (Pesty :
KrassóvmTört.m.259). 1419: Benedictus Pynther (Múz.
Soós). 1423 : Johannes Pinther (Lelesz Acta 43/83).
1424 : Petrus Pynther (OL. D. 11594). 1452 : Ladis-
laum Pynther (Lelesz Acta 63/11). 1454 : Symone
Pynther (uo. 65/56). 1463 : Johanne Pynther (Múz.
Kapy). 1465 : AlÍ)erto Pynther (Veszpr. 109, I. Miscell.
59). 1468: Albertum Pynther (Veszpr. 107, Hajmás-
kór 1). 1470 : Johanne Pynther (Körmend, Heim 546i.
1478 : Gregorius Pynther (OL. D. 18145). 1480 : De-
metrio Pynther (KárolyiOkl. 11.492). 1484: Laurencio
Pijnther (Lelesz Acta 94/26). 1513: Johanne Pynther
(Pannh. 17/Hh).

pintér-báz : [officina doliarii ; binderwerkstatt].
1588 : Az pintér házban zamarra valo dob négy (OL.
UC. 76/17i. Az pintér házban : vonio kes, vonio zek,
zalu, faragó bárd, faragó kes, vayo kes, circulum,
fenek meczo (uo.). 1597 : Ezen pintér haz mellet
ketth el bomlot Jeg verem (uo. 101/3). Kerezturat
az ^Jtxíer házban az uaron kiueol (uo.).

773

PINTERSEG— PISLEN

PISPEK-PLÉBÁNIA

774

pintér-kés : [culter doliarii] ; bindermesser BM.
1535: Instrumenta vasiparis gyalw. Kethkezwonyo
pyntherkes, horgas kes wonyo (OL. UC. 99/25).

PINTÉRSÉG: [officiuni doliarii; binderhandwerk].
1587: Fynterseggel zolgál (OL. UC. 12/42).

PINTÉS: 1) [pintam habens ; mass habend]. 1393:
Stephano dicto Pinthes (KárolyiOkl. 1.461). 1426:
Petrus Pyntes (OL. D. 11750). Johanne Pinthes (uo.).
11856). 1468 : Benedictus Pinthes (Múz. Kállay). 1470 :
Valentino Pynfhes (OL. D. 17061). 1522 : Petrus Pyn-
thees (uo. 37004). || 2) congiarius; von einemmass NySz.
1533 : Cantari argentei quorum pyntes et Icczes (OL.
Nád. 49). 1558 : Pintes on kanna Icches on kanna
Mezeles on kanna (uo.).

PINTY, vö. havasi-pinty.

PINYOL : [nucleus pineus; pinienkern]. 1644:
Eg pint pineelt [így ?] (OL. Nád. 42). 1545 : Vöttem
ranfolt piniolt (uo. 41). [Vö. piniola Du Cange ; olasz
pignolo, pignuolo Rigutini-BuUe.]

PÍNZ, 1. pénz.

PIPES : comtus, ornatus, exornatus, elegantulus;
géziért, zierlich NySz. 1435 : Michaelem Pipes (Múz.
Kállay).

PIRÉJT, 1. pirít.

PÍRÉT, -OTT, L pirít, pirít ott-hús.

PIRIT, pirejt, pirét : a) rubefacio, corripio ;
erröten machen, tadeln, schelten; b) torreo ; braten,
rösten, dörren NySz. 1453/1464 : Johanne Pyrito (OL.
D. 15683). 1478: Johannes Ptjreytho (uo. 18145).
1572 : Pyretani tehénhúst (OL. Nád. 40).

PIRÍTÓS, pirojtós : [qui libenter rubefacit ; der
gerne erröthen macht]. 1364 : Nicolaus dictus Pyrohtos
(Pannh. 2/T).

PIRÍTOTT-HÚS, pirétott-, pirojtott- : [caro
tosta ; geröstetes fleisch]. 1510 k. : Eodcm festő car-
nes pyryothoth [így, olv. «pyroythoth»] (OL. D. 26251).
1544 : Attam piritot húsra (OL. Nád. 41). 1549 : Py-
retot húst kozep tálra (uo. 40). 1556 : Piretot hwst
eg atalagal (uo. 49).

PIROJTÓS, 1. pirítós.

PIROJTOTT, 1. pirított-hús.

PIRONGAT, vö. kipirongat.

PIROS : rubens, ruber, rubicundus ; rot, rötlich
NySz. (1. jel) 1330: Laurencius dictus Pí/rws (Múz.).
1358 : Jacobi dicti jryrus (ZichyOkm. IILllOl. 1419 :
Dominicus Piros dictus (Múz. Soós). 1453: Stephano
Pyros (Lelesz Bercs. VII.IO). 1477 : Johanne Piros
(Lelesz Acta 87/15). 1524 : Valentino literato de Pyros-
zygeth (Múz.). 1602 : Piros Albert (SzékelyOkl. V.302).
Piros István (uo. 303).

pirosalma-fa : [arbor malorum rubellorum ; roth-
apfel-baum). 1422 : Arborem pomi Pirosalmafa (Hazai-
Okm. in.331). [Vö. piros alma Kr.]

piros-körte, -kertvély: [pirum rubellum ; rothbirne].
1512 : In locO:^Pyroskerthwelnel (Múz.).

PIROSKA: Prisca MA. (1611. kiad.) 1603: Pi-
roska István (SzékelyOkl. V.282).

PISLEN : puUus gallinaceus ; hühnlein NySz. 1371 :
Nicoai dicti Pisién (KárolyiOkl. 1.329). 1380 : Nicolai

áict'úPyslen (uo. 375). 1576 : Blasium Pisién, relictam
Benedicti similiter Pisién (SzékelyOkl. V.103).

PISPÉE, -I, 1. püspök, -i.

PISPIKI? 1. püspöki.

PISPÖK, -I, 1. püspök, -i.

PISTOLY, 1. pisztoly.

PISZRA : [naso albo ; mit weisser nase]. 1709 :
[Megtalálta] fejér herélt kisded lovát, az orra sárga
szeplős 2nszra ^DebrLt., 1. Nyr. XXII.520). [Vö. MTsz.]

PISZTOLY, pistoly : manuaria catapulta, bom-
bardula ; pistole NySz. 1635 : Egy kör [olv. köz]
polhákot per 5 f. Egy pistrolt [így? olv. pistolt v.
pisztolt] 4 f. 50 d. (GazdtörtSzemle Vm.475).

PISZTRÁNG : tructa, trutta aurata, variolus ;
forelle NySz. 1462 : Insuper eciam rogamus quod
querere faciatis wlgo pizty-ang et easdem velitis assa-
tas dirigere regi nostro (Múz.). 1493 : Aliquas trutas
wlgo pystrangh (OL. D. 19965). Pisces Carpones
kechyges menyhal Harchones pyztrangh (EPSz. fol.
22). 1522: Pistrangot. Lepenhal (OL. D. 26309).
1533 : Pro piscibus piyztrangh dedi (OL. Nád. 48).
1544 : Piztrangot, seiníinget, köuiet, koczot egér allo
halat karazt herenget bodog ázzon halat es stokfiset
(uo. 40). Három piztrangot es ket selminget (uo. 42).
1549 : Piztrangot es lepen halat es selmenget (uo. 41).
1588 : Három palcza birsagh alat senki piztrangot
ne fogion (OL. UC. 64/35). Piztrangot es lepen
halath (uo.).

PISZTRÁNGOS-PATAK : [rivulus truttarum] ;
forellenbach BM. 1643: Az jnsztrangos patakban is,
tékozlás ne légyen, hanem csak az maga szükségére
fogathassa az halakat (GazdtörtSzemle VII.141).

PISZTRÁNGOS-TÓ : [piscina truttarum ; forel-
lenteich]. 1558 : Piscine pyztrangos to vocate (OL.
Nád. 48).

PITELÉS-LÁDA : [farricapsia ; beutelkasten].
1634 : Ennek az malomnak piteles ládaia (OL. UC.
21/3). [Vö. pitle NySz. MTsz. és Lumtzer-Melich :
Deutsche Ortsn. u. Lehnwört. 204.]

PITVAR : átrium, vestibulum, triclinium, propy-
laeum ; vorsaal NySz., [flur, hausflur, vorhalle, vor-
haus]. 1558 : Habét domum stubam cameram pythwar
stabulum (Múz. Békássy). 1601 : Az pituarban vagion
szeneló hely keményénél (OL. UC. 35/2).

PITVAROCSKA : [deminutivum ad «pitvai-» ;
diminutiv zu vpitvar»]. 1597 : Az elötth való bolt
haitas kis pituaroczkaban (OL. UC. 101/3).

PITVAROS : [vestibiüum habens ; hausflur ha-
bend]. 1470: Gregorio Pythvaros (OL. D. 16985).

PITYÓKA : 1508 : Paulus Pythyoka (Veszpr. 14,
Szentkirályszabadja). [Vö. picsóka, pityóka MTsz.]

PLÁNK, 1. palánk.

PLÁNT, L palánt.

PLATAJC : pecten, squamosus passer, passer
marinus ; plateisslein, ein meerüsch NySz. 1572 :
Plataycot borsónak hozatam (OL. Nád. 40). [Vö.
Lumtzer-Melich 205.]

PLÉBÁNIA: parochia ; kirchengomeinde NySz.
1269 : Ecclesia beaté virginis Marié in Monté Budensi
nouiter faliricata vocata plébánia apud uulgos (Veszpr.
106, Dec. Bud. 3).

49*

77f

PLEC— POGÁNY

POGONYOZÁS— POHÁR

776

PLEC: [plátze, fr. pic-hoyau]. 1616/1643: Ben az
Banyában nagyon . . . Vas szegh húszon négy Plecz
[így] kylencz bokor Eggy vas rud (OL. Instr. 4'2, 1.
GazdtörtSzemle VI.125). [Vö. plátze Sachs- Villatte.]

PLÉH, pélé: 1) lamina; blech NySz. (1. jel.).
1490 : Flasca magna de pléh (OL. D. 26048). 1491 :
Kopya, flasce de pléh (uo. 26051). 1520 : Electrum
wlgo pleheth (uo. 26231). 1531 : Pro vno porozó ex
fleh (OL. Nád. 49). 1553 : Onazot pele (uo.). 1556 :
Lamina ferrea wlgo pléh (OL. UC. 29/27). 1566 : Keth
pléh chykorgo (OL. Nád. 49). 1597 : Hituan fa kanna
plehcl tataroztak (OL. UC. 101/3). || 2) sera ; schloss
NySz. (2. jel.). 1490: Pléh kwchyolath ad hostia
(OL. D. 26048). 1520 k. : De hostia wlgo pleheketh
cum clauis (EgyKönyvt. Litt. Epist. Őrig. 262). 1542 :
Pléh ad ostia Pléh scriniorum (OL. Nád. 40). 1553 :
Varnak ky^völe egy nyary haz azon vagyon három
pléh (OL. UC. 96/3). 1564 : Repagiüum Pléh vocatum
(OL. L. m. 16. 17). 1597 : Az aiton pléh kuczostul
(OL. UC. 101/3). Mind ez hazakban, az aitokon kuczos
plehek vadnak, egj kucz heiaual (uo.). Az aiton retez
feiestwl, az kSvlseo aiton pléh kuczostul (uo.). 1638 :
Aitaia ez reghi háznak reghi festet Partazot Plehevel
kulczia nélkül es forditoia nélkül (uo. 2/34). 1669 :
Kisebb zöld láda pléhestül (GazdtörtSzemle L93).
[Vö. ajtó-, vas-plóh..]

pléh-palack, -palaszk : [lagena e lamina facta ;
blechflasche]. 1544 : Eg pléh palazkot (OL. Nád. 40).
1563 : Pléh palachk (OL. Kolozsm. 50). 1597 : Regi
pléh pálaczk satoja ninczen (OL. UC. 101/3).

pléh.- vas : [lamina ferrea ; eisenplatte]. 1558 :
Házra walo puzta pléh was (OL. Nád. 49). [Vö. vas-
pléh NySz.]

PLÉHÉS: 1) lamineus; blech NySz. 1637: Az
czwrnek tetein ket plehes gombos vytorla (OL. UC.
14/43). II 2) pessulatus ; mit riegel versében NySz.
1636: Pléhes, záros ajtó Nro. 1 (GazdtörtSzemle 1.265).
1643 : Eggy feketté asztál kinek íia uagyon plehes
(OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VL127). Kétt üuegh
ablak Yiggj plehes ayto (OL. uo., 1. GazdtörtSzemle 128).

PLEHETLEN : [sine pessulo, sine sera ; ohne
riegel]. 1.683 : Ket reghi hitvanos láda, pléhétlénék
(OL. UC. 3/32). [Vö. pléhes.]

POCAK: abdomen vei uterus plenus Sí. («poczok»
a.) 1485: Matheus Poczak (Veszpr. 11, Merenye). [Vö.
MTsz.]

POCOK- VAS ? : 1688 : Lyukasztó vagy bányász
poczok vas No. 29 (Radvánszkj^ : Családélet 11.396).
[Vö. 1. pocok MTsz.]

PÓCOS? 1. polcos.

POFA : bucca, gnathos ; die backen NySz. [backe].
1572 : Az egyk sysaknak az pofayaha orh uasaban
az nyak uasaban toltokaual es mynden aprolekyaual
egetembe (OL. Nád. 47).

POGACSA : azymus, placenta, libum, panis foca-
rius, placentula; kuchen NySz. (1. jel.), [pogatscherl].
1466: Blasio Poi7flc/ia (OL. D. 16367). 1528: Pogha-
cha cum vno ferthal (OL. L. Hl. 16. 17). 1545 : Semle
darát. Pogaczat (OL. Nád. 40). [Vö. mézes-pogácsa.]

POGÁCSÁS : placentarius ; kuchenbJicker NySz.
1423 : Clemens Pogachas (Lelesz Acta 43 76). 1466 :
Petro Pogachas (OL. D. 16323). 1509 : Simoné Po-
gachas (Lelesz Acta 117/18).

POGÁNY, pagány : ethnicus, paganus ; heide
NySz. (1. jel.). 1181 : Trantút per terraiuum uille j)a-

gan (OL. D. 22). 1211 : In uilla Zeiűeus ultra Bókon
Joubagiones sünt Pagan Tuet Sicula Syke Endus
(Pannh. Tih. 1/5). 1264 : Uenit usque ad locum qui
dicitur paganser (OL. D. 571, «Hont vármegye, Pa-
lahta, Kurtus folyó mellett» Szám. jegyz.). Deinde
uadit ad unum monticulum qui dicitur similiter pagan-
ser (uo.). [Vö. 1208 : Usque ad metam inter sepulcra
paganonim (OL. D. 54). 1223 : Inde ad sepiüchrum
paganorum (Pannh. 1/Z). 1281 : Vbi etiam antiquitus
fuerunt sepulchra paganorum (OL. D. 1102). 1336 :
Ubi eciam antiquitus fuerint sepulchra paganorum
(uo. 3007).] 1297/1389 : Peruenit ad fossatam paga-
norum que wlgariter Pagan aruk dicitur (Körmend,
Heim 369). 1299 : Johannes et Jüan, de uilla Pagan
(MonStrig. 11.474). 1322/1324 : Inde vádit ad Pagan-
zygethe (Múz. Ibrányi). 1329 : Quasdam possessiones
ipsorum Feeleghaz et Pa^ankuth vocatas in Comitatu
de Zobouch existentes (Múz. Kállay). 1329/1417 :
Stephano dicto Pogan (OL. D. 37277). 1337 : Ste-
phano dicto Pagan (OL. D. 37279 és Múz. Bethlen).
1339: Stephanus dictus Pagan (AnjouOkm. III. 613).
1341 : Castrum antiquum Pugan\^2iV vocatum (OL.
D. 3808). Stephanum dictum Pagan (Zimmermann-
Werner 520). 1361 : Paulo dicto pagan (ZichyOkm.
III.203). 1368 : Thomam dictum Pogan (Múz. Máriássy).
1417 : Dominicum Pagan (Lelesz Acta 37/18). 1423 :
Ladislao Pagan (uo. 43,81). 1427 : Prediis Pogansyer
Zylas theleke Ekerithotheleke (Múz.). 1430 : Dominici
Pogan (Múz. Kállay). 1433 : Transit ad terram Pogan-
fenerike (Pannh. 15/E). 1452: Petro Pogan (Múz.
Kállayj. 1480 : Georgio Pogan (Lelesz Acta 90/10).
1485 : Stephano Pogan uo. 95/2). 1513 : Emerici
Pogan (Múz.). 1524 : Sigismundi Pogan (Múz. Kállay).
[Szárm. ; 1095 : Dolatores Gedesa Duda pagandi bo-
din (Pannh. 15/0o).]

pogány-pénz, -pínz : numi veteres gentüium Kr. ;
[heidnisches geldstück]. 1635: Vagyon aranypinz No. 1
Item vagyon pqgúnypénz formára való arany No. 2
(Mihalik : KassaÖtvTört. 222). Vagyon egy pogány-
pinzes aranyas pohár, az széli és az pogánypinzek
aranyasak rajta, nyom girát No. l'/j (uo.).

pogánypénzés, -pínzes : [nummis veterum genti-
lium ornatus ; mit heidnischen geldstücken géziért].
1635 : Vagyon egy gyermeknek való pogánypénzés
pártaövecske, nyom No. lotot 12 (Mihalik : KassaÖtv-
Tört. 222). Vagyon egy pogánypinzes aranyas pohár,
az széli és az pogánypinzek aranyasak rajta, nyom
girát No. l'/a (uo.).

POGONYOZÁS : [fornicatio ; wölbung]. 1648 •
Egy beleöli tiizeleö veres kályhás kemencze pogo-
ny'ozással az allya (OL. UC. 10/63). [Vö. pogony,
pogonyázás NySz. ; pogony Lumtzer-MeUch : Deutsche
Ortsn. u. Lehnwört. 205.]

POHÁNKA : panicum : heidegrütze NySz. 1494:
Pohánka circa quinquaginta quartalia (TörtTár 1882.
évf. 627).

pohánka-kása : [panicum excciücatum ; heide-
grütze]. 1588 : Ad az wr egy kantorba kelés wagy
pohánka kasath mas fel fertalt thezen ezthendeig
qur. [olv. quartale] 6 (OL. UC. 64/35). [Vö. CzF.]

POHÁR, pahár : poculum, calix, patera [stb.] ;
becher, kelch NySz. (1. jel.). 1401 : Nicolaum Pahar
(ZichyOkm. V.233). 1532 : Duo piccaria poharokath
(Múz. Kállay). 1591 : Egy fedethlen aranyas pohár
gerezdes (OL. Nád. 49). 1593 : Az 7. sahos feödeletlen
pohárnak kettej (^Radvánszky : Családélet III. 152).
|Vö. csillék-, ezüst-, fölmutató-, kristály-, lá-
bas-, lengyel-, morvái-, serleg-, silling-, szé-
les-, szerecsendió-, társ-, tudomány-, vesz-
szó's-pohár.]

777

POHÁRKA— POKLOS

POKOL-POLGÁR

778

pohár-födél : [operculum poculi ; becherdeckel].
1572 : Tyzenharom j^ohar fodel (OL. Nád. 47).

pohár-szók : abacus, abax, cylicotheca, vasarium ;
kredenztisch NySz. 1549 : Abacus vernacula lingua
poharzeek (OL. UC. 75/41). 1571 : Az poharnaknak
az ky az pohár zekhez latot attam ital pénzt i^OL.
Nád. 47).

pohár -tok : [theca poculi ; becherfutteral]. 1542 :
Pohartokot (OL. Nád. 40).

POHÁRKA : caliculus, pocillura ; kleiner becher
NySz. 1635 : Vagyon egy pikkelyes lábas pohárka,
mely nyom No. lotot 11, neh. 1 (Müialik : KassaÖtv-
Tört. 222).

POHÁRNAK, 1. pohárnok.

POHÁRNOK, pahárnok, pohárnak: pincerna,
pociilator; mundschenk NySz. 1424: Stephanus Pa-
hárnok (OL. D. 11560). 1438: Stephanus Pohárnok
(uo. 13283). 1439 : Benedictus Pohárnak (Lelesz Bercs.
XXn.28). 1443 : Stephanum Po/^arno^í (Teleki: Hunya-
diak X.123). 1452: Stephano Pahárnok (OL. D.
14525). 1453 : Stephani Pahárnok (uo. 14650). 1464 :
Stephano Pohárnok (Múz. Kállay). 1470 : Stephano
Pohárnok (OL. D. 17018). 1473 : Stephanum Pohár-
nok (Múz. Békássy). 1478 : Stephanum Pohárnok
(Körmend, Heim 590). 1571 : Az poharnaknak az ky
az pohár zekhez latot attam ital pénzt (OL. Nád. 47).

POHÁROCSKA : caliculus, pociUum; becherlein
NySz. 1597 : Ezwst poharoczka, kit Georuarj Vram
czinaltatott, az Vr w Na[gysá]ga neue belől raita
(OL. UC. 101/3). 1608 : Ked portékájának egyéb hija
ninczen, hanem az Ursinus Uram kert egy iveg poha-
roczkat kj (MA. NLI. 262, eredetije szerint). 1635 :
Más hasonló poharacskát [így ?] láb nélkül 28 d.
(GazdtörtSzemle VIII.480).

POHÁROS, paháros : [poculum habens ; becher
habend]. 1346 : Petrum dictum Poharus (SztárayOkl.
1.193i. 1347 : Petrus dictus Paharus (Múz. Kapy).
1352: Petrus dictus Paharus (OL. D. 4321). Petrus
dictus Poharus (AnjouOkm. V.609). 1353: Petrum
dictum Poharus (OL. D. 31275). Petrus dictus Poha-
rus (AnjouOkm. VI.107). Petrus dictus Paharus (uo.
139). 1354 : Petro dicto Poharus (Múz. Kapy). 1356 :
Petrus Poharus (Múz. Soós). 1358 : Petri dicti Paha-
rus (SztárayOkl. 1.296). 1359 : Petrus dictus Puharus
(Múz.). 1360 : Petro dicto Poharus (Veszpr. 10,
Palaznak). 1366 : Petri dicti Paharus (OL. D. 5509).
1381 : Nicolaum Poharus dictum (Körmend, Miscell.
Németújv. lad. 42, fasc. 90). 1412 : Petri dicti PoAants
(Múz. Kapy). 1424: Osvaldi dicti Paharus (OL. D.
34411). 1484: Emerico Poharus (Veszpr. 107, Ge-
rezd 4).

PÓK?: aranea, asterion; spinné NySz. 1415: Ste-
phani Pok [a. m. pók?] (Körmend 1/9, Óvár 10).

PÓKA?: fascia, fasciola ; windel NySz. 1211:
Isti sünt am-ifabri Sumorav Vitcus Zob Porcos et
Pouca [a. m. póka ?] (Pannh. Tih. 1/5). 1247 : Nomina
quidem libertinorum simt hec Pouka Povs Hogud
Wendeg Agustun Mortun (Veszpr. 6, Gyulakeszi,
vö. HazaiOkm. V.21).

POKLOS : [lóca infema habens, cavernam habens;
hölle habend, höhle habend]. 1234/1364 : Descendit ad
quandam Cauernam que wlgo poklos uerem nominatur
(MonStrig. 1.306). 1301: Terra Píí/cíí<stheluk vocata
(AnjouOkm. 1.4). 1325/1347 : Currit supra ad superi-
orem PuMusWiéiuk (Körmend 11/4, Miskouch 67). 1355 :

Descendit ad quandam vallem, quam PoklosvQXQm.
dictum privilégium nominat (AnjouOkm. VI.395). Circa
trés metas angulares PokluszygetG nuncupatas (Lelesz
Met. Szabolcs 29). 1381 : In loco Po/cZoshaza vocato
(Pannh. 51/Dd). 1414 : Terrani PocZosgethye penes
dictam possessionem Mendzenth (Körmend Unyom.
30). 1451 : Feneta seu prata Po/cZoswelgh nominata
(Múz. Döry). 1469 — 70 : In possessione j)oA;íostheleke
vocata in Comitatu de doboka existente (OL. D.
36394). [Szárm. : 1256 : Puklusy, hn. (ErdMúzLt., 1.
Wenzel VII.430). Vö. NySz. más jel. Karácsonyi János
nézete szerint helyneveink poklos szava «ragadós,
szurkos földet» jelent ; a Poklostelek név u. i. sok-
szor olyan helyen fordul elö, ahol semmiféle barlang
nincs, ellenben fekete, ragadós föld annál több van.]

POKOL : 1) orcus, infernus, gehenna, tartarus ;
hölle NySz.; (caverna; höhie]. 1389: Prope villám
Nyék in loco Borá&pokla vocato (Múz. Kapy). 1487 :
Pervenissent quendam paruum gurgitem siue Riuu-
lum Wallareh, in lingua autem hungaricali Pokol-
pathak appeUatum (OL. D. 37066, «Offenbánya> Szám.
jegyz.). II 2) hostilis, infestus, pravus, ingens ; feind-
lich, bőse, schlecht, grasslich NySz. 1445 : Johanna
Pokol (Veszpr. 11, Maros). 1548 : Nicolaus Pokol
Michael Pokol (OL. RDecim. Zempl.). 1598 : Johannes
Pokol (uo.).

POKRÓC, pakróc, pokrólc : stragulum, obstra-
gulum, instratum, ephippia [stb.] ; decke NySz., [kotze].
1494 : Pro rubea tela ad Pokroch necessaria (Eugel :
GeschUngrReichs 1.90). 1524 : Duas pecias grisei ad
pokrocz (OL. D. 26266). 1528 : Decem pokrocz emi
(OL. Nád. 42). 1529 : Kepenyeg. Pokrocz lasnyak
Czapa (uo. 43). 1530 : Telam vilem pro pocrolch emi
(uo.). 1535 : Calcaribusque et Cisma Pokrocz et vna
pemüa (Lelesz Prot. VI.61). 1542 : Wankoshe. Kany-
cza simplex. Pokrocz lasnyak (OL. Nád. 41). 1545:
Pokrocz peremezni vásznat (uo. 40). [Vö. brassai-,
csótár-, lazsnak-, szűr-pokróc]

POKRÓCOS: [stragulorum,obstragulorum institor;
deckenhandler, kotzenhandler]. 1731 : Ungvári gubás
pokróczosoktól [vásárpénz] egytől d. 1 (GazdtörtSzemle
VII.88).

POKRÓLC, 1. pokróc.

POLC : repositorium, pódium, loculamenta, foruli;
lade, kasten, schrein, fach NySz., [gestell, pult].
1429 : Georgius Polczonzaro dictus (Múz. Rhédey).

POLCOS, pócos : [repositorium habens, pódium
habens ; gestell habend]. 1480 : Stephano Pochos (OL.
D. 18313). 1482 : Nicolao Polchos (uo. 18588).

POLGÁR, palagár, palgár, pargár? polo-
gár : 1) civis ; bürger NySz. 1234/1243 : Inde tendit
ad Palgar [«TÍ8za mellett* Szám. jegyz.] (OL. D.
198). 1329 : De possessione Palagar uocata (Múz.
Nagy Imre). 1359 : Petri dicti Polgár (Múz.). Jwan
Pargar [igy ? a. m. polgár ?] (Veszpr. 106, Dec. Episc.
14). 1373 : Dionisii Polgár dicti (Múz. Máriássy).
1385 : Nicolaum dictum Polgár (Körmend, Miscell.
Németújv. lad. 44, fasc. 116). 1387 : Georgio dicto
Palgar (OL. D. 7235). 1396 : Ladislao Polgár dicto
(Veszpr 107, Mindszentkál 1). 1397 : Possessiones
Chabya Bathyan et Pologar (Körmend I1I/4, Batthyán
2). 1400: Ladislaum Polgár (ZichyOkm. V.191). 1415 :
Luce Polgár (Lelesz Acta 35/43). 1426 : Johannem
Palgar (ÓL. D. 35946). 1429: Jacobo dicto Polgár
(uo. 12054). 1431 : Suhtonyjciíí/ítíue, szn. (uo. 12404).
1453: Dominici Polgár (uo. 14640). Emerico Polo-
gar (uo. 14645). Emerico pologar (uo. 14652). 1459 :
Thonia Polgár (Múz. Kállay) 1468 : Nicolaus i'oí-

779

POLGÁRI— PONCOL

PONCOLÓ— POPRI

780

gar (uo.). 1475 : Nicolao Polgár (uo.). 1484 : Stephano
Pologar (Veszpr. 107, Gerezd 4). 1486: Elias Polghar
(Körmend III/l, Ugal 51). Demetrii Polgár (Veszpr.
4, Alsóörs). Ij 2) [juratus ; geschworner]. 1604 : [Ha]
nem eri olliankor hamar az birot, az kit az Polgárok
keozwl hamareb er az Mezeoben attól kérhet Sim-
pliciter Teruent, de nem Peczetet (MJogtörtEml. L33).
Uerbirsagnak hasonfele az biroe, fele az hat Polgá-
roké (uo. 34). Ha az Uarasnepe keozwl, uagi zolga-
latra, Circalasra Uarmire uetnek postasagra et huic
Similia, Ennek egi-egi ftig az b^vntetese az bh'oe es
Polgároké (uo.). [Vö. megye-pógár MTsz.]

POLGÁRI: civlcus; bürgerUch NySz. 1604: Ki
egyallapotra, ki másra atta magát, nem ertuen az
keozenseges Uarasi vagi Polgári Tarsasaggal edgiet
(MJogtörtEml. L28).

POLHÁZ, pulhák: sclopus ; büchse NySz. 1607:
Bombarda Pulhak dicta Nr. 2. (OL. UC. 86/35). Bom-
barda Polhak dicta Nr. 4 (uo.). Bombarda longiores
vulgo polhak (uo.). 1635 : Egy kör [olv. köz] pol-
hákot per 5 f. Egy pistrolt [így? olv. pistolt v. pisz-
tolt] 4 f. 50 d. (GazdtörtSzemle Vin.475).

polhák-puska: [cv]. 1635 : Vagyon egy pwZ/iaAr-pítsfeí.
Vagyon egy pisztoly, tokostul (Mihalik : KassaÖtv-
Tört. 224). 1708 : Nagy István találta és ismerte
meg Szalontai István nevű hajdunái egy vágós pul-
hak puskáját, török csője vagyon (DebrJk.).

POLHOS ? : 1376 : Thoma dicto Polhos (Lelesz
Acta 9/9). 1395 : Nicolaus dictus Polhos (Lelesz Met.
Ung. 53). 1426 : Benedictus Polhos (Múz. Kende).

POLOGÁR, 1. polgár.

POLTURA, polturák: sestertius; schilling NySz.
1635 : Az asszony temetésére vett ki Várady Péter
m-am az megirt tallérokból tall.: 30. Mely tallér teszen
fl. 54. Polturák pénzt ugyanakkor fl. 4 (Mihalik : Kassa-
ÖtvTört. 224). 1638 : Pénz vagion arannial tallérral
szesztakkal dutka es polturák (OL. UC. 2/34). [Vö.
tót túrák, 1. Miklosich : Slav. elem.^ 104.]

poltura-pénz : [cv]. 1638 : Ezen házban Invental-
tunk SzentPetery András Deák Uramtul Tallért 238 . . .
Am-eos . . . Poltura penszt (OL. UC. 2/34, XXV. fejez.).

POLTURÁK, l. poltura.

PÓLYA : fascia ; windel, binde NySz. («póla» a.)
1588 : Halóhoz pólyának walo gyöplöt es zör inat
(OL. Nád. 41).

pólya-madzag, -mazzag : 1587 : Horgot az báláz-
nak es ahoz walo j^olja mazagot (OL. Nád. 40).

POLYÁK: [Polonus; der Pole]. 1408: Johannes
dictus Polyák (Múz. Kossuth). 1531 : Polyaak, szn.
(OL. Nád. Számad. a). 1577 : Poliak Mihal (OL. UC.
1/3). 1602 : Polyák Péter (SzékelyOkl. V.221).

POLYVÁS : aceratus, paleatus, acerosus ; voU
spreu NySz. 1425: Dominico Polwas (Múz. Kisfaludy).

POLYVA-TARTÓ : [receptaculum paleae ; spreu-
behalterj. 1683 : Vagyon egy jo öregh uj csűr,
meUyet talp fajatul foghva epitetett a' mégh nevezett
Tisztarto ket egy mas mellet levő polyva tartóval
együtt (OL. UC. 3/32).

POMAGRÁNÁT: granatum, malum granatum,
malum Punicum ; granatapfel NySz. 1544 : Vöttem
ket pnmagranatot (OL. Nád. 40).

PONCOL: [caelum, cestrum; meissel, grabeisen].

1556 : Instrumenta [sculptoriaj pontyot [így] vocata
maiora 37 (OL. UC 99/27). 1600 : Akkoron Attak az
mi kezonkben az Czéh ladayat . . . es Annak felette
az Czeh leuelet, es az Czéh Peczetit, es ket kin
Jaro Jelt es egy Jel wteo Ponczolt es egy próba
Teótt (Mihalik : KassaÖtvTört. 53. és 54). 1736 : Két
ezüst poharak. Egy sugár pontzolljal verett ezüst
aranyas virágos pohár (CanonVisit. 176). [Vö poncol
NySz.] [Vö. poncoló.]

PONCOLÓ: [caelum, cestrum; meissel, grabeisen].
1601 : Utolszor hagyom Jakabnak, az inasomnak,
mindenféle apró műszeremet, ponczolókval [olv. pon-
colok v. poncolok ?], konsztos könyvekkel és pecsé-
tes táblával egyetemben (Mihalik: KassaÖtvTört. 228).
[Vö. poncol.]

PONGORÁC, 1. Pongrác.

PONGRÁC, Pangarác, Pangorác, Pangrác,
Pongorác: Pancratius MA. (1621-i kiad.); Pancratz
ein Manns-Name MA. (1708-i kiad.). 1256 : Item Pang-
racMaya. [hn.] et Chenkeeureme simiüter prope Moru-
sium (ErdMúzLt., 1. Wenzel Vn.430). 1480 k. : Pang-
racz, Pangoracz, Pangaracz (OL. D. 36336). 1584 :
Ponghoracz Lazlo (OL. UC. 56/33).

PONK : monticulus, coUiculus ; ein hügel, berglein
PBB. 1551 : De promontorio PonA-hegye (OL. UC. 1/1,
«Egerhez Harsány* Szám. jegyz.). 1567 : De promon-
torio PonA:hegye (uo. 1/2, «Harsány Egerhez » Szám.
jegyz.). [Vö. NySz.]

PONKOS : [monticulum habens ; hügel habend].
1460: Alberto Ponkos (Lelesz Acta 71/35).

PONT, punkt : punctus, punctum ; punkt NySz.
1613/1696 : Az szántóföldek is nálunk becsületben
vannak, majd annyúa, mint az szőlők, és minden
punctjaiban, mind adásában, vevésében áldomásitalá-
val úgy élünk vélle, mint az szőlők felöl ide feljebb
megü-tuk (GazdtörtSzemle Vn.410). 1653 : Azután esz-
tendő töiTénynapig abban marad az pör és jövendő-
ben azon puncthan leváltatik. kiben félben marad az
pőr (uo. P. 31).

PONTY : carpio, carpius, cj-prinus ; karpfen NySz.
1508 : Pisces wlgo ponthy (OL. D. 32632). 1544 :
Uettem swgert, pontot (OL. Nád. 40, 1. TermtudKözl.
1894. évf. 494).

ponty-jB. : juvenis carpio Sí. [cyprinus pullus ;
junger karpfen]. 1533 : Ad piscinam iwatoth ex ferthew
presertim de ponthffy (OL. Nád. 43). 1545 : Cukat,
pontyfyat (uo. 41).

PONTYOS : [cyprinum habens ; karpfen habend].
1478 : Johannem Ponthyos (Körmend, Heim 590).
1479: Matheum Ponthos (Lelesz Acta 89/26).

PONYVA : stragulum, siparium, velarium, segestre
[stb.] ; deckzeug, plache NySz. 1490 : Ponwa de tela
(OL. D. 26048). 1545 : Eg twrba Eg ponwa Eg öreg
zyr sak (OL. Nád. 49). 1556: Tele grosse pionyua
uocate (OL. UC. 99/27). 1573 : Linteum ponywa voca-
tum (uo. 77/1).

PÓPA : [sacerdos ; popé]. 1508 : Daan Pópa (OL.
D. 29928). 1525 : Joannes Pópa (uo. 37000, «Körös-
bánya» Szám. jegyz.).

POPRÉNG, 1. popri.

POPRI, papring, popreng, popring : [panni
species ; eino art tuch|. 1285 : Quatuor pecias de
dorni et unam de popri (MonStrig. 11.211). 1339 :

781

POPRING— PORCS

PORCSOS— POROSZRA

782

Quinque brachya de paimo popreng (OL. D. 3280).
1353 : Tria stamina panni de popring (KárolyiOkl.
1.215). 1355 : Vniiin stamen panui de papring (OL. D.
26561, 1. AnjouOkm. VI.361). [Vö. popri Bartal.]

POPRING, 1. popri.

POR : 1) pulvis ; staub NySz. (1. jel.) 1337 : A
quadam via Pur/mcha vocata (SztárayOkl. 1.146).
[Vö. Piirusucha, iio. 145. J 1412 : Filios Pauli de Por-
telek (KárolyiOkl. 1.588). || 2) pulvis pyrius; schiess-
pulver NySz. (2. jel.) 1597 : Papirosban czinalt lodin-
gok, porostul, goliobisostiü (OL. UC. 101/3). [Vö.
ágyú-, kő-, malom-, puska-, réz-, szakállas-
por.]

por-bársony : [holoserici species ; eine art sam-
met]. 1558: Veluti mhQi por harson vocati (OL. Nád.
48).

por-liáz : [cella pulveris pyrii ; pulverkammer, pul-
vermagazin]. 1588 : Az por Házban Taraczk Goliobis
mjnd Eöregh es apró (OL UC. 76/17).

por-óra, -hóra : [sanduhr]. 1556 : Eg por hóra ki
thokban vagion (OL. Nád. 48).

por-szárasztó: 1549: Instrumentum ad pulueres
siccandos por zaraztho (OL. UC. 75/41).

por-töltő, -tötö : [instrumentum adpulverempyrium
infundendum ; ladewerkzeug, ladeschaufel ?]. 1588 :
Rez taraczk por teoteoyeuel (OL. UC. 76/17).

por-törő, -terö : 1) pulveri pyrio térendő inserviens ;
pulver- NySz. 1553 : Porthereio rez mosar (OL. L. III.

16. 17). II 2) naphtarius ; pulvermaclier NySz. [pul-
veris pyrii opifex ; pulvermüller]. 1710 : FortÖrSk munká-
játúl egy kölyíi portul, melyben I6V2 font vagyon,
determináltatik egy Rhen forint (DebrJk., 1. NyK. XXVI.
341, «kölyű» a.). 1714 : Portörő [foglalkozásnév] (Gazd-
törtSzemle IX.22).

portörő-malom : [pulveris pyrii officina; pulver-
miiiile]. 1688 : Portörő malomhoz való négy réz tá-
nyér (Radvánszky : Családélet 11.396).

por-zsák: [pulversack, pulverkammer]. 1553: Bel-
lica tormentalia wlgo poorsaak vocata (OL. UC. 50/24).
1571 : Bombardae posterior pars vulgo por sak vo-
cata (uo. 76/16).

PÓR : rusticus, paganus ; bauer NySz. 1211 : In
uilla Beseneu hü sünt ioubagiones Euzen Pour [a.
m. pór ?] Feketeu Vendek (Fanuh. Tih. 1/5). 1459 :
Poorzombathya, hn. (OL. D. 15334). 1464 : Poorzom-
bathya, hn. (Múz.). 1466 : Emerico Poor (Lelesz
Acta 77/23). 1495 k. : Blasius Poor (OL. D. 26083).
1519 : Nobilitatem suam perdidisse et Ignobilem wlgo
poor esse asseruit (Lelesz Prot. V.26). 1524 : Simoné
Poor (Veszpr. 3, Bercsény). 1544: Az poroknak hog
segelletenek az szalan az koeikat [igy?] (OL. Nád. 42).

pór-háló : [retis species ; eine art fischergarn].
1492 : Quicumque cum retibus piscauerint quod voca-
tur porhalo (OL. D. 36992, vö. TermtudKözl. 1894.
évf 494).

PÓRÁZ : viuculi genus MA.^ lórum MA. (161 1-i
kiad.), vinculum caninum MA. (1621-i kiad.) ; hunds-
band, kuppel NySz. 1554 : Eg porazt nőttem (OL.
Nád. 42).

PORCS P : 1240 k. : Hec sünt nomina coquorum
in eodem predio Pentuc Echelleus Tynlov Porc [olv.
porcs ?] (Pannh. 61/8). 1424 : Georgii Porch (Veszpr.

17, Vespr. Oppid.). 1435 : Stephanus Porch (Veszpr.
8, Juta»). [Vö. MTsz. ?| [Vö. porcsos.]

PORCSOS ? : 1439 : Laurencio Porchos (OL. D.
28978). [Vö. porcs.]

PORGOLÁT:«vetést Órzo sÖvény» SzD. «letííz-
delt vessző-kerítés, gyepü-kerités a mezön» MTsz.
(«porgolád» a.); [saepes agrorum]; ackerzaim BM.
1613/1696 : Porgolátoknak megtartásárúi és annak
járásárúi. Azmit ide felirtunk mesgyejárásnak mód-
járúl, szükség az porgolátok járásárúi is irnunk. Első-
ben az biró meghagyja közönségesen virágvasárnap,
vagy egy héttel az elÖtt, hogy minden ember be-
csinálja az porgolátot, és annak utánna járja meg
mint az szőlő gyepűt (GazdtörtSzemle VII.411, Tállya
város törvényeiben). Az káposztás kérteinket is szük-
ség meglátogatnunk, és azon biróság alá vetnünk,
mint az porgolátot, mert egy ember kerté miatt tiz
ember is kárt vall (uo.). [Vö. 1767 : Segeti praetendere
sepem : A' vetés köriil porgolátot tenni (PPB. «prae-
tendo» a.).]

PORKALÁB, 1. porkoláb.

PORKAMÉR, 1. purgamál.

PORKOLÁB, parkoláb,porkaláb : castellanus,
janitorum praefectus ; burgvogt NySz. 1368 : Stepha-
num dictum Purkulab (Körmend III/2, Örs 20). 1398:
Per Ladislaum et Johannem Parkolaah dictum vice-
castellanos de Medueuar (MonCivZagr. 1.396). 1399 :
Emericus Porkoláb dictus (TelekiOkl. 1.270). 1419 :
Blasius dictus Porkoláb (OL. D. 30424). 1425 : Domi-
nicus Porkolaab (Lelesz Acta 45/7). 1433 : Petro dicto
Porkoláb (ZalaOkl. 11.481). 1435 : Stephanus Porkoláb
dictus (Múz. Soós). 1438 : Johannes Porkoláb (Pannh.
17/Nn). 1447 : Petrus Porkalab (Turul 1902. évf. 155).
1449 : Stephani Porkoláb (SztárayOkl. 11.444). 1455 :
Sebastiani Porkoláb (OL. D. 14947). 1479 : Bartholo-
meus Porkoláb (Pannh. Hitel. 78). 1508 : Matheus
Porkoláb prouisor castri (OL. D. 32632). 1529 : Tho-
mas Porkoláb (OL. Nád. Számad. a). 1538 : Soha az
Batthyány Krystof wram hyre nekewl es akaratthya
nekewl ez Nemethwywaarba porkolaboth nem walaz-
tatok (Körmend I/l, nr. 45). [Vö. fő-, vice-porko-
láb.]

porkoláb-ház : [habitatio castellani ; wohnimg oder
zimmer des burgvogtes]. 1634 : Porkoláb házhul nilo
kamorában Vagion egy feir njoszolya (OL. UC. 21/3).

PORKOLÁBSÁG, vö. vice-porkolábság.

PORLAG, 1. parlag.

POROCSKA : pulvisculus ; staubelein NySz., [pül-
verchen]. 1734 : Valamely papirosban valami ^JorocsMí
adott a fatensnek, mondván : magad tejében add bé
az gyermeknek ezen port meginnya (Reizner: Szeged-
Tört. IV.505).

POROND : sabulum, aréna ; sand NySz. 1530 :
Stantesque super lapides fluuii Iza wlgo az porondon
(OL. NRA. 692/17).

PORONG : 1493 : Ferrum porongh ad molendinum
(EPSz. fol. 82). [Vö. MTsz.?]

POROS : 1) pulverulentus ; voll staub NySz. 1337 :
A quadam via Píír«sucha vocata (SztárayOkl. 1.145).
II 2) [pulvere pyrio repletus, ad pulverem pyrium
conservandum ; mit pulver angefüllt, pulver-]. 1553 :
Az 2^oros es salétromos thunnaknak czerna mei'theke
ez reghystromba waghon papirosba thakarwa (OL.
Nád. 48).

POROSZKA : domedarius [olv. dromedarius[, as-
turco, tolutarius equus MA^; zelter NySz. 1416 : Unum
palifridum wlgo poroska (OL. D. 30772). 1545 : Attara

783

POROSZLÓ— POSTA

POSTÁS— POSZTÓ

784

az louasznak feek valczagot az roh porozkatol (OL.
Nád. 40). Az kaczola porozkatol (uo. 42). 1549 : Roh
porozka Wörös porozka (uo. 49).

POROSZLÓ, porosztó : lictor, apparitor, stator

[stb.] ; scherg [scherge], hasclier, stadtknecht NySz.
1200 k. : A fluuio Ystoros usque ad castrum Purozlou
(Anon. 32). 1296 : Jacobi filii Poruzlou (OL. D. 1435).
1336 : Dátum in Poruzlov (AnjouOkm. 111.305). 1380 :
Simonem de Porozlotc (SztárayOkl. L451). Inter metas
possessionis Porozloiv (uo. 455). 1411 : Possessionum
prediorumque Kerestur Porozlo (ZichyOkm. VL147).
1412: Possessionem suam Porozthohaza. (SztárayOkL
n.109). 1413 : Exit de fossato magnó porozloarkja.
vocato (OL. D. 28778). 1420: Super Possessionem
Poroztho (Lelesz Acta 40/86, «Heves m.» Szám. jegyz.).
1480 : Barnába Porozlo (OL. D. 18313). 1523 : Tor-
torem wlgari sermone oher [így?] et porozlo vocari
solitum (Múz.). [Vö. 1328 : Tendit supra versus orien-
tem iuxta terras pristaldorum (MonCivZagr. L130).
1356 : Possessionem nostram Pryztawscliyna vocatam
iuxta possessionem Gradschan adiacentem (uo. 209).
Vö. Melich, NyK. XXXni.53.]

POROSZTÓ, L poroszló.

POROZÓ, 1. porzó.

PORSOL, L perzsel.

PORTAI-SZABLTA : 1635 : A kik portai szab-
lyát kéztől csináltatnak cifrázon [olv. cifráson] által
tördelt wágokkal girájától 3 f. 50 d. (GazdtörtSzemle
VnL475, ötv^ösök árszabásában).

PORTA-PÉNZ : 1680 : Ezeken kivül a mi a
Császár adaja és a porta pénz leszen, ezeken kivül
vadnak (AdalZemplvmTört. IV. évf. 261, egy török
vezér levelében).

PORTÉKA, partéka : a) vasa, supellex ; haus-
gerat ; b) sarcina, merx, mercimonium ; pack, gepack,
waare NySz. (1. 2. jel.). 1459 : Georgio Portheka
(Lelesz Acta 70/47). 1594: Haz keóz béli portéka
(OL. ÜC. 106/3). 1596 : Egi mas fele parteka (OL. L.
m. 16. 17).

PORTÓ GÁL, L portugál.

PORTUGÁL, portogál : [Lusitanus] ; der portu-
giese, portugiesiscli BM. 1453 : Thomas Porthogal
(OL. D. 35604).

PORZÓ, porozó : pulvis siccatorius scripturae
recentis ; streusand NySz. ; [theca pulveris scriptorii ;
streubüchse]. 1531 : Pro vno j)orozo ex pléh (OL. Nád.
49). 1544: Attam eg porozora kiben rez por al (uo.
41). Papirosra, porzóra es leuel kötni walo fonalra (uo.).
1688 : Tinta, porozóstúl nro 1 (TörtTár 1886. évf. 776).

PORZSOL, 1. perzsel.

POSÁR, -OS, 1. pozsár, -os.

POSTA : tabellarius, nuncius, veredarius, anga-
rius ; boté, postülion, postreiter NySz. 1598 : Gre-
gorius Posta Stephanus Posta (OL. RDecim. Zempl.).
1634 : Sohul az postának szekér alája ne adassék
magha zemellye ala, ha terhet nem hoz, vagy nem
viszen maghunk szamara (Múz., Rákóczy György
rendeletében, 1. Magyarorsz. állap, ezeréves fennállá-
sakor VIII.895 és GazdtörtSzemle VI1.131). Magha
lovat az Posta, sohul, se szaszsagon se masut mások
jószágában, arra való speciális parancsolatunk nélkül
ne tartsa fel, ittis ki foghja abrakát szénáját (uo.).
Valamely Posta, magha vagy mások dolgában, hirtínk
engedelmtínk nélkül czimerünkel vagy levelünkéi csak
fél mely földigh menneis, megh haliion érette (uo.).

1728: Pósia [olv. posta] Ferencz (Reizner : Szeged-
Tört. IV.377).

posta-ház: [domus cursuspublici; posthaus]. 1725:
Az postaház után való nyil (GazdtörtSzemle 111.191, a
város «nyilainak» összeírásában).

posta-kocsis: veredarius Kr. ; postillon, postknecht
BM. 1544 : Attam posta kocisnak saruarat (OL. Nád.
Számad. b).

posta-kürt : tibia veredariorum SL ; posthorn BM.
1581 : Keth posta kwrth (OL. L. III.16. 17, «Eger»
Szám. jegyz.).

posta-ló : veredus, equus veredarius ; postpferd
NySz. 1559 : Az posta louaknak zenara attam (OL.
Nád. 49). 1634 : Ha mely Posta akar Varos, falu.
Posta lovat nalla tartana vagy el végezve rea bizot
uttiat imide amoda hurczoLna, elsőben három Palcza-
val verjek megh (Múz., Rákóczy György rendeleté-
ben, 1. Magyarorsz. állap, ezeréves fennállásakor
VIII.895 és GazdtörtSzemle VIL131). Fizetésért ado-
manyert, Posta lovat uttiabol viszsza ne bocsásson,
sem tovab az határnál ne vigie az Posta lovat, hanem
az meddegh helye vagion, mert ha kűlömben csele-
keszik megh palczaztatik érette (uo.). Ertünk ollian
dolgotis némely Postánk felől, hogy ide Fejervarra,
vagy ha masut vagiunkis, uttiabol megh jöven, az
szegény ember Posta lovat megh szokta tartani, es
némely elis veszteni [stb.] (uo.).

posta-mester : [cursui publico praepositus] ; post-
meister NySz. 1634 : Ha ki azért illyenben [ilyen
vétségben] foghna találtatni, bar csak három oraigh,
vagy legh fellieb félnapis megh foghna tartani, vagi
Praefectusunknak, Udvarbirauknak, vagi az itt való
Posta mesternek kezeben, vagi utou Folnagy, vagy
varos, falu biraja kezeben jo bizonsagh elöt nem
adna, három Palczaval veretik meg elsőben (Múz.,
Rákóczy Gj'örgy rendeletében, 1. Magyarorsz. állap,
ezerév. ' fennállásakor VIII.896 és GazdtörtSzemle
Vn.l32).

POSTÁS : [veredarius ; postillon, postknecht].
1714 : Postás [foglalkozásnév] (GazdtörtSzemle IX.22).

POSTASÁG : [res veredaria, officium cui-soris
publici ; postführung, stand eines postillons]. 1587 :
Thooth Berta [így] Postassaggal zolgál Radowan Györg
Postassaggal zolgál (OL. UC. 12/42). 1604 : Ha az
Uarasnepe keozwl, uagi zolgalatra, Circalasra Uar-
mire uetnek postasagra et huic Simiha, Ennek egi
-egi ftig az bwntetese az biroe es Polgároké (MJog-
törtEml. 1.34). 1634 : Nemes ember lovat, vagy annak
szolgait, szabadossokat uttiaban találván postasagra
ne vigie, s [. . .] insolentiaval ne ülesse mert megh
kel érette halni (Múz., Rákóczy György rendeletében,
1. Magyarorsz. állap, ezeréves fennállásakor MII. 896
és GazdtörtSzemle VII.131).

POSVÁNTOSÚL, vö. elposványosúl.

POSZTÓ : pannus ; tuch NySz. 1487 : Inter fon-

tem jjozí/íokwth [a. m. posztó ?J et fodina kewbanya
(OL. D. 19381). 1516 : Egh sárga zoknya pozto (uo.
26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 205). 1538 : Sleit poz-
tobol dolman (OL. Nád. 48). 1544 : Eg haczoganak
ualo poztot purgamalt (uo. 41). Eg nadrágnak ualo
posztot (uo.). Kapczanak való jwzto njTysetöl (uo. 40).
1545 : Az nirönek het ueg posztótól (uo. 42). 1548 :
Eg naszádra való pozto (uo. 48). 1550 : Sleit poztot
auatlant (uo. 42). 1602 : Posztó [így ? vö. uo. kétszer :
«Fosztó»] Péter (SzókelyOkl. V.203). 1692: Számtar-
tónak pénze fl. 30. búza cub. 12 . . . pasztájáért fl. 8
(GazdtörtSzemle VI.178). Számtartó és kulcsár fize-

785

POSZTÓS— POZSÁR

POZSAROS-PREM

786

tése : pénz per annum íl. 32. posztajáért fl. 8. mente-
bélésért fi. 2 (uo. 182). [Vö. cseh.-, csimazon-,
olasz-, szűr-posztó. J

posztó-mető : panuicida MA'., pannarius ; tuch-
schneider NySz. 1558 : Az Fozto mettökrivl : Poztho
mettöknek, Reffek Singek, igaz es pechetes legyen
(OL. D. 37006, 1. GazdtörtSzemle VI.136). 1573:
Pozto metönek attam (OL. Nád. 40). 1684: Kalmár,
es poztho metheiv eg zeker terhetül fyzeth chak k^th
penzth (OL. ÜC. 56/83). 1597 : Foztho metheiv. Zewr
myes (uo. 12/42). 1689: Mivel ebesfalvi posztómetönk
haszontalan tölti idejét, csak hever, vévén kegyel-
med azért ez commissiónkat, számunkra vétessen
posztónak való Berke gyapjút (Apaflfy Mihály leve-
lében Apor Istvánhoz, az Akad.-tól az OL.-nak át-
engedett egyik oklevélből, Tagányi Károly közlése,
mai helyesírással).

posztó-süveg : [pileus ex panno confectus ; tuch-
kappe]. 1581 : Egi gyaz fekete postho swweg (OL. L.
IIL 16. 17).

posztó-szekér : [currus ad pannum vehendum ;
tuchwagenj. 1635 : Egy pár létra posztó szekérhez
1 f. 25 d. Egy pár létra boros szekérhez 1 f. 20 d.
(GazdtörtSzemle Vin.476).

posztó-szél : margó panni Kr. ; sahlband, an-
schrotte, tuchende, leiste, sahlleiste BM. 1530 : Poz-
thozel rubei coloris (OL. L. IIL16. 17). 1544: Vöt-
tem pozto szelt (OL. Nád. 41). 1595 : Bodor Antaltól
kérj két syveget, a mentének a posztó szélyt, mely
megért volna fél taUért (SzékelyOkl. V.160). [Vö.
CzF. és hibás értelmezéssel NySz.]

posztó-szőnyeg: [tapete ex panno confectum ; tep-
pich aus tuch]. 1799 : A templom közepin egy gömbö-
lyeg, violaszinü posztóval és afelett egy veres selyem
virágos, béllett Materiával bevonatott asztal vagyon ;
melyet, és a posztószőnyeget készítette Tekintetes
Bárczay Borbála asszony (CanonVisit. 212).

POSZTÓS : 1) pannosus NySz. (MA.) [?] ; zerlumpt,
ííbel bekleidet MA. (1708-i kiad.) [?] ; [pannum habens,
pannifex, panni institor ; tuch habend], tuchbereiter,
tuchmacher BM., [tuchhandlerj. 1451 : Albertus Pozthos
(OL. D. 14443). 1480: Fabiano Poztos (uo. 18313).
1553 : Blasij Pozthos (OL. UC. 99/28). 1731 : Az zsol-
nai posztósoktól, kiknek sátorok van [vásárpénz] d. 48
(GazdtörtSzemle Vn.89). || 2) [panno obductus ; mit
tuch bezogen]. 1594 : Olaz játéknak ualo poztos hozzu
aztal (OL. UC. 78/7).

POTA ? L pata.

POTROH : abdomen ; schmeer, schmeerbauch,
wanst NySz. 1336 : Paulus dictus Putruh (Anjou-
Okm. III.272). 1352 : Pauli dicti Potroh (Múz. Han-
vay, 1. AnjouOkm. V.556).

POTYKA : carpio, carpius, cyprinus ; karpfen
NySz. 1553 : Ex piscibus minoribus apró potyka,
kezegh, karaz swger apró chwka fyw (OL. UC. 45/36).

PÓZNA : pertica, stipes, bacillus ; stecken, pfahl
NySz. 1393 : Insulam pózna [a. m. pózna ? vö. «pózna-
föld» MTsz.] (ZichyOkm. IV.508). 1551: Longos pálos
wlgo poznat (OL. UC. 1/1 1.

POZSÁR, pazsár, posár : carpio, cyprinus ; kar-
pfen NySz. 1326: Ladislai dicti Pa.sar fa. m. pozsár?)
(Lelesz Met. Abaúj 10). 1357 : Michaelis dicti Pasar
(Múz.). 1361 : Stephani dicti Posaar (Múz. Kállay). 1365 :
Stephanum dictum Posar (uo.). 1452 : Johannis Posar
(HazaiOkm. V.250). 1480: Thoma Posar (OL. D.

Magyar Oklevél-Szótár.

18313). 1495: Pazar Mathyas (Lelesz Acta 103/30).
1544 : Sziuolni ket posart. Ket czukat főzni (OL.
Nád. 40). 1685 : Piscibus j'osar dictis (OL. UC. 1/31).

[Vö. MTsz.]

POZSÁROS, posáros : [cyprinis copiosus ; reich
an karpfen]. 1459 : Villás Posarwstho Saastho (OL.
D. 15352).

POZSLÁR : ensis, gladius ; schwert NySz. (hibá-
san «pozlár» a.) 1509 : Cum vno gladio poslar Seba-
stianum literatum secassent (OL. D. 21967). [Vö. 1575:
Az ö [a scythiaiak] hadi szArszámoc egy egy póslár,
és egy egy ktjz iy (Heltai: Chronica 8). A kic el
nem iöuéuec, meg vtáluán á tőruént, és a közönsé-
ges paranczolatot, azzokat kettő vagánac egy póslár-
ral (uo. 10).]

POZSONYI-ICCE: [Pozsonyer halbe]. 1719:
Négy pozsonyi szapu jó s nem dohos rozsból vagy
abajdóczból áltáljában 64 pozsonyi itczéből álló jó
habos pálinkát tartozik a kulcsár előállíttatni [igy ?]
a pálinka mesterrel (GazdtörtSzemle in.l79).

POZSONYI-SZAPU : [modius Posoniensis; Po-
zsonyer scheffel[. 1719 : Négy pozsonyi szapu jó s
nem dohos rozsból vagy abajdóczból áltáljában 64
pozsonyi itczéből álló jó habos pálinkát tartozik a
kulcsár előállittatni [igy '?] a pálinka mesterrel (Gazd-
törtSzemle III. 179).

PÖCSÉT, -ÉS, 1. pecsét, -és.

PÖCSÉTLŐ, 1. pécsétló'-vas.

PŐRE ? : 1584 : Mynes paztor Pőre János (OL.
UC. 56/33). 1587: Pőre János (uo. 12/42). [Vö. 2.
pőre MTsz. ?]

PŐRÉLY, 1. pőröly.

PÖRNYÉS, 1. pernyés.

PŐRÖLY, pó'rély : malleus, marculus ; hammer
NySz. 1549 : Malleus ferreus wulgo peoreol (OL. UC.
75/40). 1550 : Mailei ferrei vulgo peoreol duo (OL.
Instr. 11). 1564 : Ferra Peiorelj vocata (OL. L.
m.l6. 17).

PÖRÖS, 1. prés.

PÖRSÖL, 1. perzsel.

PORZSOL, 1. perzsel

PRACSKÓ, L paracskó.

PRÉDIKÁCIÓS : [oratione funebri ; mit leichen-
rede]. 1596: A malomból sabbathale. Keresztelő
Tyúk, Kenyér Koma pénz. Esketéstől dr. 12. Teme-
téstől az predikatios ft. 1 (CanonVisit. 137).

PRÉDIKÁTOR: ecclesiastes confessionis Augu-
stanae [et Helveticae| ; protestantischer priester NySz.
(3. jel.). 1588 : Egy falw se fogaggion se hiuatalt
miwellien predicatornak SkL ur hire nekwl (OL. UC.
64/35). Senki bwchwt ne adgion predicatornak az \vr
hyi'e nekwl (uo.).

PRÉDIKÁTORSÁG: [munus sacerdotale con-
fessionis Augustanae et Helveticae ; protestantisches
priesteramtj. 1608 : Vágynak a Predikátorsághoz szől-
lök, egyik szent János szőllő a magyar hegyen, másik
Kútnál való szöUő szikszai határban (CanonVisit. 151).
[Vö. NySz. 1. jeL[

PRÉM. pérém, prím : limbus, fimbria ; bráme,
besatz, bordűré NySz. (1. jel.). 1533 : Gemmata seg-

50

787

PRÉMES— PRÓBA

PRÓBÁL— PUBLIKÁNOS

788

menta Galleer vei Percem in vna coUigatura (OL.
Nád. 49). 1635 : Egy zöld bársony Korczouany veres
ujjal arany prímmel primezett (Radvánszky : Család-
élet n.266). [Vö. torok-prém.]

PRÉMES, peremes : laciniosus, laciniatus, lim-
batus, fimbriatus ; verbramt NySz. 1451 : Johannes
Peremes (OL. D. 14443). 1635: 1 kerekalju muhar
szoknyától, ha prémes 1 f. 50 d. (GazdtörtSzemle
Vin.472).

PRÉMÉZ, peremez, prím.éz : véstem limbo
cingo ; verbramen NySz. 1516 : Egh weres aranyas
atlacz zoknya fekethywel peremezeth (OL. D. 26367,
1. Zolnai : Nyelveml. 205). 1544 : Peremezny walo zelt
(OL. Nád. 40). 1545 : Pokrocz peremezni vásznat (uo.).
1549 : Azzonyom zoknyaya kebelere premezny egh
sengh purpiant (uo. 48). 1550 : Szoknyay allya pere-
mezni (uo. 42). 1579 : Egi fekete barsoni kosuchka,
ezwst keotessel premezet es heolgiel bellet . . . Egi
fekete dupla tafota Kosuchka, fekete barsonnial pre-
mezet (Radvánszky : Családélet 11.31). 1635 : Egy
zöld bársony Korczouany veres ujjal arany primmel
primezett (uo. 266). [Vö. m.egprémez.]

PRÉPOST : praepositus ; vorgesetzter, probst
NySz. 1297 : Duas terras Preposífelde et Baas voca-
tas (OL. D. 1480). 1325/1332 : Pisscinis quarum no-
mina sünt hec . . . Preposítoua Nyarasd Yuantokaya
(uo. 2831). 1333 : Cum piscinis ^reposítoua, Nyarasd.
yuanthokaya (ZichyOkm. L412). 1458 : Georgio Pré-
post (Lelesz Acta 69/6).

PRÉPOSTSÁG : [munus praepositi] ; probstei
BM. 1597 : Az Chornay Praepostsagh, cumi [így] omni-
bus pertinentiis : Azzonkeppen az Papoczy Praepost-
sagys, cumi omnibus pertinentiis, az Vr ew Na[gysá]ga
patronussaga aláth lewen : Azon : 1594 Esztendeöben
az pogány myath ell pwztholtanak myndenesthewU
(OL. UC. 12/42).

PRÉS, pörös : prelum, torcular ; presse NySz.
1587 : Prés mynden zerzamáwal (OL. UC. 12/42).
Peoreos ala walo kad (uo. 46/74). 1597: Az Prés
házban. Eoreg Prés baluaniostul dugastul es gusostul
1. Másik ■ Prés feolsö alsó baluaniual garatostul 1
(uo. lül/3). Eoreg prés dugastul feolso alsó baluanios-
tul gusostul es garatostul (uo.). [Vö. bor-, sajt-
prés.]

prés-h.áz : domus torcularia Kr., [cella torcularia] ;
kelterhaus, presshaus BM. 1587 : Az prés házban
(OL. UC. 12/42). 1590 : Az prés házban (OL.' Nád. 49).
1597 : Az Prés házban. Eoreg Prés baluaniostul dugas-
tul es gusostul 1. Másik Prés feolsö alsó baluaniual
garatostul 1 (OL. UC. 101/3).

PRIBÉG, 1. pribék.

PRIBÉK, prib ég: refuga, transfuga, perfuga;
flüchtling, überláufer NySz. (1. jel.). 1484 : Deme-
trius Pribegh (OL. D. 18994). 1494 : Tribus Prybech
qui ex Turcia ad Regiam Maiestatem fugerant (Engel :
GeschUngrReichs 1.51). 1504 : Ladislaus Pribék (Múz.).
Triginta quinque Prybek in pecuniis habent florenos
210 iOL. D. 21279). 'l525 : Thome prybek (MTörtTár
XXn.213).

PRÍM, -EZ, 1. prém, -ez.

PRÓBA : [exemplum, exemplar ; muster]. 1696 :
Barson zelt, az kinek probayat kwldóttwk, tiz egez
vegt [így?] (OL. Nád. 47). [Vö. NySz. más jol. és jegy-
próba uo.]

próba-tű, -tö: acus exploratoria ; probirnadel NySz.
1600 : Akkoron Attak az mi kezonkben az Czéh
ladayat, Minden Leueleiwel Egyetemben es Annak
felette az Czeh leuelet, es az Czéh Peczetit, es ket
kin Jaro Jelt es egy Jel wteo Ponczolt es egy próba
Teótt (Mihaük : KassaÖtvTört. 53 és 54).

PRÓBÁL : [probo ; beweisen]. 1769 : Az Apos-
tolok egész Ház népeket keresztelvén meg a pogányok
közül, mint a Corneliusét Tsel. IV : 48. a Tömlötz Tar-
tójét Tsel. 26 : 33. azok között gyermekek is lehettek, a
mint a Római Cath. is abbul [t. i. az Apostolok
Cselekedete idézett helyeiből] próbállya a többek
között, hogy a kis gyermekeket meg kell keresztelni.
Mélt. Püsp. Ez ugyan igaz, de nem próbállya a fel-
tételt, mert ott a szülék is megkeresztelkedtenek,
hanem egyenesen a Pogány gyermekekre nézve
mutassam meg [értsd : bizonyítsam be] (CanonVisit.
193). [Vö. NySz. más jel.]

PRÓBÁLT : probatus, tentatus, exploratus ; er-
probt, erwiesen NySz. 1598: Matthias Probalth (OL.
RDecim. Zempl.).

PRÓFONT-HÁZ : domus annonaria Kr. ; pro-
vianthaus BM. 1616/1643: Eggy éörögh haz, az Pro-
font haz. és héuér haz mellet vyonnan epütettett kett
rendre (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.127). Az
Profont haz mellet ualó zobanak feölette uagyon
eggy eöntött haz, uagy szoba székek nelkűl (uo., 1.
GazdtörtSzemle 128).

PRÓFONT-KAMARA, -kamora: [cella anno-
naria ; proviantkammer]. 1643 : Mellette eggy profont
kamora. Mellyböl az feölöl specificalt szoba eöreg-
bitettet (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.126).

PRÓFOSZ : tribunus capitalis ; profos NySz.
1728 : Profosnét Dugonyáné rontotta megh (Reiz-
ner: SzegedTört. IV.391, Kovács János kijegyzése
szerint).

PRÓKÁTOR : causidicus, formularius, rabula,
patrónus, advocatus, procurator ; advokat, fürsprecher
NySz. 1418 : Petrum dictum Prokathor (Lelesz Prot.
Parv. 8a). 1426 : Stephanum Prókátor (OL. D. 35946).
1451: Blasius Prókátor (uo. 14443). 1493: Anthonius
Prokathor (uo. 36997). 1694: Mikor valaki pert indit
valakivel, tartozik prókátort vallani szölö biró lu-am
előtt (GazdtörtSzemle 1.172).

prókátor-levél : procuratoria NySz. 1572 : Uet
uram ket prókátor leuelet ky ; attam az ualciagaba
az kaptalanak fl. 1 (OL. Nád. 40).

PRÓSTTA : [saepes ; zaun]. 1721 : Kiki tartozik
jó sovént, árkot, próstyát tartani (GazdtörtSzemle
VII. 128, Báttaszék mezőváros törvényeiben). [Vö.

MTsz.]

PUBLIKÁN, péllikán ? puplikán : pelicanus ;
pelikán NySz. (1. jel.) 1508 : Vna tunica co\on& publi-
can (Lelesz Prot. 1.45). 1538: Pannum mezwpan colo-
ris picplykan (OL. Nád. 49). 1603 : Vagion egj darab
puplikán saya (Radvánszky: Családélet 11.102). 1612:
Első függőn egy péllikán [igy ?] vagyon fiaival együtt
(uo. 156). Nyolczadik függő egy puplican vagyon
rajta (uo. 157). Tizedik függőn egy publiean vagyon
(uo. 158).

publikán-szín : color subflavus NySz. ; [pelikan-
farbig]. 1523 : Pwrgamal coloris publycanzyn (OL.
D. 36999). 1544 : Pannum Norumbergert coloris puppli-
kan zyn (OL. Nád. 40).

PUBLIKÁNOS: fornatus imaguncula peücani ;
mit pelikan-tígürchen]. 1656 : Régi forma násfa, ru-

789

PUC— PURGAMÁL

PURGAMÁR-PUSKA

790

bintos, saphiros, gyöngyes . . . Harmadik rubintos
gyémántos új násfa publicános (Radvánszky : Család-
élet n.320).

PTJC ? : 1556 : Vitra grandia pucz vocata (OL. ÜC.
99/27, «Nagybánya, érczolvasztóban* Szám. jegyz.).
[Vö. «1. Ptttz: Koboldé Sanders?]

PUCIK : 1445 : Sub quadam arbore piri wlgariter
pívczyk [így] dicta (Múz. Beniczkj% «Passalay, Nyitra»
Szám. jegyz.). [Vö. «2. pocak : vadkörte, vackor*
MTsz. ?]

PUCORKÓ ? : 1484 : Paulo Picczorko [így] (OL.
D. 19015). [Vö. pucor MTsz. ?]

PUHA : malacus, moUis ; weich, Und, zárt NySz.
1438 : Petrum dictum Puha (Múz. Kállay). 1439 :
Petrus dictus Picha (uo.). 1475 : Stephano Pwha
(Lelesz Acta 85/22). 1478 : Laurencium Pwha (Múz.
Kállay). 1484: Georgio Pivha (Lelesz Acta 94/22).
1508 : Michael Picha (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja).
1522 : Michael Puha (OL. D. 37004). Georgius Puha
(uo. 37328). 1598 : Martinus Puha Michael Puha (OL.
RDecim. Zempl.).

PULHÁK, L polliák.

PUNKT, L pont.

PÚP : gibbus, tuber ; höcker, buckel NySz. (1. jel.).
1506 : Ambrosius Pwp (OL. D. 37005).

PUPLIKÁN, 1. publikán.

PÚPOS : [gibber, tuberosus ; buckelig, höckerig].
1408 : Stephanum dictum Pupus (ZalaOkl. 11.339).
1417: Ladislao Piipos (Lelesz Acta 37/84). 1526:
Michael Pwpos (Múz.). 1546 : Petrus Papos (OL. Nád.
36). [Vö. NySz. más jel.]

PURGÁCIO : alvi evacuatio ; abführung NySz.
1544 : Attam az paticarosnak ho^' wramnak purgatiot
cinalt (OL. Nád. 40).

PURGAMÁL, pargamál, pérgamál, pérka-
mér, porkamér, purgamár : [pannus Bergomi
confectus: nach Bergamo genanntes tuch]. 1511: Trés
Tunicas strictas wlgariter Zoknya dictas vnam de
panno italico alteram de panno porkamér et terciam de
panno pemisio (Lelesz Acta 119/27). 1513 : Tunicas trés
de panno pwrgamal (OL. D. 26151). 1516 : Negh
zewld zoknya purgatnal (uo. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml.
206). 1517 : Mateo Kys lego pannum purgamár ad
unam véstem (TörtTár 1891. évf. 681). 1522: De panno
viliori perkamer vendantur uhiae iij, fl. j (uo. 1889.
évf. 375). 1523: Vnam peciam panni pwrgamal (OL.
D. 36999). Pwrgamalth herbacei coloris wlgo fywzynth
(uo.). Picrgamal coloris publycanzyn (uo.). Vestes
pergamal et Baran suba (uo. 26312). 1524 : Perkamer
celestini coloris pecia vna (uo. 26266). 1529 : Panni
pargamál [így ?] coloris (OL. Nád. 42). 1533 : Vnam
tunicam viridi coloris purgamal (Múz. Kisfalud}^).
Pro duobus pannis pwrgamal (QuellKronstadt 11.319).
Unum pannum pwrgamal pro flór. 24. (uo.). 1534 :
Datae sünt ei 7 ulnae Pwrgamal (uo. 375). 1539 :
Egh wyselew weress : purgamal zoknya (RMNy. Ilb.
34). Egh weress vryselevi' jmrgamal ke\\Tites (uo. 35).
1544 : Eg haczoganak ualo poztot purgamalt (OL.
Nád. 41). 1558 : Nyrö Dolganil. Stametnak syngitwl
keth penszt aggianak, Purgomalnak SjTigith nirie
[. . .] pynszerth (OL. D. 37006, 1. GazdtörtSzemle
VI.136). [Vö. 1503 : Perchhamer peciam 1 pro flór. 9
(QuellKronstadt 1.62). 1524 : Dederunt domini pannum
7V2 ulnas pro véste Berkammer (uo. 574). Vö. Pan-

nus Berkammer, Pannus jyerkamer, Pannus Purga-
mal Bartal ; purgamál-szoknya NySz.]

PURGAMÁR, L purgamal.

PURGÉLÉJTÉS : [jus civitatis habens ; bürger-
recht habend]. 1586 : Akor Cassaj purgelejtes ember
üolth, mikor en rea biztam marhamath (Mihalik : Kassa-
ÖtvTört. 192). [Vö. 1588 : Dem Eötwes Ambrus ist
das benumene burgerrecht von ein Ers. W. Rath wiede-
rumb vergünt worden (uo.).]

PURPIÁN : purpureus NySz. ; von Purpur MA.
(1708-i kiad.). 1522 : Panni purpian ima ulna venda-
tur d. Ixxxx (TörtTár 1889. évf. 375). 1524 : Pannum
purpyan coloris zewkfyzjTi (OL. D. 26266). 1529 :
Ad pannum pwrpyan (OL. Nád. 42). Purpian, ulnae
44 (QuellKronstadt 11.172). 1531 : Purpian zegfwzwn
Purpian oroslanzwn Purpian pasjtzwn Purpian
z\vrke Purpian vyzwn (OL. Nád. 43). 1532 : Purpian
orozlanzynw (OL. L. lU. 16. 17). 1533 : Unum sta-
men panni pwrpyan (QuellKronstadt 11.310). 1538 :
Tunica ptvrpyan coloris Zegfy zjn (OL. L. in. 16. 17).
Panno pwryan [igy ? olv. pwTpyan] coloris orozlanzin
(uo.). 1539 : Supica purpian zurke (OL. Nád. 48).
1542 : Supycza de panno purpian szyrke (uo. 40).
1549 : Tégla szinü purpiant (uo. 48). Azzonyom zok-
nyaya kebelere premezny egh sengh purpiant (uo.).
Az ket weg purpyan tart negwen kylench refet (uo).
1550 : De panno purpian coloris szürke (uo. 42).
1557 : Eg V(jg mak zun purpian, kibe uagion bechy
reff 47. fer: 1 (OL.Nád. Számad. b). [Vö. Pannus Purian,
-Purpian, Pannus Purperianusch, Pannus Purpiam,
Pannus Purpianus stb. Bartal és : 1538 : Una vestis
ad equitandum de pwrpiano colore zewrke, item
duae swbyczae simplices altéra de scarlato, et al-
téra de panno pwrpyano zewTke (TörtTár 1888.
évf. 570).]

PUSÉR : homo imperitus ; stümper NySz. 1337 :
Paulo Puser dicto (Múz.). [Vö. ném. pfuscher.]

PUSKA : bombarda, sclopetus, sclopetum, tor-
mentum jaculatorium ; büchse, flinte NySz. 1510 k. :
Zakalos viij pívzka ij (OL. D. 26235). 1544 : Uöttem
az puskákhoz eg motring kanotot (OL. Nád. 41).
1577 : Taplós magyar puska Aczelos hozu puska
Kys tetemes puska (OL. L. El. 16 17). 1601 : Het
nagj kanotos puska (OL. UC. 35/2). 1635 : Egy puska-
tisztitás közönséges, avagy krompachi puska 25 d.
(GazdtörtSzemle VTn.475). [Vö. acélos-, apró-, jan-
csár-, kézi-, magyar-, m.ordály-, muskatély-,
német-, polhák-, réz-, rövid-, stucc-, taplós-,
tessényi-puska.]

puska-agy : [sclopeti lignum, sclopeti manubrium] ;
flintenschaft, flintenkolbe, büchsenschaft BM. 1605 :
Jancziar puska ágiak (OL. UC. 28/61). [Vö. agy.]

puska-cső: tubus catapultarius PP. ; das Büchsen
Rohr PPB. 1735 : Flintához tartozandó sárgaréz czifrán
kirajzolva, ellenzővel és puskacsó've vesszejével (Gazd-
törtSzemle m.355).

puska-golyóbis : catapultarius glóbus, pila cata-
pultaria, tormentaria PP. ; eine Büchsen Kugel PPB.
1566 : Pwska golobys wono sato wasak (OL. Nád. 49).

puska-gyártó : [sclopetorum opifex ; büchscnma-
cher]. 1571: Nicolaus Pwskagyarto (OL. UC. 51/4).

puska-kulcs, -kúcs : catapultae rotatae clavis ad
intendendam catapultae catemilam PP. («puska kólts>
a.) ; der Nagel an den man die Schnur spannet an der
Armbrust PPB. (ua. a.). 1592 : Egj' puska ktcch vas-
palazkyaual (OL. Nád. 48).

50*

791

PUSKÁCSKA— PUSZTA

PUSZTÁS— PÜRDI-PÉNZ

792

puska-por : naphta, pulvis pjrius ; schiesspulver
NySz., Biichsen-Pulver MA. (1708-i kiad.). 1544 :
Ket funt puska port (OL. Nád. 41). 1553 ; Kewl-
thew puska por (OL. L. III. 16. 17). Egh thongba
waghyon puskapor, kj'nek hozath themerdek segeth
czemaual megmerthek (uo.). 1566 : Salétrom Masfel
Thongh. Pwska por hwzoa három thoagal (OL.
Nád. 49).

puska-tisztítás : [tersus sclopeti : das putzen der
büchse]. 1635: Egy puskatisztitás közönséges, avagy
krompachi puska 25 d. (GazdtörtSzemle Vni.475).

puskatisztító-vas : [baculus ferreus quo sclope-
üun tergetur ; putzstok]. 1597 : Puska tiztito vas
(OL. UC. 101/3).

puska-tok : theca sciopetaria, sciopotheca NySz. ;
Buchsen-Futter MA. (1708-i kiad.), Pistolen-Tasche, Pi-
stolen-Halffter PPB. 1592: Puska tok: lodink, karwas
(OL. Nád. 48). 1635 : A többi munkaiakat mind a sze-
rint ide be nem Írhatjuk kiváltképen hintót, a szeszei
széket és a puskatokokat, mivel e munkákat az em-
berek immár mind külön-külön formán kívánják (Gazd-
törtSzemle \in.479, nyereggyártók árszabásában).
1669 : Egy pár puskatok, kinek a fedele kai-mazsin
3 frt (uo. 1.95, nyereggyártók árszabásában),

PUSKÁCSKA: [sclopetumparvum; kleine büchse].
1688 : Öt pár apró puskácska (TörtTár 1886. évf. 774).

PUSKÁS : 1) sclopetarius, catapultarius, jactor ;
schiesser, schütz NvSz. 1509 : Nicolao Pwskas (OL.
D. 21955). 1522 : Demetrius Pwskas (uo. 37004). Paulus
Pwsskas (uo.). 1545 : Thoma Pwskas (Múz. Soós).
1587: Vadazo Puskasoknak (OL. Nád. 40). 1602:
Puskás Márton (SzékelyOkl. V.243). 1760 : így még
sem csinál annyi beneficiumot, mint az mostani 2
puskás, kiknek fizetések nem kerül többe 40 forint-
nál (GazdtörtSzemle Vn.418). || 2) [sclopetorum opi-
fex ; büchsenmacher]. 1714 : Puskás [a közlő szerint
a. m. puskamüves] (GazdtörtSzemle IX.22).

PUSZTA: 1) desertus, desolatus, vastus; verlas-
sen, wüst NySz. (1. jel.). 1306/1359 : Possessiones
eorum Kapolnassag et aUa Saag populose item By-
routelek et Puztas&g vocate habitatoribus destitute
(OL. D. 4841). 1348 : Pífzírtscentmihal, hn. (Anjou-
Okm. V.165). 1355: Térre PustaJghaz nuncupate
(OL. D. 17634, 1. AnjouOkm. VI.300). 1376 : In pos-
sessione Ptt2íanapraz vocata (Múz ). 1390 : Cuiusdam
particule térre Puzthahene vocate : Lelesz Acta 19/5).
1398 : Pi<.'£:íabeech nunc habitatoribus destitutam (OL.
D. 8374). 1435 : Prediis Pttsíarekas et Kerthwelyes-
wewlgh iMúz. Bethlen). 1459: Prediorum PwzthakaLchj
et Cheb vocatorum (OL. D. 15412). 1469 : Super predio
Pwzthawenáegj (Lelesz Met. Zemplén 8). 1518 : Loci
molendini Pwzthamíilon (OL. D. 36405). 1533: In
Silua Pwzthazevflewfely vocata (Múz.). || 2) desertum,
solitudo, eremus ; einöde, wüste NySz. (5. jel.) 1416 :
In terra Puztha dicta (Múz.). 1468 : In loco BsLQpioztha
vocato (uo.). 1520 : Sessionis deserte Kelemenpu-zthaya
vocate (Lelesz Prot. V.119a). 1527: Desertam Soos
Pívzthaya vocatam (Múz.). 1528 : Terram Kysanthalne
pwzthaya vocatam (OL. Kolozsm. 106). 1584 : Wargha
Gergel' chak az el mwlth nyáron kezulth az egeth
pívztara (OL. UC. 56 33). || 3) unus et solus, merus,
nudus, tantum ; einzig, allehi, nur NySz. (3. jel.). 1549 :
Eg tal tok j^itzta faya cynaíasatol (OL. Nád. 40). || 4j
[intectus ; unbedeckt]. 1597 : Az Paita hat fiaual eozuö
igen meg dwleodeozeot es ritka födelw, az fiainak kettej
mereo puzta (OL. UC. 101/3). Az lo Istalonak fele
vekonj nadal födöth az töbj puzta, Egj kw kémen
bene azis törödöth (uo.). [Vö. mező-puszta. J

puszta-raalom : mola desolata Kr. ; [verlassene
mühle]. 1614 : Egi piuzta malom meU az vrakal kö-
zönséges (OL. UC. 2/8).

PUSZTÁS : speciem deserti habens ; einödeartig
NySz. 1700 : Némelyek szöUököt újonnan építenek
és emberséges emberek szöUejébtíl lopva az jó tövű
és fajú szöllöknek vesszejeket ellopják, lopva leme-
télik, holott jjusztás lévén sokszor a szöUöben, abbúl
hasonlítaná ki az jó gazda a szöllejét, a ki miatt
nem lehet építeni (GazdtörtSzemle 1.83). 1712 k. :
Annak ideiben pusztás helyekre vad fákat ültessenek,
mennél többet oltsanak (uo. Vn.416).

PUSZTÍTÁS : vastatio, populatio [stb.] : verwü-
stung, zerstörung NySz. 1442 ? : Fel heu vizi háznak
puztitasarol való tudoman (OL. D. 13678, az 1442-i
oki. hátlapján).

PUSZTÍTÓ, pusztojtó : depopulator, vastator ;
verheerer NySz. 1398 : Petrum Puzthohthow (Hazai-
Okm. L292).

PUSZTOJTÓ, L pusztító.

PUTTÓN : pyxis, oenophorum, trimodium ; butte,
weingeschirr NySz. 1525 : Nicolao Chwzka cubiculario
Regié Maiestatis, pro redempcione pwthon argentei
sue Maiestatis, dedi fl. EH (MTörtTár XXn.223).
1528 : Vnum wlgo pwthon paruum (OL. Nád. 42).
1545 : Vöttem eg puttont kenerhejTiak (uo. 41). 1556 :
Poma mensura Puton vocata 1 (OL. UC. 99/27, nagy-
bányai inventariumban). 1557 : Vasa Ugnea vulgo
Puthon (OL. L. III. 16. 17). 1573 : Panarium \'ulgo
puttón (OL. UC. 77/1). [Vö. 1414: Cum Pottinis seu
sportis (OL. D. 10241). 1507 : In duobus puttonibus
(uo. 26124).]

PUTTONOS: labro instructus ; butten- NySz.
(«puttonyos» a.), buttentrager BM. 1700 : Az putto-
nosnak [szüretkor] a tér és könnyű helyeken egy
polturával fog több adatódni a messzebb és mere-
dekebb helyekrül való hordásért (GazdtörtSzemle
1.85).

PUZDORA, L puzdra.

PUZDRA, puzdora : corytus, galbanum, pharetra ;
köcher NySz. 1577 : Egy puzdora nvlastul (OL. L.
III. 16. 17).

PÜNKÉSTI, L pünközsdi.

PÜNKÖZSD, pinközsd, pinköst : pentecoste ;
pfingsten NySz. («pünkösd» a.) 1239 : Tywan Pm-
cusd, Bugar (Wenzel VII. 67). 1240 k. : In duobus
prediis Fyvs hec sünt nomina Jobagionum eque-
strium Bekes Endere Sumug Pyncust (Pannh. 61/8).
Hec sünt nomina aratorum Petur Sov Pyncust Kathina
Sita (UO.). 1251/1281 : Pyncusd, szn. (OL. D. 346).
1252 : Clauigeri de eisdem \initoribus Myhal Escen
Pincvsd Kereu (uo. 369). Pynkusd, szn. (uo.). 1369 :
Petrus dictus Pincust de Owlewld (Pannh. 49,Gg).
1619 : Eztrenga pünkösdben Ugian pünkösdben ztron-
gan soltezok iöuedelme (OL. UC. 22/21).

PÜNKÖZSDI, pünkésti: pentecostalis Kr.(«pün-
kösti» a.) ; [zu pfingsten gehörig]. 1602 : Pünkésti
Pál (SzékelyOkl. V.203).

PÜRDI-PÉNZ: [?]. 1646: Kis Ferencz eskü
alatt vaUja, hogy ötét nagj' titkon Veres ]\lihály hívta
volna Nagyfaluba hamis pürdi [igy '?] pénz váltani,
az hol 40 forintért 100 frtot adnak (DebrJk.).

Jd3

PÜSPÖK

PÜSPÖKI

794

PÜSPÖK, pispék, pispök : episcopus ; bischof
NySz. 1269 : De vinetis Popmai seu Pyspukmal Eleu-
mal Kerekud et Baaafeiűd appellatis (Veszpr. 106,
Dec. Bud. 3). 1363: In capite ciüusdam fossati prout
idem dominus Episcopus retulisset Pyspuk-droka vocati
accessissent (Veszpr. 106, Bicske 1). 1384 : Viam
pysjmJaitha appellatam (OL. D. 7074). 1409 : Bla-
síiim Pyspek (Lelesz Acta 30/17). Johanne dicto
Pysptvk (ZicliyOkm. V.578). 1437 : Ladislaus Pyspek
dictus iLelesz Acta 54 19). 1453: Michael Pyspek
(OL. D. 30828). 1457: Nicolaus Pyspek dictus (Múz.
Forgách). 1475 : Georgio Pyspek (Körmend, Unyo-
miana 112). 1486 : Emerici Pyspek (Körmend, Miscell.
Németújv. lad. 43, fasc. 105, nr. 255).

PUSPOZI, pispeki, pispiki? pispöki: epi-
scopalis, episcopius ; bischöflich NySz. 1266 : Terram
iuxta Ticiam que dicitur pispuki (OL. D. 604i. 1346 :
Possessiones Zuráukpyspuky et Tenkfeulde vocate
(Múz. Motesiczky). 1412 : Itur in villám Pyspyky [olv.
pispiki V. pispeki ?] (Múz.). 1453 : In quodam predio
Pyspyky vocato (OL. D. 14602). 1493 : Doleatori jn
Agria pyspeky etc et alys locis flór. XXVIII (Kandra :
Adatok az egri egyházm. történeim, n.375).

püspöki-szék: sedes episcopalis; bischofsstuhi
NySz. ; [episcopatus ; bisthum]. 1769 : Istennek és
az Apostoli széknek kglmébiü az Egri venerabilis
Püspöki széknek és ahoz köttetett Diocesisnek vene-
rabilis Püspökje (CanonVisit. 199).

R.

-RA, -rá- -re, -ré, reá: ad, in, super; auf NySz.
(treá» la. jel.), [nach]. 1055 : Posthec petre zenaia
hel rea (Pannh. Tih. 1/1). Inde uero ad oluphelreo
(uo.). Deinde ultra fyzeg ad brokinareo (uo.). Inde
ad holmodi rea postea gnir uuege holmodia rea (uo.).
Inde ad castelic et feheruuaru rea meneh hodu utu
rea (uo.). Exinde mortis uasarakuta rea ac postea
nogu azah feherea (uo.). Incipit terminus a sar feu
eri iturea hinc ohut cutarea (uo.). Inde lüuues megaia
post monarau bukurea [olv. «bukurrea»] (uo.). Ac
postea nogu azah feherea (uo.). 1211 : Ad montem
qui uocatur Varfeere/i iuxta quem sünt due mete
(Pannh. Tih. 1/5, vö. Szamota, NyK. XXV. 150).
1232 : Superius peraenit ad Yciafucara (Múz. Kis-
faludy). 1265/1272: Deinde uenit ad Balwankure et
ibi sünt quatuor mete (OL. D. 596). 1273 : Postea
cun-it per duas metas continuas ad menytegudurre
(uo. 841, 1. HazaiOkl. 68). 1338 : Quedam sémita
Zenthivanra menü golugwth vocata (ZalaOkl. 1.339).
1401 : Inter duas vias quarum vna Chabaramenewth
et alia ywanfelderemenewth appellarentur (OL. D.8650).
Ad vnum montem Meses»-ehagow vocatum (uo.). 1402:
Benedictum Bothrafaragoth (Lelesz Acta 27/18). 1412 :
Vnum [jugerum] in Chychykfelde cum fine in Alfalu-
rameneben (Múz.). 1415 : Quemdam riuulum Zykzora-
menewpathak vocatum pertranseundo (ZichyOkm. VI.
352). 1421 : Quadam particula térre Monyorosraya-
rowfeld vocata (Múz.). 1426 : Thoma dicto Napra-
nezew (Lelesz Acta 46/18).

HAB : captivus, mancipium, obses ; gefangener
NySz. 1498 : Quandam siluam iíofcerdeye [a. m. rab ?]
appellatam (Múz.). 1522 : Gregorius Hah (OL. D.
37328).

rab-szíj, -szijú, -sziú : lórum quo captivi ligan-
tur ; sklavenfessel NySz. 1548 : Neg rah szyv (OL.
Nád. 48).

RABOTÁS: operarius ; arbeiter NySz. (1. jel.)
1522 : Gregorius Rabotas (OL. D. 37328).

RÁC: Thrax MA^., Raseianus MA. (1611-i kiad.);
ein Thracier, Rascianer MA. (1708-i kiad.) 1403:
Johanne Rach (ZichyOkm. V.342). 1411: Stephanus
dictus Rach (Körmend, Miscell. Németújv. lad. 44,
fasc. 109, nr. 3). 1437 : Blasium Raach (Pannh. 23/C).
1455 : Benedictum Racz (OL. D. 33806). 1463 : De-
metrio Racz (Múz.). 1468 : Matheus Rach (Múz. Kál-
lay). 1470 : Gregorius Racz (Múz. Rhédey). 1508 :
Andreas Racz (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1522 :
Bartholomeus Raach (OL. D. 37004).

rác-kamtika, -kamoka : serbischer damast NySz.
1494 : Casula de Raczkamuka deaiu-ato (Veszpr. 16,
Vespr. Eccl. et Cap. in gen.l 1497 : Vnam Subám

vlgo Rackamoka tectam (Múz. Rhédej^. 1498 : Vna
Suba de damasco Raczkamioka (Veszpr. Regn. N/217).
1509 : Trés tunicas vnam de thabyth aliam de che-
meleth et terciam de Raach kamoka (OL. D. 21965).
1517 : Racz kamvkabol egy oltár ewltewzewt (uo.
36528).

rác-varrás : [opus Rasciano more pictum ; ser-
bische stickerei]. 1558 k. : Egh scatulaban wagyon
egh twzes hym wagyon racJiivarras hym j (Nyr.
XXVni.22). Az zelestey germeknek hagyok abrozt
ij aranyas feketét j Rach icarrast hymet (uo. 23).
[Vö. magyar-, spanyol-, török-varrás NySz.]

RÁCS : cratis, craticula, reticulum v. portula vi-
minea Sí. ; [gitter]. 1458 : Vnum lectisternium Rach
[így, a. m. rács ?] (Múz. Kállay). 1588 : Az három Racz
weteleert (OL. Nád. 41). 1594 : Sait tartani walo rach
(OL. UC. 78/7). Ket wres rach saytnak walo (uo.
106/3).

RÁCSÁG : gens rascianica, rasciani Kr. [Rascia,
niyricum] ; Illirien, die Dlirer, die Raazen BM., [Ra-
scien, Serbien]. 1546 : Laczlo [igy ?] Istennek malazth-
yaabool Magyerorzaagnak dalmaciaanak horwathorzag-
nak szeremsygnek raacsaagnak hawasmellyeknek kw-
noknak bolgaaroknak etc. kyrallya (ZalaOkl. 1.72).

RÁERKÉZIK, rejá- : vaco, vacat mihi ; dazu-
kommen, zeit habén NySz. (2. jel.) 1557 : Nem érkez-
tének reya az rauok (OL. Nád. 41).

RAG : cantherius, cantherii quibus tigilla affigun-
tur ; dachsparren NySz. 1546 : Fy gherenda, mester
gherenda, zelemen, ágas, fy labfa, rag, karó, palo
dezka sew rigai' [igy?] (OL. Nád. 49).

RAGADOZ, vö. el-, kiragadoz.

RAGASZKODIK : inhaeresco, adhaeresco ; sich
anhangen NySz. 1719 : Az idö alatt azon kis-szecsei
portiót manumittálván, a malombeli részt megtartva,
magának tulajdoníttatni igyekszik, talán csak azon
fejből, hogy a malom gátja a kis-kálnai határhoz
vagyon ragaszkodva (GazdtörtSzemle III. 269).

RAGASZTÁS: cohaerentia, copulatio, connexio
[stb.] NySz. ; Verknflpffung, Zusamm-Leimung, An-
hefftung, Anhang MA. (1708-i kiad.). 1638 : Az ui
maiorhaznak az Roniva felöl valo részéről uionnan
kezdettek karozni es fonni [t. i. a sövényt], meli megh
az támasz ragasztasigh vagion fonva (OL. UC. 2/34).

RAGASZTÓ :postis;thürpfosten NySz. (2. jel.).
1597 : Az koniha aitaia ell törötth mind ragaztostul
(OL. UC. 101/3).

797

RAGYA— RAKATTYA

RAKATTYÁS— RÁMA

798

RAGYA, vö. fekete-ragya.

RAGYÁS : [variolarum vestigiis deformis] ; blat-
ternarbig, pockennarbig BM. (1. jel.). 1479: Domini-
cum Ragyás (Múz.). 1480 : Benedicto Ragyás (OL.
D. 18336). 1484 : Valentino Ragyás (Lelesz Acta
94/22). 1496: Anthomo Ragyás (OL. D. 20492).
1508 : Anthonius Ragyás (Lelesz Acta 116/29). [Vö.
NySz. más jel.]

RAJ: examen, examen apum; schwarm NySz. (1.
jel.) 1370/1506 : Apes alias decimate non deciman-
tur secundario sed solum nőve que vulgo ray dicun-
tur (Bunyitay : VárKáptStatut. 51).

raj-dézsma: [decimae examinum apium; zehent
aus jungen bienen]. 1588 : Nem tartoznak sem ray
desmaual sem baranffy sem kechkeÉfy desmawal (OL.
UC. 64/35).

raj-méh. : examen apum MA. (1611-i kiad.); bienen-
schwarm MA. (1708-i kiad.), die jungen bienen BM.
1564: Anya meh. Rayh meh (OL. Nád. 49). 1619:
Vagion ray meh az erdeön 24 (OL. L. IlL 17. 29).

RAJBOLÓ-TEKNÖ, -tekenő : 1556 : Capiste-
ria Rayhalo [igy, olv. «raybolo» ?] tekenew 6 (OL.
UC. 99/27, nagybányai bányászati inventariumban).
[Vö. rajból MTsz. és Lumtzer-Melich : Deutsche
Ortsn. u. Lehnwört. 215.]

RAJSZOL, l. rajzol.

RAJTÁR, réjtár : eques ; reiter NySz. 1389 :
Martinus Reytar (OL. D. 7467). 1514 : Johannes
Raythar (Körmend 1/8, Rohonc 20).

RAJZOL, raj szol : delineo, describo ; reissen,
zeichnen NySz. 1688 : Más egy óra aranyos raiszolt
[«igy» a közlő jegyz.] 45 frt. (Radvánszky : Család-
élet n.382). Báthory czimere ezöstben raisjolva
(getrieben) 61 frt (uo. 384). 1 pallos, raiszolt (fige-
rirts) aranyból való hivelye tirkisekkel rakott 90 frt.
(uo. 387). 1757 : Vagyon egy tzin 8 szegletü Tányér
két aranyos karika vagyon a belső részinn és egy
szarvas rajzolva a közepinn (Canon Visit. 179). [Vö.
kirajzol]

RAE, vö. be-, föl-, összerak.

RÁK : cancer [stb.] ; krebs NySz. (1. jel.) 1216/1230 :
Uenit ad Rac potoc (OL. D. 79). 1544 : Neg geken
rákot (OL. Nád. 40). 1545 : Ebedre rákot sziuolni
(uo. 42). 1546 : Rákot öregh tálra fözny (uo. 40).
1572 : Rákot közeptalra fözny (uo.). 1587 : Rak
gekennel Harcha Sűtu hal (uo.). [Vö. gyékény-,
szivolt-rák, tengérirák-láb.]

rák-pénz, -pinz : 1492 : Rakpenz quilibet ex vna
fizella de gekinrak soluent (OL. D. 36992). Soluent
pro pecuniis rakpenz et ebedhal (uo.). 1495 k. : Sol-
uent pro pecuniis rakpenz et ebedhal (uo. 36994).
Rakpenz quilibet ex vna fissella vocata gekenrakh
soluent (uo.). 1518 : Circa festum penthcosten [«igy»
Szám. jegyz.] pecunias cancrales wlgo Raakpynz
soluit (uo. 37007). 1528: Erdewbeer. Raakjjeenz (OL.
UC. 12/42). Raak peenz et Ekepenz (uo.). [Vö. új-
rákpénz.]

rák-varsa : [nassa ad cancros capiendos ; krebs-
reuse]. 1588 : Vöttem rak warsath (OL. Nád. 41).

RAKÁS : vermiculatio ; fournir NySz. (3. jel.).
1556 : Az kychin lábas zekren kywöl rákot sahos
rakásai (OL. Nád. 48.)

RAKATTYA, 1. rekettye.

RAKATTYÁS, 1. rekettyés.

RAKATYA, 1. rekettye.

RAKATYÁS, 1. rekettyés.

RAKITTYA, 1. rekettye-bokor.

RAKITYA, 1. rekettye-bokor.

RAKÓ, vö. bástya-rakó.

rakó-kő : [saxum ; baustein]. 1638 : Épületre való
rokokeö (OL. UC. 2/34).

RAKONCA, rokonca: subscus quidam currum
fulciens MA^. ; eine Leiste zum Wagen-Unterstützen
MA. (1708-i kiad.), aufhaltgabel NySz. 1567: Hynto
rokonczayaba való zarwas karyka (OL. GyfLimb. 7).
1760 : Csak olyan szedegetett galy, a Ludas mellől
hoztam, van közte négy rakoncza és egy szilfa fiatal
(DebrJk.).

RAKONCÁS, rokoncás : [aufhaltgabel habend].
1354 : Zeenegetheu alio nomine Rokunchas (Anjou-
Okm. VI.189).

RÁKOS : cancrorum ; krebsen- NySz. ; [cancros
habens, cancris copiosus ; krebsen habend, reich an
krebsen]. 1200 k. : Castra metati sünt ultra Surcusar
usque ad fluuium Racus (Anon. 46). 1259 : luxta
Rakus (OL. D. 492, «Pest mellett» Szám. jegyz.). 1299:
Generalem regni congregationem in locum Rakus
vocatum (MonStrig. 11.464). 1343 : Ad vnum fluuium
Rakus vocatum (Múz. Jankowich). 1358 : Peruenit ad
paruum Ryuulum Rakuspatak vocatum (Körmend II/l,
Groífensah 23). 1362 : Ryuulum Rákos ad locum vbi
dicitiu- Zwgo transeundo (OL. D. 28913). 1398 : Ste-
phanum dictum Rakus (HazaiOkm. L292). 1415 : Bene-
dicto Rakus (Múz.). 1451 : In congregacione generáli
ipsorum prope Pesth in Rakusmezew celebrata (OL.
D. 14473). 1504 : In loco Ea/costhohath nominato
(^Múz. Becsky). Ad locum vbi Wydrawelgh et Rakostho
conciduntur (uo.). 1512 : In loco Rákosra Menebe
(Múz.). 1522: Stefanus Rákos (OL. D. 37004). 1584:
Rákos Marton eghQz heles (OL. UC. 56/33).

RAKOTT : scalpturatus, structilis ; eingelegt NySz.
(1. jel.) 1556 : Az kychin lábas zekren kywöl rakat
sahos rakásai (OL. Nád. 48). Eg thetemböl rákot sahos
láda (iio.). Kys ires rákot ladaczka (uo.). 1558 : Egi
rákot korsó Matias kiral czimere raita (OL. L. I.l).
1594 : Geongi házzal rákot ladas kolomaris (OL. UC.
78/7). 1688: 1 pallos, raiszolt (figerirts) aranyból
való hivelye tirkisekkel rakott 90 frt. (Radvánszky :
Családélet 11.387).

rakott-gyémánt, -diamánt : 1516 : Egh arán gyw-
reth kyben wagyon Rakoth dyamantal Maria (OL.
D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 204). 1533 : Annulus
aureus Rakothgjemanfíi (OL. Nád. 49).

RAKOTTYA, 1. rekettye.

RAKOTTYÁS, 1. rekettyés.

RAKOTYA, 1. rekettye.

RAKOTYÁS, 1. rekettyés.

RÁMA : norma, mustcricia, forma, assulare qua-
drum; rahmen NySz.; | margó ligneus fenestrae; fenster-
rahmen]. 1493 : Mensatori qui noua scampna et Menyo-
zeth, ac fenestras, Ramakath fecit (EPSz. fol. 37).
1506 : Instrumentum in quo pannus extenditur wlgo
Ráma vocatum (OL. D. 36988). 1552 : Fenestrae
vitreae ramakal (OL. UC. 95/10). 1638 : Ablakia ez
háznak ráma es tanier nélkül (uo. 2/34). |Vö. 1493

799

RÁMÁS— RAVASZ

RAVASZ

800

Trés Ramas pro fenestris vitreis (EPSz. fol. 77).]
[Vö. ablak-ráma.]

ráma-fa : 1556 : Ligna [«igy» Szám. jegyz.] instru-
menta ramafa vocata "(OL. UC. 99/27, «Nagybánya,
bányászat* Szám. jegyz.).

RÁMÁS?: [rahmen habend]. 1403: Stephani
Ramas [a. m. rámás ?] dicti (KárolyiOkl. 1.5231

RÁMFOL : [?]. 1545: Vöttem ranfolt piniolt (OL.
Nád. 41). 1554 : Eg pinth ramfolth (uo. 49).

RÁNCOS : rugosus, plicatus, in plicas coactus ;
nmzelig, in faltén gelegt NySz. 1635: 1 csimazin
saya és failongis ráncos szoknyától 2 f. (Gazdtört-
Szemle Vni.472). 1 kamuka ráncos torkos ködmöntöl,
ha prémes 2 f. (uo.).

RÁNT, rát: frigó; backen NySz. («2. ránt* a.)
1544 : Vöttem karazt ratni (OL. Nád. 42). Köuiet
ratni (uo. 41). 1593 : Rantany ualo kezeget uettem
(uo. 42).

RÁNTÓ : [?]. 1634 : Egi peruáta szék rántoiaual
(OL. UC. 21/3).

RAPACSOS : glebosus ; klumpig. holprig NySz.
1289 : Viam veterem que vulgariter Rapachuswt nim-
cupatur (ZalaOkl. 1.99). [Vö. rappancsos MTsz.]

RAPONC, roponc: rapunculus ; rapunzel NySz.
(1. jel.). 1544 : Salatat, roponczot, spinaczot (OL.
Nád. 40).

RARO : aquila haliaetus NomenclAvium, avis
ex genere aqiülarum, herodius, buteo major ; reilier
NySz. 1427: i^arozygeth, hn. (SztárayOkl. 11.253).
1544 : Három rárónak húst uettem (OL. Nád. 48).
[Vö. 1273: Inde vádit circa descensum solis ad finem
nemoris unius et commetatur Michaeh et Strach de
Galoch, qui sünt tenentes mros (HazaiOkm. VIIL441).]

ráró-fészék: [nidus aquilae haliaeti ; reihernest].
1521 : Vnum juger in partibus Rarofezek (Múz.
Kállay).

RAROS : ad ardeara pertinens ; reiher- NySz. ;
[aquilis Maliaetis copiosus ; reich an reihern]. 1327 ;
Usque ad metas térre vüle Rarous [Nógrád m.] et
abhinc de metis térre Rarous exit de ipso riviüo ad
partém orientalem (AnjouOkm. n.297). Ascendit ad
laterem montis Rarous (uo.). 1480 : Ad quoddam
rubetum Raros appellatum (OL. D. 18406).

RÁSA, vö. elő-rása.

RASPOLT: lima qua ligna caseique raduntur,
raspia; feile NySz., [raspel]. 1564: Ferrum Raspolj
vocatum (OL. L. IIL 16. 17). 1597 : Raspolj Patkó
szeg fogó. Keoröm faragó. Karika vereo (OL. UC.
lOl^ö).

RASZA-MAG- : « káposzta, tövesrépa, kalarábé,
retek stb. magja» MTsz. ; [semen plantarum ; pflanzen-
samen]. 1634 : Palánta auagy rásza magh (OL. UC.
21/3). 1638 : Feier es veres rásza magh (uo. 2/34.
«a káposztás házban, Borsi, Zemplén m.» Szám
jegyz.).

RÁT, 1. ránt.

RAVÁS, 1. rovás.

RAVASZ, rovasz: a) vulpes ; fuchs : b) calli-
dus, astutus [stb.] ; listig, arglistig, verschlagen NySz.
1135 : Aratorum autem nomina sünt hec gouc Reguta
Ruoz Sarc Sumuc feled Nuasa (Pannh. 15/Kk). 1211 : Hü

suűt vdomici Halalud Orda Zicus Obus Ruuoz So-
bolch (Pannh. Tih. 1/5). 1222 : Pristaldo nostro Joa-
chim filio Ruoz de uilla Bobut (Pannh. Hitel. 3).
1240 k. : Hec sünt nomina fabrorum de eodem pre-
dio Ruuoz zuguese (Pannh. 61/8). 1308 : Magister
Rouoz (Kubinyi: MTörtEmL n.58). 1311: Nicolaus
dictus Rouos (AnjouOkm. L236). 1313 : Famulum
suum nomine Rouoz (MonStrig n.675). 1328 : Nico-
laus dictus Rouoz (Körmend 1/9, Óvár 2). 1329 :
Petro dicto Ruwoz (OL. D. 30619). 1337 : Soa^dyak
serviens suus (KárolyiOkl. L125). 1342 : Per Raioaz
aule nostre militem (MonCivZagr. L159). 1347 :
Stephani dicti Roaz (Körmend.Korlátkö-Appon. 17/797).
1351 : Stephanus dictus Roaz (OL. D. 4193). 1352 :
Nicolaus dictus Rawaz (uo. 33407). 1361 : Johanne
dicto Ronaz (Múz.). 1368 : Emerici dicti Rauaz (Pannh.
51/P). 1370 : Stephanus dictus Rouaz (OL. D. 5819).
1376 : Nicolaus dictus Rouaz (Pannh. Hitel. 37). 1388 :
Ladislao dicto Rouaz (Veszpr. 106, Bánkfalva 1).
1389 : Michael Rauaz vocatus (Múz. Kapy). 1397 :
Valentinum Rau-az (Múz. Kállay). 1400 : Stephanum
dictum Rouaz (ZichyOkm. V.194). 1401 : Johannis
dicti Rauaz (Veszpr. 2, Ábrahám). 1433 : Dionisio
Rauaz (ZalaOkl. n.481). 1437 : Possessiones Rauazv!2Lí
Mathefalwa (Múz.). 1453 : Emerico Rawaz (OL. D.
30828). Rawaz, szn. (Lelesz Bercs. VII.IO). 1469 :
Sebasciani Rowas [a. m. ravasz v. rovás ?] (SoprOkl.
n.456). 1602 : Ravasz István Ravasz András (Székely-
Oki. V.235). [Helyn. szárm. : 1095 : Secundum pre-
dium est Ruozti [«ma Ravazd» Szám. jegyz.] (Pannh.
2 /A, vö. NyK. XXV. 147). 1222 : Terram de Rvozd
(Pannh. 6/Q). 1240 k. : Villám Rouozd (Pannh. 61/8).
1346 : Cum villis Nyrakal et Roazd (AnjouOkm.
IV.641). 1359 : Possessionis Kjsrouazd et Azunfalua
uocate (Pannh. 20/C). A ruoz, roaz-íéle írásmód érté-
kéről l. MeUch, Nyr. XXXII.413.]

ravasz-liát : [pellis viüpina dorsualis ; rückenhaut
des fuchses]. 1490 : Swbam Rawazhaath lego famulo
meo (Körmend IV/5, m-. 45).

ravasz-lyuk, -lik, -luk ? : lusti-um vulpinum ;
fuchshöhle NySz. 1055 : Inde ad harmu ferteu postea
ad ruuoz licu (Pannh. Tih. 1/1). 1211: Inde flectitur
metis interpositis ad Ruozlicou (uo. 1/5.) 1268 : Perue-
nit usque ad fossatam uulpinam que Rouosluk uoca-
tur (Múz. Balassa, 1. Wenzel III.195). 1270 : Eundo
ad locum Rowozlyk (OL. D. 705). 1320 : Peruenit ad
Roazluik (AnjouOkm. 1.561). 1343 : In loco Rouoz-
luk lóca trium vinearum (Veszpr. 13, Szölös, Zala
m.). 1346 : Ad terram siue locum qui antiquitus Rouoz-
lyk vocabatur (OL. D. 3839, 1. AnjouOkm. IV.587).
1349 : Venit ad foueam Rouazlyuk (OL. D. 4044, 1.
AnjouOkm. V.281). 1366 : Ad quoddam foramen ter-
reum seu foueam que dicitur Rauazlyuk (Veszpr.
7, Hanta 4, 1. Békeíi: PilisiApáts. 1.362). 1367: Quendam
locum Rauazlyuk vocatum (OL. D. 28919). 1386:
Piscinas Raioazlyiokm.é\lek^Q SwlyA\Tnus Hwzywtow
(uo. 7182). 1391 : Penes vnam foueam Rauazlyuk voca-
tam (uo. 28934). 1396 : Foueas wlpinas wlgo Rauazluk
vocatas (uo. 8152). 1397 : Eimdo ad locum Rouazlywk
dictum (Múz.). 1409 : Ad locum Rouazlyuk (Zichy-
Okm. V.584). 1411 : Foueam wlpiuam wlgo Rawazluk
vocatam (Lelesz Met. Mármaros 21). 1411/1492: Venis-
sent ad quendam montem foueam wlpinam in se con-
tinentem wlgo Rawazlywk vocatam (Múz. Ibrányi).
1412 : Ad quendam locum Rouazlyk vocatum (Múz.
Forgách). In loco Rauazlykhege alath nominato
(Veszpr. 13, Szölös). 1430 : Ad locum Rawazlyk deno-
minatum (Pannh. 11/B). 1473 : Tercia [silva] ad meri-
diem tendens EawazlykhGgje vei hatharhegye vocare-
tur (Lelesz Acta 84/10). 1521 : Ad colliculum longum
Rawazlywk nuncupatum (OL. D. 23518). 1522 : Diuer-
tuntur a sémita Rawazlywkewsvfeny^ (uo. 37354).

801

RAVASZAS-REGÁL

REGE-REKESZ

802

ravasz-mái : [proprie : pellis viilpina subventralis ;
eigentlich: fuchswamme]. 1275 : In montem Rowozmal
dictum (OL. D. 921).

RAVASZAS, 1. ravaszos.

RAVASZOS, ravaszas: [vulpibus copiosus ;
reich an fiichsen]. 1356 : Unam vallem Rauazaswelg
vocatam (ZalaOkl. 1.567).

RAVÁTKOS, 1. rovátkos.

RÁ VETÉS, reá- : [indictio tributi ; das aus-
schreiben, das umlegen]. 1564 : Az mi az szedés vevés
dolgát illeti, Jakap uram az tervin szerint való jüve-
delem felett asszonyom híre néköl ne vegj'en semmit
az szigény népen. Kappan reávetéssel és egyéb szokás
kévül való terhekkel ne báncsa őket (GazdtörtSzemle
1.70). [Vö. NySz. más jel.]

RÁZ : vibro, succusso, succutio [stb.] ; schütteln,
rütteln NySz. 1576 : Joannes mom^^razo [így] (OL.
RDecim. Zempl.). [Vö. hogy ugyanezen, Kudlóc hely-
ségből való, jobbágj' az 1580-iki dézsmalajstromban
tót névvel «Tresikokoth»-nak van nevezve.] [Vö.
megráz.]

-RE, 1. -ra.

RÉ, 1 rév.

-RÉ, 1. -ra.

-REÁ, 1. -ra.

REBEG : balbucinor, balbutio ; stottern, stammeln
NySz. (1. jel.) 1410 : Mychael Rchegew (Múz.). 1453 :
Fabiano Rebegew (Lelesz Bercs. VÍLIO). 1522 : Gre-
gorius Rebege (OL. D. 37328). 1524 : Thoma Rebegew
(Lelesz Acta 130/49).

RÉCE : reticulum ; netz, netzhaube NySz. (1. jel.)
1595 : Egj orozlianios gallos gjolch Recheuel varroth
(Radvánszky : Családélet 11.80).

recekötő-tű, -tő : [acus ad reticula texenda; netz-
nadel]. 1651: Egy papiros reczekötő tő vas (Rad-
vánszky : Családélet n.314).

RÉCE : anas ; ente NySz. 1211 : Vdornici de Mor-
tus hü sünt Inod Reche [a. m. réce ?] Meteu Bochoehi
Theke Marcel (Pannh. Tih. 1/5). 1545 : Recze, lud,
tik (OL. Nád. 40). 1549 : Anethas [így] Réce sedecim
(Múz. Kisfaludy). 1638 : Tiuk, lud, recze, indus kap-
pan summa nr. 286 (OL. UC. 2/34).

réce-jB. : [pullus anatinus ; junge ente]. 1564 : Lwd-
ffy, tykffy, rece/fy (OL. Nád. 49).

REDVES : cariosus, putredine exesus ; fául NySz.
1497 : Petro Redtves (Lelesz Acta 105/1).

RÉF, RÉFP, 1. rőf.

REG : 1347 : Cuiusdam possessionis iíe^teluk
vocate in Comitatu Pestiensi inter possessiones Pardy
Palata Harkyan alio nomine Mezewzentmartun et
Zenthmyhal vocatas existentis nomine possessionis
Combibatorum Regalium condicionariorum wlgariter
Regus dictorum (Századok 1881. évf. 557). Particula
térre litigiosa trium aratrorum iíe^teluk seu Regwclgh
vocitata (uo. 558). [Vö. reg, a székelységben Sebestyén
Gyula szerint a. m. «regös ének» (1. Munkácsi : Árja
és kauk. elem. 1.524). Vö. regei MTsz.] [Vö. rege,
regös.]

REGÁL : [instrumenti musici species organo si-
milis ; eine art musikinstrument, der orgel ahnlich] .

Magyar Oklevél-Szótár.

1581 : Egy regal ládában (OL. L. IIL 16. 17). 1594 :
Vágjon egi hituan regall egi nihani cheöuel (OL. UC.
78/7). Ket bokor fwo regalhoz walo (uo.). Ladástul
vagion regal (uo.). [Vö. 1586 : In schola : Mensa Claui-
cordium Virginale Regale (OL. L. III. 16. 17). «i?e-
gale : Sörta di strumento simile allórgano, ma piü
piccoIo» (Petrócchi : Nóvo dizionário).]

REGE ? : anilitas, delirium, vetus cantilena ; altér
gesang NySz. 1240 : Quoriim nomina sünt hec Olta
Grab Sucoro Herdeu Regue [a. m. rege ?] (Pannh.
27/V). [Vö. reg, regös.]

RÉGENTE, régénten, rígenten: olim, anti-
quitus, quondam ; vor alters, vor altén zeiten NySz.
1588 : Szabad birosagh chak egy wolt regenthen (OL.
UC. 64/35). 1613/1696 : Aki ád is áldomást e nyomo-
rúságos üdöben, csak megalkuszik a tanácsai amiben
megalkhatik, és azt megadván, azmint rígenten ren-
deltetett, annak harmadát a templomra adják (Gazd-
törtSzemle VII.415).

RÉGÉNTEN, 1. régente.

REGES, 1. regös.

RÉGI : a) antiquus, vetus [stb.] ; alt ; b) senex ;
alt NySz. 1406 : Demetrio Reghi dicto (ZichyOkm.
V.486 . 1413 : Venissent ad alium Bercz wlgo Regy-
toronhel vocatuni iMúz. Motesiczkj^). 1597: Regi oh
kar vas keth kézre való (OL. UC. 101 3).

RÉGISTROM, 1. lajstrom.

REGŐ: <brekegö, kuruttyoló^ MTsz.; [coaxans] ;
quackend BM. 1498 : Bartholomeo Regew (Múz. Kál-
lay). [Vö. reg NySz.]

REGÖS, reges : [cantor ; sanger]. 1219 : Nomina
autem memoratorum vduornicorum . . . hec sünt . . .
Kuké, Ruga, Regus, Varous (Wenzel VI.401). 1347:
Cuiusdam possessionis Regteluk vocate in Comitatu
Pestiensi inter possessiones Pardy Palata Harkyan
alio nomine Mezewzentmartun et Zenthmyhal vocatas
existentis nomine possessionis Combibatorum Regalium
condicionariorum wlgariter Regus dictorum (Századok
1881. évf. 557). 1401: Nicolaum Reges (ZichyOkm.
V.264). [Vö. reges MTsz.] [Vö. reg, rege.]

RÉGTISTROM, l. lajstrom.

RÉGZIK, vö. megrögzött.

RÉJF ? 1. rőf.

RSJTÁR, 1. rajtár.

REJTEK : latibulum ; versteck, schlupfwinkel
NySz. 1674 : Pineze ket rejtekevei edgyüt (OL. UC.

8/21).

REZED : occludor ; stocken NySz. (1. jel.) 1329 :
Descendit ad stagnum Rekettou . . . inde in rivulo
ReketTpSítíika vocato infra ubi cadit Reketpataka. in
Zelechpataka (AnjouOkm. 11.400).

REKESZ, rekeszt : 1) claustrum piscinarum MA^
(«Dilficiles» stb. c. függelékben «rekecz» a., vö. MTsz.
2. jel.), gadira, sepimentum, agger; verzáunung, gehege,
schranken NvSz (1. jel.). 1268 : Paludem, que requezth
nominatur (MonStrig. 1.557). 1347 : Stagnum Mihalre-
kezy vocatum (AnjouOkm. V.49). 1443 : Quasdam por-
tiones suas possessionarias in possessiouibus . . .
Told ... in Orodiensi, ac Kenezrekeze in Themesiensi
comitatibus existentes et habitas (SztárayOkl. 11.358).
1467 : Georgius Zeel dictus alias in Kenezrekezetv
commorans vuo. 541). De portio ipsonruem posses-

51

803

REKESZES-REKETTYE

REKETTYÉS— REKORDÁL

804

sionaria in dicta Kenezrekezew in comitatu Theme-
siensi existenti habita (uo.). 1510 : Vnum ortiim fruc-
tiferum subtus verő defalcabilem \ylgo Rekez voca-
tum (Lelesz Prot. I.123a). 1517 : Clausura que fit
tempore üiundationis aquarum Rekez dicta (Verb. 1.133).
1554 : In piscina est clausura Nagy rekez (OL. UC.
45/36). 1567 : Est prohibita piscina Nag rekez vocata
(uo. 40/35'. 1683 : A pinczeben vagyon egy rekeszt
deszkalDul (uo. 3/32). || 2) [loculus, loculamentum ;
fach, abtheilung]. 1634 : Az szuszeknak három rekesze
(OL. UC. 21/3). [Vö. rekesztő.]

REKESZES, rékesztés : 1) [clausuram habens ;
verzaunung habend]. 1366 : Vndecim verő piscinas
quarum quinque essent Gyalmastou, sex verő veyzeh-
tou et Rekezezivm (ZichyOkm. III. 319). || 2) [repagulo
instructus ; mit riegel versében]. 1683 : Van rekesztes
ajtaja (OL. UC. 3/32). [Vö. NySz. és rekesz 4. jel. uo.]

REKESZT, ÉS, L rekesz, -és.

REKESZTŐ : [clausura ; verzaunung]. 1341 : Jo-
hannes bissenus de Rekeztheu (AnjouOkm. IV.82). De
possessione ipsorum Rekeztheu vocata (uo.). 1342 :
Duas Clausuras wlgariter Rekeztev vocatas in fluuio
Stremench existentes potencialiter exsequassent sev
destruxissent (Múz.).

RÉKÉTTYA, L rekettye.

RÉKETTYÁS, L rekettyés.

REKETTYE, rakattya, rakatya, rakittya,
rakitya, rakottya, rakotya, rékéttya, réke-
tya : siler ; bachweide NySz. 1225 : Ad locum qui
vocatur Rakathia (OL. D. 119). 1238 : Uadit ad finem
Rakatya (Körmend III/6, Körmend 1). 1252 : Ascendit
per locum qui Requethya uocatur (OL. D 369). 1265 :
Hinc tendit ad reketyakereY [igy] (uo. 595). 1269 :
Dumus qui wlgariter appellatur Rekety [így, olv. «Re-
ketye»] (Múz. Bethlen). 12741338 : luxta quendam
rubum viminum wlgo Rekethye vocatum (OL. D. 882).
1297 : Circa dumum Rakatia in quo eciam dumo est
spina qui ebfa dicitiu- (uo. 1470). 1303 : Dumi vimi-
num wlgo Reqiictya nominati (uo. 16601 1314 : Ad
unum rubum qui wlgo dicitiu- rakathia (uo. 1844).
1323/1351 : Cuiusdam viminis wlgariter Rakatya vocati
(uo. 2192).- 1325/1332 : Piscinis quarum nomina sünt
hec Reketha Dumbuch Gyungusnaralia (uo. 2331).
1333 : Pissciua Reketha. et Oruzd, Oruzdere. KjTalthoa
et Zultha (ZichyOkm. 1.412). 1338/1395 : luxta quen-
dam Rubum viminum wlgo Rekethye vocatum (Múz.
Jankowich). 1342 : Prima méta incipit iuxta lacum
wlgo feyr Bakathya uocatum (OL. D. 3485). 1343 :
luxta quedam rubeta süeastra [így] wlgo Rakatya
dicta (uo 31244). 1352 : Sub arbore Rakatia wlgari-
ter dicta (uo. 4272). 1367 : Abhinc ad Zuha^-akathya
(uo 31313) 1386 : Ad dumum wlgo Rekethye (uo.
7182\ 1425 : Penes quendam locum viminosum Ke-
rekrakathya vocatum Lelesz Met. Szatmár 8). 1429 :
Aque 7.ala.drekethye [Zabád-?] et vie Baywswen nomi-
natarum (OL. D. 12086). 1450: Quasdam terras ipso-
rum exponencium a parte Pethry sub vna arbore
Tilíe et Kyralrethe necnon Bolgorekethycye et Gyge-
monlna [így ? olv. -molna] ac Kylsewfarkas et Feke-
thewzoldobzeg vocatas (Lelesz Acta 62/37). 1470 :
Siluas Medwes Rakothya et Naghzegh appellatas (uo.
81/22). 1473 : In prato So-w&nrakothya vocato (uo.
84/10). 1476 : Venissent ad quendam lacum Gerbe-
rekethye dictum (Lelesz Prot. Parv. 86a). 1524 : Pra-
tum seu fenetum Kygyos Reketthye vocatum (Lelesz
Acta 130/55).

rekettye-bokor : [dumus silerum ; bachweidenge-
büsch|. 1258 : luxta Requctiahukur sünt mete (OL. D.
467 . 1293: In quodam dumo Eakaíhya bukur nomi-

nato (Múz. Hanvay, 1. HazaiOkm. VII.233). Peruenit
super dumos qui Rakathya bukruk vocantiu- (uo.). 1299 :
lungitur cuidam Rakatyahokvr magnó (Múz.). 1300 :
Flectitur ad partém orientalem ad Rekethyebukur (Múz.
Christen). 1323 : lungit quandam [így] fruticem Ra-
kathyabukur vocatum (Múz. Hanvay). 1324 : Ad duos
dumos qui Reketiabiicur nuncupantur (OL. D. 2244).
lungit quandam fruticem Rakathiabucur uocatum
(Múz.). 1328 : Venit ad unum dumum viminis vulgo
rakatyabukur dictum (ZalaOkl. I.229).1338 : Vnum du-
mum Rekethyabvkiir dictum (OL. D. 31086). 1339 :
Quendam rubum reketyabukur dictum (SztárayOkl.
1.160). 1349: Ad dumum Rekethyabukur (OL. D. 4044).
1465 : In dumo viminum wlgo Rekethebokor (Múz.).
1484 : Per dumum Rakythyabokor nuncupatum (OL.
D. 36753). 1506 : Simulcum quadraginta Jugeribus
terrarum arabilium in tribus calcaturis puta Lorand-
hazazery ReketthyeBokorzerj et Vyzallozery nuncu-
patis (Lelesz Prot. 1.23).

rekettye-fa: siler; bachweide NySz. («rakottya-fa»
a.) 1249 : Vnus dumus de rakatyafa nuncupatus (Mon-
Strig. 1.380). 1252 : Inde tendit ad quendam dumum
qui uulgo dicitur Racatyafa (OL. D. 33710). 1255 :
In dumo uiminum qui dicuntur Reketyafa (uo. 33711).
1327 : Ad vnam metam térre am denouo erectam inqua
est arbor Rakatyafa (uo. 6081). 1364 : Veniret ad
duas arbores vnam videlicet Geztenyefa et aliam
Rakatyafa (Körmend, Heim 190). 1367 : Arbor vimi-
nis que wlgariter Rakathyafa dicitur (Múz.). 1408 :
Attigissent quandam arborem wlgariter Rakathyafa
vocatam (Múz. Ibrányi).

rekettye-kerek, -kerék : [silva silerum circularis ;
ki'eisförmiger bachweidenwald]. 1193 : Méta intrat in
siluam et uadit usque ad raquatiaquerec (OL. D. 27).

REKETTYÉS, rakattyás, rakatyás, rakoty-
tyás, rakotyás, rékettyás, reketyás : locus
sileribus consitus ; bachweidenwald NySz., [mit bach-
weiden bewachsen oder umgeben]. 1251 : Continuantur
predictis terris que dicitur Requetiasimelg (Pannh.
Tih. 1/8). 1264 : Uadit ad paruulum nemus Reketias
dictum (MonStrig. 1.516). 1287 : Ad quendam locum
Rakathyas uocatum (OL. D. 1207). 1291: Cadit ad
rakatyastow (uo. 1332). 1292 : Ad quendam meatum
riuuli Rakatias (Múz. Jankowich, 1. Wenzel X.82).
1297 : Uadit ad paruulum nemus rakatias dictum
(OL. D. 1470). 1329 : Ad collem Rakatyashohn voca-
tum (AnjouOkm. 11.399). 1335 : Cadit in quoddam
fossatum Rektyespatak [így ? olv. «reketj'es»] vocatum
(SztárayOkl. 1.96). 1336 : In quendam lacum Rakatyas-
tow nuncupatum (uo. 110). 1341 : Ad ryuulum Raka-
tias vocatum (OL. D. 3393). 1344 : In quendam rubum
viminum wlgo Rakatyás vocatum (Múz. Haraszthy T.).
1346 : luxta quendam lacum Rakathyastou uocatum
(Múz. Dancs). 1355 : In loco Rakatyaspatak uocato
(Múz. Komoróczy). 1365 : lungit quoddam nemus
Rakathyas nuncupatum (OL. TÜ. 18/15). 1372/1377 :
Ad vnum Er Rakatyás nominatum (OL. D. 6027).
1476 : Quarundam piscinarum Holththyzafoka Eleweer
Rakathyasího vocatarum (Lelesz Prot. Parv. 85). 1506 :
Quartum [pratum] Rakothyas . . . vocatum (Múz. KáUay).

REKÉTYA, 1. rekettye.

RÉKÉTYÁS, 1. rekettyés.

REKORDÁL : [aliquem cantu saluto ; jemanden
mit gesang begrüssen]. 1544 : Attam az eskola mes-
ternek az deákokkal ecetembe hog rekordalanak szén
[«igy» Szám jegyz.] wrsula asszon napian eg forintot
(OL. Nád. 41). Az rckordalo deákoknak (uo.). 1572 :
Az deyakoknak kyk rekordatak [így ? olv. ^rekordal-
tak»] (uo. 40). i^Vö. <iRecordatio, cantus a discipulis

80f

RELE\rBERGER— REND

RENDEL— RÉSTÁL

806

coram domibiis patronorum iiistitutiis, quo eos ad
stipem fereadam cominonefacerent» Bartal.] [Vö.
mégrékordál.J

RÉLEMBERGER, L hosszú-lörömberger.

RíOMEK, reraík: pars, segmentum, fragmentum;
stück NySz. (1. jel.)- 1478 : Amlree Remek (Veszpr.
1U6, Dec. Bud. 20). 1526: Particule Bemyk [olv.
remik, vö. remek NySz.] Attlaczyok (OL. D. 25Ü22).
1549 : Eg remek vad haló (OL. Nád. 40). Eg remek
vad halo (uo. 49). 1556 : Kwlemb kwlemb aprólék
hym golcz remek peldak (uo. 48). Ereztetlen achel
tyzennegh remek Éreztet achel hatwanót font (uo.
49). 1564 : Eg remek fekethe hernacz (uo.). Kylencz
remek wörös weragos barson (uo.). [Vö. mester-
remek.]

REMETE : eremita, anachoreta ; einsiedler, wald-
bruder NySz. 1240 k. : In Cenobio sancti Jacobi
quod wlgo Remete dicitiu: (Pannh. 61/8). 1296 : Ad
montem Remetehjg dictum (Akad. 1, 1. HazaiOkm.
VIL241). 1323 : Quasdam possessiones Remethe Koru-
lus Ozywag (Körmend, Heim 41). 1325/1414 : Lignum
fructuosum quod wlgo vocatur Remethekurtnel (OL.
D. 2339). 1335 : Quendam pontem Remethehyda, vo-
catum (uo. 2907). 1339 : Prope puteum Remetecuta
uocatum (Veszpr. 2, Sárberény). 1344 : Lacum Be-
methegorongia. vocatum ÍZichyOkm. n.98). 1352 : Per-
geret usque ad Remetekuth (OL. D. 4272, 1. Anjou-
Okm. V.570). 1353 : Ville Remete apellate (Anjou-
Okm. VL131). 1363 : Separat a Raunapataka Egerzeg
et Remete (Körmend, Heim 186). 1368 : Ascenderet
in rubetis ad montem Remetheheg dictum (Múz. Kapy).
1377 : Claustri Heremitarum de Remethe (MonCiv-
Zagr. L267). 1382 : Nicolai dicti Remethe (Körmend
III/l, Ugal 20). 1400/1403: Posseasionem dicti Clau-
stri-Kemeí/iefalua vocatam (OL. D. 1430). 1449: Térre
Symonremetheíeldew aliter Monohfeldew vocato (Kör-
mend II/8, Monachfölde 79). 1460 : Prata Chokasalya
et -Bemeí/iethorok nuncupata (Forrás ?). 1463: Stephano
Remethe (Lelesz Acta 74/11). 1467 : Decurrensque
ad lacum Remethek thawa tendens directe ad Chere-
thyefok (uo. 78/1). Anthonius Remethe (Múz.). 1469 :
Blasius Remethe (OL. D. 32365). 1480 : Johannám
Remethe (Lelesz Acta 90/31). 1482 : Siluam fratrum
heremitarum Remcthezygethe vocatam (OL. D. 31967).
Molendinorum Remethemolna et Karlo vocatorum (Le-
lesz Introd. P/276). 1487 : Peruenit ad Remethe-
molwaya (Lelesz Prot. 11.135). 1490 : Stephano Re-
methe (Lelesz Acta 99/16). 1516: Petrus Remethe
(uo. 122/8). 1521 : Curiam ipsorum RemethewáwaT
(Pannh. 5/P). 1532 : Andreas Remethe (Múz.). 1602 :
Remete Mihály jobbágy (SzékelyOkl. V.308). Remete
István jobbágy (uo.).

rem.éte-h.áz : [casa eremitae] ; die klause BM.
1454 : Prima méta incipitur ab aqua Cherch vbi est
Remetkehaz (OL. D. 14807).

REMÍK, 1. remek.

REND : ordo, series ; ordnung, reihe NySz. (1.
jel.) 1597 : Az s'eller Vczaban delseö rendén nap
kelettrewl elkezdwen (OL. UC. 12/42). [Vö. Az delseo
zérén, nap kélétt felóll elkezdwen (uo.).] 1695 : Volt
egj más Arany Láncz rostélyos, az ki ött rendel érte
által a nyakamat (AdalZemplvmTört. VI. évf. 183).
Volt egj Arany Láncz dióbél forma, az ki négj rendel
érte által a derekamat (uo.). [Vö. fő-, némés-,
paraszt-rend.]

rénd-h.áz : oontignatio ; stockvcerk NySz. 1582 :
Eztes Akarom hogy ott az varba az keozep Rend-
hazakban lakyek az en zorelmes felesigem (Kad-

vánszky : Családélet III.120). 1637 : Felseö rend hazak
(OL. UC. 14/43). 1638 : Az kapu felett való Rend-
hazaknak Padgian Wagion Árpa (uo. 2/34).

RENDEL : statuo,constituo, ordino, dispono [stb.] ;
anordnen NySz. 1506 k. : Ez okaert ez ielen való
giwleswnkben zentwl rendelliwk, hogj [stb.] (MJog-
törtEml. 1.18).

RÉNES, róny es : [florenus Rhenensis ; rheinischer
gulden]. 1544 : Hat lot eslogot ket ket renesen ki
teszen ma^ar forintot 9 d 60 (OL. Nád. 41). [Vö.
1700 : Ad florenos 2 rhenenses büntettessék az vin-
czeUér, a szakványos ad florenmn 1 rhenensem (Gazd-
törtSzemle 1.82). Vö. Florenus Rhe^tensis Bartal.j

rénes-forint : florenus rhenensis ; 60 kr. ; rheini-
scher gulden NySz. 1544 : Adót harmincz renes
forintot ki teszen magár forintot húszon neget (OL.
Nád. 42). 1700 : Egy egy rényes forintra büntettes-
senek (GazdtörtSzemle 1.78). A vinczellér szakványo-
sokkal együtt büntettessék egy egy rényes forintra
/UO. 79).

RENG : tremo, intremo ; zittern, erzittern NySz.
1230 : In villa Rengeusa,r (Veszpr. 14, Dec. Comit.
Symig.). Villa Amach Rupul Dedna RengeusAr (Pannh.
32/V). 1231 : Méta uero huius térre incipit super
fluuium Rengeysar tOL. D. 168). 1263/1323 : Lutum
jRen^cMsaar vocatum (HazaiOkm. VII.88). 1453 : Ren-
gewsar, hn. (OL. D. 14722, «Somogy m.» Szám. jegyz.).

RENGŐ: [cunae; wiege]. 1756: Rengő (DebrJk.).
[Vö. MTsz. 2. jel.]

RÉNYÉS-FORINT, 1. rónes-forint.

RENYŐ: 1483: Gregorio Renyeio (Lelesz Acta
93/1). [Vö. renyödik, renyödi, rényőzködik MTsz.]

RÉPA P : congylis C. rapa, rapum ; rübe NySz.
1376 : Possessio Repafolua [a. m. répa ?j vocata (OL.
D. 30715). [Vö. karó-, sárga-, tót-répa.]

rópa-gyalu : [runcina ad rapa runcinanda ; rüben-
hobel]. 1597 : Répa gialio (OL. UC. 101/3).

répa-gyalucska: [deminutivumvocis«répa-gyalu» ;
diminutiv zu «rópa-gyalu»]. 1597 : Répa gialuczka 1
(OL. UC. 101/3).

répa-mag : [raporum semen] ; rübensamen BM.
1544 : Vöttem répa magot (OL. Nád. 40). Spinacz
magot. Répa magot (uo. 41).

répa-m.etélő : [instrumentum ad rapa consecanda;
rübenschneider]. 1544 : Uöttem ket répa metclöt (OL.
Nád. 41).

répa-őrlő : [instrumentum ad rapa molenda ; rüben-
mühle]. 1584: Eé répa őrlő (OL. UC. 56/33).

RÉPÁS : rapis abundans ; voUer rüben NySz.,
[reich an rüben]. 1317 : Secunda uero [méta] incipit a
parte Repas [hn.] similiter in noua reuersione aratri
(AnjouOkm. 1.419). 1383 : Possessionis Repas [Gömör m.]
vocate (SztárayOkl. 1.462). 1391 : Gregory dicti repas
(ZichyOkm. IV.469). 1430 : Montis KÍ9.repas (OL. D.
28812). 1646/1727: Répáss János (GazdtörtSzemle
Vn.l23).

RÉR : levir ; schwager NySz. 1592 : , Az rérem
[a kiadásban hibásan : vérem] fiat lukaczot Trinczin-
ben uitük skolaban (MA. NLI. 90, eredetije szerint).

RÉSTÁL, réstáll : [resto ; übrig bleiben]. 1594 :
Restal siska ágiastul No 1. Vágjon mas siska agi
nelkeöl (OL. UC. 78/7). Restal az varban tcheú faggiu

51'

807

RÉSTÁLL— RESZELŐ

RÉSZINT— RET

808

font No. 119 (uo.). Meddú tehén restall No. 26 (uc).
Meddü tehén restal No. 4 (no.). [Vö. NySz. más jel.]

RÉSTÁLL, 1. réstál.

RESTAURÁLÁS : [refectio, renovatio ; erneue-
rung]. 1654 : Az haz előtt egy szép Filagoria kubas,
ennek is feli restaurálást kévan nem sokara (OL.
GyfLimb. 17/2).

RÉSZ, rísz : pars, portio ; teil NySz. 1285 : Pos-
sessiones et domos Jordani filii Balcini ciuis Alben-
sis decedentis sine herede ad manus nostras Regias
deuolutas quas habét in castro Albensi et specialiter
\ineam ipsius Apare^e vocatam (Körmend, Heim 13,
1. HazaiOkm. VUI.239). 1326/1335 : Usque metas far-
kasre2 (OL. D. 2515, 1. AnjouOkm. 11.248). 1431:
Predium iíeesthelek vocatum (KárolyiOkl. 11.128, vö.
«Résztelek > hn. CzF.). 1446 : Porcionem possessio-
nariam Zamilre^e vocatam (OL. D. 36391). 1468/1470 :
Porcionem possessionariam wlgo kezepree^: vocatam
alio nomine campestrem desertam vei wlgo gemewlch
appellatam (Múz. Kende). 1477 : Quandam curiam
desertam Symonrj/^e vocatam (KárolyiOkl. 11.459).
1503 : De porcione hamarre^r vocata ( OL. D. 36399).
1517 : In eadem porcione Chwdaresí/e (Múz. Kisfaludy).
1523 : A totali porcione possessionaria olim Saffar
Reez mmcupata (Lelesz Prot. V.199). 1611 : Ertem a'
kmed házasságban való elkezdet allapattjat, kin örfd-
tem részből részből bankodunkjs, gondolván azt hogy
tálam soha sem lathattiuk kmedet szemellj eben (MA.
NLI. 369, eredetije szerint). 1700 : Az napi számos
részérül délben egy óránál tovább ne legyen szabad
nyugodni, fölöstökömkor fél óráig, uzsonnakor ismét
fertály óráig (GazdtörtSzemle 1.79). [? Szárm. : 1211 :
Isti sünt exequiales Rezed [a. m. részed ?] Bas Wayad
Teber Milost Sebeh Chet (Pannh. Tih. 1/5). Isti sünt
aratores Morodech Moncat Vreh Dudor Vrod Zica
Nüma Rezed Huseh Bogliod Porcost (uo.). 1240 k.:
Hec sünt nomina aratorum seruorum Rescud Crachin
Degwe (Pannh. 61/8).] [Vö. hit-, nem-rész.]

rész-szérint, -szerént : partim ; teils, teilweise
NySz. («rész-szerént» a.) 1610 : Adgya az Úristen,
hogy azt az munkát, kit io rész szerent el végezet kgd
minden hozzá való szwkséges dolgokkal tellyesség-
gel el vegezuen. . . hazáiában békességgel es io egés-
séggel ióhessen (MA. NLI. 338, eredetije szerint).

RÉSZECSKE: [particula; theilchen, kleiner theil].
1613 : Az my kychyn rezechkey ez orzagh zegletj^nek,
megh eddegh megh marattanak, hogy aztis el ne
vezetsMk (AdalZemplvmTört. IV. évf. 325).

RÉSZEG: ebrius [stb.] ; trunken, besoflfen NySz.
1449 : Ladislaus Rewzeg [így, olv. részeg, vö. «Eme-
ricus Zewkeres» a. m. szekeres, uo.] (5lúz. Kállay).
1509 : Johanne Rezegh (uo.). 1594 : Az ki reszegheben
estwe panaszol reggel nem vyttia semmi helie nin-
chien (OL. UC. 113/5). 1602 : Rezeg Máté (SzékelyOk),
V.237).

RÉSZÉGÉS, részögés P : ebriosus, vinolentus ;
trunkenbold NySz. 1095 : Pistores guna wevdi re-
scugis [olv. részögés"?] gurga (Pannh. 15/0o). 1477:
Thomam Rezeges (OL. D. 27062).

RESZELEK : aeris scobs elimata ; feilung NySz.
1597 : Vagyon négy kalán, egyik eltörött és egyéb
töredék-ezüst és reszelek (Mihalik : KassaÖtvTört. 205).

RESZELŐ : lima, scobina ; feile NySz. (2. jel.)
1556 : Instrumentum rezelew vocatum (OL. UC. 99/27).
1559 : Wago kes. Rezeleo (uo. 37/15). 1564 : Instru-
menta ferrea Rezeletv vocata (OL. L. III. 16. 17).
Lima caliboa wlgo rezelew (OL. UC. 50/9). (Vö. ko-
vács-, torma-reszelő.]

RÉSZINT, vö. fele-részint.

RÉSZÖGÉS ? 1. részeges.

RÉT, rít : pratnm ; wiese NySz. («2. rét* a.)
1223/1243: Inde procedit ad Gadimasreí/í (OL. D.
107). 1225 : Duo prata sibi pariter coniacencia nomen
uni rotundum et alteri Zakan retc (uo. 119). 1238 :
Incipit de angiüo Guda rethe (Körmend III/6, Kör-
mend 1). 1265/1358 : Prati Isogreth wlgo vocati
(HazaiOkm. V.37). 1274 : Ad pratum antedictum huzy-
reth vocatum (uo. VII.149). 1295/1423: In capite
Teluklabreí/i dicti (OL D. 1408). 1296 : Quasdam ter-
ras quarum vna Huzteyrí/íe nuncupatur et in loco
Weezueres wlgo appellato est sita (Múz. Beniczky).
De inde uadit in unum veezueres que uocatur Huztey-
ryte et est nomen ipsius térre (uo.). [«1315-i átirat-
ban : Hozthereí/ie» Szám. jegyz.j Quinque iugera sünt
in Rethxeg (Veszpr. 8, Jutás). 1312 : In loco Zylag-
teluk uocato circa Nogreí/i (Veszpr. 4, Csopak). Ver-
sus pratum wlgariter Reeth dictum (OL. D. 1806, 1.
ZalaOkl. 1.140). 1314: In loco Reth uocato duo iu-
gera (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1316 : Pratum
Foprethe dictum (KárolyiOkl. 1.46). 1318/1320 : Ara-
bilium terrarum seu campestrium in valle Apathreí/ie
nuncupato (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.). 1321 : Prati
Kerekreth vocati (OL. D. 2064). Babareí/te, hn. (Anjou-
Okm. 1.601). 1330 : Valüs Kerekreth vocate (Károlyi-
Okl. 1.76). 1335 : Pratum quod dicitur Kerekreth (OL.
D. 2954). 1337 : Quoddam pratum ipsorum Lygeth-
reth vocatum (SztárayOkl. 1.128). 1338 : Pratum As-
sunrete vocatum (OL. D. 3170, 1. AnjouOkm. ni.477).
In valle Apathreí/ie nuncupata (HazaiOkm. IV.163).
1346 : Veniret ad pratum qui [így ?] wlgo dicitur
Rethfeu (Múz. Dancs). 1351 : In quodam loco Nuul-
reth dicto (SoprOkl. 1.231). 1354: Quandam particulam
térre impignoraticie Kazasreeth nuncupate (OL. D.
4407, 1. AnjouOkm. VI.161). 1379 : Ad pratum Katha-
rethe appellatum (OL. D. 6617). 1390 : In loco Sarcha-
rete (Veszpr. 12, Kispécsöl). Pratum ipsorum Nadas-
reth dictum (SoprOkl. 1.501). 1392 : Quoddam pratum
Mesteriéi /ie {Pannh. 8/K). 1418 : In prato wlgo Elew-
reeth extra venam aque wlgo Rygalch (Körmend,
Unyom. 33). 1422 : Pratum Zygethrethe (Múz.). Pratum
Morreí/ie vocatum (uo.). 1424: In terra lakareíffew vocata
(uo.). 1427 : Quasdam possessiones Naghlak cum per-
tinentiis, Palatha, Mezewheges, Rethkerth, Tamashaza
(SztárayOkl. n.253). 1434 : In loco Selmekreth habi-
tam (Múz.). 1450 : Quasdam terras ipsomm exponen-
cium a parte Pethry sub vna arbore Tilie et Kyral-
rethe necnon Bolgorekethyeye et Gygemonlna [így ?
olv. -molna] ac Kylsewfarkas et Fekethewzoldobzeg
vocatas (Lelesz Acta 62/37). 1451 : Vnum pratum
íiaghreth vocatum (OL. D. 14498). 1453 : Kerekreeth
Lehota et Sario (uo. 14627). 1454: Pratum Palas-
rethe vocatum (uo. 14857). 1457 : Pratum Thywysses-
reth appellatum (uo. 15147). 1462: Pratum suum Jsow-
rethe vocatum (\"eszpr. 8, Jutás). 1466 : Prati eorum
Hwzywreí/t vocati (Múz.). 1470 : Duo prata Msoreth
et Zev^greth appellata (OL. D. 17018). 1480 : Pratum
sew fenile Kechkerethe appellatum (Múz. Kállay). Quod-
dam pratum Labad?-eí/íe nuncupatum (OL. D. 18406).
1483 : Feneta sew prata MVeresreth Nadhelkwtha et
Feyertho (Lelesz Acta 93/1). 1484 : In prato Hozw-
reth vocato (OL. D. 36753). 1493 : Paprcí/íe Nagreeth
Sombokosreeí/i (uo. 20080). 1495 : Duo prata Nemeth-
teleke et Hozzywzegeley alio nomine Nemesember-
rethe appellata "(Lelesz Acta 103/3). 1498: Quedam
feneta Barathokkwthyahatha Zelesrcth et Ferdewtho
vocata (uo. 106/44). 1503 : In pratis Parlagrcí/i et
Sombokosreí/i (OL. D. 21201). 1504 : Simulcum illa
particula prati fogoth reeth appeUati (Lelesz Prot. I.
168). 1506 : Primum pratum Ozlaas Reeth (Múz. Kál-
lay). Primum pratum Byro Reethe, tercium verő Ew-

809

rétEcske-réti

RETKE— REV

810

kewrytho quartum Rakothyas sextum Kezep Reeth
septimum Ozlaas vocatum (uo.)- Quintum [pratum]
Lapos Rethe (uo.). Sextum [pratum] Eerhalmaalya
seu Cecelye Ázzon Rethe (uo.). Septimum [pratum]
Elew Reeth siue Ázzon Reethe (uo.). Quedam fe-
nilia Moczarreí/i Nagreth et Mezewbelireí/i vocata
(Lelesz Prot. L26). 1516 : Ad quedam lóca duo pisca-
turarum quorum vnum Aswan appellatur alterum verő
Thengelreí/í nominatur (Pannh. Hitel. 113, Erdélyi
László kijegyzése szerint). 1517 : Ad quoddam pratum
sew fenile Fewlsewreth vocatum (Lelesz Bercs. XV.4).
Cuiusdam feneti Hegymegyreí/i vocati (OL. D. 36405).
1520 : Prata seu fenilia Nadasreí/i- Hatharosreí/i et
ewsreth vocata (Pannh. 66/16). In loco Kechke Rethe
(Múz. Kisfaludy). 1526 : Item in feneto Nagh Reth
vocato partes feneti Nyl nuncupatas octo (OL. D.
36402). 1560/1580 : Vagyon az Dalnok Riti mellett
egy hold, kit hínak Patakszökö Bartalis földének
(SzékelyOkl. V.76). 1584: Az kápolna rethet a nád
fel foghta (OL. UC. 56/33). 1597 : Reeth 15 kasza
allya (uo. 101/3). Az Hanban reth heleth nylasoch-
kaya wagyon (uo. 12/42). [Vö. irtás-, törvény-rét.]

rét-kert : 1481 : Duas particulas pratorum Reth-
kerth vocatorum (OL. D. 18467).

rét-pénz : 1480 k. : Reethpenz florenos IL Erde-
lewpenz florenum I (OL. D. 36995).

RÉTÉCSKE: [pratulum; kleine wiese]. 1636:
Egy rétecske is vagyon. Az udvarbíró füveli lovát
rajta (GazdtörtSzemle L268). 1757 : Vágynak rétecskék
is 4 szegletetskék, a mellyeket a Prédikátor kaszáitat
(CanonVisit. 179).

RETEK : raphanus, radicula ; rettig NySz. 1544 :
Retket, ugorkat, tormát (OL. IVád. 41).

retek-mag : [semen raphani ; rettigsamenj. 1638 :
Retek magh. Sárga dinnie magh (OL. UC. 2/34).

RÉTES : [pratum habens ; wiese habend]. 1394 :
Quarundam terrarum arabilium Filemezeu et Retes-
mezeu vocatarum (Máz.).

RETESZ : vectis, repagulum, obex, pessulus ;
riegel NySz. 1517 : Feci laborare ad molendinum ad
magnam cistam wigo retezth (OL. D. 26181). 1567 :
Clausurae ferreae Retez dictae (OL. L. IIL 16. 17).
1568 : Clausurae forenses ferreae Retez dictae (uo.).
1597 : Az aiton retez feiestwl, az kwlseo aiton pléh
kuczostul (OL. UC. 101/3). Vass Rudaczka retezestibl
es negj retez fej (uo.). 1638 : Aitaiok vagion kettő
Vas Sarkall hatod fel bokor Retezzel es Retez feövel,
es egy eöreg Sotus Lakattal (uo. 2/34).

retesz-fej, -fö : [caput pessuli ; riegelkopf]. 1587 :
Lakath retez feyestöl (OL. UC. 46/74). Az kapu hid
sarampoyan Nigy zegw lakath retez fejeivel 1 (uo.).
1597: Vass Rudaczka retezestwl es negj retez fej (uo.
101/3). Az aiton retez feiestwl eoreg lakath (uo.). Azon
dezka leuel kapun retez fej 5 (uo.). 1638 : Egy uj retez
feö (uo. 2/34). Kapuia alsó vas cziapiaval es feliü való
horgas foglaló vasaival, retez feievel, kinito vas kari-
kaival (uo.). Aitaiok vagion kettő Vas Sarkall hatod
fel bokor Retezzel es Retez feövel, es egy eőreg
Sotus Lakattal (uo.).

RETESZES : [repagulo instructus ; mit riegel ver-
sében]. 1636 : Fa szék Nro. 1 Reteszes ajtó Nro. 1
(GazdtörtSzemle L265). Reteszes ajtó lakattal Nro. 1
Az pitvaron reteszes ajtó Nro. 2 (uo.).

RÉTI : pratensis ; wiesen- NySz. 1386 : Vnum
iuxta riuulum de fonté Retijkwth dicto manantem ct
descendentem (Körmend, Heim 347). 1602: Réti Ta-
más (SzékelyOkl. V.195). Réti IstTán (uo. 196).

RETKE ? 1. rétyke.

RETKES : [raphanum habens, raphani avidissimus ;
rettig habend, der den rettig gem hat]. 1500 — 10?:
Retkes Albert (QuellKronstadt m.4).

RETTEG : timeo, trepido [stb] ; fürchten, zittern
NySz. 1629 : Az Mihály uram háza fedél és tapasztás
nélkül szűkölködik. Az kémény is nem jó és tűztől
retteg (CanonVisit. 155).

RÉTTKE, retke ? : piscis genus ; fischart NySz.
1544 : Wöttem ket retkét [olv. retykét v. rétkét ?]
es ket czukat (OL. Nád. 40). Vöttem öklét cikot
retkéét kop halat (uo. 42). 1586 : Quinque pisces no-
mine rethke (OL. UC. 62/33, «Alpár» Szám. jegyz.).

REV: putredo, humor putridus ; faulnis NySz. 1719:
Bükkfának, szilfának héjával, r évivel, kétféle makkal,
magyarófa rűgyivel, nádgyűkérrel . . . kételeníttettek
magokat tartani (GazdtörtSzemle L190).

REV, ré, rív : portus, vadum, trajectus ; über-
fahrt, fúrt, hafen NySz. 1211 : Tendit per ripam eius-
dem fluuii ad locum qui dicitur B&nriuueh (Pannh.
Tih. 1/5). 1228/1357: In fluuio Morus in loco qui
vocatur M.ogOTreim (HazaiOkm. VI.21). 1231 : Uadit
ad occidentem super uia Halazu [igy, olv. «Halazut»]
usque ad Danubium ad Yrrewy (OL. D. 168). Per metis
eleuatis venit ad Puc Rewy (uo.). 1242 : Prima
méta est in portu Sawe qui Kjx&lrewy dicitur (Mon-
CivZagr. 1.17). 1256 : Item Weresdub Item Humkr-ett
Item Kucheghaz Item Dubeghaz (ErdMúzLt., 1. Wen-
zel VII.430). 1265 : Ad magnum portum wlgariter Sven
^ogrevy appellatum (OL. D. 582, 1. HazaiOkl. 44). 1271 :
Iuxta portum Orev nuncupatum (Wenzel III.271). 1272 :
Abinde tendit ad Ludrev iuxta aquam Chylch (OL.
D. 792). 1275 : ViUa portus siue Revíolu. (Múz. Tört-
Társ. 4). 1280/1335: Juxta viam Elewrewth [a. m.
elő-rév-út?] uocatam (OL. TÜ. 45/20). 1293: Primo
incipit in fluvio Soyow in quodam loco Apath rewy
uocato (Múz. Hanvay, 1. HazaiOkm. VII.232). Per
portum Kowachosreeü vocatum transit ipsum fluuium
(uo., 1. HazaiOkm. 233). Abhinc deciinat uersus fluuium
Goron ad locum qui Kyralrétí'í/ nuncupatur (Múz. Be-
niczky). 1311 : Portus qui wlgariter Rew dicitur (OL.
D. 1779, 1. AnjouOkm. L 230). 1314: A quodam portu
fluuii Ipul uulgariter l^avrewy uocato (OL. D. 1850).
1318 : In Jnsula Rusd circa villám Waachrew?/ vocatam
(Veszpr. 107, Herend 7). 1323 : Venit ad portum
Samudrewi vocatum (OL. D. 2202). 1323/1330 : lungit
portum ipsius fluuii Bodrug Damasareiüí/ nominatum
(Körmend, Sebesiana 2/8). 1324/1354 : In portum aque
Thicie quod Sowreio nuncupatur (OL. D. 4459).
1325/1332 : Piscinas quarum nomina sünt hec Keulges
Kewgestokaya . . . RewtokdÁa Forgianagus (uo. 2331).
Piscinis quarum nomina sünt hec Fyuzes RewiokaÁs,
Bokud (uo.). 1333 : Pisscina Elewtho. iíewthokaia,
et Bokud (ZichyOkm. 1.412). 1336 : In quodam vado
vulgo rew vocato (SztárayOkl. 1.109). 1339: Cum aliis
villis Scenthmarton Hudreío Kerezthur et Cheked in
dicto [t. i. Torda m.] Comitatu (Lelesz Acta 1/54).

1343 : Versus septemtrionem ad Orew (Körmend III/2,
Seregélyes 104). Versus occidentem ad Nogrew (uo.).

1344 : Kapureiü, hn. (AnjouOkm. IV.463). 1344/1388 :
Ad transitum eiusdem danobii Hoárew dictum (OL.
D. 7347). 1347 : Iuxta antiquum portum wlgariter
Orew vocatum (Múz. Jankowich, 1. AnjouOkm. V.147).
1348 : Peruenit ad vadum siue transitum wlgari-
ter reiü dictum (Múz., 1. AnjouOkm. V.214). 1350 :
Venit ad alium vadum wlgo Fayzrew vocatum (Múz.
Orosz Mihály). 1356 : Supra quendam vadum seu
transitum Kuucchesreíí; dictum (Lelesz Met. Ugocsa
10). 1357: Kuudo vsque ad fluuium Sytua ad portum
Fwenreiü (Múz.). 1358 : In fluuio Draua vocato portum

811

REVESZ-REZ

REZ

812

seu tiansitum Farkasnu-?/ nuncupatum (Körmend Mi-
scell. Németújv. lad. 40, nr. 3). Descenderet in íimüum
Kp-alpatoka in portum Lengenriuy vocatum (Múz.
Kapy). 1366 : Quendam transitum ^ogreiv vocatum
(OL. D. 5437). 1378: In portu ticie Zewlewsreiü nun-
cupato (uo. 26566). 1381: Ad quandam Jnsulam
Hayowreii-zygethe nuncupatam (Múz. Döry). 1384 :
A fluvio Sayo in loco Kewesreiü nominato (Forrás?).
1386 : Hinc' transeundo super Ee!/;faorumya vsque ad
fluuium Danobii (OL. D. 7182). 1389 : Ad vadum qui
wlgariter Chekorewy appellatur (Akad. 5). 1391 :
A qiiodam vado seu transitu aque Selezre?t" dicto
(Múz. Justh). 1394 : In portu Danubii wlgariter Chal-
lorat' vocati (Pannh. 33/G, 1. Békefi : PilisiApáts.
381). 1408: Vadum seu portum Solthreive (Múz.). 1412:
In quodam wado feuenyesreio vocato (OL. D. 9994).
1419 : Vbi ipse fluuius Thycie vize wlgo Vzorew
nominaretur (uo. 10798). 1422 : Attigissent quoddam
Stagnum Tlielekalya?-e!« nominatum (Lelesz Met. Sza-
bolcs 33). 1423: AdRyuulum Loorew vocatum (OL. D.
16137). In possessionem seu vadum Kapwreíi' tenden-
tem (Veszpr. 2, Nagyberény). 1429: In fluuio Nyaruize
in loco Heuizrewe vocato (Körmend III/3, Atád 44).
1430 : Vltra quandam aquam Fewenyesrew nominatam
(Lelesz Met. Szabolcs 27). 1439 : Prope vadum Thydew-
rew vocatum (Lelesz Acta 55/17). Dátum in descensu
nostro campestry prope vadum in Thyáerew (Hazai-
Okm. IV.324). 1452 : Predia Zwnywgzeg et Krako-
rewe (OL. D. 30823). 1454: Deinde ad vadum Her-
cenkrywe (uo. 14807). 1461 : In illó loco in quo tem-
pore decrescentis aque dictum Marusium absque naui-
gio transmeare possent ad locum Jarorew vocatum
(uo. 28852). Ad locum Fewenyesrm' nuncupatum (uo.).
1462 : Directe super vadum Swgorew vocatum (Múz.
Rhédey, «Székelyíold» Szám. jegyz.). 1476 : Ad quen-
dam locum qui dicitur Sarasrew (Lelesz Prot. Parv.
98). 1544 : Az posoni reíien az reuezeknek (OL. Nád.
40). 1591 : Az reJíez ualo zerzam (OL. UC. 56/38).
1598 : Három darab Rét, Pap Rété, egyik rét Nagy
tó megi, másik rét réü-szeg, az harmadik a Rakatza
közt (CanonVisit. 145).

rév-pénz : portorium MA. (1611-i kiad.) ; schiff-
lohn MA. (1708-i kiad.), [fáhrgeld, hafengeld]. 1544 :
Bepenzt attam (OL. Nád. 49J. 1554: Rewpenzt attam
(uo.). •

RÉVÉSZ, révísz : portitor, nauta; fáhrmann NySz.
1391 : Pauli dicti Reuezh (ZichyOkm. IV.468). 1416 :
Blasio Beuez (Lelesz Acta 36/29). 1423 : Thomas Be-
xoez (uo. 43/83). 1434: Emericus Reuez (uo. 51/18).
1469 : Benedictus Bewez (OL. D. 32365). 1470 : Tho-
mas Beicez Lelesz Acta 81/15). 1478 : Vincencium
Bewez (Körmend, Heim 590). 1499 : Thomam Bevez
(Lelesz Acta 107/2). 1521 : Balthasar Beicez (uo. 127/6).
1522 : Ambrosius Weres rewezs [igy, vö. «Halaazs»
«Madarazs» uo.] (OL. D. 37004). 1524: Nautis wlgo
Beivezeknek (uo. 26266). 1544 : Az posoni reuen az
reuezeknek (OL. Nád. 40). Az reuezeknek innok ualo
pénzt (uo. 41). Az göri reuen az reuezeknek es az
czonakosoknak (uo.). 1545 : Eg reuesznck az ki az
eleest által hozta (uo.). 1584 : Chak ytal p§nzth ad
a reivyzeknek (OL. UC. 56/33).

révész-ház: [casa portitoris; haus des fahrmauns,
fiihrhaus]. 1522: Ante domum Bewezhaz (OL. D 32657).

RÉVID, L rövid.

RÉVÍSZ, 1. révész.

REZ ? réz ? : a) «hegygerincnek emelkedett része,
hegycsoport föc3Úcsa» ; b) «magas fennsik»; c) «erdí)-
beli irtás» MTsz. 1338 : Quandam magnam viam Beznt
fa. m. rez ?] dictam (OL. D. 3147). luxta quandam

magnam viam Bezut [«Somogy m.» Szám. jegyz.]
dictam (uo. 3662, 1. AnjouOkm. IU.446).

RÉZ : aes, cuprum ; erz, kupfer NySz. (1. jel.) ;
[cyprius, aeneus ; kupfern]. 1338 : Quandam magnam
viam Bezat [a. m. réz ?] dictam (OL. D. 3147). luxta
quandam magnam viam Bezut [^Somogy m.» Szám.
jegyz.] dictam (uo. 3662, 1. AnjouOkm. III.446). 1490 :
Kew werew Swlyok. Beez. Lorice viles (OL. D. 26048).
1494: Chakan. Beez. Lorice viles (uo. 26076). 1544:
Vöttem rez gombostöket (OL. Nád. 40). Attam az
hintó czinaltatasaban az ernöert es az rez gombokért
(uo. 41). 1545: Vöttem eg rez uriualt (uo.). 1548:
Eg rez hidegitö (uo. 48). 1549: Negh rez onas födöt
(uo. 40). 1550 : Beez gyertya tartó (OL. Kolozsm. 50).
1572 : Bez onas födöt es egh öregh pynata födelet
(OL. Nád. 40). 1587 : Bez gyertha tartó. Hamwt wewö
(OL. UC. 12/42). 1588 : Bez taraczk por teoteoyeuel
(uo. 76/17). 1596: Bez giortja tartó lOL. L. III. 16.
17). 1637: Ketrec pinnata (OL. UC. 14/43). [Vö.
sárga-réz.]

réz-csap : epistomium MA.\ [kupferner zapfen].
1529 : Pro terebro et rezchap (OL. Nád. 49).

réz-dob : tympanum aeneum MA.' ; kesseltrummel
MA. (1708-i kiad.). 1544 : Eg rez dobot, eg rez trom-
bitát uegen (OL. Nád. 41).

réz-fazék : lebes, ahenum ; késsel NySz. 1597 :
Bor egeteo rész fazék thöröth (OL. UC. 101/3). 1674 :
Vagyon egy Nevelő Haz Syndelyes . . . Ugyan azon
Nevelőben vagyon Palyinka főző kett rézz fazék (uo.

8/21).

rézfazékas : [opifex aenorum ; kesselmacher].
1635: Rézfazékas céh (GazdtörtSzemle Vm.480).

réz-forma : [formella cypria ; kupfermodel]. 1648 :
Kotyogos wvegnek való Bézforma (OL. UC. 10/63,
üvegkészitéshez való dolgok közt).

réz-födő : [operculum c^'prium ; kupferdeckel].
1558 : Béz födő Réz kanna Réz palazk (OL. Nád. 49).

réz-harang : [tintinnabulum cyprium ; kupferschelle]'
1548 : Uöttem ket rez harangot karuolra (OL. Nád. 49).

réz-kalaraáris, -klamáris, -kolmáris : [atramen-
tarium cyprium ; kupfernes tintenfass]. 1544 : Vöttem
eg rez clamarist (OL. Nád. 40). 1596 : Egi rez kol-
marist (OL. L. III. 16. 17).

réz-kanna : [cantharus cyprius ; kupferkanne].
1558 : Réz födő Béz kanna Réz palazk (OL. Nád. 49).

réz-korsó : [amphora cypria ; kupferkrug]. 1544 :
Vöttem eget borhoz ket öreg rez korsót czeuest (OL.
Nád. 41).

réz-láda : [cistula cj^pria ; kupferkistchen]. 1594 :
Egi kolomarisos rez láda (OL. UC. 78/7).

róz-medénce, -melence, -merence?: cottabus, pel-
vis aenea MA.' ; [kupferbecken]. 1548 : Bez merenche
[igy] 1 (OL. UC. 99/7). Rez mcdenche 1 (uo.). 1553:
Rez melencze (OL. L. III. 16. 17). [Vö. medence MTsz.]

réz-mosdó: [malluvium cyprium; kupfernes v?asch-
becken]. 1550 : Eg rez mosdó (OL. Nád. 45).

réz-mozsár, -mázsár : mortarium cupreum MA.' ;
kupferner Morsel MA. (1708 i kiad.). 1490 : Reez mo-
sar magne. Mosar thewre (OL. D. 26048). 1528 : Vnum
mortarium wlgo reez mosar (OL. Nád. 42). Vnum mor-
terium uel piperterium [vö. piperiterium, Bartal] wlgo
reez mosar (OL. Nád. 42). 1529 : Mortariolum wlgo

813

REZEG -RIGÓ

RIS-KÁSA— ROJT

814

Rezmasar (Lelesz Acta 133/25). 1553 : Poi-therew rez
mosar (OL. L. III. 16. 17).

réz-mozsárka : [mortariolum cyprium ; kleiner
kupfermörser]. 1635 : Két kis rézmozsárka (Mihalik :
KassíiÖtvTört. 223). Egy rézmozsárkát. Egy réz étek-
melegítöt (uo. 224).

réz-mű, -mi : aeramenta NySz. ; [kupferhütte ?].
1544 : Wele el wit baúara az rez mire (OL. Nád. 41).

réz-müves, -mies : aerarius, faber aerarius ; kupfer-
schmied NySz. 1530 : Nicolao Rczmies (OL. Nád. 43).

réz-palack, -palaszk : [lagena cypria ; kupferflasche].
1558 : Réz födő Réz kanna Réz palazk (OL. Nád. 49 .

réz-por : [pulvis scriptorius ; streusand]. 1544 :
Attam eg porozora kiben rez por al (OL. Nád. 41).
Ueres iiiazt es rez port (uo. 42). 1545 : Fel font rez
port (uo. 40).

réz-puska : [bombarda cypria, sclopetum cyprium ;
kupferbüchse, kupferflinte]. 1542 : Reez puska (OL
Nád. 40).

réz-rosta: [cribrum cyprium, vannus cypria; kupfer-
sieb, kupferreiter]. 1494 : Rez rostha ad cibaria per-
tinens (OL. D. 26076).

réz-sáf : [orca cypria ; kupferschaff]. 1597 : Fa
héber. Keoröm vas. Rez saf (OL. UC. 101/3).

réz-serpenyő : [sartago cypria ; kupferne brat-
pfanne]. 1556 : Zentarto reezserpenietv{OL.Kolozsm. 50).

réz-tepsi, -tepszia : [frixorium cyprium ; kupfernes
backbiecli]. 1587 : Egj rez tepzyat (OL. Nád. 40).

réz-trombita: [tuba cypria; kupfertrompete]. 1544 :
Eg rez dobot, eg rez trombitát uegen (OL. Nád. 41).

RÉZÉG : tremo ; zittern NySz. 1430 : Emericus
Rezgew dictus (Múz. KáUay).

RIADAS : ejulatio, clamor ; das heulen und wei-
nen, lárni, alarm NySz. (1. jel.). 1769 : Kár hogy
más ajtó is nints a Templomon, Isten oltalmazza, ha
a Templomban való léteinek idején tüz, vagy valami
más riadás támadna megölnék az emberek egymást
(CanonVisit. lSO-191).

RIBA? : «igen apró hal» MTsz. («2. riba« a.) ; [pi-
sciculus ; fischchen]. 1211 : In uilla Fotud hü sünt
ioubagiones Bihor Horgid Bed Riba [a. m. riba ?]
(Pannh. Tih. 1/5).

RICAS : [reticulavus ; netzförmig, netzartig]. 1564:
Eg ryczas kezkenó (OL. Nád. 49). Eg Ryczás kézként
(OL. L. III. 16. 17). [Vö. olasz «.rezza : Marii od.
Marly (gitter-, netzföi-miges Gewebe ; Art Stramin)»
Rigutini-Bulle : Nuovo Dizionario.]

RIDEG : singularis ; alleinstehend NySz. (1. jel).
1584 : Rydcyh \vj- kerek wasathlan (OL. UC. 56/33).

RÍGÉNTEN, 1. régente.

RIGÓ : merula ; amsei NySz. 1211 : Isti sünt serui
Rigou Keuseud Pete Locud Pentec Tompa Heuche
Pederh Mordar (Pannh. Tih. 1/5). 1228 : Libertiuos
quorum nomina hec sünt. Rigou cum tUio suo Bcch.
germanus eius Kesercy. Cheme íilius Ber (HazaiOkm.
III. 1). 1252 : Quorum vinitorum nomina hec sünt
Mawag Rygov Zvmboth (OL. D. 369). 1404: Petri
dicti Rigotv (Múz.). 1427 : Andrea dicto Rygo (OL.
D. 11946). 1481_: In campo Rygo Mezeye [Szerbiában]
Körmend 1II/2, Örs 56). 1484 : Stephano Rygo (Veszpr.
(107, Gerezd 4). 1501 : Paulus Rygo (Körmend,

Miscell. Németújv. lad. 43, fasc. 106, nr. 274). 1531:
Decem wlgo rygo emi (OL. L. III. 16. 17). 1544 :
Uöttem rigót füret (OL. Nád. 49). 1602 : Rigó János
i,SzékelyOkl. V.286).

RIS-KÁSA, 1. rizs-kása.

RÍSZ, 1. rész.

RÍT, 1. rét.

RITKA : rarus, infrequens, relaxus ; selten, karg
NySz. 1338 : Arbores rythkafa. vocatas (KárolyiOkl.
1.135). 1499 : Farkasio Rythkaza.ka.l\y (OL. D. 20856).

ritka- szita : [cribrum rarum ; lockeres sieb]. 1638:
Egy giakor szita. Egy ritka szita (OL. UC. 2/34).

RITKÁS : collucatus ; licht NySz. 1700 : Szokták
volt a kötözőknek fele bérit adni az kapálás szakvá-
nyának, a kinek igen sűrű a szöUeje, de néhol három
s négy annyi tö is elférne, azért vigyázzon a jó gazda
ne csallyák meg, mert az szakványnak negyed részé-
vel is a ritkás szöUöt felköthetnék (GazdtörtSzemle
L81).

RÍV, 1. rév.

RIVALLIK, vö. mégrivallik.

RIVID, 1. rövid.

RIZMA : [viginti scapi] ; das ries (papier) BM.
1531 : Papirum Rizma IH (OL. L. III. 16. 17).

RIZS-KÁSA, ris- : oryza ; reis NySz. 1493 :
Vuapassa Mondola Ryskalsa?] (EPSz. foI. 80, vö.
Kandra : Adatok 11.414). 1530 : Petresolum. Torma.
Ryskasa (OL. Nád. 43). 1530 k. : Nadmyzeth Ryska-
sdth Fahyath (OL. L. Hl. 16. 17). 1534: Orizanum
Yv'lgo ryskasa (OL. Nád. 49). 1544: Vöttem riskasat,
borsot, safrant (uo. 40). 1560 : Ryskasa. Göngber.
Fahy Szegfű. Szereczen dyo wyraga (uo. 49).

RÓ, vö. fölró.

ROGYIK : cadit, ruit, labitur Kr., [collabor ; zu-
sammenstürzen]. 1799 : A Parochia rogyó félben
vagyon (CanonVisit. 209).

ROH : subniger, rufus ; schwárzlich, rötlich NySz.
(«1. roh» a.). 1290 : Equum meum Ruh coloris (OL.
D. 33655). Per Petrum dictum Ruh (HazaiOkm. VH.
209). Petrus dictus Ruh (uo.). 1333: Johannes dictus
Rivh (ZichyOkm. 1.418). 1335 : Unum equum rvh
colorem (AnjouOkm. 111.215). 1337 : Equum roh colo-
ris (ZalaOkl. 1.325). 1349: Vnum equum suum roh
colorem emissarium nouem marcas uallentem (Múz.
Kállay). Unum equum suum 7-oh coloris, decem mar-
cas valentem (SztárayOkl. 1.217). 1355: Vnius equi
sui amissi Roh coloris (ZichyOkm. 11.618). 1358 :
Nicolaus dictus Roh (Múz.). 1362 : Vnum equum
suum roh coloris quadraginta fiorenos valentem (Múz.
Kállay). 1368: Jacobi dicti Roh (OL. D. 26740).
1400: Vnum equum meum Roh coloris (HazaiOkl.
330). 1432 : Duos equos roh vnum et alium zugh
coloris (Múz.). 1484; Duos equos wlgo zeg et roh
vocatos (Múz. Kisfaludy). 1501 : Vnum equum nigrum
wlgo Roh vocatum \MÚ7..). 1545 : Attam az louasz-
nak feek valczagot az roh porozkatol (OL. Nád. 40).
1549 : Roh porozka Wörös porozka (uo. 49).

roh.-ló : equus subniger ; schwiirzliches pferd NySz.
1544 : Attam eg roh locrt (OL. Nád. 41). 1556 : Az
kohuia kochiban 6 roh loo lezen (uo. 49).

ROJT : fimbria : quaste NySz. 1507 : Unum orna-
mentum ad altare do kamwka álba veneciana cum

815

ROJTOS— ROMLOTT

ROMOL -ROSTÁS

816

royth aureo et sericeo (OL. D. 33831). 1533 : Royth
argenteus deauratus Roz et Zakadozoth (OL. Nád. 49).

ROJTOS ? : fimbriatus, segfmentatus ; gesaumt,
verbrámt NySz. 1595 : Egj gallos giolch kezkeneö
feii- varrassál spaniolazoth varrassál rostos [igy ? olv.
rojtos ?] az vege (Radvánszky : Családélet 11.82).

RÓKA-BŐR : pellis vulpinaKr. ; fuclisbalg, fuchsfell
BM. 1558 : Az zwch Dolganil : Egy nest bör feieretes-
tül keth pendzt, Egy Farkas börtül Tizen keth krai-
czarth, Egy Róka bortiil három kraiczarth (OL. D.
37006, I. GazdtörtSzemle VI.137). 1588 : Róka bewr
(OL. UC. 64/35).

ROKA-FI: [puUus vulpinus ; junger fuchs]. 1712 k. :
Most Pönkösd taiban az Tisztek mennél töb Szarvas
fiat Eöz Bomyakat, Róka fiakat szerezhetnek azon
igj ekézz ének meljeket az Jager kertiszekkel egjttt
szorgalmatossan neveljen (GazdtörtSzemle VII.417,
eredetije szerint).

RÓKA-HÁT: «rókának a' háta bÖre» Sí.; [pellis
vulpina dorsualis ; rückenfell des fuchses]. 1635 :
Vagyon egy szederjes suba-mente, rókaháttal bél-
lett (Mihalik: KassaÖtvTört. 223). Egy béllett zöld
csonka iijjú zöld failongis mentét, rókaháttal bélleltet
(uo. 224). 1669 : Rókaháthéllés nyakából 16 frt Török-
országi rókahát vagy más bélésnek, szép 12 frt
(GazdtörtSzemle 1.91, sztícsök árszabásában).

RÓKA-LÁB: [pes vulpinus; fuchsfuss]. 1669:
Báránybörkesztyü 30 dénár Rókalábkesztya 90 dénár
(GazdtörtSzemle 1.92, sztícsök árszabásában).

RÓKA-MÁL : mollior pellis vulpina subventralis
NySz. ; [fuchswamme]. 1607 : Róka mái, róka torok,
heuz mái (OL. ÜC. 86/35).

rókamál-gerézna: [pellis vulpina pectoralis ; fuchs-
wamme]. 1546 : Egh róka mai gerezna (OL. Nád. 43).

RÓKA-NYAK : [pellis coUum vulpis tegens ;
das feli am halse des fuchses]. 1565 : Vagion egy
uy róka nyak mezethelen suba (AdalZemplvmTört.
V. évf. 312)'.

RÓKÁS : < rókabörrel béllelt, prémzett» CzF. (2.
jel.) ; vulpina pelle obductus Sí. ; mit fuchspelz ge-
füttert oder verbrámt BM. (2. jel). 1736: Szép rókás
mente ez a tiéd, az én leányomnak nincsen ilyen szép
(Reizner: SzegedTört. IV.509). [Vö. NySz. más jel.]

RÓKA-TOROK: « rókának a' torka bÖre» Sí.;
[pellis collum vulpis tegens ; das feli am halse des
fuchses]. 1607 : Róka mái, róka torok, heuz mái (OL.
UC. 86 35). 1669 : Törökországi rókahát vagy más
bélésnek, szép 12 frt Rókatoroknak béllésnek szépe
30 frt (GazdtörtSzemle 1.91, szűcsök árszabásában).
[Vö. CzF. 2. jel.]

ROKOLTA: amictorium, cyclas,galbanum;weiber-
rock NySz. 1348 : Vnum superum wlgo Rokola dictum
(OL. D. 3992, 1. AnjouOkm. V.205).

ROKONCA, L rakonca.

ROKONCÁS ? L rakoncás.

ROMLÁS : ruina, lapsio, fractura, diruptio, corrup-
tela ; verfall, einsturz, das verderben NySz. 1451 :
Cum ipsis silvis Romlás et Kerekmochar (KárolyiOkl.
11.290). 1476 : Peruenissent ad Siluam Romlás (Lelesz
Prot. Parv. 94a).

ROMLIK, vö. mégroralik.

ROMLOTT: 1) fractus, comiptus, collabefactus,
ruinosus [stb.] ; zerbrochen, zerfallon NySz. 1266 :

Cadit in Rumliith^atak inde per Rumluthpatak uadit
(Wenzel III.134). 1314 : Sex iugera in loco Riim-
lutheghaz uocato (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja).
1328 : Ad metam Rumluthigh&z vocatam (OL. D.
2511, 1. AnjouOkm. 11.377). || 2) [fascinatus ; behext].
1728 : Romlott gyermekeknek tisztes fű, csörgő fü,
— csörög mikor lekaszálják — megfürösztik benne
és fejét megpárolják (Reizner: SzegedTört. IV.398).
[Vö. megromlik, m.egroiit.]

ROMOL, vö. megromlik.

RÓNA : planus, planities Sí. ; flach, eben, die
ebene BM. 1339 : Quandam possessionem eorum Róna
vocatam in comitatu de Zonuk (AnjouOkm. in.613).

RONGYOS : lacerus, sordidatus , zerfetzt, zer-
lumpt NySz. 1513 : Matheo Rongyos (Lelesz Acta

121/6).

RONT : 1) frango, quatio, rumpo [stb.] ; zerbrechen,
erschüttem NySz. 1751 : Tegnap vasárnapi napon
erővel bejött Nagy János egy csillye töremorával a
csapó utczai kapun, vasárnapot rontott, fát lopott,
büntetödjék (DebrJk., 1. NyK. XXVI. 338, «csillye» a.).
II 2) [fascino ; bezaubem, behexen]. 1737 : Fatens
napa Kovács Rózsának arra felelvén : aki ezt meg-
gyógyította volna, meg is rontotta. Osztán mi gon-
dod reá, haragszóval úgymond Rózsa, te vén asszony,
ha rontok-e avagy gyógyítok, ki bánt azért (Reizner:
SzegedTört. IV.522). [Yö. föl-, mégront.]

RONTÁS : 1) coiTuptio, destructio ; verderbung,
zerstörung NySz. 1602 : Szentrontás [hn., népety-
mologia ebből: Szenttrinitas] (SzékelyOkl. V.173). [Vö.
1268 : Terrarum Lak Harasty Sucurou Ozyag et Zent-
trinitas (Körmend, Heim 7). 1341 : Possessiones ipso-
rum acquisiticias Kokania et Scentiu-untas vocatas in
Comitatu Symigiensi existentes (HazaiOkm. 111.143).
1366 : Waralyafalw Scenthtrinítas Murazombota (Kör- ,
mend II/5, Lyndva 13). 1372 : In possessionibus Kako- J
nya et Senthtrinitas wlgariter dictis (Múz.).] || 2) l
[fascinatio] ; behexung BM. (2. jel.). 1728 : Szeghi
József malombul a lovait sem foghatta ki, mindjárt
leesett lábairúl [a. m. beteg lett], annyira megronta-
tott volt és harmadnap múlva azon rontásban meg
is holt (Reizner: SzegedTört. IV.428).

RONTÓ, vö. kő-rontó.

ROPONC, 1. raponc.

ROSTA, vö. réz-, szivacs-, vas-rosta.

rosta-kötő, -kető : [cribrarius ; siebmacher, reiter-
macher]. 1596 : Simon Rostaketeo (OL. UC. 28/42).

ROSTÁLÁS : [xb cribrare ; das reitem]. 1597 :
Zolgal rostálással aratassal es zena göytessel (OL.
UC. 12/42).

ROSTÁLLÓ, 1. rostáló.

ROSTÁLÓ, rostálló : 1) [vannus ; reiter]. 1530 :
Octo rostallo (OL. Nád. 43, «konyhában» Szám. jegyz.).
II 2) [qui vannit ; sieberj. 1715 : Rostáló [foglalko-
zásnév] (GazdtörtSzemle IX.23).

ROSTÁS : cribrarius ; zum sieb gehörig NySz.,
siebmacher BM. 1431 : Thomas dictus Rostás (Károlyi-
Okl. 11.131). 1457 : Benedicto Rosthas (Lelesz Acta
68/3). 1458 : Mathias Rosthas (OL. D. 15300). 1459 :
Simoné Rosthaas (Lelesz Acta 70/66). 1466 : Petro
Rostás (OL. D. 16367). 1481 : Anthonii Rosthas (uo.
18462). 1486: Michael Rosthas (Körmend III/l. Ugal
51). 1489 : Lucas Rosthas (Lelesz Acta 98/30). 1602 :
Rostás István (SzékelyOkl. V.314).

817

ROSTELY— ROZSA

ROZSA-RÖVID

818

rostás-kanál, -kalán -. [ligula qua percolatur] ;
scihlöffel NySz. 1544 : Vöttem eg rostás kalant (OL.
Nád. 40).

ROSTÉLT: crates; rost NySz. (1. jel.). 1510 k.:
Ligones et Rostéi (OL. D. 26251). 1544 : Vöttem eg
rostéit (OL. Nád. 40). 1550 : Lada, rostéi, nyas (OL.
Kolozsm. 50).

ROSTÉLYOS: cancellatus, clathratus ; vergittert
NySz. (2. jel.). 1597: Ezen szobában szeöld kalhas
kemencze belől vass r ostelos {OL. UC. 101/3). 1638:
Egy hitvan rostelios aito, az Pinczenek Tornaczan
vas Cziapiaval eggiüt (uo. 2 34). 1695 : Volt más
Nyakra való rostélyos, Arany szemekbül álló Pésma
volt a szemekben, szemzése mint egj öregh kláris
(AdalZemplvmTört. VI. évf. 183). Volt egj más Arany
Láncz rostélyos, az ki ott rendel érte által a nyaka-
mat (uc).

ROSTOS?: fimbriatus, fibratus ; faserig NySz.
1595 : Egj gaUos giolch kezkeneö feir varrassa! spanio-
lazoth varrassál rostos [így ? olv. rojtos ?] az vege
(Radvánszky : Családélet 11.82).

ROVÁS, ravás : crena, tessera, talea, rationalis
taleola, bacillus incisus; kerbholz NySz. (1. jel.). 1469:
Sebasciani Eowas [a. m. rovás v. ravasz ?] (SoprOkl.
11.456). 1544: Attam szénáért kit rauasra hortak eg
hétig (OL. Nád. 40). Az mészáros rauasra hordót
húst (uo. 41). 1636 : Esztendő által penig a mennyi
gabona belőlük jut, azt felrójja a moLaár is s maga
[a tiszttartó] is, fele rovása egyiknél, s a fele másik-
nál állván (GazdtörtSzemle 1.272). [Vö. kapuro-
vás-pénz.]

ROVASZ, L ravasz.

ROVÁTKOS, ravátkos : striatus ; ausgekehlt
NySz. 1683 : Egy ravátkos besendelezett^alank (OL.
UC. 3/32).

ROVÁTOS : serratus ; kerbig NySz. 1578 : Theo-
dorus Rmuatos (OL. UC. 47/41).

RÓZA, Rózsa : [Rosa, Rosalia]. 1728 : Rósa [vö.
«1. rózsa»] Dániel (Reizner: SzegedTört. IV.397). 1737:
Kovács Rosa (Szegedi boszorkánypörök irataiban,
Kovács János kijegyzése szerint mindig így, vö. Reiz-
ner : SzegedTört. IV.518— 524).

ROZS: siUgo, arinca, oIjTa, secale ; roggenNySz.
1478 : Benedictus Roswago [olv. rozs ?] (OL. D.
18145). 1548 : Egy kobol rossal negyedes hyan (OL.
L. III. 16. 17). 1566 : ' Vgan ottan ros [a. m. rozs]
gabona aUya (OL. Nád. 49). 1588: Rosot korczoth
kettőt (OL. UC. 64/35). 1597 : Vagion Ross tauaszj
ország köbliuel cub. 29 (uo. 101/3). [Vö. majorság-,
tatár-rozs.]

rozs-asztag : [méta secalis ; roggenfehmen]. 1558 :
Itt az war kerettetj^ben wagon ros aztagh öt (OL.
Nád. 49).

1. RÓZSA : rosa ; rose NySz. (1. jel.). 1181 : Quorum
nomina hec sünt boI quisid cin rovza [a. m. rózsa ?]
bugus rve (Pannh. 14/L). 1338 : Fluuiorum videlicet
Chukanpataka et iío.sftueolgypataka vocatorum (OL.
D. 3166). 1484 : Matheo i^osrt'íVeszpr. 107, Gerezd 4).
1516 : Egh Nasfa kyben egh Rosa dyamanth wagyon.
egh smaragd, egh gywngh sem. keth Rubynt Rosa
Maas Nasfa egh Rosa dyamanth egh lean . . . Har-
mad Nasfa egh saffyl, egh Jachynkth három Rosa
gywngh, keth\Ko.sa Rubynt (OL. D. 26367, 1. Zolnai :
Nyelveml. 203). 1728 : Rósa [Vö. «Róza»] Dániel
(Reizner : SzegedTört. IV .397). [Vö. bazsa-rózsa.J

Magyar Oklevél-Szótár.

rózsa-ecet : acetum rosarum ; rosenessig NySz.
1587 : Rosa eczeth egy atalagal (OL. UC. 46/74).

rózsa-színű, -színö : roseus NySz. ; rosa, rosen-
farben, rosenfarbig BM. 1545 : Rosa zynö sayat (OL.
Nád. 40). 1572 : Rosa zyno sayat ket refet (uo.).

rózsa- víz : aqua rosacea ; rosenwasser NySz.
1559 : Rosa uyzet nettem tbrtata cynalny (OL. Nád.
49). 1581: Egi tok fesw, kiben három fa fesw . . .
fwl waiok es egi rosa ivyznek walo iwegh wagion
(OL. L. III. 16. 17). 1638 : Ket üvegh rosa viz. Egy
üveg sallia viz (OL. UC. 2/34}.

2. RÓZSA, L Róza.

RÓZSÁS : rosaceus ; rosig NySz. 1458 : Dyonisio
Rosas (Lelesz Acta 69/27). 1595 : Egy vékony gyolch
kezkeneö keörniwl kaziü varrassál, Rosason varua
araniazatlan . . . Egj gallos gjolch kezkeneö, az keth
vege rosas fen allo vii-aggal varua keözeöslegh arania-
zatlan (Radvánszky : Családélet 11.81).

ROZSDÁS : áeruginosus, rubiginosus, ferrugineus ;
rostig NySz. ^1542 : Ter [a. m. tör] rosdaas (OL. Nád.
40). 1547 : Hegyesteor rosdas (uo. 48).

ROZSOS ? : siliginosus, siligineus, siligine mixtus,
[secali consitus]; roggen- NySz. 1292: In valle vide-
licet qui vulgo Ruzus [a. m. rozsos?] vocatur (Zala-
Oki. 1.105).

RÖF, réf, réff, rejf?: ubia ; elleNySz. (3. jel.).
1243 : Longitudo cuius curie est Septuaginta cubitorum
qm uulgo appellatur Reyf (MonStrig. 1.354, 1. Wen-
zel VII.139). 1255 : Nonaginta duarum lűnarum que
uulgo i?e?//'uocitatiu- (MonStrig. 1.431, 1. Wenzel VII.415).
1299 : Triginta sex mensiu-as cubiti wlgariter Reyf
dicti (MonStrig. 11.458). 1331 : Cum vlna seu mensura
pannorum que in wlgari Reyf dicitur seu nominatur
(OL. D. 2691, 1. AnjouOkm. 11.570). 1335 : Cum men-
sura seu vlna pannorum que in uulgari ref dicitur seu
nominatur (OL. D. 2930, 1. AnjouOkm. III.177). 1544 :
Uöttem harmadfel ref byrköst (OL. Nád. 41). 1548 :
Velutum nigrum vnum ref (uo. 49). 1549 : Az ket weg
pwrpyan tart negwen kylench refet (uo. 48). Neg
ref temérdek uaznot tanyr töllönek (uo. 49). 1556 :
Telam rusticam Parazt vaznot reffet 20 (uo. 48). 1558 :
Poztho mettöknek, Reffek Singek, igaz es pechetes
legyen (OL. D. 37006, 1. GazdtörtSzemle VI.136). 1560:
Hat ref aranias maiczot zegezzenek az eowekre (OL.
Nád. 49). 1572 : Nyolcuanos gránátot uettem öt refet
(uo. 40). [Vö. bécsi-, takács-rőf.]

RÖGZIZ, vö. megrögzött.

RÖMPÖLYÖS : «félmesszelyes» MTsz. ; [ein rim-
pel (halbseidel) fassend]. 1635 : 1 römpölös kannács-
kát 50 d. (GazdtörtSzemle VIII.480). 1 römpölös pohárt,
ha lába lészen 45 d. (uo.). [Vö. rempel NySz.]

RŐT : subruber, rubidus, rufus ; rot, rötlich Nj'Sz.
1350 : Duos boues suos vnum Reuth et alium ordas co-
lores (ZichyOkra. n.414). 1469 : Emerico Reivth (Lelesz
Prot. Parv. 34a). 1667 : Rőt kajla ökör (DebrLt., 1. Nyr.
XXII.520). 1686 : Rőt csákó tulok ökör (uo.). 1691 :
Rőt horgas szarvú kurtás ökör (uo.). Négy ökör, az
egyik rőt, másik hegyes, harmadik csákó, negyedik
kék (uo.). 1706 : Rőt czibak ökör (uo. stb.).

RÖTÖS : [subruber ; röthlich]. 1665 : Rőtös kajla
hasított jobb fülű ökrét . . . nyomtatáskor hajtották
volt el (DebrLt., 1. Nyr. XXII.520). 1686 : Rőtös ökör
(uo.). 1707 : Egyik rőtös fenálló szarvú, másik kék
hegyes szarvú (uo.).

RÖVID, revid, rivid: brevis, curtus [stb.] ; kurz
NySz. 1275 : Ad terram Symonrcttirftfev vocatam (^OL.

52

819

RÖVIDSÉG— RÜD

RUDACSKA-RÜHA

820

D. 908). 1342: Terra Ryuidáulew vocata (ZalaOkl.
1.403). 1522 : Quartum juger quod uocatiir Bewyd
Irthowan (OL. D. 36400). 1611: Ketölködöm, hogj ez
levelem, mint ezelöttis sok izben küldéttettek tőlem,
kmédhez juthasson . . . Azért röuid leszek írásomban
(MA. NLI. 369, eredetije szerint).

rövid-lörömberger, -léremberger : [genus panni
Norimbergensis; eine art Nürnberger tuch]. 1529: Pro
panno Bywydleremberger (OL. Nád. 42). [Vö. löröm-
berger.J

rövid-puska : stutz BM. 1597 : Kanothoz való
röuid puska (OL. UC. 101/3).

RÖVIDSÉG: detrimentum, damnum ; nachteil,
schaden NySz. (2. jel.). 1609 : Hogy holtom után
sem az én feleségemnek, sem atyámfiainak, sem jó
barátaimnak rövidséget ne tennék, némi-némü adós-
ságoknak kijegyzésében foglalom magamat (Mihalik :
KassaÖtvTört. 212).

RUBIN, 1. rubint.

RUBINT, rubin : rubinus, pyropus, [carbun-
culus] ; rubin NySz. 1516 : Egh Nasfa kyben egh
Rosa dyamanth wagyon. egh smaragd, egh gj'Avngh
sem. keth Rubynt Rosa Maas Nasfa egh Rosa dya-
manth egh lean. három gywngh sem. egh smaragdh
keth Rubynth gywngyes lewegewel. Harmad Nasfa
egh saífyl, egh Jachynkth három Rosa gywngh, keth
Rosa Ruby7it (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml.
203). 1528 : In corona trés rubyn (OL. L. El. 16. 17).
1532 : Cum lapide rubynth (uo.).

RUBINTOS: rubino ornatiis; mit rubinén ge-
schmückt NySz. 1516: Egh Rubintos arán gywrew (OL.
D. 26367, 1. Zohiai : Nyelveml. 204). 1656 : Régi forma
násfa, rubintos, saphiros, gyöngyes . . . Harmadik
rubintos gyémántos új násfa publicános (Radvánszky:
Családélet n.320).

RUCA : [anas ; ente]. 1760 : A mostaniaknak
[vadászoknak] más mesterségek előttünk nem constál,
ha nem egynehány rucza, és szárcsák lövése (Gazd-
törtSzemle VII.418, nagykárolyi ii-atban). [Vö. MTsz. ;
7'éce NySz.] [Vö. vad-ruca.]

RUD: 1) pertica, paxillus, temo, vectis [stb.]; stange
NySz. 1434 : Benedicto Rwd (OL. D. 12645). 1490 :
Sex equos curriferos maiores ex quibus duos qui
prope Rwd inedantur (Körmend IV/5, nr. 45). 1520 :
Ad currum rotas quatuor et rudath lOL. D. 37327).
1564 : Albi plumbi lamina Rívd vocata (OL. L. III.
16. 17). 1597 : Regj hintó tengelestwl, rudastul kauas-
tul Mas regj hintó rudastul derekastul oh bwrrel
biu-itoth (OL. UC. 101/3). Tengel fa. Rud mennek
való fa fuc). 1637 : Uagyon [a bástyán] négy seregh
bontó : Eggik tizenhat chyeös, jo uasas kerekejuel
Agyaual tengelyénél, rudgyaual felherczeuel, hamfay-
ual, es egyéb ezkeözejuel (uo. 14/43). 1638 : Egy
Peczienie szárasztó Rud (uo. 2/34). || 2) [decempeda ;
messruthe|. 1540 : Quoddam suum íenetum in prato
Hodmezew vocatum et appellatum [így] ad trés men-
suras consuetas Wythorna nuncupatas minus tribus
rwd se extendens in comitatu de Kolos existens
habitum (OL. GyfKápt. Cent. D. 65). [Vö. rud MTsz. ;
földmérő-rúd, mérö-rúd NySz.J [Vö. derék-, kocsi-,
kőfeszítö-, lajtorja-, nyújtó-, ruliatartó-, tő-
rökló'-, vas-rúd.J

rúd-vas : [tubuli ferrei] ; stangeneisen, stabeisen
BM. 1528 : Rwd mtís ad currum (OL. Nád. 49). 1586:
Ferrum rudtmssak (OL. L. III. 16. 17). 1605: Ket
kézre walo theór. Lancz fa. Rud wasak (OL. UC.
28/61). 1636 : Üres hordó Nro. 29 Darab rudvas Nro. 1

(GazdtörtSzemle 1.265). 1669 : Egy mázsa rudvas
nyáron hámorban 3 frt 75 dénár A városban rudvas
3 frt 50 dénár Nyárban singvas 4 frt Télben 4 frt
60 dénár (uo. 91, kovácsok árszabásában). 1692 :
Egy kohmesternek, mikor az hámor nem jár, minden
hétre búza meti-. 1. Mikor penig jár, minden hétre 1
mázsa vas, cent 1, és 8 fontos nidvas libr. 8 (uo.
VI.180).

RUDACSKA : [deminutivum vocis «rúd» ; dimi-
nutiv zu «rúd»], stangelchen BM. 1597 : Vass Ru-
daczka retezestwl es negj retez fej (OL. UC. 101/3).
Falban czinalt fa rudaczka (uo.).

RUDAS : 1) perticam habens Kr., pertica instruc-
tus ; mit einer stange versében NySz. ; [agri mensor,
decempedator ; feldmesser ?]. 1327 : Ascendit ad mon-
tem Rudas vocatum (AnjouOkm. 11.289). 1337: Nico-
laus dictus Rudas (OL. D. 3083). [Vö. «rudas-mester».]
1423 : Michael Rudas (Lelesz Acta 43/81). 1468 :
Stephanus Rwdas (uo. 79/15). 1476 : Thoma Rívdas
(OL. D. 17856). 1577 : Rudas Mathe (OL. UC. 1/3).
1598 : Paulus Rudas (OL. RDecim. Zempl.). [Vö.
«rúd» 2. jel.] jj 2)temonis; stangen-NySz., deichselpferd,
stangenpferd, handpferd BM. 1532 : Duos equos reda-
les vnum Rudas alteriun Kys Kek Holdws (Múz.
Kállay). 1533 : Bouem vnum wlgo Rwdas vocatum
(Múz. Kisfaludy).

rudas-mester : [agri mensor, decempedator ; feld-
messer?]. 1525: Benedicto Rwdasmesther (OL. D.
26336). 1544: Attam az rudasmesternek (OL. Nád. 40).
[Vö. rudas 1. jeL, rudasság.]

RUDASSÁG : [munus decempedatoris ; amt des
feldmessers?]. 1725: Ezzel általellenben az gát felöl
egy nyíl melyet az Sárai uram atyjának adtak volt
rudasságért, már most pediglen vacans (Gazdtört-
Szemle III.185, Dézs város nyilainak összeírásában).
Mellett [olv. mellette] Mészáros Mihálynak az Hala-
vány mellett adtak volt [nyilat] rudasságért, vacans
(uo. 186). [Vö. rudas 1. jel., rudas-mester.]

RUDAZÓ-KÖTÉL, -kétél: fimis, quo foennm
ope perticae currui adstringitur ; heuseii NySz. 1586 :
Egy szekér. Ahoz egy lantz es egy rudazo kőtél (OL.
Nád. 40). 1587 : Keth rwdazo kötél (OL. UC. 12/42).
1590 : Rudazo kethel (OL. Nád. 49). 1597 : Három
szekérhez való elseo es hátulsó rudazo keotelek 6
(OL. UC. 101/3).

RÚG: calcitro, calce impeto, ferio, tundo ; stos-
sen NySz. 1406 : Johannis Rugó (OL. D. 9204). Iz08:
Jacobiim dictum Rugew [igy ? olv. «Rugow» ?] (^ala-
Okl. n.336). 1475 : Paulo Rwgo (Lelesz Acta 85/18).
1737 : Azon nap Rugónál volt és az Rugó szűz Mária
tánczára hítta, de nem ment az tánczra (Reizner :
SzegedTört. IV.525). [Vö. mégrúg.]

RUGA : «egyházi személyeknek évenként fizetett
pénz vagy gabona» Szám. jegyz. 1328 : Ciues no-
stri de Kwzeg ab omni dono seu censu statuto qui
wlgariter Ruga uocatur liberi sint (OL. D. 3654).
[Vö. ószlov. ruga salarium, Miki. : Lex. palaeoslov.]

ruga-pénz, -pénez : [cv]. 1270/1355 : Idem pro
ruga j^encz sex denarios persoluant (Körmend, Keim 33,
«Speculatores de Monyorosd» Szám. jegyz., I. Hazai-
Okm. Vin.129).

RUGDOS, vö. mégrugdos.

RUHA, vö. asszonyember-, fehér-, férfi-,
fölső-, jegy-, magvető-, misemondó-, nyak-,
sajt-, szakasztó-, udvarló-ruha.

821

RUHÁS

RUNA-RÜH

822

rulia-áros: vestiariiis; kleiderhiindler NySz. 1350:
Egidydicti fíithhaarrus (ZichyOkm. 11.451).

ruhaőrző-asszony: [capsaria; kleiderbewalirerin].
1544 : Az kad töltőnek es az ruha örzö asszonnak
(OL. Nád. 40, «fürdöben» Szám. jegyz.).

ruh.a-szárasztó : [funis, ciii vestes ad siccandum
imponuntiir ; wasclileine]. 1743 : A ruha száraztóról
egy lábra valót lopott (DebrJk.). [Vö. szárasztó.]

ruliaszárasztó-gyéplő : [c^]. 1619 : Ríiha zarazto
giepleö (OL. UC. 4/24).

ruliatartó-rúd : [pertica, cui vestes imponuntiir ;
stange zum kleider-halteii]. 1636: Ruhatartó rud Nro. 1
Fali fogas Nro. 2 (GazdtörtSzemle 1.265). 1638 : Ruha
tartó rud (OL. UC. 2/34).

ruliatisztító-ecset : [peniculus, quo vestes ter-
guntur ; kleiderbürste|. 1544: Uöttem eg ruha tisz-
tító eczetet (OL. Nád. 42).

RUHÁS : bene amictiis ; gut ausgekleidet NySz.
(2. jel.). 1448 : Stephani Rwhas (Lelesz Acta 60/12).

RÚNA : [fascis vellerura singularum ovium ; von
je einem schafe gewonnener woUballen]. 1705 : Gyapju-
rul : Első nyirisböl Rúna 98. Másik nyirisböl Rúna
96 (AdalZemplvmTört. VI. évf. 240). [Vö. tót rúna
Jancs.]

RUPA?: «ripacsos, himlőhelyes* MTsz. ; [vario-
larum vestigiis deformis ; blatternarbig]. 1135 : Arato-
rum autem nomina siint hec Tapa Rupa [a. m. rupa ? v.
ószlov. «rupa» foramen? 1. ezt Miki.: Lex. palaeoslov.]
(Pannh. 15/Kk). 1210 : Quorum nomina hec sünt Rxijpa
Feud Files Chuca Golombus (uo. 5/F).

RÚT : turpis, informis [stb.] ; schandlich, hasslich,
imgestaltet NySz. 1451 : Gregorius Rwth (OL. D.
36403).

RUH : scabies, psora ; kratze, grind NySz. 1731 :
Tagadja, hogy franczuskának [Kovács J. kijegyzóse
szerint így, a kiadásban : franczúznak] vagy vesztés-
nek mondotta volna lenni, hanem hol leves rühnek,
vagy franczúznak mondotta lenni (Reizner : Szeged-
Tört. rV.492).

-<^,^^.

52*

s.

SA-, 1. só.

SACC, 1. sarc.

SACCOL, vö. megsarool.

SACCOLÁS, 1. sarcolás.

SÁF, sáff : scaphium, urceus, orca schafif, gefíiss
NySz. 1526 : Ad domum Balnei emi Saaphokat (OL.
D. 26355). 1544 : Bor hidegiteni uöttem eg safot (OL.
Nád. 41). 1549 : Kylencli chóbór. Neg saff (uo.). 1587 :
Eg sáfiOL. UC. 12/42). 1597: Hal hordanij való Fwies
Saff 2 (uo. 101/3). [Vö. halhordó-, réz-sáf.]

SÁFÁR, sáffár : dispensator, promus condus,
cellarius, oeconomus [stb.] ; hausvogt, hofmeister NySz.
[schaffner]. 1345 : Stephani dicti Safar (OL. D. 3753).
1354 : Ladislaum filium Petew et Andreám dictum
Safar procuratores suos (AnjouOkm. VL218). 1358 :
Paulo dicto Safar (Körmend, Korlátkö-Appon. 17/798).
1370 : Andreas dictus Saphar (Körmend, Sebesiana
14/21). 1381 : Demetrius dictus Safar officialis magi-
strorum Frank Nicolai et Symonis (Múz. Motesiczky).
1383: Stephani dicti Saphar (Pannh. 49/A). 1404:
Ladislaum dictum Saphar (Múz. Forgách). 1405 :
Nicolaus Safar (OL. D. 9147). 1422 : Michael dictus
Saphar familiáris et officialis ipsorum (uo. 11247).
1430 : Stephani Saphar (Lelesz Acta 49/27). 1453 :
Nicolao Safar (OL. D. 14607). 1456 : Gregorium Safar
(uo. 15048). 1469 : Thomas Saphar (Múz. Becsky).
1476 : Laurencium Safar (Lelesz Acta 86/28). 1478 :
Mathia Safar (Körmend, Heim 590). 1507 : Stefano
Saffar (Körmend 1/3, ffidegkut 50). 1523 : A totali
porcione possessionaria olim Saffar Reez nuncupata
(Lelesz Prot. V.199). 1567 : Laurentio Saffar, dispen-
satori (OL. UC. 2/1).

sáfár-liáz : [casa vei domicilium promi condi ;
wohnung des schaffners]. 1587 : Sáfár házban Mása
serpenö hythwan Eg mása (OL. UC. 12/42). 1588 :
Az Saffar házban. Eöregh Zekrin kyben keniereth
tarnak [így] (uo. 76/17). 1597 : Az saffar házban Hideg
eteknek való Dezka szwkrenj (uo. 101/3). 1634: Szenes
Sáfár ház Harmadik Sáfár ház (uo. 21/3). 1683 :
Oldalaslag a safar haz (uo. 3/32).

SAFARIN A : [procuratrix peni ; schaffnerin]. [Vö.
1491 : Item Benedicto cohabitatori meo lego duas
scrophas femellas. Item famulo Petro de bonis meis
médium florenum Item Sapharine meo vnam vaccam
et quatuor scrophas femellas (OL. D. 19702). 1507 :
Olim Safarina Sigismundi (uo. 26124). Vö. NySz.
más jel. ós Zolnai, Nyr. XXXin.112.]

SÁFAS? 1. sávos.

SAFEL ? 1. zafír.

SÁFF, L sáf.

SÁFFÁR, 1. sáfár.

SAFFEL, safoly : scapha ; schaff, gefass NySz.
1587 : Safolyok [így] 6 Feordeö kad 1 (OL. UC. 46/74).

SAFFIL, L zafír.

SAFIL, 1. zafír.

SAFIR ? -OS, 1. zafír-, os.

SAFOLY, L saffeL

SÁFRÁNY: crocus, crocum ; safran NySz. 1530 :
Crocum wlgo safrant (OL. L. IH. 16. 17). 1544: Vöt-
tem borsot, safrant, fabeyat (OL. Nád. 40). 1556 :
Az safran tezen keth wnchoth es eg ;latlioth (uo.
49). 1597 : Az vton alól Safranios kerteczke 1 kibwl
az hideg igen kj vette volt az Saffrant (OL. UC.
101/3). Egj kis tablaczkaban wltetet Saffran (uo.).
[Vö. aragon-, arany-, lant-, ort-sáfrány.]

sáfrány -kert : [hortus croco consitus ; safran-
garten]. 1515 : Trés Sessiones vnam Nobilitarem que
nuncupatur Safran kerth et reliquas Jobagionales
(Lelesz Prot. n.66a).

SÁFRÁNYOS : [crocum habens, venditor croci ;
safran habend], safranverkaufer NySz. (2. jel.) 1496 :
Johanne Sáfrányos (OL. D. 20476). 1731: Sáfrányo-
soktól [vásárpénz] d. 24. Külső kalaposoktól d. 24
(GazdtörtSzemle Vn.89).

sáfrányos-kertécske : [hortulus croco consitus ;
kleiner safrangartenj. 1597 : Az vton aloI Safranios
kerteczke 1 kibwl az hideg igen kj vette volt az Saff-
rant (OL. UC. 101/3).

SAGAR ? : 1481 : Demetrii Sagar (OL. D. 18462).
[Vö. sagar : dombos, napsütötte legelő MTsz. ?]

SÁH, L sakk.

SÁHOS, L sávos.

SAHT, 1. sakt.

SAIN ? : 1595 : Küldtem Dyák Mihálj^ól 3 ezüst
karikát, két darab lapos ezüstöcskét, 3 saint [«igy !»
a kiadó jegyzete], 1 aranyat, 2 tallért (SzókelyOkl.

V.159).

1. SÁ JA : pannus tenuis, aflfabre factus ; feines
dünnes tuch NySz. 1522 k. : De panno saya pro ulna

825

SÁJA-SAJTÓ

SAJTOS— SÁK

826

bis raso (TörtTár 1889. évf. 380). 1524 : Uestem ui-
gram ex saya (Múz. Kállay). 1556 : Duas pecias saya
rubri (OL. L. III. 16. 17). Egh dolmannak attam sayat
(OL. Nád. 49). 1568 : Riibeae thoraces ex saya (OL.
UC. 75/32). 1572: Rosa zyno sayat ket refet (OL.
Nád. 40). 1603 : Vagion egj darab puplikan saya
(Radvánszky : Családélet 11.102). 1635 : 1 csimazin
saya és failongis ráncos szoknyától 2 f. (Gazdtört-
Szemle VIII.472). [Vö. «Saja: pannus pmguis» Bartal.]

2. SÁJA, 1. zsálya.

SAJEA: myoparo C, celox, lembus, catascopium;
jagdschiff, kleiner kahn NySz. 1525 : Certas naues
sayka (MTörtTár XXII.106).

SAJOG : fulgeo ; glanzen NySz. («2. sajog» a.)
1602: Saigó Márton (SzékelyOkl. V.221). [Vö. sajgó

MTsz.]

SÁJOS, 1. sávos.

1. SAJT : caseus ; kasé NySz. 1586 : Ket sait
szarito lesza (OL. Nád. 40). 1594 : Ket wres rach
sayf/nak walo (OL. UC. 106/3). Sait tartani walo rach
(uo. 78/7). [Vö. apró-, juí.-, kecske-, mandula-,
parmézán-sajt.J

sajt-áruló : [venditor casei ; kasehandler]. 1715 :
Sajtáruló [foglalkozásnév] (GazdtörtSzemle IX.23).

sajtcsináló-sajtó: [prelum casearium;kasepresse].
1594 : Sait chinalo saito (OL. UC. 78/7).

sajt-lé : offa Murm., [liquamen casearium ; kase-
brübe]. 1524 — 26 : Dabuntur fercula duo vnum vide-
licet de carnibus bouinis vei agnellinis aut Kapoztas
hws aliud verő ferculum saythle aut árpakása (OL. D.
32686). 1549 : Turot sayt lenek (OL. Nád. 40). 1572 :
Tykmonyat saytlenek (uo.).

sajt-nyomó : casearius ; klisé- NySz. (1. jel.)
1558 : Sayth nomo tal (OL. Nád. 49). 1620: Az, Juhasz
házban. Vagion kamoraiaban saüt Niomo galita [így]
No: 8 (OL. UC. 15/9).

sajt-prés : [prelum casearium ; kasepresse]. 1587 :
Sayth prés kettő (OL. UC. 12/42).

sajt-ruha : involucrum casei ; kasehülle NySz.
1559 : Emi tela pro sayt rwha (OL. Nád. 48).

sajtszárasztó-cserény : [crates ad caseum sic-
candum ; flechtwerk zum kJise-trocknen]. 1597 : Sayt
zarazto cherenj (OL. UC. 101/3). [Vö. cserény 1. jel.

MTsz.]

2. SAJT, 1. só, só-út.

SA JTA ? 1. só.

SAJTALAN, 1. sótalan.

SAJTÁR, séjtér, sétér: fiscella, mulctra, orca
[Btb.| ; melka'oschirr, schöpfgeschirr NySz. («1. sajtúr»
a.). 1557 : Feyny walo seterekcth (OL. Nád. 49). 1577 :
Egy saijtar chychyry (OL. L. III. 16. 17). 1597: Tejes
seter (OL. UC. 101/3). [Vö. fejő-sajtár.]

SAJTAS, 1. sajtos.

SAJTÓ, sató, sotó : torculare, prelum [stb.] ;
trotte, kelter NySz. ; cochlea, trochlea ; scliraube Sí.
(«sató» a.i. 1490 : Salho cupreum in quo disponunt
oleum (OL. D. 26048). 1494: Sotho ligncum (uo.
26076). 1521 : Carpentariis qui disposuerunt Sathoth
(uo. 37179). 1544: Palazk satoytol (OL. Nád. 41).
1572 : Az második lo zerzam cak zegezet saton

[a. m. sajtón] yar (uo. 47). [Vö. Az satos nyakba
uetoben (uo.).] In officina fabrili : . . . lakathiarthohoz
walo satho, vas plee (OL. UC. 76/17). 1597 : Regi
pléh palaczk satoja ninczen (uo. 101/3). 1601 : Egi
sayto törkölyhöz való (uo. 35/2). 1674 : Egy egész
jo sajtó (uo. 8/21). [Vö, MTsz.] [Vö. sajtcsináló-sajtó.]

sajtó-ház: [cella torcularia] ; kelterhaus, presshaus
BM. 1674 : Vágjon Gönczön az közép uczaban, egy
regi sajtó Házz Közös abban egy egész jo sajtó, kj
nem közös (OL. UC. 8/21). 1677 : Az sajtóház minde-
nütt csorog (GazdtörtSzemle 111.277). [Vö. MTsz.]

sajtó-szeg : [schraubenbolzen]. 1597 : Táborban
való noszoHa fa lábak vasasok egj sato [így] szeg
heian egj noszoliara való 1 Táborban való noszolia fa
lab 3 (OL. UC. 101/3). [Vö. «Sajtószeg=Schraubenbol-
zen. Olyan csavar, amelynek feje alatt nincs órsózata
(Gewinde), csak odább, hol az összefoglalandó tárgyba
hatol belé» Frecskay J. magyarázata.]

sajtó-szék: [pressstuhl]. 1594: Pad szék No: 1.
Gomohak No: 4. Sayto szék No. 1 (OL. UC. 106/3).

sajtó-vas : [kugelzieher, kratzer]. 1566 : Pwska
golobis wono sato icasak (OL. Nád. 49). [Vö. « Sajtóvas =
Kugelzieher, Kratzer. Töltővessző, melynek végén
dugóhuzóféle csávára van a golyó kivonására» Frecs-
kay J. magyarázata.]

SAJTOS, sajtas : conditor casei ; kasemacher

NySz. (2. jel.) 1368 : Simonis dicti Saytas [igy az oki.
hátlapján is] (ZichyOkm. IU.341). 1449: Luca Saythus
(Veszpr. 107, Keek 3). 1478 : Gregorium Saythos
(Körmend, Heim 590). 1481: Matbei Saythos (OL. D.
18460 és 18462). 1499: Gregorius Saythos (Múz.
Becsky). 1602:' Sajtos Péter (SzékelyOkl. V.209).
Sajtos Lörincz (uo. 213).

SAJTOS-ÚT : [via publica ad salem portandum,
«via salifera» ; strasse zum salz-führen]. 1359 : Viam
magnam antiquam qiie Sahousut [igy '^ ol\. sajtos-út?]
vocaretur (KárolyiOkl. 1.242). 1431 : Quandam viam
Saythwsuth alio nomine Wasaruth vocatam (OL. D.
31132, «Erdély» Szám. jegyz.). 1451 : Quandam viam
publicam Saythoswth nominatam (OL. D. 36407,
«Erdély» Szám. jegyz.). [Vö. só-út.]

SAJTOS, satós, sotós, sotús, sotus: [cochlea
insti-uctus ; mit einer schraube versehen]. 1572 : Az
satos [a. m. sajtos?] nyakba uetoben (OL. Nád. 47).
[Vö. Az második lo zerzam cak zegezet saton yar
(uo.).] 1638 : Aitaiok vagion kettő Vas Sarkall hatod
fel bokor Retezzel es Retez feővel, es egy eöreg
Sotus Lakattal (OL. UC. 2/34). 1683 : Öregh sotos
lakat (uo. 3/32). [E két utóbbi adatra nézve vö. még :
«Ha áll CzF.-nak az a megjegyzése, hogy síitu hor-
got is jelent, akkor a sotus lakat = Hangeschloss.
Olyan lakat («zár» értelemben véve), amelynek horga
van, hogy a reteszfőbe (Angel) be lehessen akasz-
tani. A lakat, igaz, ma széltében minden jelző nélkül
Hangeschloss-t jelent és a zár Schloss-t. Vannak
azonban vidékek, ahol a lakat még egy a zárral.
Ez a lakat — zár van megörökítve, úgy látom, azok-
ban a példákban, amelyek csak a sotus lakatot mutat-
ják Hangeschloss-nak» Frecskay J. magyarázata.]

sajtos-legény : 1731 : Fölvévén egy marok len-
magot az Vetró Fer. zsellérje . . . sajtos legény,
monda [stb.| (Reizner : SzegedTört. IV.483). [<Azon
legény neveztetett így, ki az olaj-sutú kerekét hajtotta.
Ma napság ennek népies neve bakos». Szeged, Kovács
János közlése.]

SÁE, 1. zsák.

827

SAKK— SALÉTROM

SALÉTROMOS— SÁNTA

828

SAKE, sáh : latrunculi, latrunculorum ladus ;
schachspiel NySz. 1490: Ibidem sünt tria vascula,
In vno sünt saah (OL. D. 26048). 1494 : Saah in
sacculis ; ligna ad okch in sacculo (uo. 26076).

SÁKMÁNY, 1. zsákmány.

SAKT, saM, sat : [puteus ; schacht]. 1553 : Fo-
dina Gepel sakth (OL. UC. 99/29, «Nagybánya» Szám.
jegyz.). 1643 : Be bochiatuan az Banyaz mestereket
es az Huttmant, teöb Bányászokkal együtt ... es az
Commissarius Vraim közzülis valamellyik, bocliiattas-
sanak be az Schachtban, es reuideallyak az Banyát
(OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VL117). Az mély-
ségben, az hol a' Soo vágatot, vulgo kűrn az felseö
Sciiatnal, az hol a' Soot fel vonszak igen hatra volt
az Ertz, a'uagy a' Soo (uo., 1. GazdtörtSzemle 119).
Az hol hetuen eöt Eölre kötelén lé Ereszkednek az
Aknában, kit az feö Schahtnak neueznek, ott vagion
egy Zink vulgho Stolwant Száz Eöligh által váguán
remensegh alath (uo.). Idé igen meszére kell vontatni
az Schathhoz, az az, az ki vonó, a'uagy ki hozó hely-
hez (uo.). Wiszont vagion azon által liukasztasban
Soonak remenseghe ... de igen távul vagion az
Schahttul (uo.). [Vö. sat, sott Szeöke: BánySzót. 173.]

SÁL : armus ; schulterblatt NySz. 1527 : Carnes.
Beelth. Sal (OL. Nád. 49).

SALADIA : cordyla ; thunfischbrut NySz. 1544 :
Eg altalag saladiat (OL. Nád. 40).

SALAK, slak : scoria ; schlacke, metallschaum
NySz. (1. jel.) 1556 : Penes conflatorium habetur slak
relictum (OL. UC. 99/27, «Nagybánya» Szám. jegyz.).

salak-verő : 1556 : Coclear ferreum Slakwereio
(OL. UC. 99/27, nagybányai inventariumban).

SALAMON: Salamon NySz. 1352: Piscinis Da-
rocha et Abolmaynetechefoca vocatis . . . Piscina Sala-
5»onneteche (OL. D. 4297). 1396/1403 : Sepulchrum
predicti fratres Salamonsjxi vocari asseruissent (For-
rás?). 1400: In medio Danubii in loco íS'aZcwwonakagya
vocato (Pannh. 1/1). 1402 : Sepulchrum predicti fratres
Salamonsere vocari asseruissent (OL. D. 1430). Sala-
)«onuara álio nomine Harkal (Múz. Mednyánszky). 1410 :
Salamormara., hn. (Múz.). 1415 : Ad finem cuiusdam
nemoris Salamonerdeye vocati (SoprOkl. 11.23). 1449 :
In medio danubii quidam magnus lapis Salamon akadya
vocatus (HazaiOkm. 11.302).

SAL AP : [margó, pileus depressus, pileus depressus
latus ; kriimpe, schlapp, schlapphut]. 1336 : Andree
áicti Salaph (Veszpr. 109, Miscell. 11/7). 1415: Stepha-
numdictum Salap (ZichyOkm. VI.336). 1430: Stephani
Salai)h (OL. D. 12254). 1686 : Egy szőke salap szarvú
ökör (DebrLt., 1. Nyr. XXII.o20). [Vö. BesztSzójz.
92. ós 100. sz. ; salapos NySz. ; 1. salapol, silap,
süapos MTsz. ; Simonyi, NyK. XXn.525 ; Lumtzer-
Melich : Deutsche Ortsn. u. Lehnw. 230, salapos a.]

SALÁTA: lactuca ; salat, lattich NySz. 1544:
Salatat, roponczot, spinaczot (OL. Nád. 40). Fa olayt
salátához [uo. 41).

SALÉTROM: nitrum, sal nitri ; salpeter NySz.
1490 : Salctrum cum vasculo (OL. D. 26048). 1566 :
Salétrom Masfel Thongh (OL. Nád. 49). 1587 : Eg
choporth erezteth salétrom Ereztethlen salétrom, (OL.
UC. 12/42). 1605: Ereztetlen salétrom (uo. 28/61).

salétromf őző-ház : [officina salis petrae ; salpeter-
hütte|. 1584 : Salétrom ház. Koóhy Amborus puztaya
kyn mastan az Wr Salétrom fözö haza waéon (OL.
UC. 56/83).

salétrom-gyártó : [coctor salis petrae ; aalpeter-
sieder]. 1520 : Saletrumgyarto pro expensis dedi (OL.
D. 26231).

salétrora-ház : [officina salis petrae] ; salpeterhaus
NySz. 1584 : Salétrom ház. Koéhy Amborus puztaya
kyn mastan az Wr Salétrom fözö haza wagon (OL.
UC. 56/33).

SALÉTROMOS : 1) nitrosus, nitratus ; voU sal-
peter NySz. ; [ad salem petrae conservandum ; sal-
peter-]. 1553 : Az poros es salétromos thunnaknak
czerna mertheke ez reghystromba waghon papirosba
thakarwa (OL. Nád. 48). || 2) [coctor salis petrae ;
salpetersieder]. 1584 : Fylep Mesther saletr-omos (OL.
UC. 56/33).

SALLANGÓ : «a szekér eggyik oldalán fityegő
két vaskarika, a melyekbe a villát dugják» MTsz.
1753 : Az elmúlt kedden a heti vásárba Giczei István
a mint kölest mért, mentéjót a sallangóba akasztotta,
onnét az Incattus ellopta (DebrJk.). [Vö. salangó
Kassai: Szókönyv IV.266.]

SÁLLYA, 1. zsálya.

SÁLLYÁS, 1. zsályás.

SÁLYA, 1. zsálya.

SÁLYÁS, l. zsályás.

SÁMOLY-, 1. zsámoly-szók.

SÁMSON : [Sámson ; Simson]. [Helyn. szárm. :
1598 : Gál Miklós, Baranyay Tamás, Sámsondon, Maros- j
székben lakó nemes emberek (SzékelyOkl. V.162).] i

SANDAL : luscus, paetus, strabo ; schieláugiger
NySz. 1481 : Benedictus Sandái (OL. D. 18512). 1482:
Nicolao Sandái (uo. 18693). 1523 : Mathia Sandái
(Pannh. 42/G).

SÁNDOR, Aléksándor : Alexander MA. (1621-i
kiad.) 1332 : Trés iobagiones Sandur fily Stephani de
Churle (HazaiOkm. III.113). Curiam eiusdem Sandur, qiie .
wlgo moyur dicitur conbusserit (uo.). 1336 : Quandam l
particulam térre nostre in villa Kulked habitam quam 1
olym Alexandur Cocus noster possidebat (Múz.). 1342 :
Possessione Saiiduríolna nominata (uo.). 1430 k. :
Lapidis Sandorkew secundum alios Orozlankew vocati
(OL. D. 28813). 1449 : Andreas Sándor (SztárayOkl.
11.445). 1548 : Benedictus Sándor (OL. RDecim. Zempl.). J
1598 : Petrus Sándor (uo.). 1602 : Sándor István ^
Jobbágy (SzékelyOkl. V.193). Sándor Barrabás (uo.
302). [Vö. 1430 : Sandrini Gwrhes (Lelesz Acta 49/72).]
[Vö. Sándorkó.j

SÁNDORKÓ : [Alexandri nomen blandiens ; kose-
form zu Alexander]. 1704 : Fiam Sándorko Dajkája
(AdalZemplvmTört. VI. évf. 144). 1705: Sándorko
Dajkája köntössé (uo. 271).

SÁNTA: claudus; lahm, hinkend NySz. 1367:
Ladislai dicti Santha (OL. D. 28917). 1375 : Deme-
trius Santha dictus (Múz.). 1380 : Lucasii dicti Santha
(Lelesz Acta 13/9). Nicolai dicti Santa (Pannh. Hitel. '
31). 1398 : Blasius Santha (ZichyOkm. V.79). 1410 :
Laurencii dicti Santa (Múz. Péchy). 1413 : Georgius
Santha (ZichyOkm. VI.283). 1415 : Nicolaus Santhakos
(Lelesz Acta 35/43). 1417: Michaelis Santha (Körmend
V/7, Croatica 207). 1422 : Stephanus dictus Santha
(Múz.). 1425: Michael Santha (Múz. Kisfaludy). 1426 : j
Thome Santha (Múz. Kende). 1430 : Michaele Santha ,;
(Múz. Kisfaludy). 1434 : Benedictus Santha (Múz. Kállay).
1436 : Michaele Santha (Múz. Békássy). 1440 : Stephano ;
Santha (Múz. Kállay). 1447 : Anthonio Santha (uo.). ,

829

SiiNTAFITE-SÁR

SÁR

830

1451 : Johannes Santha (OL. D. 14467). 1453 : Thomas
Santha wio. 36407). 1460 : Valentino Santachos (Lelesz
Acta 71/1). 1463: Cozma Santha (OL. D. 15877).
1489 : Ladislaus Santha (Lelesz Acta 98/6). 1498 :
Stephano Santha (Múz. Kállay). 1520 : Mathia Santha
(Múz. Forgách).

SÁNTAPITE?: 1632: Ötét is'gyalázattal szidal-
mazta az Actor, santafttének mondta (DebrJk.).

SÁNTÚL, vö. megsántul.

SANYAR ? : «kinoz, csigáz» MTsz. ; [crucio ;
qualen, martern]. 1458 : Benedictus Sanyar [így, a.
m. sanyar?] (OL. D. 15300).

SÁOS, L sávos.

1. SÁR : limus, lutum, coenum ; kot, morast NySz.
(1. jel.) 1055 : Incipit terminus a sar feu eri iturea.
Posthec ad gunusora hinc usqiie ad zakadat (Pannk.
Tih. 1/1). 1075/1217 : Usque ad Caput laci qui orduk-
sara uocatur (Knauz : GaraumApáts. 25). 1095 : In
predio quod uocatm- Sar (Pannh. 15/0o). 1193 : In
epzu prima méta incipit a uilla tacod ab aqua sar
(ÖL. D. 27). Usque ad predictam aquam sar (uo.).
1200 k. : Castrum munitissimum de terra construxit
quod primo castrum Thosu nominatum fűit nunc uero
íSarííuar uocatiu- (Anon. 21). Castra metati sünt ultra
Surcusar usque ad íluuium Racus (uo. 46). Dedit
terram magnam uersus Saru (uo. 47). 1209 : Per
aquam que dicitur Sar (Wenzel VI.335). 1214 : Inde
ad S'artuu (Pannh. 41/F). 1223 : Inde ad Sartvm ibi
sünt quatuor mete (uo. ÍZ). 1223/1243: Descendit
per uiam ad aquam Sarwiz (OL. D. 307). 1230: In
villa Rengeusrtr (Veszpr. 14, Dec. Comit. Symig.).
ViUa Amack Rupul Dedna Rengeusar (Pannh. 32/V).
1231 : Ibi intrat in Belsar (OL. D. 168). Ueniet ad
orientem ad alium Sar (uo.). Usque ad ripam Sar
(uo.). Méta uero huius térre incipit super fluuium
Rengeysar (uo.). 1231/1257 : Villám 6'arpotoc (uo. 42).
1237 : Jpolito de Sar (Veszpr. 6, Gyepolt). luxta flu-
uium Sar (Wenzel 11.55). 1240 k. : In predio Sar bee
sünt nomina Jobagionum Sochv Petur (Pannh. 61/8).
Habent conterminales has villás Sar Bylla Nezmel
Astanc Sumuld (uo.). 1249/1291 : Quendam montem
pro castro satis utilem qui iSaarsumlu nuncupatur
(OL. D. 1244). 1262: Ad uenam aque que dicitur
Lapsflr (Wenzel XI.520). 1262/1272 : Super vno uiolen-
dino in fluuio Saar existenti (Veszpr. 13, Sári).
1263/1323 : Lutum Rengeusaar vocatum (HazaiOkm.
VII.88). 1265 : Profimda aqua Saar que wlgariter
Evrem appellatur (OL. D. 582, 1. HazaiOkl. 44). 1268 :
Ueniatur ad caput cuiusdam paludis que lapsar uocatur
(Wenzel III.179). 1275: Incipit a parte orientali in pa-
lude vegsar (OL. D. 927). 1276 : Transeundo lacum
posteriorem wlgariter Mngsar uocatum uenitur in Jnsu-
lam magnam. Inde itur ad lacum exteriorem Eleusar
wlgariter appellatum (Múz. Békássy). Circa íluuium
Saar (Kubinyi : MTörtEml. 1.97). 1279 : Ad paludem
uegsr/r uocatum (OL. D. 1401). 1282/1557 : Lutum
wlgariter Saar dictum (HazaiOkm. VI.287;)). 1283 :
Super fluuium Saar prope Albam (Veszpr. 2, Nagy-
berény). Molendinum suum in Sar supra uillam Kezű
(Veszpr. 13, Sári). 1291 : Cadit ad feketesaar (OL. D.
1332). 1293 : luxta aquam Sar wlgariter dictam (Hazai-
Okm. V.75). 1298/1374 : Circa aquam Lapsar (OL. D.
1508, 1. HazaiOkl. 166). 1299 : Peruenit ad vnum
Nadassaar iuxta quod Saar super duabus arboribus
feneufa (Múz.). 1324 : Palludinetum Saarto vocatum
(OL. D. 2244). 1327: Castrorum Saruar et Keuzug
vocatorum (Múz. Horvát Istv.). Ad vnum lacum in
vertice montis, quod figy] wlgo Soussar apcUatur
(OL. I). 2423, 1. AnjouOkm. 11.300). Ad paludem Saar
Huzyusaar nominatam (OL. D. 2477, I. ZalaOkl. 1.218).

1334 : In valIe iSarzyluauelg vnum iuger (Múz.). 1339 :
Monasterii Saarmonostora vocati (OL. D. 3216). 1342 :
Circa fluuium keselefezek alio nomine Saar uocatum
(Veszpr. 108, Sebes, vö. ZichyOkm. II.9). Trés piscinas
Wrdugkutha uocatas in prato Saar uocato existentes
(Múz.). 1343 : Per médium eiusdem fluuii Saar ad
Tyuysthu (Körmend III/2, Seregélyes 104). 1353 :
-Sarfeumezadou, hn. (AnjouOkm. VI.127). 1354 : Sar-
feumezadow, hn. (uo. 167). 1356 : Possessio verő Saar-
mellek dicta (ZalaOkl. 1.570). 1358 : Vsque ad caput
lacy qui vrdugsara vocatur (Knauz : GaranmApáts.
24). Possessionibus Kutfev Doroghaza et Saríev uo-
catis (Forrás ?). 1364 : luxta fluuium Sanpataka uoca-
tum (Múz.). 1374 : Paludem Wegsar vocatam (OL. D.
6196). 1379 : luxta fluuium Saar due sessiones (Múz.
Békássy). 1389 : Ad lutum qui wlgariter Hydegsaar
nxmcupatur (Akad. 5). 1390 : Kylsewsar, hn. (Sopr-
Okl. 1.500). 1399 : Prope dictum fluuiimi et terram
Ket2;aarkuzy [olv. sár, vö. a köv. adattal] dictam
duas metas antiquas reperissent (Múz.). 1405 : Primo
iuxta fluuium Saar vocatum circa terram Kethsarkuzy
dictam (Múz. TörtTárs. 1). Paludis Weghsaar vocate
(OL. D. 9041). 1408 : Cuiusdam loci arenosi et vimi-
nosi wlgo Nadaalsaar sclauonicum autem Pyewycz-
neblatho dicti (uo. 9416). Piscinas Gémes Hozywthow
-Sarthow Sulmosthow (Múz.). Piscinas Andrasweyze-
hele Sarnjak Nagsar (uo.). 1413 : Circa meatum
aque Saar-wyze vocatum (OL. D. 28778). 1415 : Iuxta
fluuium iS^aorvize alio nomine Laytha vocatum (uo.
10317). 1421 : Legensam, hn. (KárolyiOkl. 11.64).
1425 : Venissent ad quendam fluuium Sarwjze appel-
latum (Lelesz Met. Szatmár 8). 1453 : Rengewsar,
hn. (OL. D. 14722). 1455: Possessiones Keddhely
(SarkewzyZenthgewrgh (uo. 14952). 1479 : Quandam
piscaturam aque seu stagnum Esthuansara vocatam
(Lelesz Acta 89/45). 1484 : In vico Sarzegh appel-
lato sub Castro nostro Wesprimiensi (Veszpr. 16,
Vespr. Oppid.). In monte jSaarzeghegye nuncupato
(Veszpr. 8, JutasV 1590 : Stephanum Karoly de Sar-
falva (SzékelyOkl. V.146). [Helyn. szárm.: 1255: Ab-
raam de villa Sard (Veszpr. 107, Nova 1). 1286 :
Vinee in territorio Saard uocato Zugewya appellate
(Veszpr. 10, Falaznak). 1363 ; Ad dictum riuulum
Sard vocatum (Múz.). 1518 : In territorio possessionis
Sard super Lofenye vocato (Múz.).] [Vö. gaz-sár.]

sárnyomó -verem : 1731 : 3 szemétrül szemetet
szedjetek, 3 puszta szérűről ismét füvet és 3 sár-
nyomó verembül három s három kilenczszer vizet
rocskával (Reizner : SzegedTört. IV.485). [«Sárnyomó
verem, hol a vert-falú házakhoz sarat, tapasztó sarat
készítenek, de nevezik így a vájog-verö, vájog-vetö
helyeket, gödröket is» Szeged, Kovács János közlése.]

2. SÁR : flavus, fulvus; gelb NySz. 1332: Equum sar
[elv. sár V. szár ?] colorem (AnjouOkm. n.62ü). 1335 :
Paulus dictus (Sarhaiu (Körmend, Heim 68). Paulo dicto
Saar de Harumaruk (uo. 67). 1338: Dominici dicti Saar
(Múz.). 1401: Gregorio .^arhayo (ZichyOkm. V.246).
1408 : Paulum ^orhayo dictum (ZalaOkl. U.348). 1409 :
Paulus dictus Sarhayo (Múz.). Vltra montem Saarheg
vocatum (OL. D. 9519). 1416 : Ladislaum -Sarlabo (OL
D. 10528). 1421 : Benedicto Sarhayw (Lelesz Acta
41/39). 1425 : Laurencius S'aarhayw (uo. 45/53). 1430 :
Petro .S'ar-hayw (OL. D. 12254). 1444: Item equum
Sar (uo. 13815). 1458: Ladislai Sarhayvf (Múz.).
1469 : Nicolai .S'arhayw (Lelesz Acta 80/44). 1484 :
Equum Saar nuncupatum (Múz. Kisfaludy). 1504 :
Duo equi vnus albus et altér Sar (Múz.). 1612 : Fele-
ségének (.Sorhaiu MagdoLna Aszonnak (AdalZemplvm-
Töi-t. VI. évf. 182).

sár-körte, -körtvély : [pirum flavum ; gélbe birne]
1258 : Sub vno piro qui Saarkivrluel nuncupatur (OL.

831

SÁRA SARK

SARKAL-SÁRKÁJÍÍY

832

D, 480). 1314 : Ad quandam arborem piri Sarhurthwel
appellatam (uo. 1850). [Vö. TermtudKözl. 1894. évf.
438.]

SÁRA : [Sara]. 1569 : Babos Andrásné Sára
asszony (SzékelyOkl. V.89).

SARAGLYA, 1. saroglya.

SARAMPÓ, -S, 1. sorompó, -s.

SARAP ? : 1544 : Az nap attam sarap iauos
subaiara fl 8 (OL. Nád. Számad. b). [? Vö. sarcvpol
NySz., sarapos MTsz.]

SARC, sacc : pactum, lytrum, exactio, census,
tributum ; lösegeld NySz. 1594 : Derechkeiek sacczok
105 fl. (OL. UC. 106/3).

SARCOLÁS, saccolás: vectigal, pactio, pretium
redemtionis ; lösegeld NySz. 1550 : Az törököknek
saccolasohrol való registrum (OL. Nád. 45).

SÁRGA, sárog : paliidus, luteus, croceus, flavus,
fulvus ; bleich, gelb NySz. 1360 : Pauli dicti Sárga
(Múz. Kállay). 1479 : Vnum eqmim Zewgh alium equum
colorís crocei sárga (OL. D. 18278). 1487 : Nicolaum
Sárga (uo. 30224). 1504 : Logo vnam Chobam sarog
[sarag ?J de panno olaz (Múz.). 1545 : Trés partlcule
de damasci fekethe saargha hamwzyn (OL. L. IIL 16.
17). [Vö. szög-, vörös-sárga.]

sárgadinnye-mag : [semen cucumeris melonis ;
zuckermelonensamenj. 1638 : Retek magb. Sárga dinnie
magh Paraszt szekfű magh. Ugorka magb Kapor magb
(OL. UC. 2/34).

sárga-pej : badius, bajus ; lichtbraun SL, der
goldbraim BM. 1642 : Sárga pej ló (DebrLt., 1. Nyr.
XXn.520).

sárga-répa : [daucus carota], siser ; gélbe rübe
NySz. 1544 : Sárga repat uöttem (OL. Nád. 40).

sárga-réz : orichalcum NySz. ; [messing]. 1735 : Flin-
tához tartozandó sárgaréz czifrán kirajzolva, ellenző-
vel és puskacsöve vesszejével (GazdtörtSzemle ULo55).

SARJÚ, sarnyó : cordum, sicilimentum, berba
corda ; grummet NySz. 1364 : Ad vnum Er. Sarnya-
pathaka [így ? olv. «sarnyo» '?] dictum (ZichyOkm.
III. 264). 1480 : Ad quendam locum Sarnyo appellatum
vbi videlicet rubetum et quedam arbores (OL. D.
18406). [Vö. Melich, NyK. XXVII.449.]

SARZ, sork, sorok : 1) calx, calcaneus, calca-
neum; ferse NySz. (1. jel.); [méta, finis, margó; grenze,
ende]. 1135 : Aratorum autem nomina sünt bee gouc
Reguta Ruoz Sarc [a. m. sark ?] Surnuc feled Nuasa
(Pannh. 15/Kk). 1200 k. : Castra metati sünt ultra
Surcuaax [a. m. sark ?] usque ad fluuium Racus (Anon.
46). 1251/1281 : Ibi est salix qui uocatur Surkuíjzv
(OL. D. 346). 1252 : Ibi est salix que uocatur Surkűz
(uo. 369). [Vö. NySz. «surk» a.] 1330: Johannis dicti
Sork (Körmend UI/1, Tab 1). 1331 : Possessionibus
Gykynus í>'ar/cmellyk Roon (Múz.). 1373 : Andreas de
Surkmf^Weke (uo.). 1397 1416 : Peruenissent ad vnum
Sork vocatum piscine Nogzad deinde per modicum
spácium pergendo ad locura Hegeslaph peruenissent
(Múz. Jankowich). Peruenissent ad prefatum locum
Hege.shalaph et Sork appellatas [igyj dicte piscine
Nogzad (uo.). 1463 : Vnum in TbwyssessorA;, secundum
in Zel a parte occidentali (OL. D. 15826). [Vö. «sar-
kalat».l II 2) cardo ; thürangel NySz. (2. jel.) 1516:
Ad porta colarii pro quatTior sark et quatuor bowodor
et pro zar dedi syn was (OL. D. 26169). 1597 : Az feol
vonio kapun keth í'eleöl vass sorok [igyj es vass

karikák (OL. UC. 101/3). Az emelczeo aiton kettb
feleol vass sorok es karikák (uo.). 1638 : Aitaia azon
Baronabul fel rot részen, vas Sarkával Pantiaval,
fa kilinczievel es fa be vonoiaval (uo. 2/34). Aitaia
ez káposztás háznak vas Pantiaval Sarkával (uo.).
[Heljm. szárm. : 1193 : Inde ad portum Sorcod (OL.
D. 27). A sork, sorok alakra nézve vö. MTsz. «sarok»
a.] [Yö. kapu-sark.]

sark-vas: cardo MA. (1611-i kiad.) ; thürangel MA.
(1708-i kiad.) 1517 : Clauem derekzegh marokwas et
vas karika ac ad nouam portám sarkivas (OL. D.
26156). Cum eodem fabro feci laborare ad hostium
palacij wlgo octo sark ivasath (uo. 26181). 1518 : Ad
quatuor hostia feci laborare octo heweder et octo
sarkivas (uo. 26184). 1526 : Ad januas ceUariorum
wlgo Sorkwasat (uo. 26355). 1560 : Három zekrenhez
walo zar mind sarkivasostol pantostol fogontostol
zegesteol (OL. Nád. 49). 1597 : Eoreg aitora való egj
par sorok [így] vass (OL. UC. 101/3). 1636 : Sarkvas
Nro. 1 Üres hordó Nro. 29 Darab rudvas Nro. 1
(GazdtörtSzemle 1.265). 1703 : Az Nagy-Mihállyi Kas-
tellyom feli dúlatott, Ajtók Székek, Kemenczék, Alma-
riomok öszve rontattak; az Sark Vassakért az faragott
kövek is ell rontattak (AdalZemplvmTört. VI. évf. 80).

sarkvasacska : [deminutivum vocis «sark-vas» ;
diminutiv zu «sark-vas»]. 1597 : Kapu emelczöre való
sorok Vasaczka 2 (OL. UC. 101/3).

SAR£AL, sarkall, vö. fölsarkalás.

SARKALAT : méta, finis, margó ; grenze, ende
NySz. (2. jel.) 1428 : Ad locum qui dicitur heelewch-
eersarkalath (OL. D. 12031). [Vö. Penes eandem
heelewch (uo.).]

SARKALL, vö. fölsarkalás.

SARKANTÍS ? 1. sarkantyús.

SARKANTYÓ, 1. sarkantyú.

SARKANTYÚ, sarkantyó: calcar; spom NySz.
1599 : Hosszó ezöst aranyas sarkantyó és ezöst hosszó
kúcshózó ezüst lánczon puskához való (Mihalik : Kassa-
ÖtvTört. 204). [Vö. jég-sarkantyú.]

sarkantyú-szíj, -szíja: [corrigia calcaris] ; sporn-
riemen, spomleder BM. 1545 : Szíjártónak sarkantw
szyatol attam (OL. Nád. 41).

SARKANTYÚS, sarkantís? : babens calcaria ;
gespomt NySz., [sporn habend]. 1475 : Michaele Sar-
kanthys [igy, olv. sarkantís?] (OL. D. 17660). 1484:
Anthonius Sarkanthtvs (Lelesz Prot. IV.25a). 1498 :
Nicolao Sarkanthyws (OL. D. 20702).

SÁRKÁNY : crocodilus C. draco ; drache NySz.
1193 : Inde ad Sarcajn (OL. D. 27). 1222 : Ad uillam
Sarkán (Wenzel VI.407). 1256/1270: Per montem
Sarkán (OL. D. 312). 1303 : De torra ipsarum Sar-
cuan uocata (MonStrig. 11.525). 1329 : Nicolaum dic-
tum Sarkán (Múz. Máriássy). 1345 : Terram Castri
nostri Supruniensis Sarkán vocatam (Múz.). 1391 : In
dicta (S'arA;a«zygethe (Múz. Justh). 1417: Possessionum
Nagtarkan, Agaar Sarkán Leanwar (Lelesz Introd.
P/2). 1418 : Ex opposito cuiusdam Sarkankw nuncu-
pati iLelesz Met. Mármaros 26). 1426 : Benedictus
Sarkán (OL. D. 11793). 1440 : Johannem Sarkán
(Múz. Kállay . 1453 : Lucám Sarkán (OL. D. 14669).
Benedictus Sarkán (Veszpr. 107, Egerszeg 11). 1462:
Quandam metam sarcawarokya vocatam (OL. D. 15742).
1466 : Johannes Sarkán (Múz. Kisfaludy). 1468 : Nico-
laus Sarkán (Múz. Kállay). 1480 : Gregorio Sarkán
(OL. D. 18813). 1544: Adót Sarkán az torkularert
den 21 (OL. Nád. 40). 1577 : Sarkán Ferencz (OL. UC.

833

sArkányos-sáros

SARRÓ- SÁSÁS

834

1/8). 1630 : Sárkány Mihálynak fl. 45 (TörtTár 1881.
évf. 365).

SÁRKÁNYOS: [draconem habens; drachen ha-
bend]. 1262 : In vallem Sarkanusíeii nominatum (Mon-
Strig. 1.472).

SARKAS : cardinatus NySz. ; [mit thürangel].
1637 : Annak aytaya bellet vas sarkas, pántos, paraszt
záros fogontyus, küinclies (OL. UC. 14/43).

SARKATLAN : [sine calcibus ; ohne fersen].
1418 : Bartholomeo dicto Sarkathlan (OL. D. 10738).

SARKI, sorki : [quod juxta fines est ; an der
grenze befindlich]. 1347: Incipiendo primo et priaci-
paliter a Surkijhoza inxta antiqmim portum wlgariter
Orew vocatum (Múz. Jankó wicli).

SARLÓ, sarró: falx messoria, sicilicula, falcula ;
sichelmesser, rebmesser NySz. 1295 : In villa Sorloiv
(MonStrig. 11.367). 1347: Pauli de Kjxi^sarlou (Múz.l
1353 : Popiüi de Sarlou (AnjouOkm. VI.146). 1355 :
Sarlow, tin. (uo. 296). 1453 : Kerekreeth Lehota et
Sarló (OL. D. 14627). 1505: Quendam locum cuiusdam
porcionis clausure piscium wlgo Saro [a. m. sarró,
sarló "?J nuncupate in fluuio Thicie (Lelesz Acta 113/32).
1532: Unum wlgo sarro (OL. Nád. 49). 1552: Húsz
sarro (uo. 48). 1566 : Sarro tj'zen kettő (uo. 49).
1597: Kaza sarro fogas sarro (OL. UC. 101/3).
[Szárm. : 1211 : Isti sünt serui Beneduc Cusid Sorloud
NemeUi (Pannh. Tih. 1/5).] [Vö. kasza-sarló.]

sarló-pénz : falcialis NySz. ; sichelgeld BM. 1468 :
Quibusdam pecuniis racione dictarum decimarum pro-
ueniendis que wlgo Sarlopenz appellarentur (Veszpr.
106, Dec. Episc. 28). 1551 : Pecunie Sarló pénz vocate
(OL. UC. 1/1). 1553 : Extranei et inquilini metentes
sarlopenz soluunt (uo. 45/25). 1557 : Pecunie sarlo-
penz vocate etiam si quattuor vei vltra fuerint et ad
vnam partém messuerint soluuntur duntaxat (uo. 4/48).
[Vö. Nyirkállainál : «Falcialis Sarlopénz», 1. Kovachich :
Formvlae solennes styli, XXVII. 1. Vö. «Falcialis:
tributum pro falcibus utendis pendendum» Bartal]

SARLÓS: falcé, secula provlsus ; eine sichel ha-
bend NySz. 1109 : Item dedit vülam Sorlous (OL. D. 11).

SARNYÓ, 1. sarjú.

SÁROCSKA : [demiuutivum vocis «1. sár» ; dimi-
nutiv zu «1. sár»]. 1734: Azonban ott valamely sá-
rocska lóvén, abban [a tanút] bele tapodta (Reizner :
SzegedTört. IV.499).

SAROGLYA, saraglya : clathrum gestatorium ;
scliragen NySz. («saraglya» a.) 1530 : Estrang Geplo
Saraglya (OL. Nád. 43). 1638: Veslingh Turo Tartó
Saroglia No. 2 Azokon veslingli Turo No. 5 (OL.
UC. 2/34).

SÁROS : lutosus, lutiüentus, limosus, coenosus ;
kotig, morastig, leimicht NySz. 1231 : In fluuio Sa-
rwsozo flectitur ad meridiem (OL. D. 168). 1270 : In
riuo íSaryíspotok (uo. 705). 1285/1334 : In Comitatu de
Sarus (Körmend, Sebesiana 2/9, 1. HazaiOkm. VIII.238).
1288 : Ad unam aquam lutosam que uocatur Sarus
pótok (OL. D. 1230). Villás nostras regales Sowar
et Sopotok uocatas in Comitatu de Sarus existentes
(Múz. Soós). 1329 : Quandam terram suam seu pos-
sessionem Hasaagh vocatam in Comitatu iS'arMsuywar
existentem (Múz.). Possessiones Withez et Zamuth in
districtu Sarus (uo.). 1333 : Peruenit ad santspatak
Moos vocatum (Körmend II/l, GrofFensah 31 1337 :
In quandam aquosam silvam vulgo /Sar-wsc/ikorongh
vocatam (SztárayOkl. 1.127). 1337/1414: Intrat alium
patak wlgo -Sart/spatak vocatum (OL. D. 3089). 1369 :

Magyar Oklevél-Szótár.

Piscinas Sarusto Haperyes Sulumus vocatis (uo. 5806).
1389 : Super fluuio Sárospatak vocato (uo. 7481
ós Lelesz Met. Mármaros 13). 1390 : Duas possessi-
ones Hegesd in Sarus necnon Garan alio nomine
Weresorrohaza vocatas in Abawyuariensi Comitatibus
existentes (Múz. Kállay). 1412 : In loco Sartiskuih
nímcupato (Veszpr. 13, Szölös Zala m.). 1413 : Per
fluuium Saroser tendendo (Múz. Justh). 1447 : Andreas
Kakas de Delne de Sáros (Turul 1902. óvf. 156). 1463:
Quatuor in loco Sarusherek (Körmend II/3, Felsőőr 2).
1475 : Terras arabiles et prata S'aroszekesfewld nomi-
natas (Lelesz Acta 85/4). 1476 : Ad quendam locum
qui dicitur Sarasrew [olv. «saros» ?] (Lelesz. Prot. Parv.
98). 1478 : In possessione Sarostho (OL. D. 18145).
1496 : Possessionibus Waswerewzeek alio autem no-
mine Waszeek Saroszeek Gyepy^vsfyzes (Könnend
III/6, Körmend 7). Possessionibus Wyfalw Saroszeg
(uo., Körmend 10). [Szárm. : 1354: In quandam aquam
wlgariter Sarusd vocatam (OL. D. 4410). In fluuio
Sarusd (Múz.).]

SARRÓ, 1. sarló.

SARU : calceus, calceamen, calceatus ; schuh NySz.
1544: Feyeltettem eg sarut (OL. Nád. 40). Uöttem
eg kordouan sarut (uo.). Saru foldozasaert attam
(uo. 41). Saruiat kyt feyeltetet (uo.). 1549 : Saruya
talpalasatol (uo. 42). 1554 : Eg spongiat sarív tysti-
tany (uo. 49). ["? Szárm. : 1211 : Isti sünt aratores
Hodus Roncin Cenkes Sac Sorúd [a. m. saru-d ?] Guedeu
Micse Hotus (Pannh. Tih. 1/1).] [Vö. deli-, kapca-
saru.]

saru-szár : sura NySz. [caulis calcei] ; [stiefel-
schaft]. 1544 : Magamnak eg saru szarát cinaltattam
feyelessel (OL. Nád. 41).

SAS : vultur, aquila ; adler, geier NySz. 1289 : Phy-
lippo genero ipsius Zalauk sagittario de Saswax (Múz.
Máriássy). 1419 : Jacobo dicto Sas (HazaiOkm. 11.216).
Jacobi dicti Sas (uo.). Jacobum dictum Saas (uo.
218, ua. okl.-ben). 1438: Michael Sas (KárolyiOkl.
11.211). 1439 : Michaele Sas (OL. D. 31499). 1602 :
Sas András (SzókelyOkl. V.314). [? Helyn. szárm.:
1349: Benedictum de Sasad (Veszpr. 109, 1. Miscell. 24).]

SÁS: carex, juncus [stb.] ; riedgras NySz. 1275/1412 :
Transit quendam fluuium <S'a.spathaka (OL. D. 16091).
1342 : Locus lutosus in quo essent gramina vnkus
wlgo sas nuncupata (Múz.). 1362 : Usque locum Kese-
kunsas dictum (OL. D. 5116). 1390 : Peruenissent ad
riuulum Saaspatak dictum (Lelesz Met. Mármaros
20). 1393 : Cum graminibus wlgariter Saas dictis (OL.
D. 8837). 1408 : Piscinas Saaseer Keueskothya Mel-
horgonya (Múz.). 1412 : In acie cuiusdam laci seu
stagni wlgo helgessos vocati (OL. D. 9994). 1420 :
Annexdssent quendam Ryuulum iSaspathak nuncupatum
(Múz. Ibrányi). 1424/1438 : Herbe Caricis wlgo Saas
dicte (OL. D. 11591). 1451 : Fenüibus Kwkenyesd-
pathaka et Saaseev vocatis (KárolyiOkl. 11.290). 1459 :
Villás Posarwstho ^Saastho (OL. D. 15352). 1476 :
Incipiendo a íSaoshordovth (Lelesz Prot. Parv. 54).
Incipiendo a ^Saashordowth (KárolyiOkl. 11.443). 1477 :
Pauperes homines victum quesierunt in aqua vbi
recia non potuerunt ambulare non in lacu sed
extra lacum wlgo az sas kezeeth (Múz. KáUay). 1700 :
Az hegymesterek az kutakat tisztán tarcsák és sását
benne ásztatni ne engedgyenek (GazdtörtSzemle 1.86).

SÁSA, 1. zsázsa.

SÁSAS, L sasos.

SÁSÁS : jurulentus ; brüh- NySz. (11.1522, «sál-
sás» a.). 1462 : Tros Scutelle parue plumbee wlgo
Sasas verth tal. Quatuor Scutelle plumbee parue wlgo

53

835

SÁSKA-SÁTOROS

SATOS-SEBÉS

836

Sasas Nemverth (Múz. Kállay). 1530 : Scutelle due
sasas (OL. L. III. 16. 17). 1533 : ScuteUe sasas trés
(OL. Nád. 45). [Vö. Sasaas Taal quiuque (uo.).]

sásás-tál: [scutella intinctus ; sauceschüssel]. 1533 :
Sasaas Taal quinque (OL. Nád. 45).

SÁSKA : locusta ; heu.sclirecke NySz. 1365 : Petrus
dictus Sáska (Múz.). 1373 : Johanne dicto Sáska
(ZichyOkm. III.489). 1374: Stephaniis dictus Sáska
(OL. D. 6196). 1420 : Elias Sáska (ZichvOkm. VI.578).
1424: Simoné dicto Sáska (OL. D. 'll659). 1426:
Bartholomeum Sasska (uo. 35946). 1439 : Anthonius
Sáska (Pannh. 52/R). 1466: Benedictus Sáska (Veszpr.
106, Árokfö 3). 1469 : Ladislaiim Sáska (Lelesz Acta
80/12). 1598 : Anthonius Sáska (OL. RDecim. ZempL),

SASOS, sásas : 1) carectum, juncetum ; ein ort
voU riedgras NySz. 1368 : Quidam riuulus Rogosna-
pataka alio nomine (S'aswspatak (OL. D. 25769). 1379 :
Vbi exit vnum Er Sassas vocatum (Lelesz Met.
Ugocsa 25). 1516 : In terra Sassaswelgh (Lelesz Acta
122/48). 1528 : Jn Sasastho alya (OL. Kolozsm. 106).
II 2) [ad caricem portandam : zum riedgras-fiiliren].
1731 : (Sasos vagj' kötöfüves szekerektől [vásái-pénz]
akármikord. 6 (GazdtörtSzemle VII. 88). || 3) [caricis
venditor ; riedgrashándler]. 1731 : Sasos vagy kötö-
füves szekerektől [vásárpénz] akármikor d. 6. Az hatos
sásosoktól szombaton, ha 4 poltránál többet hoz, d.
1. köznap is d. 1 (Gazdtöi-tSzemle MI.88).

SAT, 1. sakt.

SATÓ, L sajtó.

SÁTOR : tentorium, velaria ; zelt NySz. 1200 k. :
Ubi paiiius fluuius manans .S'«/«rholmu descendit in
Budrug (Anon. 15). 1261/1291 : Hospitum nostrorum
de -S'aííireleu (OL. D. 519, 1. Wenzel VIII.5). Castrum
nostrum de <S'aÍHrhyg (OL. D. uo., 1. Wenzel 6). 1265 :
luxta uiam super Byrch iSflíJfrhygy (OL. D. 595). 1291 :
Hospites nostri de »S'aí?/ralia (uo. 519). 1357 : In loco
-Saíiírhegh (AnjouOkm. VI.634). 1394 1446 : Sub quo-
dam monticulo 6'aíorhalom wlgo vocato (OL. D. 7914 .
1396 : Silua (S'aíormal nominata (Veszpr. 107, Mind-
szentkál 1). 1484 : Nos comparauimus et emimus a
magistro Johanne Sathormesther dicto vnum tentorium
wlgariter Sathor vocatum (Múz.). 1494 : In vna liga-
tura horogh ad Sathor pertinens (OL. D. 26076).
1504 : Wlgo Saailwr II (Körmend III 5, Zákány 34).
1530 : Ferrum super sátor et lewego (OL. Nád. 43).
1597 : Sátorhoz való hituan kapaczka (OL. UC. 101/3).
Három eoreg beor Iszakban való sátorok, az negiedik
bwr Izakban, minden keoteliuel es három arbocz
faiual egietemben (uo.).

sátoráső-lapát : 1556 : Sathor aso homorw lapath
(OL. Nád. 49).

sátor-levegő : 1539 : Sátor leuegó due deaurate
(OL. Nád. 48). 1548 : Három sátor leuegó (uo.). [Vö.
levegő, 2. jel.]

sátor-mester : [tentoria consuendi opifex ; zelt-
schneiderj. 1484 : Nos comparauimus et emimus a
magistro Johanne Sathormesther dicto vnum tento-
rium wlgariter Sathor vocatum (Múz.). [Vö. NySz.]

SÁTOROS : tentoriatus, ad tentorium pertinens,
habens tentorium, tentorialis ; zum zelt gehörig NySz. ;
[tentorio siniilis ; einem zelte áhnlich]. 1265 : Deinde
ascendit montem Saturus (OL. D. 595). 1327 : Per
trabem ipsius montis Saturus (uo. 2418, 1. AnjouOkm.
11.289). 1374 : Ad queudam montem /S'aíi/rnshegh
uocatum (OL. D. 2178).

sátoros-ünnep, -innep, -önnep : festura tabema-
culorum, scenopegia ; laubhüttenfest NySz. 1668 :
Sátoros önnepeken (OL. UC. 1 21). 1683: Az három
sátoros inepeken (uo. 1/19).

SATÓS, 1. sajtos.

SAVANYÓ, 1. savanyú.

SAVANYÚ, savanyó, sónyó : acerbus, acidus ;
herb, sauer NvSz. 1552 : Édes naranchot Saioanyw
naranchot (OL. Nád. 49). [Vö. MTsz.]

savanyú-káposzta: brassica condita Sí.; sauer-
kraut, sauerkohl SB. 1544 : Sanaúo kápoztat (OL. Nád.
41). 1549 : Három oktal sonyo kápoztat (uo. 49).
1572 : Sonyo kápoztat [«többször elöfordúI» Szám.

jegj'z.] (uo. 40).

SÁVOLYOS : striaturis ornatus Kr. ; gestreift,
gewássert (von stoffen) BM. (2. jel.). 1558 k. : Azen
ar\vaimnak wagyon zeneghek iiij -^ysele ij sawolyos
kezkenye j Wagvon Mester hazán abroz sawolyos
üij (Nyr. XXVIII.22). Sawolyos abrozt (uo. 23). [Vö.
sávos.]

SÁVOS, sáos, sáfas ? sáhos, sájos : striatus,
virgatus : gestreift NySz. 1497 : Due scutelle safas
[igy, a. m. sávos ?] albe (OL. D. 20569). 1522 : Men-
sale pulchrum sahos (uo. 26357). 1533 : Mensalia
Saahos sex (OL. Nád. 49). 1539 : Manutergimn saaos
(uo. 48). 1545 : Tria manutergia sahos (OL. L. III.
16. 17). 1546 : Ket aztal kezkenyot sahost (OL. Nád.
49). 1556 : Az kychin lábas zekren kjTvöl rákot sahos
rakásai (uo. 48). Eg thetemböl rákot sahos láda (uo.).
1558 : Ég hozzw aztalra walo sayos abroz (uo.
49). 1561 : Ket abroz sahos (OL. L. IH. 16. 17). 1593 :
Az 7. sahos feödeletlen pohainak kettej az harmadik
rend, egj mosdó medenczestül az w neue raita, sahos
es is (Radvánszky : Családélet III. 152). 1638 : Vagion
abros nr 2. mindenik viseleö sahoson szöt (OL. UC.
2/34). 1688 : Asztalhoz való egyes sakhos [igy ?]
abrosz tizenhárom. Item két-két asztalra való sakhos
abrosz négy (Radvánszkj^ : Családélet 11.379). |Vö.
sávolyos.]

SEB, vö. baj-seb.

SÉBASTIÁN, 1. Sebestyén.

SÉBASTYÁN, 1. Sebestyén.

SEBES, sebős : rapidus, praerapidus, torrens
violentus : rasch, schneU, reissend NySz. («2. seb»
származékai a.). 1137/1262 : Obtulit terram in Sebus
[a. m. sebes ?] (Pannh. 13/L). 1206 : Communicando
metam cum terra Sebes (OL. D. 45). 1209 : FideU
nostro Sebes ]\Iagistro pincernarum (uo. 57). 1211 :
Uenit ad locum metis interpositis qui uulgo dicitur
Sebus Gueldegueh (Pannh. Tih. 1/5). 1229: Tribus
locis communia cum Sebus (Pannh. Lib. Rub. 24 — 34.
1. 20. sz.). 1240 k. : In predio Sebus hec sünt nomina
seruorum Pentuc Scereda Mortun (Paniüi. 61/8). Super
fluuio Baba qui alio nomine Sebus dicitur ;uo.). 1252 :
Uenit ad liuuium Swen et ibi iuxta Sebusag sünt due
mete (OL. D. 369). 12611394: Piscature Tauzuezy
Sebusuezy (uo. 520). 1262 : Riuulo Sebus uocato
(HazaiOkm. VI.lll). 1270 : Transit riuum Sebuspotok
(OL. D. 705). 1285 1334 : Uadit similiter ad meridiem
per Sebushorozth ad Wezeueluk (Körmend, Sebesiana
2/9). 1291 : Usque fluuium .S^^Mspotok nominatum
(MonStrig. U.279). 1315/1323 : Possessiones suas vide-
licet Felsebiis et Olsebus (Körmend, Sebesiana 2/7).
Cum Castro Sebusku quod idem in monte Machkakw
construxit et erexit (uo.). 1330/1420 : Venit ad caput
íiuuü Sebuspatak vocati (Múz. Soós). 1351 : Terram

837

SEBESTYEN —SÉFFEL

SEG— SEGÍT

838

Oduarnok Zemete. Terras Zemet Oduarnicale et magistri
Scbiis Zemet vocatas (OL. D. 4193). 1359 : Quidam
riuulus Sebuspatak dictus (Múz.). 1370 : Ad partém
Septemtrionalem ad Sebeser vocatam (OL. TÜ. 26/47).
1383 : Ad capud cuiusdam Ryuly .S'eftespatak nun-
cupati (Lelesz Met. Mármaros 5). 1387 : Per ipsiim
riuiüum Sebus^aiak (Múz. Kállay). 1401 : Piscinis
Karazos Sebeser Kazmerfok appellatis (Múz.). Villis
Felsebes Vaarallya (Körmend, Sebesiaua 3/16). 1406 :
Vsque ad fluuium Vag in wlgari vngarico Sebes-
yag dictiim (HazaiOkm. L300). 1412 : Veua aque que
wlgariter Sebesfoljo vocaretur (Múz. Ibrányi). 1424 :
Riuulum Sebeseer vocatum (OL. D. 11611). 1439:
Ad vnum Riuulum Sebeser nominatum (Lelesz Met.
Abaúj 15). 1454 : In quodam riuulo qui vocatur
Sebeser (Körmend, Unyom. 71). 1463 : Penes fluuium
Sebes pathaka vocatum (Lelesz Prot. IV.llO). 1493:
Circa quendam paruum riuulum Kyssebeser appellatum
(Lelesz Met. Zemplén 70). 1495 : Inter Rywlos Sebeseer
et Feyertho (Múz. Becsky). 1521 : Vbi Naghseöeseer
coniungitur fluuio Kakath (OL. D. 23504).

sebes-tarack: [schnellfeuerhaubitze, sclinellfeuer-
geschütz]. 1605 : Az doboló Bastian Egh Fallkony
Egh Sebes tharaczk Egh zakalos (OL. UC. 28/61).
Egh Sebess tharaczk (uo.). [Vö. forgó-tarack NySz.]

SEBESTYÉN, Sébastián,Sébastyán, Sebes-
tyín: Sebastianus MA. (1621-i kiad.). 1312: VilIe
Sebastijanyiűese (AnjouOkm. 1.271). 1558 k. : Mara-
gyon azen germekym zelestey sebestynre es leo wramra
(Nyr. XXVm.23). [Vö. Sebők.]

SEBESTYÍN, 1. Sebestyén.

SEBŐK : [Sebastiani nomen blandiens ; koseform
zu Sebastian]. 1602 : Sebők Péter jobbágy (Székely-
Oki. V.223). [Vö. Sebestyén.]

SEBŐS, 1. sebes.

SÉCCÉL, L széccéL

SÉD, síd : rivulus, fluentum ; bach NySz. 1095 :
Descendit ad torreutem grenice qui ducit ad portum
tugut a quo trahit ad fontem qui nominatur tuhut
sedu inde fertur ad puteum tuhut (Pannh. 15/ Oo).
1245 : luxta magnam salicem in latitudine terrarum
que uulgo Ketbarana scele dicitur a parte Ozorsuka in
longitudine unius iugeris cadit in Xnasede [«1255 : Anas
sede->-> Szám. jegyz.] (uo. 64/A). 1254 : Hinc ad Sidíy
(OL. D. 390). 1261 : Quendam fluuium Melsed uocatum
(Wenzel VIII.IO). 1270(1270/1387?): Pervenit ad
unum locum Egresserf vocatum in medio ipsius prati
(HazaiOkm. VIIL131). 1281 : luxta quandam viam
ducentem in Hydegserf i Múz. Koller). 1294 : A parte
septemtrionaU fluuius Nogserí dictus (Veszpr. 10,
Palaznak). 1294/1367 : Venit ad Ryuum qui vocatur
Syd (uo. 6, Gyimót). 1304 : Ad vallem Kutseed dic-
tam (uo. 15, Vámos). 1327/1466?: Peruenit ad lacum
in eadem via qui vocatur Keersede [a. m. séd ?]
(Múz.). 1328 : Quendam riuum K.\ra\sidi dictum (OL.
D. 2511). 1334 : A quodam riuulo Meelsi/rf nominato
(uo. 30369). 1341 : Cadit ad fluuium Hydeghscd (uo.
3808). 1347 : In loco kuzurused vocato (uo. 30298).
In loco kuzuruseJfey vocato (uo.). 1347/1356 : lungit
vnum fonticulum wlgo Seed nímcupatum (uo. 3891, 1.
AnjouOkm. V.28). 1355 : Quatuor piscinarum Kathaere
Weresseá [a. m. veres-séd ?] Huzywtow et Chychow
vocatarum (Lelesz Met. Szabolcs 29). 1360 : A parte
septemtrionaU fluuius Nogsed dictus (Veszpr. 10, Palaz-
nak). 1420 : Pro loco fontis qui Seed appellari debe-
ret (OL. D. 10923). 1420/1438 : luxla meatum cuius-
dam aque wlgo Seed vocate (uo. 10921).

SÉFFEL : scapha ; schaflF, gefáss NySz. («saffeU

a., vö. még «séfely»). 1557 : Kylencz seffelwel twrot
(OL. L. III. 16. 17, «Szikszó» Szám. jegyz.). [Vö.
Lumtzer-Melich : Deutsche Ortsn. u. Lehnw. 229.]

SÉG : [collis, monticulus ; hügel]. 1055 : Exhinc
usque ad anguliun aruk et postea usque ad seg ac
deinde ad ursa 'Pannh. Tih. 1/1). 1095: Tendit ad
montem qui uulgo dicitiu- [. . .juoas [<.<talán egy betíí
hiányzik, r?» Szám. jegyz.] seg de quo tendit ad
fornacem calcis Andree presulis (Pannh. 15/0o). Per
arundinetum ad caput montis qui uulgo dicitur see sec
fehe (uo.). 1208/1359 : Inde descendens de monte Segh
(OL. D. 50). 1230 k./1355: Montis qui vocatiu: Bolug-
seghiwo. 4475,1. HazaiOkm. Vin.29'. 1244 : Inde ad Seg-
feu (Körmend 1/9, Óvár 1, vö. az 1394-i adattall 1300 :
Transit quandam ualliculam uulgariter Seeg dictam
(Múz., 1. HazaiOkm. VII.298). 1309 : Castrum suum
Seeg [a. m. ség ? ma : «Essegvár»] uocatum in comi-
tatu Vesprimiensi constructum (Múz. Jankowich). 1318 :
In Castrum Seeg transferri faciendo (Veszpr. 109,
Szölös 1). 1328 : Peruenit ad metam iSe^-uagas [a. m.
ség ?] noncupatam (OL. D. 2511, 1. AnjouOkm. U.
376). 1335 : Super montem Seeg nuncupatum (OL.
D. 2946, 1. AnjouOkm. UI.214). 1338 : Cuiusdam mon-
íiculi Seeg uocati (OL. D. 31057, 1. HazaiOkm. VHI.
420). 1339 : Per médium cuiusdam loci que [így ?]
Seg-aagas vulgariter appellatur (Veszpr. 2, Sárberény).
1345 : Castri Seegh vocati (Múz.). 1346 : Montem
Gewrsc^ vocatum (AnjouOkm. IV.626). 1355 : Venitur
ad collem Seegh nuncupatam (OL. D. 17634, 1. Anjou-
Okm. VI.300). 1367 : Ad collem Seegh nuncupatam (OL.
D. 5539). 1394 : In monte Segíevf dicto (Körmend 1/9,
Óvár 9). 1455 : Ad latus montis lapidei Kowachse^
dicti ( Veszpr. 3, Bére). [Vö. vogul sankw, Szilasi :
Vogul szójegyz. NyK. XXV.398.]

SEG-ÉD : juvamen, adjutorium ; hülfe, zuflucht,
beistand NySz. 1181 : Vnum seruum nomine Segéd
[a. m. segéd?] (Pannh. 14/L). 1523 : Johannis Segeedh
(Lelesz Acta 129/23).

segéd-vas? vö. segyeld-vas.

SEGEDELEM-PÉNZ : [pecunia subsidio data ;
unterstützungsgeld]. 1799 : A Parochia rogyó félben
vagyon, ez ideig is semmi épités nem tétettetvén a
publicatióból ennek építtetésére jött segedelem pénz . . .
némely részben törvényes haszonra bátorságos helyen
kiadatott (CanonVisit. 209-210).

SEGÉL, segéli : juvo ; helfen NySz. 1769 : Ők
ebből magukat kimentették, talán legfőbb Argumen-
tumok lévén az ugy segéllyé mondás (CanonVisit.
203). [Vö. mégsegéi]

SEGÉLL, vö. mégsegéL

SEGÉT, 1. segít.

SEGG : podex, anus, culus ; der hintere, arsch
NySz. 1357 : Petium dictum Yosseggio (ZalaOkl. 1.575).

SEGGES, seggös : [culo magnó] ; grosse hinter-
backen habend BM. 1395 : Prima méta incipit a
quodam loco wlgo Seggesmochar [a. m. segges ?]
vocato (Lelesz Met. Ung 53). 1402 : Johannes dictus
Segges (ZichyOkm. V.295). 1468: Georgius Seggetvs
(OL. D. 16605). [Vö. NySz. más jel.]

SEGGÖS, L segges.

SEGÍL, SEGÍLL, vö. mégsegél.

SEGÍT, segét: auxiUor, juvo [stb.]; helfen NySz.
1436 : Georgio Segelhe (Lelesz Acta 53/44). 1549 :
Az lu-ak uendegsege koron segetet fozny (OL. Nád. 47).

53*

839

SEGÍTSÉG— SELltlM

SELYMEK- SENTENG

840

SEGÍTSÉG, segítsíg : auxilium, juvamen [stb.] ;
hilfe NySz. 1610 : Ne néze keg[yelme]d az mi hala-
Adatlan voltunkat, hogj Semmj Segitsígel nem vol-
tunk az keg[yelme]d oda liteliben (MA. NLI. 334,
eredetije szerint).

SEGÍTSÍG, 1. segítség.

SEGTELD-VAS : [?]. 1550 : Ferrum wulgo
Segyeldims [igy] vocatum vniim (OL. UC. 75/40,
«Inuentarium in domo factoratus» c. szakaszban).
[?Vö. «Harpago : Ger. Ein schiffhack . . . Vn. Haytot
végw tsáklya, azhaio tareiat meg fogiok. iltem) tsyp-
tető vas, segéd vas» C. (1585. kiad.). «Segédvas, Har-
pago» MA^ «Hai'págo, őnis. Kutbol kivonyo horog,
kis vasmaczka, Cziptető, Segedvas. Horgas Vegü
Czaklj^a» uo. (a latin részben).]

SEHONNAI, sehonnai : terrae filius, obscurus
homo ; liergelaufener, landstreicher NySz. 1598 :
Rufenus Sohonaj (OL. RDecim. Zempl.).

SEHONNAN, sohonnét: necunde, nullo de
loco : nirgendher, von keinem ort NySz. [von nir-
gendsherj. 1613/1696 : Az magvaszakadt jószág pedig,
azkihez sohonnét semmi vér nem találtatott, akar
nemes, akar paraszt embeitül, az méltóságos földes-
urakra száll (GazdtörtSzemle \1L415).

SEJT : [suspicor ; ahnen]. 1760 : Sejtek éhez az
elsőhöz, hogy katona volt (DebrJk.). [Vö. Szily:
Nyelvúj. Szót. és sajdít NySz.]

SEJTÉR, l. fejő-sajtár.

SÉLÉB, 1. zsilip.

SELLEG, 1. serleg.

SELLEK, 1. serleg.

SÉLLÉR, 1. zsellér.

SÉLLÍR, 1. zsellér.

SELLYE-, 1. zsöllye-szék.

SELLYEG, 1. serleg.

SÉLLYÉR, 1. zsellér.

SÉLLYESZT, 1. süllyeszt.

SELMÉNG, SELMÉNG, 1. semling.

SELMING, 1. semling.

SÉLNÉR, 1. zséUér.

SELYEM : sericum, bombyeinum ; seide NySz.
1349 : Possessionis Selyemzjgeth vocate (AnjouOkm.
V.263). 1372: Possessionis Selyemzygeth. vocate (Múz.).
1530: Vestes duas de selem (OL." UC. 98/5). 1536:
Seltnet karmasin (OL. L. lU. 16. 17). 1546 : Eg selem
eső siueget (OL. Nád. 42). 1554 : Masfel lat fonyatlan
sárga selmet (uo. 40i. 1559 : Neg lat parazt selmet
(uo. 41). 1587 : Hayfonyonak walo zederyes selmet
(uo. 40). 1602: Selyem István (SzékelyOkl. V.240).
1685 : Unum fasciculum serici vulgo Egy nitra selymet
(OL. UC. 1/31> [Vö. fél-, gazir-, guser-, spanyol-,
spring-, szőr-, török-selyem. |

selyem- fonál, -fonal : ülum bombyeinum ; seiden-
faden NySz. 1581 : Weoreos selem fonallal elegh
arany sinor (OL. L. III. 16. 17).

selyem-gomb : fmalleolus bombycinus ; seiden-
knopf|. 1554: Swbichara selem gombot (OL. Nád. 49).

selyem-zsinór, -sinór : [funis serico intortus ;
seidenschnur]. 1544 : Eg selem sinort güröre (OL.
Nád. 41). 1596 : Selyem synort (uo. 47).

SELYMEK, -ÉS, L semlyék, -es.

SELYMÉKÖS, 1. semlyékes.

SELYMES : [serico inductus], sericatus ; seiden-
NySz. 1555 : Keth selmes tkanycza azon embernek
walo (OL. L. III. 16. 17 és OL. Nád. 48).

SELYMÍKÖS, 1. semlyékes.

SÉM-ÉGY, -eggy: [nullus ; kein]. 1469?: Hog
sonha hitet senky sem eg biro ne uehessen (OL. D.
16801, az 1469-i oki. hátlapján). [Vö. NySz. «eggy»
1. jel. a.]

SÉMLE, 1. zsemlye.

SEMLING, selméng, selméng, selming:
salmo, esax, cobitis barbatiűa ; salm, lachs NySz.
1529 : Trés pisces selming (OL. Nád. 49). 1544 : Sel-
minget, köuiet koczot, karazt (uo. 40). Piztrangot,
semlinget, köuiet, koczot egér allo halat karazt heren-
get bodog ázzon halat es stokfiset (uo.). Három
piztrangot es ket selminget (uo. 42). 1549 : Piztrangot
es lepen halat es selmenget (uo. 41).

SÉMLYE, 1. zsemlye.

SEMLYÉK, selymek : palustria ; moor NySz.
1244 : Tendit ad SemeMiv [igy, olv. «Semlek» v.
«Selmek» ?] (OL. D. 275). 1434 : In loco Selmekveth
habitam (Múz.).

SEMLYÉKES, selymékés, selymékös, sely-
míkös, semlyékös, semlyíkös : uliginosus, palu-
stris ; moorig NySz. 1261/1394 : De stagno verő quod
Selmekiis vocatiu- (OL. D. 520). 1268 : luxta paludem
Semlycus uocatam (Wenzel III.179). 1268/1347 : Ad
piscinam communem que Semlekus appellatur (Mon-
Strig. 1.555). 1353/1577 : Ad imum stagnum Zelmy-
kustow uocatum (OL. D. 4362, 1. AnjouOkm. VI.87).
1467 : Penes quandara vallem Selmekes vocatam
(Miiz.).

SEMLYÉKÖS, 1. semlyékes.

SEMLYÍKÖS, 1. semlyékes.

SÉMMIRE-KÉLLŐ : nequam, nihih [stb.]; nichts-
würdig, unnütz, unbrauchbar NySz. 1638 : Egy rósz
semmire kellő Bors örlö (OL. UC. 2/34).

SÉN, 1. sín.

SÉNDÉLY, 1. zsindely.

SÉNDÉLYÉZ, 1. bezsindelyéz.

SÉNG, SÉNG, 1. sing.

SÉNGÉS, 1. singés.

SÉNKÉL, sinkél : dono ; schenken NySz. 1592 :
Ittem Gyárfás Boldizsár senkelt vala énnékem egy
darab örököt ... és én is senkeltem vala az örökért
egy disznót hetedmagával, egy ón kannát [stb.] (Szé-
kelyOkl. V.152). 1596 : Adának nekem az egerpataki
uraim falustól egy darab tó helt . . . melyet jóakarat-
jok szerént falustól sinkelének (uo. 160 — 161). [Vö.
mégsénkél.]

SÉNLÖDIK, 1. sínlődik.

SENTENG?: 1478 : Item de curru Usones defe-
rente, una particula usonis vulgariter Sentheng voci-
tata (Teleki : Hunyadiak XI1.68).

841

SENYE- SÉRÉS

SERINC— SERTÉS

842

SENYE: [scaevola; linkhandig]. 1602: Senye
György (SzékelyOkl. V.312). [Vö. MTsz.]

SEPRŐ, seprű, söprő, söprű : scoparius ;
auskehrer NySz. (2. jel.). 1544 : Az söpröknek attam
neg karayczart (OL. Nád. 42). [?Helyn. szárm. : 1451 :
Gregorii de Sepreivd (OL. D. 29274).] [Vö. sértés-
seprő.]

seprő-fű : scabiosa vulgáris, temiifolia, artemisia ;
griudkraut NySz. 1638 : Seprű fü (OL. UC. 2/34).

SEPRŐS : 1522 : In SepreivshegMewleye (OL. D.

37354).

SEPRŰ, 1. seprő.
SER, 1. sör.
SÉR, L 1. sír.
SERDÜL, vö. fölserdűl.

SEREG-BONTÓ: bombarda NySz. (2. jel.).
1502 : Bombardis barbatis wlgo Zakalos et Sereg-
bontho (OL. D. 21123). 1506 : Pixides tharazk et pixides
Sereghontho (uo. 26121). 1523 : Barbate. SereghbontJio
(uo. 26305). 1542 : Seregbontho cum quinque szakalos
(OL. Nád. 40). 1548 : Egy seregbontoban het zakalos
(OL. UC. 99/7). 1550: Pixides duae vulgo Seregh-
bontho (uo. 75/40). 1557 : Pixides barbatae pragenses
iunctae currui vulgo Seregbontho in modum organi
compositae (OL. L. III. 16. 17). 1558 : Machina Bel-
lica instar organi facta Seregh Bontho diéta 7 Barbatas
coniunctas habens (uo.). 1602 : Bombardam compac-
tam, constantem ex sex pixidibus vulgo Sereghbontho
vocato [így] (OL. UC. 1/16). 1637 : Uagyon [a bástyán]
négy seregh bontó : Eggik tizenhat cyeös, jo uasas
kerekejuel Agyaual tengelyeuel, rudgyaual felhercze-
uel, hamfayual, es egyéb ezkeözejuel (uo. 14/43).

SEREGÉLY : ficedula, sturnus ; staar NySz.
1356/1359 : Locum captionis fiscedularam wlgariter
videlicet auium Seregei dictarum (OL. D. 37249).
1463 : Sub silua seregelfogo vocata (uo. 15903).

seregély-fi : [pullus sturni ; junger staar]. 1485 :
Ad eandem Siluam pullos auium quarundam wlgo
Seregeifiat transmisisset (Múz. Bethlen).

seregély-szőrű : [stuminus ; schwarzschimmel,
eisenschimmel]. 1692 : Seregélyszörü szürke kancza
ló (DebrLt., 1. Nyr. XXII.520).

SEREGÉLYES, seregélyös, seregílyös :
[sturnis copiosus ; reich an staaren]. 1323 : Posses-
sionem suam Seregelns nuncupatam (Körmend III/2,
Seregélyes 81). 1342 : Possessionem Seregylus (Anjou-
Okm. IV.196). 1385 : Seregeles, hn. (HazaiOkm. III.221).
1424: Thoma Scregelius (Pannh. 17/Mm).

SEREGÉLYÖS, 1. seregélyes.

SEREG-FA : ['?]. 1505 k. : Duo faretra cum sagit-
tis Ferrum scregffa [igy] Quatuor timpana turcica (OL.
D. 26142).

SEREGÍLYÖS, 1. seregélyes.

SERÉNC, 1. serinc.

1. SERÉNY, 1. sörény.

2. SERÉNY : agilis, alacer |stb.| ; mutig, hiutig,
frisch, beweglich NySz. 1422 : Benedicti Seren (Kör-
mend Acta II/4, Göd 34).

SÉRÉS, 1. sörös.

SERINC, serénc, szerénc ? : acerina cernua,
Hermán : MHalászat 11.825. 1549 : Uöttem lepen halat
es szerenczet [igy?] (OL. Nád. 41).

SÉRKÉS : lendinosus, lendiginosus ; voU kopf-
nüsse NySz. 1437 : Valentinus Serkes (OL. D. 13061).

SERLEG, selleg, sellek, sellyeg, serlek,
sörlök ? : pocuhun ; becher NySz. 1413/1418 : Duos
Chyphos argenteos wlgariter Serlik uocatos (OL. D.
10034). 1424 : Vnum ciphum argenteum quod dicitur
wlgariter surluk (uo. 11495). 1440 k. : Picaria Sirlegh
argentea (Akad. 11). 1448 : Tria picaria wlgo Zerlech
vocata (Múz. Bethlen). Octo peccaria in wlgo Serlek vo-
catas [igy] de argento reformatas [igy] (OL. D. 14134).
1458 : Due cuppe deaurate videlicet Serlech (Múz. Kál-
lay). Sex piccaria argentea serleg vocata (uo.). 1490 :
Quinque piccaria argentea que wlgariter nuncupantur
Scherleky (Körmend IV/5, nr. 45). 1504 : Piccarium
argenteum Sellegh dictum (uo. III/5, Zákány 34).
1505 : Vnum Ciphum argenteum wlgo Seleg (Lelesz
Acta 112/3). 1516 : Egh ewregh sellegh kyben harmad
fel gyra (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 204).
1519 : Vnam sellegh pectarium [így] de argento deau-
ratam (OL. D. 31025). 1521 : Duos Cyfos aut peccarios
Sellegh (Lelesz Acta 127/17). 1530 : Ciphus vnus
paruus sellyeg (OL. L. III.16. 17). 1533 : Ciphus vnus
Sellyegh vocatus (OL. Nád. 49). [Vö. csillék ?]

serleg-pohár : [poculum ; becher]. 1511 : Quatuor
piccarios wlgo Seyllegpohar (Lelesz Prot. 11.96). 1574 :
Egh bokor selliegh pohár (AdalZemplvmTört. V. évf.
340). 1635 : Vagyon egy fejér selliegh-pohár, mely
nyom egy lot híján girát No. 2. Vagyon más kisebb
sellieq-pohár , az széli aranyas, nyom girát No. 1.
lotot'2 (Mihaük: KassaÖtvTört. 222). [Vö. csillek-
poh-ár ?]

SERLEK, 1. serleg.

SERPENYŐ, csérpenyő,sérpenyű: 1) sartago,
lebes, frLxorium ; bratpfanne NySz. 1458 : Octo kaldaria
wlgo serpenew (Múz. Kállay). 1494 : Peccarium Mázas j
Cherpeneiv [így, olv. cserpenyö, vö. MTsz.] Mázas ij
(OL. D. 26076). 1528 : Vnum frissorium wlgo serpenytv
(OL. Nád. 42). Vnum frixorium wlgo serpenyic (uo.).
Vnum frissorium wlgo serpenyew (uo. 49). 1548 :
Lábas serpength. Vas labath (OL. L. III. 16. 17). 1561 :
Serpenyivnek walo was lab (uo.). 1638 : Malom korong
vezetek Serpeniö No 1 (OL. UC. 2/34). || 2) lanx,
lancula ; wagschale NySz. 1573 ; Libra vulgo serpeniö
(OL. UC. 77/1). II 3) lanx sclopeti; büchsenschale NySz.
1597 : Taraczk teoteo serpenieo 1 (OL. UC. 101/3).
[Vö. föld-, mázsa-, mérő-, réz-serpenyő.]

serpenyő- font: [bilanx; wage]. 1586: Libra uulgo
serpeniö fonth (OL. UC. 77/1). [Vö. «Statera: függesztő
funt, serpenyótlen Lantzos font» MA^]

SÉRPENYŰ, 1. serpenyő.

SERSZIH!: vulneror, saucior, oft'endor; verwundet,
verletzt wcrden NySz. 1694 : Mikor pedig az bíró
egyéb dolognak eligazítására megyén a szölö hegyre
tiszti szerint jár, és akkor törvény történnék lenni,
melyet el nem szenyvedhetne, az sérütt fél akkor mind-
gyárt idéztesse négy pénzzel (GazdtörtSzemle 1.169).

SÉRT : laedo, oífendo, saucio ; verletzen, verwun-
den, beleidigen NySz. 1452 : Petro Serthew (OL. D.
29493). 1461 : Petrus SeHheio (uo. 27906).

SÉRTÉS, sörtélyés, sörtélyös, sörtés: 1) seto-
sus, hirtus, hirsutus, hispidus ; borstig NySz. 1258 :
In iine montis Serles heyg [«niég kétszer ugyanigy»
Szám jcgyz.J (OL. D, 480). 1318 : Scandendo in sertés-

843

SERTESKE— SIKET

SIKETEDIK— SIMEON

844

hyg (iio. 1916, 1. AnjouOkm. 1.468). [L. még az össze-
tételeket.] II 2) sus ; schweiii NySz. 1683 : Tehene 3.
Sertése 4 (OL. UC. 3/32). 1737 : Időközben az pallásra
menvén az fatens meg\'izsgálni s. v. [olv. s. r. = salvo
respectii] az megölt só'rtélyeseinek aprólékjait, sok híját
találta s tapasztalta (Reizner : SzegedTört. IV.520).
[Vö. vad-sértés.]

sértés-marha : porcus ; schweine NySz. [sehwein].
1608 : Minden lábas marhám Eokreim, Teheneim,
Johaimis Sertés marhám mind prédára keoltek (MA.
NLI.254, eredetije szerint). 1635 : A sertés marhát
veszik a mo.stani időben a javának bokrát 23 f. 75 d.
aut. 22 f. (GazdtörtSzemle VIII.473). 1679 : Két három
esztendős sörtéllyes marha (KPénzügymLt. Himgarica).

sértés-seprő, -söprű : [scopae e setis factae ;
borstenbesen]. 1597 : Só'rtes só'prib (OL. UC. 101/3).
Só'rteliös seoprib (iio.).

SERTESKE : [deminutivum ad «sertés, 2» : dimi-
nutiv zu «sertés, 2»]. 1700 : E mi boldogtalan üdönk-
ben rétünkön és határunkon az árvíz igen elhatalmaz-
ván, azkiknek valamely sertéskéjek vagyon is, esztendőt
által jobbára más határokon legeltetik (GazdtörtSzemle
VII.404).

SÉSZTÁK, szészták: [soxtarius ; sechserj. 1638 :
Pénz vagion arannial tallérral szesztakkal [így] diitka
es polturak (OL. UC. 2/34). [Vö. tót sesták Bernolák ;
susták NySz. MTsz.]

SÉTÉR, 1. sajtár.

SETÉT, 1. sötét.

SÉTÍT, L sötét.

SÉVÉNY, 1. sövény.

SEVER? SEVÉR? L 1. sír.

SÍ, L sívó.

SIB ? 1. zsib.

SÍD, 1. séd.

SIETŐS: [festinans; eüfertigj. 1637: Ezekett
[bárányokat, kecskéket stb.] miuel karos iiolt az
baranyozas miatt be haytatni Fogarasban, az Leblekj
sieteös polgárok az szkotarral eggywt connumeraltak.
s- nekwnk az mayor biro így atta szambán (OL. UC.
14/43).

SIGÉR, 1. sügér.

SIGÍR, L sügér.

SIHER ? SIHÉR ? 1. 1. sír.

SIKÁTOR : angiportus ; enge gasse NySz. 1392 :
Possessionum Porwa et Sykator vocatarum (Pannh.
3/V). 1478: In possessione Sykathor (OL. D. 18145).

SIKE ? 1. süke.

SIKERES : glutinosus, bituminosus, víscosus ;
ziihe, kleberig NySz. 1415 : Viam herbosam Sykereswth
vocatam (KárolyiOkl. 11.23). 1497: Anthonio Sykeres
(Lelesz Acta 105/4). [Vö. síkeri-sár MTsz.]

SIKET, süket : surdus ; taub NySz. 1332 : Media
pars silue %/:eífeneuerdeu vocate (Múz.). 1338 :
Symonis dicti Siketh (OL. D. 882). 1338/1395 : Simonis
dicti Syketh (Múz. Jankowich). 1365 : Ad quandam
vallem Sykcth\\&\\\g dictam (OL. TÜ. 18/15). 1393/1446 :
Demetrii dicti Syketh (OL. D. 7914). 1402 : Stephanus
Syketh (ZichyOkm. V.295). 1418 : Emerico dicto Swketh

(Múz. Kállay). 1425 : Andrea Syketh (Múz. Kisfaludy),
1433 : Francisco Syketh (OL. D. 12563). 1434 : Gre-
gorio Siketh (Múz.). 1435: Paulum Syketh (Múz. Kál-
íay). 1438 : Stephano Syketh (Lelesz Acta 54/11). 1449 :
Ade Syketh (SztárayOkl. 11.443). 1475 : Michaele Sy-
keth (Lelesz Acta 85/22). 1478 : Mattheo Syketh
(Múz. Kállay). 1485 : Benedictus Syketh (Veszpr. 11,
Merenye). 1492 : Michael Syketh (OL. D. 36992). 1505 :
Sebastiano Syketh (Pannh. 34/N). 1508: Stephano
Syketh (Múz. Kállay). 1512 : Valentino Syketh (Lelesz
Acta 120/14). 1548 : Laurentius Syketh (OL. RDecim.
ZempL). 1602: Süket Péter (SzékelyOkl. V.217).

SIKETEDIK, vö. mégsiketédik.

SIKOLTÓ, L sikoltyú.

SIKOLTYÚ, csikata? csikolté, csikoltó,
csikóté, csikótó, sikoltó, sikótyó : vinculum
catenarium temonum, jugamentum, vinculum Mgneum
in conjunctione jugorum bovinorum ; deichselband
NySz., ein hölzernes Baud, das das Ochsen-Joch
zusammeu bindet PPB. («tsikoltú» a.). 1444 : Adamus
(Sí/Aioíi/to (Lelesz Acta 57/ 12). 1469: Ladislaum Chykoltho
(OL. D. 16923). 1470: Petro Chykatha [így? olv- «Chy-
kathe» ?] (Körmend, Heim 546). 1487 : Georgíi Chy-
koltho (Múz. Hanvay). 1513 : Vomeres ad aratra duo,
chykolthe ferrea quatuor (OL. D. 26151). 1520 : Ad
currum wlgo Chykoltho de ferro feci parare (uo.
26232). 1569 : Breues catenae ferreae chykotho vocatae
(OL. UC. 18/15). 1597: Tesla czikotestul (uo. 101/3).
1658 : Két szőke jó ökör harangostól, tézslástól,
jármostól, kötelestől, sikotiostól (Radváuszky : Család-
élet 11.332). [Vö. sikattyú MTsz.] [Vö. vas-sikoltyú.]

SÍKOS : lubricus, levis, labídus ; glatt, schlüpfrig
NySz. (1. jel.). 1351 : Trés Jnsulas Kenche Syhis
[a. m. síkos "?] et Nogyerdew nominatas (OL. D. 4Í93).
1470 : Petrum Sykos (Forrás ?). 1594 : Az thoroni
alat ualo thar házban . . . Egj sykos kis vthi oltár
No 1 (OL. UC. 78/7). Az vr zenes hazában. Aztal
uagjon No 2. Sykos secczel zek wagjon No 1. Karos
ze'ek uagjon No 3 (uo.). 1637 : Keöreös keorwl az
palota nyomtatott síkos virágos kilencz beör kar-
pitokal be vont (uo. 14/43). [Vö. 2. sik NySz. ?]

SIKÓTYÓ, 1. sikoltyú.

SIL? L sün.

SILA-PÉNZ : [?]. 1550 : Egh syla pénznek kyt
mondnak (OL. Nád. 42).

SILDŐ, 1. süldó'.

SILÉP ? 1. zsilip.

SILIB ? 1. zsilip.

SILIP ? 1. zsilip.

SILLA : [?]. 1327 : Quidam fluuius qui Silla duna
uocatiir exit de Dauubio (OL. D. 2463). 1386 : Pi-
scina Silla (uo. 7182). [Vö. NySz.]

SILLING-POHÁR: ["?]. 1591: Egy sillingh [így?]
pohár mind fedelestül lűom keth girath tj'zen egh
latot (OL. Nád. 48).

SILLŐ, L süllő.

SILÓ ? 1. süllő.

SILT, 1. sült.

SILY, L süly-(fű).

SIMEON, 1. Simon.

845

SIMÍT— SING

SINGÉS-SIPÖLC

846

SIMÍT, vö. fölsimít.

SIMON, Simeon: Simeon Kr. 1217: Reliqui
iiero Zoud Simeon Micahel vnucha cum eorum suc-
cessoribus exequias faciant (Veszpr. 12, Nagypécsöl).
1258 : Peteu Dániel Almus Bohas Jaco et Symun
(Pannh. 6/Dj. 1275 : Ad terram /Sí/wíonreuidifev voca-
tam (OL. D. 908). 1324 : Castrum seu Turrym Symon-
thurnya vocatam (no. 2223). 1332 : luxta flunium
dietum SimonmzQ (Múz. Nagy Gábor). 1393 : Ten-
dendo vsque ad monticnlnm (Sí/wíonhalma vocatnm
(Múz. TörtTárs. 1). 1420 : Duas vineas vnam Nogzenle
aliam Smo/izenley vocitatas (Veszpr. Regn. F/112).
1437 : Simon hegedes (HazaiOkl. 398). 1449 : Térre
%monremethefeldew aliter Monohfeldew vocato (Kör-
mend II/8, Monachfölde 79). 1475 : Porcionis possessio-
narie Boths?/Hiowewlese vocate (Múz.). 1477 : Quandam
cnriam desertam SymonryzG vocatam (KárolyiOkl.
11.459). 1478 : Castrum %monthornya (OL. D. 18145).
1596 : Simon Rostaketeo (OL. UG. 28/42).

SÍN, sén : 1) [canthus, ferrum plánum ; rádschiene,
schiene]. 1417 : Sedecim cubnlis auenarum et totidem
vlnis ferri wlgo sen dicti (Múz. Kisfaludy, 1. SoprOkl.
11.39). II 2) [tegumen brachii, ocrea ; schiene, arm-
schiene, beinscbiene]. 1490 : Feghwcrdrek [így] ad
homines Kareltliewzew Labelthewzew cum omnibus
attinenciis Karelthewzew Syn ad homines Labelthewze
ad vnum hominem pertinens (OL. D. 26048). [Vö.
Lumtzer-Melicli : Deutsche Ortsn. n. Lehnw. 236, «sing»
a.] [Vö. sing.]

sín-szeg : clavus canthi Kr. ; radnagel BM. 1544 :
Vöttem sen zeget (OL. Nád. 41) [Vö. sing-szeg NySz.]

sínszeg-fejező, -fejedzö : [pistillus ad clavos
canthorum conficiendos ; radnageleisen]. 1616/1643 :
Sinzegh feieczeő No. 1. Lapos szegh feieczeö No. 1.
Lecz szegh feieczeö No. 1. Patkö szégh feieczeö No.
1 (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VL126).

sín-vas : canthus MA^ ; eiserne radschiene MA.
(1708-i kiad.) ; [ferrum plánum ; schiene ; vö. még «sín»
2. jel.]. 1462 : Sinwas quatiior personis competencia
finews (Múz. Kállay). 1493 : Sex zakallos integres
Centum decem et octo Symvas 35 ligatura Zauarum
ferrearum que wlgo was vezeu dicimtur (Körmend,
Stat. ant. major. 27/11). 1516 : Ferrum syn was (OL.
D. 26169). Ad porta celarii pro quatuor sark et
quatuor heweder et pro zar dedi syn was (uo.). 1518 :
Ad paruas bigas wlgo thaliga pro laboracione karyka
et thengel dedi ferra syn was (uo. 26184). 1520 :
Ferra wlgo sen tvas (uo. 26232). 1528 : Cum ferramen-
tis wlgo keth syn ivasal (OL. Nád. 49). 1545 : Az fa
hordó tar szekérre üttettem eg vy sen vasat (uo. 40).
1553 : Duas ligaturas Sen tvas ad Currum tauernicum
(uo. 49). 1566/1572 : Zsendelszög es sén-vas, három
forint árra, húsz pénz árra (KárolyiOkl. III. 365). [Vö.
sing-vas.]

SINDÉLY, -ES, 1. zsindely, -és.

SINDÉLYÉZÉS, 1. zsindélyézés.

SING, séng, séng : h ulna ; elle NySz. (1. jel.)
1458 : Johanne Scng (Lelesz Acta 69/27)'. 1528 : Pan-
niim londys vlnas syngh XII (OL. Nád. 42). 1544 :
Neg seng uaznat iszaknak vtra kociban hol iialot benne
hordozni (uo. 41). Vöttem zöld uasznat neg senget
(uo.). 1546: Bakachyn emi XIIII sengh (Múz. Kis-
faludy). 1549 : Azzonyom zoknyaya kebelere pre-
mezny egh sengh purpiant (OL. Nád. 48). 1555 :
Három sing aranyal zyvth párta (uo.). 1558 : Poztho
mettöknek, Reífek Singek, igaz es pechetes legyen
(OL. D. 37Ü06, 1. GazdtörtSzemle VI.136). 1588 : Száz
singh temérdek waznath (OL. UC. 64/35). jj 2) [laraina ;

platté]. 1548 : Ittem in eiusdem edibus lamne vt di-
citur vlgo syng I (Múz. Kapy). [Vö. Lumtzer-Melich :
Deutsche Ortsn. u. Lehnw. 236.] [Vö. erdő-sing; sín.]

sing-vas : canthus MA^ ; eiserne radschiene MA.
(1708-i kiad.) ; [ferrum plánum ; schiene]. 1519 : Ferra
senghivas (OL. D. 26200). Ferra senghwas (uo. 26198).
1520 : Ferra sengh was (uo. 26219). 1556 : Teretes
ferri wlgo Syngtvas 107 (OL. UC. 99/27). 1669 : Egy
mázsa rudvas nyáron hámorban 3 frt 75 dénár A
városban rudvas 3 frt 50 dénár Nyárban singvas 4
frt Télben singvas 4 frt 60 dénár (GazdtörtSzemle
1.91, kovácsok árszabásában). [Vö. sín-vas.]

SINGrÉS, séngés : [cubitalis ; ellenlang]. 1469 :
Georgius Senges (OL. D. 32365). 1588 : Éregh hal
hozás fel singes mindenik, kith abrakhalnak hiwnak
minden pénteken megh hozzak (OL. UC. 64/35).

SINKÉL, 1. senkél.

SÍNLŐDIK, sénlődik : morbum, aerumnas per-
petior ; ki-ankeln, leiden NySz. 1705 : Ezen Gyermek-
ágjában az Felességem sokáig sénlödödött [igy ? oiv.
sénlödött] (AdalZempIvmTört. VI. évf. 204).

SINÓR, 1. zsinór.

SINYÓR ? 1. zsinór.

SÍP : 1) syrinx, fistula, tibia, uter ; pfeife NySz.
1548 : Az orgona sypya (OL. UC. 99/7). 1648: Haiiirau
teöreö vas zop Vas sip kikkel az üveget fuyák fel
(uo. 10/63). II 2) [sagitta, telum ; pfeil]. 1500 : In
ipsum quatuor vei qiiinque telas [igy]^ wlgo syp non
sagittasset (Múz. Kisfaludy). [Vö. <í~Sip, sagitta, spi-
culum, telum, der Pfeil, nyil» Bernolák.] [Vö. táro-
gató-, tömlő-síp.]

SIPZ? 1. csipke

SÍPOS : fistulator, flator, tibicen [stb.] ; pfeifer
NySz. 1222—77 : Ladizlaus Sypus (Kubinyi : MTört-
Eml. 1.99). 1398 : Johannem Sypus appellatum (Zichy-
Okm. V.67). 1400/1403 : Johanne Sypus (OL. D. 1430).
1402 : Briccio dicto Sypus (Veszpr. 4, Csopak). 1414 :
Jacobum dietum Sypus (Lelesz Acta 34/29j. 1416 :
Stephanum Sypos (OL. D. 10528). 1424/1498 : Thome
Sypos (uo. 12800i. 1425 : Jacobo Sypus (Körmend,
Heim 745). 1429 : Johanne Syptis (Lelesz Acta 48/75).
1435 : Georgium Sypus (Múz. Kállay). 1445 : Blasio
Sypus (Veszpr. 11, Maros). 1449 : Paulum Sipos
(Múz. Dancs). 1459 : Stephano Sypos (Múz. Kállay).
1463 : Clementem Sypus (OL. D. 15875). Johanne
Sypxos (uo. 15882). 1468 : Benedicto Sypos (Múz.
Becsky). Johanues Sipus (Múz. Kállay). 1475 : Clemen-
tem Sypos (Körmend, Heim 566). 1479 : Emericum
Sypos (Lelesz Acta 89/29). 1482 : Vincencius Sypws
(Körmend III/3, Baráti 83). 1487 : Vincencio Sypos
(uo. III/5, Zob 51). 1493: Petro Sypos (Lelesz
Acta 101/31). 1499 : Benedictum Si/pos (uo. 107/2).
1504 : Thoma Sypos (uo. 112/9). 1505 : Benedicto
Sypos (Pannh. 34/N). 1507 : Gregorius Sypws (Múz.
Kállay). 1517 : Georgio Sypos (Lelesz Bercs. XV.4).
1544 : Az szent istuan toráabeli siposoknak attam
úolczuan pénzt (OL. Nád. 40). 1550 : Attam az hege-
dősöknek húszon öt pénzt Az siposoknak húszon öt
pénzt Az diskantoroknak húsz pénzt (uo. 41).

SIPŐC, sipölc: [lictor, accensus; hiischer, scher-
ge?]. 1587: Sypölczöknck az öz löwöknek bibalist
attak (OL. Nád. 40). 1597 : Sypolcz Petór haza Sypolcz
András haza (OL. UC. 12/42). Sypöeh János (uo.).
Sypöcz János (uo.). Sypolcz János (uo.). [Családnévül
máig fönnmaradt. Vö. lengyel siepacz.]

SIPÖLC, 1. sipőc.

847

SIR— SISKA

SISKA— SiVÓS

848

1. SÍR, sér, sever? sevér? siher? siliér?:
sepulclirum, bustum, tiimba ; grab NySz. 1055 : Ten-
dit usque ad leau siher indeque ad aruk fee (Pamih.
Tih. 1/1). [Vö. 1095 : Inde per sepiilchrum puelle
tenditiir ad uallem in qua est/ossa (Pannh. 15/0o).]
1193 : Inde ad leajn Sewcr iOL. D. 27). 1252 : Ibi est
méta capitalis in monticiüo Ozolser [a. m. sir?] uocato
(uo. 369). 1264: Uenit usque ad lociun qui dicitur pagan-
ser (OL. D. 571, «Hont vármegye, Palahta, Kui-tus folyó
mellett» Szám. jegyz.). Deinde uadit ad unum mon-
ticulum qui dicitur similiter paganser (uo.). [Latin
kifejezéseit 1. «pogány» a.] 1269 : Protenditur per duas
metas ad quendam monticulum qui dicitur serbolm [a.
m. sir?] (Múz. Jankó wich, 1. Kubinyi : MTörtEml. 1.65).
1304/1464 : Venit ad vnam metam OprosiV voca-
tam (Múz.). 1307 : Ad vnum monticiüum qui Buensere
nominatur (MonStrig. 11.576). 1353 : luxta virgultum
%rliarazthya dictum (Múz.). 1354 : Veniet ad quoddam
monticulum Aproseer nominatum (Lelesz Met. Sza-
bolcs 18). 1396/1403 : Sepulclirum predicti fratres
Salamons.í/?-í vocari asseruissent (Forrás?). 1402: Sepul-
chrum predicti fratres Salamonsere vocari asseruissent
(OL, D. 1430:-. 1427 : Prediis Pogansycr Zylas tlieleke
Ekerithotheleke (Múz.). 1469 : Terrarum arabilium ac
pratorum fenilium et Siluarum necnon lacuum Hor-
gasthohath Adomassí/rí/hath [a. m. sir ?] Boganthawa-
mezeye Homokoszygeth Batthawamezeye (Lelesz
Aeta 80/12). [Vö. Munkácsi: Árja és kaukáz. elemek
539.]

sír-ásó : [fossor], vespillo ; totengraber NySz. 1619:
Andreas Syraso (OL. UC. 18/18).

sír-kő : cippus, lapis sepulchralis Sí. ; [grabstein].
1193 : Inde ad setjr kev (OL. D. 27). 1492 : Prope
lapidem Serkeiv vocatam (Pannh. 50/A).

2. SÍR : fleo, ploro, lacrimo, lamentor [stb.] ; weinen,
klagen NySz. 1456: Johannes Syro (OL. D. 15088).
1469 : Petro Syro (Veszpr. Regn. K/154). 1470 :
Matlieo Syro (Körmend, Heim 546). 1475: Johanne
Syro (OL. D. 17660). 1481: Sigismundo Syro (uo.
18534). 1494: Nicolaum Síjro (Lelesz Acta 102/5).
1502 : Andrea Syro (Múz. Justhj. 1587 : Relicta
Stephanj Syro (OL. UC. 46/74).

SISAK : 1) galea, cassis ; helm, sturmhaube NySz.
1405 : Quandam Cassidem wlgo Sysak dictam (Múz.
Hanvay). 1458 : XV pilei wlgariter Sysak nigri Trés
mundate (Múz. Kállay). Vna Sysak deargentata
(uo.). 1462 : Trés galee wlgos [igy ?] Sysak íinews
Vnum Bai-th (uo.). 1506 : Item wlgo syssak (OL. D.
26120). 1526 : Item debet vnum bokor daru thoU et
vnam thecam argenteam et vnum sysak (Múz.).
1530 : Vnum aurum cum quo deaurauit Sysak (OL.
Nád. 43). Syssak. Copya (OL. L. III. 16. 17). 1542 :
Syssak Karwas Keztyw vs'as (OL. Nád. 40). 1544 :
Attam komlosinak hog az batfanak sysakot vegén
(uo. 42). 1557 : Bacculae vulgo Syssak (OL. L. III.
16. 17). 1572 : Az egyk sysaknak az pofayaba orh
uasaban az nyak uasaban toltokaual es mynden
aprolekyaual egetembe (OL. Nád. 47). Ezwst sysakban
cymer boghlar nekyl (uo.). 1599 : Égj aranjas sysak
ezewst araujas tol tokawal es orwasawal (OL. L. III.
16. 17). 1638 : Egy abrak merő Sisak (OL. ÜC. 2/34).
II 2) operculum ; sturz NySz. 1638 : Ezen eöregh
Konihan vagion egy io Eöregh Tűzhely, Melien vagion
Egy eget bor egetö katlan, Reghi Fazekával Cziöb-
revel Sisakiaval es kct Cziövevel eggiüt (OL. UC.
2/34). [Vö. vas-sisak.]

1. SISKA : tormenti genus ; eino art kanone NySz.
1419 : Thoma dicto Siska [a. ra. «2. siska » ?] (Zichy-
Okm. VI. 560). 1542 : Ibidem Tharazk weres. Ibidem
szerdahely syska (OL. Nád. 4Ü). 1549 ; Tormentum

paruum ferreum siska vocatum (OL. UC. 75/41).
1552 : Tharazk. Syska. Mozar pattanthyw (OL. NRA.
1648/27). 1553 : Falconeta syska vocata (OL. UC.
50/24). 1564 : Falkonetae 3 quarum vna nimis breuis
Sisca vocata (OL. L. III. 16. 17). 1594: Restal siska
ágiastul No 1. Vágjon mas siska agi neikeöl No 1
(OL. UC. 78/7). 1603: Gregorius Siska [a. m. «2.
siska» ?] (SzékelyOkl. V.261). 1637 : Egy jo hozzu
siska (OL. UC. 14/43).

siska-pattantyú : [cv]. 1597 : Apró mosar aliter
siska paUantiu (OL. UC. 101/3).

2. SISKA : avis genus ; ein vogel NySz. 1419 :
Thoma dicto Siska [a. m. «1. siska» ?] (ZichyOkm.
\T.560). 1603 : Gregorius Siska (SzékelyOkl. V.261).
[Vö. 1—10. siska MTsz.]

SIT : [opera, opus diurnum ; tagschicht, tagliche
arbeitsperiode]. 1710 : Bányász sitvágók, egy sit után
[fizetésük] per den. 25. Érczvágóknak 1. pár ércztűl
íl. 1. Fa-miveseknek egy sit után den. 30. Hunk-fu-
tóknak egy sit után den. 28. Első kovácsnak egy
sit után den. 30 V2 [stb.] (TörtTár 1881. évf. 377,
felsőbányái munkásokról). [Vö. MTsz. ; sikt, sitt Szeöke :
BánySzót. 173 ; Liimtzer-Melich : Deutsche Ortsn. 11.
Lehnwört. 237.]

sit-fa : 1556 : In Syluis ad eandem fodinam per-
tinentibus ligna Sytfa vocata brachiorum 600 (OL.
UC. 99/27, nagybányai inventariumban). In Syluis ad
eandem fodinam pertinentibus sünt lignorum Schitfa
[így] vocata [igy] brachia 1055 (uo.). [Vö. «Sitfa, régi,
már csak emlékezetben, de nyelvjárásban, közhaszná-
latban nem élő szó. Mikor még a múlt század elején
Felsőbányán tűzzel fejtettek a bányában, sitfá-iiak
nevezték a bányában tüzeléshez használt fát. Ma már
csak a régi emberek emlékeznek reá» Sasi Nagy
Imre bányamérnök közlése, 1904.]

sit-vágó : 1710 : Bányász sitvágók, egy sit után
[fizetésük] per den. 25. Érczvágóknak 1. pár ércztül
fl. 1. Fa-miveseknek egy sit után den. 30. Hunk-fu-
tóknak egy sit után den. 28 [stb.] (TörtTár 1881.
évf. 377, felsőbányái munkásokról). [Vö. NySz.]

SITÉ, 1. sütő.
SITÉS, 1. sütés.
SITÉT, L sötét.

SITKE : [?]. 1679 : Csonka rőt ökör, horgas rőt
ökör, konya sitke kurtás ökör (DebrJk., 1. Nyr.
XXXII.158). 1680 : Sitke hegyes csonka fülű horgas
ökör (uo.). [Vö. sütke MTsz. ?]

SITŐ, 1. sütő.

SIV, 1. süv.

SIVATAGOS : [horrendus ; schrecklich, entsetz-
lich ? ; plorans ; weinend ?]. 1422 : Stephanus Syua-
thagus (OL. D. 11283). [Vö. sivatag NySz. ; 1. sivatag
MTsz. ?]

SIVEG, -ÉS, 1. süveg, -és.

SÍVÓ : plangens, vociferans ; heulend, brüllend
NySz. 1464 : Nicolai Sywo (Lelesz Acta 75/18). 1469 :
Mathias Sywo (OL. D. 32365). 1472: Albertus Syivo
(Múz. Kisfaludy). 1478 : Paulum Sywo (Körmend,
Heim 590). 1522: Clemens Syivo (OL. D. 37004).
Demetrius Siwo (uo. 37328).

SÍVÓS?: [plangens, vociferans; heulend, brüllend].
1504 : Johannes Syivos [a. m. sivós ?J (Múz. Kállay).

849

SKARLÁT -SNEF

SÓ

850

SKARLÁT : [coccum] ; scharlach NySz., [schar-
lachtuc.hj. 1448 : Pannos diversos, vulgo scarlath et
holozpazto vocatos iSztárayOkl. 11.412). 1451 : Pannos
diversos, vulgo scarlath et olazpaztho vocatos (uo. 479).
1458 : Vnam Stragulam de panno Scarlath cum Spintere
wlgo kapch (Múz. Kállay). 1516 : Egli keek kamoka
zokuya, Egh skarlát zokuya (OL. D. 26867, 1. Zolnai :
Nyelveml. 205). 1528 : Ex panno skarlath (OL. L.
(II. 16. 17). 1671 : Tapetes Turcici vulgo skarlatzüajeg
(KPénzügymLt. Hungarica).

SKATULA, 1. skatulya.

SKATULÁCSKA, 1. skatulyácska.

SKATULYA, éskátul(y)a, éskatul(y)a, iská-
tul(y)a, iskatul(y)a, skatula, skátul(y)a: cistel-
hüa, cisteUa, capsula,theca,capsella; kastlein, schachtel
NySz. («iskátula» a.). 1544 : Három scatulat (OL. Nád.
40). Vöttem eg öreg eskatulat (uo.). 1564 : Eg sca-
tulaba nisthek (uo. 49). Eg scatulaha vannak layst-
roinok (uo.). 1594 : Egi iskatulaban ualami maruaniok
es ostáblához való fa karikák (OL. UC. 78/7). Egy
eöregh iskatula (uo.). 1597 : Egj kerek skatulaban
Lo feostenj való kana telj (uo. 101/3).

SKATULYÁCSKA, eskatul(y)ácska, és-
kátul(y)ácska, skatuíácska, skátul(y)ácska:
[deminutivum voeis «skatulyai> ; diminutiv zu «ska-
tulya»]. 1556 : Eg skathwlachkaban görögh feyer (OL.
Nád. 48). 1596 : Egi eskatulaczhaba (OL. L. III. 16. 17).

SKOLA, L iskola.

SLAK, 1. salak.

SLEJT : parvi pretii, [nequam] ; schlecht. gering-
fügig, nichtsnutz NySz. (1. jel.l. 1462 : Octo anfore
plumbee magne et parue Sleyth (Múz. Kállay). 1504:
Terciam [subbam] verő Sleyth (Körmend Acta 111/5,
Zákány 34). 1538 : Sleit poztobol dolman (OL. Nád.
48). 1541: E;^ nadrágot az vörös sleit poztobol (uo.
40). 1550 : Belleni ualo sleyt poztot (uo. 42). Sleit
poztot auatlant (uo.). 1558 : Panni sleyth emi vlnas
sex (uo. 48). Ewth schleit pobar (OL. L. I.l). Pannum
sleyt sárga (OL. Nád. 48). 1597 : Ibidem nap enezet-
röl, három határban kölömb kölömb fele szalma, elég
sleiteol rakua (OL. UC. 101/3).

SLÉZIA- GYOLCS, slézsia - gyolcs : schle-
sische leinwand NySz. («sziléziai-gyolcs» a.) 1799 :
Egy karmasin szinű, selyemmel és aranynyal meg-
varratott abrosz, körös környül és a közepén átaljá-
ban nagy virágokkal ; slésia [olv. slézia v. slézsia ?]
gyolcs. Egy slésia gyolcs abrosz, négyszegletű forma
(CanonVisit. 213).

SLÉZSIA-G-YÓLCS, 1. slézia-gyolcs.

SLÓG, 1. islóg.

SLÓGOS: lunariis ornatus; mit flittern geschmückt
NySz. 1567 : Egy orcza keoteo keoteses slogos (For-
rás ?). [Vö. islóg.J

SLÓGOZ, vö. raégslógoz.

SMARAGD: smaragdus NySz. ; [smaragd]. 1516 :
Egh Nasfa kyben egh Rosa dyamanth wagyon. egh
smaragd, egh gywngh sem. keth Rubynt Rosa Maas
Nasfa egh Rosa dyamanth egh lean. három gywngh
sem. egh smaragdh keth Rubynth gywngyes lewe-
gewel (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 203). Egh
smaragd gywrew (uo., 1. Zolnai id. m. 204).

NEF: [scolopax] ; schnepf NySz. 1760: Egy
vadruczáért [lövöpénz] d. 2., egy vagy két szárcsáért

Magyar Oklevél Szótár.

d. 3., egy pár snefért d. 3., egy erdei snefért d. 4
(GazdtörtSzemle VII 421). [Vö. erdei-snef.]

SÓ, sa-, sajt, sajta ? sojt, sót : sal ; salz
NySz. 1138/1329 : In uilla Sahtu sünt allatores Salis
quorum nomina sünt hec (MonStrig. 1.94). 1200 k. :
Usque ad fluidum Soujou (Anon. 17). luxta fluuium
Souion (uo. 22). 1228/1357 : Intrat in Soyou [«Erdély-
ben» Szám. jegyz.] (HazaiOkm. VI.22). 1240 k. : In
eodem predio hec sünt nomina aratorum Petur Sov
[a. m. só ?] Pyncust Kathina Sita (Pannh. 61/8). 1272 :
Herrico bano de Wazara et de Sov (Veszpr. 10,
Palaznak). 1282 : Campos in magna silua quorum
nomina sünt hec Nadmezeu Soumezeu (OL. D. 1133).
1282 k. : Circa flumen Soio (Kézai, 1. FontDom. 1/2.
72). 1288 : Villás nostras regales Sowar et 6'opotok
uocatas im Comitatu de Sarus existentes simul cum
fossato seu puteo salis ibidem existenti (Múz. Soós).
1291 : Terram suam Sohttehik [« Szászváros meí-
lett» Szám. jegyz.] vocatam (OL. D. 1334). Cadit
ad fluuium Sajo (uo. 1332). 1293 : Primo incipit in
fluvio Soyow in quodam íoco Apath rewy uocato
(Múz. Hanvay). 1319 : Soio, hn. (AnjouOkm. 1.537).
1324/1354 : In portum aque Thicie quod Sowrew
nuncupatur (OL. D. 4459). 1325/1347 : Eundem fluuium
Sajo (Körmend II/4, Miskouch 67). 1327 : Posses-
siouis Soupotak vocate (Múz.). 1328 : Possessione
Soiv^iatak cum parte Salis putei (Múz. Soós). 1338 :
Cuiusdam molendini ipsorum super fluuio <S'ayowyze
(Forrás ?). 1363 : Quadam Piscina S'ayomortuaya (OL.
D. 5185). 1368 : Quandam magnam viam wlgo Sohor-
dowth vocatam (uo. 25769). 1384 : A fluvio -S^ayo in
loco Kewesrew nominato (Fon-ás ?). 1411 : Incepissent
a plaga meridionali in loco Thalaborso?í;a vocato a
foueys seu salifodinis ibidem habitis (Lelesz Met.
Mármaros 21). 1505 : ^^owar, hn. (Múz. Soós). 1544 :
Wöttem ebedre halat sóban es éles leuel (OL. Nád.
40). 1548 : Az theredeket intéztek negywen so zamaba
es wgh attak el kelteny (OL. UC. 99/7). 1566:
Wam so War saiva Dugítia so Pénzes so (OL. Nád.
49). 1594: Oregh kerek soo (OL. UC. 78/7). 1616/1643:
Vgyan azonn Gepél házban nagyon . . . Eött soő
uonno bőr sák Mostan csak négy nagyon (OL. Instr.
42, I. GazdtörtSzemle VI.124). 1643 : Négy so vouyó
vas kapa. Négy so hanyo lapát (uo., I. GazdtörtSzemle
129). [Vö. sajtalan CzF.] [Vö. duga-, kamara-,
karika-, kő-, kúp-, pénzes-, tini-, vám-só.]

só-akna: salifodina PPB., salina; salzgrube NySz.
1411 : Attigissent veteres foueas seu salifodinas wlgo
Sooakna vocatas (Lelesz Met. Mármaros 21). 1411/1492 :
Attigissent veteres salifodinas wlgo Sooakna vocatas
(Múz. Ibrányi). 1643 : Boczátattunk mi az Specificalt
Soo Aknának revisiojara (OL. Instr. 42, 1. Gazdtört-
Szemle VI.118). Az Soo Aknának kíílsö, de kínai-
képpen belseö Allapottiat diligenter ad occulatam
vévén [stb.] (uo., 1. GazdtörtSzemle 119).

sóba-főtt : [in aqua salsa coctum ; in salzwasser
gekochtes[. 1544 : Wöttem sóba fölnek ket czukat
(OL. Nád. 40). Ebedre éles leuel es sóba fötnck walo-
nak halat uöttem (uo. 41). 1572 : Vermeuel ualonak
es sóba főt tykfynak egh funt zalanat (uo. 40). [Vö.
1603 : Valiion az ti Lutheristatok [így] chiac sóba
fót tehenhussal laknake, midőn az Catholicusoc sóba
főt cziukat eznec (Pázmány : Felelet Magyarinak 99,
olv. : 95). Vö. MTsz.]

só-bánya : salina ; salzgrube NySz. 1643 : Miuel
eö feöl[se]ghe az my keg[ye]lmes Vr[un]k paranchio-
lattyaból, az Nemes Posony Magyar Camara nekünk
azt intimallja, hogy az Sowary Soóbanjat . . . bizo-
nyos személyek által reuidealtassuk [stb.j (OL. Instr.
42, 1. GazdtörtSzemle VL117).

54

851

SÓ

SOBRÁK— SÓDAR

852

só-ér : [véna salis] ; salzader BM. 1643 : 39 Eöké
szallitattot melliebben [a sóvágó hely], az kiben szép
Soo Ereket találtának (OL. Instr. 42, 1. Gazdtört-
Szemle VI.120).

só-főzés : [coctio salis ; das salzsieden], salzsie-
derei BM. 1643 : Az Aknahoz való Épületre, és az
Soö főzésre való fát hozatni (OL. Instr. 42, 1. Gazd-
törtSzenüe VI.121).

só-fó'zó' : [qui salem coquit] ; salzsieder, hallor BM.
1643 : Tobias Ritter Soófeözeö Matthes Schmid Soó-
feozeő (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.122).

sófőzó'-huta : [officina salaria ; sudhütte]. 1643 :
Miczoda haszna lehetet mind az Aknának, s-mind az
Soo feözö Hutának (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle
VL120). Az Epperjes varossá Speciíicalt Aknát az
Soo feözeö kutmal eggiut Egiék [igy] Concivis Attiok-
fioknak Mihalyko János Uramnak Ai-endaban attak
Négy Száz forintban Esztendeigh (uo., 1. Gazdtört-
Szemle 121).

sóh.ány ó-lapát: [pala salaria; salzschaiifel]. 1643 :
Négy so vonyó vas kapa. Négy so hanyo lapát (OL.
Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.129).

só-h.áz : depositorium salis Kr. ; salzhaus BM. 1548 :
Az so haz elewt (OL. UC. 99/7).

só-jövedelem : [proventus salarius, annona : salz-
einkommen]. 1643 : Annak az Banyának So jeőve-
(lelme mennyre ment (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle

VI.118).

só-kamara, -kamora : 1) [cella salaria ; salzkam-
mer], 1616/1643 : Az Soő kamaráhan eggy vy szing-
hez ualo hárs keöttel (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle
VI. 123). Máas felölis nagion kett söo kámora de
tapaztatlan Az eggik soö kamarában uagion kett vas
mása mertek (uo., 1. GazdtörtSzemle 124). 1643 : Ott
alatt nolt egy hituan so tartó kamara. Most az hellyet
vagyon kett nagy eöregh so komora [igy] ió epiiletben
(uo., 1. GazdtörtSzemle 129). || 2) [«camera saMum», «ca-
merariatus salium», officium saliuarum; salzamt], 1574:
Mi Kornis Mihály szentpáli, székel sókamara fö tiszt-
tartója és.Lázár Ferencz szentannai, marosszéki király-
bíró . . . adjuk emlékezetre mindennek [stb.] (Székely-
Oki. V.95). [Vö. Bartal, a föntebbi latin kifejezések
a. ; «Alabarthes [olv. alabarches] : Latiné : saüs prse-
fectíís : Ső kamora ispán : vei : maghlas» Gyöngy-
Szót. 873. sz.] [Vö. kamara, 2. jel.]

só-kút : [fons salarius, «puteus salis»; salzbrunnen].
1299 : Ad quandam viam que uenit de Soukuuth
(OL. D. 1537). [Vö. Puteus saUs (uo.).] 1311 : Ad quan-
dam viam que venit de Soukuuth (uo. 1790). [Vö.
Puteus salis (uo.).] 1362 : In prefato puteo salis So-
kuth dicto (Múz. Soós). 1402 : Agyagospatak Sowkut
(OL. D. 8714). 1505: Vnum puteum Sokwth vocatum ex
quo scilicet Sales decoquere habent in facie posses-
sionis Sowar (Múz. Soós). [Vö. sós-kút.]

só-szelénce : [salinum] ; salzmeste, salzfass BM.
1594 : Egi soo szelencze (OL. UC. 106/3).

só-tartó : salinum, cotyla salaria ; salzfass NySz.
1497 : Vnum Sothartlio ad modum crucis (OL. D.
20569). 1505 : Vnum reseruaculum Salis wlgo So-
thartho (Lelesz Acta 112/3). 1522 : Vnam paruam
scutellam argenteam et vnum Sothartho (Körmend
V/5, Batthyán 79). 1527 : Duas cuppas, vnum So-
thartho et duas furcas (Múz.). 1530 : Salteria [igy]
wlgo sohtartoh (OL. UC. 98/5). 1562 : Salis tecas
sotartoth wlgo vocatas duas (Múz. Kisfaludy).

Sótörő [foglalkozásnév] (Gazdtört-

só-törő : 1714

Szemle IX.23).

só-út, sajt-, sajta-, sojt-, sót-út, só-úta: [via ad
salem portandum; landstrasse, auf welcher das salz
geliefert wurde]. 1228: A loco, qui Sothut dicitur
(MonStrig. 1.269). Méta posita iuxta Sohtut (uo.).
1257 : Iuxta uiam antiquam que Sohtuth uocatur
(Pannh. 3/Q). [«Ez a Győr megye keleti részén
elhúzódó sóút volt, melynek még a latin nevét is
megtalálhatjuk : 1235 : Vsque uiam que uocatur sali-
fera (Pannh. 5/W)» Szám. jegyz., 1. NyK. XXV.163.]
1271 : Iuxta magnam viam Sahtuth a wlgo nominatam
(Veszpr. 16, Vespr. Oppid., 1. Wenzel in.269). 1316 :
Ad viam publicam Sahthuth dictam (KároljiOkl. 1.45).
1320 : Circa viam Souhtwth nominatam (Körmend
III/2, Pezye 75, 1. ZalaOkl. 1.152). 1323 : Circa uiam
Shotut wlgariter appellatam (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.,
1. ZalaOkl. 1.170). 1340 : Vsque viam Sahtivt dictam
(Körmend III/2, Pezye 86, 1. ZalaOkl. L365). 1361:
Iuxta viam antiquam que wlgariter Sahtawt vocatur
(Pannh. 3/C, 1. HazaiOkm. L238). 1368/1421 : Circa
quandam viam Sahtvth [igy?] appellatam (Körmendni/4,
Batthyán 31). 1383 : Quedam via wlgariter Satoivth
[«Csopak» Szám. jegyz.] vocata (Múz.). 1386 : Duo
Jugera tendunt ad quendam viam Sahtuth (Veszpr.
14, Szentkirályszabadja). 1398/1466 : Ad quendam
viam Saythwth vocatam (Veszpr. 5, Füle). 1452 :
Pervenissent ad vnam semitam Sotvth nuncupatam
(Lelesz Met. Mármaros 31). 1505 : Via Sathowth [így]
denominata (OL. D. 21400). 1549 : Inde ad viam Soo
ivtha (Lelesz Met. Mármaros 36). [Vö sós-út.]

só-vágó : fossor salarius NySz. ; [salzháuer]. 1405 :
Gregorius Sowago (Lelesz Acta 28/25). 1429 : Michaele
Soioago (uo. 48/13). 1435 : Michaelem Souago (Múz.
Kállay). 1453 : Thoma Sowago (Lelesz Bercs. VII. 10).
1459 : Thoma Sowago (Múz. Kállay). 1467 : Lauren-
cius Sotcago (OL. D. 30882). 1468 : Benedictus Sovago
(Múz. Kállay). 1469 : Jósa Sowago (OL. D. 32365).
1478 : Andi-eas Soivago (uo. 18145). Valentini Sowago
(Lelesz Acta 88/9). 1481: Jacobi Soicago (OL. D.
18462). 1483 : Valentino Soivago (Lelesz Acta 93/23).
1487: Alberto Sowago (KárolyiOkl. 11.527). 1508:
Gaspar Sowago (Lelesz Acta 1Í6/25). 1512 : Michaele
Sowago (Körmend II/2, Csatár 55).

sóvágó-hely : [locus saüs fodendi ; ort wo das
salz gehauen, gewonnen wird]. 1643 : Az reghi Soo
vago helliek az felső mezőben, vulgo kürn, az mint
felölis speciíicaltatíot telüessegessen ell hagiatanak .^
az munkabiü be szakadosztanak (OL. Instr. 42, 1. |
GazdtörtSzemle VI. 120). 1

sóval-kereskédő: [saUs venditor; saizhandler].
1714 : Sóval kereskedő (GazdtörtSzemle IX.23).

só-víz : salsilago, salsugo, miu-ia, muries MA.' ;
salzwasser, pökel, soole, salzsoole BM. 1616/1643 :
Nyolcz eöregh kad, mellyek só uizel telli vadnak
(OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.129). 1643 : Tizon
három nagy eörögh kadok, tellyessek só uizel (uo.).

SOBRÁE? L zsobrák.

SOD : astutus, versutus ; heimtückiseh NySz. 1522 :
Demetrius Sood [igy, de vö. ua. oklevélben «Baloog»
többször] (OL. D. 37004, szegedi összeírásban). [Vö.
Szüinyei, Nyr. XXIII.489.]

SÓDAR, soldar, soldor, sóldor: perna, sectile ;
schinken NySz. 1432 : Spatulam vnam wlgo soldor
dictam (OL. D. 34780). 1476 : Scapula porcina soldor
vocata (uo. 36993). 1523 : Eodem tempore dat soldor
(uo. 37()07). 1528 : Armus wlgo soldar (OL. Nád. 49).
1542 : Larda aruina soldor (uo. 40). 1544 : Vöttem

853

SODROTT— SOLTÉSZ

SOLTÉSZSÁG-SÓLYMOS

854

három soldort (uo. 41). 1548 : Vt wlgo dicitur sodar
sünt XI (Múz. Kapy). 1549 : Pernae vulgo Soldor
qiiinqiie (OL. UC. 75/39). 1556 : Soldor zaz tyzen
neg-h Boka ótwen hat (OL. Nád. 49). 1629 : Minden
az ki disznót öl egy sóldorral tartozik, ha nem öl
12 pénzzel (CanonVisit. 159).

SODROTT : tortilis, intortus ; gewunden, gedreht
NySz. 1635 : Asszonyembernek való sodrott szij-
erszényt uo 10 (GazdtörtSzemle Vin.481).

SÓGOR, svógor : affinis ; schwager NySz. 1450 :
Georgius Sivogor (OL. D. 31602). 1512 : Andreas Sógor
(uo. 36985).

SOHA, sonha : nunquam ; nie NySz. (1. jel.)
1458 ? : Zabadsag levél hog senky capitan se had-
nag uepeyt le ne zalloychya soha ez zent eghaz
yozagaba (OL. D. 15255, az 1458-i oki. hátlapján).
1469 ? : Hog sonha hitet senky sem eg biro ne uehes-
seu (uo. 16801, az 14691 oki. hátlapján).

SOHONNAI, 1. sehonnai.

SOHONNÉT, 1. sehonnan.

SOJT, L só.

SOK : multus, multum ; viel NySz. 1317 : In loco
.S'íf^kurtuel uulgariter nuncupato (OL. D. 1892). 1373 :
In loco íS'oA:kertuel dicto (Körmend, Heim 243). 1499:
Petrum (S'oA;zerethe (Lelesz Acta 107/2).

SOZADALMAS : nundinalis ; jahrmarkt- NySz.
(1. jel.) 1604 : Hogiha penig Sokadalmas ideoben
Kalmari dologhert kwiseo Ember itualo Embert Citál
Terueniel, Es az Incattus itualo Ember leuen absen-
taUia magát. Ennek az ideo uetsege íi. 1 (MJog-
törtEml. 1.33).

SOEADALMI : nundinalis, nundinarius ; zum
jahrmarkt gehörig NySz. («sokadalomi» a.) 1664 :
Tavaly az Sz. Mihály napi sokadalmi alkalmatosság-
gal Szegedre menvén, száz tallérokat drabolyban
kötvén, az Actortul elveszett (DebrJk., 1. NyK.
XXVI.339, «draboiy» a.}.

SOKADALOM: nundinae, mercatus ; jahrmarkt
NySz. 1544 : Vöttem az sokadalomkor hat turot (OL.
Nád. 41). 1558 : Az kiwul walo mezarosoknak zom-
bath nap, es sokadalom koron zabád légien húst be
hozny bórewel (OL. D. 37006, 1. GazdtörtSzemle
VI.136).

sokadalom-vám : [argentum divenditis mercibus
receptum; marktgeld]. 1588 : Az sokadalom vám teszen
[t. i. ennyit meg ennyit] (OL. Nád. 41).

SOKÁRA : post multum terapus elapsum ; nach
langer zeit NySz. 1654 : Az haz előtt egy szép Fila-
goria kubas, ennek is feli restaurálást kévan nem
sokara (OL. GyfLimb. 17/2).

SOLDAR, L sódar.

SOLDONÁR, zsoldonár : [stipendiarius ; söld-
nerl. 1476 : Gregorius Soldonar [olv. soldonár v.
zsoldonár?) (Lelesz Prot. Parv. 86 ». 1480: Nicolao
Soldonar (OL. D. 18327). 1517 : Petro Soldonar (uo.
26748). [Vö. Murm. 2421. sz.; soddonár, zsolnér N\Sz.
és 1. Simonyi, Nyr. XXXII.29.|

SOLDOR, SOLDOR, 1. sódar.

SOLDOS, 1. zsoldos.

SOLTÉSZ, soltísz, szoltís, szoltísz: scultotus,
libertinus ; freigelassener NySz., [schultheias]. 1393 :

Duas villás nouas diuidant viliéi ipsorum solteez dicti
(Múz. Kállay). 1414: Cuiusdam Jobagionis Soltez
nomine (Lelesz Acta 34/86). 1423 : Ladislai Solthez
(UO. 43/43). 1449 : Paulus Soltez (SztárayOkl. 11.444).
1457 : Anthonius Solthes (OL. D. 36405). 1463 : Johan-
nem Solthez (uo. 31803). 1466 : Paulo Solthes (uo.
16367). 1476: Clemente Solthez (Lelesz Acta 86/ll\
1480 : Thoma Solthyz (OL. D. 18404). 1489 : Thoma
Solthyz (Múz. Kállay). 1492 : Matheus Solthez (OL.
D. 19776). 1502 : Vnum locum Jobagionalem wlga-
riter soltez vocatum in possessione Hwzzyn (Lelesz
Prot. Parv. 146a). 1510 : Thoma Solthes (OL. D. 22083).
1619 : Eztrenga pünkösdben Ugian pünkösdben ztron-
gan soltezok iöuedelme (OL. UC. 22/21, «Sáros m.»
Szám. jegyz.). 1689: Proventus. Az Szoltisok [igy] Dez-
maval nem tartoznak hanem az Dezmat Tarttyak
(uo. 1/34). Census. Minden Szoltisz [igy] az egész
szoltissághtul tartozik Szent György adajaban fi. 1.
Egy forinttal (uo.). [Vö. «Nálunk a kenéz . . . telepí-
tőnek jelentésével járván, egyenlő vala a soííészszal
(Schultheis, Schultze) ; amaz szlávos, ez .németes
vidékeken. A birtokos, akár a korona maga, akár
püspök vagy káptalan, akár magán ember, haszná-
latlan erdejébe vagy heverő földére lakosokat szer-
zett egy-egy vállalkozó által s ezen vállalkozót kenéz-
nek vagy soltésznak nevezték. A kenéz vagy soltész
az új lakosok bírája, rendezője és a tölök járó jöve-
delemnek beszedője vala az uraság számára. Ezen
szolgálatért, s azért, hogy összeszerezte az új lako-
sokat, némi földet kapott saját használatára, malmot
vagy egyéb beneficiumot, sőt a lakosoktól meghatá-
rozott pénzbeli, sajtbeli vagy más természetű jöve-
delmet is húzott» (Hunfalvy Pál : Az oláhok története
1.360). Vö. Wenzel : Magyarország mezőgazdaságá-
nak története 292. s köv. 11. ; scultetus Bartal ; sol-
tész Lumtzer-Melich : Deutsche Ortsn. u. Lehnwört.
238.]

SOLTÉSZSÁG, soltísság, szoltísság: [scul-
tetia ; soltészgyarmat]. 1689 : Census. Minden Szoltisz
az egész szoltissághtul tartozik Szent György adaja-
ban fl. 1. Egy forinttal. Szent Mihály adajaban fi. 2.
Ittem Egy egész Jobbagyssaghtul tartoznak Szent.
György adajaban fl. — den. 75. Szent Mihály adó-
jában fl. 1. d. 50 (OL. UC. 1/34, «Also Wládiskócz»).
Servitia. Egy Szoltissághtul adnak fel szekeret. Vonó
Marhat nro. 2 (uo.). Mimera. Egy Szoltisdghtul tartoz-
nak Annuatim 2 Luddal . . . Ittem egy egész Jobbagy-
ssaghtul adnak Tyúkot nro. 12. (uo.). 1699 : Ondicska
Fél Soltisságtúl fl. 10. azon Soltisságnak ^4 A- 5
(AdalZemplvmTört. IV. évf. 150). [Vö. scultetia Bar-
tal.] [Vö. soltész.]

SOLTÍSSÁG, 1. soltészság.

SOLTÍSZ, -SÁG, 1. soltész, -ság.

SOLTA : solea, sandalium ; sohle NySz. (1. jel.)
1490 : Sólya 1 (OL. D. 26048). Sólya 2 Cipelli 2
(uo.). 1522 k. : Unum par caliopidum seu sólya bene
dispositum (TörtTár 1889. évf. 378).

SOLYMÁR, sólyomár : falconarius ; falkner
NySz. 1266 : Unum predium nomine Solomar prope
BÚdam (OL. D. 604). 1355 : Quasdam possessiones
carum, unam, videlicet Salmar [még kétszer így] voca-
tam, in comitatu Pilisiensi exístentem (AnjouOkm.
VI.371). 1496 : Possessionibus Salmar [így? a. m.
solymár ?] Zorabathfalwa (Körmend II1/6, Körmend 10).

SÓLYMOS, sólyomos : [falconarius, falconibus
copiosus; falkner, rcich an falken]. 1251/1281: Villám
Solumus super fiuuium Blathnioa (OL. D. 346). 1252 :
Contulimus quandam uillam nostram Solumus uocatam
iuxta fluuium Blathnicha in Turuch exístentem (uo.

54*

855

SÓLYOM— SOM

SOMA— SOPRONI-KÖBÖL

856

369). 1256 1270 : Tendit uersus iiülam Solumus (uo.
312). 1264 : Separat terram Soulumus a terra Narhyd
(MonStrig. L516). 1265 : Uenit ad fundum Corwlus
potoka usque uallem Sobimus potoka (OL. D. 595).
1342 : Quandam possessionem Solmus uocatam (Múz.
Ibrányi). 1359 : Solyumus, hn. (Múz. Forgách). 1453 :
Possessionum Teke, Solmos, Akna (OL. D. 30826).
1454: Sólymos, hn. (uo. 14604). 1484: Sólymos [hn.
Temes m.J (Múz. Forgách). 1505 k. : Aiüceptori wlgo
solmos dedi (OL. D. 35798).

SÓLYOM : falco, haUaetus ; falk NySz. [falke].
1216 1230 : Pousa filio Sovlinn (OL. D. 79). 1229 :
Pousa íilio Sonlnm (Veszpr. 10, Palaznak). 1231/1257 :
Posa filio Solmti (OL. D. 42). 1272: Deinde circuit
lapidem Sohimkcm uocatum (uo. 799). 1282 : Unum
montem Sohnnku. vocatum (uo. 1133). 1285,1334:
Uuadit ad orientem ad Soluttiku (Körmend Sebesiana
2/9). 1299 : Ad quendam lapidem qui uocatur Solumku
(OL. D. 1537). 1304 1307 : Benedicti dicti Solum (uo.
29106). 1311: Ad quendam lapidem qui uocatur Solymkyf
(uo. 1790, 1. AnjouOkm. L244). 1320 : Castellanus de
Solyumkii (OL. D. 2010). 1325 : Castrum Soluynkovi'
(AnjouOkm. n.218). 1357 : Sub pede cuiusdam mon-
ticuli SoZíowkaialthow vocati (Múz.). 1364 : Petri dicti
Solum (ZichyOkm. 111.237). 1380 : Johannes dictus
Solum (Lelesz Acta 13,25). 1389 : Vnam rippam
Solyomken vocatam (OL. D. 7481). Attingit vnam
rippam Solyomkeu vocatam (Lelesz Met. Mármaros
13). 1409 : Georgio dicto Sólyom (Múz.). 1427 : Petro
Solom (Veszpr. 13, Pét). 1428 : Petro Sólyom (Veszpr.
11, Lovas). 1429 : Castri Solyomkev,' aUo nomine
Zokol vocati (HazaiOkm. Vn.451). 1438 : Thomas
Solom (Múz. TörtTárs. 2). 1452 : Johanne Solom
(OL. D. 14584). 1468 : Ladislaus Soliom (Múz. KáUay).

1602 : Sólyom Mihály (SzókelyOkl. V.240.

sólyom -fészek : [nidus falconis ; falkennest].
1504 : Ciuitates Jaycza Jezero, Banyahvka, Sólyom-
fezek et Lewacz ad conseruandas Strasas (OL. D.
21279).

SÓLTOMÁR , L solymár.

SÓLTOMOS, 1. sólymos.

SOM : cornum ; komeUdrsche NySz. 1171 : Quorum
nomina hec sünt Beretes ["?] Sunad som [a. m. som ?]
comos huna (Pannii. 27/SIm). 1181 : Quorum nomina
hec sünt Berges sudan pita som somos (uo. 14/L).
1193 : Hec igitur sünt nomina prediorum . . . Berhin.
íSMmberhein. Mariada (OL. D. 27). Inde ad aquam
sum (uo. 29). 1229 : In villa Sumhe.rem Megér Seuleus
Told (Pannh. Lib. Rub. 24-34. 1. 20. sz.). 1233: Ad
locum qui uocatur sum (Veszpr. Regn. Met. 2).
1233,1345 : Venitur ad locum qui dicitur iSM?>iScek
(Veszpr. 3. Biliege). 1262 : Ante siluam, que wlgariter
Sogsum uocatur (HazaiOkm. VI.lll és Wenzel XI.519).
1269: Per planiciem venit ad GokorsMw (Múz. Beth-
len). Silue iS'iíwíberuk vocate (Veszpr. 107, Nivig 8,
1. ZalaOkl. 1.54). 1275 : De puteo iSMWíkuth uocato
(OL. D. 927). 1279 : De puteo Sumkut uocato diuertit
(uo. 1401 . 1280 : Terram pincernarum et Bochariorum
nostrorum de territorio magne ville Béren iuxta Sum-
beren in Comitatu Symigiensi (Veszpr. 2, Xagyberény).
1280, 1291 : Terram curriferorum Bochariorum no-
stronun ac picernarum de territorio magne uille Béren
iuxta iSiímberen in Comitatu Symigiensi (uo.). 1293 :
Ad quoddam rubetum so?Hberek vocatum (Wenzel
X.132). 1341: Ad montem Sumhlg (OL. D. 3402).

1603 : Som, szn. ( SzékelyOkl. V.248). [Helyn. szárm. :
1055 : Terciam partém forensis tributi de sumig
iPannh. Tih. i;i). 1095 : In [villa] hongun ploznic in
brihin in stimiy nandurdi in uuindira (Paunh. 15/0o).
1171 : Protelatur sub monte Sumug (uo. 27/Mm).

1193 : Inde ad uiam sumug (OL. D. 27). 1211 : In
uüla Jgol hü simt serui Wendech Legud Gaba Somod
Holgut Poud Chedeh Chendur (Pannh. Tih. 1/5).
1237/1325 : In uüla Lula Jelyan Kesereu Sumug
Cheke (Veszpr. 107, Liüa 2). 1240 k. : In duobus
prediis Fyvs hec sünt nomina Jobagionum equestrium
Bekes Endere Sumug Pyncust (Pannh. 61/8).

som.-bokor : [cometum ; komelkirschenstrauch].
1291 : Pervenit ad sumbucur méta terrea circumfusum
(HazaiOkm. Vni.308). 1351 : Qmdam rubus sumbukur
vocatus (OL. D. 4197).

som.-fa : comus ; komelbaum NySz. 1347 : Arbor
Swnfa dicta (OL. D. 3909, 1. AnjouOkm. V.89). 1367 :
Arborem Sumfa uocatam (OL. D. 33613).

som.-kerek, -kerék ? : [cometum rotundum ; run- I
des kornelkLrschengehölz]. 1236 : Inde protenditur
et uadit ad Sumkerek (Múz.). 1256;1270 : Apud Sum-
kerek sünt trés mete (OL. D. 312). 1266 : Inde uadit
usque Sumkerek ad quendam lucum (uo. 669).

som.- virág : [íios comeus ; kornelkirschenblüthe].
1346 : Judit fiüa Stephani de Sumviragh (AnjouOkm.
IV.621). 1459 : Johanne de Somvyragh (Pannh. 15/0).

SOMA: Sámuel PPB. [?]. 1210: Quorum nonűna hec
sünt Rupa Feud Fües Chuca Golombus Soma Bulsuu
Pannh. 5 F). 1211: Joubagiones sünt Sot Gond Juke
Buci Bolchon Soma Boscut (Pannh. Tih. 1/5). In
uüla Thurkh isti sünt joubagiones Culesed Latamas
Sentus Suma Beche (uo.). [Udvomici] sünt isti . . .
Buhtus Othoc Thyze Suma Bulsou (uo.). Isti sünt
vdomici Cuet Luca Luxa Lucas Reze Miahl Mehci
Mot Soma (uo.). [Vö. csoma ?]

SOMOS : [comum habens, comis copiosus ; kor-
nelkirsche habend, reich an kornelbaumen]. 1181 :
Quorum nomina hec sünt Berges sudan pita som
somos (Pannh. 14 L). 1211: Isti sünt serui Eguche
Stimos [a. m. somos ?] Vidikes Ludeh Hosued (Pannh.
Tih. 1/5). Isti uero sünt vdomici Cwsveth Mochy
Kyreu Keled Sumos Emkicy (uo.>. 1327: Ad vnum
Berch Sumiismal dictum (OL. D. 2470). 1335: De
lacu SumusT^atak vocato (SztárayOkl. 1.97). 1337 :
In quodam rivulo jSíímoscApataka vocato (uo. 124).
1410 : Süuas magnas Somos et Halagus vocatas (OL.
D. 9661). 1456 : Castri .Somoskew (uo. 15105). 1468 :
Abinde transeundo ad jSoMtospathak (Múz.). 1712 k. :
Az SomoskQxt az egész Somossal, njiressel, gond-
viselése alá adattassék (GazdtörtSzemle VU.416).
1760 : Ha a Somost vágatja pedig. Isten őrizzen oly
szerencsétlenségtől, mint esett most Szentesen (uo.
418).

SONHA, L soha.

SONKOLY, csonkoly ? vö. méz-, viasz-
sonkoly.

SÓNYÓ, 1. savanyú.

SOP ? sopa ? : 12U : Hü sünt vdomici leleh Zol-
cad Zelcheh Zegen Bod Sojm Bessu (Pannh. Tih.
1/5). 1221 : Quorum uidelicet aratorum nomina sünt
hec Sop Chcmpez Wasard Pozor Chuma Etcha (Pannh.
4/B). [Vö. MTsz. •?]

SOPA, 1. sop.

SOPORLÁH, 1. supérlát.

SOPORLÁT, 1. supérlát.

SOPRONI-ZÖBÖL : [modius Soproniensis ; Sop-
roner kübelj. 1597 : Soproni reg} keoheol 1. Ország
keoblj 2 (OL. UC. 101/3).

857

SORK-SÓS

SÓSKA— SÖR

SORZ, -I, 1. sark, -i.

SOROK, 1. sark.

SOROMPÓ, sarampó : cratis, munimentum,
munitio MA.^ («saranpó» a.), palus praeclusorius ;
schlagbaum NySz. («sarampó» a.) 1571: Exterioris
sorompó (OL. UC. 51/4). 1587 : Az kapu hid saram-
poyan Nigy zegw lakath retez fejewel 1 (no. 46/74).

sororapó-kapu : [schranlíenthor].1597: Azsorompo
kapun (OL. UC. 77/13).

SOROMPÓS, sarampós : [cancellis instructus ;
mit schrankea versehen]. 1543 : Vsque ad proximum
alium pontem Sarampós (OL. Nád. 49). A primo
ponté vie piiblice Sarampós inter latorkert per reple-
turam currentis habito (uo.). [Vö. srampos NySz.]

SOROSÍT : 1678 : Varga János is sorosítja [a ki-
jegyzö, Széli Farkas, szerint a. m. terheli] ugyan
Zagy\'a Györgyöt, hogy a csapszéken a vén asszony
aranya végett volt vetélkedés (DebrJk.).

SOS : salsus, subsalsus NySz., [sale copiosus ;
salzig, reich an salz]. 1093/1399 : Quarum terminus
incipit in loco íSoshel versus villám Derguche (Pannh.
Tih. 1/27). 1254/1360 : Tendit ad caput riuuli qui
dicitur S'oíí.spotok (OL. D. 385). 1254/1389 : Tendit ad
caput riuuli qui dicitur S'oííspatak (Lelesz Met. Zemplén
10). 1327 : Ad vnum lacum in vertice montis, quod
[így] wlgo Soussav apellatur (OL. D. 2423, 1. Anjou-
Okm. 11.300). 1334 : Possessionum Rebneche et Sous-
patak vocatarum (AnjouOkm. IILlll). 1338 : Petrus
dictus Sotus (SztárayOkl. 1.154). Petri dicti Soics (uo.).
1358 : Exit de Balatino et venit ad <S'oshel (Pannh.
Tih. 1/17). 1362 : Putei salis in wlgari Soskuth dicti
(Múz. Soós). 1363 : In loco Sostow (Múz.). 1364/1367 :
Cuiusdam riuuli /S'ospotak (OL. D. 30682). Capite
riuuli (Sospotakfew (uo.). 1377 : Iitxta meatum Sous-
patak dictum (uo. 28753). 1389 : Descendit in caput
cuiusdam riuuli (Sospatak appellati (Lelesz Met. Már-
maros 13). 1390 : Ad aqiülonem eundo iungit riuu-
lum Sosiúz (uo. 11). Ad riuulum íS'o.spatak (uo. 20).
Riuulum Sosuiz (OL. D. 7620, 1. TelekiOkl. 1.226).
1430 : Attigissent quandam paruam vallem aquam in
se habentem 6'oszegh vocatam (Múz. Bethleu). 1514 :
Martinus Soos (OL. RDecim. Zempl.). 1521 : Non esset
libertinus wel Woynik ipsius Thome Soos (Múz.). 1522:
Blasius Soos (OL. D. 37004). 1527 : Desertam Soos
Pwzthaya vocatam (Múz.). [Helyn. szárm. : 1407 : luxta
lapidem Soosd (Múz.).]

sós-lial : pisces muria conditi, salsamenta ; einge-
salzene fische Nj^Sz. 1544 : Vöttem sos halat (OL.
Nád. 42). 1597 : Mykor sos halath wyznek minden
száz fogas [olv. fogás] halthol egy egy fogas hallal
tartoznak (OL. UC. 12/42).

sós-káposzta, -kápuszta : [brassica muria con-
dita] ; eingesauertes kraut BM. 1536 : Bethacium wlgo
sws jígyV] kapívztha cum doliis (OL. L. III. 16. 17).
1597 : Metélt kapozta hordó 2. Hasábos sos hapozta
hordó 9 (OL. UC. 101/3). ]Vö. NySz. MTsz.]

sós-kút : [fons salarius ; salzbrunnen]. 1252 : Ter-
ram suam hereditariam souskui nuncupatam (OL. D.
2206). 1270 : Terra Souskut uocata (uo. 747). 1275 :
In uallem qui [így] dicitur Souskuth (uo. 921). 1348 :
Currit vsque ad qiiondam fontom wlgariter Soskuíh
vocatum (Múz.). 1366 : Ad vnum puteum quem vocant
Soskuíh (OL. D. 30691). 1460: Soskwth, hn. (uo.
15473). [Vö. só-kút.]

sós-ugorka : ]ciicumis muria conditus ; sal/.gurken].
1545 : Vöttem sos uyorkat (OL. Nád. 41).

sós-út : [via ad salem portandum ; landstrasse, auf
welcher das salz geliefert wurde]. 1510 : Venissent
vsque ad viam Sooswth (Múz., «Lontó» Szám. jegyz.).
[Vö. sajtos-út.]

SÓSKA : rumex, [rumex acetosa] ; sauerampfer
NySz. 1544 : Vöttem soskat, pareyt, cykoriat (OL.
Nád. 40).

SÓSKAS : [rumicibus acetosis copiosus ; reich an
sauerampfer]. 1471 : Peruenissent ad montem Soskas-
hegye vocatum (Múz. Kállay).

SÓT, L só.

SÓTALAN, sajtalan : insulsus ; ungesalzen
NySz. ; [sine sale ; ohne salz]. 1469 : Michaele Say-
thalan (OL. D. 16907). 1498 : Emericus Saythalan
(uo. 20765).

SOTÓ, -S, L sajtó, -s.

SOTUS, SOTÚS, 1. sajtos.

SOVÁNY : sterilis, aridus, macer ; imfruchtbar,
dürr, mager NySz. 1473 : In prato SowanTakothja
vocato (Lelesz Acta 84/10). 1522 : Lucas Sowan (OL.
D. 37328).

SÓZÓ : a) [sale condens ; salzend] ; b) «vad körte»
MTsz.; [pirum silvestre ; holzbime'?]. 1211: Vdornici
de Mortus hü sünt Quereu Huus Rost Maradic Nesu
Nenithe Solud Souzou [a. m. sózó ?] Eguid (Pannh.
Tih. 1/5). 1418 : Petro Sozo (ZichyOkm. VI.512). 1515 :
Johanne íS'o^^o (Pannh. 63/Gg). 1558: Azw alma Azw
sozo. Azw muskatal körtel. Azw bezterchey zylwa
(OL. Nád. 49). 1602 : Sózó Miklós. Jobbágy (Székely-
Oki. V.198). [Vö. sózó-szüva NySz.]

1. SÖPRŐ, L seprő'.

2. SÖPRŐ, L 2. söprű.

1. SÖPRŰ, L seprő'.

2. SÖPRŰ, söprő : faex ; hefe NySz. (< söprö»
a.) 1587 : Eczeth wagon söpröstül eg elő aráz (OL.
UC. 12/42). Eg hordónak az söpreye (OL. Nád. 40).

SÖR, ser: cervisia, cerevisia ; bier NySz. («ser»
a.) 1436 : Matheo Swr [a. m. sör ?] (Lelesz Acta 53/44).
1544 : Hozattam sert (OL. Nád. 40). 1588 : Ser tew-
telekre (OL. UC. 64/35).

sör-főző, -fézö : 1) coctor cerevisiae, cerevisiarius ;
bierbrauer NySz. («ser-fözö» a.) 1477 : Matheus Ser-
feívzetv (OL. D. 17999). 1478 : Georgius Serfezew (uo.
18145). 1480 : Matheo Serfewzeiv (uo. 18350). 1692 :
Serfó'zőnek ácsoknak, 2 drabantoknak . . . liba com-
munis per diem nr. 3 — 3 i GazdtörtSzemle VI. 184).
II 2) [ad cerevisiam coquendam ; brau-]. 1683 : Ser-
főző üstös kemencze (OL. UC. 3/32).

sörfőző-ház : officina cerevisiaria, braxatoria ;
bierbrauhaus NySz. 1683 : Egy serfőző ház, annak
vagyon szalad háza (OL. UC. 3/32).

sörfőző-üst, -ist : ahenum ccrevisiarium PPlí.,
ahenum braxatorium NySz. («serfözö-üst» a.) ; brau-
kessel BM. 1553: Ser főző yst (OL. UC. (96/3).
1636 : Sörfőző üst Nro. 1 Öreg kádak Nro. 2 (Gazd-
törtSzemle 1.265). 1674 : Vagyon egy Nevelő Haz
S} ndelyes . . . Ugyan azon Nevelőben vagyon Palyinka
főző kett rézz fazék. Vagvon egy ser Főző Eöregh
Rezz üst (OL. UC. 8/21).

sörhűtő-kád, -hivétö- : ]kíihleimer, kühlfass zum
bierkühlen]. 1674 : Ser hivető kis kád (OL. UC. 8/21).

859

SORÉ— SÖRÉT

SÖRLÖK— SOVENY

860

sör-korcsma, -korcsoma : fcaiipona cervisiaria ;
bierschenke]. 1674 : Az ser korczomat az ott való
ser névelős arenda szerent birja (OL. UC. 8/21).
1719 : Báthi korcsmán hasonlóképpen foly mint Léván :
az odavaló lakosok tökéletlensége és a múlt eszten-
döbeü restantiájokra nézve elfoglaltatván bor- és
serkor csmáj ok (GazdtörtSzemle 111.177).

sör-művelő, -mévelö ? : 1) [cervisiae coctor ; bier-
brauer]. 1547 : Valentinus Sermweleiv [így] (Múz.
K^Py)- il 2) [ofíicina cervisiae ; bierbrauerei, brau-
haus]. 1596 : Az sertnetveloben [igy ?] (OL. L. III.
16. 17).

sör-nevelő: 1) cerevisiae coctor; bierbrauer NySz.
(«ser-nevelö» a.) 1513 : Johanne Sernewelew (Lelesz
Acta 121/10). II 2) [officina cervisiae ; bierbrauerei,
brauhaus]. 1696 : Pazdicsi Sernevelőm arendája fi. 50
(AdalZemplvmTört. IV. évf. 217). 1697: Pazdicson
Sándor Soffia udvaram, szolgálók gondviseletlensége
miá töböl ell éget . . . Csak az Csűröm és Sernevelőm
maratt meg (uo. 282).

sörnevelö-liáz : [officina cervisiae ; bierbrauerei,
brauhaus]. 1621 : Vagion egy scrnetceleő ház (OL.
UC. 2/31). 1634 : Ser neueleö ház (uo. 21/3).

sör-nevelős : [cervisiae coctor; bierbrauer]. 1596 :
Jacobus Sernewdeos (OL. UC. 28/42). 1674: Az ser
korczomat az ott való ser névelős arenda szerent biria
(uo. 8/21). [Vö. névelős.]

SÖRE : pecus saginatum ; mastvieh NySz. 1690 :
Veres sőre ökör (DebrLt., 1. Njt. XXn.520). 1708 :
Kék sőre ökör (uo.). 1711 : Kecskeméti Pál röt, busa
sőréje [olv. sőréje] (uo.). 1744: 2-ik Incatti;s két
napig volt sörés, 10 sőrét adott az 1-sö Incattus keze
alá (DebrJk.). [Vö. 1. sőre MTsz.]

sőre-gyűjtő: 1714: Sőregyüjtő [foglalkozásnév]
(GazdtörtSzemle IX.23). [Vö. «A sőregyüjtő elnevezést
szerzett értesüléseim szei-int néha-ritkán ma is hasz-
nálják Debreczcnben. így nem régen még élt nálunk
egy Sőregyüjtő Nagy Sándor nevű ember. A söre
szedésével, hizlalásával foglalkozó gazdag Jóna ne\i.i
cívisekről is hallani : sőrét gyűjtenek. A sőregyüjtő
tehát afféle marhakereskedö, aki összeszedi a sovány
jószágot és hizottan adja ei» Zoltai Lajos közlése,
1904.]

SOREG, sőrég: [acipenser stellatus], sturio secun-
dus : stör NySz. 1517 : Pisces wlgo Seivreegh (OL. D.
26183). 1553: Vsones doricae et sewreg (OL. UC. 43/4).

SŐRÉG, 1. sőreg.

SÖRÉNY, serény: juba; mahne NySz. («1.
serény» a.) 1545 : Ket ollot louak serene nirni (OL.
Nád. 40). 1546 : Emi vnum forplcem Tbome Zeker-
wezethw az lowak serenyenek (uo.). [Vö. tarsi-
sörényű.]

SORES : «hízó marhát őrző pásztor* MTsz. ; [pa-
stor pecudum saginatorum; hirt des mastviehes]. 1714:
Sőrés [foglalkozásnév] (DebrLt., Zoltai Lajos közlése).
1744 : 2-ik Incattus két napig volt sőrés, 10 sörét
adott az 1-sö Incattus keze alá (DebrJk.).

sőrés-legény : [adjutor pastoris pecudum sagina-
torum ; mastvieh hütender hirtengesell]. 1714 : Sőrés
legény [foglalkozásnév] (GazdtörtSzemle IX.22).

SÖRÉT, srét : glarea plumbea, grando plumbea;
schrot NySz. («srét» a.) 1760: Fors majszter keze
alatt lévő Jágereknek és Puskásoknak Ezen túl sem
Puska por, sem srét, az mél[tósá]gos urasságtúl ezen-

túl nem adatik (GazdtörtSzemle VII.421, a kézirat
szerint).

SÖRLÖK? L serleg.

SÖRÖS, seres : 1) [cervisiam habens, cervisiae
potator ; bier habend, biertrinker]. 1409 : Petnun
dictum (Seres (Múz.). 1420 : Dionisü Seres (ZichyOkm.
VI.573). 1423: Blasium Seres dictum (TelekiOkl. 1.467).
1424 : Gallus -S'eres (OL. D. 11595). 1429 : Matheo
Seres (Lelesz Acta 48/9). 1434 : Francisco Seres (OL.
D. 12645). 1434 k. : Augustinus Seres (KárolyiOkl.
11.151). 1436 : Francisco Seres (OL. D. 12852). 1448 :
Martinus Seres (Múz. Kállay). 1462 : Galli Seres (OL.
D. 15695). 1468 : Jacobus Seres (Múz. Kállay). 1469 :
Franciscus Seres (Lelesz Acta 80/54). 1476 : Gallus
Seres (Körmend, Heim 576). 1478 : Georgius (Seres
(OL. D. 18145). 1519 : Paulo Sewrews (Múz. Forgách).
1522: Michael Serees [így] (OL. D. 37004). Paulus
Serees (uo.). Valentinus Serees (uo.). 1548 : Michael
Seres (OL. RDecim. Zempl.). 1603 : Joannes Seres
(SzékelyOkl. V.244). Stephanus Seres (uo. 245). || 2)
cerevisiarius ; zum bier gehörig NySz. 1634 : Üres seres
negel (OL. UC. 21/3).

SÖRTÉL YÉS, 1 sertés.

SÖRTÉLYÖS, 1. sértés.

SÖRTÉS, 1. sértés.

SÖTÉT, setét, sitét : tenebrae, tenebrosum,
tenebricosus, tenebricus, tenebrosus MA^ ; dunkel,
finster NySz. («setét» a.) 1211 : Isti sünt agricole
Micus Bota Vossa Scimis Setit Syque (Pannh. Tih.
1/5). 1251/1271 : Vnum aratrum eidem térre contiguam
[igy?] nomine Sytcfknth. (Veszpr. Regn. 0/223).
1264/1324 : Ad vnam uallem sethetwelg uocatam
(HazaiOkm. VI.122). 1327: Ad vaUem Setethwelg
dictam (OL. D. 2470). 1347 : Cuiusdam Riuuli Setheth-
pathak vocati (Múz. Kapy). 1352 : Possessione sua
Setetkiú uocata (OL. TÜ. 24/120). 1411 : Sub monte Se-
tethiiegh appellato (Körmend, Korlátkö-Appon. 14/756).
1419 : Caput fluiüi Setheth-patak (Körmend, Sebesiana
14/3DD). 1429: Blasio Setheth (Lelesz Acta 48/9).
1449 : Thome Setheth (SztárayOkl. 11.442 és Lelesz
Acta 61/62). Paiüi Setheth (SztárayOkl. n.443). 1454 :
Ladislao de Sethethk^Yih (OL. D. 14906). 1495 : Geor-
gio Setheth (Múz. Forgách).

sötét-kék : [pui-pureus] ; franzblau Sí. («setét kék»
a.), [dunkelblau]. 1494 : De Chemelotho Sethethkek
una pecia (Engel : GeschUngrReichs 1.82). 1504 :
Habeo duos equos vnum Setethkek alterum verő
Verespev (Múz.). 1550 : De panno karasia coloris
setetkek "(OL. Nád. 42).

SÖVEG, 1. háló-süveg.

SÖVÉNY, sévény, sövíny : sepes, sepimen-
tum ; zaun, umzaunung, einfriedung NySz. 1252 :
Uenit ad íluuium Swen [a. m. sövény ?] et ibi iuxta
Sebusag sünt due mete (OL. D. 369). 1265: Ad
magnum portum wlgariter Sven Nogrevy appellatum
(uo. 582, 1. HazaiOkl. 44). 1283 : In quodam castello
Swynw&T nuncupato (OL. D. 1142, <Dunántúl» Szám.
jegyz.). 1398/1430 : SeivenhuT^a lOL. D. 8307). 1430 :
Johannes literátus de Siouenhaz (Múz. Kállaj). 1446 :
Johannem de Swenhxi (SztárayOkl. U.3801 1613/1696 :
Némely ugyan vakmerőségre vetvén magát, egymás
szomszédságában sövényeket nem akarnak tartani, ki
miatt nagy károkban esünk barmaink kiszaladásával ;
azért, hogy ez távozodjék, minden ember ki mely
szomszédja felől, tartozik sövényt tartani (Gazdtört-
Szemle VII.413). 1637 : Vagyon az Peczerhaz keörvíi
jo fedeles seöueny (OL. UC. 14/43). 1638 : Ezen

861

SÖVlNY— SPRÉNGÉS

SPRÉNG-SELYÉM— STUC

862

oltovanios kertnek keörniös körül vagion reghi oh
sövenie, hasáb karokkal állatott lesza nélkül (uo.
2/34). [Helyn. szárm. : 1416 : Vallem Seuendwelge
dictam (Körmend in/3, Zamárd 99). In monte Setvend-
hege (uo.).]

SÖVÍNY, 1. sövény.

SPÁGÓ : [thomix, linimi ; bindfaden, spagat]. 1544:
Vöttem ket koncz papirost es spagot (OL. Nád. 41).
1545 : Eg öreg gombolag spagot (uo. 40). [Vö. olasz
spago.]

SPÁN, -SÁG, 1. ispán-, -ság.

SPANYOL, spanyor : [Hispaniensis ; spanisch].
1631 : Fekete virágú bársony spanyor köntös, lant
ujjú, nyolczvan arany boglár vagyon rajta (Rad-
vánszky : Családélet 11.257). 1651 : Egy réz vesszös
gallér. Egy spanyor fekete szőr selyemmel varrott
gallér (uo. 314). [Vö. <.<spaniol, Hispanus» MA.' ;
spanyol-gallér NySz.J

spanyol-selyem : [bombyx Hispaniensis ; spa-
nische seide]. 1595 : Spanyor selmet (OL. Nád. 47).

spanyol-varrás : [quod arte Hispanica acu pic-
tum est] ; spanische stickerei NySz. 1595 : Egj fiualj
ky spániel varrassál vaiToth zeöld kik ueres selyem-
mel varroth (Radvánszky : Családélet 11.85).

spanyol- viasz : cera Hispanica, cera miniatula ;
spanisches wachs NySz. 1700 : Papirosra, Tintára
Spaniorviasz ti. 4 (AdalZemplvmTört. V. évf. 141).
1701 : Papiros Tinta, Spaniorviasz ti. 5.40 (uo. 298).

SPANYOLAZ, 1. spanyolozott-varrás.

SPANYOLOZ OTT -VARRÁS, spanyola-
zott- : [spanische stickerei]. 1595 : Egj gallos giolch
kezkeneö feir varrassál spaniolazoth varrassál rostos
az vege (Radvánszky : Családélet 11.82).

SPANYOR, 1. spanyol.

SPARLÁH, 1. supérlát.

SPÉK, ispék : lardum ; speck NySz. 1544 : Spec-
nek szalonnát (OL. Nád. 42). 1546 : Salanat ispeknek
(uo.\ 1572 : Zalanat Ispeknek es böcöre (uo. 40).
Ispeknek es egersel [így ?] ualonak egh funt zalanat
(uo.).

SPENÓT, éspinálc, hispinác ? ispinác, spi-
nác : spanachium, olus hispanicum, spinacia ; spinat
NySz. («spinác» a.) 1510 k. : Acetum et spinach (OL.
D. 26251). 1516: Sjjynacz caules oua (uo. 26176).
1530 : Pisa et espynalch (OL. Nád. 43). 1544 : Vöttem
spinaczot, sasát (uo. 40). Wöttem eg kosár spinaczot
czeklat (uo.). Salatat, ropouczot, spinaczot (uo.). 1550:
Pisces Cancros Hispinacz (uo.). 1571 : Ispinacot kapan-
hoz (uo. 47). [Vö. spinót Lumtzer-Melich : Deutsche
Ortsn. u. Lehnw. 240.]

spenót-mag: [semen spinaciae ; spinatsamen].
1544 : Spinacz magot. Répa magot (OL. Nád. 41).

SPINÁC, 1. spenót.

SPONG-YA, spongyia:spongia; schwammNySz.
1544 : Uöttem eg spongiat (OL. Nád. 40). 1554 : Eg
sjwngiat sarw tj'stitany (uo. 49).

SPONGYIA, 1. spongya.

SPRÉNGÉS : [soricum duplatum habens ; dop-
pelseide habend ?]. 1457 : Nicolaus Sprenges (OL. D.
36405). [Vö. spring-selyem.]

SPRENG-SELYÉM, 1. spring-selyem.

SPRING-SELYEM, spreng- : [«sericum dupla-
tum*: doppelseide]. 1440: Pro joppa ac serico duplato
wlgo Springselem similiter ílauei coloris (Múz. Kállay).
Sericum duplatum wlgo sprengselem (uo.). 1522 k. :
Una libra de serico vulgo spryngselem (TörtTár 1889.
évf. 377). 1529 : Vna libra de serico spring pro con-
suendis vestibus (OL. Nád. 49). 1558 : Zederyes sprynq
selmet (uo. 42). [Vö. NySz.]

SRÉT, 1. sörét.

STÁLLÓ, 1. istálló.

STAMÉT, 1. istamét.

STANDÁR : [vexillum ; standarte, étendard].
1607 : Vexillum rubrum standar dictum (OL. UC.

86/35). [Vö. NySz.]

STÉFÁN, 1. István.

STÉMPÉLY, 1. stömpöly-verö.

STOKFIS : gadus morrhua arefactus ; stockfisch
NySz. 1522 : Pro pisce strimulo wlgo stokfys (OL. D.
26309). 1544 : Piztrangot, semlinget, köuiet, koczot
egér aUo halat karazt hereuget bodog ázzon halat
es stokfiset (OL. Nád. 40). 1556 : Pisces stokfis vocate
(OL. UC. 99/27). 1572: Heringet es stokfist uettem
(OL. Nád. 42).

STOK : [stück]. 1654 : Kiknek kertek vagyon egy
stök fonással tartozik az ur kenderiböl (OL. GyfLimb.
17/2). 1731 : Egy stök vékony fonáltól [vásárpénz]
d. 2. Vastagabbtól d. 1. Legvastagabbtól pedig akár-
mikor d. 1 (GazdtörtSzemle VII.87). [Vö. stück San-
ders, 10. jel.]

STÖMPÖLY-VERŐ, stempély- : 1556 : Mailei
Stempel werew vocati (OL. UC. 99/27, «Nagybánya,
kovácsmühelyben» Szám. jegyz.). [Vö. stömpöly NySz.
MTsz.]

STOR ? stűr ? : [tributi genus ; eine art steuer].
1430 : CoUectas wlgo Stlieivr dictas (OL. D. 12207).
1442 : Collectis seu daciis wlgo Steor dictis (Kör-
mend II/2, Meren 10). 1452 : Taxis eciam ordinariis
et extraordinariis wlgö Stheur nuncupatis (Körmend 1/6,
nr. 5). Consuetis prouentibus exceptis taxis Sthewr
dictis (OL. D. 14523). Prouentibus extraordinariis wlgo
Stheor appellatis (uo. 14565, «Vas megye» Szám.
jegyz.). 1454 : Taxis ordinariis et extraordinariis wlgo
Steivr nuncupatis (uo. 14819, «Fejér megye» Szám.
jegyz.). 1455 : Taxám extraordinariam wlgo Stheur
nuncupatam (uo. 14926, «Sárvár» Szám. jegyz.). 1468:
Taxis vulgo steivr dictis (SoprOkl. 11.452). [Vö. kfn.
stiure Lexer.]

STRÁFOS : [vh-gatus; gestreift]. 1799: Egy lion-
batiz, stráfos, a négy szegeíetin négy, aranynyal és
selyemmel vegyes virágokkal (CanonVisit. 214). [Vö.
stráf, Lumtzer-Melich : Deutsche Ortsn. u. Lehnw. 204.]

STRUC-TOLL, usztruc- : piima struthionis ;
straussfeder NySz. 1433 : Pennis wlgo Strwcztol
pulcre decoratis (OL. D. 12552). 1559 : Három zal

usztrucz tolat (OL. Nád. 42).

STUC, stucc : sclopetum breve ; stutz NySz. 1655 :
Stihcz hosszú No. 2 (Radvánszky : Családélet 11.319,
fegyvernemüek jegvzékében). 1670: Bombardae Slucz
dictae Nr. 2 (OL. ÜC. 86/35). [Vö. Nemes-Nagy 237.J

stuc-puska : [c^j]. 1688 : 2 Stutz puska ezösttel
rakott 120 frt. (Radvánszky : Családélet n.388). [Vö.
Nemes-Nagy 237.]

863

STUCC— SUCtATAG

SÚGÓ— SUPERLÁT

864

STUCC, 1. stuc.

STŰR? 1. stőr.

SUADOR ? : 1404 : Vniim sal integnim wlgo Sua-
dor [így] dictum (Múz., «Vas m.» Szám. jegyz.).

SUANCÁR, 1. suhancár.

SXJARC : cinctus, supparum ; schurtz, schiirtzband
NySz. 1494: Cassides XVI Swarcz X Galleria M (OL.
D. 26076). 1530 : Panczel cum Sicarcz (OL. L. III.
16. 17). [Vö. «sckurz : e) auch als theil der rüstung»
Grimm \yordersclmrz, hinterschurz Demmin : Die Kriegs-
waffen, 4. kiad. 471, 472 ; surc Lumtzer-Melich 246.]

SUBA : 1) pelHs ; feli NySz. 1530 : Suha wlpina
dorsina (OL. L. ül. 16. 17). 1530 k. : Pro Suha wlgo-
thorok (uo.). || 2) cUaena, tóga pellita ; winterrock
NySz. 1290 : Vna Suba de parmo pemisio Bnimatici
coloris (Veszpr. Regn. N/217). 1400 : Petro dicto
Suha (ZichyOkm. V.174). 1411: Petro dicto Suba
(uo. VI.159). 1425 : Johamie Suha (OL. D. 11736).
1441 : Johanne dicto Swba (Lelesz Acta 56/2). 1458 :
Vna Sivha de harnasio pelle wlpüia subducta (Múz.
KáUay). 1462 : PeUes mardurine pro vna Suba se
extendentes (uo.). 1465: Vna Suha de camocato (OL.
D. 28527). 1486 : Vna suha de ventre wlpino (uo.
31993). 1494 : Eidem pro una Suba Mardurina (Engel :
GeschUngrReichs 1.67). 1498 : Vna Suba de damasco
Raczkamwka (Veszpr. Regn. N/217). 1515 : ALiam
Subám Cikladem deauratam wlgo az hewlgh zederyes
kamuka subath (Múz.). 1516 : Egh zewld aranyas
Nwsth suba, Maas zewld aranyas Nussal Beleth Egh
zewld aranvas Hewlgh suba . . . Egh weres atlacz
suha pegywetel Beleth (OL. D. 26367, 1. Zolnai :
Nyelveml. 205). Negh pegywethmal stiba (uo., 1. Zolnai
206). 1522 : Vna nigra Sathinea st(ba subducta nest
(OL. D. 26268). 1533: Suba Nwz wolth conducta
cum atlasio nigro (OL. Nád. 49). 1544 : Attam az
szöcznek wram subáitól (uo. 41). 1546 : Eg hodbor
su-bat (uo. 42). 1589 : Veres harson ky^s subára pas-
samant vereseth (uo. 48). [Vö. bárány-, háló-, hát-,
hiúz-, mái-, mezítelen-, nyak-, nyest-suba.j

suba-föl, -feli : 1548 : Kamoka pro vna suba fely
(OL. Nád. 49). 1550 : Eg vont arán sicha fölnek való
)uo. 45j. 1572 : Suhafölnek ualo uörös barsont (uo. 40).

suba-pénz : 1588 : Minden iobbagi ad sicba pénzt
d 4 V, (OL. UC. 64/35).

SUBÁCSKA : tunica, indusium ; überrock NySz.
1635 : ^'ag5'on egy vörös atlacz kis suhácska, az
elein nyest, az derekában béletlen (Müialik : Kassa-
ÖtvTört. 223).

SUBICA, supica : indusium C. amiculum, tunica
MA.^ inclusia JL\. (1621-i kiad.); ein Ober-Kleid
PPB. 1524: Supicza coloris nigri (OL. D. 26266).
1525 : Pro faciendis véste et suhycza sue Maiestati
(MTörtTár XX1I.199). 1529 : Supicza. Haczagha. Nad-
ragh (OL. Nád. 42). 1533 : Vna supíjcza fegweres de
scarlato (uo. 45). 1539 : Supica pixrpian zurke (uo.
48). Supicha cemelet rubea (uo.). 1542 : Supycza de
panno purpian szyrke (uo. 40). 1544 : Az subicza
niresetöl (uo.). 1545 : Dolman supycza gattya (uo. 45).
1554 : Swhichara selem gombot (uo. 49). [Vö. NySz.]
[Vö, huszár-subica.]

SUGÁR : procerus, gracilis ; schlank, schmal
NySz. (5. jel.) 1479 : Georgii Su-gar (Múz. Forgách).
1602 : Sugár András (SzékelyOkl. V.214). [Vö. még
NySz. 1. jel.]

SUGATAG : 1300 k. : Peruenit ad quendam
locum qui Sugatagton apellatur ubi sünt due mete

terree, de hinc procedendo per quendam locum Suga-
tagwelg uocatum (HazaiOkm. VII.342). 1481 : Inter
vallem Sugathag et fluuium Thycie (Forrás ?). 1484 :
Per médium eiusdem vaUis SvgathakYelge (Múz.
Ibrányi, «Bekény» Szám. jegyz.). [Vö. MTsz. ?]

SÚGÓ : a) susurrus ; flüstemd ; b) delator, obtrec-
tator ; ohrenbláser, angeber NySz. 1435 : Nicolaum
Siigo (Múz. Kállav). 1449 : Ladislai Sicgo (Sztáray-
Okl. 11.443). 1452 :"" Johannes Swgo (Lelesz Acta 63/11).
1462 : Directe super vadum Swgorew [vö. MTsz. 2.
és 3. jel.] vocatum (Múz. Rhédey, «Székelj'föld» Szám.
jegyz.). 1464 : Petro Swgo (Lelesz Acta 75/9). 1522 :
Franciscus Swgo (OL. D. 37004 1. 1569 : Sugo Mihály
(SzékelyOkl. V.89'.

SUHANCÁR, suancár, suoncár : juvenis,
pubescens, adolescens ; jimger mann NySz. ["?]. 1491 :
Gladeus Swaynczar [így van irva eredetileg, aztán a
«Swaynczar» teljesen át van húzva, a «Gladeus»
pedig «Gladej»-re javítva; a. m. suhancár?] iij (OL.
D. 26051). 1495 k. : Eodem die Swanczarnak ad cenam
dedi (uo. 32746). 1549 : TjTnpanum sivhanczar (OL.
UC. 75/40). 1550 : Thympauum vnum Sif^ancírar (OL.
Instr. 11). 1564: Tympana peditum Sivantzar nnn-
cupata (OL. L. III. 16. 17). [Mint családnév ma is él,
pl. Suanczár István, 1. Budapesti Hirlap 1900. júl.
12. sz. 12. 1.]

suhancár-dob : 1556 : Eg swonchar doh (OL. Nád.
49). PL. még «suhancár» adataiban.]

SÜLT: pondus, onus ; last, gewicht NySz. 1553:
Az kwthon egy vas lancz Vas stvl [így] négy zaz (OL,
UC. 96/3).

SULTMOS, sulyomos: nuce aquatica abundans ;
stachelnuss- NySz. 1319 1342: Quendam lacum Sul-
mushoráoka vocatum (OL. D. 3206). 1336: Prima enim
méta incipit exeimdo de Tycia apud locum Sulyomus-
few vocatum (KárolyiOkl. 1.123). 1339: Amittit quen-
dam lacum 5'«í»ií(shorka vocatum (OL. D. 3223). 1369 :
Piscinis Sarusto Haperyes Sulumus vocatis (uo.
5806). 1386: Piscinas Rawazlywkmelleke Swlywmus
Hwzywtow (uo. 7182). Piscinas Bwdwser Swlywmus-
palya Kysswlywmus (uo.). 1408 : Piscinas Gémes
Hozy^vthow Sarthow Sulmosihoyv (Múz.).

SULYOK : fistuca, pavicula, tudes NvSz. ; ein
Schlagel, Stampfel PPB. [stempel]. 1348 : Paidi dicti
Suluk (Múz. TörtTárs. 2). 1355/1479: Ludouicum
regem in capite ictu letali cum maUeo ligneo vei
calumptita idest Swlyok concusserunt (Dubnitzi Krón.,
I. FontDom. 1*3. 163). 1364: Stephanus dictus Súlyuk
(Múz. Kállav). 1379 : Elias dictus Súlyuk (ZichyOkm.
IV.115). 14Ó8: Ladislaus Snlyuk mo. V.550). 1447:
Georgius Sulyok (Tui'ul 1902. évf. 156). 1516: Pro
magnó swlyok (OL. D. 26169). 1556 : Trés was swlyok
(OL. Nád. 48). 1564 : Vna particula ferri Swlyok vocata
lOL. L. m. 16. 17). [Vö. kőverő-sulyok.]

SÚLYOM : a) nux aquatica lacustris [stb.j ; sta-
chelnuss NySz. : b) [murex, tribiűus : fussangel]. 1554 :
Ferrea instar nucum aquaticarum vulgo súlyom (OL.
UC. 76/1). [Vö. tüzes-, vas-sulyom.]

sulyom-áruló : [venditor nucum aquaticarum ;
stachelnusshíindler]. 1714 : Sulyomáruló [foglalkozás-
név] (Gazdtöi-tSzemle IX.23).

SULYOMOS, 1. sulymos.

SÚP, 1. zsúp.

SUPERLÁT, soporláh, soporlát, sparláh,
suporláh, suppohorláh ? : velum, aulaeum MA.^;
vorhang NySz. 1348 : Quoddam oruamentum domus

865

SUPÉRLÁTOS— SÜKE

SÜKET- SÜT

866

wlgo Sparlah dictum (OL. D. 3992, 1. AnjouOkm.
V.2Ü5). 1424 : Duo vela wlgo vniheng vei Soporlah
(OL. i). 29073). 1424/1434 : Duo vela wlgo vmbheng
vei soporlah (uo.). 1444 : Vnum suppohorlah [így ?]
de bisso omato valde subtile (Múz. Kállay). 1458 :
Vnum Superlectile wlgo Soporlah flauei coloris deau-
ratum (uo.). 1490 : Was kemeiicze ; Karpyth ; Supor-
lah (OL. D. 26048). Soporlah super lectum pertinens
(uo.). 1581 : Egy agy soporlatostol (OL. L. IIL 16. 17).

SUPÉRLÁTOS, suporlátos : [velő, aulaeo in-
structus ; mit einem vorhange versében]. 1590 : Egh
superlatos nyozolia (OL. Nád. 49).

supérlátos-ágy : [lectus aulaeo instructus ; mit
vorhange versehenes bett]. 1601 : Egi superlatos agj
(OL. UC. 35/2).

SUPICA, 1. subica.

SUPORLÁH, L supérlát.

SUPORLÁTOS, L superlatos.

SUPPOHORLAH ? 1. supérlát.

SURDÉS : [strohsack habend]. 1439 : Gregorio

Surdes (OL. D. 31499). [Vö. surdé MTsz., surgyé NySz.
hibás értelmezéssel.]

SUSKA : 1240 k. : Libertinos Covka Vud Zombot
Kusid Svska (Pannh. 61/8). 1451: KVoqyío .'^Susha
(Múz. Kállay). [Vö. NySz. v. MTsz.?]

SUSOG : susurro, mussito ; murmeln, brummen
NySz. 1728 : Kimenvén a pinczében, monda Szan-
dáné, hogy Isten ötét úgy segélje, csak adjanak két
icze bort, majd mindjárt meggyógyítja [a tanút].
A fatens pedig nem akarta engedni ; sok kérése után
reá susogott Szandáné, azonnal meggyógjnüt és jár-
hatott (Reizner : SzegedTört. IV.378— 379).

SUTA : mntilus, cornibus minutus ; gestümmelt
NySz., ohne Hörner PPB. 1468 : Stephanus Sivtha
(Lelesz Acta 79/1). [Vö. még MTsz. 8—10. jel.]

SUTÁS : [deminutivum ad «suta» ; diminutiv zu
«suta» ?]. 1437 : Matheo dicto Sivthas (Múz. Kállay).

SÜEG, 1. süveg.

SÜGE ? : 1211 : Isti sünt agricole Mochy Semchi
Chekeu Elee Vsud Meeheu Betci Suge [olv. süge?]
Cheke Wsud Bolchou (Pannh. Tih. 1/5). [Vö. süge
MTsz. NySz. (és ehhez: Simonyi, Nyr. XXVIII.123,
XXXn.29) ; sügej MTsz. ?]

SÜGÉR, sigér, sigír : 1) perca ; barseh NySz.
1199 : Nomen uni Cobov uxori sue Chunus filio Euse
nomeu alteri Caraz vxori eius Bírna íiliis Siguer et
Nicholaus (Veszpr. 16, Vespr. EccL). 1211 : Isti sünt
piscatores Bodor Cuche Syguer Buhte Botus Euuen
SiUeu (Pannh. Tih. 1/5). 1430 : Piscina Sygijrthow
vocata (OL. D. 12268). 1544: Vöttem ket swgert
(OL. Nád. 41). Sigert, dörgeczet feier halat (uo. 40).
1548 : Ebedre ket su-gert (uo. 41). 1553 : Ex pi-
scibus minoribus apró potyka, kezegh, karaz stvger
apró chwka fyw (OL. UC. 45/36). || [instrumenti bel-
liéi genus ; eine art kriegsgeriith]. 1605 : Eggik kwl-
seó Bastian Egh falkony Az másik Bastian Egh
hozzw syger Az piachra zolgall Egh sebes tharaczk
(OL. UC. 28/61).

SŰKE, sike : 1211 : In uilla Boclar isti sünt vdor-
nici Mortunus Suke Litar Fend Sachat (Pannh. Tih.
1/5). In uilla Zeuleus ultra Bókon Joubagiones sünt
Pagan Tuet Sicula Syke Endus (uo.). In prenominata
uilla Cheuuz hü sünt serui Sykue Thexe Moniac Biba

Magyar Oklevél-Szótár.

(uo.). In uilla Cheuz sünt cultores Syke Tecusa Vasár
(uo.). 1240 k. : Hec sünt nomina vinitorum seruorum
Catad Stephan Syke (Pannh. 61/8). [Vö. MTsz. ?]

SÜKET, 1. siket.

SÜL, vö. kisül.

SÜLDŐ, sildő : porcellus, porculus ; spanferkel
NySz. 1240 k. : Nomina coquorum de eadem villa
sünt hec Syldev feuche chotina Zubud vros Zumboth
(Pannh. 61/8). 1462 : Duo porci minores Sildeiv (Múz.
Kállay). 1544: Uöttem ket stjldöt (OL. Nád. 41).
1548: Ka.n.,Syldeiv.M.a\ach. (OL. UC. 99/7). 1587: Er-
dey súldó Oregh Erdey (OL. Nád. 40). 1588 : Keth
erdey süldőért es egy öregh erdeyert (uo. 41).

SÜLDŐCSKE : [deminutivum ad «süldö» ; dimi-
nutiv zu «süldö»]. 1684: A téli apró malaczok, sül-
döcskék tartásokra megkívántatván a makk és tengeri
búza [stb.j (GazdtörtSzemle 1.252).

SÜLLÉ, 1. süllő.

SÜLLŐ, sillő, siló' ? süllé : raja C. capito,
squalus, leucioperca MA'., [lucioperca sandra] ; schill
NySz. 1211 : Isti sünt piscatores Bodor Cuche Syguer
Buhte Botus Euuen Silleu Hecu Tenke Hede (Pannh.
Tih. 1/5). 1479 : Johannes Silew [olv. sillö v. silö ?
ez utóbbira vö. «sül» MTsz.] (Múz.). 1514 : Emi kechege
ac siollw (OL. D. 26157). 1519 : Pisces kechige et
sileiv (uo. 35012). 1521 : Piscibus wlgo Sywlle (uo.
26257). 1532: Piscem wlgo süeio (OL. Nád. 49).
1602 : Silló [a. m. sillö, süllő ?] János (SzékelyOkl.
V.232). Silló Péter (uo. 233).

sülló'-fi. : [lucioperca sandra piülus ; junger schill].
1547 : Süllő fyakert attam (OL. Nád. 42).

SÜLLYESZT, séllyeszt: mergo, submergo; un-
tertauchen NySz. 1418 : Paiüi Selyezthew (Múz.). [Vö.
«A' könyú a' vízben alá nem sellyedett» Geleji Katona :
Váltság titka n.l230.]

SÜLT, silt: 1) assarius, coctilis, coctus, pistus,
assus [stb.] ; gebraten, gedörrt NySz. 1544 : Uöttem
wekon uaznat kibe syltet [alakjára nézve vö. «2.
sült» MTsz.] hordoznak (OL. Nád. 42). 1549 : Uayat
sívlt ötözny (uo. 40). || 2) totus, merus ; ganz, rein
NySz. 1715 : Az egész Hegyalján eleitül fogva a
sült jobbágy is pénzen vett magának házat, földet
és szölöt (GazdtörtSzemle VI.187). [Vö. apró-sült.]

SÜLY, sily : aram; áron, aronswurzel NySz. («süly-
fü» a.) 1531 : Pro herba syl ad medicinám (OL.
Nád. 49).

SÜN ? sil ? szül ? : [echinus, hericius, herina-
ceus ; igei]. 1501 : In silua Zwkixereye [olv. szül? a.
m. sün?] vocata (OL. D. 36405). 1522: Mattheus Syl
[a. m. sün?] (uo. 37004). [Vö. sül NySz. Az itt idé-
zett szótárak azonban csak sül-disznót ismernek, egy-
szerű «8ül»-t nem.]

SÜNDÖRGŐDZIK : «ólálkodik, settenkedik,
lábatlankodik* MTsz. ; [umherschleichen]. 1760 : Lát-
tuk, hogy ott sündörgödzött a szegény ember körül
(DebrJk.). [Vö. 1647 : Szintén ugy képzi ez az orczát-
lan Jesuita a' tisztaságos, és szentséges Mária kőrüI
való südórkódését [így], a' mint ők a' dajkákval szok-
tak az udvarokban szemtelenül eketsélnie (Geleji
Katona : Váltság titka II. előszó e2b) ; sunydorkodik :
ravaszkodik. Kassai : Szókönyv IV.338. Vö. Simonyi,
Nyr. XXVin.122.]

SUT, vö. kisüt.

55

867

SÜTE— SÜTŐ

SÜV— SVOGOR

SÜTE, 1. sütő.

SÜTÉS, sités : coctio, assatura, pistura, adu-
stio ; das brennen NySz. 1544 : Három sytesert atam
(OL. Nád. 42). 1557 : Egh sídes keneret (OL. L. ül.
16. 17). 1638 : Tészta mű sütésre való mázos kemen-
cze (OL. UC. 2/34).

SÜTŐ, sitó, sitő. suté : 1) pistor, pistrix ; backer
NySz. 1389 : Stephamis Syteu (OL. D. 7467). 1418 :
Petri Su-the (Múz.). 1424 : Petri dicti Sythew (Lelesz
Acta 44/1). 1429 : Mathias dictus Svthtv (Pannh.
24/F). 1436 : Emerici Sytheio (Múz. Soós). 1452 :
Stephanus Sytheiv (OL. D. 14575). 1459: Ladislao
Sythew (Lelesz Acta 70/47). 1466 : Ladislaus Kapan-
sythew (ÖL. D. 16323). Matheo Sytheir (uo. 16430).
1468 : Anthonius Swthew (Múz.). 1475 : Colomanno
Sythew (Körmend, Unyom. 112). 1478 : Petrus Sytheiv
(OL. D. 18145). 1481: Martino Sytheiv (Lelesz Acta
91/21). 1499 : Johanne Sytheiv (Múz. Forgách). 1525 :
Emericus Sythew ^Lelesz Bercs. XV.32). 1683: Sütő
Márton bolyokas nyomorult ember (OL. UC. 3/32.).
1692 : Sütőnek búza cub. 3. gyapjú nr. 5. juhbör nr.
6. mikor süt, per diem közczipó 2 (GazdtörtSzemle
VI.180). II 2) [ad coquendum, ad torrendum ; zum
backen]. 1597 : Síbteo keortuelj (OL. UC. 101/3).
II 3) : 1458 : In vna ladula duo serta wlgo sywtheiv
[így] vnum deauratum reliquum lannas (Múz. Kállay).
[Vö. «serta : schappel = kopfschmuck besonders der
jungfrauen» Bartal ; «serta : parta» ScblágliSzójz.
1171. sz.] fVö. béles-, cipó-, csőrege-, kalács-,
kenyér-, málé-, mézeskalács-sütő, ostyasütő-
vas, pecsenye-, perec-, zsemlye-sütő.]

sütő-hal : laccia, alosa, piscis lubricus MA^ ; alo-
sen, bratfisch NySz. 1544 : Uöttem ket sütő halat
(OL. Nád. 41). 1548 : Ebedre sütő halat (uo.). 1587 :
Rak gekennel Harcba Sútú hal (OL. Nád. 40).

sütő-ház : coquina, fumile pistrinum ; kuchel, back-
haus NySz. 1510 k. : Fumorium in sytehaz (OL. D.
26251). 1566 : Hlyen osztás lőtt [örökségi osztozko-
dásban], hogy az első derék ház az utcza felöl az
Sz. S. négy gyermekinek intéztetött és jutott, ismét
az hátulsó ház pitvarával, kamorájával és szobájával
Cs. Mihálnak intéztetött feleségestül, az sütőházat,
az kaput és az kutat köz élőre [a. m. kőz használatra]
hatták egymás kőzett (DebrJk., 1. NyK. XXVI.340,
<!:intéz» a.). 1597 : Az swteo haz fölötth az zeoleo
kert felöl ualo Bastiaban (OL. UC. 101/3). Az slHeo
házban. Swteo teknieo 2 (uo.). 1638 : Az reghy alsó
Sütő Haz Ebben vagion Czipo szakasztó Asztal No. 1
(uo. 2/34).

sütő-inas : [alumnus pistrinae ; backcrlehrling,
báckerjunge]. 1692: Egy sütőinasnak pénz 11. 2. gyapjú
nr. 8 (GazdtörtSzemle VI.182).

sütő-kemence : clibanus, fumus ; backofen NySz.
1601 : Egi swteo kemencze (OL. UC. 35/2). 1683 : Egy
kürtös sütő kemencze (uo. 3/32).

sütő-teknő, -tekenyö, -teknyö: [magis]; backtrog
NySz. 1587 : SythÖ thekenyö (OL. UC. 12/42). 1597 :
Az swteo házban. Swteo teknieo 2 (uo. 101/3).

SÜV, siv : levir ; schwager NySz. 1399 : Symonis
Syw dicti (Múz.).

SÜVEG-, siveg, söveg, süeg: 1) pileus, [peta-
sus]; hut NySz. (1. jel.) 1382: Valentini Syveg (Károlyi-
Oki. 1.381). 1431 : Cuiusdam montis Syveghegh vocati
(uo. H.138). 1449 : Laurentii Sywegh (SztárayOkl.
n.445). 1462 : Thomas Siuegh (OL. D. 15743). 1480 :
Thoma Syiveg (uo. 18313). 1544 : Uöttem eg siueget
(OL. Nád. 41). Siuegnek való toppéi barsont (uo. 40).
1545 : Eg karimás siueget (uo. 41). 1556 : Keth hwp-
haya [igy ?] sywegh (uo. 48). 1561 : Keth daroch. Keth
imeg Egi sií-eg. Egi harisnya (OL. L. Hl. 16. 17).
1597: Mynden thwng mesztewl. Mynden thwng kestewl.
Mynden thwng sivegthwl (OL. UC. 12/42). 1618 : Balog
kezével vetett süveget [a. m. köszönt] ((KomárJk.).
1735: Egy téli füles süveget tengerinjaülal prémezve,
aranj'prémmel és bársonynyal (GazdtörtSzemle III.
348). 1759 : A felesége azt mondotta : még eddig a
süvegre bizta, de már a konty alól felel (DebrJk.,
1. NyK. XXVI.344). || 2) méta sacchari ; hut^ NySz.
(2. jel.) 1544 : Eg font fekete nadmezet Eg süueg
feier nadmezet (OL. Nád. 49). Vöttem eg Siueg nad-
mezet (uo. 40). 1560 : Eg siveg nadmez (uo. 49).
[Vö. eső-, háló-, huszár-, kalapos-, posztó-
süveg.]

süveg-gyártó, -jártó : [pileorum, petasorum opi-
fex], pileo PP. («süveges, süveg-jártó» a.) ; hutmacher
NySz. 1480: Nicolao Sywegyartho (OL. D. 18377).
1482: Andrea Syweggyartho (Veszpr. 9, Kovácsi).
1495 : Gregorio Syweggyartho (OL. D. 20275). 1504 :
Gregorio Syweggyartho (uo. 21338).

süveg-kapca: [impilia; filzsocken.filzstiefel]. 1706:
Egy pár süveg kapcza 12 d. (MTörtTár XVin.260,
rimaszombati süvegesek árszabásában). 1735 : Egy
pár süveg-kapcza (GazdtörtSzemle in.348, süvegjártók
árjegyzékében). [Vö. NySz.; kalap-csizma WIsz.; lemez-
kapca NySz.]

süveg-kötő: [petasorum opifex; hutmacher]. 1569:
Pauü Seivuegkótó (OL. UC. 11/30).

SÜVEGES, siveges : 1) pileatus ; der einen hut
auf hat NySz. ; [pileo vei petaso similis ; érnem hut
ahnlich]. 1389: Peruenit ad montem Syuegesheg appel-
latum (Lelesz Met. Abaúj 14). 1488 : Anthonius Sytveges
(OL. D. 27072). 1509 : Gaspar Syiveges (Múz.). || 2)
[pileorum opifex], pileo ; hutmacher NySz. 1488 :
(1. 1. jel. a.). 1509 : (1. uo.). 1714 : Süveges [föglal-
kozásuév] (GazdtörtSzemle IX.23).

SVÓGOR, 1. sógor.

sz.

SZABAD : 1) liber ; frei NySz. (1. jel.) 1282 :
Uadit per médium térre Zobodozovf (Körmend III/2,
Pezye 72). 1326 : Lóca duarum vinearum eiusdem
Anaas in loco Zabodlok dicto (Veszpr. 14, Szentkirály-
szabadja). 1368 : Possessiones Zabadíaliiíi Furgach-
faliia Wyfalu appeUatas (IVIúz.). 1369 : Possessiones
Zabadfalua. Capolna appellatas (Körmend, Heim 223).
1371 : In mente Zabadheg aUo nomine Nadasdhege
vocato (uo. 231). 1378 : Vineas in monte Zabad-
heg alio nomine Nadasdhege (Veszpr. 12, Kispé-
csöl). 1404 : In possessione eiusdem Zabadía\-w
vocata (Múz. Kállay). 1429 : Aque Zaladrekethye
[Zabád- ^] et vie Ba}Tvswen nominatarum (OL. D.
12086). 1452: Zabadfalw, hn. (uo. 14525). 1460:
ZabadMvf, hn. (uo. 15473). 1475 : ZabadMw, hn. (Múz.
TörtTárs. 4). 1517 : Predium Zabadchok (Mviz.). 1588 :
Szabad birosagh chak egy wolt regenthen (OL. UC.
64/35). 1597 : Chyordos Thámás háza. Velalloll chy-
naiyak az szabad feöldeön (uo. 12/42). || 2) [vö.
«szabadi»]. 1326: Paulus fiUus Nicolai de villa Huru-
sun liber vduornicus noster Regalis, pro se et pro
patruelibus fratribus sixis ad nostram accedentes presen-
ciam exhibuit nobis priuilegium domini Bele super
libertate ipsorum wlgariter Wduornuk Zabada uocata
(HazaiOkm. VII.393). 1488 : Jacobus Cher de Zenth-
ky^al Zabadya (Pannh. 17/Aa). 1513 : Posa de Zenth-
kyralzabagya (Múz.).

szalDad-ispánság, -espánság : 1439 u. : Zabad-
espansagh (OL. D. 13435, az oki. hátlapján, uo. :
«Patibularis» sokkal későbbi Írással). 1456 n.: Zabád
yspansagh (OL. D. 15062, az oki. hátlapján, az oki.
tartalma a kívül való rájegyzés szerint: «Patibularis
In bonis Monialium concessa de valle Vesprimiensium
Alias nunc : Jus Gladij»). [Vö. «A szabad ispánság
annyit jelentett, hogy a földesúr vérbiróságot gyako-
rolt jobbágyai felett, vagyis akasztófát állíthatott föl
és a tolvajokat, gyilkosokat felakaszthatta a megye
vagy a nádor közbejötte nélkül» Karácsonyi János
magyarázata.]

szabad-levél : privilégium ; freíbrief NySz. (1. jel.)
1613/1696 : Mivel az méltóságos földes urnák az pal-
lagban semmi haszna nincsen, ha kik régi elhagyatott,
de még töves pallag szőlőket fel akarnak törni, com-
missiót kérvén az méltóságos földesurak udvarbirájától
az tanácsra, a tanács megbecsülvén és reá szabad-
ságot adván bizonyos esztendőkig illendőképpen arrul
való leveleket eleitül fogva e mi helyünkben a tanács
város pecsétje alatt szokta kiadni, ugy az újonnan
aquirált veszett, ós hibás szölökrül és ültetósekrül is ;
melyeket szedni akarván a possessor a szabad levelet,
melyet informationalis levélnek is hijnak, minden
esztendőben visáltatja a város nótáriusával, és mihelyt
eltelnek az olyan szabad esztendők, az nótárius elveszi
azon szabadleveleket, és benn tartja, és azután az

méltóságos földes uraknak az igaz, szokott dézmát
kiadják (GazdtörtSzemle VII.415).

szabad-nyomás : 1522 : Omnia pecora de libera
terra wlgo Zabadnyomas dicta abigi et abduci fecisset
(Lelesz Acta 128/1).

szabad-város: civitas libera; freistadt NySz. 1601:
A ki mas idegen helien tanulta az eö mesterséget, es
itt ez királj szabad varasban, Cassaban, mi közöttünk
mesterremeket akarna czinalni [stb.] (Mihalik : Kassa-
ÖtvTört. 51).

SZABADI : 1210 : Ville cuiusdam nomine Szobodi
[«ugyanigy még egyszer» Szám. jegyz.] (Pannh. 31/R,
« Somogy m.» Szám. jegyz.). 1282: Populi de Zobody
(Körmend in/2, Pezye 72i. 1314 : Nobües de villa
Zabadi (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1318: Super
villám Zabadi (uo. 109, Szőlős 1). 1318/1320 : Alia
strata qua de Zobody in villám Fayz venitur (uo. 16,
Vespr. Oppid.). 1326 : In eadem Zobody (uo. 14,
Szentkirályszabadja). 1329 : Georgii filii Jnus de
Zabadi (uo. 108, Sceulch 2). 1358 : Versus Zabady
(Pannh. Tih. 1/17). 1372: Georgii de Zenthkiraba&aái/
(Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1382 : Pauli de
Zabady (uo. 106, Szentbenedekalja 1). 1393 : Georgii
de Zenthkyraka&adi (Múz.). 1455 : Nobiles de Zent-
kyi'&lzabady (OL. D. 14947). 1458 : In possessione
ZenthkyTakaftaáí/ (Múz.). 1464 : Thomas literátus de
Zenthkyrabafeaá?/ (Veszpr. 107, Nostre 5). [Vö. Pesty
Fr. : A magyarorsz. várispánságok története 58. s köv.
11.] [Vö. szabad, 2. jel.]

SZABADÍT : [in possessionem introduco ; in den
besitz einführen]. 1643 : Valaki szölejit eladja az
hegyen, tartozik az hegymester elejiben menni, és
hirré tenni a vevő embert, a hegymester szabadítsa
bele, de ily okkal, hogy a ki eladja annak meg-
mondja a hegymester : Jó atyámfia tizenöt nap alatt
valld föl a szőlőt, mert ha föl nem vaUod, a földes-
uraknakT4 for. maradsz (GazdtörtSzemle VI. 468—469).
[Vö. NySz. más jel.]

SZABADOS: libertus ; freigelassener NySz. (8.
jel.) 1469 : Stephanus Warga Zabados (OL. D. 32365).
In Sipkacz trés Zabados (uo.). Lucas toth Zabados
(uo. stb.). 1525 : Blasius Zabados liber (OL. D. 37000).
1578 : Szabados uolt miuel az falut eö wltette (OL,
UC. 47/41). 1587: Helsegrol zolgalo sellerek Igaz.
sellerek El adót sellerek Zabados sellerek (OL. Nád. 43).

szabados-bíró : 1588 : Azon falwba wagion ket
szabados byro (OL. UC. 64/35).

SZABADSÁG : 1) libertás ; freiheit NySz. (1. jel.
stb.) 1437 : Possessiones Gaboe Zabadsag (Múz.).
1481 : Zlauowazlobochyna ^hiMpzabathsaga Frank-
zabathsaga Fogoshele Fetherzabathsaga (OL. D. 18482)

55 '■

871

SZABADSÁGOS-SZABLYA

SZABLYÁS— SZAGGAT

872

II 2) [decumarum immunitás; zehentfreUieit]. 1613/1696 :
Szőlőnek újonnan való épitésérfíl és annak szabad-
ságárúi. Az mi eleink szokták ós rendelték volt azt,
hogy valamely ember szőlőt épit, annis 12 dézmát
ne adjon belőle (GazdtörtSzemle VII. 409—410).

szabadság-levél: [privüegium ; freibrief]. 1458?:
Zahadsag levél hog senky capitan se hadnag nepeyt
le ne zaUoychya soha ez zent eghaz yozagaba (OL.
D. 15255, az 1458-i oki. hátlapján).

SZABADSÁGOS: liber; frei NySz. (1. jel.) 1590 :
Ez is végeztetett a praefatus személyek közt, hogy
az k. Jankó Gáspár az mely örökséget az praeno-
tatus Torjai Pálnak adott, annak az adaját mi előt-
tünk leszáUitá és szabadságos képpen kezére bocsátá.
Azonképpen Torjai Pálnak szabadságos képpen adó
nekül bocsátá az ő örökségét az k. Jankó Gáspárnak
(SzékelyOkl. V.145).

SZABADUL, vö. fölszabadul.

SZABÁS: [?]. 1211: Isti sünt agricole Hármas
Monchachy Zobas [a. m. szabás?] Zehee Hozuga Bench
(Pannh. Tih. 1/5). 1359 : Quandam possessionem ip-
sorum Pondulyk vocatam in feudum [. . .] wlgariter
Zabas dictum vsqiie reuolucionem decem annorum
(OL. D. 4837). 1389 : VUlis Barath Wthwes Bolhaas
Zabaas [vö. «szabás, (2)» CzF.] Aranyas (Körmend
m/S, Atád 19). 1466 : Damiano Zabas ^KárolyiOkl.
n.378). 1519 : Queübet mensura siue ligatura térre
wlgo kethel appellata minoris Zabas dicti soluit an-
nuatim (OL. D. 37007). Maioris Zabas soluit annuatim
duplum (uo.). 1589 : Az söytöry mayorbelieknek za-
basok wagyon ételekre (OL. Nád. 40). [Vö. NySz.

szabás-naalom, -maion : 1448 : Molendini Zabas-
malon vocati (OL. D. 86687). 1452 : Racione directe
et equalis medietatis cuiusdam molendini sui Zabas-
malon vocati singulis annis nobis et ecclesie nostre
quatuor pensas denariorum et mediam libram piperis
soluere deberet (uo. 36693).

SZABATLAN : [unzugeschnitten]. 1565 Vagion
egy veg zabatlan parnahaj (AdalZemplvmTört. V.
óvf. 313).

SZABLYA : ensis, gladius, framea, spatha, acinaces
[stb.] ; siibel, spiess [?] NySz. 1487 : Vnam frameam
wlgo Zablya (OL. D. 19320). 1511 : Vnum zabbja cum
auro et argento (uo. 25539). 1515 : Habeo duos gladios
wlgo aranyas Zablya (Múz. ). 1539 k : lidem Saxones
portaverunt vnum sablya cum vagina argentea (Tört-
Tár 1889. évf. 191). 1547 : Eg ezüstös szablat (OL.
Nád. 48). 1552 : Eg meg czapazot zablyat (uo. 49).
1635 : Egy ezüstös szablyát csinálunk magunk czápával
3 f. 50 d. (GazdtörtSzemle VIII.476, csiszárok árszabá-
sában). Egy szablyát adunk, a kit sok kötövasakra
csináltatnak 1 f. 50 d. (uo.). 1669 : Egy uj csetneki
szablya hüvelyestül a java 2 frt (uo. 1.92). [Vö.
fringia-, portai-szablya.]

szablya-hüvely : vagina ensis ; schwertscheide
NySz. 1635 : A ki maga szablya hüvelyt csináltat és
munkásán kivánja 30 kötő vasra 1 f. 40 d. (Gazdtört-
Szemle VIII.476, csiszárok árszabásában). 1669 : Egy
uj csetneki szablya hüvelyestül a java 2 frt Egy
szablyahüvely csináltatásátul 75 dénár (uo. 1.92).

szablya-pénz, -pínz: 1577: Solnxmt szabla pynzt
(OL. UC. 1/3). 1582: Pecuniam gladialem wlgo szablia
pénz dictam (uo. 59/13).

szablya-szíj, -azi : balteus; sábelriemen NySz.
1529: Pro preparacione zablyazy (OL. Nád. 49). 1558:
Egy Zablya zyath cheres Borböl, Jeles ioth, tiszen
keth pynzen (OL. D. 87006, 1. GazdtörtSzemle VL137).

SZABLYÁS : ense armatus ; mit einem siibel
bewaífnet NySz. 1516 : Gregorius Zablyas (Lelesz
Acta 122/28).

SZABÓ: sartor, sarcinator; schneider NySz. (l.jel.).
1271 : Paulus filius Zobov (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.).
1292 : Cum wduornicis nostris super eadem residen-
tibus Boda videlicet Zabon Crachyno Scemeyno (Pannh.
6/C). 1295 : Nicolaus filius Zaboiv (Wenzel V.139).
1349 : Thomam dictimi Zabou (Múz. Kállay). 1383 :
Michael dictus Zabo (uo.). 1406: Johannes Zabo (Lelesz
Acta 29/17). 1416 : Blasius Zabo (uo. 36/41). 1426 :
Johannes Zabo (Múz. Kende). 1445: Johannem Zaboio
(Lelesz Acta 55/22). 1451 : Gregorius Zabo (OL. D.
14467). 1453 : Valentiaus Zabo (uo. 36407). 1457 :
Petrus Zabo (uo. 36405). 1461 : Gallo Zabo (Múz.
Kállay). 1467 : Blasius Zabo (IVIúz.X 1478 : Georgius
Zabo (OL. D. 18145). 1481: Gregorio Za6o (uo. 30091).
1498 : Matheo Zabo (Múz. Kállay). 1499 : Ambrosio
Zabo (Múz. Forgách). 1509 : Michaele Zabo{vLO.). Georgii
Zabo (uo.). 1587 : Zabo Marko kys byro (OL. UC.
12/42). [Vö. szűr-, udvari-szabó.]

szabó-ház: [casavel officina sartoris ; schneiderhaus,
schneiderwerkstattej. 1638 : Az Reghi Szabó Eaz
Kamoraia (OL. UC. 2/34). Az alsó renden az reghi oh
Szabó Haz (uo.).

SZÁD : orificium ; öffnung NySz. 1055 : Duabus
continetur iiiis quarum una uocatur ziget zadu altéra
magna (Pannh. Tih. 1/1). 1095 : Per latéra montis
usque ad introitum fagorum qui uulgo dicitur bik zadu
(Pannh. 15/0o). 1236 : Uadit crebris metis terreis et
arboreis per ligot [így] ad Nar^ad (Múz.). 1288 : In
Benlázad tria iugera (Veszpr. 109, Szepezd 2).
1299/1360 : lungit quendam locum Nogpatak2^a(/a
vocatum (OL. D. 1553). Iimgit BelaTpatakazada (uo.).
1327 : Super possessione Araazada uocata (Múz.
Szentivánja). 1335 : Piscina Mjrlizada vocata (OL. D.
2956). 1337 : A quodam loco Bykzad vocato (Sztáray-
Okl. 1.147). 1337/1414: A quodam loco Bjkzad vocato
(OL. D. 3089). 1338 : Jungit vnam metam terream in
quadam valle manentem que wlgo Weulg^ad dicitiu-
(Múz.). In quadam valle Dezmasweulg^ada vocata
(Múz. Nagy Gábor). 1342 : Venit ad vnum locum
Arukzad vocatum (OL. D. 1781). 1347 : In quadam
valle ciu-rendo et in eadem usque ad Chabazurduka-
zada uocatam (uo. 8909). 1347/1356 : In capite vallis
Halagus2;arf vocate (uo. 3891, 1. AnjouOkm. V.28).
1369 : Inter lapides Zaadkeu et Mezkeu (OL. D.
31105). 1380 : In possessione Feneu zad vocata
(Múz. Soós). 1385 : Locus molendini in Sythwa^arf
existens (Múz.). 1397/1416 : Peruenissent ad vnum
Sork vocatum piscine ííogzad deinde per modicum
spácium pergendo ad locum Hegeslaph peruenissent
(]\Iúz. Jankowich). Peruenissent ad prefatum locum
Hegeshalaph et Sork appellatas [így] dicte piscine
ííogzad (uo.). 1436; In quadam captm-a piscium Thozad
vocata (Lelesz Bercs. VI.4). 1493 : Veniret ad locum
Kereker^arf nominatum (Lelesz Met. Zemplén 70). [Vö.
MTsz.j

SZÁDOK, vö. száldob.

SZÁDOS : I orificium habeus ; öffnung habendj.
1603 : Georgius Szádos (SzékelyOkl. V.266). Stephanus
Szádos (uo.).

SZAFALÁDÉ, szarveládi : cervelatwurst SB.
1614 : 20 font zarveladyt per 36 d. item 5 kötés
habarniczát per 1 frt 50 d (Radvánszky : Családélet
III.63).

SZAGGAT : lancino, lacero, in frusta discerpo,
vellico, carpo ; reissen, zerreissen NySz. («szakgat»
a.) 1500: Alberto Kwtheko^aí/ío (OL. D. 20956). 1564:

873

SZAGLÓ-SZAKÁCS

SZAKÁCSI -SZAKADT

874

Ö nagysága akarja és haggya, hogy senki sem földet
sem rétet szaggatva el ne aggyon (GazdtörtSzemle
1.74). 1638 : Jegli szaggató vashorog. Jegelő eszteöke
(OL. UC. 2/34). [Vö. kiszaggat, szeg-szaggató.]

SZAGLÓ : 1702 : Ezííst aranyozot Palaszkot Lot
42 íl. 60, Ezüst szaglót [a folyóirat szerkesztőjének
véleménye szerint a. m. illatszer-tartó] Felessegemnek
íl. 4.80 (AdalZemplvmTört. VI. évf. 46). [Vö. NySz.
más jel.]

SZAGYA ? zagya ? : 1458 : Mensalia magna
Zagya [az utolsó betű kétes, mert a papiros itt ki
van szakadva] dicta quinque (Múz. Kállay). 1475 :
Dionisio Zagya (OL. D. 17660). [Vö. szája?]

SZAGYOR? 1. szatyor.

SZÁJ? 1. zaj.

SZÁJ : OS, orificium, bucca ; mimd, mául NySz.
1489 : In vallibus Feyerso et Farkas2:rt?/a [a. m. szája?]
vocatis (Múz.). 1503: Johannes Ye\zayiv (Múz. Bethlen).
1524: Petrus Yelzayw (OL. D. 36401). 1630—48 : Erre
kell igen ö kegyelmének vigyázni, hogy az ló erős szájií
ne legyen, mert az erős szájú ló merő ellenség (Gazd-
törtSzemle 1.288). 1680 : Mivel minden béres méltó az
eő jutalmára nyomtató Eökörnek sem kötik be száját:
Azért mikor távul vidékre mennek [a borbü'ák] vásá-
rolni, a korczma jövedelméből illendő képpen élhetnek
(AdalZemplvmTört. V. évf. 280). [Vö. nagy-szájú.]

SZÁJA ? zaja ? : 1413 : Stephanum Zaya dictum
(ZichyOkm. VI. 238). Michaelem similiter Zaya dictum
(uo.). [Vö. szagya?].

SZAJGÓ, L zajgó.

SZAJKÓ : gracus, graculus ; dole NySz. 1457 :
Zayko, szn. (OL. D. 36405).

SZAJOS, 1. zajos.

SZÁZ, vö. borsó-szak.

SZAK : a) merítőháló ; b) nyélen lógó négyszög-
letes keretre feszített háló, melyet a part mellé
buktatnak MTsz. ; [verriculum] ; streichgarn, streich-
netz BM. 1506 : Cum retibus Zak et veter vocatis
(OL. D. 36988). 1589 : Jövel ug mond estuere lám-
pással es zakual netalán esmegh elö iön az hal es
eleget foghatonk. Mert anni hal uolt azt monta raita,
hog az zakót sem tolhatta az sok halnak miatta ala
[«t. i. a léken^ Szám. jegyz.] OL. Nád. 41, vö. Termtud-
Közl. 1894. évf. 494). [Vö. «Szák, kanál alakú merítő
háló ; van feje, nyele és ágasa. Evvel hordják a fogott
halakat a bárkába s evvel szedik ki a prédát a vej-
széből. Egy a mereggyííveU Hermán 0. : MHalászat
11.827]. [Vö. merítő-szák.]

SZAKÁCS : coquus, culinarius [stb.] ; koch NySz.
1240 k: Ciuiles castri Zakac (Pannh. 61/8). 1286:
Térre sue Zakaeh uocate in comitatu vesprimiensi
existentis (Múz. Jankowich). 1354: Laurencium nomine
dictum Zakaeh (AnjouOkm. VI.228). 1371 : Térre sue
Zakaeh alio nomine Nadzeg nuncupate in Comitatu
Wesprimyensi existentis (Múz.). 1385: Jacobi de Kys-
zakach (uo.). 'Na.ghzakach, hn. (uo.). Ladislao dicto
Bakator de íiogzakaeh (uo.). 1405 : Ladislai Zakaeh
(uo.). 1414 : Dominicum dictum Zakaeh (OL. D. 10253).
1426 : Georgio Zakaeh (uo. 11856). 1468 : Paulus
Zakaeh (Múz. Kállay). 1478: Laurencius ZaA:ac/j (OL.
D. 18145). 1481 : Galli Zakaeh (uo. 18462). Gregorio
Zakaeh (uo. 30091). 1509 : Alberto Zakaeh (Veszpr.
15, Vászoly). 1516 : Emerici de Zakaehkewlked coci et
famuli sui (OL. D. 36402). Emerici Zakaeh (uo.). 1524 :
Andree Zakaeh (Múz. Kállay). [Vö. fő-szakács.]

szakács-gyermek: [puer culinarius; küchenjunge].
1552 : Nicolao puero zakac germek (OL. Nád. 49).

szakács-h.áz : [casa furnaria; backhaus]. 1638:
Az Szakacz vagy Tezta műves házban (OL. IJC. 2/34).

szakács-legény : [administer coqui ; küchenge-
selle]. 1544 : Az ket szakaez legennek (OL. Nád. 40).

szakács-tábla : [tabula vei mensa coquinaria ; kü-
chentafel, küchentisch]. 1638 : Ezen eöregh koníhan
vagion . . . Egy szakaez Tábla (OL. UC. 2/34).

szakács-táblácska : [tabella coquinaria ; kleine
küchentafel]. 1638 : Szakaez Tablaezka No 2 (OL.
UC. 2/34).

SZAKÁCSI: |ad coquos pertinens; zu den köchen
gehörig]. 1396: Cocos de Zakaehy (OL. D. 8135).
1461 : Kjlsewzakachy (uo. 15579). 1465 : Terras coco-
rum de Zakaehy (Múz.). 1470: In Zakaehy scilicet
tarros kerth habeo quandam particulam ortum (OL.
D. 17462). 1505 : Possessionis Zakaehy cocorum (Pannh.
34/N).

SZAKAD: laceror, rumpor; zerrissen, zerbrochen
werden NySz. 1093/1399: Ad vallem Zakathegh
(Pannh. Tih. 1/27). 1314 : Sub or vnius parui Berch
Zakaduth vocato (OL. D. 28715). 1358 : Directe ad
vallem Zakathig (Pannh. Tih. 1/17). 1364: Deinde
ad locum Zakadofeu. dictum (Körmend, Heim 190).
1683 : A' Harmadik rész Szecsenyi rész, mely két fele
Szakad; az Első Szakasztis két fele hasad (OL. UC.
3/32). [Vö. el-, lé-, összeszakad.]

SZAKADÁS, vö. föld-, kő-szakadás.

SZAKADAT, SZAKADAT : scissura ; riss
NySz. ; «szakadékos, omlásmartos hegy» «hegynyak,
hegynyereg» MTsz. (2. 3. jel.) 1055 : Hic extendi-
usque ad zakadat (Pannh. Tih. 1/1). Posthec ad gunu-
sara hinc usque ad zakadat (uo.). 1211 : Usque ad
locum qui uocatiar Zacadat (uo. 1/5). 1231/1397 :
Vadít ad Zokadat (OL. D. 174). 1268 : In quodam
íluvio Seakadat vocato (HazaiOkm. VHI.llö) 1274:
Transito uero flumine ipsius Sitthwa ascendit ad
pyrum quandam ad locum Zakadath appellatum (Múz.
Forgách, 1. HazaiOkm. VIII.164). 1275 : Ad íiuiüum
Zaeadat uocatum (OL. D. 908, 1. ZalaOkl. 1.77).
1284 : luxta quoddam Nemus aquosum Sakadath
uocatum (OL. D. 1176). 1293 : De inde descendit in
Scyguetwr ad locum qui Zakadath nuncupatur (Múz.
Ertl). 1364: Ad quandam vallem ZakadatMea. vocatam
(Körmend, Heim 190). 1379 : Penes vnam viam Zakadath
vocatam (Múz. Mednyánszky). [Vö. MTsz.]

SZAKADÉK : brachium fiuminis ; arm des ílusses
NySz. (2. jel.) 1511: Quedam stagna seu lacus wlgariter
Holthdwna alio nomine Bwnazakadekya (OL. D. 22137).
1516 : Therpen Zakadeeky [Zakadeety ? «k vagy t»
Szám. jegyz.], Thomay rew (uo. 36402). [Vö. MTsz.]

SZAKADOZ, vö. beszakadoz, szakadozott.

SZAKADOZOTT, szakadozt : laccr, lacerus,
ruptus ; zerrissen, zerbrochen NySz. 1364/1367 : Ad
terram Zakaduztíeiűá vocatam (OL. D. 30682). 1533 :
Royth argenteus deauratus Roz et Zakadozoth (OL.
Nád. 49). 1548 : Kyttel Párna zakadozot II (OL. UC.
99/7). 1597: Három nemeth lóhoz való hamuth szaka-
dozot zabloiaual [így] eoszueo (uo. 101/3).

SZ AKADOZT, 1. szakadozott.

SZAKA DT : lacerus, ruptus, decisus, derutus ;
zerbrochen, zerrissen, crbrochen NySz. («1. szakadt*
a.); [paralyticus; glicderlahm?]. 1418: Gregorio Zakadth
(OL. D. 10738). [Vö. magva-szakadt.j

875

SZAKAJT— SZAKiUXAS

SZAKÁLLATLAN— SZAKASZT

876

SZAKAJT : [discindo, discerpo ; reissen]. 1470 :
Laurencio Zakaythoth (Körmend, Heim 546). [Vö. NySz.
CzF. MTsz.] [Vö. szakít.]

SZAKÁL, -AS, 1. szakáll, -as.

SZAKÁLATLAN, 1. szakállatlan.

SZAKÁLL, szakái: bárba, barbitium; bárt NySz.
1095 : In panauuadi aeha Jut Gugmat Zacal [szn.]
Elenta Deged Heten (Pannh. 15/0o). 1228/1357 : In
montem qui vocatur Zakal (HazaiOkm. VI. 21, «Erdö-
Szakál» Szám. jegyz.). 1337: Possessionem Ine^^oteZa
seu Inethuleke [így, olv. -theluke] vocatam (OL. D.
30008). 1372 : Ladislao dicto Zakal (Lelesz Acta 7/8\
1406 : Thomas dictus Zalial (ZichyOkm. V.444). 1499':
Farkasio Rythka^a/taZif (OL. D. 20856). 1602 : Szakái
Miklós (SzékelyOkl. V.230). [Vö. nagy-szakállú.]

szakáll-szárasztó : [locus ubi viri post cibum
meridianum se quieti dabant ; ort, wo die manner
nach dem mittagessen der rahe pflegten ?]. 1685 :
Szakáll szárasztó. Ez a' Felsö Palotáknak délfelöl
vagyon, mely most a' Fö Porkoláb gondviseléssé
alat vagyon, az ott lévő eszközökkel együtt (OL.
UC. 19/4). [Vö. szakáiszárító, Szilády Áron közlése
szerint Halason és másutt is, az a pad a község háza
előtt, amelyen a polgárok el szoktak üldögélni, be-
szélgetni.]

SZAKÁLLAS, szakálas, szakállos, szaká-
los : 1) barbatus ; bártig NySz. 1252 : Tenet metam
cum eadem uilla Zakalus (OL. D. 369). 1291: Johan-
nis dicti Zakalus (MonStrig. n.310). 1329 : Laurencius
dictus Zakalus (OL. D. 2879). 1336: Stephano dicto
Zacalus (AnjouOkm. in.272). 1337: Peti-us dictus Zaka-
lus (OL. D. 37279). 1348 : Ladislaus dictus Zakalus
(Múz. Kállay). 1349 : Georgii dicti Zakalus (OL. D.
4057). 1355 : Nicolaum dictum Zakalus (Múz.). 1367 :
Nicolao dicto Zakalus (Múz. Máriássy). 1369 : Jobanue
dicto Zakalus (Lelesz Acta 5/1). 1376 : Jacobum dictum
Scakalus (ZichyOkm. III.624). 1378: Andree dicto Zaka-
lus (Körmend IH/l, Ugal 19). 1393 : Johannis dicti
Zakalos (Múz.). 1400/1403 : Andrea Zakalos (OL. D.
1430). 1402 : Blasio dicto Zakalus (Veszpr. 4, Csopak).
Johanne Zakalos (Múz. Becsky). 1416 : Luca Zakalos
(Lelesz Acta 36/29). 1442 : Matheum Zakalos (OL. D.
36390). 1452 : Francisco Zakalus (uo. 14539). Anthonio
Zakalos (Múz. Kállay). 1453: Anthonio Zakalos (Le-
lesz Bercs. VII.IO). 1460 : Hospites vniuersi de Egh-
hazas Zakalos (OL. D. 15441). 1466 : Laiu-encio Za-
kalws (uo. 16421). 1468 : Johanne Zakalos (Múz.
Becsky). 1470 : Anthonio Zakalos (Lelesz Acta
81/19). 1478 : Johannes Zakalos (Múz. Kállay). Ladis-
laus Zakalos (OL. D. 18145). 1485 : Vrbanus Zakalos
(Veszpr. 11, Merenyel [Vö. 1252 : Conterminando térre
Bws et Mycou barbati de uilla Graz (OL. D. 369).]
II 2) bombarda, sclopetus, sclopetum pogonatum ;
büchse, musquette NySz. [hakeubüchse]. 1469 : Duas
hoífniczas duas Bonbardas seu Tharaskones viginti
duas pixides maiores Barbatas wlgariter Zakalos appel-
latas (Múz. Justh). 1479 : Quatuor pixidibus wlgo Zaka-
los dictis (OL. D. 18278). 1480 : PLxides wlgo Zakalos
vocatas (uo. 18424). Ducentas pLxides wlgo Zakalos
vocatas (Lelesz Acta 90 '25). 1489 : Pixides wlgo saka-
lus (OL. D. 26053). 1490 ': Globuli ad Zakalos pertinentes
(uo. 26048). 1491: Feltharazk Zakalos (uo. 26051). 1492:
Zakalos XVI. Pulueres duabus Maasis (SzékelyOkl. UI.
117). 1493 : Zakallos viginti trés (Körmend, Stat. ant.
major. 27/11). Sex zakallos integres Centum decem et
octo SjTiwas 35 ligatura Zauarum ferrearum que wlgo
was vezeu, . dicuntur (uo.). 1494: Tharazk cuprei.
Zakalos (OL.; D. 26076). Thewlthewvas ad Zakalos
pertinens (uo.). 1502 : Bombardis barbatis wlgo Za-
kalos et Seregbontho (OL. D. 21123). 1508: Due pixi-

des Zakalos vocate (uo. 21890). 1510 : Pixides Barbati
wlgo Zakalos (uo. 26235). 1520 : Sakalos, pathanthw
Taraczkh (uo. 26219). 1522 : Barbatas wlgo Zakalos
(uo. 32657). 1542 : Szakalos ad saykas (OL. Nád. 40).
Pragay szakalos (uo.). Seregbontho cum quinque sza-
kalos (uo.). 1548 : Egy seregbontoban het zakalos
(OL. UC. 99/7). 1566 : Was nyelw zakallos Fa nyelw
zakallos (OL. Nád. 49). 1587 : Fa nielw zakalos (OL.
UC. 46/74). 1638 : Szakállas. Muskater (uo. 2/34). [Vö.
bombarda barbata Bartal ; hakenbüchse Boeheim :
Handb. der Waffenkimde 446.] [Vö. fél-szakállos.]

szakállas-golyóbis, -glóbis: «pyrobolus; bombe?»
NySa. ; [globulus ad « szakállas » pertinens ; haken-
büchsenkugel]. 1493 : Quatuor vascula globorum Bam-
bardinarum zakallusgolohis (Körmend, Stat. ant.
major. 27/11). 1548 : Zakalas golobis wagyon 2 ne-
gellel (OL. UC. 99/7). 1553 : Zakalos globis Tharaczk
globis (OL. L. m. 16. 17). 1588: Zakallas golobis
Taraczk golobis (OL. UC. 76/17). [Vö. «szakállas»
2. jel. 1490-i adatával.]

szakállas-por : [pulver zur hakenbüchse]. 1548 :
Zakalos por (OL. UC. 99/7). 1553 : Zakalos por egh
thongba (OL. L. lE. 16. 17). 1638 : Egy Beör sakban
szakállos por (OL. UC. 2/34).

szakállas-tisztító : [hakenbüchsenkriitzer]. 1490 :
Tarazk tizthithew. Zakalos tizthithew (OL. D. 26048).
[Vö. krdtzer Grimm.]

szakállastisztító-pálca, -tisztétó- : [cv]. 1566 :
Hath zakallas tyzteto palcza (OL. Nád. 49, «Kanizsa»
Szám. jegyz.). [Vö. kratzer Grimm.]

szakállas-töltő : [ladeschaufel zur hakenbüchse].
1553 : Waswezew zakalos thewlthetv (OL. L. Hl. 16.
17). [Vö. Boeheim : Handb. der Waffenkunde 488.]

szakállastöltó'-palack, -teltö-: [pulverflasche zur
hakenbüchse]. 1553: Keth zakalos thelthew palaczk
(OL. L. in. 16. 17). [Vö. puska-palack NySz. ; pulver-
flasche Boeheim : Handb. der Waífenkunde 490.]

SZAKÁLLATLAN, szakálatlan, szakállot-
lan, szakálotlan : imberbis, investis ; ohne bárt
NySz. 1473 : Bartha Zakalothlan (Múz. Bethlen). 1484:
Stephanus Zakalathlan (OL. D. 18994).

SZAKÁLLOS, 1. szakállas.

SZAKÁLLOTLAN, 1. szakállatlan.

SZAKALOS, 1. szakállas.

SZAKÁLOTLAN, 1. szakállatlan.

SZAKASZ, szakaszt: frustum, pars, fragmen,
sectio ; teli, abschnitt NySz. ; [loculus, loculamentum ;
fach]. 1683 : A' Hannadik rész, Szecsenyi rész, mely
két fele Szakad ; az Első Szakasztis két fele hasad,
egyik Szecsenyi Péter maradekie, a' másik a' Hidi
Féréncz maradekie. A' második Szakaszt hasad három
felé, melynek egyik czikkelye, Janoki Petemé mara-
dekie (OL. UC. 3/32, 4. 1.). Három szakasztban való
barom ólak (OL. UC. 3/32.). Hoszu szuszék belől ket
szakasztya, kinek is egyikeben búza vagyon (uo.).

1. SZAKASZT : 1) dirumpo, lacero, rumpo ; reis-
sen, abreissen NySz. (1. jel.). 1561 : Ez két nap rajta
voltunk, hogy [a vadakat] megfoghattuk volna, de
felette igen megvadultának amiyira, hogy a nagy ker-
getésben egy szarvas nyakát szakasztotta (Gazdtört-
Szemle 1.194). [Vö. NySz. szólások a.] || 2) partior,
impertior, divido ; teilen NySz. (2. jel.) 1715 : Erdeit
ne usurpálhassák, mint az előtt volt, ezután is ugy
legyen. Szakasszanak nékiek szántó és kaszáló földet

877

SZAKASZT— SZÁL

SZALAD— SZALANÁS

878

s magunk marháinak is szakasszanak (GazdtörtSzemle
IX.26). [Vö. el-, leszakaszt.]

2. SZAKASZT, 1. szakasz.

SZAKASZTÁS: [das brotwirken, das aufwirken
des brotesj. 1718 : Mindenféle praebenda czipó süté-
sén s szakasztásán a kulcsár legyen jelen és a czipó
számot kitöltessen [így ?] és a vakaróval abutálni ne
hagyjon (GazdtörtSzemle IIL337). [Vö. NySz. más
jel. ; szakaszt 5. jel. CzF.]

SZAKASZTÓ, vö. cipószakasztó-asztal, ké-
nyór-szakasztó .

szakasztó-cserény : [scirpiculus ad panem subi-
gendum; korb zum brotwirken?]. 1577 : Három 2;a^az-
tho Cheren (OL. L. III. 16. 17). [Vö. cserény, 2. jel.]

szakasztó-ruha : backtuch BM. 1552 : Keth za-
kaztho noha (OL. Nád. 49). 1587 : Zakazto ruha (OL.
UC. 12/42). [Vö. Kr. értelmezés nélkül.]

szakasztó-szekrény : [?]. 1590 : Zakaztho zekren
(OL. Nád. 49).

szakasztó-tábla: [tabulapistoria; backtafel].1597:
Feier cziponak való deszkabul czinalt szakazto tábla
(OL. UC. 101/3).

szakasztó-teknőcske : [parva magis ; kleiner
backtrog]. 1635 : 12 szakasztó-teknőcske. 2 öreg te-
kenö. 3 dézsa (Mihalik : KassaÖtvTört. 224). [Vö.
^Szakasztotekenó, Artopta» MA'.]

SZAKASZTVA: [separatim; besonders, einzeln?].
1578 : Singuüs annis szakazthwa dederunt et solue-
runt pro censu annualj dominó Krsvzithio Flór. 10 (OL.
UC. 62/32, «Veröcze, Vácz mellett» Szám. jegyz.).
1597 : Ith az velalnak magán szakazthiva halazo vyzek
wagyon (OL. UC. 12/42). [Vö. NySz. más jel.]

SZAKÍT: [minuo ; herabsetzen, vermindern?].
1700: Ha valaki az Regulamentumban specificalt Bérit,
ugy Vinczellérek vagy Pásztorok fizetessét aláb (de
nem fellyeb) viheti, vagy szakithattya [így], annak ez
iránt való Szerencséjé nem irigyeltetik (OL. NRA.
718/60, 44. pont, 1. GazdtörtSzemle I. 86). [Vö.
szakajt.]

SZAKMÁNY, szakvány : operarum elocatio,
conductio, demensum ; dingung, vermietung NySz.
1700 : Az vinczellér is nyaratszaka örökké sarczol-
tattya az urat fellyebb fellyebb veri a szakvánt
(GazdtörtSzemle 1.78).

SZ AKMÁNYOS, szakványos : operarius ; tag-
löhner NySz. 1700 : Mivel többire az ember napi
számossal míveltet és a szakványosok is azzal,
akár nyitáskor, kapáláskor és egyébkor az napi szá-
mot hamisan veszik fel [stb.J (GazdtörtSzemle 1.78).
A lakost szóval, a vidékit írott pecsétes citatióval
[szokták megidézni], mellyet is az in causam attrac-
tusnak vinczellére, vagy szakványossa szokott urának
megvinni (uo. VH. 402-403).

SZAKOS : [verriculum habens ; streichgarn habend] ;
«a jég-alatti halászatnál az, a ki a hálót a száklékbe
bebocsátja» MTsz. 1436 : Gallo Zakós (Múz. Kisfaludy).
1454 : Emerici Zakus (OL. D. 14867). 1480 : Lucám
Zakós (Pannh. 51/Rr). 1484 : Demetrius Zakws (Veszpr.
6, Garabonc). [Vö. szák.]

SZAKVÁNY, -OS, 1. szakmány, -os.

SZÁL : 1) stilus, columna, trabs, tignum ; stamm,
bauatamm NySz. (1. jel.), [spiere, langholz, bauholz],
1510 k.: Magna lignawlgo^aaí(OL.D. 26251).||2)[eisen-

stange]. 1527 : Vnum ligámén ferri et keth zal (OL. Nád'
49). 1558 : Három egez kötés was es hat zal (uo.).
Eg zal wasbol chynalt ember nakara való chyngethe
(uo.). 1566 : Ket zal wekon nyoytoth was (uo.). 1587 :
Az komphoz izkaba wereser vettem ket zal wasath
(uo. 40). Vas nadlasra wetth eg szál wasath (uo.
41). II 3) trabica, ratis MA^. ; floss NySz. (3. jel.)
1588 : Therhes szekerektewl es szalaktwl [a. m. tu-
taj ?] szedik az wamoth (OL. UC. 64/3.5). |j 4) pars,
fragmentum ; stück NySz. (4. jel.) 1546 : Nyolcz szál
feyer darw tollat (OL. Nád. 42). 1552 : Pro nygh et
panwa dati sünt estrang zal trés (uo. 49). Zablohoz
estrang zal 3 (uo.). 1557: Három szál estranghot (OL.
L. III. 16. 17). 1587: Alias keoteozny walo geoplwth
wettem 30 zalat (OL. Nád. 40). [Vö. kő-szál.]

szál-vas: [stabeisen]. 1569: Duae particiüae ferri

zal was (OL. UC. 77/5).

szál-vonás : [das fadenziehen]. 1670 : Szál vonás-
sal varrott alsó ingváll No. 1 Fejér vonással varrott
alsó ingváll No. 2 (Radvánszky : Családélet 11.350).
[Vö. «■ Szálvonás, ma is divatos eljárás a nöi ing val-
lanak, mellének díszes kivarrására. Az iskolákban is
tanítják. A vászon egy darabján kihúzzák a mejjék-
szálakat, mire a bélfonalak rácsosán látszanak s lazán
fityegnek. Ezeket aztán külömbözöen csoportosítva
összevarrják* Frecskay János magyarázata ; vö. szál-
vonáz MTsz., szávony, szávonyos, szávonyoz, megszávo-
nyáz, tolnamegyei sárközi táj szók, Nyr. XXXIII. 336.]

1. SZALAD, vö. beszaladás, kiszalad.

2. SZALAD : byne, hordeum madefactum quod
germen emisit et deinde una cum enatis ligulis tostum
est ; maiz NySz. 1506 : Quicquid proueniret ex moli-
cione Siliginis, Thenkel ordei, Zalád (OL. D. 21532).
1525 : De seruisia [állandóan így, vö. Diefenbach]
zalad venerunt (uo. 26345). 1560 k. : Ugyan azon
Fogaras városa tartozik szaladot csinálni (Gazdtört-
Szemle 1.165).

szaladáztató-ház : [casa ad fruges madefacien-
das ; haus zum malz-feuchten]. 1634 : Szaladasztátó
[igy] házban (OL. UC. 21/3).

szalad-liáz : [malzhaus]. 1683 : Egy serfőző ház,
annak vagyon szalad háza (OL. UC. 3/32).

szaladszárasztó-ház : [haus zum malz-darren].
1634 : Szalad száraztó haz (OL. UC. 21/3).

szaladszárasztó-keménce : [ofen zum malz-
darren]. 1683: Szalad szárasztó kemencze (OL. UC. 3/32).

szalad-válu, -vállój -vállú: [malztrog]. 1683: Egy
szalad vallu [valló ?] (OL. UC. 3/32).

SZALADOS : [fruges madidas habens, hordeum
madidum habens ; maiz habend]. 1449 : Jacobum
Zalados (Múz. Dancs). 1470 : Andreas Zalados (Le-
lesz Bercs. XIV.2).

SZALAG : vimen, vinculum ; windl NySz., ein
Wied, Wied-Band PPB. 1544: Szalagra attam (OL.
Nád. 42).

szalag-szíj, -szí : ligula NySz., ligula coriacea, li-
gula ferru praefixa, ferró armata ; eine ledenie Nestel
PPB. 1544: Uöttem szalag szyat (OL. Nád. 41.).
1545 : Thyz köthes hozw salag zy (uo. 49). [Vö. még
NySz. «szalag» a.]

SZALAMIÁK, 1. szalmiák.

SZALANA, 1. szalonna.

SZALANÁS, 1. szalonnás.

879

SZALANNA-SZÁLLÁS

SZÁLLÁS

880

SZALANNA, L szalonna.

SZÁLAS : procerus: schlank NySz. (2. jel.), [hoch-
gewachsen]. 1211 : Eonmdem nomina qui in eadem
insula degunt simt hec Pousa íilius Zombot.
Zalas [a. m. szálas v. szállás?] íilius Wemss et
Lukeu filius Zecheu (Pannii. Tih. 1/5). In uilla
Fotud hii simt ioubagiones Hozug Halad Mathoy
Miclous Fitcha Helie Zalas (uo.). In predio Colon
isti sünt ioubagiones Cheke Thencu Muncha Tucus
Sephal Zalas Micha (uo.). 1484 : Petrus Zalas
(Múz. Ibrányi). 1669 : Egy jó fejős alföldi nagy szálas
telién 26 frt Hizlalt meddő alföldi szálas 26 frt
(GazdtörtSzemle 1.88).

SZÁLAS, L szállás.

SZÁLDOB : [tilia ; linde]. 1391 : Sub quandam
arborem Tilie wlgariter Zaldoh vocato (OL. D. 28954,
«Kraszna» Szám. jegyz.). Ad quandam Siluam Male-
zaldoha nominatam (uo.). 1430 : Peruenissent ad quan-
dam arborem Tilie wlgo Zaldoh vocatam (Múz. Bethlen,
«Bereg m.» Szám. jegyz.). 1450: Quasdam terras Kyl-
sewfarkas et Fekethew^oWofezeg vocatas (Lelesz
Acta 62/371 [Vö. száZáoAjNySz. MTsz.; Szamota, NyK.
XXV.153.] '

SZÁLDOBÁGY : [tiliis copiosus, tiliis obsitus ;
reich an lindenbaiunen, mit liudenbaumen bewachsen?].
1236 : Tenet metam cum villa Zaldubag (Múz.).
1254/1324 : Exinde ad Zolduhag et ibi sünt trés mete
(OL. D. 1589). 1363 : Uenissent ad quendam locum
ZoífZitöa^^atakafeye uocatum (Körmend, Heim 186).
1414 : Quibusdam Siluis Zaldohagh et Eger appeí-
latis (Lelesz Acta 34/58). 1431 : Ád quandam süvam
Zaldobagh vocatam ... ad quendam fluvium Zaldu-
hagh penes quem sub arbore tilie duas metas terreas
(KárolyiOkl. U.139). 1500 : Ad possessionem Zaldo-
hagŰíQVQva. in eodem comitatu Zathmariensi (uo. IH.42).

SZÁLDOBOS : [silva tiliarum ; lindenwald]. 1389 :
ViUa Zaldohos (OL. D. 7481). Possessionum Busta-
haza Zaldohos Hozyumezeu (Lelesz Met. Mármaros 13).
1498 : Quandam Siluam Zaldohoszeg vocatam (Lelesz
Acta 106/2). 1533 : Siluam suam Zaldohos vocatam
(OL. D. 36405, «Kolozs megye» Szám. jegyz.).

SZÁLKA ? : festnca, fibra ; spUtter NySz. 1211 :
[Udvornici] Salca [a. m. szálka?] írig Morodech (Pannh.
Tih. 1/5).

SZÁLL, vö. leszáll.

SZÁLLÁS, szálas: 1) hospicium, [hospitium],
taberna, tabema diversoria, mansio, statio, [«descen-
sus»] ; herberg, gasthof, .standort, wohnsitz NySz. (2. jel.)
1211 : Eorundem nomina qui in eadem insula degunt
sünt hec Pousa filius Zombot. Zalas [a. m. szállás v.
szálas "?] filius Weruss et Lukeu filius Zecheu (Pannh.
Tih. 1/5). In uilla Fotud hii sünt ioubagiones Hozug
Halad Mathoy Miclous Fitcha Helie Zalas (uo.\ In
predio Colon isti sünt ioubagiones Cheke Thencu
Muncha Tucus Sephal Zalas Micha (uo.). 1229 : Item
Marcellus pulsator [habét] II vineas. Item Zallas [szn.,
értsd itt is : habét] in Nezda I vineam (Pannh. Lib.
Rub. 24 — 34. 1. 20. sz.). 1231 : Quorum nomina sünt
hec videlicet Zumbotka Pentuk Dardaz Zalaas (OL.
D. 165). 1240 k. : Hec sünt nomina carpentariorum
de eodem predio Guzu Ereus Zallas Beneduc (Pannh.
61/8). 1279 : Penes terram Zallas filii Kede (Veszpr. 4,
Alsóörs). 1285/1334: Quandam terram nostram uacuam
et habitatoribus destitutam HulIoud^aZaso uocatam in
Comitatu de Sarus existentem (Körmend, Sebesiana
2/9,1. HazaiOkm. Vni.238). 1312/1315 : Possessionibus
Kyralzallasa et Kos (OL. D. 33568). 1348: Terra
seu planicies Banzallasa vocata (uo. 30383, «Dicsö-
Szent-Márton mellett» Szara, jegyz.). 1352/1405 : De-

scensus Comanorum Kolbazzallasa (OL.D. 4253). 1367:
Ad quoddam stagnum Zallaspatacha [2. jel. "?] voca-
tum (Körmend, Heim 208). 1392: Mathias de Kyral-
zallas (Múz.). 1396 : Descensum fiMsteorum Aruk-
zallas vocatum (OL. D. 8177). 1436: In tribus descen-
sibus infrascriptis videlicet 'Rjíhemeszallasa Moyafya-
Istwsinzallasa [Maya- ?] et JamanelekzaZíasa vocatis
(Múz.). 1443 : Comanorum nostrorum in descensu
ZombaíhzaUasa commorancium (uo.). 1452 : Descen-
sum philisteorum A-pathsallasa nuncupatum (OL. D.
14514). 1459 : Andiee Jarman capitanei de Gyar-
manzallasa Martini Moys Comani de Moys^aZZasa
(Múz.). 1521 : Descensus Comanorum Kakath et
Thwrgonpether^aWasa nominatos (OL. D. 23518).
1525 : Silua Arpaázallasa vocata (^Lelesz Prot. V.276a).
1545 : Attam az hegedősöknek hog az uram szállá-
sára iöttek (OL. Nád. 42). || 2) [tugurium, stabulum,
viculus ; hütte, weiler]. 1367 : Ad quoddam stagnum
ZaHa-spatacha [1. jel. ?] vocatum (Körmend, Heim
208). 1514 : Item Statútum est quod pro Pecudum
aut Pecorum conseniacione interris Aliorum Nemo
Rusticorum eciam Liberarum vei aliarum Ciuitatum
Regiarum domos seu Casas decetero Campestrales
siue Tuguria communi vocabulo Zallaas mmcupata
tenere aut conseruare possit, vt per hoc malicia Hay-
doniim cesset et depereat (OL. lad. H, illetőleg OL.
D. 22639). 1573 : Zallas vei ouile (OL. UC. 24/76).
[«Az augsburgi városi levéltárban több 16. századi
német jelentés van, melyekben a magyar szállás szó
gyakran előfordul. Az augsburgi marhakereskedők e
jelentésekben azt mondják, hogy a magyarok nagy
tél idején a marhát a szállások nádfödelével és sásá-
val tartják)) Takáts Sándor közlése, Nyr. XXXII.155.]
1724 : Ita namque assuefacta sünt pecora in talibus
situationibus, quod per totam etiam hyemem in campo,
inter majora antiqua gramina sine ullo foeno aut
stramine interteneri soleant etiam sub nivibus . . .
nisi tam rigida hyems in amplioribus planitiebus
rarius contingens nonnunquam eveniret, quod tamen
vix uno mense durare soleret, quibus pecoribus vei
tantum stramine succuití soleret, in ipso campo ubi
ex anindinibus et exiguis structuris in Hungária vulgo
szállás vocatis locis, integro anno pecora teneri asso-
lerent (Nyr. XXXII.155). jj 3) obsidio ; belagenmg
NySz. (4. jel.). 1566 : Egy was lampas zallas [a. m.
obsidio •?] korra walo (OL. Nád. 49). 1587 : Byro
Balas . . . meg eskwtt erős hiti-e vallia magát lenni
Eger zallasa eleot három eztendeosnek hogy volt (Bor-
sodvmLt., Borovszky Samu kijegyzése). [Vö. juli-
szállás.]

szállás-adó : stabularius ; wirt NySz. 1251 : Filii
jobagionum qui wlgo zalasadov dicuntur (Wenzel
H.220). Jobagiones castri Posonienses et cum eisdem
filii jobagionum qui wlgo zalasodov dicuntur (uo. 222).
[Vö, 1241/1270 : Jobagionum eiusdem castri qui de-
scensum dantes uulgariter appellantur (HazaiOkm.
VI.40). 1261/1270 : lobagionum eiusdem castri qui
descensum ' dantes uulgariter appeUantiir (Akad. 1/16).]

szállás-kert : [ ?]. 1771 : Mely Szepes nevezetű
Praediumnak terrénumán ennek előtte, amint Fatens
Uram hallotta, a nemes CoUegium Professorainak és
érdemes Debreczeni Reformata Eklesia Papjainak
szállás-kcrtyei is lettének légyen (GazdtörtSzemle IX.9}.
[KarácsonjT János szerint szállás-kert a. m. vetemény-
nek, kendernek stb. kiosztott apró darab földek.]

szállás-osztó : höspitiorum designator, metator ;
quartiermeister, herbergbesteUer NySz. 1529 : Fran-
ciscus Zallaasoztho (OL. Nád. Számad. a).

szállás-pénz, -pinz: 1599: Az Ispán jövedelme . . .
minden hely után feel köböl Abrak . . . zallas pinzt
egy egy forint (AdalZemplvmTört. VI. évf. 385).

881

SZÁLLAT— SZÁM

SZAMÁR

882

SZÁLLAT, vö. nap-szállat.

SZÁLLÉT, L szállító-kád.

SZÁLLÍT, szállét, szállojt, vö. lé-, meg-
szállít, szállító-kád.

SZÁLLÍTÓ-KÁD, szállétó- : [?]. 1608 [?] -.
Eóregh zalleto kaad (OL. UC. 37/56 ? E szám alatt
nincsen !).

SZÁLLOJT, 1. leszállít.

SZALMA : stramen, stramentum ; stroh NySz.
1368: Zalmaterch, hn. (KárolyiOkl. L308). 1490:
Penes pontem Zalniah.jd vocatiim (OL D. 19634).
1561 : Egi kazal zalma (OL. L. III. 16. 17). 1603 :
Bartholomeus Szalma (SzékelyOkl. V.251). Matthaeus
Szalma (uo.). 1638 : Jo borház szalmával fedett pad-
lasos (OL. UC. 2,34). [Vö. zsúp-szalma.]

szaLma-házacska : [casa stramine tecta ; hiius-
chen mit einem strohdacli]. 1597 : Zalma hazachkaya
awagv kwtyachkaya (OL. UC. 12/42). [Vö. szalma-
ház NySz.]

SZALMIÁK, szalamiák : [sal ammoniacus ; sal-
miak]. 1557: Mediám libram szalamyakot (OL. Nád. 49 1.

SZALONA, 1. szalonna.

SZALONNA, szalana, szalanna, szalona:
lardum, laridum ; speck NySz. 1544 : Specnek sza-
lonnát (OL. Nád. 42). 1546 : Salonat ispeknek (uo.).
1548 : Fel funt zalonat uermeuel ualonak (uo. 40).
Zalanna wryawal (OL. UC. 99^7) 1572: Ispeknek
es egersel [így ?J ualonak egh funt zalanat (OL.
Nád. 40). Vermeuel ualonak es sóba föt tykfynak
ogh funt zalanat (uo.). Zalanat Ispeknek es böcöre
(uo.). 1638 : Az Szalonnás Haz Heian Igen io oh
Szalonna No 2 (OL. UC. 2,34).

SZALONNÁS, szalanás : larido conditus, lari-
dum habens ; speckig NySz., [vspeck habend]. 1391 :
Georgium filium Johannis dictum Zalanas (ZichyOkm.
IV.469). 1457 : Stephanus Zalo7inas (OL. D. 36405).
1731 : Egy szalonnás szekértől [vásárpénz] akármikor
d. 12 (GazdtörtSzemle \TI.88).

szalonnás-liáz : [receptaculum laridi ; speck-
magazin]. 1638 : Az Szalonnás Haz Heian Igen io
oh Szalonna No 2 (OL. UC. 2/34). Az Szalonnás Haz
Ez Házban vagion Pad szék No. 5 Egy uy káposzta
Gialu No. 1 (uo.)

SZALU : a) «vályuzó. hornyoló horgas fejsze,
vájó balta» ; b) «ácsok simító szerszáma» MTsz. ;
zwerchaxt BM. 1511 : Vnum ferrum aratri et wlgo
vnum zalw (Múz.). 1513 : Zalw vnum (OL. D. 26151).
1566 : Fwro három Keth zalw Keth wesew (OL.
Nád. 49, «Kanizsa» Szám. jegyz.). 1572 : In officina
doleatoria : zj'o kes, szalu-, fenek mecho (OL. UC.
76/17). 1588: Az pintér házban; vonio kes, vonio
zek, zalu, faragó bárd (uo.). 1597 : Fenek feize zalu
módra (uo. 101/3, «Keresztur, Sopron m.» Szám.
jegyz.). 1637: Uy keöteö feyszek. Szalu (uo. 14/43).

SZÁM : 1) numerus ; zahl NySz. (1. jel.) 1645 :
Hittel mondja, micsoda és mennyi szám fejér ruhá-
kat szerzett megholt urával (DebrJk., 1. NyK.
XXVI.345). II 2) [ratio ; reehnung]. 1564 : Asszonyom
ö nagysága Stenicsuyak várát mind tartományával
egyetembe tellyes hatalommal atta Giczi Farkas uram-
nak tisztül, ugy hogy mind belső gondviselésének,
mind kévül való jüvedelme beszolgáltatásának hív
és szorgalmatos gongyát vísellye és mindenről szá-
mot tarcson (GazdtörtSzemle 1.72). Továbbá vagyon

Majyar Oklevél-Szótár.

bírság jüvedelem, kit ö nagysága akar hogy ö szá-
mára szeggyenek, a mint szegíny ura éltében is
szedettek és szám tartassék rúla (uo. 73) [Vö. «szám-
tartás» « szám-tartó ».] || 3) tanquam, quasi, per, in-
star ; wie, als, für, anstatt NySz. (3. jel.) 1548 : Az
theredeket intéztek negywen so zaniaba es wgh attak
el kelteny (OL. UC. 99/7). [Vö. ember-, napi-,
szer-szám ; számra.]

szám-hal : 1547 : Szamhalat hoztak (OL. Nád.
42). [«Ellentéte : vödröshal» Szám. jegyz., 1. Termtud-
Közl. 1894. évf. 494.]-

szám-pénz: [calculus]; rechnungsmünze BM. 1692:
Számtartonak egyszer s mind Kolcsárnak Pénz fl. 25
Búza Cub. 10 Bor urn. 20 Bárány nro. 6 . . . Szám
pénznek két része (GazdtörtSzemle VI. 181—182, az
erdélyi fejedelmi uradalmak személyzetének járandó
ságai közt, eredetije szerint.) [Vö. számvető-pónz .

szám-tartás : ratio, ratiocinium ; reehnung NySz.
(1. jel.) 1564 : Továbbá leszen asszonyomnak bor és
gabona dézsma jüvedelme a mint pispek urammal
elvégezteti, kinek beszedése, rúla való számtartás
Jakap uram gongya (GazdtörtSzemle I. 67 — 68).
Mindez felyől megírt dolgoknak, jüvedelmeknek,
szertartásnak gongya és számtartása Jakap uramé
(uo. 71).

szára-tartó : rationarius, discussor, rationator,
supputator ; rechnungsführer NySz. (1. jel.) 1554 :
Zamtartonak rwhazat (OL. L. ILI).

számtartó-deák : antigrapheus ; rechnungsführer
NySz. 1643 : Az szamtarto Deáknak esztendej fize-
teseis vagion (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.122).

számtartó-ház : [liabitatio rationarii ; vrohnung
des rechnungsführers]. 1597 : Az regj szám tartó
házban kiben Georuarj Balinth Vram Lakotth (OL.
UC. 101/3).

szám-vetés : ratio, ratiocinium ; reehnung NySz.
1550 : Chak zam ivetest kewantam mert zam vetetlen
woltam ez hytetlen gonoz emberre (OL. Kolozsm. 50).
1613/1696 : Ha pedig meg nem fizet [az adós] tizen-
ötöd napra, az biró azután harmadnapra fizettessen
meg és az ember elégítse meg, de azt hozzá tévén,
ha tagadja az adós, vagy számvetést kíván, igj tör-
vénybül kell kimenni és reá kell citálni (Gazdtört-
Szemle VII. 411—412). 1737 : Mondja meg neki, hogy
Molnár Ilona nagyobb boszorkánj', mint ö, ha valami
számvetése vagyon vele, menjen hozzája (Reizner :
SzegedTört. IV.515i. [Vö. «Szegeden a mai népies
használatban is gyakori a számvetésem van vele ki-
fejezés, a. m. elintézendő ügyem van vele» Kovács
János közlése.]

szám vetetlen : |síne ratiocinio ; ohne reehnung].
1550 : Chak zam wetest kewantam mert zam ivetet-
len woltam ez hytetlen gonoz emberre (OL. Ko-
lozsm. 50).

szám-vető : rationarius, discussor, ratiocinator
[stb.] ; rechnungsführer NySz. 1517 : Nicolao Zam-
ivethew (KárolyiOkl. IlI.lOl).

számvetó'-pénz : abaculus C. calculus, nummus
putatorius ; rechenpfennig NySz. 1548 : Szám uető
■pénzt uöttem (OL. Nád. 41). [Vö. szám-pénz.]

számvető-tábla: abacus; rechentafel NySz. 1592:
Zam.ueteo fekete tábla (OL. Nád. 48).

SZAMÁR : 1) asínus ; esel NySz. 1269 : Uenitur
ad locum qui dícitur Zamar\i)x (Múz. Jankowich, 1.
Kubinyi : MTörtEml, 1.65 és Wenzel VIII.249). 1292 :

56

883

szamáros-szAn

SZÁNAKODIK— SZÁNTÓ

884

Itiir uersus Zamarw^Lt (MonStrig. 11.328). Locuni
diruti Castri, Zamarvízx vocati (uo. 324). 1336 :
Jobagionum de Zamarkváh (Paimh. 5/R). 1357 : Ville
Zamartelak vocate (AnjouOkm. VI.634). 1368 : In
monte Zamarku dicto (OL. D. 5682). 1460 : Molen-
dinorum Nagtiinalom, Zamarmolna. (uo. 15431). 1588 :
Az pintér házban zamarra való dob négy (OL.
ÜC. 76/17). 1 1 2) indoctus, stupidus ; unwissend,
dumm NySz. 1381 : Johanne dicto Zamar (Múz.).
1408 : Johannis Zamar dicti (OL. D. 9454). 1455 :
Jacobum Zamar (uo. 14937). [Helyn. szárm. : 1171 :
In iiilla Zamard d.edit VIIII uineas Veszpr. 9, Kál).
1211 : De binc ad stagnum Somardy et per mediam
piscinam Somardy iterum uenit ad Bolotyn in locum
qui dicitur Jtuuh (Pannh. Tih. 1/5). Terram Soniard
(uo.). 1229 : In Zamard XXXII mansiones (Pannh.
Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.). 1233 : Sacerdotum de
Samard de Gan de Endréd de Kevrushig de Kerali
(Pannh. 29/1). 1240 k : In villa Samard sünt due man-
siones quarum nomina hec sünt Leve Tyze (uo. 61/8).
1292 : Comitis Deda, olim de Zamard (MonStrig
n.322). 1295 : In viUis Zamard Kerusheg Zarraztou
Wgol (uo. 369, «Somogy» Szám. jegyz.). In villis
Endréd Zamard Keurusheg (Veszpr 106, Csat 2).
1423 : In possessione BalatonmeUekyZaw? ard (Kör-
mend UI/3, Zamard 97).

SZAMÁROS : [asinum habens ; esel habend].
1453 : Dyonisio Zamarus (OL. D. 30828).

SZÁMLÁL, vö. előszámlál.

SZAMOGA, szomoga : «lapályos, vizenyős,
kákatermö hely» MTsz.; [locus planus, humidus, can-
netum ; flacher, feuchter, schilfiger ortj. 1425 : Penes
quandam Siluam Gjrv/szomoga [-zomvga'?] (Lelesz Met.
Szatmár 8). [Vö. szamuka Arany : Elveszett alkotmány,
I. é. jegj'z. ; «szomoga a. m. csermely, Avasújváros,
Szatmár m.» Vozáry Gyula adata az új Nagy Szótár-
hoz, 1904.]

SZÁMOL : numero ; zahlen, rechnen NySz. 1634:
Hatuan keueuel szamoluan egi kepét (OL. ÜC. 21/3).

SZÁMRA : [pro singulis — ; nach, -weise]. 1545 :
Az fa uagoknak öl számra eg forintot (OL. Nád. 41).

SZÁMSZERÍJ, számszirigy: [arcubalista, ar-

balista], catapulta,balista, ballista; armbrust NySz. («ív»
és «szer» összetételei a.), [selbstgeschoss ; fr. arba-
létej. 1407 : Trés arcos vulgo zamscirig vocatas [így?]
(TelekiOkl. 1.317). 1548: Kez yh. Zamzerijh (OL. UC.
99/7). 1566 : Fa zamzer iy nyele (OL. Nád. 49). 1567 :
Vagion zamzyrygh kez yw hytliwan (OL. GyíLimb. 7).
1597 : Kiczin szám szer iy szerszámostul (OL. UC.
101/3). [Vö. zomoserig BesztSzójz. 144. sz. A szó
eredetéről 1. Tagányi, Századok 1893. évf. 316. Magára
a hadi szerszámra nézve 1. Boeheim : Handb. der
Waflenkunde 401. Vö. még scíp-geschőj, seljj-schőj he-
xer, selbstgeschosz Grimm.]

számszeríj -tekerő: [armbrustwinde]. 1566: Zame
zery tekerő kettő (OL. Nád. 49). [Vö. armrusticind-
Boeheim : Handb. der Waífenkunde 412.] [Vö. teker-
vóny.l

SZÁMSZIRIGY, 1. számszeríj.

SZÁMPTÓ ? 1. szántó.

SZÁMTÓ, L szántó.

SZÁN: traha; schlitten NySz. («2. szán» a.) 1511:
Octuaginta vehicula wlgo Zan (Körmend, Miscell.
Németújv. lad 43, fasc. 105, nr. 184). 1544: Vöttem
eg szán fat (OL. Nád. 42). 1587 : Eg zán (OL. UC.
12 42).

szán-talp : [pes traheae[ ; schlittenkufe BM. 1637 :
Négy bokor szán talp (OL. UC. 14/43).

szán-út : via trahalis, via trahis apta; schlittenweg
NySz. 1263/1326: Cadit in viam que uocatiu- Zaanwí/i
(OL. TÜ. 33/102, «ugyanitt : vásárút» Szám. jegyz.,
1. SoprOkl. L27).

SZÁNAKODIK : miseresco, misereor ; sich er-
barmen, mitleid habén NySz. 1610 : D. Taxoni, szana-
kodva Jrom, semmi Jo maga veselesben [így] ninczen.
Szerdahelt lakja, boráth giakortab haittja, kj miat
magatis giakorta el felejtj s- Nótában eitj (?vIA. NLI.
349, eredetije szerint).

SZANISZLÓ, Sztaniszló: Stanislaus PPB.
1506: Zanizlo i Winkler-codex, 1. RMNy. IVb. ü.).
1548 : Beuedictus Ztanizlo (OL. RDecim. Zempl.).
1702 : Fulajtárom : Andris köntössé fl. 3. Kuhtám :
Sztaniszló szűrkőntősse (AdalZemplvmTört. V. évf.
331). [Vö. Meüch, Nyr. XXXI. 500.]

SZÁNKÁZIK: traha vehor; schlitten fahren NySz.
1556 : Eg harangos farmetrengh zankazny walo (OL.
Nád. 48).

SZÁNT, vö. elszánt.

SZÁNTÁS : a) aratio, agricultura ; das pflügen,
ackerbau ; b) ager ; acker NySz. 1344 : Ad huc ad
meridiem in latere vnius vallis YxAvkzantasa vocate
(Múz.). 1673 : Senki az Város lakosai közzül az Ele-
pen és az Kösel Szegben ötven lépésnél szélesebb
földet fel ne fogjon, az hossza tiz annyi, mig azt
meg nem szánt^^a, addig mást ne foghasson fel s csak
három szántáson bírhassa (GazdtörtSzemle IX. 6). [Vö.
imés-, lágy-szántás.]

SZÁNTÓ, számptó? számtó: 1) [ager; acker].
1109: Dedit villám Zamtov (OL. D. 11). 1211: In uilla
ZamtJiou isti sünt Joubagiones Borid Prid Thogodou
Benseh (Pannh. Tih. 1/5). Prebuit uillam que Samthou
dicitur (uo.). 1239 : In ^^lla Zampto (OL.D. 240). 1240 k:
In predio Scamto hec sünt nomina Jobagionum Paul
Sompub (Pannh. 61/8). 1248 : Predium Zamptov
(Veszpr. 109, Szántó 1). 1251 : Possessionem suam
Zamtov (Veszpr. 108, Szántó 2). 1257 : Villám Zantov
cum omni integritate (Veszpr. 109, Tátika 2). 1258 :
Pro terra Zamtov (Pannh. 6/D). 1326 : Versus villás
Keth^aní/iOM vocatas (Lelesz Met Abaúj 10). 1329 :
Possessionem Zanthow nuncupatam (Múz.). 1337 :
Zantoivteliik, hn. (OL. D. 3090, 1. AnjouOkm. III.401).
1342 : Possessionis Samptoicteluk uocate in comitatu
Zaboch existentis (Múz. Ibrányi). 1354 : Quandam par-
ticulam térre Zantho telük vocitatam (OL. D. 4407).
1360: Prope villám Zanthou (Múz.). 1376: Possessio
Zantou alio nomine Isouteleke nominata (uo.). 1382 :
Vnam viam Zanthowih vocatam (OL. D. 30725). 1389 :
Possessionis Zantho vocate (Lelesz Met. Abaúj 14).
1417 : Michael Tholway de Zantotelec (Lelesz Acta
37/18). 1454 : Zanthohalom, hn. (OL. D. 14604).
II 2) arator ; pflüger, ackermann NySz. (2. jel.) 1373 :
Laurencium dictura Zantho (Múz.). 1383 : Laurencium
Zanthow dictum (uo.). 1388 : Ladislaus dictus Zantho
(Lelesz Acta 18/2). 1400 : Sebastianum dictum Zantho
(ZichyOkm. V.209). 1415: Georgii Zantho (Körmend
1/9, Óvár 10). 1418: Georgio Zantho (ZichyOkm. VI.512).
1435 : Anthonium Zantho (Múz. Kállay). 1437 : Petro
Zantho (Pannh. 64 H). 1449 : Johamiem Zantho
(OL. D. 32150). 1452 : Johanne Zantho (uo. 14584).
Johanne Zanthow (Múz. Kállayl 1461 : Petro Zantho
(uo.). 1463: Clementem Zantho {OL. D. 15875). 1466 :
Demetrio Zantho (Múz. Kisfaludy). 1470 : Ladislao
Zantho (Lelesz Acta 81 22). 1478 : Thomas Zantho
(OL. D. 18145). 1480 : Petrus Zantho (uo. 18369).

885

SZAPANOS— SZAPULÓ-KÁD

SZAPUS— SZÁRAS-GOMB

886

1498 : Gregorio Zantlio (Múz. Kállay). 1517 : Martino
Zantho (Múz. Jeszenák). 1520: Matheo Zantho (Paniih.
66/14). [Helyn. szárm. : 1358 : Possessionis Zantod
(Pannh. Tih. 1/17).]

szántó-föld, -féld : ager, arvum ; acker NySz.
1473 : Habeo mediam dietam [vö. Bartal] wlgo zantho
féld (OL. D. 17462). 1614 : Vadnak zanto földek három
niomasra mindenik niomasra szoktanak uettni őszi
uetest (OL. UC. 2/8, «Beczkó» Szám. jegyz.). 1638 :
Ket fordulóra való szanto feöld (uo. 2/34).

szántó-vas : vomer ; pflugscliar NySz. 1548 : Zanto
ivas (OL. UC. 99/7). 1587 : Zantho ivasak nadlasara
ket mása wasat (OL. Nád. 40).

SZAPANOS, 1. szappanos.

SZAPANOZ, 1 szappanoz.

SZAPARÉT, 1. szaporít.

SZAPON, 1. szappan.

SZAPORA : auctificus, fecundus, uber ; zuneh-
mend, reich, überflüssig NySz. (1. jel. stb.). 1434 :
Pauhis Zápora (Múz. Kállay). 1464: Michaelem Zápora
(Veszpr. 10, Papkeszi). [Vö. még a NySz. egyéb alkal-
mas jelentéseivel.]

SZAPORÍT, szaparét : multiplico, letifico, pro-
creo, augmento, propago ; vermehi'en, vervielfaltigen
NySz. 1712 k. : Darvakatis kel nekie szerezni Ugj
ha mesterségeket veszi Túzok fiakat Darufiakatis
nevelljen és szaparétson (GazdtörtSzemle VII.417,
eredetije szerint).

SZAPPAN, szapon : sapo, smegma ; seife NySz.
1510 k. : Sex tabulas zaponth (OL. D. 26251). 1530 :
Ryskasa Zappan (OL. Nád. 43). 1560 : Eg tábla zá-
pon (uo. 49j. [Vö. tábla-szappan.]

szappan-gyártó : [coctor saponis ; seifensieder].
1499 : Stephanum Zappangyartho concivem nostrum
(HazaiOkl. 449).

SZAPPANOS, szapanos: [coctor saponis], smig-
mator ; seifensieder NySz. 1363 : Ad quendam locum
Ketsfyjannskuzy [a. m. szappanos ?] vocatum (Múz.
Kállay) 1422: Andrea Zajjpanos (Lelesz Acta 42/31).
1466 : Gregorio Zapanos (Múz. Kállay és Lelesz Acta
77/23). 1476 : Johanne Zappanos (Lelesz Acta 86/18).
1509 : Andreám Zappanos (Múz. Kállay).

SZAPPANOZ, szapanoz : smigmatico lixio
lavo, sapone eluo ; mit seiflauge waschen NySz. 1559 :
Zapanozny ualo tekenöth (Forrás ?).

SZAPPANOZÓ-TEKNŐ, -tekénő : [alveus ad
saponem illinendum ; trog zum seifen]. 1638 : Egy
szapimnozo Tekenö (OL. UC. 2/34).

SZAPU : cista, sextarius, modius, raedimnus ;
halb mass, scheffel NySz. 1444 : Sexingentas men-
suras frugum wlgariter Za^nv vocatas (Múz. Forgách).
1454 : Viginti metrethas sew Zapw farináé (OL. D.
15972). 1544 : Harmincz hat szapiv zabot (OL. Nád. 49).
Harmad fel azapu zabot (uo. 40). 1596 : Egi fel zapu
boronza (OL. L. III. 16. 17). Az egyik föld végiben
Losonczi János prédikátor ortott egy mesgyét, egy
szapura valót (Canon Visit. 142). [Vö. kassai-, mérő-,
miskolci-, pozsonyi-, szécsi-szapu.]

SZAPULL, 1. szapuló-kád.

SZAPULÓ-KÁD, szapnlló- : cupa lintearia ;
ein Waseh-Znber PPB., benchbütte, beuchfass, laug-

bottich, laugenzuber BM. 1634 : Egy szapullo had
(OL. UC. 21/3).

SZAPUS : [sextarium capiens ; einen scheffel ent-
haltend]. 1731 : Egy szapus vanna vajtól [vásárpénz]
akármikor d. 12. Egy fertályostól vagy félszajmstól
a proportione (GazdtörtSzemle VII. 87).

SZAR, vö. vas-szar.

1. SZÁR : crus, tibia ; schienbein NySz. (1. jel.)
1685 : Szivárvány melynek feje vas szára fa (OL.
UC. 19/4, «pinczében» Szám. jegyz.). [Vö. hosszú-
szárú, fék-, saru-szár.]

2. SZÁR : calvus, calvaster, depilis ; kahl NySz.
1109 : Villa Zaarherin (OL. D. 11). 1211 : Ad mon-
tem qui dicitur Zaarhegy (Pannh. Tih. 1/5). 1256/1273 :
Uergit ad montem qui uulgo Zaharliyg dicitur (Kör-
mend Acta V/5, Káldiana 59. 1. HazaiOkm. VIII.71).
1269 : In monte Zaarhunk (Pannh. Hitel. 13). 1270 :
Ville Zarberen (Veszpr. 2, Sárberény). 1282 k. :
Mihal verő fráter Geiche genuit Wazul et Zar Ladis-
laum (Kézai, 1. FontDom. 1/2. 77). 1315 : Terras suas
Episcopales in ZaarBexen mixtim existentes (Veszpr.
106, Antalfa 1). 1318 : In villa Zaarheren (Veszpr.
109, Szölös 1). 1329/1377 : In monte Zarhegh. vocata
(OL. D. 2542). 1331 : Ladislao dicto Zaar (uo.
2694). 1339: Ad quendam montem Zaarheg vocatam
(OL D. 26859, «Erdély» Szám. jegyz.). In posses-
sione Zaarbereyn vocata (Veszpr. 106, Antalfa 4).
1348 : Ladislaus dictus Zaar (AnjouOkm. V.194).
1358 : Possessionis Zarozou (Pannh. Tih. 1/17). Pos-
sessionum et porcionum possessionariarum scilicet
Zarozou Keurushyg Berey Baluanus Turuk Fok Guq-
gus (uo.). 1367 : Ladislai dicti Zaar (Múz.). 1368 :
In possessionibus Zarazow Ewsud et Zala vocatis
in Comitatu Symigiensi (Veszpr. 17, Szárszó). 1369 :
Johannis dicti Zar (Múz.). 1398 : Ladislai dicti Zaar
(OL. D. 8301). 1460 : In quodam monticulo Zarho-
mok dicto (uo. 15446). 1462 : Georgius Zaar (Lelesz
Acta 73/54). [Helyn. szárm : 1282 k. : In suoque
monasterio dicto Sceug Zárd sepelitur. Hic enim
caluus erat et colore brunus propter quod suum
monasterium diminutiue sicut erat ipse corpore dis-
positus sic vocari iussit (Kézai, 1. FontDom. 1/2. 86).]

3. SZÁR: croceus SchlagliSzójz. (1242. sz.); [safran-
farbig, safrangelb]. 1357 : Duos equos suos zeg et zar
coloris (AnjouOkm. VI.610). 1479 : Vnum equum valde
bonum Zaar (OL. D. 18278). Vnum equum Zaar
alium equum Zewgh (uo.) 1487 : Equum suum zaar
(uo. 36396). 1685: Szdrlkhú hódosfejü kancza ló
(DebrLt., 1. Nyr. XXII.521). 1689 : Hátiüsó lába [lónak]
bokába szár, ajaka fehér (uo. 520). 1708 : Két kancza
lovát [megismerte], egyik fekete hódos, szár lábú,
másik sárga (uo.). Somlyai Görög Márton találta és
ismerte meg itt Kasza Ferencz nevíí katonánál egy
sárga herélt lovát, lába szár, homloka az orráig hol-
dos (uo.). [Vö. «zar pozthow» BesztSzójz. 677. sz.
Vö. NySz.] [Vö. szó'-, szög-szár.]

SZARÁNDOK, 1. zarándok.

SZÁRAS-CSIZMA: [hochschaftigerstiefel]. 1621:
Egi karmasin száras chizmanak az arra fl. 2. d. 50
(TörtTár 1894. évf. 151). Az ki ö maga karaiasin-
niahoz talpat ad száras chizmatul d. 30 (uo.). 1635:
Egy vörös karmasin száras csizmát 3 f. 25 d. (Gazd-
törtSzemle VIII.476). Egy közönséges kecskebörböl
csinált száras csizmát (uo.). [Vö. Nemes-Nagy 164 és
235.]

SZÁRAS-GOMB : orbiculus ansatus ; henkel-
knopf NySz. [knopf mit öhr]. 1559 : Mentere való

56*

887

SZÁRASZTÓ— SZÁRCSA

SZARIK— SZÁRMOZIK

888

zederyes záras gombot (OL. Nád. 40). 1635 : Kézen
vert dupla száras gombra (GazdtörtSzemle \T^II.477).

SZÁRASZTÓ : 1) siccificus, tabeficus, siccans,
exsiccans ; trocknend, dörrend NySz. 1638 : Egy
Peczienie szárasztó Rud lOL. UC. 2;34). || 2) [funis
vei pertica ad lintea vei vestimenta lota sustinenda ;
waschleine, trockenleine, trockenstange]. 1757 : Baga-
méri Andrásnak a köpönyegét a szárasztórúl ellopta
(DebrJk.). [Vö. szárasztó-rúd MTsz.] [Vö. por-, ruha-
szárasztó, sajtszárasztó-cserény, szaladszá-
rasztó-ház, -kemence, túró-szárasztó.]

SZÁRAZ, szárraz ? : siccus, aridus [stb.] ; dürr,
trocken NySz. (1. jel.) 1227 : Inde tendit in Zaroz-
potok (OL. D. 134). {Xö. 1302 : Pertransit riuulum
Zuhapataka nominatum (Múz. Jankowich, «Ung, Ma-
thewa» Szám. jegyz.). 1454: Iimgit fluuium Suha
hmelnicze (Múz. Jiistb).] 1229 : In uilla Zarozozon
(Pannh. Lib. Rub. 24—34, 1. 20. sz.). 1256 : [Villae]
Paradanmonustura et in campo uersus Zarazer Zenth-
margita et Kuzteluk uocate (ErdMúzLt.. vö. Wenzel
Vn.429). 1264 1324 : Ad riuulum Zarazpoíhok voca-
tum (HazaiOkm. \1.122). 1265 : Hinc ascendit Zaroz-
ozov (OL. D. 595). 12661297: Predium de Zarasiho
(Pannh. Tih. 19).' [Vö. 1417;15J5 : Venissent ad Sta-
gnum Zwhatho nuncupatum (OL. D. 37350, «Ung m.»
Szám. jegyz.).] 1295 : Zarraziow, hn. (MonStrig. 11.369 .
In villis Zarrozo%o\\ Egres Béka et Kereky vocatís
(Veszpr. 106, Csat 2). 1299 : Uadit usque ad Scaraz-
potok (OL. D. 1538). 1306 : Ad quendam riuulum
Zarazpotok dictum (uo. 1699). 1311 : Uadit usque ad
Scaras-potok (uo. 1790). 1318 : lungit quendam Zaraz-
pothoc (uo. 1939). 1323 : Descendit ad siccum Ko-
wachow quod dicitur Zaraz (uo. 2168). Ad siccum
Kowachow quod dicitiu- zaraz (AnjouOkm. 11.95).
1338/1411 : Egreditur circa Bodacbere et transeundo
Gekenustow eundo per pratum Zarrazex super arbo-
res herep penienit iterato ad Tynam (Múz.). 1345 :
Riuulus iSarrazpataka nominatus (HazaiOkm. V.123).
1351 : Possessionis Zaraz berek vocate (Múz. Kapy).
1369 : In vallem Zarrazorhou (OL. D. 30702). 1379 :
Ad siluam Zflrra^erdeu (Lelesz Met. Ugocsa 25).
1380 : Ad quandam vallem Zrtí-ra.spatak vocatam
(Múz. Szentiványi . 1393 : Ad quandam vallem Zarraz-
welgh vocatam (OL. D. 7914). 13941446 : Ad quan-
dam vallem Zarra^welgh vocatam ' uo.). 1411 1492 :
Venissent 'ad riuulum ZarazTpathaka. iMúz. Ibrányi).
1429 : Decursus aque Zarrazer (OL. D. 12086). 1492:
Per quoddam Bercz Zarrazthohercze (HazaiOkl. 444).
1498 : Quandam particulam terrarum arabilium Zaraz-
balkanhath appellatam (Lelesz Acta 106/44). 1668 :
Száraz [igy] Mibály (OL. UC. 1/21).

száraz-malom, -moln : pistrinum, mola asinaria
NySz. ; rossmühle, trockene mühle. trockenmühle BM.
1412 : Molendinum per tractus pecorum volwens wlga-
riter Zarazmalum dictum (Múz. Ibrányi). 1438 : Vnum
Molendinum wlgo Zarazmalom dictum (Múz. Soós).
1449 : Quandam porcionem ipsorum Molendinariam
aridam wlgo Zarrazmolvtn dictam (Lelesz Acta 61/45).
1455 : Vnnm Molendinum quod animalibus trahitur
wlgo Zarazmalom vocatum (uo. 66/41). 1566 : Wagon
k(íth zaraz molna (OL. Nád. 49). 1671 : Molendinum
száraz malom dictum (OL. UC. 2/24).

száraz-vám : 1360 : Tereié partis Tributi in porta
Posoniensi que porta sancti Michaelis vocitatur ver-
sus Marhek wlgariter Zarrazwam Teutonice verő duer
Mauth uocati (Pannh. 31/Dd).

SZÁRCSA: fulica [stb.] ; wasserhuhn NySz. 1338:
Ad possessionem Zarc/mtelek uocatam (OL. D. 3143.
1. AnjouOkm. IU.459). 1390 : In loco Sarcharete
(Veszpr. 12, Kispécsöl). 1547 : Vöttem ket szarczat
(OL. Nád. 41).

SZARIK : caco, merdo ; scheissen NySz. 1221 :
Jobagiones quorum nomina sünt bee Benca Eusud
Forta Obus Zarou [a. m. szaró ?] Domosc (Pannh.
4 B). 1388 : Laui-encium dictum Zaroic (Körmend,
Mscell. Németújv. lad. 44, fasc. 116;. 1429 : Georgius
Polczonzaro dictus (Múz. Rhédey).

SZÁRÍT?: [sicco, arefacio; trocknenj. 1586: Ket
sait szarito [ig}' ?] lesza (OL. Nád. 40). [Vö. szárajt
NySz.]

SZARKA: pica; elster NySz. 1338: Thomas
dictus Zárka (OL. D. 30012. 1339: Nicolaus dictus
Zárka Múz.). 1352 : Stephanus dictus Zárka (Veszpr.
16, Vespr. Oppid.). Nicolaus dictus Zárka (AnjouOkm.
V.590). 1353 : Georgius dicüis Zárka (OL. D. 4474).
Nicolao dicto Zárka (Múz.). 1360 : Ladislaus dictus
Zárka (Veszpr. 10, Palaznak). 1366 : Thome dicti
Zárka (OL. D. 24481). 1378 : Nicolaus dictus Zárka
(uo. 25331). 1391 : Nicolao dicto Zárka (Múz.). 1397 :
Nicolao dicto Zárka (HazaiOkm. 11.160). 1400 : Micha-
elem dictum Zai-ka (ZichyOkm. V.194). 1410 : Jacobi
dicti Zárka (Múz. Mednyánszkj^). 1413 : Paulus dictus
Zárka (Múz. . 1416: Andrea Zárka (Lelesz Acta 36/29).
1430 : Michael Zárka (Múz. Kisfaludy). 1459 : Ladis-
laus Zárka (OL. D. 15404). 1594: Az istállóban va-
gion szarka paripa (OL. UC. 78/7). 1602: Szarka
Imre jobbágy (Székely Oki. V.294). Szarka Mihály
jobbágy (uo.). [Helyn. szárm. : 1339 : Cum aliis villis
videlicet Lona Egerberg Zenthkyral et Zarkad uoca-
tis in Comitatu de Torda existentibus (Lelesz Acta
1/54).]

SZARKÁS : picis abimdans Kr. ; [reich an
elstern]. 1509 : Inter duas valles Zarkasaj et Kar-
dosay vocatas (OL. D. 36399).

SZARKULYA : 1490 : Lampades. Pileus Zar-
culya [igyj. Gladei cum biccellis lOL. D. 26048). [Vö.
szarakori NySz. ?]

SZARM, szorm. ? : [?]. 1055 : Rursus est locus
pertinens ad prefatam ecclesiam qui incipit ab eodem
lacu bolatin cuius est uocabulum koku zarma tendens
usque ad magnam uiam que dirigitur in keuris tue
(Pannh. Tih. 11). 1208/1359 : Villám Komlouzorwí
(OL. D. 50). Quorum pars habitat in libjTi pars in
Komlouirorm (uo.). 1211 : Est locus qui dicitiu- Choc
zorma et ibi est méta regis Andree (Pannh. Tih. 1/5).
1222 : Inde uadit in Scenegeteu zormii (OL. D. 103).
1229 : Duo molendina ecclesie daret uduornicis Regis
unum quod erat super Jivinazorma cuius cultor fűit
Vthos Aliud quod tenebat Carachun (Pannh. 5/Gg).
1233 : Ultra quandam aquam que uocatur Gyurg-
sortna (Veszpr. Regn. Met. 2). 1251/1281 : Inde uadit
superius ad aquilonem ad jnQxxzorma deinde tendit
ad Zadur2:orȒa (OL. D. 346). 1252 : Versus aqui-
lonem ascendit ad IxíQxizorma hinc vádit cum me-
tis continuis ad Zadur^orwa (uo. 369 '. 1297 : Inci-
pit a loco et possessionem [«igy» Szám. jegyz.]
Zym^orwa uocata (Múz. Justh). 1318 : Valentinus
de Kwes3or»i (Múz. Egerváry). 1347: A quodam
portu seu transitu Zwayk2^o>-m vocato (OL. D. 3934).
1385 : Possessionum Bitolaka et Zarm (Múz.). Pos-
sessionibus Ethimolon Zarm vocatis (uo.). 1418 : In
possessione Kues2rt/-m vocata (Körmend, Unyom. 33).
[Vö. Réthei Prikkel, NyK. XXVI.81 ; Zolnai, *uo. 212.]

SZÁRMAZIK, szármozik : promano, procedo,
provenio ; entstehen, entspringen, konimen NySz.
(1. jel.). 1752 : Határok iránt való veszekedések fö
kippen Erdőkben leg inkább onnájd szármoznak, hogy
[stb.] (GazdtörtSzemle VI. 139, eredetije szerint'.

SZÁRMOZIK, L származik.

889

SZÁRNYAS— SZARVAS

SZARVAZ-SZATTYÁN

890

SZÁRNYAS : alatus, aliger, ales, volucer ; ge-
íiügelt NySz. [1. jel.) 1424 : Francisco Zarnyas (Lelesz
Acta 44/58). 1496 : Gregorio Zarnyas (uo. 104/26).

SZAROS : merdosus, foetidus, cacator ; mistig,
kotig NySz. 1479 : Hungari autem funesto gladio
super eorum capita euibrato amputabant eis manus
et caput dicentes Wezteg kwrwanewfya záros Németh
iwttatok werenkeAvth, ma yzzywk thy wertheketh
(Dubnitzi Krón., 1. FontDom. 1/3. 167, Nyr. \1I.81
és Zolnai : Nyelveml. 26).

SZÁRRAZ ? 1. száraz.

SZARU, 1. szarv.

szaru-fa : delicia, tibicines, sublaquearia, tigna,
trabecula ; sparren, querbalk[en] NySz. 1493 : Asseres
Leczeth Zarwfa (EPSz. fol. 77). Zarwfath pro chyr
(no.). Ligna zarwfa gerenda (uo. 78). 1497 : Scilin-
driis lecz et Saruffa (OL. D. 37169). 1510 k. : Wlgo
zarwfath ad stabulum (uo. 26251). 1516 : Pro claui-
culis magnis ad zarwfa (uo. 26169). 1638 : Ez felül
megh Irt Palotáknak es hazaknak Padgian való szaru-
fák, keresztül való gerendák folio es koszoro geren-
dák (OL. UC. 2/34).

szaru-szeg : schiftnagel BM. 1519 : Claviculos ma-
gnós Zarwzeg (OL. D. 26198).

SZARV, szaru : cornu ; horn NySz. (1. jel.)
1347/1364: Castrum Zoridkw construxit (Forrás?).
1356 : Kukynrano, hn. (AnjouOkm. VI.419). 1365 :
Castri Zarí<;kw castri Weniskw (OL. D. 5426). 1376 :
Castrum nostrum Zorickw (uo. 6382). 1389: Cuiusdam
riuuli Zrt) íjászon vocati (uo. 7481). Annectit caput
cuiusdam riuuli Zaruanzou vocati (Lelesz Met. Mánna-
ros 13). 1402 : Tholuayfeuld Bodogazzonfalua Keken-
zartv Felsew Janók (ŐL. D. 8751). 1609 : Mind az ke-
reztyénségnek oregbwlésére es haznára, s' mind penigh
neminémó barátinknak es szomszédinknak, kik ottan
ottan szarvat emelni szoktak, hatiab állasára, es rész
szerént való feléimére lenne az kegyelmed haza iövese
(MA. NLL 318, eredetije szerint). [Helyn. szárm. :
1329 : Johannes de Zaruad (SztárayOkl. L53).] [Vö.
karika-szarvú, szaru-fa, -szeg, szarvas-szarv,
villás-szarvú.]

SZARVAS : cervus ; hirsch NySz. (3. jel.) 1277 :
Cum piscaturis Zo^ifoseurem [olv. Zoruos-], Senkete-
kuta, Haruskuuth, et kurtueles uocatis (MonStrig.
11.77). Cum piscaturis, Zoruoseívceia. Senketekuta,
Haruskuuth, kuurtueles nominatis (uo. 78). 1291 :
Quandam villám Castriferrey Zorivoskená vocatam
iuxta fluuium Rába (Körmend 1/9, Óvár 9). 1329/1417 :
Transit per fluuium Zaruasthow (OL. D. 28723). Tran-
sit per fluuium Zarvastho (uo. 37277). 1357 : Rivu-
lum Scaritastou (AnjouOkm. VI.592). 1367 : Castrum
Zarwaskw dictum (Körmend, Heim 202). 1387 : In
quadam terra Zarwashomoka vocata (Múz. Kállay).
1390 : Ad quendam montem Zanvasheg dictum (Le-
lesz Met. Mármaros 20). Vsque ad riuulum Zarwas-
patak (uo.). 1411 : Eundo penes quendam lacum in
loco Cicadoroso wlgo Zar^a.szeek vocato (Múz., «Vá-
mospércs» Szám. jegyz.). 1421 : Voraginem Zarivas-
ewren dictum (OL. D. 11115). 1460 : Quendam aiium
lacum Zarwastho dictum (uo. 15446). 1497 : Aliud
Molendinum super Zarwasího pathaka (Múz. Bethlen).
1503 : Vnum ceruum wlgo Zarwasth (Veszpr. 15,
Vászoly). [Hel n. szárm. : 1298 : Barlabe de Zoriiosd
(Veszpr. 11, Maros).]

szarvas-bőr: pellis cervina Kr. ; hirschleder, hirsch-
fell, hirschhaut BM. 1588 : Szarwas beivr (OL. UC.
64/35). 1692 : Számtartó-kolcsár inasnak : pénze fl. 6.
búza cub. 4 . . . báránybőr nr. 6. szarvasbőr nr. 1
(GazdtörtSzemle VI.179).

szarvas-íi: hinnulus MA^; hirschkalb BM. 1712 k.:
Most Pönkösd taiban az Tisztek mennél töb Szarvas
fiat Eösz Bornyakat, Róka fiakat szerezhetnek azon
igjekezzenek meljeket az Jager kertiszekkel egjtít
szorgalmatossan neveljen (GazdtörtSzemle VII.417,
eredetije szerint). 1760 : Az öz szarvas, nyiűfiak fog-
dosásokat ne engedgye, a melly kemény büntetés
alatt tilalmaztatott (uo. 420, eredetije szerint).

szarvas-gomba: [tuber],fungus cervinus ; hirschen-
schwamm NySz., trüífelBM. 1588 : Azon határija szarvas
gomba wagion sok (OL. UC. 64/35). 1731: Az szarvas-
gombától köznap tizen felül valótól [vásárpénz] d. 1.
Szombati nap d. 2 (GazdtörtSzemle VII.89).

szarvas-karika : 1567 : Hynto rokonczayaba való

zarivas karyka (OL. GyfLimb. 7). [Vö. «A mai hin-
tónak nincs rakonczája. Rakonczája ma csak az
oldalfás kocsinak van. Ezek a rakonczák 8—10 cm.
hosszú faczövekek, amelyeknek neki támaszkodnak
az oldalfák. A rakonczákat állásukban tartja a vak-
szög (Stütze). Ez lehet a régi szarvas karika» Frecs-
kay J. magyarázata.]

szarvas-szarv, -szaru : [cervinum cornu] ; hirsch-
horn, hirschgeweih BM. 1581 : Egy szaruas zarwbol
chinalt giertia tartó (OL. L. III. 16. 17).

szarvas-üllő, -illő, -ilö, -ülö : incus bicornis ; ein
zweyhörnigter Ambos PPB. («szarvas-ülÖ» a.) 1490 :
Chyakan. Zartvasileiv. Kew werew Swlyok (OL. D.
26048). 1549 : Eg zarwas iló vas (OL. Nád. 49). 1554 :
Incus vulgo Zarwas illeio ^ (OL. UC. 76/1). 1572 : In
officina fabrili : Zarwas wlo, zegh feyezo was (uo.
76/17). [Vö. szarvas-ülő NySz. MTsz.]

SZARVAZ, vö. kiszarvaz.

SZARVÉLÁDI, 1. szafaládé.

SZÁSZ : Saxo ; der sachse NySz. 1282 k. : Perue-
nit in Zazliólm [a. m. szász v. száz? vö. ez utóbbi alatti
észrevételeinkkel] (Kézai, 1. FontDom. 1/2. 59). 1329 :
Nicolaus dictus Zaaz (Múz. Rhédey). 1347 : Quedam
montana wlgariter vrbura vocata in Jgloiuaza habita
(Múz. Görgey). 1380 : Johannes Zaaz (Múz.). 1399 :
Petrus Zaz (Múz. Kállay). Mathe dicto Zaaz (Kör-
mend, Miscell. Németújv. lad. 41, fasc. 194). 1411 :
Nicolao dicto Zaz (Múz.). 1447 : Michael Zaaz (Turul
1902. évf. 155). 1453 : Possessionibus Magyarfilpes
et Zazűlpes (OL. D. 30826). 1455 : Thomam Zaaz (uo.
14934). 1506 : Thomas Zaaz (Múz. Kállay). 1512 :
Piateam autem Magyarwegh Piateam verő Zaazweg
(OL. D. 24869). 1602 : Szász István (SzékelyOkl. V.
304). Szász Péter (uo. 305). [Helyn. szárm. : 1261 :
Terram castri nostri predicti Zazd nomine Huntensis
(Múz.). 1299 : Quandam possessionem suam Zaazd
uocatam in Borueulg iacentem in Comitatu Huntensi
existentem (Múz. Hatos). 1312 : Terram Bagath Zaazd
vocatam circa Burpathaka existentem (uo.). Vö. Százd,
hn. Hont m. CzF.]

SZÁSZSÁG: [Saxones, terra Saxonum ; die sach-
sen, sachsenland in Erdély]. 1634: Magha lovat az
Posta, sohul, se szaszsagon se masut mások jószá-
gában, arra való speciális parancsolatunk nélkül ne
tartsa fel, ittis ki foghja abrakát szénáját (Múz., 1.
Magyarorsz. állap, ezeréves fennállásakor VIII.895 és
GazdtörtSzemle VII.131).

SZATÓCS: tabernarius, propola ; kramer, ver-
kaufer NySz. 1522 : Blasius Zathoch (OL. D. 37004).
Benedictus Zathoch (uo.).

SZATTYÁN : corium ovillum ; schafleder, schaf-
fell NySz. 1553 : Sacci ex cutibus zattyanicia (OL. UC.

891

SZATYONGAT— SZÉCSI-SZAPU

SZÉCSI-VÉKA— SZEDÉS

892

50/24). 1544 : Sárga zattyant nyereg kapának i OL.
Nád. 40). 1558 : Sella \na ex cute zathyan (OL. UC.
97/19). 1637 : Festetlen szattyán (uo. 14/43).

SZATYONGAT ? : [incito, stimulo ; mit harten
worten antreiben, stachelni. 1758 : Ok nélkül szatyon-
gatta [így? olv. szutyongatta ?] Erdélyit és az alatta
volt hajdúkat (DebrJk. . [Vö. sziUyongat MTsz.]

SZATYOR, szagyor ? : fiscella, scirpiculum,
sporta, calathiscus JS'ySz. ; ein Korb aus Rohr ge-
flochten PPB., marktkorb NySz. 1211 : Isti sünt serui
Eguche Síunos Vidikes Ludeh Hosued Zotur [a. m.
szatj'or ?] Zemse Nimigey (Pannh. Tih. 1/5). 1364 :
Paulum dietum Zagyurvi-a.go alio nomine filetleupal
(ZichyOkm. III.237). 1481: Item de mattis fiscellis
zathor ad pondus humánum denarius unus (MonCiv-
Zagr. 11.416). 1544: SzaVrot uöttem (OL. Nád. 41).
1560 : Keeth zathyor was zerzam (uo. 49). [Vö. MTsz.]

SZATYROS : fad fiscellam pertinens ; zu einem
körbe gehörig]. 1588 : Zat'thross Gekent wett (OL.
Nád. 41). [Vö. szatyor.]

SZAVATOS, szovados, szovatos, szvados :
evictor, expeditor, expeditor in jure Ungarico ; vormund
in rechtssachen NySz. 1239 : Nos auditis utrisque
•partibus ambobus testibus probare intelleximus Pu-
chime cum suo genere Salomoni, cum expeditore quod
dicitm- Zuodus et fideiussoribus suis iuxta consvetu-
dinem térre probare iudicavimus; qiii Salomon termino
assignato cum suis fideiussoribus et cum suo Zuodus
et cum preceptore sancti Johannis et alüs nobilibus
et melioribus térre probavit honeste, Puchuna verő
nullo modo probare potuit (HazaiOkm. \ail.35, vö.
Wertner Mór cikkével : Erdélyi Múzeum XVI.594). 1444 :
Quare vestris committimus dilectionibus et mandamus,
quatenus si ipse Bagdan se coram nobis emundare
et excipere legitimé poterit, et illum, a quo emit
equum, scilicet zoicathos suum dare poterit, extunc ip-
sum in nuUo aggravare contra eundem Ladislaum pre-
sumpmatis (Teleki Oki. U.13). 1468 : Idem Gregorius
venditores suos wlgo Zoivathus a quibus scilicet ipsi
Boues sibi deuenerant in hoc loco communi producere
debeat(Veszpr. 107, Hajmáskér 3). [Vö. Hajnik : A mag^-.
bírósági szervezet és perjog 171—174 ; Melich, Nyr.
XXVII. 289, 468, XXVHI. 563; Ásbóth, uo. XXIX.65,
160; Simonyi, uo. 69.] [Vö. zuvat.]

SZÁZ : centum ; hundert NySz. 1282 k. : Peruenit
in Zazholxn [a. m. száz v. szász ?] (Kézai, 1. FontDom.
1/2. 59). [Vö. 1200 k.: A ciuitate Atthile regis usque
ad centum montes (Anon. 46). Vö. Lumtzer-Melich
54, 248.] 1330 : Ad villám Za^haz uocatam (Zichy-
Okm. L366).

száz-nagy : centurioNySz. ; [hauptmannl. 1295 1342:
Marcus Zaznog (OL. D. 35850). 1499 : Ladislaus Zaz-
nag (uo. 20852).

SZEGGEL, seccél, szeszéi ? : sella, sedile ;
sessel NySz. 1549 : Sedes uulgo setzel (OL. UC. 75/39).
1550 : Sedes vulgo zekchel [így] vna (uo. 75/40). 1564 :
Sedes setzel vocata (OL. L. IH. 16. 17).

széccél-szék : lectica ; tragsessel NySz. 1521 :
Sedes wlgo Zcczelzek dictas (OL. D. 37184). 1594 :
Az vr zenes hazában. Aztal uagjon No 2. Sykos
sccczel zek wagjon No 1. Karos zeek uagjon No 3
(OL. UC. 78/7). 1634 : Egi zeczel beöreös szék (uo.
21/3). 1635 : A többi munkáinkat mind a szerint ide
be nem írhatjuk kíváltképen hintót, a szeszei [így ?]
széket és a puskatokokat (GazdtörtSzemle VIII.479,
nyereggyártók árszabásában).

SZEGSI-SZAPU : [modius Szécsensis ; Szécser
scheffel]. 1629 : Minden külön kenyeres ember, bátor

három házas fia legyen is : de minden ágytól tarto-
zik fizetni három szétsi szapii búzát és 75 denariust
ha mestere nintsen (CanonVisit. 159).

SZÉCSI-VÉKA : [modius Szécsensis ; Szécser
viertel]. 1638 : Egy hitv-an szeczi véka (OL. UC. 2/84,
«Zemplén m. Borsí» Szám. jegj'z.).

SZÉCSKAMETŐ-LÁDA : [hackerlingsmaschíne].
1634 : Egy szecska metteö láda kasza nélkül (OL.
UC. 21/3).

SZED : lego, carpo, coUigo ; lesen, zusammen-
lesen NySz. 1638 : Egy vam szedő Fíczior (OL. UC.
2 34). [Vö. által-, fölszed, szémén-szédétt.]

SZEDER, szödör : morum ; maulbeer NySz.
(«szedérj» a.) ; [rubum ; brombeere]. 1193 : Uadit ad
aquam Zuduryg (OL. D. 27). 1231/1350 : Predia ad
idem pertinencia Tornoucha, Scederweg (HazaOkm.
VIII.27). 1381 : Ad vnam fossam Sederwelgh nomina-
tam (OL D. 6879). [Vö. szédregy.j

szédér-fa: morus ; maulbeerbaum NySz. 1368; In
possessione Zederfateleke i OL. D. 5694).

SZÉDÉREGY, 1. szedregy.

SZEDERJES, szédörjés, szedres: 1) [rubis
copiosus ; reich an brombeeren]. 1275/1281 : In valle
Zederiesuolg sünt ti-es mete (OL. D. 1091). 1279 :
Scederyes, hn. (HazaiOkm. ^^.244). 1318 : Vílle Ro-
sosna Sceduries (AnjouOkm. 1.456) 1320 : Insulam
Zyderyeszygeth vocatam (OL. D. 1990, 1. AnjouOkm.
1.551). 1329 : Deinde venit ad Zederí/estheluk (Mviz.
Ibrányi). Deinde uenit ad ScerZreesteleke (uo., egy
másik, ua. évbeü oklevélben). 1341 : Méta Zyduries-
uelgh vocata (OL. D. 3416, 1. ZalaOkl. 1.387). 1391 :
Ad quandam vallem wlgo Zederyeswelg appellatam
(OL. D. 28758). 1391/1399 : Vnam vallem Zederyes
welg appeUatam (uo. 28768). 1455 : In vnam vallem
Zederyeswewlg appellatam (uo. 31148). 1489 : Siluam
Zederyes vocatam (Körmend III/2, Kékese 13). 1515 :
In Zederyeswevflgh adíacent quatuor iugera (Múz.
Ibrányi). 1533: In Silua Zederz/esparlag (Múz.). 1590:
Íiagy-Zederies, hn. (SzékelyOkl. V.149j. || 2) violaceus,
coccineus ; violett, scharlachfarben NySz. 1338 : Ver
sus meridiem ad lapidem dietum Zederyeskw (Múz.
Rhédey). 1458 : Vnum Jacco de panno pemis zeder-
iees (Múz. Kállay). Vna Joppa de kamocha zederyes
(uo.). 1473 : Vnum ligámén capítis deauratum Zederyes
cendel (Körmend, Heim 562). 1515 : Duas subas wlgo
az zederyes nwzth es az helges barsonth (Múz.). Aliam
Subám Cikladem deauratam wlgo az hewlgh zederyes
kamuka subath (uo.). 1519 : Tunicas quatuor quarum
due eoloris zederies (OL. D. 31025). 1520 k. : Vestis
ex ghranat zederyes (uo. 35027). 1523 : Pro vno ve-
stímento eoloris zederyes (uo. 36999). Athlacz eoloris
Brunaeeí wlgo zederies (uo.). 1528 : Tercia vestis ex
panno stameth zederyes (OL. L. IH. 16. 17). 1529 :
Vna pecia de czemelet eoloris pauonaeíi wlgo zeder-
yes (OL. Nád. 49). 1530 : Tunicam suam eoloris
zederyes (OL. Kolozsm. lOö). 1532 : Vnam subám
brunatieí eoloris wlgo zederyes (Múz. Kállay). Kamu-
kath zederyes (OL. L. Hl. 16. 17). 1544 : Eg weg grá-
nát szinö szedcries hernaczot (OL. Nád. 41). 1559 :
Mentere való zederyes záras gombot (uo. 40). 1570 :
Egy felzer zederyes granath menthe (uo. 49). 1587 :
Hayfonyonak walo zederyes selmet (uo. 40).

SZEDÉS, szédís : vindemia ; lese NySz. (2. jel.).
1643 : Szedisnek idején senki marháját maga szőlője
lábjábul ki ne bocsássa (GazdtörtSzemle VI. 471, hegy-
községi törvényekben). 1694 : Mikor Isten az szedés-
nek idejét elhozza, senki meg ne merje merészelni
közönsiges végezés nélkül szőlejét meg szedni (uo.
1.171, szőlőhegy törvényeiben). [ vö. adó-szédés.]

893

SZEDETLEN -SZEG

szEg

894

szédés-vévós : [vectigalium exactio ; steuerein-
uahmej. 1564 : Az mi az szedés vevés dolgát illeti,
Jakap uram az tervin szerint való jüvedelem felett
asszonyom Mre néköl ne vegyen semmit az szigény
népen (GazdtörtSzemle 1.70). [Vö. szedésvédés NySz.]

SZEDETLEN : [non lectus, non decerptus] ;
ungepflückt, imgelesen BM. (3. jel.) 1700 : Míg pász-
torságom alatt szedetlen szöllö lejend, tartozom híven
és igazán ezeket végben vinnem (GazdtörtSzemle 1.87).

SZÉDÍS, 1. szedés.

SZEDŐ : vindemiator ; leser NySz. (2. jel.) 1700 :
Szüretkor mivel a szedők számtalan sok szöllöt szok-
tanak napestig eltékozlani s vesztegetni, ez okáért
mikor jó szüreti üdö szokott járni, az gazda kenye-
rén levö szedőnek dénár 6, az maga kenyerén levőnek
pedig dénár 15 fizetödgyék (GazdtörtSzemle 1.85).

SZÉDÖRJÉS, 1. szederjes.

SZEDREGT, széderegy : [rubis copiosus, rubis
obsitus, rubetum; reich an brombeeren, mit brombee-
ren bewachsen, brombeergestrauch ?]. 1322: Dominici
de Zedregh (Veszpr. 106, Dec. Bud. 12). 1338 : Jacobi
Bysseni de Zederegh (Körmend III/2, Berey 38). [Vö.
Csánki: Törtföldr. III.358, «Zedereg» a.]

SZEDRES, 1. szederjes.

SZEG:frango, rumpo ; breclien NySz. (1. jel.)
1518 : Emericus Zegeiv (Múz.). 1603 : Nieolaus Szegő
pedes pixidarius (SzékelyOkl. V.258}. [Vö. szegett.]

1. SZEG: clavus; nagel NySz. 1528: Clauos wlgó
zegeketh (OL. Nád. 42). 1544 : Pro sellis hermetzynak
walo zegeket (uo. 40). Patkolasra. léghez ualo szegre
(uo. 41). 1553 : Mille clauiculos paruos onazot szeg
(uo. 49). 1560: Három zekrenhez walo zar mind sark-
wasostol pantostol fogontostol zegesteol (uo.). [Vö.
apró-, derék-, don-, fejes-, íiéjazó-, láncos-szeg,
laposszég- fejező, léc-szeg, patkószég-fejezö,
-fogó, sajtó-, sín-, szaru-, vánt-, zsindély-
szég.]

szeg-fejezó': [pistillus; nageleisen]. 1513: Attinentia
artis fabrilis ut puta forpices trés, Zegfeyezeiv duo
(OL. D. 26151). 1556 : Ferramentum zpghfeyezeio vo-
catum (OL. UC. 99/27). 1597 : Az kouacz uinuye ház-
ban. Likazto vass 3 Karika vereo 1 Keoröm faragó 1
Patkó szeg fogó 1 Patkó vereo 1 Zeg feiezeo 1
Keorom keriteo 1 (uo. 101/3). 1688 : Egy kis tekenöbe
lécz szeg. Szeg fejező 2 (Radvánszky: Családélet 11.396).

szégfejez6'-vas : [<>-]. 1572 : In officina fabrili :
Zarwas Mo, zegh feyezo was (OL. UC. 76/17).

szeg-fű, -fi, szék- : 1) eugenia caryophyllacea ;
gewürznelke NySz. (2. jel.) 1493 : Crocum Zynzi-
ber Zekfy (EPSz. fol. 85). 1522: Duos lothones zegffy
(OL. D. 26309). 1531: Elewen gónber, zegfw faho
(OL. Nád. 43). 1544 : Fel font szék füet (uo. 40).
Ebedre fa heyat es szekfyxiet (uo.). Eg neged rész
font szekfyuet (uo. 41). Í560 : Ryskasa. Gongber.
Fahy Szegfű. Szereczen dyo wyraga (uo. 49). || 2) Ico-
loris caryophylli ; nelkenfarbig, nelkenbraun]. 1570 :
Vnam subám mardurinam damascenam Coloris Cario-
phiffi [olv. Cariophilli] subductam wlgo : Egy zekfciv
Kamoka nesth suba (RMNy. IIb.210). [Vö. Simonyi :
A magyar nyelv L195— 196, 11.192.] [Vö. paraszt-
szegfű.]

szegfű-szín, szögfi-szín, szegfíí-sztín. szekfi-szün,
szekfíí-szín, szökfi-szin : [«color caryophylli >], color
ferrugineus NySz. ; [nelkenfarbig, nelkenbraun, eisen-

grau]. 1524: Paunum purpyan coloris zeivkfyzyn (OL.
D. 26266). 1528 : Quinta vestis ex purpura zegfyzyn
(OL. L. III. 16. 17). 1531 : Purpian zegfwzivn Purpian
oroslanzwn (OL. Nád. 43). 1533 : Vnam swpyczam
wlgo zegkfyiozyn (Múz. Kisfaludy). 1538 : Tunica
pwrpyan coloris Zegfy zyn (OL. L. III. 16. 17). 1553 :
Atlasium Zekfwzyn (OL. Nád. 49). 1557 : Eg u^g zekfy
zun londys (OL. Nád. Számad. b). [Vö. Simonyi :
A magyar nyelv 11.192.] [Vö. szeg-fű.]

szegfüves, szekfüves : [dianthis acu pictis oma-
tus ; mit nelkenfiguren géziért]. 1595 : Egj gallos
gjolch kezkeneö kazul varrassál fen allo virággal
zekfwes mesterkeje (Radvánszky : Családélet 11.81).

szegfűves-lé, szekfives- : [jus caryophillo condi-
tum; nelkensauce]. 1544 : Az nap szekfyues leuel ualo
halban mezét (OL. Nád. 41). [Vö. szegfüves NySz.]

szeg-pénz : [?]. 1577 : Qui molas in Danubio habent
dat quiUbet pro zeghpenz florenum iinum (OL. UC.
119/4, «Györ» Szám. jegyz.).

szeg-szaggató: [forceps; beisszange, nagelreisser].
1553: Ilew, zegzagatJio, werew (OL. Nád. 48).

szegvonó-fogó, -vonyó- : [nagelziehzange, beiss-
zange]. 1643 : Szegh uonjo fogho [kovácsműhelyben]
No. 1 (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.126).

2. SZEG, szög : angulus ; ecke, winkel NySz.
[vicus ; gasse, strasse, háuserreihe]. 1193 : Inde ad
celeu ceg (OL. D. 27). 1200 k. : Uenerunt usque ad
Zeguholmu (Anon. 28). 1203/1254 : In loco qui uulgo
dicitur Berucscí^í (Veszpr. 11, Merenye). Ponitur quo-
que in Kerecbberuk [így ?] in loco qui dicitur Nayr-
scig (uo.). 1211 : In loco qui dicitur Zegge et Zeg-
thelegu habét Ecclesia terram ad C iugera tam in
anmdineto quam in feneto (Pannh. Tih. 1/5). Uenit
per arundineta usque ad Aroczeg (uo.). Protenditur
usque ad Bemczegu (Pannh. 37/1). 1214 : Protenditur
usque ad berugscit^ (uo. 41/F). 1223 : Protenditur
usque ad beregsce^' (uo. 1/Z). 1240 : Ibi est méta quod
uulgo dicitur 6'e^hatar [vö. az 1268. stb. adatokkal]
(Panah. 27/V, 1. Wenzel 11.112). Ibi est quercus pro
méta que uulgo dicitur S'e^'hatar (uo.). 1256 : Prima
méta incipit a fereáeuzyg iuxta pratum egrug (Pannh.
10/G). Ascendit a Keuzyg in montem Hygmogos
(uo.). Molun^M^r, hn. (ErdMúzLt., 1. WeuzerVII.429).
Item Beáemzug Item Oluelnuk (uo., 1. Wenzel 430).
1261/1394 : Piscature Tauzuezy Kiikenusallo zeg Se-
busuezy (OL. D. 520). 1265 : Ad angulum silue que
vocatiu- Lathorz^e^f/í [így ? olv. Lathorza-, vö. az 1507-i
adattal] (HazaiOkm. VI. 129). 1266: Qiiandam posses-
sionem Egur^^íí^ uocatam (Veszpr. 107, Egerszeg 1).
1268/1347 : Uadit ad locum alosce^hatya dictiim (Mon-
Stng. 1.554). 1268/1396 : Metas terreas que dicun-
tur Sceghatar (OL. D. 644). 1272: Inde uadit ad
furu^e^' (uo. 792). Inde vádit ad furo^e^- (uo. egy
másik oki. -ben). 1284: Sünt due mete in quadam Jnsula
zeg vocata (Múz. Justht. 1288 : In virgulto Zegfeu
quatuor iugera (Veszpr. 109, Szepezd 2). 1293 : Pos-
sessio Eger2;e^/t (Veszpr. 107, Egerszeg 3). 1308 :
Tempore occupacionis castri Zugliget (HazaiOkm.
IV. 116). 1309 : Peruenit ad angulum predicte aque
Sjkoiia.zyg uocate (Múz. Jankowich). 1323 : Posses-
siones eorum Igricy et Pyliske^e^ nuncupatas in Comi-
tatu Zaladiensi existentes (Múz. Rumy). Venit ad ca-
put cuiusdam vallis Houd^e^ (Múz. Hanvay). Duo iu-
gera in loco Sceg dicto (Veszpr. 16, Vespr. Opoid.).
1325,1332: Piscinas quarum nomina sünt hec Veres-
hid Hidalia Emnukzug (OL. D. 2331). Piscinis qua-
rum nomina sünt hec Hnmukzug Lapuhus Zathuna
(uo.). 1327 : Castrorum Saruar et Keuzug vocatorum
(Múz. Horvát Istv.). 1328 : Pethev Tuz dicti de Zug-

895

SZEG

SZEGE— SZEGENY

896

ligeth (Veszpr. 1U6, Biliege 1). Peruenit ad metam
Segn&gas [a. m. szeg?] nonciipatam (OL. D. 2511,
1. AnjouOkm. 11.376). 1332 : Trés metas terreas Zeg-
hatar nominatas (OL. D. 2747). 1333: Alia pisscina
Humiikíií^ Lapuhus. Zathuna, Kuchkiu- et fywzes
(ZichyOkm. 1.412). 1334 1369 : Vnimi fenile N&ásceg
vocatum (OL. D. 5779). 1338 : Alakzeg, lin. (Anjou-
Okm. III. 459). Peruenitiir ad quendam laciim wlgari-
ter Znmákzeg nuncupatum (Múz., «Valkó» Szám.
jegyz.). 1340 : In angulo Kxikenzegh vocato (OL. D.
3343). 1343 : Vsque ad angulum cuiusdam silue Oztro-
zug extenderetur (uo. 31244). 1346: Quandam metam
arboream possessionis sanctimonialium de Insula Le-
porum Samud vocate zeghatar vocatam (AnjouOkm.
IV.581). 1350 : Inciperet ab oriente a quodam angulo
Wki-uszugh dicto (OL. D. 4135). In quodam loco Nomsa
zege vocato (Múz. Orosz Mihály, «Abaúj» Szám. jegyz.,
1. AnjouOkm. V.421). 1354 : Cum corporali piatea
Thotzugh prenominata (OL. D. 4407, 1. AnjouOkm.
VI.160). 1357 : Vnacum vico Tothzeg dicto (OL. D.
31100). [Vö. Per vicum Theglasvcba (uo.).] 1358:
luxta angiüum Silue Mai-k appellate que wlgariter
Mark Erdew Zege vocatur (uo. 4735). Possessionibus
Nogeer Gyozegh (Forrás ?). 1358/1364 : Veniret in
locum vbi fluiüus [t. i. Ung] triplicaretur et in
vno Riwlo eiusdem Kuzep^^e^'Mpatak nominato (OL.
D. 31286). 1360 : Possessionibus Koachy Molun-
zegh (Múz.). 1363 : Separat a Raunapataka Eger-
zeg et Remete (Körmend, Heim 186). 1367 : In vno
angulo qui vocaretur homorowszee^ (OL. D. 5602).
1368 : Cuiusdam térre Rolázegh nuncupate (Múz.
Dancs). 1370 : De qua ad Giznoszegh transiuissent (OL.
TÜ. 26/47). Ad vnam aquam Kenáurzegh vocatam
transiuissent (uo.). 1371 : Térre sue Zakach alio no-
mine Nadzeg nuncupate in Comitatu Wesprimyensi
existentis (Múz.). 1379 : Possessionis Altalzegh vocate
(KárolyiOkl. 1.366). 1394/1446 : In loco Axokzek vo-
cato lOL. D. 7914). 1395 : Abhinc inter duas sessi-
ones versus aquillonem procedendo in diuerticulis
terrarum arabilium pertingeret ad Avnkzeg (Múz.).
1396 : Ad angulum feáenzegh peruenissent (OL. D.
8152). 1402 : In vico Zenthmyklos^e^e vocato (uo.
8702). 1409 : Prima méta nuncupatur Sewghatar (Lelesz
Met. Szatmár 47). 1412: Siluam Zeivgerde (OL. D.
9935). 1415 : Ad quandam venam quam Andreas
Zydalmthauafoka, (Üctus verő Sigismundus econtra
Thwrzeg'EgeT vocari dixisset (Múz. Kállay). Pos-
sessionis Zunywg2;e(7/i vocate (OL. D. 27149). Vna
in loco FoTWzegh (Körmend 1/9, Óvár 10). 1419 : Nico-
laus Garázda de Horog^e^r (HazaiOkm. IV.278). 1430 :
Ex parte predii eorum Zwny^vg^:e(//i nominati (Lelesz
Acta 49/10). Attigissent quandam paruam vallem aquam
in se habentem Soszegh vocatam (Múz. Bethlen). 1448:
Aüud in loco Cherzeg (Veszpr. 2. Ábrahám). Vnum
in loco Eger2;e^/í (uo.). 1450 : Quasdam terras Kyl-
sewfarkas et Fekethewzoldob^e^ vocatas (Lelesz
Acta 62/37). 1452 : Predia Zwnywg^f^' et Krakorewe
(OL. D. 30823). 1455 : Silue Poka^e^r nuncupate (uo.
14976). 1460 : Ad quendam montem ZeA;halom [a.
m. szeg ■?] vocatum (uo. 15446). 1461 : Vnam metam
Fenywzeg vocatam (Múz. Kisfaludv). In vico Der
ze^e^r (OL. D. 36392, «Erdély» Szain. jegyz.). 1470 :
Duo prata Alsoreth et Zewgreth appellata (OL. D.
17018). Siluas Medwes Rakothya et Naghzegh appel-
latas (Lelesz Acta 81/22). 1472: Villarum et prediomm
Ewlwes Zybe^ appellatarum (Múz. TörtTárs. 4). 1481:
Terrarum arabilium Omalomparazthya ac Insule War-
zegh (Múz. Ibrányi). Insule War^e^r alio nouiine Ka-
morazygeth (uo.). 1484 : In vico Sarzegh appellato
sub Castro nostro Wesprimiensi (Veszpr. 16, Vespr.
Oppid.). In monte Saar^c/yhegye nuncupato (Veszpr.
8, Jutás). 1495 : Duo prata Ncmethteleke et Hozzyw-
2;e^eley alio nomine Nemesemberrethe appellata (Le-
lesz Acta 103/3). 1496 : Possessionibus Wyfalw

Saros^e^r (Körmend 111/6, Körmend 10). 1498 : Quandam
Siluam Zaldobos2:e^ vocatam (Lelesz Acta 106/2).
1507 : Vsque ad angulum Silue Lathorczaze^r appel-
latum (OL. D. 32068). 1513: Deinde verő venit ad
quoddam monticulum Ormozegh appeUatum (Forrás ?).
1516 : In Monticulo Kygyos2;e^alya (Lelesz Acta 122/48).
1520 : In loco Gothhard^reí/öe (Múz. Kisfaludy). In loco
Felsewarokze^ien (uo.). 1576: Gregorium Felzegy (Szé-
kelyOkl. V.103). Petrum Alzegy (uo.). 1578: Ugyanazon
út, ki kijö a Harokally pataka mellett a Hanninczem-
ber-erdeje szegire (uo. 111). 1596 : A Feredö szeg
előtt vagyon egy nagy rét . . . Almás-s^e^ften egy
vagyon. A Nagy-s^e^r elején nagy darab vagyon, mely
az Almás-szegig vagyon ( CanonVisit. 139). 1598 :
Három darab Rét, Pap Rété, egyik rét Nagy tó megi,
másik rét rév-szeg, az harmadik a Rakatza közt (uo.
145). 1673 : Senki az Város lakosai közzül az Elepen
és az Kösel Szegben ötven lépésnél szélesebb földet
fel ne fogjon (GazdtörtSzemle IX.6). [Vö. MTsz. ;
Melich, Nyr. XXXI.496. A NySz. zug adatanól 1.
Simonyi, Nyr. XXIX.473.] [Vö. fél-szeg, hat-, négy-
szegű.]

SZEGE ? SZEGE ? 1. szegye.

SZEGÉDÉS, L szegó'dés.

SZÉGELET, -ÉCSKE, L szeglet, -écske.

SZEGÉNY, szégíny, szigény, szigíny, szö-
gény : pauper, inops, egenus [stb.] ; arm, dürftig,
elend NySz. (1. jel.) 1138/1329: Scegun [szn., olv.
szegény?] (MonStrig. 1.91). 1152: Halaldi Vosod Zegen
Zumbot Zahudi Vosos (Veszpr. 16, Vespr. EccL).
1193 : Inde ad montem Sceguen (OL. D. 29). 1210 :
Nomina uero eorum hec sünt Dubur Michal Forcos
Jnoc Milud Scigin Adou Munc Ceme HUcus Cimoh
Nimige (Pannh. 5/F.). 1211 : In uilla Fotud hii sünt
ioubagiones Eiud Zegen Bodou Vus Zennes Vasaard
(Pannh. Tih. 1/5). Chamma Zegen Cem Chom Hunche
Bunche Endus Moguia (uo.). Isti sünt ioubagiones
Bodus Zemeh Huegit Poiais Zegen Hozoga (uo.).
Isti sünt ioubagiones Latamas Hotus Zegen Hozuga
(uo.). Hii sünt ioubagiones Dedus Zegen Hodus Ayan-
duc Reze (uo.). Hii sünt vdornici leleh Zolcad Zelcheh
Zegen Bod Sopa (uo.;. In uilla Supoc hii sünt vdor-
nici Feneres Somorou Finta Thob Zegen Erdeus
(uo.). 1221 : Quorum nomina sünt hec Dubus Forcos
Jnoc Milud Zegun Odou Munc (Pannh. 4/B). 1227 :
Scegiien Feltev Cholu (OL. D. 133). 1237 : Scegen
íilium Bulchv (Múz.). Zegenh fibo Bulchu (ZalaOkl.
1.13). 1240 k. : In eodem predio hec sünt nomina
seruorum Scegun Miclous (Pannh. 61/8). 1251/1281 :
Sünt autem hec eorum nomina ChjTnur Kotov Zeaun
(OL. D. 346 ). 1252 : Scegun, szn. (uo. 369). 1329 :
Chepanus fílius Zegun (Múz.). 1349 : Andree dicti
Zegen (AnjouOkm. V.305). 1375 : Petrum dictum Zegen
(SztárayOkl. 1.427). 1379 ; Nicolao dicto Zegen Lelesz
Acta 12/48). 1408 : Paulus Scegen (Múz. Kállay). 1436 :
Pauli Zegen (KárolviOkl. 11.173). 1446 : Thomas Segen
(OL. D. 13934). 1449 : Paulo Zegen (Körmend, Heim
484). 1477 : Antonium Zegen (Lelesz Acta 87/4). 1484:
Johanne Zegen (Pannh. 64/K). 1488 : Johannes Zegen
(OL. D. 27072). 1564 : Jakap uram tiszti négy dolog-
ban forgolódik : főképpen vár gongyában ; tervin sze-
rint való jüvedelem majorság és dézsma beszolgálta-
tásában, és az szigény népnek tervinyébe, és bizonyos
szertartásba [stb.] (GazdtörtSzemle 1.66). Az ispánok
sem kappant, sem pinzt helytől ne vehessenek, hanem
csak tervinböl jütt bírságot száz krajczárig, de azt
is az szigény nép kímélésével (uo. 69). Az sziginy nép
panaszolkodék ö nagyságának kilen kilen való bán-
tásárúl (uo. 74). Semmi rendbeli tiszttartók, porkolá-
bok, ispánok ... az sziginy népet ne szolgáltassák
magoknak semmi szolgálatban (uo. 76). 1572 : Szegin

897

SZÉGENYKÉDIK -SZEGLET

SZEGLETÉCSKE-SZEGYE

898

Horwath Marko tárogató syposa vala (OL. Nád. 37).
1584 : Nehezlyk fölöttíjb zeghenek [t. i. az adót], my-
wel hog chak hárman a' halazok, m^ghis az Zeke-
reth mykoron az szer raytok, megh kel adíiyok az
hal ala (OL. UC. 56/33). 1596 : Czudalkozora raitad
hogi illj feledekón vagi az te szegínj attiad fiairól
(MA. NLL 97, eredetije szerint). 1602 : Szögén Deme-
ter (SzékelyOkl. V.187). Zeögen István (uo. 201). 1609:
Az Kgmed Attiatiairul tudakoszom D. Joannesteol
Giakorta, mqgh Élnek, Jóllehet az sok Háborúban
Buidosasban megh fogiatkoztak, Es Zegeh készei [olv.
kézzel] vadnak (MA. NLL 298, eredetije szerint).

szegény- ember : [homo pauper ; der arme]. 1544 :
Eg szegen embernek az kit az ktason az fa meg ütőt
Avolt (OL. Nád. 40).

szegény-legény : miles gregarius ; gemeiner sói-
dat NySz. 1544 : Attam eg szegen legemnek ki török
országból szálat ky (OL. Nád. 40).

SZÉGENYKÉDIK, vö. mégszegénykédik.

SZEGES ? SZÉGÉS ? : 1212 : Cum duobus ara-
ti'is boum et iiijor raancipiis, quorum hec sünt nomina.
Zeges [a. m. szeges v. szeges "?]. Cheka cum uxore et
filia. Keta [stb.] (HazaiOkm. VL9). 1359 : Johannis
dicti Zeges (Pannh. 48/A). 1370 : Ladislao Zeges
(Körmend Acta lll/l, BálDony 13). [Vö. szeges és sze-
ges NySz.]

szeges-borsó : cicercula, orobus'MA^ 1549: Feyer
borsó. Zeghes borsó (OL. Nád. 41). [Vö. NySz.]

SZEGES : ruptio, fractio ; das brechen, bruch,

brechung NySz. (1. jel.) 1410: Silue seu permissorii

et rubeti Zegeseráew (OL. D. 9661). [Vö. gyep-,
tilalom-szeges.]

SZEGETT : fractus, proscissus, ruptus ; zerbro-
chen NySz. 1314/1328 : Circa locum Seguthhik uoca-
tum (Múz. Jankowich, 1. AnjouOkm. 1.373). 1459 :
Johannem Zegeth (OL. D. 15328). Johannem Zegeth
(uo. 15361). 1609 : Én Eötuös MiháljTiak, se ötvös
Mihálynénak sem éltökben, sem holtjuk után soha
csak egy szegett fiUéröket sem láttam egyebet, hanem
[stb.] (Mihalik: KassaÖtvTört. 213).

SZEGEZ: figo; nageln NySz. (1. jel.) 1469: An-
thonio Zegezew (OL. D. 16907). 1515 : Barnába Zege-
zew (Pannh. 63/ Gg). 1545: Vöttem szöueg [így? olv.
«szöneg»] szegezni apró zeget (OL. Nád. 40). 1554:
Az Isten fogaggiat az astalhoz szegesztek (uo. 49). 1560 :
Hat ref aranias maiczot zegezzenek az eowekre (uo.).
1572 : Az második lo zerzam cak zegezet saton yar
(uo. 47). [Vö. föl-, összeszégez.]

SZEGFŰ, 1. 1. szeg.

SZEGI: [ad angulum vei vicum pertinens ; auf
einer ecke oder sírasse befindlich]. 1480 : Molendinum
Zegymalom appellatum in fluuio Bazawize decurren-
tem (Lelesz Acta 90/16).

SZEGIK, 1. kiszegik.

SZÉGÍNY, 1. szegény.

SZEGLET, szegeiét: angulus ; ecke, winkel
NySz. («szegelet» a.) 1613 : Az my kychyn rezechkey
ez orzagh zegletgnek, megh eddegh megh marattanak,
hogy aztis el ne vezetswk (AdalZemplvmTört. IV.
évf. 325). 1637 : Az bastj^a szegeletin egy kws kcöbeöl
épitet uigyazochka (OL. UC. 14/43). Vagyon ezen
bástyának szegclyetin [így] egy rósz fabol való vigya-
zochyka (uo.).

Magyar Oklevél-Szótár.

szeglet-föld : [ager angularius ; in einer ecke be-
findlicher acker]. 1725 : Az Irsai uram s Váradi János
uram szegeletfölde végiben, napnyugatrul első nyíl
Nánási lu-am háza után való (GazdtörtSzemle III. 190).

szeglet-ház : [conclave angularium ; eckzimmer].
1648 : Ezen describált szegelet házboUs, nylik be egy
keözep házra, zeöld festékes . . . ajtó (OL. UC. 10/63).
Két aztal ez szegelet házban, eggyk oloz lábra czináít
(uo.).

SZÉGLETÉCSKE, szégeletécske : [angulus
parvus ; kleine ecke, kleiner winkel]. 1725 : Az hídon
alól egy szégeletécske, melyet Solti uram irtat, ki most
vacans (GazdtörtSzemle III. 191, Dézs város «nyilaínak»
összeírásában). 1757 : Vágynak rétecskék is 4 szegle-
tetskék, a meílyeket a Prédikátor kaszáitat és 4 — 4
polturát fizet érettek_(Canon Visít. 179).

SZEGŐDÉS, szegédés: conductio, pactiim, con-
ventío ; das übereinkommen, vertrag NySz. 1442 ? :
Fel heu vízi mólomnak zegedese [így] (OL. D. 13682,
az 1442-i oki. hátlapján XV. századj írással, ugyanitt
jóval későbbi írással latimil még ez olvasható: «Aren-
datítíae Molendínorum ín Calídis aquis»).

SZEGŐDIK, vö. elszegődik.

SZEGÖDSÉG: pactío; vertrag NySz. 1544: Ko-

cis gergelnek ket ímegre szegödsegebe (OL. Nád. 42).

SZEGYE, 1. szegye.
SZEGYE, L szógye.

SZEGYE, szege ? szege ? szege ? szegye ?

szegye? : excípula, clausura ; verschluss NySz. 1211 :
In loco qui dicitur Zegge [a. m. szegye ?] et Zegthelegu
habét Ecclesia terram ad C iugera tam in arundineto
quam in feneto (Pannh. Tíh. 1/5). 1257 : Duas pisca-
turas que Seege vocantur (HazaiOkm. VII.66). 1285 :
Particulam térre iS'ce^rekerthe vocatam (MonStríg.
11.198). 1334 : Quidam locus clausure piscium vulgo
Seege vocatus super íluvio Tycíe existens (KárolyiOkl.
1.88). 1343 : Piscium clausuras vniuersas wlgo zege
nominatas (OL. D. 3610, «a Szávában, pozsegai káp-
talan kiadványa* Szám. jegyz.). 1348 : Clausuram
piscium seu Capturam uulgo seege uocatam (Zichy-
Okm. 11.299). 1396 : Clausuras wlgo zeghe vocatas
(OL. D. 8143). 1397 : Quosdam pisces ín clausuris
wlgo Zege vocatis (Lelesz Acta (24/8). 1399/1400 :
Quasdam clausuras piscium wlgo zege vocatas (Ká-
rolyiOkl. 1.507). 1400 : Clausure piscium wlgo zegie
vocate (OL. D. 8531). 1401 : Quasdam clausuras pi-
scium vulgo zege vocatas (KárolyiOkl. 1.513). 1402 :
Clausure wlgo Scegye dicte (Múz.). 1420: Clausuram
Zegye vocatam (OL. D. 10961). Clausiu-arum vsonum
et aliorum piscium Zegye vocatarum (Lelesz Acta
40/86). 1421 : Piscationumque zege dictarum (OL. D.
11105). 1430: Quasdam ipsorum lacunas seu capturas
vsonum wlgo zegye dictas (Múz. Kisfaludy) 1434 :
Quasdam clausuras seu piscinas wlgo Zege dictas
(Körmend, Míscell. Németújv. lad. 40, nr. 33, «zágrábi
káptalantól* Szám. jegyz.). 1456 : Cum piscaturis seu
capcíonibus vsonum íéi&e'wzegye appellatis (OL. D.
15065, «Pozsony m.» Szám. jegyz.). 1459 : Vnum
bonum orificium wlgo Zege per Dauobium (OL. D.
15356). 1467 : Vnam earundem reclusionum aquarum
eíusdem wlgo Zeghe dictam percremari fecissent (uo.
31888). 1468 : Quasdam clausuras piscatorum wlgo
Zegye vocatas in fluuio predicto Lathorcza (uo. 31904).
1480 : Clausuram piscium wlgo Zegye vocatam (uo.
18429). 1489 : Sagenam sew capturam vsonum wlgo
Zeghe vocatam i Lelesz Acta 98/17, «Szabolcs» Szám.
jegyz.). 1493 : Item trés clausuras vsonum wlgo Zeegye
(EPSz. fol. 36, «Tiszanána» Szám. jegyz.). 1551 :

899

SZEGYES-SZEK

SZEKECSKE- SZÉKELY

900

Tenentur ligna pro Zegye aduecta in tyciam ponere
ac locare. et clausuram preparare (OL. UC. 1/1).
Tenentur ligna. et virgultas pro clausura Zegye de
Nana, et Morotthwa. in halaz existenti. huc aduecta.
vsque Thallya. per eorum currus deducere (uo.).
1553 : Per Tibiscum reclusurani facerent wlgo Szegyet
(uo. 45/36). 1557 : Tenentur seruire ad clausuram
zegye dictam, in Üuuio Tycit,' habitam, die noctuque
(uo. 4 48). [«Különösen kiemelem, hogy mindig kizá-
rólag csak az itteni alak fordul elö, de sohasem chege
vagj' czege» Szám. jegyz., 1. TermtudKözl. 1894. évf.
495. 1. Vö. czége Hermán 0. : MHalászat 11.779.] [Vö.
cége.]

szégye-liáz ; 1468 : Quandam domum piscatorum
wlgariter Zegyehaz vocatam secus rippam fluuü La-
thorcza (OL. D. 31904).

SZEGYES? 1. szegyes.

SZEGYES ? 1. szegyes.

SZEGYES, szegyes ? szegyes ? : [clausuram
habens ; verschluss habend]. 1212 : Cum duobus
aratris boum et iiijor mancipiis, quorum hec sünt
nomina. Zeges [a. m. szégj^és v. szeges, szeges ?].
Cheka cum uxore et filia. Keta [stb.] (HazaiOkm. VI. 9).
1359 : Johannis dicti Zeges (Pannh. 48/A). 1370 : La-
dislao Zeges (Körmend ActalIIl, Bábony 13). 1483:
Gregorio Zegyes (Múz. Forgáchj. [Vö. szegye.]

1. SZÉK : 1) districtus ; distrikt NySz. (3. jel.)
1462 : Judices Siculorum Sedium de Vdwarhel et
Maros^eA; (Múz. Rhédej-). 1508 : In districtu sew sede
MaroszeeA; appellata (OL. D. '2867.S). 1509 : In sede
Zeráazek (uo. 36399). 1549 : In districtu MsLTOszek
(Múz. Bethlen). [L. még a «2. szék» a. adatokat.]
II 2) [laniena ; fleischbankj. 1599 : A Mészárosoktól
egy széktől megválva, minden székből a Lingva [marha-
nyelv] a P[r]edikátoré CanonVisit. 15Ü). 1636 : A mely
disznók hizlalásával tartoznak penig, azokat jól meg-
hizlalják s ha lehet, nem csak egészre, és egyet,
hanem többször is hizlaljanak, kiket a székre elad-
hatni jó pénzen GazdtörtSzemle 1.272). [Vö. a NySz.
7. jel. alatti idézettel.] [Vö. abroncsvonó-, apos-
toli-, bőrös-, csap-, dagasztó-, elö-, faragó-,
fenékigazgató-, fenékkerítő-, gyalog-, gyalu-,
hátas-, kamara-, kar-, karos-, könyöklő-, mé-
száros-, pad-, poliár-, püspöki-, sajtó-, szeccel-,
tábor-, tábori-, támasztó-szék, úr-széke, var-
rott-, veslingcsináló-, vonó-, zsámoly-, zsöllye-
szék.]

szék-hús : «mészárszékbeli hús» MTsz. ; [caro in
lanienis vendita; in der fleischbank gemessenes íleisch].
1632 : Hadnagy uram megparancsolja az városok vagy
faluk gondviselőinek, hogy mindenütt székhúst vágas-
sanak, és az hon lehet kiméretés, áruitassanak (MJog-
törtEml. III. 68). 1636 : Verő marha négy Nro. 4.
Székhusért egy verő marha Nro. 1 (GazdtörtSzemle
1.273).

2. SZÉK, szik : [vadum, lóca vadosa, paludosa,
lutosa ; nitriim, lóca nitrosa ; seichte stelle, untiefe,
sumpfiger, schlammiger ort ; natronsalz, natronreicher
ort]. 1095 : Per alueum salsuginis que dicitur sccqu
(Pannh. 15/0o). 1194 : Ex inde tcndit ad Weguhomoc
quod est Scecu (OL. D. 33). 1228 1357 : In vallem,
qui vocatur Zeku (HazaiOkm. VI. 22). 1229 : Vineas
LXXXIIH cultas XVIII incultas de Scekn (Pannh.
Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.). 1231 : Inde transit per
stagnum ad scecloc (OL. D. 168, Bács m.). 1233 1345 :
Venitur ad locum qui dicitur Sum.sce/: (Veszpr. 3,
Biliege) In loco qui uocatur Zek (uo.). 1249: Ad
vnam terram Zeek vocatam (MonStrig. 1.880). 1252:

Incipit a capite riuuli Zeek nominatur [«igy» Szám.
jegyz.] (OL. D. 369). 1270: Intrat riuum Scek^otdk
(UO. 705). 1279 1281: Uadit ad qnendam locum qui
Keurusí;e^• dicitur (Múz.j. 1288/1290 : Uadit ad ocei-
dentem uersus paludem Zyktou (Múz. Jankowich, 1.
Kubinyi: MTörtEml. 1.137, Wenzel IV.328 és IX.487).
1297 : Possessionem suam Nemptyze/c vocatam (Múz.
Kisfaludy, «Somogy» Szám. jegyz.). 1299 : Deinde
incipit ascendere ad montem usque ad arborem tulfa,
sub qua sünt due mete, ab hinc ad huc ascendit ad
partém septemtrionalem et pervenit iuxta quoddam
antiquum zeek, circa quod sünt due mete (HazaiOkm.
VIU.395j. Quandam piscinam Zt/ktou uocatam (Múz., I.
Wenzel V. 222). 1307 : Vádit ad vnum Zeek (OL. D.
36610). 1317: In loco nog zeek dicto fenetum (uo. 1892).
1324: Uenit ad caput cuiusdam vaUis Hod^e^- uocati
(Múz.). 1326 : In quodam loco Zeek vocato (ZichyOkm.
1.290). 1327 : Possessiones Fulchakan et Zeek uocate
(Múz. Szilágyi Sándor). 1330 : Ad vaum campum Zek-
mezeu dictum (OL. D. 2617). 1335 : Viueam suam in
territorio ZeA;mal vocato (uo. 2953). 1337 : Venit ad unum
locum vulgo Zeek vocatum (SztárayOkl. 1.132). 1339 :
In loco qui ZeA;zeleu dicitur (Veszpr. 2, Sárberény). 1355 :
Possessiones WosuereuseA; Ledesfoíua vocatas (Kör-
mend III/9, Vörösvár 1). 1358 : Possessione Wos-
wereüzek alio nomine Kendezek [«Vas m.» Szám.
jeg5'z.] (Körmend, Miscell. Németújv. lad. 40, nr. 4).
1359: Ad caput cuiusdam riuuli ZeA:patak vocati (Múz.).
1359/1429 : Vergit ad orientem ad vnam vallem wlgo
Zek dictam (Múz. Forgách, «Kecskemét» Szám. jegyz.).
1370 : Ad plagam orientalem ad vnum Zeek iuissent
(OL. TÜ. 26/47). 1377: Octo sünt in loco Zek vocato
(Veszpr. 107, Kajár 3). Due mete terree angiüares
wlgariter zek dicte (OL. D. 6395). 1380 : Transiret
directe ad vnum paruum lacum Zeek nominatum (Múz.
Szentiványi). 1389 : Quendam locum Zeek nuncupa-
tiim (OL. D. 7481). Circuit quendam locum Zeek nuncu-
patum (Lelesz Met. Mármaros 13). 1393/1446 : De inde
ad eandem partém vsque vnum Zeek (OL. D. 7914).
In quodam loco wlgo Zeek dicto (uo.). 1394/1446 :
Ad quendam locum wlgo Zeek dictum (uo.). 1411 :
Eundo penes quendam lacum in loco Cicadoroso wlgo
Zarvasseefc vocato (Múz.). 1416 : Incidissent in vnum
riuulum Ze^-pathak nuncupatum (Körmend, Sebesiana
3/17). Incidissent in vnum Riuiüum Ze^-pathak nuncu-
patum (Múz. Kapy). 1453: In loco Gy^vrew Zeek vocato
trés metas veteres et antiquas reperissent (OL. D.
14707). 1471 : Cuiusdam pomerii Zekgjwm.e\che mmcu-
pati uo. 36393). Pertranseundo ipsum lacum RozJ^Yzek
(Múz. Kállav . 1474 : Quendam locum lutosum wlgo
Zeekíew nominatum (OL. D. 28863). 1496 : Possessio-
nibus Waswerew^eeA; alio autem nomine Waszee/c Saros-
zeek Gyepj-M'sfyzes (Körmend III/6, Körmend 7). 1521 :
In loco qui Thomay \i:hmellethwalo.4eí'Á: nominatiu- (OL.
D. 23504). [Szárm. : 1193 : Hec igitnr sünt nomina
prediorum Sceqited. halaz. Biwol (OL. D. 27). 1407 :
Vndecim Jugera in loco Thofew siue Zykeghath. (Kör-
mend, xVnyos 9). Vö. 3. si;éA; NySz. ; Sebestyén Gyula,
Ethnographia V1II.142. s köv. 11.]

szék-fa : [arboris genus ; eiue art baum]. 1193 :
Usque ad arborem ceqnfa (OL. D. 27). 1320 : Ad ar-
borem Tul Zeckfa dictam (uo. 1990, 1. AnjouOkm.
L550).

SZÉKÉCSKE : sellula NySz. ; [kíeiner sessel].
1597: Hozzu szekeczke 2 (OL. UC. 1(1/3). Hituan
hozzu szekeczke 1 (uo.). Gombkötny való szekeczke
vasainál (uo.). [Vö. hátas-székécske.]

SZÉKELY, széköly, szíköly: custos confinii ;
grenzer NySz. (2. jel. ; vö. még az 1. jel. -sel). 1092 :
Et hec sünt nomina predictarum familiarum Michael
Cuna Cunei Gnenu Keta Zaut Scichul Boguta Rescadi
íPannh. 52 P\ 1095: Quomm nomina hec sünt Scictd

901

SZÉKELYSÉG- SZEKÉR

SZEKERCE— SZEKERES

902

bogitta rescade (iio. 15/0o). 1308 k. : Petrum Zecul
(ZichyOkra. 1.119). 1310: Abrahe dicto Zekul (Mon-
Strig 11.617). 1318 : Petro dicto Zckul (Múz.). 1324: Cum
possessionibus Hotwan Beseneu Parazth^efcwi Keseleu-
fezuk (OL. D. 2223). 1325 : Petro dicto Zekul (Múz. Kál-
lay). 1329/1377 : Possessiones suas Zenthpeter et Lo-
w&zscekul [hn. Tolna m.J vocatas (OL. D. 2570). 1345 :
Tliomo íilii Zekul (Múz.). 1351 : Gregorius dictus Zekul
(OL. D. 4197, 1. AnjouOkm. V.468i. 1353: Petrus dictus
Zekel (Múz. Kapy '. 1361 : Georgius dictus Scekel de
Scent Maria (Múz.). 1366: Georgii dicti Zekul {uo.l
1408 : Transirent ad fiuuium Zekelyo (OL. D. 28773).
1416 : Johannem filium Andree in parazthze/ceZ ; OL.
D. 10473). 1435 : Versus dietam possessionem Zekel-
hyd usque Maklabitho (KároIyiOkl. n.l63). 1439 :
Emericum Zekel (Múz. Kállay). 1452 : Georgius Zekel
(OL. D. 14575). 1460 : Domine Ze/ícZispanne vocate
(uo. 27673). 1478 : Ad possessionem Zekel (Múz. Kál-
lay). [Vö. Sebestyén Gyula, Ethnographia VIILSO. stb.]

SZÉKELYSÉG : [Siculi ; die szekler]. 1506 k. :
Senki az Fejedelmen kiwl gratiat kegielmet neki ne
adhasson, hanem ha az egez Zekelisegh egienleo
akaratból es minden ingó bingo marhaia Prédára
kapsira haniassek (MJogtörtEml. 1.18). Annak is Feje-
delmen kuul senki kegielmet ne adhasson, hanem czak
az egez Zekelseg (uo.).

SZEKÉR : cuitus, rheda [stb.] ; wagen, karrenNySz.
1451 : Médium in loco Zekerhyá (OL. D. 14498). 1493
Symon Zeker de Anyadwaloga (uo. 36997). 1558
Hozatam tyz zeker kewechet (OL. Nád. 48). 1584
Nehezlyk fölötti^b zegh^úek [t. i. az adót], mywel hog
cliak hárman a' halazok, mtjghis az Zekereth mykoron
az szer raytok, megh kel adnyok az hal ala lOL.
UC. 56/33). 1586 : Egy szekér. Ahoz egy lantz es
egy rudazo kótel (OL. Nád. 40). 1587 : Eg \vy zeker
marok wasazoth (OL. UC. 12/42 . Zeker wasazathlan
(uo.). 1597 : Zekerre való czeh odal par 1 (uo.
101/3). Ketth szekérre való czeh odal (uo.). Ketth
szekérhez való tengel fak fel zegezue 4 (uo.). Három
szekérhez való elseo es hátulsó rudazo keotelek 6 (uo.).
1616/1643 : Eggy uallos szekér Soö hordani ualó. Mas
Laitras szekér eppén (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle
VL127). 1683 : Minden ökör után egy egy szekér tragva-
val tartozik (OL. UC. 1 19). [Vö. boros-, élés-, fa-,
fukar-, furraán-, furmányos-, Mntc-, kassai-,
kólya-, xa.arh.as-, raázsás-, posztó-, tár-, teher-,
terhes-, vas-, 7asas-szskér.]

szekér-bér : vectura ; fahrlohn NySz. 1492 : Pro
conductione vini de Zala quod vocatur sekerbcr soluent
(OL. D. 36992). 1510 k. : Zekerber duo kewerthehen I
kewergeysno vnum (uo. 26082). Ibidem denth zeker-
ber duo kewerthehen vnum kewergeysno vnum (uo.).

szekér-derék : alveus currus, scutabulatum cur-
rus ; wagenkasten NySz., die Mitte des Wagens PPB.
1508 : Fecit zekerderekath (OL. D. 32632).

szekér-fa: lignorum vehes; eine Fuhr-Holz PPB.
1669 : Négy vonóbarom után jól megrakott szekér fa
rossz utón 60, jó utón 48 dénár Két vonóbarom után
36, jó utón 24 dénár Alább rakott szekérfa 24 dénár
(GazdtörtSzemle 1.95).

szekér-födél, -fedél : [tectum cuitus ; wagen-
decke|. 1544 : Uöttem szekér fedelet (OL. Nád. 41).
Az szekér fedélre öreg kapczot (uo.). 1556 : Eg fekethe

zeker födél (uo. 48).

szekér-gyártó: plaustrarius ; wagner NySz. 1389:
Briccius Zekergiarthou (OL. D. 7469). 1427: Cleniente
Zekergyartho (Veszpr. 13, Pét). 1428: Clemento ZeA:er-
gyartho (Veszpr. 11, Lovas). 1434: Valentinum ZeA;er-

gyartho (Körmend, Heim 429). 1449 : Thoma Zeker-
gyartho (Veszpr. 107, Keek 3). 1470 : Johanne Zeker-
gartho (OL. D. 16985). 1489 : Stephanus Zekergyartho
(Körmend V/8, nr. 266). 1505: Vrbani Zekergyartho
(Múz. Forgách). Sebastiano Zekergyartho (Körmend,
Heim 697).

szekér-kas : scirpea, crates, capsum vimineum,
alvus vimineus; flechte, korbwagen NySz. 1493:
Ad currus domini zekerkas (EPSz. fol. 86). 1521 : Ad
vnum currum vimineum contextum wlgo Secker kasth
(OL. D. 37179,'.

szekér-kenő: axungia ; wagenschmiere NySz.
1548 : Eg altalag szekerkenö (OL. Nád. 48).

szekér-mester : aurigarius ; wagenmeister NySz.
1725 : Szekér-mester háza után való nyila (Gazdtört-
Szemle m.l85).

szekér-szín: curruum receptaculum ; wagenschop-
pen NySz. 1636 : Egy szekérszin az curian, és egy
deszkás kapu az föle zsindelyes (GazdtörtSzemle
1266).

szekér-teher, -tere : vehes NySz. (« szekér- tereh»
a.) ; [fuhre]. 1597 : Minden szekér terethwl (OL. UC.
12/42). Mykor fazokath hoznak szekér tereivel (uo.).
1760 : Ezek [puskások] Nyárban minden héten két
ket özet, télben az mennyi kellett annyit ad mini]-
straltak, Pestreis Szekér Terhel vittek (GazdtörtSzemle
Vn.418, eredetije szerint).

szekér-út : via curulis ; fahrstrasse NySz. 1395 :
Juxta viam Zekcrvth (Múz.). 1406 : Quandam viam
Currus wlgo Zekerwth (HazaiOkm. L301). 1535 : luxta
viam Zekerwth (Múz. Kisfaludy).

szekérúti-bíró: [inspector curruum nundinariorum ;
aufseher der marktwagen]. 1678 : Szekérúti birák
(DebrJk.).

szekér-vezető, -vezeté: auriga; wagenlenker NySz.
1470 : Johannes Zekerwezetheiv (Lelesz Bercs. XIV.2).
1495 : Gregorio Zekerwezethe (Múz. Forgách). 1505 :
Petro Zekerwezetheiv (Körmend, Heim 697). 1518 : Jo-
hanne Zekerwezetheiv (Lelesz Acta 124/12). 1519 :
Benedicto Zekerwezetheiv (Veszpr. Regn. P/228). 1544 :
Attam az szekeruezetöknek borra (OL. Nád. 42). Az
szekeruezetö germeknek (no. 40). 1546 : Emi vnum
forpicem Thome Zekerwezethw az lowak serenyenek
(uo.). 1556 : Keth virrazto Keth zeker wezethó Keth
kapwn allo (uo. 49). 1588: Az Börössöknek es ZeA;er-
ivezetöknek (uo. 41).

szekérvezető-nyerég, -nyerög : [sella aurigae ;
sattel des wagenlenkers]. 1566 : Zeker wezetö nyerögh
egy (OL. Nád. 49).

SZEKERCE: securís ; beil, axt NySz. 1469:
Andreas Zekerce (OL. D. 32365). 1548 : Neg szekercze
chakanos (OL. Nád. 48). 1558: Vöttem keth szekerezel
(uo.). Minores Secures Zekercze (OL. L. III. 16. 17).
[Vö. búbos-, faragó-, húsvágó-, tokos szekerce.]

SZEKERCÉS : securiger, securifer ; beiltragend
NySz. 1522: Michael Zekerehyes (OL. D. 37004). Blasius
Zekerchyees (uo.). Andreas Zekerehyes (uo.).

SZEKERES : 1) auriga, agitátor, trigarius ; kut-
scher NySz. (2. jel.), [fuhrmann]. 1095 : Aratores in
Cupan Poscuba Zaztou Ratun Scekeres Paztui- Lopu
tunc bókon woiadi (Pannh. 15/0o). 1275/1412: Venit
ad vnum vadum in quo transeunt viatores ad Scepsy
dictum Scekeres (OL. D. 16091). 1305: Possessionis
ipsorum Scekeres uocate (uo. 1693). 1381 : Petrum
Zekeres (Múz.). 1398 : Franciscum Zekeres (OL. D.

903

SZEKERESSEG -SZÉKES

SZÉKES -SZEL

904

25868'. 1400 : Johannem dictum Zekeres (ZichyOkm.
V.179). 1422 : Michaele dicto Zekeres (Veszpr. 109,
I. Miscell. 47). 1424: Gregorio Zekeres (Lelesz Acta
44/60). 1425: Petro Zekeres (uo. 45'37). Paulo Zekeres
(Körmend, Heim 745). 1438: Stephanus Zekeres Pannh.
50/Ccc). 1440 : Emerico Zekeres (Múz, Kállay). 1443 :
Martino Zekeres (Veszpr. 2, Barlag>. 1447 : Emerico
Zekeres (Múz. Kállay és KároljiOkl. n.253) 1459 :
Valentino Zekeres (Múz. Kállay). 1468 : Johannes
Scekeres (uo.). 1469 : Vrbanus Zekeres (Lelesz Acta
80/1). Andrea Zekeres (Múz. Becsky). 1470 : Emerico
Zekeres (Körmend, Heim 542). Alberto Zekeres (Lelesz
Acta 81/19). 1479 : Albertus Zekeres (Múz. Kisfaludy).
1483 : Nicolao Zekeres (Lelesz Acta 93/1 . 1499 :
Johannem Zekeres (uo. 107/1). 1509 : Emerico Zekeres
(Veszpr. 15, Vászoly). || 2) cxmilis ; wagen- NySz.
(1. jel.). 1594: Hat szekeres kek lo (OL. UC. 78/7).

szekeres- fék: [wagenpferdzaum]. 1547: Neg sze-
keres féket (OL. Nád. 48). 1552: Kochyfek. Zekeres
fek (uo. 49). 1566 : Negj^ wono ham Zekeres fek kettő
(uo.). [Vö. kocsis-fék NySz.] [Vö. kocsi-fék.]

szekeresfék-agy : 1548 : Eg futtató fek Neg
szekeres fek ag Itató fek (OL. A'ád. 48).

szekeres-ló, -lú : equus carpentarius, equus juga-
lis ; zugpferd, wagenpferd NySz. 1544 : Nygh zekeres
Lu. Keet feier zönigh (AdalZemplvm.Tört. V. évf.
276). 1548 : Az zekeres louak igen megh rugdostak
(OL. Nád. 40). 1552: Hath nyakba vethw zekeres
lónak walo (uo. 48).

szekeres-nyereg : [wagensattel]. 1548 : Neg sze-
keres nerget az algwkhoz (OL. Nád. 49).

szekeres-pénz : 1621 : Ratione cumis vulgo sze-
keres pénz (OL. UC. 2/31).

SZEKERESSEG- : aurigatio ; das fahren NySz. ;
[vectura ; fuhre]. 1636 : Szöllejek is ha terem, tizedet
adnak [a jobbágyok] . . . Szekerességgel tartoznak
(GazdtörtSzemle 1.267 >. Mindenféle veteményekböl tize-
det adnak az urnák. Szekerességgel tartoznak uo. 268;.

SZEKEREZÉS : vectura ; fuhre NySz. 1636 :
Karácsonkor a rozsot kiadván, tartoznak [a jobbágj'ok]
minden köbölért 1 frtot . . Szekerezéssel tartoznak
(GazdtörtSzemle L267). Disznóból tizedet, váltópénz
2 den. Szekerezéssel tartoznak (uo. 268).

SZEZERKE : curriculum ; kleiner wagen NySz.
(«szekerke» a.i 1700: A kötöfüvet, ámbár akkor
aratott, nyers kötöfü legyen is, egy szekérkével 3. 4,
5 és 6 forintokon is el szokták adni (GazdtörtSzemle
L84).

SZEKÉRNYE: gallicae, ocrea ; stíefel NySz.
[langröhriger stiefel]. 1522 k. : Unum zekernye magnum
et bene dispositum usque nates attinentes d. xl, pu-
eris valens zekernye d. xx (TörtTár 1889. évf. 378j.
1591 : Egy szekernie az ki térdig er (uo. 1894. évf.
149). [Vö. «A lábbeliek közt legnagyobb volt a sze-
kernye, melynek szára térdig vagy azon fölül, egész
a czorabig ért ... A njnigaton divatozó csizmaformát
értették alatta, nálunk azonban a XVII. században
már csak alsóbb rendű szolga népség hordta, legin-
kább halászok és kocsisok» Nemes-Nagy 164.]

SZEKÉRNYÉS: ocreatus; gestiefelt NySz. 1466 :
Laurencius Zekernyes (OL. D. 16323). 1474 : Johanne
Zekernyes (Lelesz Acta 84/3). 1481 : Petri Zekernyes
(OL. D. 18460 és 18462). 1509 : Johanne Zekernyes
(Múz. Forgách). 1522 : Georgius Zekernyees (OL. D.
37004,!. • ^ ^

SZÉKES, 1. szökős.

SZÉKES : [vadosus, paludosus, lutosus, nitrosus ;
sumpfig, schlammig, natronreich]. 1313 : In eodem
fluuio Zekes íOL. D. 1827). 1319 : Usque exitum ip-
sius [Zekesbatharch] qui dicitur wlgariter Zekes-
batharchfeu (ZichyOkm. 1.164). 1475 : Terras arabiles
et prata Saroszc^esfewld nominatas (Lelesz Acta 85/4).
1476 : In loco Zeekesíevflá dicto (OL. D. 17864). [Vö.
3. székes NySz.] [Vö. 2. szék.]

SZÉKES-BÍRÓ : [assessor sedis judiciariae ; be-
zirksrichter], 1560/1580 : Mi feljűl megírt személyek
t. i. Kovács Miklós Dalnokból, u. m. székesbíró és Bodor
János és Bodor Pál Léczfalváról, mint székes-hadna-
gyok adjuk emlékezetre mindeneknek [stb.] (Székely-
Oki. V.77). [Vö. az oki. elején levő latin kifejezéssel:
«Nicolaum Kovach de Dalnak, qui praesenti tempore
erat judex terrestris sedis Kizdy». Vö. szék-bíró NySz.]
[Vö. 1. szék.]

SZÉKES-HADNAGY : [praefectus districtus,
«capitaneus sedis» ; hauptmann des distriktes].
1560/1580 : Mi feljííl megírt személyek t. i. Kovács
Miklós Dalnokból, u. m. székesbiró és Bodor János
és Bodor Pál Léczfalváról, mint székes-hadnagyok
adjuk emlékezetre mindeneknek [stb.] (SzékelyOkl.
V.77). [Vö. az oki. elején levő latin kifejezéssel :
« Johannem et Paulum Bodor de Luchfalva, qui eodem
tempore erant capitanei ejusdem sedis praedicti».]

SZÉKFIVES. L szégfüves-lé.

SZÉKFŰ, L szég-fű (1. szeg a.).

SZÉKŐ, L szökő.

SZÉKÖLY, 1. székely.

SZEKRÉNY, szekríny, szökrény : scrinium,
capsa, cista ; schrein, schrank, lade, kiste NySz. 1522:
Duas cistellas wlgo zekren vocatas (Múz. Kisfaludy).
1556 : Az kychin lábas zekren kywöl rákot sahos
rakásai OL. Nád. 48). 1558 k. : Fekw zekren j
Bakony zekren (Nyr. XXVni.22). 1561: Wasary
sekrejij (OL. L. III. 16. 17). 1588: Az Saffar ház-
ban. Eöregh Zekrin kj'ben keniereth tarnak [igy,
a. m. tartanak] (OL. UC. 76/17). 1597 : Az saffar
házban Hideg eteknek való Dezka szibkrenj (uo.
101/3). Hituan deszka szeokrenj feodeletlen es fene-
ketlen 2 (uo.). Lábas szeökreny (uo.). 1602 : Szekrény
Péter (SzékelyOkl. V.198). Szekrény Pál. Jobbágy (uo.).
[Vö. fekvő-, szakasztó-, tejes-szekrény.]

szekrény-gyártó : [cistarum opifex, lignarius ;
schreinmacher, schreiner]. 1570 : Clemens Zekren-
gyartho (OL. UC. 11/22). 1595 : Ladislaus Zekrin-
gyarto (uo. 28/42).

szekrény-műves, -míves : [cv]. 1578 : Clemens
Zekrenmiues (OL. UC. 11/22).

SZÉKRINY, 1. szekrény.

SZÉKSZÉNÁS : clitellarius : mit einem saumsat-
tel geladen NySz. 1670 : Egy szekszenas nyeregh (OL.
L. m. 17. 29).

1. SZÉL : ventus, flatus ; wind NySz. (1. jel.) 1318:
Petrus dictus Zeel (AnjouOkm. 1.473). 1347 : Nicolai
dicti Zeel (Múz. Kállav). 1373 : Stephanum dictum
Zeel (ZichyOkm. III.488). 1400 : Thomam Zel (uo. V.
191). 1457 : Georgius Zeel dictus (SztárayOkl. 11.541).
1602: Szél Miklós (SzékelyOkl. V.294). Szél Mihály
jobbágy (uo. 298). [Vö. föl-szél.]

2. SZEL : 1) confinium, finis ; gegend, grenze NySz.
(2. jel., vö. még 1. jel.) 1245 : luxta magnam salicem
in latitudine terrarum que uulgo Ketbarana scele dici-
tur (Pannh. 64/A, 1. Wenzel U.186). 1255: Prima

905

SZELE— SZELES

SZÉLES— SZEM

906

méta incipit a fluvio Thapolcha exeundo juxta magnam
salicem in longitudine terrarum que vulgo ket baranna
scele dicitur (Wenzel 11262). 1257 : Hinc exit virgul-
tum ad locum qui NogsceZ dicitur (Múz.). 1325 : Ter-
rarum arabilium Kendur Zeel nuncupatarum (Veszpr.
Regn. testam. secul. 7). 1399 : Terris arabilibus sibi
in Fyzesfalwí-eíe diuisionaliter cessis (Múz.). 1410 : In
loco Chexzel [olv. cser-szél ?] uo.). 1436 : Vnum cum
medio in Halom^ee/ (uo.). 1451: In loco Zel (OL.
D. 14498V In loco Kylenchdiofa^eZe (uo.). In ipsa pos-
sessione Zeltarlo (uo. 29273^. 1463 : Vnum in Thvvys-
sessark secundum in Zel a parte occidentali, tercium
in Kylenczfadyo^eeZ (uo. 15826). 1470: In horhas
habitam zel viz mosás zelhen habeo vnam terram
arabilem (uo. 17462). 1478 : Quasdam terras arabiles
Kolthar Zylfa^eZe Fenekdyznod (Múz.). 1481: Tria
[jugera?] in KerthwekeZ (Körmend, Raiky 60). 1493:
Sex in Tho^eZ (uo. 66. 1520: Médium in loco Also-
Síxokzelhen (Múz. Kisfaludy). 1638 : 1. Szölöske fele
kett ortovan szel föld 2. Az kis malom es falu vegin
való szel föld 3. Az Keörös Patakra menő es az
Castelios Malom előtt valo kett szel föld. Az mely
hatt szel földet esztendőnként be vettuen három esz-
tendeő alatt, mehett az hatt darab földben Cub. 232
(OL. UC. 2/34). Az második szel fold ez Jövő Tava-
szon esik Tavasz vetés ala (uo.). || 2) latitudo ; breite
NySz. (3. jel.). 1597 : Vagiou eget bor három vy
szelni heian teli (OL. UC. 101/3). [Vö. «ujjnyi»
NySz.] Ij 3) instita ; brame NySz. (4. jel.) 1522 : Vnum
puluinar wlgo vocatum harum^eZ (Múz. Kisfaludy).
1544: Pcremezny walo zelt {Oh. Nád. 40). 1564: Neg
ymegre walo aranas zel hym (uo. 49). [Vö. arany-,
bársony-, posztó-széL]

SZÉLÉ, L szőlő.

SZÉLED, L szelíd.

SZÉLEDÉT, vö. összeszelídítés.

SZÉLEDNÉK, 1. szélindék.

SZELEL, vö. fölszelel.

SZELEMÉN : trabs, transtra, tignum ; balken
NySz. 1135 : Quatuor uineas cum totidem uinitoribus
quonim nomina ista sünt Zelemen Nemusd tumpa
Chekez (Pannh. 15/Kk). 1210/1272 : Unde protenditur
ad Scelemen et per collem Scelemen reuertitur (OL.
D. 815). 1232/1248 : Perueniet ad magnum zelemen
(Wenzel VI. 513). 1250 : Scelemen filius Ozlup (Hazai-
Okm. V.58). 1250/1392 : Ascendit in sumpmitatem
montis qui Zelemen dicitur (OL. D. 33707 . In sump-
mitate montis Pasaga qui wlgo Zelemen dicitur (uo.).
1266 : In cacumine montis qui Zelemen uocatur (Hazai-
Okm. VI.141). 1279 : Cum Gregorio filio Zelemen ho-
mine nostro (SztárayOkl. 1.22 . 1306/1363 : Iret síu-sum
in Zelemen (OL. D. 4481). 1328 : Ad cacumen directe
magni montis Meduednicha per quod cacumen vulga-
riter Scelemen dictum vádit versus orientem (MouCiv-
Zagr. 1.130). 1333/1349 : Ad cacumen montis Kamenna-
berda vocati Zelemen dictum (OL. D. 2790). 1343 :
Inde ad septemtrionem directe ad montem cadit in
magnam viam in quoddam Zelemen (AnjouOkm. IV.
363). 1546 : Fy gherenda, mester gherenda, zelemen,
ágas (OL. Nád. 49).

SZELENCE : pixis, thecula ; dose, büchse NySz.
1596 : Egi mázas zelence tóryeket (ÓL. L. III. 16.
17). fVö. só-szelence.]

SZELES : furiosus, vesanus ; unsinnig NySz. (2.
jel.i 1415: Nicolai dicti Zeles (Múz.). 1434 k. : Antho-
nius Sceles (KárolyiOkl. 11.150 1. 1602: Szeles Bálint
(SzékelyOkl. V.182). Szeles László (uo.). [Vö. még
CzF. 3. jel.]

SZÉLES, szélös, szélyés, szílös: latus, pro-
lixus; breit, weitlauftig [weitlaufig] NySz. (1. jel.).
1181 : Quoddam predium uocatum Zeles [a. m. széles ?]
(OL. D. 22). 1222 : Per magnam uiam uadit ad Scelus
byk (uo. 103). 1240 : Inde peruenit in Zelushasíeu (uo.
246). 1240 k. : In Silua Zeles sub uno gyro predia
sine circulo metarum sünt X ville (Pannh. 61/8).
1258/1334 : Ad Ryppam Scelushemk que kara dici-
tur (HazaiOkm. Vn.78, Gömör m.). 1332 : Possessio-
nem Praytunpron alio nomine Zyluskuth. vocatam
(OL. D. 2741). 1332/1336 : Possessionem Praytun-
pron in wlgari hungarico Sceluskuth vocatam (uo.
2733). 1367 : Zelesknt in wlgari uero teutonicali
Pratunprun vocata (uo. 5584). 1398 : Circumeundo
trés lacus Huziutou Zelustou Lapustou (Múz.). 1413 :
Inter viam Erdelewth et Zelewsuíh vocatas (OL. D.
10086). 1427 : Prope pratum Zelesthov/ appellatum
(Lelesz Met. Szatmár 6). 1436 : Stagna ipsorum vide-
licet Hozyutho, Zelestho et Lapustho vocata (OL.
D. 31463). 1438 : Stagna Ze/esaghtar [?] Kesken-
aghtar [?] Haragusthaua Zelestho (Forrás?). 1446:
Peruenissent ad quandam terram ZeZesparlagha appel-
latam (Múz. Rhédey). 1462 : Usque ad quendam rivu-
lum Zeles Er vocatum (KároljiOkl. 11.346). Peluis
Zíjlews cuprea et vna peluis minor kerekdyd (Múz.
Kállay). 1466 : Lacum Zelestho alio nomine Fayda-
man appellatum (Veszpr. 5, Fadd). 1492: Vnam
vaecam que vocatur ZeZesbarna [a. m. széles ?] (OL.
D. 36398). 1498 : Quedam feneta Barathokkwthyahatha
ZeZesreth et Ferdewtho vocata (Lelesz Acta 106/44).
1504: Cuspides latas wlgo Zeles (OL. D. 36987).
1509 : Clemente Zeeles (Múz. Forgách). 1533 : Scutelle
zeeleivs karayw (OL. Nád. 49). 1544: Az nap szeles-
kuton ebellet vram (uo. 41). 1635: Egy pár széhjes
sarkantyú fölütéssel együtt 30 d. (GazdtörtSzemle
VIII.475).

széles-pohár : 'patera Murm. (1982. sz.) ; [schale].
1462 : Duorum piccariorum argenteorum wlgo Chil-
lekpohar et tercio lato Zyleivspohar (Múz. Kállay).

széles-vas : [vomer ; pflugschar]. 1597 : Ekére valo
széles es czorozla vasak (OL. UC. 101/3)- [Vö.
lapos-vas.]

SZELÍD, széled, szérígy?: mansvetus, mitis,
cicur ; zahm, sanft, mild NySz. 1260/1402 : Perve-
nit ad pirum Zerig [olv. szerigy ? a. m. szelíd? vö.
«zirigseg» Tihanyi codex 239] vocatum (Körmend, Heim
4, 1. ZalaOkl. 1.36). 1375 : Pervenit ad pirum zerig voca-
tum (ZalaOkl. 11.125). 1544 : Eg kis erdeit. Eg mala-
ezot szeledet (OL. Nád. 42). 1638 : Aszú szelid es vad
alma (OL. UC. 2/34).

SZÉLINDÉK, szelednek : canis sagax, canis
Anglicus, canis sangvinarius Anglorum; dogge, buUen-
beisser NySz. 1395/1396 : Quinque canes wlgariter
layhunth dictos et alios quadraginta wlgariter zelednek
dictos (OL. D. 34041). [Vö. Szamota, TermtudKözl.
1894. évf. 436.]

SZELŐ, 1. szőlő.

SZÉLÖS, 1. széles.

SZÉLŐS, 1. szőlős.

SZÉLYÉS, 1. széles.

SZEM, szöm : 1) oculus ; auge NySz. (1. jel).
1237/1325 : In uilla Egris Chipeu Chapa Hyuotol Hoyou
Thek Gob Scim [a. m.szem?] (Veszpr. 107, Lula 2). 1297:
Incipit a loco et possessionem [«igy» Szám. jegyz.j
ZymzormsL [a. m. szem ?] uocata (Múz. Justh). 1488 k.:
Semáege deperditur . . . ftenie váglak, mire arra hogy
te vesey Jánosról az semdegete (Bagonyai ráolvasás,

907

szEmben-lét— szemErég

SZÉMERÉK— SZÉMÖK

908

1. Zolnai : Nyelveml. 153). 1544 : Az nap kiral v ful-
segheuel szembe nem íuthatek, mert §rsek vramnal
addig iioitok az vaczorat, hog el estueledek (Múz.
Tört. és irodtört. kiáll. 29-i. sz.). 1596 : Az Impius
Bolonoktoll [így] annira megh vagdaltatott hogi sem
kezeuel nem foghatt, sem feli szömeuel nem latt
(MA. NLI. 97, eredetije szerint). || 2 granum, gemma ;
kom, knospe NySz., [perle]. 1549 : Zaz zem granat
zemet (OL. Nád. 40). 1572 : Zaz zem granat zemet
(uo.). [Szárm. : 1135 : Aratorum autem nomina sünt
hee Vulcan Scemd Baca (Pannh. lö/Kkl 1199: Scimed
cum uxore Tumpa et íilio Biihta et filia Mog (Veszpr.
16, Vespr. Eccl.). 1211 : Isti sünt iiinitores Suda Boziie
Bímceh Boda Setnd (Pannii. Tih. 1/5). Hü sünt aga-
sones Pot Zemd Bolchoii (uo.). Hii sünt vdornici
Vasaard Somciu Aratás Zemdy Porcos Medue (uo.).
1229 : Scemd sacerdos habét ibidem vineas (Pannh.
Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.). 1240 k. : In eodem pre-
dio hec sünt nomina wduornicorum Scemdi Endre
Bed (Pannh. 61/8). 1273: Scemd filio Vozka iVeszpr.
4, Csege). 1293: Ad pontem Zemdyhyüa uocatum
(ÓL. D. 1365).] [Vö. bab-szem, fél-szemű, gránát-,
gyöngy-, mák szem., nagy-, öreg-szemű.]

SZÉMBEN-LÉT : [tó una esse: das zusammen-
sein]. 1609 : Meg értetem Vekelius vramtol hog nemi-
nemö szerenczetlenseg találta utaban ö kegielmet
vele ugian nag sok karát bezelgete szempczen lukacs
öcsém szemben létében (MA. NLI. 304, eredetije sze-
rint). [Vö. szembe-létel 3. jel. NySz.j

SZÉMBEN-LÉTEL : occm-sus ; begegnimg, das
zusammentreffen NySz. («szembe-létel» a. 2. jel.)
1574 : Szent-Mártonnap tájába Chyány Miklós uram,
miért hogy közelb lakik az itélömesterhöz, hagyjon
egy napot, mel napra megellvén az itilömesterrel
alkalmas helen való, vagy házánál, vagy háza kivül,
szemben lételeknek módját, tartozzék Ferencz uramné
és János uram mester eleiben menni (SzékelyOkl. V.96).

SZEMEL, vö. mégszémél.

SZÉMÉLETLEN : [non selectus ; unausgelesen]-
1684 : Olyankor azon cseléd azt szokta cselekedni,
hogy a megszemelt kevés búza rakását széljel nyom-
ván a közepét szemeletlen búzával tölti meg (Gazd-
törtSzemle 1.248).

SZEMÉLY, szömély : imago. facies [stb.] : bild,
gesicht NySz. (1. jel. vö. még a többivel). 1493 :
Alberto Zemel (OL. D. 20080 . [Vö. némés-szémély.]

személy-válogatás : amor, acceptio personarum :
parteilichkeit NySz. 1624 : Tartozzanak az szolgálat-
tal, és levelek hordozásával, mellyet, bizonyos had-
nagyok lévén, rend szerént hordoztasson vélek, igaz
rendet tartván abban személyválogatás nélkül (Gazd-
törtSzemle III.332). 1643 : Ha más szölöjébül vagy
földesúr, vagy valaki elviszi kéretlen a szöllö vesz-
szöt, az is 4 for. maradjon, melyet a hegység bírája
irremissibiliter megvegyen minden személyválogatás
nélkül (UO. VI. 469-470).

SZÉMÉN-SZÉDÉTT : [electus] ; gewáhlt, aus-
gewahlt, auserlesen BM. 1699 : Ezidén csináltattam
Eött Altalag Aszú szölö Bort, szedettvén Egj Hordó-
val szemen szedett Aszú szőlőt Hegyalján (Adal-
ZemplvmTört. IV. évf 180).

SZÉMÉRCE, 1. szömörce.
SZÉMÉRCÉS, 1. szömörcés.
SZÉMÉRCSÉK, 1. szömörcsök-gomba.
SZÉMERÉG, 1. szémérék.

SZÉMERÉK, szémérég, szémérík. szémrék:
[arboris genus; eine art baum]. 1251 1281 Inde descen-
dit ad arborem que dicitur Zemeryk (OL. D. 346).
Inde uadit ad metam que est in Zitniriktn 'uo.).
1269 1290: Venit ad duas arbores zemereg vocatas
(Wenzel VIII.251). 12831330: Descendit inferius ad
arborem Semerek (Múz.). 1299 : Currit usque arborem
Zenierek magnam (uo., 1. HazaiOkm. VIII.396). [Vö.
szemereg NySz. ; szemerke MTsz.] [Vö. szémérkés]

szémér ék-fa : [cv:]. 1278;1407 : Veniendo ad
quandam arborem dictam Zemerekfa (Múz., 1. Wenzel
IV.175). 1407 : luxta quandam arborem Zemrekfa
vocatam (Múz.).

SZÉMÉRÍK, 1. szémérék.

SZÉMÉRKÉS : [juniperis copiosus ; reich an
wachholderbáumen]. 1389 : Peruenit ad alium magnum
montem Zemerkeskeu nuncupatum (Lelesz Met. Márma-
ros 13). Vádit ad vnum campum Zemerkes appellatum
(uo.). Ad vnum campum Zemerkes appellatum (OL.
D. 7481). Magnum montem Zemerkesken nuncupatum
(uo.). 1411 : Attigissent alium montem Semerkeskevr
vocatum (Lelesz Met. Mánnaros 18). [Vö. széraérék.]

SZEMES, szémös : 1) providus, perspicax; scharf-
sichtig, umsichtig NySz. (2. jel.) 1135 : Homines
condicionales quorum nomina sünt hec Michal Cunes
Scemus bula buloc Sele fele íuan (Pannh. 15/Kk).
1211 : Isti sünt agricole Micus Bota Vossa Scimis
Setit Syque (Pannh. Tih. 1/5). Hii suut vdornici Thol-
tus Vaasard Bedes Semes Kereu Sebeh (uo ). 1212 :
Dedit eciam ecclesie ancillas scilicet Zemus cum, ii,
filys et i filia (HazaiOkm. VI.IO . 1229 : In uilla Sce-
mes (Pannh. Lib. Rub. 24—34. 1. 20. sz.). 1240 k. :
Hec sünt nomina \dmtorum Varad Scemus (Pannh.
61,8). Hec sünt nomina Jobagionum Vasár Bedé Kese
Scemus (uo.). 1272 : Scemus et Feketev filiis Lomp
i Veszpr. 10, Palaznak). 1355 : Andree dicti Semes
(OL. D. 26561). 1400 : Stephanum dictum Zemes
(uo. 13491). 1403: Ladislai dicti Zemes (KárolyiOkl.
1.520). 1425: Pauli Zemes (OL. D. 11712). 1475: Mar-
tino Zemes (Lelesz Acta 85 22). 1478 : Valentinus
Zemes (OL. D. 18145 . 1498 : Johanne Zemes (Veszpr.
108, Ság 5). II 2) [granosus] ; kömig, kom- BM. (3.
jel.) 1698 : Az Eöszi vetés is oUy szemetlen volt,
hogy ex Crucibus No 290 csak Cub. 85 lett. TopoUjó-
kán szemesseb volt az őszi vetés is (AdalZemplvm-
Tört. IV. évf. 97). [Vö. szemetlen.]

SZEMÉT ? : colluvies, purgamentum, quisquiliae,
sordes [stb.] ; unflat. kehricht NySz., [mist, unrat].
1095 : Aratores in Cupan Poscuba Zaztou Ratun
Scekeres Paztiir Lopu tunc bókon woiadi semet [a.
m. szemét?] sigidi Pannh. 15; Oo). 1240 k: Habét
piscatores VI mansiones quomm nomina sünt hec
Komos Matheus Sccmet Hyze Chyglo Filét Abram
(uo. 61,8). 1351: Terrara Öduarnok Zemete. Terras
Zemet Oduarnicale et magistri Sebus Zemet vocatas
(OL. D. 4193).

SZÉMETLEN : sterilis ; unfruchtbar NySz. (2.
jel.>, ohue korner, wenig oder kleine korner habend
BM. i2. jel.) 1698 : Az Eöszi vetés is olly szemetlen
volt, hogy ex Crucibus No 290 csak Cub. 85 lett.
TopoUjókán szemesseb volt az őszi vetés is (Adal-
ZemplvniTört. IV. évf. 97). [Vö. szemes, 2. jel.]

SZÉMLÉS, vö. búza-szémlés.

SZÉMLÖ, vö. búza-széralő.

SZÉMÖK : [oculis niagnis] ; grossaugig BM. ; «je-
gyes szemű (szarvasmarha, birka stb., t. i. olyan, a
melynek a szemei fölött eggy-eggy folt van, v. fekete

909

SZÉMÖS- SZÉNA

SZÉNÁS

910

szemhójú, vastag szemöldökű)* MTsz. (2. jel.) 1688 :
Barna csákó szemök szabású ökör (DebrLt., 1. Nyr.
XX1I.521). 1709 : Szemök ökör, fenálló szarvú (uo.).
1710 : Szemök monyok ökör (uo.)- Barnás szemök
ökör (uo.).

SZÉMÖS, 1. szemes.

SZÉMRÉK, 1. szémérék-fa.

SZÉMZSS : [gemma ; perle ?]. 1695 : Volt más
Nyakra való rostélyos, Arany szemekbül álló Pésma
volt a szemekben, szemzése mint egj öregh kláris
(AdalZemplvmTört. VI. évf. 183). [Vö. szcmzik, szem-
zet NySz.]

1. SZÉN, szín : carbo, pruna ; kohle NySz. (2.
jel.) 1510 k. : Vnum kas zen (OL. D. 26251). [Vö.
kovács-szén.]

szón-égető, -igetö : carbonarius : koMenbrenner,
köhler NySz. ; [lóca ad carbonem torrendum ; ort wo
man kohlen brennt]. 1222 : Inde uadit in Scencgeteu
zormu (OL. D. 103). 1285 : Exit super (Sene^-eí/iopataka
ad occidentem (Wenzel XII.436). Ad alium rywulum,
qui Zenegetheiv^othok nuncupatur (uo. 440). 1330 :
Possessionibus Rudna Seenegeteiv (OL. D. 2585). 1347:
Terras ville magistri Petri Scenegeteu vocate (Múz.
Kapy). 1347/1358 : Ad quandam ryuulum seu vallem
Senegctew^BXd.'k nominatam (OL. D. 4716). 1349 : Ad
terrara vbi carbones cremantur Zenhegethrw vocatam
(uo. 30114. 1. AnjouOkm. V.276). 1354: Zeenegetheu
alio nomine Rokunchas (AnjouOkm. VL189). 1401:
Villis Keuresfew Zeenygeteiv (Körmend, Sebesiana
3/16). 1448 : In ascensu cuiusdam montis wlgo Zeenh-
eghetew Bercz vocati (OL. D. 36391). 1516 : Georgio
Zenegetheiv (uo. 32182). 1525 : Duas particulas Silua-
rum vnam videlicet Nyaras et aliam Zenegetheiv vo-
catas (Lelesz Prot. V.276a). Vsque quandam viam
herbosam Zenegethewt'hyztiííija, (uo.). 1595 : Vrbanus
Zén igheteo (OL. UC. 28/42).

szén-palló: 1494: Ligneus lectus magmis j Zeen
palló [igy( j Nazolya ij (OL. D. 26076, Egervárban
levő tárgyak lajstromából). [Vö. palol, pali NySz.

MTsz.]

szén-tartó : batillus NySz. ; [warmpfanne]. 1550 :
Zentarto reez serpeniew lOL. Kolozsm. 50). [Vö. Nagy-
szigetM K., Nyr. XXVIII. 170.]

szén-vonó, -vonyó : rutabulum, rutrum, carbotra-
hium; feuerschierer, ofengabel NySz. 1616/1643: Eggy
vas karacza, uagy szin uonyo. Eggy vas villa (OL.
Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.129).

2. SZÉN, 1. 2. szín.

SZÉNA, szína: foenum; heu NySz. 1055: Postbec
petre zenaia hel rea (Pannh. Tib. 1/1). 1299 : Gregorius
filius Chege de Kacli scenaya (MonStrig. 11.475). 1323:
TeiTas ipsius magistri Myske Scena wlgariter nuncu-
patas (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.). 1337,1414: Quan-
dam aliam piateam Zenanlcha nuncupatam (OL. D.
3089, vö. SztárayOkl. 1.147). 1356 : Feneti seu prati
Ilothuanusystapaszygeth zenatja (ZalaOkl. 1.569). Fene-
tum eorum Kendereszygeth Zenaya vocatum (uo.).
1370 : Feneti sui Zigetli2;e«a (uo. 11.37). 1381 : In
possessione Zcwamezew vocata (Lelesz Acta 14/18).
1393 : Fenetum Waralya^ena dictum (Veszpr. 10,
Papkeszi). 1429 : A quodam fonté scaturiente in
valle Zenauapaya (Pannh. Tib. 18/1). 1440 : In feneto
Zenamezew (OL. D. 36390). 1447 : Potrus de Zena-
harozth (Turul 1902. évf. 156). 1455 : ZcMawelgh alias
He>i;hal (Körmend Acta II/l, Alber 18). 1460: Singu-
iam vnam extensionem brachiorum feni wlgariter egeg

wl zenath extorsissent (OL. D. 31755). 1476 : Terras
ipsorum EztheBatharkewzy et Zenamezew vocatas
(Lelesz Prot. Parv. 98). 1547 : Uöttem három áalab
zenat (OL. Nád. 42). 1634 : Pasztounik széna ket
szekerei (OL. UC. 21/3). Az Czürös kertben vagion
eöt Abora kettei szinaual feUgh Nro. 5. Tiszen niolcz
szekér szinat Nro. 8 (uo.). 1654 : Mellette alab ismegh
egy széna tartó Paita verteleti nelköl való (OL. Gyf-
Limb. 17/2). [Helyn. szánn. : 1339 : In loco Kysscenad
dicto tria iugera (Veszpr. 106, Antalfa 4).]

széna-áros : [venditor foeni ; heuhandler]. 1442
Valentinus Zenaaros (OL. D. 13678).

széna-fű, -fiv- : foenum ; heu NySz. ; [pratum, feni-
sicium ; wiese]. 1349 : Terram Po'pzenafywe uocatam
(Körmend Acta V/6, Miscell. Hung. 1). 1451 : Pratum
Psi^zenafewe vocatum (OL. D. 36403). 1560 1580:
Ugyanezen határon vagyon szénafű, kit az dűlőben
hinak Gele Fűjének, kit vöttem azon atyafiaktól Gele
Andrástól, Mátyástól és Fábiántól (SzékelyOkl. V.76).
Ugyanezen Máthé Jánostóly bitai határban vöttem
örökbe egy malomhelt, egy hold földet és egy darab
szénafüvet (uo.). 1560/1665 : Mi előttünk tűnek ilyen
cserélést, hogy valami őstől maradott öröke az meg
mondott vitézlő János Gerébnek nagygalambfalvi
határon vagyon . . . adta cserében az megmondott
Zsófi asszonynak . . . mind vizével, malomhelyeivel,
erdejével, szénafüvével, szántóföldével, tavával és
mindenféle az ö részével (uo. 77). 1569: Szénafevet
is kérénk, hogy engedjen neki, kit megmíele, mert
az Ghemffalu erében való szénafevet neki engedé
és az Bolgármezőn valót is (uo. 87). 1581 : Valaki
szénafüben vagy irotván szénafüben lovát vagy egyéb
barmát tartsa ... 3 gira a birsága (uo. 126). 1604 :
Giakorta uagion Zanto feoldek Es Zena fwek hatara
feleol ualo Controuersia az Uarosnepe keozeot, Mikor
Mezeoben azfele Zantofeold es Zenafw feoleot ualo
Contentiok támadnak ket fél keozeot [stb.] (MJog-
törtEml. 1.33). [Vö. MTsz.]

széna-gyűjtés, -győjtés : foenificium, coUectio
foeni Sí. ; das heumachen BM. 1597 : Zolgal rostá-
lással aratassal es zena göytessel (OL. UC. 12/42).

széna-hordó : [qui fenum portat, ad fenum ve-
hendum ; der heu tragt, zum heu-führen]. 1326/1335 :
Vsque viam ScenalmrdovA vocatam (OL. D. 2515, 1.
AnjouOkm. II.248i. 1599 : A Prédikátor a kaszások-
nak ételt adott, azon képen a széna hordóknak is
ételt adott (CanonVisit. 148).

széna-kazal : cumulus foeni ; heuschober NySz.
1638 : Széna kazal (OL. UC. 2/34).

széna-kert : 1516 : Fenetorum Balaheg Zenakert
(OL. D. 36402). [Vö. NySz.]

széna-pénz : 1578 : Pecuniam foeni széna pénz
(OL. UC. 62,32).

széna-takarás: collectura foeni Kr. ; das heu-
machen BM. 1564 : Az mi az szigényeket illeti
. . . ezeknek : az aratásbúi, szirettől, szénatakaráshúl,
várépitése munkájátúl megválva, mind egyéb szolgá-
lattúl . . . szabadok legyenek (GazdtörtSzemle I.7Ü).
Az ki mástul elhagyott puszta házba száll, annak
két esztendeig való szabadsága legyen mindenből,
szölömívelés, szűrés és aratás és széna takarás mun-
kájátúl megválva (uo.).

szénavonó-horog, -vonyó- : [heuhaken]. 1587 :
Zena woúo horogh (OL. UC. 12/42). 1597 : Zena vonio
horogh (uo. 101/3).

SZÉNÁS : foenarius ; zum heu gehörig NySz,
(1. jel.): [fenum habens ; heu habend]. 1354: Jaco-

911

SZÉNEL— SZENT

SZENT

912

bus dictus Zenas (OL. D. 4411). 1370 : Ad vallein
quam ambe partes Zenaswelgh appellari dixissent
(Pannh. 20/D). 1453: Stephanum et Andreám Zenas
(OL. D. 36407). 1496 : Abinde eundo ad rubeta Bodo-
gyakra Nyaras . . . Zenaswelgh et Zewkehegh dicta
(Lelesz Prot. 11234). 1504: Andree Zenas (Múz.).

SZÉNEL, vö. mégszínélés.

SZENELŐ-HELY : [focus ; herd]. 1601 : Az pit-
uarbaii vagion szeneló hely kemenyeuel (OL. UC. 35/2).
[Vö. szeneid NySz.]

SZENES ? : igneus, ignitus NySz., [ignem habens ;
feuer habend]. 1466 : Clemente Zenes [a. m. szenes
V. színes?] (OL. D. 16421).

szenes-bástya : 1597 : Az kapu feolotth del
nemen [olv. nemmen] ualo szenes bastiaban (OL.
UC. 101/3).

szenes-ház: cubile gaudens foco Kr.; [mit einem
herde versehenes schlafzimmer]. 1584: In Testudine,
Szenes hacíz vocata, in qua propriam mansionem Do[mi-
nus] R[everendissi]mus liabebat (OL. UC. 100/47).
1594 : Az vr zenes hazában. Aztal uagjon No 2.
Sykos secczel zek wagjon No 1. Karos zeek uagjon
No 3 (uo. 78/7). 1597 : Az haló szenes házban (uo.
101/3). Az arniek szék elötthi való szenes házban (uo.).
1608 : A zenes házban vagyon nozolya (uo. 37/56).
1634 : Az Szenes házban ket eöuegh Ablak (uo.
21/3). [Vö. NySz. MTsz.]

szenes-labda, -lapta : 1554 : Testaceae crema-
tores vulgo zenes lapta (OL. UC. 75/1).

SZENES, 1. szinés.

SZENNYES : sordidus, sordidatus, maciűosus,
sentus, squalidus ; unflatig, garstig, schmutzig NySz.
1211 : In uüla Fotud Mi sünt ioubagiones Eiud Zegen
Bodou Vus Zennes [a. m. szennyes ?J Vasaard (Pannh.
Tih. 1/5). 1372: Dominicus filius Zennyes (OL. D.
29177).

SZÉNÖS, 1 szines.

SZENT, szem'-, szén'- : saeer, sanctus ; heilig,
fromm NySz. 1209: Predium quoddam Zengurg [«igy»
Szám. jegyz.] nomine (OL. D. 57). 1216 : Predium
quoddam <S'ewgurg nomine (uo. 80, «Pozsony m.»
Szám. jegyz.). 1227 : Predium meum empticium nomine
Scent Joan (OL. D. 133). 1234 : Insula Scenthmaria-
zygete uocata (MonStrig. 1.302). 1256 : Item Zent-
miklos cum sua tota piscatura et Potokto (ErdMúzLt.,
1. Wenzel Vn.429\ Zení/dewrynch, hn. (uo.). Zenth-
lazlo, hn. (uo.). [Villae] Paradanmonustui-a et in campo
uersus Zarazer Zenthmargita et Kuzteluk uocate (uo.).
Zenthkyral, hn. (ErdMúzLt., 1. Wenzel VII.430). 1259 :
Terra nomine Scent Jwan (OL. D. 488). 1268 : Ter-
rarum Lak Harasty Sucurou Ozyag et Zenttrhűtas
(Körmend, Heim 7). 1274 : Villám Sccn/laduzlo (Kör-
mend Acta II 4, Pölöske 70). 1286 : Possessionibus
ipsorura Scenípetur Scentmiclos uocatis (Múz. Szent-
iványi). 1297 : Cum uillis Mendzenth ZenthPetur nun-
cupatis (Körmend III/8, Monyorókerék 1). 1299 :
Scentmiclns, hn. (Múz. Szentiványi). 1307 : Terram
Sengurg uocatam (Múz. Nagy Imre). 1308 : Terram
suam §cen/ adrianfeldy uocatam (Múz.). 1323 : Nobi-
lium de Sceníkyral (Múz. Hanvay). 1324 : Nobihum
de Zenkyral (Múz.) 1329 1377: ZenthipeteT [hn.
Tolna m.] (OL. D. 2570). 1330 : Ecclesie Scenth-
Endre vocate (Veszpr. 108, Thagyon 1). 1334: Villa
Scentelsebeth (OL. D. 3804). 1336 : Scew^/íanduryas,
hn. (SztárayOkl. 1.106). Possessionem Scentiacah voca-
tam (Kubinyi : MTörtEml. 11.117). 1337 : Ipsam vil-
lám Scenthkyral (OL. D. 3051). 1337/1414: Molen-

dina verő in villa Petrolch et Scenthmohia (uo. 3089).
1338 : Sémita ZentM\anra menü golugwth vocata
(ZalaOkl. 1.339). 1339 : Nobilibus de Scentlazlovf
(Veszpr. 16, Vespr. Oppid.). Cum aliis villis videlicet
Lona Egerberg Zenthkyral et Zarkad uocatis in
Comitatu de Torda existentibus (Lelesz Acta 1/54).
Cum aliis villis Scenthmarton Hudrew Kerezthur et
Cheked in dicto [t. i. Torda m.] Comitatu (uo.). 1341 :
Possessiones ipsorum acquisiticias Kokania et Scent-
uruntas [ebből : «Szent-trinitás»] vocatas in Comitatu
Symigiensi existentes (HazaiOkm. 111.143). 1343 :
Possessionis Zempeter vocate (SztárayOkl. 1.170).
Possessionis Scenthalherth vocate (Múz. Dancs). 1344 :
Emerici de á^cenkyral [«igy» Szám. jegyz.] (Múz.).
1346 : Possessio .S'ceníMazlov (AnjouOkm. rv.641).
1347 : In Comitatu Pestiensi inter possessiones Pardy
Palata Harkyan alio nomine Mezew2;ewímartun et Zenth-
myhal vocatas (Századok 1881. évf. 557). 1348 : Puzta-
scenímihal, hn. (AnjouOkm. V.165). 1354 : Possessio-
nis ZeníAberechk vocate (Veszpr. 106, Bereck 1).
1361 : Georgius dictus Scekel de Scent Maria (Múz.).
1366 : Scenthtúmia^, hn. (Körmend II/5, Lyndva 13).
1368: Monticulum Zenf/dazlohalma (OL. D. 5696).
Versus possessionem Zení/^mihaltelke Abbatis de Clus-
monustra (Múz.). 1369 : Nobiles de ScenthkyvaX (Veszpr.
3, Bogárfölde). 1372 : Georgii de Zmí/ikiralzabady
(Veszpr. 14, Szentkii-ályszabadja). In possessionibus
Kakonya et Senthtxiváia?, wlgariter dictis (Múz.). 1376 :
Possessionem suam Dychew^^enmarton vocatam (OL.
D. 30714). Terra que vocatur Zení/iyuanzerky in qua
dixerunt ecclesiam in honorem sancti Johannis Bap-
tiste constructam (Múz.). 1379 : Villarum Zenthkyval
Polyan et Ispanlaka vocatarum (Lelesz Acta 12/40).
Zewí/i Juanzerke [hn.] (Múz. Szentiványi). 1380: Nicolai
de Zenthyvan (SzékelyOkl. V.2). 1382 : In possessione
Zewí/ibenedekkala vocata (Veszpr. 106, Szentbenedek-
alja 1). 1385 : Possessionibus Zewí/ibenedugkalya et
Toty vocatis (Pamih. Tih. 5/5). 1388 : Terrarum ara-
bilium Zení/tmiklosfeulde et Zení/imargithaazzonfelde
appellatarum (Pamih. 8/L). 1390/1397 : Georgius filius
Petri de Zenthelsehet (KárolyiOkl. 1.439). 1392 : Johannis
ae ZewíAannaazonfalua (Múz. Péchy). 1393: Georgii de
Zewí/íkyralzabadi (Múz.). 1402 : In vico Ze«í/ímyklos-
zege vocato (OL. D. 8702). 1407 : Andree de Tapolcza-
melleke^ení/ígyurgh (Körmend, Miscell. Németújv. lad,
42, fasc. 87, lu*. 11). 1408 : Zen/Avlrehperezlege, hn.
(Csánki: TörtFöldr. 11.784). 1411 : Dátum in ZmíAelsebeth-
falua (SztárayOkl. 11.105) 1417: Cum piscina Zenthist-
uanpalastya vocata (Lelesz Introd. P/2). 1422 : Endréd
alio nomine Zenthmarton (Veszpr. 10, Leés). 1426 :
Villis Felsewalmad Alsowalmad ZeHí/ipeterfelde (For-
rás ?). 1428 : Zenthemreh, hn, (Múz. Szentiványi). Zenth-
katherina, hn. (uo.). 1429: In linea Zc«í/imykloswlczaya
nominata (Lelesz Acta 48/79). 1430 : Castrum nostrum
Zení/dazlowara vocatum ex opposito dicti Castri
Galambocz (OL. D. 12220). 1437: Ecclesie de Zení/ikeral
(Múz. Békássy). 1438 : Predia Dyodtheleke Lygetheghaz
Zewf/ipalarneka (Forrás ?). 145Í: Lorandi de Zentherse-
beth OL.D. 14487). Possessionem Eghav.aszenthelseheth
appeUatam (Múz. Dancs). 1453 : Zenf/íthamaseghhaza, hn.
(OL. D. 14600). Predium Zenthgerg appellatum in
circuitif Somlyoalya in Comitatu de Zolnokmediocri
existentem (uo. 14631). Zenth\)a\ [hn. Somogy m.]
(uo. 14722). 1454: Zenthanáras, hn (uo. 14604). 1455 :
Nobiles de Zeníkyralzabady (uo. 14947). Possessiones
Keddhely SarkewzyZení/tgewrgh (no. 14952). In vico
Zení/ípetherwchaya (uo. 36407). 1458 : In possessione
Zoíí/íkyralzabady (Múz.). 1459 : Kerekzejíí/ithamas, hn.
(OL. D. 15399). Ecclesie parochiali ipsorum in honore
sancti Emerici in Ze«</iEmreh constructe (uo. 15406).
1463 : In possessione Zení/ibenedekkalya vocata
(Veszpr. 106, Szentbenedekalja 4). 1464: Benedictus
de Zení/ipetherwr (Veszpr. 108, Petöfalva 1). Posses-
sionis Arokkewzyeenípetherfalwa vocate (Veszpr.

9i:3

SZENT

SZENTEL - SZENTÉ S

ÍI14

Regn. A/lO). Thomas literátus de Ze«í/ikyralzabady
(Veszpr. 107, Nostre 5). Zempetherwr, hn. (Múz.).
1474 : Zenthssiluator, hn. (Múz. TörtTárs. 4). Quandam
particulam térre arabilis Zewímargithasson fewlde voca-
tam (Múz. Kapy). 1478 : In posseasione Zenthkyral (OL.
D. 18145;. 1479 : Quoddam predium Zenthma,rthoníe\\l-
dew vocatum (Pannh. Hitel. 78). 1483 : Ladislaiis
Medenczes de Zenthmjhalwr (Múz.). luxta piscinam
^ewí/ikeralpalochaya vocatam (Lelesz Prot. IV. 23a).
1488 : Jacobus Cher de Zenthkyral Zabadya (Pannh.
17/Aa). 1490 : Clementem de Zenthmyhahvr (Múz.
Justh). 1492 : In possessione Zení/iandraswr [igy több-
ször] alio nomine Eghazafalwa (Múz. Justh, II. Ulászló
oki.). 1495 : In Zenthkyral in Chanadiensi Comitatu
(Körmend V/7, nr. 162). 1496 : Possessionibus Megye-
hyd Zenthkyral (uo. III/6, Körmend 10). Possessioni-
bus Molnoszechewd Zení/íkatherynazzon (uo.). Posses-
sionibus ZenthkwthlAlsoewr Felsewewr (uo.). 1506 k. :
Ez okaert ez ielen való giwleswnkben zentivl rendelliwk,
hogj [stb.] (MJogtörtEml. 1.18). 1513 : Posa de Zenih-
kyralzabagya(Múz.\ 1523: Jowaohyn de ZeníWewiyncz
(Múz., 1. Zolnai : Nyelveml. 226). 1544 : Szén [«így»
Szám. jegyz.] wrsula asszon napian (OL. Nád. 41). 1546 :
Hydeugel [igy] haló Zenth Pal napian Nag Benedek-
nek attam Z6r taniszrat (OL. Nád. Számad. b). 1551:
Vasas szenth peter napyan (uo.). 1602 : Szentrontás
[hn. Marosszékben] (SzekelyOkl. V.173). [Vö. mind-
szent]

szent - égy h.áz : sancta ecclesia ; kirche NySz.
1458?: Zabadsag levél hog senky capitan se hadnag
nepeyt le ne zalloychya soha ez zent eghaz yozagaba
(OL. D. 15255, az 1458-i oki. hátlapján). 1553: Lada
kybe waghon az zenth eghazhoz tarthozo oklewelek
(ÓL. Nád. 48).

Szent-György-adója, -adaja : [genus tributi VIII.
Kai. Maias soluti ; eine art am 24-ten april bezahlte
steuer]. 1599 : Minden egész helytől három adóra
Sz. -Mihály, Sz.-GyÖrgy és i^oldog Aszszony adójára
tartoznak tízen két két pénzel, az az harmintz hat
hat pénzel esztendeig (Canon Visit. 149). 1636 : Szt.-
György adajában adnak [a jobbágyok] készpénzt a
szabadosokkal együtt 12 frt 50 drt. Sz. -Mihály ada-
jában is annyit adnak (GazdtörtSzemle 1.266). Sz.
György adajában adnak 8 frtot a szabadossal együtt.
Sz. Mihály adaja is a szerint (uo. 267). 1643 : Cen-
sus. Minden egész helyes jobbagy Sz: Mihály Adajat
ad f. 1. d. 12. Sz: Geörgy Adajat den. 25. Karaczion
Adajat is den. 25 (OL. UC. 3/24). 1689 : Census.
Minden Szoltisz az egész szoltissághtul tartozik Szent
György adajában fl. 1. Egy forinttal. Szent Mihály
adajában fl. 2. Ittem Egy egész Jobbagyssagíitul tar-
toznak Szent. György adajában fl. — den. 75. Szent
Mihály adójában fl. i. d. 50 (uo. 1/34, «Also Wládis-
kócz» a.).

Szent-István-ajándéka : [donum VII. Kai. lan.
dátum ; am 26-ten dez. gegebenes geschenk]. 1643 :
Karaczion Tyúkjával avagy Sz: István ajándékával
tartozik minden Ember (OL. UC. 3/24).

szent- jog : [dextra sancta (Sancti Stephani) ; die
heilige rechte (Stephans des Heiligeu ]. 1395 : Mo-
nasterii de Zentyog (Lelesz Acta 22/19). 1436: Domi-
nus abbas de Zenthiog (KárolyiOkl. 11.182). 1459 :
Blasius abbas de ZenthJog (Lelesz Acta 70/32).
1461: Ecclesie de Zenthjog (OL. D. 15640). 1492:
Conuentus ecclesie de Zenthiogh (KárolyiOkl. III. 8).

szent-kérészt, -köröszt : [sancta erux ; heiliges
kreuz[. 1279: Possessio sirailiter hereditaria Scenkerest
vocata super quam est constructa Ecclesia lapidea in
honore Sancte Crucis (Akad. 1/27, I. HazaiOkra. VI.
244). 1330 : A parte ville Scentkuruch [«ugyanígy

Magyar Oklevél-Szótár.

még Ötször, és egyszer Scentkurucht, Sáros m.» Szám.
jegyz.] (Múz. Jankowich). 1361 : Possessionum Scent-
kerezth Hrabko et Korlathuagasa vocatarum (Múz.).
1391 : In possessione Zenthkerezth vocata (Múz.
Máriássy). 1417 : In opido Zenthkeresth vocato (Múz.).

szent-lélék, -lelök, -lilék : spiritus sanctus ; heili-
ger geist NySz. 1335 : Ad faciem possessionis eorum-
dem Zenthleluk vocate (SztárayOkl. 1.85). Ad dictam
possessionem suam Zenthlelek vocatam (uo.). 1346 :
Villa Zentlcluk (OL. D. 3839). 1359 : Zenthleluk, hn.
(Múz. Forgách). 1375 : Bartha de Zenthleluk (Múz.).
1389 : Castellani de Zentleluk (Múz.). 1405 : Castel-
lani de Zenthlylek (Körmend, Miscell. Németújv. lad.
43, fasc. 104, nr. 126). 1407 : Zenthlelek, hn. (Zichy-
Okm. V.513). 1435: Zenthlelek, hn. (Múz. TörtTárs. 2).
1447 : Castellanus de Zenthlelek (Múz.). 1451 : Gaspar
Castellanus de Zenthlilek (OL. D. 3Í877). 1479 : Pos-
sessionem Zenthlelek vocatam (Múz.). 1484 : Zenthlelek
[hn. Temes m.] (Múz. Forgách).

Szent-Mihály-adója, -adaja: [genus tributi III.
Kai. Octobres soluti ; eine art am 29-ten september
bezahlte steuer]. 1599 : Minden egész helytől három
adóra Sz.-Mihály, Sz.-György és Boldog Aszszony
adójára tartoznak tizen két két pénzel, az az har-
mintz hat hat pénzel esztendeig (CanonVisit. 149).
1636 : Sz.-György adajában adnak [a jobbágyok] kész-
pénzt a szabadosokkal együtt 12 frt 50 drt. Sz.-
Mihály adajában is annyit adnak (GazdtörtSzemle
1.266). Sz. György adajában adnak 3 frtot az szaba-
dossal együtt. Sz. Mihály adaja is a szerint (uo. 267).
1643 : Census. Minden egész helyes jobbagy Sz:
Mihály Adajat ad f. 1. d. 12. Sz: Geörgy Adajat
den. 25. Karaczion Adajat is den. 25 (OL. UC. 3/24).
1689 : Census. Minden Szoltisz az egész szoltisságh-
tul tartozik Szent György adajában fl. 1. Egy forint-
tal. Szent Mihály adajában fl. 2 Ittem Egy egész
Jobbagyssaghtul tartoznak Szent. György adajában
fl. — den. 75. Szent Mihály adójában fl. 1. d. 50
(uo. 1/34, «Also Wládiskócz» a.).

Szent-Miklós - p énze : arrha ; handgeld NySz.
1638 : Mivel meg nem alkhattak az Actorral a só el-
vitele felöl, noha az Sz. Miklós pénzét megadták volt
neki ... 0 visszaadja inkább az Sz. Miklós pénzét
nekik, hogy nem mint annyiért elvigye, így éhez
képest az Incattusok más szekereseket biztattak és
fogadtak (DebrJk.). 1664 : Mivel az Incattus az Acto-
roktul malomhoz való köveket megbiztatott, kire Sz.
Miklós pénzét is adta, de az alkuvás szerént az Acto-
roknak az kövek árrát meg nem adhatta, s az vásár-
bul is őket kimarasztotta, azért az Actorok valahol
köveket találják, ahoz nyúljanak, mivel az Incattus
nem adhatóját adta el s ha kár követi Actorokat,
az Sz. Miklós pénzébül refundáltassék, azon kívül az
Sz. Miklós pénzét tartoznak visszaadni (DebrJk.).

SZENTEL : dedico, devoveo, sacro, consecro,
sanctifico [stb.]; heiligen, widmen, weihen NySz. 1384:
In villa Zentheltheghaz nominata (Körmend, Heim 320).

SZENTÉLÖ-KORSÓ : [weihkrug]. 1553: Egy
ezüsth szentelő korsoth mind aspersoriumyawal egye-
tembe (OL. L. III. 16. 17).

SZENTES, szentös : dius, divalis, sacrificus, reli-
giosus, pius ; heilig, fromm NySz. (1. jel.) 1211 : Hü
Hunt ioubagiones Endus Kelemen Zorida Syca Joancu
Mogd Hel Sentus [olv. szentös?] Beccey Reze (Pannh.
Tih. 1/51 Isti sünt filii ancillarum Timu Micard Supromd
Sala Bos Mochi Tenlalou Poteu Capirca Hugsoy Tocus
Zentus Manga (uo.\ Hü sünt pistores Sentus Nuhu
Zckeu ws emse chidur mog borid (uo.). Isti sunt
exequiales Thaba Baga Moc Hymonus Seleh Onda
Sentus Chekeu Demeu Syuis (uo.). In uilla Thurkh

58

915

SZENTÓS - SZÉP

SZÉPE— SZER

916

isti sünt joubagiones Culesed Latamas Sentus Suma
Beche (uo.). lati simt aratores Gurab Heles Cunou
Chemen Sentus Kemus Feles (uo.)- In predio Colon
isti sünt ioubagiones Túrba Karason Zentus (uo.).
1231 : Quorum nomina sünt hec Albertus Alexius et
Scentus (OL. D. 168). 1232: Zumul Halalus Weta
Zentus (MonStrig. 1.287). 1240 k.: In predio Temurd
vduornicoriun hec sünt nomina Fenerus Scentus Myroch
Kyda (Pannii. 618). 1245: Endrém filium Scentus
(OL. D. 289). 1271: Fratrum suorum Bokov et Scentus
(Körmend, Heim 8). 1279 : Pouse filii Zentes vduor-
nici (Veszpr. 4, Alsóörs). 1369 : Zenthus villicus (Pannh.
49 Ggg). 1386: Zewí/msliaza, hn. (SztárayOkl. 1.477;.
Nicolai de Zenthus (uo.). 1389 : Luchas Ezus. Valen-
tinus Zenthus (OL. D. 7467). 1453: Georgii Zenthes
!uo. 28398). 1464: Peü'O Zenthus (Veszpr. 107. Nova 8).
Í485 : Georgius Zenthes (N^eszpr. 11, Mereme). 1495 :
Johanne Zenthes (Múz. Forgách). 1502 : Valentinus
Zenthes (Pannh. 23,P). 1509: Barnába Zenthes (Veszpr.
15, Vászoly). Georgio Zenthes (uo.).

SZENTÖS, L szentes.

SZENTSÉG : 1) sacramentum ; sakramcnt NySz.
(2. jel.) 1451 ? : Minden zenthsegeth Miltholtasanak
(OL. D. 31145, az 1451-i oki. hátlapján, az okl.-ben
a szentségeki'öl van szó). || 2) [panis eucharisticus ;
heilige hostie]. 1728 : Mikor gyónt, az szentséget kivette
az szájábul és az egj^ház tövében az földbe ásta
(Reizner: SzegedTört. IV.389). [Vö. «A szegedi nép
ma is szentség -nek nevezi az áldozásnál használt
ostyát, s ez utóbbi szót a szentség szó helyett nem
is használja* Kovács János közlése.]

SZÉNYEG, 1. szőnyeg.

SZENTEK, 1. szőnyeg.

SZÉP, szíp : pulcher, foi-mosus [stb.] ; schön,
sauber, wohlgestaltet XySz. (1. jel.) 1228,1357: Posses-
sionem nomine Sce/^lok (HazaiOkm. VI.21). 1255 1261:
Magna uia que venit de Sceplok (OL. D. 518). 1261 :
Porcionem in uilla Zc^lok (Múz.). 1263 : Quedam
domina nomine Zep (HazaiOkm. \1.113). 1265 : Térre
Scep\ok prefate (OL. D. 600). 1272: Uadit per siluam
scypííL nominatam (uo. 799). 1291 : Possessioni Zep-
lak (uo. 1-332). 1313 : Possessionem suam empticiam
ScepmezQw uocatam (uo. 1827). Kese de Sceplok (Múz.).
1346: Petrus de Sceploc (Pannh. 26/S). 1349: Paulum
dictum Sceep (Múz. Kállay). 1359 : Possessionibus
6'e^lak Mendzenth vocatis' (Múz.). 1360 : Johannes
filius Zepnep (uo.). 1390 : Venissent ad predictum
montem Zepfahege (Lelesz Met. Mármaros 20). In
quodam monte Zepheg nuncupato (uo.). 1394: Domi-
nas Zypazzon et Hewlgazzon (SoprOkí. 1.519). 1397 :
Dátum in Zyphel (SztárayOkl. II.6). 13971416 : Pos-
sessionis Zeplak (Múz. Jankowich). 1409 : Blasius
Zeeph (Múz. Kállay > 1411 : Vbi esset vna arbor Ilicis
wlgo Zeptulgfa nominata (Lelesz Met. Mármaros 18j.
Venissent ad Alpem Zephawasa alio nomine Cras-
nahawasa vocatam (uo.). 1418 : Georgium Zeeph dictum
(ZichyOkm. VI.521j. 1426: Petro Zeep (OL. D. 11750).
1430: Blasius Zeph (Múz. Kállay. 1435: Blasium
Zeejjh (KároljiOkl. 11.156). Elya Zep (Lelesz Acta
52/10). 1439 : Benedicto Zeepneyvr (OL. D. 28978).
1443 : Ambrosio ZepzAwo (Veszpr. 2, Bai-lagh, 1.
HazaiOkm. V.237). 1447 : Nicolaus Zep (Turul 1902.
évf. 155). Nicolao et Martino dictis Zeep (Múz.). 1450:
Possessionis Ze^jbanya alio nomine Banyachka vocate
in Comitatu Zempleiüensi (Lelesz Introd. P 36). 1454:
Peruenissent ad quandam arborem Ilicis Zeej^fa vo-
catam (Múz. Bethlen. 1469 : Johannes Zep (Lelesz
Acta 80/1). 1470 : Augustinus Zep (uo. 81 15). Mathia
Zrp (Veszpr. 4, Alsóörs . 1473 : Blasius Zeep (OL. D.
17i72). 1478: In predio Ze^^hel (uo. 18145). Benedic-

tum Zeep (Körmend, Heim 590). 1484 : Gregorio Zeep
(Veszpr. 107, Gerezd 4). 1494 : Johannám Ze^labo
(Lelesz Acta 102/7). 1503 : Georgio Zeep (Múz. Kis-
faludy). 1518 : Georgio Zep (Múz. Forgách). 1523 :
Blasio Zep (Pannh. 42;G). 1602: Szép Jakab (Székely-
Oki. V.215). Szép György (uo.).^

SZÉPE : subalbus ; weisslich, grau NySz. 1685 :
Szépe herélt ló (DebrLt., 1. Nyr. XXn.521). 1690 :
Egy szépe vércse-fakó ló (uo.). [Vö. 2. szépe MTsz.]

SZEPEG : lamentor ; weinen NySz. (1. jel.) 1499 :
Benedicto Zepegew (Lelesz Acta 107/28).

SZÉPEN: pulchre, venuste; schön, zierlich NySz.
1522 : Demeti'ius Zepodephe [ígv, a. m. szépen lépő ?]
(OL. D. 37004j.

SZÉPET : cista ; koffer, reisetruhe NySz. 1594 :
Vasas lábas zepet (OL. UC. 78/7). 1605 : Egh roz
zepet (uo. 28/61, «Boros-Jenö» Szám. jegj^z.).

SZEPLŐS: lentiginosus, maculosus ; fleckig NySz.
1517 : Equum meum coloris seplics cum Neregh (For-
rás ?'. 1670 : Szeplős herélt ló (DebrLt., 1. Nyr.
XXII.521). 1691 : Szeplős, szürke, balog körmtí ló
(DebrJk., 1. NyK. XXVI.337). [Vö. fehér-széplős.]

SZEPLŐSÍT : stupro, temero, violo, vitio, conta-
mino ; schanden NySz. 1560 k. : Ha penig leányzót
azvagy asszonyembert erővel megszégyenít fejével
éri meg ; ha mindkettő akarattj'ából leszen ; birsága
4 forint ; ha özvegj'et szeplősít 2 forint (Gazdtört-
Szemle 1.165).

SZÉPSÉG : piücritudo, formositas, decor [stb.] ;
schönheit NySz. 1774 : Ha szépség szerint [a. m. szé-
pen, önként] meg nem vaUják (DebrJk., 1. NyK.
XXVI.345).

SZER: 1) ordo, series ; ordnung, reihe NySz. (1. jel.)
1200 k. : Et jn iUo loco dux et suj nobiles ordina-
uerunt omnes consuetudinarias leges regni et omnia
iiu-a eius . . . Et locum illum, ubi hec omnia fuerunt
ordináta, Hungarij secundum suum idioma nomina-
uerunt Scerij, eo quod ibi ordinatum fűit totum nego-
tium regni (Anon. 40j. 1564 : Egyéb rendbeli szolgá-
I lattyok az szigény népnek s~^erjáró [vö. «szer-járás»]
képpen legyen (GazdtörtSzemle 1.68). 1584 : Nehez-
I lyk fölötteb zegh^nek [t. i. az adót], mywel hog chak
j hárman a' halazok, meghis az Zekereth mykoron az
szer raytok, megh kel adúyok az hal ala (OL. UC.
56/33). 1670 : Az őrlőnek tiz pénzt adjanak, ha deb-
reczeni ember, szert fogjon idején, mert hogy az
vidéket csak le szakaszsza, meg nem engedtetik ;
ha etetni akar, kifogja marháját, úgy etessen. Az deb-
reczeni ember, ha őnü akar, idején szert fogjon,
szénát vigyen s hét számra őrjön, hogy sem az vidéki
örlős, sem az itt való marhátalan ember meg ne
fogyatkozzék (DebrJk., 1. NyK. XXVI.343). || 2) pars ;
teü, abschnitt NySz. (4. jel.) ; «(fölső v. alsó) része a
falunak» MTsz. (9. jel.) 1598: Minden/ember Török
Péter házától fogva Marcza Mihály házáig az al-s^er
adott egy-egy Miskoltzi tetés szapu búzát (Canon-
Visit. 144). II 3) latus, frons ; seite NySz. (5. jel.)
1138/1329 : In villa scer (MonStrig. 1.91). 1254 : Inde
pergit ad Sceuleuseer ubi sünt mete (OL. D. 390).
1269 : Protenditur per duas metas ad quendam mon-
ticulum qui dicitur serholm [a. m. szer?] iMúz. Jan-
kowich, 1. Kubinyi : MTörtEml. 1.65). 1317 : In loco
Telukícr dicto (OL. D. 1892). 1339 : In loco Fukersceleu
dicto tria Jugera (\'eszpr. 106, Antalfa 4). 1340/1449 :
In Teluk^p- [vö. az 1317. és 1467. adattal] duo Ju-
gera (Körmend III2, Pezye 98?). 1357: Duos montes
Lenche^er et Feelkerth vocatos (Pannh. 55/R). 1378:
Ex parte particularum terrarum arabiiium Bessenewd

917

SZER

SZERDA- SZERECSEN

918

et Gep^er vocatatarum [így] (Múz. Kállay). 1385 : In
loco Almazeer mmcupato siiuiliter duo Jugera (Veszpr.
6, Gyulakeszi). 1395 : Aliam particulam térre ipsorum
Eghazzerrfelde nominatam (Múz.). 1433 : Octo [jugera]
in loco Kew^er. decem in loco Nadas^fr (Múz. Kis-
faludy). 1446 : Tria [jugera] in loco Kvfthíewzery
íVeszpr. 14. Szentkirályszabadja). 1458 : Vnum [juge-
ínim] in üagholázerben (OL. D. 15280). 1467 : In loco
Thelekzer appellato (Máz.). 1478 : In áyozer duo
Jugera. In Cheresnyezer duo Jugera (Múz. Békássy).
1506 : Simulcum quadraginta Jugeribus terrarum ara-
bilium in tribus calcaturis puta Lorandhaza.ser'í/ Re-
ketthyeBokor^er// et Vyzallozeri/ nuncupatis (Lelesz
Prot. 1.23). 1522 : Ad quasdam terras Nyolchhold-
fewlázere (OL. D. 37354). 1528: In Hathold^^ere duorum
[jugerorum ?] (OL. Kolozsm. 106). 1535 : Particulam
térre Eghaz^erefelde nominatum (Múz. Kisfaludy).
1597 : Az delseo zérén, nap kélétt felóU elkezdwen
(OL. UC. 12/42). [Vö. Az s'eller Vczaban delseö rendén
nap kelettrewl elkezdwen (uo.).] 1725 : Innét mentünk
visssa az Tőkeszer végihez való nyilakra, kik az
Szamosra nyúlnak véggel az ispotály-földekig (Gazd-
törtSzemle III. 187). || 4) piatea, vicus, via ; gasse,
strasse NySz. (6. jel.! 1425: In vico Erdewzer vocato
(OL. D. 11728). 1619 : Az mészárosok instantiájára
az hentes szer, a hova az húst kell felhordani és
árulni, az henteseknek legyen helye (DebrJk., 1. NyK.
XXVI.340). 1638 : Borsi szeren egy ispotály haz (OL.
UC. 2/34). II 5) instrumentum NySz. (13. jel.) ; [werk-
zeug, geráthschaft, zugehör]. 1552 : Vtra való agiath
minden seryvel zersamawal (OL. Nád. 48). [Vö. fél-
szer, gyalog-szerben, hal-szer, középszérés,
mű-szér.]

szer-bor : [az a bor, amelylyel «szerjárás» szerint,
v. i. fölváltva, ki mikor sorra keríílt, adóztak]. 1588:
Ciues soli de singulis sessionibus zer bort idrias 10
i^OL. UC. 46/75, «Zala megye» Szám. jegyz.). [Vö.
szer -hal, szer- járás.]

szer-bal: [az a hal, amelylyel «szerjárás» szerint,
v. i. fölváltva, ki mikor sorra került, adóztak]. 1587 :
Tartoznak zer halat adni (OL. Nád. 48). [Vö. MTsz.]
[Vö. szer-bor, szer-járás.]

szer- járás : [ordo : reihe, reihenfolge]. 1597 :
Zeryaras szerenth minden hethen ebed halath ad
(OL. UC. 12/42). [Vö. «szer» 1. jel. 1564-i adatával.]

szer-szám : 1) instrumentum, machina, utensile ;
werkzeug, gerátschaft NySz., [zugehör]. 1545 : Keth
ládában aprólék holwalo ky warro assonyallatnak
walo sersam (OL. Nád. 48). 1552 : Vtra való agiath min-
den seryvel zersamawal (uo.). 1553 : Eggy pap öltöző
aranyas mynden zereivel zamaual (OL. L. III. 16. 17).
1554 : Egh mása mynden zerzamaical (OL. Nád. 48).
1558 : Három eke wasawal talygayawal igayawal es
mjTiden zerzamaical eghetembe (uo. 49). 1587 : Pr^s
mynden zerzamaical (OL. UC. 12/42). Eoregh bor
pörös minden zerzamostol (uo. 46/74). 1591 : Az
rehez ualo zerzam (uo. 56/38). Egy comp minden
zerzamostol (uo.). 1597 : Három fa szekér zerzamostul,
kettej Jo de az harmadik ell thörödözöt (uo. 101/3).
Kiczin szám szer iy szerszamostul (uo.). Az wthö
ora szerszamiban fogiatkozasok vadnak (uo.). 1632 :
Az malomhoz való apros szer szamot, az korong
vasat is, czapot es egieb kusaly talp vasat (uö. 3/20).
II 2) [cunnus ; weibliche scham]. 1737 : Franczia kato-
nákkal miképen paráználkodott, maga dicsekedvén,
hogy az ö szerszáma — salvo respectu — nagyobb
mint az borjú szája (Reizncr: SzegedTört. IV. 520).
[Vö. NySz. 2. jel.] [Vö. asztalos-, fű-, bázi-. ló-,
lövő-, oltó-, tinta-, tűzütő-, vas-szerszám.]

SZER ? vö. vércse-szőrű.

SZERDA, szereda : dies Mercurii, feria tertia ;
mitfrsvoch NySz. 1199 : Tercium filium videlicet Sce-
reda (Veszpr. 16, Vespr. Eccl.). 1211 : Isti sünt uini-
tores Elisey Zereda Piscur Puc Bunci Cinguidu Feleh
iPannh. Tih. 15). 1218: Quorum nomina hec sünt
Sereda Pousa Hunuca (MonStrig. I.219\ 1227: Scereda
Pentech Heus Beneduc (OL. D. 1.33)/ 1231 : Duobus
seruis quorum vnus Zerida et alius Doos nuncupan-
tur (Pannh. Hitel. 4). 1240 k. : Hec sünt nomina pel-
liparorum de eodem predio Hetes Sereda Hegud Béna
Repud (Pannh. 61/8). Hec sünt nomina pulsatorum
de eodem predio Opus Sereda (uo.). In eodem predio
hec sünt nomina aratoi'um Hegun Scereda Gal (uo.).
In predio Sebus hec sünt nomina seruorum Pentuc
Scereda Mortun (uo.). Hec sünt nomina vduornicorum
de eodem predio forc sebe Zyrida Keduelen [Erdélyi
L. szerint is így] (uo.\ 1247 : Duo molendina unum
apud villám Dezl aliud quod wlgo Zereda molna dicitur
(Veszpr. 6, Gyulakeszi). 1247 1342 : Duo molendina
vnum apud villám deizl. Aliud quod wlgo Zeredamolna.
dicitur iHazaiOkm. V.21). 1261: De villa Scercdahel
iMúz.). 1263: Uillam Sccredahal (Pannh. 36/Ti. 1283:
Possessioni Zeredahel vocate (MonStrig. 11.167). 1297 :
Possessiones suas hereditarias Zeredahel et Chetur-
tukhel uocatas (Körmend IH/S, Monyorókerék 1).
1320 : Possessionis Zerdahel (OL. D. 1990). 1327 :
Gewse de Zeredahel (Múz. Szilágyi Sándor). 1332 :
Zeredahel, hn. (Múz. Nagy Gábor). 1343/1492 : Viam
per quam itur ad Zerdahel (Körmend Acta 11/ 3, Bő-
sök 2). 1346 : Zeredahel, hn. (Múz.). 1355 : Petri pulsa-
toris de Zeredahel (Körmend, Korlátkö-Appon. 17/797).
1362 : Vsque magnam viam que de <S'ererfahel itur
(Múz.). 1385 : Possessionibus Zerdahel Fekethetou
vocatis (uo.\ Magister Ders de Zerdahel (uo.). 1424 :
In possessione Zeredahel i.Múz. Forgách). 1453 : Zer-
dahel, hn. (OL. D. 14722). 1454: Abinde ibit ad viam
Zerdahély (uo. 14807). 1509 : In sede Zerdazek. (uo.
36399).

SZÉRDÁR: [regulus ; hauptling]. 1613: Kyreöl
nagyub igassaghertt az zerdar Szkender Passa leue-
lett in specie oda kwldöttwk Ngdnak (AdalZemplvm-
Tört. IV. évf. 325).

SZÉRDÁS, széredás: 1435: Clementem Zere-
das (Múz. Kállay). [Vö. NySz. MTsz.]

SZÉRDÉK : lac coagulatum, oxigala, oxigalum :

zusammengeronnene milch NySz. («2. szerdék» a.)
1429 : Petrus dictus Zerdek (OL. D. 28198). [Vö. még
1. szerdák N\'Sz.]

SZERECSEN", szerecsön : aethiops, saracenus;
mohr NySz. (1. jel.) 1138/1329 : Scerecin, szn. (Mon-
Strig. 1.91). 1222 : Septem mansiones contulimus Bog
scilicet Chopur Weche Bechen Berkus Zerechen et
Fundur (Veszpr. 12, Nagj-pécsöl). 1264 : Scerechun,
szn. (ZalaOkl. 1.47). 1277 : Zerechiyi filius Marcelli
(Múz. Ertl). 1277/1328 : Fratre suo Zerechin (Múz. Erdy).
1293: Zerechun et Dáma custodum siluarum nostrarum
(Múz. Beniczky). 1303 : Johannis filii Scerechen (Mon-
Strig. 11.526). 1418: Michaelis dicti Zerechen (Múz.).
1447 : Georgius Zerechen (Turul 1902. évf. 155). 1453 :
Johannem filium Zerechen (OL. D. 29495). 1465:
Georgius Zerechen (Veszpr. 109, I. Miscell. 59). 1487 :
Johannes Zerechen (Körmend, Miscell. Németújv. lad.
43, fasc. 105, nr. 210). 1506 : Lodouici Zerechen (Múz.).
1519 : Valentino Zerechen (OL. D. 26749).

szerecsén-dió : [nux moschata], mjnristica ; muskat-
nuss NySz. 1528 : Muscatum sew zerechendyo (OL.
Nád. 48). 1556 : \'num [poculum] exti-insecus et Intus
deauratum, secundum ex zcrcnczöndyo [így], deaura-
tum (OL. NRA. 615/10). 1581: Keth szerechen dio
k^vl1a (OL. L. III. 16. 17).

58'

919

SZERECSÖN- SZÉRNYO

SZÉRÖ-SZICSÁNY

920

szerecsendió-pohár : [poculum e nuce int)schata
factum; muskatenbecher]. 1504: Piccarium argenteum
deauratum de muscato vulgo zerechendyopohar (OL.
D. 21:299).

szerecsendió-virág, -virága : [flos nucis moscha-
tae] ; muskatenblume, muskatenbliithe BM. 1522 : Duos
lothones florum nucum indicum [igy] wulgo serechen
dio tvyragot (OL. D. 26309). 1560 : Ryskasa. Góngber.
Faby Szegfű. Szereczen dyo wyraga (OL. Nád. 49).

SZERECSÖN, 1. szerecsen.

SZÉRÉDA, 1. szerda.

SZÉRÉDÁS, L szérdás.

SZERELMES : carus, amatus, amabilis ; lieb,
teuer NySz. (1. jel.) 1141—61: Minori filie IIII. puellas
[dedi] : Maiiia, Menda, Sérelmes, Giinre (Magy. Könyv-
szemle 1892 93. évf. 19).

SZERENC ? 1. serinc.

SZERENCS : [malefactor, latro ; verbrecher, rau-
ber]. 1352 : Malefaetores seu nociui homines wlgari-
ter Serench dicti (OL. D. 4269, 1. AnjouOkm. V.571).
1355 : Latrones seu malefaetores wlgariter serench
dicti (OL. D. 16111). {V6. Tagányi, Századok 1893.
évf. 317.]

SZÉRÉNCSÁS, L jószéréncsés.

SZERENCSE: fortuna; glück NySz. (2. jel.)
1519 : Paulo Zerenche (Múz. Forgácli).

SZERÉTÉ, 1. szerető'.

SZERETŐ, szerété: 1) amabilis, dilectus, carus ;
geliebt NySz. (2. jel, vö. még 3. jel.) 1199 : Dedit
unum aratorem nomine Celey cum uxore scUicet Scere-
teu (Veszpr. 16, Vespr. Eccl., 1. HazaiOkm. V.l). Duos
vinitores scilicet Suchurou et Thecam cum uxore sua
Sceretheu et duobus filiis Zumboth et Vosud (uo., 1.
HazaiOkm. 3). Trés ancillas videlicet Pentecham Vn-
scbam cum filio Nicholao et íilia Sceretheu et Micham
cum íilia sua nomine Hugus (uo.). 1272 : Zereteu, szn.
i Wenzel VIII.408). 1488 k. : Vrunk ypc felden ba jar
vala. Egy vton el megyén vala, prothomartir senth isth-
wanth Elei leltheuala, az soth monta vala vrunk ypc
En serethew senthem senth istwan prothomartir (Bago-
nyai ráolvasás, 1. Zolnai: Nyelveml. 152). || 2) amans,
diligens; liebend NySz. (l.'jel.) 1499: Peüum Sok-
zerethe (Lelesz Acta 107/2). [Vö. bor-szeretó'.]

SZEREZ, vö. ki-, megszerez.

SZÉRHÁS : [dessen haus ein vordach hat]. 1449:
Blasii Zerhas de Zerhashaza, (EszterhOkl. 62). Ladis-
lao Zerhas (uo.). 1507 : Martini Zerhas (Múz. Kisfaludy).
1542 : Benedictus Zerhaas filius eiusdem Martini Zer-
haas de ZcrAörtshaaza (EszterhOkl. 166). 1565: Ex
diéta olim domina Anna Zerhas (uo. 242). [NB. Ugyan-
ezen oklevélben : «Benedicti Eztherhas de Eztherhas-
haza». Ez adatokból kitetszöleg az Eszterházy csalá-
dot eleinte «Zerhas de Zerhashaza» néven nevezték,
I. Eszterházy J. : Az Eszterházy család és oldalágai-
nak leirása 61 — ".2. Vö. szerha, az eszterha mellék-
alakja, MTsz.] [Vö. észtérliás.]

SZÉRÍGY ? 1. szelíd.

SZERINT, vö. fél-szérint.

SZÉRLÉNKA? L zérlenka.

SZÉRNYŐ, L szörnyű.

SZÉRÖ. L szérű-hely.

SZERTELENSÉG: inopia, penuria ; mangel,
dürftigkeit NySz. (3. jel.) 1558 : Mikoron ez el multh
Ideghben az mj^ Alsol5Tidwai polgárink Egietemben
Eginihanyszer minekivnk zoltanak wolna, hogy az
mi Alsolyndwai warasunkban, myndenfele El ado es
weuG marháknak, zertelensege wolna (OL. D. 37006,
1. GazdtörtSzemle VI.136).

SZÉRŰ-HELY, szérő-: [area; tenne]. 1425/1454:
Atigissent vnam foueam Zerewhel dictam (Múz. Justh).

SZÉRŰ-KERT, szűrü- : [area, in qua frumenta
deteruntur ; dreschplatz, dreschtenne]. 1597 : Az Zíírí'o
kei-ben alias paitas kerben. 1 Aztag maiorsag Abainacz
Cap: 105. 2 Aztag maiorsagh Abainacz Cap : 100.
7 Aztag maiorsag Zab Cap: 124. 10 Aztag maiorsag
Ros Cap 127 (OL. UC. 101/3). [Vö. szérűs-kert.]

SZÉRŰS-KERT. szűrűs- : [area, in qua frumenta
deteruntur] ; dreschplatz, dreschtenne BM. 1695 : Szü-
rüskertekhöl csinált szőlőskertek (^GazdtörtSzemle IX.
15). [Vö. «SzérÓs kert : nyomtató, tséplo, szóró hely»
SzD. («szérÖ» a.).] [Vö. szérű-kert.j

SZÉRŰ-TYÚK, szűri-, szűrű-tik : 1553 : Tem-
pore decimationis de singiilo horto aceruum continente
dánt decimatori vnum pulliculum zwrwthyg (OL. UC.
45/25, «Esztergom» Szám. jegyz.). 1568 : Qui agriciü-
turam exercent, dánt tempore decimationis frugum
puUum vnum zewry [igy] tyk dictum (OL. UC. 55/54,
«Zalavár» Szám. jegyz.). De anseribus dánt quoque
decimas et puUos Zytcry tyk dictos (uo.). Gallinas
Szeicry tyk dare tenentur (uo.).

SZERZÉS : conditio ; bedingung NySz. (7. jel.)
1511 : En Ferencz Doczy adom emlekezethre hogh
en fogattam adnya nadrespan wramnak egh paplanth
yllyen ok alath es zerzes alath hogh amynemw perry
en welem wagyon dyenesy Thamasnak az warady
lectornak es az w atthyaftyaynak . . . azth ew ke-
gyelme nadryspan wram weleek megh zerzy es enge-
meth en akarathom zerenth weelek megh zerzewtteth
(OL. D. 22213, 1. Zolnai: Nyelveml. 196).

SZERZŐDTET, vö. mégszérződtet.

SZÉSZÉL? L széccel-szék.

SZÉSZTÁK, L seszták.

SZÉSZTRA : soror, moniaUs ; nonne NySz. 1398:
Thome dicti Zezthra (Múz.). 1494 : Duabus Sororibus
Zestra vocatis (Engel : GeschUngrReichs 1.64). [Vö.
SchlagliSzójz. 504. sz.]

SZÉVÉ, L szövő'.

1. SZi : sugo, attraho ; saugen NySz. 1478 : Eliam
Zyivo (Körmend, Heim 590). 1495 : Georgio Zyico
(Múz. Forgách).

2. SZÍ, 1. szíj.

SZICSÁN, 1. szicsány.

SZICSÁNY, szicsán : [mercurius ; quecksilberj.
1726 : Mercuriust vagy Szicsánt, ki ád, minden néven
nevezendő jószágát elveszti (SzegedJk. 213). Anno
1726. Die 30 Martj' In publica Magistratuali Sessione
Sequentia Determinata sünt. Statútum. E maj naptúl
fogva valamely Kereskedő, avagy Kalmár, Mercuriust
avagy is Szicsánt, akár Legyeknek, akár mas féle
Orvosságnak N. Biró Ur és a N. Tanács hire nélkül
ki ád, rajta tapasztaltatik Száz Rhénes forintokra
büntettetik ^uo.). 1728 : Csiszárné es Köre Ilona ma-

921

SZIDALM— SZIGET

SZIGETI- SZIGONY

922

gokat meghfojtották Szicsányáll (Szegedi boszorkány-
pörök irataiból, Kovács János kijegyzése szerint). 1737 :
Primo Gyermek Szörtí anyának az elmúlt Üdökben
Szicsánt igét borban megh innya te attade. Secundo
Fabján Péter Leankajának abbul az^ üvegbül mellyben
Szicsan vala igett bort innya te attáleíuo.). Hozzá adván
hogy edgy Garasára Sicsánt vettek avval itettük
megh Gyermek Szőrűvel az anyát (Reizner: SzegedTört.
IV. 522, Kovács J. kijegyzése szerint). Te átkozott
Gyélkos megh étettek az anyádat te vettél egy Garasára
Sicsant és én attam meg inya igett borban neki (uo.
523, Kovács J. kijegyzése szerint). [Vö. szerb sican :
mausegift, müusepulver, venenum adversus mures,
arsenicum, Karadsch. ; Györy Tibor közléséből (1905)
következtetve a szó ma is él valamely vidéken, egyik
betege u. i. 2 — 3 évvel ezelőtt a higanykenöcsöt
tréfásan szecsányír-nak nevezte s megjegyezte, hogy
náluk (hol ?) az emiitett szert igy híja a nép. Vö.
szecsány ír : ungv. hydrargyri rubrum (Karlovszky
195); szicsán : ciiinabaris (uo., pótl. 13).]

SZIDALM, 1. szidalom.

SZIDALMAS : probrosus ; schandlich, schmach-
voll, lasterhaft NySz. 1607 : Ha k[egyelme]d mostan
ki niomtatna [a bibliát] nem lenne k[egyelme]d mun-
kaia szidalmas (MA. NLI. 212, eredetije szerint).

SZIDALOM: convicium, opprobrium [stb.]; schma-
hung, lásterung, scheltung, schmachrede, schande
NySz. 1415 : Ad quandam venam quam Andreas
Zydalmtlia.uaíoka, dictus verő Sigismundus econtra
ThwrzegEger vocari dixisset (Múz. Kállay).

SZIGÉNY, 1. szegény.

SZIGET: insula; insel NySz. 1055: Duabus
continetur uiis quarum una uocatur ziget zadu altéra
magna (Pannh. Tih. 1/1). 1109 : Item sanctus rex
dedit portum et naulum ScigetíeY uocatum (OL. D. 11).
1186 : Sünt autem eorum hec nomina Sciget eiusque
filii Kéve Ab Buus (Pannh. Lib. Rub. 19. 1. 16. sz.).
1225 : Trés insulas quauis modicas Mogorsciget Besneu-
sciget l^assciget (OL. D. 119). 1233 : Usque ad locum
qui dicitur Zigetfeu (Pannh. 3/Aa). 1234 : Insula
Scenthmaria^^i/^^eíe uocata iMonStrig 1.302). 1240 k. :
Hec siint nomina cubiciűariorum Modor Zyyet Jov-
legen (Pannh. 61/8). Usque ad Zygethíey (uo.). 1252 :
Inde vádit ad Zyguethaga (OL. D. 369). 1285 -. Insule
kechkezygueth (MonStrig. 11.192). 1291 : Transiendo
Danubium ad Jnsulam Juanch.zygethe vocatam (Múz.
Wégh János). 1293 : De inde descendit in Scyguctwi-
ad locum qui Zakadath nuncupatur (Múz. Ertl). Cum
Insula que uulgariter Fnenzygtieth nuncupatur (uo.).
1304 : Quandam Insulam Monxchzygete uocatam (OL.
D. 1674). 1305 : Insulam Kamaz^^^eí vocatam (OL.
D. 1687, 1. AnjouOkm. 1.94). 1318 : Insulam que wlgo
Kechke-í/^reí/i vocatur (Veszpr. 107, Herend 7). 1320 :
Trés paruas Insulas liarmasz ygeth dictas (OL. D. 1990,
1. AnjouOkm. 1.550). Ad quandam Insulam Zydcrycszy-
geth vocatam (uo.,1. AnjouOkm. 551). 1321: Insula mater-
naliter Chakan Zygete uocata (OL. D. 2067,1. AnjouOkm.
1.643). 1322 : Insulae Mortunus sciget nuncupate (Mon-
CivZagr. I.lOl). 1322/1324: Inde vádit ad Pagan-
zygethc (Múz. Ibrányi). 1327 : Quandam silvam Zew-
zygeti vocatam (AnjouOkm. 11.334). 1329 : Venit ad
insulam Menytuch^i'í/eí/í (Múz. Ibrányi). 1337 : Posses-
sionariam porcionem Waraázygeth uocatam (Múz.,
«vasvári káptalan» Szám. jegyz.). 1339 : lungit quandam
Insulam Toxunzyghethe vocatam (OL. D. 3223). 1341 :
Insulam wlgo Gyermuk^^i/í/eí vocatam iHazaiOkl. 235).
1348 : Procedendo in acie insule Kogzygethor vocate
(Múz.). 1349 : Possessionis Selyemzygethwocate (Anjou-
Okm. V.263). 1355 : Circa trés métas angiüares Pok-
luszygete nuncupatas y^Lelesz Met. Szabolcs 29). Vonit

ad quandam insulam Kexúkzygete vocitatam (uo.).
Possessiones Werusuarfelde et Zygdh vocatas (Kör-
mend III/9, Vörösvár 1). 1356 : Fenetum eorum Ken-
áereszygcth Zenaya vocatum (ZalaOkl. 1.569). Feneti
seu prati Hothuanusystapas2:i/^eí/i zenaya dicti uio.).
1363 : Kjsgermekzygeth Felseagevmekzygeth (OL. D.
5213). 1364 : Duabus Jnsulis üezmelzygeth et Fyur-
zygeth uocatis (Pannh. 2/T). 1370 : Feneti sui Zigcth-
zena (ZalaOkl. 11.37). 1371 : Kevnhyget, hn. (Gazdtört-
Szemle VII1.461). 1372 ; Possessionis Selyeuizygeth
vocate (Múz.). 1381 : Ad quandam Jnsulam Hayowrew- </-
gethe nuncupatam (Múz.Döry). 1381/1416: Ad quandam
insulam hayowt^i^eí/te nuncupatam (SoprOkl. 11.37).
1382: Cuiusdam alterius Insule Abada^i/í/eí/ie nuncupate
(OL. D. 6868). 1384 : Siluam Roizigeth dictam (Zichy-
Okm. IV.28Í). 1386 : Jnsulam Js-panzygethe vocatam
(OL. D. 7182). 1388 : Jnsula FAeszygeth vocata (Hazai-
Okl. 318). 1391: In dicta Savkanzygethe (Múz. Justh).
1394 : Vno fundo curie Ciuitatis Albensis in vico
Zygethwlcha (Veszpr. 10, Papkeszi). 1400 : Insula in
wlgo Zygeth cognominata (OL. D. 24494). Duabus
Jnsulis Felseuzygeth et Alsouzygeth nominati.s iPannh.
1/1). Vsque superiorem aciem cuiusdam Jnsule Zaton-
Zygetli vocate (uo.). 1411 : Insulis Danubii videlicet
Nagzigeth et Zathon^^íí/eí/i vocatis (Múz.). 1412: Insu-
lam Eomokzygeth vocatam (OL. D. 9883). Insule va-
rachuelge^^í/^ref/i uocate (Múz. Kisfaludy). Vnam Jnsu-
lam wlgariter Jspanzygethe i OL. D. 9935 1. 1415 :
Quandam piscinam Zylch Zi/c/dhethonyaya nuncupa-
tam iZichyOkm. VI.341). 142Ö : In prato Palfolnagh-
zygethe (OL. D. 10959). 1422; Pratum Zygethrethe
(Múz.). 1426: Prediis Lakosantalhaza et Zygeth appel-
latis (Forrás ?). 1427 : Rarozygeth, hn. (SztárayOkl.
n.253). 1428 : Ad Jnsulam Kerek zygeth nominatam
(OL. D. 12032). 1430 : Locum antiqui Casüi War-
zygeth (Múz. Kállay). 1436 : Insula magna Bendwe-
lethwalo2^;í!/5'eí/í appellata (OL. D. 12907V Cuiusdam
nemoris AXzygetJi ac insule Cavaaxaz ygeth vocatarum
(Múz. Kállay). 1449 : Insulam ky?,zat\íOüzygetlie (Hazai-
Okm. 11.303). 1451: Insule BerÁewczezygethe vocate
in Regno Sclauonie (OL. D. 14491). 1454. Silua
Zygetherdew vocata (uo. 14817). 1457 : Insula An-
doczkerekz igethe nominata luo. 15170). 1461 : Quan-
dam Siluam wlgo llhewzygethe appellatam (uo. 15641).
1469 : Terrarum arabilium ac pratorum fer.ilium et
Siluarum necnon lacuum Horgasthohath Adomassyry-
hath Boganthawamezeye üomokoszgyeth Batthawa-
mezeye (Lelesz Acta 80/12). 1472 : Villarum Zerek
Zygethfahv (Múz. TörtTárs. 4). 1476 : Possessionis
Zthrak alio nomine Zygeth vocate penes fluuium
Peleske prope Castrum simUiter Peleske appellatum
in Comitatu Zaladiensi (Veszpr. 108, Sztrág 10). Ad
quendam locum qui vocatur Kabolaeer^^i/^eí/ie (Lelesz
Prot. Parv. 86a). 1478 : Insule sue tizthrakzy gethe
(Veszpr. 107, Egerszeg 16). 1481: Insule Warzeg alio
nomine Kamorazygeth (Múz. Ibrányi). 1482 : Siluam
fratrum heremitariim Remeihez i/ gethe vocatam (OL.
D. 31967). 1499 : Duas insulas Felsewzygeth et AIso-
zygeth appellatas (Múz.). 1521 : Ad aliam Insulam
Thewyssesr?/(/t'('/i appellatam (OL. D. 23518). Ad quen-
dam locum insularum Fatthywzygeth appellatum (uo.).
In loco Gyakorkwth2'.?/^ef/ie nominato (EgyKönyvt.
Litt. Epist. Őrig. 22). Penes pratum sew insulam
Fasythoszygeth dictam (uo.). 1524: Valentino literato
de Pyroszygeth (Múz. .

SZIGETI : insularis ; zur insel gehörig NySz.
1450 : Hwnyady János gubernátor engette hogy az
zigetyeken [«Margitsziget» Szám. jegyz.] kamara haz-
nat ne végiének (OL. D. 14324).

SZIGÍNY, 1. szegény.

SZIGONY: fuscinaNySz. fuscina piscatoria PPB ;
tischergabel NySz. 1533 : Horag k\vTte warsa szygon

923

SZIGONYOS- SZIJO-KES

SZIJÚ— SZIL

924

(OL. Nád. 47). 1541 : Instrunienta ferrea pro piscina
wlgo szigon dicta (OL. L. lU. 16. 17). 1564: Ferrumque
aduncum habentis vulgo zygony vocati (iio.). Instru-
menta ferrea Zygonj vocata (uo.).

SZIGOITYOS : cuspidatus, aculeatus ; zackig,
spitzig NySz. 1588 : War giiitho zigonios nyl (OL.
UC. 76/17).

SZIGY-ELÉ, L szügy-elő.

SZIGY-ELŐ, L szügy-elő.

SZÍJ, szí, szijú, sziú : corimn, lórum, ligula ;
riemeu NySz. 1347 : Petri dicti Ziv (IVIúz. Kállay .
Petri dicti Zln uo.). 1358 : Nicolaus dictus Ziu
(Forrás?). 1398: Petri dicti Zyw íVeszpr. 107, Ger-
geteg 2). 1475 : Zyw, szn. (Múz. Kállay). 1478 :
Andreas Zyiv (Veszpr. 107, Egerszeg 16). 1517 : Bene-
dicto Zy (Múz. Jeszenák). 1548 ; Neg farliamra ualo
szyat (OL. Nád. 49). 1587 : Nyakló fa zyosiol (OL.
UC. 46 74). [Vö. csat-, csatos-, dákos-, farhám-,
fékemló'-, liát-, hermec-, kender-, kengyel-,
láb-, rab-, sarkantyú-, szablya-, szala.g-, terbés-,
vezér-szíj.]

szíj-erszény : [aus riernen verfertigte börse]. 1635:
Asszonyembernek való sodi-ott szijerszényt no 10
(GazdtörtSzemle VIII.481).

szíj-gyártó : coriarius, alutarius ; riemer, gerber
NySz. 1322: Ziugartho\?iC2i Nyrlac (OL. D. 2102).
1375: Jacobum dictum Zyugyartou (Veszpr. 4, Csaba).
1389 : Predium médium ZgugyarthouhaKa vocatum
in quo nunc Martinus selipar et Mychael filius Veche-
ghew [Vethegliev/?] (OL. D. 7467). 1449: Petbew Zyu--
gyartho (Pannh. 15 Fi. 1451 : Gregorii Zygariho (ÓL.
D. 14480). 1460 : Blasii Zyvgyartho (Lelesz Aeta
71/25). 1464 : Benedictum Zygyartho (Veszpr. 10,
Papkeszi). 1489 : Thoma ZtjvgyartJw (Lelesz Prot. II.
40a). 1493: Paulus Zyicgyartho (OL. D. 36997). 1498 :
Stephanus Zyicgyartho (üo. 20765). Ábrahám Zygyartho
(Múz. Kállay . Í499 : Albertum Zyghartlto (Lelesz
Acta 107/2). 1503 : Nicolaus Zygyaítho (Múz. Kállay).
1504 : Paulo Zygi/artho (Lelesz Acta 112/9). Georgio
ZyicgyartJw (OL. D. 21269). 1517 : Mathia Zyicgyarto
Múz. Forgáck). 1518 : Mathia Zyn-gyartho (uo.).
1545: Szifjartonak sarkanfw szyatol attam (OL. Nád.
41). 1548 : Az szygartonak hog uele myueltettek
heueder szyakat (uo. 42).

szíjgyártóság, szíjártóság : [officium coriarii ;
riemerhandwerk], 1697: Szijártosságra attam Béres
kocsissomat . . . Eperjesre négy esztendeig (Adal-
ZemplvmTört. IV. évf. 314).

szíj-gyepló', -gyöplö: [lenki-iemen]. 1526: Funiculos
wlgo zyG-yetvplewth de equis veredarijs (OL. D. 26355).
1552 : Hennec zy. Kóthofek. Fek emle zy. Terhes zy
Zy gepleiv. Farham zy. Hath zy (OL. Nád. 49).

szíj-hátú, -ható : «feketecsikos gerincü» MTsz. ;
[mit schwarzgestreiftem rücken]. 1393 : Duos equos
vnum videlicet Zyuhatoiczo coloris et alium Zugh
nominaüim (Zichy Okm. IV. 514). 1650 : Szijhátú fakó
ló (DebrLt., 1. Nyr. XXII.521). 1708 : SzijhcUú piros
pej paripa (uo.). [Vö. szihátú NySz.]

szíj-öv: zóna pellicea ; lederner giirt NySz. 1544:
Vöttem eg szy öuet (OL. Nád. 40). 1588 : Egi szy
eiveth (OL. UC. 64/35).

SZIJO-KES, szió-, szívó- : «kétnyeltí vonókés
(húsoló, faragó, simító szerszám)* MTsz ; ziehmesser,
schnittmesser SB. («szivókés» a.) 1558 : Korchyola.
Zywo kecs (OL. VC. 4/4S, "Csábrág, pinczé.ben» Szám.

jegyz.). Zyo kes (OL. Nád. 49). 1566 : Egy zyivo kes
(uo.). 1572 : In oíficina doleatoria : zyo kes, szalw, fenek
mecho, gyahv was, gyalw zek, chypo vas (OL. UC.
76/17).

SZIJÚ, 1. szíj

SZÍK, 1. 2. szék.

SZÍKÉS, 1. szűkös.

SZÍKÍL, 1. megszűkül.

SZÍKÖLY, 1. székely.

SZIKRA: a) scintilla, favUla; fimke; b) exiguum;
bischen NySz. 1443 : Jacobum Zikra (OL. D. 13762).
1451: Molendinoriun Zykramolna appeliatorum (Múz.).
1602 : Szikra István (SzékelyOkl. V.286).

SZIL : ulmus ; ulme, rüstholz NySz. 1055 : Inter
zilu kut et kues kut (Pannh. Tih. 1/1). 1225 : Inter
arbores videlicet que wlgo denominantur scilcnz (OL.
D. 118). 1231/1263: Ad uillam que uocatur Zi/Z mezeu
(uo. 536). 1251/1255 : Duas metas in arboribus Scyl
positas (uo. 407). 1268/1347 : Ad alium angulum qui
dicitur aprouscj/Z (MonStrig. 1.555). 1284 : Est arbor
Scil (OL. D. 35838). 1292 : Uallis Zylwelg (Veszpr.
9, Kemecse). 1293 : Cum particula térre Zylteluk
appellate (Múz. Ertl). 1294 : In loco Nogzyl dicto
(Veszpr. 10, Falaznak). 1307 : In possessione eorum
hereditaria Neguen^riZ vocata iuxta Er prope Dyozeg
existenti (Múz. Nagy Imre). 1326 : Unum iuger in loco
Zyl dicto (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1334
Quoddam Nemus Sühernk uocatum (OL. D. 2864)
1335 : Ulmi vulgariter zyl vocate (ZalaOkl. 1.300)
1339 : Venit ad locum ZiZmezeukuzi vocatum (Veszpr
2, Sárberény). 1343 : Vsque ad arborem Zyl voca
tani (Múz. Jankó wich). 1347 : Subtus arborem orni
Zyl uocate (OL. D. 3927). 1366: Ad unum troncum
in latere unius silve ad usum ulmi ulgaríter zyl-
tm-suk (KárolyiOkl. 1.272). 1386: In loco Poipzyly
dicto (Körmend. Heim 347). 1395 : Ad arborem wlgo
Zyl dictam (Múz.). 1419 : Nemus Zylheiek appellatum
(Forrás ?). 1423 : Arbores vlmi wlgo Zyl nominati
(Veszpr. 2, Nagyberény). 1429 : Tota piatea Zylulcza,
vocata (Lelesz Acta 48/79). 1430 : Zyl [hn. Tolna m.]
(OL. D. 12220). 1472: Villai'um et prediorum Waralya
Jalsawafolyas Mathwchinafolyas Ewlwes Zyheg appel-
latarum (]\Iúz. TörtTárs. 4). Terrarum arabiHum Zylhal-
mathaya vocatarum (OL. D. 17384).

szil-bokor: [dumus ulmeus; ulmengebüsch]. 1264:
Sub dumo zylbukur (MonStrig. 1.514). 1316 : Dumum
zylbuknr dictum (KárolyiOkl. 1.45). 1363: In vno rubo
vlmi wlgo Zylhukur vocato (OL. D. 5213). 1394 : Ad
vnum dumum Zylbokor dictum (Akad. 5). 1397 : Ad
locum cuiusdam dumi wlgo Zübukur dicti (Múz.).
[Vö. szilfa-bokor.]

szil-erdó' : [ulmarium] ; ulmenwald BM. 1380 : Silue
vlmorum wlgariter Zíilerdew dicte (HazaiOkm. 1.278).
[Vö. szilfa-erdő NySz.]

szil- fa : ulmus ; ulme NySz. 1110 k. : Quinta méta
cadit in arborem zylfa (Pannh. Lib. Rub. 23. 1. 19. sz.).
1211: Sub arboribus uulgariter sí7/auocatis (Pannh. 37/1).
1225 : Prima igitur ipsarum méta incipit uersus aquilo-
nem a scilfa (OL. D. 119). 1251 : Arbor Scylfa cruce
signata (uo. 352). 1252 : Inde tendit ad arborem que
uulgo Zilfa uocatm- (uo. 33710). Inde tendit ad ar-
bores signatas que uulgo dicuntur Zilfa et Yhorfa
(uo.). Duas arbores vlmi que zylfa dicuntur (MonStrig.
1.391). 1257 : Ad arborem que zylfa uocatur (OL. D. í
458). 1284 : Super lignum quod uulgo dicitur Scylfa ^
(uo. 1172). 1291: Peruenit ad arborem Zylfa (uo.

925

SZILÁGY— SZILVA

SZILVÁGY— SZÍN

926

1332). 1299 : Peruenit ad vnam arborem Zylfa (Múz.).
Arbores Harazthfa et Zylfa vocatas (ZichyOkm. 1.95).
1324 : In quo loco est magna arbor Zylfa uocata
(Múz.). 1324/1363 : Iimgit duas arbores Zylfa vocatas
(Múz. Kende). 1328 : Nemus in quo sünt due arbores
magne vulgo zylfa dicte (ZalaOkl. 1.229). 1330:
Surc'ulas arborum uhni Zylfa dictas (OL. D. 2617).
1341 : Trés arbores vlmi Zylfa dicte (uo. 3416). 1346 :
Vnam arborem vlmi wlgo Zylfa vocatam (uo. 3839).
1372/1400 : Arbore wlgo Zylfa vocata (uo. 6038).
1380 : Sub una arbore wlgo Züfa (Veszpr. 4, Csopak).
1400 : Ad arbores Zylfa vocatas (Múz. Motesiczky).
Arbores vlmi wlgariter zilfa nominatas (Akad. 6).
1411: Attigissent arborem paruam Zylfa dictam (Múz.
Ibrányi). 1423 : Sub vna arbore wlmi wlgo Zylfa vocata
(Lelesz Met. Ung 1). 1429 : Vsque quandam arborem
ulmi wlgo Zylfa dictam (Pannii. Tih. 18/1). 1461 : Ad
arborem Zylfa (OL. D. 35077). 1478: Quasdam terras
arabiles Kolthar Zylfazele Fenekdyznod (Múz.). 1491 :
Cuiusdam arboris vlmi wlgariter Zylfa (Múz. Rhédey).

szilfa-bokor : [dumus ulmeus ; ulmengebüscli].
1378 : Ad vnum dumum wlgo Zylfabokor dictum
(OL. D. 6506). [Vö. szil-bokor.]

szil-kerek, -kerék ? : [ulmarium rotundum ; runder
ulmenwald]. 1337 : Venitur ad quandam Siluam vlmi
Zylkerek vocatam (Múz. Kállay).

SZILÁGY : [ulmis copiosus, ulmis obsitus ; reich
an ulmen, mit ulmen bewachsen ?], uLmengegend BM.
1231/1397 : Tenet metam cum Silua Ztjlay (OL. D.
174). 1248/1399 : Venit ad quoddam Nemus Zylay
f«Borsod m.» Szám. jegyz.] vocatum (Forrás?). 1281:
In tercio loco Zylag uocato (Veszpr. 2, Nagyberény).
1312 : In loco Zylagtehik uocato circa Nogreth (Veszpr.
4, Csopak). 1346 : Possessionis sue Scüagli vocate in
Comitatu Tholnensi babite (Múz. Kállay). 1376 :
Quandam possessionem Zylagh vocatam (Múz.). 1489 :
Quoddam nemus Zylagh vocatum (OL. D. 8446). [Vö.
NySz. más jel.]

SZILAS : [ulmis copiosus], ulmarium, ulmetum
NySz. ; [reich an lümenj, ulmenwald NySz. 1261 : Et
ibi exit in Scylos-potoc (Wenzel III.4). 1275 : Intrat quen-
dam [igy] uallem Scylas vocatam (Múz. Rhédey). 1339 :
Quandam silvam Scylaserden dictam (SztárayOkl. 1.160).
1358: Caderet in Zglaspsáoksi (Múz. Kapy). 1393/1446 :
Ad vnum locum wlgo Zylashath appellatum (OL. D.
7914). 1394/1446 : In quodam loco Zylas dicto (uo.).
1427 : Prediis Pogansyer Zylas theleke Ekeritho-
theleke (Múz.). 1430 : Quasdam arbores vlmi wlgo
Zylas vocati (OL. D. 12298) 1482 : Siluas glandino-
sas Kadarcherdeye Baglyas ZylasmegyMochar Dezka-
Mochar et Bykeshalom vocatas (Múz.j.

SZILÉ, SZILÉ, L szüle.

SZÍLÖS, 1. széles.

SZILVA : [prunus ; pfiaumenbaum] ; prunum ;
pflaume NySz. 1263/1326 : De loco qui uocatur
Lov.' Htahsy luaia (OL. TÜ. 33/102). 1314: In loco Zylva-
uelg uocato quatraginta quinque iugera (Veszpr. 14,
Szentkirályszabadja). 1317 : In loco Zylva dicto (OL.
D. 1892). 1323 : In loco Scilua dicto duo iugera
(Veszpr. 16, Vespr. Oppid.). 1334: In valle Sarzylua-
uelg vniim iuger (Múz.). 1338 : In terra seu loco
Zyluakwí dicto iuxta Fyuzesmege e.xistenti (Veszpr.
4, Alsóörs). 1341 : In terra seu loco Bulchusi7wa?/a
dicto (OL. D. 3384). 1344 : Nemus prunarum Zylua-
berek vulgaritcr dictarura (ZalaOkl. 1.417). 1386: In
quandam Zyluavíelgh. nuncupatam (Veszpr. 14, Szent-
királyszabadja). 1400 : Virgulti prunoriim ZyluaXwxck
(OL. D. 8575). 1521 : Per riuulum ZyhcaMya's dictum

(uo. 23504). Procedit meridiem versus ad locum
Zyhoafenek appellatum (uo.). 1597 : Zilna octalj 2
Borsó octalj 1 (OL. UC. 101/3). [Vö. asszú-, besz-
tercei-, kökény-szilva. J

szilvaaszaló-báz : [casa ad pruna torrenda ; haus
zum pílaumen-dörren[. 1597 : Az Zilua Azalo házban
Apró azalo ezerének Ok 18 (OL. UC. 101/3).

szilvaaszaló- cseróny : [scirpea ad pruna tor-
renda; hürde zum pílaumen-dörren]. 1587: Zyltva azalo
Cheren (OL. UC. 12/42).

szilva- fa : prunus ; pfiaumenbaum NySz. 1337 :
Venit ad unam arborem vulgo sihvafa vocatam
(SztárayOkl. 1.127. 1415 : x\scendisset ad prescriptam
metam zyhiafa (SoprOkl. 11.23). 1476 : Revertissent
ad locumubi zylwafa fuisse dicitur (uo. 504).

SZILVÁGY : [locus prunis obsitus; mit pflaumen-
baumen bewachsener ort]. 1291/1358: Descendit super
aquam SciluagÍQu wlgariter nuncupatam (Múz.). 1311 :
Zilwagh |hn. Vas m.] (AnjouOkm. 1.227). 1492 : Ste-
phanus Zylwagh (OL. D. 36992).

SZILVÁS : [prunis copiosus], prunetum NySz. ;
[reich an piiaumenbaumen], pflaumengartea NySz.
1231 : Ad uallem que uocatur Sciluasfee (OL. D. 168).
Predium Sciluas (uo.). Super fluuium Sciluas (uo.).
1234 : Terram nostram quandam [in comitatu] Zounuc
dyocesis Ultrasilvane sitam . . . nomine Scilovas, pro
L marcis dedimus (SztárayOkl. I.l). Predicta terra
Sciloas (uo.). 1314 : Terra Zylwastelek vocata (OL. D.
28715). 1326 : Unum iuger in loco Zyhias dicto (Veszpr.
14, Szentkirályszabadja) 1327 : Directe ad Zyluas-
beruk (OL. D. 2418). 1356 : Ascenderet ad quoddam
Berch Zyluasherch. dictum (Múz.). 1361 : Quoddam
rubetum Zyluashenik dictum (OL. D. 5350). 1373 :
Quandam particulam térre Syluasmegy vocatam que
ab oriente est contigua cum íerra Syluaseley vocata
(uo. 6139). 1629 : Vagyon két nyomás, egyik szilvás.
Ezen vagyon két hold föld (Canon Visit, 159). 1694 :
Az ki az felül megnevezett Szőlős Ardó nevű hegyen
levő szőlők közül szőlő örökséget vészen vagy venne
vagy szilvást vagy pallagot ... az ki az gyepiin belől
vagyon, annak áldomását tartozik mind az adó és mind
az vevő fél egy forinttal akkorbeli szőlő bíráknak
esküttivel egyetemben fizetni avagy adni (Gazdtört-
Szemle 1.170).

szilvás-kert: [hortus prunorum; pflaumengarten].
1613/1696 : Szabad cserélni szántóföldet, rétet adván
szőlőért, vidékben valóért, contrario szőlőt szántó-
földért rétet ; de szilváskertet nem szabad, mert az
az házhoz való (GazdtörtSzemle VII.409).

1. SZÍN, szűn : 1) facies, vultus, conspectus ;
gesicht, angesicht NySz. (3. jel.). 1522 : Georgius
Yozyneiü (OL. D. 37328). || 2) praetextus, praetextum ;
schein, vorwand NySz. 1538 : Soha semmi módon
semminemew zeivn alat, en ez Nemethwywarat, az en
zerelmes wramnak Attíiyaftyatwl Batthyány Kristóf
wramtwl es az ew magzatytwl elnemJdeghenytom
(Körmend l/l, nr. 45). [Vö. arany-, fű-, baj-, bamú-,
mák-, meggy-, meggyes-, oroszlá,n-, pázsit-,
publikán-, rózsa-, tégla-, tenger-, test-, tüdő'-,
új-, viola-szín(ű).J

2. SZÍN, szén : tuguriolum, scena, nub:larium ;
hütte, scheune NySz. 1193: Inde ad mtholm (OL. D 27).
1200 k. : Et montem illum, super quem duci foliata
fecerunt, nominauerunt Zeniíholmu (Anou. 32). 1377 :
Usque ad Zen]yuk [a. m. szín ?| vocatum (OL. D. 6418).
1465 : Preterea que decimatores vini huiusmodi deci-
mas nini nullibi iiisi in villis seu sub gazis siue l'ole-
atis wlgariter Zeti appellatis . . . recipére debeant

927

SZÍN— SZITA

SZITÁL— SZÍVBELI

928

(Múz., 1. Mátyás oki.). 1495 : Vmbraculum wlgo Zen
vbi idem Franciscus nonos [olv. nonas] vinorum recipi
faciebat (Múz. Forgách, «Radna, Arad in.» Szám.
jegyz.). 1524 : Foliatum siue vmbraculum eiusdem
molendini wlgariter Zeen dictum (Veszpr. 3, Bercsény).
1685 : Ezen szin sindelyes, szulákokon álló (OL. UC.
19/4). [Vö. kádárló-, kerék-, szekér-, téglavető-,
tehén-szín.]

3. SZÍN, L szén-vonó.

SZÍNA, L széna.

színes, szenes, szénös, színes: rolorius, colo-
ratus, speciosus ; schön gefíirbt, geschmückt, glauzend
NySz. (1. jel). 1146: Ego Scmes [a. m. színes?] destituta
spe sobolis (Pannh. 5/Hli). 1244 k. : Hominum, quorum
nomina sünt Scenus [a. m. színes ?] et Helga (Hazaí-
Okm. VIU.43). 1466: Clemente Zenes [a m. színes
V. szenes ?] (OL. D. 16421). 1522 k. : Una pecía de
welez colorato zynes dicto (TörtTár 1889. évf. 377).

SZING, L zink.

SZINLŐ-BÁRD : ascía NySz. ; eín Zimmer-Axt
PPB. 1558 : Ascía Zynleiv Baard (OL. L. III.16. 17).

SZINTÉN, szintín : prorsus, penítus, pláne ;
ganz und gar, diu-chaus NySz. (1. jel.). 1596 : Ismeg
allapatunk felöl bízoníara azt írhatom hog az sok
háborúságnak míata, szintin meg szegenketnnk (MA.
NLI. 98, eredetije szerint).

SZINTÍN, 1. szintén.
SZIÓ-KÉS, L szijó-kés.
SZÍP, 1. szép.

SZIB, szűr : gríseus BesztSzójz. (68.5. sz.) ; grisíus
SchlagliSzójz. (1249. sz.) ; [ravus, cíneraceusj grau].
1258 : In vertíce montís Zirku nomínato (Pannh.
5/E). 1297: Eundo íuxta salíces .^í/rfyz uocatas (Múz.
Justh, 1. HazaíOkm. VI.424). 1360: Peruenítur ad
quendam lapidem magnum uulgaríter Zyrkw nomí-
natum (Körmend, Stat. ant. major. lad. 'lO, Szöke-
földe 1). 1391 : Rufus istí artan. Alius artan Albe [így?]
colorís emee Vnum porcuni barna. Zur porcus Rufus
emee Istí emee (Lelesz Acta 20/10). [Vö. griseus,
grisius Bartal ; szür-lúd MTsz.] [Vö. szürke.]

SZÍR, 1. 1. szűr.

SZIRKE, 1. szürke.

SZIRNYOS : 1520 k. :Paulus Zyrnios (EgyKönyvt.
Lítt. Epíst. Oríg. 261). [Vö. szirmos NySz.; 1. 2. sziro-
nyos MTsz.]

SZIROM : membrana colorata, pellís levígata
colore tíncta, vímen, lígula, aluta NySz., víncula
salígna, vímina salígna PPB. («szírony» a.): gefíirbte
hant, pergament, bánd aus allerleí NySz. (1. jel.)
1572 : Zyrmot nettem fek varany (OL. Nád. 40).

SZIRT, vö. kő-szirt.

SZITA : subcerniciilum, íncernículum, cribrum poUí-
narium, farínaríum ; sieb, mehlsíeb NySz. 1374 :
Michaelem dictum Zijta (ZichyOkm. III.586). 1493 :
Derekriidat laytrarwdath Zytha Nywthorwd (EPSz. fol.
84). 1510 k. : Rostath, zythat (OL. D. 26251). 1520 :
Tantara wlgo zyta (uo. 26219). 1521 : Duas tantaras
wlgo Zytath (uo. 37179). 1548 : Cribra ut wlgo diciíur
syta (Múz. Kapy). 1590 : Eöregh zi/fha. Leh zwró (OL.
Nád. 49). [Vö. bors-, borsold-, 'borsszitslü-, gya-
kor-, ritka-, szurö-szita.|

szita-gyártó : críbraríus ; siebmacher NySz. 1522 :
Georgius Sithagyartho (OL. D. 37328).

szita-kötő, -ketö : [críbraríus] ; siebmacher BM.
(1. jel). 1389 : Nícolaus Zytaketheu (OL. D. 7467).

szita-szövő, -szevé : [c\d]. 1391 : Benedictí dicti
Zithazeue (ZichyOkm. IV.469).

SZITÁL, szitán, vö. szitáló-láda, borsszi-
táló-szita.

SZITÁLL, 1. borsszitáló-szita.

SZITÁLÓ-LÁDA: [beutellade]. 1571: Traha
Lignea Szytalo Lada [«siitöházban» Szám. jegyz.J
(OL. UC. 76/16).

SZITÁS : [críbraríus] ; siebmacher BM. 1410 : Níco-
laus Zytaas (OL. D. 9688). 1454 : Johannem Zytlias
(uo. 14814). 1460: Fabiani Zythas (Forrás?). 1467:
Blasií Zythas (OL. D. 16562). 1499 : Clemente Zithas
(Múz. Forgách). 1509 : Thoma Zythas (Lelesz Acta
117/26). 1522 : Blasius Zythas (OL. D. 37004). Petrus
Zythas (uo.). 1602 : Szitás Balázs, jobbágy (Székely-
Oki. V.312). 1714 : Szitás [foglalkozásnév] (Gazdtört-
Szemle IX.23).

SZITKOL, vö. mégszitkol.

SZÍTÓ-FA: rutabulum, batiilimi ; ofengabel NySz.,
schürstock, schürstab BM. 1533 : Zythofa ferratum
(OL Nád. 49, «konyhaeszközök közt» Szám. jegyz.).

SZITOK : maledíctum, convicium, vituperium ;
líisterung, schmíihung NySz. 1568 : Bozonkodas 100.
Wer birsagh 400. Szythoh f 1. Kek mutatás f 1.
Bozzw mondás f. 4 (OL. UC. 46/73).

SZÍTÓ-VAS : pruniceps, pala ; feuerzange NySz.
schürhaken, schüreisen, anschiu-haken BM. 1539 :
Vagokes. Bárd. Zytowas. Tokewonokees. Wasnyas
(0L.Nád.48).1556: Tício ferrea zyto was (OL. UC.99/27).
1566 : Instiumentum ferreum zytho was nuncupatum
(uo. 18/15). 1597 : Az konyhán, szito Yass 1 (uo.
101/3).

SZIÚ, 1. szíj.

SZÍV : cor, cordia, animus ; herz NySz («1. szív»
1. jel. a.). 1799 : Hogy haladék nélkül bé is téttettessen
[a gabona] meghagyatott és a ns. CoUégiom a ns.
Consistorium szivére köttetett (CanonVisit 210).

SZIVACS : [assula, ramenta ; splínt, hobelspan].
1469 : Benedictus Ziwacz (OL. D. 32365). [Vö. CzF.
és szilács MTsz.]

szivács-rosta : [reuter aus holzschíenen]. 1556 :

Eg zywacz rostha (OL. Nád. 49). [Vö. szilács 2. jel.
MTsz. ; szivacs CzF.]

SZIVÁRVÁNY : epistomíum, sípho ; héber
NySz. (1. jel.) 1638 : Egy fa szivárvány (OL. UC. 2/34,
«pinczében, Zemplén m.» Szám. jegyz.). 1643 : Az
felseö épületben vagyon kett assöt [így] Toó, kctt
rész szeaaruanyáuál [így] együt (OL. Instr. 42, 1.
GazdtörtSzemle VI 129'. Az égik sziuaruan felöt az
aliatól fogiiant, az foligh hazaczka nagyon ; elegendő
vy chatornakkál megh keörnyekesztetuen (uo.). 1685 :
Szivárvány melynek feje vas szára fa (OL UC. 19/4,
«pinczcben» Szám. jegyz.).

SZÍVBELI, szűbeli: cordialís; herzens- NySz.
1608 : Keserűi János kc[gyelme]dnek szűbeli jo aka- 1
rója, niindon időben szolgai (MA. NLI. 263, eredetije I
szerint).

929

SZIVÓ-KÉS— SZÓ

SZOBA— SZOKNYA

930

SZIVO-KÉS, 1. szijó-kés.

SZIVOL : seco, disseco ; schneiden, aufschneiden
NySz. 1544 : Sziuolni ket posart. Ket czukat főzni
(OL. Nád. 40). 1545 : Ebedi-e rákot sziuolni (uo. 42).
[Vö. Hermán Ottó, Nyr. XHI. 182.]

SZIVOLT-RÁK : 1550: Zywol [így? olv. szivolt]
Rak (OL. Nád. 40). [Vö. Thewrewk E., Nyr. Vni.38 ;
Hermán Ottó, uo. Xni.lS2.]

SZÍVÓS: lentus, flexilis ; weich, biegsam NySz.
1398 ; Johannem Ziuos dictum (ZichyOkm. V.67).
1423 : Georgio dicto Ztjwos (Lelesz Acta 43/76). 1476 :
Dominicus Zywos (Körmend, Heim 576). 1480 : Petro
Zywos (OL. D. 18377). 1489 : Nicolai Zywos (Lelesz
Acta 98/31). 1500 : Ambrosio Zywos (OL. D. 22537).
1509 : Ambrosio Zywos (Múz. Forgách). 1522: Ambro-
sius Zyioos (OL. D. 37004). Clemens Zywos (uo.).
Petrus Zywos (uo.).

SZÍZ, L szűz.

SZKÁBA, 1. észkába.

SZKENDER : 1492 : Vnum Zakiapacli et vnum
cingulum wlgo Zkender de serico et Chyzmas (OL.
D. 26055).

SZE.OFIA : mitra, cidaris, infula, aurifilum ; mütze,
haube, hauptbinde NySz. [Vö. 1495 k. : Aureas Sko-
fyas (OL. D. 26097). ' 1535 ; Vndecem Zkophias (OL.
L. m. 16. 17).]

SZZOTÁR : [pastor ; hirt]. 1637 : Ezekett [bárá-
nyokat, kecskéket stb.] miuel karos uolt az bara-
nyozas miatt be haytatni Fogarasban, az Leblekj
sieteös polgárok az szkotarral eggywt connumeraltak.
s- nekwnk az mayor biro igy atta szambán (OL. UC.
14/43). [Vö. ószlov. skotarb : pecuarius (Miki. : Lex.
palaeoslov.) ; rutén cKOTapi. : marhapásztor (Csopei:
Rutén-magyar szótár).] [Vö. oszkotárság.]

SZKOTÁRSÁG, 1. oszkotárság.

SZMÁLC, -OS, 1. zománc, -os.

SZÓ : 1) loquela, dictio, sermo ; rede NySz. (2. jel.).
1443 : Ambrosio Ze^pzawo (Veszpr. 2, Barlag, 1. Hazai-
Okm. V.237). 1553 : Jöwe Sárkány Antal wram . . . en
hozzam . . . es kére een twlem wram szauaual az
Sarwary tárházból tyz chyzmath (OL. Nád. Számad. b).
1613/1696 : Minden ember ki mely szomszédja felöl,
tartozik sövényt tartani ; megcsinálja jó szóval [v. i.
szép szerével] ; ha ugyan nem akarja, a biró hagyjon
15 napot neki (GazdtörtSzemle Vn.413). 1759 : Ha
másszor a szót hajtja [a. m. pletykálkodik v. hazudozik,
rágalmaz ?], keményen megkorbácsoltatik (DebrJk., 1.
NyK. XXVI. 343, «szóhajtás» a.). || 2) sermo; gerede
NySz. (4. jel.) 1717 : Én bizony nem adok szállást
néki, hiszem hallod minémíí szóban [t. i. boszorkány-
ság hirében] vagyon az a Gombosne (BorsodvmJk.
18. sz. L556). Én bizony nem adok szállást nélde,
hiszen hallod micsoda szobán vagyon mostis aza
Gombosne (uo. 557). [Vö. cszóbeli*.] ["? Szárm. : 1217 :
Reliqui uero Zoud Simeon Micahel vnucha cum eorum
successoribus exequias faciant (Veszpr. 12, Nagy-
pécsöl).] [Vö. bosszú-, harag-, tyúk-szó.]

szófogadatlankodik : inoboediens sum ; unge-
horsam sein NySz. 1684 : Ha melyik [jobbágy] szófoga-
datlankodik, pálca vagy lapát által adja meg neki
a válorbit [?] és menjen dolgára (GazdtörtSzemle 1.262).

szó-hajtás : [sermones falsi, sermones aniles ?
mendacium, calumnia ? ; klatscherei ? das lügen, ver-
leumdung ?]. 1751 : Ez a vád csak szóhajtásból áll
(DebrJk.). [Vö hajt, szó.]

Magyar Oklevél-Szótár.

SZOBA?: furnus, fornax ; ofen NySz. (1. jel.)
1300 : Due noue mete iuxta fossatum folázuba [a. m.
szoba ?] nuncupatam [így] (Múz., 1. HazaiOkm. Vn.296).
[Vö. hímes-, major-szoba.]

SZOBÁCSKA : [conclave perparvum ; stübchen].
1597: Az konyha fölötth ualo kis szobaczkaban (OL.
UC. 101/3).

SZÓBELI, -béli: verbális, vocalis; wort- NySz.
1717 : Melly nyavallya iránt egész Gyanúsággal Gom-
bos Györgynere vagyon, mint oUyan szó béli [t. i.
boszorkányság hírében álló] Aszonyra (BorsodvmJk.
. 18. sz. 1.556 V. 557). 1728 : Hogy mivel Kökényné
annak előtte is szóbeli [Kovács János szerint itt a. m.
gyanús, boszorkánysággal gyanúsított] lévén jóllehet
ugj'an mindenkor ajánlotta magát bábaságra az fatens
hitveséhez, mindazonáltal nem merte elhívatni, mert
félt babonaságátul (Reizner : SzegedTört. IV.435). [Vö.
szó, 2. jeL]

SZOBOR ? : a) statua, columna ; ehrensitule ; b)
palus, statumen, vacerra ; pfahl NySz. 1488 : Emeri-
cus Zobor [a. m. szobor?] (OL. D. 27072).

SZOBROS: palaris ; zum pfahl gehörig NySz.;
[palum habens ; pfahl habend]. 1450 : Georgii Zobros
(Pannh. 63/S).

SZOCSOG ? : 1336 : Cadit in quendam alium flu-
vium ZocJiugowizy [olv. szocsogó ?] vocatum (Sztáray-
Okl. L107, Ung m.). A parte cuiusdam fluvii Zochugo
vocati (uo. 110). Inter fluvios Zuchugo et Ribniche
(uo. 113). 1337 : In fluvio Zuchogo vocato (uo. 127).
Iuxta fluvium Zochwgo (uo. 129). Super fluvio Zwchogo
(uo. 137). 1418 : Wyzuchugo, hn. (uo. H.202). 1419 :
Wjztvchwgo (uo. 206). 1449 : Zochogo (uo.427, 441). [Vö.
szotyog MTsz. CzF. ? ; Karácsonyi J. szerint Biharban szo-
tyogó-nak hívják az olyan rétet, melyet féltenyérnyi víz
lep el, s ha rá lép az ember, a víz szotyog a láb alatt.]

SZÓGA ? L szolga.

SZOKÁSOS : [aliqua consuetudine ; mit irgendeiner
gewohnheit]. 1581 : Káros kert birsága den. 25 ; ha
valami barom mégyen bó rajta és kárt tészen, a
kárt hajtópénzzel együtt a kertes ember megfizesse,
ha pedig valami gonosz szokásos marhát mutathat
ki, törvény szerént minden fizetés arra száll (Székely-
Oki. V.125, XVm. száz. elejéről való másolatból).
[Vö. gonosz-szokás NySz.]

SZOKNYA : tunica, stóla, tunica longa. cyclas,
tunica muliebris ; langer rock, weiberrock NySz. 1476 :
Item Nicolaus AIcz in Sanislo tenetur una saknia
[így ■?] wlgo, quam legaverat Anna relicta Anthony
Fwrgramus eidem ecclesie testamentaliter (KárolyiOkl.
11.452). 1498 : Vna Zoknya muliebris de Scarlatho
Rubei coloris (Veszpr. Regn. N/217). 1511 : Trés
Tunicas strictas wlgariter Zoknya dictas vnam de
panno italico alteram de panno porkamer et terciam
de panno pernisio (Lelesz Acta 119/27). 1516 : Egli
weres atlacz gyewngies zoknya Egh zederyes Barson
gyewngies zoknya Egh weres aranyas atlacz zoknya
fekethywel peremezeth. Egh zewld Thabyd zoknya,
Egh keek kamoka zoknya, Egh skarlát zoknya Egh
sárga zoknya pozto ( OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml.
205). Negh olaz pozto zoknya saarga leánynak Negli
zewld zoknya purgamal (uo., 1. Zolnai 206). 1523 :
Vnum coUobium wlgo zoknya (OL. D. 36999*. 1530 :
Vnam véstem zoknya vocatam (OL. Kolozsm. 106).
1532 : Vnam véstem Zoknyam. wlgo Tharka kamocha
(Múz. Kállay). Vnam véstem Zoknam kamocham viridi
coloris (uo.). 1533 : Zoknya de hernacz veneciano
(OL. Nád. 49). Zoknya de scarlato habens aiu-atum
kewsnyev.th (uo.). Vnam tiinicam ex bisso aurato

59

931

SZÓL ATL AN -SZOLGA

SZOLGÁL-SZOMAK

932

wlgo eghzoknyath (1Á.ŰZ. Kisfaludy). 1549: Azzonyom
zohiyaya kebelere premezny egh sengh purpiant (OL.
Nád. 48).

szoknya-kapocs : [fibula tunicae ; rockschliesse].
1635 : Vagyon két ezüst káva, szoknyakapesokkal
együtt, nyom No. lotot 6 (Mihalik : KassaÖt\^Tört. 223).

SZÓL ATL AN, szóllatlan: infans ; nicht redend
NySz. 1744 : Harmadnap múlva magában eljött Dóka
Ágnes és eljővén parancsolta az szolgálónak, liogy
hozzon szóllatlan \ázet. Az annyit tészen, bogy az
szolgáló miglen az vízért oda és -visszajárand. sen-
kinek se szóljon. Áztat az szolgáló megcselekedvén,
az vizet azon parancsolatja szerint Dóka Ágnesnek,
hogy senkinek se szóljon, hajnalban az tórúl meg is
hozta. Annak utánna reggel eljött Dóka Ágnes és
azon fazékból, mellyel az szolgáló szóllatlan vizet
hozott, három közönséges fakalánnyal egy cserép
tálba töltött (Reizner: SzegedTört. IV.528— 529).

SZOLGA szóga ? szologa : a) servus, dulia,
serviens ; sklave, knecht; b) famulus, minister, mini-
strator ; diener NySz. 1197 1480 k. : lUorum nomina
qui dicuntur wlgo Sulga íilupa cum vno [t. i. filio]
Pousa cum duobus [t. i. filiis] (OL. D. 28867). 1217 :
In Poloznuc trés mansiones ciuilium de Zulgageui
Benz Paul Ergut nominibus et duas mansiones
Bucharioram ad palatinum pertinencium Ligus Huna
(Veszpr. 12, Nagj-pécsöl). 1222 : Terciam partém
Danubü et piscatm-e que Tonya dicitur hungarice
que ad castrenses ZulugaGeuxienses et uduornicos
nostros de uilla Gueneu pertinebat, una cum ter-
cia parte uagi quod uulgo Eurem dicitur (Pannh.
l/A, 1. Wenzel ¥1.410). 1223 : Terciam partém Danubü
et piscature integraliter que thagua dicitur que
castrensibus Zuluga geuriensibus et uduornicis regis
de uilla Geney contingebat cum tota tercia parte vora-
ginis quod uulgo Euren dicitur (Pannh. 1/Z). Joba-
giones de ^'ciíZ^ageur (uo. 31 Z). 1237 : Quosdam homi-
nes de uüla Poloznuc ad comitatum de Zulgageim et
quosdam homines ad palatinum pertinentes (Veszpr. 10,
Palaznak). 1247 : Terra populorum diuerse condicionis
uidelicet falconariorum Sulgagemj, vduomicorum qui
uulgariter Zuulgu [így] uztou dicuntur (OL.D. 307). 1249;
In quadam terra que quondam fuerat populorum Zulga-
ievr nunc ad manus Vdwomicorum nostrorum deuoluta
Górok nomine (Múz. Forgáchj. 1259 : De popuLLs
castri ZiíZ^íageurensis (OL. D. 486). 1268 : Jobagio
Castii ZulgaJ&wciGn&is (Múz. Forgách). 1270: Johan-
nes et Dóba filii Jnows iobagiones castri de Zulga-
geur (uo.). 1273 : Comitatus ZííZ^^ageuriensis (OL. D.
869). 1274 : Reynoldo magistro dapiferorum comite
Zulgag%\x]:\Qws.i (Múz.). 1292 : Castrenses de Golgoch
qui ZwZ^ageurienses alio nomine nuncupantur (Slon-
Strig. 11.330). 1299 : Uenit ad Molendinum ecclesie
Wezprimiensis \\\ terra Znlgagewr vocate [«igy»
Szám. jegyz.] fundatum (Veszpr. Regn. A/3). Venit
ad Molendinum ecclesie Wezprimyensis in terrá
Zulgagewr vocate [«igy» Szám. jegyz.] fundatum
(Veszpr. 1, Arkybanazurchuk). 1325 : Mark dictum
Zulga (Múz. KáUay, 1. AnjouOkm. 11.212). 1327 :
Dominus Andreas Rex in Poloznuk duas mansiones
ZulgagevLvy dictos [így?] et alias II mansiones Bucha-
riorum ad palatinatum tunc pertinentes eidem ecclesie
coutulissent (V^eszpr. 2, Ábrahám). 1350 1355 : Siluam
Zulga erdey dictam (OL. D. 3Ü299).1355/1382 : Jacobo
dicto Zolga (uo. 6868). 1357 : Georgium dictum Zolga
famulum (ZalaOkl. I..576i. 1364 : Nicolaus diotus Fyady
alio nomine Zolga (Múz. Kállay). 1398 : Marcnm dic-
tum ZoZ^a(OL. D. 25868). 1403 : Miohaele Zolga (Zichy-
Okm. V.342). 1425 : Blasius dictus ZoZ^a .Múz. Kállay).
1430 : Michael Zolga (Lelesz Acta 49/42). 1447 : Grego-
rium Zolga (uo. 59/41). 1453 : Anthonio Zolga (OL.

D. 30828). 1461: Benedicto Zolga (Múz. Kállay).
1465 : Georgio Zolga (Veszpr. 6, Fokszabadi;. 1478 :
Franciscum Zolga (Körmend, Heim 590). 1480 : Ladis-
laum Zolga (Lelesz Acta 90/30). 1485 : Andrea Zolga
(uo. 95'2). 1509 : Zolgage-wr aUas Gye^vrJ-paIfewlde
[Pozsony m.] (Múz. Kisfaludy). 1564: Az ide alá meg-
nevezendő szógák [így? vö. uo. rendesen «szolga»]
fizetésétől megválva [stb.] (GazdtörtSzemle 1.71).
[Szárm. : 1198 : Seruos quorum nomina hec sünt
Scombot Sculgad (Körmend II 8, Szentgothárd 1).
1208/1359 : Quorum hec sünt nomina Zulgad Workul
(OL. D. 50). 1211 : In uilla poposca isti sünt serui
Zolgat Hímed Mochu Pechy Mauogy Ws Serdeh
Zemeh Endus Nemegeh (Pannh. Tih. 1/5). Hü sünt
vdornici leleh Zolcad Zelcheh Zegen (uo.). 1224:
Zulugad cum uno filio suo tenetur deseruire ecclesie
in opere artificis uideUcet cum Érded (Veszpr. 14,
Supuna)

szolga-bíró: iuridicus, bilochus, büotus; stuhl-
richter NySz. 1483: Valentmo Zolgabyro (OL. D. 18805).
1521 : Emerico Solgabiro in sortem saUarii sui (OL.
D. 37179). [Vö. fő-szolgabíró.]

szolga-osztó : 1247 : Terra populorum diuerse
condicionis lüdelicet falconariorum Sulgageury, vduor-
nicorum qui uulgariter Zuulgu [így] uztou dicuntur
(OL. D. 307).

SZOLGÁL, szolgál! : servio, asservio [stb.] ;
dienen NySz. 1587 : Wylyc'h Marton Pynt^rseggel
zolgál (OL. UC. 12/42). Radowan Györg Postassaggal
zolgál (uo.). Zabo Ferencz PaUérsaggal zolgal (uo.).
Gyalogul zolgall. Sellyerül zolgal (uo.). 1597 : Zolgal
rostálással aratassal es zena göytessel (uo.). Vice
porkolabsaggal szolgai (uo.). Chykwándy László vj-
rasztho es vyrasztosagawal szolgai (uo.). 1668 : Száraz
Mihály Loua hátán szolgai (uo. 1/21). 1683: Csetnekre
szolgainak majorkodás űzessél (uo. 3/32). Barma nin-
csen csak g^'alog szerben szolgál a morhátlanság
miatt (uo.).

SZOLGÁLAT, szolgállat: servitium, ser\dtus,
famulatus [stb.]; dienst dienstbarkeit NySz. 1769:
Ez [a dolog] a lutheránusoknak való szolgállat (Canon-
Visit. 202).

SZOLGÁLL, -AT, 1. szolgál, -at.

SZOLGÁLÓ : famulans, ministrator, minister ;
diener NySz. (1. jel.). 1472 : Benedicto Zolgalo yOh.
D. 17340).

SZOLGÁLTAT, vö. fölszolgáltat.

SZOLGÁLTATÁS,, vö. törvény-szolgálta-
tás.

SZÓLÍT, vö. kiszólít.

SZÓLLATLAN, 1. szólatlan.

SZOLOGA, 1. szolga.

SZOLOSMA, 1. zsolozsma.

SZOLOZSMA, 1. zsolozsma.

SZOLTÍS, -SÁG, 1. soltész, -ság.

SZOLTÍSZ, L soltész.

SZOMAK, szomok : culigna tergina ; lederne
feldtlasche NySz. 1095 : Vinitores Curmes sekez cho-
mudi Sap micula deschu scomon monom scumoku
[a. m. szomak ? vö. e szn.-röl Melich, NyK. XXXIH.
336, «Zomok» a.| manhat (Pannh. 15/0o). 1338: Perue-
nitur ad quendam lacum wlgariter Zw^írtÁzeg |a. m, szo-

938

SZOMÁNC— SZOMBATI

SZOMBATRA— SZOMSZÉDSÁGOSAN 934

mak?] nuncupatum(Múz.,«Valkó» Szám. jegyz.V 1435:
Andrea dicto Zomak (Lelesz Acta 52/7). 1607: Poculum
coreaceum turcicum vulgo zoniok (OL. UC. 86/35).
1670 : Pocula vulgo zomak (uo. 7/24).

SZOMÁNC, 1. zománc.

SZOMBAT : sabbatum, dies sabbathi, Satumi,
feria sexta ; sanistag NySz. 1137/1262 : Duobiis man-
cipiis scilicet Somboc [olv. «Soinbot» ?] et Keleb (Pannh.
13/L). 1152 : Halaldi Vosod Zegen Zumbot Zahudi
Vosos (Veszpr. 16, Vespr. Eccl.). 1171 : Zumbot et
Martinum Ceca Wca (Veszpr. 9, Kál). Unus cubiculariiis
nomine Sumbud (Pannh. 27/Mm). 1198 : Seruos quo-
rum nomina hec sünt Scombot Sculgad (Körmend
II/8, Szentgothárd 1). 1199 : Duos vinitores scilicet
Suchurou et Thecam cum iixore sua Sceretheu et duo-
bus filiis Zumboth et Vosud (Veszpr. 16, Vespr. Eccl.,
1. HazaiOkm. V.3). 1208/1359 : Zumbot cum uxore
(OL. D. 50). 1211 : Isti uero sünt vdornici Laton Nege
Kese Zebe Joulekun Sombot (Pannh. Tih. 1/5). Isti
sünt seriü Eleus Choma Woca Zombot Chypa (uo.).
Eorundem nomina qui in eadem insula degunt sünt
hec Pousa filius Zombot. Zalas filius Weruss et Lukeu
íilius Zecheu (uo.). Isti sünt artifices Mous Zeme Bo-
sar Nuhu Kochou Zombot Monos Anta Ontus (uo.).
Hü sünt vduornici Nemelh Bochi Chomos Tomor Deun
Zombot Erizeu (uo.). Isti sünt agasones Wros Chemos
Vosud Sombot Liuci (uo.). Joubagiones sünt Mod Mog-
lin Bertu Sombot Ehud Echim (uo.). Hü sünt vduor-
nici Cusit fornos Zombot mich Bocha Árud (uo.). Isti
sünt agricole Mohai Buxi Michileu Boté Gerete Radista
Wosud Sombod Nuhu (uo.). 1231 : Quorum nomina
simt hec Numus Chuer Pouca Zumbot (OL. D. 168).
1237 : Zumbot, szn. (Pannh. 1/C). 1240 k. : Nomina
coquorum de eadem villa sünt hec Syldev feuche
chotina Zubud vros Zumboth (uo. 61/8). Hec sünt
nomina aratorum seruorum Sumboth Bocsa Gune
Chencu Cegzeu (uo.). In eodem predio hec sünt no-
mina seruorum Tyze Somboth Sceme Scenke (uo.).
Libertinos Covka Vud Zombot Kusid Svska (uo.).
1252 : Quorum vinitorum nomina hec sünt Mawag
Rygov Zvmboth (OL. D. 369). 1274/1291 : Castrum
Zumbofhel uocatum (Múz. Ertl). 1322 : Zumbathaza.
Basohaza Pethehaza (OL. D. 2102). 1332 : Inter ter-
ram Zumbathel et Kiszeuleus (Múz. Békássy). 1335 :
Locus molendini wlgo .^wm&aí/imolnahely nuncupatus
(SztárayOkl. 1.99). 1348 : Progrediendo in via pu-
plica per quam de cimtate Redegee [«igy» Szám. jegyz.]
nuncupata itur ad Muisizombata (Múz.i. 1366: Waralya-
falw Scenthrinitas Murazombota (Körmend II/5, Lyndva
13). 1380 : In porta Zombathkapu vocata (OL. D. 6726).
1420 : Piscinanim Keethgykenyes Zombathiha.ua vo-
catarum (Lelesz Acta 40/86). 1440 : In piatea Jude-
orum Budensium versus portám ZombathkaTpw (Múz.
Kapy). 1443 : Comanorum nostrorum in descensu
Zombathzallasa commorancium (Múz.). 1456 : Opidi
Rymazombath (OL. D. 15105). 1459 : Poorzombathya,
hn. (uo. 15334). Quandam domum suam lapideam in
hoc [igy ?] Ciuitate nostra Budensi et penes portám
Zombathkai)w vocatam (OL. TÜ. 35/4). 1464 : Poor-
zombathija, hn. (Múz.). 1478 : Thomas Zombath (Veszpr.
107, Egerszeg 16). In possessione Zombathel (OL. D.
18145). 1485 : Foris portám Zombathkapn nuncupatam
(uo. 19072). 1496 : Possessionibus Salmar [igy?] Zom-
bathfahxa (Körmend III/6, Körmend 10). 1501 : Nicolaus
Walpoth In Mmazombath (Múz. Békássy). 1520: Thoma
Mezaros in Zom&aí/ipyach (Pannh. 66/14). 1587 :
Zombath Balas erdő örzö (OL. UC. 12/42). 1598 :
Johannes Zombatt Nicolaus Zombatt (OL. RDecim.
Zempl.). [Vö. nagy-szombat.]

SZOMBATI : sabbati : samstiigig NySz. 1095 :
Aratores in Cupan Poscuba Zaztou Ratun Scekeres
Paztur Lopu tunc bókon woiadi semet sigidi zumboddi

Bynadi (Pannh. 15/0o). 1731: Az szarvasgombától
[vásárpénz] köznap tizen felül valótól d. 1. Szombati
nap d. 2 (GazdtörtSzemle VII.89).

SZOMBATKA : [deminutivum ad «szombat» ;
diminutiv zu «szombat»]. 1210: De ancillis Scina Chaga
Sombotka Cos (Pannh. 5/F). 1221 : Hec sünt nomina
ancUlarum Zumbotca cum filia nomine Tepa (uo. 4/B).
1224 : Anus et Boxa tenetur seruire in cocitate Ze-
rendu in opere Tauarnici. Chemereg in pulsando Zum-
botcha in purgando sepulcris [igy ?] sue. Tumena in
lauando uestimenta et mensalia. Lechud cum duabus
filiabus Futa lüdelicet et Neche (Veszpr. 14, Supuna).
1231 : Quorum nomina sünt hec videlicet Zumbotka
Pentuk Dardaz Zalaas (OL. D. 165). 1232 : Quendam
seruum suum nomine Vendegu cum uxore nomine
Zumbotka et cum II filiabus sünt quarum nomina
Pentuca et Buga (Múz.).

SZOMJÚ: sitiens, sitibundus; durstigNySz. (2. jel.).
1389 : Paulus dictus Zomyiv (OL. D. 7467). 1421 :
Georgius Zomyw (uo. 11015). 1427 : Clemens dictus
Zomyto (Múz. Kállay). 1502: Benedicto Zomyw (OL. D,
21231). 1598 : Emericus Zomiu Georgius Zomiu (OL.
RDecim. Zempl.). 1668 : Stephanus Szomjú (Canon
Visit. 163).

SZOMOGA, L szamoga.

SZOMOZ, 1. szórnak.

SZOMOLTÁN-EZÜST?: 1629: Ettől haUotta,
hogy egy Gira szomolján [igy? v. olv. szomollás?]
ezüstöt küldött volna Nagybányára (DebrJk.). [Vö.
szomorlás.j

SZOMORLÁS: 1597: Ismét adtunk öt kalánt
és az zomorlas ezüstdarabkát pro fl. 10 d. 30 (Miha-
lik: KassaÖtvTört. 206). [A Radvánszky : Család-
élet-ben előforduló zomorlas aranj kifejezést (1. NySz.)
Ballagi Aladár így magyarázza : «Itt a zomorlas
arany a. m. egybeöntött, vagyis a szomprlón átment
arany-pogácsa vagy golyóbis» (Ai-chaeol. Értesítő 1883.
évf. 377, «szomolló» a.). Vö. szomolló, szomorlás NySz.

SZOMORÓ, 1. szomorú.

SZOMORÚ, szomoró : tristis, moestus [stb.j ;
traurig, bekümmert NySz. 1211 : In uilla Supoc hü
sünt vdornici Feneres Somorou Finta Thob Zegen
(Pannh. Tüi. 1/5). Isti sünt exequiales vza Somorou
Borta Wche van Semeien Numuogi Hyzy Gopod (uo.).
Isti sünt aurifabri Sümorav [a. m. szomorú ?] Vitcus
Zob Forcos et Pouca (uo.). 1238 : Populi Tauarnico-
rum regíné Scvmuro uídelicet et Wasard (OL, D. 227).
1251/1255 : Peruenit ad silicem Scomorou (uo. 407).
1288/1326 : Matheum, Zomoro, Petrum (HazaiOkl. 109).

szomorú-fűz, -féz ? : trauerweide NySz. 1273.:
Usque ad arborem Ziimortvfeyze (OL. D. 841, 1. Hazai-
Okl. 68). [Vö. «8zomorú» a. az 1251/1255-i adattal.]

SZOMPÓ ? 1. compó.

SZOMSZÉD : vicinus, affinis, accola ; nachbar
NySz. 1322: Ipsum castrum nostram Zomzed (MonCiv-
Zagr. 1.105). 1345 : Castrum Zumzed uocatum (OL. D.
33593). 1389 : Nicolai de Zumzediiar (Múz.). 1399 :
Nicolai dicti Thoth de Zomzeduav (MonCivZagr.
1.400). 1407 : Nicolai íiüi Nicolai dicti Tóth de Zum-
zeduar (ZichyOkm. V.5151 1452 : Castri Zomzedw&T
(OL. D. 33879).

SZOMSZÉDSÁGOSAN, szomszédságossan :
affabilitcr; freundlíchst NySz. 1752: Holot penigh.
Találtattnék ollyas akaratos szomszéd . . . hogy tila-
lom ellenis bé menne vadaszni az megh téltott Erdö-

59*

935

SZOP— SZOVATOS

SZO— SZÖG

936

ben, tehát éntetessék megli szomszédságossan, hogy
ha annak sem engedne, lövetessenek megh az Vadá-
szó kutj-ái (GazdtörtSzemle VI.140, eredetije szerint).

1. SZOP, 1. szopik.

2. SZOP ? : 1648 : Hammu teöreö vas zop [így ?]
Vas sip kikkel az üveget fuyák fel (OL. UC. 10/63).

SZOPIK, szop : sugo, lacto, fellico ; saugen
NySz. 1468 : Gregoriiis Zopoo (Múz. Kállay).

SZOPÓS, szopós ? : [sugens, lactens] ; saugend,
saugling BM. 1386 : Nicolao dicto Zupus [olv. szopós ?
a. m. szopós ?] (HazaiOkl. 314). 1602 : Szopós Ger-
gely (SzékelyOkl. V.233). 1636 : Farsangra hagyott
malacz Nro. 42 Mostani szopós malacz Nro. 8 (Gazd-
törtSzemle 1.264). [A szopós alakról 1. CzF. és Simonyi:
Tüz. m. nyelvtan 519—520.]

SZÓR : vanno, ventilo, spargo ; wannen, streuen
NySz. 1484: Michael Zoro (Lelesz Prot. rV.25a).
[Vö. fölszór.]

SZORDOZ ? 1. szurdék.

SZŐRÉT, 1. szorít, szorító.

SZORGOS : frequens, arctans multitudine ; háufig,
eilig, dringend NySz. 1482 : Demetrio Zorgios (OL. D.
18686).

SZORÍT, szőrét, szórót : stringo, exstringo,
premo, angusto, arcto ; drangen, pressen, drücken
NySz. 1589 : Az eggj^^k itató toniara az bwdós uyz
rea zoretotta uolna az halat (OL. Nád. 41). [Vö.
szorító.]

SZORÍTÓ, szorótó, szorótó : 1) balteus ; güi-tel,
giirt NySz. (2. jel.). 1448 : Vmim Cingulum paruum
in wlgo Zorotho aureata [igy] (OL. D. 14134). 1533 :
Zorytho de auro tractili (OL. Nád. 49). Zorytho nigri
veluti Bogláros (uo.). 1536: Vnum Maycz sev/ Zoretho
cum íine et chat et buUis argenteis super velutum
nigrum (uo. 48). || 2) [thorax; brustbekleidung]. 1635:
1 kamuka szoritótól, ha prémes 75 d. (GazdtörtSzemle
VIII.472). 1 muhar szoritótól 40 d. (uo.). [Vö. dérék-
szorító NySz.]

SZORM? L szarm.

SZÓRÓ-LAPÁT : vannus, ventilabrum ; futter-
schwinge NySz., [windschaufel]. 1556 : Viginti zoro-
lapat (OL. Nád. 48). Chepet. Karaplat Zoro lapát (uo.
49). 1638 : Egy szoro lapát (OL. ÜC. 2/34).

SZOROS: angustus, arctus: eng, gedrangt NySz.
(1. jel.) 1270 : Penes uiam Znrmni (OL. D. 705).
1478 : ín vico Zoroswcza vocato (uo. 181451 [Szárm. :
1095 : Hü sünt liberi Cupon comes monasterii Batu
cuius filius Paulus iudex regis et comes moü Vtih
comes. Panauadi Fontoydi Bunal Zorosdi Geura
Scenyl Ekyldi Luadi Béna Sol Makicha Ozur (Paimh.
15/0o).]

SZOROSAN: stricte, restricte, districte [stb.] ;
eng, streng NySz. 1613/1696: Ez articulus csak szoro-
san barátinknak engedtetik meg, azoknak csak hábo-
rúságnak idején oltalomért (GazdtörtSzemle VII.412).

SZÓRÓT, vö. szorító.

SZOTYÓS ? szotyos ? : 1598 : Andreas Zotyos
(OL. RDccim. Zempl.). [Vö. szotyó, szotyós MTsz. ?]

SZOVADOS, 1. szavatos.

SZOVATOS, L szavatos.

1. SZŐ, szű : texo, detexo ; weben NySz. 1462 :
Vnum Zygelew contextum wlgo Zewth (Múz. Kállay).
1553 : Kofl'yom feyer kamuka megperemezthek arán
fonalból zyioth parthawal (OL. Nád. 48). 1555 : Keth
fedél bwmbakbwl zewth (OL. L. III. 16. 17). Keeth
fedél bvmbakbvr zívth (OL. Nád. 48). Három sing
aranyal zyvth párta (uo.). 1556 : Eg aranyal zót
fatj'ol fedél (uo.). 1588 : Egy kis antipendium kek
fonallal zwuetett (OL. UC. 76/17). 1638 : Vagion
abros nr 2. mindenik viseleö sahoson szöt (uo. 2/34).
[Vö. besző.]

2. SZŐ : [subalbus, flavus ; grau, weisslich, blond?].
1290: Equum meum zeíi coloris (OL. D. 33655). 1299 :
Equi zeii coloris (HazaiOkm. VIII.390). 1314 : Equam
qnanáam zeu coloris (Veszpr. Hitel. Testam. saec. 6). 1321:
Vnum equum zug coloris et alium zeío coloris (OL. D.
25731). 1327 : Quandam silvam Zewzygeti [a. m. szö?]
vocatam (AnjouOkm. n.334). 1334 : De quatuor equa-
ciis indomitis duas vnam Zug coloris et aliam Zeu
Paulus et Laurentius recepissent (Múz.). 1345 : In villa
Zonuáemeter [Külső-Szolnok m., a. m. szö ?] (Károlyi-
Oki. 1.164). 1370 k. : Equum zeu dictum (OL. D.
25410). 1373 : Vnum equum emissarium zetv coloris
centum florenos valentem (Múz. Kállay). 1381 : Vnum
equum zeu coloris (uo.). 1393 : Duos equos vnum
videlicet Zyuhatowzo coloris et alium Zugh nominatum
(ZichyOkm. rV.514). 1419 : Nicolao dicto Zew (uo.
VI.560). 1435 : Possessiones Ewsy Zewdemeteú
[a. m. szö ?] (Múz. Kállay). 1460 : Lego vnum equum
zeiv vocatum (Múz. Ibránji). 1479 : Vnum valde bonum
equum Zew coloris (OL. D. 18278). 1485 : Georgius
Zeio (Veszpr. 11, Merenye). [Vö. SchlagliSzójz. 1374.
sz. ; Munkácsi : Árja és kaukáz. elemek 578.] [Vö.
szőke.]

sző-szár : [ ? ]. 1347 : Equum suum zeuzar coloris
(KárolyOkl. 1.172). 1479 : Vnum equum Zeivzaar (OL.
D. 18278). [Vö. szög-szár.]

SZŐCS, 1. szűcs.

SZÖCSKE, szökcse: grillus, bruchus; grashüpfer
NySz. 1366 : Stephanus dictus Zukche (Múz.).

SZÖDÖR, 1. szeder.

1. SZÖG, szeg : leucophaeus, fuscus, brunus,
subniger ; braun, kastanienbraun NySz. («3. szeg» a.).
1282 k. : In suoque monasterio dicto Sceug Zárd
sepelitur. Hic [t. i. Béla király] enim caluus erat, et
colore brunus, propter quod suum monasterium dimi-
nutiue sicut erat ipse corpore dispositus, sic vocari
iussit (Kézai, 1. FontDom. 1/2. 86). 1290: Equum
zug coloris (OL. D. 33655). 1303 : Equum zeg coloris
(KároljáOkl. 1.36). 1314 : Parefedrum [«így» Szám.
jegyz.j suum zug coloris (Veszpr. Hitel.Test. saec. 6).
1317 : Equum ztigh coloris (Múz. Soós). 1321 : Vnum
equum zug coloris et alium zew coloris (OL. D. 25731).
1325 : Equum nostrum Sug coloris (HazaiOkm. V.IOO).
1334 : De quatuor equaciis indomitis duas vnam Zug
coloris et aliam Zeu Paulus et Laurentius recepissent
(Múz.). 1339 : Vnius equi zugh coloris (OL. D. 3260).
1340 : Vnam equam zug choloris (Múz. Máriássy, 1.
AnjouOkm. IV.13). 1341: Vnum equum zug coloris (ÓL.
D. 3388). 1352 : Vnum equum zegh coloris (Múz. Tört-
Társ. 1). 1357 : Duos equos suos zeg et zar coloris
(AnjouOkm. VI. 610). 1358 : Persecutus est super equiun
illum quem Zug nominabat (Képes Ivrón., I. FontDom.
1/2. 173). 1370 : Unum equum eiusdem iobagionis eorum
zug coloris (SztárayOkl. 1.372). 1371 : Vnum equum Zeg
coloris (Lelősz Acta 7/1). 1372 : Cuiusdam equi Zeg
coloris (uo. 7/5). 1375 : Vnum equum suum zug coloris
sex florenos valentem (Múz.). 1393 : Duos equos vnum
videlicet Zyuhatowzo coloris et alium Zugh (Zichy-
Okm. 1V.514). 1396 : Vnum equum zegh coloris,

937

SZÖG— SZŐKE

SZOKES— SZOLO

938

.similiter vnum equum pey coloris (OL. D. 8169).
1396/1397 : Vnum eqmirn " zegh coloris (uo. 8290).
1396/1405 : Vnum equum zegh coloris (uo. 8168). 1399 :
Michaelem dictum Zeg (ZichyOkm. V.102). 1401:
Michaelem dictum Zeeg (uo. 263). 1428: Palefridus
verespegh et 'equus magnus zegh (Múz.). 1430 k. :
Vnum equum trienniem [igy] zeg [így] (OL. D. 14900).
1432 : Duos equos roh vnum et alium zugh coloris
(Múz.). 1451 : Alium equum meum Zeg coloris (Múz.
Ibrányi). 1452 : Item equum zeg (OL. D. 14547). 1479 :
Vnum equum Zewgh alium equum coloris crocei sárga
(uo. 18278). Vnum equum Zaar alium equum Zeivgh
(uo.). 1484 : Duos equos wlgo zeg et roh vocatos (Múz.
Kisfaludy). 1520: Demetrius Zeivg (Múz.). 1688: Szeg
herélt ló (DebrLt., 1. Nyr. XXIL521). 1708: Szeg kancza
ló, hódos, egyik lába hólyagos (uo.).

szög-sárga : fulvus, rufus SL («szeg sárga» a.) ;
dunkelgelb NySz. («szeg-sárga» a.). 1686: Egy szeg
sárga kancza' ló (DebrLt., 1. Nyr. XXn.521). [Vö. CzF.]

szög-szár : [?]. 1311 : Equi sui zuk zaar coloris
(Múz. Máriássy, 1. AnjouOkm. 1.236). 1336 : Quendam
equum Zugzar coloris (Körmend, Heim 72). 1373 :
Equum suum Zugzar coloris (Lelesz Acta 8/14). [Vö.
sző-szár.]

2. SZÖG, 1. 2. szeg.

SZÖGÉNY, L szegény.

SZÖJKE, L szőke.

SZÖKCSE, L szöcske.

SZŐKE, szöjke : subalbus ; grau NvSz., blond SL
[weisslich]. 1211: Zetike, szn. (Pannh. Tih. 1/5, 1. NyK.
XXXIV. 415). 1268: A Nicolao Sceuke fiUo Thome
(Körmend n/4, Miskouch 61, 1. HazaiOkm. Vin.112).
1298 : Hench dictus Zcuke (Veszpr. 106, Dec. Bud. 8).
1304 : Petri dicti Sceuke (Veszpr. 15, Vámos). 1317 :
Valentini Zeuke dicti (OL. D. 1888). 1318 : Laurencius
et Zeuke filij Yobus (Múz. Jankowich). 1325 : Nicolaus
dictus Zeuke (Múz. Kállay). 1331 : Petrus dictus
Zeuke de Mendzent (Kubinyi : MTörtEml. 11.103).
1332 : Petrus dictus Zeuke (Múz. Békássy). 1333 :
Nicolaum dictum Zeuke (Akad. 2). 1334 : Nicolai
dicti Sceuke (KárolyiOkl. L87). 1335/1449 : Ad locum
Zeíí;A;emortunhaza dictum (OL. D. 2963). 1345: Johannes
Zeuke (AnjouOkm. IV.496). 1349 : Vnacum duobus
[bobus] Zewka [igy ?] et Borna colores [igy ?] (Múz.
Kállay). Nicolai dicti Zeulce (OL. D. 4032). Petri dicti
Zeuke (uo. 4044). 1351: Petro dicto Zeuke (Múz.).
Nicolai dicti Zeuke (Múz. Kállay). 1358 : Emiiicus dictus
Zeuke (Múz.). 1363 : Stephani dicti Zeuke (Múz. Justh).
1370 : Johannem dictum Zeuke (OL. D. 29705). 1371:
Vnum bouem ipsorum Zeeuke coloris (Lelesz Acta
7/10). 1387 : Petri dicti Zetvke (uo. 17/11). 1389 :
Johannis dicti Zeuke (Veszpr. 107, Köveskál 3). 1397:
Martinus Zeuke (Múz. Kállay). 1398 : Petrum Zetvke
(ZichyOkm. V.67). 1399 : Ladislai dicti Zeuke (Múz.
Kállay). 1404 : Nicolaus dictus Zeivke (Múz.). 1411 :
Ladislaum etThomsim Zeuke dictos (Múz. Mednyánszky).
1428: Matheo dicto Zewke (Veszpr. 11, Lovas). 1434:
Michaele Zetvke (Lelesz Acta 51/10). 1444: Anthonius
Zeuke (Körmend III/l, Ugal 42). 1451: Stephanus
Zewke (OL. D. 14467). 1459 : Thomas Zewke (Lelesz
Acta 70/45). 1464 : Emericum Zewke (Veszpr. 10,
Papkeszi). 1470 : Andiea Zeivke (Múz. Kállay). 1488 :
Ladislaus Zeivke (OL. D. 82000). 1496.: Ad rubeta
Bodogyaki'a Nyaras . . . et Zeivkehegy dicta (Lelesz
Prot. n.234). "1499 : Bartholomeum Zewke (Lelesz
Acta 107/1). 1501 : Lucas Zewke (Körmend, Miscell.
Németújv. lad. 43, fasc. 106, nr. 274). 1513: Dominico
Zewke (Pannh. 17/ Hh). 1519 : Ambrosio Zetvke (Múz.

Forgách). 1594 : Fejér szöjke [marháról] (Kecskemét Jk.,
1. Nyr. XXXn.158). Vas szörtí szöjke (uo.). 1618:
Equus coloris szójíce (uo., 1. Nyr. XXXII.159). 1685 :
Szőke lombos csákó tehén (DebrLt., 1. Njt. XXIL521).
1686 : Szőke hegyes ökör (uo.). 1691 : Szőke ökör
daruszörtí (uo.). 1707 : Szőke busa ökör (uo.). 1708 :
Szőke buczko ökör (uo.). Két ökör, egyik szőke csonka,
másik kék söre (uo.). [Vö. MTsz.]

SZÖKÉS : subalbidus; graulich NySz., etwas blond
BM. 1706 : Kék szökés ökör (DebrLt., 1. Nyr. XXn.521).

SZÖKFÍ, L szegfű-szín.

SZÖKŐ, szekő : a) saltator ; tiinzer, springer ;
b) fugitivus, transfuga ; flüchtling NySz. 1211 : Hü
sünt pistores Sentus Nuhu Zekeu ws emse chidur mog
borid (Pannh. Tih. 1/5). 1482 : Emerico Zekeio (Veszpr.
9, Kovácsi).

SZÖKŐS ? székes ? : [salio ; springen]. 1211 : [Ud-
vornici] Zekezeu [az oki. másik példányában Zekeseu,
1. NyK. XXXIV. 415, a. m. szökösö ?] Karasun Mech
Irrige (Pannh. Tih. 1/5).

SZÖKRÉNY, l. lábas-, lisztes-szekrény.

SZŐLCS, L szűcs.

SZOLÉ, -S, 1. szőlő, -s.

SZŐLLŐ, -S, L szőlő, -s.

SZŐLNYEG, 1. szőnyeg.

SZŐLŐ, szélé, szelő, szolé, szőUő : 1) a) uva;
weinbeere, weintraube ; b) vitis, palmes ; weinrebe
NySz. («szöllö» a. 1. 2. jel.) 1211 : Isti sünt ebdoma-
darii Boza Michi Zttlehu [a. m. szölö ?] Boche Vehseh
(Pannh. Tih. 1/5). 1597 : Zeolö eorszeo boitorianos
koszorú conttra mures 6 (OL. UC. 101/3, 32. 1.). 1683 :
Mellesleg vagyon lugasnak ültetett szölö (uo. 3/32).
||2) vinea ; weingarten NySz. (3. jel.) 1193 : Inde ad
eeleu ceg (OL. D. 27). 1234 : Inde ad Feusceleu
(Pannh. 32/A). 1254 : Inde pergit ad Sceuleuscev ubi
sünt mete (OL. D. 390). 1260/1402: In capite vinee
Chybrezeule vocate sünt due mete (Körmend, Heim 4).
1272 : Vineam suam Nogscelev vocatam (ZalaOkl. 1.69).
1279 : Duo iugera in loco qui uulgariter Zeulevfev
appellatur (Veszpr. 4, Alsóörs). 1298 : Quandam vineam
Tayhsizeley vocatam (OL. D. 1518). 1299: Vineam suam
Nogzeletv vocatam (Körmend 111/ 1, LuUya 2). 1317 :
In loco Sceuleufeu dicto (OL. D. 1892). 1320 : Vineam
in eiusdem ville Chege territorio Zeuleumal vocato
(Veszpr. 4, Csege). Petew in terra sua dedit dicto
Nicolao actoritatem plantandi vineam in loco Pous^eZe-
helye vocato (ZichyOkm. 1.185). 1324 : Vineam suam
emtitam Orba Sceuleye wlgo appellatam (uo. 253). 1336 :
Quandam vineam bonam Kukenius zeley vocatam (OL. D.
2999). 1339 : Vnum locum vinee FylepsceZe?/ dictum
infra montem Kumel nuncupatum (Veszpr. 106, Antalfa
4). In loco FulzersceZeit dicto tria Jugera (uo.). In loco
qui Zékzeleu dicitur (Veszpr. 2, Sárberény). 1342: Vna
vinea Wepzetot' vocata (Körmend in/3, Zamárd 95).
1347 : luger térre plantatam, vulgariter Bolugh-Janus-^o-
ley vocatam (AnjouOkm. V.26). 1350 : Quadam vinea
CharzeZcí/e dicta (OL. D. 4135). 1356 : In latere cuius-
dam campi Apacha^ewZeí/e nuncupati (Múz.). 1369 :
Ad löcum vinee TdholySizeuley dictum (OL. I). 5760).
Vinee Mochsetó vocate (uo. 5803). 1383: Quandam
vineam Pyncheyzewíeíí vocatam (Múz., «Csopak» Szám.
jegyz.). 1386 : In loco Ozeuleu dicto duo Jugera
(Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1398/1466 : Inco-
pissent in loco Kerthenzeirlew (Veszpr. 5, Füle). 1410 :
Vinee Hasartos^ríee dicte (OL. D. 9616). 1412: Tcrcium
dimidium in loco Chatary^eiüZewhel nuncupato (Veszpr.

939

SZŐLŐ

SZOLO

940

13, Szőlős Zala in.)- 1420 : Diias vineas vnam Nog-
zeule aliam Simonzeuley vocitatas (Veszpr. Regn. F/112).
1434 : Vineas exemptas et libertatas wlgo Bochozeiolew
appellatas (Veszpr. 12, Nagypécsöl). 1454:Vineam suam
Cherzeleio (OL. D. 14810). 1459 : Vinee nostre omnino
inculte Rozyvf zeletv appellate (Pannh. 18 Z). 1465 :
Vineam kyszelew (HazaiOkm. V.276). 1466 : Quandam
vineam wlgariter Weghzclew nímcupatam (Veszpr. 10,
Gyiüakeszi). 1470 : Prefata vinea Belsezelew i Veszpr. 11,
Merenye). 1476 : Vinee Azzonzeleye nuncupate (ZalaOkl.
11.602). 1479: Vinee pyncze-^etet- vocate (OL. D. 36715).
1484: Quarum [vinearum]vnaZelepy2^e!fZe mmcuparetiir
(\^eszpr. 4, Csopak). 1499 : Vinea venditoris Hozzj^-
zewlew appellata (Pannh. 59/Ddd). Vinea Parlag^e?t'Ze;f
vocata (Múz. Kisfaludy). 1515 : In Zewleweley quatuor
(Múz. Ibrányii. 1522: Versus Siluam Zewlewchere (OL.
D. 37354). 1533 : In Silua FwzthsLzewleívfelj vocata
(Múz.). 1558 : Cum vinea nobilitari . . . wélaalzeívleio
vocata in promontorio possessionis alsobatthyan (Múz.
Szily). 1584 : Három hegwamos zölÖ (OL. UC. 56/ö3).
1594 : Az zeöleőnek fertőn newen ualo jeö védelme
vágjon (uo. 113/5). 1599 : Vagyon két Szőllö [így '?],
kinek egyikét Czolya Szöllönek hivják a másikat pedig
Leányos Szöllönek (CanonVisit. 148). 1603 : Vagpiak
a Predikátorsághoz szöllök, egyik szent János szöllö
a magyar hegyen, másik Kútnál való szöllö szikszai
határban (uo. 151). 1619 : Alsó es Felseő Zeöleőmál
(OL. UC. 28 43). 1700 : A szöllö alól az szöllöhen
való ganéj felhordásért, egj^ napra dénár 18 járjon
(GazdtörtSzemle r78). 1705 : Szöleim culturájára : 1.
Hegyaljaiakra: Nyitás, metszés, Venjike s karó szedés,
Karózásra, kötözés, Első Kapálás, Forgatás, Hannadlás,
Fedés, Szőlő Pásztorok fizetéssé, Két Vinczelér fize-
téssé Summa fl. 898.95 (AdalZemplvmTört. VI. évf.
331). [Vö. majorság-, malozsa-, tengeri-szőlő.]

szőlő-egres : agresta ; agrest NySz. 1548 : Szölö
egrest hozatam (OL. Nád. 40). 1572 : SzölÖ egrest (uo.).

szőlő-gazda : dominus vineae ; weingarteubesitzer
NySz. 1719 : Nagyon fogja obligáLni Nagyságod mind-
nyájuukot, az kik szöUö-gazdák vagyunk (Gazdtört-
Szemle L87).

szőlő-gyépü : [saepes vineae ; weingartenzaun].
1593/1628 : Ha a szölögyepüket esztendőnként meg
nem épitik, és réseken a barom bemegyen a szőlőbe,
tehát a főbiró megüzenje nékiek, hogy a gyepüket
bekerteljék (GazdtörtSzemle m.l04).' 1613/1696:
Elsőben az bíró meghagyja közönségesen virágvasár-
nap, vagy egy héttel az előtt, hogy minden ember
becsinálja az porgolátot, és annak utánna járja meg
mint az szőlő gyepűt (GazdtörtSzemle VII.411). 1643 :
Valaki szöllö gyepűit úgy be nem csinálja, hanem
káros lészen és arrúl a gyepüről mégj^en bé a marha,
4 forinton maradjon, és a kártételen (uo. \1.470).

szőlő-határ : [limes vineae ; weingartengrenze].
1694 : Az ki szőlejét el akarná adni, tehát idéztesse
mind az két fél szomszédját, az előtt adja el gyepü-
jét szölö határát, és a szomszédok előtt mutassa meg,
ha a szomszéd ellenzi-e az szőlőrül (GazdtörtSzemle
L171).

szőlő-h.égy : vinetum, vitiarium, mons vitifer,
weinberg NySz. 1358 : Ad quendam montem wlgo
Zetdcuhig dictum (OL. D. 30388). 1368 : Vsque ad
cliuium montis Zeuleivhegh dictum (Veszpr. 11, Márkó).
1417 : (Juiusdam montis Zeiileuhegh vocati (OL. D.
10590). 1564 : A mely falunak szőlőhegye vagyon,
azokra farsankban egy bort vessen áruitatni (Gazdtört-
Szemle L71). 1653 : Valaki ezeknek törvényeket meg-
veti, a szőlőhegynek földes urának marad húsz foréuton
(uo. P.81).

szőlőh-égyesi : fad vineam pertinens ; zu einem
weinberge gehörig]. 1694 : Mivel gyakorta történik,
hogy az mi szőlő hegyeinkben szőlő öröksigekért
gj^epün belől való gyümölcsösökért az böcsületes
szőlős embert, kitül a szőlőt, gyümölcsöt perli, mél-
tatlan háborgatja, tetszett azért mi nekünk szőlő
hegyesi bíráknak, hogy ennek utánna az méltatlan
kereskedő ember az adversa pars ellen 12 forintokon
convincáltassék (GazdatörtSzemle 1.172). [Képzésére
nézve vö. Lehr Albert, Budapesti Szemle CXVI.65.]

szőlő-kerülő : [custos vineanim ; weinberghüter].
1694 : Szőlős Ardó falujának szölőkerülőinek hifinek
fonnája (GazdtörtSzemle 1.168). Tartozik akkorbeli
szőlő biró akár melyik esküdtnek vagy szölö kerü-
lőnek igaz igyében mellette fogni és gondját viselni
(uo. 172).

szőlő-kötözés : [ligatio vitis ; das reben-binden].
1731 : Szőlőkötözés tájban pedig az bizonyság anyja
nagyon rosszul volt (Reizner : SzegedTört. IV.487).

szőlő-raégye : [limes vineae ; weingartengrenze].
1401 : Vnam vaUem Selewmegye dictam (OL. D. 8650).
1643 : Az hegymesterek minden két holnapban meg-
járják a szőlömegy ékben az gyepüket, ha ki vétekben
találtatik, 4 forinton maradjon (GazdtörtSzemle VI.471).

szőlő-munka : [opera vinearia ; weinbergarbeitj.
1643 : Senki . . . szölő-örökségbül senkit ki ne tilt-
hasson külömben, hanemha a felül való articulusok-
nak nem engedne, avagy bor áráért, szőlő munkáért,
kapáért, hordóért, szölőkhez való eszközökért . . .
avagy adósságáért szőlőjét kötné (GazdtörtSzemle VI.
470).

szőlő-művelés, -mivelés : [vitium cultura ; wein-
bau]. 1564 : Az ki mástul elhagyott puszta házba
száll, annak két esztendeig való szabadsága legyen
mindenből, szölötn ívelés, szűrés és aratás és széna
takarás munkájátúl megválva (GazdtörtSzemle 1.70).

szőlő-örökség, -öröksig: [heredium vineae; wein-
gartenerbschaft, weingartenbesitz]. 1612: Ö nekie volt
egy szőlő öröksége, mely vagyon az mi Mester völgye
nevű hegyünkön (AdaiZemplvmTört. VI. évf. 182).
Soha ez megh specificaltatot szőlő örökségben, Péter
Deák urunkat . . . megh nem haborittyak (uo.).
1613 1696 : Mivelhogy az mi szegény helyünkben
legfőbb és kiváltképpen való töi"vények az szőlő-
ürökségek felől szolgáltatnak és gyakortább lesznek,
ha ki szölőörökséget vérségére vagy pénzére akar
keresni és perelni^- tehát szt. Gergely pápa nap előtt
tilalomba és ugyanezen nap előtt való valamely tör-
vénynapra idézetbe is tegyen (GazdtörtSzemle Vn.406).
1643 : Senki, sem földesúr, sem egyéb ember szőlő-
-örökségbül senkit ki ne tilthasson külömben, hanemha
[stb.] (uo. VI.470). Valaki szőlö-örökséget elad és val-
lást tészen az hegység előtt és az valláskor meg-
mondják a hegymesterek, hogy az szőlőörökség pénzre
költ, és igj^ felvallják, azki itt közel való, tizenötöd nap
ellene mondhat (uo.). 1653 : Somogyi Gergely, mol-
nár aliter Németh János Kesztelen lakozók és többen
diasi és vonyárcsi földön szőlő örökséget biró helség-
beli emberek [stb.] (uo. 1^30). Valaki szolé örökséget
vészen, ezek előtt vallja föl Diason á Diasit, Vonyár-
cson a vonyárcsi határban való szőlőket (uo. 31).
1694 : Az ki az felül megnevezett Szőlős Ardó nevű
hegyen levő szőlők közül szőlő örökséget vészen vagy
venne vagy szilvást vagy pallagot, akár mi legyen,
az ki az gyepün belől vagyon, annak áldomását
tartozik mind az adó és mind az vevő fél egy forint-
tal akkorbeli szőlő bíráknak esküttivel egyetemben
fizetni avagy adni (uo. 1.170). Gyakorta történik, hogy"
az mi szőlő hegj^einkben szölö öröksigekért gy^epün

941

SZOLOCSKE— SZOLOS

SZÓM— SZŐNYEG

942

belől való gyümölcsösökért az böcsületes szőlős em-
bert, kitül a szőlőt, gyümölcsöt perli, méltatlan hábor-
gatja (uo. 172).

szőlő-pénz : 1500 : Zeivlewpenz de promontorio
Semptlie (OL. D. 34994\

szőlő-út : fvia in colle vineario ; fahrweg im wein-
berge]. 1653: Valaki szekerével és marhájával az
szőlő utak mellett, az utón belül kárt teszen az
szőUöben, annak bírsága íl. 4 az urnák és az káros
embernek kárát fizesse meg (GazdtörtSzemle I-.8o).

SZOLOCSEE : vinea parvula ; kleiner weingarten
NySz. («szöllöcske» a.) 1564: Az mi az szigényeket
illeti kik elfogyatkozván helységeket letették, földök
szántását elhatták, csak ki szölőcskéje ki keze munkája
után teneg [stb.] (GazdtörtSzemle 1.70). 1613/1696:
Az ö helyekben adnak szóval vagy nevezettel valamely
szŐlőcskét, avagy szántóföldet cserében (uo. VII.409).
1696 : Tárnán az Horkan szomszédságb. vettem egy
kis szŐlőcskét fl. 44 (AdalZemplvmTört. IV. évf. 243).

SZOLOS, szélős, szőlés, szőUős : vites et uvas
habens ; was weinstöcke und trauben hat NySz.
(«szöllös» a.), [vineam habens"; weingarten habend].
1075/1217 : Postea dedi uillam, que uocatiu- sceulleiis,
ubi dedi uinitores et XV. uineas (Knauz: Garanm-
Apáts. 25). 1168 : Dedi eciam vineam unam in uilla
Scevlevs (Pannh. 51/N). 1171 : Deinde protelatur ad
montem qui uocatur Scelves [«így» Szám. jegyz.] mogos
(uo. 27/Mm). 1210 : De uinitoribus istos Buda Dúca
cum una uinea in Sceuleus et in uilla que uocatur
Sucorou (uo. 5/F). In secundo predio eius quod uocatur
Sceuleus (uo.). 1211 ; In uiUa Zeuleus ultra Bókon
(Pannh. Tih. 1/5). In uilla Zeuleus iuxta Balatin duo
uinitores sünt ecclesie Buges Theke filius Donus (uo.).
In uilla Zeleus (uo.). [Udvornici] Sornuk Simirek Hodus
Fenke Thompa Zeuleus Reke Toppá (uo.). 1214 :
Terram vdwornicomm Zeuleus nomine (OL. D. 69).
1221 : In terra SccIcms II seruos videlicet Micou Ven-
cir cum uineis (Pannh. 4/B). 1226 : Uilla de Sceleus
(uo. 18/T). Villám Sceuleus (uo. 31/P). 1229 : In villa
Sumberem Megér Seuleus Told (Pannh. Lib. Rub.
24—34. 1. 20. sz.l 1230 : Terram Ekud Inad Sceuleus
(HazaiOkm. VI. 25). 1243/1354: Inde descendendo ad
RjTjpam Zeuleusheruk (OL. D. 260}. 1244: Ten-am
suam in villa Sceuleus existentem (Körmend III/2,
Szőlős 1). 1247 : Usque ad villám Zevleus (Múz.
Forgách). 1249 : Usque villám Zevleus (uo.). 1252 :
In xiillis Ech Sceuleus [«Györ mellett» Szám. jegyz.]
(OL. D. 369). Quorum vinitorum nomina hec sünt
In villa Sceuleus Crachim Hothus Heymus Heuse
Wetheu Aarud Feltheu (uo.). 1265 : Conterminatiu-
cum terra Zeuleus (uo. 595). 1270 : De villa Bezprem-
zeleuse (Pannh. Tih. 17/1). 1287: Possessiones Sceleus-
teluk Ilsua Sutkfolua (Körmend, Korlátkö-Appon.
11/563). 1292 : Villám Zeuleus iuxta fluuium Gyunges
in Comitatu Castriferrey existentem (Múz. Békássy).
1300 : Vineam suam ereditariam in quantitate vnius
iugeris in territorio ville Sceuleus (Múz. Jankowich).
1309 : In eadem uilla Sceleus (Veszpr. 13, Szőlős,
Zala m.). 1327 : Possessionum Sceleus Poloznuk
Chopok et Wrs (Veszpr. 2, Ábrahám). 1332 : Inter
terram Zumbathel et Kiszeuleus (Múz. Békássy). 1348 :
In quodam alio viculo populoso ZeííZewsvlcha vocato
(OL. D. 4017). 1358 : Possessionum et porcionum
possessionariarum scilicet Barand Keueaza Cheus
Chour Zeules Gelemyr Zeules Arach Fued Keek
Zeules Pechei (Pannh. Tih. 1/17). 1359 : Possessionem
suam Zeideus uocatara in comitatu Chanadiensi habi-
tam (OL. D. 4865". 1367: Metas terreas antiquas
Zeuleushatar vocatas (uo. 5604). 1367/1384 : Duas
metas antiquas terreas Zewlrush-dtar vocatas (uo. 7054).
1378 : In portu ticie Zewlewsrew nuncupato (uo. 26506).

Possessionem Zeuleus alio nomine Viragusberk (Múz.).
1383 : In terra iSceMietískelethy dicta (Múz., «Csopak»
Szám. jegyz.). 1389 : Villás vdwarnicales duas Zewleus
(Körmend III/3, Atád 19). 1401 : Penes monticulum
Zeleush.eg vocatum (Múz. Kállay). 1418 : Villis Fyred
Keek Kwesd Odwary Arach Apathy Assofw Ermenes
Zewles Kyspechel et Wassol vocatis (Veszpr. 2, Arács).
1447 : Predium Dohogozewlews appellatum (Veszpr. 10,
Liter). 1453: Georgius Zewlews (OL. D. 14661, az
első e a tv fölé van irva az eredetiben, de nyilván
csak betoldásaképpen a kifelejtett betűnek). 1475:
Kjszevlevs, hn. (Lelesz Acta 85; 1). 1478 : Ad predium
ipsorum actorum Zewlewstiielek vocatum (uo. 88/2).
1599 : Minden Kassai szőllős ember, borából kilentzed-
del tartozik a Prédikátornak (CanonVisit. 148). 1643:
Senki szőlős ember a földesurak híre nélkül és aka-
ratjok ellen szőlei lábját, vagy gyepűit küllebb ne
csinálja (GazdtörtSzemle VI.469). 1653 : Ezek [a meg-
nevezettek] előtt törvénye minden szőlős embereknek,
akár nemes, akár vitézlő, akár paraszt renden levők
lesznek az szőlők dolgában (uo. I-.31). Ezen hegy-
mestereknek minden szőlős ember egy pint musttal
tartozik, az kik kilenczedet adnak (uo. 33). 1694 :
Szőlős Ardó falujának szőlőkerülöinek hitinek formája
(uo. 1.168). [Szárm. : 1638 : Szőlőske fele kett ortovan
szel föld (OL. UC. 2/34).]

szőlős-kert : vinea ; weingarten NySz. 1243/1354 ;
Descendit ad vallem Sceuleuskerth dictam (OL. D. 260).
1619 : Egy nagy lugasos zeőleős kert (OL. UC. 4/24).
1695 : Szürüskertekböl csinált szőlőskertek (Gazdtört-
Szemle IX.15). 1726 : A nemes Városban kicsinnek
s nagynak iteratis vicibus háromszor meghirdettetett,
hogy valakinek tetszik, menjen ki, és kevés salariu-
mért szőlős kertet osztanak (uo. 111.91).

SZÖM, 1. öreg-szémű.

SZÖMÉLY, 1. neraés-szémély.

SZÖMÖRCE, szémérce: rhus CzF., rhus cotinus
MTsz. : sumach, farberbaum BM. 1282 : Ibi est arbor
Zemerche [így] uocata (Akad. 1/32, 1. HazaiOkm.
VI. 276, más olvasattal).

SZÖMÖRCÉS, szémércés : [rhoibus copiosus ;
reich an fárberbaumen]. 1360 : In quodam monte
Zemercesmal wlgariter nominato (Körmend 1II/2, Örs
18i. 1376 : In monte Zemerchesmal vocato (Körmend
ni/2, Örs 23).

SZÖMÖRCSÖK-GOMBA, szémércsék-: [phal-
las ; morchel, maurache]. 1544 : Vöttem zemerczck
gombát (OL. Nád. 41). [Vö. szömörcsök NySz. MTsz.]

SZÖMÖRCSÖK-IiÉ : jus phallorum esculento-
rum ; morchelsauce NySz. 1549 : Egh fel boryut net-
tem első tal eteknek kyt zomorcok leuel foztenek
(OL. Nád. 49).

SZŐNYEG, szényeg, szények, szölnyeg,
szűnyeg : tapes, tapetum, triclinaria ; teppich NySz.
1448 : Trés cortenas grecales in wlgo zenek (OL. D.
14134). 1509 : Emimus duo zenyegh (uo. 25511).
1516 : Negh wy zewni/egh (uo. 26367, 1. Zolnai : Nyelv-
eml. 206). 1519 : Vnum Zewnyeg autem magnum
(Lelesz Acta 125/62). 1522: Lego ecclesie Sancte
crucis vnum wlgo Zwnck et duo Carpith (Körmend,
V/5, Batthyán 79). 1544: Nygh zekeres Lu. Keet
feier zönigh [így?] (AdalZemplvmTört. V. évf. 276).
1549 : Dedimus thapete wlgo Zwncgh (Múz. Kisfaludy).
1565 : Vagion hat veres zeölnyeg . . ■ Vagion nioltz
feier zeölnyeg (AdalZemplvmTört. V. évf. 312). 1671 :
Tapetes Turcici vulgo skarlat~M»;/t'(/ (KPénzügymLt.
Hungarica). [Vö. posztó-szőnyeg.]

943

SZŐR— SZÖVÉS

SZOVO— SZÚNYOG

944

SZÖ-PÉNZ • [9]. 1524 : Ckca festum resurreccionis
domini omnes insimul tenentur soluere pecunias wlgo
zZ7en%gY], cruciferosXXX (OL. D. 37006, «Oppi-
dum Nempíhy» a., 110. l, «Zala m.» Szám. jegyz.)
Summa pecuniarum zewpenz [igy] vocatamm facit
cruciferos XXX (uo., «Nempty» a., 1(9. 1.).

SZÖE,, vö. közép-szérű.

SZŐR, vö. cáp-szőr, daru-, tamu-, patkány-,
seregély-, vad-, vas-, vércse-szoru.

szőr-ín : [tomex e pUis facta ; haarschmir] 1588 :
Halót wett Ahoz walo zór inat Faggas kötelet (OL.
Nád. 41). Halóhoz pólyának walo gyoplot es zor
inat (uc). [Vö. háló-ín NySz.]

szőr-selyem: 1643: Taczli, ki s^or selyembül
csinált csipkébül, ki réz veszszőre par Nro 12 (Kad-
vánszky : Családélet 11.286). Szőr selyemből kotott
sürö fodrocska Nro 8 (uo.). 1651: Három fejer csipke
gallér 4-dik fekete. Egy hólyagos pántlikás gaUer,
kettő támasztó [vö. «támasztó-galler» ^ySz.]. Egy rez
vesszös gallér. Egy spanyor fekete szór selyemmel
varrott gallér (uo. 314).

szőr -tarisznya, -taniszra: saccus ex pUis factus;
haaitornister NySz. 1544 : Vöttem tiz szőr ^amzrat
(OL. Nád. 41). 1546 : Hydeugel [így] haló Zenth Fal
napian Nag Benedeknek attam Zór tamszrat UL.
Nád. Számad. b). 1547 : -S'^ÓV tarisznat küenczet (OL.
Nád. 48).

szőr-zsinór : [funiculus e pilis tortus ; haarschnur].
1635 : Egy török szörzsinúr-ö\, hajszín (Mihalik :
KassaÖtvTört. 223).

SZŐRÉS, 1. szőrös.

SZÖRNYÖ, 1. szörnyű.

SZÖRNYŰ, szérnyő, szörnyő: teter, trux,
truculentus, atrox, dirus, immanis, terrificus : grausam,
abscheulich NySz. 1422 : Anthonius Zernew (OL. D.
11283) 1439 : Johanne Szeivrnyic (uo. 28978). 1470 :
Petro Zernyeiü (Múz. KáUay). 1479: Petro Zewr-
nyeiv (uo.-).

SZÖRNYŰKÖDIK: horreo, horresco; sich
entsetzen NySz. («szöm\iílködik» a.). 1729 : Más sok
rendbéli számtalan iszonyú gonoszságokat az első
három esztendökttíl, az második pedig tizenhárom
esztendökttíl fogvást végben vinni nem szörnyűködtek,
az pokolbeli sátánnak híven szolgálni (Reizner : Szeged-
Tört. 1V.463).

SZŐRÖS, szőrés : püosus ; haarig NySz. 1330 :
Nicolai dicti Zeí^ms (Veszpr. 107, Köveskál 2). 1335:
Homo vester Zeurus predictus (AnjouOkm. 111.188).
1357 : Petrum dictum Zeurus (ZalaOkl 1.576). 1360 :
Pethew dictus Zeurus (Múz.). 1365 : iMartinus filius
Zeurus (Lelesz Acta 3/22). 1368 : Stephanus dictus
Zeurus (Múz.). 1401 : Benedictum Zeurus dictum
(ZichyOkm. V.233). 1407: Stephanus Zeures (Múz.
Máriássv). 1410 : Johannis dicti Zcwrcs (Múz. Kapy).
1422 : johannis dicti Zewrus (Múz.). 1428 : Georgius
Zeu-res (OL. D. i:'.508). 1434: Petro Zewres (uo. 12645).
1436 : Petro Zewres (uo. 12852). 1452 : Nicolao Zcvres
(Múz. Kállay). 1469 : Stephani Zewres (Lelesz Acta
80/44). 1483 : Blasium Zevres (Lelesz Bercs. X.12).
1496 : Barnába Zeu-reu:s (OL. D. 20476). 1602 : Szö-
res Boldizsár (SzékelyOkl. V.288). 1603 : Bartholemeus
Szőrös (uo. 266).

SZÖVÉS, vö. vászon-szövés.

szövés-gomb: [malleolus textüis], orbiculus tex-
tilis; gev?ebter knopf NySz. 1635: Gombkötő céh.
Elsőben- is nro 12 bokor szövés gombra a ki arany-
nyal vagy ezüsttel és selyemmel virágosán duplán
vagyon szőve megyén rá 4 lat selyem (GazdtörtSzemle
VIII.477). 12 bokor tiszta selyemből való szövés gombra
megyén kuser selyem 6 lat p. 6 f. — Nro 12 török
selyemből szővésgombot a kire megyén 7 lat per 5 f.
50 d. (uo.).

SZÖVŐ, szévé : textor ; weber NySz. (2. jel.)
1415 : Stephani Zeive (Körmend 1/9, Óvár 10). 1478 :
Anthonium Zeive (Körmend, Heim 590). [Vö. szita-
szövő.]

SZTANISZLÓ, 1. Szaniszló.

SZTRÉNGA, 1. észtrénga.

SZTRONGA, 1. észtrénga.

SZTRUBICA, 1. sztrubnioa.

SZTRUBNICA, sztrubica: «species bombar-
darum, idein ac offuiza» Bartal («strubnicha» a.) ; j
[haubitze]. 1491: Bambarda [így] 1 Tarazk V. Ztrub- ^
nicza [így] V (OL. D. 26051). 1494: Strubnichas [latinul
ragozva] sex et pixides et alia Ingenia (Engel: Gesch-
UügrReichs 1.59). 1510 k. : Item vna Strubycza [így]
cuprea simüiter ante ipsam Turrim (OL. D. 26235,
várban, hadi eszközök közt). 1511 : Duo Ingenia enea
ad frangendas hostium acies valencia, unum scilicet
Trazk et vnum Ztrwbycza sermone wulgari nuncupata
(Archív des Vereines für siebenbürgische Landeskunde.
Neue Folge, IV/3. 75—76). 1520 k. .Zakalos. Tharazk.
Ztrtibnicza (Forrás '?). [Vö. még ztrwbycza Bartal. Meg-
honosúlt szó volt-e ?]

SZÚCA : lancea, hasta ; lanze NySz. («C8Úcsa» a.).
1487 : Peruenissent ad quendam altum montem ma-
gnum Wolahice Dalwlzwlycze hungarice verő Zwcza-
hegye (OL. D. 37066, «Offenbánya» Szám. jegyz.). .
[Vö. csúcsa.] I

SZÚCÁS. szulcás : [lanceam habens ; lanze ha- [
bendj. 1388 : Blasii dicti Zulehas (Múz. Kállay). 1394 :
Blasio Zulehas (Lelesz Acta 21/3). 1427 : Johannes
Zuchas (Múz. Kállay). 1462 : Gregorius Zívchas (Lelesz
Acta 73/59). 1469 : Johannis Zuczas (uo. 80/44). [Vö.
csúcsa NySz.] [Vö. csúcsás.]

SZUDAR ? 1. cudar.

SZUKA ? : [canis femina], canis ; hündin NySz.
1229 : Nomina uero íllorum seruoriun sünt hec Cucha
Vnica Forcos Viyalam Zuca [a. m. szuka?] (Pannh.

5/Gg).

SZUKMÁNY?: chimastrum, symballota, gau-
sape ; zottige decke, zottiges kleid NySz. 1384 : In
loco Zwkman [így, a. m. szukmány ?] dicto (OL. D.
7074).

SZULÁK : [palus, stipes, paxillus ; pfahl, pfosten,
pflock]. 1685 : Ezen szin sindelyes, szulákokon álló
(OL. UC. 19/4). Posztó Festő ház'. . . Tornacza szulá-
kokon álló (uo.). [Vö. ctdák CzF. NySz. MTsz. ; szulák
CzF.]

SZULCÁS, 1. szucás.

SZÚNYOG: ciüex, conops; mücke NySz., schnack
PPB. 1230: Villa Zunuq [a. m. szúnyog?] Cyrnic
Boda (Pannh. 32/V). In villa Zunug (\'eszpr. 14, Dec.
Comit. Symig.). 1327 1352 : Ladíslao dicto Zwnyugh
(OL. D. 4244). 1330 1505 : Vadít ad quendam locum
Zwnyog\&'í2i vocatum (uo. 37350). 1331 : Andreas díc-

945

SZUNYOGOS-SZUSZEK

SZUSZÉKOCSKA— SZŰKÖS

946

tus Zunyug (AnjouOkm. 11.530). 1415 : Possessionis
Ztcm/ívgzegh. vocate (OL. D. 27149). 1424 : Cuiusdam
predii Zioni/itgiia.r vocati (Körmend, Korlátkö-Appou.
17/822). 1429 : Michaelis dicti Znnogh (OL. D. 12134).
1430 : Ex parte predii eorum Zivnyicgzegh. nominati
(Lelesz Acta 49/10). 1452 : Predia Zicnyívgzeg et
Krakorewe (OL. D. 30823). [HeljTi. szárm. : 1302 : De
iiilla Zimugd (MonStrig. n.512).]

SZUNYÓ GOS : [culicibus copiosus ; reich an
miieken]. 1302: Quandam terram suam . . . Zunu-
í/tíscliondol uocatam (MonStrig. 11507, vö. HazaiOkm.
Vn.343). 1451: Vallem Zwnyogos (OL. D. 28397).

SZÚR : pungo, jaculo ; stechen NySz. 1466 :
Demetrio Zicrofh (Múz. Kállay).

SZURDÉK, szordok? szurdok, szurduk :

angulus, latebra ; heimliclier winkel NySz. ; a) «kct
magas hegyoldal közötti meredek szoros út, hegy-
szakadék*, b) «mély völgy», c) «két domb közötti
völgy» MTsz. (4 — 6. jel.). 1193 : Inde ad aliam aquam
Zorduc [így, a. m. szurdék?] (OL. D. 27). 12671380:
Ascenditur per locum Znrdukwt vocatum (Wenzel
in.l74i. Ascendendo quoddam zurdiik vei horhag > no.
176). 1275 : Quandam uiam Zurduk uocatam (Múz.
TörtTárs. 4 . 1278 : Inde procedit ad vnum Zurduk
(Kubinyi: MTörtEml. 1.108). 1297: Vallem Zicrduc
uocatimi (HazaiOkm. VL423). 1321 : Possessionis de
Bennjznrduka vocate in comitatu Wywar existentis
(Körmend V/6, Heterogena Miscell. 113). 1338 : Ducit
ad vnum fluuium ZHrdukíe'w (Múz. Rhédey). 1346 :
Possessiones Zuj-dukpjs^ukj et Tenkfeulde vocate
(Múz. Motesiczky). 1347 : Predicta via Deuecher^^Mr-
duka dicta (OL. D. 3909). In quadam valle currendo et
in eadem usque ad Chaba^iírrfííA-azada uocatam (uc).
1356 : Locum valliculosum wlgo Zurduk vocatum(OL. D.
4591, 1. AnjouOkm. VI.436). 1363 : Super terra Komlo-
zurduk vocata (OL. D. 5213). 1368 : Valle Chahazurduka
vocata (uo. 565S). 1383 : Flectitur ad partém septem-
trionalem ad Kysded^H/xZid- dictum (Múz.). 1419
Quedam vallis wlgo Zurduk (OL. D. 10789). 1430
Cuiusdam magni fossati wlgo kechke^u-nfifA; vocat
(uo. 12298). Versus locum Malum^»rdHA- vocatum
(Pannh. 11/B). 1446 : Ad quandam magnam viam
Zwrdok vocatam (OL. D. 14004). 1467 : Venissent
ad Lygethfee qui wlgo 'H.ozzxzvrdok vocaretur (Lelesz
Met.Bereg 21). 1487 : Peruenissent ad quoddam
paruum Zwrdok (OL. D. 19381). 1601: Szurdok György
(SzékelyOkl. V.172). Szurdok Benedek (uo.).

SZURDOK, 1. szurdék.

SZURDUK, L szurdék.

SZURKOS: a) piceus ; pechig, harzig; b) sordi-
dus, squalidus; schmutzig NySz. 1075/1217: Per siluam
huntiensem, que hungarice surkuscheT [a. m. szurkos ?J
uocatur (Knauz : GaranmApáts. 25.1358: Per siluam
Hontensem, que Hungarice Surkoscher vocatur (uo.
23). 1505: Mathias Zwrkos (Múz. Soós). 1601 : Szurkos
György (SzékelyOkl. V.172). 1602 : Szurkos György
(uo. 187).

SZUROK: resina, pix, gummi juniperi; pech NySz.
1469 : Paulus Zwrok (Lelesz Acta 80/5í). 1548 : Thwnna
zwrok (OL. UC. 99/7). [Vö. fenyő-szurok.]

SZUSZÉK, szuszok : cumera ; getreidekasten
NySz. 1510 k. : Triticum cum vno Zwzek (OL. D.
26235). 1558: Scrinia Ztvzek (OL. L. Hl. 16. 17). 1596:
Tatárkát egi szuszekban (uo.). 1620 : Vagion egi
szuszokban [így] Liszt Cub: 51 Va Vagion Második szu-
szokban [így még sokszor] szab Cub: 50 (OL. UC. 15/9).
1634 : Az szuszeknak három rekesze (uo. 21/3). Egy
szuszek: kiheo az vámbuzát szedik (uo., «malomban»
Szám. jegyz.). 1683 : Hoszu szuszek belől ket sza-

Magyar Oklevél-Szótár.

kasztya, kinek is egyikében búza vagyon (uo. 3/32).
[Vö. lisztes-szuszék.j

SZUSZÉKOCSKA, szussíkooska : [cumera
parva ; kleiner getreidekasten]. 1634 : Egi fedeletlen
Szuszikoczka (OL. UC. 21/3/.

SZUSZÍKOCSKA, 1. szuszékocska.

SZUSZOK, 1. szuszék.

SZÚTYONGAT, vö. szatyongat.

SZUVAT ? : a) «megszáradt v. megégett sártapasz-
darab, a mely levált v. leváló-félben van, v. a melyet
levertek»; b) «kéményben levő korom»; c) «göröngy»;
d) «törmelék, szemét» ; e) «polyva» MTsz. 1337/1414:
Johannis dicti Ziíííaí [a. m. szuvat v. zuvat ?] (OL. D.
3089). 1337/1367 : Circa angulum domus Johanuis
dicti Zuuat (SztárayOkl. I. 150).

SZÚ, L 1. sző.

SZŰBELI, 1. szívbeli.

SZŰCS, szőcs, szőlcs : pellio, pellifex ; kirsch-
ner NySz. [kürschner]. 1327 : Vnam piscinam Zooch-
fertey [vö. Szűcs, hn. CzF.] vocatam (OL. D. 2415,
1. AnjouOkm. 11.279). 1406: Benedicto Zewch ,Veszpr.
10, Palaznak). 1445 : Laurencium Zeirch (Lelesz Acta
55/22). 1453 : Georgio Zewch (OL. D. 30828). 1460 :
Petro Zicch (Lelesz Acta 71/1). 1467 : Ladislaus Ztvcz
(OL. D. 16555). 1469: Georgius Zwch (uo. 32:^65).
1475 : Valentino Zewch (Lelesz Acta 85/22). 1478 :
Matheus Zewlch (OL. D. 18145). Bartholomeus Zewch
(uo.\ Georgium Zewch (Körmend, Heim 590). 1480 ;
Georgio Zewcz OL. D. 18350). 1482 : Laurencio Zewch
(uo. 31975). 1484 : Michaele Zewch (Lelesz Acta 94/1).
Albertus Zewch (Múz. Kállay). 1498 : Paulus Zewch
(uo. . 1503 : Paulus Zeivch (uo.). 1504: Melchior Zeivch
(uo.). 1507: Johsinne Zewch (Lelesz Acta 115/9). 1511 :
De domo Petri Zewcz (Lelesz Prot. II. 109a). 1522 :
Thomas Zwlch (OL. D. 3700 i). Blasius Zwlch (uo.).
1544 : Attam az szöcznek wram subáitól (OL. Nád. 41).
iHelyn. szárm.: 1181: Usque ad ixillam seuched (OL.
D. 22).]

szűcs-legény : [socius pellionis ; küi-schnergesell].
1559 : Az züc legén yde hozta (OL. Nád. 49).

SZÜGY-ELŐ, szigy-elé, -elő : antüena, pec-
torale, averta ; brustriemeu NySz. 1462 : Vnum Zyge-
lew contextum wlgo Zewth (Múz. Kállay). 1490 :
Farmentring; Zygheleiv (OL. D. 26048). 1524: Zygh-
ele et farmentrjTigh (uo. 26324). 1532 : Hat zy, fek
emle, hermec zy, zygelw (OL. Nád. 49). 1539 : Zige-
lew argenteam aureatam (Múz. Kisfaludy). 1544 : Ket
zygy elewket (OL. Nád. 40).

SZŰKÉLKÉDIK, 1. szűkölködik.

SZŰKÖL, vö. megszűkül.

SZŰKÖLKÖDIK, szűkélkédik : egeo, indlgeo,
careo ; mangeln, bedürfen NySz. 1597 : Az szoba
heyazattia szűkölködik födél nekwl (OL. UC. 101/3).
1609 : Mingyárt vocatioia lenne kdnek, mihelt az
kegyelmed ielen létet megh értenek azok az helyek
az kik legh inkáb szükelkednek az kegyelmed szol-
galattya nekwl (MA. NLI. 318, eredetije szerint).

SZŰKÖS, szikes : 1) indigus ; bedürftig NySz.
1483 : Gregorio Zykes (Múz. Forgách). 1597 : Az zeo-
leo boitas es ganey nekwl szivköfi (OL. UC. lul/3).
II 2) necessarius ; notwendig NySz. 1544 : Az my
uram konyhayara zykes uolt myndenektől (OL. Nád.
40). 1572' Aa my uram konhayara zykes uolt (uo.).

60

947

SZÜKSÉG-HELY— SZŰR

SZÜRETÉZ— SZVADOS

948

SZŰKSÉG-HELY : [sella familiarica, locus sor-
didus] ; appartement, abort, closett, privet BM. 1638 :
Ezen házban egy szüksegh hely, melynek igen reghi
0 deszka aitaia (OL. UC. 2 34). Szüksegh hely vagi
kamora szék No 8 (uo.)-

SZÜKSÉGTELEN, szüksígtelen : non neces-
sarius, supervacaneus, superfluus Sí. ; unnöthig BM.
1752 : Holmi szüksígtelen öpöletekre [így a kézirat
mindkét példányában] mindazonáltal jóra való fa ne
engettessik (GazdtörtSzemle VI.138, eredetije szerint).

SZÜKSÍGTELEN, 1. szükségtelen.

SZŰKÜL, vö. megszűkül.

SZÜK-VOLTA: inopia ; niangel NySz. (2. jel).
1608 : De zick volta vagion az tanito rendnek. Es
feokeppen Scholaban tanítóknak MA. NLI. 253,
eredetije szerint).

SZÜL ? 1. sün.

SZÜLE, szilé, szilé : parens, genitrix ; eltem
NySz. (1. jel.). 1483 : Martinas Zyle (OL. D. 18887).
1488 k. : ypc hallá az soth monda [Máriának] En édes
süem aniam, meg santulth [a ló] merth lába ky
mariultht (Bagonyai ráolvasás, 1. ZoLnai : Nj^elveml.
153). [Vö. agg-szüle.]

SZÜN, 1. 1. szín.

SZŰNIK, vö. elszűnik.

SZŰNYEG, 1. szőnyeg.

SZŰR, 1. szir.

SZÚR, szír : gaunacum, mastruca, gausape, laena,
gausapina penula; zottiges kleid, oberkleid, oberrock
NySz. ; [pannus vilis ; grobes tuchj. 1528 : Pannum
griseum zywr dictum (OL. L. 111.16. 17). 1545 : Eg
twrba. Eg ponwa Eg öreg zyr sak (ÓL. Nád. 49).
Eg taniszranak ualo szőrt (uo. 42). 1551 ; Kylenc weg
zwr (uo. 41). 1588: Keth wegh zwrt (uo.). Wett ket
weg Zivrt (uo.). 1597 : Egy vegh zéicrthid (OL. UC.
12/42). [Vö. csapó-, törlÖ-szűr.]

szűr-csapó : [schneider der groben bauemman-
tel]. 1588 : Azon faluban wagion zywr chapo fOL.
UC. 64;35). 1635 : Szűrcsapó céh (GazdtörtSzemle
VIII.482).

szűr-csűha : baeta, tunica, gausapea MA. (1621.
kiad. ; grober mantel NySz. 1611: Szűr csuha, fejér
abadolmány (KomárJk.)."

szűr-köntös : [tunica gausapina ; rock aus gro-
bem tuch]. 1558: ZiL-r köntöst óregh Embernek waloth,
es gyermeknek ahoz képest az menny Ref lezen
benne, azt megh kel Intezny, es adny (OL. D. 37006,
I. GazdtörtSzemle VL137). 1701 : Ispányim : Petróczon
Imre. Elettje. Köntössé . . . Topolljókán : Lukcso.
Elettje. SzürkŐntös Tárnán : Prisztas. Élettje. Szür-
könt. (AdalZemplvmTört. V. évf. 171). 1702: Fulaj-
tárom : Andris köntössé íi. 3. Kuhtám : Sztaniszló I
szürkőntősse (uo. 331). Vinczlérim: Szeutkereszten ;
Kaloszki, Elettje szürkőntősse. Tolcsván : Bakos, kék
dolm. Elettje tt. 11 (uo.).

szűr-müves, -mies : [schneider der groben bauern-
mántelj. 1597 : Poztho methew. Ze^cr myes (OL. UC.

12/42;.

szűr-nadrág : [bracae gausapinae ; hősen aus
grobem tuch]. 1701 : Szfír Dolmánjt Ina.><okra 3. ti. 3.

Szűr Nadrágot 10. fl. 10. Szűr Nadrágot Inassokra
4. fl. 2 (AdalZemplvmTört. V. évf. 235).

szűr-pokróc, -pakróc : [stragulum gausapinum ;
decke aus grobem tuch]. 1544: Nemeez Zeivr jmkroivcz
láznak pafaowcz (OL. Nád. Számad. b).

szűr-posztó : [pannus vilis ; grobes tuch]. 1669 :
Szürposztónak singit, kinek szélessége egy singnyi
48 dénár Darócznak singi, ki szélesebb 60 dénár
Tarka szürposztónak singi 24 dénár (GazdtörtSzemle
1.94). 1702 : Nem számlálván hozzá Szűrposztókat :
Csizmákat arendákból (AdalZemplvmTört. VI. évf. 46).

szűr-szabó : braccarius, gausapifex NySz. ; [schnei-
der der groben bauernmantel]. 1570 : Nicolaus Zywr-
zabo (OL. UC. 18/23).

SZÜRETÉZ : vindemio ; wein lesen NySz. 1700:
Az régi boldog üdöben az szőlők terméseit az szü-
reti dézmáláskor törkölyül szokták behozni az szii-
retező emberek (GazdtörtSzemle VII.404).

SZÜRETÉZÉS: [vindemia; das weinlesen]. 1700:
Háboruságos esztendők következvén, kikben az szü-
retezés alkakaatosságit az elötteni mód szerint vég-
hez nem vihetvén [stb.j (GazdtörtSzemle VII.405).

SZÜRETI : vindemialis, vindemiatorius ; zur weia-
lese gehörig NySz. 1700 : Mikor jó szüreti üdö szo-
kott járni, az gazda kenyerén levő szedőnek dénár 6,
az maga kenyerén levőnek pedig dénár 15 fizetöd-
gyék (GazdtörtSzemle 1.85).

SZŰRI-TIK, 1. szérű-tyúk.

SZÜRKE, szirke : leucophaeus, fuscus ; braun,
dunkelschwarz NySz. 1480 : Johanne Zyrke (OL. D.
18313). 1531 : Purpian pa.sytz^^^l Purpian zwrke (OL.
Nád. 43). 1538 : Una vestis ad equitandum de pwrpiano
colore zcicrke, item duae swbj'czae simpUces altéra
de scarlato, et altéra de panno pwrpyano zeurke
(TörtTár 1888. évf. 570). 1539 : Supica purpian zurke
(OL. Nád. 48). 1542 : Supycza de panno purpian szyrke
(uo. 40). 1550 : De panno purpian coloris szvrke (uo.
42). [Vö. fehér-, kék-, vércse-szürke.]

szürke -páva : 1553 : Heth darw Hath zyrke
paiva (OL. UC. 96 3 j. 1567 : Zwrke pawa es feyer
pawa tizenkettő (OL. GyfLünb. 7).

SZÜRKÉS : cinereus NySz. ; [graulich]. 1483 :
Thomas Zicrkes [«így» Szám. jegyz.] (OL. D. 18887).

SZŰRŐ, vö. lé-szűrő'.

szűrő-szita : colum ; sichtsieb NySz., ein sieb
zum seüien, das íUtrirsieb BM. 1582 : Colatorium
wlgo zwreozytha (OL. UC. 77/17).

SZŰRŰ, 1. szérű-hely, -kert, -tyúk.

SZŰRŰS-KERT, 1. szérűskert.

SZŰZ, szíz: a) virgo; jungfrau; b) castus ; keusch;
NySz. (1. 3. jel.). 1338 : Michaelem dictum Bunrzyz
[a. m. sztíz ?] seruientem .suum (Múz.). 1438 : Penes
metam Kwbulkwth alio nomine Zwzkwth [a. m. szűz '?]
appellatam (Pannh. 64 Pp). 1470 : Andrea Zicz [a. m.
szűz V. zúz ?! (Lelesz Acta 81/19). 1522 : Demetrius
Zyz (OL. D. 37004).

SZŰZ-MÁRIA-TÁNCA : [?]. 1737 : Azon nap
Rugónál volt és az Rugó szűz Mária tánczára hítta,
de nem ment az tánczra (Reizner: SzegedTört. IV.525\

SZVADOS, L szavatos.

-O-^-

T.

TABAK : «timár, a ki juh- és kecskebörböl fehér
kutyaszarral és szömörcével kordoványt, szattyánt és
irhabört gyárt* MTsz. (1. jel.); [coriarius]; gerberBM.
1735 : Tabakok [árszabása]. Egy kötés festett szaty-
tyánnak a java, melyben nr. 10 vagyon . . . Egy pár
juhböriiek készítésétől festve [stb.] (GazdtörtSzemle
III.342).

TÁBID, 1 tábit.

TABIT, tábid : sericum undulatum; gewassertes
zeug NySz. 1503: Athlacz. Thabyth (OL. D. 21212).
1509 : Trés tunicas vnam de thabyth aliam de che-
meleth etterciam de Raach kamoka (uo. 21965V 1512 :
Vnam Subám ex pellibus variolinis dorsinis tectam
cum Tabith crocei coloris (uo. 30075). 1516 : Egh
zewld Thahyd zoknya (uo. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml.
205). 1524 : Véstem simplicem ex Thabit nigro íMúz.
Kállay).

TÁBLA : 1) tabula ; tafel NySz. (1. jel.) 1463 :
Vincencio Thabla (OL. D. 15877). 1638: Egy vagdaló
kis tábla {Oh. ÜC. 2/34). 1731 : Az zsolnai posztósoktól.
kiknek sátorok van [vásárpénz] d. 48., akik pedig
csak táblán árúinak d. 12 (GazdtörtSzemle VII.89).
II 2) tabula, lamina, pars; platté, stück NySz. (4. jel.)
1560 : Eg tábla zápon (OL. Nád. 49). 1567 : Vagyon
feyer on tj- zenhat tábla (OL. GyfLimb. 7). 1597: Bathok
tábla 2 (OL. UC. 101/3). 1635 : Szintén úgy adtuk az
előtt is [a szíjerszényt] mikor a szíjaknak tábláját
vettük per 5 d. most veszik per 12 d. (Gazdtört-
Szemle VIII.481). II 3) area; grundflache, gartenbeet
NySz. (6. jel.), das féld, der acker BM. 1566 : Az
törwen fanal egy tábla föld wagyon (OL. Nád. 49).
II 4) [foricula ; fensterladen]. 1597 : Az ablakoknak egi
tábla hía vagion (OL. UC. 101/3). [Vö. nyitó-, os-,
szakács-, szakasztó-, számvetó'-tábla.]

tábla-ón : [lamina plumbi ; plattenblei]. 1548 :
Thabla on. Keltew ou (OL. UC. 99/7).

tábla-szappan: [lamina saponis; tafelseife]. 1669 :
Egy fenék tnblaszappan 1 frt 20 dénár (Gazdtört-
Szemle 1.90).

TÁBLÁCSKA: [areola ; gartenbeetchen]. 1597:
Egj kis tablaczkaban wltetet Saffran (OL. UC. 101/3).
[Vö. NySz. más jel.] [Vö. szakács-táblácska.]

TÁBLÁS : tabuiaris, tabulatus SL; [getafelt|.1637 :
Menyezeti [a háznak] tablas kopías (OL. UC. 14/43).
Az menyezeti [a háznak] tábláson, kópiáson chinalt,
festekes (uo.). Felseö rend hazak ... Az palotának
menyezeti iratos tablas képes (uo.). Menyezeti [a
pitvarnak] festett kopías formára, tábláson chinalt
(uc). [Vö. NySz. CzF.l

TÁBOR : castra ; lager NySz. 1490 : Sagitte balí-
starum pulcre xj Sagitte balistarum thabor [itt, úgy
látszik, melléknévi értelmű] cum vasculis xv (OL. D.
26048). 1514 : NaghT/ia&or, hn. (Múz.). 1597 : Tábor-
ban való vas kemencze (OL. UC. 101/3).

tábor-asztal : [mensa militaris ; feldtisch]. 1576 :
Mensa \'ulgo tábor azthal (OL. UC. 76/17).

táborban való asztal: [c>^]. 1597 : Táborban való
noszolia Táborban való asztal (OL. UC. 101/3).

táborban való nyoszolya, -noszolya : [lectus
militaris ; feldbett]. 1597 : Táborban való noszolia
Táborban való asztal (OL. UC. 101/3).

tábor-szék : [sella castrensis ; feldstuhl]. 1587 :
Forgho taraczk. Thabor zek (OL. UC. 46/74). 1597:
Tábor szék (uo. 77/13). [Vö. tábori-szék.]

TÁBORI-SZÉZ : [sella castrensis ; feldstuhl].
1705 : Tábori ágyat vettem íi. 7.20 Tábori három
szék fl. 3 (AdalZemplvmTört. VI. évf. 333). [Vö.
tábor-szók.]

TÁC: [abgabe, aufschlag]. 1564: Senki táczra [az
eredetiben Szám. jegyz. szerint : «taachra»] boii el
ne vehessen az sziginy embertől erővel. Hanem ha
akarattja volna eladni aggyá úgy mint elathattya,
sőt asszonyom szikségének kívüle tácz [«taach» Szám.
jegyz.] koron is senkinek ne legyen szabadsága az
szeginy embertől az bort erővel elvenni, ha el nem
akarja adni (GazdtörtSzemle 1.76). [Vö. «Datz, Datz,
aufschlag, abgabe, umgeld, gabella, vectígal» Grimm ;
ddtz Schmeller.]

TAPAT ? 1. tafota.

TAFATA, 1. tafota.

TAFFOTA, 1. tafota.

TAFOTA, tafat? tafata, taffota, tafotta:
bombycina multitia, tafetuni; taftet NySz. 1391: Unius
pecíe de Taphata (Múz. Máriássy). 1469 : Quinque
wlnas ostri wlgo Thaphotha (OL. D. 27920). 1471:
Vnum manícale de thafatha (Múz. Forgách). Vnum
manicale wlgo ferys de Thafath [így, olv. tafata ?]
legasset Anne puelle (uo.). 1490 : Particule de tafotha
(OL. D. 26048). 1510: De thaphotha zeld lege dis-
poni (uo. 35774). Tunicam de thaphotha cum phjnn-
bria helgh (uo.). 1516 : Keth Thafota fewal ThjTidewk-
lew Keth Thafota wankos (uo. 26367, 1. Zolnai :
Nyelveml. 205). Egh Thafota fewal Keth Thafota
wankos (uo., 1. Zolnai íd. m. 206). 1528 : Vna vestis
thyndekle thafatha subducta pellibus pegweth (OL.
L. III. 16. 17). 1530 : De thaphotha coloris thewdewk-
lew [így?] (OL. Kolozsm. 106). 1532: T^a/bí/m thyndek-

60*

951

TÁTOTTA— TAKÁCS

TAKÁCSI— TAKAROSAN

952

lew (OL. L. III.16. 17). 1533 : Vitte due Cristopliori

Comitis cum Nadraglikewthew ex thafota (OL. Xád.
49). Vnum Sargha Thafota Korzowagh (uo.). 1545 :
Vnum cyngulum tafotha in fine cum am-eis filis et
Isloogh parata (OL. L. m. 16. 17). 1548 : Wankos hy
ala walo thafota (OL. Nád. 49). Zöldéi tindókló sárga
tafota (uo.). 1553 : Eggy paplan kynek az környéke
vörös tafota az közepy feyer komwka (OL. L. III. 16.
17). 1556 : Eg zederyes barson welom ky alat wr
napian az pap jar wöres taffotawal bellet (OL. Nád.
48). 1581 : Egi pegweth maiból chinalt misemondó
ruha, a mwskwak a miképpen \\áselik, weres tafota
az feoly (OL. L. IH. 16. 17). 1635 : Egy öreg galléros
gránát mentétől tafottaval, avagy kamukával bélelt
1 f. 80. d. (Gazdtörí Szemle VIII.471). Egy vállban
vágott skarlát avagy gránát és angliai mentéről, ha
kamukával vagy tafottaval merőn bélelt 1 f. 40 d.
(uo.). [Vö. dupla-, fél-tafota.]

TAFOTTA, 1. tafota.

TAG : 1) membrum, artus ; gUed NySz. (1. jel.)
1521 : Carnes Boumales ad vnum tagh solui (OL. D.
37179). II 2) corpus; körper NySz. (4. jel.) 1728 : Három-
heti leánykáját a boszorkányok egész tagjában meg-
vesztették : meg is holt beléje (Reizner : SzegedTört.
IV.428). |Vö. város tagja.]

TAGAD : infitior, diffiteor, nego ; laugnen, ver-
neinen NySz. 1211 : In uilla Zamthou isti sünt Jou-
bagiones Borid Prid Thogodou Benseh (Pannh. Tih.
1/5). 1288 : Tagodo et Benedictus, curiales comites
(MonStrig. 11.243). 1309 : Valentini filii Tagadó
(Veszpr. 2, Ábrahám, 1. HazaiOkm. IV.118). 1323 :
Cum terra Thogodouí^xúá^ uulgariter nuncupata (Múz.
Neuhoffer). 1326 : Johannes filius Tagadó (ZichyOkm.
1.286). 1341: Sebastiani filii Thagadou (Múz. Dancs).
1418 : Johannes Thagado (Lelesz Acta 38/55). 1459 :
Anthonium Tliagado ;uo. 70/20).

TÁGÍTÁS: lenimentum ; linderung NySz. (1. jel.).
1717 : Annyira kinzották, és törték [a boszorkány-
asszonyok] Szabó Mihallynét, hogy mint egy három
hétig csak a' kuczikban sem mehetett, sött az ágy-
banis nagy kínnal, és győttrelemmel fekütt, valamíg
tágítást nem tettek rajta (BorsodvmJk. 18. sz. I..556).
Annyira el, győti-őtték [a boszorkányasszonyok] Szabó
Mihallynét," csak a' kuczikban sem me mehetett [igj-]
három hétigís, sött az ágyábanís nagy kínnal fekütt,
valamégh tágítást nem tettek rajta (uo. 558). [Vö.
tágít MTsz.]

TAGLÓ : a) [verberans ; prügeind] ; b) díe flei-
scheraxt zum schlagen des viehes BM. 1461 : Briccio
Thaglo (Lelesz Acta 72/36). 1522: Dionisius Thaglo
(OL. D. 37004). [Vö. tagol NySz. ; tagló CzF.]

TÁJ : vicínia, viciníum, confinium, districtus ; ge-
gend, umgegend NySz. (1. jel.) 1435: Cuiusdam térre
Baczkafayaí/iöi/a appellate (Múz. Ibrányí). 1459 : Ad
facies fenilium ín terrítorio Naghnyarasí/! r/í/a (Lelesz
Bercs. VII.26). In terrítorio Naghnyaras/f///a (Lelesz
Introd. P 22). 1472: Terrarum arabilium Zjlhalmaií/iríí/a
vocatarum (OL. D. 17384). 1522: Ad terras'Bardykwtha-
thaya vocatas (uo. 37354). 1525 : Ad terras arabiles
Baczkafayaí/ifíí/a appellatas (Lelesz Prot. V.268a;.

TÁKA ? : [inhabílis, stipes ; unbehílflich, unbe-
holfen, tölpel]. 1347 : Perueníret ad quendam fontem
Ta/cacuta [így, a. m. táka ?] vocatum (Múz. Kapy).
[Vö. MTsz.]

TAKÁCS: línteo, textor ; weber NySz. 1330:
Salomonís de Thakach (Pannh. 48/Vv). 1360 : Valen-
tínus de Thakach (Múz. >. 1377 : In loco Takachteleke
vocato (Veszpr. 107, Kajár 3). 1383 : Demetrius díctus

takach (ZichyOkm. IV.641). 1402 : Nicolao Thakach
(Veszpr. 10, Palaznak). 1434 : Georgio Thakach (Kör-
mend, Heim 429). 1436 : Valentino Thakach (OL. D.
12852). 1438 : Andrea dícto Thakach (Múz. Békássy).
1449 : Ancheam dictum Thakach (Veszpr. 107, Eger-
szeg 8). 1452: Petrus Thakach (OL. D. 14575). 1453:
Nícolaus Thakach (uo. 36407). 1454 : Jacobum Tha-
kach (Múz. Forgách). 1469 : Kozma Thakach (Körmend
II/9, Míscell. Pethö-Széchy 36). 1478 : Gregorius Tha-
kach (OL. D. 18145). 1499 : Nicolao Thakach (Múz.
Forgách). 1507 : Michaele Thakach (Körmend 1/3,
Hidegkút 50).

takács-rőf, -réf : [ulna textorum ; elle der weber].
1648 : Egy darab vászon, takács réffel tízennégy réf,
fonal az ki gombolyagban vagyon ötvenhat íRad-
vánszky : Családélet 11.299).

TAKÁCSI : [ad textorem pertínens ; zum weber
gehöríg]. 1346 : Salomonís de Thakaachy (Pamih.
Hitel. 23). 1375 : Síephani de Thakachy (Múz.). 1480 :
Cosma de Kapolnasf a A:ac/ií/ (Pannh. 51/Nn). [Vö. CzF.
és Csánki: TörtFöldr. IH.255.]

TAKAR: voIvo, involvo ; wickeln NySz. (1. jel.)
1610 : lm mostis ü-tak egy levelet kgnek hazáiábol,
az kgd Sympatríotai es rokoni, meh'ben taka,rva
vagyon valami költségis kit kgnek onnan Szentzöl
kwldenek (MA. NLI. 338, eredetije szerint). lm énis
kwldök kgnek ót aranyat, kiket ezen levélbe takar-
tam uo. 339). II 2) lego, congero; sammeln NySz.
(2. jel.) 1564: Asszonyom ö nagysága akarja és haggya,
hogy Farkas uram mastan is nagy szorgalmatos gon-
dot visellyen arra, hogy a minél tebb bort vehetne
pinzen, annyit takarjon, hogy asszonyomnak és ő
nagysága gyermekének haszna lehessen belőle és
mind bor Srábúl, mind egyéb jüvedelemböl és keres-
kedésből valami pinzt takarhat asszonyomnak minden
esztendőben felkülgye (GazdtörtSzemle 1.74 — 75).

TAKARÁS :l)subvectiofrumentí,[perceptíofrugum
fructuumque] ; getreidezufuhr NySz. (2.jel.), [einsamm-
lung,das einheimsen]. 1564: Azt is haggya asszonyom ő
nagysága, hogy Farkas uram minden takarásnak, bor-
nak, gabonának és mindennek, azonnal takarása után,
számát ő nagyságának megírja (GazdtörtSzemle 1.75).
1596: Takaráskor a mit szép szóval kérhet, kérjen;
nem hagyják : ki egy kivét, ki kettőt, ki többet ád
(CanonVÍsit. 140). || 2) [-o involvere ; einwickelung ?].
1550: Mel vasculis quatuor Sepj thakaras [a. m. NySz.
1. jel. : «collectío ; sammlüng» "?] portiones sexagínta
octo lOL. UC. 75/40). [Vö. széna takarás.]

TAKARGAT : [parco ; sparen]. 1755 : A mit
férje keres, elvesztegeti, nem takargatja (DebrJk.). [Vö.
NySz. más jel.]

TAKARÍT, vö. be-, el-, föltakarít.

TAKARÓ: 1) frumentator; getreidesammler NySz.
1^3. jel.) 1211: Hü sünt vduomící Nemelh Bochi Chomos
Tomor Deun Zombot Erizeu Buhtuke Thocorou Warou
(Pannh. Tih. 1/5). 1369 : Emerícus díctus Takaró
(Pannh. 49;Ggg). 1405 : Laurencius Takaró (Lelesz
Acta 28/25). 1484 : Georgius Thakaro (OL. D. 18976 .
1495 : Barnába Thakaro (Múz. Forgách). || 2) volva,
velamentum ; decke, hülle NySz. (2. jel.) 1531: Quatuor
thakaro (OL. Nád. 43). [Vö. baj-takaró.]

takaró-oldal, -ódal : 1590 : Thakaro odall az pay-
taban (OL. Nád. 48).

TAKAROSAN: parce ; sparlích NySz. 1712 k. :
Azért mindeneknek előtte az Belső kertnek Varos
uttja felől való kapnia mellet Teglabul Sárral az mi-
nemö Hazat maga fosrh kívánni ollvant kelletik néki

953

TÁKOS-TÁLCSÁS

TALICSKA-TALP

954

hova hamarab Takarosan [a. m. nitide ; nett ? vö.
CzF.] fel állítani s- meszel fel vakoltatni (Gazdtört-
Szemle VII.417, eredetije szerint).

TAKOS ? : «haszontalan, erélytelen, ügyetlen,
élhetetlen, pipogya» MTsz. 1466 : Thoma Thakus [a.
m. tákos?] (KárolyiOkl. 11.378).

TAKSÁS : stipendiarius ; steuerpflichtig NySz.
1668 : Miszaros N. András Taxás [a. m. NySz. sze-
rint?] miszaros (OL. UC. 1/^1). Balogh János Taxás
miszáros (uo.).

TÁL : patina, catinus, paropsis, scutula ; schüssel
NySz. 1449 : Petro dicto Thai (Veszpr. 107, Keek 3).
1544 : Neg tal ost'at hoztak (OL. Nád. 40). Azzu ha-
lat utolsó tal eteknek (uo.). 1546: Rákot öregh tálra
fözny (uo ). Vrbano Thalmoso (uo.). 1549 : Egh fel
boryut nettem első tal eteknek kyt zomorcok leuel
foztenek (uo. 49). 1550 : Eg tok tal on Eg tok talner
on (uo. 45). 1558 : Sajih nomo tal (uo. 49). [Vö.
fa-tál, bolondok-tála, közép-, ólora-, ón-, sásás-,
tormás-, vert-tál.]

tál-gyártó, -jártó: [patinarum seu scutellarum opi-
fex; schüsselmacher]. 1584: Nag Odor Tályarto Myklos
lakoya (OL. UC. 56/33).

tálmosó-fű : hippuris ; kannenkraut, zinnkraut
NySz. 1544 : Vöttem tal mosó fiuet (OL. Nád. 40).

tál-mosogató : [labrum eluacrum; spülfass]. 1638 :
Egy lábas tal mosogató (OL. UC. 2/34).

tál-tok : [theca patinarum ; schüsselfutter]. 1545 :
Az taal tok kolczatol (OL. Nád. 40). 1549 : Eg tal
tok puzta faya cynalasatol (uo.).

tál-törlő: [pannus detersorius; abwischtuch]. 1544:
Vöttem ket tal törlőt (OL. Nád. 41). [Vö. tányér-törlő

NySz.]

TÁLACSKA : scutella, scutula, catillus, catinel-
lus ; kleine schüssel NySz. 1550 : Apró talachkak (OL.
Kolozsm. 50). 1561: Kezep tal. TaZac/i/ía Tanyer (OL.
L. III. 16. 17). 1635 : Tyukmonyhoz kis tálacskát 15
d. (GazdtörtSzeiule VIII.480). [Vö. bokály-, ón-
tálacska.]

TALÁL, vö. mégtalál.

TÁLAS : 1) [patinám habens, patinarum opifex ;
schüssel habend, schüsselmacher]. 1402 : Bogdán Tha-
las (Múz. Becsky). 1409 : Nicolaus Thalas (Múz. Kállay).
1425 : Benedicto Thalas (OL. D. 11712). 1429: Nicolai
dicti Tallas [a. m. tálas v. tollas ?] (Pannh. Tih. 18/1). 1430 :
Nicolaus Tálas (Múz. Kállay). 1440: Nicolao Thalas
(uo.). 1447 : Dorainico Tálas (uo.). Nicölao Thalas (Károlyi-
Okl. 11.253). 1454: Emerico T/taZas (Lelesz Acta 65/60"és
Múz. Becsky). 1459 : Valentinus Tálas (Múz. Kállay).

1468 : Jacobum Thalas (Veszpr. 107, Hajmáskér 3).

1469 : Michaele Tálas (Múz. Kállay). 1470 : Gregorio
Thalas (Lelesz Acta 81/19). 1475 : Nicolao Thalas
(Körmend, Unyom. 112). 1477 : Benedictus Thalas
(Múz. Bethlen). 1499 : Anthonio Thalas (KárolyiOkl.
111.85). 1510 : Michaele Thalas (Veszpr. 3, Biliege).
1598: Thomas Thalas (OL. RDecim. Zempl.). [Vö.
MTsz. 2. jel. I II 2) theca scutellaria; sohüsselrame
[schüsselrahmenj NySz., schüsselbrett, geschirrkastcn
BM. 1590 : Aztal. Zek. Thalas (OL. Nád. 49). 1634 :
Egi eöregh Tálas három contignatioban (OL. UC.
21/3). Eg>' Deszkás Tálas (uo.). 1638 : Egy rósz
hitvan tálas (uo 2/34, «konyhában» Szara, jegyz.).
[Vö. fa-tálas.]

TÁLCSÁS ? : [patellam habens ; schüsselchen
habend]. 1522 : Gregorius Thalczas [a. m. tálcsás ?]
(OL. D. 23675). [Vö. tálcsa NySz.]

TALICSKA, taricska: pabo; schubkarren NySz.
(1. jel.) 1538 : Talyczka (OL. Nád. 48). 1556 : CaiTuce
manuales wlgo tarycka (uo.). Carrucas manuales wlgo
tarycka vocatas (uo. 49). 1588: Asoth. Thalychkath
(uo. 41). [Vö. toló-talicska.j

TALIGA : [pabo], biga, cisium, vectabulum, cur-
rus truncatus [stb.] ; karre NySz. 1493 : Thaligas
paruas emi (EPSz. fol. 31). Paruas thalygas (uo. 86).
1494 : Pro emendis Thalyga ad piscinam (Engel :
GeschUngrReichs 1.153). 1495 : Vna Byga wlgariter
Thalyga (OL. D. 37256). 1516: Ad Thaligas pro
thengel (uo. 26169). 1518 : Ad paruas bigas wlgo
thaliga pro laboracione karyka et thengel dedi ferra syn
was (uo. 26184). 1558 : Három eke wasawal talygayawal
igayawal es mynden zerzamawal eghetembe (OL
Nád. 49). [Vö. toló-taliga.]

taliga-kerék : [rota pabonis ; karrenrad]. 1557 :
Duas rothas talyga kerek vocatas (OL. Nád. 49).
1706 : Egy pár taliga kerek tengelyestül 60 d. Csin
nélkül 48 d. (MTörtTár XVin.266).

taliga-toló, -tolyó : [karrenschieber]. 1643 : Az
Apró művesnek béri, ugy mint az Csiga tekerő Taliga
Tollio, és az kötél tartokra sok haszontalan költseo-h
kéli (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.120). ^

TALIG-AS, talyigás : cisiarius, carrucarius ; kar-
ner [karrner], fuhrmaun NySz. 1452 : Anthonii Thali-
gas (OL. D. 36403). 1469: Simon Thaligas (Múz.
Becsky). 1522 : Thomas Thaligas (OL. D. 37004). Elias
Thaligas (uo.). Ambro[sius] Thaligas (uo.). Relicta
Thaligas (uo.). 1530 : Vno thaligas qui res domini
duxit (OL. Nád. 42). Vno thaligas qui res ex arcé
duxit (uo. 43). 1692 : Orlö taligásnak : búza cub. 8.
disznó nr. 1. báránybőr nr. 8 (GazdtörtSzemle VI.179).
1714 : Talyigás [foglalkozásuév] (uo. IX.23).

TALLAS ? 1. tollas.

TALLÉR : imperialis ; thaler NySz. 1544 : Attam
haz b^rbe kilencz tallért (OL. Nád. 40). Attam úolcz
tallért (uo. 41). 1555 : Három thaler (uo. 48). 1559 :
Egh neged rész tallért (uo. 49). 1562 : Florenos
centum in monetis tallér (Múz. Kisfaludy). 1635 :
Az asszony temetésére vett ki Várady Péter uram az
megírt tallérokból tall. : 30. Mely tallér teszen fl. 54.
Polturák pénzt ugyanakkor fl. 4 (Mihalik : KassaÖtv-
Tört. 224). 1638 : Pénz vagion arannial tallérral szesz-
takkal dutka es poIturak'^(OL. UC. 2/34).

TÁLNAK, 1. tálnok.

TÁLNOK, tálnak: dapifer; truchsess NySz.
1654 : Komornyk Urnák Konyha Mester Urnák . . .
Egi Talnoknak (OL. GyfLimb. 17). 1662 : Konyha
Mester. Pap Mihály Uramnak Liba Álba 2 . . . Tál-
nak. Tárcsái Joseffnek . . . Etek fogok [stb.] (uo.).

TÁLNYÉR, 1. tányér.
TÁLNYÍR, 1. tányér.

TALP: solea; sohle NySz. (3 jel.) 1532: Coreum
talp pro sotular (OL. Nád. 49). [Vö. szán-talp.]

talp-bó'r, -bér : solea ; sohlenleder NySz. 1522 :
Emi pelles wlgo thalpber (OL. D. 26286). 1638:
Bocskornak való talpbeört (OL. UC. 2/34).

talp-fa : substructio lignea ; schweller, unterholz NySz.
1482 : Ipse pro Reformatione Medietatis ipsius Molen-
dini de Silua sua dolabrosa pro fabricandis scilicet
plureis I igy] wlgo Thalpfa ct Gerendel ligna sufrtcientia
daret (ÓL." I). 18722). 1527 : Arbores quercinas vulgo
talpfanack (OL. Nád. 43). 1683 : Vagyon egy jo öregh

955

TALPAL— TAMÁSKÓ

TÁMASZTÓ-SZÉK— TANOROK

956

uj csűr, mellyet talp fajatul foghva epitetett a' mégh
nevezett Tisztarto ket egy mas mellet levő polyva
tartóval egyíítt ^OL. UC. 3/32).

talplábnyomnyi : [aliquot pediim ; vonfuss]. 1644:
Az kertjükből 15 talp-láh-nyomnyi [igy ?] földet elad-
nak (KomárJk.). [Vö. láb-nyomnyi, talp-nyom NySz.]

talp-v?vS : canthus ; radschiene NySz. 1632 : Az
malomhoz való apros szer szamot, az korong vasat
is, ezapot es egieb kusaly talp vasat (OL. UC. 3/20).

TALPAL : 1) a) pedibus eo ; zu fuss gehen ;
b) [soleam calceo subdo] ; sohlen NySz. 1490 : Geor-
gio Thalpalo (Lelesz Acta 99/16). || 2) [currum curva-
turis rotarum instrno ; den wagen mit felgen versé-
ben]. 1635 : Egy ó kereket talpalni 48 d. (Gazdtört-
Szemle VII1.476). [Vö. mégtalpal]

TALPALÁS: das besoMen NySz. (2. jel.) 1549:
Samya talpalasatol (OL. Nád. 42). 1669 : Egész
talpalásért 36 dénár Fejelésért 75 dénár (Gazdtört-
Szemle L90, vargák árszabásában).

TALPAS, talpos : 1) a) palmipes, pansa, plancus,
planipes, plautus, plotus; breitfüssig : b) pedes ; fusssol-
dat NySz. (2. 3. jel.) 1329: Andi-ee dicti Talpas
(Múz. Kapv). 1344 : luxta villám Talpas (HazaiOkm.
111.152). 1357 : Petrum dictum Talpas (ZalaOkl. 1.576).
1364 : Nicolao filio TaljMS (OL. D. 5278). 1373 :
Valentini dicti Talpas (Körmend II/'l, Groífensah 24).
1416 : Petri dicti Thalpas (Múz. Kállayl 1422 :
Jacobo Talpas (Lelesz Acta 42/31). 1423 : Petro
Talpas (uo. 43/58). 1434: Johanne Talpas iMúz.).
1452 : Paulo Talpas (Múz. Kállay). 1459 : Benedicto
Thalpas (OL. D. 15387). 1467 : Johannes Thalpas
(uo. 30882). 1468 : Benedictus Talpas (Múz. Kállav).
1478 : Demetrio Tlialpas (Lelesz Acta 88/13). 1480 :
Matheo Talpas (OL. D. 18313). 1498 : Andrea Thalpas
(Múz. Kállay). 1517 : Adamo Thalpas (Lelesz Bercs.
XV.4). jl 2) basi instructus NySz.; [mit gestell].
1759 : Vagyon egy aranyos ezüst, a szent Kenyér-
hez való Csésze, talpos (CanonVisit. 183). 1799 : Egy
közepin gombos, talpas, ezüst, emberképpel elegyes,
virágokban foglalt aranyos pohár (uo. 213).

TALPOS, 1. talpas.

TÁLTOS : mágus : zauberer NySz. (1. jel.) 1424:
Thoma Thalthos (Múz. Forgách). 1466 : Petro Thaltos
(OL. D. 16292). 1484: Valentini Talfhos (uo. 18976).
1516: Petrus Thalthos (Múz.). 1544: Blasii Thalthos
(Múz. Forgách).

TÁLYAG? l. tályog.

TALYIGÁS, L taligás.

TÁLYOG- ? tályag? : struma, vomica, abscessus,
aposteraa, suppuratio ; geschwür NySz. 1297 : Pisca-
tura Talug [a. m. tályog ?] uocata cum quatuor pisca-
turis Weyzhel uocatis (Múz. Ju.sth, 1. HazaiOkm. VI.
424). 1344 : Cuiusdam silue Thalagh [a. m. tályog ?
vö. MTsz.] vocate (OL. D. 3727).

TAMÁS : Thomas MA. (1621. kiad.) 1427 : Pre-
diis Thamasínya, Waralya (Múz.). Ta»í«shaza, hn.
(SztárayOkl. 11.253). 1453 : Zenthí/íamaseghhaza, hn.
(OL. D. 14600). 1459 : Kerekzenth/í/mwia.s, hn. (uo.
15399 ). 1544 : Oláh tamásnak attam gonni (OL. Nád.
41). 1597 : Chyordos Thámás háza : Az keöz feöldeön
fahvoll epetettek (OL. UC. 12/42). [Vö. Tamáskó.]

TAMÁSKÓ: [Thomae nemen blandiens ; koseform
zu Thomas]. 1604 — 24 : Tamáskó fiamot első gyer-
mekemet (KárolyiOkl. IV.4). lG24-ben holt meg sze-
gia Tamáskó fiam uo ) [Vö. Tamás.]

TÁMASZTO-SZEK : seUa bracchiata ; armstuhl
NySz. 1552 : Thamaztho zekék (OL. UC. 95/10).
1587 : Egges tamazto zek (uo. 12/42). K§th tamazto
szék (uo.).

TANÁCS, tanálos : 1) consilium ; rat NySz.
(1. jel.) 1717 : Az el múlt télen egy alkalmatossággal
Igriczen Lakos Szabó Mihállyne meg boszorkányoz-
ván Totth Istvánnét, ki is nem akarván el szenvedni,
ment tanácsot kérdeni a' fátenshez, hogy mi tévő
legyek . . . mond a' fatens Tótth Istvánnénak [stb.]
(BorsodvmJk. 18. sz. 1.553). Nem külömben Lengyel
Tamasnét, és Száz Györgynétis öszve boszorkanyoz -
ván [Szabó Mihál>Tié] mentenek a' fátenshez tanácsot
kérdeni, de azoknakis hasonló tanácsot adván a'
fatens, csak békességessen el szenvedték mind ez
ideig is (uo. 553 — 554). || 2) biúeuta, consiliarius ; rat
NySz. (2. jel.) 13031436 : Predictus Thanalch filius
Pose (Múz. Soós). 1439 : Andrea dicto Thanalch
(Múz. Békássy). 1522 : Gregorius Thanachy hyrdethe
(OL. D. 37004).

TANÁLCS, 1. tanács.

TÁNC, vö. hajdú-tánc, Szűz Mária tánca.

TÁNCOLÓ-HÁZ: [conclave ad saltandum ap-
tum ; tanzhaus]. 1608 : Az eoregh tanczolo házban
(OL. UC. 37/56).

TÁNCOS : saltator ; tanzer NySz. 1350 : Ladislai
dicti Thanchus (Múz. Ibrányi). 1359 : Nicolaus dictus
Tanchus (Múz., 1. SoprOkl. 1.303). 1376 : Per arbores
Uiceas wlgo Tanchusía currendo (Körmend II/5, Felső-
lindva 18). 1406 : Penes quasdam arbores pirorum
wlgo tanchosía vocatorum (Múz. Forgách). 1422 :
Johannes Thanczos (OL. D. 112351 1432: Petri
Thanchos (uo. 28208). 1437 : Stephano Thanchws
(Lelesz Acta 54/35). 1453 : Matheus Thanczos (OL.
D. 27891). 1455 : Thome Thanchos (Múz., 1. ZalaOkl.
11.561). 1459 : Gregorio Thanchus (Múz. Kállay).
1463: Andrea Thanchos (OL. D. 15877). Johannem
Thanchos (uo. 15875). 1476 : Matheo Thanchos (Kör-
mend, Heim 745). 1480 : Johannes Thanczos (OL. D.
18568). 1484 : Johannes Thanczos (Veszpr. 6, Gara-
bonc) 1495: Thoma Thanczos (Múz. Forgách). 1499:
Laurencio Thanchos (uo.). 1502 : Ambrosius Thanczos
(Pannh. 23/P). 1507 : Benedicto Thanczos (Lelesz
Acta 115/33). 1521 : Dionisio Thanczos (uo. 127/6).
1601: Tanczos Máthé (SzékelyOkl. V.172). 1603:
Stephanus Thanchos (uo. 253).

TANÉJT, L tanít.

TANÉT, vö. ló-tanító.

TANISZRA, 1. tarisznya.

TANISZTRA, 1. tarisznya.

TANÍT, tanéjt, tanét, tanojt : doceo, erudio
[stb.] ; lehren, unterweisen NySz. 1498 : Andreas
Belczegthaneytho (Múz. Kállay). [Vö. ló-tanító.]

TANKÓ : [stolidus, stupidus, stipes] ; einfáltig,
pinselhaft, dumm. der pinsel BM. 1469 : Johannis
Thanko (Múz., «Sopron» Szám. jegyz.). 1589 : Tankó
Sándor (SzékelyOkl. V.144). 1602 : Tankó Péter (uo.
187). Tankó István (uo. 205). [Vö. CzF.]

TANOJT. vö. ló-tanító.

TANOROK, TANÓROZ,taranok?tarmok?
tárnok, tarolnék, tárónak, taronok, tormok ?
tornok ? torolnok, toronok ? : pascuum, septum,
septum pascuarium ; ein ort zuui weiden oder zum
futtorn NySz., weydung PPB. [L. még MTsz.] 1337 :

957

TANYA

TÁNYÉR

958

Cum terris arabilibus retro ortos eorumdem adiacen-
tíbus que vulgo Tornuk dicuntur (^AnjoiiOkm. III.329).
Terras arabiles retro ortos eorumdem locorum sessio-
nalium ad portionem predictorum filiorum Andree
devolutorum adiacentes, vulgo tornuk vocatas (Sztáray-
Okl. 1.129). Terris arabilibus retro ortus dicte parve
piatee existentibus, que vulgo tormik vocantur (uo.
136). Venit ad terras arabiles vulgo tormok [«így»
a kiadó jegyzete] vocatas (uo. 149i. Annectit terras
arabiles vulgo tormok vocatas (uo. 150, ua. okl.-bea).
1337/1414 : Annectit terras arabiles wlgo Tormok
[«még egyszer így, Zemplén m.» Szám. jegyz.] vocatas
(OL. D. 8089). 1343 : Quasdam terras arabiles taronuk
vocatas retro ortus eiusdem ville solummodo existentes
(uo. 312-Í4, «Ung m.» Szám. jegyz.). Síü proprii ortus
que [így] wlgo in illis partibus ut premissum est Thoro-
nuk dicuntur (uo.). Quasdam terras arabiles taronuk vo-
catas retro hortos eiusdem ville solummodo existentes
(AnjouOkm. IV.331). 1351: Ad terras arabiles Taronuk
vocatas (KároIyiOkl. 1.202). 1357 : Octo [jugera] in
tali pai'te in qua in autumpno similiter arare procu-
raverint, secundum quod tenderét retro ortum qui
toronok vocaretur (SztárayOkl. 1.276). 1358 : Octo iugera
terrarum in tali parte in qua in autumpno similiter
arare procurarent, secundum quod tenderét retro or-
tum qui thoronuk vocaretur (uo. 280). Octo iugera
terrarum in tali parte in qua in autumpno similiter
arare procurarent, secundum quod tenderét retro ortum
qui thoronok vocaretur (uo. 283, ua. okl.-ben). 1373 :
Vni loco sessionali retro ortum insufficiens terra scili-
cet Toronok dicta habebatur (ZicliyOkm. III. 513). 1376 :
Cum terris retro ortos existentibus in illis partibus
Toronuk vocatis (Múz.). 1425 : Cum quibusdam terris
arabilibus retro (ti)ortos dicte curie existentibus,. tharo-
nak vocatis (SztárayOkl. 11.248). 1450: Térre arabiles
wlgo Tanorok appellate (Lelesz Introd. P/222). 1454 :
Cum terris arabilibus unius medie domus ac aliis terris
arabilibus retro (h)ortos ipsorum habitis vulgariter
thorolnok dictis (SztárayOkl. 11.515). 1470 ? : Super
terras tarolnak vocatas (OL. D. 31934, az 1470-i oki.
hátlapján). 1511 : Quasdam terras arabiles thorolnok
vocatas retro hortos jobagionum (OL. D. 32087). [Vö.
«E szó tormik, tarnuk, tárnok, tárnok és toronok alak-
ban fordul elé a régi oklevelekben ; mai napság Er-
dély magyar megyéiben a kertek-allyát (retro hortos),
vagy a szértís kert bizonyos részét <a«oro^•-nak neve-
zik, némely vidéken pedig hasonló értelemben tono-
rok járja» stb. (Nagy Gjiila jegyzete SztárayOkl.
1.129, a «tornuk» szóhoz).]

TANYA, tony a ? : sinus, piscatura, foetus MA' .
(«Difíiciles» c. függelékben), locus piscaturae ; ort zum
íischen NySz. (1. jel.). 1095 : In portu módosa est
piscatio libera que uulgo dicitur ta?ia (Pannh. Tih.
15/0o). 1109 : Item dedit sanctus rex portum Modochea
qui thona uocatur cum descensu ad piscacioaem
vsonum (OL. D. 11). 1148/1291 : Preterea pisca-
turam que vulgo Tonya dicitm- a portu Megér
usque ad magnam insiűam Regis (Veszpr. Regn.
G/119). 1222 : Terciam partém Danubii et piscature
que Tonya dicitur hungarice que ad castrenses
ZulugaGeurienses et uduornicos nostros de uilla
Gueneu pertinebat, una cum tercia parte uagi quod
luilgo Eurem dicitur (Pannh. l/A, 1. Wenzel VI.410i.
1223 : Terciam partém Danubii et piscature integra-
liter que thagna dicitur que castrensibus Zuluga
geuriensibus et uduornicis regis de uilla Geuey con-
tingebat cum tota tercia parte voraginis quod uulgo
Euren dicitur (Pannh. 1/Z). 1225 : Cum onmibus
pertinenciis suis scilicet quod wlgo dicitur Eurem et
Tonya et aliis piscationibus suis et insulis (uo. l/F).
1237 : Cum loco piscature quod wlgo Tona dicitur
(MonStrig. 1.323, vö. Wenzel VII.33). 1239 : Piscatu-
ris specialiter Tanya et Eurem nominatis (Wenzel

V.99). 1240 : De oranibus piscaturis danubii que
uulgariter tJmna nuncupatui- (Pannh. Hitel. 5). Pi-
scina in danubio existenti que uulgo Tona dicitur
(Pannh. 5/C). 1254 : Insula cum piscatura et captura
piscium que in nostro uulgari Tona et Zatun dicuntur
(uo. 12/J, 1. Wenzel n.254). 1292: Quandam Piscariam
in danubio constitutam que wlgariter Tana uocatur
(MonStrig. 11.329). 1293 : Lóca piscatoria in Danubio
que wlgariter TJiana dicuntur (OL. D. 1374). 1298 :
Piscacionibus vsonum qui ^uulgariter Tana dicitur
(MonStrig. 11.454) 1318 : Piscinam vsonum que wlgo
Tona nuncupatiu- que est in Danubio (Veszpr. 107,
Herend 7). 1335 : Piscinam ipsorum que in hungarico
Tania dicitur (OL. D. 2938). 1337 : Quadam pi-
scina Miu'uthwa uocata in qua nouem tracciones pi-
scium wlgo Tanya vocate (uo. 3075, 1. AnjouOkm.
III. 380 i. 1364/1434: Quatuor capturas piscium wlga-
riter Tonya appellatas (OL. D. 5375). 1365 : Vna trac-
tura sagene in lacu, wlgariter tona (MonumPolon.
X.381). 1367 : Quatuor capturas piscium wlgariter
Tonya appellatas (OL. D. 5567). 1400 : Locum pi-
scature Forktonya [Fark- ?] uocate (Pannh. 1/1). Locum
piscature wlgo Gy^reiitonya nominate (uo.). Loci
piscatiu-e Feltonya dicte (uo.). Locum piscature Kuzep-
tanya nuncupate (uo.). 1409 : Tria lóca piscaciouum
apud vulgus thanya nominata (ZichyOkm. V.592).
1414 : Prescripta piscina PentheletJionyaya non Zalk-
thonyaya vocaretm- (OL. D. 100Ü4). 1415 : Piscaturam
Fentiíelethonyaya nominando (ZichyOkm. VI. 339).
Quandam piscinam Zylch Zygethethonyaya nuncupa-
tam (uo. 341). 1415/1424 : Piscatm-is danubialibus
wlgo Tanya vocatis (OL. D. 10362). 1458 : Possessio-
nis Parthmadocha ac piscature vsonum Thonya (uo.
15273). 1459 : Piscatiu-a vsonum et aliorum piscium
Thonya dicta (uo. 15408). 1517 : Piscina magna cum
clauam-a existens Gyalmostho uel etiam Morothwa
dicta, necnon alia piscatura Danubialis, uel Thicialis,
siue Zawe aut Drawe Thanya nuncupata, si habét
deputatum prouentum annualem, decies tantum esti-
matur, quantum facit eius prouentus (Verb. I. r.
133. fej.). 1520 : Trés tractus Reciarum wlgo Thanya
(Lelesz Acta 126/1). Piscine Espanthawa et Falw-
thawa. Espanthawa ] ad quatuor Tractus Reciarum
wlgo Thanya, alia verő vtputa Falwthawa ad duos
dummodo tractus se extenderet (uo.). 1550 : Ezten
zerdatul fogwa hány tonyat wontak es menny halat
fogtak Hetfeyen wontak thonyat ötöt. Harmadik
thonyaha fogtak chwkafyat hetet (OL. Nád. 49).
1584: Halazo taua teszen 75 thonath (OL. UC. 56/33).
[Vö. TermtudKözl. 1894. évf. 495. 1. Szárm. ? : 1193;
Sünt ibi octo piscine quarum nomiua sünt Huzelow
Ceraka Tainad [a. m. tanyá-d ?] Taryneu Ostumpa
Quiestou Gorumbuca Narag (OL. D. 27). J [Vö. álló-,
halas-, itató-tanya ]

TÁNYÉR, tálnyér, tálnyír, tányír : orbis,
discus ; teller, scheibe NySz. 1516 : Thyz Thanyr.
Thyz gyra (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 204).
1550 : E^ó- tok tal on Eg tok talúer on (OL. Nád.
45). 1558 k : Kannát v ontalak v talnyr iij (Nyr.
XXVin.22). 1561: Kezep tal. Talachka Tanyer (ÖL.
L. Hl. 16. 17). 1638: Ablakia ez háznak ráma es tanier
nélkül (OL. UC. 2/34, « ugyanitt tányér igen sokszor
említtetik az ablakokon» Szám. jegyz.). |Vö. üveg-
tányér NySz.] [Vö. fa-, kristály-, ón-tányér.]

tányér-csináló : [catinorum opifex ; tellermacher].
1643 : Az tányér csinálok, mivel magunk szükségére 1 — 1
pénzért csinálnak tányérokat, ezután is az szerint
csináljanak, mivel az magunk hegyén is mindenütt
szabadon járnak (GazdtörtSzemle VII.141).

tányór-keszkenó', -keszkönö: [mappa; tellertuch].
1544 : Abrozokat es taíier kczkönöket (OL. Nád. 40).

959 TÁNYÉROCSKA— TAPLÓS-PUSKA

TAR-TARACK

96Ü

tányér-törlő, -töUö : pannus detersorius ; abwisch-
tuch NySz. 1549 : Neg ref temérdek uaznot tanyr
töllónek (OL. Xád. 49. 1564: Tvzon eg thalner törlő
(uo.).

TÁNYÉROCSKA: [catiUus ; kleiner teller].
1799 : Egy ezüst aranyos tányér . . . Egy kisded
aranyos ezüst tányérocskával (CanonVisit. 213).

TÁNYÍR, 1. tányér.

TAPASZ : lutamentum ; malter, klebwerk NySz.,
lelimwerk, kleibewerk BM. (1. jel.) 1566 : Hlyen Vég-
zés lőtt, hogy az mely két oszlopot az Szigj'ártó
András kapuja felöl János deák állatott, hogy annak
az tövét bellyeb veszi és ha idővel az régi tapaszt
Szigyártó András felöl leverendi János deák, az karó-
kat nem kivül Szilágyi felöl, hanem belől az íí háza
felöl fogadta hogy állattya és szegeszteti az koszorú
fához (DebrJk., 1. NyK. XXM.341, «koszorúfa» a.).
1638 : Ezen kertnek aitaia ket felöl fel rot boronaia-
val tapasz nélkül (OL. UC. 2/34).

TAPASZOS: [lutamento factus, luteusl ; mit
lehm bestriehen BM. (1. jel.) 1638 : Czür, melinek
oldala tapaszos ket felöl oldalul való íiokiaval,
heiazattiaval es \átorlaival (OL. UC. 2,34). Kis tapa-
szos hazaczka uo.). lo borház szalmával fedett
padlasos es igen io tapaszos (uo.). [Vö. NySz.]

TAPASZT: linó, luto ; kiében XySz. (2. jel.)
1497 : Intus Castrum quod necesse fuerit tenentur
Thapasíhany (OL. D. 37169).

TAPASZTAL : deprehendo : ertappen, antreflfen
NySz. (2. jel.). 1743: A n. város statútuma ellen
vak-bor árulásban tapasztaltatott iDebrJk.).

TAPASZTÁS : truUisatio NySz. ; [das maltern]
1629: Az Mihály uram háza fedél és tapasztás nél-
kül szűkölködik. Az kémény is nem jó és tűztől
retteg (CanonVisit. 155).

TAPASZTATLAK: [non trullissatus ; unge-
maltertl. 1616/1643 : Máas felölis uagion kett sóo
kamara de tapaztatlan (OL. Instr. 42. 1. Gazdtört-
Szemle VI.124).

TAPASZTÓ : faber caementarius ; maurerNySz. (2.
jel.) 1422 : Johanne Tapazto (Lelesz Acta 42/31). Geor-
gio dieto Thapaztho (Múz. Kállav). 1442: Jacobo
Thapasto (uo.). 1449: Andree Thapaztho (OL. D.
36391J. 1452 : Jacobo Thapaztho (uo. 14584). Jacobo
Thapazthow (Múz. Kállay). 1455 : Jacobo Thapastho
(Lelesz Acta 66,43). 1465 : Paulo Thapazto (Körmend.
Heim 520). 1470 : Johannes Thapaztho (KárolviOkl.
11.406). 1476 : Georgio Thapaztho (Lelesz Acta 8611).
1485 : Thomas Thapaztho (OL. D. 36397). 1496 :
Dyonisio Thapaztho (uo. 20492). 1508 : Laurencius
r/íöjjaírí/io (Lelesz Acta 116,29 . 1548: Petrus tha-
paztho (OL. RDecim. Zempl.).

TAPLÓ : fomes, fungus igniarius ; zunder NySz.
1478 : Siluarum Thaplo [a. m. tapló T, et Tewleswayka
vocatarum (Könnend, Heim 590 . 1506 k. : Hogj az
mi orzagunkban valamj taplaia es kovazza az hwtet-
lensegnek vágj Partwtesnek az támadások keozot,
telUessegelI elzaragion es heruadgion (MJogtörtEml.

TAPLÓS-PUSKA : [sclopeti species ; Űinte mit
feuersteinj. 1546 : Nag Antal \vdwarb>T0 kezébe attam
tizenkét toplos puskát (OL. Nád. Számad. b). 1552 :
Egy thaplos puskath (OL. Nád. 48). 1577 : Taplós
magyar puska Aczelos hozu puska Kys tetemes puska
■^OL. L. III.16. 17). 1591: Taplós puskák (OL. UC.
56/38). [Vö. kovás-puska NySz.j

1. TAR : muticus, depilis, phalacron, calvus, cal-
vaster ; kahl NySz. («1. tar» a. . 1229: Tor a. m.
tar ■?] de Furtvn II uineas (Pannh. Lib. Rub. 24 — 34.

I. 20 sz.). 1315 : Possessiones T/iorku T/iorkueley
Sybunlendun (Múz. Péchy). 1341 : Michael dictus
Taar [a. m. tar ?] (ZichyOkm. I. 626). Michaele dicto
Taar (uo. 627 . 1344 : Johannem dictum Thaar (Anjou-
Okm. IV.459 '. 1347 : Prope castrum Thark^x (Múz.).
1355: Michael dictus Taar (OL. D. 4532). 1371:
Petrum dictum Tar (Pannh. 34/S). 1391: Michaelem
dictum Taar ZichyOkm. IV.469). 1399: Petri dicti
Tar (Múz. Kállay). 1415 : Gregorium dictum Thar
(Veszpr. 16, Vespr.Eccl.). 1419 : Georgio Tar (Zichy-
Okm. VI.568). 1428 : Michaele dicto Thaar (Veszpr.

II, Lovas). 1436 : Georgium Taar (Pannh. 23, B).
1449 : Emerici Thar (SztárayOkl. 11.443). 1452 : Marco
Thar (OL. D. 14539). Clemente Thar (uo. 14584).
1458: Ambrosio Thar (Lelesz Acta 69/27). 1458 1469:
Inter duos monticulos iuniperosos Iwantarya [a. m.
tar?] nuncupatos (KárolyiOkl. 11.316 . 1470 : Johanne
Thar (Múz. Kállay). 1476 : Paulus TAar (Körmend,
Heim 576). 1478: Matheus Thar (OL. D. 18145).
1485 : Johannes Thar (Veszpr. 11, Merenye). Bene-
dicto Thar (Lelesz Acta 95/2). 1495 : Quibusdam
virgultis wlgo TAarvanoscherrye [olv. Tar János ?]
(OL. D. 20275). 1517': Emerico Thar (Múz. Ibránji).

tar-búza : impennata agna, mutica spica ; weizen
ohne ahren NySz. 1529 : Aceruum tritici tharbívza
Aceruum tritici thawaz bwza (OL. Nád 43). [Vö. MTsz.]

tar-pajzs? tár-? -pais, -paizs : [?]. 1490: Gerel ;
Tarpais [olv. tar- v. tái'-?] ; Vascheo (OL. D. 26048).
1491 : Clipei thar, Werth (uo. 26051). 1495 k. : Thaar-
pays. Clipeos manuales (Forrás ?). 1520 : Clipei wlgo
thaar (OL. D. 26219!. 1520 k. : Clipeos wlgo Thar-
pjays (Eg>Kön\-vt. Litt. Epist. Őrig. 262). 1523 : Scuta
wlgo Tarpayz\Oh. D. 26307). [? Vö. 1506: Clipei wlgo
tharni (OL. D. 28120). Nagy Géza szerint: tar-paizs és
a. m. bőrrel vagy vászonnal be nem vont (tar) paizs.]

2. TAR: [varius, varii coloris ; bűnt?]. 1432:
Duos equos nostros Taar coloris (Múz.). [Vö. még az
«1. tar> adataival, és : «virgulatus, tar pozthow»
BesztSzójz. 678. sz. ; «virgultus : taj-pozto, colorius :
idem» SchlagliSzójz. 1243. 1244. sz. ; tar-gyék MTsz.]

tar-fakó : 1557 : Vnum equum tarfako (OL.
Nád. 49).

TARAC, L taracktöltő-mérték.

TARACK, tarac, tarasz, taraszk. track,
traszk: mortarium; haubitz, mörser NySz. («1. tarack»
a.). 1490 : Taráz [igy] cupreij (OL. D. 26048). Tarazk
magnus ; feltharazk (uo.). 1491: Bambarda [ígj^] 1
Tarazk V. Ztrubnicza V (uo. 26051). Tarazk Ztrubnicza
Feltharazk (uo.). 1492 : Hophniczas duas. \'num
Tharazk Forrás?). 1494: Tha^-azk cuprei. Zakalos
(OL. D. 26076). 1499 : Bombardas sive serpeutinas
viügo tharazk sive hoffnycha appellatas (KárolyiOkl.
ni.38). 1506 : Pixides tarazk (OL. D. 26120). Pixides
tharazk et pixides Seregboutho (uo. 26121). 1511 :
Duo Ingenia enea ad frangendas hostium acies valen-
cia, unum scilicet Trazk et vnum Ztrwbycza sermone
wulgari nuncupata ( Archiv des Vereines für sieben-
bürgische Landeskunde. Neue Folge, IV/3. 75 — 76).
1519 : Illius Bombarde siue pixidis Tharazk nuncupate
(Körmend III'5, Revistye 83). 1520 : Sakalos, pathanthw
Taraczkh (OL. D. 26219). 1520 k. : Zakalos. Tharazk.
Ztrubnicza (Fonás ?). 1525 : Unam bombardam et trés
traczk (MTörtTár XXII. 139). 1528 : Duo trachk
[igy] (OL. UC 4/41). 1542 : In Basthya ta7-azk ferrei
(OL. Nád. 40). Ibidera Tharazk weres. Ibidem szer-
dahely syska (uo). 1548 : Uöttem neg farhamot az

961

TARANOK— TARISZNYA

TARKA— TÁRNOK

962

tarazkokhoz (uo- 49). 1552 : Tharazk. Syska. Mozar
pattanthyw (OL. NRA. 1648/27). 1560 : Tharachkhoz
walo thekero (OL. Nád. 48). 1588 : Rez taraczk por
teoteoyeuel (OL. UC. 76/17)! 1592 ? : Dominum Tarazk
(MA. NLL 90). 1597 : Taraczk teoteo serpenieo 1 (OL.
UC. 101/3). [Vö. 1469 : Duas hofifniczas duas Bon-
bardas seu Tharaskones viginti duas pixides maiores
Barbatas wlgariter Zakalos appellatas (Múz. Justh.)
Vö. Melich,Nyr.XXVI.202.] [Vö. fekvő-, fél-,forgó-,
sebes-tarack.]

tarack-agy, -agya : [modiolus rotarum tormenti ;
nabe der haubitzenráder ?]. 1554 : Saletrum. Sulphiir.
Taraszk agya (OL. UC. 76/1). 1572: Vasazotth taraczk
agy (uo. 77/13). [Vö. Zolnai, Századok 1905. évf. 186.]

tarack-golyóbis, -gl(y)óbis : mörserkugel NySz.
1548 : Tharazk golobis (OL. UC. 99/7). 1553 : Zakalos glo-
bis Tharaczk glohis (OL. L. III. 16. 17). 1588 : Zakallas
golobis Taraczk golobis (OL. UC. 76/17). Az por
Házban Taraczk Goliobis mjnd Eöregh es apró (uo.).
1597: Egj kis fa vödroczkeben taraczk vas goliobis
46 (uo. 101/3, 28. 1.).

tarackgyújtó-pálca, -gyójtó : 1566 : Egy ta-
razk gyoyto palcza wasas (OL. Nád. 49).

tarack-tisztító: [haubitzenkratzer]. 1490 : Tarazk
tizthithetv. Zakalos tizthithew (OL. D. 26048).

taracktöltó'-mórték : 1588 : Taracz teoUo mertek
(OL. UC. 76/17).

TARANOK? L tanorok.

TARASZ ? 1. tarack.

TARASZK, 1. tarack.

TARCOLÁN, 1. tércélán.

TAROSA: [varius, varii coloris ; bűnt?]. 1521:
Lego trés vaccas vnam coloris belch aliam coloris
varii videlicet tarcha (Múz. Kállay). 1557 : Vaccam
rubeam et vnam viliorem tarcha (Múz. Bethlen).
1594 : Fekete tárcsa, kék tárcsa, csákó barna tárcsa,
vörös tárcsa, kék tárcsa babos, kék tárcsa kajla,
barna tárcsa babos, kék tárcsa daruszörü ökör [mar-
hák színére vonatkozó kifejezések] (KecskemétJk.,
1. Nyr. XXXn.158). 1596 : Fekete tárcsa vaklics,
szőke tárcsa [marhák színéről] (uo., 1. Nyr. 159).
1597 : Barna tárcsa homály tulok (uo.). 1598 : Vak-
ücs fekete tárcsa [marháról] (uo.). 1667 : Meddő
tarcza hódos tehén (DebrLt., 1. Nyr. XXn.521). 1671:
Tárcsa ökör (DebrJk., 1. Nyr. XXXII.157). [Vö. 2.
tar, tarka.]

TÁRGY : pluteus ; sturmdach NySz. (1. jel.).
1531 : Fabris hgnariis qui in castro munimenta wlgo
targh preparauerant (OL. Nád.42, «Déva» Szám. jegyz.).

TÁR-HÁZ : promptuarium, aerarium, cellarium,
penuarium [stb.] ; speiskammer, vorratshaus, schatz-
kammer NySz. 1526 : Solyomkwnekes Jol tuggyatok
minden Eredetyt es fundamentomatLewelees az kwwarj
tarhazámban wagyon az nagy fekete seki'enben
(OL. D. 24323, 1. Zolnai : Nyelveml. 257). 1552:
Registrum az marháról az kith az tárházból adtam
(OL. Nád. 48). 1553 : Jöwe Sárkány Antal wram
. . . en hozzam . . . es kére een twlem wram szaua-
ual az Sarwary tárházból tyz chyzmath (OL. Nád.
Számad. b). 1637 : Egy alsó taár haz (OL. UC.
14/43).

TARICSKA, 1. talicska.

TARISZNYA, taniszra, tanisztra: canistrum,
sacculus, pera, perula ; ranzen, tomister NySz. 1510 k. :

Magyar Oklevél-Szótár.

Tanistrath pro Equis (OL. D. 26251). 1516 : Vnum
saccum tanyztra dictum piscibus repletum (Múz. Kis-
faludy). 1530 : Vnam thaniztra pro aprodiano (OL.
Nád. 42). 1544 : Kethewfek Paunywa Tanistra (uo.
40). Vöttem ket köpöneget, tiz tanizrat (uo. 41).
Kapott öt tanizrat (uo. 48). 1545 : Eg taniszranak
ualo szvrt (uo. 42). 1556 : Quatuor mastrucis wlgo
negh tariznaival (U. I.). 1584 : Eg tanyztrawal (OL.
UC. 56/33). [Vö. szó'r-tarisznya.]

TARKA : variegatus, varius, versicolor, vermi-
culatus ; bűnt, vielfárbig, gescheckt NySz. 1470 :
Albertus Tharka (OL. D. 17008). 1526: Pro indu-
mentis Sacerdotalibus lego vnum TAarA;abarson et
Atlasii siue Cicladis nigri cubitos sexdecem (Múz.).
1532 : Vnam véstem Zoknyam wlgo Tharka kamoeha
(Múz. Kállay). 1602 : Tarka András jobbágy (Szé-
kelyOkl. V.319). [Vö. 2. tar, tárcsa.]

tarka-barka : pervarius, variegatus, soriculatus ;
vielfárbig NySz. 1524 : Athlasium Tharkabarka duas
vlnas minus vno fertal (OL. D. 26326).

tarka-barom : 1558 : Pecorum gregaUum tarka
barom (OL. Nád. 48).

TARKÓ : [occipitium] ; hinterhaupt NySz. 1504 :
Dionisio Tharka [«nem -a» Szám. jegyz.] (OL. D.
21269).

TÁRKONY : pjTethrum, tarco, dracon, dracun-
culus esculentus, draco hortensis ; bertram NySz.
1530 : Petrosolum et tarkon (OL. Nád. 40). 1572 :
Fa olayt. Tarkont (uo.).

TARLÓ: ager; acker NySz. (1. jel.). 1233/1345:
Transit ad uallem ad Yrmaadtorloa (Veszpr. 3,
Biliege). 1234 : Itur ad rus Bissenorum quod uulgo
dicitur Besenenthorlou (Pannh. 32/A). 1256/1367 : Ad
locum nomine Kenáwcturloiv (OL. D. 417). 1294/1367 :
Venit ad locum qui vocatur Kenáertorlou (Veszpr. 6,
Gyimót). 1381: Supra locum Nadtoría dictum (uo.
12, Kispécsöl). 1385 : TarlowfalusL, hn. (HazaiOkm.
11.148). 1426: Petrum Tarló (OL. D. 35946). 1451:
In ipsa possessione Zeltarlo (uo. 29273). 1462 : Kew-
lestharlo, hn. (uo. 15703). 1519 : Fenilia Baktharlo-
megy Egerallya Báktharlo (Lelesz Prot. V.37a).

TARLÓS, tarrós : 1470 : In Zakachy scilicet
tarros kerth habeo quandam particulam ortum (OL.
D. 17462).

TARMOK ? 1. tanorok.

TÁRNAK, 1. tárnok.

TÁRNOK, 1. tanorok.

TÁRNOK, tárnak, tavarnok: tavemicalis
magister ; schatzmeister NySz. 1194 : Barrabam de
Taivarnuc (OL. D. 33). 1235 : Prope viUam Taarnuk
(Múz. Forgách). 1275 : Possessionem Tarnuk nuncu-
patam (OL. D. 919). 1280 : Terram Taarnuk vocatam(uo.
1070). 1369 : Tarnoklazloufeiűde, hn. (Múz. Forgách).
1374 : Ladislao de Tarnuk (Múz.l 1436 : Andreas
Tharnok (OL. D. 12852). 1451: Michael Tharnok
(KárolyiOkl. 11.285). 1453 : Demetrium Tharnok (OL.
D. 14667). 1458 : Michaele Tharnok (Lelesz Acta
69/27). 1461: Demetrio Tharnok (Múz.). 1465: Jo-
hannem Tharnok (Múz. Kállay). 1466 : Johannem
Tharnok (Múz. Kisfaludy). 1492: Petro Tharnok
(Múz. Forgách). 1493 : Gaspar Tharnok (OL. D.
20049). 1524: Petro Tamak (Múz. Kállay). 1577:
Joannes Tharnok (OL. UC. 1/3). [Vö. 1274 : Joachino
magistro Tauarnicorum comite de Plys (Múz.). 1276:
Sykusd Centurio et Wz iobagiones Taivarnicorum
Regalium (Múz. Békássy). lobagionibus Ta/ioarnicorum
et Tawarnicis de uilla Chuuz (uo.).]

61

963

TÁROGATÓ-SÍP— TÁR-SZEKÉR

TART— TARTOMÁNY

964

tárnok- raester : magister tavernicorum , taver-
nicus NySz. ; schatzmeister BM. 1517 : Raskay Balas
vram tárnok mester (OL. D. 36528).

TÁROGATÓ-SÍP : tibia, cingriae ; schalmei
NySz. 1572 : Szegin Horwath Marko tárogató syposa
vala ha uram megh fogagia hath mindiarast venne
neki tárogató sypoth (,0L. Nád. 37).

TÁROGATÓSÍPOS : tibicen ; schalmeienpfeifer
NySz. 1572 : Szegin Horwath Marko tárogató syposa
vala ha uram megh fogagia hath mindiarast venne
neki tárogató sypoth, az tómie syphoz is tud, de az
vagon (OL. Nád. 37).

TAROLNOK, 1. tanorok.

TÁRÓNAK ? 1. tanorok.

TARONOZ. 1. tanorok.

TÁRPAIZS? 1. tar-paizs (1. tar a.).

TARRÓS, 1. tarlós.

TÁRS : socius, coamicus, sodalis ; genosse, kame-
rád NySz. (1. jel). 1607 : Tudod társ hogi reád néz
az en zöld haló subám (MA. NLI. 205, eredetije sze-
rint). Szentsre iöttem ala : társ Szentsben tálam czak
X haz sem marat meg mind földig eget volt (uo.
212, eredetije szerint). [Vö. asztalos-társ.]

társ-poh.ár : «áldomás, melyet a fölszabadított
inas a legénytársainak fizet» MTsz. 1756 : Lovasi
nevű asztalos legény társpohárt adván, azon legényt
meggyalulták [olv. meggy alólták], egyik deszkáról
hányták vetették, ugy hogy a lába kificzamodott
(DebrJk., 1. NyK. XXVI.341, «meggyalól» a.).

TÁRSASÁG : 1) socialitas, conjunctio, conver-
satio, consortio, consortium ; gemeinschaft, verkehr,
umgang NySz. (1. jel.). 1604 : Megheskwdgiek, Hogi
ennek a Uarasnak Maros-Uasarhelinek az eo tellies
eleteben hiu es igaz lezen, es mindenben az Uarosi
eggiesseget es Társasagot megtartczia : abból magát
kiuenni nem igiekezik (MJogtörtEml. 1.29). || 2) socie-
tas, sodalitas; gesellschaft NySz. (2. jel.). 1604: Ki egy-
allapotra, ki másra atta magát, nem ertuen az keozense-
ges Uarasi vagi Polgári Tarsasaggal edgiet (MJogtört-
Eml. 1.28). Az Biro penigh tartozzék . . . annak az
Zemellinek [a városban megtelepedni szándékozónak]
allapotiat meghtudakozni es iol uegere menni, ha az
Uarasi Társasághoz illendeo (uo. 29).

TARSI-SÖRÉNYŰ.-sérényű: [?]. 1711: Egy
piros peij társi [így ?] serémjü herélt ló (DebrLt., 1. Nyr.
XXII.521).

TARSOLY, tassoly : pera, marsupium, bulga,
perula [stb.] ; lederner sack, tasche NySz. 1211 : Arti-
fices hü sünt Buhte Bogár Boda Widu Kysideh Kereu
Ihorsol [a. m. tarsoly v. Tarcal hn. ?] (Pannh. Tih.
1/5). 1463: Laurencio Thasol (OL. D. 15877). 1490:
Pixides manuales. Flasce ad easdem. Tassol ad easdeni
(uo. 26048). 1544 : Vöttem eg tassolt (OL. Nád. 40).

TARSOLTOS, tassolyas, tassolyos : [peram
vei sacculura habens ; tasche habend]. 1349 : Petrum
dictum Thassulus (Forrás?). 1451: Gregorius Thasolyos
(OL. D. 14467\ 1468 : Elena Tassolius (Múz. Kállay).
1475: Demetrio Tasolyos (OL. D. 17660). Jacobo
Thassolyos (Lelesz Acta" 85/22). 1498 : Michaele Thas-
solyas (Múz. Kállay). 1504 : Sebastianus Thassolyos
(uo.).

TÁR-SZEKÉR: plaustrum castrense, currus sar-
cinarius ; lastwagen NySz. 1518 : Trés currus tharze-

ker (OL. D. 2i;216). 1519 : Ad curros duos tharzeker
(uo. 26215). 1521 : Eodem die Cordas hars ad ligan-
dos Currus tharseker (uo. 37179). 1545 : Vyonnan meg
vasastattam es meg talpaltattam az erdöUö tar széke
ret (OL. Nád. 40). 1638 : Egy tarszekerre való emiö
vagy káva (OL. UC 2/34). [Vö. 1518 : Dedi curriferis
qui currum thauernicum portauerunt (OL. D. 37176).
1519 : Ad currum thauernicalem (uo. 26199).] [Vö.
fahordó-társzekér.]

társzekér - födél : [lastwagen -verdeck]. 1542:
Thaarszeker feicdel (OL. Nád. 40).

TART : 1) teneo, attineo ; haltén NySz. (1. jel.)
1517 : Az dvsnok fewldeth, en az magochy egyhaztvl
tartotam hvz foryntoth attam, megh az maczado-
nyayak es yghen tartotak az maghochy egyhaztvl
(OL. D. 36528). 1564 : Asszonyom ö nagysága Ste-
nicsnyak várát mint tartományával egyetembe tel-
lyes hatalommal atta Giczi Farkas uramnak tisz-
tül, ugy hogy mind belső gondviselésének, mind
kévül való jüvedelme beszolgáltatásának hív és szor-
galmatos gongyát visellye és mindenről számot tar-
oson (GazdtörtSzemle L72). [Vö. « szám-tartás », «szám-
tartó».] 1588 : Az haynikokhoz iol hozzaiok lásson
az vduarbiro fenétek alat tarchya ewketh, hogy az
tylalmas erdewket ne engeggek wagni (OL. UC.
64/35). 1712 k. : A kapukat mindenkor zárva, s
lakaton tartsák (GazdtörtSzemle VII.416). || 2) con-
tineo, complector ; enthalten, in sich fassen NySz.
(4. jel.). 1549 : Az ket weg pwrpyan tart negwen
kylench refet (OL. Nád. 48). 1635 : Legelsöbben is azt
tartja a céhmester levelek [a kannagyártóknak], 2 font
ó ónért 1 fontot ad műben ujat, ha pedig annyi font
ónt visszakér, amennyit adott a munkáért, fontjától kell
adni, ha tálat csinál 20 d. (GazdtörtSzemle Vin.480).
II 3) nutricor, alo ; nahren NySz. (11. jel.). 1610 :
Úgy tartom mint törököt [a közlő szerint a. m. meg-
ölöm] (KomárJk.). || 4i [aliqua re instruo ; mit etwas
versében]. 1597 : Az kew por magának jar, mywel
hogy ew tarthya hayal az molnoth (OL. UC. 12/42).

TARTÁS, vö. asztal-, szám-tartás.

TARTÓ: servans, tenens, comprehendens;haltend,
greifend NySz. (1 jel.), [halter]. 1244: Duobus mancipiis
quorum nomina sünt Tortov et Batha (Körmend ni/2,
Szőlős 1, 1. Wenzel Vn.l82). 1485: Ladislaus Thartho
(Veszpr. 11, Merenye). 1601 : Bor tartó gannar fak vad-
nak (OL. UC. 35/2). 1638 : Három darab fogas Aszta-
los műszer Tartó No. 3 (uo. 2/34). Turo tartó saraglia
(uo.). 1654 : Mellette alab ismegh egy széna tartó
Paita verteleti nelkől való (OL. G5^Limb. 17/2). [Vö.
ajtó-, derék-, ecet-tartó-, éléstartó-ház-, -láda,
étek-, gyertya-, lial-tartó, hintótartó-vas, ka-
pu-tartó, ládatartó-vas, madár-, nyerges-,
ostya-, polyva-tartó, ruhatartó-rúd, szám-,
szén-, tiszt-, zászló-tartó.]

TARTOMÁNY : regio, tractus, provincia, dioe-
cesis, satrapia, dicio ; landschaft, gegend, provinz,
vogtei NySz. (1. jel.). 1526 : Solyomkwt michket
sentlazart pachyalt videkesteól Chehit tartomány ostivl
hagyom magdalnanak es ferencznek (OL. D. 24323,
1. Zolnai : Nyelveml. 256). Mykeppen az en kegyel-
mes vram Layos kyraly w felsége adata prini Imrehnek
nadrespan vramnak az en varamat Debreó varat mind
tartomány ostwl (uo., 1. Zolnai id. m. 257). 1564 :
Arrúl [a jövedelemről] Jakap uramnak asszonyom
keze írása alatt való lajstroma vagyon, kiben az egész
vár tartományának, jobbágyinak, zsellérinek és ekék-
nek száma meg vagyon írva (GazdtörtSzemle 1.67).
Minden eke, a mennyi az egész vár tartományában
vagyon, tartozzék egy jó holdot, őszinek valót három-
szor megszántani (uo. 68). Asszonyom ö nagysága

965

TARTOZANDÓ— TATÁR

TATARAZ— TAVASZ

966

Stenicsnyak várát mint tartományával egyetembe
tellyes hatalommal atta Giczi Farkas uramnak tisztül
(uo. 72). [Vö. vár-tartomány.]

TARTOZANDÓ : [quod pertinet ; was zu etwas
gehört]. 1744 : Az uraság jobbágyi csak akkoron
ocsúdnak föl magok tatárjához tartozandó erdők iránt,
midőn makkolásnak ideje vagyon (GazdtörtSzemle
VI.139). [Vö. hozzátartozó.]

TARTOZIK: debeo ; müssen NySz. (1. jel.),
[jemandem schulden]. 1594 : Az varhoz minden ember
egi egi vagho tehénnel tartozik, melliet eök trethiua
tehénnek hynak (OL. UC. 113/5). Trethina tehénnel
tartoznak (uo.). 1597 : Mykor sos halath wyznek
minden száz fogas [olv. fogás] halthol egy egy fogas
hallal tartoznak (uo. 12/42). 1668 : Tiz tojással tar-
tozik (uo. 1/21). [Vö. hozzátartozó.]

TÁSKA: vulga, capsa, mantica, bulga, pera [stb.];
ranzen, tasche NySz. 1548 : Uöttem fyrnek ualo tás-
kát ketöt (OL. Nád. 49). [Vö. h.ára-, vászon-
táska.]

TASSOLY, -AS, 1. tarsoly, -os.

TASSOLYOS, 1. tarsolyos.

TASZÍT : trudo, pello, pulso ; stossen, treiben
NySz. (1. jel.>. 1523: Nicolao Thazytho (Múz. Kapy).
[Vö. taszító NySz.]

TATA : páter, avus, item susceptor MA'. («Diffi-
ciles» c. függelékben, magában a magyar-latin részben
nincs meg) ; vater NySz. (2. jel)

TATÁR: Tartarus ; tartar NySz. (1. jel.); [Tur
cus, Turcicus ; der türké, türkisch]. 1211 : Isti simt
ioubagiones Boscu Mog Jac Buz Sebeh Sycu Elmeg
Tatár [a. m. tatár ?] Jopol (Pannh. Tih. 1/5). 1322 :
Villa Tatár (Múz. Kállay). 1327: Possessionem eorum
wacuam T/iaíarteluke vocatam (Múz. Fáy). Nicolai Tha-
tar dicti (ZichyOkm. 1.304). 1343: Mychaelem dictum
Thatar (Múz.). 1377 : Paulus dictus Tataar (Le-
lesz Acta 10/19). 1447 : Possessionem regálém
Thatharlaka vocatum (Múz. Bethlen). 1453: Georgius
Tatár (OL. D. 14699). 1455 : Thatharlaka, hn. (uo.
28401). 1474: Silua Thatarerdeye (Múz Becsky).
1522: Johannes Thathar (OL. D. 37004). Gregorius
Thathar (uo.). Thomas Thathar (uo.). 1549 : Thatar
kaczola Három fakó lo (OL. Nád. 49). 1598 : Michael
Tatár (MA. NLI. 21). 1602 : Tatár Péter (Székely-
Oki. V.227). 1613 : Innen visszafutamodtunk tatártul
féltünkben (MA. NLL 61). 1691: Fejérszürke herélt
ló, az bal orra hasított, balfelöl tomporán tatár bilyog
(DebrLt., 1. Nyr. XXII.521). 1756 : Tatár vigye el a
hermecz szijon ! [káromkodás] (DebrJk., 1. NyK.
XXVI.840).

tatár-nyereg : [tartarischer sattel[. 1543 : Sella
wlgo tatár nyeregh (Múz. Kisfaludy). [Vö. Boeheim :
Handb. der WafFenkunde 209.]

tatár-nyíl: [tartarischer pfeil]. 1597 : Tatár nilnak
való bwr tegez feodeletlen (OL. UC. 101/3). [Vö.
Boeheim : Handb. der Waífenkunde 399.]

tatár-pajzs, -pais, -paizs : pelta, cetra, parma ;
kleiner schild NySz. 1587 : Thatar pais. Gyalogh
pais (OL. UC. 46/74).

tatár-rozs : [panicum ; heidekorn ?[. 1505 : De
quodam Blado siue legumine quod wlgari sermone
Thatharros dicitur (Múz. Soós). [Vö. Gombocz Zoltán,
Magyar Nyelv 1905. évf. 257, a tatár-buz'i-ról.]

tatár -tegez : [tartarischer pfeilköcher]. 1543 : Vnum
tatár tegez (Múz. Kisfaludy). [Vö Boeheim : Handb.
der Waffenkunde 399.]

TATARAZ, 1. tataroz.

TATÁRKA : panicum, frumentum Sarracenum,
secale ; heidenkorn NySz. 1554 : Triticum. Siligo.
Tatárka (OL. L. Hl. 16. 17). 1586 : Uulgo tatárka
uocata (uo.). 1596: Tatárkát egi szuszekban (uo.).

TATAROZ, tataraz : immissuris rimas claudo,
obturo ; verstopfen, ausflicken NySz. ; [reparo, in me-
lius restituo ; ausbessern, renovieren]. 1544 : Az bor
tatarazonak (OL. Nád. 40 . 1597 : Hituan fa kanna
plehel tataroztak (OL. UC. 101/3). 1636: Az udvar-
háznak ha mi épülete kelletik, minden módon tatarozza,
épitse és az elkezdett házat is véghez vigye (Gazdtört-
Szemle 1.270).

TA VALI, tavalyi : biennis, annotinus, anniculus ;
zweijahrig NySz. ; [prioris anni ; vohrjahrig]. 1231 :
Ego Gug comes . . . cappellam beati Nicolay in dym
de facultate . . . mea íieri volui participem, ut quicum-
que sacerdos ... in eadem cappeUa constitutus . . .
perceptione medietate fructuum rerum dispositarum
valeat sustentari. Sünt autem hec : unum aratrum
cum octo bobus et duobus servis, quorum unus Scy-
rida et alius Dóóg nuncupantur cum omnibus filiis
ipsorum natis et in posterum nascituris et quinque vac-
cas, de quarum vitulis unus obmitteretur annuatim
in redintegracionem et dampnum aratri, si quod casu
tieret contingente, reliqui vituli partim sacerdoti et
partim ecclesie, ut in tecturam seu alia utilia, quibus
vei ecclesia seu altare indigeret, insuper una minus
XL öves, ut post annum primum omnes agni qui-
cumque nascerentur, partim in usvm sacerdotis et
partim ecclesie, simili modo de septem capris et
quatuor porcis et tribus equis, videlicet equam et
duos puUos. Et ut ista non inducant errorem legen-
tibus in posterum, breviter de omnibus illis sacer-
dos prefate Capelle debet esse particeps, quod wlgo
dicitur tvx^ly, quod superexcrescit de animalibus vei
de pecudibus (Pannh. Hitel. 4, Erdélyi László ki-
jegyzése szerint). 1451 : Paulus Thaivaly (OL, D.
3()691). 1468 : Particulas terrarum arabiUum ac sil-
uarum Thawalymezew vocatas (Lelesz Acta 79/27).
1474 : Ladislao T/íaímZ?/ (Körmend, Heim 564), 1528:
Thyno thaivaly (OL. UC. 95/3). 1549: Tawaly twlkok
(0L.Nád.41).Negyedflfy harmadffyes thawaly izók vuo.),
1556 : Tawaly hym vehem (uo. 49). 1587 : Tawaly
kancza wehem (OL. UC. 12/42). 1594 : Thauali cheö-
deör (uo. 78/7).

TAVALYI, 1. tavali.

TAVARNOK, 1. tárnok.

TAVASZ, tavész ? : 1) ver ; frühling NySz.
1261/1394 : Piscature Tau^uezy [a. m. tavasz ?] Sebus-
uezy (OL. D. 520). 1427: Nicolao Thaiicz [a. m. ta-
vasz?] (Pannh. 15/ Aa). 1428 : Michaele Thawyz (Veszpr.
ll,Márkó). 1458: Stephano Thawaz (Lelesz Acta 69/27).
1465 : Stephanus Thaivaz (KárolyiOkl. n.369). 1476 :
Paulo Thawaz (Lelesz Acta 86/11). 1477 : Stephano
Thaivaz (Körmend III/4, Batthyán 56). 1485 : Paulus
Thawaz (Veszpr. 11, Merenye). 1497: Quilibet eorum
tenent arare semel in were wlgo thatras alias wlgo
ewzzel (Múz. Forgách). || 2) fruges vernae ; frühlings-
früchte NySz. 1590 Negjwen dizno barmotth, buzatt
ketth hordowal, egj kaswall, huz keobepl tawazt három
zalonnatth (BorsodvmJk. 11.450). 1619: Özvegy asszony
[ad[ három sing vásznat, Sellór egy negyed búzát,
egy negyed Tavaszt (CanonVisit. 153). 1668: A sellér
[ad] két szaput [t. i. búzát] s egy szapu tavaszt Szik-

61*

967

TAVASZI— TÉGELY

TEGEZ— TÉGLÁS

968

szait s egy napi munkát (uo. 162 . 1677 : Egy kötél
tavasz kaszálóknak [munkabére] ötven pénz, kenyér
kettő, hús három font (GazdtörtSzemle VL196).

tavasz-búza : [triticum trimestre] ; sommerweizen
BM. 1529 : Aceruum tritici tharbwza Aceruum tritici
thawaz hwza (OL. Nád. 43). 1594: Tauaz búza három
bech (OL. UC. 106/3, «Nagy-Bajom, Bihar m.» Szám.
jegyz.). Egi karika fában tauaz búza (uo.). [Vö. CzF.]
[Vö. tavaszi-búza.]

tavasz-vetés : satio verna ; frühlingssaat NySz.
1638 : Az második szel fold ez Jövő Tavaszon esik
Tavasz [így] vetés ala (OL. UC. 2/34). 1698 : Ezidén
Nagy MiháUyi Jószágomban az Tavasz vetés többire
mind oda vesszet (AdalZemplvmTört. IV. évf.47). 1700 :
Az tavasz-vetés ezen tarczali földön ritkán szokott
annyira is nevekedni, hogy kaszálással kár nélkül
feltakaritódjék (GazdtörtSzemle Vn.404).

TAVASZI : fruges vernae; frühlingsfrüchte NySz.
(2. jel.); [triticum trimestre] ; sommergetreide, sommer-
frucht BM. 1564 : Minden eke, a mennyi az egész vár
tartományában vagyon, tartozzék egy jó holdot, őszi-
nek valót háromszor megszántani, tavaszit kedig két
holdot egy szántás alatt, és bevetni asszonyom mag-
vával (GazdtörtSzemle 1.68). 1597 : Vagion Ross tauaszj
ország köbliuel cub. 29 (OL. UC. 101/3).

tavaszi-búza: [triticum trimestre ; sommervveizen].
1597 : Eoszi árpa, bwkken, tauaszi búza (OL. UC.
101/3). [Vö. tavasz-búza.]

TAVASZSZAL : tempore vemali ; im frühling
NySz. 1492 : In autumno et vére wlgo ewssel thawassal
(OL. D. 36992).

TAVÉSZ ? 1. tavasz.

TÁVOLABB, távoljabb, távuljabb : longius,
[qui quae quod longius est] ; mehr entfernt NySz.
(«távuJyabb» a.) 1699 : Az távuljabbak egy vagy két
hétig énnekem [dolgoztak], és viszont egy két hétig
magoknak (AdalZemplvmTört. IV. évf. 117). A tavollyab-
bak egy vagy két héten nékem [szolgálnak] (uo. 118).
1700 : Az kő gátok rakattatásátúl egy egy öltül . . .
a hol közel jut a kövekhez dénár 9, a hol távulyabb-
rúl dénár 12 (GazdtörtSzemle 1.85).

TÁVOLJABB, 1. távolabb.

TÁVOZÓDIK : [evitor, devitor ; vermieden wer-
den]. 1613/1696 : Némely ugyan vakmerőségre vet-
vén magát, egjonás szomszédságában sövényeket nem
akarnak tartani, ki miatt nagy károkban esünk barmaink
kiszaladásával ; azért, hogy ez távozodjék, minden
ember ki mely szomszédja felől, tartozik sövényt tar-
tani; megcsinálja jó szóval (GazdtörtSzemle Vn.413).

TÁVULJABB, 1. távolabb.

TEBÉR, 1. töbör.

TEFLISZ : [pannus in űrbe Tiílis confectus ; Tifli-
ser tuchj. 1538 : De panno teflis (OL. Nád. 48).

TEGE ? : antique pro tegnap : heri ; gestem NySz.
1337 : Stephanus dictus TJiege [a. m. tége ?] (Múz.).
1357 : Stephani dicti Tege (uo.).

TEGrELTT : conflatorium, fusorium MA^., caliculus
fusorius, catillus figlinus ; ein Giesz-Scherbe, Tügel
PPB., tiegel NySz. 1556 : OUe Tegel maiores 32 (OL.
UC. 99/27, «Nagybánya» Szám. jegyz.). [Vö. NySz.]
[Vö. fészek-tégely.]

TEGEZ, tegöz : pharetra, corytus ; köcher NySz.
í «1. tegez» a.). 1419 : Ladislao Tegez (Pannh. Hitel.
52). 1490 : Baliste viles. Tegewz ad easdem (OL. D.
26048). 1494: Thegez ad balistas pertinens (uo. 26076).
1495 k. : Thegez horog thekerw^yn (Forrás ?). [Vö.
bőr-, tatár -tegez.]

tegez-gyártó: [pharetrarumopifex; köchermacher].
1361 : Georgii dicti Teguzgarto (OL. D. 5076). 1437 :
Benedictus Teghívzgyartho (uo. 13061). 1488 : Gaspar
Thegezgyartho (uo. 27072).

TÉGLA : later ; ziegel NySz. 1363/1371 : Ad vnum
locum TeglavLdx uocatum wlgariter, secundum verő
Olachos Charamida nominatum (OL. D. 5782).
1393/1446 : Duos lateres wlgo tégla appellatas (uo.
7914). 1513 : In tegulis wlgo theglakba (uo. 32583).
1638 : Padimontozny való hatt szegü Tégla (OL. UC.
2/34). [Vö. égetlen-tégla.]

tégla-égető : [locus cocturae laterum ; ort der
ziegelbrennerei]. 1357 : Terram Teklaegetew vocatam
(KárolyiOkl. 1.236). 1357/1432 : Transit iuxta quandam
terram Teglaegetheiv vocatam Múz. Kende)

téglaégető-hely : [<y^]. 1527 : Vnum locum Thegla-
egethewhel vocatum (Múz. Kisfaludy).

téglaégető-kemence : lateraria fornax ; ein Zie-
gel-Brenn-Ofen PPB., ziegelofen BM. 1597: Tégla
egeteo kemencze (OL. UC. 101/3). 1638 : Ezen Filago-
ria mellett, vagion egy Tégla vető szin, kertelés nél-
kül szalma fedelével, egy Tégla Égető kemenczeivel,
es egy Tégla vető Asztalával (uo. 2/34). [Vö. NySz.]

tégla-gyártó : figulus ; töpfer NySz. ; [laterarius] ;
ziegelmeister BM. 1546 : Az teglagyartoknak (OL.
Nád. 40).

tégla-színű, -szín, -szünö : [colore laterum], hel-
vus ; ziegelrot NySz. 1527 : De veluto coloris
Theglazyn (OL. L. lU. 16. 17). 1549 : Tégla szinü
purpiant (OL. Nád. 48). 1557 : Eg V^g tégla zünö
londys (OL. Nád. Számad. b). 1635 : Egy török ször-
zsinór-öv, haj szin. Egy téglaszin viselt hajag [?] volt
(Mihalik: KassaÖtvTört. 223).

tégla-vető, -veté : laterarius ; ziegler NySz., [zie-
gelbrenner]. 1474: Thoma Theglauethew (Lelesz Acta
84/8). 1478 : Emericum Theglaicethe (Körmend, Heim
590). 1502 : Vsque ad Theglatoethe domini de Pok
(Pannh. 4/S). 1544 : Attam az ueresuari tégla uetö-
nek (OL. Nád. 42). 1597: Tegláiveteö Bálás hele (OL.
UC. 12/42).

téglavető-asztal : [ziegelformtisch]. 1638 : Ezen
Filagoria mellett, vagion egy Tégla vető szin, kerte-
lés nélkül szalma fedelével, egy Tégla Égető kemen-
czewel, es egy Tégla vető Asztalával (OL. UC. 2/34).

téglavető-forma : [ziegelform]. 1597 : Teglauetw
forma 3 (OL. UC. 101/3). Teglaueteo forma (uo.).

téglavető-szín : [lateraria ; ziegelscheune]. 1638 :
Ezen Filagoria mellett, vagion egy Tégla vető szin,
kertelés nélkül szalma fedelével, egy Tégla Egetö
kemenczewel, es egy Tégla vető Asztalával (OL. UC.

2/34).

TÉGLÁS, tíglás : lateribus instructus ; mit ziegebi
versében NySz. ; [lateres habens, lateribus copiosus,
laterarius ; ziegel habend, reich an ziegeln, ziegler].
1334 : Ad uallem Tyglas-weulg wlgo nuncupatam (OL.
D. 3804,1. ZalaOkl. 1.283). 1347: Possessionis Teglas
(AnjouOkm. V.22). 1354 : Cum integro vico Theglas-
ulcha nominato (OL. D. 4407, 1. AnjouOkm. VI.160).

969

TÉGLÁZ— TEHENES

TEHENOS— TEKE

970

1357 : Per vicum Theglasvcha (OL. D. 31100). 1373 :
Piateam Teglasulcha nominatam (uo. 31106). 1411 :
Possessiomim prediorumque Theglas Tetetlen (Zichy-
Okm. VI.147). 1423 : Johanne Teglas (Lelesz Acta
43/59). 1451: Possessionis Theglas (OL. D. 14467).
1465 : Martinum Theglas (Múz. Kállay). 1646/1727 :
Téglyás András (GazdtörtSzemle Vn.l23).

TÉGLÁZ : 1) [lateribus sterno ; mit ziegeln aus-
pflastern]. 1648: Lábokon álló könyeökleö Tornácz
Vagion, Uj jo téglázott Padimentumozásval (OL. UC.
10/63). II 2) [vestimentum complano] ; bügeln, plattén
BM. 1597 : Foztan Teglazo fa 1 (OL. UC. 101/3).

TÉGLÁZÓ : [laterarius ; ziegelbrenner ?]. 1524 :
Testiparo wlgo theeglazoonak (OL. D. 26317).

TEGÖZ, L tegez.

TEGZES, tegzös : pharetratus ; der einen köcher
an hat NySz. 1342 : Stephani dicti Tegzes (OL. D.
3519). 1353 : Petrum dictum Thegzus (Múz. Kapy).
Johannem dictum Tegzus (AnjouOkm. VI. 108). Geor-
gii dicti Tegzes (uo. 139). 1357 : Stephani dicti
Tegzes (Múz. Majláth). 1363 : Thomas Thegzus (Múz.).
1372 : Petro dicto Tegzes (Lelesz Acta 7/8). 1374 :
Petrum dictum Thegzes (uo. 8/1). 1389 : Petrus Tegzus
(OL. D. 7467). 1402 : Nicolao dicto Tegzes (ZichyOkm.
V.329). 1404 : Johannes Tegzes (Múz. Soós). 1406 :
Dominicus dictus Thegzes (Lelesz Introd. P/293).
1408 : Ladislaus dictus Tegzus (OL. D. 9399). 1439 :
Petri dicti Tegzes (Múz. Kállay). 1467 : Fabianus
Thegzes (Múz.). 1469 : Demetrius Thegzes (Lelesz Acta
80/1). 1488 : Ladislaus Thegzes (OL. D. 32000). 1602 :
Tegzes János (SzékelyOkl. V.314).

TEGZÖS, 1. tegzes.

TÉHELY : theca novacularia tonsorum ; bar-
biermesserscheide NySz. 1560 : Öreg kees tehel [értsd:
öreg kés, bizonyos számú téhelylyel] Apró kees tehel
(OL. Nád. 49).

TEHÉN, tehény : a) bos ; rind ; b) vacca ; kuh
NySz. 1428 : Johanne dicto Tehenwero (Pannh. 15/1).
1476 : Duo pecora vulgo thehen (SoprOkl. ILSOl).
1510 k. : Ibidem zekerber duo ke-wevthehen I kewer-
geysno vnum (OL. D. 26082). Ibidem denth zekerber
duo kevferthehen vnum kewergeysno vnum (uo.).
1594: Meddú tehén restall No. 26 (OL. UC. 78/7'.
Meddü tehén [így, vö. MTsz.] restal No. 4 (uo.). [Vö.
gulya-, trétina-, vágó-tehén.]

tehén -bőr : [corium vaccae] ; kuhhaut, kuhleder
BM. 1635 : Egy bokor tehén bőrt kijártatván, bokrát
4 f. (GazdtörtSzemle VIII.483;.

tehén-hús : caro bubula ; kuhfleisch NySz. 1544 :
Tehén húst foytot peczenenek (OL. Nád. 41). Tehén-
húst wetreczennek 2 fontot (uo.). 1572 : Pyretani
tehénhúst (uo. 40). Vetrecennek swtny tehénhúst. Kol-
bazt uetrecen mele swtny (uo.). 1669 : Kövér ökör
s tehén húsnak fontja 4 dénár (GazdtörtSzemle 1.90).

tehén-nyelv : [lingua bovis ; rindszunge], 1544 :
Tehén neluet (OL. Nád. 41).

tehén-szín, -szén : [bubile ; kuhstall]. 1594 : Dizno
oU vágjon No. 2. Thehen zin wagion No. 2 (OL. UC.
78/7). Tehén zen wagjon No. 2 (uo.).

tehén-túró : [caseus vaccinus, caseus bubulus] ;
kuhkase, topfen SB. 1669 : Juh-turó fontja 9 dénár
Tehén-tiiró fontja 6 dénár (GazdtörtSzemle 1.89).

TEHENES, tehénes, tehénös : vaccarius,
habens vaccam, vaccinus ; kuh habend NySz., [kuhhirt].

1296 : Mykoteluke Thehuenustelke [így, hn.] (Akad.
1/34). 1344 : Possessionum Te/iewMsteluk et Mykote-
luke vocatarum (Múz., 1. AnjouOkm. IV.419). 1429 :

Egidio Thehenes (Lelesz Acta 48/38). [Vö. MTsz.]

TEHÉNÖS, 1. tehenes.

TEHÉNY, 1. tehén.

TEHER, terh : ofticium, debitum ; pflicht, schuld
NySz. (3. jel.). 1481 : Secundum consuetudinem huius
regni non est consuetudo quod minor ad se recipére
possit maiorem wlgo az kuzeb az nagobnak terhet
yria newhez (OL. D. 26018). XVII. sz. végéről: Kál-
mán János, es felesége Kata egy reszrtíl, fól véuén
terheket Lörincznek, Jánosnak és Miklósnak fiók-
nak ; és Christinanak ; és Margitnak Leányoknak ;
és Geresgálban léuö ket puszta Jobadgy hellyeket
[stb.] (Múz. Szily, No. 201). Battyani Laszlo föl
uéuén terhét Istvánnak és Miklósnak vér Attya-
fiainak ; item Borbálának húgának [stb.] (uo.). Azon-
képpen Fűlessj István fól vészi terhét Ilona nevú
húgának (uo.). [Vö. szekér-tehér.]

tehér-hordás : [das last-tragen]. 1700: Mind szü-
retkor a terh hordástul s mind penig az trágya hor-
dástul télben és tavaszszal az marhás emberek és
szekeresek képtelen fizetést szoktanak a megszorult
gazdáktúl venni. Annak okáért ez ilyen terh hordás-
nak bérét a szöllök úttyának nehézségekhez és az
üdönek sáros voltához képest intézik jó lelkiismeret-
tel az hegymesterek minden helyeken (GazdtörtSzemle
\. 84—85).

tehér-szekér : [plaustrum ; lastwagen]. 1731 : Nem-
külömben az gyümölcsös teherszekerektöl [így?] is akár
köznap, akár szombaton [vásárpénz] d. 12. Egy ter-
hes szekér káposztától akármikor d. 12. Egy terhes
szekér akár hollyan répától d. 12 (GazdtörtSzemle
VII.87).

TEJ, téj : lac ; milch NySz. 1351 : Médium laneum
in possessione Teyíolua, [a. m. tej ?] habitum (Múz.).
1388 : Villám Teyfalu (HazaiOkl. 319). 1413 : Petro
They (ZichyOkm. VI.240). [Helyn. szárm. : 1500 :
Possessionem Elewtheyed in Comitatu Posoniensi
existentem (Múz. Kisfaludy).]

tej-föl, -fel : cremor, flos, pingve lactis ; milch-
rahm, sahne NySz. 1416 : Ladislaum dictum Teyfel
(Lelesz Acta 36/64). 1531 : Lac et they fel emi (OL.
Nád. 43). 1544 : Vöttem teyfelt beleshez (uo. 42).

TEJES : lactarius, lacteus ; milch- NySz. 1256 :
Ittem Hudus et Teyes [hn., a. m. tejes ?] (ErdMúzLt.,
1. Wenzel VII.430). 1408 : Teyesheegh sclauonicum
autem MIechnahora uocatum (OL. D. 9416). 1454:
Jacobo Theijes (uo. 14823). 1519 : Petro Theyes (Kör-
mend III/l, Ugal 64). 1716 : Hivatván ahoz értő öreg
Aszonyokat, meg nézettíík, s Csecsei mint a' Tanúk
vallyák feketéknek, és Tejesseknek találtattanak (Bot-
sodvmJk. 18. sz. 1.485).

tejes-szekrény, -szökrény ; [arca lactaria ; milch-
schrein]. 1587 : Eg teyes zökren (OL. UC. 12/42).

TEJFELES, L tejfölös.

TEJFÖLÖS, tejfeles: [florem lactis habens], flore
lactis conditus ; rahm- NySz., [rahm habend]. 1391:
Nicolaus They feles (OL. D. 7676). 1419: Emericus
Teyfeles (uo. 10872).

TEKE : glóbus, discus, sphaera, trunculus lusorius;
kugcl, scheibe NySz. 1211 : Hü sünt pistores Moncha
Moglau forcos forcot Hoiud Bolosoy Teke [a. m. teke ?]
(Pannh. Tih. 1/5). In uilla Zeuleus iuxta Balatin duo

971

TEKENES -TEKERÖS

TEKERÜLET— TEKNYÖ

972

uinitores sünt ecclesie Buges Theke filius Donus (uo.).
In uilla Cuest isti sünt ioubagiones Euzi Boz Bodes
Tenke Teke Moncud Tuus (uo.). Hü sünt pulsatores
Nen Jouta Zeme Beid Pococi Etey Pauca Theke keneh
cegue (uo.). Isti sünt agricole Bulchou Keched Thexa
Beche Chenkes Theke Boda Chet (uo.). Vdornici de
Mortus hii sünt Meteu Boclioclii Theke Marcel Tencu
(uo.). Isti sünt serui Hegeh Mogus Heteh Theke Keueh
Wendeg (uo.). 1339 : Venit ad locum TeMeneri voca-
tum (Veszpr. 2, Sárberény). 1372 : Tekeháza alio no-
mine Benedukhaza (Múz.). 1597 : Fa goliobis teke (OL.
UC. 101/3).

TEKÉNÉS. 1. teknős.

TEKÉNŐ, -S, 1. teknő, -s.

TEKÉNTET, 1. tekintet.

TEKÉNYÖ, -CSKE, 1. teknő, -cske.

TEKÉNTŐS, 1. teknős.

TEKER, vö. föl-, kiteker.

TEKEREG ? : volvor ; sich winden NySz. (1. jel.).
1323 : Tendit versus Tekeregei [a. m. tekereg ?] (OL.
D. 2158). 1345 : Ad vallem Tekeregviexúg dictam
(AnjouOkm. IV.522). [Vö. «tekerö» adataival.]

TEKERÉS, tekerös : tortilis ; gedreht, gewun-
den NySz. 1337: Cuiusdam rivuli ^e^•eresc/ípatak
vocati (SztárayOkl. 1.125). 1338 : In capite cuiusdam
aluey wlgo ^e^-erMspatakfe^y vocati (OL. D. 31239).
1372/1377 : Ad aliud Er Tekereser nominatum (uo.
6027). 1378 : Peruenissent ad predictam vallem Teke-
reitsuelgh (uo. 6871). 1380/1414 : Ad quandam vallem
Tekeruswelg nominatam (uo. 6742;. 1396 : Cum decur-
sibus aquarum Thekerestho vocatarum (uo 8152).
1416 : In terra Thekeres [a. m. tekerés ?] dicta vMúz.).
1435 : Ad locum Thekeres [a. m. tekerés ?] alio nomine
Tharsakhalma (uo.). 1436 : Ad pratum wlgo Tekeres-
pathaka (Lelesz Acta 53/33). 1476 : Quandam Siluam
inter fluuios Holthbathar et ThekereshathaT [a. m. teke-
rés ?] (Lelesz Prot. Parv. 97). 1533 : Particula argetin
Thekreivs [így? olv. tekerös] (OL. Nád. 49).

TEKERGÉS, L tekergős.

TEKERGET: distorqueo, giro ; herumdrehenNySz.
(1. jel.). 1444 : Laurencio Tekergetew (Múz. Kisfaludy).

TEKERGŐS, tekergés: tortuosus,intortus,flexu-
osus [stb.j ; gewunden, geki-ümmt NySz. 1497 : Vna
cuppa Thekerges [t. i. amelynek tekergős vonalú diszit-
ménye van] (OL. D. 20569).

TEKERŐ : 1) volvens, torquens, rotans, girans ;
drehend, windend NySz. 1200 k. : luxta fluuium Tekereu
castra metati simt (Anon. 50). 1350 : Vallem Tekereiv
(AnjouOkm. V.416). 1367 : luxta quandam [így] lacum
Tekerew appeUatum (OL. D. 5597). Quendam lacum Te-
kereiv appellatum (uo. 5606). 1382 : In rippa fluuii The-
kereiver (uo. 30725). || 2) spira ; haspel NySz. 1560 :
Tharachkhoz walo thekero (OL. Nád. 48). [Vö. csiga-
tekerő, fejtekerő-keszkenő, haj-tekerö, kö-
szörűtekerő-vas, számszéríj-tekerő.]

tekerő-fa : kettenbaum BM. (3. jel.) 1561 : Borda,
nizt, gereben, borda he, tekerő fa (OL. L. III. 16. 17)'
[Vö. MTsz.l

tekerő-fúró : «az a fiiró, a mellyel a hordó fene-
két a csínjába belerántják» MTsz. 1513 : Terebellum
vnum wlgo Thekerewfwro (OL. D. 26151).

PüTEKERÖS, 1. tekerés.

TEKERÜLET : 1) anfractus ; krümmung NySz.
1417: In loco Thelekthekeruleth nuncupato (Múz.).
1598 : Egy rét a Sajó tekerületén Pap rété (Canon-
Visit. 146). II 2) [volumen ; roUe]. 1742 : Egy tekerűlet
galandot loptak a vásárban (DebrJk.).

TEKER VÉNY, tekervíny: 1) [armbrustwinde].
1490 : Baliste viles. Tekerwin. Simplex attractoria
(OL. D. 26048). 1493 : Quinque sagittas Balistarum
Thekerven (Körmend, Stat. ant. major. 27/11). 1494:
Attractoria vulgo Thekerwen (Engel: GeschUngrReichs
I.1C3). 1494—95: Attractoria vulgo T/ieA;erM;en ad Se-
gniam misimus, qui empti sünt fi. 5V2 (Engel : Alge-
meine Welthistorie XLIX.162). 1495 k. : Balista cum
Thekerwen (OL. D. 24864). Pro disposicione Baliste
et pro preparacione Thekerwen dedi (uo. 32746).
Thegez horog thekerwyn (Forrás ?). 1508 : Vnam Bali-
stam cum duobus tracturis wlgariter Thekerwen dictis
(Lelesz Prot. 1.45). 1510 k. : Item vnum Mosarpathyan-
thyw de ferro Item vnum Thekerwen (OL. D. 26235).
1542: Tekerwyn Balistarum (OL. Nád. 40). || 2) [er-
gata, trochlea ; winde]. 1550 : Egh bor emelew teker-
went (OL. Kolozsm. 50).

TEKERVÉNYES : tortilis, spiraHs ; gewunden,
gedrehet NySz. 1550 : Gyertya tartó tekerwenies (OL.
Kolozsm. 50).

TEKERVÍNY, L tekervóny.

TEKÉS ? : [globum habens ; kugel habend]. 1423 :
Nicolaus Thekes [a. m. tekés ?] (Lelesz Acta 43/81).

TEKINTET, tekéntet : respectus, ratio ; rück-
sicht,hinsichtNySz. (4. jel.). 1700: A'Szölököt es egyéb
gyümölcsököt nem vesztegetek, s-nem vesztegettétek
másokkal is, hanem mindén haragot es Tekéntetett
félre tévén, úgy egyikébül mind masikábúl hordok es
eszem (OL. NRA. 718/60, 1. GazdtörtSzemle L87).
1721 : Valaki éjszakának idején tolvajságban tapasz-
taltatik. minden tekéntet és kegyelem nélkül : 12 fo-
réntra büntettetik (GazdtörtSzemle Vn.l27).

TEKNŐ, tekénő, tekényő, teknyő : trulla,
labrum, alveus [stb.] ; trog, multer NySz. 1230 — 65 :
In territorio de Tekeneu (ZalaOkl. 1.6). 1469 : Clemen-
tinus Thekenew (OL. D. 32365). 1527 : Quatuor wulgo
theckmoth (OL. Nád. 43). 1533 : Thekenew piscatorum
(uo. 45). 1559 : Zapanozny ualo tekenöth (Forrás ?).
1561: Abarlani walo thekeno (OL. L. Hl. 16. 17).
[Helyn. szárm. : 1264 : Transeundo quandam vallem
Tekeneud vocatam (Pannh. 16/0, I. Wenzel 111.117).]
[Vö. mosogató-, rajboló-, sütő-, szappanozó-,
turógyúró-teknő.]

teknő-gyártó, -jártó : [opifex alveorum ; trogma-
cher]. 1584 : Thekenö yarto Myhal' (OL. UC. 56/33).

teknővakaró-kés : [trogscharre] . 1549: Instru-
mentum ferreum wulgo thekeneew wakaro kes vocatum
(OL. UC. 75/40).

TEKNŐCSKIE, tekényőcske : trulla parva;
kleiner trog NySz. («tekenőcse» a.) 1597 : Fa teke-
niöczke (OL. UC. 101/3). [Vö. szakasztó-teknőcske.]

TEKNŐS, tekénés, tekénős, tekenyős, te-
könős : 1) [alveum habens, opifex alveorum ; trog
habend, trogmacher]. 1430 : Michaele Thekeneivs (Múz.
Kisfaludy). 1458 : Matheum Thekenes (Lelesz Acta
69/35). 1521 : Jacobus Teketcngs (OL. D. 37351).
II 2 [testudo ; schildkröte]. 1669 : Pisztrángnak fontja
60 dénár Egy tekenyős 3 dénár (GazdtörtSzemle 1.89).
[Vö. NySz. más jel.]

TEKNYŐ. 1. sütő-teknő.

973

TEKONOS-TELEK

TELEK

974

TEZONOS, 1. teknős.

TÉLCSÉR, 1. tölcsér-gyártó.

TELE, teli, telli: plenus; voU, gefüllt NySz.
1597 : Egj kerek skatulaban Lo feostenj való kana
telj (OL. ÜC. 101/3). 1616/1643 : Nyolcz eöregh kad,
mellyek só uizel telli vadnak (OL. Instr. 42, 1. Gazd-
törtSzemle VI.129). [Vö. telik.]

TELEK, telek, telök: a) [fundus], praedium;
grundstück, gut ; b) frutetum, herbetum ; gestaude ;
c) ager et campus incultus, desolatus, fruticosus ;
wüstenei, ungebauter acker NySz. [A régi szótáríróink-
tól való ezen értelmezések dacára a telek-nek szántó-
földet, művelés alatt levő földet is kellett jelentenie ;
vö. az 1228-iki idézetben : «culta terra», az 1274-iki
idézetben : «terra fimata» stb.] 1095 : Inde ad culmen
uadit quod uocatur chigisti a quo per médium ruris
quod dicitur theluch itur ad lupinum montem (Pannh.
15/Oo). 1206 : Tendit ad luanus theluce (OL. D. 45).
1211 : In loco qui dicitur Zegge et Zegthelegu habét
Ecclesia terram ad C iugera tam in arundineto quam
in feneto (Pannh. Tih. 1/5). Isti sünt exequiales haymus
Keseyd Centa Olcod Telug Jureh Gopod Bortoleus
(uo.). 1224 : Contulimus septuaginta iugera terrarum
quod uulgo Telük dicitur (Pannh. 1/B, 1. Wenzel 1.197).
1228 : Culta terra que uulgo Teluc dicitur (MonStrig. I.
269 1. 1228/1357 : Transit vltra ad dienus teleké (Hazai-
Okm. VI.21). 1233: Tendit ad aliam terram que Medies
telük uocatur (Múz. Kisfaludy). Tendit ad quandam ter-
ram quam incole Buzus íeZMA;appellant(uo.'. 1237: Vádit
ad theluc Emyrici (ZalaOkl. I.IO). 1240 k. : Hec sünt
nomina lUorum qui debent dare Equum Teluch Por-
cos Dubus (Pannh. 61/8). 1243 : Ad partém meridio-
nalem que wlgariter telük vocatur(Venzel VII. 143). 1244:
Terram suam que wlgariter Teluc uocatur (Körmend
III/2, Moha 61). 1251 : Continet autem predicta pos-
sessio aream curie sue et ortum cum arboribus et
terras molles quod wlgo dicitur Teluch que simul
continent quindecim iugerum terrarum (Pannh. Tih.
1/8). 1254 : Uadit ad locum qui Y^Mv&oteluk dicitur
(ÓL. D. 390). Terram nomine Hegin teluqui (uo.)
1256 : Medietas ville KzXzuteluk (ErdMúzLt., 1. Wenzel
VII.429). [Villae] Paradanmonustura et in campo uer-
sus Zarazer Zenthmargita et Kazteltik uocate (uo.).
TeremtelukM- (uo., 1. Wenzel430). 1256/1273: Uadit ad
locum qui Oteluk dicitur (Körmend V/5, Káldiana 59).
1258 : Inde tendit ad WyzesíeZwc (Pannh. 9/L). 1260 :
Terram suam Isoteluke uocatam (OL. D. 511). 1261/1411 :
Venit ad locum qui wlgo fyrresíeZwAarra vocatur (OL.
D. 521, 1. HazaiOkl. 40). 1268/1347 : Vádit usque ad
locum qui dicitur Oxunteluke (MonStrig. 1.553). 1269 :
In alio loco qui dicitur ííogteluk sünt octo iugera
terrarum arabilium wlgariter labasleg iacencia (Körmend
Acta III/2, Pezye 901 1270 : luxta locum qui voca-
tur Zojchtelky (OL. D. 729). 1271: Térre fimate Poth-
snkateluk (Wenzel VIII.367). 1274 : In terra fimata
que uulgariter Telük uocatur (OL. D. 880, 1. Wenzel
IX.91). 1275: Terram Peketeluke vocatam (OL. D.
908). 1279: Porció Beusteluke appellata (Múz. Kállay).
Duo iugera in fimatis uulgariter Vjtelek nominatis
(Veszpr. 4, Alsóörs). Igruch<eZMA;,hn. (HazaiOkm. VI.242).
1281 : Terram fimatam, quod uulgo telük dicitur (Wen-
zel IX.327). 1283:PossessionesWylak Kuesd et Olah-
teluk vocate in Comitatu Byhoriensi (Lelesz Acta 1/4).
Uadit ad locum Fulteluk nominatum (Veszpr. Regn.
Met. 4). 1286 : In loco Kuzepteluk uocatö (Veszpr.
10, Falaznak). 1287 : Possessiones Sceleusteluk Ilsua
Sutkfolua (Körmend, Korlátkö-Appon. 11/563). 1288 :
In Huzeutelek duo iugera (Veszpr. 109, Szepezd 2).
In Lopnstelek tria iugera (uo.). 1288/1290 : Ab oriente
in Ogogteluk sünt trés mete (Múz. Jankowich, 1. Ku-
binyi: MTörtEml. L137). Uenit iterum ad orientem ad
quandam siluam Telukfen uocatam (uo.). 1289/1291:

Chenzteluk. hn. (OL. D. 1244). 1291: Terram suam
Sohtteluk [« Szászváros mellett» Szám. jegyz.] voca-
tam (uo. 1334). 1293 : Cum particula térre Zylteluk
appellate (Múz. Ertl). Quandam terram Ealazteluk uoca-
tam in magna Insula existentem (uo.). 1294: Quasdam
terras TrsLnteleky et Kulcha uocatas (Múz. Forgách).
1295 : Transit in unam uiam ad unum telek, et per
distinccionem illius telek tangit aquam Sesterche
(Wenzel V.140). 1295/1423: In capite Teluklahreth
dicti (OL. D. 1408). 1296 : Mjkoteluke Thehuexmstelke
[igy, hn.] (Akad. 1/34). 1300/1322: In terris fimatis
que wlgo Telük dicuntur (OL. D 3652, 1. HazaiOkm.
VIII.411). 1301: Terra Puklusí/ieZMA;vocata (AnjouOkm.
1.4). 1303 : Deinde uadit ad Mezeuteluk et postea
transit lacum qui dicitur Malechuagolcha (Pannh.
Hitel. 17). 1304 : In loco Telük uocato septem Jugera
(Veszpr. 15, Vámos). In loco Kwesteluk quatuor Jugera
(uo.). In loco Wyteluk dicto tria Jugera (uo.). 1306/1359 :
Byiontelek, hn. (OL. D. 4841). 1311: Possessiones
Kerekeghaz et Igrechteluk uocatas (uo. 30597). 1312 :
In loco Zjlagteluk uocato circa Nogreth (Veszpr. 4,
Csopak). KeT^estelek, hn. (AnjouOkm. 1.270). 1314 :
Terra Zjlwastelek vocata (OL. D. 28715). Unum inger
in loco Kuestelek uocato (Veszpr. 14, Szentkirály-
szabadja). 1317: In loco Telukfeu uulgariter nuncupato
(OL, D. 1892). In loco Telukzer dicto (uo.). 1319 :
Vduornukíetó, hn. (AnjouOkm. 1.497). 1320 : Tyba-
teleke Mikusteleke [hn.] (OL. D. 1991). 1321 : Usque
ad locum Outeluk dictum (Múz. Kállay). 1322: Quas-
dam possessiones suas uacuas videlicet Kozmateluk
et MyklousíeZ?*^; uocatas (uo.). 1324: Cuiusdam ville
BogydaníeZA;e vocate (Múz. Ibrányi). 1325/1347 : Currit
supra ad superiorem Puklustheluk (Körmend n/4,
Miskouch 67). 1326 : Terra fimosa uulgariter Telük
uocata (OL. D. 29999). Unum iuger in loco Kxiesteluk
dicto (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1327: Posses-
sionem eorum wacuam Hhatarteluke vocatam (Múz. Fáy).
1329 : Deinde venit ad Zeáeryestheluk (Múz. Ibrányi).
Deinde uenit ad Sceáreesteleke (uo., egy másik na.
évbeli oklevélben). 1331 : Quoddam predium Keche-
teleke uocatum (Múz.). 1332/1336 : TornusíeZít^, hn.
(AnjouOkm. 11.621). 1333: Cum possessionibus, seu
terris Keek et 'Lokteluke vocatis (ZichyOkm. 1.412).
1334 : Quatuor Jugeribus terrarum fimatarum que
wlgo Theluk dicitur (Veszpr. 2, Nagyberény, 1. Hazai-
Okm. IV.152). Possessionarie porcionis Chomurlaz-
louteleke uocate (OL. D. 31224). 1337: Zantowteluk,
hn. (OL. D. 3090, 1. AnjouOkm. in.401). Possessionem
Inezakala seu Inethuleke [így, olv. -theluke] vocatam
(OL. D. 30008). 1338 : In possessione FyuíeZtiA; (Múz.).
Ad possessionem Zarchatelek uocatam (OL. D. 3143, 1.
AnjouOkm. ni.459). In possessione Facirtasteluk (Múz.).
Cuiusdam possessionis Iklad alio nomine Gyosteluk
vocate (Múz. Máriássy). 1339 : Duo iugera in loco Harast-
teluk vocato (Veszpr. 106, Antalfa 4). In loco Telük
vocato (uo.). Kapatebtk, hn. (AnjouOkm. III.554,
Esztergom m.). 1340 : In terra Telük dicta sex iugera
(Körmend III/2, Pezye 86). Korpona alio verő nomine
Vjlamteleke . . . Korpona sive Yylarateleke (Anjou-
Okm. IV.22). Octo iugera terrarum in Outeluk vocata
(Múz.). 1340/1389 : Vallem que wlgariter Telekalya
welgh dicitur (OL. D. 3331). 1340/1449: In Telukzyx
duo Jugera (Körmend III/2, Pezye 98 ?). 1342 : Pos-
sessionis Samptowíetó uocate in comitatu Zaboch
existentis (Múz. Ibrányi). 1343 : Vádit ad Hautelek
(Körmend III/2, Seregélyes 104). 1344 : Peruenit in
vallem Thelek ueulg dictam (Múz.). Possessionum
Tehennsteluk et Mykoteluke vocatarum (Múz., 1. Anjou-
Okm. IV.419). Quandam possessionem Wyznukteluk
uocatam in Comitatu de Zarand (uo.). 1346: Ad finem
cuiusdam térre ipsorum telük dicte i Múz.). 1347 : Peruenit
ad locum Feketeuteluk vocatum (uo.). Cuiusdam pos-
sessionis Regteluk vocate in Comitatu Pestiensi (Száza-
dok 1881. évf. 557). Particula térre litigiosa trium

975

TELEK

TELEKES— TELKES

976

aratroram Regteluk seu Regwelgh vocitata (iio. 558).
1348 : Possessionis seu térre Mykotelke nomiuate (Múz.j.
Quandam sessionem suam Kurtweles Telük vocatam
(Múz. Kállay). Cum quadam particula térre Dezmas-
teleke uocate (Lelesz Acta 1/50). In terra sua Chj^jeu-
teluky uocata (ZichyOkm. U.327). 1349 : Ad locum
Nogíetó- dictum ( OL. D. 4044). 1351 : Particule térre
litigiose 'Mykoteleke nominate (uo. 28730). Quasdam
possessiones nostras Regales Jakoteleke et Erdeuouo-
telek vocatas in Comitatu Wesprimiensi existentes
habitatoribus destitutas (Körmend, Heim 120). 1353 :
Quandam sessionem autiquam Gjasteluk vocatam (OL.
D. 33408). 1354 : Quandam particulam térre Zantho
telük vocitatam (uo. 4407). 1356: Quandam particulam
térre arabüis SsL&gteluk vocatam (Paimli. l/D). 1357 :
ViUe Z&martelek vocate (AnjouOkm. VL634). 1362:
Vnum in loco KwzepíeZe^- (Múz.). 1365 : Cuiusdam pre-
dii wlgo Thdek nuncupati in possessione Prouna vide-
licet in plantacione quadam duchno lebota vocata
(uo.). 1366 : In quodam Prato prope AlmasíeÍM^;
(Veszpr. 7, Hanta). 1368 : In possessione Zederfa-
teleke (OL. D. 5694). Versus possessionem Zenthmihal-
telke Abbatis de Clusmonustra (Múz.). 1371: Possessi-
onibus eidem Parasnya et Tmnstelek (KárolyiOkl. 1.323).
1373 : Villás nostras Machalaka Philepteleke Oduorhel
et Olus vocatas in Comitatu Chanad habitas (Kör-
mend, Heim 237). Eewlgtelek, hn. (ZichyOkm. UI.
485). 1375 : Possessiones ipsorum Kaluz et Tuzuk-
teleke vocatas (Veszpr. 9, Kálóz). 1376 : Possessio
Zantou alio nomine Isouteleke nominata (Múz.). 1377:
Quandam possessionem Mortonteleke alio nomine
Bothkemene vocatam (Múz. Justh). Sex verő sünt in
loco TsiksLchteleke vocato (Veszpr. 107, Kajár 3). In
terra Otelek (OL. D. 6419). 1379: Galusteleke, hn.
(Múz. Szentiványi). 1381 : Ad quoddam predium Dya-
thelek vocatum (Múz. Döry). 1383 : In terra Kusep-
telek vocata (Múz.). 1385 : Duo Jugera terrarum sünt
in loco Hnmoktelek wlgariter dicto (Veszpr. 6, Gyula-
keszi). 1387 : In possessione sua Agtelek nuncupata
(Múz. Kállay). Certis desertis habitacionibus videlicet
destitutis v?lgariter Telek nominatis (HazaiOkm. V.171).
1391 : Quatuor particulas térre nunc Incolis destitutas
wlgariter Telek dictas (Körmend Hl 3, Latrán 12).
1394 : Cuiusdam particule ten-e Jwsmlegentheleke
vocate (Múz.). Quatuor curias seu mansiones iobagio-
nales intégras, vulgo thelek vocatas (SztárayOkl. 1.535).
1394/1446: In loco Meggesthelek vocato (OL. D.
7914). 1397 : Quoddam pratum seu fenetum Kjatelek-
fele vocatum (uo. 28767). 1401 : Quasdam possessiones
Duoristhe Buüimertelleke BatharmicIos<eWeA;e Babochi-
palfalua et Hraztouicha vocatas (Körmend V/7, Croa-
tica 216). 1408 : Locis desertis pro residencia Joba-
gionum aptis wlgo Thelek dictis (OL. D. 9399). 1409 :
Vsque pratum wlgo F-westelek (Múz.). 1410 : Posses-
sionis Bodogazoní/ieZeA;e vocate ÍOL. D. 9661). 1412 :
Filios Pauli de Portelek (KárolyiOkl. 1.588). 1413:
Prediorumque Chokastelek Mykolaka (Múz. Justh).
1415/1424 : Septem predia a^pa<eZe^• vocata (OL. D.
10362). 1417 : Michael Tholway de Zantotelec (Lelesz
Acta 37/18). In loco T/ieíe^thekeruleth nuncupato
(Múz.). 1422 : Attigissent quoddam Stagnum Thelek-
alyarew nominatum (Lelesz Met. Szabolcs 33). Predicte
térre MagasíeZeA; (Múz.). 1425/1454 : Venissent ad
vnum spinetum TewissesíeZeA; vocatum (Múz. Justh).
1427 : Prediis Banghaí/teZeAie Kyuthelek Feleghaz Al-
dothkuth</ieíe^-e Twztheleke Ueggjestheleke (Múz). Pre-
diis Pogansyer Zylas theleke Eketithotheleke Iglyci-
tJieleke (uo.). 1431 : Sessionem integram de meüori
terra wlgo Telek (OL. D. 12421). Predium lieezthelek
vocatum (KárolyiOkl. 11.128). 1438: Predia Dyod-
iheleke Lygetheghaz Zenthpalarneka (Forrás ?). 1439 :
Chertelek, hn. (Múz.), 1444: Thomosthelek, hn. (Károlyi-
Okl. 11.240). 1446 : Duo [jugera] in loco Kwthfew-
thelek (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1448: Posses-

sionem Yakotelke alio nomine Horthlaka (OL. D. 86391,
«Erdély» Szám. jegyz.). 1451 : Térre arabiles que
Kwesí/ieZeA nuucuparentur (Múz. Döry). 1453 : Duobus
locis sessionum wlgo thelek appellatis (OL. D. 14619).
1456 : In loco Dyostelek inter vineas (Pannh. Hitel.
66). 1459 : Predia Kyfivayda Kystelek (OL. D. 15384).
1467: In loco Thelekzer appellatb (Múz.). 1469—70: In
possessione 'poklostheleke vocata in Comitatu de doboka
existente (OL. D. 36394). 1478 : Predio Koromla Thelek
vocato (uo. 18145). Ad predium ipsorum actorum
Zewlewsthelek vocatum (Lelesz Acta 88/2). 1485 : Vsque
pratum wlgo Fuestelek vocatum (Múz. Kisfaludy). 1486-
In predio Juthasth eleken (Veszpr. 8, Jutás). 1495 : Duo
prata Nemeth<eZe^"e et Hozzywzegeley alio nomine
Nemesemberrethe appellata (Lelesz Acta 103/3). 1497:
Sessiones in quibus non sünt Jobagiones sünt decem
nouem wlgo thelek (Forrás ?). 1517 : Vltra monticulos
Kapwshath Kysthelekhalma (Múz. Kállay). 1520 : In
loco Dyosthelek appeUato (Pannh. 65/Nnn). 1521 :
Quoddam predium suum wlgariter Thelekh (Múz.).
1522 : Johannes Thelek (OL. D. 37004). Franciscus
Thelek (uo.). [Helyn. szárm. : 1211 : In uilla Theluky
(Pannh. Tih. 1/5). 1229 : In uilla Telukij (Pannh. Lib.
Rub. 24—34, 1. 20. sz.).] [Vö. jobbágy-telek.]

TELEKES : [lórum habens ; riemen habend, leder-
band habend]. 1522 : Elias Thelekes (OL. D. 37004).
[Vö. 1. telek, 1. telekes MTsz. ; Szinnyei, Nyr. XXVHI.
122. Vö. NySz. hibás értelmezéssel.]

TELELETLEN : [qui non hiemavit ; wer nicht
überwintert hat] . 1327 : Paulus dictus Teleletlen (Sopr-
Okl. 1.118).

TELELŐ : 1) hiemaUs, hibemaUs ; überwinternd
NySz. 1269 : Uadit ad frutecta que uulgariter teleleu
horost uocantiu: (Veszpr. Regn. Met. 3). 1425 : Thomas
dictus Telelew (Lelesz Acta 45/17). i| 2) [pastio hie-
malis ; winterweide]. 1435: Orto seu pomerio Thelelew
vocato (OL. D. 27467). 1504: Campi Thelelew vocati
(uo. 86399). 1697 : Ott volt a marháknak dellöi, de
telelő sohasem volt, hanem baromjáró föld (Kecske-
métJk.). 1736 : Más telelőjére és nyaralójára senki
jószágát ne bocsássa 12 frt büntetés alatt (uo.). [Vö.
Takáts Sándor, Nyr. XXXn.90.]

telelő-alma: pomum serotinum; wtnterapfel NySz.
1345 : Ai'borem pomi vulgariter theleleu alma voca-
tam (AnjouOkm. IV.502).

telelő-dinnye : meló hibernus ; wintennelone NySz.
1558 : AUo aw^agh Thelelö dynneye io wagyon (Múz.
Kisfaludy).

telelő-körte, -körtvély : pirum serotinum ; winter-
birn NySz. 1287 : Arbor piri antiqui, que dicitur tele-
leu (MonStrig. n.227).

TÉLGYES, 1. tölgyes.

TELI, 1. tele.

TELIK, tellik : suíficio ; zureichen NySz. (5. jel.)
1669 : Egy jó öreg karmazsin, kibül két pár csizma
tellik 5 frt " (GazdtörtSzemle 1.95). [Vö. ki-, még-
telik ; tele.]

TELJES, tellyes : plenus, refertus ; voU NySz.
(1. jel.) 1450 : Mathei Tellyes (Pannh. 68/S).

TELJESEDIK, vö. kiteljesedik.

TELKES, telkös, telökös : [praedium habens,
fundum habens ; grundstück habend]. 1265 : Usque
ad Telcusfe\ ^OL. D. 595). 1328 : Nobilis de Telukus
(Körmend V/5, Káldiana 64).

977

TELKOS— TENG

TENGELIC— TENGÉRIJUH-FARK

978

TELKOS, 1. telkes.

TELLI, 1. tele.

TELLIK, 1. telik.

TELLYES, 1. teljes.

TELÖK, 1. telek.

TELÖKÖS, 1. telkes.

TELT, vö. szakállastöltő-palack, töltött.

TÉLTÉTT, 1. töltött.

TÉLTEVÉNY, 1. töltevény.

TÉLTÖ, 1. szakállas-töltő.

TEMÉNG,teirLÍng: sellipendiumNySz.(<temeng»
a.), [bisaccium ; quersack]. 1475—87 : Sellipendium
themeng (Nyirkállaiban, 1. Kovachich: Formvlae solen-
nes styli XXVII. 1.). 1490 : Cassides ; Temyngh ;
frena ; farmentringh (OL. D. 26048). 1495 k. : Arma
ad vnum hominem cum Barth et Themeng (uo. 24864).
Zabala, sella, themyng arma pedum (Forrás ?). [Vö.
« Sellipendium, perae ab utraque parte sellae depen-
dentes, bisaccium ; temeng, általvetö, iszák» Bartal.]

TEMÉRDEK, -SÉG, 1. tömérdek, -ség.

TÉMÉRDÖK, 1. tömérdek.

TÉMÉR-ZSÉK, 1. tömörzsök.

TEMETÖ-KERT : [sepimentum sepulcreti ; um-
záunung des friedhofs]. 1629 : Az nemesek nem akar-
ják az temető kertet deszkával építeni, melynek az
elei jó és lakat vagyon az ajtaján is, de az hátulja
puszta (CanonVisit. 155). [Vö. kert 1. jel. NySz. A
mondatban a temető-kert egyszerűen temetőnek is ért-
hető.]

TEMET VÉNY ? : [?]. 1426 : Castrorum Galgocz
et Themettven neonon Batorkw vocatorum (Körmend
V/5, Ujlakyana 49). 1453 : Castrum Themethwen (OL.
D. 14726). [Vö. CzF.]

TEMING, 1. teméng.

TÉMJÉNÖZÖ, 1. tömjénező.

TÉMLÉ, 1. tömlő.

TÉMLÉC, -ÉZÉS, L tömlöc, -özés.

TÉMLÉS? L tömlés.

TÉMLETÉS? 1. tömletős.

TÉMLŐ, 1. tömlő.

TÉMSÓ, 1. timsó.

TENDŰL, töndűl : [recreor ; sich erholen, wieder
zu kraften kommenj. 1564 : [A szegények] az aratás-
búi, szirettől, szénatakarásbúi, várépítése munkájátúl
megválva, mind egyéb szolgálattúl, mint minden rend-
beli fizetéstől, szabadok legyenek, ez ok alatt : hogy
lassan lassan tendillyenek [«másik példányban : tön-
dülljenek» Szám. jegyz.] földöket mieket ismég fel-
vegyék, házokat épiccsék (GazdtörtSzemle 1.70). [Vö.
MTsz.]

TÉNÉG, 1. teng.

TENG, ténég : victito, dego, vivő utcunque,
vitám dego miseram ; kümmerlich lében NySz. 1564:
[A szegények] elfogyatkozván helységeket letették,

Magyar Oklevél-Szótár

földök szántását elhatták, csak ki szőlöcskéje ki
keze munkája után teneg (GazdtörtSzemle 1.70).

TENGELIC, ténglic, téngölic : acanthis, car-
dueüs [stb.]; zeiszlein NySz., [stieglitz]. 1320: Lauren
cius dictus Og de Tengelyek (AnjouOkm. 1.549). 1357
Johannem dictum Tenglich (ZalaOkl. 1.574). 1358
Andree de Tengiolich (ZichyOkm. III.99).

TENGELY, tengöly ? töngő : axis ; achse
NySz. 1401 : Jacobum dictum Tengel (ZichyOkm.
V.263). 1494 : Pro quatuor rotis et aliquibus vulgo
thengel (Engel : GeschUngrReichs 1.168). 1516 : Ad
quedam lóca duo piscaturarum quorum vnum Aswan
appellatur alterum verő Thengeheth nominatrír (Pannh.
Hitel. 113, Erdélyi László kijegyzése szerint). Ad
Thaligas pro thengel (OL. D. 26169). 1518 : Ad par-
uas bigas wlgo thaliga pro laboracione karj^ka et thengel
dedi ferra syn was (uo. 26184). 1530 : Pro vno ten-
ghet (OL. Nád. 43). 1544 : Belleb uöttek az tengett
(uo. 40). Az tengeCre es az hamfara ualo uasat meg
foraztottak i^uo. 41). 1587 : Eg wasazoth hátulsó ten-
gel öthközö karyka nekül (OL. UC. 12/42). 1594 :
Tengetnek es Niwjtonak való fa (uo. 78/7). Tengelhez
való wtkeózeö karikák (uo.). 1597 : Tengel vegére
való hituan marok vas (uo. 101/3). Regj hintó tenge-
lestíhl, rudastul kauastul Mas regj hintó rudastul dere-
kastul oh bwrrel buritoth (uo.). 1626 : Kochioldal.
Kewueö. Tengely (OL. L. III.17). 1637: Derek szegh
tengelyben jaro ; pengeö karika (OL. UC. 14/43'. 1638 :
Ezen kompos vagi haios malomnak vizi es fogas
kereke, ket bokor malom keöve keö padgiaval korong-
iával tenqelievel liszt valuiaval (uo. 2/34^. [? Helyn.
szárm. : 1333 : In territorio ville Tenguld (Körmend
III/2, Tengeld 44).] [Vö. kocsi-, vas-tengely.]

tengély-fa : [lignum, ex quo axes conficiuntur ;
holz, woraus achsen verfertigt werden]. 1482 : Tria
ligna ad currum pertinentia wlgariter Thengelfa (Múz.).
1493 : Currus duos. Thengelfath (EPSz. fol. 86). 1535:
Ligna magna circa rotas wlgo tengelfa (OL. ActaPaiü.
Nosztra 2/10). 1597 : Ketth szekérhez való tengel fak
fel zegezue 4 (OL. UC. 101/3). Tengel fa. Rud men-
nek való fa (uo.). [Vö. CzF.]

tengely-karika : [achsenring]. 1587 : Töngö [igy]
karyka eg (OL. UC. 12/42, «Kapu» Szám. jegyz.).

tengélykötő-vas : [achsblech]. 1597 : Tengel keo-
teo Vass 2 (OL. UC. 101/3).

tengélytő-karika : [speichenring]. 1605 : Algiu
kerek. Persely. Tengel thío karika (OL. UC. 28/61).

TENGELYES : [axem habens ; achse habend].
1487 : Ambrosius Thengeles (OL. D. 28336).

TENGER, tengör : maré [stb.] ; meer NySz.
(1. jel.) [Szárm. : 1152 : Quorum nomina sünt Fergudi
cum filüs suis Jacobus et Tengurdi (Pannh. 38/A).
1211 : Hü sünt vdornici Tengurd Buhteh Cama Gudus
Chenkez Kerus Halalud (Pannh. Tih. 1/5). 1256: Quan
dam terram suam hereditariam sitam in Tengerd prope
villám Vepsin (Múz. Rumy). 1331 : Nicolai de Ten-
gurd (Múz.). 1379 : Villa Tengurd vocata (Veszpr. 107,
Kajár 4).

tenger-szín : thalassicus, glaucus ; dunkelblaue
farbe NySz., [meergrün]. 1635 : Egy vég tengerszín
török muhar (Mihalik : KassaÖtvTört. 223).

TENGÉRI-CSlGA : murex, testa; meerschnecke
NySz. 1581 : Egi tengeri chiga (OL. L. Hl. 16. 17).

TENGÉRIJUH-FARZ, -ih- : 1543 : Egh bon-
chyogh tengery yh fark de auratum (Múz. Kisfaludy).

62

979

TENGERI-KACSA— TEPSI

TÉPSZIA— TERES

980

TENGERI-KACSA: [anas boschas; stockente].
1712 k. : Darvakatis kel nekie 8zerezni Ugj ha mester-
ségeket veszi Túzok fiakat Darufiakatis nevelljen és
szaparétson, nem kölönben az Sáár réthe mellet
Hattyú fiakat Gödén fiakat és Tengeri kacsákat kelle-
tik szerzem s-keze ala adni (GazdtörtSzemle VII.417,
eredetije szerint). [Vö. «Itt a tengeri kacsa alatt a mi
tavainkon élö vadkacsák, különösen pedig a vadászok
leggyakrabban keresett és kedvelt kacsája, a tőkés
récze (Anas boschas L.) faj, értendők, melyek a Sár-
réten abban az időben bőven tenyésztek* Pungur
Gyula magyarázata.]

TENGÉRI-NÁD : arundo Indica ; meerrohr NySz.
1581 : Három tengeri nad pacza (OL. L. III. 16. 17).

TENGERI-NYÚL : cuniculus, dasypus, ribesium;
kaninchen NySz. 1597 : Nap enezetröl való fel szel
nemmen az Bastia epwletlen, Tengerj niulak benne
(OL. UC. 101/3). 1735 : Egy téli füles süveget tengeri-
nyúllal prémezve, aranyprémmel és bársonynyal (Gazd-
törtSzemle IU.348).

TENGÉRIRÁK-LÁB : [pes cammari ; seekrebs-
fuss]. 1581 : Egi tengeri rak lah (OL. L. III. 16. 17).

TENGÉRI-SZÖLÖ, -szolé: astaphis, uvapassa ;
ribisel, meertraublein NySz. 1531: Elewen gónber, ten-
geri zóló, mondolo [igy?], zegfw fahe (OL. Nád. 43).
1544 : Ebedhez mondolat tengeri szőlőt (uo. 40). Lemo-
íiat. Czedront. Tengeri szőlőt (uo. 41). 1548 : In eiusdem
edibus tengeri spele [így] libra est 1 (Múz. Kapy).
1594 : Tengheri szeőleő 3 fertőn (OL. UC. 78/7).

TENGLIC, 1. tengelic.

TENGÖLIC, 1. tengelic.

TENGÖLY ? vö. tengely.

TENGÖR, 1. tenger.

TÉNKÉLY, 1. tönköly.

TÉNTA, TÉNTA, 1. tinta-hal.

TÉNTÁS, TÉNTÁS, L tintás.

TENYÉR, vö. liüvelykés-tenyér, hüvelyk-
tenyérnyi.

TENYÉSZÉ, L tenyésző.

TENYÉSZIK, vö. eltenyészik.

TENYÉSZŐ, tenyészé : [equus admissarius ;
hengst, bescháler]. 1532 : Duos equos emissores [igy]
wlgo Thenezeketh (Múz. Kállay). [Vö. NySz. más jel.]

TEODOR, 1. Tivadar.

TÉP : vellico, lancino ; rupfen, zupfen NySz. 1422:
Dominicus Tepeth OL. D. 11283).

TÉPCIA, 1. tepsi.

TÉPÉL ? : a) «toporzékol» ; b) «türelmetlenkedik,
elégedetlenkedik, veszekszik* MTsz. 1478 : Vrbanus
Thepele [a. m. tepelő?] (Körmend III/3, Vepsény 123),

TEPER ? TEPER ? : 1469 : Nicolaus Theper
[a. m. teper v. teper?] (Veszpr. 106, Berenhida 5).
[Vö. teper, teper MTsz.]

TEPERTE, 1. töpörtyű.

TEPERTŐ, 1. töpörtyű.

TEPSI, tepcia, tépszia : mazonomum, artopta,
testűm, teatus ; backseheibe NySz., [bratpfanne]. 1539:

Tepzia vna magna (OL. Nád. 48). 1542: Tepszya cuprea
(uo. 40). 1548 : Ket tepcia eggik rez másik fa (uo. 48).
1552: Keth kozep tepchiat (uo.). 1558: Vna lebes et
vna tepzya (OL. UC. 97/19). [Vö. réz-tepsi.]

TÉPSZIA, 1. tepsi.

TÉR, 1. tör.

L TÉR ? : regio plana ; ebene NySz. (1. jel.) 1365:
Per quendam locum BaraníAer [a. m. tér ?] dictum
(OL. TÜ. 18/15).

2. TÉR, 1. tőr.

TERCÉLÁN, tarcolán, tércelána, tercelen:
[texti species ; eine art stoflf]. 1631 : Zöld tarcolán
szoknya, kerekded, lant ujjú (Radvánszky : Család-
élet n.257). 1670 : Vestis muliöbris Sponsalistica álba
ex matéria Argento intertexta, vulgo Terczelan (OL.
UC. 86/35). Culcitra in partibus exterioribus ad latitu-
dinem Spithamarum duarum, matéria Damasca rubra,
in medietate autem matéria viridi Terczelen [igy] vo-
catis, cincta et consuta (uo.). ChIamis aestiva, moerasei
[így] coloris Panni Angliaci Viridi Terczelana subducta
cum Zonis Argenteis et nodis latis ex scophio con-
textis (uo.). [Vö. tercenelle, tiercelaine, 1. tiercelin Gode-
froy : terczenei, terczenella, terczenuella Bartal; «terza-
nella Seidenstofif aus doppelten Fádén » Rigutini-BuUe ;
<i.terzanella : sörta di séta e sórta di fiore» Petrócchi;
tercenella NySz.]

TÉRCELÁNA, 1. tércélán.

TERCELEN, 1. tércélán.

TÉRCÉNÉLLA, vö. tércélán.

TÉRDES : [genibus magnis; grosse kniee habend].
1504 : Pauli Teerdes (Lelesz Prot. I.155a). [Vö. NySz,
más jel.]

TÉRD-VAS: [kniebuckel, knieharnisch]. 1462:
Terdwas quinque personis competencia finews (Múz.
KáUay). 1490 : Therdtvas ad hommes (OL. D. 26048).
1597 : Regj araniazoth keth lábra való térd vass 1
(OL. UC. 101/3). [Vö. Nemes-Nagy 140; Boeheim :
Handb. der Waffenk. 111 ; Demmin : Die Ki-iegswaffen^
472.J

TERE, 1. szekér-teher.

TÉREDÉK, L töredék.

TÉREK, 1. török.

1. TEREM ? : oecus, tricünium ; saal, zimmer
NySz. (1. jel.) 1225: Cum tribus piscinis Terem [a. m.
terem? vö. Terem, hn. Kr.] alia tohu Cuiseb cerecto
Homus tohu (OL. D. 119). 1256: Teremteluk, hu.
(ErdMúzLt., 1. Wenzel VII.430). 1332: Possessione
Theremheg. uel Wruus alio nomine uocata (Zichy-
Okm. 1.399). 1354 : Possessionem eorum Bankney-
tereme vocitatam (OL. D. 4407). 1354/1402 : Nicolao
de r/teremhegh (AnjouOkm. VI.172). 1355: Thercm-
hegh, hn. (uo. 414). 1500 : Ad possessionem Zaldo-
hugtherem in eodem comitatu Zathmariensi (Károlyi-
Oki. IH.42).

2. TEREM, vö. jó-termő.

TERÉMÉS : [oecum habens, triclinium habens ;
saal habend, zimmer habend ?]. 1411 : Johannes The-
remes (Lelesz Acta 32/26). 1503 : Johannes Theremes
(Múz. Kisfaludy).

TÉRÉS? 1. tőrös.

981

TERESTYEN— TERMES

TERMESKE-TEST-SZIN

982

TERESTYEN, Teresztyén: [Tristíanus]. 1342-
TherestienMnsL. hn. (Csánki : TörtFöldr. 11.803). 1343 :
Cuiusdam possessionis Teresty enfolna uocate (Múz.
Jankowách). 1435 : Terest yenfalwa, hn. (Csánki : Tört-
Földr. 11.803). 1437 : TherezthyenMwa (uo.). 1447 :
Therezthyeníalwa (uo.). 1453 : Teresty enfalw a (uo.).
1467 : Therezthenfalwa (uo.). 1475 : Theresthieníalwa
(uo.). [Vö. Kubinyi Ferenc, Nyr. XVin.89. A Tristianus
névnek régi előfordulására nézve 1. Kovács Nándor
Indexét, «Tristanus» a.]

TERESZTYÉN, 1. Terestyén.

TERGÉNYE: sarcina; bürde, bündel NySz.
1744 : A czegléd-utczai kis ajtón mentek ki terge-
nyével (DebrJk.). Mindketten tergenyével mentek ki (uo.).

TERH, 1. teher.

TERHES: l)onerosus,ponderosus,onustus ; schwer,
gewichtig NySz. (1. jel.) 1348 : Nicolaus dictus Ther-
hes (Múz. Kállay). 1455 : Nicolaum Therhes (Múz.).
1466: Gregorio Therhes (Lelesz Acta 77/10). || 2) [zum
frachten-befördern]. 1463 : Ad viam que vocatur Ther-
^eswth (OL. D. 35810). 1467 : Ad viam que vocaretur
TherhesYth (Lelesz Met. Bereg 21). 1545 : Caderet in
alteram viam Therheswth vocatam (OL. NRA. 620/28).

terhes-kád : [transportbottich]. 1700 : Azmi a
bor-dézmát illeti, az régi boldog üdöben az szőlők
terméseit az szüreti dézmáláskor törkölyül szokták
behozni az szüretező emberek, ahhoz való terhes
kádakban (GazdtörtSzemle VII.404). Az vidékieknek
némelyeknek akkor is megengedtetett az limitálás,
arra rendeltetett hites embert küldvén ki az dézmás,
melyet szölőjül terhes vagy nyomó kádban megtekint-
vén, jó lelkiismeret szerint valahány cseberre vagy
köbölre Umitáltatott, annak ötödét tartoztak adni
ő nagyságoknak (uo. 405).

terhes-szekér : [plaustrum ; lastwagen]. 1490 :
Cum duobus curribus vno Hynthozeker dicto et alio
Terheszekeer (Körmend IV/5, nr. 45). 1588 : Therhes
szekerekteivl es szalaktwl szedik az wamoth (OL. UC.
64/35). 1731 : Nemkülömben az gyümölcsös teher-
szekerektöl is akár köznap, akár szombaton [vásár-
pénz] d. 12. Egy terhes szekér káposztától akármikor
d. 12. Egy terhes szekér akár hoUyan répától d. 12
(GazdtörtSzemle VII.87).

terhes-szíj : 1552 : Hermec zy. Kóthófek. Fek emle
zy. Terhes zy 7,j geplew. Farham zy. Hath zy (OL.
Nád. 49). [Vö. terhelő MTsz.]

TÉRIK, L törik.

TÉRÍT, vö. mégtérít.

TÉRJÉK, törjék: theriaca; theriak NySz. 1408:
Stephani dicti Theryek (ZalaOkl. n.340). 1596: Egi
mázas zelence thryeket (OL. L. nL16. 17).

TERJÉKÉS : theriaca utens ; theriak gebrauchend
NySz. 1436 : Petrum Terekes [Erdélyi László értesí-
tése szerint is így, olv. «Teryekes»] (Pannh. 23/B).
Benedictum Teryekes luo.).

TÉRKÉLY, 1. törköly.

TERKÖLYÉS, L törkölyös.

TERLŐ, 1. törlő.

TERMÉS : fossilis, caementitius ; gediegen, briich-
NySz. 1533 : Particula auri Thermes vna (OL. Nád.
49). 1576 : Négy arany boglárban thermes rubynth
(uo. 48).

TERMESKE : [paululum proventus ; bisschen
fechsung]. 1700 : A micsodás edényre szert tehetett
[a szegény ember], olyanban hozatta szölőjül a déz-
mára szőlőjének terméskéjét (GazdtörtSzemle Vn.405).

TERMŐ, vö. jó-termő.

TÉRŐ, 1. törő.

TÉRPE ? 1. törpe.

TERSÉN YI-PUSK A, 1. tessényi-puska.

TÉRTÍNET, 1. történet.

TÉRVÉNY, -KÉDIK, 1. törvény, -kédik.

TÉRVÍN, -TELENSÉG, 1. törvény, -telenség.

TÉRVÍNY, 1. törvény.

TÉRZSÉK, 1. törzsök.

TESSENI-PUSKA, 1. tessényi-puska.

TESSÉNYI-PUSKA, tersényi-, tesseni-: [te-
schener büchse]. 1643 : Vagyon egy szép hosszú
tesseni puska. Vagyon egy kis madarász puskám tes-
seni, éhez való puska palaczk (Radvánszky : Család-
élet n.287). 1688 : Egy pár kis tersényi puska (Tört-
Tár 1886. évf. 774). 1690 : Alkútt velünk, hogy csak
hadgyúnk békét nekie ... ád egy tersényi [így]
puskát (BorsodvmJk. Xn.65). [Vö. német Teschinkas,
Tschinken, Teschinger Büchsen, 1. Boeheim : Handb. d.
Waffenkunde 459. Vö. még Nemes-Nagy 170, 237.]

TESTÁL, vö. eltéstál.

TÉSTAMÉNTOM-LEVÉL: [testamentum; te-
stament]. 1526 : Dragffy János testamentom Leuelenek
massa (OL. D. 24323, 1. Zolnai : Nyelveml. 255). Ez
testamentom letvelet írtam az en Jámbor attyamfyay
elótt, kyket eleó samlalok, Varadi pwspók eleót [stb.]
(uo., 1. Zolnai id. m. 257).

TÉSTAMÉNTOMOS : [qui testamentum exse-
quitur ; testamentsvollstrecker]. 1565 : Fetí gondvise-
leöyeöknek az en giermekymnek es testamentomosym-
nak hagiom Alaghy János uramot, Cziapi Ferentz
uramot [stb.] (AdalZemplvniTört. V. évf. 313). [Vö.
NySz. más jel.]

TÉSTAMÉNTOM-TÉTEL : testamentum; ver-
machtnis NySz. 1526 : Jo Leányom homonnaj Kata-
lyn azzony, Jo komám Danit vram es Jo opmesterim
kyk az testamentom teteiben en velem Jelen voltatok
mykor írtam, meg emlékezzetek mindenekreol (OL.
D. 24823, 1. Zolnai : Nyelveml. 256).

TESTES : corpulentus ; wolbeleibt NySz. (2. jel.)
1463 : Vrbano Thesthes (OL. D. 15877). 1630—48 :
Az minemű testes nehéz legény vagyok én, én alám
való vastag öreg lovat vehetne ő kegyelme (Gazd-
törtSzemle 1.288).

TEST-SZÍN, -színű, -szűnő : color carneus,
color helvus ; fleischfarbe NySz. ; [camosus], coloris
carnei ; fleischfarbig NySz. («test-szinü» a.) 1516 : Egh
agyban, egh atlacz Matracz testhzyn (OL. D. 26367,
1. Zolnai : Nyelveml. 205). 1544 : Egh testzin dupla
tafota zoknyat. Egh testzin dupla tafota mantjkot
fekete keczke bürvcl belleltet. Eg fekete barson
mantjkat nestvel belleltet (AdalZemplvmTört. V. évf.
276). 1557 : Eg uQg test zünö londys (OL. Nád.
Számad. b). 1566 : De atlasio rubei et subaibi coloris
wlgo testzyn (OL. UC. 18/15). 1651 : Egy pár aranyos
táczli fekete test szinü selyemmel varrott (Radvánszky :
Családélet 11.314).

62'

983

TESZ-TETE

TÉTEL— TETŐS

984

TESZ, tészén, tészén, tíszén : 1) contineo; aus-
machea, in sich haltén NySz. (4. jel.; 1544: Attam nolcz
pacczot ki teszen neguen barom pénzt (OL. Nád. 40).
Hat lot eslogot ket ket renesen ki teszen magár
forintot 9 d 60 (uo. 41). Adót harmincz renes forin-
tot ki teszen magár forintot húszon neget (uo. 42).
1547 : Registrum az tizen kilencz koronáról ky töt
fl 22 d 80 (uo. 40). 1556 : Az safran tezen keth
wnchoth es eg lathoth (uo. 49). 1588 : Az thamasy
fü b§r teszen tiz forintot (uo. 41). 1634 : Az Czürös
kertben vagion eöt Abora kettei szinaual feligh Nro.
5. Tiszen niolcz szekér szinat Nro. 8 (OL. UC. 21/3).
II 2) [Szólásszerü használatok] : 1523 : Een az mykep-
pen Egyebekthwl erthethem wala. az keppen kenyer-
gewthem wala wronknak evv felségének, hogh the
kegyelmed felewl Een nekem therwenth thethethne
(Múz., 1. Zolnai : Nyelveml. 227, vö. «törvény-tevö»
alább és «törvény-tétel» NySz.X 1544 : Vöttem eg
cukat hideggé tenni (OL. Nád. 41). 1560 k. : Ha [az
oláh] házból valami marhát lop, 12 forint birsággal
tartozik ... ha vért teszen [vö. «vér-tétel»] birsága 4
forint (GazdtörtSzemle 1.165). 1569 : Miérthogy felsé-
ged poroncsolja vala nekünk az igaztételt ; mi azért
igy nem merészlünk és nem tehetünk igazat (Székely-
Oki. V.90). 1594 : Hogiha tilalmat az ispánra teszeön
valaki az az ispánt illeti, ha ki pedigh az birora tilt
valamit annak birsagha az bironak jaar (OL. UC. 113/5).
1700 : A ki elszökik s reá akadnak s azon helyben
levő hegymester által, mint hamis hitű esztendős
elszökött szolgát az ura avagy a vinczellér megfogat-
tathassa, törvényt tetethessen reá (GazdtörtSzemle
1.82). Arra köteleztetnek a szőllöpásztorok, hogy a
szöUőben intercipiált marhát megkötvén, elsőben is
tegyen hirt a gazdának és a hegymestereknek (uo. 84).
1716 : A' Tizedes [vármegyéé] hamarsággal ki men-
vén, kevés idő múlva bé hozta, és lánczra tette a'
Gulyást (BorsodvmJk 18. sz. L353 . [Vö. félre-,
ki-, letesz.]

TÉSZÉN, TÉSZÉN, 1. tesz.

TÉSZTAMÉN, L tesztemény,

TESZT A-MÚ: [paniíicium, opus pistorium]; back-
werk, báckerei BM. 1638 : Tészta mü sütésre való
mázos kemencze (OL. UC. 2/34).

TÉSZTAMŰVES-HÁZ : [casa furnaria ; back-
haus]. 1638 : Az Szakacz vagy Tezta műves házban
(OL. UC. 2/34).

TESZTÁS : massulatus, massa farinacea illitus ;
teigig NySz., klitschig BM. 1635 : A nemes tanács-
tól rendeltetett arbiter uraim elejökben adták [a sü-
tőknek], nro 30 lattos legyen a tésztája, ha kisül, nro
27 : 28 lattos, de úgy hogy szépen megsült legyen,
ne legyen tésztás a bele, a mint most szokták (Gazd-
törtSzemle Vm.479).

TESZTEMÉL(Y), 1. tesztemény.

TESZTEMÉNY, tésztamén, tesztemél(y) :
pannus NySz., [mantele] ; tuch, handtuoh NySz. 1510 :
Faceletrum [íg}^] aranyas et sárga Tezthemelth (OL.
D. 35774). 1512 . Dua sudaria Teztamen dicta íuo.
30075). 1520 : Teztemeneketh (uo. 26358). 1533 : Duo
Nemethfatyol et Teztemeel (OL. Nád. 49). 1536 : Trés
Tezthemen ex quibus duo de bibor tercium de chal-
lyan (uo. 48). 1558 : Mantilia tezthemen vocata (OL.
UC. 97/19). 1590 : Egy eoregh teoreok teztemeny
(Radvánszky : Családélet 11.75). 1607 : Egy török
teztemet [a kiadó megjegyzése szerint igy, olv. tesz-
temént] merőn varrott, kivül zsinóros (uo. 127/

TÉTÉ, 1. tető.

TÉTEL, vö. igaz-, ítélet-, téstaméntom-,
tisztesség-, vér-tétel.

TETEM : os ; bein NySz. 1556 : Eg thetemböl
rákot sahos láda (OL. Nád. 48).

TÉTEMÉNT : fasciniun NySz. (2. jel.) ; [bezaube-
rung]. 1731 : Ha él a . . . azon eszköz tétemény ; ha
pedig nem, korbács kell neki (Reizner : SzegedTört.
IV.485). [Vö. MTsz. 2. jel]

TETEMES : 1) vastus, ingens ; gross, gewaltigNySz.
1463 : Siluarum Mezes . . . et Thetemes vocatarum (OL.
D. 15837). 1464: Demetrius Thethemes (Veszpr. 108,
Petöfalva 1). 1470 : Petro TJiethemes (Múz. Forgách).
II 2) osseus, ossatus : beinern NySz. 1577 : Taplós
magyar puska Aczelos hozu puska Kys tetemes puska
(OL. L. m. 16. 17).

TETÉS, 1. tetős.

TETÉTLEN, 1. tetőtlen.

TETŐ, tété: 1) cuhnen, cacumen, apex, pinnaculum
[stb.] ; spitze, gipfel NySz. 1256 : Inde descendit ad
unum Berch qui uulgo dicitur Rwnuroteteu (Pannh.
10/G). Deinde ascendit ad montem qui uocatur Kuzep-
teteu (uo. 5/G). 1275 : Ad montem excelsum Chaba-
hjkteteu uocatum (OL. D. 902). Post hec in Theteuíeu.
sünt similiter due mete (uo. 921). In loco qui dici-
tur Rwhtetew (uo.). In monte RomoTOutetew uocato
(uo.). 1276 : Super monticulum Tetheu uulgariter
nuncupatum (Kubinyi : MTörtEml. 1.98). 1283/1309:
Prima méta incipit in Arukthetheu (OL. D. 1168).
1296 ? : lungit quendam locum Myhalhazaíe<e</ vo-
catum (Múz. Péchy). 1304 : In loco Tuteuknz [így ?
a. m. tető? vö. az 1471-i adattal] decem iugera (Veszpr.
15, Vámos). 1312 : Duo iugera in Kuestetev (OL. D.
1806, 1. ZalaOkl. I. 140). 1315 : Vsque ad montem
Myhalhazaíeíeí/ nuncupatum (Múz. Péchy). 1319/1322 :
Ascendit ad montem Myhalzaíeíi/ 1 így, olv. Myhalhaza-
tetey] uocatum et per acuciem [így] eiusdem montis
(OL. D. 1947). 1322 : Ascendit ad montem Myhalhaza-
tetey vocatum (uo. 2099). 1330 : Incipit in vertice
cuiusdam montis Michalhazaíe<e?/p vocato (Múz. Péchy).
1342 : Tendit directe et in latere kuzep teteu síue
medii montis sub vna arbore iUicis est méta (Múz.
TörtTárs. 1). 1346 : Ad montem qui dicitur Homorow-
tetoiv (OL. D. 3838). In loco qui dicitur Bmhtetew
íuo.). Monticulum Gjp&rthetetv [így] nominatum (OL.
D. 3853, 1. AnjouOkm. IV.626). 1347 : In loco Keves-
tetem [igy ? olv. -tetew, vö. az 1312-i adattal] vulgari-
ter nominato (ZalaOkl. 1.463). 1353: In loco wlgari-
ter Zahkerezteí/ieíew [«Gicznél» Szám. jegyz.] appel-
lato (Pannh. 60/ Ff). 1361 : In quodam magnó monte
qui Hurugíeío dicitur (OL. D. 5052). Dicti montis Hiirg-
teto dicti (uo.). 1367 : In loco Fosatethew vocato
(Körmend V/7, nr. 127). 1370 : Ascendissent ad mon-
ticulum Humurothetheu vocatum (Pannh. 5/0ol 1372 :
Ad \oc\imM.SLgYalthethew dictumprotenderentur (Veszpr.
14, Szentkirályszabadja). 1411: Venissent ad cacumen
montis Jsiwornokthethetv appellati (Múz. Kállay). 1420 :
Ad locum Kemencheí/ieí/ntJ vocatum (OL. D. 10982).
1463 : Venissent ad alpem qui vocatur Borsawahawasa
et per Kewzbercz venissent ad verticem alpis qui
wlgo Nagthetheiv vocaretur (Lelesz Prot. IV.llO).
1471 : Ad montem Gyaparthewthew [így] vocatum i OL.
D. 17901). 1483 : Siluam Monoros alio nomine Kvth-
thethw vocatam (Veszpr. 10. Lam). Siluam Monyoros
aUo nomine Kwíhthetheio vocatam (Körmend, Heim
611). 1485 : In loco Kewesthethew vocato (Veszpr. 4,
Alsóörs). II 2) caput ; haupt NySz. 1744 : Egy tétére
való fátyol (DebrJk.).

TETŐS, tetés : 1) altus, magnus ; hoch, gross
NySz. (2. jel.) 1363 : In loco Tetews (Múz.). 1384 :

985

TETŐTLEN— TIK

TIKÁSZ— tímár

986

In terra TeícMsfelde dicta (OL. D. 7074). || 2) acer-
vatus ; aufgehauft NySz. (3. jel.) 1598 : Minden
ember Anderko Mátétól fogva Borsos Andrásig a
felvég tartozik egy-egy Miskoltzi tetés szapu búzá-
val (CanonVisit. 143). Minden ember Török Péter
házától fogva Marcza Mihály házáig az al-szer adott
egy-egy Miskoltzi fetés szapu búzát (uo. 144). 1736 :
Minden ember egy-egy Miskoltzi tetéz [így ?] véka bú-
zát ad (uo. 176).

TETŐTLEN, tetétlen : [sine cacumine ; ohne
spitze]. 1200 k. : luxta montem Teteuetlen [a. m.
tetőtlen ?] usque ad Thyciam (Anon. 38\ 1455 :
Haromoltharwíeíeí/iZen, hn. (OL. D. 29812).

TETŰSZIK: piacet; gefallen NySz. («teteszik»
a. 3. jel) 1682: Ha eö kegyelmeknek teczik Senkinek
ne engedgyék ha pediglen eö k[e]g[yellmek[ne]k nem
tetüdnék, tehát az magúnk tulajdon pénzen magunk-
[na]k visza ereszteni tartozanak [az elzálogosított ház-
helyet] (OL. Process. Tab. 228).

TÉVIS, L tövis.

TÉVISSÉS, 1. tövises.

TÉVŐ, tévő, vö. munkatévó'-nap, törvény-
tevő.

TÉZSLA : terao ; deichsel NySz. («tésla» a.), zucht
(am pfluge) BM. 1552 : Juga cum attinenciis theslay-
tval (Múz. Kállay). 1586 : Vagion egy tesla kinec uegebe
uas lancz vagion (OL. L. III. 16. 17). 1658 : Két szőke
jó ökör harangostul, tézslástól, jármostól, kötelestől,
sikotiostól (Radvánszky : Családélet II. 332\ [Vö.
MTsz, és Ásbóth, Nyr. XXXI.379.]

TI : vos ; ihr NySz. 1479 : Hungari autem funesto
gladio super eorum capita euibrato amputabant eis
manus et caput dicentes Wezteg kwrwanewfya záros
Németh iwttatok werenkewth, ma yzzyvfk thy wer-
theketh (Dubnitzi Krón., 1. FontDora. 1/3. 167, Nyr.
VII.81 és Zolnai: Nyelveml. 26).

TIBET : [tibet, eine art sehr feiner, dichter wol-
lenzeuge]. 1556 : Eg veg tihet (OL. Nád. 49). [Vö.
Heyse : Fremdwörterb. 1893. kiad.]

TIBORC, Tiburc : Tiburtius PPB. 1240 k. : In
predio Semyansuka et Poznan hec sünt nomina Joba-
gionum Tyburc [olv. Tiborc v. Tiburc ?] Budus (Pannh.

61/8).

TIBURC, l. Tiborc.
TIDÉ ? L tüdő.
TIDÖ, 1. tüdő.
TÍGLÁS ? 1. téglás.
TIGYÉS, 1. tügyös.
TIGYÖS. 1. tügyös.

TIHÁ JA : ( stellvertreter und gescháftstrager des
emins]. 1629 : Andráshidának sarcza kész pénz f: 45.
Császár |t. i. a török császár] adója füst pénz f: 12.
Császár liszti cub: 8 . . . Tihaia ajándékja : vaj, pint:
1 (GazdtörtSzemle XI. 363, a zalai hódoltság adójának
jegyzékében). Tihaia ajándékja f: 1 (uo. 364) Tihaja
ajándékja f: 5 (uo. 371). Császár adója f: 7. Pasa és
tihaia ajándékja f: 10 (uo. 377). [Vö. török hjaja, 1.
Kunos, Keleti Szemle U.222 és Akad. Értesítő 1901.
évf. 436 ; kihája NySz.]

TIK, TÍZ, 1. tyúk.

TIKÁSZ, 1. tyukász.

TIKÉR, 1. tükör.

TIKOS, TÍKOS, \. tyúkos.

TILALMAS : 1) impermissus, inconcessus, veti-
tus, illicitus ; verboten, unerlaubt NySz. 1588 : Az
haynikokhoz iol hozzaiok lásson az vduarbiro fenétek
alat tarchya ewketh, hogy az tylalmas erdewket ne
engeggek wagni (OL. UC. 64/35). || 2) locus inter-
dictus ; verbotener ort NySz. 1581 : Ha valamely em-
ber éjjel juhát falu híre nélkííl falu szabadítása előtt
a tilalmasban behajtja, annak a birsága llor. 1, ha
pedig nappal bocsátja be a tilalmasban, annak a
bú-sága den. 50 (SzékelyOkl. V.125). 1597: Miérthogy
azon Kezdi és Sepsi székek között való határ ez két
falu határa, az ország szokása és törvénye szerént
mindenik falu az ő határát Szt. György naptól fogva
Szt. Mihály napig tilalmasba tarthassák ... Ez alatt
penig a kinek barmát behajtják a tilalmasból,^ az
előbbi szokás szerént egy ember barmától négy pénzt
fizessenek és vehessenek (uo. 161).

TILALOM : interdictio, interdictum, vetitum ;
verbot NySz. 1594 : Hogiha tilalmat az ispánra teszeön
valaki az az ispánt illeti, ha ki pedigh az birora tilt
valamit annak birsagha az bironak jaar (OL. UC. 113/5).
[Vö. úr-tilalma.]

tilalom-pénz : [pecunia multaticia pro vetítő non
observato ; strafgeld wegen verbotsübertretung]. 1643 :
Az eránt igen is vigyázzanak a hegymesterek, hogy
valaki valakit kitiltott szőlejébül és zálogja nincsen,
elsőben azt [így?] tegye az vallást, hogy fel vészem
a tilalompénzt (GazdtörtSzemle VI.468).

tilalom-szeges : [violatio vetiti ; verbotsüber-
tretung]. 1581 : Minden esztendőben a hütös bírák a
falut megfeleltessék, a falu is ahoz embert válaszszon
és valamint a falu megfelel, írva legyen és úgy bűn-
tessenek mindeneket ; valami barmot pedig kífelelnek
tilalom szegesre, annak birsága dénár 12 (Székely-
Okl. V.127).

TILÓ, vö. kendér-tiló.

TILOL, tilól : cannabem purgo ; den hanf saubern
NySz. 1555 : Hat kethes thilolt len (OL. Nád. 49).
1597 : Tilolt kender het kötölekben (OL. UC. 101/3).

TILT : prohibeo, inhibeo, vető, interdico, arceo ;
verbieten, untersagen NySz. 1594: Hogiha tilalmat az
ispánra teszeön valaki az az ispánt illeti, ha ki pedigh
az birora tilt valamit annak birsagha az bironak jaar
(OL. UC. 113/5). 1755: Tiltom [jelentése?] kendteket,
hogy fogja meg, mert el akar szaladni. Kovács István
vallja, őtet is mingyárt tiltotta, hogy fogja meg Orosz
Sándort (DebrJk.). [Vö. kitilt.]

tímár : [sutor ; schuster] ; cerdo, alutarius, coria-
rius ; gerber NySz. («1. timár» a.), ein Schuhflicker,
Weiszgerber MA. (1708. kiad.) 1193 : In timar príma
méta incipit a quiescut (OL. D. 27). Hec igitur sünt
nomina prediorum Timar. Cheuz. horta. Zöld (uo.).
1240 k. : Hec sünt nomina Sutorum de eodem pre-
dio qui alio nomine Tymar dicuntur Stephanus Vodos
Vodu (Pannh. 61/8, 1. Wenzel II.9). 1276 : Quasdara
possessiones ecclesie Agriensi Episcopatui spectantes
Tymar videlícet et Vzlar vocatas (Múz. Ibrányi). 1280:
De viUa Thymar (Wenzel IV.216). 1340 : Condicio-
nariorum regalium wlgariter Thymar dictorum (OL.
D. 3334, 1. AnjouOkm. IV.Ő9). 1347: Possessiones
Powch Tymar Nyreghaz et Bewdmonustura vocate
in Zabolc'h (Múz. Wenzel). 1418 : Andrea Tymar (OL.
D. 11622). 1419 : Petro Tymar (Pannh. Hitel. 52j.

987

TIMLÉC— TISLER

TISZA— TISZTÉSSEG-TETEL

988

1426: Thomas Thymar (Körmend, Heim 745). 1427:
Petro Thymar (Pannh. 15 Aa). 1436 : Paulum Tymar
(uo. 23/B). 1453 : Thomas Thymar (OL. D. 14696).
1474 : Thoma Thymar (Körmend, Heim 564). 1478 :
Emerico Tymar (Pannh. Tih. 211). 1495: Petrus
Tymar (SoprOkl. 11.572). 1521: Johanne Thymar
(Lelesz Acta 127/6). [Vö. Szarvas. Nyr. X.433 ; Sza-
mota, NyK. XXV.157, 2. jegyz.]

TIMLÉC ? 1. tömlöc.

TIM-SÓ, tém-, tím- : alumen ; alaun NySz. 1528 :
De wlgo tymso libre octo (OL. Nád. 48). 1544 : Vöt-
tem temsot fel funtot (uo. 41).

TINDÉZLÉ, 1. tündöklő.

TINDÉKLÖ, 1 tündöklő.

TINDÖKLŐ, 1. tündöklő.

TINKISPILLÉE, : [dinkelsbühler tuch]. 1549:
Thyzenkj'lench wegh thynkyspyllert (OL. Nád. 48).
[Vö. Kováts: ^iruforg. 16,53 stb.]

TINN-HAL, tun- : [thynnus] ; thunfisch BM.
1392 : Alecum vulgo hm (ZalaOkl. 11.258).

TINÓ : iuvencus, junix, buculus : junger ochs
NySz. 1528": Thyno thawaly (OL. UC. 95/3). 1550:
luuenci thynok (OL. Nád. 41). [HeljTi. szárm. : 1397 :
Possessionem Tynod appellatam Múz.).] [Vö. ökör-,
üsző-tinó.]

tinó-bőr : [pellis juvenci; haut des jungen ochsen].
1731 ; Egv tinóhörtöl [vásárpénz] d. 1 (Gazdtört-
Szemle Vn.89).

TINOCSKA : juvenculus ; kleiner junger ochs
NySz. 1696 : Tinócskák : üsző Tinócska 5. Eökör
Tinócska 5 (AdalZemplvmTört. IV. évf. 216). 1702 :
Tinoczkák: Eökör Tinó No. 7. Üsző Tinó No. 13
(uo. V. évf. 331). [Vö. üsző-tinócska.J

TINOS : [juvencum habens: jungen ochsen habend].
1408 : Georgium dictum Tinos (ZalaOkl. 11.337). 1557 :
Waccam barna tynos (Múz. Bethlen).

TINTA, ténta, ténta : atramentum ; tinte NySz.
(«tenta» a.) 1688 : Tinta, porozóstúl nro 1 (TörtTár
1886. évf. 776).

tinta-hal: [sepia officinalis ; tintenfisch]. 1524:
Ecce misimus eidem quatuor tunellas Thenthahalath
et quatuor tunellas habarnyczath pisces mai'itimos
(OL. D. 25695).

tinta-ládácska : |atramentarium parvum ; kleines
tintenfass]. 1596 ; Egi tenta ladaczkat (OL. L. III.

16. 17i.

tinta-szerszám: [atramentarium ; tintenzeug]. 1587:
Thenta zcrzamot (OL. Nád. 41).

TINTÁS-LÁDA, tentás-, téntás- : atramenta-
rium ; tintenfass NySz. («tentás-láda» a.) 1595 : Egh
tenias ladni (OL. Nád. 47).

TIPPAN : agrostis MTsz. («1. tippan* a.) ; strauss-
gras, schmiele BM. 1677: Az mely pénz csuporban
tipannal levén betakarva ft. 21 d. 36 volt (DebrJk.).

TIRKÉS, 1. türkisz.

TIRKIS. 1. türkisz.

TISLER : [lignarius ; tischler]. 1544 : Az nemet
tyslernek (OL. Nád. 42, «Kapu» Szám. jegyz.). [Vö.
MTsz.]

tislér-h.áz : [officina lignarii ; tischlervrerkstatte].
1587 : Az thysler házban (OL. UC. 12/42, «Kapu»
Szám. jegyz.).

TISZA : [taxus ; eibenbaum]. 1487 : Ad quendam
montem quem in Walahicali Thyzel in vngaricali
verő I7i?/2ahegh nuncuparent (OL. D. 37066, «Offen-
bánya» Szám. jegyz.).

tisza-fa : taxus ; eibenbaum NySz. 1250/1392 :
Rediens ad prímám metam Tyzafa (OL. D. 33707).
1357 : Circum quandam arborem uulgo Tyzafa dictam
(Akad. 3). 1429/1510 : Sub quadam arbore Taxi wlgo
Thysafa vocata (OL. D. 12098).

TÍSZÉN, 1. tesz.

TISZTA : 1) purus, limpidus, inturbatus ; rein
NySz. (1. jel.). 1389 : Ad lacum Tyztatow vocatum
(Lelesz Acta 18 12). 1395: Ad fontem que [így] dici-
tur Thiztakwth íOL. D. 31118). 1415: Ad possessio-
nem eorum Tyztaherek vocatam (Lelesz Acta 35/50).
1475 : Vsque Nemus Thyzthahereg vocatum (Lelesz
Met. Bereg 30). 1479 : Quasdam terras Thyzthamarth-
alya appellatas (Múz.). 1498: Vnum pratum in Thyztha-
parth existentem (Körmend II/9, Beech seu Belez 61).
1507 : Piscinas sew stagna Thyzthatho Horgastho
Bekathawa (Lelesz Acta 115/40). 1509: Piscinas sew
Stagna Thyzthato Wethelewstho Balaser Bekathawa
Holthkengyel et Horgastho nuncupata (uo. 117/4).
11 2) castus, mundus ; rein, keusch, züchtig Nysz. (2.
jel.) 1737 : Tiszta asszony nem hozza szállásra lakó-
val [olv. szállásral akóval] a vajat, de te hozod, azért
nem vagy tiszta asszony [a. m. gyanús vagy ; a «tiszta»
szó ilyen használata Kovács János közlése szerint
ma is megvan a szegedi népnyelvben] (Reizner: Szeged-
Tört. IV\514). II 3) meracus, merus, non mixtus ; rein,
lauter, unvermischt NySz. (4. jel.) 1581 : Egy hegies
teor tyszla ezwsth (OL. L. III. 16. 17). || 4) locus in
silva calvatus ; lichtung, blösse NySz. (9. jel.) 1525 :
Vsque quandam viam herbosam Zenegethew<Aí/2;íAaí/a
(Lelesz Prot. V.276a).

TISZTASÁG: [büntetéspénz, melyet a vádló
fizetni tartozott, ha a vádlott magát a vád alól tisz-
tázta]. 1604 : Ualamit Zekben Teruen itel megh ugi
mint Maior et Minor potentiak, girak, tiztasag [1. a
kiadók jegyzetét e szóhoz], Ember diu, de abba az
Prouentusba, az bírónak is cziak annie reze uagion
mínth Edgik Polgárnak, azt Egiarant ózzak (MJogtört-
Eml. 1.34). [Vö. NySz. más jel.]

TISZTÁTALAN: [turpis, inhonestus, corruptis
moribus ; sittenlos, unsittlich]. 1737 : Tisztátalan életű-
nek mindenkor hallotta; franczia katonákkal miképen
paráználkodott, maga dicsekedvén, hogy [stb.] (Reiz-
ner: SzegedTört. IV.520). [Vö. NySz. más jel.]

TISZTÉLT ? 1 fegyver-tisztító.

TISZTES FŰ : heraclaea, sideritis MA.^ ; glied-
kraut NySz. 1728 : Romlott gj ermekeknek tisztes fű,
csörgő fii, — csörög mikor lekaszálják — megfürösz-
tík benne és fejét megpárolják (Reizner: SzegedTört.
IV.393).

TISZTESSÉG-TÉTEL: honoratio ; verehrung
NySz., fobservantia ; ehrenbezeigung]. 1769 : Én a
helységnek nemeseivel és közönséges Lakosaival . . .
eleibe kimentem és így köszöntöttem : . . Méltóságos
Gróf, Kegyelmes Excellentiás Ur ! Excellentiádnak
homagialís tisztességtéte.lére kijöttem, mert tudom,
hogy [stb.] (CanonVisit. 199). Köszöntésemnek minden
részét fel vette, u. m. 1. Tisztességtételére való ki-
menetelemet megköszönte [stb.] (uo. 200).

989

TISZTÉT— TIVISSÉS

TIVORNYÁS— TÓ

990

TISZTET, vö. szakállas-tisztító.

TISZTÍT, tisztélt? tisztét: puro, purgo, mundo,
mundifico ; reinigen, sáubern, ausputzen NySz. 1544 :
Attam az kik az halastót tiztitottak (OL. Nád. 42).
1554 : Eg spongiat sarw tystitany (uo. 49j. [Vö. kitisz-
tít, tisztító.]

TISZTÍTÁS, vö. puska-tisztítás.

TISZTÍTÓ, tisztéltó? vö. fegyver-tisztító,
fogtisztító-borosta, puskatisztitó-vas, ruha-
tisztító-ecset, szakállas-, tarack-tisztító.

tisztító-horog: [raiiineiseii,raumer?]. 1556: Instru-
mentum ferreum Tyztyto horog 2 (OL. UC. 99/27,
nagybányai inventariumban, a «conflatorium» eszközei
közt). [Vö. tisztító-vas.]

tisztító-vas: [raumeisen, raumer, raumspiess ?].
1616/1643 : Székercze hatt Mostanis vagyon No. 7.
Foglaló vas ketteö Mostanis vagyon No. 3 Tisztitto vas
három Mostanis vagyon No. 3 (OL. Instr. 42, 1. Gazd-
törtSzemle VI. 125, bányászszerszámok közt). [Vö.
tisztogató vas Pech : BánySzót.]

TISZT-TARTÓ : officiaHs, arcarius, oeconomus ;
verwalter NySz. (2. jel.) 1453 k. : Az tizt tarthokert
ne bánthassanak (OL. D. 14731, az oki. hátlapján,
közel egykorú írással). 1544 : Az czorgoi tisztarto
(OL. Nád. 41).

TISZTTARTÓSÁG: praefectiua, satrapia; ver-
walteramt NySz. 1636 : Palatínus ur ö nagysága és
szerelmes házastársa nékem adta plenipotentiam mellett
az rozgoni jószág tiszttartóságára elég embernek
Ítélvén Diósi Mihály urat, elébbení tisztiben meghagy-
tam (GazdtörtSzemle 1.270). 1752 : Kegyelmes urunk
ö herczegséginek mindjárt eleintén tiszttartóságoknak
saját keze írása és pöcsétje alatt kiadatott instruc-
tiójának s rendelésének 9. punctuma erejivel, kemé-
nyen meg vala hagyva, hogy [stb.] (uo. \1.138). Minden
erdöispány és csősz végire járjon tíszttartóságttU, és
lakosoktúl, meddig tartson az erdőkben az uraság
helységeinek határja (uo. 139 — 140).

TISZTUL, vö. megtisztul.

TISZT- VISELŐ : praetor, officialis ; amtmann
NySz. 1506 k. : Eluegeztwk, hogj senkj az kivalt-
keppenvalok es elseok keozwl, vágj az Lofwvek es
tiztuiseleok keozwl, vágj pedigh az keozeonseges ren-
den leveo emberek keozwl [az ország romlására ne
törjön stb.] (MJogtörtEml. 1.16).

TITOK : arcanum, secretum ; geheimnis NySz.
(1. jel.) 1690 : Tudom hogy mind az títés rajta lévén
az Asszonyon mind az Folyosó és az Orbáncz is, az
három nagy nyavalya, kőzzííl Isten titkában vagyon,
mellyík nyavalyája miatt hólt meg Kovács Mártonné
(BorsodvmJk. XII.52 .

TIVADAR, Teodor: Theodorus MA. (1621. kiad.
«Tivador» a.) 1230 : Hec sünt nomina iobagionum
castri: Theodor Dedus Gregorius Vduoros (OL. D. 158).
1363 : Veneret [így] ad finem cuiusdam patak Titia-
darhara vocatum (Múz. Kállay). 1466: Walentino thi-
ivadar (OL. D. 16430). 1508 : Nobíles Stephanus Ba-
lotha et Thywadar (uo, 29928).

TIVÉS ? 1. tövis.
TIVESSÉS? L tövises.
TIVIS, -KE, 1. tövis, -ke.
TIVISSÉS, 1. tövises.

TIVORNYÁS ? : 1559 : Míchael TJiywornas [a.
m. tivornyás ?] (OL. UC. 11/41). [Vö. devernyés, tivor-
nya MTsz.]

1. TÍZ : decem ; zehn NySz. 1240 : Hec sünt No-
mina Tawarnicorum de eadem villa Tyz [a. m. tíz ?]
Cheme (Pannh. 61/8). 1384: Possessiones Thyzhaz
(ZichyOkm. IV.286).

tizház-gazda : 1722 : A tizház-gazdákat attával-te-
remtettével szidta (DebrJk.). [Vö. «A tízházgazdák
középső helyet foglaltak el a subalternus tisztek és
a szolgák között. Rendszerint megbízható ós polgár-
emberekből válogatták ki őket. Kötelességük, hogy
a hirdetések, parancsok átvétele végett, épen úgy
mint a kapitányok, minden reggel jelentkezzenek a
főbírónál ; ezenkívül ők az adók közvetlen beszedői ;
és éber szemmel vigyáznak az utczák tisztaságára,
különösen a kapítányvízre» Zoltai Lajos «Debreczen a
török uralom végén» c. tanulmányából, GazdtörtSzemle
XI.127. A kapitányvíz szót 1. a MTsz.-ban.l

2. TÍZ, 1. tűz.

TIZED : decimae ; zehntel NySz. (2. jel.), [zehentj.
1518 : Dederam trituratoribus ad triturandam per deci-
mam Thyzeden [így| : et pro ipsis trituratoribus cum
cubulís suis prandijs dedi fruges (OL. D. 26190).
1632 : Ha penigh valamely jobagynak any disznaja
ninczen hogy tízre kelnek az oly ember mással vagy
harmanis eöszue haitiak dísznojokat es ugy adnak
tizedet de valto pénzel nem tartoznak (OL. UC. 3/20).
1668 : Az diznokbul ha tized nem jut valto pénzel
nem tartoznak (uo. 1/21\ [Vö. kérnyácsa-tized.]

tized-pénz : [pecimia decumana] ; zehentgeld BM.
1680 : Deákok számára Szepesi föld jövedelmébül
tized pénzt attak fl. 22 (GazdtörtSzemle IX.24, Deb-
recen város levéltárából). 1700 : Ez illyen levelek
[t. i. örökvallás- és becslevelek] váltása után való jöve-
delembűi penig sem tizedpénz, sem más egyébféle
accídentia annak előtte való régi időkben is, itt Tar-
czalon soha ö nagyságok [t. i. a földesúrék, Rákóczyék]
számára nem proveniált ; ő nagyságok is nem kíván-
ták, hanem aíféle jövedelem ab ínitio az biráké és taná-
csé volt (GazdtörtSzemle VII.404). 1715 : Tempore eo, quo
acquísivit ille deficiens bonum iUud, vídeHcet vineam,
leválta a tizedpénzt azon földesuraság, és successive
annuatim a jus montanumot (uo. VI.187).

TIZEDES : decurio ; korporai NySz. 1716 : Nagy-
mihályí Gulyás Csonka Kovács János . . . Csátth vá-
rassában . . . ősz ve adván magát Mária nevű bizonyos
Aszszonnyal házasságbéli kötelességén kívül . . . ugyan
Csáti Tizedes Major Gergelly házánál elsőben felet-
tébb meg borozván magokat, az után is paráznaságra
adni magát mérészlette (BorsodvmJk. 18. sz. 1.351).
Bé mégyen a' házban és az Gazdát (kiis tizedessé a'
Nemes Vármegyének) fel kőltvén meg jelenti hogy
az Gulyás Máriával az akolyban ment (uo. 353). A'
Tizedes [vármegyéé] hamarsággal ki menvén, kevés
idő múlva bé hozta, és lánczra tette a' Gulyást (uo.).

TIZÉN-, tizön-(égy, stb.) : 1555 : jTJ^onharom
ezist thw (OL. Nád. 48).

tízes, 1. tüzes.

TIZÖN-(egy, stb.), 1. tizén-.

TÍZÖTT, 1. tűzött.

TKANICA, 1. kanica.

TÓ : palus, stagnum, lacus ; see, teich NySz. 1055 :
Addidit eciam lacum segisío (Pannh. Tíh. 1/1).
1067/1267 : Piscinarum nomina hec sünt WenseÚev

991

TÓ

TÓ

992

towa Ebes (Wenzel 1.25). 1135 : Circumdatur autem
terra illa palude que uocatur urtou habens fenum et
piscaciones (Pannh. 15/Kk). 1193 : Quiesíoit [piscina]
(OL. D. 27). Buzetow [piscina] (uo.). 1200 k. : Uene-
rirnt usque ad stagnum quod dicitur Cuitueltou (Anon.
40). 1211 : Uersus occidentem ad veyrmur thouua
(Pannh. Tih. 1/5). Tendit per ripam eiusdem fluuii ad
locum qui dicitur Banriuueh inde ad Beseneyíw [a. m.
tó ?] (uo.). Tendit uersus orientem transeundo Posun-
toiiu (uo.). 1213 : Uadit usque ad lacum qui uocatur
EleuíoM (Pannh. 41 F). 1214: Inde ad Ykvríou (uo.).
1223 : Inde ad Ikuríou ultra quem habét metas (uo.
1/Z). Uadit usque ad lacum qui uocatur Eleuíoi' (uo.).
1225 : luxta stagnum quod uulgo dicitur Nadalí/tov
(OL. D. 119, 1. SoprOkl. I.ll). Cum tribus piscinis
quarum nomina sünt hec Terem alia tohu, Cuiseb
cerecío Homus tohu (uo., l. SoprOkl. 15). 1227 : Quod-
dam predium cui nomen Werusíoír (OL. D. 133). 1231 :
Nomina piscinarmn hec sünt Welchya, Foluíoa luo.
168). 1232 : Cadit in palludem que vulgo dicitur Pis-
carusíoM (uo. 179'. 1233: Venit ad locum qui dicitur
r/íofeu ^Veszpr. 3, Biliege). 1233,1345: Usque ad
locum qui vocatur Almusíotía uo.). 1240 k. : Fene-
tum nomine Apát toa (Pannh. 61/8). In predio Asvanít;
[vö. az 1479/1484-i adattal] (uo.). 1251 : Fenetum quod
est iuxta íofeu (uo. 1/8). 1252 : Per metas duplices
tendit ad Machalaí/wt (OL. D. 369). Inde uadit ad
Varsaí7m luo.). Ab aquüone in loco Asoaní/íM nomi-
nato (uo.). Deinde uadit ad EpjTiesííí (uo.). Ascendit
iuxta Gekenusí/m versus septemtrionem (uo.). Inde
cum multis metis vádit ad Asawan^/m (uo.). Et sic
ad Asoaní/iM videlicet ad priorom metam (uo.). 1256 :
Descendit ad vnam uallem Chekeyíova vocatam (Kör-
mend, Heim 3, «Pacha, Zala m». Szám. jegyz.). Item
Suth cum Feyeríoít Item Wrs Item Rasan cum pi-
scatura Item Zentmiklos cum sua tota piscatura et
Potokío (ErdMúzLt., 1. Wenzel VII.429). 12611411:
Venit ad locum qui vulgo Cacasío vocatiu- (HazaiOkl.
40). 1262 : Uenitur ad fluuium Nadosíov uocatum
(OL. D. 528). 1263 : Deinde uadit ad Asuanív (uo.
33715). 1266 : Cum stagno quod dicitur Waríon in
quo habét usum unius retis (uo. 604). 1266/1297 :
Villám que T/iorsoch [a. m. tó "?] dicitur (Pannh. Tih.
1/9). Predium de Zarasí/io (uo.l 1268 : Uenit ad finem
stagni quod Keerchen toua uocatui- (Wenzel III. 195).
Stagnum seu piscinam quandam Yyltou vocatam (Kör-
mend 114, Miskouch 61). 1269 : Ad Stagnum hamus-
tou uocatum (HazaiOkm. VII.118). 1269/1410: Ad
stagnum Hamusíoiü vocatum (Wenzel Vin.228). 1274 :
Ad quendam lacum Huscywíoíi dictum (OL. D. 881).
1274/1338 : Piscinam filiorum Dyonisii íilii Andree
Endreí/iort vocitatam (uo. 882). Iuxta quandam pisci-
nam wlgo Babaí/ioa vocatam (uo.). Prope quandam
aliam piscinam Nadasíow nuncupatam (uo.). Ad finem
cuiusdam stagni wlgo Huzyuí/iow vocati (uo.).
1282,1325 : Ad vnum stagnum tow vocatum (Wen-
zel XII.371). 1283 : Peruenit ad stagnum wtoima
[igy] appellatum (Múz. Kállay). 1284 : Locis pisca-
cionum Barchtou et Ikerweyz vocatarum (Múz. Ertl).
1285 : Cadit in meridiem ad Lopuchusíatíara (Múz.
Soós). 1288/1290 : Uadit ad occidentem uersus palu-
dem Zyktou (Múz. Jankowich, 1. Kubinyi : MTörtEml.
1.137, Wenzel IV.328 és IX.487). 1289/1291: Feirtou,
hn. (OL. D. 1244 . 1291 : Cadit ad rakatyasíoir (uo.
1332). Uersus lacum, que wlgariter Mochaío vocatur
(MonStrig. 11.310). 1294 1367: Venit ad locum qui
vocatur Vendegíoa (Veszpr. 6, Gyimót). 1295 : Zarraz-
íou, hn. (MonStrig. 11.369). 1299 : Quodam stagno
Mergustow vocato (ZichyOkm. 1.95). Quandam piscinam
Zjktou uocatam (Múz., 1. Wenzel V.22 2). 1299/1300:
Venit ad alium virgultum Tumpaíoít-d appellatum
(Veszpr. 1, Arkybanaziu-chuk). 1299/1413 : In vnam
vallem que pathkaníawa uocatur (Kubinyi : MTörtEml.
1.176). 1300 : Quedam piscina TJíou iiocata (OL. D.

81191, 1. HazaiOkm. Vn.288). 1300 k. : Peruenit ad
quendam locum qui Sugatagíoíí apellatur (HazaiOkm.
VU.342). 1302: Leguenthw, hn. (AnjouOkm. 1.25).
1303 1450 : Quoddam stagnum Bekaí/ío vocatum (OL.
D. 1647, 1. AnjouOkm. 1.55). 1307: Est ibi aqua
que to nominatur (]\IonStrig. 11.576). 1311: Weimisío,
hn. (AnjouOkm. 1.242). 1312: In loco Cheresneí/w
vocato (OL. D. 1806, 1. ZalaOkl. 1.140). 1312/1372:
Stagnum magnum Nagthow vocatum (ZalaOkl. 1.142).
1317/1407 : Ad vnum stagnum JVadaliusío dictum (OL.
D. 1894, 1. AnjouOkm. 1.422). 1319/1342 : Iuxta lacum
MyruhÍM vocatum (OL. D. 3206). Item duos lacus
wlgo yneyfthow et HerdeuíAow noncupatos (uo.). Quen
dam alium lacum wlgo Lepení/to?<; vocatum (uo.). 1320
In stagno wlgariter Bozyntow dicto (OL. D. 1990, 1
AnjouOkm. 1.550). 1322/1324 : Cum duobus stagnis
Spantotva et Foluíowa vocatis (Múz. Ibrányi). 1323
Transit ad Kakasíoíí (OL. D. 2158). 1323 1351 : Cuius
dam stagni Horgasíoít vocati (OL. D. 2192, 1. Anjou-
Okm. 11.101). 1324 : Palludinetum Saarío vocatum (OL
D. 2244). Ultra Kosthou est una méta (ZichyOkm. 1.266)
1324 1335 : Ad quendam monticulum Thoumal dic
tum (OL. D. 2260, 1. AnjouOkm. n.l61). 1325/1332
Pisscinis quarum nomina sünt hec Keulges Kewges-
tokaya Ynewueizad . . . prepostío^a Nyarasd . . . Kyral-
toa (OL. D. 2331). 1326 : In médium quorundam duo-
rum lacuum Hozyo//iOií et íioghthou nuncupatorum
(Múz. Kapy). Ad médium quorundam duorum lacuum
Hozjoutoiv et Nogíoífc" nuncupatorum (Lelesz Met.
Szatmár 31). 1329 : Descendit ad Byzus/o?( (Anjou-
Okm. U.399). Stagnum Rekettou (uo. 400). 1329/1417 :
Transit per fluuium Zamasthow (OL. D. 28723). Tran-
sit per fluuium Zarvasí/to (uo 37277). Inde descen-
dit ad Byzusttv (uo. 28723). Inde descendit ad By-
zusí/m (uo. 37277). 1333 : Cum triginta piscinis . . .
videlicet, Kewlges. Kewgestokaya. Nogthow. ynew-
ueizad . . . prepostíoMö, Nyárasd (ZichyOkm. 1.412).
Pisscina . . . ElewíAo. Rewthokaia, et Bokud. In
super Reketha. et Oruzd, Oruzdere. Kyralí/<oa (uo.).
1335 : Quendam lacum Gekentow nuncupatum i OL.
D. 2946, 1. AnjouOkm. in.213). 1336 : In quendam
lacum Rakatyasíoío nuncupatum (SztárayOkl. I.llO).
1337 : Per quendam lacum vulgo Egresíoit; vocatum
(uo. 1.144). Piscinam verő Agarthoiv vocatam (Anjou-
Okm. ni.368). 1338 : Transit ad lacum Karaztotv
vocatum (OL. D. 3143, 1. AnjouOkm. Hl. 459).
1338/1395 : In quoddam stagnum Cherení/íOit; voca-
tum (Múz., «Ung» Szám. jegyz.). Iuxta quandam pi-
scinam wlgo Bahathowa vocatam (Múz. Jankowich).
Intrat in quoddam Stagnum Cherenthow vocatum (uo.).
1338/1411 : Egreditur circa Bodachere et transeundo
Gekenusíoíü eundo per pratum Zarrazer super arbores
herep peruenit iterato ad Tynam (Múz.). 1339 : In
loco Bekaíowhel dicto quinque iugera (Veszpr. 106,
Antalfa 4). Iuxta lacum MjTuhíw vocatum in Comitatu
Heueswywar existens (OL. D. 3223, 1. AnjouOkm.
III.5431. lungit quendam alium lacum wlgo Lepenío
vocatum (uo., 1. AnjouOkm. 544). Transit inter duos
lacus wlgo Inewthow et ErdewtJtow nuncupatos (uo.).
1342 : Piscinam Bjdistou vocatam (ZichyOkm. 11.35).
1343: A parte cuiusdam piscine 'Nogthoiv vocate (OL.
D. 31244). 1344 : Piscinas Nanduríoíf et Oztra (Anjou-
Okm. IV.461). Ad unum lacum po-pthoua vocatum
(Lelesz Met. Szabolcs 45). 1345 : Quandam piscinam
KarazusíoM vocatam (OL. D. 3789). 1346 : Iuxta quen-
dam lacum RakathyasíoM uocatum (Múz. Dancs). 1347 :
Versus orientem ad Thurmasí/ío (OL. D. 3946). Stagni
Burustaío (ZichyOkm. 11.241). 1348 : Vsque ad quan-
dam paludem wlgo Thow dictam (Lelesz Met. Ung
62). Lacum Tiunyeíow vocatum (OL. D. 3989). 1349 :
Infra alueum seu meatum cuiusdam piscine Netech-
thoufuka (OL. D. 4044, 1. AnjouOkm. V.280). Ad lo-
cum ubi de ipso fluuio exit quedam piscina Horgasí/io
dicta (uo., I. AnjouOkm. 281). Piscine sue Chethektow

993

TÓ

TÓ

994

vocate (Múz. Kállay). Ipsam aquam non la^ustow sed
halastow vocari asseruissent (OL. D. 3968). 1353 :
Eleuíoeley, hn. (ZichyOkm. n.499, 500). 1353/1577 :
Ad unum stagnum Zelmykustow vocatum (OL. D. 4362,
1. AnjouOkm. VI. 87). 1355 : Quatuor piscinarum Katha-
ere Weressed Huzywíotü et Chychow vocatarum (Lelesz
Met. Szabolcs 29). Transeundo quendam lacum Geken-
tou nuncupatum (OL. D. 17634). Possessio sua Mohusío
[...] Mohusíoít; vocata (AnjouOkm. VI.285). 1357 : Rivu-
lum ScaruasíoM (uo. 592). 1361 : Vergit ad vnum sta-
gnum Anyaío dictum (Körmend, Heim 176). 1363 : In
loco Sostow (Múz.). 1366 : Vndecim verő piscinas qua-
rum qiünque essent Gyalmastou, sex verő veyzehtou
et Rekezeztmv (ZichyOkm. 111.319). Ad quendam pisci-
nam Boglyasío vocatam (OL. D. 30691). 1367 : Quen-
dam lacum Gekentotv noncupatum [így] (uo. 5539).
Lacum KyralíaMa apellatum (uo. 5623). Terram palu-
dosam, que vocatur doruosío (uo. 28919). Possessioni-
bus Kendertow et Zabudgumne vocatis (Múz., «Feliérm.»
Szám. jegyz.). 1368 : Ad quendam lacum arundinosum
Darnastou vocatum (Múz.). 1369,: Cuiusdam piscine
antique wlgariter Tov dicte (OL. D. 13481). Piscinas
Sarusío Haperyes Sulumus vocatis (uo. 5806). 1370 :
Ad vnum lacum KaksLSthoiv vocatum (OL. TÜ. 26/47).
Deinde ad Nad&stJioiv declinassent (uo.). 1371 : luxta
stagnum autem quod wlgariter Ispaníaiüa uoca-
tur (^Múz.). Venit ad Siluam Ispaníawakvzy (uo.). Sta-
gnum Galochkatoít (KárolyiOkl. 1.322). 1374 : Stagnum
faggyasío vocatum (ZichyOkm. III.536). Stagnum Tem-
lesío nuncupatum (uo.). 1381 : In vno rubeto penes
AlmdiStoua adiacenti (Múz.). Vsque ad piscinam Tu-
kusíow vocatam (uo.). 1382 : Cuiusdam piscine Rabcha-
toua vocate (OL. D. 6928). 1384 : In loco Nagíoalya
dicto (uo. 7074). Piscinam Kuztoív dictam (ZichyOkm.
IV.284). 1385 : Possessionibus Zerdahel Feketheíoí^
vocatis (Múz.). 1386 : Piscinas Kereztío?ü Hwzzywagh
Feketwtoio (OL. D. 7182). Piscinas Zaton Esteukelew
[Estenkelew ?] Petertaiva (uo.). Piscinas Rawazlywk-
melleke Swlywmus B.wzywtow (uo.). 1387 : Usque ad
quendam lacum Karazusí/iow appellatum (Múz. Kállay).
1389 : Ad lacum Tyztatoit' vocatum (Lelesz Acta 18/12).
1393 : Pisscina Meegtou nominata (ZichyOkm. IV. 508).
1396 : Cum decursibus aquarum Thekeresí/io voca-
tarum (OL. D. 8152). 1397/1416 : Ad clarum corpus
dicte piscine Bedeuíatta processissent (Múz. Janko-
wich). 1398 : Circumeundo trés lacus YLuziutou Zelus-
tou Lapusíoíí (Múz.). Venit ad quandam vallem Mocho-
lasíoít wlgo vocatam (uo.). 1399 : Piscinam Monyasío
vocatam (Gyárfás : JászkúnTört. III.536). 1401 : Quen-
dam lacum Bekasthoiv dictum (OL. D. 8650). 1406 :
Piscinas ElewtJioto Papí/tawa et Kathana vocatas
(ZichyOkm. V.472). 1407 : Vndecim Jugera in loco
Thofew siue Zykeghath (Körmend, Ányos 9). 1408 :
Piscinas Gémes flozjwtlww Savthow Sxxlmosthotü
(Múz,). Piscinas Ethe Kerekthow Laponya (uo.).
1411 : Eundo inter terras cicadorosas prope laqueum
portogosíoM; vocatum (uo.). 1413 : Vsque piscinam
Kerekíow vocatam (Múz. Justh). Quendam lacum
Bjdesthotv appellatum (Múz.). Unius piscine Bywdusí/ío
(TelekiOkl. 1.393). 1415: Laci Bydesío alterius laci
Naghalasto vocati (OL. D. 30771). Ad quandam venam
quam Andreas Zydalmí/iowafoka, dictus verő Sigis-
mundus econtra Thwrzeg Eger vocari dixisset (Múz.
Kállay). 1417 : Quasdam piscinas ipsorum Boárogthoto
et Maianya vocatas (ZichyOkm. VI.466). 1417/1505 :
Venissent ad Stagnum Zwhsitho nuncupatum (OL. D.
37350). 1419 : Usque Baglyastho et Bewdeskwt (uo.
28793). 1420 : Piscinarum Egertho Nyarmegyí/to Nya-
lastho Disthaua Thewrkefokaí/iaMa Rabanyatoía Zom-
haththaua Haromchemeyí/iöíía VarysiHthaua Waryanos-
thaua Ludasí/íowa B.ozYathothm(a Aipanthaua Thyzad-
thaua Holthegerí/iawa Keetkerekthaiia Yfrachthana vo-
catarum (Lelesz Acta 40/86, «Heves m.» Szám. jegyz.).
1424 : Ad quendam lacum Ajakastho vocatum (Lelesz

Magyar Oklevél-Szótár.

Met. Szabolcs 36). 1427 : Prope pratum Zelesthoio
appellatum (uo. Szatmár 6). Possessiones Omegyer
et Kyraltawa (Múz.). 1428 : Piscine seu lacus Chygwr-
thoív (OL. D. 12024). 1429: Kenderesí/io [erdönév]
(uo. 12086). 1430 : Piscina Sjgjrthoiv vocata (uo.
12268). Alias Siluas simplices Thoketek Agerdew
(Lelesz Acta 49/14). Siluas Simplices Nyaras Chokas
Thokerek Agerdew (Múz. Kállay). 1433 : Jungeret
finem stagni Chykwsthoiv vocati (Múz. Ibrányi). Penes
to magnam (Pannh. 15/EK 1434 : Lacum Mohosí/ío
vocatum (Múz. Kállay). 1435 : Possessiones Wzthato
Feyerí/io (uo.). In medio duorum stagnorum Kerektho
et Horgasí/ío vocatorum (Lelesz Met. Szabolcs 23).
Riuuli Cyknsthow (OL. D. 30794). 1436 : Stagna ipso-
rum videlicet Hozyuí/io, Zelestho et Lapusí/io vocata
(uo. 31463). In quadam captura piscium Thozad vo-
cata (Lelesz Bercs. VI.4). 1437 : Prope predictam
piscinam Fa^ithaua peruenit ad quendam locum wlga-
riter Molwa vocatum (Múz. Ibrányi). 1438 : Stagna
Zelesaghtar [?] Keskenaghtar [?] Raragusthaua Zeles-
tho (Forrás ?).Vnam piscinam Galmastho dictam Naghí/io
vocatam (Forrás ?). 1439 : In latere cuiusdam aluei
Fechtatva appellati (Lelesz Met. Abaúj 15). 1440 :
Peruenissent ad prefatum lacum Nadalí/to vocatum
(Múz.). 1451 : Vallis Bydestho nuncupate (OL. D.
30281). 1452: Piscinam Bydewsí/io vocatam (uo. 311461
Quendam lacum Darwasí/to vocatum (uo. 36403). 1454:
Inde itur ad Stagnum Gepesí/io vocatum (uo. 14807).
1455: Thohath, hn. (uo. 28401). Siluas Fyzí/íohath
vocatas (Körmend, Unyom. 74). 1459: Villás Posarwsí/io
Saasí^o (OL. D. 15352). 1460 : Quendam alium lacum
Zarwastho dictum (uo. 15446). Penes quendam locum
r/íofewverem dictum iVeszpr. 12, Nagypécsöl). 1461:
In quodam lacu 'Nyarastho vocato (Múz. Kisfaludy).
Pratum suum Darwasí/ioalya vocatum (OL. D. 36392).
1462 : Piscinam Agavostho vocatam (uo. 15712). Aga-
ros thorol ualo (uo. az oki. hátlapján). 1464 : Stagnum
harangosí/io vocatum (uo. 28855). 1466 : Lacum Zeles-
tho alio nomine Faydaman appellatum i,Veszpr. 5,
Fadd). 1467 : Decurrensque ad lacum Remethek
thawa tendens directe ad Cherethyefok (Lelesz Acta
78/1). Piscinas Nadasí/io Kerektho Hoporyas (uo.
78/19). 1469 : Terrarum arabilium ac pratorum feni-
lium et Siluarum necnon lacuum Horgasí/íohath Ado-
massyryhath Boganí/iaíramezeye Homokoszygeth Bat-
thawamezeye (uo. 80/12). 1470 : Habeo vnum pratum
in cholyanus tho (OL. D. 17462). Vnum pratum in
metheles tho (uo.). 1476 : Aliud stagnum Gemestho
(uo. 17864). Cuiusdam stagni Bobayosí/io (uo.). Penes
stagnum Meltho dictiun (uo.). Quarimdam piscinarum
Holththyzafoka Eleweer Rakathyasí/io Marthosí/io
Mathy asthawa et Laposí/io vocatarum (Lelesz Prot.
Parv. 85). Venissent ad pratum Vyzketegesí/to (uo.
86a). Venissent ad eandem Pyskarosí/io (uo.). 1477 :
In piscina Thevfkesthoiv (Lelesz Acta 87/4). 1478 :
In possessione Badastho (OL. D. 18145). In posse.s-
sione Sarostho (uo.). 1479/1484 : Piscinam Asowantho
vocatam (uo. 18776). 1483 : Feneta sew prata Weres-
reth Nadhelkwtha et Teyertho (Lelesz Acta 93/1).
Ad aliam piscinam Kerthvelyesí/jo vocatam (Lelesz Prot.
IV. 23a). 1492 : Per quoddam Bercz Zarrazí/íobercze
(HazaiOkl. 444). 1493 : Sex [jugera ?J in Thozel (Kör-
mend, Raiky 66). 1495 : Inter RyAvlos Sebeseer et
Feyertho (Múz. Becsky). 1497 : Aliud Moleudinum
super Zarwastlío pathaka (Múz. Bethlen). 1498 : Que-
dam feneta Barathokkwthyahatha Zelesreth et Fer-
devftho vocata (Lelesz Acia 106/44). 1504 : In loco
Rakosí/íohath nominato (Múz. Becsky). Ad locum vbi
Wydrawelgh et Rakosí/to conciduntur (uo.). 1505 :
Usque ad Laposiíowelgy (Pannh 8/0). 1507 : Piscinas
sew stagna Thyzthaí//o Uorgastho Bekathaiva (Lelesz
Acta 115/40). 1509 : Piscinas sew Stagna Thyzthaío
WethelewsíAo Balaser Bokathawa Holthkengyel et
Horgasí/to nuncupata (uo. 117/4). 1512 : Piscina que-

63

995

TÓBIÁS— TOK

TOK— TOLL

996

dam Baxíhokthűwa dicta (Pannh. 27/H). 1515 : Tria
iugera sünt prope Kjgostho (]\Iúz. Ibrányi). 1516 : In
terra Thoweege vocata (Lelesz Acta 122/48). 1519 :
Duas piscinas withatva nominatas (Múz. Kisfaludy).
1520 : Piscinaa Gyekellew WydrasKyraU/mM-a Karazos-
tho (Lelesz Acta 126/44). Quasdam piscinas et Stagna
Thasere Gyepellew Kerekewrwenthaiva Gykellew Wy-
kedeges vocatas (uo.). Piscine Espanthawa et Falw-
thmva. EsiiSLuthawa ad quatuor Tractus Reciarum
wlgo Thanya, alia verő vtputa Falwthawa ad duos
dummodo tractus se extenderet (uo. 126/1). 1522 :
Piscinas Godolya Nadasí/io ac Nadasferthew vocatas
Vuo. 128/25). 1528 : In Sasasí^o alya (OL. Kolozsm.
106). 1545 : Quendam lacum volutabrum wlgo ferteo-
tho nímcupatum (OL. NRA. 620/28). [Vö. csecs-,
ebes-, gyalmos-, halas-, halászó-, ívó-, ken-
déráztó-, ludas-, pisztrángos-, vejsze-tó.]

tó-ásó : piscinarius, fossor piscrnarum Sí. ; teich-
graber BM. 1482 : Johanne TJioasso (Múz. Forgách).
1598 : Matthias Thoaso Andreas Toaso (OL. RDecim.
Zempl.).

tóásó-raester : [fossor piscinarum ; teichgraber].
1544 : Attam az to aso mesternek (OL. Nád. 40).

tó-fenék : teichsohle, teichsunipf BM, 1377 : In
terra Toufenek (OL. D. 6419). [Vö. MTsz.]

tó-hely: [lacus, stagnum; teich]. 1429:Loci Tho-
hel nuncupati (OL. D. 12069). 1522 : In eisdem pra-
tis HwzpvNylas et Thohel (Múz. Békássy). 1560 1580:
Itt Maxán ezen Máthé Jánostól vöttem egy tóhelt az
ároknak az belfelóvel egyembe vöttem örökbe (Szé-
kelyOkl. V.76). 1596 : Adának nekem az egerpataki
uraim falustól egy darab tó helt, mely vagyon az
rétben, melyet az víz ide szakasztott (uo. 160—161).

tó-raestér : [magister piscinarum] ; teichmeister
BM. 1418 : Laureucio dicto Thomester (ZichyOkm.
VI.518). 1432: Johannes Tomestcr áictus (uo. \TII.473).
1463 : Gallo Thomesther (OL. D. 15877). 1470 : Phi-
lippus Thomesther (uo. 17008). 1520 : Clemente Tho-
mesther (Múz. Forgách). [Vö. MTsz.]

tó-part : [litus lacus ; ufer des sees]. 1725 : Az
Makai uram földe végiben, az tóparton egy fecske-
farkú föld, ezt is Korodi uram birja, váras földe
(GazdtörtSzemle 111.187).

TÓBIÁS : [Tobias]. 1209 : Quorum nomina sünt
hec Vnuca VitaUs Tobias (MonStrig. 1.193). 1251/1281:
Chaka Thohias Folka [személynevek] (ÓL. D. 346).
Tuluoys Wos Thabias [így] Warod Petur (uo.).

TOBOZ : capsa ; schachtel NySz. 1211 : Hü sünt
ioubagiones Tubus [a. m. toboz ?] Dolus Beké Gen-
tus Horogus Opus (Pannh. Tih. 1/5). 1372: Andrea
dicto Toboz (Lelesz Acta 7/8). 1476: Bartholo-
meum Thoboz (uo. 86/26). 1493 : Andreas TJwboz
(OL. D. 36997). 1560 k. : Böjtbe, minden faluból tar-
toznak egy tál hallal. Minden faluból tartoznak egy
toboz fényű viasszal (GazdtörtSzemle 1.164). 1573 :
Picis thoboz vocatae pro lampadibus centum viginti
duo (OL. UC. 97/28). [Vö. MTsz.]

TOCÉT, 1. tucat.

TOJÁS: ovum; ei NySz. (2. jel.). 1668: Tiz
tojással tartozik (OL. UC. 1/21).

1. TOK : antacaeus ; dück NySz., [dick, störj. 1329 :
De vno quoque vsone duos denarios et de alio pisce
quod uulgo Took dicitur vnum denarium (Múz. Horváth
Istv.). 1529 : Pisces wlgo tok adduxerunt (OL. Nád.

43). 1544 : Tok kosonóaban uöttem három pint ecze-
tet (uo. 40;. 1565 : Pisces tok vocati (OL. UC. 89/2).

2. TOZ: 1) theca; futteral, schachtel, büchse NySz.
1490: In vno thok scutelle Noue (OL. D. 26048).
1491 : Thok flascarum in quo continentur flasce (uo.
26051j. 1493 : Pro discis cum tribus wlgo thok (EPSz.
fol. 84). 1550 : Eg tok tal on Eg tok talner on (OL.
Nád. 45). 1556 : Eg por hóra ki thokban vagion (uo.
48). 1577: Eg lant tokostol (OL. L. ni.l6. 17). 1581:
Egi tok fesw, kiben három fa fesw, egi chonth fesw,
egi oUo, tivker, fwl waiok es egi rosa wyznek walo
iwegh wagion (uo.). 1594 : Trombiták tokostul (OL.
UC. 78/7). II 2) [phalerae ; kopfschmuck eines pfer-
des ?]. 1499 : Vnum fallaratum [így] wlgo thok [vö.
«ló-tok»] ad vnum equum competentem (Múz, Kis-
faludy). [Vö. falerare, fallerare «ziren equos» Diefen-
bach ; ló-ékesség NySz.] [Vö. kopja-, ló-, okulár-,
palack-, pince-, pohár-, puska-, tál-, toll-,
zászló-tok.]

TOKA: mentum duplicatum PP. ; doppelkinn NySz,
1353 : Johannis dicti Toka iobagionis (Veszpr. 106,
Árokfö 1).

TOKA : «tócsa, pocsolya* MTsz, («1. tóka» 1. jel.
a.) ; [stagnum, lacus caenosus] ; teichchen BM, (1, jel.),
[kothlache]. 1325/1332 : PisscLnis quarum nomina sünt
hec Keulges Kewgestokaya Ynewueizad . . , Rewío-
kaia Bokud . . . preposttoua Nyarasd yaantokaya Merse ■
(OL. D. 2331). 1333 : Cum triginta piscinis in pre- \
dicto prato existentibus, diuersis insulis sectis et
distinctis, videUcet, Kewlges. KewgesíoA;o?/a. Nogthow.
ynewueizad . . , preposttoua, Nyarasd. yaanthokaya , , .
et alia pisscina simiüter HidaÜa Humukzug , , , Item
elewtho, Rewthokaia, et Bokud (ZichyOkm. 1.412),

TOKLÁC, 1. tokiász.

TOKLÁSZ, toklác : üres kalász NySz. ; [folli-
culus, gluma] ; die hülse, die leere komáhre BM,
1402 : Peti-o dicto Toklas [a. m. tokiász ?] (Veszpr,

4, Csopak), 1634 : Toklacz gabona (OL. UC, 21/3).

TOKOS : 1) [vö. 1. és 2. «tokos» NySz. és MTsz.].
1211 : In predio Colon isti sünt ioubagiones Cheke
Thencu Muncha Tucus [olv. tokos ?] Sephal (Pannh,
Tih, 1/5). 1380: Nicolai dicti Tohis (ZichyOkm.
IV.132). 1381: Ladislaus dictus Tukus (Múz.). Vsque
ad piscinam Tukustou [a. m. tokos ?] vocatam (uo.),
1602 : Tokos András (SzékelyOkl. V,215). Tokos lUyés
Tokos Mihály (uo. 290). || 2 • [folliculo praeditus ; mit
hülse], 1638 : Tokos ocziu ^OL. UC. 2/34). [Vö. BM.

5. jel]

tokos-szekerce : 1548 : Eg czakany E^ tokos
szekercze (OL. Nád. 48).

TOL, toly-, 1. toló ; vö. alátol.

TOLDALÉK : [collybus ; agio]. 1740 : Hollandiai
[arany] pediglen és akár kié másé ... az első Június
napjátul fellyebb nem fognak kélni 4 rh. flór. és
7 Vaxr.-nál azaz ött polturánál a toldalékja Doppin
és Louisdor nevű aranyaknak pediglen a kik közöttünk
nem igen forognak a toldalékjok ha jó mértékéűek
[így?] 12xr, lészen (AdalZemplvmTört. VI. évf. 26),

TOLL : penna, pinna, pluma ; féder, flaumfeder
NySz. (1. jel.) 1544 : Az fertőn hegkön az halaszok-
nak eg tollert (OL. Nád. 42). Attam tolkótö ianos
kezébe az tollak kiket kót azoknak szerszamara hog
kirfil szamot tarczon saruarat fl x (OL. Nád. Számad,
b). 1581 : Egy feier koré sal tol kj' giongios (OL. L.

997

TOLLAS— TOLVAJ

TOLVA JLÁS —TOMPA

998

in. 16. 17, «Eger, püspöki leltár» Szám. jegyz.). ["Vö.
daru-, gém-, lúd-, páva-, struc-, tyúk-toU.]

toll-gyártó: [cristarum opifex; federbuschmacher].
1463 : Benedicto Tholgyartho (OL. D. 15877).

toU-kötő : [^]. 1544 : Tolkötő ianosnak eg font
arán fanalat (OL. Nád. 40). Attam az tolkötönek (uo.
41). Attam tolkótó ianos kezébe az tollak kiket kót
azoknak szerszamara bog kiról szamot tarczon saruarat
fi X lOL. Nád. Számad. b). 1545 : Az nap uöttem tol-
kö'tö ianosnak eg font fonalat (OL. Nád. 42).

toll-tok : theca plumaria ; federbüchse [am helme]
NySz. (1. jel.) 1511 : Vnam tecam de argento simul-
cum duabus cristis magnis wlgo Tholthok (Múz. For-
gách). 1552 : Egj^ bokor gem toUat aranyast mynd
tJwltokostu-l (OL. Nád. 42). 1563 : Vnum Tolthok vnum
Nyakbawethew argenteum (Múz. Kisfaludy). 1572 : Az
egyk sysaknak az pofayaba orh uasaban az nyak
vasában toUokaual es mynden aprolekyaual egetembe
(OL. Nád. 47). 1574: Egh aranias tol tok (Adal-
ZemplvmTört. V. évf. 340). 1599 : Egj aranjas sysak
ezewst aranjas tol tokaival es orwasawal (OL. L. in.l6.
17). [L.pl. aNemes-Nagy XIX — XX. tábláin és Szendrei :
Magyar hadtört, emlékek 240, 242, 526, 532. 11. közölt
sisak-képeken.]

TOLLAS, tallas ? tolvas: pennatus, penniger,
plumatus, eristatus, plumosus ; gefiedert NySz. (1. jel.).
1389 : Blasius Tallas [a. m. tollas ?] (OL. D. 7467).
1429: Nicolai dicti TaZZas t Pannh. Tih. 18/1). 1431:
Jacobus Tohvas (KárolpOkl. 11.141). 1449 : Andree
Thohvas (Lelesz Acta 61/62). Simonis TJiolwas (Sztáray-
Okl. U.443). Andree Thohvas (uo.). 1470 : Ambrosius
Tollas (OL. D. 17008). 1475 : Petro Tollas (Körmend,
Heim 566). 1478 : Anthonius Thollas (Körmend III/3,
Vepsén 123). 1520 : Emerico Tollas (Múz. Kállay).
[Vö. MTsz.l

TOLMÁCS : interpres ; dolmetsch NySz. 1333 :
Descendit in Tolmachwevlgi (Körmend II/l, Alber 3).
1377 : luxta quoddam fossatum Tolniacharoka, vocatum
(uo. Alber 6). 1384: Johannis Tolmach (Múz.). 1385 :
Johannes dictus Tolmach (Körmend, Heim 338).
1489 : Benedictus Tholmach (OL. D. 19547). 1602 :
Tolmács Gábor (SzékelyOkl. V.313).

TOLÓ, tolyó : trudens ; stossend NySz. (1. jel.\
1480 : Gregorio Tholyo (OL. D. 18350). [Vö. kapu-
toló-dárda, taliga-toló.]

toló-bot: [baculus ad lusum globorum ebumeorum;
billardstock]. 1594 : Olaz játékhoz walo tolio hot
Chont goliobis (OL. UC. 78/7).

toló-talicska : [pabo ; schubkarren]. 1572 : Tholyo
thalychka (OL. ÜC. 76/17).

toló-taliga : [pabo], aerumna ; schubkarren NvSz.
1552 : Tholyo thaligak (OL. NRA. 1648/27).

toló-zár : [obex] ; riegel, vorschub, schubriegel,
schieber BM. 1638 : Az Teömlöcz Haz . . . Aitaia vas
Sarkával Pantiaval s Tolio szariaval No 1 (OL. UC.
2/34). [Vö. «Remissarius vectis : Elo 's hátra tolyható
zár» PPB. («remissarius» a.).]

TOLVAJ : latro, grassator, aggressor,pirata, praedo ;
dieb , rauber, mörder NySz. 1298 : Comes Petrus
filius Thvluoy (Wenzel V.183). Petrum filium Thulwoy
(uo. 200V 1333 : Possessionis Tolivayíéiáe vocate
(AnjouOkm. 111.23). 1351 1378 : Populi de Kereztes pos-
sessionem ipsorum Tohmi/uarhege vocatam (Körmend
1/9, Óvár 4). 1367 : Paulum dietum Toliiay (Pannh.
15/V). 1402 : 77toZMaí/feuld Bodogazzonfalua Keken-
zarw Felsew Janók (OL. D. 8751). 1411 : Thome dicti

Tholway (uo. 9779). 1417 : Michael Thohcay de Zanto-
telec (Lelesz Acta 37/18). 1434: Alberto TJwlway
(Múz.). 1436 : Valentinus Tholtvay (Lelesz Acta 53/12).
1451 : Mihael Tholway dictus (OL. D. 14498). 1460 :
Secundam [vineam] in monte Tolwaym.al (Körmend,
Korlátkö-Appon. 17/824). 1469 : Georgium Tholway
(Veszpr. 5, Fadd). 1470 : Andrea Tholway (Lelesz
Acta 81 '22). 1478 : Johanne Tholway (Pannh. Tih.
21/1). 1481: Nicolao Tliolway (OL. D. 30091). 1502:
Clemente Tholway (Múz. Forgách). 1503 : Ambrosius
Tholway (Múz. Kisfaludy). 1509 : Johanne Tholway
(Lelesz Acta 117/18). 1516 : Vociferante ac wlgo
Tholway acclamante (Lelesz Prot. II. 187a). 1519 :
Gallo Thohvay (Múz. Forgách). 1603 : Andreas Tol-
vaj pedes pixidarius Paulus Tolvaj pedes pixidarius
(SzékelyOkl. V.258).

TOL V A JLÁS : grassatio, grassatura, aggressura ;
rauberei NySz. 1506 k. : Hogj igj az mi országunk-
ban tolvajlasok latorsagok . . . hadak es wsteokvona-
sok, es egieb akármi vezedelmek ne támadhassanak
(MJogtörtEml. L17).

TOLVAJOS : praedatorius ; rauberisch NySz.
12511281: Tnluoys [így, olv. «tuluoyus», szn.j (OL.
D. 346). 1252 : Tolwoyus, szn. lUO. 369).

TOLVAS, 1. tollas.

TOLY-, 1. toló.

1. TÖMB : 1364 : Nicolai filii Tömb (Múz.). [Vö.
1. tömb : pondo ; pfund NySz. ; tömb : a) deszkakerí-
tés oszlopa, b) tuskó v. duc, amelylyel vmit alátá-
masztanak, c) vágótuskó MTsz.]

2. TÖMB ? : salio ; springen NySz. 1416 : Briccius
Tombo [a. m. saliens ; springend ?] (Múz.).

TOMBOL : exsulto, tripudio, persulto ; springen,
hüpfen, tanzen NySz. (1. jel.). 1400 : Paulum dietum
Tumbolo (ZichyOkm. V.194). 1489 : Jacobum Thom-
bolo (Lelesz Acta 98/31). 1522: Laurencius Thom-
bolo (OL. D. 37004). Gregorius Thombolo (uo.). [Vö.
megdorabol.]

TOMP ? : Ua, coxa; hüfte NySz. [? Szárm. : 1221 :
Jobagiones hiis exprimuntur uocabulis Leua Tumpud
(Pannh. 4/B).]

TOMPA: a) obtusus, hebes; stumpf; b) tardus,
plumbeus ; stumpfsinnig NySz. (1, 2. jel.). 1135 : Qua-
tuor uineas cum totidem uinitoribus quorum nomina ista
sünt Zelemen Nemusd tumpa Chekez (Pannh. 15/Kk).
1199 : Scimed cum uxore Tumpa et filio Buhta et
filia Mog (Veszpr. 16, Vespr. Eccl.'. 1211: Isti sünt
uinitores Tompa Cemete Juke Sebeth Pech Soruold
Moras Ky^is. (Pannh. Tih. 1,5). Hü sünt uinitores
Zeke Benche Mortun Tompa Sethc Modoros (uo.).
Isti sünt serui Locud Pentec Tompa Heuche Pederh
Mordar (uo.). [Udvornici] Hodus Fenke Thompa Zeu-
leus Reke Toppá Belch (uo.). 1216 : Quorum nomina
sünt hec Moys Files Tumpa (HazaiOkm. VI.12). 1240 k. :
In eodem predio hec sünt nomina agasonum Petur
Tumpa (Pannh. 61/8). 1264: Benedictus tilius Twmpa
(Múz. Kállay). 1279 : Salamouis dicti Tumpa (OL. D.
1052). 12991300 : Venit ad alium virgultum Tumpa-
towa appellatum (Veszpr. 1, Arkybanazurchuk). 1300:
Johannes dictus Tumpa (KárolyiOkl. 1.27). 1326 :
Johanne dicto Thumpa (ZichyOkm. 1.288). 1338 :
Johannis dicti Tumpa (OL. D. 882). 1347 : Benedic-
tum filium Tumpa (Múz. Kállav). 1351 : Johanne dicto
Tíiwpa (AnjouOkm. V.461). 1391: Ladislai dicti Tompa
(ZichyOkm. IV.469). 1395: Johannis dicti Tompa
(Múz. Jankowich). 1402: Thompa, hn. (Múz. Med-
nyánszky). 1410: Thompa, hn. (Múz.). 1415: Thomam

63*

999

TOMPOS— TORKOL

TORKOS-TORNOS

1000

dictum TJiompa (Múz. Motesiczkv). 1453 : Benedicto
Thompa ^OL. D. 30828). 1475 : Duas vaccas fekethe
Chama et alia thompa Barna (Múz. Kállay, nr. 1160).
1497 : Andi-ea Thompa (Lelesz Acta 105/4).

TOMPOS: [magnis coxis; mit grossen hüften].
1367 : Thomas dictus Thompos (Múz. Kállay). 1383 :
Franciscus dictus Tonipus (Lelesz Acta 15/9). 1458 :
Emerico Thompos (uo. 69/27). 1489 : Stephano Thom-
pos (uo. 98/18). 1602: Tompos Mihály (SzékelyOkl.
V.225). Tompos Mátyás (uo. 235). Tompos Antal
(uo. 238).

TONG, 1. tung.

TONNA, tunna : batus, dolium mercatorium ;
tonne NySz. 1548 : Thivnna zwrok (OL. UC. 99/7).
1553 : Az poros es salétromos thunnaknak czerna
mertheke ez reghystromba waghon papirosba tha-
karwa (OL. Nád. 48). 1556 : Öt ires thwnna (uo. 49).
1587 : Égj twnna czwkorral csinált eleuen geombert
(uo. 40). Mustárt három tunnaual (uo. 47). Eg tunna
lewel (OL. UC. 12/42). Gliobisnak walo tunna (uo. 46/74).

TONNÁCSKA, tunnácska: doliolum; büttchen
NySz. 1597 : Egy tunnaczkaban es keth korsóban
meez (OL. UC. 101/8). 1643: Minthogy [a sófözést]
Tonnachkaban chinallyak, egy Tonnában menny me-
gyén, es hogy adhattnj el (OL. Instr. 42, 1. Gazd-
törtSzemle VI.118).

TONYA ? L tanya.

TOPA: 1211: Isti sünt uinitores Wis Souc Bot
Tupa [a. m. topa ?] Buka Bűze Bos (Pannh. Tih. 1/5).
Lsti sünt exequiales Seneud Topa Mocud Cemma
Bozur Bot Buche (uo.). [Udvornici] Thompa Zeuleus
Reke Toppá [a. m. topa?] Belch Chima (uo.). 1498 :
Matheus Thopa (Lelesz Acta 106/24). [Vö. 1. topa :
a) hibás lábú, b) akinek a kezefeje v. az ujjai hiány-
zanak, c) ügyetlen, gyámoltalan, d) fejletlen, hülye
MTsz.]

TOPLÓS; L taplós-puska.

TOPOLY, topolya: populus; pappelNySz. 1289
Ad arborem topul uocatam (Wenzel Xn.485). 1355
Ad unaui arborem populeam vulgariter topolya nomi
natam (AnjouOkm. VI.340). 1494: Arborem platani
wlgo Thopol appellatam (OL. D. 20165).

TOPOLYA, L topoly.

TOPOS: [magnis coxis; mit grossen hüften?].
1211 : In uilla Fuzegy hii sünt ioubagiones Opus
Chepes Chedeh Arod Dosnuch Thopus [a. m. topos?]
Dersi (Pannh. Tih. 1/5). Isti uero sünt vdornici Thopos
Strab Karasun cum filio suo Cwsveth (uo.). Tujwz
[szn., a. m. topos ?] (uo.). 1240 k. : Tujmz, szn. (Pannh.
61/8). 1524: Marci thopos (OL. D. 37006, 206. 1.).
1604 : Accepi a Toj)os unum [aureum] (MA. NLI. 41).
[Vö. 1. topos : teletalpú MTsz. ?|

TOPPANT: supplodo C. ; fstampfen]. 1468:
Blasius Toppantó (Múz. Kállay). Nicolaus Thoppantho
(Lelesz Acta 79/15). 1493 : Johanne Thoppantho (OL.
D. 20080). 1509 : Andrea Thoppantho (Múz. Kállay).
1513: Gregorio T/iOj9/>awí/io (Múz. Mednyánszky). 1522:
Johannes Thopantho [így] (OL. D. 37004). [Vö. dob-
bant NySz.]

TOPPÉL-BÁRSONY : [holosericum duplica-
tum ; doppelsammet]. 1544 : Siuegnek való toppéi
barsont (OL. Nád. 40). [Vö. dupla-bársony.]

TORKOL, vö. letorkol

TORKOS : 1) heluo, gulo, gluto, gulosus ; viel-
frass, schlemmer, gefrassig NySz. (2. jel). 1290 :
Andreám dictum Torkus (MonStrig. 11.791). 1292 :
Andreám dictum Torkus (Wenzel V.72). 1398 : Lauren-
cio dicto Torkus (Múz. Kállay). 1400 : Nicolaum
Torkos dictum (ZichyOkm. V.178). 1405: Nicolaus
Thorkos (Lelesz Acta 28/25). 1422: Georgium dictum
Torkos (OL. D. 11265). 1426 : Georgii dicti Thorkos
(uo. 13779). 1434: Johannes Torkos (Lelesz Acta
51/18). 1435 : Emericum Torkos (Múz. KáUay). 1451 :
Mathias Thorkos de Themerdekeghaz (OL. D. 14443).
1474: Petrus Thorkos (Múz. TörtTárs. 4). 1522:
Georgius Thorkos (OL. D. 37004). j| 2) lacinia orna-
tus ; wammen- NySz. (1. jel.). 1635 : 1 kamuka rán-
cos torkos ködmöntöl, ha prémes 2 f. (Gazdtört-
Szemle VIII.472).

TORKULÁR : [torcular ; kelter, presse, wein-
presse]. 1544 : Adót Sarkán az torkularert den 21
(OL. Nád. 40). Attam az torkularert (uo. 41).

TORLÓ : [idem ac «dusnok» ; so viel als «dus-
nok»]. 1290 : Pulsatores sive exequiatores qui turlouk
vulgariter dicuntur, ecclesie beaté virginis de Thap-
licha (ZalaOkl. 1.99). [Vö. Super ipsos pulsatores de
Thaplicha et eorum socios, super terra Dusnuk vocata
existente iuxta villám Pacha ultra fluvium Zale com-
morantes (uo. 100). Vö. Békéli : A rabszolgaság
Magyarországon 7, 13.] [Vö. dusnok.]

TORMA : nasturtium, cardamum ; kren NySz. [ar-
moracia ; meerrettig]. 1437 : Ladislai Thorma (Károlyi-
Oki. 11.186). 1530 : Petresolum. Torma. Ryskasa (OL.
Nád. 43). 1544 : Retket, ugorkat, tormát (uo. 41).
1545 : Vöttem tormát, cziczer borsot (uo.). 1595 :
Benedictus Thorma (OL. UC. 28/42).

torma-reszelő : tyrocnestis ; krenreibeisen NySz.
1648: Egy Torma reszeled (OL. UC. 10/63). 1683:
Torma reszelő (uo. 3/32).

TORMÁS: 1) [armoraciis copiosus; reich an meer-
rettig]. 1200 k. : Uenissent usque ad riuulum Turmas
(Anon. 35). 1252 : Ibi oritur quoddam stagnum Tor-
más uocabulo (OL. D. 369). 1264 : Uenit ad quandam
aquam, que Turmas uocatur (MonStrig. 1.514). Exit
de aqua turmas quedam ffossa, que Hudusher uoca-
tur (uo.i. In Turmasknz incipit méta (uo. 515).
1300 k. : Valiim [«igy» a kiadók megjegyzése] Tur-
maswelg uocatam (HazaiOkm. Vn.342). 1330 : Super
faciem térre eorum Turmas uocate (ÓL. D. 2617, 1.
AnjouOkm. 11.490). 1347 : Versus orientem ad Thur-
mastho (OL. D. 3946). 1484 : Vsque paruam vallem
qua [igy] T/iormaswelgh nuncupatur (Múz. Ibrányi).
II 2) [armoraciae avidissimus ; der den meerrettig
gern hat]. 1478: Blasius Thormas (OL. D. 18145).
[Vö. NySz. más jel.]

tormás-tál : [krenschüssel]. 1522 : Sex scutellas
plumbeas wlgo tormás tal (Múz. Kisfaludy). 1533 :
Thormas Taal sünt quinque (OL. Nád. 49).

TORMOK ? 1. tanorok.

TORN, 1. torony.

TORNÁC : vestibulum [stb.] ; vorhof NySz., [haus-
flur[. 1638 : Egy hitvan rostelios aito, az Pinczenek
Tornaczan vas Cziapiaval eggiüt (OL. UC. 2/34). [Vö.
könyöklő-tornác]

TORNÍR, vö. turnéi.

TORNOK ? 1. tanorok.

TORNOS, 1. tornyos.

1001

TORNYOS— TORONY

TORTA— TO

1002

TORNYOS , tornos : [turrim habens ; thurm
habend] ; tiirritus, pyramidatus, turbinatus ; hoch,
spitzig NySz. 1332/1336: Tornusteluk [hn. Pest m.]
(AnjouOkm. 11.621). 1444: Thornosthelek, hn. (Károlyi-
Oki. 11.240). 1463 : Benedicto Thornyos (OL. D. 15877).
1522: Petrus Thornyos (uo- 37004). Michael Thornyos
(uo.). [Vö. torony Lumtzer-Melich 254.]

TOROK: 1) guttur, faux [stb.]; kehle, gurgel NySz.
(1. jel.). 1550 : Hazamat zewlewimet marhámat byrta
torkom werwe hatalmasul nem jol gonozwi. istentelen
niomorwsagomra heth eztendeigh (OL. Kolozsm. 50).
II 2) os; öflPnung, mündimg NySz. (3. jel.) 1274:
Venit ad partém orientalem ad hyktorok (HazaiOkm.
Vn.l49). 1337: Faxkasturuk, hn. (OL. D. 3064, 1.
AnjouOkm. in.358). 1440 : Venissent ad terram Ká-
polna Thorok (Múz.). 1448 : Ad quandam vallem Cheke-
laka</iorí;a vocatam (OL. D. 36391). 1455 : In loco
Halalbykeí/iorA;a penes quandam viam (Körmend,
Unyom. 74). 1460 : Prata Chokasalya et Remethe-
thorok nuncupata (Forrás ?). 1478 : In Herpenyeí/ioro/c
prope Kewecheswth (Múz. Békássy). 1480 : In valle
hosdad thoroka (OL. D. 28425). 1484 : Venit ad partém
orientalem ad Bjkthorok (uo. 36753). 1603 : Szántó
földek mrndahárom nyomásra vannak, egyik nyomásra
a szöllö torokra két kötél (Canon Visit. 151). || 3) [pel-
lis coUum tegens; das feli am halse]. 1635 : Egy gallé-
ros mentét, hogyha mállal bélelünk és annak az tor-
kait kiszegyük egyenkint és abból gallért csinálunk és
kömyös körül torokprémmel megprémezik 2 f. (Gazd-
törtSzemle Vni.472). [Vö. nyest-, róka-torok.]

torok-prém : [kehlverbrámung]. 1635: Egy gallé-
ros mentét, hogyha mállal bélelünk és annak az tor-
kait kiszegyük egyenkint és abból gallért csinálunk
és környös körül torokprémmel megprémezik 2 f.
(GazdtörtSzemle VIII.472).

TOROLNOK, l. tanotok.

TOROM, L torony-ház.

TOROMBÁS: 1463: Valentinum Tlwrombas
(OL. D. 15875). [Vö. toromba : a) házfödésre való
zsupp, b) ftízvesszönyaláb, szekérkas-fonásra, c) egy
marok nád, melynek világánál éjtszaka halásznak v.
rákásznak MTsz.]

TOROMBITÁS, L trombitás.

TORONOK ? 1. tanorok.

TORONTÁL: [ardea stellaris; rohrdommel]. 1418:
Johannis dicti Torontal (Múz., «Vas m.» Szám. jegyz.).
[Vö. BesztSzójz. (1162. sz.), SchlagliSzójz. (1748. sz.)
és Lumtzer-Melich 254.]

TORONY, torn, torom: tiuris ; turm NySz.
1324 : Castrum seu Turrym Symoní/mr«i/a vocatam
(OL. D. 2223). 1343 : Castra Chaakturnia et Sturgow
vocata (Pannh. 55/F). 1358/1365 : Cum loco sessionali
wlgo Tornhel [vö. az 1413-i idózettel[ vocato (OL. D.
4732). 1360 : Castellanum de Chaaktornya [Múz.
Békássy). 1367 : lungeretur cuidam vie puplice que
ducit de Chaktiirnya ad villám Tornu (Körmend V/7,
nr. 235). 1371 : Possessionis Toron appellate (OL.
D. 5964). 1376/1384 : Chaktornya (uo. 32807). 1413 :
Venissent ad alium Bercz wlgo Regyíoronhel vocatnm
(Múz. Motesiczky). 1439 : Possessionibus Chertelek et
Matywstornya vocatis (Múz.). 1453 : Cum Turri Weres-
thoron tributoque inibi exigi solito (OL. D. 30825).
1455 : Possessiones Bona.thtornya, Wasarhely (uo.
14942). 1478: Casti-um Symonihornya (uo. 18145).
1484 : In possessionibus nostris Donath Thornya
Ethwenablak Komlós (uo. 18943, « Csanád m.» Szám.
jegj'z.). 1514: Johannes Ernusth de Chakthornya

(Múz.). 1534 : In possessione Lak alias Keethíorn?/?*'
Lak vocata (Múz.). 1544 : Az szent istuan tornabelí
síposoknak attam nolczuan pénzt (OL. Nád. 40).

torony -ház : [thurmzimmerj. 1597 : Azon feoliwl
való thorom házban (OL. UC. 101/3).

TORTA : panis dulciarius ; törte NySz. 1546 :
Zemle lyztet hozatam tortának (OL. Nád. 49). 1572 :
Semlelyztet tortának (uo. 40). [Vö. tortáta.]

TORTÁTA: panis dulciarius; törte NySz. 1559:
Rosa uyzet uettem tortata cynalny (OL. Nád. 49).
[Vö. torta.]

TORZSÁS : [proprie : caudicem habens, caulem
habens ; wörtlich : stengel habend]. 1431 : Johannes
neonon Ladislaus Torsas dicti (KárolyiOkl. U.141).
Blasius Torsas (uo.). 1504 : Simoné Tliorsas (Lelesz
Acta 112/16). [Vö. torzsa NySz.]

TÓT : Sclavus, Dalmata, lUyricus ; illyrier NySz.,
der Slave, der Slowak, der Slavonier BM. 1240 :
In campo qui uulgo dicitur TTioMÍmezeu (OL. D. 249).
1289/1291 : Touthwelg, hn. (uo. 1244). 1297 : Cum
uillis Belud Heyl Tothíoln et Fyuzes nuncupatis
(Körmend III/8, Monyorókerék 1). 1326 : Quatuor
iugera haberentur in loco ToutMenjr uulgariter nuncu-
pato (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1329 : Pos-
sessioni Touth (Múz.). 1337 : Thouthfolua, hn. (OL.
D. 3035). 1347 : Laurencii dicti Touth (Múz. Kállay).
Petro dicto Touth (Károl>aOkl. 1.172). 1351: Petro
dicto Thouth (Múz.). 1354 : Cum corporali piatea
Thotzugh prenominata (OL. D. 4407, 1. AnjouOkm.
VL160). 1357 : Vnacum vico Tothzeg dicto (OL. D.
31100). 1359 : Michaelis dicti Tóth (Múz.). 1366 : Ad
locum putei Toíkuta vocati (OL. D. 5451). 1369 :
Petrus dictus Thouth (Veszpr. 109, II. Miscell. 10).
1381 : Laurencium dictum Tóth (Múz.). 1399 : Nicolai
dicti Thoth de Zomzeduar (MonCivZagr. 1.400). 1407 :
Nicolai dicti Tóth (ZichyOkm. V.515). 1413 : In aha
sessione TothJles nuncupata (Múz. Justh). In vico
T/toí/íulcha (SztárayOkl. n.l20). 1417 : Ladislai Tóth
dicti (Pannh. Hitel. 48). 1451: Nicolaus Tóth (OL. D.
14467). 1453 : In vico Tothwcza (uo. 14649). 1469 ^
Lucas toth Zabados (uo. 32365). 1499 : Michael Thoth-
hegedews (Múz. Becsky). 1521: In vico eiusdem oppid.
Nagh Myhal Thothwcza vocato (Lelesz Prot. V.137a).
1584 : TJwoth Péter sellér keze ki zegheth (OL.
UC. 56/33).

tót-kapa : 1587 : Ii-to kapa. Tooth kapa. K(jth agho
kapa (OL. UC. 12/42).

tót-répa : [erdtuífel]. 1544 : Karó repat. Tot repat
(OL. Nád. 42). [Vö. MTsz.]

1. TŐ, tű : 1) tnincus ; stamm NySz. ; [vitis ; stock,
weinstock]. 1700 : Az karót a szöllöbtil haza se
legyen szabad hordani, mert három arasznyi karót fia-
tal ültetéshez és öreg tőhöz is sok helyen felüthetni
(GazdtörtSzemle 1.79). || 2) pars ima, pes ; unterster
teil, fuss NySz. (2. jel). 1055 : Tendens usque ad
magnam uiam que dirigitur in keuris tue (Pannh.
Tih. 1/1). Inde aruk tue que uallis usque ad kangrez
uiam extenditur (uo.). Exinde ad magnam lüam que
ducit ad aruk tue (uo.\ 1095 : Ad exitum riuuli quod
dicitui- vciezíííe (Pannh. 15/0o). 1194 : Ex inde proce-
dit ad anxcteu et ibi est méta (OL. D. 33). Inde
autem tendit ad aructcu ad priorem homoc (uo.).
1211 : Usque ad locum qui uocatur Zolocostueh (Pannh.
Tih. 1/5). In loco autem qui dicitiu- Keiu-us Ttiuh
est méta sub fraxino (uo.). Tendit per ripam eiusdem
fluiüi ad locum qui dicitur Banriuueh inde ad Bese-
neytu (uo., vö. Erdélyi L., NyK. XXXW.395.. 1214:
Inde ad Sarítm (Pannh. 41/F). [NB. Ugyanitt a «tó» szó

1003

TO— TOBOR

TOGY— TÖLGY

1004

ig}': «tou».] 1223 : Inde ad SarÍM?< ibi sünt quatuor mete
(no. 1/Z). 1226: Predia de Néma de Asuaii^/ie» (uo.
18/T). 1240 k. : In predio Fyzegtu (uo. 61/8). 1251/1255 :
Prima méta incipit in Canisahí (OL. D. 407). 1251 1281:
Inde uadit ad metam que est in ZimirikÍM (uo. 346).
1252 : Inde uadit ad La.ha,anthu uo. 369). Per metas
duplices tendit ad MachalaíTííí (uc). 1254 1360 : Inde
transit ad malnalucaíe?tf (uo. 385). 1254 1389 : Inde
transit ad Malnalucaí«e (Lelesz Met. Zemplén 10).
1256 : Ville Prope Tyciam Halaz cum Harangadí7ií<e
et mortua magna ÉrdMúzLt., 1. Wenzel VII.429).
1260 : Ad aquam Sytaa.tue (HazaiOkm. MII.81). Aque
Sj-tuaíw (uo.). 1262 : Uadit in dolnapataka^ew (Mon-
Strig. 1.472). 1263/1293: Paruum currens cadit in aquam
Wagh in Seunichaíeít (Múz. Szentiványi). 1266 : Pra-
tum ecclesie situm in loco qui vocatur iuxta 3'dioma
terre MylerÍM [a. m. mély-ér-tö '?] (Pannh. 12/K). 1269:
Hospitibus nostris de Fyzegtku (Pannh. Hitel. 13).
1285: Inde procedit uersus orientem ad Keuruspotoka-
tewyn [olv. tövin ?] (Múz. Soós, vö. Szamota, NyK.
XXV.143). 1291 : Ad wallem que Fenéki?/ nuncupátur
(MonSti-ig. n.310). 1295 : lungit uallem Kerekozouíw uo-
catam (OL. D. 1413). Peruenit in quoddam [ígj^] berch
Watulozouíií uocato (uo.). 1299 : Vsque Makoíeu- vbi
sub quodam monte . . . (uo. 28713). 1300 : Ab eodem
fluuio exit in loco Ozzwj"^\'potokfír [igy ? olv. Ozzyw-
potoktw] (Veszpr. Regn. Met. 5). 1323: Versus viUam
Chylez/ÍM (HazaiOkm. IV.136). 1324: LopuhÍH, hn.
(AnjouOkm. n.l35). 1326 : ArkuspothakfMwe, hn.
(uo. 239). 1328 : Deuenit ad Molcha/c"- et per ipsum
űuuium Molcha ascendendo exit ad vezueres deinde
in latere montis currendo . . . (Múz. Beniczkj'). 1332 :
LapuhÍM, hn. (Károl>-iOkl. 1.77). 1343 : Per médium
eiusdem fluuii Saar ad Tyujsthn (Körmend ni/2,
Seregélyes 104). 1347 : Pratum Gumulchagfír voca-
tum AnjouOkm. V.IOO). 1359 : Primo incepissent
in fluuio Topol vbi altér fluuius Rednek vocatus
caderet in ipsum fluuium Topol in loco videlicet
RednekÍH- appellato (Múz. Kapy). 1364: Cum dimi-
dietate Danubii usque Sythwatew (Pannh. 2 T).
1420 : Possessiones Nyaradícjf Wamuswduarhel (Zichy-
Okm. VI.634) 1453 : Lacimam sev clausiu-am vso-
num et piscium in fluuio Danubii in loco Dyolcz-
thew existentem in Comitatu Posoniensi (OL. D. 14766).
1455 : Lapwhí/iew-, hn. uo. 14943). 1456: Lapuhtor,
hn. (Múz. Forgách). Lsipwhthew, hn. lOL. D. 15105).
1468 : Eundo ad latus cuiusdam Campi Pathakez-
thoTothw [-ezthero- ■?] (Múz.). 1484: Penes Holththyza-
teve et vsque Ticiam corporalem [«a. m. a derék
Tiszáig» Szám. jegyz.] metaliter eundo (Múz. Ibrányi).
1486: In loco Wyzthew vocato Veszpr. 8, Jutás). 1521:
Penes Ertheiv (Egj'Könyvt. Litt. Epist. Őrig. 22b,
«ug>'anitt egy-éb ér-rel összetett szók» Szám. jegyz.).
1697 : Pazdicson Sándor Soffia udvaram, szolgálók
gondviseletlensége miá tőből ell éget (AdalZemplvm-
Tört. IV. évf. 282). iVö. far-tő, tengely tő karika.]

tő-kapa : [stockhaue]. 1529 : Lapath, aso, teivkapa,
safalya (OL. Nád. 49). 1539 : Ligones. Tókapa. Fos-
soria (uo. 48). [Vö. tővetö-kapa.]

tővetö-kapa : < erős, vastag, hosszú fogú kapa,
melylyel a levágott fák földben maradt töveit fesze-
getik ki» CzF. ; stockhaue BM. 1520 k. : Ligonem
Theiv Wethew kapa dictum (EgyKönyvt. Litt. Epist.
Őrig. 261). [Vö. Gönczy, Miklós, A M. Nemz. Múzeum
Néprajzi Osztályának 'Értesítője 1904 évf. (Ethno-
graphia XV. évf. melléklete) 247. 1. és Kassai : Szó-
könyv <'irt» a.| |Vö. tő-kapa,]

2. TŐ, L 1. tű.

TÖBÖR ? tébér: 1211 : Isti sünt exequiales Rezed
Bas Wayad Teber [a. m. töbör?] Milost Sebeh Chet

(Pannh. Tih. 1/5). [Vö. töbör: «gödör, katlanszerü
mélyedés (rókák, farkasok téli tanyája)» MTsz.]

TÖGT? -ES? L tölgy, -es.

TŐKE : 1) truncus, stipes ; stamm, stock NySz.
1293 : lungit quendam ti-uncum qui Egurí^M^e voca-
tur (Múz. Hanvay, 1. HazaiOkm. Vn.233). 1380 : Pau-
lus dictus rei/X-e'(ZichyOkm. IV.155). 1425 : Venissent
ad quasdam arbores TJieickeyzegh vocatas (Múz.
Kállay). 1593: Tőke Gvörgy iSzékelyOkl. V.153).
1600: Ligna vulgo tőke vocata tOL. UC. 17/6).
1634 : Az karay külseö deszka minden teöketül az
molnáré (uo. 21/3, «fürészmalomnál» Szám. jegyz.).
1725 : Innét mentünk vissza az Tőkeszer végihez
való nyilakra, kik az Szamosra nyúlnak véggel az
ispotály-földekig (GazdtörtSzemle IIÍ.187). || 2i [ahTis;
bienenstock]. 1588 : Minden theokeböl wagi kasbwl
egy darab míjzet (OL. UC. 64/35). [Vö. bükk-,
fahasogató-, gyámol-, h.úsvágó-tőke.]

tőkevonó-kés : [stockschaber ?]. 1539 : Vagokes.
Bárd. Zj-towas Tókewonokees. Wasnyas (OL. Nád. 48).
[Vö. vonó-kés.]

TŐKÉS : codicibus consitus : klotzig NySz. 1431 :
Quendam montem Thewkeshegh vocatum (Károlyi-
Oki. n.l39\ 1451: Montem Thwkes (OL. D. 28397).
1477 : In piscina Theivkesihow (Lelesz Acta 87/4).
1493 : Piscinam ThemelJanosEwren, aUas TJiewkes
appellatam (HazaiOkm. V.378). 1603 : Andreas Thökés
(.SzékelyOkl. V.254). Gregorius TJiökés (uo. 255).

TÖKÖS : 1) [nympheis copiosus ; reich an seeblu-
men?]. 1381: Vsque ad piscinam Tukuston [a. m.
tökös ■? Karácsonji János közlése szerint «ma is sok
heljütt hívnak egy-egy tavat tököstónak»] vocatam
(Múz.). II 2) enterocellcus, ramicosus, hemiosus ; der
einen bruch hat NySz. 1531 : Joannes Thökös (OL.
Nád. 42).

TÖL, 1. tölgy.

TÖLCSÉR, télesér : infundibulum, epichysis :
trichter NySz. («töltsér» a.). 1460 : Johannes Tliewlcher
(Veszpr. 107, Himháza 1). 1544 : Attam retezre töl-
czerre gerfatartora (OL. Nád. 41). 1548 : In edibus
eiusdem tolczer est I (Múz. Kapy). 1591 : Tólczer.
Héber. Icz'ek (OL. UC. 56/33). [Vö. fa-tölcsér.]

tölcsér-gyártó : [opifex infundibulorum ; trichter-
macher]. 1506 : Georgius Thelchergyartho (OL. D.
21549).

TÖLÉS, L tölgyes.

TÖLGY, tőgy? töl: quercus, cerrus, ilex ; eiche,
steineiche NySz. («2. tölgy» a.). 1181 : Protenditur
usque ad arborem que uocatur hungarice Tulg (OL.
D. 22). 1231 : Reuertitur usque Tvl (uo. 168 >. In illó
Cherét est magna arbor que uocatur Thul (uo.).
Circumdat siluam Tulgy (uo.). 1237 : Due arbores
Tul et nar (uo. 217). 1238 : Ad magnam arborem
ilicis que uulgo Tdg uocatur (Körmend 111/6. Kör-
mend 1, 1. Wenzel VII. 63). 1242 : Sub arboribus Naar
et Tul (OL. D. 33702). 1265 : Sub arbore Ilicea que
wlgo dicitur Tni (uo. 584 1271 : Peruenit ad arbo-
rem Tul (Körmend V 7, Croatica 188). 1273: Ad
duas arbores Tul et Cher (OL. D. 839). 1279 : Uenit
ad caput cuiusdam pótok super Tulg (Múz. Bossánji).
1302 : Uenit ad arborem Tul fyotol dictam (Múz.
Jankowich). Quarum [metarum] una est sub arbore
Tí/Zfyotol dicta (uo.). 1314/1378 : Arbor illicis gemi-
nata que wlgariter Jkurus tul nuncupátur (OL. D.
1856). 1320 : Ad arborem Tul Zeekfa dictam (uo.
1990, 1. AnjouOkm. 1.550). Ad vnam arborem Woluas

1005

TÖLGY

TÖLGYES— TÖLTÖGET

1006

Tul dictam (uo.). Ad vnam arborem Ikmstul dictam
(uo.,1. AnjouOkm. 551). Ad arborem Kys Tul dictam (uo.,
1. 552). 1331 : Ad vnam arborem Tulg (Múz.). 1339 : In
loco Tuul duo iugera (Veszpr. 106, Antalfa 4). luxta
virgultum tuul (uo.). 1342 : Sub viia arbore Tulg est
vna méta (Máz. TörtTárs. 1). Vna arbor similiter jlicea,
que wlgariter thevgh [olv. tögy?] dicitur (ZicbyOkm.
11.25). 1353/1363 : Venitur ad arborem Cykafa [Cy-
bafa?] vocatam sicut wlgus communi nominat vocabulo
Tul vocatam (Veszpr. 6, Gyulakeszi). 1367 : Ad arbo-
rem Ilicis cadentis Tulgag dictam (OL. D. 31313).
1395 : Propagines arborum Ilicis que wlgariter voca-
rentur Teulgnezew (Panoh. 19/M). 1414 : Cuiusdani
molendini Tol malom vocati (OL. D. 1340). 1486 :
Due arbuscule prima Tulfjathal vocata secunda
Nyrfyathal (Körmend Acta III/3, Baráti 84). [Vö.
magyal-tölgy.]

tölgy-bokor : [dumus querceus ; eichengebüsch].
1279 : Sub Tulg Bokur sünt due mete (Kubinyi :
MTörtEml. 11.20). 1343 : Ad vnum dumum virgultomm
qui vi^lgo Teulgbokur dicitur (Múz. Jankowich).

tölgy-erdő : ilicetum ; eichenwald NySz. 1228/1407 :
Cuiusdam silue Ilicum wlgariter Tulherdeio nuncupate
(OL. D. 145). 1643 : Az mely Tcőlgy Erdő az Soo Bania-
hoz valo volt, és mostanis vagion Az az nemes emberek
szolgaitul annira ell vesztegetettet, és ki ortatattot,
hogy igen keues számú fa vagion raita (OL. Instr.
42, 1. GazdtörtSzemle VI.121).

tölgy-fa : 1) quercus, ilex ; steineiche NySz. 1243/1354 :
Arbor parua nomine Tulfa harumykru (OL. D. 260).
1251 : Per arbores que wlgo dicuntur Tulgfa (uo.
354). 1252 : Due arbores que vulgo hilgfa dicuntur
(uo. 369). Inde tendit ad arborem que uulgo Tul fa
uocatur (uo. 33710). 1258/1334 : Arbor parua nomine
Tulgfa harumhycru (HazaiOkm. VII.79). 1259: Ad
terciam arborem tulfa (OL. D. 33714). 1263 : Subtus
arborem magnam que uulgo Tulgfa dicitur (uo. 545).
1267 : Uenit ad duas arbores videlicet tulfa et mono-
rofa (uo. 32836). 1268 : Peruenit usque ad suuth
tuulgfa (Wenzel III.195). 1299 : Deinde incipit ascen-
dere ad montem usque ad arborem tulfa (HazaiOkm.
VIII.395). 1321 : Méta arborea Teulgfa vulgariter dicta
(AnjouOkm. 1.637). 1327 : Sub arbore Ilicis Bohtus-
tulgfa (OL. D. 2470). 1328 : Ad unam magnam arbo-
rem ilicis vulgo tulfa dictam (ZalaOkl. 1.229). 1332 :
Arbores Tulgfa et Haasfá (Múz.). 1334 : Vnam arbo-
rem Thulfa wlgo vocatam (OL. D. 2853). 1336 : Arbor
parua tulfa harumicru (uo. 2982). 1339 : Ad vnam
arborem Iliceam wlgariter Tulgfa vocatam (Múz.
Motesiczky). 1340 : Arbor Jlicis uulgariter Tulfa dicta
(Veszpr. 11, Oroszton). 1341 : Ad vnam arborem que
vocatur ChunkaÍMÍ/a (OL. D. 3402, 1. AnjouOkm.
IV. 122). Due sünt arbores lücum Tulfa uulgariter
dicte (OL. D. 3416). Arborem kerci wlgo Tulfa voca-
tam (Akad. 2). Ad vnam arborem Tulgfa dictam
(Múz.). 1347 : Ad vnam magnam arborem Tulfa (Múz.
Jankowich). 1354: Ad quandam arborem tenellam
wlgariter Tulfa vocatam (Veszpr. 8, Jutás). 1364 : Ad
vnam magnam arborem Illicis wlgo Tívlfa vocatam
(OL. D. 281). 1364/1367: Arborem Ilicis wlgariter
Tulgfa uocatam (uo. 30682). 1368 : Arborem ilicis
vulgariter tulfa vocatam (KárolyiOkl. 1.806). 1370 :
Sub quadam arbore Jlicis Thulfa vocate (Veszpr.
106, Csehi 1). 1374 : In arbore ilicis vulgariter tulfa
vocata (ZalaOkl. 11.105). 1411 : Vbi esset vna arbor
Ilicis wlgo Ze^tulgfa nominata (Lelesz Met. Mármaros
18). 1460 : Térre Deda et TJiewlgfap&áya, vocatarum
(OL. D. 15462). 1461 : Due arbores Twlfa et Bikfa
(uo. 85077). 1463 : A quodam ligno wlgo Theirlgfa
(Lelesz Prot. IV.119j. 1471/1494 : Vsque arborem Jli-
ceam wlgo Thewlfa dictam (Múz. Kisfaludy). 1479 :
Arboribus Ilicis wlgo Thewlfa appellatis (uo.). Quan-

dam arborem Ilicis wlgariter Thevlgfa dictam attigis-
sent (Múz.). || 2) lignum ilicis ; eichenholz NySz.
1638 : Ezen Bastianak első része Teőlgy fa baronaval
vagion fel róva (OL. UC. 2/34). 1669 : Egy öreg,
négy részre oszlott 3 singnyi veres ablakráma tölgy-
es fenyőfából 2 frt (GazdtörtSzemle 1.93).

TÖLGYES, télgyes, telgy és, tőgyes ? tőgyés ?
tölés, tölgyes, tölgyös, tölös : [quercubus copi-
osus], quercubus consitus ; eichenreich NySz. («2. töl-
gyes* a.). 1211 : Vltra aquam que dicitur Tulgusfoca
(Pannh. Tih 1/5). Usquead TMÍMSÍoccaíuo.). 1309/1342:
Quandam siluam eorum Tulgus vocatam (OL. D. 1731).
1309/1413 : Quandam Siluam Twlgus vocatam (Múz.).
1373: Ad vnum montem Telgyes nominatum (OL. D.
6133). 1421 : Attigissent quendam locum aquosum
Thewlgesíerthew nominatum (Lelesz Met. Szabolcs 25).
1454 : Quedam vallis seu fossatum Theivlgesi>athak
nuncupatum (OL. D. 28842). 1460: Fossatum Thewl-
^^espathak vocatum (uo. 28844). 1478 : Siluarum Thaplo
et Teivleswayka. vocatarum (Körmend, Heim 590).
1508 : Quasdam certas arbores glandiferas Theivges
[olv. tögyes? avagy csak toUhiba?] vocatas (Múz.)
Quasdam certas arbores Glandiferas Thewlgyes vo-
catas (OL. D. 32161). 1515 : Ad Theivlgyes adiacent
[jugera] duo (Múz. Ibrányi). 1533 : In Silua TJieívlexvs
(Múz.). 1578: Lucae Theolges (SzékelyOkl. V.113'.
1602 : Tölgyes Mihály (uo. 204).

TÖLGYÖS, 1. tölgyes.

TÖLLŐ, 1. tányér-törlő.

TÖLÖS, 1. tölgyes.

TÖLT, telt, tőt: farcio, impleo MA.^ («töltőm»
a. ) ; füllen, anfüllen NySz. (1. jel.). 1597 : Taraczk
teoteo serpenieo 1 (OL. UC. 101/3). [Vö. eltölt, föl-
töltés.]

TÖLTÉSE, 1. bor-töltéke.

TÖLTELÉK, tőtelék, tőtelík: infusio; das
hineingiessen NySz. (2. jel.\ 1587 : Borok tötelikere
(OL. Nád. 40). 1588 : Ser teivtelekre (OL. UC. 64/35).

TÖLTÉS, töltís : 1) [fartum], tomentum ; füUung
NySz. (1. jel.). 1544 : Az nyerog ala tgltysnek walo
gyapyat (OL. Nád. 40). || 2) agger, claustrum; damm,
wehr NySz. (4. jel.) 1519 : Impletura wlgo thetolthes
que est ante castrum (OL. D. 37007). 1545: Az raba
meleke töltésére megen uala (OL. Nád. 40).

TÖLTÉVÉNY, téltévény, töltvény: agger;
damm NySz. («töltvény» a.) 1435 : Ad vnam metam wlgo
TheÜhewen dictam (OL. D. 30434). 1470 : Fossatum wlgo
Thewltheiventh similiter in duas partes equales diui-
sissent (uo. 31930). 1700 : Az szöUöpásztor mindenik
hittel legyen köteles a pásztorságra, úgy hogy az
mesgyés töltvénytül ne legyen szabad tovább menni
senkit oda a szöllöben őrzése alatt ne bocsásson
(GazdtörtSzemle 1.81).

TÖLTÍS, 1. töltés.

TÖLTŐ, téltő, tőtő, vö. bortöltő-csöbör, -dé-
zsa, -válú, por-, szakállas-töltő, szakállas-
töltő-palack.

töltő-vas : [ladeschaufel]. 1494 : Thewlthewvas ad
Zakalos pertinens (OL. D. 26076). [Vö. szakállas-
töltő.]

TÖLTÖGET : fundito ; vergiessen NySz. 1638 :
Tcölteögetö liu vagy fa teölczier (OL. UC. 2/34, «Borsi,
Zemplén m.» Szám. jegyz.). 1728 : A harmatot a gabo-
nárul, azt zsírnak csinálják, ki föz véle, ki kenekedik.

1007

TÖLTÖTT— TOMLOC

TOMLOCOZES— TÖREK

1008

De mivel az ő felesége nem olyan életű, ö csak belé-
töltögetett egy-egy csöppet az dagasztóvizbe (Reizner:
SzegedTört. IV.418).

TÖLTÖTT, téltétt: fartiiis, confertus, refertus ;
gefüUt, angestopft NySz. (1. jel). 1530: Heweder
theltheth pro equo thurcali (OL. Nád. 42). 1581 : Egy
tarka matracz giapottal teolteoth (OL. L. IIL 16. 17).

TÖLT VÉNY, 1. töltévény.

TÖMÉRDEK, temérdek, témérdök : crassus,
obesus, grandis, vastus; gross, ungeheuerNySz. (l.jel.).
1355 : Pauli dicti Themerduk (Múz.). 1355/1423 : Ad
alium Beerch Temerdecherch dictum (uo.). 1357 : Per
médium montis qui uulgo dicitur Temerdiikhjg (Akad.
3). 1397 : Ad quendam montem Temerdekhegh voca-
tum (uo. 6). 1425 : Johannem literatum de Themerdek-
eghaz (Múz.). 1435 : Jobannes de Temerdekegh&z (Múz.
Kállay). 1451 : Mathias Thorkos de Themerdekegha.z
(OL. D. 14443). 1478: Emericus Themerdek (uo. 18145).
1479 : Philipum Themerdek (uo. 18492). 1506 : Precia
asserum trés fwador wekon et TJiemerdek (uo. 37005).
1549 : Neg ref temérdek uaznot tanjT töllönek (OL.
Nád. 49). 1556 : Három themerdek kezkenó Ketb we-
kon kezkenó (uo.). 1588 : Száz singh temérdek waz-
nath (OL. UC. 64/35).

TÖMÉRDÉKSÉG, témérdeksóg : crassitudo
[stb.] ; dicke NySz. («temérdekség» a. 1. jel.). 1553 :
Egh tbongba waghyon puskapor, kynek hozath the-
merdek segeth czernaual megmerthek (OL. L. III.
16. 17).

TÖMJÉNEZŐ, temjénöző: thjTniaterium, thuri-
bulum, acerra ; raucMass NySz. («témjénézö» a.). 1533 ;
Coclear Temyeneívzetv (OL. Nád. 49).

TÖMLÉ, L tömlő-síp.

TÖMLÉS ? témlés ? : 1374 : Stagnum Temlesto
[olv. témlés ■?] nímcupatum (ZichyOkm. III.536). [?Vö.
törnie : «a vizi növények korbadványának lerakodása»

MTsz.]

TÖMLETŐS ? témletés ? : 1367 : Pisciferos
Teutonicos qui Temletesek [olv. témletés '? a. m. töm-
letös ?] appellarentur pisces ementes et salsantes
(Pannb. 55/Oo, «Komárom» Szám. jegj'z.). [Vö. Sörös
Pongrác, GazdtörtSzemle VI.479.]

TÖMLŐ, temlé, tem.lő, tömlé : uter ; scblaucb
NySz. 1404: Octo casilia vulgo themle (TelekiOkl.
1.298). 1460 k. : Vtribus formagiorum repletis wlgo
Thewmlew (OL. D. 32328). 1573 : Vtre vulgo themle
(OL. UC. 24/76).

tömlő-síp: tibia utricularis ; sackpfeife NySz. 1528:
Vnum themleiv syp florenum médium valentem (OL.
L. IIL 16. 17). 1572 : Ha uram megb fogagia bath
mindiarast venne neki tárogató sypotb, az tómle syp-
hoz is tud, de az vagon (OL. Nád. 37).

tömlő-túró : tyrotarichus [?] MA^, caseus utri-
cularius PP. ; Kas in Feli eingemacht PPB., [szekler
kasé]. 1486: Quatuor apes, vnum Themlew Thivro
(OL. D. 27375). 1637: Temleö turo 29 (OL. UC. 14/43,
«Fogaras> Szám. jegyz.).

TÖMLÖC, témléc, timlec ? : carcer, custodia,
pbylaca; gefiingnis NySz. 1341: Monticulum TJúmlech-
hegy nuncupatum (HazaiOkl. 230).

töm.löc-h.áz : carcer ; gefángnis NySz. 1597 : Az
tömlőcz házban. Eoreg kaloda 2. Niak vass 7 (OL.
UC. 101/3). 1638 : Az Teömlöcz Haz Ez Teömlöcz
házban vagion egy fa kaloda (uo. 2/34). Az Teöm-

löcz Raz . . . Aitaia vas Sarkával Pantiaval s Tolio
szariaval No 1 (uo.).

tömlöc-óvó : [carceris custos ; gefángniswarter].
1318 : Quandam terram Custodum carceris Themlechou
vocatam (OL. D. 33570).

TÖMLÖCÖZÉS, témlécézés: incarceratio ; ein-
kerkerung NySz. 1564 : Asszonyom ott létében ékte-
len fokságokrúl és temleczezésről panaszok lőnek (Gazd-
törtSzemle 1.74).

TÖMÖRZSÖK, temerzsék: «zömök, tömzsi,
alacsony termetű és kövér» MTsz.; [habitu corporis
brevis et obesus ; untersetzt, gedrungen, plumpsack].
1467 : Valentinus Themersek (OL. D. 30882).

TÖNDŰL, 1. téndűl.

TÖNGÖ, 1. tengely-karika.

TÖNKÖLY, tenkély : spelta, zea MA>. («ten-
kely» a.), ador ; dinkel, spelt NySz. 1498 : Frugibus
vinis Siligine Ordeo Auena et spelta wlgo tenkel
(OL. lad. H, n. Ulászló 1498-iki törvényében 51. §.).
1506 : Quicquid proueniret ex molicione Siliginis,
TJienkel ordei, Zalád (OL. D. 21532). 1545: Zab,
lenek, teonkeoli (OL. Nád. 42). 1549 : Teonkeol.
Bwkken. Zab ((uo. 41). 1577 : Tenkel siue spelta (OL.
UC. 1/3). 1597 : Teonköl cub. 50. Haidona cub. 9 (uo.
101/3). 1602 : Tenkelj János Tenkelj Mihály (Székely-
Oki. V.225). [Vö. TermtudKözl. 1894. évf. 438. 1.]

TÖPÖRTYÜ, teperte, tepertő : cremium ; reis-
holz, hölzlein zum feuer anzünden, spleissen, spane
NySz. («töpörtö» a.); [speckgriebe, griebe, krammeln?].
1463 : Thoma Theperthe (Múz. KáUay). 1483 : Elia
Theperthew (Lelesz Acta 93/1). [Vö. töpörtő CzF.]

TÖR : 1) confringo, subtundo, frango [stb.] ; bre-
chen, zerbrechen, zerschlagen NySz., [zerstossen].
1498 : Ladislaus Fagywí/terew (OL. D. 20765). 1548 :
Arany safrant, tórót safrant, lant safrant (OL. Nád 49).
II 2) [crucio ; quálen]. 1717 : Annyira kinzották, és
törték [a boszorkányasszonyok] Szabó Miballynét, hogy
mint egy barom hétig csak a' kuczikban sem mehe-
tett, sött az ágybanis nagy kinnal, és gyötti-elemmel
fekütt (BorsodvmJk. 18. sz. 1.556). [Vö. föltör.]

TÖR, tér: machaera, mucro, gladius, ensis, subula;
schwert, pfrieme NySz. (1. jel.). 1355 : Johannes dic-
tus Toor [a. m. tör?] (Körmend, Korlátkö-Appon.
17/797). 1463 : Michael J7ierhegh (OL. D. 15877).
1475 : Martinus Tlieiorhegh. dictus (Múz. Rhédey).
1542: Ter rosdaas (OL. Nád. 40). 1605: Ket kézre
walo theór. Lancz fa Rud wasak (OL. UC. 28/61).
[Vö. liégyés-tőr.]

TÖRDEL, vö. általtördel.

TŐRÉ, 1. törő.

TÖREDÉK, téredék : fragmen, fragmentiun ;
abgebrochenes stück NySz., [bruchstück]. 1548 : Az
theredeket intéztek negywen so zamaba es wgh attak
el kelteny (OL. UC. 99/7). 1597 : Vagyon négy kalán,
egjik eltörött és egyéb töredék-ezüst és reszelek
(Mihalik: KassaÖtvTört. 205).

TÖREDEZETT, törödözött: [contritus; zusam-
mengebrochen, zerbrochen, zerbröckelt]. 1597 : Thö-
rödözöth negj szegw aztal lábastul (OL. UC. 101/3).
[Vö. NySz. más jel.] [Vö. törődött.]

TÖREDEZIK, vö. eltöredézik, töredezett.

TÖREK : ejectitia (tempore triturae), spicarum et
straminum fragmenta ; spreu NySz. 1524 : Georgius

1009

TÖREMORA— TÖRŐDÖTT

TÖRÖDÖZIK— TÖRTÉNET

1010

Teivrek (OL. D. 37006, 201. l). Michaelis tetorek (uo.).
1694 : Thcorek vagyon egy rakassál (OL. UC. 78/7).
1602 : Törek Miklós (SzékelyOkl. V.185). TÖrek Tamás
(uo. 195).

TÖREMORA : «törmelók (gallytörmelék, széna-
morzsalék)» MTsz. ; abraum, abholz BM. 1751 : Én
csak tó'remoráért küldöttem a cselédemet, a várta-
fából tettek fel [t. i. a tűzre]. Én csak töremorát
szedegettem, magam Mzom a talyigát (DebrJk.).

TÖRÉS ? 1. tőrös.

TÖRIK, törik : frangor ; brechen NySz. 1430 :
In loco Turuthnyr vocato vbi trés metas terreas an-
tiquas reperissent (Múz. Kállay). 1455 : Predia Bese-
new et Teretheghaz vocata (OL. D. 15003, «Pest m.»
Szám. jegyz.). 1597: Vasveszös töröth kaletka íOL.
UC. 101/3). Bor egeteo rész fazék thörőth (uo.). Czim-
balium thöröth (uo.). [Vö. el-, ki-, megtörik.]

TÖRJÉK, 1. térjék.

TÖRKÉLY, 1. törköly.

TÖRKIS ? 1. türkisz.

TÖRKŐ- ? 1. törköly.

TÖRKÖLY, térkély, törköly, törkő- ? : brisa,
flocces, vinacea ; treber NySz. 1552 : Ezek az borok
meg fordwltak de wy^ tőrkóre [így ?] wettek mas
hordóba (OL. Nád. 49). 1553 : Thyztha eczeth ther-
kel nekyl (uo. 48). 1601 : Egi sayto törkölyhöz való
(OL. UC. 35/2).

törköly-bor : vinum fecatum ; traberwein NySz.
1598: Teorkely bor (OL UC. 36/34).

TÖRKÖLYÖS, térkölyes : [cum flocibus, non
percolatus; mit dem treber, unabge8eilit].1553; Waghon
therkewles eczeth három hordó (OL. Nád. 48). 1605 :
Theorkeolios mez icze 1 Va (OL. UC. 28/61). 1653 :
Senki a kilenczedesek közül sem tiszta, sem törkölyös
mustját el ne vihesse szölöjébtíl titkon, földes ur
hire nélkül borának elvesztése alatt (GazdtörtSzemle
F.32). [Vö. CzF.]

TÖRLŐ, törlő : tergens ; abwischend NySz. 1478 :
Valentinus Therlew (OL. D. 18145). [Vö. tál-törlő.]

törlő-keszkenő : [sudarium ; schweisstuch]. 1552 :
Thó'rlö kezkeneiv (OL. Nád. 49). [Vö. verítéktörlő-kesz-
kenő NySz.]

törlő-szűr : pannus detersorius; abwischtuch NySz.
('III.359.) 1524 : Grisium pro tergendis equis wlgo
thewrleiv zewrnek (OL. D. 26317). 1528 : Wlgo therlew
zer [így?] equis (ÓL. Nád. 42). Therlew zeivr circa
equos (uo. 48). 1552 : Pro theorleo zivr dedimus vnam
vlnam grisei (uo. 49).

TÖRŐ, térő, tőré : a) frangens, terens; brechend.
stossend; b) pistillum ; stössel NySz. (1. 2. jel.) 1433:
Johanne dicto Thewreiv (Lelesz Acta 50/2). 1470 :
Nicolai Theivreiv (Múz. Kállay). 1494: Duo Instrumenta
ferrea vulgo Theretv (Engel : GeschUngrReichs 1.104).
1512 : Mortarium vnum cupreum simulcum pistello fer-
reo wlgo thewre (OL. D. 26151). 1548 : Joannes thew-
rew (OL. RDecim. Zempl.). 1597 : Keozep rez mosar
teorostivl 1 (OL. UC. 101/3). [Vö. cser-, fal-, hamu-,
kása-, mozsár-, por-törő.]

TÖRŐDÖTT : [contritus ; zusammengebrochen,
zerbrochen], 1597 : Az aito elöth vagion hal tartó barka
3 az eggik Jo, az kettej törödöth (OL. UC. 101/3).
Az lo Istalonak fele vekonj nadal födöth az töbj puztaí,

Magyar Oklevél-Szótár.

Egj kw kémen bene azis törödöth (uo.). [Vö. töre-
dezett.]

TÖRÖDÖZIK, vö. eltöredözik, töredezett,
töredezik.

TÖRÖDÖZÖTT, 1. töredezett.

TÖRÖK, térek: Turcus, Turca PPB., [Turcicus] ;
ein Türk PPB., [türkisch]. 1550 : Az törököknek sac-
colasokrol való registram (OL. Nád. 45). 1560 : Thörök
kees hwel (uo. 49). 1610: Ugy tartom mint törököt
[a szólás értelme a közlö szerint: megölöm] (KomárJk.).
1668 : Sipos Ferencz — Török Sipos (Forrás ?).

török-búza : melica, frumentum Turcicum ; türki-
scher weizen NySz. ; frumentum Indicum, Turcicum,
milium Indicum ; türkisches-Korn PPB. 1692 : Tehén-
pásztornak búza cub. 2. törökhuza cub. 2. közczipó
per diem nr. 6 (GazdtörtSzemle VL183). 1700 : Senki
a vinczellérek közül az ura szöllejében káposztát
plántálni, török búzát, répát etc. vetni ne merészelye-
nek (uo. 1.83).

török-cérna: [türkischer zwirn]. 1560 : Eg köthes
thörök cherna (OL. Nád. 49).

török-heveder : [türkischer gurt]. 1543 : Therek
hewederek III (Múz. Kisfaludy).

török-nyest : [mustela foina]. 1669 : Egy török
nyestnek a java 1 frt 80 dénár Egy mogyorónyest, a
ki szép 2 frt 60 dénár (GazdtörtSzemle L91, szűcsök
árszabásában).

török-selyém: [bombyx Turcicus ; türkische seide].
1635 : Nro 12 török selyemből szövésgombot a kire
megyén 7 lat per 5 f 50 d (GazdtörtSzemle VIII.477).
1669 : Török selyemből kötött öreg gombokat Nro
16 gombházastul és ujjára gombocskákkal együtt
Nro 24 (uo. 1.92).

törökvarrásos : [mit türkischer stickerei géziért].
1736 : Egy török varrásos sokféle selyemmel varrott
nagy buja vászonkendö (CanonVisit. 176). [Vö. NySz.]

TŐRÖK, vö. lyukasztó-tőrök.

TÖRÖKLŐ-RÚD:[setzerstangezurkanone].1637:
Az specificalt agyuk mind vasas kerekejuel tengelyej-
uel agyainál es por kalannyual teöreökleö rudgyaiual
eggyuett vadnak (OL. UC. 14/43, 5. 1.). [Vö. döröklő-fa
MTsz. ; döröcskölő-kandl NySz.]

TÖRÖL, téri-: tergo, tergeo; wischen NySz. (2.
jel.) 1544 : Fal törlcni walo wasznat (OL. Nád. 40).
[Vö. törlő.]

TŐRÖS, térés? törés : [gladium habens ; schwert
habend]. 1152 : Duo filii Turus [a. m. tőrös ?] (Pannh.
38/A). 1357 : Thomam servum Turus (ZalaOkl. 1.575).
1447: Thoma Theres [a. m. tőrös?] (Veszpr. 6, Fok-
szabadi). 1466 : Kyliano TJictvres (OL. D. 16292).
1470 : Andrea Thewretvs (uo. 17061). Stephano Thew-
res (Lelesz Acta 81/22). 1480 : Michaele Thetvres
(OL. D. 18350). 1483: Laurencio Theivres (Lelesz
Acta 93/23). 1496: Emerico Thewretvs (uo. 104/26).
1504: Demetrius Thewreivs (Múz. Kállay). 1521: Gre-
gorio Theivrews (Lelesz Acta 127/6).

TÖRPE, törpe : humilis, depressus ; niedrig
NySz. (1. jel.). 1525: Michaeli Terpe (MTörtTár
XXII. 174). 1594: Tcörj^e uozolia (OL. UC. 78/7).

TÖRTÉNET, tertínet: eventus, accidentia,
casus ; ausgang, zufalligkeit NySz., [fali]. 1564 :
Várnak : mind ellenségtől, mind tííztöl és egyéb
gonosz tertínetektől megőrzésére szorgalmatosuk legye-

64

1011

TÖRTEmK— TÖRVÉNY

TÖRVÉNY

1012

nek, hogy ö hon nem létébe, valami ezféle tertínet
esvén vele, számot ne áthassanak (GazdtörtSzemle
1.66—67). Várnak mind ellenségtől, mind tűztől és
egyéb gonosz tertinettől, foglyolmak is megőrzésére
nagy szorgalmatossággal vigyáztasson luo. 72). 1581:
Minden tilalmasbeli való kártétel, ki nem történettel
lészen, megbizonjáttatik, hogy nem akarat szerént
való kártétel, annak birsága 3 gira (SzékelyOkl. V.126,
XVIII. századi másolatból).

TÖRTÉNIK, törtínik : evenit, accidit, incidit'
obtingit, contingit; geschehen, sich zutragen NySz.
1538 : Ha az en zerelmes wramnak halála teicrtinnik
en elewttem, soha semmi módon semminemew zewn
alat, en ez Nemethwywarat, az en zerelmes wramnak
Atthyaffyat\vl Batthyány Kristóf wramtwl . . . elnem-
Jdeghenytom (Körmend I/l, nr. 45).

TÖRTÍNIK, 1. történik.

TÖRVÉNY, térvén(y), tervín(y) : lex, jus,
ritus ; gesetz, das recht NySz. 1523 : Een az mykep-
pen Egyebekthwl erthethem wala, az keppen kenyer-
gewthem wala wronknak ew felségének, hogh the
kegyelmed felewl Een nekem therwenth thethethne
(Múz., 1. Zolnai: Nyelveml. 227). 1550: Es ky izé-
nek az hazbol es mynden marhámból teorwentelen
hatalmaswl mjniden terioen nelkewl (OL. Kolozsm.
50). 1564 : Jakap m-am tiszti négy dologban forgo-
lódik : főképpen vár gongyában ; tervín szerint való
jüvedelem majorság és dézsma beszolgáltatásában,
és az szigény népnek tervínyébe, és bizonyos szer-
tartásba (GazdtörtSzemle 1.66). Miért hogy asszonyom-
nak supplieatio által ott létében ennehányan panasz-
kodtak, ki föld fuglalásrúl, ki kedig külen külen
féle dolgokrúl az, mely supplicatioknak egj^ részét
ö nagysága adott vala Farkas uram kezében, hogy
tervínnyel meglátassa ; azért mastan is haggya ő
nagysága, hogy Farkas uram ez féle dolgát, kit meg
nem láttatok volna meglátassa és eligaziccsa és te7--
vín szerint elvégezze (uo. 75). 1577 : Ha pegigy
elmennék, szabad legyen [Lázár Farkas uramnakj
mind fejedelem háta megett és nemes ember háta
megett, mezőn, faluban, várasson, minden törvén
nélkül és fejedelem levele ellen és törvcnlátatlan
megyfogni és mingárást felakasztani (SzékelyOkl.
V.109) 1581 : Valaki szénaftiben vagy irotván széna-
fttben lovát vagy egyéb barmát tartsa, és megbizo-
nyittatik, vagy valamelyik félnek törvény megyén
felöle, mivel akarattal való kártétel, 3 gira a bir-
sága (uo. 126). Ha valaki a tilalmasban kárt tétet
és meg nem alkuszik az káros emberrel törvény-
látásának előtte, vagy megtagadná, hogy nem ő
miatta vagyon a kártétel, ha birák eleiben jutnak,
8 gh-án maradjon érette a barmos ember a mi
módunk szerint, mivel törvényt várt rája (uo. 126 —
127). 1604 : [Ha] nem eri olliankor hamar az birot,
az kit az Polgárok keozwl hamareb er az Mezeo-
ben attól kérhet SimpHciter Teruent, de nem Pecze-
tet, Es ez illien Teruenkeresnek az Terucn hellt
ad (MJogtörtEml. 1.33). 1613/1696 • Az harmadik
terminust, ha negligálja [az alperes], tehát a perben
levő örökségtííl, akármi név\el neveztessék, törvényt
pronunciálnak (GazdtörtSzemle VII.407). 1638 : Mivel
az keresztúri Diákok két izben armata manu kirohan-
tak az schülából és utolszor ugyan vért is ontottak
egy keriilőt megvagdalván : Patai Pál Tokaji pápista
udvar biró mind az mestert mind az Deákokat tör-
vényben kérte, termiuálván 14 Diem Decembris (Canon-
Visit. 160). 1653 : Ezek [esküdtek] előtt legyen tör-
vénye minden szőlős embereknek, akár nemes, akár
vitézlő, akár paraszt renden levők lesznek az szőlők
dolgában. Valaki ezeknek törvényeket megveti, a szőlő-
hegynek földes urának marad húsz forénton ... Ha
penig valamelik fél ezeknek törvényeket appellálja az

földes ur székire, birsága nélkül ur székire viheti
transmittáltassék és minden felelésekkel -^az deliberatio
leirassék (GazdtörtSzemle P.31). 1694 : Az ki kihia
az birót esküttivel egjütt törvényre vagy kárlátni vagy
igazítani Dénár 40. Az ki kihia, az adja meg az
40 pénzt az bü-áknak. Az törvény után _ penig az ki
okot ad az törvény tételre az 40 pénzt adjon, tudni-
ilik az törvény pénzt mikor házátúl kihia az birót.
Mikor pedig az biró egyéb dolognak eligazítására
megyén a szőlő hegyre tiszti szerint jár, és akkor
törvény történnék lenni, melyet el nem szenjnredhetne,
i az sérütt fél akkor mindgyárt idéztesse négy pénzzel,
! és akkor a törvény pénz 12 pénz (uo. 1.169). 1700 :
I Másként ebben is hatalma lészen a főinspectornak,
j a ki elszökik s reá akadnak s azon helyben levő
hegymester által, mint hamis hitű esztendős elszö-
kött szolgát az ura avagy a vinczellér megfogattat-
hassa, törvényt tetethessen reá (uo. 82).

törvény-adó : [contributio ; staatsauflage]. 1559 :
Az falunak töricen adaya harmych nyolch forinth

(U. L). [Vö. NySz. más jel.]

törvény-fa : patibulum Kr. ; galgen BM. 1566 : Az
törwen fanal egy tábla föld wagyon (OL. Nád. 49).
1756 : ^ Törvényfa (DebrJk.). [Vö. 1631 : Otódik
Gyumolche a' Szent Keresztnek, az Igasság : Mert
áldott fa, a' melly-által az Igasság lészen. . Melly
mondást, noha közőnségessen érthetni, az Akasztó-fá-
ról, . mellyen a' Birák igasságot szolgáltatnak (és
talám azért nevezték a' Magyarok Tőrvény-fának,
mint-hogy törvény és igasság szolgáltatik rajta, és
hallottam, hogy egy a' Romai Chászárok kftzzfíl,
valahol akasztó-fát látott, süveget vetett, és köszönt-
vén Igasság fájának nevezte :) mindazáltal, az leg-in-
kább illik a' Kristus Kereszt-fájához (Káldi György:
Innepekre-valo predikatziok 505). 1679 : Pápisták
ellen-vetése. A" kereszt-fán hólt-meg a' Chi-istus :
Azért a' kereszt-fa volt tulajdon-képpen való oltára
a' Christus áldozattyának. Felelet. Nem következik :
mert a" Christus á keres;t-fán hólt-meg, nem mint
oltáron ; hanem mint törvény-fán (Martonfalvi : Taneto
és czafolo theologia 439).]

törvény-folyás : juris processus, decursus ; pro-
eess NySz. 1590 : Annak felette ez megmondott
örök mellett adott az vitézlő Jankó Gáspár fl. 75 ós
egy lovat és valami törvény folyásában való dolog-
ban érte volt íi. 13, azt is az örök mellett leszállí-
totta (SzékelyOkl. V.145). 1700 : Vévén . . . ö kegyelme
parancsolatját, hogy Tisza-Tokaj városa régi meg-
rögzött törvényfolyását és rendtartását . . . scriptote-
nus sub authentico, sine intermissione praesentálnánk
[stb.] (GazdtörtSzemle VI1.400).

törvény -j övedelém, -jüvedelem : [vectigal ; mauth] .
1564 : Azután az tervin jüvedelemnek beszolgáltatására,
asszonyom kezeírása alatt való lajstrom szerint, kiben
mind az vár tartománybeli jobbágyoknak neve minden
tervin szerint való íizetéssel írva vagyon, nagy gon-
dot visellyen (GazdtörtSzemle 1.72). 1584 : Az Bodon-
hely wamnak törireíi yöwedelme (OL. UC. 56/83).
[Vö. jövedelem 2. jel. NySz.]

törvény-kérés, tervént-: [xö judicium petére ; das
erbitten der urtheilsfaliung]. 1604: Ha ith Uarasi
Embernek eggiknek az másikkal peri indultatik az
Feolpereos az Alpereost, ha maga Citallia ne ter-
nentkeressel Citallia, hanem az Bírónál peczetet
kerien, es tartozzék az biro peczetet adni pénz nel-
kwl (MJogtörtEml. I. 31—32). [Ha] nem eri olliankor
hamar az birot, az kit az Polgárok keozAvl hamareb
er az Mezeoben attól kérhet Simplicíter Tenient, de
nem Peczetet, Es ez illien Teruenkeresnek az Temen
hellt ad (uo. 88).

lOlB TÖRVENYKEDIK— TÖRVÉNYTELEN

TÖRVÉNYTELENSÉG— TÖVISES

1014

törvény-látás : judicatio, sententiae pronuncia-
tio, oculatio damni Kr., actus jnstitiae ; rechtsspruch,
rechtspHege NySz. 1569 : Mi azért szent Fülöp és
Jakab nap után való szerdán 1569 esztendőben
menünk [így ?] Bessenöre és ott a felyűl megirt
személek minköt rá emlékeztetének, hogy ök meg-
esküdtenek volna az felyül megirt rétért, azért ten-
nünk [így ?] executiot az mi törvénylátástmkróly
(SzékelyOkl. V.89). 1581 : Ha valaki a tilalmasban
kárt tétet és meg nem alkuszik az káros emberrel
törvénylátásának előtte, ha bhák eleiben jutnak, 3 girán
maradjon érette a barmos ember a mi módunk sze-
rint, mivel törvényt várt rája (uo. 126 — 127).

törvény -látatlan : [sine actu justitiae ; ohne
rechtsspruch]. 1677 : Ha pegigy elmennék, szabad
legyen [Lázár Farkas uramnak] mind fejedelem háta
megett és nemes ember háta megett, mezőn, faluban,
várasson, minden törvén nélkül és fejedelem levele
ellen és törvénlátatlan megyfogni és mingárást fel-
akasztani (SzékelyOkl. V.109). [Vö. Kr.]

törvény-pénz : [sportula judiciaria ; sportéi des
richtersj. 1694 : Az íd kihia az birót esküttivel együtt
törvényTe vagy kárlátni vagy igazítani Dénár 40.
Az ki kihia, az adja meg az 40 pénzt az bíráknak.
Az törvény után penig az ki okot ad az törvény
tételre az 40 pénzt adjon, tudniilik az törvény pénzt
mikor házátúl kihia az birót. Mikor pedig az biró
egyéb dolognak eligazítására megyén a szőlő hegyre
tiszti szerint jár, és akkor törvény történnék lenni,
melyet el nem szenyvedhetne, az sérütt fél akkor
mindgyárt idéztesse négy pénzzel, és akkor a törvény
pénz 12 pénz, nem 40 pénz az mint felül meg vagyon
írva (GazdtörtSzemle 1.169). Ennek utána a modo in
posterum az nyertes ember, tempore pronunciátiónis
finalis deliberatioDÍs, az bíráknak egy forintot, melyet
törvény pénznek hívunk, deponálni tartozzék (uo.
173).

törvény -rét : 1577 : Quoddam foenetum in terri-
torio possessionis Hydwegh quod tenentur officiali
defalcare teorwen reth vocatur (OL. UC. 1/3).

törvény-szolgáltatás: juris dictio; gerichtspflege
NySz. 1564 : Az tervin szolgáltatás dolga az szigény
nép kezett régi -szokás szerint legyen, úgy hogy :
első meglátás füstin legyen, ormát Jakap uram eleibe
mehessen, hon ő elette vég nem szakadhat, appella-
tio lehessen asszonyom [t. i. a kanizsai vár úrnője]
eleibe, minden dologban (GazdtörtSzemle L69). Az
mint az vár taitomány tervinye éa szokása volt tervin
szolgáltatásban, azt akarja asszonyom ő nagysága,
hogy Farkas uram is azonban megtarcsa (uo. 73 — 74).

törvény-tévő, -tévő: a) judicialis ; gerichts- ; b)
praetor ; richter NySz. (1. és 3. jel.). 1506 k. : H^vteos
teoruenteueoket es Bh-akat rendeltwnk (MJogtörtEml.
1.18). 1613/1696 : Ha az ittvaló ember akarja perleni,
ez előtt elnegligálván dolgát indebitán marad, azaz
flór. 20 marad, kinek 2 része az peresé, harmad része
a törvénytevőké (GazdtörtSzemle Vn.408). 1643 : Ezt
megértvén a földesuraság törvénytevő birákat tarto-
zik hivatni maga mellé és revideáltatni a hegység
törvényét (uo. VI.468).

TÖRVENYKEDIK, térvén(y)kedik : litigo ;
zanken, rechten NySz. (2. jel.) 1454?: Kyral elet
teruenkedhezzenek az assonyokwal (OL. D. 14872,
az 1454-i oki. hátlapján). 1547 : Uram tőruenkedek
erdödiuel (OL. Nád. 41).

TÖRVÉNYTELEN: illegitime; ungesetzHch
NySz. (2. jel.). 1550 : Es ky izének az hazbol es
mynden marhámból ieorwentelen hatalmaswl mynden
terwen nelkewl (OL. Kolozsm. 50).

TÖRVÉNYTELENSÉG, térvíntelenség :
iniquitas, injuria ; ungerechtigkeit NySz. 1564 : A mi-
nemí kár, térvíntelenség valamely szigény emberen,
vidékből szomszédságbúi esik, Jakap uram az szi-
gény ember panaszára tartozzék érette járni, futosni
(GazdtörtSzemle L70).

TÖRZSEK, 1. törzsök.

TÖRZSÖK, térzsék, törzsek: caudex, stipes,
truncus ; klotz, stamm NySz. («törsök» a. 1. jel.).
1366 : Ad unum troncum in latere unius silve ad
usum ulmi ulgariter zy\tn7-suk (KárolyiOkl. L272).
1402 : Blasio Tursuk (Veszpr. 10, Falaznak). 1420 :
Johannes Thersek (ZichyOkm. VL581). 1441: Antho-
nii Thtvrsek (Múz. TörtTárs. 4). 1444 : Benedictus
Tersek (Körmend HI/l, Ugal 42). 1466 : Ambrosio
Theivrsek (KárolyiOkl. n.378). 1608: Teórseókbeli
meh [Nagy Gyula közlése szerint ma is szokás kas
helyett kivájt fatörzsökben tartani méhet]. Kasbeli
meh (OL. UC. 37/56).

TŐSÉR, 1. tőzsér.

TŐSÍR, L tőzsér.

TŐT, 1. tölt, töltő.

TŐTELÉK, 1. töltelék.

TŐTELÍK, 1. töltelék.

TÖTÖ, 1. por-töltő.

TÖVES: [radicosus; wurzelig]. 1613/1696: Ha

kik régi elhagyatott, de még töves pallag szőlőket fel
akarnak tömi, commissiót kérvén az méltóságos föl-
desurak udvarbirájától az tanácsra [stb.] (Gazdtört-
Szemle Vn.415).

TÖVIS, tévis, tivés ? tivis, tüis,tűs? tüss?
tüvis : spina, sentis ; dorn NySz. 1135 : Aratorum
autem nomina sünt hec Tins [olv. tűs, tüss ? vö. NySz.
és MTsz.] Chomoz (Pannh 15/Kk). 1323 : Ad vnum
magnum dumum Tyiveskerek vocatum (Múz. Kisfaludy).
1323/1367 : Peruenitur ad vnum magnum dumum
Tytiiskerec vocatum (Körmend, Heim 206). 1327 :
Per spinetum in campo quod wlgo Tuysmege voca-
tur (OL. D. 2423, 1. AnjouOkm. U.300). 1334 : Quen-
dam locum Trmmesde uocatum (OL. D. 2864, 1.
AnjouOkm. IILIOS, «1361-i átírásban : TMÍsmesde,
OL. D. 2865» Szám. jegyz.). 1343 : Per médium eius-
dem fluuii Saar ad Tyuysthn (Körmend ni/2. Sere-
gélyes 104). 1368 : Juxta locum TyuismeHáe appel-
latum (Múz.). 1378 : Super quendam locum spinosum
TuuisTaege dictum (uo.). 1398 : Sub prioribus distincti-
onibus metalibus cursibus wlgo Tyuismege vocatis
(uo.). 1399 : Spinetum Farkas tiuisse vocatum (Gyár-
fás : JászkúnTört. III 536). 1423 : Ad quosdam dumos
I Kerekthywys dictos (Múz. Ibrányi). 1440 : Venissent
ad finem cuiusdam mete hathar Thewys appellate
! (Múz.). 1458/1469 : Prope quoddam dumum Thyivys
j dictum (KárolyiOkl. 11.316). 1480 : Quoddam spinetum
! wlgo Thywysmesde vocatum (Lelesz Acta 90/29).

tövis-bokor : dumus, sepes spinarum ; dornhecke

NySz., dornbusch, dornstrauch, dorngebüsch BM.

1324/1363 : Venit ad rubum Tyuisbohir vocatum

(Múz. Kende). 1359 : Ad dumum spinarum vulgo

j tyuysbokiir dictum (ZalaOkl. 1.600).

tövis-fa : spina ; ein dorn, une épine NySz. (1.
; jel.) ; «kökényfa>> MTsz. 1284/1361 : Sub ' lignum
i vnum quod wlgariter teuisfa (HazaiOkm. VL306i.

! TÖVISES, tevissés, tivessés, tivisses, tövis-
' sés : spinosus, senticosus, dumosus, echinatus ; dor-

64*

1015

TÖVISKE— TRACtYÁZAT

TRANCSER— TRUCISKUS

1016

nicht, voll dornen NySz. (1. jel.). 1317/1407 : Ad vnum
rus Tiuisses-parlagh vocatum (OL. D. 1894, 1. Anjou-
Okm. 1.422). 1341 : Ttiissesmeze, hn. (AnjouOkm. IV.79).
1364: Locum spinosum wlgariter tmissesmesde voca-
tum (ZichyOkm. III.267). 1379 : Abhinc vlterius ad
vnum paruum campum Tyuissesmezen vocatum (Múz.
Meduyánszky). 1425/1454 : Venissent ad vnum spine-
tum Tetviss estelek vocatum (Múz. Justh). 1451 : Fons
sew puteus Tyivesseskvíh dictus (Körmend II/8, Mo-
nachfölde 80). 1457 : Pratum Tliyioyssesreth. appella-
tum (OL. D. 15147). 1463 : Vnum in Thtvysse ssa,rk,
secundum in Zel a parte occidentali (uo. 15826).
1512 ; A parte Thetvysseslaz dicto [igy "?] (Lelesz Prot.
n.ll8). 1521 : Ad aliam Insulam TJieioysseszygeth
appellatam (OL. D. 23518). 1565 : Vagion egy theövis-
ses aranyazot pohár (AdalZemplvmTört. V. évf. 312).

TÖVISZE, tiviske : [spina ; dorn]. 1359 : Per-
ueniret ad distincciones spinosas Tyuyske [így] Megye
dictas (Akad. 8, 1. ZalaOkl. 1.600).

TÖVISSÉS, 1. tövises.

TŐZ, 1. tűzött.

TŐZSÉR, tó'sér, tó'sír, tűsér : mercator, negoti-
ator ; handelsmaim NySz. («tösér» a.). 1419 : Jacobo
Tetvser (ZichyOkm. VL568 1. 1442 : Mathia Thetvser (Múz.
Kállay). 1452 : Mathia Tlieivser (OL. D. 14584). Geor-
gio Thetvser (uo.). Georgio Thtvser (Múz. Kállay).
1455: Mathia Thewser (Lelesz Acta 66/43). 1467:
Michael Thewser (OL. D. 16555). 1475 : Petro Thewser
luo. 17660). 1479 : Eliam Thewser (Lelesz Acta 89/29).
1498 : Barnába Tliewser (OL. D. 20702). 1509 : Geor-
gio Thewser (Múz. Forgách). 1602 : Teözer Bálint
(SzékelyOkl. V.287). 1670 : Urnapi vásár. Tösir [így
többször] uraiméktul való exactio (DebrLt., 1. Gazd-
törtSzemle XI.266). 1714 : Tösér [foglalkozásnév]
(GazdtörtSzemle IX.23). [Takáts Sándor észrevétele
szerint tözséreken a XVI — XVII. században mindig
marhakereskedöt értettek, 1. Nyr. XXXII. 154.] [Vö.
ökör-tó'zsér.]

TRACK, L tarack.

TRÁGÁR: [bajulus; trager]. 1494—95: Duobus
Carnificibus [dati sünt] fl. 4. tribus Tragar fi. 3 (Engel :
Algemeine Welthistorie XLIX.1801 1545: Az tragarok-
nak kyk az' halat az mzre be hortak (OL. Nád. 42).
[Vö. «Baiulus operarius : et proprie quod uecturas
onerum corpore suo uictus querendi gratia portat.
traagar» GyöngySzót. (2775. sz.) Vö. NySz. más jel.]

TRÁGYA : 1) tragema, bellaria, conditiu-a cibi ;
nachtisch, konfekt, gewürz NySz. 1529 : Nadmez pro
tragha (OL. Nád. 49). || 2) láetamen ; diinger NySz.
1654 : Ez falunak hatara nagy s io termő, tragia
nélkül terem az ross (OL. GyfLimb. 17/2). 1683 :
Minden ökör után egy egy szekér trágyával tartozik
(OL. UC. 1/19).

trágya-hordás : [vectura laetaminis ; das dünger-
tragen|. 1700 ; Mind szüretkor a terh hordástul s
mind penig az trágya hordástul télben és tavaszszal
az marhás emberek és szekeresek képtelen fizetést
szoktanak a megszorult gazdáktúl venni (Gazdtört-
Szemle L84— 85).

TRÁGYÁZÁS : [to laetificare, stercoratio] ; das
düngen, das misten BM. 1684 : A szőlőben is nem
utolsó hasznot hozó munka a trágyázás (Gazdtört-
Szemle 1.150). [Vö. NySz. más jel.]

TRÁGYÁZ AT : [stercus, fimus ; dünger, mist].
1719 : A marhának tartása másképen is hasznos, de
a irágyázatja szükséges a majorságbeli földeknek
kövéritésére is (GazdtörtSzemle 111.97).

TRANCSER : [culter ad carnem ássam in frusta
scindendam ; tranchiermesser ?]. 1588: Eg trancz^rt
(OL. Nád. 41). [Vö. trancsiroz Lumtzer-Melich 256 ;
iráncérol MTsz.]

TRASZK, 1. tarack.

TRÉBÉLYÉZ: duco ; treiben NySz. 1637: Egy
trebelyezeö vas rosta deszka keöze chinalt (OL. UC.
14/43).

TRÉFÁL, trufál: jocor, joculor; scherzen NySz.
1608 : Impero tibi, nem trafalok [így, olv. trufalok],
et imum vernaculorum Bibliorum exemplar, in albis
pappis . . . príma statim occasione^ mitti cupio (MA.
NLI. 293, eredetije szerint).

TRÉFÁS, trufás : jocosus, jocularius, jocula-
torius, facetus, facetosus, dicax ; scherzhaft NySz.
1525: Johannes Truphas (OL. D. 37000).

TRETINA : [species tributi jobagionalis ; eine
art colonicale steuer]. 1578 : Az tretinat es az dizno
waltsagoth megh attak mint az teob faluk (OL. UC.
47/41, «Szatmár m.» Szám. jegyz.). [Vö. Tretine pro-
uentum semel in anno videlicet in mense Majo ju-
uencum uel juuencam unam dánt ,(uo.). Vö. tót
tretina triens, tertia pars, Bernolák.]

trétina-tehén : [species tributi jobagionalis ; eine
art colonicale steuer]. 1594 : Trethina tehénnel tar-
toznak eztendeigh Nro. 6 (OL. UC. 113/5, «Maron,
Szilágy-Somlyó mellett» Szám. jegyz.). Az varhoz
minden ember egi egi vagho tehénnel tartozik, mel-
liet eök trethina teJiennek hynak (OL. UC. 113/5,
«Kerestelek, Szilágy-Somlyó mellett» Szám. jegyz.).

TROCISKOS, vö. truciskus.

TROMBÉTA, 1. trombita.

TROMBITA, trombéta : buccina, buccinum,
tuba : posaune NySz., [trompete]. 1490 : Tuba trom-
bita (OL. D. 26048). 1558 : Vnum wlgo trombéta
(OL. Nád. 48). 1594 : Trombiták tokostul (OL. UC.
78/7). [Vö. Körösi Sándor : A magy. nyelvbeli olasz
elemek, 1. Fiumei főgimnázium értesítője 1891/92.
35. 1.] [Vö. réz-trombita.]

TROMBITÁS, torombitás : buccinator, flator,
tibicen [stb.] ; trompeter NySz. 1428 : Francisco
Trombithas (Körmend, Heim 420). 1463 : Valentino
Thorombitas (OL. D. 15877). 1481: Martino Trom-
bitás (uo. 30091). 1492: Stephani Torombitás (uo. 36992).
1497 : Alberto TJirombitas (Lelesz Acta 105/1). 1499:
Michael Trombitás (Múz.). 1508 : Thome Trombitás
(EgyKönyvt. Litt. Epist. Őrig. 9). 1510 : Ambrosius
Tliorombythas (Veszpr. 15, Vigand). 1511 : Blasio
Thrombythas (Múz. Esterházy). 1529 : Matthias Trom-
bythas (OL. Nád. Számad. a). 1550 : Torombitás
andrasnakys eg Chyszmat (OL. Nád. Számad. b).
W^an az nap Trombitás Andrásnak attam egg czyz-
math (uo.). 1556: Az trombytasok az dobosai öszue
tyzen uoltanak (OL. Nád. 49).

TRUCC : contumacia ; trotz NySz. 1470 : Bene-
dictus Thrucz (OL. D. 17008).

TRUCISKOS, 1. truciskus.

TRUCISKUS, truciskos : [trochiscus, pastülus].
1544 : Vöttem neg lat truciscust húszon nolcz pénzen
(OL. Nád. 40). Pesmas truciscust es másfelet (uo.).
1567 : Vettem trucyscust aprót es öreget az hazat
fwstolny (uo. 49). 1572 : Trucyskos nettem hat latot
(uo. 40). [Vö. trociscus DuCange ; «trochiscus : Apró
kerekded pogátsátska a' patikában, Trotziskos» PPl.]

1017

TRUFÁL- TULOK

TÚLSÓ— TURBÓK

1018

TRUFÁL, 1. tréfál.

TRUFÁS, 1. tréfás.

TRUPPAI : [sindon in űrbe Troppau confecta ;
troppauer leinwand]. 1622 k. : Una pecia sindonis
trívpay (^TörtTár 1889. évf. 377). 1549: Mensale de
sindone truppai (OL. UC. 75/40). 1564: K§th wQgh gocli
az eggyk gallos az masyk thrupay [OL. Nád. 49).

TUBA : columba ; taube NySz. (1. jel). 1224 :
Cum sex mansionibus castrensium quorum nomina
aunt hec Wtovs Guegus Tuba ybrah Hellevs et tocut
(Pannh. 1/B). 1449: Georgio Tuba (Veszpr. 107,
Keek 3).

TUCAT, tocét : [duodecim] ; dutzend NySz.
1635 : 12 kanál 1 f. 25 d. 1 römpölös kannácskát
50 d. 1 toczet gyermeknek való 60 d. (Gazdtört-
Szemle VIII.480).

TUD : a) scio ; wissen ; b) possiim, valeo ; können,
mögen NySz. (2. és 4. jel.). 1364 : Gaal dictiim
Eyeltudo [egy tolvaj neve] (ZichyOkm III.245). 1572 :
Ha uram megh fogagia hatb mindiarast venne neki
tárogató sypoth, az thómle syphoz is tud, de az
vagon (OL. Nád. 37). 1728 : Azon forgószél a lová-
rul a földre levetette, úgy hogy világát sem tudta
[a. m. elvesztette eszméletét] és az földrül is más
emberek vették fel (Reizner : SzegedTört. IV.432).

TUDATLANSÁG : inscientia, ignoratio [stb.] ;
unwissenlieit NySz. 1609 : Hog az musica az magiarok-
nal tudatlanságban vagion, nehezen talalliak ki az
notait az Diczireteknek (MA. NLL 297, eredetije
szerint).

TUDOMÁNY : testimonium, confessio ; zeugnis,
gestandnis NySz. (2. jel.). 1442 ? : Fel heu vizi ház-
nak puztitasarol való tudoman (OL. D. 13678, az
1442-i oki. hátlapján).

tudomány -pohár: [?]. 1700: Azmely ember aífóle
örökséget vészen, úgymint házat, szölö-örökséget
etc. valahány forinton veszi, az tanácsnak minden
forintbúi egy-egy pénzzel tartozik az vevö-személy ;
áldomás italban pedig 1 forintot ád, tudomány-pohár-
ban is 1 forintot (GazdtörtSzemle VII. 401).

TUDÓS : scitus, peritus, gnarus [stb.] ; kundig,
erfahren [stb.] NySz. 1757 : Olyan tudós volt benne
[a. m. úgy tudta], mint a fia (DebrJk.).

TULBÓ : [uter ; schlauch]. 1200 k. : Et fluuium
Etyl super tulbou sedentes ritu paganismo transna-
tauerunt (Anon. 7). [Vö. Edelspacher, Nyr. V.108.]

TULKÓ : «a bányaakna fenekén fölfeszegetett
vastag sólap, a melyből aztán a sókövek telnek ki»
MTsz., «az egy fogásra felszakított sópad» Szeöke :
BánySzót. ; das bánd, aufgeschlagene salzbank BM.
1222 : Tulcou [a. m. tulkó ?J pótok cadit in Rabucha
(OL. D. 103, «Veperd, Sopron m.» Szám. jegyz.).
1573: Sales maiores tulka vocatj qui mensurari non
possimt lapidibus sedecim (OL. UC. 97/28, «Munkács»
Szám. jegyz.).

TULKOS : [juvencos habens ; farren habend].
1463: Thoma dicto Thívlkivs (Múz. Kállay). 1468:
Gregorius Tulkus (uo.). 1469 : Gregorius Thívlkos
(Lelesz Acta 80/54). 1477 : Valentinum TJmlkos (uo.
87/3).

TULOK, tulyok: juvencus, junix ; junger ochs
NySz. 1318 : Ad imarginem Tulucmezey (OL. D. 1939,
1. AnjouOkm. 1.492). 1324/1377 : Venit ad duas metas
terreas de quibus transit ad imarginem ThulukmezQy

(AnjouOkm. 11.168). 1343 : Paulus dictus Tuluk (OL.
D. 3605). 1349: Paulus dictus Tuluk (uo. 4056).
1364: Paulus dictus Tuluk (Múz.). 1366: Paulo dicto
Tuluk (uo.). 1408 : Octo pecora vulgo tuluk (Zichy-
Okm. V.554). 1503 : Decem et octo Boues adhuc
nondum jugum trahentes wlgariter Thívlok nuncupa-
tos (Múz. Kállay). 1517 : Emi vnum thwlok (OL. D.
26183). 1522 k. : Quatuor cutes iuvencorum thívlyok
[vö. «tujok» MTsz.] dictorum (TörtTár 1889. évf. 378).
1529 : De iuvenco, Germanico Terz, Hungarico tulok,
Slavonico junetz appellato (KPénzügymLt. 1. Nyr.
XXXII.156). 1549 : Tawaly twlkok (OL. Nád. 41). 1587 :
Harmadfy tulyok e^ Harmadfűre kelendő izö tyno
(OL. UC. 12/42). 1588: Az 16 thulyoknak ara az
kyth a falukon kv wagthak ítészen (OL. Nád. 41).
1598 : Gregorius Tulok (OL. RDecim. Zempl.).

tulok-bőr : [pellis juvenci ; farrenhaut]. 1587 :

Tulyok bór (OL. UC. 12/42).

tulok-pénz : 1640 : Artanj pénzt. Tulok pénzt
(OL. UC. 2/6).

TÚLSÓ : ulterior ; jenseitig NySz. 1467 : Caderet
in fluuium Tulsohorsowa (Lelesz Met. Bereg 21).
1501 : Particula térre Thtvlsoerge nuncupate (Lelesz
Acta 109/3). 1524: Processus Petri Pethew Super
officiolatu Suo karykathwlsofel vocato (OL. D. 37006).
[Vö. Molendinum in fluuio Karyka (uo.).]

TULYOK, 1. tulok.

TUNG-, tong : dolium ; butte NySz. 1551 : Egh
thongh olay (OL. Nád. 41). 1553 : Egh thongba wa-
ghyon puskapor, kynek hozath themerdek segeth
czernaual megmerthek (OL. L. III. 16. 17). Zakalos
por egh thongba (uo.). Egy olayos thong kynek egh
hywelkes thener heya waghyon (uo.). 1566 : Salétrom
Masfel Thongh. Pwska por hwzon három thongal (OL.
Nád. 49). 1588: Heringet egy tívngal (uo. 41). 1597:
Mynden'í/iiüw^' mesztewl. Myndenií/ií^w^ k^stewl. Myn-
den thivng swegthwl (OL. UC. 12/42).'

TUN-HAL, 1. tinn-hal. -

TUNNA, 1. tonna.

TUNNÁCSKA, 1. tonnácska.

TUNYA, tunya : desidiosus, iners, ignavus [stb.] ;
trage, fául, langsam NySz. («2. tunya» a.). 1381 :
Emwico dicto Tunya (OL. D. 6783). 1460: Matheus
Thivnija (Lelesz Acta 71/35). 1483 : Blasio Thionya
(uo. 93/21).

TÚRBA : pera, vidulna NySz., hippopera PPBl. ;
felleisen, reittasche NySz. 1211 : In predio Colon isti
sünt ioubagiones Cheke Thencu Muncha Tucus Sep-
hal Zalas Micha Vros Got Túrba Karason Zentus
Tiuan (Pannh. Tih. 1/5). 1543 : Wlgo turbath II (Múz.
Kisfaludy). 1545 : Eg tivrba. Eg ponwa Eg öreg zyr
sak (OL. Nád. 49). 1546 : Eg tivrbat es eg kepenye-
get (uo. 42). 1547 : Attam e^' turbat (uo. 48). 1549 :
Attam Nadasdy krystoffnak eg twrbat (OL. Nád.
Számad. b). 1558 : Vna Túrba in qua est vna ha-
malya (OL. UC. 97/19). 1568 : Duo sacci Túrba vocati
(OL. L. m. 16. 17).

TURBICA: [bulga ; felleisen]. 1530: Thurbycza
cum sera (OL. L. III. 16. 17). [Vő tót turbica Meg-
honosúlt szó volt-e ?]

TURBÓK : 1587 : Thurbok Marton zabados (OL.

UC. 12/42). [Vö. torbok : co[n|tus, SchliigliSzójz. 825. sz.]

turbok-báló : [species retis piscatorii ; eine art
lischergarn]. 1537 : Exceptis duabus reciis qui wlgo

1019

TURBOLYA- VÍZ— TÜSZ

TÜTOR— TÜNDÖKLŐ

1020

Twrbok et lesdw haló dicuntur (SzékelyOkl. IV.14).
1588 : Vagyon hármas turbók haló (OL. UC. 76/17,
«Somogy m.» Szám. jegyz.). [Vö. Munkácsi, Ethno-
graphia IV.200 ; Schuchardt, Nyr. XXIX.60 ; turbuk-
háló MTsz.]

TURBOLYA-VÍZ : aqua caerefolü; kerbelwassel
NySz. 1648 : Turbolia viz két palaczk (OL. UC. 10/63).

TURBUZ-HÁLÓ, vö. turbok-Mló.

TÚRHELYES : [cicatricosus ; schmarrig]. 1709 :
Egy deres herélt lovát [ismerte meg], háta túrhelyes
(DebrLt., 1. Nyr. XXII.521).

TŰRNÉL: [ludus equester ; ritterspiel]. 1572:
Vgan ezen napon az turnéira nettem uramnak egh
al orcát (OL. Nád. 40). [Vö. tornir NySz.]

TÚRÓ : tyros, caseus ; topfen, quarg NySz. 1544:
Vöttem az sokadalomkor hat turot (OL. Nád. 41).
Ttvrot twi'os eteknek (no. 42). 1549 : Turot sayt
lenek (uo. 40). 1550 : Caseum Thwro et butirum (uo.).
1557: Kylencz seffelwel twrot (OL. L. IIL 16. 17).
[Vö. bronza-, juh.-, tehén-, tömlő-, vesling-túró.]

túrógyúró-teknő, -tekenö : [trog zum topfen-
machen]. 1594 : Thwro gjuro tekeneo (OL. UC 78/7).

túró-nyomtató : [beschwerer zum topfen-machen,
topfenpresse]. 1596 : Egi thuro nyomthato (OL. L. IIL
16. 17). 1636: Vajköpülö Nro. 1 Túró nyomtató Nro. 1
(GazdtörtSzemle 1.264).

túró-szárasztó : [quarkhangej. 1638 : Egy Turo
szarasztot az Padlásban (OL. UC. 2/34). [Vö. túrórács
CzF. BM.]

túró-zsák : quarksack BM. 1587 : Turo sák 1
(OL. UC. 12/42). 1588: Vaznoth Turo saknak (OL.
Nád. 41).

TÚROS : ulcerosus ; voU geschwüre NySz. 1152 :
Duo filii Turus [a. m. túros ?] (Pannh. 38/A). 1357 :
Thomam servum Turm (ZalaOkl. 1.575). 1374: Thomam
dictum Túros (ZichyOkm. 111,586). 1388: Nicolaus
dictus Txirus (Körmend III/2, Össy 40). 1421 : Petri
dicti Twros (ZalaOkl. 11.428). 1454: Stephanum Thtirus
(OL. D. 14866). 1459: Gregorio Thwrus (Múz. Kállay).
1476 : Thomas Thioros (Körmend, Heim 576) 1478 :
Bartholomeus Thwros (OL. D. 18145). 1480: Petro
Thwros (uo. 18350). 1484 : Georgius Thwros (Veszpr.
6, Garabonc). 1694 : Az második szölö hegynek az
neve Túros\ieg\ (GazdtörtSzemle 1.174). 1708 : Vas-
deres, herélt, túros ló (DebrLt., 1. Nyr. XXII.521).

TÚRÓS-ÉTEK : tjTotaricum ; topfenspeise NySz.
1544 : Twrot twros eteknek (OL. Nád. 42). [Vö. Gyöngv-
Szót. 2144. 8z.]

TURUL, turuly?: [species falconis vei aquilae;
eine art falka oder adler]. 1274 : Baronum nostrorum
quorundam perfidia Captiua in Castro Turul [a. m.
turul ?J in eius custodia morabamur (MonStrig. 11.19).
1282 k. : Banerium quoque regis Ethele, quod in
proprio scuto gestare consueuerat, similitudinem auis
habebat, que hungarice turul dicitur in capite cum
corona (Kézai, 1. FontDom. 1/2. 62). 1292 k.: De uilla
Turtd (Wenzel X.107). 1299 : De uilla Turul '.Mon-
Strig. 11.475). 1358 : Magister Turul tilius Gregorii
(SztárayOkl. 1.53). [Vö. Thúry József, Tiu-ul 1886. évf.
124; Munkácsi, Ethnographia VI.452.]

TURULY ? 1. turuL

TÚSZ : obses ; geissel NySz. 1295 : Filiura suum
in manus teutonicorum dare non formidasset quod
wlgou Thwz dicitur (MonStrig. 11.373). 1324 : Lam-encii

dicti Thuz [a. m. túsz v. tűz?] (OL. D. 2266). 1325/1340 :
Laurencii TJmz dicti (Körmend V 7, nr. 125). 1327/1333:
Peteu dictus Tuuz (OL. D. 2453). 1328 : Pethev Tuz
dicti de Zugligeth (Veszpr. 106, Biliege 1). 1333 :
Peteu dictus Thuz (Múz. Soós). 1334 : Peteu dictus
Thuuz (OL. D. 2839). Peteu dicti Thuz (Könnend,
Sebesiana 8/5). 1339 : Peteu dictus Tuuz (AnjouOkm.
III.551). 1348 : Peteu dictus Tuz (ZichyOkm. 11.350).
1349 : Petro dicto Tuz (Veszpr. Regn. S 301). 1422 :
Johanne dicto Thwz (Múz. Kállay). Johanne Thtvz
(Lelesz Acta 42/92). 1427 : Prediis Aldothkuththeleke
Twztheleke [a. m. tiisz?] Meggyestheleke (Múz.). 1501:
Lucas TJmz (Múz. Kállay). [Vö. 1—3. túsz MTsz?]

TÚTOR : tutor ; vormund NySz. 1425 : Anthonio
Thuthor (Körmend, Heim 7i5). 1468 : Valentini Thwthor
(Múz.). 1481 : Alberti Thwthor (OL. D. 18460). Alberti
Thwthor (uo. 18462). 1597 : Wgy mynth twthor
byrya ez seller helth (OL. UC. 12 42).

TÚZOK: tarda [stb.]; trapp NySz., [trappé]. 1375:
Possessiones ipsorum Kaluz et Tuzukteleke vocatas
(Veszpr. 9, Kálóz). 1454 : In promontorio Thwzokmal
vocato (OL. D. 36407).

túzok-fi : [pullus tardae ; junge trappé]. 1712 k. :
Darvakatis kel nekie szerezni Ugj ha mesterségeket
veszi Túzok fiakat Daruüakatis nevelljen és szapa-
rétson (GazdtörtSzemle VII.417, eredetije szerint).

túzoklövó'-kas : [korb. welcher dem trappenjager
als versteck dientj. 1587 : Túzok löwö kas 1 (OL.
UC. 12/42).

1. TÚ, tő : acus ; nadel NySz. 1555 : Tizonharom
ezist thw aranyazoth azon embernek feebe vpalo (OL.
Nád. 48). [Vö. fül-, gombos-tű.]

tű-gyártó : [opifex acuum], aciciüarius ; nadler
NySz. 1488 : Matheo Thewgyartho (OL. D. 19445).

2. TŰ, 1 1. tő.

TÜDŐ, tidé ? tidő : pulmo ; lunge NySz. 1193 :
Tudeu [hn., a. m. tüdő ?] (OL. D. 27). 1439 : Prope
vadum Thydewrew [a. m. tüdő ?] vocatum (Lelesz
Acta 55/17). Dátum in descensu nostro campestry
prope vadum in Thyderew (HazaiOkm. IV. 324). [Vö.
borjú-tüdő.]

tüdő-szín : [coloris pulmonei ; lungenfarbig]. 1799 :
Egy tüdőszin tafota abrosz, körületin ezüst arany
széles kötés (CanonVisit. 214).

TÚGYÉS, 1. tügyös.

TÜGYÖS, tigyes, tigyös, tügyés : [magnis
genis ; grosswangig]. 1331 : Nicolai dicti Tyges i Zichy-
Okm. 1.377). 1333: Nicolaus dictus Tygus (uo. 418).
1339:Petrus Tygyws aktus (AnjouOkm. III.607). 1347:
Nicolao dicto Thigius (ZichyOkm. 11.244). 1483 : Jósa
Thywgyes (OL. D. 18805). [Vö. tügy NySz.]

TÜIS, L tövis.

TÜKÉR, 1, tükör.

TÜKÖR, tikér, tüker : specidum ; spiegel NySz.
1490: Thyker magnum (OL. D. 26048). 1581: 'Egi
tok fesw, kiben három fa fesw, egi chonth fesw, egi
oUo, tivker . . . wagion (OL. L. III. 16. 17).

TÜNDÖKLŐ, tindéklé, tindéklő, tindöklő :
nitens, splendidus, nitidus, fulgens [stb.] ; glanzend,
voll strahlen NySz. (1. jel.). 1516: Keth Thafota
fewal Thyndewklew (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelv-
eml. 205). 1528 : Vna vestis thyndekle thafotha sub-
ducta pellibus pegweth (OL. L. III. 16. 17). 1530 :

1021

TÜRET— TÜZ

TÜZEL-TÜZÖTT

1022

De thaphotha coloris thewdewklew [igy? olv. tündöklő]
(OL. Kolozsm. 106). 1532 : Thafotha thyndeklew (OL.
L. III. 16. 17). Purpura rubei coloris tindeklew (OL.
ActaPaul. Szentlörinc 10/11). 1548 : Zőldel tvndókló
sárga tafota (OL. Nád. 49). 1588 : Tindekleo virágos
barson kasula (OL. UC. 76/17).

TÜRET : spira, volumen ; roUe, zusammenrollung
NySz. 1594 : Egi türet vászon heueder Fejér on egi
türet (OL. UC. 78/7). 1751 : A házából elveszett egy
türet vászon (DebrJk.). 1757 : Gyolcsot egy türethen
26 singet elloptak (uo.).

TŰRHETŐ : 1) patibilis, tolerabilis ; ertraglich,
leidlich NySz. (2. jel.) 1601 : Ha üressége vagyon
kgnek irjon Haidelbergaban Szegedi Jánosnak hogy
énnekem tűrhető állapotom fordult, szabad utam
vagyon az praeceptorokhoz (MA. NLI. 125, eredetije
szerint). 1610 : Mi hala Istennek tűrhető egesseges
allapatban vagiunk mind fejenkint (uo. 349). || 2)
mediocris, suftíciens ; mittelmassig, genügend NySz.
(3. jel.). 1677 : Igen szép terméssel vannak [a szíilök],
a fekete ragya este ugyan, de tűrhető ; a kit pünkösd
előtt kapáltattam kezd füvesedni (GazdtörtSzemle
III.276).

TŰRKÉS, L türkisz.

TŰRKIS, 1. türkisz.

TŰRZISZ, tirkés, tirkis, törkis, türkés,
türkis : tyites, berillus thalassicus ; türkisstein NySz.
(«türkés» a.) 1533 : Annulus aureus continens Tyrkes
(OL. Nád. 49). 1538 : Lapis Thewrkys (OL. L. III. 16.
17). 1553 : Anuli auree 6 in quarum tribus est Thewr-
kes (Múz. Kisfaludy). 1563 : Aunulos aureos duos
vnum saphir alterum Torkys (uo.). 1568 : Annulus
tyrkes (OL. UC. 75/32). 1688 : 1 pallos, raiszolt (fige-
rirts) aranyból való hivelye tirkisekkel rakott 90 frt
(Radvánszky : Családélet 11.387).

TŰS? 1. tövis.

TŰSÉR, 1. tőzsér.

TÜSS ? 1. tövis.

TÜVIS, 1. tövis.

TŰZ, tíz: ignis; feuer NySz. (1. jel.). 1324:
Lauíencii dicti Thuz [a m. tűz v. túsz ?] (OL. D.
2266). [L. még a «túsz» alatti 1325-i stb. személy-
névi adatokat.] 1629 : Az Mihály uram háza fedél
és tapasztás nélkül szűkölködik. Az kémény is nem
jó és tűztől retteg (CanonVisit. 155).

tűz fa : lignum focarium ; brennholz NySz. 1226 k. :
Tenentur in festő Sancti Martini et in adventu regis
de unoquoque mense trés carratas lignorum, que
vocant Cuzfa [tollhiba, olv. ttizfa] (Pannh. 28/E, 1.
Wenzel V1.438 és Erdélyi L. : A pannonh. Szent-
Benedek-rend története 1.679). [NB. Szamota és Wen-
zel is «eulfa»-t olvastak e helyen, Erdélyi László
értesítése szerint azonban az eredetiben «Cuzfa» van,
e h. tuzfa = tííz-la. Ezen olvasatot támogatja IV.
Bélának 1240-i oklevele is, amely az 1226 k. oklevél-
nek e kérdéses helyét igy írja át :j 1240 : Tenentur
in festő sancti Martini et in aduentu Regis de uno
quoque mense dare trés carratas lignorum quos uocant
Tyzfa (Pannh. 28/D, 1. Wenzel VII.98 és Erdélyi L.
id. m. 1.790).

tűz-fejalj, -féal : 1494: In almario . . . lectus ligneus

I Membrale legyezew III ladule II Thyz feal de ferro

II Soporlah II (OL. D. 20076, Eger várában levő
tárgyak lajstromában).

tűz-fogó : pruniceps ; feuerzange NySz. 1638 :
Vas Tűz fogó vagion (OL. UC. 2/34, sütőházban).

tűzütó'-szerszám : chalybs ; feuerstahl, feuereisen
NySz. («tüz-szerszám» a.). 1544 : Uöttem az útra e^
tűz ütő szerszamot (OL. Nád. 41).

TÜZEL : ignem succendo, ignem alo ; feuer unter-
halten NySz. 1638 : Mely tüzelő kemennek párta es
melliek köve szinten le dölölegh vagion (OL. UC. 2/34).
1648 : Egy beleöli tüzeleö veres kályhás kemencze
pogonyozással az allya (uo. 10/63). [Vö. tüzelő 1. jel.
NySz.]

TÜZES, tizes : 1) igneus, ignitus, ignifer; feuerig
NySz. 1520 k.: Lapta wlgo tívzes (Forrás?). Sagittas
wlgo tívzes (uo.). 1588 : Twzes fiu-ko labda Horgas
labda Kalach labda (OL. UC. 76/17). || 2) ardens,
vehemens ; feuerig NySz. 1389 : Thomas Tyzes (OL.
D. 7467). 1442: Valentino Thyzcs (Múz. Kállay). 1452:
Valentino Thyzes (OL. D. 14584). Valentino Thyzes
(Múz. Kállay). 1455 : Valentino Thyzes (Lelesz Ácta
66/43). 1602: Ttí^es István (SzékelyOkl. V.208). Tüzes
János (uo. 217).

tüzes-bot : [instrumenti beUici species ; eine art
kriegsgerathj. 1605 : Az feguer házban Thwzes kalacz
uagion Nr. 5 Ththzes botth (OL. UC. 28/Gl). [Vö.
tüzes-furkó.]

tüzes-csupor : [instrumenti bellici species ; feuer-
topf ; fr. pot á feu]. 1605: Az feguer házban . . .
Thtozes czupprok uadnak Nr. 240 (OL. UC. 28/61).
1688 : Ezen czejtházban vagyon ostrom ellen való
tüzes csupor egy tonnában (Radvánszky : Családélet
11.394). [Vö. f euertop f Demmin: Die Kriegswaffen* 118.]

tüzes-furkó : [instrumenti bellici species ; eine art
kriegsgerathj. 1568 : Instrumentum igneum vulgo tew-
zes fwrko dictum (OL. UC. 77/1). [Vö. tüzes-bot.]

tüzes-kalács : [instrumenti bellici species ; eine
art kriegsgeráth]. 1553 : Thyzes kalach (OL. L. III.
16. 17). 1605 : Thwzes kalacz kizwletlen Nr. 1 (OL.
UC. 28/61). Thwzes lampas uagion No. 4 Thwzes
kalacz uagion No. 5 (uo.). [Vö. kalács.]

tüzes-lárapás : [instrumenti bellici species ; eine
art kriegsgerathj. 1605: Thwzes lampas uagion No. 4:
Thwzes kalacz uagion No. 5 (OL. UC. 28/61).

tüzes-nyíl : [instrumenti bellici species ; eine art
kriegsgerathj. 1548: Thyzes nyl. Lapta algywba való
(OL. UC. 99/7). 1553 : Kez ibe walo thyzes nyl (OL.
L. IIL 16. 17).

tüzes-sulyom : [instrumenti bellici species; eine
art kriegsgerath|. 1605: Thwzes Sívliom uagion Nr. 70
Was Sxüiom uagion Nr. 150 (OL. UC. 28/61, hadi
szerszámok közt). [Vö. sulyom.J

TŰZÉS: [opus acu pictum] ; stickerei NySz. («tö-
zés» a.) 1558 k. : Egh scatulaban wagyon egh tivzes
hym wagyon rachwarras hym j (Nyr. XXVIII. 22).

TŰZÖTT, tízött, tőzétt : [acu pictus, acu varia-
tus] ; geniiht, gesteppt, gestickt BM. (1. jel.). 1516 :
Keeth aranyas atlacz Thewzeth paplan (OL. D. 26367,
1. Zolnai: "Nyelveml. 206). 1533: Paplan Tyzewth
wcres kamuka et circumcirca habens fwtham (OL.
Nád. 49). Leppewl Tyzewth cum Camisia (uc). [Vö.
tődz 2. jel NySz.J

-»$..<.-.

TY.

TTÚK, tik, tik : a) gallus ; hahn ; b) gallina ;
henne NySz. 1825: Thomam dictum Tyúk (AnjouOkm.
11.177). 1344: Thome dicte Tyuk (ÓL. D. 3691, 1.
AnjouOkm. IV.420). 1359: TyiikÍ2i\\\, hn. (Múz.Forgách).
1371: Thome dicti Tyuk (KárolpOkl. 1.334). 1484:
I7ii/M"alwa, hn. (IVIúz. Forgách). 1544: Tikoknak oczoi
(OL. Nád. 40). 1545 : Recze, lud, tik fuo.). 1564 :
Emeh Iwd Eme tyk (uo. 49). [Vö. «eme-t5nik' Kr.]
1584 : Mynden heles ád eztendö által öt öth tt/koth,
kt;th heles ember eg Lwdath (OL. UC. 56/33). Í596 :
Egi tyuk vl a monyon (OL. L. UL 16. 17). [Helyn.
szárm.: 1328/1334: Possessionis Tyukud alio nomine
Kerekoduor nuncupate (OL. D. 2508). 1372 1373 :
Stephano filio Johannis de Tykod (SztárayOkl. 1.394).]
[Vö. fajd-, indiai - tjrúk, karácsony -tyúkja,
keresztelő-, szérű-, ülős-tyúk.]

tyúk-áros: negotiator gallinarius ; húhnerhandler
SL, hühnerkramer, hühnerhandler BM. 1529 : Katha-
r'msL^^Thykaros (OL. Nád. 49).

tyúk-íi : puUaster, puUus gaUinaceus MA^ («tikfi» a.) ;
jungs Hfinlein. ein Háhnlein MA. (1708. kiad. < tikfi» a.)
1544: Vöttem fukfiakat (OL. Nád. 40). Borynlabot.
Galamb fyat. Tik fiat (uo. 41). Hat tikfyat eg eg
garason (uo.:42). 1564: Lwdffy, tykffy, recefíy (uo. 49).
1572 : Vermeuel ualonak es sóba főt tykfynak egb
funt zalanat (uo. 40).

tyúk-ganaj, -ganéj: [ümus gallinaceus; hühner-
mist]. 1730 : Templombúi aspersoriumnak fájábul szö-
ribül is . . . tyúkganéjbul vévén, öszve tevén s füs-
tölte az fatens feleségét (Reizner: SzegedTört. IV.465).

tyúk-mony : OAiim, ovum gallinae; hühnerei NySz.
1544 : Vaczorara kaszasvlehez tikmonat (OL. Nád. 42).

1548 : Tikmonat sufahoz (uo. 40). 1572 : Tykmonyat
saytlenek (uo.). Tykmonyat kazas lenek (uo. ?).

tyúkraonyas-kalács : [eierkuchen]. 1545 : Tik-
monas kalaczot (OL. Nád. 42). 1548 : Semlet es tik
monas kalaczot hozattam (uo. 49).

tyúk-ól : gallinaríum, ornithoboscium ; hühnerstall,
hühnenveid NySz. 1356 : Lowos aUoque nomine Tykol-
ylese (Veszpr. 11, Lovas). 1383: Possessionis Tykol-
feldeu vocate (uo. 9, Kálóz). 1507: Quoddam predium
Lwos alio nomine Thykool appellatum (uo. 4, Essegvár).

tyúk-szó : gallicinium SL, cantus galli; hahnschrei
NySz. 1326/1331 : Ad siluam TyukzouhQxwch. uocatam
(OL. D. 31071).

tyúk-toll : [penna gallinacea, pluma gallinacea] ;
hühnerfeder BM. 1638 : Lud es Tiuk Tol (OL. UC. 2/34).

TYÚKÁSZ, tikász, tikász: gallinarius ; hühner-
warter NySz. 1461: Nicolao Thykaz (Múz. Kállay). 1507:
Nicolao TJiywkaz (Múz. Forgách).

tyúkász-major : [gallinarius ; hiümer\varter,hühner-
vogtj. 1692 : Harangozóknak : pénz 4 fl. búza cub. 4.
Tyukász majornak : búza cub. 6. köles cub. 1 . . .
közczipó nr. 6 (GazdtörtSzemle VI.178). Tyukász-
majornak, ki csürbiró is : per annum fl. 3. búza cub. 6
[stb.] (uo. 181).

TYÚKOS, tikos, tikos: [gallinis copiosus ; reich
an hühnern]. 1109: In villa Ticus (OL. D. 11). 1275:
Vduornicos nosti-os de villa Tykus, Bacha videlicet
Pek Hozuga, Vyleguen et Petrum (uo. 915). 1452 :
Petro Thyickus (Múz. Kállay). 1482 : Vineam suam
Thykosmaa\ vocatam (Múz. Forgách).

u.

UBORKA, 1. ugorka.

ÚCA. 1. ucca.

UCCA, úca, ulca : piatea, vicus ; gasse NySz.
( «útca» a.). 1337 : Quandam piateam Johtvlcha voca-
tam (SztárayOkl. 1.135!. Ad quandam viam Beth-
lembemenewíc/io vocatam (uo. 136.) A quadam via
FuTusucha vocata (uo. 145). A quadam via Purhucha
vocata (uo. 146). 1337/1367 : Circa vicum seu piateam
Zenaucha vocatum (uo. 151). 1337/1414 : Quandam
aliam piateam Zenaulcha nuncupatam (OL D. 3089,
vö. SztárayOkl. 1.147). 1345 : In veteri Buda in vico
Kuach^ZcAa vocato (OL. D. 3786, I. AnjouOkm.
IV.547). 1345/1414 : Per piateam duarum linearum
DebruchenyítcArt vocatam (Múz. Ibrányi). 1348 : In
quodam alio viculo populoso Zeuieiisvlcha vocato
(OL. D. 4017). 1349 : In parua compita wlgariter
vcha dicta (uo. 4027). 1354 : De precio sui fundi in
platea Gungus vlcha existentis (Múz., «Szombathely»
Szám. jegyz.). Vici Wasxia,r julcha nuncupati (OL. D.
4407, 1. AnjouOkm. VI. 160). Absque tamen vno viculo
seu piatea Nemesulcha vocitato (uo.). Cum integro
vico Theglasí^Zc/ia nominato (uo.). 1355/1357 : In vico
Wyvlcha nominato (OL. D. 4526). 1357 : Vnacum
vico Tothzeg dicto . . . Per vicum Theglasvc^a (uo.
81100). 1361: In piatea Fizevvcha (Múz. Kállay).
1373 : Piateam Teglasulcha nominatam (OL. D. 31106).
1391 : Inter quandam piateam Johvlchaya dictam
(SztárayOkl. 1.501). 1394: Vno fundo curie Ciuitatis
Albensis in vico Zjgethívlcha (Veszpr. 10, Papkeszi).
1398 : Platee Wyucha nuncupate (KárolyiOkl. 1.483).
1406 : In vico Nemeth;oc2;a vocato (Múz.). 1410 : Penes
vicum MoInarwcAa (OL. TÜ. 33/102). 1413 : In vico
Thothidcha (SztárayOkl. 11.120). 1418 : Penes vicum
wlgo Feráetvcha dictum (Múz.). 1425 ; Platee wlgo
kertwcza appellate (OL. D. 11726). 1429: Tota platea
Zylulcza vocata (Lelesz Acta 48/79). In linea Zenth-
myklostvlczaya nominata (uo.). 1438 : Versus lineam
orientalem dicte platee Felvlcha (Körmend 1/7, Szalo-
nok 7). 1450 : Platee eiusdem possessionis Debreczen-
ívczaya nominate (Lelesz Acta 62/5, «Nádudvar» Szám.
jegyz.). 1453 : In vico Tothwcza (OL. D. 14649). 1455:
In vico Zentlipetlierí/;c/iaí/íi (uo. 36407). 1462 : Piateam
wyívcza nominatam (uo. 15695). 1463 : In platea Cas-
thelwcza (Lelesz Prot. IV.119). 1473 : In platea Halaz-
wcza vocata (Múz. Békássy). 1478 : In vico Zoro&wcza
vocato ( OL. D. 18145). 1480 : In tota platea Moleu-
dini MaIomí;c2;a vocata (uo. 18326). 1484: Benedictus
Kyral Ciuis Ciuitatis Albaregalis in vico Semlyesythe-
wlcza (Veszpr. 4, Csopak, 1. HazaiOkm. V.363). 1489:
In platea Kerezthvc2;a (Lelesz Acta 98/81). In vico
Hozy vvcza (uo.). In vico Eghazvczaya (uo.). In fine
platee Ke-pvcza (uo.). In vico Halazít'cza (uo.). 1493 :
Harangozoi<;c2;a (EPSz. fol. 111). 1512: In vico Nyrew-
ívcha (OL. D. 22317). 1521 : In vico eiusdem oppidi

Magyar Oklevél-Szótár.

Nagh Myhal Thothwcza vocato (Lelesz Prot. V.137a).
1528 : In ciuitate Pesthiensi in platea Bwza ívcza
vocata (Múz. Kisfaludy).

ucca-déákja : [scriba praefecti vicorum ; schrei-
ber des gassenhauptmannes]. 1715 : TJtczadeákja [fog-
lalkozásnév] (GazdtörtSzemle IX.23). [Vö. «Ez a
foglalkozás sajátos ösi debreczeni intézményből, az
utczák (városrészek) bizonyos méretű autonóm köz-
igazgatásából fejlődött s arra volt hivatva, hogy az
utczai kapitányságokra ruházott közigazgatási teen-
dők Írásbeli részét végezze, főként pedig, legalább
a legutolsó időkben 1848-ig, az adóösszeirást fogana-
tosítsa, s ezért az iitczadeákja (1848-ig így nevezték)
negyedéves részletekben évi 20 frt. fizetést kapott.
Utczadeákja tehát ==:utczairnoka» Zoltai Lajos közlése.
Vö. GazdtörtSzemle XI.125.] [Vö. ucca-kapitány.]

ucca-kapitány, -kapitánya : vicanus, praefectus,
[praefectus vicorumj ; der Oberste in einer Gasse
PPB. («útsza kapitánya* a.), ]gassenhauptmann]. 1758 :
Ezt az embert az utcza kapitánya a város szolga-
latjára vetette volna (DebrJk.). 1759 : Nem akarja
szavát fogadni az utcza kapitányainak, most újra
ismét elővette az engedetlenséget (uo.) [Vö. ucca-
déákja.]

UDE.IZ, 1. Ulrik.

UDVAR, odvar: 1) cors ; hof NySz. (1. jel.^
1544 : Az ganeit az uduarrol kiuittek (OL. Nád. 40).
II 2) curia, villa ; hof, herrnhof NySz. (2. jel.) 1193 :
Hec igitur sünt nomina prediorum Ojvduor. Chergou.
Zoloc (OL. D. 27). 1200 k. : In eodem loco castrum
construxit terreum quod nunc in presenti Rymusuduor
nuncupatur (Anon. 17). 1203/1254 : Ducit uersus
Vyuduor (Veszpr. 11, Merenye). 1328/1334 : Posses-
sionis Tyukud alio nomine Kerekorfttor nuncupate
(OL. D. 2508). 1330 : Dyonisii de Wduormk (Pannh.
48/Vv). 1332 : Kerekudvar, hn. (AnjouOkm. 11.583).
1353 : Possessiones Kerekwduar et Alchy vocatas in
Comitatu de Zonuk (Múz.Mednyánszkyl 1405: Andreas
Cosut filius pauli de Oduor [így] (Múz. Kossuth).
1412/1420 : Tribus Curiis Feregívduat- vocitatis (OL.
D. 10758). 1421: Possessionis WyHduar vocate (Múz.).
1521: Curiam ipsorum Remothetvdwar (Paimh. 5/P)
[Helyn. szárm. : 1264 : Transiens uiam ibit uersus
uduord (MonStng. 1.515). 1359: Terram vduard vocatam
in dicto [t. i. Turóc] comitatu (Múz. Kossuth). 1405 :
Prefate possessionis Oduord (uo.).]

udvar-bíró : provísor, villicus, praefectus famulitii
aulici ; hofmeister NySz. 1431 : Nicolai dicti Odivar-
byrow (Lelesz Acta 50/22). 1476 : Thoma Wduarbiro
(OL. D. 178141 1503: Martini Wduwbyro (Múz. Kapy).
1507 : Matheum Wdwarbyro (Lelesz Acta 115/9).
1522: Blaisus Wdwarbir'o (OL. D. 37328). 1614:

65

1027

UDVARI— UDVARNOK

UDVAROS— UGORKA

1028

Menyegző volt Rohonci várba, udvarbíró uram leányáé
Ajkaival (MA. NLI. 62). 1638 : Mivel az keresztúri
Diákok két izben armata manu kirohantak az scholá-
ból és utolszor ugyan vért is ontottak egy kerülőt
megvagdalván : Patai Pál Tokaji pápista udvar biró
mind az mestert mind az Deákokat törvényben kérte
(CanonVisit. 160).

udvarbíró-liáz : [habitatio villici ; wohnung oder
zimmer des hofmeisters]. 1597 : Az regj Vduarbiro
házban kiben Farkas Benedek Lakotth (OL. UC. 101/3).

udvar-élés : 1621 : Ratione victualium, vulgo
Wdtmr élies [így], Sciütetus pendit in festő Natiuita-
tis Tritici Cub : vnum, Hordei Cub : Vg' Auenae
Cub: IVs (OL. UC. 2/31, «Mármaros» Szám. jegyz.).

udvar-h.áz : praetorium, domus nobilitaris, nobile
praedium, curia ; edelhaus, das einem edelmann ge-
böret NySz. 1586 : Ha énnekem holtom történik, vala-
meddig az én feleségem Morgondai Borbára asszony
az én nevemet viseli, ebben az én megnevezett
alsó-csernatlioni udvarházamban, és ahoz való minden
örökségekben és jószágimban . . . szabadon benne
lakhassék [stb.] (SzékelyOkl. V. 140—141).

udvar-hely : curie, herrnhof, stammsitz NySz.
1204/1231 : Locus est speciális quod vulgo dicitur
Wduorhel {MonStrig. 1.172). 1231: Locus speciális quod
uulgo dicitur Wduorhel (Múz. Kisfaludy). 1263/1347 :
In Transiluanis partibus terram Drawchvduarhely vo-
catam (Körmend Acta II/4, Bogus 58). 1373 : Villás
nostras Machalaka Philepteleke Oduorhel et Olus vo-
catas in Comitatu Chanad habitas (Körmend, Heim 237).
1376 : Ad possessionem Aknsuduarahelye (OL. D.
(6348). 1397 : Paulus dictus Jungher de Wdiiarhel
(Múz., « székesfehérvári káptalan* Szám. jegyz.). 1420 :
Possessiones Nyaradtew Wa,iünfiwduarhel (ZichyOkm.
VI. 634). 1462 : "judices Siculorum Sedium de Vdwar-
hel et Maroszek (Múz. Rhédey).

UDVARI, odvari : aulicus ; zum hof gehörig
NySz. (1. jel.); [ad sédem hominis nobilis pertinens ;
zu einem edelhof gehörig]. 1174 : In udioory (Veszpr.
2, Kisberény). 1211 : In uilla udori isti sünt iouba-
giones Nuhu Ontus Milost Pentuc Wnoca (Paunh.
Tih. 1/5). 1214 : Duarum uillarum sciUcet Stara et
Fdwori/ (Pannh. 41/F). 1222: In uilla FíÍMor?/ (Veszpr.
12, Nagypécsöl). 1223 : Incipit esse commetanea cuni
uilla Wduory iobagionum posoniensium scilicet Kucar
et cognatorum sociorumque eius (Pannh. 1/Z). 1226 :
Uilla de Odtvory (uo. 18/T). 1240 k. : Villás Dyaqui
Stara Vyfolu Vduory Molua Vduorc Buhturuyan (uo.
61/8). 1277 : In villa Vduory (Veszpr. 9, Kál). 1358 :
Possessionum et porcionum possessionariarum scilicet
Vduary Dergeche Ermenes Azoufeu iPannh. Tih. 1/17).
1418 : Villis Fyred Keek Kwesd Odtvary Arach Apathy
Assofw Ermenes Zewles Kyspechel et Wassol voca-
tis (Veszpr. 2, Arács). 1525 : Possessionariam porci-
onem wlgariter wdwaryyvtrsLdelew vocatam (Lelesz
Acta 131/40). 1635 : Vagyon egy udvari lábas pohár,
az két széli aranyas (Mihalik: KassaÖtvTört. 222).

udvari-szabó : [schneider vom herrnhof]. 1701 :
Asztali szolgám : Egry : Csismája 2 fi. 40. Udvari sza-
bóm : György köntöse fl. 5 (AdalZemplvmTört. V. évf.
172, Szirmay András naplójában).

XJDVARLÓ-RUHA : [vestis, quam aulici geruilt;
hofkleidung]. 1568 : Leány azonyok vdvarlo ruhay
(OL. Nád. 48). [Vö. NySz.]

UDVARNAK, 1. udvarnok.

UDVARNOK, odvarnok, udvarnak : aulicus,
aulae familiáris ; höfling, hofmeister NySz. 1268 : Vduor-

nici nostri de Vduornuk (Wenzel III.180). 1270 : Vdwor-
nici domini Regis in terra Wdwornuk uocata (Mon-
Strig. 1.581). 1295 : Terram ipsorum Oduornok uoca.
tam (uo. 11.377). 1319: Vduormikteluk, hn. (AnionOkm-
1.497). Michaelis dicti Vdwornuk (MonStrig. 11.763).
1326 : Paulus filius Nicolai de viUa Hurusun liber
vduornicus noster RegaUs, pro se et pro patraelibus
fratribus suis ad nostram accedentes presenciam ex-
hibuit nobis priuilegium domini Bele super libertate
ipsorum wlgariter Wduornuk Zabada uocata (Hazai-
Okm. VII.393). 1351: Terram Oduarnok Zemete (OL.
D. 4193). [Vö. Terras Zemet Oduarnicale et magistri
Sebus Zemet vocatas (uo.).] 1367 : Possessionem
domini regis Oduormiktezer dictam (Múz.). 1388 : Ad
dictam possessionem Wduarnuk Darás (OL. D. 8005).
1452 : In possessionibus Dezk et Wdtvarnak vocatis
(Múz. Kállay ?). [Vö. 1092 : Quodam comite uduorni-
corum Opus nomine (Pannh. 52/P). 1109 : Istas V villás
nostros vdornicos (OL. D. 11). 1150 : Ex suis udwor-
nicis tradidit (Pannh. 31/Y). 1151 : Terram cuiusdam
udornici (uo. 31/X). 1201 : Uduornici de uosian (uo.
19/V). 1211 : In uilla Pechei isti .sünt vdornici Pond
Vid Vgod Chemeh Rada Keregus Mod Lehcu Lessud
vtoy Monchaci (Pannh. Tih. 1/5). 1214 : Terram vdwor-
nicorum Zeuleus nomine (OL. D. 69). 1217 : In Wasul
eciam eiusdem ecclesie predio odwornicos trés Mucad
Fele Ereus (Veszpr. 12, Nagypécsöl). 1220. : Terram
Wdornicorum nostrorum (OL. D. 97). 1228 : Uduornici
de Oronth (uo. 152). 1233 : Grauamina vduornicoriun
hec sünt (Pannh. 3/Aa). 1240/1253 : Item terram vnius
aratri que quondam ad Vdornicos nostros pertinebat
(OL. D. 248). 1240 k. : Hec sünt nomina oduornicorum
(Pannh. 61/8). 1245 : Vdornicorum [«többször igy»
Szám. jegyz.] de Papa (uo. 64/A). 1247: Terra popu-
lorum diuerse condicionis uidelicet falconariorum Sulga-
geury, vduornicorum qui uulgariter Zuulgu uztou di-
cuntur (OL. D. 307). 1249 : In quadam terra que
quondam fuerat populorum Zulgaievr nunc ad manus
Vdwornicorum nostrorum deuoluta Górok nomine (Múz.
Forgách). 1279 : Terras vduornicorum domini Regis
(Múz. Horvát Istv.). 1283 : Octo contulerunt vduornico-
rum mansiones (Veszpr. 2, Nagj^berény). 1351: In
quibuslibet villis liberis ac eciam vduarnicalibus villis
(^OL.lad.H). 1384: Comes vdwarnicorumregalium(Múz.).

UDVAROS, odvaros : [aulicus], aulicaster ; höf-
ling, schmarotzer NySz. 1230 : Hec sünt nomina ioba-
gionum castri : Theodor Dedus Gregorius Vduoros
(OL. D. 158). 1240 k. : Hec sünt nomina libertinorum
Obus Vduorus fenke Hevsed (Pannh. 61/8)). 1319:
Vdworus cum fratribus suis (OL. D. 1968, 1. AnjouOkm.
1.526). 1324: Stephanum lilium Oduoros (AnjouOkm.
n.l44). [Vö. még MTsz.]

UGAR : arvum, novalis, vervactum ; brachfeld
NySz., ein ungebautes Féld, Brach-Acker PPB. 1358 :
Viginti quatuor iugera terrarum, videlicet octo in ea
parte in qua in vére aratura per iobagiones ipsius
Ladislai et filiorum suorum predictorum inciperet
exerceri, et alia octo in illa parte in qua in estate
pro novello vulgariter n-gar araturas faciunt (Sztáray-
Okl. 1.280). Alia octo [jugera] in illa parte in qua in
estate pro novello vulgariter wgar araturas facerent
(uo. 283). 1492 : Intra festum verő penthecostes pro
arratro soluent denarios wiennenses XX qui faciunt
vgarth (OL. D. 36992).

UGAROLTATÁS: [proscissio agri, novatio, sub-
actio, versio terrae ; das brachen]. 1684 : A jó gaz-
daságnak jelei között majd első a földeknek ugarol-
tatása (GazdtörtSzemle 1.150). [Vö. ugarlás NySz.]

UGORKA, uborka : cucumer, cucumis ; gurke
NySz. 1529 : Pro icborka dedi (OL. Nád. 49). 1544 :
Retket, ugorkat, tormát (uo. 41). [Vö. sós-ugorka.]

1029

UGU-FA-ÚJ

ÜJ— UJABBAN

1030

ugorka-naag: [semen cucumeris] ; giirkenkern BM.
1638 : Paraszt szekfű magh. Ugorka magh (OL. UC.

2/34).

UGU-FA ? : 1193 : In bókon prima méta incipit
de vgufa [olv. ugu- ?] (OL. D. 27). Redit ad predictam
ugufa (uo.).

XJG-Y : ita, sic ; so, alsó NySz. 1613/1696 : Hanem
ha mindazkét cserélő fél vidéki lészen, úgy szabad
egyik a másiknak szőlőt szőlőn cserélni, de igy, hogy
szántóföld ott is ne adassék (GazdtörtSzemle VII.409).

UHÉG ? 1. uhug.

TJHUG? ohég? ohog? ohoga? ohogi? uhég?
uhuga? uh-Ugi ? : [libertus ; freigelassener]. 1079—80 :
Huius uero deliberacionis me^ et institucionis Gurcu
Strigoniensis comes . . . Gerardus magister, Ábrahám
uchuga [itt, úgy látszik, valami méltóságot, állást
jelent], Michael presbiter, Ezicius et ceteri primates
tocius Pannonié testes habentur (Fejérpataky: Okleve-
lek II. István kir. korából 8). 1131 — 41 : Homines liber-
tos quos wlgo vhvg uocant (Pannh. 26/C, 1. Wenzel 1.55).
1141 — 61 : Hartuigic cum filiis suis absque uxore, que
libera est, Giiinuar, Stoissa, Munca, Decemer absque
uxore, Velen, Lam-entius, Fela, Bioszelau, et ununi
uhugi Tomas, et unum fabrum Uicti (Magy. Könyv-
szemle 1892/93. évf. 18). 1282 k. : Initíti enim Hun-
gari captiuos suos regi redimere permiserunt. Com
pulsi quidem sünt per sanctum regem Stephanum
ac prelatos. Ex illis captiuis hic scribitur et tracta
tur solummodo, quia [olv. qui] ex gente christiana
fuere captiuati ; de illis autem, qui de populo erant
barbaro papa nichil dicit. Vult namque sedes apo-
stolica, ut pagani christianis sint subiecti. Vnde illi
captiui uheg nominantur (Kézai, 1. FontDom. 1/2. 98 —
99). [Vö. Melich, NyK. XXXIV.137.]

UHUGA ? 1. uhug.

UHUGI ? 1. uhug.

ÚJ: novus, novitius, recens; neu, frischNySz. 1193:
Hec igitur sünt nomina prediorum Ojvduor [így].
Chergou. Zoloc (OL. D. 27). Fiiak, hn. (uo.L 1203/1254:
Ducit uersus Fí/uduor (Veszpr. 11, Merenye). 1222 :
Laurencio [comitej TFiwariensi (Veszpr. 12, Nagy-
pécsöl). 1230 : Terram Ekud Inad Sceuleus et quod
uulgo dicitur Hnyfoln (HazaiOkm. VI. 25). 1240 k. :
In predio Fí/loch (Pannh. 61/8). Villás Dyaqui Stara
Vyíolu (uo.). 1250 : Michaele filio Vylegin (MonStrig.
1.384). 1250 k. : In parrochia castri de \nguy
[a. m. Ung-újvár] (SztárayOkl. 1.8). 1259 : De uilla
Wüok et de villa Winep (Veszpr. 11, Merenye).
1263 : In comitatu de Aba vynar (OL. D. 546). Castri
Kwyscen siue Wywar (Pannh. 36/T). Possessionern
nostram de Wyhel (uo.). 1266/1297 : Predium de
T'^í/lach (Pannh. Tih. 1/9). 1273 : Cum alia uilla sua
Tí'^í/lak nuncupata (Múz. Forgách). 1274 : Jobagionibus
castri de Aba?^;í/uar (Múz. Ivánka). 1275 : Vduornicos
nostros de villa Tykus, Bacha videUcet Pek Hozuga,
Vyleguen et Petrum (OL. D. 915). 1279 : Duo iugera
in fimatis uulgariter Vytelek nominatis (Veszpr. 4,
Alsóörs). 1283 : Possesiones Wylak Kuesd et Olah-
teluk vocate in Comitatu Byhoriensi (Lelesz Acta 1/4).
1295 : Felseuití/folu, hn. (Múz. Bossányi). 1297: Dimi-
dietatem cuiusdam vinee in territorio Fí/mal existen-
tem íMúz. Ertl). 1299 : Possessionem Vyíolu vocatam
(Múz. Bossányi). 1304 : In loco IF//teluk dicto tria Ju-
gera (Veszpr. 15, Vámos). 1321: Possessionis de Benny-
zurduka vocate in comitatu IFí/war existentis (Körmend
V/6, Heterogena Miscell. 113). Possessiones scilicet
Lyuder Wylok et Mergesd (Múz. Kállay). 1321/1323 :
Wyhel, hn. (Múz. Soós). 1325 : Ad ipsam villám
TFt/folu (Múz. Motesiczky). 1326: Ville sue Wyuoss&n.

(Lelesz Met. Szatmár 31). [Vö. Possessionis sue Owos-
san vocate (uo.).] 1327 : Separat terram Vynerges a
terra Onerges [Nógrád m.] (AnjouOkm. 11.295). Ad
dictam terram F?/nergespotok (uo.). 1329 : Vineam
suam situatam in territorio Vyma.1 vocato (OL. D.
2568). Quandam terram suam seu possessionem Ha-
saagh vocatam in Comitatu Saruswí/war existentem
(Múz.). 1332 : Patronatus verő ecclesie predicte Wy-
eghaz (uo.). 1339 : In Comitatu Heuesit'í/war (OL.
D. 3223). 1341 : Ville Wylak vocate (uo. 3416).
1344 : TFí/uagas, hn. (AnjouOkm. IV. 471). 1353 :
In Comitatu de Wywar (Múz. Soós). 1355/1357 :
In vico TF^lcha nominato (OL. D. 4526). 1360 : De
villa Vylak (Veszpr. 14, Újlak). 1368 : Possessiones
Zabadfalua Fm-gachfalua Wyfalxi appellatas (Múz.).
1390 : luxta viam que ducit de Vyhel in Pestyen
(uo.). Duas possessiones ... in Sarus ... in Abair/yua-
riensi Comitatibus existentes (Múz. Kállay). 1390/1481 :
Dátum in TFí/waras (SztárayOkl. 1.498). 1398 : Platee
Wyucha nuncupate (KárolyiOkl. 1.483). 1400 : Michae-
lem Vy dictum (ZichyOkm. V.156). 1405 : Possessionibus
Kysíüí/lak Kysfalud vocatis in Comitatu Zempüniensi
(Múz. Soós). 1413: Stephanum dictum Wy (ZichyOkm.
VI.240). 1419 : Possessionis TFí/gibe alio nomine Kys-
gybe vocate (Múz. Máriássy). Wamusví/falu cum tributo
ibidem exigi consveto (ZichyOkm. VI.535).1421 :Posses-
sionis TFí/uduar vocate (Múz.). Ad vnam graminosam
et arundinosam paludem rnygyolch dictam (OL. D. 11115).
1424 : In monte regis wlgariter wyhanja (Múz. For-
gách). 1435 : Terciam quoque Siluam Wyeráew dic-
tam (Múz. Kállay). 1437 : Possessiones TFí/falw Rauaz-
war (Múz.). 1450 : In Comitatu Zempleniensi prope oppi-
dum eorum TFí/hel (Lelesz Introd.P/ 36). 1453: Wyíalw,
hn. (OL. D. 14722). Possessionibus Aglehotha, Wyle-
hotha (uo. 14726). 1456: Possessionibus Oewkewrytho
TFí/ewkewrytho vocatis (Lelesz Acta 67/15). 1459 : Ni-
coíao de Wylak vayda Transilvano (KárolyiOkl. 11.326).
1460 : TF?/\varas, hn. (OL. D. 15444). 1462 : Piateam
ífí/wcza nominatam (uo. 15695). 1470 : Michaele Wy
(Körmend, Heim 542). 1478 : In predio Fí/falw alio
nomine Nowawaz (OL. D. 18145). In possessione
íFí/nep (uo.). 1496 : Possessionibus Monyoroswelgh
WyMw (Körmend III/6, Körmend 10). 1518 : Vnum
primipilatum eorundem in territorio possessionis Sard
in genere Abran et arbore sew linea vyag existente
(Múz.). 1524 : Quorundam duorum primipilatuum in
genere Abran et ramo Vyaag vocato existentium
(SzékelyOkl. 11.13). [Vö. újdon-új.]

új-bor : vinum novellum ; heuriger NySz. 1549 :
Hegwam wy borok (OL. Nád. 41). Desma wy borok
vannak nyolcz hordokal (uo. 49).

új-kérésztény : anabaptista Ny3z.(«új-keresztyén»
a.); [anabaptist]. 1731: Egy újkeresztény korsós szekér-
től [vásárpéuzl akármikor d. 48 (GazdtörtSzemle

VII.88).

új-pénz : 1395 : Centum ílorenos auri vtputa quem-
libet florenum cum centum nouis numpmis regalibus
vypenz appellatis computando (Múz. Kállay). 1406:
Deuariis wypenz appellatis (ZichyOkm. V.451). 1434 :
Quadraginta octo florenos nouos de moneta antiqua
wypenz appellata (Lelesz Acta 66/42).

iij-szín? -szűn: [coloris species; einc art farbel.
1458 : Vnum pallium de panno wyzin [igy, olv. új-szin ?]
(Múz. Kállay). 1531 : Purpian zegfwzwn Purpian oros-
lanzwn Purpian pasytzwn Purpian zwrke Purpian
vyzwn (OL. Nád. 43). 1532 : Vnam peciam pauni
"//^/y [így? olv. új-szin ?J (uo.). [Vö. uzin.J

ÚJABBAN, újjobban: denuo ; neuerdings, wie-
derholt NySz. 1715 : Akkor is uj jobban ment Visnyainó

65*

1031

ÜJABBÍT— UNOKA

UNSZOL— ÜR

1032

a' Seres Györgj ágjára honnan való eljövetelét is a'
Fátens jól hallotta (BorsodvmJk. 18. sz. 1.482).

ÚJABBÍT, új jobbít, vö. mégújabbít.

ÚJDON-ÚJ : recentissimiis, novissimus, noviis ;
ganz neu, funkelneu NySz. 1643 : Kétt nagy eöregh
só fozó vás vst négy zegó, hatt vas horgon fügö :
Az eglk vydon vy, nemis feöztek benne (OL. Instr.
42, 1. GazdtörtSzemle VI.129).

ÚJÍT : novo : neu machen, erneuern NySz. 1594 :
Az ki reszegheben estwe panaszol reggel nem vyttia
semmi helie ninchien (OL. UC. 113/5).

UJJ, újj : 1) digitus, dactj'lus ; finger NySz. 1509 :
Emerico Hathu?/if (Múz. Forgách). || 2) manica; ar-
mel NySz. 1560 : Keet feghwer derek ivyawal (OL.
Nád. 49). [Vö. lant-ujjú, páncél-ujj.]

UJJAS, ujjas : manicatus ; das armel hat NySz.
1635 : Egy gránát avagy lazur ujas köpenyegtöl,
ha posztóval leszen bélelt 1 f. 25 d. (GazdtörtSzemle
MIL471). 1669 : Egy jó öreg ujjas, galléros csapó-
szür (uo. 1.94).

ÚJJOBBAN, L újabban.

ÚJJOBBÍT, vö. mégújabbít.

ÚJSÁGOS : novissimus, recentissimus ; ganz neu
NySz. 1609 : Kegelmednek sémi nisagos Alapatot
nem irhatok eböl az mi elpuztult hazánkból (MA.
NLL 304, eredetije szerint).

ÚJUL, vö. kiújúL

ULCA, L ucca.

ULRÉH, 1. Ulrik.

ULRIK, Őrlik, Udrik? Ulréb: [Ukicus, Udal-
ricus ; Ulrich]. 1171: Hec sünt nomina seruorum qui
dati sünt cum tribus uineis Nees kara holiip vdric
[a. m. ULrik?] Noz Odulman Scemeteu Zan Volf Enuscu
(Pannh. 27/Mm). 1408 : Zentht'ZreAperezlege, hn. (Csánki :
TörtFöldr. 11784 . 1495 k. : Famnlis Oriyk et Cristyn
(OL. D. 24864). [Vö. 1489: Zenth OW?/'pispek napia
(Batthyány-misekönyv naptárában, 1. Magj\ Könyv-
szemle 1895. évf. 111).] [Vö. Odor.]

ULTA, vö. azóta.

UNAKA ? L unoka.

UNC: [uncia; unze]. 1556: Az safran tezen keth
wnchoth es eg lathoth (OL. Nád. 49 i. [Vö. ném. unze.]

UNOKA, onoka, unaka ? : Íj nepos ; enkel
NySz. 1209 : Quorum nomina sünt hec Vnuca Vitális
Tobias (MonStrig. L193). 1211 : Isti sünt fabri Wel-
prit Mociqu Boxa Vnuca (Pannh. Tih. 1/5). Isti sünt
ioubagiones Chekeu Mana Kemus Matoy Vnoca (uo.).
Hü sünt ioubagiones Wnoca Bozoteu Erdeud (uo.).
In uilla udori isti sünt ioubagiones Nuhu Ontus Milost
Pentuc Wnoca (uo.). Vdomici de Mortus hü sünt
Eleus Elud Varsa Vnoca Obud Peneze (uo.). In uilla
Kecu isti sünt exequiales Piscu Micher Wnoca Chyna
Chom Wlues (uo.). In uilla Fuzegy hü sünt ioubagio-
nes Vehti Vagiad Nulod Hunoca Queueric Videh (uo.).
1217 : Rcliqui uero Zoud Simeon Micahel vnucha cum
eorum successoribus exequias faciant (Veszpr. 12,
Nagypécsöl). 1218 : Quorum nomina hec sünt Sereda
Pousa Hunuca (MonStrig. 1.219). 1227 : Quorum
nomina hec sünt videlicet V7iaka Beneduc Cholov
(Veszpr. 9, Kál.). 1229 : Nomina uero illorum seruo-
rum sünt hec Cucha Vtiica Forcos Viyalam Zuca
(Pannh. 5/Gg). 1240 k. : In quibus prediis hec sünt

nomina seruorum Vnuka Vylyan Beche Bűze Bacsa
Scenka (uo. 61/8). In predio Ynev hec sünt nomina
seruorum equestrium Vmika Vska (uo.). 1283 : Ipoliti
nepotis Mohar nostro autem wlgari Moh.3Lrunukaya
uocati (OL. D. 1145). 1337 : Pauli dicti Vnaka (Zichy-
Okm. 1.514). 1400 : Nicolao dicto Vnuka (uo. V.174).
1411: Nicolao dicto Unuka (uo. VI.159). 1446: Bene-
dictus Onoka (KároljiOkl. 11.248). 1447 : Andrea Wnwka
(Veszpr. 6, Fokszabadi). 1448 : Anthonius Wnoka
Múz. Kállay). 1463: Paulum Vnoka (OL. D. 15875).
Paulo Wnoka (uo. 15877j. 1464: Johannes Wnoka
(Veszpr. 107, Nostre 5). 1480 : Blasio Wnoka (Lelesz
Acta 90/30). 1501 : Dominicus Wnoka (Veszpr. 13,
Szőlős, Zala m.). 1587 : Jol tudom, hogy Kys Alberth
es Kys Benedek onokaya, az az leania giermeke
Cheterien Vinczenek (BorsodvmLt., Borovszky Samu
közlése). II 2) ex fratre nepos; nefife NySz.' 1263:
Rediens ad occidentem ad duas metas tenet metam
cum uilla Apatunukaya (Múz.).

UNSZOL : [anbieten]. 1728 : Az fatens őszi búzá-
val unszolván ötét, nem akarta elvenni (Reizner :
SzegedTört. IV.373). [Vö. MTsz.]

UNTAT ? : soUicito, urgeo, molesto [stb.j ; anhal-
tend bitten, sehr heftig anhalten, belástigen NySz.
1350 : Ponté Vntato [a. m. untató ?] dicto (OL. D.
4146, az oki. mind a három a példányában így, 1.
SoprOkl. 1.213 ; tollhiba-e «Vztato» h. ?).

ÚR : dominus, herus ; herr, haus-herr NySz. (1.
jel.) 1135 : Circumdatur autem terra illa palude que
uocatur ?<rtou [vö. az 1283-iki adattal] habens fenum et
piscaciones (Panuh. 15;Kk). 1184 : Uilla que vulgo vr-
cuta dicitur (Pannh. Tih. 1/4). 1231 : Uadit ad occiden-
tem super uia Halazu usque ad Danubium ad Frrewy
(OL. D. 168). 1252 : luxta puteum HVcutha (Mon-
Strig. 1.393). 1283 : Peruenit ad stagnum t-rtonua
appellatum (Múz. Kállay). 1288 : Descenditur super
fontem íjrkuta (MonStrig. 11.244). 1293 : Super quo-
dam monticulo TTrhalma dicto (Múz. Ertl. 1341:
Quendam fontem tvkuta vocatiun (OL. D. 3456). 1380 :
Vnius vie T'Vazow [a. m. úr-aszó ?] (Veszpr. 4, Cso-
pak). Per vaUem TtVazowTvtha dictum [így?] (uo.).
In gremio cuiusdam montis TTVazowhege dicto (uo.).
1383 : Ad quendam montem TTVazoufeld vocatum
(Múz.). 1390 : Molendini dominó ipsius possessionis
pertinens vulgariter vocati Fí-molna (OL. D. 7647).
1411 : Possessionem TT'^mepenema alio nomine Doboz-
folua vocatam (Múz.). 1419: Aque TFrhydawyze vocate
ac clausiu-e sew pontis in eadem aqua existentis nec
non Tributi eiusdem in villa Episcopali Frhyda vocata
exigi soliti (Veszpr. 109, ürhida 2). 1437 : Nicolaus
dictus T> (Lelesz Acta 54 1). 1464: Possessioues
Magyarad Isthwand Poorzombathya ZempetheritT
vocatas (Múz.). Benedictus de Zenthpethent^r (Veszpr.
108, Petöfalva 1). 1475 : TFrkerthe, hn. (Múz. Tört-
Társ. 4). 1483: Briccio Wr (OL. D. 18805). Ladislaus
Medenczes de ZenthmyhalH-r (Múz.). 1490 : Clemen-
tem de Zenthmyhalttr (IVIúz. Justh). 1492: In posses-
sione Zenthandrasít^r [igy többször] alio nomine Egha-
zafalwa (Múz. Justh, II. Ulászló oki.) 1502 : Stephani
Wr (Múz. Forgách). 1506 : Stephanum de Pabtrhaza
(Körmend 11/9, Beech 65). 1519 : Duas piscinas ivrthawa
nominatas (Múz. Kisfaludy). 1526: In domínium predü
Myhabürwalala vocati (Múz. Békássy, «V'as m.» Szám.
jegyz.). ["PSzárm. : 1211: Isti sünt aratores Morodech
Moncat Vreh Dudor Vrod Zica (Pannh. Tih. 15).]
[Vö. föld-, kérészt-úr.]

úr- dolga : negotium dominii, labor subditorum domi-
I nio praestari solitus Sí. ; herrendienst, frohndienst BM.
: 1613/1696 : Az harmadik terminust, ha negligálja [az
I alperes], tehát a perben levő örökségtül, akármi név-
vel neveztessék, törvényt pronunciálnak, mindazon-

1033

URACSKA— URBURA

ÜRI-ÜT

1034

által betegség, árvíz, nr dolga miatt negligálhatja, ele-
gendő tanukkal megbizonyitván (GazdtörtSzemle VII.
407). 1700 : Mikor az beidézett személy, t. i. az
alperes, az törvénynapra elő nem jöhet, oly dolog,
kivel mentheti magát, úgymint árvíz, betegség, ura
dolga miatt nem compareálhat, jó bizonyságok által
megbizonyítja, hogy nem vakmerőségből mulatta el,
hogy elő nem jött [stb.] (uo. 400).

úr-földe, -feldö : [fundus dominicus; herrengrund].
1498 : Dempta quadam terra vrfeldew vocata (Múz.
Kisfaludy). 1512 : In terra arabili Wrfewlde vocata
(Körmend Acta II/9, Miscell. Pethő-Széchy 37). 1537 :
Dempta quadam terra Wrfeldcio vocata (Múz Kis-
faludy).

úr-gomba: boletus, agaricus caesai-eus; pfifferling
NySz. 1544 : A nap uöttem ebedre ur gombát (OL.
Nád. 40).

úruapi : [ad festum corporis Christi pertinens, in
festő corporis Christi ; zum frohnleichnamstage gehörig,
am frohnleichnamstage]. 1670 : TJrnairi vásár (DebrLt.,
1. GazdtörtSzemle XI.266).

úr-széke, -széki : sedes judiciaria dominii terre-
stralis Kr. ; [herrenstuhl, herrschaftliches gericht].
1613/1696 : Hogy egy forintig való pert a biró sem
úr székére, sem kérdőre ne bocsásson, hanem az itten
való töi-vénynek kell engedni mindkét félnek (Gazd-
törtSzemle VII.412). Hogy semminemű örökség felől
való per, ki a város szinén fenáll, mig a biró előtt
kérdőre fogott személyek előtt nem láttatódott meg,
és xlr székire appellatióra nem ment, az dézmán meg
ne láttatódjék (uo. 413). 1653 : Ha penig valamelik
fél ezeknek [esküdteknek] törvényeket appellálja az
földes ur székire, bírsága nélkül ur székire viheti,
transmittáltassék és minden felelésekkel az deliberatio
leirassék (uo. P. 31).

úr-tilalraa : 1568 : Birsagium sanguinis d. 33.
Cicatrix wlgo wer mutatás d. 40. Vr tilalma f 1 (OL.
UC. 46/73).

URACSKA : herulus ; junger herr, kleiner herr
NySz. 1459 : Benedicto Wrachka (Lelesz Acta 70/47).

URASÁG: [possessio; besitz, das besitzen]. 1526 :
Felesegemnek az mit hattam az Érdewdeon tví't Testa-
mentomomban vrasagaban hagyom (OL. D. 24323, 1.
Zolnai: Nyelveml. 256). 1560/1580: Továbbá itt Maxán
az örökben, az kiben lakom, ezt vettem Patakszökő
Lörincztöl örökáron, kinek több harminckét eszten-
dejinél, hogy birom, szabad uraságáhan voltam, senki
érte meg nem keresett (SzékelyOkl. V.76). Ezeket
[t. i. birtokokat] én mind örök áron vettem és több
harminczkét esztendejénél, hogy szabad uraságában
voltam, most is vagyok, mint én leleményembe (uo.).
[Vö. NySz. 1. jel.] [Vö. földes-uraság.]

URATLAN : adespotus, carens dominó Sí., [cadu-
cus; herrenlos]. 1680 : Uratlan földeken maratt el
fl. 8//75 (GazdtörtSzemle IX.24). [Vö. NySz.]

URBÁN, 1. Orbán.

URBÁRIJUM, 1. urbárium.

URBÁRIUM, urbárijum : modus praescriptus
praestationum colonicalium, urbárium; frohnc NySz.
(«urbáriom» a.) 1638 : Az mostani urbariiumbol meg
teczik (OL. UC. 2/34).

URBURA : [urbura ; urbür ; bányavám]. 1347 :
Quedam montana vs'lgariter vrbura vocata in Jglouzaza
habita (Múz. Görgey). [Vö. «urhura, bányabér, bánya-
vám» Bartal ; *urbura: jus regium in fodinis aureis.

argenteis, etc. apud Hungaros» DuCange ; «urbura,
bányavám» Pech: BáuySzót. Ma Nagybánya vidékén
az urbura bányabért jelent ; vö. : Minthogy a felső-
bányai Leppen Szt. Mihály bánya volt eddigi Urburása
Palkovics Márton elhalt, a bánya kiadatik újból Urbu-
rába («Nagybánya és Vidéke» 1904 dec. 18. sz. 4. 1.).]

ÚRI: dominicus; herrn-, herrschaftlich NySz. 1400 :
Valentinum Vri dictum (Zichy Okm. V.179).

ÚRINÁL: [urinal; nachttopf]. 1541: Wrinal
foldozasatol (OL. Nád. 41). 1545: Vöttem eg
urinalt (uo ). 1554 : Eg wuegh vrinalt (uo. 49).

eg rez

USZ, 1. úszik

ÚSZIK, úsz: no, nato; schwimmen NySz. («úsz»
a). 1419: Vbi ipse fluuius Thycie vize wlgo Fzorew
nominaretur (OL. D. 10798).

USZIN ? 1. uzin.

ÚSZTATÓ : «bizonyos helyiség a tóban, folyó-
ban stb. hol a barmokat úsztatni szokták* CzF. (2.
jel.) ; [locus ubi homines pecora natare faciunt, volu-
tabrum] ; die schwemme BM. (1. jel.). 1435 : Possessio-
nes Wzthato Feyertho (Múz. Kállay). 1480: luxta
quendam locum aquosum Vzthatho vocatum (Lelesz
Prot. IV.15). 1548 : Ad quoddam aliud stagnum
Wzthatho appellatum (Múz. TörtTárs. 1). [L. még az
«úntat» alatti adatot.]

USZTRUC, 1. struc-toU.

ÚT : via, iter ; weg, die strasse, reise NySz. (1. jel.).
1055 : Hinc ohut cutarea (Pannh. Tih. 1/1). 1095: Uadit
ad aliam uiam que dicitur qupiswía (Pannh. 15/0o).
1225 : Tendit uersus occidentem ad antiquam viam
que wlgo dicitur Vtwengwí (OL. D. 119). Nusquam
diuertens ab utwengwí properat ad trés metas (uo.).
1240: In uia que uulgo Chisytíí nuncupatur (Kör-
mend, Korlátkő-Appon. 17/802, 1. HazaiOkm. Vin.39).
1261/1364 : Usque viam Kyralwta dictam (OL. D. 4902),
1267/1380 : Ascenditur per locum Zurdukití vocatum
(Wenzel in.l74). 1268/1347 : Venit ad locum qui dicitur
Fyuesííí/i (MonStrig. 1.553). 1269 : luxta magnam viam
que Va,rutha dicitur (Veszpr. 107, Nivig 3, 1. Zala-
Oki. 1.54). Uenitur ad locum qui dicitur Zamatvth
(Múz. Jankowich, 1. Kubinyi: MTörtEml. I. 65 és Wen-
zel VIII.249). 1270 : Penes uiam Zuruswí (OL. D. 705).
1271 : Via Keckeozovth nominata (Veszpr. 16, Vespr.
Oppid.). Circa viam Zobozouth appellatam (uo.). 1273 :
Usque ad uiam Agagusuth uocatam (OL. D. 847).
1275 : Ad uiam Hurhusít'í vocatam (uo. 908, 1. Zala-
Oki. 1.77). 1279 : Usque uiam que uocatur Besenev
uta (OL. D. 1401). Vsque viam Johannis Joanvta
uocatam (Wenzel IV.211). 1280/1335: Juxta viam
Elewiewth [a. m. elö-rév-iit ?] uocatam (OL. TU. 45/20).
1289 : Viam veterem que vulgariter Rapachusít'í nuncu-
patur (ZalaOkl. 1.99). 1294 : Duo iugera et dimedium
[«így» Szám. jegyz.] in loco Bxxhtevtha nuncupato
(Veszpr. 10, Palaznak). luxta viam Berchjíí dictam
(Veszpr. 107, Mochola 1). 1295 : Ad quandam publicam
viam Hotlounogítía uocatam (MonStrig. 11.374). Ad
uiam que Warutha dicitur (Wenzel V.136). 1304 :
luxta viam publicam Loomít^í dictam (Veszpr. 15,
Vámos, 1. ZalaOkl. 1.123). Inter eaudem viam Lomwt
vocatam et inter viam Fenerwí (uo.). Circa viam que
wlgo Popwírt uocatur (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.).
1312 : Venit ad kuzepjcí (AnjouOkm. 1.268). 1314 :
In Berendiví subtus siluam unum iuger (Veszpr. 14,
Szentkirályszabadja). Circa arcunoth a parte septem-
trionaü sünt duo iugera (uo.). 1314/1328: Sünt due mete
terree in loco qui uocatur hatandh (Múz. Jankowich).
1315/1336 : Cadit in magnam viam Tysk vtha uocatam
(uo.). [Vö. Per ipsam viam Tysk (uo.).] 1319/1332:

1035

ÜT

ÜT

1036

Vna via que vocatur Nogh?rí (OL. D. 33572). 1320:
Circa viam Knef>wth \ Veszpr. 4, Csege). Terram nogut-
alia uocatam íMúz. Hanvay). 1320 1355 : Circa viam
Kwzepidk rV'eszpr. 16, Vespr. Oppid.). Circa viam
Arkutiwth nouem Jugera (uo.J. 1323 : Tenditur ad
uiam Keuhordot'í/í dictam (uo.). 1324 : Via Keuhor-
dout dicta (ZalaOkl. 1.170). A uia Verzolnukí<ía vo-
cata incipiendo (Könnend III 1, Ugal 2). 13251347 :
In quadam via Kuues!cf/i vocata (uo. II 4, ]\Iiskouch
67 1. 1326 1335 : Vsque viam ScenahurdoMÍvocatam (OL.
D. 2515, 1. AnjouOkm. 11.248). 1327: Vádit ad kues-
i(t (AnjouOkm. II.289j. 1328: Peruenit ad fnenemth
vocatam saUendo ipsam viam (OL. D. 2487). 1329/1378 :
Circa ^iam Kezeputh vocatam (Múz.). Penienit ad viam
magnam Etheueuííí/í vocatam (uo.). 1331 : Infra viam
Nemuthíí-^/i (Körmend, Miscell. Németújv. lad. 40, nr. 1).
1336: laxta viam waruth dictam (Körmend, Heim 72).
1338 : luxta quandam magnam viam Rezwí dictam
(OL. D. 3662. I. AnjouOkm. III.446 . Viam Agj-agus-
tvth vocatam (ZalaOkl. 1.339). Via que dicitiir "Hayos-
wth (AnjouOkm. III.471). Usque viam que wlgari-
ter dicitur \eruth i Körmend, Korlátkö-Appon. 17 796).
1339 : [In loco '?] Molunloírí dicto sünt duo Jugera
(Veszpr. 106, Antalfa 4). Ad magnam viam Hurhas-
uth nuncupatam (Veszpr. 108, Csepel 2). Peruenit ad
finem horsusíri' (OL. D. 3230, 1. ZalaOkl. 1.353).
1339 1367 : Peruenit ad finem Orsusu-í (OL. D. 5367).
1340/1449 : Per médium quod wUariter 'Sxghutkwzj
dicitur (Körmend lU 2, Pezye 98 ?). 1341 : Ad viam que
vocatur vaguth nth (OL. D. 3402). 1342 : Ad magnam
viam Cherhygvía dictam (uo. 3485). 1343: Quandam
magnam viam atrakynogicií/i vocatam (uo. 3573). 1344:
Peruenit ad uiam Monusturiíía dictam (Múz.). 1346 :
Via publica Gusahvth dicta (OL. D. 3867, 1. Anjou-
Okm. IV.640). 1347 : Ad vnam viam kyral?<í!a dictam
(OL. D. 3909). Desceuderet ad quandam viam vlgariter
Kurankhe gvtha dictam (Múz. Horvát Istv.). 1348 : Ad
viam Melyí dictam (Múz. Kállay ). 1351 : In quodam
berch secus viam ZauuzMí [<:Hont déli részén» Szám.
jegyz.] vocatam (OL. D. 4197). 1356: AdMiam viam
Nemethtiit [«Zaránd m.» Szám. jegyz.] dictam (Múz.).
Quandam viam Magnam Bechuiha dictam (OL. D. 4602,
«Sopron m.» Szám. jegyz.). luxta quandam magnam
viam wlgariter Kuvesfí/i nuncupatam (uo. 4635). 1357 :
luxta íluuium Situa in oppositum cuiusdam fosse Chol-
nukwth vocate (Múz.j. 1360 : In vico G5nmgyus vtha
vocato (Körmend, Stat. ant. major. 10/1). Vnam viam
KuzepHÍ dictam prosiliendo (OL. D. 4975). 1362 : Uiam
Keuesí<í/i uocatam (uo. 31102). 1363 : Viam Berchuth
vocatam (Múz.). Secus viam Dubuzii(í/i (Körmend, Heim
186). 1364 : Versus quandam viam Hurhusu^/í (uo. 190).
Ad magnam viam peruenissent que KurmendjTiogi<//i
vocaretur (Veszpr. Regn. Met. 11). 1365: Secus magnam
viam Dobronukiíiía vocatam (Körmend 19, Saab 59).
1366: Ad quandam viam quam uocant Wovadau/a (OL.
D. 28742). 1367 : Quandam viam metalem Akaluta
vocatam (Múz. Máriássy). 1368 : Quandam magnam
viam wlgo Sohordoífí/t vocatam (OL. D. 25769). Viam
Berchidh vocatam superius villám Hydegkuth ten-
dentem Múz. Kapy). 1370 : Non esset illa via Was-
war vtha (Veszpr. 106, Csehi 1). 1377 : Penes quan-
dam viam Molouítí/i vocatam (Veszpr. 107, Kajár 3).
luxta viam Waradi/;/'a appellatam (Múz., «Valkó» Szám.
jeg>-z.). 1378 : Paludem K&ra.zufha appellatam (OL.
D. 6504). 13781425: Ad concauitatem cuiusdam val-
lis Chiirgcící/ikemene (uo. 11297). 1380: Per vallem
Wrazowí/./Aa dictum [így ?] (Veszpr. 4, Csopak).
1381 1416 : Ivissent ad quandam insulam HayoM;ízi-
gethe nuncupatam (SoprOkl. 11.37). 1382: Vnam viam
Zanthoít7/i vocatam (OL. D. 30725). 1384: Viam pys-
■pukutha appellatam (uo. 7074\ Procedendo ad quan-
dam viam Banhuta vocatam (Múz. Ivánka). Ad anti-
quam viam Foaoniwtk vocatam (Pannh. 41;R). 1385:
Quandam viam Kwzepnogwth vocatam (Körmend, Heim

332). 1386 : In possessione Keyk vta (uo. 347). Tria
secus viam Keykybalazwí^ denominatam (uo.). In
vicinitate vie Knesiith denominate (uo.). 1389 : Pe-
nes quandam viam Ahawtha nuncupatam (Lelesz Met.
Abaúj 14). 1394 1446 : luxta viam fyweswth voca-
tam (OL. D. 7914). Usque ad aliam viam Kegjoswth
vocatam (uo.). 1396 : [Via quae] vocatur Halazouuí
(Veszpr. 107, Füred 4. 1397: Illa [via] vocaretur
Halazoui<-/;i (Veszpr. 6, Gyepolt). 1398;1466 : Ad
quandam viam Holthasit-í/j vocatam (Veszpr. 5, Füle).
1401 : Quandam viam Kewesuih dictam (OL. D. 8650).
Inter duas \ias quarum vna Chabaramenerrí/i et
alia Jwanfelderemeneiií/í appellarentur (uo.). 1407 :
In loco KerthmegHÍ/i retro ortum ipsius Mycliaelis
dicti Batyz (Könnend, Ányosiana 9). 1410 : Ad viam
kenesict ' vocatam (OL. D". 30760). 1413 : Inter viam
Eráeleivth et Zelewsuth vocatas (uo. 10086). 1415 :
Viam herbosam Sykeresítí7i vocatam (KárolyiOkl. 11.23).
1418: luxta viam wlgo Mochaauctha dictam (Múz.).
1420 : Secus viam Eajoicth (Lelesz Acta 40/95).
1421 : Quendam strictum meatum aque H&josuth no-
minatum (OL. D. 11115). 1422: Via publica Paytha-
Htha (HazaiOkm. 10.323). 1423 : Duobus pratis sew
feniübus vno Anthalnyla et altero Athyayü-í/iamelleke
nominatis penes viam de possessione Athya ducen-
tem existentibus (Lelesz Acta 43 11, «Bereg m.» Szám.
jegyz.). 14261486: A quadam via graminosa han-
gyaswth vocata (OL. D. 11858). 1427 : Vsque ad viam
Chjkofiioth (uo. 36933). Veniret ad quandam viam
üegicfh vocatam (Múz.). 1428 : Ad quendam locum
lo vth vocatum accedendo (Múz. Kisfaludy). Ad quen-
dam locum Lovth uocatum (uo.). 1430 : Ad quandam
viam graminosam wlgo hangas!<í/i vocatam (OL. D.
12298). 1431 : Ad quandam viam Agyagweremií;í/i.a
vocatam (Veszpr. 12, Nagvpécsöl). 1435: Quandam
viam Wagaasuih nuncupatam (OL. D. 28822). 1437 :
Penes quandam viam Eráewlewth nominatam (Múz.
Kállay). 1440 : Vbi quandam viam Fwes?i-</í voca-
tam reperissent (Múz.). Viam lapidosam wlgo kewesífí
vocatam (OL. D. 31136). 1446 : Hinc reuertendo in
eandem viam Jazívth vocatam (Múz. Rhédey). Ad
aliam viam Ralazyn-th appellatam (uo.j. 1451 : Venit
ad vnam viam Malomit</i vocatam (Múz. Dörj^). 1454:
Quandam viam magnam Kv,ia.uih vocatam (OL. D. 14818,
«Szigetfö és Szalk-Szent-Márton» Szám. jegyz.). 1463 :
Vsque viam magnam Erdewalya vtha vocatam (Kör-
mend II 3, Felsőőr 2). Penes viam Mel wth (uo.).
Ad viam que vocatiu- TherhesiríA (OL. D. 35810).
1464 : Vsque viam que Felsewuth vocaretur (uo.
31824). 1467 : Ad viam que vocaretur Tlierhesí^í/i
(Lelesz Met, Bereg 21). 1470 : Quatuor [jugera] in
Kethid/ikewz (Körmend, Miscell. Németújv. lad. 43,
fasc. 100, nr. 72). 1473 : Quintum verő [jugerum] in
Keweczesí6Í/i (Múz. Békássy). 1476 : Aliam [vineam]
verő in loco parthusírí/i (Veszpr. 17, Vespr. Oppid.).
Incipiendo a Saashordoi-í/i (Lelesz Prot. Parv. 54). Vs-
que ad Rajonth (uo. 55). Incipiendo a Saashordoící/i
(KárolyiOkl. 11.443). Usque ad Eayotcth et ad Kysyngo
' uo.). Í478 : Penes viam Malomloí<</i (Múz. Békássy).
In Herpenyethorok prope Kewechesiüí/i (uo.). Inter
vias Fyweswth et aliam de possessione Theeth ad
possessionem Zekel (Múz. Kállay). 1479 : Quandam
antiquam viam ovth vocatam (Múz.). 1489: Penes
quandam \Tiam herbosam que halothhordoiüí/i dice-
retur (OL. D. 19562). 1490 ; Meatum fluuii Wngh vo-
cati aliu noniine llayoivth dictum (Lelesz Prot. II.46j.
1496 : Ad nibeta Kewer Jakaberdeye E.athhazwth-
melleke et vtraque Nylasífí/imelleky vocata (uo. 234j.
Inter vias Hatharí/;í/i et Honiok;tí/i vocatas (uo.). 1511:
Vnius Jugeris térre arabilis IT'íhozzafewld vocate
(Pannh. Hitel. lO'O. 1519 : Fenilia Homokoldal Her-
czeghjfí/iaMellyeke (Lelesz Prot. V.37a). 1520 : In
loco sew serié quanmdam terrarum arabilium wlgo
Kethit-í/ikewzy nuncupato (uo. 105). 1522 : Eundo

1037

UTÁN— UTAZÁS

UTCA— UZSURÁS

1038

ad viam Karohordojcí/t (OL. D. 37354). 1525 : Via
MalomloR'í/í aliter Laskody wth vocata (Lelesz Prot.
V.268a). 1542 : Quedam via antiqua in wlgari Ohwth
vocata iMviz.). 1544: Uöttem az ut7-a e^ tüz ütö
szerszamot (ÓL. Nád. 41). 1545 : Caderet in alteram
viam Therhesivth vocatam (OL. NRA. 620/28). [? Szárm. :
1254: Tendit ad meridiem ad sepulchrum Vtod (OL. D.
390)].] [Vö. által-út.bárd-uta,t)orliordó-, csorda-,
gyalog-, had-, hadi-, kereszt-, megye-, ország-,
sajtos-, só-, sós-, szán-, szekér-, szőlő'-, város-,
vásár-, vásáros-út.]

út-pónz, -pénez, -píniz: viaticum ; reisegeld NySz.
1229 : Nec etiam denarios, qui uocantur uothpenez [így ?]
aliciü persoluant (Wenzel 1.262). 1230 : Nec etiam
denarios, qui uocantur utpiniz alicui persoluant (uo. 271.).

útra-való : viatorius, viaticus, itinerarius ; zur reise
gehörig NySz. 1544 : Hog útra ualot szerezzen (OL.
Nád. 41). 1552 : Vtra való patika giertyath (uo. 48).

UTÁN : post ; nach NySz. (2. jel.) 1715 : Egy
szóval mit tud látott hallott a' Tanú vagy magátúl
Seres Györgjtííl vagy mástul valakitül, hiti után
vallya meg a' Tanú (Borsodvm.Jk. 18. sz. 1.431).
1736 : Minemű életet viselt azon személy, hite tttán
vallja meg a tanú (Reizner : SzegedTört. IV.509).
[Vö. NySz. 2. d. jel. és Simonyi : Magy. határozók
11.69—72).

UTAS : [viam habens ; weg habend]. 1229 : Duo
molendina ecclesie daret uduornicis Regis unum
quod erat super Dunazorma cuius cultor fűit Vthos
[a. m. utas?] Aliud quod tenebat Carachim (Pannh.
5/Gg). 1337 : Benedicti dicti Rethes, scilicet fily Pauli,
dicti Vthas (ZichyOkm. L513). 1525; Quedam via
Wthas noniinata (OL. D. 36405, «Bodzaszoroson»
Szám. jegyz.). [Vö. NySz.]

UTAZÁS : peregrinatio, itineratio ; reise NySz.
1597 : Az falukon, utazásokon [így ?] vasárnap sohul
senkinek házához ne adjanak [mit ?] (MJogtörtEml.
III.33, hézagos kéziratból). [Vö. wíazni Szily: Nyelvúj.
Szót. 357.1

UTCA, 1. ucca.

ÚTI : viarius ; weg- NySz. 1446 : Quatuor [jugera]
in loco Ewrsy?<;í/it/fevs^ld appellato (Veszpr. 14, Szent-
királyszabadja).

úti-oltár: [ara itineraria ; reisealtai-]. 1581: Keth
vty oltár (OL. L. III. 16. 21). 1594 : Egi sykos vthi
oltár (OL. UC. 78/7).

UTOL : postica, prora, postrema pars rei cujus-
piam ; hinterer teil einer sache, hinterteil [stb.] NySz.
(3. jel.). 1544 : Az eggik lónak utolTat meg patkoltak
(OL. Nád. 41).

UTOLÉR : assequor ; einholen NySz. 1756 : Deb-
reczen felé jött véle, az úton utóiérte az éjszaka
(DebrJk.).

UTOLSÓ : postremus, ultimus [stb.]; letzte, hinter-
ste NySz. 1684 : A szőlőben is nem utolsó hasznot
hozó munka a trágyázás (GazdtörtSzemle 1.150).

UZIN ? uszin ? : 1458 : Vnum palleum de panno
ivzin [így"?] flauei coloris (Múz. Kállay). [Vö. új-szín.]

UZSANNA, 1. uzsonna.

UZSONA, 1. uzsonna.

UZSONNA, ozsonna, uzsanna, uzsona:
merenda, antecoenium ; uuteressen, jausen, vesper-
brot NySz. 1436 : Domina Vsona (KárolyiOkl. 11.182).
1468 : Gregorius Wsonna (Múz. Kállay). 1476 : Bla-
sius Osonna (KárolyiOkl. 11.452). 1521 : Vnum Jenta-
culum wlgo Wsanna (Múz.). 1522 : Georgius Wssonna
(OL. D. 37004). Relicta Wsonna (uo.). Nico[laus]
Wsonna (uo.). 1544: Bort usonnara (OL. Nád. 41).
Flestekembe es vsonnara (uo.).

UZSORÁS, uzsurás : foenerator, danista, usiu-a-
rius [stb.] ; wucherer NySz. 1397 : Gregorius Vsuras
(MonCivZagr. 1.383).

UZSURÁS, 1. uzsorás.

.-í>.<^-

ü.

ÜDO, 1. idő.

ÜDŐLŐ ? 1. ödölő.

ÜDÖS, 1. idős.

ÜGY, igy : fons ; quelle NySz. («2. ü^^ » a.) ; [aqua,
fluvius ; wasser, fluss]. 1095 : Septimum predium quod
uocatur forkost^ (Pannh. 15/0o'. In forkosi^ Ikn.]
Ereuca ethes bekes moda (uo.). 1193: Uadit ad aquam
Zuduxyg (OL. D. 27). 1434: Ad quendam paruum
riuulum qui wlgo wyzB.folowgy vocaretur (uo. 12594).

ÜGYES : processführende partei NySz. 1619 : Űgye-
seért lett kezes (KomárJk.).

ÜKÉR, 1. iker.

ÜKRÖS, 1. ikres.

ÜL, il: sedeo, persedeo ; sitzen, sich setzen NySz.
(1. jel.). 1355 : Petrus dictus Dumbunj/ZeM- fur pupli-
cus (Körmend, Korlátkö-Appon. 17/797). 1596: Egi
tyúk vl a monyon (OL. L. UI. 16. 17). 1649: Szűcs
István szájábúlis hallotta, im nem ülhetnek úgj^mond
az asagon Kecskeméthi és Eötvös János, de bizony
az lapátonnis el kel mégh űlniek (BorsodvmJk. VI. 715,
Borovszky S. kijegyzése). [Vö. be-, fölül.]

ÜLÉS, ilés, ilís, ülís : wohnsitz, niederlassung
NySz. (2. "jel.). 1256 : Item Beeb Item Kukener alio
nomine Woplia?/íese [hn.] (ErdMúzLt., 1. Wenzel VII.
430). 1274 : Villám Forcos yulese (Körmend II/4,
Pölöske 70). 1299 : Possessionum Doman vlese voca-
tarum Múz. Szentiványi). Quasdam terras Scentmic-
lus Nadosd Doman yulese vocatas (uo.). 1312 : Ville
Sebastjani/tíZcse (AnjouOkm. 1.271). 1322: Possessio-
nis Ders Ilese vocate (uo. 11.15). 1323/1330 : Venit
ad quendam locum EmburrtZes [a. m. ülés v. ölés?]
vocatum (Körmend, Sebesiana 2/8). 1329 : Locum
sessionalem iuxta sessionem suam que materno more
CheresnavZeí/s uocatur a parte aquilonis existentem
wlgo MonoroszJÍcí/s nuncupatam (Körmend, Raiky 4).
1337 : Sessionibus Apsalumí/Zese et Peterkei/Zese voca-
tis (OL. D. 3040). Zolkí/Zese, hn. (SztárayÓkl. 1.144).
1338 : Quandam sessionem nostram KuruspeUZesf
vocatam iVeszpr. 4, Alsóörs, 1. HazaiOkm. IV.160).
1342 : In terra Persendolph alio nomine Finthamiklos-
ylese vocata (Körmend III/3, Zamárd 95). 1356 : Lowos
alioque nomine Tykoli/Zese (Veszpr. 11, Lovas). 1358 :
Circa sessionem Iwan Ilese nominatam (OL. D. 4715).
Circa sessionem luanj/Zese nominatam (SztárayÓkl.
1.288). Eadem sessio IwamZese (uo.). 1364: Predicte
térre Bankí/Zese (Múz.). 1370 : Terram Lukachí/Zise
vocatam i OL. D. 5844). 1382 : Quendam funduni Curie
Balasei/Zese vocatum in Comitatu Wesprimiensi (Veszpr.
Regn. B/341 1383 : In terra Oylys [igy, a. m. ó-ülés ?]
dicta (Múz.). 1384 : In loco Tukeí/Zese dicto (OL. D.

7074). In loco Laadí/Zesí/ dicto (uo.). 1397 : Terram
seu locum mansionis Endus?/Zese nuncupatam (Kör-
mend, Heim 398). 1409 : Cuiusdam predii Dragulí/Zese
(Múz.). 1413 : In alia sessione TothJZes nuncupata
(Múz. Justh). 1424/1498 : A parte verő australi Falw-
ilese vocato in fine orientali septem jugera (OL. D.
12800). 1426: In prediis NemalewTynzí/Zese et Kwes-
gyolch vocatis in Comitatu Komarom (Múz.). 1429 : i
Térre particulam Kozmat/Zese vocatam (Körmend V/7, :
nr. 141). 1436 : Georgio de Vadasí/Zese (Múz. Kende).
1438 ? : Predia Echkend et EmreheZese [így ? olv.
ilése] nominata (Forrás ?). 1453 : Predia Nemetheghas
et Barocz Ilese (OL. D. 14616). 1469 : Quoddam pra-
tum sew fenile intra veras metas eiusdem possessio-
nis Nagkallo Abaymyklosrethe alio nomine Nagkallol-
eívlesy [igy, az oki. másik példányában : NaghkaUo-
ewlysse] vocatum (Múz. Kállay). 1471 : In predio Gabys-
fewlde alio nomine Fabianí/Zese vocato (Lelesz Acta
82/17). 1475: Porcionis possessionarie Bothsymoneu-Zese
vocate (Múz.). [Vö. Lumtzer-Melich 53 — 55.] [Vö. ház-
ülés.]

ülés-hely : fundus seu locus sessionis nobilitaris ;
herrnsitz NySz. 1590 : Az megmondott vitézlő nemes
Jankó Gáspár ada egy örököt Torjai Pálnak cseré-
ben, az megmondott Torjai Pálnak ülés-hely ej ért, mely
örök vagyon, az melyet az vitézlő Jankó Gáspár adott
Torjai Pálnak Kézdi-székben, Maxán . . . Viszontag
penig az megmondott Torjai Pál adá az megmondott
ülés-helyért az ő ülés-helyét, mely vagyon az meg-
mondott széken, Maxán (SzékelyOkl. V.145).

ÜLÍS, 1. ülés.

ÜLLŐ, illő, ilő, ülő : incus ; amboss NySz.
(«ülő» a. 1. jel.) 1321: Illeu [hn. Szatmár m., a. m.
üllő ?] (AnjouOkm. 1.616). 1553 : Ilew, zegzagatho,
werew (OL. Nád. 48). [Vö. szarvas-üllő.]

üllő-vas: incus NySz.; [amboss]. 1549 : Eg zarwas
iló vas (OL. Nád. 49).

ÜLÖ, 1. szarvas-üllő.

ÜLÖS-TYÚZ, ilős-tik : .. [gallina incubans ;
brüthenne, gluckhenne]. 1556 : Öt fezek ilós tyk (OL.
Nád. 49). [Vö. MTsz. ; ülő-tyúk NySz.]

ÜLTET : 1) considere facio ; ansiedeln NySz. (2.
jel.) 1578 : Szabados uolt miuel az falut eö wltette
(OL. UC 47 41). II 2) planto, consero, assero, de-
sero ; pfianzen, anbauen NySz. (3. jel.) 1544 : Ne^
embernek az kik fiatalokat ültettek (OL. Nád. 40).
1683 : Mellesleg vagyon lugasnak ültetett szölö (OL.
UC. 3/32). [Vö. beültet.]

ÜLTETÉS : plantatio, consitio, consitura ; das
phanzen NySz. (1. jel.) 1700 : Az ültetésnek való

1U41

ÜMÉG— ÜSTI

ÜSTÖKÖS-ÜTÉS

1042

veres vesszőknek it. i. szölövesszöknek] ezerét akár-
mely helyen is fellyebb 60 pénznél eladni Benki ne

praesammállva, sub poena floreni 1 (GazdtörtSzemle
I.85-.

ÜMEG. 1. pánczél-ing.

ÜMÖG, 1. ing.

ÜNNEP. mnep. önnep. vö. sátoros-ünnep.

TJNO, mé, inö : vacca, bucula, juvenca, vitula ;
junge kuh XySz. 1251 1281 : Inde uadit superius ad
aqiulonem ad yneuzonüdi 'szn. ? vag%' a. m. ünöy] deinde
tendit ad Zadurzonna OL. D. 346). 1252:'Versus
aquilonem ascendit ad ZríeMzorma hinc vádit cum
metís continuis ad Zadxírzorma luo. 369; 1319,1342:
Item duos lacu-s wlgo Jrit s/thow et Herdeuthow non-
capato.« (uo. 3206 1. 1325 1332: Pisscinis quarum nomiaa
sünt hec Keulges Kewgestokaya y?!etcueizad (uo. 2331 1
1333 : Cum piscinií videlicet Kewlge.«. Kewgestokaya.
Nogthow. f/neícaei2ad iZichyOkm 1.41 2 (. 1339 : Transit
inter duos lacus wlgo Ineicthow et Erdewthow nun-
capatos (OL. D. 3223, 1. AnjouOkm. m.544i. 1395 :
Ad montem ynenchat vocarum OL. D. 3111~j. 1413:
Qoandam vallem In^evceulgh vocatam (Múz. . Quandam
vallem wlgo J"Heweulgh vocatam (Múz. Mote.siczkyi.
1462 : Vacce com vitellis wlgo Bwrjos Ineu- eex Chlúz.
Kállav.. 1558 k. : Hordó bort üij ekret üj twlkot ij
ine ÜJ ..\yr. XXMII.22,. [Vö. 2. inő.]

TJRES. ires, ürös : l) vacuus, inanis, caMis ; leér,
hohl NySz. 1556 : Kys ires rákot ladaczka (OL. Nád.
48). Öt ires thvrana íuo. 49 . 1594: Ket vrres rach
saytnak walo (OL. UC. 106 3). 1596: Egi ureos
erzent (OL. L. in.16. 17). Wreos wanna (uo.). || 2)
expere, vacans : ledig, frei NySz. 1596: Ezen közben
pedig, bogj' üresek ne légyenek a fizetéstől, minden
nemes személy egv-egy köböl búzát adou a prédiká-
tornak CanonVLiit. l-íj;. 1640 : Ha valaki fő Biro.~agot
viselt, soha tizedesseget ne tartozék viselni ; azon
kivül semmi nton üre* senki nem lehet tőle íMiskolcJk.
1.20^). 1. Magyar Nyelv 190.5. évf. 376j.

ÜKMÖS irmés : absynthiatus ; von wermut. wer-
mut- NvSz. 1504: Gregorius Irmes (Múz. KálJaA ) 1638:
Altalagh ürmo, -OL. UC. 2 34).

ürmös-bor : thj-mites, vinum abbynthiacum : wer-
mutwein NySz. 1597 : Irmes bor (OL. ÜC. 101/3).

ÜRÖ. L •örű.

ŰRÖM-VIZ : ;aqua absinthiaca : wermuthwasser].
1558: Jrem vcyz eg altalagachawal (OL. Kád- 49).

ÜRÖS, 1. üres

ÜRÜ. örő, ÜTŐ: vervex: hammel NySz. 1517:
Ejni \-num, excreic : et durauit vsque trés díes OL. D.
26181) Emi vnum etcretc et durauit vsque terciam
feríam (uo.). Vnum a^um castratiun Etcretcth (uo.
26183).

ürű.-h.tÍ8 : caro vervecina : hammelfleiscb NvSz.
1545 : Vöttem vcrö húst (OL. Nád. 41).

ÜST. ist : cucuma, ahenum ; késsel N\-Sz. '«1.
üst^ a.,. 1491: .\hena wlgo vcsth (OL. D! 36.326).
1510 k. : Caldar magnum wlgo vyssth (uo. 2G23."i).
1564: Ahenae I^th vocatae (OL. L. 111.16. 17 1. 1587 :
Lykadozoth v:iih 'OL. UC. 12 42). Vö. sörfőző-,
vas-, viziievítő-üst.]

ÜSTI. isti ■ variegatus, versioolor: gescheckt. viel-
farbig NySz. 1317 1329: Quidam equuf noster famo-
nva Isty coloris (Körmend, Acta II;4, Göd 14 . 1350

ÜMgjmr Okleréi-Szótir-

\'num poledrum equacialem Isthy coloris (OL. D.
4112, L AnjouOkm. V. 357). 1391: Rufus isti artan.
.Uius artan Albe coloris emee Vnum porcum barna.
ZuT porcus Rufus emee Isti emee (Lelesz Acta
20 10). 1460 : Lego vnum equum vsthy vocatum
íMúz. rbrán\i .

ÜSTÖKÖS : comatus, caesariatus, acersecomes ;
<ier schöne lange haare hat NvSz. 1668 : Hegyesfülü,
HstökrJs ló DebrLt., 1. Njt. XXU..Ő21).

ÜSTÖK-VONÁS : a crinium invasio ; das beim
chopfe nehmen ; b controversia ; wettstreit NySz. ;
ialtercatio, rixa ; zank, hader]. 1506 k. : Hogj igj az
ini országunkban tolvajlasok latorsagok . . . hadak es
tcsteokvotMsok, es egieb akármi vezedelmek ne ta-
madha.s.sanak (MJogtörtEml. L17J. [Vö. MTsz.]

ÜSTÖS : [aheno praeditus ; mit késsel versehen^.
1683 : Serfőző üstös kemencze (OL. UC. 3/32).

ÜSZKÖL : [titione accendo ; mit brand anziin-
den . 1754 : Taplót csináltam, azt üszköltem, a süve-
gem mellé dugtam, neni találtam jól eloltani — azért
égett meg [a süveg] DebrJk.j.

ÜSZŐ iszö : bucula, juvenca, junix, vitula; farse,
^ialbe, junge kuh NySz. 1542 : Vacce iszew vituli (OL.
Nád. 40). 1549 : Negyedffy harmadöy es thawaly
izók (UO. 41 1.

üsző-tinó : juvenca : kalbe NySz. 1587 : Harmadfy
tulyok eg Harmadfűre kelendő izö tyno (OL. UC.
12 42). 1597 : Harmad fira [így] menendeo üszeo
iitw (uo. 1013). 1702: Tinoczkák: Eőkör Tinó No.
7. Üsző Tinó No. 13 (AdalZemplvmTört. V. évf. 331).

üsző-tinócska : [juvenca parva ; kleine kalbe].
1696 : Tinócskák : üsző Tinócska 5. Eőkör Tinócska
') (AdalZemplvmTört. IV. évf. 216).

ÜSZÖG ? iszég : titio, torris : brand, gelöschter
brand NySz. («üszök>^ a. 1. jel.). 1425 : Venissent
ad quasdam arbores Thewkeyzegh [a. m. üszög ?]
vocatas (Múz. KáUay).

ÜSZÖGÉBEN : [in conditione rudi, impolite ;
onbearbeitet, unbereitet]. 1597 : Apró vas kucz uszeo-
gehen (OL. UC. 101 3). [Vö. NySz. üszök szólásai a.]

ÜSZÖGÖS, iszegés : uredine corruptus NySz. ;
brandig, brandfieckig BM. 1390 : Johannes dictus
Jz€ges (Xelesz Acta 19,18).

ŰSZSZEL, 1. őszszel.

ÜT, it : cudo, fligo. quatio, tangó, perc tio, ferio ;
.schlagen NySz. (1. jel.). 12511281: Ttec, szn. (OL.
D. 346). 1258: Cum duobus seruis Beed et Iteu [a.
m. üiö ?] Pannh. 41 L . 1273 : Postea currit per duas
metas continuas ad menyíegudurre [a. m. menny-ütő-
gödörre ? vö. «mfennv-ütéB» <;'mennvütő-kő» NvSz.]
(OL. D. fc41, L HazaiOkl. 68). 1329 : 'Venit ad insulam
Menytitckzigcth ^ Múz. Ibrányi). 1363 : Uenissent ad
quendam locum Ment^íemezev vocatum (Körmend,
Heim 186). 1417 : Benedictus dictus Borayth^u- |a. m.
bors-ütő y] (Lelesz Acta 37 83). 1453 : Michaele Bors-
ythetc (Múz. Kállayi. 1457 : Stephanus Bor&yt}oew
(OL. D. 3640.5). 1467 : Valentin us Bon^ytfíe (Múz.).
1481: Nicolao Itheu- lOL. D. 18ól2j. 1511: Matheo
Bon^ytheic (Lelesz Acta 119 16. 1545: Az fa hordó
tar szekérre üttettem eg vy sen vasat (OL. Nád. 40).
Vö. el-, föl-, kiüt.l

ÜTÉS : jictus sanguinis. apoplexia, nersorum re-
rnissio: schlagfiuss . 1690: Tudom hogj' mind az
ütéh rajta lévén az Asszonyon mind az Folyosó és

66

104;í

ÜTKÖZŐ— ÜVEOt

ÜVEGÉCSKE-ÜZÖ

1044

az Oibáncz is, az három nagy nyavalya, közzül Isten
titkában vagyon, mellyik nyavalyája miatt hólt meg
Kovács Mártonné (BorsodvmJk. XII.52). [Vö. NySz.
más jel.J [Vö. párt-ütés. J

ÜTKÖZŐ, itközé, ötköző : 1) «az ajtóragasztón
az a vas, a melyre az ajtó hétévesekor v. bezárásakor
a kilincs nyelve ráfekszik s a melybe a zár nyelve v.
a retesz betolódik» MTsz. (2. jel.) ; krampe BM.,
schliesskloben Frecskay: MestSzót. (14. füz.). 1516 : Ad
quatuor hostium noui palacii pro quatuor ewthkewzetv
(OL. D. 26169). 1517 : Ad quatuor hostium quatuor
wlgo eathkewzeicth (uo. 26181). 1638 : Aitaia vas sar-
kával pantiaval vas ütközőiével (OL. UC. 2 34). [Vö.
CzF. 2. jel.] Ij 2) [sella ad hastihidium ; tumiersattelj.
1491: Selle dominarum VI Sella magna Ithkeicze 1
(OL. D. 26051). [Vö. NySz. más jel.]

ütköző-karika : [a kerékagy mellett belül levő
vaskarika, amely nem engedi a kereket beljebb
csúszni ; stossscheibe]. 1577 : Vylhkozo karika nyolcz
<0L L in. 16. 17). 1587: Ei wasazoth hátulsó ten-
gd öüiközö karyka nekiü (ÖL. UC. 12/42). 1594:
Tengelhez való tvtkeözeő karikák (uo. 78/7). [Vö.
ütköző 8. jel. MTsz. ; ütkőzővas PP., Frecskay : Mest-
Szót. 16. füz.]

ÜTŐ. vö. olaj-, párt-ütő, tűzütő-szérezára ;
üt.

ütő-óra: [horologium sonando horas indicans];
schlaguhr BM. 1597 : Az Thoromban. Wthő ora
szerzamiban fogiatkozasok vadnak (OL. UC 101/3).

ÜVEG, éveg ? iveg, öveg : 1) vitrum ; glas
Nj'Sz. 1544 : Vöttem eg itceg oluasot (OL. Nád. 41).
15^54: Eg ibuegh vrinalt (uo. 49). || 2) [poculum;
glas, becher] ; lagena ; flascheNySz. 1359 : Unum poca-
rium(?)seu fenesetieg [olv. éveg v. öveg?] dictum (Gyár-
fás : JászkúnTört III.499). 1581 : Egi tok fesw, kiben
három fa fesw . . . fv.l waiok es egi rosa \\7znek walo
iwegh wagion (OL. L. III. 16. 17). 1594 : Lábas iítegh.
Bokali. luegh kanna (OL. UC. 78/7 . 1638 : Ket üvegh
rosa víz. Egy üveg sallia viz. Feier lilium viz (uo.
2/34). [Vö. "kotyogós-, kristály-üveg.]

üveg-ablak: speculare, fenestra vitrea NySz.;
glasfenater BM. 1588 : Tweg ablakok fotózásáért iOL.

\ád. 41). 1634 : Fában foglalt ünegh Ablakok Nro.
3. Tíz eöuegh karika hia (OL. UC. 21/3). Egi
hármas eöuegh Ablak, nigy eöuegh karika hia (uo.).
1643 : Vagyon egy zöld vy kémenczé. Három üuegh
Ablak. Az haz eleött egy pituar (OL. Instr. 42, 1.
GazdtörtSzemle VI.128).

üvegablak-gyártó : fenestrarius ; glaser NySz.
1520 : Alafforo wlgo azyweghablakgyrtonak [igy] dedi
(OL. D. 26231).

üveg-gyártó : vitriarius [stb.] ; glaser NySz., [glas-
macher]. 1485 : Sebastianus Eioeggyarto [olv. eveg
V. öveg?l lOL. D. 19069). 1618 : Iveggyártók mivé
iKomárJk.).

üveg-kanna: [eantharus vitreus; glaskanne]. 1594:
Lábas iuegh. Bokali luegh kanna (OL. UC. 78/7).

üveg-mű : [vasa vitiea] ; glaswerk BM. 1731 : Egy
szekér üvegmütől [vásárpénz[ akármikor d. 12. Kris-
táljmvegektöl akármikor d 48 (GazdtörtSzemle VII.88).

ÜVEGÉCSKE, ivegécske : [vasculum vitreum], .
vitriolum ; glaslein NySz. 1597 : luegeczke vizek benne 1
•2 (OL. UC. 101/3). ■

ÜVEGES, ivegés, ivegös: vitrarius, vitriarius;
glaser NySz. (1. jel.). 1530 : Antonio Itveges (OL.
Kolozsm. 106). 1595 : Jacobus Jwegeos (OL. UC. 28/42 i.

ÜVÖLT, iveit, ivölc : clamo, conclamo, voci-
feror [stb.] ; schreien, ein geschrei machen NySz.
1500 : Paulo Iivelthew (OL. D, 22537). 1509 : Paulo
Yiveltheiv (Múz. Forgách). Paulo Iwewlthew (uo.).

ŰZ, íz, vö. kiűz.

ÜZBÉG, ézbég, izbég : faciuorosi ad aiiqnit
dies inviolabiles NySz. 1150 : Martirius agriensis et
izbeg geuriensis episcopi (Panuh. 31/Y). 1152 : Epi-
scopus Izbeg (Veszpr. 16, Vespr. Eccl.). 1342 : Ezbeg
[hn. Nyitra m.] (AnjouOkm. IV.122).

ÚZÉS : exercitatio ; das üben, betreiben NySz.
(2. jel). 1683 : Csetnekre szolgainak majorkodás
üzcssel (OL. UC. 3, 32).

ŰZŐ. vö. ördög-űző.

VACEK ? : [pera ; ranzen, tornister]. 1538 ? : Una
pera vulgo u-aczek [így ?], in qua sünt diversae anti-
quitates (TörtTár 1888. évf. 566, János király kin-
cseinek s ruháinak összeírásában). [Vö. vacok, vacak
MTSz. ; lengyel ivacek : «beutel, sackchen, tasche >
Booch-Árkossy ; vacak, Simonyi, Nyr. XXX.471.]

VACOG : dentibus crepat, strepit Kr. ; [klappern].
1400 : Valentinus WacJiogoiv dictus (OL. D. 22538).

VACOK, vö. vacék.

VACSORA, vö. vég-vacsora.

VACSORÁL : caeno, incaeuo ; zu nacht essen
NySz. 1544 : Uram hon uaczoralt (OL. Nád. 49\

VAD : 1) indomabiUs, eífrenatus, ferus, ferox [stb.];
wild NySz.1240 k. : Hec siint nomina Sutoriim de eodem
predio qui alio nomine Tymar dicuntur Stephanus
Vodos Vodu [a. m. vad?] (Pannh. r.l/8i. 1340: Nico-
laus dictus Wod (AnjouOkm. IV.28). 1424: Eliam
Wad (Lelesz Acta 44/35). 1464 : Diouysium Yud
(Veszpr. 107, Gelemér 2). 1507 : Clemente Wad (Múz.).
1517 : Matheo TT ad (KárolyiOkl. III.IOO). || 2) fera,
belua, bestia ; wildes tier NySz. 1208/1359 : Uadit ad
irodmege (OL. D. 50'. 1386: lu monte Farflegelew
(uo. 7227). 1427 : Nicolai dicti ll'adwago (Pannh.
Hitel. 56). 1488: Ladislaus TFadlewe (OL. D. 19427).
1499 : Valentinum TT'adwerew [vö. «vad-verö» Kr.]
(Lelesz Acta 107/2). [Vö. még az 1. jel. adataival]
jVö. dám-vad. I

vad-alma : pomum agreste ; holzapfel NySz. 1457:
Benedictus Wadalma (OL. D. 36405). 1638 : Aszú
szelid es vad alma (OL. UC. 2/34).

vad-berkenye, -berekinya : [sorbus aucuparia].
1298 : Duas arbores vna vodberekina et alia Ilicis
(Akad. 1/89, 1. HazaiOkm. VIL272).

vad-bőr : [pellis ferina] ; wildhaut, wildleder BM.
1634 : Sem bort buzat, arpat . . . lábas marhat akar
mi felet, kész pénzt, vad bőrt, egi summában semmit
[ne mei'észeljen a posta] el venni (GazdtörtSzemle
VII.131, eredetije szerint).

vad-báló : cassis ; jagergam NySz. 1549 : Eg re-
mek vad hah (OL. Nád. 40). Eg remek vad haló
(uo. 49).

vad-hús : caro ferina ; wildpret NySz. 1 1. jel.)
1544 : Vöttem vad húsban fenő magot (OL. Nád. 41).

vad-kan : aper ; wilder éber NySz., [éber]. 1495 :
Quandam Siluam iradA-owelese (OL. D. 20283).

vad-kert : vivarium, leporarium, theriotrophium ;
liergartea NySz., [wildparkj. 1283: (loadicioiKuij

nostri de Wodkerth, videlicet plaustrales, sanctiferi
et Curbungiones (AlonStrig. 11.160). 1358/1489 :
Quoddam pomerium wlgo Wadkerth dictum (OL. D.
12811). 1361 : luxta quoddam pomerium wlgariter
Wodkerih dictum (Veszpr. 7, Hanta). 1393 : In pos-
sessionibus Beér Vodkerth et aliis (Körmend, Stat.
ant. major. 29/16).

vad-ruca : [anas silvestris ; wildentej. 1760 : Egy
fajdtyukért [lövöpénz] d. 3 . . . egy vadruczáért d.
2 . . . ecy pár snefért d. 3., egy erdei snefért d. 4
(GazdtörtSzemle Vn.421).

vad-sertés: [aper; wildschwein]. 1760: Egy vad-
sertésért [lövöpénz] d. 45., egy fajdtj^ukért d. 3 (Gazd-
törtSzemle Vn.421).

vad-szőrű : [pilo coloris ferini ; mit wildfarbenem
haarj. 1668 : Vadszőrü barna fenálló szarvú ökör
(DebrLt., 1. Nyr. XXIL 521).

vad-víz : « szántóföldeken réteken a földből időn-
ként főleg esős évszakban ki, és szétszivárgó viz,
mely rendes forrásvizet nem tartalmaz, nem formál »
CzF. ; grundwasser SB. 1251 : Usque ad lóca que lóca
Cheruoduiz et Chuasnahatia vocantur (Pannh. Tih.
1/8). 1429 : Fluuius vadivyz voPatus (OL. D. 12061).
[Vö. SzD. semlyék a. és : «Az egész környék vadvíz-
járta, egész évben sáros* Jókai Ossz. művei LXXX.
195.]

VADAS : 1211 : In uilla Balanus que est in pro-
uincia Cenadiensi isti sünt serui Wodos Demus De-
meh Wiob Song (Pannh. Tih. 1/5). Piscatores isti
sünt Zenthe Ereus Vodos Beche Cuniou Feneres
(uo.). In uilla Thurkh isti sünt joubagiones Yuotos
[az oki. másik példányában : Wotos, 1. NyK. XXXIV.
415, a. m. vadas "?| Mogd Gyune Culesed Latamas
(uo.). 1240 k. : Hec sünt nomina Sutorum de eodem
predio qui alio nomine Tymar dicuntur Stephanus
Vodos Vodu (Pannh. 61/8)." 1262 : Duo iugera térre
usque Curiam dicti Molendini que a Wodos conparauerat
(OL. D. 368). 1280 : De villa Fodosfolua (Múz. Nagy
Imre). In eadem terra Vodos (uo.). 1420: Johanne
Vadas dicto (ZichyOkm. VI.627 . 1426 : Andrea Vada>s
(OL. D. 11750). 1428: Andreas Vadas dictus (Múz.
Kállay). 1436 : Georgio de Fadrtsylese (Múz. Kende).
1471 : Peruenissent ad quendam montem Frtdashomoka
vocatum (Múz. Kállay). 1478 : Dionisius Vadas (uo.).
1480: Stephanus Wadas (Lelesz Acta 90/31). 1613:
Benedicto Wadas (Pannh. 17 Hh). [Vö. NySz. MTsz.}

1. VADÁSZ: venator; jager NySz. 1339,1358:
Eandem possessionem Olwadaz (Múz Hanvay, «Abaúj
m.» Szám. jegyz.). 1376 : Ladislai de Vadaz (Múz.).
1404 : Vadaz, hn. (ZichyOkm. V.359). 1422 : Johanne
Vadaz (Lelesz Acta 42/38). 1480 : Gallo Waduz (OL.
D. 18350). 1518 : Gregurio Waduz (Vmwúx Hitel. 126).

1047

VADÁSZ— VÁGÁS

VAGDAL— VÁGÓS

1048

2. VADÁSZ: indago, inseqiior ; nachjagen NySz.
(«vadász, vadász-ik» a. 2-jel.). 1613 1696 : Ha pedig
valaki oly árváktúl találtatik öiökséget keresni, kik-
nek legitimus tutoruk vagyon, tehát csak az legitimus
tntort tartozik az actor citálni residentiájára ... és
nem tartozik az árvákat imitt-amott keresni, vadászni
(GazdtörtSzemle VII.407).

VADÁSZÓ-HÁLÓ : [cassis, plaga ; jagergam,
jagdnetz]. 1597 : Hituan vadazo haló (OL. UC. 101/3).

VADÁSZÓ-KUTYA : [canis venaticus ; jagd-
hund]. 1752 : Holot penigh Találtattnék oUyas akara-
tos szomszéd . . . hogy tilalom ellenis bé menne
vadaszni az megh téltott Erdőben, tehát éntetessék
megh szomszédságossan, hogy ha annak sem engedne,
lövetessenek megh az Vadászó kutyái (GazdtörtSzemle
VI.140, eredetije szerint). Senkinek az Jobbagyságh
közöl szabad nem lészen kopokat, s- vadászó kutyá-
kat tartani (uo.).

VADÁSZÓ-MENTE : [pallium venatorium ; jagd-
mantel]. 1595 : Egh vadazo mentet (OL. Nád. 47).

VADÓC : lolium, zizania, zizaninm ; kuhweizen
NySz., lolch, sommerlolch, toUkorn, taubkorn BM.
1567 : Ighen sok benne az u-adocz es az hólye (OL
Nád. 43). 1634 : Ugianott vagion vadoczos Gabona
Cub. 8//3. Purgamentiim gabona vagion Tiszta vadocz
Cub. 3 (OL. UC. 21/3, 3. 1.).

VADÓCOS : lolio mixtus, habens lolium Kr., [lolio
comiptns ; voll lolch, lolchigj. 1634 : Ugianott vagion
vadoczos Gabona Cub. 8//3. Purgamentum gabona va-
gion Tiszta vadocz Cub. 3 OL. UC. 21/3, 3. 1.).

VADON : vastus ; öde NvSz. 1342 : Petri dicti
Yodon (OL. D. 3494).

VÁG: [percutio, pulso ; schlagen]. 1484: Ladis-
laus kxwhcagoth (OL. D. 18994). |Vö. föl-, kivág;
vágott.]

VÁGÁS : 1) sectio, consectio, caesio, sectura ;
das hauen, behauen, schnitt NySz. (1. jel.). 1638 :
Ezen malom házban vagion egy malom keö tartó
fa bak meliet az malom keö vágásnak ideien az
malom keö ala szoktak vetni (OL. UC. 2/34). || 2)
«kivágott -erdörészx MTsz. ; [ager exstirpatus, solum
eruncatum ; rodeacker, rodeland]. 1328 : Peruenit ad
metam Seguagas noncupatam (OL. D. 2511, 1. Anjou-
Okm. 11.376). 1330 : Ville JsLcahuayasa (Múz. Janko-
wich). Ville Kayar?('a^asa Ftjchkwagasa (OL. D. 2639).
1339 : Per médium cuiusdam loci que Seguagas vulga-
riter appellatur (Veszpr. 2, Sárberény). 1343 : Prope
quandam planiciem paruulam HajinnHwagasa vocatam
(Múz. Görgey). 1344 : Wyuagas, hn. (AujouOkm. IV,
471). 1345 : Possessionis supradicte Wernehvagasa
(Múz.). 1347/1358 : Korlathrt-a^rasa, hn. (OL. D. 4716).
1355: Sex lóca villarum fundari de nouo inceptarum
que wlgo wagas nuncuparentur (uo. 4483). Villa
Kunchul wagasa (uo.). Villa András uagasa (uo.).
1359 : Cuiusdam ville Ydluagasa nuncupate (Múz.
Kapy I. 1361 : Possessionum Scentkerezth Hrabko et
Korlathita^'asa vocatarum (Múz.). 1362 : In possessione
HermanMa^rasa appellata (Múz. Soós). 1371 : Dythryh-
uagasa Lerynchtta^asa (OL. D. 5999). 1383 : In pos
sessione Matheita^rasa vocata (Múz. Máriássy). 1402 ;
HermanMa^asa [hn.] Agj'agospatak Sowkut (OL. D.
8714). 1410 : Bognarm^o.sa, hn. (HazaiOkl. 350). 1411 :
De possessione sua Wagas vocata (SztárayOkl. II.
105). 1416 : Molnarwa^asa Ladomeríía^asa Benedek-
uagasa (OL. D. 10440]. 1419 : Possessionum Frank-
u-agasa nec non Vagas vocatarum (ZichyOkm. VI. 539).
1435 : Quandam viam Wa^«as\\i;li nuncupatam (OL.
D. 28822). 1449 : Possessiones Ozthro, ^avQ^wagas

(SztárayOkl. 11.44G). 1480 : Possessionibus Weresít'a-
gas Nemethporwba (Lelesz Acta 'iO/17). 1496 : Posses-
sionum Matheít'ö^'rtsa Ferenczjt-a^ctsa (Múz. Kapy).
|Vö. Lumtzer-Melich 20, s. köv. 11.] [Vö. fa-, jég-,
nyak-, ölfa-vágás.]

VAGDAL : conseco, conscindo, proscindo ; zer-
hauen, behauen, zerschneiden NySz. 1423 : Johannis
Vagdalth (Múz.). [Vö. mégvagdal.]

VAGDALÓ : 1) [ad concidendum, concidens], cae-
dens ; hau- NySz., [hack-, schneide-]. 1638 : Egy vag-
daló kis tábla '(OL. UC. 2/34). j| 2) [hackmesser]. 1548:
In edibus eiusdem cutelU vt dicitur wlgo vagdaló (Múz.
Kapy). 1635 : Egy vagdalót, ételhez valót (Mihalik :
KassaÖtvTört. 224).

vagdaló-asztal : [hacktisch]. 1638: Egy vagdaló
asztal (OL. UC. 2/34).

VAGDALÓCSKA : [kleines hackmesser]. 1635 :
1 vassörpönyü és egy vagdalócska (Mihalik : Kassa-
ÖtvTört. 224, házi eszközök közt).

VÁGÓ : 1) ad seeandum destinatus ; schneide -
NySz. (1. jel.); [secans, caedens; schneidend, hauend].
1364 : Paulum dictum ZíLgjüvíoago alio nomine filet-
lenpal (ZichyOkm. III.237i. 1427 : Nicolai dicti Wad-
tüago (Pannh. Hitel. 56). 1478 : Benedictus Romvago
(OL. D. 18145). II 2) a) «az a halász, a ki a lékeket
vágja» ; b) «a ki a sertést vágva szállítja eladásra
vagy (boltja nem lévén) a piacon vágószéken árulja»
MTsz. (1." 2. jel.) 1370: Petrus dictus Vagou ja
MTsz.-beli 1. 2. jelentéssel ?] (OL. TÜ. 26/27). 1427 :
Stephano Yago (Pannh. 15/Áa). 1443 : Benedicto
TT'a^'o (Veszpr. 2, Barlag). 1473 : Urbánus Vago
(OL. D. 17472). 1478: Simon Wago (Veszpr. 107,
Egerszeg 16). 1500 : Franciscus Wago (Múz. Kis-
faludy). 1602 : Vágó Mihály (SzékelyOkl. V.213). || 3)
[schrotmeissel, vö. «vágó-vas»]. 1572: In officina
fabrili icagho, lykasztho, kohnyas (OL. UC. 76/17).
[Vö. fa-vágó, lialvágó-bárd, -kés, hús-, kő-,
nyak-, sit-, só-, vas-vágó]

vágó-barom : pecora mactanda MA.^ pecudes ;
schlachtvieh NySz. 1559 : Vago barom (U. I.\

vágó-kés : culter incisorius ; ein Schnitt-Meszer
PPB., schlachtmesser, hackmesser BM. 1510 k. : Wa-
gokesth, Cyapfuro, patkowero (OL. D. 26251). 1528 :
Duos ciütr'os wlgo wago kees (OL. Nád. 42). Duos
cultros wlgo icagho kees (uo. 49). 1539 : Vago-
kes. Bárd. Zytowas. Tokewonokees (uo. 48). 1544:
Ket vago kést (u». 40). Konyhára ualo wago keséket
(uo. 41). 1559: iWago kes. Rezeleo (OL. UC. 37/15).
1568: Cultri luilgo Vagokees (OL. L. III. 16. 17).

vágó-tehén : bos ad cultrum destinatus ; schlacht-
vieh NySz. 1578 : Wagho tehenth eggyet (OL. UC.
62/32). 1594 : Az varhoz minden ember egi egi vagho
tehénnel tartozik, melliet eök trethina tehénnek hynak
(uo. 113/5, «Kerestelek, Szilág^'-Somlyó mellett* Szám.
jegyz).

vágó-vas: [schrotmeissel]. 1597: Fogó kapocz 3
Konias [igy| vass kiuel kouacz szenet hanak kj 1
Foltozot Fuo 1 Likazto vass 3 Vago vass 2 Vereo
4 (OL. UC. 101/3, kovácsszerszámok közt). [Vö. vágó,
3. jel.]

VÁGÓS: 1) Ipocudes habens; schlachtvieh habend?].
1458 : Alberto Wagos [olv. vágós v. vagyos ?] (Lelesz
Acta 69/1). II 2) [?]. 1708 : Nagy István találta és
ismerte meg Szalontai István nevtt hajdunái egy vágós
pulhák puskáját, török csője vagyon (DebrJk., 1.
NyK. XXVI. 342, «pulhák puska» a.)'.

1049

VÁGOTT— VAJ

VAJ— VAJLODIK

1050

VÁGOTT • sectus, caesus ; geschnitten, gehauen
NySz. 1331: Petrus dictus Waguth (OL. D. 2G94).
1333 : Johannis dicti Vaguth (SztárayOkl. I. 72, 73).
1341 : Ad viam que vocatur vaguth uth (OL. D. 3042).
1342 : Laurencio dicto Vagut (Múz.). 1345 : Predictum
Beké dictum Vaguth (uo.). 1352: Stephanus dictus
Vaguth (OL. D. 4259). 1369 : Petri dicti Vaguth (Kör-
mend lll/l, Ugal 13). 1377 : Petri dicti Vagut (Kör-
mend, Heim 265). 1447 : Silue seu rubeti Wagothhe-
rek vocate íOL. D. 36391). 1464: Alberto Wagoth
(HazaiOkm. ÍV.413). 1469 : Paulus Wagivth (OL. D.
32365). 1487 : Nemore Vagnth Berek nunciipato (Szé-
kelyOkl. V.29).

vágott-erdő : [flossgehauj. 1385 : Siluam auteni
Vagutherdew vocatam (Múz.). 1407: Vndecim Jngera
terrarum in loco Wagutherdeiv (Körmend, Ányosiana 9).

VAGY, vagy — vagy, vaj — vaj : [sive —
sive; ob — ob, ob — oder]. 1577 : Ha pegigy el-
mennék [udvarából, földéről], szabad legyen . . . min-
den törvén nélkül és fejedelem levele ellen és tör-
vénlátatlan megyfogni és mingárást felakasztani, s
vaj [vö. MTSz.] ö maga, vaj szolgája, vaj jó barátya
reám talál (SzékelyOkl. V.109). 1598 : A szalonnaiak
a Martoniakkal vagg apadnak, vagy áradnak, száz
kereszt búzát adnak (CanonVisit. 145). 1643 : Aki
pedig appellálja [a törvénytevést] a földesurakra, tar-
tozik a hegymesternek 4 pénzt adni, vagy helybeli,
vagy vidéki (GazdtörtSzemle VL467). Valaki szőlő-
vesszőt, vagy vidéki, vagy falubeli, haza viszen, és
gyepüre nem rakja, 4 forinton maradjon (uo. 469).
[Vö. NySz. le. jel. és Simonyi : Kötőszók 1.113. s
köv. 11.]

VÁGY, vö. nagyra-vágyó.

VAGYON, L van.

VAGYONKA : [habé in diminutivem sinne]. 1799:
Az Ekklésiának a Parochián való ingó-bingó vagyon-
kái jegyzésbe vágynak, t. i. az ur asztalához tartozó
szt. eszközök és egyebek is mint nyoszolya egy és
asztal is egy (CanonVisit. 210).

VAGYOS : [locuples ; begütert, wohlhabend]. 1252 :
Quorum vinitorum nomina hec sünt Wogus Gyge
Maráz Wz Byzgue Vros Woka Mawag Rygov Zvm-
both (OL. D. 369). 1408 : Nicolaus Vagyus (Múz.
Kállay). 1413 : Andreám Vagyus (Lelesz Acta 33/17).
1424 : Johannis íilii Vagyus (Múz.). 1452 : Simon
Wagyos dictus (OL. D. 14515). 1458 : Alberto Wagos
[olv. vagyos v. vágós?] (Lelesz Acta 69/1). 1474:
Paulo Wagyos (uo. 84/3). 1499 : Benedictus Vagyos
(OL. D. 27093). 1507: Matheo Wagyos (Lelesz Acta
115/28). 1508 : Mathias Wagyos (OL. D. 26827). [Vö.
1. vagy NySz.]

VAHO-VAHO : [interjectio vociferationis ; empíin-
dungswort des schreiens]. 1528 : Clamore cum valido
scilicet vaho vaho inuehentes (Lelesz Prot. V.lSla).
[Vö. vahákol NySz.]

1. VAJ: butyrum; butter NySz. («vaj» a.). 1528:
Anseres iij formagia tria mezzel way iij [értsd :
3 messzely vaj] (OL. UC. 12/42). [Vö. Butirum Mezzel
iiij formagia iiij (uo.). Butiri pintas ij Mezzel 1 (uo.).|
1544: Vaiat ludas kasában (OL. Nád. 41). 1545: E^
cherep vaiat (uo. 42). 1549 : Uayat swlt ötözny (uo.
40). 1614; Hus hagiatban fizetnek vayerth (OL. UC.
2/8). Hushagiati vajcrt (uo.). [Vö. irós-vaj.]

vaj-köpű, -köpő : [vas ad butyrum faciendum ;
butterfass, rührfass|. 1587 : Way köpő (OL. UC. 12/42).

vaj-köpülő, -köpöUö, -köpüllö, -köpűllö : 1) [ad
butyrum faciendum ; zuni butter-machen]. 1620 : Az

Juhasz házban . . . Vagion vay keopelleö [így, olv.
keöpeöUeö] giütta ketteö (OL. UC. 15/9). || 2) [vas
ad butyrum faciendum], butyraceum vas ; butterfass
NySz., [riihrfass]. 1594: Az Gabonás haz piuczejeben
vágjon hordó Nro. 1. Vendeli vágjon Nro. 1. Vay
keöpeöUeö vágjon Nro. 1 (OL. UC. 78/7). 1636: Vaj-
köpülö Nro 1 Túró nyomtató Nro. 1 (GazdtörtSzemle
1.264). 1638: Vai keöpiillö (OL. UC. 2/34).

vaj-zurboló, -ziirbuló: [riihrfass]. 1634: Egy Czeö-
beör Nro 1 Egi vay zurbulo [igy] Nro. 1 Ket Desa
Nro. 2 (OL. UC. 21/3). [Vö. zurbolő, zurboló-fa MTsz.j

2. VAJ, 1. vagy.

VÁJ, vö. váj ott.

VAJADA ? 1. vajda.

VAJAS : butyratus, butyro conditus, butyrinus ; von
butter, mit butter gemacht NySz. 1200 k. : luxta fluuium
Uoyos [a. m. vajas?] castra metati sünt (Anon. 41).
1211 : Ad stagnum Voios ubi fűit pons Cebeth (Pannh.
Tih. 1/5). 1231 : In insula Woyos (OL. D. 168). luxta
ripam Woios (uo.). 1453: Anthonium Wayas (uo.
14645). 1482 : Barnába Wayas (Múz. Kállay).

VÁJÁSAS ? 1. vájásos.

VÁJÁSOS? vájásas? : [cavus, excavatus; hohl,
ausgehöhlt]. 1470 : Vnam veterem metam concauam
Wagyasas [igy] nuncupatam (Múz. Sombory).

VAJAVODA ? 1. vajda.

VAJDA, vajada ? vajavoda ? vojada ? vo-
javoda ? : dux, princeps ; fürst NySz. 1209 : Bene-
dicto Woyauoda [olv. vajavoda v. vojavoda ?] (OL.
D. 57). 1217/1229 : Raphayn Woyauoda Bancone bano
Ochuz curiaUcomite et ceteris yobagionibus comita-
tus tenentibus (Veszpr. 10, Palaznak). 1337 : Posses-
sionis Woyda (Múz. Soós). 1366 : Ad quandam viam
quam uocant Woyadauta [olv. vajada v. vojada ?] (OL.
D. 28742, «Torda» Szám. jegyz.). 1409 : Blasius dic-
tus Wayda (Múz. Becsky). 1415 : Andreas Wayda
(Lelesz Acta 35/43). 1423 : Martinum Wayda i^uo.
43/70). 1430 : Domina Sthana vocata filia olim Johan-
nis Wayuode de Ja,nosioaydaíalwa, (Lelesz Bercs.
V.23). 1436 : Petro Wayda (Lelesz Acta 53/44). 1449 :
Merset Kosokot Tholna megebel Somog megeben en-
gette Janus vayda (Forrás ?). 1451 : Briccius Wayda
(OL. D. 14467). 1459 : Predia Kjsvayda Kystélek
(uo. 15334). Johanne Vayda (Múz. Kállay). Nicolao
de Wylak vayda Transilvano (KárolyiOkl. 11.326).
1469 : Paulo Wayda (Múz. Kállay). 1475 : Johanne
Wayda (Lelesz Acta 85/22). 1476 : Blasius Wayda
(Körmend, Heim 576). 1477: Mathiam Wayda (Kör-
mend, Miscell. Németújv. lad. 43, fasc. 105, nr. 230).
1478 : Georgius Wayda (Veszpr. 107, Egerszeg 16).
1505 : Jwan Wayda (Múz. Forgách). 1519 : Lau-
rencius Wayda (Lelesz Prot. V.37a). [Vö. « Vayda et
Vayvoda, Prorex in Transylvania, Valachia, Moldá-
via, inferior Gubernatore» MA^ «Diíficiles» c. függe-
lékben.] [Vö. naszádos-vajda.]

vajda-pénz : 1621 ; Ratione Census vulgo Wayda
pénz verő integrae sessionis scultetus sólet dare (OL.
UC. 2/31, «Mármaros» Szám. jegyz.).

VAJHA, avajha : utinam, o si; ach wenn, wenn
nur NySz. (1. jel.). 1769 : Hát kentek ugy gondol-
kodnak felöle, hog)' mi a képeket imádjuk ? Mi sem
imádjuk azt. A vajha ne imádná a tudatlan kösség
(CanonVisit. 195).

VAJLODIK : crucior ; gcquiilt wcrden NySz.
1728 ; Hog} sokat vajlódolt s kínlódott az felesége,

1051

VÁJÓ— VAKARÓ

VAK ÁROS— VÁLENT

1052

ismét elhivatta Kökényné bábát is (Reizner : Szeged-
Tört. IV.375).

VÁJÓ, vö. fenék-, fül-vájó.

vájó-kés : [kerbmesser, kröse]. 1588 : Az pintér
házban : faragó kes, vayo kes, circiüum, fenek ineczo
(OL. UC. 76 17).

VAJOTT : cavus, excavatus ; hohl, ausgehöhlt
NySz. 1528: In Wayothkeyrre menew vnius [jugeri?]
(OL. Kolozsm. 106).

VÁJT : 1352 : Jiidex seu aduocatus vvlgo Wayth
(HazaiOkm. V.128, a zobori konvent kiadványában).

VA JTÓ : 1594 : Egi kis hordó, egi véka. Egi cha-
kani. Egi vayto (OL. UC. 106/3, vizi malomban, «Nag5'-
Bajom, Bihar m.» Szám. jegyz.). [Vö. vajtikó : a) kisebb-
féle űrmérték, b) molnárok vámszedő mértéke (tized
köböl, nyolcad véka\ c) messzely, d) négy iccés
folyadékmérték MTsz.]

VAK : caecus, orbus ; blind NySz. 1211 : Vocu
[szn., a. m. vak? vö. «Kecu» hn. = mai Kék, uo.]
(Pannh. Tih. 1/5). 1336 : Item pallacium sub quo est
cistema cum cellario deserto quod uoA;pynche nomi-
natur (OL. D. 3002). 1400: Demetrius dictus Wak
(ZichyOkm. V.183). 1449 : Andreas dictus Wak (Veszpr.
107, Egerszeg 8). 1452: Petro Wak (OL. D. 14539).
1454 : Dyonisium Wak (Múz. Forgách). 1458 : Antho-
nio Wak (Lelesz Acta 69/27). 1463: Gallus Wak
(Múz. Kállay). 1478 : Stephanum Wak (Körmend,
Heim 590). Emericus Wak (OL. D. 18145). 1482:
Thoma TFa^'wezethew (Lelesz Acta 92/6). 1489:
Elie Wak (uo. 98/31).

vak-ablak : riscus, cavum muri ; hohlfenster,
nische NySz. 1556 : Az ayto megeth walo irak ablak-
ban az zent Gergely fej^e éppen vagion (OL. Nád. 48).

vak-bor : [vinura non professum ; schmuggelwein],
der heimlich geschenkte wein BM. 1743 : A n. város
statútuma ellen vak- bor árulásban tapasztaltatott
(DebrJk.). 1757 : Megengedte a maga házában, hogy
vakbort igyanak (uo.). [Vö. SL, CzF. és Lehr Albert,
Magyar Nyelv 1905. évi. 416.] [Vö. vak-pálinka. j

vakmerőség : temeritas, conüdentia, effrenatio,
pertinacia ; halsstarrigkeit, verwegenheit, vermessen-
heit NySz. 1613/1696 : Látjuk azt is, hogy ez ország- <
ban való és forgolódó hadak miatt igen elpusztultunk,
de némely ugyan vakmerőségre vetvén magát, egy-
más szomszédságában sövényeket nem akarnak tar-
tani (GazdtörtSzemle VIIA13}. í

vak-pálinka, -pályinka : [schmuggelb ránt wein].
1744 : A komáromi háznál a katonák vak-pcUyinkdt
áráltak (DebrJk.). fVö. vak-bor.] !

VAKARCS : a) libum, panis ex corrasis massae
reliquiis confectus NySz. ; Kuchen, aus dem überbliebc-
nen abgekratzten Műiden Teig PPB. ; b) rasura ; das
abgeschabte NySz., das Schaben, Kratzen PPB. ; [ulti-
mus liberorum alicuiusj ; nestküchlein KB. (2. jel.)
1438 : Benedicto Wakarch (Lelesz Acta 54/23). [Vö.
MTsz. 4. jel.]

VAKARÓ : 1) strigilis, radula ; striegel NySz. (2-
jel.V 1514 : Wakaro et Nemez ac alia parualia circa
eqnos (OL. D. 26161). 1519 : Agazonibus domini epi-
scopi duo strigea [ígv] : wlgo. wakaro emi (uo. 351)12).
1545 : Ket vakarát onost (OL. Nád. 40). |j 2) libum
rasivum ; kuchen vom kratzteig NySz. (3. jel.) ; [reli-
quiae massae farináé subactae ; rest des brotteigesj.
1718 : Mindenféle praebeuda c/.ipó sütésén s s/.ukasz-

tásán a kulcsár legyen jelen és a czipó számot ki-
töltessen [így ?] és a vakarával abutálni ne hagyjon
(GazdtörtSzemle 111.337). [Vö. ló-, olasz-vakaró,
teknővakaró-kés.]

VAKAROS, vakarus: Irest des brotteiges,
brötchen aus diesem resté]. 1402 : Johannes Vaka-
rus [olv. vakaros v. vakarus ?] dictus (Múz.). [Vö.
CzF. és vakarős 2. jel. MTsz.]

VAKARUS, 1. vakaros.

VAKLIC, vaklics ? : 1596 : Fekete tárcsa vak-
lics [olv. vaklic ? marháról] (KecskemétJk., 1. Nyr.
XXXn.159). 1598 : Vaklics fekete tárcsa [marháról]
(uo.). [Vö vaklic : barna arcú, barnapiros arcú (ember,
leány) MTsz.]

VAKLICS ? 1. vaklic.

VAKOL: [calce iUino], trullisso [stb.] ; tünchenNySz.
(2. jel.) 1635 : Ha keresztboltra csináljuk [a pince-
boltot] és szépen egyenesen vakoljuk és tisztítjuk
ölét per 1 f. 75 d. i GazdtörtSzemle VIII.478). [Vö.
fölvakol.]

VAKOLÁS : trullissatio rudior ; das gröbere
tünchen NySz. (2. jel.) 1736 : Az Ur Temploma né-
mely ablakok és vakolás nélkül vagyon (CanonVisit.
176).

VALAGr, valog : cunnus ; weibliche scham
NySz. 1493 : Symon Zeker de Anyadwaloga (OL. D.
36997). Andreas Ewz de Anja,divaloga (uo.). [Vö.

MTsz.]

VALAHOGY : utcunque, aUquomodo ; wíe nur,
wíe es sei, irgendwíe, wie immer NySz. 1630 — 48 :
Valahogy kehes ne legyen [a ló] (^GazdtörtSzemle

1.288).

VALÁL, vélál: 1) possessio; besitz NySz. 1441
k. : Hogy icalalokat oltalmol áznak adhassak kinek
akaryak (OL. D. 13635, az 1441-iki oki. hátlapján).
[Vö bent : Vniversas et quaslibet possessíones et
Jiu-a possessionaria, regendi gubernandi personisque
ídoneis pro earum vtilitate dandi locandi liberam
habuerant facultatem luo.).] 1526 : In domínium pre-
dii Myhalwrwalala vocati (Múz. Békássy, «Vas m.»
Szám. jegyz.). || 2) pagus, vicus, oppidum ; ortschaft,
stadt, dorf NySz. 1558 : Cum vinea nobilitarí . . . ive-
laalzewlew vocata in promontorio possessionis also-
batthyan (Múz. Szily). 1587 : Mel' föld vvolth az ive-
lale (OL. UC. 12/42, «Kapu» Szám. jegyz.). 1597 : Ith
az velalnak magán szakazthwa halazo vyzek wagyon
(uo.). Barkach Jmre házátt : az Velall epetette, az
keöz feöldeön (uo.). Chyordos Thámás háza. Velalloll
chynalyak az szabad feöldeön (uo.).

valál-föld : [terra pagi ; acker, féld des dorfes].
1597 : Tott János : Az Chyordos haza az Velall
feöldeön falwoU epetettek lOL. UC. 12/42). Az Velall
feölden egy Pyncze wagyon (uo.). [Vö. falu-föld.]

VALAMI : aliquid, quodpiam ; etwas NySz. (1,
jel.) ; jaliquis, aliqua, aliquod ; irgend ein. irgend wel-
cher]. 1564 : Quedam non longa pinnacula in vulgo
walamy reezfolyosokat (OL. L. III. 16. 17). 1597 : Az
Hanon walamy kewes óztál nylas kazalo (OL. UC.
12 42). Zeold kal'has kemencze, valamj egj nihanj
kal'haia megh töröth (uo. 101/3). 1598 : Voltának
valami kechkeym kik az molyuan jártak (Lelesz Acta
54, «Zemplén m., Hardícsa» Szám. jegyz.).

VÁLASZT, vö. el-, mégválaszt.

VÁLENT, 1. Bálint.

1UŐ3

VÁLIK -VALLOTT

v^Vllü-válü

1054

VÁLIK : separor, discemor ; sebeiden NySz. (1.
jel.). 1546 : Holoth ivaalyk [a szóban forgó földbir-
tok] az meg mondót Herbort fewldeetewl, es hataar-
lyk az waar fewldeewel (ZalaOkl. 1.73).

VÁLINT, 1. Bálint.

VALL : confiteor, proíiteor, affirmo [stb.] ; beken-
nen. behaupten NySz. í«2. vall» 1. jel.). 1694 : Mikor
valaki pert indit valakivel, tartozik prókátort vallani
szölö biró uram előtt, Ha nem vall, az más fél, reá
hallgatván elmaraszthatja 1 forinton, mivel hogy val-
latian prókátor (GazdtörtSzemle 1.172). 1700 : Mikor
valaki itt az mi városunkban, vagy szölö-hegyünkön
örökséget vészen örök áron valakitül, az főbíró és
az egész tanács előtt, az eladó személy tartozik örö-
köt vallani az vevő személynek az város törvénye
szerint mindenek felöl felelvén (uo. VU.401). [Vö.
fölvalL]

VÁLL : Íj humerus ; schulter NySz. 1769 : Kentek
Í8 tartanak így képet, mert meghajtyák magokat az
előtt, és imádják is. Erre tsak vállat vonitottam
(CanonVisit. 195). || 2) thorax ; mieder NySz. 1646 :
Megy szin virágo.s bársony szoknya vallásiul, hét rend
prém nyolczad rend gallon (Radvánszky : Családélet
IL290). 1647 : Kék virágos kamoka szoknya, vtíllas-
túl, arany galonnal prémzett (uo. 296). 1669 : Egy
szoknya s vállnak csináltatásátűl halhéjastiü, kin egy
sor csipke minden czifrázás nélkül 1 frt 30 dénár . . .
Fajlendis szoknyának csináltatásáért vdllastul 1 frt
80 dénár (GazdtörtSzemle 1.94). [Vö. ing-váll.l

váll- fej, -fő: fschulterblech : fr. épaiüiére]. 1462:
Vnum ivalfciv nigrum cum suis attinenciis iMúz.
Kállay). Wnum walfew finews (uo.). 1472 : Cum uno
antiquo arma wlgo rvalfew (TelekiOkl. n.ll4). [Vö.
vállfövas BesztSzójz. (112. sz.), SchlagliSzójz. (579.
sz.), Nemes-NagT 139 ; 1. Boeheim : Handb. der Waf-
fenkunde 120— Í21, Bárczay : A hadügy fejlőd, törté-
nete 11.151.] [Vö. váll-vas.]

váll-vas : schulterblech, schulterstück BM., [achsel-
stück, schulterschild]. 1597 : Regi módra czinalt fegi-
ner derek diribei darabbal val vasainál araniazoth 1
(OL. UC. 101 '3). [Vö. achselstück Demmin : Die Kriegs-
waffen' 471,' 476, 481, schnltcrschild no. 480-481.]

VÁLLAL, vö. fölvállal.

VÁLLAS, vállos ? : 1) humerosus, latos habens
humeros ; breitschulterig NySz. 1418 : Michael Vallás
(Lelesz Acta 38/55). 1429 : Michaelem Vallás (Múz.
Kapy). II 2) [mit seitenbauraen versében ?]. 1616/1643 :
Eggy uallos [a. m. vendégoldallal ellátott?] szekér
Soö hordani ualó. Mas Laitras szekér eppén (OL.
Instr. 42, L GazdtörtSzemle VI.127).

VALLÁS, vö. örök-vallás.

VALLATLAN : [non fassus, invocatus ; ímein-
gestanden, ungebeten]. 1640 : Ez az varas elő Tor-
venie bogi minden perlekedők között levő vallattlan
prokatorsagnak ell maradassa Fele mind az kereset
summa pénznek s mind a Giraknak ell maradassa.
Fele az Tanacze, fele penigh az keressö felet illetj
(MiskolcJk. 1.258, 1. Magyar Nyelv 1905. évf. 377).
1694 : Mikor valaki pert indit valakivel, tartozik pró-
kátort vallani szölö biró uram előtt. Ha nem vall, az
más fél, reá hallgatván elmaraszthatja 1 forinton,
mivel hogy vallathm prókátor (GazdtörtSzemle L172).

VÁLLO, 1. szalad-válú.

VÁLLOS? 1. vállas.

VALLOTT, vö. kárvallott.

VÁLLÚ, 1. szalad-válú.

VALÓ: í'iv, [őv], pertinens, utilis, aptus; seiend, be-
ündlich, gehörig, dienlich NySz. (1. jel.) 1211 : Lsti
sünt piscatores Emus Mache Vued Tbica Keuse Ser-
deh Comus Mocchi Choma Zorida NumMoíoM [a. m.
való?] Chekine Eiureuh Karache Moncat Cet Zob
Vasaard Hotta (Pannh. Tih. 1/5). 1383 : In terra Sor-
dyafeluthwaZofeld vocata (?ilúz.). 1413 : In loeo partb-
feletifflZo Agyagus vocato (OL. D. 10126). 1436: In-
sula magna Bend\veleth»'aZozygeth appellata (uo.
12907). 1462 k. : De piscina Agaros. Agaros thorol
ualo (uo. 15712, az 1462-iki oki. hátlapján). 1469 :
Siluam Hawasmelleth icalo Erdew nuncúpatam (uo.
36403). [Vö. halálra-, hol-, hozzá-, kiváltkép-
pen-, nyilván-, örökké-, útra-való.]

VÁLÓ, 1. bor-válú.

VALOG, 1. valag.

VÁLOGAT, vö. elválogat.

VÁLOGATÁS vö. személy-válogatás.

VALPÓT: 1258: Beneduc Volpoth (OL. D.
33713). Stephanus Volpot (uo.). 1309 : Wolpot filio
Duba (Veszpr. 13, Szőlős, Zala m.). 1318 : Ladislaura
&mmVolpoth (Veszpr. 109, Szőlős 1). 1453 : Petrus Wal-
poth (OL. D. 35974). 1458 : Benedictus WalpotJi (uo.
33040). 1486 : Jobannes Walpoth (Múz.\ [Vö. 1477: In
bonis et possessionibus suis predictis loco officialis
seu valpothi tenebitur deputare vnum colonum (Múz.") ;
walt-hote : «stellvertretender abgesandter des berr-
schers, bevollmachtigter» Lexer.j

VÁLT : 1) [(ringé) wechseln]. 1548 : Vnum annu-
lum gwrw waltany (OL. Nád. 48). || 2) redimo ; lösen
NySz. (3 jel.) 1700: Mikor valamely ember afféle örök-
ségnek megvételérűl, hogy bizonyosabb lehessen az
örökségben, pecsétes levelet vált a birótúl és az egész
tanácstúl [stb.] (GazdtörtSzemle VII.401). 1716: Meg-
hirdettessék : senki nyomtatni ne kezgyen, pecsétet
válcson az Városházánál (uo, IX.3). [Vö. kiváltás.]

VALTO : [pecuniae ad decumas redimendas ;
lösegeld des zebenten]. 1668: Ha dizno nem jutt
valto d. 12 (OL. UC. 1 21). Méheknek disznóknak
váltója, 5 d. (uo.). [Vö. NySz. 2. jel.] [Vö. váltó-pénz,
váltság.]

váltómüves, -mives: [der sich mit kundenarbeiten
beschaftigt]. 1735: Váltómives szabók (GazdtörtSzemle
in.345). [Vö. váltómunka CzF.]

váltó-pénz : [pecuniae ad decumas redimendas] ;
lösegeld [des zebenten[ NySz. 1632 : Ha penigh vala-
mely Jobagynak any Disznaja ninczen, hogy tizre
kelnek [így], az oly ember mással vagy harmanis
eöszue baltiak disznojokat, es ugy adnak tizedet de
valta pénzel nem tartoznak (OL. UC. 3/20). 1636 :
Disznóból tizedet [adnak a jobbágyok], váltópénz
2 den. (GazdtörtSzemle 1.268). 1668 : Az diznokbul
ha tized nem jut valto pénzel nem tartoznak (OL.
UC. 1 21). [Vö. váltó, váltság.]

VÁLTSÁG: redemptio; erlösung NySz. . 1544 :
Attam eg naszádos ivalczaga segetsegere (OL. Nád.
41). 1572 : Uet uram ket prókátor leuelet ky; attam az
Kalciagaba az kaptalanak ű. 1 (uo. 40). [Vö. bárány-,
disznó-, fék-, fürdő' , ing-, köböl-, malom-,
nyelv-váltság.]

VÁLÚ, valló, váló : trulla/ truUeum, canalis ;
wasscrwanne, wassertrog NySz. 1430 : Quoddam vas
ligneum wlgo walw dictum (OL. D. 12344). 1484 :
Quoddam commune capisterium vulgo icalw nuncupa-

1055

VÁLÜS— VAN

VÁN COROG— VÁNYALÓS

1056

tum (OL. D. 2754Ü). 1493 : Asseres. Valw (EPSz. fol.
78). 1510 k. : Pro equis waahc laborauit (OL. D. 26251).
]Vö. abrakoló-, bor-, bortöltő-, itató-, liszt-,
mészkeverő-, szalad-válú.]

VÁLÚS?: cavus; hohl NySz. 1240 k. : Suut X ville
subulcorum quorum nomina simt hec Maicadou Due
ville Zyruuke Durche Valuusíey [a. ui. válús?] Nyrokol
due viÚe que viilgo appellantur sancti Ladizlay (Pannii.
61/8). 1453 : Possessionibus Valivs Mmaá et Kysalmad
vocatis (OL. D. 14722). [Vö. Vállus, hn. CzF.]

VÁLYÚ, 1. válú.

VÁM: l)telonium; zoUhaus NySz. 1412: Eghazas-
nama, hn. (OL. D. 9717). 1454: Wamhel, hn. (uo.
14604). 1584 : Az Bodonhely wamnak törw(*n yöwe-
delme (OL. UC. 56/33). || 2) veetigal, portorium, invec-
tivae mercis veetigal ; zoUpfennig, zoUgeld NySz.
1588 : Therhes szekerektewl es szalakt\\^l szedik az
mimoth (OL. UC. 64 35). 1638 : Egy vam szedő
Ficzior (uo. 2/34). [Vö. ászok-, liégy-, ló-vára,
maloravám-búza, sokadalom-, száraz-, vásár-
vám.]

vám-búza : [als zoU entrichteter weizen]. 1634 :
Egj^ szuszek kiben az vámbuzát szedik (OL. UC.
21 3, «malomban» Szám. jegyz.i. 1638: Ezen Malom-
háznak oldala Tapaszos meli malom házban vam
búzának való szuszek No 2 (uo. 2/34). 1692 : Schola
mesternek : fl. 10. karasia posztóért fl. 14. búza geU.
[olv. gelleta, 1. Bartal] 32. disznó nr. 1. az malomból
vámbuza cub. 6 (GazdtörtSzemle VI.179). [Vö. NySz.]
[Vö. malomvám-buza.]

vám.-só : [als zoll entrichtetes salz]. 1549 : Wam
sook 35 (OL. Nád. 49). 1566 : Wam so War sawa
Dugha so Pénzes so (uo.). [Vö. NySz.]

vám-zab : [als zoll entrichteter hafer]. 1264/1270 :
Semel in anno Regi munera dare tenentur et pa-
bulum qnod uulgo dicitur vamzob ad clicium portare
(OL. D. 561, 1. Wcnzel XI.533).

VÁMOS : telonarius, teloniator; zöllner, zolleinneh-
mer NySz. 1109: Item villám Vamtis (OL. D. 11).
1233 1345 : Venitur ad partes Vamus (Veszpr. 3,
Biliege). 1271 : Supra vallem Vamus ozov uulgariter
nuncupatam (Veszpr. 16, Vespr. Oppid.). 1275 : In villa
Watnus (Veszpr. 15, Vámos). 1313: SjTnonis de Wamus
(Veszpr. 108. Vámos 1). 1329/1378 : Ad ipsam pos-
sessionem Faw?<smezado vocatam (Múz). 1330 : Vil-
larum suarum Belend Fayez Wamus (Veszpr. 107,
Köveskál 2). 1342 : Dominicus dictus Vamus villicus
de Bechekerequi (Múz.). 1351: Johannes Wamus (OL.
D. 30656, 1. AnjouOkm. V.521). 1382: Gregorius dictus
Ányos de Wamus (Veszpr. 106, Szentbenedekalja 1).
1398 1430 : Johannes Wamus (OL. D. 8307). 1403 :
Thoma Wamos (ZichyOkm. V.341). 1406: Grego-
rio dicto Wamus (Veszpr. 10, Falaznak). 1411 :
Thomam dictum Vamus (ZichyOkm. VI.164). 1419 :
Petro Vamus (Pannh. Hitel. 52). TrowíMsvyfalu cum
tributo ibidem exigi consveto (ZichyOkm. VI.535).
1420 : Possessiones Nyaradtew Wawwtswduarhely
(uo. 634). 1423 : Luca Wamos (Lelesz Acta 43 78).
1446: Stephanum Wamus (SztárayOkl. 11.374). 1451:
Matheus Vámos (OL. D. 14451). 1468 : Mathia Wa-
mos (uo. 16597). 1470 : Simoné Vámos (Lelesz Acta
81 19). 1478: Georgium Wamos (Körmend, Heim 590).
In possessione 1 amosperezleg (OL. D. 18145). 1480:
Johannis Wamos (Lelesz Acta 90/1). 1499: Damiano
Wamos (Múz. Forgách). 1506 : Matheus Wamos (Múz.
Kállay). 1523 : Paulo Wamos (Pannh. 42/G). 1524 :
Valentino Wamos (Lelesz Acta 130/34).

VAN. vagyon : sum, existo, habeo ; seiii, habén
NySz. («vagyou» a. 1. jel.) 1211 : Joubagioues sünt

Samod Ehseu Ligeh Wlos Ciot M&uogi [az oki. másik
példányában aMaogyyy, a. m. ma vagy? Erdélyi L. a

:Magy» hn.-vel veti egybe, 1. NyK. XXXIV.409] Tecu
Pouca Resu Ociu Olicon Aruad Somur Wlues M.a.uogy

Pannh. Tih. 1/5). In uilla poposca isti sünt serui
Zolgat Huned Mochu Pechy Maiiogy Ws Serdeh (uo.).
Isti sünt exequiales vza Somorou Borta Wche van
Semeien Numwo^ri [a. m. nöm vagy? Erdélji L. a
«Nemegye» hn.-vel veti egybe, 1. NyK. XXXIV.41Ü]
Hyzy (uo.). 1252 : Quorum vinitorum nomina hec
íiunt Woka M&wag Rygow (OL. D. 369). 1553 : Lada
kybe tvaghon az zenth eghazhoz tarthozo oklewelek

OL. Nád. 48). 1555: Eg párta wv ezisth boklarok
wadnak raytha (uo.). 1597: Az hazak hullanak ve-
.szendeo felben is vadnak (OL. UC. 101/3). Az
wthö ora szerszamiban fogiatkozasok vadnak (uo.).
1601 : Vadnak kasbeli méhek (uo. 35/2). Bor tartó
gannar fak vadnak (uo.). 1614 : Vadnak zanto
földek három niomasra (uo. 2/8). 1635: Az apró
báránybört pedig néha ócsóbban adjuk, hogy sem a
miben magunknak vagyon (GazdtörtSzemle VIII.473).
1637 : Uadnak három oszkotarsag allya seregh juhok
(OL. UC. 14/43). [Vö. elvan.]

VÁNCOROG, 1. vánszorog.

VÁNDOL : [fass, wanne]. 1559: Quattuor dolia
wandol vocata (OL. Nád. 48, «Sárvár» Szám. jegyz.).
(Vö. wánnV, icándl, icántV, Schmeller (1. tcannen a.Y,
vendely Lumtzer-Melich 260.]

VÁNKOS : piüvinar, pulvinarium ; kissen, haupt-
Idssen NySz. 1458 : Quator [«igy» Szám. jegyz.] cri-
nalia n-ankos vocata (Múz. Kállay). 1495 k. : Pului-
naria parua et loankos (Forrás?). 1516: Keth Thafota
fewal Thyndewklew Keth Thafota wankos (OL. D.
26367, 1. Zolnai: Nyelveml. 205). Egh derekai Egh
Thafota fewal Keth Thafota ivankos (uo., 1. Zolnai
id. m. 206).

vánkos-héj, -hé, -hí: theca pulvinaris ; polster-
ziehe NySz. 1533 : Duo Wankoshee de purpura dc-
aurata (OL. Nád. 49). 1542 : Wankoshe de sindone
(uo. 40). Wankoshe. Kanycza simplex. Pokrocz las-
nyak (uo. 41). 1548 : Wankos hy ala walo thafota
(uo. 49).

vánkos-kötő, -ketö : [polsterband]. 1516 : Aranyas
wankos kethew (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml.
206).

VANNA : alveus ; wanne NySz. ; «faedény, a
melyben túrót, vajat, zsírt, lisztet, koi-pát stb. tartanak*
MTsz. 1596 : Wreos ivanna (OL, L. III. 16. 17). 1619 :
Boronza egy korczos vannaval (OL. UC. 4/24). 1638 :
Egy üres vanna (uo. 2/34, «Zemplén» Szám. jegyz.).
1731 : Egy szapus vanna vajtól (GazdtörtSzemle VII.
87). [Vö. fa-, fürdő- vanna.]

VÁNSZOROG, váncorog: [titubo ; sich schlep-
pen, hintaumeln]. 1716 : Annak ulánna ki is ment
házábúl, hová nem tudom, oda iárván cir. 2. óráig,
lustán, véressen, s nagv betegen vánczorgot elö (Bor-
sodvmJk. 18. sz. 1.484). [Vö. NySz. más jel. ; MTsz.]

VÁNT-SZÉG : 1556 : Cun? ferre? maiores wlgo
wantzeg (OL. U(/. 99/27, nagybányai inventariumban).
[Vö. vánt-rúd MTsz.]

VÁNYALÓS? vanyolós?: 1602: Vámjalós
[olv. vanyalós v. vanyolós ?] Tamás Ványalós István
(Székely Oki. V.223). Vanyolós [olv. vanyolós v. va-
nyolós ?j Bernád (uo. 238). Ványalós Tamás (uo. 239).
[Vö. ványai, vanyol: tákol, összetákol, összeüt; vanyal-
yat, vanyolgat, vanyalüt, hasonló jelentéssel, MTsz.]

VÁNYALÓS ? 1. vanyolós.

1057

VÁNYOL— VÁR

VÁR

1058

VÁNYOL : laneam véstem calco, denso; woUene
kleider walkeu NySz. [XVII. sz. elejéről] : Vagion
Zokmany vaniolo keoliwys es kasa teoreo keoliw ys
(OL. UC. 1/56).

VANYOLÓS ? 1. vanyalós.

VÁNYOLÓS, vanyalós?: 1602: Vanyalós
[így? olv. vanyalós (vö. «vanyal» MTsz.) v. ványolós'?]
Tamás Vanyalós István (SzékelyOkl. V.223). Ványo-
lós Bernád (uo.238). Vanyalós Tamás (uo. 239). [Vö.
ványoló: fullo, laneae vestis politor; walker NySz.]

VÁPA: «alig mélyedő széles gödrösség hegyen
V. hegyoldalban, sekélyes völgy, völgyfenék» MTsz.
(«lápa» a. 1. jel.) ; lacuna MA'., planities depressior ;
ein Wasser-Graben, niederer Ort vvo das Wasser stehen
bleibet PPB. 1263/1393 : luxta quoddam fossatum
agyagita2;a vocatum (OL. D. 7820). 1348 : Villa Wapa-
few vocata (AnjouOkm. V.224). 1410 : In quadam valle
Rechegít'opaí/a vocata (HazaiOkm. III.271). 1420 k. :
Ad unum cauum ymolasíiapos (OL. D. 20901). 1429 :
A quodam fonté scaturiente in valle Zen^mapaya
(Pannh. Tih. 18/1). 1446 : Duo in loco Azzyvwapa
(Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). Peruenissent ad
quandam vallem Konczoivapa vocatam (Múz. Rhédey).
1455 k. : Superius komlós vapaya (OL. D. 36935). 1470 :
Cuiusdam vallis ^yvwapa vocate (Múz. Sombory).
1499 : Pratum fevfczenivapaya vocatum (Múz. Bethlen).
1528: In Fyzestvapa vnam (OL. Kolozsm. 106). [Vö.
lápa.]

VÁPÁS : [cavus, concavus ; hohl, ausgehöhlt] ;
convexus MA'.; gewölbt, auswarts rund PPB. 1408:
In loco Fa^ashomok dicto (Lelesz Met. Szabolcs 61).
[Vö. lápás ]

VAR, vö. fekély-var.

1. VÁR : arx, fortalitium ; burg, schloss, festung
NySz. 1055 : Inde ad castelic et fehernuaru rea meneh
hodu utu rea (Pannh. Tih. 1/1). 1193 : Inde ad mon-
ticulum qui uocatur war (OL. D. 27). 1211 : Ad montem
qití uocatur Farfeereh iuxta quem sünt due mete
(Pannh. Tih. 1/5). 1214 : Commetatur Sehturiensibus
Misca Woswariensi (Körmend II/8, Ederich 72). 1221 :
Comite WoSM'ariensi (OL. D. 100). 1222 : Laurencio
[comite] Wiwariensi (Veszpr. 12, Nagypécsöl). 1233 :
Ecclesie uestre contulimus Mille Zuanos in Wosivar
a salinariis annuatim (Körmend V/6, Heterog. Miscell.
105). Medietas uallis pertinet ad Wosít'ariensem
Temerd de ferreo Castro (HazaiOkl. 13). 1244: Locum
illum qui dicitur Ovwar ubi antiquum castrum fuisse
dicebatur (Körmend 19, Óvár 1). Vádit ad locum qui
dicitur Toloyivar (uo.). 1252 : Vadít ad Rvzewar (OL.
D. 369). 1255/1261 : Protenditur ad inferiorem partém
illius loci qui OvLwar nominatur (uo. 518). 1256 : In
comitatu de Woswar (ErdMúzLt., 1. Wenzel VII.431).
1256/1273 : Dyonisio de Iknnvar (Körmend V/5, Kál-
diana 59). 1258 : Villarum Chun et Vruz/mr (Pannh. 41 /L).
1263 : Castri Kwyscen siue Wyivar (uo. 36/T). De hinc
iuxta uiam que uadit ad Ikunvar (Múz.). In comitatu
de Aba vywor (OL. D. 546). 1265 : Per montem qui
uocatur Trarerdev (uo. 595). 1266 : Cum stagno quod
dicitur Wartou in quo habét usum unius retis (uo. 604).
1269 : Iuxta magnam viam que Farutha dicitur (Veszpr.
107, Nivig 3, 1. ZalaOkl. 1.54). 1272 : Predictum castrum
M.eúwewar (MonCivZagr. L50). 1274 : Jobagionibus
castri de Abawyuar (Múz. Ivánka). 1279 : Super col-
latione ville castri de Doboka Df»bokaít;arfolua vocate
(Zimmermann-Werner 1.137). Villám Dobokawarfolua
uocatam (HazaiOkm. VI.242). 1282 k. : In eo loco
fixit sua castra ubi modo Ch&kivara iacet desolata
(Kézai, 1. FontDom. 12. 72 . 1283 : In quodam castello
Swynivar nuncupato (OL. D. 1142). 1288 : Villás no-

Magyar Oklevél-Szótár.

stras regales Sowar et Sopotok uocatas in Comitatu
de Sarus existentes (Múz. Soós). 1289 : Phylippo
genero ipsius Zalánk sagittario de Saswar (Múz.
Máriássy). 1291 : Castrum suum Oivar vocatum (Kör-
mend 1/9, Óvár 9 ?). 1292 : Itur uersus Zam&rwar
(MonStrig. 11.323). Locum diruti Castri, Zamarvar vocati
(uo. 324). 1295 : Ad uiam que TFarutha dicitur (Wen-
zel V.136). 1297 : Possessiones suas hereditarias
Yruzuar Royka uocatas (Körmend III/8, Monyoró-
kerék 1). 1314 : A quodam portu fluuii Ipul uulgariter
TFarrewy uocato (OL. D. 1850). 1321 : Possessionis
de Bennyzurduka vocate in comitatu Wywar existen-
tis (Körmend V/6, Heterogena Miscell. 113). 1323/1355 :
Corrardy dicti TFarhago (Körmend Korlátkö-Appon. 1/2).
1324 : Castri Tholnaimr (OL. D. 2223). 1327 : Castro-
rum Saruar et Keuzug vocatorum (Múz. Horvát Istv.).
1329 : Quandam terram suam seu possessionem Ha-
saagh vocatam in Comitatu Sarusuytüar existentem
(Múz.). In comitatu de Woswar (uo.). 1336 : Iuxta
viam tvariúh dictam (Körmend, Heim 72). 1337/1414:
Cum quodam castro deserto Tyhauara vocato (ÓL. D.
3089). 1339 : In Comitatu Heueswy^mr (uo, 3223).
1341: Castrum antiquum Puganwar vocatum (uo. 3808).
Castrum destructum BersencheMara uocatum (uo.
24464). 1345 : Ab eadem Ciuitate Kuluswar (Múz.).
1348 : Dominicum dictum Kimari (Múz. Kállay).
1351/1378 : Populi de Kereztes possessionem ipsorum
Toluaywarhege vocatam (Körmend 1/9, Óvár 4).
1353 : In Comitatu de Wywar (Múz. Soós). Zeuld-
ivar, hn. (AnjouOkm. VI.136). 1354 : Vici Was-
ííaryulcha nuncupati (OL. D. 4407). 1355 : Possessio-
nes Weruswarfelde et Zygeth vocatas (Körmend III/9,
V^örösvár 1). 1357 : A tempore quo dominus Rex ca-
strum Nandurfeirwar dictum construxisset (Körmend
Miscell. Németixjv. lad. 42, fasc. 92, nr. 13). 1358 :
In Castro Nogmihalwara vocato (OL. D. 4715). Pos-
sessionum et porcionum possessionariarum scilicet
Tolnawara Focud Fede Barand Mortus alio nomine
Morton (Pannh. Tih. 1/17). 1363/1371: Ad vnum locum
Teglaitar uocatum wlgariter, secundum verő Olachos
Charamida nominatum (OL. D. 5782). 1367: Dátum in
Colosíífír (Múz. Kállay). 1370 : Non esset illa via
Waiiwar vtha (Veszpr. 106, Csehi 1). 1380 : Ab inde
in eadem plaga transientes venissent ad locum var-
megge appellatum (ZichyOkm. IV. 139). 1387 : Ad pos-
sessionem eorum Lyamvar vocatam (Lelesz Acta 17/1).
1389 : Nicolai de Zumzediíar (Múz.). 1390 : In Abawy-
ííariensi [t. i. comitatu] (Múz. Kállay). 1391: Castri Kwar
[olv. kő-vár] appellati (Lelesz Met. Mármaros 41). 1392 :
Castri Tyhonwara nominati (Pannh. Tih. 1/21). 1398 :
Per Ladislaum et Johannem Parkolaab dictum vice-
castellanos de Medueitar (MonCivZagr. 1.396). 1399 :
Nicolai dicti Thoth de Zomzedwar (uo. 400). 1402 :
Salamonjára alio nomine Harkal (Múz. Mednyánszky).
1407 : Nicolai dicti Tóth de Zumzedwar (ZichyOkm.
V.515). 1410 : Salamonimra, hn. (Múz.). 1412 : Castrum
nostrum Naghwar vocatum (uo.l 1417 : Possessionum
Nagtarkan, Agaar Sarkán Leani^ar (Lelesz Introd. P/2).
In predicta Leanwar (uo.). Castrum nostrum Oivar
(OL. D. 10590). 1423 : Castrum Cekeítara (Múz. Soós).
1424 : Cuiusdam predii Zwnyugitar vocati (Körmend
Korlátkö-Appon. 17/822). 1430 : Castrum nostrum Zenth-
lazloit'ara vocatum ex opposito dicti Castri Galambocz
(OL. D. 12220). Locum antiqui Castri TFarzygeth (Múz.
Kállay). 1433 : Sub vna [Erdélyi L. közlése szerint is
igy] moute qui dicitur nagivar (Pannh. 15/E). 1435 :
Castri nostri Wylagas tvar vocati (Múz.). Castello
Hermanímra vocato (uo.). 1437 : Possessiones Rauaz-
ívar Mathefalwa (uo.). Castrum seu castellum Weiuar
vocatum (uo.). 1439 : Castrum nostrum Essegz^ar
appellatum (Veszpr. 4, Csatár). 1452: Castri Zomzed-
ivar (OL. D. 38879). 1453 : Castri WylagosM'ar íuo.
29809). Castro Lothonoar vocato (uo. 30825). TFar-
wyze, hn. (uo. 14722). 1453 k. : Ciuitatis ColosM;ar

67

1059

VAR

V.ÍK— VÁRAD

106U

(uu. 36407 1. 1454 : Castri ZeldüYír vocati (uo. 14799).
Ad Castrum videlicet Zido?far pertinentem (uo. 14897,
1. Pesty : KrassóvinTört. III.400). 1468 : Gerebatum
et ludicatum regium sedis Segeswar et Wizakna
(OL. D. 36393). 1476 : Wenvarhelye in Comitatu de
Walko (Múz. TörtTárs. 4). 1481 : Terrarum arabilium
Omalomparazthya ac Insule Warzegh (Múz. Ibrányi).
Insule Warzeg alio nomine Kamorazygeth (uo.)- 1485 :
Franciscus TT^armeghy (Múz). 1489: De castro Chazar-
ivara vocato in Comitatu Warosdiensi (Körmend 17,
Szalonok 30). 1495 : In castro Wylagosifar vocato
(Múz. Forgách). 1499 : Georgius de Esseghimr (Kör-
mend, Heim 676). 1505 : Sowar, hn. (Múz. Soós). 1566 :
Wam so War sawa Dugba so Pénzes so (OL. Nád.
49). 1588 : Az mosso bazhoz ki az ivar alat wagion
(OL. UC. 64/35). War giutbo zigonios nyl (uo. 76/17).
1594 : Az varhoz minden ember egi egi vagbo tehén-
nel tartozik, melliet eök tretbina tebennek bjTiak
(uo. 113/5). 1668 : Nagy Demeter Örlö az varhoz
(uo. 1/21). [Vö. belső-, föld-vár.]

vár-alja: oppidum subarcense, plaga subarcensis;
gegend unter der burg NySz., die unter der Burg
liegende Gegend od. Ortschaft BM. 1285/1366 : Villa
que est sub Castro Waralya diéta (Kubinyi : MTört-
Eml. 11.27). 1361: Villa Varalya dicta (Múz. Justh).
1366 : Cum villis et possessionibus in districtu War-
alt/aknmekj habitis (Körmend II/5, Felsölindva 13).
Waralyafalw Scenthtrinitas Murazombota (uo.). 1370 :
Villám War olya vocatam ad praedictum Castrum Bal-
wanus pertinentem (Múz. Bethlen). 1389 : In villa
Varalia (Veszpr. 107, Kálóz 3). 1393 : Fenetum War-
alyazena dictum (Veszpr. 10, Papkeszij. 1401 : VilUs
Felsebes Vaarallya (Körmend, Sebesiana 3/16). 1427 :
Prediis Thamasfaya Waralya (Múz.). 1454 : Waralya,
hn. (OL. D. 14604). 1459 : De possessione Varalya
(Múz. Kende). 1460 : Possessiones Meleghegh et Var-
alya vocatas (OL. D. 15508). 1466 : In loco Waralya
(Veszpr. 106, Árokfö 3 . 1472 : Villarum et prediorum
Waralya Jalsawafolyas apellatarum (Múz. TörtTárs. 4).

vár-földe, -feldc: [terra castri, ager ad castium
pertinens ; zu einer burg gehöriger acker]. 1346: Pos-
sessionem Varfulde vocatam (Múz.Dancs). 1358 : Cuius-
dam possessionis Warfelde vocate (Múz. Hauvay).
1402 : Quandam particulam térre Warfeldehogath
nuncupate (Körmend, Communis Elenchus 10, Bogad
2). 1417 ; .Quod prescripta terra arabilis per ipsos
Georgium et Johannem Jobagiones antefate Nobilis
domine modo premisso perarata Castrensium wlgo
Warfeldew appellaretur (HazaiOkl. 368). 1477 : Cer-
tos agros cuiusdam térre ipsorum exponencium War-
feulde vocate circa possessionem eorundem Zemerd
vocatam in comitatu Honthensi existentem (Károlyi-
Oki. 11.466). 1486 : Terris arabilibus Warfelde voca-
tis (OL. D. 19141). 1492 : Fywpenz qui pratum ivar-
feívlde domini falcant quelibet sessio integra soluet
(uo. 36992). 1506 : Terras arabiles Warfewlde quas
arant ad allodium (uo. 37005). Totális predii War-
fewlde alio nomine Desevvfewlde appellati in Comitatu
Gewmeriensi (Forrás ?). 1546 : Holoth waalyk [a szó-
ban forgó földbirtok] az meg mondót Herbort fewl-
deetewl, es hataarlyk az waar fcwldecwel (ZalaOkl.
1.73). 1584: Var földe kefti f^le wagon (OL. UC. 56/33).

vár -hegy : [clivus, in quo arx sita est] ; schloss-
berg BM. 1295 : lungit quendam montem Warhygi
uocatum (OL. D. 1413). 1314 : In vno monte alto War-
hegh vocato íuo. 28715). 1315/1376 : Cum montibus
Wqtrheg vocatis (MonCivZagr. 1.89). 1333 : Montem
iraarAe*; nomiuatum (KárolyikOkl. 1.81). 1343: Veni-
ret aquodam monte Warhegh nuncupato (Múz. Görgey).
1352 : Cuiusdam magni montis Vai-hegh nuncupati
(OL. D. 4321). 1368: Possessionem TTar/iesraliabudus-
folua vocatam (Múz. Máriássy). [Vö. CzF.]

vár-jobbágy, -jóbágya : [«jobagio castri»]. 1361 :
Possessionis Waryobagyakezeu vocate (OL. D. 5068,
1. SoprOkl. 1.335). [Vö. «jobbágy» latin adataival.]

vár-megye: comitatus NySz. ; [komitat]. 1521:
Coram nobilium et ignobilium wlgo Warmege (OL. D.
25636). 1529 : In comitatu Zemljemvarmeghye vocato
OL. Kolozsm. prot. T). 1544: losa farkas mosón war-
inegehöl (OL. Nád. 41).

vár-mű, -mi: [munitio ; festungsbau, festungsarbeit].
1604 : Ha az Uarasnepe keozwl, uagi zolgalatra,
Circalasra TJarmire uetnek postasagra et huic Similia,
Ennek egi-egi ftig az bwntetese az biroe es Polgároké
(MJogtörtEml. 1.34).

vár-nagy : praefectus arcis; burgvogt NySz. 1350:
Comite eiusdem fluvii Rába vulgo warnogy dicto
(AnjouOkm. V.415).

vár-népe: [populus castri. provinciales, castrenses;
burgvolk]. 1311: Super possessionibus Warnepe ■pachim
Zergeyn (AnjouOkm. 1.226). 1364 : Totális possessionis
Owalth alio nomine Varnepefe\de [«Vas m.» Szám.
jegyz.] uocate (Múz.). [Vö. castrenses, provinciális
Bartal.]

vár-tartoniá,ny : [possessiones ad castrum perti-
nentes ; die zu einer burg gehörigen besitzthümer].
1564 : Azután az tervin jüvedelemnek beszolgáltatá-
sára, asszonyom kezeirása alatt való lajstrom szerint,
kiben mind az vár tartományheli jobbágyoknak neve
minden tervin szerint való fizetéssel irva vagyon,
nagy gondot visellyen (GazdtörtSzemle 1.72). [Vö.
Asszonyom ö nagysága Stenicsnyak várát mint tarto-
mányával egyetembe tellyes hatalommal atta Giczi
Farkas uramnak tisztül (uo.).] Az mint az vár tarto-
mány tervinye és szokása volt tervin szolgáltatásban,
azt akarja asszonyom ö nagysága, hogy Farkas uram
is azonban megtarcsa iuo. 73 — 74).

2. VÁR : praestolor, exspecto; warten NySz. 1184:
Eorum uero nomina pro quibus contenderent hec
sünt Warov Ceke Cekelev Des Bes Sudan Egid Pc-
trus Iwa Both (Pannh. Tih. 1/4). 1198 : Seruos quorum
nomina hec sünt Hamard Queseud Warou (Körmend
II/8, Szentgothárd 1). 1211: Hü sünt vduornici Nemelh
Bochi Chomos Tomor Deun Zombot Erizeu Buhtuke
Thocorou Warou (Pannh. Tih. 1/5). Isti sünt iou-
bagiones Huceh Mouroz Wid Honus Bölsou Warou
(uo.). Isti sünt vdornici Wassard Warou Latamas
Choucha (uo.). Isti sünt exequiales warou butus
feled pentuc Texa Vasard Mogd Moglou (uo.). [Udvor-
nici] Varoti Molvd Vaasar (uo.). [Udvornici] Modo-
ros Meegeu Senke Moygy Varán Juben (uo.). Hü
sünt coci Muchou Huldus Cedhe Ouson Nvunud Wa7-ou
Peti (uo.). 1222: Trés mansiones wduornicorum Warou
fele et ereus (Veszpr. 12, Nagypécsöl). 1225 : Quorum

' nomina sünt hec Worov [olv. Warov ?] cum fratre
suo Fiod. Chomso cum filio Herchec (Pannh. 1 F).
1229 : WaroH centurione de Hurpas (uo. 5 Gg).
1237/1320 : Populos castri scilicet Pousa Waron
(HazaiOkm. V.17). 1240 k. : Per centurionem nomine
Warov (Pannh. 61/8). 1309 : Ladislao filio Warou

' (MonStrig. n.614). 1318 : Ladislai fily Waro (Anjou-
Okm. 1.465)

j VÁRAD, váradi : castellum, parva arx ; kleine

festung NySz. 1095 : In kyar turdos aratores rodoan

j waradi coluzti (Pannh. 15/0o). 1200 k. : luxta quod-

I dam castellum terreum, quod nuncupatur TJarod (Anon.

34). Egressi de castro, quod dicitur Warod luo. 35).

' 1211 : Simoné WaradiQií^i (Pannh. 37/1). 1217 : Simoné

j IFaradiensi (Veszpr. 4, Kolon). 1222 : Abbatis Waradien-

I sis (Pannh. 6/Q). Alexandro Warad'\QXíS\ (Veszpr. 12,

Nagypécsöl). 1240 k. : Hec s'jnt nomina vinitorum

Td

1061

VÁRADI— VARJÜ

VÁRÓ-VÁROSI

1Ó62

Varad Scemus (Pannh. 61/8). 1248 : Montem Warod
cum pertinenciis (Veszpr. 109, Szántó 1). 1251/1281 :
Warod, szn. (OL. D. 346). 1252: Warod, szn. (uo. 369).
1337: Possessionariam porcionem Waradzjgeih uoca-
tam (Múz.). 1346 : Nicolaus Peczwmaf/iensis (Pannh.
26/S). 1377 : luxta viam WarathYtü, appellatam (Múz.,
«Valkó m.» Szám. jegyz.). 1494 : Cuinsdam montis
Waradhegye prope Castrum Thadyka (Veszpr. 109,
Tátika 31).

VÁRADI, 1. várad.

VÁRAS, -I, 1. város, -i.

VARÉ ? 1. varjú.

VARGA : sutor, calceolarius NySz., calcearius
MA^. ; schuster NySz. 1389 : Ladislaus dictus Varga ,
(Múz. Kállay). 1393 : Petrum dictum Varga (Sztáray-
Okl. 1.528). 1398 : Stephanum Varga (ZichyOkm. V.67).
1403 : Michael dictus Varga (OL. D. 8871). 1406 :
Martinus Warga (Lelesz Acta 29/17). 1413 : Elia Varga
(ZichyOkm. VL283). 1418 : Georgii Varga (uo. 516).
1420 : Pauli dicti Varga (OL. D. 10940). 1424 : Petrus
Warga (Pannh. 17/Mm). 1425 : Luca Varga (Körmend,
Heim 745). 1426: Georgium Varga (OL. D. 35946).
1435 : Demetrio Warga (KárolyiOkl. n.l55). 1437 :
Johannes Varga (Körmend, Heim 441). 1451 : Michael
Warga (OL. D. 14467). 1453 : Thomas Warga (uo.
36407). 1454: Far^rayanoshaza, hn. (uo. 14781). 1467:
Blasius Varga (Múz.). 1468 : Valentinus Varga (Múz.
Kállay). Lucas Varga (uo.). 1469 : Stephanus Warga
Zabados (OL. D. 82365). Georgius Warga (Veszpr.
106. Berenhida 5). 1470: Nicolao Warga (Múz. Kállay).
1475 : Petro Varga (Lelesz Acta 85/22). 1478 : Geor-
gius Warga (OL. D. 18145). 1481: Blasio Warga
uo. 30091). 1482 : Antonio Varga (Veszpr. 9, Kovácsi).
1484 : Stephaiio Warga (Lelesz Acta 94/1). Matheo
Warga (Veszpr. 107, Gerezd 4). 1485 : Augustinus
Warga (Veszpr. 11, Merenye). 1503 : Michael Warga
(Múz. Kállay). 1507 : Matheo Warga (Veszpr. 15, Vá-
szoly). 1509 : Valentino Warga (Múz. Forgách). 1517 :
Matheo Warga (Múz. Ibrányi). 1520 : Andrea Warga
(Múz. Forgách). 1521 : Stephano Warga (Lelesz Acta
127/6). 1584 : Wargha Gergel' (OL. UC. 56/33). [Vö.
folidozó-varga.]

varga-hal : tinca ; schleihe NySz. 1638 : Hal Tartó
Barka, mellben vagion cziuka No 6 Karasz No 16
Varga hal vagy czompo No 8 (OL. UC. 2/34).

varga-kés : crepidarius cultellus, scalprum ; kneif
NySz., [schusterkneif]. 1560 : Nyolch tvarga kees (OL.
Nád. 49).

VARGYAS, 1. varjas.
VARJA? 1. varjú.

VARJAS, vargyas: [cornicibus copiosus; reich
an ki-ahen]. 1420 : Piscinarum Haromchemeythaua
Farí/asthaua Waryanosthaua vocatarum (Lelesz Acta
40/86). 1522: Stefanus Waryas (OL. D. 37004). 1528:
Infra locum Waryas cheree vocatum (OL. Kolozsm.
106). 1602 : Vargyas Péter (SzékelyOkl. V.239). [A
gy-s alakra nézve vö. varjú MTsz.|

VARJÓ, 1. varjú.

VARJÚ, varé ? varja ? varjó : cornix ; krahe
NySz. 1265 : Hinc uadit per uallem qui [igy] dicitur
Worreozowelgy [így] (OL.I). 595). [Olv. varé? vö. «vari»
MTsz. ; vagy talán csak toUhiba «Worrev» v. «Worrew»
helyett, vö. az 1342-i adattal.] 1341 : Vádit ad vnam
metain terream vbi terra vocatur í/-o/'í/oMmezouforka
(OL. D. 3402). 1342 : Intrat vallem vnáui Worreidab-

velgu dictam (uo. 3485). 1346 : Johannem dictum Voryu
(Múz. Kállay). 1347 : Johannem dictum Waryu (Zichy-
Okm. n.255). 1355 : Gregorio dicto Varyu (Anjoíi-
Okm. VI.369). 1356 : Gregorius dictus Wo'ryu (Pannh.
l/D). 1358 : Nicolaum dictum Varyw (Múz.). 1398 :
Dempta quadam valle Farí/ííwelgh vocitata (OL. D.
147j. 1416: Petrus dictus Variv (uo. 31402). 1420:
Piscinarum Haromchemeythaua Varyasthaua Warya-
nosthaua, [olv. Waryuyanos-, vö. az 1426-i adattal]
vocatarum (Lelesz Acta 40/86). 1422 : Georgio dicto
Waryiv (Múz. Kállay). 1425 : Blasius Waryw (Kör-
mend, Heim 749). 1426 : Prediis Estwanpeterfyahaza
TFar2/ííJanoshaza appellatis (Forrás?). 1435 : Ad quas-
dam arbores WaryaSa [az utolsó betíí kétes, olv.
varja? vö. MTsz.] dictas (OL. D. 30434). 1440 : Thoma
Waryw (Múz. Kállay). 1466 : Anthonio Waryu (OL.
D. 16421). 1487/1782: Cujusdam alterius montis altio-
ris Dalul chore, alias TF«rí/Mhegye vocati (uo. 37066).
1507 : Benedicto Waryiv (Veszpr. 15, Vászoly). [Vö.
fekete-varjú.]

VÁRÓ, 1. vár.

VÁROS, váras : civitas, oppidum, urbs ; stadt,
festung NySz. 1224/1317 : Uniuersus populus incipiens
a Waras usque in Boralt (Zimmermann-Werner 1.34).
1291,1320: Saxonum de Waras (OL. D. 1334). 1324:
Civitatem Waras nominatam (AnjouOkm. 11.153).
1390/1481: Dátum in Wjwaras (SztárayOkl. 1.498).
1460 : Wyivaras, hn. (OL. D. 15444).

város-csordása : [armentarius urbis ; viehhirt der
stadt]. 1668 : Varos Csordása (OL. UC. 1/21).

város-népe: [cives, urbani; die büi-ger, die stadter].
1604 : Ha az Uarasnepe keozwl, uagi zolgalatra, Cir-
calasra Uarmire uetnek postasagra et huic Similia,
Ennek egi-egi ftig az bwntetese az biroe es Polgároké
(MJogtörtEml. 1.34).

város-tagja: civis ; bürger NySz. 1700: Aki
[jobbágy] pedig városunkban akar lakni és derékkép-
pen jobbágyságra adja magát, a biró asztalán tartozik
letenni 40 pénzt és így az földes úr dolgátúl szabad
leszen fél esztendeig, de az úr szölejébül és város
dolgátúl nem szabados ; ez illyen ember várostagja
leszen és a bíró, várossal együtt tartozik oltalmazni,
és minden tisztességes ügyében mellette fogni (Gazd-
törtSzemle VII.405, Tarcal város törvényeiből).

város-út, -útja : [via urbis ; stadtstrasse]. 1343 :
Vnam stratam pupplicam varashut vocatam (OL. D.
31244). Ad quarum quidem linearum tamen distinc-
cionem unam stratam publicam Warusuth vocatam
per eandem possessionem ducentem reliquissent (Anjou-
Okm. IV.336). 1407 : Ex vtraque parte vie que dicitur
Varasvth (Múz.). 1712 k. : Azért mindeneknek előtte
az Belső kertnek Varos uttja felől való kapnia mel-
let Teglabul Sárral az minemő Hazat maga fogh
kívánni ollyant kelletik néki hova hamarab Takarosan
fel állítani s- meszel fel vakoltatni (GazdtörtSzemle
VII.417, eredetije szerint).

VÁROS ? : [qui libenter praestolatur ; der gerne
wartet?]. 1211: [Udvornici] Neugrad Varous [a. m.
város ?J Vosud Medue Maca Merch Charna Michou
Euzen (Pannh. Tih. 1/5). 1219: Nomina autem memo-
ratorum vduornicorum . . . hec sünt . . . Kuké, Ruga,
Regus, Varous (Wenzel VI.401).

VÁROSI, várasi : urbicus, civilis, urbánus [stb.J ;
zur stadt gehöríg NySz. 1604 : Ki egy állapotra, ki
másra atta magát, nem ertuen az keozenseges Uarasi
vagi Polgári Tarsasaggal edgiet (MJogtörtEml. 1.28).
Az Biro penigh tartozzék Polgariual, es Tanaczbeli
uehani Zemelliekkel annak az Zemellinek allapotíat

67*

1063

VARR— VARSÁS

VÁRTA-FA— VAS

1064

meghtudakozni es iol uegere menni, ha az Uarasi
Társasághoz illendeo (uo. 29).

VARR : suo, sarcio ; nahen, flicken NySz. 1507 :
Tela wlgo Warrany walo waznatt (OL. D. 26124).
1545 : Keth ládában aprólék holwalo ky warro assony-
allatnak walo sersam (OL. Nád. 48). 1555 : Elekethe-
nek fee aranyal varoth (uo.). 1572 : Zynnot uettem
fek varany (uo. 40). [Vö. be-, ki-, körül-, össze-
varr ; varró.]

VARRÁS, vö. fehér-, hím-, kazul-, rác-,
spanyol-, spanyolozott- varrás; törökvarrásos.

VARRÁSOS, vö. törökvarrásos.

VARRÓ : sarcinator, netrix ; flicker, naherin NySz.
1225 : Quorum nomina sünt hec Worov [a. m. varró ?]
cum fratre suo Fiod. Chomso cum filio Herchec
(Pannh. l/F). 1375 : Petrus dictus Warrou (Körmend,
Heim 258). Stephani dicti Warro (ZichyOkm. 111.594).
1380: Thome dicti Yarro (Múz.). 1401: Johanne Varró
(ZichyOkm. V.246). 1406: Petrus dictus Warro (Lelesz
Acta 29/14). 1409 : Mathias Warro (Múz. Kállay).
1430: Thomas Warro (uo.^. 1435: Petrum Warro
(uo.). 1447 : Mathia Warro (KároljiOkl. 11.253). 1449 :
Blasü Warro (SztárayOkl. 11.443). 1463: Michael
Warro OL. D. 15882). 1466: Thoma Varró (uo. 16430).
1473 : Alberto Warro (uo. 28310). 1497 : Martino
Warro (Lelesz Acta 105 4). 1502 : Johanne Warro
(Múz. Forgách). [Vö. fejkötó'-, hím-varró.]

varró-asszony : [mulier, quae acu victum quae-
ritat ; naherin]. 1714 : Varróasszony [foglalkozásnév]
(GazdtörtSzemle IX.23).

varró-ládácska : [arcula ad suendum destinata :
nahlade, náhkastchen]. 1635 : Egy bársonyos varró-
ládácskát (Mihalik : KassaÖtvTört. 224). [Vö. varró-
láda, hibás értelmezéssel, NySz.]

varró-leány: [puella, quae acu victum quaeritat;
naherin], náhmádchen BM. 1701 : Fejér Cseléd. Varró
Leány 3 . . . Dajka 2 (AdalZemplvmTört. V. évf. 172).
1702 : Dajka kettő, köntössök. Varró Leány kettő,
kőntőssek (uo. 331). 1705 : Varró Leány Marcso kön-
tössé (uo. VI. évf. 271).

VARROGAT, vö. mégvarrogat.

VARROTT-SZÉK : [genahter sessel]. 1697 : Házi
ékességre Tükröket, varrott székeket, Spanior falt
(AdalZemplvmTört. IV. évf. 316).

VARSA, vorsa : sagena, nassa, scirpiculum pi-
scarium ; fischerreuse NySz. 1211 : Vdomici de Mortus
hü sünt Eleus Elud Varsa Vnoca Obud Peneze i Pannh.
Tih. 1/5). 1252 : Inde uadit ad VarsaX^n (OL. D. 369).
1356: Gulgustra vulgo worsa (SoprOkl. 1.256). 1533:
Horag kwrte warsa szygon \ OL. Nád. 47). 1553 :
Varsapenz debent soluere qui varsa habent in Tibisco
(OL. UC. 45 36). 1587 : Varsakath es hal fogny walo
horgokath lOL. Nád. 40). [Vö. csík-, hal-, hal-
tartó-, rák-varsa. J

varsa-hely : 1471 : Clausuras piscium wlgo icorsa-
hel vocatas (Blagay Itár 104. sz., vö. TermtudKözl.
1894. évf. 495).

varsa-pénz : 1519 : Tenentur soluere icarsa pénz
qui habent sagenas (OL. D. 26197). 1553 : Varsapenz
debent soluere qui varsa habent in Tibisco (OL. UC.
45/36).

VARSAS, vorsás : [sagenam habens, sagenis
copiosus ; fischerreuse habend, reich an fischerreusen].
1412: Quarundam particularum térre Trc/zscts et Hamos-

sadharmada (OL. TÜ. 26/47). 1469 : Georgius Varsas
(OL. D. 32365). GaUum Warsas (Veszpr. 5, Fadd).
1480 : Blasio Warsas (OL. D. 18350). 1489 : Michaelis
Warsas (Lelesz Acta 98/31).

VÁRTA-FA : [brennholz zur heizung der wacht-
háuser]. 1751 : Én csak töremoráért küldöttem a cselé-
demet, a vártafából tettek fel [t. i. a tűzre] (DebrJk.).
[Vö. NySz. és Zoltai Lajos, GazdtörtSzemle XI. 126.]

VAS: 1) ferrum ; eisen NySz.; [ferreus; eisem].
1214 : Commetatiu- Sehturiensibus Misca TFosuariensi
(Körmend II 8, Ederich 72). 1221 : Comite iro-swariensi
(OL. D. 100). 1233 : Ecclesie uestre contulimus Mille
Zuanos in TT'oswar a salinariis anuuatim (Körmend
V (i, Heterog. Miscell. 105). Medietas ualUs pertinet
ad TToswariensem Temerd de ferreo Castro (Hazai-
Okl. 13). 1240 k. : Hec sünt Nomina Tomatorum de
eadem villa forcos vosc [a. m. vas?] (Pannh. 618).
1251/1281 : Wos, szn. (OL. D. 346). 1256 : In comitaüi
de TT^oswar (ErdMúzLt., 1. Wenzel \11.43i;). 1284 : Vil-
lám Wos [a. m. vas ?] kolnuchariorum uestrorum (Wen-
zel IX.381 , «Komárom m.» Szám. jegyz.). 1329 : In comi-
tatu de TT'o.suarrMúz.). 1354: Vici IFasuaryulcha nuncu-
pati (OL. D. 4407). 1357 : Petrum dictum Vosseggw
(ZalaOkl. 1.575). 1370 : Non esset illa via TFoswar
vtha (Veszpr. 106, Csehi 1). 1372 : Stephani dicti Wos
(HazaiOkl. 296). 1389 : Annectit quendam locum Vas-
kapu vocatum (Lelesz Met. Mármaros 13). 1398 : Ver-
sus possessionem Föskapu (Múz., «Bács m.» Szám.
jegyz.). 1407: Barnabás Vas (ZichyOkm. V.496). 1453:
Pontem in loco iraskapw appellato in comitatu de
Hwnyad (OL. D. 29499). 1496: Possessionibus Was-
werewzeek alio autem nomine TT'aszeek Saroszeek
Gyepywsfyzes (Körmend III/6, Körmend 7). 1520 : Pre-
fatiim alterum Johannem similiter Was dictum (Pannh.
Hitel. 152). 1544 : Az tengerre es az hamfara ualo
uasat meg foraztottak (OL. Nád. 41). 1546 : Az lo
zayara egy ivasat awagy kosart (uo. 40). 1553 : Vas
swl négy zaz (OL. UC. 96/8). 1556: Trés ivas sulyok
(OL. Nád. 48). 1558 : Három egez kötés tvas es hat
zal (uo. 49). 1566 : Négy kesafa hamfastwl wasastul
(uo.). 1572 : Ky wetheo lámpásnak faya m\Tid wasas-
thivl {OL. ÜC' 76,17). 1587: Vas [értsd:" ekevas?]
nadlasra wetth eg szál wasath (OL. Nád. 41). 1597 :
Vödör vasastol az kankalekon Az kankalek vegén vas
horog (OL. UC. 101/3). Apró mosar aliter siska pat-
tantiu vass 2 (uo). Gombkötny való szekeczke vasainál
(uo.). 1602: Vas Jakab (SzékelyOkl. V.191). Vas
Mihály (uo. 192). || 2) [vinculum, compes] ; fusseisen,
fessel BM. (3. jel.) 1558 : Emberre való vas. Beko.
Bylynch (OL. Nád. 49). 1638 : Czinczier es lábra való
vas (OL. UC. 234). || 3) [vomer ; pflugschar]. 1558 :
Három eke ivasawal talygayawal igayawal es mjiiden
zerzamawal eghetembe (OL. Nád. 49). 1587 : Vas nad-
lasra wetth eg szál wasath ( uo. 41). [Szárm. : 1152 :
Halaldi Vosod Zegen Zumbot Zahudi Vosos (Veszpr. 16,
Vespr. Eccl.). 1199 : Duos vinitores scilicet Suchurou
et Thecam cum uxore sua Sceretheu et duobus filiis
Zumboth et Vosud (uo., 1. HazaiOkm. V.3). 1211 :
[Udvomici] Neugrad Varous Vosud Medue Maca Merch
Chama (Pannh. Tih. 1/5). Isti sünt agasones Wros
Chemos Vosud Sombot (uo.). Vdornici de Mortus hü
sünt Marcel Tencu Mocud Venehs Vosod Bense (uo.).
Isti simt agricole Mohai Buxi Michiieu Boté Gerete
Radista Wosud Sombod Nuhu Boda (uo.). Isti sünt
qui parant scutellas scilicet Priba Beneduc Vosud
Bene (uo. . In uilla Fotud hü sünt ioubagiones EUe-
nus Elleh Mihal Vosud Boca (uo.). In uilla Supoc hü
sünt vdornici Eunus Keze Vosod Kerus (uo.). 1230 : Villa
Alchi Wosod Almád (Pannh. 32/ V). Villa Béren Alchi
Wosod Almád Sagu March (Veszpr. 14, Dec. Comit.
Symig.). 1244 : Wosod, szn. (Veszpr. 12, Nagypécsöl).]
[Vö. bánya-, bóléskerekítö-, bélyeg-, bélyegző'-,

1065

VAS

VAS

1066

bilincs-, csípő-, csíptető-, csoroszlya-, ellenző-
ernyő-, fark-, fenékvonó-, foglaló-, fordító-
forgató-, forgó-, guzsaly-, gyalu-, gyomláló-
henc-, heveder-, hód-, holip-, horló-, kar-, ken
gyei-, kérészt-, kesztyű-, korong-, köröm-
köszörűtekerő-, kötő-, krap-, ládatartó-, la
pocka-, lapos-, lemez-, lyukasztó-, marok-
nyak-, orr-, ostyasütő-, pánt-, pécsétlő-, per
pénce-, pléh-, pocok-, puskatisztító-, rúd-
sajtó-, sark-, segyeld-, sín-, sing-, szál-, szántó-
széles-, szító-, szégfejező-, talp-, tengelykötő-
térd-, tisztító-, töltő-, üllő-, vágó-, váll-, vidra-
zsindélyhorló-vas.J

vas-áros, -árus : ferropola ; eisenhandler NySz.
1522 k. : Ferrari vulgo tvasarossok (TörtTár 1889.
évf. 384). 1714 : Vasárus [foglalkozásnév] (Gazdtört-
Szemle IX.23).

vas-bánya: ferraria; eisengrube NySz. 1381/1413:
Ad quendam locum montosum Vasbanya vocatum
(Múz. Kállay).

vas-békó: [compes ferrea; fusseisen]. 1536: Was
beköt II (OL. L. IH. 16. 17).

vas-bot : [baculus ferreus ; eisenstock]. 1553 :
Egy vas both (OL. UC. 96/3).

vas-csáklya : [harpago ferreus ; eiserner enterha-
ken]. 1597 : Vas czaklia (OL. UC. 101/3).

vas-csap : 1) [eiserner achsschenkel]. 1634: Tiz vas
czap az Gerendeliek vigiben (OL. tJC. 21/3, 9. 1.,
malomházban). [Vö. «tengelycsap» Frecskay : Mest-
Szót. 16. füz. 6, 18.] II 2) [eisenzapfen]. 1638: Kapu
sarkában való vas cziap (OL. UC. 2/34). Kapnia
alsó vas cziapiaval es felül való horgas foglaló vasaival,
retez feievel, kinito vas karikaival (uo.). Egy hitvan
rostelios aito, az Pinczenek Tornaczan vas Cziapia-
val eggitít (uo.).

vas-deres : «vashoz hasonló szürkés v. deres
szintí (ló)» MTsz. ; eisenschimmel, mohrenkopf BM.
1708 : Vas deres, herélt, túros ló (DebrLt., 1. Njt.
XXII.521'.

vas-dorong, -dorung: [vectis ferreus]; eisenstange
BM. 1597 : Kw emeleo vas dorung (OL. UC. 101/3).

vas-ecset : [hámi ferrei, quibus linum pectitur ;
hechel, flachshechel]. 1638 : Egy vas eeziet lenhez
való (OL. UC. 2/84). [Vö. MTsz.]

vas-fazék, -fázok : aheniun MA.\ cacabus, cucuma,
coculiun, lebes ; eiserner topf NySz. [kesseíj. 1498 :
Septem Torpes (a negyedik betű kétes] wlgo was
fazék (Akad. 11). 1522 : Wasfazek (OL. D. 26357).
1542: Vasfazeek ereeg (OL. Nád. 40). 1544: Onasz-
tattam öt ttas fazokat (uo.). Három wasfazek onoza-
satol (uo. 41). 1594 : Egy eoregh vas fazék kondér
(OL. L. III. 16. 17). 1597 : Regj eoreg onazoth Vass
fazék 3 (OL. UC. 101/3). Vass fazék keozep szeoriv
5 (uo.). [Vö. MTsz.]

vas-fejű : [ofíirmati animi, pertinax] ; störrisch,
hartköpfig BM. 1422 : Thoma Wasfeytv (Lelesz Acta
42/36). [Vö. Kr.]

vas-fogó : [forceps ferreus] ; eiserne zange BM.
1616/1643: Az Kouacz mühelbenn. Vagyon egy kouacz
kölcz. Megh vagyon. Eggy eöregh vas foghó. Megh
vagyon (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI. 126).

vas-gereblye, -garáblya : [irpex; eiserner rechen).
1597 : Vvs garahlia (OL. UC. 101/3, «Keresztur, Sop-
ron m.» Szám. jegj'z.).

vas-gyúró : «rendkivül erÖs természetű ; mindent
öszvetörö ; erejével kérkedő, birkózni szeretö» CzF.;
[pervalidus cupidusque luctandi ; von ausserordentli-
cher starke und ringlustig]. 1429 : Georgius Vasgyúró
dictus (Lelesz Acta 48/65). 1493 : Ladislaus Wasgywro
(Lelesz Prot. III.242). [Vö. Zolnai, Magyar Nyelv 1905.
évf 272; Lehr, uo. 370; Szilády, uo. 411.]

vas-hámor: ferraria moletrina; eisenhammer NySz.
1519/1523 : Molendinorum Thelonii ac Washamor in
dictis oppido et possessionibus habitorum (Körmend
III/5, Revistye 87).

vas-hasító : 1643 : Elénzö vas No. 1. Nagl Placz
vashasito No. 2 (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.126,
kovács-szerszámok közt).

vas-horog : harpago (Dictionarium quatuor lingua-
rum, Viennae, 1641. 367. I.), uncus ferreus Kr.; [eiser-
ner haken]. 1549 : Harpagines ferreae uulgo washorog
(OL. UC. 75/39). 1597 : Vödör vasastol az kankalekon
Az kankalek vegén vas horog (uo. 101/3). 1638 : Jegh
szaggató vashorog. Jegelő eszteöke (uo. 2/34). 1643 :
Kétt nagy eőregh só fozó vás vst négy zegó, hatt
vas horgon fűgő : Az égik vydon vy, nemis feöztek
benne (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.129).

vas-kanál, -kalán : spatha ferrea ; ein eiserner
Löffel PPB. («vas kalán» a.). 1558: Was kalan (OL.
Nád. 49). 1566 : Egy golyobys ewthew was kalan
(uo.). 1597 : Goliobis eonteo vas kalan (OL. UC. 101/3),
[Vö. NySz. MTsz.]

vas-kapa : [ligo ferreus; eiserne haue]. 1643: Négy
so vonyó vas kapa. Négy so hanyo lapát (OL. Instr.
42, 1. GazdtörtSzemle VI.129). [Vö. NySz. más jel.]

vas-karika : annulus ferreus ; eiserner ring NySz.
1517 : Feci laborare wlgo vas karikath : et vnum vas
villát cum fabro Barnába (OL. D. 26181). Clauem
derekzegh marokwas et vas karika ac ad nouam portám
sarkwas (uo. 26516). 1556 : Ket kesafa Ket hat lofa
■was karykawal (OL. Nád. 49). 1597 : Az feol vonio
kapun keth feleöl vass sorok [igy] es vass karikák
(OL. UC. 101/3). 1619 : Korongra való vas karika.
Perpencze vas. Gusaly vas (OL. L. III. 17/29). 1638 :
Kapnia alsó vas cziapiaval es felül való horgas foglaló
vasaival, retez feievel, kinito vas karikaival (OL. UC.
2,'34).

vas-keménce : fornax ferrea ; eiserner ofen NySz.
1490 : Was kemencze ; Karpyth ; Suporlah (OL. D.
26048). 1597 : Táborban való vas kemencze (OL. UC.
101/3).

vas-kép: [venabulum ferreum; eiserner jágerspiess].
1490: Tarpais; Vaschep ; Baard (OL. D. 26046).
Gerel; Tarpais; Vaschep (uo. 26048). 1504: Item
cuspides longas VI Item wlgo vas chep VI (uo. 36987,
hadi szerszámok közt, ugyanitt feljebb : «fustem wlgo
keep»). [Vö. 2. kép.]

vas-kés? : [culter ferreus; eisemes messer]. 1410:
Blasium Vasnyas. Johannem Vaskces [olv. -ké.sv. -kéz?]
(OL. D. 9688).

vas-kesztyű : chirotheca ferrea ; eiserner hand-
schuh NySz. 1543 : Egh vaskezthyiv (Múz. Kisfaludy).
1552 : Áttam ivas keztyewt kylenczet (OL. Nád. 48).
1566 : Egy sysak egy ivaskezthyw (OL. L. III. 16. 17)..

vas-kondór: [lebes ferreus ; eiserner késsel). 1594:
Egj öregh was kondér (OL. UC. 78/87, «Szilágy-Som-
lyo» Szám jegy/,.). 1638 : Egy vas kondér (no. 2/34).
[Vö. NySz. más jel. : MTsz.]

1067

VAS

VASACSKA— VÁSÁR

1068

vas-láb : tripus ; dreifuss NySz. 1544 : Vöttüak ket
vas lobot (OL. Nád. 40). 1548 : Lábas serpen9th. Vas
labath (OL. L. IIL 16. 17). 1561 : Serpeny^^^lek walo
was lab (iio.). 1568 : Cribra duo. Was lab duo. holyp
was vnum (ÓL. UC. 75/32, «konyhaeszközök közt»
Szám. jegyz.). [Vö. MTsz.j

vas-lámpás: [lucerna ferrea; eisernelampe]. 1566:
Egy was lampas zallas korra walo (OL. Nád. 49).

vas-lánc: catena ferrea Kr. ; [eiserne ketté]. 1586:
Vagion egy tesla kinec uegebe uas lancz vagion
(OL. L. III. 16. 17).

vas-macska: ancora; anker NySz. (1. jel.) 1549:
Anchorae ferreae uulgo wasmacKka duae (OL. UC.
75/39). 1550 : Ancore ferree vulgo ivasmachka (OL.
Instr. 11).

vas-m.acskácska : [ancora parva; kleiner anker].
1597 : Negj ago Vass maczkaczka (OL. UC. 101/3).

vas-nyárs, -nyáss : veru ferreum ; eisenspiess
NySz. 1410 : Blasium Vasnyas. Johannem Vaskees
(OL. D. 9688). 1539 : Vagokes. Bárd. Zytowas. Tőke-
wonokees Wasnyas (OL. Nád. 48). 1558 : Eg zal avas-
ból chynalt ember nakara való chyngethe Bolha Öreg
was nars (uo. 49).

vas-palack, -palaszk: [lagena ferrea, lagena sclopeti
pulveraria ; eiserne flasche, pulverflasche]. 1592 : Egy
puska kwch vaspalazkyatial (^OL. Nád. 48). [Vö. puska-
palack NySz. és PPB.]

vas-pánt : [eisemes bánd]. 1520 k. : Ferramenta
ad hostia annexa wlgo vaspanthokath (EgyKönyvt.
Litt. Epist. Őrig. 262). 1597 : Hituan oh apró töröt
vas pántok baronara valók (OL. UC. 101/3, 51. 1.).

vas-pléh. : lamina ferrea ; eisenplatte NySz. 1490 :
Vaspleh ad hostia pertinens (OL. D. 26048'. 1491:
Vaspleh particule (uo. 26051). 1572 : In officina fa-
brili : . . . lakathiarthohoz walo satho, vas plee (OL. UC.
76/17).

vas-rosta : vannus NySz., vannus ferreus MA^,
[cribrum ferreum; eisemes sieb]. 1528 : Vnum cribrum
ferreum wlgo vas rostha (OL. Nád. 42). Vnum cribrum
wlgo vas rostha emi (uo.). Vnum cribrum ereum wlgo
was rostha (uo. 49). 1637 : Egy trebelyezeö vas rosta
deszka keöze chinalt (OL. UC. 14/43).

vas-rúd : longurius ferreus ; eine eiserne Stange
PPB., eisenstange BM. 1516 : Ad vnum was Rívd (OL.
D. 26169). 1549 : Instrumentum ferreum ad effringen-
dos lapides uulgo wasrud (OL. UC. 75/39).

vas-sikoltyú, -csikoltó, -csikóté, -csikótó : [eiser-
nes deichselband]. 1520 k. : Waschykoltho Vehiculum
Cordam (EgyKönyvt. Litt. Epist. Őrig. 261, «Nógrád»
Szám. jegyz.). 1566 : Egy was Chykothe (OL. Nád. 49,
«Nagy-Kanizsa» Szám. jegj'z.). 1567 : Was chykoto
(OL. L.. IIL 16. 17). 1568: Stimuli ferrei. Was chykoto
(uo., «Ónod» Szám. jegyz.). [Vö. sikoltyú.]

vas-sisak : [cassis ferrea] ; pickeUiaube BM. 1597 ;
Hituan oh vas sisak czuczos (OL. UC. 101/3).

vas-sulyom : mui-ex, tribulus NySz. ; ein Wurff-
Eisen, Fuss-Angel PPB. 1605 : Thwzes Swliom uagion
Nr. 70 Was Suliom uagion Nr. 150 (OL. UC. 28/61,
hadi szerszámok közt).

vas-szar?: scoria, retrimentum ferri; Eisen-Schla-
ckeu PPB., eisenschlacke BM. 1335 : Quandam vallem
Woszar [a. m. vas-szar?] welgh nuncupatam lOL. D.
2946). 1355: Transiretur per quandam vallem Woszar-
welgh nuncupatam (uo. 17634). [Vö. NySz. MTsz.J

vas-szekér: [currus ferreus; eiserner wagen]. 1536 :
Currum wlgo rjas zekereth kassája (OL. L. III. 16. 17).

vas-szerszám : ferramentum ; eisengerát NySz.
1560 : Keeth zathyor ivas zerzam (OL. Nád. 49)..

vas-szőrű : [pilo ferrugineo ; mit eisenfarbenem
haar]. 1594 : Vas szőrű szöjke [marháról] (Kecskemét-
Jk., 1. Nyr. XXXII 158).

vas-tengely : [axis ferreus ; eiserne achse]. 1556 :
Vas tengd hunthoz walo (OL. UC. 99/27, «Nagy-
bánya, bányászat» Szám. jegyz.).

vas-üst : [ahenum ferreum ; eiserner késsel].
1616/1643 : Eggy éöregh négyszegletű vas üst kiben
sót főznek foldoztattot (OL. Instr. 42, 1. Gazdtört-
Szemle VI.129). 1643 : Kétt nagy eöregh só fozó vás
vst négy zegó, hatt vas horgon fűgö: Az égik vydon
vy, nemis feöztek benne (uo.).

vas-vágó : [setzhammer ?]. 1549 : Instrumentum
ferreum uulgo waswago (OL. UC. 75/39). 1550 : Instru-
menta ferrea vulgo wasivago duo (uo. 7b/A0, hadi
szerszámok közt).

vas-verő: [opifex ferrarius ; schmied"?]. 1355:
Possessiones Wosuereuzek Ledesfolua vocatas (Kör-
mend III/9, Vörösvár 1). 1358 : Possessione Woswereti-
zek alio nomine Kendezek [«Vas m.» Szám. jegyz.)
(Körmend, Miscell. Németújv. lad. 40, nr. 4). 1496 :
Possessionibus Wasiverewzeek aUo autem nomine
Waszeek Saroszeek GyepjTvsfyzes (Körmend in/6,
Körmend 7). \V'ó. MTsz. NySz. és SchlagliSzójz.
1309. sz.]

vas-vessző : virga ferrea ; eisenrute NySz. 1490 :
Vastvezew. Fyrez (OL. D. 26048). 1493 : Sex zakallos
integres Centum decem et octo Synwas 35 ligatura
Zauarum ferrearum que wlgo was vezeu dicuntur
(Körmend, Stat. ant. major. 27/11). 1545 : Öt kalach
was ivezzo (OL. Nád. 49). 1553 : Waswezew zakalos
thewlthew (OL. L. IH. 16 17). 1597: Vas vezzeo (OL.
UC. 101/3).

vas-vesszőcske: [virgula ferrea ; kleine eisenrute].
1597 : Hituan vass veszeoczke 1 (OL. UC. 101/3, 30. 1.).

vasvesszős : [virgis ferreis instmctus ; mit eisen-
ruten]. 1597 : Vasveszös töröth kaletka (OL. UC. 101/3).

vas-villa, -veUa : furca ferrea MA^ («vasvella> a.);
i eiserne gabel MA. (1708. kiad.) 1517 : Feci laborare
; wlgo vas karikath : et vnum vas villát cum fabro
i Barnába ÍOL. D. 26181). 1587 : Ganey hano was wella
i (OL. UC. 12/42). Kewe hanyo loas ivella (uo.). 1590:
Egh kewe hanio vas vella (Forrás?). 1597: Keue hanio
! vas vella (OL. UC. 101/3).

; vas-villácska, vö. abárló vasvillácska.
VASACSKA, vö. sarkvasacska.

I VÁSÁR : a) fórum ; marktplatz ; b) mercatus ;
markt NySz. 1055 : Postea gnir uuege holmodia rea
exinde mortis uasara kuta rea (Pannh. Tih. 1/1).
1 1211 : In uilla Cheuz sünt cultores Syke Tecusa Vasár
[ (uo. 1/5). [Udvornici] Varou Molvd Vaasar Hyci Rost
1 Sekuid Culessed Boda Buncheu Keyci Buhtus (uo.).
i 1240 k. : Hec sünt nomina Jobagionum Vasár Bedé
j Kese Scemus (Pannh. 61/8). 1270: Villa Mortun«;asara
(OL. D. 746). 1274: Cuiusdam térre Reginalis Wasar-
folua uocate (Múz. Forgách). Quandam terram nostram
irasarfolv appellatam (uo.). 1296 : Possessiones Pot-
uasara et Noztrey uocatas (Veszpr. 11, Patvására).
Pro duabus partibus térre üeuduasara vocate (Székely-
Oki. V.l). 1321 : In fnro Keed»"a,sara uocato (Zichy-

1069

VÁSÁR

VÁSÁRI-VASAS

1070

ükm. I.19(i). 1344 : Rector ecclesie de Petenmsara
(Kubinyi : MTörtEml. 11.133). 1357/1432 : Possessiones
Kereky et Azzomvasara vocatas (Múz. Kende). 1379 :
Possessiones Kysponula et Wassarmezeu vocatas
(Múz. Kállay). [Szárm. : 1137/1262 : Duobus mancipiis
Tecula cura tribus filiis et Wasard cum uxore et
duobus filiis (Pannh. 13/L\ 1185/1318: Wasaard [szn.]
et Vendegh (uo. 19/K). 1199 : Duas ancillas Chuce
scilicet cum Vasard et filia Vendega et alteram nomine
Bischur (Veszpr. 16, Vespr. Eccl., 1. HazaiOkm. V.3).
1211 : Hü sünt coci Muchou Huldus Cedhe Ouson
Numud Warou Peti Sorúid Wagia Wasard Megzeg
Endus Feleh Buhtus Sata Matoy Zephal Látomás
(Pannh. Tih. 1/5). Isti sünt exequiales warou butus
feled pentuc Texa Vasard Mogd Moglou (uo.). Isti
sünt vdoruici Wassard Warou Latamas Choucha (uo.). ]
Hü sünt vdornici Zolcad Zelcheh Zegen Bod Sopa
Bessu Vltos Messu Mod Tholtus Vaasard Bedes Semes
Kereu Sebeh Cesu Kerus (uo.). In uilla Fotud hü
sünt ioubagiones Eiud Zegen Bodou Vus Zennes
Vasaard (uo.). Isti sünt uinitores Cheke Piscut feuche
Wasard Jacsa Kesey Hiusud (uo). Isti sünt pi-
scatores Chekine Eiureuh Karache Moncat Cet Zob
Vasaard Hotta (uo.). Hü sünt vdornici Boyad Thexa
Nemelh Cut Vossos Monac Vasaard Somciu Aratás
Zerady Porcos Medue Thidia (uo.). 1214: Procedit ad I
aliam uillam que uocatur Wasard (OL. D. 69). 1221 :
Quorum uideücet aratorum nomina sünt hec Sop Chem-
pez Wasard Pozor Chunia (Pannh. 4/B). 1222 : Sex
mansiones Adrianum Chomor Wasard Chenee [Chence ?]
Paulum et Fenerus (Veszpr. 12, Nagypécsöl). Mansio-
nes Wasard Fenies Mutus Áyanduk (uo.). 1237 : Urbánus
et Uasard cum filiis (Veszpr. 6, Gyepolt). 1238 : Populi
Tauarnicorum regine Scvmuro uidelicet et Wasard
(OL. D. 227). 1240 k. : Hec sünt nomina virútorum
seruorum Chomos Vasard (Pannh. 61/8). Hec sünt
nomina sacriferorum in eodem predio Halaad Gecha
Buhte Vasard (uo.). 1358 : Johannes filius Wasard
(Veszpr. 107, Köveskál 7).] [Vö. búza-, heti-vásár.]

vásár-bíró: agoranomos MA'.; marktrichter, markt-
aufseher NySz. 1544 : Attam az vasarbironak (OL.
Nád. 41). 1667 : Vasárnapokon, hétfőn, kedden, ki
adni s venni jö, minden szekerén egy-egy pénzt vegye-
nek hitek és kötelességek szerint vásárhiró uraimék.
A sós szekerek jövedelméről újabb discursus lészen,
2—2 polturát szedvén (DebrJk., 1. GazdtörtSzemle
XI.264).

vásár-hely: emporiumKr.; [handelsplatz, marktort].
1341 : Georgii de Wasarhel (Múz. Soós). 1347 : Dátum
in Aipachattasarhel (Múz.). 1351 : In congregacione
prope ATpachawasarhel celebrata (uo.). 1368 : Apacha
Vasarhel (HazaiOkl. 284). 1369 : Prope villám Apacha-
wasarhel (Múz.). 1428 : Montem Fasar/íeZhagoya vo-
catum (OL. D. 28803). 1455 : Possessiones Donath-
tornya, Wasarhely (uo. 14942). [Vö. Sí. és BM.]

vásárműves: [qui nundinarum causa opus facit;
für den markt arbeitendj. 1636 : Mivel az vásár és var-
rómüves szabók is gyakran munkálódnak (Komár.Ik.).
1735 : Vásármüves szabók (GazdtörtSzemle 111.345).

vásár -út : [via publica, via nundinarum ; landstrasse,
strasse für die markte]. 1262/1326 : Usque viam que
uocatur Wasaruth (OL. TÜ. 33/102). 1420 : Ad quan-
dam viam magnam quam Wasarwth vocari dixissent
(OL. D. 10923). 1422: Ad viam Wasarut dictam
(Veszpr. 108, Tapolca 4). 1431 : Quandam viam Saythws-
uth aUo nomine Wasaruth vocatam (OL. D. 31132).
|Vö. vásáros-út.|

vásár-vám : [marktzoU]. 1522 : Totalem porcionem
prouentuuni Ebdomadalem Waasaarwam nuncupatam
singulis foris ebdamadalibus [«igy» Szám. jegyz] in

preallegata Naghmyhal (Lelesz Acta 128/6). 1602:
Prouentus fori vulgo vasár vam (OL. UC. 1/16).

VÁSÁRI : [nundinarius, ad nundinas paratus ;
Áuux markt gehörig, markt-]. 1561: Wasary sekrenj

OL. L. III. 16. 17). 1635: FósaVi cseres hámot 50 d.

Vásári cseres féket 50 d. (GazdtörtSzemle VIII.479).
A mi a vásári apró munkát illeti, mi [bodnárok] igen
keveset csináltunk (uo. 481). A közönséges vásári
tóU keztyüt per 1 f. (uo. 482). 1669 : Közönséges
vásári lúd párja 48 dénár (uo. 1.89).

VÁSÁROS : 1) [nundinas habens ; (jahr)markte
habend]. 1345 : In possessione tvasarus kalló (OL. D.
3788). 1345/1414 : In possessione Wasarusk&Wo (Múz.
Ibrányi). 1349 : In villa Fasaroskallou (OL. D. 4032).
II 2) nundinator Sí. ; marktkramer, marktfahrer BM.
(1. jel.) 1731: Az külső vásárosoktól akár sátora legyen,
akár nem [vásárpénz] d. 24 (GazdtörtSzemle VII. 89).
[Vö. NySz. más jel.]

vásáros-út : [via publica, via nundinarum ; land-
strasse, strasse für die markte |. 1344 : Ad magnam
viam Vasarusvth dictam (ZalaOkl. 1.417). 1355: Circa
quandam viam Wasaruswt (Lelesz Met. Szabolcs 29).
1367 : Ad quandam viam vasarushuth vocatam (OL.
D. 5603). 1381: A quadam via? magna Wasarusuth
dicta (Múz. Dőry). 1381/1416 : A quadam via magna
vasarustvth dicta (SoprOkl. 11.35). 1390 : In magnam
uiam que wlgariter dicitur Vasaruswth (OL. D. 7647).
1440 : Venissent ad viam magnam Wasaroswth voca-
tam (Múz.). [Vö. Szamota, NyK. XXV.163.] [Vö.
vásár-út.]

VASAS : 1) [loricatus, ferratus ; geharnischt ? in
catenas conjectus ; in ketten gelegt?]. 1138/1329:
Wasas, szn. (MonStrig. L91). Wosas, szn. (uo.). 1152:
Duos pulsatores scilicet Vosos [vö. még 3. jel?] Foth
(Pannh. 38/A). Halaldi Vosod Zegen Zumbot Zahudi
Vosos (Veszpr. 16, Vespr. Eccl.). 1201 : Quorum hec
sünt nomina Johannes. comes cib. tunc temporis factus
comes curialis comes uuosos. pristaldus alexius. filius
gude (Pannh. 19/V). 1211 : Isti sünt curriferi Vosos
Chima Domus Mogd Chemud (Pannh. Tih. 1/5). Hü
sünt vdornici Boyad Thexa Nemelh Cut Vossos Monac
Vasaard (uo.). In uilla Thurkh isti sünt joubagiones
Sentus Suma Beche Wuosos [az oki. másik példányá-
ban Wosos] Michy (uo.). 1213 : Speculatores de Zala
Joubagiones predicti castri [t. i. Castriferrei] Wossos
Pota Zerma (Körmend II/8, Szentgothárd 2). 1229 :
Johannes Wosos in Chepel (Pannh. Lib. Rub. 24 — 34. 1.
20. sz.). 1231: Uadit ad IFososkereky lOL. D. 168).
1240 k. : Hec sünt Nomina fabrorum de eadem vüla
Zuga Vosos (Pannh. 61/8). 1271 : Wosos Jobagione
monasterü (uo. 3/M). 1292 : Petri et Benedicti filiorum
Wosos (Veszpr. 107, Kál 2). 1380 : Johannis dicti
Wasas (MonCivZagr. 1.276). 1381 : Johanne dicto
Vasas (Veszpr. 107, Lula 5). 1405 : Elyas Wasas
(Lelesz Acta 28/25). 1413: Andrea dicto Fasas (Zichy-
Okm. VI.240). 1422: Nicolao Wasas (Lelesz Acta
42/76). 1430 : Clementis dicti Vasas (Múz. Kisfaludy).
1475 : Paulus Wasas (Körmend, Heim 566). 1478 ;
Benedictus Wasas (OL. D. 18145). 1479 : Johanncm
Wasas (Lelesz Acta 89/29). 1495 : Johanne Wasas
(Múz. Forgách). 1551 : Vasas szenth peter [«S. Petrus
ad vincula» 1. Kr. ; «Petrus in vincuUs» 1. CzF.] napyan
(OL. Nád. Számad. b). || 2) ferreus, ferratus ; eisern
NySz. (1. jel.), jmit eisen beschlagen]. 1566 : Egy
tarazk gyoyto palcza ivasas (OL. Nád. 49). Keth
wasazoth hatlo fa. Egy wasas fyrgete. Egy wasas
felhercz (uo.). 1586: Metreta vasas lignea ferro munita
(OL. UC. 77/1). 1594: Vasas lábas zepet (uo. 78/7).
1597 : Kisefa hamfaiual vasas (uo. 101/3). Palaczk
thok vasas wres 2 (uo.). Vasas Ladaczka pléh nekwl
hituan (uo.). Táborban való iioszolia fa lábak vasasok

1071

VASATLAN— VÁSZOL

VÁSZON— VECSERNYÉS

1072

egj sato szeg heian egj noszoliara való 1 (uo.) 1637 :
Egy ket agu vasas gyamol teöke (uo. 14/43). || 3)
[negotiator ferrarius], ferramentarius ; eisenhándler
NySz. (2. jel. I 1670 : Az vasasoktul való exactio
(DebrLt., 1. GazdtörtSzemle XI.266, vásárpénzekröl
vezetett lajstromban). [Vö. még az 1. jel. adataival?]

vasas-kocsi : [currus ferratus ; mit eisen beschla-
gener wagen]. 1550 : Wasas kochy (OL. Kolozsm. 50).
[Vö, vasas-szekér.]

vasas-szekér : cun-us ferro munitus Kr. ; [mit
eisen beschlagener wagen]. 1590 : Három Boryus
tehenetth, barom lowatt egj wasas zekerett, egj ekett
(BorsodvmJk. 11.450). [Vö. vasas-kocsi.]

VASATLAN: ferro destitutus Kr., [uon ferratus):
unbescblagen BM. (1 jel.), [ohne radreifj. 1584 :
Rydegh wj kerek ivasathlan (OL. ÜC. o6/33j. [Vö.
vasazatlan.]

VASAZ : ferro mimio ; mit eisen bescblagen
NySz. (2. jel.) 1566 : Keth icasazoth hatlo fa. Egy
wasas fyrgete. Egy wasas felherez (OL. Nád. 49).
1572: Vasazotth tsiraczk agy (OL. UC. 77/13). 1587:
Eg wasazoth hátulsó tengel ötbközö karj'ka nekül
(uo. 12 42). 1616 1643 : Eggy éöregh negyszegletó
vas üst kiben sót főznek foldoztattot : Az kemencze
az IrvTi áll, vyonnan batoztattot [igy], es vasasz-
tátott (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VL129). [Vö.
mégvasaz.]

VASAZÁS : [-0 ferro munire] : das bescblagen
(mit eisen) BM. 1544 : Az kesefa nasazasatol (OL.
Nád. 41).

VASAZATLAN: [non ferratus; unbescblagen].
1587 : Zeker icasazathlan (OL UC. 12/42). [Vö. vasat-
lan.]

VÁSOTT : subtritus, protritus, hebetatus. stupefac-

tus : abgeschliffen, stumpf NySz. (1. jel.), [abgewetzt].
1597: T'aso^/i vass czakan í (OL. UC. 101/3). [Vö.

MTsz.]

VASTAG : firmus, robustus, validus [stb.] : stark,
dick NySz. 1451: Tbome Wasthagh (OL. D. 14509).
1781 : Csuka István felesége és leánya Ersébet ns.
Molnár Judith hajadon leánt szttz koronájának és szép
hírének, nevének szembe tűnhető vastag gyalázattyára
's becsüUetinek el tapodására illy otsmány pletyka-
sággal hurtzolni s gj-alázni nem iszonyodtak (Sajó-
szentpJk. 354, 1. Magyar Nyelv 1905. évf. 276, «fan» a.).

VÁSZ, 1. váz.

VÁSZAS: terrificus; schrecklich NySz. 1434:
Johanne Wazas (OL. D. 12645). [Vö. váz.]

VÁSZIL, 1. VászoL

VÁSZNOS : linteo PP. («vásznas» a.), lintearius ;
leinwandhandler]. 1731 : Akik pedig concivis szabad-
sággal nem biniak, az olyan vásznosok [vásárpénze]
szombati nap d. 2 (GazdtörtSzemle Vn.88).

VÁSZOL, Vászil : [Basilius]. 1086 : Wazil cum
uxore et filio duabusque íiliabus (Wenzel 1.37). 1095 :
Quarum [mansionum] numeri hec sünt Wazil Guquer
iPannh. 15, Oo). 1200 k. : Ipsi uero ceperunt equi-
tare ultra portám Wacil (Anon. 45). Dvx uero Zulta
post reuersionem militum suorum fixit metas regni
Hungarie ex parte Grecorum usque ad portám Wa£il,
et usque ad terram Racy (no. 57). 1211 : In uilla Yazil
|hn. Zala m., ma Vászoly] isti sünt serui Karasun
Chikireu i Pannh. Tih. 1 5'). 1282 k. : Mihal verő fráter
Geiche genuit Wazul et Zar Ladislaum (Kézai, 1.

FontDom. 1/2. 77). [Vö. MeUch, NyK. XXXIH. 332,
Magyar Nyelv 1905. évf. 66. 1. ; Karácsonyi J. a
Wazul-i pogány eredetű személjTi évnek tartja, 1. Turul
1890. évf. 50. i., Magyar Nyelv 1905. évf. 132. 1.]

VÁSZON, vászony : [linteum], tela ; leinwand
NySz. 1507 : Tela wlgo Warrany walo waznatt
(OL. D. 26124). 1544: Zewld ivaznoth (OL. Nád. 40,.
Fal törleni walo wasznat (uo.). Vöttem zöld uasznat
ne^ senget (uo. 41). Uöttem wekon uuznat kibe syl-
tet hordoznak (uo. 42). 1545 : Pokrocz peremezni
vásznat (uo. 40). 1549 : Neg ref temérdek uaznot
tanyr töllönek (uo. 49). 1588 : Vaznoth Turo saknak
(uo. 41). 1594 : Egi türet vászon heueder Fejér on
egi türet (OL. UC. 78; 7). [Vö. olasz-, paraszt-
vászon.]

vászon áros : lintearius; leinwandhandler NySz.
1494: Margarete Wazonaros dicte (Engel: GeschUngr-
Reichs L90).

vászon-áruló : [lintearius; leinwandhandler]. 1714:
Vászonáruló [foglalkozásnév] (GazdtörtSzemle IX. 22),

vászon-kendő : [mappa lintea ; tuch aus lein-
wand]. 1736 : Egy török varrásos sokféle selyemmel
varrott nagy buja vászonkendő (CanonVisit. 176,
«Clenodia S. Mensae» közt).

vászon-szövés : leinenweberei KB. 1702 : Hordó
csinálás száz íl. 24 ... Vászony szövés Sing 600
fl. 18 (AdalZemplvmTört. VI. évf. 44).

vászon-táska: [pera lintea; leinwandtasche]. 1544:
Uöttem leueleknek eg uaszon tascat (OL. Nád. 41).
1635 : Két fekete vászontáskában levelek vágynak
(Mihalik: KassaÖtv.Tört. 224).

VÁSZONY, 1. vászon-szövés.

VATALÉ, vataléj, vatolaj. vatolé, vatoléj:
lagena ; flascbe NySz. 1586 : Egy hituan vataley (OL.
L. ni.l6. 17). 1587: Ket icatolait lemonyaknak (OL.
Nád. 47). [Vö. Melich, Nyr. XXV. 116.] [Vö. fa-
vatalé.]

VATALÉJ, L vatalé.

VATOLAJ, 1. vatalé.

VATOLÉ, 1. fa-vatalé.

VATOLÉJ, 1. fa-vatalé.

VÁTRA: [focus: herd, feuerherd?]. 1692: Kéneső
Bánjához lato Hekmánnak. Búza. Cub. 5. Pénze fl.
12. Vátrákra [igy] vigyázó hites embereknek Pénze
per Annum fi. 10 (GazdtörtSzemle VI. 181, eredetije

szerint). [Vö. MTsz.]

VÁZ, vász : [formido], terriculamentum ; stroh-
mannl, gartenscheuche NySz., [vogelscheuche]. 1427 :
Georgio dicto Vaaz (Veszpr. 13, Pét). [Vö. MTsz.]
[Vö. vászas.]

VAZUL, L Vászol.

VÉ, 1. vő-legény.

VÉCSÉRNYEI : [vespertinus, ad preces vesper-
tinas pertinens ; abend-, vesper-]. 1596 : Malom aki
volt most puszta, ha megépülne annak Pénteken
vetsernyei harangszótúl fogva Szombaton estig az
Prédikátoré az haszna (CanonVisit. 138). [Vö. vecser-
nye NySz.]

VECSERNYÉS : |qui precibus vespertinis liben-
ter adest; vespergángery]. 1522: Petrus Wcchyeniycs

1078

VECSIN— VEG

VEG

1074

(OL. D. 37004). Mattheus Wechi/crm/cn (uo.). Blasius
Wechyernyes (uo.)-

f VECSIN : 1637 : Boyerok es Zabadosok. Kolezar
Istuan. Vadon Ur[unk] eo Na[gysá]ga Fogarashoz
tartozó Jószágában vagion négy Vetsinnye [ígyj, a' mint
fik itt szoktak hini, kik mind az által a' mint magais
referallia, nem ugy mint Jobbagy, miuel az ö Na[gysá]ga
íeolden laknak, hanem czak vetsinsegul [igy] szolgai-
nak (OL. UC. 10/63, 3. 1). [Vö. oláh «vecin : der
Nachbar, Landsmaim ; der ehemalige leibeigene Bauer,
Frohnbauer in den Donaufürstentümern» Barcianu :
Wörterbuch ; «veciníe : die Frohnarbeit» uo. ; 1. még
Cihac : Dictiounaire d'étymologie daco-romane. Élé-
ments latins, 308.] [V"ö. vecsinség.J

VECSINSÉG: 1637: Boyerok es Zabadosok.
Kolezar Istuan. Vadon Ur[unk] eó Na[gysá]ga Foga-
rashoz tartozó Jószágában vagion négy Vetsinnye
[ígyJ, a' mint ok itt szoktak hini, kik mind az által
a' mint magais referallia, nem ugy mint Jobbagy,
miuel az ő Na[gysájga feólden laknak, hanem czak
vetsinsegul [igy] szolgainak (ÜL. UC. 10/63, 3. 1.).
[Vö. vecsin.]

VEDENa ? VEDÉNG ? 1. vendég.

VEDER, vödör : [hama], lu-na, hydria ; eimer,
wassereimer NySz. 1525: Vnum veder emi (OL. D.
26345). 1544: Vöttem eg vödör cikot (OL. Nád. 42).
1587 : Wödörre walo k§t karyka foghateyawal eggüth
(OL. UC. 12/42). 1597 : Vödör vasastol az kankalekon
Az kankalek vegén vas horog (uo. 101/3). [Vö. bőr-
védér.]

VEDRECSKE, vödröcske : urniűa ; eimerlein
NySz. 1597: Vainak való kis vödröczke (OL. UC. 101/31
Viz hordó bodon aliter vödröczke (uo.). Egj kis fa
vödroczkehen taraczk vas goliobis 46 (uo., 28. 1.). Egy
kis vödroczkehen, vasbul vagdalt es eontoth vass
szakalos goliobis 295 (uo., 29. I.).

VÉDRÉS-HAL, vödrös-: 1547: Yödrös halat
[«ellentéte a szám-hal» Szám. jegyz.] hoztak (OL.
Nád. 42).

VEG, víg: 1) finis, telos, extremitas; ende NySz.
(1. jel.) 1055 : Inde ad holmodi rea postea gnir uuege
holmodia rea (Pannh. Tih. 1/1). 1270 : Andreám de
üyúweg (Múz.). 1288 : In Mezeuí<eí/ habent duas vineas
(Veszpr. 109, Szepezd 2). 1296 : Quinque iugera sünt
in RethiT^ (Veszpr. 8, Jutás). 1347: Cuius aque palu-
dose unus finis protendit se usque ad Hyávyg, altér
verő usque ad KwhjTich (AnjouOkm. V.42). 1349 :
Possessionum Lappanch alio nomine GrzXYmege voca-
tarum (ZichyOkm. lí. 406, 407). 1375 : Johannes de
üyáíveg (Múz.). 1400: Blasium dictum Veq (Zichy-
Okm. V.152). 1426 : Stephanus Weg (Múz^. Kende).
1435 : Hanthaííe^ alio nomine Wyslas (Veszpr. 7,
Hanta). 1467 : Vbi a monte Erkedhegeweí/ní caderet
ad fluuium (Lelesz Met. Bereg 21). 1512 : Piateam
autem;Magyar!/;fí/A (OL. D. 24869). Piateam verő Zaaz-
n-eg (uo.). jVö. az 1518. és 1598-i adatokkal és «falu-
vég»-gel.[ 1516 : In terra 'Y\íou'eegc vocata (Lelesz
Acta 122/48). 1518 : Saag cum vico hvfáweg appellato
(KárolyiOkl. III. 110). Saag cum vico l^vráifeg prcnotato
(uo. 111). [Vö. az 1512-i adatokkal.] 1528: Peplum
vnum feketheire^r/iao (OL. L. III. 16. 17). 1564 : Az
tervin szolgáltatás dolga az szigény nép kezett régi
szokás szerint legyen, úgy hogy : első meglátás füstin
legyen, onnat Jakap uram eleibe mehessen, hon ö
elette vég nem szakadhat, appellatio lehessen asszo-
nyom eleibe, minden dologban (GazdtörtSzemle l.(i9).
1577 : Hydu-^ír/í, hn. (OL. UC. 1/3). 1598 : Minden
ember Anderko Mátétól fogva Borsos Andrásig a fel-
Magyar Oklevél-Szótár.

vég [vö. «fel-vég» MTsz. «1. föl» a.J tartozik egy-egy
Miskoltzi tetés szapu búzával (CanonVisit. 143). [Vö.
az 1512. és 1518-i adatokkal.] Í604 : Az Biro penio-h
tartozzék . . . annak az Zemellinek [a vái-osbau meg-
telepedni szándékozónak] allapotiat meghtudakozni es
iol uegere menni [a. m. comperire, certiorari ; etwas
auskundschaften NySz. «2. mén» szólásai a.], ha az
Uarasi Társasághoz illendeo (MJogtörtEml. 1.29). 1634:
Ket kása keölü, ninczen vas az kása keölük vigin
Nro. 2. Három kender keölü Nro. 3. Tiz vas czap az
Gerendeliek vigiben Nro. 10 (OL. UC. 21/3, 9. 1.).
1725 : Innét mentünk visssa az Tökeszer végihez való
nyilakra, kik az Szamosra nyúlnak véggel az ispo-
tály-földekig (GazdtörtSzemle III.187). || 2) [quod apud
fines est; am ende befindlich]; ultimus; letzter NySz.
<2. jel.) 1193: Inde ad aquam vegag (OL. D. 27).
1194 : Ex inde tendit ad TI'^e^'Mhomoc quod est Scecu
(uo. 33). 1256 : Item Kyuolkan Item TFeí/uolkan [hu.]
(ErdMúzLt., I. Wenzel VII.430). 1268/1347: Ad aliam
aquam que vocatur vegag (MonStrig. 1.555). 1275 :
Incipit a parte orientali in palude t'e^sar (OL. D. 927).
1275/1281 : Ad quoddam pomerium wlgo TFív/kerth
vocatum (uo. 1091, 1. Wenzel IX. 139). 1279 : Ad paludem
iiegsar uocatum (OL. D. 1401). 1374 : Paludem Weg-
sar vocatam (uo. 6196). 1405 : Paludis Weghsaar
vocate (uo. 9041). 1410 : TFe^rzalathnuk, hn. (Múz.).
1466 : Quandam vineam wlgariter Weghze\ew nuu-
cupatam (Veszpr. 10, Gyulakeszi). 1468 : Terras ara-
biles Lapasíreí/hath vocatas (Lelesz Acta 79/26). jj 3)
finis, ratio ; zweck NySz. (6. jel.) 1564 : Kik magok
kőzett tervínbeli látás néköl megbékilnek ue rekessze
meg útokat, sem azért meg ne bírságollya értvén
tirhetö vétekről, de ha vagy emberelés véggöl [a. m.
NySz. 6. jel. "?], vagy etetés véggöl, eretnekség véggöl,
vár meglopásáról avagy egyéb szernyö bín véggöl,
kiből tebb bín és gonosság áradna és az úr Istennek
haragja is nevekednék, abbúl az megbékitésnek helye
ne legyen (GazdtörtSzemle 1.69). 1769 : Mitsodásnak
kell lenni annak az igyekezetnek ? Hogy azokra a
szt. végekre igyekezzék kiszolgáltatni a szt. kereszt-
ségét, amellyekre a Kr. [Krisztus[ azt rendelte (Canon-
Visit. 201). il 4) fascis ; ballen NySz. (10. jel.) 1440 :
Quatuor stamina liui wlgo negí'e</guba (OL. D. 13535).
1544 : Eg ueg golczot (ÓL. Nád. 40). Eg %veg granat
szinö szederies hernaczot (uo. 41). Eg weg gallért
(uo. 42). 1545 : Eg ceg zöld eztart (uo. 40). Eg ueg
g'alles golczot (uo.). Az uirönek het ueg posztótól
(uo. 42). Egy ivegh bakachyn (uo. 48). 1548 : Az
wngwknek egy veg gyolch (uo.). 1549 : Thyzenkyleneh
weyh thjTik>'spyllert (uo.). Három capragh beleny eg
uegh bagazyat (uo.). 1551 : Kylenc weg zwr (uo. 41).
1556 : Eg veg tibet (uo. 49). 1557 : Eg Veg mak zun
purpian, kibe uagion bechy rellí" 47. fer: 1 (OL. Nád.
Számad. b). Eg veg feir k§k londys (uo.). 1564: K^th
wegh kezdöth patjolath (OL. Nád. 49). 1572 : Ket
%iegh uörös kentulat (uo. 40). Eg wegh zederyes czy-
mazynt (uo. 41). 1594 : Egi ueg kisniczer (OL. UC.
106/3). 1596: Barson zelt,az kinek probayat kwldóttwk,
tiz egez végi [így ":*( (OL. Nád. 47). [Helyű, szárm. :
1327 : Quandam terram Wegud uocatam in Comitatú
de Zala existentem (Múz. Horvát Istv.). 1329 : Pos-
sessioni Eghazasí<e(;<?íZ (Múz.). Possessionis ^Qhiegcd
(uo.). [Vö. falu-vége, fél-vég.)

vég-ház : limitaneum munimentum ; grenzfostung
NySz. 1609: Erreis megh Eskwt [ő felsége[, hog sohul
se varakban, so vegh húszakban, es Zabád varasokban,
se meszeo varasokban, se falukban senkit hitiben nem
háborgattat (MA. NLl. 298, eredetije szerint).

véghéz-visz : absolvo, finio ; beendigen NySz.
(2. jel.) 1636 : Az udvarháznak ha mi épülete kelletik,
minden módon tatarozza, épitse és az elkezdett házat
is véghez vigye (GazdtörtSzemle 1.270.

68

1075

VÉGES- VE JSZE

VEJSZE

1076

vég-vacsora : caena novissima ; das letzte abend-
malil NySz. 1544 : Attam az ueg uaczorakor az mes-
ternek ost'aert (OL. Nád. 41).

VÉGES : [•?]. 1449 : MichaeUs Weges (SztárayOkl.
11.443). Johannes Weges (uo. 445).

VÉGETT: «miatt» MTsz. ; [propter; wegen, halber,
um — willen]. 1678 : Varga János is sorositja ugyan
Zagyva Györgyöt, hogy a csapszéken a vén asszony
aranya végett volt vetélkedés (DebrJk., 1. NyK. XXVI.
Hi2, «sorosít» a.). 1682 : En Veress Gergely Veress
Imreh, Veress Albert, Adgyuk tuttára mindenek[ne]k
az k[i]k[ne]k illik, hogy mi bizonyos, és eltávozha-
tattlan Sükségünk végett kenseritettűnk el Zálogosítani
es Zálogban vetni ugyan it N. Borsod Vármegyeben
Nádasd névü [így] faluban lévő egy ház helyünket
minden hozzá tartozó javajvai (OL. Process. Tab. 228).
[Vö. 1821 : Midőn Fülöp Király' ölettetése végett gya-
núba jővén, szenvedésemet elébeszélltem (Katona :
Bánk-bán 33). Jól emlékezem, hogy Attya' vétke végett
egykor a' kis Béla elvesztette két szemét (uo. 126).]

VÉGEZ : decerno, statuo, instituo, delibero ; be-
schliessen NySz. 1548 : Az bor keltesrul igh végeztek
(OL. UC. 99/7).

VÉGEZÉS, végzés?: constitutio, decretum, con-
sultum ; beschliessung, entschluss NySz. (2. jel.) ;
Ipactio ; vertrag]. 1599 : Jüvének mü élőnkben egy-
felől az vitízlö Mikes Benedek uram papolczi, más-
felöl Kovásznán lakó Veres György Orbai-székiek és
tönnek mü előttünk ilyen megmásolhatatlan végezést,
hogy az miképpen ennek előtte való jüdőben adta
volt az felyel megirt Veres György magát zalagúl
Mikes Miklósnak, mostan ujabban kére Veres György
Mikes Benedek uramtól íi. 40 és két ökröt, hogy
örökké ö kigyelmét és maradváit szolgálja, fiúról
íiúra jobbágya lészen (SzékelyOkl. V.163). Hogyha
peniglen az végzést [igy '?] meg nem állana Veres
György, minden törvény nélkül megfoghassa Mikes
uram, vagy maradvái (uo.).

végezés-levél : [litterae pactionis ; vertrag, kon-
traktj. 1599 : Az elébbi végezés levelet peniglen, mely
Mikes Miklós és Veres György között vala, azt sem-
mié tévé Veres György, ezt is hozzá tevén, minden
hozzátartozandó jószágaival, falim, mezőn levőkkel
adá magát jobbágyúl az felyel megirt Veres György
Mikes Benedek uramnak (SzékelyOkl. V.168).

VÉGSŐ : extremus, finalis ; [der, die], das letzte,
ausserste NySz. 1468 : Gregorii Wegnew (Múz.).

VÉGY ? 1. völgy.

VÉGYÁZÁS ? L vigyázás.

VÉGZÉS? 1. végezés.

VEHEM : equuleus, puUus asini ; rösslein, füllen
NySz. 1556 : Tawaly hym ve/icwí. (OL. Nád, 49). 1584:
Öregh kaczola. Ötödfy wehem. Ötödfy kancza (OL.
UC. 56/33). [Vö. kanca-vehem.]

vehem-bőr : [pellis equulei ; füllenleder]. 1587 :
Wehem bőr (OL. UC. 12/42).

VEJC. 1. vejsze.

VEJÉSZ, 1. vejsze.

VEJSZ, 1. vejsze.

VEJSZE, veje, vejesz, vejsz, vész, visz ? :
excipula, sagena, locus sagenarum ; tischergarn, tischer-
wage NySz. («2. vész» a.), das rohrwehr (beim fischen),

die senkreuse BM. (<s:vejc a.); «nád- v. vessző-
falakból álló, sulyokkal az iszapba bevert, tehát át
nem helyezhető, a halak betévedésére számító készü-
lék» MTsz. (1. jel.) 1055: Inter feku ueieze et uiam
que ducit ad portum siue in piscacionibus seu in
arundinetis eidem ecclesie adpendent (Pannh. Tüi. 1/1).
Est alius locus in eodem bolatin inter putu uueieze
et knez ad sanctam pertinens ecclesiam cum suis
piscacionibus et arundinetis (uo.). 1095 : Ad exitum
riuuli quod dicitur veieztue (Pannh. 15/0o). 1240 k. :
In IlIIor locis locum congruentem piscacioni qui wlgo
Weyz apellatur (uo. 61/8). 1261/1394: Piscature Tauz-
uezy Kukenusallo zeg Sehusuezy (OL. D. 520).
1274/1338 : In fine cuiusdam capture piscium wlgo
weyz (uo. 882). 1277 : Aliam piscaturam Gheuzweyz
uocatam (Wenzel IV.83). 1283 : Duos lacos piscine
Scéleueyze et Benedukueyze uocatas (OL. D. 1157).
1284 : Locis piscacionum Barchtou et Ikerweyz voca-
tarum (Múz. Ertl). 1297 : Cum piscatura FnlWeyz
uocata (Múz. Justh, 1. HazaiOkm. VI.424). Cum pisca-
turis Hon OlWeyz et Kysered uocatis (uo.), 1316 :
Super septem clausuris piscium Weiz uocatis (Mon-
Strig. 11.717). 1325/1332 : Pisscinis quarum nomina sünt
hec Keulges Kewgestokaya Ynewttei^ad [olv. -vejsz-
szád?] (OL. D. 2331). 1333: Cum piscinis videlicet
Kewlges. Kewgestokaya. Nogthow. ynewueizad (Zichy-
Okm. 1.412). 1337 : Piscaturis et clausuris veez noca-
tis (OL. D. 3097). 1338/1395 : In fine cuiusdam capture
pyscinium [így] wlgo iveyz vocatarum (Múz. Jankowich).
1343 : Exceptis duabus piscaturis wlgo iveyz vocatis
(OL. D. 31244). Piscaturis vulgo weyz vocatis (Anjou-
Okm. IV.333). 1350: Captura piscium que weyz dicitur
(Akad. 2). 1357 : In fluuio Sytua clausuram piscature
scilicet Weyz vocatam íigere consueuerunt (Múz.).
1378 : Lacunarum wlgo weiz dictarum (OL. D. 6504).
1380 : Ad arborem wlgariter Veez [a. m. vejsze?] dictam
(Lelesz Met. Ung 61). 1390/1400 : Trés clausuras pi-
scium veyz seu ketrech dictas (OL. D. 35288). 1405 :
Quasdam clausm-as piscium vulgo weyz dictas (Zichy-
Okm. V.382). 1408 : Piscinas Andrasweyzehele Sarnyak
Nagsar (Múz.). 1419: Duos montes magnós quorum
vnum idem Thomas Kukén alium verő Knuestteí; nomi-
nari asseruisset (Körmend, Sebesiana 14/3DD). 1421 :
Quandam paludem Kwrt&weyz vocatam (OL. D. 11115).
1422 : Quandam clausuiam wlgo Wez vocatam in fluuio
Vngvize (Lelesz Acta 42/31). 1455 : Triginta octo
clausuras wlgariter Weyz dictas (uo. 66/41). 1461: Trés
clausure piscium weyz sev ketrecz dicte (OL. D. 35077).
1466: Duodecim clausuras wlgo iveyz appellatas (Múz.
Kállay). 1500 : Octo locorum sagenarum wlgo Weyz
dictorum (OL. D. 20991). 1503 : Clausuras piscium
wlgo 'wez vocatas (Lelesz Acta 111/26). 1517 : Lóca
sagenarum, Weyz appellata (Verb. 1.133). 1530 : De
sagenis vei excipulis wlgo weyz (OL. UC. 27/55).
[V^ö. <í.Weycz, Lóca uda separata, sagenisque apta»
MA^ «Difficiles» stb. c. függelékben.]

vejsze-hely : «az a hely, a hol a vejszék álla-
nak* MTsz. : [locus sagenarum ; ort, wo die rohr-
wehre stehen]. 1255 : Cura loco piscature qui vulgo
vcyzhel dicitur (HazaiOkm. Vni.62). 1261/1394 : Vna
piscatura que wlgariter weyzhel nímcupatur (OL. D.
520). 1268/1347 : Sedecim lóca piscatoria que wlgo
Veyzhel vocantur (MonStrig. 1.556). 1280 : Due pi-
scature que weyzhel uocantur (OL. D. 1082). 1297 :
Piscatura Talug uocata cum quatuor piscaturis Weyz-
hel uocatis (Múz. Justh, 1. HazaiOkm. V1.424). 1305 :
Captura piscium quod uulgo tveyzhel nuncupatur
(AnjouOkm. 1.96). 1320 : Locus lacunaria [igy ?] quod
vulgo Vezhel vocatur (ZichyOkm. 1.184). 1379 : Sedecem
lóca piscaturarum wlgariter Wezhel nominatarum (OL.
D. 6585). 1396 : Unum locum clausiu-e feredeuMc^/ié'/
runcupate (T. A. 35/41). 1438 : Vnum locun Sagena-
num wlgo Wyshel [igy] dictum (Múz. Soós).

1077

VEJSZES— VELGY

VELLA-MíNDECt

1078

VEJSZÉS : [sagenam habens ; rohrwehr hahend].
1413 : Clausuras piscine sue vulgo Veyzesmolonis.
appellate excidendo destnixissent (ZichyOkm. VI.239).

vejszés-tó : [piscina ; fischteich]. 1366 : Vndecim
verő piscinas quarum quinque essent Gyalmastou,
sex verő veyzehtou [olv. veyzez- v. i. vejszés-, mert a
«vejsze» alak a régi adatokban nem fordul elö] et
Rekezeztuw (ZichyOkm. III.319).

VÉKA, vika : modius [stb.] ; viertel NySz. 1530:
Mensuras frugum wlgo weka (OL. Nád. 42). 1544 :
Feyer kelés het véka (uo. 41). 1549 : Mensura vulgo
iveka (OL. UC. 75/39). 1553 : Tritici módii wlgo veca
(uo. 99/28). 1561: Desa, bodonj iceka (OL. L. IIL 16. 17).
1587 : Keth fertal'os weka. Eg fynak (OL. UC. 12/42).
1590 : Keth fertalios vcka (OL. Nád. 48). [Vö. fehér-
vári-, jenéi-, szócsi-véka.]

VÉKÁS: [modiiun habens, modiorum opifex ; schef-
fel habend, scheffelmacher]. 1406 : Anthonius Vekas
(Lelesz Acta 29/18). 1407: Lucas Vekas (OL. D.
9351). 1409: Barnabás Wekas (Múz. Kállay). 1430:
Nicoíaus dictus Wekas (uo.). 1440 : Barnába Wekas
(uo.). 1447: Barnába Vekas (KárolyiOkl. n.253).
1449 : Barnabás Wekas (Múz. Kállay). 1464 : Bene-
dictum Vekas (Veszpr. 10, Papkeszi). 1479 : Stephano
Wekas (Múz. Kállay). 1481 : Benedioti Wekas (OL.
D. 18460). Benedicti Wekas (uo. 18462). Benedicto
Wekas (Lelesz Acta 91/21). 1602: Vékás István
(SzékelyOkl. V.293). 1603 : Paulus Vékás (uo. 247.

VÉKONY, víkony: tenuis, gracilis, gracilentus,
exilis, subtilis ; dünn, geschmeidig NySz. (1. jel.).
1417: In possessione Th^Twekonya (Lelesz Acta 37/15).
1452 : Medietatem silue FeA:onerdew vocate (OL. D.
14546). 1467: Michael Vekon (Múz.). 1487: Territórium
Nemesember felde et Vekoyi eer melleke (OL. D. 28336).
1506 : Precia asserum trés fwador wekon et Themer-
dek (uo. 37005). 1522: Georgius Wekoyn [így]
(uo. 37004). 1529 : Vnam ligaturam cherna quanto
tenuius fieri poterit az az mentwl wekonb leheth (OL.
Nád. 49). 1556 : Három themerdek kezkenó. Keth
wekon kezkenó (uo.). 1595 : Vekon gallos golchot
(uo. 47). 1605 : Wikony hozzw wasu alabard (OL.
UC. 28/61). 1610: En most igen vékony egesseggel
birok, sót ugyan ágyban fekwnni kenszeritetem (MA.
NLI. 339, eredetije szerint).

vékony-gyolcs : sindon ; musselin NySz. 1558 :
Sindonis boni generis vekon gyole vocati (OL. Nád
48). 1595 : Egy vékony gjolch kezkeneö az keth vege
varua kazul varrassál (Radvánszky: Családélet II.
81). Egj vikony Giolch kezkeneö kazul varassal var-
roth (uo.).

VÉLÁL, 1. valáL

VELENCEI-ERŐS : fveli species; eine art tuchj.
1533: Velum ad pulpitum velenczey Erews (OL. Nád. 49).

VELEZ : barhanus BesztSzójz. (686. sz.), fusta-
gnum, lodix ; barchent NySz. («velence» a., 1. jel.)
1391 : Jacobi dicti vellez [a. m. velez ?] (ZichyOkm.
IV.468). 1516: Egh iceles Matracz (OL. D. 26367,
1. Zolnai : Nyelveml. 205 és 206). 1522 k. : Una pecia
de welez colorato zynes dicto (TörtTár 1889. évf.
377). De una joppa simplici de welez aut de erews
(uo. 379). 1545 : Integra parchayn boni, hungarice
ívelez (KPénzügymLt. Denkbuch 384. köt.). Í546 :
Vöttem uelezt nadrágnak (Forrás ?). 1548 : In edibus
eiusdem egy velees duhna haiastul (Múz. Kapy). [Vö.
MTsz. ; Simonyi : A magy. nyelv 1.117 ; Schuchardt,
Nyr. XXn.85; Zolnai, uo. 135; Molioh, NyK. XXVI.251.|

VÉLGY, 1. völgy.

VELLA, 1. villa.

VÉLLÁS, L villás-szarvú.

VÉLOM : velum ; tuch NySz. 1556 : Eg zederyes
harson welom [itt a. m. baldachinum, mennyezet] ky
alat wr napian az pap jar wöres taffotawal bellet
(OL. Nád. 48).

VEN : senex, annihs, canus ; alt NySz. 1403 :
Myklos Wen dicto (ZichyOkm. V.351). 1481 : Petro
Ween (OL. D. 30091). 1504 : Gregorius Ween (Lelesz
Prot. 1.152). 1522: Stefanus Weyn (OL. D. 37004).
Franciscus Weyn (uo.). 1602 : Vén István Vén Bálint
(SzékelyOkl. V.'l95).

VENCEL? Vencsellő:[Venceslaus?|. 1067/1267:
Piscinarum nomina hec sünt Wensellev [a. m. Vences-
laus ? vö. Vencsellö, hn. Szabolcs m., l. CzF.] towa
Ebes (Wenzel 1.25).

VENCSELLÖ, 1. Vencel.

VENDÉG, vedeng ? vedéng ? vendig, ven-
dög? : a) hospes, conviva, symposiastes ; gast ; b)
extraneus ; fremd, auswartig NySz. (1. 2. jel.). 1171 :
Quorum nomina hec sünt Nicoíaus et altér Vendég
(Pannh. 27/Mm). 1181 : Quorum nomina hec sünt Nico-
íaus et altér Vendég (uo. 14/L). Vendég, szn. (OL. D.
22, 1. Fejérpataky : UI. Béla oki. 29). 1185/1318 :
Wasaard et Vendegh [szn.] (Pannh. 19/K). 1209 :
Quorum nomina sünt hec Vendég Paulus Petrus (Mon-
Strig 1 194). 1211: Isti sünt serui Mogus Heteh Theke
Keueh Wendeg Mogd Waca Wta Morodehc (Pannh.
Tih. 1/5). In uilla Jgol hü sünt serui Wendech Legud
Gaba Somod Holgut (uo.). In uilla Beseneu hü sünt iou-
bagiones Euzen Pour Feketeu Vendek Cheneh Zob
Jege Quereud Nereh Rica (uo.). In uilla Thurkh isti sünt
joubagiones Vus Vendug [az oki. másik példányában :
Wendeg, 1. NyK. XXXIV.414] Agárd, Vruus (uo.).
1232: Quendam seruum suum nomine Vendegu cum
uxore nomine Zumbotka et cum 11 íiUabus sünt
quarum nomina Pentuca et Buga (Múz., 1. HazaiOkm.
VIII.28). 1240 k. : Hec sünt nomina artificum de eodem
predio Neurenc [Neurent?] Vendég Scega (Pannh.
61/8). 1245: Terram quandam Wendeg [«ma Hoszti-
necz, Zaturcsa határában, vö. tót hőst = vendég» Szám.
jegyz.] nomine (HazaiOkm. VIII.47). 1247 : Nomina
quidem libertinorum sünt hec Pouka Povs Hogud
Wendeg Agustun Mortun Sudan Boch Alnuc Futás
Búgul (Veszpr. 6, Gyulakeszi, vö. HazaiOkm. V.21).
1270 : A quodam homine Wendeg uocato (MonStrig.
1.582). 1294/1367 : Venit ad locum qui vocatur Ven-
degtoa. (Veszpr. 6, Gyimót). 1298 : Marcellum et
Kernen ac Vendég (Wenzel V.200). 1312 : Petrus dic-
tus Wendeg (ZichyOkm. 1.137). 1328 : Johannes filius
Vendygh (ZalaOkl. 1.224). 1341: Ad fluuium vcndeguiz
vocatum (OL. D. 3879). 1353 : Petrus dictus Ven-
degh (uo. 4394). 1447 : Possessionum Zathurczan et
Vendég (OL. TÜ. 95/37). [Vö. 1493: Intra metas
possessionum Hostieny et Zathwrczie (uo. egy másik
okl.-ben).] 1448 : Johannem Wendeg (Múz. Kállay).
1449 : Johannem Vendég (uo.). 1466 : Nicolao dicto
Vcdengh [«négyszer is így, Zala ni.» Szám. jegyz.]
hospiti de Saagh (Múz.). 1479: Matheum Vendegh
(uo.). 1507: Johanne Wendeg (Lelesz Acta 115/9).
[Vö. még: 1150—54: Seunic Ceiga Vandiga Lipiza
Hunige Mágia libertatém habeant (Pannh. 7/B). 1199 :
Duas ancillas Chuce scilicet cum Vasard et íilia Ven-
dega et alteram nomine Bischur (Veszpr. 16, Vespr.
Eccl., 1. HazaiOkm. V. 3). Vö. Simonj-i, Nyr. XXXI.39.]

vendég-fogadó : 1) caupo, l pandocheus, hospes

i publicus; gasfrwirt NySz. (2. jel.) 1544: Az vendég

fogadónak ételért italért (OL. Nád. 40). Az uendea

1 fogadónak haz bártól attam (uo. 42). || 2) [hospitium,

68*

1079

VEXDÉGEL— VENISZ

\^NIZ— VER

1080

cubiculum hospitale ; gastzimmerj. 1634:. Az feiér
házban azon vendigh fogadóban vagion fában foglalt
ket eöregh ép ablak Nro. 2 (OL. UC. 21/3, 4. 1.).
[Vö. NySz. 3. jel.]

VENDÉGEL : convivio excipio ; bevvirten NySz.
1545: Az olasz kapitanokat uendegle uram (OL.Nád.42).

VENDÉGÉS, vendégös : [hospitem habens,
comissator, epulo ; gast habend, schmauser, sclilem-
mer]. 1240 k. : Hec simt Nomina lotorum Tadeu
Vendegus (Pannh. 61/8). Hec sünt nomina preconiim
in eodem predio Poth Chequr Vendegus (uo.). 1412 :
Possessionibus Eghazasuama, Vendegeslia.z& (OL. D.
9717).

VENDÉGI: [ad hospitem vei extraneum pertinens:
zu einem gast oder einem fremden gehörig]. 1456 ;
Possessionibus Baglyasalya Vendegy (Múz. Forgách).
1469 : Super predio Pwzthíitvendegy (Lelesz Met. Zem-
plén 8). [Vö. NySz. és CzF.]

VENDÉGÖS L vendégés.

VENDEL Y: «zsíros bödön, zsirtartó edény» MTsz.
(«véndely» a.) ; [schmalzfass]. 1594 : Az Gabonás haz
pinczejeben vágjon hordó Nro. 1. Vendeli vágjon
Nro. 1. Vay keöpeölleö vágjon Nro. 1 (OL. UC. 78/7).
[Vö. NySz. más jel.]

VENDÍG, L vendég.

VENDÖG? L vendég.

VÉNÉS ? vénÖ3 ? : [vetulus] ; altlich BM. 1211 :
Piscatores isti simt Ereus Vodos Beche Cumou Fene-
res Jlabad Sumad Veynus [a. m. vénes ? ; Erdélyi
László «Vinyest» hn.-vel veti egybe, NyK. XXXIV.
414] Lengén Chimos (Pannh. Tih. 1/5). Venes, Venehs
(uo., 1. NyK. XXXIV. 414). 1240 k. : Hec sünt nomina
aratoruni seruorum in eodem predio Gugus Buztus
Venus (Pannh. 61/8). [Vö. CzF.J

VENÉSZ, L venisz.

VENÉZ? 1. venisz.

VENG ? : 1198 : Quorum nomina" hec sünt Guyre
Apungna -Chuc filius Weng Wassa Chuda (Körmend
II/8, Szentgothárd 1). [Vö. egyveng (azaz egy-veng ?) :
patruelis NySz. ? E kifejezés természetére nézve vö.
egy-testvér, 1. Zolnai : Mondattani búvárlatok 4.]

VÉNHÉL, vö. kivénűL

VENIC, vö. venisz.

VENISZ, venesz, venéz ? veiiiz ? venösz,
venöz ? vensz, venz?: ostrya; hopfenbuche NySz.
(«venic» a.), die gemeine Avaldrebe, die uiele BM.
(«venic» a.) 1257 : In arboribus Egur et Wenuz sünt mete
(OL. D. 453, «Dunántúl» Szám. jegyz.). 1288/1448:
Ad quoddam Nemus Wenyz vocatum (Múz., «Dunán-
túl» Szám. jegyz.). 1364 : Duabus arboribus, scilicet
Ilicis et vcnz appeUatis (ZichyOkm. 111.269 . 1400 :
Duas raetas vnam ad arborem icenz dictam et aliam
in terra plana fecissent (Múz. Motesiczky, «Kóvár,
Hont m.» Szám. jegyz.). 1423: Peruenissent ad duas
arbores wlgo Wenz nuncupatas (Lelesz Met. Ung 1).
1426 : Ad radicem arboris wenyz metam terream
cumulassent (Múz. Kisfaludy, «Sopron m». Szám. jegyz.).
1543 : Vsque ad quandam arborem Wenez dictam
(OL. Nád. 49). [Vö. venicz CzF. ; venics, más jel. MTsz.]

venisz-fa: [ostrya; hopfenbuche], hopfenhainbuche
BM. («vénicfa» a.) 1366 : Quandam arborem wlgo
wenyzfa dictam (OL. D. 5514, 1. ZalaOkl. 11.13). 1543 :

Vsque ad quandam arborem Wenyzfa wlgariter appel-
latam (OL. Nád. 49:. [Vö. venkzfa CzF.]

VENIZ ? L venisz.

VÉNÖS ? L vénés.

VENÖSZ, \. venisz.

VENÖZ ? L venisz.

VENSZ, L venisz.

VÉNÜL, vö. kivénűL

VENYIGE, venyike, vinike, vinyike: resex,
sarmenta, sarmentum ; rebholz, reisig NySz. («venike»
a.), rebe, weinrebe, rebenholz BM. 1700 : Mecczéskor
penig az vinyike szedők a vízárkokban ne hánnyák
a vinyikét, hanem az hova a gazda parancsoUya, oda
hordgya a vinyike szedő (GazdtörtSzemle 1.80). 1704 :
Vinike és karó szedéstűi íl. 19 (AdalZemplvmTört. VI.
évf. 175). Vinike és karó szedesttíl fl. 2.52 (uo.). 1705 :
Szőleim culturájára : 1. Hegyaljaiakra : Nyitás, met-
szés, Venyike s karó szedés, Karózásra, kötözés,
Első Kapálás, Forgatás, Harmadlás, Fedés, Szőlő
Pásztorok fizetéssé. Két Vinczelér fizetéssé Summa
fl. 898.95 (uo. 331). [Vö. MTsz.]

VENYIKE, L venyige.

VENZ? 1. venisz.

VER : converbero, percutio, caedo, fligo, batuo,
tundo, cudo, verbero; schlagen NySz. 1550: Hazamat
zewlewimet marhámat byrta torkom iverioe hatalmasul
nem jol gonozwl. istentelen niomorwsagomra heth
eztendeigh (OL. Kolozsm. 50). 1656 : Ilyen kétséges
dologban nem lehet súlyosabb sententiája, hanem
vigye ki a hóhér, verje az kereken (DebrJk., 1. NyK.
XXVI. 339, «elrekkent» a.). [Vö. alá-, föl-, megver,
verő.]

VÉR : 1) sanguis, cruor; blut NySz. (1. jel.) 1324:
A uia Ferzolnukuta [a. m. vér ?] vocata incipiendo
(Körmend III/l, Ugal 2). 1338 : Usque viam que wlga-
riter dicitm- veruth (Körmend, Korlátkő-Appon. 17/796).
1401 : Ladislai dicti Weer (OL. D. 8650). 1437: Castrum
seu castellum TT^cruar vocatum (Múz.). 1476: Posses-
siones "H^erfalwa alia TFerfolwa IFerwarhelye in Comi-
tatu de Walko (Múz. TörtTárs. 4). 1479 : Hungari
autem fimesto gladio super eorum capita euibrato
amputabant eis manus et caput dicentes Wezteg
kwrwanewfya záros Németh iwttatok icerenkeioth, ma
yzzywk thy ivertheketh (Dubnitzi Krón., 1. FontDom.
1/3. 167, Nyr. VU.81 és Zolnai : Nyelveml. 26). 1643 :
Valaki szőlőhegyen verekedik, szitkozódik, és vért
bocsát egymáson, megbizonyodván, aki oka lészen
a háborúságnak in florenil [olv. florenis] 20. convin-
cáltassék (GazdtörtSzemle VI.470). |j 2) consangvineus ;
der blutsverwandte NySz. (3. jel.) 1587: Hallottam,
hogi Kwrt is az Cheterien Vinczenek nemzetsegeye
volna, azok volnának verek benne (BorsodvmLt.,
Borovszky Samu közlése). 1613/1696 : Ha ittvaló
embernek vérsége vagyon hozzája, igy az szőlőt a
vér megbecsültetv'én, mit érjen, szabad az vidéki
embert belőle kifizetni, mivel vér hozzája, és ötét illetné
(GazdtörtSzemle VII.409). 1617: Mely [jószág] zallott rea
az Nagj Attiarol es az Nagj Anniarol Belleni Miklósról
es Jardanhazj Dorko Azzonrol, vgjmint ozlas Attia-
fiura, es vcrrc (BorsodvmJk. IV. 191). 1694: Az ki
szőlejét el akarná adni, tehát idéztesse mind az két
fél szomszédját, az előtt adja el gyepüjét szőlő hatá-
rát, és a szomszédok előtt mutassa meg, ha a szom-
széd ellenzi-e az szőlőrül : tizenötöd napra tegye le
a szőlő árát az ellenző, ha penig le nem teszi tizen-

1081

\^RÁG— VÉRCSE

VÉRE— VERETEN

1082

ötöd napra, elmarad az ellenző. Ha hofry penig vér
volna hozzá az szőlőhöz, tehát esztendönkint ellenzze
az ország törvénye szerint. Ha penig elmulatja esz-
tendönkint való ellenzését tehát az vér is elmarad
az szőlőtiil (GazdtörtSzemle 1.171). 17. sz. vég. :
Battyani Laszlo föl uéuén terhét Istvánnak és Miklós-
nak vér Attyaíiainak ; item_ Borbálának húgának [stb.]
(Múz. Szily, No. 201). És adgyak az magok, és
vér Attyok fiai és íiok •/• leányok Jószágát, ugjmint
Ladban egy Nemes helyt, kiben Vaida Gergely lakik
[stb.] (uc). 1700 : Praescriptio is szokott interveniálni
és törvényesen observáltatni az szőlő örökségeknek
keresésében ; a vérek iránt tizenkét esztendő, az szom-
szédság jussa iránt egy esztendő, kit ha tudva elmulat
a vér, vagy szomszéd, azután nem keresheti (Gazd-
törtSzemle VII.404). [Vö. éb-vér.]

vér-bírság, -bérság? : mulcta sangvinis Kr. ; [geld-
strafe für das blutvergiessen]. 1568 : Bozonkodas 100.
Wer birsagh 400. Szythok f 1. Kek mutatás f 1.
Bozzw mondás f. 4 (OL. UC. 46/73). 1588 : Walamely
ember másnak wereth ky onthia es megh bizoniodik
negi forintot wegyen rayta birsagoth az vduarbiro
törvven elöth, azt iver bírságnak hiwyak (uo. 64/35).
1594 : Parázna birsagh egi forint Veer birsagh hatuan
hat pénz Az ki keket mutat hatuan pénz Panaz
birsagh harraincz hat pénz (uo. 113/5). 1604 :
Uerbirsagnak hasonfele az biroe, fele az hat Polgá-
roké (MJogtörtEml. 1.34). Az Castellban eseot huzon-
negi ftot uertetelnek birsaga mellet az Biro es Pol-
gárok az eo zokot iicrbersagokat [igy?] kileon az
ft. 1. Dr. 50. ugian meghuehetik (uo. 35). 1643:
Valaki szőlőhegyen verekedik, szitkozódik, és vért
bocsát egymáson, megbizonyodván, aki oka lészen a
háborúságnak in Áorenil [olv. florenis] 20. convincáltas-
sék, és a vérbirságok, ha szőleje vagyon, a szőlejéből
kitiltsa a hegymester, és megvegye rajta a maraszt-
ságot (GazdtörtSzemle VI. 470).

vér-gyökér, -g-yükér : stipes in consangvinitate
Kr., heres ; érbe NySz. (2. jel.) 1586/1587 : Öcsém
Bemald János uram az néhai mező-madarasi Bemáld
Ferencz fia, mely Bernáld Ferencznek az atyjával
Bernáld Balázszsal az én édes atj'^ám, az néhai alsó-cser-
nathoni Bernáld Máthé egy volt, vér-gyükér, ebben
az jószágban és ősre is [stb.] (SzékelyOkl. V.14Ü, egy-
korú másolat után).

vér-mutatás : [tb cicatricem ostentare ; wunden-
aufweisung]. 1568 : Birsagium sanguinis d. 33. Cica-
trix wlgo loer mutatás d. 40. Vr tilalma f 1 (OL. UC.
46/73). 1594 : Az or birsagoth, parázna birsaghoth,
ver mutatasth kek mutatást (uo. 113/'o).

vér-tétel: [effusio sanguinis; das blutvergiessen].
1604 : Az Castellban eseot huzonnegi ftot uertetelnek
[vö. «tesz» 2) a.] birsaga mellet az Biro es Polgárok
az eo zokot uerbersagokat kileon az ft. 1. Dr. 50.
ugian meghuehetik (MJogtörtEml. 1.35).

VÉRÁG, -OS, 1. virág, -os.

VÉRASZT, 1. virrasztó.

VÉRBUNG, 1. verbunk.

VERBUNK, vérbung: delectus; werbung NySz.
1758 : Nemes város verbungjánál a Hajdustrázsames-
ter a rekrutához egy márjást vont, egv persely volt
keze alatt (DebrJk., 1. NyK. XXVI.339,''«gajpénz» a.).

VÉRCSE :>l)Jfalco tinnunculus CzF., buteo, trior-
ches ; habicht NySz., turmfalke KB. 1424/1498 : Bene-
dictus ^yerche (OL. I). 12800). 1429: Inter fontem
VKercftekutha appellatum (Pannh. Tih. 18/1). || 2) [colore

bnteonis ; thurmfalkenfarbig]. 1670 : Kenderfarkú vér-
cse kancza (DebrLt., 1 Nyr. XXII.o21). [Vö. verese a. m.
vércseszörtí ló, Székelyföld, MTsz.]

vércse-deres : [species coloris equorum ; eine art
pferdefarbe]. 1686 : Vércse deres ló (DebrLt., 1. Nyr.
XXII.521). [Vö. vércse, 2. jel.]

vércse-fakó : [species coloris equorum ; eine art
pferdefarbe]. 1690 : Egy szépe vércse-fakó ló (DebrLt.,
I. Nyr. XXII.521). [Vö. vércse, 2. jel.]

vércse-kék : [species coloris equorum ; eine art
pferdefarbe]. 1641 : Vércse kék kancza (DebrLt., 1.
Nyr. XXn.521). [Vö. vércse 2. jel.]

vércse-szőrű, -szérű?: «szőkés szegsárga» MTsz.;
[braungelb und etwas blond]. 1609 : Fekete vércse
szerű [így? olv. szérű v. szőrű?] holdas ló (KomárJk.).

vércse-szürke : íspecies coloris equorum ; eine
art pferdefarbe]. 1686 : Vércse szürke ló balkörmíi
(DebrLt., 1. Nyr. XXII.521).

VÉRÉ, 1. 1. verő.

VERÉB : passer NySz., struthos C. ; sperling,
spatz NySz. 1350 : Possessionis sue VysVdíivereb [a.
m. veréb?] (Forrás?, «talán Nógrád m.» Szám. jegyz.).
1368 : Montem Verebheg vocatum (KárolyiOkl. 1.307)
1598 : Benedictus Veréb (OL. RDecim. Zempl.). 1602 :
Veréb Dénes (SzékelyOkl. V.187). Veréb Jakab (uo.).

VEREBES : [passeribus copiosus ; reich an sper-
lingen]. 1437 : Demetrius Verebes (OL. D. 13061).
1482 : Johanne Werebes (uo. 18588).

VERÉCE, 1. verőce.

VEREKEDIK : [aliquo molestissime pervenio ;
irgendwohin mühselig gelangenj. 1717: Vette észre
hogy útt légyen ott, mellyen meg indulván, ment
mind addig, hogy éppen Sállynál fakadót ki az erdök-
bűl úgy verekedet haza Igriczere más nap későn
Estvére (BorsodvmJk. 18. sz. L555). [Vö. NySz. szó-
lások a. és MTsz.]

VEREM, verőm: lacuna, scrobs, crypta, fossa,
fovea; grube, graben NySz.(l. jel.) 1284 1454 : Stagnuni
Rwzjverem nominatum (HazaiOkl. 104). 1294/1367:
Venit ad foueam que vocatur Ogoguermn (Veszpr.
6, Gyimót). 1355 : Descendit ad quandam vallem,
quam Poklosüere?u dictum privilégium nominat (Anjou-
Okm. VI.395). 1357 : Ad quandam foueam Benedic-
oerme uocatam (Akad. 3). 1363 : Duo [jugera] in
loco Fwenwerem (Múz.^ 1398 : luxta fossatum agag
verem (uo.). 1421 : Ad quandam fossatam wlgo íreremre
(OL. D. 11116). 1431: Ad quandam viam Agyagtverem-
wtha vocatam (Veszpr. 12, Nagypécsöl). 1460 : Penes
quendam loc.m Thofevfverem dictum (uo.). 1515 :
Versus Dyeneswcrme sünt quatuor iugera (Múz. Ibrá-
nyi). [Vö. farkas-, jég-, mész-, sárnyomó-verém.]

VÉRES, 1. vörös.

VÉRES, vérös : 1) sangvineus, cruentus, sangvi-
nolentus; voll blut, blutreich NySz. 1211: Eorimdem
nomina qui in eadem insula degunt sünt hec Pousa
tílius Zombot. Zalas filius Weruss [olv. vérös v. verös?]
ct Lukeu filius Zecheu (Pannh. Tih. 1/5). || 2) [botulus
( Tuore distentus] ; blutwurst NySz. 1587 : Dizno Lab
Oria Húsos Mayos Kasas Veres (OL. Nád. 40). Oryot,
niayost, húsost, verest, kasast (uo. 41).

VERETEN, vreten?: 1265: Torram ad viginti
quinque wereten (OL. D. 32985). Quatuordecim dimen-
siones que uulgari [magyarul ?] dicitur vreten (uo.

1083

\'ERFÉOT— \'ERO

VERŐ— VERSÉG

1084

r!2986). 1272 : Triginta et duas dimensiones que wlgo
vereten dicuntur mo. 816. I. Wenzel VIII.398). [Vö.
szlovén vretém : «4) die Ruthe zum FlachsschütteIn->
Pletersnik ; «wreteno, fusus, die Spindel, die Spille
zum Spinnen» Bernolák; horvát vreteno : 1) orsó:
2) forgó tengely, gerendely (Spicer : Horvát-magyar
szótár) ; ureten, uretenum (wretenum) Bartal. Vö. még
vessző 1. jel. 1363-iki adatával.]

VÉRFÉLYE: alea, tessera; würfel NySz. 1544:
Eg okcz tablat nerfclet i OL. Nád. 41). 1545 : Eg öreg
verfeh cinalastol (uo. 42).

VERGŐDIK, vö. mégvergődik.

VERME : 1548 : Fel funt zalonat nermexel ualo-
nak (OL. Nád. 40). 1572 : Verménél ualonak es sóba
föt tykfynak egh fiint zalanat (uo. 40). [Vö. verme
NySz. ; Gombocz Zoltán, Magj-ar Nyelv 1905. évf. 167:
Radvánszky Béla, uo. 276.]

VERMES, vermös : 1) lacunatus NySz. ; voll gru-
henBM. (1. jel.). 1257: Inde circuit Insulam que dicitur
Wermus (OL. D. 456). 1336/1348: Iret ad vermesagh
per metas terreas (uo. 3011). 1357 : Ad quendam
riuulum verwíespatak nominatum (uo. 4656). || 2) ad
!<irum pertinens ; zur komgrube gehörig NySz. ; [in
siro reconditus] ; in gruben aufbewahrt BM. (2. jel.)
1719 : A pálinkafőzéshez vermes dohos gabonát kár
nélkül nem lehet applikálni (GazdtörtSzemle IIL179).

VERMÖS, 1. vermes.

1. VERŐ, véré : 1) percussor, verberans ; schlagend
NvSz. ; [feriens ; erschlagend]. 1329: Matheus dictus
FavksLSwereiv (OL. D. 2879, 1. AnjouOkm. n.440). 1389 :
Johannes Ewzvero [a. m. öz-verö?] (KárolyiOkl. L436).
1428 : Johanne dicto TehenM;ero (Pannh. 15/1). 1489 :
Johannes Forynthw;ereíí; dictus (Múz. Bethlen). 1499 :
Valentinum \Yaátverew (Lelesz Acta 107/2). [Vö. «Vad-
-verö» határrész neve, Kr.j 1522 : Thomas Ramivere
[Szám. szerint a. m. hám-verö] (OL. D. 37004). Valen-
tinus Dizno?fere (uo.). || 2) malleus, marculus ; hammer
NySz. 1553 : Ilew, zegzagatho, n-erew (OL. Nád. 48).
1597 : Fogó kapocz. Likazto vas Vago vas. Vereo
(OL. UC. 101/3, «kovácsszerszámok közt, a «kalapács»
szó nem jön elö» Szám. jegyz.). 1616/1643 : Eggy
horgas térő id est : Érte hammer (OL. Instr. 42.
1. GazdtörtSzemle \1.126). [Vö. dob-, hordó-, kala-
páló-, kard-, karika-, kó'-, kötél-, lyukasztó-,
olaj-, patkó-,pénz-, salak-, stöm.pöly-, vas- verő.]

veró'-disznó : porcellus ; frischling NySz.; [leölni
való sertés, melyet furkóval vertek vagy ütöttek le;
sus ad cultrum destinatus ; schlachtschwein]. 1635 :
Chernél GyörgjTiek egy évre jár 16 darab verő
disznó (Magyar Nyelv 1*905. évf. 315). 1668 : Verő
disznó kettő (OL. UC. 1/21, «Aranyos-Meggyes, Szat-
niár m.» Szám. jegyz. >. 1692 : Két professoroknak
külön-külön : készpénz fl. 200 . . . verő disznó nr. 2.
bárány nr. 10 (GazdtörtSzemle VL178). 1704: Verő
disznó nro. 30 (TörtTár 1889. évf. 194). Scholamester-
nek. Készpénz fl. 30 Búzája cub. nro 8 Verő diszna
|így többször] nro 2 (uo. 196). [Vö. 3. verő, 3. jel.
NySz.; verő-malac MTsz. ; 1. még Radvánszky, Magyar
Nyelv 1905. évf. 315, Hermán 0., uo. 414.]

verő-marha : |pecus ad cultrum destinatum :
schlachtviehj. 1636 : Verő marha négy Nro. 4. Szék-
husért egy verő marha Nro. 1 (GazdtörtSzemle I.
273). [Vö. verő-disznó.]

verő-mester : [hammen\'erkmeister]. 1692 : Egy
kohmesteniek, mikor az hámor nem jár, minden hétre
búza metr. 1. Mikor penig jár, minden hétre 1 mázsa
vas . . . Két verömesternek külön-külön, mikor az

hámor nem jár, minden hétre 1 — 1 véka búza, metr.
1 — 1, mikor penig jár, minden hétre 1 — 1 mázsa vas,
cent. 1 — 1 (GazdtörtSzemle VL180, vashámorhoz tar-
tozó szolgák és művesek járandóságai közt).

verő-mű: [opus ductile; getriebene arbeit, geschla-
gene arbeit]. 1635: Egyébfele verő miitől tál tányér,
a kik összejárnak girájától 2 f. 50 d. (GazdtörtSzemle
Vin.474, ötvöscéh árszabásában). [Vö. trébellés, trébel-
léses mü Ballagi A. : Kecskeméti W, Péter Ötvös-
könyve, Archaeol. Értesítő, Üj folyam, III.379.]

2. VERŐ : a) lucidus ; licht ; b) sol, radii ; sonne,
sonnenstrahlen NySz. («3. verö» 1. 2. jel.) ; [apricus,
solibus expositus ; an der sonne liegend, sonnig].
1303/1494: In eodem latere Wereivm2i\ dicto (Kubinyi :
MTörtEml. H. 55). 1334: In quodam loco wlgo Wereu-
mal vocato lOL. D. 2864, L AnjouOkm. HI.IOB, «1361-i
átiratban: Vereumal (OL. D. 2865)» Szám. jegyz.). 1455 :
Térre Fashalomwerewfele (OL. D. 36407j. 1518 : Inter
terras arabiles a parte wercívfel (uo. 36405). 1578:
Az erdőnek neve Alsó-Harokally, melynek mind az
árnékát mind verő felét nekik adák, a Majos Bérczen,
a mely út be megyén a harokally patakára a belső
útig, addig adá Dalnok falva nekik, a verő felét penig
a Bérez útig adák (SzékelyOkl. V. 110—111). [Vö.
2. verő MTsz.j

verő-fény, -finy : sol, solis radü ; die strahlen
der sonne NySz., der helle sonnenschein, das sonnen-
licht KB. 1319: Villám verufyn (AnjouOkm. L515).
1505 : Possessionibus IFerew/ewfalwa Egerallya (Kör-
mend III/5, Zákány 35).

VERŐCE, veréce : «lécajtó, rácsajtó (konyhának
félajtaja, a tornác két végén alkalmazott ajtócska,
kis kapu- V. kertajtó)» MTsz, («veréce» a. 1. jel.) ;
eiue kleine gitterthüre BM. (1. jel.). 1411: Valuam seu
paniam portám wlgo vereche dictam (OL. D. 9820).
Unam valvam, seu parvam portám, vulgo Werócze,
dictam (Zsigmond király IV. Decreíumában, 2. articu-
lus, 1. Corpus Juris 1779-i kiad. 188. L).

VERŐM, 1. verem.

VÉRŐS, 1. vörös.

VÉRÖS, 1. véres.

VERPECS : [calceamenti genus ; eine art schuh,
riemenschuh]. 1496 : Coreum pro verpecz emi (OL.
D. 37170). [Vö. «Birbilius est calciamentum laicorum.
Verpech : bochkor» (GyöngySzót. 3123. sz.) ; kisorosz
verpec art schuh (Miklosicíi : Etj^mWb. 384, verj)- a.).]
[Vö. verpécsés.]

VERPECSES: [praeditus calceamento «verpécs»
dicto; rieraenschuhetragend].1437: Clemente Verpeczes
i OL. D. 28829). 1439 : Clemente Verpeclies (uo. 28978).
[Vö. verpécs.]

VERRASZT, 1. virrasztó.

I VERSÉG, vírsíg: consanguinitas ; blutvenvandt-
schaft NySz. 1600 : Ha virsigith pretendalna benne,
keresse orzag teörvine zerinth teölem, merth soha
ennek a jozagnak birodalmában nem is volth (Adal-
ZemplvmTört. VI. évf. 335). 1613/1696 : Ha ki szőlő-
örökséget vérségére vagy pénzére akar keresni és
perelni, tehát szt. Gergely pápa nap előtt tilalomba
és ugyanezen nap előtt való valamely törvénynapra
idézetbe is tegyen (GazdtörtSzemle VII. 406). Ez ember
vött ettül az embertfíl egy szőlőt ennyi pénzen, azért
azki éhez közit mondaná, vagy vérségét, ha itt ez
hellyben lakik jöjjön elő, tizenötöd napig ellenze
(uo. 408). Ha mindazkét cserélő fél vidéki lészen,
úgy szabad egyik a másiknak szőlőt szőlőn cserélni,

1085

VERT— V^ESLING

VESMÁS— VESZ

1086

de igy, hogy szántóföld ott is ne adassék, főképpen,
ha ittvaló embernek vérsége vagyon hozzája (uo. 409).

VERT: [getrieben]. 1462: Trés Scutelle parue
plumbee wlgo Sasas verth tal. Quatuor Scutelle plumbee
parue wlgo Sasas Nemverth (Múz. Kállay). [Vö. verő-
mű.]

vert-asztal : [getriebener tisch]. 1529 : Mensam
vnam iverthazthal vocatam (OL. Kolozsm. prot. T).

vert-tál: [getriebener teller]. 1462: Trés Scutelle
parue plumbee wlgo Sasas verth tal. Quatuor Scutelle
plumbee parue wlgo Sasas Nemverth (Műz. Kállay).
Quinque Scutelle plumbee mediocres verth taal (uo.).

VÉRT, vírt : scutum ; schild NySz. 1462 : Decem
Cocleariorum argenteorum in finali parte formám
puelle et vnum virth deauratum habencium (Múz.
Kállay). 1490 : Cassis ; Weerth (OL. D. 26048). 1491 :
Clipei thar, Werth (uo. 26051). 1533 : Paplan heya
deauratum cum quattuor armis wlgo tveerth (OL. Nád.
49). [Vö. Toraié depictum cum armis domus Zeechy
et quattuor leonibus (uo.).]

VERTELEK, vértelet: «tűzfal, háztető homlok-
zata (az a téglából v. vályogból rakott, deszkából
V. vesszőfonadékból való háromszögletű rész, mely
elül és hátul a tető és a házfal fölső lapja között
van)» MTsz. ; die vorderseite eines bauernhauses, die
frontmauer BM. 1654: Mellette alab ismegh egy széna
tartó Paita verteleti nelköl való (OL. GyfLimb. 17/2).
[Vö. «Vértelek különösen a palóczoknál és a borsodi
Bükk falvaiban egyértelmű a német «Giebel» szóval»
(Hermán 0. : A magy. ősfoglalkozások köréből, 60.
1.). A régi vértelet talán a. m. vért-el-et, v. i. mintegy
vórtezés, a mai vértelek pedig népetymologia útján
kapta -telek végződósét.]

VÉRTELET, 1. vértelek.

VÉRTES, vértös, vírtes : clipeo instructus ;
schild tragend NySz. 1095 : In [villa] nulu in tarian
in elun in miertis [a. m. vértes '?] zaczardi iPaunh.
15/0o). 1135 : In vertus assignavit duas vineas (uo.
15/Kk). 1146 : Monasterio uero Vgrini comitis quod
monti Wirthis adiacet (uo. 6/B). 1342 : Johannes
dictus Vertus (Múz.). 1383 : Petrum Wertus dictuni
(uo.). 1388: Petrum dictum Verthes (Körmend, Miscell.
Németújv. lad. 44, fasc. 116). 1391: Petrum dictum
Werthes (Körmend, Heim 376). 1419 : Michael abbas
de TFerí/ieskerezthwr (Pannh. 8/B). 1427 : Johannes
Vertes dictus (OL. D. 11917). 1435 : Possessiones
Werthes Ewsy (Múz. Kállay). 1455 : Ladislaus Wer-
thes (OL. D. 15012). 1467: Simonis Wertes (Múz.
Kisfaludy). 1478 : Paulus Verthes (OL. D. 18145). 1502 :
Dionisius Wertes (Pannh. 4/S).

VÉRTÖS, 1. vértes.

VESLING: caseolus; kiislein NySz. 1571: Caseum
vnum veslingh vocatum (OL. UC. 45/26, «Bars m.»
Szám. jegyz.). 1592 : In festő paschatis dánt caseum
wulgo vesling uocatum (uo. 11/23, «Bars-Szentkereszt»
Szám. jegyz.). |Vö. Lumtzer-Melich 261.]

veslingcsináló-szék : [sedile ad caseolos coníi-
ciendos ; sessel zum kaslein-machen]. 1619 : Vesling
czinalo zek (OL. UC. 4/24, «Csicsva» Szám. jegyz.).

vesling-túró : fasslein brinsenkase, Lumtzer-Melich
261. 1636: Vaj 12 icze. Méz 6 icze. Vesling luró
húsz Nro. 20 (GazdtörtSzemle I. 273). 1638 : Veslingh
Turo Tartó Saroglia í«Jo. 2 Azokon veslingh Turo No.
5 ',0L. ÜC. 2/34). 1648 : Az szolgáló jobbágy mmden

tartozik az várhoz egy-egy -meszely vajjal, egy ves-
ling túróval és egy lúddal (KárolyiOkl. IV.300).

VESMÁS : 1547 : Eorum loco [t. i. bizonyos sók
helyett] alios subjicere iubet, quos tvesmas vocant
(Magyar Nyelv 1906. évf. 110). [Mint szn. is előfor-
dul : Vesmás Márton, egy «Erdéllyi méhes kert» (Kolozs-
vár, 1774) c. könyv szerzője. Vö. «ves)nás kősó, Aus-
schuszstein» Pech : BánySzót. ; vesmás, vesmáskősó :
ausschussstein BM. ; Zolnai, Nyr. XXXV. 151—152.]

VÉSŐ : caeltes, caelum, caestrum ; grabeisen, grab-
meissel NySz. 1545 : Oltó szerszamot wasarolt ket
fyrezt három uesöt es uono kést kettőt (OL. Nád. 42).
1552 : Duos Scalpros vesó vocatos (uo. 49). 1566 :
Fwro három Keth zalw Keth tvesew (uo.). [Vö. zsin-
dely-véső.]

VÉSSZÉ, 1. vessző.

VESSZŐ, vésszé : 1) virga, verber, flagrum, fenila;
rute, zweig NySz. 1344 : A parte possessionis Veres-
wezev (AnjouOkm. IV.464). 1363 : Quinque mensure
térre iuxta consuetudinem eiusdem ville memorale
wlgariter Wezzeu nuncupate (Múz.). [Itt bizonyos mér-
téket jelent ; vö «vereten».] 1369 : Possessionem
V^exQ^ioezzeu (Körmend III/l, Ugal 13). 1385 : Weres-
uezzeiv, hn. (HazaiOkm. III.220). 1395 : Propagines
arborum Ilicis que wlgariter vocarentur Tenlguezeu)
(Pannh. 19/M). 1564 : Virgas crassas et bonas vulgo
kassoknak walo ivezzeket (OL. L. III.16.17). 1643 :
Taczli, ki szőr selyembűi csinált csipkébtíl, ki réz
veszszó're pár Nro 12 (Radvánszky: Családélet 11.286).
[Vö. «rézvesszős-gallér».] || 2) [palmes, vitis; rebe, Avein-
rebe]. 1668 : Szőlő Haito Ueszöuel [tartoznak] mint
Krassaiak (OL. UC. 1/21). || 3) [virga pyrobolaria; ladc-
stock]. 1735 : Flintához tartozandó sárgaréz czifráii
kirajzolva, ellenzővel és puskacsöve vesszejével (Gazd-
törtSzemle III.355). [Helyn. szárm. : 1505 : Johanui
de Wezevd (SzékelyOkl. V.37). Georgii de dicta
Wezevd (uo.).] [VÖ. fagyai-, füzér-, kötő-, vas-
vessző.]

vessző-gát : [agger vimineus ; damm aus weiden-
ruten]. 1399 : Vnam metam terream angularem vez-
zewgath nominatam (OL. D. 8613).

VESSZŐCSKE, vö. vas-vesszőcske.

VESSZOS : [virgas habens], virgatus, virgeus; ru-
tén- NySz. 1335: Wezzeus, szn. (AnjouOkm III.
178 — 180). 1339 : Magistri Wezzeus compatris nostri
(Kubinyi: MTörtEml. 11.126). 1346: Magister Vezsceus
aule regié miles (Múz. Kállay). 1348 : Contra magi-
strum Vezzeiis Comitem de Zolio (uo.). 1355: Magi-
stri vezzeus (ZichyOkm. 11.602). Prefato magistro n-ez-
zeus (uo.). 1364 : Wezzews, szn. (uo. 111.227). 1413 :
Georgius dictus Wezzeus (uo. VI.286). 1492: Ad ru-
beta Wezews et Chompor dicta (Lelesz Prot. 11.234).

vesszős-gallér, vö. rézvesszős-gallér.

vessz ős-pohár : 1635 : Egy régi forma vcszszős
pohár vagyon, az széli aranyas és az lába, az mely
nyom girát No. 1. lotot 7 Vagyon egy kis veszszös
■pohár, mely nyom girát No. 1. lotot 2 (Mihalik :
KassaÖtvTört. 222).

VESZ, VÉSZ: pereo, dispereo; zu nichte werden
NySz., [umkommen, verloren gehen[. 1282 k. : Ex
Teutonicis etenim in illó prelio siue numero ceci-
derunt. Vnde idem locus ubi prelium est commissuni
eorum lingua usque hodie Florum paiur est vocatus
et WeznmxMí nustra lingua (Kézai, 1. FontDom. 1/2.
82). 1564 : Ha kedig valaki nagy szükségért készerit-
tetnéjek helyét földét eladni, tiszttartó híre nélkül

1087

VÉSZ— VESZTEG

VESZTES— VETEMÉNYES KERT

1088

el ne áthassa, hanem ha elaggya, az tiszttartó
beírhassa lajstromba az jüvedelemre, a hol kedig
valaki ezen ké\-ül cselekednéjek, az vevőnek pénze
benne vesszen (GazdtörtSzemle 1.74). 1580 : Az mikor
Barcsayval osztozánk Osdolán én reám marada az
huszonhárom forint, így hogy ha 1580 esztendőbe
Szent Gergely pápa napján fel nem váltanám, örökbe
neki veszszen Jankó Ferencznek (SzékelyOkl. V.123).

VÉSZ : 1) capio, accipio, nehmen,fassen NySz. 1333 •
Johannis dicti Istenu-etthe (AnjouOkm. 111.29). 1450:
Hwnyady János gubernátor engette hogy az ziget>^e-
ken kamara haznat ne végiének (OL. D. 14324}. 1469?:
Hog sonha hitet senky sem eg biro ne uehessen (uo.
16801, az 1469-i oki. hátlapján). 1480: Nicolai dicti
Jstemoefte (Pannh. 51 LllU). 1525 : Zerelmes magdalna
ázzon, hogh en oda hozzyad nem menthem, ezt semmy,
ydegensegre ne iceghyed merth emberth senkyth
eremesben nem lathok náladnál . . . azyrth kérlek
azon en zerebnes athyamffj^a, hogh ebbewl ne wegh
magadnak walamy, nehéz gondolathodt (OL. D.
24774, 1. Zolnai : Nyelveml. 237). 1544 : Neguen úolc
magár forinti-ol menedéket es kezyrasat pöcetyuel
egetembe vettem (OL. Nád. 42). 1552: Ezek az borok
meg fordwltak de wy törkőre wettek mas hordóba
(uo. 49). 1588 : Walamely ember másnak wereth ky
onthia es megh bizoniodik negi forintot icegyen rayta
birsagoth az vduarbiro törwen elöth (OL. UC. 64/35).
1613/1696: Annak előtte nem certificálják az incattust,
hogy reá ne készüljön, hogy kardéjra [így?] ne vegye
az dolgot (GazdtörtSzemle Vn.407— 408). 1643 : Az
Epperiessy Varostol kérjék elleő es producaltassak
az Inuentariumott ... és annak páriáját vegyék ^0L.
Instr. 42, 1. Gazdtöi-fSzemle VL117). || 2) emo, coemo,
mercor, commercor; kaufen NySz. 1544: Wötteni eg
kordouant (OL. Nád. 40). Vöttem cippellös uonot (uo.
41). 1548: Vöttem ket heueder hámot (uo. 49). [Vö.
el-, elő-, föl-, ki-, megvesz, vevő.]

1. VÉSZ, 1. vesz.

2. VÉSZ, L vejsze.

VESZEJT : [pessumdo, interimo ; vernichten, ver-
tilgen]. 1728 : Áztat csak füvekre tanítja, miképen
rontson, veszejtsen és gyógyítson (Reizner : Szeged-
Tört. IV.391). [Vö. NySz. más jel.]

VESZENDŐ : caducus, evanidus : hinfallig, ver-
gíinglich NySz. 1597 : Az hazak hullanak veszendeo
felben is vadnak (OL. UC. 101/3).

VESZNIE: [judex; richter]. 1519: Thomas Kowa-
chych iveznyk (OL. D. 37007, vö. «Thomas Kovvachych
judex» uo.). [Vö.: 1275: luxta terras vyznicatus (OL. D.
35157). 1290 : Vyznicatum Sancti Martini in Comi-
tatu de Wereuche existentem (Wenzel XIL487). 1294:
Istas terras suas seu possessiones, a uulgo terresti-i
Vyznyacatus [így?] dictas (uo. 558). 1299 : Vyznicatum
sancti Maiüni in Comitatu de Wereuche existentem
(OL. D. 34092). Vö. « Veznicus, exactor villarum ; falusi
biró, villicus» Bartal; (íivisiiik: praefectus viniferorum,
magister montium ; Bergmeister über die Weinberge »
Bernolák.]

VESZT: perdo; verlieren NySz. (2. jel.) 1397:
Bors et Stephanum FeMicezthew dictos (ZichyOkm.
V.40). 1517: Thoma Wy/Aceztheir (KárolyiOkl. 111.101).
|Vö. ki-, megveszt.]

1. VESZTEG: quietus, pacate ; ruhig, still NySz.
1354/1493: Gallo fiUo Wrzteg (Múz. Soós).

2. VESZTEG : quiesco. quietus sum ; ruhig sein,
sich ruhig verhalten NySz 1479 : Hungari autem

funesto gladio super eorum capita euibrato amputa-
bant eis manus et caput dicentes Wezteg kwrwanewfya
záros Németh i\vttatok werenke^\i;h, ma yzzywk thy
wertheketh (Dubnitzi Krón., 1. FontDom. 1/3. 167, Nyr.
VII.81 és Zolnai : Nyelveml. 26).

VESZTÉS : 1) perditio, amissio ; verlust NySz.
(1. jel.) 1634: Tartozzanak arrais eletek vesztese alat
vigiazni [stb.] (Magyarorsz. állap, ezeréves fennállásakor
Vin.896, vö. GazdtörtSzemle VII.131). j| 2) [fasciua-
tio ; behexung]. 1728 : Ennek előtte mintegy három
esztendővel leánykájának a melle vesztés miatt kifaka-
dozott, azután egész testén eltenyészvén [t. i. a faka-
dás], meghalálozott benne (Reizner : SzegedTört.
IV.429). 1731 : Pünkösd tájban Gyulára menvén gyó-
gyítani magát, mihelyest látta az orvos az sebjét,
mindjárt megmondotta, hogy vesztés ; megmondotta,
hogy jól ismeritek, kitül vagyon, igen jó embere-
tek, de nem akarta megnevezni (uo. 469). Molnárné
pedigh Gyermeken lévő nyavalát hol Franczúznak [e
két szó ki van törölve], s hol vesztésnek mondotta
lenni (uo. 489, Kovács János kijegyzése szerint).

VESZTETT, vö. pére-vesztétt.

VET, vét : jacio, mitto ; werfen NySz. (1. jel.)
1550 : Atlacz kóntós vont aranal vetet (OL. Nád. 45).
1581 : Egy palást fekethe barsonnial iveteth (OL. L.
111.16. 17). 1613/1696 : Némely ugyan vakmerőségre
vetvén magát, egymás szomszédságában sövényeket
nem akarnak tartani, ki miatt nagy károkban esünk
barmaink kiszaladásával (GazdtörtSzemle Vn.413).
1618 : Balog kezével vetett süveget [a. m. köszönt]
(KomárJk.). 1700 : Ha vérek attyafiak, és maradékok
maradtanak az olyan jószághoz, affélére annak előtte
az ő nagyságok tisztjei s fiscusai soha kezeket nem
vethették [a. m. el nem foglalhatták azon jószágot]
de iure (GazdtörtSzemle VII.404). 1728; Protestál
solenniter az Menés [olv. ménes] Pásztor arrúl ; hogy
Actor Vram Danyi nevű szolgája az Lónak gondgyát
visellye és nyűgben vesse, mivel hogy idegeny és igen
szökő is volna azon ló, az Menésben meg sem maradna
(MiskolcJk. 11.104, 1. Magyar Nyelv 1905. évf. 277,
«nyűg» a., a «visellje» írás itt sh.). 1758 : A határutat
a város földére vetették (DebrJk., 1. NyK. XXVI.344).
Ezt az embert az utcza kapitánya a város szolgalat-
jára vetette volna (uo.). 1759 : Már egyszer fattyat veteti,
miolta özvegy (uo., 1. NyK. 339). 1760 : Arra vetették
a fejeket, hogy meglopták a város erdejét (uo., 1.
NyK. 344). [Vö. fölvető, kivető, rávetés, vető.J

1. VÉT, vö. hús-vét.

2. VÉT, 1. vet.
VETÉ, 1. vető.

VETÉL, vö. vízbe vetélő-hótfő.

VÉTEL : emtio, coemtio, mercatus ; kauf NySz.
il. jel). 1588 : Az három Racz weteleert (OL. Nád. 41).

VETEMEDIK, vö. elvetemedik.

VETEMÉNYES-KERT : hortus olerum; gemüse-
garten NySz. 1597: Vetenienies kerth. Kapozthas kerth
(OL. UC' 101/3). 1638 : Vetemenies kertek (uo. 2/34).
1706 : Vetési Szabó György a külső Ispotály mellett
a város felöl egy veteményes fás kertjét adta nagy-
czenki Borbély Györgynek 16 íi. 54 pénzen (Gazdtört-
Szemle IX.15). 1759 : Az oskolát 1757-ik esztendőben
építették, a mely házból és Classisból áll. Kamarája
is vagyon. Veteményes kerté és istállója is vagyon
(CanonVisit. 182).

1089

N'ETEMENY-MAG— VEZETEK

VEZETIK— VIDEKES

1090

VETEMÉN Y-MAG : semen; samenkom NySz.
1587 : Wetemeh magh (OL UC. 12/42).

VÉTER : «hordóalakú csiktartó kosár, a melyet
a vízbe süllyesztenek» MTsz. ; eine art netz BM.
1506 : Cum Retibus Zak et veter vocatis (OL. D.
36988). [Vö. «Bónó : póné ; háló' neme ; valamint véter-,
n\ét-háló» SzD. ; Munkácsi: A m. népies halászat mű-
nyelve 56 és Ethnographia IV.276.]

VETÉS : satus, satio, consitio, consitura, semen-
tis, seminatio ; saat NySz. (1. jel.). 1320 : Vethes, hn.
(AnjouOkm. 1.565). 1325 : In villa Wethcs (Múz. Kállay,
«Szatmár m.» Szám. jegyz.). 1567 : Ot nádason Az
vr feolde eg vetésre teheth hold 28 (OL. UC. 103/2).
[Vö.búza-, gabona-, határ-, őszi-, szám-, tavasz-
vetés.]

VETETLEN, vö. szám-vetetlen.

VÉTKES? vítkös?: flagitiosus, vitiosus, men-
dosus, reus [stb.] ; fehlerhaft, lasterhaft NySz. 1211 :
Isti sünt aurifabri Sümorav Vitcuf; [a. m. vétkes ?]
Zob Forcos et Ponca (Pannh. Tih. 1/5).

VÉTLEN, vö. biícsú-vétlen.

VETŐ, veté: 1) sátor, consitor, seminator, semi-
nans; siier, saemann, pflanzer NySz. (2. jel.) 1252:
Quorum vinitorum nomina hec sünt Wetheu Aarud
Feltheu (OL. D. 369). 1279 : Terram Vethe [a. m.
vető ?] vinitoris (Veszpr. 4, Alsóörs). 1299 : Stepha-
nus filius vethev (MonStrig. 11.474). || 2) jactans ; wer-
fend NySz. (1. jel.) ; [ad jactandnm ; zum werfen].
1340 : Infra locura Haloiíeícííhel dictum vigintiduo
iugera (Körmend III/2, Pezye 86, 1. ZaiaOkl. 1.365).
1519 : Benedicto Wjzvetthe [a. m. vízvetö? vö. MTsz.?J
(Pannh. Hitel. 131). || 3): 1567: Az vrnak ot eg veteore
vagon feolde Hold 10 (OL. UC. 103/2). [Vö. CzF.
MTsz. (1. 2. jel.) és : «Hány vetőre vannak a földek
ebben a határban ?» MTsz. szólások a.]. [Vö. fejre-,
híd-, mag-, nyakba-, szám-, tégla-vető, tővető-
kapa, víz-vető.]

VETRECE, vetrecen: lariolassum, assilardum,
insicia, insicium; mit essig nnd zwiebel zugerichtete
speckbriihe NySz.; Sultszalannaszelet [olv. sült] MA.
1^1621-i kiad.). 1544 : Tehénhúst icetreczennek 2 fontot
(OL. Nád. 41). 1572: Vetrecenek lenes kenyere (uo. 40).
1572 : Vetrecennek swtuy tehénhúst (uo.). Kolbazt uetre-
cen mele swtny (uo.). [Vö. MTsz.]

VETRECEN, L vetrece.

VÉTSÉG, vö. idő-vétség.

VÉVÉ, 1. vevő.

VEVÉS, vö. szedés-vevés.

VEVŐ, vévé, vö. gyértyahamva-, hamut-,
hamva-, nyakba-vevő.

VEZÉR : dux, ductor, director ; fiihrer, regierer
NySz. 1468 : Gregorius Vezér (Múz. Kállay).

vezér-gyeplő: habeua; zügel NySz. 1544: Uöttem
az kocisnak ket uezer yeplót (OL. Nád. 42).

vezér-szíj, -szi, -sziú : 1525 : Vnum colligium ad
equos currus trahentes wlgo wezer zyto (OL. D" 26336).
1558: Az kochyhoz vettem eg loezer szyoth (OL. Nád.
48). 1566 : Wezer zy egy Nyak kötél kettő (uo. 49).
1577: Keth fek Keth wezerzy (OL. L. III. 16. 17).

VEZETÉK, vezetik: 1) ductarius, vei quod
ducitur MA.'; zug-, lénk-, richt- NySz. (1. jel.) 1638:

Magyar Oklevél-Szótár.

Malom korongh vezetek Serpeniö No 1 (OL. UC. 2/34).
II 2) versorius; lenkseil NySz. (2. jel.) 1584: Mykoron
m^nesth haytanak, myndenektül eg eg Garasth fyzeth-
nek. Ha melette n-ezetykön wyzy tjs el adny, vgan vg
Garassal tartozyk tüle (OL. UC. 56/33).

vezeték-ló : [equus funalis], antecessorius, parip-
pus, equus desultorius ; Springer, handpferd NySz.,
beipferd BM. 1548 : Menés, cződer, wezetek lo (OL'.
Nád. 47). 1552 : Adtam chwtar pokrochokoth vezetek
loora valoth (uo. 48).

VEZETÍK. 1. vezeték.

VEZETŐ: ductor; fiihrer, anführer NySz. 1482:
Thoma Wakivezetheiv (Lelesz Acta 92/6). 1532: Mathei
Wezetheiv (Múz.).

VIAC, 1. viasz.

VIADAL : certamen, pugna [stb.] ; kampf NySz.
1349/1367: Deinde peruenitur ad arborera que voca-
tur viadalía (Múz. Bethlen).

VIASZ, viac, viosz : cera ; wachs NySz. 1544 :
Vöttem ueres uiazt (OL. Nád. 40). 1548 : Vyazt nyeg-
wen [így] fontot adót el fl. iiij Mezes vyzet adót
fl. vij (OL. UC. 99/7). 1564 : Méznek, olajnak, vioz-
nak, baromnak, disznónak és sónak Farkas uram
nagy gongyát visellye (GazdtörtSzemle 1.73). 1595 :
Nicolaus Viacz (OL. UC. 28/42).

viasz-áros: [cerarius; wachshandler]. 1401: Antonio
Yyazaros (ZichyOkm. V.239).

viasz-kalács : glomus cereus, spira cerea Sí. ;
wachsstock, wachsstöckel BM. 1587 : H^th wyaz
kalach (OL. UC. 12/42).

viasz-sonkoly, -csoukoly : [favus; wachskuchen].
1566 : Wyaz chonkoly egy kasban (OL. Nád. 49,
«Nagy-Kanizsa» Szám. jegyz.). 1587 : Wyas sonkol
öth darab (OL. UC. 12/42).

VICE-PORKOLÁB : [unterburgvogt, unterpro-
fossj. 1548: Az bor keltesrul Igh végeztek vele hogy
viceporkolab arulya [stb.J (OL. UC. 99/7). 1564 : Az
mi az vár érzését illeti, annak gondviselését az por-
koláb uraim, viceporkoláhok, drabantok és kapun állók
és az tebb jargaló és egyéb lovag, gyalog, ki meg-
írattatik, azok átal szerezze (GazdtörtSzemle 1.66).
Viczeporkoláh kettő ; kapun álló huszonkettő ; dra-
bant hópínzes tíz (uo. 67). Főképpen az várnak őr-
zése . . . nagy gongyára legyen, és mind föporkolábok-
kal, viczeporkolnbbal, jargaló szolgákkal, lovaggal
és kapunállókkal . . . várnak mind ellenségtől, mind
tűztől és egyéb gonosz tertinettől, foglyoknak is
megőrzésére, nagy szorgalmatossággal vigyáztasson
(uo. 72). 1692 : Viceporkolab fizetése : pénz per annum
fl. 40. búzája cub. 18 [stb.J (uo. VI.183).

VICEPORKOLÁBSÁG: [amt des unterburg-
vogtes oder unterprofosses]. 1597 : Vice porkolabsag-
íjal szolgai (OL. UC. 12/42).

VIDÁMODIK, vö. megvidámodik.

VIDÉK : districtus, territórium, vicinia [stb.] ;
nachbarschaft, gegend, umgegend NySz. 1291 : Ad
vallem WydekvieXgc uocatam (OL. D. 1319). 1418 :
Jacobus Wydck dictus (uo. 10681). 1525 : Wrburarius
de Kápolna wideke (uo. 37000).

VIDÉKÉS, vidékös, vidíkes?: alienus; fremd
NySz. 1211 : Isti sünt serui Eguche Sumos Vidikes
[a. m. vidékes?] Ludeh Hosued Zotur (Pannh. Tih. 1/5).
1227 : Videkus et Johannes (Múz. Forgách). 1240 k. :

69

1091

VÍDÉKI-VIGYÁZÓCSKA

VIKA— VINCELLÉR

1092

Hec sünt nomina vinitorum seruoium in eodem predio
Bűzte Adamus Vydecus {Famah. 618). 12511281: Vi-
decus, szn. (OL. D. 346). 1252: Wydektis, szn. (uo.
369).

VIDÉKI : qui est ex alia vicinia, antermini : aus
einer andern gegend, die an den granzen \Yohnen
NySz. (2. jel.). 1519 : lobagiones aliorum dominorum
wigo vydeky (OL. D. 37Ü07). 1613/1696: Az ittenvaló
ember, ha maga majorságán kivül termett bort vidék-
rül hoz bé, az ittenvahS is annyi ászok-pénzt adjon,
mint a vidéki egy-egy hordó borért, t. i. den. 25
(GazdtörtSzemle Vn.414, Tállya város törvényeiben).
1643 : A tizenötöd nap előtt harmad nappal a kereső
fél behirdetö pénzzel : egy pénzzel tartozik ha idevah'j,
ha vidéki 4 pénzzel a hegymesternek i.uo. VL487,
hegyközségi törvényekben). Aki pedig appellálja [a
hegymesterek Ítéletét] a földesui-akra, tartozik a hegy-
mesternek 4 pénzt adni, vagy hegybeli, vagy vidéki
(uo.). 1670: Az debreczeni ember, ha örni akar, idején
szert fogjon, szénát vigyen s hét számra örjöu, hogy
sem az vidéki örlös, sem az itt való marhátaían ember
meg ne fogyatkozzék (DebrJk., 1. NyK. XXVL34:!,
« szert fog» a.). [Vö. MTsz.J

VIDÉKÖS, L vidékés.

VIDÍZÉS? 1. vidékés.

VIDRA: lutra, castor, fiberNySz.; eiu Biber-Thier
PPB., [otter, íischotter]. 1504 : Ad locum vbi Wydra-
welgh et Rakostho conciduntur (Múz. Becsky). Pro
quodam cute wydra (Körmend, Miscell. Németújv.
lad. 41, fase. 193). 1534 : Subducta cum pellibus
wydra (OL. Nád. 49). 1588 : Rigó, fwr, vidra (OL.
UC. 64/35).

vidra-bőr : [pellis lutrae ; fischotterfell]. 1588 :
Vidra bewr (OL. UC. 64 35). 1706: Szép vidra bőr
csáválatlan 2 f. (:\ITörtTar XVnL256'. [Vö. Schliigli-
Szójz. 1661. sz.]

vidra-vas : [falle, biberfalle]. 1597 : Vidra vass
thöröth aliter hod vass (OL. UC. 101/3, Keresztúr,
Sopron m.).

VIDRÁS : [castoribus copiosus ; reich an bibern).
1520 : Piscinas Gyekellew Wydras Kyralthawa Kara-
zostho (Lelesz Acta 126/44).

1. VÍG : laetus, hilaris ; fröhlich, Instig NySz.
(1. jel.) 1423 : Mathia Vigh (Lelesz Acta 43/72). 1429:
Emerico Vig (uo. 48/13 1. 1457: Ladislao Wigh (uo.
88/5). 1476 : Martino Wyg (Körmend, Heim 745). 1497:
Gregorio Wygh (Lelesz Acta 105 '4j.

2. VÍG, 1. vég.

VIGYÁZÁS, végyázás ? : circumspicientia, ob-
servatio, attentio; beobachtung, achtung NySz. (2. jel.)
1752: Hasonló k\^T^envégydzással [így, olv. végyázás?]
legyenek makkolásnak ideinis, hogy az kölső Helység-
béli sertések ne járják az Uraságh Erdeit (Gazdtört-
Szemle VL140, eredetije szerint). [Vö. vt-'gyáz MTsz.]

VIGYÁZATLANSÁG: incuria: nachlassigkeit
NySz. 1581 : Mindenekre ha j(') módon az tizenkét
hütös bírák gondot nem viselnek ... és megbizonyít-
tatik, hogy a bíráknak vigyázatlanságok miatt lőtt a
kár, az bírákra száll az tizenkét forint és a falu
tisztán marad minden büntetéstől iSzékelyOkl. V.127).

VIGYÁZÓCSKA : [vigiliarium parvura ; kleines
wachthaus]. 1637 : Az bástya szegeletin egy k\vs
keöbeöl épitet nigyazochka (Oi>. UC. 14/43). V'agyon
ezen bástyának szegelyetiu [így] egy rósz fabol való
vigyazochyka (uo.).

VÍKA, L jenei-véka.

VÍKONY, 1. vékony.

VILÁG : lux, lumen ; licht NySz. (1. jel.) 1728 :
Azon forgószél a lovárul a földre levetette, úgy hogy
világát sem tudta [a. m. elvesztette eszméletét] és az
földjül is más emberek vették fel (Reizner : Szeged-
Tört. IV.432). [Vö. liold-, nap-világ.j

VILÁGAS, 1. világos.

VILÁGOS, világas : lucens, luculentus, perlu-
cidus, dilucidus ; licht, hell NySz. (1. jel.) 1275 :
Ascendendo circa montem Vylagus (Múz. Rhédey, 1.
HazaiOkm. VL212). Circa montem Vylagus (Wenzel
Xn.l57). 1289 1291: Wylagushevnk, híi. (OL. D. 12441
1371 : Beche de WylagusheYk (Múz. Bethlen). 1435 :
Castri nostri Wylagas [«igy» Szám. jegyz.] war vocati
(Múz.). 1453 : Castri Wylagoswnv (OL. D. 29809). 1493 :
Matheus Wylagos (Lelesz Acta 101/4). 1495 : In ca.stro
Wylagoswai vocato (Múz. Forgách).

világos-kék : [subcaeruleus] ; hellblau, lichtblau
NySz. 1523 : Panno Italico coloris wylagoskek (OL. D.
36999). 1539: Pannus úm^lexvylagoskek (OL. Nád. 48).
1550 : De panno karasia coloris világoskék (uo. 42).
Eg nadrágnak ualo oua nirue világos kek poztot (uo. i.

VILÁGTALAN : caecus ; blind NySz. (1. jel.)
1544 : Eg- szegen uilagtalan embernek (OL. Nád. 42).

VILÁGTALANODIK, vö. mégvilágtala-
nodik.

VILLA, vélla: furca; gabel NySz. 1483: Septem
villa quo comedunt poma vei pira (Múz. Kállay).
1517: Moderni Bifurcas wlgo n-yllakath (OL. D. 22994).
[Vö. ganaj hányó-, vas-villa.]

VILLÁCSKA, vö. abárló vasvillácska.

VILLÁM : fulgur ; blitz, wetterleuchten NySz.
1355 : Johanne íilio Wyllam (ZichyOkm. nL9).

VILLANG, 1. villong.

VILLÁS-SZARVÚ, véllás- : [cornibus furcilla-
tis ; mit gabelförmigen höniern]. 1597 : Ordas homály
fejér vellás szarvú [marháról] (KecskemétJk., 1. Nyr.
XXXIL 159). 1686: Két ökör, egyik konya szőke,
másik villás szarvú (DebrLt., 1. Nyr. XXIL520). [Vö.
villás, villaszarvú CzF.]

VILLONG, villang : altercor, contendo ; zanken,
liadern, streiten NySz. 1613 1696: Az város könyvébe
[a bíró] mindjárt bé Írassa, mikor [valaki szőlejét]
csinálni kezdi, hány esztendőben, hogy az dézmások
is ne villongjanak rajta, im ekkor, vagy akkíir kez-
dette csinálni (, GazdtörtSzemle \' 1141 fi). 17. száz. :
Villangó [határrész Debrecenben] (uo. IX. 14). 1766 :
Előttünk el adta az Villongó Szöllöt ... 12 Vonás
Forintokon (SzendrőJk.).

VILMOS: Vilhelmus, Gvilielmus PPB. 1211: Hü
sünt ioubagiones Feles Chydar Wtod Huranus Mouchá
Leg ^yilmos \'zos Chot (Pannh. Tih. 1/5).

VINCE: Vincentius PPB. 1364: n?ice sacerdotem
ct plebanuin (SztárayOkl. 1.342 . Simonem notarium et
Vince plebanum verbis vituperiosis pertractassent (uo.).

VINCELÉR, L vincellér.

VINCELLÉR, vincelér, vinclér : vinitor, con-
ductor ; wínzer XySz. 1483 : Álichael Vinczeler (Múz.
Kállay). 1539 : Stephanus Vincelér (OL. UC. 4/40).
1684 : Akarván a' liegyallyai szőlőkben való munka-

109?

VINCLÉR— VIRÁGOS

VIRAGOSODIK— VISLA

1094

soknak es V in dereknek jo rendet szabnunk [stb]
(AdalZeniplvmTört. IV. évf. 129). A Szölök Possessori
Gazdái C!S azokk Vinczleri (uo.). Vinczlérek (uo., így
mindig az egész bzölömunkási rendszabályban). 1700:
Vinczlérnck [eladtam búzát] Cub 5 ti. 20 (uo. V. évf. 16).
1702 : Vinczlérim : Szentkereszten ; Kaloszki, Elettje
szlírköntösse. Tolcsván : Bakos, kék doIm. [olv. dol-
mánya] Elettje fi. 11 (uo. 331). [Vö. 1797 : Vinízlér,
der Winzer (Beregszászi : Versuch einer magyarischcn
Sprachlehre 249).]

VINCLÉR, 1. vincellér.

VINIKE, 1. venyige.

VINKÓ ? : nachwein, rampas, lauer, schlechter
wein BJI. 1522 : Gregorius Winko [a. m. vinkó ?J
(OL. D. 37004). [Szn.-ül a szlávságban is előfordul :
Vinkó, Moroschkin : Onomasticon Slavicum 39 ; vö.
még : Vinkó, Karadsch.]

VINNYE, vö. kovácsvinnye-ház, -hely.

VINYIZE, 1. venyige.

VIOLA : viola ; viole NySz. 1321 : Domina ivi/ula
(AnjouOkm. 1.625). 1338 : Filia sua Viola uomine
(Múz. Nagy Gábor). 1340: Herberdus et domina Vyola
soror sua (Veszpr. 11, Orosztom. 1342 : Domina Viola
mater sua (Körmend, Miscell. Németújv. lad. 41, fase.
187). 1344: Domina viola abatissa (OL. D. 3715 >.
1354 : Domina Vyola abbatissa (Veszpr. 2, Sárbercny).
1366 : Cuiusdam montis lilimperg saxonice nominati
in wlgari autem nostro ir/oZaheg dicti (OL. D. 5476).

viola-szín : color janthinus NySz., [violaceus ;
veilchenblau]. 1516 : Maas agyban, Egh atlacz Matracz
violazyn (OL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelveml. 206).

VIOSZ, 1. viasz.

VIRÁG, vérág : Hos ; blume NySz. 1412 : Ste-
phano dicto Wyrayh (Múz. Forgách). 1522 : Mattheus
Tre/Yíí/hathy (OL. D. 37004). [Vö. gjöngj-, som-,
S3erecséndió-virág.]

virág-liét : [hebdomas magna aut hebdomas ante
diem palmarum ; charwoclie oder die woche vor dem
palmsonntag ?] ; «virágvasárnaptól-liusvétig tartó hét»
CzF., «a virágvasárnap előtti hét:> i\ITsz. 1731 : Virúg-
hétben lészen esztendeje, Ludas Molnárné ... 2 frtot
kért (Reizner: SzegedTört. IV.488).

virág-kert : hortus floralis ; bhimengarten NySz.
1620 : Viray kert felet ualo Toromban Vagion borssu
Cub: 2 (OL. UC. 15/9). Wirag kertt Tornaozabau (uo.).

VIRÁGOS, vérágos : íloridus, florulentus, [flo-
ribus (jrnatusl ; blithend NySz., bluraeureich, blumig,
mit blumen géziért KB. 1237 : Seruos suos et ancillas
scilicet Ruscinum Jüan Jnus Kereus Cuuc Vyragtis
(Pannh. 62 A). 1339 : T^M«/7<ísberk, hu. (AnjouOkm.
III. 564). 1378 : Possessionem Zeuleus alio nomine
Viragusherk (Múz.l 1398 : Nicolauni dictum Viragus
(OL. D. 25868). 1405: Wyragos, hn. (ZicliyOkm. V.400).
1431 : Johannis de Viragivaberk (Múz. Békássy). 1455 :
Thoma Vyraguft (OL. D. 14934). Thoma Vijraijo^
(Lelesz Ácta 66 7). 1463 : Thoma Vyraqos (JÍúz.
Kállay). 1466: Egidio Virágos (Veszpr. lÚB, Tótfalul).
1479 : Johannem Wyragos (Lelesz Acta 89/29). 1505:
Possessionem írerrtíjfosberek (Múz.). 1545 : Quatuor
wyragos kwpa (OL. NRA. 173,31 .1558: Egy íviragos
kwpa (OL. L. 1.1. 1564: Kyleucz remek wörös Hcra-
f/o.s Iharson (UL. Xád. 49). 1570 : Egy vyrayos gombos
kwpa kynek az eowcdczcso le zakath (uo.). 1588 :
Tindekleo virágos barson kasula (OL. UC. 76/17).

635 ; Egy összejáró kupától, a kiben cifra ember

orcákkal megekesittetett avagy virágos kivül-belül
girájára, aranyozására 3 aranyat girájától a munkának

3 f. 50 d. (GazdtörtSzemle VIII.474). Virágos műtől
[t. i. ötvösműtől], a ki nem kövekkel rakott girájától

4 f. (uo. 475). 1637: Keöreös keorwl az palota nyom-
tatott sikos virágos kilencz beör karpitokal be vont
(OL. UC. 14/43).

virágos-bor : vinum mucidum ; kahmwein NySz.
1684 : Innét is vagyon már a sok szegény s virágos
bor (GazdtörtSzemle I.250>

VIRÁGOSODIZ: [mucesco] ; kahmen, kahmig
werden (vom weine) BM. (3. jel.) 1684 : Mitől lehet,
hogy ugyan jó és tiszta borokat administráljanak,
deputáljanak borgondviselése alá; mindazonáltal hamar
szegényedik, változik, virágosodik a bélben [igy?] való
sok erogatio (GazdtörtSzemle 1.250).

VIRASZT, 1. virrasztó, -ság.

VIRGINA, virginál : clavicymbalum, virginale,
arcarium orgánum fidiculare ; ein musikaLiseh instru-
ment, dessen sich das frauenzimmer bedienet NySz.
1581 : Egy virginál, keonw módra chinalth szép iratos
az feodele (OL. L. III. 16. 17). 1592: Egy panczel wy.
Egy virginál (OL. Nád. 48). 1594 : Virginanak ualo
vres láda uagjon No. 1 lOL. UC. 78/7). Az Musicusok
hazában . . . vjrgina uagjon No. 1 (uo.). Vágjon hituan
virgina No. 1 (uo.).

VIRGINÁL, 1. virgina.

VIRRASZTÓ, vérasztó, vérrasztó, virasztó:
vigil, vigilans, vigilax, excubitor; wiichter NySz. (1. jel.)
1432 : Paulo Virrazto (Múz.). 1469 : Stephanus Wirazto
(OL. D. 32365). 1475 : Stephanum Wiraztho (Körmend,
Heim 566). 1478: Blasium ir?/ríazí^o (uo. 590). 1522:
Mathias Weraztho (OL. D. 37328). 1556: Keth virrazto.
Keth zeker wezethó Keth kapwn allo (OL. Nád. 49).
1595 : Georgius Verraztho (OL. UC. 28/42). Blasius
Viraztho (uo,). Georgius Verazto (uo.). 1597 : Chyk-
wándy László vyrasztho es vyrasztosagawal szolgai
(uo. 12/42).

virrasztó-ház: [mansio vigüura; wachstube). 1553 :
Az vyraztho házban (OL. UC. 96/3). [Vö. virrasztó
2. jel. NySz.]

VIRRASZTÓSÁG : [munus vigilis ; wiichter-
stelle]. 1597: Chykvváudv László vyrasztho ea vyrasz-
tosagaical szolgai (OL. ÜC. 12/42).

VÍRSÍG, 1. verség.

VÍRT, -ÉS, 1. vért, -és.

VISEL: gero, portó, bajulo; tragen NySz. (2. jel.)
1550 : Három eregh on tal kit mynden nap viseltének
(OL. Kolozsm. 50). 1736 : Minemű életet viselt [vö.
NySz. szólások a.] azon szeméi}-, hite után vallja meg
a tanú (Reizner: SzegedTört. IV. 509). [Vö. elvisel.]

VISELŐ : cotidianus ; alltiiglich NySz. (3. jel.)
1539 : Egh icysdeiv weress : purgamal zoknya (RMNy.
Ilb.34). Egh weress wysclew purgamal kewntes (uo. 35).
1548 : Ket vyseló imegh. Egy korczowagj (OL. Nád. 49).
1638 : Vagion abros nr 2. mindenik viseleö sahoson
szöt (OL. UC. 2/34).

VISELÖSSÉG: graviditas.praegnatioSI.; schwan-
gerschait BM. 1716 : Egyéb jelét viselősségének nem
ludom, hanem hogj szintén oUy vastág volt, minemtík
szoktak lenni az viselős Aszouyok (BorsodvmJk.
18. sz. 1.484). [Vö. viselős NySz.J

VISLA, 1. vizsla.

69*

1095

VISLÁS— VISSZAVONÁS

VISZ— VITÉZKEDIK

1096

VISLÁS, 1. vizslás.

VISSZAÉLÉS: abusus; missbrauch NySz. 1736 :
Mi . . . pro et contra elmélkedvén és beszélgetvén
mostani Lelki Tanítónk és Praedikatonink T. T.
Tornallyai B. Márton uram Ö kigyelme tovább való
megmarasztásánn forogván kiváltképen előttünk az ö
kigj^elmében szánakozással tapasztalt italával való
visszaélése [stb.] (Canon Visit. 170).

VISSZAERESZT : remitto, reddo ; zurückgeben
NySz. 1574 : Ha penig egymást meg nem ótalmazhat-
nák, visszaeresztvén az cserét és az pénzt vissza-
adván, kiki mind az ü elébbi ereké mellé álljon
(SzékelyOkl. V.96). 1682 : Ha eö kegyelmeknek teczik
Senkinek ne engedgj'ék ha pediglen eö k[e]g[ye]lmek-
[ne]k nem tetiidnék tehát az magúnk tulajdon pénzen
magunk[na]k visza ereszteni tartozanak [az elzálogo-
sított házhelyet] (OL. ProcessTab. 228).

VISSZAFOLY : reliuo, remano ; zurückfliessen
NySz. 1369 : Pergendo inter capita duorum riuulorum
videUcet Vizák et Vizzafulonpathaka vocatorum (Múz.
Horvát Istv., 1. Pest>': KrassóvmTört. Hl. 91). 1434:
Ad quendam paruum riuulum qui wlgo loijzafolowgy
vocaretur (OL. D. 12594).

VISSZAFUTAMODIK: [recurro; zurücklaufen].
1614: Innen visszafutamodtunk tatártul féltünkben
(MA. NLI. 61).

VISSZAHOZ : refero, reduco, retrofero, reporto ;
zurückbringen, zurückführen NySz. 1694: Mely kárért
való törvént valamely fél nem kedvelné, apellátió
szerint az falunak kérdő helyére vihesse és ott meg-
látván az igaz tételt az hegynek birájára visszahoz-
hassa és bocsátassék és másuvá ne appellálhassák
(GazdtörtSzemle 1.170, hegyközségi törvényekben).

VISSZAJÁR, viszja-: remeo ; wiederholt zurück-
geben, rückwárts gehen NySz. (1. jel.); [refluo; zurück-
fliessen]. 1430 : Aquam seu fluuium wlgo vizyayaroxűz
(OL. D. 12248).

VISSZAKÉR : repeto, reposco ; wieder zurück-
verlangen, zuiückfordem NySz. 1635 : Legelsőbben
is azt tartja a céhmester levelek [a kannagyártóknak],
2 font ó ónért 1 fontot ad műben ujat, ha pedig
annyi font ónt visszakér, amennyit adott a munkáért,
fontjától kell adni, ha tálat csinál 20 d. (Gazdtört-
Szemle VIII.480).

VISSZAKÍVÁN : [vicissim cupio ; dasselbe wün-
schenj. 1769 : Köszönöm a kegyelmed sok rendbeli
jó kivánásit, hogy én kegyelmednek mind azokat
vissza nem kívánhatom annak ez az oka, hogy kegyel-
med nekem is olyanokat kivánt, amelyeket én magam
sem kiváuok magamnak (CanonVisit. 190).

VISSZAMARAD : [redeo, remaneo ; zurückfal-
len, zui-ückbleibenj. 1569 : Ha az felperesnek magva
szakadna, t. i. Bereczk Máthénak, tehát ezen felytíl-
megnevezett szántóföldek és szénarétek visszamarad-
janak az alperesnek, vagy maradváinak kezébe (Szé-
kelyOkl. V.87 .

VISSZAMÉGY: remeo; zurückgehen NySz.
(«visszamén» a.) 1337 : Intrat in quendam alveum
vulgo Vi/zzaniencwpatak vocatum (SztárayÜkl. Í.13Ú).

VISSZAVONÁS, -vonyás: dissensio, discordia,
controversia, rixa, tumultus ; streit, zwiespalt, zank
NySz. 1564 : Mert hogy ott az helyeknek és földek-
nek eladásában kára következik ö nagyságának az
jüvedelemben és sok visszavonyás vagyon egymásnak
való eladásban, azért ő nagysága akarja ós hagg5'a,
hogy senki sem földet sem rétet szaggatva el ne

aggyon (GazdtörtSzemle 1.74). 1610 : Ne uéze kegd
az mi halaadatlan voltunkat, hogj semmj segitsigel
nem voltunk az kegd oda liteliben, Túlaidonicha kegd
néminemö részit az sok háborúságnak, es sok visza
voniasnak az ki it keösztönk volt (MA. NLI. 334,
eredetije szerint).

VISZ, vö. által-, el-, föl-, ki-, véghéz-visz.

visz ? 1. vejsze-hely.

VISZJA, 1. visszajár.

VISZKEDEGÉS, 1. viszketeges.

VISZKETEGES, viszkedegés : pruriginosus ;
voUer jucken, grindig NySz. 1476 : Venissent ad
pratum Vyzketegestho (Lelesz Prot. Parv. 86a). 1520 :
Quasdam piscinas et Stagna Thasere GyepeUew Kerek-
ewrwenthawa Gykellew Wykedeges [igy ? olv. Wyzke-
deges] vocatas (Lelesz Acta 126/44).

VISZONT ÁGKÉPPEN: [rursus, vicissim ; dage-
gen, hinwiederiim|. 1526: Nadrespan vramnal tyz ezer
forj'ntba wagjon Debreó vara, En nallam Somlyokw
vysontagkepen tyz ezer foryntba wagyon (OL. D.
24823, 1. Zolnai : Nyelveml. 257). [Vö. NySz. más jel.]

VITÁLIS, 1. Vitályos.

VITÁLYOS, Vitális, Vitályus: Vitális, Vitel-
lius PPB. 1209 : Quorum nomina sünt hec Vnuca
Vitális Tobias (MonStrig. 1.193). 1569: Cieryák Vytá-
lyus (SzékelyOkl. V.90). 1598: Mattheus Vitalius (OL.
RDecim. ZempI). 1602 : Vitályus Jakab (SzékelyOkl.
V.198). Vitályus András (uo. 208).

VITÁLYUS, 1. Vitályos.

VITÉSSÉG, L vitézség.

VITÉZ : a) miles ; sóidat, kriegsmann ; b) fortis,
strenuus ; tapfer, mutig NySz. 1208/1359 : Tenet
metas cum villa Witéz [így] (OL. D. 50, «Mosony m.»
Szám. jegyz.). 1309 : Possessionem suam hereditariam
Wythezmezeu vocatam (Múz. Jankowich, I. AnjouOkm.
1.207). 1329 : Possessiones Withez et Zamuth in
districtu Sarus (Múz.). 1336: luxta fluuium Vitez-
pataka vocatum (uo.). 1355: Johanne dicto Vitéz (Anjou-
Okm. VI.379). 1359 : Laurencii dicti Wytez (Múz.).
1382: Johannes dictus ir?/íe2^ (Múz. Motesiczky). 1398:
Jacobum Vitéz dictum (ZichyOkm. V.67). 1409: Nico-
laus Wyfhez (Múz. Kállay). 1411 : Andreas dictus
Vytez (uo.). 1423 : Valentinum Vitéz (Lelesz Acta
43/70). 1430 : Nicolaus Wytez (Múz. Kállay). 1440 :
Johanne Wi/fhez (uo.). 1447 : Johanne Wythez (uo. és
KárolyiOkl.'n.253). 1451: Petrus Vitéz {OL.D. UUB).
1458 : Ladislao Wylhez (Lelesz Acta 69/1). 1461 :
Johannes Wytez (Múz. Kállay). 1473 : Andree Wythez
(Múz. Bethlen). 1479 : Johanne Vythcz (Múz. Kállay).
1489: Martino Wythez (Körmend lll/l, Ugal 56). 1506:
Johannes Wytheez (Múz. Kállay). 1517 : Nicolaus Vytez
(Lelesz Berc's. XV.4).

vitéz-kötés : zóna artiticiose connexa, cofíam,
mitram, vei caligas hungaricas ornans SK.; «sinórból
való bizonyos ékesség* Sí., «sinórféle bojtos fonadék,
milyen a huszárok vagy más katonák csákóin szokott
fityegni, vagy mely mentekötöül szolgál» CzF. ; eine
art schnurband NySz., verschnürung KB. 1687 : Deceni
pária nodorum uulgo vitéz kötés dicta ex scophio
(OL. L. HI.17. 29).

VITÉZKEDIK : permilito, milito; kampfen NySz.
1608 : Az Attia ... El hagia Benneonket [a. m. meg-
halt], Jo vitesseget viteszkedüen futását El vegezuen,
az le tett Koronát megh atta az Jesus Cristus neki
(MA. NLI. 253, eredetije szerint).

1097

VITÉZLŐ— Víz

Víz

1098

VITÉZLŐ, vitízlő ? : nobilis, generosus ; edel
NySz. (3. jel.) 1599 : Jüvének mii élőnkben egyfelől
az vitízlő [igy ?] Mikes Benedek uram papolczi, más-
felől Kovásznán lakó Veres György Orbai-székiek
(SzókelyOkl. V.163).

VITÉZSÉG, vitésség: militia, pngna; kriegs-
dienst, kampf NySz. 1608 : Az Attia ... El hagia
Benneonket [a. m. meghalt], Jo vitcsseget viteszkedüen
futását El vegezuen, az le tett Koronát megh atta az
Jesiis Cristus neki (MA. NLI. 253, eredetije szerint).

VITÍZLŐ ? 1. vitézlő.

VÍTKÖS ? 1. vétkes.

VITORLA, vitorlya : bractea venti, pinuula
vcrsatilis ; wetterfahne NySz. (o. jel.) 1597 : Bastia
feoliben való vüorlia [így] (OL. UC. 101/3). Gombos
vitorlia sendelj fwliben való (uo.). 1637: Az czwrnek
tetein ket plehes gombos vytorla (uo. 14/43). 1638 :
Czüi-, melinek oldala tapaszos ket felöl oldalul való
tiokiaval, heiazattiaval es vitorláival (uo. 2/34). [Vö.
vitorna.]

VITORLYA, 1. vitorla.

VITORNA : 1418 : Cum uno falcastro feni wlgo vij-
^íHö dicta [igy] (OL. D. 27450). 1537: Quattuor jugera
térre ac duo fenilia wythorna vocata (uo. 36401). 1540 :
Quoddam suum fenetum in prato Hodmezew vocatum
et appellatum [így] ad trés mensuras consuetas Wy-
thorna nuncupatas minus tribus rwd se extendens in
comitatu de Kolos existens habitum (OL. GyfKápt.
Cent. D. 65). [Vö. wythornya : vitorla BrassSzótTör.]
[Vö. vitorla.]

VIVŐ, vö. levél-vivő.

VÍZ : aqua, lympha, unda ; wasser NySz. (1. jel )
1217 : Vltra fluuium Wespremit??/^e appellatum (Veszpr.
4, Csatár). 1223/1243 : Descendit per uiam ad aquam
Sarít'i^ (OL. D. 107). 1225: Ad riuulum Wigne Wise
(uo. 119). 12311397: Ad aquam que dicitur Monyoros
que eciam nuncupatur YékQiQioyz (uo. 174). 1264 : In
medio duarura aquarum una uidelicet Weresíüi^ nuncu-
patur (OL. TÜ. 104/77). 1266 : Partém in terra TT'isara-
hel (OL. D. 604). 1290/1536: Riuulum ydesM?/^; (Hazai-
Okm. VI. 355). 1291 : Fluuium GulnuchiMze nominatum
(MonStrig. II.280\ 1309/1342: Quedam silua eorum
Hydegm.jkuzy vocata (OL. D. 1731). 1310 : Descendit
ad fluuium qui uocatur Bor vyze (Múz.). Cadit ad
aquam Páka vizy vocatam (OL. D. 1761). 1319 : Flu-
uius feketeiíi^ (ZichyOkm. 1.164). 1320 : Cadit in
illum riuulum Ganna loize (Múz. Hanvay). 1330: Quen-
dam lacum wMvyzc vocatum (OL. D. 2617). 1332 :
luxta íliuiium dictum Simon?túe (Múz. Nagy Gábor).
1336 : Cadit in quendam alium fluvium Zochugoit^i^:?/
vocatum (SztárayOkl. 1.107). 1338 : Cuiusdam molen-
dini ipsorum super fluuio ^&you-yze (Forrás ?). 1341 :
Ad fluuium vendegMÍ2: vocatum (OL. D. 3879). 1342:
Uadit ad aquam Kebele vyzi uocatam (uo. 3485). Ad
fluuiura Keurus^•^/5í/ appellatum (Múz.). 1346 : Aquam
Halastó ítí/.íí/ vocatam (HazaiOkm. 1.189). 1351 : Circa
vnam aquam felerdew vyze nominatam (OL. D.
4193). 1356 : Ad quendam ryuulum Hydeg«í.í no-
minatum (Lelesz Met. Ugocsá 10). 1359 : Quidam
fiuuius Torna vocatus wlgaritcr I%uelg (Múz.).
1367/1384 : Vbi fiuuius humokí(Í£; et kezkunwi^; in
simul coniungentur (OL. D. 5595). 1367/1399 : Aquam
Molunttút vocatam (uo. 5522). 1369 : Pergendo inter
capita duorura riuulornm videlicet Yiztik. [a. m. víz ág?[
et Vizzafuloupathaka vocatorum (Múz.). 1373: In dicto
fluuio Tom&uize (Lelesz Acta 8/22). 1375 : In fluuio
MosgOMi/^c vocato (Múz.). 1388 : Vsque fluuium Zu-
gouMÚ ' (OL. D. 7366). 1390 : Riuulum Sosttú (uo.

7620, 1. TelekiOkl. 1.226). Ad aquilonem eundo iungit
riuulum Sos»í2 (Lelesz Met. Mármaros 11). 1395:
Medietatis Molendini Kwmolun vocati in fluuio Wesp-
vemuisy nuncupato (Veszpr. 13, Szőlős Veszpr. m.).
1409 : Venit ad vnum fluuium MzXomuiz appellatum
(Múz.). 1411 : Penes quendam riuulum Malonníri voca-
tum (Múz. Péchy). 1412 : Dictam aquam Malomwz
(OL. D. 9970). Dictam aquam M.o\omnize (Múz. Kis-
faludy). 1413 : Circa meatum aque Saant'í/^e voca-
tum (OL. D. 28778). 1415 : luxta fluuium Saarivse alio
nomine Laytha vocatum (uo. 10317). 1419 : Vbi
ipse fluuius Thycie vize wlgo Vzorew nominaretur
(uo. 10798). Aque Wrhydaír?/í;e vocate ac clausiire
sew pontis in eadem aqua existentis (Veszpr. 109,
Urhida 2). 1420 : Secus fluuium ^ovmuize (ZichyOkm.
VI.614). 1422: Quandam clausuram wlgo Wez vocatam
in fluuio Yngvize (Lelesz Acta 42/31). 1425 : Venis-
sent ad quendam fluuium ^dinoyze appellatum (Lelesz
Met. Szatmár 10). 1429 : In fluuio Nyanme in loco
Heuizreue vocato (Körmend III/3, Atád 44). 1430 :
Aquam seu fluuium wlgo vizyayaroiíi^; (OL. D. 12248).
1435 : Aque Aproalmaítf^e vocate (ZalaOkl. 11.486). In
loco Wyzkw'í denominato (Veszpr. 8, Jutás). 1437: In
ipso fluiiio Wespremictííc (uo.). Meatum aque Thapolcha-
loyze (Pannh. 64/G). Quendam antiquum Cursum aque
Tapolchaví/^e Oer (uo. 64/H). 1451: Prope quendam
alueum wlgo VyzQQT vocatum (Körmend II/8, Monach-
földe 80). 1453:"WarM;í/^e, hn. (OL. D. 14722, «Somogy
m.» Szám. jegyz.). 1454 : Blasio F//2haytho (Lelesz
Acta 65/50). Feyeríüf/^, hn. (OL. D. 14604). 1455 : In
fluuiis aquarum Hazwgi<;Í2e (uo. 14915). 1476 : In
fluuio Wespremíüizc (Veszpr. 17, Vespr. Oppid.). Flu-
uius Nagh?OT2; appellatus (uo.). Benedicto IFí/zhaytho
(Lelesz Acta 86/26 és OL. D. 17856). Ad portum
fluuii Feketheít'í/5 (Lelesz Prot. Parv. 98). 1480 :
Molendinum Zegymalom appellatum in fluuio Baza-
loize decurrentem (Lelesz Acta 90/16). 1481: Tria
[jugera?] verő in WyzkQVíz (Körmend, Raiky 60). 1484:
In loco Kethví/í^kezj appellato (Veszpr. 16, Vespr.
Oppid.). In loco Kethíüí/skezy appellato (^ Veszpr. 8,
Jutás). 1486 : In loco Wíjzihew vocato (uo.). 1505 :
Tendit ad fluuium Beztherczei<;í/í;e vocatum (Lelesz
Prot. 1.9). Tribus Molendinis quarum [így?] duo in
Naghaghítí/~ et tercium in Chatornasmalom fluuiis
nuncupatis (uo. II.49a). 1507 : In fluuio Theplicze alio
nomine Melegwí/s vocato (OL. D. 21780). 1517 : Thoma
IlV^wezthew (KárolyiOkl. III. 101). 1519 : Benedicto
ir?/2vetthe (Panuh. Hitel. 131). 1598: Andreas Vyz-
hayto (OL. RDecim. Zempl.). 1653 : Viz Mihály (Gazd-
törtSzemle P.30). Tíz Benedek (uo.\ [Vö. dagasztó-,
egres-, fehérliliom-, folyó-, halász-, halászó-,
hársfa-, hév-, mézes-, nyír-, só-, turbolya-,
üröm-, vad-, zsálya-víz.]

víz-akna?: salina submersa Sí.; wassergrube, was-
serschacht, wasserhaltungsschacht BM. 1453 : Nico-
laum de Vyzakna (OL. D. 26399). 1468 : Gerebatum
ct ludicatuin regium sedis Segeswar et Wizakna (uo.
36393). 1493 : De officio oppidi Wizakna Gerebseg
appeUato (uo. 26455). [Az adatokbeli hn. előtagja tkp.
; a német weiss, kfn. wlj szó ; a pataknak u. i., mely
I mellett Vizakna fekszik, die Weiss; a neve. A hn.
tehát csak véletlenül egyezik mai víz-akna szavunkkal.]

víz-álló: [stagnum; teichj. 1360: Ad vnum locum
aquosum wlgo Vizalohel vocatum (Múz.). Prohibuissent
de quodam loco Vizalohely siue Machar vocato (uo.).
1506 : Simulcum quadraginta Jugeribus terrarum ara-
bilium in tribus calcaturis puta Lorandhazazery Re-
kctthyeBokorzery et Vyzallozery nuncupatis (Lelesz
l'rot. 1.23).

víz-toécsü, -böcső : 1588 : Kulchar Istwaunak az
wr megh engette ez idey iryz hóvhót (OL. Nád. 41).
[Vö. «A halasvizek tanyákra v. vonyókra voltak é.'*

1099

Víz

VIZA— VOJADA

1100

vannak felosztva, a melyek meghalászhatás tekinteté-
ben jobbak vagy rosszabbak, értékesebbek vagy
kevésbbé azok, tehát így bér vagy szolgálmány elle-
nében való kiadás előtt megbecs(íltettek» Hermán
Ottó közlése.] [Vö. Mló-bécsü.]

vízbevetélő-hótfő: [ostermontag]. 1544 : Az kapun
állóknak kik az kapun uizbe uetelÖ hetfön fördöt czi-
naltak (OL. Nád. 40). [Vö. vizbevetőhétfö : ostermontag
BM. ; « Vizbevetö hétfő raa nekem ugy tetszik, Látom
az utczákon, hogy egymást öntözik» (Székely Nemzeti
Múzeum Értesítője III. r. 48. 1., háromszékmegyei hús-
véti rigmusban) ; «Ma nekem ugy tetszik vizbevetö
hetfü, Látom a pázsinton iparkodik a fíi» (uo. 52, 1.) ;
vizbe-hányó, vizbehányaó-hétfeö, vizbe-vetö MTsz.]

vízfogó-csatorna : cisterna ; wasserfang NySz.
1638 : Abrak osztó es viz fogho cziatorna (OL. UC.

2/34).

víz-folyás : fluvius ; íiuss, wasserfluss NySz. 1350 :
Intrat in quandam vallera Wyzfolyas vocatam (Múz.
Orosz Mihály, 1. AnjouOkm. S''.421).

vízhevítő-üst, -hevétö : [wasserkessel]. 1594 :
Wiz hewetheö vst (OL. UC. 78/7).

vízhordó-korsó : [urceus aquarius ; wasserkrug].
1544 : Uöttem cí^ uiz hordó korsót (OL. Nád. 41).

víz-kelet: «vadum ; furt» Szám. jegyz. 1306/1411:
Terram Wyzkelcth nominatam (AnjouOkm. 1.118).

víz-kerék : [rota aquaria] ; wasserrad BM. 1638 :
Viz kereknek való horgas fa [«malomhoz» Szám. iesrvz.l

(OL. UC. 2/34). ^

víz-köszörű, -köszörö : 1327: Vnum locum molen-
dyni pro frugibus in cuius eciam molendyni domo
lapsorium cum rota currente per aquam admodum
molendyni wlgariter Vizkuzureu [igy] vocatum in
fluuio Crisij in fine superiori vici Wenecye [etc]
(Múz. Wenzel, «Nagy-Várad» Szám. jegyz.).

víz-raerítő : gefass zum wasserschöpfen NySz.
(2. jel.) 1616/1643 : Kis karacz kettó, vagy kapa. Kett
viz merítő (ÓL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.129).

víz-merő, -meré : [locus, ubi aqua hauritur ; ort,
wo man vpasser zu schöpfen pflegt]. 1340 : Sex [ju-
gera] in loco Wyzniereu dicto scilicet quatuor iugera
iuxta aquam (Körmend II/2, Csatár 52). 1506 : In
loco Wyzmereaj nominato (Veszpr. 4, Csatár). [Vö.
NySz. más jel.]

víz-mosás : tena cluvione egesta NySz. ; wasser-
riss, alluvion BM. 1382: Iuxta alueum wlgo Wysmosaas
dictum (OL. D. 6953). 1470 : In horhas habitam zel
viz mosás zelben habeo vnam terram arabilem (OL.
D. 17462).

vízre-ereszték : 1528 : Vyzreereztheketh ad molen-
dinum (OL. Nád. 49).

víz-vető: abschlagrinne, abschlagíludcr BM. (2. jel.)
1357 : Prope flwium Zomus in loco vyzueteu dicto
(ZichyOkm. III.56). 1616/1643: Az Faigel Schacht
vizueteőucl (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.127).
[Vö, vízvető-csatorna.]

vízvető-csatorna: [abschlagrinne, abschlagfluder].
1816/1643 : Az zinkek benne az Banyában iok de
kéues sora [olv. sóra] mutatnak mostan. Vadgyon az
mellet eggy uiz nettcö chyatorna Ezekis jol uadnak
(OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.124)." [Vö. víz-
vető.]

víz vető- csiga : [wasserschnecke, eine art berg-
gezeug]. 1616/1643 : Az Schatht kitt Faigél Schacht-
nak hinak, nagyon az mellet eggy riiz veteö chiga
(OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.125).

VIZA: [acipenser huso], huso, antaceus ; hausen
NySz. 1544: Vöttem vyzat, lazaczot herenget (OL.
Nád. 40). Öt font azot uizat Eg font lotacz halat
(uo. 42). 1587 : Vyzat Nywlat foglat (uo. 40).

viza-hal: [acipenser huso; hausen]. 1230: Huso-
ues qui uocantur wizahal (Wenzel 1.271).

viza-liólyag, -hójag : ichthyocolla ; hausenblase
NySz. 1545 : Az mondola saythoz viza hoyagot (OL.
Nád. 40).

viza-ikra: [ova husonis ; hausenrogen]. 1521:
Eodem die Viza Ikraaih ad prandium (OL. D. 35017).
1544 : Vöttem viza ikrát (OL. Nád. 40).

VIZÁS : [husonibus copiosus, husonis avidissimus ;
reich an hausen, der den hausen gern hat]. 1476 :
Matheus Wyzas (Körmend, Heim 576).

VIZECSKE : aquula, undula; kleines wasser NySz.,
[ein wenig wasser]. 1731 : Az bizonyság anyja nagyon
rosszul volt s praescribálták mások, hogy foghagyma
koszorút meleg vizecskébe vetné és mellére tenné
(Reizner: SzegedTört. IV.487).

VIZES : aquosus, humidus [stb.] ; wassericht, nass
NySz. 1247: Ad montem Tr?/2;eshomorou (OL. D. 307).
1258 : Inde tendit ad Wyzesteluc (Pannh. 9/L, 1.
Wenzel 11.313). 1261/1394 : Piscatura nomine vyzesfeu
cum lapa (OL. D. 520). 1261/1480: Piscatura 'Wyzes-
few cum lapa (uo. 155). 1280: Ad siluam Vyzesherek
nuncupatam (W^enzel Xn.318). 1358 : Descendissent
ad locum Vizesnan (Pannh. Tih. 1/17). 1408 : Fluuium
seu Riuulum Nagkadarch alio nomine Wyzeskaáarch
appellatum (Múz.). 1420 : Vnam magnam vallem quam
ipse magister Johannes Wyzesazow vocari dixisset
(OL. D. 10923). 1422 : Quadam insula Wyseseráew
vocata (Múz.). 1478 : In predio Wyzes (OL. D. 18145).

VÍZI-KERÉK: [rota moláris ; mühlrad]. 1638: Vizi
kereknek való lapoczka (OL. UC. 2/34). Ezen kompos
vagi haios malomnak vizi es fogas kereke, ket bokor
malom keöve keö padgiaval korongiaval tengelicvei
liszt valuiaval (uo.).

VÍZI-MESTER : 1646/1727 : Mi Sente várossában
lakozó Ujvárasi Malom Béro Molnár János, ós Sentén
Lakozó Molnár Mátyás Vice [olv. vízi] Mester [stb.]
(GazdtörtSzemle VII. 123, a kézirat szerint). 1. Molnár
Beró uj Varosban lakozó Molnár János 2 Senten la-
kozó, Molnár Matyas Vize [olv. vizi] Mester (uo. 124,
a kézirat szerint).

VIZSLA, visla : canis sagax, vestigator canicu-
larius, canis Attrebaticus ; spürhund NySz. 1554 : Az
vislara erweth (OL. Nád. 49). 1561 : Vizslát örömest
küldenék kegyelmednek, de énnekem most sincs
annál egyéb, kit kegyelmed adott. Bécsben, meghiggye
kegyelmed énnekem egyéb vizslát nem adtak, hanem
egyet adott kölcsön Gileis, azt sem láttam még mi
dolgos (GazdtörtSzemle 1.194).

VIZSLÁS, vislás: [canibus vestigatoribus copio-
sus; reich an spiirhunden]. 1350: Possessionis sue
Fí/stosvereb (Forrás? «talán Nógrád m.» Szám. jegyz.).
[Vö. «Vizslás», hn. Nógrád m. CzF.] 1435 : Hantha-
weg alio nomine Wyslas (Veszpr. 7, Hanta). 1478 :
In possessioue Vyslas (OL. D. 18145).

VOJADA ? 1. vajda.

1101

VOJAVODA^VONÓ

VONSZ— VÓDRÖS-HAL

1102

VOJAVODA ? 1. vajda.

VOLT-, vö, szűk-volta.

VON, vony- : traho ; zielien, selileppen NySz.
1550 : Ezten zerdatul fogwa hány tonyat wontak es
menny halat fogtak (OL. Nád. 49). Hetfeyen wontak
thonyat ötöt. Harmadik thonyaba fogtak chwkafyat
hetet (uo.). [Vö. bevonó, félrevon, fölvonás, föl-
vonó-kapu, -lánc, lévonó-gém, megvon; vonás,
vonó.]

VONÁS, vonyás: ductus, tractus; zug, fühiung
NySz. (1. jel.) 1553 : Az halazoknak eg twna ivonias-
twl kiben barom halaczka volt attól attam hetwen
pénzt (OL. Nád. 49). [Vö. bor-, szál-vonás.]

VONÍT : [zucken (die achseln)]. 1769 : Dixit: Ken-
tek is tartanak igy képet, mert meghajtyák magokat
az előtt, és imádják is. Erre tsak vállat vomtottam
(CanonVisit. 195). [Vö. NySz. más jel.]

VONÓ, vonyó : [ad trahendum ; zum ziehenj.
1616/1643 : Vgyan azouii Gepél házban nagyon. Kett
eöregh wviuonno beör sak egyebb hozza ualó szér-
zamauál. Eött soö uonno bor sák Mostan csak négy
nagyon (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.124). 1643:
Négy so vonyó vas kapa. Négy so hanyo lapát (uo.,
]. GazdtörtSzemle 129). [Vö. abroncsvonó-szék,
bor-, cipelló's-vonó, fenékvonó-késecske, -vas,
kétkézvonó-kés, kéz -vonó, szegvonó -fogó,
szénavonó-horog, tó'kevonó kés.]

vonó-barom : jumentum ; zugvieh NySz. 1597 :
Nynehen wonyo barma (OL. UC. 12/42). 1669 : Négy
vonóbarotn után jól megrakott szekér fa rossz utón
60, jó utón 48 dénár Két ronóbarom után 36, jó
utón 24 dénár (GazdtörtSzemle 1.95).

vonó-fürész, -firész : [serra pro duobus operariis ;
zweimannige sage]. 1556: Eg tcono fyrez Eg wono
kes Eg fel kez fyrez (OL. Nád. 49).

vonó-háló : a) «gyalom» ; b) «gyalogháló (két
embernek való húzóháló, a mellyel a szélvizben kifelé
halásznak)» MTsz. 1532 : Cum reciis voho haló dictis
íOL. Nád. 36). 1556: Keth wono haló iuo. 49). 1558:
Egh vonó haló (uo.) 1584: Eg woíio haló (ÓL. UC.
56/33).

vonó-liám : helcium ; zuggeschirr NySz. 1566 :
Négy wono ham Zekeres fek kettő Wezer zy egy
Nyak kötél kettő Zeker wezetö nyerögh egy (OL.
Nád. 49).

vonó-kés : reifmesser, schnitzmesser, radschnitzer,
ziehklinge BM. 1535 : De Instrumentis vasiparis Gyahv
manuale maius 1 Kethkezwonyo 1 Pyntherkes 1 Hor-
gas kes wonyo [értsd : «kés, vonó», v. i. vonó kés] 1
(OL. UC. 99/25). 1545 : Oltó szerszamot wasarolt ket
fyrezt három uesöt es ^lono kést kettőt (OL. Nád. 42).
1549 : Culter vnum vulgo wonokes (OL. UC. 75/39).
1552 : Kerekzegh furo, Derekzegh furo. Vonyokes (OL.
Nád. 49). 1556 : Eg wono fyrez Eg tcono kes Eg fel
kez fyrez (uo.). 1566 : Culter vonó kes uocatus OL.
UC. 18/15). 1587 : Wonyo kes (uo. 12/42). 1588 : Az
pintér házban : votiio kes, vonio zek, zalu, faragó
bárd (uo. 76/17). [Vö. NySz. MTsz.]

vonó-kötél : funis ductarius ; zugseil NySz. 1638 :
V^agion egy negiven eöles halászó gialom minden
hozza való eszközivei eggiüt azon keppen vonó kötr-
Uvd (OL. UC. 2/34).

vonó-raarha : pecora jugalia ; zugvieh NySz.
1669 : Télben hat oonóniarha után egy nyári szekér
széna 8 frt 60 dénár Nyárban pedig 2 frt 50 dénár

Négy vonómarha után télben 2 frt 25 dénár Nyár-
ban 1 frt 25 dénár (GazdtörtSzemle 1.95). 1689 : Ser-
vitia. Egy Szoltissághtul adnak fel szekeret, Vonó
Marhat nro. 2 (OL. UC. 1/34).

vonó-ökör : [jumentum ; zugvieh]. 1587 : Wonyo
ökör (OL. UC. 12/42).

vonó-szék : «faragó-szék» MTsz. ; schnitzbank,
schneidebank, hanselbank BM. 1588 : Az pintér házban :
vonio kes, vonio zek, zalu, faragó bárd (OL. UC. 76/17).
1597: Vonio szék. Fenek igazgató szék (uo. 101/3,
«pintérházban» Szám. jegyz.).

VONSZ ? : traho ; ziehen, schleppen NySz. 1470 :
Petro Wonzya [olv. vonszja "?] (Múz. Kállay).

VONT-ARANY: aurum duetile; gesponnen gold
NySz., fadengold, golddraht BM. 1548 : Eg egez
ceue uont aranyai (OL. Nád. 40). 1550 : E^ vont
arán suba fölnek való (uo. 45). Atlaez kóntős
vont araíial vetet (uo.). 1553 : Koffyom ivont arán
kyth meg slogoztak (uo. 48.). 1556: Tyz remek
wont arany Az egyyk kerekdyd Az kylenche hozzw
zabaso (uo.). 1564 : K^th ivonth arán hym (uo. 49).
1572 : Negh egez ceue nont aranyat (uo. 40). 1601 :
Matéria quaedam antiqua auro et argento contexta,
vulgo vonth Arany apelláta (KPénzügymLt. Himga-
rica). 1699 : Pluviale secundum ex vont arany sine
cappa, album (TörtTár 1890. évf. 565). [Vö. vont-
ezüst.]

VONTAT : produco, procrastino ; in die lange
ziehen, aufschieben NySz. (1. jel.) 1564: Asszonyom-
nak ott létében arról is panaszok esének, hogy mikor
asszonyom számára bort vesznek, nem aggyák meg
az árát, hanem sokáig vontattyák az fizetését (Gazd-
törtSzemle 1.76). [Vö. fenék-vontató, fölvontat.]

VONT-EZÜST, -ezöst: [argentum duetile] ; ge-
sponneues silber NySz., fadensilber BM. 1564 :
Öth chew wonth ezösth (OL. Nád. 49). [Vö. vont-
arany.]

VONY-, vö. vonás, vonó.

VONYÁS, vö. bor-, visszavonás.

VONYÓ, 1. vonó.

VORSA, 1. varsa.

VORSÁS, 1. varsás.

VOTKÁS : [zum behalten des brantweins, brant-
wein-]. 1731 : Páljinka szalad forrózo hordók 3. Item
Pályinka szalad forrozó kád 1. Item Vottkás hordók 2
(MiskolcJk. ÍI. 317—318, 1. Magyar Nyelv 1905. évf.
377). [Vö. votka NySz.]

VŐ, vé : gener ; eidam, tochtermann NySz. 1408 :
Gregorium dictum Vew (ZalaOkl. 11.341). (Vö. 1388 :
Valentinus gener dictus (OL. D. 31338).| 1420: Georgio
Chykpetent'e?/, Petro Chyk Stephano Sapulkapcter»'eí/
dicto (Múz. Soós). 1484: Valentini Anthalwey (Veszpr.4,
Csopak). [? Szárm.: 1095: Pistorcs guna tüevrfi reseugis
gurga (Pannh. 15/0o).|

vó'-legény, -legin(y) : sponsus ; bniutigam NySz.
1250 : Michaele filio Vylcyin [a. m. vőlegény ?] (Mon-
Strig. 1.384). 1420 : Clementem Velegen dictum (Zichy-
Okm. VI.594).

VÖDÖR, 1. veder.

VÖDRÖCSKE, 1. védrécske.

VÖDRÖS-HAL, 1. védrés-hal.

1103

VÖLGY

VÖLGY

1104

VÖLGY, végy ? vélgy : vallis, couvallis ; thai
NySz. (1. jel.) 1211 : Iiide tendit ad Fmizuelgi (Paiinh.
Tih. 1/5)." 1231'1350 : Predia ad idem pertinencia
Tornouclia, Scederít'e^i [igy? olv. -welg"?] (HazaiOkm.
\in.27). 1247 : In ualle que uocatur Homorouve^íí
(OL. D. 307). 1251 : Per uallem que uulgariter Bik«'e?^
dicitur (uo. 36645). Continuantur predictis terris que
dicitur ReqvLetisLSuuelg (Pannii. Tih. 18). 1260 : Uadit
ad unam uallem Galnasnely (Múz.). 1264/1324 : Ad
vnam uallem setlietíceZ^ uocataui (HazaiOkm. VI.122).
1265 : Hinc uadit per uallem qui [igy] dicitur Worreozo-
n-elgy (OL. D. 595). In uallem unam, que nognelg
uocatui- (HazaiOkm. VII.102). 1269 : In valle iioguelg
uocata (Körmend III/2, Pezye 90). In loco qui dicitur
Huzzeít'e^ [igy "? olv. -\velg?J sünt quinquaginta iugera
(uo.). 1271 : Ad quandam vallem Galnasuelg uocatam
(Wenzel III.271). 1273 : Inde diuertitur uersus meri-
diem in zumdgudrn inde in fine Zjwaznelg (OL. D. 841).
1275 : Descendendo per quendam vallem MergusiteZ^^
vocatam (Múz. Rhédey, 1. HazaiOkm. VI.212). 1275/1281:
In valle ZederiesííoZ^ sünt trés mete (OL. D. 1091).
1276 : Vallem que wlgariter Hydegíre?^ nominatur
(Múz., 1. HazaiOkm. VHI.184). 1287,1328: Per quan-
dam vallem Monwrostvelge vocatam (Múz. Jankó wich).
1289/1291 : Touthwelg, hn. (OL. D. 1244). 1291 : Ad
vallem Wyáekicelge uocatam (uo. 1319). Quandam
wallem que nogwelg wlgariter apellatur (MonStrig.
11.310). 1292 : Uallis Zyhvelg (Veszpr. 9, Kemecse).
1293 : Tendens per quandam uallem Leswelg uo-
catam (Múz. Eitl). 1299: Quandam possessionem
suam Zaazd uocatam in Bovueulg iacentem in Comi-
tatu Huntensi existentem (Múz. Hatos). 1300 : Par-
ticule térre Ketvelgykuz uocate (HazaiOkm. VII.303).
1300 k. : Locum Sugatagü'cZ^ uocatum (uo. 342).
Valiim [«így» a kiadók megjegyzése] Turma&welg
uocatam (uo.). 1304 : Ad vnam vallem lliáegtveulg
uocatam (OL. D. 1672). 1307 : In iunctui'a aquarum
Nyrokol et Fyxizuelg uocatarum (Pannh. 5/Q). 1308 :
Ad vnam vaUem Chyby welge uocatam (OL. D. 29109).
1310 : Descendit in vallem quod dicitur Zadur velghy
(Múz.). 1314 : In loco Zyl\3M('lg uocato quatraginta
quinque iugera (Veszpr. 14, Szentkirály szabadj a).
1320/1325 : Quandam vallem Azyv,'uelgh uocatam
(OL. D. 2018). 1323 : In valle que Apát welge dicitur
(Múz. Balassa). 1325/1347 : Descendit in vallem que
vocatm- Meluewlg (Körmend II 4, Miskouch 67). 1327:
Ad vallem -Setethxelg dictam (OL. D. 2470). In vallem
Zoarkottd^ dictam (uo.). 1329 : Cosmas filius Abraam
homo noster de Snhturííc/ár (Múz.). 1330/1449: Ascen-
dit per vallem },le\welg vocatam (Múz. Görgey). 1332:
Valle yVstarasivelgh vocate (AnjouOkm. 11.019). 1333 :
Vallem Ereusvelg nomiuatam (KárolyiOkl. 1.81). Descen-
dit in Tolmachn'CH/í// (Körmend II/l, Alber 3). Descen-
dit in vallem Kokorii-rlge (uo. II 2, Narda 17). Vsque
Ozouwelg vocatum (uo.j. 1334: Ad vallem Ozywuuelgh
(OL. D. 2853). Quandam vallem MonnrosH'eZ^í//i voca-
tam (uo. 2864). [«1361-iki átírásban : Monyorosííí'/í/Zí.
uo. 2865» Szám. jegyz.] Ad uallem TyglasíreifZ^ wlgct
nuncupatam (uo. 3804, 1. ZalaOkl. I.28;i). Ad vallem
Hyátíghwrulgh dictam (uo.). Per eandem vallem Gal-
na'íowelgh nuncupatam (OL. D. 3804). In valle Sarzylua-
uelg vnum inger (Múz.). 1335 : \'allem Boglasu-egh
[igy?] (ZalaOkl. 1.297). Johannis de SehtunceZ^/t (Múz.).
Quandam vallem Woszar welgh nuncupatam (OL. D.
2946). 1336 : Ad aliam vallem que dicitur Hollows-
velg et deinde ad Konilonspatak (uo. 2987). 1338 :
Pluuiornm videlicet Chukanpataka et RosaMío//7//pataka
vocatorum (uo. 3166). In quadam valle Dezmasiíew/^-
zada vocata (Múz. Nagy Gábor). Jungit vnam metam
terream in quadam valle manentem que wlgo Weulgzaá
dicitur (Múz.). 1338/1399 : Vallem in vngarico wlgari
feldhydi/-r/^e vocatam (OL. D. 3203, 1. AnjouOkm.
III.499). 1340 : In loco Nyrem-filg dicto XX. iugera
(Körmend III 2, Pezye 86). In valle W acsLlaurlg (uo).

1340/1389 : Vallem que wlgariter Telekalya ivelgh
dicitur (OL. D. 3331 1. 1341 : Descendit ad vallem
Raáuaxiuelgt/ vocatam (uo. 3416). Vallem Halagus-
tcelgh vocatam (uo., 1. ZalaOkl. 1.385). Méta Zyduries-
uelgh vocata (uo., 1. ZalaOkl. 387). In quadam ualle
Haraztus íce/^r/i vocata (HazaiOkl. 230). 1342 : Intrat
vallem vnam Worrewlab?;eZ^í( dictam (OL. D. 3485).
Gnhasweulgy (ZalaOkl. 1.393). 1343 : Transiens directe
ad quandam vallem Gyapus velg vocatam (Múz. Tört-
Társ. 1). Ad vallem ííyarraswelgh vocatam (Körmend
III/2, Seregélyes 104). 1344: Peruenit in vallem Thelek
ueulg dictam (Múz.). Descendit in vallem Kysberuk-
íreulge dictam (uo.). 1345 ; Ad vallem Tékeregweulg
dictam (AnjouOkm. IV.522). 1347 : Ad vnam val-
lem que vocatur Halalít'oZ^ (OL. D. 3897). In ualle
ymolasuelg (uo. 3922). Quendam locum Akohoelgh
vocatum (uo. 13043). Particula térre litigiosa trium
aratrorum Regteluk seu Regwelgh vocitata (Száza-
dok 1881. évf. 558). 1355 : Transiretur per quan-
dam vallem Woszarwelgh nímcupatam (OL. D. 17634).
1356 : Unam vallem Rauazaswelg vocatam (ZalaOkl.
1.567). 1357 : Ad vnam vallem que vocatur Halal-
toetolgh (OL. D. 1199). Quedam vallis quae vocatur
Jarowewlgh (uo., vö. AnjouOkm. VI.560). 1357/1379:
Ad unam vallem, que vocatur Halahveulg (AnjouOkm.
VI. 559). 1358 : Venissent ad vallem que vocatur Kes-
kenuelg (Pannh. Tih. 1/17). 1359 : Quidam fluuius
Torna vocatus wlgariter Yizuelg (Múz.). Vallem Faizo-
^celgh vocatam (KárolyiOkl. 1.241). 1360 : Ad quandam
vallem Elewueiilgh vocatam (Múz.). 1361: Vallem quem
ipse SukuroweZ^' alio nomine Homorou nominasset
(OL. D. 5052). 1365 : Ad quandam vallem Syketh-
u-eulg dictam (OL. TÜ. 18/15). 1370 : In eadem valle
Fapragiolg (Pannh. 5/0o). Versus montem Hegyus-
magas et per vallem Jegyesvelg (uo.). Ad vallem quam
ambe partes ZenaswelgJi appellari dixissent (uo. 20/D).
1377 : In latere cuiusdam vallis Palnercelgy nominate
(Körmend II/l, Alber 6). Ad vnam vallem wlgariter
Azyawelg vocatam (OL. D. 6397). 1378 : Peruenissent ad
predictam vallem Tekereiisiielgh (uo. 6871). 1380/1414 :
Ad quandam vallem Tekerus»eZ^ nominatam (uo. 6742\
Ad quandam vallem Azotvelg vocatam (uo.). 1381 :
Ad vnam fossam Seáencelgh nominatam (uo. 6879).
Ad caput cuiusdam magne vallis wlgo NadasMc/í/
vocate (Veszpr. 12, KispécsöL. 1383 : In terra Pos-
tvelge alio nomine Kenderfelde dicta (Múz.). 1386 :
In quandam Zyhiairelgh nuncupatam (Veszpr. 14, Szent-
királyszabadja). 1390 : Descendit ad uallem Kerek-
uelg (Lelesz Met. Mármaros 11). 1391 : Ad quandam
vallem wlgo 7.eáerye8u-elg appellatam (OL. D. 28758).
1391/1399 : Vnam vallem Zederyes u-elg appellatam
(uo. 28768). 1393 : Ad quandam vallem ZarraziírZ^r/t
vocatam (uo. 7914). 1394/1446 : Ad quandam vallem
ZarrazirclgJi vocatam (uo.). 1398 : Dempta quadam valle
Varynwelgh vocitata (uo. 147). Peues quendam [igy]
vallem Gyepwsu-cly vocatam (uo. 28945). 1398/1466:
Ad quandam vallem Oltai-welge vocatam (Veszpr. 5,
Füle, Szentmárton). 1401: Penes vnam vallem Kabalas-
írelgh nominatam (Múz. Kállay). 1406 : In diuerticiüis
terrarum arabilium wlgo Lenei^u-dgJi nominatorum (uo.).
1410 : Penes vallem Kelesesííe/^pataka vocatam (OL.
D. 28775 és 30760). 1412: Insule vai-achKc/^ezygeth
uocate (Múz. Kisfaludy). Vnum in Eleít'eZ^eluel penes
viam per quam itur in villám Pyspyky (Múz.). 1413 :
Quandam vallem Ineicculgh vocatam (uo.). Quandam
vallem wlgo Jneicculgh vocatam (Múz. Motesiczky).
1415 : Venissent in vallem Banyauelge dictam (Zichy-
Okm. VI.352). Ad locum Derezkelews welg vocatum
1,0L. D. 28512). 1416: Circa latus alterius vallis Calmar-
welge vocate (Múz.). lungit finem alterius vallis Hydeg-
n-elg vocate (uo.). Venissent ad caput cuiusdam vallis
Keugyehcelgh nuucupate (Múz. Kapy). Vallem Senend-
iirlge dictam (Körmend III/3, Zamárd 99). V^enissent
ad caput cuiusdam vallis Kengyelvelg nuncupate

1105

VORES-VOROS

VOROS

1106

(^Körmend, Sebesiana 3/17). 1420 : In loco Bngioelgh
nominato (Múz., 1. SoprOkl. 11.52). 1423: Ad quandam
vallem Dja-sívelgh nomiuatam (Veszpr. 2, Nagyberény).
1429 : In ualle Oráuelgh (Pannh. Tih. 18/í). 1433 :
In quadam valle Keze^^welgy (Múz. Ibrányi). 1435 :
Prediis Pustarekas et KeTthweljeswewlgh (Múz. Beth-
len). 1437: Quandam vallem Bag'Mwelgh (OL. D. 13085).
1438 : In valle Hewyzwclge vocato (Forrás?). 1440 k.:
Ad caputh vnius vallis que vocatui- herios^eZ^e (OL.
D. 28836). 1446 : Ad quandam paruam vallem Baba-
toelge alio nomine Eráegmuroivelge appellatam (Múz.
Rhédey). 1451 : Feneta seu prata Poklosit'eZ^/i nomi-
nata (Múz. Döry). Super vallem Keczkewewlg (OL. D.
36403). 1453 : Per quandam vallem Uewiivelgh voca-
tam (uo. 24338). Versus quandam vallem Komlós ttJeZ^/i
vocatam (uo. 14707). 1454: Ad quandam uallem Azyw-
■uelg vocatam (uo. 31147). 1455 : In vnam vallem
Zederyesíí/'eíüZ^ appellatam (uo. 31148). Zenaivelgh alias
Heythal (Könnend Acta II/l, Alber 18). 1455 k. : In
keth\vki-uzt?eZ^ (OL. D. 36935). In Gykos ivelgh in
infraveniendo (uo.). 1460: In loco Nyarloi(;eZ9/íe(Veszpr.
12, Nagypécsöl). 1461 : Per vallem Kewzwelg dictam
(OL. D. 35077). Vsque ad vallem Mendzenth?í;eZ^í/e
vocatam (Múz. Kisfaludy). 1481 : luter vallem Keves-
velgh (Múz. Ibrányi). 1484: Per médium eiusdem vallis
Svgathakí^eZ^e (uo.). Vsque paruam vallem qua [igyj
ThormasrüeZ^/i nuncupatur (uo.\ Directe ad vallem
Kewestvelgh vocatam (uo.). 1494 : Vnius nemoris Hyw-
welgh chereye nominati (OL. D. 36398). 1496 : Abinde
eundo ad rubeta Bodogyakra Nyaras . . . Zenasívelgh et
Zewkehegh diéta (Lelesz Prot. 11.234). Possessionibus
Monyorostt'eZ^/i Wyfalw (Körmend 111/6, Körmend 10).
1500 : In districtu HewyzM;ett'Z^e (Múz.). 1504 : Ad locum
vbiWydra/t'eZ^/í et Rakostho conciduntur (Múz. Becsky).
1505 : Usque ad Lapostozvelgy (Pannb. 8/0). 1510 :
Ad eandem vallem que AzíiuLgivelghc appellaretur
(Múz.). 1515 : In ZQderjeswewlgh adiacent quatuor
iugera (Múz. Ibrányi). 1516 : In terra Sa.ssa.swelgh
(Lelesz Acta 122/48). 1519 : In valle Chelegljeswelgg
nuncupata (Múz. Kisfaludy). 1601 : Minden völgynek
háta vagyon : commoda trahunt incommoda secum
(MA. NLI. 124). 1612: Ö nekie volt egy szölö örök-
sége, mely vagyon az mi Mester völgey nevű hegyün-
kön (AdalZemplvmTört. VI. évf. 182). [Szarni: 1468:
Duo falcastra feni in loco Kysivelgyed vocato (Múz.).]

VÖRÉS, 1. vörös.

VÖRÖS, véres, vérös, vörés : ruber, rubens,
rubicundus ; rot NySz. (« veres » a). 1211 : Eorundem
nomina qui in eadem insula degunt sünt hec Pousa
tilius Zombot. Zalas filius Weruss [olv. verös v. vérös?]
et Lukeu filius Zecheu (Pannb. Tih. 1/5). [Vö. 1344 :
Johannes rufus filius Mcolai (SztárayOkl. 1.172).]
1227 : Quoddam predium cui nomen Werustov (OL.
D. 133). 1231 : Et uadit inferius qui dicitur Wyrus-
moi-t (uo. 168). 1245/1423 : Ad particulam cuiusdam
silue que wlgo dicitur vereshorozt (Wenzel VII. 193).
1252: Uenit in montem qui Weruskv dicitur (OL. D.
369). 1256: Item TFeresdub Item Humkreu Item
Kucheghaz Item Dubeghaz (ErdMúzLt., 1. Wenzel
VIÍ.430). 1259/1364: Tendit ad uallem que wlgo
werezhozo vocatur (OL. D. 5163). 1264 : In medio
duarum aquarum una uidelicet írereswiz nuncupatur
(OL. TÜ. 104/77). 1275: Ad duas arbores piri T'rskurt-
uel [így, olv. verÍ3S v. verös? vö. a követk. adattal]
uocatas (OL. D. 902). Ad duas arbores piri Wereskurt-
uel uocatas (uo. 936). 1293 : Descendit ad vnam val-
lem qui TT^^erwsfertesfeu nuncupatur (Múz. Beniczky).
1296?: In caput Huuii lyeresalma vocati (Múz. Péchy).
1311 : Weurusto, hn. (AnjouOkm. 1.242). 1315 : Cadit
in fluuium Tí^erwsalmapathaka nucupatum (Múz. Péchy).
Posssessiones Bachamezey W^entsalmafolua (uo.). 1323 :
Quedam aqua I'Tere&potak [«Poprád folyó* Szám.

Magyar Oklevél-Srótár.

jegyz.] nuncupata (OL. D 2160). 1325/1332 : Pisscinis
quarum nomina sünt hec Kolobar Gyurud Vereshid
Hidalia (uo. 2331). 1326: Nicolaum dictum Veres
(Múz. Kállay). 1327 : Vsque montem TFentsku (OL. D.
2418, 1. AnjouOkm. 11.288). 1330 : Peruenit ad Werys-
haraztui (Körmend III/l, Ugal 5). 1333: Cum piscinis
Kolobar, Gywrud. vereshid. Vsuend (ZichyOkm. 1.412).
1344 : Fereswezev, hn. (AnjouOkm. IV.464). 1346 :
Vincencii de TFeresligeth (uo. 621). 1355 : Quatuor
piscinarum Kathaere Weresseá Huzywtow et Chychow
vocatarum (Lelesz Met. Szabolcs 29). Possessiones
1 Terii suarfelde et Zygeth vocatas (KörmendIII/9, Vörös-
vár 1). 1358 : luxta locum aquosum Rothmos wlgo We-
ntspatak dictum (Körmend II/l, Groflfensah 23). 1365:
Castri Zarwkw castri Wemskw (OL. D. 5426). 1369 :
Possessionem Wereswezzen (Körmend III/l, Ugal 13).
1375 : Venissent ad quasdam vepres Feresharazth
nuncupatas (Múz.). 1377 : Ad vnam metam terream
in valle Feressebmelleke dicta erectam (Körmend II, 1,
Alber 6). 1384: Castrum ipsorum TT^en-skew vocatum
(Múz.l 1385: Possessionibus Feresalma Philiphaza(uo.).
IFeresuezzew, hn. (HazaiOkm. III.220). 1390: Garan
alio nomine ÍT'eresorrohaza (Múz. Kállay, «Abaúj m.»
Szám. jegyz.). 1391 : Michaelis dicti veres (ZichyOkm.
IV.467). 1416 : Nicolaus Verus (SztárayOkl. 11.170).
1426 : Castri TFereskw appellati (Forrás?). 1435: Petro
IFeres (Lelesz Acta 52/10). 1446 : Tria [jugera] verő
in loco TFeresbalasberke (Veszpr. 14, Szentkirály-
szabadja). 1449 : Gregorii Weres (SztárayOkl. 11.443).
Possessiones Ozthro, IFereswagas (uo. 446). 1452 :
Sebastianus IFeres (OL. D. 14575). Stephano We^-es
(Múz. Kállay). 1453 : Cum Turri TFeresthoron tribu-
toque inibi exigi solito (OL. D. 30825). 1465: Pre-
diorum Omlás et TFereseghaz appeUatomm (Múz.
Kállay). 1480 : Possessionibus TFereswagas Nemeth-
porwba (Lelesz Acta 90/17). 1483 : Feneta sew
prata TFeresreth Nadhelkwtha et Feyertho (uo. 93/1).
1497 : Duos paplan vnum feyer aranyas aliud weres-
aranyas (OL. D. 20569). 1522: Ambrosius Weres
rewezs [így] (uo. 37004). 1533: Paplan Tyzewth
tveres kamuka et circumcirca habens fwtham (OL.
Nád. 49). 1542 : De panno londis loeres (uo. 40).
1553 : Kar kapa werews habos chemeleth (uo. 48).
1556 : Eg zederyes barson welom ky alat wr napian
az pap jar it'öres taífotawal b ellet (uo.). 1559 : Vörös
haytot ystametoth (uo. 40). 1570 : Egy veoreos atlacz
krwsychka (uo. 49).

vörös-deres : [subrufus et mm-inus ; röthlich und
mausfarbig]. 1291: Petro dicto veres deres (HazaiOkm.
VII.178). 1651 : Vörös deres babos ló (DebrLt., 1. Nyr.
XXII.521).

vörösfenyő-fa, -fenyü- : [larix ; rothtíchte]. 1683 :
Három veresfenyü fa (OL. UC. 3/32).

vörös-fűz: [salix rubra]; fünfmannige weide, stech-
weide, bergweide BM. 1293 : lungit quandam arbo-
rem salicis Weresfuz nominatam (Múz. Hanvay, 1.
HazaiOkm. Vn.233).

vörös-hagyma : caepe, cepa; zwiebel NySz. 1519:
Cibula vereshagima emi (OL. D. 26204).

vöröshagyma-mag : [semen cepae] ; zwiebelsa-
meu BM. («vereshagymamag» a.) 1597 : Vörös hagjma
magh (OL. UC. 101/3). 1638 : Petreseliem magh
Wereshagyma magh (uo. 2/34).

vörös-káposzta, -kápuszta : brassica, brassica
levis; braunkohl NySz., rothkraut BM. («vereskáposzta»
a.) 1527 : Caules tveres kapuzthath (OL. Nád. 49).
1545 : Vöttem ueres kapoztat (uo. 42).

vörös-köles : [panicum miliaceum rubrum ; roth-

70

1107

VOROS

VOVO— VRETEN

1108

hirse]. 1549 : Wörös köles három köböl (OL. Nád. 43).
[Vö. Szamota, TermtudKözI. 1894. évf. 439.]

vörösmogyoró-fa, -monyaró- : [coryli avellanae
varietas purpurea; bluthhasel]. 1552: Weres monyaro-
fak (OL. NRA. 1648/27).

vörös-orrú : [naso rubro ; rothnasig]. 1329/1416 :
Andrea dicto Weresorru (Múz.).

vörös palánta : 1597 : Vörös palánta magh (OL.
UC. 101/3).

vörös-peg : Vnum equum triemiem verespeg coloris
(Lelesz Acta 22/16). 1428 : Palefridus verespegh et
equus magnus zegh (Múz.). 1430 k. : Palifredum et
alium verespeg (OL. D. 14900). 1454 : Item palifredum
et alium verespeg equos (uo.). [Vö. peg.]

vörös-pej: [subrulus; röthlichj. 1488 k. : Menten
mondiad zenth János ewangelistanak hogh ez fekel
war fogottá iveres pey lo megh tistulion (Bagonyai
ráolvasás, 1. Zolnai : Nyelveml. 153). 1496 : Vnum
poledrum iverespey (Múz.). 1504 : Habeo duos equos
vnum Setethkek alterum verő Verespey (uo.). 1607 :
Equus coloris sub rufi vulgo veres pey (OL. UC. 86/35).

; rothfuchs, rothgelb BM.
Veres sárga ló (DebrLt.,

vörös-sárga : [fulvus
(«veressárga» a.) 1686 :
I. Nyr. XXn.521).

vörös-viasz : [cera ; siegelwachs]. 1544 : TJeres
uiazt es rez port (OL. Nád. 42).

VÖVÖ, L gyertyahamva-vevő.

VRETEN ? L vereten.

-■Al\J\/v—-

I

z.

ZAB: avena; haber NySz., [hafer]. 1271: Circa
viam Zobozouth fa. m. zab ?] appellatam (Veszpr. 16,
Vespr. Oppid.). 1304 : Quadraginta iugera in quodara
loco Zabazo mmcupato (uo.)- 1386 : In loco Znba.zo
dicto septuaginta Jugera (Veszpr. 14, Szentkirály -
szabadja). 1544: Harmad fel szapu zabot (OL. Nád. 40).
Szénáért, zabért, lo állasért (no.), üettem az hatás louak-
nak zabot (uo. 48). Harmincz hat szapw zabot (uo. 49).
1546 : Zabot hat merteket (uo. 43). 1570 : Ad singula
festa nativitatis domini soluunt auenam ako zab dictum
(OL. UC. 18/23). 1596 : Nilas embernek kith hinak az ki
az nilat fel weszi tartozik Va kóból zabbal (uo. 12/28).
fVö. dézsraa-zab, karácsony-zabja, kemence-,
majorság-, vám-zab.]

zab-áros: [venditor avenae ; haferhándler]. 1400:
Nicolaum Zabarus dictum (ZichyOkm. V.159).

zab-kérészt: [hafermandel]. 1697: Báttj^ám Szir-
may Miklós ur szolgái négy öreg Disznómat meg
ölték zab keresztje mellett (AdalZemplvmTört. IV.
évf. 282).

zab-mérték: [mensura avenae; hafermass]. 1545:
Vöttem eg zab merteket (OL. Nád. 41). 1597 : Zab
mertek alias Finak (OL. UC. 101/3).

ZABÁL, zabáll: [se complere aliqua re]; fressen
NySz. («zabáll» a.), sich vollstopfen KB. 1544: Az
kouacznak az ki az ket szabalt [olv. zabált] louat
meg uagdalta az eret (OL. Nád. 40).

ZABALA, 1. zabola.
ZABÁLL, 1. zabáL

ZÁBE ? : «kapufélfa» MTsz. ; [postis januae] ;
thürpfoste BM. 1291 : Peruenit ad Zaftemalaca fa. m.
zabé?] (OL. D. 1328, «ZaIa m.» Szám. jegyz.).

ZABLÁCSKA : [frenum parvum; kleiner zaum].
1556 : Neg zablaczka gyermek lóra walo (OL. Nád. 48).

ZABLÓ : «linteum pabulatorium ad temonem fu-
nium ope appendi solitum, unde equi avenam vorare
solent» Kassai : Szókönyv (a pécsi püspöki könyvtár
kéziratában); [futtersack, hafersack]. 1544: Az zab-
Zomfigy?olv. zablara?] geplöt (OL. Nád. 41). Eg
zablonak walo kittelt (uo.). 1552 : Pro renoua-
cione zablo dedi telae cubitum vnum (uo. 49). Zablo-
hoz estrang zal 3 i uo.) 1597 : Három nemeth lóhoz
való hamuth szakadozot zabloiaual [igy] eoszueo
iOL. UC. 101/3).

ZABLYA, 1. zabola.

ZABOLA, zabaia, zablya : frenum, orea, cha-
mus ; zaum NySz. 1495 k. : Zabaia, sella, themyng

arma pedum (Forrás?). 1530: Kethefec. Zabola Geplo
(OL. Nád. 43). 1542: Zabola. Lobogó Framea (uo.
40). 1556 : Frenum. Zabola (OL. UC. 99/27). 1557: Egh
hegyestört. Egh zabolát (OL. L. III. 16. 17). 1599:
Egj parazt zablja kinek az homloka ezewstös (uo.).
1735: Egy ólmos nagy németzablya Fehérvári ólmos
zablya Magyar lónak való rendes zablya (Gazdtört-
Szemle ni.354). Ólmos kanalas zablya (uc). [Vö.
némét-zabola.]

ZABOS: avenarius NySz.; fhafer-]. 1602: Zabos
Silvester (SzékelyOkl. V.204). 1616/1643 : Az Istalo-
ban . . . Három Zabos Lada (OL. Instr. 42, 1. Gazdtört-
Szemle VI.127).

zabos-h.áz: [receptaculum avenarium; hafermaga-
zin]. 1594 : Az zabos házban. Bor wonio hass keötell
vágjon No. 1 (OL. UC. 78/7).

ZABUKA: 1503 : Martinus Zabivka (Múz. Kállay).
[Vö. zabukál MTsz. ?]

ZAFÍR, safél? saffil, safil? safir: sapphirus;
saphir NySz. 1300 : Sororis sue Safel [ig>^ a. m.
zafir ?] vocate (Múz. Jankowich). 1516 : Harmad Nasfa
egh saffyl, egh Jachynkth három Rosa gywngh, keth
Rosa Rubynt, egh lean, es egh feríio az Nasfaban.
gyewTigyes lewegewel (ÓL. D. 26367, 1. Zolnai : Nyelv-
eml. 203). Egh Arán Nyakba wethew kwes kyben
hath Balaz wagyon, hath saffyl, egh Jachynkth ewth-
wenketh gyewngh sem, egh Arán figew raytha, kjében
egh Balaz wagyon. keeth Rubynth, egh ewTegh Saffyl,
keth gyewngh sem, egh ewregh ametisth, keth kys-
seb ametisth (uo., 1. Zolnai id. m. 204). Egh arán
gywrewth kyben egh saffyl wagion (uo.). Harmad
arán gywrew saffyl (uo.). 1540 : Násfa egy kibe egy
sajyhü és négy blask vagyon (KárolyiOkl. III.227).
1544 : Keeth öregh Arán güröt kybe safil vagion
(AdalZemplvmTört. V. évf. 275). 1563 : Annulos aureos
duos vnum saphir alterum Torkys (Múz. Kisfaludy).

ZAFÍROS, safiros : fsapphiro ornatus ; mit saphir
geschmückt]. 1656: Régi forma násfa, rubintos, saphi-
ros, gyöngyes . . . Harmadik rubintos gyémántos új
násfa publicános (Radvánszky : Családélet 11.820).

ZAGYA? 1. szagya.

ZAJ ? : fragor, strepitus ; das krachen, geprassel,
rauschen NySz. («1. zaj» 1. jel.) 1489 : In vallibus
Feyerso et Fark&szaya [a. m. szája = zaja? v. szája?
V. tollhiba e h. «Farkasaya» azaz: farkas-ája?] voca-
tis (Múz.).

ZAJA ? 1. szája.

ZAJDÚL, vö. összezajdúl.

70'

1111

ZAJGÓ -ZÁRLÓ

ZÁRT— ZENG

1112

ZAJGÓ, szajgó : clamosus. streperus ; schreierisch,
rauschend NySz. 1450 : Michaele Zaygo (Lelesz Acta
62/29). 1488 : Johanne Zaygo (OL. D. 32000 ós Lelesz
Acta 97/12).

ZAJOS, szajos: ebrius; berauscht NySz. (2. jel.)
1454 : Johannem Zayos (OL. D. 14814). 1499 : Thoma
Zayos (Múz. Forgách).

ZÁKÁNY ? : 1092 : Et hec sünt nomina predic-
tariim familiarum Sacan Walen Desce Zagordi Zachan
Michael Cima (Panah. ő2;P). 1095 : In arpas [hn.,
a többi szn.] Quecsa Zakan Licadi cima [cuna ?]
feketeydi Mogiirdi Scemsca (uo. 15 Oo). 1225: Duo
prata sibi pariter coniacencla nomen uni rotundum
et alteri Zakan rete (OL. D. 119). 1453: Andrea
Zakany (uo. 14652). 1522: Stephanus Zakan (uo.
37004). [Vö. NySz. MTsz.?]

ZAKRAPAC? 1. zakrapacs.

Z AKRAPACS ? zakrapac ? : 1492 : Vnum Zakra-
pach et vnum cLnguIum wlgo Zkender de serico et
Chyzmas (OL. D. 26055).

ZÁLAG, -OSSÁG, L zálog, -osság.

ZÁLOG, zálag: hypotheca, pignus, arrha; pfand,
unterpfand NySz. 1449*: Johannis Zalogh (SztárayOkl.
11.442). 1470: Ibidem habeo vaginatum wlgo Zalagon
vnam dietam (OL. D. 17462).

ZÁLOGOS : hypothecarius, pigneraticius ; zum
pfand gehörig NySz. (1. jel.) 1422 : [Terra] Homok-
lab alio nomine Zalogosraáelevf (Múz.). 1725 ; Bakos
György uram Dadái uramtól birt zálogos földen belől,
az alsó járónál egy nyil Takács György vacans n\ila
(GazdtörtSzemle III. 190).

ZÁLOGOSÍT, vö. elzálogosít.

ZÁLOGOSSÁG, zálagosság : pignus ; pfand
NySz. 1493 : En ver andras adom en kezem yrassat hog
adós volt volna en nekem erdv hegy balas zaz forintal,
zyk vdvarnak zalagossag [olv. zálagossága] zerent
es az zaz forintnak hvzat meg adtta (Akad., 1. Zolnai:
Nyelveml. 156).

1. ZÁR : vectis, pessulum, sera, claustrum ; riegel
NySz. 1516 : Ad porta celarii pro quatuor sark et quatuor
heweder et pro zar dedi syn was (OL. D. 26169).
1517: Ad hostium celarii wlgo zarth (uo. 261811
1560 : Három zekrenhez walo zar mind sarkwasostol
pantostol fogontostol zegesteol (OL. Nád. 49). [Vö.
csapó-, toló-zár. J

2. ZÁR?: occludo, oppessulo; verschliessen NySz.
1221 : Jobagiones quorum nomina sünt hec Benca
Eusud Forta Obus Zarou [a. m. záró v. szaró ?] Domosc
(Pannh. 4/B .

ZARÁNCOK, szarándok : peregrinabundus,
peregrinator ; reisender NvSz. 1327 : Villa Zaranduk
(ZichyOkm. 1.305). 1333 : Pauli dicti Zaranduk (Kör-
mend III/2, Tengeld 44). 1400: Petrum Zarándok
(ZichyOkm. V.179). 1453 : Martino Zarándok (Lelesz
Bercs. VII.IO). 1554: Vram szarandok yarni ment
(OL. Nád. 49).

ZÁRAT, zárt- : inclusio ; das schliessen NySz.
1737 : Várj Mészárosné, mert koporsÓ2fír/rt/^ meg
fogod bánni ezen cselekedeted (Reizner: SzegedTört.
IV.514). ' ^

ZÁRLO: [claustrum; riegel]. 1597: Azon kapun
egi was zarlo (OL. UC. 77/13). [Vö. zdrló: claudens,
includens, obserans MA. (1621. kiad.) : zárol NySz.J

ZÁRT-, 1. zárat.

ZÁSZLÓ, zásztó: vexillum, signum; fahne, stan-
darte NySz. 1095 : Aratores in Cupan Poscuba
Zaztou Ratun Scekeres Paztur Lopu (Pannh. 15/0o).
1211 : In uilla Pilip hü sünt uinitores Bolchon Euzin
Berze Bunche Mogus Pata Mogud Bor Zaaslou (Pannh.
Tih. 15). 1587 : Zazlo kaplvastol [így, hadi szerszá-
mok közt, olv. «koplyastol»l (OL. UC. 46/74). 1588:
Eg zazlo kézült fel (OL. Nád. 41). [Vö. gyalog-
zászló.]

zászló-kopja : [hastile vexiUi ; lanze als fahnen-
stange]. 1566 : Három zazlo kopya (OL. Nád. 49)

zászló-tartó: signifer, vexiUifer, vexiUarius; fahnen-
tráger NySz. 1577: Gregorius Zazlotartho [szn.] (OL.
UC. 1/3).

zászló-tok : [theca vexilli : fahnenfutteral]. 1530 :
Pro Zaslofhok dedi (OL. Nád. 43).

ZÁSZTÓ, 1. zászló.

ZÁTONY : [piscina, insula ; íischteich, insel].
1254 : Insula cum piscatura et captura piscium que
in nostro uulgari Tona et Zatun dicimtur (Pannh.
12/1). 1289/1426: Quoddam Stagnum quod Qi)iékQzatuna
vocatur (HazaiOkl. 115). 1325/1332: Pisscinis quarum
nomina sünt hec Humukzug Lapuhus Zatlmna (OL.
D. 2331). 1333 : Alia pisscina Humukzug Lapuhus.
Zatlmna, Kuchkur et fywzes (ZichyOkm. 1.412).
1340/1389 : Transit ad médium danubii ad quendam
zaton vulgariter veytheh fuuenye nominatum (OL. D.
3331, 1. AnjouOkm. IV.47 . 1386 : Ad insulam Zaton
vocatam (OL. D. 7182). Piscinas Fas^afo/i Keselyws
Kenderrattotow (uo.). Piscinas Zaton Esteukelew [Es-
tenkelew ?] Petertawa (uo.). 1400 : Vsque superiorem
aciem cuiusdam Jnsule ZatonZjgeth vocate (Pannh.
1/1). 1411 : Insulis Danubii videlicet Nagzigeth et
Zathonzigeth vocatis (Múz.). 1449: Insulam kyszathon-
zygethe (HazaiOkm. 11.303). 1456 : Insulam paruam
Za/?oizigeth dietam (Múz ). 1570 : Piscina zathon
vocata (OL. UC. 95/22). [Vö. NySz.]

ZAVAROG: [turbor, commoveor; sich verwirren].
1240 : Hec sünt nomina coquorum in eodem predio
Rec Queuerug Zouorug (Pannh. 61/8).

ZAVAROS- AJTÓ : [janua repagulo insti-ucta ;
mit riegel versehene thür]. 1594: Zauaros ayto (OL.
UC. 106/3). [Vö. zavaros NySz.]

ZEFER : [panni genus ; eine art tuch]. 1353 :
Duo stamina grisei parmi vulgariter zefer dicti (Károlyi-
Oki. 1.215). [Vö. zéphyr Heyse, 2. jel]

ZÉLD, 1. zöld.

ZELE ? : [mas ; mannchen]. 1211 : Chima Árud
Zeleh [a. m. zele v. a mai «Szele» családnév?] Bobzem
(Pannh. Tih. l/ő). 1370: Dommicus dictus ZeZe (Múz.).
1416 : Blasium et Jacobum dictos Zele (Veszpr. 107,
Egerszeg 6). 1434: Jacobo Zele (Múz.). 1474: Michaele
Zele (Körmend, Heim 564). 1478 : Valentinus Zele
(Veszpr. 107, Egerszeg 16). [Vö. NySz. MTsz. és Ba-
lassa: A slavóniai nyelvjárás, Nyr. XXin.358.]

ZEMES : samischleder, alaunleder BM. 1488 : Pro
emendis cutibus wlgo zemes (OL. D. 26047). 1530 :
Ciroteca de Zemes (OL. L. Hl. 16. 17). 1544: Eg
nadrágnak walo zemest (OL. Nád. 40). 1553 : Vnam
pellem wlgo Zemes luo. 49). [Vö. CzF. NySz.]

ZENG : insono, crepo, sono, persono, resono.
tono [stb.] ; tönen, brummen, krachen NySz. 1437 :
Versus occidentem ad montem Zenghewhegh vocatum
(Körmend ni/4, Batthyán 37).

1113

ZÉRLÉXKA-ZÖLD

ZÖLDES— ZÚZ

1114

ZERLENKA ? szerlénka ? : 1489 : Vna pixis
wlgo Zerlenka [igv. olv. zörli'iika v. szerlönka?] ferrea
(OL. D. 260Ő3).

ZINK, szing: [sonkc. sinke, vortiefiing ini bodon;.
1616 1643 : Az Soö kamarában egcv vv szinqhcz ualo
hárs keöttel (OL. Instr. 4'J. 1. Gazdt'örtSzemle M.1'28).
Az Schatht kitt Chyászár Sehatnák liinák. Ez fel szerint
nagyon, ednihany hellyekken fódoszast, és opétést
kéuánn. Mostan jo. Az zixkA- benne az Banyában
iok de kénes sora mutatnak mostan. Vadgyon az mellet
eggy iiiz uetteö chyatorna Ezekis joI uadnak i^uo.. 1.
GazdtörtSzemle 124). 1643 : Hogy az Akna el ne
hagiatassek, igyekesztenek tovab az dologban procö-
dalni ; Annak okáért Egy Zinkctü. az az, Az niely-
seghré Tizen négy Eöligh aláb mentenek az Aknában
az Ertznek auagy Soonak keresséséré . . . Ittem az
hol hetuen eőt Eölre kötelén lé Ereszkednek az
Aknában, kit az feö Schahtnak neueznek, ott vagion
egy Zi){k vnlgho Stoh\ aut Száz Eöligh által váguáu
remensegh alath . . . Wagion az Aknában egy
által liukasztas az hol az víz vagion az melységben
azon vizi Zinktnl az keözeöpseö jigy' Zinkhcz ala
harmincz Eöligh, az gonosz Áér miat, mely az által
vetetettél ki, és az veghre kellet eöszué liukasztani
az ket melyseghet, vulgho Zinkd aio., 1. (jazdtört-
Szemle 119). [Vö. <-.Sinkc : vertiefung ím boden>^
Grimm ; ^^Die Sinken, Sink, Sxnk, Vertiefung in einer
Fliii'he, besouders im Terriin^ Schmeller.]

ZOK: 1439: Mathia Zok (OL. D. 31499). [Vö.
MTsz. ; zok-l-é NySz.j

ZOMÁNC, sinálc, szmálc. szománc: erusta,
gypsum ; tünohe, g>iis NySz.: jvitrum metallifum;
email]. 1497: Cuppa cum sniaJc: jolv. smálo v. szmálc"?]
desuper (OL. D. 20569). 1532 : Calix cum Zoniancz
ornatus (OL. ActaPaiil. Szentlörinc 10 11).

ZOMÁNCOS, szmálcos: crustatus. gj'psatus :
übertünchet. gegypset NySz. ; [vitro metallico ornatus;
emailliertj. 1490 : Cuppa de cristallo Znialczos (OL.
D. 26048). 1587 : CalLx argenteus zomanczos (OL. UC.
77 17).

ZORDON : 1) [species coloris : eine art farbej-
1270 : Vnum equum Zurdyn coloris HazaiOkl. 60).
1344: Equus zordon coloris (AnjouOkm. IV.431). 1348:
Cum vno equo Zordon Coloris (ZichyOkm. 11.302).
1367: Suum equum zordon coloris (Múz. KáUay). [Vö.
BesztSzójz. 958. sz. «nouiina equorum>> szócsoportban ;
SchlágliSzójz. 1373. sz., u. a. szócsoportban. | || 2)
horridus ; griiulich. erschrecklich NvSz. 1390 : lohannis
Zordon dicti (TelekiOkl. 1.227). Í417: Blasius dictus
Zordon (ZichjOkm. \1.448). 1522: Demyanus Zordon
(OL. D. 37328Í.

ZÖLD, zéld: viridis, prasinus: griin NvSz. 1349:
Riuulum qui uocatur ZcMpotak (OL. 1). 30652). 1353 :
ZcííWwar. hu. (AnjouOkm. \1. 136). 1435: Benedictum
Zenld (Miiz. Kállay). 1444 : Indumenta altaris zöld
harnaz (uo.). 1454 : Castri ZeZáwar vocati (OL. D. 14799).
1464: Petro ZtiiW (HazaiOkm. 111.416). 1475: Valen-
tini Zeuid (Lelesz Acta 85 4). 1478 : Stephani Zen-ld
(OL. D. 18145). 1480 : Petro Zeld (Lelesz Acta 90/18).

1489 : Petro Zewld (Múz. Kállay). 1506 : Blasius

Zeu'ld (uo). 1510 : De thaphotha zeld lego disponi
(OL. D. 35774). 1524 : Decem vlnas de hernacz
zeW (uo. 26326). 1544: Zöldet [igy ? vö. «házi-zöld»
-kerti-zölds NySz.] pasel leuel ualonak (OL. Nád. 40).
1548 : Zóldcl tvndftklö sárga tafota (uo. 49).

ZÖLDES, zöldös : subviridis ; grünlich NySz.
1498 : Johanne Zewldeios (Múz. Kállay).

ZÖLDÖS, 1. zöldes.

ZUBBONY, zubony : exomis NySz., interula
PPBl. : rock ohne armel NySz. 1570 : Égy lowaznak
walo zidwn (OL. Nád. 49). 1599 : Egj lowaznak való
zuhon (OL. L. III. 16. 17).

ZUBONY, 1. zubbony.

ZÚGÓ: 1) undisonus, torrens NySz. (2. jeL); [tosend,
strömend]. 1296 1408 : Peruenitur ad aquam Zuqov
fuk dictam (OL. D. 1437). 13521412: Fluvium Zwgn
vocatum (AnjouOkm. V.558). Lcicus verő molendini
in tiuvio Ziujoic existens (uo. 559). 1371 : Usque ad
Huuium Tyza. vbi idem Zugopatak cadit in eundem
(^ZichyOkm. IIT.428\ 1388 : Vsque tluuium Zugou-
uiz (OL. D. 7366). 1389: Quendam riuulum Zu-go
vocatum (no. 7481). Aunectit quendam riuulum Zwgo
vocatum (Lelesz Met. Mármaros 13). 1412 : Fluuium
zH-go vocatum (Múz.). || 2 emissarium. emissarium pi-
scinarum : ablauf des wassers in einen íisch-teich NySz.
(2. jel.). 1362 : Ryuulum Rákos ad locum vbi dicitur
Zíí-f/o transeundo (OL. D. 28913). 1399: Ad vnam aquam
wlgariter Z/<;^ofoka vocatam (uo. 8613). 1493 : Carpen-
tariis qui ad ipsas piscinas nonas cisternas et meatum
aque wlgo zu-go fecerunt (EPSz. foI. 36^. [Vö. «Emis-
sariuni : Zúgó, Halastónak ki-folyó torka >^ PPBL] || 3) [ca-
taracta; schleuse]. 1553:Waghyon egy halastho, kyth
ez idén el bochathothak, hogh meg epeeohek gatthyath,
sylypeth, zugoi/ath (OL. L. III. 16. 17Y [Vö. < A >^zúgó«
a régi magyarban azt jelentette, a mit ma a »zsilip<!:, ez
utóbbi szónak pedig »csatorna« volt a jelentése, miként
ez a Beszterczei Szójegyzékböl is kitűnik »canna =
zelep« 224. sz.» Szám jegyz., 1. TermtudKözl. 1894.
évf. 495. A BesztSzójz. 224. sz.-áról 1. Simonyi, NyK.
XXin.231. Vö. MTsz. 2. jel] I| 4) anhelator; áthmend
NySz. (1. jel.), [keuchend]. 1467: Petro Zwqo (Lelesz
Acta 78/28). 1492: Mathej Zwgo (OL. í). 36992).

ZUHANOS : [resonans, constrepens, allapsu frago-
rem et strepitum edens ; strömend, stürzend]. 1330 :
Kivulum Zuhanos vocatum (AnjouOkm. 11.500). [Vö.
zuhanó NySz.]

ZURBULÓ ? L vaj zurboló.

ZUVAT : 1337/1367 : Circa angulum domus Johan-
nis dicti ZuKiit (SztárayOkl. 1.150). 1337 1414 : Johan-
nis dicti Zuuat (OL. D. 3089 . [A. m. zuvat v. szuvat
MTsz.?] [Vö. szavatos.j

ZUZ ? : jecur anserinum et aliarum avium, stoma-
rhus, ventriculus avium; gjinse- und andere vogellebcr
NySz. («1. zúz» a.), [magén der vögelj. 1470: Andrea
Zu'z [a. m. zúz v. szűz ?] (Lelesz Acta 81/19).

.^^.<;_.

zs.

ZSÁK, sák : beró, saccus ; sack NySz. 1545 :
Ejr twrba. Eg ponwa Eg öreg z>t sak (OL. Nád. 49).
1597 : Az lizt hordó házban. Lizt hordó loo 4. Lizt
hordó sakok fotósok V. Fertalj fa 1 (OL. UC. 101/3).
[Vö. borsoló-, bőr-, h.áló-, páncél-, párna-, por-,
túró-zsák.]

ZSÁKMÁNY, sákmány : praeda, manubiae,
rapina ; raub, beute NySz. 1399 : Pecuniis, ciphis et
aliis clenodiis argenteis ac aliis universis rebus
et bonis per eundem dominiim abbatem in dictam
villám seu possessionem Sernow apportatis et eo modo
habitis et receptis spoliassent derobassent et sacmamiia
fecissent (ZichyOkm. V.120— 121). Dominum abba-
tem omnibus premissis rebus spoliassent derobassent
et sacmanwa fecissent (uo. 124). 1520 : Ad ipsam
depredacionem siue Sakman (OL. D. 36984).

ZSÁKOL, vö. megzsákoL

ZSÁLYA, sállya : salvia ; salbei NySz. 1544 :
Vettem salli/ath egh krayczaron (OL. Nád. 41). 1638 :
Wannak ezen Kertben ktilömb ktilömb fele füvek
Sallia, Ruta, Szekfü, Isten faia, Czipros i^OL. UC.
2/34).

zsálya-víz : [aqua salviae ; salbeiwasser]. 1638 :
Ket üvegh rosa viz. Egy üveg sallia viz. Feier lilium
viz (OL. UC. 2/34).

ZSÁLYÁS, sállyás, sályás : salviatus, salvia
conditus ; mit salbei gemacht NySz. 1558 : Salyas bor
eg altalagal (OL. Nád. 49). 1638: Egy altalag sallias
oh bor (OL. UC. 2/34).

ZSÁMOLY-SZÉK, sámoly-: scabellum pedum;
fussschamel NySz. 1586 : Ket kis samol szék (OL. L.
ni. 16. 17). 1597: Kiczin samolj szék (OL. UC. 101/3).

ZSÁZSA, sása: [lepidium; kresse]. 1544:Vöttem
spinaczot, sasai (OL. Nád. 40). [Vö. zsázsa fű) NySz.]

ZSÉLÉB, L zsilip.

ZSÉLÉP, -ÉS, 1. zsilip, -és.

ZSELLÉR, séllér, séllír, séllyér, sélnér,
zséllír, zséllyér, zsélnér: superficiarius, inquibnus;
einwohner, der auf eines andern boden wohnet NySz.,
[hausler]. 1370/1506 : Exceptis inquilinis suis vulga-
riter Seller dictis (Bunyitay : VárKáptStatut. 43). 1499:
Michael Adoryan predialis wlgo seller fuisset (Kör-
mend, Heim 67^). 1584 : Thooth Péter seller keze
ki zegheth (OL. UC. 56/33). Karykas Balynth Seller
luo.). 1587: Gyalogul zolgall. Sellyerül zolgal (uo.
12/42). Helsegrol zolgalo sellerek Igaz sellerek El adót
sellerek Zabados sellerek (OL. Nád. 43).

zsellér-ház: [domus inquilini]; «a hajdani jobbágy-
helységekben oly ház, illetőleg belső telek, melyhez
úgynevezett jobbágytelek fsessionalis fundus) nem
tartozott» CzF. (2. jel.). 1585 : Puzta seller haz
(OL. Nád. 43). 1683 : Pásti seller házban Nr. 1. vad-
nak külön kenyeresek Nr. 2 (OL. UC. 3/32, 47. 1.).
Pásti seller haz van Nr. 1. most falu pásztora lakik
benne (uo. 48. 1.). Pásti sellir házban (OL. UC. 3/32,
«FeIső-Sajó» Szám. jegyz.).

zséllér-liely : 1365 : Trés fundi seu loci mansi-
onales wlgo Selnerhel vocate (Körmend Acta 1/9, Saah
r)9). 1378 : Trés fundi seu loci mansionales wlgo
Selnerhel vocate (Múz.). Quatuor loci mansionales
Sellerhel nominate (uo.). 1597 : Wgy mynth twthor
byrya ez seller helth (OL. UC. 12/42).

ZSÉLLÍR, 1. zsellér.

ZSÉLLYE, 1. zsöllyeszék.

ZSÉLLYÉR, 1. zsellér.

ZSÉLNÉR, 1. zsellér.

ZSÉLOP, 1. zsilip.

ZSEMLYE, sémle, semlye: [panis siligineus],
siraila ; semmel NySz. 1420: Simila, similago: zemle
(1420-iki pozsonyi szójegj^zékben, 1. NyK. XXIV.342).
1529: Decem panes zemlye (OL. Nád. 48). 1544 : Fölös
tökömbe [így ?] Zemlet vöttem (uo. 49). 1548 : Semlet
cs tik monas kalaczot hozattam (uo.).

zsemlye-dara : polenta NySz. ; [semmelgraupe,
semmelbrösel]. 1545: Semle darát. Pogaczat (OL. Nád.
40). Vöttem semle darát (uo. 41). 1553 : Semlye darai
(uo. 49).

zsemlyeliszt: [farina siliginea], siraila, similago;
sfMumelmehl NySz. 1544 : Vöttem semle liztet (OL.
Nád. 40). 1546 : Semle lyztet hozatam tortának (uo.
49). 1572 : Zemlelyztet tortának (uo. 40).

zsémlye-sütö, -sité : [pistor panis siliginei] ; sem-
raelbacker, wcissbacker BM. 1484: Benedictus Kyral
Ciuis Ciuitatis Albaregalis in Adco SemlyesythevAczK
(Veszpr. 4, Csopak, 1. HazaiOkm. V.363). 1503: Nico-
laus Semlyesythew (OL. D. 22546). [Vö. 1512: Geor-
gius pistor Semellarum (uo. 22279).]

ZSÉNDÉLY, -ÉS, 1. zsindely, -és.
ZSÉNDÉLYÉZ, vö. bezsindélyéz.

ZSÉZSÉKÉS, 1. zsizsikés.

ZSIB, sib?: ludio, agyrta; gaukler, taschenspieler
NySz. («8ib» a.), Gauckler, Dantzer, Possenreisser

llll

ZSIDO-ZSILIPES

ZSINATOCSKA— ZSÍR

1118

MA. (1708-iki kiad.). 1394: Endre Sib dicturn iMonCiv-
Zagr. 1.350). 1406: Georgium dicturn Syb furem vaga-
bundum (OL. D. 9251). [Vö. Simonyi, Nyr. XXXII. 28.]

zsib vásáros: scrutarius ; trödler NySz. 1715: Zsib-
vásáros [foglalkozásnév] (DebrLt., Zoltai Lajos közlése).

ZSIDÓ : Judaeus ; Jude NySz. 1244 : Magister
Sydoii filius Petri (Körmend III/2, Szölös 1, 1. Wen-
zel VII.182). 1280: Johannem filium Síjdou (V'eszpr.
2, Nagyberény). 1333 : Michaelis dicti Sydou (Múz.).
1337 : Petri dicti Sydow (Körmend III/l, LuUya 6).
1348 : Nicolaum dictum Sydou (ZichyOkm. 11.297).
1350 : Villis Estephanfolua Kalyndychfolna et Sydou-
folua (Körmend 11/8, Szentgothárd "6). 1363 : Paulus
dictus Sydou (Múz. Kállay). 1372 : Johannes dictus
Sydou (Múz.). 1379 : Johannis dicti Sydow (uo.). 1449 :
Thome Sydo, Jakochka (SztárayOkl. 11.443). 1454:
Nos dedimus et ymo donauimus Erdyoysspanssa-
goth ad Castrum videlicet Zidovfar pertinentem (OL.
D. 14897, 1. Pesty : KrassóvmTört. III.400). 1469 :
Benedictus Sydo (Veszpr. 106, Berenhida 5). 1602 :
Sidó István. Jobbágy (SzékelyOkl. V.195). Sidó Tamás
(ao. 196). Sidó Bálint (uo. 282).

ZSIGA: [Sigismundi nomen blandiens], Sigismuu-
dus juvenis Kr. ; [koseform zu Sigmund]. 1591: Min-
deneketh hagiok in genere giermekimnek, Három kys
fiaimnak Kristoífnak, Siganak, Istóknak es kys lean-
kamnak frusinnanak (Radvánszky: Családélet III.139).
[Vö. Zsigmond.]

ZSIGMOND, Sigmond: Sigismundus PPB.1603 :
Gregorius Sigmond (SzékelyOkl. V.247). [Horger Antal
közlése szerint Erdélyben ma is megvan a Sigmond
ejtés is.] [Vö. Zsiga.]

ZSILÉP, L zsilip.

ZSILIB, 1. zsilip.

ZSILIP, séléb? silép? silib? silip ? zsélób,
zselép, zselop, zsilép, zsilib, zslip: canalis, alveus
ligneus, canalis ex ligno NySz. ; [kanál, rinne]. 1095 :
In zlip datur decimus piscis usonum sancto Mauricio
(Pannh. 15/0o). 1264 : Aquagium seu meatus aque
quod Seleb [olv. seléb v. zséléb ?J dicitur ueniens super
molendinum dicte domus debet sui-sum eleuari (Veszpr.
13, Pét). 1264/1383 : Aquagium seu meatus aque
quod Seeleeb dicitur veniens super molendinum (Veszpr.
9, Kálóz). 1391/1400 : Trés clausuras piscium Zeloph
dictas (ÓL. D. 35288). 1455 : Quandam piscinam
ipsorum Zelep vocatam (Lelesz Acta 66/7). 1462:
Multos pálos et" ligna wlgo Zelep vocata ad trans-
itum dictarum Nauium in ipsum íiuuium danobii in-
cuti et locari fecissent (OL. D. 15787). 1553: Waghyon
egy halastho, kyth ez idén el bochathothak, hogh
meg epeechek gatthyath, sylypeth, zugoyath (OL. L.
m. 16. 17). 1584 : Eg gerendel (■« hatli sylyb (OL.
UC. 56/33). [Vö. Szamota, TermtudKözl. 1894. évf.
495, «zúgó» és «z8ilip» a.] [Vö. zúgó, 3. jel.]

zsilip-fa : 1506 : Ligna magna que requiruntur
et sünt necessaria pro molendino videlicet homlokffa,
gerendelíTa et sylybffa (OL. D. 21532).

zsilip-fej, -fö : fachbaum, grundbalken BM. («zsi-
]ipfö» a.) 1553: Az malomnak sylep feye el zakath
(OL. Nád. 48).

zsilip-h-oralok : 1379 : Frontem ipsius molendini
vulgariter zelephomlok appellatam (KárolyiOkl. 1.366).

ZSILIPES, zselópes: 1) magister canalis; schleus-
senaufseher Sí. 1519 : Petro Zelepes (Múz. Forgách>.
1526 : Petrus Zelepes (OL. D. 37000). || 2) [canali

similis ; einer rinne áhnlicli]. 1634 : Ket kanalos zeli-
bes [így] auagi hordó donga fnro Nro. 1 (OL. UC.

21/3).

ZSINATOCSKA : [deminutivum vocis «zsinat»,
synodum, synagogam siguificantis ; diminutiv zu «zsi-
nat», das heisst: konzil, synode, kirchenversammlung].
1614: Liszkára mentünk az sínaíocskára Dániel Szegedi
dolgára (MA. NLI. 66).

ZSINDELY, séndély, sindély, zséndély :
scandula, tegula lignea ; schindel NySz. 1522 : Tri-
ginta quinque milia asseres tegulares wlgo Sindel
vocatas (Múz.). 1597 : Gombos vitorlia sendelj fwliben
való (OL. UC. 101/3).

zsindélyhorló-vas : [schindeleisen]. 1553 : Sen-
del horlo was (OL. Nád. 48).

zsindély-hornyoló : [opifex scandularum ; schin-
delmacher]. 1692 : Sendely-hornyolónak mikor dolgo-
zik : per diem liba commimis nr. 3 (GazdtörtSzemle

VI.184).

zsindély-szég, -szög : clavus scandularius ; schindel-
nagelNySz. («sindel-szeg» a.). 1500: Clauiculos ferreos
wlgo leech et Sindelsegh (OL. D. 34994). 1522 : Sexa-
ginta milia clauiculos tegulares wlgo Sindelzegh voca-
tas (Múz.). 1566/1572 : Zsendelszög es sén-vas, három
forint árra, húsz pénz árra (KárolyiOkl. III. 365). 1697:
Sindelly és Lécz szegeket (AdalZemplvmTört. IV.
évf 316).

zsindely-véső: [schindeleisen]. 1634: Sindel uéseö
(OL. UC. 21/3).

ZSINDELYES, sindelyés, zséndelyés: scan-
dulis tectus ; mit schindeln bedeckt NySz. 1636 :
Egy szekérszin az curian, és egy deszkás kapu az
föle zsindelyes (GazdtörtSzemle 1.266). 1637 : Ott
küel uagyon az var árkában az vízben lábakra epittett
zendelyes dezkas por haz (OL. UC. 14/43, 4. 1.). 1638 :
Egy sindelies filagoria (uo. 3/24). 1674 : Vagyon egy
Nevelő Haz Syndelyes (uo. 8/21). 1685 : Ezen szin
sindelyés, szulákokon álló (uo. 19/4).

ZSINDELYEZ : [scandulis contego ; mit schin-
deln decken], schindeln BM. 1616/1643 : Az Gépel
az hol az Chiga keregk uagion uyonnan sindeléztettet,
és deszkaztattot keörnytisköröl (OL. Instr. 42, 1. Gazd-
törtSzemle VI.123). [Vö. bezsindélyéz.]

ZSINDÉLYÉZÉS, sindelyézés: [tectum e
scandulis confectum ; schindeldach]. 1629 : Az Temp-
lom sindelezése igen hitván, mostan abban munkál-
kodnak, hogy egészen megsindelezik (CanonVisit. 155).
1638 : Maiorhaz ui sindeliezesevel (OL. UC. 2/34). [Vö.
NySz. más jel.]

ZSINÓR, sinór, sinyór ? : [linea, liuum, funicu-
lus], chorda, taenia; schnur NySz. 1556: Feier sinort
4 motrengot (OL. Nád. 48). 1558 : Trés lothones
synior [így ?] vocati (uo.). |Vö. arany-, selyem-,
szőr-zsinór.]

ZSINÓROS, sinóros : funiculis instructus ; mit
schnüren versehen NySz. 1607 : Egy török teztemet
merőn varrott, kivül zsinóros [olv. sinóros v. zsinóros]
(Radvánszky: Családélet 11.127). 1635: Egy kerek
köpenyegtől, ha bélelt és zsinóros 1 í. (GazdtörtSzemle
VIII.472.)

ZSINÓROZ, vö. körülzsinóroz.

ZSÍR: fructus; frucht, ertrag NySz. (2. jel.) 1728:
Mint a más boszorkányok cselekedtek, ö is azt mívelte
és az országnak zsírjai [értsd : a gabona termékeny-

1119

ZSIZSIKÉS-ZSOMBEK

ZSOMBEKOS— ZSUZSOKOSODIK

1120

ségét] elvették (Reizner : SzegedTört. IV.402). [Vö.
hal-zsír.]

ZSIZSIKÉS, zsézsékés : curculione correptus,
curculiosus Kr. ; kornwürmig, voll kornwiirmer BM.
1597: Hituaa sesekes ísLia folio borsó (OL. UC. 101/3).
IVö. zsuzsokosodik.]

ZSLIP, 1. zsilip.

ZSOBRÁK, sobrák: pareus, deparcus, illiberalis,
immuuiíicus, sordidiis ; sehr geizig, karg NySz. 1529 :
Quendain montem Sobrakmal vocatum (OL NRA.
8G0/35).

ZSÓFI : Sophia juvenis Kr., [Sophiae nomen blan-
diens] ; Sopbiecheu BM. 1526 : Kis Lyányomnak sofi-
nak hagyom maramarosbely Jóságomat (OL. D. 24323,
1. Zolnai : Nyelveml. 256). 1560/1665 : Az Bethlen-
falvi vitézlő János Geréb és Zsófi asszony (Székely-
Oki. V.77).

ZSOLDONÁR, 1. soldonár.

ZSOLDOS, soldos : stipendialis, stipendiosus ;
söldner NySz. 1357 : Nicolaum dictum Soldus (Zala-
Oki. 1.574). 1366: Blasius dictus Soldus (Múz. Kállay).
1376 : Gregorii dicti Soldus (Múz.). 1379 : Johanne
Soldus dicto (OL. D. 6605). 1382: Demetrii dicti
Soldus (uo. 6899). 1389 : Paiüus dictus Soldus (Múz.
Máriássy). 1390: Petrus dictus Soldus (Múz. Kállay).
1394 : Paulus dictus Soldos (ZichyOkm. IV.550). 1412 :
Ladislaus dictus Soldus (Múz. Kállay). 1418: Johanne
-SoZííos (SztárayOkl. 11.194). 1425 : Benedicto Soldus {Kör-
mend, Heim 745). 1430: Georgius dictus Soldos (Lelesz
Acta 49/43). 1439: Stephanus Soldus (Múz. Kállay).
1463 : Georgio Soldos (OL. D. 15877). 1470 : Petrum
Soldos (Lelesz Acta 81/8). 1486 : Albertus Soldos
(uo. 95/lOj. 1495 : Sigismundo Soldos (Múz. Forgách).
1495 k. : Eodem die Soldosnak ad Auenam dedi
(OL. D. 32746). 1496 : Particula Silue Soldoscheveje
nuncupate (uo. 36403). 1498: Elia Soldos (Múz.
KáUay). 1523 : Gregorio Soldos (Pannh. 42/G). 1596 :
Zsoldos Ambrus runyai helyes nemes (Canon Visit. 142).

ZSOLOZSMA, szolosma, szolozsma: [col-
lecta victualium, praestatio bano dari solita, descen-
sus báni, • tributum bano pendendum, victualia báni].
1234/1356 : Victualia Báni que Zolusma vocantur
(OL. D. 33405, «Veröcze» Szám. jegyz.). 1267/1270 :
Descensus banális, quod zulusma dicitur (Wenzel
VIII.164, «Borsod m.» Szám. jegyz.). 1269/1429:
Cum mardurinis et descensu báni wlgariter Zulusma
vocato (Forrás ?). 1275 : CoUectam marturinarum et vic-
tualium que Zulusma nuncupatur, bano Sclauonie pro
tempore constituto nuUatenus soluere teneantiar (OL.
D. 33724). 1289: CoUectam ... victualium, que wlga-
riter sulusma nuncupatur (Wenzel IX.493). 1291/1321 :
Descensus báni et victualium, que vulgo zulusma
dicuntur (HazaiOkm. VIII.296). 12911322: Commuta-
cione descensus Báni et uictualium que wlgo Zulusma
dicuntur (OL. D. 34007J. [Vö. NySz. más jel.; sulusma,
zulusma Bartal ; ószlov. sluhba szolgálat.] [Vö. bán-
zsolozsma.]

ZSOMBÉK, zsombík, zsombok?: «víz-állós
helyeken ki álló hant» Kr. ; gleba agri ; erdschoUe
NySz., bult, bülte, eine torsige scholle, die moorerde

BM. 1137/1262 : Duobus mancipiis scilicet Somboc
[olv. zsombok v. «Sombot» = szombat ?J et Keleb
(Pannh. 13/Lí. 1396: Johannes de Sombik (ZichyOkm.

V.5). [Vö. MTsz.]

ZSOMBEKOS, zsorabokos: uliginosus; sumpfig
NySz. 1386 : In loco Sombokos dicto septem Ju-
gera (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja). 1399 : Ad
pratum Sombokus dictum (OL. D. 8409). 1472 : Ad
quedam duo lóca tempore inundacionis aquarum
aquosa Somöo^osferthew nominata (uo. 17341). 1493 :
Paprethe Nagreeth SombokosvQei\i (uo. 20080). 1503 :
In pratis Parlagreth et Sombokosrei^a. (uo. 21201).
1520: Sedeciraum et vltimum in loco Sombocos (Múz.
Kisfaludy). 1520 k. : Stephanus Zombokos (OL. D.
26243).

ZSOMBÍK, 1. zsombék.

ZSOMBOK? 1. zsombék.

ZSOMBOKOS, 1. zsombékos.

ZSÖLLYE- SZÉK, séllye-, zseUye-: sella
bracchiis instructa ; lehnstuhl NySz. («zsellye-szék»
a.) 1510 k. : Duo Sedilia wlgo Sellyezek (OL. D. 26235).
1571 : Cathedra sellye szék vocata (OL. UC. 76/16).
1586 : Egy sellie szék (OL. L. III. 16. 17).

ZSŐLYE ? : 1646/1727 : Ha az gerendélt az Mol-
nár bé csinállya tartozik a Gazda egy forintal, es
ötvön [így] pinzel, ha az kis gerendélt az Molnár bé
csinállya, tartozik a Gazda húszon ott pinzel, ha egy
odalt csinál, akar kölsöt, akar belsőt tartozik a Gazda
őtvőn [így] pinzel, ha egy sőlét [így, olv. zsölyét?|
csinál az Molnár hetven ött pinzel (GazdtörtSzemle
VII.125, a kézirat szerint). [Vö. zséje MTsz. ?]

ZSUFA : jus, jurulentum crocatum ; gesafferte
[mit saffran zubereitete[ briihe NySz. (1. jel.) 1447 :
Gregorium Zwfa (Múz.). 1548 : Tikmonat sufahoz (OL.
Nád. 40).

ZSUGORÉT, 1. fölzsugorít.

ZSUGORÍT, zsugorét, vö. fölzsugorít.

ZSÚP, súp : stipula, fascis stramentorum ; stroh-
garbe NySz., schob, schaub BM. 1637: Supjyal íeáet
istálló (OL. UC. 14/43).

zsúp-szalma: schüttenstroh BM. 1634: Vagion
zup szalma manip: Nro. 40 (OL. UC. 21/3).

ZSÚPOS?: [schaubmacher?]. 1476: Emerico Zwpos
[a. m. zsúpos ?] (Múz. Kállay).

ZSUZSKA: [Susannae nomen blandíens] ; Suschen
BM. 1240 k. : Libertinos Covka Vud Zombot Kusid
Svska [a. m. Zsuzska ? női keresztnévnek férfinévííl
alkalmazására vö. «Janka» «Kató» stb.] (Pannh. 61/8).
1697 : Frauzimmer Lőcsi Zsuzska (AdalZemplvmTört.
IV. évf. 314). 17. sz. vég.: Néhai Dániel György
felesége Suska (Múz. Szily, No. 201). 1700 : Feles-
ségem is Frauczimmer Suskat férhez adván, két
Pazdicsi Leányai beért (AdalZemplvmTört. V. évf. 142).

ZSUZSOKOSODIK, vö. megzsuzsokosodik.

■- ♦-€^-

PÓTLÁSOK ÉS JAVÍTÁSOK.

1. ABA : [Takáts Sándor szerint többféle színű és
minőségű török posztót («pannus Turcicus») jelentett.
L. Magyar Nyelv 1906. évf. 127 és Századok 1906.
évf. 207.]

ABA JDOC : [A cikk végén Vö. után dézsma- tör-
lendő !]

ABORA: [Az 1634-iki idézet pontosan így hang-
zik : «Az Czürös kertben vagion eöt Abora kettei
szinaual feligh Nro. 5».]

ABRAKOS-PINCE : [Értelmezése helyesebben :
«cella ad alimenta conservanda; keller für nahrungs-
mittel». Vö. Szily, Századok 1904. évf. 813 ; Zolnai,
uo. 1905. évf. 186.]

ACINTOS: [A. m. Hyacinthus, szn.? Vö. Erdélyi
László, NyK. XXXIV. 401.]

AD, vö. adható, adta, összead.

ÁDÁM, vö. Ádárokó.

ÁDÁMEO : [Adae nomen blandiens ; koseform
zu Adam]. 1701 : Adamko Inassá Bordás (AdalZempl-
vmTört. V. évf. 172). [Vö. Ádám.]

ADHATÓ, vö. nem adható ja.

ADTA : formula execrationis ; fluchwort NySz. 1737 :
Akkoron látván, hogy egy fazékban egy darab követ
főzött említett Molnár Ilona, tudakozván mért csele-
kedne ? felelte a fatensnek, hogy reá veszem a
ménkűarfía kurváit, egy kis mesterséget csinálok
(Reizner: SzegedTört. IV.512). [Vö. adta-terém-
tétte.]

ADTA-TERÉMTÉTTE:[<^3].1722: A tizház-gaz-
dákat attával-teremtettével szidta (DebrJk., 1. NyK.
XXVI.344, «tizház-gazda» a.).

ÁG: [A 2. jel. 1364-iki adata pontosan így szól-
«Inquadam [így] Ramo fluuy Chyulch Megea^ appel-
lato». A cikk végén Vö. után négy- törlendő !]

ÁGAS: [1. fönt]. 1141—61: In eodem predio dedi
novem silvestres equos cum pastore Nezdigi et XX.
porcos cum pastoribus Agus [olv. ágos ? jelentése ?(,
Maradec et X. vasa apum (Magy. Könyvszemle 1892/93.
évf. 18—19).

AGY: [Értelmezése helyesen: «modiolu.s; nabe».
A fönti idézetekben u. i., mint Frecskay J. figyel-
meztet, az ágyú kerekeinek agyáról van szó. «Az
ágyú ugyanis — írja Frecskay — állás fán, a mai
ágyútalpon (lafette) és ez meg tengelyen nyugszik,
melynek két kerekének van agya = nabe. Az 1548-i

Magyar Oklevél-Szótár.

mondatban az ágyú agya általánosítva van és az ágyú-
talp kerekeinek agyára vonatkozik. Az 1637-iki példa
is csak azt mondja, hogy a kerekek agya jó és egész. »
Az 1548-iki idézetben már a karika vas kifejezés is
elárulja, hogy voltaképen kerékagyról van szó benne.
Karikavasa (nabenring) ugyanis csak a kerékagynak
van s nem az ágyúnak magának. Az 1637-iki adat
pedig egyenesen ellene mond azon nézetnek, mely
szerint az idézetbeli agyú szó lafette-t tenne ; a lafette-t
e mondatban világosan az állásfa jelenti. Vö. ugyan-
azon 1637-iki urbáriumban: «Az specificalt agyuk
mind vasas kerekejuel tengelyejuel agyainál (értsd : az
állásfák kerekeinek agyaival) es agyuk por kalannyual
teöreökleö rudgyaiual eggyuett vadnak» (5. 1.). Vö.
Szily, Századok 1904. évf. 813; Zolnai, uo. 1905. évf. 186.]

ÁGY : [secundae partus, secundae ; nachgeburt].
1716: Az hasa az Gyermekiül ííres volt. hanem a' mint
meg tapogattam, az Gyermeknek az ágya benne reke-
det (BorsodvmJk. 18. sz. 1.485). [Vö. fönt más jel.J
[Vö. tábori-, tövis-ágy.]

AGYAG- VEREM, -verőm: lehmgrube, letten-
grube BM. 1294/1367: Venit ad foueam que vocatur
Ogoguerum (Veszpr. 6, Gyimót). 1398 : lusta fossatum
agag verem (Múz.). 1431 : Ad quandam viam Agyag-
í/'eremwtha vocatam (Veszpr. 12, Nagypécsöl). [Vö.
1551 : Es Siddimnec völgyebe soc agyag verőm vala
(Heltai : BibUa I. F^, Mózes I. k. 14. fej.).]

ÁGYÚS : [Ányos Pál a Rácz Sámuelhez (1. A'
horhelyi tanításoknak els'b darabja (1794) c. munka
elején) írt üdvözlő vers alá is így írta nevét : Ányos
Pál ; a kassai Magyar Museum (Í788— 89) I. 349. 1.
is így : «Ányós' levele egy jó baráttyához».]

AHOL, azhon : [1. fönt]. 1632 : Hadnagy uram
megparancsolja az városok vagy faluk gondviselőinek,
hogy mindenütt székhúst vágassanak, és az hon lehet
kiméretés, áruitassanak (MJogtörtEml. III. 68). [Vö.
aholott.]

AHOLOTT, azholott: [ubi; vvo]. 1769: Tavaly
Pünköst előtt más félhéttel érkezvén hozzánk [Ester-
házy gr. püspök, egyházlátogató] Emödre tizenkét
óra tájban ki mentünk eleiben a Falun kivül az holott
tsekélységem szerint köszöntöttem (CanonVisit. 197).
[Vö. holott NySz. Ib. jel.] [Vö. ahol.]

AJ, áj : [1. fönt]. 1489 : In vallibus Feyerso et
Farkaszaí/ft [olv. farkas-ája?] vocatis (Múz.).

AJÁNDÉK: [1. fönt.[. 1141—61: Unum cocum
Aianduc (Magy. Könyvszemle 1892/93. évf. 19). Puellas
verő : Hemeci, cui pro servitio puellam dedi Cusudi,
Magudi, cui et aliam puellam concessi Cepa, Mahal,
Hugdi, Aüinduc, Macuna uxorem Alus (uo.).

71

1123 AJxiNDÉK-PÉNZ-ÁLTALKÍSÉR

ÁLTALÜT-APA

1124

A JÁNDÉK-PENZ : [tributi genus in provinciis
Turcorum Hungaricis ; eine art steuer in dem von
den türkén eroberten gebiete Ungarns]. 1629 : Tihaia
ajándékja: vaj, pint: 1. Ismég ajándék pénz f: 2
(GazdtörtSzemle XI.363, a zalai hódoltság adójának
jegj'zékében). Császár [t. i. a török császár] adója
f: 7. Ajándék pénz f: 3 (uo. 370, stb.)

AKADVÁNY : 1724 : Mégyen a' Gyermekhez,
kitis a' vízbiil az akadvány alól két lábánál fogva
húzott ki (Borsod\TnJk. XX.45). A' Fatenstis maghá-
hoz a' meghirt akadványhoz oda hitta ugjan a' fatensis
szemlélvén megh uj óbban az akadvánt, talált a' vízben
lévő Gyermekre (uo. 46, 1. mindkét idézetet Magyar
Nyelv 1905. évf. 276). [Vö. akadó MTsz. ?]

AKOL, akoly: [1. fönt]. 1716: Egykor onnét
mind ketten fel kelnek, mennek a' ház mellett való
marha akolyban, látván a' Fátens gonosz szándékját
a' Gulyásnak, bé mégyen a' házban és az Gazdát
(kiis tizedessé a' Nemes Vármegyének) fel költvén
meg jelenti hogy az Gulyás Máriával az akolyban
ment (BorsodvmJk. 18. sz. 1.353). [Vö. marha-akol.]

AKOLY, 1. akol.

AL: [A 3. jel. 1325/1332-iki két adatában Piscinas,
illetőleg P'iscinis h. olv. Pisscinis. Ugyanott az 1463-iki
második adat törlendő, minthogy a helynév tkp. Szent-
Benedek-Kálja. A tévedést a hibás levéltári jelzés
okozta.]

ALACSONY: [Az 1269. és 1340-iki adatokban
Karácsonyi J. szerint az Alásony hn. (1. Kr.) van meg.
Ez CzF.-nál : Alason]

ALÁERESZT : [demitto ; herablassen]. 1556 :
Jó volna az naszádokat aláereszteni és elvagdalni az
hidasokat (OL. Nád., I. Magyar Nyelv 1905. évf. 465).

ALATT : [1. fönt]. 1700 : A tolvajt vagy lappan-
gót [a szölöpásztor] megfogja és el ne bocsá.ssa, maga
fizetésének elvesztése alatt, hanem bevigye az hegy-
mesterhez (GazdtörtSzemle 181).

ALFÖLD : [Az 1383-iki adat Karácsonyi J. sze-
rint igy elemezendő : Tykol-feldeu, olv. tikól-feldö,
v. i. tyúkól-földe.]

ÁLL, vö. előáll.

ÁLLÁS: Istabulum; viehstand]. 1634: Egi hiazat
alat vagion Disznók ola Borink ola Tehenek állasa
eöt riszben (OL. UC. 21/3). [Vö. fönt más jel. és
barom-állás NySz.] [Vö. szekeresló-állás.]

ÁLLÓ: [immobilis; unbeweglich]. 1597: Az minemű
jókkal az úristen engemet az ő jóvoltából ez világon
megajándékozott volt, akár állok, akár ingók legye-
nek, azokról teszek ilyen vallást és testamentumot
(Mihalik: KassaÖtvTört. 205). |Vö. fönt]

ALMARIOMOCSKA, sh., olv. almário-
mocska.

ALMÁS : [Az 1330/1420-iki idézet forrása : Múz

Soós.]

ALOSZIK, vö. megaluszik.

AL-PÉRÉS, -pérös: [1. fönt]. 1604: Ha ith
Uarasi Embernek eggiknck az másikkal peri indul-
tatik az Feolpereos [igy többször] az Alpereost (így
többször], ha maga Citallia, ne teruentkeressel Citallia,
hanem az Bironal peczetet kerien, es tartozzék az
biro peczetet adni pénz nelkwl (MJogtörtEml. 1.31 — 32,
Marosvásárhely törvényeiben).

ALTALKISER :

alakot : -késér.\

|01v. utána a kimaradt régi

ÁLTALÜT: [«általüt beszédével »: aliquem inter-
pello, alicui obloquor ; jemaudem in dic rede fallen].
1694 : Ha az öszve-felelés lészen, egyik a másik sza-
vát meghallgassa, mit akar felelni. Ha az másik által
üti beszédével és nem csendesen hallgatja egyik az
másik beszédét, törvény szerint nyelve váltságán
maradjon (GazdtörtSzemle 1.172). [Vö. NySz. más jel.]

AMELY, azmély : [1. fönt]. 1544 : Áz meV pap
husuet napian az kokonnat meg szentelte (OL. Nád. 42).
1561: Minthogy Kondorát Istvánné, Annos, Luka Deme-
ter leánya volt és az mely örökségen lakik Kondorát
István, az Luka Antal leányival oszló volt mind
falun, mezőn [stb.] (SzékelyOkl. Y.81). 1717: A' fatens
magátúl nékie szállást nem igirvén meg mondotta Urá-
nak, a" melly [személyről !] monda fatensnek, én bizony
nem adok szállást nékie (BorsodvmJk. 18. sz. 1.557).

AMI, azmi: [l.fönt]. 1523 : Azerth kérem kegyelme-
deth, mynth yo wramath, Ees io Bathyamath, hogh én-
nekem megBochassad az myth ebbewl enReam nehezel-
thel (Múz.^ 1. Zolnai : Nyelveml. 227). 1526: Felesegem-
nek az mit hattani az Erdewdeon twt Testamentomom-
ban vrasagaban hagyom (OL. D. 24323, 1. Zolnai :
Nyelveml. 256). 1560 k. : Mikor az had le szál, az
mit az ur íizetett nekik, azt községül meg kell adniok
(GazdtörtSzemle 1.165). 1574 : Az ideig is az mi
bosszúszók, avagy cselekedetek estének közöttök
mind magokon, mind szegény népeken, abból mindenik
megcsendesedjék és egymást itt mii előttünk meg-
kövessék (SzékelyOkl. V.94).

ANDRÁS : [A második adat keltéül 1242 k. h.
olv. 1240 k. A név eredetéről és változatairól 1. Melich,
NyK. XXXin.356.] [Vö. Andris, Andriskó,Endre.]

ANDRIS: Andreas Kr. («Andi-ás» a.j. 1699 : Andris
Fiammal (AdalZemplvmTört. IV. évf. 115). 1702: Fulaj-
tárom : Andris köntössé fl. 3. Kuhtám : Sztaniszló
szürkőntősse (uo. V. évf 331). 1722 : A sérczi disz-
nót Balog Andris lopta el (BorsodvmJk. XIX.596 ;
a Magyar Nyelv 1905. évf. 277. 1. «megtézsláz» a.
«András» sh.). [Vö. András, Andriskó.]

ANDRISKO : [Andreáé nomen blandiens ; kose-
form zu Andreas]. 1699: Andriskának (AdalZemplvm-
Tört. IV. évf. 115). [Vö. András, Andris.]

ANGYALOS : [Értelmezése helyesen : Angelus,
keresztnév; napja okt. 30. Vö. Dedek : Szentek
élete n.331.]

ANNA, vö. Annos, Anyicska, Pannika.

ANNOS : [Annae nomen blandiens ; koseform
zu Anna, Aunchen]. 1418 : Domine Dorko Domine
Annus (OL. D. 10682). [L. még «Anna» a. az 1561-iki
adatokat.]

ANYA, vö. anyjuk,

ANYICSKA: [Annae nomen blandiens; Ánnchen].
1702 : Ezüst fülre valót Anyiczkának íl. 3.38 (Adal-
ZemplvmTört. VI. évf. 46). 1703 : Ezidén Bécsben
létemben hólt megh Anyiczka Leányunk (uo. 81). [Vö.
Anna.]

ANYJUK, anyjok: feleség (különösen meg-
szólításkép > MT.sz. (1. jel.); mütterchen, so nennt der
ungar sein weib als mutter seiner kinder BM. («anyjok»
a.j 1734: Valamellike találta mondanj említett Károlyi
Ilonának formalibus : csak meleg halál köllene néked
Anyjok (Reizner : SzegedTört. IV.499, Kovács J.
kijegyzé.se .'^/.eriut). [Vö. anya.]

APA, vö. kincse-apja.

1125

APALIN— ÁSVÁNY

ASZÓ— BÁBASÁG

1126

APALIN: [Apollónia]. 1513: Zent AppaU/n (Czech-
Codex 133). 1598: Paulus .4^a//n(0L.RDeciin. Zemp].).
[Nöi keresztnévnek férfinévül, illetőleg családnévül
alkalmazására nézve vö. Kata adataival Az Apalin
névről 1. Melich, NyK. XXXni.358 (az ottani idé-
zetek a Margit-Legendából helytelenek).]

APRÓ-HAL : [1. fönt]. 1599 : Az apró Hal, kit
feir halnak is hinak, a Halazoke vot (AdalZemplvmTört.
VI. évf. 334).

APRÓLÉK : [die sogenannten schlachtabgiingc
des schweines und die daraiis zubereiteten würstc :
blut-, leber-, brat^vürste]. 1737 : Időközben az pallásra
menvén az fatens megvizsgálni s. v. [elv. s. r. =
salvo respectu] az megölt sörtélyeseinek aprólékjait,
sok híját találta s tapasztalta (Reizner : SzegedTört.
IV.520). [A ném. schlachtabgange kifejezésre 1. Elise
Kühn : Grundzüge der Haushaltungslehre (3. kiad.,
Wiesbaden, 1904), 58. 1. Vö. fönt más jel.]

APRÓLÉKOS : [1. fönt 2. jel.]. 1670 : Kádas
és aprólékos részirül való exactio (DebrLt., 1. Gazdtört-
Szemle XI. 266, Yásári)énzekröl vezetett lajstromban).

APRÓ-MŰ: [handlanger arbeit]. 1635: Egy öl
faltól mivel magoknak [t. i. a kőműveseknek] kell
az apró müvet tartaniok és a meszet is magoknak
kell keverniök a mely falnak a temérdeksége vagyon
vagyon [így?] 1 sing limit[áltatik] 1 f. 70 d. (Gazd-
törtSzemle Vin.477, kőművesek árszabásában). [Vö.
apró-műves.]

APRÓ-MŰVES, -míves: [1. fönt]. 1635: Ha
pedig az öntéshez való materiát kívántatnék igen
magasra fölvontatnia tehát mivelhogy az apró mívesre
több kell drágábbért csináljuk (GazdtörtSzemle VIII.
478, kőművesek árszabásában). [Vö. apró-m.ű.]

APRÓS : [Az idézetbeli értelem egyszerűen : «par-
vus, minutus ; klein».]

APRÓ -SZERŰ, -szörő : parvulus ; kleinartig
NySz. 1589 : Eg laytban eluegh halath apró szőr öt
rakatot (OL. Nád. 41).

2. ÁR: prctinm ; preis NySz. («1. ár;> a.). [Vö.
örök-áron.J

ARANKA : [1. fönt]. 1522 : Stephanus Arancha
(OL. D. 37004). [Nőnévnek férfinévííl alkalmazására
nézve I. Kata adatait.]

ARANY-FONÁL, -fánál: [1. fönt]. 1544:
Tolkőtö ianosnak eg font arán fanalat (OL. Nád. 40).

2. ARASZ, árász : [Az értelmezés pontosan :
«leichtes, lockeres wollenzeug». Vö. <iHarras, ( . . . von
der Stadt Arras in Fraukreich) der Rasch, ein leichtes,
lockeres Wollenzeug» Heysc ; arrasi posztó Kováts :
Árúforg. 12, 20, 54. stb. ; Arras, Pallas-Lexikon.
A magyar szó régi ejtése árász is lehetett. Vö. még
Takáts S., Századok 1906. évf. 208, ahol setyemszö-
vetnek van magyarázva.]

ÁRÁSZ, L 2. arasz.

2. ÁRÚ : |1. fönt]. 1550 : Vasa vacua Arw vocata
octoginta tria Paulo minores Artv duo (OL. UC.
75/40, «instrumcnta cellarij» c. szakaszban).

ASSZONY : [1. fönt, 2. jel.J. 1582 : ígértük az
Bodo Dyenes leányát Barbara asszont az mónasági
Boné Jánosnak (SzékelyOkl. V.134). [Vö. szép-
asszony.]

ÁSVÁNY: [Az lől6-iki idézetben lyi/Y h. olv. igij.]

ASZÓ : [1. fönt, 1. jel.]. 1358 : Possessionum et
porcionum possessionariarum scilicet Barand Keue-
aza [a. m. asza-a, v. i. aszója?] Cheus (Pannh. Tih.
1/17). [Az ugyanezen évből és forrásból való idézet-
ben mind a két jelentés alatt «posse8SÍonariorura
[igy?]» h. olv. possessionariarum.]

ASZTAL : [kost, tisch]. 1608 : Ez [Crocius] én-
nekem commensalisom, mert, hogy kegyelmed joI
megh ercze, az áztatnak, az mellyen ke[gyelme]d
ithon létében eltem, az arrat keóltsegemhez képest,
neheztelvén mas asztalt kerestem, az melytul fizetek
egy Francofurtumi forintot (MA. NLI. 262, eredetije
szerint). [Vö. a mai «mensa academica» kifejezéssel
és Magyar Nyelv 1906. évf. 130. L. fönt más jel.]

ASZTAL-CIPÓ: [Takáts Sándor szerint <az
asztal-czipót azok kapták, a kiknek az udvarnál éle-
lem vagyis asztal járt. Ilyenek voltak például a kato-
nák is. Ez az asztal-czipó közepes minőségű volt,
vagyis a fehérnél rosszabb, a fekete czipónál jobb»
(Magyar Nyelv 1906. évf. 132). A fönti értelmezés
szerinte nem szabatos.]

ASZTALI-SZOLGA: [tischdienerj.1701: Asztali
szolgám : Egry : Csismája 2 fl. 40. Udvari szabóm :
György köntöse íi. 5 (AdalZemplvmTört. V. évf. 172).

ASZTAL-TARTÁS: [Szabatosabb értelmezése:
TÖ cibaria praebere ; das kost-geben.]

ÁT : [L. által-t és összetételeit.]

ATLAC : [Az 1503-iki idézetben Tahyth h. olv.
Thahyth]

ATTYAFI, 1. atyafi.

ATYAFI, attyafi: [1. fönt]. 1526: Gáspárnak
Boldisarnak hagyom szálában kanisaj lazlo attyamfya
Jóságat (OL. D. 24323, 1. Zolnai : Nyelveml. 256).

ATYAFISÁG, vö. atyafiúiság.

ATYAFIÚISÁG: [fraternitas ; verwandtschaft-
lichkeit]. 1610 : Octavá Sbrís írta volt kgd azt á levelet,
hozták meg Novemberben Anni elapsí 1609, melyből
az kgd hozzam való atyafiuisagat [így] es haláado
voltat iol vettem eszemben (MA. NLI. 838, eredetije
szerint). [Vö. atyafiúi NySz.] [Vö. atyafiság.]

AVAGY, azvagy : [1. fönt]. 1560 k. : Ha kinek
volna húsz barma azvagy több is, csak ugyan egy fo-
rinttal tartozik (GazdtörtSzemle 1.164). Minden faluból
tartoznak vajjal ; az mely falu nagyobb : hat azvagy
öt ej téllel, az kisebb faluból négy azvagy három
ojtellel (uc).

AZHOLOTT, 1. aholott.

AZHON, L ahol.

AZSAG: rutabulum, furnarius contus; ofengabel,
ofenstecken NySz. 1649 : Sztícs István szájábúlis
hallotta, ím nem íílhetnek úgymond az asagon Kecske-
méthi és Eötvös János, de bizony az lapátonnis el
kel mégh űlniek (BorsodvmJk. VI.715, Borovszky S.
kijegyzése). [Vö. NySz. szólások a.]

BAB: [1. fönt]. 1211: Bob, szn. (Pannh. Tih. 1/5,
1. NyK. XXXIV. 402).

BÁB: jFönt bab sh.| [Vö. mózes-l)áb.]

BÁBASÁG: [obstetricatus, obstetricis opera, sci-
entia obstetricandi ; hebammendienste], hebammen-
geschiift, hebammenschaft, hebekunst BM. 1728 : Hogy
mivel Kökényné annak előtte is szóbeli lévén jóllehet

71*

1127

BABOS— BÁEÁNl'OZÁS

BÁRÁNY-PÉNZ— BARTA

1128

ugyan mindenkor ajánlotta magát hábaságra az fatens
hitveséhez, mindazonáltal nem merte elhívatni, mert
félt babonaságátul (Reizner: SzegedTört. IV.435).

BABOS : [1. fönt]. 1594: Fekete tárcsa, kék tárcsa,
csákó barna tárcsa, vörös tárcsa, kék tárcsa habos,
kék tárcsa kajla, barna tárcsa babos, kék tárcsa daru-
szöríi ökör (KecskemétJk., 1. Nyr. XXXn.158, marhák
sziuére vonatkozó kifejezések).

BÁCS: [1. fönt]. 1581: Az két húgomnak Bacz
Borbárának és Katának öt-öt ház jobbágyot hagyok
(SzékelyOkl. V.129). 1582 : Joannis Bacz (uo. 130).

BÁJOS, vö. bűnös-bájos.

BAJKA : [1. fönt]. 1728 : Baka Imre (Reizner :
SzegedTört. IV.461).

BAZOCSKA : [haedus, haedulus; böcklein, böck-
chen]. 1702 : Ezidei Bakoczka 8 fl. 4 (AdalZemplvm-
Tört. VI. óvf. 18). 1704 : Baranykat 18 per d. 36 ell
attam fl. 6.48. Bakoczkát 6 per d. 18 ell attam fl. 1.08
(110. 175).

BAKSA: [Az «equuleus; füllen» értelmezés tör-
lendő ! Ellenben vö. baksa : «kínzópad, melyen a gonosz-
tevőket kinozva vallatni szokták» CzF. ; folterbank
BM. (1. jel.). L. Szüy, Századok 1904. évf. 813.]

BALATA: [Olv. baláta. Vö. Helységnévtár, 1902.
kiad. és Szily, Századok 1904. évf. 814.]

BALÁTA, 1. balata.

BÁLÉNT, 1. Bálint.

BÁLINT, Bálent, Válént: [1. fönt]. 1282: Wolf,
Walenth, Georgius, Stephanus, Benedictus (SztárayOkl.
1.29). 1283: Wolph, Walenth, Georgius, Stephanus,
Benedictus (uo. 30). 1383 : Possessionem Balenth-
felde [igy többször] vocatam (SoprOkl. 1.465). 1598:
Marko Balenth (OL. RDecim. Zempl.). [Horger Antal
közlése szerint Válent mint magyar családnév ma is
megvan Erdélyben.]

BÁLVÁNY : [columna salis ; salzsáule]. 1578 :
Tartóztattam meg valami négy bálvány sót . . . innét
lopva elment az két bálványával (Magyar Nyelv 1905.
évf. 320). ■ [L. fönt más jel. Vö. só-bálvány NySz.]
[Vö. bálvány-só.]

BÁLVÁNY-SÓ : [sal fossilis ; steinsalz]. 1578 :
Tartóztattam meg valami négy bálvány sót . . . innét
lopva elment az két bálványával (Magyar Nyelv 1905.
évf. 320). 1597 : Húsz bálvány sót hozattam (uo.)
[Vö. bálvány.]

BARACK, borock: [1. fönt]. 1597: Bab Dio
Azzu Boroczk (OL. UC. 101/3, 20. 1.). [Vö. MTsz.]

BÁRÁNY-CÍMÉR, -cémér, -címör: [armus
agninus), armus ovillus NySz. («címer» 1. jel. a.) ;
lammsvlertel BM. 1552 : Bárány czimÖrt mondola tej-
jel és rizskásával ... Az bárány czémert csak sóban
főzd meg és aztán add föl és aztán töltsed reá az
mondola kását (Radvánszky: Családélet 111,39).

BÁRÁNYOS : [agnum habens ; lamm habend].
1637 : Második szkotarsagh allya maiorsagh Juh.
Eoregh bárányos Juh nro. 78 (OL. UC. 14/43). [Vö.
NySz. más jel]

BARÁNYOZÁS : liimmerung BM. («bárányzás,
bárányellés» a.). 1637 : Ezekett [bárányokat, kecské-
ket stb.] miuel karos uolt az baranyozas miatt be
haytatni Fogarasban, az Leblekj sieteös polgárok az
szkotarral eggywt connumeraltak (OL. UC. Í4/43).

BÁRÁNY-PÉNZ : [1. fönt]. 1629 : Olláriak sar-
cza, kész pénz f: 36. Császár [t. i. a török császár]
adója, füst pénz f : 6 . . . Liszt, cub: 4. Bárány pénz
f: 1 (GazdtörtSzemle XI.365, a zalai hódoltság adójá-
nak jegj^zékében). Kavassiak sarcza, kész pénz f:

10. Császár adója f: 3. Kocsi pénz f: 2 d. 40. Bárány
pénz f: 1. Egy róka bőr (uo. 369). Liszt, kila : i.
Abrak, kila : 1. Bárány pénz f: 3 (uo. 374).

BÁRÁNY- VÁLT SÁG : [Jelentése : a bárány,
dézsma váltsága ; pecunia, qua decuma agnorum redi- j
mebatiu- ; lösegeíd statt des lammzehenten.] I

BARÁZDA : [Az 1270-iki idézetben Fossatum
[quod ?] h. olv. Quod quidem fossatum.]

BÁRDOS : 1) 1682 : Mind az ketten azon ház helyen
lakván azokkal egytít s mind hozája tartozandó per-
tinentiájval, ugy mint Szántó Földével Rétevei, Bár-
dos Mákos erdejével Malmával halászó vizével irtvány
földével [stb.] (OL. ProcessTab. 228). [Vö. fönt más
jel. és «cbárd» 2. jel.] || 2) [genus pecuniae ; eine art
geld]. 1396 : Antiquorum denariorum Bardus dictorum
(Akad. 5). 1396/1414 : Antique monete wlgo Bardtvs
vocate (uo.). 1397 : Quadringentos florenos quemlibet
videlicet florenum per vigintiquinque grossos compu-
tando et grossos per duos antiquos bárdos (Lelesz
Acta 24/9). [Vö. 1396 : Viginti duos florenos centena-
rios in prompta pecunia necnon consimiliter viginti
duos florenos ac sedecim grossos et vnum bardonem
cum estimatione condigna (Múz. KáUay).] [Vö. ó-bár-
dos.]

BARLA : [Helyes értelmezése : Barabbas v. Bar-
leus. Vö. Wertner Mór, Századok 1904. évf. 908 ;
Szily, Magyar Nyelv 1905. évf. 36 ; Ballabás, család-
név Szabadszálláson, uo. 144.] [Vö. Barlók, Bar-
nabás.]

BARLÓK: [Barabbae nomen blandiens; koseform
zu Barabbas]. 1442 : Barlok Lwdas dicto (Múz. Kállay).
1452 : Barlok Lwdas dicto (uo. és OL. D. 14584).
1455 : Barlok Lwdas (Lelesz Acta 66/43). [Vö. Barla,
Barnabás.]

BARNABÁS : [1. fönt]. 1211 : Barnahas, szn. (Pannh
Tih. 1/5, 1. NyK. XXXIV.401). 1447 : Barnabás de
Ewlweth (Turul 1902. évf. 155). 1485 : Barnahas Pap
(Veszpr. 11, Merenye). 1504: Barnabás Nemes (Múz.
Kállay). [Vö. még: 1298: Barlabe de Zoruosd (Veszpr.

11, Maros). 1470 : Barnába Fogas (Múz. Kállay). 1517:
Feci laborare wlgo vas karikath: et vnum vas vülat cum
fabro Barnába (OL. D. 26181). [Vö. Barla, Barlók.]

BAROM, vö. disznó-barom.

BAROMJÁRÓ-FÖLD: [1. fönt]. 1697: Ott
volt a marháknak dellői, de telelő sohasem volt, hanem
haromjáró föld (KecskemétJk.).

BAROM- JÁSZOL : [praesepe ; krippe]. 1634 :
Azon Czürös kertben vagion egy hoszu baromiaszol
(OL. UC. 21/3).

BAROM-ÖKÖR: [bos ; ochs, rind]. 1671: Az
itthon meghizlalt s eladott haromökröket, akik fotóstul
eladják, annyit adjanak [adóban], mennyit az felvivök
(DebrJk., 1. GazdtörtSzemle XI.265).

BARTA, Berta : [1. fönt]. 1211 : Isti sünt exe-
quiales vza Somorou Borta Wche van Seraeien Num-
uogi (Pannh. Tih. 1/5). 1375 : Bartha de Zenthleluk
(Múz.). 1473 : Bartha Zakalothlan (Múz. Bethlen)
1587 : Thooth Berta [igy] Postassaggal zolgál (OL.
UC. 12/42). [Nagy Gyula értesítése szerint Bertalant
ma is mondják .Bertó-nak Debrecenben.]

1129

BÁSTYA— BEJÖ

BEKÉRTÉL— BERAK

1130

BÁSTYA, vö. doboló-, föld-bástya.

BATIZ, vö. lion-batiz.

BATKA, babka: [1. fönt]. 1711: Anno 1711 dje
1 Juny. Fogatta meg a Becsületes Tanács, Czepczer-
jének, Ranoczinan Lakos Babka jigy] Jakab Uramat . . .
felyííl meg irt Batka [így] Jakab uramat a becsületes Va-
ras Palyinkas Czepczerjenek meg fogatta (SzendröJk.).

BATYKÓ: [l. fönt]. 1607: Mivel az Batykok
némtínémü embereket, kiket az ministerek meg nem
esketnének, valami bűnök miatt ö hozzájuk mennek
és megesketik, azért aféle Batykóra kimehessen az
viceispán és kergethesse (MJogtörtEml. líl. 45, Sza-
bolcs m. jogszabályában). 1610 : Az batykók is 16
pénzt adnak az ztrongásuak, de juhokból ztrongát
nem adnak (Magyar Nyelv 19Ü6. évf. 25, Munkács
vára urbáriumában). 1625 : Az batykók juhokból ö
felségének sztrongát nem adnak ; de az kik nem fö-
kenézek, az jobbágyokkal egyetemben ha melyiknek
juha vagyon minden húsz fejős juhnak egyikét bárá-
nyostul sztrongába adni tartozik minden esztendőben
(Magyar Nyelv uo., munkácsi összeírásban).

BEAD : [Az 1598-iki idézetek forrásául no. h. olv.
uo. 162.]

2. BECS : 1356 : Quandam viam Magnam Bech-
wtha dictam (OL. D. -1602, «Sopron m.» Szám. jegyz.).
1398 : Pwztabeech nunc habitatoribus destitutam (OL.
D. 8374). [Vö. 2. becs MTsz.; Eis Bécs, Szamos-Bécs,
Tisza-Bécs ? hn. Ki-. ; Király Pál, Ethnographia III. 91 ;
Simonyi, Nyr. XXXHI.T.]

BECSINÁL, bé-: [condio; einmachen, einkochen].
1544: Az kit nadasdra küldesz az barazkert, ol ember
legén ki be tuga czinalni, czSpűbe valami aszont ^s
leant keHene küldened, ki lata volna tfiled mint czi-
nalod he effel[e?] gumolczót (Múz., Tört. és irodtört.
kiáll. 294. sz.). [Vö. fönt más jel.]

BEESKÜSZIK, bé- : juramento se adstringerc
alicui societati ; beim eintritte einen eid leisten, sich
eidlich verbinden NySz. 1728 : Ö tizedes volt, az ura
dobos. Minemű helyen? Apáthiban esküdött bé [az
ördöggel való szövetségbe] (Reizner : SzegedTört.
IV.390).

BEGYÓGYÍT : [sano, vulnus sano, ut coéat] ;
zuheilen KB. 1717: Az után mint egy egy héttel utánna,
úgy meg romlott [t. i. boszorkányság miatt] a" fatens-
nek a' Lába, hogy az ótátúl fogva semmi képpen be
nem gyogyitthattyák, ha valami kicsint be gyógyúlis,
ismét ki újjúl (BorsodvmJk. 18. sz. 1.557).

BEGYOGYTJL : [coire, consanescere] ; heilen,
zuheilen, vemarben KB. 1717 : Az után mint egy egy
héttel utánna, úgy meg romlott [t. i. boszorkányság
miatt] a" fatensnek a' Lába, hogy az ótátúl fogva semmi
képpen be nem gyogyitthattyák, ha valami kicsint be
gyógyúlis, ismét ki újjxil (BorsodvmJk. 18. sz. 1.557).

BEHAJINT : [injicio ; hineinwerfen]. 1717 : Haj-
nal előtt a fatens házának az ablakján, egy nagy
víz hordó rudat, ugyan a' fatens ágya eleiben he
hajntottak [így, olv. hajintottak] nagy zörgéssel, de
kicsoda hajntoíta be, nem látta (BorsodvmJk. 18. sz.
1.556). [Vö. föl-hajint NySz.]

BÉJOG, -TALÁN, 1. bélyeg, -telén.

BEJÖ, bégyün : introvenio, advenio; hineinkom-
men, ankommen NySz. (1. jel.) 1711 : Anno 1711 dje
1 Juny. Fogatta meg a Becsületes Tanács, Czepczer-
jenek . . . Babka Jakab Uramat, ily formán hogy raig

az ujj [t. i. pálinka] he Gyiin, iccejet a palyinkanak.
Per Denar. 33 [t. i. mérje] (SzendrőJk.).

BEKÉRTÉL, bé- : [1. fönt]. 1593/1628: Ha a

szőlőgyepüket esztendőnként meg nem épitik, és
réseken a barom bemegyen a szőlőbe, tehát a föbiró
megüzenje nékiek, hogy a gyepüket bekerteljék (Gazd-
törtSzemle III.104).

BÉKÍL? vö. megbékéli.

BEKÖT, bé- : colligo, conjungo ; zubinden, ver-
binden NySz. (1. jel.\ 1680: Mivel minden béres méltó
az eö jutalmára nyomtató Eökörnek sem kötik be
száját : Azért mikor távul vidékre mennek [a borbírák]
vásárolni, a korczma jövedelméből illendő képpen
élhetnek (AdalZemplvmTört. V. évf. 280). [Vö. fönt,
más jel.]

BÉL, vö. dió-bél.

BELC : [Értelmezése mellől a kérdőjel, a Száza-
dok 1906. évf. 208. 1. közölt adatok alapján, mel-
lőzhető.]

BÉLETLEN, 1. bélletlen.

BÉLLETLEN, béletlen: [1. fönt]. 1635: Vagyon
egy vörös atlacz kis subácska, az elein nyest, az
derekában héletlen (Mihalik: KassaÖtvTört. 223).

BÉLYEG, béjog, bílyog : [1. fönt]. 1667 : Kék
ökör, az balczombján bilyog (DebrLt., 1. Nyr. XXH.
519). 1779: Kiss György Ujj Magyarnak, Testimonialis
adattatott két el veszett lovárúl, mellynek egyike
fejér paripa hatod vagy hetedfü volt, minden jegy,
és béjog nélkül való. A másik fekete kancza béjog-
talan, mintegy tizedfü, egy kis fejérség van az hom-
loka közepin, az első bal lábának körme meg van
hasadva (SajószentpJk. 191, 1. Magyar Nyelv 1905.
évf. 276). [Vö. MTsz.]

BÉLYÉGTELEN, béjogtalan : [sine signo ;
ohne kennzeichen]. 1779; Kiss György Újj Magyar-
nak, Testimonialis adattatott két el veszett lovárúl,
mellynek egyike fejér paripa hatod vagy hetedfü
volt, minden jegy, és béjog nélkül való. A másik
fekete kancza béjogtalan, mintegy tizedfü, egy kis
fejérség van az homloka közepin, az első bal lábá-
nak körme meg van hasadva (SajószentpJk. 191,
1. Magyar Nyelv 1905. évf. 276). [Vö. bélyeg].

BÉLYÉGZÖ-MESTÉR: [íleischbeschauerj.1595 :
Annak okaerth minden mezaros, Amelj barmot az
Coloswari határon vezen, azt addegh sehowa Se az
Varos mezejére se masuwa ne haythassa, hanem eleob
az lato avagj beliegzeo Mesterrel megh beliegheztesse
(MJogtörtEml. I. 243—244).

BENCE: [1. fönt]. 1522: Emericus Benchye (OL.
D. 37004V

BÉR, vö. híd-bér.

BERAK, bé- : 1) [saxis conchido] ; vermauern,
zumauern BM. (4. jel.) 1595 : Mikoron az en testeó-
meth az koporsóban be tezik, annak az rakoth syr-
nek, kytth en zeóleimnek es magamnak temetsegere
chinaltattam, minek eleótte az aytayath he rákiak,
feólddel megh teólczek (Radvánszky: Családélet
III.169). II 2) [consero, obsero ; bepflanzen]. 1780 :
A Mester uttzai kerti szőUöt, melly bigetsével edjütt
négy kapa szőllő volna, még életébe nékem adta b.
0. [olv. boldog emlékezetű] Ipam Csatári István Uram
sok fáradságimért. Ez még akkor tsak gyenge palánt
volt, és többet felónéi : én magam rakattam he szőllő-
vel ; mivel gyep volt (DebrLt., Hatvani István vég-

1131

BERECK— BITÓ

BIZONY— BOR-BÍRÓ

1132

rendeletében, 5. pont, Zoltai Lajos közlése). [Vö. fönt
más jel.]

BERECZ, sh.., olv. Béreck.

BÉRÉTVÁS: [Jelentése lehet ez is: [opifex
novacularum] ; tonsor Kr. («borotvás» a.) ; schermes-
serschmied ; barbier BM. («borotvás» a.). [Vö. borot-
vás CzF.]

BERKES, sh., olv. berkes.

BÉRZÉZ, vö. fölbérkéz, -és.

BERÓ ? 1. malom-, raolnár-bíró.

BÉRSÁG? 1. vér-bírság.

BERTA, 1. Barta.

BESENYŐ : [Az 1324-iki adatban Keseleufezek
[-fezük?] h. olv. Keseleufezuk.]

BESZEDÉS: collectio ; sammhxng NySz., [ein-
sammlung, eintreibung]. 1564 : Továbbá leszen asszo-
nyomnak bor és gabona dézsma jüvedelme a mint
pispek urammal elvégezteti, kinek beszedése, rúla való
számtartás Jakap uram gongya (GazdtörtSzemle I.
67-68).

BETEGÜL : [Törlendő !]

BEVESZ, bé- : recipio, accipio ; annehmen NySz.
(2. jel.) 1739 : Az regi bé vett szokás és jo rendtartás
szerint mostannis Biro tételre öszve gyüUöttiink az
egész hegyesi Tanács és hegyesi Gazdák (SzendröJk.).

BIGECS : «gyiimölcsös a szölöben» MTsz. («2.
bigecs» a.) ; [pomarium in vinea ; obstgarten im wein-
berge]. 1780 : A Mester uttzai kerti szöUőt, melly
bigetsével edjütt négy kapa szöllö volna, még életébe
nékem adta b. e. [olv. boldog emlékezettí] Ipám
Csatári István Uram sok fáradságimért (DebrLt.,
Hatvani István végrendeletében, 5. pont, Zoltai Lajos
közlése).

BIKA-PÉNZ: siphnius arrhabo MA. (1611. kiad.),
pecunia pro intertentione tauri a vaccam habentibus
dependi solita SK. (223. 1.). [Vö. fönt.]

BILINCSÉS : [mit fesseln versehenj. 1634 : Egi
feöld füstös kemencze Nro. 1. Rayta vas heuederes,
hilinczes, retezes ayto Nro. 1. Az fekete ház oldalán
kamoraian egy fel heuederes vas bilinczes retezes
ayto Nro. 1 (OL. UC. 21/3, 4. 1.).

BÍLTOG, 1. bélyeg.

BIRO : [Az 1469-iki második idézet elé évszámul
1469? teendő, a forrásjelzés (OL. D. 16801) után
pedig olv. az 1469-i oki. hátlapján.] (Vö. bor-, szölö-
bíró,]

BÍRÓSÁG, vö. malora-, szőlő-bíróság.

BÍRÓ-TÉTEL : [richterwahl]. 1739 : Az regi bé
vett szokás és jo rendtartás szerint mostannis Biro
tételre öszve gyüUöttiink az egész hegyesi Tanács
és hegyesi Gazdák iSzendrőJk.).

bírságol, vö. megbírságol.

BITÓ : [Melich János nézete szerint a régi Bitó
személynév a latin Vitus származéka, a szláv Bittojc
közvetésével, 1. NyK. XXXIII. :í63 és XXXIV. 50.
Vö. fönt.]

bizony : verum, veritas ; wahrheit NySz. (2.
jel.) 1716 : Mikor engem [a bábát] oda hittak, meg
néztem az Aszont, minden bizonnyal meg ismertem
az Gyermek feje vizét (BorsodvmJk. 18. sz. 1.485).
[Vö. fönt.]

BIZONYSÁG: testis, testimonium; zeuge, zeug-
nis NySz. (2. jel.) 1731 : Szőlökötözés tájban pedig
az bizonyság anyja nagyon rosszul volt (Reizner :
SzegedTört. IV.487). Napvilágra kelvén, sokára észre-
vette az bizonyság, hogy az leányának nyakacskája
félre volt tekerve (uo.). Az bizonyság felesége hall-
ván Ludas Molnárnét jó orvosnak lenni, hozzája
ment (uo.).

BOÉR, bojér : 1637 : Boyerok es Zabadosok (OL.
UC. 10/63, 3. 1.). [A NySz.-ból való fönti értelmezés nem
szabatos. Takáts S. szerint u. i. «a boérság Erdélyben
(Fogaras vidékén) ép olyan intézmény volt, mint az
ország északi és keleti vidékein a kenézség, soltész-
ság vagy a vajdaság, s valamint a kenézek, soltészok
és vajdák között, úgy a boérok között is voltak neme-
sek, szabados, adófizető és szolgáló boérok» (1. Szá-
zadok 1906. évf. 197, és vö. Magyar Nyelv 1906. évf.
131).] [Vö. kenéz, soltész.]

BOGDÁN : [1. fönt]. 1272/1325 : Quasdam terras
nostras Erdeubirind vocatam et aliam terram Goydus-
bogdan uocatam ac terciam terram ducalium nuncu-
patam Bogdán (Múz.).

BO JTORJÁNOS-KOSZORÚ : [corona ex lap-
pis facta ; klettenkranz]. 1597 : Zeolö eorszeo boi-
torianos koszorú conttra mures 6 (OL. UC. 101/3, 32.
1.). [Vö. Magyar Nyelv 1905. évf. 191—192. 1.]

BOKOR : [1. fönt, 2. jel.]. 1597 : Ezen halastón
vagion három feolliöl czapo kerek malom 3, Belseo
kwlseo kerek szerzamiual, az elseo kerekhez való
bokor kw, minden szerzamostul garatostul epp Jo.
Az másik kereknekis garatia lizt valuia, alsó keoueo,
egieb szerzamiual mind epp, hanem hogj az feolseo
forgó kw raita vekonj Az harmadik vtolso kerekhez
való bokor kw, minden szerzamostul ezenképpen
minth az keozepseo (OL. UC. lÜl/3, 53—54 1.). [Vö.
tövisk-bokor.]

BOLDOG-EMLÉKEZETŰ, bódog-emléke-
zető : seligen andenkens KB. 1615 : (1. fönt «boldog»
a.). 1700 : (1. fönt, uo.). 1780 : A Mester uttzai kerti
szőUöt . . . még életébe nékem adta b. e. [olv. boldog
emlékezetű] Ipám Csatári István Uram sok fáradságimért
(DebrLt., Hatvani István végrendeletében, 5. pont,
Zoltai L. közlése).

BOLTOZ, bótoz : fornico, confornico, camero,
concamero ; wölben NySz. 1616/1643 : Az kemencze
az kyn [az üst] áll, vyonnan batoztattot [igy, olv.
bótoztatott], es vasasztatott (OL. Instr. 42, 1. Gazd-
törtSzemle VI.129).

BOLYGÓ : [Az 1450-iki idézetben Gygemonlna

[igy ? olv. -Diolna] h. olv. Gygemolna.]

BOR : [A cikk végén, vö. alatt, törlendő nyárlolt-.]
|Vö. sapa-, szegény-, sztronga-boi*.]

BORBÁLA, vö. Boriska.

BOR-BÍRÓ : «a városi korcsmák felügyelője»
MTsz.; [magister cauponarum urbanarum ; aufseher
dcr stjidtischen schenken]. 1680: A Bor Birák, korcz-
máros és hordó merők Régulájok és hivatalos Tisz-
tek (AdalZemplvmTört. V. évf. 279). A Bor Birák
Ti.'-jzli 1. hogy akár itt helyben, akár vidéken, ha
korczmára való Bort vagy Lőrét vesznek abban a

1133

BORBOLA- BRÜGO

BUDOSÓ -CEPCER

1134

Falu hasznát nézzék és keressék (uo.). 1714 : Tartozik
penig felyiil meg irt Paljinkás Márton Uram ö kglme
jó el kelő igaz szepesi pályinkát hordani, meg kós-
tolván mindenkor bor biro Uram (SzendröJk., jan.
22-i jk.). [Vö. bor-biróság NySz.]

BORBOLA: 1728: Méghátt Jutka is, mikor
Borbola Ferencz, Palánki Marinka Bábávall Ráczkata
forghó szélben tánczolt ütetis felakarta vinni (Reizner :
SzegedTört. IV.390, Kovács János kijegyzése szerint).
[Vö. borbolya MTsz. ? Mint helynevet 1. Kr.]

BOR-DÉZSMA: [1. fönt]. 1564: Továbbá leszen
asszonyomnak bor és gabona dézsma jüvedelme a
mint pispek urammal elvégezteti (GazdtörtSzemle
I. 67—68).

BORISKA : [Barbaráé nomen blandiens ; Biirbel,
koseform zu Barbara]. 1736 : Miotatttl [feleségem]
szegény megholt Boriska Leányával gyermek ágyot
feköt (Hellebrant Árpád tulajdonában levő eredetiből).
[Vö. Borbála.]

BORJAS, borjús: [1. föntj. 1590: Három Bor-
yus tehenetth, három lowatt egj wasas zekerett, egj
ekett (BorsodvmJk. 11.450). 1634 : Borius tehenek
eöregek Nro. 11. Ezeknek boriok is ez idei vagion
Nro. 11 (OL. UC. 21/3). [Vö. borjús-ól.]

BOR J ÁZIK, borjúzik : vitulum pario ; kalberu
NySz. 1634 : Hat eöregh Boriuzando tehenek (OL.
UC. 21/3). Boriuzando Eöregh tehenek Nro. 6. Boriu-
zando eleö hasú tehén Nro. 3 (uo.). [Fönt Borjazik,
vö. borjúzik h. olv. Borjazik, borjúzik, vö.]

BORJÚ, vö. metsző-borjú.

BORJÚ-PÁSZTOR : [pastor vitulorum] ; kalbs-
hirt BM., [kalberhirt]. 1692 : Borjupásztornak liba
communis per diem nr. 3. bocskor par 6 (Gazdtört-
Szemle VI.184). 1702 : Borjú pásztor : kettő, Elett,
[olv. életjök] sz. [olv. szűr] köntössé (AdalZemplvm-
Tört. V. évf. 331).

BORJÚS-ÓL : [mandra vitulorum ; kalberstall].
1594 : Borjns oll vágjon Nro. 2 (OL. UC. 78/7).

BOROCK, L barack.

BOROZ, vö. megboroz.

BOR-VONÁS : [Értelme helyesen : das aufzieheu
des weines aus dem keller.J

BOR- VONÓ: [Értelme helyesen : 1) weinaufzieher ;
2) zum vfein-aufziehen nothwendig.] [Vö. bor-vonás.]

BOSNYÁK: [1. fönt]. 1525: Anthonio Bosnyák
(MTörtTár XXn.199).

BOSZORKÁNYOZ, vö. még-, összeboszor-
kányoz.

BOT : [A személynévi adatok a bot köznévvel
nem azonosak. Vö. Melich, Nyr. XXXJn.325.]

BÓTOZ, 1. boltoz.

BÖCSÚL : [ Vö. becsű h. olv. vö. becsül.]

BÖLCS : [Az 1211-iki adat forrásául Pannh. Jjs h.
olv. Pannh. Tih. ^/s.]

BÖR, vö. nyúl-bőr.

BRUGŐ : 1517 : Etiam eadem die cocis ad coqui-
uani pro Brugeo [így] cibi dedi pintha iij : et enii
deuariis XVHI Etiam eadem die cocis domini Epi-

scopi . . . pro Brugeo cibj dedi pintha iij et emi d.
XVni (OL. D. 26181).

BÚDOSÓ, 1. bujdosó.

BUGrA : [Valószinüleg idegen eredetű szn., vö.
Melich, Nyr. XXXnL325.]

BUJA : [A fönti adat bulya alá tartozik (1. ezt).]

BÚJDOKÓ: [error, vagatio, peregrinatio, erratio;
das herumirren]. 1780 : Megbizonyította vérengezö
cselekedetét Voxmán János azzal is, hogy mig job-
ban nem lett Ivány János, mind addig biíjdokóba
volt (SajószentpJk. 220, 1. Magyar Nyelv 1905. évf.
276). [Vö. bujdokik NySz.J [Vö. bujdosó.]

BUJDOSÓ, búdosó: [1. fönt]. 1629: Széchényi
István felől gonoszhir futamodott volt, mintha nem
jámbor személylyel ment volna el, melyért budósóban
[olv. búdosóban] is volt még miatta (CanonVisit. 158).
[Vö. bújdokó.]

BULYA, buja: [«tela Coa»; eine art orientalische
leinwand]. 1736 : (1. fönt hibásan «buja» a.). [Vö.
bulya-vászon PPB.]

BUTIKÓS-KORSÓ, 1. butykos-korsó.

BUTYKOS-KORSÓ : [Az adatbeli szó valószí-
nűleg butikós-korsó-nak olvasandó. Vö. bntykó, lufij-
kós MTsz.]

BÚZA, vö. mag-, őszi-búza.

BÚKK-KERÉK, olv. bükk-kerek, -kerék?

BÚKK-NYEST: [Jelentése helyesen: martes
arboraria SL («mogyorú nyest» a.); [mustela martes;
baummarder]. Vö. Szily, Századok 1904. évf. 814.]

BŰNÖS-BÁJOS?: [magicus; zauberisch]. 1717:
Lengéi Tamásné, Virág Kata, Gombos Györgyné
Tótt Anna . . . bűnös [így] bajos, Igriczy Boszorkány
Aszonyok . . . Iffiu, és öreg rendben lévő szemellyeket
meg nyergelvén, azokat ottan, ottan rongálni, Győtt-
reni, és rajtok ugy hegyeken, és völgyeken nyargaloz-
ván magokat, és más Terheket hordoztattni . . . mérész-
lették (BorsodvmJk. 18. sz. L550). Mint hogy penig
az illyen nyilván való bűnös [igy] bajos boszorkány-
ságok, ördögökkel Tarsalkodások, és Czimborálások . . .
a megh égetésnek büntetésével szoktanak meg bűn-
tettettni; Azért én is azt kívánom, hogy ezen bűnös
[így] bajos nyilván való boszorkány Asszonyokis
. . . meg égettésenek (uo. 551). [Tollhiba-e v. nép-
etymologia bűvös-bájos helyett ? L. ezt NySz. 1. jel.]

BŰVÖS-BÁJOS, L bűnös-bájos.

CAFRANG : [Az 1581-iki adatban a szó jelentése
ez : librae, taenia, lemnisci ; besetz, franse, quaste

NySz. (3. jel.).]

CÉCÉLLE, 1. Cicélle.

CÉDULA : [marktzettel]. 1682 : Ha kinek czédu-
lája [t. i. vásárpénzröl szóló] nincsen s mégis árul,
jószága confiscáltassék. A czédulásház inspectiója
alá bizattatnak a kufári rendek (DebrJk., 1. Gazd-
törtSzemle XI.267). [Vö. NySz. más jel.]

CÉDULÁS-HÁZ: 1682: Ha kinek czédulája
nincsen s mégis árul, jószága contiscáltassék. A
czédulásház inspectiója alá bizattatnak a kufári ren-
dek (DebrJk., 1. GazdtörtSzemle XI.267).

CEPCER, cepcér : [brantweinschenker]. 1711 :
Anno 1711 dje 1 Juuy. Fogatta meg a Becsületes

1135

CEPCÉR— CSÁKÓ

CSÁNGÓ— CSEREPCSIK

1136

Tanács, Czcpczerjének, Ranoczinan Lakos Babka Jakab
Uramat, ily formán hogy mig az ujj be Gyün, icce-
jet a palyínkanak, Per Denar. 33. 20-dic icce a Varasé,
"ennek penig Büntetése 12 for. mind a Varas Reszi-
rűl, s mind a Czepczér részertíl, ugy hogy mind a
Varas ha kárt vall, a Czepczer reszerül, s mind a
Czepczer, a Varas Reszerül, ha a Varas mástul Palyin-
kát venne (SzendröJk.). [Vö. ném. Zipser, szepességi
ejtéssel: Zepser.] [Vö. pálinkás-cepcer.]

CEPCÉR, 1. cepcer.

CEPCERSÉG, CEPCÉRSÉG, vö. pálinka-
cepcerség.

CICÉLLE, Cécélle : [1. fönt]. 1522 : Demetrius
Checheelle (OL. D. 37004).

CIKKELY: [Az 1683-iki idézet teljesebben és
pontosan igy hangzik : A' Harmadik rész, Szecsenyi
rész, mely két fele Szakad ; az Első Szakasztis két
fele hasad, egyik Szecsenyi Péter maradekie, a' má-
sik a' Hidi Féréncz maradekie. A' második Szakaszt
hasad három felé, melynek egyik czikkelye, Janoki
Petemé maradekie (OL. UC. 3/32, 4. 1.).]

CÍMER: [A 2. jel. 1634-iki első idézete pontosan
igy hangzik: Valamely Posta, magha vagy mások
dolgában, hirünk engedelmünk nelkííl czimerünkel
vagy levelünkéi csak fél mely földigh menneis, megh
haliion érette (Múz., Rákóczy György rendeletében).
[Vö. bárány-címér.j

CÍMÖR, vö. bárány-címer.

CIPELLŐS, vö. száras-cipellős.

CIPERTES ? L csipertes.

CIPÓ : [A NySz.-ból átvett német értelmezésnél
szabatosabb : das kleiue weissbrot KB., vagy inkább :
«kleinerer brotlaib», minthogy fekete cipót is emle-
getnek a régiek. (L. Takáts S., Magyar Nyelv 190G.
évf. 132.)]

CIPÓ -OSZTÓ: proviantmeister NySz. 1530:
Laurencii Czypooztho cognomine (Múz. Kisfaludy).

CIRKÁLÁS : inspectio, inquisitio ; erforschung,
untersnchung NySz. 1604 : Ha az Uarasnepe keozwl,
uagi zolgalatra, Circalasra Uarmire uetnek postasagra
et hiiic Similia, Ennek egi-egi ftig az bwntetese az
biroe es Polgároké (MJogtörtEml. L34). [Azt is jelent-
lieti e helyen ; custodia ; die wache, das wachen.]

CIRKOS: [speltam habens ; spelt habend]. 17.
sz. vég. : Mely [hely] Czirkos gergelének mondatik
(Múz. Szily, No. 201). [Vö. cirok NySz.J

CITÁL, vö. előcitál.

COJTA : [A második idézetben konczon h. olv.
kantzon, s az egész helyet pontosan 1. e Pótlások
közt kanc a.j

CUDAR ? : fi. fönt]. 1372 : Johanne Zudor [olv.
szudar? a. m. cudar?] (Veszpr. 14, Szentkirályszabadja).

CULÁK, vö. szulák.

CSÁKÁNY: [A kérdőjellel idézett XHl. és XIV.
századi hely- és személynévi adatok Chakan-ja, szláv
eredetű név, 1. Melich, Nyr. XXXin.320.]

CSÁKÓ : [1. fönt]. 1594 : Fekete tárcsa, kék tár-
csa, csákó barna tárcsa, vörös tárcsa, kék tárcsa babos,

kék tárcsa kajla, barna tárcsa babos, kék tárcsa
daruszörü ökör (KecskemétJk., 1. Nyr. XXXII.158).

CSÁNGÓ : «rosszul hangzó magyar (beszéd)»
MTsz. 1401: Georgium Chango [olv. csángó?] dictum
(ZichyOkm. V.233). 1560: Csángó [eredeti helyesírása?]
András (SzékelyOkl. V.76). 1602 : Csángó Miklós (uo.
207). [A szó eredeti jelentésére nézve vÖ. Munkácsi,
Nyr. 1X.445 ; Horger, Erdélyi Múzeum XXII. 134 és
Zohiai, Magyar Nyelv 1905. évf. 400.]

CSAPLÓ-KUPA: [Szily K. szerint a. m. a hordó
csapraütésekor a lyuk elé tartott s a csap alatt hagyott
kármentő edény ; zapfti-og, zapfkrug ; 1. Századok
1904. évf. 814. Vö. csapos korsó MTsz.]

CSAPOS : [Az 1546-iki idézetben úgy látszik a. m.
csapos korsó : «kis boros edény, mely a csap alá
fér» MTsz. Vö. Szily, Századok 1904. évf. 814.]

CSAP-SZÉK : cauponium ; schenke NySz. 1678 :
Varga János is sorositja ugyan Zagyva Györgyöt,
hogy a csapszéken a vén asszony aranya végett volt
vetélkedés (DebrJk., 1. NyK. XXVI.342, «sorosit» a.).
[Vö. fönt.]

CSÁSZÁR-LAPÁT: [Vö. «Régente a vízi mol-
nárok azt a rudat, melylyel a malomkövet fölemelték,
császárnak nevezték. CságoljT Ferencz henyei molnár
(Zalaszentiván mellett), kitől ez adatot kaptam, régi
fajta elnevezésnek mondta ; ma már nem járatos.
Valószínű, hogy a lapát formára kiszélesedő császár-t
nevezték hajdan császárlapát-nák» Szily Kálmán észre-
vétele. Századok 1904. évf. 814.]

CSATLÓ-FA: [Értelmezése helyesen: a) zange,
binderiegel BM. ; vagy b) «faág v. karó, a mellyel a
szekérre rakott fának összetartó láncát megfeszítik*

MTsz.]

CSATORNÁS : [A NySz.-ból vett értelmezés tör-
lendő, saját magyarázatom után pedig a kérdőjel
elhagyandó.]

CSEKE : [Szláv eredetű személynév (1. Melich,
Nyr. XXXIIl. 315—316), tehát a cége, csekrl szókkal
nincs összefüggésben. Az 1267-iki idézetben Peche h.
olv. Pethe.]

CSÉMÉLET : [Az 1480-iki idézetben tercium h.

olv. terciatn.]

CSÉPÁNOS: [1. fönt]. 1329: Chepanus íilius
Zegun (Múz.).

CSÉPÉGÉS : [1. fönt]. 1714 : Pályinkás Márton
\'állalta fel a' Váras pályinka Czepczérségét . . . meg
egjezvén ö kglmével egy egy ittze páljinkáért Denar.
36, minden 20dik ittze penig a' Varasé Ugyan azou
20dik ittze páljinkának felét penig engedte a' Váras
a' korcsmárosnak Csepegcsrc (SzendrőJk., jan. 22-i jk.).

CSER: [Az 1358-iki, Knauzból való adat lapszáma
helyesen 23.]

CSEREPCSIK, cserepcsip : «csíptető fa» MTsz ;
[zwangholz]. 1710 : Sütő Mátét, rút irtóztató kínokra
vetvén, hallatlan tüzek által Pribék modgyára Sütö-
gették, szakállát két ízben is Cserepcsiphan ki szag-
gatták (BorsodvmJk. XVI.451). Két Ló közt ugy
vitték karon fogva Maczó főben ott kinzották minden-
féle kimondhatatlan kínokkal, ugy mint leg elsőben
cserepcsikot csinálván, azzal az Szakállamat kétszer
szakasztotta ki (uo. 452\ Ló kőzött húrczolván külőmb
külőmb fele irtóztató kínokkal kínozták, és pénzéért
Sarczoltatták, Cserepcsikott csinálván az Szakállát ki
szaggatták (uo. 453).

1137

CSEREPCSIP— CSÜCSÁS

CSUPORT— DELI-CSIZMA

1138

CSEREPCSIP, 1. cserepcsik.

CSEREPES: [1. fönt]. 1522: Ladislaus Chyerepes
(OL. D. 37004).

CSERGŐ : [Az 1193-iki idézetek Chergou-ja. Kará-
csonyi János figyelmeztetése szerint nem egyéb,
mint a somogymegyei Csxirgó helységnek régi neve.]

CSERPÁK: «meregetö edény, meregető csöbör»
MTsz. (1. jel.) ; ein grösseres hölzernes gefass zum
schöpfen des mostes BM. 1731 : Sernek való szalad . . .
Léhok nro. 3. Cserpák nro. 6 . . . Item Vottkás hor-
dók 2 Cserpák 6 (MiskolcJk. II. 317—318, sörfőző
házhoz tartozó eszközök közt, 1. Magyar Nyelv 1905.
évf. 276).

CSIKÓ : [Az 1252-iki idézet Chykuragathu szava
Karácsonyi János nézete szerint így olvasandó : Csikor-
ága-tö ; a Csikor szn. pedig egybevethető a köv.
adattal : 1186 : Cykor, szn. (Pannonhalmi főapáts. tör-
ténete 1.612).]

CSIMARIN : [A ritkább csimarin alak vagy csu-
pán toll-, iUetöleg olvasáshiba a régi adatokban, vagy
nem azonos eredetű az általánosabb csimazin, csinia-
zin-posztó-Yal, s a kettőt csak úgy tévesztették olykor
össze eleink.]

CSIPERTES, cipertes?: «sántitó, sántikáló^
MTsz. ; [claudicans] ; hüftenlahm, lendenlahm, kreuz-
lahm BM. 1722 : A Láb nyom csak Balog Éva nyo-
mahoz czélozot, a'mint is próbáltak sánta ezipertes
[olv. esi- V. ci- ?] lábát a' felül specificalt nyomhoz,
nem akarván Balog Eva Engedni, de erővel hozá
mérték az nyomhoz a' csizmáját vele meg egj^ezet
(BorsodvmJk. XIX.523, 1. Magyar Nyelv 19Ü5. évf. 376).

CSOPORT, csuport : manipulus, congregatio ;
haufe, gruppé, rotte NySz. (2. jel.). 1717 : A' fatenst
penig egy menecskével együtt nem engettek le
szállani a' Lórúl, magok peniglen csuporton palinkaz-
tanak (BorsodvmJk. 18. sz. 1.554). [Vö. fönt más jel.]

CSORDA, vö. ökör-csorda.

CSŐ : [A 2. jel. alatti 1594-iki idézetben Vagion
egi regal h. olv. Vágjon egi hituan regalL]

CSORC : [Vö. ehhez Réthei Prikkel Mariannák a
régi csórsz (a. m. fekete ; niger ; schwarz) szóról
írt cikkét, Nyr. XXVIII.218.]

CSÖREGE-SŰTŐ : [Értelmezése helyesebben :
schneebaUenbacker.]

CSÖRTÖGZÉS: [strepitus; gerausch]. 1717: Egy
Eczaka a' fatens házában, egy nagy barna Macska
iár nagy Csó'rtökzéssel [így] (BorsodvmJk. 18. sz. 1.556).
[Vö. 1. csörtög MTsz. ; csőrtől, csőrtőlőzés, csőrtőz
NySz.] [Vö. csörtölőzik.J

CSÖRTÖLÖZIK: [strepo ; rasseln, rascheln].
1715 : Akkor is ujjobban ment Visnyaiaé a' Seres
Györgj ágjára honnan való eljövetelét is a' Pátens
jól hallotta csőrtölözvén [igy] a' szalma (BorsodvmJk.
18. sz. 1.432). [Vö. csörtögzés.]

CSÖVES : [Az 1637-iki adat teljesebben és ponto-
san igy hangzik : «Uagyon [a bástyán] négy seregh
bontó : Eggik tizenhat chyeős, jo uasas kerekejuel
Agyaual tengelycuel, rudgyaual felherczeuel, hamfay-
ual, es egyéb ezkeözejuel».]

CSÚCSA, vö. szúca.
CSÚCSÁS, vö. szúcáB.

Magyar Oklevél-Szótár.

CSUPORT, L csoport.

CSUSZKA?: 1525: Nicolao Chozka cubiculario
Regié Maiestatis (MTörtTár XXII.223). [Vö. MTsz.?]

CSŰRÖS-KERT : [Az 1634-iki idézet pontosan igy
hangzik : «Az CzürÖs kertben vagion eöt Abora
kettei szinaual feligh Nro. 5».J

DAGANATSÁG: [tumor; geschwür]. 1722:
De jó szerencséd, hogy én ide jöttem, mert a' lábá-
rúi a' szivére ment volna a' daganatság, meg kellett
volna két hét múlva halni (BorsodvmJk. XIX.522,
Borovszky S. kijegyzése, 1. Magyar Nyelv 1905. évf.
276).

DAGASZTÓ -SZÉK: [Értelmezése helyesen:
sponda magidis ; gestell des backtroges, (backtrogstelle
BM.).]

DALI-CSIZMA, L deli-csizma.

DÁMA : [Dominici vei Damiani nomen blandiens ;
koseform zu Dominik oder Damianus ? Az adatokat
1. fönt «dáma ?» alatt.]

DÁMA ? : [Az adatokban nem lehet meg a mai
dáma szó, mely csak újabb, XVIII. századi jövevény
a magyarban. Vö. az előbbi Dáma cikkel. Az 1293-iki
idézet helyesen így hangzik: «Zerechun et Dáma cu-
stodum siluanim nostrarum».]

DANDÁR, dundár : [Az első jelentésre régibb
adat: «Realem exercitum quod nos vocamus divndar-»
(Takáts Sándor idézete Nyr. XXXIL427).]

DÁNIEL, vö. Danyi.

DANYI : [Danielis nomen blandiens ; koseform
zu Dániel]. 1728: Protestál solenniter az Ménes [olv.
ménes] Pásztor arrúl ; hogy Actor Vram Danyi nevű
szolgája az Lónak gondgyát visellye (MiskolcJk.
11.104, 1. Magyar Nyelv 1905, évf. 277, «nyűg» a.,
a «visellje» irás itt sajtóhiba). [Vö. Dániel.]

DARABKA?: [frustulum; stücklein]. 1597: Ismét
adtunk öt kalánt és az zomorlas ezüstíZara&Mí [így?]
pro fl. 10 d. 30 (Mihalik: KassaÖtvTört. 206).

DARU-SZŐRŰ : [1. fönt]. 1594 : Fekete tárcsa,
kék tárcsa^, csákó barna tárcsa, vörös tárcsa, kék
tárcsa babos, kék tárcsa kajla, barna tárcsa babos,
kék tárcsa daruszőrü ökör [marhák színére vonatkozó
kifejezések] (Kecskemét Jk., I. Nyr. XXXn.158).

DARVAS: 1684: Örökségnek való vessző [t. i.
szőlővessző] mindenkoron bőven hagyassók, az igen
darvas [a. m. dús? vö. MTsz. 1. jel.] tövek elsülyesz-
tessenek (GazdtörtSzemle I. 150 — 151). [Vö. fönt más
jel.]

DÁVID: [1. fönt]. 1141—61: Hos preterea servientes
proprie libertati donavi : Moglou, Dauid, Soludi, Béreiéi,
Kanaz et Boggu, cum uxoribus (Magy. Könyvszemle
1892/93. évf. 19).

DEÁK: [1. fönt, 1. jel.]. 1598: Thomas EmreáeaA;
(OL. RDecim. Zempl). Johannes Psúdeak (uo.). [A cikk
végén Vö. alatt rekordálú-deák törlendő.]

DEKÁN: [«Egyházfi» jelentése is lehetett a szó-
nak, mint ma a népnyelvben, 1. MTsz. 3. jel.]

DELI-CSIZMA, dali- : [vö. fönt]. 1736 : Bizony
az fekete csizmát sem viselte más, hanem az ki gyász-
lott, az dali csizmát sem viselte más senki, hanem
amaz nagy emlékezetű úr Komis Gáspár (Apor : Meta-
morphosis Transylvaniae, 1. Monumenta Hungáriáé

72

1139

DÉLLÖ— DÍJ

DINNYÁS— DÖMJÉN

1140

Historica, írók XI.349). [Vö. «A csizma és saru közt
átmenetül szolgált a deli vagy dali csizma, melyet
deli sarunak is neveztek» Nemes-Nagy 164, vö. még
uo. 235.]

2. DÉLLŐ: [1. fönt]. 1697: Ott volt a marháknak
dellöi, de telelő sohasem volt, hanem barom járó föld
(KecskemétJk., Takáts Sándor közlése).

DÉME, 1. Dömjén.

DEMETER, Dömétér: [1. fönt]. 1345: In villa
Zomidemeter [Külsö-Szolnök m.] (KárolyiOkl. 1.164).
1598 : Johannes Dőmeter (OL. RDecim. Zempl.). [NB.
A fönt idézett Demeh, Deme alakok a latin Damia-
nus névvel is azonosíthatók. Vö. Döme CzF. és Kubinyi,
Nyr. XVni.87.]

DERÉK-SZÉK: «törvénybírói itélöszék» MTsz.
1683: 15. [értsd: március 15-ikén] Mentem Miklósvár-
székbe derékszékre. 16. Mentem Szentgyörgyre derék-
székbe, hálni Várhegyre. 17. Mentem Kovásznára a
derékszékbe, hálni Mikes uramhoz. 18. Vásárhelyre a
derékszékbe, hálni Torjára Apor István uramhoz (Tört-
Tár 1903. évf. 83).

DERÉK-TARTÓ : [A forrásjelzésben 2607 h.
olv. 26076.]

DERESZKELŐS: [Sh., olv. deré'szkelős.]

DESZKA," vö. szín-deszka.

DESZKÁS: [1. fönt]. 1634: Egi feir Deszkás
nioszolya (OL. UC. 21/3). Egy Deszkás Tálas (uo.).
[Vö. Egi eöregh Tálas három contignatioban (uo.).]
Azon kamoraban egy Deszkás pocz (uo.). Egy Deszkás
Pocz (uo.). 1637 : Ott küel nagyon az var árkában
az vizben lábakra epittett zendelyes dezkas por haz
(uo. 14/43, 4. 1.).

DÉZMÁLÁS, 1. dézsmálás.

DÉZSMA, vö. gabona-dézsma.

DÉZSMA-DISZNÓ, dézma-: [porcus decuma-
nus ; zehentschwein]. 1692 : Dobosnak hóról hóra
az gyalogokkal pénz íl. 4 . . . dézma disznó nr. 1.
Egy sütőnek pénze fl. 5. búza cub. 5. dézma disznó
nr. 1 (GrazdtörtSzemle VI.182).

DÉZSMÁLÁS, dézraálás: decimatio; das zehen-
ten NySz. 1700 : Azmi a bor-dézmát iUeti, az régi
boldog üdőben az szőlők terméseit az szüreti déz-
máláskor törkölyül szokták behozni az szüietezö
emberek (GrazdtörtSzemle VII.404).

DEZSŐ: [I. fönt]. 1447 : Johannes filius T I>ese?<;
báni de Gara praedicta (Turul 1902. évf. 155).

DICSÉRET, dicsíret : hymnus ; lobgesang NySz.
1609: Ho^ az musica az magiaroknal tudatlanságban
vagion, nehezen talalliak ki az notait az Diczireteknek
(MA. NLI. 297, eredetije szerint).

DICSÍRET, 1. dicséret.

DÍJ, diú: auctoramentum, valor, pretium, homa-
gium, sacramentum submissionis ; preis, lohn, gebühr,
huldigung NySz. 1604 : Ha az Teruennapra az kezes
az fogliot nem praesentalhatna, hanem succumbalna
az fogoly, Es mégis sententiaznak az fogliot, s kerge-
teoben esnek az fogoli az kezes auagi az Biro holt
Dyan maradna ez Iliién fogolinak. Ennek az Diunak
az harmada az peoreose ket reze az tizte, de ennek
az Diunak fele az biroe, fele az hat Polgároké
(MJogtörtEml. 1.34). [Vö. eleven-díja, ember-díj,
holt- díja.]

DINNYÁS, 1. dinnyés.

DINNYÉS, dinnyás: [1. fönt]. 1522: Nicolaus
Dynnyas (OL. D. 37004).

DIÓ-BÉL: [nucleus nucis] ; nusskern BM. 1695:
Volt egj Arany Láncz dióbél forma, az ki négj ren-
del érte által a derekamat (AdalZemplvmTört. VI.
évf. 183).

DIR, vö. gyűr.

DISZNÓ, dísztó : [1. fönt]. 1599 : Az Diszto
Tyzedet a mi illeti Arrul illyen módon vallottak.
Hogy elein minden Disztótúl a kiből tyzed nem illet,
nygy pinzt attak (AdalZemplvmTört. VI. évf. 334,
pácini adat). [Vö. MTsz.] [Vö. dézsma-disznó.]

DISZNÓ-BAROM : sus ; schwein NySz. 1590 :
Három Boryus tehenetth, három lowatt egj wasas
zekerett, egj ekett, kylench keopw mehett, negjwen
dizno barmotth, buzatt ketth hordowal, egj kaswall,
huz keobeol tawazt három zalonnatth (BorsodvmJk.
n.450).

DISZNÓ-ÓVÓ, gyisznó- : [subulcus ; schwein-
hirt]. 1240 k. : In silva Zeles sünt X ville subulcorum,
que wlgo nuncupantur guznoov (Pannh. 61/8, 1. A pan-
nonh. apáts. története I. 321 és 199).

DISZNÓ-PÁSZTOR: [1. fönt]. 1598: Paulus
Disznó pásztor (OL. RDecim. Zempl).

DISZNÓ-TIZED, dísztó- : [decuma porcorum
schweinzehent]. 1599 : Az Diszto Tyzedet a mi illet
Arrul illyen módon vallottak. Hogy elein minden Disz
tótul a kiből tyzed nem illet, nygy pinzt attak (Adal
ZemplvmTört. VI. évf. 334, pácini adat).

DISZNÓ -VÁLTSÁG: [Jelentése: a disznó-
dézsma váltsága ; pecunia qua decuma porcorum redi-
mebatur; lösegeld des schweinzehenten.]

DIÚ, 1. díj.

DOBOLÓ-BÁSTYA : [propugnaculum, in quo
tympanum pulsabatur ; bastei, wo man zu trommeln
pflegte]. 1605 : Az doboló Bastian Egh Fallkony Egh
Sebes tharaczk Egh zakalos (OL. UC. 28/61).

DOLGOS: [1. fönt a) jel.]. 1561: Bécsben, meg-
higgye kegyelmed énnekem egyéb vizslát nem adtak,
hanem egyet adott kölcsön Gileis, azt sem láttam
még mi dolgos (GazdtörtSzemle 1.194),

DOLMÁNY, vö. szűr-dolmány.

DOMANKOS, 1. Domokos.

DOMOKOS, Domankos : [1. fönt]. 1595 : Michael
Domankos (OL. UC. 28/42). Benedictus Domankos (uo.).

DORKÓ : [1. fönt], 1418 : Domine Dorko Domine
Annus (OL. D. 10682). 1574 : Kornys Dorko Ázzon
(AdalZemplvmTört. V. évf. 340). 1617 : Mely [jószág]
zallott rea az Nagj Attiarol es az Nagj Anniarol Bei-
leni Miklósról es Jardanhazj Dorko Azzonrol, vgjmint
ozlas Attiafiura, es vérre (BorsodvmJk. IV.191).

DÖG?: [1. fönt]. 1231: Unum aratrum cum octo
bobus et duobus servis, quorum unus Scyrida et
alius Dőóg (a. ra. dög?] nuncupantur (Pannh. Hitel.
4, Erdélyi László kijegyzése szerint).

DÖMÉTÉR, 1. Demeter.

DÖMJÉN, Déme: [1. fönt]. 1211: In uilla Bala-
nus que est in prouincia Cenadiensi isti sünt serui
Wodos Demus Demeh [olv. Deme? a. m. Damianus?

1141

DUDA— EGYEBÜVÉ

ÉGYESSEG— ELHAGY

1142

Wiob Song (Pannh. Tih. 1/5). Hü sünt ioubagiones
Bota Deme Ceke Buhteh Behneh (uo.). Vdornici de
Mortus hü sünt Quesereu Thetemeh Monios Colondus
Sumou Demeh Quisid fuo.). 1299: Deme. szn. (Mon-
Strig. n.474). 1332 : Micaelem FiUum Demee (Benkó
Imre : Az Inárcsi Farkas család története, 36). [Vö.
Döme CzF. és Kubmyi, Nyr. XVin.87, «Damianus> a.]

DUDA : [Német eredetű szn., amely mai köznévi
duda szavunkkal nincs összefüggésben, 1. Melich, NyK.
XXXin.340.]

DUNDÁR, 1. dandár.

DUPLA-BÁRSONY, vö. toppel-bársony.

DUPLA-TAFOTA : [1. fönt]. 1579 : Egi fekete
dupla tafota Kosuchka, fekete barsonnial premezet
(Radvánszky : Családélet 11.31). Egi fekete dupla
tafota Kosuchka, nest torokkal bellet (uo. 32).

DUTKA : [Az 1638-iki idézet forrásában 2124 h.
olv. 2134.]

EBÉDLÉS : meridiatio ; das speisen NySz. 1684:
Nap keletkor fogassanak vélek a' munkához es felestö-
kömözes 's ebedles kivül nap szálatig szorgalmatos-
san mimkalkottassák ökett (AdalZemplvmTört. IV.
évf. 129).

ECET: [1. fönt]. 1553: Waghon therkewles eczeth
három hordó (OL. Nád. 48). [A cikk végén törkölyös-
ecet mint összetett szó törlendő.]

ECSELLŐS: [Kubinyi Ferenc az Echelleus nevet
EJiellős-nek olvassa s az Áchilleus név magyarosítá-
sának véli, 1. Turul III.176.]

ECSETES : [Jelentése lehetett «ecsetcsináló ;
opifex peniciUorum ; bürstenmacher» is.]

ÉDES : [Az 1552-iki idézetben Saivnytv [így ?] h.
olv. Sawanyw.]

EDLELMES : 1177 k. : Post obitum meum, si
Edlelmes coniunx mea superuiueret (Fejérpataky :
ni. Béla kü'. oki. 28). [Melich J. szerint az elleni (erede-
tibb *edleni) igének származéka volna, 1. Nyr. XXXE.
233.]

EGÉSZ-HELYES : [A cimszót olv. egészhelyes-
nek. Az 1559-iki idézet forrásául pedig ü. h. olv.

U.I.]

ÉGETŐ, ígető: [L. fönt.]

ÉGETT, ígétt, vö. égétt-bor.

ÉGÉTT-BOR, ígett- : [I. fönt]. 1737: Té átkozott
Gyélkos megh étettek az anyádat té vettél egy Garas-
ára Sicsant és én attam meg inya igett borban neki
(Reizner: SzegedTört. IV.523, Kovács J.kijegyzése sze-
rint). Primo Gyermek Szőrű anyának az elmúlt Üdök-
ben Szicsántt^eí borban megh innya te attadé. Secundo
Fabján Péter Leankajának abbul az üvegbül melly-
ben Szicsan vala igett bort innya te attálé (Szegedi
boszorkánypörök irataiból. Kovács J. kijegyzése
szerint).

EGRES: [1. fönt, 1. e^rcs a.]. 1270 (1270/1387?):
Pervenit ad unum locum Egresacd vocatum in medio
ipsius prati (HazaiOkm. VUI.131).

ÉGYÉBÜÉ, 1. egyebüvé.

EGYEBÜVÉ, égyébüé ? : alio ; anderswohin
NySz. 1544 : Kérlek külg Barazkot ha meg eret, de
ne menn temmagad se nadasdi-a, so egcbü [így, uera

a papiros szélén, nmcs is elmosódva ; olv. egyébüé ?]
(Múz., Tört. és irodtört. kiáll. 294. sz.).

ÉGYESSEG, vö. város-égyesség.

EGYIK, éggyék : [1. fönt]. 1643 : Az Epperjes
varossá Specificalt Aknát az Soo feözeö hutaual eggiut
Egiék [így] Concivis Attiokfioknak Mihalyko János
Uramnak Arendaban attak (OL. Instr. 42, 1. Gazdtört-
Szemle VI.121).

EGYKOR: aliquando; einst NySz. 1716: Honnan
is egykor [a. m. a mai «egyszer»] fel kelvén a' Gulyás
mégyen Máriához a' felyül emütett szolgallóhoz
iBorsodvmJk. 18. sz. 1.353). Egykor [a. m. egyszer]
onnét mind ketten fel kelnek, mennek a' ház mellett
való marha akolyban (uo.).

ÉGY-NÉHÁNY : [Az idézetben Vagion egi regal
h. olv. Vágjon egi liituan regalt.]

EHELLŐS: [L. e pótlások közt Ecsellös a.]

EKLÉZSIA : ecclesia ; kirche, kkchengemein-
schaft NySz. 1621 : Ha büntetetlen paráznát talált
valaki el venni, s- az házasság után tudódik ki, de
az ártatlan el szenvedi, ne bontassek megh az Hazas-
sagh, hanem az vétkes íf^l tartson poenitentiat, s- kö-
vessen Ecdesiat s- mennyen viszsza (Mélotai Nyüas :
Agenda 345—346). 1639 : Azért az egész városbeU gyü-
lekezet ellen vétett s ez cselekedetivei Istent is meg-
bántotta. Azért ekklezsiát kövessen (Török-magyar-kori
Történelmi Emlékek, Okmánytár 1.77). 1680 : Ecclesiát
követvén s nyelve váltsága diját is lefizetvén (Nagy-
bánya város jegyzökönyvéből, 1. Palmer Kálmán :
Nagybánya és körnj^éke 51. 1.). 1766: Ha ki gyermeké
meg-nyomja,ne tartozzék Ekklésiát követni (Bod Péter:
Szent Polikárpus 86).

ELBOCSÁT : [A német értelmezéshez a NySz.-
ból valón kívül még hozzáteendő : auslassen.]

ELBOMLIK: [A német értelmezéshez még hozzá-
tehető : verfallen, zerfallen.]

ELEKES : [1. fönt]. 1522 : Stefanus Elekes (OL.
D. 37004).

ÉLÉNA, 1. Ilona.

ÉLET: [frumentum; getreide]. 1669: Az Eletünk
olly lednekes és gazos volt hogy egy kereszt egy
kassai Szapu szemet nehezen adott (AdalZemplvmTört.
IV. évf. 114). [Vö. fönt más jel. és MTsz. 1. jel.]

ELEVEN-DÍJA: [«homagium vivum»]. 1594: Az
ki eleimi dyan [így] marad walakinek abból az ispán-
nak egi forinthia jar (OL. UC. 113/5). 1604 : Ualaki
indebite ualakit megfogh, Es elegendeo ratioia nem
lezen hozza, Elenen Dián íl. 12 Dr. 50., marad ereotte
(MJogtörtEml. 1.33). [Vö. «Homagium vivum : Eleven
dijja 33. Forint» PPB. (605. 1.) és 1. Frank Ignác:
Az osztó igazság törvénye Magyarhonban (1845)
1.717.]

ELEVEN-GYÖMBÉR: 1531: Elctven gónber,
tengeri zóló, mondolo iigy?], zegfw fahe (OL. Nád. 43).
1587 : Egj twnna czwkorral csinált eleuen geombert
(uo. 40).

ELFOGYAT: consumo; verzehren NySz. (1. jel.)
1721 : Ö néki soha többé gratiája ne lehessen, hanem
vagy fegyver által fogyattassék el életo vagy a Deres-
ben való kegyetlen megkinoztatás után kipaczaloz-
tassék (KiskúnhalJ.).

ELHAGY: desero,relinquo[stb.]; lassen,verlassen,
weglassen NySz. 1608: Az Attia . . . El hagia Benneon-

72*

1143

ELKAPAR— ELŐÁLL

ELÖCITÁL— ELÜL

1144

ket [a. m. meghalt], Jo vitesseget viteszkedűen futá-
sát El vegezueu, az le tett Koronát megh atta az Jesus
Cristus neki (MA. NLL 253, eredetije szerint).

ELKAPAR : [terra obruo ; etwas durch scharren
verbergen, in die erde scharren]. 1716 : Kovács Ger-
gelly sógromtúl [igj] kértem egj kis Palántának
való földet az kertiben, szinte ott talált adni, a'hol
az hólt Gyermek el volt kaparva (BorsodvmJk. 18.
8z. 1.485).

ELKÖT : obligo ; verpíiichten, verpfánden NySz.
(2. jel.) 1607: Matol fogua ennekutanna in perpetuum
semminemw niaualliaban zwksegben es akármi fogiat-
kozasban Uasarheü Ember, sem Uarosi Nemes Ember-
nek sem kiuwlreol ualonak ith az Uarosan Uasarhe-
Ijen leueo eoreokseget semmi utón el ne merezellie
keotni se el ne keothesse. Ha zinten elkeotne is ne
maradion in vigore hanem a ki feiet elkeotne azt
lássa. De igj hogj it ualo Uarosi Embernek mind feiet,
Jozagat, Marhalat eoreokseget zabád légien elkeotny :
Meli elkeotese után ha Biro által Executiora megien
az dologh [stb.] (MJogtörtEml. 1.38).

ELKÖTÉS : mancipatio, obligatio ; verpflichtung,
verbindung NySz., [verpfandmig]. 1607: It ualo Uarosi
Embernek mind feiet, Jozagat, Marhalat eoreokseget
zabád légien elkeotny : Meli elkeotese után ha Biro
által Executiora megien az dologh [stb.] (MJogtörtEml.
L38).

ELMARAD : [1. fönt, 2. jel.]. 1694 : Mi szölös
emberek végeztük közönségesen, ha valamely eskütt
ember elmarad közülünk, mikor vagy szölöt kerülünk,
vagy egyéb igazításra parancsol az biró, elmaradjon
az eskütt 1 forinton, ha szánszándékkal elmulatja
(GazdtörtSzemle L171).

ELMARADÁS: [«convictio» (1. Törvtud. Mű-
szót.^) ; verurtheilung]. 1640 : Ez az varas elő Tor-
venie hogi minden perlekedők között levő vaUattlan
prokatorsagnak ell maradassa Fele mind az kereset
summa pénznek s mind a Giraknak ell maradassa.
Fele az Tanacze, fele penigh az keressö felet illetj
(MiskolcJk. 1.258, 1. Magyar Nyelv 1905. évf. 377,
«vaUatlan» a.). [Vö. NySz. más jel.] [Vö. elmarad,
2. jeL]

ELMARASZT : condemno ; verurteilen NySz.
1694 : Mikor valaki pert indit valakivel, tartozik pró-
kátort vallani szölö biró uiam előtt, Ha nem vall, az
más fél, reá hallgatván elmaraszthatja 1 forinton,
mivel hogy vallatlan prókátor (GazdtörtSzemle 1.172).

ELNEVET, -i magát : [cachinno, cachinnum
toUoJ ; auflachen, in lachen ausbrechen KB. 1744 :
Az beteg gyermeket megtekintvén, elnevette magát
és azt mondotta : az szép asszonyok tálába hágtál
(Reizner: SzegedTört. IV.532).

ELŐ : [Az 1. jel. 1353-iki idézetében Sarkeueley
Karácsonyi János szerint az oklevél toUhibája e h.
Tarkeueley. A 2. jel. 1267-iki idézete törlendő ! A tulaj-
donképeni helyes idézet uo. 1276 alatt olvasható.]

ELŐAD : [Az idézet első sorában hogy h. olv.
hogh.]

ELŐÁLL: compareo, adsto; vortreten, erscheinen
NySz. 1613 1696: Hogy az mi törvényünk megmara-
dása állandóbb legyen, látjuk az mostani üdőben
közöttünk igen uralkodni, hogy akárki is simpliciter
előállván valamely ember régen irt örökségeért, elő-
citálván, kit azelőtt sok esztendőkig békességesen
bírt, épített és nagyobbított, mindjárt (^1 akarja venni,
valami jussát praetendálván (GazdtörtSzemle Vn.409).

ELŐ CITÁL : [cito, in jus voco ; vorladen].
1613/1696 : Hogy az mi törvényünk megmaradása
állandóbb legyen, látjuk az mostani üdőben közöttünk
igen uralkodni, hogy akárki is simpliciter előállván
valamely ember régen irt örökségeért, elöcitálván, kit
azelőtt sok esztendőkig békességesen bírt, épített
és nagyobbított, mindjárt el akarja venni, valami jus-
sát praetendálván (GazdtörtSzemle VII.409).

ELŐ-RÁSA : [Hogy ez voltaképen mi, nem álla-
pítja ugyan meg Takáts Sándor, azonban magáról a
rása szóról azt mondja, hogy posztót jelentett, míg
az úgjTievezett flórenci rása aranynyal és ezüsttel
szőtt selyemszövet volt (1. Századok 1906. évf. 207).
Vö. még rása MTsz.]

ELPARLAGODIK, -pallagodik : [1. fönt).
1756 : Az Szendi-ei Középhegyen Lévő Néhai Végh
Mihályrul, Nagy Atyarul maradót es eZis pallagodot
SzöllöbeU örögséget . . . elatta (SzendrőJk.).

ELPUSZTUL, -pusztól : vastesco, desolor, exspo-
lior, deleor; verheert, beraubt, vernichtet werden NySz.
1597 : Az Chornay Praepostsagh, cumi [így] omni-
bus pertinentiis : Azzonkeppen az Papoczy Praepost-
sagys ... az pogány myath ell pívzthoUanak mynde-
nesthewU (OL. UC. 12/42).

ELSILLAMODIK: [sich davon schleichen]. 1715:
Látta egyszer a' többi között ettzaka, a' tüz lassú
világánál hogy Visnyai Györgjné el sillamodván [így]
ment Seres Gyorgj agjára, és oda ült, ott súgván
véle az Agyon (BorsodvmJk. 18. sz. 1.431). [Vö. 2.
sillom MTsz.]

ELSZALADOZ : [alíus post alíum discurrunt ;
einzelweíse weglaufen]. 1717 : Az ökrök mind el sza-
ladoztanak kezekbül, ki rángatván magokat (Borsod-
vmJk. 18. sz. L552).

ELSZEGÉNYEDIK: [vilesco; gering werden,
schlecht werden]. 1684: Hogy boraink gj^akorta elsze-
gényednek, a kulcsárok a bortartóhelyet causalják,
egyébaránt ha jól csináltatik, nem a pincze minde-
nestül és mindenkor az oka, hanem a dominustól és
dominatól, az teli hordóból való italoknak megkivánása
és az appetítus contentálása (GazdtörtSzemle L250).
[Vö. NySz. más jel.] [Vö. szegényedik.]

ELTAPODÁS: [conculcatio ; das zertreten]. 1781:
Csuka István felesége és leánya Ersébet ns. Molnár
Judith hajadon leánt szűz koronájának és szép híré-
nek, nevének szembe tűnhető vastag gyalázattyára
's becsülletínek el tapodására ílly otsmány pletyka-
sággal hiu-tzolni s gyalázni nem iszonyodtak (Sajó-
szentpJk. 354, 1. Magyar Nyelv 1905. évf. 276, «fan» a.).

ELTÁVOZHATATLAN : [inevitabilis ; unver-
meidUch]. 1682 : En Veress Gergely Veress Imreh,
Veress Albert, Adgyuk tuttára míndenek[ne]k az k[í]k-
[ne]k illik, hogy mi bizonyos, és eltávozhatattlan Sűk-
ségünk végett kenseritettűnk el Zálogosítani es Zálog-
ban vetni ugyan it N. Borsod Vármegyeben Nádasd
névü faluban lévő egy ház helyünket minden hozzá
tartozó javajvai (OL. ProcessTab. 228). [Vö. eltávoz-
tathatatlan NySz.]

ELTÖLT : [A NySz.-ból vett német értelmezésnél
pontosabban megfelel : einschütten.]

ELÜL : sitzen bleíben, sitzen (eíne Zeítlang) KB.
(2. jel.) 1649 : Szűcs István szájábálís hallotta, im
nem ülhetnek úgymond az asagon Kecskeméthi és
Eötvös János, de bizony az lapátonnís el kel mégh
ülniek (BorsodvmJk. VI.715, Borovszky S. kijegyzése).

1145

ELÜT— ÉPÜLET

ÉPÜT -ÉSZKÁBA.

1146

ELÜT : [Német értelmezéséhez még hozzá teendő :
niederwerfen.]

ELVER: wegprügeln, durchprügelfortjagen, weg-
treiben, forttreiben BM. (1. jel.) 1715: Tudgjaé lattaé,
hallottaé a' Tanú hogy miólta Mészáros Iffjú Seres
Györgj Feleségét Dósa Katát magátúl el verte, vala-
hol valakivel akar nappal akar ettzaka, valamelly
paráznasághoz közelítő dolgot vitt é végben (Borsod-
vmJk. 18. sz. 1.431). [Vö. NySz. 2. jel.]

ELVET: prosemino; aussiien NySz. (3. jel.) 1567:
Zolgalatyok [t. i. a jobbágyoknak] Mynd Bvzat arpat
zabot el vetyk es fel takaryak ha vra akarya (OL.
UC. 103/2).

ELVISZ : [mit ins grab nehmen]. 1715 : Tudom
nékem is meg kell halnom, de lelkemen soha el nem
viszem meg mondom, kinek pirúUyon orczája érette
(BorsodvmJk. 18. sz. L431). [Vö. fönt más jel.]

EMBER-DÍJ, -diú: homagiiim; huldigung, lehns-
pfiicht NySz. («embér-dija» a.), geldstrafe für persön-
liche beleidigung BM. 1604: Ualamit Zekben Teruen
itel megh ugi mint Maior et Minor potentiak, girak,
tiztasag, Ember diu, de abba az Prouentusba, az
bironak is cziak annie reze uagion minth Edgik Pol-
gárnak, azt Egiarant ózzak (MJogtörtEml. 1.34).
[Vö. «Különösen bírság egygy neme az ember dijja
(homagium) meUy hatalmaskodó tetteki-e jár és rend
külömbsége szerint változik» Frank Ignác : Az osztó
igazság törvénye Magyarhonban (1845) 1.717 ; Gold-
ziher, Nyr. XXIII.193.J

EMBER-KÁR : [amissío hominum ; verlust an
menschen]. 1683 : Az országnak nagyobb része a
török parancsolatjából kimenvén Györhez, sok ember
s marhakárral jövének meg (TörtTár 1903. évf. 87).

EMELÖ-KAPUCSKA: [kleines fallthor]. 1700:
Emelő kapuczkára Lanczokért fl. 3.60. Emelő kapucz-
kára Rézcsigát fl. 6.60 (AdalZemplvmTört. V. évf. 48).

EMLÉKEZET, vö. boldog-, nagy- emléke-
zetű.

ENDÖS : [Az 1397-iki idézet végéről az így ?
törlendő.]

ENDRE : [1. fönt]. 1394: Endre Sib dictum (Mon-
CívZagr. 1.350).

ENGED : concedo, do, dono ; gewáhren, vériéi-
ben, überlassen NySz. (3. jel.) 1449 : Merset Kosokot
Tholna megebel Somog megeben engette Janus vayda
(Forrás ?). [Vö. fönt más jel.]

ÉNT, vö. megint.

ÉPÍT, épűt: struo, aedifico [stb.|; bauen, oonstrui-
ren NySz. (2. jel.) 1616/1643 : Eggy éörögh haz, az
Profont haz. és héuér haz mellet uyonnan epütettett
kett rendre (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle VI.127).
[Vö. fönt más jel]

ÉPŐLET, 1. épület.

ÉPÜLÉS : [Az idézet teljesebben és pontosan
így hangzik : «Zerdahel. Sellérek Warga Mai-ton . . .
Podrugh Péter Zabados az epülesserth, m^gh kgth
eztendeigh tarth zabadsaga».]

ÉPÜLET, épőlet: [1. fönt]. 1597: Azon raaior-
ban ... Az eoreg hizlaló hida.s mind el puztult az
raaiornak es Istaloknak sok epöldh kellene (OL. UC.
101/3, 53. I.).

ÉPŰT, 1. épít.

1. ÉR: [Az 1. jel. 1264-íki idézetében /bssa quela..
olv. /fossa, que. Az 1325/1332-ikí idézetben Piscinis
h. olv. Pisscinis. Az 1470-iki idézet törlendő, minthogy
az oklevél ülető helyén nagyító üveggel való pon-
tosabb megtekintéssel nem Theivltheiverth, hanem
Theivltheiventh olvasható.]

2. ÉR, vö. megér.

ERDEI-SNEP : [A NySz.-ból átvett latin értel-
mezésnél helyesebb : scolopax silvester.]

ERDŐ: [1. fönt]. 1454: Silua lygetherdeiv vocata
(OL. D. 14817).

ERDŐ-ÓVÓ : [Vö. fönt. Karácsonyi János fejte-
getése szerint a több vidéken előforduló mai Ardó
helynév a régi erdőóvó szónak rövidülése és elváltozása,
1. Ethnographia 1902. évf. 347 és Nyr. XXXIII.286.]

ÉRÉMESBEN, 1. örömesben.

ÉRÉMEST, olv. érémesben.

ERESZT, vö. aláereszt.

ÉREZ, vö. föléréz.

ÉRKEZIK, vö. kiérkezik.

ÉRMÉNY, -ÉS: [L. örmény, -es alatt és nem
örvény, -es-nél.]

ÉRMÍNY : [L. örmény a. és nem örvény-né\.\

ERŐSEN, erűssen : valde, acriter, magnopere ;
stark, fest, sehr NySz. 1722: A sérczi disznót Balog
Andris lopta el, ugj a' Varbai Templomot is meg lopta,
az melyért meg is téslaszták erűssen (BorsodvmJk.
X1X.596, 1. Magyar Nyelv 1905. évf. 277, «megtézs-
láz» a., «András» itt sh.).

ERŰSSEN, L erősen.

ERZSÉBET, vö. Érzsók.

ÉRZSÓK : [Elisabethae nomen blandiens] ; Lies-
chen BM. 1699 : Mostoha Leányommal Ersókkal . . .
Szirákra indultam (AdalZemplvmTört. IV. évf. 115).
[Vö. Erzsébet.]

ESIK: [1. fönt 1. jel.]. 1714: Pályinkás Márton Vál-
lalta fel a' Váras pályinka Czepczérségét ugyan az
1714dik esztendőben esendő Pünkösd Napig (Szendrő-
Jk., jan. 22-iki jk.). [A 2. jel. alatti 1636-iki idézet
tévedésből került helyére. Itt az esik ige értelme a
NySz. -béli 3. jel.-nek «incido ; geraten» felel meg.]
[Vö. leesik.]

ESKÜSZIK, vö. beesküszik.

ESKÜTTET, vö. fölesküttet.

ÉSTÁB : [L. istáp-gyertya a. és nem isíáp--aá\.]

ESTVÉLI-HAJNAL : [crepusculum, rubor caeli
vespertinus ; abenddámmerung, abendröthe]. 1717:
Mindenik [ökör] nagy sebbel széllyel szaladot . . .
úgy annyira, hogy már az Estvéli Hajnalis el ment,
a' mikor [az ökröket] őszve vehették, és az Istalóban
hajthatták (BorsodvmJk. 18. sz. 1.552). Az Estvéli
Hajnal után (uo.). !Vö. est-hajnal NySz.]

ÉSZKÁBA, szkába: [l. fönt]. 1348: Vnam pa-
liura hcrmelina pelle subductum cum tunica ampla
de panno Moryt cum loliis argenteis wlgo Scaba dictis
ordinatum (ÜL. D. 3992, 1. ÁujouOkm. V.205). 1528 :

1147

ESZKÖZ— FALKONY

FALU-HASZNA— FEHÉRVARRÁSOS 1148

Pro wlgo kerep emi zkaba (OL. Nád. 42). Fabro
pro zkaba (uo. 49).

ESZKÖZ, vö. katona-eszköz.

ÉSZTÉRHÁS : [dessen haus ein vordach hat].
1565 : Benedicti Eztherhas de Eztherhash&za, (Esz-
terhOkl. 242). [Vö. Ex dicta olim domina Anaa Zerhas
(uo., ua. okl.-ben).] [Vö. szérhás.]

ÉSZTOVÁTA, vö. szátyva.

ÉSZTRÉNGA : [L. alább sztronga a.]

ÉSZTRŐ, 1. ösztörű.

ÉTTÖ, 1. öntő.

EZEN, ezön: hic idem; dieser selbe NySz. (1. jel.)
1560/1665 : Az vitézlő János Geréb ösfivá tötte az
meg^inondott Zsófi asszonyt az ö fiával Pállal, az meg-
mondott nagy-galambfalvi örökségben fiúról fiúra. Es
ezon Zsófi asszony is, ezon fiával Pállal, ösfiuvá tette
az megmondott János Gerébet az bethlenfalvi örökön
fiúról fiúra (SzékelyOkl. V.78).

EZER, vö. lovas-ezer.

EZÖN, 1. ezen.

EZÖSTÖS, 1. ezüstös.

EZÜSTÖS, ezöstös : [1. fönt]. 1688 : 2 puskapor
palaczk ezöstös 9 frt. (Radvánszky : Családélet n.388).
[Vö. ezüst.]

FA : [Az 1. jel.-hez vö. még : 1381 : «Ad quandam
arbörem Ilicis wlgo Ewr/a vocatam» (Veszpr. 12, Kis-
pécsöl). A 3. jel. alatti 1226 körüli adat törlendő
(1. tűz- fa a.) ; a cikk végén, a vö. rovatában törlen-
dők: ÓV- és szán-.] [Vö. serte-, uszkurusz-fa.]

PÁCÁNOZÁS, fácányozás: [captio pbasiano-
rum ; fasanenjagd]. 1712 k. : Az fáczányozásnak vagy
azok öszveszelédétésének fundamentuma (Gazdtört-
Szemle VI.386). [Vö. fácánoz NySz.]

FÁCÁNYOZÁS, 1. fácánozás.

FA-FÉSŰ : [Az idézetben fa fesiv h. olv. fa fesw.]

FAGGYÚ, vö. tehén-faggyú.

FAKAD, vö. kifakad.

FA-KANÁL, -kalány: [1. fönt]. 1744: Azon
fazékból, mellyel az szolgáló szóUatlan vizet hozott,
három közönséges fakalánniial egy cserép tálba töl-
tött (Reizner : SzegedTört. ÍV.529).

FAL, vö. spanyol-fal.

FALAT: [1. föntj. 1754: Szabados István az Közép
hegyen Vett [olv. vett] egy Falat pallagos SzöUöt
10 forintokon i Szendrö Jk.). 1755 : Vét égy Falat pal-
lagot Budai János uram Kováts Györgji;ül 17 forin-
tokon (uo.). 1782 : Die 16a 9bris Anni Curren-
tis Eichinger Jósef ur . . . vásárlott . . . egy falat
Palánt szöUőt 30. vonás forintokon allyával és pintzé-
jével egjetemben (uo.).

FALI : [ad parietem pertinens, de pariete suspen-
sus ; an der wand befindlich, wand-J. 1636 : Ruhatartó
rud Nro. V^Fali fogas Nro. 2 (GazdtörtSzemle 1.265).

FALKONY : [Értelmezése helyesen : falcona, fal-
ooneta ; falke, falkaune ; fr. faucon, fauconneau. Az
1605-iki idézet teljesebben és pontosan igy szól :
«Eggik kwlseó Bastian Egh falkony Az másik Bastian

Egh hozzw syger Az piachra zolgall Egh sebes tha-
raczk». Vö. még uo. : «Az doboló Bastian Egh Fall-
kony Egh Sebes tharaczk Egh zakalos». Vö. Boeheim:
Handb. der Waífenkunde 440,441 és Bárczay: A hadügy
fejlöd. története n.251 ; falcona, falconeta DuCange.]

FALU-HASZNA : [lucrum pagi ; nutzen des
dorfes]. 1680 : A Bor Birák Tiszti 1. hogy akár itt
helyben, akár vidéken, ha korczmára való Bort vagy
Lőrét vesznek abban a Falu hasznát nézzék és keres-
sék (AdalZemplvmTört. V. évf. 279). [Vö. «Ez a
haszon — lucrum erogatorium — mint az 1680- iki
előttem lévő számadásból látom, a bor értékének —
praetium vini — Vi része volt» (a közlő. Dongó Gy.
Géza jegyzete, uo.).]

FA-MÚVES, -míves : zünmermann NySz. 1710 :
Bányász sitrágók, egy sit után [fizetésük] per den.
25. Erez vágóknak 1. pár érczttil fl. 1. Fa-míveseknek
egy sit után den. 30. Hunk-futóknak egy sit után
den. 28. Első kovácsnak egy sit után den. 30V2 [stb.]
(TörtTár 1881. évf. 377, felsőbányái munkásokról).

FAN, fon : pubes, lanugo prima adolescentis ;
schamhaare NySz. 1781 : Csuka István felesége és
leánya Ersébet ns. Molnár Judith hajadon leánt, szűz
koronájának és szép hirének, nevének szembe tűnhető
vastag gyalázattyára "s becsüUetinek el tapodására
illy otsmány pletykasággal hurtzolni s gyalázni nem
iszonyodtak, Hogy Molnár Judith hajadon leány, min-
den bizonnyal a Fonát njirja, és hogy Fona njirásán
rajta kapatott, hirtelen mind ollóját, mind Fonát a
sutra hajintotta (SajószentpJk. 354, 1. Magyar Nyelv
1905. évf. 276). [Vö. MTsz.]

FÁNÁL, vö. arany-fonál.

FANCSAL : [Az adatbeli fonsol névben Melich
szerint inkább a latin infans szó valamelyik román-
nvelvi származékát (olasz fanciullo stb.) kell látnunk,
l."^NyK. XXXIII. 370.]

FARAGÓ-KÉS: [Értelmezése feledségből maradt
el : [scalprum] ; binderschnitzer, schnitzer, schnitt-
messer BM.]

FA-SÁF: [orca Hgnea ; holzschaff]. 1597: Egy
Fa Safban azzu megy (OL. UC. 101/3). Fa sa/f (uo.).

FA-TÁLAS : [Jelentése : theca scutellaria ; schüs-
selbrett.] [Vö. tálas.]

FA-T ALICSKA : [pabo ligneus ; hölzemer schub-
karren]. 1597 : Fataliczka 2. eggiknek kereke nincz
(OL. UC. 101/3, 22. 1.).

FA-TÁNYÉR, -tálnyér: [1. fönt], 1587: Fa
talnycr (OL. UC. 12/42).

2. FEDÉL, sh. olv. fedél.

FEDÉS, 1. födés.

FEHÉR-HAL. feír- : [1. fönt]. 1599 : Az apró
Hal, kit feir halnak is hinak, a Halazoke vot (Adal-
ZemplvmTört. VI. évf. 334).

FEHÉR- VARRÁS, feír- : [1. fönt]. 1595 : Egj
gallos giolch kezkeneö feir varrassál spaniolazoth
varrassál rostos az vege (Radvánszky: Családélet 11.82).

FEHÉRVARRÁSOS, feír- : [sutura álba con-
fectus ; mit wcissnahterei verfertigt]. 1595 : Egj feir
varrasos gallos Lepedeö (Radvánszky: Családélet 11.80).
tígy feir varrasos metellises gallos lepedeö keth feleöl
mesterkeje (uo.). [Vö. fekér-varrás.]

1149

FEHÉR-VONÁS— FÉRTÁLYOS

FÉRTON— FOLY

1150

FEHÉR-VONÁS, fejér- : 1670 : Szál vonással
varrott alsó ingváll No. 1 Fejér vonással [így ? olv.
varrással ?] varrott alsó ingváll No. 2 (Radvánszky :
Családélet n.350).

1. FEJ: [A 3. jel.-hez vö. még: 1240: «Inde vádit
in Medwe/e«» (OL. D. 246). 1317 : «In loco Telukfeu
uulgariter mincupato» (uo. 1892). Ugyanezen jel. alatt
az 1440 körüli idézetben qui h. olv. que. A vö.
rovatában törlendő : medve-.]

FEJ- ALJ, fi válj : [1. fönt]. 1595 : Egj fiualj ky
spaniol varrassál varrotb zeöld kik ueres selyemmel
varroth (Radvánszky : Családélet 11.85). [Vö. fej-al MTsz.]

FEJEDZ, 1. laposszeg-, lécszég-, patkószög-,
sínszég-fejező.

FEJEZ, fej edz, 1. laposszeg-, lécszég-, patkó-
szeg-, sínszég-fejezó'.

FEJ- VÍZ : [liquor amnii ; fruchtwasser, amnios-
flüssigkeit]. 1716 : Mikor engem [a bábát] oda hittak,
meg néztem az Aszont, minden bizonnyal meg ismer-
tem az Gyermek feje vizét, s mondom néki, hogj el
mentt tűled a' Gyermek feje vize, azt mondotta nem
az az, hanem meg hugjoztam az Pendelemet (Borsod-
vmJk. 18. sz. 1.485). [Vö. liquor amnii Barts : Orvos-
gyógyszerészeti Műszótár.]

FÉLÉSTÖKÖMÖZÉS, 1. fölöstökömözés.

FÉLHELYÉS, olv. félhelyes.

FÉLKÍSÍR, 1. fölkísér.

FEN, vö. összeken-fen.

FENE : [L. fönt. E szónak eredeti «farkas, lupus,
wolf» jelentésére nézve érdekes az a történeti tény,
hogy az Inárcsi Farkas család ősei 1262. 1271.
1275-iki oklevelekben, XVIII. századi kivonataik tanu-
sága szerint, Fene nevet viseltek (1. Benkó Imre : Az
Inárcsi Farkas család története, Nagykörös, 1903., 5. 1.).
A legrégibb fönnmaradt oklevél adata, mely egyúttal
a fene szóra nézve is legelső tanúságul szolgál, a
következő: 1332: «Cum inter Paulum Filium Farkassy
de Inarch, ab una Parte, item Micaelem Filium Demee,
Nicolaum, Petrum et Georgium filios Lazari, ac etiam
Comitem March, Filium Fene, et Mathee Filium ejus-
dem, Nobiles, de eadem Inarch, in Octavis B. Georgii
Martyris, juxta continentiam priorum Literarura no-
strarum Divisio fieri debuisset . . . Comes March, fiUus
Fenees) stb. (Benkó id. m. 36).]

FENÉK, vö. rét-fenék.

FENEKETLEN: [1. fönt]. 1584: Keth fenekethlen
hordó 2 Eg- magh wetö 1 (OL. UC. 56/33).

FENN : [Törlendő !]

FENT-SZÓVAL, 1. fönn-szóval.

FENT : [Alakváltozata finy, 1. veró'-fény-nél.]

FENYŐERDŐ: [1. fönt]. 1332: Media pars
silue Syketfeneuerdeu vocate (Múz.).

FERENC : [1. fönt]. 1333 : Medietatom possessio-
nis Madaraz uocate . . . quam ipsi et Ferench de eadem
Hudi, communem habere dinoscuntur (ZichyOkm. 1.417).
Eidem Ferench et Johanni (uo.).

FÉRTÁLYOS : [1. fönt]. 1731 : Egy szapus vanna
vajtól [vásárpénz] akármikord. 12. Egy fertály ostól vagy
félszapustól a proportione (GazdtörtSzemlc VI1.87).

FERTŐN : 1) [Német értelmezése helyesen : der
vierte theil des lothes.j || 2) [Jelentése: «fertonales
decimae; hellerzins». Vö. <Fertonales Decimae, Quarta
pars decimarum, vei Decima quae ad quartam partém
exigitur . . . Germ. Hellerzins, census nummis solven-
dus» DuCange, «ferto» a.] [Vö. férton-pénz.]

FÉRTON-PÉNZ: [Jelentése: «fertonales deci-
mae ; hellerzins» ; Takáts S. szerint a. m. telekadó,
földadó s latinul «terragium>-nak is hittak (1. Száza-
dok 1906. évf. 211—212). Vö. fönt.] 1498 : Pecunle,
fertonpenz vocate (OL. D. 20737). P[rae]dicte pecunie
fertonpenz nominate (uo.). [Vö. fertőn, 2. jel.]

FERTŐ : [Az 1475-iki idézet törlendő, minthogy a
Ferthonadfelde né\ a. m. «Fortunátfölde».L.ezt Csánki:
TörtFöldr. in.608.]

FEST, vö. posztóféstó'-h.áz.

FÉSU: [Az idézetben fa fesw h. olv. fa fesw.]

FI: [Az 1. jel. alatti 1302-iki idézet törlendő,
minthogy a magyarosan irt Rykolfy név tkp. a Ri-
colphus névnek (1. ezt Czinár és Kovács Nándor
Indexeiben) genitivusa. A 2. jel. alatti 1616-iki idé-
zet eredetije szerint igy javítandó: 1643: Eggy feketté
asztál kinek fia nagyon plehes (OL. Instr. 42, 1. Gazd-
törtSzemlc VI.127). Helyn. szárm. ? : 1364 : Nicolaus
dictus Fyady alio nomine Zolga (Múz. Kállay).] [Vö.
őz-íi.]

FIACSKA : filiolus ; söhnchen NySz. (1. jel.)
1449: Michaelis Fyachka (SztárayOkl. 11.443). [Vö.
fönt más jel]

FIATAL : [1. fönt]. 1760 : Csak olyan szedege-
tett galy, a Ludas meUől hoztam, van közte négy
rakoncza és egy szilfa fiatal (DebrJk., 1. NyK. XXVI.
342, «rakonca» a.)

FINTA: [1. fönt]. U41-61: Maiori filie mee IH.
pueUas dedi: Feina, Finta, Vrancia (Magy. Könyv-
szemle 1892/93. évf. 19).

FÍNY, vö. verő- fény.

FÍVALJ, 1. fej-alj.

FOGDOS : capesso, prehenso ; begreifen, oft an-
greifen NySz., [einzeln greifen]. 1717 : Széllyel nyar-
galózván [az ökrök] . . . nagy nehezen meg téritvén
ökett, kőtélre fogdosván, úgy vitték be az Istálóban
egyenként, az ökröket (BorsodvmJk. 18. sz. 1.552).
[Vö. fog valamire NySz., «fog» szólásai a.]

FOGDOSÁS : [captio, captura ; fang]. 1760 : Az
őz szarvas, njoilfiak fogdosásokat ne engedgj^e, a
melly kemény büntetés alatt tüalmaztatott (Gazdtört-
Szemlc VII.420, eredetije szerint). [Vö. NySz. más jel.]

FOGDOZ, vö. mégfogdoz.

FOGLAL, vö. kifoglal.

FOGYAT, vö. elfogyat.

FOKHAGYMA-KOSZORÚ: [knoblauchreiate].
1731 : Az bizonyság anyja nagyon rosszul volt s prae-
scribálták mások, hogy foghagyma koszorút meleg
vizecskébe vetné és mellére tenné (Reizner : Szeged-
Tört. IV.487). (Vö. hagymakoszorú BM.]

FOLY : [1. fönt]. 1576 : Mynden pör folt leueleim
vani):ik Torciiej Görg' Dcaknal (Radvánszky : Család-
élet 111.111).

1151

FOLYÓ-GÉRENDA— FŐKENÉZ

FÖL— FÖLKÍSÉR

1152

FOLYÓ-GÉRÉNDA : [A NySz.-ból átvett német
értelmezés BM.-tól származik ; PP. szerint : trabs
lacunaria ; CzF. szerint : «azon hosszú gerenda a tető
hosszán, mely az ollófákat öszvetartja, szelemen».
(Vö. Szily, Századok 1904. évf. 815.) Az idézet 1.
sorában és h. olv. es.]

FOLYOSÓ : cancer, carcinodes ; krebsgeschwür
NySz. ; «csúz» MTsz. (1. jel.) ; [rheuma, rheumatis-
mus]. 1690 : Tudom hogy mind az ütés rajta lévén
az Asszonyon mind az Folyosó és az Orbáncz is, az
három nagy nyavalya, közzűl Isten titkában vagyon,
mellyik nyavalyája miatt hólt meg Kovács Mártomié
(BorsodvmJk. XU.52).

2. FON, 1. fan.

FONÁL, fánál, vö. arany-fonál.

FONÓ, vö. kas-fonó.

FOE-DÚL: [Az 1. jel. 1725-iki adata a forduló
szó alá tartozik.]

FORDULÓ : [I. fönt]. 1725 : Anno 1725. die 3.
mensis Maji nemes varasnak megegyezett akaratjá-
bul kezdettünk az Kozárvár felé való fordulóban az
váras közönséges nyilainak investigálásához (Gazd-
törtSzemle 111.185). [Vö. <íFordul6 : a határnak azon
része, a melyet eggyszerre mívelnek» MTsz. 2. jel.]

FORGATÁS : [1. fönt]. 1705 : Szöleim culüu-á-
jára : 1. Hegyaljaiakra : Nyitás, metszés, Venyike s
karó szedés, Karózásra, kötözés. Első Kapálás, For-
gatás, Harmadlás, Fedés, Szőlő Pásztorok fizetéssé.
Két Vinczelér fizetéssé Summa fl. 898,95 (AdalZempl-
vmTört. VI. évf. 331).

FORGÓ-KŐ: [1. fönt]. 1597: Ezen halastón vagion
barom feolliöl czapo kerek malom 3. Belseo kwlseo
kerek szerzamiual, az elseo kerekhez való bokor kw,
minden szerzamostul garatostul epp Jo. Az másik
kereknekis garatia hzt valuia, alsó keoueo, egieb
szerzamiual mind epp, hanem hogj az feolseo forgó
kw raita vekonj Az harmadik vtolso kerekhez való
bokor kw, minden szerzamostul ezenképpen minth az
keozepseo (OL. UC. 101/3, 53—54. 1.).

FORINT, vö. vonás-forint.

FÓRIS : [L. fönt. CzF. és BM. szerint a. m. Nice-
phor ; Karácsonyi János véleménye szerint pedig a.
m. Christophorus.] 1477 : Foris [\gy, latin okl.-ben]
Penzwerew (Lelesz Acta 87/3).

FOROG: [A második idézet évfizámiúl 161611643
h. olv. 1643. Ez az adat ennélfogva az 1638-iki
után való.]

FÖDÉS, fedés : [I. fönt]. 1705 : Szöleim culüi-
rájára : 1. Hegyaljaiakra : Nyitás, metszés, Venyike s
karó szedés, Karózásra, kötözés, Első Kapálás, For-
gatás, Harmadlás, Fedés, Szőlő Pásztorok fizetéssé.
Két Vinczelér fizetéssé Summa fl. 898.95 (AdalZempl-
vmTört. VI. évf. 331).

FŐ-KAPITÁNY : [hauptmann, oberhauptmann].
1506 k. : Ha pedigh az feokapitanon esik megh [az
ünnepnapon való törvénytevés] tehát az Kirallibiro az
feokapitant is megbwntesse (MJogtörtEml. 1.18). [Vö.
NySz. más jel.]

FŐ-KENÉZ : 1610 : Minden fökenéz az régi szo-
kás szerint az ztrongának idején 3 frt-tal tartozik,
a ztrongásnak penig egy báránynyal és 16 pénzzel
(Magyar Nyelv 1906. évf. 25, Munkács vára urbáriu-
mában). Minden kenéz akár fökenéz, akár nem fökenéz

legj^en, ha juha vagyon, két sajttal tartozik (uo.).
1625 : Az sztrongának idején minden juhos kenéz ö
felségének 2 — 2 sajttal tartozik. Az sztrongásnak
penig minden fökenéz egy-egy báránynyal és 16 pénz-
zel tartozik (uo. 24—25. 1., munkácsi összeírásban).
[Vö. kenéz.]

FÖL, vö. suba-föL

FÖLBERKEZ : [vesszővel, ú. n. berkével össze-
köt; viminibusligo; mitflechtreisernbinden].1602 — 03:
Vulgo fölberkeztek [t. i. a boroshordókat] (Magyar
Nyelv 1905. é\^. 317). Sünt omnia vasa reparata
vulgo feölberkeztek (uo.).

FÖLBÉRKÉZÉS : [ligatio per vimina ; das bin-
den mit flechtreisern]. 1602 — 03: Pro secundaria
reparatione seu ligatione vasorum vulgo feölberkezes
facta 30 Fl. (Magyar Nyelv 1905. évf. 317).

FÖLCSINÁL, fel- : praegnantem reddo ; schwan-
gern NySz. (2. jel.) 1715 : A' Nemetth is hallotta hogy
a' Csáti Aszszony azért jött volna Sereshez ; hogj ha
már Fel csinálta venné el (BorsodvmJk. 18. sz. 1.432).
Én úgy hallottam . . . hogj itt Csáthi Aszszony volt
és ezért jött a' Gazdához hogy ha már fel csinálta
venné el (uo.). [Vö. fönt más jel.]

FÖLD : [Az 1. jel. alatti 1415-iki idézet Harum-
fyld helynevében, valamint az 1452-ikinek Harom-
fyld és jPí/M-jében Karácsonyi János figyelmeztetése
szerint nem a föld szó van, e helyek neve ugyanis
ma Füld-Mok hangzik. Az 1. jel.-hez vö. még: 1383:
Possessionem Balenth/eMe vocatam (SoprOM. 1.465).
Possessionis Tykol/éZdeít [1. az «al-föld»-nél levő
helyreigazítást] vocate (Veszpr. 9, Kálóz).] [Vö. telek-
föld.]

FÖLD-BÁSTYA : caespititius agger PP. ; walI,
schanze BM. 1671 : In Propugnaculo Terra Impleto
Föld Bástya dicto (OL. UC. 2/24).

FÖLEREZ, fél- : [expergiscor ; aufwachen, erwa-
chen]. 1717 : Az ökrök penig meg ijedvén fel ugrán-
doztak, melljTe a' fatens fel érezvén hógatni akaria
az ökrött (BorsodvmJk. 18. sz. 1.554). [Vö. MTsz. és :
«Messze mezőn háló sok erre fölérez. Takaróját job-
ban felvonja füléhez» Arany : Buda halála VIII. é.]

FÖLFOG : [1. fönt, 2. jel.]. 1725 : Ezeken alól
egy darab tövises föld ennek előtte njilas föld volt,
de már az gát felfogta (GazdtörtSzemle in.l87).

FÖLHAJT, fel- : ago, pello ; hinauftreiben, an-
treiben NySz. (2. jel.) 1669 : Minden egy pár ökör-
tül, kit felhajtanak, [harmincadban] d. 18. adjanak
(DebrJk., 1. GazdtörtSzemle XI.265).

FÖLKAPÁL, fél- : [pastino] ; aufhauen, umhauen
BM. («felkapálni» a.), [behacken]. 1716 : Tudakozta
tülem, hogy ott a' Táion, az hol az után, az Gyer-
meket meg találtam meg tisztítómé [a kertet], s fel
kapálomé (BorsodvmJk. 18, sz. 1.485).

FÖLKELŐ : [mobilis ; bevreglich]. 1604 : Az zala-
gos Embernek ha feolkeleo záloga uagion, azt hoz-
zak el : ha nincz feolkeleo záloga peczeteUiek ki
hazából, mind addigh az migh ueget eri dolgának
(MJogtörtEml. 1.35). Azután megh nem ualthatia azon
beczwn, hanem eoreokben eoue lezen akar eoreokseg
akar felkeleo Marha (uo. 37).

FÖLKÍSÉR, félkísír : [hinauf begleiten]. 1717 :
Amidőn a' N. Var[me]gye Parancsolattyábúl Mis-
kolczra fel kisirte vala Igriczerűl a' De eo utrumban
Specificált Aszonyokat, akkor a' kengyel touál pihenni
meg szálván, hallotta a' fatens [stb.J (BorsodvmJk.
18. sz. 1.557).

1158

FÖLLYÖL— FRANK

FRUZSINA— FÜST PÉNZ

1154

FÖLLYŐL, 1. fölűlcsapókerék-malom.

FÖLÖSTÖKÖMÖZÉS, féléstökömözés: [jcn-
tatio ; das friihstücken]. 1684 : Nap keletkor fogas-
sanak vélek a' mimkához es felestökömözes 's ebedles
kivül nap szálaiig szorgahnatossan mimkalkottassák
ökett (AdalZemplvmTört. IV. évf. 129).

FÖL PÉRÖS, 1. föl-pörös.

FÖL-PÖRÖS, -pérös: actor; klager NySz. 1604:
Ha ith Uarasi Embernek eggiknek az másikkal peri
indultatik az Feolpereos [így többször] az Alpereost
[így többször], ha maga Citallia ne teruentkeressel
Citallia, hanem az Bironal peozetet kerien, es tartoz-
zék az biro peczetet adni pénz nelkwl (MJogtörtEml.
I. 31 — 82, Marosvásárhely törvényeiben). Hogiha pedig
ualameli peort leualnak. Es nagi ideot uezen az mas
Feolpereos benne, auagi part, ha az nieli napra az biro
napozza [stb.j (uo. 32).

FÖLTAKAR, fél-: [meto, demeto; ernten, ab-
mahen]. 1567 : Zolgalatyok [t. i. a jobbágyoknak]
Mynd Bvzat arpat zabot el vetyk es fel takaryak ha
vra akarya (OL. UC. 103/2). Az vr retyth [tartoznak]
oth meg kazalny fel takarny (uo.). [Vö. NySz. más
jel.] [Vö. föltakarít.]

FÖLTÖR, fél-: [I. fönt]. 1725: Az malom gát-
jánál egy darab föld, melyet Korodi uram tört volt
fel, egy jó nyil hosszat (GazdtörtSzemle 111.187).

FÖLUGRÁNDOZIK, fél- : [identidem subsilio,
alius post alium subsiliunt ; wiederholt oder einzel-
weise aufspringen]. 1717 : Az ökrök penig meg ijed-
vén fel íigrándoztak, mellyre a' fatens fel érezvén
hógatni akaria az ökrött (BorsodvmJk. 18. sz 1.554).

FÖLŰLCSAPÓKERÉK-MALOM, föllyől- :
[molendinum desuper volvens ; oberschlachtige mühle].
1597 : Ezen halastón vagion három feollióí czapo kerek
malom 3. Belseo kvvlseo kerek szerzamiual, az elseo
kerekhez való bokor kw, minden szerzamostul gara-
tostul epp Jo. Az másik kereknekis garatia lizt válnia,
alsó keoueo, egieb szerzamiual mind epp, hanem hogj
az feolseo forgó kw raita vekonj Az harmadik vtolso
kerekhez való bokor kvv, minden szerzamostul ezen-
képpen minth az keozepseo (OL. UC. 101/3, 53—54.
1.). [Vö. fölűlcsapó-raalom.]

FÖLŰLCSAPÓ-MALOM, vö. fölűlcsapó-
kerék-malom.

FÖLVESZ : [suscipio; übernehmen ; I. fönt 1. jel.].
17. sz. vég. : Kalman János, es felesége Kata egy
reszrííl, fól véuén terheket Lörincznek, Jánosnak és
Miklósnak fióknak ; és Christinanak ; és Margitnak
Leányoknak; és Geresgálban léuö ket puszta Jobadgy
hellyeket [stb.] (Múz. Szily, No. 201). Battyani Laszlo
fői néuén terhét Istvánnak és Miklósnak vér Attya-
fiainak ; item Borbálának húgának [stb.j (uo.). Azon-
képpen Fülessj István fól vészi terhét Ilona nevű
húgának (uo.).

FÖNN-SZÓVAL, fent- : [clara voce ; lant, mit
lauter stimme]. 1717 : A' fatens mingyárt nagy fent
[így] szóval kiáltott a' Báttyának (BorsodvmJk. 18.
sz. 1.556). [Vö. föl-szó NySz.]

FŐ-SZOLGABÍRÓ : [Latin értelmezése a Törv-
tud. Műszót.^ szerint: judex nobilium ordinarius.|

FÖVÉNY: [Az 1211-iki idézetben «így?> h. olv.
«Erdélyi László kijegyzése szerint is így».]

FRANK, Frank: [1. fönt(. 1381: Demetrius dietus
Safar officialis magistrorum Frank Nicolai et Symonis
(Múz. Motcsiczky).

Magyar Oklevél-Szótár.

FRUZSINA : Euphrosine PPB. 1591 : Mindene-
keth hagiok in genere giermekimnek, Harora kys
fiaimnak^ Kristofl'nak, Siganak, Istóknak es kys lean-
kamnak frusinnanak (Radvánszky: Családélet 111.139).

FUADOR : [A fönti értelmezéshez vö. még : «A
[német] fueder nemcsak egy szekér terhet, hanem
bizonyos meghatározott mértéket is jelentett, a mely-
lyel nemcsak szilárd, de folyékony anyagot is mér-
tek. A gmundeni mérték szerint például a fueder
6—7 kupa sót {kuefel) tett, a mi mintegy 8 mázsát
nyomott ... A folyékony anyagok mérésénél Magyar-
országon a fueder (vagyis fuador) alatt 28—36 akós
hordót értettek ... A fuador (fueder) szót a széna
mérésekor is használták. Az 1587. évben olvassuk
például, hogy «91 öl és 14 fuador széna» termett.
Mivel a deszkát hozzánk rendesen az [osztrák] örö-
kös tartományokból hozták, a deszka mértékéül majd
mindig a fuadoH (fueder) használták. Nádasdy Tamás
nádor levelezéseiben olvassuk például, hogy 1564-ben
«négy fuador deszkát* hozatott. Ugyanezen család
későbbi leveleiben olvashatjuk, hogy 1572-ben «egy
fwador deszkát», 1634-ben pedig «két fuador bükk-
fát* szállíttatott* (Takáts Sándor közleményéből,
1. Magyar Nyelv 1905. évf. 318—319). Vö. «vuoder:
fuder, fuhre, wagenlast» Lexer.]

FUAR, 1. fuvar-út.

FURA • «furcsa» MTsz. ; [ridiculus, mirificus ;
komisch, drollig, seltsara]. 1522: Franciscus Fwra
(OL. D. 37004 \ Fabianus Fivra (uo.).

FURKÓ : [Az 1588-iki adat ín^es/iwtó-j a tulaj don-
kép összetételes kifejezés, ezért utóbb a T betűben
külön cikként van tárgyalva.]

FURVANT : [Vö. «Vorwandstein: mellkö» BM.
és Pech: BánySzót.]

FUTTATÓ-FÉK : [Értelmezése szabatosabban :
langriemen, leine; fr. longe. Megjegyzendő egyéb-
ként, hogy Sachs-Villatte szerint a német «leme» es
«leitseil» egy értelemmel is járatosak.]

FUVALLÓ : [Jelentése inkább : blasbalg.]

FUVAR-ÚT, fuar-: [vectura; fuhre]. 1779: Szi-
ráki Lakatoss István hoszszú Fuar útha meg szakatt
és csak hamar itthon meg döglött lova (SajoszentpJk
194, 1. Magyar Nyelv 1905 évf. 277). [Vö. fuvar MTsz.]

FŰ- [Az 1 jel.-hez vö. még: 1244: Tendit ad
Semek^r [a. m. fü •?[ (OL. D. 275). Az ugyanezen jel.
alatti 1349-iki és 1451-iki adatok tkp. szena-fu ala
tartoznak.] [Vö. szék-fű, szépasszonyok-fuve.|

FŰGGŐPECSÉTÉS : [Az értelmezésben mi sh.,
olv. mit.]

FÜLRE-VALÓ: inauris ; ohrgehange NySz. («fül»
származékai alatt). 1702 : Eztíst fülre mZóí Anyiczka-
nak fl. 3.38 (AdalZemplvmTört. VI. evf. 4b).

FÜRDÖ-KÁD: [Az 1587-iki idézetben Feördeö
h. olv. Feordeö.]

FŰST : [Az 1712 körüli idézetben szoktassa h. olv.
szoktattassa.]

FÜSTÖS : [I. fönt]. 1634: Egi fcöld füstös kemen-
cze Nro. 1. Ravta vas hcucderes, bilinczes, retezes
ayto Nro. 1 (01. UC. 21/3, 4. 1.). Egi fel fUslos kemen-
cze (uo., 7. 1.).

FŰST-PÉNZ • [Német értelmezése helyesen :
rauchsteuer, rauchpfennigl 1629 : Egerszeghnek sar-

73

1155

FÜVES-KERT— GERÉNDÉLY

GEREZD— GYERMÉK-SZERÜ

1156

cza kész pénz f: 300. Császár [t. i. a török császár]
adója füst pénz f: 45. Császár liszti cub: 30 (Gazd-
törtSzemle XI.363, a zalai hódoltság adójának jegy-
zékében). Kaszaházának sarcza kész pénz f: 22.
Császár adója füst pénz f: 9 (iio., és a köv. lapokon
még számtalanszor). [Vö. «Funiagium, Census pro
siűgiilis focis exactus ; füstpénz^ Bartal.]

FÜVES-KERT: [Jelentése a föntiidézetben «be-
kerített széuatermö hely» is lehet.]

GABONA, vö. purgaméntum-gabona.

GABONA-DÉZSMA : [decimae frumenti; korn-
zehent'. 1564 : Továbbá leszen asszonyomnak bor és
gabona dézsma jüvedelme a mint pispek urammal
elvégezteti, kinek beszedése, rúla való számtartás
Jakap uram gongya (GazdtörtSzemle I. 67 — 68). [Vö.
gabona-tized.]

GABONA-TIZED : [decimae frumenti] ; kom-
zehent, garbenzehent BM. 1629 : Gausaiak sarcza f:
25. Gabonatizedet adnak minden veteményböl (Gazd-
törtSzemle XI. 381, a zalai hódoltság adójának jegy-
zékében). [Vö. gabona-dézsma.]

GADÓC : [Jelentése : «rántalék (liszt, tojás és
kenyér- v. zsemlyemorzsa, a miben a csirkét kiránt-
ják)» MTsz. («kadóc» a.) ; «lisztböl készült híg pép»
CzF. («kadócz» a.) ; farina liquida Sí. («kadótz» a.).
A cikk végéről «vö. CzF ?» törlendő.]

GAGYMAT ? gogymat ? : 1095 : In panauuadi
acha Jut Gugmat [szn., olv. gogj^mat ? a. m. gagy-
mat?] Zacal Elenta Deged Heten (Pannh. 15/0o).
[Vö. gagymat MTsz.]

GÁLIC-KÖ : [1. fönt]. 1391 : Exhinc ad eandem
plagam procedendo in modico spatio, unam metam
terream cumulassent, que scilicet méta a quodam
lapide Galichku vocato supra ipsam metam habitam ad
trés vei duos actus sagitte distaret (Turul 1905. évf. 35).

GALLÉR, vö. rézvesszős-gallér.

GALLYAS : [A NySz.-ból átvett b) jelentés tör-
lendő. Vö. erre nézve Nagyszigethi Kálmán cikkét a
galyos szóról, Nyr. XXVIII.315.]

GARÁÉLYA : {E szóalak után fönt a kérdőjel
törlendő.]

GARAC : [Vö. «Garacz: köporvonó, melylyel a
fúrólj'uk porát kiszedik. Bányász táj szó, Nagybánya,
Felsőbánya, Kapnikbánya» és «Gracz : kapa. Bányász
tájszó, Felsőbánya, Nagybánya, Kapnikbánya» Sasi
Nagy Imre adatai az új Nagy Szótárhoz, 1904, vö.
Szeöke: BánySzót. 168.]

GÁRDA-FA : [Az idézet teljesebben és ponto-
sabban így hangzik : <'Si quando verő aliquod lignum
quod vulgariter Gardaffa dicitur fractum fuerit».]

GÉM-TOLL: [1. fönt]. 1574: Ket bokor gem tol
kötőt, egh bokor Daru tol kötőt (AdalZemplvmTört.
V. évf. 340).

GEREBLYE : [Az alakok közt a garáblya utáni
kérdőjel törlendő.]

GERÉNDÉLY: [Az 1634-iki idézet teljesebben
és pontosan így hangzik : «MaIom házban Vagion
három keö Nro. 3. Égik uy, az kettei roszas nemis
forogh egy keö Ket kása keölii, ninczen vas az kása
keölük vigin Nro. 2. Három kender keölü Nro. 3. Tíz
vas czap az Gerendeliek vigiben Nro. 10» (az urbárium
9. lapján).]

GEREZD : [A cikk törlendő, minthogy az adatok
helynevei a mai sopronmegyei Geresd (1. CzF.) hely-
séget jelentik s ígv a gerezd szóval alig hozhatók
kapcsolatba. Vö. Csánki : TörtFöldr. ni.608.]

GÉRÉZDÉS, girizdés: [1. fönt]. 1695: Más ezüst
Pohár, lábas fedeles, girizdés egy meszely bor férhe-
tett belé (AdalZemplvmTört. VI. évf. 184). [Vö. MTsz.]

GEREZNA : [A vö. rovatában mái- törlendő.]

GERGELY, Gergöly: [1. fönt]. 1587: Kys
Gergöly (BorsodvmLt., Borovszky Samu közlése).

GERGÖLY, 1. Gergely.

GIRIZDÉS, 1. gérezdés.

GOGYMAT ? 1. gagymat.

GOMOLYA : [Az 1594-iki adat pontosabban így
hangzik : «Pad szék No: 1. GomoUak No: 4. Sayto
szék No. !».] [Vö. horaolya.]

GÓRÉ : [Vö. «Kerti múlató fel-házatska» SzD. ;
« Diaeta, Pergula. Lusthaus. v. Vepretum, Carectum,
Dumetum» SL]

GŐGÖS : [Az 1240 körüli idézet Gugus neve bizo-
nyára azonos a Váradi Regestrom Gugus-kv2\, s nem
kereshető benne a mai gőgös szó. Vö. MeUch, Nyr,
XXXin.326.]

GÖMBÉC, 1. gömböc.

GÖMBÖC, gömbéc : [1. fönt]. 1449 : Clementis
Gewmbecz (SztárayOkl. 11.442).

GÖRGE : [Az adatbeü Gurge a György kereszt-
név régi alakja [Györgyé] is lehet. Vö. Kubinyi Ferencz,
Nyr. XVin.87.]

GRÁNÁT : [A NySz.-ból átvett 2. jel. nem sza-
batos, minthogy a régiek a gránát-on igen sokféle
szinü posztót értettek. L. Takáts S., Századok 1906.
évf. 203.]

GYÁMOL: fulcio; stützen NySz. («1. gyámol» a.);
[adjuvo ; unterstützen] . 1717: Lám visznek minket,
hogy nékünk gyamolónk [így] nincsen, sem urunk
[férjünk], hol ván meg a' háta ? mert azoknak urok
van, s gyamolójok van, Lám nem hozzátok kis István-
nét, mert van néki ura, s gyamola [így, vö. «2. gyá-
mol» NySz.j (BorsodvmJk. 18. sz. 1.556). Lám visznek
minket, hogy nékünk gyamolúnk, és urunk [férjünk]
nincs, hol van meg a' háta mert azoknak urok van
s gyamolójok (uo. 557). Lám visznek minket, hogy
nékünk Gyamolónk nincs, sem urunk, lám nem hozzák
a' többit Urok van azoknak, s gyamolójok (uo.). [Vö.
a gyámol igéről Simonja, Nyr. XXVI. 73 — 74 és
«A magyar nyelv» (2. kiad. 1905) 299. 1.]

GYANTÁROS : [A fönt gyantás a. fölhozott 1594.
1636. 1637. és 1638-iki idézetekben a. m. gefirnisst.]

GYÉLKOS, 1. gyilkos.

GYEP : [Az 1. jel. alatti 1694-iki idézet a gyepű
szó alá tartozik.]

GYÉP-SZEGÉS: [Jelentése ; novaié ■!. DuCange);
neubruch. A mai népnyelvben is megvan és a. m.
«pázsit föltörése, fölszántása>> MTsz.]

GYEPŰ : [Ide tartozik a fönt tévedésből gyep
1. jel. alá sorozott 1694-iki idézet is.]

GYERMÉK-SZÉRŰ, -szőr ő, -szőrű: [puerilis;
einem kinde ühulich]. 1737 : Primo Gyermek Szörü

115(

GYERTYATARTÓ— GYÜMÜLCS

GYÜN— HALTARTÓ-BÁRKA

1158

[a pörben szereplök egyikének állandó ragadvánj-neve]
anyának az elmúlt Üdökben Szicsánt igét borban megh
innya te attadé . . . Tertio Gyermek Szörü Istvánnal
ParasznáUkottálé mikor s melly Esztendőben (Szegedi
boszorkám-pöiök irataiból, Kovács János kijegyzése
szerint). Vallya a Fatens, hogy Kovács Rosa Gyermek
Szőrűvel Paraznaságban élt és bizonyos dologh iránt
Perlekedésben esvén K. R. Germek Szőrűvel akkor
kiáltotta ucza hoszatában té átkozott Gyélkos megh
étettek az anyádat té vettél egy Garasára Sicsant
és én attam meg inya igett borban neki az mint is
annak elöttö fördött csináltak Gyermek Szórő anyá-
nak. Fördésben lévén az anya Gyermek Szőrűnek (uo.).
Valamely dologh iránt Pörlekedett annak elöttö Ger-
mek Szerűvel (uo.).

GYERTYA-TARTÓ: [Az 1587-iki idézetben
weicö h. olv. iceicö.]

GYILKOS, gyélkos : [I. föntj. 1737 : Té átko-
zott Gyélkos megh étettek az anyádat té vettél egy
Garasára Sicsant és én attam meg inya igett borban
neki (Reizner : SzegedTört. IV.523, Kovács János
kijegj'zése szerint).

GYÍRŰ, 1. pecsétlő-gyűrű.

GYÓGYÍT, vö. begyógyít.

GYÓGYUL, vö. begyógyul.

1. GYOLCS : [Alakjaihoz pótlandó : gyolcs (1. slé-
zia-gyolcs a.).]

GYOMOR : [Az idézett adatban alig lehet a mai
gyomor szó, a cikk tehát törlendő. Vö. Ballagi Aladár:
Régi magyar nyelvünk és a Nyelvtörténeti Szótár 101.1.]

GYÖNGYÖS : [A 2. jel. alatti 1325/1332-iki idé-
zetben Piscinis h. olv. Pisscinis.]

GYÖRGY, Györgye?: [L. fönt. E keresztnévvel
lehet dolgunk a következő adatban is : 1240 k. : In
predio Almás hec sünt nomina Jobagionum Torda
Buzoch Giirge [olv. Györgye? a. m. György?' Mathsa
(Pannh. 61/8). A Győrgye keresztnév! alakra vö.
Kubinyi Ferenc, Nyr. XVm.87.]

GYÖRGYE ? 1. György.

GYÖTÖR, vö. összegyötör.

GYŰGE: [Az 1450-iki idézetben Gygemonlna [így^
olv. -molna] h. olv. Gygemolna.]

GYÚL, gyüU, vö. összegyűl.

GYÜLEP, julep : syrupus KvSz. 1522 : Julep
violarum (OL. D. 26269).

GYŰLÉS, gyüllés : [consihumj. concilium [stb.];
versammlung NySz. 1762 : Az Betsülletes Nemes
Hegyesi Tanatsnak gyűllése Lévén az egész Szöllö
hegyesi betsülletes gazdákkal egyetemben [stb.]
(SzendröJk.).

GYŰLL, 1. összegyűl, gyűlés.

GYÜLLÉS, 1. gyűlés.

GYÜMÖLCS, gyümülcs : [1. fönt]. 1700: Miko-
ron az méltóságos földesúrnak akarnak az hites kerü-
lők szőUőt vagy akármely gyümiilcsőt [igy ? vö. ua.
iratban föntebb : gyümőlesőket] szedni, vagy magam
szedek, vagy jelenlétemben szedetek (GazdtörtSzemle
1.87, Szamota közlése). [Vö. gyümücs MTsz.j

GYÜMÜLCS, 1. gyümölcs.

GYUN, vö. bejö.

1. GYÚRÚ : [Az alakokhoz olv. még gyírü (1. ezt

pecsétlö-gyürű a.).]

HÁG : scando, ascendo ; steigen, aufsteigen, ein-
steigen, darauftreten NySz. (1. jel.) 1601 : Iszom az
keseró szert, patag az bóróm tóle, apad az veróm,
czak gerendára ne hagyon az bóróm (MA. NLI. 124,
eredetije szerint). 1744: Az beteg gyermeket meg-
tekintvén, elnevette magát és azt mondotta : az szép
assaonyok tálába hágtál. Kérdezte az fatens, micsoda
szép asszonyok tálába? Arra azt felelte: mi úgy szok-
tuk — úgj'mond — azt mondani, nem merjük mon-
dani, hogy rontás (Reizner : SzegedTört. IV.532).

HÁGÓ : [A 2. jel. alattiak tulajdonképi értehne :
der steile weg, der bergrücken, die anhöhe BM.]

HAGY, vö. elliagy.

1. HAJ : [1. fönt]. 1335 : Paiüus dictus SaThaui
(Körmend, Heim 68). 1401 : Gregorio S&rhayo (Zichy-
Okm. V.246). 1408: Paulum Sar/io?/o dictum (ZalaOkl.
11.348). 1409 : Paulus dictus SaxJtayo (Múz.). 1421 :
Benedicto SsLrhayw (Lelesz Acta 41 39). 1425: Laiu-en-
cius Saar/iöí/if (uo. 45, 53). 1430 : Petro SsiThai/w
(OL. D. 12254). 1612 : Feleségének Sarhaiu Magdolna
Aszonnak (AdalZemplvmTört. VI. évf. 182).

HAJINT : jacio ; werfen NySz. 1781: Csuka Ist-
ván felesége és leánya Ersébet ns. Molnár Judith
hajadon leánt . . . illy otsmány pletj-kasággal hurtzolni
s g^-alazni nem iszonyodtak, Hogy Molnár Judith
hajadon leány, minden bizonnyal a Fonát nyírja, és
hogy Fona nyírásán rajta kapatott, hírtelen mind olló-
ját, mind Fonát a sutra hajintotta (SajószentpJk.
354, 1. Magj-ar Nyelv 1905. évf. 276). [Vö. behajint.]

HAJOL, vö megliajol.

HAJT, vö. fölhajt.

1. HAL, vö. meghal.

2. HAL: [A vő. rovatában lotacs- h. olv. lotács-.]

HALÁSZÓ-VÍZ : [1. fönt]. 1682 : Mind az ketten
azon ház helyen lakván azokkal egytít s mind hozája
tartozandó pertinentiájval, ugy mint Szántó Földével
Rétevei, Bárdos Mákos erdejével Malmával halászó
vizével irtvány földével [stb.] lOL. ProcessTab. 288).

HALK : tardus, tacitus, lentus ; leíse, gelassen.
still, verschwiegen, heimlich, langsam NySz. 1449 :
Andree Halk (SztárayOkl. n.442). Blasii Halk (uo. 443).

HALLATÁRA, hallottára: audiente illó NySz.
(«1. hallat» szólásai a.) ; [vor jemandem, vor den
ohren jemaudes]. 1716 : Akkor mindgyárt igirt egj'
tehenet, vagyis egj* jó tulkot, kit mindgyárt bé lehe-
tett volna fogni a' Pátensnek hallottára [igv] (Borsod-
vmJk. 18. sz. I. 353—354). [Vö. a NySz. idézeteivel.]

HALLOTTÁRA, 1. hallatára.

HALOM: l.föntl 1269: Protendítur per duasmetas
ad quendam nionticulum qui dicítur serholm (Múz.
Janko^vich, 1. Kubinyi : MTörtEml. 1.65). [A cikk
végéről «vö. sír-halom» törlendő, minthogy a most
idézett egjetlen, 1269-iki adat alapján (melyben a
ser- előrésznek olvasásmódja sem bizonyos) nem
következtethetünk a sírhalom fogalmának régi meg-
voltára.]

HALTARTÓ-BÁRKA: [1. fönt]. 1638: Hal
Tartó Barka, meliben vagion cziuka No 6 Karasz
No 16 Varga hal vagy czompo No 8 (OL. UC. 2 34).

73'

1159 HAJIALYA— HASÁBOS-KÁPOSZTA

HASZON— HÉGYÉSI

1160

HAMALYA ? : [Nyomdai tévedésből a Mm össze-
tételei közé került.]

HÁM-TÁSKA: [Nyomdai tévedésből hamalya
után került ; a hám összetételeihez való.]

HAMUT : [Előfordul a Döbrentei-Codex zsoltá-
raiban is: «Ni legetek miként lo: es pzvir: kikben
érteim núiLen Hamvtha es fékbe tprd meg 9 alokot»
(79. 1., 1. Nyelvemléktár Xn.37). A Viügatában: «Nolite
fieri sicut equus et mulus, quibus non est intellectus.
In camo et fraeno maxillas eorum constringe» (XXXI.
zsolt. 9. vers).]

HANÉM-HOGY : [nisi quod ; nur dass]. 1597 :
Az másik kereknekis garatia lizt valuia, alsó keoueo,
egieb szerzamiual mind epp, hanem hogj az feolseo
forgó kw raita vekonj (OL. UC. 1013, 53—54. 1. .
[Vö. Simonji : Magy. kötőszók 1.167.]

HÁNY, vö. vízbehányó-liétfő.

HARAGOS : [Az 1211-iki első idézet törlendő,
minthogy a benne előforduló nevek a következő idézet
mondatából vannak kiszakítva.]

HARAMBASA : [Takáts S. szerint a. m. «a
vajda rangjának megfelelő állású gyalog tiszt* (Szá-
zadok 1906. é\^. 197). De vö. Kunos, Keleti Szemle
n.277.]

HARAMIA : [Takáts S. szerint a XVI— XVn.
században «királyi gyalog» volt a jelentése (Száza-
dok 1906. évf. 197).]

HARANG: [1. fönt]. 1658: Két szőke jó ökör
harangostól, tézslástól, jármostól, kötelestől, sikotiostól
(Radvánszky : Családélet n.332).

HARASZT : [1. fönt 1. jel.]. 1447 : Petrus de
Zenaharozth (Turul 1902. évf. 156).

HARASZTOS : [1. fönt]. 1447 : Dominicus Haraz-
thos (Tiu-ul 1902. évf. 155).

HARKÁLY, harokály : [1. fönt]. 1578: Az er-
dőnek neve Alüó-Harokally, meljTiek mind az árné-
kát mind verő felét nekik adák, a Majos Bérczen, a
mely út be. megyén a harokally patakára a belső
útig (SzékeiyOkl. V.llO). így alkuttak előttünk, hogj'
a mely Harokally áméka a Harminczember-erdeje
mellett vagyon, a mely út be megj'en az árnéknak
közepette a Harokally pataka mellé, ugyanazon út,
ki ki jő a Harokally pataka mellett a Harminczem-
ber-erdeje szegire, a több darabantok azt engették az
ániék-erdőt a Harminczember-erdeje felöl, a többi
marada a több darabontoknak (uo. 111). [Vö. MTsz.]

HARMADLÁS : [1. fönt 2. jel.]. 1705 : Szőleim
cultiu-ájára : 1. Hegyaljaiakra : Nyitás, metszés, Ve-
nyike s karó szedés, Karózásra, kötözés, Első Kapá-
lás, Forgatás, Harynadlás, Fedés, Szőlő Pásztorok
fizetéssé, Két Vinczelér fizetéssé Summa íl. 898.95
(AdalZemplvmTört. VI. évf. 331).

HAROKÁLY, 1. harkály.

HÁRS : [A 2. jel.-hez vö. még : 1521 : Eodem die
Cordas hars ad ügandos Cun-us tharseker (OL. D.
37179).]

HÁRSÁGY : [Az 1329-iki idézetben existenti h.
olv. existenícm.]

HASÁBOS-KÁPOSZTA: [1. fönt; vö. még:
komst, komstkraut BM. («hasábos» 1. jel. a.)]. 1685:
Hanúbos Kújjoszta Vas No. 2 (AdalZemplvmTört. V.
évf. 217).

HASZON, vö. falu-, tehén-liaszna.

HÁT : [Az 1. jel.-nek szólásszerű használata: 1577:
Nagy sok könörgésre így engette halálomot meg, hogy
sem udvarából, sem földéről el nem megyek, ha pegigy
elmennék, szabad legj^en mind fejedelem háta megélt
[a. m. tudtán kívül] és nemes ember háta megett,
mezőn, faluban, várasson, minden törvén nélkül és
fejedelem levele ellen és törvéiüátatlan megj'fogni és
mingárást felakasztani (SzékeiyOkl. V.109).]

HATALMASKODÁS: [Jelentése szabatosan:
«actus potentiarius» (1. ezt Törvi;ud. Műszót*.); gewalt-
that.]

HATALMASKODIK : [Jelentése szabatosan :
actum potentiarium committo; gewaltthaten ausüben.]
[Vö. hatalmaskodás.]

HATÁR-ÚT : [limes, confinium] ; grenzweg BM.
1758 : A határutat a város földére vetették (DebrJk.,
1. NyK. XX\1.344, «vet» a.).

HÁTAS, hatos: dorsuarius NySz. (2. jel.); [der
etwas am rücken tragt]. 1731: Az hatos sásosoktól
[vásárpénz] szombaton, ha 4 poltránál többet hoz d.
1. köznap is d. 1 (GazdtörtSzemle Vn.88).

HATOS, 1. hátas.

HAT-SZÖGŰ: [Az idézet pontosan így szól:
«Padünontozny való hatt szegü Tegla».]

HÁZ: [Az 1. jel.-hez vö. még : 1386: ZenthusAa^a,
hn. (SztárayOkl. 1.477). A NySz.-beli 2. jel.-re, «cubi-
culum ; zimmer» vö. : 1634 : Az fekete haz padgian
vagion eöt szapu Borsó (OL. UC. 21/3). Az Feiér ház-
bul nilo oldal Kamorában. Egi Ayto vas heuederes
küénczes rantoiaual (uo.).] [Vö. cédulás-, posztó-
festő-, tüzes-ház.]

HÁZ-HELY, vö. zsellér-házhely.

HÁZI-ÖLTÖZŐ : [Az adat évszámául 1450 h, olv.
1450 k. ; a forrásjelzésben Ada lOSj ? h. olv. Actormn
Anni 1500, nr. 33.]

HÁZKÖZBELI: [1. fönt]. 1594: Haz keóz béli
portéka [szakasz-cím] (OL. UC. 106/3). 1636 : Vala-
melyek az ő Istenben idvözült lu-átul maradtanak,
mindeneket igazán előad, mind pénzt, ezüst-marhát,
házközbeli partékát, lábas marháját (Török-magyar-kori
Történelmi Emlékek, Okmánytár 1.52). [Fönt tehát a
címszó utáni kérdőjel és az adathoz vetett így ? tör-
lendő.] [Vö. házköz-marha.]

HÁZKÖZ -MARHA: [supellex ; hausgerath].
1521 k. : Kenderesy Benedekne Margit aszony adót
menedéket az w jegjruhajarul es haz koz marharul
Kenderesj Mihaljnak (KároljiOkl. 111.134). [Vö. ház-
közbeli.]

2. HÉ, 1. párna-héj.

HEGEDÉS?: concretio; zusammenwachsungNySz.
1544 : írd meg mint vag, N'ugodalom, heghedes [a.
m. hegedés?]. Munka farradsagnal, es vereteknelkiil,
(;s ételbe, §s italba magad tartása (Múz., Tört. és
irodtört. kiáll. 294. sz.).

HEGYESI : [ad vineam pertinens ; zu einem wein-
berge gehörig]. 1739 : Az regi bé vett szokás és jo
rendtartás szerint mostannis Biro tételre öszve gjül-
löttünk az egész hegyesi Tanács és hegyesi Gazdák
(SzendrőJk.). 1753 : A Diós Hegyesi [értsd : dióshegji]
Pásztort fogattuk meg (uo.). 1762 : Az Betsülletes
Nemes Hegyesi Tanatsnak gyüUése Lévén az egész

1161

HÉGYEsITÉS— HIDEGLELŐS

HlHATATLANÜL— HOP HIRÉVEL 1162

Szöllö hegyesi betsüUetes gazdákkal egyetemben [stb.]
(uo.). [Vö. szőlöhégyési.l

HÉGYÉSÍTÉS: fastigatio, acuminatio MA. (1611.
kiad.) ; die Zuspitzimg, Spitzigmachung MA. (1708.
kiad.). 1700 : 15000 karó heqyessüésséért per d. 34.
íadtam] fl. 5.10 (AdalZemplvmTört. V. évf. 79). 1705:
Azou karóknak hegyessittésseért fi. 2.88 (uo. VI. évf.
331 1.

HÉGYVÁMOS: [Az utolsó adat, 1584-böl, első
heljTe ilitatandó.]

HEJ: [Alakjai közül kimaradt: hé (1. párna-héj a.).]

HÉJAZAT, Mázat: [1. fönt]. 1634: Egi Mázat
alat vagion Disznók ola Boriuk ola Tehenek állasa
eöt riszben (OL. UC. 21/3).

HE JEL ? : [lamentor, plango ; jammern, weh-
klagen?]. 1520 : Paulo Éeyelew [olv. hejelö ? vagy
toUhiba-e «Henyelew» h. ?] ^Lelesz Acta 126/33). [Vö.
hej NySz. ?] [Vö. hejget ?]

HELT, vö. jobbágy-, némés-, nyaraló-, szék-,
telelő-hely.

HENC ? : 1542 : Keztyw was. Caua. Hech [igy ?
olv. henc?]. Cristal korsoo (OL. Nád. 41). [Vö. henc-
kop, henc-vas ?]

HENYÉL ? : [I. fönt]. 1520 : Paulo Reyeleiv [így ?
olv. «Henyelew» ?] (Lelesz Acta 126/33).

HÉTFŐ, vö. vízbehányó-hétfő.

HEVEDER: [Az 1. jel. alatt az 1496-iki adat
évszáma 1497-re javítandó.]

HEVEDERES : [subscude instructus ; mit einer
lasche versehen]. 1634: Egi feöld füstös kemencze
Nro. 1. Raj-ta vas heitederes, bilinczes, retezes aj-to
Nro. 1. Az fekete ház oldalán kamoraian egy fel
heuederes vas bilinczes retezes ayto Nro. 1 (OL. UC.
21/3, 4. 1.). [Vö. NySz.]

HEVÉR-HAZ : [A második idézetben uyonnan
h. olv. vyonnan.]

HEVÍTŐ, vö. víz-hevítő.

HÍAZAT, 1. héjazat.

HÍD : [Az 1325/1332-iki idézetben Piscinas h. olv.
Pisscinis.] [Vö. kapu-híd.j

HIDAS : 4) [ «tributum pontale», portorium ;
brückengeld]. 1594 : Pontale tributum vulgo hydas
(KPénzügymLt., 1. Magyar Nyelv 1905. évf. 464). [Vö.
«híd-bér».] || 5) [hippagus], ponto; schiífsgattung, schiíf-
brücke NySz. (2. jel.), [fahrej. 1556: Jó volna az naszá-
dokat aláereszteni és elvagdalni az hidasokat (OL.
Nád., 1. Magyar Nyelv 1905. évf. 465). Az terekek
sok hidasokat csináltanak (uo.). 1661: A Tiszán által
hidason hozattam meszet Ladmóczról (OL. L., 1. Magyar
Nyelv. 1905. évf. 464). 1662 : Küldöttem Szölöcske
nevű faluba az nagy hidassal . . . muskatélyosokkal
hordattam be az várba puttonokban az hidasból az
meszet . . . hidason az meszet alá szállították (uo.).
Hidason hozattam által a Tiszán (uo.). [Az 1 — 3.
jelentést 1. fönt.J

HÍD-BÉR : portorium ; brückengeld NySz. 1598 :
Pontagium vulgo hidbeer (KPénzügymLt., 1. Magyar
Nyelv 1905. évf. 464). (Vö. hidas, 4. jel.]

HIDEGLELŐS: febriculosus; fieberkrank NySz.
1715 : Ez elütt mint eg} három héttel a' Fátens hideg-

lelős lévén hajnalban fordult maga ágyán a' Falfelé
(BorsodvmJk. 18. sz. 1.431).

HÍ HATATLANUL: [utique; unbedingt]. 1506
k. : Ezt rendeltwk, hogj az orzagnak minden lakojtol
hihatatlanul meghtartassanak (MJog-törtEml. 1.16). [Vö.
méghíhatatlan.]

HÍMZÉS : [A fönti adatban talán a. m. hímzés
módjára való díszítés.]

HITES, hütös : fidus, juratus NySz. ; [beeidet,
beeidigt]. 1506 k. : Hicteos teoruenteueoket es Bírá-
kat rendeltwnk (MJogtörtEml. 1.18).

HITETLENSÉG, hütetlenség : perfidia ; un-
treue, meineid NySz. (2. jel.). 1506 k. : Hogj az mi
orzagunkban valamj taplaia es kovazza az Jnvtetlen-
segnek vágj Partwtesnek az támadások keozot, telliesse-
gell elzaragion es heruadgion (MJogtörtEml. 1.17).

HÍZLALÓ-HIDAS : [A fönti adat kiegészítve
így hangzik : «Azon maiorban ... Az eoreg hizlaló
hidas mind el puztult az maiornak es Istaloknak
sok epöleth kellene» (OL. UC. 101/8, 53. 1.).]

L HÓDOS, hódos: [1. fönt]. 1231: Usque ad
locum ubi Hndus intrat in Chopus (OL. D. 168). [Az
1264-iki idézetben «fossa que» h. olv. «flfossa, que».]

HÓGAT : «hó !-kiáltással megállásra szólít (lovat,
igás barmot)» MTsz. 1717: Az ökrök penig meg ijed-
vén fel ugrándoztak. meUyre a' fatens fel érezvén
hógatni akaria az ökrött (BorsodvmJk. 18. sz. 1.554).

HOGY, vö. hanem-hogy.

HOL, hon: [1. fönt]. 1564: Az tervin szolgáltatás
dolga az szigény nép kezett régi szokás szerint legyen,
úgy hogy: első meglátás füstin legj'en, onnat Jakap
uram eleibe mehessen, hon ö elette vég nem szakad-
hat, appellatio lehessen asszonyom eleibe, minden
dologban (GazdtörtSzemle 1.69).

HOLD, vö. imés-, més-hold.

HOLOTT, vö. aholott.

HOLT-DÍJA : «homagium mortuum, integrum :
Hólt dijja 66. Forint» PPB. (605. 1.). 1604: Ha az
Teruennapra az kezes az fogüot nem praesentalhatna,
hanem succumbalna az fogoly, Es mégis sententiaz-
nak az fogliot, s kergeteoben esnek az fogoli az
kezes auagi az Biro holt Dyan maradna ez lUien
fogolinak, Ennek az Diunak az harmada az peoreose
ket reze az tizte, de ennek az Diunak fele az biroe,
fele az hat Polgároké (MJogtörtEml. 1.34). [A homa-
gium mortuum v. integrum-TÓ\ 1. Frank Ignác: Az
osztó igazság törvénye Magyarhonban (1845) 1.717.]

HOMÁLY : 1597 : Barna tárcsa homály tulok
(KecskemétJk., 1. Nyr. XXXII.159). 1598 : Kék homály
ökör (uo.). Ordas homály fejér vellás szarvú [marhá-
ról] (uo.). [Vö. homály 2. jel. és homály-szín MTsz.j

HOMOLYA, hamalya : süsser kasé NySz.
(«gomolya» a.) ; «ökölnyi nagyságú gömbölyegbe
gyúrt édes juhtúró» MTsz. («gomolya» 3. jel. a.)
1558: Vna Túrba in qua est vna hamalya [igy] (OL.
UC. 97/19). [Vö. homolyka MTsz.] [Vö. gomolya.]

HON, 1. hol, ahol.

HOP HÍRÉVEL : |E kifejezést mint biharmegyei
szólá.st, hopph ivével alakban, megtaláltam Pálffy István
dr.-nak 1902-iki népnyelvi följegyzései közt is. Vö.
még: «Hnpp a Jézus hirivrl. Szűz Mária vérivel!*
(székely táncszó, Horger Antal közlése).]

1163

HORDÓ— IDEGÉN

IDEGENT— ISZPAIA

1164

1

HORDÓ: [Az 1597-iki idézetben vas h. olv rass;
Nagisaga h. olv. Na\gysd\ga.] [Vö. vízhordó-rúd.]

HORGAS : [1. fönt 1. jel.]. 1679 : Csonka röt
ökör, horgas röt ökör. konya sitke kurtás ökör (DebrJk.,
1. Nyr.XXXII.158). 1680 : Sitke hegj^es csonka fülű
horgas ökör no.). [Az 1. jel. alatti 1535-iki adat pon-
tosan igy hangzik : «De Instrumentis vasiparis Gyalw
manuale maius 1 Kethkezwonyo 1 Pyutherkes 1 Hor-
gas kes wonyo 1».]

HOROG : [Az 1620-iki adatra nézve vö. «horog :
vizmerö kampós fa» MTsz.]

HORVÁT, vö. krabát.

HOSSZATTÁBAN, hosszatában ? : [liings,
entlang]. 1737 : Vallya a Fatens, hogy Kovács Rosa
Gyermek Szőrűvel Paraznaságban élt és bizonyos do-
logh iránt Pörlekedésben esvén K. R. Germek Szőrű-
vel akkor kiáltotta ucza hoszatában te átkozott Gyélkos
[stb.] (Szegedi boszorkánypörök irataiból, Kovács János
kijegyzése szerint). [Vö. hosszattába NySz.]

HOSSZÚ : [Az 1436-iki adatban vocatam h. olv.
vocata.]

HOVÁ, vö. raás-hová.

HOTYÖG : « akadozva beszél, mokog (mint a
gyermek, mikor a leckéjét nem tudja ; de azért nem
.hebegö)» MTsz. 1717: Be idézem [t. i. tanúnak] Gombos
Istokot HotyŐgjőn [igy, olv. hö-] Már ha höttyöghet (Bor-
sodvmJk. 18. sz. 1.556. 1. körül). [Vö. «hötyögni : a)
a gyermek, ha síi-ás közben el-elcsuklik és úgy beszél,
akkor hötj^ög; b) az olyan emberről is mondják, aki
kérdetlenűl belebeszél a más szavába; «ne hötyögj !»
mondják ilyenkor neki» (Szatmár, Berkv Lajos köz-
lése, 1904).]

HÚG? : [L. fönt. Szárm.?: 1141—61: Puellas verő:
Hemeci, cui pro servitio puellam dedi Cusudi, Magudi,
cui et aliam puellam concessi Cepa, Mahal, Hugái,
Aianduc, Macuna uxorem Alus (Magy. Könyvszemle
1892/93. évf. 19).

HUGYOZ, vö. megliugyoz.

HUNCFUTOZÁS, hunchutozás?: [beschimp-
fung mit dem worte «huncfut»]. 1779 : Budenttzki
Jakab . . . Tanáttsbeli Társunknak, Tankovitts Mihálly
Vramnak hunttzhutozásáért [olv. hunchutozás ?] Ítél-
tetett 20 napig való árestomra (SajószentpJk. 189, 1.
Magyar Nyelv 1905. évf. 277).

HUNCHUTOZÁS ? 1. huncfutozás.

HURCOL: calumnior; verleumden, schelten NySz.
(2. jel.) 1781: Csuka István felesége és leánya Ersé-
bet ns. Molnár Judith hajadon leánt szűz koronájának
és szép hirének. nevének szembe tűnhető vastag
gyalázattyára 's becsülletinek el tapodására illy ots-
mány pletj'kasággal hurtzolni s gj^alázni nem iszo-
nyodtak (SajószentpJk. 354, 1. Magyar Nyelv 1905.
évf. 276, «fan» a.).

HÜTETLENSÉG, 1. hitetlenség.

HÜTÖS, 1. hites.

IDEGÉN, idegény: [1. fönt]. 1728: Hogy Actor
Vram Danyi nevű szolgája az Lónak gondgyát visellye
és nyűgben vesse, mivel hogy idegeny és igen szökő
is volna azon ló (MiskolcJk. II.1Ó4, 1. Magyar Nyelv
1905. évf. 277, «nyüg» a ; a «visellje» írás itt sajtó-
hiba).

IDEGENY, 1. idegen.

IDÖ-MÚLÁS : [A NySz.-ból átvett értelmezés
nem szabatos; helyesen: praescriptio il. ezt Törvtud.
Műszót.-) : verjahrung. Vö. CzF.]

IGAZSÁG : [Értelme szabatosan : jus montanum
(1. ezt Törvtud. Műszót.-) ; bergrecht.] [Vö. hegy-
vám.]

IGAZ-TÉTEL: [A Törvtud. Műszót.'^ szerint a.
m. executio (1. e szó alatt).]

ÍGETÖ, 1. szén-égető.

ÍGÉTT, 1. égett-bor.

ILONA, Éléna : [1. fönt]. 1418 : Domina Elena
(OL. D. 10682). 1522: Relicta Elena (uo. 37004'. [Vö.
1390 : Nobilibus puellis Kathy Elene et Cech-ilie
(.EszterhOkl. 34). Kathy, Elenam et Ceciriliam (uo.).]

ILŐ, 1. üllő.

IMÉS-HOLD, més-?: [?]. 1492: Item in autumno
et vérre quodUbet aratrum habét arare vnum Juger
quod vocatur Mezhold [így ; azonos-e a köv. adat sza-
vával"?] (OL. D. 36992). In vérre autem Sessio dimi-
dia soluet médium Cubulum auene: cum eodem verő
habent seminare: quod vocatur ymes hold (uo.). [Vó.
imés-szántás.j

IMÉS-SZÁNTÁS, vö. imés-hold.

INDÍT, vö. visszaindít.

INFORMÁL : informo ; unterrichten, verstandigen
NySz. 1700 : Addiglan commissiót az olyanoknak ő
nagyságok nem adtának, valameddiglen az bírákkal
ő nagyságok magokat genuine nem in formáltatták az
dolognak mivoltáról (GazdtörtSzemle VII.403).

2. INŐ : [Az 1325/1332-iki idézetben Piscinis h.
olv. Pisscinis ; az 1339-iki adat h. pedig olv. : Transit
inter duos lacus wlgo Ineictiíow et Erdewthow nun-
cupatos (OL. D. 3223, L AnjouOkm. III.544).]

INT, ént, vö. megint.

IRT, vö. kiirt.

IRTOVÁNY-FÖLD, irtvány- : [1. föat]. 1682:
Mind az ketten azon ház helyen lakván azokkal egyűt
s mind hozája tartozandó pertinentiájval, x^gy mint
Szántó Földével Rétevei, Bárdos Mákos erdejével
Malmával halászó vizével irtvány földével [stb.j (OL.
ProcessTab. 228).

ISLOG, vö. megslógoz.

ISPÁN : [A 2. jel. alatti 1701-iki adat tévedésből
került helyére, az 1. jel. alatti adatok végére iktatandó.]

ISPOTÁLY-FÖLD, ispitály- : [1. fönt]. 1564:
Erdélyi Tamásnak asszonyom ő nagj'sága hagyott
szakasztani az ispitály földből szántóföldet és rétet,
kit ö nagysága megjelent (GazdtörtSzemle 1.71).

ISTOLY, stol : «a kissebbik lejáró bányacsatorna
(stollen)» MTsz. ; stollen BM. 1390 : Ad quoddam
fossatum metalli in wlgo Stol vocatum (OL. D. 7597).

ISZPAIA : «der berittene Lehen-Soldat, der
Grundherr der ungarischen Unterthanen» (1. Kunos,
Keleti Szemle 11.281, «spahi» a.). 1629: Szentgyörgy-
völgyi nemesek sarcza f: 90. Császár [t. i. török csá-
szár] adója füst pénz f: 27 . . . Iszpaia lisztí, cub: 15
(GazdtörtSzemle XI. 364, a zalai hódoltság adójának

1165

ISZTÁR— JOBBÁGYSÁG

JOBBÁGY-TELEK— KALÁNY

1166

jegyzékében). Iszpaia liszti, cub: 10. Pasa ajándékja

"f: 8 (uo., stb.). [Vö. török sipahi.]

2. ISZTÁR, 1. esztár.

ITÓ: [1. fönt]. 1326/1428: Vsque ad stagnum
EwkmithoH nuncupatiim (OL. D. 28721). 13261470 k. :
Ad stagnum EwkeTytho nuncupatiim (uo. 28719).

IVÁNOS : [Az 1336-iki idézetben Vezekfyalvanus-
molna h. olv. Vezekfya-Ivanusmolna.]

IVEGÖS, 1. üveges.

JÁZÓ : [Az 1448-iki idézetben Jakotelke h. olv.
Yakotelke.]

JÁRÁS, vö. sáska-járás.

JARGALO : [Takáts S. szerint a. m. évi szol-
gálatra szegődött katona v. szolga (1. Századok 1906.
évf. 198). Az első idézet 4. sorában által h. olv. átal.]

JÁSZ-KAPITÁNY: jazigenhauptmann NySz.
1587 : Kys Gaspar Keseren lakozó Jazkapitani eggik,
megeskvvth ereos hitre, es vallia magatli az Sáska
Járáskor Tyz eztendeosnek, az kerdesreol azt vallia,
hogi [stb.] (BorsodvmLt., Borovszky Samu közlése).

JÁSZOL, vö. barom-jászol.

JELES : [Az idézetben pendzth, pendzen, pyndzen
h. olv. penzth, pénzen, pynzen.]

JÓ : [Sz. László 1078 k. kelt, de csak későbbi
másolatokból ismert törvénykönyvében (IIL 13) ez
olvasható : «Rerum fugitivarum collector, quem vul-
gariter joccedeth dicunt, quitquid colligit, ad civitatem
eiusdem provincie congreget . . . due partes fugitivorum
hominum, ioch scilicet donentur regis pristaldo» (1. Zá-
vodszky Levente : A Sz. István, Sz. László és Kálmán
korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai,
177. 1.). E hely második magyar szava Melich János
szerint nem más, mint jó (1. NyK. XXXIV.144).] [Vö.
jó-szédó'.]

JOÁZIM, Jovákin : [1. fönt]. 1523 : Joivachyn
de Zenthlewryncz (Múz., 1. Zolnai : Nyelveml. 226).

JOÁN, Jován : [Melich szerint a fönti adatok
/oa w-j a inkább Joüán-nak olvasandó (1. Nyr. XXXII.

418).]

JÓB : Job, Hiob BM. 1337 : Quandam piateam
Joiwlcha vocatam (SztárayOkl. 1.135). 1391 : Inter
quandam piateam Jb?)vlchaya dictam (uo. 501).

JOBBÁGY-FIÚ, jobágy- : [1. fönt]. 1379 : Ipse
ac sui heredes libertatibus hominum exercituantium
Johagfyw dictorura in comitatu de Turach existentium
(Múz. Kossuth).

JOBBÁGY-HELY : colonia NySz.; ansassigkeit
BM. 17. sz. vég. : Kalman János, es felesége Kata
egy reszrtíl, fól véuén terheket Lőrincznek, Jánosnak
és Miklósnak fióknak; és Christinanak; és Margitnak
Leányoknak ; és Geresgálban léuő ket puszta Johadyy
hellyeket [stb.] (Múz. Szily, No. 201). És adgyak az
magok, és vér Attyok fiai és fiók /. leányok Jószágát,
ugjmint Ladban egy Nemes helyt, kiben Vaida Gergely
lakik . . . Item Ladban egy más Jobad/jy helyt, adgyak
Kálmán Jánosnak es feleségének tserckeppen (uo.).
Dombay Imre két Jobadgy hellyeket akart el adny Gal
Istvánnak (uo.).

JOBBÁGYSÁG: [1. fönt, 2. jel.]. 1689: Census.
Minden Szoltisz az egész szoltissaghtul tartozik Szent
György adajaban fl. 1. Egy forinttal. Szent Mihály

adajaban fl. 2. Ittem Egy egész Jobbagyssaghtul tar-
toznak Szent. György adajaban fl. — den. 75 (OL. UC.
1/34, «Also Wládiskócz»). Munera. Egy Szoltisághtul
tartoznak Annuatim 2 Luddal . . . Ittem egy egész
Jobbagyssaghtul adnak Tyúkot nro. 12 (uo.).

JOBBÁGY-TELEK : [Latin értelmezése : sessio
colouicalis (1. ezt Törvtud. Műszót.^).]

JÓ-SZÉDŐ, -szédé : [Sz. László 1078 k. kelt, de
csak későbbi másolatokból ismert törvénykönyvében
(III.13) ez olvasható : «Rerum fugitivarum collector,
quem vulgariter joccedeth dicunt, quitquid coUigit, ad
civitatem eiusdem provincie congreget . . . due partes
fugitivorum hominum, ioch sciUcet donentur regis
pristaldo> (1. Závodszky művének a «jó» cikkben
idézett helyén; a XV. századból való Thuróczy-codex-
ben KároljT Árpád másolata szerint joccedech áll,
1. Pauler : A magy. nemzet története az Árpádházi
kir. alatt 1.568). E hely első magj-ar szava a XI. szá-
zad végén dívó helyesírással Melich János szerint
valószínűleg így volt írva : jauscedech, később jou-
scedeh, joscedeh, s eredeti régi ejtése ez lehetett :
jó"-szedé, jó-szedé, azaz: jó-szedö (1. NyK. XXXIV. 144
és Nyr. XXXIII.321).] [Vö. jó.]

JOVÁKIN, 1. Joakim.

JOVÁN, 1. Joán.

JÖ, vö. be-, visszajő.

JUH, vö. majorság-, sereg-juh..

JUHATLAN : [öves non habens ; ohne schaf].
1610 : Minden juhatlan ember az ztrongának idején
egy forintot és 21 pénzt tartozik ztrongát fizetni
(Magyar Nyelv 1906. évf. 25j.

JUHOS: [1. fönt] 1625: Az sztrongának idején
minden jt(hos kenéz ő felségének 2—2 sajttal tarto-
zik .. . E mellett minden juhos ember egy sajttal
tartozik ő felségének az sztrongán (Magyar Nyelv
1906. évf. 24-25).

JULEP, 1. gyülep.

JÚLIA? : [Julianna, Júlia; Julianne, Jube]. 1522 :
Relicta Julya [a. m. Júüa?] (OL. D. 37004).

JUT : pervenio, devenio, assequor, venio ; kommen,
ankommen NySz. (1. jel.) 1544 : Az nap kiral' v fől-
segheuel szembe nem iuthatek [igyj, mert (,'rsek vram-
nal addig noitok az vaczorat, hog el estueledek (Múz.
Tört. és irodtört. kiáll. 294. sz.).

KÁBA : [Az értelmezések közül a PPB.-böl átvett
«NaiT», mint hibás, törlendő. Vö. Szily, Századok
1904. évf. 907.]

KÁDAS : [1. fönt]. 1670 : Kádas és aprólékos ré-
szirül való exactio (DebrLt., I. GazdtörtSzemle XI.266,
vásárpénzekről vezetett lajstromban).

KADÓC, vö. gadóc.

KAJLA : [1. fönt]. 1594 : Kék tárcsa babos, kék
tárcsa kajla, barna tárcsa babos, kék tárcsa daruszőrű
ökör (KecskemótJk , 1. Nyr. XXXIÍ.158).

KAKAS : [Az 1325 körüli idézetben a szögletes
rekeszbe tett észrevétel törlendő, mert az adatbeli
név Karácsonyi János szerint «Tarkövy Kakas > főurat
jelenti. Ugyané főúr neve fordul elő Karácsonyi sze-
rint a köv. adatban is : 1296 : Magister Kochos (Hazai-
Okm. VII.251).|

KALÁNY, vö. fa-, por-kanál.

1167

KÁLISZ-KAPUCSKA

KAPU-HÍD— KARÓZATLAN

1168

KÁLISZ ? káliz ? : 1211 : Isti sünt curriferi Vosos
Chima Domus Mogd Chemud Árud Caliz (Pannh. Tih.
1/5, ugyanezen oki. másik példányában: Calix, 1. NyK.
XXXIV.403). [Azonos-e a XII. századi történetünkben
(1152) szereplő, zsidózó vagy mohammedán vallású
bolgárok khalis nevével ? Vö. Kohn Sámuel : A zsidók
története Magyarországon I. 367 — 368; Kuun Géza:
Relationum Hungarorum . . . história antiquissima I.
127—128 ; Sebestyén Gyula, Ethnographia VIII.48 és
Erdélyi László. NyK. XXXIV.403. E népnevet örzik-e
vájjon a fehérmegyei Kálóz és Kálózd (1. CzF.)
helységnevek ?]

ZÁLIZ, 1. kálisz.

KALLÓ, vö. posztókalló-szín.

KAMARÁS : [Vö. Takáts S. észrevételével, Szá-
zadok 1906. évf. 204 és 1. Zolnai, Nyr. XXXV.201.]

KAMUKA : [A vö. rovatában törlendő olasz-.]

KANÁL, kalány, vö. fa-, por-kanál.

KANÁSZ ? : pastor porcorum, subulcus ; schweine-
hirt NySz. 1141 — 61 : Hos preterea servientes proprie
libertaü donavi : Moglou, Dauid, Soludi, Béreiéi,
Kanaz [a. m. kanász ?] et Boggu, cum uxoribus
(Magy. Könyvszemle 1892/93. évf. 19).

KANC: [•?]. 1646/1727: Ha az Molnár minden
kantzon [így ; a cs hang csvel van irva a kéziratban]
egy egy uj gust nem kőtt minden Czojtara a Malom
Béro eskötj'ivel meg látya tartozik húszon ott pinzel
(GazdtörtSzemle VII. 125, a kézirat helyesírása szerint).

KAPA : [1. fönt ; itt átvitt értelemmel a. m. egy-egy
nap alatt bizonyos számú kapával megművelhető;
vö. «kapás» 2. jel. CzF.]. 1780 : A Mester uttzai kerti
szöllőt, melly bigetsével edjütt négy kapa szöllő volna,
még életébe nékem adta b. e. [olv. boldog emlékezetű]
Ipám Csatári István Uram sok fáradságimért DebrLt.,
Hatvani István végrendeletében, 5. pont, Zoltai Lajos
közlése). [Fönt az 1339-iki idézetben Kapatelek h. olv.
Kapateluk, a vö. rovatában pedig tömető- h. olv. tővetö-.]

KAPÁL, vö. fölkapál.

KAPAR, vö. elkapar.

KAPÁS : [Értelmezéséhez még hozzá iktatható :
der hauer BM. (1. jel.).]

KAPA-TORLÁS, -tollas: «terra in limbo vineae
per pastinatores aggregata» Kassai: Szókönyv 111.107;
«a szőllö-csatorna alsó része, a hol a fölkapált föld
kissé föltorlaszolódik» MTsz. 1754 : 3 határ köveket
regi allapattyaban helyben hagyván, minden dificultas
nélkül, negyedik mesgye követ, is Letettünk, az Onadi
János lu-am, kapatollasa alat (SzendröJk.). 1755 :
2 határ követ tetetet Majoros Jakab Nagy Mártonné,
Felöl egyiket, az Szilvásban, másikát Fennyen az
Kapatollas Hon [így] Felyül (uo.).

KAPITÁNY, vö. fő'-, jász-kapitány.

KAPOCCSA-PÉNZ : [tributi genus in provinciis
Tiu-corum Ilungaricis ; eine art steuer in dem von den
türkén eroberten gebiete Ungarns]. 1629: Salomváriak
sarcza f: 40. Kapogysa pénz í: 1. Pasa ajándékja
f: 5 (GazdtörtSzemle XI. 367, a zalai hódoltság adó-
jának jegyzékében). [Vö. Botffalviak sarcza f: 75 . . .
AjtóáUónak visznek d 50 (uo. 381). Vö. kapucsi
NySz.]

KAPU : [A címben kapó sh., olv. kapó.]

KAPUCSKA, vö. emeló'-kapucska.

KAPU-HÍD : 1587 : Az kapu Jiid sarampoyan
Nigj' zegw lakath retez fejewel 1 (OL. UC. 46/74).

KAPZSI : [Az adat évszáma, 1508 h. olv. 1506 k.]

ElÁR, vö. ember-, marha-kár.

KARACSIN : [Az idézett helyen határozottan
karaczin van írva ; a szó azonos lehet a kuracin-nsd,
melynek a NySz.-ban karacél alakja is előfordul, ez
a kuracin pedig a mi adatimkban s a NySz.-beUekben
is knracsÍ7i-na,k is olvasható.]

KARÁCSONY : [Az ezen címszó alatt idézett
személy- és helynévi adatokban Melich János szerint
nem az ünnepet jelentő, szláv eredetű karácsony szó
van, hanem a szláv Kracín személynév (1. Magyar
Nyelv 1906. évf. 56—57).]

KARASIA-POSZTÓ : [ua. mint «karasia», I. ezt
fönt]. ]692: Schola me.sternek : fl. 10. karasia posz-
tóért Ü. 14. búza gell. [olv. gelleta, 1. Bartal] 32. disznó
nr. 1. az malomból vámbuza cub. 6 (GazdtörtSzemle
VI.179).

KARIKA, vö. pengő'-, üveg-karika.

KARIKÁS : [A fönti adatokban úgy látszik a. m.
karikás-mester (1. ezt), tehát : doUarius ; binder, fass-
binder ?]

KARIKÁS-MESTER : [doliarius ; binder, fass-
binder ?]. 1506 : Magistro Karykasmesther dedit fl. II
(OL. D. 26122). [Vö. karika 2. jel. ; karikás.]

KARIKÁS-OSTOR: [Jelentése CzF. szerint:
«rövid nyelű ostor, különösen csikósoknál, mely nye-
lénél karikán forog». (Vö. Hermán 0., Magyar Nyelv
1905. évf. 187.) A fönti latin és német értelmezések
nem teljesen megfelelők.]

KAR-KÁPA: [Latin megfelelője : «capa choralis».
(Vö. <.<Capae Chorales, quibus Clerici vei Sacerdotes
in choro amiciimtur* DuCange.) Német értelmezése
mellől a kérdőjel elhagyható.]

KARMAZSIN : [E szón a régiek Takáts S. sze-
rint karmazsin-atlaszt, karmazsin-posztót, karmazsin-
gyolcsot és finom színes bőrt is értettek ; ami pedig
a karmazsin színét illeti, ez nemcsak skárlátvörös,
hanem testszín, szederjes, sárga stb. is lehetett (1.
Századok 1906. évf. 204).]

KARNEL : [Tulajdonképi alakját és jelentését
1. e Pótlások közt karnél a.]

KARNEL, karnyél : [így olvasandó a fönt
karnel, karnyel alakban közölt szó. Jelentése pedig :
pera ; tasche. Vö. ném. karnier (1. Grimm, Schmeller),
fr. carnier, olasz carniere. Vö. még 1. carneria Du-
Cange.]

KARNYÉL, 1. karnél.

KARÓ-RÉPA: [Az 1597-iki idézet pontosan:
«Caro répa cub. 2» (OL. UC. 101/3, 38. 1.).]

KARÖZ : palo, pedo, statumino, pálos figo ;
pfahlen, stengoln, stützen, pfahle oder .stecken setzen
NySz. 1638 : Az ui maiorhaznak az Roniva felöl való
részéről uionnan kezdettek karozni es fonni [t. i. a
sövényt], meli megh az támasz ragasztasigh vagion
fonva (OL. UC. 2/34).

KARÓZATLAN: [non palatus; ungepfáhlt].
1684 : Oly gondviseletlenség alatt vannak [a szőlők],
hogy nagy része még ma is, ugy mint pro die 27.

1169

KARTABLANKA— KEBEL

KECSKE-LÁB— KÉNYERES-SZEKRÉNY 1170

Julii, csak nyitásban vannak, karózatlan, kötözetlen
(GazdtörtSzemle L150).

ZARTABLANZA: [A NySz. alapján adott
értelmezés hibás. A szó jelentése azonos a Törvtud.
Műszót.- carta ?)ianca-jáéval : «feliérlevél, puszta v.
üreslevél*. Vö. chartáé albae DuCange ; carta hianca
Petrócchi {bianco a.) és Szily, Századok 1904. évf. 908.]

ZAR-VAS : [Az 1592-iki idézetben lodínk sh., olv.
lodink.]

ZÁSA-ZÖLYÜ : [1. fönt]. 1634 : Malom házban
Vagion három keö Nro. 3. Égik uy, az kettei roszas
nemis forogh egy keö Ket kása keóíü, ninczen vas
az kása keölük vigin Nro. 2 (OL. UC. 21/3, 9. 1.).

ZÁSÁS : [hii-senhjindler]. 1670 : Szalonnások és
kásásoktul való exactio (DebrLt., 1. GazdtörtSzemle
XI.266, vásárpénzekröl vezetett lajstromban, két helyen
is). [A fönt 1) alatt idézett adatban is lehetséges ez
a jelentés.]

ZAS-FONÓ : vitor ; korbflechter NySz. 1529 :
Mattheus Kas fonó (OL. Nád. Számad. a). 1531 : Matheus
Kasfono (uo.). [Vö. kas-kötő.]

ZASTÉLYOS : castellum habens ; ein schloss
besitzend NySz. (2. jel.) 1638 : 1. Szölöske fele kett
ortovan szel föld 2. Az kis malom es falu vegin való
szel föld 3. Az Keörös Patakra menő es az Castelios
[a. m. kastélyhoz tartozó ?] Malom előtt való kett
szel föld (OL. UC. 2/34).

ZASZÁRNYA, kazárma: domus militum ; ka-
serne NySz. 1725 : Kassára a' Kazárma csináltatásá-
hoz, kivántato nemes Vármegye szekereivel és gyalog
embereivel, lévő Commissarius, Pap András Vramnak
adtam az uttra Rf. 30 (BorsodvmJk. XX.365, 1. Magyar
Nyelv 1905. évf. 277).

ZATALIN, vö. Zati.

KATI : [Catharinae nomen blandiens] ; Kathchen
BM. 1390 : Nobilibus puellis Kathy Elene et Ceciri-
lie [így?] (EszterhOkl. 34). Kathy, Elenam et Ceciri-
liam (uo.). [Vö. Zatalin.]

ZATONA-ESZZÖZ : [instrumentum bellicum ;
kriegsgeráth]. 1658 : Kardok, Hegyestörök, Botok,
Lóravalo szerszamok ... és egyéb katonaeszközök
(AdalZemplvmTört. VL évf. 116).

ZATONA-PÉNZ : [tributi genus in provinciis
Turcorum Hungaricis ; eine art steuer in dem von den
türkén eroberten gebiete Ungarns]. 1629 : Szeöpeöt-
kiek sarcza f: 20. Katonapénzt vészen rajtok f: 10
(GazdtörtSzemle XL370, a zalai hódoltság adójának
jegyzékében).

ZATRÉNG, olv. kátreng.

ZÁTRÉNG, 1. kvárting.

Z AT RING, olv. kátring.

ZÁTRING, 1. kvárting.

ZATUS : [1. fönti . 1495 k. : Pro puella Kathtvs
(OL. D. 24864). Puella Kathtos (uo.).

ZAZÁRMA, 1. kaszárnya.

ZAZUL-VARRÁS : (Vö. kazul-nyereg NySz.]

KEBEL : [Az 1549. és 1555-iki adatokra nézve
vö. MTsz. 1. jel. : «derékig érő rövid női ing (fél-ing,
ingváll)» ; 2. jel. : «pendely, aIsószoknya» ; 3. jel. :

Magyar Oklevél-Szótár.

«a nők rendes fölső ruhája» ; 4. jel. : «a paraszt-
szoknya alján körülfutó tenyérnyi széles béllés»,]

KECSKE-LÁB : [Jelentésére vö. CzF. 3. jel. :
«Az ácsoknak padféle alkotmánya, kétkét eltertyedt
lábakkal, melyre a faragandó fát fektetik ; továbbá
a kömiveseknél, melyre az állásdeszkákat fektetik» ;
és : «der Zimmerbock ; der Rüstbock ; der Stapel»
BM. (2. jel.) ; «(a. m. fafürészelésnél használtatni szo-
kott állvány) der Sagebock» BM. (6. jel.).]

ZECSZERÁGÓS: [Értelmezésében aceribus co-
piosus h. olv. evonymis copiosus. Vö. «Keczke rágofa,
Vitex, Evonymus» MA^]

ZEDD: [1. fönt]. 1353: In possessione Olsou/teíhel
(Múz.). [A. m. kedd v. két ? vö. «Kéthely» Kr. ; Kará-
csonyi J. szerint eredetileg «Keddhely».]

ZEDVEL: [Az iáézeíbeli Keduelen Erdélyi László
kijegyzése szerint is igy van az eredetiben.]

ZEHES : [Értelmezésére vö. még : «dampfig ; mit
dem Husten behaftet» BM.]

ZÉZ-PEG, 1. kék-pej.

ZÉZ-PEJ, olv. kék-peg. [Vö. peg.]

ZEL : consurgo, surgo ; sich erheben, aufstehen
NySz. (2. jel.) 1731 : Napvilágra kelvén, sokára észre-
vette az bizonyság, hogy az leányának nyakacskája
félre volt tekeritve (Reizner : SzegedTört. IV.487).
[Vö. fönt más jel.]

ZEMÉNCE : [1. fönt]. 1634 : Egi feöld füstös
kemencze Nro. 1 Rayta vas heuederes, bilinczes, rete-
zes ayto Nro. 1 (OL. UC. 21/3, 4. 1.). Egi fel füstös
kemencze (uo., 7. I.).

ZENDÉR-ÁZTATÓ : [Az értelmezésben «hanf-
rös» sh,, olv. hanfröste.]

ZENDER-ZÖLYŰ : [1. fönt]. 1634: Malom ház-
ban Vagion három keö Nro. 3. Égik uy, az kettei
roszas nemis forogh egy keö Ket kása keölü, nin-
czen vas az kása keölük vigin Nro. 2. Három kender
keölü Nro. 3. Tiz vas czap az Gerendeliek vigiben
Nr. 10 (OL. UC. 21/3, 9. 1.).

ZENÉZ : [vö. fönt a « soltész » alatti jegyzettel).
1610 : Minden kenéz akár főkenéz, akár nem főkenéz
legyen, ha juha vagyon, két sajttal tartozik (Magyar
Nyelv 1906. évf. 25, Munkács váráról szóló urbárium-
ban). 1625 : Az sztrongának idején minden juhos
kenéz ő felségének 2 — 2 sajttal tartozik. Az sztron-
gásnak penig minden főkenéz egy-egy báránynyal és
16 pénzzel tartozik (uo. 24—25, munkácsi összeírás-
ban). [Vö. fő-kenéz.]

ZEN-FEN, vö. összeken-fen.

ZENGYEL : [1. fönt]. 1717 : Akkor a' kengyel
tónál meg szálván pihennj, hallotta a' fatens [stb.]
(BorsodvmJk. 18. sz. L556). Amidőn a' N. Var[me]gye
Parancsolattyábúl Miskolczra fel kisirte vala Igricze-
rül a' De eo utrumban Speciíicált Aszonyokat, akkor
a' kengyel tónál pihenni meg szálván, hallotta a' fatens
[stb.] (uo. 557).

ZÉNYÉR, vö. prófont-kenyér.

ZÉNYERES-SZÉZRÉNY, -szökríny : [brot-
kasten, brotschrank]. 1587 : Az kastelbely liztess pin-
czeben kenycress zeökriu 1 (OL. UC. 46/74). [Vö.
kenyértartó-szekrény NySz.J

74

1171

KEREK— KETREC

KÉT-URÜ— KIJÁR

1172

KEREK : [Az 1. jel. 1335-iki adatában que h. olv.
quod.]

KEREKES: [A 2. jel.-hez vö. még: 1524: Circa
festum Resurectionis dominij de lutegro fiindo dánt
panem kerekes j. oua vj. Circa festum Asumptionis
Marié de Integro fundo dánt panem kerekes j (OL.
D. 37006, 72. 1.).]

EERÉK-SZÉRSZÁM : [instrumentim ad lapi-
dem molarem pertinens; mülilsteingerathschaft]. 1597 :
Ezen halastón vagion három feolliöl czapo kerek malom
3. Belseo kwlseo kerek szerzamiual, az elseo kerek-
hez való bokor kw, minden szerzamostul garatostul
epp Jo. Az másik kereknekis garatia lizt valuia, alsó
keoueo, egieb szerzamiual mind epp. hanem hogj az
feolseo forgó kiv raita vekonj Az harmadik vtolso
kerekhez való bokor kw, minden szerzamostul ezen-
képpen minth az keozepseo (OL. UC. 101/3, 53 — 54. 1.).

KEREK-SZÍN : [így olvasandó a fönt kerék-szín
alakban {kerék összetételei alatt) tárgyalt s hibásan
értelmezett szó. Jelentése ua. mint a középlatin lobia
V. lohium-é. Vö. <íLohia, Lanhia, Lohium, Porticus
operta ad spatiandum idonea, aedibus adjuncta, Gale-
rié : ex Laub Theuton.» DuCange.]

KERÉK-SZÍN, 1. kerek-szín.

KERESKEDÉS: quaestus; gewinn NySz. (2. jel.)
1564 : Asszonyom ö nagysága akarja és haggya, hogy
Farkas uram mastan is nagy szorgalmatos gondot
visellyen arra, hogy a minél tebb bort vehetne pin-
zen, annyit takarjon, hogy asszonyomnak és ö nagy-
sága gyermekének haszna lehessen belőle és mind
bor árábúl, mind egyéb jüvedelemböl és kereskedés-
ből valami pinzt takarhat asszonyomnak minden esz-
tendőben felkülgye (GazdtörtSzemle I. 74 — 75).

KÉRÉSZT-T7AS : [Értelmezése helyesen: «álta-
lán oly vas rudak, vas szálak, vas kötök, melyek
valamely testet, vagy tért általfognak» CzF. (1. jel.);
quereisen, kreuzeisen BM. (1. jel.).]

KÉRÉSZT-VONÁS : signum crucis ; kreuzzei-
chen NySz. 1721 : Simon GergeljTié reversalissa arnü :
Hogy ha ő többé paráznaságnak vétkében ejti magát,
ö néki soha többé gratiája ne lehessen, hanem vag^-
fegj'ver ált^l fogyattassék el élete vagy . . . kipacza-
loztassék . . . Kirül adta kereszt vonását akkori főbiró
Kovács András, és Nótárius Váczi H. István uramék
előtt (KiskúuhalJ.).

KERT, vö. méliés-, szőlő-kert.

KERTELÉS : concaedes, sepimentnm, obseptio ;
verzaunung NySz. 1638 : Ezen Filagoria mellett, vagion
egy Tégla vető szin, kertelés nélkül szalma fedelével,
egy Tégla Égető kemenczewel (OL. ÜC. 2/34).

KERÜLŐ : [Az 1. jel. alatti 1587-iki idézetben,
úgy látszik, a. m. «szerjárás», v. i. ordo ; reihe,
reihenfolge. (Vö. Szüy, Századok 1904. évf. 908.)]

KESELYŰ-FÉSZEK: [Az 1324-iki idézetben

Kcseleufezek [-fezük ?] h. olv. Keseleufezuk.]

KÉT : [1. fönt]. 1353 : In possessione 01souA«íhel
(Múz.). [A. m. két v. kedd? vö. «Kéthely» Kr. ; Kará-
csonyi J. szerint eredetileg «Keddhely».]

KÉTKÉZVONÓ-KÉS : [Az 1535-iki adat pon-
tosan igy hangzik : <'De Instrumentis vasiparis Gyalw
manuale maius 1 Kethkeziconyo 1 PjTitherkes 1 Horgas
kes wonyo 1».]

KETREC : [Az 1390/1400. és 1461-iki adatokban,
úgy látszik, a. m. vejsze (1. ezt).]

KÉT-URÚ : [duorum maritonim : zwei manner
habend]. 1717 : Ez jelen lévő Keresztesen Lakó Pap
Ilona két Urú Aszszony [stb.] (BorsodvmJk. 18. sz.
1.453). Mint hogy penig az iUyen Uraikott hitetlenül
való el hagyások és két Uruaságok [így] . . . minde-
nütt meg vágynak szorossan tilalmaztatva . . . kivá-
nom hogy ezen . . . Pap Ilona két Urú parázna Asz-
szony ... fő vételre Ítéltessék (uo.).

KÉTURÚSÁG, -urúaság ? : [zweimannerei].
1717 : Mint hogy penig az illyen Uraikott hitetlenül
való el hagyások és két Uruaságok [így] . . . minde-
nütt meg vagjTiak szorossan tilalmaztatva . . . kívá-
nom hogy ezen . . . Pap Ilona két Urú parázna Asz-
szony ... fő vételre ítéltessék (BorsodvmJk. 18. sz.
L453). [Vö. két-urú.]

KÉZ, vö. vas-kéz.

KIÁRÚL : [1. fönt]. 1610 : Ezen vidéken az ztron-
gaborral egjütt 12 hordó bort árulnak ki (Magvar
Nyelv 1906. é\^. 25).

KICSID, kücsüdi ? : [1. fönt]. 1141—61 : Puellas
verő : Henieci, cui pro servitio puellam dedi Cusudi
[olv. kücsüdi ? a. m. kicsid ?], Magudí, cui et aliam
puellam concessi Cepa, Mahal, Hugdi, Aianduc, Ma-
cuna uxorem Alus (Magy. Könyvszemle 1892/93. évf.
19). 1211: Vdornici de Mortus hü sünt Monios Colon-
dus SumouDemeh Qidsid Jaxa fiteh Quelemen (Pannh.
Tih. 1/5). [PVö. Eisdi, régebben Ctissidi, hn. Bács
m., 1. Csánki : TörtFöldr. n.l38.]

KICSINY: [1. fönt]. 1717: Az után mint egy egy
héttel utánna, úgy meg romlott [t. i. a boszorkányság
miaU] a" fatensnek a' Lába, hogy az ótátúl fogva
semmi képpen be nem gyogyitthattyák, ha valami
kicsint be gyógyúüs, ismét ki újjúl (BorsodvmJk.
18. sz. 1.557).

KIÉRKEZIK : exeo ; herauskommen NySz. 1631 :
A fejedelem asszony Bethlen Gáborné kiérkezett az ö
felsége, a mi kegyelmes urunknak országába (TörtTár
1904. évf. 183).

KIFAKAD : evado : hinauskommen NySz. (4. jel.)
1717 : Vette észre hogy útt légyen ott, mellyen meg
indulván, ment mind addig, hogy éppen SálljTiál faka-
dót ki az erdökbül úgy verekedet haza Igriczere más
nap későn Estvére (BorsodvmJk. 18. sz. 1.555).

KIFOGLAL : excipio ; herausnehmen, herausfan-
gen NySz., [von jemandem eUvas wegnehmen]. 1587:
Interrogatorium : ha tudgiake hogy heues Varmegie-
ben Kvrrt neueo falut, az Kys Benedek annianak az
édes attj'a, neky penigh Kenche Apia Cheterien Vincze
kezéből foglalta volna kg hatalmasul Bathoiy Gyeorgi
. . . BjTo Balas ... Az kerdesreol vallya : bizonnial
jol tudgj'a azt : hogj Báthorj- Gyewrgí foglalta ki en-
nek az Kinche Apíatul Cheterien Vinczeteol kezebeol
ez Kwrth neveo falut míndeneosteol (BorsodvmLt.,
Borovszky Samu közlése).

KIHÁJA, vö. tihája.

KIIRT, -ort : exputo, exstírpo ; aushauen, aus-
rotten NySz. 1643 : Az mely Teőlgy Erdő az Soo
Baniahoz való volt, és mostanis vagion Az az nemes
emberek szolgaitul annira ell vesztegetettet, és ki
ortatattot, hogy igen keues számú fa vagion raita
(OL. Instr. 42, l GazdtörtSzemle VI.121, hibás olva-
sattal).

KIJÁR : [Az 1581-íkí idézetben, úgy látszik, a.
m. használatba kerül. Vö. velejár, pl. az asztalnemű,
üvegnemü stb., amely rendes, mindennapi használatra

117H

KIKÜDOROG— KIPACALOZ

KIRÁLY— KONYA

1174

(nem pedig ünnepi alkalomra) való ; brassói kifej e-
zés» Horger Antal közlése.]

KIKÚDOROG, 1. kikujtorog.

KIKUJTOROG-. -kúdorog : [hinausschleichen].
1721 : A' Legény ki mászván az ágy alól, ki kuclor-
gott, a' menyetskc be zárta utánna az ajtót (Borsod-
vmJk. XIX.359, 1. Magyar Nyelv 1905. évf. 277). [Vö.
kujtorog MTsz.]

ZILA : [1. fönt]. 1629 : Szilva, kila : 6 (Gazdtört-
Szemle XI. 366). Liszt, kila : 2 (uo.). Abrak, kila : 5
(uo. 367). Liszt, cub: 12. Búza, kila: 9. Abrak, kila:
9 (uo. 368). Gyümeölcs, kila : 8 (uo. 381). Dió, kila : 2
(uo. 382).

KILÉNCSÉS, 1. kilincsés.

KILINCSÉS, kiléncsés: [1. fönt]. 1634: Az
Feiér házbul nilo oldal Kamorában. Egi Ayto vas
heuederes kilénczes rantoiaual (OL. UC. 21/3).

KIMAE.ASZT : omitto, praetereo ; weglassen,
übergehen NySz. 1664 : Mivel az Incattus az Acto-
roktul malomhoz való köveket megbiztatott, kire Sz.
Miklós pénzét is adta, de az alkuvás szerént az Acto-
roknak az kövek árrát meg nem adhatta, s az vásár-
bul is őket kim árasztotta, azért az Actorok valahol
köveket találják, ahoz nyúljanak, mivel az Incattus
nem adhatóját adta el (DebrJk., 1. NyK. XXVI.343,
«Szent Miklós pénze» a.).

KINCSE-APJA, kénese- : [anyai nagyatya ;
avus maternus ; grossvater mütterlicherseits]. 1587 :
Intcrrogatorium : ha tudgiake hogy heues Varmegie-
ben Kwrt neueo falut, az Kys Benedek annianak az
édes attya, neky penigh Kenche Apia Cheterien
Vincze kezéből foglalta volna ky hatalmasul Báthory
Gyeorgi . . . Byro Balas, lakohalman lakozandó Chazar
eö feölsege Jozagaban, zabados neomeos szeomeli . . .
Az kerdesreol vallya: bizonnial jol tudgya azt: hogy
Báthory Gyewrgi foglalta ki ennek az Kinche Apiatul
Cheterien Vinczeteol kezebeol ez Kwrth neveo falut
mindeneosteol (BorsodvniLt.. Borovszky Samu köz-
lése). [Komoróczy Miklós közli, hogy először 1887-ben
a barkósági Domaházán (azóta «csak elvétv6», ugyan-
ott V. másutt is ?) hallotta ezt a kifejezést (1. Njt.
XXXII.519).]

KIPACALOZ : |propello, exturbo; hinausprügeln,
hinaustreiben]. 1718 : Die 4. Octobris. 1718. Bak
Istvánné másodszori paráznaságában esvén, ismét
gratiára felvétetvén, tett oUy fogadást, és az betsü-
letes tanáts is végezte és megh erössitette, hogy ha
többé paráznaságban esik, a betsületes Tanátsnak
nagy fizetésével esik is fejét el üttetik, vagy ha az
nem lehetne mind urastul s cselédestül a várasbul gya-
lázatossan ki paczaloztatik és soha többé az város
lakossi közzé nem recipiáltatik (KiskúnhalJ.). 1719:
Die 20 Juny. Anno 1719. Vajda Jánosné és Molnár
Andrásné ... ha azon vétekre paráznaságra visszatér-
nének, tehát ennekutánna, vagy fegyverrel végeztet-
nek, vagy az deresben való éktelen verettetés után ki
paczaloztassanak, és örökre várasunktúl ámándáltas-
sanak, kirül adták kezek írásokat (uo.). 1721 : Die 6.
Octobris. Anno 1721. Simon Gergelyné reversalissa
arrul : Hogy ha ö többé paráznaságnak vétkében ejti
magát, ö néki soha többé gratiája ne lehessen, hanem
vagy fegyver által fogyattassék el élete vagy a Deres-
ben való kegyetlen megkinoztatás után kipaczaloztas-
sék, úgy hogy az Halasi határban soha többé mara-
dása és lakása ne lehessen. Kirül adta kereszt vonását
akkori föbiró Kovács András, és Nótárius Váczi H.
István uramék előtt. Tiszt. Demsedi Sámuel uram
predikatorságában és előtte (no.). [Szilády Áron

emlékszik még gyermekkorából e szokásra, a mely
abban állt, hogy az elítéltnek nyakába friss marha-
pacait vetettek s aztán bikacsökkel úgy verték ki a
községből.]

KIRÁLY: [Az 1325/1332-iki idézetben Piscinis
h. olv. Pisscinis ; az 1450-ikiben pedig Gygemonlna
[így ? olv. -mobia] h. olv. Gygemolna.]

KIRÁNGAT : [eripio ; durch zerren losmachen].
1717 : Az ökrök mind el szaladoztanak kezekbül, ki
rángatván magokat (BorsodvmJk. 18. sz. 1.552). Akkor
a' fatens kezibiU az egyik ökör ki rángatván magát,
a' másikát a' Járomhoz köttvén a' szolgája, mind a'
kettő el szaladott (uo. 553).

KÍSÉR, kisír, vö. fölkísér.

KÍSÍR, 1. fölkísér.

KISZOLGÁLTAT : erogo, administro, depromo,
praebeo, exsequor ; austeilen, vollbringen NySz. 1769:
Mitsodásnak kell lenni annak az igyekezetnek? Hogy
azokra a szt. végeki-e igyekezzék kiszolgáltatni a
szt. keresztségét, a mellyekre a Kr. [olv. Krisztus]
azt rendelte (CanonVisit. 201).

KIUGAT : [elatro ; etwas ausbellen, bellend aus-
sagen]. 1717 : Hallotta a' fatens Tótth Istvánnénákis
[így] szájábúl, midőn mondotta Gombos Istók felől,
azt tartom nem ugattya már ki Gombos Istók, ki vitte
el (BorsodvmJk. 18. sz. 1.558). [Vö. NySz. más jel.]

KIÚJUL, -Újjúl : [1. fönt]. 1717 : Az után mint
egy egy héttel utánna, úgy meg romlott [t. i. a boszor-
kányság miatt] a' fatensnek a' Lába, hogy az ótátúl
fogva semmi képpen be nem gyogyitthattyák, ha
valami kicsint be gyógyúlis, ismét ki újjúl (Borsodvm-
Jk. 18. sz. 1.557).

KLÁRA, vö. Kláricska.

KLÁRICSKA : [Clarae nomen blandiens ; Klár-
chen]. 1658 : Egy ó apró kalárisos és gyöngyes
nyakbavetö. Kláricskának adta (Radvánszky: Család-
élet n.332). [Vö. Klára.]

KOCIK, 1. kucik.

KÓCOS ? : [Az adatbeli KocJios Karácsonyi János
szerint a. m. Kakas. A cikk tehát tárgytalan.]

KOCSI-PÉNZ : [tributi genus in provinciis Tur-
corum Hungaricis ; eine art steuer in dem von den
türkén eroberten gebiete Ungarus]. 1629 : Beödei
nemesek sarcza, kész pénz f: 16. Császár [t. i. a
török császár] adója, füst pénz f: 7 . . . Méz, pint: 3.
Kocsi pénz f: 6 (GazdtörtSzemle XI.364, a zalai
hódoltság adójának jegyzékében). Kavassiak sarcza,
kész pénz f: 10. Császár adója f: 3. Kocsi pénz f: 2
d. 40 (uo. 369). Csentelek sarcza kész pénz f: 35.
Kocsi pénz f: 15 i^uo. 373). Dobronokiak sarcza kész-
pénz f: 70. Egy tung méz. Követ pénz f: 10. Kocsi
pénz í: 10 (uo. 375 stb.).

KOCSISSZEKERES : [Az idézetben pendzth h.

olv. pcnzth.]

KOMLÓS : [Az 1453-iki adatban vocatum h. olv.
vocatam.]

KOMPÁSSZOM, 1. kompász.

KOMPÁSZ : jAz idézetbeli alak tkp. kompásszom,
amely egyenesen a latin szóalaknak magyarosítása.]

KONYA : [1. fönt). 1679 : Csonka rőt ökör, hor-
gas rőt ökör, konya [olv. konya] sitke kurtás ökör
(DebrJk., 1. Nyr. XXXn.158).

74*

1175

KOPJA— KÖRTE

KÖT— KUFÁRI

1176

KOPJA : [A Jcoplya alak után, valamint az 1587-iki
idézet megvilágításában «koplyastol» után a kérdőjel
törlendő'.]

KOP JÁS : [1. fönt]. 1637 : Menyezeti [a pitvarnak]
festett kopias formára, tábláson chinalt (OL. ÚC. 14/43).
Az menyezeti [a háznak] tábláson, kópiáson chinalt,
festekes (uo.).

KOPLYA : [Utána fönt a kérdőjel törlendő.]

ZORCOVÁGY: [E szóra nézve 1. még Takáts
S. észrevételét (Századok 1906. évf. 205), ahol azon-
ban a helyes értelmezés, sajnos, nincs megadva.]

KORDA-ÖV: [A NySz.-ból átvett értelmezés
hibás ; helyesen : schniu-gürtel.]

KORONA, vö. szűz-korona.

KORONÁZAT : [A 2. jel., úgy látszik, ez : sze-
gély, beszegés ; saum, rand, das einsaumen, einfassung.]

KORONGOS : [orbiculatus, rotundus ; scheiben-
rund, scheibenförmig?]. 1492: In platea, kJwrongozson
[így] (OL. D. 36992).

KORSÓS : [1. fönt]. 1731: Egy újkeresztény korsós
szekértől [vásárpénz] akármikor d. 48 (GazdtörtSzemle

vn.88).

KOS : [Az 1449-iki adat törlendő, minthogy a
Kosokot szóban a mai Kazsok hn. van; 1. erről Csánki:
TörtFöldr. 11.617.]

KOSZORÚ, vö. bojtorjános-, fokhagyma-
koszorú.

KOVÁSZ: [1. fönt]. 1631: Nagyságodnak [t. i.
Eszterházy Miklós nádornak] ö felsége [Bethlen Gábor]
felől ezt Írhatom, az minthogy az atyámfia bizonyossá
tött felőle, hogy az elébbeni jó kovász most is úgy
benne vagyon, a mint kívántatik, melynek nagy jele
ez, hogy gyakorlatossággal azon kér bennünket, hogy
mind külső és belső szolgákot pápista rendbül sze-
rezzünk melléje (TörtTár 1904. évf. 184).

KO, kű : 1) [Az ezen jel. alatt fönt idézett 1353-iki
oklevélben /((Sarkeueley* Karácsonyi János szerint
hiba, e h. «rarkeueley».] || 3) [lapis moláris; mühl-
stein]. 1597 : Ezen halastón vagion három feolliöl
czapo kerek malom 3. Belseo kwlseo kerek szerza-
miual, az elseo kerekhez való bokor kíh, minden szer-
zamostul garatostul epp Jo. Az másik kereknekis
garatia lizt válnia, alsó keoueo, egieb szerzamiual
mind epp, hanem hogj az feolseo forgó kw raita
vekonj Az harmadik ^i;olso kerekhez való bokor kw,
minden szerzamostul ezenképpen minth az keozepseo
(OL. UC. 101/3, 53—54. 1.). [Vö. menny-, merő-,
őrlő-kő.]

KÖLGYES : [Az 1825/1382-iki idézetben Piscinis
h. olv. Pisscinis.]

1. KÖP, pek: spuo, exspuo; speien NySz. («1. pök»
a.) 1275 : Vduornicos nostros de villa Tykus, Bacha
videlicet Pek [olv. pek ? a. m. köp ?] Hozuga, Vyleguen
et Petrum (OL. D. 915). 1602 : Pekeö Péter (Székely-
Oki. V.239).

2. KÖP, pék : sputum ; speichel NySz. («2. pök»
a.) 1275 : Vduornicos nostros de villa Tykus, Bacha
videlicet Pek [olv. pek ? a. m. köp ?] Hozuga, Vyleguen
et Petrum (OL. D. 915).

KÖPÜLLŐ, KÖPŰLLÖ, 1. vaj-köpülő.

KÖRTE, vö. vörös-körte.

KÖT, vö. elköt.

KÖTÖZETLEN : [non ligatus], irreligatus ; un-
gebunden NySz. 1684 : Oly gondviseletlenség alatt
vannak [a szőlők], hogy nagy része még ma is, ugy
mint pro die 27. Julii, csak nyitásban vannak, karó-
zatlan, kötözetlen (GazdtörtSzemle 1.150).

KÖVES: [Az 1. jel. alatti 1347-iki idézet Keves-
teteni-ÍQ bizonyára hibás olvasat v. sajtóhiba Keves-
tetew helyett ; vö. az 1312-iki adattal.]

2. KÖVET : 1) sequor, consequor [stb.] ; folgen, í
nachfolgen, begleiten NySz. («1. követ» 1. jel. a.) i
1664 : Ha kár követi Actorokat, az Sz. Miklós pénzébül
refundáltassék (DebrJk., 1. NyK. XXVI.343, « Szent
Miklós pénze» a.). || 2) deprecor, peto ; bitten, ver-
langen, abbitten NySz. (3. jel.) 1621 : Ha büntetetlen
paráznát talált valaki el venni, s- az házasság után
tudódik ki, de az ártatlan el szenvedi, ne bontassek
megh az Hazassagh, hanem az vétkes f^l tartson
poenitentiat, s- kövessen Ecclesiat s- mennyen viszsza
(Mélotai Nyilas: Agenda 345-346). 1639: Azért az
egész városbeli gyülekezet ellen vétett s ez cseleke-
detivel Istent is megbántotta. Azért ekklezsiát kövessen
(Török-magyar-kori Történelmi Emlékek, Okmánytár
1.77). 1680 : Ecclesiat követvén s nyelve váltsága diját
is lefizetvén (Nagybánya város jegyzőkönyvéből,
1. Palmer Kálmán : Nagybánya és környéke 51. 1.).
1766 : Ha ki gyermekét meg-nyomja, ne tartozzék
Ekklésiát követni (Bod Péter : Szent Polikárpus 86).]

KÖVET-PÉNZ : [tributi genus in provinciis Tur-
corum Hungaricis ; eine art steuer in dem von den
türkén eroberten gebiete Ungarns]. 1629 : Neszeleiek
sarcza f: 30. Császár [t. i. a török császár] adója
f: 10 Pasa ajándékja f: 5. Kocsi pénz f: 10. Követ
pénz f: 10 (GazdtörtSzemle XI. 366, a zalai hódoltság
adójának jegyzékében). Dobronokiak sarcza készpénz
í: 70. Egy tung méz. Követ pénz f: 10. Kocsi pénz
f: 10 (uo.).

KÖZÉPSŐ, közöpső: medius, medianus; das mit-
ten ist, mittelst [mittelste], zN\áschen zweien NySz.; der,
die, das mittlere KB. 1643 : Wagion az Aknában egy
által liukasztas az hol az viz vagion az melységben
azon vizi Zinktul az keőzeőpseő [így] Zinkhez ala
harmincz Eőligh (OL. Instr. 42, 1. GazdtörtSzemle
VI.119). [Vö. kőzópótt (a. m. közepett) Molnár Albert-
ből idézve a NySz.-ban.]

KÖZÉP-TÁL: [vö. fönt]. 1561: Kezep tal. Ta-
lachka Tanyer (OL. L. IH. 16. 17).

KÖZÖPSŐ, L középső.

KUCIK, kocik : angulus ; \\'inkel NySz. ; «der
Winkel, der Ofenwinkel (der Raum zwischen Ofen
und Wand)» BM. ; «kuckó, zug, szugoly, sut, kemence
möge» MTsz. (1. jel.) 1715 : Nagj' lassuvan ment az
tüz mellé az koczikhan Visnyainé . . . nagj fel szóval
mond Visnyainé jaj lám ugjan majd el aluttam itt
a' koczikhan (BorsodvmJk. 18. sz. 1.431). 1717: Annyira
kinzották, és törték [a boszorkányasszonyok] Szabó
MihalljTiét, hogy mint egy három hétig csak a' kuczik-
ban sem mehetett, sött az ágybanis nagy kínnal, és
győttrelemmel fekütt, valamíg tágítást nem tettek rajta
(uo. 556). Annyira el gyötrőtték [a boszorkányasszo-
nyok] Szabó Míhallynét, csak a' kuczikban sem me
mehetett [így] három hétigis, sőtt az ágyábanis nagy
kínnal fekíítt, valamégh tágítást nem tettek rajta
(uo. 558).

KÚDOROG, 1. kikujtorog.

KUFÁRI : [ad cauponem pertinens ; zum ver-
kiiufer gehörig, verkiiufer-]. 1682 : Ha kinek czédu-

1177

KUFFANTÓ— LÁNCOL

LÁPA— LÉMÉCEL

1178

Iája nincsen s mégis árul, jószága confiscáltassék. A
czédulásház inspectiója alá bizattatnak a kufári ren-
dek (DebrJk., 1. GazdtörtSzemle XL267).

KUFFANTÓ : kufár ; mercator, mercatrix ; ver-
kaufer, höckerin NySz. 1779 : A város kortsmája
ablakja alatt áruló Kuffantok, minthogy gyakorta
szoktak egymással osztozni, veszekedni, egymást
rútul mottskolni 's átkozni . . . (SajószentpJk. 155,
1. Magyar Nyelv 1905. évf. 277).

KUJTOROG, kúdorog, vö. kikujtorog.

KUKOROG : sich ducken, sich kauern BM. 1724:
Utánna mentenek, kire is, a' midőn már kukorogva
ülvén reá akattanak volna . . . (Borsodvm Jk. XX.44).f Az
megh nevezett füzesben kukorogva találván a' Leánt . . .
(uo. 45, 1. mindkét adatot Magyar Nyelv 1905. évf. 277).
• [Vö. MTsz. 2. jel. ; kukorodik NySz.]

KULCSOS : [Az 1296-iki adatban levő Kochos
Karácsonyi János szerint a. m. Kakas.]

KÚP : [Az 1545-iki idézetben Eg b. olv. Erj.]

KÚP-SÓ, kúf- : [1. fönt]. 1574 : Duo lapides et
quattuor kupsó (Magyar Nyelv 1905. évf. 319). 1583:
Megtapasztaltam [írja egy harmincados] ötven Kwff'
sóval, melyet Bécsből hoztak ide által (uo.).

KURACIN : [Kuracsin-nak is olvasható. Vö. a
karacsin-hoz föntebb irt észrevételünkkel.]

KURACSIN, vö. karacsin, kuracin.

KURTÁS: [vö. fönt]. 1679: Csonka rőt ökör,
horgas rőt ökör, konya [olv. konya] sitke kurtás ökör
(DebrJk., 1. Nyr. XXXII.158).

KUSZMIR : [Vö. «Kuszmér vagy köszmér a debre-
ceni nép ajkáról ma is hallható szó. Üzérkedő, nye-
részkedő foglalkozás* jelent s olyan kisebb fajta
kupecet értenek alatta, aki egyszerre csak 1—2 darab
jószágot tud megvenni meg eladni» Zoltai Lajos jegy-
zete, Nyr. XXXV.91. Vö. még Simonyi, uo. XXXIV.
279.]

KÚ, 1. ménny-kő.

KŰCSŰDI ? 1. kicsid.

LÁBAS : [Az értelmezéshez a személynévi ada-
tok alapján hozzá iktatható még : magnis pedibus ;
grossfüssig.]

LA JHUNT : [Értelmezése szabatosan : canis ve-
naticus ; leithund. Vö. <.<leithund, canis venaticus, der
vom jáger an eincm langen riemen geführte hund,
der besonders zum aufsuchen der rothwild- und der
wildschweinfahrten verwendet wird» Grimm.]

LAJTORJA: [Az 1. jel.-hez vö. még: 1594:
Pad zek vágjon Nro. 1. Vágjon Lajtra Nro. 1. Vágjon
wleö szék Nro. 1 (OL. UC."78/7).]

LAKTOR, L láktor.

LÁKTOR : [A szó ejtése inkább laktor lehetett.
Vö. «Eladják a fát laktor számra» (Nagybánya, saját
hallomásom, 1904). «Lakfer : öl. Nagybánya, Felsö-
bánya» (Sasi Nagy Imre adata az új Nagy Szótár-
hoz, 1904). Vö. még : lakter Szeőkc : BánySzót. 170.]

LÁNC: [1. fönt]. 1716: A' Tizedes [vármegyéé]
hamarsággal ki menvén, kevés idő múlva bé hozta,
és lánczra tette a' Gulyást (BorsodvmJk. 18. sz. 1.353).

LÁNCOL, vö. meglánool.

LÁPA, vö. vápa.

LÁPÁS, vö. vápás.

LAPÁT : [1. fönt]. 1649 : Szűcs István szájábúlis
hallotta, im nem ülhetnek úgymond az asagon Kecs-
keméthi és Eötvös János, de bizony az lapátonm^ el
kel mégh űlniek (BorsodvmJk. VI.715, Borovszky

S. kijegyzése). [Vö. azsag NySz. szólások a.]

LÁPOS

vocata.]

[Az 1486-iki adatban vocatam h. olv.

LASSAN, lassuvan: [1. fönt]. 1715: Nagy las-
suvan ment az tűz mellé az koczikban Visnyainé
(BorsodvmJk. 18. sz. 1.431).

LASSÚ : remissus, lenis, submissus, mansvetus,
piacidus; leise, still, sanft NySz. (l.jel.) 1715: Látta
egyszer a' többi között ettzaka, a' tüz lassú világá-
nál hogy Visnyai Györgjné el sillamodván ment Seres
Gyorgj agjára (BorsodvmJk. 18. sz. 1.431). [Vö.
lassan.]

LASSUVAN, 1. lassan.

LÁTÁS : [actus justitiae ; rechtsspruch]. 1564 :
Kik magok kőzett tervinbeli látás néköl megbékilnek
ne rekessze meg útokat, sem azért meg ne bírsá-
gollya (GazdtörtSzemle 1.69). [Vö. törvény-látás NySz.]

LÁTÓ: [A 2. jel. helyesen: áruvizsgáló; beschauer,
warenbeschauer. L. erről bővebben Takáts Sándor,
Magyar Nyelv 1905. évf. 354—358.]

LÁTÓ-BOR : [A fönti adatban a. m. kóstoló bor,
melyet a korcsmáros a bírónak (borlátónak) adni
tartozott. Vö. Takáts Sándor, Magyar Nyelv 1905.
évf. 356.]

LÁTÓ-MESTER : [fleischbeschauer]. 1595 : An-
nak okaerth minden mezaros, Amelj barmot az Colos-
wari határon vezen, azt addegh sehowa Se az Varos
mezejére se masuwa ne haythassa, hanem eleob az
lato avagj beliegzeo Mesterrel megh beliegheztesse
(MJogtörtEml. I. 243—244). [Vö. NySz. más jel.]

LATOR-KERT : [Jelentése Takáts Sándor sze-
rint: «hegyes karókból készült kerités» (1. Magyar Nyelv
1905. évf. 205).]

LATOS : [Latin értelmezése helyesen : semuncia-
lis. Vö. «Uncia : Két-lót» «Uncialis : Két-lótos» «Se-
muncia : Egy lót» «Semuncialis : Egy lótni» «Semun-
ciarius : Egy lótos» PP.]

LAZUR : [A lazurszinű posztón kivül átvitelesen
egyéb színű posztóról is mondták (1. Takáts S., Szá-
zadok 1906. évf. 207).]

LÉ : [Szekfüves- h. olv. szegfüves-.] [Vö. pasél-lé.]

LEESIK : decido, concido, ruo, corruo, delabor ;
fallen, níederfallen NySz. (1. jel.) 1728 : Az elmúlt
nyáron haza menvén, a fatens atyja Szeghí József
malombul a lovait sem foghatta ki, mindjárt leesett
lábairúl [a. m. beteg lett], annyira megrontatott volt
és harmadnap múlva azon rontásban meg is holt
(Reizner: SzegedTört. IV.428).

LÉLEK : conscientia ; das gewissen NySz. (6 jel.)
1715: Tudom nékem is meg kell halnom, ({(> lelke-
men soha el nem viszem meg mondom, kinek pirúUyon
orczája érette (BorsodvmJk. 18. sz. 1.431). [Vö. fönt
más jol.|

LÉMÉCEL: [mensura «méc» dictametior; metzen].
1599 : Az kulcsovaiak vittek volt ogy mut zabot az

1179

LEO— LONCSOS

LOTÁCS-HAL— MAJORSÁG

1180

nimetnek, mely zabot Nagyváti Menyhárt leméczel-
tette, az nimetek minden meczért 20 pénzt adtak
(Magyar Nyelv 1905. évf. 318). [Vö. méc]

LEÓ : [Leo]. 1558 k. : Maragyon azen germekym
zelestey sebestynre es leo wramra (Nyr. XXVIII.23).

LESZ : 1) fio ; werden NySz. («lészen» 1. jel.) 1544:
Tennap reguel lek szembe [a. m. találkoztam, obviam
factus sum, vö. «szemben-lét», «szemben-létel»] v [?]
főlsegheuel (Múz., Tört. és irodtört. kiáll. 294. sz.).
II 2) verbum supplendi ; ersatzwoi-t NySz. (5. jel.)
1717 : Ment tanácsot kérdeni a' fátenshez, hogy mi
tévő legyek (BorsodvmJk. 18. sz. 1.553).

LESZAGGAT : carpo, decerpo, delacero ; ab-
reissen, abpflücken NySz. 1544 : Aztis i'ol meg lás-
sak hog [a barackot] éretlen le ne szaggassak (Múz.,
Tört. és irodtört. kiáll. 294. sz.).

LESZÁLLÍT : [A 2. jel. alatti 1569. és 1694-iki
adatokban a. m. «condescendifacere» (1. Bartal) ;
die klage aufgeben. Vö. condescensio DuCange ; con-
descensio causae Bartal.]

LESZED : decerpo ; ablesen NySz. 1753 : Szalon-
nán lakos Parti György Uram Jobagya lévén es gaz-
dajáis Hatványi Ur[am]nak égy nagy uszkuruszfa
benne lévén mindenkor az Ur szamara szedetet le
(SzendröJk.). [Vö. szed.]

LÉVÉ, 1. lövő.

LEVEGŐ: [Az 1. jel. alatti 1544. és 1545-iki
adatokban a. m. lamina, bractea MA.^ PP. Vö. «Bracte-
ola : Kivékonyittatott arany, avagy ezüst pléhetske,
Islógotska» PJP. Vö. Szily : Adalékok 383 és Száza-
dok 1904. évf. 1005. 1.]

LION-BATIZ : [lyoner battist]. 1799 : Egy lion-ha-
tiz, stráfos, a négy szegeletin négy, aranynyal és
selyemmel vegyes virágokkal . . . ékesült keszkenő
(CanonVisit. 214).

LISZTES : farináé ; mehl- NySz. (2. jel.) 1587 :
Az kastelbely liztess pinczeben kenyeress zeökrin 1
(OL. UC. 46/74). [Vö. fönt más jel.] '

LISZT-VÁLU: [1. fönt]. 1597: Ezen halastón
vagion három feolliöl czapo kerek malom 3. Belseo
kwlseo kerek szerzamiiial, az elseo kerekhez való
bokor kiV, minden szerzamostul garatostul epp Jo.
Az másik kereknekis garatia lizt valuia, alsó keoueo,
egieb szerzamiual mind epp, hanem hogj az feolseo
forgó kw raita yekonj Az harmadik vtolso kerekhez
való bokor kw, minden szerzamostul ezenképpen
minth az keozepseo ^OL. UC. 101/3, 53—54. 1.).

LIÚ, léhó: [1. föntj. 1731: Sernek való szalad . . .
Léhok nro. 3. Cserpák nro. 6 (MiskolcJk. II. 317—318,
sörfőző házhoz tartozó eszközök közt, 1. Magyar Nyelv
1905. évf. 277).

LO : [Az 1609-iki idézetben vércse szerű után hozzá
iktatandó : értsd : vércse-szőrü.]

LÓ-ÁLLÁS, vö. szekeresló-állás.

LÓDING : [Német értelmezéséhez hozzá iktatható
még : patrontasche BM. (1. jel). Takáts S. szerint
annyit is jelentett, mint a mai «töltény» (1. Száza-
dok 1906. évf. 204), tehát : embolus ; patroné.]

LÓ-FEK : [Az idézetben pendzth h. olv. penzth.]

LONCSOS: sordidatus, sordidulus; unfliithig NySz.
1781 : Pál Andrásné Gyöngyösi Aima Molnár Istvánnét

[Jelentése : loch-

az uttzán vén Lustosnak és Lontsosnak kiabálta (Sajó-
szentpjk. 357, 1. Magyar Nyelv 1905. évf. 277).

LOTÁCS-HAL : [Értelmezése tévedésen alapszik ;
törlendő ! Az idézetbeli lotacz toll- vagy olvasáshiba
is lehet lazacz helyett. A MTsz.-beli lotács növény-
névvel van-e egyébként valami összefüggésben?]

LÓ-TOK : [Vö. 2. tok, 2. jel.-vel.]

LOVAS-EZER: legio equitum; sehwadron NySz.
1702 : Gombos Imre ux Lovas Ezeré Vármegyénkbe
volt, migh Imperiumba mentek (AdalZemplvmTört.
V. évf. 330).

LOBI : [Az 1500-iki idézet évszámául olv. 1450 k. ;
az idézetben magában XVII h. olv. XVIII \ a forrás
jelzésében pedig Acia 108122 .^ h. olv. Actorum Anni
1500, nr. 33.]

LÖVŐ, lévé : [1. fönt]. 1240 k. : In villa Samard
sünt due mansiones quarum nomina hec sünt Leve
[a. m. lövő?] Tyze (Pannh. 61/8).

LUDAS-TÓ : [A régi szótáriróktól átvett értel-
mezés nem szabatos ; a szó azt teszi, amit összetételi
alkotó részeinél fogva jelenthet, v. i. giinseweiher.]

LÚD-ÓL: [1. föntJ. 1634: Uagion Lud ol egy
iOL. UC. 21/3).

LYUK : [cunnus ; weibliche scham]. 1716 : Azon
szavaira mondotta Mária [Gulyás Jánosnak] hamis
lelkű hiszem jól vagyon néked dolgod, tsak ülsz lóra,
ha ide jősz is lyukad van néked, ha Nagy Mihályra
megy ott is vagyon (BorsodvmJk. 18. sz. 1.352). [Vö.
fönt más jel.] [Vö. zár-lyuk.]

LYUKASZTÓ - KARIKA

scheibe.]

MADARÁSZ : [1. fönt]. 1333 : Medietatem pos-
sessionis Madaraz uocate (ZichyOkm. 1.417).

MAG : [A származékokhoz vö. még : 1141 — 61 :
Puellas verő : Hemeci, cui pro servitio puellam dedi
Cusudi, Magudi, cui et aliam puellam concessi Cepa,
Mahal, Hugdi, Aianduc, Macuna uxorem Alus (Magy.
Könyvszemle 1892/93. évf. 19).]

MAG-BÚZA: [triticum seminale; saatweizen].
1594 : Ket hordóban vagion magh búza niolczas 7
(OL. UC. 106/3).

MAGLÓ : [1. fönt]. 1141-61 : Hos preterea ser-
vientes proprie libertati donavi: Moglou, Dauid, Soludi,
Béreiéi, Kanaz et Boggu, cum uxoribus (Magy. Könyv-
szemle 1892/93. évf. 19).

MAG-MÉH : [apis seminalis] ; zuchtbiene BM.
1592 : Gyárfás Boldizsár senkelt vala énnékem egy
darab örököt ... és én is senkeltem vala az örökért
egy disznót hetedmagával, egy ón kannát, egy mag
méhet (SzékelyOkl. V.152).

MAGYARI-FORINT : [ungarischer gulden, 50
kreuzer]. 1691 : Ezek vágynak zálogban ezer magyari
forintokban, az intersét [így ?] is adták meg egészen
(Mihalik : KassaÖtvTört. 84). | Vö. magyar-forint.]

MAJC : [Takáts S. szerint a. m. «az öveken és
szorítókon alkalmazott, arany- és ezüstfonalból készült
díszítés* (1. Századok 1906. évf. 201). [

MAJOR: [Az 1. jel. alatti 1332-iki idézetben
coiiibusserit h. olv. conbusserit.]

MAJORSÁG: [Az idézetben talán már mai értelme
van meg: altilia; geliügel.Vö. szárnyas-majorság NySz.]

1181 MA JORSÁG-ABAJDOC— MARASZT

MARHA— MEDDIGLEN

1182

MAJORSÁG-ABAJDOC : [Jelentése: aufdem
allodgute gewachsenes mischkorn. Szily Kálmán sze-
rint u. i. a majorság szónak birtokjogi értelme is
volt s annyit tett mint allodium (1. ezt DuCange és
Bartalnál) ; vö. majorság : freigut, allodiatur, allodgut
BM. (2. jel.). Az ilyen majorságon termett abajdocot,
rozsot, zabot, az ilyenen tenyésztett juhot, az ilyen-
hez tartozó erdőt, szőlőt nevezték majorság-abajcloc,
majorság- erdő, majorság- juli, majorság-rozs, majorság-
szőlő, majorság-zab-nak, ellentótben a dézsma-bor,
dézsma-gabona-féle kifejezésekkel. (L. Századok 1904.
évf. 1005. 1.)]

MAJORSÁG-ERDŐ: [Jelentése: zum allodgut
gehöriger wald. Vö. a majorság-abajdoc-hoz irt pótló
észrevétellel.]

MAJORSÁG-JUH : [auf dem allodgute gezüch-
tetes schaf]. 1637 : Uadnak három oszkotarsagh allya
seregh Juhok. Elseö oszkotarsagh alatt. Vagyon feyeös
Juh nro. 226. Meddeö eoregh Juh nro. 24 . . . Máso-
dik szkotarsagh allya maiorsagh Juh. Eoregh bárá-
nyos Juh nro. 78 (OL. UC. 14/43). [Vö. a majorság-
abajdoc-hoz írt pótló észrevétellel.]

MAJORSÁG-ROZS : [Jelentése : auf dem allod-
gute gewachsener roggen. Vö. a majorság-abajdoc-hoz
írt pótló észrevétellel.]

MAJORSÁG-SZŐLŐ: [Jelentése; zum allod-
gute gehöriger weingarten. Vö. a majorság-abajdoc-hoz
irt pótló észrevétellel.]

MAJORSÁG-ZAB : [Jelentése : auf dem allod-
gute gewachsener hafer. Vö. a majorság-abajdoc-hoz
írt pótló észrevétellel.]

MÁJOS : [Az 1587-iki adatban lab h. olv. Lab.]

MAZK-BÉR : [Latin megfelelője a középlatinság-
ban : glandaticmn, a. m. «quod pensitatur pro facultate
porcos immittendi in silvam, et glande pascendi» Du-
Cange.]

MAKKOS-ERDŐ: [1. fönt]. 1682: Mind az ketten
azon ház helyen lakván azokkal egyűt s mind hozája
tartozandó pertinentiájval, ugy mint Szántó Földével
Rétevei, Bárdos Mákos erdejével Malmával halászó
vizével irtvány földével [stb.j (OL. ProcessTab. 228).

MALOM : [Az 1450-iki adatban Gygemonlna [így ?
olv. -molna] h. olv. Gygemolna.]

MALOM-BÍRÓSÁG : 1604 : Ualaki Tanaczbeli
Zemelli az Uarason leueo Tiztekre ugimint Feo Bíró-
ságra, Polgárságra, Notariussagra Malombirosagra,
eleteben egizer az Tanacz eleotth megeskwzik (MJog-
törtEml. L29). [Vö. malom-bíró.]

MALOM-GÁT: [A NySz.-ból átvett PPB.-féle
német értelmezés hibás ; helyesen : mühlwehr BM.]

MALOM-HÁZ: [1. fönt]. 1634: Azon malom
házban az keö padon egy bokor eörleö keö minden
hozzá Tartozó eszkeözeiuel egietemben ép (OL. UC.
21/3, 5. 1.).

MALOM-VÁLTSÁG : [Jelentése: a malom-
dézsma váltsága ; pecunia qua decuma molendinorum
redimcbatur ; lösegeld statt des mühlzehenten.]

MARADÉK : [1. fönt]. 1141-61 : In eodem predio
dedi novem silvestres equos cum pastore Nezdigi et
XX. porcos cum pastoribus Agus. Maradec et X. vasa
apum (Magy. Könyvszemle 1892/93. évf. 18—19).

MARASZT, vö. el-, kimaraszt.

MARHA, vö. házköz-marha.

MARHA- AKOL, -akoly: [cohors, stabulum ;
viehhof, stall]. 1716 : Egykor onnét mind ketten fel
kelnek, mennek a' ház mellett való marha akolyban,
látván a' Fátens gonosz szándékját a' Gulyásnak, bé
mégyen a' házban és az Gazdát (kiis tizedessé a'
Nemes Vármegyének) fel költvén meg jelenti hogy
az Gulyás Máriával az akolyban ment (BorsodvmJk
18. sz. 1.853).

MARHA-KÁR : [amissio pecorum ; verlust an
thieren]. 1683 : Az országnak nagyobb része a török
parancsolatjából kimenvén Györhez, sok ember s
marhakárral jövének meg (TörtTár 1903. évf. 87).

MÁRIA, vö. Máris.

MÁRIS : [Mariae nomen blandiens ; Mariechen].
1683 : Jött hozzám Káinoki Sámuel uram ; akkor
kérte meg Marist, a leányomat (TörtTár 1903. évf. 84)
[Vö. Mária.]

MARKÁSZ : mit der hand herumgreifen, betasten
oder befühlen BM. 1716 : A' Gulyás kezdi markászni
[a szolgálót] lába közzé nyúlni, Máriais a' Gulyás
orczáját simogatni (BorsodvmJk. 18. sz. L353). [Vö.

MTsz.]

MARTALÓC : [Takáts S. szerint királyi gyalo-
gokat is neveztek így (1. Századok 1906. évf. 197).]

MARTINGAL? 1. martingál.

MARTINGÁL : [így olvasandó a fönti martin-
gal cikk szava. Jelentésére és eredetére nézve vö.
olasz martingala : « spécié di brachetta che ufava
díétro a' calzoní» Petrócchi ; fr. martingale : «chausses
á la martingale, sorté de culottes dönt le fond s'
attachait par derriére» Hatzfeld-Darmesteter.]

MÁRTON : [1. fönt]. 1347 : In Comitatu Pestiensi
inter possessiones Pardy Palata Harkyan alío nomíne
MezewzentmaríMw et Zenthmyhal vocatas (Századok
1881. évf. 557).

MÁS-HOVÁ, másüvé ? : alio, aliorsum ; anders-
wohin NySz. 1679 : Nem leszen tanácsos ö kegyelmé-
nek is ottan [Eperjesen] maradni, másüvé [így?] pedig
nem tudom hova recipiálhatja most ö kegyelme magát
(Thaly : Adalékok 1.316). |Vö. másuvá CzF., másüvé
MTsz.]

MÁSODSZORI: iteratus; zweit-,wiederholtNySz.,
zweitmalig KB. 1718 : Bak Istvánné másodszori paráz-
naságában esvén, ismét gratiára felvétetvén, tett oUy
fogadást [stb.] (KískúnhalJ.).

MÁSÜVÉ ? 1. más-hová.

MÁSZLI : [A szó alakjára nézve vö. : «Leg-ottan
mindeneket . . . sárga és veres szinü tollú bokretás,
és hasonló színii mászlis kalappal szemlél» (Magyar
Kurír 1787. évf. 431).]

MÁZ : [A fönti idézetekben a. m. : encaustum figu-
linum Sí. ; glasur BM.]

MÁZSÁLÓ-MÉRTÉK : [Német értelmezése he-
lyesen : zcntnergewicht.]

MÁZSA-MÉRTÉK: [Német értelmezése helye-
sen : zentnergewicht.j

MÉCÉL, vö. lémécél.

MEDDIGLEN, vö. valameddiglen.

1183

MEDDŐ— MÉGFOGDOZ

MÉGHAJOL— MEGTAPASZTAL

1184

MEDDŐ, meddű : [1. fönt]. 1594 : Meddü tehén
restall No. 26 (OL. UC. 78/7). Meddü tehén restal
Ivo. 4 (uo.).

MEDDŰ, 1. meddő.

MÉG, vö. valamíg.

MÉGBÁNTÓDÁS: [turbatio ; störung?]. 1682:
Hogy eö kglmek szabadosi élhessék [az elzálogosí-
tott házhelyet és tartozékait] minden meg bántódás
nélkül (OL. ProcessTab. 228). [\"ö. NySz. más jel.]

MÉGBÉKÉLL, "békíl ? : reconcilior ; sich ver-
söhneu NySz. («meg-békéllik» a.) 1564 : Kik magok
kőzett tervinbeli látás néköl meglékilneh [így ? vö.
«megbikil», a NySz. adataiban] ne rekessze meg utó-
kat (GazdtörtSzemle L69).

MÉGBÉKÍL ? 1. megbékéli

MÉGBÍRSÁGOL : mulcto, miűctam irrogo ; mit
geldstrafe belegen NySz. 1564 : Kik magok kőzett
tervinbeli látás néköl megbékilnek ne rekessze meg
útokat, sem azért meg ne birságollya (Gazdtört-
Szemle 1.69).

MÉGBOROZ, -za magát: [ebrius fío, vino me
compleo ; sich betrinken, sich berauschen]. 1716 :
Nagymihályi Gulyás Csonka Kovács János . . . Csátth
várassában . . . öszve adván magát Mária nevű bizo-
nyos Aszszonnyal házasságbéli kötelességén kivííl . . .
ugyan Csáti Tizedes Major Gergelly házánál elsőben
felettébb meg borozván magokat, az után is parázna-
ságra adni magát mérészlette (BorsodvmJk. 18. sz.
1.351).

MEGBOSZORKÁNYOZ : infascino, fascino,
veneficio obstringo ; behexen, bezaubern NySz. 1717 :
Az el múlt télen egy alkalmatossággal Igriczen
Lakos Szabó MihálljTie meg boszorkányozván Totth
Istvánnét, ki is nem akarván el szenvedni, ment taná-
csot kérdem a' fátenshez, hogy mi tévő legyek, mivel
ötett meg boszorkányoszta Szabó MiháUj-né, mond a'
fatens Tótth Istvánnénak [stb.] (BorsodvmJk. 18.
sz. L558).

MÉGDÉZMÁLÁS, 1. mégdézsmálás.

MÉGDÉZSMÁLÁS,-dézmálás: [decimatio; das
zehenten]. 1700 : Az megdézmáláskor az kádat pedig
az csap helyen háromszor szokták szúrni (Gazdtört-
Szemle Vn.404). [Vö. meg-dézmál NySz.]

MÉGDŰLEDÉZ, -dűlödöz : [1. fönt]. 1597 :
Az tho melleth az szeolö felöl az partban mész
egetw kemencze 1 igen megh divló'dozöth (OL. UC.
101/3, 53. 1.).

MEGÉR : [luo ; abbüssen]. 1560 k. : Ha vért teszen
birsága 4 forint ; ha penig leányzót azvagy asszony-
embert erővel megszégyenít fejével éri meg (Gazd-
törtSzemle 1.165). 1623 : Az hatvan uczai Sorompós
András, mind ház népestül, mivel hogi sök féle lat-
roknak hajléka és gazdaia, mind feleségestül leáuios-
tul ez városrul ki menüjének harmad napig. Alioquin
ha it talállnák, felekkel érik meg (DebrJk. 457. 1.,
Zoltai Lajos közlése). [Vő. NySz. szólások.]

MEGESZ, sh. olv. megesz.

MÉGFOGDOZ : [capto ; einfangen]. 1717 : A'
többit [ökröt] ugyan sok kergetések után meg fog-
dozhattdk, de egy közűlők, úgy el szaladott, hogy
semmiképpen meg nem foghatták (BorsodvmJk. 18.
sz. 1.552).

MÉGHAJOL : [manus dare, se dare ; sich erge-
ben, kapituliren]. 1705: Rákóczi Támadássának ezidén
sem vala véghi : Szattmár és Eger meg hajolván midőn
Dunántúl Károllyi Sándort Grál [olv. generál] Haisz-
ter kergette volna [stb.] (AdalZemplvmTört. VI. évf.
203). [Vö. meghajlás 2. jel. NySz.]

MÉGHAL : morior [stb.] ; sterben NySz. 1634 :
Borius tehenek eöregek Nro. 11. Ezeknek bonok is
ez idei vagion Nro. 11. Megh uetet tehén Nro. 6. Ezek-
nek bonok megh holtak (OL. UC. 21/3).

MÉGHUGYOZ:permingo;bepissenNySz.(«meg-
huddoz» a.). 1716 : Mikor engem [a bábát] oda hittak,
meg néztem az Aszont, minden bizonnyal meg ismer-
tem az Gyermek feje vizét, s mondom néki, hogj el
mentt ttiled a' Gyermek feje vize, azt mondotta nem
az az, hanem meg hugjoztam az Pendelemet (Borsod-
vmJk. 18. sz. 1.485).

MEGINT, -ént : commoneo, cohortor [stb.] ; ver-
mahnen, erinnern NySz. 1752 : Holot penigh. Talál-
tattnék ollyas akaratos szomszéd . . . hogy tilalom
ellenis bé menne vadaszni az megh téltott Erdőben,
tehát éntefessék megh szomszédságossan, hogy ha
annak sem engedne, lövetessenek megh az Vadászó
kutyái (GazdtörtSzemle VI.140, eredetije szerint).

MÉGKASZÁL : [1. fönt]. 1567 : Az vr retyth
[tartoznak] oth meg kazalny fel takarny (OL. UC.
103/2).

MÉGLÁNCOL : concateno ; zusammenketten
NySz. 1716 : Azonnal meg fogván [a mondott szemé-
lyeket] ki viszi az házban és ott meg lánczollya (Bor-
sodvmJk. 18. sz. 1.353).

MÉGLÁT : attendo, curo, perpendo ; acht gebén,
erwagen, überlegen NySz. (3. jel.) 1544 : Aztis iol
meg lássak hog [a barackot] éretlen le ne szaggas-
sak (Múz., Tört. és irodtört. kiáll. 294. sz.). [Vö.
fönt más jel.]

MEGNYERGEL : sterno ephippio apposito ;
besatteln NySz. 1717 : Lengéi Tamásné, Virág Kata,
Gombos Györgyné Tótt Anna . . . bűnös [így] bajos,
Igriczy Boszorkány Aszonyok . . . Iffiu, és öreg rend-
ben lévő szemellyeket meg nyergelvén, azokat ottan,
ottan rongálni, Gyöttreni, és rajtok ugj^ hegyeken, és
völgyeken nyargalozván magokat, és más Terheket
hordoztattni . . . mérészlették (BorsodvmJk. 18. sz. 1.550).
[Vö. «Átv. ért. valakit megnyergelni am. lóvá tenni,
azaz kénye, kedve szerént hajtani, és rábirni min-
denre ; meghódítani, megigázni» CzF.]

MÉGORBÁNCOZÓDIK : [mit rothlauf behaf-
tet werdenj. 1690 : Akkor azon ütés miatt meg orbán-
czozódván [igy] ágyban esett és ugy hólt meg (Bor-
sodvmJk. Xn.51).

MEGROMLIK : [1. fönt]. 1717 : Az után mint
egy egy héttel utánna, iigy meg romlott [t. i. boszor-
kányság miatt] a' fatensnek a' Lába, hogy az ótátúl
fogva semmi képpen be nem gyogyitthattyák, ha
valami kicsint be gyógyúlis, ismét ki újjúl (Borsod-
vmJk. 18. sz. 1.557).

MÉGSZAKAD : [rumpor] ; bersten, sich spalten,
zerplatzen KB. (2. jel.) 1779 : Sziráki Lakatoss István
hoszszú Fuar útba meg szakait és csak hamar itthon
meg döglött lova (SajószentpJk. 194, 1. Magyar Nyelv
1905. évf. 277, «fuar» a.). [Vö. NySz. más jel.]

MÉGTAPASZTAL: deprehendo; ertappenNySz.
(3. jel.) 1583 : Megtapasztaltam {írja egy harmincados]
ötven Kwff sóval, melyet Bécsből hoztak ide által
(Magyar Nyelv 1905. évf. 319).

1185

MÉGTÉZSLÁZ— MÉLTÓZTAT

MELY-MÉSZÁROS

1186

MEGTEZSLAZ : [temone verbero ; mit einer
deichsel prügeln]. 1722 : A Varbai Templomot hogj
megh hanta, és lopott tudgya, és meg is téslazták
(BorsodvmJk. XIX.596). A sérczi disznót Balog Andris
lopta e', ugj a' Varbai Templomot is meg lopta, az
melyé: meg is téslaszták erűssen (iio. 598). Hallotta
aztis f asoktiü a' Varbai Templombul egj hajat lopott
és azéit meg fogván, ugjan ott meg teslaszfak (uo.
599, 1. mind a három adatot Magyar Nyelv 1905. évf.
277, itt a második idézetben « András » sh.\ [Vö. iésla
NySz tézsla MTsz.]

ME'GTILT, -telt : arceo, cohibeo, vető, interdico
[stb.] ; imtersagen, verbieten, abhalten NySz. 1744 :
Ha az öregh vadaknak megh maradására Tisztek áltál
meg téltot Erdőben tartózkodnának az Farkasok, azo-
kat kergetnyi, és öldesnyi Tistartó tudtával, szabad
leszen (GazdtörtSzemle VI. 141, eredetije szerint).

MÉGVIZSGÁROL : [inspicio, scrutor; unter-
suchen]. 1722 : Más nap fel kelvén a' fatens. egy-
néhány Tanácsbéli embert, ad oculatam hivot, hogy
Gyermekének kivül való rekeztetést [így? olv. -teté-
sét] visgarolnák meg, úgy mint láb nyomokat, a
Gyermeknek mezítláb való nyomát (BorsodvmJk.
XIX.523, 1. Magyar Nyelv 1905. évf. 377). [Vö.
vizsgáról.]

MEGYE : [1. fönt]. 1359 : Perueniret ad distinc-
ciones spinosas Tyuyske [igy] Meqye dictas (Akad.
3, 1. ZalaOkl. 1.600).

MEGYÉS: [Az 1596-iki adatban, úgy látszik,
egyházkerületi központról van mondva.]

MÉH, méhe, míli : [1. fönt]. 1629 : Abrak, cub:
100. Búza, cub: 20. Nyolcz kas méhe. Vaj, pint : 15
(GazdtörtSzemle XI.378, a zalai hódoltság adójának
jegyzékében). 1634 : Vagion egi Mihes kert kiben
vagion harmincz het keöpü mih Nro. 37 (OL. UC.
21/3). [Vö. MTsz.]

MÉHE, 1. méh.

MÉHÉS-KEE-T, míhés- : [hortus apianus ; bie-
nengarten]. 1634: Vagion egi Mihes kert kiben vagion
harmincz het keöpü mih Nro. 37. Üres keöpü Nro.
30. Ezen Mihes kertben vagion egi fedeletlen keöböl
rákot puszta pincze Nro. 1 (OL. UC. 21/3). [Vö.
m.éh-kert.]

MÉH-KERT : [Fönt az értelmezés után a kérdő-
jel törölhető. Vö. «Méhkert Brassóban egészen közön-
séges szó. Major-félét jelent. Az egyik külvárosnak
is Méhkertek a neve.» Horger Antal közlése, 1905.]
[Vö. m.é3iés-kert.]

MELEG- : [E szónak legrégibb, XI. századi ada-
tául azon személynév tekinthető, mely a Sz. Istvántól
görög nyelven kiadott veszprémvölgyi alapítólevélnek
1109-iki átiratában fordul elő : ó |j.£)vev.51? oi|j.u£XoupYÓs
(1. Gyomlay Gyula : Szent István veszprémvölgyi dona-
tiójának görög szövegéről, 11. 1.). Ez a MeXbxoí; név,
mint Gyomlay kimutatta (Akadémiai Értesitö 1904. évf.
504—506), megfelel a fönti 1240 körüli Melegd személy-
névnek, amely szintén szölőmunkásra vonatkozik. A
görög nominativus-végzet elhagyásával a Sz. István
korabeli magyar név Melegdi-nek vagy Melcgd-nek
hangozhatott. Vö. még : 1405 : Ad Ryuulum dictum
meleg pótok (Múz. Kossuth).]

MÉLLY, L mély.

MÉLTÓZTAT : dignor, digni aestimo : geruhen,
béliében, würdigen NySz. 1634 : Mj is egyenlő akarat-
bul kötöttük arra magunkat, hogy az mint ennek

Magyar Oklevél-Szótáx.

előtte minden időkben, ugy ennek utannais az mi
Czehünkrendi szerent, minden dependentiank az egész
Tanacz es Birotul legyen, es az Varos es Tanacz aka-
rattja ellen ha valaha, valamely időben efféle dologban
méltóztatnánk magunkat, ugyan ezen városi ackorbeli
Biro es Tanacz húsz húsz forintigh egyen egyen
bennünket megh büntethessen (MiskolcJk. 1 244 1
Magyar Nyelv 1905. évf. 277).

MÉLY, mélly : [relativum : quod ; was]. 1717 :
Az ökrök penig meg ijedvén fel ugrándoztak, mellyre
a' fatens fel érezvén hógatni akaria az őkrőtt (Bor-
sodvmJk. 18. sz. 1.554). [Vö. NySz. 3. jel. a) a) alatt.]

MÉNES-PÁSZTOR: [1. fönt]. 1728: Protestál
solenniter az Menés [olv. ménes] Pásztor arrúl; hogy
Actor Vram Danyi nevti szolgája az Lónak gondgyát
visellye és nyűgben vesse, mivel hogy idegeny és
igen szökő is volna azon ló, az Menésben meg sem
maradna (MiskolcJk. 11.104, 1. Magyar Nyelv 1905.
évf. 277, «nyűg» a., a «visellje» írás itt sajtóhiba).

MÉNKŰ, L ménny-kő.

MENNYEZET : [Az 1450-iki idézet évszámául
1450 h. olv. 1450 k. ; a forrás jelzésében pedig Acta
108122? h. olv. Actorum Anni 1500, nr. 33.]

MÉNNY-ZÖ, ménkű: fűimen; blitz, donner-
strahl NySz., der donner KB. 1737 : Akkoron látván,
hogy egy fazékban egy darab követ főzött emiitett
Molnár Ilona, tudakozván mért cselekedne ? felelte a
fatensnek, hogy reá veszem a ménküsLÚta kurváit, egy
kis mesterséget csinálok (Reizner: SzegedTört. IV.512).

MENTES : [exoneratus, immúnis, liber ; entlas-
tet, befreit, frei]. 17. sz. vég. : Néhai Dániel György
felesége Suska, ki annakelőtte Geresgalj Gergely
felesége volt, maga, és Ilona nevű leánya, képében
Fülessi Jánost, Lászlónak fiát, mentessé [igy] teszi
száz forintnak két részérííl ; annakfólötte az maga
Dossarul, és egyéb ingó jokrul ; Ellenben ezis amazt
absoluté és tellyességel mindennemeö violentiakrul,
károkrul etc. mentessé teszi (Múz. Szily, No. 201). [Vö.
NySz. más jel.]

MENY-HAL: [A NySz.-ból átvett értelmezés
helyett olvasd : lota vulgáris (1. Hermán 0. : MHalá-
szat 11.812) ; rutte, quappe, aalraupe, drasche BM.]

MÉR: [Az 1341-iki idézet mereukw-}e merökö-nek
[1. ezt] olvasandó ; a mér ige tehát nincs benne.]

MERÉ, 1. víz-merő.

MERŐ-KŐ : 1341 : Metatur ad lapidem mereiikw
vocatum ;0L. D. 24464). [Vö. 1508: Es az sirnek
aitoiara. nag mergkovet hengereitete (Döbrentei-Codex
443 1. 1516 — 19: Es helheztetee egy wy" koporsó-
ban, kyt ky vagttanak vala merő keivból (Jordánszky-
Codex 512). 1655: A' merők a' kóvek, kovák, tűzkő,
fenko 's a' t. (Apáczai Csere : Encyclopaedia 254).]

MÉS-HOLD ? 1. imés-hold.

MESTER, vö. bélyegző'-, karikás-, látó-,
prófont-mestér.

MESTERSÉG : [fascinatio ; behexung|. 1737: Ak-
koron látván, hogy egy fazékban egy darab követ
főzött említett Molnár Ilona, tudakozván mért csele-
kedne ? felelte a fatensnek, hogy reá veszem a mén-
küadta kurváit, egy kis mesterséget csinálok (Reizner :
SzegedTört. IV.512-. [Vö. NySz. más jel.]

MÉSZÁROS, míszáros : [1. fönt]. 1668 : Misza-
ros N. András T.i.xás miszaros (OL. UC. 1/21). Balogh
János Taxás miszáros (uo.).

75

1187 METSZÖ-BORJÜ— MOLNÁR-BÍRÓ

MORDÁLY-PUSKA— NEM-ADHATÓJA 1188

METSZŐ-BORJÚ: [vitulus ad cultrum destina-
tus ; schlachtkalb]. 1629 : Vaj, pint : 10. Méz, pint :
20. Egy metsző borjií (GazdtörtSzemle XI. 375, a
zalai hódoltság adójának jegj'zékében). [Vö. metsző
2. jel. NySz.]

MÉZES : [1. fönt, 2. jel.]. 1670 : A mézesektül
való exactio (DebrLt., 1. GazdtörtSzemle XI.266, vásár-
pénzekröl vezetett lajstromban).

MEZŐ : [1. fönt]. 1347 : In Comitatu Pestiensi
inter possessiones Pardy Palata Harkyan alio nomine
Me^eíüzentmartun et Zenthmyhal vooatas (Századok
1881. évf. 557). 1440 : In feneto Zenamezew (OL. D.
36390).

MEZSGYE : [1. fönt]. 1334 : Quendam locum
Tiúzmesde uocatum (OL. D. 2864, «1361-iki átírásban :
Tmsmesde, uo. 2865» Szám. jegyz.).

MÉZSGYE-KŐ : [1. fönt]. 1754 : 3 határ köve-
ket regi allapattj-aban helyben hagyván, minden difi-
cultas nélkül, negyedik mesgye követ, is Letettünk,
az Onadi János uram, kapatollasa alat (SzendröJk.).

MÍG, még, vö. valamíg.

MIHÁLY: [1. fönt]. 1347: In Comitatu Pestíensi
inter possessiones Pardy Palata Harkyan alio nomine
Mezewzentmartun et Zeníhmyhal vocatas (Századok
1881. évf. 557),

MÍHÉS, L méliés-kert.

MILLYE : [A fönti értelmezés Takáts S. szerint
nem szabatos ; szerinte ugj^anis «a millyén azon por-
sót értették, a mit a bányákból taligákon hordtak ki,
hogy a közé kevert földtől és piszoktól odafent meg-
tisztítsák» (1. Magyar Nyelv 1906. évf. 111).]

MINUT A : [minuta ; schriftlicher entwurf , cladde].
1663: Ali Passának szollo levél minutaja Anno 1663,
15 April. ex. (Múz. Tunyogi). Fejedelem nevével
Török Császárnak szollo levél minutaja, expedita in
Szász Kezd die 22 Febr. A. 1663 (uo.). Országh neve-
vei Török Császárnak szollo levél minutaja, Expedita
Szász Keszdini (uo.). [Vö. minuta Brinckmeier, 4. jel.]

MÍVES; vö. fa-műves.

MOCSKOL : ignominia afficio ; beschimpfen,
schimpf zufügen NySz. 1779 : A város kortsmája
ablakja alatt áruló Kuffantok, minthogy gyakorta
szoktak egymással osztozni, veszekedni, egymást rútul
mottskolni 's átkozni (SajószentpJk. 155, 1. Magyar
Nyelv 1905. évf. 277, «kuflfantó» a.).

MOGYORÓ-NYEST, -nest: [mustela martes];
haselnussmarder NySz. 1627: Közép szerű mogyoró
Nestet egy forinton (MTörtTár XVIII.220). 1669 : Egy
török nyestnek a java 1 frt 80 dénár Egy mogyoró-
nyest, a ki szép 2 frt 60 dénár (GazdtörtSzemle í. 91,
szűcsök árszabásában).

MOH: [Az értelmezés hibás; az adatbeli szó nem
más mint a közönséges moh : muscus, brj^on ; mos
NySz. (1. jel.) A MTsz.-ból idézett máj is csak az.
Vö. «A vízi járóműben a hézagokat s a vízi malom-
ban a gerendák közeit mohával (mohhal, mojjal) szo-
kás betömni* Szily K. észrevétele, Századok 1904.
évf. 1006. 1.]

MOHAR : [Takáts S. szerint a régi összeírások
«milium» értelemmel használják, mint a fönti 1570-iki
idézet is mondja (1. Századok 1906. évf. 205).]

MOLNÁR-BÍRÓ, -beró ? : 1646 1727 : 1. Mol-
nár Beró [így, olv. beró v. bíró ?] uj Varosban lakozó

Molnár János 2 Senten lakozó. Molnár Matj^as Vize
[olv. vízi] Mester (GazdtörtSzemle Vn.l24, a kézirat
szerint).

MORDÁLY-PUSKA: [Vö. még: scloppetulum, |
bombardula MA. (1621-i kiad.); eine kleine Musquete,
Flinte PPB.]

MOSTAN, mostann : recens, noviter; jetzt, mm
NySz. 1739 : Az regi bé vett szokás és jo rendtartás
szerint mostannis Biro tételre öszve gyüUöttünk az
egész hegyesi Tanács és hegyesi Gazdák (SzendröJk.).

MOSTANN, 1. mostan.

MÖG, raég : [1. fönt]. 1380 : Ab inde in eadem plaga
transientes venissent ad locum \arniegge appellatum
(ZichyOkm. rV.139).

MUNKA : [1. fönt]. 1141—61 : Hartuigic cum filüs
suis absque uxore, que libera est, Guinuar, Stoissa,
Mutica, Decemer absque uxore, Velen, Laurentius
(Magy. Könyvszemle 1892/93. évf. 18).

MUSKATÉLYOS: miles pedestris, germanicus;
musketíer NySz. («muskatéros» a.) 1662 : Muskaté-
lyosokkal hordattam be az várba puttonokban az
hidasból az meszet (OL. L., 1. Magyar Nyelv 1905.
évf. 464).

MUSKATÉROS, vö. muskatólyos.

MUT : [Vö. «Egy mut a XVI. században 32 és
31 alsóausztriai mérőt, a XVII. században 30 mérőt
jelentett» (Takáts Sándor magyarázata, Magyar Nyelv
1905. évf. 317). A szó meghonosodott volta mellett
szólnak a következő adatok: 1550: Az búzának tizen-
három rynes forinton adták mwttyát (Magyar Nyelv
1905. évf. 318). 1551 : Nékem azt írja, hogy thyz
mwt zabot vegyek neki (uo.). 1599: Az kulcsovaiak
vittek volt egy mut zabot az nimetnek, mely zabot
Nagyváti Menyhárt leméczeltette, az nimetek minden
meczért 20 pénzt adtak. 1597-ben ismét vittek Qgy
mut zabot; Felső korompaiak 1598. esztendőben adtak
két mut zabot; Boldizsárnak házához vittek egy mut
zabot ; Spáczay Márton uramöcsém két mutt [«így»
a közlő megjegyzése] zabot vitetett (uo.).]

MŰVELÉS, vö. szőlő-művelés.

MŰVES : [E címszó alatt szekrény- h. olv. szek-
rény-; szőr- h. olv. szűr-.] [Vö. fa-, varró-m.űves.]

NÁD-FAL : [Jelentése : rohrwand BM. Vö. ^rohr-
wand, 1) aus schilfrohr gemachte wand ... 2) mit rohr
bekleidete wand, damit der kaik oder gips besser
darauf hafte» Grimm.]

NAGY-EMLÉKEZETŰ: [hehren andenkensj.
1700 : Néhai méltóságos, nagyemlékezetü Báthory
Sófia fejedelemasszony ő nagysága özvegységében
(GazdtörtSzemle Vn.405).

NAP- VILÁG: [1. fönt]. 1544: Szerelmes orsikam,
en meg azon napo[n] ho^ kuhalmonn el valam t[ . . .]
[olv. tőled v. ttíled] nap világai beczbe lutotam (Múz.,
Tört. és irodtört. kiáll. 294. sz.).

NÉ, vö. zsibvásáros-né.

NEGY-IDO: (Értelmezése helyesen: quatuor tem-
póra ; frohnfasten. Az idézetbeli időmeghatározás
tehát valószínűleg így értendő: a karácsonyi kántor-
hét (1. ezt CzF.-ban) ötödik napján.]

NÉM-ADHATÓJA: [was eigentlichnicht jeman-
des eigenthum ist, worüber er folglich nicht verfügen
darf]. 1664 : Mivel az Incattus az Actoroktul malom-

1189

NÉMÉS— NYÉK

NYEL V- VÁLTSÁG— ORBÁNCOZÓDIK 1190

hoz való köveket megbiztatott, kire Sz. Miklós pénzét
is adta, de az alkuvás szerént az Actoroknak az kövek
árrát meg nem adhatta, s az vásárbul is őket kima-
rasztotta, azért az Actorok valahol köveket találják,
ahoz nyúljanak, mivel az Incattus nem adhatóját adta
el (DebrJk., 1. NyK. XXVI.343, «Szent Miklós pénze»
a.). [Megvan e kifejezés a mai népnyelvben is, és elő-
fordul Budai Ferenc Lexiconában (1804 — 1805) és
Arany «Buda halálá»-ban (1. Lehr, Magyar Nyelv 1906.
évf. 36).]

NÉMÉS: [Az 1354-iki idézetben Cum h. olv.
Ahsque tamen.]

NÉMÉS-HELY : curia nobilitaris Törvtud. Mű-
szót.^; fsedes hominis nobilis; edelhofj. 17. sz. vég. :
Item föUyül megh irt Zadorban egy más Nemes helyt,
Szily Péter mellet (Múz. Szily, No. 201). És adgyak
az magok, és vér Attyok fiai és fiók •/• leányok Jószá-
gát, ugjmint Ladban egy Nemes helyt, kiben Vaida
Gergely lakik . . . Item Ladban egy más Jobadgy helyt,
adgyak Kálmán Jánosnak es feleségének tserekeppen
(uo.). [Vö. nemes jószág PP., némésház CzF.]

NEVET, vö. elnevet.

NÓTA: cantus; gesang, arie NySz. (2. jel.) 1610:
D. Taxoni, szanakodva Jrom, semmi Jo maga vese-
lesben [így] ninczen. Szerdahelt lakja, boráth giakor-
tab haittja, kj miat magatis giakorta el felejtj s- Nó-
tában eitj (MA. NLI. 349, eredetije szerint).

NYAKBA-VETŐ : [helcium ; kummet ?]. 1552 :
Hath nyakba loethív zekeres lónak walo (OL. Nád.
48). Senney vram kochys lowaynak chenaltak ket
nyakhaioethőt (uo. 49). 1556 : Eg harangos nyakba
tvethó (uo. 48). 1572: Az satos nyakba uetoben (uo.
47, vö. «Az második lo zerzam cak zegezet saton
yar» uo.). [Ezen idézetek fönt tévedésből kerültek az
ottani jelentés alá.]

NYAK-RUHA: [Jelentése valószínűleg: amio-
torium ; halstuch. Vö. MTsz. 1. jel.]

NYÁK: [Az 1325/1332-iki idézetben Piscinis h.
olv. Pisscinis.]

NYARGALÓZIK : [ultro citroque cursito, equito ;
herumreiten, herumrennen]. 1717: Lengéi Tamásné, Vi-
rág Kata, Gombos Györgyné Tótt Anna . . . bűnös [így]
bajos, Igriczy Boszorkány Aszonyok . . . Iffiu, és öreg
rendben lévő szemellyeket meg nyergelvén, azokat
ottan, ottan rongálni, Győtti-eni, és rajtok ugy hegye-
ken, és völgyeken nyargalozván magokat, és más
Terheket hordoztattni . . . mérészlették (BorsodvmJk.
18. sz. L550). Széllyel nyargalozván [az ökrök] . . .
nagy nehezen meg téritvén őkett, kőtélre fogdosván,
úgy vitték be az Istálóban egyenként, az ökröket
(uo. 552). [Vö. nyargalódik, nyargalódzik NySz.]

NYÁRLÓ : [Magyarázata, Horger Antal szerint,
helyes, mert Csíkban ma is él a szó és olyan havasi
legelőt jelent, amelyen a nyáj nyáron át tartózkodik.]

NYAVALYA : [A Szárm.-hoz vö. még : 1327 :
Johannnis de Noualyad (Múz. Hatos). 1331: Quedam
possessio Naioulad uocata in Comitatu de Hung

(Múz.).]

NYÉK : [vö. fönt]. 1389 : Prope viUam Nyék in
loco Bordapokla vocato (Múz. Kapy). [Hermán Ottó
magyarázata szerint a ma is élő nyék szó a. ra. «leg-
inkább lábasjószág befogadására szolgáló, mindig
keritésszerü és födetlen pásztoralkotmányík, 1. Magyar
Nyelv 1905. évf. 28.]

NYELV- VÁLTSÁG : [1. fönt.] 1680 : Ecclesiát
követvén s nyelve váltsága diját is lefizetvén (Nagy-
bánya város jegyzökönyvéből, 1. Palmer Kálmán:
Nagybánya és környéke 51. 1.).

NYERGEL, vö. megnyergel.

NYEST, vö. mogyoró-nyest.

3. NYÍR : [Vö. Horger Antal közlése szerint
Háromszékben a Réty község mellett elterülő mocsa-
ras, zsombékos vidéket Bétyi nyír-nek nevezik.]

NYITÁS : [1. fönt, 2. jel.]. 1684 : Oly gondvise-
letlenség alatt vannak [a szölök], hogy nagy része
még ma is, ugy mint pro die 27. Julii, csak nyitás-
ban vannak, karózatlan, kötözetlen (GazdtörtSzemle
L150).

NYOMORULT : [debilis ; krüppelhaft, verkrüp-
pelt]. 1721 : Tudgyaé a' Tanú, hogy Oláh István reg-
tül fogvást az ölére nyofnorúlt [a. m. herniosus ; einen
bruch habend], ugy annyira, hogy a' vizelletit sem
tarthattya meg . . . akkor is oUyan nyomorult volt az
ölére, hogy circiter 4 holnapig fekütt az ölére, s az
ótátúl fogvást ollyan nyomorult és annak előtte is
nyomorult volt, s az vizelleti az óltátúl fogvást csak
csepereg, nem tarthattya (BorsodvmJk. XIX.394, 1.
Magyar Nyelv 1905. évf. 277, «öl» a.). [Vö. NySz.
más jel.]

NYÚL-BOR, -bűr : pellis leporina Kr. ; hasen-
balg, hasenfell BM. 1633 : Egy korczvan váll kamu-
kaból való, nyúl bürrel béllett (Kadvánszky : Család-
élet n.260).

NYUL-FI: [Az idézet, eredetije szerint, pontosan
így szól : «Az őz szarvas, nyulfiak fogdosásokat ne
engedgye, a melly kemény büntetés alatt tilalmaz-

tatott».]

NYŰG : [1. fönt]. 1728 : Protestál solenniter az
Menés Pásztor arrúl ; hogy Actor Vram Danyi nevtí
szolgája az Lónak gondgyát visellye és nyűgben vesse,
mivel hogy idegeny és igen szökő is vólna azon ló,
az Menésben meg sem maradna (MiskolcJk. 11.104,
1. Magj^ar Nyelv 1905. évf. 277, a «visellje» írás itt
sajtóhiba).

OHÉG? 1. uhug.

OHOG? L uhug.

OHOGA? 1. uhug.

OHOGI? 1. uhug.

OL, vö. borjús-ól.

OLDAL-KAMARA, -kamora: ]1. fönt]. 1634:
Az Feiér házbul nilo oldal Kamorában. Egi Ayto
vas heuederes kilénczes rantoiaual (OL. UC. 21/3).

OLTALOM: [Az első adat keltéül 1441 h. olv.
1441 k., minthogy az idézett mondat az oki. hátlap-
jára van jegyezve.]

ONNAJD, 1. onnan.

ONNAN, onnajd: [I. fönt]. 1752: Határok iránt
való veszekedések fő kippen Erdőkben leg inkább
onnájd [így] szármoznak, hogy [stb.] (GazdtörtSzemle
VI. 139, eredetije szerint).

ÓN-PALACK: [1. fönt). 1597: Az vr w Na[gysá|ga
eoreg pincze tokiaban való őn [igy] palaczkok 5 (ÓL.
UC. 101/3, 11. 1.).

ORBÁNCOZÓDIK, vö. megorbáncozódik.

75'

1191

ORDAS— ÖRÖK-ÁRON

ŐS— ÖSZTÖRŰ

1192

ORDAS: [1. fönt]. 1597: Ordas homály fejér
vellás szarvii [marháról] (KecskemétJk., 1. Nyr.
XXXn.159).

ŐRLIK, 1. Ulrik.

OROSZ : [A Szárm. rovatának 1325/1332-iki idé-
zetében Piscinis h. olv. Pisscinis. Vö. még ab) jel.-re:
1519 : Oro^onibus, Cocis (OL. D. 26215). 1530 : Dedi
orosonibus (OL. Nád. 43).]

OSZTÓ, vö. cipó-osztó.

GSZTORÓ, 1. ösztörű.

OSZTOVÁTA, vö. szátyva.

OSZTRÓ, 1. ösztörű.

OTTAN-OTTAN: [Az idézet évszámául 1604
h. olv. 1609.]

ÓVÓ, vö. disznó-, tömlöc-óvó.

ÖKÖR, vö. barom-ökör.

ÖKÖR-CSORDA : [grex boviUus] ; ochsenlieerde
BM. 1632 : A város ökörcsordája ez idén az tóban
ivott vTörök-magjar-kori Történelmi Emlékek, Okmány-
tár 1.30 1. 1697: Az város földén levő nyaralók közön-
séges jóra applicáltassanak hogy ökör csorda járhas-
son ott (KecskemétJk.).

ÖKÖR-TINÓ: [Értelmezése szabatosan: buculus;
junger ochs von 2—3 jahren.]

ÖKÖR-TINÓCSKA: [deminutivum ad «ökör-
tinó»; diminutiv zu «ökör-tinó»]. 1696: Tinócskák :
üsző Tinócska 5. Eökör Tinócska 5 (AdalZemplvm-
Tört. IV.évf. 216).

1. ÖL: sinus, grémium; sehoss NySz. (1. jel.) 1721:
Tudgyaé a' Tanú, hogy Oláh István regtül fogvást
az ölére nyonioriílt [a. m. herniosus ; einen bruch
habend], ixgy annyira, hogj^ a' vizelletit sem tarthattya
meg, ha csak a' testét kézzel nem tartya . . . Tudg\-a
a' Fatens ennek előtte circiter négy Esztendővel
Oláh István is oda járt a' Győri Bikki-e és Malyinka
tájékára, akkor is oUyan nyomorult volt az ölére,
hogy circiter 4 holnapig fekütt az ölére, s az ótátúl
fogvást ollyan nyomorult és annak előtte is nyomo-
rult volt, s az vizelleti az óltátál fogvást csak cse-
pereg, nem tarthattj^a (BorsodvmJk. XIX.394, 1. Magyar
Nyelv 1905. évf. 277). [Vö. fönt más jel.]

ÖLDÉS, 1. öldös.

OLDÖS, öldés : macto, trucido ; [nacheinander]
mordén, töten NySz. 1744 : Ha az őregh vadaknak
megh maradására Tisztek áltál meg téltot Erdőben
tartózkodnának az Farkasok, azokat kergetnyi, és
öldesnyi Tistartó tudtával, szabad leszen (Gazdtört-
Szemle VI. 141, eredetije szerint).

ORIZ, orz- : custodio, assei-vo, tuto, tueor [stb.] ;
hüten, behüten, bewahren [.stb.] NySz. (2. jel.) 1597:
Zeolö eorszeo boitorianos koszorú conttra mm-es 6
(OL. UC. 101/3, 32. 1.). [Vö. bojtorjános-koszorú.]

ÖRLŐ-KÖ: [lapis moláris; mühlstein]. 1634: Azon
malom házban az keö padon egy bokor eörleö keö
minden hozzá Tartozó eszkeöziuel egietemben ép
(OL. UC. 21/3, 5. 1.). [Vö. örmény-kő NySz.]

ÖRÖK-ÁRON : [erblich, füi- aUe zeiten]. 1560/1580 :
Vadnak ugj-anazon Léczfalva határán mezőn való
szántóföldek is, kiket vöttem örök áron . . . továbbá
itt Maxán az örökben, az kiben lakom, ezt vettem

Patakszökő Lőrincztől örökáron (SzékelyOkl. V.76).
[Vö. 1. ár NySz. szólások a.]

ŐS, ös : [1. fönt]. 1211: In uilla Thurkh isti sünt jou-
bagiones Vtis [az oki. másik példányában Vs, a. m.
ös?] Vendug Agárd Vruus (Pannh. Tih. 1/5, vö. Erdélyi
L., NyK. XXXIV.415).

ÖSSZEAD, öszveadja magát vkivel : [mit je-
mandem in unzüchtiges verháltniss treten]. 1716: Nagy-
mihályi Gulyás Csonka Kovács János . . . Csátth
várassában . . . öszve adván magát Mária nevű bizo-
nyos Aszszonnyal házasságbéli kötelességén kivtíl . . .
paráznaságra adni magát mérészlette (BorsodvmJk. j
18. sz. 1.351). \yö. NySz. más jel.] 1

ÖSSZEBOSZORKÁNYOZ, öszve-: [fascino ;
behexen, bezaubern]. 1717 : Nem külömben Lengyel
Tamasnét, és Száz Győrgynétis öszve boszorkanyoz-
ván [Szabó MiháljTié] mentenek a' fatenshez tanácsot
kérdeni, de azoknakis hasonló tanácsot adván a'
fatens, csak békességessen el szenvedték mind ez
ideig is (BorsodvmJk. 18. sz. 1.553—554).

ÖSSZEGYÖTÖR, öszve-: [pertorqueo, excru-
cio ; abqualen, abmartern]. 1728 : Összve gyötrötte,
kente-fente az asszonyt és az másában bele nyúlván,
azt is összve rontotta (Reizner : SzegedTört. ÍV.380).

ÖSSZEGYŰL, öszvegyüU : coeo, convenio ;
zusammenkommen, sich versammeln NySz. 1739: Az
regi bé vett szokás és jo rendtartás szerint mostannis
Biro tételre öszve gyüllöttünk az egész hegyesi Tanács
és hegyesi Gazdák (Szendi-öJk.).

ÖSSZEKEN-FEN, öszve-: [linó, oblino, unctito;
beschmieren]. 1728 : Összve gyötrötte, kente-fente az
asszonyt és az másában bele nyúlván, azt is összve
rontotta (Reizner : SzegedTört. IV.380). [Vö. ken-fen

NySz.]

ÖSSZEÜT, öszve-: [etnas eilends zusammen-
scharren ?]. 1715 : Látta a' Fatens szemeivel hogj
karácson után csak hamar . . . Visnyaíné kenye-
ret sütvén, minek utánna az kenyeret bé rakta és az
tüzet öszve ütötte [úgylátszik a. m. sebtében össze-
kotorta a parazsat] 's az gjertyát el oltotta volna, ment
a' Seres Györgj ágyára (BorsodvmJk. 18. sz. 1.432).
[Vö. NySz. más jel.]

ÖSSZEVESZ, öszve- : colligo, contraho ; ver-
sammeln, zusammenziehen NySz. 1717 : Mindenik
[ökör] nagy sebbel széllyel szaladot . . . úgy annjira,
hogy már az Estvéli Hajnalis el ment, a' mikor [az
ökröket] öszve vehették [olv. vehették], és az Istaló-
ban hajthatták (BorsodvmJk. 18. sz. 1.552).

ŐSZI-BÚZA: [triticum autiimnale; herbstweizen].
1728 : Az fatens őszi búzával unszolván ötét, nem
akarta elvenni (Reizner : SzegedTört. IV.373).

ŐSZSZEL : [1. fönt]. 1685 : Az Hatalmas Török
Császár . . . Buda Vára Epitesére kevánván az Váras-
tul Tavasztul fogván egész őszeligh kilencz szekere-
ket [stb.] (MiskolcJk. 1.419, 1. Magyar Nyelv 1905.
évf. 376, < szarahora» a.).

ÖSZTÖRŰ, észtéró, észtérő? észtörő, észtrő,
isztrú? osztoró, osztró: [clausura, stagnum, fossa-
tum, insula ; íischzaun, pfuhl, lache, graben, insel].
1233 : Volumus etiam ut populus ecclesie. nec ad in-
cidendas indagines. nec ad clausuram aque ultra bobét
quod uulgo dicitur yztru. a quoquam ullomodo cogatur
ire (OL. D. 779). 1264: Que quidem terra Janoa incipit
et orditur a plaga septemtrionali iuxta clausuram domini
Regis vstrov nuncupatam et uergit versus Rabam (Múz.

1193

ÖVEG— PÁLINKA

PAlINKA-CEPCERSÉG— PÁSZTORMÁNY 1194

Jankowich, 1. Wenzel VIII.lll és Kubinyi : MTörtEml.
1.48). 1279/1291 : Latitudo uero eiusdem ab Wztro
inquoatur et uadit usque magnam wallem (Múz.).
1282, 1379 : Ad stagnum vztro nominatum (ZichyOkm.
1.50). 1320 : In loco Oztrou dicto duo iugera (Kör-
mend III/2, Pezye 75). 1343 : Vsque ad angulum
cuiusdam silue Oztrozug extenderetur (OL. D. 31244).
1358 : Clausiira viilgariter Oztorow vocata (SoprOkl.
1.288 1. 1426 : Supra quoddam fossatum wlgo Oztro
nominatum duas metas terreas erexissent (Múz. Kis-
faludy, «Babót a Rábánál* Szám. jegy z.). 1449: Pos-
sessiones Ozthro, Wereswagas (SztárayOkl. 11.446).
1468 : Eundo ad latus cuiusdam Campi Pathake^í/ioro-
tbw [-ezthero-^] (Múz.). 1476: Cuiusdam insule íJzíreiw
vocate (OL. D. 17864, «Gyapol és Félegyháza, Bihar
m.» Szám. jegyz.). 1524 : Ripam prefati fluuii Rabé
wlgo Eztero vocatam de parte possessionis Myhaly
(Múz. Kisfaludy). [Vö. MTsz. (5. jel.) ; orosz «ócTpoBi. :
sziget ; mezövei körülvett erdőcske : külön álló kis
erdő; oáz, gyepsziget» Mitrák ; <íostroiv : insula, die
Insel» Bernolák.j

ÖVEG, L üveg-ablak, -karika.

ŐZ-BORJU : [Az idézet pünkösd szava az ere-
detiben Pönkősd-nek van írva, 1. e Pótlásokban,
pünközsd a.]

ŐZ-FI: [capreolus, hinnuleus; rehkalbl. 1760: Az
öz szarvas, njulfiak fogdosásokat ne eng:edgye, a
melly kemény büntetés alatt tüalmaztatott (Gazdtört-
Szemle VII.420, eredetije szerint).

PACALOS : [Jelentése ez is lehetett : institor
omasi ; rinderkaldaiinen-handler. Vö. paczalárus CzF.,
pacalos MTsz.]

PACALOZ, vö. kipacaloz.

PAD-SZÉK: [1. fönt]. 1594: Pad zek vágjon Nro.
1. Vágjon Lajtra Nro. 1. Vágjon wleö szék Nro. 1.
Az zobaban vágjon pad zek hozzw Nro. 2 (OL. UC.

78/7).

PALACK, vö. puskapor-palack.

PALÁNT, 1. palánta, palánt-szőlő.

PALÁNTA, palánt: [Fönti értelmezéséhez még
hozzá tehető : pflanzling.] 1780 : A Mester uttzai kerti
szöUőt, melly bigetsével edjütt négy kapa szöllö
volna, még életébe nékem adta b. e. [olv. boldog
emlékezetű] Ipám Csatári István Uram sok fáradsá-
gimért. Ez még akkor tsak gyenge palánt volt, és
többet felénél : én magam rakattam be szöllövel ;
mivel gyep volt (DebrLt., Hatvani István végrendele-
tében, 5. pont, Zoltai Lajos közlése). [Vö. palánt
CzF. (2. jel.) ; káposzta-palánt NySz.] [Vö. palánt-
szőlő.]

PALÁNT-SZŐLŐ, -szőllő: [rebenpíianzung].
1782: Eichinger Jósef ur ugyan a közép szöllöknek
középső sorában Sütő Mihály szomszédságában vásár-
lott, N[eme]s Csyk Istvántúl egy falat Palánt szőllőt
80. vonás forintokon allyával és pintzéjével egjetem-
ben (SzendröJk.). [Vö. palánta.]

PÁLINKA, pályinka: [1. fönt]. 1711: Anno
1711 dje 1 Juny. Fogatta meg a Becsületes Tanács,
Czepczerjének . . . Babka Jakab Uramat, ily formán
hogy mig az ujj [t. i. pálinka] be Gyün, iccejet a
palyinkanak, Per Denar. 33 [t. i. mérje] (SzendröJk.).
Ha a Varas mástul Palyinkát venne (uo.). 1714 :
Pályinkás Márton Vállalta fel a' Váras pályinka Czep-
ezérségét . . . meg egjezvén ö kglmével egy egy ittze
páljinkáért Denar. 36, minden 20dik ittze penig a'
Varasé Ugyan azon 2üdik ittze púljinkának felét

penig engedte a' Váras a' korcsmárosnak Csepegesre,
tartozik penig felyül meg irt Paljinkás Márton Uram
ö kglme jó el kelő igaz szepesi palyinkát hordani
(uo., jan. 22-i jk.).

PÁLINKA-CEPCERSÉG,pályinka-cepcér-
ség: [stand eines brantweinschenkers]. 1714: Pályin-
kás Márton Vállalta fel a' Váras pályinka Czepczérségét
ugyan az 1714dik esztendőben esendő Pünkösd Napig
meg egjezvén ö kglmével egy egy ittze páljinkáért
Denar. 36, minden 20dik ittze penig a' Varasé Ugyan
azon 20dik ittze páljinkának felét penig engedte a'
Váras a' korcsmárosnak Csepegesre, tartozik penig
felyül meg ü-t Paljinkás Márton Uram ö kglme jó
el kelő igaz szepesi palyinkát hordani, meg kóstol-
ván mindenkor bor biro Uram (SzendröJk., jan. 22-i
jk.). [Vö. cepcer, pálinkás-cepcer.]

PÁLINKÁS, pályinkás : [1. fönt]. 1714 : Anno
1714. Die 22 Január. Pályinkás Márton Vállalta fel
a' Váras pályinka Czepczérségét (SzendröJk.). Felyül
meg irt Paljinkás Márton Uram ő kglme (uo.).

PÁLINKÁS-CEPCER, pályinkás-cepcér :
[brantweinschenker]. 1711: Anno 1711 dje 1 Juny.. .
felyül meg irt Batka Jakab Uramat a becsületes Varas
Pályinkás Czepczerjének meg fogatta (SzendröJk.).
[Vö. cepcer, pálinka-cepcerség.]

PÁLINKÁZ : crematum bibit Kr. ; branntwein
trinken BM. 1717 : A' fatenst penig egy menecskével
együtt nem engettek le szállani a' Lórúl, magok penig-
len csuporton palinkaztanak (BorsodvmJk. 18. sz.
1.554).

PALLAGODIK, vö. elparlagodik.

PALLAGOS, 1. parlagos.

PÁLYINKÁS, 1. pálinkás.

PANNA, vö. Pannika.

PANNIKA : [Annae nomen blandiens ; kose-
form zu Anna]. 1728: Szutyor [így?] Panm^a leánya
lábát megfordította (Reizner : SzegedTört. IV.390).
[Vö. Anna, Panna.]

PÁNTOZÁS: [Értelmezéséhez hozzá tehető: das
schienen.]

PÁNYVA : [A NySz.-ból átvett értelmezés hibás ;
helyesen : «hoszszu kötél, lovat ki czövekelö kőtél»
Kr. ; «funis longus, qvo eqvus intercipítur in Campo,
et palo alligatur, ut pasci valeat, qvin tamen aufugiat»
Kassai: Szókönyv («pánya kőtel» a.); halfterleine,
ein langes seil BM.]

PÁRGOL: vaporo; dunsten NySz. 1717: Ki men-
vén a' mezőre szedett ollyan füvett, a' mellybül a'
fatensnek adott, azzal mosván, es párgolván [t. i. a
beteg lábat] (BorsodvmJk. 18. sz. 1.558).

PARLAGOS, pallagos : [incultus; unangebaut].
1754: Szabados István az Közép hegyen Vett [olv. vett]
egy Falat pallagos Szőllőt 10 forintokon (SzendröJk.).

PÁRNA-ZSÁK : [A NySz.-ból átvett német értel-
mezés hibás ; a szó jelentése u. i. : «zsák, melybe
az útravaló párnákat, ágynemüeket teszik» CzF.]

PASÉL-LÉ?: 1544: Zöldet pasel leuel ualonak
(OL. Nád. 40 L

PÁSZTORMÁNY: [vö. fönt|. 1629: Salomváriak
sarcza f. 40. Kapogysa pénz f: 1. Pasa ajándókja f:
5. Paszlormángért i: 10. Kocsi pénz i: 10 (Gazdtört-
SzemleXI.367, a zalai hódoltság adójának jegyzékében).

1195

PATAK— PISKÁR

PISKÁROS— POSZTÓFESTÖ-HÁZ 1196

Bagodiak sarcza, kész pénz f: 80 . . . Abrak, kila :
10. Pásztormány (uo. 368). Csörnyeföldiek sarcza
f: 40 . . . Vaj, pint: 6. Méz, pint: 6. Ezenkívül pász-
tormányt adnak (uo. 370). Zombatheliek és mumoriak
sarcza f: 60. Császár adója füst pénz f: 24. Pásztor-
mányért f: 10 (uo. 374). Seöjteriek sarcza f: 50 . . .
Pasztormányért egy tehént és egy borjut adnak.
Minden háztól egy kappan és egy kemencze kalács i uo.
380). Feölseö Eörsiek sarcza f: 220 . . . Méz, pint :
20. Pasztormányért f: 20. Egy vég posztóért f: 30 (uo.
387). Fürediek sarcza kész pénz f: 105 . . . Pasz-
tormányért f: 15. Egy borjus tehénért f: 15 (uo. 388),

PATAZ : [1. fönt]. 1405 : Ad Rj-uulum dictum
meleg j^otok (Múz. Kossuth).

PEDIG, penig, peniglen : [1. fönt]. 1717 : A'
fatenst penig egy menecskével együtt nem engettek
le szállani a' Lórúl, magok peniglen csuporton palin-
kaztanak (BorsodvmJk. 18. sz. 1.554). [Vö. Simonji :
A magyar nyelv^ 475.1

PÉK, 1. köp.

PÉLDA: exemplum; beispiel NySz. (3. jel.) 1717:
Azért énis azt kívánom hogj ezen Gyermeke ölö
Aszony is, másoknak rettentő példájára . . . halálra
itiltessék, és Tövisk ágjban le fektetvén hóhér áltál
[olv. által] irtóztató képpen karóval által veretettvén
meg ölettessék (BorsodvmJk. 18. sz. 1.484).

PENGŐ-KARIKA: «a szekerek tengelyén levő
vaskarika» CzF. («péngö» 2. jel. a.) ; [circulus ferreus
in extremo axe] ; achsenring, achsstossscheibe BM.
1637: Derek szegh tengelyben jaro ; pengeö karika
(OL. UC. 14/43).

PENTÉLY, sh., olv. péntély.

PÉNZ: [Fönt Vö. alatt újrák- törlendő!] [Vö.
ajándék-, kapoccsá-, katona-, kocsi-, követ-,
vaj-, véka-, víz-, zsákváltság-pénz.]

PÉRÖS, vö. al-, föl-peres.

PÉZSMA: [1. fönt]. 1504: Item deus dedit ali-
quibus animalibus, quod fimus eorum odoré fragrat,
ut patet de pesma serpentum (Temesvári Pelbárt
«Rosarium»-ából idézi Katona Lajos, Magyar Nyelv
1905. évf. 80. 1., ezen megjegyzés kíséretében: «Pel-
bártunk a pézsmát valamely kigyófaj ürülékének
tartotta»).

PINCÉS-KÁDÁR : [Horger Antal véleménye
szerint olyan pincemestert jelenthetett, aki a kádár-
mesterséghez is értett.]

PINTÉR-KÉS : [Az idézet pontosan így hang-
zik: «De Instrumentis vasiparis Gyalw manuale maius
1 Kethkezwonyo 1 Pyntherkes 1 Horgas kes.wonyo 1».]

PINYEGE : 1778 : Surányi Jánosné . . . becste-
lenséget tetézni kívánta azzal is, hogy Surányi Istvánnét,
magánál becsülletesebb személlyt, kényes kuttyának,
kevéjnek, fényesnek, jnnyegének, legények szemébe
nevetőnek kiáltotta (SajószentpJk. 124, 1. Magyar Nyelv
1905. évf. 278). |Vö. pinyige : szerető, mátka MTsz.]

PINYOL : [Takáts S. adatai szerint «délvidéki
édes vörös bor» volt a jelentése (1. Századok 1906.
évf. 197). Vö. olasz pignuolo : «dunkler, in der Lom-
bardéi wachsender Weín» Rigutini-Bulle (2. jel.). Az
1545-iki adatban vele együtt szereplő rámfol-ról is
kiderült azóta, hogy szintén bor-fajtát jelentett (1. ezt).]

PISKÁR : [cobitis fossilis ; schlammbeisser].
1330, 1449 : Cadit in Rywlum Pyskat^otak vocatum

(Múz. Görgey). [Vö. orosz piskárt : «cyprinus gobio ;
cobitis fossilis» Mítrák ; szlovén piskór : «díe Fluss-
pricke, das Neunauge (petromyzon fluviatüis) ; der i
Schlammbeisser (cobitis fossilis)» Pletersník ; oláh Í
piscár: «der Schlammpitzger, Wetterfisch; der Gründ-
Ung (Cobytis fossiUs), der Aal» Barcianu ; 1. még
Miki. : Et5'mWb. piskorí a.] [Vö. piskáros.]

PISKÁROS: [cobítidíbus fossilibus copiosus ; reich
an schlammbeissern]. 1232 : Cadit ín palludem que
vulgo dicitur Piscarusiou (OL. D. 179). 1331: Per-
uenit ad aliud fluuíum P^s/;c^rMspathak vocatum (Múz.). J
1372/1377: Ad locum Piskaruser vocatum (OL. D. ^
60271 1408 : Attigissent quendam Ríuulum Pyskarus
vocatum (Múz.). 1476: Venissent ad eandem Pyskaros-
tho (Lelesz Prot. Parv. 86a). 1482 : Medietatem riuuli
Piskáros vocatí (Múz.). [Vö. piskár.]

PLÉTYKASÁG: [sermones falsi] ; klatsch, ge-
klatsch, klatscherei, klatschgeschichte BM. 1781 :
Csuka István felesége és leánya Ersébet ns. Molnár
Judíth hajadon leánt szűz koronájának és szép híré-
nek, nevének szembe tűnhető vastag gyalázattyára 's
becsülletinek el tapodására ílly otsmány pletykasággal
hurtzolní s gyalázni nem iszonyodtak (SajószentpJk.
354, 1. Magyar Nyelv 1905. évf. 276, «fan» a.).

PÓC, -ÓCSKA, 1. polc, -ócska.

POGÁNY-PÉNZ: [Értelmezéséhez még hozzá
iktatható: altes geldstück.]

POLC, póc: [1. fönt]. 1634: Egy Deszkás Pocz
(OL. UC. 21/3). Egi Deszka pocz (uo.). Azon kamo- j
raban egy Deszkás 2^ocz (uo.). !

POLCOCSKA, pócocska : [deminutivum ad
«polc»; diminutív zu «polc»]. 1634: Egy poczoczka
(OL. UC. 21/3).

POLTURA: [Az első, 1635-íki adat tkp. apoltura-
pénz cikk alá tartozik.]

POLTURA-PÉNZ : [Ide való tkp. a poltura
alatti 1635-ikí idézet {polturák-pénz).]

POR-HÁZ: [1. fönt]. 1637: Ott küel nagyon az
var árkában az vízben lábakra epittett zendelyes
dezkas jwr haz (OL. UC. 14/43, 4. 1.).

POR-KANÁL, -kalány: [ladeschaufel] . 1637:
Az specificalt agyuk mind vasas kerekejuel tengelyej-
uel agyainál es agyuk por kalannyual teöreökleö
rudgyaiual eggyuett vadnak (OL. UC. 14/43, 5. 1.).
[Vö. ágyukanál BM. és Bárczay : A hadügy fejlőd,
tört. n.248; töltőkanál BM.]

1. POROSZLÓ : [L. fönt ; azonban az 1200 k.,
1336. 1380. és 1411-iki idézetekben a Poroszló sze-
mélynévi eredetű (1. itt «2. Poroszló»).]

2. POROSZLÓ: Pratíslaus PPB. 1200 k. : A

fluuio Ystoros usque ad castrum Purozlou (A non.
32). 1336: Dátum ín Poruzlov (AnjouOkm. 111.305).
1380: Simonem de Porozlow (SztárayOkl. 1.451). Inter
metas possessionis Poro2:/oít' (uo. 455). 1411: Possessio-
num prediorumque Kerestur Porozlo (ZichyOkm.
VI. 147). [Melich János szerint a helynévül szolgáló
Poroszló «a szláv Prislav, Proslav személynévből
veszi eredetét*, 1. Nyr. XXXin.325.]

POSZTÓ, vö. karasia-posztó.

POSZTÓFÉSTÖ-HÁZ: [infectorium ; farberei].

1685 : Posztó Festő ház . . . Tomacza szulakokon álló
(OL. UC. 19/4). [Vö. féstö-ház, posztó-festő NySz.J

1197

POSZTÓKALLÓ-SZlN— RÁNTÓ

RÉ— RÉZVESSZÖS-GALLÉR

1198

POSZTÓEALLÓ-SZÍN, -kalló- :' [walkscheune].

1685: Posztó kalló szin. Ez mindgyárt az malom
mellett egybe ragasztva vagyon (OL. UC. 19/4).

PÖNKÖZSD, 1. pünközsd.

PRIBÉK: [I. fönt]. 1502: Quoniam nos illos
duos Transfugas. wlgo prybck. czewthkonem vtputa
et Marcum [stb.] (Múz.).

PRÓFONT, prófunt : [praefectura annonae, prae-
fectura rei frumentariae ; proviantamt]. 1565 : Az fö
borokat mind magának hagyta, és az ö fölsége szüksé-
gire valami hitván borokat vett, és azt adta be profontra
(Magj-ar Nyelv 1905. évf. 317). 1581: Az kanisai
proftmthoz nagy haszonra lett volna (uo.). 1583: Az
két abbatiának proventusát nem szolgáltathatom be
az kanisai profuntra, mely kanisai profunt mindunta-
lan parancsol (uo.). [Vö. NySz.]

PRÓFONT-KÉNYÉR : [proviantbrot]. 1586:
Az kállai vitézek mind fejenkint az nímet vitézeknek:
mikor profont kenyerek elfogy . . . (Magyar Nyelv
1905. évf. 317).

PRÓFONT -MESTER: sitarchus, annonae prae-
fectus; proviantmeister NySz. 1577: Az profont mester
zavából értem (Magyar Nyelv 1905. évf. 817). 1597:
HoUósy János az kanisai vár profont mestere (uo.).

PRÓFUNT, 1. prófont.

PURGAMÉNTUM-GABONA: 1634: Ugian-
ott vagion vadoezos Gabona Cub. 8//3. Purgamentum
gabona vagion Tiszta vadocz Cub. 3 (OL. UC. 21/3,
3. 1.).

PURPIÁN : [A fönti adatokból kitetszöleg bizo-
nyos fajta, különféle színű posztót jelentett. Vö. még
Takáts S., Századok 1906. évf. 204.]

PUSKAPOR-PALACK: [pulveríiasche]. 1688:
2 puskapor palaczk ezöstös 9 frt. (Radvánszky: Csa-
ládélet 11.388). [Vö. puska-palack, puskaportartó-
palack NySz.]

PUSZTÓL, 1. elpusztul.

PUSZTUL, pusztól, vö. elpusztul.

PÜNKÖZSD, pönközsd : [1. fönt]. 1712 k. : Most
Pőnkösd taiban az Tisztek mennél töb Szarvas fiat
Eösz Bornyakat, Róka fiakat szerezhetnek azon igje-
kezzenek (GazdtörtSzemle VII.417, eredetije szerint).

RAG- ALJ, rigaly?: [fussboden?]. 1546: Fy ghe-
renda, mester ghereuda, zelemen, ágas, fy labfa, rag,
karó, palo dezka sew rigaV [ígj'? olv. ragalj?] (OL.
Nád. 49). [Vö. rag-aly MTsz.]

RÁK-PÉNZ : [A cikk végéről Vö. új-rákpénz
törlendő !]

RÁMA-FA : [margó ligneus fenestrae ; fenster-
stock]. 1597: Kett ablakra való eoreg ráma fak (OL.
UC. 101/3, 13. 1.). [Vö. fönt más jel. ?]

RÁMFOL : [Gombocz Z. szerint nem más, mint
a ném. reinfal, illetőleg stájer ranful, amely délvidéki
szőlöfajt s a belőle készült bort jelenti (1. Magyar
Nyelv 1906. évf. 194).]

RÁNGAT, vö. kirángat.

RÁNTÓ : [vö. fönt]. 1634: Az Feiér házbul nilo
oldal Kamorában. Egi Ajiio vas heuederes kilénczes
rantoiaual (OL. UC. 21/3).

2. RE, 1. 2. rév.

REFERÁL : [refero de aliqua re]; referieren,
bericht erstatten KB. 1637: Vadon Ur[unk] eő Na[gy-
sá]ga Fogarashoz tartozó Jószágában vagion négy
Vetsinnye, a' mint 6k itt szoktak hini, kik mind az
által a' mint magais referallia, nem ugy mint Jobbagy,
miuel az 6 Na[gysá]ga feölden laknak, hanem czak
vetsinsegul szolgainak (OL. UC. 10/63, 3. 1.).

REKETTYE : [Az 1450-iki idézetben Gyge-

monlna [így ? olv. -molna] h. olv. Gygemolna.]

RÉKRUTA: tiro; junger sóidat NySz. 1758:
Nemes város verbungjánál a Hajdustrázsamester a
rekrutához egy márjást vont, egy persely volt keze
alatt (DebrJk., 1. NyK. XXVI.339, «gajpénz» a.).

REND: aetas; altér NySz. (6. jel.) 1717: Lengéi
Tamásné, Virág Kata, Gombos Györgyné Tótt Anna . . .
Boszorkány Aszonyok . . . Iffiu, és öreg rendben lévő
szemellyeket meg nyergelvén [stb.] (BorsodvmJk. 18.
sz. 1.550). [Vö. vitézló'-rénd.]

RÉNÉS-FORINT, rínés- : [1. fönt]. 1550 : Az
búzának tizenhárom rynes forinton adták mwttyát
(Magyar Nyelv 1905. évf. 318).

RÉSZ, rísz : [1. fönt]. 1634: Egi hiazat alat vagion
Disznók ola Boriuk ola Tehenek állasa eöt riszben
(OL. UC. 21/3).

RÉT : [Az 1450-iki idézetben Gygemonlna [így ?
olv. -molna] h. olv. Gygemolna.]

RÉTES: [1. fönt]. 1337: Benedicti dicti Bethes,
scilicet fily Pauli, dicti Vthas (ZichyOkm. 1.513).

RETESZÉS: [1. fönt]. 1634: Egi feöld füstös
kemencze Nró. 1. Rayta vas heuederes, bilinczes, retezes
ayto Nro. 1. Az fekete ház oldalán kamoraian egy fel
heuederes vas bilinczes retezes ayto Nro. 1 (OL. UC.
21/3, 4. 1.).

RÉT-FENÉK: [«pratum lutosum»: schlammige
wiese]. 1319/1342 : Quoddam lutosum pratum quod
wlgo Reeth fenek dicitiu- (OL. D. 3206). 1339: Currit
per quoddam lutosum pratum ad plagam occidentalem
quod wlgo Rethfenek dicitur (uo. 3223, 1. AnjouOkm.
III.544). 1491: Alayaro que videlicet duceretur ad
pratum Rethfenek (Múz. Rhédey). [Vö. fenék, 2. jel.]

RETKES : [Mai értelme : piszkos, de csak kézről,
lábról, térdről, könyökről, fülről, nyakról mondva
(1. Lehr, Magyar Nyelv 1905. évf 87 és Toldi-magya-
rázat 75. 1.). Vö. még Nyelvészeti Füzetek 16. sz.
52. 1. mint hevesmegyei tájszó. Ez a mai jelentése
meglehetett már a XVI. században is.]

RETTENT: perterreo, perterrefacio, terreo, ter-
rifico ; erschrecken, furcht einjagen NySz. 1717: Azért
énis azt kivánom hogj ezen Gyermeke őlö Aszony
is, másoknak rettentő példájára . . . halálra itiltessék,
és Tővisk ágjban le fektetvén hóhér áltál [olv. által]
irtóztató képpen karóval által veretettvén meg ölet-
tessék (BorsodvmJk. 18. sz. 1.484).

REV, 1. 2. rév.

2. RÉV : [Ezen vagy 2. ré cím alatt lett volna
helyesebben fölveendő a fönt rev alakban tárgyalt
szó. Vö. Simonyi : Tüzetes magyar nyelvtan 331.]

RÉZVESSZÖS-GALLÉR: 1651: Három fejér
csipke gallér 4-dik fekete. Egy hólyagos pántlikás
gallér, kettő támasztó [vö. «támasztó-gallér» NySz.j.
Egy réz vesszös gallér. Egy spanyor fekete szőr se-
lyemmel varrott gallér (Radvánszky : Családélet 11.314).

1199

RIGALY— SEREG-JUH

SÉRPENYÖ-SZAGGAT

1200

RIGALY? 1. rag-alj.

RÍNÉS-FORINT, 1. rénes-forint.

RONTÁS: [I. fönt 2. jel.]. 1744: Az beteg gyer-
meket megtekintvén, elnevette magát és azt mondotta :
az szép asszonyok tálába hágtál. Kérdezte az fatens,
micsoda szép asszonyok tálába? Arra azt felelte: mi
úgy szoktuk — úgymond — azt mondani, nem merjük
mondani, hogy rontás (Reizner: SzegedTört. IV.532).

ROSSZAS: dissolutus: zerfallen NySz. (3. jel.)
1634: Malom házban Vagion három keö Nro. 3. Égik
uy, az kettei roszas nemis forogh egy keö (OL. UC.
21/3, 9. I.).

RÚD: [A vö. rovatában törölüö- h. olv. töröklö-.]
[Vö. vízhordó-rúd.j

SÁF, vö. fa-sáf.

SAFALYA? : 1529 : Lapath, aso, tewkapa, safalya
[így?J (OL. Nád. 49).

1. SÁJA: [Vö. még Takáts S., Századok 1906.
évf. 206.]

2. SÁJA: [Törlendő!]

SAJTÓ : [Az 1597-iki idézet pontosan így szól :
Regj likas pléh palaczk eoregh 2 satoia ninczen (OL.
UC. 101/3, 26. 1.).]

SAPA-BOR: [mustum coctum; gekochter most].
1549: Wgian ot o sapa bor eg hordowai (OL. Nád.
49, «Kanizsa» Szám. jegyz.). [Vö. «2. Sapa, Mustum
coctum, a Sapore sic dici videtur, nostris Raisiné»
DuCange.]

SARFATIL, SÁRFATIL, 1. sarfatin.

SARFATIN, SARFATIN, sarfatil. sárfatil,
sarfétin, sárfétin: [species falconis, id est tormenti
beUici; eine art falkonett]. 1557: Barbat§ parte dimi-
dia posite in ligno 23 Supra palotham falco sarffa-
thyl [így] vocata (OL. UC. 76/10, hadi szerszámok közt).
In turri magna falcones 2 Ad quattuor falcones mino-
res globulj 11000 ad sarffathyn [így] globulj 500
(uo.). Scharfethyn, civitatis 1. habét globos 1150.
Falkonetae dupplae civittis sine sedibus 3. Scharfetyn
de Naghyda 2 (TörtTár 1890. évf. 378). [Vö. «Das
Scharpfentin oder die Bocksbüchsen, (ím 16. Jahrh.)
Art kleinern Feldgeschützes auf Radern, ein halb
Pfund Bley zu scliiessen» Schmeller {scharpfentintl
alakkal is) ; «ital. serpentina, das leichtere feldge-
schütz, die schlange, \vird umgestaltet zu scharfentin,
scharpentiner, scharfentinlin^ Grimm! («scharf» 10. c.
jel. a., 1. még ugyanitt serpentin 2. jel. a., ahol scharfcn-
tindl alak is idézve van); vö. Zolnai, Magyar Nyelv
1905. évf. 172.]

SARFÉTIN, SÁRFÉTIN, L sarfatin.

SÁSKA- JÁRÁS : heuschreckenzug BM. 1587:
Megeskwth ereos hitre, es vallia magath az Sáska
Járáskor Tyz eztendeosnek (BorsodvmLt., Borovszky
Samu közlése).

SEBBEL: celeriter; schnell NySz. 1717: Minde-
nik [ökör| nagy sebbel széllyel szaladot (BorsodvmJk.

18. sz. 1.552).

SEMENCIN? 1. szemencin.

SEREG-JUH: 1637: Uadnak három oszkotar-
sagh aliya seregh Juhok. Elseö oszkotarsagh alatt.
Vagyon feyeös Juh nro. 226 Meddeö eoregh Juh nr.

24 [stb.] (OL. UC. 14/43). [Vö. nyáj-juh, NySz. «juh»
idézeteiben.]

SERPENYŐ, sörpönyű, vö. vas-serpenyő.

SÉRTE-FA: «a nádtető szélén kissé kiálló lécekbe
szúrt fák, a melyek a nádszegély tartódeszkáját
támasztják meg» MTsz. 1740 : Pecze folyasson az
jövő járó embereknek Felséges Vrúnk Kegyelmes
Parancsolattya szerint helyes és törvényes Passusok-
nak uttyára való szorittatássokra nézve által tött
Gerendának avagy Sertefának általa lőtt ketté vágat-
tatássa . . . világossan ki tecczik (MiskolcJk. 11.828, 1.
xMagyar Nyelv 1905. évf. 376).

SIGMOND, 1. Zsigmond.

SILLAMODIK, vö. elsillamodik.

SINÓROS, L zsinóros.

SMÁLC, 1. zománc.

SNEF : [Fönt a 849. lapon smaragd után a NEF
címszó sh.]

SÓ, vö. bálvány-, szám-, tem.ón-só.

SÓGOR: [1. fönt]. 1716: Kovács Gergelly sógrom-
txU [így] kértem egj kis Palántának való főidet az
kertiben (BorsodvmJk. 18. sz. 1.485).

SOROMPÓS: [custos portae urbis; wáchter des
stadtthores]. 1623 : Az hatvan uczai Sorompós András,
mind háznépestül, mivel hogi sok féle latroknak haj-
léka és gazdaia, mind feleségestül leániostul ez város-
rul ki mennjenek harmad napig (DebrJk., Zoltai L.
közlése). 1681: Piacz ucza is tartozik fizetni az Sorom-
pósnak fele bérit (uo., Zoltai L. közlése). [Vö. Gazd-
törtSzemle XI.126.]

SÓS: 1) [sale oneratus ; mit salz beladen, salz-].
1667: Vasárnapokon, hétfőn, kedden, ki adni s venni
jő, minden szekerén egy-egy pénzt vegyenek hitek és
kötelességek szerint vásárbíró nraimék. A sós szekerek
jövedelméről újabb discursus lészen, 2 — 2 polturát
szedvén (Debr.jk., 1. GazdtörtSzemle XI.264). || 2)
[institor salis ; salzhandler]. 1670: Az sósoktul való
exactio (DebrLt., 1. GazdtörtSzemle XL 265—266,
vásái-péuzekről vezetett lajstromban, számtalanszor).
[Vö. fönt más jel.]

SÖRPÖNYŰ, 1. vas-serpenyő.

SPAHI, vö. iszpaia.

SPANYOL-FAL, spanyor-: die spanische wand
KB. («spanyol» a.). 1697: Házi ékességre Tílkröket,
varrott székeket, Spanior falt (AdalZempIvmTört.
IV. évf. 316).

STOL, 1. istoly.

STRÁFOS : [Az idézet így egészítendő ki: . . .
ékesült keszkenő.]

SUBA, vö. torok-suba.

SÜTÉS: [A német értelmezéshez hozzá iktatandó:
das backen.]

SZABAD-NYOMÁS : [Vö. «Ahol a Székelyföl-
dön még nem történt meg a tagosítás, ott a nyomást
falu legelőjének használják* Horger Antal közlése.]

SZABADOS : [Az 1587-iki idézetben Igaz után a
pont sh., törlendő !]

SZAGGAT, vö. leszaggat.

1201

SZAKAD- SZEGENY-BOR

SZEGÉNYEDIK— SZIGET

1202

SZAKAD: [1. fönt]. 1564: Az tervín szolgáltatás
dolga az szigény nép kezett régi szokás szerint legyen,
úgy hogy : első meglátás füstin legyen, onnat Jakap
uram eleibe mehessen, hon ö elette vég nem szakad-
hat, appellatio lehessen asszonyom eleibe, minden
dologban (GazdtörtSzemle I. 69). [Vö. mégszakad.]

SZÁZADAK? 1. szakadék.

SZAKADÉK, szakadak? : [1. fönt]. 1335: Cadit
ad vnam vallem Zakadak [toUhiba e h. «Zakadek»?]
(Veszpr. Regn. Met. 7). [Vö. régi hervadag, sennyedeg
stb., 1. Pap Ferenc, NyK. XXIII.419.]

SZALADOZ, vö. elszaladoz.

SZALONNÁS: [institor lardi ; speckhandler].
1670 : Szalonnások és kásásoktul való exactio (DebrLt.,
1. GazdtörtSzemle XI.266, vásárpénzekröl vezetett
lajstromban, két helj^en is). [A fönt idézett személy-
nevekben (1391. 1457) is lehet ez a jelentése a szónak.]

SZÁM-HAL, vö. szám-só.

SZÁM-SÓ : 1547 : Sales quos vocant Zamsoo . . . et
eorum loco alios subjicere iubet, quos wesmas vocant
(Magyar Nyelv 1906. évf. 110). [Vö. szám-hal.]

SZARAHORA: [operarius; arbeiter?]. 1685:
Az Hatalmas Török Császár . . . Buda Vára Epitesére
kevánván az Várastul Tavasztul fogván egész ösze-
ligh kilencz szekereket a' mellé 33 szarahorakatt,
mellyeketis az szegény Váras mind ennyi szegény-
ségében sok kárával megh tellyesitettek (MiskolcJk.
1.419, 1. Magyar Nyelv 1905. évf. 376). [Vö. szerb
saráori: «die Arbeiter (z. B. beim Strassenbau), operae»
Karadsch.; Kunos, Nyr. XXVII.62. Vö. NySz. más jel.]

SZÁRAS-CIPELLŐS : [hochschaftiger stiefel].
1591: Egi száras cipelleostül d. 32 (TörtTár 1894. évf.
149). [Vö. Nemes-Nagy 185 és 235.] [Vö. száras-
csizm.a.]

SZARM: [1. fönt|. 1413: In possessionepi Zew-
zarma vocatam (TelekiOkl. 1.389). [NB ! E helységnek
régi német neve Weisshoryi (1. Zimmermann-Werner
1.204 és Századok 1893. évf. 45 — 46), melynek máso-
dik eleme «szarvat» jelent. Vö. Tagányi, Századok,
uo. 324.]

SZÁTYVA: [jugum, tabula textoria; weberstuhl].
1778 : Mostoha Annyának vásznát a' szállyvábúl [hibás
olvasat, olv. száttyváhúl] ki vágta (SajószentpJk. 123,
1. Magyar Nyelv 1905. évf. 376). [Vö. Nyr. XXXIV.488;
esztováta MTsz.] [Vö. osztováta.]

SZED : [decerpo ; ablesen]. 1753 : Molnár János
Uram is . . . azon említet palíag alat Lévő nagy Usz-
kurusz fát halottá hogy az fentitulalt Ur pallagjahoz
való volt és magais szedte oly formán mikor voltrájta
mint Dants Uram részére valót (SzendrőJk.). [Vö.
NySz. más. jel] [Vö. leszed.]

SZÉDE, vö. jó-szédő.

SZEDERJES: |A 2. jel. első idézete (1338) az
1. jel. alá is tartozhatik.]

SZEDŐ vö. jó-szedő.

2. SZEG: [Az 132ő/1332-iki idézetekben riscinas
és Piscínis h. olv. Pisscinis.]

SZEGÉN Y-BOR : vinum Caricum; geringer wein
NySz. 1684: Hogy pedig sok |bor| töltetik, ne com-
periáltassék gondviselése alatt . . . lőrével szoktak
megtölteni magok; innét is vagyon már a sok sze-
gény s virágos bor (GazdtörtSzemle I.25Ü).

Magyar Oklevél-Szótár.

SZEGÉNYEDIK, vö. elszegényedik.

SZÉK, vö. derék-, üló'-szék.

SZEKERESLÓ-ÁLLÁS: [stabulatio equorura
carpentariorum ; pferdestall für wagenpferde]. 1634:
Azon vendigh fogadó ház mellet vagion egy hoszu,
Istálló, szekeres Lo állas Nro. 1 (OL. UC. 21/3, 4. 1.).
[Vö. ló-állás.]

SZÉK-PÚ : chamomilla ; chamille, mutterkraut,
stuhlkraut NySz. 1380 k. : Comparui erbas videlicet
zekfiv (OL. D. 37186). 1529: Pro herba zeek ftv (OL.
Nád. 49). [Vö. Simonyi: A magyar nyelv I. 195—196.]

SZÉK-HELY : «Vi jobbágytelek* Magyar Nyelv
1905. évf. 377 : [«sessio quartalis»] ; ein viertel bauern-
lehen]. 1492 : Quelibet Sessio quartalis wlgo Sekkel
habét soluere denarios Wiennenses xx (OL. D. 36992).

SZEKRÉNY, szökríny, vö. kenyeres-szek-
rény.

SZEMBE, 1. szemben.

SZEMBEN, szembe: coram; vor augen NySz.
(«szembe» a.). 1544: Tennap reguel lek szembe [a. m.
találkoztam] v ["?] fölsegheuel (Mixz., Tört. és irodtört.
kiáll. 294. sz.). [Vö. szémben-lét, -létei.]

SZEMENCIN? semencin?: 1347: Ad unam
arborem piri in wlgo Semencyn [igy] dictam (OL. D.
3909, 1. AnjouOkm. V.89, hibás olvasattal).

SZÉP: [1. fönt]. 1781: Csuka István felesége és
leánya Ersébet ns. Molnár Judith hajadon leánt szíiz
koronájának és szép hirének, nevének szembe ttínhetö
vastag gyalázattyára 's becsülletinek el tapodására illy
otsmány pletykasággal hurtzolni s gyalázni nem iszo-
nyodtak (SajószentpJk. 354, 1. Magyar Nyelv 1905.
évf. 276, «fan» a.). [Vö. MTsz.]

SZÉP- ASSZONY: [venefica; hexe]. 1744: Szép
asszonyok, vigyétek el ti az én fiamnak sirását, rivá-
sát, hozzátok meg ti az ö édes álmát (Reizner: Sze-
gedTört. IV.529). Az beteg gyermeket megtekintvén,
elnevette magát és azt mondotta : az szép asszonyok
tálába hágtál. Kérdezte az fatens, micsoda szép asszo-
nyok tálába ? Arra azt felelte : mi úgy szoktuk —
úgymond — azt mondani, nem merjük mondani, hogy
rontás (uo. 532). [Vö. MTsz. és : « Szépasszony a.
m. bábaasszony; olykor »boszorkány« jelentésben
használja a nép» Szeged, Kovács János adata az új
Nagy Szótárhoz, 1900.J

SZÉPASSZONYOK-FÜVE: 1731: Egy doros-
mai ember bizonyos bolondító, aliter szép asszonyok
füvét praescribálván néki, hogyha az vesztés, meg-
gyógyulna véle i^Reizner: SzegedTört. IV.479). [Kovács
János szerint a. m. amarantus.]

SZER, vö. apró-, gyermek-szérű.

SZER-JÁRÁS: [1. föntj. 1559: Thowaba amjnth
erthem mas dologrwl, az warnak epethesserwl akar-
nak panazolkodnj, hogy nem gwzyk maga az war
mjweben, elyen rendclesth es zeryarasth inthezthem,
hogj mynden fahv nepeth meg zamlalvan, három réz-
ben inthezthem, az zer járásban, hogj az egyk rezze
egyhethen mywellon, es az masyk reze azth kjwal-
wan, azokjs egy hethyglen mywellenek, os az harmadjk
rezére az harmadyk hethen kerwl az zer yaras (Leve-
les Tár 1.309).

SZER-SZÁM, vö. kerék szerszám.

SZIGET: [I. fönt]. 1456: Jnsulam paruara Zatun-
ziyelh dictam (Múz.,.

76

1203

SZÍN— SZÖVÉNTÉK

SZÖVÉNTEKES— SZTRONGA-BÁRÁNY 12

1. SZÍN, vö. víz-szín.

2. SZÍN, vö. posztókalló-szín.

SZÍN-DESZKA, szűn-: < a tönk fölületéröl fűré-
szelt két legkülső deszka» MTsz. 1590: Fenyő dez-
kat. Zton dezkat (OL. Nád 43).

SZÍVÓS : [Német értelmezéséhez még hozzá ikta-
tandó : zah, záhe KB.]

SZÓ, vö. fönn-szóval.

SZOCSOG: [vö. fönt]. 1302: Peruenit ad fluuium
Zuchugo nominatum (Múz. Jankowich, «Ung, Mathewa,
Laborczhoz közeU Szám. jegyz.).

SZOKMÁNY: «férfiak téU daróc-fölöltöje» MTsz. :
sagum nide, villosum PP. ; kurzes oberkleid BM. [XVII.
sz. elejéről] : Vagion Zokmany vaniolo keolm'ys es
kasa teoreo keoliw ys (OL. UC. 1/56). [Vö. CzF. 2.
jel.]

SZOLGrA, vö. asztali-szolga.

SZOLGÁLTAT, vö. kiszolgáltat.

2. SZŐ: [1. fönt). 1413: In possessionem Zewzarma
vocatam (TelekiOkl. 1.389), [NB ! E helységnek régi
német neve Weisshorti (1. Zimmermann-Werner 1.204
és Századok 1893. évf. 45 — 46), melynek első eleme
«fehéret» jelent.]

SZÖKIK: saUo; springen NySz. (1. jel.) 1728:
Protestál solenniter az Menés [olv. ménes] Pásztor
arrúl; hogy Actor Vram Danyi nevíi szolgája az Lónak
gondgyát visellye és nyűgben vesse, mivel hogy ide-
geny és igen szőkö is vóLna azon ló, az Menésben
meg sem maradna (MiskolcJk. 11.104, 1. Magy^ar Nyelv
1905. évf. 277, «nyűg» a., a «visellje» irás itt sh.).

SZÖKRÍNY, 1. kenyeres-szekrény.

SZŐLŐ, vö. palánt-szó'16'.

SZÖLÖ-BÍRÓ: [magistervineae; bergrichter, wein-
gartenmeister]. 1694 : Szendrei szőlő hegynek mos-
tani fő szőlő bírája (GazdtörtSzemle L168). Szőlős
Ardó falujának szőlő birájának hitinek formája (uo.).
Ha penig tanukat idéztet valamely peres, az tanú
reá nem jün szőlő biró uram házához, és meg nem
akar esküdni, szőlő biró uram megbüntesse 1 forintig
(uo. 172).

SZŐLŐ-BÍRÓSÁG: [munus magistri vineae; amt
des bergrichters]. 1694: Tégedet [Isten] ugy segéljen
a te igaz hitedben, hogy ezen Szőlős Ardó falujának
szőlőhegyének szőlő biróságának tisztiben igazán
hiven eljársz (GazdtörtSzemle 1.168).

SZŐLŐCSKE: [I. fönt]. 1662: Küldöttem Szőlőcske
nevű faluba az nagy hidassal (OL. L., 1. Magyar Nyelv
1905. évf. 464).

SZÖLŐHÉGYÉSI, szőllő-: [1. fönt]. 1762: Az
Betsülletes Nemes Hegyesi Tanatsnak gyüUése Lévén
az egész Szöllö hegyesi betsülletes gazdákkal egye-
temben [stb.] (SzeiidrőJk.).

SZŐLŐ-KERT: [vinea]; weingartcn BM. 1597:
Az swteo haí! főlötth az zcolco kert felől ualo Bas-
tiaban (OL. UC. 101/3). [Vö. szőlős-kert NySz.[

SZŐR, vö. apró-, gyermek-szérű.

SZÖVENTEK : [saepes, saepimentum ; zaun,
urazaunungVj. 1690: Ezen dologban seramit egyebet
nem tudok, hanem egy alkalmatossággal köpünket
el lopván Szarka György, annak keresésére mentünk

az öcsémmel, és az köpűkre rajok találván, már az
hetiben meheket fogván, alkútt velünk, hogy csak
hadgyúnk békét nekie, két mehet ád egy tessényi
puskát, mi akkor osztán engedelmeskedtünk nekie,
meg uj óbban el hordotta azon mi meg lelt köpünket
Sánta Tótt Márton eleiben, hogy mi reájok ne akad-
hassunk mi osztán az öcsémmel az berken sokat
kereskedvén utánna, uj óbban egy szövéntekben [így]
akadtunk húsz edényre, mellyeket Szarka György
lopott volt el (BorsodvmJk. Xn.65). [Vö. sövény NySz.]
[Vö. szövéntékés.j

SZÖVÉNTEKES: [saepimentum habens; zaun
habend"?]. 1752: Sylvas seu dumeta, in territorio ejus-
dem fatae possessionis habita Csikós út mellyéke,
Gyertyános et Szővéntekes [így] dicta (BorsodvmJk.
24. sz. 1136. 1.). [Vö. szövénték.]

SZTRONGA, észtrenga: [Takáts Sándor fej-
tegetése szerint a. m. bizonyos fajta pásztoradó,
bárányhuszad a XVI — XVII. században, melyet a régi
latin iratok így fejeznek ki: «census Valachorum seu
vigesima ovium ztronga dicta» «ex vigesüna ovium
quae alias stronga dicitur» stb. (1. Magyar Nyelv 1906.
évf. 22 — 29). A fönti magj^aros észtrenga alatt idézett
adatokban tehát a szó jelentése nem felel meg a régi
szótárírók alapján adott értelmezésnek.] 1610 : Minden
juhos ember pünkösd napba 25 fejős juhból bárányostul
egy fejős juhot bárányostul tartozik adni ; meddőből
meddőt ad, kecskéből kecskét az ztrongában. Minden
juhos ember az ztrongának idejében egy sajttal is tar-
tozik. Minden juhatlan ember az ztrongának idején egy
forintot és 21 pénzt tartozik ztrongát fizetni (Magyar
Nyelv 1906. évf. 25, felsövereckei összeírásban).
Minden főkenéz az régi szokás szerint az ztrongának
idején 3 frt-tal tartozik, a ztrongásnak penig egy
báránjTiyal és 16 pénzzel. Az batykók is 16 pénzt
adnak az ztrongásnak, de juhokból ztrongát nem
adnak ... A főkenézeken és batykókon kivül minden
juhos ember húsz juhnak egyikét ztrongában adja
minden esztendőben (Magyar Nyelv, uo., Munkács
vára urbáriumában). 1625 : Az sztrongának idején
minden juhos kenéz ő felségének 2 — 2 sajttal tarto-
zik. Az sztrongásnak penig minden főkenéz egy-egy
báránjTiyal és 16 pénzzel tartozik. Azonkívül az baty-
kók juhokból ö felségének sztrongát nem adnak; de
az kik nem főkenézek, az jobbágyokkal egyetemben
ha melyiknek juha vagyon minden húsz fejős juh-
nak egyikét bárányostul sztrongába adni tartozik
minden esztendőben. Azonképpen minden húsz meddő
juhnak, minden húsz kosnak, fejős kecskének fiastul,
meddő kecskének és czápnak az huszadikat ő felsé-
gének adni tartozik. E mellett minden juhos ember egy
sajttal tartozik ö felségének az sztrongán (Magyar
Nyelv 1906. évf. 24 — 25, munkácsi összeírásban). [Vö.
« Stronga, tempus rationis reddendae de ovibus; juh-
beszámolás ideje» Bartal, és: «A kenéz, ha juha volt,
sztrongának (juh-beszámolás) idején tartozott 2 — 2
sajttal a földesúr számára, ha pedig nem volt, 1 — 1
sajttal. A sztrongásnak (beszedőnek) minden főkenéz
tartozott adni 1—1 bárányt és 16 pénzt» (Lehoczky
Tivadar, TörtTár 1890. évf. 162). Nézetem szerint
ez az adó jelentés a sztronga szónak eredetibb
«claustrum ovilis, locus mulctus» értelméből (1. Miki.:
Slav. elem.- 115) mctonymia útján keletkezett: a juh-
tartó, juhfejő hely neve ugyanis átment a juhokkal
való beszámolásnak, majd a beszámolás idején behaj-
tott adónak (bárányhuszad stb.) kifejezésére, minthogy
mind a két műveletnek e juhtartó helyeken kellett vég-
bemennie.[ |Vö. sztrongál, sztrongás.[

SZTRONGA-BÁRÁNY, sztrénga-: [agnus pro
censu «sztronga» dicto tributus; als hirtensteuer gelie-
fertes lamm]. [L. észtrénga-bárány.j

1205 SZTRONGA-BOR— TEHÉN-HASZNA

TELEK-FOLD— TOVIS-BOKOR

1206

SZTRONGA-BOR: [vinum pro censu «sztronga»
dicto tributum; als hirtensteuer gelieferter wein]. 1610:
Ezen vidéken az ztrongaborral együtt 12 hordó bort
árulnak ki. Az ztrongabor az két vidéken három hordó
(Magyar Nyelv 1906. évf. 25, kukszállási összeírásban).

SZTRONGÁL : [rationem ovium reddo ; von den
schafen rechenschaft gebén]. 1610: Az kenézek, mikor
az juhokat ztrongálják, 12 frt-ot tartoznak fizetni. A
kenézek az ztrongásnak is egy báránynyal tartoznak
(Magyar Nyelv 1906. évf. 25, felsövereckei összeírás-
ban). [Vö. sztronga.]

SZTRONGÁS : [qui rationem ovium reddit ; der
von den schafen rechenschaft gibt]. 1610 : Az kené-
zek, mikor az juhokat ztrongálják, 12 frt-ot tartoznak
fizetni. A kenézek az ztrongásnak is egy báránynyal
tartoznak (Magyar Nyelv 1906. évf. 25, felsövereckei
összeírásban). Minden fökenéz az régi szokás szerint
az ztrongának idején 3 frt-tal tartozik, a ztrongásnak
penig egy báránynyal és 16 pénzzel. Az batykók is
16 pénzt adnak az ztrongásnak, de juhokból ztron-
gát nem adnak (Magyar Nyelv, uo., Munkács vára
urbáriumában). 1625 : Az sztrongának idején min-
den juhos kenéz ö felségének 2 — 2 sajttal tartozik.
Az sztrongásnak penig minden fökenéz egy-egy bá-
ránynyal és 16 pénzzel tartozik (Magyar Nyelv, uo.,
munkácsi összeírásban). [Vö. sztronga.]

SZŰR-DOLMÁNY: [dolman aus grobem tuch].
1701 : Szűr Dohnánjt Inasokra 3. fl. 3. Sztii- Nadrágot
10. fl. 10. Szűr Nadrágot Inassokra 4. fl. 2 (AdalZempl-
vmTört. V. évf. 235).

SZŰZ-KORONA: [corona virginalis; jungfern-
kranz]. 1781 : Csuka István felesége és leánya Ersébet
ns. Molnár Judith hajadon leánt szűz koronájának
és szép hírének, nevének szembe tűnhető vastag gya-
lázattyára 's becsüUetinek el tapodására illy otsmány
pletykasággal hurtzolni s gyalázni nem iszonyodtak
(SajószentpJk. 354, 1. Magyar Nyelv 1905. évf. 276,
«fan» a.).

TÁBORI-ÁGY : [lectus militaris] ; feldbett, zelt-
bett BM. 1705 : Tábori ágyat vettem fl. 7.20 Tábori
három szék fl. 3 (AdalZemplvmTört. \1. évf. 333).

TAKAR, vö. föltakar.

TAKARÓ-OLDAL: [Ügy látszik a. m. a MTsz.-
beli odor, 2. jelentésében, v. i. «a csűrben két felöl levő
oldalrekesz, a melybe a gabonát rakják».]

TÁL : [1. fönt]. 1744 : Az beteg gyermeket meg-
tekintvén, elnevette magát és azt mondotta : az szép
asszonyok tálába hágtál. Kérdezte az fatens, micsoda
szép asszonyok tálába^ Arra azt felelte : mi úgy
szoktuk — úgymond — azt mondani, nem merjük
mondani, hogy rontás (Reizner: SzegedTört. ÍV.532).

TALICSKA, vö. fa-talicska.

TANYA: [1. fönt]. 1553: Az halazoknak eg tima
[így ? olv. tonya] woniastwl kiben három halaczka
volt attól attam hetwen pénzt (OL. Nád. 49).

TAPASZTAL, vö, mégtapasztal.

TEHÉN-FAGGYŰ, tehény-: [scbum bubulum;
rindstalg|. 1594 : Restal az varban teheh [így( faggiu
font No. 119 (OL. UC. 78/7).

TEHÉN-HASZNA: tej MTsz. ; [lac ; milchj.
1717 : Annak utánna senki a' tehenemnek hasznát
[olv. hasz-] el nem veheti (BorsodvmJk. 18. sz. 1.559).
[Vö. tyúk-haszna NySz.j

TELEK-FOLD: 1450: Duodecim Jugera terra-
rum arabilium fimatarum wlgo Telekfetvld (Veszpr.
10, Falaznak).

TELELŐ-HELY: [pastio hibernalis ; winterweide].
1702 : Király István úr nem árvául fogta fel azon
telelő és nyaraló helyeket, hanem kéredzett be (Kecske-
métJk.). [Vö. NySz. más jel.]

TELT, 1. mégtilt.

TÉMÉN-SÓ, tömén- : 1600 : Sectoribus pro
Temenso anni praeteriti dati 300 (OL. L. III. 17. 25).
Salis lapides dabant, quos vulgo tomensoo nominabant
(KPénzügymLt., huszti összeírásban, 1. Magyar Nyelv
1906. évf. 108 V [Vö. «Timinus, Mensurae species Sicu-
lis et Neapolitanis» DuCange ; tundnus ua., uo.; és:
1229 : Unum timinum salium regalium in Posonio libere
et sine contradiccione percipiat annuatim (Pannh. Lib.
Rub. 24—34. 1. 20. sz.). Vnum Timinum salium rega-
lium in Posonio Monasterio Sancti Martini concedent
annuatim (Pannh. 36/P).]

TÉTEL, vö. bíró-tétel.

TETÉZ-VÉKA: tetézett véka» MTsz. ; [über-
hiiufter scheftel]. 1736 : Minden ember egy-egy Mis-
kóltzi tetéz [igy?] véka búzát ad (CanonVisit. 176).

TETŐS: [A 2. jel. alatti 1736-iki adatot 1. tetéz-
véka külön címszó alatt.]

TÉZSLÁZ, vö. mégtézsláz.

TIHÁJA : [1. fönt]. 1578 : Thurcicus possessor eo-
rum est Muztafa tt/haya in Wacz degens (OL. UC.
62/32). [Vö. tihajd Bartal.]

TILT, telt, vö. mégtilt.

TINÓCSKA, vö. ökÖr-tinócska.

TIZED, vö. disznó-, gabona-tized.

TIZEDÉSSÉG: [decurionatus ; korporalschaft].
1640 : Ha valaki fö Bírósagot viselt, soha tizedesseget
ne tartozék viselni ; azon kívül semmi utón üres senki
nem lehet tőle (MiskolcJk. 1.259, 1. Magyar Nyelv
1905. évf. 376, «üres» a.).

TÓ : [A vö. rovatában vejsze- h. olv. vejszés-.]

TOLLAS, vö. kapa-torlás.

TORLÁS, vö. kapa-torlás

TOROK-SUBA: 1530 k.: Pro Suba wlgo thorok
(OL. L. HL 16. 17). [Vö. nyak-suba.]

TÖBBÉ : amplius ; mehr, langer NySz. 1718 : Die
4. Octobris. 1718. Bak Istvánné másodszori i)arázna-
ságában esvén, ismét gratiára felvétetvén, tott olly
fogadást, és az betsületes tanáts is végezte és megh
erőssitette, hogy ha többé paráznaságban esik, a
betsületes Tanátsnak nagy fizetésével csík is fejét el
üttetik, vagy ha az nem lehetne mind urastul s cse-
lédestül a várasbul gyalázatossan ki paczaloztatik és
soha többé az város iakossi közzé nem recipiáltatik
(KiskúnhalJ.). 1721: Die 6. Octobris. Anno 1721.
Simon Gergelyné reversalissa arrul : Hogyha ö többé
paráznaságnak vétkében ejti magát, ö néki soha
löl>bé gratíája ne lehessen (uo.). [Ma csak tagadó és
tiltó mondatokban használatos. Vö. CzF. 2. jel.]

TÖMÉN-SÓ, 1. témén-só.
TÖVISBOKOR, vö. tövisk-bokor.

76*

1207 TÖVISK-AGY— VALAMEDDIGLEN

VALAHIÍG— ViZHORDÓ-RÜD

1208

TÖVISK-ÁGY: [lectus spineus ; dornenbett].
1717: Azért énis azt kívánom hogj ezen Gyermeke
ölö Aszony is, másoknak rettentő példájára . . .
halálra itiltessék, és Tővisk ágjhan le fektetvén hóhér
áltál [olv. által] irtóztató képpen karóval által vere-
tettvén meg ölettessék (BorsodvmJk. 18. sz. 1.484).

TÖVISE - BOKOR : [spiwítiim ; domgebüsch].
1332 : Abhinc currit ad alium dumum Twyskbukur
[Tyivyskbuliur ?| vocatum (Múz.). [Vö. tövisk NySz.
MTsz.] [Vö. tövis-bokor.]

TÜZES-HÁZ, tizes-: 1509: Parietes autem pro
duobus domibus qua [igy] erant destructe videlicet
Thizezhaz [így] fecimus parare fl. íj (OL. D. 25511).
[Vö. tüzelő-ház NySz.]

UGAT, vö. kiugat.

UGRÁNDOZIK, vö. fölugrándozik.

ÚJJÚL, 1. kiújul.

ÚJUL, újjúl, vö. kiújul.

ÚR, vö. két-urú, kéturúság.

URALKODIK: [mos est; üblich sein]. 1613/1696:
Hogy az mi törvényünk megmaradása állandóbb legyen,
látjuk az mostani üdöben közöttünk igen uralkodni,
hogy akárki is simpliciter előállván valamely ember
régen irt örökségeért, elöcitálván, kit azelőtt sok
esztendőkig békességesen bírt, épített és nagyobbított,
mindjárt el akarja venni, valami jussát praetendál-
ván (GazdtörtSzemle VII.409).

USZKURUSZ-FA: [sorbus; elsebeerbaum]. 1753:
Demint hogj az dolog igy történt hogy Szalonnán lakos
Parti György Uram Jobagya lévén es gazdajáis Hat-
ványi Ur[am]nak égy nagy uszkuruszfa benne lévén
mindenkor az Ur szamara szedetet le és nagy számotís
tartván, az említet uszkurusz Fára mellyet most
már magajeban foglalt vala (SzendrőJk.). Molnár
János Uram is . . . azon említet pallag alat Lévő nagy
Uszkurusz fát halottá hogy az fentítulalt Ur pallag-
jahoz való volt és magais szedte oly formán mikor
voltrájta mint Dants Uram részére valót (uo.). [Vö. usz-
kurusz CzP. ; y>Uszkurutz (Abaújj-vármegyébenn) Tolt-
túl [a. m. tótul] Berkenye, v. Berekenye. Oskorusza»
(Kassai Szókönyvének a pécsi püspöki könj^tárban
őrzött kéziratában, a «II. Toldaléka -ban); oskorusa:
sorbus, Bemolák.]

ÚT, vö. fuvar-, határút.

ÜL, vö. elül.

ÜLÖ-SZÉK : sella ; stuhl NySz. (1. jel.) 1594 :
Pad zek vágjon Nro. 1. Vágjon Lajtra Nro. 1. Vágjon
toleö szék Nro. 1. Az zobaban vágjon pad zek hozzw
Nro. 2 (OL. UC. 78/7).

ÜT, vö. által-, összeüt.

ÜVEG-KARIKA, öveg- : [vitreus orbis]; das
scheibenglas, die rundé glasscheíbe BM. 1634: Fában
foglalt üuegh Ablakok Nro. 3. Tíz cöuegh karika hia
(OL. UC. 21/3). Egi hármas eöuegh Ablak, nigy eó'uegh
karika hía (uo.).

VAJ PÉNZ :
D. 36992).

1492 : Kakpenz aut waypenz (OL.

VALAMEDDIGLEN: quamdiuNySz.; [solange].
1700 : Addiglan commissiót az olyanoknak ő nagy-
ságok nem adtának, valameddiglen az bírákkal ö nagy-
ságok magokat genuine nem informáltatták az dolog-
nak mivoltáról (GazdtörtSzemle VÍI.403).

VALAMÍG, -még : donec ; bis NySz. (2. jel.)
1717 : Annyira el győtrőtték [a boszorkányasszonyok]
Szabó Míhallynét, csak a' kuczikban sem me mehe-
tett [igy] három hétigis, sőtt az ágyábanis nagy kín-
nal fekütt, valamégh tágítást nem tettek rajta (Bor-
sodvmJk. 18. sz. 1.558 ; ugyanitt az 556. lapon: <ívala-
niig tágítást nem tettek rajta>>).

VALÓ, vö. fülre-való.

VÁLTSÁG, vö. zsákváltság-pénz.

VÁROS-ÉGYESSÉG, váras-: [?]. 1604: Az

Uaraseggiessegreol irt keoniben [a megtelepedőnek]
neuet beírlak (MJogtörtEml. 1.29).

VARRÓ-MÜVES: [nahschneider, naher]. 1636:
Mivel az vásár és varrómüves szabók is gyakran
munkálódnak (KomárJk.).

VAS-KÉZ?: harpago PPBl; [haken]. 1410: Bla-
síum Vasnyas. Johannem Vaskees [olv. -kéz v. -kés?]
(OL. D. 9688).

VAS-SERPENYŐ, -sörpönyű: [sartago ferrea ;
eíserne bratpfanne]. 1635: 1 vassörpönyü és egy vag-
dalócska (Mihalík: KassaÖtvTört. 224, házi eszközök
közt).

VÉKA, vö. tetéz-véka, vékák-pénze.

VÉKÁK-PÉNZE, víkák-pínze: [?]. 1492: In
festő penthecostes soluet quelibet sessio denarios
wiennenses X propter ivykakpinze [igy] (OL. D. 36992).

VER, vö. elver.

VEREM, vö. agyag-verem.

VESZ, vö. be-, összevesz.

VET, vö. elvet.

VISSZAINDÍT: [retro moverí facío]; den rück-
weg antreten lassen BM. 1717: Midőn Estvére, még
a' nap fent volt, itattni hajtotta volna a' fatens szol-
gája, és Eőcse az ökröket, a' vízrtíl visza indítván
az Istaló felé semmi képpen be nem hajthatták sokáig
(BorsodvmJk. 18. sz. 1.552).

VISSZ AJŐ, viszha-: redeo, revenio ; wieder-
kommen, zurückkehren NySz. 1596 : Itt honis pedig
meg montam mykor íviszha Jütem mind az wrnak
mind aszonyomnak, hogy io nem köwetkezik keösz-
teök (MA. NLI. 95, eredetije szerint).

VISZHA, 1. visszajő.

VITÉZLÖ-RÉND: ordo equestris, militaris; sol-
daten NySz. 1653 : Ezek előtt legyen törvénye min-
den szőlős embereknek, akár nemes, akár vitézlő, akár
paraszt renden levők lesznek az szőlők dolgában (Gazd-
törtSzemle P.31).

VÍZBEHÁNYÓ-HÉTFÖ, vízben- : húsvéthétfő
MTsz.; [ostermontag]. 1644: Dátum in Czetnek, Viz-
henhányó hétfőn 1644 (TörtTár 1885. évf. 11). [Vö.
Ethnographia V.121 ; Magyar Nyelv 1905. évf. 48.]
|Vö. vízbevetélő-h-étfő.]

VÍZ-HEVÍTÖ : [vas ad aquam fervefaciendam ;
siedegefáss, síeder]. 1597: Eoreg viz heuiteo, vass
ezwst fogateiaual 1 (OL. UC. 101/3).

VÍZHORDÓ-RÚD : [pertica ad aquationem apta ;
stangc zum wassertragenj. 1717: Hajnal előtt a fatens
házának az ablakján, egy nagy viz hordó rudat, ugyan
a' fatens ágya eleiben be hajntottak nagy zörgéssel
(BorsodvmJk. 18. sz. 1.556).

1209

VÍZ-PÉNZ— VONÁS-FORINT

VÖRÖS-KÖRTE— ZSIBVÁSÁROS-NÉ 1210

VÍZ-PÉNZ : [tributi genus iu provinciis Turcorum
Hungaricis ; eine art steuer in dem von den türkén
eroberten gebiete Ungarns]. 1629: Alsó Eörsiek [a
Balaton partján] sarcza, kész pénz f: 120. Császár
[t. i. a török császár] adója f: 26 . . . Vaj és méz,
pint 26. Víz pénz f: 6 (GazdtörtSzemle XI. 387, a zalai
hódoltság adójának jegyzékében). Csopakiak [a Bala-
ton partján] sarcza kész pénz f: 160 . . . Víz pénz
f: 6 (uo. 388). Aracsiak [a Balaton partján] sarcza
f: 25 . . . Víz pénz f: 3 (uo.). Fürediek [t. i. balaton-
fürediek] sarcza kész pénz f: 105 . . . Viz pénz f:
6 (uo.).

VIZSGÁRÓL : «nézeget, vizsgálgat* MTsz. ;
[scrutor ; untersuchen] 1722: Más nap fel kelvén a'
fatens, egynéhány Tanácsbéli embert, ad oculatam
hivot, hogy Gyermekének kivtíl való rekeztetést [így?]
visgarolnák meg, úgy mint láb nyomokat, a Gyer-
meknek mezítláb való nyomát, meg ismérvén az em-
berek ugy más nyomot visgárolván, a Láb nyom csak
l:Jalog Éva nyomahoz czélozot (BorsodvmJk. XIX.
523, 1. Magyar Nyelv 1905. évf. 377). [Vö. még-
vizsgárol.)

ViZ-SZÍN? -szűn: [caeruleus, cyaneus ; wasser-
farbig], wasserfarben BM. ; color crystallinus, aqueus;
wasserfarbe NySz. 1458 : Vnum pallium de panno
loyzin [így, olv. víz-szin?] (Múz. Kállay). 1531: Purpian
zegfwzwn Purpian oroslanzwn Purpian pasytzwn Pur-
pian zwrke Purpian vyzion (OL. Nád. 43). 1532: Vnam
peciam panni vyzy [így ?] (uo.). [Vö. új-szín.]

VONÁS, vö. fehér-, kérészt-vonás.

VONÁS-FORINT : 1762 : Vasarlott . . . szöUöt
. . . húszon két Vonás Forintokon idest nro. iior.
Vonasienses 22 (SzendröJk.). 1766: Előttünk el adta
az Villongó Szöllöt ... 12 Vonás Forintokon (uo.).
1782 : Die 16* 9bris Anni Currentis Eichinger Jósef
ur ugyan a közép szöllöknek középső sorában Sütő

Mihály szomszédságában vásárlott, N[emels Csyk Ist-
vántúl egy falat Palánt szöllöt 30. vonás forintokon
allyával és pintzéjével egjetembe)^ \|uo.).

VÖRÖS-KÖRTE, verés-kör .^vély: [species piri;
eine art birne]. 1275 : Ad duas arbores piri Weres-
kurtuel uocatas (OL. D. 936). [Vö. piros-körtvély NySz.]

ZAJ ? száj : [L. föiítj

ZÁR-LYUK : [foramen claustri ; schlossloch, rie-
gelloch]. 1717 : Gombos Istók nevű 18. Esztendős
Iffiu Legínyt [a boszorkánysággal vádlottak] keménnyen,
és erössen be zárt Istalókbúl bizonyos zár Lyukon
ki ragadván . . . számok szerint 10. napig való némává
tenni . . . mérészlették (BorsodvmJk. 18. sz. 1.551).

ZSÁKVÁLTSÁG-PÉNZ : [tributi genus in pro-
vinciis Turcorum Hungaricis ; eine art steuer in dem
von den türkén eroberten gebiete Ungarns]. 1629 :
Botffalviak sarcza f: 75. Tolmácsnak f: 1. Császár
[t. i. a török császár] adója f: 18 . . . Ajtóállónak
[így ? olv. ajtónállónak ?J visznek d 50. Saákváltság
pénzt d. 10 (GazdtörtSzemle XI.381, a zalai hódolt-
ság adójának jegyzékében).

ZSELLÉR-HÁZHELY: [háuslergrund] . 1683:
Van pásti seller ház hely^ nr. 1 (OL. UC. 3/32, 47. 1.).
[Vö. ház-hely NySz.] [Vö. zsellér-hely.]

ZSELLÉR-HELY, vö. zsellér-házhely.

ZSIBVÁSÁROS-NÉ : [femina scrutaria ; trödle-
rin, tandlerin|. 1691: Adott ö kglme azon Sibvásárosné
kezében : Egy aranyas ezüst mosdó korsót [stb.] (Miha-
lik: KassaÖtvTőrt. 84). Ezek vágynak zálogban ezer
magyari forintokban, az intersét [így?] is adták meg
egészen és az Sib Vásárosné fáradságát (uo. 85).
Egész esztendőre való interest megadták, az Sibvásá-
rosné fáradságát is (uo.).

Magyar Oklevél-Szótár.

77

'^"^6

S^O

n r'l^

^^1/14

-td. /'"S-f

. Q^

\

PLEASE DO NOT REMOVE
CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET

UNIVERSITY

OF TORONTO LIBRARY

?H

Szamota

, István

2031

Magy

ar oklevél-

•sz6tar

S85