(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Magyarország"

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the pubHc domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this filé - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 

We alsó ask that you: 

+ Make non- commercial use of the filé s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 

at http : //books . google . com/| 






M 



\-^^A 



'^i. 



^"^^-^ 



ivv. " - n.i 



,^# 



rr-^-i"^ 






' < •*Í'-íí* 



^ /-/^J 



Ot''-^ 






ÍWPÍR 



Magyarország 

Margit Balogh, Aladár György 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



J 



J<' 












Digitized by VjOOQIC j' 



A FÖLD ÉS NÉPEI 



György Aladár A föld es népei, V 



Digitized by 



Google 



A FÖLD ÉS NÉPEI 



// •• 



NÉPSZERŰ FÖLDRAJZI ES NEPISMEI 

KÉZIKÖNYV 



IRTA 



GYÖRGY ALADÁR 

MÁSODIK ÚJBÓL IRT KIADÁS 

ÖTÖDIK KÖTET 

MAGYARORSZÁG 



BUDAPEST 
FRANKLIN -TÁESÜLAT 

MAOTÁB írod. IKTtZET ±S KÖMTVMTOMDA 
1905 



Digitized by 



Google 



MAGYARORSZÁG 



IBTÁK 



BALOGH MABOIT 
BÁTEY ZSIGMOND 
BORBÁS YINCZE 
BRÓZIK EÁBOLY 
CHOLNOKY JENŐ 

ozntBüsz aÉZA 



DEMEÓ KÁLMÁN 
EBÖDl BÉLA 
OELLÉRI MÓB 
HANXJSZ ISTVÁN 
EENBDI GÉZA 
KOZMA FEBENGZ 
KOZMA GYULA 



KOBOSI ALBIN 
LÓCZY LAJOS 
MÁBKI SÁNDOB 
K. NAGY SÁNDOB 
NÉMBTHY KÁROLY 
PASZLAYSZKY J. 
PERES SÁNDOR 



RÉNYI JÓZSEF 
SmONYI JENŐ 
SZIKLAY JÁNOS 
SZILASSY ZOLTÁN 
TÉGLÁS GÁBOB 
THIRRING GUSZTÁV 



SZEBKESZTBTTE 



GYÖRGY ALADÁR 



TIZBNHÁBOH SZÍNES HELLÉKLETrEL, E6T TÉRKÉPPEL, TIZENKILENa EC.ÉSZ LAPNYI 
BAJZMELLÉELETTEL áS 410 A 8ZÖTE6 KÖZÉ NTOMOn RAJZZAL 



í^^^y^- 9^ 



BUDAPEST 
FRANKLIN -TÁRSULAT 

MAOTAB IBOD. INT&ZET ^ KÖMTVNTOMDA 
1905 




Digitized by 



Google 



I' 






^ 






FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMDÁJA. 



Digitized by 



Google 



ELŐSZÓ. 



A «Föld és népe» czímü nagyobb terjedelmű illusztrált né- 
pies földrajzi műből, melynek első kiadását a Méhner Vilmos-féle 
könyvkiadó czég már 25 érvvel ezelőtt megkezdette, a jelen kötet- 
ben adjuk ki a második teljesen újból írt kiadásnak bezáró részét. 

Az a nagy érdeklődés, melyet olvasóközönségünk e mű iránt 
tanúsított, arra ösztönzött bennünket, hogy a második kiadást 
tetemesen nagyobb s a közsztikségletnek megfelelőbb átdolgozás- 
ban adjuk ki. így lett a korábbi három kötetű műből jelenleg 
öt vaskos kötetből álló gyűjtemény, melynek négy első kötete 
az idegen országokat és népeket ismerteti, a jelenlegi pedig ki- 
zárólag Magyarország földjét és népét tárgyalja. 

Hazánk régibb és újabb leírásai mellett éreztük mindnyá- 
jan egy középterjedelmű népies nyelven írt s illusztrált műnek 
hiányát. Hogy ezt a hazafias feladatot minél jobban valósít- 
hassuk meg, elhatározta a szerző és kiadó, hogy a nagy hon- 
ismertető mű egyes részeinek feldolgozására a legkiválóbb szak- 
erők közreműködését kéri ki. így sikerűit a czímlapon felsorolt 
26 kiváló szakerő közreműködését megnyerni, kiknek munkáit 
a tartalomjegyzék egyenkint feltünteti, s a mellett közel félezer 
képet gyűjteni össze, hogy a művelt magyar közönség kezébe új 
kézikönyvet adhassunk, mely gyönyörködtetve oktasson, s ismere- 
teket terjesztve éleszsze s tartalmasabbá tegye a hazaszeretet 
nemes érzelmét. 

A fenti vállalat nagy előkészületei okozták, hogy a jelen 
kötet kissé később jelent meg, mint a második kiadás megelőző 
kötetei, sőt a harmadik javított kiadás két első kötetét is kibocsá- 



Digitized by 



Google 



YI ELŐSZÓ. 

tottuk már a könyvpiaczra. Természetes, ^ hogy a 26 író egyéni 
sajátsága és egyes részletek jelentősége miatt a jelen kötet össze- 
állítójának nem sikerülhetett tökéletes egyöntetűséget és minden 
igényeket egyaránt kielégítő általános jelleget adni a leírásnak, 
bár egyes írók s különösen dr, Erődi Béla úr hálánkat kiérdemlő 
módon segítettek a mmikánkban. De kollektív jellegű mmikák- 
nak ez közös hiánya, melynek megszűntetése a későbbi — előre- 
láthatólag nem messze időben bekövetkező, új kiadásoknak lesz 
feladata. 

A történelem tanúságain és a költészeten kívül talán semmi 
sincs, a mi oly lélekemelő s a nagyközönséget erkölcsileg ma- 
gasabbra vivő irodalmi alkotás lehetne, mint egy-egy honismer- 
tető mű, melyet nem dísznek tartanak a szalonasztalokon és 
könyvszekrényekben, mely nem riaszt vissza nevek és számok 
halmazával, de a melyet olvasnak és megszeretnek. 

Ezt akarjuk mi elérni és akarjuk még inkább a jövőben. 
Ezért szeretettel kérjük olvasóinkat : figyelmeztessenek a mű egyes 
hibáira és hiányaira, nagy czélunkra tekintettel. A kiadó áldo- 
zatokat, a szerzők munkát nem fognak sajnálni^ hogy a munka 
folyton tökéletesebb alakban jelenjen meg. A jelen kötetre, mely 
jóformán úttörő, jogosan alkalmazhatjuk a példabeszédet : et vo- 
luisse sat esi 

György Aladár. 



Digitized by 



Google 



/ 



-^.uW^ 



TARTALOM. 



Lap 

ELSŐ FEJEZET. Magyarország földje és népe. írta : Simonyi Jenő __ _ _ 1 
Határok. — Terület. — Önálló vidékek. Lakosság. — Térképek. 

MÁSODIK FEJEZET. Hegyek és vizek. írta: Hanusz István __„.__ 11 
k Kárpátok. — A Bihar-hegység. — A Magyar Középhegysor. — A Magyar Alpok. — 
Délmagyarország hegyvidékei. — A két Magyar Alföld. — Magyarország 
Dunája. — • A Tisza. 

HARMADIK FEJEZET. Éghajlat. írta : Cholnoky Jenő^. _ _ ^ ^ ^ ^ 79 
Hőmérséklet. — A szél és a levegő nyomása. — A csapadék. 

NEGYEDIK FEJEZET. Növényvilág. írta : Borbáa Vincze -. ^ ^ _ ^ _ 99 
Altalános jellemzés. — A flóra alakulása. — A flóra fejlődése. — Flóravidékek. — 
Erdőségek. — Termelés. 

Mezőgazdaság. írta : Sziltissy Zoltán _ ^ ■ ^ _ 127 

ÖTÖDIK FEJEZET. Állatvüág. írta: Paszlavszky József _ ^ _ ^- ^ ™ 134 
Kihalt állatok. — Allatvidékek. — Vándorló madarak. — Az erdei állatok. — 
A fenyves. — A magas hegyvidék. — A vizek. — A mező. — Különleges álla- 
tok. — Honosított állatok. 

HATODIK FEJEZET. Magyarország néprajza. írta : Bátky Zsigmondi ^ ^ 173 
Őslakók és bevándorlók. — A népesség megoszlása. — Települési módok. — 
Épitésmódok. Házformák. — Faji vonások. Ruházkodás. — Magyartág. A Duna 
balpartja. A Duna jobbpartja. A Duna-Tisza köze. A Tisza jobbpartja. A Tisza 
balpartja. A Tisza-Maros szöge. A Királyhágón túl. — Németek. Heidebauerek. 
Hienczek. Dunántúli svábok. Délmagyarországi svábok. Magyar érczhegységi 
németek. Szepesi szászok. Erdélyi szászok. — Tótok. — Lengyelek. — Ruté- 
nek. — Vendek. — Szerbek. -- Horvátok. — Bolgárok. — Oláhok. — Olaszok. — 
Örmények. — Czigányok. — Zsidók. 

HETEDIK FEJEZET. Alkotmány ós közigazgatás. írta : Rényi Józsefe ^ ... 238 
Alkotmány. — Állampolgárság. — A király és az országgyűlés. — A felelős miniszté- 
rium. — A közigazgatási hatóságok. — A társországok. Az Ausztriához való 
viszony. A kiegyezés. 

NYOLCZADIK FEJEZET. Közgazdaság. írta : Gelléri Mór^ ,_ ^ ._, .„ ™ 253 
Bányászat és kohászat. — Posta és távirda. Telefon. Postatakarékpénztár. — Vasút- 
ügy. — Tengerészet és hajózás. — Ipar. — Külkereskedelem. — A nemzeti vagyon 
megoszlása. 

Közoktatás. Közművelődési intézetek. 

Irodalom ós művészet. Humanizmus. írta: Peres 

Sándor^ ^ ,^ ^ ^ .„ ™ „. -^ -^ - 203 

KILENCZEDIK FEJEZET. A Duna Dévénytől Budapestig. írta : Balo(jh Margit 277 

Digitized by VjOOQIC 



Vin TABTALOM. 

Lap 

TIZEDIK FEJEZET. Budapest. írta : Thirring Gusztáv _-.___«.._ 288 
Történeti yisszapiUantáB. — A kaltnrális élet kialiünüása. — Ipar, kereskedelem. — 
A fdv&rosi törvényhatóság szervezete. — A főváros szépűlése. — Külterjes 
fejlődés. Kültelkek. — Monumentális épületek. Szobormfivek. Hidak. 

TIZElíEGYEDIK FEJEZET. A Duna-Tisza köze. írta: Hanusz István _ _ 309 
Talajképzódés. ~ Álló vizek. — A két folyó közének változásai. — Yegetáczió. — 
Történeti visszapillantás. — A népesség és szaporodása. — Nevezetesebb helyek. 

TIZENKETTEDIK FEJEZET. Dunántúl. írta : Sziklay János ->.-__ ^ 337 
Tagosúltság. — Természeti viszonyok. — Lakosság. — Megyék. 

A Balaton. írta: Lóczy Lajos -_ — ___ 357 
A Magyar Alpok TÍdéke. írta : Thirring (xusztáv 365 

TIZENHARMADIK FEJEZET. Az Északnyugati Felvidék. írta: Némethy Károly 377 

Keleti megyék. írta: Kozma Gyula^ >.._-_ 406 
Északi megyék. írta: Demkó Kálmán _ _ 414 

TIZENNEGYEDIK FEJEZET. Az Északkeleti Felföld. írta : Brózik Károly _ 441 

TIZENÖTÖDIK FEJEZET. A Nagy- Alföld keleti része. írta: Márki Sándor^ 469 

Északi megyék: írta: Körösi Albin — — — — 486 

TIZENHATODIK FEJEZET. A Bihar-hegység és vidéke. írta: K. Nagy Sándor 492 
Biharország. Nagy- Várad. — Érmelléki hegyek. — A Rézhegység. — A Sebes- 
Körös völgye. — A Körösvölgyi hegyek. — Ásványos hévizek. — A belényesi 
völgy. — Petrósz vidéke. — Yaskoh vidéke. — Rézbánya vidéke. — A Bihar- 
csúcsok. 

TIZENHETEDIK FEJEZET. A Délvidék yagy a Tisza-Maros köze. — írta : 

Czirbusz Géza^ ^^^^^^^^ 523 

TIZENNYOLCZADIK FEJEZET. Erdélyi részek. írta: Téglás Gábor «. .. _ 562 

A Székelyföld. A székely nép, írta: Kozma 
Ferencz^ -»_„_-.___-^_ 591 

TIZENKILENOZEDIK FEJEZET. Horvát-Szlavonország. írta: Erödi Béla _ 630 
HUSZADIK FEJEZET. Fiume. Irta: Kenedi Géza _ _ _ «. ^. _ _ _ 691 
TÁRGYMUTATÓ _.____>.____^______701 



Digitized by 



Google 



KEPÉK JEGYZEKE. 



A Vaskapu — — — --.-,-^— 3 

MiUenniami emlék Dévénynél ^ 10 

A Magara ^ — -.-_ — -- — 11 

A KÍ8-Kárpátok -.-.__-.. 13 

Az Árva folyó völgye EralovánnáL. 15 

A Zoborhegy— «.__-— 17 

A Túróca folyó alsó völgye és a Fátra 18 

A Gömör-Szepesi Érczbegység^ _ 19 

A Sziliczei barlang ^ _ _ _ 20 

A Sztraczenai völgy : Sziklakapu ^ 22 

A Magas-Tátra a Poprád völgyéből 23 

A Tarpatak völgye - - -^ -. -^ 26 

A Lomniczi-csúcs _ — — _ 27 

A Vereczkei szoros^ --.«--„ — 29 

A Píetrosz és Hoverla havasok ^ 30 

A Pop-Iván _ ->_____ 31 

A Sátor-hegy— _____ 3i 

A Czibles _______ 33 

A Kelemen havas _ _ _ _ 34 

A Gyimesi szoros _____ 35 

Az Ojtozi szoros _____ 36 

A Parajdi sóhegy _____ 37 

Az Erdélyi Kárpátok_ _ _ _ 38 

A Királykö _______ 39 

A Fogarasi havasok _ _ _ _ 40 

A Vulkán-hegység _____ 41 

A Detonáta ______ 43 

A Eis-Szamos völgye és a Gyalui 

havasok _______ 45 

Nyírségi táj __«..__ _ 46 

A Mátra-hegység _____ 48 

Alduna: Kazán szoros _ _ _ 53 

A Szárkó (Czárku) _____ 54 

A Vág völgye Nyitránál _ _ _ 58 

A Duna folyása Dévénytől Orsováig 64 



Lap 
A Duna folyó szélessége és esése _ 65 
A Duna Visegrádnál _ _ _ _ 66 

A Dráva torkolata _____ 67 

A Duna Grébennél _ _ _ _ 68 

A Tisza forrása-. _____ 70 

A Tisza a szabályozás előtt és most 71 
A Fehér-Tiszának a Fekete -Tiszába 
ömlése _ _ _ _ .^ _ _ 73 

Az Ecsédi láp _____ 74 

A Tisza Máramarosban, Lonka és 
Trebusa közt ______ 76 

A Tisza kiöntése _ _ _ _ _ 77 

A Tisza torkolata _____ 78 

A hőmérséklet évi menete hazánk- 
ban ________ 81 

Légnyomás és uralkodó szél Eurázia 
fölött januárban_ _ _ _ „. 87 

Légnyomás és uralkodó szél Eurázia 

fölött júliusban _ ^. _ _ _ 88 
Légáramlatok a föld fölszinén _ 89 
A levegőnek napi ingadozása Magyar- 
országon _______ 92 

A levegő napi ingadozásának hul- 
lámai _ _______ 92 

Alföldi nádas és füzes _ _ _ 99 
Alföldi rónaság ____.«_ 100 

Hegyi flóra a Kárpátokban _ _ 102 
Mocsári képződmény az Alföldön _ 111 
nomokpuszta_ _____ 113 

Alföldi tölgyes ______ 114 

Törpe fenyő ______ 119 

Nyárfa-erdő _ ______ 122 

Kender termelés _____ 126 

A magyaróvári vár (Gazdasági Aka- 
démia) _______ 128 



Digitized by 



Google 



Lftp 

Népies mintagazdaság ^ _ _ 130 
Népies mintagazdaság — _ _ — 131 
Szelid- és vadludak a falnréten ^ 134 
Vadkecske és zerge_ ^ _ «. .-136 
Sód ____-__^ 137 

Szürke daru— — ____«- 138 

Magyar földi-kutyó ^ ^ ^ ^ 139 
Barna vagy barátkeselyfi -> _ _ 141 
Pannóniai gyík ^ ^ ^ ^ ^ 142 
Éneklő vagy manna-kabócza _ _ 143 
Vetési varjú ^ ^ ^ ^ ^ ^ 143 
Erdei szalonka ^ ^ ^ ^ ^ ^ 144 
Fenyves rigó ^ ^ ^ ^ ^ ^ 144 
Nagy póling (gojzer) _ _ _ _ 145 

Pettyes seregély ^ ^ ^ ^ ^ 146 
Szénczinke --______ 147 

Nyuszt -«.-.__«___ 148 
Vadmacska ._ -^ __>,-._ _, 149 
Vaddisznó «._____ 150 

Pelék -~ _______ 151 

Szajkó (Mátyás) _ _ _ _ 1 152 

Jégmadár _______ 153 

Aranyfoltos 8zalamandra_ _ _ 154 
Szirti sas _______ 155 

A függő czinke és fészke _ _ 156 
Bölömbika _______ 157 

Tarajos gőte ______ 158 

Búbos vöcsök ______! 59 

Barna réti héja _____ 160 

Sugár kardos v. gárda ._ _ _ _ 161 

Mezei poczok.-^ _„____ 162 

Ürgék __.„_____ 163 

Aranyos sármány _ ._ _ _ 164 
Füsti fecske— _______ 165 

Nagy és reznek túzok az alföldön_ 167 
Ezüst-, arany- és kolchiszi fáczán,.,. 170 
Halászgörény _ _ _ _ _ .„. 172 

Alföldi csikós ,.„ _ _ _ _ _., 173 

Kún ház (Törökszentmiklós)™ _ 186 
Szász ház (Nagyküküllö m.) ^. . _ 187 
Ágasfás, üstökös, sövényfalu ház (Kö- 
röshegy, Somogy m.)_ _ _ .^,188 
Oláh parasztház (Oláh-Gyerő-Monos- 
tor, Kolozs m.) _____ 190 

Paraszt udvar (M.-Valkó, Kolozs m.) 191 
Kutén faház_ ______ 192 

Tót faházak (Árva m.) _ _ 193 



Lap 
Német faház (Handlova, Nyitra m.) 195 
Paraszt ember subában (Borsod m.) 196 
Magyar leány (Szirák, Borsod m.)_ 197 
Pusztai cserény (Bugacz, Kecskemét) 203 
Karám ________205 

Nyomtatás (Csicsó, Komárom m.) 206 
Magyar öreg ember (Szt. Gál, Vesz- 
prém m.)_ ______ 209 

Pártás leányok (Váralja, Tolna m.) 211 
Csíki székely férfiviselet „.. _ _ 216 
Magyar pártás leány (Toroczkó)_ 217 
Pártás leány nyári ruhában (Zen tel ké- 
ről, Kolozs m.) „„ _ _ _ _ 218 

Sváb kervájos vezetőpár (Német- 
Jécsa, Torontál m.) _ _ _ _ 220 

Szász)egyespár,Nagyszeben vidékéről 221 
Tótok Margonyán (Sáros m.) _ _ 224 
Kutén férfi ______ 226 

Szerb lakodalmasok _ _ _ _ 2i7 

Sokácz leányok _____ 228 

Horvát parasztleány (Zágráb kör- 
nyékéről) _______ 229 

Bolgár leány (Vinga, Temes m.)_ 230 
Oláh leány ,„„..___ ^. _ 232 
Rekiczeli oláhok (Kolozs m.)- - 233 
Czigánycsoport (Boglár, Somogy m.) 235 
Rutén és zsidó muzsikusok _ _ 237 
Árpád vezér fejedelemmé választat! k 238 
A magyar birodalom czímere _ _ 240 
A koronázási jelvények _ _ _ 241 
Kossuth Lajos (1848-ban) _ „. .„ 244 
Deák Ferencz (1867-ben)_ _ _ 251 
A magyar szent korona _ _ _ 252 
Bómai kori aranybányatelepek (Er- 
délyben) ™ ______ 254 

Az aninai vasgyártel p _ _ _ 255 
A m. kir. államvasutak keleti pálya- 
udvara Budapesten _ _ _ _ 256 

Dohányszárítás „.____ 259 

A hermándi papirgyár-telep (Her- 
manecz) _______ 261 

A budapesti tud. egyetem központi 

épülete _ _ _ _ _ _ 264 

A budapesti katonai akadémia (Lu- 

doviceum) _, .„ ,.. _ ,. _ 265 
A magyar Nemzeti Múzeum, Arany 
János szobrával _______ 267 



Digitized by 



Google 



XI 



A Felsömagyarországi Mozenin Kas- 
sán _ - _. - -^ ___ 268 
A képzdművészeti társalat műcsar- 
noka Budapesten.. ^ ^ ^ ^ 273 
A Szent János-kórház (Bpesten) ^ 275 
Dévény _ -.____«._ 277 

Pozsony a Dana felöL. _ .» _ 279 
Pozsony: Mária Terézia szobra ^ 280 
Győr ___„__.... 281 

Nagyszombat : Fótér a városház tor- 
nyával __-..__-_ 283 
Esztergom a Dana felől ^ ^ ^ 284 
Visegrád : Salamon tornya.. _ ^. 285 
Vácz ^^^^^^^^ 286 
A fóthi templom _ -^ _ _ .. 287 
Budapest látóképe a lánozhiddaL„ 288 
A váczi körút a Szt. István-bazilikával 290 
A magy. kir. Operaház^ ^ ^ ^ 293 
Az Iparművészeti Mazeom ^ ^ 295 
Zrínyi Miklós szobra _ _ _ _ 296 

Bethlen Gábor szobra .. ^ ^ ^7 
Az Osztrák-Magyar Bank budapesti 
palotája ___-.-.... 298 

Az Erzsébet királyné-szanatórium (a 

budakeszi úton) ^ ^ ^ ^ ^ 299 
Az Andrássy-út torkolata^ ^ ^ 300 
A budai Halász-bástya a Mátyás- 
templommal — „„_--.---. 301 
ASzabadság-tér(azcÚjépületihelyén) 302 
Készlet a budapesti Nagykörút-bóL. 303 
Az Igazságügyi Palota _ _ -^ 304 
Az Országház .>_____ 305 

A Ferencz József-hid.. — -«-.. 306 
A Margitszigeti fürdőház ^ ^. ^ 307 
Triga az Igazságügyi palota hom- 
lokán _ __.„---.-_.. 308 
Hajóvontatás _ .^ ^ ^ ^ ^ 309 
A palicsi tó-. --____- 313 

Jászeső (forgószél) _>__.. 316 
Tölgyes a Duna-Tisza közén — — 317 
A szeri puszta (Pusztaszer) .„ _ 319 
Nagykőrös _-...---..-«« 322 
Kecskeméti piacztér ........ 323 

Jászberény főtere _-.-...-. 325 
Czegléd : Árpád-tér ^ ^ ^ ^ 326 
Kecskemét ..«..-.-_ — — .. 327 
Katona József szobra Kecskeméten 328 



Lap 
Félegyháza: Kossuth- utoza.. ^ .. 329 
A szegedi városház ........ 330 

Szeged --._-.-... -..-.331 
Dugonics szobra Szegeden .. .. 332 

Petőfi szülőháza Kiskőrösön _- .. 333 
Szabadka-- __«...-_ 334 
Bácsvár romjaid ..-«.--..- 335 
Alföldi széhnalom - _ - - 336 
A Balaton Badacsonynál ....... 337 

Részlet a Bakonyból.. -« _ - 338 
Balatoni bazaltkúpok ... — .... 339 

Székesfehérvár: Kir. Törvényház 342 
Csobáncz, Zalamegyében .....— 343 

Szegzárd --.-.-.-.-.. 344 
Dunaföldvár- _--.-«- 345 
Pécs ---,-.->-.--. 346 
A pécsi székesegyház _ .. — — 347 
Nagykanizsa főtere — — _. — 348 
A keszthelyi kastély -. — — — 350 
A Csáktornyái Zrínyi- vár -. -. 351 
Veszprém -^ — — — — .- — 352 

A tatai vár hídja— — — — — 354 

Tata --.-.----- 355 

A pannonhalmi apátság — — — 356 
Tihany — - . . ™ - - --. - 358 

Balaton-Füred ----..- 359 

Turalások a Balaton jegén ... — ..362 
A Tihanyi félsziget -«-., — — 363 
Borostyánkő (Vasmegye) — — — 366 
Sopron: Utczarészlet a várostor- 
nyával -^ -., — — — ~ — 368 
A Fertő-tó - - -^ - - ~ 369 
Fraknó vára -,.---_-.- 370 
Sopron — — — .,„ — — — 371 
Kőszeg — — — .- ™. — — — 372 
Szalonak vára — — — — — 373 

Szombathely ., - — — — — — 374 

A jaki benczés-templom — — — 375 
Németujvár romjai — — — — — 376 

Trencsén város, a várral— — — 377 
A Vrátna-völgy . ----- 379 

A Szúlyói völgy — — — — — 380 

Illava — — — — — — — — 38á 

Beczkó vára — — — — — — 384 

Handlova piacza — — — — — 385 

Nyitra város — — — -. — — 387 
Sasvár, búcsújáróhely — — -~ — 388 



Digitized by 



Google 



XIT 



A Blatniozai völgy .„„_„__ 
Bejárat a Gagyeri völgybe _ _ _ 
Eörmöczbánya környéke _ ^ ._ 
A körmöczbányai vártemplom _ .... 
Zsarnócza— _-__ — «- ^ 
A garamszentbenedeki apátsági tem- 
plom „„_,„__-» ^ „. -- 
Szkiczó -. ^ „. .„ _ _. ^ 
Szondy emlékkápolnája Drégely-Pa- 
lánkon ^ ..„ „„ .„ .... ™ „. 
Csáb rág- vár romjai __ _. _. .. 
Selmeozbánya „.„,__„._ 
A Earancs-hegység Sal|;ótarj annál 

Balassagyarmat.^ — _ _„ _ 

Gács .... _ _ _ „. ._, _ _ 
Zólyom város -~ _ -^ _. _. „ 
Besztercze város főtere ^. — „.. 

Zólyom-Lipcse vára „. ._ 

A véglesi várkastély. „ ^ .... ^. 
Parád-fürdő_. ^ ^ .... ^ .^ ... 
Eger: A székesegyház .,. ._ „. 
Eger: A lieeum— ._,„>«_„ „., 
A Csörsz -árok —«-___ 
A Szinva-patak völgye Diósgyöméi 
Szopes-vára— _.. .-.-.-_„__. 
A Branyiszkó-hegység ^ ^ ^ 
A lőcsei főtemplom és városház .^ 
A Thúrzó-ház és a honvédemlók 
Lőcsén -„-___ .„. _. «. 
A csütörtökhelyi Zápolya kápolna 
Tátra-Lomnicz _.-__,__„ 
A szepesbélai cseppkő-barlang «. 
Tengerszem a Kárpátokban _ _ 
Részlet a Tarpatak völgyéből _ 
A Felkai-tó és a virágoskert _ -^ 
A tornai mészkőhegyek .-..__ 
Az aggteleki barlang bejárata — >- 
Aggteleki barlang: Salamon tornya 
Rozsnyó főtere .., .^, ^ ^ ^ ^ 
Dobsinai jégbarlang : A vizesés „ 
« « A jégoszlopok 

A Baráthegy, Liptó-Rózsahegy és 
Liszkófalva közt .„ ^„ _„ „ _ 
Likava vára __.____>, 
Koritnicza-fürdő ™ _„ ... „ .^ 
A rozgonyi csatatér „ „ .. „, 
A szád élői völgy „.. — -.,.._ 



Lap 




Lep 


389 


A ránki gájzir __-._„. 


444 


390 


A tornai vár romjai .,„-» — - 


. 445 


391 


A kassai székesegyház _ _ _ 


446 


392 


Kassa: A Forgách-utcza torkolata 


447 


393 


Eperjes --.-^_-.____-. 


. 449 




Eperjes: A megyeház _ _ _ 


450 


394 


A bártfai főtemplom „.„„._ 


. 451 


395 


Gróf Andrássy Gyula mauzóleuma | 




Tőketerebesen _____ 


. 454 


396 


Kazinczy Perencz emléképülete Szép 




397 


halmon _______ 


. 455 


398 


U. Rákóczi Ferencz szülőháza Bor 




399 


siban __„„_.„_ _.. ._ 


, 456 


400 


A sárospataki várkastély ..^ _ 


457 


401 


A Bodrog beömlése a Tiszába To 




402 


kajnál _„.____.„ 


. 458 


403 


A szerencsi Rákóczi-templom _ 


459 


404 


A Drugeth-vár Ungváron _ _ _ 


460 


405 


A régi Rákóczi-kastély Munkácson 


461 


407 


A vereczkei régi fatemplom és az 




409 


új templom .„ ._ „„ . 


462 ' 


410 


A máramarosi havasokból _ _,. 


465 


411 


A huszti gör. kath. templom ™ .„ 


466 


413 


A veszkidi határoszlop ..„ _ .... 


468 


415 


Szolnok _______ 


470 


416 


Debreczen : Piacz-utcza _ _ _ 


472 


417 


Hortobágyi tanya _ .„ _. _ _ 


473 




A geszti kastély _____ 


476 


418 


A Fehér-Körös töltései, Békésme- 




419 


gyében __.____._ 


477 


420 


Békés-Csaba főtere -, _ _ _ 


47S 


421 


Arad: A városház _ _ _ _ _ 


481 


423 


Az aradi vértanúk emléke _ _ 


482 


424 


Emlékoszlop az aradi vértanúk vesz- 




425 


tőhelyen ______.„. 


4S3 


4^29 


Világos-vár romjai (az előtérben a 




430 


Bohus- kastély) _____ 


4S4 


431 


Az Öthalom Glogovácznál _ _ 


485 


432 


Paulisi lősz-szakadék _ _ _ _. 


4^6 


433 


Szatmár-Németi főtere ^_ _„ _ 


489 


434 


Az erdődi várkastély _ _ _ _„ 


490 




A régi erdődi vár romjai .„ _ 


491 


43ö 


A Bihar-hegység _____ 


492 


438 


A Szent-László-tér Nagyváradon_ 


498 


439 


A nagyváradi róm. kath. püspöki 




441 


palota ós székesegyház _ _ _ 


494 


443 


A Sebes-Körös, Körös-Nagyrévnél 


495 




Digitized by VjOOQ 


e 



XIJI 



Sebesvár a Ylegyászával _ _ _ 502 
Részlet a Jád-völgyböl _ _ _ 503 
A Bratkuozai vizeBés .-._.._ „„ 505 
A Nagyvárad melletti Pűspök-fürdö 507 
« € Félix-fördö 508 

A beléDyesi pontos-kő _ _ ^ -.511 
A mezJádi barlang _._-._ 512 
Biharföred vidékéről _ _ _ _ 513 
A Yaskoh-szohodoli üreg ^ _ 516 
Vaskoh __--_____ 517 
Rézbánya vidékéről _ _ _ _ 519 
A segyestyeli barlang vidékéről _ 520 
Kilátás a hármas Biharcsácsról _ 522 
A Béga-part Temesvárnál _ _ _ 523 
Pancsova a Temes felől _,. _ „_. 527 
Nagy-Becskerek: A Ferencz József- 
tér a megyeházával — _.. _ „- 529 
Temesvár: A Hunyadi vár — „ 531 
Temesvár-Józsefvárosi zárda _ — 532 
A Délmagyarországi Tört. Múzeum 533 
Temesvár : Jenő főherczeg-tér __ ^ 535 
A Csema-völgye OrsovánáL.. ^ 540 
Herkules-furdő -. _ _ -^ ._ 541 
Ó-Orsova „„_.__ ..„ .„, .„ 542 
Marilla- völgy ____...„„. 546 
Lngos: Temespart —..«_— 547 
Az aninai hegyszorulat^ _ „ _ 549 
A Bucsecs ^ ^ ^ ^ ^ ^ 552 
A Vöröstoronyi szoros ..„ _ — .„ 554 
A Retyezát _ _. _ ._ „. ^ 555 
Kolozsvár: Wesselényi-utcza _ ^ 556 
Mátyás szülőháza Kolozsvárott „ 557 
Mezőség: Kolozsi sósfürdő _ ^ _ 558 
Szilágy-Somlyó _ -_ _ _ .... 561 
A radnai havasok _--___ ^ 562 
A tordai hasadék _ _ _ _ 563 
A Leánykakő Tordánál ^ .„. „. 564 
A Székelykő _ ^ „. ^ _. _ 565 
Aranymosó ozigányok az Aranyos- 
völgyében -»_„.__ ^ ... 5G6 
Nagy-Enyed : A Bethlen kollégium 568 
Abrudbánya piacza _ ^ „. _. 570 
A Vulkán ^ ^ ^. ^ ^ ^ 572 
Vajda-Hunyad vára _ _ — _ 573 
Retyezát: Tengerszem (Zseminye) 574 

A gyalári Vashegy — ^ 575 

Petrozsény a Páreng-hegységgel 576 



Lftp 

A Fehéregyházi sík _ _ _ „ . 579 
Kőhalom-vára -.__>__ 5S0 
NagySzeben ^ ^ ^ ^ ^ .. 581 
Tahnács-vára _____ 583 

Fogaras ________ 584 

A Podragu- tengerszem _ _ _ 585 
Törcsvár .___,___„ 586 
A Propaszta-hasadék _> _ _ 587 
Brassó : A városháza _ _ _ _ 588 

Rozsnyó-vára _____ 589 

A Tömösi-szoros _ _ _ „ 591 

Borszék-fürdő _.„___. 593 
A Gyilkos-tó -.-..-___ 595 
Csik-Szereda és a Somlyó-hegy _ 597 
Tusnád fürdő _ _____ 598 

A Szent-Anna-tó _____ 599 

A torjai büdös-barlang _ _ _ 601 
Kézdi-Vásárhely piacza _ _ _ 603 
Előpatak-fürdő . . _ _ _ _ 604 

Sepsi-Szentgyörgy _ _ _ _ 605 

Székely-Udvarhely _ _ _. _ 609 
A Homoród-almási barlang .„ _ 610 
A Görgény-völgye _ _ _ _ 612 

Maros- Vásárhely főtere _ _ _ 6i3 
Görgény-Szentimre _ _ _ _ 614 

Galambbúgos székely ház és kapu 626 
Szerémségi parasztház _ _ _ ,. 631 
A zimonyi millenniumi emlék _ 632 
Pétervárad a Duna felől „ _ , 633 
A krusedoli kolostor _ _ _ .- 634 
Eszék: A vár íeló vezető út _. _ 636 
A díakovári székesegyház .... . . 638 

Pozsega város _ _ _ _ _ 640 

Körös (Krizevci) ...____ 643 
Várasd -vára .- _____ 645 
Trakostyán-vára _ _ _ -... _ 647 
Zágráb : A m. kir. államvasutak pálya- 
háza „.. _ _ .,. _ _ „. _ 653 
A zágrábi székesegyház _ _ „ 654 
Zágráb : Ferencz- József- tér _ _ _ 655 
Zágrábvidéki legények _ _ .„. 656 
Zágrábvidéki népviseletek ,. 657, 658 
Ogulinvidóki népviseletek _ „ „.. 659 
Zágráb : Jelasic szobra _ _ _ 660 
Zrin-vár romjai _ ... _ _ _ 066 

A Slunjcica vizesóse _ _ 672 

Cetin-vár romjai ... _ _ _ _ 677 



Digitized by 



Google 



XIV 



Lftp Lap 

Karsztvidék ____--_ 678 Tinhalászok őrszeme ^ - .„. 689 

A Frangepán-vár Ogulinban _ ^.. 681 Tersatto —..„____— 690 

A Dobra-folyó föld alá búj&sa ^ 682 Fiume -^ -..„___ _ 691 

Modrus-vár romjai _____ 683 Fiume : Óvárosi sikátor _ _ -^ 692 

Mátyás-korabeli gyóntatószék a novii Fiume : Piazza Mdller a várostor- 

Szentháromság-templomban _ _ 684 nyával _ _ _ _ -^ _ _ 693 

Bribir „_____-„. 685 Fiume: Részlet az óvárosból _ _ 694 

Oirkvenica _______ 686 Fiume : Riva Szapáry _ _ — 695 

A tenger a bóra kitörésekor _ 687 Fiume : Kikötő-részlet _ _ _ «. 697 
Buccari_ -^ ______ _ 688 



Digitized by 



Google 



MELLÉKLETEK JEGYZÉKE. 



Lap 

Magyarország térképe (színes) — __-^-__-^___-«_— 1 
Magas Tátra: Az Öt-tó vidékéről (szines)-. _________ !24 

• € : A Zöld-tó (színes)^ ____________ 28 

A Máramarosi havasokból ______________ 30 

A Tisza-völgye Máramarosban (színes) ___________ 72 

Delelőn. (Pataki László festménye után. Színes) ________ 129 

Délmagyarországi szárnyas -telep_ ____________ 160 

Magyar parasztház belseje. (Sárrét, Békés m.) ________ 186 

Lakodalom. Nászajándékok. (Kalotaszeg, Kolozs m.) _______! 98 

Szolnoki vásár. (Deák Ebner Lajos festménye után. Színes.)_ _ _ _ _ 200 

Csikós és juhász. (Hortobágy.) _____________ 203 

Kontyos kunyhó. (Túrkeve: Ecseg-pusztán.) _________ 204 

A budai kir. palota Dunára néző főhomlokzatának kupolás középrésze. (Előtte 

Savojai Jenő hg. lovasszobra) _____________ 292 

Budapest: Erzsébet-híd (színes) ____________ 307 

Éneklő madarak telepe a Dráva- szögben_ ____.^ _____ 348 

A Balaton partja. (Mészöly Géza festménye után. Színes.) _____ 360 

Juhászok a Kárpátokban ______________ 378 

Miskoloz _________„_______™_ 412 

Dunajecz _____^_____________ 420 

A Magas-Tátra Poprád felől (színes) __________-„ 422 

Magas-Tátra: A Csorbai-tó (színes) ____________ 436 

Árva vára __________________ 440 

Munkács vára (színes) _______________ 461 

Vásár Debreczenben _______________ 472 

Alduna: Kazán-szoros (színes) _____________ 543 

A Zsitva- völgye Anina és Oravioza közt __________ 548 

Kolozsvár _ _______„..„_________ 556 

A tordai hasadék __________________ 564 

Brassó (színes) _________________ 588 

A plitviczai tavak és zuhatagok ____________ 670 

Portoré _____________________ 687 

Buccari. Buccari-i öböl_ ______________ 689 

Fiume (színes) ____«,_,___________ 696 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



Az országot mindenfelől hegységek környezik, a melyek az összes 
vizeket elenyészően csekély kivétellel az ország belseje felé terelik, a 
Dana felé, a mely ezer kilométernyi hosszúságban mint hazánk fő lük- 
tető ere vonul át egész Magyarországon. 

György Aladör : A föld én népei. V. l 

Digitized by VjOOQIC 



2 ELSŐ FEJEZET. FÖLD É8 NÉP. 

Északon és keleten a legtermészetesebb és azért a legállandóbbb is az 
ország határa. A Kárpátok teteje ott a határ, a honnan két oldalt kétfelé 
ereszkednek alá a lejtőn fakadó vizek, a föld vonzó erejét követve. És vala^ 
mint a vizek egymás felé közeledve a völgyekbe sietnek, hogy egyesülje- 
nek, az emberek is kerülik a zordon magaslatokat, a hol nehéz az élet 
és bajos a közlekedés. A hegységnek mind a két oldalán ők is lefelé hú- 
zódnak. A völgyekben, a Kárpátok gerinczétől minél távolabb tömörül 
a népesség. 

Kárpáti határunk erősségét magasságán és zordságán kivül fokozza 
az a nagy erdőség, mely végesvégig húzódik rajta és mind a két oldalon 
távol tartja a lakosságot határunktól. így a hegység két oldalán elterülő 
népes tájakat egy széles néptelen tájék különíti el egymástól. A Kárpá- 
tok tetején hosszan húzódó vízválasztó vonal nemzetválasztó, ország- 
választó határvonallá fejlődött. 

Három helyen terjed hazánk a kárpáti nagy vízválasztó vonalon túl : 
a Kis-Kárpátoknál, a hoL a Morva folyóig terjeszkedtünk ; a Poprád völ- 
gyében, a mely az ország legmagasabb hegyeinek tőszomszédságában nyit 
utat, végre a Székelyföldön, a hol hosszú keskeny területünk van a víz- 
választó mögött. Évszázadokon át a lengyel volt a Kárpátokon túl a leg- 
hatalmasabb szomszédunk és évszázadokon át volt a lengyelek kezében a 
tizenhárom szepesi város^ melyek ott határunk kevésbbé védett pontján 
csoportosulnak. Még a legújabb időben is nemzetközi bíróságnak kellett 
döntő ítéletet mondania határunk ezen kényes pontján, a vitás tengerszem 
területén. 

Milyen szerencse ránk nézve kárpáti határunk erőssége, azt semmi: 
se bizonyíthatja jobban, mint a szomszéd Lengyelország szerencsétlen-^ 
sóge, a melyet a nemzet egyenetlenségén kivül ú,^ a körülmény siettetett 
leginkább, hogy nem voltak jó, természetes határai. 

Délen a Duna és Száva jelöli a határt, melyen túl szintén hegyes = 
vidék emelkedik. Ott azonban nem elhagyatott vidéken át, hanem népes 
területen húzódik végig a határvonal. Tehát délen sokkal nyíltabb a hatá- 
runk, mint északon és keleten. Nyugaton még nyíltabb, inert ott nem- 
csak a Duna nyit utat hazánk belsejébe, hanem a Duna felé siető szá- 
mos alpesi folyó is : a Lajta és Rába, a Mura és Dráva, a Száva és mel- 
lékfolyói. * 

Alig kételkedhetünk azon, hogy déli és nyugati határunk nyílt- 
sága Magyarország egész történetére nagy kihatással volt. Délről és nyu- 
gatról kapta Magyarország a kereszténységet és a műveltséget, a mely a 
magyar népet maradandóan ebez a földhöz kötötte; de egyszersmind 
onnan fenyegetett bennünket leggyakrabban hatalmas szomszédok tér- 
foglalása, a mely azonban szerencsénkre sohasem, volt elég erős arra^ hogy 



Digitized by 



Google 



DÉLI HATÁR. 3 

egész Magyarország elfoglalásává fokozódott volna, vagy hazánk önállá- 
sát tartósan megingathatta volna. 

A nyugati hatások mégis mélyebben benyomultak hazánkba, mint a 
déliek; mélyebb nyomaik láthatók mindenütt egész köz- és magánéle- 
tünkben, a mit legalább részben a nyugati és déli határok különbsége is 
megmagyaráz. Ugyanis nyugatról a Duna völgyétől az Adriai-tengerig 
majd mindenütt kényelmes utak vezettek be Magyarországba, ellenben 
délről a Balkán-félszigetről felénk nyiló völgyeknek épen a kijárata elé 



A VASKAPU. 



fekszik keresztben a Száva és a Duna, valamint — a mi még sokkal fon- 
tosabb — a két folyó hosszában húzódó nagy kiterjedésű mocsarak. 

Nem annyira a folyók, mint a két partjukon elterülő mocsarak erő- 
sítették déli határunkat A folyó, sőt még a tenger is csak az elől zárja 
el az utat, a kinek hajója nincs; a mocsár aisopban a vizi és a száraz- 
földi közlekedő eszközök előtt egyaránt elzárja. A mocsár még a hegy- 
ségnél is nagyobb forgalmi akadály, csakhogy nem olyan maradandó, 
mint a hegység, mei-t a műveltség előhaladtával gátak közé szorítják a 
vizeket és kiszárítják, megművelik a mocsaras térségeket. Azonban a 
művelődésnek ez a munkája a mi déli határunkon nagyon is lassú lépé- 
sekkel haladt előre és még a múlt századbeli állapot igen kevéssel 
különbözött attól az ősi állapottól, a melyet ott ezer év előtt találtak a 

Digitized by VjOOQIC 



4 ELSŐ FEJEZET. FÖLD ÉS NÉP. 

honfoglalók. A Kárpátokban a völgyszorosok és hágók, a Száva és Duna 
hosszában húzódó mocsári határon pedig csupán némely kedvező fek- 
vésű átkelő pontok tették lehetővé a közlekedést a két part között ; olyan 
pontok, a melyeknél az egyik parton vagy mind a kettőn fekvő magas- 
latok összeszorították és megszakították a szélesen szétterülő mocsarak 
hosszú lánczolatát. 

Kivételes természetű hely déli határunkon az Al-Duna völgyszorosa 
Báziástól Orsováig. Jó határ ; nem azért, mert a Duna választ el ott 
bennünket a szomszéd országtól, hanem azért, mert mind a két parton 
roppant meredekségek emelkednek, a melyek egyaránt akadályozzák a 
Dunán keresztben és a Dunapart hosszában húzódó forgalmat és azért, 
mert maga a Duna is tele van szirtzátonyokkal, melyek a hajózás 
akadályai voltak évezredeken át, sőt némileg még máig is azok, a 
mennyiben az elhárított természeti akadályok helyébe mesterséges kor- 
látozás lépett, a hajóktól szedett dijak alakjában. A díjak nem aka- 
dályozzák ugyan meg, de költségesebbé teszik a hajózást és kétségtele- 
nül korlátozzák a forgalmat, a mely ezen dijak nélkül bizonyára nagyobb 
volna. 

A Kárpátok vidékén kivül csak egy helyen terjed határunk a Duna 
vízválasztó vonalán túl: a tengerparton, Modrus-Fiume és Lika-Krbava 
megyékben. De ott is csupán keskeny terület jutott hatalmunkba és még 
az sem volna magában véve ránk nézve nagyon értékes, ha a tengerre 
nem volna szükségünk. Az akis tengerpart Magyarország kapuja, amelyen 
szabad utunk nyílik a világ minden részébe. 



Mekkora Magyarország? Nagy ország, ha azt vesszük, hogy egyik 
vége a másiktól kilenczszáz kilométernél messzebb van és a sebesen szá- 
guldó gyorsvonat sem teszi meg ezt az utat huszonnégy óra alatt Kis 
ország, ha azt vesszük, hogy Európa testéből harminez ekkora országot 
lehetne kihasítani, s hogy az összes szárazföldeken körülbelül négyszáz- 
ötven ekkora ország férne el, az egész földgömb színének pedig még 
ezredrészét sem foglalja magában. 

Hivatalosan 322 ezer négyszögkilométernyinek tekintik Magyar- 
ország területét, a tudományosan megállapított szám pedig 325 ezer. Mint- 
hogy a hatóságok is elismerik, hogy a hivatalos szám nem pontos, bát- 
ran az utóbbit fogadhatjuk el, mint a valóságnak megfelelőt. Ebből kerek 
számban 42 ezer négyszögkilométer jut Horvát-Szlavonországra és húsz 
négy szögkilométer Fiume városra és kerületére. A Duna vízkömyékéhez 
tartozik hazánk területéből 314 ezer négyszögkilométer, tehát csupán 
1 1 ezer négyszögkilométer hazánk területének az a része, a honnan nem 



Digitized by 



Google 



ÖNÁLLÓ VIDÉKEK. 5 

a Danába folynak a vizek. Körülbelül akkora ez a terület, mint Bács- 
Bodrogmegye. 

A magyar anyaország 63, HoiTát-Szlavonország nyolcz vármegyére 
oszHk. Tehát ennek a 71 megyének a területe átiag (325,000: 71 =4577) 
kereken 4500 négyszögkilométer. Az egyes megyék nagysága azonban 
igen különböző: Pestmegye csaknem 13, Bács-Bodrog és Bihar 11, Mára- 
maros, Krassó-Szörény és Torontál 10 ezer négyszögkilométernyi terje- 
delműek; ellenben Esztergom-, Túrócz- és Ugocsa-megyék ezer négyszög- 
kilométernél nem sokkal nagyobbak. Tehát legnagyobb megyéink tízszer 
akkorák, mint a legkisebbek. 

A hivatalos fölosztáson kívűl^ mint hazánk egyes vidékeinek elneve- 
zései általánosan ismeretesek : a Dunántúl, Alföld, Felföld és Erdély ne- 
vek. A tudományos használatban a Felföld név helyére az Északnyugati- 
Felföld elnevexés lépett^ éhez csatlakozott az Észf^eleti-Felföld, mint 
új fogálom, és a régi Erdély név helyett, de nem Részen ugyanarra a 
területre alkalmazva, a Délkeleti-Felföld elnevezés is használatos. Az 
Alföldet gyakran Nagy-Alföldnek nevezik, megkülönböztetésül a Eis- 
Alföldtól, mely névvel hazánk kisebbik alföldjét ruházták föl. 

Mindezek a nevek nem vonatkoznak pontosan körülhatárolt terüle- 
tekre, még a Dunántúl elnevezés sem, meii) hiszen gyakran ezen név alá 
foglaljuk Esztergom és Komárom-megyék Dunáninneni részét, s viszont 
Pestmegye budai környékét gyakran a Nagy-Alföldhöz számítjuk. Legbá- 
josabb az Északnyugati-Felföld és Északkeleti-Felföld elkülönítése. Sokan 
a Hernád völgyét tekintik határnak és a Hernád mellékéről legalább 
Sárosmegyét odaszámítják még az Északkeleti-Felföldhöz ; mások viszont 
az így elválasztott Hegyalját vagy az úgynevezett Eperjes-tokaji hegysort 
az Északnyugati-Felföldhöz számítják, a melyhez jól hozzásimul, holott 
az Északkeleti-Felföldtől egészen elválasztja a Nagy-Alföld legészakibb 
szöglete. 

Magyarország vidékei közül a Nagy-Alföld a legnagyobb. Kereken 
100 ezer négyszögkilométer területet foglal magában, tehát hazánknak 
csaknem harmadrészét. Az ország közepén van, nélküle darabjaira hullana 
szét Magyarország, mint a hogyan ketté törött a félkör alakban megma- 
radt keskeny országrész, amikor az Alföld török kézre jutott A török ha- 
talom éket ütött Magyarország testébe, miáltal nemcsak az Alföld veszett 
el másfél évszázadra, hanem Erdély is elszakadt a nyugati részektől. 



Erdély és Horvátország, hazánknak ez a két szélső vidéke gyakran 
játszott nagyobb szerepet Magyarország történetében. Nem hiába, hogy 
az ország többi részeinél távolabb vannak a középponttól, bennük már 



Digitized by 



Google 



6 ELSŐ FEJEZET. FÖLD ÉB NÉP. 

kezdettől fogva kevósbbó tudtak érvényesülni a középpont felé vonzó 
(centripetális) erők a középponttól eltávolitó, elszakító (centrifugális) erők 
ellenében, mint hazánk azon vidékein, a melyek a középponthoz köze- 
lebb esnek. Magyarországhoz csak Szent-László csatolta szilárdul ezt a 
két szélső országrészt, abban a korban, a melyben a középponthoz köze- 
lebb eső országrészek összetartása már régen biztosítva volt. 

A mennyiben hitelt érdemelnek a történeti hagyományok, a melyek 
arról szólnak, hogy Erdélynek legalább egy része már Szent-István korá- 
ban hazánkhoz tartozott, másrészt ugyanazok a történeti források emlí- 
tik először az erdélyi magyarságnak a kereszténységet terjesztő központi 
hatalommal való szembeszállását. A központi hatalom ellen irányuló 
törekvések Erdélyben is, Horvátországban is folyton meg-megújúlnak. 
Magyarország fönnállása óta egészen a legújabb időig a vajda, fejedelem, 
bán stb. czímeken és a történelmi eseményeken kívül számos politikai, 
vallási és társadalmi intézmény mind a mai napig megkülönbözteti 
hazánknak ezt a két szélső vidékét a középponthoz közelebb eső ország- 
részektől. 

Erdély különállását Magyarországon belül nemcsak a középponttól 
való nagyobb távolsága mozdította elő, hanem az a körülmény is, hogy a 
Biharhegység nagy tömege elkülöníti az ország közepén elterülő nagy 
alföldi medenczétőL Az Erdélyi-medencze, a melyet a benne foglalt Mező- 
ségről Mezőségi-medenczének is nevezhetünk, csupán két völgyön, a Ma- 
ros és Szamos völgyén át van vízrajzi összeköttetésben hazánk belsejével 
és ezen a két úton kívül csak a Királyhágó útja vezet Magyarország kö- 
zepe felé a Sebes-Körös völgyének hosszában. 

Valamint a török hódoltság idején a Nagy- Alföld nélkül, tehát közép- 
pont nélkül, nem lehetett összetartani az ország többi részét, a szerte- 
hulló szélső részeket, úgy viszont a középponti rósz, az Alföld sem 
szakadhatott egészen külön a körülötte csoportosuló országrészektől. 
A mi Alföldünk nemcsak hogy sokkal rövidebb ideig volt török kézen, 
mint a Balkán-félsziget országai, hanem még a hódoltság ideje alatt 
sem egyesűit olyan szorosan Törökországgal, mint amazok. A török ura- 
lom ideiglenes voltának érzete, a Magyarországhoz való tartozás tudata 
soha sem halt ki egészen az Alföld leigázott népéből, annyira nem, hogy 
a török uralom fölszíne alatt, sőt a török hatóságok tudtával, nagyrészt 
tovább működtek a vármegyei magyar hatóságok, csakhogy székhelyüket 
a török határon kívül voltak kénytelenek elhelyezni. 

Az Alföldnek nemcsak azért kellett aránylag rövid idő alatt fölsza- 
badulni a török uralom alól, mert Magj'arország testének szervesen beil- 
leszkedő része volt, hanem azért is, mert a török birodalom testéből 
kinyúló, tehát nehezen védhető vidék volt. Ilyenformán kiszögellő szélső 



Digitized by 



Google 



EGTBÉGESrrO TÉNYEZÖk. 7 

részek voltak valamikor a római birodalomhoz tartozó Dáczia és Pannó- 
nia, a későbbi Erdély és Dunántúl, melyek a közöttük függetlenül maradt 
Alföld nélkül nem voltak összetarthatok. Nagy Károly birodalmának 
szélső keleti része, Szvatopluk birodalmának keleti része, hamar elveszett 
a németekre, azután a szlávokra nézve, mert azoknak a birodalmaknak 
külső lejtőjén terűit el, a megalakuló új Magyarországhoz ellenben ter- 
mészetes módon csatlakozott, mint ennek középpontja felé lejtősödő 
vidék. 

A magyar honfoglalás előtt, tudomásunk szerint, csakis a hunok és 
az avarok kezében egyesültek a mai Magyarország részei, vagy legalább 
nagyobb részei. De míg ezeknek a hatalmas népeknek birodalma gyorsan 
letűnt a történet homályába, a magyar nemzet inmiár ezredéve föhnálló 
birodalmat alapított ezen a helyen. 

Ez a nagy múlt biztató a jövőre. Az ne aggaszszon bennünket, hogy 
mint a pogányság és kereszténység küzdelmének korában, mint a husszi- 
ták, a reformáczió és a török vész korában, mint történelmünk folyásában 
mindig megvoltak, úgy mai napig is megvannak bizonyos törekvések, 
a melyek a szélső részeket a középpontól elszakítani szeretnék Mindaddig 
nem kell tartanunk a szélső részek elszakadásától, a míg ezek érzik, 
hogy természeti, gazdasági és történeti fejlődésüknél fogva egymásra és 
a középpontra vannak utalva. Az egymásra utaltság érzete pedig mind- 
addig meg nem szűnik, míg az ország alföldéi élelmiszerekkel és más 
egyéb szükségletekkel látják el a felföldeket és míg ezek fával, ásványi 
termékekkel és ipari czikkekkel látják el az alföldeket. Az anyagi dolgok 
összetartó eteje nagyobb minden széthúzó erőnél. 

A szélső vidékeken nyilvánuló nemzetiségi törekvések nem lényeges 
elemei, hanem csak újabb formái a széthúzó törekvéseknek, melyek nyel- 
vileg és vallásilag kevésbbé tagolt vagy teljesen egységes nemzeteknél is 
mutatkoznak. Spanyolországban a szélső tájakon mindig megújulnak az 
elszakadási törekvések. Az évezreden át szétforgácsolt német nemzetben 
máig sem szűntek meg ezek a törekvések, sőt a németség szélső vidékei 
Németalföldre, Luxemburgba és Belgiumba, Svájczba és Ausztriába szét- 
oszolva mutatják, hogy az anyagi érdekek és a történeti fejlemények 
ereje még mindig nagyobb, mint a nyelvben nyilvánuló összetartozásé. 

Szomszédaink köröskörül ugyanazon a nyelven beszélnek, mint az 
ország határszélein lakó nemzetiségek, kivéve a lengyeleket, a kik közül 
kevesen telepedtek le határainkon belül. A vonzás, melyet a szomszédok 
a magyarországi nemzetiségekre gyakorolnak, csak két helyen válhatik 
fenyegetővé, ha a történelmi fejlemények folyamán elhagyna eddigi sze- 
rencsénk : északkeleten a rutén vidéken, a melyhez nagyon is közel van a 
hatalmas Oroszország, és a dunántúli határszélen, a melynek német lakos- 



Digitized by 



Google 



8 ELSŐ FEJEZET. FÖLD ÉS NÉP. 

sága térbelileg összefügg a közópeurópai nagy német nyelvterületteL 
Azonban mind a két szomszédnak előbb az osztrák császárságon kellene 
keresztülgázolnia, hogy hozzánk férjen. Bármennyire panaszkodhatunk 
is Ausztria testvéri szeretete ellen, melylyel bennünket északról és nyu- 
gatról körülölel, bármennyire nehezíti az északi és nyugati szomszédok- 
kal való gazdasági érintkezés közvetlenségét, nem tagadhatjuk, hogy a 
mai viszonyok között testével födözi határunk két legkényesebb pontját 
és módot ád arra, vagy legalább időt, hogy ezeket a határszéleket minél 
erősebb kötelékekkel fűzzük magunkhoz. 

19,254.559 lakosa volt egész hazánknak az 1900. évi népszámlálás 
idején ; ebből 2,416.304 jutott Horvát-Szlavonországokra. Minthogy az 
utóbbi években kétszázezernél többel szaporodott évenkint hazánk lakos- 
sága, 1904-ben 20 millióra becsülhető az egész ország lakossága. A ma* 
gyarság számaránya már 1 900-ban 51*4% volt az anyaországban és az 
egész állam területén is meghaladta a 45 %-oi Minthogy a magyar- 
ság száma folyton nagyobb mértékben növekszik, mint a többi hazai 
lakodságé, évről-évre magyarabbá fejlődik az ország. A többi hazai nyel- 
vek közül még a legelterjedtebb, a román, is csupán 14*5% -kai szere- 
pelt 1900-ban, a horvátok és szerbek együttes számaránya pedig csak 
15-16% körül volt. 

A rutén és a német elem, melyeknek kifelé való vonzódása ránk 
nézve legkényesebb helyzetet teremthetne, nemcsak hogy az ország leg- 
hazafíasabb elemei közé sorozható, hanem számarányánál és eloszlásánál 
fogva is a legkedvezőbb viszonyokat mutatja az ország politikai egysége 
szempontjából. A ruténség az ország népességének csupán 2 %-a. A né- 
metség 11 %, de szétforgácsolva az ország minden réczében. A német- 
ségnek az a része, mely az alsó-ausztriai és stájer határszélen lakik, tehát 
közvetlenül összefügg a középeurópai vagy német nyelvterülettel, még 
2 %-át sem teszi hazánk lakosságának. A németségnek az a töredéke pedig, 
a mely legnehezebben szokik hozzá Magyarország magyarságához, az 
erdélyi szászság, térbelileg leginkább* elszakadt a nagy német nyelvterü- 
lettől és szaporodásban messze elmarad a magyarság mögött. 



Magyarország közkézen forgó térképeinek két hiteles kútforrása van ; 
valamennyi vagy a táborkari, vagy a kataszteri térképek alapján készül. 

A táborkari térképeket a bécsi katonai földrajzi intézet készíti azon 
térképi fölmérések és rajzok alapján, a melyeket a helyszínére kiküldött 
katonai szakemberek szolgáltatnak. Délkörök és hosszúsági körök szerint 
osztotta föl a bécsi földrajzi intézet Ausztria és Magyarország területét. 



Digitized by 



Google 



TÉHKÉPEK. 9 

Az egyes térképlapok tehát nem téglaalakú négyszögek, hanem a felső 
(északi) részükön összehajló négyszögek (trapéz). Ha a táborkari térképeket 
összeállítják, nem sík térképet kapunk, hanem egy sok lapból összeillesz- 
tett gömbszeletet, mely így hívebben tűnteti föl az ország valóságos 
alakját, mint a sík térképek. 

A közforgalomba bocsátott táborkari térképek közül a legnagyobbak 
jelenleg V 75,000 méretűek, azaz 75,000 czentimétemyi (= 750 méternyi) 
vonal, például egy ilyen hosszaságú utcza, ezen a térképen 1 czentimé- 
temyi nagyságban van ábrázolva. Ennek a térképnek méretéről talán fo- 
galmat ád az az adat, hogy rajta a Balaton körülbelül egy méter hossza* 
ságú. Oly nagy méretűek ezek a térképek, hogy rajtuk jól megkülönböz- 
tethetők a városok és falvak utczái, a mezőn, erdőn magánosan álló házak, 
az utaknak legnagyobb része, sok helyen még a gyalogösvények is, a 
fasorok, eiáöky patakok, források, kutak stb. 

Minthogy ezek a térképek főkép katonai használatra készültek, leg« 
nagyobb gonddal tűntetik föl azokat a tárgyakat, a melyek a hadmüve- 
leteket előmozdítják vagy hátráltatják. így nagyon pontos árnyékolással 
és magassági rétegvonalakkal tüntetik föl a hegylejtők meredekségét, 
melytől annyira függ az ágyúknak és csapatoknak előnyomulása. A he- 
gyek és völgyek pontos ábrázolása leginkább megkülönbözteti a tábor- 
kari térképeket a kataszteri térképektől. 

A katdszleri térképek Budapesten az Államnyomdában készülnek, 
állami mérnökök fölvételei alapján. A kataszteri fölvételek teszik lehetővé 
a földadó igazságos kivetését. Rendeltetésükhöz képest a kataszteri tér- 
képek a birtokviszonyokat tűntetik föl a legnagyobb pontossággal, s min- 
den egyes telek megkülönböztethető rajtuk. Ezért a kataszteri térképek 
méreteinek is sokkal nagyobbaknak kell lenniök, mint a táborkari térké- 
pekének. Számadatoknál jobban megvilágítja talán nagyságukat az az 
adat, hogy a legtöbb község kataszteri térképe kiterítve el nem férne 
közönséges asztalon, tehát minden egyes község térképe több négyszög- 
méternyi területű. 

Minthogy a hatóságokon kívül kevés embernek van szüksége ilyen 
részletes térképekre, a kataszteri térképeket csak néhány példányban 
nyomtatják. Azért a nagy közönség előtt ezek kevéssé ismeretesek és 
csak a legutóbbi években kezdi az államnyomda csinos vármegyei térké- 
pek alakjában közrebocsátani a kataszteri térképek anyagát 

Az államnyomda vármegyei térképei körülbelül félakkora méretűek, 
mint a nagy táborkari térképek C 1*4,000) és rajtuk élénk színezés mutatja 
a szántóföldek, rétek, kertek, szőlők stb. fekvését. 

A táborkari és kataszteri térképekhez hasonló értékű más irotl forrása 
nincsen Magyarország földrajzának. Van számos monográfia, de közöttük 



Digitized by 



Google 



10 ELSŐ FEJEZET. FÖLD ÉS NÉP. 

nem sok a tudományos értékű. Az újabb leírások közül némi egyöntetűsé- 
génél és tervszerűségénél fogva kitűnik a • Magyarország vármegyéi és 
városai » czimű vállalat, a melyben már több vármegyének a leirása meg- 
jelent. Azonban oly hosszú időközökben jelennek meg az egyes kötetek, 
hogy mire a huszadik kötet megjelenik, addig az első kötetek már elavul- 
tak, így avultak el az « Osztrák-Magyar monarchia írásban és képben » 
czimű díszmunkának régibb kötetei is. 

Magyarország összefoglaló leírásaiból hasonlóképen elavultak Fényes 
Elek és Hunfalvy János művei, a melyek koruk színvonalán áUtak és ebből 
a szempontból mindenkor becses munkák maradnak 

Jelenleg a Földtani intézet, a Meteorológiai intézet, az Országos 
statisztikai hivatal, a Földrajzi-társaság, a Eárpátegyesület, az Erdély- 
részi Eárpátegylet és más egyesületek kiadványaiban gyűlik össze Magyar- 
ország földrajzának óriás anyaga, a melyhez a folyóiratok és a képes 
hetilapok is számos adattal járulnak hozzá. 



MILLENNIUMI EMLÉK DÉVÉNYNÉL. 



Digitized by 



Google 



A MAGURA. 



MÁSODIK FEJEZET. 
HEGYEK ÉS VIZEK. 



Hunfalvy János dr.i A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása. 3 köt. 
Pest, 1864/65. — Pech József: A Tisza. Budapest. — Lóczy L: A Balaton tudo- 
mányos kutatásának eredményei. Budapest, 1897/1904. — Penck Alhr. : Die Donau. 

Wien, 1891. 

Hazánk fölületének legmélyebben fekvő pontja Orsovánál van, hol a 
vasúti állomásház falába illesztett tábla 55 méter magasságot jelez, s a 
honnan nem messze, a koronakápolnánál, a Dunának, midőn hazánkból 
kilép, közepes vízállásban csak 42 m. magas a tükre az Adriai-tenger 
színe fölött. Az északi határon ellenben a Magas-Tátra legemeltebb orma, 
á Ferencz József-tető, melyet 1896-ig Gerlachfalvi-csúcsnak neveztek, 
2663 m. magasba meríti szellős üstökét. 

E két pont méretei közé helyezkedik Magyarország földjének fölszine, 
mely középszámítással 396 m. magasságot ád, ha hegyvidékeit az Alföl- 
dekre szétterítve képzeljük. A nagyobbik Alföld átlag 100 m. magas, a 
kisebbik rónaság vagy 50 méterrel emeltebb ; de magasabb az erdélyrészi 
Mezőség, mely nagykiterjedésű láp (plateau) átlag 443 m. magas. Ezeknek 
az emeleteknek elsője délnek hajlik, a másodika keletnek, a harmadika 
nyugatnak, s megszabják vizeiknek esés-irányát az ország közép-barázdája 
felé, hol a Tisza nagy görbületekben kanyarog. 

Hazánk fölületóből 40o/o az alsík 50 — 150 m. tengerszíni emeltsóg- 
gel, 31o/o a dombvidék 150— 500 m. között, llo/o a középhegység 500—700 
m. között és I80/0 a magas hegység 700 méteren fölül. 



Digitized by 



Google 



12 mísodie fejezet, hegyek és vizek. 

Az összes hegyvidékek lehordása hazánknak 279,770 km*-nyi területét 
383 m. egyenlő magassá tenné, mely esetben az Alduna Orsovánál 
1'** é-szer nagyobb emelkedésről rohanna le a román sikra, mint a Nia- 
gara-zuhatag Amerikában ; a víztömege is körülbelül annyi. 

Magyarország hegyei annak a nagy emelkedési övnek a tagjai, mely 
az Atlanti-világtengerből Észak-Afrika Atlasz-hegységével és a Firénéi-fél- 
sziget tömeges emelkedésével 30 földrajzi fok szélességben Európát meg 
Ázsiát a Nagy-Óczeán partjáig vonultán átmetszi. Mielőtt azonban hazán- 
kat eléri, két ágra villásodik és Magyarországot közrefogja. Ezeknek északi 
vonala a Kárpátoknak kampóformán meggörbült láncza, másika a dél- 
keletnek hajló Eeleti-Alpok ága, mely a Balkán-félszigetnek tart és ott 
Balkán néven a Fekete-tengerig ér, a melynek túlsó partján a Kaukázus 
veszi át a vezető szerepet. 

A KÁRPÁTOK. 

Európának nagyságra nézve ez a második hegygerincze 1400 km. 
hosszú vonalban patkógörbüléssel övezi hazánkat a dévényi kaputól majd- 
nem Orsováig, valamint ama hosszú horpadásig, melyen át a Betyezát 
déli lejtőjéről alásiető Lepusnik és az ezt fölszedő Sztrigy-folyó a Maros 
felé ömlenek. 

Hatalmasságából az elvágás folytán sem veszít sokat a Kárpátok 
hegytömege, mert a leszelt darab beszámítása nélkül is Magyarország terü- 
letének nagyobb részét ágazza be. Az ország ezimerében levő három hegyet, a 
melyek középsőjén a magyar király apostoli kettős keresztje emelkedik, a 
néptudat Tátra, Fátra, Mátrának nevezi, -- holott inkább ábrázolják azok 
a három óriás hegybogot, a melyekből hegyeink legyező irányban szerte- 
sugárzanak. Ezek a Magas-Tátra, az Űnőkő Besztercze-Naszódban, az órad- 
nai szorosnál, és a déli határőr : a Betyezát. A két utóbbinak kiágazásai a 
Biharhegység segítségül hívásával ölelik körűi az erdélyrészi magasfekvésű 
Mezőségei 

Keletkezését a Kárpát-hegylánczolat annak a nagy tömegmozgásnak 
köszöni, mely a harmadkor középső szakaszában Közép-Európa földjét 
észak felé nyomta, fölgyűrte, s az Alpok nagy tömegét kimagasitotta, a 
melynek legnagyobb sugara hazánk szirtöve, a mely bekeríti. Különbözik is 
Európa egyéb hegységeitől abban, hogy futását több oldalt kisérik alföl- 
dek : északon, keleten és délen. A főgerinczét pedig nem megszakítás nélkül 
alkotja merevülésbeli őskőség, hanem erősen váltogatja üledékes eredetűek- 
kel, sőt homorú görbületében vulkáni kőzetekkel is. 

A Kárpátok nagy hegyvidékét általában a következő tagokra osztják: 
1. Északnyugati, 2. Közép, 3. Északkeleti, 4. Keleti és 5. Délkeleti tömegre. 



Digitized by 



Google 



ÉSZAKNYUGATI KÁBPÁTOK. 1 3 

Ezek egyeteméhez sorozható a Biharhegység, valamint a Magyar-Közép- 
hegység, melynek Dunántúlra a Balaton déli sarkáig ér el a vége, hogy 
a Zala völgyén az Alpok ellaposodó nyúlványaival találkozzék. 

1. Az Északnyugati Kárpátok. Kis-Kárpátok nevet visel az a 45 km. 
hosszú gráníl^erincz, mely az alsó-ausztriai síkságból szinte előhegyek 
nélkül üti föl a fejét és Mosony vármegye területére Nemesvölgynél lép át 
a 236 m. magas Kőhegyben. Áttöri Dévénynél a Duna, mely hajdan úgy 
lehet seUőt is alkotott ott, hol a dévényi szikla millenniumi emléke alatt 
ma is erősebben ömlik. Nyitra vármegyéig elnyúló gerincze átlag 4(X) 
méteres, csúcsai pedig 750 métert érnek el, de őskőzetükre már többhelyt 
mészrétegek rakódtak. 



A KIS KÁRPÁTOK. 



Az egész hegyvonal szemre kedves alkotású, a tetői gömbölyded és 
hosszúkás kúpok, mint a dévényi és a pozsonyi várromok hordozói, vagy 
a Zerge-hegy, a melynek déli végébe a Bécsnek vezető vasútvonal alagútját 
vésték. Regényessé varázsolja a Kis-Kárpátok képét a várromok egész 
sora, a dús lomberdő, mely csak a tetőkön megy át fenyvesekbe ; lábaiknál 
szőlők és gyümölcsösök terűinek el és a csinos kis városok egész koszorúja 
a belső öv keretén, mint Eécse, Szent-György, Bazin, Modor, Csesztve ; 
Stomfa már a külsőn van. Bazin mellett a csajtai völgy nyílik, hol még 
ma is láthatók a krónikákban emlegetett öreg tölgyek, a melyeknek lomb- 
jai alatt II. Bákóczi Ferencz fölkelő serege táborozott 

A Párna-patak öntözte völgyeléstől kezdve Fehérhegység nevet ölt a 
gerincZy fehéres dolomit mészkövétől, mely benne az uralkodó elem. Kiszé- 
lesedik a Morva és Vág folyók közén s északi vége meredek szirtekké 



Digitized by 



Google 



14 MiSOPIK FEJEZET. HEaTBK ÉS VIZEK. 

tornyosul Benne a Yetterlin 4 csúcsos; alig 700 m. magasak e csúcsok, de 
nehezen megjárhatok, mivel rajok gyalogösvény sem vezet. Időjárás- és 
növénykülönző sziklaköb az; északi zordon lejtője a növényvilág máa 
gyermekeinek ad szállást, mint az aránytalanul enyhébb déli napos oldal. 

Szinte folytatásképen ágaznak ki a Fehérhegységből a szélesen elterülő 
Brezovai és Nedzói gerinczek egész Yág-Újhelyig. Jellemzi kúpjaikat a ko- 
paszság s a ravaszlyukak, víznyelők és barlangok. A rachstumi 110 méte- 
res barlangot hozzáférhetővé tették, a tmava-szkalai odúban pedig sok a 
porhanyós medvecsont. 

A Miava és Morva folyók közén indul meg a mészkőből fölépült 
erdős határgerincz, különböző nevek alatt, és északon alkotó anyagát már 
jó részben homokkővel váltja föl. Morvaország, Szilézia, Galiczia határán 
haladtában a háta 1300 m. magasra nő, honnan még 300 — 400 méteres 
csúcsok emelkednek ki. 

Kezdetén a 968 méteres Javorina-orom onnan kapta a nevét, hogy 
Morvába tekintő lejtőjén jávor az uralkodó fanem ; magyarországi oldalán 
ellenben bükkök állanak. Lubina felől jól megjárható tetejéről szép kilá- 
tás nyílik a Morvamezőre és a Vág regényes völgyére, hol majd mindenik 
ormot várrom koszorúz. A Lukovi-tető nem ér el 800 métert és mégis 
kevélyen merészkedik a Vlára-szoros fölé, hol Trencsén vármegyéből vasút 
vezet ki. Az Oroszlánkő meghaladja az 1000 métert 

A Morvába nyíló Lisza-szoroson túl a Javorina veszi át a vezető szé^ 
repet 1077 m. magassággal; de a Morvába 'siető Becsva-patak és a mi 
Kiszuczánk vízválasztójától kezdve egész keletig csapást ölt a hegyvonal. 
Szilézia határán Beszkid nevet vált a hegység és Jablunkánál Oderberg 
felé, egy oldalágon pedig Zvardontól nyit átjárót a vasút részére Galicziába. 
Délnek erős kanyarodást tesz ós fölveszi a nép ajkán az Oszús nevet ; 
benne a Pilszko-orom már 1553 m. magas. 

Végződik az északnyugati határhegység Babiagura néven, a mi 
tulajdonképen az 1725 m. magas főcsúcsnak a neve. Magyarul Asszony- 
hegy-et jelent, guggoló tótasszonyhoz hasonlatos alakja miatt. Yiharpróféta 
hírében áll; ha elborul az orom, siet betakarítani szénácskáját az árvái 
lakos, nehogy a gyorsan előtörő felhőszakadás árja széthordja. A Babia- 
gura tetején halmokban fekvő nagy kövekről azt tartja a nép, hogy azok 
Ördögvára romjai. 

Az Asszonyhegy egymaga egyesíti magyarországi, elég kevés nehéz- 
séggel bejárható oldalán a fölsorolt hegyvidékek tenyészeti öveit. Aljában 
lombfa az erdő, mint a Kis-Kái-pátokban és a Fehérhegységben ; fölebb a 
fenyő lesz túlnyomó, mint a Javorina-Javornik vonalon ; a derekán pedig 
csupa fenyves, mint a Beszkid-Oszús, melynek lábánál a legutolsó tölgyek 
állnak. Fölebb már a törpefenyő csenevész bokrai között botorkál a turista. 



Digitized by 



Google 



KÖZÉP-KÁBPÁTOK. 15 

a tetőt pedig gyér fű födi, s azért szabadon látni el róla tiszta időben 
Krakóig, noha jó 90 kilométernyire van onnan. 

Magyarország legészakibb kiszögelése az 1367 m. magas Policza- 
orom, az utolsó tekintélyes magaslat az északnyugati Kárpátokban; a 
tőle délkeletnek forduló hegygerincznek már csak 700 méteresek a osúcsai 
a Fekete-Árva forrásvidékén. 

2. A Közép- Kárpátok tömegét a Kis- és Nagy-Fátra, az Osztroszki- 
Yepor, a Gömör-Szepesi Érczhegység, az Alacsony és Magas-Tátra, s a 
Poprád-Hernád-Tapoly vizek közé szorult hegyvidék alkotja. 



AZ ilRVA-FOLYÓ VÖLGYK KRALOVÁNNÁL. 

Nyitra vármegye síkjából dombokkal kél ki a Kis-Fátra nyugati hegy- 
vonala; Gtalgóczinak is nevezik, s a Vág balpartját kisebb-nagyobb távol- 
ban kiséri Zsolnáig. Benne történetileg nevesek, bár kisebb csúcsok, melye- 
ken a Temetvényi, a Beczkói (Bolondóczi) és a Trencséni várromok omla- 
doznak. Ennek a hegyvonalnak aljában fakadnak Pöstyén és Trencsén- 
Teplicz világhírű hévvizei, 1000 m. magas hegytetők szomszédságában. 

Kitéríti útjából a hegyvonalat Vág-Beszterczénél a Domanisi hegy- 
csoport; de legszebb az egészben a meszes köségű Manin-vidék, a 
híres szulyói völgy gyei, a melynek két oldalán ezerféle alakú kopasz 
sziklaképlet nyúlakodik föl a legfestőibb csoportosulásban, s gyakran úgy 



Digitized by 



Google 



16 MÁSODIK FEJEZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

bezárják a görbülő yölgyszorost, hogy alig lel a szem kimenő utat. Magas, 
nyúlánk, vékony alapú oszlopok közvetlenül merednek ki néhol a gyepből ; 
majd megkövesült falut vél látni a vándor, hol alacsony kunyhók közül 
ferde ablakos palota emelkedik. Odább szószék van és kerek asztal, körü- 
lötte három ember-imitáczió. Látni körszint, kővé vált oroszlánt, farkast, 
kutyát, s emberalakot fölemelt buzogánynyal. A vidék legmagasabb hegye, 
a Bohács (Szarvas) is háromágú ; csúcsai a tetőn egykoron állott várnak 
egy-egy szögletoszlopáúl szolgáltak. 

A Kis-Fátra keleti ága a Fehér-Árva jobboldalán Árvai-Magura néven 
veszi kezdetét, s több orma haladja meg az 1500 m. magasságot Az árvái 
Várhegy csak 654 m., de történetileg neves romnak hordozója. Folytatólag 
Kriván-Fátra nevet kap a hegység az 1668 méteres Kis-Kriván után Tren- 
csén és Túrócz határa mentén. Egyik jellemzőbb völgye a vratnai ; valódi 
szurdok az, melyben a sziklafalak ormai oly meglepő alakokat öltenek, 
hogy állatok fejéhez és épületekhez hasonlók, — sőt élesebbek a körrajzok, 
mint a szulyói völgy szeszélyes alakulatai. Alább a bélai Braniczavölgy 
arról nevezetes, hogy évről-évre nagy kőgolyók hömpölyögnek alá benne. 

Árvában Kralovánnál is megszorítja az erdős magas mészkőhegység 
a Vág folyót, erős görbületén sziklaodúba kellett országutat vésni, a vas- 
pálya részére pedig alagutat az iv húrján ; de alább a sztrecsnói szorosnál 
egész sellő-szökésekre készti a folyót a gránitfalak sikátora, melynek alján 
sziklapad vonul keresztül ; tovább pedig a Beska-Szkala gránittömb mered 
ki a habokból és akkora örvénylést okoz, hogy szinte föUélegzik a tutajos, 
ha rajta baj nélkül átevezhetett. Hajdan ott Óvár és Sztrecsnó erősségek 
őrizték a szűk bejárót, ma csak romok állnak egymással szemben a kima- 
gasló ormokon. 

Yetema-Hola a kristályos palákból álló Bajeczi havasok neve Tren- 
csón-Tiirócz határán. Bennük van a szép Bajecz (paradicsom) fürdő. 
A helységek a hegyvonal alján kétoldalt terülnek el, a gerincz felé vezető 
völgyekben ; fölfelé már csak pásztortanyák vannak, a havasi tejgazdaság 
fokhelyei. Nem érnek el a csúcsai 1500 m. merőleges emelkedést, de mivel 
a hegyháton kevés a be vágódó átjárás és déU oldala nínos, az éghajlata 
zordon havasi. Hozzá déli nyúlványul a meszeskövű Strázs csatlakozik, s 
belőle szakad ki a kristályos-palás Kis-Magura Nyitrában, a végén pedig 
a Bajmóczi várhegy csúcsosodik. 

A Nagy-Fátra hegy tömege a Nyitra, Túrócz, Garam és Revucza folyók 
közé ékelődik, s kevés oima haladja meg az 1000 métert; «nagy» nevét 
inkább a tömegével érdemelte ki. Délen mész. északon gránit az uralkodó 
kősége. 

Alul a Nyitra-hegységgel ered meg, de a Zobor csoportjától elmetszi 
a folyó a nyitrai Várhegyet és három oldalról öleli át. A hegység legma- 



Digitized by 



Google 



KÖZÉP-KÁRPÁTOK. 1 7 

gasabb tetője a 619 méteres Zsibricza, melyet a többitől eltérőn igen vál- 
iozatoB és buja növény föd. Odébb a Tribecs-csoportban az Emberölés- 
hegy délkeleti lejtőjén a szép gímesi vadaskert terűiéi. Vele nem erős kap- 
csolatban a Zsitva balpartján az újbányái hegyvonal indul meg, amelyben 
közel 1000 méteres tetők vannak. Új-Bányát is akkora magaslatok öve- 
zik, hogy a Lövőhely a táborkari térképén « Mennyország* (Himmelreich) 
nevet kapott. Majd a Ptacsnik- vonal jön 1346 méterre törő csúcscsal, a 
vezetőszerepet azonban csakhamar átadja a rövidebb és alacsonyabb, 
de már gránit-kőzetű Zsgyár-hegységnek, mely Nyitra és Túrócz között 
jó darabon határláncz. 

A körmöczbányai hegyek széles vonala a Garamnak Zólyom város 
mellett hajló könyökéből veszi kezdetét, s északnak megy Túróczig, a hol 



A ZOBORHEOY. 



az igazi Nagy-Fátrával találkozva, elválasztja a Garam és Vág folyók víz- 
rendszerét ; hátáról a kis Turcsek-patak már a Túrócz-folyó ölébe lejt. 
Laurin-hegység nevet is visel 1026 méteres főcsúcsától, mely Bars és 
Zólyom vármegyék határvonalán tornyosul. A nyugati lejtője is meredek ; 
Körmöczbánya a völgybe épült melléje, s a hegyoldalba épített vasútról 
háromszor látni a várost. Beszterczebánya felé fordult oldala ellenben 
olyan meredek, hogy helyenkint szinte falszera. 

A Magas-Tátra mint valamely hatalmasan rakott fal választja szét 
Túrócz, Liptó, Zólyom vármegyéket; de a Lubokna-völgy úgy szétosztja 
Liptóban, hogy egyik gerincze az Árva torkolatával szemben, a másik 
Rózsahegynél végződik. Legszebb hasadéka a hermándi, Zólyomban, mely 
kies magaslatok között vonul Beszterczebánya felé, közbe csodásan haso- 
gatott meredek sziklákat mutat föl és alján a Besztercze-patak csörgeti 
végig pisztrángban bővelkedő vizét. Az 1373 m. magas Tluszta csúcsán 

Oyi^fVy Aladár: A föld es népei. \. 2 

Digitized by VjOOQIC 



18 MiSODIK FEJEZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

forrás buzog, s a blatniczai vár felé néző oldalában cseppköves barlang 
tátong. 

A kristályos palákból álló Osztroszki-Yepor hegytömege magába öleli 
a Garam, Ipoly, Bima folyók közét és itt-ott trachitos emelkedéseiben nem 
lánczolatosság uralkodik, hanem a csoportok összeállása, a mi együttesen 
nagy terjedelmű felföldet alkot. 

A Szucsa-Hola csúcsnál a Nagy-Fátrához hegygyűrű csatlakozik, mely 
vulkáni eredetű trachitból áll és az alakja hatalmas kráter peremének fe- 
lel meg. A belső terét magas képletek töltik ki és a Garam-folyó szeli át. 
De a selmeczi hegység, melynek végei a Dunáig futnak ki, már dom- 
bokká törpült; keleti határa a Koi-pona-völgy, középpontja az 1011 m. 
magas Szitna, Selmeczbányától délnek, melynek csinos turista-lakkal ellá- 



A TUROCZ-FOLYO ALSÓ VÖLGY K ES A FATRA. 



tott kopasz tetejéről elragadó kilátás nyílik. E hegyvidékhez az Osztroszki 
csatlakozik kelet felől és folytonos magasodással vonul az Ipoly forrásáig ; 
benne a Jaszenina csaknem 1000 m. magas, szinte havasi jelleggel. Tör- 
ténetileg nevezetes a gácsi Várhegy, a rajta borongó várkastélylyal. 

A Polyána-Vepor-Fabova tőle északra, majd párhuzamosan vonul a 
Garam forrásához. Libetbányától nem messze meredez a Polyána 1458 
méteres orma, s kopasz tetőjével uralkodik egész környékén ; délnyu- 
gatra messze kiküldött csúcsa Zólyomnál a Borova-Hora, melyet Tompa 
megénekelt. Gömör-Zólyom határán lép föl a Vepor, benne a hasonnevű 
csúcs 1354 m. és végződik az 1441 méteres Fabova-Horával, melyhez 
kiegészítőül a Murányi fönsik csatlakozik. Ez a hegycsomó is zordon, 
lomberdő csak az alján van, fönt pedig már fenyves. Némely barlangjá- 
ban kinyaral a hó, sőt egy kis jég is állandó, mint a Czigányhegy üre- 
gében. 



Digitized by 



Google 



GÖMÖR-SZEPESI ÉRCZHEOYSÉG. 19 

A Gömör-Szepesi Érczhegység a Garam, Eima és Hernád közt ter- 
jeszkedik. 

Legnagyobbik tagja a Ratkó-vonal a Rima és Jolsva völgyek között; 
1117 m. magas a Trsztye-csúcs Tiszolcztól délre. A Eöczei-hegycsoport 
már a Sajó mellé ékelődik s jóval nagyobb ; főtömege a Bőczeí-havas, 
legmagasabb csúcsa a Kohut (Kakas) 1395 méterrel. Jelentékeny tagja a 
Pelsőczi-fönsík, mely ovál alakjával asztalként emelkedik a Sajó jobb- 
partján, máskép Nagyhegy is a neve. A szélei minden oldalról szagga- 
tottak, a háta lapos, kiélt, mivelhogy üreges mészköve mohón nyeli az 
esővizet ; barlangok is vannak benne. 



A GÖMÖR-SZEPESI ÉRCZHEOTSÉG. 

Vele szemben a Sziliczei fönsík vezeti be a Tornai mészköves hegy- 
séget, melynek a Tornapatak balfelén Felsőhegy, jobboldalán Alsóhegy a 
neve. Ezekben sok a ravaszlyuk, töbör, még pedig többnyire a tetőkön; 
kevés rajtuk a fa, sovány a mező, valóságos magyar Karszt. Európai hírű 
benne az Aggteleki- vagy Baradla-cseppkőbarlang ; a sziliczei vagy led- 
niczei jeget halmoz föl az ívei alatt ; a szádelői völgyben sok az ösvilági 
állatcsont. A jászóinak cseppkő-képződése nem oly remek, mint a Barad- 
láé, de azért számot tesz a hegyvidék látnivalóinak sorában. 

A Dobsina-Rozsnyói hegycsoportot megkövesült óczeánhullámok alakja 
jellemzi ; kisugárzó ágakban kapcsolódik együvé, gerincze pedig alig van. 
Egyik csomópont az 1398 m. magas Tresznyik, Dobsinától északnyugatra. 

2* 
Digitized by VjOOQIC 



A SZILICZKI BAFLVNG. 



Digitized by 



Google 



GÖMÖB-SZEPB8I éB0ZH£GT8£G. SÍ 

A völgyei mély szurdokok s azok egyikét, a Bamczi-szakadékot, kereste 
föl mentsvárul Dobsína népe, mikor a törökhad 1584-ben ott pusztított. 
Tőle északkeletnek van a dobsinai jégbarlang, sok bel- és külföldi turis- 
tának útczélja. £ hegytömegek része a Szulovi vonal, mely már Szepes 
vármegyébe nyúlik át a Gölnicz és S^omolnok köze végéig; benne az 
Aranyasztal-CBÚcs 1318 m. és csak kevéssel kisebb az Ökörhegy v. Fozsárló. 

A Szomolnok-Eassai hegység Szepes és Torna-Abauj határán vonul 
s a Hernád folyónak tart. Kassát nyugat felől övezi, de Sárosba is átlép ; 
a 889 méteres Pokrivi ott a legkeletibb csúcsa és Abos meg Ó-Ruzsin felé 
gyönyörű tájképeket formáL E hegység tetői alig érnek el 1200 métert, 
de sok benne a mivelés alatt álló vagy elhagyott bányatelep. Szomolnokr 
nál fekete salak lepi a völgyeket, halmait kerülgetik a patakok, de mégi^ 
megfesti a vizüket az oldott fémsó, s a kohók örökös füstje befogja a szikr 
Iákat és a falombot. A bányamunka ma hanyatlást mutat. Ismeretes a 
i^zomolnoki czementviznek az a tulajdonsága, hogy a belémeritett vasr 
darabot szép vörösrézzé változtatja. 

A Gölnicz és Hernád közé mészkő és pala hegytömegek nyomulnak ; 
a Gálmusz és Szkalka erős vonulatok, s a porácsi barlang ősállatok csonti- 
ai ban bővelkedik. Odább a Hégény-hegycsoport emelkedik, tőle északnak 
pedig a Létánhegy, mely Menedékkő néven is megy, mert a tatárjárái^ 
idején várat építettek rá a szepesi szászok, mely utóbb karthauzi szer- 
zetesek kolostora lett. Délen az 1158 méteres Hollókő-orom magaslik^ 
melyről elbűvölő panoráma tárul a Magas-Tátrára ; hátterében van a fesr 
tői Sztraczenai völgy, mely annyira összeszorítja mélymetszésü sziklafalait, 
hogy 4b Gölnicz vize alig talál onnan kibúvót ; a közlekedés útját több: 
helyt a partoldal meredekébe kellett vágni. A völgy fehér falát bükkök 
és fenyvesek tarkítják. 

Nincsenek az egész hegyvidékben havasi magasságú csúcsok, de annál 
több a bánya a völgyekben, hol ezerszavú élet zajlik és nagy sürgés-forgás 
van. A patakok mentén malmok kelepelnek, érczzúzók dübörögnek, vagy a 
kohók vízi kerekei nyikorognak, s a légben az olvasztó kemenczék kén- 
gőzös füstje gomolyog. Az utakat járó-kelő bányamunkások és csikorgó 
szekerek koptatják, az érczekkel rakott csillék pedig keskeny sínpárokon 
gördülnek; a hegyoldalakból lépcsőzetesen sorakoznak a munkásviskók, 
vagy pedig főnt a tetőkön sötét erdőkből kéklenek elő, környékökben 
asszonyok és gyermekek mossák az erezet. 

Az Alacsony-Tátra csak egyetlen vonal, mely a Királyhegytől a 
Revucza völgyéig s a Sturecz-nyeregig való terjedtében Zólyom és Gömör 
vármegyéket tökéletesen elválasztja Liptótól ; a Garam és Vág folyóktól 
majdnem egyenlő távolban h^lad vagy 30 km. hosszúságban. A keleti része 
porfir, a nyugati gránit és gneisz. A vele szomszédos Polyána és Nagy- 



Digitized by 



Google 



22 MÁSODIK FEJBZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

Fáira hegységgel együtt tekintélyes és éghajlati tekintetben zordon 
havasi jellegű hegyvidék. Kettévágja derékon az Ördöglakodalma (Gser- 
tova Szvadba) hágó, melyen kocsiút vezet a Garam völgyéből a 
Yágéba ; a nevét onnan vehette, hogy sok szerencsétlenség esett meg ott 
a talajalkotás okozta nehézségek miatt. 

Nem a legmagasabb, de a legkiválóbb csúcs az Alacsony-Tátrában a 
Királyhegy, mely nevét onnan vette, hogy IV. Béla és I. Mátyás királyaink 
látogatták. Ez az orom Magyarország legnevezetesebb vízgyűjtője; tőle 



A SZTRACZKNAl VÖLGY : SZIKLAKAPU. 



közelebb-távolabb erednek a Garam, Hernád, Poprád és Vág, s így víz- 
különző a Balti- és a Fekete-tenger között. Terjedelmes alapból nő föl 
1943 m. magRB tetője és a különböző növénytenyészeti öveknek típusos 
hordozója. Kivált a fenyőerdők határán fölül sok a gyógyfüve. Köny- 
nyen bejárható csúcsa fölséges kilátást tár a szélrózsa minden irányába. 
Nagy a befolyása Szepes, Gömör és Liptó vármegyék időjárására, mert 
épen az érintkező pontjukon meredez. Északi részén nyílik a bájoló 
savniki völg>\ 

A Gyömbér-csúcsot 1576-ban még Hideghavasnak nevezték; ez 
2004 m. magas, s igazabban 4 km. hosszú, 5 különböző gránitkúppal 



Digitized by 



Google 



BIAGAS-TÁTRA. 23 

koronázott gerincz, melynek a Sebes-ér patakon túl meredező kupolája a 
legmagasabb Zólyom-Liptó határán ; de csak néha csillámlik elő hófehér 
üstöke a vámosi hegyek mögül, mert rendesen ködbe burkolódzik Lipt<)- 
ban meredek szirtfalat alkot, a melynek tövében hajdani jégárak kosán- 
•czai látszanak. Oldalában az erdő határa 1550 méter ipagasban van, de 
a havasi virágok, mohok és zuzmók változatos fajtái oly dúsan borítják 
vén hátát, hogy az erdöövtől a csúcsokig egész növénykert a Gyömbérhegy. 
Messze északra kifutó ágai között van Szent-Ivánfalva, hol a mész- 
sziklák kiáramló szénsava madarakat öl, egy nem nagy mészköbnek 40 apró 
nyílása pedig melegvizet juttat a fölszínre; tőle 8 lépésnyire már hideg 
forrás buzog föl. s valamivel odább savanyúvíz. Az Alacsony-Tátra leg- 
nyugatibb tagja az 1648 méteres Prassiva, melynek északi lejtőjén Korit- 



A MAGAS-TATRA A POPRÁD VÖLGYÉBŐL. 

nyicza fürdő vált nevessé égvényes vízforrása miatt. A szebbik útja 
Zólyomból vezet át a 28 kanyarulatos Sturecz-nyergen, hol olykor még 
júniusban is látni havat a szakadékokban; a második görbületnél 1895- 
ben vasbánya nyílt. A könnyebb út Rózsahegy felől a Revucza völgyén 
vezet föl Koritnyiozára. 

A Magas- Tátra hazánk legmagasabb hegy tömege ; a közepének grá- 
nitból fölépült gerinczén 13 havas orom van. Jobb száinya a Liptói-Ma- 
gúra, balszámya a Szepesi-Magúra mészkőtömege ; mindkettőben csak 
1500 méteres csúcsok emelkednek. Az Árva, Vág és Poprád völgj^ei ha- 
tárolják. 

A Liptói-Magurát a Síp piramishegy vezeti be, de odább a nagy Khocs 
1618 méterre tör és elszigetelt magas tömegével tágas környék fölött 
uralkodik. Gazdag és változatos a növényzete. Kopasz teteje hoi-padt és 
meszsziről kocsialakot mutat, s onnan vette a nevét is. Ha felhő lepi a 



Digitized by 



Google 



24 MÁSODIK FEJEZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

kettős csúcsot, azt mondja felőle a környék népe, hogy csőrt föz» és ez 
esetben ritkán is marad el az eső. A vonal kelet felé a Liptói-havasokat 
alkotja és benne a Branikov már 2178 méteres csúcs. 

A Liptói-havasoknak mészkő csúcsai odáig érnek, hol a Magas-Tátra 
lába áll, de könnyen meg is járhatók, s az esetleg előtörő zivatarok elől 
a turista a szénatakaritásra összetákolt kalibákba menekülhet, ha ugyan 
ki nem önti őt onnan is a viz. A ki a Vág völgyén fölfelé utazik, balkéz 
felől a magas hegység bámulatos kőfalának s a belőle kimeredő tor- 
nyoknak minden fordulatnál színben és állásban változó fölséges csopor- 
tosulásait látja ; de a mint a Fehér- Vág völgyébe kanyarodik útja, már 
onnan kivehető, hogy a 2496 m. magas Krivánnal kezdődő Magas-Tátra 
tetői mindjobban kibontakoznak, a Liptói-havasok ellenben eltörpülnek 

Hogy a Liptói-havasok föltűnően alacsony sornak látszanak, oka az, 
hogy csúcsaik a Vág völgyéből 15 — 20 km. légtávolban emelkednek; a 
Magas-Tátra főtömege ellenben csak 10 — 15 kméternyire a Popiád völ- 
gyéből, ott, a hol síkká szélesedett. A két hegység hossza 63 km., széles- 
sége átlag 30, a területük pedig vagy 825 km', a melyen jóformán egyen- 
lően osztoznak meg. 

A Magas-Tátra főtömege összefüggő gerincz, melynek óriás várfal- 
szerű havas gránitláncza előbb keletnek, majd északkeletnek kanyarodik. 
Szélessége ahg több 4 kméternél, sőt helyenkint csak félannyi, de mivel 
az előtte elterülő magas lapályból 1500 méternyire hirtelen szökik föl, 
megkapóan pompás a tekintete. A ki látta, sohasem felejti. Abban is eltér 
egyéb havasoktól, hogy előhegyekre nem támaszkodik, csak keleti és 
nyugati szárnya van a két Magurában. Magas átjáróit a költöző madarak 
sem használják, mert jobbra-balra elkerülhetik; a melyik lóval járható, az 
nyefi^eg nevet kapott, s azon keresztül lopkodták be a wiehczkai sót Gali- 
cziából. 

Legjobban fest a Magas-Tátra Késmárk felől, a honnan tekintve, 
sok hegytornya aránylag kis térre, közel egymáshoz szorul össze. Hatal- 
mas sziklafala és felhőkbe nyúló csúcsai mellett az erdős Szepesi- 
Magúra alacsony dombháttá zsugorodik. Onnan három órai távolból vehető 
ki tisztán a megkülönböztetés a főhegység és oldalszárnyai között ; tér- 
képezésére legalkalmasabb a Királyhegy lapos teteje, bár 30 kméternyire 
van tőle. Szép, mikor a reggeli hajnallal lángba borúinak a hegyfal ormai, 
s a közéjük nyíló völgyeket még köd üli; a tejhabszerű felhő olykor az 
ormokig fölhág és elönti őket egészen vagy részben, de csakhamar fosz- 
lányokká tépik a napsugarak, bíborral vonják be, s a kopasz szirttetök 
fényes, rózsás lepelbe öltöznek. 

A csúcsok meredekek, némelyikük alig megmászható ; a Kriván tetője 
50 — 60 fokos, a Ferencz József-orom és a Késmárki még erősebb kap- 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



o 






o 

I 
O 

a 





Digitized by 



Google 



MAGAS-TÁTRA. 25 

tatok. Északi völgyeik alacsonyak, s ezért a nóvénytenyészetnek kedvezőb- 
bek, noha erősebben érik a hideg légáramlatok. Már a Hernád és Yág 
vizválasztója erős növénykülönző ; a keletről jövő melegebb levegő okozza, 
hogy a hegysor déli részén többnyire lombfa az erdő, ellenben az északi 
oldal már egészen fenyves. 

A Magas-Tátra legigazibb szépségei a magas völgyekben megszorult 
víztükrök, az ú. n. tengerszemek. A déli oldalán 36, az északin 25 ilyen 
van, 1300 — 2080 m. magasságban és mivel a hosszabbik tengelyük a 
hegység gerinczvonalával keresztben áll, a teknőjük legtöbb esetben olyan 
sikátor, a melynek nyílását leomlott sziklatömbök vagy morénakövek torla- 
szolták el ; de a környező ormokról legördülő sziklák folyton kisebbítik, 
s idővel egészen eltűnnek, mint a hogy a Pirénékben vagy a Kaukázus- 
ban alig maradtak fönn tengerszemek. 

Iszonyú rombolás nyomait viseli magán a Magas-Tátra. A gerincze, 
tetői és oldalai mélyen rovátkolvák, s a völgyeket roppant omladékok és 
görgetegek födik. Tátrafürednél vagy 55 km* területet borít ilyen omladék- 
réteg, mintegy 380 m. vastagságban. A lőcsei és szepes-szombati krónikák 
szerint egy csúcs 1662 augusztus 9-én nagy esőzésektől megelőzött föld- 
rengés következtében zuhant le, vagy tán épen annak a megindulása 
okozta a talaj rendülést. A podolini piaristák egykorú följegyzései azt 
mondják, hogy a Nagy-Szalóki csúcs volt a 13 hegyóriás között a legma- 
gasabb. Ma is elég tetszetős még az alakja. 

Eitter Kelet-Európa nagy időjárási oszlopának nevezi a Táti'át, hol a 
légköri változások a legnagyobb hirtelenséggel és elemi erővel lépnek föl. 
Ebből kimagyarázhatok a rettentő rombolások és az, hogy a szép sehol 
sem oly közel határos a rettenetessel, mint épen ott, a hol a turistára 
lépten-nyomon meglepetések várnak. A Lengyelnyereg vonalán sokszor 
déli szél fúj, a vele szemben tartó bialkain pedig északi ; találkozó pont- 
jukon olyankor vagy szélcsönd van köddel, vagy kisebb-nagyobb vihar- 
förgeteg, a mit alulról még csak sejteni sem lehet. 

A felhők csöndes gyászban boronganak az ormok vállain, vagy gal- 
lérformán övezik a kopasz tetőket. Ha nyári vihar kél, mindent fölfor- 
gató erővel indulnak alá a hegy patakjai; a Lomniczi gerinczen az 1813. 
év egyik felhőszakadása akkora árkokat vágott, hogy még ma sem simul- 
tak el, s messze fehérlő szallagokként nyúlnak alá, mert nyár derekáig hó 
aszalódik bennük. 

Tengerszíni és sarki magasságukhoz képest örökhónak kellene födnie 
a Magas-Tátra csúcsait, de a hegy tömeg elszigetelt volta és erős meredek- 
sége miatt nincs úgy. Gyorsan lecsuszamlik keskeny váDaikról a tél 
virága, s az Alföldről oda tartó meleg légáramok megolvasztják ; sokszor 
van melegebb fönn a gerincz derekán, mint a lábánál. Epén azért csak 



Digitized by 



Google 



26 MÁSODIK FEJEZET. HEGYEK É8 VIZEK. 

egyes szakadékokban nyaral ki a hó és mutat fénylő foltokat. A 2500 
métert 8 csúcs haladja meg, hol állandó hónak kellene vesztegelnie, mert 
a déli oldalon 2100, az északin 2000 m. magasban látni nyáron hó- 
maradékot és augusztusban akárhány év hoz hóesést 1000 méterig 
lefelé. Valódi havasokká azonban a Magas-Tátra gerinczét és ormait havasi 
növényzetük avatja. 

Nem hiányzottak ott a múltban jégárak sem, mikor a hegység maga- 
sabb volt, kevésbbé megkopott ormaik pedig testesebbek voltak; mikor a 



A TARPATAK VOLGYK. 

nagyobbik magyar Alföld medenczéje víz alatt állott és a Szepességet vadon 
erdő borította. A Tarpatak-völgy elég jelenséget mutat föl, a melyekből 
egykori jégárak munkájára lehet következtetni ; a Csorbai-tó délnyugati 
kerete is moréna-kövekböl épült föl 1350 m. magasban, — ma fogaskerekű 
vasút vezet föl hozzá. 

A patkóalakú Kriván-csúcs meredekéről a koprovai völgybe csak 
fekvő helyzetben tekiothetni alá, de még úgy sem szédülés nélkül. Leg- 
szebb panoráma a Tengerszem-csúcs tája, a miért magyar Rigi-nek is 
nevezik s nemsokára fölvezető siklót kap ; bámulatos hegy-völgykeverék 



Digitized by 



Google 



MAGAS-TÁTRA. 27 

képe bontakozik ott ki, barnás-szürke sziklatenger, melyet mintha iszonyú 
szélvész kavart volna föl fenékig és hozott volna örvénylésbe, — de az 
egekig tornyosult hullámok szétszakadozott és összetöredezett földuzza- 
dásokban dermedtek meg. 

A Viszoka 2540 méteres csúcsa középütt áll a Kriván- és a Ferenez 
József-ormok között; meredek oldalán fű nem nő, a tetején ember még 
nem állott és még a zerge sem járja. Tátra-csúcsnak is nevezik, s ekkép 
nevet ad az egész hegy- 
tömegnek. Merészen tor- 
nyosul föl a Ferenez József- 
orom 2663 méterre; rajta 
millenniumi emlékkő áll, 
s uralkodik nemcsak a két 
Tátra fölött, de egész Ma- 
gyarországnak legmaga- 
sabb tetője. Méltósággal 
szélesedik ki a Nagy- 
Szalóki-csúcs, a melynek 
tetőlapjáról délnek 100 
km. távolba lát a szem. 
Az alatta álló Királyorr 
valószínűen a Nagy-Szaló- 
kinak levált orma. A Lom- 
niczi-csúcson túl, melyet 
sokáig a legmagasabbnak 
tartottak, mészkő válik a 
csúcsok alkotójává, s ben- 
nük szép barlangok nyíl- 
nak. 

A Magas-Tátra keleti 
ága, a mészkőanyagú Sce- 

jyasi'MagurOy a Dunajecz a lomniczi-csúcs. 

és Poprád vízválasztójául 

tolakszik föl s a vége Sárosba nyúlik át, de már eltompúltan. Kezdetén a 
Bepiszkó 1267 méteres még. Ez az erdős szép hegysor széles hátán göm- 
bölyded ormokat visel, csak a Dunajecz mellékén vonuló Pienin-láncz szag- 
gatott. A Vörös-klastrommal szemben az ötpúpos Koronahegy emelkedik. 
A folyó 600 — 900 m. meredek sziklafalak közé véste útját, néhol tajtékzik 
sebes rohanatában, s a hol megszorul, sok méternyi a mélysége : másutt 
annyira szétterül, hogy a kavics kilátszik medréből. Festöiség dolgában 
versenyez völgye a tátraiakkal, s a ki jól akarja látni, tutajon menjen 



Digitized by 



Google 



28 MÁSODIK FEJEZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

végig a VÍZ közepén. Kiegészíti a Közép-Kárpátok nagy tömegét a Poprád- 
Hernád-Tareza-Tapoly közére települt hegyvidék, mintegy i220O km* terű- 
lettel Szepes és Sárosban. Nyugati része a homokkőből álló Lőcse-Lublói 
hegység, keleti a Branyiszkó és a Mincsol. 

Olyan háromszög az első, a melynek derékszögű csúcsánál Poprád, 
a másik kettőnél Lubló és Olaszi városok állanak; északkeleti irányú 
gerinczén a csúcsok fokozatosan nőnek föl 900 méterről 1250-re. Végén 
áll a Bepiszko, mely bár 17 méterrel kisebb, mint a Szepesi-Magurának 
ugyanolyan nevű csúcsa, de fontossá vált 1822 óta arról, hogy a Magas- 
latra fölvételénél a háromszögelés alapjául vették. Szepes- Váraljánál emel- 
kedik a nem épen magas Drevernyik (fölfúvott) hegy, a legszeszélyesebb 
alakulások egyike ; Pokol nevű részletének fenekét 30 — 35 méteres mere- 
dek sziklafalak övezik s a napsugarat tőle csaknem egészen elfogják. 
Északnyugati oldalán jegesbarlang nyílik. 

A Branyiszkó hegytömege Szepesből magasabbnak látszik, mert oda 
meredeken bocsátkozik alá, Sárosba ellenben enyhe lejtőkkel. A magvát 
kristályos palák alkotják, nyugaton homokkő az anyaga. Egyes csúcsai az 
1000 métert meghaladják, s az 1849-ben híressé vált Branyiszkó-szoros 
is 758 m. magas; a legmagasabb részén kápolna áll és tölcséres lyuk 
tátong, melybe jókora patak rohan bele. Meglátni onnan a Magas-Tátrát 
és a méltóságosan kiemelkedő Királyhegyet is. 

A Csemahora-láncznak folytatása a mészkő hegytömeg, melyen a 
Hernád Föniksz-hutától Nagy-Ladnáig erős küzdelemmel törtet át, völ- 
gyében a vasútépítés sok, de mesterien legyőzött akadályokba ütközött. 
A Poprád kimeneteléből indul ki délkeleti irányban a meszes Mincsol, 
Jávor és Csergő hegyvonal, s Hanusfalu vidékéig eltart, de ott már dom- 
bokká lapul. Ormai meghaladják az lOGO métei-t. A Mincsolnak egymástól 
távol álló két csúcsa van, tetőin bozót helyettesíti a fatenyészetet, de hir- 
telen fölmereszkedő szirtjei legendás alakokká képződtek ki. 

3. Az Északkeleti Kárpátok. Eészei : a határláncz a Tapoly folyótól 
odáig, a hol Máramaros, Besztercze-Naszód és Bukovina összeérnek ; tovább 
a Gutin-Vihorlat többszörösen megszakított vonulata, mely a határhegy- 
tömeggel nagyjában párhuzamosan halad ; végül a Simonka, mely a határ- 
lánczból nyugaton derékszög alatt délnek sugárzik ki. A határgerincz 
homokkő és mészkő, az utóbbi kettő trachit. 

A fővonal neve Erdős-Kárpátok és vagy 360 km. hosszú, a szélessége 
15 — 100 m. között váltakozik. Emelkedése keletnek haladtában fokozódik, 
a Tisza forrásvidékén már havasi jeDegű, s közel jár a gerinczmérete az 
1600 méterhez. Átjárói 800 méterre szöknek, de a Galicziába vezető ország- 
utak nem igen haladják meg az 500 métert, csak a Komedi-hegy nyerge 
magasabb 1714 méternél, a melyen át az Arany-Besztercze völgyéből a 
Csiszla- völgy be járnak. Csúcsai kialakulásában csekély a változatosság, s 

Digitized by VjOOQIC 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



É8ZAKEELBTI KÁRPÁTOK. Í29 

az erdőritkásokon előttinedező sötét palakőrétegek és a sárga homokkő 
komor szint adnak neki. Festői kúpok legfölebb a mészkő alakulású ré- 
szekben vannak. Ez a hegyvonal valódi vízválasztó és a rajta levő virágos 
növényzet öve 1580 m. körűi járó magasban engedi át a teret a mohoknak. 
Bekezdő szakaszát a duklai szorosig Sárosi-Magura vagy Kőhegység 
néven isinerik. Legmagasabb csúcsa az 1010 méteres Baszó, de legszebb 



A VERECZKEI SZOROS. 



tája a Bártfai-fürdő. Zborótól délnek a Makovicza hegyvonal indul ki ; 
benne a Feketehegy nem magasabb 670 méternél. Zemplénben is még 
Magurának nevezik a határlánezot, de Keleti-Beszkidnek is ; tetői átlag 
300 méterrel haladják meg a Sárosi-Magurát. Vidrányt<51 Lupkovnak Gali- 
cziába vasút megy rajta keresztül. Legmagasabb csúcsa az 1168 méteres 
Lopenik. 



Digitized by 



Google 



30 MÁSODIK FEJEZET. HEGYEK É8 VIZEK. 

Ungban az 1300 m. magas Ravkahegy ad nevet a batárgerincznek^ 
mely délre erősen kiszélesedik, s több-kevesebb párhuzamossággal ágak 
csatlakoznak hozzá, mint az 1400 méteres Polyána és a szomszéd Bereg- 
ben a Verhovina hegyvidék. A vereczkei szoroson jöttek be őseink ; odább 
keletre a Javornik közelében vezet ki Galicziába a Sztrijnek tartó vasút- 
vonal. Tőle délre fekszenek a Máramarosba is átnyúló Szolyvai-havasok ;; 
legmagasabb csúcsuk az 1679 méteres Sztoj. 

A hidegpataki átkelőn túl a határláncz havasi jelleget ölt*, és egész^ 
magas hegyvidéket alkot, a melynek összefoglaló neve Máramarosi-havasok ; 
ezek az Arany-Besztercze folyó völgyéig nyúlnak el. Annyira az övék 



A PIETROSZ ES IIOVEULA HAVASOK. 



Máramaros területe, hogy CS^/o-ot foglalnak le maguknak belőle ; a hosszú- 
sági vonaluk mintegy 2í23 km. Az a rengeteg hegy tömeg nem is annyira 
gerinczes lánczolat, mint inkább széltében-hosszában kiterjedő magas 
földhát, melyet mélyen vagdalt, meredek völgyek szeldelnek. 

A határvonal ormai gyakran jóval alacsonyabbak, mint a határvöl- 
gyekkel elkülönzött belső csúcsok, a melyek többnyire széles aljazaton 
menedékesen föltörekvö és csupán fölül meredek kúpok, sok esetben pedig 
széles hegyhátak, melyeken havasi legelő terül. Jellemző vonás Máramaros 
havasaiban, hogy rajtuk legelterjedtebb az erdei fenyő (Pinus silvestris), 
ritkább tünemény a jegenye (Abies), a vörös (Larix) és a lucz (Picea) fenyő. 
E havasok két főszakaszát a Fekete-Tisza völgye osztja meg. 



Digitized by 



Google 



n 

M 

o 

< 






*< 

S 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



ÉSZAKKELETI KÁBPÁTOK. 31 

A jablaniczai vagy kőrösmezői 031 m. magas hágóig 1:200 — 1700 
méteres ormok az őrhegyek a haza határán; a belső hegyYonalakban 
magasabbak is meredeznek, mint az Apeczka, a melyről legszebb áttekin- 
tés nyílik a hegyvilágba; tovább az Opressza, Sztoeh, s az 1883 m. magas 
Blisznicza a Szvidoveczi havasokban. 

Tömegesebb és magasabb a másik főszakasz, a Vissó völgye felé. 
Ennek a határláncz-részében vannak '^OOO métert meghaladó kúpok, mint 
a Rnszki vagy Hoverla, meg a Cserna-Hora. A Tisza én mellékvizeinek 
völg^-eiben merészkedő hegyvidék mitsem enged a határláncz legraaga- 



A POP- 1 VAN. 

sabb emelkedéseinek. Benne van a Pop-Jván (Ivánpap), melynek oldalán 
sok a hófehérke (Gnaphalium); közel hozzá a Popadja (papné) c8Ücs ; leg- 
magasabb a Piotrosz, 202á méterrel. Máramaros, Besztercze-Naszód és 
Bukovina határköve a Piatra-Cibo. 

A hol Kapniknál a Máravölgybe, Szatmárból Máramarosba vezet át a 
a magas hegyi út, az 14i7 méteres Gutin meredezik és ad nevet a hegy- 
tömegnek, melyhez az 1307 méteres Kozsály is tartozik. E két uralkodó 
kúpról szép kilátás tárul a környék magaslataira, melyek részint harang, 
részint piramis alakúak, a szerint, a mint zöldkő vagy trachit az anyaguk. 
Odább Kőhát és Avas nevet vált a hegység, mely utóbbi öserdőséget jelente 



Digitized by 



Google 



32 MÁSODIK FEJEZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

noha már ott is erős pusztítást vitt végbe a fejsze. Belőle Szinyór- Váralj a 
felé jó hosszú hegység szakad ki, de a Köhát- Avassal egyetemben az is 
ellaposodó gerinczén csekélyebb emelkedéseket mutat, mint a Gutin : 
pedig magasnak látszik, mert alacsony terepből kél ki. A Czigány- csúcs 
még 1224 méteres, de a Siroki-kö már csak 805 m. A huszti Várhegyet 
a Tisza véste el az anyatörzstől. 

A Tisza jobb partján Nagy-Szöllősi nevet kap a hegység s a Buzo- 
rában 1086 métert ér el; Erdőhát nevű kiágazása azonban már egész 
közepes magasságú és összefüggésben áll vele a Beregszászi és Muzsalyi 
szigethegység, a melynek alacsony csúcsai adják a beregszászi malom- 
követ és inióta a XIX. század elején Bercsényi báró kimutatta, hogy 
bennük timsó van, a közelükben timsófőzők is keletkeztek. 



A SATOR-HKGY. 



Magasabb a Borló-GyiL keleti lejtőin lakatlan erdőségekkel; össze- 
függ a Latorczán túl terülő Szinyák felfölddel, hol a Kicsera emelkedik. 
Tovább vonuló részét Szinatória-Polyánának nevezik már az Ung partján, 
de rajta túl a végét Proprisni néven ismerik. Bennük áll a munkácsi 
kúpos Várhegy, a millenniumi emlékkel, valamint a Cserneki hegycsúcsra 
települt híres görög kolostor. Bezárja az egész hegyvonulatot az 1074 m. 
magas viharlátó Vihorlat, a honnan a messze futó emelkedések szépen 
áttekinthetők. Az 1007 méteres Szinnai kőnek «tengerszem»-je is van; 
ebbe a hegyvidékbe számítják az ungvári csúcsos Várhegyet. 

Eperjes és Hanusfalu között Sárosból indul meg a Simonka-hegység, 
sóvári néven; a névadó Simonka 1902 m. Nem messze tőle aKis-Simonka 
és Libánka adja a földkerekség legnemesebb opál drágakövét. Sáros, 
Zemplén és Abauj határán aMakovicza még 979 m. magas és szakaszába 



Digitized by 



Google 



KELETI KiBPÁTOK. 33 

esik a ránkherlányi gájzir, mely forró vizét magasra löveli. A főgerincz 
alig 600 méteres és hozzáférhető csúcsain várromok omladoznak (^gécz. 
Boldogkő). 

A Sátorhegy és Suján, több másokkal együtt, kialudt tűzhányó. Alább 
becsomózásúl a tokaji Nagyhegy emelkedik, de már a Hegyalj a-vonalban, 
a hol a trachitot rhiolith kőség váltja föl, a mi kivált a szőlőnek ád 
kitűnő talajt ; éhez azonban a fekvés kedvezősége is járul, mert három 
oldalról fürdik napsugárban és az Alföld rónáiról bőven kapja a gyü- 
mölcsérlelő meleg légáramlatokat. Ezt a hegyvonalat Európa bármelyik 
hegylánczánál értékesebbé teszik kincsei: sója, opálja, szőlleje. Az utóbbi 
kettő épenséggel világhirü. 



A CZIBLKS. 



4. A Keleti Kái*pátoh\ Erdély északkeleti csücskében, hol az Arany- 
Besztercze hazánkból kifelé siet, a Badnai-szoroshoz közel, a 2286 métert 
meghaladó Ünökő-havas környékén szedi össze vizeit a befelé iramló 
Nagy-Szamos és ott kezdődik Erdély északi határláncza, az óradnai 
havasok kristályos-palás gerincze, 2000 méternél magasabbra meredező 
csúcsokkal ; de a Batrina és Muncsel már engednek a nagy magasságból, 
a mint a vonal a szacsali átjárót elérte. 

Nevét az Ünőkő szarvalakú kopasz karcsú kúpjától kapta ; déli olda- 
lán az erdőöv csak 1210 méterig ér föl, de az északin magasabb, noha ott 
meg nyugaton meredek és vadul szaggatott a dereka. Keleti lejtőjén ten- 
gerszem a Lala-tó, mit morénakövek alakítottak vizfogó medenczévé ; táp- 
láló csermelye alig 100 méterrel fakad magasabbról, de a vize csak 5° C. 
Vagy 20 méterrel magasabb havas a Nagy-Petrosz, Máramaros határán ; 
megjárható az is, de annak a csúcsáról látni igazán, mennyire emelkedik 
környezete fölé a fönséges Ünőkő. 

György Aladár: A föld és nt'pei. V. 3 



Digitized by 



Google 



34 MÁSODTE FEJEZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

Máramaros, Besztercze-Naszód és Szolnok-Doboka határán áll a Gzib- 
les, mely két hegyvonalnak a bekezdője; nyugatra húzódik a LápoB- 
hegység, melyet újabban a Yihorlat-Gutinhoz sorolnak ; neves csúcs benne 
a Priszlop (nyereg), ennek a végei Kapnikbányáig nyúlnak. A másik ki- 
ágazása délnyugatnak csavarodik a Szamos mellé és Ilosvai-hegysor a 
neve ; nem magas, de kiterjedt tömeg, mely Szolnok-Dobokából Szilágyba 
és Szatmárba is átlép, a tetői nem érik el a 700 métert. 

Az Űnökő közeléből a 2077 méteres Vervu Omuluj (emberfej) csúcs- 
csal indulnak meg a Borgói-havasok, s a Nagy-Szamos és Besztercze 
folyók közét töltik ki tömegükkel Bőven vannak bennük az 1500 méteres 
ormok; maga a borgói szoros-út is 1117 m. magas nyergen vezet Buko- 
vinába. Nyugatra tőle, az Ilva-Szamos és Besztercze völgyei között, a 



A KELEMBNHAVAS. 



Hemyul még 1614 méteres; még Somkeréknél is vannak 600-a8ok, de 
nem látszanak akkoráknak, mert maga a terep is 250 m., a melyből ki- 
emelkednek. 

Az erdély részi felföld keleti felében nagy kiterjedésű, csúcsokkal 
bőven rakott hegyvidék emelkedik. Északról délnek húzódó, a déli végén 
nyugatnak sarkot vető, szaggatott gerincz az, melyet festői sziklacsopor- 
tok ékesítenek és rengeteg ei*dő borit Ennek a hegyláncznak kréta- vagy 
eoczénkori kárpáti homokkő az anyaga ; végig vonul a Maros és Olt folyók 
keleti oldalán Csík és Háromszék vármegyében, s benyiílik Brassóba, a 
tömösi szorosig. Részei : a Gyergyói, Csíki, Bereczki és Bodzái havasok. 

Besztercze-Naszód, Csík és Maros-Torda törvényhatóságok összeszö- 
gelésén emelkedik a Kelemen-havas, Európa legmagasabb trachitcsúcsa ; 
ft táborkari térképek többféle módosítást ejtenek a nevén, de rá lehet 
ismerni, hogy méltósággal uralkodik a vidékén. Megszakítja alkotó anya- 



Digitized by 



Google 



KELETI KABPÁTOK. 35 

gával a kárpáti homokkövet és bekezdője annak a hatalmas trachit- 
Tonulatnaky mely a keleti határ-hegytömegből a Besztercze és Maros 
folyók' közén Eolozsmegyéig elnyúlik. A Eelementető tágas, lapos; a déli 
lejtőjén havasi tó is van. 

Ezt a 2031 m. magas ormot Besztercze-Naszód és Maros-Torda vár- 
megyék határán hatalmas csúcsok követik befelé, mint a Pietrosznl és 
Sztrunyóra. A gerincztől délre már csak az 1370 méteres tépett fejű Pet- 
rile áll, melynek búbját alulról a szem óriás szfinksz üstökének nézi 



A OYÍMBSI 8Z0R08. 

Épen akkora az Istenszéke nevű hegycsúcs, a melynek padformája van ; 
oldalait sűrű fenyves födi, a tetején pedig mosolygó havasi rét terül el, 
s belőle tisztavizü forrás buzog. A Sztrunyóra és Polyána-Tomi között 
elnyúló főgerincz északi oldalán szintén tetemes hegyágak és tetők vannak, 
s a Besztercze és Sajó közé nyúlakodnak, mint az 1490 m. magas Duka- 
havas is. 

A Gyergyói havasok kristályos-palás tömege a bélbori szorosnál kez- 
dődik. Jártabb két szoros a tölgyesi és békási. Borszék fölött mered a 
Bükk-havas, oldalán kivételesen bükkerdővel, mig a szomszédait fenyves 
födi A színéről elnevezett Vöröskő őrzi a tölgyesi kijárót; közelében van 
a Hegyes. A főgerinczböl emelkednek ki az Orosz-Bükk, a Kőrész-havas, 

Digitized by ViiOOQIC 



36 mísodie fejezet, hegyek és vizek. 

a Zsodány, a Tatárhágó, a Kis- és Ló-havas ; majdnem valamennyi 1500 m. 
Hiagasba nyúló orom. A Eőrész-havas jobb oldalában barlangok nyílnak ; 
közöttük jeges odú is van. A Gyergyói-havasokban díszlik leghai^lma- 
sabban a fenyő, melynek 5 méter kerületű törzsei ott a 40— 50 m. ma- 
gasságot is elérik. 

Nyugatnak ágazik ki belőle a Szamosmelléki hegysor és délnyugatra 
osavarodtában a Mezőségre terjeszkedik ki egészen a Kis-Szamos kö- 



AZ OJTOZI SZOROS. 

nyökéig. Alig 600 méteres a legem elkedettebb tető is, s a gerinczet alig 
hogy meghaladja ; épen azért csak középhegységnek válik be a magas 
vidék. Kerlésnél áll Cserhalom, a diád almák büszke tetője, hol Szent 
László a rabló kunokat elérte, a mint az ó-radnai és borgói szorosok 
felé menekültek előle. 

A Csíki mészkő-havasokat a Nagy-Hagymás vezeti be 1800 métert 
megközelítő kúpjával ; közel hozzá valamivel kisebb az Ecsemtetej. Mind 
a kettő a legpompásabb havasi tájképet tárja elénk. Kopasz, meredek 
szirttetőik messze ellátszanak, s belátni róluk Erdély és Moldva nagy 



Digitized by 



Google 



KELETI EÁBPÁTOK. 37 

területéi Tájképi szépitőnek hozzájuk csatlakozik az Egjeskő, melynek 
sajátszerű alkotása adta a nevét. E havasi világnak növény-különleges- 
sége a Bánfíya petrsea, mely a földtekén csakis itt terem. A gyimesi 
szoros 700 m. magas útja vezet át onnan Moldvába. 

A Kászon és Bepat havasok bekezdik a szintén mészkő Bereczki hegy- 
vidéket, melyből az ojtozi szoros a kivezető út, benne a Bákóczi-vár 
romjaival A Nagy-Sándor, Nemere, s a Lakoczás-havas meghaladják az 
1700 métert és szabályozói a környék időjárásának. Hirhedt légáramlat a 
Nemeréről aláfuvó, melyet annyira respektál a székely, hogy a házán 
ajtót és ablakot sem igen csinál arra az oldalra, a honnan a Nemere- 
szél fúj. 



A PABAJDI 8ÓHB0Y. 

A haza délkeleti szögletén az 1605 m. magas Csillyános-havas mere- 
dez, a Hosszú-havas is tőle nyugatnak 148íif m. A bodzái és ósánczi átjá- 
rók ma már leginkább csak marhaszállitást közvetítenek, minden egyéb 
forgalmat Eománia felé és felől a Brassó— predeáli vasút foglalt le. 

Az erdélyrészi keleti határhegy-tömeggel több-kevesebb párhuzamos- 
ságban hatalmas trachit vonulat áll. melyet a Maros nagy görbületben kerül 
meg vagyis inkább átmetsz, mert tőle északra is már trachit az uralkodó 
kőanyag. Európának egyik legtekintélyesebb trachit kitódulása ez a Vi- 
horlat-Gutinnal együtt, mely jóformán Brassó vármegyéig lehúzódik, két 
oldalára pedig vulkáni tufák települtek. 

Északi szakasza a Görgényi-havasság, melynek csúcsai 1600 métert 
meghaladnak. A kisebb Szentkereszt is 1515 méteres, a melynek alján a 
hasonló nevű hágó 1150 m. magas kaptatón vezet át a Felső-havas völ- 



Digitized by 



Google 



88 MÁSODIK FEJEZET. HEOTEK É8 YIZEE. 

gyébe ; a buosim hágó is csaknem ugyanolyan magas. A közel Mezöharcs 
tájékán szakad ki belőle a Nyárád melléki hegy sor, kezdetben 1000 méteres 
csúcsokkal ; de a mint gerinczo a Mezőségre leszáll, alig ér el felényi 
magasságot. A végén Maros-Újvár körűi nevezetes sóbányák vannak. 

A két KüküUő közé ékelődő hegyvonal amannak délibb társa, vala- 
mivel magasabb is. Gyönyörű csúcsa a három ormú, 1050 m. maga8> 
Firtos, mely lapos teteje miatt viseli a tompa nevet; ez a hegység is gaz- 
dag sóban, kivált Parajd vidékén, hol az ehető drágakő föltártan, kopása 
dombokban dűl ki a szem elé. A hegység vége Balázsfalván ál van. 



AZ ERDÉLYI KÁRPÁTOK. 

A valódi Hargita a Maros forrásainál veszi kezdetét a Csikmagassal 
és eltart a Kormospatak forrás-fejéig. Közepén áll 1800 m. magasan a 
Galusatető, melynek lapos tetején vagy 100 lépés hosszú, 6 m. maga* 
sziklafal van a nyugati oldalon és belőle méhkas alakú sziklakúp mered 
vagy 30 méterre. Ezek trachitja réteges, mintha úgy rakták volna. A Ga- 
lusatetőről az Olt völgyének több mint 30 községét látja be a szem és 
mivel arról az oldalról meredek a hegy lejtője, szebb is, mint Oláhfala 
felől, a honnan a feltörekvő turisták megindulni szoktak. 

A Tolvajos-hágó is fölkapaszkodik 975 méterre, a honnan az Olt- 
melléki hegység indul ki, s a mint Nagy-Küküllő vármegyébe átérkezik, 
párhuzamos lánczot kap a Hortobágy ban. Elvonulnak pedig egészen Sze- 
ben vármegyéig és Alsó-Fehérben ennek a középmagasságú hegységnek 



Digitized by 



Google 



KBLETI KÁRPÁTOK. 39 

Í8 van sótelepe, t. i. a vízaknai. A Hortobágy és Olt folyók közé a rövid 
vonalú éB nem magas Rika-hegység ékelődik. 

Ezentúl délre áttöri az Olt a Hargita-vonalat és annak kettős láncza 
között kőről-kőre bukdácsol és harsogva tovább megy. A nyugati vonal 
Baróti vagy Hermányi nevet visel ; a keleti v. Bodoki havas-sor általában 
véve magasabb, mint a nyugati, melynek csak 1300 méteres ormai vannak, 
fi végső kiágazása a Péterhegy, mely szép alkotású csúcs a síkságból szinte 
magánosan domborodik ki. Az Olt szakasztotta el a Hermány-hegységtőL 

A Bodoki-havasok tetői között jelentékeny a Nagy-Harang, mely 
alakja miatt kapta a nevét és képződésével a trachitanyagú hegyormokat 
jellemzi. A Bálványoson várrom is van, melyhez a székely nép pogány 
regéket köt. A Büdös-csúcsot nevessé teszik a barlangjai, közöttük a torjai, 



1 



*'^' V 

)\^i 



A KIRÁLYKÖ. ^ 

melyet sok beteg fölkeres. A Csomádtető alatt terül a szép tengerszem, a 
Szent-Anna tava, melyet virágokkal benőtt trachitszíklák és sötétlő feny- 
vesek öveznek. Tőle kapta a magas Csomád a Tóbércz nevet 

Messziről a Hargita tiszta körvonalú, szelíd hajlatos, hatalmas bércz- 
tömeg képét nyújtja, mely óriás arányaival fél Erdély fölött uralkodik; 
közelről ellenben vadul szaggatott, zegzugos hasadékokat, kiugró szirt- 
falakat, festői sziklacsoportosulásokat mutat, a melyeken megtörik a vihar 
ereje. Meredek szirtoldalaiban nyár küszöbén is hó fehérlik, völgyeiben 
pedig tavasz van. A magas hegység lakatlan, csak pásztorok látogatják ; 
július — augusztusban 15,000 szarvasmarha és 50—00 ezer birka legel 
mezőin ; itt-ott esztinák, havasi pásztorkunyhók vannak, a melyek körül 
hatalmas komondorok őrzik a nyájat a farkastól és a medvétől. Szikla- 
testéből keleten medenczék alakultak ki, szinte zárt egységek, mint a 
gyergyói fönsík, a Felcsík és az Alcsík. 



Digitized by 



Google 



40 MÁSODIK FEJEZET. HEGYEK ÉS YIZEE. 

5. A Délkeleti Kárpátok Ez a kristályos palákból fölépült hatalmas 
hegy vonal a tömösi szorostól a Lepusnik és Sztrigy völgyéig terjed, s 
gerinczével sokhelyt határt von Bománia felé. Nem olyan szép alkotás, 
mint a Magas-Tátrának emeltebb, de rövidebb vonulata, s mégis Európa 
hegységei között előkelő helyet foglal el, látogatja is sok tuiista. Erdély- 
ből tekintve szebb, mint Bománia felől, mert nálunk szinte lapos sík- 
ból emelkedik hirtelen széditő magasba, s a ki csúcsaira feltörekszik, 
legtöbb esetben a Bománia felőli oldalról érhet czélt, de ritkán egy 
nap alatt, a hosszú kerülők miatt Alkotó kőzete, magassága, kinyaraló 
hófoltjai és havasi növényzete miatt megérdemli az « Erdélyi Alpok » nevet, 
melylyel a külföldiek illetik; a nép ajkán egységes neve nincsen. 

A Brassói vagy Bárczasági vonulat a 2241 m. magas Király kőig ter- 
jed. Kezdetén a Keresztényhavas-sor (1894 m.) mindkét oldalával a mienk ; 



A FOGARASI-HAVASOK. 



északi végében a Czenkhoz épült Brassó áll Odább délnyugatra a 
2508 m. magas Bucsecs már határőr, legdélibb hegyorom ott a Strunga 
(1905 m.), mellette vámházzal. A Királykö csak 2:241 méteres, de karcsú 
alakja miatt magasabbnak látszik, mint a Bucsecs ; csak a tövét födi erdő, 
meredek teste azontúl szinte kopaszon nyúlik a felhőkbe. Közöttük nyílik 
a törcsvári szoros, meglehetős épségben fönraaradt erősséggel ; a hágó 
átjáratánál kétoldalt 1500 méteres orompár áll. 

A Persányi- vagy Apáczai- hegysor, mely az Olt vizét erős kanyaru- 
latra készti, a déli havasok karja, s a Királykőtöl nyúlik át a ílargita 
déli előhegységéhez. Benne a Nagy-Feketehegy 1300 m. magasságot meg- 
halad, de a hegyláncz északi részében tátong Erdély legnagyobb bar- 
langja is, a Homoród-Almási, melyet hajdan Csodakönek neveztek; csepp- 
köve nem sok van, de lelhető benne sok vadmacska- és medvecsont. 



Digitized by 



Google 



DÉLKELETI EÁBPÁTOK. 41 

A Fogarasi havasok nyngatí határa a Yöröstoronyi-szoroB, az Olt 
folyó kimenő kapuja. Ebben az egyszerű gerinczben a Yiszta Maré és a 
Negoj 2500 m. magasságot meghaladnak ; a többi csúcsok sem sokkal 
alaofsonyabbak. A Szarul (2288 m.) oromnak is vannak kinyaraló hóme- 
£Ői, sőt lenyúlnak azok a Freki tengerszem mellé is, mely közel 2000 m. 
magasban van. 

A Szebeni-havasok kettős gerinczű tömeget tolnak az Olt és Sebes 
folyók közére ; a két hegyvonulat között tátongó hosszú völgyön a Gzód 
patak rohan a Szeben folyó felé. A belső geríncznek neve Besinár, benne 
a Frumoásza, Csindrel és Bálványos csúcsokkal. A 2248 m. magas Gsindrel 
oldalában tengerszem van, a Szeben folyó forrásfeje ; egyik kaiját messze 
kinyújtja északra, Szerdahely felé. A külső ágban a Sztefilistye 2256 mé- 



A VULKÁN- HBGTSáo. 

teres ; kevéssel alacsonyabbak a Feketekúp és Fejérkő. A Sebes-folyó 
mellett az Oásza már csak 1735 métert ér el. A Fareng még folytatása 
nyugat felé a Zsily-szorosig ; ebben a zord hegységben 2500 métert meg- 
halad a Mundra nevű határcsúcs. 

Hunyad vármegyében meg épen három sort alkotnak a havasok. 
A Sebes és Berény patakok közé a Kudsiri- hegytömeg települt; benne a 
Surján 20G1 méterre emelkedik, s a Batrina is 1794-re, a kevéssel alacso- 
nyabbak pedig fölös számmal vannak. Szép havasi legelők terűinek a 
lankás oldalakon és a magas völgyekben ; sok is ott az esztina, a melyek- 
nek lakói ó-naptár szerint számított Péter-Pálkor (július 11.) évenkint 
összejöttek havasi törvénjrt látni, legtöbbször a Szkierna- havasra, hol 
vígasság és mulatozás közben egyenlítették ki pörös ügyeiket ; de 1852 
óta ez a szokás is megszűnt. 



Digitized by 



Google 



42 MiSODlK F£JEZBT. HEGYEK É8 VIZEK. 

A határszéli hegység Vulkán nevet visel, benne a névadó csúcs és a 
Strázsa a legnagyobbak ; az első 1621, az utóbbi 1870 méteres. Bátran 
nevet cserélhetnének, mert nem a Steázsa, hanem a Vulkán aljában nyílik 
szorosút a romániai közlekedés számára. A Vulkán oldalait inkább erdő 
födi, mint rétek ; gyöpös rész csak a tető lapján van, s a völgye talpából 
meredeken nyúlnak ki csúcsai. 

A déli határlánczolat óriása, a Retyezát, 2477 m. magas. A névadó 
főcsúcson kívül ott áll a Boreszku, a Paltína, a Gugu, megannyi havasi 
orom ; az utóbbi kettő már távolabb a hegytömeg zömétől A Betyezát 
(ami legyalúltat jelent) nevét az alakjáért kapta; még a tőle igen messze 
fekvő Vajda-Hunyad ormáról is nagyszerű a képe, szaggatott gerincze 
és festői körvonalai miatt. Déli oldalán több helyt megszorul a hóolvadék 
vize és apró tengerszemeket alkot a görgeteg kövekkel körülvett kisebb- 
nagyobb medenczékben ; belőlük táplálkozik a Lepusnik-patak, a délkeleti 
Kárpátok vonalhatárolója. 

A BIHARHEGTSÉG. 

A Maros és Szamos folyók közé szorúltan három főtagból áll az emel- 
kedés tömege, mely a közepétől, Bihar vármegyétől vette a nevét. Eészei: 
1. Az Erdélyi-Érczhegység, a Maros és Fehér-Körös között. 2. A Bihari- 
havasok, a Fehér- és Sebes-Körös között. 3. A Meszes-hegység, a Sebes- 
Körös és a Szamos közén. 

1. Az Erdélyi-Érczhegység. Bekezdő tagja, a gránitkőzetü Hegyes- 
Drócsa vonal, Arad vármegyében ; nem színaranyat termel, de aranyat érő 
borokat adó szőlővel beültetett halmokkal indul meg befelé. Elején a 
Világos és több más kúp hirtelen üti föl a fejét a síkból; északi kifutója, 
a hármascsúcsú Mokrahegy, szinte elszigetelten áll. Délen a Sólymosi-vár 
romjaival koszorúzott orom tekint alá a Marosra. A főgerinczből a He- 
gyes 800, a Drócsa 857 méternyire emelkedik ki A Körös felé lankás, a 
Marosra ellenben rádűlő meredek és szép tájképeket nyújtó hegység, 
mely az utóbbi folyó mentén alig szekérútnyi nyomot enged a közleke- 
désnek Erdély vármegyéibe, de azért vasút is épült ott. 

Hunyadban elkezdődik már az igazi Érczhegység, melynek a Maros 
marad déli határa, de a Fehér-Köröst a másik oldalon, az 1264 méteres 
Vulkán csúcson túl, az Aranyos vize váltja föL Nem folytonos hegysor, 
helyenkint azonban festői csoportok összege és magasabb, mint a Hegyes- 
Drócsa. Kezdetén igen szép a körösbányai völgy tágulás, mely 1849 óta 
szomorú emlékezetű. Odább délkeletnek a Csetrás-hegycsoport ritkaszép 
festői kép ; növeli báját Bojcza bányaközség apró házaival és két templo- 
mával. Szirtes mésztömegei, kopár külsejükkel, a növényborított kömye- 



Digitized by 



Google 



EBDÉLTI-ÉRCZHEOYSéa. 43 

zetben olybá tűnnek föl, mintha nem is helyben képződtek voloa, hanem 
valami titáni erő mai alakjukban máshonnan hordta volna őket oda. Viz 
koptatta ki a közeiket s vájt beléjük üregeket és folyósokat Bojczánál és 
Gsíkmónál egy-egy barlangüreg ásit. 

A Csetráshegy közel 1300 m. magas, a Hajtó vagy 300-zal kisebb; a 
tövében épült Nagyág. A környezetét gyönyörű trachit-kúpok alkotják ; 
legalsó házai még gesztenye- és diófák között állnak, a felsőbbek vagy 
300 méterrel magasabban már tölgyek és bükkök alatt, fölebb pedig a 



A DETONATA. 



fenyő az uralkodó. Három temploma megannyi külön hegykúpra tele- 
pült ; belátni onnan a Maros völgyét messze, sőt a Eetyezátnak a távol 
ködében halványkéken derengő körvonalait is. Kevés bányaváros van 
Európában, a melynek festőibb a fekvése, mint Nagyágé. Folytatását 
képezi a Gsetrásnak Gyula-Fehérvárig az Ompoly-melléki hegycsomó; 
benne vadul szaggatottak a tájak, mint Zalatbnánál is, a hol a Zsidó- 
hegyen borzasztó út visz át. 

Magasabb és tömöttebb hegytömeg az Aranyosmelléki, az előbbitől 
északra ; ez elnyúlik Nagy-Enyedig. Benne az abrudbányai és thoroczkói 
részletek Erdély legfestőibb tájai közé tartoznak. Horgas sziklaormai 



Digitized by 



Google 



44 MÁSODIK FEJEZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

Ölén völgyek nyílnak szaggatott hasadékokkal, sötét szurdokokkal és sűrű 
erdőségek között mosolygó havasi rétekkel Fölül a fája fenyves, alul 
barátságos lomberdő. 

Az Aranyos forrásainál havasi jellemű ormokat emel a hegység, de 
odább keletre zártabb felfölddé tömörül és alacsonyabb. Abrndbánya, 
Bucsum, Verespatak környékén emelkednek az aranyhegyek, az erdélyi 
Ealifomia. Közelben a Detonáta bazaltképződés, melynek meghajlott 
oszlopai félbenmaradt templom ivezetét juttatják a szemlélő eszébe. 
Odább a két Gsetátye, mely név várat jelent ; a sok érczbányatáró a 
rómaiak ideje óta úgy fölszaporodott, hogy valóságos régi épületrom ké- 
pét nyújtja a két kincses hegy. A Kecskekő már csak 1083 m. magas, s 
a csúcsára lépcsők vezetnek föl ; hajdan vár volt rajta, aljában pedig az 
erdélyrészi borok egyik kiválóbbja terem. 

2. A Bihari-havasok. Észak felé nyúló kristályos-palás lánczot alkot- 
nak egész a Sebes-Eörösig. Magyar- és Erdélyország határán 1500 mé- 
tert meghaladó csúcsokkal emelkednek, sőt a Nagy-Kukurbéta és a Yle- 
gyásza 1845 — 8 métert érnek el, s még júliusban is van itt-ott hó rajtuk. 
Ez a hegygerincz nyugatra rövidebb, hirtelen ellaposodó karokat bocsát ; 
keletre ellenben vad, magas hegyvidékben lel folytatást, be az erdélyrészi 
Mezőségig, s a csúcsairól a Hargitáig meg Háromszék havasáig lehet 
ellátni. 

Arad, Hunyad, Torda-Aranyos határköve a Bihari-havasok kezdetén 
az 1483 m. magas Gaina-havas, melyen a vidék szűk völgyeit és térösebb 
oldalait lakó havasi románok (móczok) népünnepeiket és a híres leány- 
vásárt rendezték nyaranta. Belőle ágazik ki a Fehér- és Fekete-Eörös 
közé a vulkáni tufákból álló Vaskohi-hegység, mely utóbb Beéli nevet 
vált A belsejét még nagyobbrészt erdők födik, a Lunka szép tölgyei. 
Odább van az Izbuk, Yaskoh közelében, az időszakiasan dagadó vízforrás 
és a Eimpanyászka szakadék-barlang; neves csúcsok a hegységben a 
Eodru és Moma. Erdélyrészben pedig a Gyalu-Máre. 

Eelet felé a Gyalui havasok vonulnak az Aranyos ós Hideg-Szamos 
közé. Legtömegesebb emelkedésük a Dobrin, járhatatlan völgy szorosok- 
kal, akár gyalog, akár lóháton próbálkozik meg velük a turista ; őserdőit 
viharok, tűz és fejsze pusztítja, de szomorú is a képük ; barátságosabb 
már Topánfalva felé, hanem a Hideg-Szamos mellé görbülő szakasz ismét 
vad. Az ellaposodó hegységet keresztben átszelő Jára- völgyön túl vulkáni 
tufában kél a tordai hasadék, Erdély világraszóló nevezetessége, mely- 
nek oldalaiból barlangok nyílnak, de csak kis viz idején hozzáférhetők. 

A Vlegyásza gerinczével párhuzamosan keleti ág is vonul szintén dél- 
ről északnak és vad vidéket alkot ; csak rajta túl a Kalotaszeg szelídebb, 
a mint Kolozsvár felé a Szamos mentén középhegységgé alakúi át Van 



Digitized by 



Google 



BIHARI-HAVASOK. BfESZES-HEGTSÉO. 45 

azonban nem egy cseppköves és jeges barlangja is. A Ylegyásza ikerkúpja 
a kevéssel alacsonyabb Yorvurásza ; nyugat felé meredek mind a kettő, 
dedélfelől megjárhatok. A fögerincz hosszúkás tetejét törpefenyő és moha 
födi, alatta gátforma és sokhelyt beszakadozott sziklagát vonul, egyes 
tornyai azonban még épeL A két magyar hazába messze betekintést 
nyújt ez a két csúcs. 

Szebb alkotású a havasi hegysor oldala és szebbnek is látja a szem, 
mivel a túlatiszai asztalsik felé lejt, noha nem előhegyek nélkül.^ A Bihar- 
csúcs lábához a meszes Bézbányai-hegyek illeszkednek, tovább északra a 
PetroBz-ha vasok, s bennük az Oncsásza-barlang ; majd a Belényesi, Jád- 



A KIS-SZAM08 VÖLGYI ÉS A GYALUI HAVASOK. 

völgyi hegysorok következnek, nyugatra pedig a Királyerdő, mely Nagy- 
várad közelében laposodik el. Gyönyörű tájakat és igéző szép oldalvölgye- 
ket lát az utas, ha a Sebes-Körös völgyén vasúton megy Erdélybe ; de 
a vonaton, bemenőben, jobbfelől üljön. 

3. A Meszes-hegység. Legdélibb tagja a Sebes-Körös és Berettyó közén 
Nagyvárad háta mögött kél ki a síkból és vonul keletnek, összesítő név 
nélkül. KolozB- és Szilágymegyék határán Bézhegység a neve és kristá- 
lyos pala az anyaga. A révi szorosnál oly közel jut a Körösön túl terülő 
Királyerdő Tizfalusi ágához, hogy a folyónak megnehezíti az átmenetelt. 
Odább a Királyhágó emelkedik, melyen át az erdélyi út vezet ; a körös- 
völgyi vasút ellenben közel hozzá alagúton búvik be a « bérezés hazá»-ba 
Csúcsán át. Azontúl Kolozsvár-Almási nevet vált a mészköves hegység és 



Digitized by 



Google 



46 MÁSODIK F£J£ZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

szakadékossá válik, a kolozsvári Várhegyen túl pedig kanyarulatával a 
Eis-Szamost északi irányba tereli. 

Középszakasz a Meszes-hegység, mely a Plopis- hágónál kiindulva le- 
gyezöformán terjed szét a Eraszna-folyó vidékén s a Szilágyságban ; leg- 
nyugatibb része az Ermelléki, mely orografíai szempontból igen alárendelt 
vonal, de annál jobb bortermő vidék. Eeleti nyúlványa a Meszesnek az 
Almás-völgyön túl eső szintén alacsony hegyvidék, a melyben a deési 
sóbányák vannak. Legészakibb rész a Bihari-havasokhoz számitható hegy- 
ségből a kristályos -palás Bükk, a Szilágy és Eraszna vizek között Szatmár 



NTÍRSéoi TÁJ. 

vármegye határán; különállása szinte szigethegységi jelleművé avatja. 
Az egész közép és északi szakaszát már csak lomberdő borítja, a fenyő 
ritka benne. 

A Délkeleti Kárpátok és a Biharhegyeég öleli körül az 5500 km* 
kiterjedésű, harmadkori eredetű erdélyrészi Mezőséget, melynek dombos- 
völgyes térségein hajdan a magasabb hegységből bővebb vízzel aláömlött 
folyók szabadon gazdálkodtak, s nyomukban sok a tómaradvány és kiszik- 
kadt medencze. Akár erdős, akár kopasz ma ez a terep, de megmerevült 
hullámos víztükör képe az, kevés kővel a meghordott völgyekben és gör- 
geteggel elborított emelkedésekkel 



Digitized by 



Google 



BÜKK. — MÍTRA. — OBERHÁT. 47 

Kisebb nála a keletre fekrS háromszéki róna, melyet három oldalról 
bavasok zárnak be, csak észak felé látszik végtelennek. Noha 500 m. 
magas, mégis az alföldek jellemző vonásait viseli nyilt arczolatán. A ga- 
bonavetés beláthatatlan tengere hullámzik rajta, aratás után pedig a 
délibáb csalóka képei tünedeznek fö]. Egykori nagy tavának nyomai á 
rétyi Nyír homokos része, s egy egész tócsoport, ingoványok keretébenl 



A MAOTAB KÖZÉPHEGTSOR. 

Mind helyzetére, mind jellemére nézve közép annak a méltó jelzője, 
mert távol marad a havasi magasságtól s hazánkat északkelet-délnyugati 
irányban csaknem a közepén metszi. A két magyar Alföldből emelkedik 
ki hosszú lánczban, melyet a Visegrádi Duna szakit meg és oszt keleti és 
nyugati szakaszra. 

1. A keleti szárny. A Bodva-Hernád laposaiból alacsony gerinczekkel 
és alig kiemelkedő ormokkal indul meg Szendrő-Forrói nevén a hegy- 
tömeg ; Eogutowitz térképei Cserhátnak nevezik, talán a rajta uralkodó 
fanemről. Benne csak a Szárhegy ér el 520 m. magasságot, a többi 
azon jóval alul marad és a hegység csak Szendrőnél szorítja meredek 
sziklák közé a Bodva-folyót. Magasabb azonban a meszes £uA:/c-hegység, 
mely nevét ősi bükkjeiről nyerte ; tanúja is lehetett némelyik az ősmagya- 
rok pogányos istentiszteletének, mit a zordon hegyvidék félreesőbb csú- 
csain titokban soká gyakoroltak. Legmagasabb csúcsa a közel 1000 méte* 
xes Bálványos. A félkörben görbülő hegygerincz domború ívű hátát 
veti északnak, s ezért délfelé nyájas völgyei nyílnak ; a diósgyőrit régi 
királynéink is örömest látogatták szépsége miatt. Sok a hegységben a 
barlang és a víznyelő ravaszlyuk, tetőit pedig lapos térség jellemzi. 

Az Eger és Zagyva völgyei között a Mátra trachit-tömege foglal 
helyet. Legemeltebb orma, a Kékes, meghalad 1000 métert; ennél vala- 
mivel kisebb csúcs több van. A hegységet lomberdő födi; északi részén 
a parádi völgy ásványvizei világhírűek, déli hosszabb előhegyeinek olda- 
lain pedig a nemes egri, visontai és gyöngyösi borok teremnek. A Mátra 
messze kilátszik a nagyobbik Alföldre ós légáramlataival ui-alkodik fölötte. 
Nyugati szárnya Pásztói-hegység néven délre kanyarodik és messze előre 
tolja az 563 méternyire emelkedő Nagy-Hársas hegycsúcsot 

A Cserhát nagyobbrészt Nógrád vármegye hegysége és sokhelyt 
bazalt, de a 650 m. magas Nagyszál mész- és homokköve átnyúl Pest- 
megyébe, míg a mogyoródi és monori előhegyek és azok dombsorai csak 
Czeglédüél lapulnak el a síkságban. A Cserhát nem gerinczes, hanem 
inkább egymás mellé illeszkedő tömeges hegység, mely a Zagyva és Ipoly 



Digitized by 



Google 



48 MÁSODIK FEJEZET. HEGTEE ÉS VIZEK. 

vizeit választja el. Legmagasabb csúcsa a zöldkő Earancs (697 m.), tőle 
keletnek hosszú vonalban húzódik a bazalt Medves, s délnyugatnak a 
Dobogó és Szanda. Hajdan várak állottak sok csúcson, de ma szomorú a 
hegység tekintete északkeleten, a hol letarolták az erdőt és vízmosások 
barázdálják a kopasz ormokat. Barátságosabbak az előhegyek a Budapest- 
hatvani vasútvonalon, kivált Gödöllő és Isaszeg tájékán ; délnyugati részei- 
ben pedig jó bortermő hegyek vannak Szadán, tovább a Kigyós-Csörög^ 
Gseke, Penczi éű Váczi hegyek egész a Nagyszálig, melyet a vácziak Na- 
szálynak neveznek. 



▲ MÁTBA-HBGYSáa. 

A Cserháttól nyugatnak a Börzsöny trachitos hegysége terül el az 
Ipoly völgyéig. Magasabbak benne a^oW-nyos 941 m., s a Nagy-Hideghegy 
865 m. Nagy-Maros mellett kitéríti útjából a Dunát a 482 méteres Ördög- 
hegy, melynek aljában jó szőlő és csemege-gesztenye terem. Ebben a 
hegységben van a nógrádi és drégeli várromoknak történetileg nevezetes 
két csúcsa; a Nagy-Galla és Csákhegy között a szép mária-nosztrai völgy 
nyiUk a Duna felé, közelében nevezetes trachitkő-bányával. 

2. A nyugati szárny. A Pilis, Vértes és Bakony 156 km. hosszú 
hegyvonal a Duna-szorostól a Balaton déli csúcsáig. Legmagasabb ormaik 



Digitized by 



Google 



PILIS- GERECSE. — BAKONY-HEGYSÉG. 49 

alig Ütik meg a nyolczadfélszáz métert. Anyaguk tekintetében annyira 
megegyez a kezdetük a Börzsöny tracbitjával és a váczi Nagyszál mesz- 
es homokkövével, hogy azok folytatásául is beválnak. Csak a Balaton- 
melléken ütik föl a fejüket vulkáni kőségek. Nehéz ezekben a hegycso- 
mókban az eligazodás ; völgyek szövete az, melyből csak itt-ott emelkedik 
ki egy-egy bog. 

Bekezdője a IHlis- Gerecse a Duna hajlatán. Anyaga mész, néhol 
trachít. Nagyrészt még erdős szép ormaikat dél felől tölgyek, észak- 
ról bükkök borítják ; alacsonyabb lejtőiken jó bort szűrnek Neszmélyen, 
Esztergomban, Szent-Endrén, Budán. Almásnál a Duna mellett vörösmár- 
vány-bányák nyílnak, Esztergom vármegyében barnaszén-telepek, s a Gel- 
lérthegy dolomitja adja a világhírű keserűvizeket. Hévvizei Esztergomban 
és Budán fakadnak. Az esztergomi Várhegy lehordott laposán emelkedik 
Magyarország fejedelmi temploma, a primási bazilika; a visegrádi Vár- 
hegyen királyi várromok omladoznak; a Gellérthegyen hajdan csillag- 
vizsgáló volt, később fellegvár. 

Gallánál a Budapest— szőnyi vasútvonal szép alkotású szoroson megy 
át, s az választja el a Pilis- Gerecsét a szomszéd alacsonyabb mészkő 
Vér lestől, a melynek másik határát a móri horpadás vonja meg; rajta 
át a Fehérvár— szőnyi vasút épüli A Vértesnek legmagasabb ormai, a 
Gsókahegy és a Eörtvélyes, alig 500 méteresek ; tava azonban több van, 
s ezek között a velenczei és a tatai a nevesebbek. 

A Bakony-hegység a Marczal és Bába völgyéig terjed ; anyaga mész, 
többhelyt bazalt kitódulással. Lánczok szövete a hegység, melyekből 
600 m. körűi járó magaslatok emelkednek ki, mint pl. a Somhegy, — me- 
lyet délről kerül meg a postaút Bakonybél és Zircz között, — továbbá a 
Kőröshegy, a melynek ormáról a Eis-Kárpátok és az ausztriai havasok 
sötétlő körvonalai beláthatok ; a népnek időjóslója is a Kőröshegy. Az 
egész magaslat-tömeget sokáig borította sűrű vaderdő; szoros völgyei 
félelmesek voltak útjaik és rablóik miatt. 

Tölgy és cser, ritkábban nyír nőtte be ; fenyves csak Zircznél van, de 
akkora bükköket nevelt, hogy három ember azok derekát át nem ölel- 
heti, s egy törzsből 12 öl fa telik. A Bakony vize kevés, üreges mész- 
köve elnyeli a csapadékot ; hajdan a délszláv országokból is százezrével 
hajtottak oda sertéseket makkoltatni, ma ipartelepek keletkeztek benne. 
Sok volt ott a kolostor az Árpádok idejében, utóbb meg várak, de ezek 
ma csak romdüledékek az ormokon. A bakonybéli apátság még ma is 
neves. A Bakony északi kiágazása Győr felé nyúlik ; a végén, Pannon- 
halmán, a benczések ősfészke áll. 

A Balaton-mellék hegyeinek alkotása elüt a Bakonyétól; már a 
tihanyi félsziget bazaltalapon épült, s olyan nagyrészt a hegység Keszt- 

György Aladár : A főid éa népei. V. 4 

Digitized by VjOOQIC 



50 MÁSODIK FEJEZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

helyig. Gerinczük nincs, a kúpjaik magánálló egységek. Legszabályosabb 
formájú a Somlyó, mely három oromból látszik összeállítottnak és a leg- 
tetején láva van, mint a Badacsonyon. A Szent-György-kúp meredek olda- 
laihoz szinte pillérek támaszkodnak, úgy hogy párkányos vár képét adja. 
Messzebb áll a Sághegy, hatalmas bazalt-oszlopokkal. E hegyvidék kúpjait 
hajdanta várak koszorúzták, s azokról sok rege maradt fönn a vidék népe 
ajkán, melyeket Kisfaludy Sándor dolgozott föl ; az alacsonyabb lejtök 
szőlői jó bort teremnek és hazánk egyik legszebb vidékét alkotják. Elbű- 
völő látás jut osztályrészül annak, a ki Siófokról Keszthelyig, Balaton- 
füred és Badacsony érintésével hajóutat tesz. Versenyeznek ott szépség 
dolgában a veszprémi partok a zalaiakkal. 



A MAGYAR ALPOK. 

Az osztrák örökös tartományokból hazánkba benyúló hegységek a 
Keleti-Alpok tartozékai, s a Duna-Dráva, a Dráva-Száva és a Száva-Zer- 
magna folyók közé ékelődnek. 

Az első csoport Mosón- Sopron vármegyékbe mint Lajtahegység grá- 
nittömegekkel, itt-ott mészszel vonul be, s legnagyobb ormai sem érnek el 
500 m. magasságot, de csinos alkotásukkal a Pertőtó északi partját regé- 
nyessé teszik. Magasabb a Rozália-hegység, mely kezdetben határv^onal 
Alsó-Ausztria felé, de azután a Pertőnek görbül és mellé illeszkedik 
Soproni és Euszti résznevek alatt. Benne nyolczadfélszáz méteres csú- 
csok vannak, a hol pedig ellapúi, a tó mellett sok gyümölcsöt és jó bort 
terem. A kápolnával koszorúzott Eozália-orom turisták czélpontja ; meg 
is érdemli a szép panorámája, de sokszor fúj alá róla a havasok jeges 
lehellete. Hozzá csatlakozik a jóval alacsonyabb Landzséri-hegyvidék. 

A másik hegytömeg a Eepcze és Dráva között Borostyánkői, Német- 
újvári, Dobrai neveken ismeretes ; helyenkint 800 m. magasra tör és vál- 
tozatos alakulásával elbájoló tájakat tár elénk, kivált a Gyöngyös folyó 
mellékén. Legmagasabb orma az frottkő, az Esterházyak bevésett betűivel. 
Középső és déli szakaszai ellepik Vas és Zala megyéket. Eégi várak, főúri 
kastélyok, vadaskertek vannak bennük és a síkságra kinyújtózkodó homok- 
köves végeik szép dombvidéket alkotnak, hol sokszor folyt csata részint 
a haza megmentéséért, részint a nemzeti önállóság érdekében. Egységes 
név nélkül még a Muraköz elejére nyomul át Stájerországból egy rövid 
és alacsony hegytömeg. 

Somogy- Baranya-Tolnában összefüggő szigethegység domborul ki a 
környező halmos vidékből; mésztömegéből itt-ott bazalt, trachit kerül 
fölszínre. Legemeltebb ormai, mint a Zengő is, alig érilí el a 700 m. 



Digitized by 



Google 



HORVÁTORSZÁGI HEGYEK. 51 

magasságot, de mivel a déli homlokuk alacsonyabb tájékból kél ki, egész 
magas hegység képét nyújtja. Sok hasonlatossága van a Bakonynyal, víz- 
nyelők és barlangok váltakoznak testében ; legnagyobb az abaligeti, mely 
nek közelében a Sárkánykút időszakosan dagadó forrás. Orrfűnél pedig 
oly bőven ömlik egyik sziklából, hogy vízokádónak nevezik. Jellemzi a 
lomberdőkkel födött hegységet a belőle feltörő több meleg forrás, valamint 
az. hogy kőszéntelepei gazdagok. A hegység Szegzárdnál hirtelenül meg- 
szakad. 

Ennek a hegységnek kiegészítője az a dombsor-fonadék, mely a Bala- 
tonnak vonul és » tihanyi templom fokáról néző szemnek szelíden gömbö- 
lyödő formákat mutat. Valamivel magasabb a pécsi Mecsek-hegytömegtől 
elszigetelten délkeletnek emelkedő Siklósi mészköves hegyvonal, melynek 
aljában meleg források fakadnak ; oldalai jó bort teremnek. Alig jön 
hegysorszámba odább a Duna mellett a SzöUősi, melynek sötét erdőkkel 
benőtt teste csak a gőzhajón utazó előtt ötlik föl magasnak, a ki Buda- 
pestről jövet már megszokta a síkot. 

A Dráva-Száva közé nyúlakodó hegysorok több-kevesebb párhuza- 
mossággal vonulnak keletnek. Magasabb gerinczeikben megvan alpesi 
maradványul a fenyő, de az alacsonyabbakban a délszaki ég hatása érvé- 
nyesül; a szilvát és nemes gesztenyét vadon tenyészti. Legrövidebb az 
északi vonal a Bednya-folyó baloldalán. Négy törvényhatóságot fut át a 
vele szomszédos magasabb vonal; sűrűn következnek benne 7 — 8 száz 
méteres ormok, s a legtöbb esetben nevet adnak a hegyszakasznak, a 
melyből kimagaslanak. 

Legfejlettebb orografiai jelenség a harmadik sor, noha szaggatott 
részekből áll. Zágráb fölött 1000 métert meghalad a Bisztra-csúcs a 
Szlyeme hegytömegben ; tőle különálló távol keleten a Garics, 800 m. 
körül járó ormokkal. Új megszakadás után a Pszúny jön, s benne a 
gránit kristályos palákba megy át, és a Babia-Gora, mely már Djelhez 
csatlakozik. E hegységeknek bükk- és tölgyfája hatalmas faipart .teremtett ; 
Horvát-Szlavonország dongáit a fiumei kikötőn át tengerentúli országokba 
hordják el. A még ma is nagy erdők csergubacsot és makkot sokat terem- 
nek ; az utóbbi Horvátországnak a mannája. 

Különálló szigethegység a Vrdnik-vonal a Szerémhegységben ; leg- 
magasabb csúcsától Fruska-Gora (leányhegy) nevet is visel és végső 
dombjai Titelig, a Tisza torkolatáig nyúlnak, de már egészen ellaposodva. 
Északi kiszögellése kitéríti útjából a Dunát s a péterváradi szerpentin- 
szikla megkerölésére készti, a melyen erősség áll. Annyiféle a Vrdnik 
kőzetanyaga, hogy valóságos petrografiai múzeum. Ez a hegyvidék hazánk 
legszelídebb éghajlatú tája ; északra-délre mosolygó völgyeket tár. Csúcsai 
sem igen haladják^ meg az 500 métert és szép lomberdővel födöttek, a 

Digitized by VjOOQIC 



5:2 MÁSODIK FEJEZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

növénytenyészetnek édes dajkái ; be is van hintve közel és távol környé- 
kük községekkel. Hazánkban ez a szőlőtermelés legrégibb helye ; Probus 
római császár a III. században ültetett már ott szőlőt, s bora mind mái 
napig fentartotta jó hírét. A karlóczai vörös, az ürmös, meg a szerém- 
ségi édes szilvából főzött szesz nevezetességek voltak mindig. 

A magyar Karszthegység legészakibb tagja az Uszkok-hegy vidék, de 
mivel még erdős, nem is viseli a szomszéd osztrák Karsztnak sivár kősiva- 
tag jellemét; északon 8 — 9 száz méteres ormai vannak, s déli alacsonyabb 
ágán vezet át Zágráb felől a fiumei vasút. A Korana völgyén túl délke- 
letre a már sokkal igénytelenebb Petrova-Gora emelkedik, a Glinavölgyön 
túl pedig a tömeges Zriny-hegység, s benne a 615 méteres Priszaka. Ez a 
hegyláncz már Boszniába nyújtja át délnyugati karját 

Mind a három csoportot jellemzi a szaggatottság, mit az tesz széppé, 
hogy szinte duskálkodik fölületén a növénytenyészet. A hegyvidék nagy- 
része intenzív művelés alatt áll ; erdői gyönyörűek, s a völgyekben szilva 
és gesztenye között szőlő is bőven terem. Az erős fairtás azonban olkarsz- 
tosodással fenyegeti, pedig sok elijesztő példa van rá a közelben és távol- 
ban, hogyan képes paradicsomi tájat is tönkretenni az ember kezében az 
irtó fejsze. 

Az igazi Karsztnak 1500 méteres kopasz ormokkal tetőzött, vadul 
szaggatott és árkokkal barázdált gerincze Isztriából lép be Modrus-Fiume 
területére ; a magyar kikötőváros hátterében és a hol a magyar vasút átszeli, 
magassága Vs-át veszti, de odább délnyugatnak haladtában mint Nagy- 
és Kis-Kapela újra felszökik. Megszakad a szép plitviczai vízeséses tavak- 
nál és újra fölhátasodik a Pljisevicza-hegységben. Vele csaknem párhuza- 
mosan a tengei'part mellé a Velebi t-hegy vonal települ, a két hosszú 
hegysor közét pedig belül magas sivár hegyvidék foglalja el, alacsonyabb 
egyenközű lánczokkal. A Vei ebit* hirtelen ereszkedik alá a tengerre, de 
sok benne az 1600 méteres csúcs, sőt délen a Monté Santo (Szveto Brdo> 
1753 m. magas. 5 m.-rel magasabb a Vakanszki Vrh. 

Az egész tömeges emelkedés roppant mészkő-hegyhát, rendesen kifej- 
lett völgyek híjával, de telve szabálytalan medenczékkel, völgyekkel és 
ravaszlyukakkal, melyek a csapadékvizet elnyelik. Sok ott a búvópatak és 
nagy a vízhiány ; sokszor drágább ez az élet-ital, mint a bor. A növényzet 
satnya. Eredetileg hatalmas tölgyesek födték, de a középkor eleje óta kivált 
Velencze irtotta az erdőt, s bevégezte azt a múlt századbeli horvát. Erőre 
Í9 kapott ennek folytán a hirhedett bóra szél, mely hihetetlen hideget hoz 
az év bármely szakában és rettenetesen rombol erőszakoskodó föllépésé- 
vel. A felföldön 6— 7 hónapig havaz, őszszel-tavaszszal pedig záporok 
járnak, úgy hogy alig van két hónapig nyár, de az aztán tűrhetetlenül 
forró. 



Digitized by 



Google 



DÍLMAOYABORSZÁQ HEGYVIDÉKEL 53 

Körülbelül ilyenek Dalmáczia hegyei ; csak Boszniában van még erdő, 
mely a tájat szépíti, az éghajlatot szabályozza, a völgyek talajának meg- 
munkálását lehetővé teszi, s az ember fáradságát megjutalmazza. 



DÉLMAGTABORSZÁa HEGYVIDÉKEI. 

A Balkán-havas is küld kifutó hegyágakat hazánkba, s azokon a Duna 
sok ezer éves munkával töri-zúzza vizét Szerbia és Magyarország határán 
keresztül, hogy Eománia alsíkjára lejuthasson. Ezeket a hegyeket töme- 



alduna: kazán-szoros. 

ges emelkedéssel vegyest lánczolatosság is jellemzi, a keleti részükben 
pedig havasi magasság. Vízben gazdagok, s ereik a légkör csapadékát 
nagyrészt közvetve vagy közvetlenül öntik a Duna medrébe. 

A hegysorok kezdetét a Lokva-láncz vezeti be Fehértemplomnál ; 
a magassága 500 métert egyes csúcsokban is alig halad meg ; folytatását 
a Eraku-Almás hosszabb és magasabb vonulata adja meg a Berzászka 



Digitized by 



Google 



54 mísodik fejezet, heotbk éb vizek. 

folyóig. Éhez a szintén nyugat-keleti irányú, kigyószerűen görbült láncz- 
hoz észak-déli vonalban keresztbe áll a Szvetinye-hegység és 1000 métert 
meghaladnak egyes ormai. Az előbbi két hegysor is meggörbíti a Duna 
folyásirányát, de ez már jó darabra kitéríti délnek, sziklapadokat vet a 
medrén keresztül. Kazánnál pedig szűk sikátorba tereli ós csak Orsová- 
nál enged neki megfelelő teret. 

Ez a hegység még erdős, lombfái között dóleurópai eredetű növénye- 
ket is vadon terem, így pl. az orgonabokor egyik fajtáját. A mellett üreges 
is ; barlangjai között a Veterani és a Punyikova nevezetesek. A csúcsai szé- 
pen formáltak, s szakadásos völgyei regényes tájakat rejtenek, hegyi kisebb 
tavakkal ; lejtői a Dunára meredeken bocsátkoznak alá, úgy hogy a közle- 
kedés útját sokhelyt a sziklatestbe kellett vágni. Várromok mutatják, hogy 



A SZÁRKÓ. (CZÁRKU. 



Magyarország birtokáért ott hajdan erős harczok dúltak; ma is nemzet- 
közi lobogó alatt folyik lábaiknál a hajózás." 

A temesi síkra kitámaszkodó verseczi 467 méteres Várhegy új hegy- 
csoportot kezd meg, a melynek északkelet felé folytatása a Dognácskai 
vonal, s 500 métert meghaladó ormaival Bogsánig ér el. Vele párhuzamos 
keleti sor a délmagyarországi Érczhegység Resiczáig, de már 900 méteres 
csúcsokkal ; ennek szűk völgyeibe épült a merész Oravicza — aninai hegyi 
vasút. Harmadik vonal a Plessuva-Szemenik, az előbbit kétszeresen meg- 
haladó magasságú havasi csúcsokkal. Ez a három vonal egyesült erővel 
a Berzava és Béga közé összefonódott rövid és alacsony lánczokat küld, 
a melyeknek egységes elnevezésük nincs. Nevezetes bennük a Bogsántól 
északra emelkedő Aranyos, meg a buziási Szilas, melynek aljában az 
ottani híres fürdő gyógyvizei fakadnak. 



Digitized by 



Google 



DÉLMA6YAR0RSZÁG HEGYVIDÉKEI. 55 

Ennek a hegyvidéknek nyugati lejtőin jó borok teremnek ; a többi 
befelé erdős, csak a bányatelepek környékén használta föl az érczipar a 
fát tüzelőül. Éles gerinczü párkányhegyei itt-ott terjedelmes fönsikokat 
zárnak körűi, mély völgyeik pedig gyakorta katlanszerü süppedéket mu- 
tatnak. A szép Marillavölgy is katlan^ de magasan fekvő. A megkapó 
alakulások változatos sorozata tárul a turista elé az aninai vasút két 
oldalán. Legmagasabb csúcsa a Szemenik-havas Sasfürdője (1450 m.), 
hol a tetőn elterülő havasi rét tavához a környék román lakossága július 
G-án és augusztus 1-én vallásos mosakodás végett zarándokol. Onnan 
gyönyörű a kilátás a Néra görbülő völgyére és a távol keleti havasokra. 

A hol a magyar szent korona 1849 után sokáig elásva volt, Orsová- 
nál az Alion- hegygyei indul északnak a Domogled havasi jellemű hegy- 
vonal Erassó- Szörény és Bománia határán. Eleinte 1200 méteres ormok 
emelkednek belőle a Cserna balpartján, de a mint Hunyad vármegyét 
elérik, a Betyezát közelében 2300-ig szöknek föl. Vele párhuzamban, a 
Bjela-Beka és Gsema összeömlésénél, a Godján-Szárkó északi vonulattal 
kezdődik és 2300 méternél magasabb csúcsokat emelő gerincze a Bisztráig 
ér. Azontúl a Buszka-Pojána össze-vissza görbült gerincze helyezkedik el 
a Bégáig, de már 1300 méteres magaslatokkal; benne van a száraz Vas- 
kapu, mely Hunyadba vezet. Hunyadi János azon robogott Vajda-Hu- 
nyadról a törökre. A Maros mellé még alacsonyabb hegyhát dűl és Te- 
mesbe is átnyújtózva dombokká lapúltan vész el a síkságban. 

A délmagyarországi havasok legdélibb része üreges és barlangos, de 
magas gerinczeiknek és merész csúcsaiknak tiszteletet parancsoló az 
alakjuk ; felső részük többnyire kopasz, alul ellenben elvadult gyümölcs- 
fáikra a szintén elvadiílt szőlő indája csavarodik. A Domogled kettős csú- 
csáról áttekinthető az Alduna egész völgye s a román nagy síkság ; a tá- 
vol ködében pedig a Balkán kéklik. A Godján-Szárkó repedéseiben a nyár 
is lát havat, és óraszámra lehet rajta szekéren járni 1000 métert megha- 
ladó magas tájakon. Sok patak rohan le onnan; tengerszemei nincsenek, 
fenyője ellenben bőven van. 



GEOLÓGIAI És MINERALOGIAI JEIíLEMZÉS. 

«Szép vagy ó hon! bérez s völgy változnak gazdag öledben » így zeng 
a költő ; a tudomány pedig azt mondja, hogy Szent István koronájának 
birodalma önálló geológiai alkotású egész ; a Duna medenczéi között a 
legnagyobb. Körűivevő hegy gyűrűjének anyagában legerősebb képvisele- 
tet a homokkő fajta nyert, mely kárpáti homokkő néven ismeretes a 
geotektonikában. Közbe hatalmas határhegy-képzőkűl kristályos palák 



Digitized by 



Google 



56 MÁSODIK FEJEZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

lépnek föl, valamint gránit és a vele rokon gneisz ; ők alkotják a leg- 
magasabb ormokat, összefüggő nagy gerinczeken. Tömeges határalkotó 
kőség a mész és ennek különböző nevű módosulatai. 

A keretövön belül másik kisebb, szaggatottabb gyűrű emelkedik kitó- 
dulásbeli kőzetekből, mint trachit, bazalt, zöldkő, porfir, szerpentin és diorit- 
bóL Közöttük a trachit a leghatalmasabb, s Magyarországon erősen kifejlő- 
dött; a Kelemen határhegyben havasi magasságig is. Törmelék talaját 
lehordják a folyóvizek az Alföldre s annak fölületét nagy termő erővel 
ruházzák föl; többet ér a mésznél. 

A közbeeső, keresztül-kasul vonuló hegylánezokban és a szigetszerű 
kiemellíedésekben is szerepelnek a fölsorolt nagy alkotóelemek, de hozzá- 
juk dolomit és márvány is járul, valamint annyi kőzet és sziklafaj, 
hogy megkülönböztetésük 60-ig menő jelzést kíván a geológiai térké- 
peken. A hol valamelyik bővebben találkozik, elárulja a szomszédos sík- 
ság talaja s a hegységből előtörő ásványvíz-forrás. 

Magyarország hegyei ásványokban gazdagok, s nemcsak változatos- 
ság jellemzi őket, hanem vannak különlegességeik is. Már a XIX. század ele- 
jén úgy idéz Beudant-ból Dóczy, hogy « Magyarország különös szemfüles - 
ségét érdemli a természetvizsgálónak », annyira híres ásványi kincseiről. 

A vörösvágási nemes magyar opált még eddig egy világkiállítás sem 
győzte le a föld egyéb vidékeiről összehordott opálokkal. Tisztább vizű kova 
sem lelhető sehol, mint a máramarosi gyémánt. Egészen hazai különle- 
gességek : az Urvölgyit nevű ásvány Zólyomból ; a bizmútólom-szulfidnak 
Eézbányit a neve; szintén Eézbányárólvaló aSzájbélyit nevű víztartalmú 
borát ; a hypersten-ásványnak egyik módosulása a Szabóit Hunyadból, a 
Nagyágit pedig tellurércz Nagyágon és Offenbányán, a hol belőle aranyat 
olvasztanak. 

Egy chlor-opálnak Ungvárit a nemzetközi neve. Tellur-ezüst és tellur- 
arany a Krennerit Nagyágról. A trachitnak egyik módosulata a Mátrait, 
hazai tudósunk nevét viseli a Petrit. Aranyezüst tellurércz Offenbányán 
a Sylvanit (rövidebben a Transsylvanit helyett), ritka ásvány a Pelsőbányit, 
Kapuikról és Felsőbányáról ; a Ditroit szemcsés vulkáni eredetű kőzet 
és csak Erdélyben található ; az agalmatolithoz hasonló szép ásvány a 
Biharit, Eézbányáról. Az erdélyrészi kvarcz-trachitnak Dacit a neve; a 
gránitképű trachit Bánátit néven megy ; Krassó-Szörényből pedig specziali- 
tás a Ludwigit és Wesselyt. 

Színes márványból nagy telepek vannak Baranya, Komárom, Esz- 
tergom, Bihar vármegyében, hófehér pedig a Székelyföldön. Kősó Erdély 
némely pontjain annyi van, hogy egész hegyeket alkotva, Isten szabad 
ege alá tolul ki Parajdon és Szovátán. Petróleumban gazdag a Kárpátok 
északkeleti határgerincze. Ásványi szén nagy telepekben terül Sopron, 



Digitized by 



Google 



AZ ALFÖLD. 57 

Pécs, Esztergom, Tata,Salgó-Tarján, Petrozsény, Resicza környékén. A hegy- 
ségről, mely Dognácska, Moravicza, Eesicza között Krassó-Szörényben 
csúcsosodik, azt jelezte jó régen már Griselini, hogy szinte csupa vas. 
Czementvizeink Felső-Magyarországon és Székelyföldön annyi rezet adnak, 
hogy hazánkban ugyanabban a történetelőtti korban vörösréz eszközökkel 
élt az őslakosság, mikor Európa többi részében bronzkorszak volt. 

Bégi közmondásunk úgy szól, hogy Eörmöcznek arany, Selmecznek 
ezüst, Beszterczének réz a fala. Erdélyrészben a bojczai és nagyági hegy- 
szakaszokból az utolsó egyszáz év alatt is sok millió mázsa nemesfém 
került fölszinre. A régi rómaiak Erdély aranytermő hegyeiben hetenkint 
200 font aranyat termeltek, tehát 170 évig tartó uralmuk alatt vagy 
húszezer mázsát. 

Aranyfövényt hord a Duna, Ipoly, Mura, Dráva, Tisza, Szamos, Körös, 
Maros, Aranyos, Szeben és a hazánkból kisiető Arany-Besztercze. Arany- 
szemeket hömpölygető vizeink közé sorozza Ortvay még a következőket : 
Vág, Eába, Guram, Száva, Zagyva, Néra, Karas, Nagy-KtiküUő, Ompoly, 
Cserna, Sztrigy, Zsily, Czód, Nagydisznódi víz, Piáni ér és a Csorai patak. 



A KÉT MAGYAR ALFÖLD. 

Eredetileg egységes sülyedési területüket a magyar Középhegj'ség föl- 
púposodása metszette nyugati kisebb és keleti nagyobb medenczére. Pár- 
kányát a Keleti-Alpok, a Kárpátöv és a Balkánból Délmagyarországba 
átnyúló hegyvidék alakitotta ki partokká a beltenger részére, mely édes- 
víz-táplálékát a jégkorszak olvadéközönéből nyerte. Eeltöltögették a fene- 
két lomha századok üledékkel, legutoljára pedig a folyók hordalékai simí- 
tották olyan rónává, a minő mindkettőnek manapság a képe. Úgy mondja 
a geológia, s ugyanazt erősíti a régi hagyományokon fölépült néptudat. 

Regélik az Alföldön, hogy megvolt évezrek előtt már a rónasági puszta, 
de tenger zúgott rajta végig. A tenger a jó ősz Pusztának fiatal tomboló 
felesége össze-vissza tépte, hasogatta öreg férje keblét s megunta tovább 
emészteni magát annak karjában, partkorlátok között; harczot üzent 
tehát a hegyeknek, fölült a Viharra, kezébe fölleget vett és keresztül tört 
a gátakon. Midőn az öreg Puszta fölocsúdott ájultából, mit feleségének 
szilaj véghánykódása okozott : örömmel látta, hogy kettejük gyermeke, a 
szelíd Délibáb, kit anyja sohasem szeretett, az ő apai hü keblén vissza- 
maradt. 

«Nem mostani gondolat az, írja a Magyar Hírmondó 1781-ben, hogy 
Magyarország valaha valamely nagy álló tónak vagy tengernek feneke 
vala ; avagy csak egy itten járt csehországi tudós azt ezelőtt néhány esz- 



Digitized by 



Google 



58 MÁSODIK FEJEZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

tendőkkel megbizonyította. » Annyi is a nagyobbik Alföldön a csigahéj, 
kagylótöredék és közöttük sok ma már nem élő fajokra valló maradvány, 
hogy ezek, meg a fövény torlaszok, kiszikkadt tengerfenék képét tárják a 
szem elé többhelyt, s megérlelték a nép lelkében a gondolatot, hogy egy- 
koron édestenger hullámzott végig ott, a hol ma a szellők a kalászok 
óczeánját rengetik. 

A délmagyarországi szerbek regéje szerint fehértenger borította egy- 
kor a bánsági síkot, s a hullámain hajók jártak ; a verseczi Várhegyen, meg 
Belgrádnál az Avalahegy oldalában megerősített vaskarikák mellé kötöt- 
tek ki, de Hadrián római császár áttörette a Kazán mai szorosát s a ten- 
gert arra csapolta le a román síkság felé. Szabad a regének időbeli pon- 
tatlanságot elkövetnie, ha egyébként jellemző marad. Cotta geolog szerint 



4^ 



A VAO VÖLGYE NYITRANAL. 



Zimonynál is mutatnak jelek arra, hogy a magyar alföldi beltenger ide- 
jében ember lakott már a partjain. 

Ezer meg ezer esztendő kellett, hogy elmúljon, míg ez a földmonor 
küzdőterévé válhatott a nagy népáradatnak, mely honkeresés végett ősi 
fészkéből kikelt. De egymást tolva, űzve egyik sem tudott ennek a harmad- 
kori tengernek ma termőfölddel borított fenekén állandó sátort verni, 
jövő nemzedéke részére hazát alkotni. Ez ama népáradat utolsó hullámá- 
nak maradt föladatául, a melyet magyarnak nevez a történelem. 

A Pozsonyi-medencze csaknem Esztergomig tárul keletnek, észak-déli 
tengelye azonban hosszabb ; Kemenesaljáig kell mennie annak, ki a déli 
végét keresi, és messze fölfelé kezd szűkülni a Vág völgye, a hol hegy- 
vidékbe vész. A kiterjedése 16,500 km*, s a Duna úgy osztja ketté, hogy 
a déli fele a nagyobbik. 



Digitized by 



Google 



AZ ALFÖLD. 59 

Közepét a félezer sziget tája teszi, hol a vizér- fonadékoknak egész út- 
vésztője nyílik s a partjaikat áthágó vizek mesés termékenységet ontottak a 
Eábaközre, Csalló-, Csiliz- és Szigetközre, s a hol a régi regék Aranykertje 
volt a vízszabályozások előtt ; de ma csatornázás, rendszeres öntözés kell 
a régi áldáshoz és erdősítés a fölszabadult futóhomok megfékezéséhez. Emel- 
tebb a Vág- és Nyitra-völgy kiszélesedett talpa, töltögeti is a két folyó 
hordaléka szünetlenül. A mit a Vág hord, évente mintegy három millimé- 
terrel emeli a hosszú, délfelé kürtszerűen táguló völgyet. De mind a két 
lapály-kar szerencsésebb összetételű talajt vet az eke alá, mint a Eis- 
Eárpátok külső vonalán terülő Morva- síké, a melynek téréin üdébb az ülte- 
tett fenyő, de apró a gabonaneműek kalásza. 

Sajátosabban alakúit ki a Fozsonyi-medeneze déli szakasza. Legmé- 
lyebb ré?ze nem a Duna mentén terül, hanem a Fertőtónál és attól nyu- 
gatra Győr felé. A Fertő is a Duna meg a Lajtából átszivárgott vízzel 
táplálkozik, a fölöslegét pedig a Hanságnak adja át, mely ősláp volt 
hajdan, úszó szigetekkel, a szélein sziksó-kivirágzással ; ma inkább tőzeg- 
láp, többhelyt nagy égerfa-ligetekkel ; a Dunától a Pándorfí bakhát és 
a lajtaközi hangás Fenyér választja el. Magasabb rész a Bábaköz, mely a 
Tóközzel Győrhöz közelít és jól termő talaját csak itt-ott váltogatja meddő 
homokfoltokkal. A Bába mentén a Kemenesalja mint a bőség szarúja 
nyúlik be Vasmegye hegyei közé, aranyló vetéstáblákkal és dúsan termő 
gyümölcsösökkeL 

A Duna váczi könyökén alul nyílik a Pesti-medencze és eltart Bázi- 
ásig, Ungvártól pedig a Drávafokig, ovál alakjába Magyarország területének 
40% -át ölelve; s a mint számot tesz Európa alföldjei között, úgy hazánk- 
nak, e magyar világnak épen közepe a nagyobbik Alföld. És pedig nem 
csupán azért a közepe, hogy Hunfalvy János oda számította ki a középső 
koordináták kereszteződését Szarvas város határába, a hol a Kreszán-mal- 
mon metszi derékszögben a középső parallel (ész. szél. 46° 53') a közép- 
meridiánt (greenwichi keL hossz. 20° 33' 24"); hanem mert a nagyobbik 
Alföld népében van a nemzeti erő zöme, melyet hazánk sorsának intézésé- 
ben a legnyomatékosabb szavazat illeti meg. Sőt a haza politikai közép- 
pontja, a magyar fő- és székváros is épen onnan szedi népességének leg- 
életképesebb elemeit, kik oda áramlásukkal Budapest arczulatára és 
tartalmára a leggyökeresebb magyar bélyeget nyomják. 

Az Alföldnek pedig középpontja Pusztaszer, az első nemzetgyűlés 
szintere, az alpái*i honfoglaló döntő csatahely közelében. Nem messze 
épült hozzá Szeged, a haza második legnagyobb városa, Szabadka és Hód- 
mező-Vásárhely, a 3-ik és 6-ik nagy város között. Közel oda Szentes, 
Csongrád, Kún -Félegyháza, és Pusztaszer egyik birtokosa, Kecskemét, a 
magyar haza 7-ik nagyvárosa. És ez a közép ott van, a hol végtelenség az, 



Digitized by 



Google 



60 MÁSODIK FEJEZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

a meddig a szem ellát. De nem ott van a határa ; mert a hol az ég a 
földre száll, csak a látás akad meg, de nem az Alföld rónája. 

Magyarország fölületének lejtősödése okozza, hogy majd minden 
folyóvizünk a nagyobbik magyar Alföld felé ömlik össze, s azt hazánk 
eleven vizeinek gyűjtőjévé avatja. A vizek eme nehézkedési törvényét a 
környező hegyvidékek népe is követi, s a jégárak lassúságával, de meg nem 
állitbató erejével bocsátkozik alá a beláthatatlan síkokra, hol a kalászok 
óczeánja könnyebbé teszi a megélhetést, s annak árán fölszívódik a magyar 
nép őstengerében, felejti idegen nyelvét és a magyart veszi ajkára, azt fo- 
gadja szivébe. 

A nagyobbik magyar Alföld középponti medencze-helyzete úgy ötlik 
föl legélesebben, ha annak magasságát a környező hegyvidékével vetjük 
össze. 

A Dunán túl fekvő rész átlag 240 m. magas ; vele szemben 730 méte- 
res az Erdélyrész ; az északnyugati felvidék vagy 570 m. magas, a dél- 
nyugati pedig 530 m. Ezek egyenlő síkra lehordva, 504 m. magas kerítést 
adnának, s ha emberinél magasabb hatalom azt beboltozná, a nagyobbik 
Alföld fölött 400 m. magasban feszülne a mennyezet. 

A nagyobbik magyar Alföld futóhomokja legtermőbb Európa vala- 
mennyi hasonló talajképletei között. Sok benne a foBzfor, kálium, vas, 
kalcium : a gránit, trachit, bazalt kőségek málladéka. Jó nevelő dajkája 
nem egy olyan növénynek, mely más homokban meg nem él; megkívánja 
azonban a megmívelőjétől, hogy ismerje a természetét, mozgásmódjait, 
számoljon hőmérsékletével, mely 20—25 fokkal magasabb, minta fölötte 
nyugvó légrétegé. 

A Tisza ártere felé mind feketébb, kötöttebb lesz az alföldi homok 
B mégis csakolyan messze vándorlást tesz a szelek szárnyán, mint a buczka- 
sorokká fölépített sivány. Amely iszap a Duna balpartján elterül, benne 
lOo/o-nál több a mész, a Tiszáé ellenben lo/o-on is alul marad, csak a 
Sajó és Maros torkolatánál több valamivel, - — de már Torontálban oly 
vastag a televény és oly bőven ontja a termést, hogy az a vármegye a 
nábobok hazája. 

Mezőhegyes környéke vagy 1000 km* területen nagyobbrészt ki- 
tűnő termőtalaj, mely a diluviális lösznek sokszorosan elárasztott, át- 
mosott és szerves anyagokkal erősen föltelt takarója. Helyenkint több 
homok keveredik az agyagba; a homok a diluviumnak idősebb tagja és 
kisebb-nagyobb mélységben mindenütt megvan az agyag alatt, de itt-ott 
a fölszínre is kilép és buczkákat alkot; nevezetes egyik ívalakú vonulása 
Zimány- Új helytől Orosházán át Hódmező- Vásárhelyig. 

Ellentéte a nehéz szikes agyag az erekben és mélyebb lapályokban ; 
ez erősen áll össze, víz nem hatja át és sziksós ; az ilyennek a kiképződése 



Digitized by 



Google 



AZ ALFÖLD. 61 

már későbbi alluviális korszakba esik. Ott, kivált Battonyán, Tompán^ 
KopáncBon, Nagy-Királyhegyesen, Sámsonban és a hódmező- vásárhelyi 
határban vannak nagyobb szikes térségek, melyeken a megálló esőviz 
tejfehér szint és testességet ölt. 

Az Alföld egyik emeltebb tája a Nyírség, attól a vonaltól keletre^ 
mely a Bodrogköz alsó sarkától Nagyváradig húzható. A másik dombo- 
rulat a Berettyó torkolata tájától Verseczig követhető. Vele átellenben a dél- 
magyarországi Szahara (Deliblat) buczkásai mozognak. Összefüggő hosszú- 
ságban vonul a harmadik emelkedés Budapesttől a Ferencz-csatomáig ; 
de mindannyian alig 20 méterrel haladják meg helyenkint az Alföld átla- 
gos 100 m. magasságát. 

A Hortobágyról Petőfi 1847 májusában írja, hogy megmérhetetlen 
a láthatár és olyan, mint egy kerek asztal, beborítva az ég világoskék 
üvegharangjával, melyet egy felhőcske sem homályosít. Az útfélen itt-ott 
egy-egy pacsirta emelkedik fölfelé dalén, mint fonalán a pók. Néhány 
lépésnyire az úttól csillog egy kis tó, szélén sötétzöld béka és világos- 
zöld sár; mellette bibiczek nyargalásznak búbos fejükkel s a tó közepén 
nagyokat lép hosszú piros lábaival a melancholikus gólya. Egy dülőföld- 
nyire legel a gulya, hosszú botjára támaszkodva áll mögötte a gulyás; 
a távolban pedig elszórt gémes kutak látszanak, de oly messze már, hogy 
karcsú ostorfáik meg se ismerhetők. 

A látkör peremén áll a hortobágyi csárda, de nem a földön, hanem az 
égen, oda emelte föl a délibáb. A csárda mellett a ménes, szinte a leve* 
gőben, mintha elfáradt darucsapat szállana. A délibáb úgy tartja ölében, 
mint gyermekét az anya. Némán merengve ül az ösnyugalom ezen a tér- 
ségen, mint tűzhelye mellett karszékében a százéves aggastyán, ki életé- 
nek leperdűlt napjain zajtalan szívvel gondol végig. Egyszerű a puszta és 
mégis fönséges. 

Herczegh Ferencz a bánsági síkról azt mondja, hogy az a világ- 
egyetem legunalmasabb vidéke ; a föld egyforma négyszögletű táblákra 
hasogatva, a melyeken kukoriczát termesztenek, meg búzát, azután megint 
kukoriczát és megint búzát. Vakondtúrásnyi halmot se látni. A gazda 
nem tűri meg az eleven fát, mert kiszívja a föld erejét, a lombjával pedig 
szemetel. 

Mint megmerevült tengerfölület, olyan az Alföld. A határa szegélyén 
halomfelhők emelkednek nyári estén, távoli havasok képét utánozzák, 
s a táj egyhangúságát változatosabbá teszik. Ott szereti meg az ember 
szeme a felhőket, ezeket a barátságos díszítőket a tágas égűrben, a határ- 
talan fölszínen, a sötétkék nagy bura alatt. A keleten fekvők vakító fehé- 
rek, gyapotpárnaként duzzadozók, míg a nyugatiak olykor messzire vetik 
árnyékukat. Nagy behavazott sziklafalakat utánoznak, ezer csúcs, szakadék 



Digitized by 



Google 



62 MÁSODIK FEJBZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

és völgygyei hasogatottan. Utóbb nekipirúlnak, s színük ilyenkor a mezők 
őszi kikiricsóvel versenyez. 

A felhőtlen égbolt széle csöndes időben az esthajnal kezdetén piros- 
ból violaszínfl, utóbb sötétkék lesz, — de a szemlélőben a lélek nyugodt- 
sága, zavartalan egyensúlya kell hozzá, hogy a csodaszép tünemény meg- 
tegye hatását; kell, hogy a természet ünnepi békéje lakozzék a néző szí- 
vében is. A pusztai alkony poétikus csöndje nem a hunyó alkonyat piros- 
ságában, hanem a tiszta szívek nyugalmát élvező lélekben támad. 

Az Alpok és Kárpátok együttes uralma, védelme alatt áll a nagyob- 
bik magyar Alföld. 

Az előbbi hegy tömeg ellátja az élet nedvével, a tenyészetre nézve 
nélkülözhetetlen vízzel. A Keleti-Alpok oromhava és jegesei táplálják köz- 
vetve a Tisza egész nagy vízhálózatát ; a Kárpátok magas övgerincze pedig 
megőrzi azt a szétszóródástól, hogy sem a mindig szomjas északkeleti 
pusztákra a vízpárák át ne röpüljenek, sem a vízkincs az Alduna szoro- 
sain kelleténél gyorsabban ki ne surranjon. 

A Keleti-Alpok jegeseinek vizolvadéka a Duna alföldi medenczéjének 
hő keblére siet fölmelegedni; egy része ott párává oldottan kel légi 
szárnyra, látogatást tesz a Mátra, Királyhegy, Tátra, Ünőkő, Hargita, 
Vlegyászán, meg a délmagyarországi hegyvidékben és ott leverődve, a Duna 
felé ömlő folyók révén találkozik az Alpokból később indult jövevényekkel 
és velük egyesülten siet a Kazán- szoroson át a Fekete-tenger ölébe. 

A monarchia osztrák felének jegesein ülő oromhó tehát a magyar 
Alföld tápláló dajkája és addig tartja azt lakhat<3ságban, míg az a dom- 
ború víztartó a Főn-szelek bőkezűségéből állandó marad, s míg az 
égbe meredő csúcsok havasi magasságukat kopás folytán el nem veszítik. 
Kialakulásbeli áldás tehát a magyar Alföldre nézve, hogy vizeinek kijáró 
kapuja szűk és nem tágítható, mert különben a Föld hasonló alkotású 
sivatag területeinek szomorú sorsára jutna, — de esetleg tán a negyedkor 
édestengere kelhetne föl sírjából, ha a Kazán-szoros áteresze beomolna. 

A körülölelő hegyvidék a nagyobbik Alföldet időjárási tekintetben 
egészen sajátságos helyzetbe hozza. Fölötte a légáramlatok a legszeszé- 
lyesebb játékot űzik, s az évszakokat váratlan megjelenésmódokra késztetik. 
Hol déleurópai, hol meg északeurópai az időjárás jellege. Olyan az Alföld 
helyzete, mint a ki teljes erővel működő két zenekar között áll középütt ; 
majd az egyiknek, majd a másiknak szavát hallja erősebben, — de meg- 
esik az is, hogy bántó hangzavar támad a fülére. 

Ha déleurópai enyhe nyálkás télre, mit az alföldi magyar « télvíz »- 
nek nevez, északeurópai hűvös nedves nyár következik: megdűl a 
vetés, penész lepi a szőlőt, az egyetlen levezető csatorna az összes 
vizeket kitakarítani képtelen, s beáll a fölfakadó vadvizek uralma. Ha 



Digitized by 



Google 



AZ ALFÖLD. A DUNA. 63 

öUenben északeurópai száraz hideg tél után déleurópai aszályos nyár 
köszönt be : szaharai szárazság öl el mindent, s tűrhetetlen napszúrásos 
forróságban a gyéren mutatkozó fellegek is csak villámos-dörgős viharok 
fészkei, áldáshintő esők nólküL 

Oly hideg olykor a tél a nagyobbik Alföldön, mint akár Csehország 
legészakibb táján; márcziustól ellenben oly hirtelenül nő a meleg, hogy 
áprilisban Olaszországéval versenyez, a kánikulában pedig a Szaharáéval. 
És nincs kizárva ilyenkor sem május közepén a fagy; de július dere- 
kán már tüzes nyilak milliárdja szakad le a pusztára a napfényes égről, 
melynek sötétkékje a sziczíliaival versenyez ; a szellők szárnyán a mezei 
virág gyér illata röpül szerteszét, s mélységes kék ég boiiil a sarjúfüves 
rétre, a sárga tarlóra, a sorjába sűrűn rakott búzakeresztekre. 

De a szép magyar Alföld nemcsak aczélos búzát terem, hanem sárga 
betegséget is, melynek mocsárláz a neve. Torontál és Temes a német telepü- 
lők temetője volt, rémségesen söpörte a bánáti láz az első beköltözőket ; — 
de épen az ő önfeláldozó munkájuk, a csatornázás és faültetés javította 
meg ott az egészségi viszonyokat. A XIX. század 4-ik tizedében Temes- 
várott minden 16-ik ember lázban halt el, s a katonaság minden egyes 
legénye évről-évre kétszer került a kórházba, hol minden 14-ik ember esett 
áldozatul; csak 1887-re javult a közegészség annyira, hogy 1000 ember- 
ből csak minden 37-iket vitt el a mocsárláz. 

A tüdővész is gyakori kórfaj a tiszamenti laposokban, a hol a ten- 
gerszíni magasság 80 — 100 m. között áll és a hol sok a beköltözött nép- 
ség. Jászkún-Szolnok, Csanád, Békés, Hajdú vármegyékben ez a nyavalya 
43o/o-kal szerepel mint halál-ok, a hegyvidékben alig 18o/o-kal; mégis az 
Alföld népe az uiobbi 180 év alatt tízszeresére szaporodott, s a nyugati 
modem városoktól elütő jellegű nagy ember-középpontok keletkeztek 
vagy nőttek föl rajta. Például Debreczennek 1720-ban 8208 lakosa volt, 
1900-ban pedig 75,000, tehát 9-szeresnól erősebb a szaporodása. 



MAGYARORSZÁG DUNÁJA. 
A Schwarzwald sötétlő bérczeit a Kara-Dengiz (Fekete-tenger) mély- 



8 



légeihez kötő folyó Európának második legnagyobb vizére (2900 km.), s 
midőn utat tár Nyugatról Keletnek, pályájából a középső leghasználhatóbb 
részt, az egésznek majdnem felét, Szent István koronája birodalmán 
keresztül teszi meg. Dévénytől Orsováig való útját váczi és drávafoki nagy 
könyök-görbületeivel nyújtja ki közel 940 kméterre, s óriás karjaival át- 
öleli a régi Pannoniát (Dunántúlt), meg a nagyobbik Alföldet, a mely- 
nek szülőanyja és dajkája. Az elsőt fogyasztja, az utóbbit növeszti. 

Digitized by VjOOQIC 



64 MÁSODIK FEJEZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

Magyarországi útján egymaga közel 500 km* területet foglal el, 867 
szigetét be nem számítva, mert azok a fölmóretlen 200-nak leszámításá- 
val is 3272 km* fölületűek. A folyó átlagos szélessége nálunk 600 m,, 
a mélysége 13 m., a tükör színe tavsszszal sárga, nyáron zöldes, őszszel 
szürke, télen az utóbbi szint fehérrel tarkázzák úszó jégtáblái. Tavaszi 
színe mutatja, hogy sok iszapot hord. Dévénynél 2127 m^ vízzel lép 
be és 10,220 köbméterrel hagyja el Orsovát, s csupán Budapesttől szá- 
mítva, évenkint 365,000 tonna földdel növeli Románia területét, úgy, hogy 




I 



» 



( A 



A DUNA FOLVÁSA DÉVÉNYTŐL ORSOVÁIG. 

évi rendes hordaléka egy négyszögmérföldnyi területen elterítve 50 czenti- 
méter magasodást eszközölne. 

Dévénynél veszi föl a Morva folyót, mely csak baloldalról táplálko- 
zik magyar vizekkel. Ott a Duna tükrének középmagassága 131 m.> 
magyarországi útján tehát 89 méternyi esése van, míg a román területre 
átlép. Föltűnően a jobbpartját tépi mindenütt, de kivált Vácz és Vukovár 
között; kisebb mértékben már előbb is elkezdi. <« Pozsonyban oly helye- 
keni> írja a Magyar Hírmondó 1781-ben, «holott hajdan a Duna folyt, 
a hol annak gátjai, hidjai voltának, most népes utczákat és palotákat szem- 
lélünk. » 



Digitized by 



Google 



A DUNA. 



65 



Ménékek ; 



67 m. 



A Duna folyó szélessége és esése. 

1. PályahofiszáBág 1 : 16.500,000. — 2. Folyamszélesség 1 : 100,000. 
3. Eséslejtő 1 : 500,000. 

288 m. 816 m. 356 m. 6d8 m. 151 m. 1300 m. 8710 m. 




Feketeerdő ülm 



PasHAu Bécs Budapest 



Zimonv KazAn 



Ruscbuk SziÜBStria 



A közel 190,000 hektárnyi Csallóköz a folyó geológiai munkájának 
eredménye, a mai összefüggő egész földdarab a XIII. században még 
szigetcsoport volt Hajdan az érsekújvári ágon járt több víz, a régi tér- 
képek azt ábrázolják hatalmasabbnak 6 még a mai emberek is emlékez- 
nek rá, hogy rajta hajók jártak ; most pedig oly sekélyes és iszapos, hogy 
nem használható; most a jobboldali ág kapott erőre. A Csallóközt nagyob- 
bítja, a Szigetközt emészti. Szigeteit a Csallóközben vagy negyedfél százra 
teszik, de folyton változik a számuk, mert megakadt fatörzs, vagy elme- 
rült csónak is elegendő, hogy új szigetalakulásnak szolgáljon alapúi. 

Közben Magyaróvárnál a Lajta folyót kebelezi be, mely futása Vs-át 
végzi nálunk és hordalékával mérsékli a Duna jobbra való kitérését, de a 
szigetképződésnek útját nem állja. Az Öreg-Duna útvesztőjében ügyes 
legyen a hajós, ha eltévedni nem akar ; csak az újabb szabályozások segí- 
tettek annyit, hogy a víz szétterülését belehányt szikladarabokból fölépí- 
tett kőgátak nehezítik, s ezért a gőzhajón utazónak több helyütt úgy ötlik 
föl, mintha sellőkön omolna alá oldalt a nyugodt víztükör fölülete. 

Győrnél a Eábczát és Rábát öleli magába a Duna, az előbbi magyar 
születésű folyó s a Hanság vizeinek leeresztője, az utóbbi Stájerország 
magas vidékeiről szedi össze tartalmát s a torkolatánál alkalmat nyújtott 
vár és város keletkezésre, mely a vidék középpontja lett. Azt tartják felőle, 
hogy jobbra tér, holott a Duna ment elibe a saját jobbparti előnyomulá- 
sávaL Győrött a Fehér-Bárány szálló falába illesztett táblán «Itt folyt a 
Bába 1721. » szövegű fölirat is azt igazolja. 

Gutánál éri el a Kis-Dunát a Vág, a magyar havasok folyója, 
2750 kilométernyi kanyargó futás után. Forrásának kettős feje a Tátrában 
van, sőt talán a Csorbai-tóból is nyer a Zelezna-voda forrás útján vizet, 

György Aladár: A föld és népei. V. 5 

Digitized by VjOOQIC 



66 MÁSODIK FEJEZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

mely esetben bifurkál a Poprád és Dunajeczczel, melyet a Visztula visz 
a Balti-tengerbe. Erős szigetalkotó viz, erőt ad még a tőle elnevezett 
Yágdunának is, mely 1817-ben Komárom alatt egyik zátonyból füzest 
épített, sőt egykor a városon folyt keresztül, miért is azt a részt Velenczé- 
nek nevezték. A Vág mellékvizei közül nevezetes az Árva és Túrócz. Komá- 
romnál ömlik a Vágdunába a Nyitra. 

Több-kevesebb párhuzamosságot tartanak velük a Garam és az Ipoly ; 
egyikük Esztergomnál, a másik azon alul Szobnál éri a Dunát. A Garam 
a Királyhegy szülötte, az Ipoly az Osztroszki-Veporból és a Cserhátból 
szedi össze rakonczátlan vizeit. A főfolyónak Esztergomon aluli szakasza 



A DUNA VISEGRÁDNÁL. 

kiállja a versenyt a Bajna legszebb vidékeivel, a gőzhajón utazó szeme 
elé minden görbület új panorámát tár, s midőn bezáródik előtte az, a me- 
lyet elhagyott, ágbogas nagy hegyi tavon képzeli magát, a melynek nyu- 
godt vizében a közeli hegyek erdőkoszorúzta ormai tükröződnek vissza és 
csak Visegrádon túl hátrálnak meg, hogy a fejedelmi folyó nagyszabású 
könyökhajlását megalkothassa, onnan pedig útját egyenesen a magyar 
fővárosnak vehesse. 

A négy falus szentendrei sziget Visegrádon alul kezdődik s csak- 
nem Budapestig ér. Közel van déli végéhez a pőrölyöktől hangos ó-budai 
hajógyár-sziget s a paradicsomi szép Margit-sziget. Olyan az, mint egy 
úszó hajó, ha a folyót szél torlasztja és mintha horgonyt vetett volna, 
mikor sima a Dima tükre. A főváros pezsgő életzajában idilli csöndes, 
de erősen látogatják a kénes héwizű fürdője miatt. Csak a konstanti- 



Digitized by 



Google 



A DRÁVA. 67 

nápolyi « Arany szarv » tengeröböl hasonlítható össze a budapesti Dnna 
elragadó szépségével. 

A vén Gellért-hegyen alul kiszabadul a nagy folyó a síkra, kiterjesz- 
kedik, csapong és kétszerte nagyobb utat tesz a Dráváig, mint a meny- 
nyire szüksége volna. Yizbőségét csak a Sárvíz gyarapítja, mely a Balaton- 
vidék vizeit viszi le hozzá; de a száraz Alföld hosszában erejéből nem 
veszít, sőt határozottan nyngatra törekszik. Nem egy jobbparti városából 
merültek el romok a folyó medrébe, s a régi római Dunán túl épült 
kasztmmok némelyikének nyomai az innenső partra kerültek. Bezdánnál 
nyílik belőle a Tiszához levezető Ferencz-csatoma, mely a hajók útját 
negyedfélszáz kilométerrel rövidíti. 



A DRÁVA -TORKOLATA. 



Magyar földön a czímerfolyók közül először a Drávával találkozik 
a Duna, a leggyorsabbal és legrakonczátlanabbal, mely Tirol havasaiban 
ered és a Somogyság délnyugati sarkánál magához ragadva a Murát, 
kígyóvonalakban kanyarog Bélyéig, Eszék közelében, a melyen alul ingo- 
ványos foka van. A határt Horvátország felé ide-oda tépi ; nem is igen 
épülhetett község a partján, s azért nem egyesíti, hanem inkább elvá- 
lasztja a két oldalán lakó népet. Nem oly szép, mint a Száva, nem oly 
nyílt, mint a Tisza, nem oly élénk a képe, mint a Dunáé, sőt erdők között 
bujkáló, hidakat aláásó folyó, mely zátonyt vet ma ott, a hol tegnap még 
örvénylett; pár napi áradás után alig ismerni rá a tegnapelőtti Drávára. 
A gőzös csak óvatosan járhatja. 

Kitéríti útjából a Dráva a Dunát, s a saját keleti irányát erőszakolja 
ra ; enged a nagy folyó, de a mint Zalánkeménynél a Tisza jön eléje, 

5* 

/Google 



Digitized by ' 



68 MÁSODIK FE.TEZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

annak az útirányába tér. Azontúl a magyar parton csak a Temes, Karas, 
Néra és Gserna vizeket szedi föl ; az utóbbit már a határon, mert a mi rajta 
tiíl a korona-kápolna melletti hidig van, az magyar gondviselet alatt áUó 
Bemleges terület 

A mint a szőke Tiszát magába ölelte az öreg Duna, roppant víztöme- 
gével egyenesen Belgrádnak, a régi Nándor-Fehérvárnak tör, mintha el 
akarná söpörni azt az erősségét, a melynek birtokáért annyi magyar vér 
folyt el. Ott azonban a bővizű Száva nyugat felől kapja oldalba. Birokra 
kél a két) folyó, s a Száva ki is zökkenti irányából a Dunát és a maga 
csapásába tereli. Sokáig meglátszik a szerb part hosszában a sötétzöld 
Szávavíz a Duna sárgás hullámai között, míg végre elvegyűl ; föltünedez- 



A DUNA GREBENNKL. 



nek egyes zöld foltok, mint őszszel a sárguló rétségen a semlyékek élénkebb 
növény színező oáza, de lassan föloszlanak a nagy szürke vízsivatagban. 

Ezentúl már határt von a Duna Szerbia felé és a sebessége folyton 
változik, a mi ifjú erőtől duzzadozó vén folyónál is szokatlan tünemény. 
Zimonytól Báziásig széles mederben hömpölygeti négy ország vizét; 
ártere a mienk, mert a szerb part magasabb. Pancsovánál 38,000 holdnyi 
mocsár állott uralma alatt; de még ma is elégszer követeli vissza, az oda 
települt csángók és németek nem kis kárára. 

Szigeteket, új földalkotásokat rakott és rak le az Alduna, a mik 
semmi térképen nincsenek ; benőtte azokat a vadfa és bokor, s nem tartoz- 
nak semmi államhoz, sem a magyarhoz, sem a törökhöz, sem a szerbhez ; 



Digitized by 



Google 



AZ ALDUNA. 69 

a senki országa az, adót nem fizető, urat nem ismerő, világon kívül eső, 
meg nem nevezett föld. Máshonnan meg elhordja a kikezdett szigetet 
bokraival, erdőivel, konyhaival együtt, s letörli alakjaikat a térképröL 
Az Osztrovo-szigetet Jókai « Senki szigeté i»-nek nevezi; a belgrádi sziget- 
ről pedig azt írja Brown Eduárd angol utazó 1669-ben, hogy 35 évvel 
azelőtt ott nyoma sem volt, de az ő idejében már teljesen fák borítottáJi; 
a neve akkor Hadsziget volt. 

Báziástól kezdve 135 kilométer hosszú, sokszor görbülő vonalon regé- 
nyes szikla-képletek közé viszi a Dunát útja; majd a medrébe nyúló 
hegyormok, majd sebes áramlású szorulatai, majd a tükre alatt bujkáló 
szirtgerinczeken áthabzó vízgyurűk, avagy keringő örvények kötik le a 
gőzhajón utazónak figyelmét. Drenkován alul van a két Tachtalia, a folyó 
ágyán keresztül érő két kőpad, melyeken a hullámok nagy moraj lássál 
buknak át Miattuk néha kisebb gőzösre keU átszállni, vagy épen kocsira 
ülni. Odább jön a Kazán- szorulat, oz a nagyszerű ős vulkáni hegyrepedés, 
mely a Duna kapuja Kelet felé ; benne a folyó tengerszerü mélységet ér 
el, átlag 20 métert, de néhol 56-ot is. 

A magyar határon azonban \ú\ van utolsó szirtes esése, a Vaskapu 
(Demir-kapu) Szerbia és Románia között, a melyet mellékcsatornával 
hajózhatóvá a magyar állam tett. 

A Duna ártere hazánkban rendes viszonyok között 12,650 km^ 
Hogy ez a nagy folyó nem okoz áradásaival oly gyakori meglepetéseket, 
mint nagyságától elvárható volna, oka az, hogy vizeit megosztva emészti. 
Tavaszszal a domb- és hegyvidék hóolvadását fuvarozza le, a havasokét 
forró nyárban, mikor « a Tisza szomjazik*. Nagyobb árvizet 1012 óta vagy 
40-et jegyeztek föl, de azok legtöbbjét a zajló jégtáblák helyi megtorló- 
dása okozta ; csallóközi vízlabirintja pedig a magyar főváros megmen- 
tője, mert az ott elhelyezkedő ár nem rohamosan indul alá. 

Mivel a Kazán legszűkebb pontján csak 151 méteres átjáró van a 
Duna részére, föltolja a Temes vizét messzire, a Bégáét Becskerekig, a 
Tiszáét pedig Szegedig. Habár a Klisszura feneke kilencz méterrel mélyebb, 
mint a Fekete-tenger tükre, s a szerbek regéje szerint annyira össze- 
préselt ott a Duna vize, hogy a beledobott vas el sem merül : mégse fér 
el benne úgy az ár, hogy fölfelé való folyást ne okozzon. Ezen a bajon 
csak a pancsovai mocsár enyhít, a mely elraktározza a vizeket, míg le- 
menetelük ideje elérkezik. 

Átlag tíz hónapon át hajózható nálunk a Dima. Bécstől Budapestig 
160 lóerejű gőzösök járják, csak a Csallóközben kell a vontató hajók 
terhét megosztani, a hol a víz sok ágban helyezkedik eL A fővároson alul 
200 — 300 lóerejű gőzösök szántják, de az aldunai szorosokban négy erős 
ember kezeli a kormánykereket s a kapitány pilotaszemekkel kémleli az 



Digitized by 



Google 



70 MÁSODIK FEJEZET. HEGYEK ÉS VIZEK. 

átjárókat a sellők között, a hol úszó bójok és parti jelek mutatnak utat, 
8 csak akkor lélekzik föl ismét a hajó vezetője, mikor a kitágult orsovai 
víztükörre ér. 

Európa szivének ütőere a magyar Duna, a népek forgalmának nagy 
vándorútja. Bajta vonultak nyugatnak Attila hadai és őseleink, rajta ke- 
letnek Nagy Károly, a későbbi német császárok és a keresztes hadak. 
A Pozsony, Győr, Komárom, Esztergom, Vácz, Budapest, Mohács, Péter- 
várad, Zimony, Belgrád és Orsovánál elfutó Duna partjainak minden 
pontja vértől ázott, mindenütt fegyver döntötte el ott a népek sorsát. 



A TISZA. 

Hazánkat a Közép-Duna birodalmának nevezgetik, holott Magyar- 
ország czimerében négy folyó van : a Tisza, Duna, Dráva és a Száva, mely 
negyedik már a társországé. Öntudatlanul, de átérzetten sorolja föl őket 



A TISZA FORRÁSA. 



a magyar nép ilyen rendben, mert a Dunának magyarországi 114,150 km* 
tulajdon vizbirodalmához a Tisza 157,135 D kilométerrel csatlakozik, a 
Dráva 5755-tel, s a Száva 37,408-czal; ezen az alapon tehát a Tisza 



Digitized by 



Google 




Digitized by 



Google 



72 mísodik fejezet, heoyek és vizek. 

országának volna méltóbban mondható, mert ez a folyó az ország terü- 
letéből 56o/o-ot ölel a saját vizbirodalmába. 

Az ország négy folyója közül a Tiszát érti meg és szereti legjobban 
a magyar, annak a mentén volt legalaposabb a honfoglalás. A Tisza a 
magyar ősfolyó, a magyar Nilus, mely magyar dalt, magyar mondákat 
vet ki zsombékos partjára ; a magyar nép rokoni bensőségben él a Tisza 
folyóval, párhuzamot von a saját és a folyó kiszámíthatatlan temperamen- 
tuma között, összeveti a maga észjárását a Tisza szeszélyes folyásával. 
Büszkeséggel elegyes méltatlankodásban emlékezik meg a folyó i*akon- 
czátlanságairól is. Úgy van a Dunával, mint átutazó szép királynővel^ 
csodálattal tekint rá, de lelkének dalait a Tiszára önti. 

Van Tisza-patakunk Krassó-Szörényben is, Moldova mellett ; de a va- 
lódi Tisza sem igen nagyobb nála az északkeleti határbérczekben, hol két 
forrásfej adja egyesülten azt a vizet, mely alább a haza legmélyebb ba- 
rázdájában leli föl hatalmas ágyát. Máramarosban az Okola előhavasról 
leereszkedő ösvény oldalán egyik csöndes ponton asztal és lóczák állnak, 
a hol odvas fatörzsből átlátszó tiszta víz bugyog elő, a Fekete-Tisza, melyet 
ott a Csorna (fekete) havas közelsége miatt Tiszosora névvel illetnek. 

Halk csörgedezéssel folydogál terebélyes fák alatt, csak alább gyorsul 
meg a szűk és meredek völgyben, hol két méteres út alig fér el. A sziklák 
és fatuskók között bujkáló 1 — 1*5 méter széles, fürge patakot jobbról- 
balról elibe kerülő csermelyek növesztik, de tiszta és átlátszó hegyipatak 
marad, mely a ráeresztett tutajok alól néha előbb kiszalad, mint kellene. 
Kőrösmezőnél tágabb völgybe lép, de még ott is erős harczot vív az 
útjába tolakodó sziklákkal. Eákóczon fölül köt frigyet a Fehér-Tiszával, 
mely a Sztohi-havasból törtet eléje. 

Dóczy 1830-ban Oseremiszky Miklós mármarosi orvosnak tulajdo- 
nítja a Tisza forrásainak fölfedezését, holott Timon Sámuel «Notio 
Tibiscit czímü munkája már 1767-ben pontosan írja le úgy, hogy a 
Fekete-Tisza három csermelyből szedődik össze, a Fehér-Tisza ötből, s a 
két forrásfej egymástól 48 kilométernyire van. 

Trebusán alul Polyána mellett déli futását nyugatra szegi, a bele 
ömlő Yisó irányát ölti föl és széles völgyben siet Máramaros-Szigetnek az 
Iza elé, mely itt már a Mára patakkal, a vármegye névadójával bővült. 
Folyóvá növesztik a Tiszát a Talabor és Nagyág, de nem veszik el vize 
átlátszóságát ; csak Királyházán alul, Ugocsában, a mint az Alföldre kiér, 
barnulnak meg a hullámai, de azért beczézve szőke Tiszának nevezi a 
magyar tovább is. 

A Kárpát-hegyrendszer folyói között csak a Visztula múlja fölül ; a 
Dnj észter pályája 277 kilométerrel rövidebb, mint a Tiszáé, mely a sza- 
bályozás előtt 1380 km. hosszú volt. Pályagörbületének húrja azonban 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 






Digitized by 



Google 



A TISZA. 73 

a Fekete-Tisza forrásától, mely 1:^03 méter magasságban serked, Titelig 
453 km. A Fehér-Tisza legvékonyabb vizér-szálai 1655 méter magasságig 
nyomozhatok, és noha vizbirodalmából majd 52o/o a hegyvidék, mégis a 
kisebbik fél, a 75,900 km*-nyi alföldi terület jellemzi erősebben, mert 
annak éltetője és nyomorgatója egyaránt. 

Jobbról 17 mellékvizet szed föl, balról csak 9-et, de azok a zsarnokai, 
azok szabják meg az útját. Az északkeleti határhegylánez leszámításával 



A FEHÉR-TISZÁNAK A FEKBTETISZÁBA ÖMLÉSE. 

adózik a Tiszának a Cserhát, Mátra, Bükk, s a Gömör-Szepesi érczhegység 
egyoldalról, az Erdélyrész V^-e másoldalról; úgy hogy a Galga és Maros 
forrásai 500 km. távolra esnek egymástól. 

A folyóknál megszokott felső, közép és alsó szakasz a Tiszán alig 
különböztethető meg ; olyan mint az Alföld, a melynek tele olykor 24 óra 
alatt nyárba megy át. A magyar folyó is, alig hogy Máramaros kövecses 
talajáról lecsörgött, már mellékvizeivel, a Borsa, Túr, Latorcza, Csopán, 
Laborcz és Bodroggal együtt oly villás elágazásokat visz végbe, hogy 
szinte belefájdul a térképkészítő feje, sőt deltát épít már a Bodrogköz- 
ben, a mi a korai vénhedésnek jele. 



Digitized by 



Google 



74 mísodik fejezet, hegyek és ^izee. 

Északi folyás-irányba tereli a hatalmas Szamos, mely egymaga 
21,700 km^ területről szedi össze vizeit, beleölelve Erdély északnyugati 
harmadát és a mit gyűjtött, Vásáros-Námény fölött Yitkánál adja a Tiszá- 
nak a Krasznával együtt, mely az Ecsedi lápot alkotja meg. Megfelel 
ez a Fertőnek, mint a Bodrog — ^Taktaköz a Csallóköznek. Szinte nem is 
természetes, hogy a Tisza nem a Szamos nevét veszi föl, a melynek 
egybeömlésük pontján több a vize, odáig hosszabb az útja, a háttérben 
pedig nagyobb az adózó birodalma. De ebben az esetben majdnem kör- 



AZ ECSEDI LAP. 



alakú lenne a Tisza pályájából a felső Vs rész, mert a Meleg-Szamos 
Biharban Csongráddal ugyanazon földrajzi szélesség alatt ered a Sebes- 
Körös szomszédságában. 

A bihari Petrosz-havasnak erről a két patakjáról úgy szól a rege, 
hogy a Tisza-tündér lakott egykor a táján, s boldog volt két gyermekéveL 
A szelid lányka a Drágán (a Hév-Szamos főpatakja), a zajongó fiú a Recze 
(a Sebes-Körös főága) volt Megirigyelte a gonosz lélek az örvendezésüket 
és ellenkező irányba zavarta. Sírva kereste és ns^gy kerülők után föllelte 
anyját a lányka, de a fiúnak kénytelen volt a búsongó anyja a síkságra 
jönni elébe, a hol már mint hármas Körössé izmosodottat öleli keblére. 



Digitized by 



Google 



A TISZA. 75 

Csapnál éri el a Tisza legészakibb kitérését és onnan félkör görbú* 
lettel délnek fordulva, belejut abba a laposba, hol az egyik ága Takta 
nevet kap. Itt a folyó-ágak, erek, morotvák (= holtágak), kelők kuszált 
vizér-fonadékot szőnek, úgy hogy ugyancsak helyismerő legyen az ott 
született halász is, hogy belé ne bodorodjon a holt Tiszába, s különösen 
Eenyézlőnél el ne vigye őt a csalóka áramlat abba az ágba, mely az 
anyafolyóval nem egyesül, hanem a Bodrogba kigyózik. Megesik a Tiszán 
járó gőzössel is, hogy árvizes időben elveszti gerincze alól a medret és 
kitéved a rétekre ; — keresni kell akkor a sok viz között a Tiszát I 

Bezáródik Tokajnál a belső delta, hol némely ponton 93 vagy csak 
90 méter a tengerszíni magasság; de új erőt a Tisza lejtése a Sajó, Eger, 
Zagyva beömléséből sem merít, sőt oly lomhán kanyarog odább, hogy 
a malmai kerekének forgását csak figyelmesebb nézés után veszi észre 
a szem. Gsépánál a csúfjára száraz malmot építettek melléje, s ökör haj- 
totta. Ott közel torkollik be a Körös vízrendszere. Olyan a terepalakja, 
mint a magyar nép-ornamentika kedvelt virágáé, a tulipáné. Kocsánya, 
az egyesűit Körös, a csongrádi Tiszába mélyed ; sziromrészei a hajdúsági 
Hortobágy, a Kraszna közelében fakadt Ér, az ezt fölszedő Berettyó, a 
Sebes-, Fekete- és Fehér-Körös. 

Szegedig való 60 kilométeres útját onnan a Tisza épen kétszeresre 
növeszti, annyit kanyarog. Ott szögeli belé derékszög alatt a Maros, 
712 kUomótemyire a forrásfejétől, mely a Gyergyói havasokban van. Er- 
délynek e folyója mellé közel 100 község települt. Nevet ad Maros- Vásár- 
hely- és Maros- Új várnak, locsolja Szász-Eégent, Felvinczet, Nagy-Enyedet, 
Gyula-Fehérvárt, Szászvárost, Dévát, Aradot, Makót, rázúdul elemi erő- 
vel Szegedre, s a Tiszával egyesülten aláaknázza. Aradon alul balra kité- 
vedt ága az Aranka, melynek ágyában ma mái* gyakrabban van sárguló 
dús repczevetés, mint élő víz. Becskereken alul fölszedi még a Tisza a 
Bégának kuszált, de csatornákkal rendezett víz-ereit is. 

Szegedtől Titelig zsákutczába ér, a melynek kijáratát a Duna sebe- 
sebben és sokszor magasabban ömlő vizei torlaszolják el. Ott annak az 
édes tengernek, a hogy a nép nevezi, csekélyebb esésű az árja, mint 
akárhány tóé, a melyen folyó megy keresztül. Gyakran visszatolja a Duna 
a Tisza hajóit ; a Csongrád-mindszenti halász meg is különbözteti a fölül- 
ről jött áradást az alsótól, melyet a Duna dagadása okoz, holott Zalán- 
kemény légvonalban 144 km. távolra van Mindszenttől. 

Az egész Alföld hosszán végig nyújtott lejtmérő a Tisza és a hol 
Máramarosból kiindult, másodperczenkint 65 cm. a sebessége ; Újlaknál 
már 5 — 6 cm., Csapig 2-re száll le, azontúl l-re és azt csakhamar felére- 
harmadára olvasztva lejt a Duna felé. Kanyargását megkezdi Visknél, a 
mint a 300 méter magas síkra leérkezett. Újlaktól Titelig 2034 km. hosszú 



Digitized by 



Google 



76 MÁSODIK FBJEZET. HEOTEK ÉS VIZEK. 

a folyása, de a völgye alig 6C0 km. A vezsenyi görbületről beszélik, hogy a 
szabályozás előtt az öblözetének felső partján kötöttek ki a máramarosi 
só-úsztató oláhok, megfőzték ott vacsorájukat, betakarták a parazsat, föl- 
ültek tutajaikra és egész éji utazás után reggel ugyanabból a zsarátnokból 
Bzitott tűz mellett főzték meg a reggelit az isztmusz másik partján. Ezt a 
görbületet a jenői (78. sz.) átmetszés szűntette meg. 

Olyan sűrű a Tisza vize, hogy a szegedi halász szerint meg nem látni 
benne a kerékszöget, ha pohárba öntik, s a fürdőzőnek megtelik a baja. 



A TISZA MÁRAMAROSBAN, LONKA Éő TRRBUSA KÖZT. 

szakálla sárga iszappal. Évről-évre ő — 20 cm. vastag réteggel töltögeti föl 
a medrét; a mi még szaporodik, mióta a felső vármegyék erdőit irtják, s a 
tavaszi hóolvadás, meg a nyári záporok tömérdek törmeléket hordanak 
bele. Mellékfolyói e miatt folyton nyugatra terelik a Tiszát; van is a 
baloldalán számtalan félhold alakú elhagyott meder-részlet, sokban ma 
is víztükör csillog. Átlag 2 cméterre számítják a Tiszameder ilyetén elő- 
nyomulását 

Sokat tud mondani a tiszamenti községek népe a megállithatlan 
aknamunkáról, mit a látszólag békés folyó évszázadok óta folytat; a régi 



Digitized by 



Google 



A TISZA. 77 

térképeknek a maiakkal való összehasonlitásából is felötlik, mennyire 
építi a Tisza a balján elterülő Alföldet abból az anyagból, a mit sebesebb 
folyású adózói Erdély felöl a kezére adnak ; fogyasztja ellenben a jobb- 
parti tájakat A mely átmetszések a keleti oldalán készültek, kevésbbé 
fejleszti, mint a nyugatiakat és gátszakadásainak nagyobbik száma is 
nyugatnak irányúi. Ez az előrenyomulás és pályabosszabbitás jellemző 
alapvonása a Tiszának ; fejlődéstörvénye ez, a melynek engedelmeskedik. 
Geológia és történelem erősitik, hogy keletibb volt a folyó pályája 
hajdan. Husztnál délre csavarodva Fertősalmás, Szatmár-Németi felé tar- 



A TISZA KIÖNTESS. 

tott, s az Ér-Berettyó medrén Aradnak lejtett. A Kraszna még 1877-ben is 
fölkereste a régi ág}'at, s a Körösökkel egyesülten öntötte vizei fölöslegét 
a Tiszába Csongrádnál. A Körös vízrendszerének egyes folyói is hajdan 
külön-külön érték a közelebb Tiszát és csak utóbb egyesültek a mai kö- 
zös torkolatban. A Maros és Bégán kívül a Temes is a Tisza felé ment és 
csak idők folytán torlaszolta el az útját, úgy hogy ma délre csavarodva 
a Dunába ömlik. 

Testes sürü vizével bajos a küzdés, ha kiont. A föld legjámborabb 
folyója, ekkor, mint az őrült, ki letépte lánczát, úgy vágtat a rónán át; 
zúgva, bőgve töri át a gátat, el akarja nyelni a világét. Kicsap a folyó, vízben 



Digitized by 



Google 



78 MÁSODIK FEJEZET. HEGYEK É8 VIZEK. 

Úszik a táj, elviszi a töltést, hidat. De minden kiöntése nyomában áldás- 
osztó iszapot terít a mezőre és százszoros termést ont Mondja is a ma- 
gyar, hogy örömest látja az árvizet, ha el is viszi a nádgalyibát, — csak 
azt szeretné tudni, mikor jön, hogy bevetetlenül hagyhatná a földet. 
Mert az a nedves ugarolás jól kifizeti a múlt évi terméshiányt, de a viz 
kipnsztalását is a következő esztendőben. 

S a Tisza virágzik is. Nyári napforduló táján agyagos partok között 
kanyargó csöndes víztükréről a kérészek (Ephemera) milliárdjai kelnek 
szárnyra, s a sűrűn rajzó tiszavirág röpködése olyan, mint a februári 
enyhe délutánok nagy pelyhű hóhullása, a melylyel szelid szellő játszik. 
Nyár derekán a vízi madarak csipogó pihés fiókái lepik el a vizet és part- 
jait; nyár végén és őszszel megzsugorodva vonul vissza mély vájatú puha 
medrébe, s a hoFporondos, át is lábalható ; de az első fagyok jégtáblái 
hamar behegesztik. 

A síkok és dombvidékek havát megolvasztó tavaszi napsugár hozza 
meg óriás erejét. Husvéttájt tenger a tekintete ; ilyenkor beláthatatlan 
vízsikja az éggel folyik össze, s félrevert harangok jelzik : merre vette 
útját? Tavasz utolján, nyár elején a «zöldár» érkezik meg, a magasabb 
hegységek hóvize ; ez már virágzó rétekre csap ki, s eleven zöld füvek 
bókolnak benne. Szép is a Tisza, de minden évszak más-más ruhát ad 
rá. Szépségének egyszerű alkotó elemeivel annyira rokonszenvez a ma- 
gyar, hogy azt mondja róla a dala : 

Lassan foly a Tisza, 
Boldog a ki issza. 



A TISZA TORKOLATA. 



Digitized by 



Google 



HARMADIK FE.JEZET. 
ÉGHAJLAT. 



Schenzl Guidó dr.: A magyar korona országainak csapadékviszonyai. Budapest, 
1885. — Hegyfoky Kabos: A szél iránya a magyar szent korona országaiban. 
Budapest, 1895. — Róna Zsigmond: A légnyomás a magyar birodalomban. Buda- 
pest, 1897. — Róna Zs,: A hőmérséklet évi menete Magyarországon. Budapest, 
1900. — A meteorológiai és földdelejességi m. kir. központi intézet évkönyvei 

1871 óta. 

A mikor hazánk területének éghajlatáról vagy klímájáról akarunk 
képet kapni, nem szabad az ország határain belül maradva, csupán azt 
a kevés statisztikai adatot leszűrnünk, a mit az ország területén meglehetős 
gyéren elosztott meteorológiai állomásoknak nagyobbára csak rövid ideje 
tartó följegyzéseiből szedhetünk össze ; hanem figyelembe kell vennünk 
azokat a nagyszabású tüneményeket is, a melyek az ország körűi a kon- 
tinensek és tengerek világán lezajlanak, hogy megérthessük azoknak ha- 
zánkra való vonatkozását is. 

Magyarország az összeforrott európai és ázsiai kontinensek nyugati 
széléhez van közel, s azonkívül még délen a nagy szárazföld-tömeghez 
csatlakozik Afrika idétlen északi törzse is. Igazi nyílt óczeánt csak nyu- 
gaton találunk az ország közelében, t. i. az Atlanti-óozeánt, míg a többi 
világtenger már nagyon messze van hazánktól. 

Az ország területe körülbelül a 45^ és az 50"^ északi szélességű pár- 
huzamos körök közé esik, tehát épen olyan messze van az egyenlítőtől, 
mint az északi pólustól, s így valóban a mérsékelt égöv szívében fekszik. 
Természetes ennélfogva, hogy hazánkban a levegő hőmérséklete közepes, 
vagyis sem nagyon hideg, sem nagyon meleg. 

Látni fogjuk majd, hogy a mérsékelt égöv alatt a két nagy klíma- 
középpont, az Atlanti-óczeán északi része és az Európa-Ázsiai kontinens 
(vagy röviden : Eurázia) belsejének magas pusztái között az ország épen 
közbül fekszik, s ezért az időjárás változó, a légnyomás közepes, a sze- 
lek iránya pedig szintén változó ; de azért föl fogjuk ismerni a mérsékelt 



Digitized by 



Google 



80 HARMADIit FEJEZET. ÉGHAJIAT. 

égövet jellemző nyugati szeleknek uralmát, különösen a magasabb régiók- 
ban, a felhők vonulásirányának tanúsága szerint 

Közepes helyzeténél és az óczeán közelségénél fogva azt következ- 
tethetnők, hogy a csapadék szintén közepes mennyiségű ; de ha ismerni 
fogjuk azt a törvényt, hogy minden, hegyekkel körülzárt medencze szá- 
razabb a környezeténél, nem fogunk rajta csodálkozni, hogy Magyarország 
is szárazabb, mint azt az óczeán közelsége miatt gondolnánk. 

Végül meg kell még jegyeznünk, hogy az ország területének orogra- 
fíája elég változatos, mert a nagy medenczét szegélyező hegységek kompli- 
kált fölépitésúek, több különálló medenczét választanak el ; alacsony tér- 
szinből magas hegyvidékek, magukban álló hegyek emelkednek ki; bosszú, 
széles vagy szűk völgyek szabdalják a hegyeket, s az országot környező 
hegyvidék szintén igen változatos. E miatt aztán az ország területének 
klimája sem egyforma, hanem bizonyos eltérések mutatkoznak, de nem 
olyan lényegesek, hogy e miatt egységes képet ne nyújthatnánk az egész 
területről. 

Az ország klímájával vagy éghajlatával együtt járó összes meteoro- 
lógiai tünemények, tehát a hőmérséklet, légnyomás, szél, csapadék-meny- 
nyiség stb. szoros összefüggésben állanak ugyan egymással, mégis három 
főcsoportban fogjuk őket tárgyalni, t. i. 1. a hőmérséklet, 2. a szél és lég- 
nyomás, 3. a csapadék szempontjábóL Ezek a klímának három főeleme, a 
melyeknek ismeretével tiszta képünk lesz hazánk éghajlatáról. 



1. A HŐMÉRSÉKLET. 

Említettük már, hogy Magyarország körülbelül épen olyan messze 
van az egyenlítőtől, mint az északi sarktól, levegőjének hőmérséklete 
tehát közepes lesz a Földön ismeretes hőmérsékletek között. Spitaler szá- 
mításai szerint azonban az egyenlítő fölött a levegőnek évi közepes hőmér- 
séklete 25*9° C, az északi póluson pedig — 20° C, míg hazánkon körül- 
belül a 10°os évi izoterma fut végig; az ország hőmérséklete tehát volta- 
képen magasabb, mint azt helyzete után várhatnék. De ebben a tekin- 
tetben hazánk épenséggel nem kivétel, mert általában a 40° és az 50° 
párhuzamos körök közt húzódó csík az egész földön mindenütt melegebb, 
mint azt az egyenlítő és a pólus hőmérsékletének számtani közepe meg- 
kívánná. 

A 40° párhuzamos kör évi közepes hőmérséklete + 14° C, az 50°-é 
pedig + 5*6° C. A kettő közötti számtani közép 9 8° C, a miből látni, hogy 
ennek az egész zónának magasabb a hőmérséklete, mint az egyenlítő 
és a sark hőmérséklete közötti számtani közép (körülbelül +3° C). 



Digitized by 



Google 



HŐMÉBSÉKLET. 



81 



De hazánk közepes hőmérséklete valószínűleg nagyobb 9*8 "^-nál, ha csak ke- 
véssel is. Ez általában Európának sajátsága, hogy melegebb valamivel, mint 
a hasonló földrajzi szélességű egész zóna. Nyugati és északnyugati Euró- 
pában a levegőnek ez a kiváló magas hőmérséklete nagyon föltűnő, s több 
fokot tesz ki ; de hazánkban a különbség már csak néhány tizedfok lehet. 
Az egész északi félteke közepes hőmérséklete aránylag magas, t. i. 
15*2® C, a mit könnyen megérthetünk, ha meggondoljuk, hogy a 45° szé- 
lesség és az egyenUtő közötti terület sokkal nagyobb, mint a 45° szé- 
lességi körrel bekerített gömbsüveg a pólus körűi. Magyarország tehát 




"mXr" ai>r. mAj. jun JUL. AüO «cp. okt 
A HŐMéRSÉKLBT ÉVI MBNBTE HAZÁNKBAN. 



az egész Föld fölszimt tekintve, nem tartozik a közepes hőmérsékleíü 
vidékek közé, hanem a közepeseiéi átlag ö'^-kal hűvösebb. 

Ez az utóbbi szabály az összes hasonló földrajzi szélességű helyekre 
áll, ennek tehát általános nagy oka van, a melynek magyarázatát az imént 
jelzett területi egyenlőtlenségben találjuk. Sokkal érdekesebb azonban 
annak a magyarázata, hogy miért melegebb valamivel hazánk, mint a 
hasonló földrajzi szélességű keleteurópai és ázsiai vidékek."^ Ezt a tüne- 
ményt azonban jobban meg fogjuk érteni, ha a téli és nyári hőmérséklet- 
járást tanulmányozzuk Magyarországon. 



* Pozsony körülbelül ugyanazoü földrajzi szélességen van, mint Chabarovszk 
az Amur mellett, Szibériában, a hol a folyam vizében a fóka fürdik s a jégmadár 
rikácsol. 

György Aladár: A föld és népei. V. G 



Digitized by 



Google 



82 HARMADIK FEJEZET. ÉGHAJLAT. 

A hőmérséklet évi járásáról Bóna Zsigmond irt csinos tanulmányt 
s könyvéhez mellékelt egy jó rajzot, a melyet túloldali ábránkon mi is 
bemutatunk, mert nagyon jellemző dolgokat lehet ezekből a különös vo- 
nalakból kiolvasni. 

Bóna először is minden állomásra kiszámította több évtizedről, leg- 
inkább 50 évről, az év minden napjának közepes hőmérsékletét; aztán 
öt-öt egymásután kővetkező napnak ismét a közepes hőmérsékletét számí- 
totta ki. Az ilyen számtani közepet pentád-értéknek nevezhetjük. A másik 
ábrán a pentád-értékekkel arányos magasságú vonalakat rajzolt fel Róna 
minden dátumnak megfelelően, aztán a vonalak végeit összekötötte. így 
kapjuk a hőmérséklet járásának vonalait. 

Nézzük csak meg Pozsony vonalát. Januáriusban Pozsonyban 0°-nál 
hidegebb a levegő hőmérséklete, de a hónap végéig fölemelkedik 0°-ra, 
aztán megint alásülyed egy keveset, míg végre februárius közepén hatá- 
rozottan kezd emelkedni. Az emelkedés ezután hullámzatosan folyik egész 
június elejéig, a mikor határozott höcsökkenést észlelünk. A míg az 
előbbi rendetlenségek a többi állomáson nem vehetők egyidejűleg észre, 
addig június elejének ez a hirtelen hőcsökkenése minden állomáson egy- 
aránt bekövetkezik, pontosan egyidejűleg és majdnem teljesen egyforma 
mértékben is. Bátran mondhatjuk, hogy június elején az egész ország 
hőmérséklete hirtelen majdnem egy egész fokkal száll alá, azután nem 
is emelkedik többé eredeti magasságára, hanem mintha állandóan egy 
fokkal alacsonyabban járva tenné meg további útját: emelkedik egész 
július közepéig, azután fokozatosan sülyed egész szeptember végéig, a 
mikor az utolsó pentádban ismét hirtelen való felszökkenést látunk vala- 
mennyi állomáson, mintha csak most zökkent volna a hőmérséklet vonala 
ismét vissza az eredeti járásába. Úgy fest ez az egész tünemény, mintha 
Magyarország nyara átlag körülbelül egy fokkal hűvösebb volna, mint a 
milyennek minden zavaró tünemény nélkül lennie kellene. 

Itt most egyelőre csak azt jegyezzük meg, hogy a június elején ész- 
lelhető hőcsökkenés körülbelül összeesik a nép ajkán hírhedtté vált 
Medárdus-napjával, a szeptembervégi emelkedés pedig, a mint már Bóna 
is észrevette, épen a « vénasszonyok nyarára* esik. Ezt a tüneményt 
alább majd részletesen meg fogjuk magyarázni. 

Sajátságos dolog azonban az, hogy a májusi fagyokról ezek a vona- 
lak nem mondanak semmit. De hisz azt a meteorológusok már kimutat- 
ták, hogy a fagyos szentek idején nincsen semmiféle nyoma a hősülye- 
désnek a hőmérők járásában. Nem azt bizonyították be ezzel, hogy a 
gazdászok nem létező rémektől félnek, a mikor remegve gondolnak a 
májusi fagyos szentekre, hanem csak azt, hogy május közepén a nappali 
hőmérséklet semmiféle rendellenes járást sem mutat. Nem is ott kell 



Digitized by 



Google 



HŐMéRSÉKLET. 83 

keresnünk a bajt, a magasan függő hőmérők szintájában, hanem lenn a 
föld fölszínén, a növénylevelek és ágacskák között, a hol lappangva, föld- 
höz simulva támadja meg őket a fagy. 

A tünemény ugyanis rendesen a következőképen folyik le. Néhány 
meleg nap után futó záporok, heves szelek valamelyest lehűtik a levegőt, 
de különösen a talajt, a mely akkor még nem melegedett át nagy mély- 
ségig, sőt néhány ásónyomnyira még hideg a föld, s ha a Nap nem süti 
a fölszint, nagyon könnyen lehűl az ismét, mert nincs még elegendő 
melegmennyiség fölhalmozva a mélyebb rétegekben. "^ 

Dyen aránylag hűvös nap után következik most nyugodtabb idő. 
Szép bodros, nyárias kumulus-felhők lepik el az eget s akadályozzák meg 
azt, hogy a Nap sugarai intenzíven fölmelegítsék a talajt Estére azonban 
a felhők elülnek, az ég kiderül, ragyogó tisztán süt le a hold a rügyező, 
sarjadzó, teljes pompájában fejlődésnek indult természetre. A levegőben 
még kevés a nedvesség, mert még nincs itt ilyenkor az óczeáni szelek 
uralma. Hűvös éjszaka következik a nyárias nappal után, mert a mele- 
get úgy a talaj, mint a levegő épen májusban sugározza ki legheveseb- 
ben ; ugyanis, mint a léghajósok bebizonyították, májusban leghidegebb az 
atmoszféra fenn a magasban (Finnország fölött már — 90^-ot is észlel- 
tek 10 — 12, 000 m. magasságban). A kisugárzás intenzitása pedig igen 
nagy mértékben függ attól, hogy milyen különbség van a sugárzó test és 
környezetének hőmérséklete között. 

Bár az éjjel már rövid, a kisugárzás olyan intenzív, hogy reggelre 
lehűl a föld fölszíne, különösen pedig a növényzet finom részei, a levelek, 
virágok, ágacskák, a melyek mindenfelé szabadon sugározzák a meleget, 
lehűlnek 0"" alá is. 

És ezzel a tragédia bekövetkezett. 

Oly lassan, oly fáradtan emelkedik föl a Nap ; milyen jó volna siet- 
tetni, hogy jöjjön, jöjjön, s árassza el áldásthozó sugaraival a szegény, 
védtelen növényzetet ; hisz ha csak egy órával előbb kelne, mentve volna 
minden I De már késő ! Mire első sugarai megaranyozzák a feketévé fony- 
nyadt leveleket és a lehullott szirmokat, egy egész esztendő reménysége 
tönkrement 



* Igen szépen tanulmányozták pl. a talaj hőmérsékletének évi járását Tiílisz- 

ben (Transzkaukáziában), a honnan ezt a néhány hozzávetőleges számot közöljük. 

A kővetkező hónapok közepén: 

A trfUJ hömértéklete május júnlos Júlios angosztns szeptember 

a fölszlnen 24° 31° 33° á7° 20° 

1 m. melyen 17-5° 22° 24-5° 24-5° 20-5° 

2 m. mélyen 145° 17-5° 2(J° 21° 20° 



6* 

Digitized by 



Google 



84 HARMADIK FEJEZET. ÉGHAJLAT. 

Mint az igazi gyilkos fájdalomnak, úgy ennek sincs könnye : a 
növényzetet nem lepi el a harmat, mert a mikor harmat képződhetik, 
akkor nem fagy el a növényzet. Ilyenkor a levegő hőmérséklete nem száll- 
hat 0° alá. Ha a levegőben elég nedvesség van, akkor még mielőtt O^'-ra 
lehűlt volna a növényzet, elkezd a levegőből kiválni a pára harmatcsepp 
vagy köd alakjában. A mint aztán a harmatképződés megindult, a hőmér- 
séklet már nem száll alá, mert akkor minden további melegveszteség csak 
a párakicsapódást növeli. A mint a vizet nem tudjuk a forrásponton fölül 
melegíteni nyílt edényben, mert ezen túl minden melegnyereség gőzkép- 
ződésre fordul, azonképen nem tudjuk a harmatponton alul sem hűteni 
addig, a míg elegendő nedvesség van a levegőben. 

Ha a növényzettel együtt a levegő legalsó rétegei is lehűlnek a pára- 
kicsapódás hőmérsékletére, akkor nemcsak harmat, hanem könnyű köd is 
képződik. Ez aztán teljesen megvédi a növényzetet az elfagyástól; mert 
megakadályozza a további kisugárzási 

Három tényező gonosz összejátszása okozza tehát azt, hogy épen 
május közepén olyan könnyen elfagyhat a növényzet: 1. ilyenkor a ta- 
laj mélyebb rétegeiben még nincs elegendő tartalékmeleg fölhalmozva; 
2. az atmoszféra magasabb rétegei épen ebben a hónapban a leghide- 
gebbek és 3. a levegő még száraz, még nem hoznak a nyugati szelek 
elegendő nedves óczeáni levegőt Ilyenkor tehát egy kissé hűvösebb, 
borús nappal után egyetlen derűit éjszaka is elég arra, hogy minden 
tönkremenjen. 

Reggel 7 órakor, a mikor a meteorológus leolvassa az ő hőmérőjét, 
már vége mindennek. Meleg van, mosolygó kék ég derül a táj fölött ; csak 
a ki a ház árnyékos oldalán megtapintja a földet, az fogja érezni annak 
fagyos hidegét s érti meg az éjjel lejátszódott katasztrófa minden rész- 
letét. 

A hőmérsékletnek ábránkon látható, meglehetősen sima és egyszerű 
járása természetesen csakis onnan származik, hogy minden pentádnak 
sok évi számtani közepét vettük. Egy-egy évben a hőmérséklet járása 
természetesen közelről sem ilyen sima, hanem mindenféle rendetlenségek 
mutatkoznak rajta. Sokszor egy-két nap alatt rendkívül nagyot változik 
a hőmérséklet, különösen télen, a mikor megfordul a szél. Télen rende- 
sen keleti széllel van igen kemény hideg, derűit időjárás, míg a nyugati 
szél havat, olvadást szokott hozni. Ilyenkor egyik napról a másikra 
15 — 20° -ot is ugrik a hőmérséklet. — Hasonlóképen nyáron a csendes, 
fülledt meleg idők után, a mikor a hőmérséklet délután 2 óra tájban 
34 — 36°-ra is fölemelkedik (természetesen ^mindig ^árnyékban), egy-egy 
zivatar vagy erős északi szél után a hőmérséklet néhány óra alatt alászáll 
15— 20°-kal. 



Digitized by 



Google 



HŐMÉBSÉELET. 85 

A legnagyobb tartós hidegek Magyarországon 1855-től egész 1900-ig 
a következők voltak: 

kÖMpeseo 

Pozsony 1864 jan. 16—20 „. . — 136^ 

Budapest 1891 • 1—5 „. ^ —141° 

Szeged 1864 • 16—20 „. _ ^ — 156° 

Debreczen 1870 febr. 5—9 . , „ — 17*8° 

N.-Szeben 1888 jan. 1—5 .. „. ^ „. „ ... —23-5° 

Árvaváralja 1870 febr. 5—9 „ „. _ —260° 

Zágráb 1864 febr. 16—20 „ ^. ^ —14-5° 

Viszont a legnagyobb tartós melegek ugyanazon időszakban a követ- 
kezők voltak : 











Pozsony 


1863 aug. 


9—13 - - 


27-8° 


Budapest 


1869 júl. 


30— aug. 3 „ _ ^ 


... 28-8° 


Szeged 


1889 . 


10—14 


29-4° 


Debreczen 


1892 aug. 


19—23 ^ -.— - ~ 


... 28-0° 


N.-Szeben 


1895 júl. 


30— aug. 4 .. 


25-8° 


Arvaváralja 


1892 aug. 


19 23 - 


23-6° 


Zágráb 


1861 € 


14^18 


29-5° 



így tehát a legmelegebb pentád és a leghidegebb pentád közötti 
különbség elég tetemes, mert 40 és 50 fok között jár, a mi mutatja, hogy 
Magyarországon a hőmérséklet meglehetősen terjedelmes határok között 
ingadozik. Ezt megint két oknak tulajdonítjuk: 1. Magyarország hegyek- 
kel körűizárt medencze, tehát nagyjában homorú terület, az ilyeneken 
pedig a hőmérséklet heves ingadozásoknak szokott alávetve lenni. 
2. Magyarország két nagy klima-góczpont közt, épen az átmeneti terüle- 
ten fekszik. Keletre tőlünk Ázsia extrém kontinentális klímája, nyugatra 
az Atlantí-óczeánnak a Golf- áram miatt nagyon is óczeáni jellegű klímája 
olyan két szélsőség, a melyek közül hazánk fölött majd az egyik, majd a 
másik jut uralomra, úgy hogy klíma tekintetében majd az Atlanti-óczeán* 
hoz, majd Ázsiához tartozunk. 

EuQek a két oknak következtében jár a mi levegőnk hőmérséklete 
olyan széles határok között. 



Digitized by 



Google 



HARMADIK FEJEZET. ÉOHAJLAT. 



2. A SZÉL ÉS A LEVEGŐ NYOMÁSA. 

A mióta a barométereket, különösen pedig a könnyen kezelhető 
aneroidokat általánosan használják, azóta mind szélesebb körben tekin- 
tik a levegő nyomásának ismeretét a legfontosabb időjósló elemnek. De 
nemcsak a laikusok, hanem még a meteorológusok is túlbecsülték a 
légnyomás tanulmányozásának fontosságát, pedig legújabban határozot- 
tan meggyőződtek róla, hogy sokkal elébbvaló ennél a szelek ismerete. 
A kettőt, t. i. a légnyomást és a légmozgást nem is igen lehet szétvá- 
lasztva tudományosan tárgyalni, mert a kettő közös okra visszavezethető 
tünemény, egy-egy jellemző tulajdonsága a levegő dinamikai állapotának. 

Az időjárás folytonos változatosságai között igen nehéz a tudomá- 
nyos rendszert fölismerni, a mely szerint ez a két dinamikai elem válto- 
zik. Föl lehet azonban ma már néhány törvényt állítanunk, a melyek 
általános érvényűek, s mind a két elem járását és változásait legnagyobb- 
részt, mondjuk főbb vonásaiban, mégis mindenkor megmagyarázzák. 

Magyarország a mérsékelt égöv alatt terül el. A mérsékelt égöveken 
az uralkodó szélirány a nyugati szél. Ha semmiféle zavaró körülmény 
sem háborgatja ezt az általános törvényt, úgy nincs is más, mint csakis 
nyugati szél. így pl. a déli mérsékelt égöv déli részén, a hol már nincs 
kontinens, a tenger fölött rendkivül állandó, majdnem kizárólagos a 
nyugati szél. 

Az északi mérsékelt égövön azonban óczeánok váltakoznak kontinen- 
sekkel, s az évszakok szerint majd a kontinens hidegebb, mint az óczeán, 
majd pedig fordítva, a kontinens melegebb. Olyan zavarok keletkeznek en- 
nek következtében, a melyek az időjárást igen változatossá teszik. A leg- 
fontosabb zavarok a következők : 

1. Az Atlanti-óczeán északi medenczéje fölött, körülbelül Izland kör- 
nyékén, állandóan igen kicsiny a légnyomás és e körül a depresszió körül 
a levegő állandóan gyors örvénylésben van az óramutató forgásával ellen- 
kező értelemben. Olyan hely ez a mérHékelt égöv nyugati légáramlásának 
folyamában, mint valami álló örvény a folyó vizében. A levegő azért itt 
is végeredményében nyugatról keletre özönlik, mert az örvényben sokkal 
nagyobb területen és sokkal erősebben fújnak a nyugatias szelek, mint a 
keleties irányúak- Ezen a helyen a levegő nyomása sokkal kisebb és az 
örvénylés sokkal erősebb télen, mint nyáron, mert ekkor a Golf-árammal 
fűtött Észak-Atlanti- óczeán sokkal melegebb, mint a környező kontinen- 
sek. Nyáron az örvénylés szintén megvan ugyan, de nem jelentékeny. 

2. A második zavaró körülmény az, hogy a nyugati légáramlás folyama 
nem egyenletes, nem zavartalan, hanem, mint a folyók vizében a haladó 



Digitized by 



Google 



SZELEK ÉS LÉGNYOMÁS. 87 

Örvények, úgy a légáramlásban is hatalmas kiterjedésű örvénylések kelet- 
kéznek, s ezek a levegő áramlásával együtt haladnak leginkább nyugatról 
keletre. Ezek az örvénylések majd az óramutató forgásával megegyező 
értelemben keringenek és akkor anticziklón a nevük, majd pedig az óra- 
mutató forgásával ellenkező értelemben és akkor cziklónoknak nevezzük 
őket. Az anticziklónokkal mindig nagy légnyomás és lefelé szálló légáram- 
lás jár együtt, a cziklónokkal pedig kis légnyomás és fölfelé szálló lég- 
áramlás. Az antieziklónok tehát mindig a szép » időt, télen kemény, derűit 
hideget, nyáron derűit száraz meleget hoznak magukkal, míg a ezikló- 
nok épen eUenkezőleg, csúnya, szeles, borús, esős idővel járnak együtt. 



LÉGNYOMÁS ÉS URALKODÓ SZÉL EURÁZIA FÖLÖTT JANUÁRBAN. 

Ezek a cziklónok és antieziklónok teszik azt, hogy időjárásunk olyan vál- 
tozatos, hogy a szelek iránya és erőssége napról-napra, óráról-órára vál- 
tozik. De ezeknek köszönhetjük azt is, hogy az esőzés a magyar meden- 
ozében elegendő arra, hogy földmivelést lehessen folytatni, s hogy az 
esőzés eloszlása nem olyan nagyon egyenetlen az országban, mint azt 
a cziklónok nélkül várnunk lehetne. 

3. A harmadik nagy zavaró körülmény az az óriási nagyszabású 
tünemény, a melyet ázsiai monzxhinak nevezünk. Ázsia és a vele össze- 
függésben álló Európa, a Föld fölszínének legnagyobb szárazföld-darabja, 
egészen sajátságos szélrendszert hoz létre^ a mely az évszakok szerint 
váltakozik. Télen, a mikor a föld fölszine lehülőben van, vagyis nagyobb 



Digitized by 



Google 



88 HARMADIK FEJEZET. ÉGHAJLAT. 

a kisugárzás folytán vesztett melegmennyiség, mint a mennyit a Nap 
sugarai szállítanak, akkor a szárazföld erősebben lehűl, mint a környező 
óczeánok. A szárazföld fölötti levegő összehúzódik a lehűlés miatt s 
fenn a magasban mintegy horpadás keletkezik, a melybe összetódul a 
környezet levegője. E miatt a kontinensek fölött megnövekedik a levegő 
nyomása és szétáramlik a Föld fölszinén ki a tengerek felé. Ezt ne- 
vezzük téli monzúnnak. Legerősebb ez Indiában, a honnan a neve is 
ered, de megvan Kelet-Ázsiában, Szibériában, sőt Európában is, a hol 
azonban szemben találkozik a mérsékelt égöv nyugati szeleivel s ezek elől 
majd északra, majd délre kitér. — Nyáron, a mikor az északi félteke 



LÉGNYOMÁS ÉS URALKODÓ SZÉL EURÁZIA FÖLÖTT JÚLIUSBAN. 

melegháztartása nyereséggel záródik, vagyis a mikor a Nap sugarai több 
meleget szállítanak, mint a mennyit a Föld színe kisugároz, akkor a kon- 
tinens jobban fölmelegszik, mint az óezeán. Ennek az a következmé^ 
nye, hogy most meg a kontinensek fölött kinyúlik a fölmelegedett levegő, 
föl a magasba, s ott szétfolyik a környezet hűsebb levegője fölé és annak 
nyomását megnöveli, míg a kontinensek fölött a szétfolyás miatt megke- 
vesbedett levegő nyomása is természetesen kevesebb lesz. Most tehát a 
kontinens belsejében kicsiny a légnyomás a környezethez képest, s azért 
a levegő a Föld fölszinén mindenütt befelé áramlik a kontinens belseje 
felé. Legerősebb ez a befelé való áramlás Indiában, de megvan Kelet- 
Ázsiában és Szibériában is, sőt most elég erősen megtaláljuk Euró- 
pában is, a hol nyáron a nyugati szelek a többihez képest egészen túl- 



Digitized by 



Google 



SZELEK és légnyomís. 89 

nyomóak, s a statisztika még inkább túlnyomónak tűntetné föl a nyu- 
gati szeleké ty ha nem háborgatná az időjárást annyi cziklón és anti- 
cziklón. A mig tehát nyáron egyesűit erővel indítják meg a nyugati sze- 
leket a föntebb említett törvények, addig télen az ázsiai monzún épen 
ellenkezőleg, eUene dolgozik a Föld fölszinén a nyugati szeleknek és a 
küzdelem szintere épen hazánk fölött van. 

Nagyon érdekesen tanúskodik a két hatalom küzdelméről Hegyfoky 
Eabosnak az a megfigyelése, hogy nyáron a nagy magasságban úszó 
cirrus-felhők vonulásának iránya keletről általában nyugat felé tart, míg 



LÉGÁRAMLATOK A FÖLD FÖLSZINÉN. 

télen épen ellenkezőleg nyugatról keletre, tehát körülbelül épen ellenke- 
zőleg járnak, mint a szél iránya a Föld fölszínén. 

Általában a szelek járását legjobban és leghathatósabban Hegyfoky 
tanulmányozta és sok érdekes eredményt mutatott ki, a melyekről még 
többször lesz majd szá Most csak annyit jegyzünk meg, hogy Ma- 
gyarország területének legnagyobb részén az északnyugati szél a túlnyo- 
móan uralkodó. 

Nagyon érdekesek a helyi szelek, a melyeknek külön nevük is van. 
Sajnos, ebben a tekintetben még meglehetősen hátra vagyunk, mert 



Digitized by 



Google 



"90 HARMADIK FEJEZET. ÉGHAJLAT. 

néhány rövidebb monografikus tanulmányon kívül senki sem foglalkozott 
velük rendszeresen. A legérdekesebb lokális szelek a következők : 

1. A bóra az Adriai-tenger északkeleti részein jelentkezik, mint igen 
•erős, leszálló szél. Ha a magyar medenczében igen erősen megnő a levegő 
nyomása az Adriai-tenger szinén észlelhető légnyomáshoz képest, akkor 
keletkezik a levegőnek ez a lezuhanó áradata a Dinári -alpok magaslatai- 
ról az Adriai tenger felé. A meredek horvát és dalmát partokon alázu- 
hanva, természetesen fölmelegszik, mint minden leszálló légáramlás. Csak- 
hogy a magas hegyvidék levegője sokkal hidegebb, mint az Adriai- 
tenger partjainak enyhe, narancsérlelő levegője, s azért mint hideg szél 
tűnik föl a parti lakóknak. A bóra száraz, mert leszállása közben 
minden légáramlás kiszárad, csak fenn a hegyekben esik ilyenkor az eső, 
még pedig azoknak a magyar medencze felé fordult lejtőjén, a hol t i. 
az Adria felé törekvő légáramlás fölemelkedni kénytelen. (Minden föl- 
emelkedő levegőtömeg lehűl, s a csapadék belőle csakhamar kiválik.) Leg- 
inkább télen szokott a bóra dühöngeni, a mikor Magyarországon hideg, 
derűit idők járnak, az Adrián pedig megcsökken a levegő nyomása. 
A mikor hazánkban ilyen hideg, derült idők vannak, akkor nagy szokott 
lenni a levegő nyomása, mert ilyenkor az Ázsia és Kelet-Európa szá- 
razföldjére kiterjedő nagy légnyomás Magyarországig is elnyúlik. Nyá- 
ron épen ellenkezőleg, Európa szárazföldjén nyugatról keletre folytono- 
san csökken a légnyomás és igy ritkábban keletkezhetik a bórához szük- 
séges légnyomás-eloszlás. 

2. A bórával rendesen szembe szokták állítani a sirokkót. Ez az 
Adria fölött keletkezett déli szél, a mely igen nedves forróságot, sűrű fel- 
hőket és dús esőzést hoz a Quarnero partjaira. Ez is olyankor képződik 
ugyan, a mikor az Adria fölött kicsiny a levegő nyomása, de az Adriától 
északra és északkeletre nem áll magasan a barométer. A mikor ez a 
szél átkelt a tenger partján végighúzódó hegyeken és belépett a magyar 
medenczébe, már elvesztette nedvességének legnagyobb részét s hazánk- 
ban mint száraz, meleg délnyugati szél ismerhető fői. 

3. Igen érdekes szél a kossava, a mely Krassó-Szörény, Temes és 
Torontál vármegyékben tűnik föl hevességével és szárazságával. Legerő- 
sebb az Alduna nyílása fölött, a hol valószínűleg neki köszönhetjük, hogy 
a deliblati pusztán az eredetileg vízből leülepedett homok jelenleg futó- 
homok alakjában, nagy magasságú buczkákban vonul északnyugat felé. 
A mikor Eomániában az ott igen gyakori és erős keleti szél fúj, akkor 
Turnu-Szeverinu ésPlojesti között az erdélyi hegyek déli lejtőjén minde- 
nütt szakad az eső. Látni ezt Magyarországból is : sűrű felhőzet üli meg 
a délkeleti hegyeket. A szél azonban alászállva a hegyekről, főn-jellegű 
(száraz és aránylag meleg) lesz, s úgy üget végig a magyar Alföld délkeleti 



Digitized by 



Google 



SZELEK és LÉGNYOMÁS. ' 91 

részén. Különösen tavaszszal és őszszel roppant erősen szokott fújni és 
messze elhordja a deliblati paszta homokját. A mikor ezen a vidéken 
északnyogatias irányú szelek fújnak, akkor a pusztán esik az eső és 
odaát Romániában kapnak a hegyekről leszálló száraz szelet, a mely a 
Erajovától délre elterülő homokpusztákon hajtja a buozkákba vert homokot. 

4. Hasonlóan főn-jellegú szél a nemere Erdélyben, a Székelyföldön. 
Bóna kimutatta erről a szélről, hogy rendkívüli szárazságával tűnik föl. 
így pl. egy erős nemere következtében Sepsi-Szent-Györgyön 1902 ápri- 
lis 18-án 17o/o-ra száUott lé a levegő nedvessége; sőt április 19-én Csík- 
Somlyón llo/o-ra, a mi igazán csak sivatagi szelek uralma alatt szokott 
előfordulni. A nemere akkor köszönt be, ha Oroszország fölött nagy a 
levegő nyomása, mig az erdélyi medencze valami nagy déleurópai de- 
presszióhatása alatt áll. Természetestehát, hogy csakis télvíz idején kelet- 
kezhetik, mert ilyenkor nagy a levegő nyomása Eurázia belsejében. A szél 
ugyan fön-jellegű, de azért csikorgó hideg, mert hisz igen hideg ázsiai 
levegőt hoz hazánk enyhébb éghajlata alá. 

5. Behatóan tanulmányozta Hegyfoky az Ung völgyében szabályosan 
jelentkező hegyi és völgyi szeleket is. Tíz év eredményei alapján ugyanis 
a szelek a nap három észlelési órájában így oszlanak el esetek szerint : 

N NE E SE S SW W NW C 

Reggel 7 óra: 290 a088 129 338 442 6G 35 >^ 196 68 

Délután 2 óra: 374 490 62*366 1172 625 150 389 15 

Este 9 óra: 363 2121 97 224 488 52 18* 186 103 

A délután 2 órai észlelések szerint ilyenkor határozottan a déli szél 
uralkodik, mig a reggeli és estéli észlelések az éjjeli túlnyomó északkeleti 
szélről tesznek tanúságot. Látszik tehát, hogy nappal a szél a völgyön 
fölfelé, éjjel pedig aláfelé szállítja a levegőt. A külföldön, kivált az 
Alpokban, régóta ismert tünemény ez ; de hazánkban ez az első ponto- 
san észlelt eset. 

Sok érdekes lokális szél van még ezeken kívül hazánkban, de azok 
nincsenek kellőleg tanulmányozva. 



Magyarországon két helyen mutatták ki a meteorológusok azt az érde- 
kes tüneményt, hogy a levegő nyomásának rendszeres, szabályos napi 
ingadozása van. Az egyik hely Ó-6yalla, a hol Bóna tanulmánya alapján 
ismerjük ezt a tüneményt, a másik Kalocsa, a hol Fényi mutatta ki annak 
jelenlétét. Az ingadozás abban áll, hogy a levegő nyomása minden nap 
egész napfölkeltéig sülyed, aztán emelkedni kezd, maximumát délelőtt 



Digitized by 



Google 



92 



HARMADIK FEJKZGT. BOHAJLAT. 





















/"N 




































— i 


/ 




\ 


i 
























— 1 










/ 








\ 




















^ 












J 


\ 








\ 
















^ 


> 




\ 


\ 






/ 


/ 










\ 












/ 


/ 










i : 


r"^ 




> ( 


1 ' 


i 


\ \ 


\ 1 


[) 11 


OCL A 


' \ \ 


> i 


.... 

1 


► i ' 


\"'Á 


f X 


1 


1 BJF 


























\ 










































\ 








/ 


































\ 


V 




/ 


f 




































\ 


V 















•Kf5 
♦0<t 

40r5 

40i 



-Ül 

-05 



A LEVEOÓNBK NAPI INGADOZÁSA MAOTABORSZXOON. 



-K)3 



♦Oi 




-02 



. -OO 



A LEVEGŐ NAPI INGADOZÁSÁNAK HULLÁMAI. 



Digitized by 



Google 



CSAPADÉK. 93 

10 — 1 1 Óra tájban éri el, majd gyorsan hanyatlik egész este 5 óráig, a 
mikor legmélyebbre kerül, hogy ismét emelkedjék egész éjfélig, a mikor 
megint egy kis maximum van. 

Ezt a sántikáló hullámot föl lehet bontani két egyszem hullámra. 
Az egyik ingás csak egyszerű, egy maximummal reggel és egy maxi- 
mummal este. A másik hullámnak két maximuma van (délelőtt és éjfél 
«lőtt) és két minimuma (hajnalban és délután). Ha a kettőt összetesz- 
fizük, akkor az ábránkon látható komplikált ingadozást kapjuk. A máso- 
dik hullám úgy látszik, hogy a levegőben mutatkozó dagály- és apály- 
tünemény, a mit a nap idéz elő ; de az egyszerűbb ingásról nem tudjuk 
megmondani, hogy honnan származik. 



3. A CSAPADÉK. 

Alig van fontosabb eleme a klímának, mint a csapadék mennyisége 
és annak évszakonkint való eloszlása. Ez szabályozza a folyók vízjárását, 
a termelés minőségét és mennyiségét, sőt ez alakítja át az egyes vidékek 
arczulatát is. Magyarország a csapadék mennyisége és időszerű eloszlása 
tekintetében nincs valami kedvező helyzetben. Az évi összes csapadékmeny- 
nyiség körülbelül 70 cm-t tesz ki, a mi annyit jelent, hogy ha Magyar- 
ország teljesen sík volna és az egy év alatt lehullott esőből semmi sem 
folyna le, semmi sem szivárogna el és semmi sem párologna el, akkor 
az évenkint lehullott csapadék vize mintegy 70 cm. magas vízréteg- 
gel födné be az ország területét. Ez pedig nem sok. Vegyük még azt 
hozzá, hogy a csapadékmennyiség nem egyenletesen oszlik el az ország 
területére, mert pL a Karszt hegyvidékén, aztán meg Máramarosban sokkal 
több, több mint háromszor ennyi eső esik, a minek megfelelően az Alföl- 
deken természetesen csak 50 — 60 cm. a csapadék. Megjegyzendő, hogy 
a hol a csapadék évi összege nem tesz ki 40 cm.-t, ott a földet művelni 
mesterséges öntözés nélkül nem lehet, a hol pedig 20 cm. alá száll, ott 
már sivatagot találunk. 

Hogy az országban, különösen az Alföldeken és az erdélyi meden- 
czében ilyen kevés az eső, azt főleg annak lehet tulajdonítani, hogy 
Magyarországot minden oldalról hegyek veszik körül. A szél, ha a hegye- 
ken kél át, a hegyeknek szél felé fordult oldalán fölemelkedni kényszerűi 
és e miatt kiejti csapadékát. A hegyen átkelve, annak túlsó oldalán leszáll 
és e miatt kiszárad, mert leszállása közben a hőmérséklete nő, páratar- 
talma pedig változatlan. Ezt a tüneményt főn-tünemónynek nevezzük, s 
kénytelenek vagyunk bevallani, hogy a hazánk területére bejutó minden 



Digitized by 



Google 



94 HARMADIK FEJEZET. ÉGHAJLAT. 

szél főn-jellegűvó válik, olyan mértékben, a milyen magasak a határoló 
hegyek. 

így pl. a Nyírség területe az északnyugati, északi és északkeleti 
szelek alkalmával valóságos szárazságnak néz eléje. A délies irányú sze- 
lek azonban, épen itt készülvén átkelni a Kárpátokon, fölemelkedőben 
vannak, s azért dús esővel öntözik a Nyírség homokját, valamint a kör- 
nyező vizenyős lapályokat. (Ecsedi-láp, Szemye-mocsár, Bodrogköz stb.) 

Az Alföld délkeleti zugában ezzel épen ellenkezőleg, az északias irá- 
nyú szelek hozzák az esőt, míg a déliesek szárazak, mert főn-természe- 
tűek. Igen erősen főn-jellege van pl. a Balaton mentén az északnyugati 
szélnek, amelyet Füred vidékén «Vázsonyi szélneki neveznek, s a mely- 
ről azt tartja a nép, liogy elveri az esőt Igen, mert az elvonuló cziklónok 
végén szokott mint erős szél jelentkezni, s ez a Bakony plateau-vidékeiről 
leereszkedve, teljesen kiszárad, mire a Balaton medenczéjébe jut. 

Főnné válik a Bomániában esőt hozó délkeleti szél, mire a székely- 
földre jut (nemere), vagy mire az Aldunán áttör (kossava). Főn-jellege 
lesz a sirokkónak is, mire a Karszton keresztül emelkedve, a horvát lapá- 
lyokra ér, a hol forró száraz szél, pedig a tengerpartot valóságos özön- 
vízzel és gőzfürdővel öntötte eL 

A Kárpátok gyűi-űjének közepes gerincz-magassága körülbelül 1200 m. 
Ha ezt a gerinezmagasságot megnövelnénk 2000 méterre, úgy a magyar 
medencze sivataggá száradna. Különösen pedig rendkívül megcsökkentené 
hazánkban a csapadékot az, ha az Alpok keletnyugati irányú völgyeit, 
meg a Duna völgyét Ausztriában be tudnák tölteni. Egyszeribe vége volna 
hazánkban minden vegetácziónak ! 

Pedig volt ám idő, a mikor az Alpokban nem nyíltak völgyek hazánk 
felé, a mikor a Kárpátok gyűrűje sokkal magasabb fallal sánczolta körül 
hazánkat, mint ma. Ez a legutóbbi geológiai időkben volt, a mikor az a 
sok-sok törmelék, a mi körülbelül 200 m. vastagon tölti föl az Alföldet, 
még fenn volt a hegyeken. Ez a 200 m. vastag törmelék, por, homok, 
kavics, mind a diluviális időben rakódott le az Alföldre, tehát a diluviumot 
megelőzőleg fönn kellett lennie ennek az anyagnak a hegyeken, termé- 
szetesen azoknak közepes magasságát növelve. Az Alföld tehát 200m.-rel 
mélyebb, a hegyek pedig tetemesen magasabbak voltak ; azonkívül az Alpok 
völgyeit a diluviumban betöltötte a jég, a Felső-Duna völgyével együtt. 

Ez az oka annak, hogy a mikor Európa egyéb részén az eljegesedés- 
hez szükséges rengeteg mennyiségű hó hullott alá, ugyanakkor hazánk- 
ban fél vagy egész sivatag volt, a melyen nem járt rendes folyó, hanem 
a szél verte buczkákba a futóhomokot. 

Ma már jobb az állapot, de azért ma sem panaszkodhatunk, hogy az 
Alföldön túlságos sok volna az esőzés. De ezt főleg a cziklónoknak köszön- 



Digitized by 



Google 



CSAPADÉK. 95 

hetjük, a melyeknek magjában mindig fölfelé száll a légáramlás, tehát 
csapadék válik ki, akármilyen térszínen vándoroljon is az. Ezeknek köszönt- 
hetjük azt, hogy hazánk Alföldje nem olyan gyepes pusztaság, mint a 
Káspi-tó környéke vagy a Turáni-alföld. 

Az eső az évszakok szerint nem egyformán oszlik el hazánkban, 
hanem határozott nyári periódusa van, még pedig úgy, hogy a legtöbb 
eső június hónapban esik. Sokkal több ugyan a borús, esős napok száma, 
novemberben, de nem esik bőven az eső ; azért oly nyirkosak a főváros 
járdái, azért tapad rájuk az a nyálkás, síkos sár késő ősszel, mert nem 
esik bőven az eső. Nézzük csak meg egy jó záporeső után Budapest utczáit. 
Olyan tiszták azok, hogy akár csak egy porszemet, egy sáros követ sem 
látni! 

A tél általában meglehetősen kevés hóval jár, különösen az Alföldön, 
míg a hegyekben, különösen az északkeleti Kárpátokban, tetemes vastag- 
ságú hólepel szokta fedni a hegyeket és innen veszi a Tisza az ő tavaszi 
árvizeit. 

Általában az év lefolyása hazánkban, főbb vonásaiban a következő : 

Januárius a leghidegebb hónap. Sok a száraz, derült, csikorgó kemény 
hideg. Ilyenkor keleties irányú szelek fújnak, a melyek a szárazföld felől 
jőve, nem hoznak csapadékot. Ez az ázsiai monzún-rendszernek a téli 
lehellete. Néha győzedelmeskedik fölötte a nyugati szél, s akkor egyszerre 
fölugrik a hőmérő és elkezd havazni, de ezzel egyidejűleg olvadni is. 
Szinte ritkaságszámba megy az alföldön, hogy úgy essék a hó, hogy^ 
kemény hideg is legyen. 

Februáriusban még mindig hasonló az időjárás, de már a nap sugarai 
valamivel erősebbek, s a nappalok hosszabbak. Márcziusban megindul a 
hóolvadás, de még azért mindig lehetnek hidegek, s kevés az eső és a hó. 

Áprilisban forrongásba jő a levegő. A levegőt a nap sugarai nem 
közvetlenül melegítik, hanem a talaj közvetítésével : először a talaj meleg- 
szik föl, s ez melegíti a vele érintkező levegőt. Mint a mikor egy edény- 
ben a vizet alulról kezdjük melegíteni, mozgásba, keringésbe jő az egész 
folyadék, épúgy áprilisban és májusban is alulról melegszik a levegő és 
ezért folyton meg-megbomlik az egyensúly : most derűit ég mosolyog, a 
következő órában már hatalmas felhők halmozódnak az égen, végig nyar- 
gal a mezőkön egy-egy futó zápor, azután ismét kiderül a nap, hogy pár 
óra múlva újra kezdődjék a fölfordulás. Ez az igazi áprilisi idő. Május- 
ban az egyensúly megbomlásai súlyosabb, nagyobb szabású tünemé- 
nyek. Nem csak zápor, hanem jégeső is képződhetik, a minek igazi 
hónapja a május. A jégeső képződésének törvényeit ma már körülbelül 
biztosan ismerjük és könnyű megértenünk, hogy épen május és június a 
legveszedelmesebb hónapok. A jégeső nem szokott nagy területen esni 



Digitized by 



Google 



96 HARMADIK FEJEZET. ÉGHAJLAT. 

egyszerre, hanem hosszú úton vonulhat végig, s néhány kilométernyi szé- 
les pasztán tönkre tehet mindent, vármegyéken keresztül. Különösen vesze- 
delmes vonalnak látszik a Balatontól Tolnamegyén át Csongrád felé 
húzható vonal, a melyen hatalmas jégverések szoktak keresztül vonulni. 
De veszedelmes vonal a kis Alföld északi pereme is, Pozsonytól az Ipoly 
felső völgye felé.^^ 

Május végével igen meleg szokott lenni és zivataros esőkön kívül nem 
öntözi egyéb a földeket. Június elején rendesen bekövetkezik az időválto- 
zás. Ilyenkor egyszerre, hirtelen erősödik meg a nyugati szél és megered- 
nek az ég csatornái, s elkezdődik az áldást hozó júniusi esőzés. Hogy 
milyen nagy a különbség a nyugati szelek gyakoriságában május végén 
és június elején, arra néhány számot hozunk föl. így pl. Túrkeviben az 
1892 — 1901. években a szelek gyakoriságát a következő két számsor 

fejezi ki: 

N. NE. E. SE. S. SW. W. NW. C. 

Május 21— jún. 4. 53 70 28 39 32 49 26 20^ 132 

Június 10— jún- 24. 69 49 11 18 28 41 65 42 127 

Látjuk tehát, hogy a nyugati (W) szél 26-ról 65-re nőtt, az észak- 
keleti (NE) pedig 70-ről 49-re csökkent. 

Általános jelenség ez az egész Eurázia körűi, a nyári monzun meg- 
indulásakor. Indiában egyetlen nap alatt fordul meg az idő rekkenő szá- 
raz forróságból szakadó esőzésbe, a mely hónapokig eltart. De van még 
más hasonlóság is Közép-Európa és India időjárása között. Ha Indiában 
rendesen május végén vagy június elején megjő az esőzés, úgy az tartós 
és kiadós lesz. Ha azonban késik és csak június közepén jő meg, akkor 
nem esik sok eső, szárazon maradnak a rizsföldek, s kiüt az éhinség Indiá- 
ban. Hasonló az eset Magyarországon. Ha Medárdus napja táján rende- 
sen megindul az esőzés, akkor tartós és bőséges lesz (a nép szerint 40 

* Megjegyzendő, hogy a magyar nép azt tartja, bogy a jégeső nem tesz kárt 
akkor, ha esővel esik. Ennek megvan a magyarázata. Az esőcseppek nem esnek 
olyan nagy sebességgel, mint a jégszemek, mert kisebbek lévén, a fölületük arány- 
lag nagy s ezért nagyon súrlódnak a levegőben ; továbbá mert alakjukat folyton 
változtatják, a mi szintén a súrlódást növeli. A bőven hulló esőcseppek a jégsze- 
meket akadályozzák útjukban. Mint a bogy a lassan haladó tömegben nem lehet 
gyorsan előre futni, úgy a jégszemek sem vehetik föl azt a sebességet, a mivel 
olyankor érkeznek a föld fölszíuére, mikor nem esik az eső. A jég pusztító hatása 
pedig főképen a égszemek rettenetes sebességében rejlik, a mely ly el azok a fold 
fölszínére érkeznek. — Érdekes a népnek az a jóslása is, hogy ha az esőcseppek 
erősen fölfeescsennek, akkor az eső nem lesz tartós. Van is valami a dologban, mert 
az erősen fölfecscsenö cseppek magasról hullanak alá. Ha pedig az eső csak nagy 
magasságban képződhetik, az annak a jele, hogy a levegő száraz. 



Digitized by 



Google 



ESŐZÉSEK. 97 

napig meg sem áll), de ha Dem jő rendes időben, mint pl. 1904. nyarán, 
akkor szárazság emészti az országot. 

Ez a bő esőzés az oka a júniusi hőcsökkenésnek, a mely alábbi 
ábránkon is föltűnik. Júliusban van a legmelegebb hónapunk, a nagy 
meleget csak egy-egy cziklón keresztülvonulása enyhíti, meg heves zivata- 
rok, a melyek ugyan most már ritkábbak, de hatalmasabbak szoktak lenni. 

Augusztusban csökken a nagy meleg, tetemesen kevesebb a zivatar, 
nyugodtabb az időjárás, mig végre szeptemberben a legszebb, legnyugod- 



tabb időjárás köszönt be. Ez a legszebb hónap Magyarországon; meg- 
szűnik a cziklónok járása és a zivatarok képződése, nincs már olyan nagy 
meleg, s az ú. n. vénasszonyok nyarán szépen visszaemelkedik a hőmér- 
séklet járása a június elején elhagyott színvonalra. 

Október és november a folytonos, csendes lehűlés miatt borús, csen- 
des, hűvös szokott lenni. Ilyenkor ismét jönnek örvénylések az Atlanti- 
óczeán felől, de nem nagy számban. Végre egészen hidegre fordul az idő, 
de azért még a deczember sem szokott nagyon hideg lenni, s bizony elég 
gyakori a sáros, « fekete » karácsony, talán még gyakoribb, mint a fehér, 
havas. 

* * -K 



György Aladár: A föld cs népei. V. 

Digitized by 



Google 



98 HARMADIK FEJEZET. ÉGHAJLAT. 

így látjuk Magyarország időjárását az Atlanti-óczeán és Ázsia hatal- 
mas klímaszabályozó góczpontjaí között majd az egyik, majd a másik 
hatásnak kitéve. Ezért olyan egyformátlanok, olyan változatosak az évek, 
majd túlságos nagy a nedvesség, a folyók kiáradnak, az Alföld lapályain 
tengerekben áll a víz ; majd meg kimarad az esőzés hónapokig és tönkre- 
megy minden az országban. Indiában sokkal szabályosabbak a tünemények 
s mégsem boldogulnak másként, mint mesterséges öntözéssel. Öntöznek 
mindenütt Ázsia földmívelő népei, hogy az időjárás szeszélyei ellen biz- 
tosítsák a termést. Mi magyarok azonban még nem tudtuk megérteni, 
hogy milyen óriás mértékben növelhetnénk földünk termőképességét 
rendszeres öntözéssel, s mennyire függetlenek lehetnénk az időjárás sze- 
szélyeitől. Pedig tanítóink is vannak ! Itt dolgozgatnak köztünk a bolgár 
kertészek, a kik néhány hold földön zöldágra tudnak vergődni ; mert a 
hol fölütik sátorfájukat, ott rögtön öntözőműveket rendeznek be. S ha 
elveri a jég az egyik vetemény t, azt kidobják és mást termesztenek, s 
néhány hét alatt pótolják, a mit a sors elvett tőlük. A mi magyar föld- 
mívesünk egész télen át nem csinál semmit. Ezekről az áldott földekről 
csak egyszer arat, ha engedi az ég ; pedig bizony egészen a fagy beálltáig 
folyvást termelhetne, ha öntözné a földjét, mint a hogy azt a barbárnak 
hirdetett ázsiai népek teszik. 



Digitized by 



Google 



ALFÖLDI NÁDAS ÉS FÜZES, 

NEGYEDIK FEJEZET. 
NÖVÉNYVILÁG. 



Mathes Fr, és Vangel Jenő: Nagj- képes természetrajz a hazai művelt közönség 
számára. 2 rész. Budapest, 1899. — Wagner János : Magyarország virágos növényei. 
Badapest, 1903. — Simonkay L,: Erdély edényes flórájának helyesb, foglalatja. 
Badapest, 1886. — Bedö Albert: A magyar állam erdőségeinek leirása. Budapest, 
1896. — Magyarország földmívelése. Kiadja a földmívelési m. kir. miniszter. Buda- 
pest, 1896. — Az orsz. gazdasági egyesület könyvkiadó-vállalata (1885 óta). — 
Milhoffer Sándor: Magyarország közgazdasága. Budapest, 1904. 

Magyarországnak növényföldrajzi tekintetben kedvező a helyzete. 
Nyugaton és délen, a határán vagy a határához közel, hatalmas hegység cs 
havas lejt hazánk felé, vagy ereszkedik le ide, a honnan régtől fogva fe- 
lónk gurulnak az érdekes hegyi világ mag\ ai. E hegyekből hazánkba minden- 
felől folyóviz siet és elősegíti a hegyi magvaknak széthurczolódását. Dél 
felől több táii; kapu van a növény bevándorlására, s erre felé hazánk 
olyan természetes flóra (steppe, mediterrán) szomszédja, a hol esőtlen 
forró nyár uralkodik és megakasztja a fa tenyészetét Északról és kelet- 
ről hazánk határát pusztaság környezi, a kultúrát követő közönségesebb 
füvekkel; ez a mező választja el messzire más hegyvidéktől. A Kárpát 
szurdokain át a keleti puszták növényeinek beköltözésére, természetes 
úton vagy az emberi közlekedéssel, szintén megvan a lehetőség. Ha to- 
vábbá figyelemre méltatjuk, hogy a Kárpát északnyugati részét az Alpok 
redőnyúlványának tekmtik, s a vasvármegyei Vütöm (írott-kő) a stájer 



Digitized by 



Google 



100 NEGYEDIK FEJEZET. NÖVÉNYVILÁG, 

havasok keleti őrse; hogy a Kárpát a Szudétákkal. összekapcsolódik; 
hogy a Balkán hegysége csaknem hazánkig fölterjed és mindenünnen 
könnyű útja van a növény földrajzi elterjedésének; végre, hogy hazánk 
népátvonulás, népváltakozás, csata és más ki- és bevonulásnak mozgalmas 
színhelye volt : könnyen megérthető, hogy a növényzet sok irányból sereg- 
lett össze országunkban. A Kárpátnak más-más nagyobb ívén, alacsonyabb 
és magasabb hegyrégiójában, más-más jellemző fű és fa terem. Az alacso- 
nyabb hegyen és dombvidéken, még pedig mind a füves lejtőjén, mind az 



ALFÖLDI RÓNASÁG. 

erdejében, az Alföld homokján, szikes mezején, vizében és mocsarai körűi, 
mindenütt másforma a növényzet. Az Alföld növényzete, melyet pusz- 
tasági vagy pusztai //oVanak is nevezünk, nem szűnik meg a síkság 
szélén, hanem változatlanul terjed föl a szomszéd hegylejtőn (voltaképen 
innen ereszkedett alá), sőt némi foszlánya szigetszerűen a Kárpátalja hegyi 
tájában és völgyében is fenmaradt, pl. Szoroskőnél, Gömör és Abauj -Torna 
határán. Sárosban (Kisfalud = Maloveszka), Ungban (Gerény, Vinna). 

Hazánk belterületének nagy térségén kívül a tengerpart flórája (Fiume) 
a belföldről ismeretlen számos növénynyel és olyan alakulásokkal dicsek- 
szik, a melyek a mediterrán partszegélynek kiváló fajai. 



Digitized by 



Google 



ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS. 101 

Innen számítva hazánk flóráját, a partmellék növényzete a tenger- 
színi magasságon kezdődik. Kis terület ez, de mediterrán-jellemű tulaj- 
dononk. Nagy területünk a rónaság vagy alföldi lapály, hol a szántás-vetés 
ma a régi vizes térségnek és a kemény füvetlen vak sziknek sem 
kegyelmez, sámánnak jellemző füvét és formáczióját (úszó sziget, ingó láp, 
zsombék) épen a legújabb, minden földdarabot elfoglaló és értékesíteni 
törekvő gazdálkodás pusztította eL A domb- és hegyvidék flórája pedig 
a 2663 méter magasra meredő Ferencz József- csúcson szűnik meg. 

A nagyon változatos fölszínen — az orográfíai ellentéten és földrajzi 
tagoltságon kívül — hazánk szigethegyei, sokféle földneme, sziklája és 
termőhelye, a déli enyhébb mérsékelt vidék felé való terjedése, valamint 
az éghajlat változatossága is kedveznek « vegetácziónak, s nagyban ta^- 
golják és gyarapítják azt. A növényzet életének és gyarapodásának tehát 
hazánkban a kelléke és kedvezősége bőven megvan, s ennek megfelelően 
hazánk, mint különös flóraterület, nagyon gazdag és változatos növény- 
zetű. Alig van más ország, a melynek ilyen sokféle földrajzi tagosultsága, 
annyira tanulságos és érdekes flórája volna, mint ennek a magas bér- 
ezektől övezett és magyar vérrel oly dúsan áztatott földterületnek. 

Hazánk flórája az említett szomszéd és saját hegységünk növényze- 
tének érdekes összesége. Az északnyugati Kárpáton a középeurópai Alpok, 
a Tátravidéken a Szudéták, a keleti Kái-páton a Balkán, sőt a Kaukázus, 
Kis-Ázsia és Szibéria, hazánk déli szigethegyein, délkeleti és délnyugati 
bérczein a Balkán, a Karszt és mediterrán, hazánk rónáján és Erdély 
Mezőségén az orosz puszták, túl a Dunán a Keleti-Alpok vegetácziójának 
jellemző tagjai vannak; de viszont tőlünk is juthatott amoda. A havas 
csúcson az északi sark vidékének boreális-arktikus növénye is fölismerhető. 

Hazánk flóráját a Svájczéval vagy a Balkán- és Kaukázuséval össze- 
hasonlítva, azt látjuk, hogy ezeken, mint terjedelmesebb és testesebb 
hegységen, a hegyi flóra gazdagabb, régibb, s mint önálló külön közép- 
pont, szembetűnőbb. A Kárpáton, kivált a Tátrán, a nemeknek és fajok- 
nak nincs meg az a nagy változatosságuk, mint amott. A Kárpát láncza 
jóval keskenyebb, de hosszú; rajta a flóra megalakulása már ezért is más- 
féle. De a nagyszéltében kifejlődött dombvidéken és síkságon, valamint 
Fiume körűi számos olyan faj virul, a mely a föntebb említett hegyeken 
ismeretlen. 

Hazánk flórája, első tagosultságát tekintve, két nagy természetes 
flóravidéknek a tagja : a legnagyobb rész, a belföld, az óiilág erdősvidékéé, 
Fiume kis területe a mediterrán flóráé. Legmagasabb csúcsain a havasok 
vegetácziójának magasra emelt flóra-szigete díszlik. Az Alföld, különösen 
a homokpuszták növényzetének sok faja az orosz steppéével egyezik, ter- 
mészetes úton, valamint az ember költözködése által elősegített kölcsönzés 



Digitized by 



Google 



102 NEGYEDIK FEJEZET. NÖVÉNYVILÁG. 

révén ; de a puszta meg a steppe éghajlati és növénygeográfiai állapota 
különben egészen más, nevezetesen emitt a fás szövetkezetet a klíma kizárja. 
A magyar haza kontinentális erdős vidékének általános, az éghajlat 
és a vegetáczió egyező viszonyainak alapját tevő jelleme az, hogy a 
növényzet az egész fejlődés idején egyenletes középhőmérséklet alatt meg- 
akadás nélkül haladhat életföl- 
adata felé, mert hosszabb időre 
terjedő foiTÓ és esőtlen időszak 
nincs, mely a fák életét meg- 
akasztaná avagy megviselné. 
Hozzájárul éhez a fák életének 
az a föltétele, hogy az évi élet- 
működés legkevesebb három hó- 
napon túl terjed. Ez választja el 
az erdős vidéket az alpesi, vala- 
mint az arktikus flóra rövidebb 
idejű vegetácziójátóL Hogy ellen- 
ben a föld minden évszakban 
meglehetős egyenletesen szokott 
megázni, ez a délre fekvő siva- 
tagtól meg a Földközi-tenger 
partvidékétől különbözteti meg 
hazánknak ezt a növényzetét. 
Vidékünk az ernyőselú meg a 
keresztesvirágúak hazája. Kövér 
rét, pázsitfüvekkel, áldásos szán- 
tóföld, évenkint lombváltó erdő és 
télizöld fenyves váltakoznak; a vi- 
dék közép és délibb részein pedig 
szőlő és nemes gyümölcs terem. 
HEGYI FLÓRA A KÁRPÁTOKBAN. Télizöld növény, mely enyhe 

telet kivan, a dombos vidéken, az 
Alföldön pedig a fenyves ritka, vagy épenséggel nincs ; ellenben a hüvelyes 
cserje sokfaj ii és tömérdek. Az Al-Duna vidékén a déli növény nem any- 
nyira a mediterrán vidékről ered, mint pl. Francziaországban, hanem a 
Balkánról Az Al-Duna éghajlatát jobban kitűnteti a nyár nagyobb heve, 
mint a vegetáczió hosszabb tartama. Ezért a kórós növény (Telekia, 
örvény-gyökér, sok ernyős, fészkes és mályvaféle stb.) nálunk magasabbra 
nő, mint Németországon. 

Megkiséreljük hazánk flórájának tagosulását — a múltra röviden 
visszapillantva — földeríteni. 



Digitized by 



Google 



A FLÓRA ALAKULÁSA. 103 

A szerves fejlődés olyan régi, a szerves anyag annyira romlandó, hogy 
a fajkeletkezésnek legtöbb nyoma eltűnt előlünk, de bizonyos időből valami 
kevés mégis megkövesedett, s a szerves lények története a föld rétegeibe 
belé Íródott. A megkövesült maradék is tökéletesedését tanúsítja a szer- 
ves életnek, a régibb földrétegeitől a fiatalabbak felé. Nagyon messze 
vagyunk attól, hogy minő lehetett az eredeti szerves alak ; de még inkább 
elmosódtak az okok, melyek az eredeti és újabb alakokat megteremteni 
segítettek. A flóra alakulása is a fajkeletkezés és fajkiválás titkával mo- 
sódott el, mert eredetileg a flóra is kevés növényfajból kezdett alakulni. 

Midőn valaha az Alpok, a Kárpát, a Balkán, meg a Kaukázus még maga- 
sabban az égbe meredő csúcsok, előbb pedig a tengerből kiemelkedő szigetek 
voltak, abban a magas és eleinte egyenletesebb természetű hegyrégióban a 
növényalakulásnak is egységesebbnek kellett lennie, a mint azt az eredmény 
ma is igazolja ; mert a hegymagaslatnak bizonyos öveit a bükk, fenyő és 
törpefenyő külön-külön egymaga népesiti be. Az alsóbb régió természetileg 
tagoltabb, s a növényalakulás itt változatosabb volt. Azonban még ha 
kezdetben ugyanazok a növénycsirák és típusok keletkeztek és nőttek 
volna is rajtuk : a más-más délkör távolságán, a szigetnek más-más irányú 
oldalán és különböző helyén, a hegynek más-más meredekjén, szaka- 
dékán és különböző magasságán, lassan-lassan az eredeti megegyezőbb 
és valószínűleg a tengerből eredő, ma már ismeretlen ősalakok másokká 
vedlettek^, át, vagyis lassankint tökéletesedtek. Mert a természetben folytonos 
a szervesek megújulása és alakulása, s vele lassú, de fokozatos tökélete- 
sedés jár. Ha a végtelenség idejét jobban áttekinteni és rövidíteni 
akarnók, gondolhatnók, hogy a régi időben a megvedlés és megújulás 
hirtelenebbűl történt ; ma azonban, a katasztrófák múltán, lassúbb az és 
egyenletesebb. A végtelen esztendők változásain az eredetileg tökéletlen 
ősteremtés majd itt, majd amott megmegsenmiisűlt ; másutt egyik-másik 
fönmaradt, s a régi típus más időben új irányban fejlődött tovább. De az 
újabb alaknemzedék sem maradt koronkint változatlan, hanem tovább 
haladt, alakúit és újra szétágazott, s ennek a szétágazásnak lánczolatát 
a rendszer családja, rendje stb. fejezi ki. 

A fejlődés és alakulás, az ember léte és tudománya előtt így vég- 
telen időkön keresztül soká-soká folyván, végre egy-egy szigetnek vagy 
hegységnek különböző tájain ugyanannak az ősalaknak számos és nyo- 
matékosabb jellemű eltérései támadtak. A fejlődés sok más helyen ugyan- 
abból a csirából indulhatott ki, de a helynek más-más természeti álla- 
pota közben eltérően alakúit. így lett a föld vegetácziója, az újabb és régibb, 
tökéletesebb és tökéletlenebb alakulás, sok más helyről, időből és klímá- 
ból visszamaradt, tehát nagyon eltérő alakok és fajok keveredése. Mind 
az újabb, mind a régi alakból, más időben és más természeti áUapotban, 



Digitized by 



Google 



104 NEGYEDIK FEJEZET. NÖTÉNYMLÁG. 

Újabb sarjak és szétágazódások támadváji, a föld vegetácziója az ősalak és 
a különböző kom megvedlés és megújulás keveredése lett. 

Eleinte, míg az említett hegységeket tenger választotta el, köztük a 
távolság, valamint az égbemeredés is nagyobb volt. A hegymeredek geo- 
lógiai szerkezete szerint a növény megélhetésének kelléke : a szétmállás 
és elporlás útján keletkezett talaj is másképen és más időben jött létre. 
Lehet, hogy ezek a hegyek egymástól korra meg a vegetácziót tápláló 
termőföldre nézve is jobban eltérők, mint a hogy azt a geológia állítja (a be- 
füvesedés korával nem foglalkozik, ez ősmaradékból össze sem állítható), 
mert hiszen a régibb földréteg eredeti helyéről messzire elhurczoltat- 
hatott, a termő növénye pedig nyom nélkül megsemmisülhetett. Általában 
a növény keletkezést csak nagyjában lehet a földréteg korához mérni. 

Az említett hegyeken, az ősidőkben, eleinte semmi, majd kevés állat, 
valamint a nagy elzártság következtében is (az ismeretlen éghajlatot, szél- 
favást stb. elhallgatva), bajos volt a természetszerű közlekedés ; növény- 
alakjai tehát önállóbban és egymástól eltérőbben képződhettek. A nevezett 
hegyeknek időnkint a víztől megszabadult alsóbb vidékére a magasból 
más-más fű jutott (olyan is, a minő később a hegyen előttünk ismeret- 
lenül megsemmisült), s az új földön, az alacsonyabb vidéken, de más-más 
földrajzi szélesség és hosszúság vonalán, újra más- meg másképen alakúit. 
Sok-sok ilyen alakulás ismétlődvén, csak az említett hegyekre gondolva, 
az Alpok, a Eái*pát, a Balkán és a Kaukázus végre hosszú korszakokon át nö- 
vényzetével egymástól meglehetősen elkülönződött és külön-külön bizo- 
nyos fokú vegetáczió-központtá alakúit, ha közös fajok maradtak is fönn, 
vagy esetleg újabban hurczolódtak oda. A hegyeknek tehát a távolsága, 
terjedelme, magassága, korszaka, sziklafaja és más természete megannyi oka, 
hogy a flóra alakulása, valamint a fajok tagosulása más ; nevezetesen az 
Alpokon tetemesebb, mint a mi keskenyebb és hosszabblánczú Kárpátunkon ; 
tetemes és az Alpokétól sok tekintetben kiváló a Balkánon, valamint a 
Kaukázuson is, a melyekkel a Kárpát délkeleti része egyezőbb, mint az 
Alpok fajaival. A fajoknak újabb és tovább alakulására, s a magasabb ré- 
gióban keletkezett régieknek elpusztulására a hegykopással, lealacsonyo- 
dással, valamint az alantibb régióba leereszkedéssel sok más alkalom 
nyílott. 

Hazánk nyugatja és északnyugatja, valamint keletje és délkeletje 
között hullámzott beltenger az Alpok (nyugati) és Kárpátok (keleti) polgá- 
rai összekeveredésének soká ellenállott, kivált a történelem előtt, a midőn 
csak természeti, inkább lassú erők, nem pedig az ember hatalmas be- 
folyása okozhattak valamelyes keveredést. Ezért őstengerünk partján, dél- 
nyugati és északnyugati tájainkon, más a növényzet, mint a keletin és 
délkeletin. Délnyugatról a szelid gesztenye útvonala szegélyezte az ös- 



Digitized by 



Google 



A FLÓRA FEJLŐDÉSE. 105 

tengerpartot, a délkeletin pedig az orgonafa virított; s a nyugatibb és 
keletibb meridiánust is tekintve, hazánknak nyugati és keleti részén a ílóra 
merevebben szakad meg és különbözik egymástól, mint a Dráva, Száva, 
meg a Maros irányában. A Karszttól kezdve keletnek, hazánk Al-Dunája 
felé is, a vegetáczió, a magasabb fáké is, egyenletesebb ; a hoi^át part- 
tól kezdve Bosznián, Szerbián át, a Balkánon a Fekete-tengerig nincs az 
a nagy különbség és merev megszakadás, mint az Alföld nyugati és keleti 
határának lejtőin és hegyein. 

A PiniLS nigra, Acer monspesHulanum, Carpinus duinensis^ Coro- 
nilla emeroides, a korállszil (Celtis), Daphne laureola^ Kvonymus lati- 
folius, a mannázó kőrisfa, Juniperus sabi^ia, Bex aquifolia, Sorbus 
ausiriaca, Rosa repens Fiúmétól vagy a Karszt valamely csúcsától kezdve 
szakadozottan az Al-Dunáig (Krassó-Szörény) terjed, vagy ama szélső hatá- 
ron még az Al-Dunánál is előbukkan. A magyar tölgyfa (Quercus con-- 
fei'ta) meg a fehér hársfa a haza déli részén, Erdély és Horvátország közt 
terjed, de a tengerpartot nem érinti. Hazánknak az Alföld flóraválasztó 
tájain ilyen különösebb jellemző közös fa nincs, csak az olyan közös, n 
mely másutt is közönséges. 

Ezek szerint hazánk flórájának 

1. nagy, legfőbb és természetes választéka sokáig a magyar Nagy- 
Alföld helyén hajdan hullámzó mélységes tenger volt, azután a mélysége 
lassankint földdel kitöltetvén, a nyomán keletkezett sok tó és sós vidék, 
sőt a kiszáradt lapály is gátolta a két partszélen a másképen kialakult 
vegetáczió keveredését. Eleinte az emberi közlekedés és út nélkül 
ez a tenger, majd a lapályválaszték gátlóbban hatott. Ma több alkalma 
van a keveredésnek és összehurczolásnak, s az Al-Duna vidékéről a hajó 
néhány növényt a magyar főváros határába is hozott (Trifolium resu- 
pinatum, Polygonum graminifolium) ; a másod-európai (délorosz) czen- 
trumából keletről útra kelt szerbtövis pedig az egész ország lapályos cs 
dombos tájait elárasztotta. 

Az Alföld flóraválasztó. Nagy- Váradtól, Szatmár-Németitől és Mára- 
maros-Szigettől kezdve Pozsonyig, Sopronig és Kőszegig terjed ez a vá- 
laszték, de a magyar szinű flóra Pozsonynál átcsap a haza határán is, 
föl a Morva síkján, sőt még Csehországban is van szigetje. A Kis- Alfölddel 
együtt a Kárpát növényzetét északon és keleten választja el egyrészt 
Noricum meg az Ös-Mátra, másrészt Erdély, valamint Krassó-Szörény nö- 
vényzetétől. 

Az Alföld választéka a haza legdélibb vidékétől (Temes-Kubin, Zimony) 
a Poprád, Tárcza meg a Hernád, továbbá a Topolya, Ondova, Latorcza 
és Bodrog vize irányában, a Tátravidék és Erdős-Kárpát közt, fölhat egé- 
szen a Kárpát lánczáig, sőt mondhatni áthat Galicziába is. Ebben az 



Digitized by 



Google 



106 NEGYEDIK FEJEZET. NÖVÉNYVILÍG. 

irányban a Kárpát vonulata nemcsak lealacsonyodik, mintegy szakadása 
van (törésvonal PciX'nBl)^ hanem más-más geológiai alakulásnak is határa ; 
rajta innen és túl a flóra tetemesen különböző, tehát a kétjellemű flórá- 
nak (Tátravidék, Erdős-Eárpát) az eltérő geológiai alapon geográfiai határa 
is van. E nyugati és keleti flóraválaszték vagy flórahatár déli részébe a 
Hegyaljának trachytláncza nyúlik belé. 

Túl a Dunán ez a flóraválasztó a Sióig, Kapósig, a Bakonyig és Vér- 
tesig terjed, s azután, mint déli választék, a Balaton vize foljrtatja a 
határt a Mecsek halmai fölött. 

Kisebb flóraválaszték több is van az országban. 

2. A délkör irányában hazánk nyugati tájain át hosszanti flóraválasz- 
ték vonul dél felé. Mátyus földje északi részétől t. i. a Vág mentén, a 
Kis- Alföldön és Kemenesalján átvonuló tágas síkság a Dráva völgyétől 
szorosan nincs elzárva, s a zalai nem magas hegység a növények terje- 
dése elé legyőzhetetlen akadályt nem gördít, sőt a Zala völgyén keskeny 
szabad útjok van. A Dráván és Száván át ez a hosszanti síktérség (Mátyus 
földjétől lefelé) a Zriny-hegységig nyúlik, s a rajta uralkodó természeti viszo- 
nyokkal együtt hazánk természetes flórájában szintén félreismerhetetlen 
választék, a melyen keresztül a keleti és nyugati rész növényzete nem, 
vagy nem tetemesen keveredik. 

3. Hosszanti flóraválasztéknak tekinthetjük végre, ha nagy különb- 
séget nem alkot is, a Mezőséget Erdély nyugati (Bihar) és keleti része 
között. A Tisza és Duna mentén a növényzet alig különböző. 

Keresztbemenő flóraválaszték is részben 

1. a Nagy- és Kis-Alföld saját növényzetével. 

2. A Bába és Zala völgye, valamint a Balaton déli része túl a Dunán 
a magyarföldi vegetácziónak vet határt dél felé. 

3. A Mura, Dróva, lentebb pedig a Kulpa meg a Száva völgye, körül- 
belül két szélességi vonal közén, tágas térség, mely a havasi növényeket 
tápláló Keleti-Alpok közép (norikumi) és déli (Karni-Alpok, Karavankok, 
Júli-havas) tagozatját szeli át, s a vegetácziót hazánkban is északibbra és 
déUbbre választja. Amaz a havasaljai (norikumi), ez a délibb növényeket 
sarjasztó illyr flóravidék. Ez a választó a Mátyusföldtől a Zriny-hegy- 
ségig lehúzódó hosszanti természetes határt keresztben metszi. Kemer a 
flóra tagjai között kézzel fogható határt keresvén, az illyr flóravidék észak- 
keleti határául a Dráva folyását tűzte ki. A Dráva azonban az illyr flóra 
terjedelmének nem természetszerű határa, mert árterén kívül jobb és bal 
partján, még a somogyi halmokon és völgyekben is, a növényzetnek 
ugyanaz a jelleme. 

Ezek nyomán a hosszúság vagyis a délkör irányában, hazánk terü- 
letén öt természetes vegetáeziói vonal van : 



Digitized by 



Google 



PLÓRAVIDÉKEK. 107 

1. a Kis-Kárpáté (quad flóravidék) a mátyusföldi zrinyi-váJasztéktól 
nyugatra, a Dunától (Pozsony) föl Csáczáig (Jablunka-szoros) ; 

2. a Tátravidókó Gsácza meg a KaBsa-tamowl völgy között ; 

3. az Alföld sikja ; 

4. az orgonafa vonulata az Aldunától a Biharon át az Alföld meg 
a Mezőség közt, föl egészen a Tisza forrásvidékéig ; 

5. Erdély keleti hegyláncza a Rhododendron alpinummal. 

A szélesség irányában természetszerűen szétválik : 

1. a Tátra aljától aKis-Alföldön s az Ös-Mátrán a magyar flóravidék 
az Alfölddel együtt. Nagyobb része mívelt föld. 

2. A Duna meg a Rába között Noricum flóravidéke. 

3. A Balatontól meg a Murától délre az illyr flóravidék. 

4 Erdély belsejében a Mezőség, melyet az erdélyi Kárpát zár körűi. 
5. A Maros és Al-Duna közt a Maros-Duna köze, vagyis a balkáni 
(szörénységi) flóravidék. 

A geográfiai szélesség és hosszúság irányán kivűl még a levegő régiója 
szerint is szokás a havasi tájban fölemelkedő flóraszigetet megkülönböz- 
tetni. Ilyen a Tátravidék és Erdély havasai ; lent az alacsonyabb környék 
akárhol, más vidékével inkább egyező nagy területeken ; a flóra jelleme 
csak a magasabb régióban nyilatkozik. 

Annak a hatalmas, az őskorban gyökerező növény-geográfiai válasz- 
téknak ellenkező két oldalán, melyet hazánk flórája között az Alföld ten- 
gere, ma a rónasága alkot, tehát rajta innen és túl, a fajkiválás meg a 
flóra megalakulása és továbbfejlődése egészen más volt. Ha az Alpok 
innenső és túlsó részein termő növény annyira más, hogy transalpinus és 
dsalpinus elnevezésre érdemes, úgy az Alföldön innen és túl is eltérőnek 
kell lennie ; vagyis különböző módon kellett alakúlniok a fajoknak. Az Al- 
földön innen és túl, kivált meszes sziklák tördelődzésén, ha kevés meg- 
egyező van, de rendesen más jellemzők váltják föl és pótolják egymást. 
Számos példával tudnók azt igazolni, hogy a galagonya, berkenye, varjú- 
tövis, gyöngyvessző stb. nemzetségnek egész különböző, gyakran közel 
rokon, egymást helyettesítő két faja (species vicaria) van az Alföldön 
innen és túl ; illetőleg ennek és még sok más növénynemzetségnek több 
érdekes faja és más génusza is van az Alföldön túl, pl. az orgonafa, a 
diófa, a keleti gyertyánfa, a török mogyorófa stb. 

Az Alföldtől nyugatra még inkább a tengeri klima hatása érezhető. 
A vidék hőmérséke egyenletesebb és hűvösebb, s inkább középeurópai fa 
és fű népesíti. Az Alföldtől délkeletre inkább keleti kontinentális meleg 
és száraz klima uralkodik, az örökzöld szembetűnően megritkul és más 
szervezetű balkáni és kaukázusi, sőt kisázsiai faj is élénkíti a vegetácziót. 



Digitized by 



Google 



108 NEGYKDIK FEJEZET. NÖVÉNTVILÁG. 

A Kassa-tarnowi flómváJasztékon innen és túl a flóra más-másféle- 
ségének mély geológiai és fizikai oka van. Északnyugati vidékünk, vala- 
mint az Erdős-Kárpát lealacsonyodott bércze jobban koptatott; rajta a 
rombolás és szegénység nagyobb, tehát szegényesebb és kevesebb-tagú nö- 
vényzetet, kevesebb kiváló jellemzőt is táplál, s a hiányoknak, keleti és dél- 
keleti flóránkkal szemben, a természetszerű lealacsonyodáson és a vele 
járó növénypusztuláson kívül, a diluviális jégáramlat is okozója lehetett. 
Ellenben a választékból kelet felé flóránk basonlithatatlanúl gazda- 
gabb, tagoltabb, változatosabb és tanulságosabb ; a nyugati és északnyu- 
gati vidékénél nagyobbszámú jellemzőt és ősmagyart őrzött meg, s 
kiválóbb növényei gyakoribbak, a faj pedig tagoltabb. A flóraválasztékon 
innen és túl, ha az erdőalkotó fa (bükk, fenyő) mint másutt egyforma is, 
más-más jellemző fás növény él. A választékhoz közel Ung vármegyében 
a jósikafa, Ungban és Beregben a zöld égerfa, Máramarosban a Rhodo- 
dendroii alphmm hukkan élő ; tovább a Bruckenthalia,Cotoneaster7iigra, 
Sorbus austriaca, S, dadca, Rosa dacica, R. asperifolia, Betula humilis, 
Tilia tomentosa, más Genista- és Cytisus-ísij és sok balkáni fű, mind 
olyan, mely nyugaton ós északnyugaton ismeretlen ; — ellenben a Tátra 
vidékéről a Eassa-tamowi flóraválasztékot át nem lépi a fás növények 
közül a Ledum palustre, Erica tetralix, sok rózsa, Daphne arbuscula, 
Betula ^mna, Salix lappomim, S. mgricans stb. 

Az ismertetett flóraválaszték természetszerűségót és a geológiai múl- 
takban gyökerezését világosan igazolja továbbá az is, hogy irányait jellemző 
fáink elterjedése követi és a határán megszűnik. Világosabban igazolhatnók 
ezt jellemző füveinkkel, de ez már nagyobb részletezést és alaposabb nö- 
vényismeretet föltételez. 

A flóra-választék irányain a jellemző fák leginkább az alsó régióban 
terjednek. Az akármerre elterjedt fákon kívül az illyr flórának legjellem- 
zőbbje a szelíd gesztenyefa. Az Alpok déli alján ivalakban terjed, s az 
ívvonalnak nyugati végződése az isztriai Monte-Maggiorétól, Zágrábon, a 
horvát és sziavon vidéken, Zala- és Vas-vármegyén át megszakadozva 
egész a Fertőig ér, de a Mátyus-zrinyi választékot át nem lépi ; Kékkő 
(Nógrád), Nagymaros és Nagybánya körűi inkább ültetett. Az olajfa meg 
a fügefa termelése az alacsony tengerpartot át nem lépi ; ugyancsak itt 
marad a komló-bükk, a Fraxinus rostrata és F, argentea, a Crataegus 
Insegnae, a Rhamnus iniermedia, Rh. sojcatilis, s a Ribes Fleisch- 
mamii is. 

Az ellenkező oldalon, az Alföldön túl, Balkán jellemző fája, a magyar 
orgonafa, az Al-Duna sziklás hegyein díszlíL Följebb, Bihar- és Kolos 
vármegye közt ősereklyénk, a csak nálunk termő jósikafa váltja föl, azután 
Ungban, Beregben ós Mármarosban a Tisza forrásvidékéig halad, s terjedé- 



Digitized by 



Google 



FLÓRAVIDÉKEE. 109 

Bének ezt az irányát hazánkban az orgonafa útirányának mondhatjuk. £z 
a két orgonafa jelöli főképen az Ős-Balkán flóráját hazánkban északkelet 
felé. Az orgonafával Erassó-Szörényben sok más balkáni és illyr fa nő ; 
nevezetesen a föntebb főlsoroltakon kívül a török mogyoró, a vad diófa, a 
Rosa HerculiSy a Tilia tomentosa és hybridjai, a Cylüus albVn% Erdé- 
lyen át Józsafő (Abauj) és Lengyelország tájaira is átcsap. 

A Dunántúl aranykorona cserjéje helyett a Kazán- völgyében és 
Fiume körűi a Coronilla emeroides nő. Uy helyettesítő továbbá a két 
oldalon a Rhamnus saxatilis és Rh. tindoria, az Alnus demissorum és 
A. viridis, a Spiraea média és Sp. ulmifolia. 

A fanyarka (Amelayichier) Fiúmétól megszakadozva a Balaton irá- 
nyában a Fátra-hegységben terjed. A Pinus silvestris vonulata a Kis- 
Kárpát, — a mannatermő kőrisfáé kiválóan az Ős-Mátrának szakadozott 
láncza, Keszthelytől föl a Hegyaljáig, — a Crataegus nigra kiválóan a 
Dunamellék ligeteiben, — a Salix elaeaynos a Nagy-Fátra völgyeiben él ; itt 
a Bhamnus frangulá-nak (kutyafa) széles kereklevelű, szárazi eltérése is 
van. A medveszőlő a Kárpáton szakadozva Máramarosig terjed. A Salix 
silesiaca a Yetema-Holától a Tátrán átcsap a Keleti-Kárpátra, itt is jel- 
lemző; a S. nigricauH a Veterna-Holától a Tátráig jut; körülbelül ez a 
Ribes nigrum terjedése is, de más egres- és ribizkefaj az egész Kárpáton 
gyümölcsözik. A havasi fenyő nagyon szakadozottan és nyomorogva terjed 
a Kárpáton; mészsziklán a Dryas octopetala is. Badna havasai hazánk 
flórájának legkiválóbb czentruma. Itt lép föl a Loisleima, melynek 
hiánya a Tátrán nagyon kirívó, a Spiraea ulmifoliay a havasszépe, a 
Bruckeiithalia-oBeTJe és sok más ritka fű, mely Erdély havasain is ter- 
jed; itt bizonyos a Prunus petraea. 

Azt a déli határvonalat, a melyet az Alföld a Balatonnal együtt alkot, 
nem lépi át a Lonicera caprifoliiun, a magyar tölgy, a fehér hársfa. 
A Dráva mentén a Genista íí€n/a/íí,Kra8só-Szörénybena G.ovata helyet- 
tesíti egymást. A Cylisus alpinus, Acer ohtiisatum, Rhamnus fallax^ 
Rh. pumila stb., a Karszt felföldjének fája, innen közelebb hozzánk nem 
jut, míg a ritka fás növényeknek ellenkező czentruma Krassó-Szörény 
vármegye. 

Ezek nyomán hazánk flórájának következő természetes tagja, flóra> 
vidéke, azaz olyan határolt területe van, a hol a növényzet, valamint a 
növény megélhetését és fenmaradását megszabó természetes állapot meg- 
lehetősen egyező. 

1. A Kis- Kárpát vagy quad /lóravidéh' az erdei fenyővel, különös 
szederfajokkal, taraczkoló csalánnal. 

2. A Tátra-vidék inkább Közép-Európa havasi és saját növényeivel^ 
mely azonban a gránitján és mészén nagyon eltérő. 



Digitized by 



Google 



110 NEGYEDIK FEJEZET. NÖVÉNYVILÁG. 

3. A magyar flóravidék változatos alvidéki, kivált dolomitkedvelő 
növényzettel, melyben a havasi hasonlat vagy átalakulás gyakori. Az 
Alföld síkjának, kivált a homokjának flórája alig választható el tőle. 

4. A norikumi flóravidék alacsonyra leereszkedő fenyvessel, jó magas 
zöld ógerfával, s a szomszédból leereszkedő havasi növényekkel. 

5. Az illyr flóravidék a Balkán északkeleti fajaival. Legeltérőbb a 
tengerpart mediterrán növényzete. 

6. A balkáni flóravidék beleértve az Erdélyt záró bérczeket, Krassó- 
Szörényt és Máramarost, a Keleti-Balkán és Kaukázus hegyi növényeivel. 
Nagyobb tagjai, valamint a Kárpát iránya szerint több altagra oszthatók, 
de ezeket a tagokat mégis nehéz külön-külön szétválasztóan jellemezni. 
Jellemzői kiválóan a Balkán havasi növényei, csak Krassó-Szörényé ala- 
csonyabb vidéki, de havasi növényzete (Szárkó) a Retyezátéval, az alacso- 
nyabb meszes vidéké pedig a tordai hasadékéval szorosan összekapcso- 
lódik. Jellemző füve majd mind terjed a Balkánon ; benszülöttje nincs. 

Fiume partvidéke, mivel a mediterrán flórát kitűntető örökzöldek öve 
az öble mentén megszakad, az illyr flóravidékhez csatolandó, mint még jól 
ki nem alakúit mediterrán vidék; de Fiume, Kxassó-Szörény, valamint az 
Alföld növényzete gyakorlati szempontból külön is tárgyalható. 

Az Alföld a legfiatalabb tag lenne, de a hol flórájának valaminő jelleme 
nyilatkozik, tulajdonképen hegyi település, csak a fajok keveredése és 
szövetkezése eltérő. Legkiválóbb a hegyi talajból és fűből alakúit 
homokpusztája, ellenben a szikes mező meg a mocsári képződmény az 
Alföldön eredetibb, mert az östengerből mint rónasági hely leginkább itt 
maradhatott fenn eredetiségeivel, mig a hegyi régiókban már régen elpusz- 
tult vagy az Alföldétől eltérően alakúit és más növényzettel maradt fenn. 

Az illyr flóra polgárai, kivált a melyek a tengerpartról magasabbra 
föl nemi mennek, hazánk más flóravidékeétől a legeltérőbbek. Nagyobb 
eltérés mutatkozik a legnyugatibb norikumi meg az erdélyi flóra között. 
A havasi régióban a természeti állapot meglehetősen ugyanaz, mégis a 
Tátra meg az erdélyi havasok vegetácziója, mint más alakulás, nagyon 
különböző. 

Mentől alacsonyabb a vidék, a nép annál inkább lakja és szántja- 
veti, s ennek következtében az eredeti flóra jelleme elenyészik, vagy 
nagyon szakadozott kis területre (a mesgyére) szorul, vagy pedig a ré- 
ten, sziklás vagy más szántás vetésre alkalmatlan helyen marad fönn. 
A szántásvetés és lakóhely körűi a közönséges fű, giz-gaz és az ember 
nyomdokát szerető kóró, laboda, ökörfarkkóró, meg csalán sereglik össze 
és a jobban előkészített talajt kihasználva hatalmaskodik, a gyengébb 
szervezetűt kiszorítja, vagy az árnyékában húzódik meg. Ez a romkövető 
flóra más vidékével is egyező, de hazánknak vérrel pecsételt helyein a 



Digitized by 



Google 



AZ ALFÖLD NÖVÉNYZETE. 111 

költözködésből eredő keleti mályvaféle, a keresztesvirágú, ajakas, fészkes, 
érdeslevelű, ernyős stb. nagyon kirívó. 

Domb- és hegyvidékünk növényzetét a fákkal, azután a termékkel, 
a szűkre szabott térhez képest a föntiekben elegendőképen ismertetvén, 
még az erdőtlen rónaságról és a tengermellékről kell röviden megemlé- 
keznünk. 

A nagy Alföld növényzete egészen sajátságos, s a magyar fló- 
rának, különösen a homokpusztának, számos kiváló ritkasága és jellemzője 



MOCSÁRI KÉPZŐDMÉNY AZ ALFÖLDÖN. 

tűnik föl benne. Közepes magassága a mély síkon 80 — 95, 95— -125 m., a 
széleui 160 — 180 méter. A pozsonyi medencze flórája inkább a környező 
dombos vidékével egyezik. Az alföldi rónaság tájképét a pázsitos mező, 
homokdomb, szikes legelő, szikes mocsár, a nád és káka körűi ragyogó tó, 
ingovány, buja rét, rengő vetés, szőlő, majd a dombhát vagy a víz mellé- 
két koronázó erdő határozza meg. A lapály karimája a közel levő hegyek 
hatása alatt áll, s a rónaságtól berek választja el. A berek uralkodója, a 
Helianthemum Fumana-n meg a nyírségi Daphne Cneorum-on kívül, 
egyetlen örökzöld és tűlevelű, t. i. a gyalogfenyő. 



Digitized by 



Google 



1 1 2 NEGYEDIK FEJEZET. NÖVÉNYVILÁG. 

A magyar pusztán a tavasz késői, az ősznek pedig korai éjjeli fagya 
(dér) meg a nyár aszálya zavarja meg a vegetácziót. Míg az erdötlen hava- 
son főkép kitelelő növény tenyészik (az egynyáréltű ritka), mert gyakran 
érés előtt elborítja a hó és több éven át tengődve, csupán levelet és rügyet 
hajt, s csak kedvező nyáron érlelhet gyümölcsöt: addig az Alföld erdőtlen 
tájain inkább egynyári fű uralkodik. Ez bütykös szárával többnyire a 
levegőbe mered, mintha az égető talajtól irtóznék ; önfentartó része 
jelentéktelen, de bőven virágzik és már tavaszszal, a forróság beállta előtt 
ezrével hoz magot. 

Az alföldi növény fajainak száma nem nagy, de egy-egy fajnak tö- 
méntelen individuuma terem helyenkint (keserűfü az iszapon, nád, sás, 
pázsit), azért belőle nevezetesebb szövetkezet támad. A pusztának egyik 
sajátsága, hogy minden, a mi benne él és mozog, seregesszámú szokott 
lenni. De az Alföld eredeti vegetáczióját a szántás-vetés meg a vizszabá- 
lyozás nagyon csökkentette és félreszorította; ma úgyszólván csak a 
kevésbbé értékesíthető, vagy szántás-vetésre alkalmatlan helyen (legelőn, 
parlagon, mocsaras vidéken) vagy a mesgyéken maradt fönn, mert most 
már a sovány sziket is feltörik. A szántott- vetett mezőkön kívül tehát leg- 
inkább a homokpuszta, a szikes mező és a mocsaras vidék növényzete érde- 
mel említést. 

I. A homokpuszta nagy terjedelmű erdőtlen terület, kivált a Duna és 
Tisza között, a Szt. Endrei és Csepel-szigeten, Szabolcs és Szatmár vár- 
megye közt (Nyírség), végre Temesvármegye déli részén. Jó nagy része 
még nyílt futóhomok (homokbuczka), más része többé-kevésbbé kötött, 
helyenkint jó termő, másutt befásított (fekete nyárfa, koronafa, fehér 
hárs). A magyar homokpuszta mind az orosz steppétől, mind a Szahara 
sivatagjától nagyon eltérő növénygeográfiai terület; csak az eredeti erdőt- 
lenség azonos. Az orosz steppével mégis jobban egyezik, mert a füvek 
keveredése elé tetemes akadály nem gördül. Mostani fája többnyire ülte- 
tett (ákácz). Van a magyar homokpusztán az iszalagnak, kövér és teher- 
növényeknek, valamint a harasztoknak is képviselője. Füvein, mint jel- 
lemző szín, gyakran szép ametiszt árad el. 

Az Alföld füve leginkább a környező erdőtlen lejtőkről ereszkedett 
alá, nevezetesen a homoké meg a száraz rété, mint a hogy a termőföldje 
is hegyi eredetű. Eredetileg apró cserjés növényzet borította, közte a 
vitorlás- és rózsavirágú még ma is kiváló. Hazánk Alföldje és a rónaságot 
övező hátasabb dombos vidék az apró cserjés vegetáczió fajbeli tago- 
sulásának csaknem a kellő közepe. Annyiféle apró cserjét, galagonyát, 
gyöngyveszszőt, rózsát, kökényt, nyúh-ekettye- és zanót-bokrot, s annyiféle 
formával, ritka helyen találunk, mint a lapály száraz pusztáin és a kör- 
nyező dombos vidéken ; s ezek is csak a szomszéd Balkánnal közösek. 



Digitized by 



Google 



A HOMOKPÜSZTA NÖVÉNYZETE. 113 

A Tisza-Duna közének kiváló és ritka cserjéje a kazuárbokor, a Nyírségé a 
Daphne Gneorum, mintegy a havasi rózsák helyettesítője, a temesi homoké 
a homoki szömöreze, a törpe Salix rosmarinifolia pedig a homokon is, az 
ingoványon is jellemző. 

Az alföldi homokpusztát az erdőtlenség, az örökzöld és az északi 
enca hiánya jellemzi, holott az utóbbi apró cserje az északi pusztákon 
gyakori. Hogy mennyire kerüli a homokpusztát az örökzöld, példa a teme- 
tőből ismeretes télizöld (Yinca minor), melyet az Alföldön a hasonló, de 
csak nyáron zöld Vinca herbacea helyettesit. Erdő leginkább a folyók 
mentén (Körös, Maros, Temes, Duna)r valamint itt-ott a hullámszerű 



HOMOKPUSZTA. 



homokhalmokon (Monor, Kecskemét) van. Uralkodó fája a nagyon elter- 
jedt ákácz, a kocsános tölgy, vagyis mocsártölgy (Monoron a pelyhes 
tölgy is a Quercus Bedőivel), s benne egész hegyi vegetáczióra bukkanunk. 
A róna-erdő jellemzője a Melica altissima pázsitkóró, a Viola montana, 
Ornithogalum Bouchéanum, Euphorbia augustata. Az Alföld erdei flórája 
a szomszéd hegyektől függ ; moha és zuzmó ritka. A mocsaras vagy ned- 
ves helyen égerfás mocsár, füzes, kőriserdő, vagy a kutyafa (még az el- 
pusztult lápon is) pótolja a fás vegetácziót. 

E pusztát leginkább kurta fü, pázsit, sás, stb. növi be, de fölötte 
elszórtan magasszárú pázsit emelkedik ; száratlan vagy virágszálas, egy- 
szer gyümölcsöző, ^hagymás, gumós vagy tőkés, kövér, szétmászó (király- 

György Aladár: A főid ca népei. V. g 

Digitized by VjOOQIC 



114 NEGYEDIK FEJEZET. NÖVÉNY\^LÁG. 

dinnye), taraczkos, gyapjúba vagy szőrtakaróba öltözött, vagy tövisekkel 
fegyverkezett növény jellemzi. A legkiválóbb sajátság, a miről a homok- 
puszta füve fölismerhető, a karcsú, merev termet, bizonyos szikárság 
(fátyolvirág, árvalányhaj, Festuca vaginata) vagy levefogyottság (apró 
rózsa, Meliea altissima), a hamvasság és deresség, a keskeny, egyenes, 
merev levél, vagy az ilyen levélsallang ; az apróvirág s a szikárság végre a 
szalmavirággal testesül. 

A magyar homokpusztának, mint őstengerfenéknek kötöttsége és be- 
füvesedése nem mindenütt egyenlő. Békés vármegye nyugati részén (Kondo- 



ALFŐLDI TÖLGYES. 



ros, Orosháza) már egész fekete föld lett belőle ; itt a növényzete is másféle 
A Tisza-Duna közén, valamint a temesvármegyei római sánezok homokja 
is hol kötöttebb, hol lazább, \agy egészen futóhomok : de ennek a két vi- 
déknek növényzete is nagyon eltérő egymástól. A temesi homoknak a déli 
fekvés szerint számos jellemző balkáni növénye van (2 -3-féle basarózsa, 
több orchis és hagymás stb.l A Eákos mezejének ellenben alig van olyan 
jellemző füve, a mely ne nőne a budai erdőtlen lejtőkön is. 

A száraz magyar pusztának jellemzői a pázsitfüvek; belőlük három- 
féle szövetkezet vagy pázsitformáczió keletkezik: 1. az élesmosó vagy 
fenyerformáczió; 2. a tirsa vagy árvalányhaj -formáczió a lazább homo- 
kon ; 3. a vadzab-formáczió a királydinnyével, báránvpirosítóval és a 



Digitized by 



Google 



SZIKES ÉS MOCSARAS TALAJ NÖTÉNYZETE. 115 

Bzamárkenyérrel a futóhomokon. E három jellemző csapat közül azon- 
ban csak a tirsa közös az orosz sivataggal. Néhol a Holoschoenus is szö- 
vetkezetté alakúi. 

n. A szikes mező növényzete is apró ; tavaszkor olyan aprócska, hogy 
alig szembetűnő, kevés moha és zuzmó. A tiszavidék és Erdély sziki füve 
nem oly sokféle, mint Oroszországé, mert ilyen tér nálunk nem nagyter- 
jedelmű, növényzete pedig nagyon egyforma. Sajátja a sziki lapu, az Aster 
sedifolius, Plantago Schwarzenbergiana, Iris subbarbata, Bumex pseudo- 
natronatus stb. tái-sakkal. A messzire pirosló Camphorosma-mező meg a 
kákasereg a szikes tavat szegélyezi. Szikes réten több lóhere kiváló. A szi- 
kes semlyék jellemzője a piros cziczkafark, a Beckmannia cruciformis, 
stb. ; kiszáradás után, valamint az útmelléket is a sárga selyemmályva 
disziti. A sós hely talajának egész más a kémiai és fizikai tulajdonsága, 
egész más a füve, mint a kemény szikes mezőé, csak a talaj fölszínének 
fehéres színe közös. A Tiszántúl szikje finom csillám és kovarész, szíksó 
nélkül vagy csekély nyomával, a sós helyen (Szeged, Dorozsma stb.) pedig 
söpörhető szíksó virágzik, melyet a víz könnyen átjár, s nem oly sűrű 
és kemény, mint a tíszamelléki szik. A sósföld jellemzője a Lepidium 
crassifolium, Cyperus pannonicus, Triglochin maritimum, Salicomia her- 
bacea, Sueda maritima, Linosyris villosa, Taraxacum leptocephalum, 
Glaux maritima, Buda marina és B. marginata ; — Erdély sóbányái 
körűi pedig Halimocnemis, Statice Tatarica, Aster Trifolium stb. terem 
jellemző módon. 

111. A mocsári növényzet a Nagy- Alföldön nagyszerű volt, de a lecsa- 
polással és vizszabályozással sokat csökkent és pusztult. A víztükri növé- 
nyek közt kitűnő a tündérrózsa-alakzat, melyből a nagyváradi Szt. László 
fürdőjének tavában és a belőle kiszakadó Pecze-patak kezdetén a nílusi 
tündérrózsával megegyező Nymphaea lotus él. A víztükör füve : a mé- 
telyfű, az eleczke, a békatutaj, a hínár, karcsú, hosszúra nyújtható termeté- 
vel és gyakran vékony sallangú lombozatával, továbbá a kolokán vagy vízi 
aloé, rózsásan csoportosuló merev, fűrészes és szúrós leveleiveU Az isza- 
pos posvány jellemzője a Scirpus Michelianus és Se. supinus ; a leapadt 
feneket a magas szettyin meg a tüskés czukorkóró borítja. Az alföldi 
mocsarak sajátságos képződménye továbbá az ingovány, a kotú, a nádas, 
sás, káka- és gyékényszegélylyel ; az ingó láp vagy a lápkaszáló, a zsombék, 
a tőzeges rét vagy réti láp, a tőzegcsáté, mint a tőzegképződésnek legkiválóbb 
növénye Alföldünkön, a lápszövő, Leucoium aestivum, szittyó, káka, sok sás, 
gyapjúfű stb. növényekkel. Ezeket a képződményeket a víz alulról táplálja. 
A réti lápot a virágzó növény tarkasága és összefüggő pázsittelepe különböz- 
teti meg a nádastól, meg a zsombékos réttől (Ó-Budán, s a Bakoson). Belőlük 
a tiszta víztükör alatt a Sphagnum nélkül is alakúi tőzeg. A magyar sík 

Digitized by VjOOQIC 



116 NEOYEDIK FBJEZET. NÖVÉNYVILÁG. 

szárazabb légköre és tavainak mésztartalma egészen kizárja a hegyi ten- 
gerszem tőzegnövényzetét. Az Alföld fekete földje nem erdei televény, 
hanem, mint az édesvízi csigák számos maradéka igazolja, ezekből az 
ingoványokból keletkezett. 

Hazánk mediterrán flórája kis terület és szoros értelemben a tenger- 
partról föntebbi régióba nem emelkedik (legfölebb 450 m.). Fiume vidéke 
mediterrán jellemű növényeivel az egész birodalomban sajátságos és 
különálló növénygeográfiai tag ; különösen örökzöld növényeivel más bel- 
földi flóravidékünktől merőben elütő. A Eapellának meg a Yelebitnek a 
tengerpart felé meredeken hanyatló láneza zárja el belföldi flóránktól. 
Száraz, forró és esőtlen nyár, továbbá enyhe tél a legnevezetesebb saját- 
sága. A belföld erdős vidékén a növényélet teljes fejlődése a melegebb 
időszakkal esik össze ; mediterrán flóránkban a virágzás java tavaszkor 
van, s a tél enyhesége hosszabb ideig tartó tavaszí virágpompát 
enged, mint egyebütt A száraz nyáron a vegetáczió pihen, s az őszi eső- 
től újra fölfrissűl. A növényzetnek téli nyugalma 2 — 3 hónapig tart, fagyos 
időszak ritka, s ha van is, nem tartós. 

Terjedelme a tenger partján keskeny, de nagy letarlódás és pusztulás 
színhelye. A tenger felé az egész Karszt lejtője fehérlik ; kő kövön hever, 
a bóra meg a rohanó víz a termőföldet a tengerbe söpörte, s azért a külön- 
ben érdekes és sajátságos vegetáczió nagyon korlátolt és elszórt, s leginkább 
a jobban védett földesebb kis helyekre, völgybe, hajlásba vagy tölcsér- 
szerű szakadékba (dolina) szorul. 

Az örökzöld növényen ünnepiesebb, vonzóbb fény árad, azért kedvel- 
tebb is, s az érdem jutalmazására használják (babér, borostyán); gyak- 
ran kerti virág (Vinca) vagy ünnepi koszorú és bokréta (mirtusz, czitrom, 
narancs, rozmaring). A mediterrán partszegély határán túl az örökzöld a 
rövid nyár miatt nem boldogul, de a hó terhe is nagyon megviselné. Nem 
sok faja van, de jobbadán kisebb-nagyobb fa és seregesen nő ; a vidék 
tájképéből nagyon kiválik. A mediterrán vidék kiválóbb örökzöldje azonban 
a történelem idejében, a kultúra utján honosodott meg (babér, czitrom, 
narancs, olajfa, sőt a fügefa, jujuba meg a gránátalmafa is). 

A Karsztnak meg a Yelebitnek nem eléggé tetemes magassága, a 
puszta köves talaj, s az Adria, melyet a hatalmas bóra szokott fölkavarni, 
az erdők erőteljességét és terjedelmét a partvidéken korlátozza. A fa évi 
növekedése, szárazság és vizszükség által meg nem akasztott, hosszabb, 
zavartalan időt kíván, ezért itt nagy szálas- vagy épen őserdő nincs ; a fa 
alacsony, s hajlandó cserjealakot ölteni. A fenyő többnyire ültetett ; feny- 
ves csak a bérez tetején van. Az erdőt, mely hajdan a Karszt lejtőit borí- 
totta, a történelmi időben elpusztították, s a legeltetés ma sem engedi föl- 
cseperedni Csak itt-ott látni a tenger felé néző lejtőn meg a völgyek- 



Digitized by 



Google 



TBNOBRPABTI NÖVÉNYZET. 117 

ben kisebb, ligetforma erdőt. A nyár szárazsága jobban kedvez a cser- 
jének. 

Az erdő vagy facsoport uralkodója a cserfa, a pelyhes meg a bodros 
tölgy, a komlóbükk mely nem lép túl a partmelléken, a keleti gyertyánfa, 
a koráUszil, a terpentintermő Pistacia, a mannatermő kőrisfa, a franczia 
juhar, néhol más juharfa, a szilfa, tőrök meggy, barkóczafa, a Sorbus 
meridionalis, a Frcucinus rostrata, a kisebbiklevelű hársfa stb. ; ellenben 
termesztett a fügefa. 

Nagyobbterjedelmű az erdőnél a berekformáczió vagy macchia, melyet 
többféle, gyakran télizöld és szúrós bokor : pirosbogyós boróka, galagonya, 
sok vadrózsa stb., jobban délre pedig a tőrzanót alakít Jellemző bokra az 
aranykorona, a szömörcze, stb. 

A macchiát sok iszalag (Clematis, Tamus és Lonicera, borostyán), 
Rosa semperinrens, Rubus ulmifolius kúszsza és fonja össze-vissza ; a 
bokor alját pedig gyakran a szúrós csodabogyó vagy egértövis haszontala- 
nitja el. 

A hol a berekformáczió megszűnik, apró cserjék, félcserjék és szúrós 
kórok sereglenek össze a vörös talajon. Ezeknek szövetkezete együtt a sivár 
földön és sziklák között a cseplyeformáczió (phryganon). Cserjésedő, ajakos 
(zsálya, izsóp, Satureia), vitorlásvirágú, kivált genisla, zanót és Ononis, 
továbbá a ruta, szúrós fészkes {Carlina, szamárkenyér = KchinopSy sok 
bogáncs) stb. alkotja. Helyenkint a délamerikai eredetű szerbtövis, a 
fehér üröm, akantusz, a Rosa polyacantha, a Stipa eriocauHs nevű ma- 
gas árvalányhaj is a cseplye közé vegyül. 

Fiúménak uralkodó mediterrán növényei az ajakosak, szegfűfélék, 
aljafás és szalmavirágú fészkesek, liliomfélék, csengeiyűkefélék, más 
hagymás, tőkés, gumós és vitorlás füvek : lóhere, luczema, rekettye, bük- 
köny, kaszanyűg, orchideák, kutyatej, aromatikus és félcserjés kórok, magas 
emyősek. Föltűnő sok az egynyáréltű pázsit. Az eltöviskesedés gyakori 
a cserjéktől {Paliurus = Krisztuskoszorú) a kórókig és a füvekig. A nagy- 
számú szúrós kóró és bokor gyakran majdnem az egész vegetácziót el- 
nyomja. Kaszáló rét a köves Karszt sovány talaján kevés van; a szebb- 
virágú illatos mediterrán mező az északibb rét hasznát nem pótolja. 

A tengerparton szembeötlik a szűz bariskafa, s itt-ott elvadulva a 
gránátalma. Mind a kettő kerti ismerősünk. 

A növényzet a sajátságos természettel úgy küzd, hozzá úgy alkal- 
mazkodik, hogy a félcserje, cserje, meg a fa gyökerét a nyár derekán soha 
ki nem száradó talajrétegbe mélyen ereszti le; más növény erős aroma- 
tikus anyagot termel (ajakosak, ruta, IHctcomiusX elhízik (Salsola, Sedum. 
Sempervivum, Salicornia), a bőrnemű, merev és örökzöld levél a bőr 
sajátságos szerkezetével lassítja az elpárolgást, a nyárizöld levelet sűrű 



Digitized by 



Google 



118 NEGYEDIK FEJEZET. NÖVÉNYVILÁG. 

moholy vagy gyapjúmbázat, vagy dértakaró védi a kiszáradás ellen. 
Sok növény, levelének kipárolgó fölszin ét csökkentve, sallangoslevelű lesz, 
eltöviskesedik, vagy a későn virágzó az alsó levelét hullatja le. A spárga 
meg az egértővis levele apró pikkelylyé sülyed, s a tűje vagy a lapos szúró 
ága látszik levélnek. Ezért általában uralkodó itt a szagos növény, és sok 
a szürkés vagy fehérlő, sallangos és szúrós kóró. 

A növényzet a nyári forróság ártalmát azzal is iparkodik kikerülni, 
hogy már előbb gyümölcsöt érlelve, nyugalomba vonul, vagy a nyárra már 
csak a gyümölcs érlelése marad. Sok olyan gumós növény nő itt, a me- 
lyeknek másutt gumótlan testvére vagy rokona terem. 

Úgy szokás mondani, hogy a Földközi-tenger mentén terjeszkedő örök- 
zöld növényzetnek gyűrött koszorúja a űumei öbölben megszakad. Ez a ter- 
mészetnek megfelelően nincs kifejtve, az örökzöld vidéket máshol is in- 
kább festik vagy dicsőitik. A fiumei part jellemző füveinek számtalanja,*a 
tengerszintéi vagy nem sokkal magasabbról kezdődve, ugyanazon irányban a 
Eapella és Yelebit meszes tetőin is jellemzően nő, s onnan ereszkedett le a 
tengerpartra. A Karszt, valamint a Yelebit a tengerparttól meredeken emel- 
kedik ; a lejtő nagyobb részén nincs viz és erdő, alig van valami tagozódása, 
kevés a növényzete, s ez is a parttól kezdve fölfelé egyenletesebb és ugyanaz 
a faj 1000, 1500, 1600 méter vertikális távolságban is megterem a tenger- 
szintől fölfelé. Némelyik mediterrán növény kelet felé a határt átlépi, 
pl. az Eryngium Otocsáczig, a Marrubium condidissimum var. canes- 
cens Koreniczáig, a Tamus Zaláig, sőt még tovább is kelet felé. 

így Fiume mediterrán flórája szorosan összekapaszkodik az illyr 
flóravidékkel, a melynek tulaj donképen tengerparti darabja. 



A magyar flóra a gazdasági terméknek csaknem valamennyiéből bő- 
ven nyújt vadon termő anyagot. Hazánkban, mint általában Európában, 
a vegetáczió, nevezetesen az erdő, a hegynek 500 — 600 m. magasságától 
kezdve a csúcs felé, mindenütt sokkal egyezőbb és egyneműbb, mint az 
alantabb fekvő s kivált az emberlakta vidéken. Lent a flóra, valamint az 
erdő sokkal többtagú, de a nagy változatosságot a kultúra korlátozza, a 
mennyiben saját czóljaira némely növényt rengeteg számmal termeszt, s 
útjából a vadon termőket kíméletlenül irtja. A havas réten a virágoknak 
szokatlan szépsége meglepő. 

500—600 métertől 1100, 1300, sőt a Biharon 1500 méterig is, a 
bükknek meglehetősen egynemű erdeje terjed. Ilyen magasságban, egy- 
forma természeti viszonyok között, másutt is messzire elszaporodhatott, 
oly időben, a midőn még sok fanem volt, a mely vele versenyezhetett 
Más fa aránylag kevés keveredik közé, s az aljnövényzete se változatos. 



Digitized by 



Google 



EBDŐSÉGEE. 119 

Itt-ott a ritkáson vagy a vasútszelte tájon a fürtös bodza, valamint a 
berkenye válik ki piros gyümölcsével, sőt helyenkint a cseresznyefa is 
kedveskedik. A bükkerdőt földrajzilag középbérczinek mondjuk. 

A bükkfa felső határától tovább fölfelé a keresztes fenyőfa veszi 
át az erdőbirodalmat, s 1500 m. magasságig, sőt Erdély déli batárlánezo- 
latán 1580 — 1880 méterig is terjed. Hazánkban ebből a fenyőből van leg- 
több, s földrajzilag ez a felsőbéxzi erdő. A Kárpát erdeje kiválóan a 
fenyő meg a bükk; ez a két fa valószínűleg abban a felső vagy még ma- 
gasabb régióban keletkezett, vagy itt van első legrégibb földrajzi megjele- 
nése. A nyugati rész jelzett magasságában gyakran a fenyő az uralkodó, 
mig kelet felé nagy területeinken a tűlevelűeknek teljes megszűnésével a 
bükkfa egymaga alkot erdőséget. Az Abies picea (fehér fenyőfa) a fenyő 
övében inkább szálankint 
nő; még kevesebb a 
tiszafa. Az erdei fenyő 
(búrfa, répafenyö) a felső 
bércztől rendesen alan- 
tabb marad; ezt gyakran 
ültetik, vagy pedig a bükk 
magasságában alkot er- 
dőséget. 

Ezek a fák Közép- 
Európa hegyeinek meg- 
felelő magasságán is kö- 
rülbelül hasonló viszo- 
nyok közt élnek. A Kár- törpe fenyő. 
pátnak különleges ter- 
mészeti állapota közben főalakja! némi változást szenvedtek ; nevezete- 
sen a keresztes fenyőnek zöldtobzos alakján kivűl van pirostobozú, vala- 
mint mirigyeshajtású eltérése is. 

A keresztes fenyő felső határán túl még magasabban a törpe fenyő 
berekje zárja körül a havas fejealját; néhol a törpe boróka, a zöld égerfa, 
a Velebiten pedig a Salix fagifolia nevű fűz foglal el kisebb-nagyobb dara- 
bot a törpe fenyőt megillető magas területből. A felsőbérczi fenyves 
határán a Pinus abies helyenkint szintén eltörpül, hosszú és csüngő to- 
boza helyett kurta, ellipsoideus és felálló termést fejleszt A törpe fenyő- 
nek magasságbeli határa változó, s részben lefelé is, fölfelé is ösmeretlen. 
Tátrafüreden 1000 méternyire is leereszkedik ; a Homályszirtnek (Cserni 
Kamen, 1481 m.) a csúcsáig terjed. A bükk övébe azonban le nem száll. 
. A törpe fenyő derekát a hónyomás a földre szoktatta, koronája fel- 
görbűl (görbe fenyő), inkább cserje, s berekje az utolsó fatársulás a havas 



Digitized by 



Google 



120 NEGYEDIK FEJEZET. NÖVÉNYVILÁG. 

teteje alatt. Kúszó növésével számos havasi füvet ábrázol. A mely fa a 
felső bérez határán túl még följebb hatni merészkedik, rendesen a törpe 
fenyő közé keveredik. A havasi fenyő meg a rozmaringfenyő szálankint 
szintén ide téved, néhol a havasi rétre is föllép, de merészkedésének 
többnyire kárát vallja, mert a havasi zivatar, znzmara és hó nagyon elnyo- 
morgatja, s pusztulni kényszerűi, úgy hogy még kisebb erdővé se szapo- 
rodhatik el. A havasi fenyő a legutoljára fenn rekedt fa, de megehető 
mandolát érlel, a rozmaringfenyő pedig mirigyes tobzot fejleszt és a szi- 
bériai Pinus pseudolarix felé közeledik. 

A törpe fenyőnél föntebb havasainkon a kisebb bokor is ritkaság ; 
innen havasi rét vagy legelő terjed a csúcsig, vagy a legmagasabb hegyeink- 
nek legtetején még nemvirágzó moha és zuzmó nő. Itt szakad vége a ve- 
getácziónak, itt tűnik el a fajkeletkezés, mert valaha valószínűleg náluk 
tökéletlenebb szervezet borította a havasnak legtetejét. 

A havastetőn a növényfejlödésre a nyári idő kevés, a hosszabb ideig 
fejlődő itt fenn meg nem maradhatott, a kisebb fa élete pedig veszélyez- 
tetett vagy nyomorgó ; a havasszépe {Rhododendron) ritka, de az Alpesé- 
től különböző (Rh. alpinum). Mészhavasaink csúcsán a törpe berkenye 
nő, de a Tátrán nincs. A havasi völgyekben és lejtőn málna, egres, ribizke, 
fenyőmeggy (áfonya), berkenye, szamócza vidítja föl a fáradt turistát. 

Ezek nyomán a hegység erdőségéről és más növényzetéről magunkat 
a magasság szerint nagyjában tájékozhatjuk. A Mátra körülbelül 1000 m. 
magas, s alsóbb régióját a szőlő meg a tölgyfa, a felsőbbet a bükk foglalja 
el. A fenyőnek nem elég magas, de itt-ott ültetik. Magasabb hegyeink erdeje 
ellenben, körülbelül a tőszomszédságától számítva, tölgy és bükk nélkül 
mindjárt a fem^ővel kezdődik, sőt a fenyő a terjedelmes hegycsopoi-tban a 
zártabb hideg völgyekben még alacsonyabb térre is leereszkedik (a Kárpát 
aljából Selmeczbányáig, a nyugati részén a Rába völgyéig). 

Ezekkel a vegetácziót hazánkban 500 — 600 métertől kezdve fölfelé 
nagyjából jeleztük. Az erdőnek, bereknek, valamint a havasi füveknek 
ez a sorozata a hegyen Európában vagy őseredeti, vagy nagyon régi epo- 
chában fejlődött így ki, s összefügg a szárazföldnek korszakonkint való 
leapadásával, a fák és füvek fajkeletkezésével; kétségtelenül ez az ősi föld- 
rajzi elhelyezkedésük. 

A fenyves hazánk nyugati részén, kivált Vasvármegyében ereszkedik 
le egészen a völgy aljáig. Az itt termő Pinus silvestiis másutt is az alacso- 
nyabb hegy fája ; keleti hegyeinken bokor marad (var. f^niticosa). míg a 
P, vigra a melegebb hegyoldalakat szereti (Vütöm, Herkulesfürdö, Vratnik). 
Azért az ültetésben is nagyon bevált és meglehetősen gyakori. 

A tölgyfának 500—600 m. alatt való erdőöve (alsó erdő) szintén 
geológiai epochából származik, de ez a melegebb és hosszabb évi fejlő- 



Digitized by 



Google 



ERDEI FÁK. 121 

déssel megáldott öv fákkal és füvekkel tetemesen változatosabb; az 
ember is sokat alakított rajta. A bükk Európában fajaszakadt (monoty- 
pícns), azaz a Fagus silvaticán kívül nincs más faja ; a tölgy már tagolt, 
hazánkban 5 faja és mindegyiknek sok eltérése van. Erdőalkotó a mocsár- 
tölgy, mocsárfa, az Alföldet környezd lejtőkön ; ez termeli a kereskedés- 
beli zsíros (cserző) gubacsot, s az Alföldön is ez alkot erdőt (Monor, a 
Tiszántúl vizeinek mentén), kiváltképen pedig Szlavóniában. A muzsdaly- 
tölgy a mocsártölgy fölött s a bükk alatt társul erdővé, de a bükkel is ke- 
veredik ; a Qu. languinosa és (}u. anspata a meleg hegyoldalon (Budán) 
nyaral; a Qu. conferta (magyar tölgy) a Balkán fája, hazánknak déli 
részén terem, a Di-ávát nem lépi át, a Szerémségből szálankint leszáll Bács- 
vármegyébe (Cséb), Krassó-Szörényben gyakori, innen a Marost is átlépi, 
8 Biharba és Déváig terjed. 

A cserfa kelet-európai fa ; meglehetős nyomban szokta a fekete gyürú 
meg a török meggyfa követni. Az Alföldet kerüli, leginkább a haza déli- 
es középtájain, az alacsonyabb hegyvidéken terjed ; róla a vidéket is szokás 
nevezni (Cserhát, Cser a Kemenesaljától délnyugat felé húzódó halom- 
láncz), de északi határán leginkább a bükk áll útjába. Vasvármegyében a 
határig terjed és Alsó-Ausztriába is átlép. Erdélynek délnyugati részén 
terem. 

Sokkal bizonytalanabb a fehér hárs eredete és geográfiai határa, mert 
a haza délibb részein gyakrabban és bőven ültetik ; nyáron a hajtásainak 
levele függélyesen helyezkedvén, az Kucalyptust utánozza. Az Al-Duna 
meg a Sebes-Körös közt a hegyvidék erdeiben nő, nyugaton a Drávát át- 
lépi (Tolna, Baranya, Balatonfüred), de leginkább ültetve. A kisebbik levelű 
hársfa vadon nő, fölhat a bükk övébe is (Mátra), ellenben a nagyobbik 
levelű hársfa az ember lakását követi, s a kezében nagyon elfajzott. 

A gyertyánfa meg a mogyoró a tölgy terjedése övén marad ; mind a 
kettőnek van délkeleti fajtestvére : a keleti gyertyánfa meg a török mogyoró. 
A nyírfa a hidegebb és sovány talajra szorul; a májusfa (Prunus padus) 
meg az égerfa a mocsaras talajt és a víz mentét követi ; a havas völgyei- 
ben ilyen a csermelycziprus, de a Muránál, s belvidékünk legalacsonyabb 
helyén Orsovánál is. 

A szilfa, fűzfa, nyárfa, juharfa, kőrisfa geográfiai jelleme az ültetés- 
sel elenyészett. Az aranyzáport a hazában vadon nem látni ; gyakran 
ültetik. Az ültetett fák közül leggyakoribb az ákáczfa meg a bálványfa. 

Az erdő liánáj a (iszalag) kivált a Duna szigetein a szőlő, a borostyán, 
8 a specziálisan iszalagnak nevezett Clenmtis; a déli vidéken (Bács, Mura- 
Szombat) a kázsia (Lonicera caprifolia), A íűneműek iszalagja, mely 
szintén festői alakot ábrázolhat, a komló és a folyóka. A meghonosított isza- 
lag közül a griflfszőlő (Ampelopsis) lugason háládatos és csinos. 



Digitized by 



Google 



122 NEGYEDIK FEJEZET. NÖVÉNYVILÁG. 

A fenyves liánája a bérczfolyondár. 

Az erdő után említést érdemel a cserjevegetáczió, vagyis a felföldi 
értelemben vett berek (fmticetum). Kisebb-nagyobb területet akárhol 
benő, de önálló és jellemző csoporttá kiváltképen a szomszéd Alföld felé 
hanyatló erdőtlen hegylejtőkön válik. Figyelmet érdemlő analógia, hogy 
a havastető alatt is berek (a törpe fenyőé) zárja be a fás növények terje- 
désének felső határát; az Alföld mély síkjának a szomszéd lejtők felé 
szintén a cserje vege táczió a körűlfoglaló öve, de természetesen sokkal 
többféle cserjéből alakúi, mint a havasberek. Verőfényes lejtőinknek ez a 



NYAUFA-KRDU. 



berekje körülbelül a bortermelés öve, s épen ezért sok helyen kiirtatván, 
a szőlő lépett a nyomába ; de körülötte és fölötte kisebb-nagyobb seregletét 
gyakran láthatjuk (Eger, Gyöngyös, Budapest, Balatonmellék). 

A bokorsereglet hazánk erdőtlen lejtőin, valamint munkálatlan ho- 
mokján sok fajból alakúi; jellemző köztük az almafélék családja, mind a 
magasabb, mind az alacsonyabb régiókban, sőt a Karszton is. Némelyike, 
kivált az erdőben, kisebb vagy középszerű fanagyságra is megnő, mint a 
barkóczafa, a berkenyefa. Más berkenye vagy süvöltin egyenesen en- 
nek a vidéknek a sajátja : Soi^bus sémii ncüa, S. mendionalis, Cratae- 
f/US pentagynay a fanyarka (a Balatonnál meg a Kárpát mészhegyein), s a 
madárbirs. A közel rokonságból számtalan rózsa és szeder vegyül közéjük, 



Digitized by 



Google 



CSERJÉK és FÜVEK. 123 

míg a szilvafa rokonságából a török meggy, az elvadult meggyfa és kökény 
gyakori. A vitorlás-virágúak közül az aranykorona meg a dudafürt olyan 
csinos, hogy kertben is ápolják. A szömörcze annjá, hogy cserzőnek és 
festéknek kivitelre is jut (magyar sárgafa). A bokorsereglet tagja továbbá 
a sóskafa, kecskerágó, varjútövis, vörösgyűrű, a boróka, a fagyai kitelelő 
leveleivel, bangitafa, hólyagmogyoró, néhol keskenyebb levélkékkel, a 
csontfa, farkashárs stb. 

A cserjevegetácziónak kedvező régió a szőlőtőkének is megfelelő 
tanyául kínálkozott és sokáig ilyenül szolgált. A természet maga mutatta 
meg az embernek, hogy ez a vidék a szőlő- és gyümölcstermelésnek ki- 
válóan alkalmatos. 

Egész eredeti az apró cserjeformáczió, az a törpe bokrokból alakuló 
állomány, mely a kapálatlan, erdőtlen hegylejtőket meg a haza szántatlan 
rónaságát azelőtt egyenletesebben borította. Nemcsak a termetük hasonló, 
hanem leszármazásra nézve is közeli rokonok. Legtöbbje vitorlás*virágú : 
Genista, Cytisus, Onariis; rózsaféle: Rosa Austriaca, R. livescens, R. 
spinosissima, Rubus caesius ; almafaféle a Coloneaster, mandolaféle a 
törpe mandola, a cseppmeggy, de néhol cserjenagyságra is megnő. A rózsa- 
félék rokonságából való a gyöngyvessző (Spiraea), mely középmagasságú 
hegyeinknek (Nagyszál) kopasz tetőit borítja. Nagyon jellemző a kazuár- 
bokor Budapest körűi a hegyen is, a homokon is, továbbá a rozmarín- 
levelű fűz, a piros farkashárs, s a zöld élősködők közül a Thesivm ele- 
gáns ; a bodorrózsafélék közül a Helianthemum (tetemtoldó) ; a félcserjék 
közül néhány szegfű, a Solanum dulcamara, kakukfű, Dorycinium. 

Az aprócserje a havas mezőn is elég gyakori, mint a hogy a havas 
mezőnek és a magyar Alföldnek elegendő analóg képződménye van. A havas 
cserjécskéi azonban, a hónyomástól szoktatva, leginkább a földön kúsz- 
nak, mint a törpe fűzek, az Etnpetrum nigrum var. loisleuriforme, Cy- 
tisus ratisbonensis (csekély eltéréssel az Alföld homokján is), Spiraea 
ulmifolia, üryas octopetala, fenyőmeggy, medveszőlő ; de Erica carnea 
csak a horvát havasokon terem. A félcserjések közül a Helianthemum 
inipifragum és a Pírola umbellata, 

A fűneműeket nem részletezzük. Jellemző köztük a magasra nőtt 
kórok (góré), melyek hazánkban, valamint a Balkánon is egész kis fa nagy- 
ságára megnőnek, azért hazánkban külön nevük támadt, de a szomszédok 
egy szóval nem tudják kifejezni. 

Magyarország földjének fölszine nagyon változatos és 43 m. tenger- 
színi magasságtól kezdve különböző hegyrégióba egész 2663 m. magas- 
ságig (Ferencz József- tető = Gerlachfalvi-csúcs) fölemelkedvén, nemcsak 
egész vízszintes terjedelmében lehet munkálni, hanem a hegy magasságán 
is különböző gazdasági növénye, vadfüve és fája terem. Ha a magas hegy- 



Digitized by 



Google 



124 NEGYEDIK FEJEZET. NÖVÉNYVILÁG. 

CSÚCS, vízmeder stb., egyenes hasznot nem nyújt is, de a hegyszirt 
elmállásából is termőföld készül, a víz pedig az éghajlati viszonyokat 
mérsékli. A növénytermelésnek hazánkban tehát nagy terjedelmű és jó 
alapja van ; ha a tavaszi fagy félős is, levegője, időjárása kedvező, s a 
termék fejlődésére meglehetős hosszú időn keresztül elegendő meleg jut, 
úgy hogy egy esztendőben legalább kisérletképen egy földdarabon két 
aratás is sikerül. Az Alföldön repeze után tengeri, túl a Dunán hegyi 
tarlóban a tarlórépa meg a tatárka fizet ; de a learatott mezőt egyebütt 
is a tarlóvirág töméntelenül elárasztván, mint méhlegelő válik értékessé. 
A köles is mintegy másodaratáspótló, a mennyiben a késő tavaszon 
tönkrement vetés helyett kárpótol. A gazdasági növények jövedelmező 
sikere a gazdag flórával összefügg. 

Fiume határát is számba véve, hazánkban majdnem minden európai 
termék megterem ; a mező-, erdő-, szőlő- és kertgazdaságnak páratlanul 
kitűnő a terűlet; kövér rétje és jó legelője hatalmas állattenyésztést bizto- 
sít« a nádas pedig a híg földön nyújt érdemes téli aratást. A hegyen a 
faállomány és erdőkezelés változatos és jövedelmező, a hol már a gabona- 
termelés kevésbbé érdemes. Sokhelyt sovány és köves földön is, de kedvező 
fekvés és a nyári meleg áldásával, Noé apánk boldogítja az országot. Ceres 
és Poniona áldása is olyan bő, hogy külföldre is jut belőle. Ilyen tejjel és 
mézzel folyó országban, ha idáig gazdálkodásunknak említett ágai a virág- 
zás tetőpontjára nem jutottak, azt csakis állami életünk bajai és küzdel- 
mei, valamint jóformán minden téren való hátramaradottságunk okozták. 
A minő ugrással és lendülettel azonban a haladás kivált az utolsó évti- 
zedekben megindult, biztató reménység kecsegtet, hogy hazánk Európának 
első növénytermelő országa lesz, mert nagy és változatos földterülete 
nagyon sok terméket a lehető legnemesebb és hasznos fajtákkal tud 
produkálni. íme a minden részében gazdag és változatos flóra megfelelő 
nemes és hasznos gazdasági terméknek jelzője, s ha csak flóránknak hazai 
termékeit tekintjük is, a gazdaság minden ágának bőven jut belőle, csak 
munkával kell nemesíteni. De a gazdaság érdekében sok idegen vagy már 
a kultúra által nemesített terméket : fát, termőfűvet is hoztak be, s vele 
éghajlatunkat és földrajzi tájképűnket meglehetősen átalakították (ákácz, 
bálványfa, kerti fák, burgonya, dohány, dinnye, kukoricza stb.), de sok 
jobbfajta és nagyobbhasznú termék hazánk földjében nemesedett. Liszt, 
fa, bor, gyümölcs, repeze, cserzőgubacs, valamint jó rétünkön hízott hús 
stb. bőségesen jut a szomszéd országokba is és ott meglehetősen jól ér- 
tékesül. 

A termőföldnek (a területnek 95% -a) legnagyobbrésze szántóföld 
(11,584 hektár), azután erdő (7598 hektár), továbbá rét (2993 hektár) és 
legelő (3708 hektár) következik, a mely egymástól, szorosan véve, csak a 



Digitized by 



Google 



TERMELÉS. 125 

kezelésre (kaszálás, széna, sarjú és legeltetés) különbözik, noha legelőnek 
rendesen az a soványabb vagy hegyi füves mező marad, a honnan a takar- 
mányt hazaszállítani bajos vagy nem is lehet. A haza gazdag flórájából sok 
és kövér legeltető anyag kitelik. A legjobb takarmányt a vitorlásvirágúak- 
ból meg a pázsitfűből kapjak; mind a két család nagy és soktagú, sőt speoziá- 
lis magyar fajokkal is bővelkedik. Sok más családból is van jó takarmány- 
füvünk ; közte sok a mézelő, de azért vadon termő, valamint termesz- 
tett takarmányunk is kitűnőnek mondható. A szántás-vetés, erdőkezelés 
és legeltetés után a kertgazdaság (zöldség, szőlő, gyümölcs) foglalkoztatja 
a magyart ; utóbbival nemcsak a köznép, hanem az intelligenczia is szi- 
vesen bajlódik, s az úri néppel való gyakoribb érintkezés révén, a pór is 
bizonyosfokú intellegencziára nevelődik (Balatonmellék). A kerti gazdaság- 
hoz (348 hektár) a szőlőmívelést (358 hektár) is hozzávohetjük, mei-t egy- 
mástól alig van valahol elválasztva. A kert kerítésén, a folyosó oldalán 
gyakran Bacchus lombja zöldéi, s őszkor bő terméssel ajándékoz meg; a 
szőlőben vagy szőlőskertben pedig a gyümölcs, zöldség és ázalék (bab, 
borsó, lencse) és más házi szükséglet a kevés fáradságért és helyért 
jól megfizet. A jó bortermő vidék más kerti teimékkel is remekel (Eger). 
A hasznosított területből még a nádas (90 hektár) említendő. 

Vad termékeink természetszerűen jelzik vagy elárulják, hogy kivált- 
képen minő termesztményre rendezte be az anyatermészet az Árpádtól 
örökölt nagy területet. 

A gabonafélék közül vadon terem hazánkban a haynaldrozs és töré- 
keny rozs (homokon) ; mind a kettő törékeny kalásztengelye miatt nem 
alkalmas a termelésre. Víz mellékén a vad rizs, a vízben a liszttermő sú- 
lyom tenyészik. A réti fű közt sok a vad zab. 

Vad gyümölcs a Mátyus-zrínyi választékon túl a jóféle gesztenye, dél- 
keleten a dió, s a közönséges mogyorón kívül a török mogyoró. A vad- 
berkenye (belekenyér) fajai ehető gyümölcsöt érlelnek ; a völgy sok bogyót 
(szamócza, málna, szeder, egres, ribizke, borzag, fenyőmeggy v. boróka) ter- 
mel ; homokpusztán meg a mezőségen a töi*pe mandula nő ; a havason a 
Píntis cembra ehető magvat hoz, épúgy, mint az olasz mandolafenyő (P. 
pinea). 

Gyökértermék hazánkban bőven terem, de legnagyobbrészt haszná- 
latlan (artifiola), vagy a jószág eszi meg (földi mogyoró). A paszternáknak, 
sárga répának, reteknek, valamint a katangnak (czikória) vadja száraz 
rétünkön gyakori ; a baraboly Erdély kedveltje ; a torma vadtője az Al- 
földön honos. Sok a vad hagymafaj, vad spárga, földi-, juhász- és varjú- 
mogyoró, meg komló. Az angol paréj, a Portulaca sativa és P. oleracea, 
a laboda a divatból kiment régi kultúra hatását gyakorolja ; a franczia 
sóska néhol a havason, a bőjtfű a Dunántúl vizeiben nő ; a jó gomba 



Digitized by 



Google 



126 NEGYEDIK FEJEZET. NÖVÉNYVILÁG. 

(csiperke, szépe, tinóorr, szegfűgomba, szarvasgomba, gímgomba \s>gy 
trifola (Trüffel) stb. nagy választékban van hazánkban. 

Fűszerünk a zsálya, izsóp, katonapetrezselyem, a csombor vagy bor- 
sika, kakukfű, menta, vad majoránna, fehér üröm, köménymag, mustár; 
a déli vidéken sok sáfrányfaj és illatnak való számos rózsánk. 

Az italnövények közül a szőlőn kívül mind nagyon hátra marad, de 
a gyümölcs (alma, körte, szilva), valamint összegyűjtött hulladéka (czefré) 
emlitésre méltó. Orvosi teának valónk is van elég (hársfa, bodza, szíkfü), 
de leginkább házi orvosságnak főzik ; luxustéa-termékünk nincs. A komlót 
kevés helyen termesztik ; a Balatonmellóken a Melüotus coeruleus he- 
lyettesíti. A szegény nép dohány helyett a Melandrium album, Hyosciamus 
niger, Melilotus officinalis füvét szíjjá. 



KENDER TERMELÉS. 

Fonószövö növényt a magyar föld magától termel A kender homokos 
mezőn elvadult, a Zé'nnek ritka fajai vannak mind a hegyen, mind a ho- 
mokon; gondozva jó rostot szolgáltatnának. Vadon terem és használatban 
van nálunk a kendermályva, a selyemmályva, s a csalán. Az élesmosófü 
finom gyökereiből jó kefe készül ; ezenkívül számos fű és fa (fűzfa, nyárfa, 
Epilobium, gyapjúsás) többé-kevésbbé használható gyapotot termel, de vele 
senki nem gondol. A fonószövö növényekből papiros is lesz ; erre a czélra 
a hazai halavány mályva ajánlatos, a tengeri meg a rozs szalmájából 
pedig a szalmapapiros készül. 

A kötöző hársnövények közül kitűnő a hazai fehér hárs, a kosárkötő 
fűz, a gyékény levele, a káka, valamint a szittyó szára ; de az idegen 
behozatal jobban fogy. Szappanozó füvünk a Saponaria. 

Cserző növényünk sok van (cserfa, tölgy, szömörcze, a Pistacia len- 
ticus, a nyírfa, fűzfa, a Tormentilla), ezenkívül a kocsános tölgy gubacsa. 



Digitized by 



Google 



MEZŐGAZDASÁG. 127 

Olajnövényünk az inyoricza (Camelina), a len, a káposzta, a mustár, 
^ repcze, a retek, a diófa, a bükk, s Fiume körűi az olajfa. 

Festéknövényünk sok van, mind a hegyen, mind a rónaság homokján : 
« varjútövis, a magyar indigó vagyis Isatis, sáfrány, pipacs, pórsáfrány, 
Xanthium strumarium ; a Tamus gyökere csípösségével pirosít. 

Czukortermékünk a Glycyrrhiza glaiidtdifera, az Acer pseudopla- 
tanus, a dinnye, a mannakőris, s a taraczk taraezkja ; ellenben a czukor- 
répa be hozott. 

Végre bérczeinken sok mérges növény és orvosságfu, valamint szép 
Tirág terem, s közülök már több a kertekbe is eljutott. Némelyik ott el- 
változott. 

A külföldről behozott termékeket, mint hazánk flórájához szigorúan 
hozzá nem tartozókat, a hazaiak között nem említettük. 

Noha az ipamövények vadja bőven terem az országban, a termelése 
mégse kelendő. Csak a repcze (Alföld), kender (Bácska), len (Szepesség) 
meg a dohány az, a mitől a munkát. nem sajnálják; másra nagyon kevés 
gondot fordítanak, s itt-ott csak elvétve bajlódnak vele. Valóban csodálni 
lehet, hogy épen a Pyrethi*um cinerariaefoliumra (túl a Dunán) figyelem 
irányúi, holott számos nála sokkal jövedelmezőbb termék gondozatlan 
marad. 

MEZŐGAZDASÁG. 

Hazánkat valamikor Európa éléskamrájának nevezték. Volt is ennek 
a büszke czímnek jogosultsága, mert a mit termesztettünk, régi szegény 
népességünk elfogyasztani nem tudta. Ennélfogva akkori főkiviteli út- 
vonalunkon, a Dunán, egész évben vontatták Bécs felé a gabonás hajó- 
kat és a Duna mentén hajtották Ausztriába az alföldi ökröket. A honi 
szükséglet ellátásán kívül jutott tehát a külföldnek is elég a mindennapi 
jó magyar kenyériből. ' 

Európa nyugati államai ma már nincsenek a magyar mezőgazdasági 
terményekre utalva, mert az északamerikai Egyesült-Államok, Argentína, 
Ausztrália, Oroszország és a Balkán-államok mezőgazdasági termelése 
szintén kifejlődött és megsokszorozódott, a szállítási eszközök pedig any- 
nyira megszaporodtak és tökéletesedtek, hogy a szükséges élelmi czikke- 
ket a legtávolabbi világrészekből gyorsan és olcsón lehet a fogyasztás 
helyére eljuttatni. Eégi biztos külföldi piaczainkon tehát erős versenytár- 
sakkal kell megküzdenünk. De azért a magyar mezőgazdaság nem vesz- 
tett jelentőségéből; a mezőgazdaság ma is hazánk legfontosabb ipara, 
mely a legtöbb embernek ád munkát és jövedelmet, s a melynek terményei 
az államgazdaságnak még mindig a legfőbb gazdagságát alkotjáik. Elég 



Digitized by 



Google 



128 NEGYEDIK FEJEZET. NÖVÉNYVILÁO. 

ennek bizonyítására főbb mezőgazdasági terményeink statisztikáját meg- 
tekintenünk. Az 1900. évi fölvétel szerint termett: 

Eat. holdon : Métermázsa : Érték korona : 



Búza 


6.193,349 


41.431,960 


551.292,590 


Rozs 


1.9"35,370 


10.793,281 


133.784,584 


Árpa 


. 1.875,990 


12.362,215 


143.856,739 


Zab 


,.. 1.879,505 


11.060,522 


107.689,313 


Tengeri 


4.497,965 


37.174,023 


344.516,487 


Burgonya 


999,281 


48.621,730 


137.629,449 


Dohány 


68,660 


599,194 


21.425,105 


Összesen : 


17.450,120 


162.042,925 


1.440.194,267 



A MAGYARÓVÁRI VÁR (GAZDASÁGI AKADÉMIA). 

Már ennek a hét főterménynek eredménye is óriás nemzeti jövedel- 
met mutat föl, de hol van még a hüvelyes növények, takarmányok é& 
kereskedelmi növények jövedelme? hol vannak az állattenyésztés jöve- 
delmei és a gazdasággal kapcsolatos ipari vállalatok? hol a szőlő- és gyü- 
mölcstermelés és az erdészeti kihasználás eredményei? Ezek a számok 
már magukban igazolják, hogy milyen nagy jelentőségű a magán- és az 
államgazdaság szempontjából a magyar föld használata, s hogy milyen 
fontos az, hogy az államhatalom a mag}^ar föld termelésének fokozása és 



Digitized by 



Google 



hí 



1^ 

o 

fi 



Digitized by 



byGoogte 



Digitized by 



Google 



MEZŐGAZDASÁG. 129 

értékesítése érdekében a megfeleld törvényhozási és kormányzati intézke- 
déseket megtegye. Tagadhatatlan, hogy a kormány az utolsó évtizedben 
a föld termelésének emelése érdekében sokat téti A gazdák .szakértelmé- 
nek fejlesztésére egy gazdasági akadémiát Magyaróvárott és négy felsőbb 
gazdasági tanintézetet (Keszthely, Debreczen, Kassa, Kolozsmonostor) tart 
fenn ; ezek mellett az egyszerűbb gazdák igényeinek kielégítésére Adán, 
^^Sf^gyon, Breznóbányán, Békés-Csabán, Csákvárott, Jászberényben, Hód- 
mezővásárhelyen, Karczagon, Kecskeméten, Komáromban, Lúgoson, Nagy- 
Szent- Miklóson, Pápán, Rimaszombatban, Szent-Imrén, Szabadkán és Szi- 
lágy-Somlyón földmívesiskolák vannak, s ezeken kívül 16 vándortanító és 
bárom szaktanár oktatja a népet a gazdálkodás tudományára. A szőlő- és 
bortermelésnek a budapesti felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamon 
kívül a tíz magyar királyi vinczellériskola, a budafoki pinczemesteri tan- 
folyam, a sizőlőszeti és borászati felügyelők és az állami mintaszölőtele- 
pek állanak rendelkezésére; a gyümölcstenyésztésnek és kertészetnek a 
budapesti kertészeti tanintézet, a kerti munkásképző tanfolyamok, a fa- 
tenyésztési felügyelők és az állami faiskolák ; az erdészetnek a selmecz- 
bányai erdészeti akadémia és a magyar királyi erdőőri szakiskolák ; végíil 
majdnem az összes termelési ágak fejlesztésére és tökéletesítésére A 
különböző tudományos és gyakorlati kísérleti intézetek szolgálnak. 

Az állattenyésztés fejlesztése a kormányzat különös gondoskodásá- 
nak a tárgya, s erre a czélra külön állami intézmények szolgálnak. 
A lótenyésztést az állami birtokok (Kisbér, Bábolna, Mezőhegyes, Foga- 
ras, Kolozs ós Gödöllő), a m. kir. méntelepek (Székesfehérvár, Nagy- 
Kőrös, Debreczen, Sepsi-Szent-György) és az ország különböző községei^ 
ben szervezett mintegy 1000 fedeztetési állomás szolgálják. A szarvas^ 
rínarhatenyésztést a 20 állattenyésztési felügyelőség, a tejgazdaságot a 
tejgazdasági szakiskolák és munkásképző intézetek, a baromfitenyésztést 
a gödöllői baromfitenyésztő telep és munkásképző iskola, a méhészetet az 
állami méhészgazdaság és nyolcz méhészeti felügyelőség, a selyemhernyó 
tenyésztiését az országos selyemtenyésztósi felügyelőség, végül a halásza- 
tot az országos halászati felügyelők gondozzák, mig az állategészségügy 
szolgálatára a budapesti magyar királyi állatorvosi főiskola áll fenn. 

És a magyar mezőgazdaság meg is érdemli ezt az állami gondozást, 
mert terményei a külföldi erős versenyben csakis jó minőségükkel bírnak 
győzedelmeskedni. A magyar búza jó minőségét egy ország terménye sem 
éri el ; a magyar ló, a magyar hízott marba és sertés, a magyar bor, 
a magyar dohány és a magyar gyümölcs Európa nyugati országai 
iparos népességének táplálásában ma is a legelsőrendü czikkek. Az áldott 
magyar föld termőereje és a magyar föld éghajlata mezőgazdasági ter- 
menyeinket elsőrendűvé fejleszti; az emberi szorgalom és. találékonyság 

György Aladár: A föld és népei. V. ^^ 9 j 

Digitized by VjOOQIC 



130 NEGYEDIK FEJEZET. NÖVÉNYVILÁG. 

föladata tehát, hogy ezt a természettől megadott jó minőséget állandóan 
megtai-tsa, sőt lehetőleg még növelje is. A magyar gazda törekszik is erre. 
Tanúi és dolgozik, s állandóan képezi magát. Elmúlt már az az idő, a mi- 
kor a mezőgazda magacsinálta faekéjével túrta földjét, a mikor a gazdálko- 
dás tudománya csak az ősöktől örökölt gyakorlati fogások alkalmazásából 
állott. Ma nemcsak a nagybirtokosoknál, hanem az egyszerú falusi paraszt- 
gazdáknál is látjuk a legmodernebb gazdasági gépek és eszközök haszná- 
latát, műtrágya alkalmazását, a szép és jól termelő állatfajtákat, kitűnő 
vetőmagvakat, nemes szőlőtőkéket és gyümölcsfákat. A magyar mező- 
gazdaság színvonala ma már sokban kiállja az összehasonlítást bármely 



NÉPIES MINTAOAZDASAO. 



modem állam mezőgazdaságával, a miről legékesebb tanúbizonyságot azok 
a jelentések adnak, melyeket a hazánk mezőgazdasági viszonyait a leg- 
utóbbi időkben tanulmányozó német és angol gazdák tettek közzé. 

Különösen örvendetes jelenség, hogy a mezőgazdaság fejlesztése nem 
csupán a kormány jóakaratára van bízva, hanem a gazdatársadalom maga 
is a szervezkedése által létesített intézmények segítségével nagymérték- 
ben elősegíti azt. Majdnem minden vármegye területén van már gazda- 
sági egyesület, mely működési területének mezőgazdasági viszonyait 
figyelemmel kisérve, tanácsaival, buzdításával, hasznos intézmények léte- 
sítésével előmozdítja a mezőgazdasági termelés tökéletesítését. Ezek a 
gazdasági egyesületek a kormánynak és a közigazgatási hatóságoknak 
életrevaló javaslatokat tesznek, a gazdálkodás szükségelte intézkedésekre 



Digitized by 



Google 



SZŐLŐTERMELÉS. 131 

tanfolyamokat rendeznek a nép számáxa, a gazdasági irodalom temekéit 
terjesztik, háziipari tanfolyamokat tartanak fenn, kiváló tenyészállatokat 
díjaznak, jó vetőmagvakat, nemes gyümölcsfacsemetéket osztanak ki a 
szegényebb gazdák között, falusi gazdaköröket szerveznek stb. A gazda- 
sági egyesületek által fejlesztett és ébrentartott egészséges közszellem 
nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy hazánk mezőgazdasága és annak 
mívelői a kor színvonalára emelkedve, hazánkat a nyugati czivilizált nem- 
zetek családjának számottevő tagjává teszik. 



NÉPIES MINTAGAZDASAO. 



A mezőgazdasági tei-melés általános keretéből különösen érdemes 
kiemelnünk a szőlő- és bortermesztést, melynek helyzete a legjobb bizo- 
nyítéka népünk életrevalóságának, fáradhatatlan szorgalmának és tanulé- 
konyságának Ki ne emlékeznék azokra az óriás pusztításokra, a melyeket 
a harmincz év előtt nálunk is föllépett filloxeravész a magyar szőlőkben 
okozott. A hazai szőlők összes területe a fiUoxera föllépése előtt 622,488 
katasztrális holdat foglalt el. Ebből a filloxera az 1901 év végéig 444,333 
katasztrális holdat pusztított el, a régi eredetű szőlőkből tehát mindössze 
csak Vs-ad rész, vagyis 178,155 katasztrális hold maradt meg. A védeke- 



Digitized by 



G?óogI( 



132 NEGYEDIK FEJEZET. NÖVÉNYVILÁG. 

zés a fílloxera ellen lassan és későn indult meg, részint a kellő szakérte- 
lem, részint a szükséges anyagi eszközök hiánya miatt; ennélfogva nem 
is lehet rajta csodálkozni, hogy az 1880 — 1896-ig terjedő 15 év alatt az 
elpusztított szőlők helyén mindössze csak 23,818 katasztráUs holdat újí- 
tottak föl. 1896-ban hozták a filloxera által elpusztított szőlők felújításá- 
ról szóló V. törvényczikket, mely a szőlőtermelőknek a felújításhoz szük- 
séges anyagi eszközök megszerzését lehetővé teszi ; ennélfogva 1896-tól 
a szőlők felújítása rohamosan megindult és 1896 — 1902-ig, vagyis hét év 
alatt, 135,641 katasztrális hold szőlőt telepítettek a kipusztított szőlők 
helyén. De a kipusztított szőlők pótlására nagyobb mértékben megindult 
a szőlőtelepítés a homokterületen is, s az 1880 — 1902. években összesen 
90,665 katasztrális holdnyi homokterületen létesült szőlő, aminek folytán 
az 1902. év végén már ismét 428,279 kat. hold termő szőlőnk volt, tehát 
csak 194,290 kat. holddal kevesebb, mint a filloxera-vész előtt. Tokaj- 
Hegyalján a szőlők ma szebbek, mint valaha voltak. Ménes-Magyarád, 
Érmellék, Beregszász, a Balaton, Villány és Szegzárd vidéke szintén 
majdnem egészen föl van már újítva. A termelt bor mennyisége terület- 
egységre átszámítva, több mint valaha volt és a bor minősége sem rosszabb, 
mint azelőtt, bár a fiatal szőlők sohasem adnak olyan jellegzetes, zama- 
tos bort, mint a teljesen kifejlett idős tőkék. Bortermésünk összes 
mennyisége 1902-ben már 2.621,061 hektoliter volt, a mi 80— -100 millió 
korona értéknek felel meg. 

De ha már a magyar föld termelőképességéről szólunk, nem szabad 
megfeledkeznünk erdőinkről sem. A hazánkat félkörben körülvevő Kár- 
pátok bérczeit hatalmas erdőségek koszorúzzák. Pompás fenyvesek, tölgy-, 
bükk-, éger- és gyertyánerdők adnak menedéket a királyi szarvasoknak, 
őzeknek és vaddisznóknak ; de bennük ólálkodik zsákmányára a medve, 
hiúz, farkas és róka is, Nimród híveinek kívánatos zsákmányául, a melyért 
a dúsgazdag külföldiek azokat a hatalmas rengetegeket vadász-birtokul 
megszerezni igyekeznek. Erdőink mindenesetre nagy nemzeti jövedelmét 
biztosítanak, hiszen fakivitelünk 1902-ben a 30 millió koronát meg- 
haladta; pedig ez jóformán csak nyers anyag, s ezen fölül van még az a 
rengeteg mennyiség, amelyre hazai fogyasztásunknak van szüksége. És mi- 
vel semmiféle gazdasági téren nem oly könnyű rablógazdaságot folytatni 
és semmiféle téren nem oly nehéz ennek káros következményeit meg- 
szűntetni, — az erdők kezelésére és kihasználására külön törvényünk van, 
mely a kormányzatnak legmesszebbmenő fölügyeletét és irányítását biz- 
tositja. Ennek a töi-vénynek batása alatt nemcsak a meglevő erdőterüle- 
tek okszerű kihasználása és kímélése válik lehetségessé, hanem az is, hogy 
a termelés egyéb ágainak folytatására alkalmatlan területeken új erdők 
telepíttessenek. Fölösleges hosszasan fejtegetni* hogy az -erdők >szaporo- 



Digitized by 



Google 



ERDÉSZET. 133 

dása mekkora közgazdasági haszonnal jár; fölösleges bővebben vázolni, 
hogy az erdők szaporodásával az árvizek veszélye csökken s az éghajlat 
szelidebbé válik, úgy, hogy már ebből a szempontból is nagyon fontos, 
hogy minél több erdőt telepítsünk. 

Hazánk mezőgazdasági, szőlőszeti és erdészeti viszonyait a fentiek- 
ben kissé hézagosan vázoltuk ; de azt az egyet ebből a futólagos átte- 
kintésből is láthatjuk, hogy a magyar földből rendkívül gazdag források 
fakadnak, melyeknek okos kihasználása vagyonossá és boldoggá tehetné 
a népet, a mely rajta él. 



Digitized by 



Google 



SZELÍD- ÉS VADLUDAK A FALURÉTEN. 

ÖTÖDIK FEJEZET. 
ÁLLATVILÁG. 



Bielz E. A,: Die Fauna der Wirbelthiere Siebenbürgens. Hermannstadt, 1888. — 
Brehm Alfréd: Az állatok világa. Budapest, 1901. (Megjelenőben van.) — Chernél 
István : Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentőségükre. Buda- 
pest, 1899. — Frivaldszky Imre: Jellemző adatok Magyarország faunájához. Pest, 
1865. — Grossinger J. : üniversa história regni Hungáriáé. Posonii et Comaromii, 
1793. — Hermán Ottó : Magyarország pók-faunája. Budapest, 1876. — Madarász Gy, : 
Magyarország madarai. Budapest, 1899. — Méhely Lajos: Magyarország denevérei- 
nek monográfiája. Budapest, 1900. — Mojsisovics Aug. : Das Thierleben der öster- 
reichisch-ungarischen Tiefebenen. Wien, 1897. — A magyar állattani irodalom 
ismertetése 1870től 1880-ig és 1881-töl 1890-ig, dr. Daday Jenőtől; ugyanannak 
ismertetése 1891 -tői 1900-ig, dr, Szilády Zoltántól. (Budapest, Természettudományi 
Társulat). — A magyar birodalom állatvilága. Fauna Regni Hungáriáé. (Megjelenő- 
ben.) Budapest, Természettudományi társulat. — Diezel : Az apró vad vadászata. 
Fordította Mika Károly. Budapest, 1899. — Hermán Ottó: A magyar halászat 
könyve. I — II. Budapest, 1887. — Ugyanattól: A halgazdaság rövid foglalatja. 
Budapest, 1888. — Ugyanattól : A madarak hasznáról és káráról. Budapest, 1901. 

Bégi írók, a kik hazánk természeti állapotaival foglalkoztak, hazaiak 
és külföldiek, elragadtatással irnak a magyar föld állatvilágának gazdag- 
ságáról és változatosságáról Igaz, hogy a Kárpátok szikla-barlangjait sárká- 
nyokkal, a vizeket tündérekkel, a mezőt és az erdőt más mesés alakokkal 
is benépesítették; de irataikban mégis kidomborodik a szemléleten és tapasz- 
talaton alapuló valóság. Hiszen Magyarország állatvilága még ma is olyan 



Digitized by 



Google 



KIHALT ÁLLATOK. 135 

gazdag és olyan változatos, a milyen Európában kevés van. Ha a századok 
lepergése alatt változtak is az állati életnek kedvező ősi létföltételek, 
egészen mégse tűntek el. « Kárpát szent bércze* ma is áll, s hol alacsonyabb 
hegyeivel, virágos völgyeivel, lombos, majd fenyves erdeivel, úttalan ren- 
getegeivel, hol pedig kietlen sziklaormaival és havas tetőivel öleli körűi azt 
az f aranykalászszal ékes rónaságot», azt a földet. «merre zúgnak habjai 
Tiszának, Dunának*, a hol a fűtermő puszta és a homokos sivatag mel- 
lett annyi járhatatlan füzes berek, rétség, nádas, ér, mocsár, láp és ingovány 
terűi még ma is szűzen, ásótól s kapától menten. Irtott az ember erdőt, 
ásott csatornát, szabályozta a folyók útját, gátak közé szorította az ár 
terét, eke alá fogta a lecsapolt mocsár fenekét sok ezer holdon; de 
mindez még csak kezdete annak a létért való küzdelemnek, melyet a 
szaporodó, s kultúr-szükségleteiben mind követelőbbé váló ember az állat- 
világgal ví. 

Ennek a harcznak voltak, vannak és lesznek áldozatai. 

A múltat már ismerjük, a jövőre pedig következtethetünk a jelenből. 

Kiváló nagy állatok nem régen, a közel történeti időben még díszei 
voltak hazánk faunájának, ma azonban csak régi iratok őrzik emléküket. 
Dunánk, Tiszánk berkes partjáról eltűnt az építész-hód, Máramaros és 
Gyergyó rengetegeiből a bozontos bölény, a sziklaormokról a vad kecske, 
s a mocsaras erdőségből az elen-szai*vas. 

Legkorábban tűnt el hazánkból az elen-szarvas, mely jelenleg Európa 
és Ázsia északi tundrás vidékén tartózkodik. Alberlus MagniÁS irataiból 
tudjuk, hogy a XIII. században még lakott Magyarországon ; de hogy 
észak felé vonulásában mikor hagyta el hazánkat végkép, az nem állapít- 
ható meg. Szászországban és Sziléziában még a XYIU. század közepén 
ismerték. Az ember gondozása alatt az ibenhorsti erdőségben (Tilsit mel- 
lett) jelenleg is van még belőle egy pár példány. 

Európa legtermetesebb vadja, az európai bölény, Árpádházi kirá- 
lyaink idejében, kivált a délkeleti felföldön még vadászat tárgya volt; a 
Gyergyói és Csíki hegyekben (Kelemen-havas) még 1767-ben is csordák- 
ban tanyázott; az utolsót Udvarhelymegyében 1814-ben ejtették el. Jelen- 
leg, az orosz czár védelme alatt, Litvániában, a bialoviczi erdőségben teng 
néhány példánya. A Kaukázusban azonban még vadon él. 

Az európai vadkecskének hazánkban való életéről egészen a XIX. szá- 
zad első feléig vannak adatok és hagyományok. Mind a központi Kárpá- 
tokban, mind az erdélyi hegyekben élt. Zawadzki tanár a galícziai és 
bukovinai gerínczesekről szóló munkájában 1840-ben azt mondja, hogy 
a központi Kárpátokban pár évvel azelőtt gyakran látták ; egynek a bőrét 
maga is látta. 1843-ban több példány került Nagy-Szeben piaczára; Bielz 
Mihály természetbúvár és Szász Ferencz kincstári tiszt nemcsak látta 



Digitized by 



Google 



136 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVILÁG. 

azt a példányt, melyet oláh parasztok hoztak be eladni, hanem húsából 
evett is. Valószínűleg az Árpás vidékéről való volt. Ez az igazi magas- 
hegyi állat inkább délfelé vonult, s jelenleg Európában csak Fiemont és 
Savoya között van meg néhány példányban, melyekre vadászni csak az 
olasz királynak szabad. 



VADKECSKE ES ZEROE. 

Az európai hód, melynek emlékét hazánkban Hódmezővásárhely, 
Hódas, Hódász, Hódtó és más nevek őrzik, még a XIX. század második 
felében is élt az országban. Az utolsó hír az volt, hogy 865-ben Zimony 
táján, a Duna és Száva szigetein láttak hódat; azóta hallgat róluk a 
magyar krónika. A Csallóközben 1858-ban, Egyházas- Gellyén lőtték az 
utolsót; de Cheruel István szerint még 1885-ben is láttak két példányt. 
Régebben kisebb folyóink vidékén is laktak hódok. Bél Mátyás történeti 
és földrajzi írónk szerint a Garam, az Ipoly, a Bábcza ós más folyóvizek 
mentén nem volt ritkaság. Gi^ossinger J,, legszabatosabb régi természet- 
rajzi írónk írja, hogy 1776-ban a Szávában, Mítrovicza alatt, agyagból 
készült várukat is megtalálták, melyben nyolcz hód tanyázott. Schmitz 



Digitized by 



Google 



KIHALT ÁLLATOK. 137 

xV. János szerint a XIX. század elején Dubovácztól Ó-Moldováíg laktak a 
Duna szigetein hódok ; 1823-ban hat példány volt egy katlanban; 1824-ben 
ő maga küldött két darabot Pestre Hassenstab K J. úrhoz kitömés végett ; 
1837 óta azonban nem került többé szeme elé ez az érdekes állat. — 
1831-ben Némedi község határában (nem messze Budapesttől) a szántó* 
földön vertek egyet agyon, melyet Frivaldszky Imre, nemzeti múzeumunk 
természetrajzi tárának őre, maga is látott. 1852-ben Pozsony fölött, a 
Pöltschen-Au nevű berekben fogtak egy hódat a lakásában ; ugyanekkor 
kapott Elxinger es. kir. vadhússzállító két eleven hódat Petronellből. És 
még sok más hiteles adat bizonyítja e nagy rágcsáló életét hazánkban. 
Az ő életmódja, fák kidöntése, erdőírtása nem fér össze az ember gazda- 
ságával; a gyengébbnek tehát engednie, pusztulnia kellett. Európában is 



megvannak már számlálva napjai : csak a Bhóne és az Élbe egyes vidé- 
kére szorítkozik még, de ott is gyér számban. 

Még a madarak könnyen mozgó csoportjában is vannak fajok, me- 
lyeket az ember kiszorított ősi tanyájáról. A boi'zas gödény, ez az óriás 
madár, mely az Al-Duna nádas, mocsaras vidékén egykoron telepekben 
fészkelt, ma már nem költ hazánk területén. Bitkaságszámba megy a 
nagy gödény, mely régen szintén fészkelt nálunk, s a rózsás gödény is 
csak vonulásakor esik zsákmányul a kutató madarásznak az Al-Dunán és 
Horvát-Szlavonország vizeinél. A hattyúk, a néma és az énekes hattyú, 
a vizek e klasszikus ékességei, melyekről Grossinger a XVIII. században 
még azt mondja, hogy Fehér és Tolna vármegyében, a Palicsi-tavon és 
Lúgos környékén fiakat nevel, napjainkban legfölebb télen, költözésükkor 
jelennek meg hazánk földjén. A szürke daru is költött Magyarország 
közép rónáin, ma azonban csak átvonul e térségeken, legfölebb megpihen 
a vándorlásban kifáradok egy-egy csapatja rajta, azután tovább vonul ősz- 



Digitized by 



Google 



138 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVILÁG. 

kor délre, tavaezszal északra, oda, a hol még szűziesebb a világ, végtele- 
nebb a róna és kevesebb az ember. Nemsokára ritkaság lesz Magyar- 
országon a i darutollas » kis kalap. 

Volt egy európai madár, a melyről már úgy beszéltünk, hogy hol volt, 
hol nem volt; hazánkbeli emlékét csak a neve, a «tar- varjú* tartotta fenn, 
s ez a név is titokzatos volt, melyről senki sem tudta bizonyosan meg- 
mondani, hogy voltaképen milyen madarat jelöl. Csak legújabban kísér- 
letté meg Hermán Ottó kimutatni, hogy ez a félig-meddig mesés madár 
csakugyan élt Magyarországon és azonos azzal a madárral, a melyet Gess- 



SZÜRKE DARU. 

ner Konrád^ régi német természetrajzi író, «Waldrap, Corvus sylvaticuso 
néven tartott meg az emlékezetnek, s a melyet Linné « remete bankának* 
(üpupa eremita) nevezett. Tyúk-nagyságú, tarfejű, íbiszféle madár volt ez, 
melyről kiderült, hogy Svájczban, Bajor-, Stájer-, Olasz- és Lengyel- 
országban, sőt Magyarországon is élt. Valószinű, hogy Melius Jiihász 
Péter a XVI. század második felében ismerte is. Jelenleg nemcsak ha- 
zánkból, hanem a XVIII. század óta egész Európából eltűnt és csak 
Afrika északi részén, meg Ázsia nyugati vidékein (Kis-Azsia, Mezopotámia, 
Arábia) honos. Bokonságától eltérőleg, nem a vizekben, hanem a szá- 
razon keresi eledelét. Mai nap remete íbisz a neve. Hogy Linné a bankák- 
hoz sorolta, annak oka nemcsak hajlott hosszú csőre, hanem életmódjá- 



Digitized by 



Google 



ÁLLATVILÁGUNK. 139 

ban az a szokása is lehetett, hogy hosszú csőrével az áJlati ürülékeket 
turkálja, épen úgy mint a büdös banka. Máskülönben a t remete* nevet 
alig érdemli meg, mert kisebb csapatokban él és szívesen tartózkodik az 
emberi telepek környékén. 

Magyarország jelenlegi állatvilágáról beszélve, általában úgy szoktuk 
mondani, hogy állatvilágunk zöme Közép-Európa faunájához tartozik. 
Ez valóban így is van. Hazánk földrajzi formácziókban olyan gazdag 
és változatos, növényzetében olyan dús, s éghajlatában annyi fokozat van, 
hogy Közép-Európának úgyszólván minden rendű állata megtalálja földjén 
létének föltételeit. Minthogy pedig hazánk határai majdnem minden világ- 
táj felől kaput tárnak a szomszéd területek állatvilágának, faunánkhoz 



MAGYAR FÖLDI-KÜTYÜ. 

sorolhatunk olyan alakokat is, a melyeknek igazi hazája túl van a magyar 
földön; nevezetesen vannak alakjaink, melyek keletről, a pontusi fauna- 
hói, Ázsia pusztáiról, a Kaukázusból és az Uraiból származnak ; ismét 
mások délről, a mediterrán faxmából, a Földközi-tenger környékéről, a 
Balkán vidékéről, Dél-Európából valók. 

A Duna völgye széles országút, kivált a keletről vándorlók számára ; 
de a délkeleti határláncz sem áthághatatlan fal az új hazát keresőknek. 
Keletről került hazánkba a vidra-nyest vagy halász-görény, mely egé- 
szen sötét-barna, csak a szája vége körül fehér és ujjai között úszóhártyá- 
val van ellátva, hogy a vízben ügyesen kereshesse eledelét ; Máramaros- 
ban, Erdélyben, a Vág és Garam felső folyása vidékén ismeretes és több- 
nyire közönséges görénynek nézik. Elterjedésének határa nyugat felé épen 
hazánkban van. — Keleti származásúnak látszik a földi-kutyó, melyet 



Digitized by 



Google 



140 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVILÍö. 

Nehring, német állatbuvár, a déloroszországi fajtól különválasztott éa 
magyar földi-kutyónak (Spalax hnngaricus) nevezett. Kokonai Dél-Orosz- 
országban és Ázsia síkságain élnek. Nálunk is az alföldeken honos ; a 
Királyhágón túl a Mezőségen. A nagy közönség nem igen ismeri, mert a 
föld alatt él, a növények húsos gyökerét, hagymáját pusztítva. — Tulaj - 
donképen a közönséges ürge és a hörcsög nagy rokonsága is Ázsia pusz- 
táit vallja hazájának. S'még egyet kell megemlítenünk a rágcsálók nagy 
csoportjából, mely keletről származik, de hazánkon túl nyugatra nem 
terjed ; ez a csíkos egér, mely a Duna-Tisza közén él, de Árvából is isme- 
retes már. 

Még több érdekes keleti alakunk van a madarak körébőL Ilyen a 
gyönyörű uráli bagoly, mely épen csak néhány évvel ezelőtt vált olyan 
otthonossá, hogy fészkel is hazánkban ; továbbá a törpe és a lármás sas, 
a fekete kánya, a tó'?ye és a kerecsen sólyom, meg a vöröslábu vagy kék 
vércse, melyek régi tagjai faunánknak. Itt vadásznak, egerésznek, boga- 
rásznak rónáinkon, a hogyan testnagyságuk megengedi és életmódjuk 
megköveteli. 

Vannak keletről való csúszómászóink, kétéltűink és halaink. A csúszó- 
mászók közül ilyen a Kaukázusból ismeretes réti gyík, a koczkás és a 
káspi sikló ; a kétéltűek közül a nagy nevelő béka és a kárpáti gőte ; a 
halak közül a tok-félék, mint a sima, a csillagos tok, a viza, a kecsege, 
a volgai süllő; a Balaton heringje, a sugár gárda, a bagoly keszeg, a 
lápi pocz, a felpillantó küllő, s a kis tarka géb, melyet az ó -budai é& 
keszthelyi meleg vizekből ismerünk. 

A Fekete-tengerből került a Dunába a váiidor kagyló, mely a félig 
sós vizet az édessel cserélte föl és annyira hozzászokott, hogy mindenütt 
dúsan szaporodik és terjed. Mintegy 35 évvel ezelőtt a budapesti víz- 
vezeték csöveibe is bejutott, s annyira elszaporodott, hogy embervastag- 
ságú csöveket is eldugaszolt. 

A mongol pusztákról való, onnan vándorol nyugat és észak felé 
Magyarország legnagyobb pókja, a szongáriai cselő-pók. Alig fedezték 
föl Orsova vidékén, pár év múlva már Mezőhegyesen (Csanád vármegyében) 
jelent meg és ma ott van már északon a Tiszánál, sőt a Sajó völgyében is. 

Nagyon sok és érdekes állatfaj jutott hazánkba dél felől, a Földközi- 
tenger környékéről, vagyis a mediten*án faunából. Ezért van, hogy 
Magyarországnak délvidéke, nevezetesen a Duna folyamvidéke, a Tisza, 
a Dráva és a Száva köze a leggazdagabb fajokban és egyénekben, nem 
számítva az egyenesen mediterrán jellemű Karszt-vidéket, a magyar 
tengerpartot. A Kapella vonulata nem áthághatatlan bástya a terjeszkedni 
kívánó állatoknak. Még a kevésbbé jól repülő denevérek is átmennek rajta, 
s a Balkán lejtői is szépen levezetnek a Duna völgyébe. 



Digitized by 



Google 



MKDITERRÁN FAUNA. 141 

Denevéreink között csakugyan vannak mediterrán alakok, mint a 
kereknyergü patkós-^demvcr , mely egész Budapestig följut északra, to* 
vábbá a hosszúlábú denevér, ós a hosszúszdrnyii denevér, melyek Dél- 
Magyarországból, a Drávafokról, Horvát-Szlavonországból ismeretesek. 

Legkönnyebben vándorolnak és terjeszkednek a könnyű- szárnyú mada- 
rak, s okos elhatározással megtelepednek, ha létüknek kedvező körülmé- 
nyeket találnak. A Fruskagora erdeiben otthonra lelt a délvidéki barna 
és fakó keselyű. Itt fészkelnek, itt nevelik föl fiaikat és innen tesznek 
sok mérföldnyi kirándulásokat az Alföldre, hogy eledelüket megszerez- 
BéL A fekeieszárnyú keselyű Afrika északi részéről és Dél-Európából kerül 
hazánk déli vidékeire, s bár nem fészkel nálunk, meglehetősen gyakori 
egész a Bihar-hegységig. A mé- 
hész gyurgyoka, mely élénk 
szineivel szintén kiri Európa 
egyszerű ruházatú ornisából, 
Afrikában hagyja rokonait és 
szívesen megtelepszik déli Ma- 
gyarország lősz-szakadékai kör- 
nyékén, s ott fészkel a meredek 
partokon maga vájta üregek- 
ben, társasán, mint a parti 
fecske. — A reziiek túzok tulaj- 
donképen Közép-Ázsia pusztáin 
honos; de valószínű, hogy in- 
kább Dél-Európából kerül ró- 
náinkra, s egyesével előfordul 

északibb megyéinkben is. Még barna vagy barát-kesklyű. 

nem vált állandó lakójává Al- • 

földünknek, mint rokona, a lomha túzok, s nem is olyan gyakori, azért 
ugyancsak meglepi a cserkésző vadászt, ha elejti ; kivált, ha díszes nász- 
ruhában levő kakas a véletlen zsákmány. A kis és nagy kócsag, a vörös 
gém, a kanalas gém, a bakcsó és a barna íbisz, tavaink s nádasaink e jel- 
lemző lakói, több más gázlóval egyetemben a Földközi-tenger környékéről 
kerülnek hozzánk. Velük tart egyes nádi fülemilénk, mint a nagy )iádi^ 
rigóf a kis iiádi-rigó, s minden nádasunkat megelevenítik fészkeléskor 
friss dalukkal. Igen nevezetes jelenség madárvilágunkban a kékcsőrü récze, 
melyről, bár igazi déli alak, mintegy 50 év óta tudjuk, hogy rendesen 
költ az erdélyi Mezőség tósorán. A szirti galamb, házi galambjainknak 
törzsfaja, és a szirti fogoly kizárólag a Magyar-Horvát tengerpartra szo* 
rítkozik: hazánkban. A szirti galamb a Karszt szikla-odvaiban költő-helyet, 
a szirti fogoly a kopár tetőkön jó menedéket talál. 



Digitized by 



Google 



142 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVILÁG. 

Gsúszómászóink között is több vao, mely a mediterrán régióból ju- 
tott föl a Duna völgyébe^ vagy legalább a Karszt vidékére. Eét teknős- 
békánk innen származik. A görög tehiősbékát ugyan csak Orsova és 
Mehádia vidékéről ismerjük biztosan, de mondják, hogy Budapest jobb- 
parti részén, a budai hegyekben is előfordul. A mocsári teknősbéka is 
délnyugati állat és meglehetősénél van terjedve Alföldünk mocsaras vidé- 
kein. A XYUI-ik században azonban, úgy látszik,^ még több volt az ország- 
ban. Legalább Grossinger azt mondja, hogy sokat, 12 fontnyi példányo- 
kat is látott 1747-ben Ungváron, mikor ott tanítóskodott, nagy teknős- 
békát kínáltak neki fél garaséi-t. A nemes urak kertjében vivariumokban 
tartották. Bereg, Ung, Bács, Fehér, Tolna és Heves vármegyében sok 



PANNÓNIAI OYÍK. 

volt ; sőt Hevesbői Angliába és Hollandiába is szállították. Halászaink — 
úgymond — kilökik, ha hálójukba kerül. Ausztriába szekérszámra vitték. 

A C8Ínoskis pannóniai gyík, melyet tavaszkor gyakran talál az ember 
Buda fátlan hegyein sütkérezve, ugyancsak erről a vidékről származik, 
valamint a majdnem két méternyire megnövő Aesculáp-kigyó, mely zajos 
tovairamodásával ugyancsak megijeszti a kirándulókat, ha álmából föl- 
rezzentik. — Az egy méternyire növő nagy lábatlan gyík, melyet a hor- 
vátok f^seltoprjLsik^'iiBk neveznek, hazánkban már nem igen megy a 
Dráván túl északra. Legnagyobb mérges kígyónkról, a homoki viperáról, 
tudjuk, hogy észak felé Déváig, sőt Kolozsvárig terjed. A török gekkő és 
a görög gyík, valamint a párducz sikló és a macska-kigyó jóformán 
csakis a Karszt-vidékre szorítkozik. 

Túlmenne ez általános ismertetés határán, ha a gerincztelen állatokat 
is el akarnánk sorolni, melyek a mediterrán régióból kerültek faunánkba. 



Digitized by 



Google 



NYUGATI FAUNA. 



I4S 



A Dráva-Száva köze csiga- faunájának bámulatos gazdagságát a mediter- 
rán fajok emelik ; rovar- és pók-faunánk is kiváló alakokat kapott innen. 
Érdekes alak az óriás futrinka, mely Mehádia környékén nagyságával 
és kékes-feketén fénylő ruháza- 
tával a trópusok teremtő erejét 
juttatja eszünkbe. Ugyané vi- 
déken lep meg a skorpiók meg- 
jelenése. Fiume vidékén a bot- 
sáska, az éneklő vagy manna- 
kabócza, a termesz és más dél- 

•j^i • •!! iífi J'x ' 1 ÉNEKLŐ VAGY MAMNA-KABÓCZA. 

Vidéki, illetőleg mediterrán ala- 
kok teszik érdekessé a kutatást 

Nyugaton majdnem teljesen nyilt hazánk ; nemcsak a Duna, Dráva, 
Száva és a Mura völgye vezet ide be a szomszéd területekről, hanem a 
Lajta és a Bozália alacsony sorai sem akadályozzák a szabad közlekedést, 
sőt természetes kapcsolatot alkotnak az 
Alpoknak nyugatra eső magas vidékei- 
vel Az alpesi vidékekkel közös állat- 
fajaink igen régiek hazánk területén, 
s úgy látszik, közös eredetük van, bár 
a bevándorlás mai nap sincs kizárva. 
A nyugateurópai fekete varjú, hazánk- 
nak csakis nyugati részein jelenik meg. 
Thuróczy krónikájában azt mondja, hogy 
a Bakonyban fehér nyulak laknak, a mi 
önkéntelenül a havasi nyúlra tereli 
figyelmünket, a melyről ma is kétes, elö- 
fordúl-e Magyarországon? Az bizonyos, 
hogy az Alpoknak ez a magas vidéki la- 
kója a zordon téli évszakban, mikor 
hószín ruhát ölt, lekerül Stiria alacso- 
nyabb vidékeire és így nem lelietetlen, 
bogy nyugat felől hazánk területét is 
eléri. Valószínű, hogy a havasi holló, 

ez a csóka-nagyságú, fényes fekete ru- veiési varjú. 

hajú és tiszta sárga csőrü madár, mely 

Zólyom és Sopron vármegyéből is ismeretes, s a Magyar-Horvát tenger- 
parton bővebben előfordul, nyugatról vándorol hozzánk. A Dráva — Száva 
közötti hegyek állatvilága általában is a keleti Alpokéhoz hasonlít. 

Legzártabb Magyarország területe észak felől, a hol a Kárpátok észak- 
nyugati, központi és északkeleti határláncza nagy ívben övezi, s a közle- 

Digitized by VjOOQIC 



144 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLAIVILÁG. 

kedést mindkét irányban annyira korlátozza, hogy úgyszólván csak a jó 
repülők kelhetnek át rajta. A Szarmata síkságról ma nem kerül át hozzánk 
eem a pettyes ürge, sem a tarka görény, sem a bobak-marmota ; ellen- 
ben az északi denevéi* egész 
Kassa környékéig, sőt a Csalló- 
közig ismeretes. Tennészetes, 
hogy a madarak azok, melyek 
ezeken a sziklabástyákon köny- 
nyü szerrel és a legnagyobb 
számmal átrepülnek, esetleg 
: megtelepesznek, vagy csak mint 
> vendégek jelennek meg. A feny- 
ves szajkó, melyet éles káro- 
} gása gyakran elárul a fenyvesek- 
ben, megtelepedett fészkelő ma- 
darunk, valamint a vándorczi- 
ERDKi SZALONKA. gány módra csapatokban kó- 

borló keresztcsőrű pintij is. 
A havasi lile Erdély havasain költ ; az északi lile szintén hegyeink között 
tölti a nyarat; az erdei r.zalonkdról is tudjuk, hogy költ magasabban 
fekvő erdeinkben. — A gatifás ölyv, mely régebben csak vendégünk volt, 

szívesen és állandóan fészkel 
nálunk. 

Madárvendégeink, melyek 
faunánkat tetemesen élénkítik, 
legnagyobbrészt északról kerül- 
nek hozzánk, s vagy olyanok, 
melyek rendes időben, legin- 
kább télen látogatnak meg ben- 
nünket és hosszabb időt tölte- 
nek nálunk, mint téli vendé- 
rjek ; vagy olyanok, melyek köl- 
tözés közben időznek hazánk- 
ban, mint dtvomúók; vagy végre 
olyanok, a melyeknek megjele- 
FENYVEs KiGü. nése nincs időhöz kötve, s ezek 

rendkívüli vendégek. 
Madarász (hjula összeállítása szerint 3G4 madárfaj ismeretes hazánk- 
ból ; ezek közül 24 téli vendég, 56 átvonuló és 46 rendkívüli vendég. 

Közönséges téli vendégünk a fenyve>^ rígfd, mely nagy csapatokban 
hagyja el északi hazáját, mihelyt a korán kezdődő tél hóval borítja a 



Digitized by 



Google 



VÁNDORLÓ MADARAK. 145 

talajt, s a mi felvidékünknek akkor még barátságosabb erdeit keresi föl, 
hogy a boróka termésével elégítse ki éhségét, miközben sok ezer esik belőle 
zsákmányul a kapzsi embernek. Majdnem osztozik vele a sorsban a sely- 
nies csonímadúr, mely ugyancsak « fenyves madár » néven kerül a piaczra. 
A természet kedvelőjének megesik a szíve, mikor a hófedte hegyoldalon 
a zúzmarás bokrokon gubbaszkodva látja e szép madaraknak egy-egy kis 
csapatját, mert tudja, hogy az éhség, a nyomor kergeti őket dél felé. 

Legtöbb téli vendégünk van északról az úszó madarak csoportjából* 
Alig van tél, hogy a nagy és a kontyos buvmrécze meg a lármás récze 
ne népesítené folyóink be nem fagyott szakaszait; még Budapest terü- 
letén, a hidak közelében, 
a meleg források táján is 
jókedvűen halászgatnak a 
jeges vízben. Itt van azon- 
kívül vizeinken a jeges 
búvár, a jeges récze, az 
északi és a sarki búvár. 
Hótakart mezőinket ezré- 
vel lepi el a vetési vagy 
télilúdy sbokrosrónáinkon 
csapatokba verődve szál- 
long a csicsirke és más 
apró madár. 

Átvonuló vendégeink 
is a vízi madarak, neveze- 
tesen a gázlók és úszók 
csoportjából valók és vi- 
zeinket, partjainkat, sem- nagy pólino. (gojzer.) 
lyékeinket ezek elevenítik, 

kivált tavasz kezdetén, mikor tömegesen sietnek fészkelő helyeik felé. 
A hattyú, a daru ez időtájt jelenik meg nálunk. Az arany lile arany- 
pettyes ruhában, kis csapatokban futkároz a homokos vízpartokon; társa- 
ságban jelennek meg a pólingok, a nagy póling vagy szélkiáltó, közön- 
ségesen gojzer, a vékonycsórü- és a kis póling, A nádas, zsombékos 
pocsogókon rejtőzködnek néhány napig a sárszalonkák, a nagy, a közép 
és a kis sárszalonka, azután tovább vonulnak északi hazájokba. így cse- 
lekszik a tengeri szarka, az északi és a vörös partfutó is, több réczével 
és lúddal egyetemben. A feketefejü sirály, mely régebben az Al-Duna 
mocsaraiban költött, most csak átvonuló, mint a törpe ^irály is. 

Rendkívüli vendégeink mind nagyon érdekesek és minden táj felöl 
nemcsak a szomszédból, hanem sokszor hihetetlen távol eső vidékekről is 

György Aladár: A főid rs nt'pei. V. 10 

Digitized by VjOOQIC 



146 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVILÁG. 

elkerülnek hazánkba. Ki hinné, hogy az északi sarkvidék madárvilágából 
is elvetődnek hozzánk egyesek! A torda alka, melynek repülő tehetsége 
az úszásbeli ügyesség rovására meglehetősen gyenge, nem is nagy ritka- 
ság a Quarneróban. A tengen papagájnak mondott alka ritkábban ugyan, 
de mégis eljut Fiúméig. A dunna-ludat vagy ájder^-kacsát, mely a leg- 
északibb norvég szigeteken fészkel, 1880-ban ÁiTav áraljánál ejtették el. 
Kisebb madarak is elszánják magukat olykor a vándorútra és kisebb- 
nagyobb csapatokban keresik föl hazánkat. A szalagos keresztcschní el- 
hagyva északi hazáját, 1889 telén seregesen jelent meg Ungvár környékén. 
Egy rózsás pirókoU melynek keleti Szibéria és Khína a hazája, 1850-ben 
Budán fogtak ; egyik rokonát, a vörös pirókot, melynek hazája Szibéria 
és Észak-Európa, Gömör és Árva vármegyéből is ismerjük. A szibériai 
azúr czinegét Sáros vármegyében és másutt is többször látták és ejtették 

el. A havasi füles^pacsirta és 
a havasi sáimány majdnem 
rendes téli vendégeink. 

Seregesen megjelenő ked- 
ves vendégünk a pásztorma- 
dárwagy pettyes seregély , mely- 
nek Ázsia déli és délnyugati 
része a hazája. Nagyobb sere- 
gekben utoljára 1875-ben láto- 
gatta meg hazánkat s az egész 
országban, még az északibb 
megyékben is föltűnést keltett 
halvány rózsaszinű ruhájával 
PEiTYEs SEREGÉLY. cs fekete bóbitájával Talán 

még messzebbről, az ázsiai 
pusztákról való Vi pusztai talpas- tyúk, mely 1888 nyarán nagj^ csapatok- 
ban jelent meg Alföldünkön, sokáig itt tartózkodott és annyira otthon 
érezte magát, hogy állandó megtelepedésének reményét keltette. 

Délről is említhetünk egy kiváló rendkívüli vendéget, a valóban fes- 
tőileg szép tollazatú és választékos díszítésű szűz darut, melynek Dél- 
Európa és Afrika a hazája. 1901-ben, Fehér vármegyében Zichy Jenő 
gróf felsöszentiváni birtokán ejtettek el egyet. 



Ezekből a vázlatosan fölsorolt elemekből és a régen megtelepedett 
középeurópai alakokból kerül össze állatvilágunk, mely népesíti erdeinket, 
havasainkat, s eleveníti Alföldeink mezeit, pusztáit és vizeit. 



Digitized by 



Google 



AZ ERDEI ÁLLATOK. 147 

Az erdő. Ünnepi csend honol az erdőben, mintha nem is volna benne 
élet. A szélén egy pár lepkén vagy bogáron kívül egy-egy sütkérező fürge 
avagy zöld gyík surran tova, egy-egy erdei béka ugrik nagyokat, míg 
biztonságban nem érzi magát, s talán valamelyik sikló kígyó ijed föl lép- 
teink zajától; majd egy-egy nagy fülű erdei egér menekül ugrálva, mint 
valami parányi kenguru, a százados tölgy aljában kapart kis házikójába. 

A bokrok aljában a 
feketerigó «tak-tak» szava 
hangzik, s fejünk fölött a 
kinyúló ágon egy kíváncsi 
vörösbegy jelenik meg. 
A sűrűségben hangosan 
csattogva bujkál barna ru- 
hájában az ökörszem, ke- 
resve az ott rejtőzködő 
bogárságot. Itt a szén- 
czinke, amott a kék czinke 
egyet-egyet cserregve ke- 
resgél az ágak hegyén, a 
legvégső lombok között. 
A gerlicze méla bugása, a 
vadgalamb síró turbéko- 
lása emeli az ünnepi han- 
gulatot, a hangos kakuk 

szólása, a tarka vagy a szénczinke. 

zöld /larfcá/í/ éles rikoltása, 

olykor a galambász héja vagy az egerész ölyv vijjog sa szakítja meg az 
általános csendet. Tanyát üt itt a róka is, bár őt nem köti élete az erdő- 
höz, ő talál rejteket és eledelt a nyílt mezőn s a nádasokban épen úgy, 
mint az ember gazdasága közelében. Körülbelül ilyen soron van a borz 
is, mely megássa rejtekét a gabonaföldek közepett és az erdőben, s min- 
denütt megtalálja táplálékát. A menyétfélék közül kiválóan szereti az er- 
dőt, a lombosat úgy, mint a fenyvest, a mjesl és a nyuszt, a hol sok 
madár, egér, mókus esik zsákmányául ; a nyesfe a falvakba is szívesen be- 
látogat, s három rokontársával, a görényiiyel, a hermelinncl és a kis 
meny ét lel dézsmálgatja a házi szárnyasokat. 

A farkas szívesen tanyázik ugyan az erdőben, kivált fiait ott neveli 
föl a rengetegben, de télen közönséges látogatója a fátlan rónaságnak is. 
Már Grossinger említi, hogy Magyarországon kétféle farkas van : erdei és 
nádi farkas, mely utóbbi kisebb, kevésbbé keg^'etlen, s a Duna, a Dráva 
és a Száva szigetein, meg a mezőkön, szóval a délibb vidékeken lakik. 

10* 

Digitized by VjOOQIC 



148 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVIIíÁG. 

Sokan azt hitték, hogy a tmádi farkast néven ismert állat nem más, mint 
a Földközi-tenger környékéről Dalmácziáig fölvonuló sakál (Canis aureus 
L.); különösen midőn néhai Rudolf trónörökös az 1879-ben Eszék 
mellett, a Dráva partján elejtett állatot sakálnak határozta meg, hitték, 
hogy ez a nagyon is délvidéki állat hazánkban is előfordul. 1882-ben 
Heves vái-m egy ében, a debrői pagonyban is elejtettek egy ilyenféle állatot 

és szintén sakálnak tar- 
tották. Az előbbi a bécsi 
cs. és kir. udvari, az 
utóbbi a magyar nemzeti 
múzeumban van. De a 
szakemberek egyiket sem 
tartják igazi sakálnak, s 
a nádi farkas mivolta 
még ma sincs határozot- 
tan tisztázva. 

Inkább az erdő mé* 
lyére, a hegyvidéki ren- 
getegekre szorítkozik 
egyik legnevezetesebb ra- 
gadozónk, a hiúz. Régeb- 
ben ez is jobban el volt 
terjedve. Grossinger be- 
széli, hogy a Bakonyban, 
a Pannonhalmi erdőben, 
egy fiút támadott volt 
meg, a ki fejszével agyon- 
verte; a Hernád mentén, 
a szalánczi erdőben sem 
volt ritka ; 1769-ben 
Szatmár vidékén ökröt 
NYüszT. vert le. Jelenleg is elég 

bőven van, bár inkább 
csak az északi, északkeleti és délkeleti Kárpátokra szorítkozik. A « Vadász- 
lap* hivatalos adatai szerint 1901-ben 68 darabot ejtettek el; legtöbbet, 
8-at, Besztercze-Naszód vármegyében, 6 — 6-ot Máramaros, Maros-Torda és 
Zemplén vái-megyében, 5-öt Ung vármegyében. 

Másik macskaféle ragadozónk, a vad macska, jóval gyakoribb és 
közönségesebb jelenség, mind az alföldi, mind a hegyvidéki erdőkben. 
Még az olyan gyakran háborgatott erdőkben is előfordul, mint a minők 
a főváros környékén levők, a budaiak, a pomáziak stb. — 190 i-ben közel 



Digitized by 



Google 



AZ ERDEI ÁLLATOK. 149 

másfélezer darabot ejtettek el, s ebből a legtöbb, nevezetesen 184 darab 
esett Arad vármegyére és 166 Somogyra, tehát nem is a tulajdonképeni 
hegyes vidékre. 

Elég gyakori és elterjedt erdei állatunk a vaddisznó , mind a hegy- 
vidéken, mind a sikföldi mocsaras erdőkben. Nappal az erdő belsejében 
pihen, éjjel pedig a közeli burgonyaföldekre rándul ; túrásai a fenyves 
régiójáig elárulják garázdálkodását Az 1901-ik évben 3599 darab került 
terítékre, a hogyan a vadászok mondani szokták. A baloghvári vadász- 
területen 1902-ben deczember közepén három nap alatt más vadakon 
kívül 44 vaddisznó eseti 

Két benszülött szarvasfélénk, az öz és a gímszarvas, az összefüggő 
nagyobb lombos erdőket kedvelik, de az alacsonyabban fekvő fenyveseket, 



mmr^'^ 



VADMACSKA. 



vagy vegyes erdőket sem vetik meg. Az őz a kisebb erdővel is megelég- 
szik s magasabbra fölmegy, mint a szarvas; száma és elterjedése is 
nagyobb; 1901-ben 13.807 elejtett őzet mutat ki a vadászstatisztika 
5061 szarvassal szemben. Mint a vadászat kitűnő tárgyait, az ember 
mind a kettőt védelmében tai-tja, vadas kertjeiben a téli szükségtől lehe- 
tőleg óvja, s a vadászati tilalmat bizonyos időre kiterjeszti reájuk. Kevés 
ország is van Európában, a hol olyan termetes, olyan szép, gyönyörű 
szarvú őzbakok, s olyan huszonnégyes szarvasbikák volnának, mint ná- 
lunk. A Drávafok mocsarakkal, nádasokkal átszőtt vad erdeiben igazi ős 
erejükben fejlődnek és ősi állapotukban maradtak meg a mai napig ; itt 
van «a jelenkor ős-szai-vasainako a hazája, mondja Mojsisovics, az osztrák- 
magyar monarchia állatvilágáról szólva. Olykor három métermázsánál 
nagyobb testsúlyukkal és terjedelmes szarvukkal a törtónelemelőtti széles- 
szarvú Cervus euryceros-ra emlékeztetnek. De hazánknak más terü- 



Digitized by 



Google 



150 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVILÁG. 

létén, különösen Máramaros őserdeiben is kiválnak, a mint azt a Buda- 
pesten évenkint rendezett « agancs-kiállítások » is tanúsítják. 

Van egy szarvasunk, a dáma szarvas, mely a Földközi-tenger kör- 
nyékéről való, s úgy látszik, a XVI-ik században került Közép-Európába; 
jelenleg az országnak sík és hegyes vidékein mindenütt jól érzi magát, s 
mint félig szelídült, gondozott állat, falkákban él. 1901-ben 1260 darab 
került a vadászatokon terítékre. 

Nehéz határt vonni a síkföldi és a hegyvidéki erdő állatvilága között, 
mert, mint említettük is, egyes nagyobb emlősök és madarak, sőt egyes 



VADDISZNÓ. 



kisebbek is egyaránt megtalálhatók a síkon és a hegyeken, föl egész a 
fenyő övéig, 800 — 1000 méter magasságig. A fürge mókus ott szökdel a 
tölgyesben és a bükkösben, épen úgy, mint a fenyvesben ; csakhogy amott 
vörhenyes ruhát visel, itt meg sötétbarnát, mondhatni feketét ölt. Délibb 
vidéken a mókust a pelék, ezek a mókus-alkatú éjjeli rágcsálók helyette- 
sítik ugyan, de vele együtt is előfordulnak, még pedig egyaránt a síkon 
és a hegyeken. Éjjeli életmódjuk miatt kevésbbé ismeretes állatok ezek, 
pedig négy, jól megkülönböztethető fajuk él Magyarországon. A legközön- 
ségesebb és leggyakoribb a nagy alvó pele, legritkább az erdei pele, 
gyakoribb ismét a kerti pele és még gyakoribb az egérnagyságú mogyorós 
pele. Az első háromnak főszíne szürke, az utolsóé zsemlesárga. Mind- 



Digitized by 



Google 



kZ ERDEI ÁLLATOK. 151 

ezek ismeretesek az országnak déli és északi vidékeiről, lombos erdeiből 
és fenyveseiből. így vagyunk a tuskés disznóval, a vakandokkal és a 
eziczkányok néhány fajával is. A tüskés disznót jól ismerik a mezőkön, 
az alföldi erdőszéleken és a Szepességen a fenyő övében. A vakandok 
túrása épen úgy föltűnik a magashegyi réteken, mint a sikföldön. A fehér- 
fogú, házi, erdei, törpe és vizi cziczkány hasonló eltérj edésűek. 

A madarakat illetőleg, figyelmen kivűl hagyva a sasokat, ölyveket, 
baglyokat és más orvmadarakat, melyeknek életmódja a nagy területeken 
való barangolást megkívánja, szintén találunk példákat a függőleges irány- 
ban való nagy elterjedésre. A mátyás minden erdőben ott van egész a 
fenyvesek övéig, sőt a fenyves alsó felében sem hiányzik. A házi veréb 



PELÉX. 

alföldi madár létére szívesen tanyázik á hegyek között is, a meddig csak 
az ember földet mivel, ha t. i. a körülmények megfelelők. Még a szürke 
foffoly és a fürj, ez a két kiválóan alföldi madár is nemcsak az alacso- 
nyabb hegylejtőkön, hanem az 1000 — 1500 méter magasan fekvő cserjé- 
sekben is otthonosan érzi magát. A rendesen párjával szemelgető örvös 
galamb csattogó röptével épen úgy megrezzenti a síkságon cserkésző 
vadászt, mint a Tátra alján fölfelé igyekvő turistát. 

A fenyves. Tulajdonképen mégis a fenyves az, mely kapcsolatban 
a begysorok tömkelegével, áfonyás, páfrány os, mohos aljával, kanyargó 
patakjaival változást teremt az állatéletben. Más kép tárul itt az ember 
szeme elé, mint a lombos erdőben; más madarak jelennek meg a sötét 
lombok között, mások a siető patak mohos partján, s az ember kopott fa- 
viskója, fenyőszálakból összerótt fészere táján. A szén- és molnár-czinkét 
fölváltja a fenyves- és a kontyos-czinke, s melléjük szegődve legkisebb 



Digitized by 



Google 



152 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVILÁG. 

madarunk, a tüzes fejű és aranyosfejn királyka vagy pipőke, kis társaság- 
ban kutatják a hajlós ágakon a fenyőtűk közeit és unom kis csőrükkel 
szedegetik a parányi falatokat. A mátyást helyettesíti a fenyves szajkó, s 
nem kevesebb zajjal jár-kél a fenyvesek tetején, rendesen többedmagával, 

mint lármás alföldi rokona. A tarka 
és zöld harkály helyett emeigy fekete 
. harkály kopogtatja a szuvas törzse- 
ket és síró jajgatásával szinte féle- 
lembe ejti a tapasztalatlan embert. 
Seregesen lepik el a fenyvek tobozos 
tetejét a keresztcsőrű pintyek, sorba 
szedvén a tobozpikkelyek alól az 
óredező magvakat. A patak partján 
az aranyos hegyi billegető karcsú 
alakja jelenik meg és kőröl-köre 
röppenve, majd futva keresi ele- 
delét, a bogárságot. A fodros hul- 
lámok fölött egy középnagyságú zö- 
mök madár repül és hirtelen bole- 
szAjKó. (MÁTYÁS.) mcTÜl, eltűnik a patakba: ez a 

búvár rigó, mely a víz alatt a 
patak simára koptatott kövein keresi különféle lárvákból álló mindennapi 
kenyerét ; rövid idő múlva előterem, tovarepül és ismétli búvár művele- 
tét. A patak fölé hajló ágon egy nagyfejű, hosszú erős csőrű madarat 
láthatunk olykor üldögélni, tengerzöld és azúrkék ruhában, a kék jég- 
madarat, mely ugyancsak a patakból szerzi eledelét, még pedig nem a 
bogárság, hanem a halak köréből; akár a búvárkacsa, úgy bukik a víz 
alá, mihelyt leső helyéről a feléje közeledő halat észreveszi, s a következő 
pillanatban már zsákmányával kerül elő a vízből. A hol a patak fürész- 
malmot perget, a hegyi billegetőn kívül, mely végigkutatja a fölhalmozott 
szálfákat, ott van a háztetőn, vagy az útszéli karfán a házi füstfark vagy 
a titisz-madár (hegyi füstfark) ; tovareppen, meg leszáll, kettőt-hármat 
guggol, mintha a « mártogat óst» járná, elcsíp egy-egy bogarat és viszi a 
malom, az istálló, vagy a fészer padlásán levő fészkébe fiainak. 

Nem ilyen bizalmasak a fenyves más lakói, melyek annak belsejében, 
embernek járhatatlan vadonában ütnek tanyát, mint a medve, hazánk leg- 
nagyobb és legnevezetesebb ragadozója. Az Alpoknak majdnem egész 
területén kipusztította már az ember ; nálunk azonban még elég gyakori. 
Az északi megyékben (Árva, Túrócz, Trencsén, Liptó, Zólyom, Szepes, 
Gömör, Máramaros, Ung, Abauj, Zemplén) sokszor meglehetősen járt 
területen találja az ember a nyomait; s még több van a Királyhágón túli 



Digitized by 



Google 



ÁLLATOK A FENYVESEKBEN. 153 

hegyekben. Annyi nincs, mint egy vagy másfél századdal ezelőtt, midőn, 
Grossinger szerint, 10 — 15 nagy medvét is elejtettek egy vadászaton; de 
mindenesetre elegendő nagy számban arra, hogy kipusztulásától egyelőre 
ne kelljen tai-tanunk. Százon fölül esik évenkint zsákmányul a buzgó 
vadászoknak, kivált az er- 
délyieknek; 1901-ben 128- 
nak elestét jelezték a Va- 
dászlapban. 

A madarak közül a 
süket fajd és a nyír-fajd 
leginkább a fenyvesek mé- 
lyén dürrög; a császár- 
fajd vagy császár-madár 
a ritkásabb erdőben is ott- 
hon érzi magát a maga- 
sabb hegyeken. 

Délkeleti bérczeink 
fenyves magaslataira szo- 
rítkozik a szakállas sas- 
keselyű, hazánk legna- 
gyobb és legmerészebb 

,, , , ^ ... JÉGMADÁR. 

rabló madara. Egyesül 

benne a sasok bátorsága, 

a sólymok röpte s a keselyük ereje, de már pusztulófélben van. Nemrég 

még a svájczi Alpokban is szedte a kecskegidát, s nálunk is gyakori volt ; 

ma azonban az Alpokból már hiányzik, s délkeleti hegyeinken kivűl csak 

a Balkán vidékén és a Pirenékben él Európában. 

Körülbelül a fenyves régióba esnek a npisztrángos patakok*, me- 
lyekben a vöröspettyes pisztráng lakik, a czifra kölöntével együtt, melyet 
a felvidéki szláv nép nagy fejéről ihlavács^-nak, fejesnek nevez. Az Árva, 
a Vág, a Nyitra, a Garam felső folyásában, a hol mélyebb a meder, egy másik 
pisztrángféle hal nevezetes, a pénzes pér, melyet galóczának is mondanak. 

Vannak csúszómászók és kétéltűek is, melyek főképen ennek a régió- 
nak magasságában élnek, mint az elevenszülő gyík és a keresztes vipera^ 
melyek a napsütötte hegyoldalakon hazánk északi részén eléggé gyakoriak. 
A viperának fekete változata nevezetes a Tátrából és vidékéről A hegyi 
békát megtaláljuk a törpefenyő övéig, valamint a szürke varangyot is. 
Az örökké nyirkos mohpárnák között tartózkodik az aranyfoltos szala- 
maiidra, a pocsolyákban az alpesi gőte és a sárgahasú unka. 

A magas hegyvidék. Túl a fenyőerdőn, mintegy 2000 méter magas- 
ságon fölül, megnehezülnek az életföltételek. A nyár rövid, a tél hosszú, 



Digitized by 



Google 



154 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVILÁG. 

s magas hó takar mindent ; az évi hőmennyiség csekély, a növényzet 
apró és kevés, s a meredek sziklafalakon gyér, sőt nagyrészt hiányzik is. 
Magától érthető, hogy ebben a régióban sok állat nem élhet, s a mi itt 
élni akar, annak edzettnek és kevéssel beérőnek kell lennie. A törpe fenyő 
formácziója a legdúsabb növényzet, s járhatatlan sűrűsége a legbiztosabb 
rejtek A nyuszt, a hermelin, a kis menyét, a hiúz és a medve is fölkeresi, 
de egyikük sem állandó lakója. Az emlősök közül a havasi cziczkánt/y 
a havasi poczok, s talán néhány más rokonuk honos itten ; továbbá a 
törpe fenyő felső határán is túlmenő két igazi havasi állatunk : a kőszáli 
zerge és a havasi marmola. Mind a kettő tisztán növényevő ; a zerge a 
kérődzők, a mannota a rágcsálók rendjéből való. A zeige a legmagasabb 
ormokon, a marmota valamivel alább, a görgetegen, a törmelék-kúpokon, 
6 a havasi réteken keresi eledelét. Amazt aczélos izmú lába, ezt rövid, kar- 
mos végtagjai segítik a létért való küzdelemben. A zerge kisebb-nagyobb 



nyájakban iramodik a szédületes szirteken és nagy területet bejár; a 
maimota szintén társasán él és odút kapar magának a kőtörmelékben, a 
havasi réten vagy annak közelében, hogy messzire ne kelljen mennie ele- 
delért. A zerge télen lejön a törpe fenyő, sőt az erdő övébe, a marmota 
meg téli álomba meiiil száraz fűvel jól kibélelt és betömöszölt lakásában. 
Bél Mátyás szerint Szepes vármegyében, Béla város tája felé, továbbá 
Liptóban a « Gránát-hegyen » és Máramarosban egész zergenyájak legelnek. 
Ez úgy is volt. Később, a XIX. század első felében, szertelen pusztításuk 
miatt nagyon megcsappant a számuk, s csak a mióta vadászati törvényünk 
a vadászat jogát a földbirtokhoz köti és tilalmi időt szab minden vadra, 
szaporodott el ismét a magas hegyekben ez az érdekes állat. Ma ismerjük 
a Magas Tátrából, a Retyezátról, a Fogarasi- és Radnai-havasokról, s a 
Pietroszról Máramaros vármegyében. Számuk jelenleg annyira nöyekedett, 
hogy a birtokosok és vendégeik évenkint élvezhetik a magashegyi zerge- 
vadászatot. 1901-ben 86 darabnak elejtését jegyezték föl. 



Digitized by 



Google 



HAVASI ÁLLATOK. 155 

Havasi Ürge vagy mormotér néven a marmotát ismerték régibb íróink. 
A hegyvidéki nép, babonás hatást tulajdonítva zsírjának, erősen pusztí- 
totta, kiásván odvából a téli álomban dermedőt, s azért az ő számuk is 
megapadt egy időben. Mióta a Eárpátegyesület megalakulásával a turista- 
ság hazánkban is föllendült, ez az alpesi állatkánk több kíméletben és 
oltalomban részesül. Ismerjük a Magas-Tátra egyes vidékéről, Zólyomból, 
Máramarosból, a Badnai- és Fogarasi -havasokról. 

A szirti sas, a szakállas saskeselyű és más nagyobb ragadozó madár 
is szívesen keresi föl a sziklák rengetegét; itt tartja mészárszékét, az 



SZIRTI SAS. 



ereszes sziklapárkányon rakva meg fészkét, s itt neveli föl fíát, míg az is 
szárnyra kél és bekalandozza a fél világot. 

Igazi jellemző magashegyi madár a hajnalmadár, mely a zerge és 
marmota birodalmában él. Lepkemadárnak is nevezik, mert mikor külö- 
nös lábujjaival a szirtek falára tapadva kúszik és hosszú vékony csőrével 
kutatja a hasadékokban rejtőzködő bogarakat, pókokat, félig kiterjesztett 
szárnya hajnalpiros tükrével a rendszalaglepkének nevezett éjjeli pillan- 
góra emlékeztet. Magas hegyeinken több helyről ismeretes. Télen az al- 
földi tájakra is lekerül s épületekben, templomokban keresi a pókokat; a 
budai Gellérthegy dolomit-szikláin is láttuk. 

Jellemző alakok élnek a mágus hegyeken a bogarak, lepkék és más 
rovarok, valamint a pókok köréből ; mert a kietlennek látszó vidéken sem 
olyan szegény ám az élet, mint első pillanatban gondolnók. 



Digitized by 



Google 



156 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVILÁG. 

A síkság. Gazdag ugyan állatokban az erdő, a hegyvidék fenyvese, de 
Magyarország állatvilágának legjellemzőbb része mégis síkságaira, mezeire 
és vizeire esik. 

A vizek. Nagyobb folyóink völgyei, akár a közben elterülő termékeny 
mezőket, akár a tavaszi áradáskor rendesen elöntött parti berkeket és 
szigeteket tekintjük, valóságos eldorádói az állati életnek. 

Említettük már a Drávafoknak nádasokkal, erekkel, mocsarakkal át- 
szőtt vadonjait, melyekben a szarvas és a vaddisznó ősáUapotban él, s 
emlithetnők a Dunának innen észak felé egész Kalocsáig, élő és holt 
ágak nlkotta vízhálózatát és annak szigeteit, s a Tiszának alsó folyásá- 
ban Szegedtől Ti télig eső árterét, ber- 
keivel, füzeseivel, nyár- és tölgyerdeivel, 
melyekben pezseg az élet, kivált a ma- 
dár-élet. Szívesen lakik e berkekben a 
kakuk, az apró madarak közül a poszá- 
ták, a füzikék és fül emilék legtöbb faja. 
A füzek víz fölé hajló vékony ágain 
csüng egy-egy dohányzacskó-alakú fé- 
szek, melyet a füzesek kiváló jlakója, a 
fószeképítésben legnagyobb művészünk, 
íi, függő czinkevELgj fügemadár a nyár- 
és fűzfa pelyhéből alkotott, puha, ringó 
bölcsőül fiainak. A vén tölgyek vagy fűzek 
odvában lakást talál a kék csóka, vas- 
varjú és kalangya-varjú néven ismert 
szalakóta, a pettyes seregély, mely a 
rétségre jár bogarászni, sőt hazánk leg- 
nagyobb baglya, az uhu is, mely a 
A FÜGGŐ cziNKE ÉS FÉSZKE. szomszéd vízekről szerzi magának és 

fiainak eledelét: kacsát, vízi tyúkot és 
más efélét. Itt fészkel a fa tetején nem egy ölyv, héja, kánya, réti héja, 
mely a vízi madarak fészkének kirablásából él ; megépíti nagy fészkét a 
halász safi és a fehérfarkú réti sas, s innen jár a folyóra, a nyílt vizekre 
halászni. Kis társaságban fészkel százados fákon a fekete gólya, s oly- 
kor, elhagyva az ember házát, egy-egy erdőszéli csonka tölgyön a fehéi' 
gólya is. — A folyami szigeteket választja tanyául a kárókatona vagy 
kormorán, hogy az élő vizekben halászhasson, s alkalmas helyeken egész 
kolóniákat alkot, melynek falánk tagjai örökösen jönnek-mennek, s bizony 
sok halat pusztítanak el. Legnagyobb telepekben fészkelnek egyes szige- 
teken, vagy fákon a gémek, kivált a szürke gém. De hozzá szegődik 
kisebb számban a vörös gém, a dohos gém és a bakcsó vagy vak-varjú 



Digitized by 



Google 



ÁLLATOK A VIZEK MELLETT. 157 

is. Ezek a gémtanyák, vagy gémszigetek. Mocsár, nádas sűrűség övezi 
őket, azért épen nem, vagy nagyon nehezen közelíthetők meg; messze 
terjedő bűzük azonban elárulja őket. Fészek fészek mellett terpesz- 
kedik százával, tojással vagy boglyas kicsinyekkel, vagy immár csonka- 
tollú, nyakukat nyújtogató fiakkal. Az öregek folyvást jönnek-mennek, 
örökös mozgalomban, mint a mé- 
hek a kas szája előtt. A fák félig 
vagy egészen lombtalanok, szára- 
zak és fehérek a dús ürüléktől, 
mintha be volnának meszelve; 
a földön halfejek, halmaradékok, 
békatetemek hevernek és rothad- 
nak, kiállhatatlan bűzzel telitvén 
a mozdulatlanul álló mocsári le- 
vegőt. Napjainkban gyérülnek a 
gémtanyák is; a vizek szabályo- 
zása, s az árterek korlátozása csök- 
kenti ezeknek létföltételeit. 

A mocsár lakói között talán 
csak a békák nem érzik az em- 
ber térfoglalásánák hatását. Yan 
még mai nap is annyi, hogy ta- 
vaszszal pl. Szeged vidékén mér- 
földekre hallható esténkint ezer- 
szavú kui-uttyolásuk. Minthogy 
szaporodásuk idején valameny- 
nyinek vízre van szüksége, össze- 
sereglik úgyszólván minden faj- 
tájuk. Első helyen van a közön- 
séges fca<ona-6eA'a, óriás faj váltó- bölömbika. 
zatával; azután a barna békák 

három faja, kivált a még nem említett mocsári béka-, továbbá a varan- 
gyos békák, nevezetesen a zöld varangy és a barna varangy ; de nem 
hiányzik a harangszavú vöröshasú unkay sőt a zöld levelibéka sem, mely 
hangos brekegésével nagyon emeli a béka-hangverseny polifóniáját. Né- 
mán ugyan, de az általános nász idején szintén részt vesz az állóvizek 
társadalmában két közönséges « vízi- gyíkunk », a tarajos és apettyes gőte. 

Állóvizeinknek egy mai nap jelentéktelen, de egykoron nemzetgaz- 
dasági tekintetből fontos lakója volt a piócza vagy orvosi nadály, me- 
lyet — ■ megkülönböztetésül a foltos hasú és a zöld hasú lengyel nadály- 
tól — kiválóan magyar nadálynak is neveztek. Abban az időben volt 



Digitized by 



Google 



158 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVILÁG. 

értékes ez a gyűrűs féreg, mikor nagyon sok betegséget vérelvonással 
gyógyítottak; mikor a párizsi kórházakban óvenkint 1700 mázsa vérnél 
többet szívtak emberekből a pióczák, a mely műveletre milliókat alkal- 
maztak. Följegyezték, hogy a Hótól de Dieu kórházban 1823-ban 150,000 — 
180,000 frankba került a piócza. Angolországban 1 — V/t shilling (120 — 
180 fillér) volt egy-egy pióczának az ára. Abban az időben Magyarország 
látta el Európát, nevezetesen Német- és Francziaországot nadálylyal. 

Nyilt-tükrű tavaink, náderdős szélükkel, környező rétségeikkel és 
kisebb-nagyobb tócsáikkal, sáros vagy homokos partjaikkal, gazdag madár- 
világot táplálnak és rejtenek. Grossinger 1754 szeptember havában a 
jPákozdi (jelenleg Velenezei) tó körűi járván, bátran százezerre tehette 
a madarak számát, melyeket egy stádiumnyi úton (125 lépés) egyszerre 
látott Ma is föltűnik már messziről egy-egy tükrön a szárcsák fekete 
serege, amint kecsesen úsznak, kapkodva az eléjük kerülő vízi apróságot; 
ja nádas szélén a tükör felé a czigány kacsa, a böjti récze és más rokon- 
ságuk tanyázik; a távolból szép sorban tőkés kacsák érkeznek, mások 



I TARAJOS GŐTE. 

nagy hápogva fölszállanak, s tükröt váltanak. A túlsó parton pihenő danka- 
sirályok fehérlenek ezrivel ; mások a tó fölött röpködnek, könnyű számy- 
legjrintésekkel méi*ve végig a vizeket. Sötét színével, hosszú szárnyával 
föltűnik közöttük a fekete halászka vagy czigány csér, mely szintén 
százával, telepekben költ itt vizén lebegő fészekben, mint a danka-sirály. 
A parti réten a lármás bibicz futkos, fürge léptekkel keresve csigát, 
bogarat, férget, vagy pedig kecses szárnylegyintéssel szállong és jajveszékel, 
minden föltűnő jelenségre figyelmeztetve a tó lakóit, hogy résen legye- 
nek. A nád sűrűségében a búbos vöcsök úszkál, a neszre víz alá bukik s 
ki nem repül a világért sem, míg csónakunkkal egészen közelébe nem 
jutunk ; ilyen az apró vöcsök is, mely ügyes bukásával vérig bosszant- 
hatja a vadászt még a nyílt tükrön is. Ott markolászsza hosszú ujjaival 
a nádat közel a víz színéhez a dobos gém vagy nádi bika, ijesztgetve 
hangjával a tó világában járatlan embereket; épen úgy bujkál a mélyebb 
vizek fölött a hajas gém vagy büdös panni, s a partokhoz közelebb a 
kis géni, és van eszük, hogy csak a legvégső esetben szállnak ki biztos 
rejtekükből, mikor lépéssel a szorongatást már nem győzik. A parti dud- 



Digitized by 



Google 



YJZI MADARAK. 159 

vás, sásas sűrűségben jár-kél, a nádba meg a sásba kapaszkodva, a zöldlábú 
vizi-tyúk, a pettyes vizi-csibe íb a vizi guvat. Jóval a víz fölött, az ingó 
nádszálra kapaszkodva, a napfényes levegőben mondja friss dalát a nádi 
rigó, a nádi fülemile, szünetlenül, mintha soha bele nem fáradna ; ' ott 
van remek kis kosáralakú fészke, 5 — 6 nádszál középtájára fonva, belül 
nádbugával, nádpehelylyel kipárnázva, kívül békanyállal, zöld moszattal 
bevonva. 

Terjedelmesebb vizeink megközelíthetetlen náderdeiben, a Velenczei- 
tóban, a Balaton egyes részein, a nagy Sárréten, a Duna legrengetegebb 
berkeiben fészkelnek még egyes pusztuló- 
félben levő madaraink : a nemes kócsag, 
a kis kócsag és a kanalas gém. Több- 
nyire néhány erős nádszál szolgál fész- 
kük tartóoszlopául a nádrengetegben, 
melyet csak repülő állat közelíthet meg. 

Legelevenebb az élet vizeink körül a 
madarak tavaszi és őszi vonulásakor, mi- 
kor nemcsak a nálunk megtelepedők, ha- 
nem az átvonulok is összekerülnek a 
partokon, a szétszórt kisebb tócsákon, a 
nádasokban, s a nagyobb víztükrökön. 
Tarka, zsibongó világ van itt ilyenkor, 
melynek egyes alakjait leírni nem e váz- 
lat szűk keretébe tartozik. Szalonkák, 
lilék, partfutkosók, sártaposók, pólingok, 
gulipánok, gémek, íbiszek, kacsák, libák 
és énekes madarak, közöttük az északi 

kékbegyű fülemile, a barkós czincge stb. búbos vöcsök. 

jutnak itt vonuláskor együvé. 

Érthetetlen volna, ha a vizek, rétségek környékén, a hol szinte nyü- 
zsög az élet, a rablók meg nem jelennének. A bozótos berekben, a vég- 
telen nádasban, a Drávafokon, a vadmacska, meg a róka épen úgy otthon 
érzi magát, mint a hegyi erdőben, s ha másból nem, a temérdek vízi 
madárból telik az asztalukra maguknak és családtagjaiknak is. Eendes 
alakjai a vizenyős réteknek és a nádas tavak környékének a réti-héjál: 
egyes fajai, nevezetesen a vörös réti-héja, mely a rétség fölött és a nádas 
szélén alacsonyan szárnyalva kutatja a vízityúkot, kacsát, de kivált a 
fészkeket, hogy a tojásból ínyeskedjék ; fészkét is a nádasban rakja. Körül- 
belül olyan gyakori egész nyáron a kék réti-héja is. Az őszi és tavaszi 
vonuláskor dézsmál e vidéken a szürke és a fakó réti-héja. Nemcsak 
a vízi madaraknak, hanem a halakcak is nagy pusztítójuk a feJtérfai'kú 



Digitized by 



Google 



160 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVILÁG. 

réti'Sas, mely a nagyobb tavak és folyók vidékéről soha sem hiányzik ; 
a vádon berkekben, az Al-Duna erdős szigetein fészkel. Gyérebb, de nem 
ritka a tavak és folyók vidékén a rm^ó vagy halász-sas sem, mely a 
halak pusztításával mélyen belenyúl az ember gazdaságába is. 

Sok ideig közkeletű 
^' volt vizeinknek halakban 

való nagy gazdagsága. 
öA Duna, mint a folyók 
királya, a legnemesebb 
halakat táplálja, habár 
hálóval és horoggal éjjel- 
nappal háborgatják* — 
mondja Grossinger, « Is- 
teni gondviselésből annyi 
jön a tengerből, |hogy 
> Bécsben gyakran egy na- 
pon 200 nagy magyar 
viza is van a piaczon.» 
Pozsonyban 1563-ban a 
viza fontja 6, a csukáé 
2, a potykáé 4 dénár volt. 
BARNA RÉTI HÉJA. «Tavaink is duzzadnak a 

halaktól » — úgymond 
(hvssinger. «A keszthelyiek télen, a jeges halászaton, 200 mázsa halat 
fogtak ki egy vonásra a Balatonból. » 

Ma ilyen gazdagsággal nem dicsekedhetünk ; mikor bőven volt, nem 
becsülték meg a halat. <« A Tisza a síkon vízzel és hallal mindent el- 
áraszt — írja Crrossinger — a gödröket, mélyedéseket kitölti, melyeket 
a falusiak elrekesztenek, úgy, hogy a visszafolyó vízzel egyetlen hal sem 
kerül vissza a Tisza medrébe. Az emberek annyit fognak, hogy olcsón 
se bírják eladni, s a disznóknak adják, vagy a piaczon hagyják és ott 
büdösödik a városokban ; külön rendelettel kellett kihirdetni, hogy senki 
se merjen a piaczról eltávozni, míg a halat el nem takarítja. Máskor az 
árkokban döglenek el és rothadnak, s olyan bűzt terjesztenek, hogy az 
utasoknak kerűlniök kell az ilyen vidékeket.* 

Természetrajzi szempontból mindamellett olyan érdekes halfaunánk, 
mint régen volt. A Fekete-tengerből a Vértes-halaknak mintegy hat faja 
vándorol föl a Dunába és mellékfolyóiba, köztük az ízletes kecsege s az 
óriás vizüj mely egy-két métermázsás példányokban kerül ma is a piaczra; 
régen a 7 — 8 métermázsás darabok sem voltak nagy ritkaságok. A Balaton 
süllője^ fogasa a 10 kg. súlyt is eléri és csemegeszámba megy az ínyes 



Digitized by 



Google 



N 

i < 

I ö 

I 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



MEZEI ÁLLATOK. 161 

ember asztalán. A lő-pontyon kivűl, mely a Duna vizében ízletesebb 
húsra tesz szert, mint bárhol másutt és 1 m. nagysággal 30 kg. súlyt is 
elér, van magyar pontyunk is, melyet a Balatonnál «pozsár»-nak, a 
Drávafokon «TÍ8za-ponty»-nak, s a Fertőnél «Seekarpfen»-nek neveznek. 
A harcsa a 100 — 200 kg. súlyt is eléri, s kövér húsa elmaradhatatlan 
jái*uléka az igazi jó « halászlé »-nek. Több halfajunk van, mely kizárólag 
a Duna vízhálózatára szorítkozik, mint a magyar és német buczó, a 
selymes durbincs, a pisztrángfélékhez tartozó dunai galócza és még 
néhány. Igazi nevezetessége a Balatonnak a sugár kardos vagy gárda, 
mely társasán él és őszkor rengeteg mennyiségben verődik össze sere- 
gekbe, s egymás hátán vándorol ide-oda a magyar tengerben, mint a 
heringrajok az Északi-tenger hullámaiban; mint népeledel és kereske- 
delmi czikk egyaránt nevezetes. 

A mező. Virágos mezőink és termékeny rónáink, a rovarokon s a mag- 
és rovarevő madarakon kivűl, főleg a rágcsáló emlősök falánk és sza- 




SÜOÁB KABDOS V. GÁRDA. 

pora hadát vonzzák. Annyi mezei nyúly mint a mi rónaságainkon, kivált 
mióta a vadászati tilalmat megtartják, alig van Európában. A komjáti 
uradalomban, Nyitravármegyében, 1902 deczember 19-ikén és 20-ikán, 
tehát két napi vadászaton, pásztás hajtással, 3507 nyulat ejtettek el ; 
1901-ben a vadászatokon az egész országban elejtett nyulak számát 
657,465-tel jegyeztéL A tengeri nyúl, melynek hazája Európa délnyugati 
és Afrika északi része, elvadult állapotban régen él hazánkban s ugyan- 
csak nagyon el van terjedve annak alföldjein, leginkább a kis Alföldön^ 
a hova, Grossinger szerint, régen vadászat kedvéért telepítették be. 
Mosón vármegyében már a XVIII. században annyira elszaporodott, hogy 
1779-ben 4000-nél többet ejtettek el a vadászok. El van terjedve továbbá 
a Dunántúli dombos vidéken és a déli meg a keleti vármegyékben is. 
Évenkint mintegy 40,000 darabot ejtenek el. Az 1901-ben följegyzett 
37,223 darabból 10,289 esett Somogyra, 7622 Pozsonyra, 5748 Sopronra 
és 4776 Mosón vármegyére. 

Rágcsáló áUatok az egerek, a poczkok, a hörcsög és az ürge, melyek 
mind az omber munkájával díszlő termőföldeken keresnek és találnak 

György Aladár : A főid és népei. V II 

Digitized by VjOOQIC 



162 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVILÁG. 

dúsan terített asztalt. Az igazi egerek, mint a nagyfülű, úgynevezett 
erdei egér, a sávos hátú pirók egér, a fészekrakó csinos kis törpe egér 
ós a téli készletet gyűjtő gözü egér, melyet Petényi, jeles állatbúvárunk, 
kalászgyűjtő egérnek nevezett, alig szaporodnak el annyira, hogy nagy 
kárt tennének a mezőn; ellenben a poczkok, kivált a mezei poczok, 
melyet közönségesen « mezei egérnek » neveznek, kedvező körülmények 
között némely évben oly szertelenül elszaporodik, hogy valóságos csa- 
pás a földmívesre, nemcsak azért hogy magot, növényt fölfal, hanem 
mert a földet keresztül-kasul aláaknázza s a vetés kipusztulását okozza; 
az «egeres év» mindig emlékezetes Magyarországon. A földi és a vízi 
poczok aránylag ritkábbak, s a föld alatt tartózkodva, a növények, bokrok, 
fák gyökereinek megrágásával inkább a gyümölcsösökben, ültetvények- 



MKZEI POCZOK. 



ben, faiskolákban tesznek kárt. Dyen földalatti kártevő a földi kutyó 
vagy herécz néven ismert vak rágcsáló is, a melyről mái- megemlékeztünk, 
mint faunánk keletről származó tagjáról. A sikságon meglehetősen elter- 
jedt, de kivált ott érzi magát jól, a hol zöldséget, burgonyát, répát, zellert, 
hagymát termesztenek, mert ezek az ő kedves eledelei. Minthogy téli 
álomba nem merül, simára dolgozott verembe téli készletet gyűjt magá- 
nak, még pedig tetemes mennyiséget. Éléskamarájában Petényi, a csabai 
határban, harmadfél vékára menő készletet talált vöröshagymából, burgo- 
nyából, lóheregyökérből és más növényekből. 

A hörcsög és az íb^ge a síkságnak szintén azon lakói közé tartoz- 
nak, a melyek nemcsak annyit pusztítanak, a mennyit a lábon álló ter- 
mésből nyáron át megesznek, hanem tömérdeket gyűjtenek is belőle, 
hogy újig hiányt ne szenvedjenek. Életmódjuk egyenesen a lisztes mag- 
vakhoz köti őket, s kivált a hörcsög sokat pusztít el a szemes életből ; az 
ürge a szántóföldektől távolabb, a pusztán, a parlagon is megéL 



Digitized by 



Google 



MEZEI ÁLLATOK. 163 

Szerencse, hog}^ a hol ezek az apró kártevők elszaporodnak, meg- 
jelennek ellenségeik is és meg-megtizedelik őket. A róka, a kis menyét, 
a görény állandóan leselkedik rájuk, s az ölyvek, a vércsék, kivált a 
vörös vércse, meg a kék vércse, továbbá a baglyok, mint pl. a macska- 
bagoly, a füles bagoly, a réti bagoly, a sárga gyöngybagoly és a kuvik 
sokat elpusztítanak belőlük. 

Eokonságukból egyesek épen ezért kerülik a mezőknek veszedelem- 
mel telt nyílt téréit, s az ember lakásában, magtárában, a tanyán, a csűr- 
ben, szóval biztos födél alatt, a behordott kész magvakból és más eledelekből 
födözik életszükségletüket. Ilyen a házi egér^ a házi és a vándor patkámj. 
A házi vagy fekete patkány, a hol még van, az épületek földfölötti részei- 
ben, a magtárban és a padláson húzódik meg ; a vándor patkány pedig, 



ÜRGÉK. 



a mely az egész földkerekségen el van terjedve és nagy számban él min- 
denütt, a földalatti részeket, a pinczét meg a csatornát kedveli. A házi 
patkány pusztulófélben van, mióta az erősebb, ügyesebb és merészebb 
vándor patkánynyal szemben kell a létért való küzdelemben helytállania, 
s hazánkban csakis a nagyobb közlekedési utaktól távol, félreeső helyek- 
ről ismeretes. 

Tanyát és eledelt talál a földmívelő munkás kezétől díszlő mezőn 
a bogárság végtelen hada. Szöcske, sáska, tücsök, légy, szitakötő, méh, 
darázs, bogár, poloska, lepke ezer számban röpköd, zümmög, zsong, fut- 
kos mindenütt a sikságon. Csak természetes tehát, hogy nyomukban jár- 
nak a rovarevő emlősök és madarak is. Denevéreink legtöbbje az Alföld 
síkján tartózkodik, s ott pusztítja esténkint a sok röpködő apróságot. 
Dyen a közönséges-, a fehértorkú-, a hosszúfülű', a korai-, a kései-, a 
vizi denevé* és mások, melyek hol a nyílt mezőn, hol az erdők tisztásain, 

11* 



Digitized by 



Google 



164 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVILÁG. 

tavak, mocsarak, lápok fölött röpködnek, hol a tanyák és falvak épületei 
között csapongnak, így osztván föl maguk között a nagy vadászterületet. 
A sündisznó és az éjjel járó cziczkányok a föld fölszinén futkosó rovaro- 
kat, a vakondok a talajban élő pajorokat pusztítja ernyedetlenűl, a föld- 
mívelő javái*a. 

Legnagyobb számban sereglenek a madarak, mint a szántóvető em- 
ber jóltevői és a végtelen rónaságnak minden évszakban eleven ítői. Alig 
tűnik el a hólepel a vetésről, megszólal a mezei pacsirta kedves dala, s 
már meg-megcsípi a dér a tökszár levelét, mikor a pacsirták egy másik 
tagja, a búbos pacsiHa még mindig vidám nótával röppen föl az út 
mellől, a kopott tarlóról. Késő őszig fújja nyikorgó dalát az útszéli eper- 
fán az aranyos sármány, s ott futkos a 
mesgye szélén, vagy a vizes laposon 
a karcsú barázdabillegető. A csipke- 
bokor tetején, az ágaskodó magas kórón^ 
egy-egy szürke légykapó várja a köze- 
lébe kerülő lepkét, legyet és más re- 
pülő bogarat A galagonyabokron a kis 
meg a csettegető gébics, vagy más ro- 
konfajbeli leselkedik a fű között gya- 
nútlanul mászkáló bogarakra, szöcs- 
kékre és sáskákra; nagyobb rokonuk, 
a bábaszarka vagy őrgébics, az egeret 
is zsákmányul ejti. A kökénybokrok 
között akad egy-egy csinos hantmadár 
és egy-egy szemes csalánycsúcs is, 
mely szintén tizedeli a bogárságot. 

Az ekét követi az őszi szántáson 

a varjak serege ; legnagyobb számban, 

ARANYOS sÁRMÁNir. czrckrc menő csapatokban, a vetési 

varján melyet színéről fekete varjúnak 
is nevez a nép. Ez nagy figyelemmel szedi a kiborított pajort, sáskatojást, 
csigát és mindenféle tücsköt, bogarat, valamint a poczkot és egeret is, ha 
közelébe kerülnek. Nem hiányzik a társaságból a hamvas- vagy dolmá- 
nyos varjú sem, s a közös munkából ő is kiveszi részét, valamint kisebb 
rokona a csóka is. Vendéget jelez a háztetőn, vagy a szilvásban csörgő 
szarka, ugyancsak a varjúfélék családjából. 

Ezer számra lepi el a verőfényes legelőt a pettyes seregély még 
késő ősszel is, keresve a bogarat, legyet, sáskát és mindenféle kukaczot. 
Őszkor a pintyféle madarak közül némelyek, mint a tarka tcngelicz és a 
kenderke, melyek a nyarat erdőben, hegyek között töltötték, seregekbe 



Digitized by 



Google 



MEZEK MADARÁÉ. 165 

verődve a mezőket járják, s az oszotka, a bogács és más dudva magvá- 
nak elpusztításával tesznek a földmivesnek jó szolgálatot. 

Bétjeinknek ékes jelensége, kivált erdőközben és közelében, a búbos 
banka; föl-fölmereszti tarka fejdíszót és neki-neki iramodva fogdossa 
bosszú csőrével a férgeket, rovarokat. A vizenyősebb füves helyeken s a 
vetésben is bogarászik a haris vagy őrrnadár, mely rendszertanilag a 
vizekre utalt gázlók körébe tartozik ugyan, de a megélhetés könnyebbsége 
a mezőkre vezette. 

Kiváló mezei madár a szürke fogoly és a pilypalaUyos fürjy melyek 
nemcsak a mezők élete 
egyensúlyának fentartá- 
sában nevezetes ténye- 
zők, hanem mint vadá- 
szati állatok is becsesek. 
A foglyot törvény védi a 
költés idejében (januá- 
riustól július végéig) az 
üldözéstől, azér^ mind- 
két Alföldünkön s a Du- 
nántúli vidéken is igen 
nagy számban él ; éven- 
kint mintegy 400,000 esik 
vadászati zsákmányul. 
A fürj — sajnos — mind 
ritkábbá válik; vándor- 
lása közben Európa déli 
félszigetein tömegesen 
pusztítja a kapzsi lakos- 
ság. 

Említeni is alig kell 
a füsti' és a molnár ^'í^sti fecske. 

fecske hasznos munká- 
ját. Ezek egész istenadta nap, hajnaltól késő napszállatig, sebes repüléssel 
szeldelik keresztül-kasul a levegőt, tömérdek rovart pusztítva el az ember 
javára. Hozzájuk járul, bár kevésbbé föltűnően ós csak egyes helyekre 
szorítkozva, a folyóvizek mentén a löszpartokban fészkelő parti fecske, 
valamint este a náluk jóval nagyobb lappantyú vagy kecskefejő, mely a 
denevérekkel versenyezve, sőt őket nagyságánál fogva fölülmúlva, fogdossa 
az esteli pillangókat és a nagyobb bogarakat. 

A puszta. Jellemző alakulat a Magyar- Alföldön a puszta, az az ég- 
boltozattal érintkezni látszó terjedelmes sík föld, melyen a homok uralko- 



Digitized by 



Google 



166 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVILÁG. 

dik, alkotva rajta buczkák képében hegyvonulatokat, útvesztőket, sajátos 
pusztai növényzettel ; van rajta termő-föld, itt-ott erdő, tó, mocsár, nádas, 
ér, sivár szikes, leginkább pedig legelő, mely sok ezer szarvasmarhának, 
lónak, birkának ad táplálékot. Külön világ ez, a hol a nyár perzsel, a tél 
dermeszt, a szélvihar szabadon száguld és vágtat a fölsodort homokkal, 
itt-ott kitakarva, majd meg betemetve a királydinnyével, iringóval, pirosító 
fűvel gyéren benőtt domboldalakat. A zivatar pattogóbb, a zápor zuho- 
góbb, a jégverés keményebb itt, mint másutt, s embernek, állatnak, fűnek, 
bokornak hozzá kell edződnie a puszta időjárásához és jelleméhez. 

Nem is sok állat van, mely télen-nyáron a pusztához csatolja létét. 

Nyáron eleven az élet a pusztán is. Van dalos madár, zsongó bogár- 
ság, kiváltképen pedig mindenféle szép tarka légy a cserény körűi, s 
méhféle a virágos legelőn. Van egér és ürge az avaron, gyík a réten és a 
csalitosban, kigyó, béka az ér mentén, vízimadár a nádasban s a tavon ; 
még a szikes sem néptelen : csapatosan lakja a széki csér, mely hosszú 
szárnyával és egész termetével a fecskére emlékeztet, valamint a széki lile, 
mely élénken, egér módjára futkos a vizenyős helyeken. Szívesen tartóz- 
kodik a szikes pusztán a jókora galamb nagyságú parlagi szalonka vagy 
ugar 'tyúk is, bár egyesével az egész Alföldön közönséges. 

De télen « igazán puszta a puszta »! «A dalos madarak mind elnémúl- 
tanak» ; mem szól a harsogó haris a fű közül, még csak egy kicsinyke 
tücsök sem hegedűL» Eöd ereszkedik a rónára, s ennek palástjában 
egy-egy róka settenkedik a tanya környékén, vagy egy-egy éhező ordas 
kullog szimatolva, kerülgetve az akol táját. A havas föld fölött pedig 
yarjúsereg szállong és károg, keresve valami hulladékot vagy dögöt lako- 
mának. 

Állandó lakója a pusztának és az egész Alföldnek czímeres mada- 
runk, a nagy túzok, mely nekiedződve, télen-nyáron megtalálja létföl- 
tételeit ; itt költ, itt neveli föl fiait. iLomha* túzoknak is mondjuk, mert 
látszólag nehezen nekiiramodva repül föl a földről, pedig épen olyan 
könnyen kap szárnyra, mint akármelyik nagy madár és úgy úszik a 
levegőben, mint a sas, vagy a keselyű, őszkor seregekbe verődve jár-kél 
a pusztán, s így húzza ki a telet. «Eégentén ezeket a seregeket fogták 
körül ólmos eső idején szilaj lovon a csikósok — írja Hemmn Ottó — 
és beterelték valami állásba. Nagy vásár volt ilyenkor és a legények 
kalapja ugyancsak kivirított a sok ékes túzoktolltóL » 

Különleges állatok. Más a magas hegyvidék növényvilága és más az 
időjárása, mintáz alföldé, vagy épen a pusztáé; azért hát állatvilágában is 
tetemes az eltérés. Bámulatos, mennyire alkalmazkodnak az állatok a ter- 
mészetnek minden változatához, minden körülményéhez; kihasználatla- 
nul nem marad egy talpalatnyi föld, növényzetben dús vagy szegény, 



Digitized by 



Google 



M 

O 






2 



Digitized by 



Google 



168 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVILÁG. 

televény vagy sivár homok, kőszikla vagy mocsár, tó, pocsolya, patak, 
vagy folyó : minden alakulatnak megvan a maga növényzete és megvan- 
nak a maga állatai is. 

Mészhegyeink barlangjai, a bihariak, egyes karsztvidékiek ós erdé- 
lyiek, nemcsak a denevéreknek szolgálnak télen-nyáron tanyául és rejte- 
kül, hanem külön, a barlang örök sötétségéhez és más állapotaihoz alkal- 
mazkodott vak állatoknak is jellemző, kizárólagos hazájuk. Csak a bihari 
barlangokból 60-nál több vak bogárfajt, mintegy 20 pókfélét, 4 százlábút 
és vizeikből több apró rákot ismerünk. 

Nem tartozik ugyan a « barlangi faunához*, de itt emlékezhetünk 
meg a hirhedt kolambácsi légyről, mert tömeges megjelenése kapcsolat- 
ban van Torontál, Temes és Krassó-Szörény vármegye hegyes vidékének 
barlangjaival A mese és néphit azt tartja róla, hogy óriás rajokban az a 
sárkány fújja ki, melyet Szent György lovag hajdan megölt, s az aldunai, 
nevezetesen a szerb Kolumbácz (régen G^lambócz) vidékén levő bai'langok 
fenekére temetett. E meséből annyi igaz, hogy e légy álczája a Gserna, 
Néra, Temes, Béga, Szerbiában pedig a Timok, Pek és más kisebb folyók 
mentén, a kisebb patakok sebes vizében, kövekre és idegen tárgyakra ta- 
padva éli át fiatal korát egész a báb-állapotig; azután kisebb-nagyobb 
csoportokban fejlődve ki egyszerre, a rajokba való gyülekezés előtt, — 
a mi rendesen reggel történik, mikor szélcsend van, — a barlangokba 
sereglenek össze és innen indulnak sűrű felhő gyanánt pusztító útjokra. 

Meleg vizeink, nevezetesen az ó-budai és keszthelyi hévizek, miként 
növényekben, úgy állatokban is táplálnak érdekes alakokat. Egy 7 — 8 
cm. hosszú halacska, a ta7'ka géb, csak a meleg, langyos vizekben honos; 
az óbudai meleg forrás lefolyásában és a keszthelyi hévízben, a Bala- 
tonba torkolása táján, a víz fenekén szeret bujkálni, s inkább csúszik, 
mint úszik. A nagyváradi Püspökfürdő lefolyásában, a hol a Kelet-Indiá- 
ból, vagy Egyiptomból származó hévízi tündérrózsa is hazát talált, egy 
csiga honos (a Melanopsis Parreyssii PhiL), melyről azt tartják, hogy 
nagyon régi geológiai kornak a maradéka ós mint ilyen mai napig él 
ezen az egy helyen hazánkban. 

Igen nevezetes sós területeinknek, kivált a szamosfalvi, tordai 
és más sós tavaink, pocsolyáink és mocsarainknak az élete is. Azt hinné 
az ember, hogy e tömény-konyhasós vizekben, melyeknek sótartalma 
2 — 26% között váltakozik, nem is élhet állat, s mégis valami 70 faj egy- 
sejtű állatot, 10 férget, 14 faj rákféléi közöttük a néptől esóféregt-nek 
nevezett Artemia salina-t, a Diaptonius salinus Daday fajt, stb. isme- 
rünk az erdélyi sósviaekből ; továbbá 6 vizi poloskát, 14 bogárfajt, 
2 tányércsigát, 6 szúnyog- és légylárvát, közöttük az Ephydra macellaria 
Egg. lárváit, melyek tömegesen élnek a sósvizekben. 



Digitized by 



Google 



HONOSÍTOTT ÁLLATOK. 169 

De nem keyésbbé nevezetes és érdekes ama sós területeknek állat- 
világa, melyeket sóbánya-vidékeken, a Máramarosban és a Királyhágón túl, 
a kivirágzó konyhasó kisebb-nagyobb foltokban dérrel von be, s a melye- 
:ken csekélyszámú különös sósnövény, mint a szikeseken is honos só- 
mócsing, a hagymalevelű útilapu és a sziki lelleg stb. tereuullyen sós 
területen lakik a Lycosa Entzii Chyzer et Kulcz. nevű pók, néhány 
poloska és kabócza, s 31 bogár faj. 



Futólag, inkább egyes képekben mint rendszeres összeállításban te- 
kintettük át Magyarország állatvilágának föltűnőbb alakjait 

Meg kell jegyeznünk, hogy hazánk változatos és sajátszerű fölszini 
alakulatai még koránt sincsenek alaposan és behatóan átkutatva, s még 
mindenütt hálás tér vár a lelkes kutatóra. Mindamellett mai ismereteink 
alapján is való képet alkothatunk faunánkról ; megállapíthatjuk közép- 
európai jellemét, melybe nyugaton és északnyugaton a Dunántúlra a 
Keleti-Alpokból, keleten a Balkán vidékéről, a Kaukázusból és az orosz 
pusztákról, délen pedig a Karsztról és a mediterrán régióból kerültek ala- 
kok, a melyek meghonosodva, jelenleg faunánkhoz tartoznak. 

Bendszertanilag tekintve faunánkat, az egyes állatosztályok és ren- 
dek vadon élő fajai a következő számokban tüntethetők föl. 

Ismerünk 72 emlőst, nevezetesen 20 faj denevért, 14 ragadozót, 8 
rovarevőt, 25 rágcsálót, 1 vadsertést és 4 kérődzőt. 

A madárfajok számát 364-re teszik, a csúszó-mászókét 24- re, a két- 
éltűekét 15-re, a halakét 62-re. 

E szerint a gerinczes állatoknak 537 faja él Magyarországon. 

A gerincztelenek száma természetesen sokkal nagyobb, s mintegy 
17,000-re tehető, melyből csupán a rovarokra, az állatvilágnak e fajokban 
és egyénekben leggazdagabb csoportjára, körülbelül 16,000 faj esik. 



Honosított állatok. A vadászat testedző sportja mindig kedves szó- 
rakozása volt a magyar főuraknak. Mátyás király visegrádi és bakonyi 
vadászatai történeti nevezetességűek. A budai « Vadas-kert », s az érdi 
« Kutyavár » máig megtartotta emlékéi Fallal körűikerített vadaskertek, 
«theriotrophiumi»-ok, már a középkorban voltak. A «nyéki» vadaskert, a 
mai budai Lipótmező, a Vadaskert- hegy és Svábhegy területén, három 
mérföld kerületű volt. Fallal kerített nagy vadaskert volt Gödöllőn is, s a 
Báthori Györgyé Erdőd- váránál 1565-ben pusztult el. 

E régi vadaskertekben valószínűleg csak a hazai vadak részesültek 
védelemben. Később, a vadászat változatosságának és dúsabbá tételének 



Digitized by 



Google 



170 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVILÍG. 

emelésére, idegenföldi állatokat is szaporítottak ezeken a helyeken. A dám- 
vad vagy dáma-szarvas és a kolchiszi fáczán bizonyára már akkoriban 
megvolt Magyarországon. Legalább Grossinger egy belga névtelennek 
1634-ben megjelent iratából Magyarországra nézve a következőket idézi: 
«A vadászat és madarászat Magyarországon mindenkinek szabad, s így 
nyúl, fáczán, fürj, a mi nálunk nyalánkságszámba megy, itt a népnek, 
a falusiaknak is eledelök». Nagyobb terjedelemben és biztosabb alapon 
azonban csak újabb időben tettek kísérleteket egyes idegenföldi vadászni 
való állatok meghonosítására. 



a) EZÜST-, b) ARANY-, c) KOLCHISZI FÁCZÁN. 

Nádasdy Ferencz gróf, nádasd-ladányi birtokán a virgfmai szarvast 
honosította meg, s a honosítás annyira sikerült,- hogy a múlt század 
utolsó tizedében már vadászhattak rá és lőhettek. 

Esterházy Miklós gróf 1891-ben sikvölgyi vadaskertjében 20 hazai 
szarvas-tehénnel két kanadai szarvas-bikát, melyet ivapiti-nék is nevez- 
nek, párosított össze, s a keresztezés sikeres volt. 

Hohenlohe berezeg javorinai birtokán 1881-ben egy perzsa szarvas- 
bikával tettek kísérletet a keresztezésre és 1902-ben már 65 darab 
életrevaló ivadéka volt. 1898-ban más, nevezetesen kanadai, uráli ós 
altáji szarvast bocsátottak ki a területre, s úgy látszik, ezek is jól te- 
nyésznek és szaporodnak, mert 1902-ben a többi között már 13 drb 
altáji szarvast ismertek. 



Digitized by 



Google 



HONOSÍTOTT ÁLLATOK. 17 í 

Legszebb eredményt ért el Forgách Károly gróf a muflonjuh hono- 
sításában. Ugyanis 1868 és 1869-ben 10 darabot hozatott a frankfurti és 
brüsszeli állatkertből, melyeket két éven át Ghymesen mintegy 100 holdnyi 
vadaskertben tartott ; majd 1200 holdnyi bekerített területre bocsátotta 
őket, lassan szoktatva a szabad életre, s az állatok olyan szépen szapo- 
rodtak és úgy meghonosodtak, hogy 1883-ban elérkezettnek látta az időt, 
hogy mintegy 100 darabot teljesen szabadjára bocsásson. Pár évre rá 
már vadászat tárgya volt a muflon-juh a ghymesi uradalomban, még pedig 
annyira, hogy 1891 márczius 1-jéig nem kevesebb mint 467 darabot lőt- 
tek le belőle. Ez az áUat tehát teljesen meghonosodott hazánkban, sőt 
terjeszkedik is. 1892-ben nemcsak Nyitrában, hanem már Pozsony vár- 
megyében, s 1901-ben Zemplénben is ejtettek el muflont. 

Szárnyas vadjaink számát is iparkodtak újabb időben szaporítani, 
magától érthetőleg a tyúkfélék csoportjából. 

A kolchiszi fáczánon kívül, melyből mintegy 100,000 darabot lőnek 
évenkint hazánkban, meghonosodottnak tekinthető az örvös-fáczán is, 
mely Ehina északi és keleti részéről való ; ez a kolchiszinál nagyobb, & 
vele párosodva, életrevaló fajkeveréket hoz létre. A Fertő-környéki náda- 
sokban már teljesen elvadulva él. 

Hogy a kolchiszi fáczán újabbkori gondozása olyan jó eredménynyel 
járt, arra vezetett, hogy ez a nemes madár ma minden megfelelő területen 
él és szaporodik, erősen ösztökélve a vadászembert más fáczánfaj ok meg- 
honosítására is. 

Esterházy Mihály cseklészi uradalmában (Pozsony vármegye) kísér- 
leteznek a délkeleti Khinából származó Elliot-fáczánnaly s a Ehínának 
északi és nyugati erdeiben honos nagytermetű király-fáczánnal, vala- 
mint a gyönyörű Amherst-fáczánt is nevelik. Mindezek a kísérletek azon- 
ban még mindig nincsenek túl a kezdeten. Másutt, s így Ausztriában 
sem sikerűit még eddig e tenyésztéseket a vadászható állapotra emelni. 
Az ezűst'fáczán, mely déli Khinából származik, gondozással egyes 
fáczánosokban elég jól megvan és szaporodik (Csehországban vadász- 
szák is), de az arany fáczán nem tud a középeurópai időjárással megba- 
rátkozni. 

Szontagh Miklós, uj tátrafüredi orvos ós birtokos, 1882-ben a szirti 
foglyot óhajtotta bevezetni a Magas-Tátra ornisába, s a bélai mészkő- 
hegyeken két tyúkot meg egy kakast bocsátott szabadon tavaszkor, a 
költés idején. Ezek költöttek is, de később, az ugyanazon év őszén ki- 
bocsátott két tyúkkal és egy kakassal egyetemben eltűntek, s többé elő 
se kerültek. Csekély számban lóvén, bizonyára valami baj érte őket, mert 
ez a csinos madár a horvát tengerparton, a Karszt kopár szirtjein, mint 
hazájában él, sőt Krassó- Szörény vármegyében is előfordul. 



Digitized by 



Google 



172 ÖTÖDIK FEJEZET. ÁLLATVILÁG. 

Zichy Jenő gróf zichyfalvi birtokán a kaliforniai búbos fürj honosi- 
tására is tettek kisérletet 1884-ben, de sikertelenül, a mi meglepő, mert 
Ausztriában több helyen, nevezetesen Csehországban sikerűit ezt a mi 
fürjünknél jóval nagyobb madarat annyira tenyészteni, hogy már több 
év óta vadászhatják. 

Nagyobb sikerrel járt az Amerikából származó pávaszemes YB>gy vad- 
pulyka honosítása. A múlt század utolsó tizedeiben több helyen tettek 
vele kísérletet. A 70-es években Forgách Károly gróf Ghymesen bocsá- 
tott ki néhányat. A 80-as években Almásy Dénes gróf a sarkadi urada- 
lomhoz tartozó Kemetei pagonyba (Békés vármegyében) bocsátott ki nyolcz 
tyúkot és két kakast, melyek olyan jól szaporodtak, hogy pár év múlva 
már vadászhattak rájuk; 1901-ben 45 darab volt a vadász-zsákmány. 
Van belőle azonkívül Gseklészen, Nyitra-Ivánkán, Galgóczon, Zselizen, 
Tatán, Gödöllőn és Sárosdon is. 



HALÁSZaÖRÉNY. 



Digitized by 



Google 



ALFÖLDI CblKÓS. 



HATODIK FEJEZET. 
MAGYABOBSZÁG NÉPBAJZA. 



Hunfalvj/ Pál: Magyarország ethnographiája. Budapest, 1876. — Czoemxg K, : Ethno- 
graphie der Oest. Monarohie. Wien, 1855. — Az osztrák-magyar raonarchia írásban és 
képben. — Csaplovits J.: Gemálde von Ungarn. Pesth, 1829. — Békessy /.; I. Panno- 
niens Bewohner etc. ; U. VoUstánd. Sammhing der merkw. noch derm. best. 
National-Kosttime von Ungarn etc, Wien— Graz 1820. — Pi^ónay G, br. : Vázlatok 
Magyarhon népéletéböl. Pest, 1855. — Magyarország vármegyéi és városai. Szerkeszti 
Borovszky Samu : I — VIII. k. — Balogh Pál : A népfajok Magyarországon. Budapest, 
1902. — Hermán 0.: A magyar nép arcza és jelleme. Budapest, 1903. — Hermán ().: 
A magyar halászat könyve. Budapest, 1887. — Ugyanattól: Az ősfoglalkozások. Halá- 
szat és pásztorélet. Budapest, 1898. — Huszka J. : Magyar ornamentika. Budapest, 
1898. — Jankó J. : Az ezredéves orsz. kiállítás néprajzi faluja. Budapest, 1897. — Kdl- 
mány L.: Szeged népe (népkölt. gyűjt), Arad, 1881. — Jekelfalusy J. : Az ezredéves ma- 
gyar állam és népe. Budapest, 1896. — Balassa J. : A magyar nyelvjárások osztályozása 
és jellemzése. Budape8t,1891.— tEthnographiai.— «Ethnol. Mittheilungen a.Ungarni . — 
•Erdély*. — cFöldrajzi közleményeké — Jankó J.: Kalotaszeg magyar népe. Buda- 
pest, 1892. — U, attól: Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe. Buda- 
pest, 1893. — ü, attól: A balatonmelléki lakosság néprajza. Budapest, 1902. —Lázár 
J. : Alsó-Fehér vármegye magyar népe. Nagy-Enyed, 1896. — Kovács J. : Szeged és 
népe. Szeged, 1901. — Istvánffy: A matyó-nép élete. Miskolcz, 1897. — Rubinyi M.: 
Csángóország. Kolozsvár, 1902. — Czirbusz G.: Magyarország a XX. évszáz elején. 
Temesvár, 1902. — Kőrösy J. : A felvidék eltótosodása. Budapest, 1898. — Schulle- 
rus G.: Az erdélyrészi szász parasztudvar és lakoL — Schwicker J, H,: Die Deut- 
schen in Ungarn u. Siebenbürgen. Wien, 1881.— Nagy J. : A tótok otthonáról. Tur- 
dossin, 1891. — Lovcsányi Gy. : A Vág és vidéke. Budapest, 1881. — lengyel M,: 



Digitized by 



Google 



1 74 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

Kutónekről. Budapest— Ungvár, 1902. — Kainál R. : Ethnographische Streifzüge in 
den Ostkarpathen, Mitth. d. Anthr. Ges. in Wien. Bd. 28. — Bellosics B.: Vas és 
Zala vármegyék déli síkja (vendek). Turisták Lapja IX. k. — Vilovszky St. : 
Die Serben in Ungarn etc, Wien u. Teschen, 1884. — Jankó J.: Adatok a bács- 
bodrogmegyei sokaczok néprajzához. Budapest, 1896. — Staré /.; Die Eroaten. 
Wien u. Teschen, 1882. — Gönczi F. : Muraköz és népe. Budapest, 1895. — Czirbtisz 
G, : A délmagyarországi bolgárok ethnol. magánrajza. Temesvár, 1882. — Rélhy L. : 
Az oláh nyelv és nemzet megalakulása. Budapest, 1887. — Moldován G. : Alsó-Fehér 
vármegye román népe. Nagy-Enyed, 1899. — Körösi A.: Adalékok Fiume néprajzához. 
Kolozsvár, 1892. — Szongott Kr, : A magyarországi örmények etlmographiája. 
özamosújvár, 1903. — Herrmann A.: A Magyarországban 1893 január 31-én tartott 
czigányösszeirás eredményei. Budapest, 1895. 

Hazánknak a hegyek és vizek rendszere által páratlan földrajzi egy- 
séggé alakított, de a mellett csodálatosan változatos fölszinú területe min- 
denha kedves tanyázó helye volt a népeknek. Kedvező fekvése Európa 
törzsének keleti felében, mely az áthaladó kereskedésnek nyit utakat a 
négy világtáj felé, buja legelői, kövér termőföldje és természeti kincsekben 
való gazdagsága egyaránt csábították ide a telepeseket. A régészeti 
leletek bizonyítják, hogy már az ú. n. bronzkorszakban virágzó művelő- 
dés fejlett itt ki, mely Európában akkoriban számottevő volt; hogy 
már a fenícziaiak aranyat bányásztak és mostak Erdélyben, s ma is fenn- 
álló műutak, feliratos kőemlékek ós különféle építmények tanúskodnak 
arról, hogy a rómaiak — nem is említve az előttük itt lakott népeket — 
a Dunántúlt, az egész Dunavonalat és Erdély jó részét megszállották. 

A rómaiak kivonulása után jobbára germán fajtájú népeket említenek 
hazánkban a régi följegyzések. Gótok, gepidák, dákok, szarmaták stb. lepik 
el az országot, a kiket Kr. után az V. században a török népcsaládhoz tar- 
tozó hatalmas hunok szorítanak ki lakóhelyeikből. A hunokat ismét fő- 
kép germán fajtájú népek váltják föl, u. m. Erdélyben (Dacia) gepidák, a 
Dunántúlon (Pannónia) longobárdok, a Nagy-Alföldön jazygek (ezek nem 
voltak germánok), az északi részen herulok és kvádok, mígnem megjelen- 
nek a hunokkal rokon avarok (Kr. u. 582.) Baján vezérlete alatt, s több 
mint 200 évig tartó uralmat alapítanak a Kárpátok országaiban. Velük 
együtt szlávok ós bolgárok is beköltöznek, s ez utóbbiak főként a Tisza 
mellékét és Erdélyt lepik el. Az avar birtoklásnak Nagy Károly német 
császár vetett véget 803-ban. 

De valamint nem valószínű, hogy a hunok végleges letörésük után 
az utolsó szálig visszamentek volna Ázsiába, a mint a régebbi históriai 
fölfogás hirdette, úgy az avarok sem tűntek el e földről egészen ; ellenke- 
zőleg, hiteles bizonyítékaink vannak, hogy a nyugati országszélen, egészen 
a dalmát tengerpartig, avar herczegségek — khágánságok — maradtak fönn 
(legtovább, t. i. a honfoglalás után is, a horvát-dalmát földön), melyeknek 



Digitized by 



Google 



ŐSLAKÓK ÉS BEVÁNDOBLÓK. 175 

lakói a keresztyén vallást fölvették s a német császároknak adót fizettek, 
sőt a Dunántúl több helyén, valamint Erdélyben is szétszóiTa mindenfelé 
maradtak avarok, kik a bonfoglaló magyaroknak meghódoltak, s a kiket azok 
a szélekre telepitettek és határőri — hadban elővédi — szolgálatokra al- 
kalmaztak. 

A magyarok bejövetele előtt a Dunántúlon, a Dráván is átterjedve, az 
avarokon kivűl germán és szláv népek laktak, a Száván túli hegyvidékekre a 
mai horvátok ősei fészkelődtek be, északnyugaton volt nagy Morvaország egy 
része, északkeleten Zalán bolgár fejedelem uralkodott, a Tisza-Maros közén 
bolgárok, Erdélyben szlávok, dákok és kevés "számmal gepidák stb. tanyáztak. 
A honfoglaló magyarság, mint tudjuk, ezeket a népeket egymásután lassankint 
meghódította, s mindenesetre nem egy emberöltő leforgása alatt lábát ke- 
ményen és véglegesen megvetette a négy folyó közén. De a magyarok le- 
telepűltével és az itt talált és legyőzött népeknek a hegyes vidékekre való 
szorításával, vagy egy részének lakóhelyén való meghagyása mellett szol- 
gává tételével, még nem alakúit ki hazánknak az a néprajzi képe, melyet 
ma magunk előtt látunk. Bészint a lakosságnak gyér volta, részint a ké- 
sőbbi szerencsétlen pusztító dúlások voltak okai annak, hogy csaknem a 
legutóbbi időkig újabb és újabb néptömegeket fogadtunk be falaink közé, 
melyek jórészt egészen a mai napig megtartották eredeti sajátságaikat, 
faji vonásaikat, részint fölszívódtak a magyarságba vagy valamelyik nem- 
zetiségbe. E befogadott népek egyrésze a magyarokkal rokon fajtájú volt, 
más része pedig a környező idegen fajták közül került ki. A keresztyén- 
ség fölvétele s a királyság fölállítása csak szorosabb kapcsolatokat terem- 
tett a Nyugat és hazánk között, melynek állami súlypontja különben is a 
Dunántúlon, mint legsűrűbben lakott és legműveltebb országrészen feküdt. 
Szt. István királyunk feleségével német lovagok jöttek be nagy kíséret- 
tel, mely fajtának természetében van a vándorlás s az idegen terüle- 
tek kolonizálása ; ezeket nyomon követték német kézművesek, majd a 
XU. század közepén nagyobb számmal a bányavárosok németjei, a szepesi 
ós erdélyi szászok. De még ugyancsak Szi István uralkodásának vége felé 
rokon fajú besenyők is kezdenek beszűremleni. Ez a beszűremlés több 
évtizeden át tartott, s az erre irányuló nyomozás kimutatta, hogy a bese- 
nyők az országban szétszórtan, főkép a széleken sokfelé letelepültek. 
A kelet felől megindult áramlást tovább folytatják a palóczok, kik a 
kunokkal azonosak, majd később (1239-ben) hatalmas tömegben a kúnok- 
já8zok,kik mai lakóhelyükre szállanaL A XIV. század közepe előtt Korjá- 
tovics Tódor vezérlete alatt rutének kérnek és nyernek bebocsáttatást az 
északkeleti részekbe, majd az ozmánok balkáni térfoglalása szerb fajtájú 
népek özönlését indítja meg hazánkba. Szerbek először a rigómezei ütkö- 
zet után (1389) jelentkeznek nálunk, majd a török uralom megszűntével 



Digitized by 



Google 



176 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

(1690) Csemovics Arzén pátriárka vezetésével Albániából, Szerbiából éd 
Maczedóniából nagy számmal összeverődve jönnek a Duna-Tisza közé, 8 
az ú. n. Bánságba. Ugyancsak a török pusztítások következménye volt a 
dunántúli, bácskai és bánáti svábok betelepítése a XVIIL század elején, 
melyekhez csekély számú franczia és spanyol kolonista is járiilt. Hiteles 
anyakönyvek tanúsítják, hogy a török se takarodott ki az országból úgy, 
hogy az egyes, hosszabb ideig megszállott helyek elhagyása után egész 
csomó megkeresztelkedett család ne maradt volna hátra belőle. A nyugat* 
ról történő beszivárgás, tudjuk, ma sem szünetel teljesen. 

Bolgárok részben Nagy Lajos király alatt, részben a török kiűzetése 
után jöttek. 

A czigányok a XV. század folyamán vándorolnak be, az örmények 
1668-ban jönnek, a lengyelek főkép az elűzött északi protestánsok helyére 
telepednek, csehek az északnyugati tótok közé, zsidók már az Árpádházi 
királyok alatt tűnnek föL 

Az oláhokat a XIII. században említik először oklevelek. EzekaBaK 
kánról húzódtak be a Eeleti-Felföldre, s a Kárpátok lejtőin legeltetve halad- 
tak előre. 

A nyugati határszéli vendek és németek alkalmasint a honfoglalás 
óta ott laknak. Horvát- Szlavonország nyugati felét, a mint föntebb mon- 
dottuk, még a honfoglalás előtt megszállották a mostani lakosok ősei ; 
csak a mai magyar-horvát határ mentén telepedtek meg magyarok s a 
tengei-parton olaszok, később a török háborúk után és újabban szerbek, 
németek, magyarok, tótok, csehek stb., — különösen a most már odatar- 
tozó sziavon vármegyékben. 

Hazánk mai határán kívül Bomániában és Bukovinában vannak még 
magyar vagy székely, másnéven csángó telepek. Ezeknek egy kis részéi 
a SO-as években az Al-Duna mellékére és följebb visszatelepítették. 

Ilyen sokféle népelemből alakúi ki hazánk mai néprajzi képe, mely- 
ben képviselve van Európa három fő néptörzse ú. m. a román, germán és 
szláv, s a melynek magva, összetartó és uralkodva vezérlő eleme az ország- 
nak és nemzetnek is nevet adó ural-altáji fajtájú magyarság. De ez a ve- 
zérlő szerep nemcsak történeti és politikai múltjánál fogva illeti meg a 
magyarságot, hanem számbeli túlsúlya miatt is, amennyiben a legutóbbi 
népszámlálás adatai szerint a tulaj donképeni Magyarországban az egész 
lakosságnak 52 o/o-a vallotta magát magyarnak, míg németnek 11*8 o/o-a^ 
tótnak lt-9%-a, oláhnak 16*7 % -a, ruténnek 2*5 % -a stb. Számokban 
kifejezve Szt. István koronája országaiban van kerekszámban 8'742,00O 
magyar, 2.135,000 német, 2.019,641 tót, 2.799,474 oláh, 429,447 rutén, 
1.678,569 horvát. 1.052,180 szerb, 397,761 egyéb nyelvű lakos. 

Vessünk most egy rövid pillantást e népek földrajzi elhelyezkedésére. 



Digitized by 



Google 



A MAOYAR8ÁG ÉS NÉMdSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE. 177 

A magyarság főkép az ország közepén, a Nagy- Alföldön és Dunántúl 
lakik. Észak felé Pozsony, Nyitra, Losoncz, Rozsnyó és Ungvár váro- 
sokkal jelölhetjük elterjedésének határát, kelet felé Szatmárnémetivel, 
Nagyváraddal, B.- Gyulával és Araddal, délen Ó-Becsével, Bajával s a Dráva 
vonalával, nyugat felé az Alpokkal. Egy másik kisebb tömegű magyar 
elem az ország keleti határszélén él Csík, Maros-Torda, Udvarhely és 
Háromszék megyékben. Nevezetes, hogy hazánk egyéb részén sehol sem 
él nagyobb tömegben a magyar elem az ország határáig. Nyugaton Vas 
és Pozsony megyének néhány magyar községe, délen Torontálnak egy-két 
csángó falva van a határ peremén. 

Ez a két magyar medencze ma csak Kolozs- és Szilágymegyéken át 
kapcsolódik egymáshoz, szakadozott magyar foltokkal. Bégebben az össze- 
függés megszakítatlan volt a Szamos és Maros vonalán is, de az oláhság 
előnyomulása megrontotta azt. A magyar nyelvhatár délen is mélyebben 
lenyúlt azelőtt a Bácskában és Bánságban egészen a Danáig, csak a török 
pusztítások irtották onnan ki a magyarságot, északon pedig följebb húzó- 
dott mint ma, de kénytelen volt tért engedni a tótok előnyomulásának 
néhány dunáninneni megyében. A tótokkal és oláhokkal szemben való 
térveszteség mellé az újabb időkből még azt sorozhatjuk, mely a baranyai- 
tolnai svábsággal szemben érte a magyar elemet. Magyarország 63 vár- 
megyéje közül jelenleg 31-nek van abszolút magyar többsége, míg 11-nek 
tót, ugyanannyinak oláh és egynek (Mosón) német; kilenczben pedig egy 
sincs abszolút többségben. Az egyes nemzetiségek közé bezárt magyar 
foltok fölsorolását elhagyva, csak azt említjük még meg, hogy Szlavóniá- 
ban három helyen vannak számbajövő magyar telepek, u. m. Pozsega- 
megyében Daru vár táján, Verőczében DáJya körül és Szeremben a Jar- 
csina patak nyugati völgyében, összesen 100,000-en fölül. 

A németek valamennyi nemzetiségünk között a legjobban szét vannak 
szórva hazánkban. Ha Váczon és Déván át, Déván és Deésen át, s Váczon 
és Kassán át egyeneseket húzunk az ország határáig, úgy az ily módon 
bezárt négyszöget találjuk olyannak, a melyben a szatmármegyei német 
szigettől és egy-két jelentéktelen ponttól eltekintve, nincsenek német tele- 
pek. Az erdélyi szászok három csoportot alkotnak. A legnagyobbiknak ke- 
leti határai Szászváros, Szászsebes, N.-Szeben, Medgyes, Segesvár egész 
Zsomborig, északi határát a Maros és Kis-Eükülő, a délit az Olt alkotja 
oláhok és magyarok között ; a másodikat Barczaságnak nevezik, s ez a Brassó 
körüli részt foglalja magában; a harmadikat a Besztercze körüli telepek 
alkotják, amaz magyarok és oláhok, emez főként oláhok között. A szepesi 
szászok a Tátra lejtőin, a Poprád völgyén laknak egészen a határszélig, 
tótok, részben rutének közé ékelve. Tőlük délre vannak a göpiöri (Dob- 
sina) és abaujtornai (Stósz, Metzenzéf) telepek, magyarok és tótok között 

György Aladár: A föld és népei, \. 12 



Digitized by 



Google 



178 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

A Nyitra és Túrócz felső völgyeiben találjuk a bányavárosokat, a barsi 
ós nyitrai ú. n. krikehájokat, tótok között. Dunántúl három tömegben 
laknak németek. Az első Pozsonytól a Eerka folyócskáig Pozsony^ 
Mosón, Sopron és Vas megyéken át nyúlik keskeny szegélyben minde- 
nütt a határszélen, magyarokkal, Mosón- Sopronban horvátokkal és Vasban 
vendekkel tarkítva. Az öv legszélesebb kiterjedésű Mosonmegyében, a hol 
egész Győrmegyéig terjed. A második csoport a magyar Középhegységet, 
a Bakonyt, Vértest és Pilis-Gerecsét foglalta el, s Budapesten át délre é& 
délkeletre terjeszkedik egész Czeglédig. Összefüggő tömeget csak Budapest 
alatt alkot, különben magyar; Komáromban, Esztergomban és Pestben 
még tót szigetekkel is van tagolva. A harmadik Baranya- és Tolname- 
gyében van a Feketevíz-Dráva, Kapos-Sió és Duna alkotta három- 
szögben, Eszék táján a Dráván is átnyúlva. Tolna déli felén s a szom- 
széd baranyai járásokban csaknem összefüggő tömeget alkotnak, míg 
a többi helyeken magyarokkal, Pécs és Vörösmart tájékán sokaczokkal 
váltakoznak. Horvát-Szlavonországban ezenfölül Daruvár környékén, a 
Jarcsina folyócskától északra és Zimony táján laknak. A Duna-Tisza 
közén az u. n. bácskai svábok körülbelül Kalocsa szélességétől kezdve 
a Duna déli hajlását foglalják el Újvidékig, Pest és Bács nyugati hatá- 
rán. Tömegesebben sehol sem csoportosulnak; Zombor tájékán szer- 
bek ékelődnek közibük, ettől északra főkép magyarokkal, délre szerbek- 
kel és tótokkal, itt-ott ruténekkel szomszédosak. Hatalmas német terü- 
letet találunk a Maros-Duna közt a Temesközben. Ez a bánáti sváboké. 
Néprajzilagezavidék alegtarkább része egész Magyarországnak, mert nem 
kevesebb, mint hét nemzetiség él itt egymás mellett. Jellemzi a német tele- 
peket az, hogy itt is szétszórtak ; tömörebben csak Temes északi és Torontál 
délnyugati felében vannak. Keletfelé mindinkább gyérülnek és szigetek alak- 
jában eloszlanak az oláhság tengerében. Nyugaton és délen magyarokkal és 
szerbekkel váltakoznak, mely utóbbiak rovására úgy itt, mint a Bácská- 
ban erősen terjeszkednek. Találunk ezeken fölül németeket még Arad- 
megye északnyugati részében, Nagy-Károly környékén, Ungban, Márama- 
rosban, s apróbb telepekben több vármegyében. 

A míg a magyarságnak központi és egytömegben való fekvése első- 
sorban kétségtelenül nagy politikai és állam föntai-tó értékkel bírt és bír, 
addig a németségnek az egész országban való szétszórtsága a magyar 
nemzet általános polgárosodására volt és van nagy hatással. Az ipar és ke- 
reskedelem, az okszerűbb gazdálkodás, a praktikus életfölfogás, s az 
anyagi kultúrának számos vívmánya jórészt általuk honosodott meg ha- 
zánkban. 

A németség és magyarság földrajzi elhelyeződésével egészen ellenté- 
tes a következő három szláv fajnak, a tótnak, ruténnek, s a csekélyszámú 



Digitized by 



Google 



A SZLÁV TÖBZSEK FÖLDBAJZI ELHELYEZKEDÉSE. 179 

vendnek helyzete. Ezek mindhárman a határon lakó népek, s közűlök csak 
a tót bocsátott ki számbajövő telepeket az ország belsejébe. 

A tótok nagyobbik tömege hazánk északnyugati felföldjét foglalja el 
Pozsonytól Szepes és Gömör megyéig. Ez a rész összefüggő egészet 
alkot, csak a közepét szakítja meg a bányavárosok németsége. Déli 
határát mindenütt a magyarság adja, s itt csak azt jegyezzük meg, hogy 
ez a határ Balassa-Gyarmattól keletre ágat bocsát a Zagyva és Galga folyók 
közé. A tótok kisebbik fele a szepes-gömöri határtól keletre körülbelül 
Ungváron valamivel túlterjed, délfelől a völgyek mentén a magyarságtól, 
északon a németségtől és ruténségtől összeszorítva, de ágakat eresztve 
délnek Abaújban és Zemplénben. Nagyobb tót telepet találunk az Alföl- 
dön Szarvas és Békés-Csaba körül, kisebbeket a Vértes- és Pilis-hegység- 
ben, Buda tájékán, a Nyírségben, Bácskában, Szlavóniában Titeltől délre. 
Torontálban, Csanádban, Biharban stb. 

A rutének hazánk északkeleti részében főképen Ung, Bereg és Mára- 
maros megyékben laknak. Összefüggő tömeget Ungvár hosszúsági körétől 
a Tisza forrásáig alkotnak. Délfelől körülbelül N.-Szőllősig a Tisza völgye 
jelöli határukat, melyet csak imitt-amott lépnek át, míg a folyók völgyén 
magyarok nyomulnak közéjük. További déli határuk a N.-SzőUőstől Ung- 
várig húzott vonal. Nyugaton Szepesmegye északi sarkáig terjednek, 
megosztva a földet a tótokkal és Szepesmegye északi részén a néme- 
tekkel. A Yisó és Tisza alkotta szögben oláhokkal és németekkel kevered- 
nek. Jelentéktelen telepeik a Bácskában és Horvátországban is vannak. 

A vendek Vas- és Zalamegye nyugati, illetve délnyugati határán talál- 
hatók. Sűrűbb csapatjuk a Mura és Kerka folyók közét foglalja el. Vasban 
németekkel és magyarokkal, Zalában csak magyarokkal szomszédosak. 

A szerbek — Horvát-Szlavonországon kívül — hazánk déli vidékeit 
lepték el, átlépve a Duna vonalát. Főfészkük Bácska. Itt Zombor körül és 
Titeltől nyugatra alkotnak tömörebb területet, míg amott N.-Kikinda 
környékén és Temes déli részén tömöioiltek inkább. Különben eldarabol- 
tan nagy területen vannak szétszóródva. A Duna mellékén egész Szt.-End- 
réig eljutottak, s az Al-Duna mentén a szerbiai Milanováczig terjednek. 
A török hódítás alatt és után különben az Alföld déli felén nagy számmal 
voltak az egyes városokban (Szeged, Kecskemét, Komárom, Eger stb.), de 
lassankint felolvadtak vagy elvándoroltak, mint a görög kereskedők, vagy 
a régebbi izmaeliták. 

Bolgárok csekély számmal Temes és Torontálmegyében, Vinga és 
Ó-Besenyő táján laknak, azonfölűl Krassó-Szörényben Krassován, de itt 
már eloláhosodva. 

Az oláhok Erdélynek a németektől és székelyektől szabadon maradt 
részét s a Temesköznek mintegy felét az Al-Dunától Máramarosig a Nagy- 

12* 



Digitized by 



Google 



180 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

Alfölddel párhuzamosan és vele egyforma szélességű övben foglalják el. 
E hatalmas övnekKrassó-Szörény,Hunyad és Aradmegyére eső része meg- 
lehetős tiszta oláh, valamint csaknem egész Fogarasmegye és Besztercze- 
Naszód északi része is, mig az öv közepét a szélesen szétterjeszkedő Bihar 
lejtőit, a törzslakos magyarság megmaradt községei foglalják el. Oláho- 
kat különben Erdély csaknem minden részében találhatni a szászok 
között, valamint a háromszéki, északi csíki és marostordai székelyek 
között is, a hol úgy ezeknek, valamint a máramarosi ruténeknek és a dél- 
vidéki szerbeknek rovására mind nagyobb tért foglalnak. 

A czigányok az egész országban föltalálhatók. A legtöbb czigány la- 
kik a Királyhágón túl lévő részekben, legkevesebb a Duna és Tisza közén, 
továbbá Dunántúl, s az északi Kárpátok magas hegyvidékein. A mi a 
nemzetiségek között való elterjedésüket illeti, legtöbben laknak az oláhok, 
legkevesebben a rutének és a németek között. 

A zsidók ép úgy el vannak terjedve az országban, mint a czigányok. 
Különösen a kereskedésre alkalmas pontokon csoportosulnak. Legsűrűb- 
ben megszállották a fővároson kívül az északkeleti megyéket (Mára- 
marosban 17%, Beregben 14 o/o, Ungban 12%), s innen szétáradva 
Erdélyt. 

Horvát-Szlavonországban főképen két nemzetiség lakik, u. m. horvát és 
szerb. Ezek közel rokonok, sokszorosan össze is vannak keveredve, úgy hogy 
ma már jóformán csak a vallásuk különbözteti meg őket. A horvátok róm. 
katholikusok, a szerbek csaknem kivétel nélkül görögkeletiek. A szerb 
elem a Szerémségben és Lika-Krbavamegyében van többségben, az utóbbi- 
ban alig valamivel, Varasdmegye pedig csaknem tiszta horvát népességű. 
Különben keverten laknak egymás mellett. Az újabb népszámlálásban 
nem is választják őket szét. Horvátok laknak még a Muraközben, Vas, Sop- 
ron, Mosón és Győr megyékben. 

Fiumének és környékének lakói olaszok, horvátok, s különféle beköl- 
tözött elemek, főképen magyarok és németek. 

E körültekintésünk befejeztével vessünk még egy pillantást hazánk 
néprajzi térképére, hogy az itt lakó népek elhelyezkedéséből e nemzet 
életére vonatkozó némely általános tanúiságot pár szóval levonjunk. 
Láttuk, hogy a magyarság foglalja el az ország közepét, s hogy ezen ala- 
kulat, mint kikristályosodott mag körül rakódnak le az egyes nemzetisé- 
gek. A magyar fajnak nemzetté kialakulása itt, az ország szivében ment 
végbe, s ma is ez a faj az az összetartó erő, a mely nélkül a nemzetiségek 
ma még teljes virágjában levő faji egyediségüket elvesztenék s a környező 
fajoknak szegényes tömegébe olvadnának. Ez pedig nekik sem lehet kí- 
vánatos, mert a közös haza és közös sors mellett ez a meglevő földrajzi 
elhelyezkedés mintegy a természeti törvény erejével kényszeríti őket arra, 



Digitized by 



Google 



A NÉPBSSÉG MEGOSZLÁSA. 181 

hogy a szélek felől a központ felé törekedjenek, hogy a nemzeti közösség- 
ben is megtarthassák faji önállóságakai így remélhetjük azután, — bár 
mindegyik nemzetiségünk megszakítatlan szerves összeköttetésben van a 
szomszéd államok törzsrokon népeivel, a mi a széthúzó törekvéseknek 
kétségtelenül erőteljes táplálékot szolgáltat, — hogy a közöttünk fennálló 
elválasztó politikai határok egyszersmind elkülönítő néprajzi határokká 
is válnak. 

Hitfelekezeti tekintetben Így oszlik meg hazánk lakossága : A tulaj - 
donképeni Magyarországon van kerekszámban róm. kath. 8.199,000, gör. 
kath. 1.841,000, gör. keleti 2.199,000, ág. ev. 1.259,000, ev. ref. 2.427,000 
unit 68,400, izr. 831,000, és egyéb 13,486. Százalékos arányban sorban: 
487; 10-9; 13-1 ; 7-5; 14-4; 04; 4*9 ; O'l. Horvát-Szlavonországban van 
róm. kath. 1.721,000 ; gör. kath, 12,871 ; gör. kel. 616,500 ; ág. ev. 30,082 ; 
ev. ref. 13,910; unit. 17; izr. 20,210; egyéb 1274. 

A róm. kath. vallás, Horvát-Szlavonországot is beleszámítva, eléri az 
abszolút többséget és erősen gyarapodóban van. Hasonlóképen gyarapod- 
nak a zsidók, míg a többi felekezet jóformán stagnál. 

A róm. kath. vallásnak minden nemzetiségből van hivője, legkevesebb 
a rutének és oláhok között A magyarok jó része ezt a hitet vallja. 
A gör. kath. vallást a rutének, oláhok és a Felső-Tisza melléki magyarok ; 
a gör. keletit az oláhok és szerbek; az ág. evangélikust a szepesi és er- 
délyi szászok, részben a tótok és magyarok; az ev. reformátust csaknem 
kizárólag a magyarok ; az unitáriust pedig az erdélyi magyarok követik. 
Az örmények egy része az örmény kath. egyházhoz tartozik. A katholicziz- 
musnak történelmi múltjánál és óriás egyházi vagyonánál fogva nagy 
befolyása van állami életünkre ; a protestantizmus mindig a magyarságot, 
a nemzeti ügyet képviselte és szolgálta. 

Ez a kerekszámban húsz millió főnyi népesség, melyből minden 1000 
férfira 1009 nő esik, Magyarországon 12,605, Horvát-Szlavonországban 
7833 községben lakik, mely utóbbi számban sok apró puszta is foglaltatik. 
A községek nagysága természetesen változó, s ezért helyénvalónak látjuk, 
hogy azok közül néhány kategóriát fölsoroljunk. Magyarországon legtöbb az 
olyan község, melyben a lakosság 500 lélek körül van ; ilyen az összes 
községek 66 % -a, melyekben az egész népességnek 25 % -a lakik. Utánuk 
jönnek azok a községek, melyekben a lélekszám 2000 körül van ; ezek 
a községek számának 31 %-át, a népességnek pedig 45 %-át teszik. 
10,000 lélekszámon fölüli község összesen 120 van, s ezekben az összes 
népesség 22 %-a lakik; míg 100 leieknél kevesebbet számláló község 
az 1900. évi népszámlálás szerint csak 111 volt. 

Legnagyobb községek könnyen érthetően az Alföldön támadtak, a hol 
azok a török kiűzetése után több községből vagy pusztából összefolyva ke- 



Digitized by 



Google 



182 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

letkeztek, s ezért oly nagy a határuk (Szeged, Hódmező-Vásárhely, Szabadka, 
Halas, Kecskemét, Debreczen, Karczag stb). 

Legsűrűbbek a községek hazánk nyugati részén, különösen a Dunán 
túl, a hol a nyugati befolyás folytán az intenzív földmívelés a legelter- 
jedtebb. Legritkábban fekszenek a Nagy-Alföldön és a hegyes vidékeken. 
Ennek illusztrálására fölveszünk három vármegyét és pedig egyet a nyugati 
határról, egyet az Alföldről és egyet a hegyvidékről, olyanforma csoporto- 
sításban, hogy a nyugati határszéli amazoknál nagyjában kétszer kisebb 
legyen. Ezek a következők : Vas, Bács-Bodrog, Máramaros. Területük nagy- 
sága km •-ben sorban ennyi: 5035; 10,300; 11,079. E megyékben lévő 
községek száma sorban: 619; 128; 160; a népesség száma pedig kerek- 
számban: 417,000; 765,000; 309,000. Ebből kiviláglik, hogy Vasban 
ötször annyi község van, mint Bácsban, lélekszáma pedig majd félannyi, 
vagy más szóval : míg Vasmegyében minden 8 km •-re jut egy község, addig 
Bácsban csak 86 km*-re ; vagy könnyebben érthetőleg : Vasban egy községre 
jut 1600 kat. hold, Bácsban pedig 17,000 kat. hold. 

Ez egyszersmind átvezet bennünket annak vizsgálatához, vájjon 
a községek, mint telepek számát nem tekintve, miképen tömörül a lakos- 
ság hazánk egyes vidékein ? A ki csak úgy gondolatban átfut azon, hogy 
nálunk, hegyeinknek ásványokban való gazdagsága mellett sem keletkez- 
tek felföldi vidékeinken kiválóbb nagyságú, külföldi mértékkel mért 
ipartelepek és nem fejlett ki a rendszeres erdőgazdaság sem, hanem 
jó részükön most is a pásztorkodás színvonalán álló népek laknak : 
minden statisztikai adat nélkül is megfelelhet erre a kérdésre, mond- 
ván, hogy Dunántúl és a Nagy-Alföldön a legsűrűbben, a hegyes vidéke- 
ken pedig a legritkábban. Néhány számadat azonban mégis tanulságos lesz. 
Az egész magyar birodalomban 1 km^-en lakik kerekszámban 60 lélek. 
Ez a szám az egyes országrészek szerint kereken a következő : a Duna 
balpartján 62 ; a Duna jobbpartján 66 ; a Duna-Tisza közén (Budapest) 
91 ; a Tisza jobbpartján 53 ; a Tisza balpartján 54 ; a Tisza-Maros szögén 
57 ; a Királyhágón túl 43 ; Horvát-Szlavonországban 67. A legsűrűbb la- 
kosságú vármegye Várasd, km*-enkint 109 lélekkel, a leggyérebb Csík 
26-al, tehát amannál több mint négyszer kisebb lélekszámmal. 

Gyéren népesített megyék még a következők : Besztercze-Naszód 29, 
Máramaros 32 stb., ellenben aránylag sűrűk Csanád 82, Esztergom 81 
lélekkel stb. 

Hazánk lakosságnak nemzetiségi összetételéről, e nemzetiségeknek 
földrajzi elhelyezkedéséről és az adott területen miként való csoportosulásá- 
ról röviden megemlékezvén, hasonló rövidséggel a települések — községek, 
tanyák — formáiról, a határok felosztásáról szólunk, hogy azután a leg- 
egyénibb alkotásokra, a lakóházakra térjünk át. 



Digitized by 



Google 



TELEPÜLÉSI MÓDOK. 183 

Magyarországon az emberalkotta telepeknek túlnyomó része a zárt, 
egymás mellé épített házakból álló falu, mely a hozzátartozó határ egy 
darabját, a belsőséget, foglalja el. Ezek a falvak azonban az egyes nemze- 
tiségek, a talaj változatossága, a klima, az építőanyag, az életmód, s né- 
pünk különböző szoeziáUs-kulturális állapota folytán rendkívül változatos 
külsejűek. Az Alföldeken találjuk a terjedelmesen szétterpeszkedő, nagy 
iidvarú, egyenes vagy tekervényes széles utczájú falvakat. Csinosság és 
rendezettség tekintetében a fiatalabb bácskai és bánsági beköltözők falvai 
válnak ki. A dombos vidékek girbe-görbe utczái, szűk telkű, zsúpos vagy 
nádas házú falvai szegényes benyomást tesznek. Ilyeneket Dunántúl 
•és az alacsonyabb fensíkokon mindenütt lehet találni. A hegyoldalakon 
szétszórt, vagy a völgytalpakon meghúzódó, összeszorult kis falvak a fel- 
vidékeken gyakoriak. 

Falvaink, alapbeosztásukat tekintve, az ú. n. utczás falvakhoz tartoz- 
nak, azaz mindig van egy főutczájuk, melynek kiszélesbülésén a piacz- 
tér fekszik a templommal, s ezen vezet át a szomszéd községek felé a fő 
közlekedő út és e mellé az utcza mellé sorakoznak többé-kevésbbé párhu- 
zamosan vagy keresztben a többi utczák. A telkek úgy vannak elhelyezve, 
hogy az utczákra keresztben állanak szorosan egymás mellett, utczafelőli 
oldalukon a ház előtt virágos kerttel, a ház végében gyümölcsössel, lóherés 
kerttel, de leggyakrabban a szérűvel. Igen sok olyan községet találunk 
hazánkban, melyek csak egyetlenegy utczából állanak két sor házzal. 

A községeknek másik formája az u. n. csoportos, vagy vasmegyei szó- 
val «szero-es község. Itt a telkek nem zártan állanak egymás mellett, ha- 
nem szétszórt csoportokban nagy területen, úgy hogy az utcza rendetle- 
nül kanyarog közöttük, különösen akkor, ha a belsőséget részenkint egyes 
<)saládok szállották meg, a kik később egymás között osztozkodtak. Erdély- 
ben a magyarok és oláhok lakta földön találunk ilyen falvakat (Bucsum, 
Alsófehérm.), de nyomaik megmaradtak a szászoknál is, valamint ilyen a 
zalai Göcsej és a vasmegyei Őrség néhány falva is, melyek néha 7 — 8 ház- 
csomóból állanak, kilométernyi távolságban egymástól, két-háromfelé 
ágazó völgy magas partjain olyképen, hogy mindegyik udvar a maga kaszá- 
lójának közepén fekszik. 

A hegyvidéki tótok (Árva északnyugati részén), rutének és oláhok 
gyakran több kilométernyi hosszúságban elhúzódó falvai tulaj donképen 
tanyák sorozatai, melyek az egyes birtokokon állanak. Ide sorozandók az 
alföldi tanyák és a dunántúli ú. n. hegyközségek ; ezek az egymás mellett 
fekvő zárt birtoktestekből — néha csak szőlőkből — álló, belsőségnélküli, 
de újabb eredetű falvak. 

A felvidéki tótoknál még egy más települési módot is találunk. Hosz- 
szan elnyúló falvak ezek, rendesen patakok partján, szűk utczákkal, kes- 



Digitized by 



Google 



184 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

kény udvarokkal, két vagy néha csak egy sor házzal. Mindegyik háztelek 
közvetlenül folytatódik a szalagalakú birtoktestbe, mely a község határáig 
terjed. Ezek is, mint a fentebbiek, irtásokon keletkeztek és soros faluknak 
mondatnak. 

Ezek a községek, melyeknek itt csak a telkek elhelyezkedéséből fojlyó 
külső alakjukra mutattunk rá, ezt a különböző alakjukat a hozzájuk tartozó 
határok birtokbavételének módjától nyerték. A megszállás, a birtokba- 
vétel, a határ felosztása, a falu formája, s ezzel együtt az ott élő nép 
egész kulturmunkája szoros kapcsolatban vannak egymással. Példának 
okáért — hogy csak egy könnyen érthető alakulásra mutassunk rá — 
a hegytetőkön vagy hosszú lejtőkön szétszórt mócz községek úgy ke- 
letkeztek, hogy a nap[y darab erdőségekre rászabadították az oláh tele- 
peseket, a kik fölfogtak egy-egy erdőrészietet, azt legelő alá kivágták s e 
legelőből kihasítottak egy részt gabona alá és házhelynek. így már most 
az egyes birtoktestek össze-vissza csoportosulnak egymás mellé, s a lakó- 
házak szét vannak szórva. A nomád és legeltető gazdálkodásnak ez a te- 
lepülésmód felel meg leginkább. Tudjuk, hogy régebben hazánkban a 
gazdálkodás formája a földközösség volt, azaz egyéni birtok nem létezett^ 
hanem a község minden tagjának egyforma jussa volt a közös határhoz. 
Felvinczen pld. a XIX. század közepéig nem ismertek egyéni földbirtokot. 
A határt azután legtöbb helyen fordulókra vagy vetésforgókra (2 — 3-ra) 
osztották föl, az egyes fordulókat a föld minősége stb. után tetszésszerinti 
számú dűlőkre tagolták, s mindenkinek ezekben a dűlőkben osztottak ki két- 
három évenkint (vagy minden évben) nyilhúzással igazságosan sok apró 
parczellácskát. Mivel a dűlők között rendes utak csak itt-ott voltak, 
abelsőparczellák tulajdonosainak a külsőkén kellett átjárniok; már ebből 
is világos, hogy az egyes dűlőkben egyforma gabonát vagy kapásnövényt 
kellett termelni, a melyek t. i. egyidőben értek. Ez volt a határkény- 
szer vagy dűlőkényszer. A határoknak ilyen felosztása és ilyen közös ter- 
melésű dülőkényszerűség most is sokhelyütt megvan még, csak a birtok 
lett egyéni tulajdonná. 

A havasi oláh mokánoknál a határ ma is két részre, legelőre és szán- 
tóra van felosztva, melyek évenkint váltogatják egymást. Más erdélyi he- 
lyeken három fordulóra vagy nyomásra van osztva a határ, u. m. őszire, 
tavaszira és ugarra. Gazdaságilag ez még mindig igen káros, mert a par- 
czellák túlságos elaprózása és a fordulókényszer miatt az egyéni inten- 
zív gazdálkodást gátolja. A tagosításnak épen az a czélja, hogy ezeket a 
több dűlőben és fordulóban szétszórtan fekvő, néha csak félholdnyi föld- 
szalagokat, lehetőleg egy birtoktestbe egyesítse és dülöutak kihasitásával 
lehetővé tegye azt, hogy minden gazda hozzáférhessen a saját földjéhez és 
azt termelhessen benne, a mit neki tetszik. Ilyen primitív gazdálkodásra 



Digitized by 



Google 



ÉPÍTÉSMÓDOK. 185 

kényszerítő, s a modern mezőgazdászattal össze nem illő tagositatlan 
határokat főképen Erdélyben találunk nagy számmal ; innen van aztán az 
a föltűnő jelenség, hogy két szomszédos községnek összeszögellő egyik 
felehatárában tiszta tengerít, másikában tiszta gabonát látni, a harma-^ 
dik pedig parlagon hever. 

Míg a községformák a határfölosztással kapcsolatban vannak, addig 
a telkek és lakóházak ettől függetlenek. Hazánk népi építkezéséről nagy 
általánosságban nehéz képet adnunk, jóllehet parasztságunk kulturális 
életének a külföldiekénél alacsonyabb színvonala folytán, ebben a tekin- 
tetben elég egyszerűek nálunk a viszonyok ; mégis nemzetiségileg tarka 
állapotunk, a földrajzi fekvés, az építő anyag, stb. nagyon változatossá 
teszik azokt. Hozzá kell még azt is tennünk, hogy népünk építkezés- 
módját — melyben kulturális színvonala, jelleme stb. visszatükröződik — 
ma még kevéssé ismerjük. 

A könnyebb áttekinthetés kedvéért az építőanyag mineműsége szerint 
intézzük a csoportosítást, melyben a néprajzi jellegek mellett a termé- 
szeti viszonyok befolyása is ki fog némileg világosodni. Az a nyers anyag, 
melyet népünk hajlékának építésére használ, lehet sár, föld, vályog, tégla, 
kő, nád, vessző, karó, deszka és fa, s eszerint ennyiféle házról is szólhatunk. 

Igen primitív, tehát kétségtelenül ősi építkezésmód a fecskerakás. 
Jó ragadós, kövér agyagot vízzel öntözve, polyvával, törekkel, szal- 
mával keverve jól összetipornak, s ebből a sálból rakják meg vasvillákkal 
a falakat, az ajtó- és ablakbéléseket előre a megfelelő helyre beállogatva. 
Olcsó és könnyű mesterség. A munka lassan megy, mert várni kell, míg 
az újonnan rakott fal kissé megszikkad és helyre vetemedik. A sima, száraz 
falakat a kemencze berakása után tiszta fehérre meszelik, s bizony ezek- 
ről a ragyogó fehérségű falakról senkise mondaná, hogy az utcza sarából 
rakták őket. 

Ez az építésmód főképen a Nagy-Alföldön és ennek peremén, vala- 
mint a Dunántúl, tehát első sorban a magyarságnál van elterjedve, ott 
a hol más építő anyag nincs. Bégebben általánosabb volt, de ma már 
csak a szegénység használja, ámbár melegtartás dolgában többet ér a 
téglaháznáL 

A fecskerakásos házaknak födele kétoldalú ú. n. nyerges födél, nyílt 
czifrázott homlokkal, zsúpból, nádból, fa- vagy cserépzsindelyből. Ren- 
desen hosszúra nyúltak, gyakran végükhöz csatlakoznak az istáUók, szí- 
nek, pajták stb., s zöld vagy barna zsalus egy vagy újabban több ablak- 
kal tekintenek az utczára, egygyel pedig az udvarra. A ház előtt oszlopos 
folyosó, pitvar, tornácz, ámbitus, vagy gádor fut végig — a tanyázásra, 
vagy esős időben meg máskor is kisebb munkák végzésére — mit rende- 
sen a kamara zár be. A lakóház beosztása mindig hármas, t. i. az utcza 



Digitized by 



Google 



186 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

felől van az első vagy parádés szoba, középen a konyha, a hatalmas 
szabad tűzhelylyel, a falakra aggatott virágos tányérokkal, tálakkal ; hátul 
a lakó szoba. Mindkét szoba a konyhából nyílik, s berendezésük nagyjából 
és általánosan ilyen tipusú : Az ajtó mellett lévő sarokban van a kályha, 
az ősi házban sárból rakott búbos- vagy boglyakemencze, újabban zöld- 
mázas fiókos kályha; vele rézsút szemben az udvarra és utezára szol- 
gáló ablakok közt a családi asztal, körűiszegve lóozákkal, fölötte a falon 
a kancsós fogas, a kemencze végében s a szemközti fal mellett is nyo- 
szolya, végükben tulipántos ládák, előttük karosszékek. Úgy a lakóház 
beosztása, mint berendezése hazánk nagy részében az itt leirt típust 



KUN HÁZ. (TÖRÖK -SZBNT-MIKLÓB.) 

követi, bár sok, de itt föl nem sorolható ellentét van az egyes vidékek 
és nemzetiségek közt. 

Ha a nagyobb gazdasági épületek — a mint rendesen lenni szokott 
az Alföldön — a ház végében vannak is : a hidas, melynek padlása ren- 
desen tyúkólul is szolgál, meg a magtár, hombár, vagy gabonás a házzal 
szembe kerül — palóczoknál az istálló is — hogy szem előtt legyenek. 

Természetes, hogy a parasztházak mindinkább modernizálódnak és úgy 
külsejükben, mint belsejükben megváltoznak. Ma már igen sokfelé nem 
falusi, hanem utazgató kőművesek munkái azok és módosabb községek- 
ben — különösen az alföldi városokban — divatba jött a szokás, hogy 
három-négy parádés szobát építenek, melyből csak egyet használnak, 
persze téglából, cserépzsindelylyel és pádimentommal, s városi bútorok- 
kal megtöltve. 



Digitized by 



Google 



03 



Cd 


N 



03 

< 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



ÉPÍTÉSMÓDOK. 187 

Vályog- és téglaépítkezés természetesen ott van általánosan elter- 
jedve, a hol arra alkalmas nyersanyag van. A vályog a szegényebbek, 
a tégla a módosabbak házához való; de ma már ez az utóbbi minden- 
felé erősen terjed. Leggyakoribb a németeknél és pedig az erdélyi szászok 
jó részénél ; az északmagyarországiaknál inkább csak a városokban ; a 
dunántúli és délmagyarországi sváboknál, valamint az ottani többi tele- 
peseknél is. A németek lévén nálunk a városalapító elem, a csinosabb 
kőépitkezést ők honosították meg. E kőházakra különösen jellemző a 
tető sítj*l>ól kiemelkedő magas tűzfal, s az erdélyi szászokéra a konyha 



SZÁSZ HÁZ. (N.-KÜKÜLLŐ M.) 

elé épített lépcsős, födött, kétföljáratú pitvar. A legrendesebb községeket 
s a legszebb parasztházakat a németeknél találjuk. 

Kőházak leginkább csak olyan helyen épülnek, a hol alkalmas, ren- 
desen puha, könnyen faragható mészkövek, vagy palás-meszes agyagok 
találhatók. (A Balaton veszprémi partja, Budapest környéke, az északi né- 
metség stb.) 

Egy másik építkezésmód az, mikor a falakat tömésből csinálják, 
azaz a falak szélességében kifeszített deszkák közé nedves földet döngöl- 
nek, s a deszkákat lassan magasítván, így húzzák föl a falakat. Ez a mód 
főkép a magyarságnál, Dunántúl, s az Alföldön honos. 

A legrégibb építkezésmódok egyike a sövényfonásos építkezés. Sö- 
vényfalva, Sövényháza stb. nevű helységeink is erre utalnak. A fűz- és 



Digitized by 



Google 



188 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

égerfa vesszejét igen különböző fonásokra használják nálunk — kosa- 
rakra, ládákra, cserényfalakra, ajtókra, kapukra, füstfogókra, kályhákiu 
stb. — B minden bizonynyal házfalak fonására is régóta alkalmazták, a 
mire följegyzések is mutatnak. Dunántúl még a XVIII. században ia 
voltak sövényfalú református templomok, az erdélyi szászoknál pedig a 
XVI. századból emlitenek ilyen papi házakat. A sövényfalú ház úgy ké- 
szül, hogy az építendő falak helyére karókat vernek, e karók közeit vesz- 
szővel átgúzsolják, s az igy előállott fonadékot kívül-belül sárral meg- 
tapasztják és csak azután vágnak bele nyílásokat ajtónak, ablaknak. Ezek 



ÁOA8FÁS, ÜSTÖKÖS, SÖVÉNYFALÚ HÁZ. 
(Kőröshegy, Somogym.) 

a falak persze nem oly tartósak, mint az agyagból vagy vályogból rakot- 
tak, s gyakran, különösen a homlokzaton behorpadoznak. Épen ez az 
oka, hogy az ilyen régi sövényfalú házaknak az eddigiektől eltérő, a fa- 
lakra kisebb súlylyal nehezedő födélszerkezetük is van, az ú. n. ágasfás 
szelemenes födélszék és sajátságos födélformájuk az ú. n. üstökös födél, 
mely különös alakjával jellemző külsőt ad nekik. Ez az üstök a ház 
homloka fölé boruló sátoralakú tetőnyúlvány — nevét talán a ló üs- 
tökétől kapta — mely arra van hivatva, hogy a ház elejét az időjárás 
ellen védelmezze. Ezek az üstökös házak még abban is különböznek az 
előbbiektől, hogy amazoknál szegényesebbek. Igazi üstökös háznak kémé- 



Digitized by 



Google 



HiZFORMÁK. 189 

nye sincB, hanem úgy a kemencze, mint a tűzhely füstje a padlásra száll 
föl és onnan távozik a tető hézagain, vagy még gyakrabban az alacsony, 
nyitott konyhaajtón húzódik ki. A ki valaha járt ilyen konyhában, mely- 
ben különösen esős időben este a nyitott tűzhelyen tüzelnek, tapasztal- 
hatta, hogy a szalma, venyige, kukoriczakóró vagy tökszár füstje egészen 
megtölti a konyhát, jóformán csak a földtől egy méternyi magasság marad 
mentesen, s a ki éhez hozzászokva nincs, köhögve és könyezve fog 
onnan menekülni Ez az oka, hogy e füstös házak fehérnépei szembán- 
talmakban szenvednek. A tüzelésnek ez a módja okozza azután, hogy a 
szobák (vagy a kamara is), nem a konyhából nyílnak, hanem a folyósó- 
ról. Ezeknek az üstökös házaknak, a mennyire most ismerjük őket, szalma- 
vagy zsnpfödelük van, a mi a meleget kitűnően tartja, s a füst átjárván, 
tai-tós is. Újabban kéményeket is raknak rájuk. Földrajzi elterjedésük 
igen érdekes. Főfészkük a Dunántúl nyugati és délnyugati részének ős 
magyarlakta vidéke, ú. m. : Sopron (vasmegyei széle), Vas (Őrség), Zala 
(Göcsej), Somogy (egész területe), Baranya (nyugati fele), Tolna (Kapos- 
völgye). A széleken megszűnnek, helyet engedve az alföldies szabású nyer- 
ges-tetős, hosszúra nyúló ház-alakoknak; ellenben északkeleti irányban 
a dunáninneni palóczoknál és matyóknál helylyel-közzel még föl-fölbuk- 
kannak. Kétségtelen, hogy valamikor nagyobb elterjedésük volt, de las- 
sankint tünedeznek, s ezt hatósági intézkedések is elősegítik. 

A sövényfonású házaknak testvérük a paticsház, melynél a falak 
fiatal fahusángokból vannak összefonva és azután betapasztva. Ismeretes 
építkezési mód ez az ország több vidékén. 

A mint az eddigiekből is látjuk, az egyes házformák — melyeknek csak 
inkább külsejükről szólhatunk itt — bizonyos földrajzi tájakhoz van- 
nak kötve ; még inkább világosabban látjuk ezt a faépitkezésnél, mely 
hazánk nagy részére kiterjed. Bégebben, mikor az erdőknek még bővé- 
ben voltunk, bizonyára olyan helyen is divatoztak fából épített házak, a 
hol most sövény vagy vályog pótolja őket (Dunántúl) ; de ma már az igazi 
faépitkezés hazája a tótság, ruténség, székelység és oláhság földje, vala- 
mint a hegyvidéki németségé és magyarságé. A faépitkezés az, mely az 
anyag természetéből kifolyólag, úgy az építészeti fogásoknak és szerkezeti 
megoldásoknak, mint a népies diszítő művészetnek, a faragásnak és fes- 
tésnek a legtágabb teret nyújtja a kifej lésre ; s valóban a népi ízléshez 
jobban alkalmazkodó építkezést hazánkban a faházaknál nem találunk. 
És ez annál érthetőbb, minthogy az építő anyaggal való öröklött bánni- 
tudás folytán azokat legtöbbször odavaló emberek csinálják és díszítik 
föl, — oszlopostól, kerítésestől, tornáczostól, kapustól, — a helyben kiala- 
kult paraszt stilirány követelményei szerint. 

Legegyszerűbb faházakat inkább kunyhókat, a megélhetés szélén álló 



Digitized by 



Google 



190 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

szegény pásztorkodó oláhoknál találunL Alig embermagasságú falaik 
faragatlan gömbölyű, egymásra fektetett fenyőszálakból vannak rakva, s 
kivül-belűl sárral vastagon betapasztva. A falakra meredek szarvazatot 
állítanak, hogy a hó és eső könnyen lefusson róla, s erre rakják a födelet, 

a mi rendesen több szekér 
szalma. A tető mindig 
négyoldalú, ú. n. sátoros 
tető, mely a falakra ka- 
lap módjára ráborul. Egy- 
ögy ilyen kéménytelen, 
alacsonyfalú, megbarnult 
Bzalmájú, magas, gömböly- 
ded födelű oláh ház, a 
hegyoldali kaszálón állva 
olyan, mintha hegyes ka- 
lapú gomba módjára a 
földből nőtt volna ki. Ezek 
a szegény kis házikók 
egyetlen helyiségből álla- 
nak, középen a nyitott tüz- 
helylyel és kályhával, ol- 
dalt pedig a padokkal, me- 
oLÁH PARASZTHÁZ. lyek egyszersmínd alvó- 

(ni(ih-(íi/crő-Motiüft(or. Kviozs}n.) helyűl ís szolgáliiak, 8 

gyakran ide fogadják be 
az apróbb négylábú háziállatokat is. Az udvaron legfölebb egy csűrféle 
épület áll, a melynek padlása szénásszin, az alja birka- vagy sertéséi. 

Természetes azonban, hogy ez az egysejtű kunyhó lassankint tovább 
fejlődik. Legelőbb kamarát kap, melyet eddig a padlás pótolt ; falai faragott, 
saroksasfákba eresztett gerendákból épülnek, az ablakfákat szines festéssel 
keretelik, a ház elé csinosan faragott oszlopos deszkatornácz jön, a pisz- 
kos szalmatetőt zsindely váltja föl, a szoba belsejébe mázas kályha és 
mesterember készítette bútor kerül, — egyszóval a szánalmat keltő 
nyomorúságos kaliba kedves rangos házzá vedlik, a minőt Erdély jobb- 
módú oláh és magyar községeiben mindenütt találunk. 

Faházak építésében, kapuk csinálásában és díszítésében legtöbbre 
vitték a székelyek, kik messze földön híres fúró-faragók lévén, a közön- 
séges parasztháztól az úri portákig, a fatemplomokíg és fatomyokig, s 
Qz utczaaj tokon át az impozáns nagyságú és remek diszítésű galamb- 
búgos kapuk építéséig, a tudásnak és ízlésnek olyan skáláját mutatják, 
mely méltán rászolgál a bámulatra. 



Digitized by 



Google 



HÁZFORMÁK. 191 

A rutén házak, még a legegyszerűbbek is, egy fokkal különbek, mint 
a szegény oláhoké. A rutének különösen szeretnek kerítéssel körülvett 
kert vagy kaszáló közepére építkezni, rendesen szétszórtan és úgy, hogy a 
telkeket a főközlekedő úttal csak ösvények kötik össze. Építőanyagul ők 
is fenyőfát használnak, de gazdasági épületeik gyakran sövényfalúak. Há- 
zuk beosztása minden más magyarországi házalaktól eltér, a mennyiben 
legegyszerűbb formájában is két helyisége van, i i. a ház homlokáról 
vagy elejéről járható előszobaféle pitvara — a honnan a padlásra lehet 



PARASZT UDVAR, 
f -V. - Valkó. Kolozsmcmjc. ) 

fölkapaszkodni — s egy ebből nyíló lakószobája. A pitvarnak a ház háta 
mögé is van ajtaja, hogy a kertbe, vagy még inkább a ház mögé épített 
istállókba is ki lehessen innen jutni ; egyébként csak néhány káposztás 
vagy burgonyás hordót tartanak benne. Ez a különös előpitvar a régi 
egyszerű szláv építkezés maradványa. Abban is különböznek a rutén pa- 
rasztházak az oláhoktól, hogy födelük nem olyan hegyes boglyaalakú, 
hanem alacsonyabb, s a födés nem sima, hanem lépcsőzetes ; de inkább 
el van terjedve náluk a zsindelyes vagy deszkás födél, a boronából rakott 
házfalakat pedig gyakran meszelctlenűl hagyják. Berendezésük különben 
épen olyan szegényes, mint amazoké. 



Digitized by 



Google 



1 92 HATODIK FEUTEZET. NÉPRAJZ. 

A felvidéki tótok ópitkezésén két, 8Őt három irányú hatás is érzik, 
melyek mindegyike haladó irányba terelvén azt, sokkal változatosabb for- 
májú, mint akár az oláhoké, akár a ruténeké. E hatások a környező né- 
pektől valók, ú. m. a morváktól, a németektől és a magyaroktól. Völ- 
gyek fenekén összeszorult, vagy hegylejtőkön elszórt apró kunyhóalakú 
házakat ezeknél is találunk, de vannak igen kifejlett díszes házaik is 
fából, különösen a tótság északnyugati részénó], például Nyitrában. Hosz- 



RUTÉN FAHÁZ. 

SZÚ vonalon érintkezvén a magyarsággal, annak az építkezését és ház- 
berendezését sok helyen eltanulták. 

Faépítkezésre, a mint mondottuk, a falvakban lakó felvidéki német- 
ségnél is akadunk, a nyitra- és zólyommegyei községekben ''pedig eme- 
letes faházak is vannak. 

Az ideiglenes természetű, fölöttébb kezdetleges, de a maguk nemében 
figyelmet érdemlő pásztorhajlékoktól eltekintve, melyekről más helyen 
emlékezünk meg, az állandó hajlékok közt legegyszerűbbek és legszegé- 
nyebbek a czigányság faluvégi putrijai, a minőkhöz hasonlókban itt-ott 
a dunántúli nagyobb uradalmak cselédsége is lakik. A letelepült czigányok 
az illető község legszegényebb házait utánzó hajlékokban húzódnak meg. 



Digitized by 



Google 



HAZÁNK LAKOSSÁGÁNAK FAJI VONÁSAI. 193 

Horvát- Szlavonország népies építkezése nagyjában ugyanilyen cso- 
portok alá foglalható, csak a telek beosztása s a házközösséggel járó egyéb 
berendezkedések eltérők. Erről az intézményről alább szólunk. A horvát 
telek épületei rendesen az udvar körűi csoportosulnak, maga a lakóház 
pedig hátat fordít az utczának. 

Böviden még csak két leíró néprajzi jellegről emlékezünk itt meg, 
t. i. hazánk lakosságának faji vonásairól és ruházkodásáról, még pedig 
azért, mert azoknak mindegyike szemmel látható és első sorban föltűnő 
nemzetiségi megkülönböztető jegy. 



TÓT FAHÁZAK. 

(Ároamegye.) 

Honfoglaló őseinket az elfogult nyugati barátkrónikák nem valami 
szimpatikus megjelenésű alakoknak festik. Nagyjában, kirívóan mongol 
képűeknek mondják őket, kik hozzá még kidolgozatlan állatbőrökbe öltöz- 
ködtek. A tudományos alapra helyezkedő embertan azonban azt tanítja, 
hogy körülbelül ugyanazok az arcztipusok lehettek meg akkor is a magyar- 
ságnál, a melyek ma is megvannak; ebből pedig az következik, hogy a hon- 
foglalók nemes és szépfaj fcájú nép voltak. Annyi bizonyos, — bármit tart- 
sunk is a magyarságnak mai hazájában történt keveredéséről, — hogy 
úgy annak, mint az egyes nemzetiségeknek annyira kialakult és egymás- 
György Aladár : A föld és népei. V. 1 3 

Digitized by VjOOQIC 



194 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

tói különváló arcztípusa van jelenleg is, hogy kevés ismerettel akár ezer 
ember közül is könnyen kiválogathatni őket. Ez egyszersmind azzal járna, 
hogy talán nagyon könnyen elő lehetne számlálni azokat az embertani 
jegyeket, melyek hazánk egyes népfajaira nézve jellemzők ; de az még sincs 
így, s főképen azért nincs, mert erre irányuló részletes tanulmányoknak 
még mindig híjával vagyunk. Sokszor halljuk fölvetni azt a kérdést, van-e 
magyar típus, milyen az és egységes-e az? Magyar típus igenis van, de nem 
egyféle, hanem több, jóllehet lelkünkben egy egységessé kialakult magyar 
arcznak a képe él, a melyet közönségesen így szoktunk rajzolni : az arcz göm- 
bölyű, vagy kissé tojásdad, a koponya kerek, a homlok nyílt, domború, 
a szemöldökök kiállók, gyakran bozontos szőrzettel, a szemek kicsinyek. 
a szembogár sötét vagy világos, a tekintet nyílt, határozott, megnyerő, az 
orrgyökér keskeny, bemélyedő, az orr jól fejlett, egyenes, vagy a sasorr 
felé közeledő,' az arczcsontok nem kiállók, az áll tojásdad, az alsó állkapocs 
erősen fejlett, a bajusz elég sűrű, barna árnyalatú, a hajnál mindig vilá- 
gosabb, az arczbőr barnás vagy világos, a fülek középnagyságúak, a test 
arányosan fejlett, a termet középnagyságú vagy alacsony (a jászok maga- 
sak), a vállak mérsékelten szélesek, a mell domború, a medencze széles, a 
císomb és lábikra telt, az egész test edzett, izmos, soványos, a ta.rtása deli, 
önérzetes, a járás ringó, rátarti. Általában a magyar fajnak férfia, nője 
egyaránt a szép fajták közé sorolandó. Ettől a típustól, mely a közfel- 
fogást tükrözi vissza, igen sok eltérés van ; de talán mégis legjobban a 
nyúlánk, szikár, csontosképű, alkalmasint a hegyesvidék befolyását mu- 
tató székelyek térnek el. Legszebbeknek a jász-kún fajtájúakat tartják. 

A németek többféle törzshöz tartozván, nem egységes típusúak. Még 
legjobban egyöntetűek a dunántúli — tolna-baranyai — és délmagyar- 
országi svábok, borotvált hosózú arczukkal, jókora hajlott orrukkal, kes- 
keny ajkaikkal. A férfiak egyáltalán nem délczeg tartásúak, űatal koruk- 
ban nyúlánkak, később hízásra hajlók ; sem a férfi, sem a női nem szép- 
nek nem mondható, a városi elem közt azonban sok csinos arczú fehér- 
nép találkozik. 

A szláv fajták (férfiak), ú. m. a tótok, horvátok és szerbek, magas ter- 
metűek, kiálló nagy arczcsontokkal ; különösen a tótok, míg a szerbek arcza 
gömbölyűbb. A tótok s az északnyugati horvátok és szerbek többnyire 
szőkék, a többi szerbek barnák. A női nemből a barna, finom vonású, s a 
férfi elemnél sokkal gyengébb szerbek, valamint a nyúlánk horvátok szeb- 
bek, mint a tömzsi, piszeorrú, szőke, vagy itt-ott kerek, széles képű barna 
tótok. Mindnyájan hamar öregednek. 

A nyomorúságos viszonyok közt élő rutének (férfiak és nők egyaránt) 
gyöngébb testalkatúak, mint a tótok, s barnák vagy szőkék ; a nők egyik- 
másik vidéken csinosak. 



Digitized by 



Google 



HAZÁNK LAKOSSÁGÁNAK FAJI VONÁSAI. 195 

A vendek közepes vagy magas termetűek, szőkék, izmosak, borotvál- 
tak, mint a svábok. A nők szépek, de korán vénülnek. 

A krassován bolgárok nyúlánkak, barnák ; a nők ezeknél is gyorsan 
hervadnak. A temesmegyeiek formásabbak, barnák ; a férfiak közt sok a 
hízásra hajló. 

Az erdélyi hegyi oláhok magas termetűek, soványak, sasorróak, sötét 
hajúak és arczbőrűek, az anyaországiak zömökebbek ; a nők aránytalanul 



NÉMET FAHÁZ. 

(Ha ndlu va , A'y <7 ?•« n i egye.) 

gyöngébb testalkatúak, formásak, finom arczúak, sőt gyakran kiváló szép- 
ségnek, de szintén korán vénülnek és alaposan elrútulnak. 

Az örmények barna bőrűek, fekete hajúak, gyakran sémita arczúak. 
A czigányok és zsidók típusa mindenki előtt ismeretes. Ez utóbbiak álta- 
lában gyönge testalkatúak, de szívósak. 

Népviselet dolgában hazánk rendkívül gazdag, Oroszország után 
a leggazdagabb egész Európában. Mint hímes mezőn a tarka virágok, 
úgy virítanak szerte mindenütt a czifra népviseletek. Sajnos, a rohamosan 



Digitized by 



GBbglc 



196 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

haladó és mindent kiegyenlítő kultúra ezeket is erősen pusztítja. Igazi 
népviselet akkor volt, mikor az öltözethez való anyag legnagyobb részét 
a nép maga teremtette ki és jórészt maga is készítette el házilag. 

A magyar férfi-viselet meglehetősen egyöntetű az országban. Nyáron 
házi vászonból, újabban gyolcsból varrott, térden alul érő, ezer ránczba 
szedett (némely helyen redőtlen, csúf zsákalakú, pl. Dunáninnen Nyitra, 
Komárom, Esztergom megyékben) rojtos gatya; rövid, gyakran köldökig 

érő, imitt-amott (déli Baranya) az 
újj hosszában színes fonallal ki- 
hímzett, vagy a mellen fehér pa- 
mukkal kivarrott (Zala, Somogy, 
Tolna) szűk, kézelős vagy németes 
i^S ; vagy lobogós szájú gyakran 
térden alul érő ing, a mit a vállon 
díszítenek suprikálással, vagy az 
ujját varrják ki fehér (kalotaszegi), 
vagy színes fonállal, hullámos 
folyású leveles szárak közt piros 
gránátalmákkal (Mezőkövesd) ; a 
derékon sűrű pitykékkel vagy ga* 
lambtojásnagyságú ezüst gombok- 
kal kirakott rövid, szűk posztó, itt- 
ott selyem vagy bársony (Sopron m.) 
mellrevaló, melyet Erdélyben szí- 
nesbőr- vagy selyemvirágokkal éke- 
sített báránybörmelles helyettesít ; 
a lábon régebben bocskor, most 
már csaknem mindenütt ránczos 
csizma, a fiatalságnál sok helyen 
PARASZT EMBEB SUBÁBAN. pengő sarkautyúval ; a nyakon bo- 

(Borsodmegye) korra kötött, kétfelé lelógó fekete 

nyakravaló ; a fejen kaczkiás állású 
kalap, daru- vagy túzok -tollal, vagy csinált virággal. A mi még éhez 
némely vidéken legényeknél hozzájön, mint a czifra szegélyű kötény 
(Dunántúl), gatyakorczban a tulipiros zsebkeszkenő, vagy a faron a sárga- 
rézveretes tüsző (Erdély stb.), már csak sallangok. A barna, fekete, vagy 
sötétkék kabát vagy mándli most már az ország jó részében meghonoso- 
dott. Télen vagy ünnepnapon a bő gatyára szűk, vitézkötéses, ellenzős 
nadrág jön. Felső ruhánk annyi van, hogy szinte csoda: guba, suba, 
bunda, bekecs, ködmön, dolmány, mente, kaczagány, attila, szűr, czondra, 
köpönyeg, zeke, csuha, stb. 



Digitized by 



Google 



RUHÁZKODÍS. NÉPVISELETEK. 197 

A kétségtelenül ázsiai eredetű subák és szűrök igazi hazája a Nagy- 
Alföld, itt fejtik ki azok legnagyobb pompájukat, különösen a jászok és 
kunok közt virágzanak ; de szűreiről hires volt valaha Veszprém is, vala- 
mint ködmönéről Tolna-Baranya, mig Erdélyben a szegényes díszítésű 
szűrféle czondrák és térdig érő bekecsek járjáL 

A női viseletnek legjellemzőbb és legtöbb változatosságot mutató 
darabja a fehér ing, színesen kivarrott vállfövel, gallérral, kézelővel 
(Erdély), vagy a felső karon színes pántlikával átkötött bugygyos újjal, 
melynek végébe csipkét, horgolást tesz- 
nek; a színes fűzős selyem vagy bár- 
sony, néhol báránybőrből varrott (Er- 
dély) tarkára hímzett mellrevalót a 
«rékli» kezdi a viganóval együtt dia- 
dalmasan kiszorítani, valamint a kacz- 
kiás piros csizmát a fűzős topán; a 
szoknya rövid és tarka, a kötény néhol 
fehér, más helyen hímzett virágoktól 
ékes. A lányok haja egy ágba van fonva, 
színes pántlikával megtoldva, a nyakon 
kaláris- vagy gránátgyöngysor; a fejen sok 
helyen a poétikus párta, menyecskéknél 
pedig a főkötő még elmaradhatatlan. 
Legszebb a jászságban, s itt- ott Dunántúl. 

A régi módi filső ruhák : suba, kis- 
bunda, bekecs, ködmön, czondra, stb. — 
megegyeznek a férfiakéval. 

A németek, komolyabb természe- 
tüknek megfelelően, a sötét színű ruhát 

kedvelik, s ebben előljárnak a svábok. magyab leány. 

ünnepélyes alkalmakkor legfölebb a ka- (Surák, Borsodniegye.) 

lapjukat díszítik koszorúkkal, pántlikák- 

kaL Az északi németek engednek a komor színekből, az erdélyi szászok 
pedig helylyel-közzel tarkán, de elég ízlésesen öltözködnek. Az erdélyi 
magyarok nem egy ruhadarabot kölcsönöztek tőlük. 

A gyermeteg kedélyű szláv fajták a legezi frálkodóbbak az egész or- 
szágban, kivévén a vendeket. A szegény tót ugyan nyomorult szűrposztó 
ruhájában, széles bőrtüszőjével, bocskorával, honfoglaláskori ősét juttatja 
eszünkbe, de a módosabbja, s kivált a legénység, akármelyik vadnépen 
túltesz czifraság dolgában. A fehérnép pedig különösen a nyugati megyék- 
ben valósággal tobzódik rövid és tarka rokolyáiban, hímzett ingeiben, fehér 
vállkendőkkel, kötényekkel és mindenféle rikító pántlikákkal. 



Digitized by 



Google 



198 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

Alig maradnak mögöttük a horvátok és szerbek ; ez utóbbiak közűi 
a torontáliak és szerémségiek — a temesi bolgárokkal együtt — fejtenek 
ki oktalan fényűzést, különösen aranyfonallal himzett kötényekkel 
(katrincza), főkötőkkel és ingekkel, továbbá a bácsi-baranyai sokaczoL 
Ezeknél a kendőzés is otthonos, a mi, sajnos, sok páváskodó magyar köz- 
ségre is átragadt. 

A rutének — úgy a nők, mint a férfiak — egyszerűbbek, mint a 
tótok; de a nők a mellrészen vagy az ujjak hosszában himzett ingeikkel,, 
saját szövésű katrínczáikkal és bőrbekecseikkel itt is kiválnak. 

Az oláhok czifrálkodás dolgában a tótok mellett állanak, de az oláh 
nők ízlésesebben öltözködnek, mint amazok. A férfiak bocskora, hatalmai 
kalapja vagy sapkája, széles bőrtüszője már közmondásos. Jellemző rá* 
juk, hogy térdig érő inget viselnek. A nők legszebb ruhadarabja náluk 
is az ing, melynek hímzésében ritka ízlést és nagy változatosságot tanú- 
sítanak. Katrinczákat és nyakukban pénzfűzéreket épenúgy kedvelnek, 
mint a szerbek, s a kendőzés is divatos náluk. 

Az örményeknek és zsidóknak népviseletük nincs ; a czigányoknak 
szintén nincs, mert legtöbbje abba öltözik, a mit más már levetett; leg- 
fölebb a vándorvajdák félököl-nagyságxi ezüstgombos mentéjét említhet- 
jük föl, mint jellemző népies czigányviseletet. 

A) MAGYARSÁG. 

A mint lehetséges volt a magyarságban egy a köztudatban élő magyar 
típusra anthropologiai tekintetben rámutatnunk, úgy a lelki tulajdon- 
ságok dolgában is kialakult egy általánosnak tartott magyar karakter. 
Mindamellett nem könnyű föladat népsajátságunknak, nemzeti egyénisé- 
günknek és jellemünknek könnyen fölfogható meghatározását adni, mert 
éhez sokoldalú és mélyreható históriai, néprajzi, néplélektani stb. meg- 
figyelés kívántatik, továbbá mivel ezek a tulajdonságok másfélekép nyilvá- 
nulnak az egyénben, s másféleképen a nagy tömegben és a társaséletben. 

A magyar temperamentumban a szangvinikus és flegmatikus vonil- 
sok csodálatosan keveredtek. Külső behatásokat könnyen befogad a magyar, 
hamar föllelkesül és lelkesedésében nagy dolgokat képes végbevinni ; de 
hamar le is hűl, a változott állapotba könnyen beletörődik, nem szívós, 
nem kitartó (szalmaláng). A lassú vagy kicsi eredménynyel biztató mun- 
kát nem szereti, de ha muszáj dolgoznia, nekifohászkodik és bámulatos 
munkabírást tanúsít (aratás, kubikolás). Ha teheti, a könnyebbik végét 
fogja a dolognak, melynek temetésére, tréfás szólása szerint, örömest el 
is menne. Magyar betegségnek szokták nevezni a lustaságot, de a kik 
ezt mondják, feledik, hogy maguk a természeti viszonyok is nem ke- 



Digitized by 



Google 



O 
M 

Q 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



A HA07AB NÉP JELLEME. 199 

vésse járultak ahoz, hogy a magyar a kitartó, folytonos munkát nem 
szokta meg. Gondoljunk csak arra, hogy majdnem a legújabb időkig az 
ország jó része baromtenyésztésből élt, mely kis fáradság mellett is jöve- 
delmező volt, a művelés alá fogott föld pedig gazdagon fizetett. E mel- 
lett a majdnem félévig tartó tél a különben is kevés igényű, a vagyon- 
szerzéssel nem sokat törődő, kereskedelmi kivitelre nem számitható, s 
magasabb törekvésekre nem nevelt népet a maga elnyomott voltában tét- 
lenségre kárhoztatta. Tudjuk, hogy ebben a tekintetben ma javulnak álla- 
potaink A magyar jellem nem ismeri az alattomosságot és haragtartást, 
nyugodt, komoly, férfias, arisztokratikus, de ez a gőgösségig nem foko- 
zódik, s a csúszó-mászó hizelgést utálja. Honszerelme, vitézsége, szava- 
tartása, vendégszeretete közmondásos. Lelki élete nem befelé, hanem ki- 
felé ható, őszinte és nem zárkózott ; sok benne a merengő, szemlélődő 
vonás. Természetében van a barátkozás. Nem is mulaszt el semmi 
alkalmat, a hol ezt gyakorolni lehet. Különösen a téli pipázó hónapok 
nyújtanak erre jó alkalmat, s a disznótorok, névnapok, lakodalmak erre 
az időre esnek. De keresztelő, temetés, búcsú, aratás, szüret, vásár vagy 
eladás, házszen teles, s mindenféle községi vagy egyházi választás sem eshe- 
tik meg a nélkül, hogy a sógorok és komák egy kis áldomást ne csapja- 
nak. Az egészséges humorra, a mások gj'engéjének dévaj, de sohasem 
sértő kigúnyolására, nagy hajlama és képessége van. Közmondásai ritka 
finom megfigyelésekkel vannak tele. Gondolkodása, életfölfogása józan, 
okoskodása logikus, értelmessége általánosan ismert. Az értelmes beszé- 
det, a melyben határozottság is van, magyaros beszédnek mondja. A köz- 
ügyek iránt élénken érdeklődik és szeret politizálni. 

Kedély világa gazdag, népköltészete, mely sajátságos hangulattal és 
keleties szinpompával van tele (balladák, románczok, dalok, mesék, mon- 
dák stb.), népzenéje, táncza méltán bámulat tárgya. 

A magyar nép általában erkölcsös és vallásos, de sohasem vakbuzgó és 
nem türelmetlen a máshitűek iránt. A vallási türelmességnek olyan példáit, 
hogy régebben akárhány helyen fölváltva egy templomba jártak imád- 
kozni katholikusok és reformátusok, aligha tudja más nemzet fölmutatni. 
Népies hiedelmet, babonát, általában természetfölöttiekben való csodás 
hitet a józaneszű magyarságnál alig találunk. A csaknem minden 
népnél közös hiedelmek nála is megvannak, de a babonáknak az a meny- 
nyisége, a szellemhitnek az a világa és mindenféle misztikus jelenségben 
való hit, mely nemzetiségeinknél föltalálható, jóformán ismeretlen nála. 
Úgy látszik, hogy már bejövetelük alkalmával is tisztult lelki világot 
hoztak magukkal, s ebben az új haza nyilt, síksági volta, mely a képze- 
letre kevéssé hatott, továbbra is megtartotta őket. Annyi bizonyos, hogy 
a legkevesebb efféle maradványt az alföldi magyarságnál találunk. Leg- 



Digitized by 



Google 



200 HATODIK FEJEZET. KÉPRAJZ. 

több babonás szokásra népies gyógyítómódoknál, időjóslásnál, s a szüle- 
tés és halál körűi akadank. Az év egyes napjaihoz, mint időfordulati pon- 
tokhoz fűződő szokások (betlehemjárás, alakoskodások, tűzngrás stb.) sem 
ősi elemei a magyar néphitnek, ellenben a regölés — melyről később 
lesz szó — a pogánykorig viszi föl eredetét. A nép lelki világát vissza- 
tükröztető babonás, vagy nem babonás népszokások közül is sokat ki- 
üldözött vagy szelídebb formába változtatott az egyház, sokszor a ható- 
ság, másokat meg a divat vagy a szegénység törült el. A kedélyes pinczé- 
zések, a bortermő vidékeken a magyar barátkozásnak és humornak meleg 
tanyái, régi igazi népéleti jelentőségüket majdnem teljesen elvesztették; 
a fonók, a fiatalság ismerkedő helyei, ma csak itt-ott, meg a népdalok- 
ban vannak meg; a vasárnapi játszók és tánczolóhelyek hovatovább a 
korcsmákba vándorolnak, s hétfalura szóló lakzik ma már az újságba ke- 
rülnek ; vásár, búcsú, aratás, szüret, tengerihántás stb. a poézis himporát 
mindinkább elveszítik. Sajnos, de úgy van, hogy lassan-lassan az álta- 
lános elszíntelenedés felé haladunk népszokásaink terén is. 

Szellemi képességek dolgában a magyar faj egyik nemzetiségünknél 
sem áll hátrább, sőt azokat egészükben tekintve jóval fölülmúlja. A tu- 
dománynak vagy művészet-költészetnek nincs az az ága, melyben kiváló 
színmagyar elmékkel nem dicsekedhetnénk, ha olyant keveset tudunk is 
fölmutatni, a kik a tudományok történetébe korszakalkotó fölfedezéseikkel 
írfcák be nevüket; hadvezéreink és államférfiaink díszes sorozata pedig 
akármely nemzetnek büszkesége ' lehetne. Józan ész és helyes ítélőképes- 
ség tekintetében a magyar Európa akármelyik népével kiállja a versenyt, 
csak helyes vezetés híján, a gyakorlati érzék és a kitartó munka szeretete 
nem olyan erős benne. Eeális téren a leleményesség, az alkotó és teremtő 
erő jórészt hiányzik népünk tehetségei közül, vagy még inkább az ezek 
kifejtésére való önserkentés vagy iparkodás, s konzervativizmusából folyó 
bizonyos hanyagság, félig-meddig nembánomság jellemzi. Finomabb élet- 
formákat, gazdálkodást, mesterségeket, bútort, szerszámot eltanul mástól, 
de maga újak kitalálásán nem szokott töprengeni. Inkább átalakít a saját 
ízlése szerint, s ez a szokása főleg anyagi kultúrtárgyain, különösen azok 
díszítésén látszik meg a legkézzelfoghatóbban. A nyugati közvetítéssel hoz- 
zánk került mesterségeket, bútorokat stb. átgyúrta, s a maga kincsébe ke- 
belezte. A czifra karospad, a tulipántos láda, vagy a virágos kancsó 
most már ép úgy a mienk, mint a paprika, mely szintén nem Ázsiából 
jött velünk. 

Népünk esztétikai érzéke és fogékonysága kiváló. Az eddig lenézett 
és sajnos ma már mindinkább elhanyatló magyar paraszt díszítőstílus 
most ép úgy termékenyítőleg kezd hatni nemzeti irányban induló mű- 
vészetünkre, mint nemrég és folytonosan a népnyelv az irodalmira. Ij 



Digitized by 



Google 



SZOLNOKI VÁSÁB. (Deák Ebner Lajos festménye után.) 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



A MAOYAB FAJ SAJÁTSÍOAL 201 

diezítő elemeket, friss üde színharmóniát, művészi naivitást és mindenek- 
fölött nemzeti vonásokat visz bele díszítő művészetünkbe. A mi paraszt- 
stílusunk kiváló helyet foglal el Európa hasonló stílusai közt, a mit a 
legutóbbi külföldi kiállítások is élénken igazoltak. Egy alföldi czifra szű- 
rön vagy kivarrott subán, egy remekbe faragott pásztorboton vagy karikás- 
ostornyelen, egy czifra guzsalyon vagy székely kapun több ízlés és költé- 
szet van, mint ötven újkori német ú. n. népies tárgyon. A magyar paraszt 
díszítő-stílust, melyet kiváltkép subákon, szűrökön, hímzéseken, faragá- 
sokon tanulmányozhatni, főképen az jellemzi, hogy díszítő elemei nagy- 
részt a növényvilágból vannak véve. Rózsa, tulipán, búzavirág, szekfű, 
krizantémum, tüzes liliom, nefelejcs, rozmaring a legkedvesebbek. Az 
állatvilágból a galamb és szarvas van képviselve főkép hímzéseken, kan- 
csókon ; birka, kígyó a pásztorfaragásokon. Mértani elem kevés van. A virá- 
gok rendesen szálankínt válogatva, tömött, keskenylevelű, a térben sza- 
badon, nem bekeretelt csokrokba vannak kötve. A díszítő elemek ritmi- 
kus, unalmas elosztását a magyar díszítő-stílus jóformán csak a hímzéseken 
tűri meg, de a virágcsokrokat gyakran alkalmazza hullámvonalban szegély- 
dísz gyanánt. A virágok inkább természethűek, mint stilizáltak. A színe- 
zést kiválóan kultiválja a paraszt-stílus ; legjobban az elsődleges színeket, 
a vöröset, sárgát, kéket, továbbá a zöldet és feketét szereti. Az omamen- 
tálás harmonikus, nem tarka, de színpompás. 

A folytonos iparkodást föltételező kereskedéshez a magyarnak nincs 
vonzalma, sőt azt nem is tartja magához méltó foglalkozásnak ; az ipar- 
ágakból is csak azokat, a melyek mindennapi életmódjához, foglalkozásá- 
hoz szükségesek, mint a posztós, szűcs, tímár, varga, kovács, nyerges, 
szíjgyártó, kötélverő, asztalos és fazekas ipart (egyszersmind gyakori család- 
nevek is). Posztóból, bőrből, fából és agyagból ezerét a magyar dolgozni. 
Azokat a mesterségeket, melyekhez türelem vagy lassú, pepecselő munka 
szükséges, nem szereti, de amazokban kiváló népies ízlésről tanúskodó, 
szolid munkát készít és különösen a múltban készített. Csak épen azt 
említjük föl — pedig folytathatnánk a sort — hogy a komáromi tulipán- 
tos ládák a múlt század elején országos hírűek voltak, s a dunai hajósok 
egész Szerbiáig hordták őket ; a gombkötők, a magyar szűcsök, a csávás 
vargák vagy tobakosok, kik a bőrt ásványi sókkal érlelik, a magyar nyer- 
gesek, kik minden más formától eltérő nyergeket csinálnak, továbbá re- 
mek szironyozást, bőrmunkákat, csikóbőrös kulacsokat stb., a magyar birka 
gyapjából dolgozó csapók, a gubások stb. régebben kiválók voltak, s ma 
is az ősi mód szerint kisiparszerűleg foglalkoznak mesterségükkel. Az Al- 
földön a háziipar, vagy a háziipar-jellegű kisipar, — melyet az illetők csak 
mellékesen a mezei munka teljes szünetelésekor, vagy csak akkor foly- 
tatnak, mikor a rossz termés arra kényszeríti őket, — a termelt czikkek 



Digitized by 



Google 



202 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

minősége szerint készit fából kiQönféle gazdasági eszközöket, vesszőből 
kocsikasokat, kosarakat, méhköpűket, gyékényből méhkasokat, szatyrokat, 
szalmából kalapokat, széküléseket, tehát csupa egyszerű, a falusi gazdál- 
kodáshoz szükséges holmit Mindez a házi ipar szinyonalát alig haladja^ 
meg, csak itt-ott találunk magasabb lendületet. 

Az agyagedények készítése szintén csaknem ilyen színvonalon van ma,, 
pedig valamikor ez is virágzott. Egész községek foglalkoztak edények, jól 
égetett, tartós mázú, virágokkal festett kancsók, korsók stb. készítésével 
Az elmúlt század eleje óta az olcsó fehér edény, még inkább a bádog- é& 
vasedények erősen szorongatják a becsületes gölöncsér munkát, s az egy- 
kor a gyártelepek révén művészi magaslatra induló magyar fazekasipar 
majdnem ismét a nép közé szorult vissza. De a szegényebb elem, mely- 
nek a módizásra nem telik, híven kitart a megszokott fazekasárúk mellett, 
s mióta kormány-támogatással a cserép mázolása, égetése stb. okszerűb- 
ben történik, azóta ez az igazi magyar parasztmesterség is emelkedőben 
van. Egy-egy nagyobb országos vásáron óriás mennyiségű edénji; látunk 
összehalmozva, a hol mindegyik vidék megtalálja a maga ízlésének meg- 
felelő holmikat. De különösen aratás előtt és után a szegényebb gölöncsér 
rek sorra járják rozoga szekerükkel a falvakat és árulják a tálakat, tányé- 
rokat, fazekakat, s egyszer vagy kétszer töltve — gabonával, babbal — 
valóságos cserekereskedést folytatnak. A fazekas agyagban bő Dunántúl 
északi felében jó hímévnek örvendenek a csákvári, városlődi, várpalotai, 
veszprémi és pápai stb. edények (és kályhák), s régebben a pápai pipák is.. 
Pápán fekete, füsttel keresztülhajtott edényeket, kivált korsókat is készi* 
tenek, melyekben a víz a szivárgás és az elpárolgás folytán állandóan 
hűvös marad. Ugyanilyen tulajdonságuk van a Somogyban és Tolnában el- 
terjedt, sárga, mázatlan dóri vagy cserkorsóknak is. Fekete korsókat még 
Mohács is termel, s évenkint nagy mennyiségben szállít az Al-Duna 
menti országokba. Baranyában szintén nevezetes paraszt gölöncsér-tele- 
pek vannak. A tiszáninneni részekben Gömör és Torna híres fazekas* 
iparáról. Az Alföldön messze ismeretesek a túri, a szentesi, vásárhelyi 
fekete, fényezett edények, csörgős vizes korsók, a tiszavidéki bulykosok, 
kulacsok stb. Az erdélyi magyarság falra akasztható bokály-kancsókkal 
jeleskedik. Sehol sem készülnek ezek akkora változatosságban, de sehol- 
sem is becsülték őket, a szobák ezen elmaradhatatlan ékességeit úgy,, 
mint itt. 

Osi természetének megfelelően azonban ma is legkedvesebb foglal- 
kozása a magyarnak a földmívelés és a baromtenyésztés. Eégebben külö- 
nösen ez utóbbi virágzott, mely egyenes folytatása volt az ázsiai nomád 
életmódnak. A magyar ökör szívesen látott vendég volt nyugaton egész 
Németország közepéig. A kecskeméti tőzsérek még a múlt század elején 



Digitized by 



Google 



CSIKÓS ÉS JUHÁSZ. (HORTOBÁGY.) 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



. ^ ^ •« 



Digitized by 



Google 



IS egei 

mindi 
liódit< 
csak 

idönl 
lete, 

legel 

m 

nem 



Digitized by 



Google 



MAQYAB NÉPFOOLALEOZÁSOE. 203 

is egészen a pesti határig legeltették, s az Alföld füves mezőit hatalmas 
gulyák, csordák, ménesek (0 Kiskunságnak száz kövér gulyája») lepték el 
mindenfelé. Tudjuk, hogy őseink nemzetségenkint szállották meg a meg- 
hódított földeket. Ezeken a közös földeken legeltették nyájaikat, s abból 
csak itt-ott fogtak föl egy darabot gabona alá (« ökörtilalmas »), a mit 
időnkint változtattak. Innen származott régi királyainknak az a rende- 
lete, hogy a községek ne menjenek messze templomaiktól. Az erdők és 
legelők közös volta, a mint tudjuk, még a legújabb időkig is fenmaradt. 
Ebből a pásztorkodásból, mint igazi ősfoglalkozásból, mely lassankint a 
nemzet nagy tömege helyett annak kisebb részére szorult, ott a hol nagy 



PUSZTAI CSERÉNY. 

(Umjm'z, Kecakcnu't.) 

mértékben űzték, egész külön társadalmi osztály alakúit ki, mely külön- 
álló szervezetével és intézményeivel mintegy államot alkotott az államban, 
s ez volt a pásztoroké. Telet-nyarat a pusztán töltvén, s a társadalmi rend 
kötelékein jóformán kívül állván, vonzó életmódjánál fogva, mely a nem- 
zet lelkületének egészen megfelelt, e pásztorságot lassankint bizonyos 
romantikus varázs vette körül, mely életmód épen ősmagyar voltánál 
fogva, néprajzi szempontból is kiválóan érdekes^ minthogy gyakorlásával 
messze múltakba világít be. 

A pásztorság rendjében a nagy Alföldön (ámbár itt se mindenütt) elől 
áll a gulyás, azután jön a csikós, a kondás, a juhász. A két elsőnek valóság- 



Digitized by 



Google 



204 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

gal rangBoroB szervezete van, melynek élén a főszámadó áll. Az alá van ren- 
delve a számadó bojtár, utána a közbojtárok, s végűi a kis köztársaság gaz- 
daságát és háztartását vezető lakos vagy talyigás. Mert a két elsőnek igazi 
hajléka és rendes háztartása van. E nomád szervezetnek mindenesetre a 
könnyen szétszedhető, könnyen összeállítható mozgó cserény felelt meg leg- 
jobban tanyának. Ilyen költöztethető pásztortanyát főleg a kunok által meg- 
fizállott vidékeken találunk. Nem más az, mint vesszőből font táblákból össze- 
állított, négyszögletes, nyitott kerítés. A kerítés egyik sarkára, a sátorra 
deszka borúi, hogy védelmezze a gulyás és csikós ládáját, nyergét, szalonnás 
iszákját, 8 más féltettebb holmiját. Az egyik fal mellé van leütve a szolgafa, 
rajta a vasbogrács a díszes faragású kásakavaróvaL Ez a konyha. Kívíil 
áll a gúnyapad, a cserény előtt a borjúczövek a szopós borjaknak, a dör- 
gölődzők, mely körűi a gulya pihen. Kiegészíti a cserény háztáját a két- 
kerekű eleségtartó taliga, a cserényhez ragasztott lószárnyék a nyerges 
lovak részére, körülötte az őrző ebek, a macska, a majorság. A cserény 
újabban 8 — 8 nap múlva költözködik odább a trágyázás kedvéért Gazdája 
a fŐBzámadó, ki a gondjaira bízott gulyáról itt-ott ma is kétfelé hasított 
pálczarovással számol be őszszel. A cserényhez, vágy a Hortobágyon a 
patkóalakú, nádkévékből kötött, fölül nyitott, állandóan helyben maradó 
ú. n. vasalókhoz, vagy Túrkeve Ecseg-pusztáján a szintén nádból kötött, 
kúpalakú ú. n. kontyos kunyhóhoz tartoznak a csikósok is, a pásztorság 
virága, népdalaink ismert hősei. Lobogós ingben, gatyában, széles, felhaj- 
tott peremű kalapjukkal, a melléje szúrt makrapipával, a gatyakorczban 
sallangos bőrzacskójukkal, hátukra vetett karikással, szőrén ülve a vágtató 
lovon, a mint a ménest terelik, vagy ügyes dobással pányvát vetnek ki : 
ki ne ismerné őket képből? Zacskójuk vagy készségük, melyben aczélt, 
kovát, ürömvirágtaplót, kést, bocskorlyukasztó csonttőrt tartanak, cséve- 
alakú, faragott csontkupáncsaival, czifra bőrsallangjaivalés szíj -kötéseivel 
a pásztorművészet egyik gyöngye ; nemkülönben karikásuk vagy nehéz 
ostoruk, pompásan faragott nyelével és ostorának bámulatos szabatosságú 
8 — 24 szál szíjmadzagból való kigyóhátú (vízisikló) fonásával és bőrpillan- 
góival. A juhászság a nagy Alföldön kívül a Dunántúl halmos vidékeinek 
(Somogy, Zala) nagy uradalmaiban van még virágzásban, a kanászsággal 
együtt. Juhászok és kanászok a dunántúli somogyi-bakonyi betyárromantika 
leggyakoribb alakjai. Birka- és disznólopás a mesterségükhöz tartozott min- 
denha, s a futóbetyároknak természetjelölte vezetői és rejtegetői voltak. 
A baki (Zala m.) Széchenyi-uradalmi juhászok «kommencziói»-jában ma 
is szerepel néhány mérő rozs, kárpótlásul azért a kenyérbeli önkéntes 
adózásért, a mit a juhászok a szegénylegényeknek — futó- vagy kapcza- 
betyároknak — rendesen adni szoktak. A bakonyi kanász virágokkal 
kihányt veszprémi czifra szűrében, rojtos gatyájában, nagy bőrtarisznyá- 



Digitized by 



Google 



>3 



Digitized by 



Google 



1.' 



Digitized by 



Google 



PÁSZTORÉLET. 205 

jávai, vállára vetett birkaorr-alakúlag görbült élű hatalmas balta-fokosá- 
val, melylyel biztos kézzel sújtja fültövön a disznót (a hetvenkedéseknél 
és verekedéseknél is nem kis szerepe volt valaha), hosszú, zsíros hajá- 
val, szorosan fölgyűrt karimájú magas kalapjával épúgy ismerős min- 
denki előtt, mint a csikós. A kanász kezéből nem hiányozhat a nehéz 
ostor, de a juhászéból sem a díszesen faragott végű hosszú kampósbot, 
melylyel a juhok lábát elgáncsolja, ha megakarja őket fogni Hű kise- 
rője az okos, nyájterelő pumi vagy puli-kutya, s itt-ott elválhatlan társa 
a tilinkó vagy a hosszú furulya. Ezek a dunántúli pásztoremberek saját- 
ságos és a maga nemében figyelmet érdemlő apró faragó-stílust fejleszte- 
nek ki, melynek legszebb, legkimíveltebb, legpoétikusabb termékei a pász- 
torbotok, zsebtükörtartók és borotvatokok fából, a sótartók és kanásztülkök 



KARÁM. 



Ökörszarvból, ritka lelemény ességű, magyaros czifrázatokkal. Pásztorküi-- 
tök faragásában a zempléni és felsőtiszai kanászok is kiválók. Az erdély- 
részi magyarság pásztorélete (juhászság, csordásság) nagyszerűségben 
meg se közelíti az alföldit vagy a dunántúlit. 

A pásztorélet azonban itt is leáldozó félben van már ; aranykora rég 
elmúlt, s helyt engedett a gazdálkodásnak, a tiszta földmivelésnek. Ezt 
azonban, sajnos, meglehetős primitív módon űzik még most is hazánk 
nagy részében. Itt is csak épen megemlítjük, hogy pl. Erdélyben még 
bővében találunk faekéket, faásókat, primitív arató sarlókat, más 
gyatra munkaeszközökkel egyetemben. Az istálló-trágyázást alig itt- 
ott ismerik Erdélyben, és sokfelé még most is ősi módon lovakkal 
nyomtatnak. De a magyar, természettől beoltott szívóssággal ragasz- 
kodik a földhöz. 



Digitized by 



Google 



206 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

Valamikor kedves és jövedelmező foglalkozása volt a magyarságnak 
a halászás is. Kutatások napfényre derítették, hogy a honfoglalók halas- 
vizek mellől jöttek mai hazánkba, hogy a folyóvizek mellett telepedtek 
meg itt is, hogy régebben rendkívül nagy volt vizeink halbősége, s hogy 
birtokos nraink okszerű halgazdaságot folytattak és a hallal rendszeresen 
kereskedtek. A régi magyar konyha a halat 189-féleképen tudta elkészíteni. 
De a boldog világnak itt is vége van. A halaknak oktalan irtása, folyóink 
szabályozása, mely a külső helyeket tönkretette, a kiterjedt gőzhajózás stb. 



NYOMTATÁS. 

(Csicüó, Komárovnnt-fujo.) 

az oka annak, hogy halállományunk annyira megfogyatkozott, s hogy egy vi- 
rágzó régi keresetág, 8 vele egy igazi ősfoglalkozás, egészen összezsugorodott. 
A Balatonban (ma ugyan már csak a Kis-Balatonban), a Fertőben, a Ve- 
lenczei-tavon, az ecsedi lápon, s a folyók kiöntéseiben vejszékkel fogják a 
a halat. Ékalakú nádkerítéseket vernek a vízbe akár 100 méter hosszú- 
ságban is, s az ék csúcsába tekervényes fogót állítanak ugyancsak nádból, 
hogy a betévedt hal benrekedjen. A sekélyebb vizekben régebben szigo- 
nyokkal bökdöstek agyon az alvó-sütkérező nagy halakat. De a széles 
vizeken öreghálókkal is dolgoztak. Ezek többszáz méteres hálófalak, aljukon 
kővel vagy ólommal súlyozva, a felső részükön pedig párával könnyítve, 



Digitized by 



Google 



HALÁSZÁS. 207 

hogy a kivetés után függőlegesen álljanak a vízben ; közepükön zsák 
van a bekerített balak fölfogására. Ezt a hálót csónakra szedik (a Bala- 
tonon még ma is vannak egy darab fából vájt czölöpkori formájú ú. n. 
bödönhajók), kieveznek a sík vízre, s egy másik csónakkal tágas kört ka- 
nyarítva kihányják, majd lassan a part felé húzzák, a körbe szorult hala- 
kat pedig a part felől a zsákba kergetik. Egy-egy ilyen halászáshoz 8—10 
«mber is kell, s ezeket kompániáknak vagy halászbokroknak mondják a 
Balaton mellett és Komáromban. Balatoni speozialitás a d^látott hal*, mikor 
^gy halász a tihanyi magas partról jelekkel irányítja a vizén várakozó 
halászokat az őszszel nagy tömegekbe összeverődő garda fogására. Leg- 
poétikusabb a téli halászat a Balatonon, mikor a jégbe lékrendszereket 
vágnak s hajtórudakkal ezeken tolatják át az öreghálót. Ilyenkor meg- 
•élénkűl a jég háta. Két-három falu népe nyüzsög rajta kocsikkal. Ma egyet- 
len társulat bérli a Balatont és gőzhajókkal halásztat rajta, s a csendőrség 
^rzi a partokat a szegény ember tilos halászása ellen. Érdekes a dunai 
vizafogás is. Mikor a vizák tavaszszal ívni jönnek a Fekete-tengerből a Du- 
nán fölfelé, a folyót kötelekkel átkötik s ezekre minden két lépésre ökölnyi 
fekete úszóparás horgokat kötnek. A fölfelé úszó viza a fekete párát ele- 
ségnek nézvén, bekapja, de csalódva mérgesen Idköpi s dühében farkával 
hozzávág és rajt' akad a horgon. Eégen a Tiszában közönséges volt a több 
métermázsás viza. Ezeket hatalmas szigonyokkal szurkálták agyon. A sze- 
gény ember persze sokfélekép és gyakran bámulatos furfanggal fogja ma 
is a halat, főképen horoggal. Ebből a fajtából a Sárrét és Ecsedi-láp páká- 
szát említjük föl, a ki ősember módjára clt és valósággal vidra-ügyesség- 
gel dolgozott a világtól elhagyott rengeteg nádasokban és zsombékokban. 
:a míg t. i. ilyenek voltak. 

Az a valóban csodálatraméltó egyöntetűség, mely a magyarság testi 
-és lelki tulajdonságaiban nyilvánul, nem kisebb mértékben tükröződik 
nyelvében is. Míg például a germánság egyes törzsei amazok tekintetében 
lényeges különbségeket mutatnak, s maga a német nyelv is akkora válto- 
záson ment át az egyes törzseknél, hogy azok meg sem értik egymást, 
addig a magyarság testileg-lelkileg elég homogén maradt és a nyelve is 
keveset változott. Meg köll említenünk, hogy ennek az egyöntetűségnek 
létrejöttében egyéb okok mellett alkalmasint földrajziak is közrehatottak. 
Az a nagy és tájrajzilag egységes jellegű síkság, vagy alacsony halom- 
vidék, melyet a magyarság megszállott, a maga nyitott voltával és azzal 
az egyforma, még pedig századokon át egyforma életmóddal, melyet a ma- 
gyarság itt természetszerűen kénytelen volt folytatni, nem hordta magá- 
ban azokat a tényezőket, melyek élesen különböző tájnyelvek kifejléséhez 
szükségesek. A honfoglaló magyarok egységes nyelvjárást beszéltek, s a 
mai nyelvjárások már az új hazában keletkeztek, részint egyes nyelvi 



Digitized by 



Google 



208 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

sajátságok továbbfejlődése, részint idegen eleinek tömeges beolvadása 
folytán. Ilyen, egymástól nem lényegesen eltérő nyelvjárást hetet külön- 
böztetnek meg, n. m. : a nyugatit, a dunántúlit, az alföldit, a Duna-Tisza 
közit, az északnyugatit, a királyhágóntúlit és a székelyt. Ezek az egyes 
nyelvjárás-területek azonban nem különálló néprajzi alakulatok is egy- 
szersmind ; miértis abban a futólagos néprajzi áttekintésben, a melyet & 
magyarságról itt adni óhajtunk és a melyben inkább csak a kiválóbb nép- 
csoportokat emeljük ki, hazánk ismeretes politikai fölosztását teszszük 
meg alapnak. 

a) A Duna balpartja. 

A magyarság itt az összes lakosságnak csak 29o/o-a, míg a tótok 
62%-ra rúgnak Az 50% -ot csak Esztergom, Hont és Nógrád megyében 
haladják meg. Nyugaton a folyók széles, termékeny lapályain, keleten 
Hontban és Nógrádban az alacsonyabb dombos vidéken laknak. Nyelvjárá- 
silag a palócz nyelvterülethez tartoznak. Legkifej ezettebb ez a palóczság- 
nakideeső nógrádi ágánál, mely a legjobban «ei-ző vidék, s a hol az «a» 
és flá» hangokat is a köznyelvtől leginkább eltérően ejtik; mig nyugatfeló 
ezek a sajátságok gyengülnek s a Mátyásföldön (a Yág-Dunától a Kárpá- 
tokig) a dunántúli (rábaközi) beszédmóddal elegyednek. A dunáninneni 
magyarság átlag közepes termetű, barna arczú, de nem oly erős test- 
alkatú, mint az alföldi. Legnagyobb részt ősi települő, különösen a 
Csallóköz, melynek csaknem minden községe Árpádkori ; a török hódí- 
tás csak kis népmozgalmat okozott itt Pozsonyban és Nyitrában az 
újabb századok alatt sokat vesztett a magyarság a tótok javára. A tót 
hatás különben típusban, építkezésben, ruházkodásban és szokásokban 
sokszorosan jelentkezik. A szlávos szőke arcztípus gyakori ; a morvaországi 
eredetű ú. n. ámbitusos — kiugró tégla-ajtóíves — ház egészen a Dunáig 
leér a Csallóközben, s a mint északra a tótok felé közeledünk, szaporod- 
nak a garádos födésű szalmás házak, s bár a magyar dolmány és czifra 
bekecs még uralkodó a férfiakon, de már a legénység ruhája erősen tar- 
kúl, a fehérnépeké pedig tótmódra kirívóan színesedik. A tótoktól el- 
tanult és csak kevés helyen fönmaradt szentivánnapi tűzugró népszokás 
a Zobor-környéki magyarságnál mai napig megvan. Nyugatról jövet Ko- 
márommegye csallóközi járásában még nem találunk népviseletet, de a 
Vág-Dunát átlépve igen, s keletfelé mindinkább számosabbat, színesebbet. 
A komáromi szekeresgazdák (gazdálkodók) ezüstgombos dolmányukat már 
csak ünnepi alkalomra veszik föL Legczifrább viseletük a Karancs körűi 
sűrű falvakban lakó palóczoknak van. A nők bő ingvállban, rókatoros 
mentében, színes csizmában, gazdag díszítésű főkötőben járnak. Főfoglal- 



Digitized by 



Google 



DUNÁNTÚLI MAGYAROK. 209 

kozás a földmívelés, a dombos vidékeken a juhászat, itt-ott szénégetés és 
szénbányászás. A halászat most már csak a Yágban és Dunában élénk. 
Bégen hiresek voltak a komáromi hajóácsok, a tsuperoko ; a gutaiak ma 
is messzeismert hálókat készítenek ; a hagymás kamocsaiakat a Vág mellett 
pedig már az 1715-iki orsz. összeírás híres zöldségtermelőknek mondja. 
A palóczság szorgalmas, dolgos — a szegényebbje az Alföldre jár aratni — 
vallásos, babonás, a nadrágos emberhez bizalmatlan, szapora, patriarkális 
életmódú nép. 

h) A Duna jobbparija. 

Az összes lakosság 70%-a magyar. Földjét tekintve, kicsiben Magyar- 
ország. Földmívelése, állattenyésztése egyaránt kitűnő. A honfoglalók 
korán megszállották, s az itt talált nagyszámú szláv és avar elemet fölszív- 
ták. Azt állítják, ennek következté- 
ben alakúit ki a nyugati és du- 
nántúli nyelvjárás. Amazt a nyu- 
gati határszélen főleg Vasban, Zalá- 
ban, emezt déli Somogy és Tolna 
meg Baranya kivételével — a hol az 
alföldi ú. n. «ö»-ző dialektus ott- 
honos — a Dunántúl többi részén 
beszélik. Igazi magyar tipus leg- 
tömegesebben a Balatontól d.-re és 
dk.-re található, de foltokban min- 
denüti Az ősi szlávval vegyült vagy 
magyarrá lett típus különösen Vesz- 
prémmegyében figyelhető meg. Nép- 
rajzi tekintetben egész csomó érde- 
kes vidék alakúit itt ki, különösen 
a nyugati nyelvjárás területén. Itt 
van Vasmegye dny.-i felében az erdők 
közt fekvő « Őrség*, 18 ref. ós katb. 
község, Öri- Szent-Péter középpont- 
tal; az Árpádok határőreinek hite- 
les ivadékai, jómódú, szép fajtájú, magyar öreg ember. 
de sajnos, nem szapora, s ezért a r>?^^ oáf, vo^zpr.hnm>'fit<^.) 
vendeknek tért engedő nép, ősi ízű 

gazdálkodásmóddal, ősi ízű építkezéssel és tájny elvvel. Az Őrség mellett 
fekszik délen a hét községből álló Hetes, vagy a napnyugati Göcsej, 
régi besenyő telep, horvátokkal, vendekkel keverve ; szintén régies ma- 

György Aladár: A föld és népei, V. 14 

Digitized by VjOOQIC 



210 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

gyár nyelvvel, ősi szokásokkal, építkezéssel és viselettel. A fehérnépek 
régen csaknem egészen fehérben jártak, s spacsa* nevű, fehér kámzsa- 
szerű fejrevaló viseletük, mely itt-ott még Göcsejben is divatos, különös 
ismertetőjük. Alkalmasint horvát eredetű. A Hetes a közismert hepe- 
hupás szaggatott földű « Göcseji -jel határos. Göcsej a Zala és Váliczka 
folyócskák között mintegy 15 mfd-nyi terülen, körülbelül 90 régi nevű, 
apró, völgy fenekén fekvő, régi építkezésmódú községet ölel föl, Nova 
középponttal. A régies oszeg ós fa» összetételű községnevek (Kustánszeg, 
Gógánfa stb.) itt találhatók legbővebben. Szláv hatás itt is van. A göcseji 
tájnyelv rendkívül sokban eltér a köznyelvtől és igen sok régi nyelvszerü 
alakot őrzött meg számunkra. A nép r. kath., vegyes típusú, a tánczot, 
nótát módfölött szereti, dolgos, inkább földmívelő, de szívesebben barom- 
tenyésztő, elmés-furfangos, apró fatárgyak faragásában és czifrázásában 
kiváló. Itt maradt fenn legtípíkusabban, legtöbb ősi pogányvonással föl- 
ruházkodva a «regölés» szokása is, mely ezenfölül Vasban, Sopronban, 
Veszprémben, Somogyban, Baranyában és Udvarhelyen él még. Surján 
legények maskarában, lánczos bottal, korbácscsal, csengővel, köcsögdudá- 
val fölkészülve, karácsony táján varázsigéket rejtő misztériumokat adva 
elő járják be a házakat. Ez újabban különösen a betlehemezéssel vegyült, 
de kiderült, hogy ez a szokás pogánykori magyar eredetű, s a mostani 
regősök a keleti őshaza varázsló sámán papjainak mesterségét folytatják. 
Ez a három vidék néprajzilag igen közel áll egymáshoz; tájbeszédük 
kevéssé különbözik, s a nyugati nyelvjárás magvát alkotja. Ellenben a 
Dráva-menti tiszta sík vidéken, a Baranyában fekvő dOrmányság* amazok- 
tól sokban eltér, s a nyelve is az «ö»-ző dialektushoz tartozik. Szigetvártól 
Siklósig mintegy 40 apró, többnyire szláv nevű, de már a honfoglalóktól 
megszállott, egyöntetű népű ref. községet ölel magába az Ormányság. 
Neve törökül annyit jelent, mint erdőség. A nők ruházata majdnem egé- 
szen fehér, csak kötényük és szalagjuk színes. Még gyászruhájuk is az. 
Az ormánysági nép igen szép fajtájú, különösen a nők ; jómódú, iparkodó, 
de sajnos, nem szapora. Tolnamegj^ének is megvan a maga nevezetes 
néprajzi szigete, mely szintén az «ö»-ző nyelvjárás területén fekszik. 
Ez a « Sárköz »), Tolnán alul a Duna mellett. Tulajdonképen csak 4 ref. 
község ú. m. Öcsóny, Decs, Pilis és Alsó-Nyék ; de innen származott ki a 
Duna ti'ilsó felén lévő Szeremle, s bent nyugaton a baranyai határon Vár- 
alja. Alkalmasint ősi besenyő telep ez ie. A nők viselete rendkívül tarka, 
sok vonásában ráczos, s ma már mindinkább elízléstelenedö. Típusuk 
egyöntetű, különösen a nők rendkívül szépek, de férjhez menve, az innen 
származó utálatos egy-gyermekrendszer következtében hamar elrútúlnak, 
összeesnek. Szeretnek piperészkedni, mint az ormányságiak is ; jómó- 
dúak, de számbelileg stagnálnak, s az ősi birtok lassan-lassan más elemek 



Digitized by 



Google 



DUNÁNTÚLI MA.GYAROK. 211 

kezére kerül. Föntebb mondottuk, hogy igaz magyar típusokat nagy tö- 
megben Somogyban és a Kapós mentén találunk ; de elszórtan, különö- 
sen a számos nemes községekben, mindenütt. Érdekes, hogy a fehér gyász- 
viselet is fenmaradt Somogyban Csököly táján. Valamelyes népviseletet 



PABTA8 LBANYOK. 
(Váraljo., Tolnamegíjc.) 

ezenfölül még Baranyában, itt-ott Tolnában, Zalában és a Bábaközben 
találhatni A Dunántúl többi része, melyre itt nem térhetünk ki, meg- 
lehetősen egyöntetű és színtelen — ruházatában, építkezésében, szokásá- 
ban egyaránt 

A több száz év óta Szlavóniában (Eétfalu, Haraszti, Szt. László, 
Kórógy) lakó ref. magyarság nyelvjárása nagyjában az alsóbaranyaiaké- 
val egyezik. Házközösségben élnek, s a férfiak ós nők tisztafehérben járnak. 



Digitized by 



Google 



2Í2 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 



c) A Duna-Tisza köze. 



A magyarság százalékszáma 77, csak Bács-Bodrogban marad oO%-od 
alul. Az alföldi, Duna-Tisza közti és palócz nyelvjárás találkozik itt. Ez a 
hazája az óriás határú gazdag falvaknak, a pusztáknak, tanyáknak, a 
bnczkáknak, szikes tavaknak, a kiterjedt állattenyésztésnek. Itt laknak a 
kis- és nagy-kúnok, a jászok és részben a palóczok. A török hódítás korát 
nem sok község élte túl. Eitakarodásuk után rácz és német telepesek 
jöttek a Duna-Tisza közére, de ezek — Bácska kivételével, a hol tömege- 
sebben laknak — jórészt egészen magyarrá lettek, vagy az elmagyarosodáa 
útján vannak. A bácskai magyarság Szabadkától dk.-re homogén tömeget 
alkot Jómódú, de gazdagsága tudatában büszke nép. Szeged mai lakos- 
sága a törzsökös magyarságból, s azonfölúl egyebek mellett nagyszámú 
rácz és német elemből aJakiUt ki, miért is viseletben, szokásban, tempe- 
ramentumban sem egyöntetű. Sokkal tisztábba « parasztváros » Hódmező- 
vásárhely (de azért itt fúrták az első artézi kutat az Alföldön) és a kül- 
földön is kereskedő Szentes népe, melyből a halász és a messze földön 
ismert földmunkás elem vált ki. Pestmegyébe átcsapva Kalocsa környéke — 
Ugod, Foktő, Fájsz — jórészt dalmata népségből alakúit, amire széptípu* 
suk, czifra viseletük, s a fiatalságnak betyárkodó hajlama is rávall. A vár- 
megye töröktől megkimélten maradt középső táján a régi népviselet majd- 
nem egészen elpusztult, csak a déli és az északi részben él még. Míg 
például a kecskeméti tanyákon egyszerű gubát és csak néhány szinea 
csíkkal díszített szűrt viselnek, addig a jászok (Félegyháza, Dorozsma, 
Majsa) és kiskunok (Halas, Fülöp- és Szabadszállás, Eúnszentmiklós és 
Laczháza) még tarka szűrben, czifra ködmönben és subában járnak. A kis- 
kunok kezdettől fogva itt laknak, a jászok újabb települők. Törzshazájuk 
a Zagyva melléke J.-N.-Szolnok megyében. Gazdag, szapora, rajokat bo- 
csátó, élelmes, szorgalmas, szálas növésű, ritka szép fajtájú és festői 
viseletben járó róm. kath. nép. Eredetük bizonytalan. Némelyek kunoknak 
mondják őket, mások a jazigok utódainak tartják. Annyi bizonyos, hogy 
típusuk más, mint a kunoké. A nagykunok a vármegye k.-i és d.-i felének 
fekete agyagú, itt-ott szikes földjén (Madaras, Earczag, Kisújszállás, Tür- 
kévé, Mezőtúr, Kúnszentmárton) laknak és Kúnszentmárton kivételével^ 
miként a kiskunok is, reformátusok. A mindkettőjük közé települt újabb 
elemek római katholikusok. Innen van, hogy egy-egy kún községnek (de 
alföldinek is) ref. és kath. lakossága még népviseletben és nyelvjárásban 
is különbözik egymástól. Kevésbbé vagyonosak, élelmesek és szaporák^ 
mint a jászok, de gazdag hímzésű subák és ködmönök viselésében vetekesz- 
nek velük. A kunok nagyobb számmal a tatárjárás után jöttek be ha- 



Digitized by 



Google 



ALFÖLDI ÉS FELVIDÉKI MAGYAROK. 213 

zánkba és századokon át némi különálló politikai szervezetben éltek. 
A kiskunok az alföldi ö-ző, a nagykunok a Duna-Tisza közti e-ző, a 
jászok a palóczos é-ző dialektust beszélik. Ez a palócz beszédmód a 
Duna és Tisza között délen a Csepel-sziget közepétől Szolnokig húzott 
vonalig terjed. Szóban forgó területünkből Pestmegye keleti fele és az 
egéBz Hevesmegye ide tartozik. Az itteni palóczok jelleméről éö foglal- 
kozásmódjáról nagyjában ugyanazt mondhatjuk, a mit a nógrádiakról. Vise- 
letük azokéhoz hasonlit, legföljebb a mód hoz bele férfinál-nőnél egyaránt 
némely különbségeket. Ez utóbbinál még inkább rövidebbé válnak és meg- 
sokasodnak a tipikus, tarka palócz-rokolyák. 



d) A Tisza jobbparija. 

A magyarok száma kis híján megüti az 50% -ot. Nem rúg ennyire 
Bereg, Ung, Szepes ós Sáros megyékben. A ny.-i rósz a palócz, a k.-i 
az ú. n. ék.-i nyelvjárási területhez tartozik. Tót befolyás kevésbbé érez- 
hető, mint a dunabalparti magyarságnál. Gömörben és Borsodban ismét 
palóczok laknak. Ezeket kunoknak tartják, a mit antbropologiailag ez- 
ideig igazolni nem sikerűit. Az egyes nemzetségek, vagy régiesen «had»-ak, 
ezelőtt nem sokkal is közös háztartásban és gazdálkodásban éltek, néha 
40-en is egy födél alatt. Egy faluban néha csak 3 — 4 had lakik, kik ma- 
guk között házasodnak, s jóban-rosszban összetartanak. A férfinépnek 
kedves foglalkozása a földmívelés, állattenyésztés, az asszonyoknak a 
kendertermelés, mely jövedelmük főforrását adja, a kenderből kerülvén 
ki nemcsak a szükséges változó és ágynemű stb., hanem a kigerebenelés 
után az eladásból szép summa pénz is. Czifrálkodásra mindkét nemnek 
nagy a hajlandósága. A Gömör déli, Borsod ny.-i és Heves é.-i részén 
lakókat «barkók»-nak mondják. Nyelvük tisztább az igazi palóczos beszéd- 
nél ; a színük se nem szőke, se nem barna. Túlságosan babonásak, furfango- 
sak, ingerlékenyek, de józanok és dolgosak. Borsodmegye Mezőkövesd, Tárd 
és Szt. István községeinek palóczait «matyó»-knak hívják. (Mátyás király 
fekete serege utódainak tartják magukat.) Gzifra öltözetük és barna arcz- 
bőrük (a nők igen csinosak) különbözteti meg külsőleg a többi szomszé- 
doktól. Abauj -Torna, Zemplén, Ung és Bereg magyarsága ősi települő, s 
néprajzi tekintetben még sok régi vonást őrzött meg, különösen az abauji 
Osereháton. A népviselet mindenütt rendkívül változatos, legkivált a csere- 
hátiaknál, kik típus és véralkat tekintetében is igazi tősgyökeres ma- 
gyarok. 



Digitized by 



Google 



214 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 



e) A Tisza balparlja. 



A magyarság százaléka 61. Máramarosban, Szilágyban és Ugocsában 
nem éri el az 50% -ot. Az Alföld e keleti felének magyarsága a ruténséggel és 
oláhsággal érintkezik, mely utóbbi különösen Szilágyban és Szatmárban 
terjeszkedik. Nyelvjárásra nézve egyöntetű, a mennyiben Békés kivételével 
az «e»-zö területhez tartozik, de a nép típusban és viseletben eltérő egymás- 
tól. Idegen elem sok helyen olvadt be a magyarságba (Szabolcs, Márama- 
ros, Szatmár, Békés), s ezeknek nyomai a külsőn is meglátszanak. Leg- 
jobban képviselik a magyar típust a hajdúk, a tiszahátiak s a békés-biha- 
riak. A hajdúk Hajdúmegyében 6 várost (Böszörmény, Nánás, Dorogh, 
Szoboszló, Hadház, Vámospércs), Biharban 20 községet (N.-Szalonta stb.) 
foglalnak le. Gazdag, földmívelő, jól táplálkozó, rátartós, czifraszűrű, 
darutollas kalapú, főkép református vallású nép. A lakosság foglalkozása 
csaknem kizárólag földmívelés és baromtenyésztés, a Tiszaháton gyümölcs-, 
az Érmelléken bor-, a széleken szilvatermelés, itt-ott csekély háziipar is. 
Máramarosban mindenki farag, a Nyírség, Szatmár, Ugocsa vesszőt. Békés 
gyékényt fon, Bihar szalmát, agyagot dolgoz föl, Szatmár gubát, szűrt ké- 
szít. A kendertermelés és házivászon-szövés mindenütt általános, de a 
más vidéken ezzel kapcsolatos hímzés-varrás errefelé nem otthonos. 
A nép különben dolgos, takarékos, de sokhelyt nagyon elmaradt A szű- 
röknek, subáknak, gubáknak itt van a hazája. Érdekes megfigyelni ezek- 
nek elváltozását a módos Alföldtől a szegényebb hegyvidék felé. Míg 
az Alföld közepén a színes posztóval és fonállal kivarrott czifra fehér 
szűrők és pompás subák divatoznak, addig az Alföld szélei felé mind- 
inkább egyszerűbb lesz a viselet. Már Szabolcsban föltűnik a kevéssé 
hetyke fekete szűr, a fekete guba, s az egyszerűbb suba, s ezek lassankint 
átvezetnek Máramaros, Szilágy és Szatmár ruténjeinek és oláhjainak 
Q^ég egyszerűbb viseletéhez. Máramarosban a bunda már egészen lema- 
rad, s helyette a hosszúfürtű fehér guba uralkodik. A női viselet jórészt 
bolti portékákból telik ki, csak a ködmön és kis bunda magyaros, mely kü- 
lönösen Békésben és Bihar ny.-i részén otthonos. Érdekesebb néprajzi sa- 
játságok kialakulására a ialaj és foglalkozásmód egyöntetűsége folytán 
ez a vidék nem alkalmas. A sárréti és ecsedi pákászokról s a hajdúsági 
pásztorokról már szólottunk; még csak a felső-tiszai halászatot és a bihari 
kanászságot említjük, mint olyan foglalkozásokat, a melyekben hamisítat- 
lan ősi népies elemek vannak. 



Digitized by 



Google 



DÉLVIDÉKI É8 ERDÉLYI MAGYAROK. 215 



f) A Tisza-MaroB szöge. 

A magyarság százalék-száma itt a legkisebb, kerekszámban 20. Az 
50%-ot csak Csanádban haladja meg. Nyelvjárása «ö»-ző. Mindenütt idegen 
elemmel lévén körülvéve a magyar, természetes, hogy úgy tipusban, mint 
egyéb leíró néprajzi jegyeiben is sok idegenséget találunk. Legszebbnek 
mondják a borosjenöi és makói népei A szegedi fehérnép specziális 
papucsviselete itt is divatos. Színesebb, de oláh befolyást mutató népvise- 
let Ai-admegyében van. Különben Arad és Csanád megye magyarsága nép- 
rajzi tekintetben a békési, nagyváradi és dél-biharival egyezik ; a bánsági 
magyar községek újabbkori települések. 



q) A Királyhágón túl. 

A magyarság %-os arányszáma 33; többségben csak a székely vár- 
megyékben van. Hazánknak ez a keleti fele meglehetős magas fenföld, 
mely az Alfölddel a széles Szamos- és a keskeny Maros-völgyülettel van 
összeköttetésben. Ezek szolgáltak annak idején országutakúl a magyarság 
szétáramlásánál. Az ethnikus összeköttetés azonban a Maros völgyén át 
teljesen megszakadt, ellenben a Szamosén foltokban most is fennáll és át- 
vezet az ország keleti sarkában letelepült székelyekhez. Tagadhatlan ugyan, 
hogy ez a fenföld a nyugati részektől eltérő földjével és éghajlatával együtt, 
amattól különböző befolyást gyakorolt az itteni magyarság életmódjára 
és abban bizonyos «erdélyiességeket» fejlesztett ki, s ámbár kimutat- 
ható, hogy a királyhágóntúli egész magyarság, típusban, temperamentum- 
ban, viseletben, építkezésben, nyelvben erősen különbözik az Alföldétől, 
mégis közös és jellegzetes néprajzi vonásai mellett sem egységes. Nagy- 
jából véve két népfajtát különböztethetünk itt meg, ú. m. : a székelyt 
és a magyart. Amaz egészen magában álló néprajzi csoport, emez, bár 
sok a székely bélyeg rajta, a szomszédos Szilágyság és Szatmár népével 
mutat számos közös vonást. A nyugati részt elfoglaló ezen magyarság 
nyelvjárásban is elválik a székelytől s a felső-tiszaival van közelebbi ro- 
konságban. Tudjuk, hogy a székelység századokon át sajátos politikai 
különállást élvezett, s magát egyrészt ennek alapján, másrészt a téves 
alapon jegyezgető krónikások adatai után, Attila hunjaitól származtatta 
Ujabban azonban kivilágosodott, hogy ez a hiedelem alap nélkül való, hogy 
a székely név foglalkozást, határőrzőt jelent, s hogy székelyeink a hét 
magyar törzshöz nyolczadikúl csatlakozó kabarok utódai, kiket a ma- 



Digitized by 



Google 



216 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

gyarok jóval a honfoglalás után és pedig két ízben telepitettek ki a 
keleti szélekre, a határok védelmére. Erre mutat az is, hogy egyik águk 
(Csik, Háromszék, Maros-Torda) az «é»-ző, a másik (Udvarhely) az «ö»-ző 
nyelvjárást beszéli. A székely nyelvben igen sok becses régi nyelvsaját- 
ságunk maradt fenn. A legszebb, régies nyelvű népballadák is tőlük kerül- 
tek elő. A bevezetésben már említettük, hogy a székelyek külsőre nézve 
legjobban eltérnek az átlagos magyar típustól — sem embere, sem asz- 
szonya nem olyan szép — de különböznek karakter dolgában is. A székely 



CSÍKI SZÉKELY FÉRFIVISELKT. 

agyafúrtság szállóigévé vált. Zárkozottabbak, mint a magyarok, székely 
voltukra rátartok, nyakasok, itt-ott hetvenkedők, de rendkívül élelmesek, 
vállalkozók és vitézek. Míg a magyarban alig-alig csillan valamelyes ke- 
reskedő hajlam, a székely mindig és mindennel kész kereskedni. A sző- 
nyeget, hímzést áruló szegény harisnyás székely manapság már épolj' 
ismert alak kezd lenni az országban, mint a gyolcsos tót. Még üveges is 
akad köztük Eomániában. Ide különösen nagy számmal húzódnak ki 
kézműveseknek és kocsisoknak. Egyáltalán könnyen mozgó, vándor ter- 
mészetű nép, mely szívesen megválik bérezés hazájától, ha máshol jobb 
megélhetés kínálkozik. Lételük alapja a földmívelés és baromtenyésztés. 



Digitized by 



Google 



SZÉKELYEK. 217 

Egyikben sem valami kiváló és túlságos serény, s hozzá még szegénysége 
miatt el is van maradva. Azonban a háziipar mindenféle nemét nagy 
mértékben és ritka ügyességgel folytatja. Maga épitl házát, maga készíti 
mindenféle házi és gazdasági szerszámát. Fehérnépe — mely a magyartól 
eltérően a mezei munkákban is erős részt vesz — a kenderrel sze- 
ret bánni. A férfinak a fa az, a mi az 
asszonynak a kender. Boppant ügyesen 
bánnak a fával, s a mint az asszonyok 
s, vásznat, ők a fát « hímezik » ki czifra, 
eajátos, magyaros fölfogású ornamentu- 
mokkal. Nincs az a fából csinált bútoruk 
vagy szerszámuk, a mit tele ne himez- 
nének. Legpompásabb faragványaik a ré- 
gebben inkább divatban volt galamb- 
búgos nagy kapuk és utczaajtók. Maga 
a székely faház és fatorony kiváló épí- 
tészeti alkotás. Viseletük és táplálko- 
zásuk szegényesebb, mint a magyaroké, 
ellenben népköltészetük, nótájuk, tánczuk 
és népéletük gazdagabb. Vallásra nézve 
róm. katholikusok, reformátusok és uni- 
táriusok. Közűlök kerültek ki a zsidózó 
szombatosok is (Bözödújfalu). 

A székelyekhez tartoznak a Brassó 
mellett 10 községben oláhokkal vegyesen 
lakó ú. n. hétfalusi csángók is. Híres fuva- 
ros és mesterember, de szegény ós erköl- 
csileg nem a legjobb hírben álló nép. 
Úgyszintén székely telepítvény a Torda- 

aranyosmegyei Aranyosszék 22 községgel. ^^^^ar pártás leány. 

Itt van a festői fekvésű Toroczkó bánya- (Toroczhi) 

város is, melynek magyarrá lett lakosai 

alkalmasint a XIII. század elején jöttek be Stájerból. Arczvonásaikon 
idegen származásuk tisztán meglátszik. 

Az egyes apróbb, néprajzi tekintetben kiválóbb szigetek közül 
-említésre méltó Kalotaszeg. Ez alatt Kolozsmegye ny.-i felében a Sebes- 
Körös, Kalota, Kapus és Almás patakok völgyében levő mintegy 35—40 
ref. községet értjük, melynek ritka szép népe típusra és viseletre egy- 
forma. Kalotaszeg remek varrottasairól lett híressé. 

Néprajzi tekintetben nevezetesebb szigetek még Alsófehér vármegye, 
Kolozsvár környéke és a Kis-KüküUő mente. Egyáltalában az egész eidélyi 



Digitized by 



Google 



218 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

rész a néprajz klasszikus földje. Fő tömegét oláhok lakván, természetes^ 
hogy sok oláh hatást találunk a magyarság néprajzában, az őslakos ezlá- 

vöké és az újabb, de szintén régi 
németeké mellett. Viszont azon- 
ban a magyarság is erős befolyás- 
sal volt mindkettőre. 



B) NEMETEK. 

A hazánkban megtelepedett 
németek többféle törzsből valók* 
Az ú. n. középnémet nyelvjárás 
területéről jöttek az erdélyi szá- 
szok (közelebbről a Bajna éa 
Mózel folyók vidékéről), továbbá 
a nyugati és szepesi bányaváro- 
siak, a szepesi szászok, az abauji, 
gömöri, honti, zólyomi, barsi és 
nyitrai németek ; a felnémet 
nyelvjárás területéről valók a 
hienczek, a mosoni heidebauerek, 
a dunántúli, bánáti és bácskai 
svábok. Az északi felföld német- 
jeit királyaink főkép a bányami- 
pÁBTÁs LKÁNY NYÁRI RUHÁBAN. vclés és kózműipar, az erdélyi szá" 

(Zenteikérői, Koiozs megye.) szokat a határvédelem kedvéért, a 

többieket pedig a török dúlás után 
pusztán maradt területek benépesítése okából telepitették be. Az előbbi 
telepesek lettek a városi élet megalapítói. Németországnak más-más vidé- 
kéről jővén be, a magyarországi németség néprajzi tekintetben fölöttébb 
eltér egymástól. 

Főbb csoportjaik a következők : 

a) Heidebauerek. 

A Fertő-mellék régebben terméketlen fenyérei után nevezik így a 
mosoni németeket, kik ebben az egyetlen megyében többségben vannak. 
Vagyonos földmívelő, de különösen kereskedő és fuvaros, jó módjában 
elbizakodott nép, mely szívesen simul a magyarsághoz éraésben, nyelvben 
és viseletben. A magyarok nyulasoknak hívják őket. 



Digitized by 



Google 



A NÉMETSéo KÜLÖNBÖZŐ NÉPRAJZI CSOPORTJAI. 219 

h) Hienczek. 

Hienozeknek vagy heánczoknak Sopron és Yasmegye sajátságos táj- 
szólást beszélő német népét nevezik. Foglalkozásuk az állattenyésztés és 
földmívelés. Földjük kevés, szétaprózott s nem is valami termékeny, ezért 
kézmivességgel — bodnárság, kőművesség — is kénytelenek foglalkozni. 
A dunántúli « tikászoké, a kik Bécs számára ketreczes kocsikban szedik 
a baromfit és tojást, nagyrészt közülök kerülnek ki. Általában jóravaló, 
munkabíró, csendes természetű, a magyarral rokonszenvező nép. 



c) Donántűli svábok. 

Földmívelők és jeles szőlősgazdák. A Dunántúlon a szőlőbirtok jó 
nagy része az ő kezükön van. A bonyhádi fajta tehenek és tolnai lo- 
vak országhírűek. Szorgalmasak — asszonya, embere egyaránt — , takaré- 
rékosak, szaporák, terjeszkedők és vagyonszerzők. Ruházkodásban egysze- 
rűek; sok helyen átvették a magyar viseletet. Tarkában csak Tolna és 
Baranya némely részének fehérnépe jár. A férfiakat «kék)» v. § fekete »> 
sváboknak hívják (méga gatyájuk is kék) a ruhájuk színe után. Községeik 
rendezettek, házaik csinosak és tiszták ; nagyon törvénytisztelők, s őszintén 
ragaszkodnak a magyar hazához. Nemzetiségi súrlódás a Dunántúl is- 
meretlen. Bendkívűl elterjedt szokás náluk, hogy gyermekeiket magyar 
szóra küldik cserébe. A magyar intelligenczia — különösen a kath. pap- 
ság — jó nagy kontingense közűlök kerül ki. A budavidéki svábok erköl- 
csileg alacsonyabban állanak, mint a tolnaiak vagy baranyaiak, s általá- 
ban sokkal konzervatívebbek és a magyarság iránt tartózkodóbbak. A dunán- 
túli magyarok sok népszokást tanultak el tőlük. 



d) Dőlmagyarországi svábok. 

Ide a bácskaikat és az ú. n. bánátiakat foglaljuk. Termékeny, gazdag 
földön laknak, földmívelők, lótenyésztők. Takarékosak, önzők, praktiku- 
sak, számítók, földéhesek, szaporák, jó csomó parasztgőggel, nem ven- 
dégszeretők, nem szimpatikusak. Szorgalmuk közmondásos. A maguk 
földje mellé rendesen még bérelnek is, s a tulajdonos alól lassankint ki- 
liczitálják a földet. Viseletük jórészt magyaros, az asszonyoké azonban 
kevésbbé, A harisnya és a papucs, meg a faczipő (klumpa) hazája a Bácska, 
de Tolnában és Baranyában is nagy darab földön honos. Fiaikat szíve- 
sen járatják magyar iskolába. Buzgó katholikusok, a búcsújáró helyeket 



Digitized by 



Google 



220 HATODIK FEJEZET. NÉPBAJZ. 

nagy számmal látogatják. Nepmulatságuk koronája a templomi búcsú a 
«KirchweihfeBt», melyet a fiatalság nagy zenés tánczmulatsággal ünnepel, 
ügy náluk, mint a dunántúliaknál is minden falunak megvan a maga 
rezes vagy tröttyös bandája, mely a környező magyar falvakban is 

erősen kezd meghonosodni s a 
népmulatságokból kiszorítja a czi- 
gánymuzsikái 

e) Magyar érczhegységi németek. 

Ezeket a bányamívelós ked- 
véért telepitették be királyaink 
és fölruházták értékes előjogok- 
kal. Legrégibb statútuma (1244- 
ből) Selmecznek van. Zárt, városi, 
jómódú polgárságot alkottak. 
Ujabban a bányászattal együtt 
jómódjuk is hanyatlott, s a tótok 
nagy hódítást tettek közöttük. 
Korpona, Körmöcz, Breznó, Libet- 
báiiya stb. városok tartoznak ide. 

f) Krikehájok. 

A Nyitra, Bars és Túrócz me- 
gyék összeszögellő részén egytag- 
l)an, vagy szétszórtan élő, valami- 
svÁB KERvÁJos vEZKTÖPÁR. kor nsgyobb tömegű, de ma már 

(Snnei-Ji'csu, TorouLóim.) összezBugoTodott németeket neve- 

zik igy. A mint nevük is mutatja, 
hegyi irtványokon települtek, a mire szétszórt fekvésű falvaik is utalnak. 
Nagyobb községeik Nyitrában : Handlova, (jájdel. Német- Próna. Terméket- 
len földön sanyarú viszonyok közt tengődnek, s a silány földmivelés mellett 
erdőmunkával és házalókereskedéssel foglalkoznak. Legelmaradottabbak a 
barsmegyei (Pálosnagymező) ée túróczi szórványok, melyeknek lakói ősi 
-életmódot élnek. Erkölcsös, csendes, jóravaló nép, erősen tót hatással. 

(]) Habánok. 

Nyitra- és Pozsonymegye néhány községében (Szobotiszt, Nagj'-Lénárd) 
laknak. Utódai a Németországból Morvaországon át a XVII. században 
bevándorolt anabaptistáknak vagy újrakeresztelkedőknek. Valamikor ön- 



Digitized by 



Google 



A NÉMETSÉG KÜLÖNBÖZŐ NÉPRAJZI CSOPORTJAI. 221 

álló községeket alkottak s különös építésű házaikban család- és vagyon- 
közösségben éltek. Szorgalmas kézmivesek, s fémárúikat (csákány, balta^ 
evőeszköz stb.) ma is távol vidékekre viszik. Ök és a XYII. század elején 
Erdélybe telepitett rokonaik készítették az országban mindenfelé elterjedt^ 
rendesen fehér alapmázon sárga, kék, zöld, ibolyaszínű virágokkal dí- 
szített^ parasztkancsókat, 
czéhkorsókat stb., az ú. n. 
«habán majolikát», a me- 
lyek ma a múzeumok ékes- 
ségei Sajátságos szerve- 
zetű kis társadalmuk már 
föloszlott ; elszegényedtek 
és nagyrészt eltótosodtak. 

h) Szepesi szászok. 

A Kárpátok lejtőin 
laknak. Földjük jórésze 
erdő, azért jeles erdőmun- 
kások^ de más iparban is 
kitűnnek, mint a vászon, 
gyapjú, bőr és fém földol- 
gozásában. Sehol annyi 
virágzó és magas kultú- 
rájú város, mint otl. Saj- 
nos, ezek is hanyatlóban 
vannak, a mit annál inkább 
kell fájlalnunk, mert a sze- 
pesiek mindig jó magyarok 
voltak. 

A szepesi 6 bánya- 
városban lakó németeket 
Hgründnerí) -éknek nevezik. 

_, , , , ^ , SZÁSZ JEGYESPÁR N.-8ZEBKN VIDÉKÉRŐL. 

Ezekhez tartoznak a ma- 
gyaros viseletű meczenzé- 

fiek Abaújban és az úgy nevevett («buléner»-ek Dobsinán, Gömörben. 
Nagyobb számú német telepek vannak még a felvidéken, Sáros- 
ban a tótok és Beregben Munkács körül a rutének között. Ez utóbbiak ter- 
jeszkednek. A szétszórtan fekvő apró német telepek lassankint fölszívód- 
nak környezetükbe. 



Digitized by 



Google 



222 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 



i) Erdélyi szászok. 

Összetartó, szigorúan zárkózott, más néppel nem elegyedő elem. 
A magyar állameszmébez a legnehezebben simul minden német fajta 
között. Szorgalmas földmivelő, ügyes iparos és kereskedő, a kitől a ma- 
gyar sokat tanult. A községek társadalmi életét az ifjak, leányok és 
szomszédok szövetsége vagy társulása vezeti és szabályozza. Amazokba 
szigorú felügyelet alatt a nőtlen fiatalság tartozik házasulandó koráig, 
emezeket (5 — 6 egy-egy községben) a szomszédos családok alkotják köl- 
csönös támogatás czéljábóL Ezek az «atya» és «tanács» vezérlete alatt 
álló szövetkezetek biráskodási joggal is föl vannak ruházva. Télen át köz- 
hasznú fölolvasásokat tartanak s a közügyeket megbeszélik. Mondottuk, 
hogy népviseletet mindenfelé találunk a szászok között Vagyonosak, de 
nem szaporák, s az oláhság mindjobban befurakodik közéjük. Miként az 
•északi szászok, ezek is ágostai evangélikusok, s egymástól nagyon eltérő 
nyelvjárásaik is régies ízűek. 

C) TÓTOK. 

Tótságimk a honfoglaló magyarok által szótrobbantott nagy morva- 
özláv birodalom lakóinak maradványa. Hogy miféle népelemek alkották 
ezt a birodalmat, pontosabban nem tudjuk, de annyi bizonyos, hogy mai 
tótságunk nem egyfajtájú. A történelem tanúsága szerint cseh (Pozsony, 
Nyitra, Gömör)^ lengyel (Árva, Szepes, Sáros), rutén (keleti tótsag) és 
délszláv (Nyitra, Gyetva) elemekkel gyarapodott, melyekhez hozzá kell 
soroznunk még az eltótosodott németeket (ék.-i felföld) ós magyarokat 
(Dunáninnen). Bokonságban a cseh-morva törzszsel van, s a csehek poli- 
tikai tekintetből hajlandók is elismerni, hogy velük egy nép, sőt ezt tudo- 
mányos könyvekben is hirdetik, azzal próbálván ezt a világgal elhitetni, 
hogy a legújabb ideig a cseh nyelv volt a tótok irodalmi nyelve (az ág. 
ev. egyházé most is az), hogy külön tót nyelv nincs, s hogy az csak egy 
dialektusa a cseh nyelvnek. Az azonban bebizonyult, hogy a tót nyelv 
különálló nyelv, ámbár az még nincs eldöntve, hogy milyen helyet foglal 
el a szláv nyelvben. Alkalmasint középhelyen áll az északiak és déliek 
közt. Három dialektust különböztetnek meg benne, ú. m. a nyugatit, kö- 
zépsőt és keletit. A ny.-i cseh, a k.-i rutén elemekkel van telítve. Leg- 
tisztább a középső, melyet Zólyom-Liptóban beszélnek ; ezt tették meg 
irodalmi nyelvnek. 

A tót nép általában csöndes, melankolikus kedélyű ; szegénységének 
tudatában kevéssé önérzetes, gyakran meghunyászkodó,' sőt gyáva; föl- 



Digitized by 



Google 



TÓTOK. 223 

lebbvalója iránt alázatos, szolgálatkész; egyébként szorgalmas, életrevaló, 
s a gépies munkának semmiféle nemétől nem húzódik. 

Kitartásában és előremenetelében a pálinka ivása gátolja. Százados 
nyomorult életmódja lelki dispozicziója mellett vallásossá, sőt vakbuzgóvá 
és babonássá tette. Szülőföldjéhez mély szeretettel ragaszkodik ; a tenge- 
rentúli kivándorlók is szívesen visszatérnek szegényes falujokba. Fölfogása 
kissé nehéz, de a tót ezt a tanulásban szorgalommal pótolja, s a magyar 
hazának sok jeles fia tót származású. Táplálkozása silány ; a szegénység- 
nél burgonya és káposzta a mindennapi eledel, melyhez pohánka, bab, 
télen aszalt gyümölcs járul. Hús ritkán kerül az asztalra, inkább tészta-féle 
és túró. A kenyeret árpából sütik. A földjük gabonatermesztésre alkalmat- 
lan, inkább erdőmunkára és legeltetésre való. Legnagyobb kedvvel a juhá- 
szatot űzik. A tót juhászok kora tavasztól késő őszig legeltetnek a hegyi 
legelőkön, s a tejgazdaságokból kikerülő brindza, liptói túró és a különféle 
füstölt sajtok (ostyepka) közismertek. Ezek a « szállás »-ban és «cserény»-ben 
tanyázó pásztorok, épúgy mint magyar társaik, kiváló kézművesek is egy- 
szersmind; ólommal, rézzel, csonttal, szárúval kirakott bicskáik, ostor- 
nyeleik, sárgarézdróttal kivert fokosaik (valaska), pipáik, sárgarézből 
vésett csattjaik, gombjaik, faragott edényeik, kanalaik stb. művészi ízlés 
és technika dolgában semmivel sem állanak a magyar pásztoremberek 
remeklései mögött. Az erdőmunka és a tutajozás jó csomó embernek ad 
kenyeret. A tutajozás főkép a Vágón és Graramon járja; leghíresebb tuta- 
josok a trencséniek és liptóiak. Főállomásuk Komárom és Esztergom. 
A sebes folyóvizeken azonban kemény munkát ad a talpak vezetése, 
meii; könnyen neki mehetnek szikláknak, vízimalmoknak, s a rajta járók 
•elpusztulnak. A drótos, üveges, kosaras, gyolcsos tót az egész országban, 
sőt Európában és Közép-Ázsiában is ismeretes. Egész falvak lakói egy-egy 
ilyen háziiparral foglalkoznak. A túróczi olaj- és gyógyfűárúsok (olajkár) 
régebben, a mikor még nem volt eltiltva, Oroszországot, Perzsiát, s a török 
birodalmat is bekalandozták illatos és gyógyítóolajokkal. Drótosok és 
üvegesek még Amerikában is járnak és külföldön magyaroknak adják ki 
magukat A tótság egy része aratni jár az Alföldi'e, vagy olcsó napszámos- 
nak áll be a fővárosba. Ujabban nagyon sokan kivándorolnak közűlök 
Amerikába. 

A háziipar sokféle neme fejlődött ki közöttük. A már említetteken s 
a ruházati iparon kívül, faedények és mindenféle fából faragható vagy 
háncsból, vesszőből csinálható szerszámok gyártását is űzik. A nők 
munkaköre a kender és len kikészítését öleli föl. A tót vászon, hím- 
zés és csipke kelendő portéka. Hazánk egyetlen nemzetisége sem használ 
föl ruházatánál annyi női kézimunkát, mint a tótok, kik ebben a tekintetben 
a csehekén, de még a morvákon is túltesznek. Népköltészetük elég gazdag, 



Digitized by 



Google 



224 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

dalaik mélabúsak, népéletük rendkívül változatos. Majd minden völgyben 
más a viselet, más a típus, más a tájnyelv, más az életmód és mások a szo- 
kások. A Kis-Alföld peremén (Pozsony, Nyitra) a termékeny síkságon lak6 
tótok természetesen egészen elütő viszonyok közt élnek, mint a zordon 
hegyvidékiek, más a típusuk, viseletük és házuk is, s nagyban eltanulták 
a környező magyarság tempóit. A vágvidékieket «homyák» -oknak neve- 
zik Ezek tisztátalanok, iszákosak, műveletlenek és nagyon szegények 
Koldulásból, drótozásból és tutajozásból élnek. A liptóiak, túrócziak^ 



TÓTOK MARGONYXn. 

(Sárost}icq(/c.) 

zólyomiak, hatalmas termetűek, főképen juhászkodók. A hont- és nógrád- 
megyeieket «krekács» -oknak, a liptóiakat és a gömöri garamvölgyieket 
«hronyecz» -éknek, a zemplénieket «szoták»-oknak, az ungiakat oczo- 
ták»-oknak hívják. Ez utóbbiak gyöngébb testalkatúak, mint nyugati test- 
véreik; tulajdonképen eltótosodott rutének. Az esztergomi, pesti és ko- 
márommegyei tótok lassankint beleolvadnak környezetükbe. A békési 
gazdag és büszke tótok is minden tekintetben simulnak magyar szomszé- 
daikhoz. A bácsraegyei telepek (Petrovácz) népe rendkívül szorgalmas. 
Ügyes mesteremberek, a nők pedig hímzők és szövök. A nők viselete igen 
tarka, különösen ködmönük. A férfiak magyar ruhában járnak, de a ha- 



Digitized by 



Google 



LENGYELEK. RUTÉNEK. 225 

risnyáfl német viseletet is átvették. A tótok V^-ed része ágostai evangélikus, 
a többi pedig rónL katholikus. 



D) LENGYELEK. 

Lengyelek Árva 17 és Szepee egynéhány községeben laknak. Az árvái- 
akat Nagy Lajos telepitette be a megye é. ny.-i (Zakopane) terméketlen szé- 
lére ; nyelvük lengyel, de erősen totósodnak. Középtermetű, szőke arez- 
bőrű, jószívű, babonás, vallásos nép. Főképen állattenyésztők. Táplálékuk 
burgonya, káposzta, zabliszt Szegényes házaik az irtásokon szét vannak 
szórva. A szepesmegyei lengyelek szintén középtermetűek, a nőik szépek. 
Jellemüket és képességeiket általában dicsérik. Eokonok a galícziai gorá- 
lokkal. 



E) RUTÉNEK. 

Az északkeleti felföldön lakó ruténjeink a galícziai és oroszországi ru- 
ténekhez tartoznak. Onnan vándoroltak be nagyobb tömegben a XIV. 
században. Az előttük bejöttek hazánk különböző részein elmagyarosod- 
tak. Jóravaló, szelid erkölcsű, becsületes, csöndes, alázatos természetű, 
szegény, vallásos és erősen babonás nép. Az iparkodás, a töprengő ter- 
vezgetés, s a kitartó munka nem kenyerük ; nyomorult sorsukat egykedvű 
megadással tűrik. Lelketlen uzsorások annyira kihasználják e jámbor nép 
együgyűséget, hogy csekélyke vagyonából is kifosztják. Legszegényebbek 
a beregiek, ungiak és máramarosiak, kik apró ökrökkel s jórészt faekékkel 
szánalomraméltó földmivelést folytatnak. A tót élelmesség, az oláh 
szívósság és szaporaság hiányzik belőlük, de a pálinkát épúgy szeretik, 
mint amazok. Minden érintkezési körükbe jutott néppel szemben tért 
veszítenek. Legtöbbet hódítottak el belőlük a tótok, kevesebbet a magya- 
rok, oláhok és németek. A magyar hazához, a magyar nemzethez őszintén 
ragaszkodnak, — a miben derék papságuknak nagy érdeme van — s ez 
a körülmény az utóbbi években gazdaságilag segítségükre is jött Az erdős 
hátságokra szorulva főkép állattenyésztésre, erdőmunkára és csak másodsor- 
ban földmivelésre vannak utalva. Birkákat, apró ökröket és lovakat tortantds ; 
árpát, zabot, kukoriczát, burgonyát, babot, pohánkát, káposztát, répát ter- 
mesztenek, a melyek mindennapi élelmüket szolgáltatják. Eukoricza- és 
zabkenyér, kukoriczalepény és puliszka, olajjal leöntött káposzta, uborka, 
hagyma, répa, bab, savó, túró az eledelük. Görög kath. egyházuk számos 
böjtnapja még inkább hozzászoktatja szegényeket a szűkös táplálkozás- 
hoz. Házalókereskedés vagy ipar (drótosok, üvegesek kerülnek ki közűlök ^ 
olyan mértékben, mint a tótoknál, korán sincs kifejlődve náluk, bár a 

György Aladár: A föld íb népei. V. 15 

Digitized by VjOOQIC 



226 HATODIK FEJEZBT. NÉPRAJZ. 

fával való munkában igen ügyesek és bizonyos népies művésztehetséget — 
fatemplomok, fafaragások, fémberakások stb. — nem lehet megta- 
gadni tőlük. Ebben a tekintetben galicziai rokonaik mögött maradnak. 

Az asszonyok épúgy részt vesznek minden 
munkában, mint a férfiak, de azért az ö 
munkakörük első sorban a len- és kenderter- 
melés, s a vászonneműekkel való egyéb dolog. 
Népköltészetük szegényesebb mint a tótoké, 
de mondáik, babonáik, közmondásaik szá- 
mosak ; dalaik vontatottak és búsongok. 

A rutén nevet nem ismerik. Magukat 
rusznyákoknak (orosz) mondják. Ez tulajdon* 
képen a népies nevük nálunk, de még inkább 
Galícziában és Bukovinában minden rutén- 
nek, a ki nem a magas felföldön lakik. 

Viselet, életmód és szokások tekinteté- 
ben több csoportot különböztethetni meg 
közöttük. A Tisza forrásvidékén lakók a 
galicziai cseremoszvölgyi huczulokhoz húz- 
nak, de nem tiszta huczulok. Ezek az egye- 
düli barna rutének, kiváltképen pásztorok 
és lótenyésztők, gondtalan kedélyűek; assza- 
BüT FEEFi. nyaik állitólag igen szépek. Máramaros észak- 

nyugati felében, továbbá Beregben, Ungban 
laknak a «bojkái-k, Máramaros déli részén a <(blyáchá»-k. Mindnyája 
egyformán szegény. A Zemplénben és Sárosban lakókat «lemák» -oknak 
nevezik. Ezek a legmódosabbak közöttük, s ezek rendszeresebb gazdálkodást 
folytatnak. 

F) VENDEK. 

A vendek á honfoglalás előtt a ny.-i országszélre települt szlovének- 
nek vagy vindusoknak ivadékai, kiknek Krajna a hazájuk. Nyelvük a 
stájerországival rokon. A magyarok tótoknak vagy bömhészeknek nevezik 
őket, ők' maguk a begyvidékieket «goricsáni» -oknak, a vasmegyei sikon 
lakókat « dolina v-knak, a zalaiakat «revenczi»-knek hívják. Igen szorgal-p 
mas, ravasz, önző, az idegen iránt bizalmatlan, melankolikus temperá- 
mén tumú nép. Leginkább íöldmivelök, de mindenféle mesterséget íolyr 
tatnak, s a kereskedésre is nagy a hajlamuk. A férfiak ökrökkel vásárra 
járnak, tyúkászkodnak; az asszonyok (szépek, de korán vénülnek) hagymá- 
val, káposztával, gyümölcscsel, tejjel, olajjal házalnak. Télen a férfinép 



Digitized by 



Google 



YEKDEK. SZERBEK. 227 

fúr-farag, kosarat köt, teknőt stb. csinál, az asszonynép pedig lent sző. 
Messze földön keresett építőmesterek és részes aratók. Földjük nem valaiai 
-termékeny, de élelmességük folytán nem látnak ínséget. Táplálkozásuk egy* 
Bzerű: káposzta, répa, kukoriczakása és hajdina. A hajdina — melyet 
tésztába, kolbászba stb. is tesznek — a magyarokhoz is átszármazott. Babo* 
kiájuk, mint minden szláv népnek, meglehetős nagy és a környező ma- 



SZKRB LAKODALMASOK. 

gyaroknak is juttatnak belőle. Népdalokat viszont a magyaroktól tanul- 
nak ; maguk inkább egyházi énekeiket dúdolják munkaközben. Kevéssé sza- 
porák, de jó hazafiak — sok pap kerül ki közülök — vallásra nézve római 
kathölikusok és ág. evangélikusok. 

G) SZERBEK. 

A szerbek a délszláv néptörzshöz tartoznak. Nyelvük a legszebb szláv dia- 
lektus, mely zengzetességénéi fogva igen alkalmas a népdalra. A szerb bátor, 
ifaarczias, szabadságszerető, erős nemzeti és vallásos életét éio nép. Hirtelen 
lobbanékonyak, bosszúállók, kényelemszeretők, kevéssé szaporák; az asszo- 
nyok dolgosak, szépek, fényűzésre hajlók. A családi élet melegének s a családi 
•tűzhelynek szeretete, mely a szláv fajtájú népeknek közös vonása, nagy mér- 
iékben megvan a szerbeknél is. A házközösség (zadruga) intézménye mai 

15* 

Digitized by VjOOQIC 



HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

napig fennáll náluk. Ezek a zadrugák több, egy födél alatt élő, rendesen 
rokon családok egyesülései, kiknek vagyonát közösen kezelik, s abból 
minden tag egyenlő arányban részesedik. A zadrugát egy közösen válasz- 
tott, rendelkezési joggal fölruházott, rendesen öreg férfi (sztarcsina) igaz- 
gátja. E^-egy népesebb házközösséghez 40 — 50 személy is tartozik* 
A szerbek földmívelők, állattenyésztők, de nem valami jó gazdák. A9 
ősihez való öntudatlan szívós ragaszkodásuknál és zárkózott lelki vilá- 
guknál fogva népéletükben igen 
sok eredeti vonást őriztek meg. 
Népköltészetük rendkívül gaz- 
dag, népdalaik méltán nagyhírűek. 
Nemzeti hangszerűk a guzla és 
duda, tánczuk a kóló. A különösen 
Bács-Bodrog vármegyében (Sza- 
badka) magyarokkal vegyesen lakó, 
külön nyelvjárást beszélő r. kath. 
vallású szerbeket « bunyevácz » - 
oknak hívják, alkalmasint a bosz- 
niai Buna folyóról. Jómódú, hír- 
hedt vendégszerető, kissé köny- 
nyelmű, hazafias lelkületű nép, 
A Bácsban (Szonta, Szántóvá, Bé- 
reg, Monostor stb.), Baranyában 
(Mohács, Darázs, Issép stb.)* a két 
megyével érintkező Szlavóniában 
80KACZ lbXnyok. Yakó, ugyancsak r. kath. szerbeket 

«sokaczi» -oknak nevezik. Ezek al- 
kalmasint Dalmácziából költöztek be. Inkább állattenyésztők, mint föld- 
mívelők ; laza erkölcsűek, lusták, a nők pedig píperészkedők, s ezért erős 
visszafejlődésben vannak. A bunyeváczokon és sokaozokon klvűl a többi 
szerbek mind gör. kel. vallásúak, kik a magyar állameszmével nehezeni 
barátkoznak meg, de a kik sok jeles embert adtak a hazának. 

A horvátországi szerbek összetartóbbak, s mindennemű népi hagyo- 
mányaikhoz (költészet, zene, háziipar) szívósabban ragaszkodnak, mint a. 
horvátok. A lika-krbavaiak magas termetűek, edzettek, vadak, lusták, sze- 
gények ; a németekkel és magyarokkal vegyesen lakó szerémségiek szelí- 
debb erkölcsűek, dolgosabbak, módosabbak. A bevándorolt bácskai és bánáti 
svábok köztük is terjeszkednek. 



Digitized by 



Google 



HORVÁTOK. 



229 



H) HORVÁTOK. 

A horvátok a YII. században vándoroltak be Galioziából a mai Hor^ 
vátországba és Dalmácziába. Már föntebb mondottuk, hogy a szer- 
bekkel sokszorosan keveredtek és hogy a horvát statisztika nem is 
választja őket külön egymástól. A szerb és horvát irodalmi nyelv jelenleg 
egy, csakhogy a szerbek, mint gör. keletiek, czirill hetükkel írnak. Miként 
a osehekben, úgy az erős nemzeti és 
faji öntudatú horvátságban is megvan 
az a hajlandóság, hogy nemosak a szer- 
beket, hanem a dalmatákat, Isztriáikat 
és bosnyák- herczegóczokat is örömest 
horvátoknak minősitik. A mai horvát 
nemzet a történet folyamán többféle 
délszláv és más elemből alakúit össze, 
á mi a típusban (barna és szőke horvá- 
tok), temperamentumban, képességekben 
egyaránt kimutatható. Hozzájárul a hor« 
vátság etbnikai tarkaságához földjének 
és ezzel együtt a nép életmódjának nagy 
változatossága is. Gondoljunk csak a 
kietlen Karszt felföldre és a termékeny 
sík alsó Száva-Dráva közre. A horvát 
általában daczos, keménjrnyakú, zárkó- 
zott, erkölcsben, világnézetben, dolog- 
kerülésben tipikusan délszláv, politizálni 
szerető, újítások iránt közömbös, ven- 
déglátó, vakbuzgó, babonás nep. A há^^ 
közösség, különösen a volt határőrvi- 
déken még fennáll ; főképen földmívelők 
és állattenyésztők. A nők jeles szövők, 
fonók, s nem olyan lusták, mint a férfiak, 

de czifrálkodók és rossz gazdasszonyok. Helyzetük férjükkel szemben 
osaknem rabszolgai. Népéletük gazdag. 

A «mi» kérdőszócska kiejtése szerint három nyelvjárást különböztet- 
nek meg, ú. m. «kaj-», «cso-» és «stokavacz»-ot. A kajkavaczot az é. ny.-í 
fészen (Zagorje, Zágráb, Várasd) beszélik. Ezek a türelmetlen, politizáló, 
gyanakvó horvát karakter igazi képviselői. Innen indultak ki az ú. n. 
« illír » mozgalmak is. A lágy, olasz hatás alatt fejlett csokavacz tájszólás 
a Tengeimelléken járja. Az idevalók élénk beszédűek, szorgalmasak, sze- 
gények, elzárkózottak, vallásosak. Fügét, olajbogyót, szőlőt, kukoriczát 



HOUVÁT PABA8ZTLBÁNT. 
(Zágráb környékéről.) 



Digitized by 



Google 



230 HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

termesztenek, bordódongát csinálnak (dugárok), szenet égetnek, nap- 
számba járnak. Táplálékuk kukoriczakása, polenta, aszalt füge, olajban 
sült hal. A stokavacz tájszólást, mely egyszersmind irodalmi nyelv is, be- 
szélik a többi horvátok, továbbá a bosnyákok, s részben a dalmaták is. 
A stokavaczok földmivelők, de rossz gazdák. Amazoknál szelidebb termesze* 
túek, helylyel-közzel szőkék (a pozsegai hegyek közt lakók és a szavaméi- 
lékíek), gazdag népviselettel. 

A Fertő körül lakó törökkorbeli telepedésű horvátok szálas embe- 
rek ; az anyaországiaknái szoigalmasabbak, módosabbak és műveltebbek. 
A magyarokhoz vonzódnak, amit amazokról, sajnos, nem állíthatunk. Yizi 
horvátoknak hívják őket, a «6osnerkrobot» szónak «Wasserkrobot»-ra 
ferdítéséből. 

I) BOLGÁROK. 

A bolgárok, úgy a temes-torontáliak mint a krassovánok, továbbá a 
már fölszivódott erdélyiek (Déva, Alvincz, Brassó) északi Bolgárországból 

jöttek, B a dunai bolgár (nyelvre délszláv) 
néptörzshöz tartoznak. A temes-torontáliak 
csendes, flegmatikus -melankolikus veral- 
katúak, nem olyan hevesek, mint a szerr 
bek. Tánczolni, dalolni nem szeretnek. 
Igen szorgalmasak, ügyes gazdák és rend-^ 
kívül praktikus életfölfogásúak. Az ábrándo* 
zás, álmodozás épúgy hiányzik lelki vilá- 
gukból, mint sváb szomszédaikéból. Nyu- 
godtan élni, mások tiszteletét és irigységét 
kiérdemelni : ez a bolgár ideálja. Takaré* 
kosak és földszerzők, de a kitartó munkától 
húzódoznak, s a gyors hasznot kergetik. 
Magasabb törekvések iránt nem fogéko- 
nyak, a politikával nem törődnek, s min- 
den ténykedésükben osak előhaladásukftt; 
anyagi jobbulásukat nézik. Szeretnek ké- 
nyelmesen élni és sokat enni. Kedvelt 
ételeik a tésztafélék. A többi szlávokkal 
BOLGÁR LEÁNY. ellentétben nem meghunyászkodók, sőt de- 

(Vinga, Temesmegye.) mokratikus érzésüek ; jó houpolgárok és 

buzgó katbolikusok. Az asszonyok, mint a 
többi szlávoknál is, szorgalmasak, jó szövőfonók, páváskodók. A ma^ar- 
országi bolgárok egy része a bolgár fejedelemség fölállítása alkalmával ősi 
hazájába visszavándorolt. 



Digitized by 



Google 



BOLOÁBOK. OLÁHOK. 231 

A krassoyán bolgárokról kevésbbé kedvező véleményt mondhatank 
Oláhokkal keveredvén, azoknak Bok hibáját eltanulták. Tunyábbak, lazább 
erkölcsőek, mint testvéreik ; inkább gyümölcstermesztéssel, juhászattal, 
fuvarozással foglalkoznak és napszámba járnak. Erassován voltukra na- 
gyoü rátartok. Nem tiszta fajtájú nép ; tulajdonképen szerbek, bolgárok 
és oláhok keveréke. 

/; OLÁHOK. 

Az oláhság kialakulásának történetét Itáliába lehet visszafelé követni. 
Innen, Bóma tájékáról, költözködtek át a Er. utáni VII — YlU-ik század- 
ban, mint pásztorok, a Balkán félszigetre, a hol az albán nép körébe kerül- 
tek. Itt többféle népelemet, ú. m. albánt, görögöt olvasztottak magukba, 
de különösen szlávot, még pedig oly mértékben, hogy fajilag és nyelvileg 
félig szlávokká letteL Ezen a földön alakultak ki oláhokká és innen 
áramlottak azután szét a IX. és X. századtól kezdve, a hegygerinczeken 
legeltetve, a déli Eárpátok vidékeire ; Magyarország területén a XIIL száza- 
dig ismeretlenek voltak. « Hazánkban a románság által lakott bármily kis 
területet vegyünk, a nép nyelvében, hitvilágában, erkölcseiben mindenütt 
megkapjuk a balkáni izt», mondja az olábság egyik kiváló ismerője. Akár- 
merre haladt vándorútjában az oláhság, mindenütt hóditott más népek 
köréből. így történt ez hazánkban is, s folyik a beolvasztás ma is sze- 
műnk láttára. Erdélyben szlávokat, magyarokat, németeket, czigányokat 
szívtak föL Nagy előnyükre van terjeszkedésükben egyebek mellett köny- 
nyen .ragadó nyelvük, mely megfordítva immúnissá teszi őket más nyelvek 
ellenében, valamint merev elzárkózottságuk a többi fajtákkal szemben, 
8 viszont e fajoknak közéjük való házasodáea is. Az oláh jószívű, vendég- 
szerető, háládatos, alázatos, örömében, bánatában túlzásra hajló, bosszú- 
álló, a kitartó munkától idegenkedő, az őszinteséget nem szerető, termé- 
Bzetkedvelő, fajához, vallásához ragaszkodó, kevés igényű, földhöz ragadt 
nép. Bámulatos az az igénytelenség, melyet életmódjában megfigyelhetni. 
Eörfilbelűl kétszáz napot böjtöl vallása parancsából, de máskpr is kuko-' 
riczapuliszka, szárazon vágy tejjel, babfőzelék napraforgó olajjal leöntve, 
burgonya, hagyma, sajt, túró a rendes étele. Húsféle kevés jut az asz- 
talra; a hegyes vidéken kecskét és juhot, a síkon sertést és marhát vágnak. 
A pálinkaivás közöttük is lábrakapott, s ez morális állapotukat nagyon 
megrontotta. Azon a földön ilyen igényekkel más nép alig tudna meg- 
élni ! Igaz, hogy nagy fizikai erőt nem Í9 fejt ki Az oláh, mikor Magyar- 
országban megjelent, kizárólag pásztornép volt és pedig első sorban 
juhász* Ezt a természetét mai napig megőrizte. Az erdélyi felföldi gazdag 
oláhok egészen napjainkig lejártak a Dobrudzsába legeltetni Az oláh szí- 
vesen elszegődik magyarhoz, szászhoz juhásznak. A juhtenyésztés .mellett 



Digitized by 



Google 



HATODIK FBJBZET. NÉPBAJZ. 

ma már a marhatartás is számottevő. A földdel — különösen a havasi 
oláh — primitíven bánik. Leginkább kukoriozát, ritkábban búzát, árpát 
termeszt. A famimkában kiválik. Mint a székely, az oláh is maga 

csinálja szekerét, ekéjét, szerszámait, bú- 
torait Ezenfölül fuvarozik, szenet éget, 
szurkot főz, 6 helylyel-közzel kőmivesnek 
és bányamunkásnak áll be. A mesterségek 
közfii csak a szűcsségre van hajlama. Az 
asszonyok szorgalmasabbak mint a férfiak, 
s miként szláv fajtájú testvéreik, ők is a 
szövés- fonásban tűnnek ki. Övbe dugott 
guzsalyaikat mezőre, vásárra mindenüvé 
magukkal viszik, s míg hátukon gömyesztő 
terhet czipelnek, menetközben is szünet 
nélkül pörgetik az orsót. Szőtteseik és var- 
rottasaik meglepően szépek. Mint minden 
földhöz ragadt nép, úgy az oláh is rend- 
kívül babonás. Inkább babonás, mint val- 
lásos. (Elterjedt szokásuk^ például, az el- 
lenség kárára való bőjtölés). Egyetlen 
nemzetiségünknél sem találunk annyi ba- 
bonás hiedelmet, mint náluk. Az ördögök- 
ben, boszorkányokban és szellemekben való 
hit csodálatos virágzásban él még ma is 
közöttük, a miben hiányos műveltségű s a 
nép tudatlanságát a maguk részéze kihasz- 
náló alsó papságuknak is jó része van. 
oIíÁh le \ny 

Babonájuk sokszor vérengző is, s a mellett 

vannak olyan babonás szokásaik, mint pL a 
vámpírok kiűzése, vaiázsolások, stb., a melyek a legsötétebb Balkánba be^ 
illenének. Népköltészetük dalokban, balladákban, kántáló énekekben igen 
gazdag, zenéjük balkáni ízű, tánczuk sokféle. A magyarsághoz az összes 
nemzetiségek közül legkevésbbé az oláhság simul, a mit a mindkét nép 
specziális fajtabeli okain kívül jórészben nadrágos embereik lelketlen 
izgatásának és sok kifogás alá eső közigazgatásunknak tudhatunk be« 

Többféle népelemből olvadván össze, fajilag és néprajzilag nem egy- 
öntetű nép. Más a havasokon lakó, más a völgység], más a hunyadi, a 
fogarasi, az aradi, a kolozsi, a szolnok-dobokai, — típusban, viseletben, tem- 
peramentumban. Itt csak két csoportról emlékezünk meg néhány sorban : 
a móczokról és mokánokról, kik 1848-ban véghezvitt áUati kegyetlen- 
kedéseikkel szégyent hoztak az oláh névre. A móczok fészke To- 



Digitized by 



Google 



OLÁHOK. OLASZOK. 233 

pánfaJva környékén Tan, de kiterjednek Bihar, Arad, Hányad, Alsófehér, 
Torda-Aranyos és Eolozs megyékre is. Maczedón eredetűek, s a XY. század 
folyamán jöttek Erdélybe. Jeles famunkások, abroncsokkal, kannákkal 
(fakannák) messze földet bejárnak apró lovaikon. Az Érczhegységben 
bányászattal is foglalkoznak. Zárkózottak, megbizhatlanok, tolvajlásra 
hajlamosak. A mokánok (mocan = hayasi) az Aranyos, Jára, Hesdát és 
£áko8 folyók Tölgyeiben laknak. A férfiak, a móczoktól eltérően, ingüket az 
övön alul kieresztve viseUk; az asszonyok katrinezát hordanak. Még 



iUSKICZELI Oí^HOK. 
(Kolozsmegye.' 

tnfiveletlenebbek és zárkózottabbá k, mint a móczok; földmi velők, állat- 
tenyésztők. Mindketten szétszórt falvakban, irtásokon laknak. Szépség 
<lolgában kiválnak a móezoknak erkélyes, faragott díszű faházai. 

K) OLASZOK. 

Olaszok csak Fiúméban és néhány szomszéd falucskában laknak. Nyel- 
Tük a velenczei tájszólással rokon, de tulajdonképen az olasznak és horvát- 
nak keveréke. Olasz vér kevés van bennük; nagyrészt szláv fajtájúak, kik az 



Digitized by 



Google 



234 HATODIK FEJ£ZBT« NÉPRAJZ. 

olasz nyelvet csak a yelenczeí uralom aJatt sajátították eL A fixLinei olasfEi 
kevés igényű, vidám, hamar barátkozó, bizalmas, dolgos nép. A korcsa- 
mában, hová rendesen eljár, lármás, könnyen hevülő, kártyázni szerető. 
Bazgó vallásos és babonás; a fehémépe kaczér, uraskodó. Leginkább* 
iparosok, kis részben halászok. Népviseletük nincs; ősi szokásaikat i^ 
bevándorló idegen elem mindinkább eltörli ; népünnepeik jórészt egyházi 
jellegűek. Az anyaországhoz mindig hivek voltak. 

L) ÖRMÉNYEK. 

Örményeink, mintegy 3000 család, Moldvából költözködtek be hoz* 
zánk. Oda Orosz-Örményország Ani nevű városából jöttek. Apaffy Mihály 
fejedelem mint vagyonosságáról, élelmességéről ismert népet hívta be 
Erdélybe. Nyelvük az árja-nyelvhez tartozik, közeli rokona a perzsának^ 
Fekvő birtokot nem szerezhetvén, az örmények a. kereskedésre vetették 
magukat, melyre kA^áló hajlandóságuk is volt és csakhamar fölgazdagod* 
tak. Ezt a hajlandóságukat mai napig megtartották. Erdély csaknem min- 
den városában találunk örmény kereskedőket, részint letelepűlteket, ré- 
szint mozgókat, azonfölűl az országban sokfelé el vannak szóródva. Ninca 
az az árú, melylyel nem foglalkoznék az örmény, ha hasznot remél belőle. 
Az örmények általában csendes, komoly, számító természetűek, de hir- 
telen lobbanok, indulatosak A mulatságot és kártyát kedvelik. Ha jól 
megy a dolguk, szeretik mutogatni és elbizakodottak lesznek. Dicsérik csa- 
ládi életük bensőségét és tisztaságát Műveltek, iskolázottak, a közügyek 
iránt érdeklődnek, s mint a szálló ige tartja «magyarabbak a magyarnál*. 
Kis számukhoz képest rendkívül sok kiváló hazafi került ki közűlök, kik 
között főrangúak, miniszterek és tábornokok is vannak. Nagyobb számmal 
Szamosújváron, Erzsébetvárosban, Gyergyó-Szentmiklóson, Csík-Szépvi?en 
és Újvidéken laknak. 

M) CZIGÁNYOK. 

Eelet- Indiából származnak, a nagy hindu-népcsoport köréből, de hogy 
szorosabban melyik néphez tartoznak, ezideig még nincs eldöntve. Magu- 
kat «rom»-nak, vagyis embernek nevezik. Nyelvük az árja-nyelvcsoporthos 
tartozik, s közelebbi rokonságban van az északnyugati szindhí-ny elvjárás-- 
sal. Az európai czigáuy nyelvben 13 nyelvjárást különböztetnek meg. A ma- 
gyarországi czigányoknak jó felerésze nem tud czigányúl, különösen a 
letelepültek felejtették el ősi nyelvüket. Összes számuk mintegy 300.000,^ 
melyből körülbelül 10,000 kóborló. A letelepültek, vagy huzamosabb ideig 
egy helyen tartózkodók a muzsikáláson kivűl kézimimkával és kupeczke* 
déssel foglalkoznak, vagy pedig napszámba járnak. E mellett maguknak 



Digitized by 



Google 



CZIGÁNYOK. 235 

Í8 van kertecskéjük vagy arasznyi földjük. A tótság közt élők főleg vasat 
és fémet dolgoznak föl (kovácsok, üstfoltozók, fúrókészitők, rézművesek), 
a fában bővelkedő Somogyban és Baranyában fát (kanaliasok, teknővájók 
stb.), az Alföldön sarat (vályogvetők, kályhások stb.) és pedig mindenütt 
az egész család; azonfölűl levélhordók, gyepmesterek, dögnyúzók, s az 
előkelőbbek ló- és marhaknpeczek. Az asszonyok kenderből köteleket, há- 
mokat fonnak, vagy szőrből meszelőket, keféket kötnek. Zenével mind<^ 



GZIGANTCSOPOBT. 
(Boglár, Somogymegy e.) 

nyájan. foglalkoznak, s a magyar zenének mintegy letéteményeseivé vál- 
tak, a melyet azonban eredeti mivoltából meglehetősen kiforgattak. A meg- 
telepedett czigányok ősi szokásaikból sokat levetkőztek, környezetükhöz 
simultak, sőt belé is olvadtak. Legtöbbet olvasztott be közűlök az oláhság, 
a melyhez faji sajátságokra nézve a legközelebb állanak, s nagy tömegben 
is laknak közöttük. Ez a beolvadás sem a czigányságnak, sem az oláh- 
ságnak nem válik hasznára, magyar nemzeti szempontból pedig egyenesen 



Digitized by 



Google 



HATODIK FEJEZET. NÉPRAJZ. 

Teszteség, mert ezzel egy, a nemzeti közösségtől idegenkedő elem gyarap- 
szik. Hogy a letelepült czigányság nagy része szegényes körülmények 
között él és rendes vagy bevallott foglalkozása mellett koldul és lop, fö- 
lösleges mondammk. Ha jól megy dolguk pazarlók, a jövővel nem gondol- 
nak ; ha szükségben vannak, csendes megadással koplalnaL 

Az igazi ozigánytermészetet és életmódot legtisztábban őrizték meg 
a sátoros, kóbor, vándor vagy oláh-czigányok, mely az egyedfili mozgó 
és minden letelepítési kisérletnek állhatatosan eUenszegülő népelem az 
országban. Törzsekre oszlanak, vajdák alatt állanak, kik apáról fiúra 
öröklik tisztüket. Ezeknek a vajdáknak régen nagy hatalmuk volt a tör- 
zsek fölött, de ma már alább szállott, minthogy a törzsek kisebb csapa- 
tokban vándorolnak. Egy-egy karavánban egy törzshöz vagy családhoz tar- 
tozók kóborolnak; egy karavánra átlagosan 8 személy jut Legnépesebb ka- 
ravánok a Tisza — Maros köze keleti felében, különösen Erassó-Szörényben 
vapnak, 50-^80 taggal. Ezek a karavánok bizonyos húzási vonalakon kó- 
borolnak, melyeknek mentén vándorjeleket (rongyokat, letűzött galyaoská- 
kaí, kavicsokat stb.) bagynak, s ezekkel értesítik a törzshöz tartozókat 
Neincsak az ország területét járják be, hanem a szomszéd országokat is. 
Ponyvasátrak alatt vagy putrikban laknak és pedig némelyek télen-nyáron 
egyaránt ; mások télire odúkba, barlangokba, vagy a falvak végén földbe 
ásott kunyhókba húzódnak. Télen szokták tartani az egyes törzsek gyű- 
léseiket is, a hol a közös ügyeket beszélik meg, s a törzsnek belső dolgait 
(büntetés, házassági, vagyoni dolgok) igazítják eL Hogy a kóbor czigányok- 
nál a családi élet ingatag erkölcsi alapon áU, köztudomású. A házasság- 
kötést pL nem mindig szokták az egyházi vagy világi fórumok elé vinni. 
Igen érdekes az a régi jogállapotra visszamutató szokásuk, hogy a törzsbe 
házasodó férfi házasságától kezdve nejének törzsébe vétetik föl és azzal 
együtt kóborol. A bűvészek és kuruzslók hazájából származván, a kuruzs^ 
lásnak és varázslásnak számtalan neme van elterjedve náluk, s ezt a 
tudományukat gyakran csalárdul pénzszerzésre használják föl. Vallásos 
fogalmaik telítve vannak babonával és egyéb ősi míthikus elemekkel. Nép- 
költészetük különösen dalokban igen gazdag, a melyeket énekelni szoktak, 
muzsikálni soha. Különben teljesen a más népek vagyonán élősködnek, 
koldulnak, lopnak, s mint a társadalmi rendre veszélyes elemet kénytelen- 
kelletlen tűrik meg a népek és hatóságok. Vallásra nézve 44% -uk gör. 
keleti hitű. 

N) ZSIDÓK. 

A zsidók, mint népfaj, a héberek régi, többféle néppel történt 
elegyülésének a terméke, mely faji vonásait csorbítatlanul megőrizte. 
Nyelvük az észak-sémi nyelvághoz tartozik, melynek közeli rokona a 



Digitized by 



Google 



ZSIDÓK. 237 

fenioziai és karthágói nyelv. Lehetséges, hogy már a honfoglalókkal jöttek 
be, sőt már előbb is lehettek itt ; de annyi bizonyos, hogy az Árpádok 
alatt nagy befolyásra tettek szert. Bégen külön városrészekben laktak, s 
öltözetükön megkülönböztető jeleket kellett viselniök. Eszes, ravasz, ke- 
reskedő hajlamú, mozgékony, mértékletes, szívós, összetartó, erős faji 
érzésű, mély családi életű, rendkívül szapora és vallásos nép, mely nem 
mint nemzetiség, hanem mint vallásfelekezet jön számba. De épen val- 
lási okokból történt szigorú elzárkózottságnk tartotta fönn népi sajátsá- 
gaikat, melyek a többi népektől eltérőleg, azzal szoros kapcsolatban van- 
nak. Nagy tömegük a kereskedő, kisebbik az értelmi pályán van ; iparral 
és földmiveléssel csak kényszerűségből foglalkoznak 



BÜTáx És ZSIDÓ MUZSIKUSOK. 



Digitized by 



Google 



AUPAD V£Z£B FEJEDELEMMÉ VALASZTATIK. 

HETEDIK FEJEZET. 
ALKOTMÁNY ÉS KÖZIGAZGATÁS. 



Grümóáld Béla: A régi Magyarország. Budapest, 1888. — Jekelfaliissy József: Aa 
ezredéves magyar állam és népe. Budapest, 1896. — Kmety Károly : A m&gyai közjog 
tankönyve, Budapest, 1 905, u. a. A magyar közigazgatási jog kézikönyve, Budapest, 
; 1905. — Rém^i S,: A helyi önkormányzat, Budapest, 1896. 

Nem mond új dolgot az 1791. éyi törvény czikk, hanem az idegen háta* 
lommal való hosszas küzdelmek után csak nyomatékosan ismétli 0. régi 
biztosítékokat, a midőn ezt mondja: « Magyarország csatolt részeivel 
egyetemben független és szabad ország, semmi nlás népiek alá nem 
vetett; hanem, saját állammal és alkotmánynyal bír; ennélfogva koronás 
királyai által saját törvényei és szokásai szerint, nem pedig idegen államok 
mintájára ú. n. potensekkel, kormányoztatik.» 

Ez a keletkezése óta szokszor emlegetett régi törvény a Magyaror- 
szágot osztrák államai közé beolvasztani törekvő IL Józsefnek, a koroná- 
zatlan királynak halála után mintegy « megnyugtatásunkra » hozatott és 
Magyarország alkotmányának legsarkalatosabb alaptételeit körülbelül a 
legrövidebben foglalja magában. 

A Szent István koronája országainak területén lakó nép senuni 
más népnek alá nem vetett, hanem saját állama és alkotmánya van. 
Ez azért fontos, mert nem minden népnek vagy nemzetnek van saját 
állama. A külön állami szervezet valamely nemzet létének egyik, mégpedig 
legmagasabb fokozata. Az egykor hatalmas lengyel nemzet például mint 



Digitized by 



Google 



▲lkotmíny. 239 

nemzet ma is létezik, de belső egyenetlenkedéseivel saját államát tönkre- 
tette és most három más államnak, Ausztria, Poroszország és Oroszország- 
nak hatalma alatt álL 

A magyar nemzet a maga földjén, nem idegen állam hatalma alatt, 
hanem a saját maga államában szervezkedve él ; azért olvassnk a törvény- 
ben, hogy itMagyarország csatolt részeivel egyetemben független és szabad 
ország*. Sok vérbe került ez már egyezer év óta. A magyar államnak, 
« melynek feje a magyar király, saját alkotmánya is van, a mely meg- 
ezabja a rendjét annak, ki mennyi joggal, hatalommal birjon a nemzet 
^életében. Hiszen a nemzeti életnek valamely rendje nélkül a nemzetnek 
íenmaradása el nem képzelhető. Már a krónikás által emlegetett etelközi 
Térszerződés óta egy Árpád véréből származó választott vezérre, fejede- 
lemre, később királyra, bízta a nemzet állami életének vezetését; de 
másfelől soha sem mondott le arról, hogy a maga dolgának intézésé- 
ben fejedelmével együtt részt vegyen, sőt valamely formában egyene- 
sen kikötötte azi Másutt sokfelé Európában a királyok úgy tekintették 
magukat, mintha az ő egész országuk csak az ő magánbirtokuk volna, 
a.z ő alattvalóik pedig egyszerűen az ő jobbágyaik, a kiknek idők folytán 
akarva vagy nem akarva valamiféle szabadságot, szabadabb alkotmányt 
adtak. Az «Isten kegyelméből* való királykodás épen azt akarja jelen- 
teni, hogy az illető népeknek a nagy királyi hatalom eredetéhez semmi 
közük sincsen, mert az egyenesen az égnek ajándoka. A magyar 
Mrálynak czímében az «Isten kegyelméből szavak inkább a «keresztényi 
alázatosságnak* lehetnek kifejezései, mert aWerbőczy híres Hármaskönyvé- 
ben ezelőtt négyszáz évvel. megírt azt az elvet, hogy a magyar államban 
minden hatalom a nemzettől ered, napjainkig is mindenkor elismerték. 
A királyi hatalom tehát szintén a magyar nemzetnek hatalma, az is a 
nemzettől ered, azt a hatalmat a nemzet ruházta át törvényeiben az ő 
fejére, a magyar királyra. A király mellett azonban maga a nemzet is 
résztvesz az állam roppant hatalmának gyakorlásában. Bésztvett a. legré- 
gibb idők óta az országgyűlés útján, a mely nélkül királyaink soha tör- 
vényt nem hozhattak stb; Az 1848. évi törvényeikkel még inkább biztosít- 
tatott a nemzetnek az állami dolgok intézésében való ilyen közremű- 
ködése. A mi már most mindezekben a lényeges, ez az, hogy bár 
királyság alatt élünk, az a királyság ú. n. alkotmányos királyság, az 
alkotmány pedig, a melynek világában élünk, ú. n. szabad alkotmány, 
még pedig az angol mellett Eiirópának egyik legrégibb ilyen alkotmánya. 
A magyar nemzet dolgai felől tehát a magyar államban nem a ^ rólunk, 
nélkülünk* elv szerint rendelkeznek, hanem Magyarország, nkpronás 
királyai által saját törvényei és szokásai szerint» lévén kormányozandó, 
a nemzet maga is résztvesz a közhatalom gyakorlásában. 



Digitized by 



Google 



240 HETEDIK FEJEZET. i^LKOTMÍNT É8 KÖZiaAZaATls. 

A magyar állam területe három főrészből áll: 1. a szorosabb érte- 
lemben vett Magyarország (az anyaország, a volt Erdélyt is beleértve)^ 
2. Horvát-Szlayon-Dalmátországok, mint társországok, a melyek egyébként 
bizonyos tekintetben önállók is és 3. Fiume város és kerülete. A magyar 
államnak ezen területrészei képletesen ábrázolva találhatók a magyar 
birodalmi czimerben, a melyét a magyar szent korona országai egyesített 
czimerének is neveznek. 

A magyar államot kitevő «nép» a magyar állampolgárokból álL Az 
állampolgárság megszerzésének és elvesztésének módozatait törvény írja 
elő. A magyar államban, annak oltalma alatt azonban nemcsak magyar 
állampolgárok, de külföldiek is sokan élnek ; csakhogy természetesen ezek- 



A MAGTÁR BIRODALOM CZÍMBRB. 



nek a közügyek intézésében nincsenek olyan jogaik, mint a honfiaknak. 
A magyar honfiak az 1848-iki törvények óta állampolgári jogegyenlőség* 
ben élnek, a mi azt jelenti, hogy az előbbi nemesi előjogok, a születésig 
illetőleg rendi állapothoz kapcsolódó sokféle különbségek — legalább a jogok 
világában — nagyjában és általában eltöröltettek. A magyar állampolgárok* 
nak (még pedig nemzetiségi különbség nélkül) sarkalatos jogaik közé tar* 
toznak az ú. n. polgári, vagyis általában minden állampolgárt (férfit éa 
nőt) megillető jogok : a személyes szabadság, a tulajdon szentsége, a val* 
lás szabad gyakorlata, a gyülekezési és egyesülési jog, a sajtószabadság,, 
a tanszabadság, a kérvényezési és panaszemelési jog stb. Más csoportja 
a jogoknak az ú. n. politikai jogok: a képviselőválasztási jog, a törvény- 
hatósági és községi választói jog, az esküdtszéki tagsági jog, a melyek 
mindig valamely közhatalom (törvényhozás, kormányzat, bíráskodás) gya<- 



Digitized by 



Google 



POLOÍBI ás POLinEAl JOGOK. 241 

korlásában való részvételre nyújtanak módot. Ezekkel már nem bír min- 
den állampolgár (különösen a nők nem), de bizonyos elöíöltételek fenfor- 
gása esetén megkaphatja azokat. A munkásosztály mai küzdelmeinek 
egyik ozélja épen az, hogy a politikai jogokban való részesedés mind 
tágabb körre tei;jesztessék ki. A külföldiek hazánkban általában bírnak 
az ú.n. polgári jogokkal (tekintettel pL a személyes szabadságra: magyar 
földön a külföldi rabszolga is szabad és vele szemben ura nem igényelheti 



A KORONÁZÁSI JBLVÉNTBK. 

azokat a jogokat, a melyeket akár élete fölött is, otthon talán gyakorol- 
hatna); politikai jogokkal azonban a külföldiek általában nem^bímak. 
A legfontosabb állampolgári kötelességek között az állampolgári engedel- 
messég és hűség, az általános tankötelezettség, a közteherviselés, s a hon- 
védelmi kötelesség szoktak említtetni. 

A magyar államnak feje a magyar király ő felsége, ki Mária Terézia 
óta állandón apostoli királynak neveztetik és Szt. István koronájának 
viselője. A király a pragmatica sanctioban megállapított örökösödési 
rend szerint, tehát a nemzet beleegyezésével megalkotott törvény alap- 
ján jut a trónra. Maga az öröklés ténye azonban nem elég ahoz, hogy 

György Aladár: A föld éa népei. V. 16 



Digitized by 



Google 



242 HETEDIK FEJEZET. ALKOTMÁNY ÉS KÖZIGAZOATÁS. 

a király a teljes királyi hatalmat gyakorolja. SzükBéges az is, hogy 
megkoronáztassék. A magyar szent koronát, a mely régi magyar föl- 
fogás szerint az egész magyar államot fejezi ki jelképileg, s a melyet 
az ország fővárosában a koronaőrök arra rendelt őrcsapattal (a korona- 
őrséggel) őriznek, egyházi szertartások keretében Magyarország herczeg- 
prímása és az országgyűlés egy megbizottja (azelőtt a nádor) teszik a 
király fejére. Az egésznek az a jelentősége, hogy a koronát tulajdonképen 
az országgyűlés, illetőleg az azt küldő nemzet, melytől végeredményben 
a királyi hatalom is ered, teszi királya fejére. Csakhogy a királynak, mi- 
előtt megkoronáznák, ú. n. hitlevelet kell kiadnia, a melyben egyebek 
közt az alkotmányt, az ország törvényes függetlenségét, szabadságát és 
területi épségét biztosítja. Ugyancsak szükséges a koronázás érvényessé- 
géhez az is, hogy a király a koronázási szertartás folyamában mindezekre 
esküt tegyen. A királyi eskü, a melyet a király, fején a szent koronával, 
Szent István palásl^jában és annak kardjával övezve. Isten szabad ege 
alatt, a nép hallatára tesz, a koronázási hitlevéllel együtt törvényeink 
közé iktattatik. Ugyancsak külön törvényczikkben örökittetik meg a 
király megkoronáztatásának ténye, a jelenleg uralkodó királyé pl. az 
1867. évi I. törvényczikkben, a melynek czíme így hangzik: ^Fölséges 
L Perencz József úr Magyarország ós társországai királyává avattatik és 
koronáztatik.* IL József után, aki nem koronáztatta meg magát (ezért 
nevezték el «kalaposi» királynak), 1791-ben hozták a törvényt, a mely 
rendeli, hogy a trónt elfoglaló örökös tartozik magát trónrajutásától szá- 
mított hat hónap alatt megkoronáztatni. A mielőbbi megkoronáztatás 
különben magának a trónralépőnek is érdekében áll, mert a koronázatlan 
királyt nem illeti meg a törvényszentesítés joga. Minthogy pedig az állami 
költségvetés meg az ujonczok megajánlása is törvényben történik, a 
koronázatlan király kormányának — a törvényhozásilag meg nem 
szavazott adók végrehajtás útján beszedhetők, sem pedig a törvényben 
meg nem ajánlott ujonczok kiállíthatok nem lévén — a kormányzathoz 
szükséges igen fontos eszközei hiányozni fognának. Ilyenkor tulajdon- 
képen az egész állami szervezet csonka. Bár a király a trónra bizonyos 
örökösödési rend szerint jut, a királyi hatalom nem olyan örökösödés 
tárgya, a melyről a király mint valami magánjavakról egyoldalúlag 
lemondhatna. Ahoz a királyi hatalomhoz a nemzetnek mindvégig köze 
van és 1867-ben világosan kimondatott, hogy a trónlemondás a jövőben 
mindenkor Magyarország külön megemlítése, értesítése mellett és alkotmá- 
nyos /?02;2;rf;VíruZa.srft;aZ történjék. A királyné osztozik királyi férje tiszteleti 
jogaiban, befolyást azonban az állami ügyek intézésében a törvények neki 
nem biztosítanak. Megkoronáztatása úgy történik, hogy a szent koronával 
jobb vállát érintik. A királyi család tagjai szintén csak alattvalói az ural- 



Digitized by 



Google 



A KIRÁLY ÉS AZ OBSZÍQOYVhÁS. 243 

kodó királynak, a királyhoz való közeli viszonyuknál fogva azonban bizo- 
nyos kivételes jogállást élveznek 

A király a magyar törvényhozó hatalomnak egyik tényezője (ő 
szentesíti a törvényeket), ^de törvénynyé csak az válhat, a mit 
•előbb az országgyűlés elfogadott A törvény maga az államban a legna- 
^obb hatalom, a mely még a király fölött is áll. Fontos jogai vannak a 
királynak az országgyűlés összehívása, megnyitása, berekesztése, elnapo- 
lása, föloszlatása körűi; a király gondoskodik miniszterei (a c királyi kor- 
mány*) és alárendelt sokféle hatósága útján a törvények végrehajtásáról, 
a közigazgatás vezetéséről, s az ő nevében szolgáltatnak igazságot a bíró- 
ságok. A kitűnő királyi jogok közül említendők még: a kegyelmezési jog, 
a főhadúri jog, a hadüzenés és békekötés joga, a követek küldésének és 
elfogadásának joga, a pénzverési jog, a főkegyuraság, valamint a czimek 
^s kitüntetések adományozásának joga. 

Szabad alkotmánynyal bíró hazánkban a király mellett az állami 
szervezetnek másik elsőrangú tényezője az országgyűlés^ a mely két 
«ház»-ból áll. Az egyik a főrendiház, a mely a nagykorú magyar királyi 
herozegekből és bizonyos főrendi családok férfi tagjaiból, állami és 
egyházi főtisztségek viselőiből, a király által a hazai közélet jelesei 
közül élethossziglan kinevezettekből és néhány választott tagból áll. 
A másik a népképviseleti alapon áUó képviselőház, a mely 413, választó- 
kerületenkint öt évre választott képviselőből és 40, a horvát-szlavón 
országgyűlés által saját kebeléből választott, tehát összesen 453 képvise- 
lőből áll. A magyar országgyűlés mindkét házában Horvát-Szlavonorszá- 
£ok is képviselve lévén, ez az országgyűlés a magyar szent korona orszá- 
^gainak tulaj donképen « birodalmi gyűlése. » 

Az országgyűlés két háza közül a népképviseleti alapon álló kép- 
viselőház}iak alkotmányos életünkben fontosabb szerepe van. Az ország- 
:gyülési képviselőválasztásban való részvétel, nemkülönben a megválaszt- 
hatóság is fontos politikai jog, a melynek bírása és gyakorolhatása nem min- 
den állampolgárt illet meg, a mennyiben az a törvényekben meghatározott 
bizonyos kellékektől függ. Választói jogosultsággal bírnak általában a ma- 
gyar áUamnak azon polgárai, — a nők kivételével — akik életük 20-ik évét 
l)etöltötték és önállóak oly értelemben, hogy atyai, gyámi, gondnoki, vagy 
.^azdai hatalom alatt nem állanak, azonkívül pedig akár régi jogosultsággal 
hímak, akár pedig a törvényben meghatározott mennyiségű adót fizetnek, 
vagy bizonyos magasabb képzettséggel járó állást töltenek be, illetőleg bizo- 
nyos oklevelekkel bírnak. Megválaszthatok képviselőkké azok a választók, 
A kik valamely kerület érvényes választói névjegyzékébe fölvétettek, leg- 
alább 24 évesek, írni és olvasni tudnak és a törvény azon határozmányá- 
nak, hogy a törvényhozás nyelve a magyar, megfelelni képesek. A válaöz- 

16* 

Digitized by VjOOQIC 



244 HETBDIK FEJBZET. ALKOTMÁNY ÉS KÖZIOAZOATÁ8. 

tások érvényessége fölött részben maga a képviselőház, részben pedig a 
legfőbb bíróság, a m. kir. Garia ítélkezik. 

Különösen a képviselők tekintetében állanak fenn bizonyos szigorú 
tőrvényi szabályok, a melyek őket olyan állásokból, a minők a kormány 
ellenőrzéséhez oly szükséges függetlenségüket veszélyeztethetnék, kizárják 
(összeférhetetlenség) ; másfelől azonban az országgyűlés tagjai általában 
a szólásszabadság érdekében messzemenő kivételes biztosított állásban 
(mentelmi jog) vannak, és hivatásuk gyakorlásában történő bántalmazá- 
sukat a büntetőtörvény a kö- 
zönségesnél súlyosabb bün- 
tetésekkel sújtja. 

Az országgyűlés a tör- 
vényhozásban egyenrangú 
tényező a királylyaL A tör- 
vényt a király és az ország- 
gyűlés együtt hozzák. Igen 
nagy befolyása van azonban 
e mellett az országgyűlésnek 
a kormányzat egész vitelére 
is, főleg azért, mert az állami 
háztartás költségvetése is tör- 
vényben állapíttatik meg, a 
költségvetésben pedig rész- 
letesen szokott évenkint meg- 
határoztatm*, mit szedhet be 

KOSSUTH LAJOS. 

(im-ban.) * kormány és milyen czé- 

lokra mennyit szabad for- 
dítania. Igen nagy hatalom az országgyűlés kezében az ujonczok megaján- 
lása vagy megtagadása is. Az 1848. évi nagy átalakulásban, melynek 
oly lánglelkű vezérférfia volt Kossuth Lajos, a király legfőbb segédei- 
nek, a királyi minisztereknek az országgyűlés előtt való felelőssége is 
törvénybe iktattatván, az egész kormányzat az országgyűléssel szemben 
erős függőségi viszonyba jutott Parlamenti felelős kormánynak is azért 
szokás a magyar kormányt nevezni, mert a király az ő minisztereit min- 
denkor a parlament, illetőleg az országgyűlés képviselőházának többség- 
ben lévő pártjából szokta kinevezni; csakis így van biztosítéka az ii-ánt, 
hogy minisztereinek a kormányzást az országgyűlés lehetetlenné tenni 
nem fogja. Egyébként a szigorúan parlamenti kormányrendszerben a ki- 
rály maga, mint mondani szokás, <a pártok fölött áll». 

Az 1848. töiTények óta a király a kormányzatot felelős minisztériuma* 
val viszi, a melyet más szóval « kormány »-nak is neveznek. A magyar 



Digitized by 



Google 



FSLELÖS PABLAMBNn KORHÁNYBBNDSZEB. 246 

királyi kormány tíz miniszterhői áll, ezek : a miniszterelnök, az ő Felsége 
személye körüli, belügyi, pénzügyi, kereskedelmi, földmivelési, vallás- és 
közoktatásügyi, igazságügyi, honvédelmi és horvát-szlavon-dalmát m. kir. 
miniszterek. A minisztereket a miniszterelnök előterjesztésére nevezi ki a 
király. 1848 előtt is voltak a királynak kormányhatóságai (udvari kan- 
czellária, helytartótanács, pénzügyi kamara), csakhogy ezeknek főnökei 
csak a királynak s nem egyúttal az országgyűlésnek is tartoztak felelős- 
séggel, így történt, hogy a mi jót és üdvöset a nemzet érdekében akkori- 
ban országgyűléseink határoztak, azt nem mindig hajtották végre, alig 
lévén az országgyűlésnek az akkori kormányhatóságokkal szemben valami 
hatalma, uruk a király pedig maga felelősséggel nem tartozott A király 
személye az 1848. törvények szerint ma is « szent és sérthetetlen*, 
csakhogy kivételt alig tűrő szabály e törvények szerint az, hogy Ö Fel- 
ségének . . . bármely rendeletei, parancsolatai, határozatai, kinevezései 
csak úgy érvényesek, ha a Budapesten székelő miniszterek egyike által is 
aláiratnak (ominiszteri ellenjegyzés »). így azián mindig akad az állami 
életben egy tényező, a ki a felelősséget a király hatalmi tényéért az 
ellenjegyzéssel elvállalván, felelősségre vonható. «A miniszterek* — az 
1848. évi törvény szavai szerint — « feleletre vonathatnak : 1. minden 
oly tettért vagy rendeletért, a melylyel az állam függetlenségét, az alkot- 
mány biztosítékait, a fennáUó törvények rendeleteit, az egyéni szabadsá- 
got, vagy a tulajdon szentségét sértik és a melyet hivatalos minőségükben 
követnek el, illetőleg adnak ki ; 2. a kezeikre bizott pénz vagy értékek 
elsikkasztásáért, vagy törvényellenes alkalmazásáért; 3. a törvények 
végrehajtásában vagy a közcsend és bátorság fentartásában elkövetett 
mulasztásokért, a mennyiben ezek a törvény által rendelkezésükre bizott 
végrehajtási eszközökkel elháríthatok valának.» A minisztereket a kép- 
viselőház helyezheti vád alá, s a pör vitelére biztosokat választ ; a bíró- 
ság a főrendiház kebeléből alakúi meg, s a minisztert báimely olyan 
büntetésre elitélheti, a melyet büntető törvényeink ismernek. A király az 
így elitélt miniszternek meg nem kegyelmezhet, kivéve az általános köz- 
bocsánat ritka alkalmát. A miniszteri, de általában az összes áUami 
hivatali számvitelnek ellenőrzésére szolgál az állami számvevőszék, a 
mely a minisztériumtól független és a melynek elnöke a miniszterekkel 
egyenrangú. Az állami számvevőszék vezeti kettős könyvelés szerint az 
áUami főkönyvet, s évenkint elkészíti az előző évre szóló állami zár- 
számadást és az államvagyon mérlegét, a melyek az országgyűlés elé 
terjesztendőL 

A kir, kormánynak vagyis a minisztereknek vezetése alatt az alsóbb 
közigazgaiási hatóságoknaJc, hivataloknak és intézeteknek egész serege 
működik, a közigaagatás ügyeinek intézésében. 



Digitized by 



Google 



246 HETEDIK FEJEZET. ALKOTMÍNY ÉS KÖZIOAZOATÁS. 

Nem állanak azonban a kormány vezetése alatt a bíróságok, a me- 
lyeknek birái ú. n. «birói függetlenség »-gel ítélkeznek a törvény és töiTény- 
erejű szokás szerint, sőt joguk van arra is, hogy tőrvénybe ütközőknek 
vélt kormányrendeletet egyszerűen ne alkalmazzanak. A rendes bíróságo- 
kon (járásbíróság, törvényszék, ítélő tábla, Guría) kívül n. n. különös 
bíróságok is állanak fenn, a melyek közül igen fontos a közigaz- 
gatási bíróság. A bívatalnok-birák mellett a polgárok is résztvesznek 
a bírói hatalom gyakorlásában ; eiTe a czélra különösen az esküdtszéki in- 
tézmény szolgál. 

A mi már most a királyi kormány vezetése alatt működő Icözigaz- 
gatás szerveit illeti, azok igen nagy részben állami hatóságok, hivatalok 
és intézetek (például a pénzügyigazgatóságok, kir. adóhivatalok, posta- és 
távírdai, erdészeti hatóságok és hivatalok, tanfelügyelőségek, államf tan- 
intézetek stb. stb.); mindezeknek sokféleségéről teljesebb fogalmat & 
nem jogász-szakbeli embernek az évenkint megjelenő tisztviselői ozim- és 
névtár nyújthai A szakminiszterek rendelkezése alatt álló különféle 
állami hatóságok, hivatalok és intézetek mellett a magyar közigazgatás- 
nak tulajdonképen még sokkal régibb szervei azonban a törvényhatósá- 
gok, a melyek közé ma a vármegyék és a törvényhatósági városok 
tartoznak ; továbbá a vármegyékbe kebelezett községek, vagyis a kis- és 
a nagyközségek és a rendezett tanácsú városok. A vármegyék eredete még 
az Árpád-királyok korába nyúlik vissza és a mohácsi vész után az idegen 
hatalommal szemben az ország szabadságának igen nagy szolgálatokat 
tetteL Innen ered szokásos elnevezésük, caz alkotmány védő bástyái*. 
Az újabb alkotmányos korszakig a kormányhatóságok alatt nem állott 
olyan kifejlett, nagyszabású állami hivatalnoki szervezet, mint manapság, 
és rendeletei végrehajtásában a kormány országszerte a vármegyékre volt 
utalva, a melyeknek tisztviselői a vagyonosabb nemesek sorából kerülve 
ki, fizetés nélkül (<inobile officíum»-ként) s a kormánytól meglehetősen 
függetlenül intézték hivataluk dolgait. A vármegyék a hozzájuk leérkezett 
kormányrendeleteket a törvényesség szempontjából bírálat tárgyaivá szok- 
ták tenni, s ha azok kifogás alá esőknek találtattak, a váimegye végre- 
hajtás előtt fölirt a kormányhoz s a rendelet visszavonását vagy megváltoz- 
tatását kérte. Ha ez meg nem történt, a rendeletet (néha királyi 
rendeletet is) « tisztelettel félretették » s végre nem hajtották. Ha pedig 
aztán a kormány királyi biztost küldött a nem engedelmeskedő várme- 
gyére, a vármegye tisztviselői^az alispánnal élükön, a ki magához vette 
a vármegye pecsétjét, lemondtak és a vármegye közönsége panaszszal 
fordult az országgyűléshez ; annak «alsó táblájánál » pedig megint főleg 
maguknak a vármegyéknek követei ültek. . . . 

Az 1 848. évi újítások f oljrtán a törvényhatóságok helyzetében, különösen 



Digitized by 



Google 



YÁBMBOYEI ÉS YÁBOSI TÖBVéNYHATÓSÁGOK, KÖZSÉGBE. 247 

a kormányhoz való viszonyában is bizonyos változásnak kellett beállania ; 
az uralkodóvá vált felfogás szerint ugyanis a magyar kormánynak, ha 
egyszer felelőssé tették a minisztereket, hatalmat is kellett adni arra, hogy 
rendeleteit végrehajthassa. A megreformált törvényhatóságok tehát a 
felelős kormánynak rendeleti hatalma alá helyeztettek, olykép, hogy ma 
már a törvényhatóságok okvetlenül kötelesek a ministemek rendeleteit 
végrehajtani, ha az illető miniszter azokat a felirás daczára is fentartja. 
Csak két fajta rendelet az, a melyet a törvényhatóságok ma sem kötele- 
sek végrehajtani : ezek az országgyűlésileg meg nem szavazott adók 
behajtására és a meg nem ajánlott uj ónozok kiállítására vonatkozó ren- 
deletek. Ebben az alkotmánynak végső esetekre még mindig hatalmas 
biztosítékai vannaL 

Az anyaország területén 63 vármegye és 26 városi törvényhatóság 
van. Horvát-Szlavonországokban, a hol a közigazgatási szervezet némileg 
eltérő, 8 vármegye és 4 városi törvényhatóság. Bel- és külterületük nagy- 
ságával egyes törvényhatósági városok a kisebb vármegyéket megközelítik. 
A törvényhatóság közönségének egyetemét a törvényhatósági bizottság 
képviseli, a mely, a mennyiben más törvényes rendelkezés nem irányadó, 
a törvényhatóság nevében a hatósági jogokat is gyakorolja. Tagjai fele- 
részben választottak, felerészben pedig a törvényhatóság területén legtöbb 
egyenes állami adót fizető állampolgárok sorából (virilisták) kerülnek ki. 

A vármegyei közigazgatást, az alispán vezetése alatt, javarészben vá- 
lasztott tisztviselőkből álló tisztviselői kar intézi. A vármegye járásokra 
van fölosztva, a melyeknek közigazgatását a járási főszolgabíró vezeti. Az 
országban jelenleg 419 szolgabírói járás van. 

A törvényhatósági városok közigazgatásának vezető szerve a városi 
tanács, melynek elnöke a polgármester. 

A törvényhatóságok közigazgatási költségeinek fedezésére első sorban 
törzsvagyonuk jövedelmei szolgálnak, de ily czélból pótadókat is vet- 
hetnek ki, a vármegyei törvényhatóságok pedig különösen az állampénz- 
tárból nyert évi járulékokban is részesülnek. A királyi kormánynak 
bizalmi szerve a törvényhatóságban a főispán, a ki elnöke a közgyűlések- 
nek és a kinek hatásköre főleg a törvényhatóságban folyó közigazgatás 
ellenőrzésére terjed ki Ugyancsak a főispánnak elnöklete alatt működik 
a törvényhatósági közigazgatási bizottság , a melynek 21 tagja között 6 
állami, 5 törvényhatósági magasabb tisztviselő és 10, a törvényhatósági 
közgyűlés által választott tag van. A közigazgatási bizottság hatásköre a 
közigazgatásnak legtöbb ügykörére kiterjedő és ezt a hatáskört ujabb 
törvényeink is mindinkább növelik. 

Különleges közigazgatási szervezete van Budapest székesfőváros tör- 
vényhatóságának, nemkülönben Fiume városnak és kerületének. 



Digitized by 



Google 



248 HETEDIK FEJEZET. ALEOTHÍNY ÉS EŐZIOAZGATÁ8. 

A községek — kisközségek, nagyközségek és rendezett tanácsú váro- 
sok — száma az anyaországban meghaladja a 12,500-at; közöttük több 
mint 100 rendezett tanácsú város, mintegy 2000 nagyközség, a többi 
túlnyomó rész kisközség. A puszták és telepek száma meghaladja a 
20,000-et Horvát-Szlavonországok területén a helységek száma mintegy 
4500; ez utóbbiak szervezete a magyar községekétől szintén részben el- 
térő. A magyar községek hivatalos (és pedig magyar) elnevezésének meg- 
állapítása folyamatban van. 

A község a törvény korlátai közt önállóan intézi sajál belügyeit, s 
végrehajtja a törvénynek, a kormánynak és a törvényhatóságnak az állami 
és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendelkezéseit. A községi 
közigazgatást a községi képviselőtestület és a községi elöljáróság intézik. 
A községi képviselőtestület felerészben a legtöbb egyenes állami adót 
fizető községi lakosok- és birtokosokból áll (virilisták), felerészben pe- 
dig a választóközönség választoltaiból, azonkívül pedig állásuknál fogva 
szavazati joggal biró elölj árósági tagokból A kis- és nagyközségekben a 
községi képviselőtestület közgyűlésének elnöke a községi biró, a rende- 
zett tanácsú városokban a polgármester, a ki egyúttal a városi tanácsnak 
is elnöke. A kis- és nagyközségek elöljáróságának kiválóan fontos tagja a 
jegyző («a falu pennáját), akinek vállain, már szakbeli tudása folytán is, 
a községi közigazgatásnak minden gondja nyugszik. A kis- és nagyköz- 
ségek járásonkin t csoportosítva a járási főszolgabírónak fölügyelete és 
ellenőrködése alatt állanak, a kinek útján kapják a vármegyének rendele- 
teit ; a rendezett tanácsú városok nem tartoznak járási kötelékbe és köz- 
vetlenül a vármegyei központ, illetőleg a vármegye alispánja alá rendel- 
vék. A mennyiben a község kiadásai a községi törzsvagyon (pL ingatlanok, 
értékpapírok, haszonhajtó jogok stb.) jövedelméből fedezhetők nem vol- 
nának, a község a községi lakosokra és birtokosokra községi adót (« községi 
pótadót •) vethet ki, de a beszedést csakis a felsőbb engedély megnyerése 
után eszközölheti. 

A községi kötelék fontossága kitűnik a törvény azon rendelkezéséből 
is, a mely szerint minden állampolgárnak valamely község kötelékébe 
<«községi illetőség*) és ugyancsak minden területnek vagy mint a községi 
határ kiegészítő részének, vagy mint valamely községhez közigazgatásilag 
csatolt pusztának (havasnak), valamely községhez kell tartoznia. 

A közigazgatásnak egész menete a legalsóbb foktól, a községtől, föl 
egész a kormányig bizonyos ellenőrzésnek van alávetve. Ezt az ellenőrzést 
gyakorolja részben a Budapesten székelő közigazgatási bíróság is, a mely 
elé a törvény által meghatározott esetekben a sérelmet szenvedett fél 
a közigazgatási szervek intézkedései és határozatai ellenében panaszszal 
járulhat 



Digitized by 



Google 



▲ tíbsországoe. 249 

Az anyaországgal egy és ugyanazon állami közösségben élő társorszá- 
goknak, Horvát' Szlavonor szagoknak, bizonyos önállóságuk, ú. n. orszá- 
gos önkormányzatok van. Dalmáczía jogilag szintén idetartozik (ozimere 
is benne van a magyar birodalmi czimerben), de ez idő szerint tényleg 
még osztrák kormányzat alatt áll. Az 1868. évi törvény fölsorolja azokat az 
ügyeket, a melyek Szt. István koronája országainak közös ügyei. Mindazon 
tárgyakban, a melyek a közös (magyar) országgyűlésnek, a melyben — 
mint láttak — Horvát-Szlavonországok is képviselve vannak, és a köz- 
ponti magyar királyi kormánynak, a melynek egyik tagja a horvát-szlavon- 
dalmát minister, fentartva nincsenek, — a társországokat külön törvény- 
hozási és kormányzati jog illeti meg. A horvát-szlavón országos törvé- 
nyeket a horvát-szlavón országgyűlés hozza a magyar királylyal együtL 
A horvát országos kormányzat feje a bán. A társországok részleges külön- 
állása, vagyis országos önkormányzata, kiválóképen az ú. n. belügyek, a 
vallás- és közoktatásügy és az igazságügy terén valósul meg. Pénzügyi 
téren a társországok fontos kedvezményeket élveznek, s a hivatalos nyelv 
Horvát-Szlavonországokban a horvát, ugyancsak ezek az országok saját 
ézineik és (Szt István koronájával födött) czímerük használhatása tekin- 
tetében különleges jogokkal bírnak, a mi azonban még mindig nem rontja 
ie az 1868. évi « magyar-horvát kiegyezési* törvényben is újból kifejezett 
^t a régi alapelvet, hogy Horvát^Szlavon- (és Dalmát') országok az 
wiyaországgal, Magyarországgal, egy és ugyanazon állami közösséget 
'alkotnak. 

Az anyaország és a társországok ezen szoros állami kapcsolatának 
•viszonyától egészen különböző a magyar államnak Ausztriához való 
mszonya. 

Az idők folyamán a magyar államnak egy másik állammal, Ausztria* 
Tal való tartósabb szövetkezése állott elő. A mohácsi vész után ugyanis 
az ország egy része az osztrák-házból való habsburgi (L) Ferdinándot 
választotta királyul és később neki, valamint fíutódaínak, a magyar királyi 
trónt biztosította, olyképen, hogy mint régente az Árpád-ház herczegei 
közül, most a Habsburg-ház főherczegeí közül választott a nemzet kirá* 
lyokat. Még szorosabbá vált a kapocs, a midőn 1687-ben a nemzet 
lemondott a szabad királyválasztás jogáról és a trónt I. Lipót fíutódainak 
«z elsőszülöttség sorrendjében biztosította. Ezóta lép a király örökösödés 
útján elődje helyébe. I. Lipót fiutódai IIL Károlylyal kihalófélben lévén, 
1723-ban hozattak az ú. n. pragmatica sanctíót tartalmazó törvények; 
^zek szerint a magyar királyi trón III. Károly, I. József és I. Lipót 
leányági ivadékaínak bizonyos örökösödési sorrend szerint továbbra is 
biztosíttatik. (Az első ilyen leányági király Mária Terézia, HL Károly 
leánya volt). Nemcsak ilyen új örökösödési rendet állapítottak meg azonban 



Digitized by 



Google 



250 HBTEDIK FEJEZET. ALKOTMÁNY ÉS EÖZIGAZOATÁS. 

az 1723-kí törvények, hanem kimondották azt is, hogy az igy trónra jut6 
királyok által Magyarország és a hozzá tartozó részek, az osztrák ház ú. n. 
örökös tartományaival együtt «elválaszthatlanúl ésfeloszthatlanúl» lesznek, 
birtokolandók; úgy, hogy Ausztriában az lesz a fejedelem, a ki Magyarorszá- 
gon király és viszont Kimondatott végűi, hogy a jelzett három leányág: 
kihalta esetén a szabad királyválasztás joga a nemzetre visszaszáll. 

Bégebben, amikor Magyarország azt a főherczeget választotta királynak, 
a ki az osztrák tartományoknak fejedelme volt, esetről-esetre ; most pedig: 
az újonnan megállapított örökösödési rend folytán tartósan az a helyzet 
állott elő, hogy az osztrák tartományok fejedelmének — most már ausztriai 
császárnak nevezik — személye és a magyar királynak személye azonos. 

A helyzet tehát az, mint a mikor valakinek két hivatala van. A& 
uralkodónak a személye közös, de nem maga az uralkodói tiszt és hata- 
lom (s ezt hangoztatni nagyon-nagyon fontos a magyar állam önállósága 
szempontjából) ; osztrák-magyar uralkodó nincs, de van a Habsburg-Loth- 
ringen háznak egy, az örökösödési rend szerint soron levő főherczege, a 
ki — a mint a hivatalos czimzés is nevezi — « ausztriai császár, Csehország 
királya stb. és Magyarország apostoli királya*. A két különböző államfői 
hatalom, mely most egy kézben van, különválhatna abban az esetben, ca me- 
lyet* — törvényeink mondják — « Isten kegyelme tőlünk messze távoz- 
tasson*, ha t. i. a Magyarországon trónöröklésre hivatott három leányág 
szintén kihalna. Ausztriában az ottani pragmatica sanotio szerint a 
Habsburg-ház többi ágai még mindig trónra hivatvák, Magyarországnak 
azonban föléled király választási joga, mely szabadon választható sze- 
mélyre eshetnék. 

Az 1723-iki pragmatica sanctio, mint látható, tartós kapcsokat létesített 
a fejedelem személyében Ausztria és Magyarország között, de a tartós 
szövetségi viszony módozatait nem részletezte. A szüntelen csak Bécsbei^ 
székelő királyok ismeretes törekvése az volt, hogy a kapcsolatot mind szoro- 
sabbra fázzék. A bécsi kormány is ügyesen használta ki a « nemesi* nem* 
zetnek azt a gyengéjét, hogy -az alkotmánynak lényegét 184f8-ig túlnyo- 
móan inkább csak a nemesség előjogainak sértetlenségében, mintsem 
Magyarország önálló állami berendezkedésének minden téren való meg- 
valósításában kereste, s a maga részéről szintén sok eredményt ért el abbaik 
a törekvésében, hogy Magyarországot csak az osztrák birodalom egyik 
tartományának színvonalára sülyeszsze. Az 1848-iki újjászületésnek aa 
eredménye az a nagy gondolat, hogy a magyar állami élet lényege nen^ 
a nemesség mindenféle előjogaiban van, hanem ki is kell építeni újból 
azt a magyar államot ; sőt e czélra egyenjogúvá kell tenni a nemességgel 
a nem-nemesi osztályokba tartozó honosokat is, a magyar állam « polgá- 
rainak* számát így néhány százezerről sok millióra emelvén. Az Ausztria-^ 



Digitized by 



Google 



AZ AUSZTRIÁHOZ VALÓ VISZONY. A « KIEGYEZÉS •. 251 

hoz való viszonynnkiiak rendezése azonban az 1848/49. évek esemé- 
nyei folytán késedelmet szenvedett és csak 1867-ben jött létre az ú. n. 
•kiegyezési folytán. Ennek a kiegyezésnek volt a megteremtője Deák 
feroicz, ca haza bölcse.* 

Az 1867. évi törvények szellemében Magyarország és Ausztria két 
független állam, melyek a pragmatica sanctio folytán közöttük újból fűző- 
dött közelebbi viszony, különösen a kölcsönös védelem tekintetében vál« 
lalt kötelezettség folytán — külön- 
külön állami berendezkedésük mel- 
lett — bizonyos közös szerveket is 
tartanak fenn. Ezek a császári és 
királyi (értsd : osztrák császári és ma- 
gyar 'kiiélyi) közös miniszterek: a kö- 
zös külügyminiszter (a ki egyúttal a 
császári és királyi háznak minisztere), 
a közös hadügyminiszter és a közös 
pénzügyminiszter, alárendelt köze- 
geikkel A közös külügyminiszter a 
magyar és az osztrák állam kormá- 
nyával egyetértőleg tartozik intézni a 
külügyeket. Még inkább megvan szo- 
rítva a közös hadügyminiszter tevé- 
kenységi köre, mert az csak az Ausz- 
tria és Magyarország által közösen 

fentartott cs. és kir. hadseregre ter- ^^^ fkbencz. 

jed ki, s maga a hadügyi közigaz- (ism-hen.) 

gatás tulajdonképen a két állam hon- 
védelmi miniszterének kezében van. A közös pénzügyminiszter tulajdon- 
képen nem egyéb, mint a másik két közös miniszternek a « pénz tárnoka », 
a ki azokat az összegeket kezeli, a melyeket a két állam a közös ügyek költ- 
ségeinek födözésére beszolgáltat. Ujabban reá bizták Bosznia és Hercze- 
govina okkupált tartományok kormányzatát is. A két államnak egyébként 
semmiféle közös országgyűlése nincsen. Ha « közös » ügyekre vonatkozólag 
törvényeket kell hozni, azokat a két állam töiTényhozása külön-külön 
hozza meg. A közös költséget az évenkint fölváltva Budapesten és Bécs- 
ben ülésező delegácziók, vagyis a magyar országgyűlés, illetőleg az osztrák 
birodalmi tanács által választott országos bizottságok szavazzák meg. Hogy 
milyen arányban járuljon a két állam a közösügyek költségeinek födözé- 
séhez, azt a két állam törvényhozása egyezkedés útján — és csakis, ha 
megegyezni nem tudnának, kivételesen Ő Felsége — állapítja meg. Ez az 
arány az ú. n. *kvóta». Fontos azonban az, hogy a magyar és az osztrák 



Digitized by 



Google 



352 HETEDIK FEJEZET. ALKOTMÁNY ÉS EÖZIOAZOATÁS. 

delegáczió együttesen még csak nem is tanáoskozhatik, nehogy az valami- 
képen valamely közös tbirodalmi tanács i szerepét ölthesse magára; ilyen- 
nek létesítéséhez a magyarok soha hozzá nem járultak. 

A mint tehát látható, főleg a pragmatica sanctio folytán előállott 
szorosabb viszonynál fogva, a magyar állam és az osztrák állam között 
vannak bizonyos fölvállalt közös ügyek és azok ellátására rendelt közös 
szervek; e mellett azonban a saját maga külön áUami berendezése mind 
a két szövetséges államnak, a miképen Ausztriának, úgy Magyarországnak 
is megvan. («Daalismus»). 

A két áUamnak a történeti fejlemények szülte tartós szövetsége két 
egyenrangú tényező egyezkedésének szellemében történt ; ez az ú. n. 
paritás. A jogok és a tények között azonban ;még mindig nincs meg a 
teljes összhang, és nemcsak a közös hadsereg vezetésében, a külügyi 
képviseletben, az udvartartás berendezésében, de a c paritás i-nak külső 
kifejezése (jelvények, czimerek, zászlók, hivatalos nyelv stb.) tekintetében 
is még maradt a jövőre elég sok és fontos teendő. 



A MAOTAR SZENT KORONA. 



Digitized by 



Google 



NYOLOZADIK FEJEZET. 
KÖZGAZDASÁG ÉS KÖZMŰVELŐDÉS, 



Mühoffer Sándor: Magyarország közgazdasága. 3 kötet. Budapest, Franklin-Tár* 
salat, 1904. — A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. I--IIL Bnda* 
pest, 1902/4. — A magyar korona országainak 1902. évi külkereskedelmi forgalma^ 
Budapest, 1903. — Matlehovics S. : Magyarország közgazdasági és közművelődési álla* 
pota. I— JX. köt. Budapest, 1897. — Szterényi J, : Magyarország gyáripara. Buda^^ 
pest, 1902. — Beöthy Zsolt: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése^ 
3 kötet. 8-dik kiadás. Budapest, 1903. — Stilády Áron: Irodalomtörténeti Közle* 
menyek. 1891 óta. — Szana Tamás : Száz év a magyar művészet történetéből. BudcK 
pest, 1902. — id. Ábrányi Kornél: A magyar zene története. Budapest, 1902. 

Hazánk anyagi viszonyai nem valami örvendetes képet nyújtanak^ 
Történelmi és más politikai okok miatt századokon át (Mátyás királ7 
hal&la óta) többször megakadt a fejlődés; sőt sok tekintetben hanyatt 
lottónk és csak Széchenyi kora, még inkább azonban az újabb alkotmá* 
nyos korszak óta (1867) kezdődött meg a rohamosabb haladás. Fél század 
alatt azonban lehetetlen volt utolérni a már századokkal előbb zavar- 
talanul fejlődött nyugati népeket Mindamellett földünk gazdagsága éa 
népünk munkaereje az utóbbi évtizedek alatt igen sokat termelt, úgy bogy^ 
ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy semmiben sem maradtunk bar- 
bárok, sőt némely téren már egy rangban állunk a legműveltebb népekkel 

Térhiány miatt itt főképen csak statisztikai adatokban .mutatjuk b& 
országunk haladását és mai állapotát, a főbb csoportok szerint. 

Bányászat és kohászat. Magyarországon a bánya- és kohóipar a^ 
legrégibb iparágak közé tartozik A gazdag arany- és sótelepeket már b^ 
történelem előtti időben mívelték és a római világuralom éveiben is élénk 
volt a bányászat ; a magyar királyok pedig kiváltságokkal és adományo^^ 
zott előjogokkal buzdították az ország érczgazdagságának kiaknázását 

Az újvilág gazdag fémbányáinak fölfedezése előtt Magyar- és Erdély* 
országot tartották nemes fémek tekintetében a leggazdagabb országok- 
nak. Magyarország arany- és ezüsttermelése azóta csökkent ugyan, úgy- 
szólván a kőszénbányászat és vasipar fejlődése arányában, de igy is még 



Digitized by 



Google 



254 NYOLOZADIK FEJEZET. EÖZOAZDASÁG ÉS KÖZMŰVELŐDÉS. 

elég jelentékenynek mondható. Az 1893. évben 2500 klgr. volt az arany 
és 24,000 klgr. az ezüst termelése. Mindkettőnek összes értéke 12.516,000 
korona. 1902-ben 3400 klgr. az arany- és 23,019 klgr. az ezüsttermelés 
mennyisége. Értékük együtt 13.464,000 korona. 

A többi fémek közül első helyen áll az ólomtermelés, évi 22,436 
métermázsával és 663,000 korona értékkel. Kisebb jelentőségű a rézbá- 
nyászat, mely az utolsó 
évek során évi 888 méter- 
mázsára csökkent, 98,000 
korona értékkel. 

Nagy lendületet vet- 
tek az ország alkotmányá- 
nak visszaáUitása óta az 
ásványi-szénipar és a vas- 
ipar. A fekete és barna- 
szén termelése, mely 1867- 
ben 7.371,400 q volt és 
4.842,166 korona érté- 
ket képviselt, 1893-ban 
38.948,860 q-ra emelke- 
dett, 29.652,894 korona 
értékkel. 

Éhez hasonló kedvező 
arányban fejlődött Ma- 
gyarországon a vasipar. 
Budapesten, Gömör-, Hu- 
nyad- és Krassó - 8zö- 
rénym egyében igen ha- 
RÓMAiKORi aranybXnyatelepkk. (ERDÉLYBEN.) talmas vasíparf telepek 

vannak. 
1867-ben termeltetett: nyersvas és öntöttvas 1.400,000 q., hengerelt 
és kovácsolt vas és lemez 644,000 q., Besseraer-kevert és friss tűzaczél 
40,000 q. Ez idő szerint a magyar vasgyárak évi termelése : nyers- 
vasban 3.200,000 q., öntött vasárúkban 360,()00 q., folytvas-tuskók Bes- 
semer, Thomas és Martin-Siemens eljárásai szerint 2.050,000 q., henge- 
relt és kovácsolt vas- és aczél termékek 2.600 000 q. Az elárusitás tár- 
gyát képező eme vastermeivényeknek értéke kerekszámban 63.000,000 
korona. 

A bánya- és kohótermelés egyéb termékeinek statisztikája szerint 
1902-ben termeltetett: (métermázsákban) vaskovand 1.064,898, barna- 
kőszén 51.03i\365. feketekőszén 10.989.266, finomításra való nyersvas 



Digitized by 



Google 



BÁNYA- ÉS EOHÓTEBMELÉS. POSTA-TÁVIRDA. 255 

4.168,352, külföldre szállitott yasércz 6.219,515, higany 446, földszurok 
27,735, nyerskőolaj 43,471, nyers aszfaltföld 248,734 stb. 

Az egész bánya- és kohótermelés értéke 103.079,000 korona volt 



AZ ANINAI VASOTABTBLRP. 

PDsta és távirdcu A magyar posta- és távirdaügy fejlődését a követ- 
kezőkben tűntetjük föl : 

1868 1893 1902 

stabil-postahivatalok 1310 3944 4376 

mozgó postahivatalok ,, „. _ „. 27 486 553 

Összesen „„ 1337 443Ö 4929 

A távirdahivatalok száma a fenti időpontok sorrendjében: 404, 2225, 
3461. Összes táviratok száma 997,643, — 11.616,601,— 15.417,400. 

Telefon. Az első magyar telefonhálózat a budapesti; 2571 előfizetője 
1893-ban 9.361,543 beszélgetést folytatott; 1902-ben 8437 előfizető volt, 
26.716,514 beszélgetéssel. 

Postatakarékpénztár, A m. kir. postatakarékpénztár fölállittatott 
1886-ban és következőleg fejlődött: 

1886 1893 1902 

közvetítő hivatalok 2,000 3,907 4,308 

betevők száma a takarékforgalomban 85,517 234,131 446,695 



Digitized by 



Google 



256 NTOLCZADIK FEJEZET. KÖZGAZDASÁG ÉS KÖZMUTELŐDÉS. 

A betétek 52'97 % -a 1902-ben 10 koronán aluli volt A ohequeforgal óm- 
ban 1902 végén volt 8769 számlatulajdonos. Az értékpapirvásárlások 1902- 
ben 2.644,928 koronát tetteL Járadékkönyveoskét 1097 darabot állítottak kL 

Vasutügy. A magyar birodalom vasúti hálózata következőleg fejlő- 
dött: 1850-ben 155, 1870-ben 2,658, 1890-ben 10,399, 1902-ben 17,407 
kilométer. A forgalomban levő összhálózatból esik minden 100,000 lakosra 
72*08 km. (Európa 13 főbb állama közt a 8-ik helyen állunk) és minden 
100 km* területre 3*90 km. Az elsőrangú vasutakra esett 62-3%, a má- 
sodrangúakra 35*6%, a keskenyvágányúakra 2'1%. 



A M. KIB. ÁLLAMVASUTAK KELBTI PÁLTAÜDVAAA BUDAPESTEN. 

A vasutak legnagyobb és legfontosabb része a magyar államé, mely 
azokat külön vasútigazgatóság által kezelteti. Ez a hatalmas vasúti háló- 
zat a kereskedelmi forgalomra is döntő hatású. A városi és községi vasu- 
tak hossza 1901 végén 252 km. volt, leginkább villamos üzemben. 

Tengerészet és hajózás. A fiumei kikötő forgalma volt : 

1871 1884 1893 1902 

Behozatal 689,000 mm. 2.585,530 mm. 4.395,490 mm. 3.623.000 mm. 

Kivitel _ 521,000 t 4.228,920 t 5.764,427 t 7.547,000 t 

1.210,000 • 6.814.450 « 10;i59,9t7 • 11.170,000 • 

A fiumei kikötőben megfordult: 

1871 1893 iwi 

vitorlások száma 3,815 4,704 3,734 

vitorlások tonnatartalma _ 165,156 225,902 145,946 

Digitized by VjOOQIC 



VASÚTTJGY. IPAR- ÉS GYÁRÜGY. 257 

gőzösök száma , .„ 516 7,839 19,351 

gőzösök tonnatartalma _ 105,763 1.743,169 3.774,038 

összes hajók száma 4,331 12,543 23,085 

összes hajók tonnatartalma 270,919 1.969,071 3.919,984 

A fiumei kikötőre fordított költségek 1871-től 1902-ig 43.207,078 
koronát tettek. A tengeri hajók egy része újabban az állam hatósága 
alatt áll ; külkereskedelmünket és az amerikai kivándorlást az állam ily 
úton igyekszik irányítani. 

Ipar. Iparunk a közös vámterület miatt védvámokkal oltalmazható 
nem lévén, még mindig elég kezdetleges, habár némely ágában kedvező 
lendületet vett és magas fokon áll. Az iparágak közül főleg a kő-, fa-, ércz- 
és bőripart mívelik nálunk. Az iparosok 20 ipar- és kereskedelmi ka- 
mara területén 328 ipartestületet alkotnak, melyekhez 108,012 mester, 
114,780 segéd és 60,279 tanoncz tartozik, összesen 283,071 egyén. Az 
ipariskolák száma 493, — 80,389 tanulóval ; ebből 432 tanoncziskola, 
75,674 tanulóval. Egy tanoncziskolára átlag 175 tanuló jut 

Az ipari és gyári alkalmazottak betegsegélyző pénztárainak száma 
411, összesen 637,343 taggal 10*5 millió korona bevétellel és 10 millió 
korona kiadással. 

A kamaráknál bejelentett iparigazolványok és engedélyek száma 
44,946. Törvényszékileg bejegyzett új czég 4058. Szabadalom engedélyez- 
tetett 1903-ban 3095, ebből hazai 24-5%, osztrák 137%, külföldi 6 1-8%. 
Megszűnt az év végén 3062 szabadalom, érvényben maradt 10,119. Leg- 
több szabadalom vasút- és erőgépekre, fizikai és elektromossági készülé- 
kekre, kémiai, gazdasági és malomiparra adatott. 193 ozégnek 777 mustrára 
nyújtatott oltalom. A gőzkazánok száma 27,111. 

Hazánk népességének foglalkozása a következő általános adatokból 
tűnik ki : 

1900-ban őstermeléssel foglalkozott 13.169,612, bányászattal 163,703, 
iparral 2.603,181, a kereskedelemben 556,413, a közlekedésben 440,512, 
egyéb kereső foglalkozásra esik 3.254,559 egyén. 

Az ipari foglalkozások közül a legnagyobb terjedelműek az egész 
magyar birodalmat tekintve : a kovácsipar 66,784 keresővel, az asztalos- 
ipar 50,760 keresővel, a szabóipar 74,316 keresővel, a czipészség és 
csizmadiaipar 111,473 keresővel, a malomipar 45,619 keresővel, akőmű- 
vesség 54,537 keresővel, a vendéglős-ipar 80,0ál keresővel 



György Aladár: A föld és népei. V. 17 

Digitized by VjOOQIC 



258 



NYOLOZADIK FEJEZET. EÖZGAZDASÁO ÉS KÖZMŰVELŐDÉS. 



Az ipartelepek száma iparcsoportok szerint volt: 

ipartelepek a termelés 

száma értéke. Korona 

1. vas- és fémipai- ^. ... 359 182 millió 46,131 

3* gépgyártás és közlekedési eszkőzök 

gyártása, hangszeripar 201 171 • 39,36i 

3. mész-, agyagárú- és üvegipar 407 51*3 t 32,523 

4. faipar „. 400 95-2 • 29,288 

5. bőr-, sörte- és szőripar 65 30-9 • 4,930 

6. fonó- és szövőipar 113 53-5 € 14,-285 

7. ruházati ipar 117 20-4 • 3,820 

8. papír-ipar 54 16-0 • 5,761 

9. élvezeti ipar 576 646-0 • 49,718 

10. vegyészeti ipar „_. 182 83*8 « 13,178 

11. sokszorosító ipar 71 170 • 6.560 

Összesen 2,545 1367-1 millió 245,564 



Ezen ipartelepek személyzetéből 19% nő. 

A 2545 telepből 2364 főüzem volt, közűlök 73% magánosok, 18% 
részvénytársaságok kezében. A motorok összes száma 4682, lóereje 
262 ezer. A felhasznált tüzelőanyag mennyisége 41*6 millió mm., mely- 
nek 79% -a szén volt 

Az iparosok száma körülbelül 900 ezer, de ebből tulajdonképeni 
iparos csak 700 ezer, mig 150 ezer az élvezeti és személyes szolgálati 
iparra, 3 — 4000 a vándor- és mintegy 40 ezer a házi- és népiparra esik. 
Az iparosok a keresők 13% -át, a népességnek 5% -át teszik. Köztük 
önálló vállalkozó 45%, segédszemélyzet 55%. Az iparvállalatok Ve-a 
(62%) segéd nélküli, 21% pedig csak egy segéddel dolgozó vállalat 20 
segédnél többel csak 0*4% -a a vállalatoknak, 1000 segédnél többel pedig 
csak 11 vállalat dolgozik. A vállalatok közül 78-69% magán, 13*6% rész- 
vénytársasági, 2*9% állami és 3*54% uradalmi vállalat Legtöbb segéddel 
dolgoznak a dohány-, czukor-, fonó- és szövőgyárak, vasúti waggongyárak 
és javítóműhelyek, s általán az állami és részvénytársasági vállalatok. Első 
helyen áUanak az: 

Élelmi és élvezeti iparok. Főbb ágaik a liszt, szesz, sör, czukor és 
dohányipar. Az élelmi és élvezeti czikkek gyártása folyton fejlődik és 
230 millió korona kiviteli többletet eredményezett Ennek az összegnek 
Va része a malomiparra esik. Maga a budapesti 11 hatalmas nagy gőz- 
malom közel 8 millió mm. gabonát őrölt meg és 6 millió mm. lisztet, s 
1*5 mülió mm. korpát termelt Vízi malom van 12,400, száraz malom 3200 
és 650 szélmalom ; gőzmalom 910, melyből 122 nagyobb gőzmalom. A mal- 
mok által megőrölt gabonamennyiség 23 millió mm., melynek 60% -a búza- 



Digitized by 



Google 



ÉLELMI Í8 ELVEZETI IPAROK. 259 

liszt, % része pedig a gőzmiklmok által dolgoztatik föl. A termelt szesz- 
mennyiség 68,335 szeszfőzdilől 104 millió hektoliterfokot tett 1901-ben, 
egy főzdére 1520 hektoliterrel. Olyan szeszgyár, mely 10 ezer hL-nél töb- 
bet termel, 12 van. A szeszfőzdék legtöbbjében osontáros gyümölcsöt (59%), 
törkölyt, bogyósgytimölcsöt és borsepröt használtak föL Az adómentes 
szesztermelés 1899 óta megszúni Addig 7.800,000 hektoliterfok volt 

A 97 sörfőzdében, melyből 25 főzde 10 ezer hlitemél nagyobb termelési 
képességű, 1*5 millió hl. sör termeltetett, Htlag egy főzdére 14*5 ezer hL 
A termelt mennyiség után 5*9 millió termelési adót fizettek 20 ezer 



DOHÁNTSZÁ&fTÁS. 

koronánál több adót fizetett 45 gyár, mig 1860-ban csak 7. Magában 
Budapesten az összes sörmennyiségnek 56*33% -át termelik, főképen a 
kőbányai nagy gyárakban. 

A 20 czukorgyár 13 ezer lóerővel és ugyanannyi személyzettel 13 
millió mm. répát dolgozott föl és 2 9 millió mm. cznkrot termelt. Egy-egy 
gyárra átlag 650 munkás és 144 ezer mm. előállított czukor esik. Legtöbb 
gyár van nyugaton, a Duna két partján. Legnagyobbak a surányi, sze- 
rencsi és botfalvi. Nálunk a czukorgyártás többnyire részvénytársaságok 
kezében van. 

Dohányt 4107 termelő 17,568 hektáron 247 ezer mm. -át az osztrák, 
és 7109 termelő 26,779 hektáron 363 ezer mm.-át termelt a magyar 

Digitized by VjOOQIC 



260 NYOLOZADIK FEJEZET. KÖZGAZDASÁG ÉS KÖZMŰVELŐDÉS. 

dohányjövedék részére, i4 millió kor. beváltási értékben. Egy métermázsára 
átlag 37*5 kor. esik. Egy hektár dohányföld átlagos hozadéka 520 kor. 
A * dohánygyárak száma 21, hol 18,500 munkás (leginkább nők) 215 
ezer mm. dohányt készít, melynek 82 % -a pipadohány. Szivar 485 millió, 
czigaretta 1200 millió darab állíttatik elő, melyből 2*2% szivar és 3*8% 
czigaretta-különlegesség. Az eladott dohány értéke 104 millió kor. A jöve- 
delmi hányad a dohányból 587%. 

Egyéb fejlettebb iparágak. A fonó-szövő ipar nálunk kezdetleges. 
Mindössze 34 — 35 ezer egyén foglalkozik ezzel az iparággal, s a 110 ipartele- 
pen 14,285 egyén volt alkalmazva (1899-ben). A termelés értéke 54 millió 
korona, az egész gyáriparnak alig 4% -a, mig általán Európában ez az 
iparág az összes ipari termelés értékének negyedrészét teszi. A behozatali 
többlet 303 millió korona, főleg Ausztriából. 

Ruházati iparral legtöbb egyén foglalkozik hazánkban : 180—190 
ezer egyén, vagyis az iparosok 25 — 26% -a. Legtöbb köztük a czipész meg 
a csizmadia. De a gyáripar még igen kicsiny; 117 ipartelepen összesen 
3820 egyén volt alkalmazva. A gyári termelés értéke 20*5 millió kor., az 
összes gyári termelésnek 1*5% -a. A behozatali többlet 59*5 millió korona 
ruha- és pipereárúkból. 

Hatalmasan fejlődő iparágunk a vas- és fémipart mely a rokon gép- 
iparral több mint 100 ezer embert foglalkoztat, tehát az ezen iparral fog- 
lalkozók legnagyobb hányada (83 ^ó) a gyáriparra esiL Ebben az ágban van- 
nak a legnagyobb vállalatok, egyenkint ezernél több munkással. A terme- 
lés összértéke 353 millió kor., az egész gyáripari termelésnek á6%-a. 
Vas- és vasárúkból kivitelünk 44 millió, behozatalunk (főleg Ausztriából) 
52 millió, gépek- és géprészekből a kivitel 28*6 millió, a behozatal 44*ft 
millió kor. 

Bőripari termékekből kivitelünk csak 4'1 millió, mig behozatalunk 
28 millió kor. Csak lábbelikben 20*6 millió kor. a behozatal. Fa- és csont- 
ipari gyártmányokban 18 millió kor. kivitellel szemben 23*4 millió kor. 
behozatal áll, melynek legnagyobb része bútorokra és a finom faárukra 
esik. Kivitelünk főleg vasúti talpfákban és hajlított fabútorokban van 
emelkedő irányzattal. 

A vegyészeti iparnál a kivitel 19*8 millió, behozatal 38*3 milló kor. Fő- 
kiviteli czikkünk itt a keményítő, behozatali pedig a finomított ásványolaj, 
üvegárúknál is a mérleg rosszabbodását észlelhetni 1901-ben. A behoza- 
tali többlet 6*45 millió kor., kivitelünk csak öblös üvegből jelentékeny és- 
fokozatosan emelkedő. Kőáruknál szintén behozatali többlet van és pe- 
dig 12 2 millió kor. Agy agaruknál a behozatali többlet csaknem 8 millió, 
maga a porczellánárú 6 millió kor. Jelentősebb kivitelünk csak tégla- és. 
agyaglapokban van. A papír-iparnál kivitelünk mindössze 2*5 millió. Mű- 



Digitized by 



Google 



szer-, hangszer-, óra- és apróám-iparunk forgalma szintén passzív volt, 32*8 
millió koronával Irodalmi és műtáorgyakból behozatali többlet még min- 
dig 10 millió, bár kivitelünk állandóan emelkedik Idegen könyv 6*7 millió, 
kép 4 millió kor. értékben hozatik be. Összes behozatalunk ipari termé- 
kekből 799*3 millió kor., kivitelünk pedig 480 millió, a passziva tehát 
319 millió korona. 

Külkereskedelem. Magyarország kereskedelmi forgalmát Ausztriával 
és a külfölddel csak 1882 óta mutatja ki az 1881-ben törvényesen szabá- 
lyozott magyar árúforgalmi statisztika, mely a közlekedési vállalatok áru- 



A HBBMÁNDI PAPffiGTÁB-TKLEP. (HERMANEGZ.) 

nyilatkozataira van alapítva. A régibb évekről más forrásokból. vesszük 
az adatokat. Ezek szerint Magyarország kiilforgalma következőleg alakúit: 

óv behozatal kivitel 

1845 (Fényes szerint) _ 137.028,000 kor. 143.470,000 kor. 

1885 _ ,. _ . „ 897.778,000 « 792.296,000 • 

1902 ... ^ 1.158.300,000 • 1.323.700,000 t 

A legfontosabb behozatali áruk ezek : pamutszövet, gyapjúszövet, 
fél gyapjú- szövet, selyemszövet, kőszén, sertés, felsőbőr, férfiruha stb. 



Digitized by 



Google 



262 NYOLOZADIK FEJEZET. EÖZGAZDASiO ÉS KÖZMŰVELŐDÉS. 

Ezek közül a pamutszövet az egész behozatalban 12% -kai, a gyapjú- 
szövet 6% -kai szerepel. Általában a külföldről vásárolt iparozikkek egy- 
negyedrészét teszik a szövött árúk. 

A legfontosabb kiviteli árúk pedig ezek: liszt (13% -a az egész kivi- 
telnek); ökör (7% -a az egész kivitelnek); búza (6*53% -a az egész kivitel- 
nek); sertés (5*64% -a az egész kivitelnek) stb. 

Hogy mekkora az egyes országokkal való külső kereskedelmünk, azt 
láthatjuk abból, hogy Ausztriára esik külkereskedehni forgalmunk 74% -a; 
Németországra 8*79% ; Nagybntanniára 2*40% ; Szerbiára 2*18% ; a 
többire pedig összesen 2%-nál kevesebb jut 

A nemzeti vagyon megoszlása. Hazánk nemzeti vagyonát az 1901. év- 
ben 31,106 milliárd koronára becsülték. Hogy nemzetünk szorgalma e 
vagyonnak, mint termelési tőkének fölhasználásával, mekkora jövedel- 
met képes elérni, arra nézve megvilágító adatul szolgál az a körülmény, 
hogy a számítások útján kiderített nemzeti jövedelem szembeállítása nyo- 
mán 10*32% járadékot hajtott a nemzeti vagyon. Ez igen megnyugtató 
állapotnak mondható, ha tekintetbe vesszük, hogy a nagy tőkék pénz-, 
intézeti elhelyezése után a pénzvilág alig húz 4o/o jövedelmet. 

A jövedelem forrósai szerint négy csoportba kell osztani e jövedel- 
mek tömegét, szem előtt tartva azt is, hogy a jövedelem megoszlása sze- 
rint oszlik meg a jövedelem alapját képező nemzeti vagyon is. 

Első helyen áll az őstermelés, mely a nemzeti jövedelem 65*27% -a. 
Ebben a csoportban a földmivelésből és állattenyésztésből eredő jövede- 
lem 1.996,332,446 koronát, a szőlő- és bortermelésből eredő jövedelem 
60.141,945 kor., a gyümölcstermelésből 23.241,090 kor., az erdészetből 
159.209,811 kor. és a bányászatból meg a kohászatból származó jövede- 
lem 118.172,996 koronát tesz. Ezek együttvéve adják az egész nemzeti 
jövedelem 65*27% -át, vagyis nemzetünk keresetének majd kétharmad- 
részét, a mi elég meggyőző bizonyíték arra nézve, hogy az iparnak, mint 
az időjárástól függetlenebb termelési tényezőnek tervszerű fejlesztése mily 
fontos és sürgős állami feladat. 

A második csoport az ipar jövedelme, mely 21*52%-ot, vagyis egy 
ötödrészt képvisel Ez két részre oszlik. Az elsőben a gyáripar foglal he- 
lyet 567.423,125 koronával, a másodikban a kézműipar 200.000,000 koro- 
nával, a mi együtt 767.423,125 korona. 

Körülbelül egy tizedrészt (ll*47o/o) tesz a kereskedelemből és szállí- 
tásból eredő jövedelem (409.012,805 korona), még kevesebbet a külföld- 
ről hozzánk befolyó kamat és járadék (61.622,812 korona). Mindezek 
összegezése után kapjuk meg a nemzeti jövedelem egész tömegét, a 
melyből azonban viszont le kell vonni a külföldre kimenő kamatok és 
járadékok fejében 354.529,533 koronát. Mint tőkével nem rendelkező 



Digitized by 



Google 



közoktatís. 268 

jövedelmi forrást alkot még a személyes szolgálat ipara, mely 605.209,890 
korona keresetet biztosit az ország lakossága egy részének. 

Vizsgálat alá véve a nemzeti vagyon megoszlására matató számokat^ 
először is azt állapítjuk meg, hogy a nemzeti sajátságok kifejtésére kivár 
lóan alkalmas földmivelés a népesség igen tekintélyes részének ad meg- 
élhetést, ennek tehát kiválóan nemzetfentartó hivatása van. Ha azonban 
szem előtt tartjuk azt, hogy a földbirtok igen nagy része nagybirtok, 
vagyis nagy uradalmakból áll, akkor világos lesz előttünk, hogy a föld 
után sóvárgó nép vágyai nem teljesíthetők. 

Szükséges tehát az egészséges földbirtok- politika mellett főleg oda- 
törekedni, hogy minél több iparvállalatot teremtsünk, s ennél is arra le- 
gyünk figyelemmel, hogy első sorban kész mezőgazdasági termékeinket 
itthon dolgozzuk föl. Ez a népnek állandó és jutalmazó foglalkozást ad 
és a nemzeti vagyonosodást fokról-fokra emelni lesz hivatva. 



KÖZOKTATÁS. 

Közoktatásunk 1867 óta külsőleg és belsőleg rohamosan fejlődött; 
belsőleg nemzetivé lett, külsőleg pedig számos ágazatot nyert, s a népnek 
mind szélesebb rétegére, s az életkornak mind több és több esztendejére 
terjedt ki. 

A 3 — 6 éves kisdedek számára vannak a kisdedóvó intézetek, a melyek 
vagy nyári- és állandó gyermekmenedékházak, vagy tulajdonképeni kisded- 
óvók. Amazoknak főként a kisded megóvása a föladatuk, emezeknek 
munkakörébe már a szellemi fejlődés támogatása és irányítása is odatar- 
tozik. A nyári- ós állandó gyermekmenedékházak a kisebb községek szerény 
anyagi helyzetéhez alkalmazkodnak 

A 6 — 15 éves gyermekeket az elemi- vagy népiskolában tanítják* 
A népiskola két részre .oszlik: 6 osztályú, hat évig tartó tanfolyamra, 
a melybe mindennap járnak a gyermekek, és három évig tartó ú. n. ismétlő 
tanfolyamra, a hol a hétnek csak pár napján és pár órára vannak elfog- 
lalva a tanulók. Az ismétlő tanfolyam a fiúkat illetőleg a 80-as évek eleje 
óta, a szerint, hogy milyen életpályára léptek az elemi iskola 6 osztályát 
végzett gyermekek, három ágra szakadt: az iparos inasok, a kereskedő 
inasok és a földmiveléssel foglalkozó gyermekek iskolájára. 

Kisdedóvó intézetbe a 3 — 6 éves kisdednek járnia kell, ha otthon 
állandó gondozásban nem részesül ; az elemi iskola mindennapi- és ismétlő- 
tanfolyamát a 6—15 éves gyermek látogatni kötelea 

Az elemi iskolában szerezhető általános műveltséget magasabb fokra 
emelik az elemi iskola 6 osztálya fölé szervezett felső fiépiskolák, melyek 



Digitized by 



Google 



264 NYOLOZADIE FEJEZET. EÖZGAZDASÁG ÉS KÖZMŰVELŐDÉS. 

fiúk számára három, leányok számára két évfolyamúaL Ugyanilyen csélú 
iskolák még a polgári iskolák (fiúk számára 4 vagy 6, leányok számára 
4 osztálylyal) és a felsőbb leányiskolák 4 vagy 6 osztálylyal. A felső nép- 
iskolákban a fiúk többnyire valami iparágat is tanúinak ; a polgári fiú- 
iskolák közt is voltak olyanok, a melyek asztalos- vagy lakatosműhelyek- 
kel vannak kapcsolatban. A felsőbb leányiskolákat újabban leány-gimná^ 
ziumokká akarják átalakítani. 

Az egyetemekre készítenek elő a gimnáziumok és a reáliskolák^ 
8 — 8 osztálylyal. 



A BUDAPESTI TUD. BGTBTEH KÖZPONTI EPÜLETE. 

A gimnáziumok és reáliskolák fölött vannak a tudomány -egy éternek 
(hittudományi-, jog- és államtudományi-, orvosi-, bölcsészettudományi- 
karral, tanárképző-intézettel és gyógyszerészi tanfolyammal), a müegye^ 
teyn (építészeti-, gépészmérnöki-, mérnöki-, egyetemes- és vegyészi szak^ 
osztálylyal), továbbá a hittani (lelkész-képző) intézetek és 2l jogakadémiák. 

A különböző életpályákra előkészítő iskolák sokfélék s a számuk nagy. 
Vannak alsó-, közép- és felső-fokú bányászaii-y erdészeti-, gazdasági-, 
ipar- és kereskedelmi iskolák és akadémiák, erdőőröket képző intézetek^ 
vasúti tiszteket képző tanfolyamok, katonai hadapród-iskolák, katonai 
reáliskolák és a katonai akadémia (Ludovic.eum) ; van állatorvosi akadémia. 



Digitized by 



Google 



EŐZOKTA/riSI INTÉZETEK. 265 

továbbá elemi iskolai ós polgári iskolai tanítókat képző intézetek, sziné- 
Bzeti-, rajz-, foBtő-, Bzobráez- és zeneiskolák és akadémiák. A nők szá- 
mára is vannak külön szakiskolák : betegápolókat, szülésznőket képző tan- 
folyamok, nyári- és állandó gyermekmenedékházi dajka-tanfolyamok, ház- 
tartási-, ipar- és kereskedelmi iskolák, színészeti iskolák, zene-iskolák, 
rajz- és festő-iskolák, óvónőket, elemi és polgári iskolai tanítónőket képző- 
intézetek, leány-gimnázium, — sőt legújabban az egyetem is nyitva áll 
előttük. 

A testi vagy szellemi fogyatkozásban szenvedők nevelésével foglal- 
koznak a vakok, a siketnémák, a hülyék és a gyenge elméjűek nevelő- 
intézetei. Ilyen intézetünk azonban még mindig igen kevés van. 



A BUDAPESTI KATONAI AKADÉMIA. (LüDOVICBUM.) 



Az iskolák fentartói : az állam, községek, felekezetek, egyesületek és 
magánosok. Az állam leginkább a felső-, közép- ós a szakiskolák, a fele- 
kezetek az elemi iskolák, a községek pedig az óvók és polgári iskolák 
fentartásában vesznek részt. Két tudomány-egyetemünknek (Budapest és 
Kolozsvár) és a budapesti műegyetemnek fentartója az állam; a szak- 
iskoláknak — az óvó- és tanitóképző-intézeteket nem számítva — Vio része, 
8 a vakok, siketnémák ós hülyék nevelő-intézetei egy-kettő kivételével álla- 
miak. Az elemi iskoláknak Vs részét, s a gimnáziumoknak % részét a 
felekezetek, az óvóknak Vb és a polgári iskoláknak Ve részét pedig a 
községek tartják fenn. 

Az iskolák közvetlen fölügyelete a fentartók joga; a legfőbb föl- 
ügyelet az állam hatáskörébe tartozik. Ezt a legfőbb fölügyeletet a m. kir. 



Digitized by 



Google 



266 NTOLOZADIE FEJEZET. KÖZGAZDASiO ÉS KÖZMŰVELŐDÉS. 

Tallás- és közoktatásügyi (néhány szakiskolánál a kereskedelmi és föld- 
mívelési) miniszter és az alája rendelt kerületi főigazgatók, kir. tanfel- 
ügy elök és miniszteri biztosok gyakorolják - 

Legkevésbbé járnak iskolába a gyermekek Máramarosmegyében, a hol 
az iskolaköteles gyermekeknek' fele sem (42*48%) tanúi ; ellenben az iskola- 
köteles gyermekek 90%-ánál több jár iskolába Vas, Mosón, Sopron, Nyitra, 
Baranya, Fehér, Esztergom, Heves, Tolna, Brassó, Pozsony, Grömör és 
Hont vármegyében. 

Ha nemcsak az elemi iskolába, hanem az összes iskolákba, akadé- 
miákra és egyetemekre járó tanulók számát összegezzük, úgy hazánk- 
ban — megközelitőleg — IV* millió fiú és iV* millió nő-tanuló van. 
Ebben a számban nincs benne az a 300 ezer kisded, a kiket a kisdedövó 
intézetekben gondoznak És ennek a három millió tanulónak a nevelésé- 
vel nyilvános iskolákban kerekszámban 35 ezer tanár, tanitó, tanitónő 
és óvónő foglalkozik. 

Az iskolák és tanítók zöme a népiskolára esik; természetesen a 
tanulók nagy része is a népiskolába jár. Az 1901/2. iskolai évben 2*3 mil- 
liónál több gyermeket tanított 17,140 népiskolában 29,000 néptanító* 
Az iskolába járóknak 54*24% magyar anyanyelvű volt; de bizony 2217 
népiskolában egyáltalában nem tanítottak magyarul, noha a magyar 
nyelv tanítását törvény teszi kötelezővé. 

Tömegével kitűnik még a középiskola és a polgári iskola. Közép- 
iskola (gimnázium és reáliskola) 198 van 60,000 tanulóval és 4000 ta- 
nárral. Ezeknek a tanulóknak 757o-a magyar anyanyelvű. — Polgári 
iskola van 300, mintegy 40,000 tanulóval A polgári iskolai tanulóknak 
76% -a magyar anyanyelvű. Úgy a közép-, mint a polgári iskolában & 
tanulók mindnyájan megtanulnak magyarul. 

Ha az óvók, elemi, közép-, felső- és szakiskolák számát összead- 
juk, eredményűi 25,000-et kapunk. Ennek a sok iskolának a fentartási 
költsége évenkint mintegy 70 millió koronára rúg, melynek csaknem 
felét népiskolákra fordítják; de azért még korán sincs elég népiskolánk^ 
8 bizony van akárhány néptanító, a kinek évi 600 korona fizetéssel kell 
beérnie. A középiskolák — kerekszámban — 16 millió koronába, az 
egyetemek 3 millióba, a polgári iskolák 4 millióba, a tanítóképző- intézetek 
3 millióba, az óvók pedig 2 millió koronába kerülnek. Egy-egy óvó-intézetre 
átlag 10(X), egy-egy népiskolára 1800 és egy-egy polgári iskolára átlag 
15,000 korona jut. Az évi 70 millió korona fentartási költségből az állam 
mintegy 30 milliót fizet, a többit a felekezetek, községek és aránylag cse- 
kély részben az alapítványok kamatai, az egyesületek és magánosok fedezik* 

Közoktatásunk jelenlegi állapota mindenesetre örvendetes haladás 
a múlthoz képest. Haladnunk kell azonban tovább ; hiszen még nagyoa 



Digitized by 



Google 



EÖZMXhnSLŐDÉSI INTÉZETEK. ^67 

sok gyermek nő fel iskola nélkül és akárhány kikerül az iskolaköteles 
korból a nélkül, hogy a népiskolában nyújtott általános műveltséget 
azalatt a néhány hónap, vagy egy-két év alatt, a melyet az iskolában töl- 
tött, megszerezhette volna. A népiskolainál magasabb fokú műveltségre 
aránylag még nem sokan tesznek szert, s kivált a gyakorlati pályára ké- 
szítő szakiskolák száma még korántsem kielégítő. Arra kell immár töre- 
kednünk, hogy minél több okos gazdát, ügyes kertészt, derék iparost és 
kereskedőt neveljünk az életnek, nem pedig kizárólag kishivatalnokot 
és — jogászt. 

Nem tartoznak szorosan a közoktatáshoz, de a közművelődésnek hatal- 
mas eszközei és a közműveltségnek kitűnő bizonyítékai : a múzeumok, köny v- 



A MAaTAB NKMZBTI MŰZIUM, ARANT JÁNOS SZOBRÁVAL. 

tárak és a közművelődési egyesületek. Legnagyobb múzeumunk a magyar 
nemzeti múzeum Budapesten, gazdag régiség-, könyv- és képtárral. Vannak 
még múzeumok Nagy-Szebenben, Kassán, Kolozsváron, Nagybányán, Po- 
zsonyban, Sopronban, Szegeden, Szegzárdon és a nagyobb, régibb iskolák- 
ban, mint Debreczenben, Sárospatakon, Nagy-Enyeden, Pannonhalmán. 
A könyvtárak nagyrészt együtt vannak a múzeumokkal ; a nemzeti múzeum 
könyvtárán kívül legnagyobb a budapesti egyetemi és a magyar tudomá- 
nyos akadémiai könyvtár. Közművelődésünk első intézete, a magyar tudo- 
mányos akadémia mellett, számtalan tudományos és irodalmi, s több köz- 
művelődési egyesület munkálkodik a hazai tudományosság és irodalom 
fejlesztésén, terjesztésén, valamint az általános műveltség színvonalának 
emelésén. A tudomány egyes ágait mivelők mindenikének megvan a maga 
egyesülete ; legnagyobb ezek között a Természettudományi Társulat, a mely 



Digitized by 



Google 



268 NTOLCZADIK FEJEZET. KÖZGAZDASÁG ÉB KÖZMŰVELŐDÉS. 

9000 tagjával messze hiterjedt a szakemberek szűkebb körén túl. A köz- 
művelődési egyesületek közül legjelentékenyebb az erdélyrészi és a fel- 



A FELSŐMAOYARORSZAOI MÚZEUM £ASSÁN. 

vidéki magyar közművelődési egyesület, a melyek a nép művelésével és 
hazafias nevelésével eddig is nagy sikereket értek el. 



IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. 

Irodalmunk külső terjedelemben ugyancsak 1867 óta rendkívüli ará- 
nyokban fejlődött. Nincs az irodalomnak ága, mely egészen parlagon 
maradt volna. Igaz ugyan, hogy Petőfik és Aranyok nincsenek; az is 
igaz, hogy költőink között alig találunk olyat, a kiben a nemzeti lélek a 
maga csodás erejével és bubájával nyilatkoznék ; az sem tagadható, hogy 
Íróink az általános, a nagy egész helyett inkább a részletekre fordítják 
figyelmüket és erejüket, s inkább sokat, gyorsan, mint valami kiválót 
alkotnak; de viszont el kell ismernünk, hogy irodalmunk sohasem volt 
a nemzeti és európai műveltségnek olyan sokoldalú, nagyarányú, gyors 
és a nemzet minden rétegóig elhatoló fejlesztője és terjesztője, mint nap- 
jainkban. A hétköznapok rendes munkája folyik ; az a fentartó és fej- 
lesztő munka, mely szükséges és nagyfontosságú ugyan, de föl nem tűnik, 
épen mert mindennapi és közös. 

A lírában Petőfi követői közül kivált Tóih Kálmán (1831— 1881X 
Költészetének alaphangja a szerelmi epedés, a merengő bánat. A könnyed, 



Digitized by 



Google 



IBODALOM. 269 

művészi dalforma mestere. Epikus kisórletei gyöngébbek. Vígjátékai (A ki- 
rály házasodik stb.) zajos sikert arattak. — Vajda János (1827 — 1897), 
egyik legnagyobb liriknsunk, a nyolczvanas években jutott el költészete 
tetőpontjára. Zordon, ktilöncz egyénisége tragikus, megrázó hangon szól 
hozzánk költeményeiből. Viszonzatlan szerelme féktelen szenvedólylyel 
viharzik szerelmi dalaiban (Giiia emléke). Hazafias énekeiben a nemzet 
becsülete miatti féltékeny sóvárgása nyilatkozik. Bölcseimi lírájában izga- 
tott töprengéssel kutatja a lét problémáit Természetleirásai páratlanok. 
Formája azonban nehézkes, mélyre ható gondolatai ritkábban tömörülnek 
összhangzó, bevégzett szerkezetté, s épen ezért hatása és tehetsége soha 
sem volt arányban népszerűségével. Művei : Összes költemények (2 kötet, 
1882), Dalok és beszélyek (1884), Újabb munkái (2 kötet), Költeményei 
(1895). — A régi, nemes hagyományokhoz ragaszkodó iskola legjelesebb tag- 
jai, a kiknek java munkássága a múlt század második felére esik : Gyulai 
Pál, Szász Károly és Lévay József. — Gyulai Pál (1826) lírája a szerelmet, 
hazafiságot, családi érzést zengi legtöbbször a dal vagy elégia, olykor az 
óda alakjában. Hangja mindig tiszta, nemes, művészi. Hazafi keserve 
legmélyebb szatíráiban. Balladáiban Arany méltó tanítványa. Elbeszélő 
költeményei, valamint prózai elbeszélései maradandó becsűek. Össze- 
gyűjtött költeményei 1870 óta hat kiadást értek. — Szász Károly (1829) 
rendkívül gazdag mimkásságot fejtett ki mint költő, műfordító, aestheti- 
kus és irodalomtörténetíró. A költészet minden ágát művelte. Legmara- 
dandóbb becsű a lírája és műfordításaL — Lévay József (1825) a borongó 
érzések költője. Összegyűjtött költeményei 1898-ban jelentek meg. E három 
költő a népiesből táplálkozó nemzeti irány folytatója eszmében, tartalom- 
ban és formában egyaránt. ízlésük nemes, tehetségük beható tanulmány- 
nyal párosult A velők egyidőben működő ifjabb nemzedék tagjai közül 
említést érdemelnek a következők : Ábrányi Emil dalos természet, a pil- 
lanatnyi hangulatoknak ügyesen verselő poétája, de az érzelmek mélysége 
B a szenvedély ereje csak kevés költeményében kap meg. Művei: Ujabb 
költemények (1882), Szabadság, haza (1888^. — Pósa Lajos a gyermek- 
versikék dallamos éneklője. Néhány sikerült dala a nép ajkán is visszhang- 
zik. — Reviczky Gyula, kit az emberi sors problémája, saját eletének 
szenvedései és keserűségei, a lét kétségei, általános emberi érzések és 
gondolatok hangoltak költemények írására. Érzései mélyek és közvet- 
lenek, s épen ezért meghatnak. (Eeviczky Gyula összes költeményei 1895. 
2 kötet). — Érzéseinek tisztaságával, őszinte naivságával, nyelvének egy- 
szerűségével, fordulatosságával és magyarosságával, ízlésének nemességé- 
vel, hangjának melegségével tűnt föl Szabolcska Mihály ; művei : Költe- 
mények (1891), Hangulatok (1894), Versek (1898). — Különösen balladái 
(Simon Judit, Rab asszony stb.) és zsidó-egyházi énekei szereztek hírt és 



Digitized by 



Google 



270 NTOLCZADIK FSJEZET. RÖZOAZDASiO É8 KÖZMŰVELŐDÉS. 

nevet Kiss Józsefnek, a ki «MeBe a varrógéprőli* czímen újabb elbeszélő 
költeményeink közt a legjobbak egyikét írta meg. — ' Egyénibb hangú 
lirikusaink még Endrődi Sándor, Palágyi Lajos, Jakab Ödön, Dalmady 
Győző, Komócsy József, Kozma Andor, Rudnyánszlcy Gyula stb. 

Az epikai költészetben Arany korszakos hatása uralkodik. A már 
emiitetteken kívfil (Gyulai, Szász Károly) értékesebb Tolnai Lajos néhány 
balladája, jBalo^/i Zoltán Aípárí ozimű verses regénye. Legegyénibb epikus 
tehetségünk azonban Arany László (1844 — 1898), Arany János fia. Elfrida, 
Délibábok hőse és Hunok harcza czímű művei irodalmunk értékes gyöngyei 

A drámai irodalom terén Csiky Gergely (1842 — 1891), A nagymama, 
a Proletárok, a Gzifra nyomorúság, a Vasember, a Jóslat és több más 
tragédia, színmfi és vígjáték írója volt napjainkban legkiválóbb köl- 
tőnk. Jellemző alakokkal, nagy leleményességgel, érdekes helyzetekben 
és költői nyelven állítja elénk társadalmi életünk ferdeségeit, nyomo- 
rúságait és komikumát. — Mellette kitűntek Rákosi Jenő (Aesopus, Eudre 
és Johanna stb.), Bérezik Árpád, a ki sok jó vígjátékkal és népszín- 
művel (Nézd meg az anyját, Mai divat, Himfy dalai. Az igmándi kis- 
pap, Postás Klári) gazdagította irodalmunkat; Dóezi Lajos, a ki költői 
nyelven írta meg Csók és Utolsó szerelem vígjátékait, valamint Széchy 
Mária czímű drámáját; Bartók Lajos, a ki történeti drámáival (Kendi 
Margit, Thurán Anna, Erzsébet királyné) aratott elismerést; Berezeg 
Ferencz, kinek «A dolovai nábob leánya » czímű drámája, «Ocskai briga- 
dérost-sa és «Három testőrt czímű bohózata a színházak legkedveltebb 
darabjai közé tartoznak; Gárdonyi Géza, a kinek «A bor» czímű darabja 
páratlan sikert aratott — A népszínmű legkiválóbb képviselője Tóth Ede 
(1844 — 1876). A falu rossza és A tolonrz ma is legjobb népszínműveink. 

Prózai szépirodalmunk királya az 1904 május 5-én elhunyt Jókai Mór, 
a ki történeti és társadalmi regényeivel (Törökvilág Magyarországon, Erdély 
aranykora, Uj földesúr, Egy magyar nábob, Kárpáti Zoltán, A szerelem bo- 
londjai, A tengerszemű hölgy, Sárga rózsa stb.) meghódította a közönséget 
és nagyra növelte az olvasók táborát. Mindig érdekes és mindig hangula- 
tos ; ragyogó képzelete és nyelve elbájol ; humora tetszése szerint alakítja 
érzelmeinket; eszményítése táplálja reményeinket, buzdít és nevel. Mes- 
tere a nemzeti érzések erősítésének, gazdagításának és nemesítésének. — 
Jókai mellett legnagyobb elbeszélőnk Mikszáth Kálmán. Kiapadhatatlan 
humora, meglepő és találó jellemzése, magyaros nyelve és tárgyai jel- 
lemzik. Legsikerültebb alkotásai apróbb rajzai és beszélyei (A jó palóczok, 
A tót atyafiak, stb.). Nagyobb munkái között a legjelesebb a Szent Péter 
esernyője. — Rendkívüli tehetség volt Tolnai Lajos. Realizmusa, maró 
gúnyja, hazafias lendülete erős tehetségének bizonyságai. (Az urak. Báróné 
téosasszony, Oszlopbáró stb.) — Pálffy Albert regényeiben ieles korfestő, 



Digitized by 



Google 



IBODALOM. 271 

leleményes meseBzövő, fordulatos, eleven, de hapgja kissé hideg. — Abonyi 
Lajos népies elbeszélései a legértékesebbek. — Vadnai Károly nemes 
ízlése, tiszta stílusa érdemel említést. — Csiky Gergely regényeiben is 
mindig drámailag érdekfeszítő. (Az Atlasz-család). — Baksay Sándor a 
magyar kálvinista népélet művelt ízlésű, magyaros elbeszélője. — Iványi 
Ödön (A püspök atyafisága) ifjan elhunyt, sokat ígérő tehetség volt. — 
Az ifjabb gárda legkomolyabb és legnépszerűbb tehetségei Petelei István, 
Herczeg Ferencz, Gárdonyi Géza, Bródy Sándor, Rákosi Viktor, Tóth 
Béla, Kóbor Tamás, Benedek Elek, Jakab Ödön, Bársony István stb. 

Az irodalomtörténet kiváló mívelője Beöthy Zsolt. Munkáiban (A ma- 
gyar nemzeti irodalom történeti ismertetése, A szépprózai elbeszélés a 
magyar irodalomban stb.) nagy tudást, művelt ízlést és művészi formát 
egyesit. Jeles műve « A tragikum » is, mely aesthetikai irodalmunknak egyik 
becses terméke. Kívüle Szilády Áron, Heinrich Gusztáv, Békefi Rémig, 
Horváth CyriU, régebben pedig különösen Toldi Ferencz, szereztek iro- 
dalomtörténeti kutatásaikkal nagy érdemeket. 

Mint kritikus Gyulai Pál az első, a ki bátor és alapos kritikájával 
szépirodalmunk általános színvonalát emelte, irodalmi tanulmányaiban 
pedig (Vörösmarty életrajza, Katona és Bánk bánja) a szépirodalom és 
irodalomtörténet jelentős kérdéseit történeti és lélektani alapon fejtegetve, 
nagy hatással volt a művészi fölfogás mélyítésére és a műízlés fejlesztésére. 

Bölcsészeti irodalmunk jeles művelői : Böhm Károly (Az Ember és 
Világa), Pauer Imre (Az ethikai determinizmus), Alexander Bernát, Palágyi 
Menyhért (Az ismerettan alapvetése), Bod^iár Zsigmond, Bánőczi és mások. 

Neveléstani irodalmunkban kitűntek dr. Kármán Mór, Felméri Lajos 
<A neveléstudomány kézikönyve), dr. Kiss Áron (A magyar népoktatás 
története); Kármán a német Herbai-tot, Felméri az angolokat követi 
több-kevesebb önállósággal. — Aránylag leggazdagabb a népiskolai okta- 
tással foglalkozó irodalmunk ; iróink itt sem ölelik ugyan föl az egész 
tárgyat, de ennek egy-egy részletét behatóan földolgozzák. 

Hazai történelmi irodalmunk napjainkban hatalmas arányokban fej- 
lődött Ezt a fejlődést a nemzeti érzés elevensége, s a múlthoz való hű 
ragaszkodásunk mellett a honfi-érzésnek az a föllángolása magyarázza 
meg, melyet hazánk ezeréves fönnállásának ünnepe szított. A könyvtárak 
megnyíltak, az okiratokhoz könnyen hozzáférhettek, s így bő alkalom volt 
történeti kutatásokra; másrészt a történelem segédtudományai újabb és 
újabb adatokat hoztak napfényre, a külföld fejlettebb történelmi irodalma 
pedig megmutatta az irányt, melyben, és a módot, a hogyan Íróinknak 
dolgozniok kell. Mindez közrehatott abban, hogy irodalmunknak ez az 
ága derék művelőkkel és kitűnő művekkel gazdagodott. Horváth Mihály, 
Szalay László, Salamon fWcncz, Fraknói Vilmos, Marczali Henrik, 



Digitized by 



Google 



272 NYOLOZADIK FEJEZET. KÖZOAZDASÍG ÉS KÖZMŰVELŐDÉS. 

Ballagi Aladár, Thaly Kálmán, Pauler GyiUa és Szilágyi Sándor — 
nem említve történelmi irodalmunk sok más jelesét — kikutatták és meg- 
írták történetünknek úgyszólván minden részletét, s legújabban « A magyar 
nemzet történetet ozimen 10 kötetes nagy illusztrált műben ezeréves tör- 
ténetünket a maga egészében és sokoldalúságában megírva adták a nem- 
zet kezébe. Történelmi irodalmunk számtalan terméke közül megemlítjük 
a Magyar történelmi életrajzokat, iSoíamon Ferencz «Budapest történetét*, 
Marczali Újkori Világtörténelmét, és Acsádi Ignácznak « Magyarország 
Budavár visszafoglalása korában » czímű munkáját. 

Irodalmunk többi ágainak köréből csupán néhány névre szorítko- 
zunk. A természettudományok művelői közül nevezetesebbek: Borbás 
Vinoze, Heller Ágoston, Enlz GézB>, Hermán Ottó, Kltig Nándor, Pasz- 
lavszky József; a földrajz-írók közül Lóczy Lajos, Thirring Gusztáv, 
Cholnoky Jenő, Erődi Béla és Simonyi Jenő ; mint régész kitűnt Pulszky 
Ferencz, kinek Hampel József lépeü a nyomdokaiba; a matbematikusok 
közül König Gyula ; az orvosi tudomány teréről Kovács József, Korányi 
Frigyes, Kétli Károly, Fodor József; a nyelvtudomány írói közül kiválik 
Simányi Zsigmond ésifj.iSzmHj/ei József; a gyermek- és ifjúsági irodalom 
teréről Pósa Lajos mellett Benedek Elek, Gaál Mózes, Ágai Adolf, Sebők 
Zsigmond. — Az államtudományi írók közül Schwarcz Gyula, Kautz 
Gyula, Pulszky Ágost, Láng Lajos, stb. 

Irodalmunk föllendítésében azzal, hogy az erőket tömörítik, az 
erkölcsi elismeréssel buzdítanak és az anyagi eszközöket megadják, kiváló 
tényezők : a Magyar Tudományos Akadémia, melynek munkássága a tudo- 
mányok minden ágára kiterjed; a Eisfaludy-Társaság és Petőű-Társaság, 
amelyek a szépirodalom mívelésével foglalkoznak; a Természettudományi 
Társulat, melynek a természettudományok fejlesztésében és népszerűsíté- 
sében vannak kitűnő érdemei ; az Országos Gazdasági Egyesület, mely a 
gazdaságtani irodalom fejlődésére hatott jótékonyan. A neveléstudomány- 
nyal nagyon sok egyesületünk foglalkozik, de legkivált a Magyar Paeda- 
gogiai Társaság. A vidéki nagyobb városokban is vannak az irodalom 
művelésén fáradozó egyesületeink, így : az Erdélyi Múzeum-egylet Kolozs- 
váron, a Dugonics-kör Szegeden, a Toldy-kör Pozsonyban, a Széchényi-kör 
Eperjesen, a Kölcsey-egylet Aradon, a Szigligeti-kör Nagyváradon. 

Az irodalmunkról szóló rövid ismertetést irodalmunknak rohamosan 
és rendkívüli arányokban fejlett nagyfontosságú ágával, a hírlapirodalom- 
mal fejezzük be. 1780-ban 1 magyar lapunk volt: a Magyar Hírmondó, 
1848— 9-ben 86, 1867-ben 80, és 1900-ban 1008 magyar hirlap és folyó- 
irat jelent meg, az idegen nyelvűekkel együtt pedig 1402. Már is több 
lap áll fenn 50 évnél hosszabb idő óta; legrégibb szépirodalmi lapunk a 
•Vasárnapi Ujságs mely 1854-ben indult meg Pákh Albert szerkesztésé- 



Digitized by 



Google 



MŰVÉSZET. HUBÍANIZMXJ?. 273 

ben; a folyóiratok közül legrégibb a Budapesti Szemle, mely 1840-ben 
látott először napvilágot, de aztán 1855-ig szünetelt. A nagy politikai 
lapok szerkesztői és írói közül megemlítjük Rákosi Jenőt (Budapesti Hír- 
lap), Falk Miksát (Pester Lloyd), Kenedi Gézát, Bartha Miklóst, Beksics 
Gusztávot, stb. 

A hazai hírlapokból a nemzeti múzeumban hirlapkönyvtárt alkottak, 
a hol a hírlapokat összegyűjtik, megőrzik és a kutató közönség rendelke- 
zésére bocsátják. 

Az irodalom fejlődésével karöltve haladt a magyar művészeté is. 
Már a XYUI-ik században voltak külföldön is nagyra tartott festőink 



A KÉPZŐMŰVÉSZETI TÁRSULAT MŰCSARNOKA BUDAPESTEN. 

(Mdnyoky, Kiipeczky), a múlt században pedig egész sereg kiváló magyar 
művész élt. A régiek közül leghíresebbek Markó Károly, Barabás Miklós ; 
az újabbak közül Székely Bertalan, a legnagyobb magyar történeti festő, 
Zichy, Munkácsy, Lotz, Wagner, Bencziir, Ligeti, Mészöly, stb. A festé- 
szetben szinte már túltermelés mutatkozik. A szobrászatban kevesebb a 
nagy mester, de Izsó Miklós és Fadrusz János művészi alkotásaira méltán 
büszkék lehetünk Építészi nagyobb tehetségeink V 6/, Steindl, Hauszmann, 
Lechner és mások. Külföldön is nagy hírre tett szert egy pár magyar 
születésű zenész, köztük főként Liszt Ferencz és Joachim; Erkel Ferencz 
el nem múló érdemeit ellenben inkább itthon méltatják. Rendkívüli tehet- 
ségeket termett a magyar föld a színművészi pályán is. Déi^jné, az idősb 
Lendvayné, Blaháné, Prielle Kornélia, Jókainé- Labor falvy lióza. Jászai 
Mari és mások valóságos művészi genie-knek mondhatók. 

E mellett az utolsó három évtized alatt a művészeti és képzőművé- 
szeti oktatás is örvendetesen haladt; mindazáltal úgy ebben, mint a 

György Aladár A föld és népei. \. 18 

Digitized by ViiOOQIC 



274 NYOLCZADIK FEJEZET. KÖZGAZDASÁO ÉS KÖZMŰYBLŐDÉS. 

képzőművészetek népszerűsítésében is, a kormány és a szakegyesületek 
buzgósága daczára, még mindig jóval hátrább vagyunk, mint a szellemi 
életnek többi ágaiban. 

HUMANIZMUS. 

Az emberszeretet könyörülő tettei minden időben enyhíteni töreked- 
tek egyeseknek és családoknak kiáltó nyomorúságait. A szegényeket és 
árvákat istápoló alamizsna-osztogatás megható eseteiről tud beszélni a mi . 
történelmünk is. De kétségtelen, hogy társadalmunk ma sokkal nagyobb, 
tudatosabb tevékenységet fejt ki az emberi nyomor gyógyításában, mint 
bármikor ennekelőtte. Jótékonysági egyesületeink, melyeknek száma nagy, 
rendszeresebbé, általuk fen tartott intézeteink állandóvá és sikeresebbé 
teszik az emberszeretet munkáját, melynek rendelkezésére azelőtt soha- 
sem áUottak akkora pénzösszegek, mint napjainkban. 

Emberbaráti intézeteink közé tartoznak : a lelenczházak és bölcsődék, 
melyekben a kitett csecsemőket s a szegény munkásnép kisdedeit gondoz- 
zák. Ilyen intézetünk 7 van az egész országban ; fentartásukról a társa- 
dalom gondoskodik, jobbára községi támogatással. Pár év óta az elhagya- 
tott kisdedek gondozását az állam karolta föl. 

Árvaházunk 100-nál több van. Ezek közt 11 -et alapítványokból, 4-et 
magánosok adományából, 30-at egyesületek, 16-ot egyházak tartanak 
fenn ; a többi az államé, községeké és törvényhatóságoké. Árvaházaink- 
nak összes vagyona mintegy 16 millió korona és évi kiadása legutóbb már 
L206,000 korona volt; bennük 2469 fiút és 3282 leányt neveltek. 1765-ben 
alapította Mária Terézia királynő a nagyszebeni árvaházat, mely ma a 
legrégibb ; a XVlII-dik századból összesen 5, a múlt század első feléből 8 
árvaUázunk áll fönn; 1867 óta 64 árvaház keletkezett. 

Iskoláink, különösen a gimnáziumok és tanítóképző-intézetek, s a 
zárdai leányiskolák és a tanító- és óvóképző-intézetek mellett, azokkal 
szoros kapcsolatban alumneumok, konviktusok gondoskodnak a tanulók 
élelmezéséről és teljes ellátásáról. Ezek a jótékony intézmények régi isko- 
láinkkal egyidöben keletkeztek ; fen tartásukhoz alapítványok, adományok 
és az állam járulnak hozzá. — Ugyancsak a tanulók segélyezésére van 
számtalan ösztöndíj -alapunk, a régi és legújabb időkből egyaránt ; az újab- 
bak közt legnagyobb a Bésáji János báró és Wechselmami Ignácz alapít- 
ványa, s a tanítók Eötvös-alapja. Ellátásban, ösztön- és jutalomdíjakban az 
1896/7. évben iskoláinkban 800 ezer koronát fordítottak a tanulók segé- 
lyezésére, és ugyanakkor 122,000 korona gyűlt egybe az egyes intézeteknél 
önkéntes adományokból ugyanarra a czélra. Ezek az összegek azonban 
hiányosak ; nagyon sok iskolának segély- és ösztöndijalapjáról, segélyző- 
egyesületéről, számos családi alapítványról nem tudunk semmit, s épen ezért 



Digitized by 



Google 



HUMANIZMUS. 275 

bizonyos, hogy tanulóink évről-évre legalábbis egy millió korona segélyben 
részesülnek. Aztán hány meg hány kisdedóvó-intézetben és elemi iskolá- 
ban kapnak a társadalom jótékonyságából a gyermekek ingyen ruhát, 
karácsonyi, évzáró ünnepi ajándékokat, ingyen tankönyveket és tanszere- 
ket, valamint ingyen étkezést, a melyeknek pénzbeli értékét megközelítő- 
leg sem lehet fölbecsülni. Alig van nagyobb — két-három ezer lakosnál né- 
pesebb — községünk, a melyben a tanuló gyermekek istápolását teljesítő 
jótékony-egyesület (óvodai egyesület, jótékony-nőegyesület, felruházó-egye- 
Bület, tanulókat segélyző-egyesület stb.) ne volna; számukról és műkö- 
désükről azonban seholse találunk megbízható és összegező adatokat 



A SZT. JÁNOS-KORHÁZ. (BUDAPESTEN.) 

De társadalmunk s az állam, törvényhatóság és község nemcsak a 
ianulók gyámolitásával foglalkozik, hanem gondol a felnőttek nyomorá- 
nak enyhítésére is. Ezt a czélt szolgálják a kórházak, a szegényházak, az 
aggok menedékházai, a népkonyhák, a hajléktalanok menedékhelyei, a 
mentők egyesülete, s a budapesti poliklinikai egyesület stb. Számos kórház 
van az országban ; állam, törvényhatóság, község és társadalom mind- 
mind hozzájárul fentartásukhoz, lehetővé tevén a legszegényebbeknek 
is, hogy gyógyíttassák magukat. Ugyanez a czélja a tisztán társadalmi 
úton fentartott budapesti poliklinikai egyesületnek is, mely ingyen gyó- 
gyíttatja az ambuláns betegeket, valamint a budapesti mentők egyesüle- 
tének, mely az első segélyt nyújtja balesetek alkalmával. 

Az anyagi nyomort enyhítik a vörös-kereszt-egyesület fiókjai, a fele- 
kezeti nőegyesületek, a Tabitha-egyesületek, amelyek otthonukban is föl- 
keresik és ruhával, ennivalóval, tűzifával gyámolitják a nyomorúságban 

18* 
Digitized by LjOOQIC 



276 NYOLGZADIE FEJEZET. EÖZOAZDASÁG ÉS KÖZMŰVELŐDÉS. 

BÍnlődőket Ugyanezt teszik a népkonyha-egyesületek, a melyek a sze- 
gény nép olcsó, avagy ingyenes étkezéséről gondoskodnak. Országos, leg- 
nagyobb jótékonysági egyesületeink a vörös-kereszt-egyesület, melynek 
5 millió korona vagyona van, s a mely első sorban a háború sebesültjeinek 
ápolása és gyógyítása végett '^alakúlt, de béke idején a nép tömeges nyo- 
morának (éhinség, árvíz-, tűzveszély) enyhítésében kiváló tevékenységet 
fejt ki; a tömeges nyomor enyhítésére alakúit továbbá a Jószív-egyestilet, 
melynek vagyona egy millió korona, s a mely egyike leghatalmasabb 
jótékony intézményeinknek. Megemlítjük még a magyar gazdasszonyok 
orsz. egyesületét és a pesti izraelita-nőegyletet, a melyeknek vagyona 
6 — 800 ezer korona. 

Nagyon sok humanisztikus egyesületünk van egészen vagy legalább 
jórészben az önsegélyezés elvére alapítva. Ilyenek a betegsegélyző-, az ipa- 
ros- és kereskedő ifjúságot segélyző-egyesületek ; ide sorozható a magyar 
irók-segélyegyesülete (600 ezer korona vagyonnal), a magyarországi hírlap- 
írók-nyugdíjintézete (két millió korona vagyonnal), és a legnagyobbak : a 
vasúti tisztviselők és szolgák nyugdíjintézete és a tanítók nyugdíjalapja, 
melyeknek vagyona külön-külön 28 — 30 millió korona. 

Társadalmunk jótékonysága alapította és tartja fenn, legalább nagy- 
részben, a hazában létező vakok, siketnémák, hülyék és dadogók nevelő- 
intézeteit is ; az alapította és tartja fenn az elhagyott gyermekek védelmé- 
ről gondoskodó budapesti első gyermekmenhely-egyletet és a Fehér-kereszt 
egyesületet, valamint a szünidei gyermektelep-egyesületet, mely óvenkint 
több száz gyermeknek adja vissza egészségét. 

Kétségtelenül sokat tesz társadalmunk a humanizmus terén, sokat, 
de nem eleget. Ezerén és ezerén vannak még, a kiket nyomor üldöz ós 
elzüUés fenyeget ; a kik a társadalom és nemzet derék tagjaivá válhattak 
volna, de nem volt kéz, mely megvédje és hasznos munkára tanítsa, s nem 
volt szeretet, mely Isten és ember szeretetében nevelte volna föl őket. 
Jótékony egyesületeink sok jót eselekesznek, de inkább csak enyhítik a. 
nyomort, a melyet pedig megelőzniök kellene ; inkább csak könyörado- 
mányt adnak, a helyett, hogy képességet és alkalmat nyújtanának kinek- 
kinek saját sorsa javítására. Jótékony egyesületeink, sok jót cselekesz- 
nek, de szervezetük és a mód, a melylyel munkálkodnak, sokszor nem 
engedi, hogy épen ott és akkor segítsenek, a hol és a mikor erre valóban 
égető szükség volna ; ellenben lehetővé válik, hogy vagyoni erejük egyrésze 
elfecsérlődjék, s az élelmesek és tolakodók két darab kenyeret kapjanak 
akkor, a mikor az igazán nyomorultnak betevő falat sem jut. 
Áldás az emberszeretet híveinek nemes munkájára I 



Digitized by 



Google 



DÉVÉNY. 



KILENCZEDIK FEJEZET. 
A DUNA DÉVÉNYTŐL BUDAPESTIG. 



Balhi'Czirbusz : Egyetemes földrajz. Nagy becskerek, 1895/97. — Czirbusz Géza: 
Magyarország a XX-ik évsz&z elején. Temesvár, 1902. — Heksch A. F, : Die Donau, 
Wien, 1881. — Czilchert K. : Pozsony vármegye helyrajza. Budapest, 1873. — Fényes 
Elek: Komárom vármegye. Pest, 1866. — Fehér Ipoly: Győr vármegye ós város. 
Budapest, 1874. — Lovcsányi Gy, : A Vág és vidéke. Budapest, 1881. — Hárfler L: 
Yisegrád albuma. — Az osztrák-magyar Monarchia írásban és képben. Magyar- 
ország IV — ^V. kötete. Budapest, m. kir. államnyomda. 

Távol tőlünk, a délnómetországi Fekete-erdőben (Sohwarzwald) ered 
a mi Dunánk és számos folyóvízzel gazdagodva, már mint hatalmas folyam 
lépi át Dévénynél hazánk határát. Dévénytől Budapestig kétszer kell ma- 
gának utat törnie hegységeken keresztül: először mindjárt a határ köze- 
lében, másodszor pedig a Pilis és a Börzsönyi-hegység között. 

Az első szoroson keresztül jutva, az Északnyugati- és a Középső- 
Kárpátok folyóvölgyei csatlakoznak a Dunához, vizükkel bővítve annak 
vizét és völgyeikkel növelve a kis Magyar-Alföld területét, melyet a Duna 
középen hasít ketté. így a Vág, a Nyitra, a Garam és Ipoly völgyei, mint 
a kis Magyar-Alföld öblei csatlakoznak a síksághoz. Jobbfelől a Lajta 
völgye, meg lápos, mocsaras vidék és a Hanság alkotja a Duna környé- 
két, mely utóbbi a legmélyebb fekvésű része a kis Alföldnek. 

A Eábcza és Bába az Alpok végső nyúlványairól vezetik le a vizet a 
Dunába. A Bába mellékvizével, a Marczalival, közrefogja a Kemenesalját. 
Itt már kezdetét veszi a vízválasztó, mely elkülöníti a Balaton vízrend- 
szerét a Dunavidéktől. A vízválasztó fővonala a Bakony gerinczét követi. 



Digitized by 



Google 



278 EIIiENGZEDIK FEJEZET. A DUNA DÉVÉNYTŐL BUDAPESTIG. 

A magyarországi középhegység, melynek főiránya a Keszthelytől Diós- 
győrig húzható vonal, s mely magába foglalja a Bakonyt, Vértest, Pilist, 
a Börzsönyi-hegységet, a Cserhátot, a Mátrát meg a Bükköl, útját állja a 
kis Magyar-Alföldön keresztül hömpölygő Dunának. Ezen a hegységen 
keresztül tőr magának utat a Duna nagy fáradsággal, s miután néhány 
erős kanyarulatot tesz, irányt változtatva egyenesen délnek tart Eltekintve 
a Vaskapu nagyszerű szépségétől, a Duna vidékében ez a Budapestig ter- 
jedő rész kétségkívül a legszebb és legérdekesebb. 

A mint a Duna áthalad a bécsi medenczén és elhagyja Bécs környé- 
két (Schwechátot, Petronellt) egy utolsó kanyarulatot téve, merészen neki- 
vág a Porta Hungaricának. így nevezzük ugyanis azt a völgyszorost, mely 
a Dunát a Kis-Kárpátokon keresztülvezeti. A magyar hazát félkörívben 
koszorúzó Kárpátoknak előhírnöke a Kis-Kárpátok, melyből a Duna,, 
elszelve a Hainburgi hegységet, utat tör magának szép Magyarországba. 
Itt ér véget a «blaue Donauí, s mint «8zőke Duna» folytatja útját. Kísé- 
rőül hozzácsatlakozik az északról jövő Morva-folyó, mely egyúttal határ- 
folyója is hazánknak. 

A hol a két folyó találkozik, festői romok tükröződnek a habokban : 
a hajdan büszke Dévény omladékai, mely várért keményen küzdöttek egy- 
kor Ottokár cseheivel a Kún László-korabeli magyarok. Eomba dőlt a vár, 
csak egy-két básiya és torony daczol még az idő viszontagságaival, föl- 
keltve az ott lakó nép fantáziáját, mely el nem mulasztja a romokhoz 
fűzni a maga regényes történeteit. 

A vár alatt terül el a mezőváros. A várhegyre érdemes fölmenni az 
utazónak, mivel tiszta, verőfényes időben pompás kilátásban gyönyör- 
ködhetik. Belátni innen a Morva völgyét, ha pedig délfelé tekintünk, az 
alacsony Hainburgi-hegységen keresztül az Alpok (a Schneeberg) tűnnek 
föl szemünk előtt, mint a távolból ide látszó halaványkék ködhegyek. 
Tiszta időben a Fertő-tó csillogása is kivehető. Itt van a tekintélyei 
Pozsony vármegye kezdete, a melynek 4295 km* területén 300,000-nél 
jóval többen laknak. Benne számos jelentékeny vagy történelmileg neve- 
zetes község van. 

Dévény alól a Duna a Kis-Kárpátokat mosva folytatja útját. Mikor 
a gőzhajó Károly falu felé közeledik, szembe tűnik már a pozsonyi vár, 
mely alatt az egykor oly nevezetes város terül el. Pozsony (70,000 L) egyike 
hazánk legszebb városaínak, a mit főképen fekvésének és elbájoló környé- 
kének köszönhet. Annak a szorosnak a keleti végén fekszik, a melyen 
keresztül a Duna a kis Magyar-Alföldre tör magának utat. A Duna jobb- 
partján a Hainburgí-hegységnek erdőkkel koszorúzott magaslatai emel- 
kednek. A balparton, északkelet felé tartva, a Kis- Kárpátok lánczolata 
emelkedik ki termékeny völgyeivel és erdős hegyoldalaival. Pozsony váro- 



Digitized by 



Google 



DÉVÉNYTŐL — POZSONYIG. 279 

Bának egy része maga is a Eis-Eárpátok előhegységére épült. A történelmi 
emlékű város, annyi fontos országgyűlésnek és fényes koronázásnak egy- 
kori szinhelye, ma már nem jegyezhet föl ilyen nevezetes eseményeket 
annaleseiben. Homokban hever a régi pozsonyi vár, csak a sarokbástyák 
törnek még a magasba szögletein, mint a letűnt nagyságnak utolsó emlékei. 
Ha oly fényes napokat ma már nem lát is Pozsony, mégis egyike leg- 
kiválóbb városainknak. A dunai hajózásnak egyik főállomása, s Bécs, Buda- 
pest, Trencsén és Szombathely irányában a vasúti vonalak csomópontja. 
A hasonló nevű megyének székhelye több városrészből áll. Az ö- város 
főterén érdekes épület a régi városháza, melyben most a városi mú- 



P0Z80NY A DUNA FELÖL. 



zeum van. Egyes részei különböző korban épültek, megfelelő stílusban. 
Eapuzata csúcsíves boltozatú; a kapu fölött egy freskó vonja^ magára 
figyelmünket, mely a monda szerint egy gonosz városi tanácsost ábrázol, 
a ki hamis esküt akart tenni, de elvitte az ördög. A város kiváló épü- 
letei még az érseki palota a Batthyány-téren és a Grassalkovich-palota 
a Mihály-utcza végén. Nevezetesek gyártelepei is, főképen a nagykiterje- 
désű dinamitgyár. 

Eégi és szép templomokban sem szűkölködik Pozsony városa. Dyen 
a Szent- Ferenczrendieknek még 1272-ben megkezdett csúcsíves temploma, 
pompás tornyaival, s a Szent-János-kápolnával. Szép műemlék továbbá 
az újabban restaurált Szent-Márton székesegyház is. Nemrég elhunyt 

Digitized by VjOOQIC 



KILBNGZEDIK FBJBZET. A DUNA DÉVÉNTTOL BUDAPESTIG. 

kitűnő szobrászunk, Fadrusz Jánosnak remekműve : Mária Terézia királynő 
lovasszobra a koronázási dombon, szintén nagyban emeli Pozsony város 
szépségét. Ha fölkeressük a Várhegy romjait, innen is remek szép 
a kilátás. Látjuk a Duna völgyét, Hainburgot, Dévényt, Wolfstbalt, 
Oroszvárt és Köpcsényt. Pozsonytól északra, a Kis-Kárpátoknak csinos 
dombvidékén, számos kis- és nagyközség terűi el, nagyobbára ősrégi, fej- 
lett műveltséggel. Ezek között Bazin és Modor kulturális intézményeik- 
ről, Malaczka és Stomfa pedig remek kastélyaikról nevezetesek. 

A Duna Pozsonynál lép a kis 
Magyar-Alföldre, hol löbb ágra sza- 
kad. A kis Dunaág mindjárt Pozsony 
alatt elválik az öreg Dunától, s a 
főfolyammal együtt a Csallóközt 
határolja. A főfolyam délkelet felé 
tart és Oroszvárnál a mosonyi 
vagy győri Dunaág válik el tőle, 
mely az öreg Dunával a Szigetközt 
alkotja. 

A Csallóköz valamennyi dunai 
sziget között a legnagyobb. Vagy 
90 km. hosszú és 52 km. széles 
sík terület, melyet a Duna és a 
Vág áradásai gyakran elborítot- 
tak. Újabban szabályozás védel- 
mezi a művelt területekei Laza 
süppedős, néhol mocsaras talaj 
POZSONY : MÁRIA TERÉZIA SZOBRA. cz, igazi folyamlerakodásból föl- 

építve. Búzatermelésre jórészt al- 
kalmas. Termékenysége már a régebbi időkben ismeretes volt. Itt valának 
egykoron Zsigmond király, majd Hollós Mátyás vadaskertjei, kik maguk 
is örömest tartózkodtak itteni vadászkastélyukban. Ma is termékenysé- 
gének köszönheti a sziget, hogy vagy 37 nagyobb község virágzik rajta, 
köztük Püspöki, Somorja, Szerdahely és ííaía, hol a Vág ömlik a Kis- 
Dunába. A hol a Kis-Duna az öreg Dunával ismét egyesül, (Komáromnál) 
a Nyitra szegődik hozzájuk. A Szigetközt határoló mosonyi Dunaág is hoz 
magával egy mellékfolyót, a Lajtát, mely Brucknál lépi át a magyar ha- 
tárt, s egy darabig párhuzamosan halad a mosonyi ággal, mintha húzó- 
doznék a Dunától. Magyaróvárnál végre egyesül vele. Győrnél a Bába 
meg a Bábcza is csatlakozik hozzá, míg tovább keletre, Gönyőml, a 
mosonyi Dunaág is eléri az öreg Dunát. A Duna jobboldalán van a kis- 
terjedelmű Mosonmegye, melynek százezer főre alig menő művelt, de na- 



Digitized by 



Google 



POZSONYTÓL — GYŐRIG. 281 

gyobbára németajkú lakossága többnyire apróbb községekben él. Ezek 
közt legnevezetesebb a megye székhelye: Magyaróvár (3700 1.), mely 
Trigyes kir. berezeg uradalmainak is központja, s a hol a még eléggé 
ép várban elhelyezett régi híres gazdasági akadémia, megyei múzeum 
^s gimnázium is van ; továbbá Lébény, műtörténelmileg nevezetes román- 
«tilusú templomáról Mosonhan nagy gazdasági gépgyár működik, s a 
Fertő partjain számos kertészeti és szőlőtelep virágzik. A tó fejénél fekszik 
a csinos Nezsider városka. A Lajta mellett van Királyhida, a melyet 
Bruck határszéli várostól csak a folyó választ el ; de a vasúti közvetítő 
végállomás és a nagy katonai sátortábor magyar területen van. 



GYŐR. 



A szomszéd öyör vármegyének még kisebb a terjedelme, de népes- 
sége aránylag igen sűrű. 1381 km* területen 124.000 lakosa van. Szék- 
helye Győr (30.000 1.), tekintélyes város a Rába és Rábcza torkolatánál. 
A mosoni Dunaágban Győrön túl is messzire megkülönböztethetjük 
egymástól a három folyónak különböző színű vizét, mely egyszeiTe össze- 
keveredni nem tud. A folyók összeömlésénél van a püspöki várkastély a 
székesegyházzal, de az újabb nagy épületek túlnyomólag a vasúti állo- 
más közelében emelkednek. A hajózásnak, meg a vasútnak is fontos 
csomópontja ez a kedves, intelligens város, melynek fejlődése újabban 
igen szépen halad. Az érdekes történeti múlttal bíró városnak régi, még 
a XIL században alapított székesegyháza van. Híres ereklye benne a 
8zent-László király hermája, melyet a váradi káptalan hasztalanul köve- 
telt vissza a győritől. A számos kiváló iskola is emeli a városnak szel- 

Digitized by VjOOQIC 



282 KILBNCZEDTK FEJEZET. A DUNA DÉVÉNYTŐL BUDAPESTIG. 

lemí színvonalát. A dunai gőzös Győrt nem érinti; kikötő- állomása a 
közeli Gőnyő. 

Mellőzve most a Danától délre eső részeket, folytatjuk utunkat a 
regényes Dunavölgyben. A mint elhagyjuk Gönyőt, a Duna jobbfelől több- 
kisebb patakot vesz föl magába. így az Igmándi-patakot, mely mellett 
épült többek között Ács falucska is. Itt kergette meg a komáromi vár- 
ból kitörő őrség a császáriakat 1849-ben. Komárom vára, a bevehetetlen, 
három folyó völgyét védelmezi ; maga a vár azonban alig látható a Duná^ 
ról. A hasonló nevű város (20.000 1.) élénk iparűző hely, s főként arróL 
nevezetes, hogy itt született Jókai Mór. Egyik terén Klapka György 
tábornok szobra áll. 

A Vág Gutánál torkollik a Eis-Dunaágba. A természeti szépségekbeik 
oly gazdag Magyarországnak csak kevés vidéke van, mely a Vág völgyé* 
vei vetekedhetnék. Ha Komárom felöl közeledünk a Vág völgyéhez, utunk 
mérhetetlen kalásztengeren visz keresztül. Minél inkább haladunk azonban 
északnak, annál szűkebbre szorul a síkság. Már Sempte és Galgócz vidékén, 
emelkedettebb a talaj ; jobbról a Nyitrai-hegyek magaslanak ki, balról pe- 
dig a Kis-Kárpátok halvány körvonalai tűnnek föl a távolban. 

A Trnava-patak és mellékvizei itt megközelítik a Vág völgyét. A Tmava. 
mellett épült Nagy -Szombat (14.000 1.) részben még ma is várfalakkal van 
körülvéve. Az egykori sánczok helyén, a hol 1431 körűi heves küzdelmeket 
folytatott a vár őrsége a vad husszitákkal, ma szép sétahelyeket és rózsatele- 
peket találunk. Fontos volt ez a hely a török világ idejében is. Esztergomé 
bukása után ide menekült az ország herczegprimása. Az ellenreformácziá 
legkiválóbb katonái, a jezsuiták, innen indították meg támadásaikat a pro- 
testánsok ellen, s itt állították föl nyomdájukat is. A budapesti magy. kir. 
tudomány-egyetem bölcsője is itt ringott, Pázmány Péter alapítványából. Ma 
csak kisebb jelentőségű hely, a honnan csinos kirándulás kínálkozik a. 
Fehérkőh9z, Szomolányba, a PalflFy (Fugger) kastélyhoz. 

A Duna jobbpartján folytatva utunkat, Ó-Szőny vonja magára figyel- 
münket. A Dunaágak egyesülése a Dunát itt nagyon kiszélesíti. Balpart- 
ján a Vértes hegyvidéke húzódik, melynek lábánál Tata terül el, a 
hasonló nevű szép halastó mellett. A megye északi részén fekvő helyei 
közül kiemeljük még 0-Gy állát, hol híres csillagvizsgáló van. 

A Duna innentúl már a Vértes-hegység aljában folytatja útját. Almás 
és jSwító' vidékén gazdag vörösmárvány-bányák hajtanak hasznot. A Duna- 
túlsó partján üTan/a község már Esztergom megyéhez tartozik. Ez is a leg- 
kisebb megyék egyike, alig 1000 km*-en nem egészen 100.000 lakossal. 
Karva községben az archseologusokat méltán érdekli régi temploma s a. 
Lábatlan-család síremléke (1400-ból). A templom apszisa román stílusra 
vall, míg többi részei később épültek. A jobbparton van Nyerges- Újfalu^ 



Digitized by 



Google 



GYŐRTŐL ESZTERGOMIG. 283 

mely fölött sziklacsúcs emelkedik festői várromokkal. Alig hagyjuk el 
Nyerges-Újfalut, bájos hegyvidék tárul elénk ós meglátjuk az esztergomi 
bazilika hatalmas kupoláját is. A Duna itt egy kis kanyarulatot tesz, s a 
Pilist, meg a Börzsönyi-hegységet még jobban megközelíti. Itt épült az ős 



naotszombat: főtér a városház tornyával. 

érseki székhely, pompás székesegyházával, mely már messziről szembetűnik. 
A Duna mellett közvetlenül emelkedik az az elég magas hegy, melynek 
Duna-felőli lejtőjén a papnevelő-intézet kertje van. A pazar költséggel 
épült bazilika méltán vonzza magához a látogatókat. Gazdag kincstárá- 
ban régi becses egyházi ékszerek, kelyhek, keresztek, pásztorbotok, nagy- 
értékű százados miseruhák és infulák láthatók. Valamennyi közül leg- 



Digitized by 



Google 



284 KILENCZBDIK FEJEZET. A DUNA DÉVÉNYTŐL BUDAPESTIG. 

becsesebb a Mátyás király kálváriája, mely a XV. századi ötvösművészet 
egyik remeke. A bazilikát a XIX, században az érseki bőkezűség tette 
olyanná, a minőnek ma látjnk. Az Árpádok korában sokkal egyszerűbb 
volt a székesegyház, mig UI. Béla királyunk idejében tűzvész pusztította 
el. Ekkor Jób érsek és a király újra építtették, még pedig olyan pazarul, 
hogy az egész országban csak a «szép templom* néven ismerték. De a 
zivataros időkben veszendőbe ment a « szép temploma, melyet újra kellett 
építeni. A XY. században renaissance-stilusban készült a Bakócz-kápolna, 
mely ma is a bazilikának egyik része. Baloldalon illesztették belé, mi- 
után darabonkint szétszedték és újból összerakták. Vörös márvány bur- 



BSZTERGOM A DUNA FELŐL. 

kolja falait, az oltára pedig fehér alabástromból készült A várhegy bel- 
sejében, mélyen a bazilika alatt, van a primási sírbolt. Szóles folyosók 
vezetnek ebbe a földalatti helyiségbe, hol altemplom és benne oltár is áll 
a gyászistentiszteletek czéljaira. Érdekes a várhegy tövében épült érseki 
palota is, gyönyörű képtárával és éi-tékes régisógtárával ; a benne levő 
érseki könyvtár igen gazdag. A 18 ezer lakosú csinos városnak még löbb 
szép temploma van. Különösen az apáczák temploma ilyen, körívű 
alaprajzával és magas, kékrefestett boltozatával, mely arany csillagokkal 
van telehintve. Szinte áhítatra ragadja a szíveket már csak a puszta meg- 
tekintése is. 



Digitized by 



Google 



ESZTBKGOMTÓL VISEGRÁDIG. 

A vashídon átkelve, Párkányba érünk. Mellette Nana fontos vasúti 
állomás. Itt áll meg a Garam-ipolysági viczinális, meg a bécsi balparti 
vasút is. Maga Esztergom állomása egy helyi érdekű vasútnak. Kedves 
kirándulóhely a közelben Kovác^patak, hová csavargőzös szállítja az 
utasokat. 

A Börzsönyi- és Pilis-hegység közötti szorosban a Duna ismét gyö- 
nyörű vidéken halad keresztül. Vulkánikus eredetű hegység ez, innen van 
a csúcsok kúpalakja. Itt-ott élesen merednek ég felé a porfir- és mészkő- 
sziklák. Legnagyobbrészt sűrű erdők borítják a Duna völgyét szegélyező 
hegységei Előbb a Garam, majd az Ipoly csatlakozik a Dunához. A Duna 



VISEGRÁD : SALAMON TOBNTA. 



balpartján regényes fekvése van Zebegénynék, melyet szívesen keresnek 
föl a pesti nyaralók. Itt van a szünidei gyermektelep- egyletnek egyik szé- 
pen fekvő nyaralóháza. Eassé odább Szobb következik, míg a jobbparton 
a Pilis lábainál Maróth, a melyhez Dobozi Mihálynak és feleségének 
szomorú története fűződik. 

A jobbparton mind közelebb látszik a Pilis- és Vértes-hegység. A Duna 
völgyének ez a része egészen Váczig, vetekedik a Bajna völgyének szép- 
ségével. Folyónk itt nagy kanyarulatot tesz, mire előtűnik Visegrád. Ma- 
gas, vulkáni kúpon látható a hajdan fényes királyi mulatóvámak romja. 
Bóbert Károly idejében négy királynak adott egyszerre szállást nagy kise- 



Digitized by 



Google 



286 KILBNCZEDIK FEJEZET. A DUNA DÉVÉNYTŐL BUDAPESTIG. 

retükkel együtt; ma csupán a madarak rakhatnak itt fészket, s egjkorí 
fényes termeinek már csak utolsó maradványai daczolnak még az idővel. 
Nyoma sincsen többé a remek függőkerteknek, alabástrom-szobroknak, 
árnyékos ligeteknek, melyek Mátyás király pihenőjéül szolgáltak. Csak a 
tájnak örök szépsége maradt a régi, az ragad el még ma is bennünket 
A Zách Klára emléke szintén éhez a várhoz fűződik. 

Visegráddal szemben Nagy-Maros szintén nagyon kedvelt nyaralóhely. 
Közvetlenül mögötte a hegyekről jutalmazó a kilátás, kivált ha fölmerészke- 
dünk a szellős «filagóriára». ADuna itt szép szigetet alkot, a Szent- Endreit. 



VACZ. 



Tőle balra áll a régi püspöki város, Vácz, számos templomával, püspökvárá- 
val, fegyházával, s 100 éves hatalmas áUami siketnéma-intézetével. Vácz 
és Verőcze között emelkedik a Nagyszál-hegy, a honnan tágas kilátás nyíl- 
nék, ha nem rettentené vissza a kirándulót az odavezető napos út és a 
vízhiány. Kis-Maros és Ve7Őcze között szép parkban épült a Migazzi- 
kastély, mely jelenleg a váczi püspök tulajdona. 

A Duna jobbpartján fölötte változatos a Pilis-hegy vidéke. A parton 
Leányfalu nevű csinos nyaralótelep, továbbá a soktornyú Szent Endre, 
BékdS'Megyer és több más község épült. Magán a termékeny Szent-Endrei 
szigeten is több helység van. így Szigetmonostor , Pócsmegyer, Tótfalu és 
Oroszt. Ó-Buda fölött a római emlékekről híres Aquincum és a római fürdő 



Digitized by 



Google 



VISEGRÁDTÓL BUDAPESTIG. 287 

Tonz érdekességéyel. Szemben, a Dana túlsó partján, már lapos és sik 
a vidék. Itt a főváros közelében mind sűrűbben következnek egymásután 
a nyaralókkal megrakott telepek. Dunakeszi mellett, hol az úrlovasok 
szövetkezetének alagi lóversenytere tűnik föl tribünjeivel, a távolban lát- 
hatók Fóth híres templomának tornyai. A hegyoldalban Csömör, Kerepes, 
43 a völgyben elrejtve Péczel és a királyi Gödöllő feküsznek. A főváros 
közvetlen közelében a legnagyobb telep Újpest, mely házaival és gyárai- 
val mindjobban közeledik a rohamosan növekvő magyar metropolishoz. 
Hatalmas vasúti híd vezet itt keresztül a Dunán. 

Mind közelebb érünk Budapesthez. A bájos Margitsziget susogó 
lombjai barátságosan hivogatólag üdvözölnek bennünket, s a Margithídon 
iúl a remek parlamenti palota és a párját ritkító fényes Dumisor hir- 
<leti, hogy íme : hazánk szép fővárosába jutottunk ! 



A FÓTHI TEMPLOM. 



Digitized by 



Google 



BUDAPEST LÁTÓKÉPE A LÁNCZHÍDDAL. 

TIZEDIK FEJEZET. 
BUDAPEST. 



•Gerlóczy Gyula és Dulácska Géza: Budapest és környékének természetrajzi és köz- 
művelődési leirása. 3 kötet. Budapest, 1879. — Hecksch A.: Illustrierter Führer 
durch Budapest. Wien, 1892. — ThirHng G,: Budapest környéke. Budapest, 1896. — 
Krücke^' : Budapest in Wort und Bild. 1900. — Körösi- ThinHng : Budapest nép- 
számlálása 1900-ban. — Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki útmutatója. 1896. — 
Salamon Ferencz: Budapest története. 3 kötet. Budapest, 1878/1885. 

Budapest szive-lelke országunknak, s tükre nemzetünk fejlődésének 
és mai állapotának; mert szellemi és anyagi életének majdnem minden 
lüktetése innen indul ki, s a mi nagy és jelentős alkotásunk csak yan^ 
az csekély kivétellel itt összpontosul. Fővárosunkat fejleszteni, fölvirágoz- 
tatni, szépíteni és gazdagítani: ez volt önállóságunk visszanyerése óta 
minden kormányunknak legfőbb gondja és törekvése. Sajátos viszonyaink 
közepette kétségtelen, hogy ez a törekvés nemcsak jogos, de egyúttal 
szükséges és emellett hazafias is volt ; mert ha valahol, úgy ott, a hol & 
sors viszontagságai okozta százados mulasztások pótlásáról van szó, kell a 
nemzet minden érverésének a szíve mélyéből kiindulnia. A szíve pedig ott 
van, a hol maga a természet jelölte ki azt a központot, a mely már sze- 
rencsés fekvésénél fogva is arra van hivatva, hogy hazánk politikai, szel- 
lemi és anyagi életének góczpontjává, mind a három tekintetben irányi- 
tójává váljék. 



Digitized by 



Google 



TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS A VÁROS MÚLTJÁRA. 289 

Ha nem is akkora mértékben, mint az utolsó félszázadban, min- 
den időben meg volt ennek a Duna könyökénél fekvő kettős városnak a 
maga nagy jelentősége. Maga a hatalmas folyam, mely eleinte mint határ 
és védővonal, utóbb pedig a közlekedés eszköze gyanánt játszott bele a 
városok fejlődésébe, ráutalta a népeket — már ősidőktől fogva — erre 
a kedvező helyre, mely a nagy alföldi síkság kezdetén, a hegyvidék és a 
róna érintkezésénél, különböző ajkú népek nyelvhatárainak összeszögellé- 
sénél, szinte önként kínálkozott új meg új jövevények letelepítésére. Nem 
csoda tehát,: ha már a történelem előtti idők korából is föltaláljuk fővá- 
rosimk legközelebbi környékén az itt élt ember nyomait; a kelták és 
avariszkok már jelentékeny telepekben lakták vidékét. A kolonizálás- 
ban kiváló római is fölismerte ennek a helynek fontosságát, s a bő 
források körül keletkezett kelta Ak-inkból a rómaiak nevezetes telepe, 
majd muiiicipiuma és katonai városa: Aquincum alakúit. Ennek a hadá- 
szati jelentősége épen olyan nagy volt mint a mennyire a város utóbb 
kivált ipari fejlettsége, sőt kulturális intézményeinek jelessége által. De a 
középkor, melynek homályos történetéről máig sem lebbent föl telje- 
sen a fátyol, eltűntette azt a nevezetes helyet a földszínéről, s a nép- 
vándorlás öröke gyanánt romhalmaznál alig maradt több a honfoglaló 
magyarokra, kik itt 898 körül jelentek meg. Árpád a honalapító éleslátá- 
sával fölismervén a vidék gazdagságát és jelentőségét, maga is a közeli 
Csepelszigeten telepedett meg ; midőn pedig sikerekben gazdag életét be- 
fejezte, fővárosunk közvetlen környékén. Fehéregyházán, találta meg végső 
pihenőjét, melynek hollétét a honfiúi kegyelet soká kutatta. A keresz- 
ténység terjedésével, melynek első vértanúja, Gellért püspök, 1046-ban itt 
lelte szörnyű halálát, Buda csakhamar némi jelentőségre tett szert ; de a 
tatárok kegyetlensége a két várost sem kímélte meg. Pusztulásuk adta 
Béla királynak az eszmét az addig be nem épített várhegynek várrá átala- 
kítására, mely a most már Ó-Budának nevezett régi várossal szemben 
Buda nevet nyert, míg a kereskedelménél fogva már régóta nevezetes 
balparti város Nagy-Pest nevet kapta, megkülönböztetésül a vele szemben 
a mai Tabán helyén állott Kis-Pesttől, melyről a Gellérthegyet Pesti hegy- 
nek nevezték. Mindezek, valamint a hozzájuk csatlakozó szomszédos 
községek (Felhéwíz, Alhéwíz, Szt.-Péter, Szt. -Jakab, Új-Bécs, Jenő stb.) 
gyors fejlődésnek indultak, de valódi központjukká mégis a mai Várhegy 
vált, melyen IV. Béla vára, majd díszes temploma emelkedett, s a hol 
Róbert Károly az István-várat építé, Zsigmond és Mátyás királyok pe- 
dig újabb és díszesebb palotákat emeltettek. Ez a virágzás Mátyás 
idejében érte el a tetőpontját, midőn fejedelmi székhelye mesébe illő 
pazar fényben ragyogott és Buda a tudósok, művészek és főpapok köz- 
pontjává lett. 

György Aladár : A föld éa népei, V. 19 

Digitized by VjOOQIC 



290 TIZEDIK FEJEZET. BUDAPEST. 

A világraszóló fényt és pompát csakhamar a rabság sötét ideje vál- 
totta föl ; a 145 évig (1541 — 1686) tartó török hódoltság romba döntötte és 
elnéptelenítette a kettős várost, s ami régi dicsőségéből még megmaradt, az 
a visszafoglalást czélzó tömérdek ostromnak és támadásnak esett áldozatul. 
A világesemény gyanánt üdvözölt visszavívás (1686 szeptember 2-án) rom- 
halmazt talált a két város helyén, melyben alig élt néhány száz ember. 
De midőn a tízennyolczadik század elején végre beköszöntött a tartós béke, 
a két város egyszerre gyors fejlődésnek indult III. Károly, Mária Terézia 
és II. József alatt egyre gyarapodtak a közintézetek és főhatóságok, a 



A VÁCZI- KÖRŰT A 8ZT. ISTVÁN-BAZILIKÁVAL. 

kereskedelem is föllendült, s Festet Magyarország Londonénak kezdték 
tekinteni. Pedig a két városnak 11. József alatt együttvéve is alig volt 
ötvenezer lakója, holott London akkor már a millióhoz közel járt A talaj- 
donképeni nagy lendület korszaka a tizenkilenczedik század elejére esik, 
amikor József főherczeg, Magyarország nádora, minden erejét Pest város 
fölvirágoztatására fordította. Az ő korában, a Széchenyi grófok kezde- 
ményezésére létesültek kulturális életünk legfőbb alkotásai : a nemzeti 
múzeum, az akadémia és a nemzeti színház. Gróf Széchenyi István fen- 
költ szelleme hatotta át a testvérvárosok lakosságát és az egész nemzetet, 
mely példátlan áldozatkészséggel teremtette meg közművelődésének és 



Digitized by 



Google 



ÁLTALÁNOS FÖLLENDÜLÉS AZ BGTBSÍTÉS ÓTA. 291 

anyagi jólétének nélkülözhetetlen tényezőit. Még az 1838. évi rettentő 
•árvíz is csak pillanatnyilag tudta megbénítani a közszellem hatalmas föl- 
lendülését. Az árvizet követő évtized volt az ipar, kereskedelem, irodalom 
éQ művészet rohamos fejlődésének kora ; a világhírű Lánczhíd, az első 
hazai takarékpénztár, a műegyetem, valamint az első vasúti vonalak ebben 
az időben jöttek létre, s ha a szabadságharcz szomorú vége évtizedekkel 
vissza nem veti fővárosunkat, már akkor megkezdődött volna fölvirág- 
zásának korszaka. 

Az osztrák rendőri és kato<iai uralom alatt azonban a közélet min- 
den ágában tespedés állott be : csakis a színház, irodalom, zene és jóté- 
konyság terén érvényesülhettek nemzeti törekvéseink. De népünk lassankint 
fölébredt ebből a tespedéséből, s a súlyos megpróbáltatásokon keresztül- 
ment bölcs uralkodó végre is kibékült a nemzettel. Azzal a nappal, a melyen 
<1867 jún. 8-án) az ujongó nemzet L Ferencz József fejére tette a koro- 
nát, Budapest fejlődésének új korszaka kezdődött. 

A kettős testvérvárosnak és Ó-Budának egyesítése óta letelt három 
évtized folyamán fővárosunk oly nagyarányú föllendülésnek indult, mely- 
nek párját Európában seholse találjuk. Azokból a Dunamentén fekvő 
városokból, melyek még félszázaddal ezelőtt alig emelkedtek túl a vidéki 
városok szerény színvonalán, immár hatalmas világváros fejlődött, mely 
népességének Fzámát tekintve, ma már a küenczedik helyen áll Európá- 
ban és gyors léptekkel halad a milliós városok nyomába. Budapest növe- 
kedése túltesz a legvérmesebb reményeken is, melyeket a hazafiúi lelkese- 
dés fővárosunk fölvirágzása iránt táplálhatott. Hiszen a tizennyolcza- 
dik század elején, a mikor Parisnak már háromnegyed millió lakosa volt. 
Pest alig számlált kétezernél többet, sőt egy századdal utóbb is csak 
54,000-re rúgott lakóinak száma. Még a reá következő félszázad alatt is 
<jsak I78,000-re emelkedett ez a szám, s a midőn alkotmányunk helyreállt, 
280,000 lélek lakta a három várost. Innen kezdve azonban már amerikai 
tempóban gyarapodott a népesség. A következő évtized kilenczvenezer- 
rel növelte a számát, ismét egy évtized száznegyvenezerrel szaporította, 
míg végűi a tizenkilenczedik század utolsó évtizedében a népesség gyara- 
podása már kétszáznegyvenezret tett ki, s az 1900. évi népszámláláskor 
734,165 lakójával az európai nagyvárosok között a tizenegyedik helyről — 
melyet 1880-ban elfoglalt — a kilenczedikre lépett elő. Ma már a 800.000-et 
is meghaladja a népessége, a melynek szaporodási aránya jóval nagyobb, 
mint bármely más városé Európában, s az a felszívó erő, melyet Buda- 
pest az egész ország népességére gyakorol, évtizedről- évtizedre fokozódiK. 

De Budapest nemcsak magához vonzza a vidék népét, hanem azt 
népességének testébe be is olvasztja, a magyarsággal asszimilálja, s a nem- 
aeti eszméknek fanatikus hívévé ós küzdőivé avatja. Az a magyarosító erő, 

19* 



Digitized by 



Google 



292 TIZEDIK FEJEZET. BUDAPEST. 

mely fővárosunk népében rejlik, valóban bámulatot gerjeszt, mert idegen 
ajkú és érzelmű városból, az idegen ajkú elemeknek folytonos beözönlése 
daczára, magyar várost teremtett, melyet joggal tekinthetünk nemzetünk 
és hazánk szívének. Ez a népesség, mely a tizennyolczadik század egész 
folyamán csak egyötödrészében volt magyarajkú és még 1850-ben is csak 
36% -át mondhatta magyarnak, ma már négyötödrészében hazánk édes 
nyelvét vallja a magáénak, s kétségtelen, hogy egy-két évtizednél hosz- 
szabb idő nem fog beletelni, hogy Budapestet egészen magyar városnak 
nevezhetjük. Az idegen nemzetiségek lassankint kivesznek; a hajdan szá- 
mottevő szerbek csekély töredékké törpültek, a tótok száma intenzív beözön- 
lésük daczára sem emelkedik, a németség pedig — bár most még közel 
jár a százezerhez — állandóan csökken. Nem a nemzeti erő példátlan ér-^ 
vényesülését láthatjuk- e abban, hogy míg félszázaddal ezelőtt 62,000 német 
és csak 40,000 magyar élt fővárosunkban, ma a németek száma csak felé- 
vel több (98,000), ellenben a magyarság tizennégyszerannyi, t. i. nem 
kevesebb mint 560,000 lélek! Ez a rohamos asszimiláczió a nemzeti 
közszellem erős föllendülésének, de egyúttal a magyarság hatalmas tér- 
foglalásának az eredménye ; s ha áll az a tétel, hogy hazánkban a városok 
a magyarság és nemzeti ügy végvárai, úgy Budapest joggal mondható e 
várrendszer góczpontjának, melynek a nemzeti létért vívott küzdelemben 
a vezető szerep jutoti 

Budapest azóta nagy és hatalmas, a mióta a politikai, nemzeti és 
gazdasági élet központjává leti Jelentéktelen város volt, a míg az ország- 
gyűlés és az uralkodó nem itt székelt; de a mint az 1867. évi kiegyezés 
az ország politikai központjává tette s a király a budai palotába be- 
költözött, fővárosimk is elfoglalta azt a helyet, mely őt az országban 
megilleti. Az alkotmány visszaállítása az ország természetes központ- 
jává tette Budapestet, s a kezdetben nagy mértékben űzött czentralizáczió 
gyorsította ezt a folyamatot Alig több ugyan tíz événél, hogy Budapest 
egyúttal a királyi • székváros* czimét is viselheti, de az a fény, melyet a 
dinasztiának legalább koronként fővárosunkban való időzése reá árasz- 
tott, már rég székvárossá avatta az addig oly csöndes Budát, és midőn 
királyunk a budai szerény lakot a magyar király méltóságának megfelelő 
palotával helyettesítette, újabb lökést adott arra, hogy Buda várában ismét 
föléledjenek azok az emlékezetes idők, a mikor a magyar koronának — 
Európa legrégibb koronájának — fénye innen az egész földrészre szétáradt* 

A politikai és hivatalos élet fejlődésével lépést tartott a kulturália 
élet kialakulása is. Voltak ugyan fővárosunknak már a középkorban ia 
nevezetes művelődési intézetei, de Zsigmond király ó-budai főiskolája,, 
valamint Mátyás király budai egyeteme és híres könyvtára rövid éltűek 
voltak, s ezeknek elpusztultával magasabb tanintézet nem állott itt fenn,, 



Digitized by 



Google 



A BUDAI KIR. PALOTA DUNÁRA NÉZŐ FŐHOMLOKZATÁNAK KUPOLÁS KÖZÉPRésZE. 
(Elötfe Savojai Jenő hg. lovasszohra.) 

Digitized by VjOOQIC 



Digitized by 



Google 



A KULTUaÁLIS ÉLET KIALAKULÁSA. 293 

míglen U. József 1784-ben Pestre nem hozta a nagyszombati egyetemei 
A közmŰTelődés terén yaló visszamaradás tehát nagy volt, s épen azért a 
tizenkilenczedik század elején megnyilatkozott új korszellem elsőben is a 
« nemzeti pallérozódás» legfontosabb tényezőinek megteremtésére töreke- 
dett. De különös, hogy midőn a nemzeti fölbuzdulás számos kiváló kul- 
turális intézményt létesített, a művelődés alapját képező oktatásügygyei, 
nevezetesen pedig az elemi népnevelés ügyével aránylag keveset törődött 
A két város elemi népiskolái számra is, minőségre is vajmi csekélyek 
voltak. A tizenkilenczedik század elején mindössze csak nyolcz iskolája volt 
Pestnek, tizenhét osztálylyal, s még 1832 ben is csak 15 tanító működött, 
többnyire német vagy cseh zenészek és kántorok, a tanítás módszere pedig 



A MAGY. KIR. OPERAHÁZ. 



nagyon hiányos volt, az iskolák roskadozó házakban voltak elhelyezve, s 
némely osztályban 2 — 300 tanuló is szorongott. Ezek a viszonyok lénye- 
gükben nem változtak a hatvanas évekig, a midőn a város a tanügyet 
újjászervezte s a város megszaporodott népességével arányban az iskolá- 
kat, osztályokat és tanerőket is szaporította. 1868-tól 1874-ig az osztá- 
lyok száma megháromszorozódott, s azóta a közoktatásügy óriás lépések- 
kel halad előre. Ma az elemi iskolák száma kétszáznál több, másfélezer 
osztálylyal és 70,000 tanulóval ; de az elemi oktatás intézetein kívül még 
közel másfélszáz közép-, szak- és felsőiskola áll fenn, melyek az élet leg- 
különfélébb pályáira készítik elő az ifjúságot Ebben a negyedfélszáz 
iskolában ma harmadfélezer osztály van és négyezer tanerő száztízezer 
gyermeket és ifjút tanít. Maga a község iskoláinak fentartására évente 



Digitized by 



Google 



294 TIZEDIK FEJEZET. BUDAPEST. 

közel nyolcz millió koronát fordít^ miből az elemi népiskolákra ötödfél, 
a polgári iskolákra másfél millió korona esik ; a községi iskolaépületek 
pedig harmincz millió korona értéket képviselnek. A fővárosban jelenleg 
fennálló összes iskolák között van 218 népiskola, 12 tanítóképző, 58 ipari 
és kereskedelmi, 18 középiskola, 36 különböző szakiskola és 4 főiskola. 
Legmagasabb rendű intézetei a tudományegyetem, mely évente hatezer* 
nél több ifjút nevel, s a József-műegyetem másfélezer hallgatóval. A szak- 
iskolák közül megemlítendő a kereskedelmi akadémia, az állami középipar- 
iskola, az állatorvosi tanintézet, aLudoviceum tisztképző-intézet, az orsz. 
m. kir. zene- és színművészeti akadémia, a festészeti és szobrászati szak- 
iskolák, a mintarajziskola és rajztanárképző stb. Az elemi iskolák mellé 
sorakozik hatvannál több kisdedóvó, mintegy húsz árvaház és a gyer- 
mekek védelmét czélzó sok más intézet. 

Míg ekként a közoktatásügy csakis az utolsó évtizedek folyamán 
tökéletesedett az igényeknek megfelelő módon, addig tudományos inté- 
zeteinknek legkiválóbbjai, mint emiitők, már a múlt század elején kelet- 
keztek. A «legnagyobb magyar» atyja, gróf Széchényi Ferencz, vetette 
meg hazánk első tudományos intezetének, a Magyar Nemzeti Múzeum- 
nak alapjait 1802-ben, mely a szerény kezdetből immár az európai nagy 
múzeumok között is számottevő intézmény nyé nőtte ki magát, gazdag és 
becses természetrajzi, régészeti, néprajzi gyűjteményekkel és képtárral. 
Három évtizeddel rá alapította gróf Széchenyi István a magyar tudós tár- 
saságot, mely fennállásának első évtizedében inkább csak a magyar nyelv 
művelését tűzte ki czéljáúl, utóbb azonban valóban a tudományok akadé- 
miájává lett Az Esterházy berezeg képtárából alakított Országos Képtár, 
mely az akadémia épületéből már legközelebb átköltözik az új Szépművé- 
szeti Múzeumba, későbbi eredetű ugyan, de legkiválóbb gyűjteményeink 
sorába való. Ugyancsak a múlt század első felében alakúit a Kisfaludy- 
társaság, a magyar költészet, széppróza és műbírálat fejlesztésére, majd a 
Természettudományi társulat és az Orvosegyesület. Későbbi eredetű a 
többi tudományos intézet, minők a különböző szakmúzeumok (technológiai, 
közlekedési, mezőgazdasági, iparművészeti), a meteorológiai és a földtani 
intézet, a két statisztikai hivatal, stb. 

Nagyon természetes, hogy a közművelődés terjedésével a művészet- 
nek és irodalomnak is új korszaka nyílt meg. Fővárosunk legrégibb mű- 
vészeti intézete a Nemzeti Színház, mely állandó és nagy hatással volt a 
társadalmi és művészeti élet fejlődésére, s végre is teljesen kiszorította az 
itt régebben virágzott német színművészetet. A nemzeti színházból utóbb a 
népszínmű ápolására nőtt ki a Népszínház, majd különvált az opera, s meg- 
alakult a könnyebb irodalmi termékek művelését czélzó Vígszínház, utóbb 
a Magyar- és a Királyszínház, — úgy hogy a Várszínházzal és a két nyári 



Digitized by 



Google 



AZ IBODALOM ÉS MŰVÉSZET ŰJ EOBSZAKA. 295 

színkörrel együtt immár kilencz magyar színház áll itt fenn, melyekhez tize- 
dikül az ismereteket népszerűsítő Uránia-színház csatlakozik. Nagyon élénk 
a főváros zenei élete is, a mi főként a filharmóniai társulat és a zenekedve- 
lők egyesülete működésének az eredménye. A képzőművészet, bár nálunk 
valamennyi művészeti ág között a legfiatalabb, mégis hatalmasan föllen- 
dült. A föntebb már említett tanintézetek mellett főként a Képzőművészeti 
társulat működésének köszönhető, hogy a képzőművészeti kiállításoknak 
Budapesten immár nemcsak közönségük van, de a művásárlási kedv is 
nagy mértékben fokozódott. A főváros építészeti fejlődése a képzőmű- 



AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM. 

vészeteknek is hatalmas impulzust adott, a mennyiben a nevezetesebb 
középületeknek majdnem mindegyikében jelentékeny rész jutott hazai 
művészeink közreműködésének is ; a fővárosban mind nagyobb szám- 
mal fölállított szobrok pedig a szobrászat fejlesztésére voltak jótékony 
hatással. 

Az irodalom teljesen Budapesten központosul ; az itt létesített tudo- 
mányos intézetek, a nagy könyvtárak (különösen az egyetemi, a múzeumi 
és az akadémiai) s a tudóstársaságok mind közreműködtek abban, hogy 
Budapest váljék a magyar irodalom központjává, még pedig úgy a szép- 
irodalom, mint a hírlapirodalom és a tudományos szakirodalom tekinteté- 



Digitized by 



Google 



'296 TIZEDIK FEJEZET. BUDAPEST. 

ben. A haladás ezen a téren rendkívüli; míg ugyanis 1851-ben csak 
14 magyar ós hat német lap jelent itt meg, ma ötszáznál több hírlap és 
folyóirat kerül kiadásra, miből 445 magyar nyelvű. A nagy kiadóhiva- 
talok (Franklin-társulat, Athenaeum, Pallas, stb.) és könyvnyomdák az 
irodalom föllendülésére is nagy befolyással voltak. 

Már a középkorban is voltak 
egyes időszakok, midőn Budának 
és Pestnek ipara és kereskedelme 
elég jelentékeny volt. A régi idő- 
ben a czéhek voltak az ipar egye- 
düli képviselői, s ilyenek már 
Zsigmond korában is virágzottak ; 
a kereskedelmet nagyobbára ide- 
genek, szerbek és görögök tartot- 
ták fenn, kik utóbb a városban 
letelepedtek és lakói közé be- 
olvadtak. De kereskedelem a mo- 
dem értelemben csak akkor in- 
dult meg, mikor a közlekedés 
eszközei tökéletesbedtek. Erre a 
dunai gőzhajózás adta az első 
lökést, teljes kifejlődésre azon- 
ban csak a vasúti hálózat fejlesz- 
tésével, s különösen az újabb idő- 
ben kezdeményezett czéltudatos 
közlekedési politikával juthatott 
Budapest kereskedelme. A fővái'os 
összes áruforgalma ma 60 — 70 
millió métermázsára rúg, tehát 
háromszor akkora, mint a fő- 
város egyesítésének idejében, s 
ZRÍNYI MIKLÓS SZOBRA. euuck míutegy negyedrésze a 

Dunán bonyolódik le. A közle- 
kedési hálózat kiterjesztésével a személyforgalom is rendkívüli lendületet 
vett, s ma évente immár 17 — 18 millió személyt tesz ki, vagyis tízszerannyit, 
mint negyedszázaddal ezelőtt. Nem kevesebb, mint 24 pályaudvar, me- 
lyek közül 15 a személyforgalom czéljaira is szolgál, bonyolítja le Budapest 
óriás forgalmát, s a Duna hátán több hajóstársaság személy- és teherszál- 
lító gőzhajói közlekednek. E mellett Budapest közúti közlekedése is rend- 
kívül élénk; az immár kivétel nélkül villamos erőre berendezett közúti 
vasutak 112 kilométer kiterjedésű hálózattal vonják be a főváros egész 



Digitized by 



Google 



IPAR. KEBB8KEDELEM. 297 

területét, s évente 7 millió menettel kerek százmillió embert szállítanak. 
E rengeteg tömegnek kétötödét a közúti vasút, egy ötödét a városi villa- 
mos vasút szállítja ; ugyancsak egy ötöde esik a dnnai hidak forgalmára, 
míg a fenmaradó rész a többi közúti vasutak, a gőzhajók, az alagút és a tár- 
tsaskocsik forgalmából kerül ki. 
Maga az ipar is igen jelen- 
tékeny, bár — sajnos — ebben 
a tekintetben a külföldi nagy- 
Tárosok mögött még messze el- 
maradunk. Tény ugyan, hogy 
fővárosunk népességének 42 
százaléka, azaz 308,000 egyén 
ipar után él (tíz évvel megelőző- 
leg 34%), de ezek közül csak 
160,000-re rúg az iparban tény- 
leg kereső egyének száma (1890- 
ben 105,000), kik közt 130,000 
az alkalmazott segédszemélyzet 
A fenálló iparvállalatok száma 
32,393, de ezek között 19,000 
az olyan kisiparos, a ki segéd- 
személyzet nélkül dolgozik, s 
a tulaj donképeni nagyipari vál- 
lalatok száma csak 622 (1890- 
ben 367, 1852-ben csak 30), 
mindössze 68,000 (1890-ben 
37,000) alkalmazottal. Az egyes 
iparágak közül a malomipar 
^egyike a legjelentékenyebbek- 
nek; 11 nagy gőzmalom termeli 

azt a kitűnő lisztet, melynek 

Ilire az egész czivilizált világon bbthlen gábor szobra. 

1)ecsületet szerzett a magyar 

iparnak. Igen nagy szerepe van még a sörgyártásnak (három nagy válla- 
lat), a gépgyártásnak (34 nagy vállalat 13,000 munkással, közte a Ganz-féle 
vasöntő és gépgyár, a m. k. államvasutak gépgyára, s több hajógyár), az 
•épület- és műlakatos-iparnak, az elektrotechnikai iparnak, a waggongyár- 
tásnak, a vasbútorgyártásnak, a szesziparnak, építőiparnak, bőriparnak stb. 
Tekintélyes vállalatok még a dohánygyárak, a gázgyár, az államvasúti 
műhelyek, a téglagyárak, a jutafonó- és szövőgyár, a fegyvergyár, stb. 
Az ipar terén jelentékeny szerep jutott a részvénytársulatoknak, melyek- 



Digitized by 



Google 



298 TIZEDIK FEJEZET. BUDAPEST. 

nek száma 164, nem kevesebb mint 370 millió korona alaptőkével (huss 
ówel ezelőtt 31 társulat 63 millió korona alaptőkével). 

Az ipar mellett a kereskedelem a népesség legfontosabb kereseti 
ága; 103,000 ember, vagyis a lakosság 13 százaléka él keieskedeleni: 
után és ezek közt 57,000 a kereső egyén. A kereskedelem legfonto- 
sabb czikkei az ipar tei*mékein kivűl marba, sertés (kivált az azelőtt 
világhírű kőbányai sertés-piaczon), lovak, disznózsír, szalonna, gabona,, 
gyapjú, állati bőrök, liszt, gyümölcs stb. Nagy számban vannak a ke- 
reskedelem erősbödésóhez szükséges intézmények, melyek között elsd 
helyen az árú- és értéktőzsde áll, továbbá a kereskedelmi- és iparkamara^ 
a kereskedelmi csarnok, s a nagy közraktárak a gabona-ele vátorraL 



AZ OSZTRÁK-MAGYAR BANK BUDAPESTI PALOTÁJA. 

A hitelszükségletek kielégítésére és a mindennapi forgalom lebonyolítá- 
sára a^ régi, kipróbált pénzintézetek hosszú sora áll fenn. Az osztrák- 
magyar bank főintézetén kívül itt székel 11 nagy takarékpénztár é» 
19 bank, két földhitelintézet és 93 hitelszövetkezet, mindössze 292 milli6 
korona alaptőkével ; üzletük nagysága abból ítélhető meg, hogy pusztán 
csak a takarékbetétek összege 425 millió koronára rúg. A biztosító üzle- 
tek terén hét hazai intézet és számos külföldinek a fiókja működik. 

Önként érthető, hogy a fővárosnak ez a valóban amerikai módon való- 
rohamos föllendülése a városi hatóságra, tehát a lakosság egyetemére, óriási 
terheket rótt. A középszerű vidéki városokból rövid idő alatt olyan világváros 
lett, melynek úgyszólván egy csapásra kellett pótolnia évszázadok mulasz- 
tásait ; s ha Budapest ma kulturális intézményei tekintetében kiállja a ver- 
senyt a Nyugat nagyvárosaival, ez az állam támogatásán kívül első sorban 



Digitized by 



Google 



A fővIrobi törvényh vtósíg szervezete. 299 

azoknak a nagy áldozatoknak köszönhető, melyeket a város lakói főváro- 
sunk érdekében hoztak. A főváros rendes kiadásainak összege 1874 óta 
tíz millió koronáról harminczhat millióra emelkedett, de ugyanezen idő 
alatt a város vagyona is megnövekedett kilenczven millióról kétszázhar- 
mincz millióra. A városi alkalmazottak száma hatodfélezer (közte !2()00 
tanitó és 1700 közigazgatási tisztviselő) s illetményeik a 11 millió koro- 
nát meghaladják. Ennek az óriás szervezetnek vezetése s a főváros 
ügyeinek intézése részben deczentralizálva (a tiz kerületi elöljáróság által), 
részben a központban (a törvényhatósági bizottság és a tanács által) tör- 
ténik. A szervezet alapjait az 1872. évi XXXVI. t.-cz. vetette meg, s az 



AZ ERZSÉBET KIRÁLYNÉ-SZANATOBIUM. (A BUDAKESZI ÚTON ) 

1893. évi XXXin. t.-cz. a kerületi elöljáróságoknak megfelelő újjászer- 
vezését vitte keresztül. A fővárosi törvény Budapestnek az ország többi 
köztörvényhatóságaival egyenlő közjogi állást biztosított, de specziális 
közigazgatási és autonóm érdekeinél fogva, a fenforgó kivételes népességi, 
kulturális és politikai viszonyokra való tekintetből bizonyos eltéréseket 
tett lehetővé, melyeknek czélja, hogy egyfelől a főváros autonóm önállása 
teljesebb, szervezeti alakulása demokratikusabb legyen, de másfelől a kor- 
mánynak beavatkozása is biztosíttatik azon országos szempontoknál fogva, 
melyek a főváros közigazgatási állapotához fűződnek. A fővárosi törvény- 
hatóság köréhez tartozik az önkormányzat és az állami közigazgatásnak 
(átvitt hatáskörben) ellátása, illetve közvetítése ; de joga van a főváros- 
nak országos ügyek megvitatására és ebbeli határozatainak az országgyűlés- 
hez való fölterjesztésére is. 



Digitized by 



Google 



300 TIZEDIK FEJEZET. BUDAPEST. 

A rohamos fejlődés, melyen Budapest az utolsó évtizedek alatt ke- 
resztülment, a kulturális föllendülésen kivül a város külsejére, ábráza- 
tára is rányomta a maga bélyegét Budapest harmincz év alatt tökéletesen 
megváltozott; a vidékies jelleget nagyrészt lerázta már magáról, s a ren- 
dezetlen, fejletlen és szerény provincziális főváros helyébe nemcsak jól 
adminisztrált, de az újkor legszebb technikai vívmányaival is fölszerelt 
nagy város lépett. Igaz, hogy ábrázata ez okból egészen modern, s a törté- 
nelmi múltból vajmi kevés emlék maradt reánk ; de a művészies irányú 
új építkezések lassankint kiszorítják a régebbi szegényes és ízléstelen 



AZ ANDRÁ88T-ŰT TORKOLATA. 

házakat, melyek egészen a vidéki városok bélyegét nyomták volt reá. 
Az Andrássy-út, a nagykörutak és a Dunapartok kiépítésével Budapest 
oly hatalmas útvonalakat kapott, a melyeknek pazar építkezései bármely 
nagyvárosban megállnák helyüket. Lassúbb e tekintetben Buda fejlődése, 
a hol a talaj egyenetlensége és a nehezen hozzáférhető begyek határt 
szabnak a terjeszkedésnek, míg a balparti síkon épült Pest akadálytalanul 
terjeszkedhetik minden irányban, s az új korszellem is, szakítva a miilt 
emlékeivel és hagyományaival, oda költöztette át a közélet nyilvánulásának 
majdnem minden tényezőjét, s a legszebb építkezéseket is ott létesítette. 
Az így megváltozott külső ábrázat szépségét nagyban emeli a fővá- 
rosnak gyönyörű fekvése. A hatalmas Duna mindkét partján épült fővá- 



Digitized by 



Google 



A FŐYÍBOS KÜLSŐ ÁBHÁZATÍNAE SZÉPÜLÉSE. 30 1 

ros pompás képét egyik oldalon a sziklás Gellérthegy, a Várhegy és a 
háttérben a budai hegyek erdőkoszorúzta lánczolata fogja keretbe, míg 
a másik parton a házak tengere szinte a látóhatárral olvad egybe. Nagyon 
eltérő a főváros két parti része : Buda és Pest Amaz sokáig a csöndesebb 
kisváros képét mutatta, mely történelmi emlékeivel vonz, mig ez a nagyra- 
törő kereskedelmi életet képviseli. De még az egyes közigazgatási kerü- 
letek között is nagy a különbség. A hegyen épült Vár, ódon épületeivel 
és bástyáival, a kis tartományi fővárosok mintaképe, melynek csöndjébo 
csak a minisztériumok, s elvétve az udvar jelenléte önt némi életet. 
A Tabán, a hajdani rácz városrész, azelőtt a Gellérthegy lejtőit foglalt& 
el keskeny sikátorokban szorongó apró kunyhóival, melyek a Kelet festői 



A BUDAI HALÁSZ-BÁSTTA A MÁTYÁS-TEMPLOMMAL. 

rendezetlenségét tái-ták szemeink elé. Az Erzsébet-híd építésével kapcso- 
latban ennek legnagyobb része áldozatul esett a városrendezésnek és szé- 
pítésnek, hogy majdan csinos villa-negyednek adjon helyet. A Várhegy 
mögötti völgyiapályon a Krisztina-város terül el, Budapest legkedvesebb 
városrésze, melynek szép kertjei mind nagyobb mértékben vonják ma- 
gukhoz a főváros népét. A EL. kerület az Országútból és Vízivárosból áll ; 
ez a budai kereskedelem és ipar központja, míg amaz leginkább földmi- 
velők és régebben szőlősgazdák lakóhelye volt. Egészen falusias a ül. ke- 
rület (Újlak és Ó-Buda), melynek lakói a szőlő elpusztulása óta leginkább 
a gyárakban keresik kenyerüket 

A balparti városrészek a fiatal, de magasratörő nagyváros bélye- 
gét viselik magukon. A Belváros Budapest cityje, a tudományos élet és a 



Digitized by 



Google 



302 TIZEDIK FEJEZET. BUDAPEST. 

liatóságok széke, a régi polgárság központja, mely a többi kerületekhez 
képest fejlődésében kissé bátramaradt, s a melynek elegáns utczáival és 
Dunaparti hires korzójával rendezetlen és dísztelen sikátorai élénk ellen- 
iiétben állanak. A legújabban végrehajtott nagyarányú szabályozások a 
régi utczák és sikátorok jó részét elpusztították, s Pest legrégibb (de 
teljesen műbecs nélküli) épületei végképen letűntek a földszínéről 

A Lipótváros belső része még az 1838-iki nagy árvíz után, József 
nádor szabályozási tervei szerint kapta mai alakját ; itt voltak a legsza- 
bályosabb utczák, de épületei nagyobbára nem voltak építészeti műtár- 
gyak. A legújabb időben ennek a városrésznek északi fele nagy átalaku- 



A SZABADSÁOTÉR. 

(Az nljépülct^ helpőn.) 

láson ment keresztül ; a pompás országháza körűi egészen új város tá- 
madt, mely az ú. n. Újépület lebontása és telkének rendezése óta Buda- 
pest legszebb és monumentális épületekben leggazdagabb része. Újabb 
építkezései közül az országházán kívül az igazságügyi és törvénykezési 
palota, az új tőzsdepalota és az osztrák-magyar bank épülete érdemel em- 
lítést. A Lipótváros egyébként mindig az üzleti élet, a nagykereskedelem, 
a tőke és a tőzsde székhelye volt. s jelentőségéből azóta sem veszített, 
mióta a kereskedelem a többi városrészekben is tért hódított. 

A Teréz- és Erzsébetváros belső részeiben a kiskereskedés honol, 
külső utczáiban pedig a munkás és napszámos volt régebben a túlnyomó ; az 
Andrássy-út kiépítése óta azonban, mely jelenleg Budapest legszebb utcz^'a, 



Digitized by 



Google 



KULTEBJES FBJLŐDÉ8. KÜLTELKEK. 303 

továbbá a Nagykörút létesítésével, e két városrészben is igen előkelő és 
Tagyonos negyedek jöttek létre, melyekhez kifelé szép villák csatlakoz- 
nak. A Józsefváros belső része, főleg a nemzeti múzeum körül, a főúri 
-világ kedvelt lakóhelye, külső s még kevésbbé fejlett, bár igen népes része 
:a kisipar és a szegényebb néposztály otthona. A Ferenczváros külső 
utczáiban leginkább majorosok és fuvarosok telepedtek le nagy számmal 
■de a fővámhivatal, vásárcsarnok és közraktárak körül eleven nagyvárosi 
•élet lüktet. Végül Kőbánya, mely a fővárostól egészen el van különítve, 
leginkább gyári munkásokból és napszámosokból áll, kik az ottani nagy 
iparvállalatokban és sertéshízlalókban keresik kenyerüket. 



RÉSZLET A BUDAPESTI NAGYKÖRi5tbÓL. 

A főváros erős külterjes fejlődése következtében a városnak külső 
részein, úgynevezett kültelkein, újabb meg újabb telepek támadnak, ame- 
lyeket nagyobbára a munkásnépesség foglal el. Ilyenek az Angyalföld, 
az Erdőtelek, a Zugló és Rákosfalva. melyekben immár sok ezer ember 
^1 ; de ugyanilyen kisebb telepek a város egyéb részeiben is keletkeznek, 
nem csekély hátrányára a városi közigazgatásnak, melyre azoknak fen- 
tartása rendkívüli terheket ró ; holott még a város belterületén is nagy 
kiterjedésű rendezetlen és kiépítetlen térségek vannak. Igen kedvesek azon- 
ban a budai rész kültelkei, köztük a Svábhegy, Zugliget és Hűvösvölgy. 
Híres szép és nagyon keresett hely továbbá a főváros két része közt a 
Dunában fekvő Margitsziget. 



Digitized by 



Google 



304 TIZEDIK FEJEZET. BUDAPEST. 

Egyébiránt Budapest építészeti fejlődése és szabályozása nem tekint* 
hető mindenben sikerültnek vagy kielégítőnek. Midőn az alkotmány vissza* 
állításával az addig annyira elhanyagolt főváros fejlesztése elodázhatlan- 
nak bizonyult, a törvényhozás sorsolási kölcsön útján 24 millió forintnyi 
pénzalapot bocsátott a főváros rendelkezésére, s a szükséges szabályozási 
munkálatok végrehajtására a fővárosi közmunkák tanácsát szervezte, 
melynek vezetése alatt épült az Andrássy-út, a Nagykörút, s rendeztettek 
a belső körutak. A szabályozásra általános tervezet is készült, de ennek 
elégtelensége és az alkotott építési szabályzat hiányai következtében & 
főváros szabályozása és beépítése sok tekintetben elhibázottnak mond* 
ható. Ez annál sajnosabb, mivel a főváros összes házállományának mint- 



AZ lOAZSiOÜOTI PALOTA. 

egy kétharmadrésze az utolsó harmincz év alatt épült, s így módjában 
lett volna az illetékes építésügyi hatóságnak, hogy a városrendezés, köz- 
egészségügy és szépészet követelményeinek megfelelő új város keletkezé- 
sét tegye lehetővé. Úgyde azt látjuk, hogy még az újonan épült város- 
részekben is túlszük utczák létesülnek, nagy közterek igen csekély szám- 
mal vannak, a háztelkek pedig oly sürün épültek be, hogy éhez fogható 
példát alig látunk modern városokban. 

Ha már ez a körülmény is rontja némileg a főváros külső képének 
egyébként kedvező hatását, úgy az az egészen modern építészeti jelleg, 
mely Budapesten uralkodik, szintén élesen megkülönbözteti a müveit 
Nyugat nagyvárosaitól. Eégi, müértékkel bíró építészeti emlékeink alig 
vannak, mert a középkor és a török uralom elpusztította még azt a 
keveset is, a mi a régibb időből megmaradt. A tizennyolczadik század 



Digitized by 



Google 



György Aladár : A föld és népei, V. 20 

Digitized by VjOOQIC 



306 TIZEDIK FEJEZET. BUDAPEST. 

folyamán újjá épülő városok szegéDjes és ízléstelen házakból állottak, 
melyek teljesen híjával voltak a legcsekélyebb építészeti műbecsnek. Az 
1838. évi nagy árvíz után megindult ugyan a nemesebb művészeti épít- 
kezés is (mint a nemzeti múzeum Fóliáktól), de a szabadságharcz után 
ismét pangás állott be, s csak a hetvenes évek óta lépett föl az új építé- 
szeti iskola (Ybl Miklós, Weber Antal, Skalnitzky és Koch, Steindl Imre, 
Lechner Ödön, Schulek Frigyes, Czigler Győző, Alpár Ignácz, Hauszmann 
Lajos stb.), mely fővárosunkat monumentális épületekkel gazdagította. 
A legkiválóbb épületek közül fölemlítendő az országház (Steindl müve), 
Budapestnek és általában az újkori gót építészetnek egyik legkiválóbb 



A FKBENCZ JÓZSEF- HÍD. 

terméke, mely 34 millió koronába. került; az igazságügyi palota (Hausz- 
mann müve) ; a magyar tudományos akadémiának a legnemesebb renais- 
sance-ízlésben tartott palotája (a berlini Stüler Ágost müve); a budavári 
koronázó, vagyis ú. n. Mátyástemplom (Schulek Frigj^es megújítása óta 
Budapest legszebb, nagy mübecscsel biró temploma), a környező remek 
Halászbástyával; a Szent István bazilika (Hild szerencsétlen kísérlete 
után Ybl müve) ; a magyar királyi dalszínház pompás épülete (Ybl müve) ; 
a New-York palota ; a fővámház (Ybl müve) ; az erzsébetvárosi templom 
(Hauszmann müve) ; a ferenczvárosi templom (Ybl müve) ; a kőbányai 
templom (Lechner müve) ; az iparművészeti múzeum (Lechner műve) ; a 
margitszigeti fürdőház (Ybl müve); a mezőgazdasági múzeum a város- 
ligetben (Alpár müve) ; az új tözsdepalota (Alpár müve) ; a keleti és nyu- 
gati pályadudvar, Budán pedig a nagyméretű királyi palota, mely Ybl 



Digitized by 



Google 



w 

I 



CQ 

n 



Digitized by 



Google 



vű 






Digitized by 



Google 



MONUMENTÁLIS ÉPÜLETEK. BZOBOBMUVEK. HIDAK. 307 

tervei szerint, Hauszmann által befejezve, fővárosunknak egyik l^monu- 
mentálisabb épülete. Nem hagyhatjuk emlités nélkül a főváros szobor- 
műveit sem, melyek, ha nem is tartoznak épen az elsőrangú műalkotások 
közé, szintén Budapest művészeti fejlődésének tanúságai ; ilyenek : Deák 
Ferencz, Petőfi Sándor és báró Eötvös József szobrai (Huszár Adolftól), 
Arany János szobra (Stróbl Alajos műve), gróf Széchenyi István szobra 
(Engeltől), az 1849-iki honvédek szobra (Zala Györgytől), Szavojai Jenő 
lovas- szobra (Bóna műve), továbbá a Ferenoz József királytól adományo- 
zott tiz szobor közül eddig elkészült szobrok (Anonymus, Gellért püspök, 
Hunyadi János, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, Bocskay István), végűi 



A MABOITSZIOBTI FÜRDŐHÁZ. 

Ybl Miklós, Trefort Ágoston, gr. Széchenyi Ferencz, Salamon Ferencz, 
Irányi Dániel és Szarvas Gábor kisebb méretű szobrai. 

Építészeti szempontból fővárosunk nevezetes alkotásai még a nagy 
Dunahidak. A mai hat híd közül első helyen áU és legrégibb (1838—48) 
a Lánczhíd, mely a maga nemében egyike a legkiválóbb alkotásoknak. 
Létrejötte gróf Széchenyi István érdeme ; terve és kivitele az angol Clark 
testvéreké. Csakis harmincz év múlva épült a Margithíd és ugyanakkor az 
összekötő vasúti híd. 1896-ban nyílt meg a Ferencz József- híd és hét 
évvel reá a hatalmas Erzsébet-híd, mely egynyílású lánczhídként fogva 
át a Duna széles medrét, ismét egy nevezetes technikai alkotással gyara- 
pította fővárosunkat. Ezenkívül Újpest és Ó-Buda között is van egy vasúti 
híd, a Margithídról pedig szárnyhíd épült a Margitszigetre. A távolabbi 
jövőnek van fentartva a borárostéri és az óbudai híd létesítése. 

20* 

Digitized by VjOOQIC 



308 TIZEDIK FEJEZET. BUDAPEST. 

Mindezek a remek alkotások ékes szószólói Budapest nagy fejlő* 
dési képességnek Bövid idő alatt szinte szemünk láttára egy hatal- 
mas, minden intézményében modern nagyváros nőtt fel, mondhatnók & 
semmiből, melyben nincsenek ugyan a nyugati nagyvárosokhoz hasonló 
történelmi emlékek, építészeti és műkincsek, de modem intézményei- 
vel pótolni igyekszik azt, a mit a sors mostohasága tőle évszázadokon ke- 
resztül megtagadott. Ennek a nagyvárosnak fejlődése talán nem min- 
den irányban kifogástalan; de a nagyratörő ifjúnak nem szabad min- 
den tettét a legszigorúbban megítélni, mert a ki rövid idő alatt akar máso- 
kat utolérni, az bizony nem járhat mindig a legjobb utakon. Az a nagy 
hazafiúi lelkesedés és áldozatkészség, melylyel a hatóságok Budapest föl- 
virágoztatására törekedtek, s a lakosság életrevalósága és szorgalma^ 
melylyel ezt a törekvést támogatta, rövid néhány évtized alatt megterem- 
tette azt a csodálatos ifjú óriást, melyre ma hazánk minden fia méltán 
büszkeséggel tekint, mint Magyarország díszére, s a nemzet szivére, mely- 
ből szervezetétiek minden érverése kiindul; megteremtette az európai 
nagyvárosok méltó versenytársát : Budapestet 



TBIOA AZ laAZSXoÜOYI PALOTA HOMLOKÁN. 



Digitized by 



Google 



HAJÓYONTATÁS. 

TIZENEGYEDIK FEJEZET. 
A DUNA-TISZA KÖZE. 



Galgöczy Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskúiimegye monográfiája. 3 kötet. Budapest, 

1876—77. — Franki M. : Szabadka város ismertetése. Szabadka, 1899. — Palugyay 

Imre: Magyarország történeti, földirati és állami legújabb leírása. 4 kötet. Pest, 

1852 — 55. — Reizner János: Szeged története. — Kálmány L, : Szeged népe. 

A nagyobbik magyar Alföldnek külön jellemű, jelentős tagja az a 
70 — 80 km. széles és 280 km. hosszú földszalag, mely a Mátra-Cserhát 
lábától Újvidékig terjed a Duna és Tisza között, s 20 — 25 ezer km* terü- 
leten meglehetős híven megtartja ősi arczulatát, a Tiszán túl fekvő sík- 
ságtól és a Marostól délnek fekvő rónától teljesen elütő képét. 

Nem földrajzi egységekkel vetett számot a régi fölfogás, mely 
Magyarországon Dunáninnen — Dunántúlt és Tiszáninnen — Tiszán- 
túlt kerekített ki. Politikai fölosztásképen sem vált az be kielégítőnek, 
mert a folyók eleven, mozgékony, helyet cserélgető határvonalak; még 
kevésbbé volt alkalmas az a megkülönböztetés, hogy eltérő természetű 
talajalkotást mint egységesen önállót jellemezzen. Sikeresebben teszik 
meg azt a vízválasztók, a melyeknek kétoldali lejtője úgy egészíti ki egy- 
mást, mint az ember testén a két kar. 

Az a nem magas bakhát, mely Irsa alatt szakad ki a cserháti domb- 
sor derekából és alig emelkedik a két oldalán jobbra-balra lejtősödő 
sík fölé, a Duna és Tisza közé ékelt területnek gerincze ; nem is igen 
több a magassága 130 méternél (a tenger színe fölött), de a mi vize van, 



Digitized by 



Google 



310 TIZENBOTEDIK FEJEZET. A DUNA-TISZA KÖZB. 

kétoldalt küldi, két enyhe lejtőjét pedig ugyanolyan jellemzőjegyekkel látta 
el. Ez a Duna-Tisza köze, mely befoglalja Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye 
nagyrészét, Jász-Nagykún -Szolnok és Csongrád vármegyék Tisza-jobbparti 
darabját, Báos-Bodrog vármegyét pedig egészen. Valóságos birodalom az 
már a Zagyva jobbpartjától is. 

Ez az önálló földrajzi egység élesen különbözik a vele hajdan egy- 
azon politikai kerületbe szorított felső vármegyéktől, melyeknek népe 
egykor a Duna-Tisza Mezopotámiájába kaszálni is^ ma azonban már csak 
drótozni és üvegezni jár; de elüt a Dunán túl terülő, szelíden szép dom- 
bos vidéktől, valamint attól a nehéz fekete talajú áldott lapostól is, melyet 
Tiszántúl a folyók iszapja épitett föl és a mely ma olyan aczélos búzát 
terem. 

Erősen jellemzi a Duna-Tisza folyótlan, csak fakadó, de lefutni nem 
tudó vadvizekben gazdag, 14,000 km^ kiterjedésű közét a homoktalaj és 
annak buczkasorai, melyeket az északnyugat felől uralkodó (a hogy a nép 
nevezi: « anyjáról fúvó»>) szelek építgetnek, bontogatnak. A két folyó felé 
kötöttebb a talaj ; talán azért is jelzik Jenőt Kara (fekete) előnévvel, mert 
a mint Kocsér irányából feléje közelítünk, fokozatosan feketébbre színe- 
sedőnek látjuk a földet. Van Fekete-puszta Nagy-Kőrös határában, Fe- 
ketehalom Szalk-Szent-Márton és Vadkert mellett, Feketehegy Bács-Bod- 
rogban. Szolnok tájékán és sokhelyt alább is Titelig, a Tisza jobbpartján. 
a folyótól vagy 10 kilométernyire erősen salétromos a talaj. 

A Duna-Tisza közén a hullámos emelkedés diluviális homokos és 
lőszös, sőt Bácsmegye északi részén szinte egymásba megy át. Itt-ott 
mészkő is kerül a fölszínre, mint Törtei, Kistelek és Szabadka környékén ; 
a nép terméskőnek nevezi, ellentétképen a csinált kővel vagy téglával, 
a melyből szilárdabb épületeit rakja és a néhol bőven lelt csigahéjakból 
égetett mészszel készít hozzájuk vakolatot. 

Csongrádban Kistelektől Pusztaszerig csak homok van, még pedig 
sárga folyóhomok, a mely kalászt terem és szőlőt nevel. A tanyák mind 
homokra épültek ; homokban állnak a fák és a vetések, s nyáron az izzó- 
meleg levegőben a homok fölött mutatja csalóka képeit a délibáb. A ve- 
tések és szőlők között keskeny utak kanyarognak, de az is csupa homok, 
úgy hogy csak lépve megy benne a ló és nehezen húzza a kocsit, mely 
keskeny kerekeivel mélyen besüpped. Utána finom, lengő por száll föl, 
a forgó kerék pedig fölkapja magával a homokszemeket, s azok úgy pereg* 
nek le róla, mintha vízben járna a kocsi. 

Kelebiánál, Szabadka felé, egész homoktengeren vonul át a vasúti 
vonat. Kalocsa vidékén a végtelen futóhomok helyenkínt egész puszta- 
ságában és végtelenül lehangoló terméketlenségében jelenik meg; mei-t a 
homok és a fü nem jó barátok, s egyre küzdenek egymás ellen. Majd 



Digitized by 



Google 



TALAJKÉPZŐDÉS. 311 

ismét más helyeken gyönyörűen hullámzó kalásztenger, vagy a barátsá- 
gosan susogó lombsátor édesget magához. Ott nincsenek hegyek, halmok 
is alig vannak, s hol a Duna ömlik méltóságosan, hol puszták terűinek 
el hosszan, hol pedig óriás puszta a látókör, melynek tetején a. Napnak 
gyémánt csillárja és oldalán a délibábok tükrei függenek, mikben kedv- 
telve szemlélik magukat a gulyák és ménesek. 

Kecskemét tája sem teljesen fátlan pusztaság, hanem viruló kert, a 
hol szellőhordta magból nőtt ki az erdő, haragos-zöld sömlyékből indul 
útnak a virágra hulló harmat, s aranycsiUogású buczkákkal köt czimbora- 
ságot a kénye-kedvére őgyelgő napsugár. Nyári napfordulókor ereje telje- 
ban van a természet, a hajnal az alkonnyal fog kezet, virágra virág 
hajtja a fejét, lomb a lombnak susog, a Nap hevétől égő-sárgán folyik 
egybe a kalászos föld az ég aljával, s a látóhatár mesgyéjén a forróság 
arany színei vastag rétegben árasztanak el mindent, öszszel ellenben 
álmos lomhasággal fekete felhők keringenek, mint óriás sasok, s kiterjesz- 
tett szárnyuk alig-alig lebben. 

Változatos vidék a Szarkás-puszta hepe-hupás területe Kecskeméttől 
nyugatra. Mintha egyszen*e merevült volna meg a lapos hullámhegyekké 
duzzasztott és tágas völgyekké mélyített tengersík, olyan a puszta képe. 
A buczkák tetejét gyérebb és fakóbb fű borítja; a völgyelósekben virágtól 
tarkított a mező, s belőle itt-ott ösztövér fa vagy csenevész bokor emelke- 
dik ki, gyöpét pedig helyenkint kikezdette a pusztán végig száguldó szél 
ereje. Félegyháza és Alpár között egy ilyen helyet « vaskapu »-nak nevez- 
nek, annyira nehéz járatú; éhez hasonló a jakabi és orgoványi puszták 
buczkása is. 

A nagybugaczi pusztának Tolvajos nevű része meg épen a rónák 
Svájcza. A hegyei homokbuczka-sorokból állanak ; egész rendes hegy- 
völgyes táj tiszta futó fövényből melyet a szelek szabad száguldása hal- 
mozott össze élekké, csúcsokká. Benőtte nyár- és nyirfa-bokor, helyenkint 
boróka, itt-ott fű, giliczetüsök, ördögszekere és kutyatej. A legmagasabb 
hegycsúcs félakkora, mint a Szent-GeUérthegy. Tolvajos a neve, mert a 
betyárvilág idején annak szurdokaiba rejtegették el a lopott lovakat a 
zsandárszemek elől. Elhagyott útnyom vonul rajta végig, a régi kiskőrösi, 
a melyen Petőfi egykor Kecskemétre járt iskolázni. 

Buczkás a kecskeméti Tisza partján a Szikra-puszta is, de ősi ter- 
mékenységű tenyészettel van benőve, a hova az ughi révházhoz menő 
vasút pályája 0005 lejtéssel tart. Felső- Alpár pusztának a része az, hol a 
szántó-vető ekéje gyakran rozsdás nyílhegyet vet föl, tán épen abból a 
csatából, melyet a honszerző Árpád vívott ottZalánnal; 1830-ban arany 
koronát leltek és kardot a fövényében. Elragadó kilátás nyílik onnan 
a Rekettyés-halomról, melyet a fűzfaszegély között kanyargó Tisza mos. 



Digitized by 



Google 



312 TIZENEGYEDIK FEJEZET. A DUNA-TISZA KÖZE. 

Megszakítják a Duna-Ti8zaköz egyhangúságát azok a dombok, melyek 
a Tápió vizétől dóli-e emelkednek 100 — 120 méternyire a síkság fölé s 
elvégződnek Gzeglédnél a Cserőben, mely még kavicsos és szinte hegy- 
vidéknek válik be. A többi dombsorok alig 20 — 30 méterrel magasabbak 
a környező laposnál, de nem összefüggő lánczokat, hanem csak vala- 
mennyire egyirányban követhető és nagy közöktől megszakított bnczka- 
eorokat alkotnak, a melyeknek tetején már módosul » növényzet képe. 

Három meglehetősen egyenközű sort lehet megkülönböztetni észak- 
déli irányban ; közöttük a keleti, a mely egyúttal a két nagy folyó víz- 
birodalmának az elkülönzője, Alberti-Irsától Yacs, Lajos-Mizse és Kerek- 
egyházán át Kecskemét háta mögé kerül ; odébb Matkó, Bugacz-Monostor, 
8zank, Kötöny-pusztákról Halasnak tart és Szabadkától délnek csatlako- 
zik a telecskai fensíkhoz, mely a két folyó ártere fölé meredeken emel- 
kedő lősz-hátság, s a széleit buczkasorok kisérik. A felső része a tenger- 
szín fölött 140—150 m., az alsó is 108—113 m. Szabadkától a Ferencz- 
csatomáig tart, s a Tisza mellett Orompart a neve. A titeli fönsík kisebb és 
alacsonyabb; a hossza 18 km., a szélessége 6 km., a magassága is csak 
117 — 129 m. között ingadozik, de mivel 30 — 40 méterrel haladja meg a 
Tisza partját, mutatós ellentétet alkot. 

A magánálló dombok, mint a Siróhegy, a pusztaszeri Héthalom, a 
szegedi Öthalom, a kecskeméti Kenyérváró- és Csonthalom, a bácskai 
Testhalom, Vitézhalom, Kőhalom, Czigánydomb, Kecskedomb és a sok 
Kunhalom, a legnagyobb valószínűséggel megannyi emberi készítmény 
azon a ferde fekvésű síkon, mely Budapesttől Szegedig 17 métert lejt, 
s onnan Palánkáig megint 10-et. Annyira kiegészítője a halom a rónának, 
hogy még a Tetétlen nevet viselő pontokon sem hiányzik tetőző domb. 
Ilyen Nagy-Kőrös egyik pusztáján a Pengyom, a másik Tetétlen -puszta 
Solt vidékén terűi, a harmadik pedig már helység Hajdú vármegyében. 

A Duna-Tiszaköz folyóvizei csak patakok és erek. Dy kevés folyóvíz 
és átlag alig 500 mm. csapadék mellett ez az országrész öntöző csatorna- 
rendszer hiányát rendes időjárású években azért nem sínyli meg, mert 
rajta a tavaszi hóolvadék és a nyári záporok vize számára levezető 
medrek nincsenek, s így sokhelyt tócsát áll a vadvíz. Azok között sok a 
fölfakadt kelő is, mert az ámdások vizét a két folyó közének homok és 
löszből álló altalaja könnyen átereszti. Gyakran megtörténik, hogy a Tiszá- 
tól meg a Dunától jó távol és magasan fekvő tájakat lep meg a fölfakadó 
víz ; elönt vetést, legelőt, s az országúton csóvák jelölik az oldalt, a hol 
nem merül meg a szekér. Kecskemét 40 méterrel áll magasabban, mint a 
Tisza, a melynek birodalmához tartozik és pinczéiben gyakori a magas víz. 

Ez az eredete annak a 100 tónak, melyek a Duna-Tisza közén elszór- 
tan feküsznek. A legtöbbjük szíksós, attól nyeri sok a színét ós Fehér-tó 



Digitized by 



Google 



ÁLLÓ VIZEK. 313 

elnevezését, a mit a Bácskában szerbűi Bélaborá-nak mondanak. Sziktója 
majd minden községnek van, s azok több-kevesebb eredménynyel gyógy- 
fürdő-szolgálatot teljesítenek 

Az álló vizek között legnagyobb a szikesvizű, 700 hektár területű Palics, 
Szabadka mellett és birtokában ; az alakja félhold. Hagyomány szerint a 
XYIII. század közepén keletkezett, midőn itatókutat ástak a legelőn, s a 
feltörő víz elborította a tájat Javas hatását ismerték már 1777-ben, de 
igazán gyógyító hírre a múlt század 40-es éveiben kapott A melléje épített 



A PALICSI-TO. 



fürdőtelepen fiatal szép fenyves árasztja üdítő illatát, nagy és gondozott 
parkja pedig szanatórium görvélyes gyermekek számára. Előkelő berende- 
zése miatt egészséges felnőttek is örömest látogatják. Szabadka házilag 
kezeli ; Szeged felől is könnyen hozzáférhető. A késő estéket nem taná- 
t^sos a mocsárláz miatt a szabadban tölteni, mert annak gerjeit a még 
fiatal fenyves legyőzni nem bírta. 1865-ben annyira kiszáradt a tó, hogy 
szekerek járhatták, s akkor a fürdőmedenczéket kútvízzel kellett táplálnL 
Mikor geologiailag fiatalabb volt még a Duna-Tisza köze, csak nomád 
nép lakhatott itt a sok víz miatt. Theodosius kelet-római császár követei 
Attila táborudvara keresésében ingoványok közé tévedtek, s nádból rakott 



Digitized by 



Google 



314 TIZENEGYEDIK FBnZET. A DUNA-TISZA KÖZE. 

tűznél Bzárítkoztak. I. Gréza király idejében (1075) a mai Felső-Alpár 
pusztán 9, Csongrád határában 67 tavat ismertek. Mátyás idejében (1458 — 
1490) is több volt a Dana-Tisza közén a viz, mint ma. A cspngrádmegyei 
Dong-ér felől az a népbiedelem, hogy a Dunából kapja a vizét. Recskeméi 
és Kún-Félegyháza között a Páka-pusztának nevet a vízkedvelő gyékény 
(Typha) buzogányából szétfoszló páka-szálak adtak, a mi a pákatapló- 
anyaga, a mit a nép tűzesiholásnál ma is használ. Van Eresztő, Fűzes, 
Halász, Halásztelek, Haisziget, Sarlósár és Tajó nevű puszta, mindezek 
azonban épen olyan vizetlenek ma, mint maga a Páka-puszta. Kalocsa 
vidéke ma is méltán viseli a Sárköz nevei Van továbbá Halas, Nádudvar, 
Tó-Almás, Tószeg és Úszód helynév. 

Kiegészíti a Duna-Tiszaköz vízrajzát a Ferencz - csatorna, mely 
1793 — 1802 között épült, előbb csak az ott össze-vissza kuszált vízerek 
szabályozása végett, de utóbb kinőtt a vizműveletekből a 108 km. hosszú,. 
18 m. széles csatorna, hogy egyúttal a közlekedést is szolgálhassa. Mivel 
a Dunától 9 m. esése van a Tiszáig, 5 rekesztő-zsilippel látták el. De a 
mint a monostorszegi Duna-ág az anyafolyótól. annak nyugatra való fej- 
lődése folytán elszakadt, Bezdántól 10*5 kméteres tápláló csatornával kel- 
lett meghosszabbítani, hogy elegendő élővizet kapjon. Belőle szakad ki 
az újabban épült Ferencz József-öntözőcsatoma. Kis-Sztapártól Újvidékig 
74'5 km. a hossza. 

Hogy sok elhagyott folyómeder-részlet van a Duna felé eső tájakon,. 
s azok legelőbb telnek meg úgy meteor- mint átszűremlő vízzel, ennek 
okát némelyek a Duna-völgy sülyedésében keresik, — holott az esetbea 
sülyednie kellene a jobbpartnak is. A magyar alföldi Dunát nyugat felé 
való nehézkedésre a Baer-féle folyókitérülési törvény készteti, mely sze- 
rint az északi félteke meridián-irányba ömlő folyói a jobb pai-tjukat kop* 
tatják, a balpartot pedig elhagyogatják. 

A két folyó köze azonban nagyobb nem igen lesz, mert az egyen- 
súlyt a Tisza előnyomulása taiija fönn. A Tiszát főképen mellékvizei 
tolják nyugalnak, s ez által a folyó növeU a keleti Alföldet, mely a nyo- 
mában asztalsík terep gyanánt marad vissza. Vándorol tehát a Duna- 
Tiszaköz lassankint nyugat felé, mintha a Duna az őt űző Tisza elől 
menekülne. 

A Zagyva torkolatáig is sok helyen nyomul elő a Tisza, de a szűkebb 
értelemben vett Duna-Tisza közét csak azon alul fogyasztja Titelig. A szol- 
noki várat már elnyelte ; az utolsó kőtuskót belőle 1879-ben mosta ki, 
Seajoli, czibakházi, csépai mederrészleteit elhagyta és Ughnál Kecske- 
mét határterületét foglalja; elmosott már vagy 8 holdat belőle, betör a 
lakiteleki rétbe, s a mai ughi révház már a harmadik, mert a megelőzd 
kettő a folyó medrébe került. Csongrádon már egész házsor dűlt a Tiszába 



Digitized by 



Google 



A KÉT FOLYÓ KÖZÉNEK YÁLTOZiSAI. 315 

apránkint. Szentes meUett a folyó maradványa a Lapos- vagy Lapis-tó, 
melyet Fertőnek is neveznek ; vele átellenben pedig ostromolja a Vidra- 
torok táját Mindszent északi oldalán nagy víz járt hajdan, Tófenék a 
neve a nagy darab földnek ma is, a hol ma csak kelők fakadnak tavasz- 
szal, de vele szemben kitört 1876-ban a Tisza és Csanynál 18,000 holdat 
borított el; SOOO holdat még 1877-ben sem eresztett ki a hatalma alól. 
Vásárhely mellett a Hód-tó Tiszameder-maradvány. 

Exponált helyzete van Szegednek. Váráról úgy énekelt Tinódi Sebes- 
tyén, hogy « csudabölcsen rakták », mégis 1860-ban már az alapját törte 
az előnyomuló Tisza. Az 1879-iki katasztrófa után épült kőpartot is előbb 
30,000 köbm. elsülyesztett kővel kellett erősíteni, pár év múlva pedig 
1889-ben, vízosztó művet kellett létesíteni, hogy a folyó erejét bénítsa 
és Szegedet az alámosatástól megvédje. Zenta fölött a régi keleti öblözet 
úgy eliszaposodott, hogy a budzsáki félsziget a Bácska kárával torontáli 
föld lett A város alatt 1889-ben 1*8 km. vonalon partsülyedés állott elő. 
Alább Va órányira feküdt Bátka falu ; ezt Homann térképe 1730-ban még 
föltünteti, de ma a Tisza van már a helyén. 

Torontálban Csóka, Tisza- Szent-Miklós az anyafolyó mellett voltak ; 
ma tőlük keletnek hosszú holt-ág vonul. Egykoron Nagy-Kíkinda mellett 
folyt a Tisza, maradványa a ludasí Morotva ma Adáná) éri el ; Beodra 
mocsárterülete is folyóágy volt Kiszáradt medrek vannak Ó-Becse és 
Basahíd, Csurog és Melencze között Csurognál nemrég borított el a Tisza 
16,000 holdat; Mosorínnál 15,000-et és Tokajtól Titelig mojd minden 
kitörése nyugatra irányúi. Az utóbbi helyen a magas part nagy darabok- 
ban szakadozik; annyira aláássa a folyó, hogy a medrébe !89D-ben 200 m. 
hosszúságban 30 m. széles talaj zuhant le és házakat is eltemetett. 

A Duna-Tiszaköznek eme vándorlását Stefanovics a szerbektől kos- 
savának nevezett keleti szél geológiai munkájául rója föl és véleménye 
külföldön hódított is, pedig egészen alaptalan ; a temesvárí, szegedi és 
kecskeméti meteorológiai megfigyelések nem igazolják a keleti szélirány 
uralkodó voltát Inkább annak mondható az északnyugati szél az év három 
szakában, télen pedig olykor a délnyugati, a mikor békésen őrli a szú a 
szántalpakat a kocsiszín alatt. Kecskeméten a nyugati és délnyugati szelek 
túlnyomók erőben és tartósságban ; de ha májusban az északnytigati kere- 
kedik fölül és nap-nap után felhővel teríti be az eget, annyira lehűl ha- 
tása alatt a levegő, hogy mihelyt elül, megjön a késői fagy s a vetéseket 
és szőlőt virágjukban veszi meg. 

Forró nyári napokon gyakori az a helyi eredetű szél, a mit jászeső- 
nek nevez a nép ; megszületik pedig, ha a homok erősen föltüzesedik a 
nap hevétől, szinte 50 fokra. A mely föllegeket a jászeső hajt, azokból 
csöpp eső sem hull, hanem röpül a homok napszámra; ha pedig forgó 



Digitized by 



Google 



316 TIZENEGYEDIK FEJEZET. A DUNA-TISZA KÖZE. 

a mozgása, akkor: faz utat nyalja sebesen haladva, mintha füstokádó 
nagy kémény szaladna.* Szidja is az alföldi magyar, kivált mikor 
hasznos esőt vár, — már pedig a jászeső teríti szét az értékes talajrésze- 
ket, melyek a Tisza áradásai útján jutnak le az Alföldre trachitkőségfi 
hegyeinkről, s kövéríti velük a homokot. 

Erdősebb volt a Duna-Tisza köze hajdan, mint ma. Régi római írók 
szerint 1 V< ezer év előtt sűrű erdőség terűit el ott. Bács-Bodi*ogban ma az 
erdőállomány 6 — 10% -a az egész területnek; Csongrád vármegye Tiszán- 






JÁSZKSŐ. (FORGÓSZÉL.) 

inneni részében, valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskúnmegye síkján alig 57o, 
sőt Jász-N agykún- Szolnokmegye határos részein csak 0*03%. Kecskemét- 
nek 10,756 hold az erdeje, Szegedé 7500. A törökvilágban pusztult el a 
legtöbb erdő, s a téres pusztákra később letelepült kis-kún sem ültet fát 
a tanyáján*, vagy a dűlő útjain, hogy a vetésére árnyékot ne vessen és madár 
ne látogassa ; holott épen az élőfa, az erdő, töri meg a jászeső hatalmát 
és dajkálja az öntöző esőt. Fönnállott Etelka erdeje néven még a XVIIL szá- 
zadban Í8 Szeged belső területén a liget, a melynek fáit a néphiedelem 
szerint Zalánfi ültette Árpád leánya Etelka kedvéért, ki Szegeden sze- 
retett lakni. De annyira megritkult már 1790-ben az az erdő. hogy alig 
volt benne 60 — 70 fánál több, s azért Dugonics Ádám, a városnak akkori 
polgármestere, 1600 fát ültetett oda. 



Digitized by 



Google 



VEGETiCZiÓ. 317 

Ma a Duna-Tiszaközi vánnyadt erdőkben több a meztelen buczka, mint 
a sik&r (Equisetum) és több a sikár, mint a törpe nyárfa ; de a vizek 
mentén, a laposokban más a kép. Ott az erdőszéli homoktalajban még a 
kökörcsin, a nagypéntek virága (Anemone pulsatilla) gyászol hamvas sötét, 
leveletlen lecsüngő fejével, mintha sirba készülne ; de egy lépéssel odább 
az erdőben már húsvétot ünnepelnek a lombok. Sasfészkes tölgyek válta- 
koznak óriás jegenyékkel, a gémek tanyájával, s a sudaras fák között itt- 
ott vadgalambos vadkörtefák virágzanak. Megannyi patyolatinges leánykák 



TÖLGYES A DUNA-TISZA KÖZÉN. 

a kökénybokrok fűlemiléikkel, a somfa sárga virágai, s az orgona feslő 
bokrai; úgy hogy a ki közéjük keveredik, feledi, hogy az Alföldön jár. 

E földdarab ősi fái között ma is számot tesz a nyir- és borókafenyő 
a magasabb buezkákon; a rezgő és fehér nyárfa, a mocsári tölgy, a 
szil- és kőrisfa a laposabb pontok kedvelője ; az utóbbi nevet is adott 
Nagy- és Kis-Kőrösnek. A füz sokféle változatú fajtája a vizek közelében 
él és kivált a Tisza kiöntéseiben bámulatos vastag, kötél- és gúzsszerű 
gyökereket ereszt a derekából, ha hónapokig állott a koronájáig érő ár- 
ban. Látni ott 7 — 8 m. körületű törzseket is. Az ember lakásának közelét 
keresi a javas hatású és mitológiai jelentőségű bodza, a pünkösdi gally. 

Egészen meghódította a talajt vagy harmadfél száz év óta a fehér 
ákácz, melynek csodás szívóssága daczol a nép fapusztító hajlamaival ; 



Digitized by 



Google 



318 TIZENEGYEDIK FEJSZÉT. A DUNA-TISZA KÖZE. 

illata balzsamossá varázsolja a május közepét, áprilistól novemberig pedig 
ezerféle árnyalattal színezi a sárgás-szürke homokot. Egykorú vele a kanadai 
nyárfa. A paszták embere annak a sima kérgébe metszi be, a mit felej- 
teni nem akar, de betűit eltorzítja az évről-évre vastagodó faderék, úgy 
hogy végre alig olvashatni. Előbb jött Itáliából a jegenyeüyárfa, melynek pi- 
ramis-növése miatt pálma a neve ; örömest ültetik párosával a szőlőkbe, 
vagy sorokban az utak mellé ; a ki Nagy-Kőrös felől vasúton jöttében 
azokat balfelől meglátja, tudja már, hogy Kecskemét határába érkezett. 
A tiszai átkelőknél pedig világító tornyok gyanánt emelkedik egy-egy 
szál jegenyeny ál-fa és messziről mutatja a végtelenbe húzódó töltést járó- 
nak, hogy merre van a révpart az ártéri fűzek zöld tengerében. Nyársapát- 
puszta hajdan Nyárjas-Apáti volt 

Száraz mezőkön terjeszkedik az alföldi legénység süvegének bokré- 
tája, az árvalány haj, s az illatozó üröm fajtái, közöttük a kerti-tárkony 
nevű alföldi konyhafűszer. A szegénység téli tüzelője a ballangó, melyet 
a pusztai szelek a harmadik határba is elgörgetnek. Magasra emeli 
piros rózsáit a pusztai paréj ok fölé a bogáncskóró, sárga oszlopát pedig 
az ökörfarkkóró. Szép metszetű leveleit posza homokon teríti el a 
királydinnye (Tribulus), s halavány virágcsillagaiból élesen szúró mag- 
tokokat érlel. Bőven lepi nyár derekán porcsfű is a földet, de festőanyaga 
még kihasználatlan. 

A Duna-Tiszaköz állatvilága a többi Alföldétől nem igen elütő ; talán 
csak a szarvasmarhái fejlettebbek, hol, mint a Bánkbán szerzője írja : 
őriző pásztoraiknál tekintetre méltóbb marhák kódorognak. » A keleti 
puszták vak kutyája a Duna partjáig fordul elő tömegesebben; Kecskeméten 
sünkutya a neve. Uralkodó madárfaj a szarka, téli vendég a vándor- 
sólyom, nyáron jelenik meg olykor a rózsaseregély és a talpas tyúk ; 
ellenben a túzok erősen megritkult. A bogarak közül egyedül a kecskeméti 
Talfája-erdőben fordul elő az Athleta macrocera; a homoki szőlők nagy 
ellensége a vinczellér nevű oimányos bogárka, mely kendermag-bogár 
néven is ismeretes. A pókok közül egyedül Kecskemétről ismeretes a 
Dictyna Szabói. A szikes tavak mikroszkopikus rákjait Daday Jenő dr. 
kutatta föl. 

A két nagy folyó közét az őskorban jazyg-szarmaták (metanaszta- 
j ászok) lakták. Ptolemaeus térképe 2070 év előtt tíz tekintélyes várost 
helyez ide, melyek fekvésének pontos meghatározása talán sohasem fog 
sikerülni, mert a régiek a földrajzi hosszúságmérésben nagyokat botlot- 
tak. A világbíró Eóma nem volt ura ennek a földnek. A mely két domb- 
sort Bácskában « római sánczok» név alatt emlegetnek, azoknak emelését 
Frőlich Bóbert a limigant-szarmatáknak tulajdonílija, s az ott fölszinre 
vetődő római emléktárgyak a szomszédos forgalom útján kerülhettek mai 



Digitized by 



Google 



TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS. 319 

lelethelyükre ; mert Alsó-Pannonia rómfti provincziának része volt a mai 
Tolna-Baranya és a Szerémség, Felső-Moesia pedig a mai Bánság volt. 

Attila udvarát a görög követek Csongrád vármegyében a mai Sövény- 
háza-puszta táján keresték föl. A st.-galleni krónikák szerint az avarok 
magyarföldi kilencz várgyürűjéböl kettő esett a Duna-Tisza közére ; az 
<egyik Kecskemét és Halas között kissé nyugatra, a másik Szabadkától 
-délkeletnek. A körületük 94—94 km. volt, 716 km* belterülettel. Nem 
estek bele a szabadkai körbe a római sánezok, a melyeknek egyike 
Apatíiinál kezdődik, érinti Goszpodinczét, s a Tiszával párhuzamosan 
lialadva Petrovoszellóig ér, a másik pedig Újvidéktől Tisza-Földvárnak 
tart és ez a kisebbik. 



A SZERI PUSZTA. (PUSZTASZBB.) 

őseink bejövetelekor a bolgár Zalán fejedelem uralkodott a Duna- 
Tisza közein; birodalmának főhelyei Csongrád. Alpár földvárai voltak. 
Odáig ért el a Névtelen Jegyzőtől emlegetett Gyümölcsös-erdő, a melynek 
elejét Pilis és Monor tájékán a pótharaszti pusztán ma is Eörtvélyes-nek 
nevezik, de minden vágásnál kevesebb benne a vadkörtefa és több a tölgy. 
Puszta-Péteri (ma Pálmonostora) vidékén van a vad Körtvélyes-tó. A hon- 
szerző alpári csata után, a melynek terén ma is lelnek rozsdás nyil- 
hegyeket, a szeri puszta volt az első országgyűlés helye ; ott a síkból 
kidomborodó hét halmon, úgy tartja a nép, fesy.űlt a hét vezér sátra. Az 
ott keletkezett Szer községnek szent-benedekrendi kolostorából fönmaradt 
templomrom a tatárdúlás emléke a XlII-dik századból Ma emlékszobor 
-áll itt. 



Digitized by 



Google 



320 TIZENEGYEDIK FEJEZET. A DUNA-TISZA KÖZE. 

A törökvilág előtt igen népes volt a Duna-Tisza köze. Solt vármegya 
külön állott Pestmegyétől, Bács meg Bodrogtól ; a nép lelki gondját a^ 
kalocsai püspökség mellett a bácsi érsekség is viselte. A később egyesített 
hatóságok új szétválasztása ma sem égető szükség. A váczi egyházmegyé- 
ben akkor 300 mezőváros volt, ma tizedrésze sincs. Pest és Szeged között 
155 templomromból fölépült már vagy száz, de még sok váija föltáma- 
dását. A mohácsi csata után északtól délig pusztította végig a török ezt 
az országrészt és midőn 1526 október 12-én kitakarodott, vagy 200 ezer 
lélekkel fogyasztotta meg a lakosságot. 

Bácskát erősen megviselte a török hódoltság. Yerancsics Antal 
1553 — 1557 között tett keleti utazásában úgy hallotta, hogy ott 30 falu- 
nak sem volt akkor annyi népe, mint előbb egyetlenegynek. Dicsekedett is 
Kemal pasa, török történetíró, hogy «a nyomorult magyarság szerencsé- 
jének erős gyökerű fáját abból a tartományból is kitépte a fölséges padisah 
erős karja, egy ház sem maradt épen.» Pétervárad elestével a körülötte 
épült helységek, mint Vásáros-Várad, Kő-Szent-Márton, Baksafalva, Zajol,. 
Bivalyos, Csenej, Mortályos, Eév, Keménd, megannyi magyar község, egy- 
szerűen eltűntek a földszínéről. 

Csongrád közelében a török idők előtt Böld. Elles, Felgyő, Gyój a,. 
Kis- és Nagy-Kőhalom, valamint Szántó községek állottak. Ott Sambu- 
cus térképe 1579-ben még községnek ábrázolja Tömörkényt, ma puszta. 
1566-ban a Kis-Kúnság még 14 helységet számlált 200 telekkel, 1647-ben 
már csak 5 községe volt. Kalocsát 1602-ben szabad hajdúk rombolták le. 
Fölégettek a törökök 1625—1627 között 102 helységet, elhajtottak 152 
ezer darab barmot; 1628—1642 között földúltak 326 falut, legyilkoltak 
1194 embert, s elraboltak 15,854 darab lábas jószágot. 

Le is fogyott a nép annyira, hogy a hol ma 2V'í millió ember bol- 
dogul, a török kiűzésekor alig lézengett 25,000. Kecskemét környékén a 
legtöbb kisközség Buda visszavétele után (1686) széledt el a kurucz- 
labancz viaskodásokban, a német kapitányok erőszakoskodásai és kegyet- 
lensége miatt Az 1690-iki összeírás Pestmegye kecskeméti járásában 13 
lakott helyet talált, a soltiban 27-et, — pedig olyanul vette azt is, a hol 
csak egy családot lelt. Az új föllendülés lassan és nehezen indult meg, de 
az sem a magyar elem erősödésével járt. 

A telepítést a szerbek kezdették meg. 1683-ban jöttek a kath. szer- 
bek, s ma Bács-Bodrog vármegye népének Vs-de bunyevácz; 1690-ben a. 
görög-keleti szerbek telepedtek meg, vagy 80,000 lélekszámban, s a talált 
gyér magyarságot nemcsak magukba olvasztották, de a községneveket is 
elváltoztatták. 

Nemzet-erősödés volt a Kis-Kúnság életrekelése; annak a területén 
az 1690-iki összeírás csak 4 lakott helyet talált, de 50 évre rá hatalmasan 



Digitized by 



Google 



A NÉPfiBSÉG ÉS ANNAK SZAPORODÁSA. 321' 

izmosodott. Kún yolt a föld, de a Mátraalja adta rá az életképes palócz- 
magyar népanyagot, mely a soká ugaron állott pusztákon kifejtette ősi 
erejét, megvagy onosodott, s lélekszámban is gyarapadoti Dorozsmá- 
nak 1725-ben kezdődik keresztelő anyakönyve. Majsa 1741-ben települt 
előbb az Ülés pusztára, 4 év múlva áthelyezkedett a Bzéktó mellé, a 
hol ma is áll. Félegyháza-puszta földjét 1743-ig Recskemét szántogatta, 
de 9 év múltán már az új telep lett a Kis-Kúnság székhelye és 1890-ig 
a haza 21-ik városává küzdötte föl magát 30,000- et bőven meghaladó 
lélekszámával 

1787-ben alakúit ki a csongrádmegyei Gsany, 1830-ban Fálmonostora, 
1859-ben Kara- Jenő, 1860-ban Jász-Kerekegyháza, de oly vegyes ajkú 
népből, hogy egymást alig értették, miért is a szomszédok Kukáliának 
nevezték el. Ma már teljesen magyar. 1863-ban települt Kocsér. A bel- 
terjes izmosodást jelzi az önálló lelkészi hivatalok szervezkedése ; ilyent 
állítottak a közelmúltban csak a váczi egyházmegye területén : 

1860. Tatár-Szent-György 1881. Sándorfalva ^ 

1863. Jász-Kara-Jenő 1881. Kocsér / .' 

1870. Tápió-Szent-Márton 1884. Solt 

1870. Lajos-Mizse 1885. Vacs 

1873. Kerekegyháza 1885. Félegyháza (2-ik) 

1874. Tisza- Várkony 

Legszebb két új község Sándorfalva Csongrádban és Gyulafalva 
Bácskában. Az elsőt 1880-ban a víztől elvett Algyő népének menedékül 
alapította Pallavicíni Sándor őrgróf, de a régi községet azért nem hagyta 
el a népe. Gyulafalva úgy alakúit meg, hogy 1883-ban 500 család a kincs- 
tártól vett földeket Szivacz és Kemyája között. Tömörkény a legújabb 
időben vált ki Mindszentből, a melynek Tiszánínneni birtoka volt, és 
szervezkedett községgé. 

így növekedett a 3 millió lélekszámból álló nép, mely a mai Duna- 
Tiszaközt lakja és 17*91% átlagos szaporodásával a legnagyobb élet- 
képességet igazolja a hazában. Holott erről írta 1768 ápril 17 — 20 között 
útinaplójában II. József császár, hogy Pesttől egész Szegedig egy föld- 
mivest sem látni ; ma pedig itt a nép szorgalommal, szakértelemmel 
aknázza ki a talaj kincseit, s termelése számot tesz a világforgalomban is, 
kivált Szegedé és Kecskemété. 

Bajner királyi berezeg 1810-ben Czeglédet háztengernek látta, melyet 
sem fa, sem kert nem védelmez ; sehol sem lelte nyomait a gyümölcsnek 
vagy szőlőnek. Ma ellenben Czeglédet homoki szőlőtenger és gyümölcsfa- 
erdő környezi, úgy hogy oltott nemes csemetéivel ellátja fél Magyarországot. 
A kecskeméti kadarka szőlőt már a budai pasák zsarolták, s budai borkeres- 

György Aladár: A föld éa népei, V. 21 

Digitized by VjOOQIC 



322 TIZENEGYEDIK FEJEZET. A DUNAIISZA KÖZE. 

kedők vásárolgatták vörösbornak. Losonczy «Ki8tükör»-e már 1771-ben 

így ír: 

Itten van Czegléd és Kőrös Kecskeméttel, 
Gazdag három város vörösbor-szürettel. 

Ma Gzegléd bőralmája és meggyje, Nagy-Kőrös uborkája s öregszemfi 
édes, ropogós cseresznyéje, Kecskemét üvegmeggyje, baraczkja és csemege- 
szőlője, Halas telelő körtéje, Szabadka szercsika-, Baja pogácsa- és Janko- 
vácz jeges-almája, a messze külföldre is megteszik útjukat. Az oroszországi 
gazdasági kiállítás nagy cziríUbetűs dicsérő oklevelet adott a szatymazi 



NAGYKÖRÖS. 

(Szeged melletti) homok szőlője, baraczkja, almája és körtéjének; egy 
kecskeméti termelő pedig baraczkpálinkájáért kapott olyant. 

Nagy-Abony paládicsi pusztája már 1767-ben jó dohányt termesztett; 
Kóka édes tormáját erősen szedik a budapesti vendéglősök; a foktűi zöld- 
séget és főzeléknek valót messzire elhordják; Pataj, Ordas, üszód vörös- 
hagymát, Kelebia fokhagymát termeszt nagyban, Kupuszina és Taksony 
fejes káposztát. Szeged paprikája, Apatín kendere európai nevezetessé- 
gek. Bács-Bodrogban Pékián rizst termelnek, s a jól gondozott vetés egy 
mag után 40—50 szárat hajt ós 280 magot hoz, úgy hogy a rizsföldek 
holdja 20 - 25 métermázsa termést szolgáltat. 

Budapestről 4 vasútvonal indul a Duna-Tiszaközre : a szolnoki, a 
szegedi, a kecskemétibe torkoló lajosmizsei, s az újvidéki; keresztben 
metszi pedig az alföld-fiumei, és egész hálózata az oldalpályáidnak köti 



Digitized by 



Google 



talajkihasznílís. ipab. foboalom. 3S3 

OBsze a fővonalakat a Tisza és Duna partjával Elősegíti a vasutak sza- 
porodását a terepviszonyok kedvezősége is ; kilométerenkint ugyanis nem 
^erfil többe a vaspálya, mint a kövezett út. Kivált a néptelenebb pusztá- 
kon keresztül vezető vonalon még nevelni kénytelenek a talaj kihaszná- 
lását, hogy elegendő szállítani valójuk legyen. És föl is növesztették a for- 
galmat hamarjában úgy, hogy paradicsommal, zöldbabbal, főzni való tök- 
kel, savanyítandó uborkával az Atlanti óczeántól az Uraiig járnak el az 
Alföldi kofák. 

Kevesebb az iparczikk, mert nincs kéznél vas és kőszén. Kecskeméten 
47-féle iparág van képviselve. Régebben Nagy-Kőrös és Kecskemét tímárai 



KECSKEMÉTI PIACZTER. 

voltak nagy számban, noha csak kútvizzel dolgozhattak és meszet, csert 
-csak messze vidékről kaphattak. Kecskeméten még ma is van a város 
flzélén tímársor, hol a fölhasznált vizet leeresztő csatorna fölött minden 
ház előtt bürü (egyetlen deszkaszálból készült gyaloghíd) feszül. Szeged- 
nek a sziksó-söprés adta meg a létalapot hires szappana főzésére. A közel 
Tápé falu évenkint 20,000-nól több gyékényt fon; 1879ben a királyt is 
gyékényből csinált gyönyörű diadalívvel lepték meg, mikor Szegedről oda 
kirándult. 

Baja 1696-ban 199 iparosmühelyt számított ; 1840 körül a külön- 
böző ágakban dolgozó mesterek száma meghaladta az 1000-et, s a Dunán 
50 malma őrölt. Sok a kötélverő Bács-Bodrogban Kulán, Cservenkán, 

21* 



Digitized by 



Google 



824 TIZENEGYEDIK FEJEZET. A DUNA-TISZA KÖZE. 

Yerbászon ; ennek a kisiparnak alapját az apatini kendertermelés adja 
meg, évi 300 métermázsa fonbató-szőbető anyaggal, mely külföldön 
is kapóa A forgalom élénkségét leginkább a kiválóbb városok posta- 
jövedéke mutatja, mely 1896-ban forintok szerint számítva volt: 



.... .„, 230,000 Zomborban „., .„ 50,000 

Újvidéken 90,000 Szolnokon .„ „. _ „ 48,000 

Szabadkán „ 76,000 Baján ^ _ .... ^ 46,000 

Kecskeméten ^, .„. 52,000 

A Dnna-Tiszaköz óriás batárterületű városokat mutat föl. Szabadkáé 
900 km*, Kecskemété 880 km*, Szegedé 700 km*, mely erős fejlődést tesz 
lehetővé a lélekszám gyarapodásában is. A lakosság volt : 

1823 

Szeged ^ 31,716 

Szabadka 28,892 

Kecskemét 31,339 

Kún-Félegyháza 12,971 

Czegléd 12,934 

Zombor 17,320 

Újvidék 16,397 

Zenta 8,000 

Jászberény 13,217 

Nagy-Kőrös 13,539 

Szolnok. 8,874 

Csongrád „„ 10,199 

Baja 11,133 

Kún-Halas 10,837 

A Duna-Tisza közének rohamosan emelkedő városairól valóban el 
lehet mondani, hogy a hol az emberczentrumok ma virágzanak, hazánk 
ama részének testén vonult az ellenség az ország szivébe, temetőt hagyva 
maga után, melyben az elpusztult községek magyar nevei csak mint 
sírkeresztek jelzik az utókornak a nagy veszteséget. 

A török világ előtt való időkről ma csak az ócsai reformátusok,, vala- 
mint a kecskeméti és szegedi Ferenczrendiek temploma beszél. Igen régi 
Tápé temploma is, sőt a tápiósülyi XHI-dik századbeli maradvány. 

Nevezetesebb helyek a Budapest-szolnoki vasút mentén : 

Jászberény y a monda szerint Attila fővárosa. Várának romja a Ferencz- 
rendiek kolostora helyén, a hún király sírja a Zagyvában van. A városi 
múzeumban őrzött Lehelkürt, a jászkún főkapitányok egykori hivatali 
jelvénye, bizanczi művű elefántcsont-régiség. 1558 — 1588 között oszlott 



1900 


hán78zofo8 
ma r 


102,991 


3-24 


82,121 


2-84 


57,122 


1-82 


33,408 


2-57 


30,106 


2-32 


29,609 


1-70 


29,216 


1-78 


28,588 


3-56 


26,791 


2-02 


26,638 


1-96 


25,379 


2-63 


22,619 


2-21 


20,361 


1-83 


19,866 


1-83 



Digitized by 



Google 



NEVEZETESEBB HELTEK. 325 

a város külön magyar és jász hatóságra, külön biróval és pecséttel; ma 
iámét egységes, s van állami főgimnáziuma is. 

Nagy-Káta 7380 lakosú város. A Káiay-családnak valaha a környé- 
ken hét Eáta nevű birtoka volt. 

Szolnok hajdani földvárából a XYI. században neves erősséget emel- 
tek a török eUen, de csakhamar az maga ült bele. Ma árkok, dombok, 
földhányások mutatják, hogy hol állott, utolsó maradványát 1879-ben 
mosta el a Tisza. Szolnok ma vármegyei székhely, s van állami főgim- 
náziuma, leányiskolája és kiváló művészielepe. Erős lendületet nyert 
azzal, hogy az Alföld minden vasútja ott csomósodik össze. 



JÁSZBEBÍNY FŐTKBE. 

Nagy-Abony 1700-ban települt meg újra; házai között sok az úrilak. 

A szegedi vasútvonal mentén : 

Pilis, 4800 lakossal ; a Beleznay-grófok ma már düledező kastélyában 
yalamikor Mária Terézia királynő száUott meg. 

Irsa, 5000 lakossal; határában lakott hely volt a mai Mike-Buda 
puszta, hol még mindig sok régiség vetődik fölszinre. 

Czegléd, 7000 házzal. 50,000 hold határa a külföld számára is sok 
cseresznyét és megygyet terem ; sertéshízlalása neves, külön vasúti állo- 
mással «SzálláBok» név alatt. 1514-ben Mészáros Lőrincz volt a papja, kit 
mint Dózsa Györgj^ parasztjainak hadnagyát csak «nagybotú Lőrincz t- 
nek neveztek. Három szép temploma között föltűnő a nagy kupolás ref. 
egyház. Van állami főgimnáziuma is. Élénkségéből sokat veszitett a város a 



Digitized by 



Google 



326 TIZENEGYEDIK FEJEZET. A DUNA-TISZA KÖZE. 

Brassó -predeáli vaspálya kiépítésével, mely a keleti világforgalom zömét 
előbb a baziási, utóbb az orsovai vonalról Szolnokba tette át ; de kitűnt 
gőzmalmai régi jóhírüket megőrizték. A Kossuth-kultusznak Gzegléd a. 
melegágya. 

Nagy-Kőrös. A város czimerébe fölvett kőrisfa jelzi, hogy a helyéa 
kőriserdő állott ; a régi Encs-kút felől pedig azt tartja a néphiedelem^ 
hogy a város ősi nevét őrzi meg nevével a feledéstől. A lakosság részben 
dzsentri, mint Abonyban ; a házak száma 4596. Szorgalmas népe vagon- 
számra küldi szét az uborkát a szélrózsa minden irányába, Budapestre 



gzegléd: ÁBPÁD-TáB. 

pedig már savanyítottan. Állami méntelepe a környék lótenyésztését erő- 
sen föllendítette ; annak közelében a városi műkert (Czifrakert) a Duna- 
Tiszaköz legszebb parkjainak egyike, melynek jól berendezett fürdője és 
vendéglője miatt Budapestről is járaak oda nyaranta üdülők. Van tanító- 
képző intézete, ős ref. főgimnáziuma, a melyben az 50-es években 
irodalmunk oszlopos férfiai (Arany János, Salarno}i Ferencz, Szász 
Károly, Szilágyi Sándor, stb.) tanítottak. 

Délkeletnek Kocsér, 3570 lakosú fiatal község áll ; jászapátiak telepí- 
tették újra. Templomromja mutatja régi voltát; 1570-ben szerepel még a 
jász községek sorában, de 1587-ben már nem. A Tisza mellett 0- és üjf- 



Digitized by 



Google 



NAOTKŐBÖS. KECSKEMÉT. 327 

Kecske fekszik összesen 11,000 lakossal; megvolt az előbbi a törökvilág 
előtt is és hamar föléledt, sőt a határán az új keletkezett. Sok gyümölcsöt 
szállítottak a nagykőrösi pályaudvarba, míg a Félegyháza-szolnoki vasút 
ki nem épüli Jóizű erős bor terem ott 

Tisza- Várkoiiy, 2800 lakossal; nevessé tette hajdan, hogy ott folyt 
le Endre és Béla között 1058-ban a korona és kard között a választás. 
Könyves Kálmán és öcscse Álmos hadai is ott állottak egymással szem- 
ben 1103-ban. 

Kecskemét törvényhatóságú városról, mely népesség szerint 7-ik a ma- 
gyar hazában, azt tartják, hogy a régi jazygok Partiscum nevű helyének 



KECSKEMÉT. 



utóda, de újabban az a nézet is fölmerült, hogy az ősjászváros Űj-Kécske 
mellett a mai Kerekdomb helyén állott. Határozottabban igazolja régi- 
ségét a vastag törmelék-réteg, a melyen áll. Legrégibb épülete a Ferencz- 
rendűek templomának baloldalii bajója, amelyhez utóbb a föhajót csatol- 
ták ; tornyának alsó Vs-a a Hunyadiak korára vall. Többi 7 temploma a 
XVn — XIX. században épült. Kath. nagytemploma a legújabb restauráczió 
óta a Duna-Tiszaközének legszebb temploma ; 72 méteres sugár tornya 
messze kilátszik a pusztára, s őrjáró karzatáról ellátni a halványan kéklő 
Mátrára. Kecskemét 7533 lakóháza között alig 50 az 1 — 2 emeletes, de 
azok között a városi székház, bérház, törvényszéki palota és színházzal 



Digitized by 



Google 



328 TIZENEGYEDIK FEJEZET. A DUNA-TISZA KÖZE. 

együtt sok a szép épület; terjedelmes kaszárnyája van a MoUináry-bakák 
itt fekvő ezredének, s egy-egy a honvéd és közös huszárezrednek. Itt szü- 
letett Katona József drámaíró, itt dombonil a sírja, szülőházát emlék- 
tábla jelzi, s két szobra két sétahelyet díszít; nevét egy irodalmi kör őrzi. 
Van országos tanitói árvaháza, orsz. gyermekmenhelye, siketnéma-intézete 
és nő-ipariskolája. 

A lakosság főrészben a földjét műveli, szeretettel és szakértelemmel; 
iparczikkekro kívülről keveset szorul, annyira élénk az ipara. Iskolákra 

sokat ad. Van jogakadémiája, 
két főgimnáziuma, főreálisko- 
lája, a melyeket sok délvidéki 
ifjú látogat. Van továbbá pol- 
. gári-, zene-, ipar- és földmíves 
iskolája is. Jól vezetett nép- 
iskoláit számos pusztai iskola 
segíti ki, mert a népnek majd 
a fele tanyákon lakik szét- 
szórtan, de külön községekké 
szervezkedni nem akar, inkább 
' jár be vallási és polgári jogai 
és kötelességei kedvéért mesz- 
sze földről a városba. 

Kecskemét 70,000 hold- 
nál többet szánt ; 10,000 hold 
szőlő és gyümölcsös termi az 
évente elszállított 5000 vag- 
gon terhet, a melyért sok pénz 
folyik be külföldről cserében. 
A honmaradottat a konzerv- 
gyár dolgozza föl. Az állami 
KATONA JÓZSEF SZOBRA KEcsKEMéTEN. Míklós-tclep, a Katoua-telep, 

a Helvetia, a Gazdasági - 
Egyesület szőlője és egyesek mintatelepei az egész országot ellátják 
fillokszeramentes talajukról csemege- és bor- szőlővesszővel. így vált a 
nagy homoktenger a fíUokszera-csapásban aranybányává. Maga a város 
is több száz holdnyit ültetett szikrai birtokán a Tisza mellett. Az öt irányba 
menő vasút szállítja el az 50 — 60 ezer hízott sertést is külföldre. 

Kún- Félegyháza 7000 házzal és három templomával szép képet tár 
az öt vasútvonal felé, a melyek ott összecsomósodnak. Előbb különleges- 
ségei voltak a szélmalmok, úgy táborolták körül ; de a gőzmalmok ver- 
senye megapasztotta számukat. Az alig százötven éves telep rohamosan 



Digitized by 



Google 



FÉLBOYRÁZA. GSONORÁB. 329 

fejlődik, vagjonosodik, 8 ellátja baron^val, tojással fél Európát. Életrevaló 
népe öBszevásárolgat a szomszéd községekben sok földet. Számos idegen 
nevű polgára van, de az mind törzsökös kunnak vallja magát. A soká 
ligaron állott talajon erőteljesen fejlik a nép ; előmozdítja kultaráját 
főgimnáziuma és tanítóképzője. Közelében, Gátéin, 1904 őszén nagy ki- 
terjedésű avarkori temetőt leltek. Egész kincsesbányája az a tudománynak; 
a leletek a félegyházi kún-múzeumba és a kecskeméti városi régiségtárba 
kerültek. Ferenczszállása nevű pusztáján nemrég Szentkút keletkezett, 
8 messze földről látogatják zarándokok pünkösdkor; ott a kis kápolna 
harangszava szeliden ringatózik a kalászok rengő óczeánja fölött a derűit, 
nyugalmas tájon, melyet magas ákáczok és nyárfák árnyékolnak. Keletre 



F£LEOYHAZA : K08SUTH-UTCZA. 



Alpdr 3500 lakossal ; löszbe vágott pinczéi jó borokat teremnek ; a 
határabeli Hármashalomról azt tartja a hagyomány, hogy annak 5 m. 
magas pereme volt Árpád földvárának a gyűrűje. Nevezgetik Attila ós 
Zsolt várának is. 

Csongrád, 3600 házzal, a Tiszától folyton fenyegetett öblözetben. Ond 
Tezér fia Ete ott földvárat veretett bolgár foglyokkal. Tőle délnek sora- 
kozott a szegedi határig a szerződéses nyolcz község, melyek a XVIII. szá- 
dad végén települtek haszonbérelt földön ; még a templomaik és temetőik 
is olyanon állottak. A Mindszent- algyői hitbizomány föloszlatta őket 
1852 — 1856 között, csupán Csaiiy maradt fönn, mely nagy dohányter- 
mesztést űz. Pálmonostoráról beszélik, hogy évi 72,000 db. ezüst húszas 
haszonbérét a biró négy ökrös szekérre rakatta és úgy vitte Pestre a 



Digitized by 



Google 



330 TIZENEGYEDIK FEJEZET, k DUNA-TISZA KÖZE. 

földesuraságnak. Pusztaszer két millenniumi emléket mutat föl. Majsct- 
hajdan Majosbáza volt Közelében Csólyos pusztán vérzett el Balassa. 
Bálint és 900 vitéze 1659-ben, a törökkel vivott halálharczban. Dorozsma, 
2600 házzal, már egészen Szeged közelében van. Tápé, 3600 lakossal, a Tisza^ 
mellett, 1247 óta Szeged birtoka. 

Szeged a haza második nagyvárosa. A Marosnak beömlése oly erős^ 
forgalmi kedvezés, hogy várost korán fejlesztett. Oklevelek 1138 .óta 



A SZKUEDI VÁROSHÁZ. 



emlegetik a máramarosi és erdélyi só lerakó helyéül Szegedet. Várában 
királyaink örömest időztek, s annak emlékét a város jóléte emelésére 
ezélzó sok kiváltság tartotta fönn. Dshelalzade Musztafa török történetíró 
1526-ban azt mondja, hogy Szeged ismeretes erős várának bástyái égig 
érnek és fala a 9-ik éghez hasonló szélességű. Meg is fészkelte magát 
benne a török, csak Buda visszavétele után lehetett kiverni belőle. 

Gyorsan heverte ki az idegen járom utóbajait, s már 1719-ben la- 
kásra fogadhatta be a hajléktalan csanádi püspököt; ugyanezen évben meg- 



Digitized by 



Google 



SZEGED. 331 

alapította középiskoláját, mely alaposan segített Szeged ama baján, hogy 
Bécsben 1726 körűi német és szerb városnak tartották, mert az ott lelt 
szerbek közé sok német vándorolt be. A névmagyarosítások után is fön- 
maradt idegen hangzású családnevek viselői ma ős-szittya nyelvűek 
és érzelműek. A vérkeveredés határozottan jó hatású volt ott Ősmagyar 
népe pedig rajokban kél ki, megy a déli vármegyék idegen ajkú népe 
közé, s apostola ott a magyar nyelvnek, a dalokban és mondákban kifeje- 
zett magyar érzületnek. Eimntathatólag 60,000 ember ment ilyenmódon 
önként vállalt küldetésbe. 



SZEGED. 



Hasztalan töri Szegedet a Maros, a Tisza : minden kiöntés után meg- 
fiatalodik a város, gyarapszik lakosságban. Az 1879-iki katasztrófa után meg 
épen újjászületett, s úgy épült föl, hogy Európa fejedelmi városaival állja az 
összehasonlítást. Megvan mindene, a mi modem nagyvárosnál kellék, csak 
még tudomány-egyeteme hiányzik. Van ott kir. ítélőtábla, kir. főügyészség, 
sajtóbiróság, katonai parancsnokság, kir. pénzügyi igazgatóság, megyei 
tanfelügyelőség, tankerületi kir. főigazgatóság, vasúti üzletvezetőség, állam- 
építészeti, folyammémökségi, kataszteri felügyelő, dohánybeváltó hivatal stb. 
A három középiskola, két tanítóképző, a felső kereskedelmi, a két polgári is- 
kola erősen vonja Szegedre a délvidék idegen ajkú ifjúságát ; több község 
benlakással egybekötött ellátó-hásat alapított saját gyermekei részére, hol 
2 — 3 százan lelnek otthont tanulásuk éveire. Hasonlót a magyar állam- 



Digitized by 



Google 



332 TIZENEGYEDIK FEJEZET. A DUNA TISZA KÖZE. 

yasutak is állítottak alkalmazottaik gyermekei számára. A felső leány- 
iskola női kereskedelmi tanfolyammal kapcsolatos ; yan ezenkívül városi 
női ipariskola, s az apáczák kezelésében is jó intézetek vannak. Művészeti 
érdeket szolgál a hét osztályú zeneiskola, s a közművelődést dajkálja a 
Somogyi-könyvtár és a Dugonics-kör, mely irodalmi társaság a régi magyar 
regényíró nevét viseli, kinek szobra a várcís egyik főterén áll. A Tiszán 
két vashíd vezet át 

Az utolsó árvíz 5585 házat döntött romba és helyükbe a kör- és 
sugárutakra osztott új építésű városban négy év alatt 31 kétemeletes, 264 
egyemeletes, 625 félemeletes, 1696 földszintes ház nőtt ki a romokból. 



DUGONICS SZOBRA SZEGEDEN. 



Ma 14,000 h&z van itt, s ezek közül 6000 kőből épített Nagy keretben 
indult meg az újraépítés, de ma már utóiérte azt a belső fejlődés is. 
Biztosítottabb volna a Maros és Tisza ellenében Szeged helyzete, ha 
Tápéval szemben a két folyó zugába építkezett volna ; de a mily életképes 
nép a mai Szegedet lakja, elegendő biztosítékot nyújt annak erélye a jövő 
Szeged fönnállására nézve is. 

A Budapest-zimonyi vasút mentén vagy közelében van: 
Laczháza, hajdan Laczkóháza. 1742-ben a nagy áradás után építke- 
zett a Dunától távolabb, ma 5300 lakosú kún város. Kún-Sze^it- Miklós 
(8240 1.) várát a török pusztította el ; van fél középiskolája, s itt őrzik a 
városházán a kún miatyánkot. Fülöpszállás (5600 1.) települését 1124-re 



Digitized by 



Google 



KISKŐRÖS. HALAS. SZABADKA. 333 

teszik; a nevét Fülöp püspöktől nyerte, kit in. Miklós pápa rendelt ki a 
kunok megtérítése végett, s a ki 1279 óta örömest időzött ott. Fülöpszállás- 
ról indul ki a kecskeméti szárnyvasút. Kis-Kőrös, 9300 lakossal, Zsigmond 
király 1398-iki országgyűléséről nevezetes, de még inkább arról, bogy ott 
született Petőfi Sándor. Szülőházát kegyelettel őrzik. 

Kún-Halas, 4000 házzal, ref. főgimnáziummal. A város mellett fekvő 
tó szigete sokszor nyújtott menedéket a népnek a zivataros századokban. 



PETŐFI SZÜLŐHÁZA KISKŐBÖSÖN. 

1451-ben a Kis-Kúnság főhelye volt; de annyira lefogyasztotta népét az 
1475-iki pestis, hogy Mátyás megengedte oda bárhonnan a betelepülést 
és a kik tették, a kún kiváltságok részeseivé lehettek. A török idő után 
pusztult el ; új föllendülése után ismét széke lett a Kis-Kúnságnak, de azt 
1752-ben már elnyerte tőle Félegyháza. Határában lelték meg Kecskemét 
Xni. századbeli pecsétjét. 

«Pehérlő Szabadka nincsen sehol párodw, így dalol a bunyevácz legény 
Magyarorazág harmadik nagy városáról, mely 1779 óta szabad királyi 
város és Szegednek erős versenytársa. A tatárjárás után kezdik okleve- 
lek emlegetni ; a török időkben tönkrement, s mikor újra éledt, Szent- 



Digitized by 



Google 



334 TIZENEGYEDIK FEJEZET. A DUNA-TISZA KÖZE. 

Máxia nevet kapott; csak 1845 óta viseli megint a régi nevét Lakos- 
ságának kisebbik fele katb. vallású szerb, mely csak újabb időben ébredt 
bujtogatás folytán nemzetiségi törekvésekre; nem zúgolódik a bunyeváoz 
a magyar főgimnázium, a magyar tanítónőképző intézet és a magyar szín- 
ház ellen, de örömest beszéli atyái nyelvét, s a palicsi tó parkjának 
szabadkai vendégei között igen gyakran hallani azt. A vasúti csomó- 
ponttól a főtemplomig vezető utczája egészen nagyvárosi ; elején a tör- 
vényszék palotája szép parkban épült. Szabadkáról indul ki a bajai szárny- 
vasút. Áldott nagy határát a népe élelmesen használja ki 



SZABADKA. 

Bajmok, 7600 lakossal. 18i9-ben ott szórta szét a honvédség az 
5000 szerbet, kik Újvidékről jöttek a szabadkai bunyeváczok fölszabadítá- 
sára; de még akkor olyan magyarok voltak a bunyeváczok, hogy maguk 
segitettek a szerbek ellen harczolni. 0- és Uj^Verbász, összesen 10,000 
lakossal, a Ferencz- csatorna két oldalán fekszik. Új-Verbászon fél közép- 
iskola is van. 

Ujvidéky 3184 házzal. 1748 óta szabad kir. város, melynek a mohácsi 
vész előtt Yásáros-Várad volt a neve. 1849-ben a nemzetiségi harezok 
majd elpusztították, de még szebben épült föl. Jelenleg a bácsi szerb 
püspökség széke ; van magyar és szerb főgimnáziuma, felső kereskedelmi 
iskolája stb. A szerb Maticza- társulat nagy könyvtárt szerzett össze és 
erősen törekszik a szerb nemzeti önérzetet föntartani. A lakosság messze 
elhordja földje termékeit. Van nagy selyemgombolyító intézete is. Péter- 
váraddal a Dunán át híd köti össze, s azzal szinte ikerváros. 



Digitized by 



Google 



ZBNTA. KAIiOOSA. BAJA. STB. 335 

A. Tisza mentén van : 

Zenta, 5000 házzaL 1697-ben ott verte meg Szavojai Eugen a törö- 
\öi, minek emlékéül a hősnek szobra áll ott. Ó-Becse, 2841 házzal ; a 
iiörök 1526 és 1551-ben pusztította, 1849-ben is sokat szenvedett. Titel, 
4800 lakossal; az Árpádok korában világi apátsága volt, a melyet a 
Snnyadiak is megerősítettek ; romjai a titeli fönsikon állnak. A dnna- 
üszai hajóhad állomása volt és mint Gsajkás-kerületi székhely 1872-ig 
szerepelt; azóta Bács-Bodrog vármegye kiegészítő része. 



BACSVAR ROMJAI. 



A Duna mentén áll : 

Ráczkeve, a nagy Csepelsziget főhelye, 6500 lakossal és Árpád 
ezobrávaJ. 

Solt, 6500 lakossal ; a hagyomány szerint Árpád fia Zsolt alapította 
a várát, mely széke lett Solt vármegyének ; a töröktől megvédték a közsé- 
get mocsarai. A lakói kiterjedt ipart űznek. 

Kalocsa, 1700 házzal, szép város, a vidék kulturális középpontja. Ér- 
seki székhely 70,000 kötetes könyvtárral; van főgimnáziuma, csillagvizs- 
gáló intézete, tanítóképzője. 999-ben már püspöki székhely volt, 1206 óta 
pedig érsekség; történetünkben sokat szerepelt. Szárnyvonal kötiaBudapest- 
zimonyi vasúthoz. Hajós, 4700 lakossal, látogatott búcsújáró hely ; vadas- 
liertjét és abba épített nyaralóját üdülés végett látogatták Kalocsa érsekei. 

Baja, 3200 házzal, törvényhatóságú város; van főgimnáziuma és 
tanítóképzője; 1260-ban már voltak ott Ferenczrendi szerzetesek. 

Zombor, 4200 házzal, szabad kir. város ; van állami főgimnáziuma és 
szerb tanítóképzője. A török idők előtt Czobor-Szent-Mihály néven állott 



Digitized by 



Google 



336 TIZENEGYEDIK FEJEZET. A DUNA-TIBZA KÖZE. 

a vára és 1543-ban pusztult el; szerbek élesztették föl s ma erősen magya- 
rosodó szép vagyonos hely, a melynek népe örömest lakik künn a tanyáin. 
Tőle nyugatra állott Bodrogvár, a vármegye névadója. 

Apatin^ 2600 házzal. Ezt már 1011-ben emlegetik Apáti név alatt 
Selyemtermelése nagyon fejlett; szép tölgyes erdői terűinek a Duna 
mentén. 

Bács ma 4800 lakosú község, hajdan nagyobb hely volt. 1092-ben ala- 
pította Szent László a bácsi érsekséget, mely utóbb mint hatóság és czim 
a kalocsai püspökre szállott. A régi Bácsvárnak, mely a vármegyének nevet 
adott, még ma is láthatók a romjai. 

Palánka három község egymás mellett a Duna mentén, összesen 
14,000 lakossal Új-Palánka 1784-ben keletkezett. 

Ó- és Uj-Futak, összevéve 9300 lakossal. Ó-Futak már az Árpádok 
idején állott; 1456-ban országgyűlés volt ott, 1716-ban és 1788-ban pedig 
gyülekező hely a török háborúban. Űj-Futakot Hadik András tábornok 
alapit otta a XYIII. század végén ; telepesei között sok volt az elzászi 
franczia, kiknek ősi nevei ma is élnek még az utódokban. 



ALFÖLDI SZÉLMALOM. 



Digitized by 



Google 



A BALATON BABACSONTMÁL. 

TIZENKETTEDIK FEJEZET. 
DUlSrÁNTtnj. 



BcUbi-Czirbusz : Egyetemes földrajz. Nagybecskerek, 1895/97. — dr, Hunfalvy János: 
A magyar birodalom földrajza. Budapest, 1886. — Rómer Flóris: A Bakony. Győr, 
1860. — Böckh János : A Bakony déli részének földtani viszonyai. (Értekezés; meg- 
jelent a iFöldtani Közjemények* 1872. évfolyamában.) — Lóczy Lajos : A Balaton^ 
Budapest, 1877/1892. — Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. (A magyar- 
országi rész kötetei) Kiadja a m. kir. államnyomda. Budapest, 1^85/1901.— Utazók 
kézikönyvtára, 9-dik füzet. Budapest -Zürich. — dr. Sziklay János: A magyar föld. 
2 kötet. Budapest, 1901. — Az 1900. évi népszámlálás eredményei. Budapest. Kiadja 
az országos m. kir. statisztikai hivatal. — Győr, Fehér, Tolna, Baranya és Vas 

vármegyék monográfiái. 

Magyarország Duna-jobbparti része, földrajzilag Duna-Dráva köze, 
a közbeszédben Dunántúl néven ismeretes. Ezt a nevet az újabbkori poli- 
tikai fölosztás után nyerte, mely Magyarországon (Erdélyen kívül) négy 
kerületet állapított meg. Ez a fölosztás 1848-ig volt érvényben. A Dunántúl 
határa északról és keletről a Duna, ámbár Komárom és Esztergom vár- 
megyéknél, valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye kis darabján ré- 
szint átlép a Dunán, részint innen marad rajta ; mert míg Komárom vár- 
megyét a hivatalos statisztikai összeírásokban a Duna jobbpartjához szá- 
mítják, Esztergom a Duna balparti részhez tartozik. Pest-Pilis-Solt-Kiskún 
vármegye kis Buda-pilisi csücskével nyúlik át erre a területre. Délről 
egészben a Dráva folyása alkotja meg természeti határát ; ellenben nyu- 
gaton a stájer Alpok nyúlványain át nincs természetes határa. Sopron 
vármegyében a Lajta-hegység gerincze, Mosonban a Lajta-folyó a határ, 
mely azonban Brucknál keletnek kanyarodva, elveszti ezt a jellegét. 

György Aladár: A föld és népei. V. 22 

Digitized by VjOOQIC 



338 TIZENKETTEDIK FEJEZET. DUNÍNTIÍL. 

A Dunántúl Magyarország legérdekesebb, legszebb és legtermékenyebb 
részei közé tartozik. Tájraj zilag változatosabb bármely más országrésznél. 
Közművelődési szempontból, különösen a kultúrintézmények sokaságát 
és sűrű elhelyezését tekintve, leggazdagabbnak mondható. Kultúrája a 
legősibb alapokon épült föL Mint Pannónia római tartomány, a mai 
Erdélynél jóval korábban és tartósabban a római műveltség maradandó 
nyomait őrizte meg, sőt átadta azokat a népvándorlás korának is. Nem 
számítva a szintén területére eső Aquincumot, római alapfalakon épült 
Győr, Sopron, Szombathely, Veszprém, Pécs stb. Nagy Károly az avaro- 
kat, a kik a római városokban telepedtek meg és védelmi támpontokúi 
használták azokat, legyőzvén, a frank birodalomhoz csatolta. A frank 



RÉSZLET A BAKONYBÓL. 

birodalom összeomlása után egyik szláv fejedelemség itt alakúit meg, s a 
honfoglaló magyarok fejlett kultúrát és városi szervezetet találtak itt, 
a mit nem semmisítettek meg, hanem az új államszervezet góczpontjává 
tettek. Szent István, az első király, Esztergomot választotta székhelyül, 
Székesfehérvárt tette koronázó várossá és a legfőbb országos tövényke* 
zés helyévé. Innen indult ki a magyarok keresztény hitre térítése; a 
pannonhalmi főmonostort pedig már Szent István atyja, Gejza fejedelem 
alapította. A Dunántúl népességének már akkor is sűrű voltára utal az 
(pedig sűrű lakosság csak fejlettebb műveltség mellett lehetséges), hogy 
az alapító király az általa szervezett, kezdetben csak kilencz püspökségből 
négyet a Dunántúl állított föL 

A Dunántúl, mint említettük, tagosúltságánál és természeti viszonyai- 
nál fogva, az ország bármely más részéhez képest a legváltozatosabb képet 



Digitized by 



Google 



TAOOSÚLTSÁG. TER1CÉ6ZETI VISZOMYOK. 339 

mutatja. Hegy- és dombvidék, alföldi síkság, nagy álló- és folyóvizek, s nagy- 
számú patakok tarka változatosságban teszik bcyossá és kellemessé. Geo- 
lógiai szerkezete nem bonyolult ; őskőzet csak pár helyen fordul elő ; a 
másodkori mész- és homokkőzetek aljára nagy területen lősz rakodott 
le, mely egyszersmind termékenynyé tette talajai Ellenben szépségre 
nézve páratlanok a harmadkori vulkánikus kitörések által fölszinre tolt, 
szigeteket alkotó bazaltkúpok a Bakony-hegység nyugati szakaszán, me- 
lyek főképen a Balaton körűi csoportosulnak A síkságból szígeiképen 
föltornyosuló kúpok legszebb példányai a Balaton melletti Badacsony, 
Szentgyörgy, s a Gulácsi-hegy ; Veszprémmegyében a Somlyó-hegy, Vas- 
Tármegye keleti szélen pedig a Sághegy. 



BALATONI BAZALTKÚPOK. 

A Dunántúlt délnyugat-északkeleti irányban a magyarországi Közép- 
hegység lánczának nyugati szárnya vágja át : a Bakony, Vértes, Gerecse és 
a Pilis-hegység. A Középhegység mindkét lejtője részint hullámos síkságra, 
részint alföldi rónára dűl. Nyugaton a Lajta-hegység, majd a stájer Alpok 
nyúlványai hatolnak be egészen a Bakonyig és a Keraenes nevű fönsíkig, 
melytől északra a kis Alföld húzódik. 

Noha magas hegyvidék nincs a Dunán túl, a nagyobbrészt mészalak- 
zatokból álló hegységek szakadékos völgyei mégis a legbájosabb hegy- 
vidéki képeket varázsolják elibénk. Nem hiányzik akárhány ponton a 
vadregényesség, sőt zordság sem. A hegyvidéknek termékeny, jól mívelt 
lapályokkal való váltakozása, a folyó- ós állóvizek bősége befolyással van 
az éghajlatra és ennek következtében a gazdasági viszonyokra is. A hő- 
mérsékletet és a csapadék mennyiségét a hegységek szaggatott volta egyes 
helyekhez kötve is befolyásolja. Míg például a Bakonyban és a Mecsek- 

Digitized by VjOOQIC 



340 TIZENKBTTSDIK FBJSZBT. DUNÍNTŰL, 

ben igen zord az éghajlat, a búza, szőlő, s egyes gyümölcsfajok vagy nem 
is teremnek, vagy csak csenevésznek: a Balaton partja enyheségével 
tűnik ki, még pedig a védő hegyfal hatása következtében az északi part 
enyhébb a délinél Föltúnő a különbség a fák virágzása tekintetében. 
A Veszprémtől légvonalban alig 10 kilométernyi távolságban levő Balaton 
partján például a mandulafa és a cseresznyefa egy, sőt néha két héttel 
előbb virágzik, mint a magas hegyfaltól szintén védett s alig 130 méterrel 
magasabban fekvő Veszprém környékén. 

A Bakony déli láncza alatt terűi el Magyarország és általában Közép- 
Enrópa legnagyobb tava, a gyönyörű Balaton. Fehér vármegyében, a 
Balatonnak megszakított folytatásaként, a Vértes alatt terűi a már jelen- 
téktelenebb, többnyire náddal borított Velenczei-tó tükre. Sopron és Mosón 
vármegyék pedig a Fertő tavát fogják körűi. Eképen Magyarországnak 
mind a három nagyobb tava a Dunántúl van, a mi nem csupán föld- 
rajzi jelentőségét emeli, hanem tájképi szépségeit is gazdagítja. Kisebb 
tavak a komárommegyei tavak, kivált a tatai. A Hanság nevű mocsár, mely 
összefüggésben áll a Fertővel, csatomázva van és legnagyobbrészt már ki 
is szárítva ; valamint a Balatontól délre elterülő somogyi mocsárság is» 
a NagybereL Nagyobb mocsaras területek még a Dráva-szögben vannak. 

Folyó vize, a néhány nagyobb folyót leszámítva, aránylag kevés* 
Ennek oka az, hogy a csapadékvíz nagy részét 'a mészkőzetek elnyelik* 
A Duna és a Dráva a négyszög formáját mutató Dunántúlt három oldalról 
fogja körűi. A Duna nagyobb mellékfolyói ez országrész nyugati felében 
vannak : a Lajta, Bába és Bábcza, mely két utóbbi Győrnél torkollik bele.. 
A Bábától fogva nincs jelentékenyebb betorkoló vízgyűjtő ere a Dunának. 

A Dunántúl lakosságának legnagyobb része magyar. Mint a helynevek- 
ből következtethetjük, a honfoglaláskor itt talált szláv nép csakhamar be- 
olvadt a magyarba. Az ősi szlávok maradéka csak Vas és Zala vármegyék 
déli csúcsán, a vendekben maradt fenn, a kiknek összes száma alig 70,000 ; 
de ezek is, főleg Vas vármegyében, erősen magyarosodnak. A török hódolt- 
ság után azonban az elnéptelenedett helyekre egyrészt horvátok és szerbek 
szivárogtak át, másrészt a XVIIL században mesterséges telepítéssel a 
bécsi kormány németeket ültetett A németség nagyobb összefüggő sziget- 
csoportokat Veszprém, Tolna és Baranya vármegyékben alkot. Horvátok 
nagyobb számmal a Muraközben laknak ; a szerbek úgyszólván már csak 
Baranya vármegyében fordulnak elő számottevő csoportban ; a Duna mel- 
lett valaha nagy számban élt szerbek vagy kipusztultak, vagy beleolvad- 
tak a magyarságba. 

Vallásra nézve a dunántúliak nagyobb része római katholikus. Leg- 
nagyobb arányú a kath. lakosság Mosón, Sopron, Vas és Zala vármegyék- 
ben. Az ágostai evangélikusok zöme Vas vármegyében található, de 



Digitized by 



Google 



VEBÉB viaMBOYE. 341 

nagy számxaal vannak Veszprém és Somogy vármegyékben íb. Ev. refor- 
mátofiok Yas, Sopron és Zala nyugati részét leszámítva, az egész Dunán- 
túlon laknak és több nagy és virágzó községben ők vannak többségben, 
Jkivált Veszprém mezőföldi és Febérvármegye sárréti részében, Baranyában 
pedig az Ormánságon. Nagy erkölcsi és nemzetgazdasági baj, a mit az 
illetékes egybázi vezetők is panaszolnak, bogy Somogyban és Baranyában 
a reformátusok közt már huzamosabb idő óta uralkodik a két-, sőt egy- 
^ermek rendszer, mely természetellenes bűnös szokás mind tovább 
iiarapódzik. 

Az országos átlaghoz képest a Dunán túl sok a nagybirtok, különösen 
Sopron, Somogy, Veszprém, Fehér és Baranya vármegyékben ; miért is a 
Idsgazdaságok fejlődése nem halad, s részben ez okozza az itt is meg- 
indult amerikai kivándorlási Meg kell azonban ettől különböztetni azt az 
időleges helyi vándorlást, mely a határszéli vármegyékben az Ausztriában 
való munkakeresés végett régóta állandó. 

A Dunántúl hajdanában híres volt kisiparáról. Ez azonban az álta- 
lános hanyatlás irányát követve, ma már szintén csökkent jelentőségében. 
Helyette a nagyipar kezd most tért foglalni ; legújabban a szövő-fonó ipar, 
az agyagipar, melynek világhírű czikke a Zsolnay-féle pécsi majolika és a 
herendi porczellán. A malom- és szeszipar szintén halad. A czukorgyártás 
Sopronvármegyében jelentős. A nagyipar kifejlődését előmozdítják az 
újonnan sokasodó mennyiségben föltárt szénbányák és a jó vasúti hálózat 

Budapestről utazván a Déli vasút mentén, Tétónyen túl Fehér vár- 
megyébe jutunk. Ez a vármegye változatos fölszínt mutat A míg déli 
része szelíd halmokban esve síksággá lapul és összeköttetésbe lép a nagy 
Alfölddel, melylyel sok éghajlati tulajdonságán kívül növényzetével, gaz- 
dálkodási módjával, nagy pusztáival is rokon vonásokat tár föl ; északi 
részén, melyet a Velenczei-tó határol, a Vértes-hegység vonul a Duna felé, 
8 a vármegye északkeleti határán a Buda-pilisi hegységgel ölelkezik, 
hosszanti völgyein kellemes tájképi változatosságokkal gyönyörködtetve 
az utazót A vármegye nyugati részére a Bakony dűl, s az alatta nyúló 
horpadás, melyen a Székesfehérvár-komáromi vasút vonul át, választja 
el a magyar Középhegységnek Vértes név alatt ismert tagjátóL A Bakony 
és Vértes közt lenyúló, most említett völgy Székesfehérvárnál széles sík- 
sággá terűi, mely hajdan csupán mocsár volt és Sárrét néven ismeretes 
ma is. A XIX. század elején csatornázták, s a belvizek elvezetése után 
igen termékeny területté tették. A főcsatorna, a Sárvíz, Székesfehérváron 
át haladva délkeletnek kanyarodik; völgye a vármegye déli csúcsáig meg- 
tartja a Sárrét nevet A vármegye keleti határa a Duna. Területe 4156 
négyszögkilométer. Lakosainak száma S34,000, a kik között csak 30,000 
német és néhány ezer tót és rácz van. Fővárosa Székesfehérvár, törvény- 



Digitized by 



Google 



342 TIZENKETTEDIK FEJEZET. DUNÁNTÚL. 

hatósági joggal biró ősi város, a mohácsi vészig a magyar királyok koro- 
názó városa és temetkező helye. (35,000 1.) Hajdani erős várából alig 
maradt néhány kő; Szent István híres bazilikájának csak alapfalait talál- 
ták meg 1848-ban; a királyi sírok is elpusztultak a török hódoltság 
alatt Mária Terézia királynő kath. püspökséget alapított itt. A város 
nevezetesebb épületei a székesegyház, mellette egy régi kápolna a XV. szá- 
zadból, a czísztercziek kolostora, a színház, a kir. törvényház, stb. Van 
főgimnáziuma, főreáliskolája, kereskedelmi és felső leányiskolája, javító 
intézete és több kultúrintézete ; nagy katonai méntelep és terjedel- 
mes kaszárnya is van itt, egyszersmind székhelye a honvédkerületi pa- 



SZÉKESFBHÉByÁR : KIB. TÖRVÉNTHÍZ. 

ranosnokságnak. A Yörösmarty-téren a Szózat halhatatlan költőjének 
Bzobra álL Vasúti forgalma igen élénk, mert hat vonal fut össze pályaudva- 
rában ; a vármegyét sugárszerűen átszeldelő vonalak mind itt találkoz- 
nak. Szőlőhegyén jó bor terem. Észak felé menve, legközelebbi állomáa 
Moha, mely savanyávizéről országszerte híres (Ágnes-forrás) ; ettől északra 
fekszik Bodajk, magnézium-fürdővel és búcsújáró templommal Mór mező- 
város, melynek 10,000, jórészt német lakosa van, kitűnő bort termel. Itt 
vívta 1848 decz. 30-án Perczel Mór honvédtábornok szerencsétlen csa- 
táját, melynek emlékét most oszlop hirdeti. Közelében van Csókakő, a 
Vértesek nyugati magas foka. Hajdan erős vára volt, mely 1601-ben látta a 
törökök kemény vereségéi A Vértesek közt folytatva utunkat, a Velenczei- 
tóra lálguk tekinteni Pákozdot, mely 1848 szeptember 27-én szerezte meg 



Digitized by 



Google 



FBHÍR víbmegtb. 343 

híreBségét, a mikor az ifjú honvédsereg Jellasich horvát bán seregét meg- 
szalasztotta, úgy hogy kénytelen volt Bécsig visszavonulni. A Vértesekben 
van Csákvár, melynek szép kastélya és földmivesiskolája van; érdekessé- 
gét várromjai emeliL Már a budai hegyek határában fekszik Bicske mező- 
város, a honnan vasúton is, de szép fasoros úton is József főherczeg 
nagyszerű uradalmának középpontjára, Alcsútra jutunk, melynek minta- 
gazdaságát még József nádor alapította. A főherczegi család az év leg- 
nagyobb részét itt tölti. A vaáli völgyön lefelé haladva, Kápolnás- Ny éknél 
érjük el a Velenczei-tó mellett a déli vasutat. Itt született Vörösmarty 



C80BÁNCZ, ZALAMEOTEBBN. 

Mihály, a kinek emlékét tábla őrzi. Sok szép uradalom van itt körös- 
körül, kastélyokkal és parkokkal; köztük legjelentékenyebb a marton" 
vásári. Martonvásáron van Fehér vármegye árvaháza is. Innen nem 
messze vaUiSds/cíít, melynek jeles építőkövét, az úgynevezett sóskúti már- 
ványt, nagy mennyiségben hordják a főváros építkezéseihez. A Duna mel- 
lett, magas domb aljában fekszik Érd, melyet Hamzsabégnek is hívtak a 
török világ óta. A török uralom idejéből még most is látható egy minaret 
a helységben. Határában sok népvándorláskorí sírt ástak föl, a mi meg- 
erősíti a krónikák adatát, hogy ezen a környéken, az úgynevezett Tárnok^ 
völgyben, volt Attila döntő csatája a gótok ellen. Érddel szomszédos Eresig 
a hol báró Eötvös Józsefnek, az első magyar vallás- és közoktatásügyi 



Digitized by 



Google 



344 TIZBNKBTTBDIK FBJBZET. DUNÁNTÚL* 

miniszternek sírja és síremléke van. Erosi, valamint Érd, állomásai a 
Budapestről Pécs és Fiume felé vivő vonalnak, a melynek fehérmegyei 
végső pontja Sárbogárd, alföldi jellegű nagy község, mely egyszersmind 
vasúti góczpont is, a mennyiben Székesfehérvár és Szegzárd felől itt talál- 
koznak a mellékvonalak á fővasúttal. Sárbogárdhoz közel megemlitendők 
még Aba, érdekes katb. templommal, és Kálóz, nagy uradalom központja, 
szép kastélyával Sárbogárd vasúti állomása Alsó-Alap fürdőhelynek, 
mely az újabb időben keletkezeti 



SZBOZARD. 



Sárbogárdról már Tolna vármegyébe lépünk át £z egészen hepe- 
hupás dombvidék, csak a Duna melletti része lapos néhány kilométernyi 
szélességben ; de itt is néhol, mint Dunaföldvámál, a domb kikönyököl 
egészen a folyó fölé. Tolna vármegye 252,000 lakosa közül mintegy 80,000 
német, a többi magyar ; katholikus két harmadrészben, a többi egyenlő 
arányban ágostai evangélikus és refoimátus. Sárbogárdtól haladva, a Sió, 
Sárvíz és a Kapós csatornák egyesülésénél találjuk SirnontornyáU mely- 
nek régi várából az őrtorony még épségben áll. Innen nyugatra van 
Ozora, szintén nagyközség, várkastélylyaL Szép kastély van az ide nem 
messze fekvő Tamási községben is, mely egyszersmind kiterjedt ura- 
dalom központja. A fiumei vasútvonal mentén, de benn a dombok közt 
fekszik Györik, melynek ref. algimnáziuma már régóta fennálL Döbrököz 



Digitized by 



Google 



TOLNA yíbmboyb. 345 

lajdan vár volt és híres dohányt termelt ; most szép temploma érdemel 
említést E vasút mentén még nagyobb községek Regöly és Hőgyész. 
Új és Ó-Dombovár jelentékeny vasúti góczpontok. Báttaszék felé menve, 
« szénben dús Mecsek-nyúlványok alatt, Baranya határán Bonyhádot 
találjuk, mely élénk kereskedő város. Ág. evangélikus algimnáziuma van. 
Báttaszék a Duna mellett fekszik, Bajával szemben. Hatalmas szép új 
temploma van. Szegzárd a vármegye székhelye, 14,000 lakossal Régi 
benczés apátságából a megyeháza épült. Legújabban nyílt meg régiségek- 
ben igen gazdag vármegyei múzeuma. Van két szép temploma, új főgim- 
náziuma és kórháza. Garay János költőnek, ki itt született, a város szobrot 
emelt A Szegzái*d mögött emelkedő hegységen terem híres vörös bora, 



DUNAFÖLDVÁR. 

melynek termelését sok időn át megsemmisítette a fillokszera. Nevezetes még 
arról is, hogy a magyarországi selyemtermelésnek Bezerédj István műkö- 
dése által Szegzárd volt kiinduló pontja, s jelenleg is a selyemtermelési 
főfelügyelőség székhelye. Északra a Duna mellett fekszik Tolna, mely- 
nek váráról a megye nevét kapta; továbbá Paks 12,000 és Dunaföldvár 
11,000 lakossal. Hajdani apátságának temploma rombadőlt; helyébe a 
Ferenozrendiek temploma épült. 

Baranya vármegyét, a Dráva síkságát nem számítva, egészben a Mecsek 
törzse foglalja el, küUőszerüen terjeszkedő ágaival A vármegye 5133 négy- 
ezögkilométer területű, Pécscsel együtt 335,000 lakosa van, a kiknek har- 
madrésze (120,000) német; horvát 20,000 és szerb 16,000 lakik a vár- 
megyében, főleg a Duna és Dráva mentén. A Mecsek alatt, ennek lej- 



Digitized by 



Google 



346 TIZENKETTEDIK FEJEZET. DUNÁNTÚL. 

tőjén fekszik Pécs sz. kir. Yái-os. A régi nevezetes város az újabb időben 
erősen haladt és szépült ; gazdagságának és iparának fejlesztésére kéteég- 
kivűl nagy befolyással vannak a közeli szénbányák. Pécs püspökség és 
kir. tábla székhelye ; van jogakadémiája, főgimnáziuma, főreáliskolája és 
sok más iskolája, múzeuma, több kórháza, kolostora. Legutóbb honvéd- 
főreáliskolát is állítottak itt. Szőlőtermelése jelentékeny ; gyáripara egyre 
fejlődik, majolikagyára világhírre tett szert. Megalapítójának, Zsolnay- 
nak, szobrot is emelnek a városban. Épületei közt legkiválóbb székesegy- 
háza, Magyarország egyik legrégibb és legszebb temploma, igazi romáu 



bazilika, melynek négy hatalmas tornya az Árpádok-korabeli román ba- 
zilikaépítés egyetlen fennálló mintája. A múlt század utolsó évtizedeibeBi 
újjáépítették. A török hódoltság emlékét egy minaret tartja fönn, vala- 
mint a belvárosi templom, melyet mecsetből alakítottak át. Nevezetesebb 
épületei még: a püspöki palota, a díszes színház, a szeminárium, a> 
főgimnázium, a megyeháza, a pályaház ; készül továbbá az új városháza. 
A vasúttól a városig az újabb időben díszes villa-telep keletkezeti Lakosai* 
nak száma 44,000, tehát a Dunántúl legnépesebb városa. 

A város körül nevezetesebb bányatelepek : Pécs- Szabolcs, Somogy, 
Vasas. A Mecsek-hegységben még nagyobb bányatelepek : Komló, Szász- 



Digitized by 



Google 



BAEANYA YÁBMBOTE. 347 

vár. A Mecsekben a Bndapest-pécsí vasút mentén van Abaliget, melynek 
nagyszerű cseppkőbarlangját sok turista keresi föl. Ugyancsak a Mecsek- 
hegységben fekszik Pécsvárad, a melynek egykor híres apátságát még 
Szent István alapította. Vára még elég jó állapotban van ma is. Ebben a 
várban rejtegették a megvakított Béla herczeget, a későbbi Vak Béla 
királyt 

A Mecsek alatt egy régi vasút visz Mohácsra, a Danagőzhajózási 
társaság jelentékeny szénkikötőjéhez. A 15,000 lakos közt 9000 magyar 
van, a többi német és szerb. Fájdalmas emlékű ez a város Magyarország 



A PÉCSI SZÉKESEOTHÁZ. 

történetében, mert határában vívták 1526 augusztus 29-én azt a végzetes 
csatát, mely nem csak 11. Lajos király életébe került, hanem kaput nyi- 
tott a hódító töröknek és a királyválasztásnál meghasonlott magyar nem- 
zet belső villongásainak. A csatatéren emlékkő figyelmeztet a gyászos 
napra. 

k Pécs-mohácsi vasútról a Dráva felé letérve, a villányi dombvonal- 
hoz jutunk. Ft7/anj/-hegységről vette nevét e vidéknek jeles vörös bora. 
Mária- Gyiul régi temploma, melyet 1146-ban II. Géza király alapított, 
ma hires búcsújáró hely. Közel van ide Harkány hévíz, ismert és kere- 
sett fürdőhely. Az egyik kiszögellő dombon láthatók Siklós csinos magyar 



Digitized by 



Google 



348 TIZENKETTEDIK FEJEZET. DÜNÁNTTÍL. 

vároB fölött annak a várnak romjai, melyben a zsarnok Sisigmond királyt 
fogva tartották az ellene fölzendült magyar rendek. 

A Duna felé fékezik Baranyávár, melynek ma romokban heverő 
váráról vette nevét a vármegye. Dárda felé már a Dráva mocsaras síksá- 
gára jutunk, 8 kevéssel Dárda után egy nagy vasúti hidon robog át a vonat 
Eszékre, Szlavónia fővárosába, A Dráva szögében terül el a több mint 
100,000 holdat tevő bellyei uradalom, hatalmas rétjeivel, szigeteivel és 
vadban gazdag erdeivel. Ez az uradalom Frigyes főherczeg tulajdona. 
A Dráva mellett, a vármegyének Somogygyal határos délnyugati szöglete 
az Ormánság, többnyire református magyar lakosokkal. 



MAOTKANIZSA FŐTRBK. 

Baranya ós Tolna vármegye határával érintkezik Somogy vármegye, 
a Balaton és Dráva közt. A Dunántúl legnagyobb területű, de nem leg- 
népesebb megyéje. Területe 6530 négyszögkilométer. Lakosainak száma 
343,000, a kik 308 községben laknak. 20.000 németen és feleannyi hor- 
váton -ikivűl mind magyar lakja. A Balaton mentén terjedelmes szőllei 
vannak. Budapestről a déli vasúton menet, Siófoknál érjük Somogy hatá- 
rát ; a Balaton meUett gyorsan emelkedő fürdőtelepeket találunk : Föld- 
várt, Szemest, Lellét, Boglárt, Fonyódot és Balaton-Berényt, melyek 
közt legkiesebbek Földvár és Fonyód. Ez utóbbi helyet vasút köti össze a 
megye fővárosával, Kaposvárral. 



Digitized by 



Google 









»o 
Hl 

M 
H 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



SOHOOY ÉS ZALA VÁRMBGTÉK. 349 

Kaposvár a másik nemzetközi fővonal, a Bndapest-finmei vasút mel- 
lett fekszik. Ujabban élénk lendülettel emelkedik, Lakosainak száma meg- 
közelíti a SO,000-ei Csinosabb épületei az üj plébániatemplom, a megye- 
háza és a főgimnázium. Vasúti intemátusa és nagy közkórháza is van. 

A Dráva völgyében van Csurgó, re£ főgimnáziummal és állami 
tanítóképzővel; azután Berzencze, a Festetich grófi uradalmak közép- 
pontja ; innen északra Nagy-Atád, a hol szép kastély és állami mén- 
telep van. A Dráva partján Barcs, vele Barcstelep, újabban erősen föllen- 
dült kereskedőtelep. 

A vármegye második nevezetesebb városa a Dráva felé Szigetvár, az 
Almás-patak mellett, a somogyi dombvidék lábánál. Szigetvár dicsőséges 
emléke él a magyarok szivében; hősi védelem után itt esett el Zrínyi 
Miklós 1566 szeptember 7-én háromszáz társával Kápolna és emlékszobor 
őrzi a hősök emlékét, melyet minden esztendőben ünneppel idéz föl újra 
a kegyeletes lakosság. 

Somogyból a déli vasút Dráva-menti vonalán utazva, Nagy-Kani^ 
zsánál Zala vármegyébe érünk. Ez a megye legnépesebb városa 
melyet négy évtized alatt jelentéktelen, bár történelmileg nevezetes hely- 
ségből a vasúti forgalom tett élénk kereskedő várossá. Ma már 25,000 
lakosa van. Bécs-Szombathely és Pécs-Barcs felől itt csatlakoznak a 
Dunántúlt átszelő vasutak a Budapest-pragerhofi, illetőleg trieszti fő- 
vonalhoz, ezért olyan nagy a forgalma. Yan törvényszéke, főgimnáziuma 
és több jelentős pénzintézete. A zalai dombvidék déli lábánál, már sik 
vidéken fekszik. Ez a vidék hajdan igen mocsaras volt ; mocsarak védték 
erős várát is. De ezeknek a vizét levezették részint a Balatonba, részint a 
Mura útján a Drávába. 

Zala vármegye az egész Dunántúlnak legváltozatosabb fölszinű része. 
Kanizsától délre és nyugatra széles síkság a földje, mely félhold alakban 
terül el a stájer havasok nyúlványáig ; sík a Muraköz is, melybe csak 
Csáktornyáig nyúlnak be az említett stájer Alpok ágai. A vármegye tör> 
zsét a zalai dombvidék alkotja, melyet több hosszanti és harántvölgy 
hasít keresztül. Ezt a dombvidéket a takonytól aZala-folyó völgye választja 
eL A Bakony déli láncza Keszthelytől vonul ÉK-re a Balaton mellett és 
gyönyörű tájképi részleteket tár elénk a Balaton öbleivel és a már említett 
bazalt kúpokkal. A vármegye területe 5121 négyszög kilométer; sűrűn 
lakott (434,000 lakosa van), de községei kicsinyek. Összesen ugyanis 
566 községe van, tehát egyre átlag 800 lélek se jut. Sok jó földje, sok 
erdeje is van ; a Balaton partvidéke pedig kitűnő bort terem, melyeknek 
fejedelme a Badacsonyban és környékén szűrt erős, zamatos fehér bor. 
Míg a vármegye lakossága a Murán fölül 20,000 venden kívül majdnem 
teljesen magyar, a Muraköz úgyszólván kizárólag horvát. Az egész vár- 



Digitized by 



Google 



350 TIZENK8TTBD1X FEJEZET. DUNÁITTŰL. 

megyében 80,000 horvát lakik. Néprajzilag érdekes része a yármegyének 
az úgynevezett Göcsej, mely körülbelül Zala-Egerszegtől a Eerka-patakig 
terjed. A novai járás a Göcsejt zárja magába. 

Kanizsától a Muraközbe visz tovább a Badapest-pragerhofi fŐTonaL 
Ennek főhelye a Zrínyiek egykori neves vára, Csáktornya, Aiéf^Yéir még 
ma is nagyrészben fennáll. Yan Ferenczrendi kolostora, állami tanítóképző 
intézete. Cs^tomya ma a magyarosodásnak erős vára a Muraközben. 
Zrínyifalva határában a Dráva mellett emlékoszlop jelöli azt a helyet, 
a hol Zrínyi Miklóst, a költőt, egy vadkan megölte. Érdekes a Murakőz- 



A KESZTHELYI KASTÍLT. 

ben Csáktornya mellett a szétszórt házakból álló sok hegyközség. Hasonló 
terjedelmű hegyközségi szervezet nincs is több Magyarországon. 

Csáktornyáról külön helyiérdekű vasút visz Zala-Egerszegre. Aisó- 
Lendvától, mely hajdan szintén vár volt, nyugatra Turnisa kis vend 
község régi Árpádkori templomáról és annak értékes freskóiról nevezetes. 
Zala- Egerszeg (10,000 1.) a vármegye székhelye. Csinosodó város ; van 
törvényszéke, főgimnáziuma, s más szakiskolája. Deák Ferencznek^ 
Zala vármegye nagy szülöttének szobra díszíti a várost. A «haza bölcse* 
a Zala-Egerszegtől nem messze fekvő Söjtörön születeti Zala-Egerszegtől 
a Zala folyását követve, Türjére és Szent Grótra jutunk. Tűrje régi pré- 
postság. Még régibb a Zala völgyében most Zala-Apátiban levő zalavári 
apátság, melyet még Szent István alapított. Idők folytán az apátság 



Digitized by 



Google 



ZALA VÁBMEOYE. 351 

osztrák benczések birtokába került és csak 1873-ban jutott megÍLt a 
pannonhalmi főapátság hatósága alá. Közel van ide az apátság egykori 
székhelye. Zalavár, melynek helyén a szláv Privina és Kocel herczegsé- 
^ének fővárosa, Mosaburg állott a magyarok bejövetelekor. 

Zala- Apátihoz közel esik Keszthely városa, már a Balaton partján. 
<Csinos, 6000 lakosú városka. Bégi templomán kivűl ékessége a nagyszerű 
JPestetich-kastély, nagy parkkal. Gazdasági tanintézete a legelső ilyen 
intézet volt Magyarországon. Festetich György gróf alapította, a kinek 
hálából a város főterén szobrot emeltek.^ Ez a gazdasági intézet és a fő- 



A CSÁKTORNYAI ZRÍNVIVÁR. 

^mnázium nagy elevenséget ád a kis városnak, melynek egy másik szé- 
pen fejlődő kultúrintézete a Balaton-múzeum. A Balaton partján csinos 
fürdőtelep emelkedik ; fél órányira a várostól pedig a Hévíz-tó gőzölög, 
melynek nagy gyógyhatású vizével épen nem áll arányban a ftirdőintézet 
-elhanyagolt állapota. 

Keszthely felől nyílik a Balaton-vidék legszebb része, s általában az 
ország egyik legremekebb tája. Szőlővel beültetett, nyári lakokkal és ba- 
rátságos présházakkal tarkálló, északról mindenütt erdővel borított hegyek 
nyergein visz az út két irányban. Az egyik út Jiezi és Tátika regényes 
várromjai alatt Sümegre ér (4000 L). Eégi várának még ép részei is van- 
jiak; az egész rom egyébként imponáló hatást tesz. Alatta épült a veszprémi 



Digitized by 



Google 



362 TIZENKETTEDIK FEJEZET. DUNÁNTÚL. 

püspök nyári kastélya és a Ferenczrendiek kolostora. Főterén Kisfaludy 
Sándor mellszobra látható. Ez a város volt a költő szülőhelye, ennek te- 
metőjóben is pihen, megénekelt eszményképével, feleségével, Szegedy Eózá- 
val együtt Határában nagy erdőségek és kőbányák vannak ; egyik gócz- 
pontja a borkereskedésnek, valamint az innen délre húsz kilométerre 
fekvő Tapolcza is (6000 1.), a hol kis melegvizű tó van, melyet szintén 
fürdőül használnak. Tapolcza körűi sorakoznak a már többször említett 
bazaltkúpok : Haláp, Gulács, Szent-György, azután a várromokkal koroná- 
zott Csobáncz és Szigliget; legmesszebb, már a Balaton partján, a hatal- 
mas Badacsony, A Balaton partján számos fürdőtelep van; ezek ko- 
ronája a ri/ianj/-félsziget hegyvonalára néző Balaton- Füred, A sok- 



VESZPRÉM. 



szor megénekelt tihanyi kettőstornyú templom, az 1052-ben I. Endre 
királytól alapított apátság kolostorával, festői hatásBal néz le egy meredek 
sziklafalról a Balatonra. A hajdan erős tihanyi vár, melyet nem tudtak a 
törökök megostromolni, már csak nevében él. Újabban a félszigetnek 
a tóra néző kopár lejtőit bef ásítják. Az egykor híres tihanyi visszhang rosz- 
szúl elhelyezett épületek miatt sokat vesztett tisztaságából. A tihanyi 
apátság tulajdona a már említett Balaton-Füred. Szép parti sétánya, 
vasas-sós savanyúvíz kútja, s ennek közelében Kisfaludy Sándor szobiu 
és számos nyaralója nagyon emeli előkelőségét. Enyhe éghajlata különösen a 
vérszegény gyermekek paradicsomává avatja, de fejlesztésére nem történik 
meg mindaz, a mi kedvező helyzeténél és gyógyeszközeinél fogva még 



Digitized by 



Google 



YESZPHÉM VÍBMEG'IB. 353 

látogatottabbá tehetné. Füredhez közel, a vánnegye határszélén van FaZsd^- 
Örs, mely Árpádkori templomáról nevezetes. 

Felső-Örs már határos Veszprém városával, Veszprém vármegye 
székhelyével Veszprém régi püspöki' város (14,000 1.), mely a Bakony 
egyik katlanában, hegy-völgyes terepen regényesen fekszik; de mivel 
kiesett a közvetlen vasúti forgalomból, egykori kereskedelme és híres 
ipara nagyot hanyatlott Püspöki székhely lévén, legtöbb kiemelkedő 
épülete egyházi eredetű. A ma is várnak nevezett dombtetőn, mely körül a 
város csoportosul, áll székesegyháza, merész elhelyezésű püspöki székháza, 
szemináriuma, főgimnáziuma, melyek hatásosan emelkednek a sziklákra 
helyezett alapfalakon. Érdekes' a tűztorony, a mely egy török minaret 
törzsére épült. Kiváló épülete még a vármegyeháza és két apáczakolos- 
tora ; régi emléke a Gizella-kápolna^ Érdekesek a várbeli épületek függő- 
kertjei is, valamint a törvényszék (régi megyeháza) nagy börtönépülete. 
Közel ide Hajmáskér határában nagyszerű tüzérségi lövőtér van beren- 
dezve, mely még csak az utóbbi években keletkezett. Délre a várostól egy 
órányira Balaton-Almádi fürdőhelyet érjük ; útja Szentkirály -Szabadján 
visz át, a hol egy Árpádkori templom áll. Veszprémtől délnyugatra pe- 
dig, a keszthelyi országúton van N^^^vázsony, Kinizsy Pál egykori 
törzsfészke, a Kinizsy-vár fenmaradt rojyaival. ] 

A Székesfehérvár-kisczelU államvasútr vonal a Veszprém határába tar- 
tozó Jutás állomásnál érinti a város határát, melyhez rövid idő óta a vároertiól 
számyvasutat építettek. Jutáson kereszteződik az államvasút a Dombóvár- 
győri vonallal. Kis-Czoll (Czelldömölk) felé menve találjuk Herendet, híires 
porczellángyárával, s ennek szomszédságában nagy erdőség koszorújában 
Szent" Gál nagyközséget, melynek lakói, mint^hajdani' királyi vadászok, 
valamennyien nemesek. Mészégetők és edénygyárak közt haladva, Város- 
lőd mellett Ajkára jutunk. Határában van a csingervölgyi kőszénbánya. 
Ajkán túl látjuk emelkedni a szintén híres bortermő Somlyó bazaltkúpoi 
Nem messze ide van Devecser mezőváros, szép várkastélylyaL A Kis- 
Czelltől Győrbe vezető vasúton haladva, a mikor mindig előttünk látjuk 
a Somlyó kúpját. Pápa városába érünk Csinos város 16,0(X) lakossal, az 
Esterházyak kastélyával. Van nagy református koUégiuma, benczés al- 
gimnáziuma, szép plébániatemploma, irgalmasrendi kórháza, dohánygyára. 
Pápán több vasút torkollik a magyar államvasutak pályaudvarába, így a 
csornai, azután aPápa-bánhidai, mely Yarsányban kereszteződik a Győrből 
Veszprémen át Dombóvárig a Dunántúlt egész hosszában átszelő vasúttaL 
Varsánytól Veszprém felé menve, aBakonynak egyik legérdekesebb bevájt 
sziklavölgyén, a Czuha-völgyön haladunk át, mely igazi hegyvidék merész 
falaival, lombfákkal vegyes sűrű fenyveseivel és zúgó patakjával; fö- 
lötte magas bevágásokon és töltéseken robog a kis hegyi mozdony. 

Oyörgy Aladár: A föld és népei. V. 23 

Digitized by VjOOQIC 



354 TIZENKEnTEDIK FEJEZET. DUNÁNTÚL. 

A völgy végében nyiló tisztáson áll Zircz nagyszeiű cziszterozi apátsága. 
Zircztől nyugatra, a Bakony rengetegeiben húzódik meg Bakonybél, ben- 
czés apátságával Keletre a cseszneki vár romjai láthatók. 

Ziroztől tovább folytatva utunkat, egy alagúton túl hirtelen na^y 
kanyarulatokban száll alá a vasút a már kopár mészkő-lejtőkön Veszprém 
(Jutás) felé, oldalt hagyván az adomákban híressé lett Rátótot Dombovár 
íelé csak a Veszprémhez legközelebbi Hajmáskéren ágazik el ez a vasút. 
Hajmáskéren túl Székesfehérvár felé a kis Pét fürdőt, ide nem messze 
pedig Várpalotát találjuk. Ezt a kis várost hajdan Mátyás király vadász- 
kastélya tette nevezetessé. Mátyás király gyakori itt időzésének emléke- 
zetet megőrizték a környékbeli helyekhez, mint pl, a kiken malom- 



A TATAI VÁB HÍDJA. 

tóhoz fűzött népmondák. A Győr-dombovári vasúton Hajmáskértől 
tovább menve, Balaton-Kaj árnál érintjük a Balaton fensikját; Lepsény- 
nél átvágunk a déli vasúton, s beérünk Veszprém vármegyének a Bala- 
tontól délre terülő sík vidékére, melyet Mezőföldnek hívnak. Itt már 
jókora 3 — 4000 lakosú helységeket találunk. A Mezőföld középpontja 
Enying, a járás székhelye. Ide tartozik a Balaton egyik fölkapott fürdő- 
helye, Siófok is, a Sió-csatorna szájánál. Ezenkívül még Világos ésAliga 
kisebb fürdőhelyek, s a már szintén népszerű Kenése (a Balaton fejénél) 
említendők. 

Veszprém vármegye tehát szintén elég változatos képet nyújt, föld- 
tani fölépítésében pedig harmonikusabb is, mint Zala váimegye, mert 
északnyugati és délkeleti síksága a vármegye gerinczét alkotó Bakony 
hegylánczhoz fokozatos emelkedésű alacsony dombok hullámaival simul. 



Digitized by 



Google 



KOMÁBOM YÁBHEOYB. 365 

Mind a két sík igen termékeny búzanevelő föld ; a Bakony ellenben 
zord, jövedelmének főrészét az erdő adja. A vármegye területe 4166 négy- 
8zdgkilométer; lakóinak száma csak 2S2,000, tehát aránylag épen a 
Bakony szegénysége miatt ritkább, mint a szomszéd vármegyéké. A lakók 
közt a Bakonyban telepitett németek 36,000-en vannak. Ezek szorgalmas 
emberek s pompás gazdasági szerszámokat gyártanak házi iparilag a 
Bakony fájából. E szerszámo^al messze földön kereskednek ; az Alföld 
egy részét is ők látják el gazdasági eszközökkel A pár községbe telepi- 
tett tóttal együtt lassankint beleolvadnak a magyarságba. Veszprém vár- 
megye északon Komárom és Győr vármegyével határos. 



TATA. 

Komárom vármegye a Duna két partján terűi el, 2944 négyszögkilo- 
méteren; lakosainak száma 175,000. A Pápa-bánhidai vasút Komárom vár- 
megye területén először is Kisbért érinti, mely méneséről nevezetes. Kis- 
bérhez közel van Nagy-Igniánd, keserűvíz forrással A Duna felé esik 
Ács, a hol kemény harczokat vívtak a Komáromot védő honvédek 1849- 
ben. Az országút mentén emlékkő jelöli a csaták helyét. O-Szöny, szin- 
tén a Duna mellett van ; határában már a komáromi külső erődök kez- 
dődnek. A jelentős Bregetium római város klasszikus földjén áll 

Komáromhoz csak 20 kilométerre, a Gerecse-hegység alján fekszenek 
Tata és Tóváros. Az egymással egészen összeépült várost rendszerint 
esak Tata néven szokták emlegetni. Az állomás Tóvároson van. Nevét a 
város a tatai nagy tótól kapta, mely 600 holdas szép halastóban a ma 
kastélyul szolgáló, egykor sok küzdelmet látott tatai vár tornyai tükrö- 

Digitized by VjOOQIC 



356 TIZENKETTEDIK FEJEZET. DUNÍNTŰL. 

zAdnek. A vár az Esterházy grófok birtoka. A tavat rengeteg park yeszi 
kőrfil ; ugyanebben a parkban van az alig egy évtizedes, de nagyon láto- 
gatott lóversenytér. A tó bő vize zsilipeken át ömlik a Dunához vivő 
osatomákba, s malmokat és bőrgyárakat hajt A Tatától északra emelkedő 
mészhegyekben nagy barlang tátong, mely a vonatról is látható. Ez az 
tígynevezett Szelim lyuka, a hol a törökök elől szaladok menedéket keres- 
tek ; de a törökök füsttel részint megölték, részint kikergették őket. Ennek 
a hegységnek dunai lejtőjén fekszik Neszmély , mely jó boráról ismeretes. 
Tatától délnyugatra Kocs helység a kocsinak adott nevet, s a könnyű sze- 
kerek elnevezését átszármaztatta a nyugati nyelvekbe is. 



A PANNONHALMI APÁTSÁG. 

Tata újabban a róla nevezett kőszénbányák által vált szélesebb körök* 
ben is emlegetette. Pedig ezek a bányák, mint már emiitettük, nem Tata» 
hanem Bánhida és Felső- Galla határában vannak. Tatabánya-telejp ma 
már egész kis város, külön iskolákkal, kórházzal, piaczozaL Munkáslakai 
épen az erdő alatt épültek, s Így a legegészségesebb fekvésű munkás- 
telepek közé sorolhatók. A Bánhida fölötti hegyfokon az ezredévi ünnepek 
alkalmával érozből óriás turul-madarat állítottak a honfoglaló magyarok 
diadalmas bánhidai csatájának emlékére. A délkeletre húzódó Vértes- 
hegység zugaiban több vár és kolostor romja látható. Majkon a hajdani 
prépostság épülete most kastély. 



Digitized by 



Google 



GTŐB YÍBMEOTB. á BALATON. 3S7 

Ácson túl Szent János pusztánál, a Badapest-Braok-bécsi vonalon 
Oydr vármegyébe lépünk. Ez egyike Magyarország legkisebb megyéinek ; 
csak 1381 négyszögkilométer. Sík földjére csak délen nyúlik be a Bakony 
néhány dombsora. Győr városával együtt összesen 124,000 lakosa van. 
Győrön kívül, mely a Duna völgyében fekszik, legnevezetesebb helye 
Szent Márton, mely fölött Pannonhalma, az ősi monostor várszerű 
épületcsoportja emelkedik és messze eltekint a körülötte terülő síkságra 
és alacsony haknokra. A kilenczszáz éves apátságot, mely a XYL század 
óta főapátság, még Gejza, Sz. István atyja alapította, s nevezetes szerepet 
vitt a hazai művelődés munkájában. Vára ama kevés fellegvárak közé 
tartozott, melyeket a tatárok nem bírtak megostromolni A monostor leg- 
nevezetesebb épülete a több korszakot tanúsító régi templom, mely ma 
meg van újítva; továbbá a könyvtár-épület, mely több mint 100,000 kötetet 
tartalmazó rendezett könyvtárat és a levéltárat foglalja magában. A benczés- 
rendnek itt van tanárképző iskolája is. Egy másik halmon a hét millen- 
niumi emlék egyike áll; a monostor udvarában pedig, ugyancsak az 
ezredéves ünnep emlékezetéül, Asztrik, az első apát, később esztergomi 
érsek szobra. Pannonhalma és Győr közt nevezetes mezőség terűi : Mén- 
főn Aba Samut verte le Péter király 1044-ben, Amn^^er-pusztán pedig, 
a hol ma emlékkő áll, vívta 1809-ben a magyar nemesi fölkelő sereg a 
francziákkal a szerencsétlen győri csatát A pannonhalmi dombok alatt 
fekszik Téth is, Kisfaludy Károly szülőhelye ; a Rába mellett pedig Ko- 
romzó, a hol 1704-ben a kuruczok véres csatában szenvedtek vereséget 
Heister labancz-hadátóL 

A BALATON. 

Csak olyan jogosan mondjuk mi a Balatont magyar tengernek, mint 
a hogy a németek a Bóden-tavat sváb-tengernek nevezik. Közép-Európa 
legnagyobb tava a mienk, mert 600 km^-nyi területével nemcsak a Bó- 
den-tóét (538 km*) múlja jóval fölül, hanem még a Genfi-tónál (581 km^ 
is nagyobb. Az Akaratlya-pUAztai híres Eákóczy-szilfától, vagy a tihanyi 
kolostor ablakaiból akkora víztükörre esik a tekintetünk, mely a fiumei 
Quamero-öbölnél is nagyobbnak látszik. Az akarattyai lejárótól Tihanyig 
20 km. a távolság és a Balatonnak ez a keleti harmada Gamásza és 
Fűzfő puszták között 15 km. széles. Egész hossza Akarattya és Fenék 
puszták között 78 V* km. Keleti harmadának szélessége 8 — 15 km. között 
váltakozik ; a tihanyi félszigeten túl fekvő kétharmadán 5 — 10 km. a 
szélesség, s csak egy helyen, Balaton-Berény és Balaton- Győrök között 
szorul össze a tó 3Va km.-re. Ellenben Tihany és Szántód-puszta között 
valóságos szorossá szűkül, mert itt csak másfél km. széles a víztükör és 



Digitized by 



Google 



358 TIZENKBITEDIE FEJEZET. DUNÍNTŰL. 

ebben is csak 200 méteres csatorna a hajózható út, mely azonban a tiha- 
nyi rév közelében a tónak legmélyebb (11 m.) pontját foglalja magában. 
Egyebütt nincsen valami nagy mélysége : a somogyi partok közelében 
4 — 4Ví m. vizet mérhetünk, a zalai partok alatt 3 — 3Ví m., Keszthely 
alatt 2*50 — 3 métert A tófenék sima ; a zalai oldalon iszapos, Somogy 
felé pedig homokos. 

Ha a víz eltűnnék, tökéletes rónaság terülne el a Balaton helyén. 
A víznek átlagos mélysége 3 méter, mely minden sziget és zátony nél- 
küli, s épen ezért a hajózásnak és a vitorlázó sportnak nagyon alkalmas* 
A partok felé a víz mindenütt hirtelen csökken, s a széléig fokozatosan 
sekélyesedik. A zalai partok mentén 30 — 100 méternyire a parttól már 



TIHANY. 

ellepi az embert a viz, míg a .somogyi oldalon 300—400 méternyire is 
belábolhatni benne. 

Hazánk dunántúli részének közepét változatosan alacsony- és közép- 
hegység foglalja el, mely a Duna Esztergom -váczi könyökéből indul ki 
és délnyugat felé a Zala forrásáig terjed, a hol a Mura és Bába síksága 
legközelebb van egymáshoz. Ennek a középhegységnek tengelyében van- 
nak a Budapest és Esztergom közti dolomit- és mészkőhegyek, a 757 m. 
magasságú Pilissel ; továbbá a Gerecse, a Vértes és a Bakony, 700 m. 
fölé emelkedő erdős ormaikkal. A nagy Bakonynyal összefüggő Déli-Ba- 
kony (vagy ottani nevén Balaton-Felvidék) a kiterjedt Veszprémi fensík- 
kal szögeli a Balatonra és annak tükréből mintegy 130 m. magas mere- 
dek lépcsövei emelkedik ki A középhegység legnyugatibb tagja a kemény 



Digitized by 



Google 



A BALATON. 



369 



dolomit-Bziklából álló Keszthelyi hegység. Nyugatra Keszthelytől az Eg- 
regy — ^vindomyai völgyben hirtelen végződik a középhegység ; Hévíz me- 
leg forrása és tava jelzi azt a mélyen leérő hasadást, mely a hegység 
nyugati végét a mélységbe stilyesztette. 

Mikor még a Kárpátok gyűrűjén belül az Alpoktól a szerbiai hegye- 
kig tenger hullámzott, szigetekként emelkedtek ki abból a fölsorolt 
mészkő- és dolomit-hegységek. A régi tengerfenék nyomait sok helyen 
fölismerték a Veszprémi fensikon, melyet a tenger mosása gyalult simára. 
Tapolcza és Sümeg közt is nagykiterjedésű sik térségek a harmadkori 
tenger sziklafenekének bizonyultak. A pannóniai vagy pontusi tenger 
vastag iszapból és homokból álló üledéket halmozott föl a szigetek körűi 



BALATON-FÜBKD. 

a mai tengerszín fölötti magasságok 300 méteréig. A régibb kemény szik- 
lához tapadó fiatalabb üledékek a tengervíz elvonulása, vagyis a tenger- 
színnek 300 méterrel történt viszonylagos leszállása után Győrig, keleten 
a Dunáig, délre a Pécsi hegységig, nyugatra a Stájerországi hegyekig lan- 
kásodó párkánynyal vették körűi a szigeteket és alkottak ekként a Bába 
és Duna-Dráva közében összefüggő magaslatot. Ennek mai tagozódottságát 
azóta történt beszakadások, észak-déli irányú hosszú repedések, valamint a 
szél és a folyóvíz vájó munkája okozták. Sok adat bizonyítja, hogy a Bala- 
ton medenczéje még sokáig nem volt meg a pannóniai tenger eltakaro- 
dása után sem, s a vizek a Balaton-Felvidék felől a nála nem sokkal 
alacsonyabb somogyi halomvidékre görgették kavicsaikat. Tömérdek 
nyoma van a pusztai és sivatagbeli állapotnak is abból a korból, a mikor 



Digitized by 



Google 



360 TIZBNEETTBDIE FEJEZET. DUNÁNTÚL. 

azok a mélyedések támadtak, melyek a Vértest Gsákvár táján, a Bakonyt 
Várpalota körűi, a székesf ej érvári Meleghegyet a Velenczei-tóban és a 
Balaton-Felvidéket a Balatonban délről (jobban mondva délkeletről) ki- 
sérik. Sivatagbeli törmelék bőven van ezekben a mélyedésekben. Vájjon 
a pannóniai tenger eltűnése után földsülyedések történtek-e a mélyedések 
helyén, avagy a magasabb középhegységről bóraszerűleg lerohanó északi 
és északnyugati szelek marták-e ki a többi mélyedéssel együtt a Balaton 
siker teknőjét? — erre nézve megoszolhatnak még a vélemények; azt 
azonban nem lehet vitatni, hogy a Balaton mélyedése szárazföldön kelet- 
kezett és a diluvium korában telt meg először édesvízzel, melyet a Zala 
és a mélyedésbe folyó patakok, nem pedig a medrében fakadó források 
hoztak bele mindenkor. 

Az időszakos csapadékbőséghez képest változik napjainkban is a 
Balaton vize. A 18-ik század végétől 1880-ig négy szertelenül magas és 
három alacsony vízállásról van tudomásunk; 1866 óta 2*30 m. volt a 
szélső vizáUások különbsége. A diluviális Balaton színe a mai középvíz- 
nél csak mintegy 6 méterrel volt magasabb ; viszont a tó fenekén meg- 
ejtett fúrások azt bizonyították, hogy valamikor 5 méterrel alacsonyabb 
is volt a ^víztükör és ismételve nem volt lefolyása a Duna felé. Nyarat- 
szaka még most is több víz párolog el a Balatonból, mint a mennyi a Sió- 
csatomán belőle kifolyik. 

A Balaton kicsiben hű személyesítője a tenger jelenségeinek. Vannak 
tengerjárás-, vagyis árapályszerű tüneményei, s a szélein minden időben 
mérhetők vízszín-ingadozásaL A Keszthelyen^ Kenésén és Tihanynál föl- 
állítva volt pontos vízszínmérők váltakozva, vagy egyszerre, megegyező 
időközökben bekövetkező vízemelkedést és apadást tűntettek föl automa- 
tikusan. Ellenkező végein minden 10 — 12 órában váltakozva alászáll 
vagy fölemelkedik a víz. Keszthelyen és Tihanynál minden 2 óra 23 
perczben egyszerre száll alá vagy emelkedik. Az ingadozás mértéke csen- 
des időben 4 — 5 cm., ha pedig jégtakarója van a tónak, csak néhány 
milliméter; erős szelek idején azonban 25 — 30 cm-t is megüt ez a rövid 
periódusú vízszín-ingadozás. Nyilvánvaló, hogy a szél és a levegőnyomás 
különbsége tartja a tó tükrét folytonos ide-oda himbálódzásban. Tartós 
szél a vizet átnyomja a tihanyi szoroson és ott a víznek erős ide-oda fo- 
lyását okozza. Néha olyan erős ott a folyás még a szél ellenében is (és 
a Zalának fölfelé, azaz nyugatra), mint alacsony vízálláskor a Dunában 
Budapest alatt. A tartós széltől átnyomott víz utoljára szélellenében is 
kénytelen visszafolyni, mert bizonyos magasságon túl a víz nem emel- 
kedhetik. 

A tengerjárásnak tavi hasonmását «8eiche»-nek nevezi a tudomány; 
a tengeráramlás Balatoni kiadása pedig a « folyás ». A Balaton hullámai, 



Digitized by 



Google 



I 



Digitized by 



Google 



n 

k 

< 

t 



Digitized by 



Google 



A BALATON. 361 

melyek gyakran tengeri betegekké teszik a gőzösök utasait, szintén a szél- 
től származnak. Ismert törvényekkel egyezően, a nem mély Balaton vizén 
•0*80 — 1*00 méter magas, egymástól csak 9 — 11 m. távolságban levő 
hullámhegyek támadnak ; ez pedig ugyancsak nagy viszonylagos magas- 
ság a tenger hullámaihoz képest, a melyek 79 m. távolságú hullámoknál 
csak 3*2 m. magasak. Az ilyen szaporán egymást követő kisebb hullámok 
sokkal kellemetlenebbűl himbálják a hajót, mint a tengeren járó nagy 
hullámok. A Balaton hullámai még a szél lecsillapodása után is jó ideig, 
többé nem tarajzó, hanem sima hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel 
ingásban maradnak és ezek a sima hullámok, melyeket a balatoni halász- 
nép loggók-nak nevez, olyan messze partokig is terjednek, a hol egyálta- 
lában nem is volt széL Nem. ritka jelenség az, hogy szélcsendes éjszakákon 
•egyszerre csak az eólhárfa ritmusaihoz hasonló zöngéssel kezdi csapkodni 
a víz a partokat. A loggók játéka ez a titokteljes háborgás, — tudja ezt 
minden halász. 

Az uralkodó északi szél munkája a part és a fenék alakulása is. 
A somogyi part egyenes vonalát és a parttal párhuzamosan elnyúló ho- 
mokgátakat (turzásokat) a parttal egyközűen járó szél-okozta folyás ala- 
kította. A turzásoknak legfölebb 3 m. magas természetes töltése a déli 
vasút kényelmes útja ; mögötte berkek és bozótok mocsarai a tengerparti 
lagúnákat utánozzák. Valamikor messzire nyomult a Balaton nádas renge- 
"tegeivel a somogyi halmok közé. A Nagy-Berekben és a Kis-Balatonban a 
mocsári élet remek képeit láthatja az ember: a Lop-nor melléki és az 
afrikai Gsad-tó körüli tájképeknek valódi hasonmásait. 

A déli part melletti sikér-víz homokfenékkel szolgál be 400 — 500 
méterig, azután hirtelen mélyed a fenék iszapos talaja. A sikér-szegélyen 
is egymástól 10 — 11 m. távolságban elhelyezkedő vízalatti gátak emelked- 
nek a víz szélével párhuzamosan, — ezek a «gerendeki» ; másutt a viz 
széléről merőlegesen homokzátonyok nyúlnak a vízbe, — ezek a «pan- 
dallókw. Mindannyian a hullámjátéknak termékei. A szélárnyékban levő 
zalai partok alatt a köves, néhol sziklás vízszegélyről csakhamar ember- 
magasságú vízbe lép a fürdőző. Ott a fenéken híg sár van, melybe a mérő 
rúd 2 — 3 méterre is belésülyed ; néhol több a sár, mint a víz. 

Páratlan színjátékával a Balaton víztükre fölülmúl minden más álló- 
vizet A holdvilágos éjszakák aranyhídját, s a loggókon tánczoló telihold 
képeit nem feledi el soha, a ki egyszer látta ! 

De talán legérdekesebb a tó télen. Kemény télen november végétől 
márczius végéig járható jégtakarója van ; a halásznép azt szereti, ha ké- 
«őn (deczember végén) fagy be, mert ekkor tartósabb a jégpánczél. Enyhe 
télen gyenge rianásos jéggel négyszer-ötször is befagy a Balaton. A téli 
Balaton a Jegestenger képeit hozza közelünkbe. Borongós, ködös idő- 



Digitized by 



Google 



362 TIZENKETTEDIK FEJEZET. DÜNÍNTŰL. 

ben csak iránytűvel tanácsos a jegén járni, mert ilyenkor beláthatat- 
lan a környéke. Hasonló jégtorlódások (• taraiások §) és tátongó hasada* 
sok támadnak rajta, mint a sarki tenger jegén, a hőmérséklet okozta ki- 
terjedés és összehúzódás következtében. EUdeg éjszakán a jég nyöszörög 
és sóhajtozik, közbe-közbe nagyokat pattog és durran; ilyenkor « hízik »^ 
mondja a balatoni nép. Nappali verőfényben, ha a napsugarak átmelegí- 
tik a hóval nem takart tiszta jeget, az kiterjed és ágyúdörrenéshez ha- 
sonló robajjal hosszú vonalakban föltorlódik, 2 — 3 méter magas jégtorla- 



TURALÁSOK A BALATON JEOés. 

szokat alkotva, melyek a zalai parton előfoktól előfokig nyúlnak és min- 
den évben ugyanott fejlődnek ki E uturalások* mellett fölázik az össze- 
repedezett jég és csakhamar 4 — 5 m. széles áthidalhatatlan csatornák tá- 
madnak; ezek a « rianások* a turalások félelmes kísérői. Derűit téli napo- 
kon a délibáb tüneménye még szebben jelentkezik itt, mint az Alföldön ; 
de ősszel is minden tárgyat, hajót és fát, légtükrözés kettőztet meg. 

Télen sokkal élénkebb a Balaton, mint nyáron. A ritkán járó gőzös 
és halászhajókon kivűl lakatlan és csendes a tó. Néptelennek hinnők 
partjait, ha a vasút füttyét nem hallanók. A magyar nem vízre termett 
nép, ezt a Balaton szomorúan bizonyítja ; benszülött népe még úszni 



Digitized by 



Google 



A BALATON. 363 

sem tud ! Bezzeg, télen, ha a jég félméterre bízott, másként van a dolog. 
Ilyenkor megnépesedik emberrel, szekérrel, sőt vaddal is. Százával van 
rajta a halász, a ki nagy hozzáértéssel, ősi gyakorlattal, a kerítő-hálót 
naphoszBzat sok kilométerre húzza a jég alatt és száz veszélylyel daczolva, 
néha egy fogásra 20 — 30 métermázsa halat terít a jégre. Építőkővel meg- 
rakott társzekerek döczögnek ekkor minden irányban ; valóságos ország- 
utak támadnak a keréknyomok mentén. Éjjel pedig töméntelen vadlúd 
szállja meg alvásra a jég hátát, talán mert a vízre szoktak, vagy pedig 
mert a jég melegebb, mint künn a szántóföld, a melynek vetésén nappal 
seregesen legeltek. 



A TIHANYI FÉLSZIOBT. 

A Balaton báját, lelket üdítő hangulatát pai*tjai adják. Közepén a 
Bakonyi és a Somogyi halmok hasonló magasságúak és 100 — 150 méter- 
rel, legfölebb 200-zal emelkednek a tó tükre fölé. Erdő koronázza őket, 
szőlő, szántóföld meg rét van oldalukon és a tövükben. Keszthely köze- 
lében, a Magyar Alföld egyik öble éri el a Dráva felől a Balatont és rajta 
keresztül Tapolczáig terjed. A nagy Magyar- Alföld ezen öbléből átlátunk 
a kis Magyar-Alföldből kiemelkedő sümegi hegyekre. 

Ebben az öbölben és annak hegyes környezetében emelkednek a ba- 
latoni bazalt- vulkánok, köztük a hímeves Badacsony. Keletkezésük egybe- 
esik a Balaton medenczéjének alakulásával. A Keszthely és Boglár közti 
alacsony partokon az Alföld képeit láthatjuk. 



Digitized by 



Google 



364 TIZBNEBTTEDK FEJEZET. DUNÍNTŰL. 

Siófok tájékán keletről is alacsony part környezi a somogyi halmo- 
kat. A Veszprém vármegyei Mezőfölddel a Tolna megyei Dnnamellékről is 
fölnyúlik a Balatonig egy keskeny alföldi esik. Enyingtől, a Mezőföld 
székhelyétől kezdve, az Alföld fokozatosan emelkedik a veszprémi fensík 
felé, mellyet észrevétlenül összeolvad és már Lepsénynél hahnossá válik. 
A Balaton keleti része az Alföld eme lapjába mélyed és 70 — 80 m. mere- 
dek partokkal végződik. Az Alföldről jövet nagy meglepetés éri az embert, 
mikor az akarattyai nagy Bákóczy-szilfától vagy a Yilágos-pnsztai síkság- 
ról egyszerre a remek víztükörre pillant alá, mely itt a meredek falak 
alatt 50 — 70 méternyi mélységben terűi el lábaink alatt. Eétségkivúl ez 
a legszebb képe a Balatonnak. 

A magyar tengernek enyhe, derűs, pompás gyümölcsöt és páratlanul 
zamatos szőlőt termő vidéke és ezerféle halat tápláló vize ősidők óta ked- 
velt tanyája volt az embernek. Bizonyítják ezt az őstörténelmi és római 
emlékek és a sok középkori rom. Mindig csak békesség-szerető emberek- 
nek való hely volt ez. A Balaton mindig útjában volt a közlekedésnek és 
igy a hadak mozgásának is. Az év téli szakában 80 kilométer mentén, 
Somogy, Veszprém és Zala megyék között nincs semmi közlekedés. A déli 
part berkei és bozótjai miatt a déli vasút építése előtt jó út nem is volt 
a víz mentén. Fenéken kívül római erőd (castmm) tábor nem volt a 
Balaton mellett; de annál több villa, úrilak és talán présház a zalai 
oldalon. Később sokáig uralkodhatott itt valami szláv nép, hiszen még 
a neve is a szláv « blattot (mocsár) szóból alakúit. Tihany neve is való- 
színűleg az orosz ticbo (csendes, szelíd) vagy tichona (hallgatag, magába 
vonult) szavak gyökeiből származott Szelídebb, csöndesebb hely Tíhany- 
nál még ma, a villany és gőz korszakában sem képzelhető. Nem a ke- 
gyes benczések választották először nyugalmuk helyéül ; már jóval előt- 
tük remeték laktak a Balaton -Füreddel szemközti sziklákba vésett czellák- 
han. Csopak és Palóznak vidékén régóta lehet már bortermelés, mert 
«csop» és «loznak» szlávúl szőlővesszőt jelent. 

A Balaton mellékét már régidők óta kizárólag magyar nép lakja; 
a tó vizén osztozó 50 község közt csak egyben (Örvényesen) lakik na- 
gyobb tömegben a németség. A Balaton melléki 55,500 főnyi lakosságnak 
1900-ban csak 1'2%-a nem volt magyar. £z az állapot valószínűleg már 
a magyarság első megtelepülése óta fennáll. Keszthely az egyetlen város a 
tóparton ; gyönyörű fekvésével, karcsú tornyával és a remek gróf Festetich- 
féle palotával vetekedik akárhány tengerparti várossal, kivált ha a tóról 
közeledünk feléje. 30 községnek 1000-nél kevesebb lakója van és épen ezek 
adják a lakott helyek szelíd barátságos jellegét. A zalai parton a nyugat- 
európai, de különösen bakonyi szétszórt, kerítés- és kapu-nélküli házak a 
régi patriarkális szokásokat tükrözik és a föltétlen közbiztonságot tanu- 



Digitized by 



Google 



A MAOTAB ALPOK. 365 

BÜjék. A somogyi és veszprémi községek házai és udvarai alföldi típu- 
súak Vert-falakból valók a házak, nádból és napraforgószárból készül- 
tek a sövényeik. Az állattenyésztés és a sok baromfi okozta szükséglet 
tek ezek. 

A vizmelléki nép Somogyban is ép úgy, mint Zalában, szelíd, simu* 
lékony és nyíltszívű. A bakonyi belyárok, meg a somogyi bicskások nem 
a tómelléki községekből, hanem a távolabb eső helyekről származtak. Az: 
utolsó tíz év óta rohamosan épülnek a Balaton körül a fürdő- és nyaraló-^ 
telepek, meg a magán-villák is, úgy hogy a somogyi partot jnaholnap 
összefüggő villasor és viruló kertek fogják öveznL A hazai fürdők Nesz- 
tora, Balaton-Füred, és a 10 év alatt támadt Almádi, Siófok, BalcUon--' 
Földvár, Fonyód és Keszthely tekintélyes nyaralóhelyek és valóságos 
tengeri fürdők, a hol nyaranta mind több és több városi ember keres éa 
talál üdülést a Balaton partjaiu. 



A MAGTAR ALPOK YIDÉKE. 

Hazánknak az a része, mely a Lajta és a Bába között terül el, már & 
legrégibb időben aránylag sürü népességű volt Emberi lakóhelyek léte- 
zését bizonyítják azok a neolith-kori leletek, melyek a Fertő tó vidékén 
és a folyóvizek mentén kerültek elő, és nevezetes leletek igazolják, hogy 
a bronzkorszakban és a hallstatti időben e vidék nagy része lakott volt 
A történelmi időkben kelta népek telepedtek itt le, kiknek helyét utóbb & 
rómaiak foglalták el; ez utóbbiaknak nevezetes városaik voltak ezen & 
vidéken, mint Savaria (a mai Szombathely), Scarabantia (a mai Sopron), 
Mutenum (a mai Feketeváfos) ' és mások. A rómaiakat valószínűleg az 
avarok követték, majd a honfoglalás idejében besenyők telepedtek le a 
Fertő mellékein és Sopron vármegye nyugati határszélein. De a vidék 
határszéli fekvésénél fogva sok zaklatásnak és viszontagságnak volt kitéve.! 
Nyugat felől folyton ismétlődtek a betörések ; az osztrák berezegek, majd 
oseh Ottokár be-becsaptak az országba, s egyes részeit elfoglalták. E be- 
törések visszaverésére épültek a nyugati végvárak, melyek a Lajta-hegy- 
ségtől kezdve a stájer határig; sürü egymásutánban szegélyezték az or- 
szág széleit ; ilyenek voltak a Lajta-hegység tövében Sárfenék (a mai 
osztrák Scharfenegg), Szarvkő, Kismarton, azután Nagymarton, Fraknó, 
Eabold, Lánzsér, Sopron, Locsmánd, Yasmegyében Léka, Borostyánkő és 
Szalonak. De a várak gyakran nem bírtak ellenállani s az országnak ez a 
nyugati határszéle nem egyszer Ausztriához csatoltatott. így Fraknó és- 
Kismarton még a tizenhetedik században is oda tartoztak, s amaz 1622- 
ben, ez csak 1655-ben került vissza véglegesen Magyarországhoz. 



Digitized by 



Google 



366 TIZENKETTEDIK FEJEZET. DVNÁMTŰL. 

Ez a történelmi múligánál fogva is már oly érdekes vidék, természeti 
kincseivel nemcsak leköti figyelmünket, de mindig kiváló helyet bizto- 
sított magának hazánk Dunántúli részében. Mert a gazdag síkság és a 
hegyes-dombos vidék találkozása sok oly előnyt nyújtott a lakosság- 
nak, mely anyagi fejlődésének nagy mértékben kedvezett A kis Magyar- 
Alföld legtermékenyebb részeihez tartoznak ama rónaságok, melyeket ha- 
zánk « éléskamráinak » szerettünk nevezni : Sopronmegyében a Rábaköz a 
Répczemellékkel, s Yasmegyében a költőinktől is sokat emlegetett Ke- 
menesalja. 

Aránylag kevésbbé termékenyek azok a hegyvonulatok, melyek a két 
Tármegye nyugati részét borítják. Valamennyi az Alpok hegyrendszeréhez. 



BOROSTTÁMKŐ. (VASMBOTB.) 

mégpedig azoknak nóri tagjához tartozik, s a Wechsel-hegységből ágazik 
ki. Az osztrák határ mentén elég jelentékeny a magasságuk, s a Kőszegi-- 
hegységben az TroUkő a Dunántúl legmagasabb emelkedése (88S m.). 
A Rozáliü' és a Soproni-hegység a legnagyobb emelkedések, míg a Lajtos 
hegység jóval alacsonyabb. Mind e csoportok a középhegység jellegét 
viselik magukon ; túlnyomólag kristályos kőzetekből fölépült tömegeik 
kevéssé szaggatott, lankás hegyoldalakkal emelkedő kúpokat és lánczokat 
alkotnak, melyeknek tövét kiterjedt szőlők és gyümölcsösök ékesítik, míg 
lejtőiket és hátukat erdőségek borítják. A hegység ásványkincsei közül 
nevezetesek a nagy szénbányák (Sopron, Biczing, Lajta-Ujfalu) és a 
vasmegyei antimonbánya, s a borostyánkői szei-pentin-előfordulás jelen- 
tősege is igen nagy. E mellett a Lajta-hegység és a fertőmelléki dombláncz 
mediterránkori óriás mészkőbányái a legkitűnőbb építőanyagot szolgál- 



Digitized by 



Google 



.k MAOYAB ALPOK. 367 

tatjáky melynek értékét a rómaiak idejétől kezdve napjainkig egyformán 
megbecsülte minden kornak építésze. Bécs legkiválóbb műemlékei (mint 
« Szent Istyán-tomya, a Fogadalmi-templom, az udvari múzenmok, a 
T&rosháza, az igazságügyi palota, az egyetem, az operaház stb.) mind a 
«opronmegyei szentmargitai és rákosi bányák anyagából épültek föl, 
melyeknek kőgazdagsága szinte kifogyhatatlan. 

Az erdőségeket széles sáv gyanánt gyümölcsösök és szőlők szegélye- 
zik ; az átmenetet az erdőből a gyümölcsöshöz a gesztenyések alkotják. 
Tidékünknek legszebb dísze az a sok pompás gesztenyés, mely úgy a 
Itozália, mint a Soproni és Kőszegi hegységek tövében elterül s a legfino- 
mabb terméssel kedveskedik. E ligetekben vannak több évszázados óriá- 
sok (mint a kőszegi híres gesztenye), melyeknek kerülete 6 — 8 mét^r. 
A gesztenyén kívül a gyümölcsnek minden faja honos itt; nagy mennyi- 
ségben és kitűnő minőségben díszlik a cseresznye, szilva, baraczk, alma, 
dió stb., melylyel egyes községek lakossága kiterjedt kereskedést űz kül- 
földre is ; de mindennél jelentékenyebb a szőlőmívelés. 

A legkiválóbb szőlővidék a Fertő nyugati partja, Ruszt városa körül. 
Ajs alacsony fertőmelléki hegyláncznak lassan aláereszkedő keleti lej- 
tői, melyek a Fertő-tavára néznek, ősidők óta szőlővel vannak beül- 
hetve s a legjobb borokat termik, melyek «a ruszti bor» neve alatt 
TÍlágszerte híresek. Hasonlóképen dús bortermő vidék van a Lajta-hegy- 
ség és a Soproni-hegység tövében, Vasvármegyében pedig Kőszeg körül. 
A vidék népe nagyrészt a szőlőből él s a szőlőmívelés most is igen jelen- 
tékeny, habár a fillokszera pusztításai nagyobb területre elharapództak. 

Helyenkint az ipar is meglehetős jelentőségre tett szert. Különösen 
« két virágzó város, Sopron és Szombathely, válik ki iparával és forgalmá- 
Tal; de a megyék többi részein is akadnak nevezetesebb ipartelepek. 
A czukorgyártás a vidék legjelentékenyebb iparága, mely Sopronmegyéhen 
•öt (Bük, Nagyczenk, Petőház, Félszerfalva, Czinfalva), Vasmegyében egy 
nagy gyárat (Sárvár) lart üzemben. Nevezetes még a fonó- és szövőipar 
is, melynek Szombathelyen, Eohonczon, Vimpáczon és Szi-Gotthárdon 
^utóbbi két helyen selyemszövő-gyárak) vannak nagyobb telepei. Az egész 
Tidék legjelentékenyebb gyártelepe azonban a Lajta-újfalui jutafonó- és 
tszövőgyár, mely másfélezemél több munkást foglalkoztatván, hazánk legna- 
;^yobb gyárai közé tartozik;' továbbá a szentgotthárdi szivargyár, 1344 
munkással. 

De a vidék nemcsak anyagi műveltségénél fogva érdemel figyelmet ; 
sokkal régibb és jelentékenyebb szellemi műveltsége. Általános művelö- 
•dés tekintetében ez az országrész évszázadok óta legelői áll hazánkban. 
Mát a tizenhatodik században keletkeztek itt híres kőnyomdák (Gsepreg, 
líémetkeresztúr, Monyorókerék, Sárvár, Németújvár) ós iskolák (Sop.on, 



Digitized by 



Google 



368 TIZENKETTEDIK FEJEZET. DUNÁNTÚL. 

Sárvár), melyek az általános 
művelődésre nagy befolyással 
voltak. A protestánsok isko- 
Iáinak köszönhető nagyrészt^ 
hogy a nép általános művelt* 
sége itt csakhamar oly fokot ért 
el, mint másntt csak jóval ké- 
sőbb. Az írni-olvasni nemtudók 
száma sehol sem oly csekély,, 
mint Sopronmegyében. Sop* 
ronban és újabban Szombat- 
helyen sok kiváló tanintézet 
áll fenn, s a művelődés egyéb 
tényezői sem hiányzanak : 
sajtó, irodalom, szinészet egy- 
aránt kiveszik részüket a ne- 
mes munkából. 

Sopron várm^ye. A ki 
Budapest felől a Magyar Alpok 
felé siet, Győr után Csorna 
közelében éri Sopron vármegye 
határát Egyike ez a legrégeb- 
ben lakott helyeknek az or- 
szágban, mely ma a Bábakös 
legvirágzóbb községe ; több 
irányba vezető vasúti vonalak 
csomópontja és a 12-dik szá- 
zadban alapított premontrei 
apátság székhelye. Odább nyu- 
gatra Kapuvár is igen élénk 
és fejlődő városka; hajdan & 
Eanizsayak és Bozgonyiak bir- 
toka volt, ma az Esterházy 
berezegi család tulajdona. 
A két községtől északra terűi 
el a Hanság, az a nagy ingo- 
vány, mely a Fertőhöz kelet 

80PB0N: UTCZABÉSZLET A VÁBOBTORNTÁYAL. fclől CSatlakOZVa, SoprOU, Mo- 

son és Győr vármegyék nagy 
részét borítja. Évszázadok óta törekedtek e nagy mocsár lecsapolására. 
Pedig a Fertő kiszárításával Magyarországnak egyik sajátságos természeti 



Digitized by 



Google 



A MAOYAB ALPOK VIDÉKE. 36^ 

jelensége menne veBzendóbe. A hagyomány szerint a tó a tizenhannadik 
vagy tizennegyedik században bét községet borított el, s ha ennek az 
eseménynek nincs is semmi történelmi alapja, annyi bizonyos, hogy a tó 
körűi a 14. és 15. században tényleg voltak nagyobb számmal oly köz^ 
ségek, még pedig magyar községek, melyeknek azóta nyomuk veszett A tó 
vize a következő századokban is több ízben megapadt, de legérdekesebb 
volt teljes kiszáradása, mely 1867-ben állott be. Ebben az időben a száraz 
medret sok helyütt fölszántották, sőt tanyák és majorok is épültek benne. 
De 1869 óta újból gyűlt víz, s néhány évvel rá már ismét teljes nagyságá- 
ban pompázott a 335 négyszögkilométer fölületű tó. 



A FERTŐ-TÓ. 

A tó keleti és déli partja lapályos, nyugaton ellenben a Fertőmelléki 
dombláncz, s északon a Lajta-hegység szegélyezi. Több kisebb-nagyobb 
község épült partjain és azokhoz közel. Délen némi távolban Nagy- és 
KiS'Czenk említendő ; amaz virágzó mezőváros ezukorgyárral és néhány 
más iparvállalattal, ez gróf Széchenyi István nyugvóhelye. Kies park 
közepén, a híres hársfasor végén áll a Széchenyi grófok egyszerű ősi laka, 
ma gróf Széchenyi Béla tulajdona, benn a faluban a díszes templom, 
Blaas Károly művészi oltárképével, s a templom mellett a Széchenyi - 
család sírboltja. Keresztalakban ültetett szép hársfasorok közepén áll a 
régi dór-ízlésben épített mauzóleum, melynek földfölötti része kis kápolna, 

György Aladár : A föld és népei. V. 24 

Digitized by VjOOQIC 



370 TIZENKETTEDIK FEJEZET. DÜKÁMTŰL. 

XDig alsó része maga a sírbolt. nYoltmik mint ti, Lesztek mint mi : Por 
és hamiLt Ez a jelentős mondás olvasható a kripta lépcsője fölött 
Igénytelen márványtábla mutatja azt a helyet, a hol a degnagyobb ma- 
gyart örök álmát alussza. 

A Fertő tavába Ruszt városkától északra egy kis folyócska, a Vulka 
ömlik. Három oldal felől hegyekkel övezett tágas lapályon folyik végig, 
melyet a vidék legkiesebb részei közé sorolhatunk. Északon a Lajta" 
hegység pompás erdőségei övezik, s azoknak tövében csinos kis várost 
érünk : Kismartont Gyönyörűen fekszik ez a hegység tövében, nem csoda, 
hogy az Esterházy berezegek ide építették ősi fészküket A négy külön 



FBAKNÓ-VÁBA. 

községből álló, de teljesen összeépített város, melynek mindössze ötezer 
(magának a városnak 3000) lakója van, hazánk legrégibb helységei közé 
tartozik ; vidéke lakott volt már a kőkorszakban, s az Árpádok idejében 
mint castrum szerepel; de tulaj donképeni jelentősége csak akkor kezdő- 
dött, midőn gróf Esterházy Miklós 1622-ben II. Ferdinándtól megkapta a 
kismartoni uradalmat, a hol berezeg Esterházy Pál nádor 61 évvel később 
a régi vár helyébe a mai nagyszerű várkastélyt építtette. Magyarország 
legnagyobbszerű épületei közé tartozik ez az úrilak, melynek belseje való- 
ban fejedelmi pazar fénynyel és pompával van berendezve ; kiterjedt szép 
parkjában áll a Leopoldina-csamok, Esterházy Leopoldina herozegnő gyö- 
nyörű szobrával, mely Canova vésője alól került ki. Kismarton neveze* 
tessége még a híres kálvária-templom (Haydn sírjával) és a katonai al- 
reáliskola. 



Digitized by 



Google 



SOFRONMEGTB. 371 

Az Esterházy-család, mely Sopron és Vas vánnegyék nyugati részéi 
bírja, a vidék történetével szorosan össze van forrva. Mindenütt vannak 
kastélyai és várai, s bár az utóbbiaknak jó része már romokban hever, 
néhány közűlök még romjaiban is ímponáL Valamennyi közt a leghatalma- 
sabb és legerősebb Fraknó volt, mely a vármegye nyugati szélén, a Bozália-^ 
hegységben van. Hatalmas, meredek dolomitszirten áll a merészen épí- 
tett vár, melynek eredete a 13-dik századig vezethető vissza. A hatal- 
mas épület ma is teljesen ép és lakható ; gazdag fegyvertára, régi képei 
és egyéb berendezései rendkívül érdekesek, az Esterházyak kincstára 



SOPRON. 



pedig, melyet itt őriznek, mesés kincseket rejt magában (közte Mátyás 
királynak 1465-ből való kelyhét), s a maga nemében a leggazdagabbak 
közé sorolható. 

Fraknó-vára a szépségéről ismert Eozália-hegység aljában áll; 
«nnek a hegységnek a tövében van a Pecsenyédi Savanyúkút, egy újabb 
időben föllendült szép fürdőhely; legmagasabb hegyén pedig a Rozália- 
kápolna (750 m.), a honnan igen szép kilátás nyílik az osztrák-stájer 
havasokra és a kis Magyar-Alföldre a FertÖ tavával Gyönyörű erdőségek- 
ben bolyonghatunk itt minden irányba, s a legpompásabb vidékeken át 
juthatunk innen a Brennhergi nagy kőszénbányák érintésével Sopronba. 

Sopron városát nemcsak történelmi múltja, de jelen állapota is érde- 
kessé teszi. Vidéki városaink között kevés van, mely csín, vagyoni jólét 
^s rendezett viszonyok tekintetében vele versenyezni tudna ; mihez hozzá- 

24* 



Digitized by 



Google 



372 TIZENKETTEDIK FEJEZET. DUNÁNTÚL. 

j&rúl még az is, hogy vidékét termékeny gyümölcsösök, szőlők és erdők 
váltakozása teszi vonzóvá. A város ősrégi telepítés ; már a kőkorszakban 
lakott itt az ember, a £t. e. tizedik századból pedig óriás kiterjedésű tele- 
pek kerültek elő (a Burgstall hegyén), melyek Eözép-Európa legnagyobb 
hallstatti telepei közé tartoznak. Jelentékeny város állott itt (Scarbantia) 
a rómaiak korában is, a kilenozedik században pedig már Odinbnrch név- 
vel jelölik. Mozgalmas és viszontagságos volt a város története az újabb 
korban is; látott néhány koronázást és országgyűlést (kivált az 1681-ikitV 
de kijntott neki a belvillongásokból is, s különösen a kuraezok ostroma. 
(1705 — 6) erősen dúlta. A tizenkilenczedik században megindult békéa 



KŐSZEG. 

fejlődés Sopront hazánk első vidéki városai közé emelte, mely maga» 
kultúrájánál fogva, épen úgy mint ipari és forgalmi jelentősége miatt, 
is számot tesz. Az eredetileg német város újabb időben erősen magyaro- 
sodott, úgy hogy 33,000-nyi népességének ma már kétötöde magyar, holott 
harminez év előtt alig néhány százra rúgott a magyarság száma. 

Soprontól délre hegyes-dombos vidék terűi el, melyen túlnyomóan 
német és horvát nép lakik. Ott is van néhány régi vár, minő a német-^ 
keresztúri, lakompaki, kaboldi; de mindezeknél hatalmasabb volt a ítín- 
zséri, mely már a XU-ik században keletkezeti Meredek hegyen épült 
a nagykiterjedésű vár, melynek hatalmas tornyai messze földre látszottak. 

Lánzsértól délre Léka folytatja a váraknak ama lánczolatát, mely 
hazánk nyugati határait szegélyezte. Már Vas vármegyében fekszik, a. 
Gyöngyös folyó kies völgyében, egy a folyócskától teljesen körűifolyt 



Digitized by 



Google 



BOPBOM ÉS VAS. 373 

erdős hegykúpon. A tizenhatodik század közepén a Nádasdyak kezébe 
került, kiknek kiváló sarja, a lefejezett országbiró, a lékai templomban 
aluszsza örök álmái A régi vár egyes részei még elég épek, kivált a gyö- 
nyörű gót ivezetű oszlopos lovagterem. A templom melletti újabb kastély 
Esterházy Miklós berezegnek kedvelt nyaralóhelye. 

Vasvármegye. A Gyöngyös kies völgye Kőszeg városánál nyílik a 
síkságra ; kicsi, csak hétezer lakosú, de erősen magyarosodó város* Tör- 
ténete igen viszontagságos volt; legdicsőbb eseménye volt as a hősi 



BZALONAK-YÁRA. 

Tédelem, melylyel Jurisics Miklós Szolimán 200,000 főnyi seregét 25 napig 
föltartóztatta és ezzel Bécs városát megmentette. Jurisics Miklós, ki ezt a 
hőstettet 28 huszárral, 18 német lovas katonával és 700 fegyvertelen pa- 
raszttal vitte végbe, elismerésül örök birtokul kapta a várat és a városi 
A vár később sokszor cserélt gazdát; egy ideig itt volt Wesselényi nádor 
özvegye, Széchy Mária is, a ki nemsokára bekövetkezett halála után a Szent 
Jakab templomban temettetett el ; ugyanott nyugosznak Jurisics földi ma- 
radványai is. Az újabb időben Kőszeg városa, mely a közlekedés fővona^ 
Iáitól távol esik, fejlődésében megakadt; a múlt század első felében mint 
egyik kerületi tábla székhelye vált nevezetessé, ma jó iskolái és néhány 
ipartelepe adnak neki jelentőségei 



Digitized by 



Google 



374 TIZBNEETTEDIK FEJEZBT. DUNÁNTŰL. 

Az a hegyvidék, mely Kőszegtől nyugatra elterül, több nevezetes 
helylyel dicsekedhetik; Lékán túl, magasan fenn a hegyekben találjuk 
Borostyánkőt^ melynek lovagvárát a tizenharmadik század első felében 
Frigyes osztrák berezeg bírta, utóbb a Németujváriakra szállott, 1647-től 
kezdve pedig t<)bb mint kétszáz évig a Batthyány-család kezén volt 
Ugyanezé a családé volt egy másik érdekes vár is, Szólónak. Ennek köze- 
lében van Felsőőr, az Őrség neve alatt ismert vidék központja. Ennek a 
vidéknek régi magyar lakóit határőrökűl telepitették az idegenajkú né- 
pesség közé, s e kis sziget évszázadokon keresztül megóvta magyarságát ; 
régi kiváltságait ugyan elvesztette, de faji jellemvonásait és sajátságoa 
nyelvjárását híven megőrizte a nép. Felsőőr közelében van Tárcsa, neve- 



SZOMBATHELY. 



zetes fürdővel; Fehőlövő, ágostai evang. tanintézetekkel (algimnázium, 
reáhskola, tanítóképző-intézet) és Pinkafő, jeles pokróczgyárraL Mária-- 
falva szép csúcsíves templomáról nevezetes. 

A kőszegi hegységtől délfelé dombos vidék terül el, melyet a Bába, 
Lapincs és Pinka vizei öntöznek. Ennek a dombos vidéknek a rónával 
való érintkezésénél fekszik Vas vármegye székhelye, Szombathely. Még 
harmincz évvel ezelőtt Kőszegnél jelentéktelenebb városka, ma a Dunán- 
túl legélénkebb városainak egyike, melynek a szomszédos falvakkal való 
egyesítése óta immár 25,000 (tiszta magyar) lakója van. Szombathely 
püspökség, királyi tábla és számos közintézet széke; vasútjai minden 
irányba szétágaznak, kereskedelme és ipara igen fejleti Közelében van 
/fer^t/, csillagvizsgáló intézettel, Ja/c a 13-ik századból való benczésrendi 



Digitized by 



Google 



YASICBOTB. 375 

templommal, mely müépítészetünknek egyik legkiválóbb alkotása, és Iker^ 
vár, gr. Batthyány Lajos kastélyával és azokkal a nagy villamos művek- 
kel, melyek nemcsak Szombathelyt és vidékét, de még Sopront is villa- 
mos erővel és világítással látják eL 

A dombos vidéken még három község van, mely történelmünkben 
szerepet játszott Németújvár, a róla nevezett grófok fészke, a Batthyár 
nyak kezébe került Hatalmas várának csak egyes részei épek ; így a tem- 
plom és magas tornya, a várnak egyes termei, melyekben nevezetes régi 
képek és búfcorok vannak, a fegyvertár és a kazamaták. Kissé odább 
délre a Rába mentén Szent- 
Gotthárd és Körmend fekszik. 
Szt-Gotthárdon III. Béla már 
1183-ban alapított apátságot, de 
a történelem többet tud arról 
a fényes győzelemről, melyet 
Montecnocoli itt 1664-ben a 
törökökön aratott. Körmenden 
Batthyány berezegnek van ne- 
vezetes kastélya, régiséggyüjte- 
ménynyel, levéltárral és szép 
parkkaL 

Körmendtől lefelé haladva 
Vasvárt érjük ; hajdani várának 
ma már nyoma sincsen, de ki 
van mutatva, hogy ez a királyi 
város (ma jelentéktelen falu) már 
Szent István korában a vármegye 
székhelye volt, s ez róla vette 

nevét is. A székhelynek Szombat- a jaki bkngzéstkmplom. 

helyre való költözésével Vas- 
vár szerepe megszűnt ; a történelemben még csak egyszer fordul elő, mi- 
dőn 1664-ben, a szentgotthárdi győzelem után, itt kötötték a hirhedt 
vasvári békét. Ugyanabban az időben Sárvár is nevezetesebb volt, mint ma. 
Ez a Kanizsay-család birtoka volt, melyről házasság útján Nádasdy Tamás 
grófra szállott, ki itt 1536-ban nevezetes gimnáziumot és könyvnyomdát 
állított; itt nyomatták 1539-ben Erdősi Sylvester János magyar nyelv- 
tanát. Nevezetes régi kastélya, melynek díszterme jeles falképekkel 
ékeskedik. A vár és uradalom ma Mária Terézia főherczegnő tulaj- 
dona. 

Odább keletre újabb időben Kis-Czell tett szert valamelyes jelen- 
tőségre ; míg azelőtt csak régi dömölki apátságáért érdemelt figyelmet 



Digitized by 



Google 



976 TIZENKETTEDIK FEJEZET. DUNÁNTÚL. 

Ma mint vasúti góczpontnak élénk üzleti élete van, s a környékén űzött 
bortermelés is elég jelentékeny. 

Eis-Gzell már a vármegye keleti szélén fekszik. Fölötte emelkedik a 
csonka piramis-alakú Sághegy, mig odább a távolban a Somlyó hatalmas 
tömege mered égnek. Mindkét hegy magányosan emelkedik ki a kiterjedt 
lapályból, mely a kis Magyar-Alföldnek déli szélét jelöli. Kelet felé már 
föltűnnek a Magyar Középhegység lánczolatai, melyek az ország szivéhez 
vonulnak ; de nyugat felé még átpillantjuk annak a területnek nagy részét, 
melyet a Magyar Alpok vidékének nevezünk. 



NáMETüJVÁB ROMJAI. 



Digitized by 



Google 



TB£NC8ÉN YÁBOB, A YÁBRAL. 

TIZENHARMADIK FEJEZET. 
AZ ÉSZAKNYUGATI-FELVIDÉK 



Borovszky Samu dr, : Magyarország yármegyéi és v&rosai. V-dik kötet Nyitrav&r- 
megye. VlII-dik kötet BarsYámiegye. Budapest, 1 900^1 Íi03. — Zólyommegye mono- 
gráfiája, Grünwald Bélától. — Selmeczbáoyai kalauz. Selmeczbánya, 1898. — Czer- 
novitz Gyula: A Vágvidéki mondakör. Gyoma, lOOi. — Lovcsányi Gyula: AY&g és 
Tidéke. Budapest, 1881. — Posewitz Tivadar dr. : A Szepesség. 2-ik kiadás. Kassa, 1904. 

A Kárpátok nyugati része, a vizekben és erdőkben gazdag magyar Fel- 
föld, egészben véve a tótság hazája ; a magyar elem jóformán csak a folyók 
völgyében húzódik föl a hegyek aljáig. Az egyes részek csoportosulása 
nagyon változatos ; leghelyesebb lesz tehát a politikai megoszlást követve, 
az egyes megyéket külön-külön ismertetnünk. 

NYUGATI ÉS DÉLI MEGYÉK. 

Trenosén vármegye az Északnyugati-Felvidék legszélsőbb vármegyéje. 
Területe 4444 km.* Az egész megye jóformán a Vág folyó vidéke, mely- 
nek tágas völgyét nyugatról a Mayyar- Morva- Határhegység és keletről a 
KiS'Fátra hegységei veszik körűL A lakosság túlnyomó többsége tót, 
melyet lakóhelyének viszonyai tettek iparossá. Főfoglalkozása ugyan a 
földmívelós és marhatenyésztés, de az a csekély föld, a melylyel egy-egy 
család rendelkezik, többnyire nem nyújt annyit, a mennyi a megélhetés- 
hez szükséges, s azért a nép más foglalkozás után is lát. így fejlődött ki 



Digitized by 



Google 



378 TIZENHARMADIK FEJEZET. AZ ÉSZAKNYUOATI-FELyiDÉE. 

kőztük a háziipar. Ismeretes alak a drótos, ki éveken át majd a félvilágot 
beutazza. Ellenben a zsindelykészítő otthon, vagy a közel erdőben faragja 
a házfödélhez szükséges zsindelyt, a ledöntött hatalmas fenyők fájából 

A tiUajos a felvidéki ipar egyik jelentékeny tényezője. Midőn a t^li 
hótömegek elolvadtával a Vág vize megdagad, megpezsdül partjain a tar 
vaszi élet. A Yágba viszik ekkor azokat a tutajokat, melyeket erre a 
czélra a nagyobb mellékfolyók partjain már télen készítettek elő. Ön^ 
állóan űzik a faipart, s különböző faáruk (puttony, kád) készítésével foglal- 
koznak. Kapcsolatban a faiparral fölemlítjük még a tót népnél igen elter- 
jedt kosárfonást, seprőkészítést és faszénégetést; de a mészégetést, a 
taplósipka-készitést^ valamint a kátrányos kocsikenőcs (kulimáz) csinálást 
is űzik, s egy részük juhtenyésztéssel is foglalkozik. 

A sajtkészítés a juhászgazda (baosa) mestersége. Messze a falut<Sl, az 
erdő mélyében áll magányos fakunyhója. Nyitott ajtaján s a háztető 
alól sűrű füst kavarog, mikor a juhászgazda tüzet éleszt a kimyhó köze- 
pén lelógó katlan alatt, hogy a zsendicze főzéséhez lásson. A kimyhó Kö- 
rűi van a kosár, hová a juhászbojtárok minden este behajtják a juhokat. 
Itt megy végbe a juhok fejese is. 

A nép eledele még a módosabbaknál is silány, de különösen a sze- 
gényebb családoknál, hol a burgonya és a káposzta a főeledel. A pálinka 
azonban ritkán hiányzik, sőt sokszor a főtt ételt pótolja. 

A tót nép szereti a társas életet; összejövetelek kivált a téli estékeik 
napirenden vannak. Folyik ilyenkor a mese és még inkább a dal. Általá- 
ban a dal és a zene iránt nagy a fogékonyságuk. A mesék tárgya legtöbb- 
ször a birvácgr : elásott kincsek, a várromok alá rejtett pénz, a híres 
Jánosik rabló, ki gazdagtól rabolt és a szegénynek adott stb. De baboná- 
val fűszerezett tündérmesékben sem szűkölködnek. 

Trencsén vármegyébe a Vág a Sztiecsnói-szorosból lép a zsolniU 
medenczébe. 

Zsolna jókora dombon épült, régies jellegű (oszlopos folyosókkal el- 
látott házakkal bővelkedő), s történelmileg is nevezetes város. A régi idő- 
ben Solnának nevezték. A város a fejlődésnek nagy fokán álló nagy- 
község, Trencsén vármegyének első kereskedelmi és ipari központja, ft 
a magyar királyi államvasutak és a Eassa-oderbergi vasút csomópontja. 
A Lőw-féle posztógyár nemcsak katona-posztót készít hadseregünk szá-^ 
mára, hanem divatos szöveteket szállít a külföldre is. Azonkívül van kén- 
sav- és műtrágyagyára, elektrotechnikai és más műhelye is. Az újabb 
időben Üj-Zsolna néven egész városrész keletkezett; itt épült a fűtő- 
ház és több pavillon a vasúti alkalmazottak számára. 

Zsolnáról a Kassa- oderbergi vasúton észak felé a Kisucza-völgy betli 
utazva, Kisucza- Újhelyi és Csaczát érintjük, s a Jablwilcai'hágón át Szilé^ 



Digitized by 



Google 









O 
m 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



TBEN06ÉN VÍBMEOYB. 379 

ziába mebefünL Ezen a vidéken kirándulhatunk a Javomik-Beszkid, 
illetőleg az Oszus-hegység csúcsaira. 

Az itt lakók csak a hegyi legeld- és erdőhasznáJatra vannak utalva, 
így keletkezett- számos irtványos község. Ezeknek egyike a Eisuczánál 
Turzófalva (Turzovka), a Beszierczénél pedig Besztercze. Ez a vidék — bár 
természeti szépségekben nagyon gazdag — hazánk legterméketlenebb vidé- 
keinek egyike. Szép a százados fákkal borított Yelhova, s az ennek déli 
tövét szegélyező Varinka völgye. Az Árva vármegyébe vivő úton a Boboti 



A V£ÁTNA*yÖLOT. 

és Szokolje nevű festői sziklaszorosok aljában az út az irtványos Tyercbo- 
vához vezet A községben Majláth grófnak pisztrángtenyésztése van. Innen 
fölkereshetjük a természeti szépségeiről hires Yrátna-völgyei Ezt a vad- 
regényes sziklaszorost fantasztikus szikla-alakzatai miatt sok turista Iá- 
látogatja. 

Kilépve a szorosból, egy mindenfelől körülzárt hegykatlanban állunk^ 
melyhez a Roszudecz és a Kis-Kríván adja a keretet. 

Teplicskán túl, a Vág és Kisucza összefolyásánál emelkedik Budetin 
vára, az egyetlen síkföldi vár a Vág völgyének ezen a részén. 



Digitized by 



Google 



380 TIZENHABMADIK FEJEZET. AZ ÉSZAENTUGATI-FELYIDÉE. 

A Kisucza torkolatával szemközt a fíajcsánka folyik a Yágba. Ennek 
völgyében Zsolnától vasúton mehetünk a párját ritkító, meleg, vasas- tim- 
sós forrásairól híres jRa/ecj5-ftirdőbe (magyar Gastein). A Rajcsánka festői 
völgyének, s e völgy déli útjának őrzésére épült 1360-ban, Nagy Lajos 
parancsára, Ljetava vára. Ennek közelében van Bicsicza község, a báró 
Popper-féle kastélylyaL Innen fölkeressük a Javomik magas fekvésű irt- 
ványi községét : Makó vot (Trencsénmakó), s a drótostótok hazáját: Zákop- 
csét, Dlbepolét és Bovnét. 



A SZŰLTÓI VÖLOT. 

Azután Hricsó romjaiban gyönyörködve, elérjük ^agyhiüse — Predmér 
állomást, melynek közelében Bittse várának omladéka látható. A hatalmas 
Thurzó György fényes udvart tartott itt hajdanán. Bittsének virágzó gyufa- 
és bőrgyára van. Innen kirándulhatunk a híres Szúlyói-völgybCf mely 
nemcsak a Végvidéknek, hanem a Eárpátok-koszorúzta hegjrvidéknek is 
legfestőibb és legregénycsebb tája. 

A Domanizsi-hegységnek a Vág partjáig terjedő nyúlványai a folyót 
két hatalmas kanyarulásra kényszerítik és a völgyet annyira összeszorít- 
ják, hogy ezen a részen a vasút csak nagy költséggel volt építhető. Mi 
átrobogunk a Vág folyón épített vashídon, s a szoros felső végén a Vág 
jobbpartján megpillantjuk Zsigmondháza szép kastélyát, balpartján pe- 



Digitized by 



Google 



TBBNOsáK VÍBMEOYB. 381. 

dig föltűnik Vágbesztercze, a fenséges látványt nynjtó Manin-hegycsopoit 
alján. Zsígmondbáza kastélya tele van Balassa arczképeiyel és a törökön 
nyert diadalok emlékeivel ; jelenleg Hohenlobe herczegé. Vágbeszterczétől 
északkeletre van a turisták által sokat látogatott Manin-hasadéL 

A szomszéd Yághéve községen át folydogáló patak mentén rétek é& 
szántóföldek közt folyton emelkedő ösvényen haladunk az egyre szűkülő 
völgyben. Egyszerre a völgy bezárul, csak kis út marad még a ketté- 
hasított magas sziklatömbök között, épen akkora, a mekkorát a kis 
hegyipatak szűk medre betölt Eöről-kőre lépdelve haladunk az egyre 
kanyargó úton, a magasan tornyosuló sziklafalak között. Minden szavunk,, 
minden lépésünk tompa visszhangját halljuk, melybe a csörgedező patak 
élénk moraja vegyül. Kilépve a hasadékból, mély hegykatlanba jutunk, 
mely kiapadt mély tó medrének a benyomását teszi a szemlélőre. Talán 
ennek a tónak lefolyása volt az a hasadékban haladó kis patak, mely sok 
száz éves munkájával a hatalmas sziklautat keresztül mosta. A hegykat- 
lanon túl terjed a vádregényes Koszteleczi-YÓlgy, melyen át turista-út 
vezet a Szúlyói völgybe. 

Visszafelé haladva a Vág partjához, a Manin-hasadék bejáratától 
délnyugati irányban húzódó hegylejtőn a Javornik-hegység egyik csúcsát 
pillantjuk meg, mely mintha kilépett volna a sorból és közelebb vonult 
volna a Vág folyó ezüst szalagjához ; erről a magas csúcsról a régi 
Besztercze-Podhrágy várának romjai tekintenek le ránk. A hegy oldalát 
sűrű lomb födi, tövében pedig várkastély díszlik. A beszterozei vár haj- 
danában kedvelt tartózkodási helye volt a Vág-völgy rettegett rablólovag-, 
jainak : a két Fbdmanyini testvérnek. 

Bellustól északkeleti irányban van a cseppkőbarlangjáról híres Pru-' 
zsinai'Völgy. Bellussal szemben nyílik a Ledniczi- völgy, s itt gyönyör- i 
ködhetünk a Ledniczi-vár romjaiban, mely valamikor szintén rablófészek ' 
volt. Lédeczen nagy czementgyár van. Az út mentében eső községek közül 
a Mednyánszkyak ősi fészke, Mednye, valamint Rovne vonja magára 
figyelmünket. Bovnén van a vármegye legnagyobb parkja ; száz hársfáját 
a hagyomány szerint Eákóczi György ültette. A mély Podhrágyi-völgy be- 
járatánál a Yág-völgy legcsinosabb községeinek egjrikét, Pruszkát talál- 
juk. Van itt igen szép kastély, angol parkkal Innen a csipkés hegyorom 
tetején emelkedő Oroszlánkő-várának romjaihoz rándulhatunk. 

Most forduljunk vissza a Yág-völgyet keletről határoló hegységbe^ 
a KiS'Fátrába, a hol szebbnél-szebb völgyek közt figyelmünket első sor- 
ban a mély Zliechói'-völgy köti le, melynek végén e vidéknek legmagasabb 
csúcsa, az 1200 méteres Sztrazsó emelkedik. Erről felséges kilátás nyílik 
a szomszédos négy vármegyére. 

niava áUomás a Yág-völgy legregényesebb vidékeinek egyike. 



Digitized by 



Google 



382 TIZEMHABMADIK FEJEZET. AZ ÉSZAKlTniGATI-FELVlDÉE. 

Bárhová nézzünk, új, megkapó, festői panoráma tárul elénk, mely 
egyaránt felöleli a magas hegyeket, sziklacsúcsokat, az erdőpalásttal 
födött hegyhátakat, s a meglehetősen széles sikföldei Vannak itt suttogó 
berkek, kalászdús mezők, illatos rétek, s a vidék szépségét emelő úri kas- 
télyok, niava régi történetét homály födi ; valószinűleg Csák Máté birtoka 
volt. Itt van Magyarország legsúlyosabb fegyintézete, kéttornyú tem- 
plommal. 

Néhány perez alatt Dubniczra érünk, hol már messziről föltűnik 
az Illésbázyak ősi kastélya. Tovább haladva megpillantjuk néhai Baross 



Gábor csinos nyárilakát, s ezzel szemben, örökzöld fenyvessel borított 
kis domb alján, a vasminiszter mauzóleumát. 

Következik Trencsentepla, a hol nagy czukorgyár van. Ez csomó- 
pontja a Ylára-szorosban épült és Morvaországhoz csatlakozó vonatoknaL 
Innen kocsin alig 20 perez alatt Trencsén-Tepliczre érüní, amely egyike 
legrégebben ismert és leglátogatottabb fürdőhelyeinknek. Azt állítják, 
hogy már a rómaiak is használták. Történelmi adatok szerint első nyo- 
maira 1488-ban akadtak. Fölvirágzását a fürdő leginkább Sina bárónak 
köszöm*, ki az SO-es években a nagy szállót, a 60-a8 években pedig a vele 
szemben álló házakat építtette. 



Digitized by 



Google 



TRENCSÉN VÍRMEGYE. 38J 

Visszatérve Troicséii-Teplára, vasúton a Vlára-szorosba mehetünk, 
melynek vadregényessóge sok kirándulót vonz ide. Útközben kiszál- 
lunk Nemsován és megtekintjük az ottani üveggyárat. 

Trencsén-Tepláról a vármegye székhelye, Trencsén felé utazunk. 
Jobb felől a Szkala-hegy meredek sziklafalaival vonja magára, figyelmünket 
Benedek remete emlékére épült a hegyoldalban az apátsági zárda és a 
Szkala-hegyen templom. A zárdában Benedek remetének kőből faragott 
szobrát még most is mutogatják. 

Trencsén szabad királyi város (6000 L) a három fokozatban emelkedő 
várhegy tövében hosszant nyúlik el. A város és vára hazánk legrégibb la- 
kott helyeinek egyike. Fekvése hadászati szempontból érdekes ; várhegye, 
főként abban a korban, midőn a csaták és hadjáratok kimenetele a várak 
bevételétől és elestétől függött, mint hadfígyelő álláspont kiváló fon- 
tosságú volt, s igy föltehető, hogy a vár korábban keletkezett, mint 
maga a város. Falai sok nevezetes történeti eseménynek voltak egykor 
tanúi ; többi között Csák Máté, a hires oligarcha, itt tartotta székhelyét. 
A 16-ik században a vár az Hlésházyak kezébe került, kik a 19-ik szá- 
dad dereka táján eladták báró Sina Györgynek. Ettől örökölte d'Harcourt 
grófné, ki azt Trencsén városának ajándékozta. A várnak egyik érdekes- 
sége a 72 m. mély, sziklába fúrt kút, melyet állítólag török foglyok ástak 
ki egy szerelmi história következményeként. Innen a neve is : a szerelem 
ktUja. 

Trencsén ma szépen fejlődő, intelligens város. Fekvése valóban festői, 
líivált, ha az ember vasúton utazva nézi a vidéket. Csatlakozási pontja a 
Trencsén — nagybossányi viczinális vasútnak. Kár, hogy ipar és kereske- 
delem dolgában kissé elmaradt, s azért lakossága jobbadán szegény és 
nagyobb része hivatalnok. 

A várost elhagyva, vashídon robog keresztül vonatunk. Innen nem- 
sokára elérjük a vármegye déli határát s a Vág balpartján emelkedő Beczkó- 
Tagy BolondócZ'Várát, melynek építését a sokszor földolgozott monda a 
Zsigmond király korában élt Stíbor vajdával és Beczkó udvari bohócz- 
«zal hozza összeköttetésbe. 

Visszatérve Trencsénbe, a Trencsén -bossányi vasúton mehetünk Tren- 
•csén-Baánba. Vonatunk nagy kanyarulatokkal kapaszkodik a Jasztrabei- 
hágóra és iVa óra alatt T.-Baánba érünk. Ide Trencsén-Tepliczről is vezet 
lit a Machnácsi-hágón át. A d'Harcourt grófi uradalom majorsága kitűnő 
sajtot készít. A hely különben kenyeréről és hurkáiról ismeretes. Innen 
kocsin kirándulunk Zay-Ugróczra.Ez a hegyes és regényes vidéken levő 
iözség a Zay grófi család ősi fészke. Műfaragó iskolájáról nevezetes. 
Botgyára világhírű, úgyszintén üveggyára is a legnagy^íbbak egyike az 
egész országban. 



Digitized by 



Google 



384 TIZENHARMADIK FEJEZET. AZ ÉSZAKNYüGATI-FELVIDéE. 

A Vág folyó TrencBénből Nyitra vármegyébe megy át, mely az Észak- 
nyugati-Felvidék legnagyobb (5,511 km') megyéje. Északkeleti sarka sza- 
bálytalan alakban nyúlik be Bars, Túrócz és Trencsén vármegyék közé.^ 
Északi felét magas hegységek borítják; déli része egészben véve róna. 
Fölszinét a Kis-Kárpátok, az északnyugati határlánczolat, a Kis- és Nagy-< 
Fátra, a morvái és az érsekújvári síkság, s a Vág- és Nyitravölgy teszik 
változatossá. 

A Morva és a Vág között a Javorina- s a Brezovai-hegység, a Vá^ 
és Nyitra között a Eis-Fátra és ennek vízválasztó csomópontja, az Innovecz- 



BECZKO-VAltA. 



hegység, a Nyitra- völgy keleti határán pedig a Nagy-Fátra és ennek Ptács- 
•nik és Tribecs nevű csoportjai emelkednek. Éhez az utóbbihoz csatla- 
kozik a magyarok bejövetelével kapcsolatos Zobor-hegy, mely nagy- 
szei*ű fekvésével és alakjával szépíti a völgy tájképét és jótékonyan védi 
Nyitra városát az északi szelek áramlatai ellen. Nevét ez a hegy a. 
magyarok által itt legyőzött Zoborról, Szvatopluk fiáról, kapta. 

A vármegye földjét a Morva, Vág, Dudvág és Nyitra öntözik, s keleti, 
hatórán folyik a Zsitva ; a Vágón kivtil a vármegye főfolyója a Nyitra. E foly6- 
Gajdéi fölött a Facskói-hegység lejtőin fakad; egyik ága a Nyitra, másika* 



Digitized by 



Google 



NYITBA VÁBMSGYE. 385 

£ÍB-Nyítra vagy Belánka. Nyitra-Zsámbokrétnál egyesül a két ág, s azután 
a Vág folyóval majdnem párhuzamosan haladva, Érsekújvár alatt a Yág- 
Dunába ömliL Legnagyobb mellékvize a Zsitva. 

Nyitra vármegyének túlnyomó részében összefüggő tömegben lakik a 
tótság. Egészen magyar helység ma csak 17 van a vármegyében, a magya- 
rosodás azonban egyre tart. A németek (pl. Német-Prónán és Handlován) 
az utolsó helyet foglalják el számra nézve. 

Lakosainak száma 400,000 és igy körülbelül 70 lélek jut egy-egy 
km*-re; Nyitramegye tehát az aránylag legsűrűbben lakott vármegyék 
közé sorozható. 



HANDLOVA PIACZA. 



A Nyitra folyó forrásvidékének legnagyobb községe Német-Próna. 
Ennek német eredetű lakói posztókereskedéssel foglalkoznak. Linen 
Privigyére érkezünk. Itt is sok posztós van, kik katonai takarókat készí- 
tenek a kincstár részére. Privigye a nyitravölgyi vasút végállomása. Linen 
kirándulunk a Kis.-Magura egyik kiálló szikláján emelkedő Bajmóczra^ 
mely egykor királyi vár volt. Királyi adomány folytán a Pálflfyak birtokába 
került, a kik rengeteg költséggel újraépítették és benne nagy kincset érő 
műemlékeket helyeztek eL Bajmócz-vára sok történetileg emlékezetes ese- 
ménynek volt színhelye; a többi között Rákóczi Ferencz a még most is 
álló régi hársfa alatt tartott itt tanácsot híveivel. Fürdőjének kellemes 
vizét sokan használják. 

György Aladár: A föld és népei, V. 25 



Digitized by 



Google 



386 TIZENHARKADIK FBJEZBT. AZ ÉSZAKNYUGATI -FKLYIDÉK. 

PrÍYigyéről keleti irányban a handlovai (krikkeháji) völgyben elérjük 
Handlovát. Határában gazdag kőszéntelepek vannak, de kiaknázásuk lany- 
hán megy. Ettől délnyugatra^ a vadregényes Ptacsnik (madárhegy) egjrik 
csúcsán a Majthényiak ősi fészkét, Kesseleökő (Podhrágy) várromjait pil- 
lantjuk meg. 

A Zsgyár délnyugati s a Racsnik északnyugati része, a melyek közé 
a Belánkai- és a Handlovai- völgy nyúlik be, Nyitra vármegye legfönségesebb, 
de egyúttal legzordabb vidéke. Legnagyobb kincse az erdőség, melynek 
fáját gőzfűrészek dolgozzák föL A Budnói- völgyben, Lomniczán és Alsó- 
veszteniczen napernyő- és esernyő-nyeleket készítenek. Itt a nép gyümölcs- 
termeléssel is foglalkozik, s a termést messzeföldre szállítják. Ezen a vidé- 
ken van Valaszkahela, rengeteg hosszú irtvány-község, az üveges- tótok 
hazája. 

A Budnó-veszteniczi, a privigyei, s a tulajdonképeni nyitrai völgyek 
összeszögellésénél terűi el a hőviz-forrásairól ismert Kis-Belicz, s a Zsám- 
bokréthy-család ősi fészke : Nyitra- Zsámbokrét. Következik a nyitravölgyi 
s a trencséni vasútnak csatlakozási pontja, Ndgy-Bossány. Bőrgyára egyike 
az ország legnagyobb e nemű ipartelepeinek, melynek ki?áló része a had- 
fölszerelési osztály. 

Vasúton tovább haladva, a dombon épült Korosi-kastélyban gyönyör- 
ködhetünk. Majd Nagy-Tapolcsánba érkezünk, melynek egykor saját 
vára Podhrágy (Tapolcsánvár) volt. Ez a hely a Nyitravölgy kereskedel- 
mének egyik központja. Innen kirájidulhatunk Tavamokra, a hol 
gyönyörű kastély és nagyon szép angol park van. Ez és az itt épült 
czukorgyár Stunmier Ágost báró tulajdona. Innen Nagy-Rippény érintésé- 
vel fölkeressük a bodoki kastélyt, a Gábor nevű hágón pedig átmehetünk 
Galgóczra, s mielőtt leérnénk a hágó tetejéről, nagyszerű kilátást élve- 
zünk Pozsonyig ; azután visszatérünk ezen az úton, s Tavarnoktól nyugati 
irányban haladva, érintjük RadosnáL A Radosna-Pöstyéni-hágón leté- 
rünk a Vág völgyébe, Pöstyénbe. Ennek a hágónak tetejéről szintén festői 
a kilátás. 

Visszatérve a Tribecs-hegység felé, Apponyvár, majd a hímeves 
Ghymesi'Vár romjain legeltetjük szemeinkei Az előbbi hajdan királyaink 
lakóhelye volt, most Apponyi Lajos gróf, magyar királyi udvarnagy tulaj- 
dona. Az utóbbi a Forgáchok ősi fészke. Vonatunk ablakából új képtárul 
elénk : a Nyitravölgy régi dicsőségét hirdető Zobor- hegyi ánczot és ennek 
csúcsán a turulmadaras millenniumi emlékoszlopot pillantjuk meg, s azután 
a Galgóez-lipótvári vasút csatlakozó pontját, Üzbéget elhagyva, egy pillan- 
tást vetünk a völgybe nyúló hegyfokon épült, s még Szent István korából 
való darázsi templomra, néhány perez múlva pedig nagy körívvel a vár- 
megye székhelyére, Nyitrára érkezünk. Ez a város Nyitra vármegye társa- 



Digitized by 



Google 



NYITBA VÁEMEOTB. 387 

dalmi életének, kereskedelmének és iparának központja. Görbe ntczái ki- 
Tált vásárok idején nagyon élé&kek. Egyébként minden tekintetben roha- 
mosan emelkedő, kies fekvésű, csinos város. Érdekessé teszi az elkülönített 
kőszirten épült Nyitrai^vár, a mostani püspök rezidencziája, mely már 
a magyarok bejövetele előtt is erősség volt. Ezt a várat a magyarok el- 
foglalták, 8 azóta számos történelmi nevezetességű eseménynek volt a 
színhelye. 

Nyitráról kocsin a Hunyadi és Űrményi családok régi fészkébe, Űr- 
menybe látogathatunk el. 



NYITRA VAROS. 



A Nyitravölgy legdélibb részén levő Komjáth, Nagy-Surány és Ér- 
sekújvár egykor hasonlókép várerősséggel voltak ellátva, de ezeket az 
idő vasfoga mind megsemmisítette. Suránynak nagy czukorgyára van ; 
Érsekújvár a Nyitravölgy vasútjának csatlakozási pontja. 

Érsekújvárról Pozsony felé jutunk, honnan első állomásunk Tót- 
tnegyer, a Károlyi grófok családi fészke. Azután elhagyjuk Tardoskeddet 
«8 Tomóczra, Mocsonokra rándulunk, a hol a nyitrai püspök remekül 
berendezett kastélya van. Majd átmegyünk a Vágón, s Vágsellyét érintve 
Galántán, Szereden keresztül (a két utóbbi már Pozsony vármegyéhez 
tartozik) Galgócz- Lipótvárra érkezünk. Ez csatlakozási állomása Nyitra 
Tármegye vonalainak. Innen vasúton vagy kocsin Galgóczra, a Gábor- 
hegy tövében kiesen elterülő városba érünk, s fölkeressük a Vágvölpy egyik 



Digitized by 



Googlí 



388 TIZENHABMADIE FEJEZET. AZ éSZAENTUOATI-FELYIDÉE. 

nevezetességét, a magas dombon épült Erdődi-kastélyi Galgócznak bí* , 
rések a lóvásárai. 

Visszatérve Galgócz-Lipótvárra, a vágvölgyi vasúton Postyén felé 
utazunk, melynek világbírű kéntartalmú fürdőjét a külföldről is sokan 
fölkeresik. Pöstyénből kocsin megyünk Verhóra. A következő nagyobb 
állomás Vágujhely, a Vágvölgy kereskedelmének egyik központja ; köze* 
lében a Vág túlsó partján a temetvény i várromot, s a történelmi neveze- 
tességű csejtei váromladékot szemlélhetjük meg. Ez utóbbit gyászos emlé- 
kezetűvé tette Nádasdi Ferencz neje, Báthory Erzsébet, ki leányokon és 
fiatal asszonyokon sok kegyetlenséget követett el. 



SASYÁR, BŰC8ÚJÁSÓHBLT. 

Vágujhelyről kocsin Óturára, innen Miavára, Brezovára, s a Brezo- 
vai-hegységen át Jókőre látogatunk. Ennek nevezetessége az a mészkő- 
szikla, melyen temploma áll, s a melynek alján a híres jókői víz fakad. 
A hegy tetejét Jókő-vára romjai ékesítik. 

Innen kocsin megyünk Jabloniczra, a honnan már vasúton rándulha- 
tunk Szeniczre. Ez szénagazdagságáról kapta nevét. Gsinosságát jómódjá- 
nak, ezt pedig marhavásáraínak köszöni. Közel van Sasvár, a híres búcsú- 
járó hely ; azután Csári, Holics érintésével Szakolczára érünk. Ez hazánk 
legrégibb kiváltságos városainak egyike. Jelentőségét ma már elvesztette^ 
kedvező fekvése azonban új jövőt nyithat még számára. 



Digitized by 



Google 



TŰBÓGZ víbmeoyb. 389 

TúrÓGZ vánnegye. Trencsén vármegye keleti Bzomszédságában, a Kis- 
éB Nagy-Fátra közét tojásdad alakú, magas fensik, a Túrócz-medencze 
(Túróczi-fensik) foglalja el. Ez a tájképi szépségekben gazdag rész nem- 
csak földrajzilag kialakult külön egység, hanem politikailag is önálló terű* 
let: hazánk egyik legkisebb (1150*35 km') vármegyéje, 

A minden oldalról magas hegyfalakkal körűizárt vármegyét nyugat- 
ról a KiS'Fátra, a Veterna-Hola bástyái és keleten a Nagy-Fátra kúpjai 
köritik. A bérczfalakkal körűivett Túrócz-medencze átjárói: északon a 
Sztrecsnói-szoroB, keleten a Eralováni-szoros, délen a Turcseki-hágó, 
nyugaton- a Básztocsnói és a Gaj deli-hágó. A medencze főfolyója a Túrócz. 



A BLATNICZAI VÖLGY. 

Ez Zsgyár-hegységben (Bars és Túrócz vármegye határán) fakad ; egészben 
véve északnak folyik, s igen sok bővizű hegyipatakkal gazdagodva, Rutt- 
kánál ömlik a Vágba. 

Túrócznak zord az éghajlata ; fölszínén jobbadán havasi legelők és 
erdőségek a túlnyomók. A vármegye különlegessége az itt pohánkának ne- 
vezett tatárka és a repka nevű sárgarépa. Lakosainak száma vagy 50.000, 
a kik legnagyobbrészt tótok. A kivándorlás igen nagy ; félszázad óta a tót 
falvak fele (60 közül 30) fogyott meg népességében, s ezt nem ellensú- 
lyozza egyik-másik községnek virágzó fejlődése. 

A megye legforgalmasabb községe Ruttka. Szegényes külsejű köz- 
ség, de nagy vasúti állomása van. Ez a magyar királyi államvasutak 
végpontja s egyúttal csomója a Kassa- oderbergi vasútnak, melynek itt nagy 



Digitized by 



Google 



390 TIZENHASMADIK FEJEZET. AZ ÉSZAKNYUGATI- FELVIDÉK. 

műhelye s a vasúti tisztek számára nagy telepe van. Innen folytatjuk 
utunkat a magyar királyi államvasúton Budapest felé. Első állomásunk a 
vármegye szókhelye, Túrócz- Szentmárton. Nem nagy, alig 2500 lakosú 
'égi> vagyonos község; iparát, kereskedelmét előmozdítják a hajlított 
bútor-, bőr-, eczet-, szesz- és sörgyárak. A tót nemzeti agitáczió főfészka 
Azután Rakó'Pribóczon keresztül Slubnyára érünk. Ennek a kis község- 
nek 518 méternyi magas fensíkon fenyőkoszorúzta fürdője van, mely 
Eörmöczbánya tulajdona. Égvényes és sós forrásai csúzos bántalmak és 
köszvényes bajok ellen hatásosak. Innen kirándulunk a vármegye leg- 



BBJÁRAT A OAOTBRI VÖLGYBE. 

nagyobb , és legvagyonosabb községeinek egyikébe, Mosóczra, a hol a 
Révay báró szép parkja van; azután Blatniczára, az egykori lovagvár 
romjaihoz, s az alpesi szépségű Gagyeri-völgybe. A Ibkolkapu egyike 
a legszebb természeti látványosságoknak. Neczpálon a papírgyárat te- 
kinthetjük meg. Tovább menve a Szklabina-várhegyre és a vadre- 
gényes Kis-Selmeczre érünk. Ez a Bévay-család majorátusi uradalmának 
főhelye. 

Szklabinától északra, a Vág bal partján, a Nagy-Fátrának 769 m. 
magas hágóján visz az út Lubochna felé, s tovább menve a Suttói víz- 
eséshez jutunk. Mintegy 30 m. magasságból meredek sziklafalról ömlik 
itt alá a víz és szivárványszínben szétszóródva, erősen lehűti a völgy- 



Digitized by 



Google 



TŰRÓOZ yíbmboyb. 391 

Bsomlat levegőjét. Visszatérve Stabnyára vasúton, néhány perez alatt a 
József-gőzfürész ipartelepet, onnan pedig Túrócz vármegye utolsó állo- 
mását, Turcseket látogathatjuk meg. 

Túrócz-Szent-Mártonba visszakerülve, a Eis-Fátranyúl ványainak tövé- 
ben látjuk Znióváralja régi váromladékát, mely a tatárok elől menekülő 
rV. Béla királynak volt a menedéke. Állami tanítóképző intézete egykor 
kolostor voli A várszerű épületben Pázmány Péter szobáit eredeti berende- 
zésükkel mutogatják. Znióváraljának egyik nevezetessége a kincstári nagy 
haltenyésztő-telep. Közelében 
van a Zniói-várhegy, melynek 
tetején a középkorban bevehe- 
tetlennek tartott Túróczvár 
büszkélkedett Innen a vár- 
megye nyugati szélén Vriczkó 
községet érintjük^ a melynek la- 
kói német eredetű szászok. Ettől 
délre van Túrócz és Nyitra vár- 
megye vízválasztója, a Zslabik, 
mely 830 m. magas. Itt van a 
Prónayak ősi fészke, Tótpróna. 
Dél felé utazva, a Zsgyár- 
hegység szaggatott és termé- 
ketlen nyúlványain szétszórt 
házakból álló, rengeteg hosszú 
Szkleno községbe érünk, mely- 
nek lakói svábok. 

Túrócz- Szent -Mártonból 
folytatjuk utunkat Buttkára, in- 
nen a Kassa- oderbergi vasút 
mentén fölkeressük a Kis-Fátra 

aljában elterülő legnagyobb köbmöozbánta környékié. 

községet, Turánt. Kies vidékét 

nagyon emeli a Kis-Kriván csúcsa. A következő állomás Szucsáay. Ez 
hajdan fontos vára és híres városa volt Túrócz vármegyének. Fakeres- 
kedelme és kézműipara virágzó. 

Ismét vissza kell térnünk Buttkára, hogy nemsokára a 8 km. hosszú 
Sztrecsriói-szorosban gyönyörködhessünk. Ez a Kis-Fátra és a Mincsol- 
t^gy végfokait választja el egymástól. A híres szépségű szorosban a 
800 — 1000 méter magas gránit-ormok oly közel simulnak egymáshoz, 
hogy a zúgva-zajongva rohanó Vág a völgynek egész fölszinét elfoglalja, s 
az országút és a vasút számára csak nagy ügygyel-bajjal lehetett helyet 



Digitized by 



Google 



892 TIZEMHABBiADlK FEJBZET. AZ ÍBZAKNYUOATI-FELYIDÉK. 

szorítani. Különösen leköti figyelmünket a BesznaSzkala nevű zordonan 
meredező ezíklafal, mely a folyó medrének közepéig ér. 

Tovább haladva, szélesebbre tágul a meder, s a víz csöndesebben fo- 
lyik. Innen a Eis-Fátra legszebb völgyébe, a Hoszkora-völgybe, s a Tren- 
csen, Nyitra és Túrócz vármegyék összeszögellésénél tornyosuló Vetema- 

Holára rándulhatunk, 
melynek legmagasabb 
(1300—1500 m.) osú- 
csairól gyönyörű a ki- 
látás. 

Bars vármegye 
(2,724 km* területtel) 
innen keletre van. 

A vármegye ter- 
mészeti alakulásánál 
fogva három részre 
osztható : a Nagy- 
Fátra ágaitól borított 
északi része hegyes, 
délnyugati része dom- 
bos, délkeleti része 
pedig síkság (Barsi- 
Alföld). 

A vármegye leg- 
északibb részét a Eör- 
möczbányai- hegycso- 
port borítja. Ezt az 
Újlehota - handlovai- 
nyereg választja el 
a Ptácsnik-hegység- 
től. Hozzá csatlakozik 
a Nagymező (Velko- 

A KÖBMÖOZBÁNTAI VÁBTBMPLOM. pole)-hágÓ által cl- 

választott Új bányai - 
hegycsoport, mely délfelé dombvidékké sülyed. A vármegye keleti szélén 
a Selmeczbányai-hegység emelkedik. 

Nyugaton a Zsitva kanyarog, s déli részében határt is vet a vár- 
megyének. Keleti felét a vármegye főfolyója, a Garam öntözi, mely 
Garam- Berzeneze vasúti állomásnál lép a vármegye földjére. Áttöri a 
Selmeczbányai- és Körmöczbányai-hegyeket, s nyugatnak, majd délnyugat- 
nak tartva, Garam-Szőllősnél ér a barsi lapályra. Csata vidékén ismét 



Digitized by 



Google 



BAB8 vírmeoyb. 393 

elhagyja a vármegyéi Néhány patak (Oszlány vidékén) a Nyitra vízkör- 
nyékéhez tartozik. 

Buttkáról Budapestre menő vonatunk Tűréseket elhagyva, nagy 
kanyarulattal és kapaszkodással Jánoshegy állomáshoz ér, mely már Bars 
Tármegyében van. Itt fölkereshetjük a régi templom mellett levő kutat, 
melynek állítólag csodatevő szemgyógyító ereje volt, de a nép hite szerint 
elvesztette ezt, mert ló szemét mosták meg benne. A vonat innen festőibbnél 
-festőibb úton halad, s va- 
lahányszor szédítő mere- 
dek hegyoldalon egy-egy 
jjagútból kilép, mindany- 
nyiszor új elragadó kép tá- 
rul elénk, Körmöczbánya 
háromszor is föltűnik előt- 
iünk, s mindig más-más 
irányból látjuk a várost. 
Tégre berobog vonatunk 
a fölséges Sohlergrundba 
<Zólyomvölgy), s áthaladva 
a sűrű fenyőrengetegen, 
{[őzmozdonyunk sípja jelzi, 
hogy Kőrmöczbányán va- 
gyunk. A hegykatlanban 
elterülő helység ősrégi bá- 
nyaváros. A XIII. század 
folyamán márkifejlett, is- 
mert község volt. Lakosai 
jobbadán németek és tó- 
tok; magyar kevés van I 

köztük. Itt van az ország zsarnócza. 

egyetlen pénzverő intézete, 

6 egy másik nevezetessége a vártemplom, régi freskókkal. A városi mú- 

zexmi és levéltár is érdekes. Határában gyönyörű erdőségek vannak. 

Körmöczbányától fokozatosan lejtősödik a pálya, s Bartos-Lehotka 
•érintésével 13 alagúton és szédítő hegyoldalakon megyünk keresztül, mig 
a Graramvölgy egyik csomópontjára, Garam-Berzenczére érkezünk. Innen 
a keskeny vágányú vasút Selmeczbányára visz, a Garam völgyében pedig 
az első nagyobb állomás Garam-Szentkereszt, a beszterczebányai püspök 
kastélyával. Szomszédságában vannak Saskö-vára (Sachsenstein) romjai. 

Azután a Garam völgyében dél felé fölkeressük Geletneket, melynek 
▼irágzó malomkőgyára van. Innen kirándulunk Szkloio-fürdöbe, mely- 



Digitized by 



Google 



394 TIZENHABMADIK FEJEZET. AZ ÉSZAKNYUOATI-FBLYIDÉE. 

nek vizeit köszvény, osúz- és izombántalmakban használják. Majd vissza^ 
fordulunk a Garam völgyébe és Széuásfalun újból befordulunk a hegy* 
ségbe, hogy Vihnye vasas gyógyfürdőjét, virágzó bánya- és ipartelepéi 
látogathassuk meg. Újból visszatérve a Garam völgyébe, Bevistye-Vár- 
aljára, s a Garam völgyében dél felé folytatva utunkat, Zsamóczára 
érünk. Itt a vonatról leszállunk és nagyon szép völgyben, mely Selmecz- 
bánya felé vezet, fölkeressük a vármegye elsőrangú ipartelepét, Alsóhámort 
Ez a magyar államnak egyetlen, s az egész monarchiának legnagyobb 
ezüstárú gyára. Zsarnóczától északnyugatnak is utazhatunk a Madaras- 
völgyben, B Pila (fűrésztelep) érintésével Nagymezőre (Velkopole) érünk. 



A OARAMSZENTBENEDBKI APÁTSÁGI TEMPLOM. 

Ennek a szaggatott és kopár vidéknek nehezen járható hágóján át a 
Nyitravölgyben levő Nagyugróczra jutunk el, a hol a Thonet-testvórek 
híres bútorgyára virágzik. A gyár készítményeit a világ minden részébe 
szállítják. Innen Kisugróczra, majd a Nyitravölgyi vasúton Oszlányba 
és Nagykosztolányba mehetünk. 

A Garamvölgyi vasúton a következő nagyobb állomás Rudnó, mely- 
nek szépen fejlődő üveggyára van. Azután az Újbányái-hegycsoport tövé- 
ben elterülő Újbányára érkezünk. Ebben a középkori jeUegű városban 
a legrégibb (700 éves) aggápolda van. A népének miután bányászata meg- 
szűnt, egyedüli keresetforrása most a malomkő-ipar. A következő nagyobb 
állomás Garam-Szent' Benedek, melynek szép monostora festői képet ád 



Digitized by 



Google 



BAB8 vIbmbgte. 395 

a vidéknek. Ennek alapját még I. Béla királyunk vetette meg (1075) ; a 
14. században összeomlott, s annak a helyén épült a mai csúcsíves tem- 
plom. Innen a Tót-kapunak nevezett szoroson keresztül folytatjuk utun- 
kat a Barsi-lapály legnépesebb és legmagyarabb városába, Lévára, mely- 
nek vára sok viszontagságon ment keresztül. Léváról vasúton megyünk 
a történelmi nevezetességű Nagysallóra. Határában 1849-ben véres csata 
folyt, mely a magyar bonvédek győzelmével végződött. A legdélibb állo- 
más Bars vármegyében Csata. Ennek szomszédságában Oroszkában 
czukorgyár van üzemben. 



sznozo. 



Visszatérve Lévára, a Nyitrára vezető úton megállapodunk Óbarson 
és Ujbarson. Az előbbi hajdan királyi vár, s 600 évig a vármegye szék- 
helye volt. Innen Verebélyen át a Zsitvavölgyi vasúton Zsitva- Újfalu 
érintésével a vármegye székhelyére, Aranyosmarólra érünk. Nevét való- 
színűleg onnan vette, hogy a határában aranyat mostak. Ma elég csinos 
kis városka. Szomszédságában van Kistapolcsányy József Ágost főherczeg 
kastélyával. Eistapolcsányon fölül az ebedeczi kőszénbányát hegyi vasút 
köti össze a kistapolcsányi vasútállomással. Fenyőkosztolányban a kis- 
tapolcsányi uradalomnak pisztráng-tenyésztése érdekes. A roszkosi pusz- 
tában egy 400 holdnyi gyümölcsösben 80.000 gyümöcsfát nevelnek. Azon- 



Digitized by 



Google 



396 TIZENHABMADIK FBJBZET. AZ ÉBZAKNYUGATI-FBLyiDáE. 

Idvűl ásnak itt igen jó agyagot, mely nagyon alkalmas chaanotte- és 
kőedény-gyártásra. Boszkos fölött borong Feketevár romja, honnan Érsek- 
lij várig ellátni. Eistapolcsánytól észak felé, Oszlányba menet, közbeesik 
Odescalchi berezeg várkastélya, Szkiczó. 

Hont vármegye térfogata 264^3 km*. A vármegye területét az Oszt- 
roszki-Yepor és a Selmeczbányai-begyek borítják. Á vármegye déli részé- 
ben van a Börzsönyi- hegység. Ennek Gseványos nevű csúcsáról (939 m.) 
szép kilátás nyilik a kis Alföldre. 

Az aranyban és ezüstben gazdag vármegyét az Ipoly és annak mellék- 
folyói öntözik. Az Ipoly Eővámál lép a vármegye földjére. 6yerkig nyu- 
gatnak, azontúl déli irányban 
folyik és Szobnál ömlik a Du- 
nába. Nem hajózható. Tavasz- 
szal és őszszel gyakran megárad, 
s ilyenkor sok kárt tesz vészt- 
hozó hullámaival. 

A lakosok magyarok, tótok 
és németek. A magyarok, vagy 
60 ezerén, a vármegye déli felét, 
a tótok pedig annak északi felét 
lakják. A németek szétszórtan 
élnek a vármegye egyes részei- 
ben. A magyarság a palóczok- 
hoz tartozik. A nők, kivált az 
ipolyságiak, nagy fényt űznek 
a ruházatban. A németek közül 
leginkább a börzsönyi svábok 
őrizték meg sajátságaikat; nyel- 
vüket csak a hozzászokott fül 

8Z0NDT EMLÉKKÁPOLNÁJA DRéOBLT-PALÁNKON. érti mCg. 

A Budapestről induló vo- 
nat Nagymarosnál, a fővárosiak kedvelt nyaralóhelyénél ér a vármegye 
földjére. Elhagyva ezt a németajkú helységet, mely a Duna fenséges Vise- 
grádi szorosánál épült, Zebegény, Szob, Garamkövesd érintésével Párkány- 
Nana vasúti állomásra jutunk, a honnan a Garam völgyében utazunk, s 
Csatától, mely még Bars vármegyéhez tartozik, Hont vármegyébe térünk 
be. Itt az első község Zalába, mely gyönyörű vidéken fekszik. Ipoly- 
pászíón iúlf Bél éllomáBnél folyton emelkedik a vonal; számos átvágáso- 
kon, mély völgyületeken és átereszeken robog vonatunk, hogy Visk állomás 
előtt egy 42 méteres vashídon az Ipoly fölött áthaladva, a vármegye szék- 
helyére, Ipolyságra érjünk. Ez az Ipoly és Korpona völgyeinek össze- 



Digitized by 



Google 



HONT VÁRMEGYE. 397 

Bzögellésénél épült, s 3800 magyar lakosa van. Innen az Ipoly völgyében 
utazva, kirándulunk a Pázmán-hegyre, melyről pompás kilátás nyílik 
Balassagyarmatig. Ezen a hegyen túl meglátogathatjuk a Honti szaka- 
dást, mely a maga nagyszerűségével elbűvöli az utazót. E vidéken voli 
Hunt (Hont) vezérnek vára, mely nevet adott a vármegyének. Továbh 
menve Drégely -Palánh^a jutunk. Drégely várának«hősi védehnében (15S2). 
esett el Szondy György, Ali budai pasa ellen. A hol Szondy sirja állott, 
Simor, Magyarország volt herczegprimása kápolnát emelt. Hidvég község; 
mezején hajdan gyűléseit tartotta a vármegye. Innen a Majtényiak bir- 
tokára, Leszeiiyére, Ipolynyékre és Csalira, a ropogós csalli cseresznye: 
hazájába rándulhatunk. 



CSÁBRÁO-VÁB BOMJAT. 

Visszatérve Ipolyságra, a Korpona-völgyben vasúton utazunk, s a. 
boráról híres Kis-, Közép- és Felső-Túrban, s azután a Palásthyak ősi fész- 
kében, Paláston kiszállva, a Litava- völgyben gyönyörű vidék tárul elénk ; 
erdőkoszorúzta hegyek keretében emelkedik a történelmi nevezetességű, de 
most romokban heverő Csábrág (liitva)-vára, a Koháryak egykori fészke. 
Innen visszatérünk Palástra, s a Korpona-völgyben elérjük a völgy vasút- 
jának végpontját, Korpondt (Krupinát), mely az ország legrégibb váro- 
sainak egyike. Állítólag már Attila idejében keletkezett, s a gótokkal rokon 
karpok alapították. Mások szász telepnek mondják. 

Innen kocsin a Selmecz völgyébe érünk, s a völgyön fölfelé mind 
festőibb vidékeken haladunk keresztül. Szentantal a Koburg-Koháryak 



Digitized by 



Google 



398 TIZENHABUi^DIK FEJEZET. AZ ÉSZAKNYUGATI- FELVIDÉK. 

Bzép kastélyával és parkjával ragadja meg figyelmünket Végre elérke- 
zünk ennek a völgynek végpontjára, a hol Selmeczbánya, az ősi bánya- 
város, magas, fenyőboritotta hegyek által körűivett völgykatlanban terűi 
eL Környéke valóban regényes és páratlan szépségű ; két-három emele- 
tes házai tetőzetükkel úgy odasimulnak a hegyhez, hogy az emeletekről 
egyenesen a kertbe lehet menni. Legrégibb bányavárosaink egyike. 

őslakói szlávok voltak, kik városukat a hegytetőre építették, a hol 
nyomait (Ó-hegy, Ó-vár) láthatni. Később szászokat telepitettek a bányák 
mivelésére. A szászországi Érczhegységből bevándorolt gyarmatosok szász- 
országi lakóhelyük után Sehnilznek nevezték eL Ebből lett Schemnitz és 



SELMBGZBÁNYA. 

magyarosítva Selmeczbánya. Ezüst- és aranybányái világhírűek. A bányák 
m ívelése függőleges aknák, a hegybe nyomuló tárók, s a bányák belsejé- 
ben vájt vízszintes folyosók segítségével történik. Legmélyebb (majdnem 
600 m.) a Mt/csa-akna Selmeczbánya és Hegybánya között ; a legneve- 
zetesebb a Ferencz József-sknA Selmecz határában, mely 1893 — 1897-ig, 
tehát 5 év alatt, 38,165 métermázsa szemelt erezet adott. Ebben 452 kg. 
arany és 8000 kg. ezüst volt. Ez idő szerint a legtöbb bánya összekötte- 
tésben áll a IL József al-tárnával. Ezen folynak le a bányavizek is. Az 
érczeket Selmeczbányán és környékén több zúzótelepen apróra törik, s 
víz segítségével töményítik. A kincstári bányászat székhelye az ősi kamara- 
házban van, melynek termeiben a főkamara- vagy bányagrófok és bánya- 
igazgatók arczképeit 1624-től a mai napig őrzik. 



Digitized by 



Google 



HONT VÁRMEGYE. 399 

Itt van hazánk egyedüli bányászati és erdészeti főiskolája (azelőtt 
akadémia). A főiskolában négy szakosztály van, ú. m. bányamérnökig fém- 
kohómérnöki, vaskohómémöki és erdőmémöki szakosztály. A város egyik 
érdekessége a Leányvár. Ezt a fatornyú, bástyaszerű épületet a loányvári 
boszorkányról szóló hagyomány szerint az ördöggel czimboráló Boesel 
Borbála építtette a XYL század elején. Egy másik érdekessége egy keskeny 
fatornyos épület, az ú. n. klopacska. Ebben a toronyban egy deszka függ — 
a bányászok harangja — melynek messzebangzó kopogtatásával adnak jelt, 
hogy a bányászok váltsák föl egymást a munkában. A kálvária, mely 
egy kialudt tűzokádó hegyen épült, a legszebb az egész országban ; három 
kápolnája közül a középsőhöz ú. n. szoit lépcső vezet, melyen a hivők tér- 



A KARANCS-HKOYSKG SALGÓTARJÁNNÁL. 

den csúsznak föl. A városnak nagy dohánygyára is van. Híresek egyéb- 
iránt a selmeczi pipák is. A város lakossága félszázad óta alig gyarapodott. 

Selmeezbányáról keskenyvágányú vasúton fölkeressük a testvérvárost. 
Bélabányát, 

Nyugatra fenyőkoszorúzta gyönyörű völgyben leereszkedünk Hodrus- 
bányára, a hol sok zúzó van, s a mely Selmeczbányával bányaalagúttal 
is van kapcsolatban. Szélaknáról a Szunyára visz az út, melyről remek 
kilátást élvezhetünk egyrészt a Barsi-siksá^ra, másrészt Selmeczbánya és 
Körmöezbánya felé. A Szitnya a Selmeczbányai-hegyesoportnak legmaga- 
flabb(1011 m.) pontja; hajdan Altila-hegynek is nevezték. Szólakna szom- 
szédságában van Hegybánya, a szünidei gyermektelep-egyesületnek egyik 
nyaralóhelye, gyermekjáték- készítő tanműhely ly el. 

Innen igen szép úton haladunk Bakabányára, majd pedig Bátra, 
A savanyúvizéről nevezetes Szántó, a Paczolay-esalád lakóhelye Deménd, 



Digitized by 



Google 



400 TIZENHABMADIE FEJEZET. AZ éSZAKNTUGATI-FELYIDÉK. 

B a kies Szalatnya félreesnek. Deméndtől délre a Búr-patak völgyében 
Szárára jutunk, s a Selmeczpatak völgyében haladva, Felsőszemerédet^ 
azután Németit, végűi Berencset érjük el. 

Visszafordulva az Ipoly völgyének alsó részébe, a Börzsönyi-hegység- 
hen elterülő községeket látogatjuk meg. Itt Kemencze, a primási uradal- 
mak egyik intézőségi székhelye, Vámosmikola, Börzsöny, Letkés, Ipoly- 
szálka és Ipolydamasd a főbb helyek. Ez utóbbi várának nyomai most 
is láthatók még. Mária-Nosztra női fegyintézetéről nevezetes. 

Nógrád vármegye (4124 km^ területen 239,000 lakossal) majdnenL 
mindenütt hegyes, és többnyire apróbb falvakból áll, melyek mellett szá- 



BALASSAOTABMAT. 



mos várrom látható. A legérdekesebb azok között a ruttkai vasútvonal 
mentén emelkedő füleki várrom, melynek a török háború idejében nagy 
történeti szerepe volt. A még teljes épségben álló várak közül legjelenté- 
kenyebb a Forgách-grófok családi vára : Gács. 

A megye székhelye Balassagyarmat (8600 1.) az Ipoly partján. 
Megyeháza és régi hires börtöne kiváló épületek; van középiskolája, 
megyei múzeuma, közkórháza és hatalmas evangélikus egyháza. Lakosai 
különben túlnyomóan magyarok. Balassagyarmatról külön vasútvonal 
vezet Aszód felé ; annak mentén, vagy közelében, néhány népes község, 
van, különösen a nemesi kastélyokkal megrakott fönsikon. Élénkebb- 
azonban az Ipoly völgyén fölfelé haladó vasút környéke, mely mellett a. 
legnevezetesebb helyek egyike Nagyszécsény (4000 1.) szép kastélyával^ 



Digitized by 



Google 



NÓGBÍD VÁRMEOTB. 401 

Yégponirja a megyének legélénkebb és egyedüli rendezett^tan&csú városa: 
Losoiicz (10,000 1.), melynek főgimnázinma, tanítóképző-intézete, nagy 
községi könyvtáxa és számos kulturális intézménye van ; ezenkívül te- 
kintélyes posztó- és zománzgyára is. A várost 1849-ben az oroszok elpusz- 
titottáL Közelében van Gács, Magyarország egyik legrégibb posztógyárá- 
val. Losoncznál is népesebb még Salgótarján (14,000 1.), mely újabb idő* 
ben rohamosan emelkedett, különösen kőszénbányája és tekintélyes vas- 
gyára révén. Bendezett munkástelepei is vannak. Nógrádnak ez a része 
különben is sok nagy gyárat mutathat föl; ilyenek a selypi czukorgyár, 
a zlatnói és málnapataki üveggyárak, a szinóbányai vasöntő és mások. 



OÁCS. 

Salgótarján és Losonoz, mint ezeknek az ipartelepeknek központjai, élénk 
kereskedelmi helyek és egyúttal a magyarság végvárai is, mivel túl rajtuk 
már a tót elem az uralkodó, mely egyébiránt Nógrádmegye lakosságának 
alig negyedrészét teszi ki. 

Zólyom vármegye (2730-17 km-) az Északnyugati-Felvidék központján 
van. Ez hazánk leghegyesebb vármegyéinek egyike. Csak a Garam északi 
szakaszának mentén és a Szalatna jobbpartján van lapálya. 

Északon az Alacsony -Tátra gerincze vonul eL Ennek Zólyom vár- 
megyére eső szakaszait a Frassiva-csoport, az Ördöglakodalma (Gsertova 
szvadba, 1238 m.) nevű, szekérrel járható hágó választja el a Király -hegy 
csoportjától; nyugaton pedig a Stureczí-hágó (1010 m.), mely egyike a 
legszebb átkeléseknek, választja el a Nagy-Tátra csoportjához tartozó 

György Aladár: A föld és népei. V. 2G 

Digitized by ViiOOQIC 



402 TIZENHARMADIK FBJEZET. AZ ÉSZAKNYÜGATI-FELYIBéK. 

Krizs7iától (1575 m.). Nyugat-délnyugat felé a Körmöczbtoyai-hegység, 
keletre Nógrád felé az Osztroszki-csoport, Gömör felé a Vepor-csoport, 
á vármegye közepén, a Garam és Szalatna völgyei között, a Polyána- 
csoport tornyosul. 

Ezt a hegyvidéket Beszterczebányáig nyugatnak, Beszterczebányától 
Zólyomig délnek, s innen ismét nyugatnak fordulva, «S» alakban a Garam 
szeli át. Ez hasítja keresztül hazánk egyik legnevezetesebb bányavidékét, s 
azért vizét mindenféle bányászati czélra fölhasználják. Fát is úsztatnak 
rajta, s ennek előmozdítására több helyen rekesztékek és gerébművek 
készültek. Nagyobb mellékvizei a Szalatiia és SzekUncze. 



ZÓLYOM VABOS. 



A vármegye őserdői tetemesen megritkultak. Századokon át emész- 
tette fáját a bányászat, kohászat, a nagyban űzött szénégetés és a fakeres- 
kedés. Az őserdő helyét elfoglalta a havasi rét, legelő és szántóföld. De 
Zólyom újabb erdősége is nagy értékű. 

Legjobban virágzik a vas- és faipar, de nevezetes a papír-, üveg- 
es agyag-ipar, meg a sajtkészítés is (a füstölt ostyepka, a breznóbányai 
parenicza és pleteneez). 

A vármegye nevét viselő község a Garam- és Szalatnavölgy össze- 
szögellésénél elterülő Zólyom. A város és vára hazánk történelmében elég 
fontos szerepet játszott. Van pipa-, szék-, fűrész- és szőrszíj -gyára. A város 
melletti vaslemezgyár egész külön telep. Vasúti állomásával igen nagy 
gépjavító-műhely és munkás-telep kapcsolatos. Közelében a lankás hegy. 



Digitized by 



Google 



ZÖLTOM VÁBMBOTE. 403 

oldalon van Szliács. Ez hazánk leghíresebb vasas fürdőinek egyike. Az* 
után Farkasfalva érintésével, a vármegye székhelyére, Beszterczebányáni 
érkezünk, mely a Garam völgyének büszkesége. Na^on szép fekvésű, min- 
den tekintetben a fejlődésnek magas fokán levő csinos város, ös 
lakosai nagyobbrészt bevándoiblt németek voltak, kik bányaművelésre 
települtek itt le még IL Endre korában. Ez is történelmi nevezetességű 
hely; őrtornyának múzeumában és középiskoláinak gyűjteményében sok 
érdekes régiséget őriznek. Van posztógyára, kályhagyára, fűrészmaJma, 
czementárú-, bőr-, viaszosvászon-gyára és rezet kiválasztó telepe. Iparosai 



BB8ZTBBGZBBÁNYA FŐTERE. 

közül a posztósok, az asztalosok és a kalaposok válnak ki. Vele össze- 
épült, de külön községi szervezettel bír a Badvánszkyak ősi fészke, Rad- 
vány és Király falva. 

Beszterczebányáról észak felé, a Beszterczevölgyben a stureczi há- 
góra vezető út egyik mellékvölgyében mehetünk Urvölgybe, a Besztercze- 
völgyben pedig tovább haladva: Óhegyre. Mindkettő hajdan a kincs- 
tárnak ezüstben és rézérczben gazdag bányatelepe volt. Különösen híres 
volt Európaszerte rézbányászata a XY. században ; még ma is fontos bá- 
nyája a kincstárnak. Urvölgy 900 m. magasságban épült kies fekvésű község, 
melyet még a XTII. században alapítottak; az urvölgyit nevű ásványnak 
leihelye. Óhegynél balra elhagyjuk a Krizsnál (Kereszthegy); utunk (^sszo- 

26* 

Digitized by VjOOQIC 



404 TIZBNHABIÍADIK FEJEZBT. AZ ÉSZAKNYUGATI-FELVIDÉK. 

YÍBSza kanyarogva folyton emelkedik, s egyre szorosabban zároló völgybe 
játunk. Szarvasfalan túl hirtelen szétnyílnak a hegyek, s gyönyörű regényes 
völgy fárúl elénk. A Storeoz-hegy felől rohanó patak lépten-nyomon apr6 
zuhatagot alkot és végre 7 m. magasságból bukik alá. Innen nagyon szép 
úton, a Stureczi-hágón, Liptóba (Bózsahegyre) mehetünk át 

Beszterozebánya környékén vannak a Királyka határában levő homok* 
kőbányák, pielyeknek terméke beszlerczebányai kő néven ismeretes. A bá- 
nyászat egyik östelepe a tajovai völgyben levő Tajova, s a ritkaszépségd 
Hermándi-^völ^. Ennek Hermándon (Hermaneczen) levő papírgyára 
egész kis falu, mely víz-, gőz-erő és villanyosság fölhasználásával napon- 
kint körülbelül 10 ezer kg. papírt készít 



ZÓLYOM-LIPCSE VÁRA. 

Visszatérve Beszterczebányára s a Garam völgyében fölfelé tovább 
utazva, a völgy egyik kiváló érdekességét, a töí-ténelmi nevezetességű 
Zólyom-Lipcse várát pillantjuk meg. Ma e vár a jótékony felebaráti szeretet 
háza: benne van elhelyezve a pénzügyminisztérium által létesített és 
Gizella főherczegasBzonyról elnevezett munkás-árvaház. A vár alatt van 
Zólyom^Lipcse, a honnan Libetbányára, az ősrégi bányavárosba me* 
hetünk. Azután Luczatő és Péteri állomások érintésével Zólyom-Brezőra 
jutunk. Ez legrégibb és legnagyobb ipartelepeinkről, az állami hámorok 
és vasgyárakról nevezetes. A vasárúknak hengereléssel való gyártását itt 
hozták be hazánkba. Zólyom-Brezón kívül Chvatimechen és Kisgara- 
mon is van egy-egy üzletága. 



Digitized by 



Google 



ZÓLTOH VlBMEaYB. 405 

Innen ellátogatunk a Fehér-völgybe, b megnézzük az ott levő gyárai, 
mely a környéken bányászott antimont dolgozza föL 

Zólyom-Brezóról az Ördöglakodalma nevű hágó felé vezető úton me- 
hetünk, s onnan kirándulhatunk Vaczokra, melynek ásványvíz-forrása, 
kis fürdője és faúsztatásra berendezett nagy vizfogója van ; innen fjedig 
Bikásra látogathatunk el, a hol vasgyár működik. Ennek a vidéknek 
kiváló központja a Garam partján elterülő ^Breznóbánya. Ez a régi város 
a híres breznóbányai juhászatnak és sajtkészítésnek a hazája. 

Breznóbányánál elhag}'juk a Garamvölgyet, s a Bohozna-völgyben 
Tiszolcz felé utazhatnánk, mely már Gömörmegyében van. Ez a rengeteg 



A VÉGLKSI VÁRKASTÉLY. 

erdőségeken keresztül vezető vasút a legmeredekebb vonalak egyike ; fő- 
viaduktja egy millióba került. Tájképileg Magyarország egyik legérdeke- 
sebb útvonala a Garam bal partján levő Vepor és a Polyána nevű hegy- 
vidék. Kisgaramn&l van a Garam vizének duzzasztására szolgáló vizfogó. 
Innen déli ós délkeleti irányban utazunk a Sziklai-nyereghez, mely a 
Polyána-hegységet elkülöníti a Veportól. Onnan átmegyünk a Herencs- 
völgybe^ megnézzük üveggyárát és gőzfűrészét, s fölkeressük a Polyána- 
liegy aljában levő Gyetvát a sajtkészítés egyik központját. Azután Kri- 
vány-Gyetván a m. kir. államvasutak fővonalára szállva, Nagyszalatna 
érintésével Zólyomba kerülünk, s meglátogatjuk a történelmi neveze- 
tességű Végles-Yé.TB,t, a hasonló nevű uradalomnak székhelyét. 



Digitized by 



Google 



406 TIZENHABMADIK EEJEZKt. áA ÉSZAKKYUGATI- FELVIDÉK. 

Zólyomból délfelé az út Korponára vezet, mely már Hont vár- 
megyében van. DobronyáncU az útnak egyik ága a vármegye legnagyobb 
irtványközségébe, Tótpelsőczre ágazik el ; ennek szomszédja Szászpelsőcz. 
Dobronya közelében Dobró-vár romjai, s a Kecskésvölgyben a Kecskési-vár 
romjai láthatók. Végűi fölkereshetjük a Polyána legnagyobb magaslatán 
a Porosz?id-patak forrásvidékét, mely oly zord környezetű, hogy a nép 
Pokolnak nevezte eL Ennek egyik hegykatlanában van Borosznó-fűrálí 
kies telepe. 

KELETI líEGTÉK. 

Hont vármegyétől keletfelé érintkezik az Északnyugati-Felvidék a 
Nagy- Alfölddel ; két tekintélyes megyéje. Heves és Borsod, nagyrészt 
már a sikságon terűi el. 

Heves vármegye (3761 km*) északi részét Felső-Magyarország hegy- 
vidékének legdélibb csoportja, a különálló Mátra- és Bükk-hegység ága- 
zatai borítják. Délkeleti nagyobb része a Nagy- Alföldhöz tartozó róna. 
A vármegye délkeleti részén a Tisza mentében mocsarak, lápok és náda- 
sok váltakoznak. A közepe táján nyugat-keleti irányban az a vasútvonal 
szeli át, mely Budapestről Miskolcz felé vezet Éhez a fővonalhoz csatla- 
koznak a vármegyét behálózó többi vonalak. 

Mindjárt a fővonal kezdeténél a Zagyva partjáh fekszik Hatvan^ 
vasúti csomópont. Hajdan nagy szerepet játszott hazánk történetében. 
Vára sok ostromot állott ki, s királyaink országgyűléseket is tartottak itt 
Ma czukorfinomitó- és szeszgyára, valamint átviteli kereskedelme adnak a 
városnak jelentőséget. Környékén a dohány- és czukorrépa-termelés van 
leginkább fölkarolva. Vámosgyörk, Kál-Kápolva, Füzesabony vasúti elága- 
zási helyek, élénk forgalommal. 

Yámosgyörktől egy szárnyvonal ágazik ki észak felé, melyen a Mátra 
legmagasabb emelkedésének, a « Kékes »-nek aljában fekvő Gyöngyösre 
jutunk. Gyöngyös rendezett tanácsú város, szolgabirói székhely. Régi 
épületei között legnevezetesebb a Ferenczrendiek temploma. Itt van 
eltemetve Vak Bottyán, a híres kuruczvezér. Közintézetei közül az állami 
főgimnázium, polgári leányiskola, valamint a közkórház, árvaházak és 
menedékházak méltók az említésre. A várostól északra a Kékes aljában 
van Mátrafüred (előbb Bene), a gyöngyösiek kedvelt nyaraló-telepe. Odább 
északkeletre Sár és Visonta, jó bort termelő községeket találjuk. Sár haj- 
dani monostorának romjai ma is láthatók. Aba Sámuel király itt van el- 
temetve. Gyöngyös és Visonta környékén híres borok teremnek, de a 
gyümölcstermelés, valamint az állattenyésztés is jövedelmező foglalkozást 
nyújt a lakosságnak. 



Digitized by 



Google 



HEVES YÁBMEOYE. 407 

Gyöngyöstől észak felé néhány kilométerre Sólymos község következik, 
régi várromokkal. Lakói főleg faárukkal és malomkövekkel kereskednek. 
Közelében, egy másik völgyben, Gyöngyös-Oroszinál gazdag kőszén- 
telepek vannak mivelés alati 

Gyöngyöstől nyugatra, a nógrádi országút mentén haladva, Gyöngyös- 
pata községbe érkezünk, melynek várát a hagyomány szerint még a ve- 
zérek korában Pota vezér építette. Mátyás király a cseh rablók fölött itt 
aratta első győzelmét, fölégetvén és földig rombolván fából épített várukat. 
Délnyugatra, egy szűk völgykatlanban, Bajza József szülőhelyét. Szűcsi 



PÁRÁD- FŰEDÖ. 

nevű kis falut találjuk. Úgy itt, mint a szomszéd Fancsal határában újabb 
időben dús kőszéntelepeket tártak föl. Odább, nyugatnak, csakhamar 
elérjük Apcz községet, mely régebben bortermeléséről voU híres, ma 
pedig jelentékeny vasúti állomás a Budapest — ruttkai vonalon. Itt vonatra 
szállunk, s a Zagyva völgyét szegélyező dombok között északnak tartva, 
Szurdok-Püspöki és több más virágzó község elhagyása után Pásztó nagy- 
községbe jutunk. 

£z a község már a rómaiak korában is létezett. Határában a nép- 
vándorlás idejéből származó temetőre bukkantak. Hajdan a czisztercziták- 
nak volt itt monostoruk és apátságuk, de a törökök a rendházat .földúlták, 
tagjait pedig legyilkolták. Az apátság azonban még ma is fönnáll. Közelé- 



Digitized by 



Google 



408 TIZENHABHADIK FEJBZST. AZ ÉBZAKNTUGATI-FELyiDáE. 

ben Yeji HasznosíözBég, régi várromokkal. A hasznosi vár egykor a Hasz- 
nosi-osalád tulajdona volt, melynek utolsó tagja a mohácsi csatában esett 
el. Az odább északra fekvő Tar közelében savanyúvizforrások íakadnaL 

A vasút mentében folytatva utunkat, a vadregényes bdtonyi völgybe 
érünk, melynek torkolatánál van a vasútállomás. Innen keskenyvágányú 
vasút visz a kisbátonyi kőszénbányákhoz. 

A Tarján-pataknak a Zagyvába szakadásánál fekvő Kisterenne község- 
nél átszállunk a mátrai vasútra és a palóczoktól lakott kopár vidéket 
átszelve, Becsk-Parád állomást érjük eL Párád a Mátrának egyik kies 
völgyzugában fekszik. Timsós fürdője, kénhydrogént tartalmazó savanyú 
vize és üveghutája egyaránt nevezetes. A gróf Eárolyi-család gyönyörű 
kastélya és 5000 holdnyi vadaskertje szintén említésre méltó. i?6cs& ezüst- 
és rézbányái kevésbbé jelentékenyek. Közelében találjuk a kandszvári 
romokat és a Siroki-Y&r omladékait Sirok falu közelében igen érdekesek a 
kősírok. Ezek süvegalakú szíklakúp oldalában kaptárszerüleg vájt üregek, 
s valószínűleg ősnépek temetkezési helyei voltak. 

A Tárna völgyén Síroktól észak felé, erdőkoszorúzta lankás hegyek 
között haladunk Pétervására községig. Ez a hevesmegyei palóczság fő- 
helye, szép templommal és régi kastélylyaL Közelében Ivád arról neve- 
z.etes, hogy lakói majdnem mind nemesek és Ivády nevet viselnek. 
, A parádi és pétervásári völgyek egyesülésénél a mátrai vasút menté- 
ben haladunk délnek. A Tárna völgye fokozatosan tágul, s a híres dohányt 
termelő Verpelét községen alul kiszélesedik és észrevétlenül a síkságba 
olvad. Itt találjuk Kápolna községet, a hol 1849. febr. 26. és 27-én a 
magyar szabadságharcz bajnokai kemény csatát vívtak az osztrák had- 
sereggel A Tisza felé haladó utunkban Erdőtelek és Heves, mezőgazda- 
sággal foglalkozó községeket érintjük. Majd a Tiszán átkelve, a Tisza- 
füred — karczagi vonattal Tiszaszőllős és Tiszaöivényen keresztül Tisza- 
füredre érkezünk. 

Innét visszatérve ismét átkelünk a Tiszán, s a szalma-, gyékény- és 
kosárfonásáról nevezetes Poroszló elhagyása után, a megye keleti szélén 
vezető vasút mentében Füzesabony vasúti csomópont felé törekszünk, hogy 
innen Maklár községen túl, virányos rétek, szántóföldek, s szőlővel és 
gyümölcsfákkal beültetett dombhátak között, Heves vármegye székhelyére 
jussunk. 

Eger rendezett tanácsú város egyike hazánk legrégibb városainak. 
A rómaiak korában Agria néven már ismerték. Szent István király püspöki 
és káptalani székhelylyé tette, várát kiépítette és elrendelte, hogy a ki- 
rályi herczeget az egri püspök neveltesse. A püspökség rengeteg területé- 
ből 1804*ben a kassai és szatmári püspökségeket szakították ki és az 
ebből eredő vagyonveszteség kárpótlásául érsekségre emeltéL 



Digitized by 



Google 



HBVBS YÁBMEOTE. 409 

A város fekvése valóban festői Az Eger folyócska két partján hosszú- 
kás völgyben terűi el, s a környező magaslatokról számos tornyával, tem- 
plomaival és más jelentékeny épületeivel elragadó látványt nyújt Székes- 
egyháza hazánk legszebb és leggazdagabb templomainak egyike. Bégi vára 
Bok ostromot állt ki. Legnevezetesebb az volt, a melyben Dobó István 
páratlan hősiességgel megvédelmezte a várat (1552). Dobó oly lelkesedést 
tudott önteni a lakosságba, hogy még az asszonyok is kiérdemelték az 
országban közmondásos «egrii» nevet. A vár legmagasabb pontját később 
kálváriává alakították át ; épségben levő részei ma honvéd-laktanyául szol- 
gálnak. Egyik bástyájában a hős Dobó síremléke áll. 

A város számos közintézetei és épületei között kiválóbbak: a megye- 
ház, a nagy parktól környezett érseki palota és a líczeum, mely egyike a 



kobk: a székesegyház. 

iegnagyobbszabású intézeteknek. Könyvtár, könyvnyomda, múzeum, csillag- 
vizsgáló torony, papnevelő-intézet, jogakadémia, tanítóképezde és elemi 
iskola van elhelyezve ebben a hatalmas épületben. Építészeti emlékei 
közül a török időkből fenmaradt minaret említhető. Vannak itt továbbá 
gimnázium, reáliskola, tanító- és tanítónőképző-intézetek, felsőbb leány- 
iskolák, szőlészeti és kertészeti iskolák, ipar- ós kereskedelmi szakiskolák. 
Emberbaráti és pénzintézetei szintén számosak ; bőr-, keményítő-, tégla- 
és lemezárúgyára egyaránt méltók az említésre. Eger világhírű vörös borá- 
ról és meleg forrásairól is nevezetes. Lakói legnagyobbrészt földmívelés- 
sel, szőlőtermeléssel, gyümölcs- és zöldségkertészettel foglalkoznak. 

Egernek különben a környéke is érdekes. Az ÉK-re emelkedő Eged 
és a Várhegy tetején épen úgy, mint Hevesmegye több más hegyormán, 
Tégi erődítmények falai porladoznak. Ha az erdős hegyektől szegélyezett 



Digitized by 



Google 



410 TJZENHABMADIK FEJBZBT. AZ É8ZAKNYUGATI-FELYIDÉK. 

kies egri völgyben északra megyünk, csakhamar Felnémet, Felsőtárkánxf 
és Szarvaskő községeket találjuk. Felsőtárkány mellett hajdan a karthauzié- 
barátok kolostora állt. Ma nyaraló-telepe és kedvencz kirándulóhelye^ 
az egrieknek. Falakőbányájában leginkább fedőlemezeket bányásznak. 
Szarvaskő-vára szép fekvésű, de most romokban hever. Hajdan Eger várá- 
nak sorsában osztozott. Innen egy óra alatt kitűnő országúton a borsod- 
megyei Apátfalvára érünk. 

Borsod vánnegyét hegységei három külön vidékre osztják, ú. m. al- 
földi vidékre, Bükk-hegység vidékére és Szendrői-dombosvidékre. Területe 
3630 km*, népessége 655,000 lélek. 

A Bükk-hegységet szegélyező vasút mentében mindjárt Füzesabony 
elhagyása után a tmatyó* néven ismeretes nép főtelepére, Mezőkövesdre 
jutunk. Ez a 15,000 lakosú város, valamint az odább Ény.-ra a Bükk- 



euer: a liczbum. 



hegység lábánál elterülő Tárd és a Dk.-ro fekvő Szenlislván lakói szo- 
kásokra, életmódra, beszédre kiválnak a megye többi községei közűL 
Ennek a három községnek lakóit «matyó»-knak hívják. Yalószinűleg a 
Mátra északi és a Bükk-hegység nyugati oldalán letelepült palóczságnak 
egy elvált töredéke; ők magukat Mátyás király « fekete vitézeid utódaínak 
tartják. 

Mezőkövesd elhagyása után a kácsi bérczekhez érkezünk. Ezek aljá- 
ban van a kácsi gyógyforrás, mely mellett hajdan monostor volt, fölötte 
pedig az ős Tibold-nemzetség vára állott. Nyaradtól délre már sikföldön 
fekszik Mezőkeresztes, a hol egykor nagy csata volt a törökök és a ma- 
gyarok között. 

A vasúttól délre és délkeletre a Tiszáig nyúló rónaságon kevés, de 
többnyire népes község fekszik. A megyének ez a része annyira lapos, 
hogy a Bükk-hegységben eredő patakok nem bírnak rajta tovább folyni^ 



Digitized by 



Google 



BORSOD VÁBHEOYE. 411 

hanem elterülnek s lápokat, mocsarakat és nádas tavakat alkotnak. Az itt 
fekvő községek közül Ároktő azért méltó a fölemlítésre, mert itt kezdődik 
az úgynevezett «Csörsz-árok», mely több ágra oszolva, a megye sík vidékén 
messze földre elhúzódott. Ezek az árkok és sánezok az ellenség ellen való 
védelemre szolgáltak. Valószínűleg másfélezer évvel ezelőtt építették hazánk 
akkori lakosai. E vidéken van a paf^ríkájáról híres Igriczi, a hol koszprús 
költőnk Tompa Mihály gyermekéveit töltötte. 

Visszatérve a Miskolcz felé vezető vasúthoz, szőlővel beültetett dom- 
bok aljában, gabnát, dinnyét és dohányt termelő szántóföldek között ha- 
ladunk a jó boráról híres Ernődig. Itt balra megpillantjuk a iGallyák» 



A CSÖBSZ-ÁBOK. 

néven ismert sajátos emelkedéseket. Ezek között, Kisgyőr környékén, a 
Csörsz-árkokkal egy időből származó, mintegy féltuczat föld- ós kővár 
nyoma maradt fenn. A vasúttól jobbra a Mohi-pusztát látjuk, a hol 1241- 
ben IV. Béla király érzékeny vereséget szenvedett a tatároktól. Közelében, 
nem messze a Sajó és Hernád összefolyásától, fekszik Ónod, a hol 1707- 
ben IL Rákóczi Ferencz fejedelem országgyűlést tartott, a melyen az elé^ 
gületlen magyarok a Habsburgokat trónvesztettnek nyilvánították. Odább 
északra, a Sajó balpaitján, a Pálos-barátok egykori kolostoráról híressé 
vált Sajólád említendő. Ennek a zárdának volt egykor főnöke Martinuzzi. 
Ernődtől északnak tartva, jobbról a végtelen rónát látjuk, balról pedig 
erdős hegyhátak, szőlővel és gyümölcsfákkal beültetett dombvidék kellemes 



Digitized by 



Google 



412 nZENHABMADIK FBJBZBT. AZ É8ZAKKYUGATI-FELyn)ÍE. 

változatosságában gyönyörködünk. Itt tölgyerdők közepette fekszik Tapolcza 
gyógyf^Tdő, valamikor apátság, a hol a melegvizű Héjő ered. A félkör 
északi szélén, az Avas lejtőjén és alján, szürke házcsoportok, tornyok, 
füstölgő kémények bontakoznak ki a távol ködéből Még Csaba és Szirma 
között rohan el a vonat, azután meglassítja futását; egy perezre még be- 
pillantást enged a diósgyőri völgybe éB MishoUzra érkezve megálL 

Miskolcz a Szinva-patak szűk völgyének torkolatánál igen szépen 
fekvő város, közel 42,000^ lakossal. Festői hátterét a mögötte emelkedő 
hegyek alkotják. Különösen szép a város déli oldalán az Avas nevű hegy, 
számos nyári lakással és borospinczével. Az Avasról szép küátás nyilik 
magára a városra és környékére, melynek kereskedelmi fontosságát pezsgő 
élénkség jellemzi Szabálytalan utczáín a nagyvárosias részlettől a falusi 
idillig minden árnyalatot megtalálunk. 

A várost szép épületek diszitik. Ezek közül főképen az igazságügyi 
palota, ref. főgimnázium, a keresk. kamara palotája, a színház, az új köz- 
kórház, a katonai laktanyák és a régi, csúcsíves ref. templom említhetők. 
A ref. templom közelében van az avasi temető, a hol Borsod vármegye 
két kiváló szülöttének, Palóczy Lászlónak és Szemere Bertalannak sírját 
díszes- emlékoszlopok jelzik. A Fürdő-téren Kossuth Lajos szobra, a Nép- 
kerttel tőszomszédos Erzsébetligetben pedig Erzsébet királyné szobra áll. 

Miskolcztól nyugatra, a Szinva völgyében, az állam tulajdonát képező 
nagyszabású diósgyőri vas- és aczélgyár-telep van, a hol már egész kis 
várossá szaporodtak a szabályos utczasorokban épült munkáslakások, 
igazgatósági épületek és más középületek. Az alkalmazottak a telepen min- 
den közegészségi, jótékonysági és közművelődési intézmény áldásaiban 
részesülnek. Innen külön iparvasút visz a parasznyai kőszénbányákhoz, 
a honnan a telep kőszénszükségletét nyeri. Ez a vasút a pereczesi bánya- 
telepnél 2*3 kilométer hosszú alagútban halad keresztül 

A Szinva-patak mentében csakhamar Diósgyőr községbe jutunk. Négy 
tornyú vára most romokban hever. Aljában meleg forrás fakad, melyet 
fürdői czélokra értékesítenek. Közelében találjuk a diósgyőri papírgyárat, 
8 ettől nem messze egy hajlítottfa-bútorgyár tanúskodik a vidék ipari 
szorgalmáról Diósgyőrtől kezdve a Szinva-völgye egyre szűkül Alsó- 
hámor közelében egy szép vízesés elhagyása után a Magyar-Tempének is 
nevezett gyönyörű hámori völgybe érünk. Itt a hámori tó, a Taj vonja 
magára figyelmünket. Haragos-zöld színét a partjait szegélyező meredek 
hegyek erdőségeinek visszaverődésétől kapja. Itt van a tó közelében Lila- 
füred is, szebbnél-szebb villákkal 

Miskolczra visszatérve ismét vasútra szállunk és folytatjuk utunkat 
a megyének a Tisza után legnagyobb folyója, a Sajó széles völgyében. 
Több község érintése után vonatunkkal Sajószentpéíer községnél állunk 



Digitized by 



Google 



M 

O 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



BORSOD YÁBMEGYE. 413 

meg. Ennek a kis városnak jelentőséget adnak kőszéntelepei és palaczk- 
gyára. A kőszénbányászat főhelyei Radistyán és Parasznya. Szentpétertől 
tovább folytatva utunkat, Kazincz és Barczika községeket érintjük. Itt az 
^ami vaspályához mindkét oldalról iparvasút csatlakozik Az egyik a 
kazinozi kőszénbányáknak, a másik a Szuha-völ^ében fekvő Rtidóbdnyá' 
nak gazdag kőszén és vaskő termékeit szállitja ide. 

Barczika elhagyása után a Bán torkolatánál fekvő Vadna községnél 
ismét megállunk, hogy onnan a Bán völgyét követő kocsíútra térjünk. 
Az út erdős hegyek között kanyargósán vezet az egymást sűrűn követő 



A SZINVA-PATAK VÖLQYE DIÓSGYŐRNÉL. 

falvakon át délnek. A völgynek majdnem minden kiemelkedő ormán közép- 
kori várromok láthatók. Legérdekesebb valamennyi között a romjaiban is 
büszke Dédesi-vár. 

Dédestől délnek folytatva kocsiutunkat, s a regényes fekvésű Visnyó és 
Szilvás mellett elhaladva, Apátfalvára érkezünk. Ez utóbbi község kő- 
edénygyáráról és régi apátsági templomáról nevezetes. Közelében meleg- 
vizű források fakadnak. Innen az északnyugatnak haladó országút menté- 
ben csakhamar a lemezgyáráról híres Nádasd községet, a Bánréve felé 
vezető vasút végső állomását érjük eL Itt ismét vasútra szállva, a kőszén- 
bányái és vasgyárai révén híressé lett Hangony- völgyben, a magyarországi 
vas- és aczélgyártás egyik góczpontját. Ózd gyártelepet tekintjük meg. 
Már messziről óriási kémények, füstgomolyok, az olvasztókból kitörő láng- 



Digitized by 



Google 



414 TIZENHABMADIK FEJEZET. AZ ÉSZAKNYUOATI-FELVIDÉK. 

kévék, 8 kalapácstitések zaja figyelmeztet a hatalmáé gyártelepre. A villa- 
mos hajtóerőre berendezett aczélgyár oly nagy mennyiségben gyártja az 
úgynevezett Martin-aczélt, hogy naponta 15 — 20 vaggon rakományt szál- 
lítanak el innen. Ebből készítik a vasúti síneket. De készül itt egyéb is, 
kezdve a szegtől a legnagyszerűbb géprészekig. Átlag véve 1800 munkást 
foglalkoztat a gyár, mely a Bimamnrány-salgótarjáni vasmű-részvénytár- 
saság tulajdona. A munkások nagyrésze, valamint az összes gyári tisztvise- 
lők is, a gyár mellett levő munkásgyarmaton laknak. A telep el van látva 
közjótékonysági, egészségügyi és közművelődési intézményekkeL 

A vármegye északi része a Sajó legjelentékenyebb mellékvizének, a 
Bódvának környékéhez tartozik. Medrében és partja mentén számos me- 
leg forrás fakad. Jókora széles völgyét a Szendrői-hegyek mérsékelt emel- 
kedései kisérik. A Bódva-völgyi vasút kiindulási állomásától, Sajóecseg- 
tol északnak tartva, majdnem minden község mellett várromok és régi 
időkre emlékeztető jelek láthatók. Legnagyobb ezek között Edelény és 
Szendrő ; mindkettő urasági szép kastélylya] és parkkal. A Bódvától keletre 
a megye legészakibb részét beágazó hegyek vasérczekben gazdagok. A vas- 
bányászatot főleg Martonyi község vidékén űzik. 



ÉSZAKI MEGYÉK. 

Szepes vármegye. A nagy Magyai-Alföldről a Sajó és mellékvizeivel 
(a Rimával és a Gölniczczel. meg a Tárczával) egyesűit Hernád bevezet- 
nek az Északnyugati-Felföldnek nyugati részébe, hazánknak úgy termé- 
szeti szépségekben, mint gazdasági életünkre nézve nagyfontosságú, s 
bányaművekben és ipartelepekben, valamint történeti emlékekben is 
egyik leggazdagabb vidékébe. A négy fő folyó, a Hernád, Poprád, Sajó és 
a Vág, mellékfolyóikkal szétosztják a vidéket, elválasztva egymástól a 
Kárpátoknak itteni lánczait és csoportjait : a Magas- és Alacsony-Tátrát, 
a Lőcse-lublói hegységet, a Szepes-gömöri Érczhegységet, az Osztrovszki- 
Veport és a Beszkid-Babiagurát. 

A Hernád völgyét követve észak felé, Felsö-Magyarorszég egykori 
fővárosánál, Kassánál, elérjük a Kassa- oderbergi vasút kiinduló pontjai 
Ezen a vasúti vonalon másfél órai utazás után Margitfalunál érünk a 
Szepességre. 

A Hernád mentét mindenütt követő vasúttól jobbra egymásután 
tűnnek föl a nevezetesebb pontok : Kluknó, a Csáky grófok szép fekvésű, 
négy saroktoronynyal ellátott kastélyával; Richnó, a huszsziták és az 
I. Ferdinánd és Zápolya János ellenkirályok közötti viszályban jelenté- 
keny szereppel bírt várának maradványaival ; továbbá ugyancsak a jobb 



Digitized by 



Google 



SZEPES YÁBMEOTE. 416 

paxton van a krompachi vasgyár. Néhány év előtt ezen a Erompacb 
bányavároshoz tartozó telepen a Krompach-Hernádi vasműbányatársulat- 
nak két pörkölő kemenczéje, két olvasztója és öntőműhelye évenkint 
60,000 mázsa nyersvasat és vaeöntvényt állított elő. A régi vasgyárat a 
nHemádvölgyi Magyar Vasipar-Részvénytársaság» egész gyárvárossá alakí- 
totta át, mely 3000 munkást foglalkoztat, s évenkint 500,000 mázsa nyers- 
vasat és ugyanannyi hengerárút termel 12,000 lóerejű gőzgépeivel To- 
vább haladva látjuk Szepes-Olaszit, részben még a román építészeti kor- 
ból való katholikus templomával Innen a Bibnicsek mentét követő szárny- 



OXiAX-JÜO- 



vasúton Szepes- Váralj ára menve, jobbra a Branyiszkó-hegységnek szép 
flórájáról nevezetes Drevenyik nevű fensíkja terűi el. Keleti oldalán van 
Zsegra község, régi templomával, mely Szent Lászlónak a leányrabló kun- 
nal vívott párbaját ábrázoló freskójáról nevezetes. A Drevenyik északi 
•csúcsán emelkednek Szepesvár romjai. 

A várhegy északi oldalának alján visz az út Sárosmegye felé. Balra 
látszik Csáky Albin grófnak Szepes- Mindszenti kastélya, tágas és szép 
parkjával, gazdag könyv-, levél-, kép- ós fegyvertárával, valamint nagy 
műbecsesel bíró régiségeivel. Korotnok községtől merész kanyarulatok- 
ban vezet föl az országút a tulajdonkópeni Branyiszkóra, melynek tete- 
jén az 1848/49-iki Irős honvédeknek dicsőségét hirdető obeliszk áll. A Bra- 



Digitized by 



Google 



416 TIZENHABHADIK FEJEZET. AZ ÉSZAKNYUGATI-FELVIDáK. 

nyiazkó-hegység nyugati lejtőin kizárólag tót lakosságú jelentéktelen köz- 
ségek vannak. 

Szepesváralja nyugati oldalán, a Szepesvárral szemben emelkedő dom-. 
bon van Szepeshely. A kőfallal körülvett kis községnek egyetlen utczáját 
a szepesi káptalan kanonokjainak lakásai és a papnevelő intézet alkotják^ 
A. domb tetején van az 1776-ban Mária Terézia királynő által alapított 
szepesi püspökségnek székháza és vele szemben a székesegyház. Neve- 
zetesek e templomban aXIY. századbeli szárnyas oltárok és egy 1317-ből 
való tempera-falfestmény. Az 5 méter hosszú és 2 méter magas kép » 
rozgonyi csatának emlékére készült, melyben Bóbert Károly a szepesi 



A BHANTISZKÓ-HBOYSÉO. 

nemesek és szászok segítségével Csák Mátét legyőzte, s azt a jelenetet 
ábrázolja a mint Szent István a Boldogságos Szűznek fölajánlja a ma* 
gyár szent koronát 

Szepesváraljáról az út a Görgey-család ősi fészkén. Görgőn át vezet,, 
a hol a XIV. századból való csúcsíves templom mellett hatalmas parkban 
épült Csáky Vidor grófnak új kastélya. Lőcsére érve, meglep a magasabb 
emelkedésekkel körülvett dombon épült város ódonszerűsége. A régi kör- 
falakkal és bástya-tornyokkal kerített városba a « felső kapu» nyílásán jutunk 
be. Főtere, a régi tRing*, a középpont Itt vannak a régi középületek: a 
Xni— XIV. századokban gót stílben épült Szent Jakab-templom, csaknem 
páratlan nagyságú főoltárával, a Szt Péter és Pál-oltárral, a Hunyadi 



Digitized by 



Google 



8ZEPES VÁRMEGYE. 417 

Mátyás és IL Ulászló oltáraival, freskóival és a városi tanácsurak székei- 
vel. A templomtól délre van a városháza. Az éhez csatlakozó, olasz re- 
naissance-stílű harangtorony a XVII. század elejéről való. A bazilika- 
modorban épült új ág. ev. templomban gazdag régi könyvtár van. A «Eing» 
házait már modernizálták, de egyes részletek mutatják, hogy egykor a 
gótika uralkodott rajtuk. A XVI — XVII. századok renaissance házépíté- 
sének, 8 egyszersmind a régi kereskedő-házaknak szép példányai a Teöke, 
Spillenberger és Thurzó házak. Ezt az utolsót mostani tulajdonosa, Csáky 
Vidor gróf, régi sgrafitto díszítésével egykori fényébe helyezte vissza. 



A LŐCSEI FŐTEMPLOM ÉS VÁROSHÁZ. 

Helyenkint vannak még úgynevezett wlábas házak » is. A Ring északi 
részén áU a vármegyeháza, s előtte a sétatéren az 1848/49-iki szepesvár- 
megyei honvédek emlékére emelt művészi kivitelű honvédszobor. A fala- 
kon kívül épült:»k újabb időben az állami főreáliskola, az állami felsőbb 
leányiskola, a törvényszék, a nagy katonai laktanyák és a szeszfinomító. 
A mintegy íiOOO lakosú városka, 3 középiskolája és a sok állami és me- 
gyei hivatal hatása alatt erősen magyarosodik. Határában van az újabban 
alapított Lőcse-fürdő nevű hideg vízgyógyintézet. 

Lőcséről a helyi érdekű vasút fél óra alatt Iglóra visz. Igló egykor 
a Zsigmond király által elzálogosított, de Mária Terézia királynő által 

Györrjy Aladár : A föld és népei V 27 

Digitized by VjOOQIC 



418 TIZENHARMADIK FEJEZET. AZ ÉflZAKNYüOATI- FELVIDÉK. 

visszaszerzett 13 város és 3 korona-uradalomból 1772-beii alakított «sze- 
pesi XVL városi grófság* -nak székhelye volt Mint ilyen és egyszersmind 
jelentékeny bányászatot űző város, megtartotta élénkségéi Az ág. ev. fő- 
gimnázium, állami tanítóképző, polgári fiú- és leányiskola, állami faipar- 
iskola, a Eassa-oderbergi vasút intemátusa, mind díszes épületekben van- 
nak elhelyezve. Ipartelepei: pamutszövő-, gipsz-, keményítő-gyárak, mű- 
malom, dobozgyár, ipari és világitisi czélokra berendezett villamos telep, 
valammt haltenyésztő emelik forgalmát, a mihez nagyban hozzájárul a 
várostól kocsin félórajárásra levő élénk nyaraló-telepe : Igló-füreéL 



A THŰBZÓ-HÁZ ÉS A HONYÉDBMLÉK LŐCSÉN. 

Iglóról Poprád felé haladva, utunk egy történetileg érdekes területen 
visz keresztül. Ez a «X lándzsáitok szélce^), mely « Kis- Vármegye » néven, 
külön közigazgatási terület volt egészen 1802-ig, a mikor Szepes vár- 
megyébe olvasztották be. Ugyanezen a dombvidéken, annak keleti részén 
volt a 13 szepesi városnak 1412-ben történt elzálogosítása után a 24 
szepesi várostól hazánknál maradt «íí szepesi iparosi grófság*, melynek 
főhelye volt Csütörtökhely , a hol hazánk egyik legszebb, újabban restau- 
rált csúcsíves építménye van : a régi templom oldalfalához épített Zápolya- 
féle kettős kápolna. 

Mielőtt Iglóról Poprádra érnénk, Káposztafalut elhagyva, a vasút 
mentén balra levő dombok szakadékán keresztül megpillantjuk Savnik 
várkastélyt Délkeletre, Letánfalu határában, van a Hernád jobbpart- 
ján meredeken emelkedő hegyen a m Menedékekor (Lapis refugii), a hol 



Digitized by 



Google 



8ZEPBB YÁBMEGTB. 419 

^ tatárok elől 1240-ben oda menekült szepesi szászok erősséget és kolos- 
tort emeltek. A kolostornak ma már csak a romjai vannak meg. 

Poprádra érkezve, egész fönségében tárul elénk a Poprád völgye 
fölött a Magas Tátra felséges panorámája. 

A Mengoszfalvi völgyben levő poprádi tóból előtörő Poprád-folyó 
s hasonló nevű városnál eddigi északnyugati irányát északkeletire változ- 
tatja, s ebben az irányban halad végig a Szepességen. Majd elhagyva ezt, 
átmegy Sárosba ; de egy nagy ka- 
nyarulat után még egyszer viszsa- 
tér szülőföldje szép határához, mi- 
•előtt végképen elhagyná hazán- 
kat Ez az egyetlen nálunk eredő 
folyó, a mely idegenbe viszi hul- 
lámait Űtjában balról fölveszi a 
Magas - Tátra völgyeibe vezető 
Felka, Tarpatak, Eőpatak, Fehér- 
viz és Béla patakokat, valamint 
a Magurából lejövő vizeket jobb- 
ról pedig a Lőose-lublói hegység 
patakjait, közöttük a Leibiezet 

A lankásan emelkedő vidék- 
kel körülvett, meglehetősen szé- 
les, helyenkiAt lapályos völgynek 
délnyugati részében van az öt 
város: Poprád, Felka, Szepes- 
Szombat Sztrázsa és Matheócz. 
Poprádra érve, a Magas-Tátra 
fürdői és nyaralótelepeinek ki- 
induló pontján vagyunk. Itt van ^ csctörtökhelyi zápolyakápolna. 
jk turisták kedvelt állomása a 
Husz-park, a honnan minden irányba a legkényelmesebben lehet eljutni 

A Magyarországi Kárpát-Egyesületnek Poprádon levő díszes múzeu- 
mát nemcsak azért érdemes megnézni, mert ott egybegyűjtve és szépen 
Tendezve találjuk a Tátravidék állat-, növény- és ásványvilágát és őskori 
leleteit, hanem a Magas-Tátra egész hatalmas lánczolatát sehonnan sem 
lehet oly teljesen áttekinteni, mint a múzeum ablakaiból A városnak 
r. kath. templomát középkori falfestményeivel és a harangtomyot is ér- 
demes szemügyre venni. Felkán a Krompecher-testvérek turista-telepe ked- 
Toltség dolgában vetekedik a Husz-parkkaL A Tátra- Múzeumnak szép gyűjte- 
ménye van, a r. kath. templomnak ezüst szentségtartója pedig hazánkban 
« legritkább szépségű ötvösműremek. Szepes- Szombatnak r. kath. tem- 

Digitized by VjOOQIC 



420 TIZENHABMADIK F£J£ZET. AZ ÉSZAEMYUGATI-FELYIDÉK. 

ploma és barangtornya szintén becses műemlékek. Matheóczon nagyfor- 
gabnú bádogárú- és bőrgyár van. 

Poprádról indul ki a Poprádvölgyi-vasút, melytől keletre a Lőcse- 
lublói hegység lejtőin apróbb régi városok vannak Nagy-Lomniczoii a 
Berzeviczy-osalád régi kastélya mellett áthaladva, Késmárkra érünk. Ez a 
Szepességnek ez idő szerint legélénkebb iparos városa. Vannak vászon-, 
fehérítő-, posztó-, ablakredő-, serfőző- és keményítő-gyárai ; legnagyobb az 

560 munkást foglalkoztató 
Wein-féle damaszt-vászon- 
gyár ; állami középiparisko- 
lája kiváló. A város haj^ 
dan egyike volt a szepesi 
városoknak. Később királyi 
várossá lett és mint ilyen, 
falakkal vette magát körűL 
Északi oldalfalánál emelke* 
dett idővel a késmárki vár^ 
mely a Zápolyák és a Tö- 
kölyek birtoka voli Neveze- 
tességei a XY. század végén 
épült csúcsíves róm. kath. 
templom, régi keresztelő 
medenczéjéve]^ továbbá az 
ugyanazon századból val6 
tornyos városháza, az evan- 
gélikusoknak 1717-ben fá- 
ból, görög kereszt formájára 
épített temploma, az új 
templom, melybe Thököly 
Imre hazahozott hamvait 
TÁTRALOMNicz. holyczík cl, és az ág. ev. 

kollégiumnak 20,000 kö- 
tetnyi könyvtára. Utunk tovább Nagy -Őr községen át a Gradeczi Stan- 
sich Horváth Gergely által a XYI. század végén építtetett kastély mellett 
visz eL^Gsakhamar Szepes-Béla tűnik elénk, melynek lakói élénk szövő- 
ipart űznek. Van állami dohánygyára, serfőzői, híres borovicskafőzőj^ 
és keményítőgyára. Határában, a Magas-Tátra aljában van Barlangliget 
nyaraló. 

Majd ismét más történeti emlékű talajra, a szepesi koronauradalmak 
területére érünk. Itt vannak : Ibdolin, Gnézda és Lubló. Már a nevük is 
mutatja lengyel eredetükei Főhely volt itt Lubló, ma is lakható állapot- 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



ifÁGAS tXtra. 421 

ban levő yárával, a mely 1412-töl 1772-ig az elzálogosított terület lengyel 
kormányzóinak — sztaroszták — székhelye volt Közel van hozzá a kies 
fekvésű, vasas vizéről nevezetes Lublófürdő. 

A Poprád, Dunajecz, Bialka és Béla folyók völgyeitől határolva 
emelkedik a Szepesség északnyugati részét betöltő felföld, a Szepesi- 
Magúra. A középponti Elárpátoknak ezen legkeletibb része a Poprád felől 
hirtelen emelkedik, s egyes csúcsaiban megközelíti az 1200 métert Déli 
lejtőjén nagyobb községek 
vannak. Északi részének 
vizei a Dunajeczbe foly- 
nak. Ezeknek egyike, a 
Bieka, alkotja az ófalvi 
völgyet, melynek északi vé- 
gén a galícziai Czorsztyn- 
nal szemben a Danajecz 
jobb partján emelkedik 
Nedecz' vagy Dunajecz'- 
vár. Ulászló lengyel király 
1412-ben itt fizette le az 
elzálogosított szepesi terü- 
letért megállapított zálog- 
összeget Az egykori ki- 
rályi várat 1589-től a 
Palocsay-Horváth család 
bírta, ma ennek leányágon 
való utódjáé, az alapi Sa- 
lamon családé. A Gnéz- 
dától a Dunajeczhez ve- 
zető országát végső pont- 
ján elérünk a már messzi- 
ről előtűnt, elragadóan 

flZép sziklacsoportokhoz, a SZEPESBÉLAI CSEPPKÓBABLANa. 

melyek között a Dunajecz 

zúg keresztül. Legföltűnőbb itt a hatalmas bástyáival és ormaival messzire 
ellátszó Koronahegy. Ennek aljában van az 1319-ben alapított Karthauzi 
kolostor, az ú. n. Vörösklastrom, mely ma az eperjesi püspökség és káp- 
talan tulajdona, a Koronahegy-fürdővel Ez a kies fekvésű fürdő kiinduló 
pontja a Dunajecz vadregényes áttörésén a galícziai Szczavnicza-fürdőbo 
vezető útnak, melyet a vidék látogatói rendesen tutajon szoktak megtenni. 
Szepes vármegye északnyoigati részén, Liptóba is belenyúlva, terűi el 
a Magas-Tátra hatalmas tömege. 



Digitized by 



Google 



422 TIZENHARMADIK FEJEZET. AZ ÉSZAKNYUGATI-FELYIDÉK. 

A Magyarországi Kárpát-Egyesület Poprádon levő múzeumának abla- 
kaiból nézve, a Magas-Tátra az égbe meredő csúcsok és ormok hosszú 
lánczolatának látszik és a liptói Erivántól egészen a bélai mészkő-alpo- 
kig áttekinthető. Meglepően szép látvány tárul itt elénk. A Poprádtól 
lassan emelkedő vidéket termékeny szántóföldek borítják, melyek között 
számos község tornya emelkedik; a hegység lábát borító haragos-zöld 
fenyvesrengetegből pedig hirtelen, úgyszólván átmenet nélkül tör ég felé 
a kopár sziklaóriások lánczolata, helyenkint örök hóval telt mélyedéseivel 
és szakadékaival. Derült időben kékesszürke fény árasztja el a hatahnas 
lánczot, csak olykor-olykor ütközik bele egy-egy felhő. Ha a hegyóriások 
füstölögni kezdenek, súrü gomolyokban szállnak föl belőle a felhők, elta* 
karva derekukat, de magas csúcsaik a naptól bearanyozva büszkén eme- 
lik fejüket a felhők fölé. Legmegkapóbb napkeltekor a Magas-Tátra pa- 
norámája, mikor a Poprád völgye még teljes sötétségben van, s a hasadó 
hajnal rózsaszínűre festi a legmagasabb csúcsokai 

Az előtérben a nagy tömegű tompa Szalóki-csúcs (2453 m.) áll, 
mely közelsége miatt legmagasabbnak látszíL Ettől északkelet és dél- 
nyugat felé meghajlik a láncz. A hajlástól északnyugatra emelkednek a 
Lomniczi, Késmárki és Hunfalvi, délnyugatra pedig a Ferencz József- vagy 
Gerlachfalvi-csúcs ; majd távolabb a Csorbai-tavat uraló Tupa és végűi a 
Kriván. Az előtér csúcsait mélyen benyúló völgyek és az ezek között előre 
nyomuló gerinczek választják el egymástól, melyeknek hátteréből a Ten- 
gerszem-csúcs, a Jégvölgyi- csúcs, a Bibircs, a Karbunkulus-torony és máa 
óriások ütik föl a fejüket, melyek a távolból nézve egyetlen lánczba foly- 
nak össze. 

"Ha hazánknak ezt a nagyszerű hegyvidékét részleteiben át akarjuk 
kutatni, azt legczélszerűbben Tátrafüredről tehetjük. Poprádról az t^ olcsó 
és czélszerű motoros kocsikkal Felkán és Nagy-Szalókon áthaladva, utunk 
előbb szántóföldek között, majd nyílegyenesen a fenyvesek között visz, de 
egy hirteleni kanyarulattal egész elragadó szépségében áll előttünk Tátra- 
fűred, vagy a hogy ma rendesen nevezik : Ó-Tátrafüred. — Ezt a nagy- 
szalóki csúcs aljában 1017 méter tengerszín fölötti magasságban levő, 
mindinkább és méltóan emelkedő nyaralótelepet 1797-ben gróf Csáky 
István alapította a «Gsáky-forrás» környékén épített három kis lakóház- 
zal s egy kisded kápolnával Jelenlegi tulajdonosa, a Szepesi Hitelbank, 
költséget nem kímélve kiépíttette, úgy hogy ma mintegy 30 nagy lakó- 
ház és minden kényelemmel berendezett száUó van benne. Innen in- 
dul ki a Magas-Tátra lábánál északnyugatra a Javorináig vezető Mária 
Terézia-út, délkeletre pedig a Csorbai-tóig a Kloiild-út, mindenütt érintve 
a magas hegység belsejébe nyíló völgyeket. A kirándulók kényelmére ko- 
csik és hátas lovak mindig elegendő számban állanak rendelkezésre, s a 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



MAOAS TÁTRA. 423 

gyalogosok részére a Magyarországi Kárpát-Egyesület minden irányban 
gondoskodott lehetőleg jó gyalogösvényekröl, a melyeknek mentében föl- 
iratos táblák és szinjelzések mutatják a helyes irányt A tnristarút kör- 
nyéke már csaknem összefüggő villatelep. 

Ó-Tátrafüredről legkedveltebb, mert igen háládatos a kirándulás a 
Tarpataki'VÖlgybe. Lassú emelkedéssel gyalog egy óra alatt fölérünk az 
1280 m. magas Tarajkára, az egykori tarpataki glecser oldalmorónájára. 
A tarpataki szálló erkélyéről nagyszerű kép tárul elénk. Mélyen alattunk 
zúgva tör át az összehalmozódott sziklatömbökön a Tarpatak, s jobbra 
kiszélesedő völgyével messze kilátást enged a Poprád völgyébe és a 



TENGEUSZKM A KaUí'ATUKBAN. 



Lőcse-lublói hegyvidékre. Előttünk, a patak túlsó oldalán, egész méltósá- 
gában mered égnek a 20:^4 m. magas Lomniczi-csúcs. A völgybe leeresz- 
kedve, a Tarpataknak szikláról-sziklára zúgva ömlő vízeséseihez érünk. 
Beljebb hatolva a Tarpatak-völgyben, a sok évezredes rombolásnak nyo- 
mait látjuk az egymásra halmozott óriás sziklatömbökben. A Zerge szál- 
lóval szemben a 40 méter magasból aláhulló óriás vízesésben gyönyör- 
ködünk; mellette visz föl az út a Kis-Tarpalaki völgybe, melynek virá- 
gos terén végig menve, egy 400 méter magas fal elé jutunk; ennek tör- 
melékes oldalán fölkapaszkodunk és előttünk van az Öí-M, a hatalmas 
Jégvölgyi'CSÚcsQseil. Innen jobbra térve és a Lomniczi-gerinczen végig 



Digitized by 



Google 



424 TIZENHARMADIK FEJEZET. AZ ÍSZAENYUOATI-FELYIDÉE. 

haladva, a Lomniczi-csúcsra ér a szédítő meredektől vissza nem riadó 
turista, ki azoknak keskeny párkányán helyenkint csak lánczokba kapasz- 
kodva mehet át. Ennél valamivel könnyebb az út a szintén szép kilátás- 
sal jutalmazó NagyszalóJd-CQŰcsvA (2453 m.). 

Ó-Tátrafürednek közvetlen közelében van a Szép kilátás v. Tátra- 
kilátó, a honnan sűrű fenyvesen keresztül mintegy 15 percznyire van 
Alsó" Tátrafüred, a késmárki bank által 1881-ben alapított nyaraló telep. 
Innen indul ki a Mária Terézia-út. A zúgó Tarpatakon áthaladva, a hol a 



RÉSZLET A TARPATAK VÖLGYÉBŐL. 

Lomniczi-csúcs előhegye hirtelen megszakad, a hegy lábánál van a keres- 
kedelmi ministerium kezdeményezésére és támogatásával keletkezett új 
nyaraló telep, Tátra- Lomnicz, a honnan felséges kilátás nyílik. Az ide 
tartozó Nagy-Lomnicz község tágas rétségén van az újabb időben divatba 
jött lomniczi lóverseny-pálya. A Mária Terézia-úton tovább Matlárháza, 
ettől keletre Tátraháza nyaralótelep következik. Ezután a Bélai mészkő- 
havasok aljára érünk, melyek derékszög alatt csatlakoznak a Magas-Tátra 
gránittömegeihez. A hegység aljában van Szepes-Béla városnak kies fürdő- 
és nyaralótelepe : Barlangliget, melynek nevezetességei az Alabástrom- 



Digitized by 



Google 



MAGAS TATBA. 4^5 

barlang ós a szép képződményekben gazdag Csejegőkő-barlavg. Innen 
az út a Béla-patak völgyében lassú emelkedéssel halad északnyugati 
irányban a Zsgy ár-hágóra, onnan pedig le a Javorinka és Bialka völ- 
gyeibe Galíczia felé. A határhoz közel van Javorina község, Hohenlohe 
herczeg nagy uradalmának középpontja. Az uradalom leginkább vadász- 
terület, a hol a nagyon ritkuló zergét gondos védelemben részesítik. 
Javorina közelében van a Hátsó-Rézaknák völgye és a Magas-Tátra 
legnagyobb és legszebb völgyeinek egyike, a hazánk és Galíczia között vi- 
szályt okozott Halastóból eredő Bialka által alkotott Poduplaszki-völgy. 



A FBLKAI-TÓ ÉS A VIRÁGOSKERT. 

A magas hegységnek belsejében vannak elrejtve a Magas-Tátra gyön- 
gyei, a tengerszemeknek is nevezett tavak. Galicziában a 34 hektár 
íerületű és 78 méter mélységű Nagy-tó, a határon a Halastó, hazánk terü- 
letén pedig a Poprádi', Felkai- és más tavak. Legnagyobb részben ezekből 
-erednek a Magas-Tátra már említett kisebb-nagyobb folyói is, a melyek a 
hatalmas hegységbe mélyen benyomuló szebbnél-szebb, hol szelíd, hol 
vadregényes völgyeket alkotják. 

A hegység belsejéből, a Tengerszem-csúcstól, a Menguszfalvi-völgyön 
ét leszállunk ismét a hegy lábához, a melynél a KlotUd-útra jutunk. A hol 
«zt elérttik, onnan nyugatra, a közeli Mlinicza-patak hídján túl már csak 
egy jókora domb választ el a Liptómegyében levő gyönyörű Csorbai- 



Digitized by 



Google 



426 TiZBNflARMADlK FEJEZET. AZ ÉSZAENYUOATI-FELYIDÉK. 

iótól A Menguszfalvi-völgy nyilasától keletre a Poprádhoz érünk^ melynek 
völgye fölvezet eredetéhez, a Poprádi-tóhoz. A Klotild-út középső szaka- 
szán van Felső'Hági, ma már a hozzá tartozó erdőterülettel együtt szin- 
tén Hohenlohe herczeg hirtoka, a ki ott a Máriássy Ferenoz által ala- 
pított telepet kibővíttette. A Ferenoz József-csúcs aljában a Felkai-völgy 
morénájának lábánál van a Szépiáknak nevezett nyaraló telep. Innen 
indulnak a turisták a dúsan tenyésző havasi virágairól elnevezett Virágos- 
kertről, a Felkai- és a Hosszú-tavakról, valamint a merész hajlású Gránát- 
falról nevezetes Felkai-völgybe és más csúcsokra. Széplakról csakhamar 
elérjük Uj-Tálrafüredety az Ó-Tátrafüred közvetetlen szomszédságában 
alapított és minden kényelemmel berendezett szép fürdőtelepet, mely téli 
tartózkodásra is alkalmas. 

A Magas-Tátra elragadó szépségeit toll nem képes leírni. Világlátott 
emberek, földünk egyik legszebb hegyvidékének mondják. Hímeve mind- 
inkább emelkedik, de sajnos, inkább csak a külföldiek előtt, a kik sűrűn 
látogatják. 

A Hernád és a Margitfalunál beléömlő Gölnicz-folyó völgyei egy 
keletnyugati irányban hosszan húzódó hegyvidéket zárnak körűi. Ez a 
Szepesi-Ér czhegység, melynek az Iglóról Bozsnyóra vivő országút men- 
tén levő völgyek által határolt keleti fele a tulajdonképeni bányavidék. 

Már Margitfalunál érczpörkölők fogadnak. Innen indul ki a gölnicz- 
völgyi vasút, melyen Jekelfalun át Mária-Határa érkezünk. A jelenleg Fri- 
gyes királyi herczeg tulajdonában levő telepen évenkint 6 — 7 millió kilo- 
gramm vasérczet pörkölnek meg és azt innen a sziléziai vasgyárakba 
szállítják. Ezt a tömérdek erezet leginkább a szomszéd Zákárfalu bánya- 
telep szolgáltatja, melyet Mária-Hutával az érezek szállítására szolgáló 
fogaskerekű vasút és sodronypálya köt össze. 

Mária-Huta után Gölniczbánya következik. A hajdan nagyhírű 
bányaváros, a bányagrófság székhelye, a bányászat terén ma csekély jelen- 
tőségű. 50 bányája közül ma csak a Frigyes kir. herczeg uradalmaihoz 
tartozó 14 vas-, réz- és fakó-érczbánya van mívelés alati A város most 
inkább vasiparáról nevezetes, mely öt láncz-, vas- és szerkovácsárú gyár- 
ban néhány száz munkást foglalkoztat. A város közelében van a Zápolyák 
és Thurzók egykori várának romja, mellette pedig, széltől jól védett he- 
lyen alapította a város Thurzó-Füred nevű kies nyaraló- és fürdőtelepet^ 

A Gölniczbe ömlő Szomolnok-patak torkolatánál van Szepes-Bemete^ 
honnan a vasút a Szomolnok-patak mentén vezet Szomolnok-Hutára. Es 
ma jelentékenyebb hely, mint a hajdan híres bányaváros SzomolnoK 
a hol most 2600 lakos közül az állami dohánygyár 900 munkást foglal- 
koztat. Szomolnok-Hután egy bányarészvénytársaság főleg vaskovandot 
aknáz, s azzal számos bel- és külföldi gyárat lát el évenkint minteggr 



Digitized by 



Google 



SZEPBS YÁBMEOTE. 427 

700,000 korona értékben. Szepes-Bemetéről a Gölnicz völgyén haladva 
SvedléTy majd Merény bányavárosokat találjuk ; a lakosok itt is inkább 
vasiparral foglalkoznak, mint bányászattal Merényhez közel van a Sze- 
pességnek jóhírű hidegviz-gyógyintézete, a hatalmas fenyvesek között 
levő Feketehegy. 

A Hernád és Gölnicz kőzött kiemelkedő hegycsoportoknak leginkább 
orosz ajkú lakói túlnyomóan bányászok. A Margitfalu és Erompach között 
levő Istvánhuta már beszüntette üzemét, a hol a nemes érczeket galvano- 
plasztikái úton választották ki. Markusfalu állomásról keskenyvágányú 
bányavasutak mennek Kotterbachra és Parácsra, Bindtbányára, Roszto- 
kára, s az itt levő bányatelepekből a markusfalvi pörkölőkbe szállitják az 
érczeket Igló város nem tartozott ugyan a felsőmagyarországi bánya- 
városok közé, de mindig nagy bányászata volt és mais 50 kisebb-nagyobb 
réz-, ezüst- és vasbánya van az Érczhegységre támaszkodó határában mi- 
velés alati Igló volt hosszú időn át a « Felsőmagyarországi Bányapolgár- 
ság Szövetkezetének* székhelye. A bányakapitányság most is ott van. 

A Szepesi-Érczhegységnek Iglótól nyugatra, a Hernád és Gölnicz 
forrásáig terjedő része, a hol a Eirályhegygyel érintkezik, gyéren lakott 
erdőterület. 

Szepes vármegye történeti és néprajzi szempontból is egyike hazánk 
legérdekesebb vidékeinek. 3668 km* területen 171,000 lakosa van. 

A lakosságnak eredete, s ennek folytán néprajzi jellege is igen vál- 
tozatos. Az ősi magyar elem a lándzsás községekben egészen eltótosodott, 
s ma néhány ősrégi szepesi nemes családon kivűl, az újabban betelepült 
nemesség és a városoknak erősen magyarosodó lakossága képviseli. A né- 
metség két főcsoportra oszlik, a szászok és a bányavidéki gründlerek 
utódaira, a kik egymástól eltérő dialektusokat beszélnek. Nyelvüket nehe- 
zen érti meg az irodalmi nyelven beszélő német A Szepességnek szláv 
ajkú lakóit 4 főcsoportra oszthatjuL A keleti részeken lakó tótok a sáro- 
sival azonos nyelvet beszélnek. Lőcsétől északra és Iglótól délkeletre, 
továbbá a Magura keleti részén több orosz község van, különféle táj szólá- 
sokkal A megye délnyugati részén lakó tótoknál már erősen megérzik a 
Liptó-gömöri nyelv, míg a Magura nyugati felén az úgynevezett «Goraly» 
lengyel dialektusnak van nagy hatása a tótra. 

A szepesi embert, de főképen a német elemet, kiválóan jellemzi a 
munkásság, s a józan erkölcsös élet Ez azonban újabb időben a tömeges 
amerikai kivándorlás és még inkább a szaporodó fürdő- és nyaralótele- 
pek hatása következtében erősen hanyatlik. 

A vasutak által előidézett gyors forgalom több kereseti ágat csaknem 
egészen megszűntetett. így az egykor híres szepesi vászon- és posztószövés 
immár a házi szükségletet is alig födözL A kisiparnak pangása szülőföldjé- 



Digitized by 



Google 



428 TIZBNHAEMADIK FEJEZET. AZ ÉSZAKNYUGATI-FELYIBÉE. 

nek elhagyására készteti a szepesi városok népét Nagyon elősegíti ezt a sok 
középiskola, s az ezekből kikerülők felsőbb tanulmányaik elvégzése nt&n 
mint igen szorgalmas és képzett emberek előkelő állásokban mindenütt, 
még külföldön is föltalálhatók. Helyüket a falvakból bejövő, leginkább 
tót származású és kevésbbé képzett iparosok foglalják el. Ez magyarázza 
meg, hogy az egykor virágzó német városok tót falvakká hanyatlanak. 

Építészeti műemlékekben igen gazdag a Szepesség, de azoknak 
fentartására a szegényedő községek nem képesek. A városi polgárság 
egykori gazdagságának emlékéül egyes vagyonosabb családok birtoká- 
ban ma is vannak régi ötvös- és más műtárgyak, a melyekhez dicséretre 
méltó kegyelettel ragaszkodnak. A lakóházak ősi építésmódja a városok- 
ban ma is fölismerhető a keskeny, hosszú háztelkeken, az utczára néző 
3 ablakkal és messzire kinyúló ereszcsatornával. A nagyobb városokban 
ez is mindjobban helyt ad a modem építkezésnek, úgy hogy maholnap 
már csak emlékben fognak élni a régi lábas (árkádos) polgári házak. 

Gömör vármegye (4289 km* területen 183,000 lakossal) egészben hegy- 
vidék, melyet a Sajótól az Ipoly és Garam völgyéig elterülő egészében 
GömöiH-Érczhegységnék, vagy másképen Osztrovszki-Vepor-^hegyBégnék 
neveznek. Ennek a hegyvidéknek északi részéből legyező-alakban futnak 
össze a Sajó és mellékvizei, továbbá a Rima. Ezeknek hosszú völgyei 
erősen tagolják a hegyvidéket, a mely északról délre húzódó lánczokban, 
délfelé mindinkább lejtősödve megy át a Bima alsó folyásánál és a Sajó- 
val történő egyesülésénél levő tágas lapályba. 

A megye északkeleti részén van a Szepes-gömöri Érczhegység. Éhez 
csatlakoznak északnyugaton a dobsinai hegyek, az 1275 méteres Színre- 
csinkáYtíl. A Sajó és a Garam forrásvidékétől egy nagy láncz húzódik dél- 
keletnek, melyen a Sztolicsiia {li80 m.) és a nagy-rőczei Kakas (1411 m.) 
uralkodnak. A Kakas-hegynél a Csetnek-völgye kettéosztja a lánczot 
A keleti rész a Csetnek és Sajó közt Bozsnyóig húzódik le. Innen dél* 
nyugatra a Sebespatak, Sajó és Csetnek völgyei által körülzárva emelke- 
dik ki a pelsüczi fönsík. A főláncz a Murány és Sajó összefolyásánál Be- 
retke mellett végződik. A Murány és Túrócz völgyei közt egy, az előbbivel 
párhuzamos láncz Sajó-Gömörön alul megy át a lapályba. A Túrócz és 
Bima forrásvidékei között vannak a tiszolczi hegyek, az 1117 méteres 
Tersztye-CBŰcecBBl, a honnan a Balog által elválasztva ismét két láncz 
húzódik a Bima alsó völgyében levő széles síkságig. A Bimától nyugatra 
a Vepor-hegység nyomul be Gömörmegye területére, a hol északnyugaton 
a magasan kiemelkedő Muráíiyi-fönsík uralkodik, tőle nyugatra lehúzódik 
a hegység egészen a Bimába siető Gortva-patak völgyéig. 

A megyét így beágazó Osztrovszki-Vepor-hegységen kívül még há- 
rom hegyvidéknek részeit találjuk Gömörben. Északon, a Garam felső 



Digitized by 



Google 



OÖMÖB VÁBMEOYE. 429 

völgyének jobb oldalán, az Alacsony- Tátra hatalmas láncza emelkedik 
meredeken a Királyhegy (1943 m.) és az Orlava (1841 m.) csúcsokkal. 
A Sajó völgyétől keleké a Tornai-mészkőhegység van a Sziliczei-fönsikkaL 
Délen a Mátrának része, a Medves, nyomul be a Bima-Sajó völgyéig. 

Borsodból a Sajó völgyén vezet be a Miskolcz-Bánréve-füleki vasút- 
vonaL Putnoknél széles és termékeny lapályra érkezünk, melyen Bán- 
réve vasúti csomóponttól a Sajó kies völgyén visz föl Dobsináig a vasút. 
Utunktól jobbra van a Tomai-mészkőhegység többnyire jelentéktelen fal- 
vaival, a melyek között Aggtelek és Szilicze nevezetesek. Az elsőnek hatá- 
rában van a közönségesen « Aggteleki barlangi néven ismert Baradla. 
egyike Európa legnevezetesebb cseppkő-barlangjainak. Főágának hossza 
5797, mellékágaié 2683 méter. A Magyarországi Eáipát-Egyesfilet a bar- 



A TOBNAI MÉSZKŐHEOTEK. 

lángba kényelmes új bejárót készíttetett. A pelsüczi vagy a tornai vasúti 
állomásokról csak kocsin lehet a jókora távolságra levő barlanghoz eljutni, 
a mi nagyon megnehezíti ennek a ritka természeti csodának látogatását. 
A költségért és fáradságért azonban a látottak bőségesen kárpótolnak. 
A Pitvarból a Temetkezési-folyosón át a Csontházba jutunk. Ezeket a ne- 
veket a helyiségek nem ok nélkül kapták. Itt fedezte föl báró Nyáry 
Jenő a nagyhírű őskori temetőt. Itt ered az egész barlangon átfutó Ache- 
ron, mely a Styx-szel egyesül. A Mózes oltára, a Nagytemplom, a Szószék, 
a Eis-templom, a Virágoskert, a Nádoroszlop és a többi részletek mind 
megkapóan szépek. Eár, hogy a fáklyafüst már sokat elrútítoti Nem 
messze innen, Szilicze község mellett, van a ledniczei jégbarlang, melynek 
jéggé fagyott vízeséseit és a falakról lefüggő jégképződményeit vajmi ke- 
vesen nézik meg. 



Digitized by 



Google 



430 TIZENHARMADIK FEJEZBT. AZ ÉSZAKNTUGATI-FELYIDÉE. 

A Sajó széles völgyében Hanva községen át, a hol Tompa Mihály 
sokáig Yolt pap és a hol hamvai is nyugosznak, Tornaijára érünk. Ez 
egyik főhelye a Sajó-völgynek. Szomszédja Sajó-Gömör, polgári iskolá- 
val ; a hagyomány szerint itt kapálta versenyt a szőlőt Hunyadi Mátyás 
király a magyar urakkal, hogy megértesse velük a munka nehézségét és 
becsét Itt született 11. Bákóczi Ferencz híres hegedűse, Gzinka Panna. 
A Tornaijáról kiágazó országút a Szentmiklóssyak kastélyával és diszkert- 
jével ékes B^én keresztül a Túrócz völgyébe és több kisebb községen 
át Ratkó iparos nagyközségbe vezet Közelében van a Raikói-hegység 



AZ AOGTSLSKI BABLANO BEJÁBATA. 

középpontja, a Vashegy ; itt már bányavidéket értünk el. A Vashegy körül 
levő községek lakói túlnyomóan bányászok. 

Tornaiján túl Berelke mellett torkollik a Sajóba a Murány. A Murány- 
völgyben van Jolsva, az ősi Jolsvay-osalád ós most a Koburg berezegi 
család birtoka. Egykori vára rom. Bégi városháza és a hajdani templárius 
kolostor helyén épült kastély, a melyben Széchy Mária két menynyegzöjét 
tartotta, nevezetesek. Van szeszgyára, pokróczipartelepe, siketnéma inté- 
zete, kereskedelmi és nőipariskolája, s egy kis fürdője. 

Innen Chizsnyót a Heinzelmann-féle vasgyárral elhagyva, Nagy-Röcze 
rendezett tanácsú város, a tót nemzetiségi törekvések egykori főhelye kö- 
vetkezik ; áUami, kereskedelmi és polgári iskolákkal, két vaskohóval és a 



Digitized by 



Google 



GÖMÖB yíbmeoye. 431 

Kobturgok fürésztelepeivel. Csakhamar elérünk Murány községbe, a Mnrány* 
völgy és a szárnyvasút végső pontjára. Itt meredek sziklacsúcson vannak a 
«ok ostromot kiállott Murányvár romjai. Legnagyobb hírre Széchy Mária 
^B Wesselényi Ferencz regényes és költőink által többször megénekelt sze- 
xeimi története révén tett szert a vár. 

A szárnyvasúttal visszatérve Pelsüczre, a Bebekek, Perényiek, majd 
Hákóczíak egykori birtokára érünk, melynek Ó-Hámor nevű telepén vas- 
áru-, rost- és faanyag gyárai, valamint iparosiskolái vannak. Mióta a megye- 



AOOTELEKI BARLANG : SALAMON TOBNYA. 

:gyűlé8eket Eimaszombatban tartják, a régi megyeházát műfaipargyárnak 
használják. A községtől északnyugatra van a pelsüczi, északkeletre pedig 
:a sziliczei fönslk. 

Pelsücznél találkoznak a Sajó ésiCsetnek völgyei. Ezen a szárnyvasúton 
Kún-'Taplócza vasgyártelepen át Csctnekre jutunk. Egykor régi kiváltsá- 
,gokkal biró város volt ; vára ma rom. Csúcsíves ágostai ev. temploma 
1272-ben épült Van itt vasöntő, vasgyár és rézhámor. Az egykor nagy- 
liírü csetneki dohányt ma már nem igen termesztik. A számyvasút Nagy^ 
Szlabos több száz munkást foglalkoztató papírgyára mellett ér végei 

Pelsücztől északkelet felé, a Sajó szűk völgyén átmenve, sűrű egymás- 
mtánban következnek a sziklafalhoz támaszkodó kisközségek vasgyárai és 



Digitized by 



Google 



432 TIZENHARMADIK FEJEZET. AZ ÉSZAKNYUGATI-FELVIDÉK, 

kohói. Majd Berzéte következik, a hol az Andrássy grófok vaskohója éven- 
kint 18,000 métermázsa nyersvasat termeL Itt a Sajó és a belé fat6 
Csermoslya-patak Tölgye kiszélesedik és elérjük a szépvidékű Rozsnyót 
(5200 1.). Ennek a régi bányavárosnak alapítását IL Endre király által be- 
telepitett szász bányászoknak tulajdonítják. Bányászata hajdan híres, s a 
város virágzó és gazdag volt, de a XVI — ^XVIL századok harczai hanyat- 
lását okozták. Egykor virágzó bányászatáról ma csak a bányatörmelékek 
tanúskodnak. Vannak iparvállalatai, bőrgyára, műmalma és fürésztelepeL^ 
Mária Terézia királynő itt 1776-ban római kath. püspökséget alapított. 
Van papnöveldéje, premontrei és ág. evang. főgimnáziuma, leánynevelő 
intézete, árvaháza, iparosiskolája stb. 



ROZSNYÓ FÓTEUE. 

Rozsnyótól keletre van a Gsermoslya völgye. Ennek északi oldalán a 
Torna felé vivő országút mellett van Krasznahorka- Váralja, kopár hal- 
mon emelkedő, ma is lakható állapotban tartott régi várávaL A vár 
temploma búcsújáró hely. Itt őrzik Andrássy Istvánné, Seródy Zsófiának 
csodálatosan épségben maradt tetemét. Az Andrássy-uradalmak és a fel- 
vidéknek általában jótevő « nagyasszonyát », Andrássy Dénesné grófnét,. 
itt temették el az újonnan épített pompás mauzóleumban. A kraszna- 
borkai uradalom ezen részének vasteimelését a Dernő községben levft 
híres vasöntő dolgozza föl. 

Bozsnyótól északnyugati irányban sűrűn követik egymást az Andrássy 
grófok uradalmaihoz tartozó Nadabula (papírgyárral), Beilér, Veszverés, 



Digitized by 



Google 



OÖMÖB VÁBBÍEOYE. 433 

Alsó-Sajó, Oláhpatak, nagyszerű vashámoraikkal és vaskohóikkaL Betlé- 
ren nevezetes az Andrássy Manó gróf által fejedelmi fénynyel építtetett 
kastély, 150 holdas parkjával, gazdag képtárral és ázsiai néprajzi gyűjte- 
mónynyel. Ezek után Dobsina rendezett tanácsú városba érünk. A régi 
bányásztelepítvényt Zsigmond király 141 l-ben bányavárosi rangra emelte. 
Bányászata és vasipara mindig fontos volt, de legnagyobb lendületet 
a XVUL század ele- 
jón vett, a mikor ko- 
bald- és nikkelbányá- 
szata a világ minden 
6 nemű vállalatát fö- 
lülmúlta. Az összes 
vaspát- és vasércz- 
bányák évi termelése 
mintegy 2100 méter- 
mázsa; vannak rez- 
es ezüstérczbányái is. 
Van itt továbbá több 
kohó, köztük az An- 
drássy- és Sárkány- 
félék, valamint gőz- 
fűrészek. Nevezetes- 
sége a városnak a 
díszes városháza, úgy- 
szintén kereskedelmi, 
polgári-, iparos- és bá- 
nyásziskolája. Keres- 
kedelme élénk. A vá- 
ros maga elég gazdag 
ugyan, de a mióta 

a magánosok bánya- dobsinai jégbarlang : a vízesés. 

Bzata aláhanyatlott^ a 

polgárság jóléte meglehetősen csökkent. A város határában, de attól kissé 
távolabb, az időszaki forrásáról és szépségéről híres Sztraczenai'VŐlgy 
közelében van a világhírű Dobsinai jégbarlang. Ezt a természeti csodát, 
mely úgy nagyság (8874 m*), mint szépség tekintetében legelső a világ 
összes jégbarlangjai között, 1870-ben Ruffinyi Jenő bányamérnök fedezte 
föl. A barlanghoz vezető utakra a város sokat áldoz ; a látogatókat kénye- 
lemmel berendezett szállók fogadják, a honnan könnyű eljutni a barlang- 
hoz, a melynek belsejébe 18 lépcső vezet le a 120 méter hosszú, 50 méter 
széles és 10 méter magas jégterembe, a csodás szépségű jégalakzatoktól 

György Aladár: A főid és népeL V. 28 

Digitized by VjOOQIC 



434 TTZENHABMADIE FEJEZET. AZ ÉSZAKNYUGATI -FELVIDÉK. 

ragyogó tündérpalotába. Ezt sziklaoszlopok a Nagy- és Eis-Teremre osztják. 
Kiválóan szép alakulatok a Sirkövek, a Yizesés, az Elefántfej és a Jégoss- 
lopok. A Buf&nyi-folyosó (80 m. hosszú) a Lugasba vezet, majd föltűnik 
a Kápolna, a Pokol egyik zugában LuciferreL Tovább lefelé haladva, a 
jégfátyolból szőtt Függöny, majd a jégsípokból álló Orgona, mint leg- 
kiválóbb alakulatok gyönyörködtetnek; 150 lépcsőn följutunk a Kis- 
terembe és onnan a földszinére. A rendkívüli szépségekben gazdag bar- 
langot egy óra alatt le- 
het bejárni. Az átlagos 
hőfok télen — 8, nyá- 
ron +5° C. 

A sztraczenai völgy- 
ből délfelé, balra hagyva 
a Koburgok fényes 
vadásztany áj át, Puszta^ 
mezőU a Királyhegy 
alján levő Telgárt és 
Sumjácz falvakon át 
már a Garam völgyén 
haladunk a Koburg her- 
ozegi család uradalmá- 
nak nagy faipartele- 
pére. Vereskőre. a hova 
Murányból is jó ország- 
út vezet. Vereskőről 
indul ki a berezegi 
uradalmat végigszelő, 
Breznóbányán a fővo- 
nalhoz csatlakozó vas- 
út. Ennek mentén egy- 
másután következnek 
DOBsiNAi JÉGBARLANG : A JÉGOSZLOPOK. az uradalomuak külön- 

féle vasgyárai, a melyek 
között legnagyobb Nándor-huta, az itteni vaslemez- és rúdvasgyártás fő- 
helye. Poliorella gyártelepe mellett van Koburg berezeg kétemeletes 
kastélya és parkja. Polonkán van a berezegi uradalom erdőgondnoksága, 
erdőmesteri hivatala és az uradalom által alapított és fentartott sze- 
gényekháza. Zavadkától délre van a klatnapolánai nagyszerű vadász- 
kastély, óriás terjedelmű vadászterülettel 

A megye nyuguti részét a Rima és mellékvizeinek völgyei tagolják. 
A Rima felső völgyében, Tiszolcz vidékén, az állami vastermelést a kincs- 



Digitized by 



Google 



OÖMÖB YÍRMEOTE. 435 

tári kobó és vasgyár dolgozza föl. Tiszolcznak van papír- ésjubturó-gy&ra, 
8 gőzfűrésze. Délre van tőle a vasút mentén a Bimamurány-salgótarjáni 
vasmű-részvénytársaságnak Nyiistya-likéri nagy vaskohótelepe, fíima- 
Brezó, az egykori Eisbontmegyének volt székhelye ; a XHL századból 
való templomának falfestményei nevezetesek. 

Bima-Brezónál megszűnik a begyvidék érczbegység-jellege és a lan- 
kásabb emelkedések földmívelő-jelleget vesznek föl. A Balog völgyében 
nevezetesebb helységek Bábalmka, a murányi Gyöngyössy István egykori 
birtoka, továbbá Deréncsény, a hussziták egykor hires várának romjaival 
Ettől délre, a völgynek kiszélesedő nyílásánál van Balog y a Eoburg-hercze- 
gek balogvári uradalmának főhelye. Egykori várának helyén ma a fejedelmi 
pompával épített berezegi kastély van, nagy parkjával és vadaskertjével. 

A Bírna középső útjában jobbról fölveszi a Vepor-hegységből eredő 
két forrás-ágát. Ezeknek vidéke középmagas erdős begyekkel van borítva, — 
az Osztra 1017 m. — a hol marba-, de leginkább juhtenyésztéssel, fa- 
iparral, üveggyártással és kereskedéssel foglalkozik a nép. Itt van a sajtjá- 
ról híres Klenócz, melynek lakói deszka- és abroncsszállítással, valamint 
vászon- és szűrposztó készítéssel is foglalkoznak. Kletiován, a Forgách 
grófok kínai ízlésű kastélyán kívül, van egy sok munkást foglalkoztató 
fagyapjúgyár. Antalvölgy elsőrangú üveggyárában állandóan 500 ember 
talál keresetet. A Bima fő völgyében délfelé Bimaszombat-oi (6000 1.) 
érjük eL Ez Gömör vármegyének, a törvényszéknek, erdőgondnokságnak 
és bányabiróságnak székhelye; van egyesűit protestáns főgimnáziuma, 
továbbá múzeuma, polgári- és női ipariskolája. Ezek és pénzintézetei, vala- 
mint társadalmi egyesületei, virágzó ipara és kereskedelme nagy élénksé- 
get adnak a városnaL Közelében van Szabadka-puszta, állami ménteleppel. 
A Bimaszombattól nyugatra eső, a Szuha-patak által kettészelt hegyes- 
dombos vidék a gömöri fazekasiparnak tulajdonképeni hazája. Itt vannak 
a kályhás- és fazekasközsógek, melyeknek készítményeit Osgyán fuvaros- 
népe szállítja a piaczokra és vásárokra. 

A megye déli részébe a Gortva, Eima és Sajó folyók völgyéig nyo- 
mulnak a Mátra-hegység északi ágai. Ennek a vidéknek keleti részében 
-csakis a Bima lapályára támaszkodó északi szegélyén vannak nagyobb 
helységek, ú.m. Sajó-Püspöki, Simo}iyi. Magán a sikságon van Bimaszécs, a 
Széchyek ősi fészke, a Koburg-berczegek nagyszerű gazdaságával. Közel 
van hozzá a gyógyhatású jód-brómos vizéről nagyhírű Csiz, A Bima 
és Gortva összefolyásánál vannak egyik oldalon Feledj a Feled-tiszolczi 
vasúti vonal kiindulópontja, a másikon Serke, népes község, a Loránt- 
ffyak egykori várának maradványaival. 

Feledtől nyugatra összeszorul a lapály és a Gortva völgyében helyen- 
iint alig férnek el egymás mellett a patak, az országút és a vasút. Ezt a 



Digitized by 



(Sooglí 



436 TIZENHARMADIK FEJEZET. AZ ÉSZAKNYUGATI-FELVIDÉK. 

keskeny völgyet határolja két oldalt a palóoz-barkóktól lakott Medves- 
hegyvidék. A termékekben szegény vidék tájképi szépségekben és törté- 
neti emlékekben gazdag. A völgyszűkület elején állott egykor őrt Várgede^ 
melynek várát a török pusztította el. Távolabb látjuk Ajnácskő községet, & 
Széchyek és Balassák hajdan hires várának festői romjaival. Jódtartalmú 
égvényes-vasas fürdőjét csak a környék népe használja. A közelében 
levő Pogányvár vidékén és barlangüregében sok ősállat maradványát, 
valamint kő- és csonteszközöket találtak. A szomszéd Sőreg romban levő 
várának alapjául szolgáló hegy régészeti leleteiről is ismeretes. 



A BARÁTHEGT, LIPTÓ- RÓZSAHEGY ÉS LI8ZKÓFALVA KÖZT. 

láptó vármegye (2246 km^ területen, 82,000 lakossal) a természettől 
mondhatni egészen önálló egységnek alkotott földrajzi terület, melyet 
keleti oldalán magas földháton, máshol mindenütt csak magas hágókon 
és szűk szorosokon át lehet megközelíteni. A Szepességről Liptóba két úi 
vezet A Poprád völgyéből nyugati irányban halad az országút és azzal 
párhuzamosan a Kassa-oderbergi vasút, s Csorba községnél éri el Liptó 
határát. A csorbái állomásról fogaskerekű vasút visz föl a Magas-Tátra 
gyöngyéhez, a Csorbai-tóhaZy hova a Tátra aljában a Klotild-úton lehet 
eljutni. Fölérve, a legszebb látványok egyikét élvezzük. Lábainknál terül 
el sötétzöld tükrével a szép nyári lakokkal köritett tó, hátterében a Szo- 



Digitized by 



Google 



o 
o 

ü 

I 

<l 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



LIPTÓ víbmbgyk 437 

lyiszko, Tupa, s a Bástya, 2000 méternél magasabh ormaikkal. Jobbra 
a Ferencz József-csúcs, balra a Kriván merednek ég felé. A tónak 1351 
méternyi tengerszin fölötti magasságban levő pereméről igen szép pano- 
ráma nyüik keletnek a Hernád és Poprád völgyeibe, délnek az Alacsony- 
Tátra lánczára, nyugatnak pedig mélyen be a Vág völgyébe. A magyar 
állam tulajdonát képező tó környéke méltán emelkedik a legelőkelőbb 
nyaralótelepek közé. 

A Kriván lejtőjéről siet aJá a fehér-Vág, nyugati oldalán a liptói 
Béla völgye határolja a Magas-Tátrát. Ettől nyugat felé az Árva áttöréséig 
hosszú lánczban húzódnak a Liptói-havasok. A láncz nyugati szélén a 
Nagy-Chocs (1618 méter) áll őrt A liptói havasokkal szemben és velük 
párhuzamosan, a Eirályhegygyel kezdődve, a stureczi hágóig és a Bevucza 
völgyéig húzódik az Alacsony-Tátra. Ennek csaknem közepén emelkedik 
ki a láncz főtömege, a 2000 métert meghaladó Gyömbér. A két párhuza- 
mos hegyláncznak nyugaton útját állja az egyenesen észak-déli irányban 
húzódó Nagy-Fáira. 

A hatalmas sziklafalakkal körűizárt négyszög-alakú, 2253 km^ terü- 
letű völgyön mintegy 70 kilométer hosszúságban folyik át a Vág, mely- 
nek jobbpartján hosszú lejtőben ereszkednek alá a hegyek. A nyugati 
részen a lejtők enyhébbek. 

Kulturális élet, mondhatni, csak a Vág völgyében és mellékvizei 
alsó folyásának lankásabb környékén van. Itt helyenkint elég jól meg- 
terem a rozs, de főtermékek az árpa, zab, kender, len és burgonya. A hegyek 
derekát rengeteg fenyvesek borítják, helyenkint terjedelmes legelőkkel és 
hegyi rétekkel, melyek a szarvasmarha-, de kivált a juhtenyésztést nagy- 
ban előmozdítják. A hegyek ormai kopár sziklatömegek, belsejük érczek- 
ben szegény, egykori bányáik kimerültek. 

A természeti szépségekben gazdag Vágvölgy tulaj donképen Vágfalu 
mellett kezdődik, a honnan Király-Lehotára érünk. Éhez közel nyílik 
észak felé a Hibbicza völgye, a melyben a németek által alapított Hibhe, 
egykor szabadalmazott bányaváros van. Délre nyílik a Béla völgye, mely- 
ben Alsó- és Felső-Béla, egykor szintén bányásztelepek, vannak. Liptó- 
tíjvártól kezdve már nagyobb az élénkség. Ez főhelye a liptói kincstári 
uradalomnak. Van itt tannin-gyár, kir. föerdőhivatal, erdőőri szakiskola 
és több fűrészmalom. Innen a Vág már tutajozható és sok fát szállítanak 
le rajta. Északra nyílik a Béla völgye, a hol néhány nagyobb község virág- 
zik. Nyugat felé haladva a legnevezetesebb község Okolicsány, az Okoli- 
csányi-család régi kastélyával és a Felvidék egyik nagyobb csúcsíves tem- 
plomával. A vármegyének természetes középpontja Liptó-Szent-Miklós, 
melyet a vármegyei és állami hivatalok, valamint polgári iskolája mel- 
lett, virágzó bőr-, szűcs- és timár-ipara, szövő- és csontlisztgyára, valamint 



Digitized by 



Google 



438 TIZENHARIffADIK FEJSZÉT. A2 ÉSZAKNYTJaATI-FELVIDÉK. 

szesz- és fákeresked^se tesznek élénkké. Liptó-Szent-Miklóstól délnyugatra 
Deményfalu határában van a megye nevezetessége, a deményfalvi cse- 
pegőkő- és jégbarlang. Innen tovább haladva, a Vág jobb partjára nyíló 
völgyekben nagyobb községek vannak. Nyugatra torkollik a Vágba a Lap- 
sanka, a melynek völgyén Német-Lipcse egykori szász telepre érünk. 
A völgyön fölfelé haladva az Alacsony-Tátra mélyében van a kis Zscleznó 
vasasfürdő. Tepla vasúti állomástól északra nyílik a lucskai völgy, a hol 
a Ghocs aljában Lucska vasasfürdő és ennek közelében az egykori Liptó- 
vár helye van. A Revuczának a Vágba ömlésénél magas dombon van a 



LIKAVA VARA. 



Xni. században német telepesek által épített Rózsahegy. A 7000 lakost 
számláló városnak nevezetessége a XVI. század elején épült Zsófia-kas- 
tély, mely többször látott fejedelmi vendégeket és 1622-ben a magyar 
szent koronának is adott szállást Most részben honvédkaszámya, részben 
törvényszéki épület Van kegyesrendi főgimnáziuma, több pénzintézete 
és iparvállalata, melyek közül a szövőgyár 800 munkást foglalkoztat 
A várossal szemben a Chocs és Csebrat hegyek között meredek sziklán 
áll a XTTL században épült és 1707-ben történt földulatásáig sok fényes 
napot és viszontagságot átélt Likava-vár festői szép romja. Bózsahegytől 
délre a Eevucza mentében vezet az országút Zólyomba. Ott szűk völgy- 
ben Koritnicza- fürdőbe jutunk. 



Digitized by 



Google 



ÍRVA víbmegye. 439 

A Nagy-Fátrának Liptóba esŐ része mondhatni teljesen lakatlan ; 
legérdekesebb a földmivelésügyi minisztérium által 1893-ban alapított 
Fenyőháza nyaralótelep. Ezen túl ismét kietlen szűk völgyben fut a Vág, 
a míg Eralovánnál Árva határára lép. 

Árva vánnegye. Ez hazánknak legészakibb fekvésű vármegyéje. 
Területe 2018 km^ lakosainak száma 85,000. Csaknem teljesen hegység, 
nagyobb része az Árva-liptói mészkőhegységhez tartozik. A Fekete-Árva 
és Oravicza között nagykiterjedésű tőzegfönsík van. A vármegye közepén, 
a Zázriva, Árva, Brustinka és Fehér-Árva völgyei által élesen körülhatá- 



KORITNICZA-FÜRDÖ. 

rolva, hosszú lánczban húzódik az Arvai-Magura. Ez az utolsó láncz a 
vármegyét éghajlati tekintetben két részre : Alsó- és Felső-Árvára osztja. 
A felső rész, különösen a jablonkai tőzegfönsík, fölül erősen nyitva levén 
az északi hideg légáramoknak, zord éghajlatú, a hol csak az árpa, zab, 
burgonya, kender és len terem, s az ai'atás csak októberben van. A Ma- 
gura által védett alsó rész jóval termékenyebb és ott helyenkint a rozs 
is jól tenyészik. A vármegye 2018 km* területének legnagyobb részét 
fenyves erdők borítják, a melyeknek téres legelőin és rétségein a juh- 
tenyésztés nagyban virágzik. Mívelhető területek csak a folyók völgyeiben 
vannak, különösen az Árvának Turdosintól Pámiczáig terjedő, helyenkint 
eléggé tág völgyében. 



Digitized by 



Google 



440 TIZENHARMADIK FEJEZET. AZ éSZAKNYUQATI-FBLYIDéE. 

A lakosBág általában tói A felső vidéken a galicziai lengyel, az alsón 
a túrócz-liptói nyelvjárás hatása uralkodik. A lakosság a csekély mível- 
hetŐ földet igen jól gondozza. E mellett helyenkint még erősen igyek- 
szik föntartani az árvái gyolcsnak régi jó hirét. Házi szükségleteit : ruhá- 
zatát, eszközeit a nép maga készíti. Jelentékeny keresetforrása a favágás 
és szállítás, a mi az Árván tutajozással történik, továbbá a juhsajt (Ostyepka) 
készítés. Általában téves az a vélemény, mintha az árvái nép olyan igen 
szegény árva lenne. Szorgalmának eredménye meglátszik a rendesen 
épült, tiszta falvakon. 

Kralován községnél Árvamegye területére érve, olyan helyre jutot- 
tunk, a hol a nap nyár derekán is csak 10 óra tájban kél föl és délután 
4 órakor már nyugszik, télen pedig három hónapon át nem is látni a napot 
Ebből a szűk völgykatlanból az Árva mentében a legújabban épült Árva- 
völgyi vasúttal északra, majd északkelet felé haladva, Pánúcza községnél 
az Árvának kiszélesedő völgyében vidámabb kép tárul elénk. Csakhamar 
e) érünk Aísd-A'wfcmba, a hol a járásbíróság, pénzügyigazgatóság, állam- 
építészeti hivatal és a középkereskedelmi iskola adnak az 1600 lakossal 
biró községnek városi és magyaros jelleget. Nevezetes itt a Csaplovics- 
féle 60,000 kötetnyi megyei könyvtár. Alsó-Kubinból délfelé az országút 
Eózsahegyre vezet. Északra, Mokrágyon túl, egy magas dombon átha- 
ladva, élőnkbe tűnik a vármegye elragadó szépségű vidéke, az a kis kerek 
völgy, a melynek közepéből kiemelkedő sziklán áll Árva-vára^ s aljában 
az árvái uradalom középpontja. Árva- Váralja, szép urasági épületek- 
kel A vár részben ma is lakható. Északi oldalán, az Árva fölé meré- 
szen kihajló 111 méter magas sziklacsúcson álló bástyájáról, messze ter- 
jedő szép kilátás nyílik. Innen Lehota — a Kubinyiak és Abafiak úri lakai- 
val — és más községek után, Turdosin, egykor a Galícziából szállított 
sónak fő lerakodó helye és az árvái gyolcskereskedésnek középpontja kö- 
vetkezik. Itt a vasút az Árvát elhagyva, az Oravicza mentében Trsztenán 
át, a hol kir. kath. algimnázium van, átmegy Gttlícziába. Árva-Váralján 
a fő útvonalból egy jókarban tartott megyei út ágazik ki. Ez a Magurá- 
nak Priszlop nevű hágóján keresztül Felső-Árvába visz. A Hrustinka, 
majd a Fehér-Árva völgyeiben több népes községet találunk, melyek- 
ben még most is vannak gazdag gyolcsosok, ú. n. «platyenkár»-ok, a kik 
főként festett kartonnal házalva, messze földre eljárnak. Az ő hazájuktól 
északkeletre levő nagy hegyvidéken csak szegényes kisebb falvak vannak. 
Említést érdemelnek a Fehér-Árva völgyében Erdődke és a Babia-Gora 
aljában Pölhora, mint az árvái uradalom erdészetének főbb helyei. Pol- 
horának a környék által jól látogatott jódtartalmú sósfürdője a Babia- 
Gorát fölkereső turistáknak kiinduló pontja. A hazánk legészakibb határ- 
pontján emelkedő Babia-Gorán 1806-ban József nádor is megfordult 



Digitized by 



Google 



ÁRVA VÁRA. 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



▲ BOZOONYI GSiLTATéR. 

TIZENNEGYEDIK FEJEZET. 
AZ ÉSZAKKELETI-FELFÖLD. 



AbaúJ'Toma vármegye és Kassa város. (« Magyarország vármegyéi* I. kötet). — 
Ballagi Géza dr, : Zemplén vármegye. («Megyei monográfiák* II. kötet). — Szirmay 
Antal: Notitia Oom. Zemplénensis. BudaB, 1803. ■— Szirmay Antal: ügocha. Pest, 
1805. — Lehoczky Tivadar: Beregmegye monográfiája I — IIL Ungvár, 1881. — 
Szilágyi István: Máramarosmegye leírása. Budapest, 1876. — Siegmeth Kari: Beise- 
skizzen a. d. Marmaros. Igló, 1881. 

Az Északkeleti-Felföldre a Tisza és mellékfolyóinak völgyei vezetnek 
föl. A Sajó, illetőleg a Hernád mentén visz a vasút Abaig-Tonia vár- 
megyébe. E megyének 577,341 holdnyi összes területéből 22 Va ezer hold 
tennóketlen. A déli részeken a szántóföldek, kertek és rétek, az északia- 
kon az erdők és legelők a túlnyomók. Egykor a déli részeken igen jó 
minőségű borokat szüreteltek, de a fíUokszera a szőlőket kipusztította és 
jelenleg csak Kassa körül vannak még közepes minőségű szőlők. A me- 
gyében termelnek vasérczet (Alsó- és Felső-Meczenzéf, Stoósz), rézérczet 
(Felső-Meczenzéf), ezüstérczet (Telkibánya, Aranyidka), antimónt (Jászó- 
Mindszent), kisebb mennyiségben értéktelenebb drágaköveket (jáspist, 
karneolt, agátot), kályha- és porczellán-agyagot. 

Abauj és Torna egykor két különálló vármegye volt 1785-ben egye- 
sítették először, végleg pedig az 1881. évi LXIII. t.-cz. egyesítette. A jelen- 
leg hat járásból álló vármegyének hazánk történetében elég jelentékeny 
szerep jutott. Az Omodék s a cseh rablók garázdálkodásairól tanúskodik 
számos várrom és vármaradvány. Különösen fontos szerepe volt ennek 
a vármegyének a török hódoltság korában, midőn az ország nyugati és 
keleti részei közt összekötő kapocsul szolgált ; akkor ez a megye volt az 



Digitized by 



Google 



442 TIZENNEGYEDIK FEJEZET. AZ ésZAEEELETI- FELFÖLD. 

egész Északkeleti-Felföld kulcsa. Ezért áztatta földjét annyi kurucz és la- 
bancz vér. 

A váormegye jelenlegi teiiilete 3323 km*, népessége Kassával együtt 
közel 200,000. A nagy többséget alkotó magyarság a déli és az északi sik 
vidékeken lakik, míg a 9000 főnyi németség az északnyugati, a 45,000 
főnyi tótság pedig az északi és északkeleti magasabb vidéket tartja meg- 
szállva. 

Borsodból vasúton jövet csakhamar láthatóvá válik a kis Bársonyos 
folyó sík és termékeny partjánál Onga nagyközség református templomá- 
nak sugár tornya és a faluban néhány csinosabb úrilak. Tovább haladva, 
a vasúttól balra tágas medencze terűi el ; ebben egy alacsony, de széles 
hegy fok aljában épült Szikszó (3966 lak.) régi város, most nagyközség é» 
szolgabírói székhely. Állítólag a huszsziták idejében épült; ügyetlenül 
restaurált templomának lőrésekkel ellátott körfalai még fennállanak, & 
körfalak előtti vizárkokat azonban betemették és fákkal beültetett piacz- 
térré alakították át. Benne áll az a szép udvarház, a mely egykor a Peré- 
nyieké volt és most a Csáky grófok tulajdona. A falu ló- és baromvásárai 
látogatottak. 

Szikszótól északra a hegyek közé a Mánta-patak völgye vezet föl ; 
ennek közelében kies mellékvölgyben fekszik Felső- Vadász, egyik törzs- 
fészke a Bákócziaknak, kik II. Lajos idejében, 1517-ben szerezték meg 
és azóta a « felső vadászi* előnévvel éltek. Egyemeletes kastélyuk, mely- 
ben Bákóczi Zsigmond született, máig is fennáll ; jelenleg a Yay-család 
birtoka. 

Visszatérve a Bársonyos völgyébe és annak mentén északra haladva, 
eljutunk Kis-Kinizs faluba; a hagyomány szerint innen származott 
Kinizsi Pál, Mátyás király nagyerejű vezére. Kis-Kinizstől északnyu- 
gatnak mindig szűkebbé váló völgyben az országút Felső- Gagy köz- 
ségbe vezet, mely az Aba-nemzetségből eredt Gagyi-család birtoka volt. 

A vármegye déli részében a Szerencs-patak mellett van Abaúj- 
Szántó mezőváros (4379 laL). Kassa után a vármegye legnépesebb hely- 
sége, nagy borkereskedéssel és másfél kilométer hosszú boros pinczékkeL 
A város mellett kezdődik az észak felé több kilométernyire elnyúló Ara- 
nyos nevű tölgy- és bükkerdő. Ettől az erdőtől északra a Szerencs egyik 
kis mellékvizénél fekszik Bodókő-Váralja (1266 lak.), bortermelő köz- 
ség ; a fölötte emelkedő szirtfokon meredeznek Boldogkővámak és né- 
hány kilométernyire északkeletre Eegéczvárnak romjai. Ez utóbbi a 
Rákócziak birtoka volt; benne tartotta esküvőjét Thököly Imre Zrínyi 
UonávaL A császáriak 1686-ban légbe röpítették; azóta romokban hever. 

Abaúj- Szántóból az országút észak felé Vizsolyba és még tovább 
Gönczre (2904 lak.) visz. Amabban, a Báthory István országbíró által föl- 



Digitized by 



Google 



ABAŰJ-TORNA YÁRMEOTE. 413 

állított könyvsajtón nyomták ki 1589 és 1590-ben a Eároli-féle első teljes 
magyar bibliái Göncz 1647-ig Abauj vármegye székhelye volt és azontúl 
is többszőr tartotta még benne a vármegye gyűléseit. A Giskra korából 
maradtak fönn benne a icseh házak », magas tűzfallal és lövőrésűl szol- 
gáló ablakokkal ellátott épületek, a melyekbe fölvonó hídhoz hasonló lép- 
csők vezetnek föL A református templom udvarán Károli Gáspárnak ülő 
érczszobra látható. A gönczi hordó országszerte ismeretes. Göncztől ke- 
letre a vármegye szélén találjuk Radványt (672 lak.), Károlyi László 
grófnak díszes parkban álló franczia renaissance- stílben épült nagy- 
szabású kastélyával 



A SZÁDKLÖI VÖLOT. 

Eadványtól délre van az országút, mely Zemplénből a Eózsa-patak 
mentén vezet a Hernád völgyébe. Ezen az országúton van Telkibá}nia 
(1476 lak.), melynek hajdani ezüst* és aranybányái beomlottak; most 
itt kaolint bányásznak. Nagy kőedénygyár van a Telkibányától északra 
fekvő Hollóháza (696 lak.) kisközségben, a melynek gyártmányait főké- 
pen a Balkán-államokba szállítják. 

Telkibányától az országút Zsujta községnél a Hernád völgyébe és 
azután a folyó balpartján északnak visz; mellette a fontosabb községek 
Abaujvdr (796 lak.) és följebb Alsó-Kéked (344 lak.). Amannak régi várát, 
melytől a váimegye a nevét kapta, állítólag Aba Sámuel építtette ; itt tört 
ki I. Endre korában, 1046-ban, Yatha vezérlete alatt a második pogány 
lázadás és itt tűzte ki a lázadás zászlaját Álmos, bátyja, Kálmán király 
ellen. A régi várat 1556-ban Ferdinánd hadai döntötték romba. Alsó- 
Kékednek kénes vizét csúzos és köszvényes bajok ellen használják. 



Digitized by 



Google 



444 TIZBNNEGTEDIK FEJEZET. A2 ÉSZAKKELETI-FELFÖLD. 

A megye északkeleti, gyér lakosságú részében a legjelentékenyebb 
községek Nagyszaláncz (892, nagyobbára magyar lak.) és Ránkfüred 
(158 lak.). Az előbbi gyönyörű fekvésű ; lakói a földmívelés mellett donga- 
készítéssel foglalkoznak. — 
A Forgách-család szép kas- 
télya fölötti kúpalakú bérczen 
állanak a Szalánozi-vár rom- 
jai, mely egykoron, bár rövid 
ideig, szintén rablófészke volt 
a cseh zsebrákoknak. Bánk- 
füred szénsavdÚB vasas vizé- 
nek köszönheti hímevét Ás- 
ványos vizét már a XVII. szá- 
zadban ismerték. A múlt szá- 
zad 60-as éveiben a víz apa- 
dásnak indult. A kormány 
artézi kút f aratásával akart a 
bajon segíteni. Ez a fúrás 
hozta létre gájzírját, mely 
11— 13 óraiidőközökben, egy- 
negyed óra hoszszáig, 10 — 
15, sőt néha 20 méternyi 
magasságra lövell föl a szén- 
savas vizet. 

Eánkfüredtől nyugat felé 
a Tarcza szép völgyében 
Rozgonyhoz (1090 lakos) ve- 
zet az út, ama történelmi 
jelentőségű helyhez, a hol 
1312-ben Róbert Károly ha- 
dai legyőzték Csák Máténak, 
a hatalmas oligárkának ne- 
héz fegyverzetű lovasait 

A Hernád völgyétől nyu- 
gatra, a vármegyének mint- 
A BiNKi GÁjzÍR. ^gy közepét elfoglaló ala- 

csony fensíkon, a vasút mel- 
lett épült Enyiczke (1097, felében magyar és felében tót lak.) és tőle 
délre Nagyida (1923 lak.). Az előbbi ősrégi községben a XVII századból 
való tornyos kastélyban nagy könyvtár és sok becses műtárgy van. Nagy- 
ida egykor erősség volt. Midőn Puchheim, I. Ferdinánd vezére, el akarta 



Digitized by 



Google 



ABAŰJ-TORNA VÁRMEGYE. 445 

foglalni, tulajdonosa Perényi, rendes hadcsapatok híján, nagyszámú czi- 
gánynyal védelmeztette. (A «nagyidai czigányoki-ról Arany írt.) 

Nagyidától nyugatra a vasút Tornára (1493 lat), egykoron Torna 
vármegyének, jelenleg a tornai járásnak székhelyére visz. A mezőváros a 
kurucz háborúkban sok küzdelemnek volt színhelye ; a küzdelmekben 
elpusztult a vára is. A Eeglevich-féle ódon kastély parkjában öt holdnyi 
területű langyos vizű tó van. 

Tornáról Kassára vasút visz el. Ebből a vonalból Szepsi község kö- 
zelében egy mellékág a Bodva völgyébe vezet. E völgyben van Jászó 
(1445 laL), Alsó- és Felső- Meczenzéf (Uíl lak.) meg Stoósz (1112 



A TORNAI VAR ROMJAI. 



jobbára német lak.). Jászót a XII. században alapított prépostsága teszi 
jelentőssé. A Bodva balpartján gyönyörűen fekvő kolostor 1770 és 1790 
között épült. A négyszögű épületcsoport közepét a Szt.-Jánosról elne- 
vezett kettős tornyú kupolás templom foglalja el ; tőle jobbra van a 
prépost és balra a szerzetesek palotája. A község környékén márvány- 
bányák és vashámorok vannak. Alsó-Meczenzéfen, a hatalmas cser- és 
bükkerdőktől környékezett völgyben, több mint 200 hámor nyújt számos 
munkásnak foglalkozást. Különösen virágzó az ásó- és kapagyártás ; éven- 
kint több mint két millió ilyen szerszámot készítenek itt. Az Alsó-Meczen- 
zéftől néhány kilométernyire északnak fekvő Felső-Meczenzéf egykoron 
nemes érczbányászattal foglalkozott. A sűrű fenyőerdőkkel és magas he- 
gyekkel körűivett Stoósznak szintén jelentékeny az ipara ; benne a kés- 



Digitized by 



Google 



446 TIZENNEGYEDIK FEJEZET. AZ ÉSZAKKELETI-FELFÖLD. 

gyártás virágzik, melynek termékeit messze külföldre is elszállítják. A köz- 
ségtől mintegy 20 percznyire van a stoószi fürdőtelep (632 m. a tenger 
színe fölött), melyet hidegvízgyógyintézete, üde éghajlata, szép környéke 
és jó berendezése miatt évről-évre többen látogatnak. 

Jászóból az országút a hegyeken át északnak Jászó-Mindszentre 

(1465 lak.) és onnan 
északkeletnek az Ida 
völgyébe visz, mely- 
nek felső részében 
van Aranyidka (635 
lak.) ezüstbányával, 
foncsorozó kohóval 
és rézhámorokkal. — 
Innen az Ida völgyén 
leereszkedve Buzin- 
kára (454 lak.) érünk, 
a honnan az országát 
északkeleti irányban 
a vármegye szék- 
helyére, a Hernád- 
völgyben fekvő -Kas- 
sára visz. 

Kassa önálló tör- 
vényhatósági joggal 
bíró város, gyorsan 
szaporodó lakosság- 
gal. 1850-ben 13,034 
és 1900-ban már 
40,102 volt lakosai- 
nak száma; az utób- 
biak közül 25,996 
magyar. 
A KASSAI SZÉKESEGYHÁZ. Kassa egyike leg- 

régibb városainknak. 
Helyén már a népvándorlás korában is volt emberi telep ; a határában 
ama korból való sírokra találtak. IV. Bélától 1249-ben szabadalomlevelet 
kapott, melyben villa regianak nevezik. Lakosai a XIV. század elején védő- 
művekkel vették körűL 1347-ben szabad királyi várossá lett, s csakhamar 
egész Felső-Magyarország kulcsa lőn, árumegállító és vásártartó joggal. 
A XV. században Giskra foglalta el, mint a királyné főkapitánya, de a 
Hunyadiak csakhamar kiűzték belőle. Nagyobb fontosságúvá akkor vált, 



Digitized by 



Google 



A KASSA : A FORGACH-UTCZA TORKOLATA. 



Digitized by 



Google 



448 TIZENNEGYEDIK FEJEZET. AZ ÉSZAKKELETI-FELFÖLD. 

midőn Erdély Magyai'országtól elszakadt és a török az Alföld birtokába 
jutott. A ki akkor Kassa ura volt, egyaránt fenyegethette az erdélyi feje- 
delem, valamint a császár birtokait. A város jobbára az erdélyi fejedelmek* 
hez és a kuruczokhoz szitott. 11. Bákóczi Ferencz fölkelése idejében is- 
csak a szatmári béke megkötése után nyitotta meg kapuit a császáriak 
előtt. A háborús idők és az ezzel járó veszteségek Kassa városának fejlő- 
dését ,meg nem törték ; az egykor virágzó ötvös-mesterséget ugyan meg- 
semmisítették, de ennek helyét más iparágak foglalták el. Kassá ma 
az egész Északkeleti-Felföldnek nemcsak anyagi, de szellemi téren is a 
legjelentékenyebb góczpontja. 

Az észak-déli irányban hosszúkásán elnyúló és meglehetősen szabá* 
lyosan épült város a belvárosból és öt külvárosból áll. A belvárost egész 
hosszában átszeli és csaknem két egyenlő részre osztja aFő-utcza, a város, 
társadalmi és kereskedelmi életének ütőere ; ebben vannak legnevezete- 
sebb középületei és legsz