(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Magyarország családai : czimerekkel és nemzékrendi táblákkal"

MAGYARORSZÁG CSALÁDAI 

CZIMERíKKEL 

ÉS 

NEMZÉKRENDI TÁBLÁKKAL. 



IRTA 



$r&<w vtAxt. 



^^ö®^- 



KIADJA RATH mór. 



Cur scríptoris industriam reprehendas , 

qui Herois aíavum , tritavumque 

non poterit reperire , cum ipse tui 

tritavi matrera non posais dicere. 

Varró. 



PEST , 1858. NYOMATOTT BEIM EL J. ES KOZMA VAZULNÁL. 



THE LIBRARY 

BRIGHAM YOUNG UNIVERSITY 
PROVO, UTAH 



E. 



BSbecxky család. (Ináncsi). Eredelileg — nevét tekintve — 
Nógrád megyei család , azon megyei E b e c z k 
helységről vévén nevét. Később Hont megyei 
I n á n c s pusztáról I n á n c s y-nak is nevezte- 
tett, mig végre e név előnevül vétetvén föl, 
mostanáig igy használtatik. 

A családnak szakadatlan leszármazási 
tábláját nem birván , csak töredék-nemzékren- 
deket , és az egyes család-tagokat megnevezve 
közölhetjük. Ily töredék-nemzékrendek a kö- 
vetkezők *) : 

Felician 
de Ebeczk 




Tamás 



Benedek 

i * 1 r— 

Gergely János 



János 



Miklós 



László 



Tamás György Leustak János 



_-. , 

János 



Egy másik leszármazási töredékben, hol már az évek is kitevék, 
ugy látszik kihalás után isméti fiúsításból igy alakult a családfa % ) : 



Jakab . 
de Ebeczk 



János N. 

1344. (Kényei Jakabné) 

T » 

Dorottya 1367. 

férje : 

(Jensul, Jakabnak fia) 

i — ,iA - ■■ i 

Borbála 

férje: Domokos 

t -* 1 

Ebeczky András 

1476. 

jj n 

Borbála 
(Pyti) 



Lnczía 
(Csuzy Benedek) 



") "Wagner Mss. tom. LXX. p. 209. 
a ) Ugyanott. 



1* 



4 Ebeezky. 

Biztosb — habár összefüggés nélküli — adataink vannak a csa- 
ládról a XVI. század közepétől kezdve , a mint a következők mutatják : 

1567-ben Ebeczky Péter együtt védte Szádvárt Bebek nejével 
Patócsy Zsófiával ')• 

1586-ban Ebeczky Mátyás kamarai titoknok, 1597-ben özvegye 
Eördögh Katalin él, kitől fia S á n d o r született a ). 

1 5 97-bon Ebeczky , máskép Inánchy Imre Nógrád megyében 
táblabíró , a ki Palojtay LŐrincz magvaszakadton Hont megyei egész 
Simonfi-Palojtát, Luka-Palojtán és Zeiteczkán curiát és részbirtokot 
nyer adományba, de a beiktatásnál ellentmond Palojtay Zsigmond 
stb. s ). Tán ugyanezen Imre. ki 1628-ban pozsonyi kamarai tanácsos. 

1597-ben él Nógrád megyében Ebeczky Tamás. 

1633-ban Ebeczky, máskép Inánchy György Nógrád megyei 

táblabíró (Juratus Assessor) , 1647-ben szolgabíró, ennek családfája 

igy áll: 

Ebeczky György 
(Madách. Zsófia) 

György 1,670. 

(Bossány Éva, 

utóbb Földváry Müxályné' 1 



Tamás János Mária 

1675- 



1647 — 1649-ben Ebeczky, máskép Inánchy István Nógrád 
megye jegyzője 4 ). 

1654-ben Ebeczky , máskép Inánchy Mihály egyike azoknak, 
kiket utazás közben a b.-gyarmati vár alkapitány Parduoz Lukács ki- 
fosztott s ). Tán ezen Mihálynak a neje Géczy Mária 1694-ben. 

1655-ben Korponán lakik Ebeczky László, ki mint tanú 
Bory István örököseinek osztályán jelen lévén, az erről kelt okmányra 
nyomott gyűrű pecsétén , (melyen L. E. betűk vésvék) czimerül egy 
száján átütött törökfejet viselt. A fej alatt egy oldalról csillag , más- 
felől félhold látszik. E Lászlónak — ugy látszik — maradéka György 
és Magdolna. 



J ) Istvánffy História R. H. 1685-ki kiad. 325. L 

*J 3e! Notit/novaHung. tom. I. p. 456. — És másutt: Catharina Mathiae 
Ebeaky et Barbara Eördögh Georgii Lipthay comories duas curias in Nemes- Kürth 
C. Nilriensi obligani ad annot sep'.em Emerico Vitéz pro finis octo qitotannis pendendis 
1590. Sz. B«nedeki Conv. Faso. VIII. Nro 7. 

») Sz. Benedeki Conv. Capsa E. Faso. 1. Nro 13. 

') Eredeti oklevelek szerint, valamint a többi következő adatok is. 

*) Protoc. C. Neogr. anni 1664. pag. 111. 



Ebeczky. 5 

1663- 1670-ben Ebeczky Menyhért táblabíró. 1684-ben csak 
özvegye élt. 

1670— 1673-ban E. János birt ZellŐben. 

1672-ben E. Imre, kinek neje Gyürky Zsófia, előbb Lipthay 
Sándorné , ). 

1670-ben E. Magdolna Battha Bálintné; 1671-ben E. Judit 
Spáczay János özvegye; 1672-ben E.Judit Voxith Horváth István 
özvegye. 

1705-ben E Sámuel Bercsényi Miklósnak irodai tisztje mind 
végig. 

1707-ben E. István szintén Rákóczy forradalmában mint fö 
hadi tiszt vesz részt. Pecsétén czimerül egy koronás egyfejü sast , nya- 
kán átnyilazva használt, e czimert ábrázolja a fölebbi metszvény 2 ). 

1755-ben élt Nógrád megyében Ebeczky Miklós a kétségtelen 

nemesek lajstroma szerint. Ennek jelenleg is élő ivadékát mutatja e 

táblázat : 

Ebeozky N. 

i ; ^ ■ , 

Rozália Eva József 

(Oroszlányi (Bálás lgnáczné) Marczalban. 

László Özvegye) Sipeken. i * — i 

1833. Ferencz Lőrinci 

1858. 1858. 

Egy másik ág végső nemzedéke igy áll : 

Ebeczky László 

(Sooros Apollónia) 

,__ — . * , 

Sándor László Eva 

A család Hont és Nógrád megyében birtokos 

Ebeczky család. (Máskép Csomády). Az előbbitől különböző 
Ebeczky család az , mely máskép Csomády -nak is neveztetett , s mely- 
nek néhány izén családfája következő 3 ) : 

Ebeczky 

máskép Csomády István 

1595. 

(Kürthy Bora) 



István Mihály Orsolya 

1650. r~T^7-> 1632. 

Mihály 



Pál 



Pál 1749. 

i *- — i 

Mihály 

s ) Sz. Benedeki Conv. Protoc. R> p> 332. 

*) Egy 1707-ki május l-jén Léván kelt levél szerint. 

•) Theszéry-Deméndi fél,e pörben felmutatott Genealógia szerint 



Eben! — Ebergényi 

Ebeni család. Erdélyi család ')• Doboka megyében Gyula 
helységben 1647-dik óta volt birtokos, és ott halt ki 1690-dik táján. 

1535-ben Ebeni Miklós özvegyének Erzsébetnek János király 
parancsánál fogva Matis István a hatalmaskodva elfoglalt Berki jószá- 
got visszaadni tartozott. 

1590-ben Ebeni Gábornak neje Menyhért Anna volt, kitől 
született Ebeni Zsigmond, a ki örökös — s neje jogán újfalvi és 
szent-kátolnai egyik birtokosnak iratik. 

1629-ben más E b e n i G á b o r élt , kinek nejétől ördög Katától 
született fia István. Ez 1652-ben II. Rákóczy György tői beiratképen 
Sólyomkövön egy udvarházat, azonkívül ott, Kovácsiban, Újfaluban és 
Szótelkén részbirtokot kapott. 1657-ben a gyulafejérvári gyűlésen kö- 
vet; 1661-ben Kemény János alvezére; 1666-ban kolosvári várkapi- 
tány volt. Leánya Ebeni Orsolya Beszprémy Istvánné , ki család- 
nevét 1690-dik táján sírba vitte. Leány-ágon tőle a Ladányi és Somay 
családok erednek. 

Az utóbb emiitett nemzedék származási kimutatása ez : 

Ebeni Gábor 

(ördög Kata) 

1629. 

r 



István • 
1650—1666. 

i '*■ 

Orsolya 

(Beszprémy István) 



Ebergényi család. (Ebergényi). Zala megyéből, hol Eber- 
g é n y nevű puszta fekszik, veszi eredetét. Innen származott át a család 
a Dunántúli kerület több helyére, mint Sopron, Vas stb. megyébe. 

Sopron megyében Eberghényi János 1656-ban szolgabíró volt 2 ). 

Nevezetes hadi hirre tett szert a XVII. század végén Eberghényi 
László, ki mint ifjú eleintén Sigray Mátyás itélőme3ter oldalán volt 
törvényes gyakorlaton , majd C/obor Ádám ezredébe lépett hadbíróul 
(Auditor); utóbb kapitány és Őrnagy, már 1690-ben a francziák elleni 
háborúban feltűnt vitézsége által 3 ) ; Leopold király 1700-ki dec. 5-én 
kelt oklevelében ezeket mondja hozzá : „Adeo rara militaris edidisti 



') Hodor : Doboka várra. 71—73 1. honnan mind ez adatok. 

*) Eredeti oklevél. 

8 ) Petuő Krónikájának folytatója Káinoki Sámuel (51. lap) a Leopold 
király által 1690 ben a francziák elleni nagy tábort említvén , irja róla : „Vitéz- 
sége miatt híre éi neve kiterjed Ebergényi Lászlónak , ki ugyan végtére Gene- 
rális lévén, német ruhába öltözik." 



Ebner — Eccard. ? 

virtutis specimina , ut reportatis innumeris ab hoste victoriis post ac- 
cepta etiam lethalia vulnera terroriac formidini ab inimicis habebaris; 41 
és tovább : „motu proprio dignum existimavimus , qui nostra spéciali 
gratia nostroque peculiari favore accedente ad sublimiores honorum 
titulos eveharis." Később -ezredes , majd vezér-őrnagy , utoljára pedig 
al-tábornagy lőn. Közel ötven évig szolgált a hadseregben, mindég hű- 
séggel a fejedelmi házhoz. — Pétervárad alatt dicsérettel vezénylé a 
balszárnyat; 1710-ben kapta át a Barkóczy huszár-ezredet, 1711-ben 
pedig Pálffy János megbízásából ő birta rá Esterházy Dánielt és Nyáry 
Jánost a kassai vár feladására. — Birt Ebergényi László Belatinczon és 
Dosztifalván. Meghalt 1724-ki június 25-kén , kora 68-dik évében '). 
Anyui nővérei voltak Thury Judit , Kata , Krisztina. Neje> Széchenyi 
Julianna volt , ettől csupán leányai maradtak: l|ona Csáky György 
tábornokné, és E s z t e r gróf Viczay . J ó b n é. 

Ebergényi látván kir. tanácsos 1790. és 1792-ki országgyűlésen 
Vas vármegye követe 2 ). 

Ebergényi Benedek szititén Vas megyéből az 1832-ki ország- 
gyűlésen volt követ, 

Birtokos a család Vas megyében T e 1 e k e s helységben. 

Czi m ere: egy álló oszlop, mélynek derekára kigyó tekerődzik ; 
az oszlop tetején korona , és a fölött pellikán. 

Ebner család. Cziraeres nemes levelét 1752-ben kapta Mária 
Terézia király- asszonytól. 

Czimere kék mezőben hátulsó lábain álló oroszlán , első jobb lá- 
bában kivont kardot villogtatva ; az oroszlán mögött a paizs mezején 
viz-szintesen fehér csikolat vonul át. A paizs fölötti sisak koronájából 
szintén az előbbihez hasonló oroszlán emelkedik fel kivont kardot tartva. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék 3 ). 

Erdélyben már 1660-ban élt nemes Ebner Dániel, ki azon időben 
Bethlen Miklós szolgája volt ft ). 

Eccard család. Eccard Vem. Jordán 1723-ki május 14-kén 
III. Károly király által nemesittetett meg 5 ). 

Czimere négy mezőre osztott paizs. Az első éa negyedik vörös 



.*) Orosz Pál : „Tt'mor Dei" czim alatt Ebergényi L. fölött mondott halotti 
b$széd. Nyom. Pozsonyban. 

8 ) Lehoczky Stemmat L p. 191. 

s ) Adami Scuta gentil. tom. II. 

4 ) Bethlen Miklós önéletirása. Kiadta Szalay. Pest, 1858. I. köt. 342. L 

s ) Collect. Herald. Mss. Nro 339. 



8 Ecby — Edeléiryt. 

osztályban két keresztbe helyezett arany nyakvas (eollarea) a család- 
névre czélzólag látható A második és harmadik fekete osztályban félig 
arany oroszlán szemlélhető. A paizs fölötti sisak koronájából egymáson 
kettős fekete sas-szárny emelkedik ki, és azon a paizsbeli keresztbe tett 
nyakvas látszik. Foszladék jobbról arany-vörös, balról arany-fekete. 

llynevü család jelenleg Erdély földjét lakja , nevét Eckard-nak 
irva. 

Eriiy család. A XVII. században élt Echy Gáspár, kinek 
Zichy Dorottyától leánya Katalin élt 1613-ban *)• 

Ecsedy család Zemplin vármegyében Szilvás-Ujfálu , Kol- 
basa, Pelejte, Cselej helységekben birtokos 2 ). 

Eckstein család. Eckstein Ferencz orvostudor, a 
pesti egyetemnél tanár, kir. tan. s Leopold- rendi vitéz, 1805 — 1825-ig 
magyar nemességre emeltetett e század első negyedében. Nejétől Weh- 
ner Erzsétől gyermekei : Eckstein Rudolf 1836-ban Pest megyé- 
nél al-, 1845-ben pedig fő-szolgabiró; Anna Rosty Albertné; és 
Luiza. 

Eczet család. Gömör megyei, már valószínűleg elenyészett 
család. 

A XVII. század végén élt Eczet János , kinek nejétől runyai Sol- 

dos Zsuzsannától származéka igy terjedt le : 

Eczet János 
(Soldos Zsuzsa) 

i -r* ' 

István 

. .. -" 1 



Zsigmond 
1739. 



István 

A "salad tagjai többnyire Gömör megyénél hivatalt viseltek. 

Edelényi család. Régi család, melyből már Ed elén yi 
Lászlónak (Ladislai de Edelen) fia Edelényi Sándor mester 1337- 
ben Ugocsa vármegye alispánja volt 3 ). 

1660-ban Edelényi Mihály Bihar vármegye szolgabirája volt '). 

Jelenleg birtokos az Edelényi család Szabolcs vármegyében. 

Valószínűleg ettől különbözik azon Edelényi család, mely 
máskép Palánky-nak is neveztetett, melyből 1740-ben István élt, stb. 



') Sz. Bcaedeki Conv Protoa J. pag. 548. 

l ) Szirmay C Zemplin not. top. 247. 248. 271. 280. 1. 

•) Szírmay C. Ugocsa p. 32. 60. 

*) Sz&lárdy : Siralma* m. krónika 513. Up. 



fidelest — Egercr. 



Edelesi család. Az Ed el esi családból 1461-ben Edelesi 
Benedek élt *). A család már kihalt. 

Edclsbadier család. (Gyoroki). Arad várraegye egyik va- 
gyonosb családa. Előnevét is azon megyei G y o r o k helységről irja, 
melyet a múlt században kapott kir. adomány-czimen. 

Legutóbbi ismert törzse Edelsbacher Zsigmond kir. tanácsos, 
arany-sarkántyús vitéz, 1796-ban az Arad megyei fölkelt nemes sereg 
ezredese , 1 802-ben azon vármegye első alispánja és országgyűlési kö- 
vete volt. Meghalt 181 2-ben. Piai II. Z s i g m o n d és Mátyás. 

Mátyás előbb a nemesi fölkelő seregtől a rendes katonasághoz 
átmenvén , 1804-ben már kapitány, utóbb pedig a nádor huszár-ezred 
ezredese , végre pedig altábornagy lőn. Jelenleg Nógrád megyében 
Nézsái birtokán lakik. Nejétől Blaskovich leánytól egyetlen leánya 
Mária él. 

II. Zsigmond Arad megyének 1804-ben szolgabirója , s 1829- 
ben főbiztosa. 

Ugy e családból volt Edelsbacher Miklós nagyváradi kanonok. 
Meghalt 1803-ban. 

Edelsbacher J á n o s táblabíró 1829-ben. 

E. Imre Arad vármegye aljegyzője 1829-ben, főszolgabírója 
1838- 1844-ben. — E. Péter 1829 ben. 

Iratik a család neve ,,Edelspacher"-nak is. 

Edőcs család. (Máskép Géczy). Lásd 
G é c z y cs. 

SKger család. Közülök báró Eger 
Frigyes az 1802-ki országgyűlésen hon íiu- 
sittatik 2 ). 

Egerer család. Abauj, Gömör, Sáros 
megyékben birtokos. Czimeres nemes levelét 
Egerer Frigyes nyerte III Károly király- 
tól 1722-kinov. l-jén a ). 

Czimere — itt láthatólag — vörös mezeje 
paizsban pánczélos kar, kivont kardot' tartva, 
és ugyanaz könyököl a paizs fölötti sisak koro- 
náján is. Foszladék jobbról arany-kék , balról 
ezüst-kék. 




*) Teleky: Hunyadiak kora XI. 16. 

«) 1802-ki 34. törv. ez. 

») Collect. Herald. Nro 366. 



10 Egcrland — Ee*rváry. 

Egerer Bálint 1760— 1770-ben a felső-magyarországi bányai 
igazgatóságnál jegyzői hivatalt viselt. 

Ugyanez időtájban , vagy kevéssel előbb élt Egerer Sámuel, 

kinek ivadéka igy jött le : 

Egerer Sámuel 
(Bosseczky Bora) 

i ■ . ■*. ■ — , 

Ferencz Mária 

1775. (Keczer Jánosné) 

, o -, 

János László Anna 

(Gftnossy Ferencz) 

Sáros megyében B o 1 y á r helységben birtokos a család. 

Egerlaud család Egcrland Tamás és János 1717-ben 
III. Károly király által nemesittetett meg '). 

Czimere a családnak kék mezőben zöld téren hátulsó lábain álló 
oroszlán kettős farkkal, első jobb lábában kivont kardot tartva. A paizs 
fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között grif 
emelkedik föl ; első jobb lábában három nyilat tartva. Foszladék jobb- 
ról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Eger vár y család. Vas vármegyei ős-régi család, mely 1349- 
ben már virágzott. Ekkor éltEgerváry György, ki I. Lajos király- 
nak Nápolyba Avignonba követe volt. 

1385-ben E.Miklósnak neje Pethő Klára. 1402-ben Miklósnak 
fia Mihály Zala megyében vár-épitésre engedélyt kap *). 1403 ban 
kapja Rezneket stb. 1429-ben Egerváry Tamásnak fia Kelemen 
iirályi udvari jegyző volt 4 ). 

1477-ben Egerváry László Tót- és Horvátország bánja volt 5 ), 
-és 1480-ban Mátyás király tekintetbe vévén hivé nagyságos Egerváry 
László dalmát- , tót- és horvátországi bánnak nagy költséggel és vére 
ontásával teljesített hű szolgálatait , különösen pedig azon érdemeit, 
hogy mig ő az ország határain kivül elfoglalva az emiitett országok 
védelmére személyesen nem, ügyelhetett, az alatt a mondott bán azok- 
nak a török elleni oltalmazására az ő megkérése következtében a vels 
tett számítás szerint 4000 arany forintokat költött , — Tótországban 
Körös vármegyében fekvő Nagy-Kemlék várát Brezovicza várossal, 



*) Collect. Herald. Nro 587, 
») Kaprinay Mss. B. tom. IV. pag. 72. 76. 91. 
8 ) Fejér Cod. Dipl. tora. IX. vol. VII. pag. 231. 
*) Fejér Cod. Diplora. tom. X. voL VII. p. 178. 
5 ) Teleky Hunyadiak kora XII. 35. 



Egery— Egresdy. ti 

Kemethnicza és több hozzá tartozó falvakkal együtt ezen 4000 arany 
forintban neki elzálogosítja Zágrábban october 8-kán kelt levelében '). 
1490-ben Szileria és Luzsicza kormányzójává tette őt Mátyás király. 

Ugy látszik e Lászlónak fia azon Egerváry B e r e o z k , ki 1514- 
ben tinini püspök volt. 

1608— 1622-ben Egerváry Miklós Vas megyei szolgabíró '). 

1602 — 1604-ben Egerváry Mihály Vas- megyei szolgabíró volt 3 ). 
Valószínűleg ez azon Mihály, kitől a következő családfa 4 ) jő le : 

Egerváry Mihály 
(Bagoly Judit) 
i — * 



István 
(Márfly Erzse) 



József Antal Klára 

(Bessenyey Magdolna) (Zárka (Kisfaludy Antal) 

i ' "" ''• ■ -* — ~ ~ 1 Julianna) 

Pál Rozália , * - , 

(Márffy Anna) (1. Mérey Lajos. Lajos István Imre Ignácz Teréz 

f 2. Deák László) 

1698. táján Egerváry János Dömötöriben Vas megyében lakozik, 
hol a család jelenleg is bir. 

A család czimere — mint egy helyen közöltetik — a paizs me- 
zejében keresztbe átvonuló két csikolat (fascia). A sisak koronáján pe- 
dig hét zászló 5 ). 

Egery család. Nyitra megyei nemes család Fényes Elek 
Geographiája szerint. 

Eggenberg család. Eggenberg Udalrik 1622-ben honfiú- 
sittatott 6 ). Egy Eggenberg kapitány mint Tótországban a szegény nép 
zsarolója már 1596-ban említtetik 7 ). 

Keresd y család. Legtöbbre vitte e családból Egresdy Bol- 
dizsár, kigrófPálffy praefectusa, 1647-ben Nyitra vármegye kö- 
vete, és ekkor a kir. tábla ülnöke lett 8 ). Az 1647. 1649. és 1655-ki 



. ») Teleky Hunyadiak kora X1L 133. 

■) 1608-ki kor. u. 15. 1613-ki 8. 1618-ki 49. 1622-ki 36. törv. oz. 

») 1602-ki 14. 1604-ki 8. törv. oz. 

fc ) Geneal. authent. Mas. tom. I. 

*) A „Trophaeum Domus Es t oras" szerint, hol az Egerváry 
család nemzékrende is közöltetik ; mely hitelt nem érdemel. 

•j 1622-ki 78. törv. ez. 

') 1596 ki 46. törv. ez. 

8 ) Catalogus Nunciorum Diaetae 1647. L. Kaprinay Mss. A tom. XXIX. 
pag. 207—210. — Lehoczky Steaun. 1 177. 201. 



12 



Egressy. 



országgyűlésen több rendbeli választmányokban szerepelt *). 1664-ben 
lessenyei Nagy Ferenczczel több helységre nádori adományt kapott *). 
Néhány ízen a család leszármazása 3 ) igy áll : 

Egresdy László 

(Litassy Zsófia) 

István 



János 
(Thuránszky Judit) 



Zsuzsanna 
(Grassalkovics Jánosné) 



Mária 
(Thaler Pálné) 



Egres d nevű falu — honnan a család nevét kölcsönzé — 
Trencsin vármegyében fekszik. 

Egressy család (Egresi és sásvári f). Ugocsa vármegye ki- 
halt ős családa, mely hajdan azon megyében Egrest birta. Eredetét 
S w n g h Ispántól (Comes) veszi , ki testvérével T e k ével 1 284-ben 
IV. László királytól kapta az elpusztult Egrest, melybe a váradi 
káptalan által be is iktattattak *). 

1386-ban éltek az Egressy családból Lászlónak fiai : János, 
György és Gergely. 1405-ben mind a háromnak özvegye em- 
líttetik. 

Gergelynek fia L á s z 1 ó 1405-ben. 

Györgynek fia I s t v á n 1 458-ban él. 

1460 ban Gergely és Benedek 5 ). Ez utóbbinak özvegye lí62-ben 
Egresen egy jobbágytelket Zabó Balásnak irt be ö ). 

Ugyancsak 1460-ban Fáinak fiai : Mihály és László 7 ). 

1514-ben Lászlónak fiai: Pál, Peren ez és György. 

1471-ben István, Gergely, Pál. Ezek közül István ily 



ágazatot alkotott : 



István 1471. 



Jp.I1 03 



Miklós 
végrend. 1553. 



Kata Erzse Borbála 

1560. (1. Horvátli Istv. (Genosy 

(Csomaközi 1560. Aadrásné) 

Jánosné) 2. Horvát Mihály 1573—1580. 

]568. 



Mihály 

Kata 

(Ckamay 

István) 



Ilona 

(Péterfalvi 

Veres 

Márton) 



István 

*■ 

János 
1573. 



') 1647-ki 91. 16*49-ki 26. 1655-ki 100 törv. ez. 

2 ) Kézirat a nemzeti Múzeumban. Fol. lat. 2340. szám alatt. 134. lapon. 

3 ) Theszéri-féle perbeli genealógián. 

4 ) Szirmay C. Ugocsa pag. 77 

y Eredeti oklevelek nyomán. Kazinczy Gábor ur szives közlése. 

*) Szirmay C. Ugocsa pag. 78. 

1 ) A következőkkel együtt Kazinczy G. közleménye. 



Egressy. 



13 



Miklós , ki a családfái utasítás szerint 1553-ban tett végrende- 
letet, — Sásvárról irta előnevét. 

Férfi-ágon kihalván az Egressy család, 1586-ban Egresen minden 
birtokaira a Perényiek királyi adományt vettek. E végett 1587-ben 
törvénykezett Egressy Borbála G-encsy Andrásné; 1590-ben 
azonban barátságos egyességgel a pernek vége szakadt 1 ). 

Egressy család. Pest megyében birtokos. Közülök Egressy 
Sámuel 1836— 1848-ban fő-ügyvéde. Tán szintén e családból való 
Egressy Lajos 1846-ban cs. kir. ^_ 

kapitány. 

Egresy család. (Borszőr- 
csöki). Veszprém vármegyéből ered, 
hol Borszőrcsök helység a 
Somlyó hegy aljában fekszik ; e hely- 
ségben és az oda közel fekvő Vásár- 
helyen laktak Ősei már a XVII. szá- 
zadban is, mint ezt az előttem fekvő 
okiratokból látom. 

A család ismert törzse Egresy 
Mátyás a XVÍI. században élt, 
tőle a családfa következőleg jő le : 



Egresy Mátyáa 
1650. 




György 

(Ohidy Erzse) 

1658 - 1684. 



Gergely 
1700. 

(Magyar Judit) 

. * . 



Mihály 
(1. Perneszi Mária. 
2. Tormásy Magd.) 



Ádám 1723. 

(1. Vadár 

Krisztina. 

2. Potyondy 

Krisztina) 



János 
Mihályházán.. 
(Biró Judit) 



István 

1723 

(Boda Erzse) 

i * 1 

Lásd folyt, a kőt. 

lapon. 



János 
(Bial Anna) 



Ilona 
(Fajtái Mihály) 



György Julianna 



Mihály Róza József János Julianna Anna Borbála Klára Margit 
Nagy- pau- 
Váradon. linus. 



*) Szirmay 0- Ugocsa p. 78. 116. 



14 



Egregy. 



István ki az előbbi lapon. 
1723. 
(fioda Erzse) 



Mária Sándor Julianna Katalin György Éva János Erzse 

{Bokányi (Nagy (Nagy (Bersényi 1725—1769. (Martony (üghy (Tompos 
Ádám) Mária) György) Miklós) (Csóka Kata) Ferencz) Kata) István) 



JL 



i 



György Kata Eva 

(Németh (Kovács (Nemes 

Éva) László) István) 



-> r 



István Judit 

1772. (Nagy 

(Zabo János) 
Júlia) 



Antal 
(Bak Orsolya) 

Teréz György Péter 



József 

(Molnár 

Anna) 

József 



György Erzse 

1740. (Bertalan 
f 1807. Imre) 
(Mentler 
Antónia) 



Mihály Lajos 

katona, kir. igazg. ügyvéd. 
1783. f 1841. 
(Meszlény Mária) 



Anna Antónia 

(Szigethy Fer.) (Jedlicska Mih.) 



Lajos 

szül. 1828. sept. 8. 

(Stettner Anna) 



Anna Lajos Árpád 
t 



István 
sz. 1830. 
febr. 22. 
(Városi 

Mária) 

Jeni 



László Mária 
sz. 1833. sz. 1834. 
mart. 3. jun. 27. 
(Sántha 
Regina) 



Fáni Albert 



t 



t 



László József István János Mihály Sándor Bálint József Ferencz 

(Vinczet ' « , t r— -f 1 r— -* r 

Anna) József Kata János 



János 



József Antal 



Jánoa László Mátyás Fái 

r 



Kata 
(üghy László) 



A családfa harmadizén Gergely és István 1700-ban éltek, 
s Veszprém megye előtt nemességüket kimutaták. Atyjok György 
óhidy Erzsének Ohidy Bálás leányának férje egy tanuvallatás szerint 
1686-ban a nemesi föjkelő sereggel Budánál is jelen volt. Gergelynek 
fia Ádám, Mihálynak János, Istvánnak fiai Sándor és 
György megyéjükben az 1713-kiés 1734-ki vizsgálatkor nemesekül 
elismertettek. Györgynek fia György a Mentler Antónia férje 
mint ügyvéd Nagy-Szombatba költözvén, megyéjétől 1767. dec 16-án *) 



*) Mint az előttem fekvő eredeti okmány mutatja. 



15 



nemesi bizonyítványt kap, mely Pozsony megyében is 1768-ki hirdet- 
tetett. Ennek fia Lajos Budán kir. igazgatósági ügyész volt. Fiai 
közül L a j o s jelenleg a váltótörvényszéknél hivatalnok. 

Czimerök — aaiat ifölebb a metszvény mutatja — a paizs kék 
mezejében zöld téren hátulsó lábain álló. kettős farkú oroszlán , első 
jobb lábában egy szálon három piros rózsát, a balban egy &rany szőlő- 
fürtöt tart. A paizs fölötti sisak koronájából vörös ruhába öltözött 
magyar vitéz ayúlik fel , jobbjában kivont kardot tartva j bal kezét 
pedig osipŐjére helyesve. Foszladék jobbról arany- kék, balra! ezüst- 
vörös. 

SEgppy í£S&ilö£i, (Siroki). Eredetét Horvátországból veszi, onnan 
származott ki a törzs András, ki Eger várában kapitány oskodv&n, a 
Horvát név helyett Egsry András nevet nyert; előnevét pedig a 
szintén Heves megyei Sirok-ról vévé, hol valószín üleg adomány 
utján jutott birtokrészhez. Elesett 1596-ban. Neje Terchy Anna öt 
férjet élt tál, az első Ispán András, második Ebeczky Mihály, harmadik 
Nyáry Sándor , negyedik Sinkovich Horváth Lukács volt , s végre, az 
ötödik Egry András , mint kinek özvegye még 1614-ben élt 2 ). Ettől 
fia II. András, ki Egerben született, és í 61 6-ban már nős volt, fele- 
sége léváa Pomothi Almássy Zsuzsanna, kitől három fiu-gyermeke 
maradt : I. I s t v á n , III. András és I. Márton. 

Mielőtt azonban ezekről s utódaikról tovább emlékeznők , te- 
kintsük I. Andrástól végig a családfát, mely igy sarjadzott le r 

Egry Ancira* 

f 1896. 
(Terchy Anna) 



íl. András 

1616—1823. 

(Pomotlű Almássy Ssuzsa) 

özvegy 1633— 16é9. 



I. István 

16EÖ-1662. 

(Tholdy Kata) 



III. András 



i 



I. Márton 
1654. 



IV. András 
(Dióssy Ssófia, 
ti utóbb Balassa 

György né) 

r— *■ — 1 

Mária t 
(Darvas Ssigm.) 



Artna 

1631. 

(Brlcghy 

Miklós) 



11. István 
Í686. 



III. István György 

(Bakalár Anna) 



Lásd folyt. 
a köv. lapon. 



V. András 

(Szegesdy 

Zsuzsa) 

Éva 
(Beae Ádám) 



*) §z. BeaedeH Ccuvcxa Fssö. VIII. Nro 5. 



Egry. 



III. István ki az előbbi lapon. 
(Bakalár Anna) 



II. Márton László István Borbála Zsuzsa Julianna Mária György 
1750. (.Horváth (Szilassy (1. Rákóczy (Divényi ' f 

Mihály) Ádám) Péter. ' István) 
2. Bene Gábor) 



Zsuzsa Mihály 



Dániel László Éva 

1770. (Dubraviczky) 



József Borbála János Ádám 

1769—1770. (Lasxkáry) 

Nógrád v. fó-*z biró. 
(Radványi Judit) 

i ZT* ' 

Ferencz 

, * ; ; 1 

Fereucz Vilhelmina 

f 1836. 
(Detrich Lajosné) 

II. Andrásnak fia I. István és I. Márton 1651-ben részint 
együtt, részint külön Nógrád megyei Kis-Berczelre , 1652-ben Hont 
megyei Kókeszi , Almás és Győrke , 03 Nógrád megyei Bakófalva és 
Horpács j 1660 ban szintén Nógrád megyei Terbeled helységben ado- 
mány nyomán iktattatik be 1 ). 

I. Istvánnak nemességét Süve Bornemisza, máskép Budai Bolgár 
Pál kétségbe hozván, e miatt I. István Bornemiszát 1652-ben Nógrád 
megye előtt becstelenitő perbe idézte , melyben nevezett Bornemisza 
elmarasztaltatott, s I. István a pert megnyerte 2 ). 

Egry Annál. Istvánnak Tholdy Katalintól Tholdy Lászlónak 
leányától született leánya, Baloghy Miklós hitvese 1691-ben több tár- 
sával ellentmond Borsiczky János beiktatásának Herencsén , Pribel, 
Borosznok, Csalár stb. helységbe történt beiktatásának 3 ). Ez ág Anna 
által leány-ágra szakadt. 

II. Andrásnak özvegye Almássy Zsuzsanna, mint fiainak 
Egry István , András és Mártonnak gyámja , és Tercsy Ferencz fiával 
Jánossal örökös csere-szerződésre lépnek Nógrád megyei Kis-Szalma- 
Tercs , Köve3d , Becske és Pest megyei C s e ő helységbeli birtok iránt 

1633-ban"). 

.. a n &i 



*) Sz. Bemének ' 1V ent. Fasc. 67. Nro 29. 73. 8. 9. 10. Capsa Á. Fasc. 4. 

'• 18. - on 

*) Nógrád m. 6 yei 1652-ki Jegyz 

3 ) Sz. Eenedeüi Convent. Fasc. > 

*j Ugyanott Fasc. XIII. Nro 38. 



Nro 17. 18. 

2 ) Nógrád m. 6 yei 1652-ki Jegyzőkönyvben az egész per beiktatva. 

3 ) Sz. Eenedeiti Convent. Fasc. XI. Nro 61. 



Egry. 1* 

IV. Andrásnak neje Dióssy Zsófia utóbb Bcppor Pál tábor- 
nokhoz, s végre gyarmati Balassa Györgyhez ment nőül. Ez ág Máriá- 
ban Darvas Zsigmond nejében kihalt. 

I. Mártonnak unokája III. István tartá fen a családot , ki- 
nek figyermekei által a család a jelenig jött le. 

A család czimere: a paizs mezejében egy jobb felé forduló kö- 
nyöklő kar, kivont kardot tartva, melynek hegyén törökfej függ, ugyan 
ez látható a paizs fölötti sisak koronáján is. 

jEgry család. (Egri). Szathmár megyének egyik legrégiebb 
családa, mely 1300 ban már birta azon megyéljen Egri helységet. 

1366- ban Egry Péternek fiai László és János, nemkülön- 
ben rokonok Egry Imre részbirtokukat Egri helységben a Túr vizén 
épített malommal együtt fejváitságúl Vasváry Tamás fiának Jánosnak 
száz forintban elzálogiták, de ismét visszafogjalak, miért őket I. Lajos 
a királyi udvar elé idézteié , ). 

1374-ben Egry Imre Szepessy Jakab országbírótól Egri hely- 
ségre nézve határjáráai parancsot vett ki. 

Ugyanazon évben Egry László, Imre és Lökő a Túr-Tere- 
besen Jánky Lászlón malom-levágás és sertés-elhajtás által hatalmas- 
kodást követtek el, miért I. Lajos király parancsa folytán ellenök tanu- 
vallatás volt teendő. 

Emii tett Egry Lászlónak leánya volt Borbála is Sásváry Já- 
nosné, kitől Egressy leány-ágon a Szirmayak erednek. 

1423-ban Egry Lászlónak fia Miklós, Péternek fia György 
Egri helység határát Terebestől jelekkel elkülönözni szándékoztak ná- 
dori parancs-levél mellett, de Perényi Péternek terebesi jobbágyai meg- 
gátolák. 1426-ban, valamint 1427-ben azt Miklós ismét siker nélkül 
sürgette. 

1425-ben Egry Tamás Szathmár vármegye szolgabirája volt *). 

1463-ban Egry Imre és Gergely ellen tanuvallatás tétetett, 
hogy Charnavoday Domokosnak és Egyednek udvari szolgáját nyilaik- 
kal megsebzék , és hatvan arany forint értékű két paripáikat és egyéb 
fegyvereiket hatalmasul elfoglaltak. 

1518-ban Egry Miklósnak fia Kelemen Egri helységben' 
részét Salgay Bálintnak négyszáz forinton eladt ' 583-ban pedig Ke- 
lemennek neje Oroszi Erzsébet ismét hatszáz fo ^tést vett Sálgay 



*J Szirmay : Szathmár varm. II. 294—296. ezen adatok. 
*) Ugyanott I. k. 131. lap. 



18 Egry. 

Bálinttól , hogy Szolnok várában török fogságban sinlődő férjét Egry 
Kelement kiválthassa. 1592-ben ez eladás királyi beleegyezéssel is 
megerősíttetett. 

1589-ben Egry László, Bernát, Miklós, János, Czi r- 
jék és Sándri (Sándor) az Egri helységhez tartozandó, s néhai 
Egry Tamás s Lörincz által néhai Mikolay Gergelynek elzálogosított 
G y a k o r-T ölgyes és Pis káros köz-erdőknek visszabocsájtása vé- 
gett Mikolay Ferenczet törvényesen megintették ')• 

1596-ban Egry Bernát Szathmár vármegye szolgabirája volt *)j 
1609-ben pedig török rabságban lévén, ebből kiszabadulására E g r i- 
ben egy telket Chahóczy Menyhértnek örök áron eladott. 

1630-ban Egry István, László, és emiitett Bernátnak fia 
Bernát tiltakoztak a Mikolayak ellen a Piskáros és Gyakortölgyes- 
féle erdőknek használata végett. 

jE század elején Egry László és Pál Egry helységben közbir- 
tokosok éltek a családból. 

Az eddig előadottak nyomán teljes bizonyossággal csak ily nem- 
zékrend alakítható : 

Egry Péter 

László Péter 

1366-1374. 1366, 

,-■—.. ,. — A- , A . 



Borbála Miklós György 

(Sásváry Jánosné) 1423. 1423. 

Valószínűleg e család szivárgott át Ugocsa és Zemplin megyébe 
is, hol e század elején Lasztócz és Czeke helység közbirtokosai 
közt említtetik 3 ). 

Ugocsa megyében szintén e század elején Egry Jánosnak 
özvegye Hetény, Csepe és Veléte helységben birtokolt. Pál 
ugyanaz időben élt (1805.) és a megyénél hivataloskodott *). 

1848-ban Egry Jáno3 Ugocsa vármegye első alispánja volt. 

Talán e családhoz számítandó azon E g r y I s t v á n is, ki II. Má- 
tyás király korában csapatvezér volt 5 ); valamint azon bihari Egry 
János is, ki í 660-ban Nagy- Várad védelmében vett részt 6 ). 



') Szinnay : Szathmár várm. II. 295 

») Ugyanott I. köt. 131. 1. 

") Szírmay C. Zemplin not top. 111. 269. 304. 

*) Szirmay C. Ugocsa. 63. 135. 137. 147. 

s ) Engel Monumenta 315. 

") 3zalárdy Siralm. m. krón. 539. 



Egry — Egyed. 19 

Egry nevű család birtokos Bihar, Szabolcs, S2&thmár és Zemplin 
megyében, sőt Zala megyében is. 

Egry család élt Győr megyében is már a XVÍI. század elején, 
hol EgryMárton 1629-ben hiteles okirat szerint szolgabíró volt. 

*)gry család. Egry László 1718-ban III. Károly királytól 
nyert cziraeres nemes levelet. 

C z i m e r e : négy részre osztott paizs , az első kék mezőben alul 
egy hullámzó folyam látszik, melyhez egy gém ereszkedik le. A máso- 
dik vörös mezőben királyi koronából három fehér rózsa virul. A har- 
madik kék mezőben nádas közepéből torony nyúlik fel . kúpján félhold 
ragyog. A negyedik zöld mezőben vörös ruhás magyar vitéz áll kék 
övvel, jobb kezében kivont kardot, a balban levágott török fejet tartva ; 
kalpagján három (vörös fehér vörös) strucz-toli leug. Foszladék jobb- 
ról arany-kék, balról ezüst-vörös *)• 

Egry család. E család 1751-ben Mária Terézia királyasszony- 
tói kapta czimeres levelét. 

Czimere : jobbról balra rézsútosan ketté osztott paizs ; a baloldali 
(felsőbb) osztály kék mezejében egy hullámzó folyam látszik , fölötte 
növekedő félhold, alatta csillag ragyog. A jobboldali (alsó) osztály zöld 
mezejében egy dárdával keresztül ütött törökfej látszik , és ugyanaz 
mutatkozik a paizs fölötti sisak koronáján. Foszladék jobbról arany- 
zöld, balról ezüst-kék 2 ). 

Egry család. Lásd Török cs. 

Egry család. (Deésfalvi). Erdélyi család. Közülök deésfalvi 
EgryJános a szamosuj vári várban 1847-ben őrmester. 

Egry család. (Botházi). Közülök Egry Sándor szegények 
ügyvéde 1794-ben Kolos megyében. 

Egyed család. (Máskép Szabó). Egyed, máskép Szabó 
János, és fia Gryörgy II. Ferdinánd király Prágában 1628-ki 
april 12-kén kelt czimeres nemes levélben nemesittetett meg, és az 
1629-ben ki is hirdettetett, de az oklevélen a vármegye neve, hol a 
kihirdetés történt , már olvashatlan 3 ). 

Egyed nevű család Zala megyében lakozik. 
. Ez , vagy más Egyed család czimere : kék mezőben hármas hal- 
mon hátulsó lábain álló oroszlán, első jobb lábában kivont kardot tartva. 



•) Collect. Herald. Nro 545. 

*) Adami Scuta Gentil. tom. II. 

3 ) Az eredeti armalia Zala vármegye levéltárában őriztetik. 

2* 



20 Egyed - Eifelperger. 

A paizs fölötti sisak koronájából egyszarvú emelkedik fel két elefánt- 
orrmány között. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Egyed család birtokos Gömör vármegyében is , hol Egyed 
Imre Tibold-Darócz közbirtokosa'mak egyike '). 

Hasonlóan Egyed nevű család Zeraplin vármegyében is a ne- 
mesrendüek és Mái ez a helység közbirtokosai közé sorozíatik *). 

IKgyed család (Dersi). Erdély családa. Közülök dersi Egyed 
János Désfalván unitariu3 lelkész 1847 ben. 

Derjú EgyedJános 1815-ben Kolosvárott unit. tanár. 

Mihály ugyanakkor Haranglábi unitár, lelkész. 

Efcyed család. (Maros- Vásárhelyi). Szintén erdélyi család. 
Maros- Vásárhelyi Egyed Sámuel Ko!o3 vármegyében alszolgabiró 
1794-ben. János Torda vármegyében rectiücator biztos 181 5-ben. 

Egyedfy család Szabolcs vármegye nemesei sorában áll 
Fényes E. Geographiája szerint. 

Egyedfy család Erdélyben Doboka vármegye birtokosai közt 
is említtetik. Egyedfy János 1571-ben nőül vévén Lengyel Zsófiát az 
Ördög Benedek unokáját , birtokossá lőn Doboka megyében , és a ílu- 
ágat is raegnyeré a jószágoknak leány-ágra is kiterjesztésében 3 ). 

Kiczifiiger család. Lásd Eyezingcr cs. 

£isricla család Ei^enthaii Eisrich Sámuel 1716-ban 
ÍIÍ. Károly királytól czimeres nemes levelet nyert *). 

Czimere négy részre osztott paizs , közepén kisebb paiz9zsal. — 
Az első és negyedik kék mezőben zöld dombon daru áll , csőrében pat- 
kot tartva. A második és harmadik vörös mező közepén egy folyam 
hullámzik át. — A közép-paizs arany mezejében zöld térről három 
íehér strucz-toll leng. A paizs fölötti sisak koronáján kiterjesztett szár- 
nyakkai egyfejü fekete sas áll. Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról 
arany-kék. 

EH el perger család. Eitelperger János 1733-ki májusban 
Ili. Károly királytól nyert czimeres nemes levelet *). 

Czimere négy mezőre oszlik. Az első és negyedik ezüst mezőbél 
egy vörös ruhás német bajnok emelkedik ki , jobb kezében kivont pal- 
lóst tartva , baljával csípőjére helyezkedve. A második és harmadik 
arany mezőben hármas zöld dombon egy fekete zerge -áll. A két felső 

') Fényes Geographiai szótár I. k. 242. 

2 ) Szirmay C. Zeraplin not. top. 111. 37L 

9 3 Hodor Doboka várm. 73. lap. 

») Colleot. Herald. Nro 458. 

*) Ugyanott Nro 297. és Adami Scuta Gentü. íom. II- 



Ékese - Eklér. fi 

osztályt a két alsótól egy széles fekete csikolat választja el , mely a 
paizs közepén egész szélességében terjed ki , ebben koronás oroszlán 
lépdel, első jobb lábát feltartva A paizs fölötti sisak koronájából szin- 
tén koronás oroszlán emelkedik, két sas-szárny között, melyek egyike 
(jobbról) félig arany, félig fekete, másika (balról) ezüst és vörös. Fosz- 
ladék jobbról arany-fekete, balról ezüst- vörös *). 

Ékese család. (Csákáni). Lehoczky szerint Csákáni 2 ) Ékese 
Péter 1333-ban Borsod vármegyében él. Fiai Donch , Detrik és De- 
meter 3 ). 

Ekesházy család. (Előbb Fiak). Fiak György l?92-ben 
magyar nemességre emeltetett Ekesházy névvel ') , igy alakult e 
család. Nevezett Ekesházy György a kassai magyar kir. kamarai 
igazgatóságnál ülnök volt 1809-ben. 

C z i m e r e : négy részre osztott paizs. Az első és negyedik me- 
zőben két fekete csikolat közt vörös ruhás férfi-kar könyököl, és iró- 
tollat tart. A második és harmadik kék mezőben zöld téren hármas 
szárnyú vörös tetejű kastély diszeleg. A paizs fölötti sisak koronájából 
vörös ruhás, panyokás mentével egy magyar vitéz emelkedik ki . fején 
kócsagos kalpag van , jobbjában kivont kard , balját oldalához helyezi. 
Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-kék 5 ). 

Eklér család. 1790-ben nyerték a czimeres nemes levelet 
Eklér József, János és Mihály 6 ). Közülök József 1812- 
ben a Ludoviceára száz forintot adakozott. 

János csanádi nagy prépost volt 1810-ben. 

Szintén e családtól valók Eklér Jakab 1810— 1815 ben hi- 
vatalnok a m. kir. udv. kanczelláriánál. 

Eklér Imre mérnök a m. kir. udv. kamaránál stb. 

Cz i m e r ö k : négy részre osztott paizs. Az első és negyedik vö- 
rös mezőben egy pánczélos kar könyököl , s iró-tollat tart. A második 
és harmadik kék mezőben zöld dombon fészkében ülő, és öt /iát vérével 
tápláló fehér pellikán van. A paizs tetején álló sisak koronáján szintén 
pánczélos kar könyököl iro-tollal. Foaziadék jobbról ezüst-vörös, balról 
ezüst-kék ')• 

*} Ugyanott Nro 297. és Adami Scuta Gentil. tom. II. 
') Borsoddal határos Gömör vármegyében puszta , — Abauj megyében 
helység van Csákány néven. 

•') Lehoczky Stemm II p. 115. 

*) Collect. Herald, pag. 

5 ) Adami Scuta Gentil. tom. II. 

*) Coiitct. Heruld. pag. 

'') Adami Scuta Gentil. tom. II. 



2& 



Elderboch 



Elderbach család. (Monyorókereki f). Az Elderbach, 

vagy Ellerbafh (vagy mint Lazius irja : Ollerbach) család 

másfél századig virágzott hazánkban. 

Lazius svéd eredotüeknek , Pfaffen bő- 
ven i lovagoknak, Tanbauser és Neuburg birto 
kosainak irja őket , kiknek czimerök négy egymás- 
sal visszásán ellenkezően színezett udvarú paizs, 
melynek első és negyedik udvarában két zöld mak 
látható, a paizs tetején a sisak koronájából két 
elefánt-orrmány nyúlik fel. A paisst foszladék veszi 
körül, mi itt a metszvényen elmaradt. 

Emiitett iró szerint a család nemzékrende 
következő : 

N. 




I. Albert 

Ulmbaa f 
1282. 



Henrik 
augsburgi 
kanonok. 



1. Pupelin 



I. Burkhard 

sziH. 1316. 

(Leyrhaim Adelaid) 



II. Burkhard 1336. 
(1. Dornsberg N. 
2. Mac2eusve8 N.) 



II. Pupelin 
(Biberach Gueta) 



Burkhard 

aogsb. püsp 

r 



III. Burkhard Frigyes 
! kanon. 



IV. Burkhard János 

(.Freyberger N ) 

t 



N. 

(Schellenberg 
Marqunr) 



Henrik 

augsburgi 
kanonok. 



Konrád 
kanonok. 



János 
(Klynger- 
berger N.) 



Henrik 



Farkas 
(Mardorf N.) 



Henrik 



Bertold Pupelin Erzse IV. Burkhard N. Margit 



N. 



(Reisach N ) 



György 



(Montfort (Rechperger (Eichel- (Bibrach (Randekh 

Henrik) N.) berg Hildebr.) Ingen.) 

| Diepold) 

i ~* . 

II. János 

(gr. Montfort N) 



Burkhard 

.___-< 

Vilmos 



Bertold 
(Waldeck N.) 

i * 1 

llí. Bertold 

Monyorókerek 
épitóje. 



*) Lazius de Migratione Gentium Libro VIII. Wagnerinál Dec. IV. pag. 
42—46. A családfára nézve — ugy látszik — Lazios sem volt teljes bizonyos- 
ságban. 



Elderbach 23 

Lazius szerint e családfa végső nemzedéke III. Bertold lett 
volna az Elderbach családból az , ki egy Limpachi (Lindvai) úrnőt ve- 
vén nőül , ezzel Magyarországban birtokot nyert vala III, Frigyes 
császár korában. Azonban — mint a következők mutatják — Lazius 
többeket elhagyott az Elderbach családból , kik Magyarországban vi- 
rágzottak ; mert már I. Lajos király korában feltűnt hazánkban E 1- 
derbach Konrád, ki a nápolyi hadjáratban is részt vett, és Dal- 
mátiában a velenczesek ellen is hadakozott, és elesett Jádránál 1357- 
ben ') 

Az elesett Elderbach Konrádnak fiait I. Lajos király azzal 
vígasztala meg, hogy részükre Vas vármegyében a Monyorókereki uro- 
dalmat uj adomány- czimen megerősité. E fiúk közül volt I. Bertold, 
ki 1373-ban Monyorókereken a Pálos szerzeteseket megalapitá *). 

Bertoldnak fia I, János 1 438-ban Trencsin vár várnagya volt, 
ki Illaván Kis Istvánnak (Stephani Parvi) Pétertől bizonyos birtokot 
\ (scultetiat) foglalt el 3 ). 

I. Jánosnak fia II. Bertold egy ideig Fridrik császár hive 
Mátyás király ellen , később az utóbbihoz tért. 1480-ban verőczei fő- 
ispán, és a zágrábi egyházi birtokok igazgatója, 1466-ban pedig Er- 
délynek is egyik vajdája volt. Nejétől Borbálától *) két fia maradt : 
II. János és István, kik Miksa császárhoz pártolva, 1491-ben 
II. Ulászlótól kegyelmet nyertek. Istvánnal utóbb mi történt, nem 
tudni. 

II. János 1499-ben halt meg , és Monyorókereken ily sír-irat 
alá temettetett : 

D. 0. M. Dominó Joanni Magnifici Bertholdi El- 
lerbach Fundatoris huius Coeaobii filio, Dominó 
hie in Monyoró kerek Thoraas Bakó ez. de Erdőd Card. 
Strigoniensis Archiepiscopus, PatriarchaConstan- 
tinopolitanus, fratri adoptivo ob pietatem possuit. 
Obiit sine haerede 1499. 

Ebben a monyorókereki Elderbach család kihalt, és Monyoró- 
kerék vára s uradalma Bakócz Tamásra , és ettől az ErdŐdyekre szált, 



«) Wagner Dec. IV. p. 45. Thuróczi Chronic. P. III. cap. XXVIII. 
') A Pálosok alapitója az alábbi sír~irat szerint másik Bertold , az I. Ber- 
toldnak unokája volt. 

») Oklevél Wagnernél Dec IV. p. 46. 

*) Vagy a felső-liudrai S z é c h y , vagy az al&S-liadvai Bánffj családból. 



94 Elefanty. 

kik innen írják magokat. Az előadottak szerint a magyarországi Elder- 
bach ágnak tehát nemzék rendé igy áll : 

Eiderbach Konrád 
elesik f 1357. 



I. Bertold 1373. 

i — * 1 

l. János 

1438, trencsiui várnagy. 

II. Bertold 

verőczei főispán , 

erdély i vajda 

1460-1466. 



István II. János 

t f 1499. 

Klefánty család. (Elefánti). Mint írják , e családnak törzse 
Kálmán királynak egy elefántot és egy szerecsent ajándékozntt , mely- 
ért viszont Kálmán királytól Nyitra vármegyében egy falut nyert , és 
innen a falé Ele fánt-nak, ő pedig Elefánty-nak neveztetett '). 

Egy családfa "szerint 1265 ben élt Elefanty Mihály, és áll i- 
íólag királyi udvarmester volt • tőle a XVI. századig egyik ág igy ere- 
deztetik : Mihálynak Ha volt Mátyás Comes, ennek ismét másik 
Mátyás, ennek Miklós, ennek András, ennek Lukács, 
ennek Benedek, ennek Gáspár, ennek Margit Herestényi 
Mihályné. 

Emiitett B e ne de k volt az, ki í 499-ben a Pálosok Elefánti 
kiastromának, melyet eldődei 1369-ben sz. János tiszteletére építettek, 
Felső-Elefánt és Szalakuz nevű helységek felét , és a Nyitra vizén egy 
malomnak fele jövedelmet ajándékozta 2 ). 

Egy másik töredék leszármazási-rend következő : 

Elefanty Audras 
(Emödy Zsuzsa) 



Eiefáuty N. 

< —7^ 1 

imr* 

(M&jtliéay i Erzse) 

Judit 

{Keresatüuty András) 
iíéíömester 1597. 



Egy valószínűleg a családfán állótól különböző Elefanty Imre 
;}őül vévén Barbaryth György zólyomi főispán és várkapitánynak 



*) Bel Nolitia Nova Hung. tom. IV. pag. 40& 
2 ) Ugyanott pog. 409. 



Elek. Z& 

leányát, 1581-ki nov. 6-án a nejével kapott ingóságokról és ékszerekről 
bizonyítványt ad ki *)• 

Ugyanez időben él Elefánty Katalin , pokateleki Zomor Pál 
Özvegye , ki férje végrendelete folytán Pozsony megyei Patyod hely- 
ségbe iktattatik be , ellenfcmondván gombai Bély János , és néhai poka- 
teleki Zomor Györgynek másik fia Z o m o r Pál 2 ). 

1631-ben él Elefánty LŐr inoz , mint Apponyi Miklós árváinak 
egyik gyámnoka 3 ). 

Áz Elefánty család Nyitra vármegyében jelenleg birtokos Fényes 
Elek Geographiája szerint. 

JEIek család. (Pazonyi). Szabolcs megyei család, hol Pazony 
helységben birnak Elek Salamon, Gábor, Mihály és Já- 
nos*). Közülők 

Elek Mihály Szabolcs vármegyének 1838-ban főszolgabirája, 
1844-ben másod alispánja. 

F erén ez 1844-ben már magyar királyi testőr, utóbb a forra- 
dalmiaknál a 9-dik zászlóalj Őrnagya, majd alezredes. 

Szabolcs vármegyében bir az Elek család Döghc helységben is 5 ). 

Borsod vármegyében bir az E 1 e k család Domaházán 6 ). 

Ugocsa vármegyében Elek Zsigmond e század elején (1805.) 
birtokos Verbőczön '*). 

Zeraplin megyében szintén lakozik Elek család 8 ). 

Klek család. (Máskép Vas). Alapitá Elek máskép Vas 
Zsigmond, ki 1717-ben Kovács Pállal együtt III. Károly király 
által xiemesitetefct meg. 

Czimere kék mezőben zöld téren hátulsó lábain álló, kettős farkú 
oroszlán, első jobb lábában kivont kardot, a másikban egy eltört nyilat 
tartva; fölötte jobbról félhold, balról csillag ragyog. A paizsra helye- 
zeit sisak koronáján vörös mezű férfi-kar könyököl , és kivont kardot 
markol ; mellette egy oldalról félhold, a bal oldalról ismét csillag tűnik 
elő. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék 9 ). 

*) Eredeti oklevél. 

? ) Ráth. K. ur feöxláne szerint. 

*) Á. füzesmegyeri Benesifc család levéltári adata szeriní. 

*) Fényes Geographiaí szótár IIL 208. 

*) Ugyanott I. 279. 

•) Ugyanott I. 273. 

7 Í Szirmay C. Ugocsa p. 84. 

*) Szirmay C. Zemplin noi top. 111. 

•) Collect. Herald. Nro 551. 



26 Elekes - Blláoy. 

Elekes család. (Sz.-Kátolnai). Hazája Erdély. Eredetére 
székelj család. Közülök 1815-ben István háromszéki törvényszéki 
ülnök, F e r e n c z ugyanaz Küküllő vármegyében. 

Másik ága , vagy külön család az ádamosi Elekesek, kik 
közül ádamosi Elekes Farkas KüküllŐ vármegyében ügyvéd 1847. 

Ugyanakkor László Hunyad megyében kincstári ügyész; — és 
Elekes István gelenczei lelkész. 

Laknak Elekesek Oláhfalván is. 

Éles család. Lakhelye Szabolcs és Szatbmár vármegye. 

Elevenkiity család. Bars és Nyitra megyében birtokolt e 
család a XVII. században. Valószínűleg Németországból szakadt, innen 
neve néhol Lebenbacb, majd Vivirényi és Elevenkút y-nak 
is iratik. 

1613-ban Vivirényi, máskép Lebenbach Ábrahámnak, és 
nejétől Gyürky Zsuzsannától született fiának Mihálynak Bars megyé- 
ben Pázsit helységben egy curiát ad zálogba Zmeskal Hieroszlav *). 

1629-ben Gyürky Zsuzsanna, előbb Vivirényi máskép Ele- 
venkúty Ábrahámnak, utóbb Szelepcsényi Mihálynak neje, fiaival Ete- 
venkúty Ábrahámmal Andrással és Györgygyei tiltakozik Huszár Pál 
ellen , hogy a Cserenyei curiát , melyet Gyürky Zsuzsannának atyja 
második nejének Szokolovszky Zsuzsannának hagyott, azt Huszár Péter 
Szokoíovszky Zsuzsannának akkori férje másra ruházta át 2 ). 

1641-ben Elevenkúty Ábrahám és neje Pongrácz Borbála Bars 
megyei Rudnón három telket Dóczy Imrétől zálogul szerez 3 ). 

Az előadatottak nyomán családfai kimutatások következő : 

Elevenkúty Ábrahám 

1613. 

(Gyürky Zsuzsanna 

utóbb Szelepcaénvi Mihályué) 

l T^-'- 1 

Mihály II. Ábrahám György 

1613. 1641. 1629. 

(Pongrácz Bora) 

Ezekben, vagy közel utódaikban a család kihalt. 

Eliásy család. Eliásy János és György 1717-ben neme- 
sitettek meg III. Károly király által. 

Czimerök a paizs kék mezejében zöld téren vörös mezü férfi-kar 
könyökölve , és kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronáján 



') Sz. Benedeki Conveuf 1613. Prot J. p. 559. 
*) Ugyanott 1629. Prot. L. p. 54. 
») Ugyanott Prot. M p. 132. 



Ellet - Elte 27 

ugyan olyan kar könyököl karddal. Foszladék jobbról ezüst-vörös, bal- 
ról arany-kék , ). 

Éltes család. (Tusnádi). Csikszéki székely család Erdélyben. 
Közülök Éltes Sándor kegyesrendi tanár a kolosvári Lyceumbac 
1794-ben. — Alajos Csikszékben rectificator biztos 1847-ben. 

ÉHeiö család- (Zilahi). Lakhelye Erdélyben , főleg Zilah. — 
Zilahi Éltető György ott 1847-ben árvaszéki biró. Péter Közép- 
Szolnok vármegyénél mérnök 1847-ben. 

JEUz család. (Eltzi, honílus.) Német eredetű család. Eltz vára 
s uradalma , honnan nevöket kölcsönzik , Moseltól nem messze fekszik. 
Német birodalmi grófságot Eltz Károly Antal Ernő nyert VII. Károly 
császártól. Ennek fia Anselm Kázmér a kihalt strombergi báró 
Faust családból nősült, csennek folytán 17 37 -ki nov. 16 án császári 
engedély folytán a báró Faust család czimere az Eltzekével egye- 
sittetett. 

Jelenleg a család két ágon él , az egyik az E 1 1 z-R ü b e n a c h 
bárói ág, a másik (az idősb) a grófi ág, melyből gróf Eltz Kempenich 
Anselm Kázmér 1 764-ben Magyarországban honfiusitást 2 ) nyert. 
Ennek gyermekei a következők : 

1) Imre (József Fülöp stb.) Vukovár ura, cs. kir. kamarás, val. 
belső titkos tanácsos, és Szerem vármegye főispánja; előbb 
császári birodalmi tanácsos, azután a kurhesseni udvarnál rendkívüli 
követ, és teljes hatalmú miniszter; rendkívüli követ a spanyol udvar- 
nál; 1816-ban rendkívüli követ, és kiséróje Leopoldina főherczegnŐ, 
Portugallia és Brasilia trónörökösének, Rio-Janeiroba érkezett 1817-k- 
sept. 17-én , és visszajött Bécsbe 1818 ki sept. 17-én. Meghalt 1844-ki 
dec. 21 -kén. Két neje volt. Az első berezeg Colloredo Mansfeld Mária 
Henriette (szül. 1773. "f 1814.) Második neje medgyesi gróf Somogyi 
Mária cs. kir. palota-hölgy, szül. 1795-ben, kivel 1821-ben kelt egybe. 
Első nejétől gyermekei : 

a) I s a b e 1 1 a Mária Zsófia szül. 1795-ben , csill.- keresztes 
hölgy, és 1815-dik óta herczeg Thurn és Taxis Károly Anselm neje; 
özvegy 1844. óta. 

b) Mária Henriette szül 1800. 

c) Karolina Luizaszül. 1804-ben; neje 183 1-dik óta 
gróf Chotek Henriknek. 



*) Collect. Herald. Nro 582. 
«) 1764-ki 47. tönr. c*. 



38 Ember. 

Második nejétől : 

d) Ferencz Szeraf. szül. 1822-ben. (Meghalt). 

2) Antónia szül. 1768-ban. Brüni szerzetes-hölgy 

3) Kelemen szül. 1777. trieri kanonok. 

4) Karolina szül. 1775-ben. 

5) Jakab János cs. kir. kamarás, született 1779-ben; meghalt 
1844-ki april 22-én. Nejétől báró Wambold Mária Annától gyer- 
mekei : 

a) Zsófia Eleonóra szül. 1814-ben. 1833-dik óta neje 
gróf Schönborn Ervinnek. 

b) Bernhardina szül. 1815-ben. 

c) Hugó Fülöp Károly szül. 1817,, meghalt 1848-ki 
oct 26-án. özvegye verőczei gróf Pejachevich Ludvina , ki másodszor 
1853-ban ismét sü véhez gróf Eltz Károlyhoz ment nőül. Előbbi férjé- 
től egy leánya H ug o 1 i n a Zsófia született 1849-ki april 20-án. 

d) Károly (Imre József) szül. 1823. január 20-án Atyja 
és bátyja halála után birja a vukovári urodalmat 1853-ban nőül vette 
bátyja özvegyét gróf Pejachevich Ludvinát , kitől leányai : Zsófia 
Agatha szül. 1854-ben , és M a r i a n n a B e r h a r d i n a szül. 1856. 

6) Francziska szül. 1780-ban. 

7) Lotherius szül. 1782-ben. Mainzi kanonok. (Meghalt). 

8) Ágoston szül. 1783 ban. Cs. kir. kamarás és nyugalmazott 
altábornagy. Báró Brentano Rozinától fia Ferenez szül. 1823. 
cs. kir. kapitány. 

9) Ferencz szül. 1786-ban. Cs. kir. kamarás, val. belső titkos 
tanácsos, altábornagy, és fő-udvarmester Hildegard főherczeg-asszony- 
nál. Neje gróf Lodron Laterano Antónia (szül. 1795.) csillagkeresztes 
és palota-hölgy , és Hildegard főherczeg-asszonynál fő-udvarmesterné. 

A család birja Szeréra megyében Vukovárt. 

ősi czimere viz szintesen kétfelé osztott koronás paizs. A felső 
vörös mezőben egy félig kigyúló (növekedő) oroszlán látszik , az alsó 
ezüst mező üres. Ez ősi czimert , mely az ujabbi czimerpaizs közepét 
foglalja el, még négy osztály veszi körül felváltva grift és kétfejű sast 
mutatva ')• 

J&BXfriier család. Szabolcs és Zemplin megyei nemes család. 

Erdélyben a székelyek közt is dívott e családnév. Ember János 



*) Histor. Herald. Handbuck 196. — Gotk. geneal. T&ackeabuck der grSíL 
Hfttuer. 1885. 164. - 1857. 217. 



Emődy. 



29 



egyike volt azon székelyeiknek, ki 1562-ben Szapolyay Zsigmond János 
elleti támadnak. 

Etuődy család. Lakhelye jelenleg leginkább Nyitra vár- 
megye, azelőtt Bars, Hont s több megyékben is. 

Czimere a paizs udvarában egy hátulsó két lábán álló grií, első 
jobb lábában kivont kardot, a másikban nyilat tartva. Ugyanez alak 
ismétlődik a paizs fölötti sisak koronáján is. A paizst szokás szerint 
foszladék környezi 1 ). 

Az Emődy (Emewdi) név már a XIII. század végén előfordul, 
miiíön 1281-ben Mihály és Ompud az egri káptalan előtt elismervén, 
hogy Emődy Farkas bizonyos jegy-ajándoki ügyben eleget tett , an- 
nak Zeraplin megyei Turonya helységet visszaadák 2 ). E Farkas 
Paschalisnak fia volt; Mihály és Ompud pedig vejeiül iratr 
nak. Ezenkivül János fiától Sándor nevű unokája lett volna 3 ). Hogy 
azonban ezek ez itt tárgyalt család ősei közül valók voltaaak-e? nem 
állithatom. \ 

A Nyitra és Hont megyei itt tárgyalt E m Ő d y családnak ismert 
törzse EmŐdy Mátyás, máskép D e d e s s y-nek is Íratott , és 1612- 
ben Hont vármegye alispánja volt*). Élt 1616 bau is. Nejével Pa- 
lásthy Judittal a következő családfát 5 ) alkotá : 

Emődy Mátyás 
Hont v. alispán 

1612. 
(Palásthy Judit) 



István 



Zsigmond 



Mihály György Anna 

f honti aliep. 1634. 

(Szelesényi Mária) 



Zsuzsa Kata 



Ilona Rozina 

(Bogády Miklós) (Sámbokréty r 

Pálné) 



György 



Imre 



Mihály 



Erzsébet 

(dolinái 

Draskóezy 

Miklósué) 



Ádám 

' II. Mátyás 1740- 
(Baloghy Julianna) 

Hl. Mátyás 

(Ghillányi Klára) 

i r* : 1 

János 



') Gelb : Gaudium Európa e. Tyrnaviae 1699. 

*) Szirmay C. Zemplin. nol top. 265. 

s ) Lehoczky Stemmatogr. II. p. 115. 

*) Ugyanannál I. p. 196. 

s ) Theszéry-Deméndy-féle perből. 



30 Enczinger — Endea. 

A törzsnek fiai közül György 1630-ban Hont várraegye jegy- 
zője, 1634-ben alispánja, 1646-ban Bars megye követe volt'). 

Ádámnak fia II. Mátyás az, ki 1699-ben Nagyszombatban tanuló. 
Ennek unokája ugy látszik aixm János, ki 1837 — 1840-ben Nyitra 
alispánja, és az 1839-ki országgyűlésen követe, utóbb pedig a Besztercze 
bányai kerület főtartományi biztosa volt. 

Enczinger család. Enczinger János 1696-ban I. Leopold 
királytól nyerte czimeres nemes levelét % ). 

Czimere négy részre osztott paízs Az első és negyedik vörös me- 
zőben pánczélos vitéz áll , sisakkal , jobbjában kivont kardot , a balban 
paizst tartva. A második és harmadik fekete mezőben oroszlán áll hátsó 
két lábán, mellette két kereken álgyu, első jobb lábában égő kanóczot 
tartva. A közép kis paizsnak kék udvarában zöld halmon egy arany 
kerék látszik. A paizs fölött két koronás nyitott sisak áll, a jobboldaliból 
oroszlán emelkedik ki, első jobb lábában égő kanóczot, a balban álgyu- 
golyót tartva. A baloldali sisak koronájából a jpaizsbeli pánczélos vitéz 
emelkedik fel , kivont karddal és paizszsal. Poszladék jobbról arany- 
fekete, balról ezüst-vörös 3 ). 

Endes család. (Csik-szent-simoni). Csikszéki székely család. 
A XVII. század elején Endes György Primipií, és a csiki gyalogság 
vezetője — mint egy írónk kifejezi magát: — a kiváltságosabb osz- 
tályba lép, 1620-ki decemb. 15-én csik-szent-simoni jószágára Bethlen 
Gábortól adományt kapván '*). 

Ekkor kapák következő czimeröket, mely ez : a paizsnak zöld me- 
zején egy vörös ruhás , sárga topa nos , sisakos vitéz áll , ki jobbjában 
kék szin gyalog-zászlót tart. 

Emiitett Endes Györgynek atyjától Bálinttól a családfa kö- 
vetkezőleg sarjadzik le uapjainkig : 



Lehoczky Stemmatogr. 1. pag. 188. 195. 196. 

2 ) Collect. Herald, pag. 

s ) Adarai Scuta gentil. tom. II. 

*) Köváry : Erdély nev. családai. 82. 1. 



£ad«s. 



SÍ 



Endes Bálim 



MikVíí 
1620. 



Mátyás 



Miklós 



Anna 
(Bors Gy.) 



Miliály 

György 

t 



György 

1620. 

i — -~* 1 

János 

Bálás 

János 



József 



Báíint 



Miklós 
iíélömester. 
(Geréb Éva) 



János Ádám Anna 

i (pap.) (Túri Sándor) 



Mihály István Péter János 



Eva 



János 



József 



Róza 



(Abafí árvaszéki (Torma N.) (Macskási'T. ' 



Ignacz) biró 1815. 



Bold.) 



i 



t 



(Jesuita) 

Mihály 

t 



Miklós Zsuzsa 

alkir.-biró 1847. (Incze Ferencz) 
(Miske Zsófia) 



(Jesuita) 



Péter 



János 



Lajos 

kolosi alispán 

1815. 



Ferencz Bora JitKa Anna Klára 

(Biró (Szü vasi (Móra (Kozma (Incze 

Sándor Teréz) András) István) István) József) 

Lajos 



Péter Dániel Antal 

fohadn. fökorm, jegyző. 

(Thalinger Anna) 

1843. 

i " 1 

Ferencz 



Miklós ágán az utolsó előtti ízen Miklós, ki Csik-Szent-Simon- 
ban birtokos *)> 1847-ig Al-Csikszék alkiráíybirája volt; atyja János 
ugyanott árvaszéki ülnök 1815-ben. 

A másik ág végső nemzedéke közt Dániel főkormányszéki jegyző 
1847-ben. 

E családból volt azon Endes M á ty ás is, ki 1706-ban többekkel 
a csíki havasokban tartózkodott, s ki a táblázaton nincs meg 2 ). 

KSsades család. (Cs.-Sz.-Mártoni). Csikszéki székely család, és 
— ugy látszik — eredetileg egy a fölebbivel 3 ) , azonban mint primipü 



*) Benkő ; Csík, Gyergyó és K ászon 112. 1. 

a ) Cserey Mihály Histor. 359. 

*) Kőváry : Erdély uev. családai. 83. 



32 Endrédy. 

czimeres levelet csak 1717-ki october 11-én kap III. Károly királytól 
Endes Mihály, György és Péter 1 ). 

Czimerök : a paiz3 vörös mezejében zöld téren egy férfiú kék öltö- 
zetben, egy kezében papirt vagy levelet , a másikban buza-kalászt tart 

Endréd y család. (Kis-Endrédi). Bars megyei régi nemes 
család. Azon vármegyében van Kis- és Nagy-Endréd helység, honnan 
a család vezeték- és előneve. 

1430-ban él a családból Endrédy Mihály (Michael de Endreed), 
ki egy oklevélben mint beiktatásnál királyi ember (homo regius) ne- 
veztetik meg *). 

Mihálynak fia lehetett azon Endrédy János, kitől a családfa 
igy sarjadzik néhány izén le : 

Endrédy János 

(1. N. N. 

2-dik aeje Litassy Kata) 

az elsőtől születtek : 

I * 1 1 

János Imre György Miklós Benedek Bora 

f 1497. Bars várra. 1497. 1497. (Lipthay Györgyné) 

alispán. 1497. 



Anna Sára Sebestyén Borbála 

Cwry Ferencz (Málást (özvegye 1569. (Litassy Í3tváuné) 

itevegye 1548. Kávay József) Sipéky Erzse) 1540. 

1540. 

1497-ben Borbála Lipthay Györgyné testvéreit Endrédy János- 
nak fiait , úgymint : Endrédy Imrét, Györgyöt, Miklóst és 
Benedeket idézteti, hogy neki a Bars megyében fekvő Kis-Sarlói, 
Vezekény , Loth és Kis-Ohaj helységbeli atyai örökségből részint az 
illető részt, részint a leány-negyedet kiadják 3 ). 

1558-ban Endrédy Imre Bars megyei Kis-Endréden egy telket 
bevall dereszlényi Litassy Istvánnak és Dubraviozky Katalinnak 4 ). 

A család az utóbbi időkben több megyében is elszakadt. Egyik 
ágazat Nógrád megyében is tartja lakását , melyből Endrédy Borbála 
Gebhardt Agostonné 1832- ben halt meg. El János stb. 

A család neve iratik E n d r ő d y-nek is. Ezektől különböző azon 



') Kővary : Erdély nev. családai. 83. — Udvarhelyszékben is voltak már 
1659-ben Endes-ek. Bethlen Miklósnak jobbágyai Endes Jakab és Tamás. 
Lásd Bethlen Miklós Önéletírása. Kiadta Szalay L. 1. köt. 263. 

2 ) Fejér Cod.Diplom. tom. X. voL VII. p. 293. 

*) Sz. Benedekí Convent. Fasc. 80. Nro 2. 

*) Ugyanott Protoo. D. pag. 91. 



Endrétly — Knesey. 33 

ÖSandrédy CStttásI , mely a Dunántúl Somogy és egyéb me- 
gyékben virágzott, s mely hihetőleg a Somogy megyében is létező ha- 
sonló nevű helységtől vévé nevét. Ezekből 

Vitézlő Endrédy Józsefnek fia Imre, és neje Katalin, 
leánya Krisztina 1458-ban Somogy megyei Apatűi telek és Törökpusz- 
tát a Tihanyi apáttal cseréli el ! ). 

Valószínűleg e családból tüntet fel néhány nemzedéket a követ- 
kező kimutatás : 

Endrédv György 

(Döry Kata) 

r . « __ , 

Ádám Ferencz 

(Orosz Jozefa) 



Zsigmond 
1800. 

A család czimere a Trophaeum Estorasianum szerint, 
— mely e családot az Esterházyakkal összeköttetésbe hozza ? ) , — a 
paizs mezejében egy felnyúló iéí'Ő, Ugyanaz a sisak koronájából. 

JBíidrédy család Szathmár megye birtokos családai közé 
számíttatik , és azon megyében szintén van Endréd helység , melytől 
eme család nevét vebeté. 

Knd«*<ftR család. Gömör megye nemes családainak egyike 3 ). 
Endres Márton 1750-ben Ugocsa megyében királyházi kath. lelkész 
volt *;. 

JEnesey család. (Enesei). Győr megyének Tóközi járásában 
fekszik Enese hajdan praedium, később udvartelki helység, az Ene- 
s e y régi nemes családnak bölcsője & ). 

Családi állítólagos hagyományok szerint, — mert mint alább lá- 
tandjuk — a család okleveles emlékei csak 1447-ig terjednek, — Ene~ 
s é t (előbb Enecze , majd Enesy) II. András királytól kapta volna a 
család, és ezen király által neme3ittetett volna meg 1217-ben Eneczi 
Pousé. mint ki a jeruzsálemi keresztes háborúban vett részt. 

1272-ben Eneczi Ákos V. István király alatt Győr visszavételé- 
nél vitézkedett. í 346-ban Eneezi Botys a napolyi hadban vesz részt; 
1393-ban pedig Eneczi Chepan (István) Nikápolynál harczolt. 



*) Kaprlnay Diplom. II 177. 

*) A Trophaeum Estoras. könyvben közlött családfát — mint tudjak — 
valóságnak nem tekinthetni. 

s ) Bartholomaeides C. Gömör. 144. 

*) Szirmay C. Ugocsa pag. 144. 

s ) Az e családról itt következő összes adatoknak közlését Ráth Karoly ur 
szívességének köszönöm. 

3 



34 Enesey. 

Ez adatok azonban semmi oklevéllel nem támogattatván, egyedül 
a család egy tagjának Euessey Györgynek „Conspectus Jurium 
possessionis curialis Enesse" czimü kéziratában családjáról 
tett jegyzetein alapulnak. 

A valóságos történelmi adatok azonban 1447-dik évvel kezdőd- 
nek, midőn Enesey Domonkos 8 budai országgyűlésen Győr vármegye 
egyik követe volt *). 

Enesey István, János és György mint Enesen birtokosok 
említtetnek egy 1489-ki nov. 15-én kelt, és az esztergami káptalan által 
evyingi Török János és neje Borbála részére véghez vitt iktatási íe- 
v;iiben. 

Enesey Jakab 1508-ban élt a győri káptalannak oklevele 
scerint. 

Enesey Zsigmond és Péter 1536-ban a Csornai Convent ba- 
tárjáró oklevelében fordul elő. Ugyanez okmány mint tanút Enesey 
Jánost mutatja fel kora 68-dik évében, ki — ugy látszik — egy az 
1489-ben is élt Jánossal. 

Ugyancsak 1536-ban él Enesey Bálint is, kitől kezdve a család 
leterjedésének Összefüggését a következő nemzékrend tünteti fel : 

Enesey Bálint 
1536. 

* ■■ « i ■ ■ " ■■ " '■ ■'■ '— - ii ■ .■ ■■■■■■— ■— i i n l—A— . ..— . ii ■ mii — I.. .II ■-.. — ».- ■— -■ II ■ i ■ I ! ■ ■ — . 



Lukács Máté Gáspár János Jakab Ferenoz Erzse Pál Ambrus 
1347-1552. 1539. 1539. I 1552. 1552. 1552. 1552. (Julianna) 



István Katalin 

1579-1617. (Némái 

(1. Lőriníhe Orsolya. Balyath Benedek) 
2. Poczmány Anna) 

i -* 1 

Lásd folyt, a köt. lap. 



Sebestyén Simon Anna Krisztina György Márton Katalin 

1547-1682. 1547-1590. (Zabó (enessei 1579. 1584. rAsital- 

r- * 1 (Thewely Zsófia) Jakab) Penchy 1589. 1619. iárló 

Lönncz , « -, Mihály) i " 1 Bálás) 

1579. János István 

máskép Szabó 1642. 



1614-1624. 

(Pottyondy Anna) 

i *- 1 

Balázs 

1639-1652. 



N. 
(Fodor Györgyoé) 



>-«_*- >.- 



*) Pray Annales Reguin. II í. p. 61. 



Enesey. 85 



István ki at előbbi lapon. 
1579—1617. 
(1. Lórinthe Orsolya. 
2. Poczmány Anna) 

1 



Péter Mihály Ferencz Fruzsina 2-tól János 

gyám alatt 1607-1616. 1607—1610. 1634, 1617. 

1602—1607. (1. Pirithy Zsuzsa. (Magassy László) 

2. Bui ián Zsuzsa 
1616-tól) 



1-tól Boldizsár 2-tól Boldizsár Katalin Zsuzsa Orsolya-Erzae 

1610-1616. 1635-1650. 1616. 1636. 1638-1674. 

f (Högyészy Ferenoz) 

A családfán látható Bálintnak első gyermeke : Lukács 
1547-ben fiával együtt becsületes (providus) SövénháziPethe Ambrus- 
tól a ménfői hegyben tizenhat magyar forintért szőlőt vesz. 1549-ben 
mérgesi Poky Gáspár, Gergely és Jósa ugy ezek Bezi jobbágyaitól 
ötven aranynyi kárt szenved Enesei jószágán Enesey Mátéval együtt. 
1550-ben mind az ő , mind két fia hazai Enesén elégnek , a tüz Enesey 
Krisztinától Genchy Mihálynétól ütvén ki , ez által kárpótoltatnak i ). 

1552-ki május 26-án Pozsonyban Ujlaky Ferencz győri püspök 
azon megyei örökös főispán , s királyi helytartó Enesey Lukács- 
nak és Sebestyén és Simon fiainak , Nagy Imre és ennek Péter, 
Márton és Lukács fiainak , ugy Szabó Jakab és ennek György és Mar- 
git gyermekeinek, továbbá Bajcsy Máté, Enesey Jakab, Már- 
ton, Ferencz és Erzsébetnek Enese Győr megyei birtokot, 
melynek békés bírásában mind ők mind eleik régtől fogva vannak s 
voltak, de melyről leveleik e háborgós időkben tőlük elidegenitettek, 
és elveszetteknek állíttatnak, nekik s utódaiknak királyi helytartói 
hatalmánál fogva uj adományozási czinimel adományozza 2 ). 

Sebestyén és Simon (Lukácsnak fiai) , és a másik ágról 
Anna Zabó Jakabné 1555-ben okleveleik átadásáról megnyugtatják 
Gancz Mátét. Ugyan azok, és a másik ágról Jánosnak fia István, 
Ambrusnak fia György Radetius István egri püspök, Heves me- 
gyei örökös főispán és királyi helytartótól Enesei birtokukra 1579-ki 
april 10-én Pozsonyban kelt uj adomány-levelet nyernek 3 J. Ugyanez 
évben Pethe (máskép Enesey) Balázs és enesei Németh János (Németh 
Bertalannak Enesey Erzsétől született fia) az osztályosok nevében is 
tiltják a fölebbi uj adomány-nyerőket osztályrészök elfoglalása és le- 



*) Győri káptalan okmánya. 

*) Az eredeti a család birtokában. 

3 ) Az eredeti okmány a osaládaál. 



36 Enesey. 

tartóztatásától ')• 1580-ban ismét uj adományt szereztek az egész E ü es- 
se re a fülebb emiitett Sebestyén testvérével és unoka-testvéreivel 
Radetius kir. helytartótól, s annak birtoklásába magokat beiktattatni 
igyekeztek , mi ellen Pethe Bálás, Ambrus; Németh János s a többi 
enesei nemesek tiltakoztak, s a kir. curia előtt pereltek, mig végre 
megegyeztek, és Sebestyén stb. amazok részeiket kiadák 2 ). 

Lőrincz 1579-ki octob 30-án a győri káptalan előtt Enesén 
Démy Albert beiktatására nézve tett ellenmondását visszavonja. 

Simon (Lukácsnak fia) és neje Thewely Zsófia Enesey Veroni- 
kától annak nemesi telkét í 565-ben 90 írtért megveszi 3 ). Hasonlóan' 
1578-ki június ló-én Csigi Tamás özvegyétói a ménfői hegyen szőlőt 
vesznek stb. 

Simonnak fia János máskép Szabónak is neveztetett , és 
1614 — 1624-ben Győr megye táblabírája (Jur. Assessora). Neje Fot- 
tyondy Anna , etíői fia Bal ás 1639-ben a gvori várőrség lovasainak 
egyike. 1652-ben feje váltságaul Sopron megyei felső nemes- keresztúri 
félnemesi udvartelkét .35 magyar forintért adja el Sr'r'.mon Tamás- és 
Mihálynak. BaJásoak két leánya volt. ej^yik Fodor Gyorgyné. 

Tovább ez ág leszármazását nem ismerve , nézzük Bálint másik 
nának Jánosnak ágát. Ennek két gyermeke volt : 1 3 t v á n és K a t a- 
1 i n némái Baíyntb. Benedek neje. Istvánról a már emiitett ada- 
tokon kívül tudjuk, hogy 1 590 ben Veszprém vármegye esküdtje 
(Jurassora) volt. ElsŐ nejétől Lőrinthe (vagy Lőrincze) Orsolyától a 
táblázaton látható négy , — második nejétől Pcczmány Annától Ján 03 
nevű fia maradt, kinek utódait nem tudni. Istvánnak első nejétoli négy 
gyermeke közül 

Mihály aíapíta családot. Első nejétől Pirithy Zsuzsannától fia 
Boldizsár korán elhalhatott, mert második nejétől Buri.ín Zsu- 
zsannától ismét lőn fia Boldizsár nevű , ki 1639-ben a győri ■ ;.r- 
őrség lovasainak egyike volt. Ennek három nővérét is a táblázat mu- 
tatja, közülök Orsolya Högyészi Ferenczné többször Erzsébetnek is 
iratik. 

Bálint harmadik fiától Ambrustól a harmadik ág vette ere- 
detét. Fiai közül Mártonnak fia István volt, kitől jőnek le — 
ugy látszik — a most élő Eneseyek. 



1 ) Győri káptalan oklevele szerint. 

2 ) Ugyaaot*-. 

*) Eredetije a családnál. 



Ene«*y 37 

A család leszármazását tovább teijes bizonyossággal lehozni nem 
tudván, közlenünk kell még azon adatokat, miket a családnak egyik 
tudós tagja Enessey György ') a múlt század végén egy a család kezein 
lévő „Conspectus Jurium possessionis Curialis Enesse, 
elaboratus et enucleatus per Georgium filium La- 
dislai condam Enesey** czimü kéziratban előad 2 ). E szerint a 
fölebbi táblázaton álló Mihálynak Pirithy Zsuzsannától származott 
fia Boldizsár 3 ) ily családot alapított : 

Boldizsár 

1610-1616 

(Kecző Orsolyft) 

r- " 1 

látván Péter Erzse Magdolna 

1646. 1655. (Perei Márton) (1. Böröttye István. 

(.Deák Krisztina) (Kozáry Judit) 2. Vitai Bolla Bálás) 



István 1686. 

Győrben várkatona. 

(Szili Zsuzsa) 

Az e táblán állók közül Enesey Péter 1653-ban az enesei udvar- 
telki pusztán lévő „Kotló" előtt „réth" nevű kaszalója egy részét, ugy 
„Ponárszegh"-nek nevezett egy erdőrészt, s hat hold szántóföldét 
Pesty György és neje Berkes Erzsébetnek zálog-czimmel 
a visszaváltás idejéig használardót har:nincz tallérért átadja *). Ugyan 
ez évben budai török fogságából kiszabadulván , maga és neje Kozáry 
Judit nevében ellentmond, hogy nejének fivére nemes Kozáry Gergely 
az ő és saját nejét illető javakat más vérbelieknek elzálogosította vagy 
netalán elörökitette. 

Az Eneseyek mai nemzedéke Istvántól jő le , ki 1680-ban 
élt, ki ugy látszik Bálintnak fia János ágából eredett 5 ) , és mint a 
két előbbi nemzékrend mutatja , Mihálynak Boldizsár fiátóli unokája 
volt. Nevezett István igy aikota családfát : 



'1 Ugyanez Enessey György tői jelent meg: ,,A czigány nemzet 
eredete." Komárom 1798. — És „Antiquitates et Memorabiliora Cottus Jau- 
rinens." Comaromii 1799. E György mindég két ss-«l irta nevét. 

2 ) Rátli Károly ur közlése szerint. 

*) Ezen adatok szerint Mihálynak csak egy neje Pirithy, máskép 
Burian Zsuzsanna volt, és csak egv Boldizsár nevű fia. 

*) A győri káptalanban 1653. fol. p. 520. 

s ) E családróli adatok közlője Itáth-Károly ur oda látszik véleményével 
hajlani, hogy Márton ágából jő le a mai élS nemzedék. 



38 



Enesey. 



Enesey István 

1680. 

(Vépy Ilona 

utóbb Bokány István neje) 



István 

győri lovas 

alhadnagy. 

f 1745. dec. 21. 

kora 68. . 
(1. Palásthy Eva 
1699. 
2. Vidos Klára 

f 1746. 
kora 47. évében. 



Rozina Ilona 
(Győry (Petlxő 
Péter) György) 



Mária 
(Csereti 
Mihály 
ev. lelkész) 



Imre 

f 1777. 

kora 83. 

(Torkos 

Krisztina) 



Zsigmond 

t 1735. 

(1. Thulmon 

Krisztina. 

2. Gergye 

Magdolna) 



1-től 
Rozina 
f 1781. 
(Káldy 

János) 
f 



2-tól 

Gábor 

t 1755. 

21 éves. 

f 



Sándor 

f 1755. _ 

(mesterházi 

Nagy Erzse 

utóbb Enesey 

József né) 



Zsuzsa 
(Zsigárdi János) 



Imre Anna Ró/a 

1 1771. (Székely László) 



1-től Eva Krisztina 2-tól Róza 
György f 1771. (üukai Kata (Miskey 
(Ester- (Torkos Takács (Patsay Dani) 

háxy hg. István) Márton) János) f 1752. 

ügyvéde oet 29. 

fl755. 

(Pabriczi 
Anna) 



Mária 
(Pottyondy Ádám) 



János 

nőtlen 

f 1772. 

36 éves k. 

i 

József 

(Mesterházy 



László Bora, József Erzse 

f 1777. (Fa- cs. kir. f 1795. 

aug. 19. briczi kapit. (Hor- 

53 éves. Ádám) f 1784. váth 

(1. Ostfy Szilé- (m.Nagy Mih.) 

Kata. ziában. Erzse) 
2. mester- 
házi Nagy 
Júlia) 



György 

az iró. 

(Káldy Judit) 



Zsuzsa 

(Mankóbüki 

Horváth István) 



Judit 



István 



Zsuzsa) ' Horváth István) Kálmán 

A táblázat élén álló István 1680-ban Győr várőrségi alhad- 
nagy; meghalt 1702-ben. Neje Vépi Ilonától, ki utóbb Bokány Ist- 
vánhoz ment nőül , gyermekei : 

Imre Győr megyei táblabíró, meghalt 1777-ki febr. 2-án, kora 
83-dik évében. Torkos Krisztinátóli gyermekei közül Sándor meg- 
halt atyja előtt 1755-ben. Hitvese mesterházi Nagy Erzse utóbb Ene- 
sey József neje lőn. 

Zsigmond (szintén Istvánnak Vépi Ilonától fia) megh. 1735. 
ElsŐ neje Thulmon Krisztina j a második Gergye Magdolna, ki később 
Scháli Istvánnal kelt egybe. Mindkét nejétől egy-egy leánya maradt. 



Eogel. iíd 

István (Istvánnak Vépi Ilonától fia) győri alhadnagy volt; 
meghalt 1745-ki dec. 2I-én, kora 68-dik évében. Első nejétől az Uraj- 
Uj faluból való Palásty Évától bárom, (György, Éva, Krisztina), 
második nejétől nagykoltai Vidos Klárától, kivel 1 7 15-ben kelt 
egybe, és ki 1746-ban kora 47-dik évében balt meg, hét gyermeke 
született. Ezek közül 

György herczeg Esteéházy ügyvéde volt. Mivel Kis-Hont ■ me- 
gyébe költözött, 1732-ben Győr vármegyétől nemességéről bizonyít- 
ványt vett ki. Meghalt 1755-ki aug. 10-én. Br&dnói Fabriezi Anna 
Máriától egy fia János nőtlenül halt meg 1772-ben, kora 36. évében. 

József (Istvánnak fia) cs. kir. kapitány volt a Gratveu ezred- 
ben. Meghalt 1784-ki dec. 17-én, kora 54-dik évében gyermektelenig. 
Neje Enesey Sándorné született mesterházi Nagy Erzsébet: volt. 

László (Istvánnak fia Vidos Klárától) meghalt 1777-ki aug. 
19-én, kora 53. évében. Első neje Ostfy Katalin ■, második Mestérházy 
Julianna, ki 1792-ki mart. 20-án, kora 68-dik évében halt meg. Ettől 
született fia 

György az iró, kinek ivadékát a táblázaton láthatjuk. 

A család czimere kék mezőben zöld tér fölött fehér lovon nyar- 
galó, vörös magyar ruhás, sárga csizmás, kalpag os vitéz, kivont kard- 
dal. A paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan öltözetű gyalog 
vitéz emelkedik ki, kivont karddal. Foszl&dék jobbról arany-kék, balról 
ezüst vörös *). 

A család G ö r s ö n i előnévvel is él , így irta magát 1 604-ben 
Veszprém vármegye szolgabirája görsöni Enesey István. 

Engel család. Hazája Szepes vármegye. 

A czimeres nemes levelet E n g e 1 Mihály kapta 1800-ban, 

A czimer négyfelé osztott paizs. Az első és negyedik ezüst mező- 
ben zöld térről száraz fa nyub'k fel, mélyen fekete, holló (vagy rigó?) 
ül. — A második és' harmadik vörös mezőben koronás fehér oroszlán 
áll hátulsó lábain , első lábait ragadmány után nyújtva ki. A paiza fö- 
lötti sisak koronáján két fekete kiterjesztett sas-szárny között pánczé- 
los kar könyököl , kivont kardot villogtatva. Foszladek jobbról ezüst- 
fekete, balról ezüst-vörös 2 ). 

Közülök Ehgel Sándor Szepes vármegye 1838 — 1842 ben 
főjegyzője ; Engel József 1842-ben esküdtje. 



') Burgstaller ; Collectio Insignium nob. Hong. Faro. D«c*d. 
2 ) Adarai Souta Genlíl. tom. II. 



40 Engelhard - Euyegfcy. 

Engelhard család. 1791-ben neraesittetett meg Engel- 
hard József. 

Czimere négyfelé osztott vért. Az első és negyedik kék mezőben 
magas fakó szildán egy barna bagoly ül . csőrébon iró-tollat tartva. A 
második és harmadik vörös mezőben söld téren fehérbe öitözött szár- 
nyas angyal áll, jobb kezét esküre felemelve. Ugyanaz emelkedik ki a 
paizson lévő sisak koronájából is. Fos zladék jobbról ezüst-vörös, balról 
ezüst-kék 1 ). 

Engrelui&yer család. Göraör és Zemplin vármegye czimer- 
leveles családai sorában áll *). 

ISngSer C!**lífc4f . Szintén GőmÖr megye nemes családai közé 
soroztatik 3 ). 

S£ mg I család. Eagi Jakab és Kerestél y szerzek a czi- 
meres nemes levelet 1792-ben. Az utóbbi mint Magyarország 
történeteinek német nyelven egyik kitűnőbb irója, szerze hirt és 
érdemet nevének. 

Czimerpaizsa először víz-szintesen kétfelé , és az így képzett alsó 
osztály függőlegesen ismét kétfelé oszlik. A felső vörös mezőből félig 
egy szárnyas fehér angyal wytilik fel, jobbjában iró-tollat, a balban 
zöld koszorút tartva. Az alsó jobboldali kék mezőben zöld térről egy 
arany karó mellett szőlőtő virit , két lefüggŐ piros szőlőfürttel Az alsó 
baloldali fekete mezőben arany buza-kév-e látható. — A paiza fölötti 
sisak koronájából a leírthoz teljesen hasonló angyal emelkedik ki. — 
Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról arany kék '). 

IRtigfty család. Ugocsa megyében e század elején Dabólczon 
birtokosok közülök E n g h y Mihály, Ferencz és Márton'). 

SEííííz család. Zemplin vármegye czimer-leveles családainak 
egyike e ). 

JBSxisel Rezső család. Hazája Nyitra és Pest vármegye. Elő 
tagjai közül Ensel Rezső Sándor előbb ügyvéd , a' magyar Corpiu 
Juris-bani alapos jártasságáról szerzett hirt. Szintén az ügyvédi pá- 
lyán állnak Ensel Rezső József és Kálmán. 

Eaiyeghy család. A XVII. században birtokos Komárom 



') Collcct. Herald. Ms. pag. 130- és Adami Scuta genfcil. tora. II. 

*) Bartliolomaeides C. Gömor p. 144. és Szirmay C Zemplin not. top. 111. 

3 ) Bartliolomáejdes C. Gömör p. 144. 

4 ) Adami Scuta gentil. tom. ÍJ. 
J ) Szirmay C Ugocsa pag. 157. 

') Szirmay C. Zemplin not. top. pag. 111. 



Ifinyody. 41 

vármegyében. 1671 -ben Enyeghy János, Neszkenyey Erzsébet 
előbb Enyeghy utóbb Molnár István özvegye s többen az egész 
kö m 1 ő d i pusztát Pázrnándy Györgynek és nejének adták él 1 ). 

Enyedy család. Lakhelye Ugocsa vármegye. — Közülök 
Enyedy György 1760-ban Ugocsa vármegye fószolgabirája. — 
Másik Enyedy György — ugy látszik — az előbbinek ü'a e szá- 
zad elején (í 805-ben) ugyanott rendszerinti esküdt, birtokos Veléte, 
Csarnató és Tamás- Várallya helységben 2 ). 

Győr megyében szintén voltak E n y e d y-ek , hol Enyedy 
Gy Örgy Í648-ban Csikvánd helységbeü részét Sándor Györgynek és 
Kávásy Margitnak zálogitja el 3 ).. 

Enyedy csal&d. Erdély több ilynevü egyént mutatott fel, 
kik közül néhány a XVI. és XVJI. században az irodalmi pályán szere- 
pelt. Enyedy György a superintendens latin hit-tani munkáján kí- 
vül magyar versekbe l'ordítá le , s nyomata ki 1577-ben Dcbreczenben 
„G ismunda Histori a' : -ját 4 ). 

Egy századdal később Enyedy János kézdi-vásárhelyi helvét 
hitv. lelkész — ki külföldön is tanult, — latin munkáján kivül szintén 
Mennyei szó. Nagy- Várad 1657. és Isten ígéretének felnyitott arany bá- 
nyája. 1665. czimü magyar könyveket adott ki b ). 

Ugyanez időben Enyedy Sámuel, ki Utrechtben is tanult, — 
Enyeden tanár latinul adott ki könyveket. E két utóbbi előtt élt pedig 
— ugy Játszik — 

Enyedy Pál, kinek „Erdély veszedelméről irt éneke" czimü 
krónikája maradt fel c ). 

Mindezeknek azonban valamint eredetökről , ugy nemességökrŐl 
is semmit sem tudunk ; valamint arról sem : voltak e , s mily családi 
összeköttetésben az alább következőknek őseikkel? 

Doboka vármegyében 1702-ben M. Derzsei birtokosnak és só- 
haszonban részesültnek iratik az Enyedy család 7 ). 

Be ne de ki Enyedy Sámuel kolosvári polgár és órás 1767- 



') Fényes : Komárom várm. 155. 

*) Szirmay C. Ugocsa pag. 60. 62. 147. 151. 154. 

*) Ráth Károly ur közlött adatok szerint. 

*) Benkó József: TYansylvania Gener. II. p. 355. 

s ) Ugyanott pag. 388. 

•) Gr. Mikó Imre Erdélyi történelmi tár. I. 169. s küv. lapon kiadva. 

7 ) Hodor: Doboka várm. 73. 



48 EAMnffy. 

ben latinul a Kör négyszögitéséről irt éa nyomatott ki érte- 
kezést '). 

Vonyaczki Enyedy Sámuel 1794-ben Kővár vidék alkapi- 
tánya volt. 

Enyedy László — előnév használata nélkül — 1815-ben gu- 
bernialis titoknokul és levéltári igazgatóul olvastatik. Éa tán ennek fia 
azon Enyedy László , ki 1847-ben szintén a kormányszéknél fogalmazó 
volt. 

Ezeken főiül egy sereg Enyedyt látunk Erdélyben kormányszéki 
kisebb, és városi hivatalokban az 1794 - 1847-ki időkőzben; és köztök 
Szathmári előnevü Enyedy is feltűnik, kik közül Sándor mérnök 
(1847-ben). 

Elegendő adatok hiányában azt sem mondhatni meg , váljon az! 
előszámláltak közül melyiknek ősei közül volt azon Cserey által med- 
gyesi szásznak irt Enyedy Gál , ki 1679-ben Béldi Pál ellenében szin- 
tén a török portára küldetett a ). 

BÖdÖnffy csatád. (VinnaiésNagynúhályif). Az Eödönffy 
(EwdenfFy) családot azon hazánkba jött Wasserburgi Wenczelintől 
eredeztetik , ki sz. István király alatt Koppány (= Kupa) sümegi 
vezért legyőzte. 

Bizonyos az, és a volt kir. tábla előtt 1750-ben báró Sztáray 
Imrének a Mariassyak ellen indított perében törvényesen is hitelesítő - 
tett, hogy a család törzse Jákó 4 ) 1249-ben élt, kinek neje Zoboszló 
fiának Péternek leánya Katalin volt. Ennek utódaitól származtak a 
gróf Sztárayak , a kihalt nagymihályi Bánffy, nagymihályi Pon- 
grácz, Eördögh, Eödönffy, Thibay, Vinnay, Zo- 
bránczy családok 5 ), a mint tudniillik vagy a család-alapító nevé- 
től , vagy az Örökölt birtoktól nevet nyertek. 

Jákótól mint származik le az Eödönffy család, a következő táblá- 
zat szembe tünteti : 



J ) Benkő József : Transylvania gen. II. 473. 

*) Cserey Mihály Históriája 109. I. 

8 ) Szirmay C. ZempUn not. top. 79 ~ 81. 

4 ) Azt hiszem , megkülönböztetendő a Venczelliii utóda említett J a k ó 
azon J á k nemzetségről (genus) , mely a Dunántúl telepedett meg , és melynek 
egyik máig virágzó ágazatát teszik a gróf Niczkyek. 

5 ) Szirmay id. h. 



ECdőuifv. 



43 



Jákó 1249. 



András 
1&90. 



Mihály 

1344. 

a Sztáray cs. tönse. 



Eöclön Lörinez. 

1344. 1344. 

az Eördögh cs. őse. 



János 
1416. 



László 
(Recsithei Orsolya) 



Mihály 
1455. 



Pál 
(Orosz Kata) 



Miklós 

■ . . A - , ■ 



Margit Adviga András Gergely 

i (Bácskai (Dengeleghy (Anna özv. 
Zsófia László István). ' Bernát) ' 1494) 



László 

* , 

Kristóf 
1520. 



Benedek 
(Zsuzsanna) 



Kristóf 
1590. 
'Bctü 4P»»y Judit) 

- — A i 

Kristóf 
1634. 



János 
« 



Ferencz 
1571. 



Maltyus Imre András Ambrus 
1486. 1. Pazdicsi 

Agata 1459. 
2. Karoly 
Agata 1479. 



T 



Gábor 



László 
László 
László 
János 



György 1663. 



István 
1463. 



Imre 
(Czekei .Kriszt ) 



János Márton György Orsolya 

f f (özvegye Kata) (Bácskai Miklós) 

1520. i 

r 



Albert 
1475. 



László Tamás 

(Orosz Eufemia) 



András 
1548. 



Potentiana 

(Butkay 

Mihály) 

1528. 



Orsolya János 

(Soos György (Pázmány 
Özvegye 1589.) Borbála) 



Mihály 

1528. 

(Czekliueczky 

Kata) 

András 
1554. 



János 
1520. 

(Csáholyi Orsolya) 

— A , 

Folyt, a köv. laj\ 



Fet encz 
(1. Soos (1. Szentmariay 
Dóra. Borbála. 

2. Valkay 2. Soos Anna) 
Anna) 



Zsigmond Jáuos 



László 
1663. 
(Varanay 
Judit) 



Zsuzsa 

(l. Dessewffy 

Ferencz. 

2. Szirmay 

István) 



Kristóf Gáspár Simon Kata Anna Fruzsina Mihály 

.1590. (1. Lucia. 1597. (Segnyey Zsig.n.) 

2. Segnyey Sára) 



44 



Eödönflry- 



János ki at előbbi lapon. 
1520. 
(Csáholyi Orsolya) 



Tamás István 

(Butkay Klára) (J3eregnyöi 

i Bessenyei Bora) 



Ferenez 
1552. 

Anna 
(Csanády Istv.) 



András 

lEödenüy 

Anna) 



Anna János Zsófia Kiáia 
(Eödönfi 1573. (Soos 
András) István) 



Bernát 1553. 
(PolykaKata) 



Péter Pál Margit Zsuzsanna 
1582. 1574. (Izdenczy 

Tá^T Györgjr > 

1570. 
(Orlay 

Erzse) 

MikloT 1 
1609. 



A táblr élén álló törzsnek Jákónak András fiátóli három unokája 
által három fő- ágra oszlott a család; a három testvérek egyike Eöden 
(Euden) lett törzse és név-adója az Eödönffy családnak , mely név 
azonban gyakran Edenffy, Edenfi, Eüdönfy változásokkal is 
fordul elő a régi levelekben. 

Eödönnek ismét négy fia van , azonban közülök kettőnek László- 
nak és Benedeknek ága csakhamar elenyészik. 

Minthogy a család történeteit illetőleg kevés adataink vannak, 
teljesen meg nem határozhatjuk, váljon a János ágán Imrének László 
fiától unokája László, vagy pedig Pálnak ágin László az Orosz 
Eufemia férje volt-e ? azon Eödönffy László, ki Szapolyay pártján 
annak egyik hadvezére, és 1550-ben erdélyi vajda volt ')» midőn Ken- 
deffy Jánossal a háborgó oláhokat kiverték 2 ). 

Jánosnak ágán Benedek unokája Ferenez 1559-ben Zemplin 
vármegye követe volt, elesett a szolnoki basa Sasvár elleni harezban 
1579 ben 3 ). 

Másik Ferenez — valószínűleg Lászlónak Orosz Eufemiától 
fia — 1632-ben gyalogsági csapat vezér *). 

A család a XVII. század végén fí-ágon kihalt, léány-ági utódaik 
Pál ágán az egyik vonalon Lászlónak Monoki Borbálától született 



') ístvánffy História R. H. 1685-ki kiadás 193. lapon , hol Ud ea f f i-nak 
iratik. — Szirmay C. Zemplin not. historica 6i. 68. — Magyar történelmiem- 
lékek. Kiadja a m. tudom. Akadémia másod, osztály 11. köt 61. lap. 

') Isivánffy id h. 192. lap. 

8 ) Szirmay C. Zemplin not. hislorica pag. 74. 88. 

*) Ugyanott 166. 1. 



Eölvedl - E*rdőgh. 45 

leánya Zsuzsanna előbb Dessewffy Ferenczné , utóbb Szirmay István- 
né *) által a Szirmay ak stb. 

Ugyancsak Pál ágán Bernátnak leánya szintén Zsuzsanna Iz- 
denczy Györgyné által Dienes György s ezek ivadétói. 

BSÖIvedi család. (f). Békés megyében fekszik ölve cl vagy 
ölyved puszta , melyről e család nevét vette , azonban neve külön- 
féleképen de E wl i j ueth, Ellywelgh, Eöl végy i, Elovelgy- 
nek is íratott. 

A család Békés megyében virágzott. 

148 l-ben E ö 1 v e d y Mihály Békés megye első alispánja 
volt 3 ). 

1 505-ben E ö 1 v e d y János nádori ítélő volt, 63 Némethit 
(ugy látszik Gyulát) kapta adományba 3 ). Neje Anna Al-Csébi 
máskép Gacsaíyi Lászlónak leánya, kivel családot igy alapíta ') : 

Eölvedy János 

1505. itéiőniester. 

(Gacftaiy Aana) 



._ - K . 



János Jvata 

— i (Kerecítény András) 



Kata 

(Miakolczy 
Ambrus deáck) 

Bírt a családból EölveJy Ambrus 1552-ben Bihar varmegyében 
Pethend (Pethlend) helységben egy portát 5 ). 

Kihalási kora ismeretlen. 

SSdcdőgii család. (Nagy-Mihályi). Egy törzsből ered az előbb 
tárgyait Eödönffy családdal. (Lásd ezt). 

A közös törzsnek az í 249-ben élő Jakó-nak fia Andrús, en- 
nek egyik Ha L ő r i n c z 1344-ben él. és atyja Lászlónak, ki Eör- 
dögh névvel neveztetett ; ef tol igy jő le a családfa 6 ) a múlt század 
végéig ; 



i ) Proio«. C. Neograd anni 1670. és Szirmay C. Zemplin not. histor. 
pog 298. 

■) Gr. Teleky Hunyadiak kora XI. köt. 13. 1. hol „de E vr 1 i j u e t li <: áll. 

s ) Verbúczy Tripartitnma Exordiumában , hol Elly welgh-nek iraíik. — 
És Lehoczky Síeminatogr. I. 115. és II. 175. hol Eöl végy í nek iratik. 

*) Wagner Mas. tom, LXX. p. 29S. hol E l o v e 1 g y-nek iratik. 

s ) Bielek Majores Hung. p. 138. 

•) B. Sziáray Imrének Mariasayak ellen 173ö-ban indiíott curiai peréből. 



46 Eőrdögb. 



Lórincz 
1344. 



László 

Eördögh nevű. 

i 1 

János Gyöngy 

Thibay család őse. 



András 

f 1 1 

Lórincz 
i * . 

László 




János 

1779. 

Zemplin megyében Eördögh nevű család bir é század elején 
Megyaszón ')■ 

SBÖffdögh család. (Lászlófalvi}. Thurócz megyei törzsökös 
régi ejsalád. A család őse Othmar Pirk a Bobovrik földnek a mos- 
tani Lászlófalvának első szerzője, Thurócz várához tartozott 
jobbágynak fia IV. Béla királytól 1250-ki (X. Cal. Junii) kapta a neve- 
zett birtokra az adomány-levelet 2 ). Fiai Gyuge és Thleus Jurk 
vagy V e 1 i c s voltak. Az elsőtol származik az Eördögh család, 
V e 1 i c s pedig törzse a Lászlófalvi V e 1 i c s családnak. (Lásd ezt) 
A családfa következőleg 3 ) jő le : 



*) Szirmay C. Zemplin not. top. 230. 1. 

*) Regestrum de Thurócz Engelnél Monumenta Ungiica pag 81. 83. — 
Bobovrik a Regestrumban Boboirni k-nak iratik. Ugyanott a törzs Pirk 
Pynk-nek is olvastatik : „Béla Rex terram Wida in Thuroch , tine haerede deceden- 
lis , tini (trctíro svfficientem , qvam fidelis suus Michh Comes de Zolum, Gyuge e t 
Guchfiliis P yn h , ac Ladislao Zek de Thuroch per svas literas assignatset , el 
ij sa terra ab eisdem Gyuge et Guch fuissel alienata , eisdem Gyuge el Ladislao dimi- 
sisset possidendam , qui idem facere ten«bantur. H — 1364-ki okmányról pedig ez 
iratik : „Lrae Reambvlaloriac super Bobotcnok inter Kicolaum et Paulum de Bobotc- 
noky ac nobilem Dnam relictam Laurentii filii Boda de eadem" etc. 

*) Gencal. auth. Mss. tom I. 



ütördögh. 



41 



Pirk Othmar 
1255. 



Gyuge 1274. 
az Eördögh család törzse. 



Velics 
a Velics család törzse. 



Miklós 
1290. 



Boda 
1326. 

i — -^ 1 

Lőrincz 

1356. 

A., ,,- 



Pál 1422. 
Etirdögh-nzk 
neveistetett. 

Eördögh Péter 
Í470. 

i — -■* 1 

János 

Eördögh de Lászlófalva. 

1506—1547. 



László 

, * , 

Márton 
1557. 



György 



János Kata Rebeka Bora 



György 
1625. 



János 

1643. 

i ? 1 

György 



Miklós 

bírt Felső- és 

Alsó-Atrak , 



György 

1730. 

Thurócz v. 

jegyzője. 

t 



Ádám 
t 



András Vásárd, Ramócz. 



István 

(Hrabovszky 

Mária) 



Kristóf Péter 
i t .1555. 

(Rajtsány 
Kata) 

Dániel 

(Koropi Sterbich 

Horváth Anna) 

i * 1 



János 

1573. 

Thurócz várra. 

alispán. 

os Alsó-tásárdi 

vonal törzse. 



Katalin 

(Sujanszky 

Mihály) 



Márton 
1766. 



János 
Lásziófalván. 



György 
Lászlófalván. 



György 
t 



Dániel 

Szabolcs várm. 

alispán. 

i * H 

György 

Szabolcs várm. 

szolgabíró 1720. 

(Pontéi Anna) 



Ádá 



m 



János András György Ádám 

Zólyom Thurócz 
megyében, megyében, 



Gábor 



András 

Szaholcs 

megyében. 



N. 
(Balogh Sándorné) 



Mint látjuk, a család Thurócz megyében hivatalokat viselt. 

Egy némely ág elszakadt Szabolcs és Zólyom megyébe is; az 
előbbiben szintén fő megyei hivatalokat viselt, mint alispánságot, 
szolgabiróságot stb. 



48 Eöidögh - Eöry 

A családfa — • mint látjuk — c?ak a múlt százat] végéig terjed. 

Legújabb időben a család tagjai közül Szabolcs vármegyében 
E Ö r d ö g h A u r 6 1 al-szolgabiró í 838-ban. 

Sőt Erdélybe is átszivárgott e család , hol Lászlófalvi Eördögh 
János 1794-beti — mint a Hivatalos tíazti névtár mutatja — a kamarai 
sóhiva tálnál pénztári tiszt volt, 1815-ben faár Vízaknán pénztárnok. 
jÉs tán ennek fia Eördögh Károly 1815-ben Maros-Ujvaroct írnok. 

JRÖrcíölflí család. (Pölüekei). Dunántúli Zala megye; család, 
kik közül peleskei Eördögh Miklós 14ö9-ben egyike azoknak, ki Má- 
tyás király ellenében Pridriket királyivá választják l ). 

Pölöskei Eördögh Simon ÍG25-ben a Dunántúli részek or- 
szágos alkapiíánya *). 

Lehoczky szerint Horvátországból eredt e család , nevét a V ra- 
govi eh névből vette volna. E családból János és András bírta Vá- 
rasd megyében Marasoe z-ot. Eördögh János 1458-ban Marasocz* 
ról irta előnevét 3 ). 

De irta a család magát Wragoveczról is *). 

Kördög:}* £*íl!»«i (Gyapoli). Zemplin megye csatádat közé 
számítja Lehoczky h ). Ugyancsak 

Lehoczky szerint B u 3 i E Ö r d ö g h család Somogyban, 

Trstyeni Eördögh család Torna és Trencsm megyében él 6 ). 

Volt hazánkban még egy E ördög h család , mely azonban igaz 
néven Teufel-nek neveztetett, s ebből volt EJördögli Mátyás 
í. "Ferdinánd király egyik hadvezére ') Azonban családjának vi»»zan- 
tagságai ismeretlenek. 

Más ilynevü családokat e munkában Ördög név alatt találunk. 

EiSrj család. (Felső -Eőri). Vas vármegyei. FelsŐ-Eőr hely- 
ségének egyik nemes családa. (Lásd B e r t h a család) 

1586-ban él felsŐ-eŐri Eöry János, kinek neje Kaan Antalnak 
leánya Ilona. Ez az emiitett évben ipja ellen tiltakozott a Mesteri 
birtokrész eladása miatt a Vasi káptalan előtt. 



») Kaprinay Diplom. II. p. 249. 

*) Oklevél fUík Károly ur közléséből. 

*) Kaprinay Diplom. II. p. 140. 

*) Kovacsics Supplem ad Vestigia Comitorum II. p. 309 -310. 

s ) Lehoozky Stemmatogr. II. 115. 

') Ugyanott-. 

7 ) PetUő Krónika 116. lap. 



Eftry - Eöszedfalvy 19 

1694-ben élt Alsó-Mesteriben E ö r y Mihály, kinek neje B a- 
logh Mária volt, 1709 ben már özvegy *). 

Köry család (Eöri). Zenuplin megye kihalt családa, valósz in il- 
leg különböző a íbiebbilöl '*). 

Eörmezey család. (Eörmezői). Hasonlóan Zemplin megye 
kihalt családai közé soroztatik ö ) 

lEÖrsy család. Mar a X V. században virágzott. Ewrsi Pé- 
ternek tia Imre, Miklósnak fia i i e n e d e k , J á n o s n a k íia 
Sebestyén eltek 1460 ban *). 

Egy Eörsy, 1630-ban Sopron varmegye alispánja és követe 
volt *')• 

Eöi»%3 csaiöd. Erdély családa, Ko/.ülök Eössy András, 
ki Szent-Erzsébetet bírta, Szapolyay Zsigmond János korában llaller 
Gáborra] a Socinianus vallásra tért 6 ). 

Eösze család, Zemplin megye ezimer leveles családai közé 
számiüatik '). 

A XVIL századból néhány izén perbeli iratok szerint az Eösze 
család uemzékrende következő : 

-Eösze Antal 

( " 1 

Péter 
(Jorán Ilona) 



Gáspár Bálás 



_^w 



Péter Hona György András Zsuzsa 

(Kamondy Kata) (Farkas (Morócza (Sólyom Péterné) 

,_— *- i Jaiiosné) Gergelynél 

Katalin 1655. 

(Aíiser GyÖrgyné) 

JKÖszedfalvy család. Öszödfalva Ugocsa vármegyében fek- 
szik, melyet hajdan e család birt. Neve Euzud, Euzudfalvy. 
Eöszedfal v y-nak stb. iratik. Egy törzsből eredt a Szirmay, 
Hethény, csatóházi Csató, Sásváry stb. családdal s ) 



*) Regestrum Fam. Gyulafi a nemzeti Múzeumban. 
l ) Szirmay C. Zemplin not. top. 79. 
s } Ugyanott pag. 79. 
V) Kaprinay Diplom. 11. 447. 
4 ) 1630-ki37. törv. ez. 

8 ) Nag-y Siabó Ferencz Krónikája. Gr. Mikó Imre Erdélyi történelmi 
adatok i. 26. lap. 

') Szirmay C. Zemplin not. top. 111. 
8 ) Szirmay C- Ugocsa p. 128. 



SO Eötvös. 

1300-ban éltek Ethemnek fiai Euzud (Őszöd) és Pál 1 ). Az 
előbbiről (Euzudról) vette a család, és helység nevét. 

1370-ben Eöszedfalvy László él. 

1391-ben birtak Öszödfalván Eöszedfalvy Kopasznak (Calvus) 
fia Domokos, Eöszedfalvy Miklós s a többiek ? ), kik tiltatnak a határ- 
igazi tástól. 

1401-ben éltek Jánosnak fiai: Gergely, Tamás, László, 
-r- Lászlónak fiai :Márton, Domokos; — Gergely nek fia 
Miklós. — Antalnak fiai A 1 b e r t és János 8 ). 

1417-ben Eöszedfalvy Prank (Ferencz) Ugocsa vármegye szol- 
gabirája volt *). 

1414-ben Eöszedfalvy Miklós és Gergely tiltakoznak Ve- 
theai Jakab és Istvánnak Sásváron beiktatások ellen 6 ). 

1499-ben Eöszedfalvi Eösz János (Ivannes Ewz de Euzud- 
falva) országbírói parancs mellett sásvári Veres Gergely garázdálko- 
dásai ellen tanuvallatást tétetett 6 ). 

1503-ban Euzudfalvi Ewz László Zilágyi Lászlót Ulászló ki- 
rály engedélye mellett testvéréül fogadja. 

1506-ban Ewz Kata Eöszödfalvi részét Gewde Mártonnak és 
Lászlónak adja el. — . 

A család ugy látszik ez időtájon kihalt. 

Eötvös család. (Vásáros-Naményi , báró). E néven történe- 
teinkben kétségkivül legelső azon budai polgár Eötvös (Euthves) 
János, kit a német-ajku lakosok boszujokban 1437-ben a Dunába 
öltek 7 ). Ez nevét aranyműves mesterségéről nyeré. Hogy azonban 
ezen János az itt tárgyalandó vásáros-naményi Eötvös családnak őse 
lett volna ? valamint okadatolni nem tudnók, ugy állítani sem mérnők. 

A vásáros-naményi Eötvös családnak — mint előneve mutatja — 
hazája Bereg vármegye , honnan egy előre főleg Szathmár megyébe 
terjedt át. E két megyében viseltek hivatalt a család tagjai már a 
XVII. században. 

Családi közlemény hiányában kénytelenek vagyunk röviden csu- 
pán a nyomott források és köztudomás szerinti adatokat felhasználni. 



*) Szirmay C. Ugocsa pag. 111. 

*) Ugyanott pag. 131. 

*) Kazinczy Gábor ur közlése szerint oklevelek titán. 

') Szirmay C. Ugocsa p. 132. 

5 ) Ugyanott. 

*) Ugyanott. — ') Tliuróczi Chronicon cap. 26. 



Eötvös. 



51 



Vásáros-naményi Eöt- 
vös Miklós 1696-ban Szath- 
már megye szolgabirája, 1699- 
ben adó-rovója (Dicator) volt. 
A Rákóczy forradalom alatt 
ennek kerületi főbiztosa *) 
(Districtualis Commissarius), 
1710— 1714-ben pedig Szath- 
roár vármegye alispánságát 
viselte *). 

Ennek egyik utóda M i k- 
1 ó s Mária Terézia király-asz- 
szony korában mint a Szath- 
már megyei fölkelő nemesség 
vezére , majd mint cs. kir. tá- 
bornok szerzett érdemeket, és 
1742-ben 3 ) ágazatának bárói 
rangot szerzett. 

Tőle a bárói ág következőleg származott le ; 




Miklós 
cs. kir. tábornok. 



I. Ignácz báró 
szül. 1763. f 1838. 

főpohárnok. 
(b. Szepessy Mária) 



Gábor 

cs. kir. kam. 

s kincstári tan. 



II. Ignácz báró 

főt&rnok-mester. 

(b. Lilién Anna 

csillagker. és palota-hölgy 

f 1858. kora 72.) 



József 

szül. 1813. 

ni. akad, elnök. 

(Rosty Ágnes) 



Díenes 
szül 1817. 



Júlia 

(gr. Vieregg Károly) 



Ilona Jolán Lóránt Mária 



L Ignácz szül. 1763-ki jan. 6-án. A középtanodát Kis-Szeben- 
ben, a bölcsészeti tanfolyamot Váczon , a törvényt Kassán bevégezvén, 



*) Kaprinay Mss. A. tom. L. p. 251. 

») Szirmay Szathmár várm. 1. 130. 133. 137. 

3 ) Lehoczky Steraraaíogr. I. 



4* 



5t Eótvfts. 

1783-ban nőül vévé b. Szepessy Máriát, és életének e legszebb kor- 
szakát Borsod megyében Sályi magányában tölte. 1786-ban II. József 
császár az általa szervezett uj rendszernél őt a Tiszán inneni kerületi 
táblához Eperjesre titoknokul s előadóul alkalmazta. E hivatalnak a 
császár kora halála után megszűntével ismét szerényen Sályi birtokába 
vonult, honnét csak az 1790., 1792. és 1796-ki országgyűlések szóliták 
ki őt rövid időre. Nagybátyja báró Splényi Ferencz váczi püspök ha- 
gyatékának tárgyalásakor érintkezésbe jővén a kir. udvari kamarával, 
humánus de férfias föllépése annyira megkedveltetek Őt, hogy 1797-ben 
minden folyamodás nélkül ugyanazon kir. udv. kamarához tiszteletbeli, 
majd rendszeres tanácsosnak neveztetett ki. Ezen minőségben annyira 
kitünteté erélyességét . hogy hivataloskodása első éveiben is több ér- 
dekes kiküldetésekkel megbízatnék, s ; t többi éveket is többnyire a kir. 
kincstár körén kivül biztosi minőségben töltené. hajtotta végre lobbi 
közt az egri püspökség, s belőle kiszakasztott kassai és szathmári püs- 
pökségek és káptalanok közt az osztályt , és ez osztálynak első terve- 
zője is ő volt. 1802-ben a felség felszólítására tervet dolgozott ki a 
koronái és kincstári jószágok jövedelmeinek emelésére, mely után belső 
titkos tanácsosi czimmel feldíszítve, a kincstári jószágok igaz- 
gatásával bizaték meg. 1806-ban a kir. udv. kamara elnöke lőn 1812-ig, 
midőn korona-őrré neveztetett, és e hivatalába dec. 12-én be is iktatta- 
tott. 1814-ben Gömör. 1816-ban pedig Hont vármegyei főispáni he- 
lyettessé, 1824-ben pedig Abauj vármegye valóságos főispánjává, és 
kir. főpohárnok-mesterre neveztetett ki. Közben az 1825. , 1830. és 
1832-ki országgyűlések, s az ezeket követő bizottsági munkálatok fog- 
lalák el idejét. Mégis talált módot, hogy munkásságát a tudományos 
irodalom terén is hasznossá tegye. Kiadott munkái ezek: 1) „Extractus 
Synoptico-Encyclopaedicus Legum in Corpore Juris Hung. content. in 
suas materias divisus." Budae 1829. ívrét. — 2) „Index Synopticus 
Actorum Comit. ab Anno 179% usque 182 5 /,." Budae. ivrét. — Hű 
ségét és munkásságát a felség 1838-ban szent István-rendjének közép- 
keresztével jutalmazta meg, mely kitüntetés utáu röviddel utóbb június 
12-én munkás és hasznos életét befejezé. 

II. Ignácz atyjának nyomdokin járt a hivatalos pályán. 1823- 
ban már Sáros megye főispáni helyettesévé lőn, mely hivatalba febr. 3. 
iktattatott be, utóbb ugyanazon megye főispánja, cs. k. kamarás, m. kir.. 
udv. alkanczellár, val. belső titkos tanácsos, és főtárnok-mester (1841.) 
Meghalt 185 L aug. 21. özvegye báró Lilién Anna csillagkeresztes 
és palotahölgy meghalt 1858-ban, kora 72-ik évében. Gyermekei közül: 



Ifiötvös. 53 

József szül. 1813-ki sepr. 3-án Budán. Eleintén a hivatalos 
pályán állott, s 1837-ben az eperjesi ker. tábla ülnöke volt Később 
azonban teljesen az irói térre lépett , melyről 1848-ban magyar köz 
oktatási miniszterül választatván , errőli lemondása után ismét magá- 
nyába vonult. Mint iró (A ,Karthausi c stb. szerzője) és publicista egy- 
iránt a legkitűnőbb helyet foglalja el ')• 1855-dik óta a magyar Aka- 
démiának másod elnöke. 

I. fgnácznak testvére volt báró Eötvös Gábor e század elején 
(1810-ben) cs. kir. kamarás, kincstári tanácsos, és a kassai kamara igaz- 
gatója. 

A bárói ágazat czimere — mint fölebb látható — rendszerint 
négyfelé osztott patzs , az alsó két udvar közé azonban még gu!a alak- 
ban egy Ötödik udvar nyúlik fel , melyben zöld mező közepén egy fo- 
lyam hullámzik. Az első és negyedik udvar ezüst mezejében hátulsó 
két lábán fekete medve áll , első két lábában nyitott könyvet tartva 
(A Splényi czimerbŐi véve) A második és harmadik udvar vörös me- 
zejében hátsó két lábain arany oroszlán áll , első lábaival fehér liliomot 
tartva. A közép-paizs kék mezejében arany grif áll } kivont karddal. 
Az egész paizson a bárói korona , s azon három nyitott sisak , melyek 
közül a jobboldalinak koronájából ragadmány után nyúló grif nyúlik 
ki ; a középső sisak koronájából két elefánt-orrmány között, — melyek- 
nek jobboldalija félig fehér félig fekete, s belőle kék zászló lobog, a 
baloldali orrmány pedig félig vörös félig arany , s belőle fehér zászló 
leng, — pánczélos és sisakos vitéz emelkedik ki, kivont karddal. A har- 
madik (baloldali) sisak koronájából oroszlán emelkedik fel ragadozásra 
kinyújtott lábakkal. A jobboldali sisak foszladéka ezüst- fekete, a kö- 
zépsőé arany-kék , a baloldalié arany-kék. A paizst két oldalról tela- 
monok gyanánt két egyszarvú tartja *). 

A nemesi ágazat nemzedéke legnagyobb részben Szathmárban 
megyei hivatalokat viselt; igy 

Eötvös József 1718— 1721-ben szolgabíró, 1732-ben másod, 
1738 — 1746 ban első alispán volt 3 ). 1770-ben a Tiszán túli ker. tábla 
ülnöke. 

Miklós 1754-ben szolgabíró *). 

Sándor 1760-ban Bereg megye alispánja. 



») Lásd életét Ujabb ismeretek tár. III. 58. lap. 
*) Adatni Scuta geutil. totn. IL 
3 ) Szirnaay Szatbmár várra. 1. 130. 
*) Ugyanott L 135. 



54 



Eötvös. 



• László 1765-ben főszolgabíró, 1785-ben első alispán voít : utóbb 
királyi tanácsos. Első nejétol báró Toroczkay leánytól fia Sándor a 
nagybányai törvényszéknél ülnök volt (1807-ben másod alispán). — 
Második nejétől tasnád-szántói B e e s k i Klárától fia L á s z 1 ó. 

Imre 1806-ban a Tiszántúli ker. tábla ülnöke. Neje Klobu- 
siczky Czeezilia. 

Eötvös Mihály 1848-ban szintén Szathinár várraegye alispánja. 

A nemesi ősi czimer kék mezőben oroszlán , mely buzogányt tart. 

Eötvös család- Nemes család, melynek czimere — mint itt 

a meíszvény mutatja — kék mezőben zöld téren iramodó szarvas. A 

paizs fölötti sisak koronáján vörös 
ruhás férfi-kar könyököl, kivont kar- 
dot tartva. Foszladék jobbról arany™ 
kék, balról ezüst-vörös *)• 

Ezen , vagy a következő csa- 
ládból származtak- e az alább emlí- 
tendők, adatok hiányában megmon- 
danunk nem lehet. 

Eötvös Ferencz e század 
elején (1810.) Sopron megye alis- 
pánja s királyi tanácsos volt. 

Ugyanez időben Eötvös P á 1 
a királyi Curia levéltárnoka, és So- 
pron megye táblabírája. Ennek fia 
Eötvös Pál szül. Pesten 1798-ki íebr. 22-én. Ügyvédi vizsgálatot 
tévén 1822-ben, hivatalos pályára lépett , s azt a kir. ügyek igazgatója 
mellett kezdte el , és csakhamar elismert jogi képzettségénél és sok- 
oldalú műveltségénél fogva a személynöki fölebbviteli törvényszéknél 
mint előadó foglalkodott , mig 1825-ben kir. ügyigazgatósági tisztelet- 
beli, — 1830-ban pedig rendszeresített ügyvéd lőn. 1840-ben királyi 
tanácsossá, 1845-ben pedig a kir. ügyek igazgatójává, és a szent korona 
ügyvédévé neveztetett , s e minőségben jelen volt az 1847-ki ország- 
gyűlésen is. 1851-ben a pesti cs. kir. törvényszék elnökévé lőn , és 
1854- ben állam-szolgálatai elismeréséül a császári Leopold-rend lovag- 
jává avattatott. 1856-ban pedig a pesti cs. kir. országos fótörvényszék 
al-elnökévé neveztetett ki. 

Talán e családhoz tartozott Eötvös János herczeg Esterházy 




') Adami Scuta gentil. tom. II. 



Eötvfls - Eperjesy. $5 

ügyi igazgatója, ki 1822-ki június 24-én kora 69-dik évében halt meg. 
Nejétől Szlatini Katalintól gyermekei : Teréz Szlatini Ferenezné, 
Mária és Anna. 

ISötvös család. Eötvös Pál szerzé a czimeres nemes le- 
velet 1759-ben. 

Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobboldali ezüst 
mezőben egyfejü vörös oroszlán kiterjesztett szárnyakkal látható , a 
baloldali kék mezőben hátsó lábain álló oroszlán első jobb lábával ki- 
vont kardot tart. A paizs fölötti sisak koronájából arany sörényű fekete 
egyszarvú nyúlik ki. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös '). 

Ifötves C«alá<8, HL Ferdinánd királytól 1649-ki febr. 5-én 
nyerte czimeres nemes levelét , mely azon évben Nógrád vármegyében 
hirdettetett ki. 

Közülöií 1684-ben élt Eötves Márton 2 ) Nógrád megyében. 

Az 1726-ki nemesi vizsgálatkor produkált közülök Eötves Gá- 
bor. 1734-ben a család — mint. Füleken lakozó — szintén produkálta 
fölejbbi armaíisra hivatkozva. 

í 770-ben ötvös máskép Jakabházy család vett ki Nógrád me- 
gyétől nemességéről bizonyítványt 3 ). 

Ez Eötves család Heve3 és Gőmör 4 ) megyében tartja lakását. 
Közülök Eötves Zsigmond Heves megyénél hívataloskodott 1830-dik 
táján. 

.Eperjesy család. Zempiin megyei nemes család. Birtokos e 
század elején azon megyében Varanón 5 ). Közüiök 

Eperjesy Róbert í 835-ben Zempiin megye al- ügyvéde. 

Eperjesy család. (Szászvárosi). Mint alább látandjuk , Er- 
délyben többféle Eperjesy család van. Ezek egy része Szászváros kör- 
nyékén tartja lakását. 

A szászvárosi Eperjesyek az utolsó időben többnyire kato- 
nák. Közülök József őrnagy, és királyi hivatalos az 1790-ki erdélyi 
országgyűlésen, 

Á család egyik ága következőleg jött le ko'runkra 6 ) : 



5 ) Collect. Herald. Nro 55. 

*) Protoc. C. Neograd. 

8 ) Proíoc. C. Neograd. pag. 407. 

*) BaríhoíojBaeides C. Gömör. pag. 144. 

s ) Szlrmay C. Zempiin not. top. 111. et 337, 

") KÖváry Erdély uev. családai, 



56 Eperjeay - Erdélyi 



Kperjesy Mih'üy 
(Nemes Zsyasaj 



János Elek 

(Dósa Bora f 1 7f5I.) (Puj Erzse) 



i ~ ■ 1 

László Mihály György Júlia 

al-ezredes. százados, (b. Kemény Sándor' 
(Paar Júlia) 



, . — , , 

Julianna Karolina György László 

szül. 1605. szül. 1806 ■ szül. 18Í2 szül. 1816. 

A család" másik ágából Eperjesy Antal Hunyad megyében ki- 
rályi dézma-tárnok 1847-ben. László alszolgabiró 1815 ben Hunyad 
vármegyében; ennek fiai László őrnagy, és Ignácz 1847-ben volt 
alszolgabiró. Meghalt 1358. május 13-án Déván. Első neje Baresay 
Zrsuzsa, második Bája Nelli '). 

Eperjesy család. (Gyulafehérvári). Hazája Belső- Szolnok 
vármegye, hol József 1794-ben szolgabíró 

László ugyanott 1794-ben királyi tized-haszonbér beszedője. 

Ján o 8 1815-ben ugyanazon megye alszolgabirája és úti-biztosa. 

Károly 1 815-ben szintén ott alszolgabiró. 

Ismét Károly 1847-ben rectificator biztos. 

Eperjesy család. (Oláh-ívánfalvi). Erdélyi család. Belőle 
oláh -ivánfalvi Eperjesy ifjabb József 1794-ben Koloson a kamarai 
hivatalnál ellenőr. — F e r e n e z 1758-ban Doboka vármegyében N&gy- 
Deveoserben szőlőt birt 2 ). 

EperjesT család. (.Eperjesi). Erdély beD N.-Enyeden eper- 
jesi Eperjesy János 18*15 ben tanács-ülnök volt. 

Ercsey család. Bihar megyében van lakhelye. Közülök Er- 
cgey László Margitán birtokos. 

Ercsey Dániel a debreczeni bölcsészeti tanár és magyar nyel- 
ven Philosophia írója , Mező-Túron Heves megyében született 
1781-ki július 24-én. Tanult Göttingenben is. 1805-ben lett Debre- 
czenben tanár. Philosophiai munkáit 1813 -1825. adta ki. 1832-ben 
magyar akadémiai rendes tagul választatott. Meghalt 1836. febr. 23. 

Erdélyi család. CSomk erek i és gernyeszegi). Erdély régiebb 
családainak egyike, nagy részben Doboka megyében voltak birtokosok. 
A család két íő-ágra oszlott : somkerekire (falu Belső-Szolnok vár- 



') Tötök A. tndósitása szerint. 
*) Hodor Doboka várni. 73 



Erdélyi. 



5? 



megyében) és gernyeszegire (helység Torda vármegyében). Ez 
utóbbi amabból később szakadt ki 1 ). 

1428-ban élt somkereki Erdélyi Gergely, ki Zsigmond 
királytól Alsó-Füldct nyerte Kolos megyében egyéb részjószággal 
együtt. 

1448-ban Somkereki (Erdélyi) Miklós al-vajda volt. 

1460— 1462-b?n Erdélyi István erdélyi vajda volt vízaknai 
Geréb Miklóssal. 

1527-bun Erdélyi János Báthori Istvánnak tokaji kapitánya, 
de 1528-ban a várat, Szapolyny Jánosnak visszaadta 

1547 ben Somkereki Erdélyi István' élt, mint bonczidai 
Bánífy Miklóssal lakodalomra liivó levelök mutatja 2 ). 

Erdélyi Sebestyén 1567-ben Szapolyay Zsigmond János kö- 
vete Konstantinápolyba. 

Ezeken kivül azon Erdélyieket, kiknek vér ágazatát tudhatni, 
a következő nemzékrenden találjuk : 



Erdélyi Ferencz 



István 

/"w 



János 

1456. 
(Szilagyi tjVZi<K 
Jusztina) (Patócsy 



Márton Tamás 

•* (Zsuky Orsolya) r 



Ferencz 



Gergely 
Miklósné) Gernyeszegen. tordai főispán 



István Gáspár Borbála Anna 
1590 - 1630. 



Bertái a a 
(Kemény Klára) 

Gergely 
(1. Kollatóvicü 

Margit. 
2. Gyulai Valkai 

Anna) 



Mi kló? 



János II. Miklós 
1005. 1588 

fői* 



Ilona 
(Farnafii 
pán. Veress 

Benedek) 



Miklós 



Kata 

(Czegei 

Vas György) 



Leriárt 
(IJognitz Kata) 



Gáspár Bora Sára 

(Ombozy (sz. pali 
i Jánosné) Korniss 
Mihály) 



1-tól István 

t 



Anna Erzsébet 
( Ha r inai 
Farkas Ferencz ) 



2-tól Zsuzsa 
í'Daozó István) 
1670. 



") Hodor Doboka várm. 73— 78. lap. , honnan nagyobb részint ez adatok. 
*) Kemény Jos. Notitia Arohivi ett Cap. Albensis p. 213. 
3 ) Hodor íd. h. 



58 Erdélyi. 

A táblázaton állók közül Jánosnak neje Szilágyi Jusztina 
(Szilágyi Erzsébet nővére) Szász Zsombori , Devecheri és (Kolos me- 
gyei) Gyekéi részjószágait férjének vagy annak halála után férje test- 
véreinek Tamásnak és Mártonnak hagyja 1481 -ki ker. János ünnepe 
előtti második ferián a kolos-monostori Convent előtt. E János élt 
még 1524-ben is, midőn Ferencz testvérével együtt aláirta a maros- 
vásárhelyi gyűlésen a szász nemzethez intézett felszólítást J ). 

Ií. Miklós 1588 — 1591-ben Doboka vármegye főispánja volt 
Birtokainak feje Gyulatelke vala. Testvére 

János 1605-ben Gyuíafi László alatt ezredes , Iiarczolt Szamos - 
Újvárnál. 

A másik ágon Gergelynek fia István 1605-ben a kolos váriak- 
hoz pénzért jár Boeskay részére. 1623-ban Bethlen Gábor küldöttje 
és megbízottja Méhemet basához 3 ). 

Bertalannak fia Gergely a gernyeszegi ágon István nevű 
fiában fí-ágon magbaszakadt. Ezen Gergelynek második nejétől gyulai 
Valkay Annától (Valkay Mihály leányától) született Zsuzsanna 
leánya Daczó Istvánné , 3 utódai Öröklék a Gyulatelki és Gyulai bir- 
tokot. 

1 640-dik táján más gernyeszegi Erdélyi Gergely ivadékává 
vált az Ördög családnak , nőül vévén Szalag Ferencznek ördög Katá- 
tól született leányát Szalay Katalint. Ettől C3ak leánya Zsófia Bükk 
Lászlóné született. 

Lenárt ágán Borbála Ombozy Jánosné, kinek leánya Margit 
Kemény Jánosné, ki után a báró Kemény család Örökölte nagyobb rész- 
ben Doboka megyei birtokát. 

Erdélyi CSftlád. (Keresztúri). A keresztúri Erdélyi 
családból ismeretes előttünk József a váczi kanonok, ki 1769-ben 
történelmi értekezéseket irt 3 ). 

Erdélyi nevű család lakozik Zemplin fe ) és Ugocsa megyében is ; 
ez utóbbiban e század elején Erdélyi György , József, Gergely Péter- 
faiván birtokos 5 ). 

Vannak vagy voltak Erdélyiek Borsod megyében is. Közülök 
Erdélyi András-János Felső-Tárkánban élt 1722-ben. 



*) Hodor Doboka vérsrt. 74. 

*) Pray : Betlilea Gabr. Principatus I. 16. 

3 ) Horáuyi Memória Hung. I. 625. 

') Szirmay C. Zemplin nofc. top. 111. 

4 ) Szirmay C. Ugocsa p. 125. 



Erdélyi - Erdódy. 59 

Heves és Külső-Szolnok megyében szintén találunk Erdélyieket, 
kik Dévaványai előnévvel élnek. Közülök Imre 1846-ban cs. kir. ka- 
pitány. 

Erdélyi család. (Zsarolányi). Szathmár megye egyik régiebb 
családa. 

1421-ben Erdélyi Bálint Pülpösön részbirtokot, és a Szamos fo- 
lyón malmot kap adományban '). 

1487-ben Erdélyi Márton és Mátyás többi birtokos társaik- 
kal Zsarolyán határ-igazitására nézve parancsot eszközölnek 2 ). 

1549-ben Erdélyi Tamás Zsarolyán határ-igazitása felől ismét 
parancsot nyer 3 ). 

1560-ban Erdélyi Györgynek neje Kántor Anna Kántor- 
Jánosiban részbirtokot nyer királyi adományban *). 

1587-ben Erdélyi Ambrus többel együtt Gencsre királyi 
adományt vesz 5 ). 

E század elején bír a család Gencs és Rapolt helységben 8 ). 

lErdélyi CSAl&ú. (Kolosvári). Erdélyi máskép Koíosvári Já- 
nos 1561-ben kolos-monostori apát és csanádi püspök , követ-társa Du- 
dicnnak a tridenti zsinaton. 

Talán e család ivadéka kolosvári Erdélyi János 1847-ben 
gyulafejérvári tanácsnok , káptalani kereső, kereskedelmi bizottmány i 
elnök, és igazgató. 

Effdődy család. (Monyoró-kereki, gróf). „Erdélyben — mint 
Jászay irja ') — egy „Erdőd" nevet viselő nem, vagy had, vagy 
nemzetség, már az Árpád házbeli királyok idejében virágzott; 1316- 
ban Bolinán, Küküilő vármegyében, Miklós mester kecskési vámagy, 
az Erdőd fia, éít; s hetven évvel később, 1389-ben ezen „Erdőd nem- 
beli" Miklóst, fia Tamás , a „B a k ó c z"-nak nevezett mester , és ettől 
származott unokái: Péter és Bálint válták fel, kikkel Pál, a 
János fia egy időbeli volt 8 ). 



') Szirmay Szathmár várm. I. 226. 
s ) Ugyanott II. 218. 
8 ) Ugyanott II. 220. 
») Ugyanott II. 89. 
s ) Ugyanott II. 40. 
«) Ugyanott II. 33. 123. 

^ Jászay P. A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 415. 418. 
s ) „Magister Thomas .... filins magistri Nicolai de genere Erdő d." — 
Eredetije a gróf Erdódy család levéltárában. 



«• 



Erdődy 



Száz év múlva erdődi B a k ó o z Tamást a történeteinkből jól 
ismert bibomok-érseket látjuk, miként Ő állását használva, nemességét, 

melyből nemzetsége kiesett volt, — 
előbbeni czimerével együtt maga és 
testvérei s unoka-öcscsei részére. 
Mátyás király által 1489-ki víz- 
kereszt ünnepén megerősítette J ). 
lestvéreiül a czimeres nemesi le- 
vélben Miklós cs Bálint, uno- 
a ka-öcscseiül pedig Péter és Pál 
Jt SP^ az említett Miklósnak, meg Tóbiás 
WmBr* és J ii n o s néhai Jánosnak fiai szám- 
láltatnak , mindnyájan „erdődi 
B a k ó e z" elő- , s illetőleg vezeték- 
nevezettel jelelve ; — kikben — 
úgymond nevezett iró — a régi 
Erdőd nemzetség ősi neveire nem 
ismernünk nem lehet. A czimer: 
egy vért félkerékből növő szarvassal; — mely bár ősinek mondatik, a 
tan szabályai szerint a romjaiból emelkedő nemzetséget tünteti élőnkbe. 
Mint szerzé Tamás bibornok 1493-ban Várasd megyében Mo- 
n o s z 1 ó t (Mons Claudius) , 1496-ban Vas vármegyében M o n y o r ó- 
kereket s sok egyéb várat s urodalmat , olvashatjuk a B a k ó c z 
család ismertetésében e munka I. köt. 100—104. lapjain; valamint oft 
elmondtuk azt is, miszerint hitbizományi intézkedése szerint Vas vár- 
megyében Monyorókerék , Körmend és Vöröstorony (most Vörösvár) ; 
Veszprémben Somlyó ; Kőrösben Monoszló , Szarvaskő és Diánvára ; 
végre Varasdban Császár nevű várakat tartozékaival együtt Miklós 
testvére fiának Péternek hagyta, fí Péter lőn az Erdődy család 
törzse. 

A többi testvérekről és származékaikról az illető helyen már 
szólottunk; itt csupán a Pétertől eredt Erdödy család lesz tárgya- 
landó. 

Az ErdŐdy család következőleg 2 ) sarjadzott le : 




*) Eredetije a gr. Erdődy család levéltárában. 

l ) Wagner Mas. tom. IjXX. — Geneal. autenfc M88. toni. II. Lehoczky 
Stammat. tom. II p. 117—122. stb. 



Erdftdy. 



61 



Bakocz Tamás 
bibornok-érsek 
t 1521. 



I. Péter 1526. 

Vas várm föisp. 

(1 L. Bánffy Sára. 

2. Puckhaim Bora. 

I 



II. Péter 

horvátországi bán 

1547. 

megh. 1566. 

(1. Tahy Margit. 

2. Alapy Borbála) 



Miklós I. Bálint János Ferencz 

stb. budai prépost, 

győri püspök 



Pál 

t 



11. Bálint Simon 

zágrábi püspök 
f 1643. 



Klára 
(Pulfly Pálné) 



1. Tamás 

szül. 1558. f 1624. 

horvátorsz. bán 

s tárnok. 
(Ungnád Ma ria) 



Anna 
(1. Dersfy István. 
2. lllyésházy Istv.) 



Ili Péter 
(Stubenberg Zsuzsa) 



IV. Péter Tamás Miklós Farkas Bora Mária Simon *) 
(nőtlen) f (Tu- (Rátkay) (Kegle- | 

róczy vich Zsigmond 

Bora) István) 



_A 



Farkas György Kata 

elesik. (Keglevick 
Erzse) 

r * ; — ; — i 

Péttr Ferencz Krisztina 
(Vogerisberg (Rátkav 
Krisztina) Zsigm.) r 



Miklós 

horvátorsz. bán 

1681. 

(1. Draskovich Júlia. 

2. Gallenberg Isabella. 



Miklós Bora Tamás 

(gr. Anersperg) 



Zsigmond István Anna I Krisfóf Erzse Julianna Zsuzsa 

bán f 1G39. (Tliurzó (Tkurzó Bora) (Moscon (eltemetve 

i Kristóf) József) Jajczán) 

i * 1 

Lásd folyt. 

a köv. lapon. 



Tamás 



*) Sinmnnak testvérei még : Bálint és Ferencz. 



62 



Brdödy. 



I. Kristóf ti a túlsó lapon. 
(Thurzó Bora) 



I. György 

tárnokmester 

1662. 

(Batthyány Erzse) 



I. Sándor 1715. 

kamara-elnök. 

(gr. Csáky Krisztina) 



Imre 

tárnokmester 

1681.. 

(Forgách Éva) 

i r^ 1 

Ádám 
(Rákóczy Erzse) 



Erzse 
(Keglevicli 
Györgyné) 



I. Gábor 

1647. 

(1. Pálffy Mária. 

2. Amadé Judit) 



Margit II. Sándor Julianna 

(1. Draskovich Pál. kamarai elnök. f 1696. 

2. Kéry János) (Trautmansdorf (gr. Esterházy Antal) 
Janka Beatrix) 



Erzse 



I. László 

(gr. Illyésházy 

Anna Mária) 



Lajos 

cs. kir. kapit. 

f 1725. 

(gr. Stubenberg 

Krisztina) 



Károly István Erzse 
(Nempsy) 



József Leopold Lajos 



V. Miklós Sándor János Károly Mária Franciska Zeigm. 



(Batthány (b. Schilson) táborn. 
Teréz) (Széchényi 

Anna) 



JL 



(Ester- (1. Szapáry. 
házy 1 Barkóezy 
Dániel) Imre) 



Lajos 

al-kanczel. 

(Nádasdy N.) 



Antal 

tábornok. 

(Esterházy N.) 



Mária Borbála 

(Lippay János) (Czobor Ádám) 



Sándor II. Kristóf 

1681. f 1704. 

korona- ír, 

kincstárnok. 

(Pálffy Zsuzsa) 



György 
szül. 1647 fl7l4. 

országbíró. 
(1. Rákóczy Erzse. 
2. Jakusich Teréz) 
t 



László- Gábor 

Ádám szül. 1684. 

nyitrai f 1744. 

püspök, egri püap. 
kanczellár 
1707-1720. 



György- 

Leopoíd 

orsz.-biró 

1748. 

fl758. i 

(Esterházy 

Teréz) 



József 

f 1723. ifjan. 

(gr. Berényi 

Teréz) 



Imre 

katona. 

Szávai 

parancsa. 



Kata Teréz 

(l. Drasko- (Zichy 

vich Péter. Imre) 
2. Maraini) 



Jozefa és N. 
(Erdődy Antal) 



József Antal 

•J- tábornok, 

föisp. 1769. 
(Erdődy Jozefa) 
t 



Nep. János 

val. b. t. tan. 

főkomornok-mest. 

1760- 1789. 

(gr. Pálffy N.) 



Kristóf Dániel Mária-Jozefa 



József 

fö-asztalnok 

1810. 



Antal 
(gr. Herberstein N.) 



Erdődy. 6S 

így sarjadzott le a család a múlt század bégéig, az egyszer elért 
magas állást mind végig megtartva. 

A törzs Miklós testvérének I. B á 1 i n t nak fiai I s t v á n és F a r- 
k a s , kik Hontban Csábrág várát , és Barsban Bényt kapták nagy- 
bátyjoktól, kihaltak, és pedig István fiában Istvánban (Lásd Bakócz 
család). Farkas pedig magtalanul múlt ki. C s á b r á g várat még 
éltökben — mint Szapolyay hívei — hűtlenségén veszték el ; azt I. Fer- 
dinánd király Désházy Istvánnak adományozta 1529-ben. 

I. Péter (I. Miklósnak fia) miután a bibornok nagybátya hit- 
bizományi végrendelete által Várasd, Vas és Veszprém megyékben 
szép birtokok ura lön , elhagyva nemsokára a Bakócz nevet , a tekintés 
iyesebb , jobb hangza tu „raonyorókeréki Erdőd y {< nevet vévé 
fbl, latinul Petrus Erdewdj de Éber a w irta magát. Polgári 
pályáján is magas hivatalokra tett szert ; Vas megye főispánja , fő- 
kamarás és főlovászmester volt L Ferdinánd korában, kinek — - miután 
1526-ban a mohácsi vészből megszabadult — hive volt. Ennek közben- 
járásával óhajtott első neje Bánffy Sára halála után már mint özvegy 
házasságra lépni Dersffy Miklósnak árvájával Dersffy Katával 
I. Ferdinánd király hitvese Anna komornájával , azonban később szán- 
dokát megváltoztatván , egy német nőt Puchaim Borbálát vette nőül j 
és ezután nemsokára a „vitézlő" nemesek sorából a „nagyságos" 
zászlósok sorába emeltetett '). Halála előtt 1543-ban Olaszországba 
költözött, hol egy darabig csendes elvonultságban élt, és ugyanott halt 
meg. Testvére 

Simon 1519-ben zágrábi püspök lőn Bakócz János helyébe. A 
mohácsi vészből megszabadulván, Szapolyay János erélyes hive volt, s 
jutalmául Tóté , Horvát- és Dalmátország bánjává lŐn. Később Fer- 
dinánd részére tért, 1537-ben már ő bizaték meg Kacz János tábornok 
seregének Eszéknél élelmezésére. Meghalt 1543-ban. 

II. Péter (I. Péternek fia) Horvátország bánja , és Zala vár- 
megye főispánja volt I. Ferdinánd és Miksa királyok alatt 1547-ben 
a Smalkaldi hadra járt , itt szerzett érdemeiért Ferdinánd Prágában 
arany-sarkantyús vitézzé (Eques auratus) tette. Elfoglalván a törökök 
többi közt M o n o s z 1 ó t is, e kár megboszulására 1553-ban Frangepán 
Györgygyei a törökök ellen a Száván átmenvén , azokat megv érték. 
1565-ben Mustafa basán Obreskonál vett győzelmet 2 ). Meghalt 1566- 
ban 3 ). Neje kettő volt: 1. Tahy Margit, és 2. nagy-kemléki 

r ) Jászay P. Magyar nemzet napjai a mohácsi véaz után. 421. 1. 
*) Pethő Gergely Krónikája 114. 117. 120. 1. 
8 ) Istvánffy História 1685-ki kiad. 322. 



04 Krdftdy. 

Alapy Borbála: kiktől I. Tftmá3, Ili. Péter, Anna előbb 
IllyésJbázy Istvánná, utóbb DersíTy István né, Margit kevendi Szé- 
kely Jakabné, Ilona, János es György fiai maradtak. E két 
utóbbi 1568-ban még életben volt. Fiai közül í. T a m á s és III. Péter 
alapita család-ágazatot; azonban az. utóbbi ágazatía negyed ízen már 
kihalt, ennélfogva előbb ez ágazaton . 3 azután I. Tg in ás ivadéka n — 
mely máig él, — tekintünk végig. 

III. Péter részt vett 1596-ban Petrinia várának a török ostrom- 
tól i felszabadítása érdekében a sziszeki ütközetben 1 ) -Meghalt 16!3-ki 
lebr. 27-én' 4 ). Nejétől Stubenberg Zsuzsannától IV. Péter, II. Ta» 
m á s nőtlen , Miklós. Farkas Bálint, Ferencz, Borbála 
Rattkayué, Mária Keglevich Istvánné , és Simon születtek. Ezek 
közül 

Tamás nőtlenül halt meg 1639-ben. Hasonlóan P é t e r , M i k- 
1 ó s és Bálint magtalanul multak ki. 

Ferencz Gyáki szent-gyttrgyi apát volt 1 627-ben 3 ). 

Simon is 1027-ben élt. Egy (iában Zsigmondban ága meg- 
szakadt. 

F a r k a s Tburóezy Borbálával négy gyermeket nemzett; úgy- 
mint ismét 

a) Farka3t. ki a törökök elleni ütközetben esett el 

b) Katalint. 

c) Györgyöt, ki Keglevich Erzsével nemzé Pétert, Pe- 
ren c z e t . Vogerisbcrg Krisztina férjét , és Krisztinát Eátkay 
Zsigmondnőt. 

d) Miklóst, ki 1681-ben horvátországi bánná neveztetik 1 ). 
Meghalt 1693-ban. Ennek első neje Draskovich Júlia, második Gallen- 
b«rg ísabella, ki utóbb Batthyány István neje lőn. Gyermekei : Mik- 
lós, Borbála Auerspergné , és T a m á s ezen ágazatot sirba vivék. 

Következik a másik vonal mely I. Tamástól jö le, és rnaig is 
két fö ágon virágzik. 

I. Tamás (II. Péternek fia) született 1558-ban. Már 1584-ben 
Horvát- . Tót- és Dalmátország bánja volt. Bánságának mindjárt első 
. „_ » 

r ) Peth6 Gergely Krónikája 143. 

*) Ugyanott 180. L. Ratíkay Mem. Reg. et Ban. 141. 142. 

3 ) i.Plausus Hl. et Exc. Joannis Antonii Principis Crumlovii et Eggen- 
be rg etc. Graecii 1627. dum in alma. Universitatc Graeeensi é Phil. assertiones 
propugnaret" cziniü röpnyomtatványbar. , hol testvére Simon is említtetik. 

•) 1681-ki 6il. és löS7-ki 22. törv oz. 



Erdftdy. 65 

évében a Krainból visszahúzó törökökön győzelmet aratott , zsákmá- 
nyaikat s foglyaikat elvette. 1585 ben Kostanicz várát támadta meg, 
és felgyujtá, 1586-ban Ali basa nyolcz ezernyi seregét nyolcz száz em- 
berével elszélesxié , és Azem bég vezéröket tulajdon kezével lováról 
lelökte. 1587-ben Kopan- várát foglalta el a basa családjával , és 15 
ezer fogolylyal együtt. 1593-ban Eggenberg és A uersperg seregeivel 
egyesülvén, a boszniai basát Sziszek alól elűzte, mely ütközetben 12 
ezer török s maga a basa is halva maradt. 1595-ben Zrínyi Györgygyei 
együtt Petrinia várát megvette és lerontotta '). Ennyi érdemeiért 
Rudolf király 1607-ben Várasd vármegyei örökös főispánnak 
nevezte ki s mely czim az egész csalidra a legújabb időkig áitalszállt. 
Többször nádorságra jelöltetvén ki , 1596-ban a bánságról lemondott; 
de miután 1611 -ben a nádori hivataltól ismét — mint írják — vallási 
türelmetlensége miatt elesett , báni hivatalába visszatért , melyből fŐ- 
tárnokraesterré neveztetett ki. szerzé vissza pörrel M o n y o r ó- 
keréket a Zrínyiektől 1613-ban. Leányainak pedig az ínyai részt 
az országgyűlés által köteleztetett kiadni 2 ). Meghalt 1624*ki január 
17-én. kora 67~dik évében. Eltemettetett a zágrábi egyházban július 
29-én 3 ). Nejétől Ungnad Máriától következő gyermekei születtek: 
l) Zsigmond, ki 1625-ben Zrínyi váránál egy török csapat- 
tal megütközvén, megveretett. Alóla is lova leszuratván, egy közlegény 
paripáján raenekülhete meg 4 ). 1630-ban szintén horvátországi bán 
volt 5 ). A zágrábi egyháznak — hová atyját temetteté — egy drága 
szőnyeget ajándékozott , és abban a fő oltárt hét ezer tallérért épitteté. 
A szerzeteseknek — főleg a Ferenczeseknek — nagy pártfogójok volt. 



Istvánffy História R. H 1685-ki kiadás 383. — Pethő Gergely Króni- 
kája 127. 128. 129. 131. 132. 136. 139 143. 180. Schwauxdtner Scrípt. Ií. p. 756. 

*) 1622- ki 69. törv. ez. 

•) Pethő Gergely Krónikája 202. lapján az 1624-dik évről ezt irja róla : 
„A jó régi fő úr, Erdcdi Thamás meghala Krupina várában 17. napján Januárius- 
nak idejének 67. esztendőjében, örökké való boldog emlékezetei; hagyván maga 
után, Kit a fia Erdődi Sigmond nagy pompával és drága szép készülettel , feje- 
delem módjára eltemetteté a Zábrágyi nagy templomban 29. napján Júliusnak. 
E felette igen jeles, jámbor, istenfélő, szent életű, igazság szerető, emberbecsüllö, 
mindenféle jóságokkal teljes, minden lelki és világi dolgokban dicséretes és áll- 
hatatos vitéz ur vala , kiért az egész országban senki nem találtaték , a ki siral- 
masan nem óhajtaná az Örökké való dicséretre és emlékezetre méltó urat. Ennek 
az ő dicséretes élete, és jó magaviselése., sok uraknak lehet tüköré és példája." — 
Lehoczky Stemm. I. pag. 119. Ferdinánd hozzá irt levelét is közli. 

*) Pethő Gergely id. h. 203. 

s ) 1630 ki végzemény záradéka. 

5 



66 Ei-dödy 

Meghalt 1639-ben. Fia Tamás valószínűleg még előbb sírba szállt, 
és igy magvaszakadt. 

2) I s t v á n. 

3) János papi pályára lépvén, 1622— 1624-ig egri püspök 
volt. 1 6í 3-ban az Ingolstadi Akadémia rectora volt, mint azt a neve- 
napjára nyomatott latin versek tanúsítják *)• 

4) Anna Thurzó Györgyné. 

5) Erzsébet Muscon Józsefné 
6j Julianna hajadon. 

7) Z s u z s á nn a f . 

8) I. Kristóf 1606-ban Rudolf király egyik biztosa Bocskai- 
hoz. 1608-ban jelen volt Prága alatt Mátyás főherczeggel. í 618-ban 
Nagyszombat mellett egy hegyre a Ferenczes szerzetnek zárdát , és 
sz, Katalin tiszteletére egyházat építtetett 2 }. Meghalt 1620-ban. Ne- 
jétől Thurzó Borbálától következő gyermekei születtek: I. György, 
I. Gábor, kinek ivadéka két máig élő ágazatra szállt .; — Imre, és 
Erzae Keglevich Györgyné. 

ímre, kinek jobbágyai mini lázadók az 1 655-ben az országgyűlés 
rendelete szerint a királyi sereggel voltak lecsendesitendök 3 ); 1681 — 
1687-ben íőtárnok- mester volt. Jelen volt 1678-ban a Hocher elnöklete 

e 

alatt tartott pozsonyi gyűlésen* Nejétől Fórgách Évától született íla 
Ádám, ki azonban magnóikul halt el. 

I. György ága. 

I. György (I. Kristófnak 6a) 1 647— 1 649-ben főkoraornok s ), 



') Érdekesnek tartom s versezet czímlapja tartalmai ide iktatni : „Catena 
Jcvia aurea, sive Vineuíara Oeniale , quo admodum Ilíusírera C'omitem , M&gni- 
feara Rewtorem , ao Dnum Dnum Joanncin Erdeodum ab Eberav etc. Illustriii- 
aiiaí Dütrtmi , D. Thomae E'deedi de Eberau , Comit&íuum Monti* Cleudij , et 
'Yarasdiensk psrpetui Comiiis • Liberí Sáron Is in Jastraberg, Selin , Kaiserberg, 
Samobor, VHenz, SoraoIian ; etc. Doinini ín Merna, Metlika. etc. Regnorum Croa- 
ti&e, Tfaimatiae . Scíavouiae Proregis , Saorae Caesaráé Regiaeq. Hungáriáé Ma- 
iestaíis Consiliarií filium VIII. Cal. Jul, Naíaii suo , Collegiam D. Igoatü Mart. 
sibi devinoire conabatur Ingolstadi; Áano Clirístiano M. DC. XI ÍI. Ex Typo- 
grapheo Andreáé Áugerroam. ,< — Belől: „A-i íliusír. D. D. Jo&nneia Erdeo- 
dum, ab Sherau, Comítatuum Moníis Clandii c-t Varaadienais perpetuum Comí- 
tem efc«. Aoademiae Ingolstadianae Rectoreni magnifieum.'* 

*) Kaiy Hist. R. H. tora. I. p. 143. 

•) T855-ki7G. törv. ez. 

*) Ín8'i-ki éá 1687-ki vegz. i&rwtók. 

*) 1647. 1649-ki végz. aáradék. 



ErdÖdy. 6? 

1662-ben fótárnokmester 6 ). 1655-től 1662-ig az országgyűlés több 
rendbeli választmányának tagja. Nejével Batthyány Erzsébettel nerazé 

I. S á n d o r t , ki 1715-ben kincstári elnök volt , és ezen évi, va- 
lamint az 1723-ki országgyűlésen több kiküldöttségben vett részt. Neje 
gróf Csáky Krisztina volt , kitől gyermekei Margit 1. Draskovich 
Pálné, 2. Kéry Jánosné ; Julianna (gr. Esterházy Antalné, meghalt 
1696-ban), Erzse és 

II. Sándor, ki szintén kamarai elnök volt 2 ). Nejétől Traut- 
mansdorf Janka Isabellától gyermekei : L á s z 1 ó , Lajos, Károly, 
István, Mari a-E r z s e Nempsyné. Ezek közül 

Lajosnak, ki mint cs. kir. kapitány 1725-ben halt meg 8 ), 
nejétől gr. Stubenberg leánytól fiai ismét József, Leopold és 
Laj os. 

Lászlónak gr. Illyésházy Anna Máriától gyermekei V. M i k- 
lós, Sándor, J á n o s tábornok , Károly, Mária Esterházy 
Dánielné, Franciska í. Szapáry, 2. Barkóczy Imrené, és Zsigmond. 

V. Miklósnak gr. Batthyány Teréztől a nádornak leányától 
fiai : Lajos 1776-ban alkanczellár és Veszprém vármegye főispánja *), 
és Antal tábornok, kinek neje gró/ Esterházy leány. 

Mielőtt a mai nemzedék ágazat- fáját közölnék , vissza kell tekin- 
tenünk I. Gábor ágára. 

I. Gábor ága. 

I. Gábor (I. Kristófnak fia) az 1647-ki országgyűlésen az Ausz- 
triától visszaváltandó városok ügyében küldöttségi tag. Kincstári elnök 
és fő aj tónál] ó-mester volt 5 ). Első neje PáiíFy Mária, a második Amadé 
Judit volt. Az első leánya Mária Lippay Jánosné. A másodiktól 
Borbála gr. Czobor Ádámné 1669-ben 6 ), Sándor, II. Kris' óf 
és György. Ezek közül 

Most említett György született 1645-ben. Rákóczy pártjától 
Leopold hűségére tért 1684-ben Pozsonyban Lothringi Károly és Abele 
Kristóf királyi biztosok előtt. Árva , Bars , Sáros és Várasd főispánja, 



J ) Lehoczky Stemraat. í. 96. 
2 ) Lehoczky Stemmaí. II. p. 121. 
s ) Ugyanott II. p. 121. 
*) ugyanott l. p. 161. 
s ) Ugyanott II. p. 120. 

•) Ennek van ajánlva „Két égd lámpás" czimii Nagy -Szombatban 
1669-ben nyomt magyar könyv, melyben az Erdődy caimer is látható. 

6» 



68 ErdMy. 

fő tárnok mester, majd országbíró volt 5 ). szerzé Galgóozot Meg- 
halt 1 7 14-feen. Első neje Rákóczy Erzsébet előbb ErdŐdy Ádám 
özvegye, második neje orbovai Jakusich Terézia, utóbb Zichy Ádámhoz 
ment nőül. Gyermeke egytől sem maradt. 

II. Kristóf 1681-ben korona-Őr, kincstári elnök , majd tárnok- 
mester lőn. Meghalt 1704-ben. Nejétől Pálffy Zsuzsannától gyermekei 
következők : 

1) László-Ádám nyitrai püspök és kanczellár volt 1707 — 
1720-ban. 

2) Gábor-Antal szül. 1684-ki sept. 27-én. Egri püspök lőn 
1715-ben. Meghalt 1744-ki sept. 26-án 2 ). 

3) József fiatal korában halt meg 1722-ben. Gróf Berényi 
Teréztől két leánya maradt. Egyik Jozefa gróf Erdődy Antalné. 

A) Imre a szávai vidék parancsnoka volt. 

5) Katalin először Draskovich Péterné, másodszor Marsininé. 

6) Terézia gróf Zichy Imrené. 

7) G y Ö r g y L e o p o 1 d 1732-ben már Bars vármegyei főispán, 
cs. kir. val. belső titkos tanácsos, cs. kir. kamarás, ezredes, m. kir. udv, 
helytarlósági tanácsos , kincstári elnök , korona-őr , a Thurz© család 
Árva és Lietavai uradalmak kormányzója 3 ). 1 748-ban országbíró, 
s egyszersmind az arany gyapjas-rend vitéze. Harczolt a francziák ellen, 
és sebeket kapott. Meghalt 1758-ban. Neje berezeg Esterházy Pál ná- 
dornak leánya Terézia, kitől gyermekei következők : 

a) József 1779-ben iktattatott be Hont megye főispáni he- 
lyettességi hivatalába *). 1810-ben már Nyitra vármegye főispánja, 
8z. István-rend nagykeresztese, és fő-asztalnok-mester. 

b) Antal 1760-ban Árva vármegye főispánja , cs. kir. kamarás 
és tábornok. 

c) Kristóf, d) D á n i e 1. e) M á r i a-J o z e fa. 

f) Nep. János 1760-ban már cs. kir. kamarás, val. belső titk. 
és m. kir. udv. helytartósági és kamarai tanácsos , Zólyom vármegye 
főispánja. 1770 ben sz. István-rend középkeresztese. 1789-ben pedig 
főkoroornok -mester. 

így jött le a család a múlt század végéig. 



') Lehoczky Steintnat. II. p 121. Ambrosovsaky szerint p, 25. született 
1646-ban; meghalt 1712-ben. 

*) Ámbrosovsiky iá. Cornpendiosa Cbrojiologia Hnng. la Appendice 

pag. 76—82. 

*) L. Ladáayi Miki. Obsequium Clientelare pro munere orcoiűastico, 1732. 
*) Jc«ő. Filó Sakttatio etc 1779. 



ErdAdy. 60 

Azokon kívül, kik a családfán állanak, említenünk kell Lászlót, 
kit 1770-ben a báni helytartóság tanácsosául, cs. kir. kamarásul, és 
1789-ben körösi főispánul olvasunk. 

Sándor 1789-ben (tán I Lászlónak fia) cs. kir. kamarás , Vá- 
rasd val. főispánja , és tábornok ; és másik 

Sándor 1810-ben Várasd megye administratora. 

A mai nemzedék két fővonalon áll. Az idősb vonal ismét idősb és 
ifjabb ágazatra oszlik, mint a táblázatokon látni fogjuk. 

I. fővonal, 
a) idősb ágazat. 

Ered Miklóstól, kinek testvérétől Jánostól a bántól az 
ifjabb ágazat származik : 

Miklós 

cs. kir. kani. 

* 1833. 



Borbála Kajeián 

szül. 1793. szül. 1795. + 1856. 

csillagker. és palota-hölgy. es. kir. kam. 

(gr. Wrbna Jenő özvegye) (b. Leroheafeld Eraesztina) 



Mária Francziska Karolina Eugénia Ferencz Xav. Zsófia Ernesztine 
sz. 1819. sz. 1821. sz. 18«3 sz. 1826. szül. 1830. sz. 1835. sz. 1837. 
esillagker. (Pallav csill.-ker. jan. 9. 

és p.-h. íp°í/ & s P- h cs- kir. kara. 

(b. Leuprech- Marquis) (gr. Feste- (gr. Obern- 
ting Károly ticii György) dorff Ilona 

kir. bajor 1853-tól) 

kamaráé) , | 

r - A 1 

Imre Tamás 



szül. 1854. szül. 1855. 



Ez ág bírja a galgóczi és pöslyéni majoratusi uradalmat, továbbá 
a monyorókeréki , jánosházi , nagy-somlyói és vépi uradalmat Magyar- 
országban ,ésLyublaniczát, Ob ereszt ésG-aldoppot Hor- 
vátországban. 



ÍO 



ErJödy. 



b) ifjabb ágazat. 
Ered Jánostól , a horvátországi bántól. 



N. N. 



Péter 

szül. 1771. 

(gr. Niczky 

Anna) 

f 1837. 

i — •*• 1 

Mária 

szül. 1804. 

(b. Badenfeld 

Károly) 



Szidónia 

szül. 1819. 

(Riibido Antal 

ügyvéd) 



i — 



N. N. 
* 



Károly Nep. .Tánca 
sz. 1793. szül. 1794. 
•j* 1841. várasd i főisp. 
varascíi és liorvátorsz. 
törv.-széki 
ülnök, 
(gróf 
Raczinszka 
Teréz) 



főispán, 
(gróf 
Harbuval 

Chamare 
Henrietté) 



Antal 
sz. 1797. sz. 
cs. k. kain. csill.-k. 
(báró és p.-n. 
Lo IVesti (gróf 
Luiza) PáJüy 
János 
táborn.) 



Zsigmond Zsuzsa 
— — -, kj, 1775. gz . 1782. 
Amália- j JSI5. 
>' } (gr. Festetich 
Mária 
Í 1837.) 
i 



Laura ínka Nep. János 

sz. 1840. sz. 1845. sz. 1847. 



György Alexandrina Gizella 

az. 1823. szül. 1829. szül. 1835. 
(b. Kuhner Fridrik) 



Sándor-Lajos 

szül. 1804. 

cs. kir. kam. 

(gr. Batthyány 

Strattman 

Leopoldina) 



Kamilla 

szül. 1811. 

(^gi\ Hoyos Antal) 



Emma-Malvina 
szül. 1813. 



Ez ágazat bira Vépi és Császárvári uradalomban , ugy 
Ebergény és Drecsiczlovecz ben. 

Az e táblázaton láthatók közül Nep. János (szül. 1 794-ben) a 
m. minisztérium alatt fiumei kormányzó volt. A magyar ügynek Hor- 
vátországban elhatározott védője, s latin nyelven kifünő szőnek. — 
Elmozdittatván a varasdi főispáni hivataltól , mely családjánál örökös 
volt — visszahelyezését az országgyűlés sürgeté. — Unoka-testvére 

Sándor (szül. 1804) az 1840. és 1844- ki országgyűlésen ellen- 
zéki szónok. Utóbb visszavonult. Á forradalmi második minisztérium- 
ban külügyi miniszterül volt kijelölve. 



Erdftdy. 



11 



II. fővonal. 
Gróf Erdődy Lajostól származik le ; táblázata következő 1 : 

György 

szül. 1785. jun. 17. 

us. feir. vaL b. titk. tan. 

és kamarás. 

(gr. Aspremont Mária Gobertina) 

l"W. , 

Franeziska István Mária Lajos Károly 

szül. 1812. szül. 181& az. 1817. sz. 1814. 'szül. 1816. 

csill.-k. ésp-h. cs. k kaxa, (gr. "Wol- {Reimann (gr. Kolo-wrat 

(b. Skrebensky (b. Müíler- kenstein Janka) Julianna) 

Fülöp) Hoerostem Trostburg) 
Jusztina) 
t 1845. 



Agatka 

szül. 1808. 

esiil.-k. és p.-h. 

(gr. Széchenyi 

János) 



Franeziska György Janka 
szül. 1842. sz. 1843. sz.1846. 



Rudolf Júlia István Valéria Ferenoz 
sz. 1846. 1847. 1848. az. 1850. sz. 1853. 



Janka László Henriette Agatha 

szül. 1835. szül. 1837. szül. 1838. sz. 1839. 
(gr. Batthyány huszár- (gr. Batthyány 
Zsigmond) hadnagy. Károlyné) 



Fanni 
sz. 1841. 



Ferencz 
sz. 1842. 



Gyula 

sz. 1845. 



Ez ágazaton, — mely Györgynek neje gr. Aspremont Mária 
Gobertina után a Ledniczi, Ónodi, Szerencsi, Borsi és Makoviczai ura- 
dalmakban örökösödött , — ezen nevetett anyjok , s illetőleg nagyany- 
jokról majd minden család-íag a Gobert és Gobertina kereszt- 
nevet melléknévül viseli. 

A családfa élén álló György neje birtokán kivüi felét birja a 
monyorókeréki uradalomnak. volt 1848-ig Várasd megve örökös és 
valóságos főispánja, cs, kir. kamarás, és val. b. titk. tanácsos , a máltai 
rend és a bajor polgári érdem-rend lovagja. Fiai: 

István a vörösvári uradalmat birja. 

Károly Monoszlót, Szellint és Kuttinát Horvátországban birja, 

A család — mint már említtetett — I. Ferdinánd által a „nagy- 
ságos" zászlósok sorába emeltetett. 15S0-ban a „monyorókeréki" 
előnév mellett nyerte ujabb megbővitett czimerét '). 1607-ben I. Ta- 
más nyeré a család részére a Várasd megyei Örökös főispánságot , és 
azon idő óta a család minden tagja „Monoszló örökös urául, 



*) Tray Mss. iom. L1V. és LV. ez utóbbiban az 1580-ki okmány is fel- 
található. 



« Erdőhegyi - EremKs. 

ésVarasd vármegye örökös főispánjául, Várasd vára 
és városa örökös kapitányául' 4 Íratott , ). 

A család megbővitett grófi czimere — mint fölebb a metszvény 
mutatja , — négyfelé osztott paizs. Az els3 vörös (néhol arany) mező- 
ben egy koronás fekete egyfejü sas kiterjesztett szárnyakkal látható. 
A második és harmadik kék mezőben viz-szintesen két ezüst csikolat 
hullámzik át ; közte két arany csillag ragyog. A negyedik vörös (néhol 
arany) mezőben négyszögletű kövekből épült várfal, és azon rovátkos 
torony látható. A paizs közepét egy kisebb paizs foglalja el , mely kék 
mezőben az ősi czimert : a félkerékből kiemelkedő szarvast mutatja. 
Az egész paizst grófi korona födi , és azon ismét három koronás sisak 
áll ; ezek közül jobbról az elsőnek tetején pánczélos kar pallóst villog- 
tat ; a másodikon az egyfejü koronás fekete sas látható ; a harmadik 
tetején pánczélos kar egy fehér-vörös zászlót lobogtat. Foszladék jobb- 
ról arany -vörös , balról ezüst-kék *). — Ugyanez czimere Várasd vár- 
megyének is. 

Erdőhegyi család. 1540-ben Erdőhegyi Benedek többek- 
kel együtt Komárom megyei Füzitó és Almás helységbe zálog- 
czim alatt nyert beiktatást 3 ). 

Jelenleg Erdőhegyi család Szabolcs megyében birtokos. Kö- 
zülök Erdőhegyi Dániel 1841-ben Szabolcs megye esküdtje. 

Erdős család Székea-Fejér vármegyében már a XVI. század 
elején virágzott Erdős nevű család. Közülök az 1505-ki rákosi or- 
szággyűlésre Erdős Gergely Fejér vármegye követe volt *)* 

Jelenleg Erdős nevű család Pest megye nemesei közé számíttatik. 

Ereinits család. Eremits-Zsiván nevű család 1751-ben 
,«emesittetett meg. Czimere viz-szintesen kétfelé osztott paizs ; a felső 
osztály vörös udvarának baloldalából egy pánczélos kar nyúlik be, 
fekvőleg pallóst tartva, melynek hegye már a paizs-udvar jobboldalánál 
vész el. Az alsdr fekete mezőben jobbról balra lefelé rézsútosan két ezüst 
csikolat vonul le. A paizs fölötti sisak koronáján egy vörös zászló leng. 
Foszladék jobbról arany- vörös, balról ezüst fekete s ). 



') Jí. N. Comes Erdődy de Monyorókerék , Moniis Claodii , et J. Cjomi- 
tatus Varasdinen. Perpetuus Comes , Arcis Varasdinensis , Civitatisque hujua no- 
niinis Haereditarius Capitaneus. 

*) Adami Scuta gentil. tora. II. Lásd Walvasor III. 103. lapján is, stb. 

•) Fényes : Komárom várm. 162. 176. 1. 

*) Jásrzay P. A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 157. 1. 

s ) Adami Scuta gentil. tom. II. 



Erghell — Erőst ÍZ 

Ergheli család. Ismeretes a családból E r g h e 1 i(us) F e- 
rencz 1609— 1625 ben veszprémi, később (1630.) zágrábi püspök 1 ). 

Eriinger család. Eriinger János-Bertalan neme- 
sittetett meg Mária Terézia király-asszonytól 1757-ki januárban. 

Cznsere függőlegesen kétfelé osztott paizs , a jobboldali rész kék, 
a baloldali arany , az előtérben egy ászokfa (cantherrus , felfordított V 
betű alakban) közepén kétfelé osztva, jobbról ezüst, balról vörös szinü; 
ennek csúcsán egy szintén két szinre hasított liliom áll , az ászokfa 
színeivel ellenkezőleg színezve , mindkét oldalról két kigyó kúszik fel, 
a liliom oldal színeivel színezve. Az ászokfa alatt és fölött a jobboldalon 
három-három darab bizanti ezüst érem háromszög formában ragyog ; 
baloldalról az ászokfa alatt s fölött egy-egy két kiterjesztett szárny 
látható. A paizs fölötti koronán két kiterjesztett szárny emelkedik, 
hasonlóan a paizs színeivel függőlegesen kétfélekép színezve , és min- 
deniken a paizsbeli ászokfa is (ahoz mindenben hasonló módon) látható. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 2 ). 

Eriinger család* Az előbbitől különböző Eri inger csa- 
lád ez, melynek czkneres nemes levelét Eriinger András 1793- 
ban I. Ferencz királytól kapta. 

Czimerpaizsa először viz- szintesen egy hullámzó folyam által két 
részre , és a felső rész ismét függőleges vonal által két udvarra oszlik. 
Az első arany udvarban a baloldalból egy kétfejű fekete sasnak fele 
nyúlik ki , körmei közt vörös nyilat tartva ; a második ezüst udvarban 
zöld térről egy élőfa tetején bagoly ül. Az alsó kék mezőben zöld hal- 
mon vár emelkedik föl, három vörös fedelű toronynyal, és azokon zász- 
lókkal ; fölötte jobboldalról ezüst félhold , balról arany csillag ragyog. 
A paizs tetején álló sisak koronájából dámvad emelkedik ki , két fekete 
sas szárny között Foszladék jobbról arany-fekete , balról ezüst-kék 3 ). 

Ernst család. (Ernestházi). Ernst József Komáromban 
cs. kir. vár-őrnagy ernestházi melléknévvel I. Ferencz király által 
1834-ben nyert erdély országi nemességet *). 

Ernst vagy Ernusth család. (Cháktornyai f). Történeti 
név évlapjainkban , mely azonban alig egy századig élt. Mátyás király 
alatt tűnt és emelkedett fel , és I. Ferdinánd korában már elenyészett. 

») 1609-ki 70-dik , 1618-ki 64. 1622-ki 43. I625-ki 51. törv. ez. - 1630-ki 
és 1635-ki zár. — Lásd Ratíkay Memória Regum et Banorum p. 198. 
a ) Collect. Herald. Nro 56. 
s ) Adarai Scuta gentil. tom. II. 
*) Hírnök czimü kirlap 1834-rol. 



3* Erest 

Némelyek szerint törzse zsidó volt ; „M átyás király korá- 
ban— irja Thurnschwamb — ErnstJános keresztelt zsidó 
kincstárnok volt,ésehivatalban utóda lőn fia Zsig- 
mond a pécsi püspök." — IstváníTy hazai írónk ellenben svéd 
eredetüeknek állítja , midőn Zsigmondról tévén említést , erről irja : 
„fia volt ez — úgymond — a Sveciából eredt, de Ma- 
gyarországba polgárosult'), és több várat és ura- 
dalmat szerzett Ernesti Jánosnak, kit a magyarok 
Ha m p o'-nak nevezte k." 

Wagner 2 ) mind a két állítást elfogadva , ugy egyezteti össze, 
hogy nemzetére svéd, vallására pedig zsidó lehetett E r n s t Já- 
nos, ki Mátyás király korában megkeresztelkedvén , ügyessége által 
nemcsak kincstárnokságig emelkedett , de ezenfelül adomány- 
ban több várral is jutalmaztatott. így kapta Thurócz megyében Szkla- 
b i n a várát , Zólyomban Lipcsét, és Zalában Csáktornyát, — 
honnan családja előnevét irta. 1470-ben pedig mint kincstárnok Má- 
tyás királytól a legdicsérőbb oklevélben Thurócz vármegye főis pán- 
jául neveztetett ki. 1474-ben Horvátország bánja, és Zólyom, Kőrös 
i-ármegyék főispánja volt. Meghalt 1480 ban. Két fiút hagyván hátra, 
Zsigmondot és II. J á n o s t. 

Zsigmond 1475-től 1505-ig pécsi püspök volt. IstváníTy sze- 
rint okos, jámbor , és Ulászló király előtt kedves ember. Végrendeleti- 
leg Belgrád és Szabáes vár megerősítésére tízezer tallért hagyott. 

II. J á n o s a Hansel névből nyerte a H a m p ó nevet, mint jám- 
bor és egyszerű ember 3 ). Bátyja Zsigmond püspök halála után a be9z- 
terczei kamara részéről a rézkereskedés reá maradt. Lakott Tóth-Szla- 
nán, birtoka pedig a Dráva mellett Csáktornyán volt. A rézkereskedést 
a Fuggerok- és Thurzó k-nak három évre , évenkint 20 arany 
forintért kihaszonbérelte. 1493— 1508-ig fŐlovász- mester volt , midőn 
Horvát-, Tót- és Dalraátország bánja lett. 1495-ben iktattatott be a 
munkácsi uradalomba 4 ). Élt még 1519-ben is, midőn Lajos 
király hozzá irt levelében sürgeti 5 ), hogy Jajoza várához zászlóaljat 



V 



J ) Ernesíh. János 1462 ben bndaí polgár volt. L. Teleky Hunyadiak kora 
XI. köt. 29. lap. 

*) Wagner Collect. Genealogico Historica 111. Hung. FamUiarum Dec. II. 
pag. 20 — 24. tárgyalja e családot. 

3 ) Tkurnscliwamb szerint 

*) Leleszi Conv. Protoc. fol. 11. 

*) "Wagner Dec. II. 23 közli a levél töredékét. 



Enmszt — Ernyey. 



n 



segélyül sietve indítsa el Neje Margit Sagani herczegnő , alsó-lindvai 
Bánffy Miklós özvegye volt. Ettől egy fia 

Ferencz királyi udvarnok, 1526-ban a 
mohácsi ütközetben esett el. Ennek gyermekei : 

líí. János minden maradék nélkül 1527- 
ben halt meg. 

G á s p á r , ki az egész Muraközt, Kaproncza, 
Sabiaeus (?) és Prodavistya és több várat birt , élt 
1540-ig, nőül vévén Keglevieh Péternek Anna 
leányát , de szintén magnóikul fiatal korában el- 
halván, birtokai a kir. ügyész kezébe kerültek. 

A családfa igy áll : 




Zsigmond 

pécsi püspök 

fl505. 



János 

kínos tárnok 

fl480. 



II. János Harapó" 

bán 1519. 
(Sagani Margit) 

i s 

Ferencz 

kir. udvarnok 

t 1526. 



III. János 
1 1527. 



Gáspár 

f 1640. 

(Keglevieh Anna) 



A család czimere — mint fölebb a metszvény mutatja — egy 
hátulsó lábain feriálló kettősfarkú oroszlán , első jobb lábával vállán 
buzogányt , a másikkal egy csúcsosan kidomborodó paizst tartva j mint 
azt Wagner egy 1495-ik évbeli pecsét után közié. 

ISriiuszt család. Vas és Zala megyében birtokos nemes csa- 
lád. Vas vármegyében ErnusztJózsef bírja D o z m a t helység 
felét *). 

Kriiyey család. Lakhelye Pozsony vármegye , melynek leg- 
régiebb csaíádai közé számítandó. 

Az E r n e y név — mert a legrégiebb időktői szintén a XVIII. 
századig igy találjuk a család nevét írva — történeteinkben már az 
Arpádházi királyok idejében virágzott. Már az 1055 — 1073-ki időköz- 
ben tűnik fel egy Erney főispán, Salamon királynak Vid eliené- 



*) Fényes Geographiai szótár I, 279. lap. 



ben hű tanácsosa 1 ). És Erney István a bánnak fia, 1303-ban 
Venczel király korában nádor volt a ). 

De ha e két egyén nem a Pozsony megyei Érne y-ek őse lett 
volna is, miről adatok nélkül elhatározva nem szólhatok, — egyéb ada- 
tok szólnak eme család régiségéről is. T. i. már 1301-ben Csáky Márk 
mester leánya örökösen bevallja 3 ) köröskényi *) birtokát az Erney csa- 
ládnak ; mit azonban nemsokára elvesztettek, mert - mint olvassuk — 
1316-ban már I. Károly király visszaadja a köröskényi (vagy keres- 
kényi) jószágot az Erney családnak 5 ). 

Ezután megszakadnak a családi levéltár adatai a XVI. század 
végéig , midőn ismét a köröskényi birtok iránti viszonyokról szólnak 
legnagyobb részben a felmaradt oklevelek. 

1578-ban Nyitra vármegye előtt Köröskény iránt folyik osztályos 
per egyrészről néhai Erney Miklós gyermekei, másrészről Ilona, 
Rácz Farkas neje között. 

í 584-ben Erney Ambrus neje Sipos Agatha tesz végren- 
deletet 

1588-ban Babindáli Magdolna köröskényi birtokát bevallja Er- 
ney Balásnak a nyitrai káptalan előtt. 

1589-ben Erney Bálás egyességre lép Pangi Benedekkel. 

1 590-ben Farkas Anna a nyolezados törvényszék elé idézteti Er- 
ney B a 1 á s t Köröskény végett. — Ugyanez évben E. Bálás pere a 
királyi táblára küldetik. 

1591-ben Pangi Benedek bevallást tesz E. Bálás részére. 

1592- ben Nyitra vármegye törvényszéke előtt barátságos egyes- 
ségre lépnek egyrészről Erney Bálás, Jakab és Tamás, más- 
részről ErneyBorbála. 

1604-ben Banky Ferencz (tán Pangi) és Nagyváthi Ilona beval- 
lást tesznek Erney Bálás részére. Ugyanaz évben azt teszi Nagyváthi 
János is. 

1610-ben Thurzó György adománya mellett Zili György magva- 
szakadtán Pozsony megyei Apaj helységben udvartelekbe iktattatnak 



*) Thuróczy Cliromc. Schwandtner Scriptor. I. p. 121 — 125. 

*) Budai Fer. Polg. Lexicon I. 607- 

*) Coram Conventu Crucigerorum DoiTiUS Hospitalis Ecclae S. Stephanj 

') Alsó- és FelsÖ- Köröskény Nyitra megyében fekszik. 

5 ) Eolinovich G. Vita et gesta. Mas. az egyetemi könyvtárban. — Innen 
iiagyobbrész mind ezen esaládróli adatok , melyeket Kolinovich a család levél- 
tárából jegyzett ki. 



Ec*yey. 77 

be az esztergáim káptalan által Erney Bálás és Lukácsy György 
Ellentmondott és perlekedett Thedy Magdolna, és többen. 

1612-ben Erney Anna bevallást tett E. Bálás részére, egy- 
szersmind Nyitra vármegyétől végrehajtást nyer Vidos Erzsébet ellen. 
Erney B a 1 á s r a vonatkoznak még a következő adatok is. 1613- 
ban Somogyi Gáspár visszahúzza E. Bálás beiktatása elleni ellent- 
mondását. 1617-ben Thedy Gábor bevallást tesz E. Bálás részére, 
1619-ben pedig Thedy Gábor és Nagy Anna visszavonják beiktatási 
ellentmondásukat az esztergami káptalan előtt. 1618-ban Trombitás 
János az esztergami, — 1619-ben Csík János és István a nyitrai káp- 
talan előtt tesznek bevallást részére. 1620-ban Thuróczy Péter Ger- 
gelyfalut vallja be Porgách Zsigmond nádor előtt Erney Balásnak. 

Erney Lukácsra vonatkoznak a következő adatok. 1610-ben 
Macsedi Bálás bevallást tesz az esztergami káptalan előtt E. Lukács 
részére. 1623-ban Lakatos MiklÓ3 bevallást tesz részére. 1624-ben 
Biró Györgytől zálogbirtokot vesz 1638-ban erdőt cserél Muraközy 
Mártonnal. 1640-ben pert folytat Csík János ellen 164 I-ben Esterházy 
Miklós nádortól adományt nyer Apajban egy léi curiára. 1642-ben 
Muraközy Mártontól birtokot vesz zálogul. Ugyanez évben az érdek- 
lett fél curiára a nádortól iktató parancsot nyert fiai részére is az esz- 
tergami káptalanhoz. 1647-ben Hídvégi Miklós örök bevallást tesz 
részére ; tanuvalíata3t tétett Köröskény végett , és Szalatnay Páltól 
zálogon birtokrészt vesz. 1649-ben Köröskényí Ilona n agy-e mő kei 
részbirtokát szintén neki zálogosítja el. 1650-ben Nagy Brigittától 
vesz zálog-czimen birtokrészt. 1652-ben Belay Miklós bevallást tem 
részére ; — -Katona Gergely , Brinyi Zsuzsa és Katalin birtok részeiket 
reá ruházzák. 1653-ban Erney Lukács Pozsony megye szolgabirája 
volt. 1654 ben Biró Györgytől vesz zálogczimen egyrészt, és Mura- 
közy Istvántól is ; — 1656-ban Rajcsány Ilonától is. 1658-ban Vesse- 
Jényi Ferencz nádortól az Apaj helységben* curiára adományt kap ; és 
tanuvallatást tétett Gergelyfalvi kertje végett. 1659-ben Muraközy 
Márton özvegyével a nász-ajándok jráut egyességre lép. — 1662-ben 
Lakatos Miklós örök bevallást tesz részére. — -' 1664-ben Morocz Judit- 
tól zálogczimen birtokrészt vesz. 1665-ben fiának Erney Miklósnak 
lakóházát vall be. 1673-ban végrendeletet tesz. 

1673-ban Erney Lukácsnak fiai János és István tiltakoznak 
a nővérük részére tett intézkedés ellen. 

1680-ban E. Miklós tiltakozást tesz a leány-ág ellen az esz* 
tergami káptalan előtt. 



98 Érés. 

1701 -ben Erney Ádám és Gáspár az Apaj helységbeli bir- 
tokba iktattatnak, de ellentmondás történt. 

1734-ben élt Erney Józsefnek Özvegye Draveczky Katalin, 
és leánya Erney Erzsébet. Emiitett Józsefnek unoka-öcsesei voltak 
Ádám és Ferencz, szintén 1734-ben élők. 

1741-ben Erney László esküdt Bazinban. 

1762-ben E. Lázár élt. 

1760— 1768-ban E. István szegények ügyvéde. 

A család nemzékrende J ) néhány ágon a XVI. századtól a múlt 
századig igy jött le : 







Erney Ambrus 

1586. táján. 

(Csermeny Ilona) 


Jakab' 1592. Péter ' 


' Mihály 




.... , j „ , 

István Tamás András 


t — Ai " 'i 
István 

István 

i * 1 

Lázár 


f — ;■-*■ i 
Ádám 

i *• ! 

Ferencz 

17ÍJ4. 


1762. 


Gábor 



A család czimere a paizs udvarában egy hátulsó lábain álló orosz- 
lán , első jobb lábában kivont kardot tartva , ugyanaz emelkedik ki a 
paizs fölötti sisak koronájából is; mint azt Erney Lukács 1653-ki, és 
Erney Lázárnak 1762-ik évi pecséínyomafeán láttam. 

Erős család. Erős nevű nemes család lakhelye Göniör, 
Komárom, Sáros, Szabolcs és Szathmár vármegye. 

Szathmár megyében már a XVI. században birtokos az Erős csa- 
lád. 1580-ban Erős Gáspár feleségének Nagymihályi Annának 
Máté-Szálkán végrendeletileg egy telket hagyományozott a ). 

Erős István Szathmár vármegyének 1724-ben főszolgabírója. 

Erős Gábor 1732 — 1734-ben alszolgabirája , még I73t-ben 
ügyvéde is. 

Erős Mihály 1738-ban alszolgabirája,. 

Erős László 1722-ben jegyzője, 1727-ben számvevője. 

Erős Imre 1771-ben jegyzője volt 3 )„ 



J ) Geneau authent. Mss..toua. I. 
*) Siírmay Szathmár várm. II. 116. 
•) ugyanott í. 134. 136. 138. L 



Erfis — Erisei. 79 

Valószínűleg az említett Erős István az , kinek neje Jósa Bor- 
bála, s kitől gyermekei György és Klára Becsky Györgyné. 

Erős CSölád. (Sóíyorakőí). Erdély kihalt családainak egyike '). 

Erős család. (Bethleníáivi). Erdélyi család. Közülök J ó z & e f 
1794 ben az erdélyi kamaránál szolgált. 

birsek család. (Kis-Terényi és szeleséni f). Hont megyei 
Terény helységről irta előnevét ; később pedig a kihalt Szelesényi csa- 
lád után örökösödvén . Bars megyei Szelesényről vette előnevét. Kis- 
terényi Érsek Gáspár vette nőül Szelesényi Györgynek leányát 
Dorottyát 1518. táján, és ezzel ily családfát alkotott 2 ) : 

Érsek Gáspár 

(Szelasényi Dóra) 

, . << , 

Érsek László 

(Gliyczy Kata 

1582-ben özvegy) 

I : ,v » 

Érsek Doroitya 

(Liptiiay Györgyné) 

Érsek nevű család jelenleg Í3 el Veszprém megyében , hol E r- 
sek M tháíy 1837- ben a megyénél lajstromozó volt. 

Érsek család. (Szathmári). Erdélyi csaUd, hol Szathmári 
Érsek Sámuel Í8iő-ben a kamaránál szolgált. Lakhelye Torda vár- 
megye, hol Ér3ek László 1847 -ben megyei írnok. 

Érsekújvári család. (Érsekújvári}. Erdélyben Belső- Szol- 
nok vérmegyében közülök Sámuel 1794-ben királyi fŐpénztáraok. 

Egy dési Érsekújvári Sámuel pedig Dézsen Í8I5- 
ben városi tanács-ülnök. 

Erszényes családi. (M.- Vásárhelyi). Lakhelye Erdélyben 
M.- Vásárhely , hol 1 3 1 5-ben Erszényes József a város főjegy- 
zője ; és másik J ó zseí ugyanakkor kir, táblai ügyvéd ; és ismét J ó- 
zsef í 84 7-ben m.-vásárhelyi tanácsnok és rendőri főnök. 

Erisei család. (Téglási). Erdélyi család. Lakhelye Maros- 
Vásárhely vidéke. Közülök 1847-ben József Torda megyénél erdé- 
szeti felügyelő. 

Károly Marosvásárhely a városnál szolgál. 



*) Kíváry : Erdély nev. cs. 270. 

*) Lásd Kisfalud! Lipikay csaUd levéltárában R. Fas<2. XXVII. Nro Í138. 
éa a kiafaludi Liptkay család története és oklevelei. Pest, 1863. III. rész 4 lap. 



$0 Essegváry — Esterházy. 

J á n o s ugyanott a bölcsészet és politikai tudományok tanára. 

Vallására reform. 

Egy-e ezen család a fölebb tárgyalt Bihar megyei Ercsey csa- 
láddal? nem tudjuk. 

Essegv&ry család. Veszprém megyeben a Bakonyban He- 
rend helység határában romokban hever Essegvára, melyet Kis- 
faludy Sándor megénekelt. Ezt bírta hajdan a már kihalt E sseg h- 
v á r y család, melynek egyik ága a XVI. század végéig élt 

1466-ban élt Pápay György (Pápay Antalnak fia), kinek leányát 
Ilonát Esseghváry Mihály tartá n&ül , ettől gyermekei Es- 
seghváry Bálás, Bereczk és Veronka Béri ístvánné 1492-ben '). 

Ugyanez időben élt Esseghváry F e r e n c z 1505-ben a rákosi 
országgyűlései) Veszprém vármegye követe 2 ), ki Himfy Ilonát Himfy- 
nek — mint iratik — Mátyás király udvarnokának 3 ) leányát birta 
nőül ; ettől egyik leánya A d v i g a Ostíy Jakab Veszprém megyei al- 
ispán neje , a másik Katalin kis-sitkei Sitkey Sebestyén neje , kitől 
leány-ágon többi közt a Kisfal udyak is származnak 4 ). 

1574 ben éltek Esseghváry István és Mihály testvérek , s való- 
színűleg ezekben a család kihalt. 

Ksíerházy családi. (Galanthai, berezeg és gróf). Az Ester- 
házyak orazágnagyaink egyik legfényesb nevű és legvagyonosb csa- 
láda. Eredetére nézve az Illyésházyakkal együtt a Salamon nemzetség 
(genus) közös sarjadékául tartatik. A Salamon nemzetségből, •— ~ mely- 
nek a Csallóköz birtokosai közt már a XII. században előfordul okleve- 
les nyoma 6 ) , — 1 238-ban osztoztak meg Salamonnak fiai Péter é3 
Illés atyai birtokaikban , s akkor ez az Ilíyésházy, Péter a 
Szerházy család- ágnak törzse iőn 6 ). 



Vi Geueal. auth. Mss. tom. II. 

5 ) Jászay : Magyar nemaet napjai a mohácsi veaz ntán. 157. 1. 

3 ) Fényes : Geogr szótár. II. 102. 

*) Geneal. authen. lom. II. 

5 ) Fejér: Cod. JDi.pl, tom. II. p 228. továbbá ugyanott tera. IV. voi. I. 
pag 149. stb. 

fl ) "S> r í''j a minden forr ás- idézés nélkül B. ftíednyánszky A. Taschenb. f. d. 
valerl. Ge3chichte 1821. 288. és 1830 ki évfolyam 11-13. 3. - Téves állitás az, 
mintha (a Fejér : CocL Dipl. tom. X. vol. VII. p. 830. és tom X. vol. VIII. p. 662. 
nyomán) már Zsigmond király kúrában Esterházy Bálint nevű élt volna, 
és hogy Zsigmond király Esterházy Andrásnak s fiainak 1436-ban czimert adott 
volna? — E botlást az idézett Cod. Dipl. követé el , midőn az érdeklett 1436-ki 
araa&ÜB levélnek kivonatát a Catalogus Manuscriptorum Biblio- 



Esterházy. 



81 



A Szerházi (vagy Serházi) ágból 1549-ben élt Benedek, 
kinek nejétől galanthai 
Bessenyey öyörgy le- 
ányától Ilonától két fia 
született; az egyik az 
1596-ban Keresztesnél 
elesett István, ki fiá- 
ban Tamásban kihalt. A 
másik 

Ferencz, ki előbb 
Szenczen harminczados, 
utóbb 1584-ben Pozsony 
várraegye alispánja volt, 
anyja után örökölvén 
(vagy legalább részben 
szaporodást nyervén) a 
galanthai birtokot, 
első irta nevét Ester- 
házy-nak galanthai elő- 




ttié c a o Nat. Hung. Szécheny. regnicol. tom, I. 584-ik lapjáról gyűj- 
teményébe a vezeték-név elferdítésével átvette, mert a Catalogusban ez áll: 
„1436. Sigismvndus arma confcrl Andreáé Veslerhato. li Én ugyanis az érdeklett 
Catalogus utasítása nyomán fölkeresvén a nemzet? Múzeumban a2 1283. számú 
Quart. lat kéziratot, melynek czime : „Callectionis Diplomatám , Pritdlegiorum 
ac reliquorum quoqne scriptorum ad Históriám Patrias , Jurísprwdeniiam fitrentetn ele. 
ilhutr. facienlium tomus l. congesíus ab Anno 1766 — 1769. Csetnekii el Sopronii. 
Per Jonatham Wieloris." — Ebben az 1436-kí Zsigmond királytól adott armaíist 
egész terjedelmében fölleltem; és itt az oklevélben is világosan igy áll : „Tibi 
fideli nostro Valentiuo lÁUralo filio Andreáé de Vesterha&o, és tovább : Tibi 
el per Te Johanni fratri Tuo cornali, iiem Sebasliontt de Bogod, ac Osvaláo, Valentina, 
Nicolao, et Marco filiis ipsiut Sebasiiani , nec non Pelro el Sigismundo fíliis Geergii de 
eadem Bogoth!''- etc. Világos teliát , hogy a Fejér Cod. Diplorn&ticusában 
is V e s t e r h á z i-nak kellene állani Esterházy helyett, és még ineg kellett 
volna említetni a Bogody&knak ií, kikkel együtt nyerte Vesterházi 
a czimert, melynek kár, hogy alakját le nem levén írva az oklevélben (az eredeti- 
ben lefestve volt) nem tudhatjuk , hacsak egykor az eredeti — melyről Wietori* 
Göinörben másolatát vette , elő nem kerül. Mindezekkel azonban azt , hegy a 
Vesterházi név idővei nem változhatott-e Es t er házy-vá, nem akarjuk ta- 
gadni. — A mi végre az Estoras nevet , az Esíerházyaknak ííirnrodtői 
Atillától ízről izre származtatását illeti , az ezt oklevelekkel állító „T r ©- 
phaeam Domue Esíor&sianae 1701." czimü munka hitelességét 4 1 Ör« 
téneti eritica rég elvetvén, szólanunk fölösleges: 

6 



82 



Esterházy. 



névvel , és családja egyik legidősb és kétségkívül legjelesb fia M i k- 
iósban ennek szerencsés házassága, és kitűnő észtehetsége és érde- 
mei által a legnagyobb és máig virágzó polczra emelkedett. 

Ferencznek nejétől Illyés házy Zsófiától született több 
gyermeke között a nevezett Miklóson kívül még Dániel és Pál 
is máig virágzó családot , és pedig D á n i e 1 a cseszneki grófi vonalt, 
Pala zólyomi grófi vonalt alapitá , ez okból előbb a fi -aknái vagy 
herczegi vonalt az I. és II. táblán ,acsesznekit a III— dik , és a z ó- 
1 y o m i vonalt a IV. táblán látandjuk. 

Ferencztől kezdve a családfa következőleg származott le : 

I. tábla. 

Fraknói vonal. 

a) Herczegi vagy idősb ág. 

Esterházy Ferencz 
1584. Pozsony v. alispán. 

(Illyésházi Zsófia) 

. . « . 



I. Miklós 

szül. 1582. f 1645 

1626. gróf, • 

nádor. 

(1. Dersfly Orsolya. 

2. Nyáry Krisztina) 



I. Gábor 
fl618 
(Ujfalnssy 
Anna) 



Zsófia Anna 
(Révay (Kéry 
Márton) János) 



Farkas 

kir. szeméi yn ök 

f 1670. 

(Bóka Anna) 



Judit 
(Amadé 
János) 



1. Dániel 

báró. 

(Rumi Judit) 

. .1 

/,. III. tábla. 



I. Pál 

báró. 
(1. Károlyi 

Zsuzsa. 

2. Viczay 

Eva) 



L. IV. tábla. 



László 



István 
f 1641. Vezekénynéi 
Pápa kapit. + 1652. 
(Thurzó Erzse) (Batthyány 
Eleonórái 



Mihály Anna 

( Nádasdy 
Ferencz) 



Orsolya 

(h. Esterházy 

Pál) 



I. Pál 
sz 1635. 
f 1712. 
Berezeg 
nádor, 
(l. Esterházy 
Orsolya. 
2. Thököly 
Éva) 



Mária I. Ferencz 
(Drugeth szül. 1641. 
György) f 1685. 
Zala, 
Somogy v. 
főispánja. 
(1. Ulyés- 
házy Ilona. 
2. Thököly 
Mária) 

Lásd II. táblán. 



1-től II. Miklós Krisztina László 

I. Mihály tinini ágostai ráthóti 

berezeg püspök. apácza. prépost 

kir. udvarm. f 1693. f 1680. 

t 1721. 
(gr. Deschán Margit) 



Teréz 
(gr. Aspremont) 



Anna 

(gr. Altban 

Mihály) 



Eleonóra 

(gr. PálfFy 

János) 



Orsolya Gábor Teréz*) József 
apácza. főispán (gróf f 1721. 
1690. Erdődy hercv.eg. 
(Traun György) (b. Gileis 
Margit) ' Mária 

Octavia) 

i — — > " 1 

Folyt, a köv. lap. 



*) Teréznek testvérei még : Julianna és Ádám. 



Jozefa Margit Mária 

(Salm Károly) 



Esterházy. 



83 



József ki az előbbi lapon. 
herczeg. f 1721. 
(b. Gileis Mária Octavia) 



Pál Antal 

sz. 1711. t 1762. 

Herczeg , 

tábornagy. 

(Visconti Mária) 



Mária Jozefa 
szül. 1712. f 1756. 
(gr. Lamberg Ferencz) 



Anna Mária 
sz. 1717. 
f 1718. 



III. Miklós 

szül. 1714. f 1790. 

Herczeg, 

m. testőr-kapit. 

(gr. "Weissenvolf Erzse) 



(1 



Antal 
szül. 1738. 
tábornok. 

f 1794. 
Erdődy Teréz. 



Mária 
sz. 1739. t.1794. 
(h. Grassalkovich Antal) 



gr. Hohenfeld M. Anna) 



IV. Miklós 
szül. 1741. 

t 1777. 
őrnagy, 
(gr. Ungnad 
Anna) 



Miklós 

8zül. 1765. 

Herczeg, 

táborszernagy 

f 1833. nov. 24. 



Antal 

szül. 1767. 

alezredes. 

t 1790. 



Mária Leopoídina 

szül. 1776. 

(H. Grassalkovich 

Antal) 



Mária Teréz 

szül. 1764. 

(gr. Csáky Ferencz) 



Herczeg Pál Antal 
szül. 1786. mart. 10. 
Britt nagykövet. 
(Hg Thurn Taxis Teréz) 



Mária Leopoídina 
szül. 1788. 
(h. Lichtensteiu Mór) 



Miklós 

szül. 1799. 

hadnagy volt. 



Mária Teréz 

szül. 1813. 

(gr. Chorinszky 

Frigyes) 



Teréz Amália 

szül. 1815. 

(gr. Cavriani Károly) 



- Miklós Pál 

szül. 1817. 

(Child Villiers 

Sarah Frid. Lady 

f 1853.) 



Pál Antal 
szül. 1843. 



Alajos György 
szül. 1844. 



Sarah Zsófia 
szül. 1848. 



Miklós 
szül. 1851. 



A táblázat törzsének Ferencznek IUyésházy Zsófiától IUyés- 
házy István nádor-nővérétől Öt gyermeke maradt. I. Dániel és I. Pál 
ivadékát a III. és IV. táblázaton látandjuk. Zsófia Révay Márton- 
hoz, An»a ipolykéri Kéry Jánoshoz mentek nőül. I. Gábor arany- 
sarkantyús vitéz Bethlen Gábor fogságában , de hive is volt '). Meg- 
halt 1618-dik után 3 ). Első neje az osgyáni Bakos családból, a második 
Ujfalussy Anna volt. Gyermekei Farkas kir. személy nők 1670-ben 
halt meg. Szerzé Cseszneket és Gáthát. Nejétől Bóka Annától gyer- 
meke nem maradt. Nővére Judit Amadé Jánosné, 

Legídősb és legjelesb fia Ferencznek Miklós 1582-ki april 8-án 
született Galanthán. Protestánsból a kath. vallásra térvén, és 161 l-ben 
a gazdag Magócsy Ferencz özvegyének Dersffy Orsolyának kezét meg- 
nyervén , és igy a vagyont erényeivel párosítván , fokonként mind 

*) Kazy Hist. R. H. tom. I. p. 172. 173. 

*) A „Trophaeum Estoras" szerint 1618-ban, de bizony oa hogy később. 

6* 



£3 Esterházy. 

magasabb és magasabb polczra lepett. Mátyás király mindjárt ural- 
kodása elején hadi kapitánynyá, tanácsossá, és Gábor, Dániel, Pál 
testvéreivel báróvá — és az ország nagyjai közé emelte. 1617-ki 
october 6-án Bereg, 1618-ban pedig Zólyom megyei főispánjává, ta- 
nácsossá, és kir fŐ -udvarmesterré neveztetett ki , mint ilyen II. Ferdi- 
nánd koronázásánál ő vitte Magyarország zászlaját, és ekkor sz. István 
kardjával arany-sarkantyús vitézzé üttetett. Ugyanez évben nádorrá 
is ki volt jelölve. Mint fejedelmének tántorithatlan bive, és az 1622-ki 
nikolsburgi béke egyik főtényezője, azon évben kamarássá és or- 
szágbíróvá neveztetett ki , és Ki s-M a r t o n t kapta adományba. 
A kővetkező évben a Nyitra vizénél a törökön fényes győzelmet ara- 
tott. Végre 1625-ben a sopronyi országgyűlésen nádorrá választa- 
tott, 1626-ki aug. lü-én pedig Fraknó várával és uradalmával ju- 
talmaztatott , s utódaival együtt Fraknó örökös és szabad grófjává 
emeltetett *). 1645-ben még ő eszközlé a Rákóczy Gryörgygyel kötött 
egyességet is. Meghalt ugyanez évben sept. 1 1-én , és tetemei Nagy- 
Héflánból , hol rendesen lakását tartá , Nagyszombatba vitettek , és ott 
az általa épített egyetemi egyházban t családi sírboltjába takaritattak. 
Miklós mint iró is figyelmet érdemel fcnmaradt munkái által 2 ). 
Második neje Bedeghi Nyáry Krisztina Thurzó Imre Özvegye volt, 
ettől és első nejétől gyermekei a következők : 

a) István gróf, tanácsos és kamarás , arany- sarkantyús vitéz 
és Pápa vára kapitánya volt. Meghalt 1642-ben, kora 26, évében. NŐül 
atyja mostoha leányát Thurzó Erzsébetet vette el , kivel a Sempthei 
urodalmat kapta. Ettől leánya Orsolya testvérének Esterházy Pál- 
nak lőn nejévé. 

b) Mária grófnő homonnai Drugeth György neje lőn. 

c) László gróf, szép férfiú, szül. 1626-ki dec. 30-án. Tanácsos, 
Sopron vármegyei főispán , szintén pápai várkapitány. Elesett Veze- 
kénynéí 1652-ki aug. 26-án a török elleni csatában 3 ). Nejétől Batthyán 
Eleonóra gyermektelenül halt meg titánná i 654-ben. 

d) Mihály gróf szintén magnóikul halt meg. 



*) Lásd az oklevelet a „Trophaeuin Domus Inűlytae Eatoras" oklevelei 
köat. Lehüczkynái Stemmat, tom. I. P. 2. p. 24. És Esterházy Miklós munkái a 
Nemteíí Könyvtárban 345. 

■) Láfi-'l jeleiül kidolgozott életrajzát Esterházy Miklós munkái előtt 
Tolüy Ferenc7től a Nemzeti Könyvtárban. 

8 ) Lásd HoíTman Pál pécsi püspöknek a Yezekénynél eleseit négy Ester- 
házy fölött mondott halotti beszédét. 



Esterházy. 85 

e) Anna grófnő a szerencsétlen Nádasdy Ferenez országbíró 
neje volt. 

f) Ferenoz grófról aFraknói ifjabb vagyis grófi ág törzsé- 
ről alább leend szó. 

g) I. Pál szül. 1635-ki sept. 8-án Kis-Martonban. László bátyja 
halála után 1652-ben soproni Örökös főispán , és cs. kir. tanácsos, Leo- 
pold király megkoronázása után pedig mindjárt arany-kulcsos és udvari 
tanácsos , 1661-ben fő- udvarmester és vezér-őrnagy lett. 1663-ban 
Zrínyi Miklóssal együtt hadakozott a török ellen , utóbb Montecuccoli 
vezérlete alatti táborozásokban kitüntetvén magát, 1667-ben alsó- 
magyarországi főhadvezéré neveztetett, s az elégületlenek ellen Lőcsé- 
nél és Györknél győzelmesen harczolt. 1667-ben tábornagy lett. 1681- 
ben nádorrá választatott, és a kapuvári urodalmat kapta királyi ado- 
mányban. 1 683-ban Fraknó várából a török által ostromolt Bécs segé- 
lyére is megjelent. 1686-ban Buda bevételére húsz ezer főből álló se- 
reget gyűjtött , és Leopold király részére a férfi ág Örökösödését tár- 
gyazó törvényczikk elfogadására egyik fő tényező volt Ennyi érdemei- 
ért 1687-ben elsőszülötti jogra romai sz. birodalmi herczegi rangra 
emeltetett '); már előbb (1681-ben) II. Károly spanyol király által az 
arany-gyapjas rendet is megnyerte. Másfelől c kegyelmek az 
elégületlenek bizalmát annyira megcsökkentették iránta , hogy azok a 
királyi felség s közöttük leendő közbenjárását a béke-alkudozásokban 
el nem vállalták, .melyet annálfogva PálíFy János főhadvezér , utóbb 
országbíró és nádor hajtott végre a szathniári békekötés által 1711-ben. 
III. Károly király megkoronázásakor 1712-ben a herczegi cziraet íl-ága 
részére örökre megerŐsité. Meghalt ugyanez évben Kis-Martonban 
martius 26 án , és ott a családi sírboltban eltemettetett, Fraknó várát 
szép képekkel és nagy fegyvertárral látta el. Vallásosságáról több ál- 
tala irt munka tanúskodik, Sőt — mint vélik — a ,Trophaeura Estoras"- 
féle munka is az ő müve 3 ). Első neje Esterházy Orsolya, a második 
Thököly Éva volt. Ezektől gyermekei következők , és pedig az elsőtől ; 

1) Mihály herczeg ca. kir. tanácsos, kamarás, Sopron vár- 
megye főispánja, kir. udvarmester, meghalt 1721-ki martius 24-én. 
Neje gróf Deschán Margit Rhodi Marauise-től csak leányai : a) Teréz 
gr. Aspremont Jánosné , b) A n n a gr. Althan Mihály né , és c) E leo- 



*J Ez oklevélben fordul elő legelőször a Nimród- , Atilla-tóli Estoras-féle 
származtatás. Lásd Kazy III. köt 

*) Az Elog iumokat Ritter írta; a többiben Bezeredj Ádám 
is Jeszenszky Ignácz titkárai voltak segélyére. 



86 



Esterházy. 



nora gróf Pálffy Jánosné maradtak. így fí-ágon kihalván, a herozeg- 

ség József Öcscsére szált. 

2) Miklós-Antal gróf 1681-ben esztergami kanonok, szent 

István vértanúról nevezett 
prépost és tinini püspök. Meg- 
halt 1695-ben ifjú korában *). 

3) Krisztina grófnő, 
a sz. Agoston-rendi apáczák 
fejedelem-asszonya Kis-Mar- 
tonban. 

4) László gróf po- 
zsonyi kanonok , és B. Szűz 
Máriától czimzett rá tóti pré 
post, meghalt 1693-ban. 

5) Orsolya grófnő , 
Kis-Martonban sz. Ágoston- 
rendi apácza. 

6) Gábor gróf, szül. 
1 673-ban. Arany-sarkantyús 
vitéz , Zala és Somogy vár- 
megye főispánja , és egy magyar ezred tulajdonosa. Meghalt 1704-ki 
martius 13-án. Neje gróf Traun és Abensperg Margit Krisztina, kitől 
egyik leánya Mária S a 1 m Károlyné volt. 

7) Julianna grófnő, sz. Ágoston-rendi apácza Kis-Martonban. 

8) Ádám gróf, szervita-szerzetes 1698 ban. Anyja Thököly 
Éva volt. 

9) Terézia grófnő, gr. Erdody Györgyné. 

10) József-Antal gróf, ezredes, Zala várraegye főispánja 
szül. 1655-ki május l-jén. Bátyja Mihály halálával herczeg 1721- 
től , s ezen évben meg is hált jun. 7-én. Nejétől b. Gileis Mária Octa- 
viától következők : 

a) Pál-Antal herczeg szül. 1711-kiaprii 22-én. 1721-ben 
örökösödik a herczegi majorátusban. 1734-ben Sopron vármegye fő- 
ispánja. 1744-ben a porosz örökösödési háborúban egy magyar ezredet 
állit. 1747-ben I. Ferencz császártól az arany-gyapjas rendet nyeri. 
1748-ban valóságos belső titkos tanácsos. 1750 ben lovassági tábornok. 
1758-ban követ a nápolyi udvarhoz , és Maraehall lett. Volt főkomor- 




\) Memória Basilicae Strigoniensis p. 161. 



Esterházy. 67 

nokmester is. Meghalt 1762-ben mart. 18-án J > Neje Marquise Lunati 
Visconti Anna Luiza , kitől gyermeke nem maradt. 

b) J o z e f a-M a r g i t csill.-ker. h. gróf Lamberg Perenozné, 

c) Anna-Mária szüi. 1717. máj. 18. Megh. 1718. april 7. 

d) III. Miklós-József gróf, született 1714-ki dec. 19-én. 
1741-ben cs. kir. kamarás és ezredes , 1756-ban jelen volt a porosz há- 
borúban , 1 758- ban az Andrási ezredet kapta meg. 1762-ben magta- 
lanul elhalt bátyja Pál-Antalnak a herczegségben utóda, Sopron 
vármegyei főispán , arany-gyapjas vitéz , főkomornok-mester, a magyar 
királyi testőr-sereg kapitánya, és magyar gyalog ezred ezredese , szent 
István király rendjének nagy keresztese , végre Marschail. 1778-ban 
Sopron megye részéről kétezer , saját részéről kétszáz huszárt állított. 
A berezegi czimnek a leányokra is kiterjesztését kapta meg. Szerette 
és ápolta a művészetekét , különösen a zenét , kis-martoni kastélyában 
alapított zene-iskolájából kerültek ki Haydn és Pleyl stb. Meghalt 
1790-ben sept. 28-án. Nejétől gróf Weissenwolf Erzsétőí gyermekei: 
Mária herczeg Grassalkovieh Antalné megh. 1794-ben, IV. Miklós 
őrnagy, (1777-ben kihalt) és 

Antal herczeg született 1738-ki april 11-én. Arany-gyapjas 
vitéz, Sopron megye örökös és valóságos főispánja, cs. királyi és király- 
néi valóságos belső titkos tanácsos , tábornagy (Generális Campi Mar- 
schallus) és egy magyar lovas ezred tulajdonosa , és kir. főkomornok- 
mester 1760-ban. Meghalt 1794-kijan. 22-én. Első neje gróf ErdŐdy 
Teréz; a második Hohenfeld Mária Anna grófnő; ezektől gyermekei: 

1) Antal herczeg született 1767-ben. Mária Terézia katonai 
rendjének vitéze , alezredes, Belgrádnál tünteté ki magát , és sebeket 
kapva 1790-ben dec. 17 -én 3 ). 

2) MáriaLeopoldina herczegnő szül. 1776-ki nov. 15-én. 
Férjhez ment 1793-ki július 25 én herczeg Grassalkovieh Antalhoz, 
Meghalt néhány év előtt. 

3) Miklós herczeg szül. 1765. dec. 12. Szintén katonai pályán 
állott. Arany-gyapjas vitéz , Sopron várraegye Örökös és val. főispánja, 
cs. kir. kamarás és val. belső titkos tanácsos , altábornagy (majd tüzér- 
ségi főparancsnok) , egy magyar gyalog ezred ezredese és tulajdonosa, 
a magyar királyi nemes testőr-sereg kapitánya , szent István apostoli 
m. kir. , — és Mária Terézia katonai , — továbbá a bajor bz. Hubert, 
és Hannover Gueíf rendek nagykereaztes vitéze volt, egyszersmind 

*) Lehoczky Stemraat. tom. I. P. II. p. 17. 
) Ugyanott pag. 19. 



88 Esíerháiy. 

edelstetteni gróf. Katona és diplomata. Szenvedélyes barátja és ápolója 
a tudományoknak és művészeteknek, alapttá az Esterházy képcsar- 
nokot , mely Bécsnek Mariahilf külvárosában áll. Ugy szintén könyv- 
tárt, érem- s csiga-gyüjteményt Hires zenekara Haydn vezérlete alatt 
állt. Tömérdek s szertelen pompa-szeretete roppant jövedelmét is elég- 
telenné tévé, s gyakran pénz-zavarba hozta. Meghalt 1833 ki noverab. 
24-én. Nejétől Lichtenstein Mária Jozefától herczegnőtől fia 

Pál-Antal herczeg edelstetteni gróf, Fraknónak örökös grófja, 
az arany-gyapjas és sz. István apóst. kir. rendjének n agy keresztese , és 
polgári érdemek ezüst keresztjének tulajdonosa , az orosz sz. András 
Nevsky, és sz. Anna-rend első osztályú, a porosz fekete sas, a nagy- 
britanniai Bath-rend , a Hannover Guelph , és szicíliai sz. Ferdinand- 
rend és érdemek nagykeresztes vitéze , Sopron vármegye Örökös és 
valóságos főispánja , cs. kir. kamarás és ral. belső titkos tanácsos , és a 
nagybritanniai udvarnál nagykövet szül. 1786-ki mart. 10-én. 1810-ben 
lett dresdai követ, későbben az általános európai restauratio után, 
rendkivüli nagykövet, a londoni udvarnál, hol 1830-tól 1838-ig mint a 
londoni conferentia tagja , nagy részt vett az európai béke fentartásá- 
ban. 1842-ben követi állásáról lemondott, s magánéletet élt. 1847-ben 
mint soproni főispán , a m. természetvizsgálók s orvosok soproni nagy- 
gyűlésének elnökségét viselé , s általában a hazai s nemzeti ügyek a 
érdekek iránt mindinkább érdekeltséget tanúsított. 1848-ban martius- 
ban magyar külügyi minister lőn , melyről azonban az ügyek bonyo- 
lulta miatt septemberben lemondott , s a magányos életbe vonult. — 
1812-ben vette nőül herczeg Thurn Taxis Károly Sándor leányát, ki 
1827-ben meghalálozott Ettől a táblázaton látható Miklós fia s két 
leánya született. 

Miklós herczegnek neje Chilei Viihers Sarah Friderika — ki 
1853-ki nov. 17-én halt meg, a táblázaton látható gyermekei vannak. 

Ez leszármazási története a fraknói vonalon az idősb vagyis ber- 
ezegi ágnak. 

Ez ág oly roppant vagyont s annyi urodalmat szerze össze , hogy 
majoreseoja az osztrák birodalom leggazdagabb földesura lenne , s több 
mint két milliónyi évi jövedelemmel rendelkezhetnék , ha nem kevésbé 
roppant adósság-tömeggel nem terheltetnék , minek következtében az 
uradalmakra tett zárlat idejéig a lezáróit javak ura csak nyolezvan 
ezer pforint évi jövedelmet huz *). ~ 1804-ben a nem rég (1833-ban) 



*) Ujabb ismeretek tára III. 138. 



Esterházy. €9 

meghalálozott Miklós herczeg Ligtíe herczegtől a frankoniai tarto- 
mányban Edelstetten urodalmat vásárlá meg, mi által családja a német 
birodalom fejd. herczegeinek sorába lépett. Azon urodalom azonban 
1806-ban a bajor király koronája alá került, e herczegi uradalom egy 
tizedrész négyszegű mértföldnyi területén mintegy 830 lakost, egy 
mezővárost és 2 '/ a falut számlál. 

Az ausztriai birodalomban fekvő, s a herczegi majorátushoz tar- 
tozó többi uradalmak ezek : Kis-Marton, Esterház, Szarvkő (Hornstein) 
Pecsenyéd (Pötsing), Fraknó (Forchenstein) , Kabold (Kobelsdorf), 
Lakompák (Laekenbach) , Léka (Lackenhaus) , Keresztúr , Kőszeg, 
Suttőr, Boldogasszony , Kaposvár , Köpcsény , Alsó-Lindva, Nempthy 
(Lenthy) , Csobáncz , Léva , Ipoly-Pásztó, Végles, Buják, Szád vár, De- 
reske, Bicse , Sztrecsen, Ozora, Dombóvár , Sz.-Lőrincz, Kis- Várda, 
Árva és Lietava , (mindezek Magyarországban) , Sckwarzenbach és 
Pottenstein Alsó-Ausztriában. 

A család feje a majoresco örökösen bírta a soproni főispánságot. 
A herczegnek nyári laka hajdan Lakompák , Heflán, majd Kis-Marton. 
A múlt században már a pompás Esterház is Sopron vármegyében, 
miután a múlt században Miklós herczeg a saródi határban egy ros- 
kadt vadász-kastély helyébe fényes palotát , s mellé egy egész csinos 
falut építtetett Most nyári lakásul K i s-M ártón szolgál. 

A herczegi ág czimere — mint a második metszvényen láthatni, 
négyfelé osztott paizs. Az első és negyedik osztály kék mezejében az 
ősi czimer a koronán álló koronás grif áll , kardot s három fehér rózsát 
tartva. A második és harmadik mező víz-szintesen kétfelé oszlik, a felső 
vörös udvarban koronás oroszlán emelkedik fel , hármas fehér rózsát 
tartva , az alsóbbi ezüst mezőben három vörös rózsafej három szögletre 
helyezve látszik. A közép kis paizs fekete mezejében arany L. (Leo- 
poldus) betű ragyog , a kis paizson herczegi korona. — Az egész ozi- 
mert herczegi korona, s hermelinnel bélelt bíbor-palást- födi. 



A fraknói vonalnak ifjabb vagy grófi ága, mely I. Pál herczeg- 
nek testvérétől Ferencztől származik , igy sarjadzik le : 



90 



Esterházy 



II. tábla. 

/. Fraknói vonal. 

b) ifjabb vagy grófi ág. 

Ferencz lásd I. táblán. 
bzüI. 1641. f 1685. 

főispán. 

(1. Illyésházy Ilona. 

2. Thököly Mária) 



Antal 

1690. 

1 1722. 

Rákóczy 

tábornagya. 

(Erdődy Julianna) 



Rozália Krisztina 
(gr. Batthyány apácza. 
Ferencz) 



Francziska 
apácza 



József 

sz. 1682. 

f 1748. 

or8z.-biró. 

bán. 
(gr. Egg 
Francziska) 



Borbáia Ferencz 

apácza. tárnokrn. 

1746. 

f 1758. 

(gr. Pálffy 

Sidonia) 



József 
tábornok:. 



János Miklós József Mihály Károly László *) Ferencz 

korona-őr orosz követ, f f szül. 1723. f sz. 1715. f 1785. 

1741. korona-őr. egri püsp. főkomornok. 

sz. 1711. f 1764. (Durville Ant.) 



(gr. Lubomirszky 
Anna Mária) 



Mária 

(gr. Fekete 

Ferercz) 



Jáuos 

szül. 1747. 

Beregi főisp 

(gr. PáhTy Mária) 



Ferencz 

(gr. Stahrem- 

berg N.) 



Lásd folyt. 
a köt. lapon- 



Miklós János 

szül. 1775. f 1856. 

val. b. t. tan. 

(Roisin Franc. 

Marquise) 



Mária Jozefa 

szül. 1777. 

(gr. Esterházy 

nep. János 
ezredes, f 1829. 



Mária Anna 
szül 1802. 



Miklós Ferencz 
szül. 1804. febr. 8. 
ker. táblai ülnök. 
(gr. Plettenberg 
Mietingen Mária 
csill.-ker és p.-h.) 



Pál Mária 

szül ; 1806. 

cs. kír. kam. 

(gc. Esterházy 

Ilona) 



Móricz 

bzüI. 1809. 

pápai követ. 

(H. Lobkovicz 

Polexina) 



Francziska 

szül. 1810. 

(gr. Károlyi 

István) 



Pál Miklós 

szül. 1834. 

jun 10. 



Miksa 
szül. 1837. 
május 14. 



Miklós 

szül. 1839. 

dec. 5. 



*), Ezeknek nővéreik még : Mária Anna szül. 1714. f 1757. Gr. Bat- 
thyány Ádárrmé ; Antónia szül. 1719. f 1771. gr. Paar Venczelné ; Teréz, 
Katalin, Szidónia született 1730. gróf Königsegg Ferenczné , Jozefa 
szül. 1728 f 1795. gr. Windischgratz Józsefné , F i I i p pi n a sz. 1734 1 1811. 
gr. Batthyány Tivadarné. Eleonóra sz. 1734. f 1773. gr. Aspremont Linden 
Ferenczné. 



Esterházy. 91 



Ferencz ki a túlsó lapon. 

mosoni főispán 
(Durville Antónia) 



Ferencz Eleonóra 

főispán szül. 1758. 

szül. 1758. f 1815. (1. gr. Niczky Fer. 

(lig. Grassalkovich Erzse) 2. gr. Sztáray Mik.) 
i 



József Antal Mihály Károly 

Mül. 1791. t 1847. szül. 1789. szül. 1794. ízül. 1799. 

(1. h. Metternich f 1803. er. kir. kam. val. b. titk. tan. 

. Mária f 1820. (b. Sehopping Zsófia) (b. Perényi Antónia) 



2. Bezobrazoff 

Mária 1841-től. 
r 



Antal Károly Ferencz Emészt 

szül. 1821. szül. 1822, szül. 1823. szül. 1826. 

(H. Trnbetzkoi Vera) f (Tengoborszky 



Mihály 
szül. 1853. 



Eufemia) 



Ez ág törzse Ferencz (I. Pál herczegnek testvére) született 
164l-ki febr. 17-én, arany-sarkantyús vitéz, 1675-ben pápai kapitány, 
tanácsos, kamarás, Zala és Somogy vármegye főispánja. 1683-ban Kara 
Mustafa ellen Bécsnek védelmére jelen volt Pál nádor bátyja táborá- 
ban. Meghalt 1685-ben. Első neje Illyésházy Ilona magtalanul halt 
meg 1669-ki febr 12-én. Második nejétől Thökölyi Máriától (ki utóbb 
Löwenburg grófné lön) gyermekei : 

Antal pápai kapitány. Neje Erdődy Julianna 1696-ban szülés- 
ben halt meg. Később Rákóczy Ferencznek tábornagya. Kibujdosott 
Tőrökországba, és ott halt meg 1722-ben *)• 

Rozália gróf Batthyány Ferenczné , Krisztina, Fran- 
cziska, Borbála apáczák. 

József szül. 1682-ben. Komárom vármegye főispánja 1708-ki 
aug. 20-kától. 1733-ban Horvát-, Tót- és Dalmátország bánja, és 
1741-ben országbíró lőn. Meghalt 1748-ki május 10-én 2 ). Gróf Egg 
Francziskától egy fia József tábornok. 

Ferencz Borsod vármegye főispánja, m. kir. helytartósági 
tanácsos, hétszemélyes táblai ülnök , királyi főlovászmester , legutóbb 
pedig (1746.) tárnokmester 3 )- 1741-ben Dunáninneni tábornok. Meg- 
halt 1758-ban. Gróf Pálffy Szidóniától következő gyermekei születtek : 



') Mikes Kelemen Törökországi levelei. Kiadta Kulcsár. Szombathely, 
1790. 92. 107. 110. lap. 

7 ) Fényes: Komárom rárm. 59. — Ambrosovszky Comp. Chronologia 
Hwng in Appen. 27. 38. — Lehoczky Stemm. 1. P. 2. p. 15. 

*) liöhoczky Steramat. I. Pars 2. p. 15. — 1741-ki 63. törv. qz,, 



QZ Esterházy. 

a) János több (a Franczia, Portugál, Brit, Lengyel) udvarhoz 
követ, 1741.ben korona-őr ')• 

b) József, c) Mihály, d) László kihaltak. 

e) Károly szül. 1723-ban. Előbb váczi, 1761-tŐl egri püspök 
1799-ig, midőn meghalt. alapitá az egri Lyceumot. 

f) Ferencz, kiről mint a cseklészi ág fejéről alább. 

g) Miklós cs. kir. kam. és vaí. belső titkos tanácsos, 1751-ben 
a magyar szent korona őre, oroszországi követ, és 1761-ben Sáros 
megyei főispán, mely hivatalt helyette Károly testvére teljesité. 
Született 1711-ki nov. 16-án. Meghalt 1764-ki június 27-én. Gr. Lubo- 
mirszky Anna Máriától leánya Mária gr. Fekete Ferenozné , Mária 
Terézia gr. Amadé Antalné; fiai: Fereucz szül. 1746. sept 7-én, 
velenczei követ volt. Gróf Stahremberg Ernestinától gyermeke nem 
maradt. János nep. szül. 1747-ki mart. 18-án. Bereghi főispán. Gróf 
Pálffy Máriától fia 

Miklós született 1775-ben, cs. kir. kamarás, val. belső titkos 
tanácsos, Csákvár, Tata, Pápa birtokosa , meghalt 1856-ban , most élő 
utódait a táblázat mutatja. 

Cseklészi ág. 

Fölebb említett Ferencz szül. 1715. sept. 19. 1760—1770 ben 
Mosón vármegye főispánja , cs. kir. kamarás , val. belső titkos , m. kir. 
helytartósági igazgató tanácsos , főkomornok-mester , és szent István 
apostoli rend nagykeresztese és kanczellára; meghalt 1785. nov. 7-én. 
Durville Antóniától leánya Eleonóra, sfia Ferencz szül. 1758. 
febr. 6-án ; hasonlóan cs. kir. kamarás , Mosón vármegyei főispán , és 
az erdélyi udv. kanczelláriánál tanácsos, alapitá a cseklészi ágat ; meg- 
halt 1815-ki nov. 18-án. Herczeg Grassalkovich Erzsétől gyermekei 
közül, kiket a táblázaton láthatni, 

József birta Cseklészt és Szenezet. 

Mihály birja a Tallósi uradalmat. 

Károly a szeredi uradalom birtokosa. Nejétől báró Perényí 
Antóniától gyermekeit s unokáját a táblázaton láthatjuk. 

Eddig van a f r a k n ó i vonal. 

. II. Cteszneki tonal. 
A cseszneki vonalnak törzse báró Esterházy Dániel, I. Miklós 
nádornak testvére , mint az I. táblán láthatni. Dánieltói a családfa igy 
terjedt le ; 

J ) 1741-ki 6. törv.oa. 



Esferhásy. 



•3 



III. tábla 

Dániel táti I. táblán. 
báró* 
szül. 1580. f- 1654. 
(Rumy Jndit) 



János b. Taraás b. Zsigmond Gáspár 
sz. 1610. lévai kapit. verebéiyi aranysark 
csesznek! f 1652. kapitány 



kapit. 

gróf. 
(Oeskay 
Magdowa) 



Vezek. 



fl690. 

(Balassa 

Emerenna) 



György Imre *) 
samandri báró 
vitéz püspök f 1670. 
ele* 1652. éles. 1663. (Bucsány 
Vezek. Zsuzsa) 



Ferenoz 

Fejér várm. 

fő/apán. 



Mária 

(Esterházy 

Istvánné) 



Gáspár Imre 

Legrádi kapit. esztergáim 

(Révar Judit) érsek-primás 

I 1725. f 1745. 



Mihály 

ezredes 

f 1686. 

(1. Darabos 

Mária. 

2. Hölgy i 
Kata. 

3. Prény 
Bora) 



György János Zsófia Janka Polexiiia 
sz 1677. f 1734. (Révay (Mada- 
fl734. János) rász) 

Fejér v. 
főispán. 



Dániel Péter 

f kanok kapit. 

gróf 1719. 
(Török Krisztina) 



Klára Jalia István Krisztina Imre Mária 

(b. M«dnyánszky (Szunyogk apácza. nyitrai püsp. (Barío- 

Pál) László) 1760. sóozky) 



Dániel 
(Cziráky Krisztina) 



I 



László Bora 

(Horváth Kata) (Kéry Ferencz) 



János Krisztina Zsuzsa Klára 

(jgr. Berényi (Révay Péter) 

Bora) 

r " — . 

Lásd folytatását 

a Uh. lapon. 



Julianna Ferencz Ádám Sándor 

(gr. Berényi Erzse) 



Gábor Ferencz Julianna 

(Graasalkovich N.) (gr. Saéoheny Teréz (gr. Forgách Zsigmond) 

Pátyon) 



e ) Imrének v.övére : Magdolna (gr. Serény Ádamné). 



94 



Esterházy. 



János ki ni előbbi lapon. 
(gr. Berényi Bora) 



Imre 
lov. táborn. 
1787. 
(gr. Traun 
Anna Mária) 



Bora Zsófia Klára Anna Mária 

(gr. Csáky (gr. Szu- (gr. Castig- (gr. Pachta) 

János) nyogh Honi Eudin) 

János) 



Dániel 

(1. Gyulán 

Bora. 

2. gr. Erdődy 

Anna) 



József Pál 
zeraplini + 
főispán. 



Károly 
t 



Anna 

sz. 1770. 

(gr. Pachta 

Ernest 

f 1822.) 



Imre 
szül. 1763. 

f 1838. 

(Pallavicini 

Teréz) 



Jozefa Antónia 
(b. Med- 
nyánszky 
László) 



József 
szül. 1799. 
(b. Bartho- 
diosky Róza) 



Anna Mária 
szül. 1797. 
(b. Mandorf 
Antal) 



Teréz 

szül. 1800. 

(b Bartho- 

diosky 

József 

t 1828.) 



Net>. János 
veszprémi 

főispán. 

T 1840. 
(gr. Bánfly 

Ágnes. 

+ 1881.) 



Pál 
sz. 1804. 

h. százados. 

(gr. Viczay 
Antónia) 



Imre 

sz. 1808 

cs. k. kapit. 



Sándor 
sz. 1810. 
alezredes. 



László 
sz. 1812. 
(b. Orczy 

Erzse) 



Angelika Karolina 
sz. 1813. sz. 1815. 
(gr. La- (gr. Rüdíger 
zanszky Edvard) 
Adalbert) 



Andor 
sz. 1846. 



Alice 
sz 1850. 



Béla 
sz 1854. 



Amália 
sz. 1839. 



Imre 
sz. 1840. 



Angelika 
sz. 1841. 



Antónia 
sz. 1848. 



Alajos 
szül. 1780. 
alezredes, 
(gr. Bat- 
thyány 
Janka) 



Ferencz György DIenes 

szül. 1779. szül. 1781. szül. 1788. 

+ 1855. udvarmest (gr. Haller 
(1. gr. Bat- (gr. Praschma Czicze la) 
thyány Jozefa. Karolina) 
2. gr. Sigray 
Felicia) 



László 

szül. 1790. 

erdélyi 

kanczell. 

tan. 



Mihály *J 
szül 1783. 
(b. Schröffl 
Mansberg 
Antónia) 



Lásd folyt, 
a kbv. lapon. 



Nep. János Mihály Ágnes Kálmán 
szül. 1825. sz. 1826. sz. 1828. sz. 1831. 
(b. Bánffy kgn.) 



Györgv Stefánia 

szül. 1811. + 1856. szül. 1812. 
Porosz követ, 
(h. Rohan Chabot Luiza) 



Károly 
szül. 1820. 



György Lajos 
szül. 1848. 



Bálint 
szül. 1849. 



Erzse 
szül. 1853. 



*) Mihálynak nővére Jozefa szül 1787 



Esterházy. 95 

Mihály ki az előbbi lapon. 
szül. 1783. 
(b. SchrÖffl Mansberg Antónia) 

( — ; " ; 1 

Ágnes Serafin István Antal Ferencz Fraacziska Sarolta 

sz. 1818. sz. 1820. sz. 1822. sz. 1825. sz. 1829. sz. 1831. sz. 1834. 

(Don Ruspoli (b. Lo Presti 

August.) Lajos) 

A III. láblázatélén álló Dániel törzse a cseszneki vonalnak 
1580. táján született Aranysarkantyús vitéz, cs. k. tanácsos, az 1635-ki 
országgyűlésen a határvizsgáló bizottmánynak , 1647. 1649-ben pedig 
az adó-száraadást vizsgáló választmánynak tagja *) , nádorságra is ki 
volt jelölve *). szerzé Cseszneket. Meghalt 1654-ben. Neje Rumi 
Judit Gathanak úrnője volt, ettől húsz gyermeke született, ezek közül 
a táblázaton láthatjuk a következőket : 

1) János született 1610-ben, Csesznek vára kapitánya volt, és 
grófságra emeltetett 1683-ban. Meghalt 1690-ben. Neje Ócskay 
Magdolnától gyermekei: Mária Esterházy Istvánnak (a zólyomi vo- 
nalon IV. táblán) neje , és Ferencz Fejér megyei főispán magnélkül 
halt el. 

2) Báró Tamás lévai kapitány volt, midőn 1652-ben még há- 
rom Esterházyval a török ellen a Vezekényi harczon 3 j halálos lövést 
kapván, kora 26-ik évében meghalt. 

3) Báró Zsigmond verebélyi várkapitány 1658-ban. Tökölyi 
Imre fogságába esett 1683-ban. 1687-ben a Vág vizéhez országos biz- 
tos 4 ). Meghalt 1690-ben Nagyszombatban. Nejétől Balassa Emeren' 
tiától gyermeke nem maradt. 

4) Báró Gr á s p á r aranysarkantyús vitéz , igen szép férfiú volt. 
Elesett több szúrás 03 vágás következtében a vezekényi harczon 1652- 
ben, kora 24. évében. 

5) György 1654-ben esztergami kanonok, azután sz. Györgyi 
prépost. Elesett 1663-ki aug. 9-én Párkánynál a török elleni ütközet- 
ben 5 ). Samandriai czimzetes püspöknek iratik c ). 

6) M a g d o 1 n a gr. Serény Ádámné. 



') 1635-ki 56. 1647-ki 151. 1649-ki 99-ik törv. ez. 

2 ) Lehoczky Stemm. I. Part. 2. p. 13. 

s ) Kazy Hislor. R. H. libro VII. p. 163. 

*) 1687-ki 16-ik törv. ez. 

s ) Memória Basilicae Strigoniens. p. 157. 

*) Lehoczky id. lu 14. 



96 Esterhity. 

7) Báró Imre Beczkón halt meg 1670-ben. Neje Bucsányí Zsu- 
zsanna Tiller András özvegye volt , kitől egyik fia 

Imre szül. 1663-ban, előbb Pálos szerzetes, később í 706-ban 
váczi, 1723-ban veszprémi, í 725-ben e3ztergami érsek és Magyarország 
primása. Meghalt 1 745-ki dee. 5-én Pozsonyban f ). koronázta meg 
Mária Terézia király-asszonyt. 

Gáspár legrádi kapitány, alezredes, meghalt 1723-ban. Nejétől 
Révay Judittól fiai : a) György val. b. titkos és cs. kir. helytartósági 
tanácsos , Fejér vármegye főispánja , kir. fíS-ajtónálló mester. Meghalt 
1734- ki jun. 3-án Carlsbadban 2 ). b) János meghalt 1734 -ki június 
24-én szintén magtalanul; c) Zsófia Révay Jánosné; d) Janka 
Madarász kir. tanácsosné ; e) P o 1 e x i n a. 

8) Báró Mihály (Dánielnek fia) aranysarkantyús vitéz és ezre- 
des, Buda vára ostromában esett el 1686-ban. Három neje volt: 1. Ná- 
dasdi Darabos Mária. 2. Heölgyi Kata. 3. Perényi Borbála. Ezektől 
leánya Borbála Kéry Ferenczné , László és Dániel. 

László sz.-györgyi Horváth Katalintól négy gyermeket hagyott 
maga után, kik közül Ádám gr. Berényi Erzsébettől nemzé Gábort 
a Graasalkovich N. férjét ; Ferenczet gr. Széchenyi Teréz férjét, 
ki Pátyon lakott , és Juliannát gr. Forgách Zsigmond nejét. Ezekben 
László ága kihalt. 

Dániel (Mihálynak fia) nőül vévén Cziráky Mózses leányát 
Cziráky Krisztinát , ettől három leányán kivül született fia 

János gr. Berényi Erzse férje, több gyermeket nemze, kik közül 
Imre és Dániel két máig lenyúló külön ágra terjesztő családát. 
Amaz ága a tulaj donképi cseszneki ág; — Dániel pedig Erdélybe 
származván, ágazata nagyobb részint ott tartja lakását. 

Imre Veszprém megye főispánja, cs. kir. kamarás, valós, belső" 
titkos tanácsos, lovas tábornok, és egy huszár-ezred ezredese volt 1787- 
ben. Gróf Traun Anna Máriától született gyermekei közül 

József Zemplin megye főispánja, cs. kir. kam. valós. b. titkos 
tanácsos , és a m. kir. udv. kanczelláriánál rcferendarius. Élnek fiai 
József szül. 1799-ben, és két leánya, mint a családfán láthatni. 

Imre (fia Imre lovas tábornoknak) született 1763-ban, meghalt 
1838-ban. Paliavicini Teréz határ-őrgrófnőtől a táblázaton látható több 
gyermeke közül eddig Pál és Lászlónak vannak gyermekei. 



*) Memória Baeilicae p. 98. 

*) JerebieztSteiif jiics Jíiíor győri k&:>oziok fölötte mondott halotti beszédó. 



tSgferbásy. 



•1 



Az erdélyi ágat — mint mondók — Dániel kezdi meg. Első 
neje gr. Gyulai! Borbála, a második gr. Erdődy Anna volt, ezektől 
több gyermekei közül hetet a táblázaton láthatunk, következőleg : 

Ferencz szül. 1779-ben, meghalt 1855-ben két nejétől gyer- 
meke nem maradt. 

Alajos szül. 1780-ban. Alezredes. 

György szül. 1781-ben, cs. kir. kamarás, val. b. titk. tanácsos, 
főudvarmester. Gróf Praschma Karolina fiai közül György porosz 
követ volt, szül. 1811-kijul. 14-én ') , meghalt Berlinben 1856-ban. 
Eltemettetett Cseszneken. Herczeg Rohan Chabot Luczától , kivel 
1847-ben keit egybe, három gyermeke maradt. 

Mihály szül. 1783-ban, a forradalomban honvédelmi bizolt- 
mányi tag. Fia István honvéd volt. 

Dienes szül. 1788-ban. Gróf Hallcr Cziczellétől négy gyér 
meke született , közülök Kálmánnak 1849-ben Szeben első ostro- 
mánál egyik karját álgyú-golyó vitte el. 

Zólyomi vonal. 

Következik a zólyomi vonal, mely I. Miklós nádornak (lásd 
I. táblás) Pál nevű testvérétől származik, és igy terjed le: 



IV. t á b 1 a. 

Pál báró (lásd l. táblán) 
Érsekújvári tábora. 

^ f 1641. 
(1. Károlyi Zsuzsa. 
2. Viczay Zsuzsa) 



Ferencz Erzse 
gyarmati (Hederváry 

kapit. - István) 

1 1652. f 1668. 
(1. Amadé 

Judit. 
2. lUyéslxázy 

Ilona) 



Zsófia Miklós 
(Herényi zólyomi 
György) fűisp. 
f 16o9. 
(Perényi 
Ágnes 
f!674) 



Sándor Ilona Rebeka Magdolna, 
báró f 1661. sz. 1635. apácza. 

f 1673. (Scnnyey f 1650. 

(Morócz Albert) 
Erzse 

f 1680.) 



Lásd fulyt. 
a köv lapon. 



Farkas Antal Kata 

f 1690. (1. Balassa Péter. 

2. Pinyey János) 



Ilona 
(Balassa Bálint) 



Ágnes 
(Forgacli Simon) 



') Más adat szerint 1809-ki jul. l-jén született. 



08 



Esterházy. 



Sándor At a % előbbi lapon. 

báró 

f 1679. 

(Morócz Erzse f 1680.) 



István 

gróf lett. 

(1. Zichy Mária 

tl694. 

2. Esterházy Mária) 



Pál Antal 



1-től Antal 
szül. 1687. 

Zólyomi főisp. 

(Koháry Éva) 



István 



István 
1764. 



Sándor 
f 



2-tól János 
Gata birtokosa. 



Károly 
(gr. Styruiti Amália) 



Kázmér 

(gr. CaBtiglione 

Borbála) 



Károly 

szül. 1759. 

(Festetics Erzse) 



1 



Anna János-Károiy 

f 1834. 

cs. kir. t. tan. 

(gr. Festetich 

Rózá^ 



János nep. Kázmlr 

ezredes f 1829. 

(gr. Esterházy Jozefa) 



Lajos 
sz. 1780. 



Vincze Erzse 

sz. 1781. f 1835. sz. 1789. 

tábornok. (gr. Keglevich 
(H. Liclitenstein Károly) 
Mária Zsófia) 



Kázmér-Miklós 

szül. 1805. nov 15. 

(1 gr. Szapáry Leop. 

2. b. Montvnl Aspasia) 



Francziska 

szül. 1804. 

(gr. Pejachevich 

Péter) 



Mária Carolina 
(gr. Breuner 
Ágoston) 



Albert 

szül. 1813. 

t 1845. 

(gr. Apponyi 

Mária) 



Mária-Anna Ilona Zsófia 2-tól Dániel Irén 

szül 1834. szül. 1S35. szül. 1836. szül. 1843. szül. 1847. 

(gr. Esterházy Pál) 

E vonal törzse báró Pál testvére I. Miklósnak a nádornak, arany- 
sarkantyús vitéz , a Bánya-várósok előtti végházak parancsnoka és al- 
tábornok , szerzé a zólyomi uradalmat, honnan e vonal neveztetik. 
Meghalt 1641-ben. Két neje volt: Károlyi Zsuzsa és Viczay Eva, kik- 
től tizenkét gyermeket nemzett , közülök nyolczat a táblán láthatni, 
mint következnek : 

1) Ferencz B.-Gryarmat várának kapitánya volt. 1652-ben 
Vezekénynél fejét vették a törökök kora 35. évében. Nejétől Várkonyi 
Amadé Judittól gyermeke nem maradt. 

2) Erzsébet Hederváry Ferenczné. Meghalt 1 668-ban. 

3) Rebeka szül. 1635-ben. Meghalt 1650-ben. 

4) Zsófia báró Berényi GyÖrgyné. 

5) Magdolna Klarissa apácza Pozsonyban. 



Esterházy. 90 

6) Ilona Sennyey Albert jegyese , meghalt az 1 662-ki ország- 
gyűlés alatt. 

7) Miklós Zólyom örököse , Buják vár kapitánya , és Zólyom 
megye főispánja. Meghalt 1669-ben. Neje Perényi Ágnes meghalt 
1674-ben. Gyermekei: a) Farkas az 1655-ki és 1662-ki országgyű- 
lésen választmányi tag '). 1690-ben vadászaton véletlenül meglövetett. 
&) Antal, c) Katalin Balassa Petemé , utóbb 1 678-ban szolgájá- 
hoz ment férjhez :i ). d) Ilona Balassa Bálint korponai kapitány neje ; 
és e) A g n e s Forgách Simonné. 

8) Sándor báró, Zólyom vár örököse 3 ), meghalt 1679-ben. 
Neje Bekethfalvi Blorócz Erzsébet 1680-ban múlt ki. Fiai: Pál, 
Antal és 

István, a ki 1683-ban ezen ágnak a grófi rangot szerzé 
meg. Első neje Zichy Mária meghalt Pozsonyban 1694-ben. Második 
neje Esterházy Mária Esterházy Jánosnak Ócskay Magdolnától szüle- 
tett leánya. Az elsőtől születtek : 

1) Antal szül. 1687-ben, zólyomi főispán, kinek nejétől Koháry 
Évától gyermeke nem maradt. 

2) István, kinek fia István élt 1764-ben. 

3) Sándor szintén kihalt. 

4) János Gata (Gattendorf) ura, nemzé Károlyt, kinek 
gr. Styrum Amáliától gyermekei : Kázmér, Károly, Anna és 
J á n o s-K á r o l y. 

Kázmér gr. Castiglione Borbálával nemzé Nep. J á n o s-K á z- 
mért, ki ezredes volt, és 1819-ben halt meg. Gr. Esterházy Jozefina- 
tói leánya Francziska szül. 1804-ben. gr. Pejacsevich Péterné; fia 

Kázmér-Miki ós született 1805-ki nov. 15-én. Birja a dárdai 
uradalmat. Az 1839-ki országgyűlésen kitűnő ellenzéki tag a felső 
táblán , később azonban egészen visszavonult. Első neje gr. Szapáry 
Leopoldina esillagkeresztes hölgy meghalván 1838-ban, másodszor 
' 1842-ben nőül vette báró Montval Mária Henrietté A s p a s i á t. Gyer- 
mekei mindkét neiétől a családfán olvashatók. 

Károly (Károlynak gr. Styrum Amáliatói fia) szül. 1759-ben. 



') 1655-ki 30-dik, 1662-ki 26. és 37-diki törv. ez. 

2 ) Egy helyen Prinyey Jánosnak, másutt Pingey-nek iratik. 

*) Zólyom vár fele Lipthay Imrénél zálogban lévén , ezt kiváltás után 
tevék magokévá , különben — ugy látszik — a zólyomi várat még I. M i k 1 6 s 
nádor nyeré DersíFy jogon , és így e másik ág csak engedmény melletti váltás 
utján szerezheté meg. Lásd Liptliay család. Pest, 18ü8. 2-dik rész 31. lap. 



100 Este. 

Cs. kir. kamarás és val. belső titkos tanácsos volt. Bírt Galanthán és 
Diószeghen. Gróf Festetich Erzsébettől gyermekei : Lajos született 
1780-ban. Vincze szül. 1781-ben, meghalt 1835-ben. Tábornok volt. 
özvegye berezeg Lichtenstein Mária Zsófia. — Erzsébet született 
1789-ben, gr. Keglevich Károlyné. 

Jáno s-K á r o 1 y (Károlynak gr. Styrum Amáliától fia) cs. kir. 
kpmarás , meghalt 1834-ki aug. 21-én. Neje gr. Festetich Rózától 
gyermekei : M á r i a gr. Breuner Agostonné, Karolir.a, és Albert 
szül. 1813-ban, meghalt 1645-ben. Gr. Apponyi Máriától (ki 1852-ben 
báró Wenkheim Victorhoz ment nőül) sernmi gyermeke nem maradt. 

Ez leszármazási története a zólyomi vonalnak. 

Jelenleg még egy , leginkább Franczíaországban lakozó vonal, 
Hallewyl vonal virágzik , melynek jelenlegi családfái állását mu- 
tatja a következő táblázat : 

Hallewyl vonal 

Esterházy N. 



r— 1 ; '7 ; 1 

Bál ini-Fülöp Almeria-Francziska Mária-Anna László 

rtfl. 1786, mart. 26. szül. 1789. sept. 24. ezüi. 1791. febr. 10. szül. 1797. 
t 183S. april 3. (gr. Murray Albrecht) (Vicorate Fribert július 12. 
(gr. "Weissen-wollT Károly) es. kir. kani. 

Mária-Anna) Bírja Orosz- 

i *-—■ 1 országban 

Bálint a grodecki 

szül. 1814. jan. 28. uradalmat. 

cs. kir. kam. és val. b. 

titkos tajiaesos , 

ausztriai orosz követ. 

i 1858. 

A családfa végizén álló Bálint gróf az idén 1858-ban Parisban 
halt meg, hová követségi állomásáról utazott. 

Az Esterházyak ősi czimere : a paizs kék mezejében koronán álló 
koronás grif , első jobb lábával kivont kardot , a másikban három piros 
rózsá;t tartva. Ugyanaz nyúlik föl a paizs fölötti sisak koronájából is. 
Fosgládék jobbról arany-kék , balról arany-vörös. E czimert mutatja az 
első inetszvény. 

f£sze család. Veszprém megyei régi családnak iratik ; egyik 
ága a XVII. században Bereg megyébe Tarpa városába szakadt. Ez 
ágból származott azon Esze Tamás, ki 1703-ban Rákóczy forra- 
dalma támadásakor Bereg megyében Pap Mihály , Bige György 3 több 
társával támadást kezdvén, Rákóczy részére áll , azonban június elején 
Károlyi Sándor által Munkácsnál megveretvén , Esze Tamás elfoga- 



Eszéki — Eszfánczy. 101 

tott *). Később megszabadulván — mint iratik — mind végig Rákóczy 
alatt harczolt, míg végre Nyitra megyében orozva lelövetett. 

E család több tagjai részt vettek az érdeklett hadjáratban, mely- 
nek elismeréséül Rákóczy fejedelem azon okmányban , melyben Tarpa 
községnek örökös adómentesség mellett katonai szervezetet ad, s tőlük 
csak hadi szolgálatot követel, — meghagyatott, hogy folyton e család- 
ból válassza kapitányát *). 

Esze családbeliek laknak Tar pán Bereg megyében , ugy Vesz- 
prémben is. 

A család által, használt czimer ez : a paizs alján hármas hegy 
látható , melynek egyikéről egy lombos fa emelkedik ; á más kettején 
egy magyar gyalog bajnok áll , kezében tartva lőfegyverét , oldalán 
kardja lóg. Süvege mint a XVÍI. században a magyar gyalogságé, 
többi öltözete vörös szűk dolmány é3 kék magyar nadrág. A paizs fö- 
lött pánczélos kar könyököl , kivont kardot tartva. Kétfelül a paizst 
foszladék veszi körül. 

Eszéki család- Közülök Eszéki János 1539-ben a pécsi 
püspökség jövedelmeit huzá Szapolyay János kegyelméből. Járt mint 
követ Konstantinápolyban is. Meghalt 1542-ben 3 ). 

Másik Eszéki János 1559-ben tatai kapitánj* . midőn ipához 
Nagy István komáromi hadnagyhoz járt , azalatt a török Tata várát 
elfoglalá *). 

Jföszenyí család. Zeraplin vármegye armalista nemesei közé 
számíttatik s ). Birtokos Morva helységben e ). 

£§ztánczy család (Esztáncsi). Zemplin megye kihalt csa- 
ládainak egyike 7 ). 



') Pethö Gergely Krónika II. 68. lap. , hol £ t s e és E c s i Tamásnak 
íratik. 

') Beküldött tudósítás szerint az e tárgyú oklevelek az Esze családnál 
Szathmáron léteznek. 

8 ) Istvánffy 1685-ki kiadás 111. 155. 

•) Ugyanott 252- 

5 ) Szirmay C. Zemplin not. top. 111. 

•) Ugyanott 389. — A Csapy kihalt család előueyét Eszányról irta , mint 
annak helyén e munkában megvan írva. És a Csapy családhoz számítandó azon 
Eszeni Tamás főispánnak László mester fia is, ki ellen 1299-ben Zemplin megye 
előtt Simonnak fia tíoxa perelt. Lásd Szirmay C. Zemplin not. top. pag. 11. 
és Eszeni Eszenyi Máté királyi emberül említtetik a Thimaryak adománylevelé- 
ben 1458-ban. Lásd Rapriaay Diplom. II. p. 201. 

') Szirmay C. Zemplin not hist. p. 79. 



10ÍÍ Esztart — Etthre 

JEszíarl család. Bihar megyei kihalt. 1552-ben Esztari Far- 
kasnak özvegye bírt Kethegyánban 1 ). 

E család valószínűleg egy az Ez téri családdal. (Lásd ezt). 

Esztergom y család. Veszprém megyében tartja lakhelyét. 
(Fényes Geographiája szerint). 

fiszíéatyi család. Erdély kihalt családa 2 ). Esztényi Bálás 
(ki N a g y-nak is neveztetett) Losárdon Doboka megyében bírt bizo- 
nyos telkeket , melyeket elzálogosított Kendy Gálnak. Később 1540- 
ben Kendy Mihály tói (Gálnak íiától) Thorday Imre azon telkeket 
János király parancsa mellett kiváltani akarta 3 ). 

lEs'úteikyi családi. G-flmör megye nemes családai közé szá- 
míttatik 1 ). 

Etheley család. (Süli) Süli Eth ele y .Miklós Pest 
megye követe 1505-ben a rákosi országgyűlésen *). 

HEáfoesi család. Etliesi Ferencz és Mátyás 1702-ben nemesi- 
fceííek meg í. Leopold király által adott czimeres hívéiben. 

Czimerök nú^yíelé osztott paizs. Az első és negyedik kék mező- 
ben, koronás, és kettős farkú oroszlán áll hátulsó lábain, első jobb lábá- 
ban pálma-ágai. , másik lábában követ (lapidem mineralem) tartva. A 
második és harmadik vörös mezőben három íehér folyam hullámzik. 
A paizs fölött két koronás sisak díszlik ; a jobboldaliból pánczélos si- 
sakos vitéz nyúlik ki, egyik kezében kivont kardot, a másikban paizst 
tartva. A másik baloldali sisakból koronás oroszlán nyúlik ki, első jobb 
lábában arany kettős keresztet, a balban pálma-ágat tartva. Foszladék 
jobbról arany-kék. balról ezüst-vörös c ). 

JEtíhvé család. (Káinéi). Egyike, a legrégiebb nemes csalá- 
doknak, melynek eredetét a tatárjárásig viszik föl 7 ). 

Neve — mint annyi más régi családé — kétségkívül keresztnév- 
ből származott. 1381-ben találjuk Etthre fiát Egyedet 8 ). 

Az Etthre család már a XV. században bírta Özdin várát. 1487- 
ben Etthre János levelét Katalin testvérjéhez , midőn a török ellen 
iv,^.nf:x>.áő ettől búcsúzik °) 




tfcuiley de Syul-nak írja. 
. 255. I. IV. 24. 



Eva — Ever. 103 

A XVI. században Nógrád megyében már bírták Kálnót , honnan 
előnevüket irák ; hasonlóan birák E 1 1 h r e-L e h o t á t helységet is , és 
felváltva innen is nevezek magokat. 

1597-len éltek E tthre Kelemen, Boldizsár, György 
és István, kik néhai Etthre Bálás leányának Etthre Katalinnak 
Chákánházy János nejének Kálnó helységből a leány-negyedet kiadák *). 

Nevezett Etthre Balásnak neje Pálffy Kata volt, ki utóbb Rom- 
hányi Gergelyhez ment nőül. 

Emiitett György és Boldizsár Etthre-Lehotáról irák ne- 
vöket, éltek 1601-ben is. 

1597-ben élt Etthre Gergely is, kinek neje Dubraviczky Sára volt. 

Ugyanaz időben leljük Etthre Mihályt, ki 1580-ban Hont 
megye alispánja volt 2 .) , és kinek fia György, és leánya Judit 
Domaniky Dánielné 1598-ban. 

1665-ben élt Mihály, és kiszabadulván a török fogságból, 
Káínói részbirtoka iránt Gyürky István részére tett bevallását vissza- 
vonja 3 >. 

1670— 1684-ben élt Etthre M i k 1 ó s , sőt 17 1 l-ben is élt Etthre 
Lászlóval együtt. Ezen Lászlótól a család egy ága következőleg szár- 
mazott le : 

László 
1705. 

. ■ , -S\ , i ■ ■ ... . . . 



László Gábor 

1755. 1744. Nógrád v. fösz.-biró. 

(Marsóvszky Klára özvegy 1760.) 



■— — i 

Ferencz Zsigmond József 

1791. 1760-= ban oszíozie. 1755. 

(Sőíér Bora özv. 1800.) 



Antal Károly 

1806-1811. 1799. 

Nógrád v. fó-sz.-biró, 

Etthre Antónia Török Gáborné. Ugyan e családból nősültek 
Blaskovich és Kalocsa. 

fivfi család. Szabolcs vármegye nemes családainak sorában 
áll (Fényes E. Geographiája szerint). 

Évér család. Gömör megyének nemes családai közé soroz- 
tatik 4 ). 



1 ) Proíoeol. C. Neogr. amii 1597. 

J ) Lehoezky Stemra. I. p. 195, 

3 ) Sz. Beuedeki Convent. Fasc. 14. Nro 22. 

*) Bartholomaeides C. Gömör p. 144. 



104 



Eyczisger — Eltéri. 



Eyczinger család. Két nemzedéke élt hazánkban. Eyczin- 
ger Konrád zálogban birta Kis-Marton várát s uradalmát, melynek 
kiváltására 1451-ben Albert osztrák herezeg Fridrik csásfárnak en- 
gedélyt adott ')• 

Ugyanez időszakban 1455-ben Eyczinger U 1 r i k V. László ki- 
rály tanácsosa és egyik hadvezére volt a ). 

Ezdegtiel család. Hajdan Nyitra megyében (1480. táján) 
Ezdeghei Miklósnak fia Kelemen birt Nyitra megyében Ez- 
deghen. (Lásd Chama család). 

Ezéki család. Az Ezéki család Mária Terézia király-asszony 
által 1748-ban nemesittetett meg Ezéki György személyében. 

Czimere : a paizs vörös mezejében a zöld térből kinyúló kék na- 
drágos és dolmányos magyar vitéz, jobbjában kivont kardot tartva; 
fején kalpag van. Ugyan ily öltözetű vitéz nyúlik ki a paizs fölötti 
sisak koronájából is. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék 3 ). 
IKzteri család. Ezteri Gjörgy czimeres nemes levelet nyert 
1535-ben. 

Czimere — mint itt látható — 
kék mező alján egy vörös ij , mely- 
iyen kettős farkú oroszlán áll , első 
jobb lábában koronát tartva. Ugyan 
ezen alak ismétlődik a paizs fölötti 
súsak koronáján is. Foszladék jobb- 
ról arany-kék, balról ezüst-vörös *). 

Nevezett Ezteri György , ki- 
ben — ugy látszik — a család ki- 
halt, legalább utánna e név többé 
nem említtetik , 1536-bau azoknak 
egyikéül iratik, kik Kassa városnak 
meghódolt atását János király részére elő kívánták segíteni 5 ). 




') Gr. Teleky Hunyadiak kora X. k. 312. 1. 

2 ) Ugyanott X. k. 43->. 560. 1. 

3 ) Adami Seuta Gentil. tóin. II. 
*) Ugyanott. . 

5 ) Verancsics Antal összes munkái. Közli Szalay László. Pest, 1857. I. 61, 



V. 

Fa család. Fa, előbb Holzius Frigyes 1792-ben nyerte 
czimeres nemes levelét. 

Czimere viz-szintesen kétfelé metszett paizs ; a felső osztály ismét 
függőlegesen kétfelé oszlik. Az első arany mezőben vörös oroszlán há- 
tulsó két lábán áll rohanó helyzetben ; a második vörös mezőben pán- 
czélos féríi-kar kivont kardot tart. Az alsó kék mezőben zöld téren egy 
élőfa emelkedik föl , melyre kigyó kúszik , a fa fölött nap , s kétfelől 
arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából két fekete sas- 
szárny között pánezélos kar kivont kardot villogtat. Foszladék jobbról 
arany-vörös, balról ezüst-kék ')• 

Fába család 179 l-ben nemesitetett meg Fába Simon, 
György és Ádám 3 ). 

Czimerök négy részre osztott paizs , egy közép~paiz3zsal. Az első 
és negyedik vörös mezőben hármas szikla-halmon fehér szárnyas pe- 
gazus ágaskodik, A második kék mezőben pánezélos kar kardot tart. 
A harmadik arany mezőben kék ruhás kar iró tollat tart. A paizs fö- 
lötti sisak korcnájábói két fekete sas-szárny között magyar nemzeti 
szinü (tricolor) zászló leng. Foszladék jobbról ezüst- vörös , balról 
arany-kék 3 ). 

A nemesség-szerzők egyike, emiitett Fába Simon 1763-ban 
lett esztergami kanonok. Meghalt 1801-ben. Született Szlopnán 
Trencsin megyében *). Egy rézmetszvény szerint még megnemesitése 
előtt á fehér pegazust kék mezőben czimerül használta. 

A Fába családból Zsigmond 1847-ben Bars vármegye fő- 
szolgabírója volt. 



') Adami Scuta gentil. tora. III. 

') Coliect. Heraíd. pag. 

z ) Adarai Scuta gentil. tom. IL 

') Memória Basilicae Strigon. p. 171. És Horányi Mem. Hung. I. p. 653. 



106 Faber — Fabiaulca. 

Faber család. Faber János 1790-ben nyert czimeres nemes 
levelet. 

Czitnere négyfelé osztott paizs. Az első vörös mezőben kel fehér 
folyam hullámzik. A második és harmadik kék mezőben három-három 
arany csillag ragyog. A negyedik vörös mezőben hármas zöld halmon 
koronás oroszlán áll kivont karddal. A paizs fölötti sisak koronájából 
szintén koronás oroszlán emelkedik ki, kivont kardot villogtatva. Fosz- 
ladék jobbról ezüst- vörös, balról arany-kék *). 

Faber család. (Toronyai). Zemplin megyei család volt , kö- 
zülök toronyai Faber Lőrincz a sátor-alíya- újhelyi pálos szerze- 
teseknek 1509-ben egy szőlőt adományozott 2 ). 

Fabia család. (Rettegi). Erdélyben Belső-Szolnok megyében 
honos, hol Fabia Ádám 1815-ben úti-biztos. 

Fábián család. Uynevü család van Heves, Szaboles, Zemplin 
és Arad megyében. 

Arad megyében él Fábián Gábor, ki született 1 795-ben 
Veszprém megyében Vörös-Berényben , hol atyja reform, lelkész volt. 
1821-ben nyert ügyvédi oklevelet. forditá le „Ossián énekeit :í 1843- 
ban, és „Toeqiíevüle Democratiáját" (1846-ban) stb A magyar Aka- 
démiának tagja. Arad megyében 1828-ban hirdetteté ki nemességét 3 ). 

Veszprém megyében Borzaj helységben született 1809-ben F a- 
bián Ambrus pannonhegyi Benczés , kinek neve az egyházi lap- 
irodalomból ismeretes 4 ). 

Fábián család. (Borbereki). Erdély csalida, közülök bor- 
bereki Fábián Dániel az erdélyi udvari kanczelláriánál 1 794-ben 
titkár, 1875-ben udvari tanácsos. 

Fábián család. (Galambfalvi). Hasonlóan Erdély szülötte. 
G&larnbfalvi Fábián András 1847-ben Gyulafejérvárott a város 
ügyvéde. 

Fábián család. (Őri). Erdélyben Belső-Szoluok megyében 
tartja lakását, hol őri Fábián László 1847-ben reetif. biztos volt. 

Fábján család. Fábján András 1651-ben kapott nemes le- 
velet. Lásd Kalcsó család. 

Fabianics család. Fabianics Ádám, Ignácz és József 
testvérek és Fabianics másik József 1790-ben nemesitettek meg. 



") Adami Scuía gentil. tom. III. 

2 ) Szirniay C. Zemplin. not. top. pag. 255. 

3 ) Arad varm. Jegyzőkönyve í82S-dík évről 1609. sz alatt. 
».) Díiiűelik : Magyar írók I. k. 125. 1. 



Fübik — Fabriclns. 101 

Czimerök négyfelé osztott paizs. Az első és negyedik osztály félig 
fekete , félig arany-szinü , s benne eme színekkel' ellenkezőleg (visz- 
szásan) színezett koronás oroszlán áll kivont karddal. A második és 
harmadik vörös mezőben bárom osikolat vonul át, fehér és zöld színnel 
felváltva koczkázva. A paizs fölötti sisak koronájából két szárny nyúlik 
fel, fölülről kezdve félig fekete, alul arany, közöttök oroszlán áll kard- 
dal, félig arany szin , félig fekete. Foszladék jobbról arany-fekete, bal- 
ról ezüst- zöld *). 

Közülök Fabianics lg n ács a Dunántúli kerületi táblánál 
protoeolista 1844-ben, és Zala, Vas megyék táblabírája. 

Fabift család. I. Leopold királytól 1694- ki nov. 20-án kapta 
ezimeres nemes levelét , mely ly el Fabik István 1 726-ban Nógrád 
megye előtt produkált. Ennek fia Fabik György az 1755-ki ne- 
mesi vizsgálatkor a kétségtelenek sorába iktattatott, s tőle a család így 
származik : 

Fabik György 

1755. 

. .\. — — , 



János 



Pál Jáüos 

Losonczról 
Kőrösre költöz. 



János Pál 

1831. 1831. 

Pál, ki Losonczról Kőrösre költözött, 1S31. aprií &Ö-án 56Í. sz. 
alatt Nógrád vái-megyétől fiaival együtt nemesi bizonyítványt vett ki. 

Fabrlclus család. Több jlynevü családunk van. 

Egyik az . melynek nemesség-szerzője F a h r i c i u s János 
Ádám í 683-ban Gruggomos családdal nyert ezimeres nemes levelet. 
Czimere négy részre osztott paizs. Az első és negyedik vörös mezőben 
arany oroszlán áll hátulsó iábain , ragadozásra készülten. A második 
és harmadik arany mezőben kék ruhás férfiú buzogányt tart. A közép 
koronás kis paizs viz-szintesen kétfelé oszlik. A felső arany mezőben 
rézsútosan jobbról balra arany csikolat vonul le. Az alsó vörös mező- 
ben két keresztbe tett virág látszik. A paizs tetején két sisak látható; 
a jobboldalinak koronájából két tülök között fekete egyfejü sa3 csőré- 
ben zöld gallyat tart , a másik sisak koronájából a paizsbeli kék ruhás 
férfi buzogányt tart. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék % ) 



') Atlami Scuía génül. tom. III. 
z ) Ugyanott. 



108 Fabriczius - Fábry. 

Fabriczius család. Ilynevü család Gömör megyében ho- 
nos '). Ilont megyében a múlt században Bori helységben élt (1728.) 
Fabriczius Zsigmond 

Fabriczius Andrásnak neje Holecz Zsófia ellentmondott Ur- 
banyi János beiktatásának Nagy-Szalatnyóra nézve 2 ). 

A XVI. században élt Fabriczius Ágoston, kinek Hunyady 
Ilonától fia J á n o s nejével Molnár Dorottyával nemzé Fabriczius 
Rozáliát Gellérth Imrén ét. 

Fabriczius család Pest megyében is lakozik; ennek czimere: 
a paizs két feUő szögletében két csillag, ezek alatt felfordított V alakú 
osztályban bárom 3trucz-toli. A paizs sisakjából egy sisakos vitéz fel- 
húzott íjat tart. 

Fabric/.y család. Gömör megye nemes családainak sorában 
áll 3 ). Hasonlóan Zemplin megyében is él ilynevü család *). 

Szepes vármegyében szintén honos a család , hol Fabriczy 
Sámuel Andrásnak Abhortis Augustini Klárától Poprádon 1791-ben 
született fia, 1816 — 1828-ig Szepes megye aljegyzője, utóbb ügyésze, 
több (főleg jogtani) jeles munkát irt. (L. Ujabb Ism. tár. III. 176. 1.) 

Fabrinyi család. P'abrinyi Bálás 1642-ben nyerte czi- 
meres nemes levelét. 

Czimere kék mezőben zöld téren álló fehér angyal , melyen ke- 
resztben lenyúló vörös fátyol vonul le , jobb kezében fekete keresztet, 
a balban kinyílott liliomot tart. A paizs fölötti sisakon ugyan olyan an- 
gyal áll, kereszttel és liliommal. Foszladék jobbról arany- fekete, balról 
ezüst-vörös & ). 

Fabris család. 1717-ben III. Károly király nemesité meg 
Fabris Dánielt. 

Czimere kék mezőben zöld téren korona , melyen kettős farkú 
oroszlán áll , első jobb lábában kivont kardot villogtatva. A paizs fölé 
helyezett sisak koronájából pánczélos, sisakos hadi férfiú emelkedik 
föl, jobbjában kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös , bal- 
ról arany-kék 6 ). 

Fábry család. Több ilynevü nemes család van hazánkban. 



*) Bartaoloinaeides C Gömör pag. 144. 

2 ) Sz. Benedeki Conv. Capsa H. Fasc. 2. Nro 5. 

*) Barthokuuaeides C. Gömör p. 144. 

*) Szirmay Zemplia. oot top. 112. 

5 ) Collect. Herald, és Adami Seuta génül. tora. III. 

•) Colíect Herald. Nro 577. 



Fábry — FácEonyt. 100 

Ezek egyikének czimere a paizs zöld mezejében hátulsó két lábán álló 
farkas , fölötte hold és csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján 
kiterjesztett sas-szárny látható. Foszladék arany-kék , ezüst- vörös. Kö- 
zülök Fábry Pál ily családfát alkota : 

Fábry Pál 

(Bosnyák Borbála) 

1740. táján. 



r — -~ "• r~ ; •• - "" -' " > — i 

Ferenez Mátyás Ádám László József Anna Teréz 

zsigárdi (Kelecsényi (Braikovits (Végesi -j- (Kereskényi (Andrássy 

plébános. Terézia) Klára) Bora} Gábor) Ádám) 

Fölül álló Fábry Pálnak utódai neje Bosnyák Borbála után Nó- 
grád megyei Puszta-Szántón birtak. 

Fábry család. (Ruraunyesti). E században alapitá Fábry 
János, ki Breznó-Bányáról származott Pestre . hol szép vagyonra 
tevén szert, Krassó vármegyében kir. adomány mellett szerzé R u m u- 
nyest helységet, melyről családja előnevét vévé. 

Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs. A jobboldali vörös 
mezőben hármas dombon méh-kaptár áll , mely körül méhek szállong- 
nak. A baloldali kék mezőben arany oroszlán áll hátulsó két lábán, első 
jobb lábában kivont kardot villogtatva. A paizs fölötti sisak koronáján 
fészkén ülő , s meiljéből fiainak táplálékul vérét ontó pellikán látható. 
Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst- vörös. 

A czimert s eíŐnevet adó helységet szerző Fábry János Pesten 

meghalt 1858-ki octob. 15-én , kora 73-dik évében. Tőle a családfa így 

alakul : 

János 
T 185S. Pesten. 

y— — ■ ii ■■■■ ■■ i ■■.■ . n - m -i ■ ■ n» i . ». .m . ,1 iii n --"... , ,i n i ,| || i . i i mi ,„ ,,, -, II II _J 

János Zsuzsa Eteilra Lajos Anna Adolf László*) 
tusi ár-őrnagy. (Andreánszky cs. kir. (Lukscbe lak. Itumu- es. kir. 
(Ravkza Alojzla) Miksa) kapit. János) nyesten. törv.-széki 
j[_ j (Szende tanácsos 

Franczi7ka Sarolta Arthur SylviuT Francziska) Pesten. 

• (Mack 
^_ Amália) 

János Ilona Alojzía Kálmán 

i * 1 

Clementina Alfréd Aurél 

*) Lászlónak testvérei még : M i k s a és J u 1 i a. 

Fáczonyi család. E század elején 1803-ban I. Ferenez ki- 
rály nemesité meg Fáczonyi Mátyást és Imrét következő czi- 
merrel : a négyfelé osztott paizs első és negyedik kék mezejében dám- 



110 Fadgyas - Fakó. 

vad ágaskodik. A második és harmadik vörös mezőben zöld téren vad 
ember áll , jobb kezében kivont kardot, a balban szőlöfürtöt tartva. A 
paizs fölölti sisak koronájából á leirt dámvad emelkedik ki. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös J ). 

Páczonyi Mátyás 1805-ben az eperjesi kerületi táblánál 
irnok, utubb kiadó (1820.), majd jegyző és protocolista. 

Páczonyi D i e n e s í 820-ban magyar királyi testőr. 

Fad&yas család. Pozsony megyei nemes cealád. Közülük 
Fadgyas Gusztáv Pesten ügyvéd 1858-ban. 

Zemplin megyében is honos a család 2 ). 

Faichtinger család. Faiehtinger József 1720-ban 
III. Károly királytól nyerte czimeres nemes levelét 3 ). 

Czimere : a paizs kék mezejének alján egy széles folyam . melyen 
keresztül fahid vezet egy palánkkal is el kerített faragott kövekből épült 
vár kapujához , mely fölött egy páuczélos , strucz- tollúval ellátott si- 
sakú bajnok áll kivont karddal. A paizs fölötti sisak koronájából ugyan 
olyan pánezéíos bajnok emelkedik ki, kivont karddal. Foszladék jobbról 
ezüst-kék. balról aranv-kék. 

"Petii család. A czimeres nemes levelet Fail Benedek 
kapta 1797-ben I. Ferencz királytól. 

Czimere négy részre osztott paizs ; az első és negyedik osztály 
kék mezejében magas fehér szikla emelkedik, csúcsán rézsútosan át- 
ütve egy vörös tollú nyílvessző által. A második és harmadik osztály 
arany mezejében természetes színű koronás oroszlán áll hátulsó lábain, 
első jobb lábával két bányász-kalapácsot tart. A paizs fölötti sisak ko- 
ronáján két fekete sas-szárny között a leirt oroszlán áll a két bányász- 
kalapácscsal. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös *). 

Fakó családi. (Nemesdédi). Komárom megyében már a XVII. 
század elején találjuk Fakó Jánost, ki i 61 2-ben O-Gyallán a sánták 
részét zálogban szerzi meg 4 ). 

Jánosnak utódai közül volt Fakó István, kinek Kelecsényi 
Ilonától leányai : Erzse Vitéz Jánosné, és Judit °). 

Somogy vármegyében szintén találunk Fakó családot , mely 



') Adami Scuta gentíi. tom. III. 

! ) Szirmay C. Zemplin not. top. p. 711. 

3 ) Collect. Herald. Nro 434. 

*) Adami Scuta gentil. tom. III. 

5 ) Fényes: Komárom várm. 123. 1. 

8 ) Theszéiy-Deniéndy-féle perből. 



Falfc ~ Fftlössy. SÍI 

$eniesdédi előnévvel él s melyből Fakó József a fejérvári püspöki 
megyében etyeki lelkész, és bicskei alespercs volt 1794-ben. 

Zempl'a vármegye is nemesei közé számítja a Fakó családot f ). 

Falk család. Falk József 1790-ben nyert czimeres nemes 
levelet. 

Czimere három felé osztott paizs , ugy hogy az alsó osztály csú- 
csosan & két felső közé nyúlik be. A felső jobboldali vörös mezőben 
fehér horgony látszik ; a felső baloldali osztály viz-szintesen kétfelé 
oszlik, a felső kék mezőben arany csillag ragyog ; az alsó folyamot ké- 
pez , melyen jobbról rézsútosan lefelé vonuló hajóhíd látszik. Az alsó 
csúcsos osztály fehér mezejében zöld téren egy kődarabon galamb áll. 
A paizs fölötti sisak koronáján a leírthoz hasonló galamb áll két., zászló 
között, melyek közül a jobboldali vörös-fehér , a baloldali arany-kék 3 ). 

Fftlk család, E családnak a czimeres nemes levelet Fáik 
Károly azerzé 1791-ben. 

Czimere négyfelé osztott paizs. Az első és negyedik arany mező- 
ben vörösfejü ha.kály áll. A második és harmadik ezüst mezőben fe- 
kete öltözetű zöld fövegü bányász áll , jobb kezében két bányász-kala- 
pácsot tartva. A paizs fölötti sisak koronáján sötét felbők , jobboldalán 
a nap , a baloldalon pedig a hold (.ugy látszik fogyatkozva) szemlélhe- 
tŐk , két oldalról egy-egy nemzeti háromszínű zászló leng. Foszladék 
jobbról arany- vörös, balról ezüst- fekete 3 ). 

FaHiejratoerg család. A honosított családok sorába tartozik. 
Falkenberg Ernő 1687-ben országgyülésileg indigenáltatott *). 

Fai and $' csaiíád. Ebből származott a múlt század egyik ne- 
vezetes magyar irója Faluuy Ferencz, k> Vas megyében Német- 
Ujváron született 1704-ki april 11-én. Iskoláit bevégezvén , jesuita 
lön. Meghalt 1779-ki dec. 18-án. Ékes magyar nyelven irt versei a 
egyéb munkái néhány kiadást értek 6 ). 

Falusssy család. Vas megyében virágzott. Közülök Falus3y 
András 1671-ben Vas megye alispánja volt 6 ). 

E családnak törzse — ugy látszik — azon Fa 1 assy Péter 
ki Abrahámy-nak is neveztetett, s a nemes levelet *ó32~ben kapta, azt 
1633-ban Vas megyében hirdettetvén ki 7 ). (h. e munka I. köt. 3. lap.) 

*) Szirmay C. Zemplin nofc. top. 112. 

2 ) Adami Scuta gentil. tom. III. 

3 ) Ugyanott. 

4 ) 1687-ki 29-ki törv. ez. 

5 ) Lásd munkái teljes kiadását a Nemz. Könyvtárban Toldy Ferenoz által. 
•) Kazy Hist. R. Hung. III. 108. 

1 ) Az eredeti armalis Zala vármegye levéltárában van. ' 



Itt FauMaiy - Fanetlkay. 

Falussy Miklós 168 l-ben országgyülésileg kiküldött biztos az 
elkobzott javakra nézve *) , és gróf Draskovichnak tanácsosa 2 ). 

Néhány izén e családról következő leszármazási kimutatást 8 ) 
közölhetek : 

Falnssy István 

(Hagymássy Zsuzsa) 
r 



Miklós Mária 



-/v__ 



Krisztina László 

(Patios Mátyásné) (Széchy Julianna) 



(Lévay Jánosáé) 



Falussy Borbála gróf Gyulay Ferencz hitvese férjével együtt 
Majkon a néma barátoknak szintén egy czellát alapított s ). 

Fancsaly család. (Fancsali). Erdélyben udvarhelyszéki szé- 
kely család. Fan csal y Bálás 1505-ben udvarhelyszéki biróvá vá- 
lasztatott 5 ). Fancsal y Zsigmond 1794 ben udvarhelyszéki dulló. 

Fancsaly József a Guberniumnál 1794-ben az árvaszéki osz- 
tálynál számvevő tiszt. 

Fancsaly József 1847 ben Küküllő megyénél számvevő. 

Magyarországban Fancsaly László Abauj v. követe 1505 ben. 

Faaacsilv család. Ugocsa megyében van lakhelye. £ század 
elején Nevetlen faluban birtokos Fancsik Imre, András, és Fe- 
rencznek Özvegye 6 ). 

Fancsikay család. (Fancsikai f). Ugocsa megye kihalt 
nemes családa ■ nevét — mely hajdan F a n c h i k a i-nak is Íratott — 
azon megyei Fancsika helységtől nyerte. A család neve már a XIII. 
század végén előfordul, midőn Fancsika (Fanchaka) mester em- 
líttetik *). 

1399- és 1419-ben Fancsikay Domokos Ugocsa megye al- 
ispánja 8 ). 

1451-ben Fancsikay Mózses Nyaláb vár kapitánya, ki ellen 
1452-ben Hunyady János kormányzó parancsa mellett vizsgálatok té- 
tetnek hatalmaskodásai miatt *). 



*) 1681-ki 11. tönr. ez. 

2 ) Haan Jena Hung. p. 31. 

8 ) Deductiones geneal. Mss. Musaei fol. Nro 213. 

') Fényes : Komárom várm. 194- 1. 

s ) Kállay : Székely Nemz. 247. 

ö ) Szirmay C. Ugocsa pag. 171. 

') Ugyanott pag. 31. 

8 ) Ugyanott p. 50. 51. 

•) Ugyanott p. 144. 76. 



Fáncsy. U3 

1470-ben Fancsikay Miklós Tekeházán reá néző Örökség miatt 
perel '). 

1-487- ben Fancsikay Bernád Ugocsa vármegye alispánja 3 ). 

1512-ben Fancsikay Ferencz és Máté és többen Percnyi 
Gábor főispán ellen többi közt azért is emelnek panaszt , mert Ugocsa 
megye alispáni székébe nem nemest helyezett 3 ). 

1545-ben éltek, és mint beiktatásoknál királyi emberek említet* 
nek Fancsikay Lő rincz, Lázár, Tamás, István és János*) 

1548-ban Fancsikay Györgynek nejé Daróezy Ilona brrt 
Tisza-Uj lakon y és R á k ó c z b ó 1 a leány-negyedet követeié 6 ). 

1604-ben Fancsikay György Ugocsa megye szolgabirája. 

1636-ban F. Zsigmond ugyanott szolgabíró, 1655-ben pedig al- 
ispán volt. Benne, vagy utódaiban a család kihalt. 

E családhoz adandók még a következők *) , hogy Fancsikay J á- 
n os 1401— 1409-ben, Lázár 1423-ban, Bernát 1470-ben, Lá- 
zár 1495-ben Ugocsa vármegyének alispánjai voltak. 

1549-ben Fancsikay Lászlónak özvegye Margit, és fia Ist- 
ván élt. 

Váncsy család (Dennai és gordovai f). Régi kihalt család^ 
mely régi okleveleinkben többnyire „Fánchy"-nak iratik. Előnevét 
Somogy megyei Dennai pusztáról vévé , mig egyik ága magát G o t- 
dova helységről irá. 

A XIV. században három testvér élt : Fánchy János , László és 
Pál. Ezek közül László ága ily nemzékrendet alapita T ) : 

Fáneh* 

f " '■'■ ■ '! ■■ ! ■ I 111 I ! I| -^^M||W»W*W— wn ■ ■ I 



János L&aüó Pál 

1345. 

i *— 1 

László 

Hor rátörsz, bán. 



r 



Lásd foltfl. kör. lap. 



*) Szirmay C- Ugocsa p. 141. 
*) Ugyanott p. 13. 51. 
") Ugyanott p. 35. 
•) Ugyanott p. 120- 

5 ) Ugyanott p. 69. 88. 

6 ) Kazinczy G. ur közléséből eredeti okmányok után. 

1 ) Geneal. autken. Mss, tom. I. — Lásd Lekoczkynál is Stemm. II. 127. 
Katona Hiat. Crit. XUL p. 994. 

8 



114 



Fáncsy. 



László ki a* tUbbi lapon. 
horvátországi bán. 



Jtínos 



Bertalan 



Péter 1477. 
(Batthyán Margit) 



Gáspár 



Margit Erzse 

(Buthkai (Bradács 

Petemé) Istvá a né) 
1498- 



István 

> * 1 

György 



Imre 

* , 

Franco 



László 



Imre János 

1478. Somogy várm. 

J követ 1505. 



Péter 

1490. 

i • 1 

Dorottya 



László Ferencz 



János 
1549. 



" 1 



György 
(Fánchi ae Gordova) 



Kata 

(Viszocsányi 

Ferencz) 



Imre 

1577. 



Klára 



A táblázaton állók közül Gáspárnak leánya Margit Buthkai 
Pé térné volt , ). János Somogy vármegye követe az 1505-ki rákosi 
országgyűlésre 2 ). 

Jánosnak fia György, talán ugyanaz, ki 1562-ben Bozóki ka- 
pitány volt 3 ); s kinek testvére Borbála Balassa Zsigmond neje 
levén, ettől végrendeletileg 1568-ban Bozók várát kapta *). György- 
nek neje PethŐ Anna Csáky Ferencz özvegye volt. 

A családfán nem állanak a következők : 

Fánchy Ferencznek fia Demeter, ki 1460-ban élt 5 ). 

Fánchy Urbán, ki Szapolyay János korában 1526-ban élt 6 ). 

Dennai Fánchy Gáspár, kinek özvegye Bossányi Judit és fia 
Fánchy János 1647-ben Hont megyei Korpás Varbók birtokába Var- 
bóky Ferencz bevallása folytán királyi beleegyezés mellett beiktatik, 
többen ellentmondván 7 ). 

Ugyanez időkorban élt dennai Fánchy Pál, kinek neje 
Balassa Sidonia volt 8 ), és ki 1647-ben az országgyűlés előtt panasz- 
kodott Fánchy Miklós ellen, mint ki minden ingóságait és a kaboldi 



*) Wagner Dec. III. p. 19. 20. 

2 ) Jászay P. Magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 157. 

8 ) Istvánffy Hist. R. H. 1685-ki kiad. 400. 1. 

*) Budai Fer. Polg. Lexic. III. 1. 

s ) Eaprinay Dipiom. II. p. 447. 

•) Szerémy Gy. Emlékirata. Kiadta Wenczel Gusztáv. 100 I. 

') Sz. Benedeki Conv. Capsa A. Fása IV. Nro 13. 

") E munka I. köt. 124. L 



Vinesl - Farkat. 1 15 

jószágot tárgyazó okiratokat lefoglalva tartotta *). 1555-ben azonban 
vérfertőzésben elmarasztaltatván, minden javait nótán veszté a ). 

Ugyanez időben élt Fáncsy Imre, kinek leánya Katalin 
előbb regóezi Huszár Mátyásné, utóbb 1689-ben felső-ozoróczi Ottlik 
Györgyné volt 3 ). 

A gordovai Fánchy ágazatnak a töröktől yisszafoglalt, és a ka- 
mara által visszatartott birtokairól még az 1715-ki országgyűlés intéz- 
kedett *)■ ; ké3Őbb a család neve elenyészett. 

Fáncsi család. Erdélyben Csikszékben székely hadvezér 
Fáncsi Mihály 1476-ban, kinek Mátyás király parancsolá, hogy 
feje vesztése alatt István moldvai vajda segélyére menjen a török 
ellen *). 

Fangh család. (Kőszeghi). Erdélyi nemes család. Közüíök 
Fangh István 1794-ben gyulafejérvári olvasó kanonok. F e r e n c z 
a zalathnai bányai törvényszéknél szolgált 1794-ben. 

Fangh István 1847-ben szintén az erdélyi bányai hatóságnál 
viselt hivatalt. 

Faragó család. Hajdan VerŐcze vármegyében találjuk. Fa- 
ragó G y ö r g y 1447-ben Verőcze megye követe a budai országgyű- 
lésre 6 ). 

Faraghólstván 1 660-ban Nyitra megyében Egyházszeghen 
birt, és 1663 ban nejével Horváth Annával ellentmondott Felső-Cseri- 
ben Baloghy Gáspár beiktatásának ''). 

Jelenleg Faragó család Zemplin megye nemes családai közé 
számíttatik 8 ). 

Hasonlóan Faragó család Pest megyében is él. 
Far&aii család (Szkárosi). Gömör vármegye egyik legrégibb 
nemes családa, mely a Hanvai, runyai Soldos Szkárosi stb. 
családdal egy törzsből eredt 

Már a XIII. században a tatárjárás korában élt az egyik törzs 
Simon, kinek a XÍV. század végéig lejövő ivadékát mutatja a kö- 
vetkező nemzékrend 9 ) : 



») 1647 ki 149-ik törv. ez. 

') 1655-ki 98-ik törv. ez. 

8 ) Protoo. C. Neograd anni 1689. 

*) 1715-ki 85-ik törv. ez. 

s ) Kállay Székely nemz. 247. 1. 

•) Kovachich Vestigia Coraitíor. apud Hang. 260-268. 

7 ) Sz Benedeki Conv. Capsa B. Fasc. II. Nro 14. 

8 ) Szirniay C. Zemplin. mot. top. 112. 
•) "Wagner Msa. tom. LXX. 



8 



116 Farkas. 



Simon 

i ■ ■ . 

Sándor Elek 

1266. 1266. 

> * 1 

Jakab 



^ , , 

János Albert 

de Skanis. + 



Farkas 

de Skarns. 

(a Ferhas cs 6se) 

r 



Konya László János Tamás András Szaniszió 

Itt a családfa ') megszakadván , a XVII. századtól kezdve ismét 
igy folyik : 

Farkas Jáno» 

(Korláth Bora) 

i ~~* ' 1 

Lázár Lásrló Anna 

1635. ( (.Bekén Farkas) 



i " 1 

György János 

i ■-" > 

Mária 1718. 

(Madarassy 

Istvánné) 

Ez utóbbi családfai töredék élen álló Farkas János valószí- 
nűleg az, ki 1617-ben Gömör megye alispánja volt 2 ). 

Lázár az, ki 1640 -1641-ben Gömör megye részéről az ország- 
bíróhoz követségben járt. 

György 1723 — 1731-ben Gömör megye alispánja 4 ). 

1733-ban Györgynek leányától Máriától Madarassy Istvármétól 
fia Madarassy György a királyi tábla előtt perel Farkas Jánosnak fiai 
Imre és György ellen Majos, Alsó-Falu , Visnyó , Felfalu és egyéb bir- 
tokok iránt. 

Farkas család. (Hassaghi). Régi család, melyből hassághi 
Farkas Jánosnak fia Márton Zsigmond királynak Bosnyák- 
országban, Istriában, Németországban hadi és egyéb alkalmakkor szol- 
gálatokat tévén, érdemeiért ugy saját, mint testvérei Domokos, Albert 

') E családfa végizén az 1381-ben élő K o n y a valószintiteg tgy a Zéchea 
vagy Szécken családnál előforduló K o n y a-val. 
*) Bartholomaeidas C Gömör p. 766. 
•) Ugyanott 243. 
*) Ugyanott p. 261. 



Farkas. II) 

és Benedek, továbbá a delnei Kakasa, Usz falvi és Komlóssy 
család részére nemesi czirnert kap 1418-ban ')■ 

1456 ban főlebb említett hassaghi Farkas Mártonnak özvegye 
Zsófia , és fiai Imre, László és Lénárd, továbbá Jánosnak 
fia Albert, és ennek neje Ilona és leánya Dorottya Kapistrán 
János által a sz Ferenczes szerzet oonfraternitásába fogadtatnak 2 ). 

Farkas család. (Farkasfalvi). Mátyás király alatt 1488-ban 
előfordul a budai káptalan igtató levelében farkasfalvi Farkas György 
mind királyi ember nagy-lucsei Ferencznek több Somogy megyei hely- 
ségbe történt beiktatásánál 3 ). 

Ugyanez időben 1482-ben farkas falvi Pálnak fia László 
a szepesi káptalan előtt Farkasfalva helységnek minden szomszédait 
különösen pedig Farkasfalvi Imre mestert (Franknak Mihály fiátóli 
unokáját) és rokonait az ő ottani részbirtokainak bitorlásától eltiltotta 4 ). 

Farkasfalva nevű helység Ugoc3a megyében van , és azt 
már a XIV. században birta a farkasfalvi Farkas család. 1371-ben 
farkas falvi Bálintnak fia György Farkasfalvára osztató pa- 
rancsot vett ki b ). 

1 392-ben élt Farkasfalvi Szaniszló fia Antal, valamint 1435- 
ben is. 

1 447-ben Farkasfalvi Bálint 6 ). 

1 655-ben Farkas Fábián putnoki várkapitány , kinek köz- 
benjárására és Farkas Ferencznek negyven forintig jótállására Dayka 
Gábor vádlottat Nógrád megye kezességre bocsáta 7 ). Később Tököly 
Imre hive lévén , farkasfalvai részét hűtlenségi bélyegen veszté el 8 ), 
mit 1753 ban Farkas László nádori adományban ismét megkapott, 
és ennek fia László, ki 1797-ben az Ugocsa megyei nemesi felkelő 
seregnek alhadnagya volt 9 ) , birta e század elején is Farkasfalva leg- 
nagyobb részét *"}, s örökösei birják jelenleg is l1 )- 

Farkas család. (Deedi vagy lábatlani). 1452-ben élt deedi 

*) Wagner Diplom. Sáros, pag. 378. 

■) Ugyanott pag. 383. 

s ) Gr. Teleky Hunyadiak kora XII. p 401. 

*) Ugyanott XII. p. 222. 

5 ) Szirmay C. Ugoc3a p. 122. 

•) Ugyanott 123. 

7 ) Protocol. C Neograd. anni 1655. p. 146. 

8 ) Szirmay C. Ugocsa p. 123. — A császáriak ördög-ütő Fábián- 
nak nevezték. 

B ) Szirmay C. Ugocsa. p. 67. 

I0 ) Ugyanott 123. 

,1 ) Fényes Geogr. szótár II. 6. 



118 Farkas. 

vagy lábatlani Farkas László , mint V. Lászlónak Esztergám megyei 
Berche helységről szóló adomány-levele tanúsítja *)• 

Farkas család. (Bessei). Közülök bessei Farkas Tamás 
1590-ben az érseki székek nádora volt, mint Fejérkövy István királyi 
helytartónak Bély János ellen kiadott eskető parancsában megnevez- 
tetik 2 ). F e r e n c z 1550-ben Thurzó Elek embere volt 3 ). 

Farkas család. (Inarcsi). Pest megyei Nagy-Kőrösön lakó 
család, birtokos az előnevet adó Felső-Inarcson. Származása oklevelek- 
kel a XIII. századig felvihető *). 

Farkas család. (Farkas-pátyi). Közülök farkas-pátyi Farkas 
Gábor Nógrád megyében 1744-ben megyei ügyész, 1750 ben főszolga- 
bíró , 1756-ban pedig főjegyző volt 5 ). Czimere (pecsét nyomat szerint) 
a paizs mezejében két egymással vívó bajnok ; a paizs fölötti sisak ko- 
ronáján pedig férfi-kar könyököl, kivont kardot tartva. 

Farkas család. (Hügyei). Pozsony megyei család, mely több 
megyébe is elágazott. 

Néhány ízen nemzékrendét mutatja a következő leágazás 6 ) : 

Farkas Gáspár 
(bodorfalvi Baranyai Anna) 



Julianna Gáspár József 

(Csúzy Imre) 



Gáspár János Krisztina 

(Festetios Lajosné) 

9 

Ugyan e családból hügyei Farkas Pálnak leánya Eva 1676- 
ban kisfaludi Lipthay István neje. — Frideczky Rozália 1755. tájáo 
hügyei Farkas N. neje. 

Komárom megyében 1638-ban Farkas Pál és Ilona néhai 
Literati Farkasnak özvegye Blásy Katalin Özvegy Pázmándynénak az 
egész K ö m 1 ő d pusztát kis összegért elzálogosítják '). 



') Hevenessy Mss. A. tom. XIII. p. 269. 
l ) Ráth Károly közléséből. 
8 ) Wagner Analecta Scepus. I. 46. 

»; Nemzékrendét talán a pótlék-kötetben Szabó Károly ígérete folytan 
közölhetni fogom. 

6 ) Az illető jegyzőkönyvek szerint. 

•) Deductiones geneal. Mss. a nemz. Mnz. fol. lat. Nro 213. 

') Fényes Komárom váras. 155. 



Farkas 119 



1 672-ben Farkas Ádám, testvére Imre által a kömlődi puszta 
iránt Pázmándy György részére tett örök vallomásnak ellene mond *). 

1743-ban Cseh József s neje Farkas Ágnes s többen köm- 
lődi birtok részüket b. Sándor Mihálynak örökösen eladják. 

1737-ben Farkas Pál kömlődi birtokrész végett Pázmándy 
István ellen indított erőtlenitő perét , némi előbb közbejött per-alku 
végett elveszte *). 

Komárom megyében Lakon bir Farkas család. 

Farkas család. (Románfalvi). Románfalvi Farkas György 
1 680-baií Léva vára alkapitánya 3 ) , midőn győri Nagy Jánost a lévai 
harczon nyert , s a nádor részére neki szerszámostul átadott lóról meg- 
nyugtatja. Utóbb a Tököly pártiak által elfogatván. Vécsey Sándor 
szabaditá ki *). Czimere — mint „G e o r g i u s Farkas" köriratu 
pecsété mutatja — a paizs mezejében hátulsó két lábára fenálló medve, 
nyakán átnyilazva , és első lábaival buzogányt tartva. Ugyanaz emel- 
kedik ki a paizs fölötti sisak koronájából is. 

Farkas család. (Boldogfai). Közülök boídogfai Farkas János 
1758-ban Zala vármegye főjegyzője. 

Farkas család. A czimeres nemes levelet Farkas Mihály, 
András és István kapÉa III. Károly királytól 1715-ki mart. 31-én, és 
ezen oklevél azon évben Nógrád megyének KÍ3-Zellőben tartott köz- 
gyűlésében kihirdettetett. 

A fölebb emiitett szerző Mihály tói, ki Nagy-Qrosziból T.- 
Várkonyba , és onnan Nagy-Kőrösre költözött , — leszármazását iga- 
zolván Farkas Pál nagy-kőrösi lakos, 1837-ki aug. 24-én Nógrád rae* 
gyétől nemességéről elismerési bizonyítványt nyert & ). 

Farkascsalád. Szintén czimer-leveles nemes család. A czi- 
meres nemes levelet Farkas Gergely és István nyerte 1714-ben III. 
Károly királytól. 

A család czimere kék mezőben zöld téren hátulsó két lábán álló 
farkas, mely szájában piros szőlőíurtöt tart. A paizs fölötti sisak koro- 
náján pánczélos kar könyököl , egy vörös-fehér zászlót tartva. Foszla- 
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 6 ). 

') Fényes Komárom várm. 155. 

*) Ugyanott. 

s ) Eredeti oklevél nálam. 

*) Vécsey család bárósági oklevele 1691-ről. 

4 ) Az illető jegyzőkönyv 1960. szám alatt 

') Coilect. Herald. Nro 623. 



130 Farkas. 

Farkas családi. 1763-ban nyerték a czimeres nemes levelet 
Farkas Ádám, János, Sámuel és másik János. 

Czimerök viz-szintesen két részre osztott paizs, a felső ezüst me- 
zőben futó farkas látszik. Az alsó kék mezőben a két alsó szögletből 
rézsútosan felnyúló , és a közepén felforditott V betű alatt meghajló 
vörös-fehérrel koczkázott osikolat (cantberius) látszik, mely alatt arany 
csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából szintén farkas nyúlik 
föl, két oldalról vörö3-fehér zászló leng. Foszladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst-vörös 1 ). 

Farkas csaiád. 1767-ben Farkas László nyerte a czimeres 
nemes levelet 2 ). 

Czimere kék mezőben zöld téren (a család nevére czélzással — 
mint az oklevél mondja — per allusionem nominis) íarkas látszik menő 
helyzetben , fölötte jobbról arany csillag , balról ezüst félhold látszik. 
A paizs fölötti sisak koronájából szintén farkas emelkedik ki , első jobb 
lábánál a paizsbeli csillag és félhold látszik. Foszladék mindkét oldal- 
ról arany-kék. 

Farkas család. (Alsó-Takácsi). Nógrád megyében közülök 
Farkas Károly 1842-diktől megyei főügyész volt. 

Czimere vörös mezőben férfi-kar könyökben meghajolva , kivont 
kardot tart , melyre kigyó tekerődzik. A paizs fölötti sisak koronájából 
egyszarvú emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst- 
vörös. 

Farkas család. (Bogdány). Zemplin megyében virágzott. 
1660-ban azon megyében bírta Pál földe pusztát és Bolly hely- 
séget, azonban 1 684 ben már mindkettőt I. Leopold Barkóczynak ado- 
mányozta s ). 

1657 — 1658-ban bogdányi Farkas László Zemplin megye fölkelő 
nemességének vezérévé tétetik. 1659- és 1662-ben országgyűlési követ. 
1663-ban alispán, ugyanez 1667-ben is. 

Farkas család. (Csörgői). A csörgői Farkas család Zemplin 
megye kihalt nemes családai közé számíttatik 5 ). 

Farkas család. Zemplin megyében jelenleg is honos F a r- 



s ) Collect. Herald. Nro 31. 

») Ugyanott Nro 113. 

*) Szirraay C. Zemplin not. top. p. 285. 326. 

») Ugyanott not. bist. 185. 188. 193. 194. 207. 255. stb 

*) Ugyanott not. top. p 81. 266. 



Farkas. 121 

kas nevű család , és Szirmay A. szerint e század elején birtokos Őrös, 
Nagy- és Kis-Rozvágy Bisztra és Banócz helységben *). 

1676-ban Farkas Péter Tököly pártján alszázados Tarczal meg- 
rohanásában vesz részt a ). 

Farkas család. (Hármai). Lásd Harinnai Farkas család. 

Farkas család. (Bögözi). Erdélynek székely családa. Közü- 
lök bögözi Farkas Ferencz 1627-ben Udvarhely székben alkapi- 
tány, valamint 1635-ben is, Bardócz-szék kiváltságlevele szerint; em- 
líttetik az Approbata Consíitufío-h&Ti is. 1620-ki július 14-én adomány- 
levelet nyert Bögözi, Agyag falvi, Czibre falvi birtokai- 
ról. 1636-ban ő volt kezes Kemény Jánosért a budai basánál 3 ). 

Farkas F erén ez (a fölebbi e , vagy másik?) 1657-ben aláirta 
II. Rákóczy György assecuratoriumát ; — és szintén Farkas Ferencz 
1685-ben Udvarhelyszék alkirálybirája *). 

Egy Farkas Ferenc zet Mihály vajda öletett meg, mivel 
Báthori András pártján állt. 

Ezeknél sokkal előbb pedig Farkas Márton 1566-ban ország - 
gyüiésileg tüzérségi felügyelőnek neveztetett ki. 

Farkas család. (Borbátvizi). Hazája Hunyad vármegye , s 
birtoka ott Dobra. 

Közülök József 1815-ben dézma-haszonbér perceptora. 

József 1847-ben rectificator biztos. 

Elek előbb szolgabíró, alispán, 1842— 1848-ban az országgyű- 
lésen királyi hivatalos. 

Hunyad megyében baj esdi Farkas Bálint 1794 ben al- 
szolgabiró. 

Farkas család. (Ó Budai). Szintén erdélyi család. Közülök 
József 1815-ben Kolos várraegye levéltárnoka. 
. Mihály ugyanakkor és ott rectificator biztos. 

Imre 1847-ben Kolos vármegye alszolgabirája. 



») Szirmay C Zeraplin not top. 291. 329. 342. 370. 

*) Ugyanott 148. — Farkas oevü családokból néhány tagot fölmutat- 
nak az országgyűlési törv. czikkeíyek is. így az 1599-ki 31. íörv. ez. F. Ferencz 
aek peres ügyeiről intézkedik. — Az 1635-ki 72. törv. ez. szerint F. István,— 
az 1655-ki 30. és 66. törv. ez. szerint F.András választmányi tagokul nevez- 
tetnek 8tb. Mely családhoz tartoznak? megmondani elegendő adatok nélkül 
nem lehet. 

a ) Káilay : Székely ííemz. '246. 

') Ugyanott , s a következők is. 



\%% Farkas. 

Farkas családi. (Gyulafejérvári). Erdélyi Alsó-Fejér megyei 
család, s többnyire ott hivataloskodtak. Sándor 1794-ben alszolga- 
biró, s tán ő azon idősb Farkas Sándor, ki 1815-ben is alszolga- 
biró. Másik ifjabb Sándor 1815-ben rectificator biztos, utóbb alszol- 
gabiró és dézma-tárnok 1847-ben. Meghalt 1858-ban. Gyermekei élnek 
Asszonynépén. 

András és Fe rencz alszol gabirák. és Lajos rectif. biztos 
1815-ben. 

Dániel jegyző s iktató volt, 1849-ben Enyed pusztításakor 
megöletett. Idősb fia Sándor megyei törvényszéki ülnök 1849-ben; 
jelenleg Raguzaban él. A hírlap- irodalomban több közleménye jelent 
meg '). Fia Ádám Alvinczen lakik. 

Farkas család. (Bölöci). Székely család. Egyik tagja Sán- 
dor irá Éjszak-Amerikai utazását, mely három kiadást ért, 
és a magyar Akadémia által 200 arany jutalomra méltatott. Sir-emléke 
a kolosvári temetőben diszlik. 

Farkas család. (Cserefalvi). Maros-széki székely nemes 
család. 

Farkas család. (Kődi). Eldődük Zemplin megyéből — hol 
A jelenleg is több ily nevű csa- 

-y^W^^^^^m^M ^^á\~^ Bethlen Gábor alatt mint fe- 

közgyüiésében hirdettetett ki. 

Czimerök a paizs égszin kék mezejében egy vörösbe öltözött jobb 
kar kivont kardot tartva , melyre kigyó tekerődzik. A kar törzsén egy 
fehér gólya áll , és a kigyó fejét elnyeléssel fenyegeti. A paizs fölötti 
sisak koronája alul kétfelől leereszkedő foszladék ezüst a különbféle 
szinekkel diszlik, mint itt a metszvény mutatja. 

A család a múlt századi (1784-ki) nemesi vizsgálatkor Közép- 



') Aníenor utazását forditá magyarra. 



Farkas. 123 

Szolnok megyében Kődön, Feri csen és Csokmányan több 
adó-fizető jobbágy birtoklását mutatván be , kétségtelen és elegendő 
birtokú nemesül ismertetett meg legfelső helyen is. (Bécs 1784. dec. 6.) 

Farkas Konstantin a Rákóczy forradalom alatt Kődi fele rész- 
malmát egy tizenhat forintra becsült lóért zálogitja el testvérének 
Györgynek , a fölkelésben részt veendő , melyben el is esik , kilencz 
gyermeket hagyván maga után. 

Mint a táblázaton látható, az igen szapora családnak Közép- 
Szolnok megyei ága részint a Rákóczy hadaknak birtokaik területén 
gyakori átvonulása által , részint pedig sokfelé terjedő osztályok miatti 
birtok-feldarabolások által elaprosodott , elszegényedett , míg a Doboka 
megyei ág máig is virágzóbb állapotban áll , jelenleg csak I s t v á n és 
János által képviselve. 

I. A n d r á s két fiát III. Jánost ésDánielt Bécsben növel- 
tette, honnan mindkettő tanárnak jővén le , Dániel mint ilyen halt 
el N.-Szebenben 1817-ben. — IIL János előbb Bécsben két herczegíi 
nevelője, a kolosvári egyetemben 1774-ben egyházi és büntető jog- 
tanárnak neveztetett ki. Meghalt 1781-ben. Tömösvári Rácz Zsó- 
fiától, kit mint árva 12 éves leányt jegyezvén el, előbb a szebeni 
kolostorban maga neveltetett, három gyermeke maradt : Anna, An- 
tónia és IV. János, ki miután még atyja III. János 1780. táján 
magát Doboka megyében megfészkelte, alapitá a dobokai ágazatot, 
mely a Maksai , Dindár , Daczó , ördög stb. azon megyében vagyonos 
családokkal jőve családi összeköttetésbe. 

IV. János Doboka megyében törvényszéki biró és árvaszéki 
elnök, a forradalmi rázkodások által megtörve, 1848-ki dec. 24-én halt 
meg. Fiai közül 

István, ki 1848-ig különféle megyei hivatalt viselt ; erről le- 
mondva , előbb mint kor. biztos , majd mint tiszt a forradalom érdeké- 
ben működött, hasonlóan testvére János is azon hadseregnél volt 
tiszti alkalmazásban. 

Nevezett István és János Doboka megyei keresztúri bir- 
tokaikon laknak , s számos testvéreik elhalván , ez ág bennök várja to- 
vábbi terjedését. 

A családfa a nemesség-szerző Jánostól kezdve következőleg ter- 
jed le : 



124 Farkas — Faschó. 



Farkas János 

1679 czimert 

s nemes levelet kap. 






I. György 


' 


Konstantin Demeter 
1709. 


II János I. Gergely Tamás . Simon Demeter 


Miklós Zsigmond I. András Gábor Péter Mi 

(Rednik 
Róza) 


hály 


> 
Demeter Tamás *) 



II. György III János Miklós Gábor III. Gergely Mária Anna Dániel 

jogtanár tanár 

f 1781. 1 1817. 
(Rácz Zsófia) 



IV. János Ani a Antónia 

Doboka v. (Sikó István) (Eperjesi Anta'né) 

törv. sz biró. 

f 1848. 
(Hodor Mária) 

Lajos István Anna Sándor V. János**) 

■f Keresztáron. (Szentmarjai Lajos) f (lak. Keresztáron) 

(b. Jozsinczy E,óza) 

~i 



Irén Sándor 

t t 

*) Taraásnak testvérei még: II. Gergely , Johanna és Mária. 

**) Ezeknek elhalt testvérei még: Antónia, Antal, József, 

Mária, Amália, László, Róza, Zsófia és László. 

Farkas család. (E. Horváthi). Közülök E. Horváthi Farkas 
András Torda vármegye rectificator biztosa 1815-ben. 

Farkas család. (Ikafalvi). Székely család Háromszéken. Kö- 
züiök Ikafalvi Farkas Pál 1847-ben Kezdi szék tiszt, jegyzője. 

Farkas család. (Illyéni). Erdély családa. lllyéni Farkas 
János 1815 ben a királyi ügyigazgatóságnál volt hivatalban, 

Farkas család. (Kolosvári). Kolos megyében honos , hol ko- 
losvári Farkas Gergely 1 794 ben alszolgabiró volt. 

Farkas család. (M. Frátai). Szintén Kolos megyében közü- 
lök m.-frátai Farkas László a megyénél szolgált 1794-ben. 

Farkas család. (Rákosdi). Hazája Huuyad vármegye, mely- 
nél Ignácz rectilieator biztos, Laj os ügyvéd 1847-ben. 

Fariiosi család. A régi kihalt családok egyike. 1468-ban 
éltek F a r n o s i Vitusnak fiai László és Sebestyén. (L. Widffy cs ) 

Fasclló család. Előbb Pozsony megyében találjuk, hol Faschó 
Jakabnak fia Sámuel Bazini születés , Bauóczoa evang. Rector volt 



Fassang -Fáy. 1SÍ 

1673-ban *). Faschó György Resztirai Rector ugyanott 1667-ben 
kelt egybe Marci Máriával. 

A család Grömör megyei nemesei közé számíttatik 2 >. Valószínű- 
leg Faschó János innen származott Arad megyébe, hol 1799-ben 
hirdetteté ki nemességét 3 ). Fia József ugyanott birtokos , előbb a 
megyénél fő- ügyész, 1839-ben országgyűlési követ és kir. tanácsos. 

Fassang család A rauit században 1724-ben Zólyom me- 
gyéből Fassang János Nógrád megyébe költözött, kinek utódai 
e megyéből ismét elköltöztek. — Nevezett Jánostól a családfa igy ho- 
zatik le : 

Fassang János 
1724. 



Albert 




Pál István 



Fatarieli család. Mária Terézia király- asszonytól nyerte 
czimeres nemes levelét Fatavich Ferencz 1741-ki october 28-án *) , és 
1755-ben már a Nógrád megyei kétségtelen nemesek sorába volt írva *). 
Unokája Fatavich Ferencz ügyvéd, azon megyének táblabírája, 
1848 előtt halt meg magtalanul. 

Czimere a paizs kék mezejének közepén egy drágaköves gyűrű, 
és a paizs négy szögletében négy arany csillag. A paizs fölötti sisak 
koronájából egymásra helyezett két szárny látszik , melyeknek víz- 
szintesen elosztott fele arany, fele kék, egyik a másikhoz képest visszá- 
sán színezve. A paizst körül folyó foszíadék jobbról arany-kék , balról 
ezüst-kék. 

Fáy család. (Faji). Egyike az okadatolva igazolható legré- 
giebb magyar nemes családoknak. Törzse Rugacs vitéz 1241-ben a 
sajói szerencsétleu ütközet után menekülő IV. Béla királynak , miután 
lova kidőlt , saját lovát adá át , maga pedig élete koczkáztatásával a 
hullák közé feküvén , az éji sötétségben menekült meg. A feláldozó 
nemes tettet , valamint fiainak is ez ütközetben tett szolgálataikat a 



Bartholom&eides Memória Ung. Vitteberg. p. 176. 

*) Barthctomaeides C. Gömör p. 144. 

8 ) Arad megye jegyzökönyve 994. sz. alatt. 

») Collect. Herald. Mss ííro 180. 

5 ) Catastrum Nobiliura a. 1755. 



126 Fáy. 

király megjutalmazni kívánván, 1243-ban Rugacs két fiának Don- 
és Barnabás-nak Fáj nevű földet (ma helység Abauj megyében) 
adott királyi adományban , és annak birtokában V. István király által 
is megerősítettek '), Donnak fia , Rugacsnak unokája Orbán , s tőle az 
egész család ama birtokról F á y-nak neveztetett. A család czimere szin- 
tén azon jelenetet jelvényezi , midőn Rugacs a királynak lovát átadja. 
E czimcr egy fenálló hadi paizs , melynek kék mezejében egy ágaskodó 
fehér lovat egy magyar vitéz kantáránáí fogva tart. A paizs fölötti 
sisak koronájából szintén fehér ló nyúlik ki. Fo3zladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst-vörös, mint azt a metszvény mutatja. 

A nemzékrend a család adatai szerint több vonalra elágazva nap- 
jainkig igy jő le : 

I. tábla. 
Rugacs 1241. 



— i " ■ - - - — - - - 1 

Don Barnabás 

i. r . * 



Fáy Orbán 

1292. 

i 1 

Detrik Cosmus György 

1312. 1320. 1331. 



n _, , n , 

János Lásd folyt, a köt. lap. 



János András 

1380. 1390. 

i « 1 t A 1 

II. Litván Pál Simon 

1416. t I 

, * ' " ■ 1 | —A- , 

György Antal János András . I. Benedek II. László 



- — " 1 r- — , 1 

András András r-— ; TTT. ' 



János 

tSó. ^*W Mihály 



I 
András Lőrincz 

r— 



i ' 1 

Ambró Miklós Péter Mihály János 



III. Benedek Bálás 



*) Áz eredeti oklevelek a család levéltárában vannak. Kiadva lásd Fejér 
Cod Dipl. tom. IV. vol. I. pag. 286. 



Fáj. 127 



Cosinus ki a (uhő lapon. 
1320. 



i * 1 

I. László I. István 

1361. f 



, — . — . « __. , 

Lőrincz András 

1401. 

i — ————*- 1 

Sebestyén Ferencz 

1438. kassai kapitány. 



György IV. Benedek 

i 1504. 



György II. Benedek 



Benedek András 

III. István V.Benedek Péter Mihály Gábor 

1584 lefejeztetett török fogoly. 

Abauj v. követ Konstantinápoly©. r~; -* — í 

s törökorsz. követ. " l - László Gábor 

, *. , elesett. eleseti 

András IV. István 1654. r— -*- — i 

kapitány Abauj v. alispán Sándor 
elesett. s csapatvezér. 

(ecsédi Rőthy Kata) 

V. István IV. László 

1. Garay Anna. tanácsos. 

2. Szinyey Bora. (Monoky Kata) 

3. Runyai Soldos Zsuzsa) T~T . • 

' Lásd folyt. V, táblán. 



I " ■ • —t 

1-től 2-t<5l István Bora Ilona 3-tól Gábor Klára 

György András (Dessewííy (Kajaly (Tornallyay) (Dióazeghy (Bározayné) 

TT^ r~T"^7~ n Eata ) Pal ) Zsuzsa) 

Lásd ezeknek folyt. l ., , a „ . , — , t~ ' ~* — — j 

a II. táblán. Lásd 111. lábián. Folyt. 1 V. táblán. 



Mint a táblázaton is megjegyezve áll, Donnak fia Orbán 1292- 
ben már Fáy-nak neveztetett. Orbánnak három fia közül Detrik 
fiában kihalt, György a XVI. századig fentartá ágazatát , ezen ágnak 
egyik vég-ivadéka János (Andrásnak fia) 1538-ban Krakóban járta 
iskoláit 1 ). 

Cosmus (vagy Kozma) ága leterjedfc napjainkig. Ez ágosa 
LÖrincznek fia Ferencz, ki kassai kapitány volt, <xy ö r g y és 
Benedek fiában kihalt. 

\ 



*) Bursa Cracoviensis pag. 40. 



1«8 



Váj. 



Sebestyén, ki 1438-ban élt, folytatá ágazatát tovább ; egyik fia 
IV. B e n e d e k öt fiat nemzett ; ezek közül Péter és Gábor' török 

fogságba kerülvén, amaz Kon- 
stantinápolyba vitetvén , ott 
lefejeztetett , 1620-ban tett 
végrendeletet '). Gábor pe- 
dig 18 ezer forinton válta 
meg magát. Testvérök 

III. István 1584-ben 
Abauj megye országgyűlési 
követe , valamint II. Mátyás 
király egyik követe a török 
portára , nemzé Andrást, 
ki mint kapitány a lengyel 
csatában vérzett el ; és 

IV. Istvánt szintén 
Abauj megye alispánját, utóbb 

az erdélyi hadaknál csapatvezért. Ecsédi Rőthy Katától (Rőthy Orbán 
leányától) két fia maradt: V. István és IV. László, kinek iva- 
dékát az V. táblán láthatjuk. 

V. István 1672-ben kétszáz kila gabonát adott hadi segélyben 
a királynak; elvádoltatván, Leopold király által felmentetett a ). Hárem 
neje volt , az elsőtől Garay Annától (vagy Bora) született György 
és András, kiknek ivadéka a II. táblán lesz látható; második ne- 
jétől Szinyey Borbálától született VI. István (lásd ágazatot a III. 
táblán) Borbála Kajaly Pálné , és 1 1 o n a Tornallyayné. Harmadik 
feleségétől runyai Soldos Borbálától születtek Gábor (lásd IV. tábl.) 
és Klára Bárczayné. 

Lássuk most ezek közül György és András ágát a következő 
II. táblán. 




*) Tudom. Gyűjtemény 1827-ik évi IV. k. 47. 
Lehowkv Stemmat. II. 127. 



Wy. 



1S9 



II. tábla. 



V. István ki «e 1. táblát*. 
(Garay Anna) 



György 



András 



Imre 



György 

t 



Fái Mária 

(Ragály Zsigra.) 



N. N. Mihály N. 

(Kiszelyné) (Farkasné) (Fáyné) 



Samu Pál Gedeon György Gábor Judit 

(Veres Márton) 



1 



András 



Ádám 
(Czékus N.) 



Kata Mária Mihály 

(Okolicsány) (Széky Gábor) 



Zsigmond Péter Pál Bora Júlia 

(Vattay Bora) (Onody) (Giozeyné) 



Krisztina Erzse Anna Ilona 

(Jakabüalvy László) 



V. Istvánnak második feleségétől Szinyey Borbálától született 
fia VI. István ily ágazatot alkotott : 

III. t á b 1 a. 

V. István ki at 1. táblán. 
(Szinyey Bora) 



VI. István 
(kriváni Dessewffy Kata) 



József 
f a kurucz 
világban. 



VII. István 

1730. 

lak. Rhédén. 

(Tussay Anna) 

Dániel 

lak. Sz.-Kovácsiban. 

élt 1821-ben is. 



Sámuel József 



Zsigmond 
lak. Losonczon. 



Samu Klára 

(Jáu Klára) (Kántor Ferenci) 



Lati folyt, a köt. lapon. 



9 



130 



Fáy. 



Dániel ki az előbbi lapon. 
lak. Sz.-Kovácsibí- i. 
Eit 1821-ben is. 



Rudolf 

1807. 

(Vattay Krisztina) 



Mózses 
(Darvas Erzse) 



Károly 
(Darvas Zsuzsa) 



r 



György 

lak. Féczelen. 

* 

Ida 
(Fáy Béla) 



József Krisztina 

lak. Ecaéden. -j- 

(Darvas Janka) 

i * 1 

Béla Jolánta 



Francziska Ignácz 

■j- (1. Kenessey Fanny. 
2. Konkolyi 
Thege Apollónia ) 



Mária Irén Geiza Júlia 
t 



Amália-Krisztina Dániel 
f f 1849. 

Szőnynél. 



Mária Károly Luiza 

1 1856. > (Fáy József) 

lak. Sz.-Kovácsiban. 
(Losonczy Luiza) 



Ez ág VII. István által Heves megyében , ennek fia D á u i e 1 
által Nógrád megyébe származott át , s jelenleg is leginkább Pest és a 
nevezett megyékben székel. Közülök Dániel 1849-ben Szőnynél 
esett el. 



V. Istvánnak runyai Soldos Zsuzsannától született Gábor fiától 
ivadéka, melynek egyik ága gróf, következőleg terjedt le : 

IV. tábla. 



V. István ki az 1. táblán. 
(Runyai Soldos Zsuzsa) 



Gábor 
1680—1729. 

Abauj várm. alisp. 
kir. tanácsos. 

(Diószegiiy Zsuzsa) 



Folyt, a köv. lap. 



Fáy. 



ISI 



Gábor ki as előbbi lapon. 

1680-1729. 
Abauj várm. alisp. 

kir. tanácsos. 
(Diószeghy Zsuzsa) 



László Dávid Ferencz Gábor Kristóf Erzse 

jesuita. n.-váradi # (Foglár Imre) 

kanonok 
1760. r 



János Antal 



János Ferencz 



Bertalan Ágoston 

1787. Ugocaa v. feisp. 

Torna v. főisp. gróf lett 1809. 



János 
(gr. Schmidegg Mária) 

i * r-i 

István Mária 

máltai lovag. 



Barnabás 

üngh v. fóisp. 

f 1829. 



Tgnácz 



Bertalan Antal László 

tartom, biztos 1810. 
1815-1825. 



Gábor József 



Antal 



Ignáez 



Alajos 

kerül, táblai ülnök 

1815-1825. 

Lak. Ernődön 

Borsod várm. 



Sándor Lajos Pál Mihály János 



Gyula 



Kálmán 

r 



Karolina 



Adrién 



E táblázat élén álló Gábor 1680-ban Abauj vármegye alispánja, 
1729-ben országgyűlési követe, utóbb a Tiszántúli kerületi tábla el- 
nöke *). Diószeghy Zsuzsannától nemzett gyermekei közül Dávid 
jesuita, Ferencz nagyváradi kanonok 1760— 1770-ben. Antal nak 
fia Barnabás 1787-ben a debreczeni kerületi tábla ülnöke , majd a 
m. kir. udv. kanczellárián referendarius (1810 — 1815.> udv. tanácsos, 
Szabolcs megye administratora, később (1825.) sz, István apostoli rend 
lovagja , Szabolcs vármegye főispánja , és Ungh vármegye administra- 
tora, legvégül pedig Ungh vármegye főispánja. Meghalt Pesten 1829. 
april 12-én, kora 76-ik évében. 

László (Gábornak fia) két ágon terjeszté ivadékát. Egyik fia 
Ágoston előbb (1787-ben) Abauj vármegye alispánja, utóbb cs. kir. 
valóságos belső titkos tanácsos , Bereg vármegye administratora , és 
Ugocsa vármegye fóispánja, 1809 ben utódaival együtt grófi rangra 
emeltetett 3 ). Fiától Jánostól unokája István a máltai rend vitéze , ha- 



*) Lelioczky Stemmat. II. 185. 

*) Hasai Tudósítások 1809. 1 félév 4-ik szám, 







132 



Fáy. 



zánk egyik legjelesb zene-szerzője, és a magy.ar eredeti zene terjesztője 
és pártolója. 

Lászlónak másik fia Bertalan 1787-ben Heves megye alis- 
pánja, ntóbb (1810-ben) cs. kir. udv. tanácsos, és Thurócz vármegye 
főispánja. Több fia maradt ; közül ók 

Antal 1815 -1825-ben szeremségi tartományi biztos. 

László a kir. kincstárnál hivataíoskodott. (1810.) 

Alajos kerületi táblai ülnök Debreczenben 1820— 1825-ben. 

Bertalan (Bertalannak fia) neruzé Antalt és Ignáczot, 
kiknek gyermekeik a táblázaton láthatók. 



Következik IV. Lászlónak ága, mely eképen sarjadzott le : 

V. t á b 1 a. 

IV. László ki «í /. lábián. 
(Monoky Kata) 



Mihály 



István 
(Dőry 



Ferencz László Anna Kata Zsófia 

f íMatolcsy (Girincsy) (1. Gönezy r 

György) András. Fo ¥ a höv - la P- Kata) 

2. Nagy Mih. 
3. Szirmay Péter) 



László Erzse 

(Katona János) 



László Kata Júlia Zsuzsa György Gábor 

(Puky András) (Szunyogh Fer.) (Farkas) (Barczay (Szunyogh 

Erzse) Éva) 

Krisztina Ferencz Kata András Bora Judit 
(Darvas f (Máriássy lak. Lo- (Komáromy 

Ferencz) István) sonczon. György) 

f 1816. 

(Gyürky Erzse) 

I 



Kata Judit Klára István 
Erzse 



József 



Ferencz Pál 



Béla FereDCz 

Péczelen. Péczelen. 



Ábrahám Erzse 
(Szemere Erzse) 



Anna Zsuzsa 

(Ráday Gedeon) 



Lajos Ferencz Zsuzsa Erzse Róza 



Klára Júlia Kata Sára Károly 

1819. 

(Komis 

Teréz) 



Fáy. 



133 



Mihály ki as előbbi lapon. 



Mihály András Kata 

(Ilosvay Klára) (1. Szemere Judit. (I. Barczay Pál. 

2. Máriássy Borbála) 2. Barczay András) 



András 

szül. 1786. 

Pest várm. követ 

s iró. 
(Sziráky Zsuzsa) 

i * 1 

Gusztáv 

Gombán. 



Mihály László Bora Krisztina 

1772. (Szemere Krisztina) (Patay József) (Szüassy) 



László Apollónia 

(Jakabfalvy (Soldos Péter) 
Júlia) 

Lórincz Béla János 



Kata Zsuzsa Bora 
(Kandó (Kós (Csáthy 
Gábor) István) Gábor) 



Ezen ágazat IV. Istvánnak fiától IV. Lászlótól ered. E László 
Vesselény tanácsosa volt. Nejétől Monoky Katalintól tebb gyermeke 
maradt, és ezek közül Ferencznek és Mihálynak ága máig 
virágzik. Ez utóbbinak ivadéka 

András született 1786-ki május 30-án. Kohányon Zemplin 
megyében m. akadémiai igazg. s tiszt, tag , jeles mese-srónk , s hurno- 
ristikus regény- s beszély-irónk . egyike azoknak , — írja életiréja — 
kik az irodalom mostohább korában a magyar nyelv szeretetét, köz- 
kedvességü és a nemzeti élet rokonszenveihez s szükségeihez mért dol- 
gozataik által terjesztették s megalapították ; ujabb időkben inkább a 
komolyabb irodalom s közhasznú hazafiúi , egyesületi , politikai mun- 
kásság terén forgott , mint azon rózsás pályán , melyen járdáivá annyi 
bájos virágot hintett előbb hazánk olvasó szép nemének kebelére. A 
magyar Phaedrus, vagy Lafontaine , wilbeforcei nevet vivott ki magá- 
nak. 1835-ben Pest megye országgyűlési követéül választatott , s az 
ellenzéki részen kitünőleg működvén , az országosan kínevezett pest- 
budai álló-hidi s játék-színi küldöttség tagjául választatok. volt a 
Budán megalapul fc magyar színháznak egyik igazgatója , a pesti taka- 
rékpénztárnak tervezője , atyja , teremtője , s mai napig tiszteletbeli 
igazgatója, tagja a Kisfaludy társaságnak ; igazg. vál. tagja, s részint 
elnöke az ipar, kisded ovó, művészi stb. egyleteknek ; mindannyi tanu- 
ságául annak. , miszerint a közügyek előmozdításában leghathatósabb 
részt vett , és egyik főtényezŐ volt. Nyolcz kötetben megjelent szép- 
irodalmi munkáin kívül még számos jeles művel gazdagitá irodal- 
munkat, jeleűl annak, hogy lelke még mindig fiatal erővel bir és 



134 Fayszi — Fegyvernek?. 

működik '). Egyetlen fia Gusztáv lakik Gombán , 1848-ban Gömör 
megye másod alispánja volt. 

Fayszi család. (Fayszi). A XVI. században 1518-ban élt 
közülök Fayszi Faisz N. 2 ). 

Fazekas család. (Miskolczi). Miskolczi Fazekas István 
1593-ban. Czimere : a paizs kék mezejében hármas zöld dombból ki- 
emelkedő egyszarvú , melynek háta mögött egy kéve búza látszik. 
A paizs fölötti sisak koronájából tigris emelkedik ki, első két lábával 
egy szőlőfürtökkel megrakott szőlő tőt tartva. Foszladék jobbról ezüst- 
vörös, balról arany-kék 3 ). 

Jelenleg Fazekas nevű család Gömör, Pozsony, Szabolcs és Zem- 
plin megye nemesei közé számíttatik. 

Melyikből származott Fazekas Mihály (szül. Debreczenben 
1760-ban, megh. 1819.) a nyugalmazott huszár-kapitány, a „Magyar 
fü vész tan", „Ludas Matyi" s egyéb versek szerzője *), ada- 
tok hiányában meg nem mondhatom. 

Fegyváry család. Fegyváry János 1729-ben Komá- 
rom megyében Ersekléel helységben az esztergám i érsektői két 
egész nemes telket nyert adományban *). 

Fegyverneky család. Már a XVI. század végén nyomára 
találunk e névnek , s lehetséges , hogy azon Fegyverneky Isák , ki 
1586-ban Basileában tartett tudományos értekezést c ) , az alább emli- 
tendők őse volt. 

A következő XVII. században 1656-ban Fegyverneky Ist- 
ván Nógrád megyében Megyeri birtokát áruba bocsátja, hogy 
öcscsét Fegyverneky Mihályt negyedszeri török fogságából kivált- 
hassa ; azon birtokrészt Zsáthay Pál birta, megvette Kanisay (Borbély) 
Zsigmond 600 ezüst talléron 7 ). 

Fegyverneky Pál és Jakab és Horváthy György 1700- 
ban fi-ágra akarák magokat beiktattatni Pest megyei Csornád puszta, 
s a többi birtokába, de az illetők ellentmondtak 8 ). 



Lásd Ujabb Ismeretek tára III. köt. 189. 1. 

*) 1518-ki 39-ki törv. ez. 

*) Adarm Souta gentil. tora. III. 

*) Ferenczy és Danielik Magyar írók I. 135 

*) Fényes : Komárom rárm. 113. lap. 

*) Czvittiager Specimen Hiúig. Litteratae p. 143. 

í) Protocol. C. Neograd anni 1656. 

"j fe. Bonedcki Conv, Caosa E. Fasc. 2. Nrc 4- 



Fehér - Fejér. 135 

A Fegyverneky családról néhány izén egy perbeli irat e nem- 
zékreudet mutatja fel : 

Fegyverneky Pál 
(Kürthy Margit 1631.) 

i — * — ; 1 

Fruzsina Mihály Sándor 

(Náprágyi Istvánné) t — -*-— i 1650. 

Jríil 



r— ^ 



Pál 

_A—,_ 



Mihály 



Fehér család. így találjuk nevét irva peres irományok közt, 
hol néhány nyomon a nemzékrend ') igy áll : 

Ferencz 
(Horváth Teréz) 

i ■ — — * ' ' i 

Antal Gábor János Klára 



Elek 



(Simon Istvánné) 



Féja család (Nagy-rákói). Eredetileg Thurócz megyei nemes 
család. Azon vármegyében fekszik Nagy-Rákó helység , melyről a csa- 
lád előne vét vévé ; és szintén azon megyének Féja György 1626- 
ban országgyűlési követe volt a ). Tán ennek fia azon Féja György , ki 
Tököly korában kassai biró volt, és 1687-ben Caraffa kinoztatá agyon 3 ). 

A család elszármazott egyéb megyékbe is. Féja János 1699— 
1700-ban Nógrád vármegye szolgabirája , 1702— 1706-ban másod, 
1710— -1711-ben pedig első alispánja, midőn Beszterczén elfogatván, 
a császár hűségére tért , előbb Rákóczy hive lévén *). Ugyan ő az 
1732-ki nemesi vizsgálatkor Thurócz megyétől nyert nemesi bizonyít- 
ványnyal igazolá nemességét 5 ). 

Másik Féja János 1760 — 1770-ben szepesi olv. kanonok, és 
a b. szűz Máriáról nevezett liptói prépost. 

Fejér család. Fejér György, Péter, András és 
Mátyás; és ünghy 6 ) Péter III. Ferdinánd királytól 1648-kt 
február 6-án Prágában kelt czimeres nemes levél által nemesitettek 



*) Deméndy-Theszéry per. 

2 J Lehoczky Stemmatogr. II. p, 214. 

a ) Rezik Theatrum lanienae Eperjesien. Mss. 

') Protocol. C. Neograd. az illető évekről. 

') Ugyanott. 

*) Néhol „Onghy"-nak iratik. 



130 Fejér. 

meg , és az 1648-ki 3ept. 22-én Nógrád megyének Széesónyben tartott 
közgyűlésen kihirdettetett '). Mind & két család nagy részben most is 
Nógrád megyei ErdŐ-Tarcsán tartja lakhelyét. 

Czimerök a paizs kék mezejében egy lábon álló daru , másik lá- 
bával kövecset tartva. Ugyan ez áll a paizs fölötti sisak koronáján is. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Fejér László Erdő-Tarcsán , Nógrád megyének volt alszolga- 
birája, fiai : Ferdinánd, János stb. ; leányai Szent-Mikióssyné és Niczky 
Pálné. 

Egyik ág az armaiisban megnevezett Andrástól következőleg 
hozza le leszármazását : 

Andris 
1648. 



Gergely 



Mártsa Andris J6aa«f Péter Mihüly 

173». 1732. 1732. 1756. Kallón 1720. 

Mihály 
CsAnyoa 1783. 

t 



Mlh% 

Tápio-Györgyén 

1836. 

Fejér család. A czimeres nemes levelet Fejér János 
nyerí* III. Károly királytól 1714-ben, 

Czimere : » paizs kék mezejében Qgy hátulsó lábaira felálló fehér 
ökör aranyozott szarvakkal. A paizs fölötti sisak koronáján szintén 
aranyos szarvakkal fehér ökörfej látszik. Foszladék jobbról ezüst-kék, 
balról ezüst -vörös s ). 

Fejér család. Í715-ben szintén üí Károly király által ne* 
raesittetett meg Fejér János. 

Czimere : tojásdad alakú paizs kék mezejében zöld tér fölött re- 
pülő fehér galamb , csőrében három kalászt tartva , ugyanai látható a 
paizs fölötti sisak koronáján is. Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról 
arany-kék *). 

Fejér család. Fejér Fe re ne z és János 1740-ben Mária 
Terézia király-asszonytól nyertek esimere3 nemes levelet *). 



*) Protoc. Cott Neograd. 
*) Golleot. Herald. Nro 624. 
*) Ugyanott Nro 605. 
*) Ugyanott Nro 289. 



Pqfér - Fejéregyhisy. 137 

Czimerök viz-szintesen kétfelé osztott paizs, a felső osztály ezüst, 
az alsó kék ; a paizs alján hármas zöld dombon grif áll , ugy hogy a 
kék mezőben arany , az ezüst mezőben vörös szint mutat , első jobb lá- 
bában kivont kardot tart. A paizs fölötti sisak koronájából szintén azon 
félig arany , félig vörös grif emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst- 
vörös, balról arany-kék. 

Fejér család. Fejér János 1801-ben I. Ferencz király által 
emeltetett nemességre. 

Czimere négyfelé osztott paizs. Az első és negyedik kék mezőben 
arany egyszarvú. A második és harmadik vörös mezőben három fehér 
csikolat , melynek középsőjére egy koronás kigyó tekerődzik. A paizs 
fölötti sisak koronájából oroszlán emelkedik , kivont kardot tartva, két 
fekete sas-szárny között *). 

Jelenleg Fejér család van hazánkban Fényes Geographiája 
szerint Békés, Fejér, Gőmör, Heves. Pest, Szabolcs, Tolna, Ugoosa 
megyében. 

Ugoosa megyében e század elején Fejér János birtokos Rá- 
kóczon 5 ) ; Fejér Elek , Lázár , Gábor , Mihály , Timót birtokos Thu- 
rócson 2 ). Zemplin megye is nemesei közé számítja a Fejér családot s ). 

A fölebbi négy utóbb megneinesitett családok melyikhez , vagy 
egyikhez sem tartozott-e Fejér Antal 1787-ben a Tiszán inneni ke- 
rületi tábla ülnöke ? nem lehet meghatároznunk. 

Fejér család. (Haraji). Erdélynek is több Fejér nevű osa- 
láda van. Aha raji Fejér családból FejérAron szegények ügy- 
véde 18Iő-ben. 

Fejér István K&szon szék ülnöke 1810-ben. 

Fejér Áron Orbai szék jegyzője 1847-ben. 

Fejérdy család, Erdély kihalt családa. 1550. táján Fejérdy 
Miklós Doboka megyei birtokos. Neje Kenezsy Anna , ki az ördög 
családból származott 5 ). 

Fejéreg-y la&ay cs&lád. Kihalt család. Már a XIV. század- 
ban bírták Fejér egyházat 138 6-ban Somogy megyéből Fejéregyházy 
Mihálynak őa Bálint, és György kamara-gróf Fej ér egy- 
házi udvarnoki helységre (super possessione udvarnicali) kis Károly 

*) Ádami Scuía gentil. tom. Uh 

*) Ssinnay C. D'gocaa p. 89. 

*) ügy&aott j). 154. 

') Szirmay C. Zsmplia not. icp. p. 112. 

*) Hodor Bobofcs rírm. 79. 



138 Fej^rkeövy — Fejérváry. 

királytól uj adomány-levelet nyert, azonban ez adomány-levél a Besz- 
terczeiek jogai miatt teljesedésbe nem ment *). 

1454-ben Fejéregyházy Benedeknek özvegye Simonkereki 
Margit Csanád megyei Komlósi részjószágát Hunyady Jánosnak be- 
vallotta száz arany forintért július 23-án ? ). 

Ugyanakkor említtetnek Fejéregyházy János deák, és B á 1 i n t 
királyi emberek (homo regiusok) 3 ). 

Fejérkeővy család. Közülök Fejérkövy István nyitrai 
püspök, és 1588-tól 1596-ig (nádor nem lévén) királyi helytartó. 1596- 
ban július 7-én esztergami érsekké neveztetett , azonban mielőtt meg- 
erősítése Romából megérkezett volna, ugyanazon év nov. 21-én kora 
74-dik évében meghalt. Eltemettetett Pozsonyban a sz. Márton egy- 
házában *). 

Fejérpataky család. Ugocsa megyében Fejérpataky Kris- 
tóf azon megyének 1646 — í 652-ben jegyzője, 1646-ban országgyűlési 
követe 5 ). 

E század elején Zemplin megye is nemesei közé számitá a Fe- 
jérpataky családot 6 ). 

Fejérpataky Ádám neje Nagy Anna, kinek nevében is tiltakozik 
anyja Csery Anna Nagy Ferencz özvegye 1726-ban Bars megye Ohaji 
és Nyitra megyei Egyházszeghi részjószágra nézve Csery Imre által 
felveendett fölfizetés (auctio) iránt 7 ). 

Fejérváary család. (Komlós-keresztesi). A család törzse 
Neke3 Istváu, ki a török által ostromolt Nándor-Fej érvárnál esett 
el 1521-ben. Özvegye csecsemőjével I. Jánossal Belgrádból mene- 
külvén, később I. Ferdinánd király kegyelmébe jött. Ezen I. János , 
ki születése helyéről Fej ér vár y-nak neveztetett, — előbb Verner 
György Sárosvár kapitánya alatt hadi szolgálatban állt, később 1563- 
ban Sáros vármegye jegyzője , és eperjesi barminczados lőn , és I. Fer- 
dinánd királytól nemesi czimere megbővitését nyerte. 1569-ben pedig 
a kassai kir. kamarához tanácsosnak neveztetett. 1570-ben végre Miksa 
királytól az Uzsaiy család niagvaszakadtán , és a Sóos család bevallása 
folytán Keresztes-Komlóst kapta mindkét ágra királyi adománybán, 



J ) Lehoczkv Sícmmatogr. lí. 128. 

2 ) Gr. Telekv Hunyadiak kora X. 424. 

3 ) Ugyanott X. 433. 

*) Sekmitth : Archi Eppi Strigon. P. II. p. 85. 

*) Szirmay Cotíus Ugocsa p, 56. 61. 

a ) Szirmay C. Xemplm not. top. 112. 

*) Nyitrai kápt. Libro S. Prot. 95. folio 208. 



íejvrváry. 



139 



sőt utóbb pallós-jogot is nyert Első neje krasznai Csiszár Anna, 
a második giráltfalvi Kuncz Anna már 1575-ben özvegy volt. 

A családfa Nekes Istvántól a törzstől kezdve így sarjad- 
zik le J ) : 

Nekes István 
elesett 1521. 

T— — 



]. Jáaos 

Sáros ▼. jegyző 

és kamarai tanács. 

15Ő3— 1569. 

(1. Csiszár Anna. 

2. Kuncz Anna) 



I, Zsigmond 
(Szeghy Kata) 



Dorottya 
(Böki Paczoth Ferencz) 



Anna 1568. 
(Berthóty Lajosné) 



II. Zsigmond 

1666. 

(Görgey Zsuzsa) 



I. István III. Zsigmond 

1683. , fl689. 

(Hederváry Éva) (1. Barkóczy Kata. 
2. Keczer Érzse) 



I. Lajos 
(Sztáray Erzse) 



Anna 
(Scraeey Ferencz) 



II. Lajos 
(Berzeviczy Kata) 



IV. Zsigmond Anna 

(Korponay (Szent- Iványi 
Klára) Mihály) 

I 



Jusztina Bora Erzse László 

i Székely (Kálnássy cs. kir. kapit. 

István) Ferencz) (DessewíTy Anna) 



V.. Zsigmond Ferencz Ádám Éva Klára Anna 

(nőtlen) f (Szulyovszky (Szmrecsányi (Tahy (Báan 

Zsuzsanna) Sándor) István) János) 



II. János Zsigmond László Anna Klára Teréz 

(Rudn&y f 1815. f (Czimmermann (Mazáry 

Teréü) István) János) 



Károly 
a ritka gyüjtem. 

tulajdonos. 
(Serosey Polexia) 



György 

Sáros várm. 

fő sz.-biró. 

t 



Gábor 
f 1850. Pesten. 



Apollónia 
(Pulszky Károly) 



József 

GömÖr várm. 

fő-adószedő. 

t 1812. 

(Fiacher Teréz) 



Zsófia 



Sándor 
(Hevessy 

Anna) 

, « , 

Fereucz 



Péter 

(Kubinyi Klára) 

_ a , 

György János 



József 

cs. kir. 

tábornok. 

(Paulics 

Antónia) 

Győző 



Imre iái István 

(Boronkay Sáros v. (Malétcr 

Apollónia) fobiró. Cornélia) 

« 1 (Barhelyi i * • 

Miklós Janka) Kálmán 



*) Családi adatok, s Wagner Mes. tom. LXX. 



140 



Fejérváry. 



I. Jánosnak két gyermeke maradt : A n n a Berthóty Lajosné , és 
I. Zsigmond, ki nejével Szeghy Benedek leányával Szeghy Kata- 
linnal (ki utóbb Semsey Istvánhoz ment férjhez) nemzé 

II. Zsigmondot, a ki Görgey Zsuzsát G. István leányát 
(hamburgi Berzeviczy Özvegyét) vévén nőül , ezzel öröklé a Csetueki 
uradalombeli jószágot. Gyermekei közül III. Z s i gin o n d nejétől Bar- 
kóczy Katalintól , csicseri Orosz Tamás özvegyétől semmi gyermeket 

nem hagyva, 1689-ben magtalanul 
kimúlván , testvérei I István és 
I. Lajos két ágra terjesztek a csa- 
ládfát. 

I. István ága e században 
halt ki Zsigmond- és László- 
ban. ^ 

I. Lajos Nagymihályi Sztá- 
ray Erzsébettől Stépán Ferencz 
özvegyetői nemzé II. Lajost; ez 
Berzeviczy Katával nemzé I. Lász- 
1 ó t , ki a Szirmay ezredben kapi- 
tány volt, és Dessewffy Annától 
három fiút hagyott, úgymint : 

1) Károlyt, kinek nevezetes kézirat- , mű- s ritkaság-gyűjte- 
ménye volt. Semsey Polexinától fia Gábor 1850-bea halt meg Pes- 
ten ; leánya Apollónia Pulszky Károlyué. 

2) György Sáros megye föszolgabirája volt. 

3) József Gömör megye fő-adószedője volt. Meghalt 1812-ben. 
Nejétől Fischer Teréztől gyermekeit s unokáit a táblázat mutatja. Kö- 
zülök József előbb m. kir. testőr, jelenleg cs. kir. tábornok. Pál 
Sáros vármegye főszolgabírója volt. 

Czimere a családnak egy viz-szintesen három részre osztott paizs. 
A két (felső és alsó) osztály kék, a középső vörös mezőt mutat. Az alsó 
kék mezőben hármas halmon három szál liliom virifc; a középső vörös 
mezőben kettős farkú oroszlán támadó helyzetben látszik, előtte csillag, 
mögötte hold ragyog. A paizs fölötti sisak korouájábói szintén oroszlán 
emelkedik ki, hármas liliomot tartva, Foszladék jobbról arany -kék, bal- 
ról ezüst-vörös, mint. azt a metszvény mutatja. 

Fejérváry etaiád. (Kleczeni). Kleczeni Fejérváry János 
gróf Tökölyi Istvánnak 28 évig tisztje, és 1652 tői Árva vár kapitánya, 
meghalt Alsó-Malatinban saját házában 1658-ki febr. I2-én. Eltemet- 




Fejérváry. 141 

tetett martius 10-én *). Testvérei Dániel, Kristóf és Pál. Neje 
Ilona volt, ki előbb elhalt, s kitől fiai Zsigmond és Péter valának. 

Tán e családból volt Fejérváry Mihály, ki 1628-ban Bécsben 
tanult, s baccalaureus volt 2 ). 

Fejérváry család. (Románfai vi). Előneve után itéive, 
Nyitra megyei család. Közülök románfalvi Fejérváry József 1770- 
ben Csongrád vármegye alispánja volt. 

Nógrád megyétől e család 1778-ban vett ki nemességéről bizo- 
nyítványt. 

Románfalvi Fejérváry József 1825-ben Pest megye ország- 
gyűlési követe s főjegyzője, meghalt Törtelen 1829-ki aug. 5-én. 

Fejérváry család. Székes-Fejér várraegyében viseltek hi- 
vatalt. Néhány izén családfája a múlt század végéig igy jő le 8 ) : 

Fejérváry György 
(Nagy Erzse) 



Farkas István 

(Akács Erzae) 



Pál József István Teréz 

Fejér v. alispán (Hídvégi István) 

1758. 

Pál Fejér megye alispánja volt *}. 

Valószínűleg e családból volt azon Fejérváry János, kinek 
neje Hajós Krisztina 1600-ban óvást tett Derajén Antal és 
Dancsy János ellen , kik Megyercsen egy nemes udvart idegeneknek 
adtak el 6 ). 

Es talán szintén e családhoz tartozott azon Fejérváry István, 
ki 1 770-ben a Dunáninneni kerületi táblának ülnöke volt. 

Ilynevü család Hont megyében is honos, hol Fejérváry Miklós 
1843-ban Hont megye országgyűlési követe volt. 

Fejérváry család. Fejérváry László 1751-ben Mária Te- 
rézia király-asszonytól nyert czimeres nemes levelet. 

Czimere: a paizs kék mezejében zöld téren fehér ménen ülő ma- 



* *) Andreáé Joannis : „Lessus sane Pressus" czina alatti halotti versei. 

% ) Fascicidus Florum honori R. D. Mart. Apathi Georg. Jurkovicz , Jo- 
sepki Baghi stb. Viennae 1628. — Lásd az egyetemi könyvtárban „T h e o r ia 
Mundi" mellett. 

8 ) GeneaL autlien. Mss. tom. I. 

*) Lehbczky Stemmat. L p. 186. 

8 ) Fényes : Komárom vára. 107. 



142 Fejérváry — Fejes. 

gyár vitéz vörös dolmányban, kék nadrágban, sárga csizmában, prémes 
vörös fövegben , oldalán fekete bőrrel bevont rezes kard hüvelye lóg, 
bal kezében a kantárt és egy török fejet, jobbjában kivont kardját 
tartva. A paizs fölötti sisak koronájából hasonló öltözetű (gyalog) vi- 
téz nyúlik ki , kivont kardja hegyén török fejet mutatva. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös , ). 

Fejérváf y család. (Szent-Erzsébeti). Erdély családa. Kö- 
zülök József Alsó -Fejér megye úti-biztosa 1815-ben, és ezen vagy 
másik József ugyanakkor N.-Enyed város tanácsosa. 

Lajos 1847-ben Udvarhelyszék orvosa. 

József 1847-ben N.-Enyed tanácsosa. 

Valószínűleg szintén Erdély szülötte azon Fejérváry Miklós, 
ki 1661-ben Kolcsván kapitány volt, és KendefFy Gábornak sógora 2 ). 

Fejes család. Fejes István 1667-ben élt, neje Czöndör 
Anna, gyermekei rímre, Mihály és Ilona. 

Ezektől különböző család az, melynek czimeres nemes levelét 
Fejes György 1741-ben Mária Terézia királynőtől kapta. 

Czimere : viz-szintesen kétfelé osztott paizs , a felső vörös mező- 
ben jobbról balra rézsútosan levonuló széles fehér csikolat látszik , fö- 
lötte s alatta arany csillag ragyog. Az alsó kék mezőben egy arany 
cserfa emelkedik föl, ugyanaz női ki a paizs fölötti sisak koronájából 
is. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 3 ). 

F ej es nevű család van Gömör vármegyében 4 ), kik közül Fejes 
György Alsó-Szkalnikon született 1731-ben, megyei táblabíró , jog- 
tudós, meghalt 1792 ben. Fia János a megyénél jegyző volt, s egy 
könyvet irt német nyelven 5 ). 

Fejes család. (Zombori). Zemplin megyei kihalt család neve. 
Eredetét a R a t h o 1 d .nemből (genus) vette; e nemből 1321-ben élt 
K o k o s mester, kinek fiai által családja két ágra oszlott ; az egyik ág 
a Zemplin megyei Zomborról Zombory, a másik a F e j e w i pusz- 
táról Fejes nevet kapott. A család — ugy látszik — még a XVII. 
század előtt elenyészett °). 



') Adami Scuta gentil. tom. III. 
*) Katona : História Critica XXXIII. p. 242. 
3 ) Adami Scuta gentil. tom. III. 
*) Bartholomaeides C Gömör p. 144. 

5 ) Ugyanott p. 409. — Memória Ungaror. qui Wittebergae studueruiit 
pag. 267. 

a ) Szirmay C. Zemplin not. top. 81. 157. 



Fejes — Fekete. 143 

Fejes család. (Hetényi). Ugocsa megyei Hetényről irá elő- 
nevét e család. Már 1504-ben Fejes István mint királyi ember, 
1511-ben mint Hetényben birtokos említtetik ') 

Hetényi Fejes László 1524-ben Ugocsa vármegye alispánja 
volt a ). 

1547-ben hetényi Fejes Gergely Zoltán Mihálylyal I. Ferdi- 
nánd királytól M á r t h o n Tamás és Antal magszakadtan részbirtokot 
kapnak királyi adományban 3 ). 

Fekésliásy család. Zemplin 4 ) és Szabolcs megye családa. 

Fekete család. (Galanthai gróf f és nemes). Pozsony me- 
gyei adományos család , mely Galantha-ról ered , s onnan irja előnevét. 

1611-ben éltek Fekete János, Ferencz és Miklós, kik 
Galanthán egy rétet zálogositnak el Csery Mihálynak 32 forintért 5 ). 

1643-ban Mihály Bars megyei Alsó-Ohajban zálog-jogon sze- 
rez egy telket 6 ). 1650-ben hasonlóan ott vesz zálogban egy elpusztult 
jobbágy telket 7 ). 

1721-ben György Nyitra megyei Egyházszeghen szerez zálog- 
birtokrészt 8 ). 

A grófi ág, 

A család egyik ága grófságra emelkedett, de már kihalt. Ezt 
galanthai Fekete György alapitá , ki a múlt század első felében 
közügyvédből királyi ügyvéd, cs. kir. helytartósági tanácsos (1730.); 
majd királyi személynök (1752.) , val. belső titkos tanácsos , Arad vár- 
megye főispánja (1760.), sz. István-rend közép- (utóbb nagy-) keresz- 
tese, kir. fő-udvarmester , és al-kanczellár lőn (1770.), és 1760-ban 
római sz. birodalmi grófi rangra emeltetett. Meghalt 1788-ban, kora 
7 7-dik évében 8 ). Nejétől Niczky Annától (Niczky György leányától), 
kit 1738-ban vett nŐül ; született fia 

János gróf cs. kir. kamarás, és vezér-őrnagy. Meghalt Fóti jó- 



*) Szirmay C. Ugocsa. 135. 136. 
• 2 ) Ugyanott 52. 

') Ugyanott 134. 

4 ) Szirmay C. Zemplin not. top. p. 112. 

s .) Esztergáim káptalan libro XI. fol. 318. 

a ) Nyitrai kápt. Libro VI. Protoo. 70. 1643. p. 145. 

') Ugyanott libro VI. Prot. 75. p. 151. 

8 ) Ugyanott. Libro VIII. Prot. 93. p. 84. — Fényes E. Komárom várm. 
121. 122. 

*) Justa Solennia etc. a L. Barone Leop. Sckaffratlx Presb. Arcíi. Dioec. 
Strigon. Crymn. Direct. Pest. czim alatt halotti beszéd. 



144 



Fekete. 



szagában 1803-ki július 21-én. Fia gróf Ferencz cs. kir. kamarás 
volt, kiben a grófi ág kihalt 

A grófi ág czimere egy négyfelé osztott paizs , melynek közepét 
egy kisebb fekete vért foglalja el , s annak fekete mezejében egyfejü 

arany sas látszik. A 
paizs első és negye- 
dik osztálya, mely az 
ősi nemesi czimert 
tartalmazza , függő- 
legesen kétfelé ha- 
3Íttatik , a jobboldali 
vtfrös mezőben há- 
tulsó lábain álló , és 
első jobb lábával ki- 
vont pallóst tartó 
arany oroszlán áll ; 
a baloldali kék me- 
zőben három folyam 
hullámzik. A második 
és negyedik osztály 
arany mezejében kék 
mezü kar három fe- 
kete hegyű vörös nyilat tart. A paizs fölötti grófi koronán három koro- 
nás sisak áll A jobboldaliból arany oroszlán női ki kivont pallóssal , a 
középsőn arany egyfejü sas áll ; a baloldaliból kék oroszlán nŐl ki , a 
paizsbeli három nyilat tartva. Foszladék jobbról arany-vörös, közepén 
arany-fekete , balról ezüst-kék. A paizst telamonok gyanánt két — 
fején s derékon zöld koszorúval övedzett — vad ember tartja , mind- 
kettő másik kezével gyökeres botot markolva *). E czimert mutatja a 
metszvény. 

A nemesi ág. 
Ez ág — mint fölebb érintők — az ősi czimert használja. Ez egy 
függőlegesen kétfelé osztott paizs. A jobboldali kék mezőben. zöld téren 
hátsó két lábán álló kettős farkú oroszlán , első két lábával pallóst 
tartva. A baloldali vörös mezőben három fehér folyam látszik. A paizs 
fölötti sisak koronájából a leirt oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobb- 
ról arany-kék, balról ezüst-vörös *). E czimer — mint láttuk — átment 

') Adami Seuta gentil. tom. III. 

*) Burgstaller Colleotio Inrigaium nob. Hong- Fanul. 




Fekete. 145 

a grófokéba is , de a czimertan szabályaihoz képest a szinek megvál- 
toztak. 

A nemesi ágnak is több tagja viselt kormányszéki , megyei hi- 
vatalt stb. 

Ismeretesbbek' közülök a következők : 

Mihály 1770-ben a Dunán innen kerületi tábla ülnöke. 

Márton 1809- 1820-ban a m. kir. helytartóságnál fogalmazó, 
1825-ben titkár, és Pozsony, Zala és Küküllő vármegye táblabirája. 

Já nos 1820-ban Pozsony vármegye alispánja, és kir. udvarnok, 
később (1825.) a Dunán inneni kerületi tábla ülnöke. 

Mihály czimzetes növi püspök , hollótói prépost , esztergami 
kanonok 1858-ban. 

János a m. kir. udv. helytartóságnál fogalmazó, — Károly a 
kamaránál hivatalnok 1844-ben. 

Fekete család. (Pókateleki). Csallóközi régi nemes család. 
Pókateleki Fekete Tamásnak fia János, és rokonai : László, 
Simon, Imre; — Pálnak fia János, Péternek fia Jakab 
Csallóközben Tökis falubeli birtokrészüket elzálogosítják 1459-ben , ). 

Fekete család. (Halasi). Halasi Fekete Pétert Bocskai Ist- 
ván erdélyi fejedelem nemesité meg 1606-ban. 

Czimere: vörös mezőben hármas zöld dombon álló koronás orosz- 
lán, első jobb lábával fejedelmi botot, bal lábával hátra felé piros zász- 
lót tartva. Ugyanaz emelkedik ki a paizs fölötti sisak koronájából. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 2 ). 

Fekete család. (Iványi). Sáros megyei család. — Közülök 
1592-ben éltek iványi Fekete István és Miklós. Iványi Fekete 
László 1675-ben Fülek vár alkapitánya volt. Első neje Hedry Erzsébet, 
a második Aszalay Erzsébet volt. 

Fekete család. (Nyéki). Hont megyei család, hol Nyék 
helységről irja magát. 

Közülök Fekete Károly e század elején élt, neje Fekete 
Jozefa, más családbeli Fekete Mátyásnak leánya. 

Nyéki Fekete István 1825-ben Hont megye másod alispánja. 

Fekete László nem rég halálozott meg. 

Fekete Julianna kisfaludi Lipthay Mihály özvegye. 

Czimerök : kék mezőben pánczélos kar , kivont kardot tartva. A 
paizs fölötti sisakon ugyanaz. 

J ) Kaprinay Diplora. II. p. 279. 

*) Adami Souta gentil. tom. III. és Lehoczky Stemmat. II. p. 62. 

10 



146 



Fekete. 



Felcele család. Fekete János nyerte a cziineres nemes le- 
velet IíL Károly királytól 1717-ben. 

Czimere: apaizs kék mezejében zöld téren hátulsó két lábán álló 
oroszlán , első jobb lábában kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak 
koronáján vörösbe öltözött férfi kar kivont kardot villogtat. Foszladék 
mindkét oldalról arany-kék ')• 

Talán a szerzőnek fia azon Fekete Mátyás, ki ugyan e czimert 
használá, és primatialis uradalmi tiszttartó volt Dejtáron 1780-ban. 
Nejétől Foíly Katalintól született gyermekeinek Fekete Ignácz volt 
gyámnoka. Maradéki élnek Nógrád megyei Pöstényben. 

Fekeíe család. (Fricsi). Erdélyben -— hol több ilynevü csa- 
lád él — ezek között a fricsi Fekete család folyt leginkább be a 
közéletre. 

A család állítólag Szapolyay alatt Lengyelországból származott 
be, és ily családfát aíkota 2 ) : 



Fekete Lőrincz 

1626-1Í-53. 
(Tordai Ei/ae) 



Péter 
(1. Kollatovicli 

Borbála. 
2. Ajtoni Bora) 



István 
(Toroczkai Klára) 



József 



József 
(Toldalaghy Kiára) 



t erencz 
(Douátü Anna) 



Róza 

f 1845. 

(Kadácsy Dániel) 



Karolina 
(Ujváry József) 



Klára Lörincz Ferencz 

(KendefFy József) (Naláczi Ágnes) + 



Lajos, 
(Horváth. Ágnes) 



Klára 



Karolina 



József 
(Báufiy Márton) 



Julianna Mária 

(Heriezi Sámuel) (BenkŐ Ferencz) 



Sámuel (Bethlen (Rosnyay 

(üetklen Sára) Sámuel) István) 



Ágnes Klára László 

(Bardócz Elek) (Sz.-Pali (Sváb Józs.) 
József) 



A törzs Lőrincz Lengyelországból , hová magyar elei teleped- 
íek 5 — Bethlen Gábor idejében jött vissza Erdélybe , és Somborra te- 



s ) Adami Scuta Gentil. tora. III. 
2) KÓváry Erdély nev. családai. 85. 



Fekete. 141 

lepedék. Atyja (vagy elődje) Fekete István menekült ki Lengyel- 
országba némely kihágások miatt. Nevezett L ő r i n c z igen magas ter- 
metes férfin, csapatvezér volt *). 

Fekete Ferencz (Józsefnek Toldalaghi Klárától fia) egyike 
vala Erdélyben kora legeszesebb embereinek. Az 1790 — 1794. körüli or- 
szággyűléseken mint kir. hivatalos jelentékeuy szerepet vitt. „Többek 
közt — irja Kőváry — 1790-ben kiküldék a magyarhoni országgyű- 
lésre egyik követül, hogy az Uniót munkálja; s midőn hazament, 
gróf Gyulay Sámuel vádat emelt ellene , hogy ott épen az Unió ellen 
működött. Fekete maga menthetésére időt kért , mert — úgymond — 
ha ez igaz , — méltán hazarontónak neveztethetik , s méltán bünhöd- 
hetik a ). Az ügy kiegyenlítetett. 

A kolosvári nemzeti színház felállításában daczára aggott korá- 
nak élénk részt vett ; és korában — e század elején — a színészet egyik 
legnagyobb pártfogója volt. 

Fekete család. (Thordatfalvi). Erdélyben — hol Doboka 
megyében már 1327-ben birtokosnak iratik a Fekete család 3 ), — 
még egy sereg Fekete család él. Közülök az ismertebbek itt következ- 
nek — adatok hiányában — csak névleg megemlítve. 

A Thordatfalvi Fekete családból Mihály 1794-ben Bardócz 
szék alkirály bírája volt. 

Fekete család- (Nagykedei). Székely család Udvarhelyszék- 
ben , közüiök Zsigmond 1815-ben azon székben rectificator biztos. 
István ugyanott 1847-ben mérnök. 

Fekete család. (Losádi). Hunyad megyében Losádi Fekete 
Sámuel ügyész 1847-ben. 

Fekete család. (Ny.-Gálfalvi). Maros-székben ny.-gálfalvi 
Fekete Károly biztos és tiszt, jegyző 1847-ben. 

Fekeíe család. (N.-Falvl). A nagyfalvi Feketék közül 
Mihály a Guberniumnál szolgált 1847-ben, és egyik Mihály ugyan- 
akkor Vízaknán szószólló. 

Fekeíe család. Ugocsa megyében birtokos nemes család. 
Fekete László 1736-ban azon megye jegyzője, 1741-ben egyszer- 
smind országgyűlési követe *). 

Fekete Mihály e század elején Dabólczon bir 5 ). 

*) Kemény János Önéletírása. Kiadja Szalay László 1856. 54. 55. 1. 
a ) Kővárynál az 1790-ki országgyül. Jegyzőkönyv. ISO. h 
3 ) Hodur Doboka várm. 80. 
k ) Szirmay C. Ugocsa p. 57. 61. 
*) Szirmay C. Ugocsa p. 158. 

10* 



148 Fekete - Feledy. 

Valószínűleg e család ivadéka FeketeLŐrinczis, 1848-ban 
UngL vármegye másod alispánja. 

Fekete család. (Boros- Jeneői). Aboros-jeneŐiFekete 
családból F. Ferencz 1626-ban Bethlen Gábortól kapott czimeres 
nemes levelet, mely Zaránd vármegyében 1628-ban hirdettetett ki ')• 

Fekete családbeliek. Történeteinkben több Fe ke te uevü 
fordul elő , kiknek származásokat , valamint ivadékaikat sem ismerjük, 
s mégis ezeket is megemlitetni e munka köréhez tartozik ; azért álljanak 
itt e czikk alatt a nevezetesbbek : 

Fekete Miklós Zsigmond király korában Kanizsai János esz- 
tergám i érsek embere , ki 1418-ban Akuspalota helységnek az eszter- 
gami kápolna részére leendő átadására őt bizta meg. 

F. M i h á 1 y jelen volt a mohácsi ütközetben 1526-ban, hol török 
fogságba esvén, nagy Öszveg pénzen váltatott ki. 

F.János Szapolyay János királynak 1530- és 1543-ban Kon- 
stantinápolyban követe. 

F. István 1 552-ben Eger vára védelmében vett részt. 

F. Demeter Gyula várát oltalmazta mint a kapu-őrség had- 
nagya 1566-ban. 

Szapolyay korában 1527-ben szerepelt egy kalandor csapatvezér 
Fekete János is, ki azonban csak arczszinéről nyerte a Fekete 
nevet, igaz neve Czár Jován, s eredetére rácz volt. 

Fekete»erdey család. Régi kihalt család, melyből Fekete- 
E r d e y Ákos élt 1560. táján , kinek leányát Ilonát Katón máskép 
Lázár Mátyás 1597-ben Nógrád megye szolgabirája birta nőül, s 
kinek utódai leány-ági utódai Siraky-ak stb. Sz.-Iványon Nógrád me- 
gyében *). 

Feldmajer család. Götnőr megyében találjuk , hol Feld- 
majer Sebestyén 1745-ben a megye jegyzője volt 3 ). 

Feledliázy család. Gömör vármegye nemes családai sorá- 
ban áll •). 

Feledy család. (Feledi). Régi Gömör vármegyei család, 
melyet egyik írónk 5 ) a R a t h o 1 d nemből eredeztet , és szerinte F e- 
iedy János vajda (azaz bizonyos számú katonák hadnagya) volt; 



*) Az eredeti armalis Szathmár várraegye levéltárában van. 

2 ) Sz. Benedeki Conv. Prot. CC. p. 80. - és Prot. C. Neograd. anni 1597. 

*) Bartholoraaeides C. Gömör p. 76Ő. 

*) Ugyanott p. 144. 

s ) Lehoczky Steraniat. II. p. 129. 



Félegyházy. 140 

a kort , melyben élt , meg nem határozván. Továbbá Feledy Benedek 
1382-ben, fia Desőnek, unokája Lestáknak, a Rathold nemből ere- 
deztetik ')• 

Bizonyos az, hogy Feledy János 1505-ben a rákosi országgyű- 
lésen Gömör vármegye követe volt 2 ). Nejétől Derenosényi Zsófiától 
fia Eusták, ki Hajnácskőt szerzé, egy érdekes csínyről lett hires. 
Ugyanis a mohácsi vész után Serkei várából kövekkel és golyókkal 
megrakott ládákat szekérre rakatván , néhány czimborával G e d e vá- 
rához — a Kubinyiak ősi fészkéhez megy , s ott azon ürügy alatt kér 
bebocsáttatást , hogy — mint állitá — a ládákba zárt kincseit azon 
veszélyes időkben e várba biztosabb helyre elrejtve megtarthassa. Mi- 
helyt azonban a várkapu előttök megnyillott , a várnagyra és csekély 
őrizetére rohantak , és a várat Feledy részére elfoglalták , mit a Ku- 
binyi család később hosszas perrel szerzett vissza 3 ). 

Eustak-nak nejétől Móré Katalintól három gyermeke 
maradt : M a r g i t Lorántfíy Kristófné ; A n n a előbb Kornis Lajosné, 
utóbb Kislstvánné, és Boldizsár, kinek magvaszakadt. 

Az eddigiek családfai kimutatása ez : 

Feledy János 
(Derencsényi Zsófia) 



Eusták 1526. 



i ; ~r 1 

Margit Boldizsár Anna 

(Lorántfly Kristóf) + (1. Kornis Lajos. 

2. Kis István) 

Feledy család jelenleg is él Gömör megyében. 

Ettől valószinüleg különböző azon Feledy család, melynek czi- 
meres nemes levelet Feledy Miklós nyert III. Károly királytól 
1718-ban*). 

Czimere egy függőlegesen kétfelé osztott paizs , melynek jobb- 
oldali kék mezejében zöld téren balra fordulva daru áll, egyik felemelt 
lábában kövecset tartva. A baloldali vörös mezőben viz-szintesen két 
fehér csikolat látható, és közöltök három arany csillag ragyog. A paizs 
fölötti sisak koronájából kettős farkú oroszlán nŐl ki, első lábaival 



') Lehoczky Stemmat. II. p. 129. 

a ) Jászay Pál : A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 157. 1. 
*) Genealógia Familiae de Felső-Kubin. Editiae 2-da. Pest , 1824. p. 43. 
Révay Ferencz kir. helytartó itélet-levele. 
») Collect. heraldica Nro 514. 



ÍÖO Félegyházy — Feilner. 

vörös-fehér zászlót tartva. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst- 
vörös *). 

Félegyházy család. Régi kihalt család , mely hajdan Bács 
megyében tűnt fel. Félegyház y Gáspár i 447-ben a budai or- 
szággyűlésre Bács vármegye egyik, követe voit *). 

Félegyház y János me3ter királyi udvarnok (Magister Jo- 
hannes de Feleghaz aulicus regius) 1 478-ban 3 ). 

Félegyházy Lukács (Lucas de Feleghaz) 1479-ben királyi 
ember a Marmaros megyei Bocskó és Lonka helységben elkövetett 
ha&lmaskcdások megvizsgálására 4 ). 

A XVI. században élt Félegyházy Orbán, kinek Gencsi 
Dorottyától gyermekei : Anna Battha Bálintra 1607-ben 5 ); Katalin 
Bányay Gergelyné 1648-ban, és Tamás, kinek fia Ferenc/- 6 ). 

Ez utóbbiak családfán igy állanak : 

Orbán 

(Gencsi Bora) 



i , __ t 

Anna Tamás Katába 

1607. (-.—a- — , (Bányay Gergely) 

(Battlia Bálint) Ferencz 164 g. 



Félegyházy család jelenleg birtokos Szathmár megyei Bati* hely- 
ségben. 

Felkér család. Felkér György és neje Kovács Zsuzsa 
és utódai L Leopold királytól nyerték cziroeres nemes levelöket '). 

Feli név család. (Feldeggi, báró). A feldeggi Felíner 
család Nürnbergből eredt Csehországba 8 ). 

Fellner András 1792-ben magyar nemességet nyert 9 J. 
Czimere négy részre osztott paizs. Az első és negyedik arany mezőben 
hármas zöld halomból egyfejü fekete sas emelkedik ki , szétterjesztett 
szárnyakkal A második kék mezőben zöld tér fölött folyam hullámzik. 



') Adami Scuta geniii. tom. III. 

*) Kovaeliich Yestigk Coraitiorum apud Hung. 266—268. a többi követek 
között. 

8 ) Gr. Teleky Hunyadiak kora XiL köt 77. 1. 

») Ugyanott XIÍ. köt 111. lap. 

A ) Moesáry Nógrád vánn. Esmértetése. I. köt. 197. 

8 .i Wagner Mas. tom, LXX. p.;27. 

') Baranya várm. levéltárában yan az eredeti oklevél. 

") H e 1 b a c h : Adels Lexieon I. 3f;6. Lásd Gauhe II. 280. 



Fdsxegby - Ftayes. 15Í 

melyből sziklákra építve emelkedik agy vörös fedelű vár , és magas 
tornyán félhold ragyog. Á harmadik mező ezüst és zöld koczkákkal 
van ellátva , és közepén egy arany kerek szemlélhető A paizs fölötti 
sisak koronájából két sas-szárny között (melyek egyike félig arany, 
félig fekete, a másik félig kék, félig ezüst), egy fehér oroszlán női ki, 
első jobb lábában kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst-kék ')• 

Később e században már a család báróságra emeltetett. 

Valószínűleg Andrásnak fia báró Fellner József 1815— 
1830-ban a m. kir. helytartó tanácsnál viselt hivatalt. Leánya Adél 
Almayné. B. Fellner Ferdinánd cs. kir. vadász-ezr. kapit. 1846. 

Felszeghy család- (Kézdi-Almási). Erdélyi székely család. 
Közülök Felszeghy György 1787-ben az erdélyi kanczelláriánái ik- 
tató, 1794.-ben titkár. 

Felszeghy Antal 1794-ben az erdélyi kincstárnál kezdett hiva- 
taloskodnx. LajosésFerenez 1846. tisztek a cs. kir. hadseregben. 

Felszeghy család. (Sz.- Újfalvi). Erdélyben Küküllő me- 
gyében sz.-ujfalvi Felszeghy János a megyénél törvényszéki ülnök 
18í5-ben. 

Felszeghy család. (Domáldi). Doboka megyében domáidi 
Felszeghy Sándor 18Í5 — í 832-ben szolgabíró 2 ). -~ Felszeghy 
Károly és Sámuel ugyanott 2847-ben alszolgabirák. 

Fenessy család. E családból Fenessy György előbb Csa- 
nádi, 1687-től egri püspök volt. Meghalt Jászon 1699-ki mart. 5-én 3 ). 

Fényes család. Lakhelye Bihar, Szabolcs és Szathmár vár- 
megye. 

Fénye3 István 1667-ben Debreczen város jegyzője 4 ). 

Szathmár megyében birtokos a család Endréden , Dengelegen 
stb. 5 ). Fényes Jáno3 1840-ben Szathmár megye alügyésze. 

A Bihar megyei ágnak egyik jeles tagja Féuyes Elek a jeles 
statistikus és gazdászati iró , több munka szerzője , ro. akadémiai tag, 
született Csokajon 1807-ben 6 ). 



') Adami Scuta geatil. tom. IIL 

2 ) Hodor Doboka várni. 468. és az 1815-ki Schemai. Transylv. 
. 3 ) Ambrosovszky M. Comp. Chronologia Hung. ín Appendie pag". 73. 
A „Corpus J-uns"-'ban Fényes y-nek iraiiik. 

*) Midőn Erdőd János bíróval Hády bízonyitvásiyát aláírják. 

5 ) Szírmay: Szathmár várm. II. 30. 31. 

e j Lásd Életrajzát Ujabb Ismeret- tar Ili. 249. 1. 



153 



Ferber — Ferberth. 



Ferber család. (Pinkafői). Vas megyei eredetű nemes csa- 
lád. 1672-ben Ferber János Pinkafőn várcs biraja. Előne ve szárma- 
zása helyére vonatkozik. Nevezett Jánostól a családfa következőleg jő 
le korunkra : 



Alajos 
szül. 1792. f 1836. 
(Hikker Julianna) 



János 

1672. 

Pinkafőn bíró. 



Gergely 



György 

1690. 

(Mária) 



JánoB 

szül. 1710. 

(Kari ovi ts N.) 



János 
szül. 1756. f 1809. 
(Kreutzer Teréz) 



Anna 

1-1845. 

\1. Lammer Ferencz. 

2. Feicktmayer János) 



József 
1711. 



Katalin 
(Kántor József) 



József 
szül. 1830. mart. 18. 



József 
szül. 1857. május 26. 



Anna 
(Amtmann József) 



Teréz 

(topái 

Kalicza Zsigm.) 



Karolina 

(Beöthy Zsigm.) 

az iró. 



A családfa végső nemzedékei közt Ferber József Pozsonyban 
lakozik. 

A család egy másik ágához tartozik , s talán a törzs Jánosnak 
testvére azon Ferber Mátyás, kinek neje sz.-györgy völgyi Bakács 
Julián (előbb Niczky Lászlúné) volt, s kitől gyermekei : Gábo-r, 
A utal és Teréz Jordán Ferenczné *). 

Ferberth család. Ferberth János és Ferencz 1 744-ben 
Mária Terézia király asszony által nemesitettek meg ? ). 

Czimerök egy jobbról balra rézsútosan levonuló kék csikolat ál- 
tal, melyen három arany csillag fénylik , kétfelé osztott paizs , a felső 
háromszögű ezüst mezőben a paizs szögletéből lefüggő három zöld 
makk (trophilus) látszik , átellenében a csikolat alatti vörös mezőben 
zöld térről szintén három makk emelkedik föl. A paizs fölötti sisak 



') Geneal. autlient. Mss. tom. 1 
') Collect. Herald. Nro 126. 



Ferdényi — Ferdinandy. tSS 

koronájából két fekete sas-szárny között oroszlán női ki , első lábában 
arany gyűrűt tartva '). 

Ferdényi család. (Kabalás-pataki). Bihar vármegyének egyik 
ismertebb nevű nemes családa , melynek tagjai legtöbbnyire Bihar me- 
gye tiszti karában vittek szerepet , s mely a Telegd fölött fekvő Ka- 
balás-Patak helységet jelenleg is birja, és onnan irja elŐnevét. 

Ferdényi Ferencz Bihar megyének 1739 — 1747-ig másod, 
1747 — 1752-ig első alispánja volt. 

Egyszersmind 1745-ben ő volt a Bihar megyei fölkelő nemes se- 
regnek kapitánya. Meghalt 1761 -ki mart. 27-én, kora 66 évében, mint 
a család birtokában lévő életnagyságú arczképe alatti eme fölirat tanú- 
sítja: „Spectabilis ac Perillustris Dnus Franciscus Ferdényi 
de Kabalás-Patak J. Cottus Bihar. Emer. Ord. V. Comes. Tabulae 
Judriae Assessor primar. ac Insurgentis A. 1745. Comitatus ejusdem 
Nobilitatis Supremu9 Capitaneus , obiit M. Varadini 27 a Mártii Anno 
1761. aetatis suae 66." 2 ). 

Ferdényi Gábor 1757— 1762-ig másod alispán volt. Ennek is 
1761-ben festett életnagyságú arczképe családjánál megvan. 

Ferdényi János 1766-ban főjegyző , 1773 - 1778-ig másod al- 
ispán , a József rendszer alatt törvényszéki ülnök , végre kir. tanácsos 
és kir. udvarnok. Két neje volt: 1. Biró Judit, 2. Szent-Iványi Cziczelle. 
Egyiktől sem maradván magzata, végrendeletileg örökösévé rokonát 

Ferdényi Ferenc zet tévé , ki a családot fen tartá , nejétől 
Piacsek Borbálától e század elején élő következő gyermekei maradván : 
József, Antal, Jozefa, Anna Tokody Józsefné , és F r a n- 
czis k a. 

Ferdinandy család. Ferdinandy Mihály és György 
1794-ben I. Ferencz király által adott czimeres nemes levél által emel- 
tettek a nemesek sorába '"). 

Czimerök négy részre osztott paizs. Az első és negyedik osztály 
ezüst mezejében egyfejü fekete sas kiterjesztett szárnyakkal látható. 
A második és harmadik osztály kék mezejében kerekekre helyezett álgyu 
előtt vörösbe öltözött magyar vitéz áll kivont karddal. A paizs fölötti 
sisak koronájából két kiterjesztett sas szárny között (melyek egyike 
félig ezüst, félig fekete, a másik félig vörös , félig arany) , egy vörösbe 



') Adami Scuta gentil. tom. III. 

*) Lásd Vay L. Német Hivség 340. 836—843. 1. honnan ez adatok. 

8 ) Collect. Herald, pag. 132. 



154 Ferencz — Ferenezy. 

öltözött magyar vitéz emelkedik ki , kivont kardot tartva. Foszladék 
jobbról ezüst-fekete, balról arany-vörös *). 

Ferdinandy család Abauj megyében birtokos, hol Ferdinandy 
Mihály 1838-ban megyei al-adószedŐ ; F. B e r t a 1 a n 1846-ban al- 
8zolgabiró. 

Ferencz család. (Száldobosi). Erdélyi székely család. t63ő- 
ben száldobosi Ferencz Pál Burdócz követe 2 ). 

Ferencze család. Ferencze András 1602-ki april 12-én 
Prágában kelt czimeres nemes levél által II. Ferdinánd király nemesi t- 
tetett meg, és e nemes levél 1603-ban Vas megyében hirdettetett ki 3 ). 

Ferenczffy család. Ferenczffy György 1711-ben nyert 
czimeres nemes levelet *). 

Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs ; a jobboldali kék me- 
zőben zöld téren hátulsó lábain álló oroszlán támadó helyzetben áll ; a 
baloldali vörös mezőben egy dombon pánczélos sisakos vitéz áll befelé 
fordulva. A paizs fölötti sisak koronáját: felül hatszögletű csillag ra- 
gyog két sasszárny között. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst- 
vörös. 

Fereiicaüffy család. FerenezfTy András III. Károly ki- 
rálytól 1716-ban nyert czimeres nemes levelet 5 ). Czimere : kék mező- 
ben zöld téren könyöklő vörösbe öltözött férfi-kar kivont kardot villog- 
tatva , ugyanaz látható a paizs fölötti sisak koronáján is. Foszladék 
jobbról arany-kék , bak-él arany-kék 6 ). 

Feresiczfly család. A fölebbiektől kétségkívül különböző 
azon Ferenczffy család, melyből Ferenczffy Lőriucz 1 637-ben 
III. Ferdinánd alatt m. kir. udvari kanczellárián titkár volt "'). 

Ferenezy család. (Csorbái). Csorbái Ferenezy Benedek 
1554-ben I. Ferdinánd királytól nyerte nemesítő adoroánylevelét, mint 
azt egyik ős-unokája Ferenezy Péter Nógrád megye előtt az 1726-ki 
nemesi vizsgálatkor kimutatá ; ugyanakkor nagy-atyjáig következő 
családfáját mutatván be : 



') Adami Scuta gentil. tom. III. 

2 ) NB. Székely Nemzet Constitutiója 87. — K á 1 1 a y : Saák«ly nemzet 
eredete 247. lapján Ferencz y-nek írja. 

3 ) Az eredeti armalis levél Zala megye levéltárában Őriztetik. 
*) Collecfc. Herald. Nro 717. 

5 ) Collect. Herald. Nro 472. 

6 ) Adami Seuía gentil. tom. líí. 
v ) Számtalan oklevél azon korból. 



Ferenczy Bálás 



Péter BálinT* 



Péter 
1726. 



Nógrád megyében több Ferenczy családot találunk , a nélkül 
hogy mindnek e családból származását vitathatnék. Így a nemesi laj- 
stromok nyomán találjuk. 

1 755-ben Ferenczy Lászlót és Jánost* 

1770-ben Ferenczy Imrét, ki SzöllŐsün lakott. 

1792— 1809-ig Ferenczy Dánielt és Pált Losonczon neme- 
seknek ismerve. 

1 8 1 2 — 1 827-ben F. J á n o s t Losonczon. 

1 827-ben F. 8 á m u e 1 1 Szécsényben , Jánost Sz.-Iványon. 

F. András 1732-ben Szécsényben lakott, neje Goldperger Zsu- 
zsanna 1779-ben latholizált, fiai Pál, kiLóczban kelt egybe 1770-ben 
Rigó Rozáliával, cs Mihály szül. Szécsényben 1773-ban. 

Ferenczy családi. E család alapitója Ferenczy Péter, 
és Albert 1608-ban II. Mátyás királytól nyertek czimeres nemes 
levelet *). 

Fereiicay család. E család alapítója Ferenczy István, 
ki saját, és neje Che Anna részére , ugy leányaik Katalin, Ilona, 
nemkülönben testvére Ferenczy Gábor és ennek neje Kapros Ilona 
részére is II. Ferdinánd királytól Bécsben 1628-ki octob. 6-án kelt czi- 
meres nemes levelet nyert, és azt Abauj vármegyének Göncz városá- 
ban 1629-ben Invooavit vasárnap után legközelebbi szombaton ki- 
hirdetteté. 

1724-ben, és 1727-ki július 10-én Töke-Terebesen tartott köz- 
gyűlésből kapott Ferenczy István és Gergely nemességéről el- 
ismerő bizonyítványt. — Egy Erdő Bényen 1724-ki május 10-én Fo- 
garassy István Zemplin megyei főszolgabíró , és Bölcskey Péter esküdt 
által tett tanuvallatás szerint Ferenczy Istvánnak atyja F. János volt. 

Zemplin megyében F. Ferencz 1680-ban Tökölypárti hadnagy 
volt 2 ). F.János 1752-ben Vámosujfalván jegyző 3 ), kit egy jeles 
költőnk is megénekelt. 



- 1 .) .'Hiteles másolat után. 

2 ) Szirmay C. Zemplin noi top. 149. 

8 ) Ugyanott 47. 



156 Ferenezy 

Ferenezy család e század elején biítokos Zemplin megyében 
Megyaszón 1 ). 1 730-ban birtak Kis- és N a g y-R ozvágyon 2 ). 

Ferenezy család. Czimere : kék mezőben farkas szájában 
egy bárányt tartva ; fölötte három csillag ragyog. A paizs fölötti sisak 
koronájából szintén farkas emelkedik , fogai közt a megtépett bárányt, 
első jobb lábával pedig kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst- vörös. 

Ferenezy család. Ismert törzse Ferenezy Ferenoz, ki 
Nyáry Erzsét, Jósa Miklós özvegyét vévén nőül, 1701-ki június 16-án 
osztozott meg neje utáni mostoha gyermekeivel. Tőle egy perbeli c a- 
ládfa szerint ivadéka következőleg származott le : 

Ferencz 

1701. 

(Nyáry Erzse) 



Antal 

r— ————— —————— ^ 1 

László István 



i *- 



Mária Magdolna István Pál Antal Borbála 

(Farkas Pál) 

Ferenezy család. (Vizkelethi). Eredetileg Nyitra megyei 
család, mely törzs-őseül igényli azon vizkelethi Ferenezy V i n c z é t, 
ki 1414-ben Zsigmond királytól uj adomány-levelet nyert 3 ) , s kitől a 
Vizkelethy (lásd ezt) és Ferenezy családok á 1 1 i t ó 1 a g mint 
közös törzsből erednek. 

Czimere : a paizs mezejében koronán könyöklő kar, kivont kardot 
tartva, ugyanaz látszik a paizs fölötti sisak koronáján is. 

A szóban lévő Ferenezy család megtartva a Ferenezy 
nevet, különféle viszontagságok között sarjadzott le a XVI. század első 
feléig, midőn 1645-dik táján Ferenezy Miklós Ujváry Máriának 
férje tűnik fel , mint a máig élő családnak közös törzse; tőle kezdve a 
családfa 4 ) következő : 



*) Szinnay C. Zemplin not. top. 230. 
2 ) Ugyanott 329. 

8 ) Makay és geleji Makay Antal beszterczei püspöknek 1820-ki jun. 15-én 
kelt bizonyítványa aiapjáu. 

*) Ferenezy Imre Kázmér nr szíves közlése szerint 



Ferenczy. 



15? 



Fcrenczy Miklós 

1645. 
(Ujváry Mária) 

ii i i A 

litván 1670. 



János 

(Lestyánszky N.) 

i *~ ■ ' i 

I. Imre 

(Huberth Mária) 



II. Imre 

Heves várm. 

fö- adószedő. 

(Subich Róza) 



Klára Mária József Franeziska Mihály *) 

(Bogyó (Balogh (Bogyóné) szül. 1733. 

János) Sándor) (Ordódy Franeziska) 



Imre-Károly 

szül. 1769. 

1 1813. 

(Pauer Adél) 



Mária- Anna Rozália 
Jozefa (Kállay) hajad. 
(f.-büki f ' f 
Nagy 
Antal) 



Károly Franeziska Angelika 
(Juhász (hajadon) (Szulovszky) 
Anna) 



Eugen 
szül. 1818. 

ügyvéd 
bir Pannon. 



N. 
(leány) 



*^— - 



István 
+ 1843. táján. 
(Gothard N.) 



Imre 
(Letenyey 

Franeziska) 

— — « , 

Két fin 
Nyitra várm. 



Anna Franeziska 

(Pala) (Novohradszky) 



N. ( N. .Isabella N. 

fPopovits) (Cyro) (Énekesnó) 



Imre-Kázmér Miksa-Jáncs Cziczelle Zsófia Emilia 

szül. 1799. szül. 1803. szül. 1800. sz. 1802. sz. 1804. 

jun. 15. Pesten. f 1839. (Boross Ján) f 1829. 

(Herfner Teréz) orvos Czegléden. 



Karolina 

szül. 1798. 

(Pósa István) 



i 



Ferencz Xav. 

szül. 1826. 

cs. kir. tollnok 

Halason. Nős. 



Teréz Mária 

szül. 1829. szül. 1831. 
f (Wukovajáez 

Péter) 



Szidónia 
szül. 1834. 



*) Ezeknek testvéreik még: Anna Koncsek Iatvánné, Bor« 
bála Pálya Tamásné , Judit Hamar Jánosné , Teréz Bogyó Al- 
bertné. 



Í58 Feressczy. 

A törzs kis unokájának L Imrének Huberth Máriától három 
lia és hét leánya volt , kik mindnyájan a családfára el nem fórvén, 
alatta csillagjegy alatt olvashatók. Nevezett 1. Imrének három fia, úgy- 
mint : II. I m re , J ó z 3 e f és Mihály 1 754-ki sept. 5-én gr. Csáky 
Miklós prímástól Nyifcra megyei Pan helységben érseki adományban 
nyertek birtokrészt , melyből részét II. Imre Pest megyei Bugyi 
helységbeli részeért cserélvén el , ez utóbbit fia Kázmér huszonkét 
évre zálogitá el. 

József négy gyermeket nemze ; kjözülök Imre Leíenyey Fran- 
eziskát birá nőül, ki utóbb Jelenffyhez , s végre Kovácshoz ment nőül. 
Ettől két 6a Nyitra megyében N.-Szőllősön tartja lakhelyét. — István- 
nak , ki 1843. táján halt meg , Gothard leánytól négy leánya maradt, 
köztök I s a b e 1 1 a Erdélyben jeles énekesnő. 

M i h á 1 y u a k ágin, ki 1733-ban született , és Ordódy Franczis- 
kát birta nőül, Károly fiától uuokája Eugen szül. 1818-ban, ügyvéd, 
bir Panon. 

II. lm re Nyitra megyéből Heves vármegyébe szakadt, hol a me- 
gyénél fő-adószedc volt. Nejétől nagy-koioni Subich ?j Rozáliától négy 
gyermeke maradt: 1. Mária-Jozefa fehő-büki Nagy Antalné, 
2. Anna Kállayné, 3. Rozália ki Nagy-Kallóban halt meg; és 
4. fia I m r e-K á r o 1 y , ki Nyitra megyei Nagy-Szőllőson született 
1769-ki május 26-án. Pestre telepedvén le , királyi ügyész volt, és a 
gazdag Pauer Adélt (szül. 1773. f 1835.) vévé nőül. Meghalt 1813-ki 
január 15-én, hagyván maga után a táblázaton látható hat gyermeket, 
kik közül Karolina óvári — budetini s sz.-király szabadjai Pósa 
Istvánné. 

Imre-Kázmér (ÍI. Imrének fia) szül. Pesten 1799-ki június 
15-én; a hivatalos pályára lépvén , a m. kir. udvari kamara számvevői 
hivatalánál számjegyző a legujabbi időkig , a midőn hosszas szol- 
gálatának és érdemeinek tekintetbe vételével évdij mellett nyugalomba 
helyeztetett Családja nemessége több izén elmulasztott kihirdetések 
miatt kétség alá jővén , ő — mint családának egyik legfáradhatlauabb 
s tevékeny buzgó tagja — családja ezen kiváltságos voltat 1841-ben 
Pest megye előtt hosszas per utján bemutatván , kétségtelen nemessé- 
géről bizonyítványt nyert 2 ) , mely által családja tiszteletét és elisme- 
rését érdemíette ki. 



*) A Ferenczy család e nagy-koloni Subich családot a Zrínyi család Subich 
nevíi őseivel közíte eredetűnek hiszi, — én okadatolhatasát nem ismerem. 
2 ) Pest vármegye jegyzőkönyve 3909 szám alatt. 



Ftrencty. 159 

Ferenczy csaiád. (Bodoki). Erdélynek több Ferenczy 
nevű családa van ; köztök -legkiemelkedettebb ez , és a p a í a k í'a l v i. 

A bodoki Peren czyek eredetileg háromszéki székely csa- 
lád. E székben fekszik az előnevet adó Bodok helység is. 

A család a nemzeti fejedelmek korában tűnik föl , egyelőre mint 
háromszéki hivatalnokok. 

Bodoki Ferenczy János 1661-ben Sepsi szék ülnöke volt 1 ). 

Később a család néhány ága küljebb is terjedt, legkivált Déz8 
vidékére. 

Közülök bodoki Ferenczy Károly 1815 — 18 1 8~ban Dézs város 
assessora (ülnöke). 

József ugyanott 1815-ben allodialis perceptor. 

Ifjabb Károly 1847-ben Dézs város jegyzője. 

Mihály 1846-ban cs. kir. kapitány a 17. sz. határőr gyalog 
ezrednél. 

László a kiíÜMŐ gazdász , jelenleg Magyarországon Nógrád 
megyében a nagyoroszi uradalom felügyelője. 

Ferenczy család. (Patakfalvi). Szintén székely család Ud- 
varhelyszékben, hol Pataki alva fekszik. 

Szerepök saját székükben a XVII. század közepén kezdődik , mi- 
dőn Ferenczy István 165 l-ben Udvarhelyszék alkiráíybirája volt. 

Patakfalvi FerenczyGyörgy hasonlóan ott 1679-ben viselte 
az alkirálybirói hivatalt 2 ). 

Másik György 1794-ben ugyanazon .szék főjegyzője, s tán 
ugyan ő még 18 15-ben is azon szék ülnöke. 

József 18 1 5-ben Udvarhelyszék ülnöke. 

István hasonlóan 1 8 15-ben udvarhe ly széki ülnök , és reform, 
egyház kerüL gondnok. 

György 1847-ben kir. pénztárnok. 

Miklós 1847-ben árvaszéki ülnök, és rectif. biztos. 

Pál 1847-ben dulló, mindnyájan Udvarhelyszékben. 

Ferenczy család. (Harasztkeréki). Erdély családa. Kőzülök 
Mózses koíosvári tanácsülnök 1815-ben. Elek M.« Vásárhely városi 
tanácsülnök. József erdélyi kaoczelláriai jegyző. 

Károly cs. kir. m. gyalog ezredbeli kapitány , mindnyájan 
1847-ben. 

Ugyanakkor Mózses szállásmester Kolosvárott. 

"} Kálíay : Székely neinz. 247. lap. 
2 ) Ugyaaott 247. 1. 



160 Ferencsy — Festetteh. 

Ferenczy család. (N.-Váradi). Valószínűleg Magyarország- 
ból költözött Erdélybe, hol Sámuel 1794-ben Torda vármegye al- 
szolgabirája. 

János 1847-ben Torda város ülnöke. 

Ferenczy család. (Medeséri). Erdély családa. Medeséri 
Ferenczy András 1794-ben kanonok és maros vásárhelyi iskolai 
igazgató. 

István 1815-ben a királyi ügy igazgatóságnál lajstromozó. 



Ezeken kivül még egy csomó Ferenczy család létez Erdély 
földön , mint : 

TekerőpatakiFerencz család, melyből J ó z s e f 1815- 
ben B.-Szolnok vármegye alszolgabirája. 

A benesi Ferenczyek közül József 1847-ben Dézsen 
senator. 

Az a.-j á r a i Ferenczy családból Dávid Abrudbányán sze- 
gények ügyvéde ; M ó z s e s a tartományi számvevőségnél hivatalnok 
1847-ben. 

A mádé falvi Ferenczy családból Ferencz 1847-ben 
erdélyi kanczelláriai fogalmazó. 

A m.-igeni Ferenczyek közül Sámuel 1847-ben Kolos 
vármegye aljegyzője stb. 

Festetich család. (Tolnai , gróf). Elől csillogó nevű család, 
mely hazánknak Festetich Györgyöt adá. Sarjadéka a turopolyai 
Ferstetich családnak, mely II. Mátyás királytól kapta nemesi czi- 
merlevelét *). 

Ismert törzse a családnak Festetich János, ki Szakmárdy Ka- 
tától két fiat nemzett : I. Pált és Istvánt, az 1640-ben élőket, kik 
Horvátországban gróf Batthyány Ádám bán udvarnokai voltak , és 
Czelint és Pogancsecz-et bírtak 3 ). Közülök 

I. P á 1 nőül vévén Bornemisza 8 ) Györgynek Ztharinkovics Ka- 



*) Döbrentey Gábor „Berzsenyi Dániel Összes műve i"-ben 
Budán 1842. 4-rét 93. lap. 

2 ) Lelioczky Stemniat. II. p. 129. 

8 ) E Bornemisza „H i s t. H e r a Idi s c he s Handbueh" s. 208. és 
ScbÖnfeld : „A del s-S eh e m a í i s m us" I. 205. de K ászon iratik , bizo- 
nyosan hibásan; mivel az erdélyi kászoni báró Bornemisza család még ekkor 
Bornemisz a-nak nem neveztetett, és ebből nem is eredt F. Pál neje ; hanem 
a Tholnai Bornemisza családból. L. erről oki. Teleky Hunyadiak kora 
XII. 166. 



Festellch. 



m 



talmtól született leányát BornemiszaErzsét, ezzel öröklé Tolna 
mezővárost, (melyről a család előneve) , Lovász Patonát, Szécsént, 
Baltavárt stb. Nejétől egyetlen fia maradt 

II. Pál, ki ns. Fitter Jánosnak Bucsány Zsuzsannától született 
leányát FitterErzsét vette nőül >), kitől nemzett három fia Ferenc z 
József és Kristóf . * 

a családot tovább ter- 
jesztek, és mindinkább 
fölebb emelték. 

A család ősi ne- 
mesi czimere : a paizs 
kék mezejében egy ko- 
ronán hátulsó lábaikon 
szemközt álló két orosz- 
lán, első jobb lábaikban 
kivont kardot tartva A 
paizs fölötti sisak koro- 
náján egy lábában go- 
lyót tartó daru áll. Fosz- 
ladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst-vörös. A 
grófi diplomában e czi- 
mer bővülést nyert : 

ugyanis a paizs fölé he- ^ ^ ,«»».▼ >»^ ^* 

lyezett grófi koronán há- ^**tís» ^-tsT <> 45íw^ 1 ir^/ 
rom koronás sisak áll . a jobboldalinak koronájából egy vörös zászló- 
nyél, egy kard, egy aranynyal szegélyzett zöld zászló hold és csillaggal, 
és egy vörös, egy kék zászló nyúlik föl. A középső sisak koronáján a 
daru áll. A baloldali sisak koronájából balra nézve egy arany sörényű 
egyszarvú női ki. A paizst telamonok gyanánt két vad ember tartja, 
egyik kezével mindenik egy nagy botra támaszkodik. — E grófi czi- 
mert mutatja itt a metszvény is. 

A család leszármazási táblája I. Jánostól kezdve egyik ágon mai 
napig igy terjed le : 




') Egy helyen II. Pál nejéül Toldy Annát is találom. 



11 



162 



Festetivh. 



Festeti eh János 
(Szakmárdy Kata) 



I. Pál 

1640. 

(Bornemisza Erzse) 

ii. PáT 

(Fitter Erzse) 



István 

1640. 

t 



Ferencz 

kapitány 

a Darmstadt- 

ezredben. 



I. József 

szül. 1694. 

tábornagy. 

1749. gróf. 

(Sz.-gyórgyi 

Horváth Erzse) 



Mária 
(Meszlényi János) 



Kristóf 

septemvir. 

(Szegedy Judit) 



III. Pál 

sz. 1725. f 1782 
(b. Stillfried 
Erzse) 
f 



Károly 
gróf. 



Victoria 



II. József 
L, 11. fővon. 



Ignácz 

X L II fővon. 

Péter 2. ág. 



Ferencz 



IV. Pál 

kamarai al-elnök, 

főispán. 

1770. gróf. 

(Bossányi Júlia) 

f 1805. 



Lajos 
alispán. 

, r, , 

Kristóf 
. 1790. 



György J&noc József 
szül. 1754. 

1 1819. 

a Georgicon 

alapítója. 

(Saller Judit) 

i *- ■ > 

László 

fl846. 

(herczeg Hohenzollena 

Hechingen Jozefin) 



Imre Júlia Erzse Anna 

cs. kir. kam. (gróf (gr. Esterházy (b. Révay 
Széchenyi Károly) Pál) 

Ferencz) 



Ilona 

szül. 1812. 

(1. gr. Würtemberg 

Sándor. 

2. b, Bourget) 



Tassiló 

szül. 1813. 

cs. kir. 

huszár -ezredes. 



György 

szül. 1815. 

cs. kir. alezredes. 

(gr. Erdődy Eugénia) 



Lajos 

szül. 1823. 

C3. kir. hadnagy 



Tassiló 
szül. 1850. 



JeuS 

szül. 1852. 



Georgina 
«züL 1856. 



Pál 
szül. 1858. 



I. fővonal. 
1. ágazat. 

A családfán — mint látjuk és emiitők — II. P á 1 n a k három 
fia terjeszté tovább a családot. 

I. József született 1694-ben. Mint jeles tábornok 174í-ben a 
porosz háborúban Mária Terézia fŐhadvezéri helyettessé neveztetett. 
Olmütznél Lothringi Károly táborához csatlakozott, s jelen volt a 
Czaslav melletti ütközetben május 17-én. A következő évben Prága 



Fesletlch. 163 

alatt táborozott, és a város keleti részét ostromlotta. 1744-ben hor- 
vátokból , határőrökből és huszárokból álló , összesen hat ezernyi sere- 
gével a poroszokat Beraunnál ütközetre kényszeritvén, megverte. Prága 
megvétele után apró csatározásokkal nyugtalanitá a porosz tábort , s 
benne sok kárt okozott. 1745-ben FelsŐ-Szileziában volt téli szálláson, és 
ez alatt is Esterházy, Draskovich, Káinoki és Erdődy vitéz-társaival szün- 
telen apró csatázásokat folytattak , többnyire kedvező szerencsével, és 
Kosel várát elfoglalták. 1749-ben grófi rangra emeltetett *>, Nejétől 
Szentgyörgyi Horváth Erzsébettől gyermekei: III. Pál, Károly és 
V i c t c r i a. 

III. Pál 1751-ben Sopron megyei követ 3 ). 1760-ban a m. kir. 
udv. kanczellárián tanácsos. Testvére Károly grófion. Utódaiknak 
nemzékrende alább következik. 

I. Kristóf 1722 — 1729-ben Somogy megye országgyűlési kö- 
vete; később (1760-ban) aranysarkantyús vitéz, cs. kir. tanácsos és 
eeptemvir. Nejétől Mezőszegedy Szegedy Judittól fiai IV. Pál és 
Lajos az alispán, kinek fiai Kristóf és Antal. I. Kristófnak 
leányai még : K a t a Zarkané , B o r a Vrancsicsné , Julianna Vé- 
cseyné , Teréz Hunyady Elekné. 

IV. Pál született 1725-ki nov. 11-én. A m. kir. kincstár al- 
elnöke*), és 1777-ben Baranya megye főispánja volt. 1770-ben ága- 
zatának grófi rangot szerze; meghalt 1782-ki sept. 10-én. Nejétől 
nagybossányi Bossányi Júliától több gyermeke maradt. Közülök Imre 
cs. kir. kamarás az 1807-ki országgyűlésen határszéli or3zágos választ- 
mány tagja. 

I. György szül. 1754-ki január l-jén, e század elején ország - 
nagyaink egyik legérdemesb férfia. Hazafias, az uralkodó iránti hűség- 
gel megférő de félreértett nézetei , indítványai 36 éves korában a ka- 
tonai pályától keszthelyi magányába vonák a jeles férfiút , hol a még 
nagyatyja által tervbe vett családi majorátus megalapításán , gazda- 
sága rendbehozásán munkálkodott , és a hazai gazdászat czélszerű elő- 
mozdítása tekintetéből 1798-ban Keszthelyen gazdasági iskolát (Geor- 
gicont) alapita , melyben azon évi novemb. l-jén kezdettek meg az elő- 
adások. 1801-ben a keszthelyi kis Gymnasiumot öt osztályzatúvá 
emelteté, benne nemes ifjak számára Convictust alapita. Neki köszönék 



*) Hisi Herald. Handbuch. 209. 
') Ugyanott. 
•) Lehoczky Stemmat. I. 
k ) Döbrentei iá. h. 

11* 



164 Festetlcti. 

emeltetésüket a három osztályú elemi tanoda , polgári és rajz-iskola, 
képezde és kórház. 1802-ben negyven ezer forint tőkér ajánlott fel ') 
a hazának , hogy annak ötös kamatából három magyar nemes ifjú a 
bécsi mérnöki kar iskolájában a hadi tudományokban nyerjen kiképez* 
tetést. 1808-ban a keszthelyi Convictust Sopronba tévé át. 1817-től 
kezdve évenkint a .király nevenapján nemzeti ünnepet rendeze, hol 
többi közt a jelesb magyar irók emlékfa-ültetéssel és tisztelet-dijakkal 
örvendeztettek meg *). És mint átalában minden jónak , ugy a hazai 
tudományosságnak egyik fő-pártolója, előmozdítója volt, és — mint 
okszerű gazdálkodása által, továbbá mint raajoresco, és mint neje 
jakabházi Saller Judit után e kihalt család egyetlen örököse hazánk 
egyik legdúsabb mágnása lévén — annyit tett, hogy polgártársai *rök 
emlékezetét méltán kiérdemlé. Meghalt mint val. belső titk. tanácsos, 
és a göttingeni tud. társ. lev. tagja 1819-ki april 2-án 3 ). Fiában 

Lászlóban a Georgicon atyja szellemét örökölte. Ez a Ludo 
viceára előbb ötezer, majd harminczhét ezer ötszáz forintot ajánlott *). 
Meghalt 1846-ban. Neje herezeg Hohenzollern-Heckingen Jozefina 
csillagkeresztes és palota-hölgy meghalt 1856 ki martius 27-én , kora 
61-dik évében. Három fia közül, kik mind katonai pályán állnak — 
mint a családfa mutatja — Györgynek vannak gyermekei. 

2. ágazat. 

Ez ág I. György testvéreinek egyikétől szakad le , és ily család- 
fát képez : 

Gr. Miklós 

C3. kir. kam. és kapit. 

f 1857. 

(1. gr. Lamberg Mária, f- 1820. 

2. b. Wolkensperg Victoria) 



Krisztina Gejza Gizella 

szül. 1818. szül. 1819. szül. 1820. 

(b. Trauttenberg Frigyes) (b. Ludwigsdorf Károly) 

Miklósnak nővére Borbála csillagkeresztes hölgy, 1819-től 
gr. Hadik Vilmos özvegye, meghalt 1857-ki october 18-án. 



*) 1802-ki 4. törv. ez. 

») Lásd Tudományos gyűjt. 18l7-ki folyam. III. köt 76 -80. 1. és 1818-ki 
évfolyam. III. 118. lap. 

■) Dóbrentey id. h. 

») 1808-ki 7-dik , és 1836-ki 39-dik törv. ez. 



Festotich. 



105 



3. ágazat. (Déghi ág). 

Ez ágazat IV. Pál testvérétől Lajosnak egyik fiától jő le. 

Festetich Ágoston 1 857-ben Sámuel ésDienes testvérei- 
vel és ezeknek utódaival osztrák birodalmi grófságra emeltettek. 
Családfai kimutatások ez : 



Antal. 



Ágoston 
szül. 1805. jan. 19. 

cs kir. kam. 
(gr. Almásy Adél) 

Karolina Pál Andor 
sz. 1838. sz. 1841. sz. 1843. 



II. Kristóf ki az I. táblán. 



Sámuel Antónia Dienes 

azül. 1806. (gr. Barkóczy azül. 1813. 
ca. kir. karc. János) cs. kir. kam. 

(gr. Raczinízka (gr. Zichy Karolina) 

Wanda. f 1845 ) r 



Kálmán 
sz. 1847. 



Vilmos 
sz. 1848. 



Mária 
sz. 1850. 



Anna 
szül. 1843. 



Imre 
szül. 1844. 



Wanda 
szül. 1845. 



Agostona déghi, böhönyei, turbali és gálospetri, — Sámuel 
a csertői és harsághi , — Dienes a toponári , gyöngyösi , hajmási és 
bogáthi urodalniakat bírják. 



II. fővonal 

1. ágazat. 

Ez ágazat III. Pálnak II. József nevű fiától származik, ki- 
nek első nejétől utódait e táblázat mutatja : 

József lúd 1. tábla*. 



Károly 

szül. 1784. 

cs. kir. kam. és kapit. 

(gr. Sermage Francziska) 



Zsigmond szül. 1821. 
cs- kir. kam. és kapit 



József-Albert 

szül. 1786. 

val. b. titk. tan. 

s nádori fö-udvarm. 

(gróf Sándor 

Vilhelmina) 



Janka 
szül. 1800, 
(b. Mikos) 



Alberti na 

szül. 1825. 

csill.-ker. hölgy. 

(gr. Beckers Alfréd) 



Róza 

szül. 1827. 

csill.-ker. 

és p.-h. 

(gr. Almásy 

Móricz) 



Erzse Mária Júlia Gábor 

szül. 1832. sz. 1833. sz. 1835. sz. 1837. 

csill.-ker. (b. Kaiserstein cs. kir. 

és udv. h. Károly) fóhadn. 



A családfa élén álló Józsefnek két neje volt; leánya Janka 
második nejétői vizeki Tallián Jankától született. 



166 Fwtf Heh - FMtti. 

Ugyanazon ágazaton gróf Festetich L e ó a nemzeti szinházi volt 
intendáns, kinek nejétől báró Kray Borbálától gyermekei : l. Béla, 
2. F a n n y gr. Zichy Miklósné, 3. Isabella Ürményiné, 4. Gr y u 1 a. 

Végre ez ág kiegészítő neiuzékrendét mutatja s következő táblá- 
zat is : 

N. 

, « , 

Gr. Ernest Rudolf Sándor Mathild Benno 

szül. 1800. szül. 1802. f 1851. szül. 1805. szül. 1810. szül. 1812. 

f 1850. (Ceindery Juiia) cs. kir. kara. (Friderici (Földváry Erzse) 

(b. Kotz i T~*~, ' (b. Porberg Hermán f) 

Janka) L , á ?]!L Jozefine) ] 

szül. 1835. ' i ' . -/ > ■ [ 

cs. kir. hadn. Alfons Gyula Béla Gábor 



Adél Károly Mathild Mária 

szül. 1833. szül. 1836. szül. 1838. szül. 1839. 
hadnagy. 



„_A_- 



Janka Ernesztjna Venozel Aglája 

szül. 1830. szül. 1831. szül. 1836. szül. 1840. 
(Ii, Anertperg 
Károly) 

2. ágazat. 
Ez ágazat I. József unokájától Ignácztól sarjadzik le követ- 
kezőleg : 

Igoácz 

f 1826. 

(gr. Batthyány Franoziska 

f 1845.) 

Vincze Sándor Karolina Teréz Adél Amália*) 

cs. kir. kam. cs. k. kam. .gr. Seldern (gr. Nákó (b. Montbach (gr. Mire- 

(b. W«nkheim (b. Véesey János Sándor Frigyes) mont 

Franoziska) Constan.) f 1854.) f!848) Ressequier) 

, t f„..X. 1 

Alfréd Camilla Konstanczia 
fóhadn. 



Gabriela Selina Fslicia 

Batthyáz 
Lásxfé) 



(gr. Batthyány 



*) Ezeknek testvéreik még: Lajos es.;kir. nyűg. altábornagy, 
Julianna és Mária. 

Flátil család. (Eörményesi). Régi magyar nemes család. Már 
a XV. század közepén Krwsi megyében a Szörényi bánságban vagyo- 



fláfh. 161 

nosb birtokosok sorában találjuk őseit. Ismert törzse örményesi M i- 
h á 1 y a család ősi birtokáról örményesről irta nevét , mig fiai már 
1480-ban a Fiáth nevet vevék föl. 

Nevezett Mihálynak egyik fia László (Lado) 1467-ben 
mothuoki Zayk Lászlóval, és ennek testvéreivel István Szö- 
rényi bánnal és Sandrinnal az orodi káptalan előtt magszakadás 
esetében kölcsönös örökösödési szerződésre léptek. Ez oklevél szerint 
László bírta a karánsebesi kerületben Örményes , Gyurov, Zadva, Mas- 
takon, Zekas helységet, Zlatina fele részét minden tartozékaikkal f ). 

1468-ban Örményesi László és testvére Lajos, továbbá Macs- 
kási Jakab I. Mátyás királytól uj adomány -czimmel kapják a karán- 
sebesi kerületben fekvő Goliecz, Badurencz, Miraya, Pe- 
tropnicza, Bokosthicza , Valisvara és Csernecz helységeket, melye- 
ket már elődeik régtől fogva békésen birtak , és azokba az ©rodi káp- 
talan által be is iktattattak *). 

1480-ban örményesi Fiáth László és testvére Lajos, to- 
vábbá Macskás! János nagybátyjok királyi adományt nyertek Mátyás 
királytól néhai Macskási Imre raagvaszakadtán a Szörényi kerület- 
ben fekvő felső, alsó és középső Bolvasnicza, Huszarszki, Csarski, Zep- 
mezeje, és Kriva, ésakaránsebesi kerületben fekvő Jaz, Mezfalu, 
Cherenyes és Keregh helységekre 3 ). 

1489-ben örményesi Fiáth László és Lajos testvérek Mátyás 
királytól ismét uj adomány-levelet nyertek a (Karán) sebesi megyé- 
ben 4 ) fekvő , és már őseik által is birt Beken , Polyana és Polyanícza 
helységre 5 ) j melyekbe az orodi káptalan által be is iktattattak. 



*) Zayk Lászlónak és testvéreinek birtokaik pedig az oklevélben így em- 
líttetnek : Motknok , Malomfalu , Osestija , Zederjes , Magura , Radulencz , Cser- 
notha, Almássá. — Lásd az oklevelet Kaprinay Mss. A. tom. 50. pag. 91. 

*) Lásd Kaprinay id. h. 92. lap. Az adomány levél 1468. Tarnás vértanú 
napján kelt. Az iktatási parancs ugyanakkor. Az orodi káptalan által a beiktatás 
— mint a Relatoria mondja — 1469-ben feria 5-a proxima post feslum Coaver- 
sionis B. Pauli Apostoli kajtatott végre. 

*) Ugyanott, és gr. Teleky Hunyadiak kora XII. 130. I. — Az adomány- 
levél kelt 1480. die Dominica proxima ante festum Nat. B. M. V. ex castris ad 
Vadum Dravi prope oppidum Perlak. — Az iktató parancs ugyanott az orodi 
káptalanhoz , mely Kelatori a-ja szerint azt 1481. feria ő. prox. post festum 
apparitionis B. Michaelis teljesité a beiktatást. 

*) Az oklevélben „in Comitatu de Sebes." 

5 ) Ugyanott. Az adomány-levél kelt 1489. Barnabás Apostol ünnepén 
Budán , valamint az iktató parancs is. A beiktatás 1489-ben a tízezer v. és vér- 
tanú napján ment véghez. — Lásd Teleky Hunyadiak kora XII. 451. I, 



168 Fiátti 

1500-ban ismét örményesi Fiáth László és Lajos II. Ulászló 
királytól királyi adományban nyerik a Mihaldi kerületben fekvő, és 
Parethai Kukanicz Miklós és Mihály birtokában volt , de ezek által 
vallások változtatása miatt elvesztett a mihaldi kerületben fekvő Alsó- 
és F e l s ő-P aretha és Simo n-uth nevű pusztákbeli minden rész- 
jószágaikat, és azokba az orodi káptalan által be is iktattattak. 

1501-ben szintén fölebb emiitett Fiáth László és Lajos testvérek 
Gerlisthei Jakab és bellai Bellaj Barnabás Szörény megyei Bánok előtt 
abban egyeztek meg, hogy mivel nevezett L aj os bizonyos Kain Péter 
nemes embernek meggyilkolása miatt a király kegyelméből kiesett, 
és Szörény vármegyében, a nagy- mihaldi és karánsebesi kerületben 
fekvő jószágait, (úgymint: Bukin, Polyana, Polyanicza, 
Petrosnicza, Valsora, Grolacz, Zlatina , Zaraspatak, 
Zekas, Valemare, Nyres, Felső- és Alsó-Zadova, Felső- 
ós A 1 s ó- J armenes (= örményes) , Gyuro, Felső és Alsó- 
Fenes, Grino, Kriva, Felső- és Als ó-B olvasnicza, Hu- 
szár ez ki, F első-Por eth a, Alsó-Poretha és Simon-út 
helységek fele részét) saját élete és feje meg vedel mezese miatt részint 
a megölt Kain Péter rokonaira , részint a királynál kegyelem-eszközlés 
végett közbenjáróira tett költségek fejében idegen kezekbe juttatni 
kénytelenittetett, azokat testvére László saját erejéből szerzé vissza, 
ámbár jogosan magának tarthatá, mégis testvére iránti szeretetből 
abban egyeztek meg , hogy ezen fele részben Lászlónak fia János, 
és leányai Kata, Erzse és Anna, és ezeknek mindkét ágon álló 
utódai abban egyenlően birják és osztozzanak *). — Ez egyességre 
II. Ulászló király 1501-ben B. sz. Mária menybe-menetele utáni szom- 
baton kelt adomány levelében királyi megegyezését adván , azokba az 
orodi káptalan által nevezett László gyermekeit be is iktattatá. 

1548-ban FiáthKatalin Lászlónak leánya azért perelt ifjabb 
nővére Anna Bakoczy Ferenezné ellen , mivel ez a neki csupán tör- 
vényes használatul átengedett birtok-okmányokat visszaadni vonako- 
dott, a minthogy ezeknek visszaadásában Suraklini Petrovics Péter 
temesi főispán , és Magyarország alsó részeinek főkapitánya által az 
alperesnŐ el is marasztatott a ). 

*) L. id. h. 109. kelt az oklevél Orsovdn feria quinla proxima pott festuw 
Heliae Frophetae Anno 1501. 

2 j L. ugyanott 108. kelt In Arcé Themesiensi feria quinta proxima post Do- 
minicam Reminisceie Anno 1548. Lecia collala et extradata per me Balthasaren 
Cheröfíy (tán Gyerőffy) secretarivm Dotnini Comiíis. — Ezen s a fólebbi levele 
1587-ben Cantate vasárnap utáni kedden Gyulafejérvárott átirata Báthon ZíJg 
mond erdélyi fejedelem. 



Fiaik 169 

1576-ban Fiáth Lajos neje Kollovai Gámán Anna Szörény 
vármegyében a karánsebesi kerületben fekvő Koliova, Obresia, Varczi- 
orva, Rauma, Glomboka és Mái , — tovább Hunyad megyei Benczenes 
helységbeli atyai örökségképen reá jutott birtok részekre Báthori Kris- 
tóf erdélyi fejedelemtől adománylevelet szerezvén, miután ennek a 
Gámán családbeliek névszerint Gámán Miklós ellentmondott, 1589-ben 
a gyulafejérvári káptalan előtt nevezett Fiáth Lajos, emiitett nejének 
és tőle származott Borbála , Gábor , Zsigmond és János gyermekeinek 
nevében Gámán Miklóssal kiegyezett , és ezen egyesség folytán Ben- 
czenes helységbeli rész is Fiáth Lajos és utódainál maradt '). 

1611-ben Fiáth Zsigmond és Miklós Szörény megye alis- 
pánjai, Komis János fejedelmi pohárnok és udvarnökkal egyetemben 
Bethlen Gábor fejedelemtől Szörény vármegyének Halmosdi kerületé- 
ben fekvő egész Ruszka és Prigor helységet , és Tengova helységnek 
felét nyerték adományban a ). 

1613-ban örményesi Fiáth Zsigmond Szörény vármegyéből a 
karánsebesi kerületből saját és testvére Miklós ugy János unoka* 
testvére (fráter patruelis) nevében a K o 1 o s-m o n o s t o r i Conve,nt 
előtt óvást tesz azon megyében fekvő egész Alsó- 03 Felső-Bukiny, 
Poyan, Polyanicza, Velisora, Golecz, Zlatina, Zarazpatak, Zekas, Vale- 
mare, Nyres, Felső- és Alsó-Eörményes , Felső- és Alsó-Gyuro, Glino és 
Kriva helységek elidegenítése vagy eladományozása ellen is 3 ). 

1633-ban Fiáth Zsigmond karánsebesi harminezadost, Fiáth 
Miklóst és Jánost, továbbá Krícsovay Jánost, Szörény megyei minden 
javaikra nézve előbbi kiváltságaikban, mely szerint minden adózás, 
dézma- és kilenczed-fizetéstől menttek és szabadak voltak birtokaik, 
1. Rákóczy György ujolag megerősíti *). 

1639-ben karánsebesi Fiáth Zsigmondnak a gyulafejérvári 
káptalan előtt karánsebesi Groza Ferencz Szörény megyében fekvő 



') Báthori Kristóf adomány-levele kelt 8 -die Ootobrig 1576. in Oppido 
Gyalu. — A fejérvári káptalané 1588. feria 5-ta ante festvm BB. Petri et Pauli AA. 
L. id. h. 116-118. 

a ) Lásd ugyanott 119. — Kelt az adomány-levél in Civitate Cibinicnsi die 
10. M. Apríl 1611. 

•) Lásd ugyanott 120. — Dátum feria 2-da ptoxima post Feslum B. Vili 
Marliris Anno D. 1613, 

4 ) Ugyanott p. 122. Dalum in Civitate nostra Álba Júlia die decima prima 
M. May Anno D. 1633, 



m 



F!«th 



Szakul, Morencz, Belyen, Mothnoki, Ohaba, Chernota és Almássá hely- 
ségbeli részét Örökre beirja (inscribálja) '). 

1654-ben néhai Fiáth Zsigmondnak fiai Gábor, Lajos és 
Boldizsár Fióka László karánsebesi al báu , s több Szöréuy megyei 
hivatalnok előtt néhai Thivadar Gergely utódaival az atyjaik által 
folytatott pereknek letétele mellett egyességre léptek , mely szerint a 
peres P r e b u 1 i jószágban (mely — úgymond — Pogonicz vidéken 
van) egyformán osztozzanak *). 

Mindezen eddig előadott birtokviszonyokat tárgyazó okleveleket 
Örményesi Fiáth János mint Győr vármegye alispánja 1698-ban az 
Ur meny bemenetele ünnepén a győri káptalan által hitelesen átirata' 1 ). 

A család nemzékrende Örményesi Mihály törzstől kezdve igy 

sarjadzik le : 

Mihály 
de Eörményea. 



I. László 

1469—1480. 

1500. 

>/Ly 



1. János 

(Rakowiczai 

Magdolna) 



Erzse Kata Anna 

tBakoczy Ferencz) 



Katalin 

(Gerlisthei 

György) 



I. Lajos 
1469-1500. 

I. Ferencz 

*■ 

II. János 
1568. 

(Kun Ilona) 



I. Jakab I. Miklós II. Lajos Ií . László II. Ferencz Margit Anna 

(Gaman Anna) 
1588. 



I. Gábor 



I Zsigmond 

Szörény ▼. alisp. 

1611-1633. 



II. Miklós 
alisp. 1611. 



I. Boldizsár 



Bora 



Tóbiás- 



Erzse 



Gábor 
1642. 



III. Lajos 



II. Boldizsár 

1642. 
(Fodor Bora) 



IV. Jáno3 
(Fürdős Kata) 



Ferencz 



i '-" : 1 

Lásd folyt, a höv. lapon. 



III. János 

(Fodor Anna) 

í" 1 

II. Jakab 



Isák 



') Ugyanott p. 123. Dátum Feria lertxa prox. post festum B. Aegidii Abhalis 
Anno D. 1639. 

a ) Ugyanott 126-130. Dalum in Karantebes Anno 165Í. die 12. Novemliris. 
*) Ugyanott 91-130. lapon. 



Fim. 



m 



IV. János ki az. előbbi lapon. 
helyt, tanács. 

f 1727. 
(Fördős Kata) 



Ferencz 

(Farkas Erzae) 

_. * , 

Eva Bora 
(Márffy (Petes 
György) János) 



Zsigmond 

(Anaztáz) 

be.aczés szerzetes. 



Bora 
(Tallián 
Ádám) 



Zsófia 
(Daróczy Fer.) 



Ádám 

(Niozky 

Krisztina) 

I 



Anna János Kata Teréz 
f (nőtlen) f apácza. 

t 



Lázár 
(Dancs Teréz) 



Lngela József Kata János György 

f cs. kir. kam. f (Salamon Erzse) cs. kir. kam. 

1858. auszt. báró. és kapit. 

(b. Lusenszky i — '• — ; — " A 

Francziska) , M * r,a 

(gr. Gorsey 

Őrnagy) 



Imre 



Péter 

ker. táblai 

ülnök, 

(Szeth Róza) 



István Pál Júlia 

(gr. Hugonnay) 



Mária János Károly stb. 

os. kir. hadnagy, cs. kir. Cadet. 



János Alojzia Ferencz Lajoa Erzse Mária Bora 

(b. Baillon cs. k. kam. cs. k.'kam. (Barozay hajad, (gr, Batthyán 
Őrnagy) (Kapy Ágn.) őrnagy. özvegy) Gnido) 

I. Zsigmondnak hat őa által a család elterjedvén , II. Boldizsár- 
nak fia János Győr vármegyébe költözött . s a máig virágzó Fejér, 
Veszprém stb. megyében birtokos családnak alapítója lőn. Először Győr 
váro3 jegyzője, azután a győri várbeli gyalogság fővajdája, utóbb — 
mint emiitők 1698-ban — Győr vármegye alispánja (1688-ban Komáz- 
rom megyének is alispánjául választatott) ') , majd az erdélyi királyi 
kanczellárián titkár és referend. tanácsos , utóbb m. helytartósági ta- 
nácsos. Meghalt í 727-ben Pozsonyban 2 ) özvegye Fördős Katalin, kitől 
következő gyermekei maradtak: 1) Ferencz Győr és Fejér megye 
táblabírája , kinek leányai Bora Petes Jánosné , Éva Márffy 
Györgyné. 2) Borbála Tallián Ádám Vas megyei alispán és ta- 
nácsos neje. 3) Zsígmond-Athanasius pannonhalmi sz. Bene- 
dek-rendi szerzetes. 4) Zsófia Daróczy Ferencz Tolna vármegyei al- 
ispán neje. 5) Ádám. kinek Lázár fiátóli egyik unokája 



') Fényes 21 Komárom várm. 86- 

a ) Lásd a fölötte 1727- ki január 19-én mondott „Pályafutásnak fií^V* ítb. 
ozimü kinyomt halotti beszédet. 



172 



FlesAr - Fleza. 



József cs. kir. kam. utódaival együtt 1858-ban az ausztriai 

birodalmi bárók sorába 
emeltetett ')• Fiai közül 
Ferencz 1844-ben 
Fejér megye alispánja, 
kétszer orsz.-gyülési kö- 
vete, később m. k. hely 
tartósági tanácsos, cs. k. 
kamarás. Lakik Akáu. 

Péter királyi ügy- 
igazgató , 1833-ban a 
kőszeghi táblánál ülnök 
lőn. 

A család czimere : 
a paizs kék mezejében 
egy magyar vitéz kivont 
karddal , melylyel egy 
előtte álló medvének fe- 
jét vette. A paizs tetején 
két kiterjesztett szárny 
között egy magyar vitéz nyúlik ki , jobbjában kivont kardja hegyén 
a paizsbeli medve fejét tartva. A paizst foszladék veszi körül. Aczimert 
a metszvény mutatja. A bárói czimert hét-gombos korona disziti. 

Ficsór család. Nógrád megyében az 1755-ki nemesi vizsgá- 
latkor Ficsór András, György, János és József a két- 
ségtelen nemesek sorába iktattattak. Közülök Jánosnak nejétől Gyura 
Ágnestől leánya Francziska Végh Istvánné. 

Czimerök kék mezőben egy fenálló búza-kéve ; a paizs fölötti 
sisak koronáján férfi-kar könyökölve, három búza kalászt tart. A család 
jelenleg is Nógrád megye nemes családai sorában áll. 

Ficz család. (Meredjói). Erdélyben Kolos megyéből meredjói 
Ficz István nőül vévén Menyhárt Annát , birtokossá vált Doboka 
vármegyében ? ). 

Ficza család. (Gyulafalvai). Hajdan Marraaros megyében 
találjuk gyulafalvi Ficza Györgyöt, ki 1479-ben Mátyás 
király levelében bizonyos hatalmaskodás megvizsgálására nézve egyik 
királyi emberül neveztetik meg 3 ). 

>) Pesti Napló 1858. május 19. kelt 95. szám. 

a ) Hodnr : Doboka várm. 30. 

3 ) Gr. Teleky Józs. Hunyadiak kora XII. köt. 111. lap. 




Figady - Filé. tW 

Ugyané családból volt Ficza Mihály 1465-ben Marmaros 
megye szolgabirája '). 

Utóbb valószínűleg átterjedt a család Ugocsa megyébe is , hol 
Ficza Demeter birtokos volt, és 1489-ben több társával Károlyi 
Lászlóné birtokait hatalmasul elfoglalta , miért 1501-ben evocálta öt 
VerbŐczy István *), 1502-ben már nem élt, midőn özvegye Zylva 
Anna perújítás végett Chery Antalt idézteti s ). 

Valószínűleg a legelőbb emiitett Ficza György volt az , ki 
Rohody Lászlóval Bars megyei Maláson részbirtokot , és az 
ibránföldi és nyirafalkaföldi pusztát zálogbirtokos Csery Antaltól el- 
foglalta *). 

Figedy család. (Noszvaji). Előneve Nősz vaj után ítélve 
Borsod megyei eredetű kihalt család. A család birtokos volt Szabolcs 
megyében , hol Kisfalud helységet Figedy János , László és György, 
fiai Péternek, unokái Figedy Fábiánnak 30 forintért zálogiták 
el Báthori Szaniszlónak 5 ), 

Nevezett Jánosnak neje Drugeth Krisztina 6 ) , kinek Zsófia 
nővérét másik Figedy András vette el. Sógora volt ecsedi Báthori 
Istvánnak is, mert az is Drugeth leányt Fruzsinát, az emiitettek unoka- 
testvérét birta nőül. Figedy Jánosnak leány-ágon utódai a Pogány 
család. — Az eddig emiitettek a családfán igy állanak : 

Figedy Fábián 
r 



Péter 



János László György 

Figedy János 1552-ben Eger várának Dobó alatt egyik védel- 
mezője. Figedy Gábor I. Ferdinánd alatt csapatvezér. 

A család neve Fügéd y-nek is Íratott. 

Filé család. (Eőri). II. Ferdinánd királytól 1628-ban nyerte 
eőri FileAndrás czimeres levelét , mely Beregh megyében hirdet- 
tetett ki, és 1700-ban ismét fölmutattatott Hont és Zólyom megyében 8 ). 



') Ugyanott XI. köt. 146. lapon , hol F i c z e-nek iratik. 

*) Szirmay C. Ugocsa p. 75. 80. 

8 ) Sz, Benedeki Convent Fasc. XIX. Nro 2. 

*) Sz. Benedeki Conv. Fasc. 66. Nro 26. 

*) Lehoczky Stemmat. II. p. 129. 

•) Szirmay C. Zemplin not. top. 78. 

7 ) Forgáck Commentarii 72. 88. 89. 90. 

8 ) Lehoczky Stemm. II. p 129. Nincs-e itt hiba a névben , s nem inkább 
F i 1 e p nek kellene-e állani ? — nem tudjuk , de az bizonyos , mint alább látni 
fogjuk, hogy őri F i I e p nevű család is vau. 



174 Ftlep. 

Czimerökben a paizs fölött két hátulsó lábán álló farkas , és első 
jobb lábával kivont kardot tartva látható. 

Már előbb olvassuk chegei Filé Pétert! 333-ban Somogy 
vármegyében 1 ;* Filé bánt 1250-ben 2 ) ; kik e szerint más ilynevü * 
családhoz tartoztak , sőt ez utóbbi neve valószínűleg még keresztnévül 
tekintendő. 

Filé Mátyás 1770-beu Zemplin megyében Nagy-Kövesden 
plébános volt 3 ). 

Filep család. Néhol Fülö p-nek is iratik. Ilynevü család 
birtokos Szabolcs és Szathmár várraegyében, ez utóbbiban Győr-Telek 
és Bod-Palád helységben *) 

Fi lep család. (Őri). Erdélyben honos család. Közülök István 
1815-ben gub. ügyész Kolos várott. 

Magyarországon Őri Fülep család van, melyből Gábor a 
ref. superintendens és író született Sajó-Szent-Péteren Borsodban 
1739-ben. Meghalt 1823-ban 5 ). 

Filep család. (Remetei). Kővárvidék családa. Remetei Filep 
István 1815-ben Kővárvidék aljegyzője. Ugyanott alszolgabiró 
1847-ben. György 1847-ben az erdélyi kincstárnál hivataloskodik. 

Filep család. (Vadadi). Küküllő megyében vadadi Filep 
Ferencz 1 847-ben ügyvéd. 

Már 1579-ben Báthori Kristóf itélet-levelében említtetik vadadi 
Filep István 6 ). 

Filep család. (Iklandi). Szintén Erdély családa. Az ujabb 
időben (1847-ben) közülök Filep József kir. tanácsos és királyi 
al-ügyigazgató. — - Ani al Maros-széknél tiszteletbeli jegyző 1847-ben. 

Filep család. (Deáki). Erdélyben a Guberniurnnál hivatalos- 
kodott János 1847-ben. 

Filep család. (Náznánfalvi). Erdélyben náznánfalvi Filep 
György 1847-ben Székváros tanácsnoka. 

Filep család. A czimeres nemes levelet I. Leopold királytól 
1686-ban Filep Simon nyerte 7 ). 

Czimere : a paizs kék mezejében vörös ruhás , sárga csizmás ma- 
gyar vitéz , jobb kezében kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak 

*) Ugyanott 

2 ) Fejér : Cod. Diplom. tom. IV. vol. II. f>. 65. 

3 ) Szirraay C. Zemplin not. top 293. 

*) Szirraay : SzatUmar várra. II. 120. 267. 

5 ) Danielik : Magyar írók II. 84. 

s ) A Nemes Székely Nemzet Constitutiója stb. 271. lap. 

') Collectanea Herald. Nro 803. 



Filé - Fiipessy. 195 

koronáján vörös és fehér szinü két zászló között egy meztelen kard 
hegyével fölfelé áll Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös '). 

Filiczky családi. (Filefalvi). Közülök János született Far- 
kasfalván Szepes vármegyében. 1602 — 1611-ben külföldi egyetemeken 
járt. 1617-tŐl sárospataki tanár volt. Meghalt 1622-ben pestisben. A 
görög s latin nyelvben egyiránt jártas , éa e nyelveken mint költő is 
hirre tett szert. Magyarul Molnár Albert zsoltárai elé irt verseket 2 ). 

Filó osalád.Filó Jakab és Ádám 1716-ban III. Károly 
magyar királytól nyerték czimeres nemes levelöket 3 ). 

A nemesség-szerzők egyikének fia J á n o s eíőbb Tarolukán , ké- 
sőbb Szobotiston plébános, 1764-ben szepesi, és innen 1769-ben esz- 
tcrgami kanonok, ábráni apát. — Meghalt mint barsi fóesperes 
1786-ban 6 ). 

Filó János 1770-ben a m. kir. kamaránál számvevőségi con- 
suitor. 

Filó József szintén a kamaránál szolgált 1770 — 1 787-ben. 
Ugyanott 

Filó Kerestély-Tamás 1787-ben. 

Filó Kerestély szintén a m. királyi kamaránál rationum 
consultor. 

Filó Adalbert a nagyszombathi kerületi táblánál szolgált 
1810— 1825-ki időközben. 

Czimerök : a paizs kék mezejében zöld téren hátubó lábain álló 
kettősfarkú zlán , mely első jobb lábával kivont kardot villogtat, 
ugyanaz női ki a paizs fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról 
arany-kék , balról ezüst-vörös. 

Fiipessy család (Filpesi -j-). Szathmár megyének kihalt Ős- 
régi családa, mely hajdan Filpes, Fylpes, jelenleg F ü 1 p ö s-nek 
nevezett azon megyei helységről irta előnevét , családi vezetéknevét 
pedig törzsétől az 1272-ben élő Fülöp Ispántól (Comes) nyerte, ki 
Zothmár nemből származott, és a Fiipessy és Daróczy csa- 
ládok alapító Ő3C volt 5 ). 

A család leszármazási fája a XIV. századtól kezdve a leleszi Con- 
vent oklevelei szerint következőleg jő le : 



*) Adami Scuta geníil. tom. II. 

a ) Korányi Memória Huag. I. 668. Danielik Magyar írók II. 80. Szirmay 
C. Zemplin not. top. 213. 

a ) Collect. Herald. Nro 471. 

*) Memória Basilicae Str igonien. p. 172. 

s ) Szirmay : Szataraár vártn. II. 225—226, 



m 



Fil|*ei»y. 



László 
1405. 

Miklós 
1429. 



Pál 1479. 

(Csicseri 

Orosz Kata) 



1 



Lórincz 
de Filpes. 



János 



Miklós 



Tamás 
1449-1454. 



Albert 
1453-1454. 



Mihály 
1429—1441. r 

(özvegye 
Klára 1454.) 



András 

— « n 

János 
1454. 



Lörincz Bálint 

1429-1441 r 
(Nesthe Márton 
1479.) 



György 



1454. 



Imre 



Albert Margit 

' 1520. (Mándy István özv 
a kir. kisebb kanczell. 1545. 

jegyzője. 
(Gagby Anna 1549.) r - 



Klára 

(atyai Hethey István 

1550. 



Péter János Albert László 

1479. alispán 

(özv. Margit 1510.) 1464. 



Ferencz 
1511-1518. 



r— 

Antal 

száműzet. 
1524. 



Albert 
1545. 



Albert 
Ferencz 



Máté 
(Konaoróczy Erzse) 



Kristóf 

1603-1616. 

(1. Viczmándy Zsuzsa. 

2. Csomaközy Erzse) 

1627. 



Bonarentura 
1542. 

■ . A 



Anna Margit Erzse 

(Császáry Fer.) (Arachay Gergely) (Halabory István) 



Péter 

1603. f 1626. táján. 

(Zatnmáry Anna) 



Erzse 
(Tunyoghy György) 



Miklós 
1626. 



István 
1646. 



Péter 
1646. 



Lőrincznek három fia három ágat inditle, László ága bírta 
Fiipest. 

Jánosnak ágán Mihálynak, ki 1444-ben a budai ország- 
gyűlésen Szathmár vármegye követe volt , Özvegye Klára másodszor 
Páli Mihályhoz ment nőül. 

Bálint ágán János 1464 - 1468-ban Szathmár megyei alispán ; 
testvérei Albert és László Nábrádról irták előnevüket. 



Filpessy. 177 

A családfán állókon kivül még több tagja is volt a családnak ; igy 
Filpessy István 1384-ben machói bán volt. 

1504-ben Filpessy Bernát, kinek neje Megyeri Anna volt. 
Fia Péter 15 i 8-ban , leánya Ilona Thivadary Mihályné 1582-ben. 

1507-ben szentkirályi Filpessy Mihályné élt. 

1515-ben Filpessy Gergely , Albert, M á t é (1. a családfán) 
és Ambrus, ezek (Albertot kivéve) 1525-ben Filpesen lévő Cselye- 
szeg (Chyehlyezeg) nevű gyümölcsös kertet ötven finom aranyért 
ifjabb Báchy Tamásnak adják zálogba. 

Említett Ambrusnak neje Komoróczy Erzsébet volt , gyermekei 
voltak : Bonaventura, Anna Császáry Ferenczné , Margit 
Aracsay Gergelyné 1542-ben, és Erzsébet Halabory Istvanné 1549. 

Filpessy Ferencz és fia Kristóf 1575-ben Szatlimár megyei 
Filpes és Filpe s-D a r ó c z és Abauj megyei Alsó- és Felső-Gagy, 
Újlak, Bátor, Vendég, Fancsal, Felső Kazsmár és Devecser helység- 
beli Velencze , Lyuba és FelsŐ-Homwgd pusztabeli birtokaiban uj ki- 
rályi adomány mellett erősíttetik meg , és a leleszi Convent által beik- 
tatíatik *). 1579-ben Filpesi és Daróczon birtokrészét elzálogitja Rá- 
thonyi Tamásnak *). 

Bonaventurának fia Péter 1575 — 1577-ben a Csomaközy család 
ellen perel 3 ). 

1587-ben Filpessy Bálint, kinek neje Fancsaly Dorottya , és 
Filpessy Mihály élnek. — Bálintnak fiai János, Péter és László 
voltak. 

1627-ben a családfán álló Kristóf második nejének Csomaközy 
Erzsének zálogczimen vallja be Szathmár városi curiáját, azinyér- 
várallyai három szőlőjét , és Filpesi és Filpes- Daróczi birtokrészét ezer 
forintig *). 

1643-ban Zathmáry Kata Murányi Sámuel özvegye tiltakozik 
testvérétől Zathmáry Annától Filpessy Péter nejétől született Filpessy 
Miklós ellen, ki Szathmáron házából egyetmást erőszakkal elvitt 5 ) , és 
ottani birtokait eladá 6 ). 

1645 ben emiitett Miklós Péternek fia szathmári házát és cu- 






') Leleszi Convent. Fascio. Statur. I. Liti F. Nro 4. 

a ) Ugyanott Protoo. 24. fo!. 130. 

*) Ugyanott lnter Aota Nro 78. 

*) Ugyanott Protoo. 66. fol. 13, 

') Ugyanott Libro Sign. 2G. folio 32. 

*) Ugyanott Libro Sign. 26. folio 34. 



12 



179 Füstik - Fllsiky. 

riáját eladá a városnak kétezer forinton, 1646-ban Szathmár megyei 
Nagy- és Kis- Ari , Pilpes és Filpes Daróczi és Gyarmat mezővárosi ja- 
vait Matócsy Ferencznek és nejének Baloghy Dórának vallja be egy 
ezer kilencz száz tizenkilencz forintért ') , mi ellen két fia István és 
Péter s több rokona tiltakozik 1646-ban 2 ). Fi-ágon -- ugy látszik — 
ezen most emiitett Istvánban és Péterben halt ki a család. 

Leány-ágon Péternek Zathmáry Annától született leányától 
Erzsébettől, ki Tunyoghy György neje volt, a Perényiek származtak le 
következőleg : Tunyoghy Györgynek leányát Annát nőül vette Végh 
János , ki nemzé Végh Ferenczet , ki Végh Erzsét Perényi Lstvánnét, 
kinek fia Perényi János élt 1760-ban 3 ). 

A család neve Filpessy, Felpessy, Phylpessy, Fyl- 
p e s s y stb. alakban fordul elő a régi oklevelekben. 

Füstik család. (Kolozsvári). „E kolozsvári s hajdan szász 
család — írja Kőváry ~ Bethlen Gábor alatt szolgálatokat hoza a ha- 
zának, kiemelkedett és megvagyonosodott." 

Alapítója Füstik Péter (f 1 630. előtt) a nagybányai pénz- 
verde felügyelője volt , és Bethlen Gábortól OfFenbányával négy falut 
kapott 2000 forintban beiratképen ; és ez adományozást Brandeburgi 
Katalin 1630-ban szintén megerősité. 

A család rövid ideig élt, és még a XVII. században kihalt, utolsó 
leányát Füstik Katát b. Bánffy Zsigmond vette nőül , s igy a család 
szép vagyona is ide szállt át 4 ). 



Másik ághoz tartozott azon Füstien János, ki Brassóban szüle- 
tett, és ott. a Gymnasium igazgatója volt, 1762-ben latinul az o Iá h o k- 
r ó 1 egy történelmi értekezést irt. Kéziratban latínul és németül ma- 
radtak munkái s ). Kőváry szerint egy Filstich János szintén brassói 
születés az udvari főhadi tanács segéde, eredeti jellemű férfiú 1808-ban 
halt meg. 

Filszky család. A család czimere viz-szintesen kétfelé osz- 
tott paizs ; a felső osztály ismét függőlegesen kétfelé oszlik , és a jobb- 
oldali arany mezőben kiterjesztett fekete sas-szárny , a baloldali fekete 



*) Leleszi Convent Prot. 83. folio 108. 

*) Ugyanott Prot. 84. folio 59. és Libro Sign. 27. fol. 93. 

3 ) Leleszi Convent Actorum Nro 65. anni 1760. 

4 ) Kőváry : Erdély nev. csaladai 86. 1. 

5 ) Benkő: Transylvania Generáli* II. 519. — Korányi Mem. Iluntr. I. 676. 



Flna - Finta. MO 

mezőben pedig arany sas-szárny látható. Az alsó vörös mezőijen lépő 
helyzetben oroszlán van, fölemelt első jobb lábával egy kék golyó alakú 
edényt tartva , melyből láng emelkedik ki. Ugy ilyen oroszlán emel- 
kedik ki a paizs fölötti sisak mezejéből , mindkét első lábával a lángot 
eresztő kék edényt tartva. Foszladék jobbról arany-fekete, balról arany- 
vörös ') 

Filszky J ó z s e f a magyar királyi kamaránál rationum consultor 
1760-ban. Fogalmazó 1770-ben. 

Filszky Ignácz a soproni kerületben tartományi al-biztos 
1760 — 1770-ben. Ez kapta a czimeres nemes levelet Mária Terézia 
király-asszonytól 1743-ki június 4-én már mint Sopron kerületi tarto- 
mányi al-biztos *). 

Filszky Károly 1787-ben a m. kir. udv. kanczelláriánál irnok 
s hites jegyző volt. 

Fina család. (Csik-szent-györgyi). Mint eíőneve is mutatja, 
esikszéki székely család. 

A primipilaris levelet többekkel együtt 1591-ben kapja szent- 
györgyi Fina Márton, 1609-ben megerősíttetik és kihirdettetik 3 ). 

Finna család. (Zabolai). Erdélyi család, közülök zabolai 
Finna Sámuel 1794-ben szegények ügyvéde a Guberniumnál. 

Finna István kamarai ügyvéd Koloson 1847-ben. 

Finta család. Finta János nemesittetett meg III. Károly 
király által 1722-ben július 1 1-én *). 

Czimere : a paizs kék mezejében zöld téren hátulsó lábain álló 
kettős farkú oroszlán , első jobb lábával kivont kardot tartva ; ugyanaz 
emelkedik ki a paizs fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Finta család. (Várfalvai). Erdélyi család. Közülök János 
1847-ben Abrud bányán a városnál kisebb hivatalban. 

Finta család irja magát Gryaluról, ezek közül János 
Nagy-Enyeden al-biró 1847-ben. 

Finta nevű család fészke főleg Bereczk városa , hol 1794-ben 
Finta Fülöp és Ignácz, 1815-ben György 7 1847-ben Mózses 
tanácsosok. 



„*) Adami Scufca gentíl. tora. III. 
*) Collect. Herald. Nro 180. 

•) A Nemes Székely Nemzet Coastiíuíiőja. 101. lap. 
*) Collect. Herald. Nro 365. 

12* 



180 



FintáüMty - Flseher. 



.<Mfe* 



Flntaházy család, (Fintafaázi). Hazája Kővárvidék, hol 
fíntaházi Fintaházy G-yÖrgy 1794-ben megyei ügyész. József 
ugyanazon hivatalban áll 1814-ben. 

Fischer család. (Nagy-szaíatnyai , báró). A család Rudolf 

királytól nyeri nemessége megerő- 
sítését a család azon tagja által , ki 
többféle kamarai bányai hivatalt vi- 
selt. A nemesség megerősítést nye- 
rőnek fia a lustralis biztosságnál 
szolgálván , élete veszélyeztetésével 
is hűséget tanusitá királya iránt i ). 
Ennek fia 




Mihály a szepesi karaara 
igazgatója lőn, 1685-ben Bocskai 
István hűtlenségi bélyegén nyerte 
Zemplin vármegyében B a c s k ó t , 
Gálszécs nagy részét , és több hely- 
séget; és 1692-ben magyarországi 
báróságrá emeltetett í. Leopold király által a ) , a következő 1693-ban 
pedig a tacskói uradalomra nézve pallós-jogot nyert. Igen szép haza- 
fiúi jellemet tanüsitött , midőn a fejedelmileg is kárhoztatott s meg- 
szüntetni reödelt Carftffa-féle eperjesi vallató-székhez ülnökül meghiva- 
tását el nem fogadá 3 ). Nejétől Klobusiczky Juliannától fia József 
Bacskó és Budamér örökös ura , arany-sarkantyús vitéz , cs. kir. bánya- 
sági tanácsos (1760 — 1770.) , a kassai kamarának negyven évig ta- 
nácsosa , utóbb a szomolnoki bányász-hivatal igazgatója. Nejétől báró 
Perényi Erzsétől fiai I s t v á n és I m r e. 

István született 1754-ki october 21-én Bacskón , papi pályára 
lépvén, 1804-ben szathmári püspök, 1807-ben pedig egri érsek, való- 
ságos belső titkos tanácsos, és Heves vármegye főispánja , szent István 
király rendének nagykeresztese lőn. Meghalt 1822-ki július 4-én, kora 
68-dik évében *). 



') Adarai Deductiones b reves eie. Ms«. a nemzeti Múzeumban 4-rét latin* 
182. özam alatt. 

a ) Szirmay C. Zemplin not. kist. 275. 

') Ugyanott not időt. p. 225. 269. 

') Ferenczy Jóasef „Áldott Emlékezete" stb. oúmü halotti beszéd. 



Ffscher. ISI 

Imre cs. kir. kamarai tanácsos , a szepesi tizenhat város , és a 
Lyubló és Podolin kamarai urodalmak királyi igazgatója 1810 — 1825. 
Birt Zemplin megyében Bacakón , Kereplyén , Tárnokán, N.-Kövesden, 
Petkóczon stb. 

A családfa a báróságot nyerő Mihálytól kezdve igy sarjadzik le : 

Fischer Mihály 

1692. báró. 

(Klobusic2ky Julianna) 



József 

kir. kamarai igazgató 

1760 - 1770. 

(B. Petényi Erzse) 



István Imre 

szül. 1754. f 1822. 1810-1825. 

Egri érsek. cs. kir. kamarai 

tanácsos. 

Báx-ó Fischer Norbert premontrei kanonok, és a leleszi Con- 
vent levéiiárnoka, meghalt 1858-ki mart. l-jén, kora 77-dik évébeo. 

A család bárói czimere — mint a metszvény mutatja — ■ kétfelöl 
két tengeri szörny által körülvett tojásdad paizs , melynek kék mezejé- 
ben széles hullámzó tengerbea királyi koronán egy két halfarku vizi 
ember *) ü3 , hosszú bajusz és szakállal , jobb kezében kivont kardot, a 
balban halat tartva. A paizs fölött , bol a két tengeri szörny feje össze- 
ér , — királyi korona ragyog *). 

Fisclier család. Eredeti közös családi lakhelye Hegyes- 
Halom helység Mosón vármegyében. 

A czimeres neme3 levelet Fischer Boldizsár a XVII. század- 
ban kapta. Tőle a leszármazási fa következőleg jő le napjainkig : 

Boldizsár 



Tamás 



Mátyás 



János 
— * _ 



Péter 

Hegyes- Halomról 

Beszterezére koltöz. 

i " ■ 

János-Miuály 
Beszterczén 1827. 

r* * ■*- 

Károly 
Beszterczén 1831. 



*) A diploma szavai szerint : „T r i t o n." 

*) Colleci. Herald. Mss. pa£. 105. ís-A^am 5 SsuKgeniiL íqöju ílí. 



í%2 Flseher - fitttr. 

Péternek, ki Hegyes-Halomról Beszterczére költözött, fia János- 
Mi hál y 1827-ki april 9-én Mosón vármegyétől nemességéről bizo- 
nyítványt kap, mely Zólyom vármegyében 1827-ki július 10-én kihir- 
dettetett fia Károly nevére is, ki azt Zólyom megyében 1830-ki 
october 5-én ujolag, és 1832-ki aug. 27-én Nógrád megyében is kihir- 
dettető. 

A táblázaton látható Mátyástól eredt szinte Fischer János- 
Gottfried beszterczei lakos is , ki Mosón megye előtt még 1819ben in- 
dított igazoló per által tanusitá be kétségtelen nemességét , és arról 
azon megyétől 1825-ki october 31-én 27920. sz. alatti kir. leirat által 
is helyben hagyva, bizonyítványt nyert. 

Fischer család. 1722-ben nemesité meg III. Károly király 
Fischer Jánost 2 ). 

Czimere : a paizs kék mezejében zöld téren hátulsó lábain álló 
kettősfarkú oroszlán, első jobb lábában meztelen kardot tartva. A paizs 
fölötti sisak koronájából grif emelkedik ki , első jobb lábával iró-tollat 
tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös. 

Fischer család. A czimeres nemes levelet Fischer János 
nyerte Mária Terézia király-asszonytól 1741-ben 3 ), 

Cziraerpaizsa viz-szintesen két udvarra oszlik, a keskenyebb felső 
arany mezőben két vörös csillag látszik ; az alsó kék mezőben hármas 
dombon daru áll , első felemelt jobb lábával kövecset tartva. A paizs 
fölötti sisak koronáján két sas-szárny látható , az egyik a másik mögött 
áll; az előtérben álló ezüst-vörös, a hátulsó kék-arany szint mutat. 
Foszkdék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Fitos család. A Fitos család czimeres nemes levelét I. Fe~ 
rencz királytól nyerte 1793-ban Fitos János személyében. 

Czimere : a paiz® kék mezejében zöld téren álló koronás daru, 
melynek csőrén zöld korona van , egyik fölemelt lábával kövecset 
tartva, a paizs jobboldali szögletében nap , a balban félhold ragyog ; a 
paizs fölötti sisak koronájából koronás grif emelkedik ki , első jobb lá- 
bában kivont kardot } és azon zöld koszorút tartva. Foszladék jobbról 
aranv-kék, balról ezüst-kék. 

Filter család. Czimere : a paizs kék mezejében királyi koro- 
nán egy íábcn álló koronás fekete sas kiterjesztett, szárnyakkal , egyik 



*) Nógrád megyei Jegyzóköuyv 1Ö32 dik éxrSl 1381. szftm akit 

2 ) Collect, Her&ld. Nro 360. 

') Ugyanott. 

*) Adami Stfutx geatil. toi». III. 



Fladniteer - Flucfc. 183 

felemelt lábával királyi pálczát tartva. Ugyanaz áll a paizs fölötti sisak 
koronáján is. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös '). 

A család — melyet ma nem ismerünk, s igy valószínűleg kihalt, — 
mint sógorsági összeköttetései gyanittatják , a Dunántúl virágzott 
1 689-ben Fitter Antónia mankóbüki Horváth Zsigmond neje. 

Ezzel egy korban , vagy valamivel még elflbb élt Fitter Gyula., 
ki ily leágazást terjeszté le a ) : 

Fitier Gyula 
(nemes Rottal Julianna) 



János 

(Bucsány Zsuzsa) 

~ || II ■ ■ M IMII I ' lll| J % ' II 

Erzsébet 
(Tolnai Festetitíh Pálné) 



Fladaiiízer család. Közülök Fladnítzer Vid egykor 
Szalouak-vár ura, a magyar urak közé számíttatott \ í 526-ban I. Fer- 
dinánd híveinek egyike 3 ). Benne valószínűleg családja kifogyott ha- 
zánkból. 

Fle2schuia»m család. Fíeischmann Ferencz- Antal 1737- 
ben nyerte czimeres nemes levelet III. Károly királytól *). 

Czimere: a paizs vörös mezejében hátulsó lábain álló grif, első 
jobb lábával kardot villogtatva. A paizs fölötti sisak koronájából két 
kiterjesztett fekete sas-szárny között hatszögletű arany csillag ragyog, 
Foszladék mindkét oldalról arany-vörös. 

Flöddntigg' család. Báró Flödnigg E d u á r d és A d o 1 f az 
1840-ki országgyűlésen a hazafiusitott nemesek közé országgyűlési 
hely és szavazat nélkül vétettek be 5 ). 

FI uck család. Fluek József í 792-ben emeltetett nemes- 
ségre. 

Czimere négyfelé osztott paizs : az eteS és harmadik arany mező- 
ben természetes szinü oroszlán áll, első jobb lábával kivont kardot 
markolva; a második és harmadik kék mezőben zöld tér fölött magas 
fehér sziklahegy emelkedik , oldalán kert ztbe téve bányász-kalapács 
és véső látható. A paizs fölötti sisak koronájából panczélos sisakos vitéz 



') Aclami Seuta geutil. íom. líí. 

2 ) Sehönfeld Adels-Schematismua I. 205. 1. 

8 ) Jászay P. A magyar nemzet napjai a mohácsi véss után. 127. L 

*) Colícct. Herald. Nro 3ia 

5 ) 1840-ki 61. törv. oz. 



194 Fodor. 

nyúlik föl , jobb kezével kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról 
arany-vörös, balról ezüst-kék *). 

A család tagjai (mint Alajos, Férencz, János 1810-ben) a karaarai 
sóhivataloknál szolgáltak. 

Fodor család. (Zéthényi). Szathraár megyében virágzott, 
hol zéthényi Fodor Imre Nyir- Vásári, Kán tor- Jánosi helységben, a 
Gotthardi pusztán részbirtokot kap 1519-ben királyi adományban 2 ). 

1590-ben Fodor G-yörgy több társával együtt Zsarolyán és 
Sámely helység és pusztabeli részbirtokban uj királyi adomány mellett 
erősíttetik meg. 

Már előbb 1492-ben előfordul rohodi Fodor Péter Szath- 
már megyében . ki a fölebb érintett évben részbirtokot nyert adomá- 
nyilag *). 

Fodor család. Fodor János budai prépostnak bethlenfalvi 
Szepesy Gergelylyel együtt V. László király eddig használt czimerét 
megerősíti 1456-ki febr. 18-án 5 ). 

Czimere : a paizs vörös mezejében egy arany oroszlán a szokott 
támadó helyzetben állva, két első lábainak körmeivel három arany 
rózsát tartva. A paizs fölötti sisakból egy kereszt függ le az oroszlán 
fölé. A sisak tetején arany sas-szárny , és annak közepén az előbbihez 
hasonló oroszlán látszik. Foszladék mindkét oldalról arany-vörös. 

Fodor család. Mátyás király idejében már virágzott Békés 
vármegye nemessége sorában. 1461-ben Fodor Barnabás és Bé- 
re c z k azon megyében birtokosok voltak c ). 

Fodor család E nemes család czimere : a paizs mezejében 
egy magyar vitéz, jobb kezében levágott törökfejet tartva. A paizs fö- 
lötti sisak koronáján kiterjesztett szárnyakkal egyfejü sas áll. E csa- 
ládból élt 1676-ban nemes Fodor János ,,k irály ő felsége 
hadi és Kassa városa birája", mint őt Tarnóczy István je- 
suita egy neki ajánlott „Titkos értelmű Rósa" czimü könyvében nevezi, 
hol leirt czimere is közölve van. 



*) Adami Scata gentil. tora. III. 
*) Szirmay Szathmár várm. II. 64. 89. 90. 
8 ) Ugyanott 91. 1. 
4 ) Ugyanott 213. 222. 1. 
*) Gr. Teleky Hunyadiak kora X. köt. 493. 1. 

•) Teleky: Hunyadiak kora XI. 16. lap. — h. Fodor család. Fejér: 
Cod. Diplona. lom. IX, rol. I. p 268. 



Fodor. 185 

Fodor család. (Máskép Bajcsy). Fodor máskép Bajcsy 
nevet viselt azon nemes család , melyből Fodor Gergely kihalván , ja- 
vait nővére Fodor Bajcsy Margitnak Kajaly Lukácsuénak fia Kajaly 
András Örökíé , miért is annak nagy-csalomjai (Hont v.) birtokára ado- 
mányt szerzett 1699-ben, de a beiktatásnál ellentmondás történt *). 

Fodor család, III. Károly nemcsité meg Fodor Gáspárt 
1712-ben *). 

Czimere : a paizs kék mezejében zöld térről egy karó mellett föl- 
emelkedő szőlőtőke két lefüggő piros szőlőfürttel és levelekkel. A paizs 
fölötti sisak koronáján vörösbe öltözött kar kivont kardot markol. Fosz- 
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Fodor család. 1716-ban nemesité meg III. Károly király 
Fodor Jánost 3 ). 

Czimere : a paizs kék mezejében zöld térről emelkedő magas tere- 
bélyes élőfa virágzó állapotban. A paizs fölötti sisak koronáján vörös 
mezü kar könyököl, kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról ezüst- 
vörös, balról arany-kék. 

Fodor család. Czimere : a paizs kék mezejében egy oszlop mel- 
lett ágaskodó egyszarvú, (néhol rézsútos csikolatban áll az egyszarvú). 
A paizs fölötti sisak koronájából magyar vitéz emelkedik ki kivont 
karddal. A paizst szokásos foszladék veszi körül. 

E családból Fodor József- János 1771-ben a kir. Curianál 
hites jegyző. 

Fodor család van Gömör megyében is , hol a múlt század vé- 
gén Fodor 1 3 1 v á n élt , neje Paukovics Francziska. 

Fodor nevű család él Borsod, Szabolcs, Sopron, Torontál, Ung, 
Zempíin *) vármegyében is. 

Fodor nevű család Ugocsa megyében F a n c s i k a i előnévvel 
élt 1495-ben 5 ). 

Fodor család. (Ernyei). Erdély családa. Ernyei Fodor Ist- 
ván 1579-ben élt 6 ), mint Báthori Kristóf erdélyi vajda itélet-levelében 
olvasható. 



*) Sz. Benedeki Coavent Capsa G. Faso. I Nro 12. 

*) Collecí. Herald. Nro 676. 

a ) Collect. Herald. Nro 464. 

*) Szirruay C. Zemplin uot. top. 112. 

*) Szirmay C. Ugocsa p. 120. 

') Nemes Székely Nemzet Coaetftutiöja. 272. 1. 



186 Fodo** — Fcdrdczy 

Fodor család. (Rákosi). Erdélyi székely család. Rákosi Fodor 
István 1591-ben többel együtt Báthory Zsigmondtól kap primipilarls 
levelet ')• 

Talán e családból való Fodor Bálint 1611-ben csikszéki 
asse33or '*'). 

Fodor György Bethlen korában élt 3 )- 

Fodor család. (M.-Igeni). Erdélyi család. Közülök Fodor 
János 1657-ben Déván udvar-biró *). 

Erdélyben jelenleg is több Fodor nevű család él , milyenek a 
v a r f a 1 v i-p a t a k i Fodor, — csikvacsercsiF., — kopocsari 
Fodor, — s z.-u d varhelyi Fodor stb. családok. 

Fodorliázy család. 1650-ben Doboka megyében birtokos 
F o d o r h á z y Istvánné Teke Magdolna , kit többekkel együtt 
ördög Istváu intetett meg a m.-köblösi, szótelki, szent-kátolnai, m.-uj- 
falvi és fodorházi részjószágoknak zálogból kibocsátása végett s ). 

Fodor óczy család. (Lovrechinai). A múlt század elején élt 
lovrechinai Fodoróczy István, kinek 1723-ban neje telekesi Török 
Ka latin , tőle a családfa így jő le 8 ) : 

Fodoróczy István 
(Telekesi Török Kata) 
1723. 
r* 



László József 

Antal Ferenez 

-i 1792. 



Rozália 
(Török Zaigmondaé) 

Tán e családhoz tartozott Fodoróczky (így irva) ftiihály 
ig, kinek neje Bajcsy Katalin 1643 ban Komárom megyei Szilas hely- 
géebeli nemes udvarlelkét Kálmán-Istvánnak adja el '). 

Födróezy család. Horvátországi nemes család. — Törzse 
Fodróczy Gergely í 446-ban a Ciliéi grófságra megerősítő ado- 
mányt nyert. Tőle. a családfa s ) következőleg sarjadzik le : 



*) Nemes Székely Nemzet Conntittitiója- 101. iap. 

»J Kállay : Székely nemzet 243 1. 

:l ) Kemény János Önéletírása. Kiadta Szalay L. .58 iap. 

*) Szalárdy : Siralmas m. Krónika. 609 1. 

s ) Hodor : Doboka várni. 80. 1. 

# ) Bosaányi Esterházy- féle perben- 

7 ) Fényes: Komárom megye 110. Iap. 

s ) Geneab authentioae >íse. lom. II. 



Foárfosey. 181 



Fodróczy Gergely 
1446. 



I. László 
1473. 

Bernit I. János Ferencz 

1609. 1489. 



I. Gáspár 
1556. 

t — - — -* ■ " » 

II. László 

1564. 

T-~— * ■ '■■■! 

Farkas 

1565-1609. 

(Qíhmyeh Kata) 



j ii«>iW'i » miwi « i»— — — imi i ■ ■ ■ ■ i ■ i ■■ i 'iiw i i n . m--- iii — r w»— .i i-i ■■!■■■ ■—,■ ■* ■ i ■ ■■■ ■— i i i i i i n i i i . . . 

Dóra II. Gáspár Kristóf II. János III. László Miklós István II. Farkas 

(Vinkovicli N.) 1646. 

1644. 



I, Péter II. Miklós III. János 

1651-1698. r— — *-—--— -, f 

(Korvatich Anna) László I. György 

.!__ — ^.. L^ f 1686—1718. 

József (PÍ3asicb Anna) 

1715. rr~ 



r 



-i 



(Kiss Érzse") Kata Ilona Anna József István János 

, ±—^ 1— j f 1741. r~-^-~. 

.Kala Erzse r— « — i Donát 

(Kasnyár) 1757. László 1766> 
CPlaatich N.) 1772. 

Á törzsnek fia I. L á s z I ó hűtlenség bélyegén elveszte & B o r> 
h o v e c z i uradalmat, de 1 473-ban visszanyerte. Három fia B e r a á t , 
János és Ferencz elől e jószágot ismét Zékel József nyeré el, 
miért is azok. eme adomán yzásnak 1489- ben ellentmondtak. Közülök 
János ismét a birtokba ült 1509-ben. 

I. Farkas kis unokája I Jánosnak, fia II. Lászlónak 16Í0-beu 
elfoglalá a megszökött Krajnitz Lörincz szőlőjét Borhoveczen. E Far- 
kas egy csomó gyermeket nemzett, kik 1623-ban osztoztak meg. 

Közülök II. János 1644 ben Subits Péternek Borhoveczen né- 
mely szántóföldeket vall be. 

II. Farkas Miklós testvérének vallja be Borhoveczen a chres- 
nyehovicza nevű földet 1646-ban. 

i. Péter nejéve] Korvatich Annával 1683-ban Borhoveczen 
idegenektől is szerez birtokot. 1895-ben tiltakozik a leány-ág ellen, és 
1 693-ban pert indít testvérének Miklósnak fía György ellen. Egyetlen 
í:a József} kinek részére 17 !5»heu" ismét idegenek vállnak be jószá- 
got , Ky&ií ErjRSe nejétől két leányt hagyott: Katalint Kasnyániét, 



188 Fogarawy. 

és Erzsébet Plantichnét, aki 1757-ben Dersanichnak és nejének 
Skerlecz Krisztinának vállá be Borhoveczi birtokát az Osterz várbeli 
tartozékaival együtt. 

I. György (II. Miklósnak fia) 1686-ban nejének Pisasich Anná- 
nak Borhoveczen szőlőt ir be (inscribit ). Nevezett neje mint özvegy s 
gyermekeinek gyámja 1718-ban osztató parancsot eszközlött ki. Gyer- 
mekei közül Jánosnak fia Donatus ki birtokrészét eladá 

Istvánnak (I. György fiának) ki Erzsébetet Plantichnét 1741- 
ben a Borhoveczi jószág kiadása végett inteté meg, fia L ás z ló 1772- 
ben mint föl peres állott fel. 

Ennyit mutat egy a báni tábla előtt e család részéről lefolyt per- 
beli családfa. 

Fodróczy család most is van Horvátországban, hol Kőrös sz. kir. 
város részéről az 1847-ki pozsonyi országgyűlésen követül Fodróczy 
Sándor jelent meg. 

Fogarassy család. Bereg , Szabolcs , Szathmár , Ugocsa, 
Zemplin megyében honos. 

Ugocsa megyében birtokos e század elején Fogarassy F e r e n c z 
és M á t y á s Komjáthon ; — János és Pál Gödény házán *)• 

Zemplin vármegyében Fogarassy család birja Tót h-K r i v á t 
és közbirtokos Geszthelyen is 2 ). 

Szathmár vármegyében — hol a család nevét C z á r o mellék- 
névvel találjuk irva — (Czaró-Fogarassy) e század elején birtokos a 
család Mátészalkán. 

Fogarassy László (1809-ben) alszolgabiró , birtokos Csenger- 
ben és Nagy-Szekeresen. 

Fogarassy Imrené csicseri Ormos Borbála birt Nagy-Ar , D&rno, 
Tisza- Becs helységekben *). 

Fogarassy Antal 1765-ben Szathmár megye alazolgabirája volt 4 ). 

Váljon az előszámláltak mind egy családnak sarjadéka-e? ~ 
adatok hiányában meg nem mondható. 

Abauj megyében a I s ó v i s z ti Fogarassy családot találunk, 
melyből Fogarassy János a tudós nyelvészeti iró származott. Szüle- 
tett ez a nevezett megyében Kásmárk helységben 1801-ben. 1838-tól 



*) Szirmay C. Ugocsa p. 86. 151. 

') Szirmay C. Zemplin not. top. 112. 227. 394- 

*) Szirmay Szathmár várni. IL 113. 244. 

*) Ugyanott ÍI. 129. 235. 244. 247. 261. 

*> Ugyaactí I. k. 136. i. 



Fogarassy — Foglár. i8ö 

a m. akadémia tagja , jelenleg a pesti kerületi ^törvényszék ülnöke. 
Kiadott munkái által a jogtudomány és magyar nyelv körül szerze 
azép érdemeket *). 

Fogarassy család. Komárom vármegyében is lakozik F o- 
g a r a s 3 y család , melyből Fogarassy Gábor Udvardon birt , és a 
nagyszombati kerületi tábla ülnöke volt. Testvére József Baromlakon 
volt birtokos. Családfájok igy áll : 

Fogarassy W. 

r— — ■ -— A ■■"> 

Gábor József 

ker. tábl üln. (bírt Baromlakon) 

(bir Udvardon) i * — ~ ~- 1 

, * Mária Anna Kata 

Gábor SándorJ (Pongráez (Horváthy János (Pötz Józs ) 

t (Pongrácz Joakim Komárom v. 

Valburga) Montban) főszolgabíró) 



gyermekei vannak 

Fogarassy család. Alapítja Fogara ssy Tamás, kit 
I. Ferencz király 1795-ben nemesitett meg. 

Czimere négyfelé osztott paizs. Az első és negyedik osztály fe- 
kete mezejében királyi arany koronán egy koronás ezüst oroszlán áll 
hátulsó két lábán ; — első jobb lábával kivont kardot markolva. A 
második és negyedik osztály arany mezejéből panyókásan öltözött kék 
magyar ruhás hadi férfiú áll , fején kalpaggal, jobbjában meztelen kar- 
dot villogtatva. A paizs fölötti sisak koronájából szintén a leirt magyar 
vítéz nyúlik ki, kivont karddal. Foszladék jobbról ezüst- fekete, balról 
arany-kék *). 

Fogarasy család. (Szász-Uj-össi). Erdélyben Doboka me- 
gyében szász-uj-össi Fogarasy Gábor 1683— 1701-ig alispán. Utánna 
már alvinczi előnévvel leljük Fog ara ssy Istvánt 1771-ben 
alispánul 3 ). 

1796-ban pedig Sepsi Szent-lványi Fogarasy Jánost mint házi 
számvevőt (Domesticus Exactor) emlit az országos tiszti névtár *). 

Foglár család. (Tésai). Hont vármegyének ismertebb nevű 
osaláda. 



') Lásd munkái sorát Ferenczy és Dániel ik: Magyar írók. 
Életrajzi gyűjtemény. 1. 143. lap. 

2 ) Adami Scuta gentil. tom. III. 

•) Hodor Doboka várm. 30. 437. 440. 



ItfO 



Foglár. 



Mint az előttem fekvő hiteles okmányok mutatják , a család ala- 
pítója Foglár Pál 1583-ban Rudolf királytól nyerte czimeres le- 
vélben megnemesittetését. Tőle a család nemzékrende következőleg 
terjed le: 





I.Pál 
1583. 




f — " 


II. Pál 
1635. 




1 '■' 
r 


I. Imre 

1668. 


1 



III. Pál 

1698-ban Tésát szerzi 
(Bakó Judit) 



II. Imre 

1724. i 
Hont v. aliep. 
(sz.-miklósi Pongrácz Teréz) 



Judit 

1736. Özv. 

(Gömrey János) 



György 

egri kanonok, 

czimz. püspök. 

fl754. 



III. Imre 

1758. alispán. 

1775. kir. tan. 

(Fáy Erz#e) 



János 

alispán. 
1803. 



Anna 
(Lipthay Sándor) 



Anna + 1835. 
lÓcsai Balogh Pál) 



Zsuzsa 
(Zubovyos Józsefnó) 



A családfán álló III. Pál, neje Bakó Judit után, ennek anyjá- 
tól Sz.-Iványi Katalintól 1680-ban végrendeletileg Liptó , Szathmár, 
Bereg, Bihar s több megyében birtokot örökölt, — 1698-ban szerzé 
T é s a helységet Hont megyében, mely azután a család állandó birtoka 
lőn, és erre nézve unokája III. Imre 1775-ki jun. 2-án Mária Terézia 
király-asszonytól nyert oklevelet , hogy ő és utódai t é s a i előnévvel 
élhessenek. 

III. Pálnak Bakó Klárától gyermekei: I. Judit gömöri 
Gömrey Jánosné; 2. György hajdan pásztohai és nényei plébános, 
később 1711-től 1754-ig egri kanonok, alapi tója Egerben a róla ne- 
vezett F oglár-intéze t-nek *); 3. II. Imre Hont vármegyének 
követe és alispánja 1724— 1729-ben 2 ), később (1744-ben) gr. Koháry 
Andrásnak Kecskeméten jog- és birtok-kormányzója. Nejétől óvári és 
sz.-miklósi Pongrácz Teréztől két fia maradt : 



J ) 1741-ki 44. törv. ez. 

z ) Lehoczky Stemmatogr. I. 195. 196. 



Foglhfly ~ Foky. 



191 



III. Imre szintén Hont megyének alispánja 1756 -1758-ban 1 ). 
1764-ben Bakó Katalintól származó György s többi rokonától á Hont 
megyei felsŐ-szenierédi és százdi részbirtokot örökösen megszerző 2 ). 
1775-ben királyi tanácsossá neveztetett. Nejétől Fáy Erzsébettől leánya 
Anna Lipthay Sándor Hont megyei alispán és királyi tanáosos ne- 
jévé lőn. 

János szintén Hont megyének alispánja volt 1796-ban. Egyik 
leánya Anna ócsai Balogh Pálhoz ment nőül , meghalt 1835-ben ; a 
másik Zubovych József cs. kir. kapitány neje volt. 

IV. Imre (ki a táblán nem áll) egykor barsi főszolgabíró, utóbb 
cs. kir. kamarás , Czékus Máriától nemzé Kálmánt, kinek özvegyé- 
től Szabó Erzsétői egyetlen kis fiában Lajosban él a család. 

Fogthüy család- Komárom megyei nemes család. Ily nevű 
család lakja a Hajdú kerületet is ; ezek közül Fogthűy János a Hajdú 
kerület főjegyzője, táblabírája, éa követe az 1839-ki országgyűlésre, 
utóbb (1844-ben) a kerület al kapitánya. 

Foky család. Vas megyében virágzott ; jelenleg Zala megye 

birtokosai közé számíttatik. Foky János a XVII. században Vas 

vármegye alispánja volt; tőle a családfa néhány ízen (a múlt század 

végéig) igy ágazott le : 

Foky János 

Vas várm. alisp. 

(Kis*barnaki Farkas Judit) 



József 
(Boros 
Klára) 



Zsigmond 
(Tulok Bora) 



1. Benedek László Judit Anna 

prépost. (Hertelendy (Sümeghi 



Teréz) 
J 



Mihály) 



Ferencz 

(Török 

Krisztina) 



József Julianna Benedek 
(Porpaczy kapitány. 
Antal) 



János 
t 



Gáspár 
t 



István 
katona. 



Imre 
(Ferenczes 

szerzetes) 



János Anna Zsigmond Ferenc?. Erzse 



Erzse Magdolna Judit 

(Hertelendy (Bölcs Józs.) (Tóth Mihály) 
Boldizsár) 



') Lehoczky Stemmatogr. 1. 196. 
*) Csery József közlése szerint. 

8 ) Greneal. Authenticae Mss. tora. I. •— A Trophaeum Domus Estoras. úl 
közöl Foky család nem zék rendet , de az teljesen alaptalan. 



192 foktftry - Falltot. 

Foky I. Benedek vasvári kanonok és apát 1737-ben egyháza 
részéről a tatai urodalom iránt indita pert '). 

Foktöwt család. 1659-ben élt Foktövi János, váradi had- 
nagy, ki — mint Szalárdy *) irja — izgatásai végett törvényes kereset- 
tol félelmében rögtön halállal múlt ki. 

Folch család. A honfiusitottak közé tartozik. Folch József 
Antal-Lajos az 1715-ki országgyűlésen nyert indigenatust a ). 

Folkusházy család. Czimere függőlegesen kétfelé osztott 
paizs, a jobboldali mezőben egy dombról magas fenyőfa emelkedik föl, 
mellette félhold látszik, a baloldali osztályban zöld halmon korona, és 
azon pánczélos kar könyököl, kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak 
koronájából pánczélos, sisakos vitéz emelkedik ki, kivont karddal. 

A család Thurócz megyei eredetű. Jelenleg Nógrád megyében is 
Füleken és Széesényben laknak. 

Fctikw&fali'l család. Hasonlóan Thurócz megyei régi csa- 
lád. Már 1300-ban birtak Bisztricskán. Törzsük Folkus, kitől a 
család nevét vette. 

1528-ban élt L á s z 1 ó , kinek neje Beniczky Miklósnak leánya 
▼olt *). 

Valószínűleg e család egyik ága a Folkusfalvi G y u r g y i k csa- 
lád is. 

Folliot család. (Crennevillei). A honfiusitott családok egyike. 
A család magát Normanniából eredezteti, ősei 1530-tól francziaországi 
Metz város polgármesteri hivatalát viselték. Innen származott Folliot 
Crenneville Lajos-Károly gróf (szül. 1765. jul. 3-án), ki a franczia 
forradalom elején Ausztriába költözött , és cs. kir. kamarás , val. belső 
titkos tanácsos , lovassági tábornok volt Hazánkban 1827-ben nyert 
indigenatust 5 ). Meghalt 1840-ki június 21-én. Ivadékát mutatja a 
következő táblázat : 



*) Fényes : Komárom várm. 173. lap. 

«) Sralárdy : Siralmas Magyar Krónika. 462. 466. 469. lap. 

3 ) 1715 ki 132- ki törv. ez. 

*) Lehoczky Stemmat. II. 130. 

*) 1827-ki 44 és 1840-ki 60- törv. ez. 



Folly. 



193 



Lajos-Károly 

szül. 1765. 1 1840. 

tábornok. 

(b. Pontét Victoria) él. 



Károly 

szül. 1811. 

cs. kir. kam. őrnagy. 

(1. gr. Esterházy 

Karolina. 



2. gr. Lazanszky Anna) 



Lajos 

szül. 1813. 

Mainzi parancsn. 

(gr. Kinsky 

Emestine) 



cs 



Ferencz 
szül. 1815. 
kir. altáborn. 
(gr. Chotek 

Hermina) 



Victoria 
szül. 1816. 
csiSlagkeresztes 
és palota-hölgy. 
(1. gr. Keglevich 

János. 
2- gr. Falkenhayn 
Gyula) 



Victor 
szül. 1847. 



Henrik 
szül. 1855. 



Ferencz 
szül. 185o. 



A család czimere : ezüst mezőben András-kereszt ; az egész vértet 
kétfejű arany sas födi J ). 

Folly család. A család alapitója és törzse Folly Gábor 
Nógrád megyében gr. Balassa Pálnak egykor kékkői tiszttartója, ki 
Mária Terézia király-asszonytól Pozsonyban 174í-ki oct. 28-án saját, 
és neje Sövényházi Kata 2 ) , valamint gyermekei: József, Lázár, 
Annna, Borbála, Róza, Éva és Katalin, és ezeknek utó- 
dai részére czimeres nemes levelet 
nyert 3 ) , mely Nógrád megyének 
í 742-ki május 10-én Terény ben tar- 
tott közgyűlésében kihirdettetett. 

A család czimere : a paizs kék 
mezejében két viz-szintesen fekvő 
ezüst csikolat , melyek között két 
arany csillag ragyog ; alattok pedig 
arany búza-kéve áll. A. paizs fölötti 
sisak koronáján az éberség jel vénye, 
az egyik lábával kövecset tartó daru 
áll. Foszladék jobbról ezüst-kék, 
balról arany-kék. Aczimerta met<*z- 
vény is ábrázolja. 

Folly Gábor második neje Sövényházy Katalin (Sövényházy 
Ferencznek gajdai Bobor Évától született leánya) után , s részint szer- 




J ) Hisiorisch herald. Handb. 217. és Goíh. gen. Taschenbueh der grRfl. 
H&user. 1859. 274. 

*) Kinek azonban már őse Sövényházy Lcriaez még 1666-ban megneme- 
eittetett. 

8 ) Collect. Herald. Nro 

13 



194 



Foily. 



zemény után is Pös tényben tetemesen birtokolt. Meghalt 1759-b«»o, 
említett második neje pedig 1765. táján halván el, ettől származott 
Róza, Éva és Katalin leányai és utódai 1766-ki deeemb. 27-én 
osztoztak meg , ). 

A család leszármazása következő : 



Folly Gábor 

ns. 1741. f 1759. 

(2. Sövényházy Kata) 



I. József Anna 
kir. tartom, biztos 
1770. 
(Dómby Anna) 



Bora Róza Katalin Éva 

(Stummer (Fekete (Gelle Lászlóné 

János) Mátyás) 1765-től) 
1777. 



Lázár 



II. József 

czin)z. kanonok 

Győrben f 1820. 



Miliály 

Somogy v. biztos. 

t 1824. 

(Meints Róza) 



Hermán 
premontrei prior. 



Antal 
kiimeralis tiszt 

1815 

— — * ... ■ 



József 
Győrben. 



Imre 
(Granatér Antónia) 



Mária Ilka Hermina Imre 



III. József 

Somogy várm. 

urb. torv.-széki előadó. 

(Vázsony Sarolta) 



Gabriela Sarolta József Hugó 



Gábornak a törzsnek hét gyermeke volt , közöttök két fia I. J ó- 
zsef és Lázár. 

LJózsefam. kir. kamaránál hivataloskodott, 1770-ben Budán 
főtartományi biztos volt. Domby Annától két fia lŐn: II. József és 
Mihály. 

II. J ó z s e f czirazetes kanonok , szentszéki ülnök s vicarius volt 
Győrben. Meghalt 1820-ban. 

Mihály előbb a m. kir. kincstárnál, utóbb berezeg Esterházy 
uradalmaiban volt tiszt , és mint ilyen költözött Somogy vármegyébe 
Kaposvárra , hol a megye előtt nemességét bemutatá. S később a me- 
gyénél viselt élelmezési biztosi hivatalt. Saját szorgalma , valamint 
bátyja, ugy neje nemes MenitsHóza után szép vagyonhoz jutott. Meg- 
halt 1824-ben. Két élő fia I. Imre és III. József birtokosok Kapos- 
várott, Boldogasszonyfán és Szabóson. Imre gazdálkodik, József 
1848-ig megyei ügyész, utóbb cs. kir. járásbiró volt, jelenleg a 



') Eredeti okirat szerint 



Folnay - Folthy. 



195 



kaposvári úrbéri törvényszéknél előadó. Mindkettőnek gyermekeit a 
táblázaton láthatjuk. 

Lázárnak egyik fia Hermán a premontrei rend priorja volt j a 
másik fia Antal szintén a királyi kamaránál volt tiszt. Ennek fia 
József Győrben telepedett, s halt meg. 

E család egy másik ágának ivadéka volt Foily Zsigmond, 
1760-ban a kassai provinciális Commissariatusnál subalternus. 

Folway család, (f). Közülök Folnay Ferencz az 1647-ki 
országgyűlésen választmányi tag. 1655-ben a nyolczados törvényszék 
ülnöke '). 

Folthy család. (Folti +). Hunyad vármegyében a Maros 
partján Szászváros átellenében fekszik Folt helység, a kihalt Folthy 
család ősi fészke, honnan e család előnevét irta. 

A család a fejedelmi korban szerepelt, Folthy Gergely 
Báthori Gábornak egyik régi hadvezére volt, és Radul vajda ellen több 
csatát vívott *). 

Gergelynek fia vagy testvére lehetett Folthy Ferencz, ki 
1625-ben halt meg, és szilágy-somlyói Kőröst Katalintól szüle- 
tett gyermekei által következő családfát alkotott 3 ) : 

I. Ferenoz 

+ 1625. 

(Körösi Kata) 



László 
-j- ifjú korában. 
(Fekete Judit) 



Bálint 

szül. 1647. nov. 28. 

1 1702. 

(Jósika Máris) 



^ Farkas 
f ifjú korában. 
(Földváry Erzse) 

■— ' " - •* 1 

Borbála 
(P. Horváth Kozma) 



II. Ferencz 
f 1672. körül. 
(Moga Kata) 



Mária Zsuzsa 

(gr. Bethlen László) f 



Klára Éva Kata Anna Erzse 

(Daczó Ferencz) (Nagy-Boér (Barcsay Ákos) (Pókai Miki) (1. Vajda Ján. 

Pál) 2. Szilvá-sy 

Péter) 



•) 1647-ki 45. 1655-ki 30. 60. törv. ez. stb. 

*) Bojthi Gáspár Engelnél Monumenta Ungrica p. 285. 802. 320 321. 
•) Hodor K. ur adatai szerint, a kadiosfalvi Török Ferencznek pávai Yajna 
Ferencz ellen folyt zálogos peréból. 

13* 



I9tt Fouyó - ForschUz 

A családfán álló II. Ferencz, és Bálint fi-ágon magszaka- 
dásnak nézvén elé, Apaffy Mihálytól 1667-ki január 26-án M. -Vásár- 
helyen kelt uj adomány-levelet szereznek a leány-ágra is , és azon évi 
május 19-én történt a beiktatás minden ellentmondás nélkül. 

Bálint !683-ki június 28 án Borbereken kelt végintézetében 
minden javait nejének Jósika Máriának irja be 3CX)0 aranyban. 1698 ki 
július 10-én keit második végrendelete , mely évben jun. 14-én gyula- 
fejérvári országgyűlésen mint királyi hivatalos volt jelen. Meghalt 
1702-ben. Az utánna maradt jószágok ezek: Folt, Lazura (udvar- 
házakkal) , Buny, Sztretye , Kimpeny, Runksor , Alsó- és Felső-Bunt, 
Vika, Zurdok egész falvak , Nagy- Almás, G-lod , Kis- máskép Rejtek- 
Almás, Guraszádgya , Kamarzinezsd , Godinest, Danilest, Bradazset, 
Petrest részjószágok Hunyad megyében, 

Farkas leánya Borbála P. Horváth Kozmané , Macskási 
Klára Kún Istvánnéval, Macskási Anna Felvinczi Miklósnéval s Föld- 
vári Györgygyei n.-oklosi jószágaikat Apaffy Mihály fejedelemnek és 
nejének Bornemisza Annának 1680-ki június 12-én irják be azon sc- 
gédkezésért, melyet azok az Aranyi és Bokái tárnok- macskási jószágaik 
megszerzése körül nekik mutattak *). 

II. Ferencznek 1679-ben még mind az öt leánya hajadon 
volt. Később mind az öt — mint a táblázat mutatja, — férjhez ment; 
közülök Erzsébetnek első férje pánczélcsehi Vajda János, a máso- 
dik patai Szilvási Péter volt. 

A család fi-ágon kihalván , a fölebb előszámlált falvakat és rész- 
jószágokat a leány-utódok, számszerint tizennyolcz család birja jelenleg. 

„1829-ben még fenállott — irja Hodor K. — noha üresen ajtók 
s ablak nélkül Folton a Maros és Kenyérmezőre gyönyörű kilátású 
szőlőhegyek keleti végében a F o 1 1 i család sírboltja , de a rom-marad- 
ványokat is 184 8 / 9 -ben az oláhok szétdúlták." 

Fonyó család. Czimere : a paizs mezejében egy terepélyes 
fa alatt fiait vérével tápláló pellikán , a paizs fölötti sisak koronáján 
zászló leng. E czimert használta Fonyó Sándor 1753-ban czimzetes 
scutari püspök. 

ForscliMz család. (Botinaveszi). Botinaveszi Forschitz 
János az 1569-ki országgyűlésen volt jelen, midőn a határvizsgáló 
bizottmány tagjául neveztetett ki *). 



*) K.-Fejérvári kápt. Török A. ur közlése szerint. 
*) 1669-ki 42. törv. ez. 



Forgácfa. 197 

Forgácíi család. (Ghymesi és gácsi, gróf). A Hunt-Paz- 
n á n ös nemzetség (genus) sarjadéka , mely leszármazásának hiteles 
bizonyithatására egész 1 226-dik évig birja okleveleit 

A Hunt-Paznán nemzetségből eredő 1200. táján élő Iván eh 
Ispán (Comes) volt a család törzse, kitől kezdve okleveles kimutatással 
szőhető mind e mai napig a család hosszú nemzékrende. Ivanchnak 
(ki 1226-ban már nem élt) fia Ivánka 1226-ban II. Andrástól királyi 
adományban nyerte hű szolgálatiért Nyitra vármegyében (Alsó) Gimes 
földjét J ) (terram Gimes). Ivánkának, ki paizsán egy félig látható 
(növekedő) farkast (némelyek szerint vadász-ebet) viselt 2 ) ; három fia 
volt : I. András, I. Tamás és Milván, ez utóbbi kihalt fiában 
I. Mihályban, ki 1255-ben élt. A másik kettő, úgymint: 

I. A n d r á s és I. Tamás 1241-ben jelen voltak a tatárok elleni 
ütközefben Sajónál , .hol a futó királynak megfáradt lova helyett An- 
drás saját lovát engedé át 3 ) , maga testvérével Tamással gyalog 
maradván, emez csak ugyan e harezban el is esett; I. András meg- 
menekült. 

A tatárok elmenetele után IV. Béla király visszatérvén a hazába, 
í. András hűségét megjutalmazd. 1247-ben korona-őrnek nevezé ki } 
1249-ben már királyi főtárnok-mester volt , midőn Galgócz vármegyé- 
ben a Zsitva vize mellett Mánya földére nyert királyi adományt *). 
1250-ben nyert engedélyt, hogy örökös birtokában Ghimben, melyre 
1253-ban uj királyi adományt nyert, várat építhessen , melynél fogva 
Ghimes várát és Zniot is ezen András épité. Az 1262- 1277-ig kelt 
nagy részben királyi adományos levelekben „A n d r e a s f i 1 i u s I v a n- 
cae Comes deBania" (vagy Banaa) neveztetik ; mi alatt selmeczi 
bánya-grófságot (Kammergraf) kell értenünk. Ez András 1290 — 1291- 

') A Forgách csal Ad történeteit többen írták már meg. 1. Bel Mátyás: 
Notitia Nova Hung. tom. IV. pag. 383. adja családfáját és történeteit. 2. M e d- 
nyánszkyja Hormayr's Tasohenbuch für vaierl. Gescüicate 1822-ki évfoly. 
130— 166. lap. — 3. Mocsáry: Nógrád vármegye Esmértetésében IV. köt. 
135-226. lapig (szintén egész könyv). — .4. Ko vacsóe zy M. : Árpádia 
Honi történetek Zsebkönyvében 1835. II. kötetében. — 5. L eho'ezky : Stemma- 
tographia 11. 130—138- — 6. B n d a i Fer. : Magyarország polgári Históriájára 
való Lexicon II. darab 47. l.stb. 

') Mocsáry id h. 46 lap. — Ezen Ivánka egy 1262-ki oklevélben Ko- 
pasznak (calvus) is neveztetik. 

3 ) E futáskor még a Fáy-ak őse Rugach is átengedé lovát IV. Bélának, 
mint annak helyén emiitők. 

*) Fejér : Cod. Diplom. tom. IV. vol. II. p. 54. - Mocsáry id. h. IV. 40. 
Mánya földjét 1237-ben szerzé egy oklevél szeriül I. Tamás. 



198 



Forgáclí. 



ben országbíróul és nyitrai főispánul is iratik '). 1262-ben jelen volt 
az isaszeghi csatában is , melyet V. István atyja IV. Béla király ellen 
vivott, és melyben András a nádort Henrik szabaditá meg az elten- 
ség kezéből. Nem élt már András 1293-ban, midőn gyermekei : II. A n- 
drás, I. János, I. Miklós, II. Tamás és II. Ivánka*) osz- 
tozának. 

A tatárok elleni sajói ütközetben elesett Tamásnak fiai közül 
Jordán 1256-ban eladá komjáthi részét; benne Tamás ága megsza- 
kadt. És most , mielőbb tovább mennénk , lássuk a családfát Ivanchtól 
kezdve : 

I. tábla. 

Ivánok 

1180-1200. táján. 



Ivánka 

de geuere Hunt-Paznán. 

Megh. 1226. előtt. 



I. András 
tárnokmester 
1241—1290. 



I. Tamás 
1 1241. 

Jordán 
1256. 



Miivau 



I. Mihály 
1256. 



I ' . András 
f 1312. 



IV. András 

1343. 

Hegyős nevezetű 

de Kozmái. 

j . •— 

II János 

de Kozmái 

-alias Hegy ős. 



I. János 
kalocsai érsek 
-i 1290. 



I. Miklós 

1333. 

Forgdck nevezt. 

(Bebek Anna) 

i " 

Lásd II. tábl 



II. Tamás 

barsi, nyitrai 

főispán 1292. 

i " 1 

Erzse 

(Koloni Jakab) 



II Ivánka 
f!3 



-A~. 



IV. Miklós 
meggyilkoltatott. 



Ifi János 
elesett 1397. 



III. Miklós I. István 



II. István II. Miklós II Bálás 

Komjáthi várkastély 1395. 

épitője. 
(Rozgony Margit) 



II. György VI. János II. Péter IV. István I. Imre II. László 
1453. ' fl449. (Theodora) 1437. elesett 1449. megöletett 

(Rabony i — ■~~~- /y — -~— ^ 

I. Gergely 

szül. 1442. 



Albert f 1496. 
(Széchi Brigitta) 



IV. László 

t 



II. György 
t 



11. Imre 



*) Mocsáry id. h. — Lehoczky is Stemm. I. p, 76. nevez egy Andrást 
jsyitrai főispánt országbíróul , valószínűleg Bel Mátyás után. 

*) A nyitrai káptalan 1295-ki oklevele szerint , hol János nem említtetik, 
talán mivel pap volt, és részt nem vett az osztálybau ? 



Forgácl). 190 

I. Andrásnak — mint mondók , és a táblázat is mutatja, — öt fia 
maradt Közülök I. M i k 1 ó s ágán , mely a II. táblán folytattatik, jő le 
egéaz máig a Forgách család. 

II. Tamás az 1295-ki osztályos levélben Bars és Nyitra vár- 
megye főispánjául iratik. Egyetlen leánya Erzsébet Koloni Jakabhoz 
ment nőül. 

II. I vá n k a, ki mesternek iratik, 1293>ban a nyitrai káptalan által 
iktattatott be Tarantelky és Cucha birtokába. Róbert Károly 
király pártján lévén testvérével II. Andrással együtt Csák Máté elle- 
nében, 1312-ben Rozgonyuál esett el. Fiaiban III. Miklós és I. Ist- 
ván b a n ága kihalt. 

I. János papságra lépvén, 1273-ban már egyházi jogtudor, és 
gömöri íőesperes volt, 1274-ben egyszersmind az udvari kápolna fő- 
nöke ') , mely évben „Nymchech' : birtokról nyert adományt, 1276-ban 
nyitrai főesperes volt már, midőn Nyitra megyei Harsányra kapott kir. 
adományt, mint mind ezt oklevelek mutatják. 1277-ben — mint ira- 
tik 2 ) — budai préposttá, 1278-ban sept. 28-án fejérvári püspökké ne- 
veztetett , october 10-én pedig már kalocsai érsek és vice- kanczellár 
volt, és e szerint ő azon János érsek , ki Venczel királyt koronázta, 
s ki az érsekségben 1278— 1301-ig ült. 

II. András (I. Andrásnak fia) testvérével II. Ivánkával 
együtt Róbert Károly pártján trencséni Csák Máté ellen harczol- 
ván, Rozgonynál esett el 1312-ben. Ekkor Ghymes vára is , — sőt 
ugy látszik — valamivel előbb — a Csák Máté pártiak kezébe került. 
Csák Máté legyőzetése után szállott Ghymes vára a király kezére, 



') Az oklevél szavai : „Mayister Johannes Decretorum Dactor, Archi Diaconus 
de GuniMr", — és másikban : ^Mag. Johannes Archi Diaconus Nitriensis , Comes Ca- 
pellae regioe. u 

') Hogy egy János 1278— 1301-ig kalocsai érsek, Decretorum Doctor, 
és budai prépostból lett érsek , az bizonyos. De hogy ezen érsekké lett János 
ugyanazon egy személy- e a Forgách családból (fölebb említett) szintén Decre- 
torum Doctor, gömöri és nyitrai főesperessel ? ez iránt némely írónk (mint báró 
Mednyánszky is) kétkedett, annál is inkább , mert Pálma történetírónk János 
kalocsai érseket de llmur (= Ürmény) melléknévvel olvasta oklevélben , s azt ki 
Ürmény család is óseül igényli. — M o c s á r y id. h. igyekezett János érseket 
Forgách családbelinek igazolni, de oklevelekkel be nem mut&iá, hogy (Forgách) 
János nyitrai főesperes lett budai préposttá , és így ugyanaz volt volna a ka- 
locsai érsekségre emelt Jánossal. Véleményem szerint az identitás e pontnál 
igazolandó. Lásd egyébként e Forgách Jánosról Memória Basilicae 
Strigoniensis p. 120. hol szintén nincs szó érsekségéről. 



&00 Forgáelt. 

ki azt 1330-ban nejének Erzsébetnek adományozta ; 1349-ben Lajos 
király birta, miért is a Forgách család 1 356-ban a szepesi káptalan 
előtt tiltakozott, de siker nélkül, mert 1369 — 1372-ben László oppelni 
berezeg és nádor birta , 1377-ben pedig már ismét I. Lajos neje Erzsé- 
bet birtokában volt , mindaddig , mig azt I. Bálás vissza nem nyeré, 
mint erről alább leszen szó. Ez időben a Forgách család tagjai mago- 
kat a Bars megyei Lekenye és Gömör megyei Kozmái helységről 
irták. II. Andrásnak egy fia maradt : 

III. András, ki Hegy ősnek is neveztetett, és „de Koz- 
mái' 1 irta magát 1343-ban. Ennek három fia lett: Kozmáli 
Hegyős Ií. János, IV. Miklós, ki orozva gyilkoltatott meg, és 
Iíí. János, ki Zsigmond király szeme láttára esett el 1397-ben Bol- 
gárországban. Ez utóbbi (t. i. János) ismét három fiat hagyá maga 
után, úgymint : II. I s t v á n t . II. B a 1 á s t (ki 1395-ben élt) és 

II. M i k 1 ó s t , ki a komjáthi kastélyt épitteté. E Miklós is török 
harezon vésze el. Nejétől Rozgony Margittól hat gyermeke maradt, 
kik közül VI. János részt vett a várnai ütközetben. Fiában Felix- 
ben (szül. 1448. f 1503.) kihalt. 

I. Imre 1449-ben török harezon esett el. 

II. Lászlót Országh Mihály nádor öleté meg. Fia egynek sem 
maradt. 

II. Péter fiában II. Gergelyben halt ki. 

II. Gy ö r gy négy fiat hagyott, de mindenik magnélkül múlt ki. 

így enyészett el II. A n d r á s ágazata. És most menjünk vissza 
ennek testvéréhez I. Miklóshoz (I Andrásnak fiához) , ki az I. táblán 
látható, s kinek ágazata következőleg sarjadzik le : 

II. t á b l a. 

1. Miklós Iáid I. táblán. 
1333. 
(Csetneki Bebek Anna) 



r 



11. Miklós III. András 

fl361. f 1381. 

de Lekenye de Lekenye et Kozmái. 



alias de Kozmái. 



I. Péter l. Pál II. Mihály IV. János 



Kata Eva I. Bálás 1411. f t 

(budai főpohárnok de Ghymes. 

Vilingóné) 1386. ' Föajíónalló. 

(1. Tkuróczi Klára. 
2. Sennyey Ilona) 

1 



Folyt, a köt. lapon. 



Fwgácfc. 



201 



X Péter ki az előbbi tápon. 

1411. 

de Ghymes. 

Főajtónálló. 

(1. Thuróczi Klára. 

2. Sennyey Ilona) 



I. Láaxló Erzse I. Ferencz V.János I. Jakab I. Osvald III. István*) 
1412. (I. Bánffy Dóra. 

a királyné 2. Ruszkai Dobó 

udvarnoka. Margit) 



III. Péter 

Bars v. főispán. 

1493-1505. 

(Hagli Kata) 

ghimeti vonal. 

j * 1 

Lásdan V. lábián. 



Kata Klára I. Benedek I. Gergely 

(Gyarlay Bora) nyitrai főispán. 

t 1515. 

(Dobó Zsófia) 

gacsi póttal. 



III. László 



I. Zsigmond 

kincstárnok. 

1547. 

(Zólyomy Kata) 



Margit Dorottya 



VI. Miklós 

1547. 

(Drágffy Julianna) 



Laté III. táblán. 



I. Márton Anna 



V. Péter 

1539. Bécsben tanul. 

(Gersei Pethó Orsolya) 



Julianna 



Mária Ilona II. Simon Zsuzsa Jndit III. Farkas VIIí. Miklós Julianna 
•z.1571. (Ostro- (Révay (Ná- (Balassa (Babindaly 

(Révay sitb. Ferencz) dasdy Annál András) 

Péter) András) Pálné) 

*) III. Istvánnak testvére még I. György. 

A családfa élén álló I. Miklós neveztetett először F o r g á c h- 
nak , de a név még unokáig nem mindég fordul elő az oklevelekben, 
csak unokái és ezek utódai tartják meg következetesen e családnevet. 
Fia kettő volt: II. Miklós, ki 1361-ben halt meg, és Kozmái 
Lekenyéről irta magát ; — és III. András, ki hasonlóan irta 
előnevét, és 1381-ben végzé életét. 

II. Miklósnak leányai : Éva, Kata Budai Vilingó neje, 
és fia I. Bálás Mária királyné főpohárnoka, ki történelmi nevezetes- 
ségrejutott, mivel Mária és Erzsébet általa ölette meg II. (vagy kis) 
Károly királyt. 1386-ki febr. 7-én a királyi palotában történt a meg- 
gyilkolás. Titkos tanácskozási ürügy alatt hivaták magokhoz Mária és 
Erzse kis Károlyt, és midőn ez a néki átnyújtott levelet olvasná, Garay 



208 Forgách. 

nádor intésére Forgách Bálás a ruhája alá rejtett esákánynyal méré a 
halálos ütéseket Károly fejére ; a királynék ~ a föl maradt történeti 
ének-töredék szerint — imígy buzditák Balást: 
„Vágd csak , fiam , vágd Forgách! 
Tied legyen Gimes és Gács." 

S valólag ekkor nyeré vissza Bálás a család ősi G h i m e s vá- 
rát, mely Csák Máté korától idegen kezek által biratott ; egyszersmind 
czimerül nyeré családja részére a királyné koronás arczképét '), az arcz 
felé néző két félholddal. — Azonban nemsokára Balást is utóiéré a 
boszú büntetése, midőn a királynékkal Dalmátia felé utazván, az ellen- 
párt főnüke Horváth János bán s társai által Diakovárnál megtámad- 
tattak, és Forgách Baiásnak 13 feje vétetett. Gyermekei nem maradtak. 

III. Andrásnak fiai közül I. Péter, ki 1388— 1389-ben már 
testvérével IV. Jánossal Mária királyné udvarában volt, 1396-ban 
II. Miklóssal uj királyi adomány-levélben erősíttetett meg Ghimes vár 
és tartozékainak birtokában. 1397 — 98. 1400-ban Pozsony megye al- 
ispánja volt, midőn Nyitra megyei Terdemicz ésMankócz hely- 
séget nyerte Zsigmond királytól adományban a ). 1401-ben a Pálos szer- 
zeteseknek adá Mankócz felét, és Elefánton számokra monostort 
épittete*), s családi sírboltot. 1401 — 1422-ig nyitrai főispán. 1420-ban 
Borbála király fő-ajtónállója, utóbb főudvarmestere lőn. 1403-ban 
Barsban Hrussó várát kapta. 1408-ban várépítési engedélyt nyert. 
1400-ban vitézül oltalmazta az ország széleit a morvák és ratibori 
herczeg ellen. 1411-ben sereggel küldetett a lengyel ellen. Élt még 
1437-ben is. Neje kettő volt: 1. Thuróczy Klára, 2. Sennyey 
Ilona, kiktől nyolcz gyermefart hagyott maga után. 

I. László 1412- ben Borbála királyné udvarnoka volt. 

I. György 1425-ben a Hussiták ellen harczolt. Nejétől Appony 
N.-től gyermeke nem maradt. 

V. János 1433-ban a Hussiták elleni háborúra állita bandériu- 
mot *). Első neje BánfFy Dorottya , második ruszkai Dobó Margit volt, 
ezektől hat gyermeke maradt ; közüiök III. Péter és I. Gergely két 
terjedelmes vonalon terjesztek le a család nemzékrendét. II. Péter 
alapitá a ghimesi vonalt, melynek leszármazását az V. táblázaton 
fogjuk látni. I. Gergelya gácsi vonal törzse lőn. 

*) Mocsáry id. IV. köt. 99. 1. 
2 ) Ugyanott 103. 

s ) Ugyanott 105—109. — Tehát nem az Elefáuty család alapította e zár- 
dát, mint e családuál íratott. 

*) Fejér Cod. Dipl. toiu. X. vol. VII. p. 266. 



Forgách 



203 



Gácsi vonal 

I. Gergelye vonal törzse, 1489-ben Nyitra vármegye főispánja 
volt. Meghalt 1515-ben. Nejétől ruszkai Dobó Zsófiától következő 
gyermekei maradtak: I. Zsigmond, Margit, Dorottya és 
VI. Miklós. 

I. Zsigmond ágazatát a III. tábla mutatja. 

VI. Miklós DrágfFy Juliannától nemzé I. Mártont, Annát, 
Juliannát és V. Pétert. 

V. Péter 1530-bon még Bécsben tanult. Nejétől gersei Pethő 
Orsolyától három fia és öt leány-gyermeke maradt , mint a táblázaton 
láthatni. Bennök fi-ágon ez ág megszakadt. Leányai közül Zsuzsa 
RévaynŐ azért nevezetes, mert Bakith elrablá őt. 

III. tábla. 

I. Zsigmond lásd II. táblán. 
kir. kincstárnok 

1547. 
(Zólyomi Kata) 



II. Pál Magdolna 
t 1578. 



111. Ferenűz I. Simon Kata Margit 

váradi püsp. báró. (Zegnyei (Gyulaáy 
történetíró. Főpohárnok Zeigm.) László) 
tl777. 1598. 

(Pemflinger 
Orsolya) 



II. Imre 
trencsini 
főispán. 
f 1576. 
(1. Zriny 
Kata. 
2. Szidónia 
SZ&3Z iizgnő) 



II. Zsigmond 

szül. 1565. 

f 1621. 

nádor. 

(1. Lossonczy 

Kata. 

2. Thurzó Zsuzsa. 

3. Pálffy Kata) 



IV. Ferencz Zsófia 

szül. 1566. szül 1568. 

f 1615. (Thurzó 

Esztergami György 

érsek. nádor) 



III Mihály János 

f 1603. (Perény 

(Derencsény Erzse) 
Kata) 



Margit *) 

(1. Bánffy N. 

2. Szécsy Tam.) 



Mária III. Zsigmond 

sz. 1620. f 1685. (Batthyány 
Klarissa apácza. Borbála) 

t 



I. Ádám Eva III. Simon I. Mátyás**) 
szül. 1601. (Csáky 

f 1681. István) 
országbíró. 



Lásd folyt, a höv. fajion. 

*) Ezeknek testvéreik még: Erzse szül. 1560-ban. Kata ée 
IV. Bálás születtek és meghaltak 1564-ben. Borbála szül. 1569. 
meghalt 1573-ban, 

**) Ezeknek testvéreik ."Klára, VI. Ferencz, Zsuzsanna, 
Erzse, Franeziska; valószínűleg mind korán haltak el. 



204 



Forgácii 



I. Á dám ki az előbbi lapon, 
ntil. 1601. fl681. 
országbíró. 



i 

II. Ádám Zsuzsa 
szül. 1663. (Zichy 
1 1716. Ádám) 
nógrádi föisp. 
(l.BreunerEva. 
2. b. Walters- 
kirchen Eleonóra) 



Anna Éva Dóra Krisztina 
(Gvadagni) 



IV. Simon 

szül. 1669. 

f 1730. 

Rákóczy táborn. 

(Esterházy Ágnes) 



VII. Ferencz 



V. Zsigmond Kata 
szül. 1694. apácza. 

t 



III. Ádám XI. László stb. 
t t 



XII. János 

szül. 1690. 

nógrádi í'őisp. 

1736. 

(Cziráky 

Margit) 

r— " 

Lásd IV. táblán 



IX Ferencz I. József Bora 
szül. 1697. szül. 1698. sz. 1700. 
tábornok, (Engelshoffea 
nógrádi főisp. Anna) 
(Klobusiczky 

Teréz) 
' t 



Ignácz Kata *) 

sz. 1702. szül. 1705. 

ezredes. (1. b- Bettendorf 

(Berényi 2. Pongrácz 

Bora) András) 



XV. Nep. János II. József Anna Antónia Alojzia XI. Miklós **) 

szül. 1726. szül. 1727. szül. 1728. szül. 1729. szül. 1730. nyitrai főisp. 

Antónia 
t 

*) Ezeknek testvéreik még: X. Miklós, Janka (Sciimidlin 

Ferenczné) , Vilma (Herbersteinné). 

**) Ezeknek testvérei: Anna-Mária és VI. Pál. 

A táblázat élén álló I. Zsigmond II. Lajos király komorDoka 
(cubicularius) testvérével VI. Miklóssal, úgy III. Péternek fiai- 
val ') (kikről alább) 1525-ben Lajos királytói régi czimerök megerősí- 
téséről és pallosjogról Dyertek kiváltság-levelet. 

Mielőtt Zsigmondról többet szólnánk , lássuk itt a család 
czimerét metszvényben és leírásban , mely igy hangzik : a paizs kék 
mezejében királyi koronából egy koronás hölgy emelkedik föl , feje 
körül két félhold látszik ; ugyanaz alak női ki a paizs fölötti sisak ko- 
ronájából is. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst -vörös *). 



*) T. i. II. Ferencz, V. László, 1. Sebestyén voltak fiai Hí. Péternek , mint 
alább a ghimesi vonalon látandjuk. 

*) Az oklevél 1525-ben igy adja a czimer leírását : „Nobililaria insignia 
veslra gentiUtia, videlicet scutum triangulare , lazvlei coloris , exeipiens galeam^ qua 
mediotenas exstat virgo farmosa , cujus copul coronalum hint) atque illinc Inna hetni- 
cidi figura cornibus aácersis cingil." Mocsáry id. m. IV. 128 — 132. hol 1413-tól 
kezdve 1613 ig hat családi pecsét-metszvéuyt láthatunk , melyeken a család czi- 
mere mindég lényegesen megegyez , habár a koronás hölgy néhol feloltözetten 
mutatkozik. 



Forgácb. 



205 




í. Zsigmond í 547-ben ki- 
rályi kincstárnokká választatott *). 
1552-ben rokonaival II. Fereuczczel 
és V. Lászlóval a bányavárosok ka- 
pitányának Pucheimnak hadnagyát 
Kopányi Györgyöt némely kártéte- 
lekért megfogván , megölék , miért 
I. Ferdinánd őket a pozsonyi or- 
szággyűlés elé idézteté , hol meg is 
jelentek , de mégis tetemes birtok- 
vesztés lön büntetésök 2 ) , idővel 
azonban mind azt a család vissza- 
kapá. Fia a történetíró váradi püs- 
pök szerint Szapolyay János király 
választásán jelen volt , és annak 
pártjáu állott 3 ). Bizonyos, hogy 1560-ban Ferdinánd pártján volt,s 
ettől ezen évi martius 30-án nyerte Ön és fiai részére azon kiváltság- 
levelet , melynél fogva az ország bárói közé emeltetett. Meghalt 
1563-ban. Nejétől albisi Zólyomi Katalintól négy fia és három leánya 
volt. Fiai közül 

III. Ferencz pozsonyi prépost, pornói apátúr, és 1556-dik 
óta váradi püspök. Tanult, ékes-szóilásu férfiú, melynél fogva több 
küldöttségben használtatott I. Ferdinánd által , ki fölött 1565-ben ő 
monda halotti beszédet is , melynek kinyomott példányaiból roaig is 
láthatni. — Minthogy a váradi püspökség Szapolyay uralma alatt volt, 
s annak jövedelmeit nem huzhatá , 1565-ben a megüresedett győri 
püspökséget ohajtá elnyerni , mi nem sikerülvén , Szapolyayhoz szegő- 
dött, és mind annak mind Báthori Istvánnak kanczeilára volt. Meghalt 
1577-ki január 19-én *) Paduában, hová betegségének orvoslása végett 
ment. Leirta kora történeteit, mely munkáját „Jterum Hungaricarum 
mi temporis Commentarii Libris XXIL e Ms. in lucetn proáeuntes^ czim alatt 
Horányi 1788-ban adott ki 5 ). 



*) 1547-ki 9. törv. ez. 

z ) P. de Réva de Monarchia et Corona. Sehwandtnernél tom. II. p. 733* 
és letvánffy 1685-ki kiadás 207. 208. 

s ) Forgách Franc. Commentarii p. 312. 

*) Moesaryid.m.IV.171. 

s ) A munka szenvedélyes pártszellemmel van irva. 



200 Forgách. 

III. Imre Trencsin vármegye főispánja 1566-ban. 1574-ben az 
eperjesi, í 582-ben a nagyszombati tőrvényszék bírójául neveztetett ki. 
1573-ban a Gergely-naptár befogadása ellen irt leveleket, többek közt 
a Trencsin megyei protestánsokhoz is , honnan e valláshoz! ragaszko- 
dása következtethető. ElsŐ neje Zrínyi Katalin a szigetvári hős- 
nek leánya meghalván, 1585-ben másodszor nősült Szidónia Laum- 
burgi szász herczegnővel , kivel tartandó lakodalmára koronás fejedel- 
meket is meghívott ')• Gyermeke egyik nejétől sem maradt. 

III. Simon nagynevű vitéz és hadvezér , I. Ferdinánd , Miksa 
és Rudolf királyok korában. Elsőben 1551-ben Lippánál tünteté ki 
magát , hol a falakon az elsők közt hágott fel , és tizenegy sebet ka- 
pott 2 ). 1552-ben Temesvár feladása után ismét sebeket nyert. 1552- 
ben Váradot vedé , de azt élelem hiányában kénytelenittetett föladni ; 
és ezután is folytonos részt vett az erdélyiek elleni táborozásokban. 
15G7-ben Szadvárt vítta Bebek Zsófia ellen, s bevcvék. 1578-ban már 
a Dunántúli részek országos főkapitánya volt 3 ). 1594-ben Hatvan 
visszafoglalásában vett részt. 1596-ban az egri vár kapitányává nevez- 
tetett 4 ). Ugyanez évben főpohárnoknak is olvassuk. Meghalt 1598-ki 
sept. 24-én Sáros megyei jószágán Hertneken. Nejétől Pemflinger 
Orsolyától több gyermeke született. A leányok a legismertebb nevű 
nagyokhoz mentek férjhez. A fiúk közül 

III. Mihály ifjú korában a vittebergi iskolában is tanult, és azon 
egyetem által Reotor magnificus-á választatott. Ekkor tudós 
értekezéseket is irt. Az akkori tudósokkal levelezést folytatott , s e le- 
velek raaig a családi levéltárban találhatók. Később katonai pályára lép- 
vén , 1594-ben Hardek vezérlete alatt rokonával II. Sebestyénnel Ko- 
márom alatt táborozott. Meghalt 1603-ban. Derenosényi Katalintól 
gyermekei nem maradtak. 

IV. Peren ez született 1566-ban. Papi pályára lépvén, előbb 
esztergami kanonok , 1596-tól nyitrai püspök, egyszersmind főkanczel- 
lár, majd kiráiyi helytartó, 1607-ki július 4-én esztergami érsekké, 
azon évi december 10-én pedig egyszersmind bibornokká neveztetett. 
koronázta meg 1608-ban Pozsonyban II. Mátyás királyt , 1611-ben 



') Mocsáry id. m. IV. 177. — A válasz-levelek kinyomva is megjelentek 
ily czimmel : „Exempla Literarum magnorvm virorum, nuptias Etnerici Forgách 



tractontium." 



2 ) P. de Réva Schvandtneraél tom. 1L. p. 737. 738. 

") 1578-ki 24. törv. ez. 

*) Forgách Fr. Commeatarii 25— 469. 



Forgó eh. 20? 

Nagyszombatban egyházi zsinatot tartott. 1615-ben a király meghatal- 
mazottja a nagyszombati békekötésre. Meghalt 1615-ki october 15-én, 
és Nagyszombatban eltemettetett *). 

II. Zsigmond született 1565-ben. Mig testvére IV. Ferencz 
az egyházi pályán a legmagasabb fokra emelkedett, addig II. Zsigmond 
polgári pályán tört a legragyogóbb méltóság felé. 1604-ben ő kínálta 
meg elsőben Bocskait békével , de mivel sem Mátyástól sem Rudolftól 
bizománya nem volt , elutasittatott. 1611-től Báthory Gábor ellen Er- 
délyben táborozott mint a felső-magyarországi részek főkapitánya. — 
1599-ben lett cs. kir. valóságos belső titkos tanácsos ^ 1604-ben fő- 
pohárnok , 1 606-ban országbíró , majd Sáros , Szabolcs és Nógrád vár- 
megye főispánja. 1618-ban választatott nádornak. 1620 ban egy rövid 
ideig Bethlen Gábor embere volt , de csakhamar Ferdinánd részére 
visszaállott. O épitette fel újra Gács várát. Meghalt Nagyszombatban 
1621 -ki június 23-án. Három neje volt , az első Losonczy Kata, 
a második Thurzó Zsuzsanna, a harmadik Pálffy Kata, 
ezektől tizenegy gyermeke volt j közülök legfényesebb szerepet nyert, 
és egyszersmind ága fentartója lőn. 

I. Ádám, született 1601-ben. Ifjú korában több évet külföldön 
töltvén , szép készültséggel tért haza , és katonai pályára lépett. 1627- 
ben kir. koraornok-mester és Szécsény vár főkapitánya, 1643-ban kassai 
generális , 1652-ben érsekújvári parancsnok lőn , a midőn a vezekényi 
csatában is részt vett. 1640 ben pedig grófságra emeltetett, és Borsod 
s Nógrád megyék főispánjává 2 ). Több nevezetes csatában vett részt, 
azonban 1663-ban Pio Carpi német Őrségi parancsnok unszolására 
megütközvén Köbölkutnál a törökkel , iszonyú vereséget szenvedtek. 
Két izben volt nádorrá kijelölve. 1670-ben országbíróvá lőn. Meghalt 
1681-ben, kora 80-dik évében. Neje három volt: 1. Széchy Borbála, 
2. Rév&y Judit, 3. gr. Rechberg Anna- Katalin. Ezektől hét gyermeke 
született. Közülök II. Ádám és IV. Simon különösen említendők : 

IV. Simon született 1669-ben. Katonai pályán szerepelt. 1697- 
ben Batthyány Ádám bánnal Auersperg alatt tizenkét ezer horvátot 
vezérlett, de ezen táborozásnak Auersperg gondatlansága miatt nem 
lett várt foganatja. 1703-ban Schlick Leopold fővezérrel és Esterházy 
Pál nádorral egyesülvén , Rákóczynak Ocskay László vezérét megtá- 
madták és seregét szétverték. Röviddel utóbb Schlick távollétében a 



') Memória Basiiicae Strigonienais pag. 89. Mocsáry id. m. IV. 195—213. 
*) Moctóry id. m. IV. 214. Bel tom. IV. p. 36. 



208 Forgách. 

fővezérség reá bízatván , Bercsényi és Károlyival állott szembe , de az 
ütközetet elveszte , seregei elszéledvén , maga is a szövetséges fölkelők 
részére állt, e3 még azon évben Esterházy Antallal a Duna, Dráva és 
Lajta környéket Rákóczy hatalma alá foglalta. E közben Heister által 
Koronczcnál megtámadtatván, meggyőzetett, de Károlyi segítsék 
gére jővén , e veszteséget a kéthelyi völgyben Rabatán boszulták meg. 
1705 ben átvévén Szathraár várat , innen 14 ezer emberrel Erdélybe 
rendeltetett. 1706-ban Rákóczy által hűtlenségi gyanú alá vétetett, és 
Szepes várába záratott , honnan éjjel menekülni akarván , a leeres.ke- 
désre szánt kőtél elszakadt, és S i ra o n leesvén lábát törte, és igy ismét 
fogságba került, 1711-ben a szathmári béke kedvezéseivel éir.i nem 
akarván , a többi bujdosók sorsát osztá , és Lengyelországban halt meg 
1721. után *) ,• ő veszté el többi birtokai közt Somoskeő várát is, továbbá 
» Tapolcsányi és Galgóczi uradalmat is, sőt G h y rae s várat is, melyet 
— mint alább említeni fogjuk — a ghiraesi vonalon álló IV. Pál szerzé 
vissza 1712-ben gr. Wratislau-tól. Simonnak nejétől gr. Esterházy 
Ágnestől több gyermeke született, de ezek maradékot nem hagytak. 

II. Ádám született 1663-ban. Atyja halála után 1682-ben Nó- 
grád megyei főispánná neveztetett ki. Meghalt 1716-ban. Első nejét 
Breuner Évát (szül. 166Ő.) 1686-ban vévé el, kinek 1707-ben' tör- 
tént halálával másodszor nőül vévé báró Walterskírchen Eleonóra 
Vilmát. Ezektől tiz gyermeke született. Közülök emlitendők főleg a 
következők : 

IX. F e r e n o z szül. 1697-ben. Vezérőrnagy, és bátyja XII. János 
halála után 1736-tól Nógrád vármegye főispánja. Meghalt 1750-ben 2 ) 
özvegyen hagyván nejét — kivel 20 évig élt, — zéthényi báró Kíobu- 
siczky Teréziát. 

I. Ignácz szül. 1702-ben. Hasonlóul vezérőrnagy, és magyar 
gyalog ezred tulajdonosa. Meghalt 1774-ben Nejétől Berényi Borbála- 
tél gyermeke ennek sem maradt. 

I. J ó z s e f született 1698-ban. Engelshoffen Annától a táblázaton 
láthatólag több gyermeket nemzett , és azok közül 

X. M i k l ó s Nyitra vármegye főispánja volt. Gyermekei egyik 
nejétől sem (Batthyány és Koháry leánytól) maradt. 

XV, János szül 1726-ban. Cs. kir. kamarás. Gr. Koháry Má- 
riától egyetlen leánya Antónia maradt. És igy I. József ága kihalt. 

*) Mikes Kelemen : Törökországi levelei. 94. !. stb. 
*) Lásd a fölötte moadott halotti beszédet Csáky Gyárfás szécsényi 
Ferenczes szerzetestől „V i rg a Fort iV czim alatt kinyomva. 



Forgáeh. 



209 



XII. János (I. Józsefnek testvére) született 1690-ben Breuner 
Évától. Még atyja életében 1714-ben lett Nógrád megye főispánja. 
Meghalt 1735-ben. Nejétől Cziráky Margittól több gyermeke született, 
kiket s azok ágazatát a következő táblázaton láthatjuk. 

IV. tábla. 



XII. János 
szül. 1690. f 1735. 
Nógrád v. főispán. 
(Cziráky Margit) 



f sz. 1726. f 



Anna XII. László Róza XIII. János Károly Kata Erzse 
sz.1721. »z. 1722. sz.1723. sz. 1724. 
f 1 1774 

Csongrád 
v. főisp. 
(1. gr. Grassal- 
kovica Teréz. 
2. gr. Széchény N.) 



III. Zsigmond 

szül 1728. 

1 1769. 

(gr. Nádasdy 

Erzse) 



XV. János 

-r 



I. Antal 

szül. 1761. 

cs. kir. kain. 

és kapit. 

(gr. Grassalkovich 

Ottilia) 



Alajos 

1 1829. 

(gr. Batthyány 

Isabella) 

i * 1 

Alojzia 

szül. 1810. 

(b. Jeszenák 

János) 



IV. József 
cs kir. kam. 
sz. 1756. f 1829. 
(gr. Koháry N.) 

i A — i 

Lásd folyt, a köv. lap. 



Franeziska 

szül. 1785. 

csillagker. hölgy. 

(gr. Szécsén Miklós) 



II. Antal 

cs. kir. kam. 

1 1851. deo. 1. 

(1. b. Skerlecz N. 

f 1822. 

2. Bálás Janka) 



XVII. János nep. 

f 1841. 

(Sz.-Iványi Erzse) 

f 1837. 



Leopold 
t 



Ottilia 

szül. 1810. 

(1. gr. Berchtold 

József. 
2. Hye Edmund) 



Gyula 

szül. 1823. 

(gr. Forgáeli 

Elisa) 

-■* 

Alajos 
szül. 1842. 



Sándor Antal 

1814. sz. 1819 

törv.-sz. ülnök. Csehorsz. 

(Gyürky Eleonóra) al-elnök. 



Eugen Emil 
sz. 1823. sz. 1828. 

hu8zár-kapit. 



József 

sz. 1829. 

cs. k. kam. 



Francziska 

sz. 1830 

(Merfcans 

Vilmos 

tábora.) 



Antal 
szül. 1840. 



Erzse 
szül. 1842. 



Amália 
szül. 1844. 



Alexandrina 
szül. 1846. 



14 



£!0 



Forgách. 



IV. József ki az előbbi lapon. 
cs. kín kam. 
szül. 1756. f 1829. 
(Gr. Koháry N.) 



Xí. Miklós 

szüi. 1780 

Szabolcsban. 

(Gr. Andrásay 

Jozefin) 



X. István IV. Zsigmond XII. Ferencz 
szül. 1782. szül. 1787. szül. 1792. 

bír Szalánczon. cs. kir. kam. 
(Gr Forgách Mária) 



Pál") 
tó, 1794. f 1854. 
(Lipthay Mária) 



Lajos Ágoston 



Kálmán 

szol. 1820. 

(b. Pongrácz 

Eleonóra) 



Mária 
szül. 1826. 
(gr. Péchy 
Konstant.) 



Gejza 
•züí. 1846. 



Simon -Bal is 
szül. 1848. 



Mária Erzs« 

szül. 1821. szül. 1824. 

(Zslia János (gr. Forgácli 

Őrnagy) Gyula) 



Maíhild 
szül. 1825. 



Anna-Jozetin 
szül. 1828. 
(gr. Moníe- 

cuccoli Hugó) 



Paulina 

szül. 1831. 

(b. Miske 

Imre) 



Natália 
szül, 1835. 



*) Ennek testvérei még : V. I m r e és XIV. László. 



XIÍ. Jánostól jő le — mint látjuk — a gácsi vonal , azonban 
már több ágazaton. Két fia XIII. János és III. Zsigmond szakasz- 
ták e vonalt két ágra ; amaz ága az idősb vagyis gácsi, emezé pedig 
szécsénvi ágnak neveztetik. 

XIII. János született 1724-ben Csongrád vármegyének főis- 
pánja volt. Meghalt 1774-ben. Első neje gróf Grassalkovich Teréz, a 
második Széchényi grófhölgy volt. Ez utóbbitól született Alajos 
(f 1829.) kinek gr, Batthyány Isabeílától egyetlen leánya Alojzia 
(szül. 1810.) báró Jeszenák János Özvegye. — Első nejétől született 
1761-ben 

I. Antal cs. kir. kamarás és kapitány, kinek két fia maradt: 
II. Antal és XVII. János. 

II. Antal C3. kir. kamarásnak másodszor nőül vett Bálás Jan» 
kától született fia Gyulában és ennek fiában él ez ágazat. 

XVÍI. Nep. János, ki 184 l-ben halt meg, Szent-Iványi Erzsé- 
bettől F r a n c z i 3 k a leányán, Mertens Vilmos tábornagy nején kivül 
öt. fiút hagyott maga után, mint következnek : 

Sándor született 1814-ben. Cs. kir. kamarás, 1848-ban az orosz 
tábor mellett császári biztos ; utóbb Nógrád megyei cs. kir. megyei tör- 
vényszéki tanácsos , jelenleg ugyanaz Pesten. Nejétől losonczi Gyürky 
Eleonórától gyermekeit a táblázat mutatja. 



j^orgátíi. Síi 

Antal cs. kir. kamarás született 18 í 9-ben. A magyar kir. udv. 
kanczelláriánál mint tiszt, fogalmazó kezdé hivatalos pályáját , honnan 
1842-ben a fiumei kir. kormányszékhez ülnökül neveztetett. Jelenleg 
Csehországban helytartósági al- elnök. 

Eugen született 1823-ban. 1848-dik év után Nógrád megyében 
egy ideig cs. kir. járásbiró. 

Emil szül. 1828-ban. Cs. kir. huszár-kapitány. 

József szül. 1829-ben. Cs. kir. kamarás. 

Aszécsényi ágazat XII. Jánosnak üától ÍÍL Zsigmond- 
tól sarjadzik le. III. Zsigmondnak gróf Nádasdy Erz3etöl egyik fia 
XV. János magtalanul elhalván, második fia IV. József cs. kir. 
kamarás , szül. 1756-ban. Meghalt 1829-ben- Több gyermeke marad- 
ván, — mint a táblán láthatni, — ezek közül 

XI. Miklós cs. kir. kamarás Szabolcs vármegyében birta a 
mándoki urodalmat. Meghalt 1856-ban. 

IV. Zsigmond cs. kir. kamarás , birja a szalánczi urodalmat. 
Nejétől gr. Forgách Máriától fia Kálmán született 1820-ban, birja a 
kemenczei urodalmat. Nejétől báró JPongráez Eleonórától gyermekei 
Gej za született 1846-ban. Simon-Bal ás szül. 1848-ban. 

XII. F erén ez cs. kir. kamarás, szül. 1792-ben. 

Pál született 1794-ben; birta a Szécsényi urodalmat, melyet 
Putezky Ferencznek adott el. Meghalt 1854-ben. Nejétől kisfaludi 
Lipthay Máriától (szül. 1798. f 1858.) gyermekeit a táblázat mutatja. 



Ghymesi vonal. 

A g h i m e s i vonal — mint fölebb emiitők , — V. Jánosnak 
fiától III. Pétertől (lásd II. táblán) sarjadzik le. 

IIL Péter Bars várraegyének főispánja volt 1505-ben J ) , a mi- 
dőn a Nyitra megyei komjáthi kastélyt kiigazittatá. Neje Hag Kata- 
lintól nyolez gyermeke született , kik közül csak V. László ága 
maradt fen. III. Péter alkotá a g h i m e s i vonalt, mint a követkeaő 
tábla mutatja. 



1 ) Lehoozkj Stemmat. 1. 114. 



14* 



212 



Forgadw 



V. t á b 1 a. 



III. Péter lásd I. táblán. 
Bars v. főisp. 

1505. 
(Hag Kata) 



II. Ferencz 
Lévai várkapit. 
(1. Lévay Zsófia. 
2. Balassa Margit 
1 1539.) 



Fruzsina Bora 
(Széchy Ján.) 



Zsófia 



IV. György 

nyitrai követ 

1505. 



V. László •) 
(Révay Zsófia) 



V. István 

Komárom 

várkapit. 1579. 

Éva f 1601. 



Kata 
(Horváth 
Bertalan) 



VIII. János 

1575. 

(1. Ujlaky Bora. 

2. Varjasi Anna. 

3. Pongráoz Bora.) 



Zsófia 
(Barótki Pál) 



Krisztina 

(Ostroházi 

Szaniszlóné) 



Hl. Balas 
szül. 1567. 



V. György 
f török 

fogságban 
Pesten. 



V. László II. Sebestyén 
elesett 1596. 
Keresztesnél. 



— A. 



V. András 

tábornok 1612. 

(Zeleméry Anna) 

i * 1 

Lásd VI. táblán. 



IV. Péter III. Gergely VI. László Zsófia VIII. János 
fl6!2. befúlt. (Sárkány f 1546. 

(Perény Margit) Miklós) 



— M^W 



| — — — 1 

Erzse Zsuzsa VII. Miklós Anna VI. István Mária VI. András Julianna 

főkomornok- 

mester 

és ország. 

főkapit. 

. * i 

Margit V. Ferencz III. Pál IV. Mihály Erzse Éva Zsófia Mária 
Bars v. főisp. apácza (Erdődy (Fran- f 1666. 

megöl. 1647. f 1646. Imre) gepán (Illyés- 

György) házy 
György) 

*) Ennek testvérei még : I. Sebestyén és Zsuzsa. 

A tábla élén álló III. Péternek fia II. Ferencz ifjabb korában 
Mária királyné kamarása, és ennek kísérője férje eleste után is 1530-ig. 
Még 1525-ben ő is kapta V. László és I. Sebestyén testvérével 
II. Lajos királytól a család czimerét *). Már 1531-ben Léva vár főkapi- 
tánya volt, amidőn hirtelen halál vete véget életének. Első neje Lévay 
Margit, a második Balassa Margit (f 1539.) volt. Ezektől két fia és 



') Mocsáry id. m. IV. 128. 



Forgáck 213 

két leánya maradt. Fia V. István komáromi vár' oitány volt 1579- 
ben, a midőn az esztergami Zinán béggel több levelet váltott , melyek 
a család levéltárában megvannak *). Csak egy leánya Éva maradt , ki 
1601-ben múlt ki. — V. Istvánnak testvére 

VIII. János 1575-ben élt. Neje három volt; az első az Ujlaky, 
a második a V a r j a s y , a harmadik a Pongrácz családból , kiktől 
született gyermekei azonban ágazataikat sirba vitték , mert V. György 
egy ütközetben a törökök által elfogatván , s Pestre hurczoltatván, 
fogságában halt meg; — II. Sebestyén pedig í 596-ban Keresz- 
tesnél a törökkel vitt harczon esett el. 

V. László (III. Péternek fia) Révay Zsófiától több gyermeket 
nemze. Közülök • 

V. András ágazatán a család a mai napig él , mini ezt folytató- 
lag a VI. táblán látandjuk. 

VI. László a Nyitra vizébe fúlt. 
VIII. János 15 46-ban meghalt. 

III. Gergely 1612-ben halt meg. Perény Margittól több fia 
született , de közülök csak VII. Miklós alapita családot. főkomor- 
nokrnester, és 1633-ban Magyarország felső részeinek főhadvezére, 
midőn II. Ferdinánd királynak az eperjesi gyűlésre meghatalmazottja 
volt. 1611-ben Forgách Zsigmond után a tartalék-sereget vezéríé. 
1619-ben sereg-gyüjtéssel volt megbízva, hogy azzal a Csehországban 
működő tábor segélyére siessen. Gyermekei következők : 

1. Margit. 2. V. Ferencz Bars vármegye főispánja, és cs. k. 
tanácsos, született 1625-ben. Grófságot nyert i847~beu 2 ) ? mely évben 
orozva megöletett június 23-án. Utódai nem maradtak 3. Ili. Pál. 
4. IV. Mihály. 5. Erzsébet született 1624-ben. 1630-dik óta 
sz. Klára-rendi apácza. Meghalt 1646-ki april 22-én. — 6. Eva gróf 
Erdődy Imre neje, — 7. Judit Frangepán Gáspárné. — 8. Zsófi a 
Frangepán Györgyné. — 9. Mária Illyésházy Györgyné; — és 
10. Eszter, ki mint hajadon Brünnben Morvaországban halt meg 
1697-ben. 

Következik V. András ivadéka a VI. táblán. 



*) Mocsáry id. m. IV. 132. 

a ) Kaprinay Mus. A. tom. XXXIH. p 41. 



2fi4 



Forgách. 



VI. t á b 1 a. 

V.András lásd 1 V. táblán. 
tábora. 1612. 
(Zeleméry Anna) 



VIII. László 
(Károlyi Zsuzsa) 

i ^ 1 

IX. László 

t 1696. 

(1. Ordódy Magd. 

2. Amadé Mária ) 

r~ 



Kata 



VI. Péier 
korona- 5 r 1633. 
(Ujíalusgy Kata) 



Zsóíla 



András 



X. János 

(Petróczi 

Ilona) 



V. Mihály 



VIII. István 
f 1683. 
(nőtlen) 



VI. György 

Újvári &1 kupit. 

(Reokberg Erzse) 

r ^ 1 

Folyt, a iöv. lap. 



VIÍ. István 

t 1651. 
(Kapy Kata) 



_*— 



II. Tamás IV. Imre Kata 

(Madocsányi Ilona) (Sándor látván) 
f 



--.A. 



Mária 
(Naszvady Mihály f 1703.) 



IX. Miklós 
(íiarkóczy Bora) 

Éva 

(gr. Pethő János 

Zsigmond) 



VIL Péter 



.IX. János IV. Zsigmond VII. András 

-szil. 1645. f 1683. 

fr<yi675. lett. 
(Brugeth Krisztina) 



IV. Pál 

szül 1677. f 1746. 

(Révay Emerenj 

később kanonok. 

-A.. ... ._ 



V. Baiá* 
szül 1678. f 1683. 



V. Pál Mária Bora 

sz. 1696. sz. 1697. sz. 1698. 

Í 1759. apácza. f 1707. 

váczi püsp. apácza. 



IX. László 

szül. 1699. 

fl778. 

(1. Makolányi 

Jnlia) 

2. Szent-lványí 

Krisztina. 

3. Révay Jí.) 



Apoíionia II. József Lucia 
sz. 1700. sz. 1701. t 
(Perén y N.) 

Angelika IX. István 

sz, és f 1720. szül. 1726. 

(1. Vranovicii N. 
2. Matyasovazky 
Bora) 



r ia'5á VII. táblán. ' 



XIV. László XIV. János Emánuel 
szül. 1724. szül. 1725. sz. 1726. 

f 1727. 



f 1725. 



Anna Fr. Bora László III. József *) 
sz. 1728. f f (Sándor 

Julianna) 



Károly 

szül. 1783. 

cs. kir. kam. 

(b. Walterskirchea 

Jozefa Filippin) 



Mária 

csillagker. hölgy. 

(gr. Forgách Zsigmond) 



Júlia szül. 1811. 
(Adamovich özvegye) 



Károly 
ezüL 1825. 



*) Ezeknek testvérei még : Miklós, Erzse, Julianna, 
vagy Judit Bertalanfyné. 



Forgácfe. 21$ 



VI. György ki at előbbi lapon. 
Újvári alkapitány. 
(Rechberg Erzse) 



II. Farkas Ferencz 

szül. 1661. táborn. 

f 1699. Edelényben. 
(Rév&y Eleonóra) 



Julianna VII. Ferencz ezred. Klára X. László 

(l. Batthyány János. szül. 1689. (Buday László) f 

2. Palocsay György) (1. Hartl Teréz. 

2. Lulier bárónő) 



... /\- 



VIII. György X. János X. Ferencz Eleonóra 

f ifjan. f t H717. 

V. András tábornoktól jő le a ghimesi vonal mai napig, egyik 
fiának VIIÍ. László nak ága már unokájában megszakad ; másik fia 

VI Péter, ki 1633-ban korona-Őr volt, Ujfalussy Katalintól 
négy fiút nenize. Ezek közül X. Jánosnak ága ismét leány- unokájá- 
ban enyészik el. VI. G-y örgy nek ágazata fia II. Fark&s által le- 
terjesztve, a XVIII. század elején alszik ki. Egyedül 

VII. István, ki 1647-ben a nyolczados törvényszék birájáui 
neveztetik ki l ) y és 1651-ben meghalt , terjeszté le Kapy Katalin nejé- 
től született gyermekei által nemzékrendét. IX M i k 1 ó s fia leányában 
Évában kihalván, másik fia 

VII. András született 1645-ben. Ágazatának grófságot nyert 
I. Leopold királytól 1675-dik évben 2 ). Meghalt 1683-ki január il én. 
Ennek homonuai Drugeth Krisztinától 1677-ben született fia IV. Pál 
Révay Emerentiától számos gyermeket hagyott; meghalván neje, 
1712-ben papságra lépett, s nemsokára sz. Irene prépostja, és rosooi 
választott püspök, cs. kir. kamarás, és esztergami kanonok lön, hol 
éneklő kanonokságig emelkedett. Meghalt 1746 ban. Fiai közül 

V.Pál (szül. 1796-ban) szintén papi pályára lépett , előbb vá- 
radi, később váczi püspök volt. Meghalt 1759-ben. 

IX. László szül. 1699-ben. A m. kir. helytartóságnál tanácsos 
volt. Meghalt 1778-ban, eltemettetett Elefánton. Három neje voit : 
első Maholányi Júlia, második Szent-Iványi Krisztina, harmadik Révay 
családbeli volt. A többi között a másodiktól született fia 

III. József, kinek Sándor Juliannától Károly cs. k. kamarás 
született 1783-ban, jelenleg a tulajdonképeni ghimesi ágnak feje; 
gyermekei Júlia és Károly. 



») 1647-ki 103. törv. ez. 

2 ) Memória Basilioae Strigoniensis pag. 166. 



S16 Fergách. 

IV. Pálnak II. József, ki egy magyar ezredben százados volt, 
nevű fiátóli unokája IX. István alapitá a somogy-go mbai ágat, 
mint azt a következő táblán láthatjuk : 

VII. tábla. 

IX. István lásd V. táblán. 
szül. 1726- 
(1. Vranovich N. 
2. Matyasovszky Bora) 



Tádé András Pál 

(gr. Taaf N.) kapitány. váradi kanonok. 



r 



Ferencz Xav. Miklós József 

szül. 1783. 

os. kir. kam. 

(Deseo Judit 

csillagtér, hölgy) 



Móricz Ágoston Autal 

Síül. 1813. szül. 1814. szül. 1818. 

cs. kir. kamarás Esztergami cs. kir. kam. 

és ezredes. kanonok. (b. Majtliény Anna) 



Gensdarme parancs. 



-) 



(b. Biela Emília f 1843.) BéIa Coelesztina Matild 
-- szül. 1851. szül. 1852. szül. 1853. 



Francziska Károly 

szül. 1839. szüi. 1840. 

A három utóbbi nemzedékben él a ghimesi vonalnak somogy- 
gombai ága. 

Morvaországban élnek forgatschi báró Forgatsc h-ok , kik a 
ghimesi és gácsi Forgách családból III. Péternek III. György nevű 
fiától eredeztetnek *), mily alapon ? nem ismerem ; — egyébiránt ismer- 
tetésük nem e munka köréhez tartozik. 

Forgolány család. (Forgolán falvi f). Ugocsa megye kihalt 
ős családa. Származását több családdal együtt veszi az 1273-ban élt 
Othobortól 2 ). 1352-ben élt Forgolány nak fia Domokos mester 
Ugocsa vármegye főispánja ; és nevezett Forgolányról vette ne- 
vét a család, és Forgolán fa Ív a. 

1408-ban Forgolánfalvi László és Miháiya megölt András- 
falvi Sebestyén fej váltsága miatt rokonainak egy úrbéri telket ad- 
nak Forgolányban — Az ezután élők magokat (nagy részben elhagyva 
a „F a 1 v a" szót) , csak röviden de Forgolán irák. 



*) L. Hiat. Herald. Handbuch. Gotha 1855. 220. 
*) Szirmay C. Ugocsa pag. 121. 



Forgón — Foris. 317 

1 447-ben Forgolány Sebestyén királyi ember (homo regius) 
volt. 

1509-ben Thorma Miklós máskép Martnon ia de Forgolán irá 
magát. 

1511-ben Forgolány Domokos, Péter és Osvald pap, forgoláni 
részüket részint eladják ,. részint elcserélik Zsarolyánban fekvő részért. 

1507-ben Forgoláoy Istvánt Sasvári Kristóf avocáltatja. 

1520-ban Forgolány Domokos Ugocsa megyei szolgabíró volt. 

1559 ben Forgolány Demeter mint fi-ágbeli Bökényböl Zsó- 
fiát kitúrja. Ugyanez évben Isabella királyné evocáltatja. 

1570— -1572-ben nevezett Forgolány Demeter Ugocsa megye 
alispánja volt. 

1574-ben Forgolány János kiegyezett Bökényre nézve a fólebb 
emiitett Zsófiával *). 

Forgón család. (Mihályfalusi). Gömör megye nemes csa- 
láda. Egykor főbb megyei hivatalokat is viseltek tagjai. Forgón Péter 
1625— 1628-ig Gömör megye első alispánja volt 3 ). 

Jelenleg a család a kisebb birtokú nemesek sorában áll. Közülök 
Forgón Rafael 1842-ben Gömör megye esküdtje. 

Forgón Miklós lakott Fügében, fia Péter 1842-ben. Forgón család 
van Zemplin megyében is 3 ). 

Forintos család. (Forintosházi). Zala vármegye egyik te- 
hetősb birtokú nemek családa , birtokában jelenleg is az előnevet adó 
Forintosháza nevű helységnek. 

Forintos Gá|?or 1758 — 1770-ben Zala megye első alispánja, 
.cs. kir. tanácsos, és volt országgyűlési követe. 

Nem bírván adatokkal a család történetéről és leszármazásáról, 
csak e néhány íznyl töredék- nemzékrendet közölhetem : 

Forintos György 
(Beiozi Kata) 

j -—— A — — ■ i 

György 



r 



Miklós Auna Kata 

1766. (Kupi Ferenci) (Jakab Ádám) 



Foris család. Foris Mihály 1712-ben III. Károly király 
által emeltetett nemességre. Czimcre kék mezőben zöld bokros földön 



*) Szirmay C Ugocsa 14. 17. 33. 36. 52. 111. 129. 

*) Bartholomaeides C. Gömör 758. 

•) Szirmay Cottus Zemplin not. top. 112. 



$19 Foris — Fornószeghy. 

balfelé forduló, de fejét jobbra tartó, egy lábon álló fekete sas, kiterjesz- 
tett szárnyakkal, egyik felemelt lábával kivont kardot tartva. Ugyanaz 
emelkedik ki a paizs fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös *}. 

For fis család. ForisMáté,Tóth Ferencz és Györgygyei 
együtt 1722-ki május l-jén Ili. Károly királytól nyerték czimeres ne- 
mes levelüket , és abban ily czimert : a paiz3 kék mezejében zöld téren 
vörös magyar ruhás, prémkalpagos, sárga csizmáju, és sárga öves vitéz 
áll , jobbjában feje fölött fehér zászlót lengetve. A paizs fölötti sisak 
koronájából oroszlán emelkedik ki , kardot villogtatva. Foszladék jobb- 
ról arany-kék, balról ezüst-vörös 2 ). 

Foris család. A fölebbieknél sokkal régiebb családnak lát- 
szik az Ugocsa megyei Foris család , melyből Foris Kolos Kopasz 
Simonnak fia Szirma helységben részbirtokra már Mátyás királytól uj 
adományt nyert 3 ). 1750-ben pedig többekkel együtt Péterfalvára ná- 
dori uj adományt kapott *). 

E század elején Foris Pál birtokos Szirmán , Foris Gáspár 
Bökényben ; Foris György és István Forgoláioyban 5 ). 

Foris-Oírokocsy család. Gömör megye nemes osaláda 6 ). 
Az otro kocsi nevet hasonnevű helységtől kapta. Közülök Foris- 
Otrokocsi Ferencz 1 674-dik év előtt rimaszécsi reform, lelkész 
kiadott könyvei által szerzett magának hirt 7 ). 

Fórján család. Fórján György 1718-ban Bacsics 
Györgygyei és P a u k e r Sebestyénnel egyszerre nemesittetett meg 
III. Károly király által 8 ). 

Czimere : kék mezőben zöld téren lovas magyar vitéz , egyik ke- 
zében kivont kardot , a másikban vörös zászlót tartva. A paizs fölötti 
sisak koronáján az éberség jelvénye az egyik felemelt lábával golyót 
tartó daru áll. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

A család lakhelye Pest vármegye. 

Fornószeghy család. A család törzse Vásárdi Csuda 
(Chuda de Vasard) és ennek fia Vásárdi Ipoly, a ki IV. Béla király 

*) Collect. HeraM. Nro 676. 

2 ) Ugyanott Nro 340- 

*) Szirraay C. Ugocsa p. 113. 

») Ugyanott 125. 

s ) Ugyanott 113. 122 129. 

8 ) Bartholomaeides C. Gömör p. 144. et 420- 

*) Horányi Memória Hung. tom. II. 

») Colíect. Herald. Nro Ö46. 



£'crn6szeg%y. S£S 

alatt a Morva vize melleit Ma* cheken táborozott, Ottokár ellen barczolt, 
és vitézségével tünteté ks magát , s végre maga is sebeket kapott. — ■ 
Erdemeiért 1261-ben a Ny itra várához tartozott Vruuskaj főidet 
nyerte királyi adományban ')• 

Vásárdi és Fornószeghy J á n o 3 Zsigmond királytól kapott ado- 
mányt 

A család leszármazásáról csak a XVII századtól kezdve lehet a 
következő néhány iznyi nemzékrendet közölnünk: 

Fornószeghy György 
1617-ben uj adományt kap. 

Flórián 159Q. Márton 1590. 

(Török Bora) (Névery Anna) 

i " — _——___ ,, t « , 

Mihály György János 

1624. f 1653. 



Kata Bora 

(Deseriozky István) (Kanka Mihály) 



A család birtokviszonyait érdeklő oklevelek rövid kivonata kor- 
rendben következő adatokat nyújt : 

1570-ben néhai Fornószeghy Gálnak fia András egy 
curiát örökösen elad Fornószeghy Máténak. 

Íö9ö-ben Fornószeghy Márton Fornószeghen erdejét zálogitja 
Horváth Istvánnak. 

í 606-ban Fornószeghy Máté (vagy Mátyás) nővére Krisztina 
Tolvaj Benedekné és fia nemes Tolvaj János , és Fornószeghy Gáspár, 
Erzee és Dorottya , Munkády Taraásné egy uö vartelket záíogitnak el 
Meszaricz máskép Bornemisza Ferencznek. 

1612-ben Tajnay máskép Fornószeghy tiltakozik Fornószeghy 
György és Tajnay Márton ellen & nyitrai káptalan előtt. 

1814-ben Fornószeghy máskép Tergein György nemességi 
flaegerősitést nyert. 

1 625-ben Fornószeghy András fornószcghi curiáját zálogba 
adja. 

1629-ben Csery Anna férjét Kéméndy Pétert első férjétől For- 
nószeghy Farkastól nemzett leányai Kata és Judit nevében is 
tiltja Pozsony megyei Korompa helységbeli jobbágyának eladásától *). 



') Ez s a következő adatok nagyobb részben Ipolyi Arnold ur trzives 
közléséből. 

9 ) Capit. Strigon. Libro 13. fol £52. 



£20 Fornószeghy. 

1632-ki october 23-án Fornószeghy máskép Ipolt Flóriánnak íla 
György fornószeghi birtokrészét elzálogitja Török Jánosnak. 

1636-ban Fornószeghy máskép Kassai György részére nádori 
parancs folytán vérséges viszony tárgyában tanuvallatás tétetik. 

1638-ban Fornószeghy máskép Ipolth György fornószeghi 
curiáját elzálogitja Szerdahelyi Zsuzsannának. 

1639-ben Fornószeghy Györgynek fia Peren ez csere-szerző- 
dést köt Rakolupszky Istvánnal. 

1648-ban Fornószeghy Mihály Barlafalvi földjét zálogba adja 
Sáry Ferencznek. 

1648-ban Rajcsányi Imre Nyitra megyei alispán comrnissioja 
Fornószeghy Borbála Kauka Miklósné részére , hog'y bizonyos pénzt 
Fornószeghy Mihály ki ne adjon. 

1652-ben mar tius 24-én Fornószeghy Ferencz és György 
Sáry Ferenczczel perlekedik. 

1653-ban F. Borbála Kanka Miklósné vgy rétet ád zálogba 
Precsinszky Miklósnak. 

1655-ben Fornószeghy Mihály Örök bevallást tesz Precsinszky 
Miklósnak. 

1656-ki július 19-én Szaniarovszky Borbála Fornószeghy Fe- 
renezné fornószeghi részét zálogba adja Precsinszky Miklósnak. 

A család — ugy látszik — kihalt, e csekély fontosságú oklevelek 
kivonatai vetnek világot életére, és tartják itt föl emlékezetét. 

Forray család. (Soborsini báró , gróf f). A XVII. század 
közepén tűnik fel a család , a midőn Forray János az erdélyi feje- 
delem Rákóczy György alatt szolgált mint hadnagy, és 1658-ban Arad 
vára alatt esett el *). 

Ugyancsak a XVII. században Borsod megyében találunk Forray 
családot, midőn 1675-ben mart. 9-én Forray János egyike volt 
azoknak , kiket a vármegye ünnepélyes követségben küldött az Einőd 
helységnél táborozott cs. kir. hadsereghez a ). 

*) Szalárdy János „Siralmas krónika" 359. lapján így ir róla; 
„mert noha az mieink elöljáróit egy elsőben a& aradiak csalóval fogadnák , ugy hogy 
a kastély (értsd : várkastély) alatt egy elsőben el is hullatnának bennek, egy Forray 
János nevöjó hadnagya »* fejedelemnek miattok lövéssel ugyan akkor elejtetvén" stb. 

2 ) Fényes E. Geographiai szótári. 303. — Egy perben felmutatott 
genealógián látunk Forrayt , kinek bugyi Geliérth Kata Benke Farkas özvegye 
volt neje. Ugyanott Forray Mártonnak Almássy Teréztöl ( Almássy Mi- 
kálynak Benke Klárától — kinek atyja Benke Farkas volt — született leányától) 
gyermekei Józseff és Erese Turcsányi Jánoané. 



Forray. Zll 

A XVII. század végén élt Forray András, ki nejével Sárközy 
Zsuzsannával a következő nemzékrendet terjeszté le : 

Forray I. András 
(Sárközy Zsuzsa) 



Márton 

(Szeredy Klára) 
pÉ_ — i * ... t 

II. András 

1777. Arad v. aiisp. 

Erdélyi kir. tanácsos. 

(Csatári Nagy Teréz) 

Ignácz 

báró 

kir. ndvarnok. 

(Jamniki Johny Anna) 



r 



Báró III. András 

szül. 1780. f 1830. 

Csanádi főispán. 

(Gr. Brunswick Júlia) 



Júlia Iván gróf 

csillagkor, hölgy. cs. kir. kam. 

(Gr. Nádasdy Leopold) f 1852. 

I. Andrásnak Sárközy Zsuzsannától fia Márton Szeredy 
Klárával nemzé II. A n d r á s t , ki Arad vármegyének 1751-ben jegyzője 
«s országgyűlési követe , 1767 — 1777-ben ab'spánja *) , utóbb erdélyi 
kir. tanácsos, és sz. István-rend kis-keresztese volt Csatári Nagy Teréz- 
től fia 

Ignácz előbb Fejér megyei alispán a ) , utóbb kir. udvarnok, és 
1790-ben báróságra emeltetett 3 ). Nejétől jamniki Johny Anná- 
tól fia 

ÜL András Soborsinban született 1780-ki nov. 17-én. Nőül 
vette 1805-ki mart. 19-én korompai gróf Brunswick Júliát, (gr. Bruns- 
wick József később országbiró leányát) ; — 1807-ben cs kir. kamarás, 
és királyi biztos Eszék , Szent-György és Zombor városok ügyeiben ; 
1824-ben Krassó vármegye főispáni helyettese, hová 1825-ben iktatta- 
tott be; 1829-ben Csanád vármegye főispánjául neveztetett ki. Meg- 
halt 1830-ki aug. 10-én *). Gyermekei : 



') Lekoczky Stemmatogr. 1. 186. 
2 ) Ugyanolt. 
•) Ugyanott 168. 

*) L. Ponori TJiewre'wk Józseftói „Soborsini báró Forray An- 
drás emlékezete" Pozsony 1843. 



9*Z 



Wersü. ' 



Júlia grófnő csillagkeresztes és palota-hölgy, gróf Nádasdy 
Leopold neje ; egyike szellemdús óa irodalom s jótékony iutézeteket 
pártoló legjelesb delnőinknek. 

Iván gróf, cs. kir. kamarás , 20 éves korában Szerem vármegye 
főjegyzője és követe a horvátországi tartományi gyűlésen. Meghalt 
1852-ben , kora 33-dik évében , s családja férfi-ágát sírba vivé. Fényes 
és méltó emlékéül jeles utazásainak aapiójával nagyszerű Disz -Album- 
képen — mely most van sajtó alatt — lelkes anyja gróf Brunswick 
Júlia ajándékozza meg nemsokára irodalmunkat. 

A család czimere — mint itt a metszvény ábrázolja — a paizs 
vörös mezejében zöld téren hátulsó lábaikon két szemközt álló grif, 
első lábaikkal arany buzogányt tartva. A paizs fölött három koronás 

sisak van , a középsőből két 
kiterjesztett sas-szárny he- 
gyével fölfelé egy kivont kard 
áll, a másik két sisakból egy- 
egy grif emelkedik ki, első 
lábaikkal a sas-szárnyakat 
érintve. A paizst telamonok 
gyanánt két ágaskodó ló veszi 
közbe. 

A család legszebb ura- 
dalmai Arad megyében fek- 
szenek , ugyanott fekszik a 
megye szélén Soborsin me- 
zőváros is , melyről a család 
előnevét irá , s melyben szép 
kastélya gyönyörű kilátással néz a Maroson át Krassóba. 

Forró *csa8Á<J. (Háporthoni). A háporthoni Forró családot 
Verbulcstól származtatják , ki 1270. körül élt *) A család egy későbbi 
őse Simon Zsigmond király alatt a törökök ellen volt hadvezér 2 ). 

Háporthoni Forró Osvald 1479-ben vajda emberének nevez- 
tetik ki Kendy Antal vajda által 3 ). 

Háporthoni Forró Mátyás Bolyay Györgygyei együtt pert 
indítván Sámsondi Kewresi Ferencz ellen , ki Báthori Istvánnak 1532- 




*) Wolph. Betűien História III. p. 465. 

2 ) Ugyanott. 

•) Kállay ; Székely Nemz. 247. 1. 



ben kelt Ítélete folytán tartozott nevezetteknek visszaadni V e c s e r d i, 
Róva sí, Géze eh i, Kis-Enyedi és Martontelki birto- 
kaikat , ). 

1562-ben Forró Miklós több társával a székelyeket izgatá 
János Zsigmond ellen , ezért elfogatott és Tordán a vérpadra hurczol- 
tatott, azonban épen midőn a bakó átvenné, a nép felzúdulván, a zavar- 
ban megszabadult 2 ). Később 1566-ban a tüzérség felügyelőjéül nevez- 
tetett az országgyűlés által 3 ). 

HáporthoniForróJános Fejér megye főispánja volt, kit 
mint ellenzéki főnököt több társával együtt 1594-ben Báthori Zsig- 
mond kurczoltat vérpadra, csak élesebb pallóst kéri, azt sem kapa 
meg *). 

Háportboni Forró Pál előbb Báthori András bibornok 
apródja, utóbb Bethlen Gábor udvarnoka volt 1624-ben, midőn latinul 
versekben „Paraenesis"-t irt Bethlen Gábor neje Károlyi Zsu- 
zsanna temetési szertartásainak leírása elé 5 ). Többször követségben is 
járt. forditá Q. Curtiust magyarra, mely Debreczenben 1619-ben 
nyomatott ki 6 ). 

Á család a nemzeti fejedelmek korában halt "ki. Előnevét Alsó- 
Fejér megyei Háporthon helységről irta. 

Talán e családból volt Forró György jesuita is , ki Nagy- 
Szombatban 1642-ki october 18-án halt meg , és ki szintén erdélyi ne- 
mes származásúnak iratik 7 ). 

Forró család. (Angyalosi) Háromszék jobb családainak 
egyike, — irja Kőváry László 8 ) , — ki szerint a család tagjai régiebb 
időkben csapat vezérek , később is hivatalnokok. A XVII. század eiején 
elszaporodtak vala, s igy jószágok is megoszlott- 
Angyalos i Forró Zsigmond 1794 — 1815-ben Miklósvárszék 
ügyésze. 

F e r e n c z ugyanott árvaszéki bíró í 847-ben. 

Elek előbb székely huszár-tiszt, utóbb (1848-ban) a forradalmi 
részen szolgált. 



5 ) Kemény : Noi Capituli Albens. p. S26. 
*) Wolph. Bethlen História II. p. 17. et 19. 
•) Kállay : Székely Nemz. 247. 
*) Wolph. Bethlen História III. 463—472. 

.*) L. Exequiarum Caerimonhlhzm síb. a czimlevél belső lapján. 
•) Benkő : Transylvania gener. II. p. 389. 
7 ) Korányi Memória Hung. I. p. 698. 
*) Kőváry Erdély iiev. családai. 



224 Forster. 

Forster család. (Szent-Erzsébeti). Mátyás király alatt a leg- 
vagyonosb családok között találjuk a szentgyörgyi Forster 
családot, mely egy oklevélben Forst-nak is iratik. 

1477-ben szent-erzsébeti Forster G-yörgy 700 arany forint- 
ért váltja vissza szent-györgyi Vincze Péter özvegyétől Orsolyától 
néhai Berzenczei Lászlónak Berzenczén , Szent-Erzsébeten és több So- 
mogy megyei helységben , valamint Kőrös megyei Musinán fekvő el- 
zálogosított birtokrészeit *). 

148 l-ben nevezett Forster György nejével szent-erzsébeti 
Csapy Ilonával együtt a kapornaki Cónvent előtt testvérökül fogadják 
tolnai Bornemisza Jánost a győri püspök és kir. helytartónak Dóczy 
Orbánnak jegyzőjét az irántok tanúsított hűségért , és a kölosön adott 
négy ezer arany forintért , és annak Somogy megyei szent-erzsébeti s 
berzenczei kastélyaiknak , továbbá Szent-Erzsébet , Berzencze , Simon- 
falva , őr , Egyházas-Lenkócz , Felrét-Lenkócz , Kocsila , Mindszent, 
Pirithó , Biklasz , Csavonya , Farkasfalva , Németh-raezeje , Szaniszló, 
Mony^rós, Geszthe, Lippaház , Oczal , mindkét Sarkad , Háromfafalva 
és Kistelek helységeknek , s egyéb az országban fekvő birtokaiknak 
fele részét királyi jóváhagyás mellett átirták, oly feltétellel , hogy éle- 
tökben ezek jövedelmét Ők húzzák, magtalan kimúlások esetében pedig 
minden fi- és nő-ágat illető birtokaik nevezett Bornemisza Jánosra és 
örököseire szálljanak 2 ). Ezen birtokok iránt néhai Berzenczey Fülöp 
által indított perre nézve pedig 1484-ben megegyeznek nevezett Ber- 
zenczey Fülöp leányával Zsófiával néhai Keresztúri Bálás özvegyével 3 ). 

1485-ben az előszámlált birtokok másik részét is, ujolag kölcsön 
vett két ezer arany forintért tolnai Bornemisza Jánosnak írják át és 
vallják be, azonban ettől tetszésig a jövedelem élvezetében meghagyat- 
nak 4 ). Ez oklevélben a bevallás Forster Györgynek leánya Anna 
nevében is történt. 

1488-ban a fölebb érintett birtokok fele részébe Mátyás király 
iktató parancsánál fogva nagy-lucsei Ferencz , és sz.-erzsébeti Forster 
Györgynek leánya A n n a a budai káptalan előtt beiktattatik 5 ). 

1489-ben ForsterG-yÖrgyöt s nejét megnyugtatja néhai 
Berzenczey Lászlónak leánya Apollónia Morgai Miklós neje arról, 



') Gr. Teleky Hunyadiak kora XII. 13. 
«) Ugyanott 166. 
8 ) Ugyanott 269. 
») Ugyanott 275. 
s ) Ugyanott 399. 



Forster — Fosztó. 225 

hogy Ótet nevezett néhai atyja által birt berzenczei s több föiebb elő- 
számlált birtokból járandó negyed-jog, menyasszonyi ajándok, és hozo- 
mány fejében pénzzel teljesen kielégítették *). 

Ezekről későbbi adataink nincsenek. 

Forster család jelenleg is birtokol és lakik hazánk több megyé- 
jében, nevezetesen Fejér, Pest, Tolna és Vas megyékben, azonban ezen 
családból, vagy az alább következő családból erednek-e? arról adataira 
nincsenek. 

Tolna megyében idősb Forster Károly 1840 — 1845-ben fő- 
ügyész ; ifjabb Károly 1840-ben, József 1845-ben -esküdtek voltak. 

Forster család. Forster György , Sámuel és Mátyás 1760- 
ban nyerte Mária Terézia király-asszonytól czimeres nemes levelét 

Czimerök : a paizs kék mezejében kétfelől rézsútosan emelkedő 
és ékben végződő arany csikolat , melynek csúcsán fehér galamb áll 
kiterjesztett szárnyakkal. A paizs fölötti sisak koronájából két kék 
szárny emelkedik ki , melyeken a paizsbeli felfordított V alakú arany 
csikolat látszik. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-kék *}. 

Fortuna család. Zemplin vármegye czimer-leveles nemes 
családai közé soroztatik 3 ). 

Fosztó család. (Fülei). Székely család. A nemzeti fejedelmek 
korában mint hivatalnokok említetnek. 

Fülei Fosztó Mátyás 1 635-ben Bardócz-szék követe , meg- 
nevezve a nevezett széknek Rákóczy György által adott kiváltság- 
levelében s ). 

Fülei Fosztó György 1697 — 1711-ben Bardócz-szék jegy- 
zője 5 ). 

Fosztó család. (Maros-koppándi). Erdélyben Torda és Alsó- 
Fejér vármegyei nemes család. 

Közülök Ferencz 1815-ben a nagy-enyedi ref. collegium in- 
spektora al-gondnoka. 

Ismét Ferencz az utolsó erdélyi országgyűlésen követ , és 
1848-ban Pesten képviselő; leánya Czeczilia Felézeghy Samunő. 
Testvére Károly Aranyos-szék alkirálybirája 1847-ben. 



») Gr. Teleky Hunyadiak kora XII. 437. 
2 ) Collect. Herald. Nro 83. Adami Scuta gentil. tora. III. 
8 ) Szirmay C. Zemplin not. top. p. 112. 

*) A ii3. székely nemzetnek Constitutióji. 87. L és Kállay Székely nemz. 
247. lap. 

s ) Kállay Székely nemz. 248. 1. 

15 



226 Fófos — Földváry, 

Menyhért 1847-ben Alsó-Fejér vármegye fószolgabi rája. — 
Sámuel Árvaszék birája. 

Gábor volt táblabíró, nejétől Draveczky Julián u ától fiai Gábor 
és F erén ez. 

Fóios család. Zemplin vármegye czimerleveles családaiuak 
egyike *)• 

Földes családi, Arad megyében Földes Menyhért 1822- 
ben mutatá be nemességét 2 ). 

Földessy család. (Kis-magyari). Pozsony , Nyitra megyei 
család. Iratik neve Feöldess y-nek , és néha Földe s-nek is. 

Földessy Jánosnak 1 5 14-ben bevallást tesz Bély Tamás 
1514-ben, és Bély Ulrik 1515-ben, 1527-ben pedig Magyar-Bélen 
statualtatik 3 ). 

Földessy Ignácz — ki 1722-ben élt — Nyitra megyei Podoli- 
ban született. 

Földessy István Özvegyének javait visszaadatni rendeli az 
1578-ki országgyűlés *). 

Földessy másik Istvánnak ügyét az 1628-ki országgyűlés tör- 
vényesen elintéztetni rendeli , ugyanaz 1622 ben komáromi kapitány 
volt s ). 

Földessy család. Földessy család Zemplin megye kihalt 
armalista nemesei között is olvasható 6 ). Szintén Zemplin megyében 
Földessy Bálás 1497-ben az újhelyi vár várnagya volt 7 ). 

Ugocsa vármegyében Földessy János 1641-ben szolgabíró volt 8 ). 

Földessy család jelenleg Abauj vármegyében székel. 

Földváry család. (Bernáthfalvi). Régi nemes család. — A 
XV. század elején Földváry Mátyás nyerte a nemes levelet. Ennek 
egyik utóda 9 ) Földváry Mihály, ki 1590-ben élt, — nőül vévé 



J ) Szirrnay C. Zemplin not. top. 112. 

*J Arad m. jegyzőkönyv 182. sz. 

■■) Rátli Károly «r adatai szerint. 
■■*) 1578-ki 37. törv. ez. 

*) 1618-ki 6 difc , és 1622-ki 54-dík törv. ez. 

c ') Szirmay C. Zemplin not. top 81. 

') '-Ugyanott 251. 

8 ) Szirmay C. Ugocsa p. 59. 

•) E családból valónak tartatik aftQn Földváry Miklós is , ki 1646-ban a 
horvátok ezredese volt. Lásd arczképét Qrteliusnál és W.'ed-amannál Glória Co- 
mitumban. De e Miklóst az alább tárgyalt báró Földváry család Wíössül 
igényű. Lásd ezt. 



Földváry. 



«27 



Bernáthfalvi Bernátnak Tetétleni Annától született leányát 
Zsófiát, s azzal tetemes birtokot öröklött 1 ). — Ettől született fia 
I. György és János, ki í 639-ben élt, és magnóikul halt el. 

I. Györgynek két neje volt ; az első nándori Bene Anna, 
kitől öt gyermeke maradt, úgymint: 1. János, 2. Zsófia Libei- 
csey Mihályné, 3. Kata Komjáthy Ábrahámné, 4. Anna Hudicz 
Andrásné. és 5. Mihály; — második nejétől szelényi Szelényi Judit- 
tól született 6-dik fia András. E hat gyermek atyjoknak I. György- 
nek halála után a nagyobbára nő-ágra szóló birtokokban 1646-ban 
örökösödvén , azoknak (a nevezett leányokat, is ide értve) utódaik ké- 
pezik a czibaki és dunavecsei uradalmakat biró osztatlan Földváry 
nemzetséget, melynek leány- ágon az ország nevezetesebb családai mint 
a Telekyek , Vayak , Pronayak , Osztroluczkyak , Gyurcsányiak stb. 
tagjai. 

A család nemzékrendeMihálytól kezdve napjainkig következőleg 
sarjadzik le : 

I. tábla. 



Mihály 

1589. 

(Bernáth Zsófia) 



I. György 
1644. 
(1. Bene Anna 
2. Szelényi Judit) 



Jánoa 

1639. 

t 



János 

Nógrád v. 

sz.-biró 1647. 

Pest v. alisp. 

1656. 

(Horváth Ilona 

f 1656.) 



Zsófia 
(Libercsey 

Mihály 
Nógrád v. 

alispán) 



Borbála 1676. 
(Mocsáry Fer.) 



I. Mihály Kata 
1677. (Komjáthy 

(Bossány Ábrahám 
Éva) Nógrád v. 
jegyző) 



Anna 
(Hudicz 
András) 



2-tól I. András 

(1. Tallian 

Regina. 

2. Wattay 

Zsófia) 



Lásd folyt, a köv. lapon. 



II. András- 
Miklós 
jesuita. 



Leopoldina- 
Anna 

apácza. 



Mária 
(Gosztonyi) 



Júlia 
(Jelenffy 
László) 



*) Bernáthfalvi Bernátnak els6 neje Tetétleni Anna, a második 
Jcuei Anna volt , kikkel a Tetétleni és Jenéi puszta a Bernáth családra , és 
innen a Földváry családra szállott. 

lő* 



228 



Földvár;. 



I. Mihály ki az előbbi lapon. 
1677., 
(Bossány Éva) 



Julianna Ilona Borbála 

(Pilarik János) (Darvas János) (Beniczky Mátyás) 



László 
(Omazta Kata) 

iLMihaly 

1727—1732. 

(b. Hellenbach 

Polexina) 



II. György 
(Sréter Janka) 



Sándor 



III. Mihály 
(Szemere Erzse) 



I. Miklós 

(Dacsó 

Apollónia) 



Lásd folyt, a II. táblán. 



Ferencz 

kir. táblai ülnök. 

(b. Baldacci Francziska) 



Sándor György 

(Szalgliári 
Francziska) 



^^— ■ ~ ■ ' ■■■* ii^^— ^^— ' " ■■■■ 

Kálmán Árpád Bora 

(Rzathmári 
Júlia) 



István Janka 
ezred. (Orosz 
Mihály) 



Róza 
(Földráry Ján.) 



János László Zsuzsa 
törv.-sz. eln. 



Lajos Antal Teréz H.Miklós 

cs. kir. kam. (Pély Nagy (Mérey László) Pest v. fő-sz-biró. 
(Hal assy Anna) Janka) (Kubinyi Amália) 



László Lajos 



Bertalan András Erzse 

(gr. Festetich) 



Laura Etelka Miklós Gyula Elek 

(Géczy) (Radvánszky) 

I. Györgynek fia János 1647-ben Nógrád vármegye szolga- 
bírája, 1652-ben fő-adószedőjévé választatott, 1654-ben újra megerő- 
síttetett ')> 1656-ban Pest vármegye alispánja volt 1657-ig. Egyetlen 
leánya Borbála Mocsáry Ferenczhez ment férjhez. 

L Andrásnak egyetlen fia A n d r á s jesuita lőn , s benne fi-ágon 
e vonal kihalt. 

I. Mihálynak Bossányi Évától született fiától Lászlótól 
jő le a család. 



') Protocol. C. Neograd. annorum 1652-1656. folio 19. 108. 141. 



Földváry. 



220 



II. t á b 1 a. 



IIT. Mihály ki ai 7. táblán. 
(Szemere Erzse) 



Gábor 

f 1854 

Pest v. alispán. 

(Csilléry Klára) 

I 



Mihály Pál 

(1. Batta Mária. (1. Bernáth 
2. Madarassy Téréi. 



Róza) 



Gábor János Klára Erzse József 

Pe6t v. várni. (Konkoly (Földváry (Madarassy 

fö-sz.-biró. t.-biró. ThegeElek) ifj.Mih.) Ida) 

_-» , 

Gábor 

1858. 



2. Madarassy 
Anna) 



Vilma Amália Mária Mihály 

(Végh Ignácz) (Szilágyi Lajos) (Halász Bálás) Pest v. sz.-biró. 

(Földváry Erzse) 



Lidi Eva Erzsi Klára Miklós 



Bora Czeczil Zsófia Róza András Jolán Emma 

(Davátzy) (Tóth Dan) (Tóth Istv.) (Madas (Basó Judit) 

Károly) 



Lászlónak fia II. M i h ál y , báró Hellenbach Polexinával három 
fiúgyermeket nemzvén, ezek által a mai nemzedék három ágon él. 

II. Györgynek nejétői szandai Sréter Jankától fiai : 

1) Ferencz Heves vármegye alispánja (1815.), később királyi 
táblai ülnök. Báró Baldacci Francziskától gyermekeit a táblázat 
mutatja. 

2) Sándornak gyermekei közül János előbb (1841.) Heves 
vármegye fő- ügyésze, most cs. kir. törvényszéki elnök Jászberényben. 
László Heves vármegyei alszolgabiró 1847-ben. 

3) György 1841 - 1845-ben Heves vármegye alispánja volt. 
Egyetlen leánya Róza Földváry Jánosné. 

4) István nyugalm. huszár- ezredes. 

I. Miklós ágán Lajos cs. kir. kamarás. — Miklós hosszú 
évek során Pest vármegye föszolgabirája. 

III. Mihály ágán ennek unokája V.Mihály (lak. Tasson) 
1847 — 1849-ben Pest vármegye szolgabirája stb. Ez egész ágazatot 
mutatja a II. tábla. FCleg említendő még 



230 



Földváry 



Gábor 1832-től 1836-ig Pest vármegye alispánja, utóbb fő- 
ispáni helyettese és kir. tanácsos. Meghalt 1854-ben, a m. nemzeti 

színház , és vakok intézete felállí- 
tásának egyik erélyes és buzgó elő- 
tti ózdi tója. Lásd ivadékát a táblán. 

A család czimere — mint a 
metszvény mutatja — egy négyfelé 
osztott paizs. Az első vörös mező- 
ben zöld téren hátulsó lábain álló 
grif, első lábaival szőlőfürtöt tart- 
va ; a második kék mezőben hattyú 
áll , egyik felemelt lábával három 
buzakalászt tartva ; a harmadik kék 
és negyedik arany mezőben jobbról 
és balról rézsútosan fölfelé egy ékbe 
végződő ezüst csikolat, s azon négy 
rózsa látszik. A paizs fölötti sisak 
koronájából a leirt grif emelkedik föl, szőlőfürtöt tartva. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös ')• 
A család protestáns vallású. 

Földváry család. (Tancsi gróff és nemes). Erdélynek egyik 
nevezetesebb ős családa, melynek egyik ága Földváry Ferenezben 
1755-ki február 15-én grófi rangra emeltetett, hanem ez ág már ki- 
halt 2 ). 

A család czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs , a jobboldali 
ezüst mezőben hátulsó lábán álló kettősfarku oroszlán , a baloldali kék 
mezőben hátulsó lábain álló medve , nyakán nyíllal átlőve , és első lá- 
baival tövestől kitépett fát (?) tartva. A paizs fölött két koronás sisak 
van, melyekből a paizsbeli oroszlán és medve emelkedik ki 8 ). 

A család törzse Miklós Mátyás király tábornokául iratik 1490- 
ben , tőle következőleg hozzák le a családfát ') : 




*) Ez a családnak már bővített czimere , mert Földváry János 
1656-ban — mint egy okirat alá nyomott pecséten — melyen Joannes Föld- 
váry körirat volt — a paizs kék mezejében s sisak fölött is csak grif állott, 
kivont kardot tartva. 

2 ) Hodor : Dobok.i várm. 81. 

») Kőváry Erdély nev. családai 272 

») Hodor Kár. Doboka várm. 81—84. és Kőváry id. h. 86. 87. 



Földváry. 



231 



Miki és 
1490. 

— - A.. 



Bálint 
itélőmester 1509. 



János 

(1. Olnoki Herczeg Anna. 

2. Szászfül pesi Bíkli Erzse) 



Gáspár 

elesett 1566. 

(Gyerőfi Kata) 

i A 1 

István 1573. 
(Pekri Anna) 



I. György János 

(Bogáthy Erzse) f 



11. György 

1590—1613. 

(Almády Bora) 



János 

t 



Ferencz 

követ 1643-54 

(1. Macskási Tárnok Anna. 

2. Ebeni Judit) 



Ferencz 

(Bánffy Bora) 

t 



Í.Pál 

(Toroczkay 

Borbála) 



Erzse 
(Folthy Farkas) 



II. Pál 

1710. 
(Harinai F. Sára) 



Erzse 
(Kakncai György) 



III. György 
(Buda Judit) 



Klára 
(Felszegliy János) 



Ferencz 

szül. 1700. 

f 1770. 

gróf 1755. 

(Káli Kún Erzse) 

r 



Erzse 

(Toldalaghy 

Mihály) 



Judit Ferencz Sára 

(losádi Győrffy (Pekri Nagy (Mayer Ungur 
József) Krisztina) János) 

I 



Sára 
(gr. Toldy Ádám) 



István 
(gr. Nemes 

Judí ! ) x • Farkas 

Ferencz Krisztina Dmzsi (Kőkösi 
méreggel -j- (báró (gr. Teleky R ft ki) 
(gr. Bethlen Jósinczy Mihály) 
Mária) Károly) 



Bora György 

(Eperjesi László) (1. gr. Bethlen Julianna. 

2. Maurer Zsófia) 



Teréz f Klára 

(gr. Kornis f 1840. 

Jáuos) (gr. Toldy Zsigm.) 



Mihály 

(Miske Zsuzsa) 

* . 

Pál Sándor 
(Sándor (Barcsay 
Amália) Róza) 



István 
(Endes Róza) 

r— * -i 

Ferencz 
(Túri Antónia) 

i * ■ — i 

Gábor 



Farkas 
(Újfalvi Róza) 



Imre Kata György 

(Makray Anna) (Kemény Mih.) (Segesváry 

A 1 Bora) 

Karolina Kata r 



Bora Miklós 



József Samu Róza 

(gr. Haller Klára) (b Ehrenfels Ödön) 

r 



Miklós János Irma 



tM Földvary. 

Miklósnak fia B á 1 i n t 1509-ben itélŐmester, ennek fia János, 
kinek két nejétől olnoki Herczeg Annától és szász-fülpösi Bikli 
Erzsétől három gyermeke maradt. 

Gáspár elesett Szigethvárnál 1566-ban. Fia 

István 1552-ben Losonczy Istvánnak a temesvári hősnek tit- 
kára *) , kitől a LŐs a temesvári ostromkor végrendeletét s kincseit csa- 
ládjához küldötte. 1561ben Arad, Csanád, Zaránd és Külső-Szolnok 
vármegye országos rovásolója (Dicator) volt '). Birta Arad megyében 
Papit és egy részt Kosán 3 ). 1566-ban részt vett Gyula vára védeU 
mében is 4 ). 1573-ban mint Békési Gáspár híve Miksa császárnál volt 
követségben 6 ). 

Pál 1612-ben kir. táblai ülnök lett 6 ). (Ez — ugy látszik — a 
családfán nem áll). 

Másik Pala harinai Farkas Sára férje a Rákóczy forradalom- 
ban végig részt vesz, végül kifut, de 1710-ben visszajŐ hazájába 7 ). Fia 

Ferencz született 1700-ki febr. 14-én. Nőül vette 1727-ben 
Dobokán lakó káii Kún István egyetlen leányát Kún Erzsébetet, kivel 
a Doboka megyei birtokokat kapta. 1755-ki febr. 15-én grófi rangra 
emeltetett. Meghalt 1770-ki dec. 15-én. Neje 1736-ban megőrült, s 
ugy halt el 1770 ben. Unokája Ferencz megmérgezve haltel, és 
csak leányai maradván, fí-ágon a grófi vonal benne kialudt. 

Mihály 1794-ben KüküllŐ vármegye főjegyzője, utóbb (1815.) 
táblabírája volt. Testvérének 

Farkasnak szigora ellen 1792-ben jobbágyai az országgyű- 
lésen panaszt emeltek 8 ). Fia 

Farkas 1841-ben itélőmester 9 ), 1842-ben főkormányszéki ta- 
nácsos, most magánéletet él.. A több élők közt -- irja Kőváry — Fe- 
rencz Erdély legszebb barna férfíainak egyike , a forradalom előtt 
KüküllŐ megye főszolgabirája volt. 



*) Istvánffy História R. H. 1685-ki kiad. 211. és Forgách Commentarií 
p»g. 48. 

2 ) Fábián G. Arad v. leírása. 21. 

•) ugyanott 24. 

*) Istvánffy 1685-ki kiadás 308. 1. 

s ) Gr. Kemény J. és n.-ajtai Kovács Istv. Erdély történet-tára 1. 121. lap. 

•) KŐváry id. h. 87. 

') Cserey Mihály Históriája 449. 1. 

*) Országgyűlési Jegyzőkönyv 189. t. 

9 j 1815-ben Belsó-Szolnok várm. tiszt, jegyzője. 



Féldváry. *33 

György a Segesvári Borbála férje, 1847-ben az erdélyi királyi 
tábla ülnöke. 

Pál Felső-Fejér szolgabirája volt 1847-ben. 

A család reform, vallású. 

Földvár? család. (Földvári). E család őséül igényli föld- 
vári Földváry Gr á b o r t Komárom vár-őrségi vajdát , és Földváry 
Miklóst horvát ezredest (colonellus croatarum) ki — mint iratik *) 
— 1646-ki october 29-én III. Ferdinánd királytól régi nemességében 
megerősíttetett. E Miklós Földváry Vinczének fia volt , és tőle 
egyenes vonalon származtak Ádám és János. Ez utóbbinak két fia 
volt: Í.János a Miksa- József bajor királyi katonai rend vitéze, és 
az első székely gyalog ezred őrnagya, ki magát 1813-ki october 30.-án 
a hanaui ütközetben kitünteté; és 2 dik fia Pál cs. kir. százados 
ugyanazon ezredben , hasonlóul vitézül viselte magát a fölebb érintett 
hanaui ütközetben ; nőül vévén kampfenbergi Klianovits Kata- 
lint, ettől több gyermekei közt született 

Laj os-Adá m 181 1-ki aug. 8-án Csamafalván a székely földön, 
1837-ki mart. 30-án nőül vévé salfai Szita Alojziát. 1857-ki aug. 25-én 
pedig császári cabineti iratnál fogva eldődei katonai és saját érdemeiért 
ausztriai birodalmi bárói rangra emeltetett a ). Gyermekeit a táblá- 
zaton láthatni. 

Földváry János 



János Pál 

őrnagy- százados. 

1813. (Klianovits Kata) 
r 



Lajos-Ádám 

1857. ausztriai báró. 

(Szíta Alojzia) 

i . ' " ~*~ ' *~~i 

István Lajos Sándor Julianna 

szül. 1838. szül. 1839. szül. 1840. szül. 1845. nov. 10. 

cs. kir. gy. hada cs. kir. gy. hadn. cs. k. huszár -hadn. 

A család czimere : kék mezőben zöld téren álló hadi férfiú , zöld 
attillaban, és prémes ugyan olyan szinü dolmányban , vörös nadrágban 
aranynyal sujtásolva, sárga csizmában, fején barna prémes kalpag, 
melyből vörös teteje lefityeg; jobbjában a jobb oldal felé irányzott ki- 
feszitett és nyíllal ellátott ivet tart. A paizs fölött bárói korona, és azon 
koronás sisak áll , melyből egy oroszlán emelkedik ki } kioltott piros 

*) Goík geaealogisches Taschenbuch der freih. Hauser. 1859. 193. lapon, 
honnan e családról mind ez adatok. 

2 ) Pesti Napló 1858-ki jan. 13-ki szám. 



ZU Földváry - JPrajeajzcn. 

nyelvvel, első jobb lábával meztelen kardot villogtatva , a ballal pedig 
egy vérző szerecsen-fejet tartva. A bárói koronán kivül ez volt, mint 
iratik — a család előbbi nemesi czimere is. 

Földváry család. A nemességet Földváry István kapta 
I. Ferencz királytól 1798-ban J ). 

Czimere viz-szinteseu kétfelé osztott paizs , a felső osztály kék 
mezejében zöld téren egy vár látszik három bástyával , melyből egy 
fehér ruhás, kékhajtókás katona emelkedik ki, fején háromszögű kalap 
van, jobb kezével kivont kardot tart; fölötte jobbról arany csillag, 
balról ezüst félhold látszik. Az alsó osztály arany mezejében viz-szin- 
tesen egy hosszú fa-kürt fekszik. A paizs fölötti sisak koronáján férfi- 
kar könyököl fehér egyénruhában kék hajtókával, markában kivont 
kardot tart, melynek élét egy fekete golyó látszatosan megcsorbitá *). 

Fölesd család. Zemplin vármegye armalista családainak 
egyike 3 ). 

Földy család, Heves vármegye nemes családai közé soroz- 
tatik Fényes E. Geographiájaban. 

Fölnagy család. Zala vármegyében honos, hol Fölnagy 
József 1822-ben megyei esküdt volt. 

FÖvényesy család. Zemplin vármegye czimerleveles csa- 
láda *). Tán eldődei közül volt Fövényesy István 1638 ban sáros-pataki 
tanár 5 ). 

Fövenyes család. Heves vármegyének nemessége sorában 
emliti Fényes E. Geographiájaban. 

Fördős család. 1715-ben Komárom vármegyében Fördős 
Mihály birt a sz.-mihályi pusztán 6 ). 1690-ben Fördős Kata Fiáth 
János neje volt. 

FÖző család. Zemplin vármegye czimerleveles családainak 
sorában áll 7 ). 

Frajzajzen család. Gömör, Hont stb. vármegyében (a múlt 
században Nógrád megyében iá több helységben) birtokos nemes csa- 
lád. Frajzajzen I s t v á n bir Heves vármegyében Nagy-Kürün , Nagy- 
Mezőn. A család egyik ágának töredék-nemzékrende ez : 



') Collect. Herald, p. 134. 

2 ) Adami Scuta gentil. tom. III. 

& ) Szirmay C Zemplin not. top. 112. 

») Ugyanott 112. 

5 ) Ugyanott 214. 

a ) Ugyanott 112. 

') Fényes E. Komárom vann. 164. 



Francoluka ~* Frangepán. 235 

Ferdinánd 
(regóczi Huszár Krisztina) 



Zsigmond Mária 

(Beniczky Amália) (Tarródy István) 



Antal 1819. 

Valószinüleg másik ágon állt Frajzajzen József, kinek Plathy 
Magdolnától gyermekei : László, János, Anna és Erzse 1 ). 

Francoluka család (de Marcokandrovics). Francoluka de 
Marcokandrovics Mihály 1722 ben III. Károly királytól nyerte czi- 
meres nemes levelét 2 ). 

Czimere négyfelé osztott paizs. Az első és negyedik osztály kék 
mezejében zöld téren hátulsó lábain álló oroszlán kioltott piros nyelv- 
vel, előre nyújtott első lábaival támadó helyzetben áll. A második és 
harmadik osztály vörös mezejében pánczélos , sisakos vitéz áll , balra 
fordulva, jobbjában kivont pallóst, baljában tojásdad alakú közepén 
kúpos paizsot tartva. A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett 
fekete sas-szárny között magyar hadi férfiú emelkedik ki, vörös nadrág- 
os dolmányban , derékon zöld Övvel , fején medve- prémes kalpagban, 
jobbjában kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról 
ezüst- vörös. 

E családnév jelenleg előttünk ismeretlen , — valószinüleg a ne- 
messég-szerzőben kihalt. 

Fraugepán család. (Vegliai és modrusi gróf, tersaczi, 
szluni +). Az elenyészett Frangepán család azon kortól, midőn ma- 
gát a dalmátiai szigeteken megfészkelé, egészen sírba száltaig, a XVII. 
század második feléig folytonos s legtöbbnyirc dicső szerepet vitt nem- 
zetünk történetében. A legátalánosb vélemény szerint eredetét Romá- 
ból a régi nemes A nicia nemzetségből vette 3 ), hanem a VII. század- 
ban már F i e r 1 e o n nevet viseltek. Állítólag e században a Tiberis 

*) Bossányi Esterházy-féle curiai perből. 

2 ) Collect. Herald. Nro 343. 

8 ) Farlati lllyricum Sacrum tom. 17. p. 94. — A velenczei sz. Márkról 
nevezett könyvtár egyik XV. századbeli codexében (Fol. Claw. ital. VII. ood. 
DCCXIV. nrus Contarinianus 96.) mely a velenczei nobili családok cziraereit is 
tartalmazza , a Frangepán családról ezek olvashatók : „Franzapani, questi 
antichamente furono romani , questa caxada e quella da cha M i c h i e l , et e 
tntta una di la qual chaxada i Franzapani siei Chonti de Segna e tulti 
quelli da cha Michiel portava questa arma antigamente , e de la ditta chaxada ne 
fu san Gregorio e furono parenti de Papa ditto zoe Santo Gregorio e furono 
romani, e dapoi la morte di Santo Gregorio el se parti tre fradelli dittí 



236 Frangepáu. 

kiáradása folytán Róma szegényebb népe kinos éhséget szenvedett, 
midőn Pierleon Jordán kenyér-osztással enyhité a szűkölködők 
nyomorát, és e nemes tett emlékéül nyerte volna a család a fran- 
gendo pane (kenyér- töréstől) a Frangepán családnevet 1 ). — 
Mások azonban azt az olasz franco (szabad) szóból eredeztetik 1 ). 
Jordánnak idősb fia megtartá ezután is a Pierleon 2 ) nevet , a kisebbik 
fiu L e o azonban Frangepán nevet vévé fel. István vonala nem- 
sokára kihalt , Leo utódai pedig két ágra oszlottak , olasz és magyar 
ágakra ; az olasz ág Romában Frangepán Márióig virágzott a XVII. 
század közepéig. A magyar ágnak , mely a dalmátiai vegliai szigeten 
települt meg legelőbb , leszármazását a lehetőségig izrŐl izre kisérni 
fogjuk a következőkben 3 ). 

Mikor települtek le a Frangepánok Veglia szigetén , bizonyosan 
nem tudjuk , az idézett olasz kútfő után sz. Gergely pápa rokonuk ha- 
lála (604 ) után három testvér hagyá oda Romát , közülök A n z o 1 o 
a Michiel család törzse Velenczébe vette lakását, Miklós pedig 
Segniába telepedett le. Bizonyos az, hogy a XII. században 1133-ban 
Duyn élt, ki Vegliaról Íratott , de az még eldöntve nincs, váljon e 
Duynnek unokája vagy fia volt-e azon Bertalan vegliai gróf, kinek 



Franzepani, la no fu m. Anzolo Michiel cliostui con due zento millia 
véne ad habitar a Venexia , e ra. Nicolo suo fratello ando in le parti di Segna e 
chusi fu divisa la ditta chaxada con do arrae , qui dipente alincontro." — Mint 
itt érinti , a két czimer e leiráa mellett a könyv szélére festve látható. Az egyik 
a paizs kék mezejében hátulsó lábaikon két szemközt álló oroszlán , támadásra 
kinyújtott első lábaikkal. És ez volt a Franzapanik (Frangepanik) czimere. — 
(Közbevetőleg legyen érintve, Wagner tévedett, midőn Frangepán czimerül 
koczkás egyfejü sast metszetett ki , de erről alább). — A másik festett czimer a 
velenczei Michiel család czimere: a paizs négy részre oszlik, az első és ne- 
gyedik osztály vörös és aranyos két al-osztályt tartalmaz , az első vörös mezőn 
ezüst csillag ragyog , — a második éa harmadik osztály fehér mezőben a két — 
már leirt — oroszlánt mutatja. 

Ugyan e Codexben egy másik velenczei nemes Franzapani család is 
említtetik, ennek ősei Ravennából származtak Velenczébe, és czimerpaizsok 
jobbról balra rézsútosan oszlik kétfelé , a felső fekete osztályban ezüst F. betű 
van , az alsó vörös osztály üres. 

*) írattak a Frangepánok — Francopan — s több alakban is, 
legtöbbször azonban de Frangepanibus neveztettek. 

*) Pierleon kétségkívül Péter Leót jelent. 

•) L. Wagner C. Colleccanea Geneal. Historica ill. Hung. Familiarum 
Dec. II. p 25—47. ki a Frangepán család nemzékrendi történeteit Lucius, Ker- 
chelich , Frölich , Bucellin 6tb. után adá , s ki után mi is nagy részben indulunk. 
Wagnert követé Budai Ferencz is Polg. Lexiconában. 



Frangepán. 



337 



1193-ban III. Béla magyar király egész Modrus vármegyét adomá- 
nyozd «). E Bertalan minden kétségen kivül a család azon őse lón 
kitől mind törzstől a F r a n g e p á no k magyar vonala lehozható. 

Azonban Bertalannak 
gyermeke nem lévén , már 
az 1193-ki adomány-levélben 
megnyeré azt is III. Béla ki- 
rálytól, hogy magszakadás 
esetére birtokait testvérétől 
származó valamelyik unokája 
örökölje, mire szükség is volt, 
mert Bertalan magnélkül halt 
meg , halála után testvérétől 
való fiának Jerindónak 
részére II András király 
1209-ben az előbbi adományt 
megerősité 2 > Ez adományt 
— mely Spalató körül fekvő 
Fara, Brazen, Corzula és Lau- 
gursta szigetből áll,— III. Ho- 
norius pápa is megerősité 3 ). 
1223-ban II. Andrástól nyerte J e r i n d o *) még Vinodolt is. Fia négy 
maradt: János, Frigyes, ILBertalan és II. Jerindo, kik- 
nek IV. Béla király 1242-ben 5 ) előbbi adomány-leveleiket átírva meg- 
erősité azon hűséges szolgálatokért, melyeket a tatár pusztítás után a 
tenger mellékén bujdokló királynak tettek. A tengeren hajókkal, a 
szárazon pedig fegyveresekkel segiték és oltalmazták IV. Bélát, és neki 
húsz ezer márka ezüstnél többet ajándékoztak. A tatárok elmenetele 
után pedig haza kisérték a királyt az országba. És midőn IV. Béla 
Fridrik ausztriai herczeg ellen hadakozott , némelyek szerint egyik 
Frangepántól kapta a herezeg a halálos csapást. Ez s egyéb érdemeik- 

') Kerehelick Notitíae Praellmin. p. 167. és Fejér Cod. Dipl. tom. II. 292. 

2 ) Ugyanott és Fejér Cod. Dipl. tora. III. voi. I. p. 82. 

8 ) Ugyanott és Fejér Cod. Dipl. 

4 ) Wagner szerint , de Fejér Cod. Dipl. tom. III. vol. I. p. 403 G u í d o 
veghai gróf kapa 1223-ban xModrust és Vinodolt; - valószínűleg Jerindo helyett 
helyesen Guido-nak kellene állani ? 

s ) Fejér Cod. Dipl. tom. IV. vol. I. pag. 288. Wagner ert hibásan 1240 re 
teszi , annál is inkább, mert a tatárjárás 1241-ben történt. 




23$ Frangepán. 

ért Frangepán Frigyesnek , II. Bertalannak és Jerindonak (János már 
eiŐbb elhalván) 1251-ben IV. Béla király minden előbbi adományait 
megerősité J ) , és — ha Pethő Gergely Krónikájának hitelt adhatunk 
— ekkor nyerték czimeröket is. — IV. Béla király „a Frangepán 
uraknak pedig — úgymond Pethő — az egész tenger- 
melléket adá, és egy czipó kenyeret vévén a király, 
megszegé azt, és megesküvék nekik, hogy valamed- 
dig egy czipó kenyere leszen, soha élnem hadgya 
őket, sőt azt is akarja vélek közleni. Ennek bizony- 
ságára ada nekik czimerül két oroszlánt, kik első 
lábokban két kenyeret tartanak, kiknek mind e na- 
piglan az a czi merek" 2 ). A család czimere csakugyan — mint 
fölebb egy régi fametszvény után 3 ) ábránk Í9 mutatja — két szemközt 
álló oroszlán, első jobb lábaikkal mindegyik egy czipot tartva. 

A négy testvér közül Jánost a sírba nemsokára Jerindo kö- 
vette, mert nem élt az már 1260-ban, midőn IV. Béla király a még élő 
Frangepán Frigyes és II. Bertalannak Zeng városát adomá- 
nyozd *). Még ugyan ez évben II. Bertalan is meghalt s ) , hagyván 
maga után két fiút : Schinellát és I. Guidot. 

Schinellának három fia maradt : Péter, II. Schinella és 
III. Bertalan. 

I. Guido szintén három fiúnak lőn atyja, úgymint II. Frigyes- 
nek, IV. Bertalannak, és II. Guidonak vagy Vidonak, kiknek 1270-ben 
V. István előbbi kiváltságaikat megerősíti c ). 

II. Guidot és utódait 1271-ben a Zengiek városuk főnökeinek 
választják , és azt V. István király is megerősíti. Fiát Gah ant vagy 
G a l v a n t 1275-ben a zengi podestaságban 1275-ben IV. László 
király is megerősíti 7 ). Benne ága kihalt. 

') Fejér Cod. Diplom. tom. IV. vol. II. p. 98. 

2 ) Pethő Gergely Magyar Krónikája. 47. lap. 

8 ) Lásd e C2imer-raet3zvéay eredetijét Komjáthi Benedek magyarra for- 
dított sz. Pál leveleinek (nyom. Kraaóban 1531 ben) , mely Frangepán Katalin- 
nak van ajánlva, czimlevele belső lapján. 

*) Fejér Cod. Diplom. tom. IV. vol. III. p. 13. 

5 ) Wagner szerint id. h 30. De F e j é r Cod. Dipl. tom. IV. vol. III. p. 103. 
1263-r<51 még oklevél van, melyben il. Bertalan és F r i g y e s Magyarország 
nagyai közé vétetnek be. Vagy ez oklevél már az unokákra szól ? 

s ) Fejér Gy. Cod. Dipl. tom. V. vol. I. p. 53. itt Guidonak János nevű 
fia is említtetik , ián ugyanaz Gaban — Galvan-nal ; valószínűleg a régi okleve- 
lekben J o ii n e s roszul Galvan-nak olvastatott. 

7 ) Fejér Cod. Dipl. tom. V. vol. II. pag. 2?2. 1279-ben IV. László János 
(v. Galvan V) és Lenard, Duymus , meg István ré-zore kiváltságaikat ismét meg- 
erősíti. 



Frangepán. 839 

II. Frigyesnek nejétől Ágnestől Lenard és Dömény 
(vagy II. Duymus) fiai születtek , kik 1287-ben a Zengbe hivott szent 
Ferenczi szerzeteseknek egyházat és zárdát épitetének. 

Dömény (vagy Duymus) a gyri karthausiak iránt igen kegyes 
adakozó volt; kiket 1315-ben a vám alól is fölmentett. Ursa (= Or- 
solya) nevű nejétől fia maradt 

Hí. Frigyes, a kinek Erzsébet nevű neje szülte V. Berta- 
lant, ki 1358-ban élt, és nemzé I. Istvánt és III. Ján ost. Ez 
utóbbi Lubai Anz-nak is neveztetett, és 1391-ben Dalmátia, Horvát- 
és Tótorszag bánja volt. Nőül vett VII. Meinhard goriczai gróf leányát 
Annát, honnan Zsigmond királynak sógora volt , mint ezt nevezett 
király egy oklevélben , melyben őt bányák mivelésére hatalmazza fel, 
elismeri, és őt kedves sógorának nevezi. Gyermekei nem maradtak. 

I. Istvánnak Pettaui Katától a stíriai Marschall leányától 
három gyermeke maradt : I. G y ö r g y , E r z s e , II. M i k 1 ó s. Ezek 
közül György még 1412, előtt meghalt. Erzsébet már 1396-ban 
cillei IL Frigyes jegyese volt , és ettől mint férjétől 1422-ben meg- 
gyilkoltatott, Ó3 Ciliben a Minoriták egyházában eltemettetett. 

II. Miklós dalmát- és horvátországi bán, 1412-ben Cirkueni- 
czán Vinodol mellett a Pálos remetéknek kolostort épittete, és azt bőven 
adományozá. Alapító oklevelében magát Frangepán grófnak, 
és Veglia, Zeng, Modrus, Vinodol, Jaska, Okilok és 
Prokaj grófjának czimezé. A zengi káptalannak éveukint fize- 
tendő hatvan aranyat adományozott gyászmisére. Meghalt 1432. táján. 
Gyermekei következők : 

1) IV. János, Hans nak is neveztetett, atyjának a báni méltó- 
ságban utóda, kora halál által ragadtatott el. Fia György maradt, 
ki magnóikul múlt ki. 

2) III. M i k 1 ó s élt 1466-ban ; nőül birta W a I s e i B o r b á 1 á t, 
de gyermeke nem maradt. 

3) II. István hasonlóan Dalmátia és Horvátország bánja, 
1459-ben Modrus mellett a csodatevő b. sz. Mária egyházának II. Pius 
pápától búcsúkat nyert. 1466-ban nagybátyjával Györgygyei, és test- 
véreivel Dömény , Bertalan , János és Miklóssal Zengen martius 5-én 
tartott gyűlésükből a szent helenai és szent salvatori pálos kolos- 
torokat, bizonyos malmok, rétek, telkek , továbbá egy fél helység, és a 



s ) í428-;batt is földet adományozott nekik. Lásd Teleky Hunyadiak kora 
XII. í20. lap. 



240 Frangepáu. 

vinidoli kerületben eső Belgrád falu birtokában megerősítik, és elődeik 
rendelkezéseik szerint e birtokokról kezeiket leveszik , és tisztjeiket is 
azokba avatkozástól eltiltják ') Meghalt II. István 1481-ben Modrus- 
ban , nem sokkal ezelőtt Mátyás királytól birtokaira megerősítő ado- 
mányt nyert , melyben birtokai imígy számittatnak elé : Tersakt vára, 
Modrus városa, Bythym, Plazy és Klipzeh kastélyok , továbbá Hreylin 
vára Buccarizza és Grobnik tenger- révvel, nemkülönben Horvátország- 
ban Vinodol és Drivenik kastélyok , Ozaly és Ribnik várak , és Tubo- 
váez és Zvetsaj kastélyok Zágráb vármegyében. Neje Esthei Iskota 
határgrófnő volt, ki 1456-ki január 29 én halt meg z ). Ettől maradt 
fia Bernát, kinek ágát a II. táblán látandjuk. 

4) D Ö m é n y (vagy II. Duymus) kinek hasonlóan Mátyás király 
1465-ben Zeng ésVeglia vármegyékről és' birtokokról, továbbá Zlunya, 
Ostrovicza , Novigrad és Ledenicza várak ró li adomány -le veiét megerő- 
siti. Neje Schaumburgi Borbála volt, kivel alkotá a Frangepánok 
S z 1 ú n i ágát , melyet a IV. táblán fogunk látni. 

5) VI. Bertalan szomszéd vári Tóth János leányát Dorottyát 
birta nőül, kinek ivadéka a tersaczi vagy tersaozki Fraugepán ág 
legtovább virágzott , mint ezt az V. táblán t látandjuk. Bertalannak 
1474-ki mart. 22-én történt halála után neje Henning Jánoshoz ment 
férj hez. 

6) Márton 1448-ban kelt egybe BlagayUrsina vagy Dorottyá- 
val. — ugy látszik — Blagay István leányával, kivel többi között Ver- 
baaz és Kozara várait kapta. Gyermekei nem lévén , javait nagy rész- 
ben kolostoroknak hagyá. Birtokainak nagy számát mutatja egy ok- 
levélben előforduló következő czimzete : „Martinus Comes Vegliae, . . . 
Dominus arcis Verbaz, Supremus Comes totius terrae Verbasiensis, 
Dominus in Kozar Bosnensi, et caeterarum arcium Kumogoinae, Kosta- 
niczae et Castelli in Kelpy et Kralicz, Gradacz , et Czipovacz , Jaschae 
et Okich, Ostrovicae in Busis ; penes maré autem Dominus veteris arcis 
et mediae Seguae. In Vinodol verő Dominus de Növi. Brebir, Grisanae, 
Belgrád, Cottor, Bucsari, Tersiati et Prochaj etc." 3 ). Azonban e várak 
nagyobb részét — mivelhogy Fridrik császárhoz pártolt, — elveszte; 
kegyébe fogadá ugyan később őt Mátyás király , de Krupa várával 



«) Teleky : Hunyadiak kora XII. 119. kol ez oklevelet 1480-ban Mátyás 
király is megerősiti. 

2 ) Wagner id. L 33. közli sír-iratát Geiderer után , lásd az utóbbinál 
Germán ia Franciscana tom. I. libro II. p. 112. 

a ) Wagner id. h. 34—35. 



Frangepán. 



S4t 



b iii j tettetett meg, és Kosztan iczát , Sztenichiát és Lipovczot halálával 
a királynak kellé hagynia ; azonban mint jeles katona , maga is sok 
szép adományt szerze. Meghalt 1479-ki october 4-én , és Tersaczkon a 
barátok kápolnájában testvére Bertalan mellé temettetett '). 

7) V. János 

8) András, mindkettő — mielőtt érettebb korra jutottak 
vala , elhaltak. 

9) Zsigmond 1461-ben éit 2 ) ; ez alapi tá az ottócháczi püs- 
pökséget 3 ), mely azonban négy püspök után megszűnt E Zsigmondtól 
jŐ le a Frangepánok czetinai ága, mint a III. tábla mutatja. 

És most ezen szétágazásokig lássuk a már magyar földön feltűnt 
őstől kezdve a család nemzék rendét : 

1. tábla. 



János 

t 



Frigyes 
1240 



Jerindo 
1209. 



II Bertalan 
1240. f 1260. 



II. Jerindo 
1240 t 1251. 



Scliinella 



I. Guido 



fééei 11. Schinelta III. Bertalan 11 Frigyes IV. Bertalan II. Guido 



(Ágnes) 



Lénárd 



Döméuy 

v. II. Uuyinua. 

1315. 

(Ursa) 
„ _, 

111. Frigyes 

(Erzse i 



v. Vidó 
« , 

Galvan 



V. Bertatan 
1358. 



1. István 
(Peítaui Kata) 



1 GyBrgy 
f 1412. előtt 



Erzse 
1396. f 1422. 
(Ciliéi Fridritr) 



II. Miklós 

bán 1422. 

f 1432. táján. 



III. János 1331. 
Anz de Luba 
Dalm. Horv. Slav. bán. 
(Goriczai Ar.ua) 

t 



Lásd folyt a köv. Ivf. 



*) Mindkettő sír-iratát közli Wagner id h. 35. 

*) Ez időben éltek Frangepán Margit Tserneinbl Henrik neje, és L aezia 
Landenberg Jakabné ; — talán szintén 11 Miklós gyermekei ? 

s ) Far! atus szerint — Kállay e családról Wagner után irt a Tudomány- 
tár 1841. X. köt. 346. stb. 

16 



%\t 



Frangepán. 



II. Miklós ki az előbbi lapon. 
bán 1422. 
f 1432. iáján. 



IV. János II. István 

i * 1 bán 145.9. 

György f i 4 gi. 

(Iscota) 

. , A . 



Lásd II táblán. 



II. Dömény 
vagy Buymus 

1465. 

iSchaumburg 

Bora) 



IV. Bertalan 

t 1474. 

(Szomszéd vári. 

Tóth Dóra) 

r— " 1 

Lásd V. táblán. 



Zsigmond*) 
1461. 

i " 1 

Lásd III. táblán. 

Czetinai ág. 



Lásd IV. táblán. Tersaczi ág. 
Szlúni ág- 

*) Ezeknek testvéreik még : III. Miklós a Walse Tora férje +• 
Márton a Blagay Dóra férje + 1479. — V. János és András +• 

Az e táblázat végnemzedéke között látható II. István ágazata 
kihalásáig folytatólag igy sarjadzott le : 







II. tábla. 

II. István hí az I. ti 
bán 1459. 
(Iscota) 


íblán. 






II. Bernát 
(Aragóniái Luiza) 




I — 

Dóra 

(Corbaviai 

Károly) 


Iskota 
(Peréuy 
István) 


Máté Beatrix Mária* 
f (1. Hunyady Magdolna 
János. (Deng. 
2 Brandeburgi Pongrácz 
György őrgróf) Mátyás) 


Kristóf 

bán 

f 1527. 

(1. Láng 

Apolló. 

2. Drágffy 

Kati.) 


i 
Firdinand 
(Wmkovich 

vagy > 
Brankovích 

Mária) 

1 



N. 



Kata 



tOsalazky István) (Zrínyi Miklós) 

IL Istvánnak fia II. B e r n á t , ki Istvánffy szerint nyers ter- 
mészetű , és a rokonok közt támadt viszályokat fegyverrel végző férfiú 
volt -)• 1483-ban a Krajnából és Karnioliából , hová beütöttek, zsák- 
roánynyal s foglyokkal visszatérő törököket megve.é Farkas despottal. 
1491-ben hasonló szerencsével vett részt az Un vize melletti győze- 
lemben a ). Azonban Dalmátiában Brinye várát erőszakkal elfoglald, 
miért Ulászló Derencsényi Imre bánt küldé ellene, Bernát a boszniai 



-) Istvánffy 1685-ki kiad. pag. 18 
-) PethŐ Gergely Krónika 91. lap 



Fnmgepán- 243 

basához folyamodott , s azt igére , hogy ha a basa Krajnára üt , és De- 
rencsényit az ostromtól elvonja , magái a török hatalom alá adja. A 
basa teljesité is Bernát kivánatát , kinek pusztításait látván Deren- 
csényi , Bernáttal megbékült , és ót magához vévén , a zsákmánynyal 
visszatérő basának útját állja , s főleg Bernát ösztönzéséből vele meg- 
ütközik. Bernát maga futamodott legelőször meg övéivel , s győztes a 
török lett. De az nem bizonyos , hogy a basát Bernát hivta volna ki 
Nejétől Arragoniai Luizától , Beatrix királyné rokonától a táblán lát- 
ható hét gyermeke született. — A leányok közül Beatrix Hunyadi 
Corvin János neje volt, ennek halálával György brandeburgi őrgróf- 
nak, II. Lajos egyik gyám-tanácsosának neje lőtt. Fiai közül 

Kristóf jeles katona , s korának egyik legjelesb hadvezére. A 
velenczei háborúban (1509 — 1514.) Miksa császár részére nagyfontos- 
ságú szolgálatokat tett, mik közt emlitendő , hogy Friaulban Mara no 
várát csellel, és utóbb Montfalconet is bevette , azonban ugyan- 
ezen évben június 5-én a velenczések fogságába esett, honnan, miután 
nejének Láng Apollóniának, és ennek testvére Láng Máté gurki 
bibornok-érseknek, s Miksa császár titkárának minden igyekezete mellett 
is őt megszabadítania nem sikerült, Mailandból — hová később vitetett, 
egy részijén neje segélyével is — megszökött ',). Ezután hős tettei 
közt 1525-ben főleg Jaj ez a várának a török ostromlásátóli megsza- 
badítása által emelte nagyra érdemét *) , miért is Horvát- s Dalmát- 
ország bánjává neveztetett, és ez országok oltalmazója czimével tisztel- 
tetett meg. Ezután jelen volt a zajos hatvani gyűlésen , és itt történt, 
hogy Szálkai László esztergami érsekkel összeszólalkozván , ez Kristóf 
szakállába kapott , Kristóf viszont az érieket arczúl csapta miért há- 
rom napig a csonka toronyba záratott. A mohácsi vész előtt egyik fő- 
vezérül választatott , de az ütközetről elkésett ; azután Szapoíyay tan- 
torithatlan hive lőn mind haláláig, mely Őt Várasd ostromában érte el ; 
egy a várból kilőtt álgyú-golyó által halálosan megsebesítetvén , mely- 
nek következtében nemsokára (í527-ki sept. 22-én) meghalálozolt. — 
Czimzcte következő volt : „Christophorus de Frangepanibus , Segniae, 
Vcgliae, Mudrusiae Coines , Joanuis Regis Hungáriáé Capitaneus Ge- 
nerális, Dalmatiae, Croatiae etSclavoniae Banus, Eorumque Regnorum 
et Comitatuum Simegiensis et de Posega Generális Tutor, et Protector, 
ac Comes Soproniensis.' — Első neje Láng Apollónia , ki őt Mailand- 

*) Láid Wenzel Gusztáv értekezését Frangepán fogságáról az 1851 ki 
M. ukaderai Érte»U6 CCCXXIX. s köv. lapjain 

') Jászay P. A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 25. ?40. I. 

16 * 



*44 Frangepán. 

ból mcgsxbkésekor betegsége miatt nem követheté , ott 1520-ki jan. 4. 
meghalván , és tetemei Vclenczén keresztül elhozva , a Frangepánok 
családi sírboltjában eltemettetvén , másodszor eljegyzé bélteki Drágffy 
Annát Knnisay László özvegyét j de mielőtt ezzel egybekelt volna, tör- 
tént halála. Gyermekei nem maradtak. Testvére 

Ferdinánd ') Öröklé a magnélkül elhalt Kristófnak javait , de 
ennek »3 Wukovich vagy Brankovich Máriától csak leányai Osalszky 
Istvánné, és Katalin Zrínyi Miklósné maradván, ez ág fi-ágon kihalt. 

Czetinai ág. 

A. czetinai 2 ) ág alapítója Frangepán Zsigmond II. Miklósnak 
fia volt, kinek nemzékrende következő : 

Hí. tábla. 

Zsigmond lásd 1. táblán. 

146!. 

. _____ ■» 



III. György VII. János 

v. Gergely elesett Udviaenél 
kalocsai érsek 1493. 

f 1522. 

i ■ * 1 

I Fereucz Kata Ilona 

egri püsn. (Pctrény Gáborné) (gr. Tűni Györgyiié) 

kalocsai érsek 

f 1642. 

Zsigmond, kiről mint az ottochaczi püspökség alapítójáról 
már fölebb emlékeztünk, nemzé III. Györgyöt és VII. Jánost. 

III. György vagy némelyek szerint Gergely papi pályán 
fénylett. Kalocsai olvasó kanonokból sz. fejérvári prépost, innen 1499- 
ben veszprémi püspök, és 1503 ban kalocsai érsek lett. 1506-ban Miksá- 
hoz Bécsbe Buzlay Mózsessel követségben. 1515-ben Ulászló királylyal 
a királyi gyermekek kiházasitása dolgában járt. 1518-ban a bácsi gyű- 
lés által II. Lajos tanácso.-ávű neveztetett. 1521-ben a. wormsi gyű- 
lésre V. Károlyhoz volt követ :, j, honnan eredmény nélkül térvén haza, 
meghalt 1522-ben. 

J ) Ezzel egy időben élt egy másik Fraugepán Ferdinánd is. ki 1501-ben 
modrusi püspök volt. 

*) C e t i a vagy C z e t i n helység a Sluiul horvát ezred földéa fekszik. 
•) Jstvánffv id. kiad 67. 



Frangepan 243 

VII. János egész életét katonáskodásba tölte; elesett az ud- 
vinai csatában 1493-ban *). Gyermeke három maradt : I. Ferencz, Ka- 
talin, és Ilona, gróf a Turri Györgyné. 

Katalin Perényi Gáborhoz ment nőül. Buzgó követője volt a 
Kálvin és Luther tudományának. nyomatta ki udvari papja Kom- 
játhi Benedek fordítása szerint sz. Pál leveleit magyar nyelven Krakó- 
ban lő35-ben a ), mely neki van ajánlva, és czimlevele belső oldalán az 
itt fölebb közlött Frangepán czimert L° tartalmazza. 

I. Perencz ifjú korában Ferenczes barát lőn , bácsi és kalocsai 
érsek, és egri püspök. Már 1527-ben János királynak követe volt Len- 
gyelországban 3 ). Miután VII. Kelemen pápa a szerzetes fogadalmak 
alól fölmenté , ct nevezte ki Szapolyai Tomory helyébe kalocsai érsek- 
nek. 1535-ben Spanyolországban V. Károly királyhoz járt követség- 
ben. 153S-ban — mivel az érsekség jövedelmeit a török miatt nem 
húzhatta — az egri püspökséget is megkapta. Ezután járt Szapolyay 
részéről követségben. Ennek halála után Ferdinánd hive lőn , és attól 
is fontos küldetésekkel bízatott meg. Az egri püspökséget Perényi bi- 
torolván , élte vége felé Pozsonyban lakott , ott kész; té végrendeletét, 
melynek végrehajtójául I. Ferdinándot és Nádasdy Tamást kérte meg. 
Meghalt 1542-ben Benne a Frangepánok ez e t i n a i ága kifogyott. 

Szluni ág 
A szluni*) vagy zluni ág Ií. Miklósnak fiától II. Dömény 
(vagy Duymustól) származik , a ki osztályban S z 1 u i n várát kapta, 
és erről ivadéka szluni előnevet vett föl, sőt gyakran csupán Szluniak- 
nak (vagy Zlunyaknak) is neveztettek. 



*) Istvánffy id. kiad. 20. 1. 

2 ) Szépen megmaradt példánya megvan &i egyeí««í könyv' tárban. A 
benne látható ozimerről vétetett le a Frangepánok ít: közlött czioiere , mely 
maga egyedül hiteles adat arra, hogy ez a. Frangepánok czimere , de éhez hason- 
lót láthatni Valvasornál is tom. III. pag. lOo. valamint a Troph&eum Estora- 
sianu mban. 

8 ) L Szalay László értekezését „János király és a d i p 1 o m a t i a' - 
a Szépirodalmi Szemle 1. kötetében , honnan diplomatiai belátása és eszelye teljes 
fényben kiviláglik. — L. róla Níc. S c h m i t h Episcopi Agriens. xom. II. p. 332. 
Leirja életét H órányi is Memória Hung. I. 699. — ■ Pray Hierarchia IÍ. 
p. 79. és köv. közli végrendeletét, melyből kitetszik, hogy még ugy testvére 
Péter volt, udvari orvosa I. Ferdinándnak. L. Weszprémi Biograph. Medicor. 
Cent. II [. p. 37. 

\) S 1 u i n Bosznia határszélén Dresnik fölött fekszik , tele viseli nevét a 
azluioi horvát határőr-ezred. 



£44 Frangepán. 

ból megszokésekor betegsége miatt nem követheté , ott 1520-ki jan. 4. 
meghalván , és tetemei Velenczén keresztül elhozva , a Frangepánok 
családi sírboltjában eltemettetvén , másodszor eljegyzé bélteki Drágffy 
Annát Knnisay László özvegyét .. de mielőtt ezzel egybekelt volna, tör- 
tént halála. Gyermekei nem maradtak. Testvére 

Ferdinánd ') örökié a magnóikul elhalt Kristófnak javait , de 
ennek is Wukovich vagy Brankovich Máriától csak leányai Osalszky 
Istvánné, és Katalin Zrinyi Miklósné maradván, ez ág íi-ágon kihalt. 

Czetimi ág. 

A czetinai 2 ) ág alapitója Frangepán Zsigmond II. Miklósnak 
lía volt, kinek nemzékrende következő : 

III. tábla. 

Zsigmond lásd I. táblán. 
1461. 



W. 



I 1 

III. György VII. János 

v. Gergely elesett Udvinenél 

kalocsai érsek 1493. 

f 1522. 



I. Ferewcz Kata Ilona 

egri püsp. (P«srény Gáborné) (gr. Tűni Györgyné) 

kalocsai érsek 
1 1542 

Zsigmond, kiről mint az ottochaczi püspökség alapitójáról 
már fölebb emlékeztünk, nemzé 111 Györgyöt és VII, Jánost. 

III. György vagy némelyek szerint Gergely papi pályán 
fénylett. Kalocsai olvasó kanonokból az. fejérvári prépost, inneu 1499- 
ben veszprémi püspök, és 1503 ban kalocsai érsek lett. 1506-ban Miksá- 
hoz Bécsbe Buzlay Mózsessel követségben. 1515-ben Ulászló királyival 
a királyi gyermekek kiházasitása dolgában járt. 1518-ban a bácsi gyű- 
lés által II. Lajos tanácsosává neveztetett. 1521-ben a wormsi gyű- 
lésre V. Károlyhoz volt követ :, j, honnan eredmény nélkül térvén haza, 
meghalt 1522-ben. 

J ) Ezzel egy időiben élt «gy másik Frangepán Ferdinánd is. ki 1501-ben 
modrusi püspök volt. 

% ) Cetia vagy Czetin helység a Sluiui horvát exred íoldéa feksziir. 
•) Jstvánffv id. kiad 67. 



Frangepan 243 

VI í. János egész életét katonáskodásban tölte; el esett az ud- 
vinai csatában 1493-ban , ). Gyermeke három maradt : I. F^rencz, Ka- 
talin, és Ilona, gróf a Turri Györgyné. 

Katalin Perényi Gáborhoz ment nőül. Buzgó követője volt a 
Kálvin és Luther tudományának. O nyomatta ki udvari papja Kona- 
játhi Benedek fordítása szerint sz. Pál leveleit magyar nyelven Krakó- 
ban 1535-ben a ), mely neki van ajánlva, és czimleveíe belső oldalán az 
itt fölebb közlött Frangepáa czimert i? tartalmazza. 

I. Ferencz ifjú korában Ferenezes barát lön , bácsi és kalocsai 
érsek, és egri püspök. Már 1527-ben János királynak követe volt Len- 
gyelországban 3 ). Miután VII. Kelemen pápa a szerzetes fogadalmak 
alól fölmenté , öt nevezte ki Szapolyai Tomory helyébe kalocsai érsek- 
nek. 1535-ben Spanyolországban V. Károly királyhoz járt követség- 
ben. 1538-ban — mivel az érsekség jövedelmeit a török miatt nem 
húzhatta — az egri püspökséget is megkapta. Ezután járt Szapolyay 
részéről követségben. Ennek halála után Ferdinánd hive lőn , és attól 
is fontos küldetésekkel bízatott meg. Az egri püspökséget Perényi bi- 
torolván, élte vége felé Pozsonyban lakott, olt készité végrendeletét, 
melynek végrehajtójául I. Ferdioandot és Nádasa* y Tamást kérte meg. 
Meghalt 1542-ben Benne a Frangepánok c z e t i n a i ága kifogyott. 

Szluni ág 
A szluni*) vagy zluni ág Ií. Miklósnak fiától II. Dömény 
(vagy Duymustol) származik , a ki osztályban Szluin várát kapta, 
és erről ivadéka szluni előnevet vett föl , sőt gyakran csupán Szluniak- 
nak (vagy Zlunyaknak) is neveztettek. 



*) Istvánfiy id. kiad. 20. 1. 

*) Szépen megmaradt példánya megvan az egyetemi könyvtárban. A 
benne látható ozimerröl vétetett ]e a Frangepánok it! közlött czioiere , mely 
maga egyedül hiteles adat arra, liogy ez a Frangepánok czimere , de éhez hason- 
tót láthatni Valvasornál is tom. III. pag. lOci. valamint a Troph&eum Estora- 
sianumban. 

8 ) L Szalay László értekezését „János király és a d i p l o m a t i a 1- 
a Szépirodalmi Szemle I. kötetében , honnan diplomatiai belátása és eszélyc teljes 
fényben kiviláglik. — L. róla Níc. S o h m i t h Episcopi Agriens. xom. II. p. 332. 
Leírja életét H órányi is Memória Hang. I. 699. - Pray Hierarchia IL 
p. 79. és köv. közli végrendeletét, melyből kitetszik, hogy még egy testvére 
Péter volt, udvari orvosa I. Ferdinándnak. L. Weszprémi Biogiaph. Medicor. 
Cent. II l p. 37. 

\) S 1 u i n Bosznia határszélén Ih-esnik fölött fekszik , tele viseli nevét a 
tzluini horvát határőr-ezred. 



246 Frarigepáu. 

Nevezett II. Dömény 1465-ben Mátyás király által szintén 
megerősíttetett Zeng és Modrus megye , Slunya (Szluin) Ostrovicza, 
Novigrad, etLednecz horvátországi várak birtokában. Nejével Schaum- 
burgi Borbálával a következő családfát terjeszté le : 

IV. tábla. 

II. Dömény 

1465. 

(Schaumburg Bora) 



Anna 1496. Mihály 

(Aueraperg Pongrác*) Ghordrojypi várnagy. 



rohy 



(Rozgohy Bora) 



Anna Dóra Mátyás IV. György 

(Blagay látván) elesett 1526. 1 15Ö3. 
MonácsnáL villám által. 



Kata Anna II. Ferenci 

(Czobor Imre) (Ólán Császár Miklós) bán f 1572. 

(ara : Kerecsény Judit) 

II. Döménynek két gyermeke volt : Anna Auersperg Pongráozné 
1496-ban ; és M i b á 1 y , ki Miksa császár könnyű lovasainak fővezére 
volt a velenczések elleni hadban , mely szolgálatiért Friaulban ghor- 
droppi várnagya tétetett , és Sesanecz várát kapta. Nejétől Borbálától, 
Rozgonyi Jánosnak Bánffy Dorottyától született leányától gyermekei : 
1. Anna; "2. Dóra Ursini Blagay Istvánná; 3. Mátyás, ki 1526- 
ban Mohácsnál esett el J ) ; és 4. IV. György I. Ferdinánd pártján 
állott Szapolyay ellen. Egyiket őtet rendelte ki L Ferdinánd 1541-ben, 
hogy Erdődi Simon püspököt és Zrínyi Miklóst békéltesse össze. 1553- 
ban Erdődi Péterrel a velikai és gradiskai törökök ellen ment , kiket 
meg is győztek . röviddel utóbb Sztenicsniak várkapujában villám súj- 
totta agyon a ). Gyermeke három maradt : Í.Kata czobor-szentmihály i 
Czoborlmre neje ; 2. A n n a Oláh Császárné , és 3. IL F e r e n c z. 

II. Ferenc z Horvát-, Tót- s Dalmátország bánja, 1566-ban 
azalatt, mig Szolimán Szigetvárát ostromlá, és Miksa király Győr alatt 
táborozott, Erdődy Péter bánnal együtt tizeohárom ezer emberrel állott 
készen , várva a további parancsot. — 1567-ben Draskovich György 
mellé horvátországi bánná tétetett Miksa által. 1571-ben a pusztító 
törököt háromszor verte meg egy napon Erdődy Péterrel és Draskovich 
Györgygyei ; szünetlen felvigyázott a török szélekre, azoknak birtokaiba 



*) Pethő Gergely Krónikája. 99. I. 
Ó Istvánffy 1685-ki kiad. 23Í. 1 



Fraiig*páiL 



Z47 



ulaffy Lászlóval gyakorta beütött, s mivel elleneit nem egyszer szc- 
ínité meg, azok igyekeztek őt kézre keríteni , de sikertelen. Egykor 
jzoyákországba is beütött , és egy béget szál kardra hívott , miért 
r 1568-ban Veranchich Antal konstantinápolyi követ emlité a törö- 
: eme panaszait Ferencz ellen. 1570-ben Ilíyria paizsának és 
djának neveztetett el. 1573-ban Nikolsburgba menvén, hogy nejét 
lyaföldi Kerecsényi Juditot haza hozza, útjában fülei mellett mérges 
tanások támadtak , melyek az orvos által kimetszetvén , még inkább 
lérgesedtek, és e sebeiben nemsokára Varasdon meghalt l ). 

Ter$aczi ág. 

Ez ágazat nevét T e r s a c z vagy T e r s a c t váráról vette, mely 

3t omladékaiban hever ott , hol a magyar kapu kezdődik Fiume 

; 2 ). Törzse ez ágnak VI. Bertalan, II. Miklósnak fia (lásd I. táblán) 

tályban nyeré Tersacz várát , és innen irák utódai melléknevüket. 

Bertalantól kezdve a családfa kihalásáig így sarjadzott le : 

V. t á b 1 a. 

VI. Bertalan lásd l iáidén. 
(szomszédvári Tóth Dóra) 



Ilona Lénárd IV. Miklós 

(Lázir rácz fejed.) f Blagay Erzse) 

t 



VI. János 

(Kata) 

1485. 



II. Kristóf 



I. Farkas 
f 1646. 



István 
t 



Orsolya 
(Révay Fer.) 



Klára 
(Bakita 
Mihály) 



I. Gáspár 

1570. 

(Lenkovicli 

Kata) 



V. György 
weinpöck Margit) 
t 



VI. Miklós 

1616 - 1622. 

(1. Beriszló N. 

2. Erdődy Anna-Mária) 

t 



Erzse 

(1. Alapy János. 

2 Dornberg József) 

II. Farkas 1650. 
(1. Beriszló Bora. 

2. Ignozer Orsolya. 

3. Paradey ser Mária. 
4 HallerDora) 



51 11 Gáspár 
igttlini parancs. 
(Forgách Éra) 



2-tól VI. György Anna-Kata 

kir. főudvaini. f 1673. 

f 1662. (Zrínyi Péter) 
(Forgách Zsófia) 



3- tói Ferencz-Kristóf 
kivégezi 1671. 



Mária Julianna 

\ (gr. Traun Zsófia) 



*) Pethő Gergely Krónika. 124. I. 
*) L. Tudománytár 1838. V. köt. 



248 Frangepán, 

VI. Bertalannak gyermekei: 1. Ilona (Bucelin szerint) 
Lázár rácz fejedelem neje ; 2. Lénárd; 3. IV. Miklós, ki 1493-ban 
az udvinai ütközetben foglyul esett *) , neje ursini Blagay Erzsé- 
től gyermekei nem maradtak. — 4. VI János (Hans Angelus-nak is 
neveztetett). Ez testvérének a maradék nélkül elhalt Mártonnak dalmát- 
országi javait és Veg Ha szigetét. , miket Márton Mátyás királynak ha- 
gyott volt, — maga részére elfoglalta. Azonban Veglia ellene támadt, 
és a velenczésekhez folyamodott, VI. János pedig Mátyás király ótal- 
mát kérte ki , ki Magyar Bálás által a birtokokat maga számára fog- 
laltatá. János ekkor Vegliához váló jogait pénzért a velenczéseknek 
adá el (1480-ban), s maga is Velenezébe ment lakni. Ellenben né- 
melyek szerint 2 ) még 1497-ben is Zeng mellett Brinyeben lakott. 
Kata nevű feleségétől két gyermeke maradt: II. Kristóf és 

L Farkas I. Ferdinándnak hive , 1546-ban a smalkaldi hadban 
halt meg. Egyetlen leánya először nagykemléki Alapy Jánosnak, ennek 
halálával Dornberg Jánosnak neje volt. 

II. Kristófnak négy gyermeke maradt: 1. III. István, 
2. Orsolya Révay Ferenczné, 3. Klára Bakith Mihályné, és 4. 
{.Gáspár. 

III. István 1553-ban nejének báró Egheki és Hungerspachi 
Katalinnak jegyajándok-képen Rybnik várát írja be három ezer forint- 
ban 3 ). Gyermekei nem maradtak. Egy genealógiai jegyzet szerzett 
1544. 1571. 1573-ban sok jószágot elidegenite a Zrínyi családnak. 

I. Gáspár 1570-ben élt. Nejétől Lenkovich Katalintól gyer- 
mekei : V. G y ö r g y , V I. M i k 1 ó s és II. F a r k a s. 

V. Györgynek Schweinpöck Margit nejétől semmi utóda nem 
maradt. 

VI. Miklós 1616-tól kezdve Horvát-, Tót- és Dalmátorazág 
bánja, mely hivatalról 1 62 2-ben a soproni országgyűlésen lemondott. 
katkay észre és kardra nézve egy iránt jelesnek irja s ). Jelen volt 
1626-ban a gyarmati békekötésen mint II. Ferdinánd követe , kinek 
kedvelt embere, és a Bethlen háborúban hűséges emlőére volt, miért 
Morvaországban Í3 jószággal jutalmaztatott. Meghalt Bécsben 1 647- 
ben ; eltemettetett Tersaczon Ősei mellé. Végrendeletében a zágrábi 



') Pethő Gergely Krónikája 92. kp. 
*) Farlatus szerint. 

8 ) Codex Széckenyiíuuis tom. X. a nemz Múzeumban. Wagner nőtlennek 
irja , de eme oklevél az ellenkezőt igazolja. 

*) Rattkay : Memória Regura et Banerum libr. V. p. 190. 194 



Frangcpán. 240 

Seminariumról és szegényekről is megemlékezett. — Javait testvére 
II. Farkas öröklé , mivel sem graboriai Beriszló N. , sem második 
nejétől ErdŐdy Anna- Máriától (ErdŐdy Péter leányától) gyermekei nem 
maradtak ')- 

II. Farkas „cátói komolysága — irja róla az egykorú Ratt- 
kay 2 ) — nyájas erkölcsű , érett tanácsú, mindenki által becsült leríiu, 
első ifjúsága óta katonai pályán szolgált , a velenczési háborúkban kü- 
lönösen kitünteté magát, miért nagy őse után második Frangepán 
Kristófnak neveztetett ; lépcsőnként emelkedett fel hadi pályáján , mig 
Horvátország és a Tengermellék bánja lett. Most éli — irja róla Ratt- 
kay 1650-ben — kora hatvanadik évét, és a mit kivánsz, mindent fel- 
lelsz benne" 3 ). Négy neje volt : 1 . Beriszló Bora , 2. Ignozer Orsolya, 
3. Paradeyser Mária , 4. hallersteini Maller Dorottya. Az elsőtől 
II. Gáspár, a másodiktól VI. György és Anna-Katarina, a harmadiktól 
Ferencz- Kristóf születtek. 

11. Gáspár jeles katona, a horvátországi szélek és oguüni $r* 
ség parancsnoka. Hadi tetteit magasztalva előadja Rattkay *). Nejétől 
Forgách Évától gyermeke nem maradt. 

VI. György zenész, festesz, szobrász, és a hadi építészet és 
földiratban is jártas volt. 1652-ben Illyria határait védvén, hétezer 
törököt futásnak indított, és a rablott zsákmányt is visszaszedő tőlök. 
Mint királyi főudvarmester .halt meg 1662-ben. Forgách Z s ó Má- 
tól két leány-gyermeke maradt: Mária , ki mint hajadon korán halt 
meg ; és J u 1 i a n n a , ki 1668-ki július 22-én gr. Traunsperg s Abens- 
perg Erneszttel kelt egybe. 

A n n a-K a t a i ina Zrínyi Péternek ékes-szóllású, nyájas és éles- 
«*zü neje, ki a Wesselényi-féle merényletre vejét Rákóczy I. Ferenczet 
is rávevé, és tán ő fonta be öcscsét Ferenczet Kristófot is Férje le- 
fejeztetvén, ő is fogságban halt meg Gratzben 1673 ban y ). 

Ferenc z- Kristóf hasonlóul részt vevén a fölebb érintett 
Összeesküvésben, és süvével Zrinyi Péterrel együtt — - miután Csák- 
tornyáról Bécsbe ménének — ott elfogattak , és elitéltetvén , Béos- 



') Iseiin hist. lexiconában külön csikk szól e Miklósról, melyben az is áll, 
kogy feleségével nem élt, s e miatt sok kedvetlenséget kellett neki kiállani. 

*) Rattkay : Memória Reg. et Banorum p. 212. 

•) Ugyanott. 

*) ügy anott p. 213. etc. 

*) L életét „Magyar irók Pályakönyve 11 kiadta Vahofc Imre. 
1856. — L. Szalay L. Magyarorsz, története. V. k. 142 1. 



250 Frankenstein — Frankovlca. 

Ujhelyben 1671-ki april 30-án lefejeztettek. Ferencz-Kristófnak leg- 
viritóbb korszakában kellett a csúfos balált kiállani '). Kétszer vágott 
a hóbér nyakához , s benne a régi Frangepán család utolsó férfi-sarja 
aludt ki*), özvegyen bagyá De Naro Lullia (vagy Júlia) Marquisnőt. 
Tetemei Zrínyiével együtt Bécs-Ujhelyen egy sírkő alá temettettek. 
Sír-iratuk ez z ) : 

Hoc in tumulo jacent Comes Petrus Zrinyius 
Banus Croatiae et Marchio Franciscus Frangepán 
U Itimus Fami liae , quiquia Coecus Coecum duxit, 
a in b o in banc foveam cecidere. 

E sorok után egy pallóson nyugvó két halálfej áll kivésve , mely 
alatt megint a következő sorok olvastatnak : 

Discite mortales , casu discite nostro 
Observare fidera Regibus atque Deo. 
Anno Dni MDCLXXI. Die XXX. április 
Hóra IX. Ambitionis méta est tumba. 

Frankenstein család. Erdélyi szász család. Tagjai a szász 
székekben ispánságot viseltek , és magyar nemességet nyertek s ). Ne- 
vök F r a n k-nak is íratott 4 ). 

Frank ner család. Alapitója Frankner Simon, kit 
III. Károly király 1718-ban kelt czimeres nemes levél által emelt ne- 
mességre, adván neki következő czimert, úgymint: a paizs kék mezejé- 
ben zöld térről emelkedő szőlőtőkét, melyről három piros szőlőfürt 
csüng alá. A paizs fölötti sisak koronájából piros öltözetű szárnyas 
nemtő emelkedik ki , jobb kezében mérleget tartva. Foszladék jobbról 
ezüst-vörös , balról arany-kék 5 ). 

Frankoiicfi család. Frankovics Antal 1791-ben nyerte 
a czimeres nemes levelet II. Leopold királytól. 

Czimerpaizsa a közepén hullámzó folyam által viz-szintesen két 
részre oszlik , a felső osztály függőlegese u ismét kétfelé van hasítva, 
a jobboldali vörös mezőben négyszögű kövekből épült rovátkos vár áll, 
és abból egy fehér oroszlán félig emelkedik ki, első jobb lábában kardot 

') Lünig: Literae Procerum Europae tóin. II. p. 615. közli a börtönből 
kegyelmet esdő levelét. — *) 1760—1770 ben élt gr. Frangipán Antal Doymus 
gaborjáni prépost, a Parpeti vár plébánosa ; — de nem e családból. 

*) Horváth Mihály Magyarok tört. III. 301 

s ) Kőráry : Erdély nevezetes esaládaí. 267. 

•) üngr. Magazin III. 416. 

») Collect Herald. Nro 519. 

•) Ugyanott pag. 132. 



FráJay - Fráter. 251 

tartva; a baloldali kék mezőben felfordított V alakú arany csikolat 
emelkedik egészen a paizs tetejéig , a csikolat két ágán két iró-toll lát- 
szik , és a paizs-udvar jobb szegletében arany csillag , a balban ezüst 
félhold ragyog. Az alsó arany mezőben négyes halmon kiterjesztett 
szárnyakkal egy fejű fekete sas áll. A paizs fölötti sisak koronáján ismét 
a leirt sas szemlélhető két elefánt-orrmány között, melyek közül a jobb 
oldalon álló fehér-vörös , és belőle víz szintesen kék zászlón arany csil- 
lag , a baloldalon álló pedig fekete és arany szin , és a belőle kinyúló 
zászlón ezüst félhold látszik. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról 
arany-kék *). 

Frátay család. (Magyar-Frátai). Erdély kihalt családa. — 
Magyar-Frátai Frátay Gergelynek leányát Klárát nagy-iklódi 
Toldalaghy Ferencz birta nőül *). 

Fráter család. (Ippi , érkeserűi és bél-mezei). A Fráter régi 
magyar nemes család magát az Arpádkori száz nyolcz nemzetségek 
egyikéből a Dobra hadból (genus) származtatja. Eme nemzetség 
egyik ága — talán az akkori viszontagságok miatt — birtokaitól el- 
esve , a XIII, század közepén mint Bács várának szolgái (servientes 
castri) tűnnek fel, mig érdemeikórt V. István mint ifjabb magyar király 
a család kezén lévő okirat szerint 1265 ben M a r c z e 1 nak fiait Kele- 
ment és Mártont, s több rokonait a várjobbágyság (a jobbagio- 
natu castris) alul fölmentvén , a királyi serviensek sorába emelte '). 

Nyolcz év múlva nevezett Marceilnek 5 ) fiai Kelemen és 



') Adanii Scuta génül. tora. III. 

a ) Hodor : Doboka várm. 63. lap. 

*) Podüraczky Eéza Simon kiadásában p. 97. a Dobra genust a 108 nem- 
zetség közé sorozza. 

*) Az oklevél ide tartozó szavai ezek: „Séepkanus Rex junior Hung. stb. 
attendeníes fidelitates et servitia Clementie et Martini filiorum Marcelli, servien- 
tium Aegidii Magistri dapiferorum nostrornm dileeti fidelís nostri ; nec non cogna- 
torum eorundein Alexandri scilicet et Oliverii finomra Andreáé, Mathei, Ven- 
cencii, Thomae, Gregorii, Petri , Jacobi , Sávol et Thorzol de genere Dobra, 
Jobbagionibus castri Bacsiensis etc. a jobbagionatn castri praedicti eximendos 
duximus de nostra gratia pleniori et adeo plena , quod de cetero de Domo Regia 
ín nostro Servientium Regalium computabiles habeantur etc. Datnm per manus 
Magri Lodomerii aulae noatrae Vioe Cancellarii. A. Dni 1265." — • Közölve van 
ez oklevél Fejér Cod. Diplom. tora. IV. vol. III. p. 294. 

5 ) Ezen Marczellel ugyanazonosnak igényli a család azon Mar- 
ciéit, ki Bács és Kövi főispán, és udvar-ispán volt 1209— 1211-ben. Lásd 
Jászay Pál: A magyar nemzet napjai a legrégibb időktől az arany Bulláig. 
Pest, 1865. 514. lap. és Lehoczky: Stemmatogr. I. p. 114. et 127. 



254 



Fráter. 



bevallással , mint különben is verség jogán őket illetőket \). E Pálnak 
fia volt György , kit mint jó katonát nagybátyja Marti nuzzi vagyis 
Utjesenich György püspök „no te Fráter trúfai" szokott nevez- 
getni. E György Mohácsnál lelvén sírját 1526-ban, gyenge árvául 
hagyá fiát Pált, kit a bibornok nagybátyja neveltetett , s kire rá- 
maradt a Fráter név , étt e néven mintegy uj alapitójává lőn a csa- 
ládnak Mielőtt azonban e Pá Író l többet mondanók , lássuk az eddig 
előadottaknak nemzékrendét a következő 2 ) táblázaton : 

I. tábla 

Marazel 
de genere Dobra. 



Kelemen 
1265-1275. 

i " 1 

János 
1317. 

LÖrincz 1388. 
de Nagy-Kezi. 

* I I H I 

Imre 1475. f 



Márton 
1263-1275. 



Bálás 
de Mátyok-Kezi 



Miklós 1360. 



András 1410. 



Demeter 
de Kis-Kezi 

1317. 

/\ — 

Mihály 1360. 



Bálint 1466. 



László 
litteratus 1400. 



Bartók Gergely 

Utjesenich. 
(Martinuzzi Anna) 



Mátyás 1466. 



r~ 



Miklós 



Mátyás 



Jakab 



Ilona 



György 
elesett (Draskovichné) v&radi püsp. 
1521. bibornok. 

t 1551. 



Pál 1510. 

de Kis-Kezi. 

(Márta) 
^ , 

György 

t 1526. 

(Práter trúfai) 

i * 1 

i.Pái 

Ippi Fráter. 

i — A 1 

Lásd a II. lábián. 



*.) Az oklevél igy szól : „Capitulum Eccl. de Keuv. Omnibus Christi fideli- 
bus ha rum serié volumus pervenire notitiam. Quod nob. Nicolaus de Viczmand 
onera prius et quaelibet gravamina nob. Dnarum Catharinae consortis etSophiae 
sororis etc Quomodo ipse pro quibusdam suis necessitatibus ipsnm ad praesens 
summe urgentibus sublevandis quator sessionos in poone Nagy- Kézi vocato etc. 
pro sexaginta finis in paratis pecuniis per nobilera Pa uhun Kis-Kezy et couaor- 
tem Soam Martham persolutis etc. Dátum in fcsto B. Benedicti Abb. et Conf. 
Anno Dni I3l2. u 

a ) A család által közlött leszármazási rend szerint. 



Fráter. 255 

Ippi Fráter I. P á 1 — kit Utjesenich György bibornok nevelte- 
tett fel , — vévé lel családnévül a már atyjára ragasztott Fráter 
családnevet. Erdélyben élvén , Báthori István fejedelemnek tett hasz- 
nos szolgálatokat. Első feleségét az ippi Bydeskuthy családból vévén, 
ezzel örökölte Kraszna vármegyében az ippi részjószágot , nejének 
nagyatyja Ippi Bertalan magszakad tan , mire nézve Báthori Istvántól 
az ippi részjószágra, valamint a Bihar megyében fekvő Nagy-Se- 
lindre és Asszony vásárra adomány levelet nyert. Nemkülön- 
ben a nevezett fejedelem már mint lengyel király Varsóban 1582-kl 
november 14-én kelt oklevelében ') Őt s utódait régi nemességében 

*) Az oklevél így hangzik : „Nos Steplxanus Dei Gratia Rex Poloniae* 
Magnus Dux Lituaniae Russiae , Prassiae , Masoviae , Samogitiae , Kioviae, 
Voliniae, Podl&chiae, Livoniaeque etc. Dóminus nec non Transilvaniae Prínoeps, 
Memóriáé commendamus tenoré praesentium significantes quibus expedit uni- 
versis. Quod nos cara ad non nuliorura fidelium Consiliariorum nostroruni hu- 
millimani supplicationem Majestatis nostrae propterea faetam. Tum verő attentis 
et consideratis fidelitate et fidelibus servitiis , fidelis nostri Egregii Pauli Fráter 
de Ipp, quae ipse Majestati nostrae, dum adhuc in ipso Transilvaniae Principatu 
nostro essemus , summa cum animi sui promptitudine et alacritate , fideliter ex- 
hibuit et impendit, ac in futurum quoque exkibiturus et impensurus est. Eundetu 
igitur Paulum Fráter , alioquin etiam raajorum suorum nobilítate insigncm , sed 
quorum documenta litteris mandata per injuriam temporis amissa esse perhiben- 
tur , haeredesque et posteritates eiusdem utriosquae sexu3 universas, ex speciali 
gratia munificentiaque nostra Regia, de novo in Coetuin et numerum verorum 
Transilvaniae et Ungariae nobilium cooptandoa , assumendos , annumerandos, 
ascribendos , et agregandos esse duximus , decernentes expresse , ut iidem omni- 
bus iisdem privilegiis , libertatibus , indultis , immunitatibus et iuribus quibus 
oeteri veri Transilvaniae ei Ungariae nobiles utuntur , fruuntur et gaudent , u ti, 
frui et gaudere in perpetuum possint et valeant. Imo Cooptamus , assumimus, 
annumeramus, ascribimufi et aggregamus, atque amissa priora monumenta revo- 
camtu | et in integrumque restituimus , ac si nullo unquae tempore interiissent. 
Pro ampliori verő erga eum exhibitae nostrae Uberaiitatis Regiae argumento, 
baec arma seu nobiiitatis insignia ; Scutum videlicet triangulare eoelestini co- 
loria , in qno albi equi dimidii anterior pars pedibus sursum erectis exstat , per 
eujus pectns inter utrumque pedem trajecti pugionis , hinc Capulus, illine mucro 
eminet; Scuto incumbit galea militaris, ac ex ejus summitate leranisci partim 
albi partim eoelestini coloris per utraque Scuti latéra defluunt , galeam Corona 
Regia contegit gemmis , atque unionibus ornata , ex qua dimidius equus priori 
in scuto depicti similis exsurgit quem ad m adum liaec omnia in cn pite seu prin- 
cipio praesentium litterarum nostrarum depicta , et arte seu manu pictoris suis 
ad id accomodatis coioribus clarius expressa ac figurata conspiciuntur , eidem 
Paulo Fráter ipsiusque haeredíbus et posteritatibus utriusque sexus universis, 
dedimus, donavimus et coatulimus, annuenies animoque deliberato , et ex certa 
ecientia nostra concedíntes , ut iidem huiusraodi arma , seu riob ilitaíis insignia ; 



216 



Práter. 



megerősítvén, czimerrel is megajándékozza. E czimer egy égszínű há- 
romszögű paizs , melyben egy félig 
kiemelkedő, első lábait felemelve 
tartó fehér mén látszik , szügyén 
nyíllal átütve. A paizs fölötti ki- 
rályi koronából ugyanezen alak tű- 
nik fel. Foszladék mindkét oldalról 
ezüst-kék. A család e czirnerét itt a 
metszvény az ujabb alakú paizszsal 
és egész lóval ugy ábrázolja , mint 
azt a család jelenleg használja 

l. Pálnak második neje a 
Vetésy családból való volt. Az ál- 
tala szerzett Nagy-Selindet jelenleg 
is mindkét ágon álló utódai birják. 
Gyermeke kettő maradt : leánya 
Beöthyné , és egy fia I. István. 




I 



Páltól a család leszármazása tovább igy folyik : 



more aliorum Transilvaniae et Ungariae nobilíum armis utentium , a roodo itt 
posterura , ubiqae in praeliis , duellis, monomachits, torneamenti* hastiludiis, 
clypeis, et, aliis quibuslibet exercitiis nobiiitaribus et milítaribiis , nec non si- 
gillis, íentoriis, velis, Cortinis. domibus . aulaeis annullis vexillis , et genera- 
liter in quarumlibet rernm et expeditionum generíbus, sub merae et sincerae 
nobililatis titulo, puo eos ab omnibus et singulis cujuscumque status conditionis, 
dignitatis et prae eminentiae liomineB existant, iii3Ígnitos diei et nominari ha- 
berique et reputari volumus, ferre gestare . illisque uti, frui, et gaudere possint 
et valeant. In cujus rei memóriám nrndtatemque perpetuam praesentes litteras 
nosiras secreti sigilli nostri, quo in rebus Transüvanicis utimur pendentis muni- 
mine roboratas , t?idem Paulo Fráter, ípsiusque hr.eredibus et posteritatibus 
utriusque sexua universis, elementer duximus esne. daudas et concedendas. Dátum 
per manus magnifiei fidelis nobis sincere dileoti , Martini de Berzevice , equitis, 
et per Transilvaniam Cancellarii nostri ac Capitanei Starogardiensis in arcé noatra 
Regia Varsaviensi , decima quarta die mensis Novembris , anno domini mille- 
«imo , quingtíntesimo octogesimo secundo Regni verő nostri septimo. Stepbanus 
Rex m. p Mart. de Berzevice C'ancell. m p. 

Kőváry : Erdély nev. családai 88. lapon a Fráter családnak Martinuxzi 
György bibornokkaü összeköttetését kétesnek mondja: mert — úgymond — e 
Györgynek (Katona Hist. Critic. tom. XXXI 539. szerint) nem volt Bartók 
testvére; de Verancsics egykori iró után (M. Akad. Tört. Emlékek II. k. 24. 1) 
teljesen bizonyos , hogy Bartók nem ugyan testvére , de nagybátyja volt. 



fráter. 



£5* 



II. tábla. 



í. Pál lásd 1. táblán. 

ippi Fráter. 

1582. czimert. 

(1. Bydeskutky N. 

2. Vetéssy N.) 

■* __, 

I. István 

1605-1623. 

erdélyi itélőmester. 

(Suselich Horváth Ilona) 



I. György 

t 



II. Pál 

Bél mezei Fr. 1654. 

Hajdúk főkapit. 

(Barcaay Anna) 



II. György 

(l. Vér Anna. 

2. Jánoky Zsófia) 



Mária Zsófia 

(Páchy Min.) (Bagotay Fer.) 



II. István 

Huszt várkapit. 

1675. i 1708. 

(1. Szilágyi Anna. 

2. Hártyám Klára. 

3 csebi Pogány Krisztina) 



IV. György 

marmarosi 
só- ad minist. 
1687-1699. 
(Baló Zsófia) 



III. István I. László 
megöl. 1708. 



I. Ferencz 
17Ó3. 



Lásd 111. táblán. 



I Zsigmond *) 

1703. 

i * 1 

Lásd IV. táblán. 



III. György Sára Zsófia Hona Judit 

(Pogány (Pápay (b. Perényi (b. Perényi 
Pál) László) Zsigmond) Ádám) 



Imre 

I * 1 

VI. György 



V. István 



Rnben István 

t t 



IV. Jówef VII. Pál László 
Szathmárban Telegden. 



Etek 



IV. István 

1738. 
(Tarkányi 

Májas Erzse) 

■» 

Lásd folyt. 
a köt. lapon. 



*) Ezeknek nővéreik még: 1. Zsófia Kende Zsigmondné, 
2. A n n a Szalánczy Gáborné. 3. Borbála Ilosvay Petemé. 
4. Klára Csernely Pálné. 5. Krisztina Darvay Mihály né. 
6. Petronella Újhelyi Lászlóné. 7. Fruzsina Barcsay Fe- 
renczné. 



17 



S5S 



Fráler. 



IV. István ki az előbbi lapon. 
1738. 
(Tarkányi Májos Erzse) 



VI. István 

1780. 

(Haranghy Sára) 



V. György . 
1790. 
(Igneczy Bora) 



István Eva N. Dániel 

fl806. (Ravaszdy) (Kuthy) t 
(Dobozy 
Krisztina) 



IV. Pál 

szül. 1737. 

t 1810. 
(Szerem ley 
Krisztina) 

f 1817. 



Sándor 



VII. György 



Menyhért István 



Imre 
lak. Áimosdon. 



Péter Sámuel VIII. György 

t t f 



Ferenc/, 
cataatr. hiv. 



Victor 
gazda. 



Ádám Eszter Krisztina 

(Pély Julianna) (Fáy) (Dőry) 

í 



VI. Pál Klára 

(Szmrcsányi Anna) f 1831. 

(Plathy József) 



Lajos Júlia 

(Fényes (Sárközy 
Teréz) Lőrincz) 



Bora Klára 
,(Szűcs (Benkó 
Ábrahám) Jónás) 



V. József 

sztű. 1802. 

lak. Csételeken. 

(Batik Luiza) 

i ■ A — ■ — — i 

Erzse Béla 

(Madách Imre) 



VIII. Pál 

szül. 1808. 
Nógrád v. követ 

és alispán. 
(Plathy Klára f) 



I. Pálnak fial, István a XVI. század végén Kovacsóczy erdélyi 
kanczellár apródja , ennek irodájában képezé magát , később Booskay 
várkapitánya Sz.-Jóbon 1605-ig '). — 1606-ban a bécsi békekötéskor 
már titkára Booskaynak , kitől ugyanez évben érdemeiért Bihar vár- 
megyében Fanesika helységet kapja adományban. Bocskay végrende- 
letében 2 ) is megemlékezett Istvánról : „a mivel adósok marad- 
tam — úgymond — Horváth Péternek és Fráter István- 
nak, igaz lel fciösm eret szerint járván végére, ad- 
ják meg a testamentomosok." 1608-ban Báthori Gábor tit- 
kára , kitől a Bihar megyei csételeki s ahoz tartozó határos jószá- 



*) lutvánfly: História R. Hung. 1685-ki kiad. 624. 1. 
*) L. Rumy Monumenta Hungarica. L 391. lap. 



Fráter. 259 

gokat nyeri Topay Péter magvaszakadtán , de ennek birtokába akkor 
még nem jöhetett. 1609-ben osztozik neje Suselith Horváth Ilona, nő- 
vérével Zsófiával Pethónével Szathmár megyei Csengerben „némi 
arany- és ezüs t-m a r h á k (értsd szerek) s egyéb ingóságok 
fölött" ')- 1611-ben Vesselény Istvánnal Bécsbe járt követül mint 
itélőmester. 1617-ben Bethlen már mint itélőmesterét küldi társaival 
teljes meghatalmazással Nagy -Szombatba béke-tanácskozásra 3 ). 1622- 
ben ismét Bethlen Gábortól Báthory Annának hűtlenség és mérgezési kí- 
sérletek miatt elvesztett vagyonaiból Bihar megyei Bozsaj oláh helységet 
400 forintban nyerte adományban , az okmány szavai szerint oly dicsé- 
rettel , mint ki „iramortsh norainis sui laude clarissima 
e didit docu menta." — 1628-ban pedig Dévény várában kelt 
adomány-levélnél fogva Bihar megyei Erkeserűt Barát- Püspöki 
nevű pusztával kapja mindkét ágra adományban szintén Bethlen 
Gábortól az érkeserűi előnév használata mellett. E birtokokat neje 
Horváth Ilonával hozományul régen birt ugyan , de mint az okmány 
említi „in quantum jus fisci regii lateret in eo", — &• 
ágon kihalván a Horváth család. — Bethlen Gábor alatti befolyását 
több oklevél matatja s ). I. Istvánnak két fia maradt : I. G y ö r g y , ki 
azonban kihalt , és 

II. P á 1 , ki szintén Bélmezőről irta magát , I. Rákóczy György 



') Melith Péter Bereg, Perényi György Abauj megyei főispánok és Vattay 
Fereocz osztoztatok előtt. 

% ) Nos Petrus Pázmán Arch. Eppua Strigoniensis , íocique ejosdem 
Comes perpetuus , Primae Hnng. Legátus natus , summus et Secretarios Canoel- 
larius. J o h a n. a M o 1 a r d. L. Baro in Renieg et Drozendorf, Int. Cons. beliioi 
Praeses, Civ. Viennensis Supr. Capitaneus et Cubic. — Lad Pethe de Hetbes 
et Paulus A p p o n y stb. Nosque Simon Péchy Cancell. — Mag. Stephanus 
Fráter de Be 1 m e z ő. Kelt es oklevél Tyrnaviae die ultima M. Juaii 1617. 
Lásd róla M. Akadémia T Ö r t é n e 1 m i tár IV. 186. 

*) ids vonatkoznak szent Jóbi Szabó Lászlónak Bethlen Gábortól 1618- 
ban kelt czimeres nemes levele ; — melyben ezek olvashatók : ,,qui officio aartorü 
prímám quidem Geaerosnm Dnum Stephanum Fráter Protonotarium nostrnm, 
nuno verő magnifienm Francísonm Rédey etc. praesidii nostri et arcia Várad supr* 
Capitaneum nostrum arte sua eolit." — A osételeki Máguly és Kába oláh 
családok megnemeaitéséről, és egy curiának tartozékaival együtt oda adományo- 
zásáról 1629-ben kelt oklevél is „a d c o n s i 1 i u m et interceseionem 
Stephani Fráter" kitételt tartalmazza. -* Telve van a Fráter család levél- 
tára — mint a családi közlemény értesít -— ez őséhez intézett fejedelmektől , len- 
gyel, moldvai főnököktől , és iörök basáktól irt hivatalos és bizalmas levele- 
zésekkel. 

17* 



Ső« 



Fráter. 



és Kemény János alatt többször barczolt '). Ez utóbbival együtt később 
beárultatött váradi Veres Mihály által a fejedelemnek , mint annak 
ellensége , és Bethlen István hive , miért elfogatik , és Várad várába 
záratik 2 ) , a csételeki és bélmezei apai Örökségétől megfosztatik. Az 
ország nemessége, pártját fogja, ő kiszabadul , Veres pedig mint rágal- 
ma/ó helyébe börtönbe jut. Azonban Rákóczytól javait sohasem kapta 
vissza mig ennek halála után Ií. Rákóczy György saját kezével irt 
kiengesztelő levelében ©t Hajdúk kapitányává nevezvén ki , a lengyel 
és moldvai táborozás után 1654-ben Bélmezőt vitézi jószágul uj 
adományképen íi ágra szabályozva visszaadja , és abba még azon évben 
minden ellentmondás nélkül be is iktattatott 3 ). Es utódai a Fráter 
fi-ágon állók mind e inai napig annak birtokában vannak , élvén a b é 1- 
mezei előnévvel is. Neje nagy barcsai Barcsay Anna az erdélyi 
fejedelmi Barcsay családból Barcsay Jánosnak Szénássy Judittól szü- 
letett leánya a kihalt régi Pásztóhi nemzetségből eredett, melynek 
jogán birnak a Fáy utódokkal együtt a Heves megyei Pásztói urada- 
lomban is , valamint gyökeres jogigénynyel a kecskemétbi, ta- 
bajdi és hegyaliyai régi zálogban veszett birtokokhoz. Fiai 
voltak II. G y ö r g y és II. I s t v á n. 

II. György nejévei Vér Annával kapta Bihar megyében a 
nagy kiterjedésű A 1 m o s d helység egy ötödrészét , melyet e nejétől 
született egyetlen leánya Mária Pécsy Miháíyné után a Pécsyek 
Örököltek. Második nejétől Jánoky Zsófiától is csak egy leánya 
Zsófia Bagotay maradván, Belmezőt kivévén , egyéb birtokait emii- 
tett két leánya utáni ivadéka örökölte. 

II. István, mint vallásos szellemű végrendeletében maga em- 
líti, az 1660— 1675-ig diadalra emelt török fegyver által „tejjel mézzel 
folyó szép jószágaiból Biharból" kiszorittatván , idegen helyeken buj- 
doklott , mig nem I. Apaffy Mihály erdélyi fejedelem által Huszt vára 
alkapitányául neveztetett , annak porkolábja Gyulay vai együtt, főkapi- 
tány Teleky Mihály lévén. Első neje Szilágyi Anna mint vértől 
származott Csókásy unokák a fejedelemnŐ Bornemisza Annával unoka- 
rokon lévén , élete utolsó két tizedét mindkét Apaffy alatt e várban 
töltötte , honnan még I. Leopold alatt is kétszer r e g a 1 i s által hiva- 

*) Kemény Önéletírása, Kiadta Szalay L. 373. 376. 390. — Szalárdy 
Siralmas m. Krónika. 44$. 1. 

*) Leírja ez eseményt Kemény íd. h. 263. 

■) Mar 1652. előtt vam-jogot (jua telonii) nyert Selindre II. Rákóczy 
Györgytől. 



Fráter. 2S1 

tott meg az erdélyi Gubernium által az országgyűlésre *). Nevezett 
első neje után feleségül vévé Hartyány Klárát, és ezután az özvegyen 
hagyott Csebi Pogány Krisztinát, kiktől következő tizenkét gyer- 
meke (öt fiu , hét leány) maradt: III. György, III, István, 
I. László, I. Ferencz, I Zsigmond, Zsófia Kende Zsig- 
mondné , A n n a Szalánczy Gáborné , Bora Ilosvay. Péternő, K j á r a 
Chernél Pálnő, Krisztina Darvay IVlihálynŐ, Petronella Új- 
helyi Lászlóné, és Fruzsina Barcsay Ferenczné. Meghalt II. István 
1703 ban. Végrendeletében a legnagyobb lelkiismerettel osztja szét 
ingó és ingatlan birtokait, az ősieket szorosan a gyökeres jog szabályo- 
zása szerint, a szerzeményeket pedig mint hű férj és gondos atya. 
Számos utána maradt ereklyék között nevezetes egy még „1662-dik 
évből a kassai reform, egyház kegyes adományából máig birtokában 
lévő vert-ezüstből dombor cziirázatokkai ékesen kikalapált kanna", 
melynek súlya egy lat hián négy fontot nyom , alkalmi latin feliratok- 
kal, a Fráter és Szilágyi czimerekkel , valamint a kegyes adományozó 
és neje neveikkel , és az 1662-ki évszámmal. Gyermekei közül IF e- 
rencznek ágát a III, táblán , Zsigmond ágát a IV. táblán Iá- 
tandjuk ; a többiről itt szólunk. 

III. György (II. Istvánnak fia) II. Apaffy alatt a marmarosi 
só-aknák kamarása. Neje Ba ló Zsuzsa Baló László Apaffy főudvar- 
mesterének és portai követének leánya volt. II. Apaffy Bécsből 169&- 
ben ily czira alatt küldé hozzá levelét :„GenerosoDno Georgio 
Fráter de Keserű y domus salinariae nostrae Mar- 
marosiensis Carnerario nostro, nobis honorand o. ." 
E levélben ezer kősót rendelt kiadatni „Tokai Császár 6 Fel- 
sége Pünthner nevű tisztjének, melynek árára nézve 
ott fent már — irja Apaffy a levélben — excontentálva 
van stb, a levelet pedig tartsa meg ratíojában." — 
III. Györgynek nevezett nejétől gyermekei: 1. IV. György, 2. IV. 
István, 3. Sára Pogány Pálné, 4. Zsófia Pápay Lászlóné, 
5, Ilona báró Perényi Zsigmondné , 6. J u d i t b. Perényi Adámné. 

IV. Györgynek ágán VII. Pált kivévén, kinek laka Biharban 



') Eredetben a család levéltárában , valamint ott szintén eredetiben : ,,Ia- 
structio pro Gener. Stephano Fráter de Keserű Vice Capitaneo et Egregiis Gre- 
gorio Szabó Castellano , Joajmeque Fekete Duötore arcis et Praesidii nostri 
Hi'.Sithiensis. Dátum in Arcé nostra Fogaras díe 24. Mártii 1675. Michael ÁpaíFy 
m. p. (L. S.) Anna Bornemisza m. p. — Ugyan ő fogadta Huszt várába Caraffát 
1688-ban fejedelme parancsára. Ugyanott eredetiben. 



263 Fráter. 

Telegd, és kinek fia Ágoston N. -Váradon törvényszéki hivatalnok, 
VII. Pálnak többi testvérei Szathmár vármegyében élnek. 

IV. István a Bihar megyei nemességgel a Peró-féle lázadás 
megfékezésére 1738. táján egész Szegedig fáradozott. Nejétől Tarkányi 
Májos Erzsétől három fia: VI. István, V. György és IV. Pál 
születtek. 

VI. Istvánnak (ki 1738. táján született, és 1780-ban is élt) Ha- 
ratighy Sárától gyermekei: István a Dobozy Krisztina férje 1806- 
ban magnélkül halt el. E v.a Ravazdyné , anyja Ravazdy István cs. kir. 
tanácsos és Feren ez- József- rendi vitéznek. Dániel magnélkül halt el. 
Még egy nővére Kúthyné , anyja Kúthy Károly cs. kir. járásbirónak 
Szathmár ban. 

V.György 1790-ben élt. Nejétől Ignéczy Borbálától gyerme- 
kei: 1. Sándor, kinek fiai Menyhért, atyja Ferencznek a cata9tralis 
hivatalnoknak és Victornak , ki gazdálkodik. István, ki atyja az 
Álmosdon lakó Imrének. 2. VII. György három fiút: Pétert, Samut 
és Györgyöt, kik mint koros férfiak magnélkül haltak el. 

IV, Pál született 1737-ben Sem jenben. Kora ifjúságában a hét 
éves porosz háborúban Laudon és Nádasdy alatt mint gránátos tiszt 
vett részt , és jelen volt Schweidnicz kifosztásán , és több csatán és 
ostromban. Ezután haza szabadulván , Debreczen városa nemsokára 
népszószóilójául (Fürmender v. tribunus) választá meg , és annyira 
megnyeré e város bizalmát s becsülését , hogy a biróságra is kitüzet- 
nék , és ennek fölvállalása végett hozzá Pásztohára küldöttséget kül- 
denek ; de ő a diszes állást el nem vállalá , és élete utolsó szakát több- 
nyire már ki is házasított gyermekei körében akará tölteni pásztohai 
birtokában , melyet mint ősanyja Barcsay Anna után pásztohai ivadék 
a múlt század végén idegen kezekbői táblai pörrel végképen vissza- 
szerzett. — volt — mint iratik — első protestáns megyei tiszt 
Heves vármegyében gróf Esterházy érsek főispán alatt , mint a mátrai 
járásnak főszolgabirája. Vallásosságát jellemzik könyveibe jegyzett 
jelszava : „S c o p u s vitae meae Christus." Meghalt 1810 ben, 
kora 70 dik évében Pásztóhán , és eltemettetett a Kis-Hegy nevű saját 
plántálta szőlődomb völgyében , a Hasznosi várnak romjai alatt, Pász- 
tohától mintegy óra járásnyira igen kies helyen , családja számára épi- 
tetett sírboltban , hová hat év múlva 18 16-ban özvegye Szerenaley 
Krisztina is követte. Ettől öt gyermeke maradt : Ádám és VI. 
P á 1 , és leányai Eszter Fáy Antalné, Krisztina jobaházi Dőryné, 
és K 1 á r a (f 183 1 .) íhurócz-divéki Plathyné. 



Fráter. 263 

Ádám ifjú korában Heves vármegye esküdtje volt, s midőn a 
Fély Nagy családból nősült, Tisza- Várkonyba vette lakását, „hol mint 
megyei táblabíró, és a várkonyi reform, egyháznak — melynek sugár- 
tornya létét leginkább neki köszönheti — gondnoka , közhirü vendég- 
házat tárta, és szeretett családja körében végzé be életpályáját, szeret- 
tetve jobbágyai által is." Lajos nevű fia, és három férjhez ment 
leánya maradt 

VI. Pál mint tanuló Debreczenben , az akkor ott állomásozó só- 
gora hg. Hohenlohe cs. ezredes ezredébe hadfiul (Cadet) állott be , és 
az 1787 - 90-ki utolsó török háborúban Belgrád alatt magát kitüntet- 
vén, egyszerre zászlótartóul neveztetett ki , és noha fején súlyos ütést 
(contusio) és lábsérvet kapott, még 1791-ben is a lengyelországi tábo- 
rozásban is részt vett '). Hazakerülvén megnősült , feleségül vévén 
Szmrcsányi Annát, és Nógrád megyei Csecse helységbe telepedett , hol 
e század elején Nógrád megye szolgabirájául választatott , azon erde- 
meinél fogva is, mivel e század elején azon megye fölkelő seregét 
I. Napóleon ellen szervezte és betanította. Sebei miatti hosszas 3Ínylő- 
dcsben néhány hónappal atyja előtt meghalt 1810-ben. Hagyván magíi 
után életben özvegyét, és két fiu-gyermeket : V. Józsefet és 
VII. Pált. 

V. József született 1802-ben. Atyja kora halálával nagyatyjá- 
hoz Pásztohára került, hol elemi képeztetését magántanító által nyeré, 
majd nagyatyja is elhalván, Losonczon folytatá iskoláit. 1811-ben édes 
anyja ismét házi neveltetés alá fogta. 1813 — 16-ban a pozsonyi evang. 
lyceumban tanult , és a legkitűnőbb előmenetelt mutatá 2 ). Édesanyjá- 
nak 1816-ban történt halálával első derék gyámja (Ágoston Ferencz) 
vezetése alá kerülvén , ismét Losonczon tanult s végezte iskoláit egé- 
szen a jogi folyamig, mit 1820-ban a híres Kövy alatt S.-Patakon hall- 
gatott Törvényes gyakorlaton Hont megyénél , és a kir. Curián volt. 
Majd hajlamai a mezei gazdászatra vezetvén , főleg miután második 
nem kedves gyámja miatt Örökségének árva birtokának rendbeszedése 
is igénybe vette e téreni föllépését. 1825-ben nőül vévén sarudi Batik 
L u c z i á t , Csecsén atyai Örökségébe telepedett , és gazdászata mellett 
mint megyei táblabíró a közügyekbe is részt vett egész 1841-ig, midőn 
az egy századnál tovább zálogban hevert Bihar megyei Ősi Bélmezei 



J ) Megvannak a családi levéltárban sz időbói Monastericskáből hazairt 
levelei is. 

7 ) A veteránná syntaxisták közt (120 tanuló) első helyet érdemelt , és a 
közvizsga, alkalmával „Vei lej us Paterculus'- munkájával jutalmaztatott, 



2«4 



Fráter. 



birtokot egy harmadrészre kikerekítve , testvére közrehatásával is 
visszaszerezvén , lakását Csételekre (Bihar megyébe) tette át , hol 
gazdászata rendezése mellett a közérdek előmozdításában is munkál- 
kodik. Élő gyermekei : 1. Erzsébet szül. 1827-ben (1845-be© férj- 
hez ment sztregovai Madách Imrével) ; és 2. Béla szül. 1832-ben, 
egybekelt 1852-ben Vály Ilonával. 

VII. Pál született szintén Csecsen 1808-ban 1830-ban ügyvédi 
vizsgálatot tévén, Nógrád megyénél mint tiszteletbeli jegyző kezdé 
hivatalos pályáját. 1832-ben alszolgabiró. 1836-tól 1843-ig járási fő- 
szolgabíró, és ezen közben az 1839/ 40 -ki országgyűlésen követ, és mint 
ilyen a nemzeti színházi küldöttségnek rendes ') , valamint a katonai 
élelmezés tárgyában kiküldött választmánynak 2 ) helyettesített tagja 
működött. Az országgyűlés után 1844-től 1847-ig pedig mint első 
alispán hivataloskodott. Jelenleg Pásztohán magányába vonulva él. 
Nejétől Plathy Klárától , ki 1858-ban halt meg, gyermekei nem ma- 
radtak. 

Eddig III. György ágáról ; most visszatérve ennek testvéréhez 
I. Ferenczhez, ennek ivadékát a következő nemzékrend mutatja: 

III. tábla. 



I. Ferencz 
1703. 



lásd II. táblán. 



III. Pál 

(Beleznay 
Zsófia) 



IV. György 

f 



II. László 

(Herfell 

Anna) 



Antal 

(Tusay 

Janka) 



II. Ferencz 
(Pécsy Zsuzsa) 



Benedek 
(Csorna Zsófia) 

Sándor stb. 



Anna Karolina 

i (Dobozy (Vály Károly) 



Miklós irtván) 
* 1 



többen. 



I. József Vll. György Mária Kata Éva Zsuzsa Sára 

(1. Hunyor. f (Cztglédy) (Gúthy) (Bernáth) (Szcnczy) (ifj. Gázsy) 

2. Kovács Mária) 



Lásd folyt. 
t köx>. lapon. 



') 44. törv. ez. 
') 3. törv. ez. 



fráter. 



£65 



I. József ki a* előbbi lapon. 
(1. Hunyor. 
2. Kovács Mária) 



V. Pál Lajos II. József Ágnes Elek Gáspár *) 

Bihar v. gyalog (Nemiró (Nadány Bihar v. sz. bíró. Bihar v. 
fö-sz.-biró. kapit. Anna) László) (l._Nadány Teréz, főpénztárn. 



(Pécijr Kata) 



2. Erős Krisztina) t 1840. 

(Buday Franc.) 



Farkas Dezső Sándor István Ida Jozefa 

(Fráter 
János) 



Albert V. József Dienes IX. György *•) 

Bihar v. sz-biró (l. Kis Teréz. (Nadányi Karolina) 

sz.-biró 1S37. 1837. 2. Olaj Petronella) r 



(Szűcs Júlia) (Kállay 
Róza) 



Gusztáv 



Gyula 



Árpád 



Mária 



István 



Mihály Gedeon Tamás Gusztáv Imre IX. Pál ***) 

Bihar v. alisp. f 1855. perceptor testőr (Bíró Ágnes) Bihar v. alügy v. 



1836. f 1854 
(Dobozy Teréz) 



1826—36. f 1829. 
(Szilágyi 
Janka) 

Béla 

(gr. Rhédey 

Júlia) 

i * . 

Zoltán 



Zsigm. Vincze 
(nötl.) (nőtl ) 



(Fráter Czeczil) 



1 



Aladár Tivadar Sarolta 



111. Ferencz 
(Kubinyi Anna) 

t -A~— , 

Olga Gejza 



Ignácz 
(Bernát Ida) 

Mihály 



Gyula 
(Szilágyi Vilma) 



Czeczilia 
(Fráter Pálné) 



*) Ennek testvérei még : K á r o 1 y és Gábor. 
**} Nővérei még: Dobozyné Victor; Csüginé Karolina; 
Gencseyné Julianna. 

***) Ide tartozó testvérek még: András; Petronella Rad- 
ványnö ; Teréz Botka Lajosné. 



I. Ferencz ágán is többen viseltek hivatalt, s többen hadi 
pályán szolgáltak. 

V. P á 1 Bihar vármegye fÖszolgabirája volt. Fiai közül Mihály 
1836-ban első alispánságig vitte. Gyermekei és unokái a táblázaton 



266 



Fráter. 



láthatók. Ugyanaz időben Tamás pénztárnok 1826 — 36-ig. (Fiát s 
unokáját lásd a táblázaton). Gusztáv ra. kir. testőr, később Hessen- 
Homburg huszár-főhadnagy. Lováról lebukván, meghalt 1829-ben. 

Lajos (V. Pálnak testvére) a múlt század végén testőr , a fran- 
czia háborúban mint gyalog kapitány esett el. Másik testvére 

Gáspár Bihar megyének sok éven át főpénztárnoka. 

Elek szintén Bihar vármegye szolgabirája. 

II. József előbb szolgabíró , utóbb táblabíró , nejétől Nemiró 
Annától fiai közül Albert alszolgabiró , és József esküdt 1837-ben 
Bihar megyében. 

Most nézzük az I. Zsigmond ágát , mely mig ama két előbbi 
református , emez kath. vallású. Ez ágnak hazája Erdély. A családfa 
igy áll : 

IV. tábla. 



I. Zsigmond lásd 11. tálián. 
1703. 



II. Zsigmond 
Erdélyi ág. 



Hí. László 

Bihari ág. 

,- ■ — 



I. Antal 
(Rátony Kata) 



Anna Teréz 

(Keresztesy) (Vmkler) 



IV. László 
(Gázsy Anna) 



Imre 
f 1758. 



II. Antal 

Belső- Szolnok r. 

alispán. 

1794. f 1806. 

( Jábroczky Mária) 



III. Zsigmond V. László 

(Szent-Iványi N) (Drescher Anna) 



Lajos Stanczi 
t 



Farkas 

szül. 1796. 

(Ajtay Anna) 

Krisztina 
(Vér Miklós) 



Anna 'Krisztina. 
(Osd. Vaa (Dániel 
Antal) István) 



Ignácz Teréz 
■f- (Szar vádi 

Tál) 



Hí. József 
(Lészkay Anna) 



Alajos 

mének vő 

Londonban. 



N. N". %lik!ó» János VI. László 

inkler^ (Buday) (Erős) f (Fráter 
cuywfr^ 1 Jozefa) 

Krisztina , — 1 

(Boer Lajos) Lajos Victor Márta Teréz 

(Szlávy) (Darvay) 



Miliály Janka Bertalan Kálmán N. 

testőr. (Ambrus) (Borbolané) 



Fratriesevies — Frecska. 267 

I. Zsigmond ága ismét kétfelé sarjadzik , az egyik Erdélyben 
marad, főleg Belső-Szolnok vármegyében , hol If . Antal azon megyei 
alispán volt 1794 ben. Ennek egyetlen fiában Farkasban áll jelen- 
leg ez ág, — 8 ugy látszik — benne íí-ágon ki fog halni. 

III. László ágán a végnemzedék közt Mihály testőr 1840-ig, 
s csakhamar azután meghalt. 

Alajos előbb (1839.) cs. őrmester, kórosan hazajő. 1848-ban 
nemzetőri kapitány, 1849-ben a forradalmiaknál hon véd -százados az 
erdélyi táborozásban. Utóbb menekült Törökországon keresztül Ame- 
rikába, s onnan Londonba. 

A Fráter család — mint a táblázatokból láthatjuk — a három 
utóbbi század alatt számtalan nevezetesb családdal is sógorosodva há- 
rom fővonalon sarjadzott szét , és Erdélyen kivül , Bihar , Szabolcs, 
Szathmár, Heves, Pest, Nógrád vármegyékben szétterjedve él, jelenleg 
legnagyobb részben birtokaikban a mezei gazdászattal foglalkozva. 

Fratrtcsevii-s család. Fratricsevics Jakab 1792-ben nyerte 
czimeres nemes levelét ')• 

Czimere négy részre osztott paizs. Az első és negyedik osztály 
kék mezejében egy arany nap felé repülő fekete egy fejű sas látszik. 
A második és harmadik osztály vörös mezejében hátulsó lábain álló 
oroszlán támadó helyzetben áll , első jobb lábában iró-toílat tartva. A 
paizs fölötti sisak koronájából két (jobbról arany-kék , balról vörös* 
aranyszínű) elefánt- orrmány között, melyekből mindkét oldalról öt 
zöld levél nyúlik ki , arany oroszlán emelkedik ki , első jobb lábával 
kivont kardot tartva. — Foszladék jobbról arany-kék , balról arany- 
vörös*). 

A család, hazája Bács Bodrog vármegye , hol Fratricsevich Pál 
1838-ban megyei táblabíró. Fratricsevich Péter 1845-ben alszolga- 
bíró volt. 

frecska család, ősi fészke Nógrád vármegyében Esztergály 
helység, hol egyelőre már a XVI. század végén mint az azon helységet 
biró Balassa család jobbágyai ismertetnek. Az érdeklett megye jegyző- 
könyvei szerint ott 1603-ban Freczka György Balassa Zsigmond 
jobbágya, 1667-ben másik Frecska György Balassa Lászlóné job- 
bágya, 1672-ben ismét Frecska György Balassa Bálint alsó-eszter- 
gályi jobbágya és a helység birája, fordulnak elő. Ugyanez időben 



*) Collect. Herald, p. 

*) Adami Scuta géotíl, tom. Hl. 



268 Frecska. 

éltek Fr. András, és idősb 9 ifjabb Márton szintén Balassa Bálint 
jobbágyai. 

Időjártával e család — valószínűleg haszonbérlések által — va- 
gyonosb állapotra jutva, Frecska András magát földesura Balassa 
Ádám által a jobbágyság alul fölmenteié , melyre nézve Frecssua An- 
drásnak s testvéreinek Balassa Ádám 600 forintban egy telket irván 
be *) , őket a jobbágyság alul fölmenté, 'és czimeres nemes ievél nyer- 
hetése által a kiváltságosak sorába lépésre segité, a minthogy nevezett 
Frecska András, Márton és Tamás testvéreivel és utódaikkai 
együtt I. Leopold király által 1702-ki mart. 10 én Bécsben kelt armalis 
levél által megnemesitettek , s nemes levelük azon évi június 19 én 
Nógrád megyei Losouczon tartott közgyűlésében ki is hirdettetett a ). 

A három testvér közül egyiknek Mártonnak ivadékát a követ- 
kező nemzékrend mutatja fel : 







Frecska N. 




1 ■ 

András 
1702. ns. 




Márton 

1702-ben 

nemesség köz-szerző. 


Tamás 
1702. ns. 




r ' -■ ' • 
1 János 






1 1 ■'■ ■ -' ~ — 1 

II. János 

1770. 




1 
Márton 


I. Pál 


III. János 
1792. 


■ 1 
György 




1 
II. Pál 

Miskolezra 

költoz. 


1 i 

Sámuel 

Loaonozon 

evang. lelkész 

1832. 




Miklós 
1833. 




1" ■ ~"" ■' 1 
Antal 



III. János 1792-ki február 22-én, — Miklós, ki atyjával 
II. Pállal együtt Borsod megyébe költözött 1833 ki május l-jén ; — 
Sámuel a losonczi evang. lelkész fiával együtt 1832-ki febr. 3lén 3 ) 
vettek ki Nógrád vármegyétől nemességökről bizonyítványt. 



') 1705 ki június 2-án fizették le Frecska András és testvér atyafiai a 600 
forint maaumissionalis összeget Balassa Ádámnak , mint ennek e napon Alsó- 
fisztergályban kelt nyugtatványa mutatja. Lásd Megyei Jegyzőkönyv 1705-ki 
pag. 63. a június 10-ki gyűlésben. — Mint tudom : 1852-ben Balassa Ádám utóda 
az érintett telek visszaváltására törvényes lépéseket tett. 

') Nógrád várm. Protocol. anni 1702. 

*) Jegyzőkönyv 621. szám alatt. 



Frendi — Frenyo. S«© 

Frecska Márton és Imre pedig, mint az egész Frecska család 
választott esküdt hadnagyai a czimeres nemes levelet 1831-ki novemb. 
16-án *) Nógrád megye előtt újra kihirdettették. 

Czimcrök : a paizs kék mezejében zöld téren felágaskodó szarvas ; 
a paizs fölötti sisak koronájából medve emelkedik föl , első jobb lábá- 
ban piros szőlőfürtöt , a bal lábával három búza-kalászt tartva, Foszla- 
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Frendi család. 1741 -ki october 28-án kapta czimeres levelét 
Frendi György Cornél. Czimere : a paizs kék mezejében zöld 
téren két szarvas-szarv között hattyú áll, csőrében arany horgonyt 
tartva. A paizs fölötti sisak koronájából szintén szarvas-szarvak kötött 
a hattyú nyaka emelkedik ki , csőrében a leirt arany horgonynyal. — 
Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst-kék 3 ). 

Frendi család. (Königshuldeni). Erdélyi szász család — 
A czimeres nemes levelet Mária Terézia király-asszonytól kapták 
1758-ban 4 ). 

Tagjai többnyire kamarai hivatalt viseltek. Frendi Ferencz 
a zalatnai bányai törvényszék tanácsosa, egyszersmind mérnök 1792 — 
181 d-ben; és ez (vagy már másik Ferencz) még 1847-ben is e hi- 
vatalban áll. 

D i e n e s a parajdi só-aknáknál tiszt 1847-ben. 

János a topánfalvi arany bányáknál tiszt 1847-ben. 

Móricz a zalathnai só-aknai hivatalnál irnok 1847-ben. 

Czimerök : a paizs kék mezejében egy viz-szintesen átvonuló ezüst 
csikolaton vörös sün- disznó. A paizs fölötti sisak koronáján két fekete 
sas-szárny között arany fejezetű fehér oszlop , és azon arany korona. 
Foszladék jobbról ezüst-kék, balról ezüst-vörös. 

Frenyo család. (Kövi). Gömör megyei nemes család. Czi- 
mere a paizs kék mezejében zöld téren ágaskodó egyszarvú ; a paizs 
fölötti sisak koronáján férfi-kar könyököl , kivont kardot tartva. Fosz- 
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörö3. 

Frenyo Rafael Gömör megyének 1839-ben esküdtje, 1842-ben 
szolgabi rája volt. 

Frenyo Sámuel Nógrád megyei B.-Gyarmaton ügyvéd volt. 
Meghalt 1842. táján. Csak leányai maradtak. 



*) Jegyzőkönyv 1588. szám alatt. 
*) Collect. Herald. Nro 167. 
•) Adami Scuta Gentii. 111. 
*) Ugyanott. 



«0 



Frey - Fridii. 



Frenyo Ferdinánd Nógrád megyei nagy-sztraczini születés. 
Iskoláit a kül-egyetemeken járta. 1843-ban evang. lelkészszé lŐn '). 

Frey család. (Schönsteini). Eredetileg német osalád. 1791- 
ben FreyFerencz czimeres levelet nyert. 

Czimere négyfelé osztott paizs. Az első és negyedik osztály fe- 
kete mezejében hármas rézsútosan lefelé nyúló ezüst osikolat fölött 
fehér egyszarvú emelkedik ki félig. A második és harmadik arany me- 
zőben három párducz-fej (kettő fölül , egy alább) látható A paizs fö- 
lött két koronás sisak áll, a jobboldaliból egyszarvú , a baloldaliból egy 
szerecsen emelkedik ki , felemelt jobbjában párducz fejet tartva. Fosz- 
ladék jobbról ezüst-fekete , balról arany-kék. 

Frejeatfels család. Freyenfels Jáooá- Kristóf az 1715-ki 
országgyűlésen honfíusittatott ")• 

Fridii család. Sáros vármegyei ősrégi család, mely a gagyi 
Báthory, Berthoty, Hedry, Sírok a y stb. családdal az Aba 
nemzetségből (genusa egy törzstől az 1330-ban élt Pétertől Szaláncz 
vár urától ered. (Lásd e munka I. köt. 232. /) 

Leszármazása következő 3 ) : 

I. Péter 
comes. 



II. Péter 1330. 

Szaláncz vár ura. 



Miklós György I. János III. Péter I. Mihály 

gágyi Bátnori&k Sirokai Frichi család Hedry oealád Berthotiak őse. 
őse. család torxse. törzse. törzse. 



Jakab 



István 1403 

(Lovagfalvai Kata) 



János 



Márton 
István 




János 

1570. 

i — „ . " " , — i 
Zsigmond 



Bertalan 
de Frych. 

. , A. _ 

Mihály 



Bariuá 
f!403. 



Bertalan 

t 



') Haan : Jena Hungarica 166. 

*) 1715-ki 135. törv. «. 

*) Wagner Tabelláé genealog. Msa. 



Frleske. Z?l 

II. Péter Szalánczot 1330-ban elcserélvén Drugeth Villerm sze- 
pesi főispánnal , Sáros megyében kapta többi közt Hedr^chfalva, 
Ferich (Frich.), Pertolalt (Bertót) és S i r o k a helységet *) ; 
atyjok halála után hat fia elosztozván , és mindenik a nyert birtoktól 
neveztetvén, külön-külön családot alapítanak. János Sáros megyei 
F r i c s helységet nyervén, törzse lőn a Frichi családnak. 

Frichi (de Frych) I. J á n o s mester 1343-ban Sáros vármegye 
alispánja , és négy szolgabirája bizonyítványa szerint tanúságot tett, 
hogy Madaras Miklós soha szolgája nem volt a ). 

Frichi Barius és István Duraccio Károly fiát Lászlót mint 
trónkövetelőt pártolván , ezért mint felségsértőktől Zsigmond király 
Frich helységet elkoboztatván, azt Sárosi Kelemennek és Hedri Ger- 
gelynek adomány ozá 1403-ban 3 ). 

Fricsko család. (Fürstenmühli). Idegen eredetű család, 
melyből Ferencz Xav. 1792-ben czimerea levelet nyer. (íratott 
Friczka-nak is, és a selmeczi bányai kamaránál 1787-ben pénz- 
tárnok volt). 

Czimere négyfelé osztott paizs. Az első osztály kék mezejében 
hátulsó lábaira állva arany oroszlán támadó helyzetben ; a második és 
harmadik fekete mezőben jobbról balra rézsútosan három csikolat lát- 
ható ; a negyedik vörös mezőben hátulsó lábain álló ezüst oroszlán ki- 
vont karddal. A paizs fölötti sisak koronáján két fekete kiterjesztett 
szárny között, melyeken három-három arany csikolat látszik, pánczélos 
kar kivont kardot tart, Foszladék jobbról arany-íekete , balról ezüst- 
vörös *). 

A család tagjai többnyire a kamaránál , főleg a bányászati osz- 
tálynál álltak hivatalban. 

Fürstenmühli Fricsko József a szómolnoki kamarai 
igazgatóságnál titkár 187Ö-ben. 

Mihály előbb (1810.) Szomolnokon tiszt, utóbb a Bánságban 
az oraviczai kamarai igazgatóság ülnöke 1820 — 1825-ben. — 1821-ki 
június 8-án kap Hont megyétől nemesi bizonyítványt , melyet Krassó 
vármegyében 1825-ki apríl 20 án hirdettetett ki. 

Károly a temesi kamarai igazgatóságnál hivatalnok 1815 — 
1825-ben. — Lajos a selmeczi bányai kamaránál számtiszt 1844-ben. 



*) Wagner Dipl. Sáros p. 331. az oklevél. 
*) Fejér Cod. Diplom. íom. IX. vol. I. p. 191. 
*) Wagner Dipl. Sáros p 352. ax oklevél. 
*) Adami Scuia gentil. tora. III. 



m 



Friíjeceky. 



Frideczky család. Nógrád s Nyitra stb. vármegyében bir- 
tokos nemes család. A czimeres nemes levelet I. Leopold királytól 

1694-ki aug. ( 21-én nyerte Frideczky János és 
ennek testvérei és rokonai Frideczky Gr y € i r g y , 
András, másik János ós Miklós, és Mik- 
lósnak fia István. 

A család czimere itt láthatólag a paizs kék 
mezejében zöld téren álló galamb, kiterjesztett 
szárnyakkal , csőrében egy piros rózsát tartva ; 
fölötte három ezüst csillag ragyog. A paizs fölötti 
sisak koronáján két kiterjesztett sas-szárny között 
férfi-kar könyököl, szintén rózsát tartva. Foszladék 
innen arany-kék, onnan ezüst- vörös. 
A család egyik ágának a nemesség egyik köz-szerzőjétől M i k- 
1 ó s t ó 1 napjainkig következőleg sarjadzott le : 




Bora 
(Bory Mia.) 



Auna 

(Tassy 

Becz N.) 



Frideczky Miklós 
1694. 



I. István 
(Borsiezky Mária) 



Tádé 
Nógrád v. t.-biró 

1755. 
(Tarnóczy Bora) 



Teréz 

(Jeszenszky 

Mihály) 



Rozália 
(1. Hügyei Farkas. 
2. Szily József 
seplenivir) 



Károly Anna Bora II, István 

(Sembery) (Diószeghy (Pogány Ján.) (Tiszi 

Józsefj Magdolna) 



Francziska Mária 
tLendvay (Paczolay) 
János) 



József 

szül. 1780. dec. 10. 

f 1851. jnl. 21. 

(Géozy Teréz 

szül. 1794 dec. 10. 

t 1856. dec. 10. 

Lajos 

szül. 1817. april 23. 

Nógrád v. főjegyző. 

Lak Tereskén 



Jozefa, f Antal 

(Kasza Antal) f 



Miklósnak fia 1. 1 s t v á n neje Borsiczky Mária után sárfenéki 
Karaper jogon örökli Nógrád megyei egész Tereske helységet , és igy 
(erjedt be Nógrád megyébe a család. Unokája Tádé (1765-ben) me- 
gyéje kitűnőbb táblabiráinak egyike volt. 



Fridrich - Fr lehelsz 



273 



A végső izén álló Lajos kora ifjúságában a megyei hivatalos 
pályára lépett; Nógrád megyének 1838-ban másod al- , 184í-ben első 
al-, 1845-ben pedig fő-jegyzője lön egész 1848-ig; ekkor azon megye 
egyik nemzet-gyűlési képviselője; 1849-ben pedig a forradalmi fel- 
dunai hadseregnél kormány-biztos. Jelenleg tereskei birtokán nőt- 
lenül él, s igy ágazata benne kihalásnak néz elé. 

A esalád másik ága Nyitra megyében él , hol annak egyik tagja 
Timót azon megyének 1844— 1847-ben alszolgabirája volt. 

A család az egyházi pályán is több egyént mutatá fel. A nemes- 
ség-szerzők közül egyik János 1688-ban nyitrai káptalani kanonok, 
és trencséni főesperes. 

Ferencz 1810—1 820-ban székesfejérvári Őrkanonok , és mo- 
gyoródi apát volt. 

József 1810 - 1820-ban a pozsonyi kerületben al-tartományi 
biztos volt. 

Fridrich család. Fridrich János százados kapitány, 
1764-ben Mária Terézia király-asszony által nemesi tte tett meg. 

Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs. A jobboldali osztály 
arany mezejében egy fehér márvány-oszlop áll, fölötte félhold ragyog. 
A baloldali osztály kék mezejében viz-szintesen két ezüst csikolat lát- 
szik. A paizs fölötti sisak koronájából két elefánt-orr mány között 
(melyek egyike félig ezüst, félig kék ; a másik félig vörös , félig ezüst) 
egy pánczélos kar könyököl , kivont kar- 
dot tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös. 
balról ezüst kék *). 

Fridrich Miklós ügyvéd 1841 ben *), 
Fridrich Miklós magyar huszár kapi- 
tány , és Károly ugyanazon ezrcdbeli 
főhadnagy 1842-ben legfelsőbb engedély 
mellett nevöket B é k e f f y-re változ- 
taták 3 ). 

Friebeisfc család. (Rajkai). 
Friebcisz János és általa fiai János és Ist- 
ván és utódai III. Ferdinánd királytól 
Pozsony várában 1655-ki jun. 24 én kelt 

Friebeisz ca. czimere. 




') Collect. Herald, és Adami Scuta geniiL III. 
*) 1841-ki Pesti Hírlap 43. szám. . 
•) 1842-ki Festi Hírlap 153. szám. 



18 



274 



Friebef ss . 



czimeres nemes levélben nemesitettek meg , és ez oklevél Pozsony vár- 
megyének azon évi nov. 18-án tartott közgyűlésen kihirdettetett '). 

A család czimere itt láthatólag a paizs kék mezejében zöld tér 
fölött hátulsó lábaikon szemközt álló két oroszlán egy pallóst tartva, 
melyen borostyán-koszorú zöldéi. A paizs fölötti sisak koronájából 
oroszlán emelkedik ki , első jobb lábával kivont kardot tartva. Foszla- 
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. (A czimeratulsó lapon van). 

A nemesség-szerzőtől kezdve a családfa jelenkorig igy alakult: 

I. tábla. 

János 

1655-ben kap 

czimeres levele* 



I. István 

1655. 



II. János 
1655. 



Mihály 

czim. püspök. 

Eszterg u. -prépost. 

t 1748 



II. István 



I. Ferencz 

Pest v. főbiztos. 

i " 7-1 

Lásd II. táblán. 



Lásd III. táblán. 



III. István 
boldogcsévi 

plébános. 



I. József 

somorjái 

város-biró. 



III. János 
Ptst v. sz.-biró. 



IV. Ferencz 
kamer. tiszt 

Aradban 
1810-1825. 



Ignácz 

L.-Bruckban 

kereskedő. 



Ignácz János 



János Sándor ignácz II. Antal 

■z.-somlyói palásti Pest v. s z.-biró. 

só-tUzt 1815. plébános. 



III. Ferencz 
Pest v. esküdt. 

1 ^ 11 - 

Károly 



V. István 



VII. István Mihály Antal 



Imre 

Esztergám v. 

főjegyző, kÖA r . 

váltó fellí'TV.-sz. 

nyűg. ülnök. 
(Miekey Zsófia) 



Karolina Alojzia 

(Vaítay N.) (Gunda N.) 



Jozefa Juha 

(1. Sebestyén Józs. (Póos János) 
2. Setéth József. 
3 Horváth Geiza; 



Paulina 



Mária 



(Gunda Fer.) (Andrássy Férd.) 



'j Az előttem feküdt eredeti arinalis szerint. 



Frlebelsss. 273 

A czimerlevelet szerző I. Jánosnak két fia I. István és 

II. János által a család két vonalra oszlott, II. János vonalát a 

III. táblán látandjuk. 

I. Istvánnak három fia által e vonal ismét két ágra szakadt. 
II. István ágát itt látjuk , I. Ferenc? ivadéka pedig a II. táblán lesz 
látható. 

Mihály (I. Istvánnak fia) papi pályára lépvén, előbb lőcsei 
plébános, 1734-ben esztergám! kanonok, 1741-ben káptalani követ, 
végre nagy-prépost és germanopolisi (némethiaki) czimzetes püspök. 
Meghalt 1748-ban '). Végrendeletében a nagyszombati apáczák zár- 
dájának hatezer forint alapítványt hagyományozott családjából i , vagy 
ezek nemlétében idegen két leány-növendéknek felneveltetésére. 

II. Istvánnak három fia volt : III. István boldogesévi plébános 
volt. József Somorján a város főbírája . kinek két fia maradt : 1. Fe- 
renc z előbb kir. testőr . később Arad megyében kamarai tiszt ; Mé- 
nesen kasznár 1810 — 1815-ben, utóbb Pankotán pénztárnok 1820 — 
1825 ben. — 2. Ignácz alsó- ausztriai L.-Bruckban virágzó keres- 
kedést nyitott, mit Ignácz és János fiaira hagyott örökségül. 

II. Istvánnak harmadik fia III. János Pozsony vármegyéből 
Pest megyébe költözött, és itt a megyénél majd félszázadig szolgabirói 
hivatalt viselt. Hat gyermeke maradt: 1. József kamarai só-hivatal- 
nok (ellenőr) volt Szilágy-Somlyón 1815-ben. — 2 Sándor. — 
3. Ignácz plébános Paláston — 4. III. F e r e n c z Pest megyének 
esküdtje volt ; fia K á r o 1 y. - 5. István, kinek fiai István, M i- 
h ál y , Antal. — 6. II. Antal Pest megyénél előbb aljegyző, utóbb 
szolgabíró , mintegy 32 évig hivataloskodott 2 ). A táblázaton látható 
több leány-gyermekein kivül élő fia 

Imre Esztergám megyénél mint aljegyző kezdé hivatalos pá- 
lyáját, utóbb főügyvéd, főjegyző lőn, az 18 32 / 36 -ki és 18 3 % -ki ország- 
gyűlésen conservativ szellemű követ, 1840-ben az akkor felállított első 
biróságú pesti váltó- törvényszékhez, 1846-ban pedig a m. kir. fclváltó- 
törvényszékhez ülnökül neveztetett 3 ) ; jelenleg nyugalmazva tinyei 
birtokáu él. Csak leányai vannak. 



*) Memória Basiiícae Strigonien. p. 167. - hol azonban F r i v a i s z-nak 



van írva 

2 



') Fiával Imrével együtt "Pozsony megyétől 1832-ben vettek ki ne- 
mesi bizonyítványt. 

*) V. Fe-dinaud király által magyar nyelven kelt ..rajkai" előnévvel 
kiadott Decretum álfeL 

28* 



276 



Friebeisz. 



II. István testvérének l. Ferencznek utódait a következő nem- 
zékrend tünteti fel : 

II. tábla. 



I. Ferencz lásd 1. táblán. 
Pest v. főbiztos. 



II. József 

Békés v. 

főjegyző és 

követ 1751. 



I. Antal 
fő- adószedő. 



Iguácz 

Püspökibea 

plébános alesp. 



Anna III József Rozina N. 

(Setéth N.) Pest v. (Wohlleben (Katona Márton 

másod alispán Károly alezredes) 

1820. őrnagy) 

(Jung Eiv.se) 



TV. István 
szüL 1780. f 1854. 
Pest V. fö-M-biró. 
(Kaprínay Anna) 



Lajos 

cs. fr. kapit. 

(Somsich Riza) 

i r^ -> 

Lajos 



Amália t Emilia Károly f József f 

(Bálás fí ) (Purgly Arad v. cs. kir. kupit. 
János) fö-sz-biró. 

(Somsich Riza) 



VI. István 
szül. 1S21. ■ 
(Mészáros Júlia) 



Rudolf 

szül. 1823. 

voit cs kir. 

járásbüó. 



Francziska 

szül. 1825. 

(Réty Iguácz) 



V. Ferencz 

szül. 1827. 

(Lef. Horváth 

Berta) 

i —* 1 

István 

szül. 1858. 



Béla 
-j-1849. 



I. Ferencz Pest vármegyébe költözvén , ezen megyénél mint al- 
jegyző, főbiztos szolgált. Három fia maradt , úgymint: II. József, 
ki Békés vármegyének főjegyzője, és 1751-ben országgyűlési követe 
volt 1 ); magtalanul múlt ki. — Ignácz plébános és alespereg volt 
Püspökiben hosszú évek során. 

I. Antal Pest megye szolgabirája és fő adószedője volt. Két fia 
maradt : III. József és IV. István. 

III. József Pest megye részéről 1797-ki és 1800-ki nemesi föl* 
keléskor zászló-tartóul, al- s utóbb fő-hadnagyul volt alkalmazva, tx- 
után fokonként aljegyző, főszolgabíró, főjegyző, és 1820-ki május 8-án 
másod alispánná választatott. Meghalt június 9-én. Nejétől Jung Er- 
zsébettől gyermekei közül Károly Arad vármegye fő-úti biztosa fő- 
szolgabírói czinamel 1841-ben. Magtalanul múlván ki, Özvegyét Sora- 



') Lehoczky Stemmat. I. 



Friebeisz 271 

8 i c h R i z á t testvére Lajos a 32. számú m. gyalog ezredből kilépett 
százados vette nőül. Lakik Kurticson. — II. József előbb testőr, 
utóbb lovassági százados. 

IV. István született 1780-ban. Pest megyének 1803-ban es- 
küdtje, 1829-ben főbírája, 1841-ben fő-adószedője 1845 ig, midőn le- 
köszönt *)• Meghalt 1854-ki april 2-án , kora 73-dik évében. Özvegye 
Kaprinay Anna. Elő fiai : 

István 1848. előtt Pest megye esküdtje. Utóbb divatlap-szer- 
kesztő és könyvkiadó 2 ) volt. 

Rudolf 1845-ben Pest megye alügyésze. 1848. után volt cs. k. 
jarasbiro. 

Ferencz született 1827-ben. Nejétől lefkóczi Horváth Berta- 
tói fia István született 1858-ban. 

A család másik vonala, mely a nemesség-szerző I. Jánosnak fiától 
II. Jánostól származik, következőleg terjedt le ; 

III. tábla. 

II. János lásd 1. táblán. 
1655. 

Ádám II. Ferencz 

Baranya v. táblabíró, 

alispán. 



X János Klára. 

i (Marich Pál) 

r~— *-• ' i 

János Igoáex 



Anna Rozina Judit Francziska 

(Salamon András) (Szelestey) (Jeszenszky György) (Horváth) 

II. János Baranya vármegyébe származott, egyik fia Ádám 
azon megyének alispánja volt, és királyi tanácsos, kiről Pécs város 
szőlőhegyeinek egyike máig „Friebeisz" nevet visel. Gyermekei 
nem maradtak. 

II. Jánosnak második fia II. Ferencz hires ügyvéd, s tábla- 
bíró volt. Leánya Klára szolgaegyházi Marich Pálné , nagyanyja 
Marich Dávid főispánnak, kinek egyetlen leánya Szőgyényné lőn. 



*) Testvérének József volt alispánnak fiaival együtt maga és fiai ré- 
szére Pozsony megyétől 1834-lt ; június l-jén vett ki nemességéről bizonyítvány t. 
2 ) E munka 1. és II. kötetének is 6 volt (csupán !). kiadója. 



178 í*rleweis>, - Frimont. 

II Fer őznek fia J á u o s nemzé ismét Jánost és Ignáczot; 
amannak csak a táblázaton látható négy leánya maradt, kik közül 
Judittól Jeszenszky György Tolna megyei főszolgabíró nejétől egy 
marquisnő, és Jusztina Dőry Karoly kir. tanácsosné származik. 

Frleweísz csaiád. Tótországi család ; közülök F r i e w e i s z 
Fe re n ez 1760-ban VerŐcze várnv gye alispánja volt f ). 

Frigy család. II Lcopold királytól kapta Frigy György 
1791-ben cziiioere3 levelét. 

Czimere négyfelé osztott paizs. Az első és negyedik osztály fe- 
kete mezejében jobbról balra rézsútosan arany esikolat látszik , fölötte 
s alatta arany csillag ragyog. A második és harmadik osztály vörös 
mezejében hármas zöld haimon ezüst egyszarvú áll. A paizs alyjáról 
fölfelé gúla alakban kék mezőben arany búza- kéve látszik. A paizs fö- 
lötti sisak koronájából két fekete sas-szárny között kék magyar ruhás 
kalpagos vitéz nyúlik ki , felemelt jobbjában buzogányt tartva. Foszla- 
dék jobbról arany-fekete, balról ezüst vörös l ). 

Frimont család. (Gróf, palotai) Eredetét Lotharingiából 
veszi, honnan a múlt század közepén rtemes Frimont Péter-Ferencz 
al-ezredes Ausztriába jött, és birodalmi nemességre emeltetett s ). 

P 1 r i m o n t Domokos franczia szolgálatban őrnagy . és fene- 
strange-i kormányzó 1766-ban esett el. Nejétől Horiot de Collancy 
Janka Margittól fia János Mária született 1 750-1* i január 3-án. 
Leopold cs. rend nagykeresztese . a vas korona első osztályú lovagja, 
Mária Terézia katonai rtniá , és a Newsky Sándor orosz császári, és sz. 
Wladimir első osztályú , — a franczia királyi Lajos-rend, a szard ki- 
rá T yi Annunciata , — a nagybritanniai kir. Bath-rend , a porosz vörös 
sas első osztályú, szicziliat kir. Ferdinand-rend, — és szent Januar--rend, 
a szicziliai királyi sz. Gvórgy-rend, a bajor rend Miksa József-rend 
nagykeresztes vitéze; cs. kir. vai. belső titkos tanácsos, lovassági tá- 
bornok , egy huszár-ezred tulajdonosa , Velencze és Alsó-Olaszország 
vezénylő parancsnoka, majdaíőhadi tanács elnöke, 1808-ban I. Ferencz 
királytól ausztriai Láróságra emeltetett az egész csaíádihl együtt. 
1809-ki sept. 13-án egybekelt mitternbergi Mitterpacher Katalinnal. 



f ) Lehoczky Stemraat. I. — A fbiebb említett Friebeisz Mihály esztergálni 
nagypiépoat neve is legtöbb helyen igy fordulván elő . kérdés: nem e családhoz 
tartozik-e ? 

*) Collect. Herald p 221. 

8 ) Hiet. herald. Handbuch. 227. — Sehönfeld : Adels-Schemat. I. 144. — 
Goth. Geneal. Tasche;:buch der grafl. Hauser. 1835. 184. — 1869. 282. 



Frischmann — Fristadszky. 279 

1821-ben I. Ferdinánd Sziczilia királyától Nápolyban antradocoi her- 
ezeggé neveztetett ; I. Ferencz császár és magyar király által pedig 
1828-ki aug. 27-én birodalmi grófságra emeltetett, s egyszersmind ez 
alkalommal Bihar megyében adományban hat helységet nyert , ezek 
kőzött Palotát , mely Nagyváradtól egy órányira fekszik. Meghalt 
1831 -ki dec. 26-án. A magyar nemzethez, melynek nyelvét tökéletesen 
beszélte, különös vonzalommal viseltetett. 

Czimere a családnak négyfelé osztott paizs , egy közép kisebb 
paizszsal, melynek zöld mezejében ezüst sziklán egy arany kakas ál!, 
első felemelt lábával egy kivont arany- markolatú kardot tartva, fölötte 
mindkét oldalról arany liliom látszik. Az első és negyedik osztály vörös 
mezejében ezüst rovátkos tornyot mutat, bezárt kapuval. A második 
osztály kék mezejében ezüst egyszarvú ágaskodik. A harmadik osztály 
kék mezejében balra rézsútosan vonuló három ezüst csikolat , melyek 
kettején batszegü csillag ragyog. A paizst telamonok gyanánt két 
oroszlán tartja. 

A család nemzékrendi táblázata következő : 

Domokos 

franezia őrnagy 

t 1766. 

(Horiot de Collancy Janka Margit) 



János- Mária Tamás-Mária 

szül. 1759. f 1831. szül. 1767. april 28. 

báró 1808. gróf 1828. i —• — £- 

ausztriai lovas tábora. reter-tereuez 

(Mitterpacher Kata) «*»■ 1798. május 21. 



cs. kir. vadász-alezredes. 
Albert Tueodora Magyar indigeua. 

szül. 1817. april 11. szül. 1812. jan. 18. (Gr. Gyulay Karói ina) 

(Lónyay Audrás 
cs. kir. kam. és kapit.) 

Frischmann család. FrischniannGyörgy 1 727-ben 
III. Károly királytól kapta czimeres nemes levelét. 

Czimere viz-szintesen kétfelé osztott paizs , a felső kék mezőben 
három arany csillag ragyog , az alsó ezüst mezőben zöld téren vörös 
ruhás kar könyököl , három szál nefelejtset tartva. Ugyanez alak lát- 
szik a paizs fölötti sisak: koronáján is. Fo&zíadék jobbról arany-kék, 
balról ezüst-vörös *). 

Fristadszky család. Galgccz vára Freystadt vagy Fristadt- 
nak is neveztetett a XV. században ; innen a vár birtokosát U j 1 a k y 



•) Collect Herald. Nro 332. 



280 



Frtvatdszky. 



M i k 1 ó 8 1 is némelyek *) Fristadszky-nak is irták ; azonban ez igazi 
neve sohasem volt a családnak. (Lásd Ujlaky család). 

Frlvald«zky család. (Frivaldi). Trencsin vármegyéből vette 
eredetét, ott fekszik F r i v a 1 d helység is, melyről előnevét irja. 

Czimeres levelét 1583-dik évben Rudolf királytól nyerte, és 
később 1587-ben adomány-levelet is kapott 2 ). A család egy része meg- 
maradt Trencsin vármegyében , és ez ágból származott F. J á n o s , je- 
lenleg a nemzeti Múzeum természeti osztályának egyik őre. 

A család egyik ága Zemplín vármegyébe vette lakását , és ez ág- 
ból S. A. Ujhelyen született 1799-ben Fr. Imre, előbb a nemzeti 
Múzeum természeti osztálya őre, jelenleg 1833 — 1838-tól a magyar 
Akadémia rendes tagja ; a fü veszet? , főleg pedig a rovarászát! tudo- 
mányokban hazánk egyik legkitűnőbb tudósa 8 ). 

A családfát e táblázatok mutatják : 

I. tábla. 



Frivaldszky János 
1583- ban czim. ns. 



Tóbiás Dániel Boldizsár Jeremiás Mózses György Márton János 



i r 



-i r 



. , ( '— — -, i 1 i '• 1 

György György L.ll.tábl. János L. lll.iábl. András 



i "- — i 

János 



Ferenoz 

i " . 

Ferencz 



J 



János György András Ferencz 

r 



János 



András 



András János Ferencz Ádám Gá6pár István 




János Ádám 



Antal 



János 



András György 



— i i n 1 i ; « 

Ferencz János Ferencé András 



5 ) Phil. Callimachus Sehwandtnernél tom. I. p. 475. 

2 ) A családtól nyert adatok szerint. — A mnlt század végén egy — zólyomi 
születésű — tudós Frivaldszky János élt, ki 1767-1781-ben több tu- 
dományos munkát irt. (Lásd Horányi Mem. Hung. tom. I.) de kit neve Írásának 
különbözése miatt felvilágosító adat hiányában e családhoz számitanom nem volt 
szabad. 

") L. Feremay Danielik : Magyar írók 1. 148. 1. 



Frivaldszky. 



291 



Mint e táblázat mutatja , a nemesség-szerzÖ Jánosnak nyolcz fia 
közül négy terjesztett ágazatot ; — azonban a családot jelenkorig csak 
JeremiásésGyörgy ágán (a II. és III. táblán) látjuk lesarjadzani. 

Jeremiás ága itt következik : 

II. tábla. 



Jeremiás ki az 1. táblán. 



M<5zae6 



Gáspár 



Ferencz 

* - 



Illót András 



Ferenoz Zakariás 



András 



János 

r ' " * ■ i 
János 



Simon 

■«■ 

Simon 



Dániel 
Dániel 



i — *" ■■ > 

Ferencz János 



Ferencz János András 



láno- AndrTT W'Sy ÁndrÁ * 



Ignácz János József 



János Ferencz 



Mihály 



^w- 



János György József Ferencz Miklós András 



Gáspár 



József 



Ferencz József Márton Mihály 



Simon 



András 



Gáspár 



János 

_A___ 

János 



József 



János Károly Antal 

! t 

i — * r~i 

József János Alajos 

f Pesten + 

múzeumi 

Ör. 



Ignácz István 

t 

r 



János József 



József István 



István Károly Simon János 



István János Zsigmond Dániel József 



István 



r— ————-" 7— — 1 

József András Vincze 



283 



Frona — Fronias. 



IIL tábla. 



György 





Ferencz 



György 



János András István György 

+ l. 



i ■ ' 1 

András János Ferencz 



János György István Józbef Ferencz 
Jánoa 



János József Sámuel 



József János Dániel András István György 

József János Ai Írás 



János 



András 




István _ 



István 

t 



Imre 

szül. 1799. 
Pesten. 



György 
"» t 



József 

t 



Matild 
(Putnoky) 



Szerafin 
(Battha György) 



Anna 
(Bérczy Károly) 



Paulina 



A család czimere : a vért vörös udvarában zöld tér fölött négy- 
szegű kövekből kapu, melyből vas korlátok függnek alá: fölötte sá- 
frány-szinü ruhában férfi-kar könyököl , négy buza-kaiászt tartván. A 
paizs fölötti sisak koronájából kinyúló két vörös kiirt között a leirt kar 
a búza-kalászokkai látható. Foszladék mindkét oldalról sáfrány (vagyÍ3 
sárga) — és vörös szinü. 

Frona család. Zemplin megye armalista nemeseinek sorába 
számíttatik i ). 

Fronius család. Erdélyben szász eredetű magyar nemes 
család , melyet Fronius Mátyás Brassó városa királybirája. és a 
szász nemzet törvénycinek codiíicatora , alapita s emelt fel *). vitte 
keresztül Báthori István erdélyi fejedelem s lengyel királynál a szászok 
alkotmánya megerősítését. Családjára 1583 ki mart. 13 án nemességet 
nyert 3 ). 



*) Szirmay C. Zemplin not. top. 112. 

2 ) Benkó Jos. Transylvania generális I. 

3 ) Röváry L Erdély uev. családai. 89. 



Horányi Mem. H. 1 735. 



Frommer. Szende. 283 

A szász nemzet 1784-ki összeírásakor tagjai mint brsssai király- 
bírók, orvosok és katonák említetnek. 

1794-ben Fronius Mihály az erdélyi kanczcHártán fogalmazó. 

Másik Mihály 1794-ben brassai biró , és gubernialis tanácsos. 

Gr y ö r g y-T ivadar ugyanott városi szószolló , u + óbb 181 5-ben 
kapitány. 

Péter a kir. kincstárnál gyakornok 1794-ben, tiszt 1815 ben 

Tivadar 181 5-ben brassai osztoztató. 

Frigyes 1815 — 1847-ben Brassóban posta- mester. 

Mihály 1847-ben a szebeni evang. egyház vidék-inspectora s 
al -gondnok a. 

Imre ugyanaz 1847-ben az udvarhelyi egyház-kerületben, kü- 
lönben földbirtokos. Egyetlen leányát Máriát Tolnai Gábor vette 
nőül. 

Frigyes 1847-ben a medgyesi széknél írnok. 

Henrik (ki Froon de Froniusnak iraíik) 1847-ben az erdélyi 
főhad i parancsnokságnál főhadi- biztos, és előadó. 

János-György nádosi lelkész 1847-ben. 

S i m o n-A l b e 1 i u s szintén Brassóban a városnál 1847-ben al- 
kalmazásban. 

A család evang, vallású. . 

FruinmeivSzende család. (Keresztesi). A Frummer 
család a XVII. század közepe táján Németországból szakadt Magyar- 
országba. Első megtelepedés) helyük Érsekújvár volt, innen át- 
költözött egy ága Mosón vármegyébe, hol Frummer János 1732 — 
1733-ban Mosón megye jegyzője volt. 

A másik ág Arad és Tenies megyébe tévé át lakását, honnan 
Krassó vármegyébe fészkelek magukat. Érsekújvárt született az első 
magyar e törzsből Frummer I. Mihály 1 ), ki e család magyar ágá- 
nak alapitójává lőn. Meghalt 1 725 ben. Nejéi ől Farkas Borbála- 
tól született fia II. Mihály 1716-ban Érsekújvár polgármestere volt. 
Megh. í773-ban. Ennek következő kilencz gyermeke lett: 1. III. Mi- 
hály; — 2. Elekf; — 3. I. Jánosi — 4. I. József f; — 
S.Fülöp; — 6. K a t a 1 i n Zsanzsaffy né ; — 7. A n n a Czompó hű- 
tené ; — 8. Zsófia Hadáryné ; — 9. I. A n t a 1. — Ezek közül 

III. Mihály és általa fivérei József, János és István 
II. József császártól adományban nyeré Krassó megyei Keresztes 



1 ) Valószínűleg e Mihálynak volt fia János a Mosón megyei jegyző. 



284 



Fruuimer-Ssend6. 



helységet. Ez adomány-levél szerint — melynél fogva a család nemesi 
volta 1791-ben Krassó megyében kihirdettetett; a család ősi czimere 

a paizs ezüst mezejében arany 
csillag, a paizs fölötti koronás 
sisakon pedig két elefánt-orr- 
mány volt Az érintett ado- 
mány-levélnek I. Ferencz ki- 
rály által 1798-ki nov. 23-án 
kelt megerősítése alkalmával 
az előbbi czimer a jelenlegire 
változta ttatott és bővítetett. 
E czimer — mint a metsz- 
vény mutatja — egy fenálló 
hadi paizs, melynek ezüst ud- 
varában hármas zöld halmon 
hátsó lábain természetes színű 
koronás oroszlán , kioltott pi- 
ros nyelvvel , hátra felkondoritott farkkal áll , első jobb lábával kettős 
pátriárkái arany keresztet tartva, a bal lábát pedig támadásra kinyújtva. 
A paizs jobboldali felső szegletében egy kisebb négyszegű tér kék me- 
zejében az előbbi czimerükbŐl vett arany csillag ragyog. A paizs fölött 
két koronás sisak áll , a jobboldaliból a két elefánt-orrmány , a balból 
pedig a leirt oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-kék, bal- 
ról ezüst-vörös , ). 

A család leszármazása következő : 




J ) A czimert a: érintett keresztesi Donatio igyirja 
1 e : „Ac insuper in signum uberioris erga ipsnm exhibitae gratiae et cleraentiae 
nostrae aotiqua arma quoque, seu nobilitatis insignia, quibus hacteuus jam usus 
est, nt pote scutum militare erectuin argenteum , referens leonem na t uraiéra coro- 
natum , divaricatis posterioribus pedibus super tricolli viridi basim scuti inter- 
occupante ereetum , ore Inaníe , lingva rubicunda , exerta , et cauda post tergum 
sinuatim elevata, anteriorum p'ídum falcilis sinistris ad raptum protensis, dextris 
crucem patriarchalem auream tenentem , ciira quadrante rainori honorario cui 
•teila sexangula aurea ex digniate priorura suurura armornra , seu nobilitarium 
Insigniura desumpta, inscripta est. Scuto incumbit etc." Protoc. in Libro Regio 
I. Classio sub Nro £9. pag. 721. 



Frnmmer-Szende. 



285 



Frummer T. Mihály 

1 1725. 

(Farkas Bora) 



II. Mihály 

szül. 1716. f 1773. 

Ersekujvárott polgármester. 



III. Mihály 

Temes v. 

szolgabíró. 

f 1796. 
(Haasz N.) 



Elek 

t 



I. János 

t 



I. József Fülöp 
Arad v. 
főpénzt. 1790. 
1 1806. 
(Geringer N.) 



1. Antal 
Temes v. 
fő-ügyész. 



I. Zsigmond 

Temes v. 

főszolgabíró. 

(Veber N.) 



Róza 

(Markovits 

József) 



ÁJHta 

(Bihios) 



István + 

Titus 

a?.. 1822. 



II. József 

Krassó V. 

alispán 1832. i — 

-j- 1840. Ottilia Sándor 

(Sánka Manczi) (Gartner N ) f 1838. 

I 



II. Antal 
Krassó v. főpénzt. 



Ida 
(Frummer 
Zsigmond) 



Victor 
sz 1856. 



II. Zsigmond 
1839. 

•Szende. 
(Liszka Fanni) 



II. János I. László 
+ 1830. Stende. 
(Oberhoffer 
Antónia) 



III. Zsigmond 
(Frummer Ida) 



Ilona 
szül. 1847. 



Janka 
szül. 1849. 



Gábor 
szül. 1852. 



II. László 
szül. 1854. 



Fanni 
szül. 1856. 



Gabriella 

(Graeczenstein 

cs k. ndv. k. tan.) 



I.Béla 

szül 1823. 

Krassó v. főügyv. 

(Beé Anna) 



Fanni Luiza Kálmán 

(Fábry Adolf) szül. 1830. f 1848. 



II. Béla Erzse IV. Zsigmond Ilma 

szül 1854. szül. 1855. szül. 1856. szül. 1857. 



Mint a táblázat mutatja , II. Mihálynak három fia által a család 
három ágra oszlott. 

III. Mihály 1778-ban Temes vármegye szolgabirája , fia 
I. Zsigmond ugyanazon megye főszolgabírója volt. 

I. Antal Temes megye főügyésze volt. István fiától unokája 
Ti tus. 

Fülöp Arad vármegye főpénztárnoka volt 1790-ben. Három fia 
ismét három ágra terjeszté a családot. Ezek közül II. J ó z s e'f Krassó 
vármegye alispánja volt 1832-ig. Meghalt 1840-ben. Sanka Mag- 
dolnától fiai: 1. II. János meghalt 1830-ban; 2. I. László, ki 



288 Fuchs — Fog £er. 

nevét Szendé-re változtatá, Krassó vármegyei szolgabíró 1841-től 
1 849-ig ; és 3. III. Z s i g m o n d. 

II. Antal Krassó megyei főpénztárnok volt. Sándor fia meg- 
halván, c^íik leányai élnek. 

lí. Zsigmond unoka-öcscsével I. Lászlóval együtt ma- 
gukra s utódaikra nézve V. Ferdinánd király engedelmével a Frum- 
mer nevet ,,Szende ' névvel átcserélték , és innen a család két részre 
oszlik: Frummer-ekre és Szendékre, minta táblázaton is meg- 
jelelve van. II. Zs! -mondnak gyermekei közül I. Béla Krassó várme- 
gyének 1845 ben aí- , utóbb fó-ügyésze a forradalomig, melyben mint 
százados veti részt. Gyermekeit a táblázat mutatja. Testvére Kálmán 
szintén forradalmi huszár-hadnagy, meghalt Pozsonyban 1848-ban. 

Királyi adományt nyertek a már érintetteken kivül még I. Jó- 
zsef Krassó megyei Zsuppa helységre, de mag néikül halván meg, 
az ismét, a koronára szállott. 

Fülöp 1803-ki april Íjén királyi adományt nyert e, z Ga- 
v o s d i a helységre és Zsena két harmadrészére . mit e család j ,'lenleg 
isbir; ezenfelül í. B é 1 a bhja Magura helységet Í3 , melyei, atyja 
ií. Zsigmond magurai (báró) Augusztól vasárolt meg 1839-ben. Ok- 
szerűbb és könnyebb gazdálkodás tekintetéből pedig a Szendék g o- 
vosdiai és magurai földjeiken két külön előjáróval biró magyar 
contractua 1 is községet : Szendela k-ot és F ü 1 ö p h á z a-t tele- 
pitének. 

Ib'uehs család. Fuchs T J d a 1 r i k II. Ferdinánd király 
által Bécsben 1623-ki július 15-én kelt czimeres nemes ievél által ne- 
mesi íetett meg, és e czimeres levél Sopron vármegyében még azon 
évben kihirdettetett ')- 

Tán e családból származott Fuchs Ferencz, ki 1787-töl 
1804-ig nyitni püspök, éa ez évtől Eger első érseke ^volt. Meghalt 
1807-beu. 

Fuchs család. Lásd F u x család. 

Fugger család. Ámbár jelenleg nem él e család hazánkban, 
de mert egykor a XVI. század első felében hatalmas tflzséri szerepet 
játszott e ház nálunk , és a kihalt Thurzó családdal nemcsak üzéri , de 
vérségcs viszonyban is állott, kell hogy róla itt is említés tétessék. 

Azok, kik hazánkban szerepeltek : Fugger Jakab és Antal. 
II. Ulászló és 11. Lajos király korában a királyi bányák haszonbérlői 



') PoMouy váruicgye levéltárában van a/, eredeti a; ir.aiia. 



VúU. 287 

voltak. Á gazdagságáról világhíres augsburgi Fugger házból származ- 
tak , melynek első törzse Fugger János takács és vászon-kereskedő 
1370-ben nyert A.ugsburgban polgári szabadalom levelet. A beszter- 
czei bányai királyi rézbányákat Fugger Jakab vette ki haszonbérbe 
a vele rokon Thurzókkal együtt. A lelkiismeretlen kezelés és csalás 
gazdagodásukat roppantai előmozditá. A csalás azonban számos évelt 
lefolyta után 1524-ben napvilágrajövén , a bányák lefoglaltattak, és a 
bérlők kárpótlás fizetésre ítéltettek; sőt az 1525-ki országgyűlés a 
F u g g e r-eket (kiket a nép F u k a r o k-nak nevezett) az országból 
kiűzetni rendelé J ) ; s ennek folytán jószágaik is elkoboztattak, és ügy- 
vivője fogságba vettetett. Azonban a minden európai fejedelmek előtt 
tekintélyivel bíró Fugger ház hatalmas pártfogókat tudott magának 
szerezni , kiknek közbenjárásával jószágai megtéritését és kárpótlást 
követelt; minél fogva a királyi bányák haszonbérletét tizenöt évre, 
évenkinti 15 ezer forintért újra megnyerte , ötven ezer forintnak elő- 
legezése mellett. Ekkor már Jakab meghalván, e szerződés Fugger 
Antallal köttetett '). 

A Fugger család Magyarországban többi közt birta Pozsony 
megyei Vöröskeő várát s uradalmát, mely Thurzó Elek után szállott a 
báró Fuggerekre; — PálfTy Miklós pedig nőül vévén Fugger 
Máriát, 1583-ban jelentékeny Összegekért vette meg azt Fugger 
sógoraitól 3 ). 

A F u g g e r-B abenhausen család jelenleg is él herezegi és 
grófi ranggal, és lakhelye A u g s b u r g , meg Babenhausen. 

Wui ó család. (Felső-szendi f) Abauj vármegye nemes csa- 
láda, rokonságban azon megye legkitűnőbb családaival , és egykor bir- 
tokos azon megyei Felső-Szend helységben , honnan előnevét irja. 

Közülök felső-szendi Fúló János 1630-ban Lánczy György- 
gyei *} , 1634-ben Szemere Pállal Abauj vármegye országgyűlési kö- 
vete volt 5 ) 

Fúló Magdolna 1 616-dik táján Szemere Gergelynek második 
neje 6 ). 



*) 1525-ki 4. torv. ez. 

') Hatvani Mihály : Rajzok a m toriénelemből. 70—71. 

•) Tudományos gyűjtemény. 1824. II. köt. 

*) Lehoczky Stemmat I. 1*5. 

5 ) Kaprinay Mss. A. íom. X. 43. p. 129. országgyűlési naplójuk van. 

8 ) "Wagner : Tabulae geneai. íab. 33. 



288 Fnrda — Fflgh. 

Fúló Miklósnak Korláth Katalintól gyermekei Miklós és Mátyás 
1657-ben '). > 

Jelenleg Marmaros és Szabolcs vármegyében él a család. 

Vfirda család. Zemplin vármegye czimerleveles családainak 
egyike *). 

Fuszek család. Czimere víz-szintesen kétfelé osztott paist, 
a felső osztály vörös mezőben két ezüst csillagot mutat ; az alsó kék 
udvarban arany búza-kéve áll. A paizs fölötti sisak koronájából jobbról 
kék, balról vörös kiterjesztett sas-szárny emelkedik fel , köztök a paizs- 
beli leirt búza-kéve látható. Poszladék jobbról ezüst-vörös, balról 
arany-kék 8 ). 

Futamotfi család Ugocsa vármegye nemes családa , mely- 
ből 1693-ban Futamoth Zsigmond esküdtje, F.György pedig 
1721 — 22-ben esküdtje, 1723-ban szolgabirája volt Ugocsa várme- 
gyének a ). 

A család többel együtt 1750-ben Péterfalvára nádori uj 
adományt vitt. E század elején Veléte, Nevetlen falu és Batár 
helységben közbirtokos 6 ). 

Fux család. Fux Simon 1716-ban III. Károly király által 
nemesi teteti meg °). Czimere a paizs kék udvarában zöld tér fölött 
álló pánczélos sisakos vitéz , jobbjában zászlót tartva , melynek vörös 
és fehér lobogó lapján öt pacsirta látszik : bal kezével az oldalán függő 
kard arany markolatát tartja ; — a vitéz előtt tojásdad alakú kis paizs- 
ban Magyarország czimere látszik. A paizs fölötti sisak koronájából két 
bival-szarv emelkedik ki , a jobboldali félig vörös , félig arany , a bal- 
oldali félig ezüst, félig kék, közte a koronából arany grif emelkedik ki, 
első jobb lábával kivont kardot tartva. 

Fiigli család. Fügh György III. Károly királytól 1727- 
ben nyerte czimeres neme3 levelét 7 ). 

Czimere — mint itt a metszvény mutatja — a paizs vörös meze- 
jében zöld tér fölött a paizs jobb oldala felé fordulva , bal lábán álló 
daru, mely felemelt jobb lábával — > mint az éberség jelvénye — golyót 

*) Múzeumi kézirat fol. lat. 2340 sz. a. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 112. 

•) Adami Scuta gentil. tom. III. 

4 ) Szirmay C Ugocsa p. 60. 

4 ) Ugyanott 147. 171. 172. 

•) Collect. Herald. Nro 489. 

^ Ugyanott Nro 235. 



Füieí — Ffll«p. 



289 




tart Ugyan ily daru áll a paizs fölötti sisak 
koronáján is. Foszladck mindkét oldalról ezüst- 
vörös ?). 

Fület család. (Fülei). Erdély családa, 
belőle István gubemialis titkár 1847-ben. 

Füleky család. III. Károly király 
által nemesitetett meg Füíeky György és 
Ferencz 1712-ben *). 

Czimert ilyent kaptak : a paizs kék meze- 
jében zöld téren egy repülésre készülő febér 
galamb áll , piros csőrében zöld gallyat tartva. 
A paizs fölötti sisak koronáján pánezélos kar 
könyököl , kivont kardot villogtatva. Fosziadék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

F ü 1 e k y család jelenleg Szabolcs , Zem- 
plin és Ugocsa megye nemes családai közé so- 
roztatik. Ez utóbbi vármegyében egyike azon 
családoknak , kik Péterfalva helységre 
1750-ben nádori uj adomány-levelet szereztek 3 ). 

Füleky László 1760-ban kamarai titkár és tanácsos. 

Füleky György Zemplin vármegye alszolgabirája 1843-ban. 

Füleky család. Lásd Csúcz család. 

FÜlemény Család. E család már valószinüleg kihalt. Nevét 
a törvénykönyv tartá fel, mely szerint Fülemény Mihály 1618 — 
1622-ben Zala vármegye szolga bírája volt 4 ). 

FÜlep család. F ülep Bálás I. Leopold királytól 1695-ben 
nyerte czimeres nemes levelét, mely Bars megyének 1695- ki jan. 7- én 
Zsarnóczán tartott közgyűlésén hirdettetett ki. Nevezett Balásnak fiai 
Sándor, II. Bálás és Ferencz Nógrád megyébe költözvén, ott 1734-ben 
produkáltak & ). 

Fiilgraff család* Fülgraff János az 1715-ki országgyű- 
lésen a 135. törv. czikk szerint magyarországi honfiusitást nyert. 

Fülöp család. (Felső-Őri). Találom nevét Filep, Fülep 
es Fülöp alakban , legrégebben bizonyosan Filé p-nek Íratott. — 



Fügh és. cziraere. 



*) Adami Scuta gentil. tom. III. 

s ) Collect. Herald. Nro 677. 

8 ) Szirmay C. Zeraplia noí. top. 112. — C. Ügocaa p. 124. 

*) 1616-ü 49. 1622-ki 36. törv. ez. 

*) Protoc. C. Neograd. anni Í734 Inveaiíg. Nro XX. 



19 



290 Föiöp — Fersíesnptisch. 

Egyike azon Vas megyei családoknak , melyek a Felsö-Eftr helységre 
Rudolf királytól 1582-ben kiadott királyi adomány-ievélbeo megnevez- 
tetnek. És itt róla már F í 1 e p név alatt szó volt. 

Fülöp család. (Vadadi , iklandi). Erdélyi székely család ; 
régenten neve Vadadi, később vadadi Fülöp, most iklandi Fülöp 
nevet vettek feí *). 

Czimeres levelét Hieráti Fülöp György válta 1574-ben ; és a 
1 i t e r a t i név utódait is — mint tehetségdús törvénytudó családot 
méltán megillcté. 

Leszármazását csak a múlt század közepétől kezdve hozhatjuk 
le ; és ez igy áll : 

Zsigmond 

1740. 
(Deák Eva) 

fa.».—« I Hl I I lA I »■! t 



József 

ügyvéd f 2820. táján. 

(Manker Julianna) 

r— ' — * — " — i 

Júlia Jóss«f Ágnes 

(Csipkés BoJd ) közügyek al-igazg. (Sóíalvi József) 

(Dézsi Kata) 



i — ... — ___—_— , 

Kóza Sándor Kata Albert Kálmán EHz Smil Luura Karolina 
(Sikó Miki.) (Nagy Samu) 

A most élők közül — irja KdVáry — József a királyi táblánál 
közügyek al-igazgatója volt, tanácsosi ranggal. Egyike azon láng- 
elméknek, kik költőnek , írónak voltak születve , s e helyett a perleke- 
dés kopár terére sodortattak. 

E család neve íratván Filé p-nek is, már néhány tagjairól e 
munka IV. köt. 174. lapján van említés. 

Für család. Heves és Szabolcs megyei nemessége sorában 
említtetik Fényes Geographiájában. 

Fürge család. Ugocsa megyei nemes család. E század elején 
Fürge János birtokos Gödényházán 2 ). 

Füry család. Ugocsa megyei nemes családnak irja Fényes 
Elek Geographiájában. 

Fürftteiufrascfi család. Fürstempusch Rüdigert az 
1715-ki 135. törvényczikk fogadá magyarország honfiusitott nemesei 
közé. 



*) Kóváry L. Erdély nev. családai 90. I. után. 
*) Szírraay C. Ugocsa p. 151. 



Fttsy 



291 



F«»y csatiad. (Somosi és magyarádi). 15 1 8-ban Fejér, Somogy 
és Zala megyében virágzott régi családnak iratik i ). 

Ugyan e család egykor — már a XIV. században — Bars me- 
gyében is léteaett Egyik genealogus írónknál 2 ) e családról a XVII. 
század végéig ily családfát találunk : 

Tamás 

de Füs 

(Bars vármegyében) 



László 1343. 
de Fü*. 

János 1380. 
d« Fü*. 
(Nádasi Klára 
Hont várm.) 



Tamás 
neve*t. Pogán de Fős. 



Füsi Pogán György 
(öaevegye Dóra 1388.) 



László de FÜs 
( Szudaki Bora 
Örv. 1413.) 



Anuá 
(Nádasi László) 



László 

!456. 

(Anglia) 



Jáaos 
1409 



Eata 



János 
1456. 



Borbála 1465. 

Apagki Pálné 

ki utóbb füsi Apaghy. 



János 1492. 

Füsi de Somos. 

(1. Soroossi Margit 1511. 

2. Csábrághi Horváth Zsófia) 

i « — 

a 2-tól Dorottya Zsófit 

1540. 
(Oroszi Ferencz Özvegye) 

i — -* — ■ ■ ' — « 

Oroszi máskép Füsi Klára. 

(i. Gosztonyi Miklós 1551. 

2. Sámbokréti György né 1556.) 



György 

t 1488. 

Füsi de Apagh. 

i ' v — ! 

Ferencz 

1545. 
Füsi de Apagh. 



Magdolna 



Farkas 1572. 

Füsi de Apagh. 

(Lövey Margit 

ki utóbb Csery Andrásáé) 



János 



János 
(Apaghy Anna) 



Kata 
(Rondákon Ambrus) 



Erzse 1586. 



A családfáról látjuk, mikép eleintén Bars megyében székelt, és a 
Hont megyei Nádasi családdal is rokonosult : I. Jánosnak neje volt 
Nádasi Klára, leánya pedig Anna Nádasi Salamonnak fiához Lász- 
lóhoz ment nőül. 



*) Lehoczky Steamtar H. p. 142. 
*) Wagner Mas íom.LXX. p 156. 



19* 



39 'i Fflstös - Ffizeséry. 

A családfa mutatja , hogy kétszer is fiúsítás (praefectio) útján 
íartá fel a F ü s y nevet, és hogy mikép származott az apaghi és somosi 
Füsy ágazat. 

Fuss helység , honnan a család vezetéknevét , Bars várraegyé- 
ben , és Magyarád , honnan egyik elŐiievét vévé, Hont vármegyében 
fekszik. 

Komárom vármegyében F ü s y J á n o s és M á r t o n .andrásházi 
pusztabeli birtokukat if.élőmester előtt 1728-ban Hajnal Ádámnak ad- 
ják el J ). Ezek valószínűleg már más családbeiiek. 

Füstös család. Zemplin vármegye armalista nemes családai 
közé soroztatik 2 ). 

Füzér család. Hajdan Nógrád megyében E c s e g várát 
birta ; utolsó leány-ivadéka Borbála kedveseinek még az ekéből is 
kifogatá ökreit s oda ajándékozá, ezért nevezé a nép Ekebontó 
Borbálának 3 ). 

Fiizés-y család. Közülök Fűzé ry Mihály 1631-ben Fo- 
garasi porkoláb Erdélyben. Kemény szerint hamis , gonoszlelkü » 
nyelvű ember 4 ). 

Ffizeséry család. (Füzeséri). Zemplin megye egyik régiebb 
csaláJa , mely nevét azon megyei Füzesér helységtől vette. Miután a 
XV. század elején Zsigmond király alatt Füzeséri Istvánnak fia Péter 
Duraccio Károly pártján állott , és ez által Zsigmond király iránt hűt- 
lenségbe esett ;, nevezett király Füzesér helységet 1403-ban a szé- 
kely eredetű Tyvisi János fiának János deáknak (ioanni literato filio 
Ioannis de Tyvis) adományozá 5 ). E János lőn törzse a most is vi- 
rágzó Füzeséry családnak , mely nevezett helységnek most is birtoká- 
ban van, s azonkívül Zemplin megyében Gercsely, Tussá, Lasztonaér 
s a többi helységében is birtokos tí ) , valamint Bereg és Szabolcs stb. 
megyében is elterjedt. 

A család tagjai legnagyobb részt megyeikben, viseltei hivata- 
lokat. 

Tudomásom szerint Füzeséry Sándor 1787-ben a Tiszántúli ke- 
rületi táblánál kiadó. 



*) Fénye/J : Komárom várm. 112. 1. 

a ) Szirmay C. Zemplin not. top. 112. 

s ) MocsAry Antal : Nógrád várm. Esmér. 

4 ) Kemény János Önéletírása. Szalay L. kiadása 112 1. 

') Szirmay C. Zemplin not. hist. 21. — Not. top. 376. 

•) Szirmay C Zemphn not. top. 270. 272. 376. 



Fttse*gyarmatby — Fttay. $G3 

Füzeséry János 1835-ben Zemplin megye fő-adószedője. 

F Ágoston 1 835-ben alszolgabiró, 1843-ban főszolgabíró. 

F. Dániel szintén 1835 ben al-, 1 843-ban fő-szolgabiró , mind 
Zemplin megyében. 

Bereg vármegyében Füzeséry Gábor 1332-ben másod alispán 
és követ, 

Másik Gábor Bereg vármegye aljegyzője 1845-ben. 

Fiizes-gyarraathy család. {Máskép Együd). Füzes- 
gyarmathy máskép Együd János , és általa neje Fekete Ilona, és 
fiók István, továbbá nagybátyjai Együd István, András és 
Mihály II. Ferdinánd királytól Bécsben 1 C35-ki mart. 22-én kelt 
czimeres nemes levélben nemesítettek meg 3 ). A czimeres levél Nógrád 
megyében 1635-ki sept. 17-én, Zólyom megyében pedig 1650-ki május 
5-én hirdettetett ki. 

Czimere a családnak a paizs kék mezejében zöld téren álló arany 
grif kivont karddal , ugyanaz női ki a paizs fölötti sisak koronájából is. 
Fo3ZÍadék jobbról arany-kék , balról ezüst-vörös. 

A család jelenleg Füzes-gyarraathy néven ismeretlen, valószínűen 
ez ág kihalt. Az Együd nevű család él , közülök nagyon elesve Nó- 
grád megyében is lakozik. 

Fözesy család. (Füzesi). Erdély családa . melyből füzesi Fü- 
zesy Dániel 1 794-ben Kolos vármegye ügyésze volt. 

Ftizy család. (Bessenyei , csapói f karácsonfaivi). Erdélyben 
az erdélyi fejedelmek alatt jőnek elő F ü z y e k , majd bessenyei, 
majd csapói előnévvel. Ezek közül ismeretes Füzy Borbála a ki- 
végzett Gyulay Pálnak neje , ezután Jósika István kanczeliárnak , s 
végre Sarmasági Zsigmondnak felesége. Ugyanez időben élt Füzy 
János 3 ), kinek Baladfi Magdolnától gyermekei : Erzsébet, Ist- 
ván, Margit és Anna. 

„A hagyomány szerint — úgymond Kőváry — ez időben három 
fitestvér nótába jött , s hárman háromfelé szakadtak. Egyik ment Ma- 
gyarhonba Sáros megyébe , hol most is élnek. Á másik ment Három- 
székre, s ez elpusztult. A harmadik Udvarhely szék re, és ennek lenné- 
nek maradéki a h o m o r o d-k a rácson falvi Füzye k." 

A h o m o r o d-k arácsonfalvi Füzyek közül J á n os Cf 1837,) 
kolosvári unitár, pap és tanár , testvére Ferer.cz, abrudbányai pap. 



J ) Az eredeti c?.:meree levél JSog-ád megye levéltárában van. 
*) Kőváry L. Erdély neveaetís csaSádal 90. lap. 



804 7«sy. 

Mindkettő szép férfi és jó szónok, beszédeik sajtót is láttak. Ferenczet 
Abrudbányán fiaival : Sándor verespataki pappal , Ferenczczel 
és Mihály bánya-tiszttel 1849- ki május 10-én a nép dühe ölte meg ; 
valamint Ágnes leányát és vejét fóbiró Nagy Károlyt is kevés napok 
múlva. Életben maradtak még fiai : Sámuel Abrudbánya volt fő- 
jegyzője s országgyűlési követe , D i e n e s erdőszetí hivatalnok , és 
József. 

Magyarországban is találunk F ü z y ak e t Abauj és Zemplin 
megyében. Az előbbiben Füzy Tamás úti-biztos 1846-ban. Az utóbbi- 
ban F e r e n o z esküdt 1843- ban. 

Sáros megyében Füzy ígnácz alszolgabiró 1838-ban. Füzy 
Kristóf esküdt , és Füzy V i n c z e al-adószedő 1 846-ban. 

Ftizy család. E nemes család leginkább Sopron és Vas me- 
gyékben van elterjedve. Czimeres nemes levelüket 1622-ki júliusban 
nyerték egy anyától két külön atyának gyermekei (tehát anyúl test- 
vérek) Benedek Márton , és Füzy Mátyás és János az oklevél 
szavai szerint az azon időkben dühöngött vallási mozgalmakban a kath. 
vallás érdekében szerzett hadi érdemeikért *) ; és a nemes levél 1622- 
benVas, 1625*ben pedig Sopron vármegyében irirdettetett ki. 

A most nevezettek két külön család törzseivé lőnek , és pedig 
Benedek Márton , kinek utódai később Tolna és Fehér megyékben 
nagyobb részben mint urodalmi tisztek tűntek fel, — a Benedek 
nevű családot alapitá, — Füzy János pedig a Füzy családnak 
törzs-atyja lön, mint alább látandjuk. 

A czimeres nemes levelet szerzők egyike Füzy Mátyás való- 
színűleg magtalanul elhalván, testvérétől Füzy Jánostól szárma- 
zik le a Dunántúl több megyébe elterjedt Füzyek családa. Ezen J á- 
nos — mint tudható — Vas megyében Sz-Mártonban a Kemenes 
alatt született ; szülőit a vallásos izgalmak korában elpusztított egy- 
házi anyakönyvek hiányában már tudni nem lehet. 1622-ben a meg- 
nemesitéskor még jóformán gyermekkorú lévén , e kitüntetést való»- 
szinüleg néhai atyja és idősb bátyja hadi érdemeinek köszönheté. — 
Pápa vidékérői nemes Horvát Borbálát vévén nőül , ezzel a következő 
családfát alkotá : 



') Családi közlemény szerint az egész. 



FÜ8V. 



2»5 



Ffizy János 

1822. nemes. 

(Horvát Bora) 

ii 1 1 ii A in ii 

István 

szül 1662. 

(GöudÖís Erzse) 



György 
{Tobába köiíöz) 



II János 
azül 1715. f 1771. 
(Kisfaludon Sopron •> 



) 



István 
(Tolnába költÖz) 



Taf 



József 
Györgyén 



Kisfaludon 

f 1810. 

(Teveiyi Magd.) 



György 

szül. 1787. 

f 1826. 



látván 

szül 1792. 

f 1832. 

(Csapó Kata) 



Bora • 

azül. 1783. 
(Zalka Jáncsné) 



Mihály 

ss. 1~SD 

ti836. 



János Bora Jnlia Teréz 

sz. 1807. (Lendvay (Máíay (Cséry 

István; József} János) 



János József 



Borbála 
(Koffer 

János) 



Erzse 

(Sorok 

Sándor) 



Júlia 

(Szaímási 

József) 



József Mikály János 
katona *j* f 

t 



Antal 
pap. 



Eata 
(Vattay 
László) 



Anna Erzse 
(Megyeri (Bedi 

Mihály) MiUály) 



-^»»w*^^ 



László 

nnl 1785. f 1843. 

Sopron v, éleim, biztos. 

! 



Mária 

(Fekete József) 

Kisfaludon. 



Magdolna Lajos 
sz. 1811. sz. 1814 
(Szabó f 1850. 
Antal) 

r— A — i 

Irma 



László 
sz. 1816. 

ügyvéd 
Kapuvárt. 

(Fintér 
Fraaeziska) 



Antal 
sz. 1817. 
1 1818. 



Elek 

82 1819. 

Kis* 
faludon. 



Sándor 

sz 1820. 

j. bírói 

segéd 

Pápán. 



Ödön 
«. 1847. 



Gyala 
sz. 1849c 



Láízló 

•x. 18fiö. 

t 



Irén 
az. 1853. 



Pái 
sz 1855. 



Károly 
sz. 1822. 

Lózsi 
jegyző. 
(Nagy 

Luiza) 

Giiella 



Vineze 

sz 1823. 

Babóti 

jegyző. 



A családfái törzsnek I. Jánosnak fia István Kein. Sz.-Mártonban 
született 1662-ben, honnan később 1695. táján Sopron megyei Kis- 
faludra költözött, és ott 1706-ban nőül vévén nemes Göndöts Erzsé- 
betet, nejével kapott , s saját vagyoaán is szerzett birtokán mezei gaz- 
dálkodással foglalkozott. Gyermekei G-yörgyés István Tolna me- 
gyei Szokoiyba költöztek ; a harmadik űu II. János helyben maradt 
1739-ben megnősült, 1762-ben nemes levelét & nemeskéri gyűlésen 
ismét kihirdetieté, Borkereskedésseii szerencsés üzletek által v&gycuá- 



2«6 F*ay. 

ban gyarapodván , Öröklött, birtokát tetemesen növelé és szaporitá. — 
Meghalt 1771-ben. Következő öt gyermeke maradt: 

1) Borbála szül. 1783-ban, Zalka János felesége Bogyoszlón. 

2) György szül. 1787-ben; meghalt 1825 ben. Gyermekei: 
János, József, Borbála Hoffer Jánosné , E r z s e Sorok Sán- 
dorné , Julianna Szalmási Józsefné. 

3) Mihály született 1789-ben; meghalt 1830-ban. Gyermekei: 
Józ s e f a katonaságnál halt el; János, Mihály, Antal lelkész, 
Katalin Vattay Lászlóné , Anna Megyeri Mihályné r E r z s e Bedi 
Míhálynő. Mindnyájan mezei gazdaságukban. 

4) Istvin szül. 1792-ben. Meghalt 1832-ben. Nejétől Chapó 
Katalintól gyermekei : J á u o s szül. 1807-ben ; — Borbála Lendvay 
Istvánné Kisfaladon ; — Julianna Mátay Józsefné ; — Teréz 
Cséry Jánosné Pásztoriban. 

5) József tanulmányait Vaczon és Egerben végezvén, kora 
ifjúságában a kereskedői térre lépett , T.-Györgyén (Pest megyében) 
só- és gabna-szállitá8sal kereskedett ; később Kisfaludra haza költöz- 
vén, 1772-ben a messze elágazott Ádász Tevelyi családból T. Zsig- 
mondnak és Palásti Borbálának leányát Magdolnát vévé nőül. Meghalt 
1810-ben. Nevezett nejétől két gyermeke maradt : Mária férjezett 
Fekete Józsefnő Kisfaludon, és László született 1785-ben. Sopron- 
ban , Szombathelyen és Győrben végezte iskoláit. 1809-ben részt vett 
a nemesi fölkelésben , 1810-ben megnősült , feleségül vévén Czírákról 
alsó-szopori Nagy János Sopron megyei számvevő és Babos Teréz 
leányát Annát. — A Sopron megyei tisztviselők sorába mint katonai 
élelmezési biztos lépett, és e minőségben szolgált 1835 ig, ekkor soproni 
központi biztos Ion, .melyben egészen haláláig 1843-ig becsületesen 
szolgált, mint a megye jegyzőkönyvébe iktatott érdemei tanúsítják. 
Emiitett nejétől következő nyolcz gyermeke született : 

a) Magdolna szül 1811-ben, férjhez ment HH3-ban guári 
Szabó Antalhoz Kisfaludon ; — egyetlen gyermekök Irma. 

b) Lajos született 1814-ben, tanult Sopronban, Szombathelyen 
és Győrben , melynek bevégezte után berezeg Batthyány Fülöp bir- 
tokain mint gazdászati tiszt, s később Bécsben a központi irodában 
szolgált , ezen szolgálatot a magánélettel cserélte fel. Meghalt 1850- 
ben Kisfaludon utód nélkül. 

c) László született 1816-ban. Tanult Sopronban és Gyérben. 
1841-ben ügyvédi oklevelet nyert, s 1842-ben megyei esküdtnek vá- 
lasztatott. 1843-ban atyja halálával ennek hivatal-utóda lŐn a köz- 



Füasy. 



fttf? 



ponti biztosságban , melyet 1850-ig viselt ; ekkor közigazgatási járás- 
biztosi segéd az iványi , később caepreghi járásokban 1852-ig, midőn 
az ügyvédi pályára lépett székhelylyel Kapuvárott. 1845-ben egybe- 
kelt Pintér Gábor gr. Viczayak nyugalm. tiszttartójának leányával 
Franeziskával Sopronban , kitől gyermekei : Ödön szül. 1847-ben ; — 
Gyula szül. 1849-ben ; — László született s meghalt 1 850-ben ; — 
Irén szül. 1853-ban; — Pál szül. 1855-ben. 

d) Antal szül. 1817-ben; meghalt 1818-ban. 

e) Elek szül. 1819-ben. Tanult Sopronban és Győrben. Jelen- 
leg Kisfaludon édesanyja mellett a család birtokát kezeli. 

Sándor szül. 1820-ban. Tanult Sopronban és Győrben , az 
1844-ki országgyűlésen követségi irnok , a midőn ügyvédi vizsgálatot 
tett. 1845-ben Sopron megyei esküdt 1850-ig, ekkor a fertő-szent- 
miklósi járásban a törvénykezési járásbiróságnál segéd, 1853-ban 
e minőségben az eszterházi járásbírósághoz neveztetett , 1855-ben So- 
pronban az úrbéri kárpótlások igazolását vette át, és ennek végeztével 
1857-ben Pápára mint járásbirói segéd neveztetett. 

g) Károly 1822-ben született. t«41-ben hadfi (Cadet) lőn a 
Gollner ezredben másfél évig. Jelenleg 1858-tól Lózsi kerületi jegyző. 
1856-ban nőül vette alsó-szopori Nagy Ferencz leányát Á 1 o j z i á t , 
kitől leányuk Gizella született 1 858-ban. 

h) Vincze szül. 1823-ban. Jogi tanulmányait Győrben végzé. 
1856-dik óta Sopron megyei Babot kerületi jegyző. 

A két család közös czimere — 
mint itt a metszvény mutatja — 
egy lándzsa által függőlegesen két- 
felé osztott paizs , a paizs jobb felé- 
ben kék mezőben hátulsó lábain 
álló természetes szinü oroszlán, nyi- 
tott szájjal és kioltott nyelvvel, két 
első lábával a lándzsát erősen tart- 
ja , a paizs másik felében vörös me- 
zőben szintén hátulsó lábaira fen- 
álló természetes szinü leopárd nyi- 
tott szájjal és kioltott nyelvvel kéé 
első lábaival az oroszlántól húzza a 
lándzsát maga felé. A paizs fölötti 
sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik ki , első jobb lábával ki- 
vont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék ; balról ezüst-vörös. 




298 Pyerstlt — Fyrstfa. 

Fyerstll család. Hogy birtokos volt Magyarországban, onnan 
sejthető, mert. az 1546- és 1547- ki országgyűlés rendeli, miszerint 
Fyersth Móricznak javait a király a győri káptalan kezéből vegye 
vissza. — Az-1555-ki országgyűlés végzése szerint pedig F. Konrád 
Szarvkő vára (Hornstein) tized jövedelmét adja a győri püspöknek. 

Fyrsth család. Fyrsth jobban Fyritsh Pál Rudolf 
királytól 1592-ki sept. 5-én Prágában kelt czimeres nemes levélben 
nemesitetett meg, mely Pozsony megye gyűlésén 1590-ki aog. 15-én, 
Komárom vármegyében pedig 1 629-ben hirdettetett ki , ). 



J ) Pest vármegye levéltárában vau az eredeti armaH*. 



4* 

©a ál család (Gyulai). A gyulai G-aál család egyik őse 
Békés megyei Gyula városéban érdemeiért már Hunyadi János kor- 
mányzótól két udvartelekkei (Curia) adományoztatott , és abban a csa- 
lád Mátyás királynak özvegye Beatrix királyné által is megerősítte- 
tett ; és e telkeken álló utcza máig isGaál utezának neveztetik '}. 
Ez adomány zottnak utóda volt G á 1 Isp án (Gallus Ispán, vagy jobban 
István). Gyula várának várnagya, a ki 1499-ben Somogyi Benedek- 
től egy a városban létezett nemes udvartelket, és 1515-ki aprii 30-án 
Gyula városa szent Móricz utczájában egy másik házat Fövenyes 
helységgel együtt Brandeburgi György őrgróftól megvévén 2 ) , ezek- 
nek birtokába 1516-ban II. Lajos király adománya mellett az orodi 
káptalan által beik tattá tott. Később — 1556-ban Gyula város elöljáró- 
sága a Gáal család minden Békés és Zaránd megyei (Fövenyes, Ke- 
rekegyháza, Kozmán, Szent-János-szeri, Kis-Halora-szeri, Nagy- Halom- 
szeri, Kettős-szeri és Megyerutallya) fekvő birtokait és haszonvételeit 
lefoglalta , mi ellen nevezett Istvánnak (Ispán) fiai : gyulai Gaal A n- 
drás, György, István is Bertalan a váradi káptalan előtt 
tiltakoztak 3 ). 

A nevezettek közül István, kimar fövényesi előnevet viselt, 
1560-ban I. Ferdinánd király uj adománylevele nyomán Varga deák 
Ferencznek Gyulán létezett háza és telke birtokába jutott 4 ). Ez I a t- 
ván, ki török fogságba is esett , s onnan magát 1 000 forinton válta 
me g> — -utóbb a fövényesi Gaál család törzsévé lön. 

Testvérei (családi adatok szerint) I. Ferdinánd királytól Békés 
megyében az emiitetteken kívül Megyés , Keszi , Gelvad és Kis-Kamut 
helységet és pusztát is uj adomány-czimen nyerték meg. Mind ezen 
testvérek közül azonban a családot tovább egyedül András terjeszté } 
kitől a család leszármazását a mai napig a családfa mutatja. 



') Á csalidtól nyert adatok szerint. 

f ) L. ezekről Mogyoróflay János: „Gyula hajdan és moit" c&imö 
munka 32. és 176. 1. 
■*) Ugyanott. 
") Ugyanott 34. 1. 



400 



Saál. 



I. t á b 1 a. 



Gál lapfcn 

gyulai várnagy. 

1499-1516. 

(Somodi Krisztina) 



György 
155Ő. 
t 



András 
1560. 

Mihály 



István 
1560. 



Bc-ía-laa 
1555. 



György 

Párkáuyaál éles. 

(Fúló Erzse) 



jítván 
nyitrai várkapu 
(Malonyay Anna) 



Gábor 

Somogyba telep. 

(1. Simonyi Mária. 

2. Kazy Júlia) 



László 

t 



Sándor 

(a Kardos cs. 

törzse) 



Kata 
(Perczel 
József) 



Gábor 

(Néveri 

Júlia) 



Elek 
(Balog 
Erzse) 



Orsolya 

(Tarkó 

Imre) 



István 

(Láraer Teréz') 

_ « , 

József Anna 



József 

(Kiss 

Zsófia) 

L 11. téU. 



Antal 

(sz.-györgyi 

Horvátu 

Erzse) 

LJU. tábl 



Kristóf 
(Bene 

Entse) 



Igtiácz *) 
(Skerlecz 
Julianna) 



LlV.tábl. L. V. tábl. 



Teréz 

(Pongrác? Ádám) 



János 
(Ordódy Apolló) 

I 



Constaaczia 
(Navay Pái) 



Gáspár 
(Hell Anna) 



Eszter 
(Kún János) 



Ferenca 

(Kalmár 

Krisztina) 

Nógrádba 

köítöz. 



Antal 
(Deseö Anna) 

Tádé 

(Szvetenay 

Jozefa) 



Vilma 
(Gaal 

Miklós) 



Anna 

(Prileszky 

Ferenez) 



Amália Báliai Bertalan 
f (Gaal 

Krisztina) 



Ilona Ödön Alojzía 



*) Ezeknek testvéreik még - Krisztina Posgay Zsigmondné ; 
Anna Jagasits Ferenczné ; Julianna Balogh Józsefné , és Kata- 
lin Bésan Imrené. 



6aál. 



301 



II t á b 1 a. 



I. József lat d 1. táblán. 
(Kiss Zsófiái 



Francziska Gábor Zsófia Sándor Ju!i& Borbála 

(Petrovszkyné) (b. Rad,nyánszky (Jeszenszky (Salamon (Deseó (Atzél 

Éva) Antal) Anna) Antal) István) 
r 



Pál 



Ede 



(Gaal Ida) lak. Pesten. János Ferenez Krisztina 

(Radványi (Szentgyörgyi (Bátor József) 

Mária) Anna) 

r~ — " ■ "•-* 1 

Sándor Ida 

(Gaal Pál) 



III. tábla. 



Antal lásd 1. tálián. 
(szentgyörgyi 
Horváth Erese) 



Borbála Mária 

(Gaal Józaefné) (Sixti Ferencz) 



Eme 
(Svastics Lajos) 



Ferenci. 
(Taüián Éva) 



Erzse 

(b. Majthénvi 
Antal) 



Erzse 

(Madarász 

László) 



Teréz 
(Nóvák Gáspár) 



Ferencz Sidonia 

(Skublics (Bogyai 

Konsl) József) 



IV. tábla. 



Kristóf lásd l tálián. 
(Bene Erzse) 



Kata 
(Horváth István) 



Antónia György 

(Martéin Róbert) (Somogyi Anna) 



István 

(b. Döttinger 

Ludovica) 



Dienes 



Eugénia 



Leopoldina Janka Karolina Mária Gusztáv Kristóf 

(Balamarné) (b. Kopeia) 



302 OaAl. 

V. tábla. 



Ignácz (ásd 1. táblán. 
(loraaicsai 
Skerieez Julianna) 

Teréz Anna Mihály 

(1. Bezerédj Farkas. (Farkas Lajoa) (dezséri 

2. Rosos ígnáez) Bachó Krisrtína) 



p 



J<tesef Anna Miklós Klementina KároÍ7 Ana4lia Mihály 

(Bezerédj (Bálás (Gaal Vilma) (Spissich (Farkas 



Bora) József) 

Lak Gaisán. 

; ■ " * " '■ " , --— 1 

Endre Alojzia Krisztina 
(Gaal 
Bertalanná) 



IgnaczJ Francziska) 
Mathild 



-i 



i "" — — " ' 1 

Emma Mathild Gyula Vilma 



Mint e táblázatok igazolják , a XVX századtól fogva hat vonalra 
oszolva sarjadzott le a osalád. A törzs Gaal Ispánnak fia Andris 
1562-ben I. Ferdinánd királytól (Brandeis várában kelt) oltalom-levelet 
kapott. Ennek Sa Mihály nerozé Györgyöt, ki Párkánynál a 
törökök elleni csatában esett el, és Fúló Erzsével nemzé Istvánt, 
ki Nyitra várkapitánya volt. Ennek vicsapi Malonyai Annától három 
fia maradt: Gábor, László és Sándor. E két utóbbi fi-ágon ki- 
halt, (Sándortól Baranya vármegyében a Kardos család vette eredetét). 
Gábor Bars megyéből Somogy vármegyébe telepedett, és ott két neje 
Simonyi Mária, és garan- vészeiéi Kazy Juliannától tizenegy gyermeket 
nemzett , úgymint : 1 . Katát Perczel Józsefnét , 2. Krisztinát 
Posgay Zsigmondnét, 3. Annát Jagasics Fereneznét, 4. Gábort 
(kinek ága az I. táblán) ; 5. E 1 e k e t (lásd ágát az I. táblán) ; 6. J ó- 
zsefet (lásd ágát a II. tábláin); 7. Antalt (lásd a III. táblán); 
8. Juliannát Balogh Józsefnét; 9. Kristófot (lásd ágát a IV. 
táblán); 10. I g n á c z o t (iásd az V. táblán) : és ti. Katalint Bésán 
Imrenét. 

Ugyanez idflben élt — de a családfán nem áll — gyulai Gaal 
György 1747-ben Bars vármegye szolgabirája. 

Somogy vármegyéből a család ismét több megyébe terjedt eL 

Az I. táblán EleknekfiaFerencz Somogy megyéből, mely- 
tol 1306-ki dec. 9-én nemesi bizonyítványt vesz ki, — Nógrád megyébe 



Gaál. 



aos 




kötözik, ott 1807-kifebr. í8-án nemességét kihirdetteti. Fiai közül 

Bertalan ismét a Dunántúlra 

költözött. 

A II. táblán áll* Edének 
Pesten Pencz Miklós által festett 
érdekes történeti képei vannak 

Á család nemesi czimere : a 
vért égszin mezejében hátulsó lá- 
bain álló oroszlán , felemelt első 
joWb lábával a torkán általütött 
kardot tartva. Ugyan ilyen oroszlán 
emelkedik fel a vért fölötti sisak 
koronájából is. Poszíadék jobbról 
arany-kék, balról ezüst vörös. 

fifra&l család. (Bélafalvi). Ugocsa vármegye nemes családa 
Béla falvi előnévvel; e század elején birtokos Csedreghen ')• Kö- 
zülök bélafalvi Gaal Ferencz ügocsa vármegyének 1767-ben fő- 
jegyzője, 1777-ben pedig alispánja 2 ). 

Ctaá.1 család. (Valiaghi). Á vallaghi Graal család Zemplin 
megye kihalt családául iratik 3 ). 

Ezeken felül Magyarországban még egy sereg Gaal család van, 
a nélkül hogy vezetékneveiknek családi szokás szerinti helyesírását 
(mint Gaal, Gáli, vagy G á 1) meg tudnók határozni. E név-irási 
különbség okozza azt is , hogy a történetben szerepelt néhány Gálnak 
is (főleg előnév nélkül olvasva) az illető külön családba helyét ki bir- 
nók mutatni így 

Már Zsigmond-király által Gál Imre (Palóczy László apróda) 
1433-ik évi sz. Jakab apostol napján kelt oklevél által mcgnemesitte- 
tett *). Ezlrare — miután ura Palóczy László főleg Zemplinben volt 
birtokos — gyanithatólag szintén Zemplin megyei volt 

Gál János Eger mellett Szarvaskő várkapitánya volt , melyet 
1596-ban megrettenve a török előtt üresen hagyott 5 ). 

Gaál vagy Gál nevű családaink vannak jelenleg is Zemplin 6 ), 
Gömör, Heves, Pest s több megyékben. 



*) Szirmay C. Ugoeaa p. 173. 

*) Ugyanott pag. 56 57. 

•) Szirmay C. Zemplin not. top. 81 

») Budai F. Histor. lex. III. 47. 

») Istvánffy 1685- ki kiad. 452. 

•) Szirmay C. ZempÜc not. top p. 112: 



804 Gaál - GabeHts. 

Gaál család. Gaál Márton 1720-ki april 29-én III. Ká- 
roly királytól nyerte czimeres nemes levelét J ). 

Czímere : kék mezőben zöld téren nyugvó tigris , balra fordított 
fővel , kioltott nyelvvel ; fölötte jobbról arany csillag , balról félhold 
ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából szarvas emelkedik ki. Fosz- 
ladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

€*aál család. Ujabb család, mely czimeres levelét az ország 
primása ajánlatára kapta 1792-ben* A czioier-szerző Gáal Mihály volt. 
Czímere három részre oszlik : először viz-szintesen kétfelé , másodszor 
a felső osztály függőlegesen ismét kétfelé. A felső jobboldali vörös 
mezejü udvarban hátulsó lábain álló arany oroszlán, első jobb lábában 
kivont kardot, a másikban kettős keresztet tartva. A másik felső osztály 
kék mezejében hármas zöld halomról felrepülő fekete sas a nap felé 
lebegve látható. Az alsó fehér osztályban jobbról balra lefelé vonuló 
három kék csikolat (fascía) , és ezek mindegyikén három-három arany 
csillag fénylik. A psizs fölötti sisak koronájából a leirt arany oroszlán 
karddal és kereszttel emelkedik ki. Foszladék jobbról arany- vörös, bal- 
ról arany-kék a ). 

f*aal család. (Kövendi). Erdélynek is mintegy húsz Graal 
nevű családa van, azonban nagyobb része G á 1-nak Íratván , alább fog- 
nak következni. (JLáítd Gál család). 

A kövendi Graal családból Tamás 1815 ben az erdélyi kan- 
czellárián titkár volt. 

Sámuel 1847-ben Torda vármegye főszolgabírója. 

Zsigmond Aranyos-szék alkirálybirája volt Fia József él. 

Ezek közül való Miklós, ki fiatal korában az irodalom terére 
vivé nevét. Másik M i k 1 ó 3 Küküllő megye alispánja volt. 

4*aal család* (Magyarosi). Szintén erdélyi család; belőle 
Lajos 1847-ben a kolosvári kir. Lyceumban jogtanár. 

dabáity család. (Olysói). Lakhelye Zemplin , Szathmár és 
Ugocsa vármegye. Az előnevet adó helység azonban Sáros vármegyé- 
ben fekszik. 

Ugocsa vármegyében olysói Gabány Imre 1800-ban jegyző. 

Gabány Sándor 1844-ben Szathmár vármegye követe. 

dabelits család. Zala vármegyében honol. Gabelits Imre 
1844— 1848-ban Zala vármegye alszolgabirája volt. 



*) Colleot Herald. Kro 431. 

*) Adaroi Scuta Greatil. tora. III. 



Gabelkcvcn. 



303 



Oabclkoven család. Báró Gabelkoven Zsigmond, An- 
tal, Ferencz és Lajos az 1792-ki országgyűlésen honfiusitat- 
tak ') , már előbb anyjok és nagyanyjokról (gr. Forgách és Cziráky 
leány után) magyar családokkal állottak rokonságban. 

Leszármazásuk következő : 



B. Ádám Siegfried 

f 1702. május 20. 

(B. Gaisruck Anna M.) 



Éva-Rozina 
szül. 1655. 
febr. 26. 
1 1656. jul. 3. 



Mária-Const. 

sz. 1659. aug. 26. 

f 1712. sept. 10. 

(b. Kulmer 

Ferdinánd) 



János -Károly 

szül. 1657. 

május 15. 

f 1696. jan.4. 

sz. meiningeni 

korm. igazg. 



Anlal-Gottfried 

sz. 1668. oct. 4. 

ós. kir. hadnagy 

elesett Belgradn. 

1693. sept. 7. 



János-József 
szül. 1669. 

dec. 21. 
fl740 jun.5. 
(báró Ruess 
Mária) 



Leopold 
u. 1704. 
nov. 13. 

f 1777. 
febr. 19. 
Gratzben 

ca. kir. 
torv. tan. 
(Gr. Hein- 
riclisberg 

Mária) 



Tamas- 
Ferencz 
n. 1705. 
f 1781. 
magyar- 
országi 
apátur. 



Zsigmond- 

Ignácz 
szül 1706. 

f 1775. 

cs. k. kam. 

és táborn. 

(Gr. Forgách 

Franoziska) 



Otto- 
Ferdinand 
szül. 1711. 

1 1780. 

Stainzi 

kanonok. 



Ferencz 

sz. 1716. 

f 1790. 

cs. k. kap. 



Auna-Mária 

szül. 1708. 

f 1768. 

(b. Jauerburg 

János) 



Teréz 
sz. 1713. 
fl788. 



Zsigmond 
szül. 1758. nov. 10. 
cs. kir. korm titkár 
és kam. Gratzben. 
(Gr. Dietrichstein 
Jozefa) 



Antal 

szül. 1759. 

Érsekújvári 

prépost. 



Ferencz 
szül. 1761. sept. 26 
cs. kir. kam. táborn. 



Lajos 

szül. 1763. oct. 30. 

cs. kir. kam. tábornok. 



f 

A családfa törzse báró AdámSzigfried, ki 1622. aug. I2-én 
született, és 1712-ki május 20-án meghalt, Thurn , Helfenberg, For- 
teneck és Guttenhard urául iratik % ). Fia 

J á n o s- J ó z s e f báró Thurn és Schalleok ura , rendi választott 
(síandischer Verordneter) Gratzben. Meghalt 1740-ben. Gyermekei 
közül Tamás morvaországi zwittaui plébános és magyarországi szent- 
mihályi apát. Leopold tartományi tanácsos Gratzben , Forteneck, 
Schalleck és Wíederdriess ura. Zsigmond szül. 1706-ban , a Thurn 
és Schallecki uradalmakat birá Stájerországban, cs. k. kamarás, Mária 



*) 1792-ki 22. tíirv. ez. 

*) Schönfeld : Adets-Sohdmatismus II. 127. 



20 



SOfi Gábócsy - Gábnrfty. 

Terézia-rend lovagja , és tábornok volt. 1756-ban nőül vévé ghymesi 
gróf Forgách Jánosnak gr. Cziráky Erzsébettől született leányát Fran- 
czisitát (3zül. 1732. -f 1819.) ki által magyar családokkal rokonait, és 
fiai — kik a táblázaton láthatók — magyar indigenatust nyertek. 
Ezek közül Antal újvári prépost a Ludoviceára Í3 (1300 frtot) ada- 
kozott , ). 

€»aböczy család. Zemplin megye armalista nemes családai- 
nak egyike 2 ). 

fööbosiy csalási. í. Leopold királytól 1696-ik táján eziraeres 
levelet 8 ) nyert. Czímere a vért kék mezejében zöld téren könyöklő 
vörös ruhás kar , egy rózsa-gallyat tartva. Ugyan ilyen kar látható a 
vért fölötti sisak koronáján is két kiterjesztett sas-szárny között. Fosz- 
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A család egyik tagja Gabony István Hont. majd Nógrád megye 
tiszteletbeli esküdtje volt. (Meghalt 1850. táján). Lakott B.-Gyar- 
maton. Csak leányai maradtak. 

Állítólag a család eiőnevét G á b o 1 1 ó-ról venné , miről Sáros 
megyei származatra következtethetni. 

Oábor család Gábor János Madassovich Jánossal együtt 
III. Károly király által emeltetett nemesi rangra 17 í 7-ben kelt czi- 
meres levél által *). 

A czimer ez : a vért kék mezejében zöld téren hátulsó lábain 
kettősfarkú orosztan áll , első jobb lábában kardot villogtatva. A vért 
fölötti sisak koronájából két fekete sas-szárny között arany nap ragyog. 
Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról arany-kék. 

Valószínűleg e család sarjadéka azon Gábor Ferencz, ki 
1822-ki dec. 11-én Komárom megyétől nemesi bizonyítványt vévén ki, 
a bánságba költözött, és Krassó megyének 1823 ki július 14-én tartott 
közgyűlésen nemességét kibirdetteté j és családja Krassóban jelenleg 
is él. 

öáfoorffy család. (TekerŐ-pataki). Csik-Gyergyószéki szé- 
kely család. A XVII. század végén élt közülök Gáborffy István, 
kinek Cseffey Erzsitől (Cseffey Lászlónak Daczó Máriától született 
leányától) fia István, és ennek fia ismét István 5 ). 



*) 1808-ki 7-ik, é* 1812-ki 2-ik törv. <a. 
*) Szirmay C. Zemplin not. top. 112. 
") Egykor láttam az eredetit. 
•) Collect. Herald. Nro 581. 
6 ) Hodor : Doboka varm. 77. 1. 



Gábriel - Gáchy. 301 

1752-ben élt tekerŐpataki GáboríFy Gábor, ki 1756 ban Gyer- 
gyónak alkapitánya 1 ). Ennek két leánya volt : 1. Anna delnei Csató 
Zsigmond kanczelláriai referendarius neje, és 2. Borbála Török 
Lászlónak a parajdi sóbányák kamarai ispánjának felesége 1752-ben 2 ). 

Gábor ffy Pál 1801-ben szintén Gyergyószék alkapitánya 3 ). 

Másik Pál 1794-ben a tartományi biztosságnál fogalmazó, 1814- 
ben pedig a beszterczei kerületben tartományi biztossági segéd. 

Gábriel család. Gábriel István Ruszt sz. kir. város ta- 
nácsosa , 1652-ben nemesitetett meg 4 ). Czimere a vért kék mezejében 
zöld téren hátulsó lábain álló kettősfarkú oroszlán , elsd jobb lábával 
kardot villogtatva. A vért fölötti sisak koronájából két kiterjesztett 
sas-szárny között egyszarvú emelkedik ki. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst-vörös s ). 

Gábriel János Sopron megyei esküdt , utóbb Sopronban bíró 
volt 6 ). 

Hasonnevű család él Krassó vármegyében is, ebből származott-e? 
adataink reá nincsenek. Gábriel Károly Kra3só megyei birtokra 
1 83 I-k i július 8-án nyert királyi adomány-levelet, mely azon megyé- 
ben 1833-ki jan. 8-án tétetett közé. 

Gábriel család. (Csáthi). E század elején (1819 ben) él kö- 
zülök csáthi Gábriel István, kinek neje Fáy Borbála volt. 

Ctábry család. Abauj, Heves éé Ung megyei nemes családok 
sorában áll Fényes E. Geographiája szerint. 

Ctacliay család. Ugocsa megyei nemes család, Gachay László 
e század elején birtokos Veléten '). 

Cráchy család. Gáchy Márton és általa Gáchy György 
és Péter, valamint nagybátyja Gáchy György I. Leopold király 
által 1662-ki május 10-én kelt czimeres nemes levélben nemesitettek 
meg, és e nemes levél azon évben Sáros megyében kihirdettetett. 

A család utolsó ivadéka Gáchy György nagy-fügedi lakos e 
század elején kihalván, az eredeti armalis levél Abauj vármegye levél- 
tárába tétetett. 



') Benkő Károly : Csik, Gyergyó, Kasion leírása. 54. 

2 ) Lásd „Igaz utazó a világi és mennyei méltóságra" 
raimü Csató Zsigmond fölötti halotti bestédet. Nyomt. 1752. 

3 ) Benkó Károly id. h. 55. 1. 
*) Lenoczky Stemmat II. 142. 

5 ) Burgstalier : Collectio Insignium nob. Fant. Hung. 

*) Lenoczky id. h. 

') Síinnay C. Ugoosa p. 147. 

20* 



308 €*cüály — Gáhy 

Qacliály család. A G a c h á 1 y (vagy mostani írásmód sze- 
rint G a c s á 1 y) család nevét Szathmár megye G a c s á 1 y helységétől, 
eredetét pedig a Guth Keled nemből származott E 1 e u s-től vette. — 
Gachal Eleus fia Miklósnak, 1344-ben unoka-öcscsével együtt 
Gacsaly helység határát jártatá , ). Néhány izén tőle a leszármazás igy 
folyik : 

Miklós 

r— *~ 1 

György Eleus 

r— -* i 1344. 

György 



1344. ""László 

i * > 

Tamás 

i * 1 

Tamás 

1427. 



A vég-izen álló Tamás 1427-ben kusali Jakchi Mihály és László 
ellenében nyerte perrel vissza Gacsályt és Garbolczot 2 ). 

Birf, a család Ugocsa megyében is S a 1 á n k és A 1 s ó-K a r a s z 1 ó 
helységben; 1483-ban Salánkot a rosalyi Kún család foglalta el magva- 
szakadtán Athyai Györgynek , ki a Gacsalyiakkal osztályos vér volt 3 ). 

Gacsályi György 1505-ben Szathmár vármegye követe a rákosi 
országgyűlésre *). 

fiaclóexy család. Közülök Péter 1544-ben Balassa Meny- 
hért fegy vernöke , vitézül viselte magát Léva védelmében , midőn egy 
törökkel párbajt vivott & ). Másik Gadóczy Péter 1603-ban Székely 
Mózsessel esett el c ). 

Oáfor család. (Paari). 1560-ban nemesitetett meg 7 ). A múlt 
század közepén Gáf'or Krzse Litassy István hitvese volt. — Gáfor 
Elek Nyitra vármegye esküdtje 1844-ben. 

Oáby család. (Máskép Mészáros). Gáhy máskép M é- 
száros János 1790-ben nyert czimeres levelet. 

Czimere a vért vörös udvarában zöld téren bátra vetett fővel két 
szemközt álló ezüst oroszlán , első jobb lábaikkal zöld borostyán-ko?ro- 
rút tartanak. A vért fölötti sisak koronájából szintén ezüst oros' in 

*) Szirmay Szathmár várm. II. 279. 

2 ) Ugyanott II. 239. 279. 

•) Szirmay C. Ugocsa. 80. 87. 

*) Jászay • A magyar nemzet napjai a moliíicsi vész után. 158. lap. 

s ) Istvánffy 1685-ki kiadás. 179. 

•) Wo'f. Bethlen V p. 409. 

') Ltkoczky Sterum. I. 165. 



ea!ftl*r - Gól. 30* 

emelkedik, melynek derekára koronás kígyó van tekerődzve. Foszladék 
mindkét oldalról ezüst-vörös i ). 

Gálti család. Gáhi Ferencz 1790-ben nyerte czimeres levelét. 
Czimerc viz-szintesen két mezőre osztott paizs, a felső mező kék, az alsó 
ezüst ; a paizs alján zöld téren hátulsó két lábára állva tigris látható, 
első jobb lábával iró-tollat tartva. Ugyan ezen alak emelkedik ki a vért 
fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról ezüst-kék , balról ezüst- 
vörös *). 

Oftlzler család. G a i z 1 e r J á n o s 1 757-ben Mária Terézia 
király-asszony által emeltetett nemességre. Czimere, mit ekkor kapott, 
következő : a vért fejének fekete csikolatán három arany csillag ra- 
gyog ; a vért többi része függőlegesen két mezőre oszlik , a jobboldali 
ezüst, a baloldali vörös szinü , a vért közepén zöld térről emelkedő öt 
teljesen kinyílt rózsát mutató rózsa-fa a fehér és vörös mezőkkel ellen- 
kezőleg van színezve. A vért fölötti sisak koronájából%arany oroszlán 
női ki, éis6 jobb lábával kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst- vörös 3 ). 

Gál család. (Felső-Őri). Egyike azon Vas megyei nemes csa- 
ládoknak , melyek 1582-ben Rudolf királytól Felső- Eőr helységre ado- 
mánylevelet nyertek 4 ). 

Oál család. (Hilibi). Erdélyben * Gál nevű családok közül 
a legkiemelkedettebb. Eredetileg székely család a Háromszékből , hol 
fő-fészkük az előnevet adó Hilib, Nyújtód és Páva. Egy része 
Marosvásárhelyt és Kolosvárt vévé lakásul. 

Több tagja a hazai történelem és jogtudomány mezején mint bíró 
és iró hitelt s nevet szerze magának , s mint eszes emberek — mond 
Kőváry — a kormánynak szolgálatában és kegyében álltak. 

Mint székely család Bocskaytól kapja 1 606-kl_mart. 6-án czi- 
meres levelét , mely Gál Jánosnak orbai szék pixidári hadnagyának 
„mint a haza szabadsága bajnokának" adatik. 

A czimer-vért égszin mezejében egy hadi férfiú áll egészen vö- 
rösben, jobb kezében kivont kard, a balban levágott törökfej. 

A czimer-szerző Jánostól kezdve a családfa *) napjainkig kö- 
vetkezőleg alakult . 



') Ádami Seuta pfeűtil Som. III. 

*) Adanu Seuí* gental. 111. 

s ) Cbllect Beraid. Nro 

*) Lásd e tiiuuka II. kőt 34. lapján a Bor tli h családot. 

*) Kovary id. m. 91. 1 



310 



fiái. 



János 

1606. f 1649. tájt. 

(Barla Kata) 



János 
1635. lustrál. 



Boldizsár 

r—* > 

János 

r * 1 

Elek 



János 

1692. 

* , 

Mihály 
Páván. 



István 

1835. lnetrál. 

(Nagy Hona) 



Antal 

i»gv-igaz. ügyész 

1794. 




Mihály 

(Herepeczi Zsuzsa) 

i ; — A — ' 1 

István 

fl722. 

(Antal Erzte) 



Tamás 



Antal 



Lörincz 



József Mihály István 



György József 



János 

gob. tan. 

t-1804. 

(Dótó Anna) 

l * 1 

László 

szárav. elnök. 

fl848. 

(b. Apor Teréz) 



István 

kir. hiv. 
«\ .. i 



Péter 

kanonok. 



Róza 
(Baranyay Fer.) 



József f 1800. 

kir. tábl. üln. 

(1. b Balintith Teréz. 

2. Kelemen Ágnes) 



Lajos 
(b. Banffy Luiza) 

László 



Sándor 

(Schráder 

Flóra f ) 

i *• 1 

Sándor 



Auna r 

(gr. Bethlen 

Miklós) 



Albert 
(Sahráder 
Vilma) 



Domokos 
Lyceum. Dir. 

f 1845. 
(Donát Mária) 



János 
kir. táblai ülnök. 
(Pekri Karolina) 



József 

f 1847. 

Maros-széki 

fö-király-biró. 

(Katona Júlia) 



Anna 
(b. Henter Józs.) 



Malvin 



Klára Giza Anna Róza 



Szidónia 

(b. Bornemisza 

József) 



A Páván lakott Mihálynak fia Antal 1794-ben kir. ügy- 
igazgatósági ügyész volt. 

Mint híres törvénytudó János tűnt legelőbb fel , és hivatalos 
pályáján kormányszéki valós, belső titkos tanácsosságig emelkedék. 
Meghalt 1804-ki nov. 26-án, kora 70. évében. Fia 



Gál. Jl« 

László a hazai történelem és jogtudomány terén munkált , és 
az erdély országgyűlések végzéseinek három kötetét adá ki 1837-ben 
főkorm. tanácsos; 1838-ban február 16-án a szebeni országgyűlésen 
számvevő hivatal elnöke lett. Mint hanyatló 1846-ki mart. 15-én nyu- 
galmaztatott egész fizetéssel. Meghalt 1848-ki július 9-én , kora 7J-ik 
évében. Báró Apor Teréztől gyermekeit s unokáit a táblán láthatjuk. 

József a fen emiitett Jánosnak fivére mint királyi táblai ülnök 
(1794-ben) emeli fel esaládát. Első nejétől na Domokos főkormányi 
tanácsosi czimmel a kolosvári Lyceum utolsó világi igazgatója volt. 
Meghalt 1845-ben. Fia János táblai ülnök 1848-ig; 1848-ban kép- 
viselő; 1850-ben bizalmi férfin Bécsben. A törv. tudományos téren 
családja méltó tagja, s mint publicista a hírlapirodalom terén is gya- 
korlati kérdések fejtegetésében vett részt. Pekri Karolinától négy 
leánya van, 

Józsefnek másik fia József Maros-szék fő-királybirája 1836-tól. 
Egyike a kormány legerélyesebb í'érfiainak. Meghalt 1847. sept. 8-án. 
Katona Júliától leányai : Malvin, és Szidónia báró Bornemisza 
Józsefné. 

Srái család, (Dalnoki). Szintén erdélyi székely család. 1644-ki 
január 23-án nyerek a czimeres levelet dalnoki Gál György és 
Miklós testvérek , kik két ágazatot alkotának ')■ Egy része Három- 
széken honn lakik , másik része a megyékre szállt , megyei birtokot 
szerzett. 

Gr&í család. (Kénosi). Udvarhely széki székely család. Kénosi 
Gál Péternek üaFerencz 1 627-ben Udvarhelyszék jegyzője 2 ), 
(1638 — 1648.) mint hatalmas ügyvéd Pécsi Simon leányát Zsuzsát 
veszi nőül, és ez által családját még inkább kieroelé. Jelenleg e család 
egyedül a magát vadász-fegyverével véletlenül meglőtt Kénosi István- 
nak Sikó Annátóli fiában él 8 ). 

Az utóbbi korban a család a G á 1 nevet Kénes i-val válta fel, 
igy irja már nevét Kénosi Zsigmond udvarszéki rectif. biztos 1794- 
ben is. 

<vá.l családi* (Szent-Iváni). Maros-szék vagyonosb családai 
közé tartozik. Közülök 1794-ben Pál kir. táblai ügyvéd, Zsigmond 
Maros szék királyi főpénztárnoka. Ez utóbbi ily családfát alkota: 



») Köváry i<L h. 92. 

*) KáilftV i Székely aemz. 248. 

*) Kőváry H h. 92. 



.11* Gál - flafcHubfalvl. 



Gál Zsigmond 
(Körösi Zsazsa) 



Elek Kiára 

+ 1847. (Nagyajtai Lázár Samu 

gub. titk.) 



Zsiga László Zsuzsa Erzse 

f (Ballá Mali) (Eperjesi János) (Bereczki Sándor) 

Elek 1815-ben Maros-székben árva-gyámi hivatalt viselt, leg- 
utóbb azon egyházkerületi felügy. gondnoka volt. Pál, ki a táblá- 
zaton nincs meg, Alsó-Fejér megyében ügyész 1847-ben, 

Gál CSftlád. (Illyefalvi). FŐ -fészke Hlye falva, hol leg- 
többnyire városi hivatalt viseltek. Közülök 

1794-ben János és László Illyefalván tanácsosok. 

1815-ben Mózses, Pál és P é t e r tanácsülnökök. 

1847-ben Pál Illyefalván tanácsnok; — Dániel Hunyad vár- 
megyében ügyvéd. 

©ál család. (Sz.-gerliczei). Maros-székben honol. Közülök 
Benedek és Dienes 1848-ban az emiitett székben rectif. biztosok. 

ipái család. (Kovásznai). Háromszék családa. Közülök Elek 
Kezdi székben szegények ügyvéde. 

titál család. (Uj-székclyi). Egyik tagja Gál József guber- 
nialis ügyész 1847-ben. 

Gál család. (Sz. -Somlyói). Közülök Gál József 1848. előtt a 
guberniumnál kezd hivatalos pályát. 

eál család. (Udvarhely-sz.-léleki). Ezekből is József 1848. 
előtt a hadi irodában gyakornok. 

Gál család. (Sz.-Háromsághi). Ily előnévvel találjuk Gál 
Zsigmondot } 847-ben az erdélyi kanczellárián fogalmazó gya- 
kornokul. 

Galaczy család. Doboka megyei eredetű család. Közülök 
Galaczy István 1602-ben esett el Beszterczénél ')• 

Másik Galaczy Farkas (de szintén azon megyei) Doboka 
megyében 1794-ben rectif. biztos , Bideskuthy leánynak mint ördög 
ivadéknak magtalan férje kihalt 1829-ben. Birt és lakott Bádokban a ). 

Galanubfalvi család. (Galambfalvi). Kihalt székely család 
GaUmbfal várói. Közülök Ferencz 1459-ben Udvarhelyszék fővezéri 
helyettes 3 ). 

*) Wolfg. Bethlen V. p. 16. 
*) Hodor : Doboka várna. 84. 
8 ) Kállay : Székely nemz. 248. L 



Galambos. 313 

Galambos család. (Pongyeloki f). Gömör vármegyei ere- 
detű nemes család , mely Pongyelok helységről irta elŐnevét. A Gömör 
megyével szomszédos Nógrád megyében — ugy látszik — házasság 
útján birtokos volt. A múlt század elején kihalt. 

A XVH. század közepén éltek ') pongyeloki Galambos György 
(1653-ban). Galambos Zsófia előbb Mocsáry Istvánné, utóbb (1653.) 
nemes Szentpétery Istvánné. 

Ugyan ekkor élt idősb Galambos László, kinek Battik Erzsé- 
bettől fiai P é t e r és ifjabb László. 

Tán ezeknek testvére volt Galambos Zsuzsanna Pápay Péterné 
is, kiknek nevét Nógrád megyében Nagy-Sztraezin helység evang. 
egyházában egy aranyozott ezüst kelyhen eme fölirás tartja fel : 

Usibus haec sanctis Pápai Petrus , atque Galambos 
Dona Susanna simul stirps generosa litat, 

Utere cumfiractu hÍ3 per multa tempóra trinlingius 
Una Fileki túrba ligata fide. 

A kehely alsó részén a Galambos és Pápay család czimere lát- 
ható : „G. Z. és PA. PÉTER 1658." név- és év-jegyzettel 2 ). 

Kubinyi Borbála Galambos Lászlóné volt 3 ). 

Ctalambos család. Alapitá Galambos Mihály, ki 1751- 
ben Mária Terézia király-asszonytól kapta czimeres nemes levelét *). 

Czimere a vért kék szinü udvarában zöld téren álló pánczélos 
vitéz, sisakján vörös, fehér, vörös strucz-toll leng, kinyújtott jobbjában 
meztelen kardot szőrit ; a vért jobboldali felső szögletében arany fél- 
hold ragyog. A vértre helyezett sisak koronáján zöld halmon két fekete 
sas-szárny között piros lábú és csŐrű fehér galamb áll , félig felemelt 
szárnyakkal , csőrében zöld olaj -ágat tartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst- vörös *). 

Galambos család él Szabolcs és Zemplin megyében , hol e század 
elején Lasztócz, Márk és Mihályi helységben birtokos 6 ). 

Galambos család. (Galgói). Erdélyi család Belső-Szolnok 
megyében , hol galgói Galambos Sámuel 1815-ben rectif. biztos volt 



*) Nógrád megye 1652— 1655-ik évi jegyzökönyvei szerint 

*) Mocsáry : Nógrád várra. Esmértetése. I. 345. 1. 

8 ) Szirmay Szathmár várm. II. 148. 

*) Colleot. Herald. Nro 

*) Adatni Scuta gentil. III. 

•) Szirmay C. Zemplin not. top. 112. 268. 269. 37L 



314 Gálbory — Cálíalvl. 

Oálbory család. Bihar megyei nemes család. Gálbory 
Sámuel Hegyes falut birja azon megyében ')• 

Oálfalvi család. (Harczói). A család fészke Maros-szék, 
melyben fekszik H a r c z ó , az előnevet adó helység. 

Állítólag előbb G á 1 f a 1 v i í s z 1 a i volt nevök , s az ujabb idő- 
ben a Gálfalvi névnél maradtak. 1700-ki július l-ö én uj ozimeres 
nemes levelet nyertek. 

A XVII. század végétől jelenig családfájuk l ) következő : 

Gálfalvi Gergely 
(Tombold Erzse) 
r 



Jfcoos 1700. 
(Foris Judit) 

r 



János Klára Ábrahám Krisztina 

(Szathmári Bora) (Hajdú János) (Váradi Kata) (Újfalvi) 



r 7~ i i ! 

Bora Ádám Erzse Krisztina Gergely 

(Súki László) (Jobbágy (Jármi MiMly) (Körösi Jlsos) (Keczeli Ágnes) 

Anna) j 

, __- « , r , . , ■ — ,, ., i. * . , 

Judit Sándor Gergely Teréz Pál 

(Pálfi Antal) (GáUalvi Teréz) 1807. (Gálfalvi Sándor) f 

(Kabos Judit) 



Elek Eszter Imre 1847. Anna Farkas 

18,15. (Szent-Ivány itélömest. (Kabos Samu) (Kabos Anna) 

(Vér Ágnes) János) " (Sala Karolina) r 



| Zsigmond 

l ' _ — — 1 (Sala Anna) 

&óza Julianna György Mária 

(Katona István) 

A családfa törzse — ugy látszik — azon Gálfalvi Gergely , ki 
előnevét Siketfalvárói irta , és í 703-ban a hires Szász János ki- 
rálybíró elleni vádpörben mint közügyek igazgatója (Fiscalis Director) 
állott 8 > 

A vég-nemzedékek közt Elek 1815-ben Maros-székben fiók- 
törvényszéki ülnök. Testvére 

Imre 1842. óta 1848-ig itélőmester, és a m.-vásárhelyi kóroda 
elnöke ; most magánéletet éL 



*) Fénye* E. Geogr. szótár. IL 96. 

') Kőváry : Erdély nev. családai. 93. 1. 

3 ) Uj magyar Múzeum 1855-ki foly. i. 19. lap. — A másik Gergelynek 
Keczeli ignestól fia P á 1 tán ugyan egy azon Pállal, ki 1794—1816-ben 
keresztúri unitár, esperes volt ? 



Gálfalvl - (iélffV S15 

Gálfdlvl család. (Ny .-Gálfalvi). Szintén székely család, lak- 
helye szintén a Maros-szék , és valószínűleg csak egy külön ága 
a fölebb emiitett harczói Gálfalv i aknák. Közülök 

1 8 I5-ben ny.-gálfalvi Gálfalvi Antal és Mihály Maros-szék- 
ben fiók- törvényszéki ülnökök. 

1847-ben L aj os Marosszék rectificator-biztosa. 

Gt&lffy család. (Pathi). Gálfi nevű családot Lehoczky a 
Nádasdy-aktól eredeztet, kiknek Elöljárói Gál 1400-ban sógoruk 
volt •>• 

1498-ban pathi Gálffy Jakabot 1 ) többekkel együtt a Ser- 
kel folyamon épített Váiss nevű csatorna miatt idézteti Korlátkői 
Osvald. — Path helység — honnan Gálffy Jakab előnevét irta, 
Komárom vármegyében fekszik. 

OálflFy család. (Maros-kocsárdi). Gálffy János szerint a 
maros-kocsárdi Gálffyak Magyarországból szakadtak Erdélybe 3 ). Ma- 
gyarországban — az akkor úgynevezett részekben — Bihar, Szathmár, 
Zemplin 4 ) megyében voltak Gálffyak. 

Szathmár megyében Zsarolyánban már 1487-ben bírt Gjilffy 
Sebestyén 5 ); 1587-ben pedig Gálffy Ferencz 1587-ben töb- 
bekkel együtt 1587-ben Szathmár megyei Gencs helységben rész- 
birtokot kapott adományban. 

Biharban pedig Belényesen birt a család , mint alább látandjuk. 

Erdélyben e nevet Gálffy János emelé fel, és teve emlé- 
kezetessé. ElÖbb Báthori Zsigmond nevelője, utóbb tanácsosa, kit 1593- 
ban az ádáz-lelkü Bodoni István incselkedései folytán Báthori Zsig- 
mond Belényesen elfogatván , Szabó Bálás huszti alkapitány által le- 
fejeztetett. Csak egy napi várakozást kért , s alig egy órányi imádko- 
zási időt nyert 6 ). Elkoboztatván birtokai , marmarosi jószágait 1611-ki 
november 26-án Kun Gáspár kapta meg 7 ). Erdélyben székhelye Ko- 
csárd volt Aranyos- székben. Családfája — melyet ő alapi ta — igy 
jött le 8 ) : 



Lehoczky Stemm. II. 143. 

*) Fényes : Komárom várm. 132. 

8 ) L. naplóját gr. Kemény és Kovács : Erdély tört. tár. I. 79. 

*3 Szirmay C. Zemplin not. top. 81. 

5 ) Szirmay Szathmár várm. II. 40. 218. 

«) Wolfg. Bethlen 111. 27-34. 

■») Kemény Jos. Not. Cap, Albens. 239. 

8 ) Kemény és Kovács Erdély Történettára I. 75—77. 



3tC Géiffy - Gnlgtf txy. 



Gáiffy Jáno* 

lefejezi. 1593. 

(Pernyeszi Erzse) 



Péter Ferencz Kata 

i (Bagosi Pál né) 



■ i Aij ■ ,m ■ ■■ i i ■ ill "* 

Zsuzsa Zsuzsa 



r 



(l. Nádudvari Pálné. (Ördög lstváuné) Borbara 

2. Rédey Pálné) (Bánffy Farkas j 

E családfáról látjuk, hogy Gáiffy János harmad izén fi-ágon mag- 
vában kihalt ; — de a magyar ág raég élt 1620-ban , midőn belényesi 
Gál f f y György Boros- Jenő várkapitánya volt *). 

Gáiffy család. (Martonosi). TJdvarhelyszéki székely sarja- 
dék, melynek egy ága máig is Martonoson fészkel. Gáiffy Ferencz 
1647-ben már mint Udvarhelyszék főkirálybirája tűnik fel 2 ). 

A Martonosi ágból Mihály 1815-ben Udvarhelyszék dullója. 
Sándor 1847-ben szinte e hivatalt viselé, ifjabb korában verseket 
irt. Ismét Mihály mint publicista az ellenzék sorában küzdött. Meg- 
halt 1854-kí mart. 10-én. 

A másik ág T o r d á n él. Ez ágból Antal 1847-ben Torda vár- 
megye alszolgabirája volt. József, ki fiatal korában a szépirodalmi 
téren tett kísérleteket, utóbb Torda megyei főbiró, ktr. főpénztárnok> 
és a tordai unitárius egyház és tanoda felügyelő gondnoka, hol szigora 
által — irja Kőváry — roppant fegyelmet hoza be, és a szép művészet 
fejlesztésére sok áldozatot hoza. 

Gálnyak 1702-ben birtak Doboka megyében is 9 ). 

Oálffy család. (Szombathfalvi). Hasonlóan udvarhelyszéki 
család. Közülök Ferencz 1794-ben rectificator biztos. 

Ezenkívül is több Gáiffy család van Erdélyben. 

Gtálffy család, Zemplin vármegye armaltsta neme? családa 
közé számíttatik *). 

Oalgóczy család. Pozsony megyei nemes család. Közülök 
Galgóczy Ferencz 1 703-bt.n LÍákóczy részén harczol. Czimere — 
mint pecsétnyomatáról láttam — függőlegesen kétfelé osztott paizs , a 
jobboldali mező arany, a baloldali fekete szinü , az egész paizs udvará- 
ban rózsa-koszorú keretben fehér . galamb áll , egyik lábát felemelve. 
A paizs fölötti sisak koronáján szintén rózsa-koszorúban fehér galamb 
áll, csőrében olaj-ágat tartva. 

*) Kemény Józs. Noxií,. Capit. Albens. p. II. 36. 

•) KAllay : Székely nemz. 248. 

•) Hodor : Doboka várm. 84. 

*) Sűrm&y C. Zemplin not. top. 112. 



6alg6ccy — Galtovfes. 317 

Ferencznek talán fia Ádám , ki 1722-ben Galanthán élt. 
E családból származott — mint szintén használt ozimere igazolja 
— Galgóczy F e r e n c z előbb pozsonyi , 1766-tól esztergami kanonok, 
és komáromi főesperes , hittan tudora , apát , és szent István-rend kis- 
keresztese. Meghalt 1798-ban i ). 

Galgóczy család. Az előbbitől különböző család ez, mely- 
ből a múlt század közepén szintén egy főpap élt : Galgóczy János, 
egykor iz3ai plébános, utóbb pozsonyi , 1744-től esztergami kanonok és 
nagyprépost , a nagyszombati egyetem kanczellárja *) , traguri czim- 
zetes püspök , cs. kir. tanácsos. Meghalt Nagyszombatban 1776-ban, 
mint az újonnan fölállított rosnyai megye kijelelt püspöke. 

Czimere a vért kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló 
oroszlán támadó helyzetben ; a vért jobboldali szögletében csillag , a 
bal szögletben félhold ragyog. A vért fölötti sisak koronájából hadi 
férfiú emelkedik fö! magyar öltözetben , jobb kezében egy fürt szőllőt 
tartva, Foszladék jobbról arany- kék, balról ezüst-vörös. 

E két Galgóczy család egyikéből származott G. Antal, 
ki a Ludoviceára ezer forintot adott 1 808-bau 3 ). 

Galgóczy nevű család él F é n y e s E. Geographiája szerint Be- 
reg, Szabolcs és Szathmár vármegyében is. 

Gallik család. Gallik Jakab 1676-ki mart. 4-én I. Leo- 
pold királytol kapta czimeres nemes lehelét , mely ugyanazon évben 
Szepes megyében kihirdettetett *). 

Gallik nevű családot Gömör vármegyében találunk , hol Gallik 
Mátyásnak Bubenka Judittól fia Gallik András Gömör megye 
alispánja volt 1711-ben. Csak leányai: Draskóczyné és Orosziné ma- 
radtak *). 

Gallovfcs család. (Máskép Szilvay). Gallovics máskép Sztl- 
vay János 1794-ben nemesitetett meg czimeres nemes levél által; és 
ekkor ily czimert vett : a vért négyfelé oszlik (keresztvágással) , az 
ötödik mező alulról fölfelé gúla alakban képződik a két alsó osztály 
közt. Az első és negyedik os;.tály kék mezejében zöld téren egy élőfa 
alatt fehér egyszarvú fut ; — a második és harmadik arany mezőben 
zöld tér fölött egy lábában kövecset tartó daru áll. Az alsó gúla alakú 



*) Memória Baail. Strig. 171. 

*) Ugyanott 169. 

') 1808-ki 7. törv. ez. 

*) Körmöcz város levéltáruban van ?z c-redoíi armalis 

4 ) Bartholomaeides : Mernorab. Prov. Csetuefc. 289. 



318 GftM — Gálszéehy. 

vörös mezőben püspök-süveg , és azon keresztül húzva püspöki bot 
(pastoralis) látható. A vért fölötti sisak koronájából arany oroszlán női 
ki, első jobb lábával kivont kardot markolva. Foszladék jobbról ezüst- 
kék, balról arany-vörö3 ')• 

&&1Ó család. Zemplin vármegye armalista nemes családainak 
egyike *). 

Gálos család. Abauj megye nemes családainak egyike Fényes 
Elek Geographiája szerint. 

Oalsai család. Kihalt család. A XVII. században G-alsai Fe- 
rencznek vagy Pálnak leánya Varbóky Ferenoz neje volt. 

Gálszéchy család. (Kihalt). Michban Simon hét fiának 
egyikétől Detrétől eredt, mint e munka II. köt. 129. lapján olvasható* 
Kihalt a család a XV. század végén. 

A családfa 3 ) következőleg sarjadzott le : 

Simon Miauban 
fioxa nemből. 



Detre 1284. 

-r ■ !■■■-■ -i-irm — i-|-^m^ii i i ■■ i -■ irrrnr^-- m— ^ — _. ■■ i r - - 1111 i - - ~i i_ i_ 1 1. m. í. _ i" ' ■ * 

Miklós István Simon 

1330. 1330. 1321. 

Pap nevezetű. 



■— -" — " i 

Péter György András 

1330. 1330. 1330. Gál 1376. 

1402. zólyomi főispán. 

i * r—- 1 

Jakab László 

1376. 1367. 



György Jakab Péter János László Jnsztina 

1417. 1417. 1388- 1388. 1388. 



Miklós 144ÍT 1 
Húsait, fog. 



Zsigmond János Zsófia 1482. 

1433. (zeretvai Ramocha 

Boldizsárné) 

A osaládfan Istvánnak fia G- ál 1876-ban zólyomi főispán, Zem- 
plén megyében 1402-ben FelsŐ-Széeh helységet birtokolván, ez 
nevéről Crálszéch nevet nyert *>. Unokája Miklós 1449-ben a 



*) Ádami Scnta gentll. tom. III. 
*) Szirmay C. Zemplin not. top 112. 
■) Wagner Tabelláé geneal. Mss. 
*) Síirmay C. Zer.plin not. top. 274. 



Ctáltftvt - « a mesfk. 319 

hussiták kezébe kerülvén , mint foglyot a Scmseyek válták ki, miért 
azoknak Sáros megyei Girálti és Máthévágási birtokát irta be J ) . 

A föíebbi családfát teljesnek nem mondhatjuk , mert nem láthat- 
juk azon Jánost, ki 1488-ban élt 2 ); és Simont, kinek Özvegye 
Margit 1483-ban az Újhelyiekkel perel 3 ) ; végre nem találjuk azon 
(ha e családból eredt?) Gálszéchi Istvánt, ki 1522-ben Wittebergben 
tanult *) ; s ki után e családnév történetünkből eltűnik. 

Ctáltövi család. Erdélyben a XVII. század elején látjuk 
közülök GáltöviMihályt,ki 1603-ban a Basta elől Karánsebesre 
kivonuló nemesség sorsát osztá 4 ). 

Galy család. Gály András és János 1794-ben czimeres le- 
velet nyertek ily czimerrel : a vért ezüst udvarában zöld térről egy fa- 
törzsök áll ki , melyből két zöld galy nyúlik jobbra és balra , és a tör- 
zsökön vörös tarajas fekete kakas áll egy lábon , felemelt jobb lába 
körmei közt pallóst tartva , feje fölött előtte kék felhőben arany csillag 
ragyog. A vért fölötti sisak koronáján szintén a leírthoz hasonló kakas 
látszik kivont pallóssal. Foszladék jobbról ezüst-fekete , balról arany- 
kék «). 

Gtálya család. Gálya András Pozsony megyei Vág~Szerda- 
helyeu egy Curiát , és FelsŐ-Korompán birtokrészt kapott nádori ado- 
mányban 1697-ki mart. 9-én Ujfalussy Mihály lyal együtt Nagy Fe- 
rencz magvaszakadtán. 

Gtamcsik család. Gamcsik János az Esterházy ezred- 
ben kapitány , 1766-ban Mária Terézia király-asszonytól czimeres ne- 
mes levelet nyert 8 ). 

Czimere négyfelé osztott vért ; az első és negyedik vörös mező- 
ben arany oroszlán áll , első lábaikkal zöld koszorút tartva ; — a máso- 
dik és harmadik zöld mezőben pánczélos kar könyökben meghajolva, 
kivont kardot markol. A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett 
sas-szárny között (melyek közül a jobboldali félig arany- kék , a másik 
félig zöld-ezüst) egy zöld magyar ruhás , kalpagos férfiú emelkedik 

*) Wagner Dipl. Sáros 282. 
*) Szirmay C. Zemplin not. top. p. 131. 
*) Szirmay C. Ugocsa p. 74. 
*) Szirmay C Zemplin not. hisí. p. 75. 
*) Wolf. Bethlen tom. V. p. 461. 
•) Ad&mi Scuta Gentil. tom. III. 

') Az eredeti a kisfalud i Lipthay család levéltárában. Fasc. XVIII. 
NYo699. 

•) Colleot, Herald. Nro 225. 



320 



Gamw. 



ki , meztelen kardot villogtatva. Foszladék jobbról ■arany-kék , balról 
ezüst-zöld. 

E század elején a G-amcsik család Zemplin megyei Hotyka 
helységben birtokosul iratik 1 ). 

Gáncs család. (Gancsházi). Régi nemes család Pozsony 
m ügyei Csallóközben , ugyanott fekszik Gáncsháza , melyről a család 
előnevét vévé, s gyakran vezetéknevét is onnan irá. Családfáját a XIV. 
század végéig fölvihetni. 1390. táján élt Gáncs Mihály, kitől 
kezdve a családfa 3 ) következőleg sarjadzik elé : 

I. t á b 1 a. 

Mihály 
1390. 



Zsigmond 
1426. 



István 
1426. 



Tamás 
146S. 

—A ■ 



Ilona 

(likai Barsa István 

1485) 



Tamás 
1490. 



Mihály 
1510. 



Simon 
1510. 



György 

1490. f 1528. 

(Ursula) 

i A 1 

István 1510. 



Margit 

1534. 

(Kakáthy 

Gergely) 



Erzsébet 

1534. 

(Puokheim 

Imre) 



Kata Anna 
1534 1534. 

(Földes 

István) 



Tamás 
1560. 



Miklós . 
1536. 
(1. Agyai Chege 
Potentiana. 

2. N. N.) 



Máté 

1563 
(1. nyéki Nagj 

Ag^tfc. 
2. Gyimótijy 

Dóra) 
r 



L. folyt, a köt. lap. 



Bora 
1596. 
(Vajkai 
Agystou János) 



Magdolna 
1590. 



Piroska 

1560 

(J'olkai 

Far >as 

Miklós, 



Ágoston István Ilona 

1560. 1560. 1560. 

(királyfiai 
L. II. tdbl. Byro Vitus) 



Sebestyén Márton Anna Kata Zsófia 
1590. 1590. 1590. 1590. 

(Madarász 
Pál) 



') Szirmay C Zemplin not. top. p. 223. 

2 ) A család adatai szerint Ferber J. úr közléséből. 



Gáncs. 



331 



Máté ki az előbbi lapon. 
1563. 
(1. nyéki Nagy Ágota. 
2. Gyimóthy üora) 



Benedek 
1590. 



Bertalan 
1615. 



András 
1634. 

t 



Erzse 
1634. 
(Czeglédy 
Demeter) 



Máté Gergely 

1615. f 1629. 1615. 

pozsonyi kamarai 

számvevő. 

(Enczenwreiszi 

Erzse) 



Mihály 

1615. 

(Nittray Erzse) 



Erzébet 
szia. 1630. 



István 

1615. 

(Mauser 

Anna-Mária) 



I 



Hona Ilona 

1615. 1615. 

(Bornemisza 

János) 



Mihály 
^_ 



József 
1746. 



Mihály 
1746. 



Bertalan 

1699. f 1716. 

(Csókás Máris) 



Zsuzsanna 

(Iíemley Benedek) 



Erzse 
(BendeJ 



Mária- 
Magdolna 



Mihály 
1780. 

Amália 
(Nozdroviczky) 



A család ismert törzsének Ganchházi Mihálynak fiai Zsig- 
mond és István 1426-ban Zsigmond király adománya folytán a 
pozsonyi káptalan által Rajkán egy megvásárlóit curia birtokába ik- 
tattatnak ellentmondás mellett *). 

1521-ben Mihály és fia M i k 1 ó s Pozsony megyei Ganesházán 
Pakay Istvánt , Jánost , Erzsét ós Annát másfél curiájokból kitúrván, 
ezek tiltakoznak azon jószágrésznek használása ellen *). 1528-ban 
ugyancsak Mihálynak fia Miklós Pozsony megyei Böcskösháza és 



*) Statutío Sigismundi et Stephani fiiiorum Michaelis de Ganchháza super 
Curia seu portioné Possessionaria in Rajka aere comparata: cui Agues consors 
Ulrici Halmán eontradixit. — Capsa 5. fasc. X. Nro 10. Óiig. in Capituio Poson. 

*) 1521. in Ganchháza in Possessione in Cottu Posoniensi existen. c[uo ú ex 
nnius et mediae sessionis nobilitaris possessorio Michael et Nicolaus Ganeh , Ste- 
phanum Ioannem et Elisabetham et Annám Pakay ejecerint , iidem Pakayani 
protestantur eosdemque a fructuum perceptione prohibent. Protoc. extra seriem 
6. folio 207. 

21 



322 



Gáncs. 



Záp helységbeli részjószáguak elidegenitésérŐl böcskösházi Böcskös 
Györgyöt , a megvételtől Somorja városát s mindenkit , valamint a ki- 
rályt az adományzástói a pozsonyi káptalan előtt tiltja *). Ezen Mik- 
lósnak két neje volt ; az el8Ö ogyai Cheghe Potentiana , a második is- 
meretlen. Ez utóbbitól hat gyermeke született: Tamás, Máté, 
Piroska, Ágoston, István, és Ilona. Ezek közül Máté 
ágazata Mihálynak (1 780.) leányában Amáliában, ki Nozdrovicz- 
kyné neje voít, fi-ágon kihalt, a vele az úgynevezett raj kai ág enyé- 
szett el. (Lásd I. táblát). — Megemlítendő ez ágon Benedeknek fia 
Máté, ki 1623 ban a pozsonyi kamaránál coadj utor volt 2 ) , később 
rationum magister. — Tamás és István gyermekeikben végeztek be 
család- ágazatukat j egyedül Ágoston vonala maradt fel jelenkorig. 

II. tábla. 



Ágoston 
1560. 



ki az /. táblán. 



Miklós 
1590. 



Menyhért 
1635. 



Albert 

1635. 

(Korpás Anna) 



Mihály 
1635. 



Anna 15'90. 
(Peethy Máté 
Móric/, hidán) 



Miklós 1666. 

(i'elszászi Farkas 

Ilona) 



György Jánc Zsófia 

1666. 1666. (Bécsy Péter) 

I 1868. 



L. folyt. 111. tábl. 



Kata 
(Sooe Gergtly, 



Panna Mária 

(Nagy János) 



Jutka 



Albert 
wiil. 1685. 



n 



István 
crnl. 1695. 
(Karácson Sára) 
t 



Erzsébet 

(Csiba Márton) 

1673. 



Ádám ikrek József 

(Gólya Erzse) «ül 1726. (Csiba Erzse) 



Gergely 

szül. 1703. 

(Sze'le Zsuzsa) 

i * > 

Menyhért 

szül. 1759. 

katona, r 



Mihálv 

sutii. 1770. 

(Farkas Júlia) 

J 

III ..»■■■ ■■ | lM A ,* — ■ ■ ■ ■- - 



Klára 

(Zsigmond 

István) 



Ádám 

szül. 1753. 

f 1817. 



Mátyás 
az. 1766. f 1,830. 
(Petkovics Éva) 



Eva Teréz 

(Farkas (Paramer 

Gábor) Mátyás) 



Mihály 
1 1829. 



Kata 

(Jankó) 



Pál 
sz. 1822. 

jiótlen 
él. 



Mátyás István Pál 
t fl821. fl829. 



*) Pozsonyi káptalan oklevele szerint. 

4 ) Janual noviAnni Illustri ae Magn. nee non Generosie Daie N. N. 
Dn. Praesidi eaeteris<jue S. C. M. Inclytae Camerae Hungaricae Consiliariis etc 
a lo&nne Igaaíio Veztunicty S. G R. Matt. Carn. H. jur. not. 1628. nyomtatvány. 



Ganes. 



3S3 



III. tábla. 



Miklós lásd 11 táblán. 
1666. 
(felszászi Farkas Ilona) 



Jakab 

szül. 1670. fl7Ő0. 

(I. Orsolya. 

2. Graisol Erzse. 

3. hodoei Karácsony 

Katalin) 



János 

szül. 1713. 

(Beké Judit) 



István 

szül. 1672. 

(Kovács Kata) 



András 

szül. 1721. 

(Nagy Kata) 



Judit János Jnlia 
az. 1762. 



János 

szül. 1756. 

(Szal&y Erzse) 



Kata 

(Mery 

Mátyás) 



f 



Eva 
(Herczegh 

Mihály) 



Mari Erzse 

(Kapitány (Fischer 
László) Mátyás) 



János 

szül. 1794. 

(Török Erzse) 

i -*»..' t 

János 
•z. 1827. f 1841. 



Mihály 
szül. 1798. 
Somorján é!. 



Mihály 

szül. 1725. f 1786. 

(Csiba Anna) 



Ilona 

(Botló 

György) 



István 

sz. 1735. 

t 



Imre Róza 

Sz. 1759. f 1818. (Tóth 
(Botló Kata) József) 



László 
(Lázár Erzse) 

r — — - A 1 

Gábor Sándor 

ikrek. 

t 



János 

az. 1738 febr. 8. 

f 1803. oct. 2. 

(kis icányai 
"" , Hangyás 
Kata) 



Kata Erzse 

(n.-padányi (Fodor 

László- István) 
Ferencz) 



Lajos 
f 1810. 



Kata István 

(Lázár Lajos) f 



Zsigmond 
f!830. 



Pál 

se. 1764. 1 1826. 

Péczelen 

jószág-igazg. 



Júlia 
(Tóth Ján.) 



Erzse 

(Bucsuházy 

Péter) 



Vincze 
, szül. 1808. 
(Péntek Kata 
Dániel özvegye) 



Gáspár 

sz. 1770. f 1834. 

(Gálos Teréz) 

I 

i - í*i i ír 



Zsófia 
'Hodossy Gásp.) 



Mária-CIementine Ida Geiza 

szül. 1836. f 1857. szül. 1843. 

(Ferber József) 



Dániel 

sz. 1810. f 1834. 

(Péntek Kata) 

r " -* ' • • *i 
Rudolf 
f 1834. 



21 • 



824 Gáncs. 

Ágoston naiv Miklós fiátólí unokája Menyhért e vonalt 
is több ágra terjeszté. Fia János Menyhért nevű unokájában ki- 
halt. Másik fia Gr y Ő rg y fi-ágazatán (lásd II. táblán) a végső nemze- 
dék között Pál (szüi. 1822-ben) egyedül él, és nőtlen. — A harmadik 
fiu Miklós (lásd III. táblán) felszászi Farkas Ilonától nemző Ja- 
kabot és Istvánt. 

Ez utóbbi Istvánnak ágazatán egyedül Mihály (szül. 1798.) 
Sorxiorjában él maradék nélkül. 

Jakab született 1670-ben; meghalt 1750-ben augustus végén 
kora 80. évében. Első neje Orsolya Horváth György özvegye, a 
második Grazsoí Erzsébet, kitől nem voltak gyermekei; a harmadik 
Hodosi Karácson Kata. kivel 1724-ki január 25-én kelt egybe 54 éves 
korában, ettől tizenegy gyermeke született, mint következnek : 

1) Mihály saül. 1725-ki július 11-én, meghalt 1786kinov. 
14-én. Külön ágat alapított , mely féríi-ágon Zsigmondban 1830-ban 
halt ki. 

2) Jakab szül. 1729 ki május 13-án. Kiskorában sírba szált. 

3) Ki a ra szül. 1731-ki mart. l-jén. Mint gyermek halt el, 

4) Miklós és 

5) Katalin mint ikrek szül. 1732-ki dee. 3-án. Gyermekkoruk- 
ban multak ki. 

fi) 1 1 o n a Botló György neje. 

7) István szül. 1735-ki sept. 12-én; és korán elhalt. 

8) Jáno3 szül. 1738-ki febr. 8án. Meghalt 1803-ki oct. 2-án. 
Most is élő ágazatáról alább. 

9) Ferencz szül 1740 -ki január 26-án. Meghalt gyermek- 
telenül. 

10) Katalin szül. 1741-ki mart. l-jén; férjhez ment nagy- 
padányi László Ferenczhez. 

11) Erzsébet szül. 1743-kisept. 24-én. Fodor István neje. 
Jánosnak (lásd 8-ik sz. alatt.) kis-mányai Hangyás Katalintól 

(ki 1800-ki július 13-án, kora 61. évében halt meg) kilcncz gyermeke 
lőn. a táblázatra mind el nem férvén . itt következnek : 

o) Sándor szül. 1 758-ki dec. 20-án, s mint gyermek halt meg. 

6) Pál szül. 1764-ki febr. 2-án. Meghalt 1826-ki febr. 25-én 
nőtlenül Péozelen, hol gr. Ráday Gedeon jószág-igazgatója volt. 

c) Julianna szül. 1765-ki febr. 4-én ; egybekelt Tóth János- 
sal 1786-ki april 20-án. 



tiancs. 325 

d) Erzsébet szül. 1767-ki július l-jén; egybekelt Bucsuházy 
Péterrel 1797- ki január 17-én; meghalt 1826-ki sept. 19-én. 

«>) Gáspár szül. 1770-ki január 9-én. Ágazatáról alább. 

f) János szül. 1772-ki sept. 7-én. Korán elhalt. 

g) Ismét János szül. 1774-ki május 5-én, ki szintén korán 
elhalt 

A) Zsófia szül. 1777-ki július 16-án. Egybekelt férjével Ho- 
dossy Gáspárral 1806 -ki febr. 17-én. 

i) Katalin született 1780-ki május 2-án. Meghalt 1788-ki 
october 21-én. 

Gáspárnak (ki föleb.b az e) alatt áll) Gálos Teréziától gyer- 
mekei : 1) Vincze szül. Gyallán 1808-ki aug. 8-án. Lakik Gancs- 
házán. Nőül vette 1835-ki január 18-án Öcsese Özvegyét Péntek Kata- 
lint (ki szül. Ácson 181 1-ki január 11-én). — 2) Dániel született 
1810-ki július 21-én Meghalt 1834-ki april 27-én. Nejétől Péntek 
Katalintól egy fia volt Rudolf szül. 1833-ki május 21-én. Meghalt 
1834-ki januárban. — 3) Antal szül. 1812-ki april ÍO-én ; meghalt 
1825-ki sept. 6-án. — 4) Gábor szül. 1817-ki april 12-én; meghalt 
1826-ki aug. 16-án. 

Vinczének Péntek Katalintól gyermekei : a) Mari a-C lemen- 
tina született 1836- ki aug. 14-én; 185 3- ki aug. 28-ka óta neje Fer- 
ber Józsefnek. — i) Gy ul a szül. 1838-ki május 12-én ; meghalt azon 
évi aug. 3-án. — c) Ida-Eleonora szül. 1840-ki febr. 23-ár< ; meg- 
halt 1843-ki május 11-én. — d) Lehel szül. 1842-ki január 16-án; 
meghalt május 21-én. — e) Ida-Eleonora szül. 1843-lű aug. 11-én 
meghalt 1857-ki január l-jén. — f) Geiza szül. 1846-ki febr. 11-én, 
a családnév fentartására nézve a család reménye. 

A Gáncs család megújított nemes levele 1716-ki június 12-én 
Laxemburgban kelt III. Károly királytól , tartalmazza a fi-ágra szóló 
uj adomány-levelet is , a Gancsházán három házra küiönzött curiára ; 
és Mosón megyei Rajkán fekvő curiára nézve, mely utóbbin akkor 
Gáncs Bertalan lakott , felét pedig zálogul Kém ley János bírta. Az 
uj adomány-levél szól Jakab, István, továbbá János és Mi Je- 
les , nemkülönben Albert, Márton, István, Gergely és 
Bertalan, részint édes testvér , részint unokatestvér alyafíakra, — 
Jakab ekkor gyermektelennek iratik , mert mint fölebb láttuk , csak 
később harmadik nejétől lettek gyermekei. 



326 fitmezang — Ganuav. 

Gáncs nevű család Veszprém megyében is létezhet, mert ott 
Adász-Teveléa a múlt században 1750. körül idősb és ifjabb Gáncs 
J á n o s élt ; de ezek a gancsházi Gáncs családdal soha osztályos atya- 
fiak nem voltak. 

€röiM*.5KSmg- család. Ganczang János a család alapitója, ki 
1760-ban Mária Terézia király-asszonytól nyert ezimeres nemes levelet. 

Czimere következő : a vért felső része (úgynevezett feje) vörös 
csikolat-roezÖben emberi szemet mutat; alatta a vért függőlegesen 
két mezőre oszlik ; a jobboldalt ezüst mezőben hármas szikla-halmon 
vörös tarajos ós iábú kék kakas áll kiterjesztett szárnyakkal. A bal- 
oldali kék mezőben a vért szögletében az arany napnak egy negyed- 
része látható , a vért alján zöld térről egy kinyílt napraforgó (tányér- 
virág) emelkedik föl, a nap feJé fordulva. A vért fölötti sisak koronáján 
ismét hármas szikla-halmon a leirt kakas áll két elefánt-orrmány kö- 
zött, melyek közül a jobboldali (viz-szintesen) félig arany , félig kék, a 
baloldali félig vörös , félig ezüst. Foszladék jobbról arany-kék , balról 
ez üst- vörös. 

Ctátngol cs«l4d. (Felső-Őri), Egyike azon hatvannégy csa- 
ládnak, melyek Vas megyei Felső-Őr helységre 1582-ben Rudolf ki- 
rálytól adomány-levelet nyertek. (Lásd Bertha család). 

ttannay csaliul. Gannay János és Ferencz 1790-ben nyer- 
nek ezimeres nemes levelet. 

Czimerck kereszt vágással négyfelé osztott vért, közép-vérttel, 
mely ezüst udvarban zöld keresztet mutat. A vért első osztályának kék 
mezejében hátulsó lábain oroszián első jobb lábával kivont kardot , és 
annak hegyén koronát tartva. A második osztály arany mezejében zöld 
téren fészkében ülő fehér pellikán fiait vérével táplálja. A harmadik 
osztály vörös mezejében királyi korona , és azon áthúzva három arany 
búza-kalász látszik. A negyedik osztály kék mezejében ismét arany 
oroszlán tart kardot, s annak hegyén koronát , de r, kardra vörös kigyó 
tekerődzik. A vért fölötti sisak koronájából kék öltöny ü , sárga öves, 
fekete löveges magyar katona emelkedik ki , jobbjával magyar nemzeti 
szinü zászlót lengedeztetve , két oldalról két fekete sas-szárny veszi 
körül , mindkettőnek közepén vörös-fehér koczkás csikolat (viz-szinte- 
sen) látszik. — Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös ')•. 

A szerzők egyike GaunayFerencz am. kir. udv. helytartó- 
ságnál volt kisebb hivatalban 1787-ben. — Ugyan e kormányszéknél 
CJaunay Károly í 825 -ben iktató tiszt, 

5 ) Adum* Souifl, ge.ciíil. toro. III. 



Gáuéezy — Garat. 32? 

Giinóczy család. Nemes családból szárraazottnak irja Ho- 
rányi Elek O^ánóczy Antalt, a történet-tudóst , ki előbb érsek- 
újvári káplán, utóbb a budai papnövelde igazgatója , végre nagyváradi 
kanonok volt, és 1774 -1781-ig főleg sz. László királyról és a váradi 
püspökségről több történelmi munkát irt. 

Cjrány család, Gány Péter 1642-ben Bartakovich Tamás- 
sal Hont megyei MéYa helységbeli jószágrészt Dóczy Menyhértnek 
zálogitja el a ). 

Garai család. (Garai f ). A Garay 3 ) család , mely a XIV. és 
XV. században hazánkban a legfényesb szerepet , és a nádorságot 
három nemzedéken át fiúról fiúra viselte, a Drusina nemzetségbői vette 
származását. 

1269-ben élt János ispán (Comest) a Drusina nemzetségből, 
és ennek fia István mester , Béla tót- , horvát- és dalmátországi ve- 
zérnek fegyvernöke (Ensifer), kik nevezett Béla vezérherezegtŐí Valkó 
vármegyében Gara helységet (villám Gara) nyerték érdemeik jutal- 
mául adománvban *). 

A családfát Jánostól kezdve legtöbben 5 ) következőleg szer- 
kesztik ; 



*) Horányi Memória Hang. II. p. 

2 ) Sz, Senedeki Coaveac Fasc. 50. líro 24. 

3 ) A régi latin oklevelekben mindenütt „de G a r a" fordulván e!6 , mi- 
ntán a „d e" szócska magyarul minden családnévnél y-ra változott , magyarul a 
nemes családnevek írásában bevett szokás szerint joggal Garay t írhatunk, 
egyszerű i-vel már Budai is irta a családnevet Gara i-nak. 

*■) Lásd az oklevelet kiadva gróf Zay Károly által az „TJj magyar 
Múzeum" 1855-ki foiy. 351. lapján. — Ez oklevélben Jánosnak csak István 
nevű fiáról lévén szó , gyanítható hogy több uem is volt; — mint a következő 
jegyzet szerint némelyek vélik. 

4 ) Hét rendbeli nemzékrend fekszik előttem ; három Wagnertől , úgymint 
először; Collecfc. geneal. Hist. dec. IV. 48. 71. — Másodszor: Ugyanattól Mss. 
tom. LXX pag. 38. és harmadszor: ugyanott pag. 59. — Negyedszer: Wagnert 
követé Buday Fer. Lexie. II. köt. — Ötödazör : Lekoozky Stemmat. II. p. 143. — 
Hatodszor: Gr. Széchenyi Fer. gyűjteményében Geneal. authent Mss. toia. I. — 
és hetedszer : Gr. Zay Károlytól az 1855-L. Uj magyar Múzeumban. -- A négy 
első megegyez egymással , de összesen egy ember véleményéül tekíntbetŐ , a bá- 
rom utolsó is megegyez lényegesen , de különbözik az előbbi négytől , tudnunk 
kell éhez , hogy Lehoczky olvasta Wagnerét. — Én a hárem utóbbi szerkeszt- 
menyét fogadtam el mint alaposabbat, mert Wagner ott látszik tévedésben 'enni, 
hogy első Istvánnak h János nevű testvért tulajdonítván , I. Paií ennek fiául 
teasi : I. Miklóst pedig szinten másik Pálnak Saul állítja. 



3?8 



Ctarai. 



I. János 
Comes 1269. 



I. István mester 
fegyvernek 1269. 



I. Miklós 

főlovász-mest. 

1312. 



II. János 

kalocsai 
érsek ~ 1402. 



II. István Gergely I. László 

váczi 



II. Miklós 

mackói bán. 

nádor f 1385. 



III. János 
t 1385. 



Tamás 
nótáz. 1403. 



Imre 



IV. János 

1427. 

temesi főispán. 

(Hedvig moscovi 

herczegnő) 



III. Miklós 

nádor f 1433. 

(1. Ilona 

szerb herczegnő. 

2. Cilly Anna) 



Ilona 
(Széciiy Miklós) 



I. Pái 

macliói bán 

főispán 
1312-1324. 

i A 1 

Dezső 

1432—1440. 

machói bán. 

(hörögsz. 

Szilágyi Anna) 

i * > 

V. János 

Bánfi nevezt. 

(Anna) 



Hedvig Kata 



Klára 
(Halapsich 
Kis Horváth 
János) 
1500. 



Jeremia 

(Pásztói 

János) 



Lőrincz 

1491. 

(1. Ostfi 

Zsófia. 

2. Paxi Ijucza) 



Dóra 
(Beregazói 
György) 



Péter II. László 

1479. nádor 

* 1 f 1460. előtt. 

Mihály (Xesseni Alexandra) 
f 1480. V j 



IV. Miklós 
t 



Jób Anna N. VI János V. Miklós 

f 1471. (Hederváry (HnnjadiL. (Margit 

Imre) jegyese. özv. 1440.) 

. Ujlaky Miklós r- 

neje). Ilona 



József 

t 



III. László 

1528. 

f 



Petronella 
(Istvánfy Pál) 



Kata 

(kis-szállási 

Markos Péter) 

t 



Anna 

(Macedóniai 

János) 



2-tói Borbála 
(chemeri 
b. Z»y Fer.) 



I. Istvánnak — mint a táblázat mutatja — hat fia maradt , ezek 
közül János előbb zágrábi püspök , utóbb kalocsai érsek, László 
pedig váczi püspök lévén , II. István és Gergely magnóikul hal- 
ván el, csak I. Miklósnak és I. Pálnak lettek utódai , kik által a 
család két ágra szakadt. 

I. M i k 1 ó s ágazata , mert nádorokat mutatott fel , nádori ág- 
nak, — DezsŐéa báni hivatalról báni ágnak , vagy gothói Gr a r a i- 
nak is neveztetik. Lássuk először I. Miklós ágát. 



Garaf. 3W 

I. Miklós 1312-ben kir. főlovászmesternek iratik v ). Fia négy 
maradt : II. M i k 1 ó s , III. János, Tamás éa Imre; a két utóbbi 
kihalt. 

II. Miklós macsói bán volt I. Lajos és Mária királyné korában 
közel busz évig, és ez alatt főleg vitézségével tüntető ki magát ; neve- 
zetesen 1371-ben Laczk Miklós erdélyi vajdát megverte. 1376-ban 
nádorrá lett Lajos király alatt , ennek halála után pedig az özvegy ki- 
rályné Erzsébetre Máriára eldöntő befolyással birt, miért eílenpártja 
Kis Károlyt hivá meg a trónra, kit Garai Forgách Bálás által megöle- 
tett. E merény a lázongást még inkább szította , melynek lecsendesi- 
tésére midőn a királynők Garai tanácsából Horvátországba sietnének 
(1385-ben) , útjokban Gara helység és Diák óvár között Horvát János 
által megtámadtatván , Miklósnak a leghősiebb védelem után feje 
vétetett testvérével III. Jánossal együtt — Jelen voltak ez esetnél 
III. Miklós és IV. János is 8 ), kik megmenekültek. II. Miklós 
nádori pecsétében jobboldali szögleteikkel egymást érintő három vértet 
használt czimerül, s minden vért udvarában (a családi czimer) a kigyó, 
(mely szájában rózsát vagy efélét tart) látható 3 ). Egy leánya Ilona 
Széchy Miklósné, és két fia IV. János és III. Miklós maradtak. 

IV. János erdélyi vajda és temesi főispán volt. Jelen volt 
bátyjával együtt Dobor vára megvételében Horvát- és Dalmátországok 
meghóditásában , valamint 1396-ban a nikápolyi ütközetben , honnan 
Zsigmond király őt küldé haza a kormány vezetésére. Zsigmond király 
fogságakor őt adá Garai Miklós kezesül az országnak, 1396-ban a 
Pago és Jadra közti kérdésnek eldöntésével bízatott meg. 1415-ben 
szerencsétlenül harczolt Horvát vagy Hervoja János ellen , kitől el- 
fogatván , egy ideig kemény fogságban tartatott. Meghalt 1430. körül 
utódok nélkül. Neje Hedvig Zeraovit moscovi herczeg leánya volt, 
kiktől Kata és Hedvig leányai maradtak. 

III. Miklós a diakovári veszélyből megszabadulván , 1387-ben 
macsói bán lett , és a Temesvár körül lázongó Dán Gai ellen szeren- 
esésen harczolt. Erélylyel harczolt Horvát János és pártja ellen is ; 

*) Geneal. autlient. és gr. Zay által. — Fejér Dipl. Codexébeu 1312-ről 
oklevelet a főhivatalnokokat elősoroló szokásos záradékkai nem leltem ; 1317-ben 
pedig már Péter volt főlováBz. Lásd Fejéj? Cod. Dipl. tom. VIII. vol. I. 
pag. 489. 

*) Wagner Dec. IV. p.53. jelen voltak János Pálnak fia , és György An- 
drásnak fia. 

•) Lásd "Wagner Coll. geneal. Hist. dec. IV. a táblán. 

*) Katona IX. 756. XII. 339. S40. 



330 



Garat. 



valamint utóbb a ráczok és törökök ellen is. Legtöbb érdemet szerzett 
Zsigmond király előtt annak siklósi fogságábóli megszabadítása által, 
midőn öcscsét IV. Jánost és fiát IV. Miklóst adá kezesül. Nevezetes 
tényező volt az 1412-ki lengyel, 1413-ki velenczei stb. békekötésnél. 
1417-ben a kostniczi zsinat alkalmával — hol Zsigmond kiráiy időzött, 
— az ország kormányát is ő vezeté. Első neje halála után Cilly (vagy 
Ciliéi) Annát , Zsigmond király neje Borbála nővérét vévé nőül. Meg- 
halt 1440. körül. Fiai: I. Péter, II. László és IV. Miklós. — 
IV. Miklós korán elhalhatott. — Péter 1479-ben a törökök ellen vi- 
tézül viselte magát; egyetlen fiában Mihályban ') ága 1480-ban kihalt. 
II. László előbb visegrádi kapitány , korona-őr , majd macsói 
és tótországi bán , végre pedig 1447-dik óta szintén nádor volt. — 
Családi viszonyai, a Cillyekkeli rokonsága Albert királynak halála 
után özvegye Erzsébet királyné részén tárták őt 2 ) , valamint később is 
a Hunyadiak ellenében a C)Üy parton működött, 3 Mátyás király ellen 
is, Fridrik császárt királyul hivta meg. Mátyás a pártoskodókat 1459- 
ben legyőzvén , ildomossága és mérséklete által őt is részére látszott 

végre megnyerni. Meghalt 1460. táján. 
Nejétől Alexandra tesoheni herczegnőtől 
köv. gyermekei maradtak : Jób, Anna 
Hederváry Irarené , N, (M ária?) Hu- 
nyadi László jegyese , utóbb Ujlaky Mik- 
lósné , VI. János, és V. Miklós, ki 
korán elhalt, özvegye 1440. Margit, kitől 
gyermekei : Ilona és József gyermek- 
korukban elhaltak. 

E Lászlónak 1449-kí nádori pecsé- 
téről van véve a család czh Te, mely a 
vértnek udvarában tátott szájjal kigyót mutat. A paizs fölött szárnyas 
angyal, két oldalról nemtő látszik , mint a metszvény mutatja. 

Jób 1482-ben halt meg niaguélküí. Halála után birtokai közül 
Siklós várát, s városát Mátyás király fiának János (Corvin) berezeg- 
nek adományozta 3 ). Jób-ban kihalt a Giraiak nádori ága. 




*) E Mihályt Tinsou említi. 

2 ) Ezen Gara László még mint niachói bán 1433-bec Losonczi László 
magvaszakadton Nógrád megyében ZeTgk ós Clicztar (Szőgy éa C'sesztve) 
helységnek is felét királyi adományban nyerte sógoratói Albert királytól. Ere- 
deti oklevél szerint. 

») Láed ez oklevelet Teleki Hunyadiak kora X.IL 217. 



fJaray. 331 

4 iwásik I. Istvánnak I. Pál nevű fiától jő le. 

I. Pál 1312-ben machói bán, Vaikó és Bodrog vármegye, és 
1324-ben már egyszersmind Szerem vármegye főispánja is volt. Fia 
Dezső 3 ) (Deseő) fiatal korában Zsigmond király udvarában a királyné 
főlovászmestere. 1432 — 1440-ben machói bán és Baranya vármegye 
főispánja volt *). Neje horogszegili Szilágyi Mihálynak leánya Anna 
volt, kitől született fia 

János, a ki atyja báni hivataláról Bán fi (xarainak is ne- 
veztetett, ésÁiin* nevű nejétől három leánya : 1. K 1 á r a Halapchich 
Kis Horváth Jánosné ; 2. J e r e in i a 2 ) Pásztói Jánosné ; 3. D o- 
r o t ty a Beregszói Györgyné, és egy íla maradt : 

L ő r i n c z 5 ki (Wagner szerint) nyughatlan elméjű , kapzsi em- 
ber volt. Miután ausztriai Miksa pártjáról Ulászló hűsegére visszatért, 
ez őt 1491-ben újra kegyeimébe fogadta. Lőrineznek két neje volt, az 
elsőtől Ostfy Zsófiától gyermekei : 

1) Petronella kisasszonyfalvi Istvánffy Pá Iné. 

2) Katalin 5 ) kerékszálíási MarkosPéter Posega és Valkó 
vármegye főispánjának neje 1528-ban. 

3) Anna bosoki Macedóniai János neje *). 

4) László, ki fiatal korában elhalván, a fényes családot fi- 
ágon sírba vitte. 

Lőrineznek második nejétől pákosi Pasi Luczától leánya 
Borbála csereien Zay Ferenczné volt , ki után a Zay család örö- 
kösödött. 

Garay család. Már a történetíró Wagner észrevette , hogy 
régi emlékeink között két egymástól különböző Garai család fordul 
elő. Búvárkodásai közben nevezett iró jegyzett fel egy Lorándot 
G arának fiát 1270-bŐl, ki mint pártos futott ki a hazából. Az 1338-ik 
évre Garai Kéme fiának Péternek özvegyét Ilonát jegyzé fel 6 ), 
kik annál valószínűbben egy más Garai nevű család sarjadékai le- 
hettek, mivel Gara nevű hely Bács vármegyében is létezik. 

') Wagner: Dőc. IV, p. 70. szerint Dezsőnek testvéreiül véli György é3 
János veszprémi kanonokát is (3417-ben). 

*) Lehoczky ezt Jeremiásnak írja , és egyetlen fiául Jánosnak , — Lő- 
rinczet pedig egy másik Jánosnak fiául teszi , és ezen Jánost László fiául, e lAsi- 
lőt pedig Dezsőnek testvéréül állítja. 

3 ) A Geneal. Autkení= Mas. tom. 1. és Lehoczky szerint Katái innak 
második férje volt Macedóniai János, kit Say és Wagner is A n n a férjéül irnak. 

') Lehoczky és a Geneal. Auíheni szeriní ez Anna Kende Irará neje volt- 

4 > Wagner Dec. ÍV. 49, 



38$ Garaplch — Saras. 

És a XVI. századtól kezdve a XVII. század végéig folytonosan 
látunk — ámbár nem egy helyen , több megyében elszórva — Garai 
nevű nemes családot , kiknek egymáshozi vérséges viszonyáról adatok 
hiányában nem szólhatok. 

Álljanak itt korrendben az általam egybegyűjtött egyes adatok: 

1526-ban Gara Mátyás Komárom megyei Kurtakeszi hely- 
ségbeli telekét Veken lévő egy telekért marczelházi Posár Vitállal 
elcseréli , ). 

1552-ben Garay Lukács birtokos volt Bihar megyei Véed hely- 
ségben, hol hét portát, és Fancsikán, hol két portát birt 2 ). 

1594-ben Garay István kapronczai kapitány Petrinia ostro- 
mában esett el 3 ). E valószínűleg az előbbi garai Garay fő család iva- 
déka lehetett. 

1617-beu Garay Farkas Nógrád megye ülnöke (Juratus 
assessor) *). 

1649-ben Zemplin megyében élt, és e megye szolgabirája 5 ) volt 
Garay Ferencz, Szirmay állítása szerint a garai Garay család 
nemesi ágából, mely a kihalt (Bodrog) Keresztúry családdal egy törzs- 
ből eredt 6 ). 

1 668-ban élt Garay Erzsébet előbb kisfaludi Lipthay Imre 
özvegye, a jelelt évben Madarász Jáno3 hitvese 7 ). 

Mindezekből azt is sejthetjük, hogy a fényes Garay családnak 
lehetett még más nemes ágazata is , mely szerteszórva itt-ott a XVIÍ 
század végéig tartá fel magát. 

Garay nevű nemes család jelenleg is van Szabolcs megyében. 

Oarapich család. Horvátországi család , közülök Garapich 
Illés kir. tanácsos a bányászati választmány tagjául neveztetik az 
1827-ki országgyűlésen 8 ). 

<«aras család. Lakhelye Borsod és Gömör vármegye. Kö- 
zülök Garas András neje réthei Nagy Eleonóra után birt Nógrád 
megyei Pöstényben. 

') Fényes : Komárom várm. 126. 

2 ) Bielek: Majores Hung. Aaaleoía. 121. és 122. 

3 ) IstvámTy 1685-ki kiadás 409. lap. 

ft ) Ered. okmány Nógrád v„ levéltárában. 

5 ) 1649-ki 86. törv. ez. 

•) Szirmay C. Zemplin not. top. 81. 175. 

7 ) „Kisfaludi Lipthay család r. e m ~é kr aude és oklevelei' 1 
f.-gy6ri Nagy Ivántól. Pest, 1858. Oklevelek közt 58. lap. 

8 ) 1827-ki 9. törv. ez. 



Garáisda. 333 

Oíirázda család. (Mecsenicsi és zágorhidi). A Garázda 
család, mely Zsigmond király korában emelkedik jelentőssé, Bolgár- 
orszáffból eredeztetik. A XIV . század végeier mecsenicsi Garázda 
nevet viselőnek, ez időtáj t két ágra oszlanak, az egyik niegtartá a Ga- 
rázda nevet , a másik azt Szilágyira változtatá. (L, Szilágyi c«.) 

Garázda Istvánnak fia Miklós, ki keresztúri előnévvel 
is iratik — bajtársával és rokonával Szilágyi Lászlóval Boszniában 
Zvornik (Zrebernik) várát négy évig vitézül védték a pártos Hervoja 
János ellen, ezért 1407-ben Doboka megyében Bálás falvát, Alsó- 
Fejérben pedig Szent-Imrét kapták adományban — . 1408-ban ismét 
Boszniában harczoltak és Branich várát foglalák el, ezután 1409-ben 
kapták ujabb czimeres levelüket, mely családi közös czimerül a „vad- 
kecskét" adja J ). 

1414-ben Bosznia ^elprédáltatván , a Garázdák ezen alsó tarto- 
mányokbeli birtokaikat végkép odahagyák , és Bihar , Arad , Békés és 
Zaránd megyékben foglaltak lakást. Megszerezvén itt Zágorhid, 
Szék és Telek helységeket . egyike z á g o r Jh i d i , másika széki, 
harmadika teleki Garázdáknak neveztetek. A széki Garázda ág 
hamar kihalt , az utolsó leányt teleki Garázda vette el , mely 
eképen egyesülvén utóbb a széki Teleki névvel most is virágzó 
család ágát alapiták. (Lásd Teleki család). 

A Garázda család még azután is e néven virágzott. Zsigmond 
király korában élt még a nem emiitett Garázda Dienes, való- 
színűleg a nevezett Istvánnak testvére. A XV. század elején a család 
két költőt mutat fel, Pétert, és a másikat, kinek nevét saját szerény- 
sége (vagy az idő mostohasága) gyulafejérvári márvány sír-emlékéről 
letörlött. Harmadikul e költőkhöz számithatjuk Ce singé vagy anyai 
ágról Vitéz Jánost (Janus Pannoniustj pécsi püspököt, ki az érintett 
sír-emléken szintén rokonnak (cognato sangvine vates) iratik. Ama 
Péter 1507-ben temettetett el Gyulafej ér várott 2 ). 

A XV. században Erdélyben Doboka vármegyében birta a Ga- 
rázda család S a j ó-K ereszt ú r t is, és innen keresztúri Garázda-nak 
irá egy ág magát , mely egy tudós irónk szerint — a sajó-keresztúri 
K e r e s z t ú. r y családnak adá eredetét. Idővel magszakadás folytán a 
keresztúri Garázda egész birtok fejedelmi jószággá vált , a 
Keresztúryakét kivévén 3 ). 

*) Katona : Hist. Critic. XI. 736. — Beukö : Transylvania Gen. II. 413. 
Mindszenti L. Advocat Lexicon V l. D. 496. 

l ) Kazinczy eredeti munkái I. k. 373—376. 
•) Hodor: Doboka várm. 8. 1 ). 



334 fiárbély — G&rgAes. 

A XYX században Garázda János az e nevű ágazat utolsó férfi- 
tagja -élt. ki Báthori Kristóf fejedelem leányát Gríseldist kiséré Len- 
gyelországba jegyeséhez Zaraoiszky kanczellárhoz , és ott maradt sok 
évig, s Báthori István alatt a litvánok és moszkák ellen vitézül bar- 
czolt. Utóbb dicsérő oklevél mellett ereszté hazájába fit Báthori a len- 
gyel király. Megérkezvén Erdélybe , nóul vette Fejér Juditot , s ettől 
nemzé egyetlen leányát Annát. János a csatatéren végzé életét Go- 
roszlónál , egyetlen leányát Annát széki Teleky Mihályhoz adá noul, s 
azt vejével minden javaiban örökösévé tette. így egyesült ismét a Ga- 
rázdák mind három ága aszéki Teleky családban. 

Gtfcvhély család. Vas vármegye nemes családainak egyike 
F é n y e 3 E. Geographiája szerint. 

&ar<fm család. (Adorjáni). Marosszéki székely család. 

Gárdony család. Gárdony Dániel 1719-ben III. Ká- 
roly királytól nyerte czimeres nemes levelét , ). 

Czimere a vért kék udvarában zöld téren királyi korona , és azon 
vörös lábú és csörű fehér galamb kiterjesztett szárnyakkal , csőrében 
zöld galyat tartva ; fölötte arany nap, három csillag és félhold ragyog. 
A vért fölötti sisak koronájából vörös-fehér és kék struoz-toll emelkedik 
fel. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst- vörös. 

<3&rgócs család. (Váradi). Mintelőneve mutatja, magyar- 
országi váradi eredetű. Nevük gyakran Gergocz, Gergoczi, 
G argó ez alakban is fordul elő; legutóbb Gar góc s-oknak irták 
magokat. 

Gergoczi István 1610-ben váradi alkapitány volt, mint ilyen irta 
alá A is az erdélyiek által II Mátyás királylyal Kassán kötött béke- 
szerződést 3 ). 

Gargócs Mihály 1626-ban Bethlen Gábor alpohárnoka s ), Sza- 
lárdy szerint „becsületes fő ember" ft ). Talán ennek leánya Gargócs 
Erzse Nadányi Mihálynak az erdélyi itélőmesternek (kinek azonban 
1658-ban Fogarason feje vétetett) felesége 5 ); és anyja Nadányi Já- 
nosnak a történeti rónak , (a „F 1 o r u s H u n g." szerzőjének). 

Még c században élt a család Hunyad vármegyében , hol váradi 
Gargócs Elek főszolgabíró volt 1815-ben. 

*) Collect. Herald. Nro 395. 

■) Gr. Kemény J. és Kovács J. Erdély Történet tá.r». Ií. 186. 

•) Kemény János Önéletírása. Kiadta Szalay L. 89. 1. 

\) Szalárdy Siralm. Krén. 343- 

*.) Eredeti oklevél 



G&?\c» — Gáspár, 935 

Kőváry l ) azerint a család kihalt. 

Ctai'lCft család. Mária Terézia király-asszonytól 1765-ben czi- 
meres nemes levelet nyert G a r i c s Gáspár, Pozsega ni. ügyvéd a ). 

Czimere következő : a vért négy udvarra oszlik, melyeken keresztül 
vonul rézsút jobbról balra egy kék csikoi&t , és azon két arany csillag, 
és ezek közt arany liliom látszik. Az első és negyedik osztály ezüst 
mezőt mutat. A második és harmadik osztály vörös mezejében arany 
oroszlán áll hátulsó lábain , első lábaival liliomot tartva. A vért fölötti 
sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között arany csillag 
ragyog. Foszladék jobbról arany- vörös , balról ezüst-kék. 

ttarlicsicJb család, 1737-ben nemesítetett meg III. Károly 
király által Garlicsich Miklós-Pridrik 3 ). 

Czimere viz-szintesen két részre osztott vért , a felső keskenyebb 
osztály (czimertanilag in capite scuti) három arany csillag ra- 
gyog. Az alsó osztály vörös mezejében hármas zöld halmon fehér ga- 
lamb áll zöld koszorút tartva. A vért fölötti sisak koronáján szintén 
olyan galamb látható. Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról arany-kék, 

Gáspár család. (Almási). A XVII. században Ugocsa me- 
gyében megyei hivatalokban találjuk. Almási Gáspár Miklós 1652- 
ben Ugocsa megyének szolgabirája, 1664-ben jegyzője volt *). 

Zemplin megyében ö ) is vannak nemes Gáspár-ok. 

dáspái? család. NKont megyei Cseri helységből veszi szár- /.A 
mázasát , és innen Pozsony megyei Galanthára, Nyitra megyei 
Szeniczre stb. származtak. 

A XVII. században GáspárMiklós Csery Hónát vévén nőül, 

tőle több ágra szakadt a család. Egyik ág igy jő ie : 

Gáspár Miklós 1673. 
(Csfcfj Hona) 




István f 

Nógrád megyében. 
! 



Jájaos 



a ) Kőváry : Erdély nev. családaL 270. 1. bol sajtóhibából „G argót" álL 

*) Ccilect Herald. Kro 224. 

8 ) Collect. Her&ld. Nro 311. 

*} Sxiraiay C. Ugocsa p. 56. 59. 

*) Sziriuay C Zemplin not. top. 112. 



3.10 Gáspár. 

E családfa utolsó nemzedéke János hites ügyvéd, sziráki köz- 
birtokos, 1845-ben Amerikában járt. Í850. után az orvosi tudományo- 
kat tanulta, jelenleg a magyarok eredeti hazájának holléte felől búvár- 
kodik, mint erről egy jelenleg kinyomatott „Emlék-irata" tanúskodik. 

1660-ban élt a családból Gáspár István is, ki ellen Rimay 
Mária Dúló Gábor özvegye Cseri helységbeli örökségi rész iránt 
perelt 1 ). 

1663-ban Gáspár Istvánnak Özvegye, utóbb szentmihály-úri Hor- 
váth Mihály neje, ugy is mint első férjétől született Gáspár János, 
István, Pál és Miklós fiainak gyámnoka, és Gáspár János ellent- 
mondtak F.- Cserire nézve Baloghy Gáspár beiktatásának 2 ). 

1673-ban Csery János cserii és alsó- s felső-drenohegyi birtok- 
részét zálogba adja G á s p ár János-, Pál- és Miklósnak 3 ). 

Gáspár Sándornak Rafanidesz Katalintól fia József 1765- 
ben Berki jogon bírt Horpáeson is Nógrádban. 

Jelenleg e családból származottak Hont megyei Csalomián, Cseri- 
ben , Újfaluban , Nógrád megyei Szirákon , Pozsony megyei Galanthán 
élnek. 

A család ezimere a vért kék mezejében koronából kiemelkedő 
magyar öltözetű hadi férfiú, jobb kezében kivont kardot villogtatva. 
A vért fölötti sisak koronáján férfi-kar könyököl , kivont kardot tartva. 

ÍJÁsjiár család. 1761-ben nyerte czimeres levelét. Czímere 
következő : a vért függőlegesen kétfelé oszlik , a jobboldali rész ismét 
viz-szintesen alsó és felső mezőre oszlik. A felső kék mezőben arany 
egyszarvú-fej szügyeig látható , szarva és sörénye ezüst ; az alsó vörös 
mezőben jobbról balra rézsútosan fehér csikolat vonul le. A baloldali 
osztály kék mezejében pánczéios ^ar emelkedik fölfelé, arany borostyán- 
koszorút markolva. A vért fölötti sisak koronájából két elefánt-orrmány 
között, melyek közül a jobboldali kék, a bal vörös, — a leirt arany 
egyszarvú- fej látható. Foszladek jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 4 ). 

Gáspár nevű családból Gáspár Dávid 1812-ki novemb. 25-én 
Csanád megyétől nyert nemességi bizonyítványt, melyet 1813-ki július 
31-én Krassó megyében hirdettetett ki. Ez utóbbi megyében jelenleg 
ilynevü család nem létezik. 



') Hiteles oki. szerint. 

«) Sz. Beuedeki Conv. Capsa B. Fasc. 2. Nro 14. 

8 ) Csery József úr közlése szerint. 

fc ) Adatni Scuta Gencil. III. 



tiaszner — Gathály. 337 

Ctaszner család, Gaszner József 1760-ban Mária Te- 
rézia király-asszonytól kapott cziraeres levelet, Cziraere : a vért meze- 
jében egy nádas mocsárból Kiugró őz : a vért felső részének kék meze- 
jében három liliom láthatj. A paizs fölötti sisak koronájából jobbról 
vörös , balról kék elefánt-orrmány között a leirt őz emelkedik ki , szá- 
jában egy szál nádat rágva. Foszladék jobbról ezüst-kék , balról ezüst- 
vörös »)• 

E század elején pedig Gaszner Lőrincz Bihar megye mér- 
nöke, nagyváradi lakos 1806-ban nemesitetett *). Ez kőszegi születésű 
volt , és b. Patachich püspök által a nagyváradi Akadémiába mértani 
tanárúi is alkalmaztatott. Különösen kitünteté magát a Hydraulicaban. 
1773-ban Szeghalom és Csökinő mellett ő alkotá az úgynevezett ördög- 
árki csatornát, és a kártékony Köles-ér vizének lecsapolása által 
mintegy harmincz ezer hold földet hozott szárazra. 1785-ben a Tisza, 
Maros , Kőrös és Berettyó körüli viztani munkákra is megbízatott , és 
részben a térképet is elkészité. Tapasztalatai után irt viz-mértani mun- 
káját 1802-ben a m. kir. helytartóság kinyomatni rendelé. Nemes levele 
Bihar megyében 1806-ki dec. 15-én hirdettetett ki. — Nejétől nemes 
Juricskay Klárától gyermekei rFerencz és Lajos. 

ttath&ly Cftalád. (Gathály i és németi f). Zemplin megyei 
Gatály helységről vette előnevét, a helység pedig hajdani birtokosá- 
tól Gathá 1-tól, kinek Ivánka és László fiai 1278-ban éltek, 
kiket István főispán soproni várnagy oda Ítélése folytán Miklós bánnak 
fia László a 13 márka terhe alatti törvényes határnapra meg nem je- 
lenés miatt elmarasztaltatott 3 ). 

Nevezett Ivánka és László utódai atyjokról Gathályi ak- 
nák neveztettek ; és egy törzsből eredt ezekkel a Csebi család is , hon- 
nan Gathály, A Is ó-C seb nevet is viselt. 

1403-ban élt közülök Gathali Jakabnak fia Bálás*). 

Még a XVI. század elején élt a Gathály család , de egy ága n é- 
me t f a l v í előnevet is használt, valamint a C s e b i e k is. — 1505-ben 
Gathály vagyis Alsó-Cseb egész birtokába németfalvi Gathályi László 
örök bevallása folytán Butkai László a leleszi Convent által beiktatta- 
tott, mely iktatásnak Gathály Gáspár ellene mondott 6 ). 



*) Adarai Souta gentil. III. 

') B. Vay László : Német hivség. 882-885. 1. 

a ) Szirmay C. Zemplin not. top. 375. 

*) Fejér . Codex DipL tom. X. vol. IV. p. 273. 

6 ) Szirmay C. Zemplin not, top. 375. 

22 



438 Gaihalócti - Ganu. 

(pathalóezi család. Kihalt család , melyből Ga. thalóezi 

Mátyás pécsi prépost, utóbb 1444-től 1459-ig veszprémi püspök, és 
1435 tői kanczellár volt 1 ). 

Gáty család (máskép Tokay). A Gáty máskép Tokay család 
1764-ben kapta czimeres levelét. 

Czimere függőlegesen kétfelé osztott vért, a jobboldali udvar kék, 
a baloldali vörös ; a vért alján hármas zöld domb emelkedik , melynek 
középsőjén királyi koronán egy fehér öltönyü , vörös hajtókája kar 
könyököl, iró- tollat tartva • fölötte jobbról arany nap, balról ezüst hold 
fénytik. A vért fölötti sisak koronáján jobbról vörös, balról kék elefánt- 
orrmány között a leirt kar iré-tollat tartva látható. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst- vörös 2 ). 

Gát y-ak közül — e családból-e ? nem tudhatom — Gáty István 
Szathmár megyei Mándon született I749-ki april 8-án. Tanult kül- 
földön , és azután atyja pályájára — a ref. lelkészségre — szentelte 
magát. 1779-ben Huszton, 1787-ben Szigeten lett lelkész, öt év múlva 
ezt is odahagyva , Szathmárra költözött , és ott lelkészkedett húsz évig 
közmegelégedésre. Meghalt 1843- ki febr. 11 -én. Irt és nyomatott négy 
rendbeli munkát magyar nyelven 3 ). 

Gaudi család. A XVII. század közepén hadi érdemek által 
csapatfőnökségig emelkedett Gaudi András, ki Rákóczy György- 
nek egyik kapitánya, s egyszersmind oka volt annak, hogy 1660-ki 
május 22-én többek tanácsa ellen Gyalu és Kis-Fene3 közt az ütközet 
elfogadtassék , hol Rákóczy halálos sebeket kapván , ennek folytán 
életét veszté 4 ). 

Gaudi k most is élnek Erdélyben. Gaudi János 1815-ben 
osánczi harminczados volt. 

Gaudi József az erdélyi kincstár bányászati osztályánál pénz- 
tárnok 1847-ben ; Gaudi Antal ojtozi harminczados 1847-ben. 

(vaun család. Gaun János, Pál, Iván és Antal- Jó- 
zsef 1715 ben nyertek honílusitást hazánkban 4 ). 



') Az 1435-ki törvény záradéka. 

2 ) Adami Scuta gentil. III. 

') E négy munkája ez : 1) Második József a marina rosi éhségben. Po- 
zsony 1797. — 2) A természet Históriája. Pozsony 1795. 2-dik kiad. n. ott 1798, 
3) Hazafiúi elmélkedés a magyar nyelv ügyében. Bécsben 1791- — 4) A magyar 
nyelv Dialectusai. Pest 1820. 

*) Lásd Szalárdy Siralm. nj. krónika. 384—405. 

s ) 1715-ki 135-ki törv. ez. 



Gavonszky — Gazdagh. 339 

Cavanszky család. Gavanszky Simon 1793-ban I. Fe- 
rencz király által nemesitetett meg. 

Czimere függőlegesen kétfelé osztott vért , a jobboldali osztály 
vörös udvarában zöld téren daru áll , felemelt egyik lábában golyót 
tartva , és testével balfelé fordulva ; a baloldali osztály kék udvarában 
négy arany folyam hullámzik. A vért fölötti sisak koronájából két ki- 
terjesztett sas-szárny között , melyek közül viz-szintesen a jobboldali 
ezüst-vörös, a baloldali kék-arany , pánczélos kar könyököl, kivont kar- 
dot markolva, melynek hegyére levágott törökfej van szúrva. Foszladék 
jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék '}. 

Oávay családi. (Sófalvi). Erdély kihalt családa. A XVI. és 
XVII. században Doboka megyében — mint a Cseffey család osz- 
tályos vérrokonai birtak az alsó kerületben , legtöbbet a széki járás- 
ban 2 ). Egy Gávay leány orosziái Mikó neje volt 1650. táján , de az 
1657-ki lengyel beütéskor Özvegy gyé lön. 

1599-ben Gávay Miklós Buday Ferenczczel ajándékot visz 
Báthori András részéről Ibrahim nagyvezirnek. 1601-ben szintén kö- 
vet volt Toldy Istvánnal és Torma Istvánnal a törők portára , midőn 
Báthori Zsigmond részére hozák meg az Athnamét. 

Gazda család. (Réthi). Lakhelye Ugocsa vármegye, hol 
réthi Gazda Mihály Túrcz , és Halmi helység és mezővárosban e 
század elején birtokos *). 

Erdélyben van rétyi Gazda család , mely Alsó-Fejérben és a 
Szilágyságon honol. Gazda József alsó-fejéri táblabíró , és sz. inczei 
birtokos : unoka-öcscse János járáshivatali tollnok. — Mihály a 
Szilágyságban birtokos. 

Ctazdagli család. Lakhelye hajdan Vas és Komárom , e szá- 
zadban Zemplin vármegye. 

Gazdagh. Fülöp 1637-ben kir. személynöki itélŐmester , és 
Vas vármegye országgyűlési követe *) ; 1638-ban a határszéli választ- 
mány tagjául neveztetik s ). 

Komárom megyében Gazdagh N.-nek nejétől Konkolyi Zsófiától 
fia Gazdagh János, kinek leánya Gazdagh Sára Jókay Sámuel 
Özvegye 1752-ben Konkolyi jogon ó-gyallai birtok végett erőtlenitő 



') Adami Scuta gentil. toni. III. 

*) Hodor : Doboka várni. 87—88. konnaa mind ez adatok. 

•) Szirmay C. ügoosa 154. 162. 

*) Lehoczky Síemmat. I. 191. 

4 ) 1638-ki 37. törv. e*. 

22* 



340 íJaxsy - ííebWd. 

pert ÍTidit b Baboesay Ignácz ellen r ). 1749-bec neszniéiyi udvartelke3 
nemesek ko;-:i, említtetik G az dagh Éra Pap István özvegye 3 ). 

Zemplin vármegyében e század elején őrös helységben birtokos 
a Gazdag!! család 3 ). 

€£ax$y család. Bihar megye nemes csaiádainak sorában em- 
líti Fényes E. ( reographiájában. 

öehliard csal/id. Eredetéi Németországból veszi , hol a csa- 
lád, ismert törzse Gebhard Kerestél y és Konrád testvérek II. Miksa 
császártól í 589-ben czimerk vekt nyertek & ). Ez időbeli ezimerük a 
vért ezüst és vörös udvarában egy szirén, mely vállán kulcsot czipcl. 
Kerestélynek György nevű fiától unokája í. Márton két fiat nem- 
zett, kik közül az egyik I. András a XVII. század közepén a német 
seregekkel mint katona Magyarországba leöltözik , és itt — mint vég- 
rendelete mutatja — Evsekujvárott 1686-ban halt meg. Három fiai 
közül II. Márton a legidŐsb a császári seregnél élelmezési biztos 
volt, testvérei: II. András Komárom vármegyébe, és I. János — 
ki rés/in! saját pénzén , részint neje után kis vagyont szerze , — Vas, 
majd Sopron megyébe települtek ; mind hárman pedig I. Leopold ki- 
rálytól atyjok , ugy személyes érdemeikért Bécsben 1694-ki jul. í8-án 
kelt czimeres nemes levelet kaptak a ). Czimerök a vért kék udvarában 
egy férfiú, jobb kezében három búza- kalászt tartva. A vért fölötti sisak 
koronáján pedig két fekete sas-szárny között malomkő látszik. Foszla- 
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A család nemzékrende következő : 

Gebhard N. 



Kerestély Konrftd 

1569. 



-i 



János György 

(Argiseder Bora) 1602. 



r 



I. Márton 



-i 



György Kerestéiy András 

Némefcorez. f végrend. 1686. 



i "- ■■ i i 

Lásd folyt, a kiiv. lapon. 



') Fényes : Komárom várm 123. 

a ) Ugyanott 186. 

s ) Szirrnay C. Zempiin not. top. 112. 291. 

') Az eredeti czírr.er-levél szerint. 

s ) Hiteles másolat szerint. 



Gebhardt. 



341 



András ki »t eJMbi lapon, 
végrend 1686 

-A 



Márton 

1684- m. nemes. 

(Német Anna.) 

t 



11. András 
(Messik Judit) 



Mihály 



András 



Bertalan 

(Grabnics Mária) 

Komáromban. 

| . .. ,. „ --A , 

Mária-Klára 
sz. 1716. mart. 17. 



Antal 

(Borbála) 

Komáromban. 

i -—-* 1 

Gáspár 

szül. 1733. dec. 81. 

i 



Sámitel 
Kőszeghen. 



Teréz f 



József 

Kőszegaen 
t 



János 
Sopronban 1694. 
(Adorján Kata) 

András 
szül Í702. f 1781. 

Nógrádba kolíöz. 

(Tengier Kata) 

f 1804. 



János-Kereslély 

szül. 1764. f 1820. 

(Mocsári Teréz) 



Teréz Anna stb. 

szSL178L sz. 1784. f 1830. 
f (Nagy Fer.) 



Ágoston 
(Endrődy Bora) 

András 
t 



Mátyás 
ez. 176».'f 1830. 

Mátyás 

f 1846, 

utódai élnek. 



János- Andráe 
SiiU. 1761. 



Cfrebll&rdé CS&l4c$. A család eldődei a XV1Í. század elején 
(lehet, hogy a feljebb tárgyait családból szakadva) telepedtek meg 
Tolna megyei Paks városában, itt született J ó z s e íaek üa Ferencz 
1791-ki január 23-án. Bölcsészeti tanulmányait Szegeden végezvén, 
az orvosi pályára lépett, és Pesten 1814-ben orvostudorrá lett, 1816- 
ban az orvosi kar tagjává , 1818-ban jegyzőjévé választatott. EJ hiva- 
tala közben mint hely. tanár működött 1824-ig, a midőn a sebészek 
számára rendelt belgyógy gyakorlat rendes tanárává neveztetett ki. 
volt első , ki szék- foglaló beszédét magyar nyelven tartotta. ( „A z 
orvosi tapasztalás méltóságára 1"). Ez évben állitá fel véd- 
himlŐ-oltás intézetét, mely 1850-től magas rendeletnél fogva központi 
oltó-intézet név alatt virágzik személyes igazgatása alatt, s Magyarhon 
orvosait télen-nyáron fris védhimlő anyaggal látja el. 1827-ben tanít- 
ványai használatára „Útmutatás az orvosi gyakorlatra" czimü mun- 
káját , 1828-ban a „Különös orvosi nyavalya és gyógyítás- tudomány" 
czimü munkájának első kötetét adá ki , mit 1838-ban a If. kötet köve- 
tett. Már 1830-ban a magyar tudós társaság rendes , a bajorországi 



342 



flsbhardí. 



fraeDdorfi kertmivelő-társulat tiszteletbeli, 1838-ban a bécsi orvosi 
egyesület levelező tagjául választatott. 1854-től a pesti orvosi kar 
Dékánja, 1857-ben cs. kir. tanáososi czimmel ruháztatott fel. A 
magyar nemességet orvosi , írói és tanári érdemeiért Kopácsy József 
prímássá neveztetésekor ennek ajánlata útján nyerte V. Ferdinánd 
királytól 1841-ben : ) magyarnyelven utódai részére is ; és a czimeres 
nemes levél Esztergám s Pest megyében kihirdettetett. Nejétől nemes 
Muzsik Jozefától született gyermekeit a következő táblázat mutatja : 



Gebhardt József 



Ferenoz 
orvostudor 
szül. 1791. 

cs- kir. tanácsos. 

(Muzsik Jozefa) 



Ferencz József Lajos Károly Riza 

szül. 1832. szül. 1834. szül. 1836. szül. 1838. szül. 1841. 
jan. 31. dec. 17. jrd. 28- april 6. május 28. 



Etelka Imre 

szül. 1843. sz. 1845. 

jun. 26. oot 1. 



A család ozimere — mint itt a 
metszvény ábrázolja — négyfelé osz- 
tott vért ; a felső jobboldali osztály kék 
mezejében bíborszínű arany csömbős 
vánkoson arany korona nyugszik , és 
abból ezüst pátriárkái kereszt nyúlik 
fel ; a felső baloldali osztály vörös me- 
zejében hármas zöld halmon arany 
vágatú fehér bársony táblája bezárt 
könyv fekszik , éa azon éjjeli bagoly 
őrködik. Az alsó jobboldali osztály vö- 
rös mezejében arany ágacskából szer- 
kezeti fészekben arany pellikán ül, há- 
rom fiát melle vérével táplálva j az alsó baloldali osztály kék mezejében 
zfild téren aesculapi botra tekerŐdzve egy zöld szinü kigyó , fejével 
jobbra fordulva , és vörös nyelvét kiöltve látszik. A vért fölötti sisak 
koronáján a vértbeli leirt arany pellikán ismétlődik. Foszladék jobbról 
arany-vörös, balról ezüst-kék. 




') Festi Hírlap 1841-ki 88-ik szám. 



Gebries — Géczy. 34* 

Oecse család, Göraör vármegyének szegényebb sorsú Czi- 
mcres nemes családainak egyike; lakhelye főleg Füge helység, hol 
1712— 1732-ben él Gecse István és András, Mihály (1732.) 
Idősb Antal (1767.) , ennek fia ismét Antal, kinek fia József 
(1811-ben). Geose A ndrás (1777— 1813 ) Már ton (1816 — 1843 ) 
István, József, Pál (1 843-ban) stb. 

Gtecskey család. Zemplin vármegyének czimerlevelcs nemes 
családa 1 ). 

CrCCZ család. Szintén Zemplin megye czimeres nemes családai 
sorában áll 2 ). 

Oéczy család. (Kis-géczi és garamszeghi). Nógrád megyei 
törzsökös régi család, mely eredetét a G e e c z nemzetségből 3 ) (genus) 
veheté annál inkább , mert a nevezett megyében az első megtelepedési 
időtől van (nagy, középső, alsó, kis) Gécz nevű helység és puszta egy 
rakáson , és ezekben már a XIV. században birtokosul leijük a Géczy 
családot Géczy István személyében , kinek fia Péter 1 395-ben 
Nógrád vármegye alispánja volt *). 1481-ben élt Géczy János deák 
(litteratus) , ki Sági János ügyében ügyvédképen jelenik meg a bu- 
dai káptalan előtt 5 ). Ezek xxtódai a Géczyek — mint eredeti ok- 
iratok mutatják — eleintén (legalább a XVI. században) kis-géczi elő- 
nevet használtak , és részint házasság , részint szerzemény útján bir- 
tokaikat a környék némely más helységében (mint Varsány , Lapujtő 
és a többi) is szaporiták. Géczen kivül e helységekben is birt 1560-ban 
Géczy Ferencz, kiuek leányát kisfaludi Lipthay György Léva vári 
gondviselő (1575.) vette nőül *) , és fia Géczy idősb András 1597- 
ben Nógrád megye szolgabirája lett egészen 1599 ig; időközben pedig 



') Szirmay C Zempiin not top. 112. 

*) Ugyanott. 

s ) Podkraczky szerint Kézsii kiadásában a Gécz nemet 1244-ről Katona 
Hist. Critic. tora. IV. p. 637. — 1290-ről pedig Horvát István A gyökeres 
magyar nemzetségek 54. 1. utalva említi. 

A Géczi nevet is régi okleveleinkben sokféle alakban (mint Gécbi, Geeczy, 
Gyéezi , Giczy , Gici stb ) találjuk írva , ez okból igen óvatosnak kell lenni , ét 
mind topographiai s bi -tokviszonyokat, mind pedig a személy életére vonatkOíó 
egyéb adatokat efcem előtt kell tartanunk, nehogy — sok genealogus mintájára — 
az egymással semmi vérséges viszonyban nem álló, noha egyforma , vagy leg- 
alább rokon hangzású (mint Géczy és Ghyczy) családokat össze ne zavarjuk. 
Lati itt a Ghyczy családot. 

•) Bel : Notitia Nova Hung. IV. p. 45. 

*) Gr. Teleky : Hunyadiak kora XII. 196. lap 



344 



Céczy. 



1598-ban egyszersmind országgyűlési követe volt a ); sőt 1613-ban 
ismét szolgabiróságot 3 ) viselt András poltári S o o s Jáuosnak Mi- 
csinszky Fruzsinától született leányát Fruzsinát vévén nőül, ezzel 
többi közt a Zólyom megyei (xaramszeghi jószágot is kapa , mely- 
ről utóbb gyermekei a Géczy család egy külön ágát alapítván, magokat 
„garamszeghi u -eknek irták; ezen ágazatnak Géczy Ferencztől 
kezdve nemzékrende következő *) : 

Ferenca 1574. 



Kata 
(Lipthay György) 



I. András 

Nógrád v. sz.-biró 

1597-1613. f 1619. 

(poltári Soós Fruzsina) 



Gáspár I. Gábor 

1649-1662. 
vHerovich Éva) 

Lásd folyt, a köt. lapon. 



Pál 
(Radvánszky Erzse) 



Julianna 



Péter 
(1. Siraky Mária. 
2. Sárközy Éva) 

r ~Ádám 1697. 
(Kubinyi Bora) 



Tamás 
(Mészáros Erzse) 



Éva 

(1. Nadkay László. 

2. Baloghy Andrásné 

3. Bobor László) 



Ilona 

(Szent-Iványi 

Gáspár) 



Pál 

(Révay Krisztina) 

i *— =- 

J ános Zsuzsa 



Klára 
(Tihanyi 
Istvánné) 



György 
1730. 



Imre 

(Luka 

Apollónia) 



*) Lásd kisfaludi Lipthay család nemzékrende a oklevelei. Pest , 1858. 
31. lapon a XXIV. oklevelet. (Lipthay Imre 1633-ki végrendeletét), melyben 
így szól: „az anyámtól Géezi Katalintól . mely Géczi Ferencz leánya volt , ma- 
radott jószágok ezek az anyámtól maradta nak : Géczben egy nemes udvarhelyem, 
Kotorczóban hat házhely , puszták szőlő hegyestől , Varsánban Szécsén mellett 
hatod része az falunak. Lapujtőn iá volt jószágom , de azt osztályban az 
atyafiaknak engedtük" stb. 

l ) Protocol. C. Neograd. 1597. 

8 ) 1613-ki 8. törv. ez. mely adat egyedül is elég arra , hogy kiki meg- 
győződjék , miszerint ezen Géczy András szolgabíró nem lehetett azon farnasí 
Géczy András , ki Erdélyben szerepelt ez időben , és ki egészen mA- Géczy csa- 
ládból vette eredetét. (Lásd erről többi közt Feesler. VII 695. 6.96. 698. 701. stb, 
lapokat). 

') E nerazékrend nyomtatásban megjelent „Tnformatio in Causa admoni- 
torio — liquidatoria Alexii et Stephani Géczy ut A. A. contra Joannem et La- 
dislaum Boross aliosque Incattos anno 1800- die 2. Maji iuchoata" czimü peres 
okmányon kivtil a kir. curiai és egyéb hiteles adatokból van véve. 



Gécey. 



345 



I. Gábor ki az- előbbi lapon. 
1649-1662. 
(Herovich Éva) 



István 
1662. , 
(nádasdi Baan Éva) 



Julianna 
(Kubinyi Kristóf) 



II. András 
(Balogliy Erzse) 

i 1 

Ferencz 

(Szunyogh Zsuzsa) 



Zsigmond 
nótát kap. 

i •? " ' ' i 

Julianna 

(Korponay Gáb.) 



Pál Zsófia _ 

(bábon yi 
Balogh István) 



László 

(Rakovszky 

Julianna) 




Gábor 

kurucz ezredes 

1709. 

(Baranyay 

Zsófia) 

+ , 

Julianna 

(szendrői 

Török Imre) 



litván Gábor 

(Gosztonyi f 

Julianna) 

i —- ■ * •■ " i 
György 

Hont v. alispán. 

fl784. 

(Bene Eszter) 



Sándor 
(1» Sembery 

Mária. 
. 2. Paezolay 
Ilona) 



Anna 

(1. "Wattáy Istv. 
2. Roth idám) 



Klára 

(Korossy 

Gábor) 



István 

i * 1 

István 

Sójben. 



László Bora Kata 

(1. Nagy (Bene 
János. Gábor) 
2. Czecze 
Lőrinöz) 



Pál 



^bor 

szerzetes. 



József 

Antal 
szerzetes. 



Mihály 
(Nándory 
Éva) 

i A 1 

Pál 



Ferencz 
_* , 

Ignácz 

katona. 



Pál 
Vükén. 



Sándor Károly Pál József 



György Elek 

f . Romhány ban. 

t 



Johanna 
(Prónay Mih.) 



István 

sitíl. 1775. fl842. 

Zólyomi főispán. 

(ócsai Balogh Karolina > 



Péter 
Honti föisp. 1848. 
(Földváry Laura, 

elvált) 



Janka 
(szúdi Sembery Imre) 



Sarolta Gizella Laura 



A családfa élén álló Ferencznek fia I. András poltári Sóos 
Fruzsinától négy gyermeket nemzett, úgymint: Gáspárt, I. Gá- 
bort, I. Pált és Juliannát, kik atyjok halála után magok és 
anyjok Soos Fruzsina már akkor Tassy Jánosné között Lapujtő, Baksa- 



346 



Géczy 



háza, Gécz, Varsáuy és Kotróczo helységbeli birtokokra nézve 1619-ki 
april 29-én tettek osztályt 1 ). 

I. Gábor az anyja Sóos Fruzsina utáni javakra nézve igen sze- 
rencsés volt. A Sóos család , névszerint Sóos István , Fruzsinának és 
Margitnak Radvánszkynénak felesége osztatlan állapotban élvén, ne- 
vezett Sóos István, — ki e javakat kezében tartá, — 1647-ben tett 
végrendeletében - mint perben igazoltatik — nem gondolva többi 
rokonaival , egyedül Géczy L Gábornak hagyományozá , oly föltétel 
mellett , hogy azt mig él , és nevét viseli , saját özvegye nebojszai Ba- 
logh Anna használhassa. E végrendeletre 1649-ben III. Ferdinánd ki- 
rálytól kir. beleegyezést nyer, mely mellett özvegye, és Géczy 1. Gábor 
azokba beiktattatott. 

I. Gábor folytonosan az özvegy Sóos Istvánné mellett élt , és 
igy történt , hogy 1661-ben kelt végrendeletében Balogh Anna Sóos 
Istvánné a Sóos-féle javakat ismét Géczy I. Gábornak s íi-ágának ha- 
gyományozta , mire nézve I. Gábor 1 662-ben ismét királyi megegye- 
zést szerezvén , magát beiktattatá. Ekkor s ezután ugy a többi Sóos 
családi leány-utódok , valamint Géczy Gábor testvérének Pálnak iva- 
déka I. Gábor ellen tiltakoztak . s 
az utódok között is ez ügyben per- 
lekedés folyt. így nyeré I. Gábor 
Garamszeghet, melyről ezen ágazat 
ez előnevet használá. 

E táblázaton látjuk I. Gábor- 
nak fiától Istvántól nemzett uno- 
káját II. Gábort, ki Rákóczy 
pártját követvén , ennek ezredese 
volt, és mint eredeti levélen láttam, 
1709-ben ugyané czimert használá, 
mit itt a metszvény mutat; t. i. a 
család czimere a vért kék mezeié- 
ben egy hadi kürt , melyen három 
nyil van keresztül ütve. A vért fölötti sisak koronájából oroszlán emel- 
kedik ki , kivont karddal. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst- 
vörös. 

1663-ban Géczy Gábor, Péter és Tamás, Éva Nádkay 




') Kisf&ludi Liptliay család levéltáriban. C. fsso. VII. Nro 212. 



Céc*y. 347 

Lászlóné , Fruzsina Rákóczy Imrené , Ilona stb. ellentmondanak 
Baloghy Gáspár beiktatásának F.-Caerire nézve , ). 

1725-ben Géczy László s többen több Horjt megyei birtokra 
nézve ellentmondanak Skultety György beiktatásának 3 ). 

1727-ben Géczy Farkasnak Cki a táblán nincs meg) özvegyét 
Dúló Magdolnát stb. idézteti Belosovits Boldizsár cserii birtokrész 
Végett *). 

Zsigmond (I. Gábornak fia) szintén a forradalmiakhoz tarto- 
zott, és mint ilyen nótái t-nak iratik. 

I. Gábor ágán György, ki 1784-ben halt meg, Hont vár- 
megye alispánja volt. Nejétől nándori Bene Esztertől gyermekei : 
György, Elek, Johanna Prónay Mibályné, és István ma- 
radtak. György a Martinovics-féle dolgokba elegyedett, s mag- 
nóikul halt el. Elek hasonlóul nőtlenül végzé életét Romhányi bir- 
tokán. István szül. 1775-ben, meghalt 1842-ben. Zólyom vármegye 
főispánja , a magyar udvari kanczellária referendáriusa stb. volt. Ne- 
jétől ócsai Balogh Karolinától gyermekei : J a n k a felső-szúdi Sembery 
Imrené, és Péter, ki 1848-ban Hont megye főispánjául neveztetett 
ki, és (elvált) nejétől Földváry Sarolta , Gizella és Laura leányai szü- 
lettek. 

Ez ágazat protest. vallású. 

Azonban mint az előadottakból láthatjuk , a fölebbi táblázat az 
elterjedt géczi Géczy családot egészen épen nem tartalmazza , hanem 
ennek csupán azon ágát, mely garamszeghi előnevet használ. 

Már 1599-ben él szintén Géczy Gergely Nógrádban e családból, 
ki e családfán nem áll. 

Valamint azon ifjabb Géczy András sem, ki mint a szécsényi 
várban katona, 1601-ben LapujtŐn négy jobbágy házhelyet, és Baksa- 
házán egy fél nemesi curiát 1 50 forintban zálogba adott nándori Bene 
Andrásnak. 

Szintén a garamszeghi ágból származtatik egy másik ágazat is, 
mely valószínűleg a feljebbi táblázaton álló I. Páltól eredt. Ennek 
nemzékrende következő : 



*) Sz. BenedeVi Convent. Capsa B. Fasc. II. Nro 14. 
a ) Ugyanott Capsa H. Fasc. I. Nro 14. 
») Ugyanott Fasc 75. Nro 25. 



*48 



Gécty. 



Miklós 
1711. zólyomi alispán. 



László 



István 

elzálogitja 
Farkasfalvát. 



András 

1734 Zólyom v. 

főbiztosa- 



István 

Nógrádban lak 

(Nagy Anna) 



— 1 



József 
Nógrád t.-biró. 

i * 1 

Kálmán 

1831. 



Zsigmond 

Zólyom v. biztos 

élt 1802. is. 



Dienes Karolina 

ügyvéd 
Bagyonban. 

1858. 

(1. Jung Fáni, 

2. Géczy N.) 

E táblázat törzse Miklós 1 ) 171 1 -ki nov. 12-én Zólyom megye 
alispánjául választatott. Fiai László 2 ) és András. Ez utóbbi unoka- 
Öcscsével Lászlónak fiával Istvánnal elzálogitja Zólyom megyében Far» 
kaafalvát a Bobus családnak. 

Andrásnak, ki 1734-ben Zólyom vármegye főbiztosa volt, fia 
Zsigmond szintén azon megye biztosa (1802.), válta vissza az em* 
litett Farkasfal vát. 

Lászlónak fia István nemzé ismét Isi vánt, ki 1802-ben vett 
ki Zólyom megyétől nemesi bizonyítványt és Nógrád megyében lakott, 
és Józsefet. 

Istvánnak Nagy Annától gyermekei: Dienes volt ügyvédés 
bágyoni közbirtokos , és K a r o 1 i n a. 

Józsefnek fia Kálmán, ki emiitett Dienessel Nógrád megyétől 
1831-ki jan. 22-én nemességükről bizonyítványt vettek ki 3 ). 

Ez ágazat által használt czimeraz előbbitől különbözik, czimerük 
ez lévén : a vért kék mezejében hátulsó két lábán álló oroszlán , első 
jobb lábával kivont kardot tartva látható. A paizs fölötti sisak koro- 



') A Nógrád megyei 1755-ki nemesi investig. jegyzőkönyvben e!ójő 
NicolausGéozyde Gécz. Egy régi genealógián pedig ugy találom, hogy 
azon Zsigmondnak, ki az I. táblán nótázottnak iratik, fia vott Miklós, 
kitől — úgymond — a bágyoni (Jécziek származnak. — Ugyan e genea- 
lógián iratik , hogy az I. táblán álló II. Gábortól a garam szegni, pol- 
tári, felfalui, varaányi, ráthóti Géczyek erednek. 

*) Ugyanott találjuk : Lvdislaus Géczy de Gécs , in B ágyon. 

s ) Jegyzőkönyvi 291. szám alatt. Ez ág szintén „Öaramszegh i" elő- 
névvel élt, miért az első táblán foglaltak közül egyik leány-ági utód óvást tett, 
mi ellen Géczy Dienes viszont tiltakozással feleit. 



Gécay. 



849 



náján férfi-kar könyököl, szintén kivont kardot markolva. A vértet két- 
felől szokásos foszíadék veszi körül. 

Még ezekben sincs vége' a géczi Géczy családnak , Gécz, Megyer 
és Szécsénke helységben még egy csomó Géczy lakozik. Ezek is e csa- 
ládból eredeztetnek, mert az 1726-ki nemesi vizsgálatkor Géczy János, 
Péter, István, Albert és András nemesi kiváltságuk be- 
tanusitására egy 1598-ki jogi pert mutattak elő , melyet szép atyjuk 
ellen Tercsy Farkas indított J )- 

Az 1734-ki nemesi vizsgálatkor a Megyerben lakó Géczy család 
egy 1626-ban kelt peres egyességet mutatott fel , mely bizonyos irt- 
vány földek iránt a család, eldődei és sz. miháiy-úri Horváth Mihály 
között létesült *). 

Ezen Megyerben és Szécsénkén lakó Géczyeknek nemzékrendük 
következő : 

Ferencz 









András 
szül. 1721. febr. 6. 


— i 


' Miklós 

1758. 






Antal 
1785. 






/■"■■ i 

András Ignácz 

szül. 1794. szül. 1802 

lak. Megyerben. 


József 
szül. 1786. 

lÜiklós 


Ignácz 
szül. 1789. 

István 


Ferencz 
szül. 1791. 

András 


János Gábor 
szül. 1797. szül ]80a 

1 




Gábor József 
lak. Szécsénykén. 



Nógrád megyéből igényelt származása miatt e családhoz kell 
számitanunk a következő ágazatot is : 



*) Az illető jegyzőkönyvi kivonat igy szól : „Géczy Joannes, Pelrus Sfe- 
phamts el Alberlvs iíem Andreas exkibito proccssu qttopiam Anno 1598. contra Pro- 
avutn eortindem per Volphgangtim Tercsy in certo facto juris motum , cuius , sed el 
antiqui usus inluiiu in numerum verorum nobilium recepti sutit." 

') A jegyzőkönyv kivonata: ,.NroXII Família Géczy in Megyer coihmorans 
proeetsus per Egregium Michaetem Horváth de szent Mihályúr contra praedictam 
Famíliám Géczy occationc et pradextti rertae ierrae exstirpatiliae moti adhua Anno 
1628. initam etc. sünt in nobilitate feUcti. 1 * 



350 fiécey. 



János 
1723. Nógrádból 
Trencsinbe költöz. 



r 



I. András Bertalan 



II. András 

i — ■■ ■ • * ~- 1 

III. András 

1838. N.-Szombatban 

kasznár. 

r 



József János 

1838. 1838. 

A családfa élén álló János 1723-ki febr. 16-án Nógrád megyé- 
ből Trencsin megyébe költözik. Egyik fiának Bertalannak unokái 
1814 ki april 19-én kapnak Nógrád vármegyétől nemesi bizonyítványt. 

III. András Nagyszombatban, hová Trencsin megyéből köl- 
tözött, az esztergami káptalan kasznára, 1838 -ki J ) Nógrád megyétől a 
táblázaton álló fiai neveikre is nemesi bizonyítványt vesz ki. 

tíéczy család. (Középseő Géezi). Edeőcb máskép középseő- 
géczi Géczy Dienes, gyermekeivel stb. I. Leopold királytól 1655- 
ben nyert czimeres nemes levelet, mely Nógrád megyének 1655-ki 
július 26-án Losonczon tartott közgyűlésében hirdettetett ki 2 ). 

Ez lenne a második Géczy nevű család Nógrád megyében , ha 
nem inkább E d ő c s nevet használt volna a család; de az 1726-kí Nógrád 
megyei nemesi vizsgálatkor csak Edőcs néven produkál Edőcs 
Mihály azt állítván , hogy czimeres levele teljesen elrongyollott a ). 

Qéczy család. (Farnasi). Erdélyben virágzottak farnasi, 
sákadi előnévvel Géczyek , de mert hiteles okiratok s történelmi 
emlékek összevetéséből bebizonyul, hogy a kormányzó János, Far- 
kas, Péter, Ferencz, András stb. az ablanczkürthi Ghiczy 
családból eredtek, ennélfogva ezen név alatt fognak tárgyaltatni, (lásd 

a Gkyczy családot) 

Ctéczy család. (Kolosvári f Kis-Czégi). Erdélynek volt k o- 
losvári Géczy nevű családa is. Kolosvári Géczy István özvegye, 
és leányuk Géczy Kata Ágoston Petemé 1634-ben meghatalmazott - 
jokúl vallják nevezett Ágoston Pétert *). 



*) Jegyzőkönyvi 150. szám alatt. 
*) ProtoooL Cottua Neograd. anni 1656. 

*) A megyei jegyzőkönyvi kivonat igy szól : „Michael EdScs Armalet $ua» 
ptnilut cotuultas esse asserens, eidem obligatio tales remonstrandi itnposita esi. 
') Kolos- monostori Oonv. Protoo. II. fol. 80. 



Gedeon. 



asi 



Hasonlóan jonek elÖ k i s-c z é g i G é c z y-ek is. Ezek közül k i s- 
czégi Géczy László 1773-ban meghatalmazottul vallja Géczy 
Istvánt *>. 

Oedeon C*a!4cl. Birtokos nemes család A bánj , Torna , Zem- 
plén és Pest megyékben. 

A család már a múlt század közepén birtokos volt Torna várme- 
gyében , ekkor élt ott Gedeon Kelemen, ki 1750-ki sept. 29-én halt 
meg. Tőle a család mai napig következőleg sarjadzott le '*) : 



Kelemen 
fl750. 



I. János 
szül. 1732. jun. 30. 
(Jekelíalusy Bora) 



II. János 

1810. 

Torna v. alisp. 

kir. tünácsn. 

(báró Fischer 

Antónia) 



Mária Anna Klára 

(Szeldmajer (Ragály (Szányi 
Antall László) József) 



Bora I. Ferenc?. 

(Jabróczky Torna v. 
Mihály) fószolgabiró. 
(Szlávy Mária) 



Lajos 1839. 

Torna v követ. 

kir. táblai ülnök. 

(Gedeon Karolina) 



111. János 
Torna v. fő-sz.-biró, 
követ 184$. 
(Antony Bora) 



Imre 

úrbéri 

törv.-sz. tan. 

Szcpesben. 



Kelemen 
lak. N.-Kövesden. 
(Mattyasovszky 
Máriai 



Anna 

(Földessy 

György) 



Laura Luiza Mária János Alajos 



György Francziska 

(Ormos Teréz) (Berzeviczy 

Ferencz) 

Nepomuczena 
(Orosz Tamásné) 



Karolina 

(Gedeon 

Lajos) 



István 

lak. Nádasdon. 

(Földessy Jozefa) 



Miklós 
cs. kir. kapit. 

1847. 
(Berzeviczy 

Apolló) 



László 
volt főhadnagy* 
(Szabó Mária) 

Béla 



Mária 



Sándor 



') Ugyanott Supplernentor. 322. 
*) Családi adatok szerint. 



3*2 Godönn. 

A táblázat élén álló Kelemennek fia János (született 1732-ki 
június 28-án) a kassai Akadémiában végzé tanulmányait, és 1751-ben 
az országgyűlésen volt. 1752-ik évi april 21-én Torna megyétől mint 
birtokos nemes kapott bizonyítványt. Neje Szepes megyéből jekelfalusi 
Jekelfalussy Borbála volt, kitől gyermekei : 1. Mária buzitai Szeld- 
majer Antal hitvese; 2. Anna Ragály Lászlón é ; 3. Klára Szányi 
József* kerületi táblai ülnökné ; 4. Borbála Jabróczky Mihályné; 
Ö.János; 6. F erén ez. 

II. János szintén Kassán végezvén iskoláit, 1790-ben ügyvédi 
vizsgálatot tett , s Torna megye tiszti al-ügyésze lőn. Később főszolga- 
bíró, majd első alispánná választatott, 1813-ki october 13-án pedig kir. 
tanácsossá neveztetett. Neje báró Fischer Antónia , mint néhai báró 
Klobusiczky Ferencz és Sóos Krisztina egyik utóda után avarbóczi 
és 1 á s z ó i birtok egy része idősb fiára Gedeon-Lajosra szállt , kire 
azonkívül szülői után a Zemplin megyei nagy-kövesdi birtokrész is há- 
romlott. Fia 

Laj os a jogi tanulmányokat Kassán bevégezvén , ügyvédi ok- 
levelet nyert , és 1824-ben Torna megye tiszti ügyésze lőn. Később 
főszolgabíróvá, majd főjegyzővé választatott, ez utóbbi hivatalából 
1839-ben országgyűlési követül küldetett. Az országgyűlés végévei 
jegyzői hivatalából nemsokára 1841-ki april 7-én az eperjesi kerületi 
táblához, majd innen még azon évi június l-jén Pestre a királyi táblá- 
hoz ülnökül neveztetett. 1848. után az eperjesi főtörvényszék legidősb 
tanácsnokává lett, és itt a jegyzőkönyvek tanúsítása szerint az al- 
elnökséget mély törvényes ismeretein alapult tapintattal és igazság- 
szeretettel vezetvén , jelenleg nyugdíjazva H i d v é g-A r d 6 n Ősi bir- 
tokán él. Neje Gedeon Karolina , Gedeon Ferencznek okúnyi Szlávy 
Juliannától született leánya, kitől gyermekei Imre és Kelemen. — 
Imre iskoláit részint Pozsonyban, részint Pesten végzé be, és az 
1844- és 1847-ki országgyűlések alatt szerzett tapasztalatai után Torna 
megyében mint tiszti al-ügyész , később mint főbiró hivataloskodott 
Jelenleg a szepesi úrbéri törvényszéknél tanácsnok. Testvére Kele- 
men iskoláit szintén Pozsonyban és Pesten végzé. Jelenleg Zemplén 
megyei Nagykövesden tartja lakását ; nőül vévén Szepes megyei Tót- 
faluról eperjesi kerületi táblai volt ülnök Mattyasovszky Boldizsár 
leányát Máriát. 

III. János (II. Jánosnak fia) Torna megyének előbb al- , utóbb 
(1838-ban) főszolgabírója , és 1848-ban követe volt. Nejétől Antony 



Gedeon. 



353 



Borbálától gyermekei : Anna Földessy Györgyné, Laura, Alojzia, 
Mária, János és Alajos. 

I. Ferencz (I. Jánosnak fia) szintén Kassán végzé iskoláit. 
1787-ben Torna megye al-, 1790-ben pedig főszolgabírójává válasz- 
tatott. Neje okányi Szlávy Györgynek Laczkovics Magdolnától szüle* 
tett leánya Szlávy Julianna Majláth György kir. személynök nejének 
nővére volt. Ettől születtek: 1. György; 2. Francziska han- 
burgi Berzeviczy Ferenczné ; 3. K a r o 1 i n a Gedeon Lajosné ; 4 M i k- 
1 ó s , és 5. L á s z 1 ó. 

György nőül vévé csicseri Ormós Terézt . kitől gyermekei : 
Nepomuczena csicseri Orosz Tamásné, és István, ki Abauj 
megyei N á d a s d nevű ősi birtokán lakik. Neje Földessy Jozefa. 

Miklós iskolai tanulmányait a Lövenburgi bécsi , részint a 
kassai Akadémiában végezvén , katonai pályára lépett, előbb m. királyi 
testőr, utóbb a Vasa cs. k. magyar gyalogságnál kapitány, (1848-ban 
a forradalmi részen ezredes) volt. Neje Berzeviczy Apollónia , kitől 
gyermekei Mária és Sándor. 

László Kassán tanulta ki iskoláit , és szolgált mint főhadnagy 
a báró Vernbardt lovas ezredben. Neje Szabó Mária , Szabó Imre pesti 
kerületi főtörvényszéki tanácsnok 
nővére , kitől született űok Béla. 

A család czimere — mint itt a 
tnetszvény ábrázolja — következő : 
a vért felső részének közepéből le- 
felé rézsút-domboruan vont két vo- 
nal által három osztály alakul (né- 
met czimertani műszóval: Mantel- 
Zug). Az első osztály vörös meze- 
jében pánczélos kar könyököl, ki- 
vont kardot villogtatva. A második 
osztály kék mezejében három egybe- 
kötött arany búza -kalász látszik. A 
harmadik alsó (gúla alakú) osztály 
ezüst mezejében zöld téren vörös egyenruhás , fekete kötényes bányász 
áll, jobb kezében kalapácsot tartva. A vért fölötti sisak koronáján a leirt 
bányász áll, körülvéve jobbról kék-arany, balról arany-kék kiterjesztett 
aas-szárnyakkal. Foszladék jobbról ezüst-vörös , balról arany-kék , ). 




*) Adatai Souta gentil. íom. III. 



23 



354 



Gtdty 



ÍSotlel csaiád, (Eczetfalvi f). Ugoesa vármegye kihalt régi 
családa. 1413-bau eczethfalvi Gedei Lászlónak fiai István és Márton 
perben állván Kántor László bekényi plébánossal , e végre Ugocsa 
megye békéltető bíróságot nevezett ki 1 ). 

1452-ben Gedei László mint hatalmaskodó ellen vallató parancsot 
ad ki Hunyady kormányzó 2 ). 

#3e<!ey család. (Gedei f). Eredetileg Nógrád megyei sarja- 
dék. Nevét ez emiitett megyének keleti szélén fekvő Szarvas Gede 
helységétől vette. Utóbb házasság után nyert birtokai , és a török ura* 
lom a megye nyugot- éj szaki szélére, és a szomszéd Hónt s Zólyom me- 
gyékbe vonzá, mig nem a múlt század végén fí-ágon kihalt. 

A XVI. század vége felé élt Gedey I. Péter, ki a kihalt 
Theszéry családból nősült , Theszéry Erzsébetet vévén nőül , ezzel kö- 
vetkező családfát alkota s ) : 

Gedey Péter 
(Theszéry Erzse) 



II. Péter 1598. 

Gedey de Síére. 

(Kelecsényi Kata) 



László 

i * 1 

II. Pál 

t 



György # 

(Tarcsáuyi 
Erzse) 



Judit 
(Gyura 
Fereacz) 



Miklós 

(tfagy 

Judit) 

— « , 

Zsuzsa 



III. Péter 
(Vajda 
Mária) 

László 

(Baloghy 

Erzse) 

1 



István András Mátyás *) 

(Baloghy -j- Hont v. sz.-biró 

Erzse) 1622. 

(Liberchey Anna) 



II. Pál 3671. 

(Palásthy Mária) 

Erzse 
(Sexty Mihály) 



András Mária Zsófia István 

Hont (Pilényi Zsófia) 

s Zólyom v. r 

táblabiró 
1652. 



• — . — : — * 

Krisztina 

(Bene Pál) 

1707. 



Ferencz 

1671. kiskorú. 

(Dovaly Ilona) 

i A — i 

Zsófia 

(Soos Pélné) 



IV. Péter 

(Mawovszky 
Bora) 

i -"" 

György 

(tüa Kata) 

r— * 1 

Rozália 

(Hrabovezky 
Miklós) 

*) Ezeknek testvérei még : Erzse Vajda Albertné ; Dóra 
Horváth Miklósné. 1G17. 



*) Szirmay C. Ugocsa p. 50. 

2 ) Ugyanott 76. 

3 ) Theszéri-féle perben felmutatott családfa szerint. 



Gedey. 



385 



A törzs I. Péternek fia II. P é t e r 1598- és 1601-ben élt *), és egy 
genealógiai adat szerint merei Gedey-nek iratik. Nejétől Kelecsény 
Katalintól született nyolcz gyermeke közül Mátyás 1622— 1635-ben 
Hont megye szolgabirája volt 2 ). özvegye Liberchey Anna utóbb Szé- 
kely Istvánhoz ment nőül. 

II. Pál 1671-ben gyámnoka az akkor még kiskorú Ferencznek. 

Mind ez ágak — mint látjuk — vagy a múlt század végén már 
magbaszakadtak, vagy teljesen nincsenek folytatva, mert még egy 
ágazatot , melyet ez előbbihez biztos adatok nélkül nem kapcsolhatok, 
mutat fel a következő táblázat 3 ) : 



Ádám 1750. 

(Okolicsányi 

Bora) 



Gedey János 

Ándrá* 

1652. 

Kis-Zellöben. 

István 1675. 
(Tihanyi Jadit) 



András 1733. 
(Géezy Zsófia) 



Johanna Klára 

(1. Mesko János. f 1805. 

2. Márkus Sándor) (Szmresányi 

András) 



Erzse Mária Ezekhíel Sándor András 

(Szelény (Mikulay 1749. hadnagy (Roszjar 

Mihály) János) (b. Hellenbach 17ÖÖ. Ilona) 

Viíhelmina) 

r 



Anna 
(Sándor Lajos) 



Zsuzsanna 
(Ivánka Imre) 



A t' Mán álló Sándor 1755-ben a Bethlen ezredben hadnagy 
volt. 

Mint e családfa mutatja, ezen ágazat is fi- ágon a múlt században 
enyészett el. 

Klára (kinek anyja Wattay Bora volt) özvegye Szmresányi 
Andrásnak meghalt 1805-ben Gedén *). 



*) Protocol. Cott. Neogr. 1598. 1601. pag. 118. 

2 ) 1622-ki 36-ik és 1635-ki 92-ik törv. ez. — Ezen Mátyás Lehoczky- 
nál Stemm. I. p. 195. tévedésből M i h á 1 y-nak van irva. 

8 ) Hürom első nemzedékét egy kir. kúriai per mutatja , a többi Andrástó? 
Géczy Zsófia férjétől kezdve hiteles adatok után bizonyos. 

4 ) Fölötte 1805. jan. 3-án halotti beszédet mondott Kolosváry István «zi- 
íáki evang. lelkész. 

23* 



85 í? Gedd. 

A táblázaton nem leljük a Gedey családnak 1753-ban élfi kö- 
vetkező tagjait : Gredey Imrét, kinek Özvegye Újhelyi Mária. 

Zsófia Kalmár Márton özvegye volt. 

Anna Horánszky Mátyásné, — Éva Turánszky Györgyné volt. 

Czimere — mint XVII. századbeli oklevelekre nyomott , s a csa- 
lád nevét tartalmazó köriratok mutatják — a vértnek (valószínűleg 
kék mezejében) zöld téren az éberség jelvénye a daru áll » felemelt 
egyik lábával kövecset tartva. A vért fölötti sisak koronájából két ki- 
terjesztett sas-szárny emelkedik. A vértet szokásos foszladék veszi 
körül 1 ). 

€*edo csalj&d. (Homorod-szentmártoni). Udvarbelyszéki szé- 
kely család Homorod-Szent-Márton helységből. 

Már 1453-ban említtetik egy Gedew László és leányai Erzsébet 
és Borbála ; de e család ősei közül voltak-e? nem tudható. 

A család czimere : a vért udvarában egy lovas magyar vitéz, 
fején kalpaggal, jobbjában feje fölött kivont karddal száguld. 

A múlt század közepén a család egy ágát Abradbányán látjuk 
megtelepedni. Ez Gedő György volt. ki tanulását végezve 1732. táj- 
ban Abrudbányán vett lakást , és ott főjegyző, tanácsos, s végre főbíró 
lett. Eletének guta-ütés vetett véget 2 ). Tőle ágazata igy sarjadzik le : 

György 
(Toroczkai Bora) 



I. József 

szül. 1743. f 1800. 

(Kénosi Sándor Klára) 



II. József 

szül. 1788. aug. 21. 

(Haranglábi Szathmári Anna 

tl84L) 



Anna Teréz László 

(Szilvási Miklós) (Káli Nagy Teréz) szül. 1819 1 1841. 

Györgynek fia I. J ó z s e f atyjának hivatalaiban utóda. Főbíró- 
aága épen a Hora-világ korára esik , midőn egy utazó angol lord szállá 
hozzá vendégül, a felzendült oláh nép az angolban egy érdekükben érke- 
zett muszka herczeget gyanított , és midőn az angol elutazók, alaptalan 
gyanúba vévé Gedő Józsefet , mintha ez a jövevényt félretette volna ; 



*) Gedey Andrásnak 1658. évi pecsétnyumatáu is igy. 
a ) L. Kőváry Erdély nev. osaládai 95—96. 



Gedft — Geléayi. 9S7 

ez okból a bosszú elöl menekülnie keile. I. József 1790- ben Alsó- 
Fejér megye egyik követe, és a rendszeres munkálatoknál a bányászati 
ügyekben tevékeny előadó volt. Fia 

II. József (szül. 1788.) Aranyos-székre Sz.-Mihályfalvára tévé 
lakását. 1834-től mint kir. hivatalos vett részt az országgyűléseken. 
Beesés s mintegy négyezer kötetből a magyar irodalom majd minden 
terményeit tartalmazó könyvtárát 1853-ban véghagyomány ilag a ko- 
losvári unitár. Collegium könyvtárának adá. O birá Cserey Mihály 
Históriája eredeti kéziratát is , melylyel a magyar Akadémiát ajándé- 
kozta meg. Egyetlen fia L á s z 1 ó irodalmunk nagy veszteségére — úgy- 
mond Kőváry — fiatalom elhalt. Egy pár drámája és dramaturgiai 
töredékei — melyek azonban eddig sajtó alá nem kerültek, talentomát 
mutatják. Benne családja ll-ágon enyészett el 

€»ed& család. (Csiki). Eredete , s az előbbihez viszonya előt- 
tem ismeretlen. Csiki GedŐ Józsefet 1794-ben a hivatalos névtár sze- 
rint Felső-Fejér megye Írnokául találjuk. 

föegi&s család. Zólyom megyei beszterczei születésű Gegiis 
Benjami.j született 1724-ki január 10-én. Atyja nemes 1 ) Gegus 
János, anyja Hacker Mária. Iskoláinak a hazában elvégzése után Vitte- 
bergában tanult , honnan 1748-ban tért haza , s előbb tanitó , utóbb 
osztrolukai evang. lelkész iőn. — Zakariásnak fia Sámuel szül. 1787. 

<k£$Ő család. Csikszéki székely család. Csik-Tapolczán 1805-ki 
mart. 25-én született G e g Ő Elek szent Ferencz-rendi szerzetes a 
népszerű jeles magyar hitszónok , és m. akadémiai tag. Az irodalmi 
téren is hasznosan munkálkodott , több jeJes értekezésein kivül 1838- 
b&n „A moldvai magyar telepekről" adott ki könyvet. Meghalt 1845-ki 
october 9-én. — GegŐ Adolf kegyes iskolák rendbeli a kolosvári 
lyceumban tanár , 1808-ban latinul elemi mér tant adá ki. GegŐ Ká- 
roly 1847-ben Maros-székben árvaszéki ülnök. 

€£eiszíer család. Esztergám és Pest megyei nemes családok 
sorában említi Fényes Elek Geograpíuájában. 

©elei család. (Árkosi). Lakhelye Erdélyben főleg Abrud- 
bánya, hol árkosi Gelei József 1815 — 1848-ban városi tanácsnok 
és bánya-törvényszéki ülnök. 

Gelei Pál özvegye Fosztó Klára birtokosnő, 

felényi család. Zemplén megye czimeres nemes családainak 

egyike 2 ) 

————— ** 

*) Baríholomaeides Memória HüBg- qai Witteb stud. pag 250, 

a ) Szírmay C. Seiaplin noi. top. 112. 



438 



Geleífly — Gelle. 



Cteletflfy család. Lásd Giletfy család. 

Crelle család. (Kihalt). Eredetét a csalóközi Egyházas-Gelle 
helységből veszi. A XVII. század végén a család egyik eldőde — ha- 
gyomány szerint — az akkori 
forrongásokban részvéte miatt 
esett el. 

A családot a XVIII. század 
elején Gelle Mihály kezdé ismét 
emelni jó házasság által, nőül 
vévén Berkes András váczi nagy- 
prépost , herakli czimzetes püs- 
pök és hétszemélynöknek nővérét 
Berkes Annát, kitől született két 
fia Gelle Ferencz és János 
mint különben is birtokosok még 
mint kiskorúak nagybátyjuk eszközlése mellett 1719-ki sept. 18-kán 
III. Károly királytól czimeres nemes levelet nyertek J ) , mely 1720-ki 
martius 14-én Pest , és utóbb Nógrád megyében is kihirdettetett — 
János magnóikul halt el, Ferencz pedig baloghi Baloghy Erzsé- 
bettel következő családfát alkotá : 

Gelle Ferenez 

na. 17X9. 1 1760. tájt. 

(Baloghy Erzse) 

i ii ■ i n »A ii ii i 




László 

azfii. 1728. ,+ 1786. 

(Foily Eva) 



Fraaoziska 

szül. 1783. aug. 7. 

(1. Rákóczy Antal. 

2. Eoeh Antal) 



Anaa-Máría Katalin 

szül. 1773. azül. 1766. 

(Porubazky (Varkonyi Antal) 
Ignáoz) 



Károly 

szül. 1772, 

(ürbaay 

Mária) 



Erzsébet 
(Verbóy Sánd) 



Johanna 

szül. 1781. 

(Borbas Antal) 



András Mária Karolina László 

f (1. Pálma Elek. +1848. + 

2. Balasovits Imre) (Csató Pál) 



A családfa élén álló Ferencz egyéb Nógrád s Hont megyei 
részbirtokain kivüi Nógrád megyei Horpács helység egy harmadrészét 
hét házhelyet hirt, melyből később kettő a Bodonyiaknak zálogba adat- 
ván , két gyermeke László és Francziska az öt ülést kétfelé 



*) Az eredeti annaiis sserini. 



Gelléu. 350 

osztván, egyikegyik 2 1 / t részt kapott. Ferencz, ki a megyei föl- 
kelésekben részt vett, fiának Lászlónak megnősülése uíán Hont megyei 
Kőkeszi birtokára vonult nejével együtt, ki öt túl élte. Fia 

László született 1728-ban. Nógrád megyei táblabíró, 1765-ben 
nőül vette Folly Gábornak Sövényházy Katalintól született leányát 
E v á t , ki után Pöstényben örökösödött. Meghalt László Horpácson 
1786-ki aug. 9-én, neje pedig F o Ily Éva 1788 ki január 22-én, kora 
46-ik évében. Gyermekei közül egyetlen fia 

Károly (György) szül. 1772-ki april 5-én Horpácson. Fiatal 
korában 1792-ben a gróf Gyulay Sámuel ezredébe mint magán-hadfi 
(Privat-Cadet) állván be , részt vett a francziák elleni táborozásban, 
azonban tizennyolca havi;katonáskodása után mint egyetlen fiu Elsassból 
hazajővén, Rosnyóra telepedett , 1810-ben ügyvédi vizsgálatot tévén, 
a rosnyói püspökség ügyvéde lőn. Első nejeiéi Rozinay Klárától gyer- 
meket nem maradván , másodszor nőül vévé Urbány Ferencznek Pau- 
kovics Annától született leányát Urbány Máriát , ki mint özvegye 
Horpácson halt meg 1849-ki sept 11-én , kora 71. évében. EitŐl csak 
a táblázaton látható leány-gyermekei maradván életben, Gelle Károly* 
ban a család fi-ágon elenyészett. 

Czimerök — mint feljebb a naetszvény mutatja — a vért kék 
udvarában zöld téren két szemközt álló oroszlán , első jobb lábaikkal 
borostyán-ágat tartva. A vért fölötti sisak koronáján galamb áll. Fosz- 
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

deliéit család. (Gellénházi). Gellénháza nevű helység van 
Zala vármegyében, melyben birí hajdan a Géllé n nevű család, és 
onnan irhatá előnevét is. E családból Gellén Gáspár 1608 — 1613-ban 
Zala megye szolgabirája volt *). 

Oellétt család. (Gellénfalvi). Nyitra megyei Gellénfalva 
helységről veszi eredetét, és onnan irja előnevét is. 

Czimere a vért kék mezejében vörös ruhás magyar vitéz , jobb- 
jában kivont kardot tartva. Ugyanaz emelkedik ki a paizs fölötti sisak 
koronájából is. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A család egy ága a XVII. század végén Nógrád megyébe a lo- 
sonezi járásba származott által Gellén András által , ki 1 684-ben 
lustrált 2 ). Egyik fia Gergely 1705-ben Rákóczy alatt hadi biztos, 
másik fia László 1705-ben mint beteg a fölkelésben helyettese által 

*) 1608-ki 15. és 161^-ki 8. törv. ez. 
% ) Profcco. C. Neograd. 



S60 Gelley — Gellért. 

vesz részt. Amaz , t i. Gergely 1710-ki october 8-án Dobay László- 
val a Rákóczyak szorulásával a megyei irományoknak egy részét az 
egri káptalannak adák által. A forradalmat 1711-ben mind a két test- 
vér szerencsésen átélte. 

1730-ban Gellén Gábor ellentmond Repeczky és szántói Szabó 
Zsigmond beiktatásának M u c s i n y stb. jószágra nézve *). 

Az 1755-ki nemesi Összeírásban Gellén Sándort, Lászlót és 
Istvánt találjuk. 

E századra a leágazás igy jött le : 

Gellén N. 



József Benjámin 

gr. Zichyek fő-ügyésze 

Losonczon 1838. 

(Benko N.) 

4 77-* 1 

ifj. Józsei 

Nógrád v. fő-sz.-biró 

1842—1848. 

A végizen álló ifj. J ó z s e f 1848-ban kir. táblai ülnök, 1854-ben 
pedig cs. kir. telekkönyvi hivatalnok. Családja van. 

Gellért család. (Bugyi). Pest megyéi Bugyi helységről 

irá nevét. Ez ágnak leszármazása következő 2 ) : 

István 

(Pálfy Anna) 

■* 



János 



Mihály Judit 

(Beleznay) 



János Imre Erzse Kata 

(Fabriczius (Ordódy) (Benkey) 

-Rozália) 



i — * ' .■ 1 

Ferencz Gáspár Julianna Evn. Francziska Klára 

(Gruber Róza) (Baeskády (Urvics (Baeskády (Akáes 

i *■ 1 József) Sándor) Ferencz) Márk) 

Anna 

(Desericzky 

József) 



János Antal István Klára Anna 

zepesi kanonok. f t (Serény András) (Dobsa Ferencz) 



*) Sz- Benedeki Convent Capsa H. Fa*c 4. Nro 6. 
*) Geneal. auth. tom. II. és curiai per. 



Gellyen - lemmingen 361 

Gellért nevű család (tán épen ez ?) birt Komárom vármegyében 
is. Gellért István s társai ellen Bábolnán fekvő birtok végett b. Sza- 
páry Péter 1696-ban pert indit J ). 

Geller Éva Mihályffy Ferencz özvegye, s többek ellen na- 
szályi s egyéb birtok iránt perel Péchy Menyhért 2 ). 

eelley család. (Gellei). Gellei Gelley Mihály Rafael 1 795- 
ben orvostudor, s több tudom, társaság tagja. 

Torna megyében Gelley István 1 838-ban lajstromozó, 1843- 
ban fő-adószedő , Gelley Antal 1838-ban esküdt, 1843-ban szolga- 
bíró. 

Ctellyen család. (Feluémethi). FelnémethiGellyen, 
máskép Felnémethy Máté 1604-ben Korponán egy nemesi Curia bir- 
tokába iktattatik Chery László magszakadtán, ellentmond Chery László 
s többen mások 3 ). 

ftembárdy család. E családból Gemoárdy János és fia 
Erdélyben Dobokán birtak 1250— 1289-ben *). 

Créines család. Iratik nevök Ghémes- és Ghime s-nek 
is. — Közülök Gémes Péter 1602-ben Székely Mózses pártján 
esett el 5 ). 

Gémes Ferencz 1 607-ben első rántott kardot Katay Mihály 
kanczellárra , ki Booskai István megmérgeztetésévcl gyanusittatott 6 ). 

1562-ben Gémesi Ferencz a törökök ellen harczolt '). 

Greminingeii család. (Honfíusitott). A báró Gemrningen 
családból Zsigmond 1791-ben magyarországi honfiúvá vétetett be. 

A Gemmingen család — mely magát Badenből származtatja , és 
oklevéllel bizonyítható törzséül az 1256-ban Sünsheimban élő Gemmin- 
gen Jánost állítja , — több szétterjedt ágazatokra van oszolva , és 
tagjai a katonai, papi, tanári stb. pályán állanak. 

Czimerök a vért kék mezejében két rézsútos fehér csikolat. 

Minket csak a honfiusitott Zsigmondnak ága érdekelvén, 
mely H o r n b e r g-T reschklingeni vonalnak neveztetik , ennek 
leszármazási táblázata következő : 



') Fényes Komárom várm. 160. 

*) Ugyanott 183. 

') Sz. Benedeki Conv. Capsa C. Faso. í. NrO 20. 

*) Hodor Doboka várm. 88. 

5 ) Wolph. Bethlen V. p. 15Ő- 

•) Ugyanott VI. p. 467. 

') Iatvanffy 1687-kí kiadá* 271 lap 



362 



Ctenesy. 



I. Zsigmond 

cb. kir. táborszernagy. 

1791 indigena. 

f 1806. dec 11. 

(gr. Althann Francaiéba) 



Eberbard 

cs. k. kapit. 

éles. 1797. 



Klára 

(b.Gem- 

m ingen 

Ernő) 



Benedioía 

az. 1754. 

f 1840. 

(b. Berli- 

chengen 

Ernő) 



Mária 

t 1813. 

(gr. Batthyány 

János) 



Teréz. 

f 1808. 

(Lamort 

Lajos 

kapit.) 



, _^ 

II. Zsigmond 

szül. 1777. 

ft843. 

badeni ezredes. 

(b. Gernmingen 

Sarolta) 



Fer.-Károly 

szül. 1806. 

Badeni kamar. 

(gr. lugeiheira 

Qfctilia) 



Luiza Gusztáv III. Zsigmond 

sz. 1812. szül. 1813. szül. 1819. 

(b. Gem- cs. kir. kapit. cs. k. főhadn. 

mingen Cb. Jakabovszky f Handei Emília) 

Ede) Mária) i * 1 

i ■ ■* ..■ ■ , Sarolta 

Mária 
8itil. 1846. 



Adolf *) 

szül. 1822. 

Hessenben lak. 

(gr. Batthyány 

Sarolta) 

i * — : — i 

Károly-Lajos 
szül. 1848. 



Antónia 
szül. 1836. 



Charlotta 
szül. 1837. 



Ilona 
szül. 1840. 



*) Ezeknek testvéreik még: Dóra sz. 1815. (b. Brüselle Félix) ; 
Antónia szül. 1816. (b. Gleichen Ruszvurm Rajmund). 

A táblázat fején álló, magyar indigenatust nyerő 1 T. Zsigmondnak 
neje gr. Althann Francziska , gr. Althann Mihálynak gr. Esterházy 
Janka Francziskátcl született leánya volt. Egyik leányuk Marianna 
gróf Batthyány Jánosnak volt neje. 

II. Zsigmondnak fia Adolf, ki a Iiesseni nagyherczegségben a 
Frankisch-Crumbaeh jószágot birja, szinte magyar családból nő- 
sült , elvevén Saroltát gróf Batthyány Károlynak gr. Nadasdy Emesz- 
tinától született leánvát. 

Cencsy csal&d. (Genesi). Eredetét Szathmár megyei Genes 
helységből vévé: már 1420 — 1428-ban a Báthori családdal együtt a 
nevezett helység birtokában volt J ) 

A család neve hajdan Genchy-nek is Íratott. Már 1389-ben 
Genohy Bálás a Kőváriak határjárásánál királyi ember volt a ). 

1431-ben éltek Genchy Jánosnak fia Orbán , Pálnak fia Mi- 
hály , Tamásnak fia Tamás ellentálltak a szomszéd Bobáld helység 
határjárásának. Ezen per 



') Szirmay Szathmár várm. II. 39. 
*) Eredeti oklevél. 



flenezel — fieoreh. 863 

1436-ban Genchy Tamás részére nádori parancs mellett a sz. 
Mihály nap után nyolczadra halasztatott. 

1458-ban G. Tamás részére tanuvaHatás tétetett 

1514-ben a Genchi nemesek a Dósa György keresztes hadában 
vettek részt, miért birtokaikat Báthori András kapa *). 

1551 -ben Genosy János társaival Gencsen részbirtokaira ado- 
mányt kap. 

1588-ban hasonló adományt nyert Gencsy Vincze, és 1611-ben 
Gencsy István. 

E század elején Szathmár megyében Endréden Gencsy Miklós, 
Ülosván pedig Gencsy József és Sándor birtokosok 2 ). 

A család birtokos Borsod megyében is , hol Gencsy László 
1839-ben főszolgabíró, 1848-bau másod alispán volt. 

Ozimerök a vért kék udvarában kiterjesztett szárnyakkal egy- 
fejü sas. A vért fölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl , kivont 
kardja hegyén vérző törökfejet mutatva. A vértet foszladék veszi körül. 

&enczel család. Gömör megye nemes családai sorában em- 
líttetik 8 ). 

©enyey CSAlád. Zemplin vármegye czimerleveles nemes csa- 
ládainak egyike *). 

Oeorch család. (Etre-karchai). Mint előeeve mutatja, a 
család eredetét a Csallóközből veszi. 

Ismeretessé tévé e család nevét Georch Illés, a „Hőnyi 
törvény" (Pozsony 1804 — 8. 3. köt.) jogtudós irója , ki Pest, Pozsony, 
Zágráb vármegye , a vajkai érseki szék táblabírája , és a ráczkevi ura- 
dalom kamarai ügyésze volt. Született 1772-ki sept. 28-án Etre-Kar- 
chán. Tanuló korában a papi tanulmányokat is hallgatta. 1797-ben a 
felkelő nemességnél főhadnagy volt. 1798-ban lett ügyvéd, és ezután 
ügyészsége mellett a pozsonyi Gyionasiumban magyar irodalmi tanár. 
l£06-ban Albert szász-tescheni kir. herczeg ügyésze, 1813-tól pedig a 
ráczkevi kincstári uradalom igazgatója. Több törvényes , nyelvtani és 
történelmi munkát irt s adott ki többnyire magyar nyelven. 1832-ben 
a m. Akadémia tiszt, tagjává lett; Meghalt 1835-ki július 31-én, kora 



3 ) Szirmay Szathmár várm. II. 39. 40. 41. 

2 ) Ugyanott 12. 16. 30.31. 152.218. ~ A Gencsy családból Gencsy 
István és Benedek 1493-ban, Márton 1510 ben Krakőban tanultak, 
(Lásd Bursa Cracovien. p. 7. 25.) 

8 ) Bartholomaeides C. Gömör 144. 

*) Szirmay G. Zemplin not. top. 112. 



861 fleorgevtcb — Geőcz. 

63-ik évében. Nejétől Csillag Johannától Móricz. Hugó, 
Janka, Emília gyermekei maradtak. 

Creorgevicli család. Georgevich Demeter í. Ferencz 
királytól Krassó megyei Apadia helység egy részére 1823-ki sept. 6-án 
nyert adománylevélnél fogva neroesiteteít meg ; az oklevél Krassó 
megyében 1823-ki dec. 10-én tartott közgyűlésben hirdettetett ki. 

Fia István Krassó megyében él, és 1848-dik előtt szolgabíró 
volt. 

Geöcz család. Lakhelye Szathmár vármegye , hol Endréd, 
Portelek és Pátyod helységben e század elején birtokos Geöcz Ferencz 
királyi tanácsos 3 )- 

A család tagjai többnyire ugyanott megyei hivatalt viseltek. 

Ferencz 1771-ben főszolgabíró, 1777-ben már első alispán és 
kir. tanácsos 1790-ig. Első neje Irinyi Krisztina, a második Irinyi 
Anna. Egyik fia 

II. Ferencz 1778-ban lett főszolgabíró a ) ; 1 798-ban tisztelet- 
beli főjegyzőül olvassuk 3 ) ; utóbb alispán , országgyűlési követ, s es. k 
tanácsos ; meghalt 1836-ban nőtlenül. 

Másik fia L á s z 1 ó e század elején (1815 ) a temesi kamarai igaz- 
gatóság ülnöke , utóbb Erdélyben királyi biztos é3 kincstári tanácsos, 
született 1777-ben. Neje kisfaludi báró Salhausen leány, kitől leánya 
Valéria, borsodi Latinovics Móriczné. László halálával a család 
fi-ágon ki fog halni. A családfa 5 ) következő : 

Ferenc?. 

1777. alisp. 

kir. tanácsos. 

(1. Irinyi Krisztina. 

2. Irinyi Anna) 



Krisztina II. Ferencz László 

(hiripi Szuhányi János) alisp. kir. tan. szül. 1777. 

-j- 1838. kir. karaarai tanácsos. 

(b. Salíiausec N.) 



Valéria 
(Latinovics Móricz) 



*) Szirway Szathmár várra II. 31. 33. 125. 

') Ugyanott L 130. 133. 

•) Ugyanott I. 133. 

*) Ugyanott í. 137. 

*) Luby Károly ur szíves közlése szerint. 



Geöde - Geramb. 365 

A cziraeres nemes levelet Geöcz I. Ferencz mint gróf Károlyi 
titkára, kapta Mária Terézia király-asszonytól 1765-ben l ). 

Czimere viz- szintesen kétfelé osztott vért , a felső udvar kék , az 
alsó vörös ; a vért alján hármas zöld domb emelkedik fel , melyen egy 
kigyó kétszer összetekeredve , farkát szájában tartja , rajta fehér ga- 
lamb áll , csőrében píros köves arany gyűrűt tartva. Fölötte két oldal- 
tól két arany csillag ragyog. A vért fölötti sisak koronájából két "ele- 
fánt-orrmány között , mely jobbról arany-vörös , balról vörös-ezüst, kék 
oroszlán emelkedik ki , első jobb lábában buzogányt tartva. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *). 

Geííde család, (öszödfalvi). Ugoesa vármegye egy régi ki- 
halt családa , melynek törzse E t h e na két volt , kinek fia E ö s z ö d 
(Euzud) és Pál 1300-ban éltek; Euzudtól kapta nevét öszödfalva 
(Ewzudfalva). 1328-ban élt Benthnek fia Gödön, ki ugy látszik a 
családnév alapitója lett 3 ). Egyébiránt — ugy látszik — egyelőre a 
család az Ewz nevet használá. 

A XVI. század elejétől nagyobb részben megyei hivatalokban 
látjuk tagjait. 

1506-ban eözeödfalvi Greöde Pál Ugoesa megye alispánja. 

1559-ben Geöde Pál hatalmaskodási vádban marasztatik el Iza- 
bella és ifjú János királyi udvara által. 1560-ban ismét e végett evo- 
cáltatik. 

1576— 1590-ben GreŐde Pál alispán. . 

1591-ben László szolgabíró. 

1623-ban Pál esküdt, 1649-ben alispán. 

1676-ban Gr y ö r g y viselt esküdtséget 4 ). 

Ezután — ugy látszik — hanyatlott a család, már 1664-ben 
GeŐde Pala nemesi fölkelésre ki nem állbatás miatt öszödfalván rét- 
jét volt kénytelen zálogba adni 3 ) Ezután a család nyomai eltűntek. 

Cieörögli család. (FelsŐ-óri). Egyike azon hatvannégy csa- 
ládnak, ki Vas megyei Felső-Őr helységre 1582-ben Rudolf királytól 
nyert adományban megneveztetnek. (Lásd Zámhó család'), 

€rcravnb család. (Báró). Mint nevök hangzása mutatja, 
idegen vér. Hazánkba telepedésök a XVII. század elejére tehető. A 



*) Collect Herald. Nro 22. 

*) Adami Scuta gentil. tom. III. 

») Szirmay C Ugoesa pag. 131. 17. 117. 131. 136. 

•) ugyanott 51. 52. 53. 69. 60. 

•) Ugyanott 20. 21. 



Sfrr Oevber. 

család ismert törzse Geramb Farkas, és neje Plancmauerin 
Krisztina , fiók Farkas Ferdinánd, és a szerzőnek testvére J á- 
nos 1647-ki június 15 én kelt ozimeres levélben III. Ferdinánd király 
által magyar nemességre emeltettek 1 ). 

Czimerok viz-szintesen kétfelé osztott vért , a felső kék mezőben 
arany oroszlán hátsó lábam felállva , támadó helyzetben áll .; az alsó 
osztály ezüst udvarában egy piros rózsa virít A vért fölötti sisak ko- 
ronájából a leirt rózsa emelkedik fel két elefánt-orrmány között, melyek 
közül a jobboldali viz-swotesen arany-kék ., a baloldali vörös-eeüst 
szinü , mind a kettőből bárom-három roas-kalász nyúlik ki Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös. 

A család a múlt század végére négy testvérben jött le; easek 
azok: 1. Geramb Ferencz-Károly előbb (1787-ben) Körmöczön 
a bányai kamaránál számvevő tiszt ; utóbb Nagy-Bányán kir. kincstári 
erdőszeti inspeetor; 2, Ignácz-Victor a gr. Serbelloni ezredben 
kapitány ; 3. J á n o s-A d a l b e r t főhadnagy, kormány-tanácsos Gratz- 
ben ; 4. Gottlieb a selmeczi kamarai bányai törvényszék ülnöke, és 
kamarai igazgató , 1770-ki július 4-én Mária Terézia által az ausztriai 
örökös tartományokra nézve, 1770-ki július 29-én pedig József csá- 
szár által a római birodalmi lovagi rangra emeltettek *) ; és ekkor ozi- 
merők is megsza por itta tott. 

A család tagjai legtöbbnyire a kamarai bányászatuál hivatalos- 
kodtak. 

A bárói rangot az ujabb időben nyerték. 

Báró Geramb János 1844-ben a magyar királyi kamaránál 
titkár. 

Báró Geramb Ferencz 1844-ben Marmarosban a szlatinai 
kamarai só-aknáknál igazgató. 

fterber család. Gerber Mihály 1714-ben IIL Károly király- 
tól nyerte czimeres nemes levelét 3 ). 

Czimere a vért kék udvarában jobbról balra rézsút dőlő ezüst 
horgony lánczostól , a vért felső bal szegletében arany nap ragyog. A 
vért fölötti sisak koronájából arany grif emelkedik ki, első jobb lábával 
kivont kardot, a balban királyi pálczát tartva. Foszladék jobbról ezüst- 
vörös, balról arany -kék. 



') Mss. Musaei National, fol. lat. Nro 2l3. 

*) Ugyanott. 

•) Collect. Herald. Nro 625. 



Gerchet - tieréb. 349 

Sercliéi család. A XIV. század elején éltek Gerchei János- 
nak fiai Simon és Beké, kik 1309-ben Rajnáid nádor fiától Gyulától 
Zemplin megyei Csicsva 6si birtokból egy részt kaptak hűséges szol- 
gálataikért '). 

Gerdák család. Gerdák István emlékezete 1569-ben onnan 
maradt fen , mert a Groff nevű árvák vagyonát elfoglalá , miért ellene 
az országgyűlés intézkedett *). 

Oerdenfcli család. Közülök 1692-ben élt Gerdenich 
János, ki nejével Potturnyay Máriával Bars megyei Óhaj helység- 
ről Csery István és Mihálytól uj szerződés-levelet kivan , miután az 
előbbit viz-áradás miatt elveszte a ). 1 696 : ban pedig Gerdenicz Jánost 
tiltja Csery Mihály nevezett Óhajban egy curiának megvételétől *). 

Gerdenich József 1741-ben Mosón vármegye jegyzője és kö- 
vete volt 5 ). 

©ere család. Gere István 1720-ban III. Károly királytól 
kapta czimeres nemes levelét. 

Czimere a vért kék mezejében zöld téren könyöklő vörös ruhás 
kar kivont kardot iartva. A vért fölötti sisak koronáján kiterjesztett 
szárnyakkal fehér galamb áll , piros csőrében zöld olaj-ágat tartva. 
Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék 6 ). 

€2erét> család. (Vízaknai és vingárdi +). Erdélynek egyik 
régi kihalt családa , melyből több derék hadvezér és erdélyi vajda 
termett. 

Ismert törzsük Imre 1222-ben beszterczei bán II. András ki- 
rálytól Vízakna városában egy házat kap, mely róla G e r e b-háznak 
neveztetett *) És ugy látszik már ekkor kapa e városra nézve a király- 
biróságot is. Családfája néhány ízen — meddig t. i. az- adatok meg- 
egyeznek — igy terjed le 8 ) : 



*) Szirmay C Zemplin not. top. 339. 

2 ) 1569 ki 66. törv. ez. 

•) Sz. Benedeki Convent Faso. 9. Nro 61. 

») Nyitrai káptalan libro 8. Protoc. 87. fol. 312. 

s ) Lehoczky Stemmat. 1. 199. 

•) Collect. Herald. Nro 426. 

*) Szirinay C. Ugocsa 161. 

8 ) Kőváry : Erdély nev. családé. i 97. — ki megjegyzi, hogy e családfa 
folytatását a különböző táblázatok miatt nem adhatá , mert egyik Tamástól foly- 
tatja a családot ; a más pedig Orbánnak a két leány mellé még egy János nevű 
fiat is tulajdonit 



368 Geréb. 



Imre 

1222. 



László Orbán 

temeei bán. erdélyi vajda, 

f ■ /v - — i i — * *— n i i | 

Tamás György Zsófia Borbála 

(Perényi Orsolya) 1291. (Frank Vajda) (Uengelegi 

Pongrácz Kelemen) 

Mint e családfa mutatja . Imrének fia L á s z 1 ó temesi bán , r- 
b á n erdélyi vajda volt. 

A XIV. században , hol inkább W i n g a r t i előnevet használva 
tűnik fel, — élt Gr e r é b Miklós, kinek Bogáthy Ottiliátói nemzett 
ágazata így áll : 

Miklós 

(Bogáthy Ottilia) 

r __^ , 

János 

1459. al-feoraiányzó. 

(Hörögsz. Szilágyi Zsófia) 



i ■ ' — — i 

László Mátyás Miklós Péter Ferencz 

1476. f 1493. i f 1 vajda, f 1504. 1 1517. 

erdélyi ptisp. horvátorsz. Miklós (Kanisai Dóra) f — fr; 1 

bán. t Miklós 

az utolsó. 

Miklósnak fia János, ki neje horogszeghi Szilágyi Zsófia 
után a Hunyadiakkal állt rokonságban, 1451-ben Görgény vár pa- 
rancsnoka,- 1458— 1459-ben Erdély alkormányzója volt *) ; az utóbbi 
évben Mátyás király parancsot külde hozzá , Gerendy Mihály megfé- 
kezésére, ki a szebenieket kereskedésükben akadályozá *). 1466 ban 
már nem w i n g á r d i , hanem s z.-g y ö r g y i előnévvel vajdának ol- 
vassuk 8 ). Fiai közül 

László budai prépost , alkanczellár , (1476-tól) erdélyi püspök, 
pápai követ, és 1502-től kalocsai érsek volt. 

Mátyás horvát- , tót- , dalmátországi bán , több rendbeli vitéz- 
ségeiért Mátyás királytól testvérével Péterrel együtt Baranya megyé- 
ben egy várat kapott adományban. Jajoza alatt egy Mustafa nevű tö- 
rök bajnokkal, kivel senki kimenni nem akart, párbajt vitt, és legyőzte, 
s fejét a király lábaihoz tévé , ki mindjárt f gy gazdag készületü pari- 
pával és arany sarkantyúval ajándékozta ueg. Meghalt l493*ban. 



') Éder Józs. Kár. Erdélyország ismertetésének zsengéje. Szeben 1826. 
Lili l fcp . 

«) Gr. Teleki Hunyadiak kora X. köt 611. lap. 
•) Éder Józs. Kár. id. h. 



Geréb. 369 

Péter Mátyás és Ulászló királyok alatt hadvezér , országbíró, 
és végre nádor. — 1479-ben Stájerországban járt hadseregével, 1485- 
benBées, 1487-ben Német-Ujhely bevételénél voltjelen. 1490-ben 
Újlaki LŐrincz ellen küldetett Ulászló által. 1496-ban mint országbíró 
irá alá a Bakócz Tamás részére kelt adománylevelét. 1499-ben nádor 
lett. Meghalt 1504-ben. Testvére F e r e n e z 1517-ben halt meg, és 
ennek fiában Miklósban kihalt a vingárti Geréb család *) , s a víz- 
aknai Geréb házat s vele a király bíróságot a Haller család nyeré*) 
még 1553 ban. 

Valószínűleg e legutóbb emiitett M i klós 1564-ben sz.-mihályi 
előnévvel fordul eló, és ez évben Szapolyay Zsigmond- János parancsára 
elfogatott , de az ország kérelmére társaival együtt szabadon ereszteté. 

Geréb család. (Fiadfalvi). Mily vérséges összeköttetésben 
állottak (vagy nem) a fiadfalvi Gerébek a vingardiakkal , a történet 
előtt tudva nincs. 

A fiadfalvi Geréb család Udvarhely3zéken Fiadfalván,Bet- 
len falván és Galamb fa Iván lakott. Fiadfalvi Geréb Be- 
nedek Szapolyay János Zsigmond korában élt. Három fia maradt : 
Boldizsár, György és Benedek, kik 1583-ki septemb. 19-én 
adomány levelet kaptak 3 ). Ezek egyikének lehetett fia Andrá3, ki 
Báthori Gábor alatt Hadul vajda fogságába esett *) , honnan kiváltat- 
ván, utóbb Bethlen Gábor testőreinek kapitánya lőn. Benne a fiadfalvi 
Gerébek egyik ága kihalt. Testvére Anna Ugrón Pál neje volt 
(1640-ben). 

A másik ágon István 03 János élt, Udvarhelyszékben fő- 
emberek, kikben 1689-ben a másik ág is elenyészett 5 ). 

Creréfo család. (Arapataki). Az árapataki Geréb csa- 
ládból Geréb Mátyás 1404-ben él, ennek fia I s t v á n , ennek I. A n- 
drás, ennek ismét II. András (1558-ban), kitől a leszármazást 
mutatja a következő táblázat 5 ) : 



1 ) Kővári szerint id. ni. 98. 1. „Az árapataki Gerébek közül a múlt század- 
ban Antal, 1759-ben mint kir. táblai iraok családja történetét kidolgozván, 
azt vingárdi Geréb Jánoshoz a vajdához köté. (Fanesali gyújtem. Nro 40 
G. betű). De oklevelek hiányában — úgymond Kővári — hitelességet nem tu- 
lajdoníthatunk munkálatának, 1 ' 

a ) Szirmay C. (Jgocsa Ibi 

») Kállay Székely nemz. 243. 

») Kállay Székely nemz. 249 

*) Miké S. gyűjteménye szerint K ő vá r i után. 

24 



SJO Geréb. 



II. András 
1558. 





1 — -— ■ — 1 

István 


1 


György 1612. 
(Gegő Judit) 

i * > 

Ferenez 




(Mihálcz Ilona) 




■ ■ ■ ■■- i 
János 




(Csegezi Zsófia) 



János Antal 

(kilényi Székely Mária) 1759. 

í *— • i 

László 

(Macskási Krisztina) 

___ . /\ , 

László Ádám Miklós 



A családfán álló György és fia Ferenez Báthori Gábor által 
száműzetvén, 1612-ben a nóta alól Bethlen által fölmentettek J ). 

Az árapataki családnak egy másik ága is élt még, Geréb 
Antal, ennek fia László, ennek András, kinek leányai marad- 
tak : Katalin Apor Jánosné, Anna Gyöngyösi Jánosné, és Margit, 
kikkel Daczó Pál és Gergely osztoztak 1559. táján a ) , minthogy ne- 
vezett Geréb Antalnak nővérét Geréb Dorottyát Daczó Bálás birta 
nőül. 

Ugyancsak e családból származtak Geréb Eva, Endes Miklós 
itélőmester neje a múlt század elején. 

G. Zsuzsa Komis Perenczné 1729. táján, és ez, vagy másik 
Zsuzsa 1750. körül Mikó Ferenczné. 

Jelenleg élnek szintén e családból Béla, István és Bor- 
bála. 

Cteréb család. (Rettegi). Szintén Erdély családa. Törzse 
Geréb István 1685-ki nov. 3-án I. Apaffy Mihálytól kapott czimert, 
tizenkét évi szolgabi rósága jutalmául. Neje László Erzsébet volt. Csa- 
ládfáját igy alkotá 3 ) : 



*) Böjtin G. EngeínéJ Monumenta Ungr. 399. 

*) Kállay Székely nemz. 249. 

') Köváry Erdély nev. csaiádai. 98. lap. 



Geréb — Gerendy. 



371 



István 

1685. 

(László Erzse) 

András 

■*— 

István 
(Erdélyi Zsófia) 



András 

-- * 



András 
Poroszországban. 



József 
leányok. 



János 
(Nagy Bora) 

■ A i, 

Dániel 
István 



Andrásnak fia András Poroszországba Mária- Verdenbe szakadt 

Geréb család. (Medgyesi). Előnevét tekintve, amedgyesi 
t»«réb családot szintén Erdélyből származottnak kell tekintenünk. 

Medgyesi Geréb Rudolf pesti h. ügyvéd , — mint ha- 
lálozási jelentése mutatja — meghalt 1858-ki július 22-én, kora 54-ik 
évében. Neje F i 1 i p p i n a előbb Kalisné, kitől fia Geréb Zsigmond. 

Rudolfnak nővére Mária, Rittemé. 

A család evang. vallású. 

©eréb család. (Kelementelki). Kelementelki Geréb család 
1570-ik évből említtetik ») 

Gerebsey család. (Gerebsei f). Zemplén vármegyei kihalt 
család , mely azon megyei G e r e b s e (jelenleg) pusztáról irta elő- 
nevét *). 

Gerecz család. Zemplén vármegye armalista nemes családai- 
nak egyike 8 ). 

G' eréczy család. Lásd G r é c z y család. 

Cterenday család. Hasonlóan Zemplén vármegye czimer- 
leveles nemes családai közé soroztatik *). 

Gerendy család. (Gerendi f). Erdély egyik letűnt törté- 
nelmi hirű családa, mely Gerendet (most a gróf Kemény család 
birtokát) birta, és előnevét is arról vévé. 

1459-ben élt Gerendy Mihály , ki a szebeni kereskedőket hábor- 
gatá szabad járás-kelésökben , miért Mátyás király megfékezésére Ge- 
réb Jánost bizta meg 6 ). 



í ) Lehoczky Stemmat. II. 154. 

*) Szirraay C. Zemplín not. top p. 82. 

») Ugyanott 112. 

*) Ugyanott 112. 

*) Gr. Teleki Hunyadiak kora X. köt. 611. 



24* 



• 3ÍZ űéressy. 

A mohácsi vész korában (1526.) élnek Gerendy Péter, kinek 
nejeZokolyiBorbála 1 ) előbb Báthori Jánosné ; — János egyik 
hive Szapolyaynak, és egyike azoknak , kik nevezettet 1526-ban Tokaj- 
ban királyul választják a ). Miklós 1526-ban fejérvári őrkanonok 5 ), 
H Ulászló kincstárnoka , I. Ferdinánd hive , ki által erdélyi püspökül 
neveztetett , de Szapoiyay mást nevezett. Szapolyay hátrálása után 
Gerenden gyűlést tart , és ott Szapolyay ellen fegyverre hivja fel Er- 
délyt. Utóbb Szapolyay győzvén , Miklós kifut, Lengyelországba, Kra- 
kóbft vonja magát, s ott számkivetve szegényül hala el 1542-ben. 

Gerendy Györgynek 1569-ben Thomori Kristóffal volt baja, 
s ügyét föllebezte *). 

Gerendy István 1551-ben a német tábor hadi biztosa. 

Gerendy János 1593-ban az ellenzék sorában küzd , 1594-ben 
Báthori Zsigmond elfogatván , nótáztatja s száműzeti 5 ). 

Gerendy Márton 1559-ben szintén nótát kap, s igy veszti 
Bányabükket és Szent-Mártont e ). Másik 

Márton Bethlen Gábor követe Achmet török császárhoz 1613- 
ban 7 ), oly sikerrel, hogy e követség eredményéül n fényes Porta tizen- 
hatezer foglyot bocsát szabadon haza Bethlen Gábor iránti tisztelet- 
ből. E Mártonnak Apaffy Annától csak leányai voltak , ugy szintén 
Gerendy Istvánnak is farnasi Veres Annától csupán leányai maradván, 
ezekben a gerendi Gerendy család kihalt. 

Azonban Gerendy-ek ma is élnek mint birtokos család Kü- 
küllő vármegyében , ámbár az előbbivel Összeköttetésök előttem isme- 
retlen. Jelesül Gerendi Miklósné Veszprémi Róza szálástelki-, Ge- 
rendy Mária sárosi és gogányi birtokosul iratik. 

Gereesy család. (Nagy-Géresi). Eredetileg Zemplén megyei 
család, előnevét azon megyei N a g y-G é r e s-ről kölcsönözvén, azonban 
Zemplén megyében kihaltnak iratik 8 ). 

Jelenleg Szathmár és Szabolcs megyében él. 

Szathmár megyében Géressy János nejével Tunyoghy Er- 



') Szirmay Szathmár várai. II. 206. 

*) Horváth Mihály Magyarorsz. tört. III. oC9. 

3 ) Jászay Magyar nemzet napjai a mohácsi /ész után. 127. 

*) Kemény Józa. Notifc. Archivi et Capituli Albens. pag. 234. 

*) Wolph. Bethlen III. 214. 463. 487. 

•) Kőváry Erdély nev. csalidai S9. 

"0 Böjthi Gásp. Engelnél Monumenta Cngr. 361. 

8 ) Szirmay C. Zemplin not. top. 82. 



Ger&lliy — Swgjfe. 373 

zsével 1725-ben egész Tunyog helységet nádori adományban kérte 
fel *) , e század elején birtokos a család Máté-Szálkán a ). 

Cterettoy család. Zemplén megye armalista nemes családai 
sorában áll 3 ). 

Q erezd y család. Szathmár megyében Szamos- Újlakon G e- 
r e z d y István 1463-ban részjószágot kap kir. adományban *). 

Gergely fy család. Nemes család Szabolcs megyében, hol 
Gergely fy János 1843-ban al-ügyvéd , József pedig esküdt volt- 

Ctergelyfi család. (Kibedi). Erdélyben maros-széki székely 
család; közülök kibedi Gergelyfí Mihály azon szék ülnöke 1571- 
ben 5 ). 

Már előbb Gergelyfi János . ki 1506-ban az agyagfalvi gyűlésen 
Udvarhely széket képviselte 6 ). 

Gergelyt család. (Gyergyó-sz.-miklósi). Mint előneve mu- 
tatja, gyergyószéki székely származás , honnan Zemplén vármegyébe is 
átszármazott, és ott e század elején Rad helységben birtokos 7 ). 

Gyergyó-sz.-miklósi Gergelyi M i h á 1 y 1788-ban Zemplin megye 
első aljegyzője volt. 

Valószínűleg Zemplén megyéből átszakadt a család Ung me- 
gyébe is , hol Gergelyi János 1859-ben vette nőül Szirmay Blankát. 

Szintén Erdélyből származott Gergely János Krassó várme- 
gyébe , hol kossovai jegyző volt ; az erdélyi Guberniumtól 1823-ki 
febr. 11-én kelt nemesi bizonyítvány át Krassó megyében 1823-ki dec. 
10-én hirdetteté ki. Jelenleg Krassóban már e család nem létez. 

Gergye család. Gergye István és György 1722-ben 
III. Károly királytól nyerték czimeres nemes levelöket. 

Czimerök a vért kék mezejében zöld téren fészkén ülÖ fehér 
pellikán melle vérével fiait táplálja; a vért fölötti sisak koronáján 
vörös mezü férfi kar könyököl, kivont kardot tartva. Poszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös 6 ). 

A család lakhelye Vas vármegye, hol Gergye István 1845-ben 
megyei esküdt volt. 

*) Szirmay Szathmár várm. II, 120. 

2 ) Ugyanott 113. 

8 ) Szirmay C. Zemplin not. top. 112. 

& ) Szirmay Szathmár várm. íí. 216. 

■) Kállay Székely nemz. 249. 

b ) Ugyanott. 

1 ) Szirmay G. Zemplin uot. top 107. 288. 

s ) Lehoesky Stemtn. 1. 196. 



874 Gerhard — Gerliezy. 

Gerhard család (Királyfalvai). Zólyom megyei eredetű ne- 
mes család, elterjedve Hont, sőt Nógrád megyébe is. 

Teljes családfáját nem bírván , a következő nemzékrend ugy lát- 
szik csak a múlt század végéig s hézagosan mutatja a leszármazást : 

Gerhard I. György- 
Zólyom v. jegyző 
1663. 
(Radvánszky Anna) 

11. György Sándor Kata N. 

Hont v. álisp. (Teleky Miklós) (Révay Gáspár) 

1680. . 

(Vay Klára) i * n 

JL* : . Pál Péter Sámuel Tamás 



i " 1 

György Klára Hont v. alisp. 

ezredes. (Potturnay 1670. 

Simon) (Beniezky Anna) 



_A_- 



Sándor 
Zólyom v. alisp. 1758. 



Mária Honorata 

(Yégh Károly) (Podhuzsányi Zsigmond) 

L György 1656-ban Hont, 1663-ban Zólyom vármegy • ') 
jegyzője volt. 

II. (ry ö r g y 1680-ban Hont megye alispánja 2 ). Fia György 
ezredesnek iratik. 

Pál 1670-ben Hont vármegye alispánja 3 ) , 1652-ben Hont me- 
gyei udvarnoki ház és két zsellér-ház, patkós feszéri ház és szőlő iránt 
Gedey Andrást és Istvánt evocáltatja *>, Neje Beniezky Anna, ki másutt 
1686-ban Gerhard György özvegyéül iratik. Fia 

Sándor 1758 — 1760-ban Zólyom vármegye alispánja volt. 

Crerliczka család. Zemplén vármegye czimerleveles nemes 
családa. 

Crerliczy család. (Báró). Egyike a legrégiebb magyar csa- 
ládoknak ; bölcsője Krassó vármegye. Neve hajdan Gerlistei, Ger- 
lioze, Gerliezy, sőt Horvátországba átszármazva, Gerlichich 
alakban is Íratott. Törzse Tuarko s ) II. István király alatt (1114 — 
1 131.) élt, s róla egy ideig a család T u a r k o-nak is neveztetett. 



') Kéler család ar malisának kihirdetésén aláirvm. 
2 ) Lehoczky Stemm. I. 196. 



*) Ugyanott. 

*) Szent Benedeki Convent. Faso. 83. Nro 6. item Fasc. 115. Nro 6. item 
Fasc. 130. Nro 49. conpulsorium pro eoclem. 

5 ) Különböző személy azon Tvartkó-tól, ki 1104 -1109- ig Bosznia 
bánja volt. 



Gerllezy, 375 

Tuarkónak egyik ivadéka Gerlicze Jakab idősb Jakab- 
nak fia IV. Béla király alatt a lodomeriai berezeg elleni harczban, 
Yrjzlow vára ostromában , hol hősi elszánással hágva meg a falakat, a 
zászlót a vár tornyára tüze , és végre 1241-ben egyike volt azoknak, 
kik a sajói ütközetben mindenütt a király kíséretében harczoitak , és 
annak a teugermellék felé menekülésére éltök veszélyeztetésével és 
vérök oníásával utat nyitottak , s biztosságáról , élelméről gondoskod- 
tak , mint ezt ezen érdemeiért IV. Béla királynak Wryoh földéről, 
és Z w p 1 y c h földjén három ülésről (cura tribus mansionibus in terra 
Zwplyeh) 1256-ban kelt adomány le vele *) előadja. 

Emiitett ifjabb Jakab nak kis unokája volt Gerlicze László, 
kinek elsőszülöttje Gerlicze Jakab Boszniában verbosi főkormánvzó, 
második fia Gerlicze Peregrin pedig 1387— í437*be.o püspök 2 ) 
volt. E két testvérrel egy időben élt vér-atyafiok Gerliczei Sebestyén- 
nek (vagy mint irva van: Sebastiani de Gerlista = Ger- 
listye) fia István, ki 1410-ben Pipó temesi báotói ősi birtoka 
Gerlistye helységre uj adomány levelet nyer. Ezen Istvánnak egye- 
nes vonalon utódai Gerlistyei Péter és György 1575-ben éltek, 
kikről alább lesz szó. 

Ez időben a Gerliczei vagy Gerlistyei családnak egyik 
ága már Erdélyben is birtokos volt , és ott Hunyad megyei Arany 
nevű helységről aranyi előnévvel élt , igy aranyi Gerlistyei 
Miklós gyerő-monostori Kabos Miliálylyal 143 l-ben Báthori István 
erdélyi vajda iktató parancsa folytán iktattatnak be Szegh Demeter 
Hunyad megyei , és Fustyán Péter minden erdélyi birtokaiba Zeyk 
András ellentmondása mellett 

I. Ulászló korában Gerlistyei Lászlót és Jánost találjuk, 
kik érdemeikért a M ehadikai családdal együtt Mehadika, C s e b- 
n y ak , Parho stb. helységről királyi adományt nyertek. Nem sokkal 
ezután ismét Gerlistyei Jakab tűnik fel , kit I. M á t y á 3 király arra 
érdemesittetett , hogy egész Gerlista vagy Ruderia, és Prili- 
p e c z falukról uj királyi adomány-levéllel megajándékoztassék. Kelt 
ez uj adomány Budán Í4S4. sz. Máté apostol ünnepén. 

*) Lásd gr. Kemény Józsefnek az Á r p á (1 1 a történeti zsebkönyv első 
évi foly. 156— 18Ő. lapján a „Gerliezyek 11 om ágazati értekezését", 
hol ezen s a többi oklevelek is közöltetnek , s melyek után közöltetik itt a Ger- 
liczy család ismertetése. 

*) Különböző személy azon „Fráter Peregrinus de Saxonia" 
nevű 1349-1355. bosnyák püspöktől, ki Praynál (Hierarchia U. 430.) előfordul. 



JWft Oerlleny. 

Most említett Jakab és testvére István 1486-ban Mátyás 
királytól ismét más adománylevelet nyertek, mely szerint a király, neje 
Beatrixxal egyetértve, a Bolsavicza folyó mellett lévő R a p p o 1 1 , 
P 1 e s s i v a egész falvakban , és Valisora részjószágban lévő min- 
den királyi jogokat nekiek engedi. A következő 1487-ki év szintén uj 
kiváltságokban részesité Gerlistyei Jakabot , ki már akkor T a y e r a y 
második bán (vice banus) volt , és azt nyeré , hegy Karánsebesen szer- 
zett háza minden adótól és városi szolgálattól föl mentetett , ő pedig 
és maradékai minden itélő hatalom alól kivétettek , ugy hogy csak a 
Szörényi (zewrinai) bán és másod bán elé volt idézhető. Ezeken fölül 
1488-ban Gerlista vagy Rudera, Prilipecz és Valisora helységbeni min- 
den királyi jogokra is adományt nyert. Jakab 1498 - 1502-ben már az 
ország bárói sorában mint szörényi bán fordul elő , és részt vett ez 
időben Jajcza vára ostromában is *)■ 1502-ben Zvornik várát vette be. 
1504-ben még élt, a következő 1505-ben már nem leljük az élők sorá- 
ban. Fiairól alább. 

Jakabnak és Istvánnak volt még egy teatvérök Gerlistyey 
Gry örgy , ki 1490— 92-ben csanádi püspök volt 2 ). 

Fölebb emiitett Gerlistyei Jakab szörényi bánnak fiai marad- 
tak :1. Gerlistyei Imre severinai , orsovai , pethi és mihaldi vég- 
várak várnagya ; 2. Gerlistyei N. orodi nagy-prépost ; 3. G. J a k a b , 
ki 1526-ban Mohácsnál esett el; 4. Miklós: 5. Dorottya karán- 
sebesi Fiáthné; és 6. Katalin Marsinayné. Hogy az alább mondan- 
dókat világosabban érthessük , jónak látom itt ezeknek leány-ági le- 
származási táblázatát közleni : 



■) Istvánffy: Libro IV- p. 31. tesz róla említést, e szavakkal : „praesidiís 
eliam , quae ducibus Pelrv Taruoco el Jacobo Gerlistano seterini excvbabanl , in 
iívsí ium evocalis" e c. 

2 ) Gr. Kemény József szerint sem Batthyány Ignáez , sem Pray (Hie- 
rarchia) nem emliti a csanádi püspökök névsorában . hanem előfordul Bonfininél 
(Dec. IV. lib. VIII.) Csanádi püspökül követeli hiteles irók nyomán — ngymond 
— a Gerliczyek bárói diplomája l?77-ben , ezen szavakkal : „tfMwt el fratrem ejus 
Gcorgium nominatum intet Praesules Chanadienses numerarí. — Batthyány ignáez 
(Series Episcoporum Chanadiensium , pag. 110.) a római szék jegyzökönyvéből 
vett adat szerint 1493-ra Lukácsot tesz csauádi püspöknek ; és G y Ö r g y- 
rŐl Bonfin után tesz említést egy jegyzetben , de a ..évsorből mégis kihagyta ; 
de 6 ez oklevelet még — úgymond Eeasény — nem ismerte. 



Gerllczy. 



m 



Gerlistyei Jakab 

Szörényi bán. 

fl504. 



Imre 
1532. 



N. 

orodi prépost 

1532. 



Jakab 

elesett 

1526. 



Miklós 
1532—1536. 
(Thárnok 
Fruzsina) 



Sára 

(Szováti Ombozi 

Miklós) 

1541—1559. 



Anna 

(Dyenesi 

Lászlóné) 

1541-1551. 



Ombozi György 

1566-69. 

alperes. 



Dóra 
(Fiáthné) 

i " . 

Fiáth 
Ferencz 

' — -?. ' 

Boldizsár 

Anna 

1566—69. 

felperes. 



Kata 

(Marsinayné) 

* , . 

Marsinay 
Ferencz 

_A___ 



György 



Ferencz 
1566-69. 

felperes. 



Ugy látszik, hogy e táblázat törzsének Jakabnak testvére, 
vagy vele két atyafi-testvér volt Gerlistyei Gábor, ki 1528-ban élt, 
és ily családfát alkotott : 

Gerlistyei Gábor 
1528. 



György 

1568. perbe 

avatkozó. 

1575. alperes. 



Miklós 
1581. 



János 
1602. 



Péter 

1568. avatkozó. 

1575. alperes. 

i ■ -i 

István 

1581-1602. 



Erzsébet 

(Vajda Bonavent.) 

alperes 1575. 



1528-ban a törökök Boszniával együtt a magyarországi temesi 
bánságot is elfoglalván , a Gerliczyek (vagy Gerlestyeiek) is kiszorul- 
tak ez utóbbiból, és a többi családokkal együtt Erdélybe vonultak , hol 
Gerlistyei Gábor (ki az utóbbi táblázaton áll) érdemeket szerezvén, 
1628-ban Szapolyay János királytól Mehad ika, Ujredek, Porho, 
Pelethin és M őrzik helységekről , melyeket ősei is már háborit- 
lanúl birtak , Váradon 1 528-ban (2-da die Epiphaniarum) uj adomány- 
levelet nyert utódaira nézve. 

A másik ág (a szörényi bán Jakab ága) is szintén birtokos volt 
Erdélyben , és beházasodásuk is nagy részint oda történt. Jakabnak fia 
Miklós már 1532-ben Hunyad megye egyik helységéről aranyi elő- 
névvel élt, és igy fordul elő egy beiktatásnál mint királyi ember (homo 
regius). Neje Thárnok Fruzsina szintén Erdélyből való volt , leánya 
lévén rápolti Thárnok Péternek Ugyanezen Gerlistyei Miklós bakaji 
Macskási Gáspá.- fiainak Jánosnak és Györgynek magvaszakadtával, 
neje után jogot nyert a Macskási család birtokaira , úgymint epés*: 



379 Gerllczy. 

Rápolt, Tóthfalu ésBulbuk egész faluk ésBakaj rcszjószágra (Hunyad 
vármegyében) , továbbá szarakszói részjószágra (Fejér vármegyében), 
mint ezek Mayláth István erdélyi vajda iktató parancsából kitűnnek. 
Gerlistyei Miklós 1536-ban megúalálozván, Özvegye Thárnok Fruzsina 
gyermekei számára örökös egyezés mellett rápolti Thárnok Jánostól, 
a r á p o 1 1 i és oláh- rápolti (Hunyad megyében) részjószágát meg- 
vásárolta, és ebbe 1536-ban a fejérvári káptalan által beiktattatott. 

1553-ban élt másik (a fölebb emiitettől különböző) Gerlistyei 
Jakab Szörényi bánnak a budai káptalan előtt (í'eria 2-da proxima 
aate festum Cathedrae B. Petri Apostoli 1553.) Orsolya, Koloniesi 
Horváth Miklós királyi főlovászraesternek özvegye átengedé egész 
Kopácsy, Zlathna és Valisora részjószágot , melyeket csere által Márga 
Györgytől szerzett vala. Ez adat azt látszik mutatni, hogy a Gerlistyei 
család egészen át nem szakadt Erdélybe , hanem némelyek megmarad- 
tak még a bánságban , és ott való javaikat még bírták. De az 

1566-ban és 1569-ben a 6u és leány között támadt per méltán 
gyaoittatja, hogy az akkori egész leány-ág Erdélybe átházasodott, 
valamint azt is mutatja, hogy akkor már a Gerlistyei (vagy Gcriiczey) 
családból fí-ágon csak Gábornak (az utóbbi táblázaton látható) György 
és Péter nevű fiai éltek , mert ha többen éltek volna , azok is a perbe 
beavatkoztak volna. E per tárgyát és folyamatát a következőkben vá- 
zolhatjuk, világosabb felfogás végett tekinthetvén a fölebbi két táblá- 
zatra. 

„A. Gerlistyei leány-ág maradékai — irja gr. Kemény János — 
u. m. karánsebesi Fiáth Anna és Marsinay Ferencz mint 
felperesek ,Ombozi György mint alperes ellen 1566-ban a karán- 
sebesi ítélő al-szék előtt pert indítván a Gerlistyei családi jószágok, 
tt. m. Mehadika, Thuregova , Csebníák , Porhó (a Miháldi kerületben) 
Prilipecz , Gerlistye vagy máskép Ruderia (Halmási kerületben) bir- 
tokok felosztása iránt , és a per ez al-székről II. János (vál.) király 
táblájához menvén fel, parancs adatott Orbai Miklós sebesi bánnak, 
hogy a kért osztályt Karánsebes várnagyai és szolgabirái által véghez 
vitesse. Ennek *Vytán Vajda Bonaventura karánsebesi várnagy, és 
Brethován Márton szolgabiró, kimenvén az osztályra, Ombozi György 
alperes osztály alá bocsátá ugyan a Kopácsi , Valisora és Zlathna rész- 
jószágot, de Mehadika és többi fent említett jószágok osztályára nézve 
kivont karddal ellent állott. ~ E miatt a per újra a királyi ítélő táblára 
kerülvén, sok vitatás után az határoztatott, hogy peres felek bizonyító 
okmányaikat átvizsgálás végett Berendi György karánsebesi bánnak, 



Gfriiczy. 379 

és táblabiráinak mutassák be. De Ombozi György ezt is hátráltatta, 
mert a pernek más fordulatot adván , a felpereseket uj ügy-vitatások 
meghallgatására törvény elé idéztette, és nemsokára ezután (1568-ban) 
a Gerlistyei fiu-ág, u. m. György és Péter (Gábornak fiai) is a 
perbe avatkoztak (ingeráltak). 1569-ben az okmányok bemutatása meg- 
történt, melyeknek átvizsgálása után 1569 ben (Dat. Albae Juliae feria 
2-da prox. post Dnicam Exaudi) törvényesen határoztatott: először 
hogy Mehadika, Csebnyák , Porho, Kopácsi és Thuregova egész faluk, 
és Valisora részjószág a Gerlistyeiek vételi szerzeményeik ; — Gerlistyc 
és Prilipecz falvak pedig — mivel Gerlistyei György és Péter ezen 
jószágokról szóló eredeti adomány-leveleiket elő nem mutatták — a 
Gerlistyeiek által csak ujitó adomány mellett, — Valisora pedig I. Má- 
tyás király adományánál fogva biratik. Másodszor : Gerlistyei György 
és Péter , nemesrendü ötvened magukkal a sebesi bán és karánsebes i 
várnagyok és szolgabirák előtt Márga nevű faluban hitet tegyenek 
arról, hogy el nem titkoltak oly okleveleket, melyekből a fent előszám- 
lált jószágok leány-ágat illetése kiderülne. Ezután a per tovább foly- 
tat tat van, miután Valisora iránt hosszas vitatások történtek volna, végre 
ugyancsak 1569-ben (Dat. Albae Juliae , Sabbatho prox. post festum 
Concept. B. M. V.) törvényesen Ítéltetett , hogy Gerlistyei György és 
Péter a leány-ágnak , u. m. Fiáth Annának , Marsinai Ferencznek és 
Ombozi Györgynek Prilipecz és Gerlistye egész falvakból, és 
Valisora részjószágból a leányi negyedet (quartalitiumot) készpénzzel, 
Thuregova réazjószágból pedig a leányi negyedet csak Fiáth Annának 
és Marsinay Ferencznek hasonlólag készpénzzel fizessék ki oly móddal, 
hogy a Prilipeczi , Gerlistyei és Valisorai negyednek és többi bárom 
részeiknek Örökös birtoka Gerlistyei György és Péter, — a Thuregovai 
leányi negyednek birtoka pedig Ombozi Györgynek és maradékainak 
tulajdonok legyen. 

Ezután nemsokára Báthori István lengyel király és erdélyi vajda 
alatt ismét hasonló per támadt a Gerlistyei két ág között, mert 1575 
év felé Gerlistyei Erzsébet karánsebesi Vajda Bonaventurának (a ki 
azelőtt karánsebesi várnagy vala) felesége , fentebb emiitett Gerlistyei 
Györgyöt és Pétert előbb a karánsebesi várnagy és szolgabirák , 
azután pedig Tompa István karánsebesi bán és táblabirái ítélőszéke 
elé idézte Thuregova, Bokosnyicza, Pleswa, Kis-Miháld másképen Me- 
hadika, Perhova, Csebnyák , Prilipecz , Ruderia , vagy Gerlistye faluk- 
ból részt kívánván , - ezen per Báthori István itélőszékeig jutván, itt 
ítéltetett , hogy mivel Ii János vál. királynak 1569. évbeli Ítélete sze- 



3éO Gerlfoty. 

rmt a Gerlistyei leányoknak a leány-negyed már kiszolgáltatott, ennél- 
fogva e jószágok osztály alá nem jöhetnek többé. A. per a fejedelmi 
tábláról Báthori István tulajdon személye elé följebbeztetett , azonban 
B. István épen akkor a lengyel királyságot átvévén, 1575-kijan. 27-én 
a medgyesi országgyűlésre került, hol a fejedelmi tábla ítélete helyben 
hagyatott. A peres felek ez itéletlevelet (sententionales) ekkor ki nem 
vévén , az kérésökre 1578-ban Báthori Kristóf fejedelem pecsété , és 
Wesselény Miklós itélőmester aláírása alatt adatott ki 1 ). 

Emiitett Gerlistyei Györgynek (mint a fölebbi második tábla 
mutatja) fiai voltak : M i k 1 ó s és János. 

Gerlistyei Péternek pedig fia volt István, kik B. Zsigmond 
korában éltek 1581— 1602-ki időközben. 

Nevezett István a fejérvári káptalan előtt meginteti szováthi 
Ombozi Miklóst, hogy Thuregova, Prilipecz , Ruderia, Csebnyák, Kru- 
senecz , Bolovasnicza , Mehadika és Porho részjószágait az ő kirekesz- 
tésével Gerlistyei Györgynek ne adja el. 

A XVTL század elején a Gerliczey fiu-ág ismét kiszorult Erdély- 
ből , javait elzálogosítván Ombozi Miklósnak , kinek leánya Ombozi 
Zsuzsa alsó-szováthi Bádoki Tanaásné ugyanezen jószágokat Nádudvari 
Istvánnénak, és Nádudvari Erzsének Kapitán Boldizsárnénak Örökösen 
bevallotta. Ezek szerint a Gerlistyeiek Erdély odahag vasával ismét a 
Bánságban Karánsebesen vonták meg magokat , és már nem annyira 
Erdélyhez, mint I. Rudolfhoz szítottak , így történt hogy midőn 1603- 
ban Székely Mózses Karánsebest ostromoltatná , és a város feladásról 
gondolkoznék, a fent emiitett Gerlistyei Miklós ezt ellenzetté 2 ). 

1604-ben pedig Gerfcstyei István ugyancsak Karánsebesen, — 
midőn azt a ráczok pusztiták, — feleségével együtt meggyilkoltatott 3 ). 

így letűnvén a család Erdélyben és a Bánságban is, csak I. Leo- 
pold király alatt látunk ismét Gerlicze vagy Gerliczei Jakabot, 
ki a törökök elleni háborúkban szolgálta királyát. Ennek fia János- 
Márk az akkori zűrzavaros időkben elhagyván Magyarországot, Hor- 
vátország tengermelléki részeibe vonult , és ott megtelepedvén , Ger- 
licze neve horvát mód szerint G e r 1 i c h i c h-re változott , ennek fia 
<üy örgy-Antal 1708. táján az olasz háború alkalmával saját költ- 



') Ez Í8 közölve id. helyen egészen VIL 

2 ) Wolph. Bethlen Hist. V. p. 206. hol Gelest i-nek iratik. 

') Ugyanott VI. p. 60. hol „Gerle«tei Steph." áll. 



Gerliczy. $81 

ségén épített hajókon átszállítván a császári sereget Olaszországba, 
érdemet szerze. Ennek fia 

Gerlic'hich Jáno s-F e 1 i x ifjúságától kezdve szolgálatra 
adván magát, az 1736 ban kezdődött török háború alkalmával Er- 
délybe küldetett mint királyi biztos az Erdélyben és Bánságban tá- 
borozó császári hadak élelmezésére. Ezután buccari fŐkapitánynyá , és 
a fiumei , buccarii és tersakti törvényszék elnökévé neveztetett , és 
végre — miután már előbb a,?, ausztriai többi tartományokra nézve a 
báróságot megnyerte,- — 1777-ki május 27-én Mária Terézia király- 
asszony által magyarországi báróságra emeltetett. Gyermeke három 
maradt: 1. Mária-Jozefa, 2. Antal a bánsági határőri ezred 
ezredese , és 3. F e r e n c z az erdélyi bányászatok zalathnai fŐmestere, 
utóbb a selmeczi kamara fŐ-grófja, 1807-től cs. kir. kamarás , 1808-tól 
cs. kir. valós, belső titkos tanácsos. Általa n Gerliczy család nemcsak 
Magyarországon és a Bánságban , de Erdélyben is újra birtokosodui 
kezdett. Neje báró Zweckau Antónia , ennek mostoha testvére báró 
Diettrich Ferencz volt , ki az általa a kamarától beiratképen (inscrip- 
tionaliter) birt Válkai részjószágot Erdélyben mostoha nővérének báró 
Zweckau Antóniának b. Gerliczy Ferencz hitvesének 1777-ki június 
1 3-án eladta. Ez eladást Mária Terézia királyi jóváhagyással (concensu 
regio) megerősítette , és b. Gerliczy János- Félix és fia Ferencz érde- 
meik tekintetéből a királyi váltásdijt (summa inseriptionalis) 15,300 
forintra tette, a visszaváltási időt pedig 1780-tól fogva még 50 évvel 
szaporitá, és eképen e birtokokba b. Gerliczy Ferencz és neje b. Zweckau 
Antónia 1780-ban be is iktattattak. Gyermekeik következők: 

1. Mihály m. kir. helytartói tanácsos, 1810-től cs. kir. arany- 
kulcsos, 1829-tŐl Temes megye főispáni helyettese volt. 

2. Fülöp erdélyi kir. kincstári tanácsos, 1808-tól cs. k. arany- 
kulcsos , 1831-ben nőül vette gróf Kun Zsuzsannát, kitől 1832-ben fia 
született. 

3. József gs. kir. ezredes, cs. kir. ar any kulcsos , és a parmai 
sz. György rendnek vitéze. 

4. Ferencz 1818-ban cs. kir. arany kulcsos, b. Stipsics huszár- 
ezredben kapitány, 1831-ben őrnagyi ranggal nyugalomba ment 

5. V i n c z e. 

A XVII. század végétől kezdve a család leszármazását mutatja a 
következő családfa : 



38£ Gerllczy 



Gerliczei Jakab 
1650. 



Gerlicliich 

János Márk 

1680. 



György-Antal 
1708. 



János-Felix 
báró 1777. 

— -*- — — i 

Mária Jozefa Antal Ferencz 

ezredes. aelmeczi kam. gróf. 

(b. Zweckau Antónia) 



*i 



Mihály Fülöp József Ferencz Viacze 

1829. erdélyi kincst. tan. ezredes cs. kir. uyug, 

Temesvárra. (gr. Kun Zsuzsa 1831.) 1835. őrnagy 1835. 
föi»p. helyettes. 



A báró Gerliczyek czimere , melyet 1777-ben János-Pelix a 
magyar báróaággal nyert, rézsútosan (indeoussim) négyfelé osztott 
vért , melynek felső része rézsútosan kék és zöld színűre van különböz- 
tetve , a felsőbb kék mezőben ezüst keresztecske , az alsóbb zöld mező- 
ben pedig Magyarország czimere látszik. A vért oldalos vagyis máso- 
dik é3 harmadik mezeiben fél fekete sas kiterjesztett szárnyakkal mint- 
egy az oldalakból kinőlni látszik ; végre az alsó égszin mezőben arany 
horgony van. E vért közepét a kisebb úgynevezett sziv-vért foglalja 
el , melynek vörös mezejében a család nevére czélzólag hármas zöld 
dombon gérlicze galamb áll , csőrében gyűrűt tartva , mint a diploma 
állítja, a család ősi czimere. A vért fejének kék mezejében három arany 
csillag ragyog. A vért fölött bárói korona nyugszik , s azon három ko- 
ronás sisak áll ; ezek közül a középsőn az arany horgony áll két elefánt- 
orrmáuy között , melyek ezüst- vörös és arany- kék színűek ; — a jobb- 
oldalin keresztbe helyezett kard és pallos között a paizsbeli keresztecske 
ragyog ; — a baloldali sisak koronáján hármas dombon két bányász- 
kalapács között a gérlicze galamb áll csőrében gyűrűvel Foszladék 
jobbról arany-fekete, balról ezüst-vörös, és telamonok gyanánt a vértet 
jobbról oroszlán, balról tigris veszi körül. 

E czimertől az alakok elhelyezésére nézve különbözik azon — 
metszvényben itt is látható — előbbi családi czimer , melyet Gerliczy 
Antal (Mária) 1774-ben nyert. Ez a vért aljáról emelkedő gúla alakú 
©aztálylyal együtt öt udvarra oszlik. Az első és negyedik osztály arany 
mezejében egyfejü fekete sas kiterjesztett szárnyakkal látható. A má- 



Gerllntzv - Orvén 



393 




sodik és harmadik udvar vörös mezejében zöld halmon fehér galamb 
áll , csőrében gyűrűt tartva j e két 
udvar fejében zöld mezőben három 
arany csillag ragyog. A vért fölött 
két sisak van, a jobboldalinak koro- 
náján egy fejű fekete sas áll : a bal- 
oldalin pedig két elefánt-orrmány 
között, — melyek közül a jobb- 
oldali arany-vörös, a baloldali vörös- 
arany szinü, — a gyűrűt tartó gerle 
áll. Foszladék jobbról arany-fekete, 
balról ezüst-vörös *}. 

Cterlintzy család* Zemplin megye czimerleveles nemes csa- 
ládainak egyike 2 ). 

Ctermak család. Lakhelye Zemplin vármegye, hol a czimer- 
leveles nemes családok 3orában említtetik 3 ). 

íic-rő család. Szintén Zemplin vármegye armalista nemes 
családai közé számíttatik i ). 

Gercics család. G e r Ő c s — vagy mint az armalisban irva 
van : G e r e ő c h György I. Leopold királytól kapta czimeres nemes 
levelét Miklós vezetéknevü Mihály és Bálás s egyebekkel , 3 e ki- 
váltság-levelüket 1655-ki július 26-án Nógrád megyének Losonczon 
tartott közgyűlésen kihirdettetek , a kihirdetésnek ellentmondatott 5 ). 

Oersey család. 1618-ban Gersey György ellen, mint ki az 
Isákfalvi kastélyt megtámadá , törvényes kereset rendeltetett 6 ). 

Oersenyi család. Szathmár megye nemes családa , e század 
elején Győrtelek és Rápolt helységben közbirtokosul iratik *). 

Gerstaecker család (de Simplon). Báró Gerstaecker (de 
Simplon) Venczel 1836-ban hazafiusittatott 8 ). 

Cterván család, (Musinai f ). Közülök musinai Gerván J á- 



*) Adami Scuta gentil. toro. III. 

*) Srirmay C. Zemplin aofc, top. 112. 

•) Ugyanott. 

*) Ugyanott. 

5 ) Protocol. Cottus Noograd. anni 1655. 

•) 1618-ki 30. törv. ez. 

') Szinnay Szatlunar várm. IL 120. 123. 

B ) 1836 ki 47. törv. ez. 



354 Oervay - tiermn 

nos szerencsi apát, kit 1526-ban János király csanádl püspökkó neve- 
zett ki. Atyja Szegeden biró volt '). 

Oervay család. (Báró). G-ervay Sebestyén a m. kir. udvari 
kanczelláriánál kczde hivataloskodni , és 1814-ben nemességre emel- 
tetett 2 ) ; a hivatalos pályán a legszebb előmenetelt tévé , s végre cs. 
kir. állami s udvari confer. tanácsos , és irodai igazgató , sz. István ke- 
resztese, aranysarkantyús vitéz , a kurhesseni arany oroszlán házi rend 
első osztályú , a porosz királyi vörös sas-rend , a szász- wei mari nagy- 
herczegi fejér sólyom házi rend másod- , és az orosz császári szent 
Wladimir-rend harmad-osztályú , és a bajor kir. korona polgári érdem- 
rend vitéze , a bécsi cs. kir. művészeti Akadémia , és a tiroli és vorarl- 
bergi földisniei egyesület tiszteletbeli tagja lőn; — ■ 1840-ben Baranya 
megyében a szent Mártoni uradalmat kapta kir. adományban, s 
egyszersmind magyar báróságra emeltetett. Meghalt 1546-ki aug. 1-én. 
Nejével báró Mayr Borbálával családot alkotott , mint e táblázat mu- 
tatja : 

Gervay Sebestyén 

ns. 1814. báró 1840. 

f 1846. 

(b. Mayr Bora) 

i — — -— * : — • 

Adolf Emília Henriette Leopoldina 

(GrabaiicU Tekla) (Sebastiani József) (b. Spiegelfeld Antal) 

Oerxich család. Gerxich Mátyás 1709-ben L József király- 
tól kapta czimeres nemes levelét 3 ). 

Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs , a jobboldali osztály 
kék mezejében zöld téren hátulsó két lábán oroszlán áll , első jobb lá- 
bával kivont kardot tartva j a baloldali osztály vörös mezejében zöld 
téren egy rovátkos vártorony áll , alól kapuval , tetejéből terepélyes 
zöld fa nyúlik ki , és azon fekete kis madár ül. A vért fölötti sisak ko- 
ronájából a leirt oroszlán emelkedik ki balra fordulva , és kivont kar- 
dot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról arany-fekete '). 

Oerzon család. Lakhelye és részint birtoka Bereg t Marma- 
ros , Szabolcs és Szathmár vármegyében. A család Marmaros várme- 
gyéből származott át Szathmár vármegyébe e század elején. Gerzon 



*) Jászay : A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 111. 114. lapon 
a jegyzés és 240. lap. 

*) Helbacb : Adels-Lexieon L 422. 
») Collect. Herald. Nro 737. 
*) Adami Santa gentil. tóin. III. 



Gesitenedy - Geszthy. 386 

Ferencz 1837-ben Szathmár megye főszolgabírója volt. Nejétől 
vajai és i órányi báró V a y Katalintól gyermekei : Gyula (meghalt), 
ö d ö n es. kir. huszár-kapitány, és Zsigmond. 

Fereneznek testvére Antal 1857-ben Dél-Bihar megyei cs. kir. 
főnök , ki nőt a Gorove családból vőn. 

Geszteiiedy család. Zemplin vármegye czimerleveles ne- 
mes családa 1 ). 

Getlies család. Közülök Gethes János az 1505-ki rákosi 
országgyűlésre Marmaros vármegye követe volt a ). 

©eszthy család. (Geszti). Régi család , melynek már a XIV. 
században nyomaira találunk. 1430-ban élt Martinus filius Andreáé 
deGesth 3 ). 

A XVI. század közepén élt Geszthy János, kinek fia Ferencz 
1566-ban jelen volt a győri táborozásban, 1580-ban Diós-Győr vár- 
kapitáuya, midőn Nádudvarnál Sasvár béget megveré. 1581-ben el- 
hagyva Magyarországot , Báthori Kristóf fejedelem udvarába ment, és 
attól Déva várát kapta. Báthori Zsigmond alatt jelentékeny szerepet 
vitt , és reá befolyással volt , és 1594-ben fő -tanácsadója arra , hogy a 
töröktől álljon el. Lúgosnál a tatárok ellen vívott , s azokat megverte. 
E közben B. Zsigmond Rudolf királyijai alkudozott Erdély átadása 
iránt, és a pontok közt az is állott, hogy Geszthy Ferencz min- 
den eddigi birtokait megtarthassa , mind a mellett — mint némelyek 
állítják — B. Zsigmond italban mérget adott be neki , melytől — mi- 
dőn Dévára haza sietne, a szászvárosi piaczon meghalt 1595-ben*). 
Gyanusiták , hogy a fejedelemséget a töröknél maga részére keresé. 
Basta dúlásai korában 1603-ban sírját a német katonák kirablák *). — 
Fereneznek atyja a fölebb nevezett János volt, ki Tótországban szent 
Lőrinczi várában 1562-ki dec. 12-én halt meg, anyja lekcsei Sulyok 
Zsófia űának Fereneznek házánál Déván halt meg 1590-ki mart. 
14-én , mint mindezt ennek sír-irata igazolja 6 ) , melyből egyszersmind 
a következő családfai kimutatás is kitűnik: 



*) Szirmay C Zemplin not. top. pag. 112. 

7 ) Jászay : Magyar nemzet napjai. 158. lap. 

■■) Fejér Cod. Diplom. X. vol. VII. p. 211. 

») Wolph. Bethlen Histor. IV. p. 303. 427. 508. 555. 

s ) Woiph. Bethlen V. p. 496. VI. 469. 

a ) E sír-iratban a családnév Gezty-nek iratík. 



25 



386 fiesztrágyi — Ghyczy. 

Geszthy János 

t 1562. 
(Snlyok Zsófia) 

r ■ " ■ ■ -" ■ ■■■ -* t 

Farkas Ferencz László János János Miklós 

f hadvezér f f 1565. 

f 1Ő95. 



Az e táblázaton állók közül János 1565-ben Obreskónál Er- 
dődy Péter bánnal Mustafa basán fényes győzelmet vívott '). 

S mit előbb kellett vala megemlítenem , megjegyzendő még, 
hogy egy Geszthy László Szapolyay Jánosnak egyik lovas hadnagya 
volt. Egy másik Geszthy László pedig 1529-ben szintén Szapolyay 
pártján harczolt. 

Geszthy nevű család Szabolcs és Vas megyében jelenleg is van, 
azonban leszármazásuk előttem ismeretlen. 

Geszírág'yi család. (Geszlrágyi). Erdély kihalt családai- 
nak egyike 2 ). 

Crhyczy család. (Ghyczi és Ássa, s Ablanczkürthi). Nevét 
éa eredetét Veszprém megyei G i c z helységtől (most pusztától) veszi, 
melynek a régiség homályába eső időtől fogva a XVI. század végéig 3 ) 
birtokában volt. 

Már 1244-ben Márton és Bertalan Mó ricznak fiai, né- 
mely királyi udvaraokokon elkövetett hatalmasságért az ország nádora 
által párviadal elrendelése mellett hozott ítélet útján Gych nevű 
földjüknek elvesztésében , királyi jóváhagyás mellett elmarasztal- 
tattak •). 

1299. 1306. 1307-ben Gychi (de Gych) István és Máté, 
Gergelynek fiai, illetőleg azoknak végrendeletéből özvegyeik Gyohi 



') Istvánffy Hiet. 1685-ki kiad. 296. hol Joannea Gesti mis-nak 
iratik. — Petho Gergelynél Krónika 120. lapján G e s s 1 1 h i-nek ira tik. 

*) Köváry Erdély nev. családai. 270. 1. 

•) Gyóri káptalan 1589. fol. 996. — Nobilis Ladislaus Gichy de eadem 
G y c z praedium suum G y c z et portionéra in Csehy Cottu Veszpréitr.ensi itn- 
pignorat Egregto Jacobo Litterato Zekel ita nt ipse, aut filii ejus Frai.ciseu», 
et Gábriel, aut liis deficieutibus proximi sui consangvinei quando eumque 
reluere possint. 

4 ) A sz. Mártoni Convent levéltárában. Közölve van Fejér Cod. Dipl. 
tom. IV. vol. I. p. 309. hivatkozik reá Bartal Commentarii stb. 1. §. 129. Ezen 
oklevélbeu G i c z helyett Guecliy áll irva. 



Ghyczy. 381 

birtokukat részint cserébe , részint a sz. Mártoni klastromban nyert 
temető-helyért a sz. Mártoni apátságnak engedték át *). 

1353-ban pedig Vilmos jsz. Mártoni apát ezen birtokokat Gy eh i 
Jánosnak, Péternek, Miklósnak és Mihálynak, a 
Gy eh i határból kiszakasztott bizonyos erdőrészért vUszabocsátotta *). 

A fölebbieknek egyikétől származtak :Gryehi Bereozk,kiaz 
1444-ki országgyűlésben részt vett 3 ); Imre , Bertalan és Lénárt. 

Lénárttól kezdve a család nemzékrende hiteles okmányok 
nyomán egészen a jelenkorig szakadatlan kapcsolatban terjed le , mint 
ezt az alább közlött táblázaton láthatjuk. Mielőtt azonban Lénárt- 
ról és ágazatáról szólanánk , meg kell emlitenünk azon egyes család- 
tagokat s korán megszakadt ágakat is, melyek Lénárt ivadékával szoros 
és kétségtelen vérségben állottak , de melyeknek izbeli összeköttetésök 
a kora kihalás miatt figyelemben nem tartatva , a táblázatról hiány- 
zanak. Ezekről röviden a következő adatok megemlitendök : 

1541-ben Henczi Máté, és Ghiczy Péter és József , továbbá 
Oszlány Kezsula, és Hencz Anna Gotho Miklós neje részére Zettina 
vagy Szuttinafalva helységre és Bresztovan pusztára nézve Farkas 
máskép Fehér Bálás magszakadtán iktatási parancs adatott 4 ). 

1549-ben Deméndy Miklósnak leánya Anna följebb nevezett 
Ghiczy Péternek hitvese, gyermekeivel Mártonnal, Lászlóval, Péterrel 
és Ilonával, továbbá második férjétől Ganády Lászlótól származott 
Kata és Fruzsina gyermekeivel, megszüntetvén néhai Deméndy Far- 
kassal minden pereskedést , barátságos egyesség alapján deméndi cu- 
riáját és birtokrészét egyebekkel együtt Gosztonyi Miklósnak , mint 
Deméndy Farkas leányai gyámnokának adja át 5 ). 

Emiitett Péternek fia László 1564-ben Hont megyei Nagy- 
Darás helységbeli részének elidegenítésétől tiltja Sissáry Miklóst és 



') A szent Mártoni apátság magán levéltárában. Közölve van az 1306 ki 
Fejér Cod. Dipl. tom. VIII. vol. I. pag. 207. - Ebben s az 1307-ki okmányban a 
k e 1 y- és családnév mindenütt Gyck-nek irva. Hogy pedig a régi Gych a 
mostani Gicz-czel ugyanazono3, a a különbség csak a századok különböző írás- 
módjában fekszik , az okiratokban enüitett szomszéd- határoknak nevei is két- 
ségen kívül helyezik. 

*) Győri káptalan és családi levéltár. Közölve Fejérnél Cod. Dipl. tom. IX. 
vol. I pag. 560. 

*) Kovachich Monumenta vet. icgislationis. és Családi levéltár. 

*) Nyitrai káptalan. 

5 ) Szent Benedeki Coavent. Prot. B. pag. 148. 

25* 



389 Ghyczy. 

nejét Kazy Dorottyát ')• Ugyanez évben Ghyczy György s testvérei 
Miksa királytól régi nemességükben megerősíttetvén , czimerbővitést 
nyernek , és ez oklevél kiváltságaiban László is megnevezve része- 
sittetik , mint erről alább lesz szó. — 1575-ben a lévai háznak elide- 
genítése ügyében egyesség útján fölmenti Ganády László fiát Jánost, 
egyszersmind megszünteti a Deméndy-féle jogok iránti pert 2 ). 1583- 
ban ugyancsak ezen ghyczi Ghyczy László gyermekeivel Ferenczczel 
és Gáborral, és Fruzsinával Veszprém megyében fekvő Podhorán hely- 
ségbeli jogai visszaváltása tekintetéből, Trencsén megyei Pravoticz 
helységbeli curiai részt és egy teleket elcserél Keleesényi Mátéval 
Hont megyei deméndi részjószágért 3 ). 1588-ban Gychy László 
Veszprém megyei Podár helységbeli összes részjószágát Huszár Péter 
Pápa várkapitánynak zálogitja el *). A következő 1589-ben pedig — 
mint már egy jegyzetben emiitők — Veszprém megyei G y c z pusztát, 
és Csehy helységbeli részét Zekel Jakab deáknak zálogitja el, ugy 
hogy azt Ferencz és Gábor fiai , vagy ezek magvokszakadtával 
rokonai kiválthassák 5 ). 1590-ben Gychy László, valamint saját ugy 
Gychy Józsa (József) fiának Pálnak nevében , nemkülönben 
Bekech Zsófia özvegy Sarándy Lászlóné , és Gychy Anna özvegy Bö- 
dön Mihályné nevökben tiltakozik a Veszprém megyei Podár hely- 
ségbeli birtok iránt Huszár Péter ellen 6 ). Birt ezen László Nyitra 
megyei F.-Atrakon is , mely helységben egy elpusztult jobbágytelkét 
1598-ban Viszocsányi Ferencznek zálogitá el 7 ). Ezután nemsokára — 
ugy látszik — mcghalálozott. Gyermekei voltak .Ferencz, Gábor 
és Fruzsina, kik nyomtalanul tűntek el. 

Lászlóval egy időkorban élt Ghiczy Kata szelesényi Érsek 
Lászlóné , kinek leányát Érsek Dorottyát s ) kisfaludi Liptbay György 
bírta nőül 9 ). 



') Sí. Benedeki Convent. Prot. D. pag. 252. 
% ) ugyanott Prot. E. pag. 61. 

8 ) Ugyanott Protoe. G. pag. 13. Ez oklevél is eloszlat minden kétséget 
Lászlónak a Ghiczy családból! származása iránt, nemcsak mert itt neve 
ghyczi Ghyczy-nek iraíik, de mert Veszprém megyei birtokossá gánál fogva is a 
Ghyczy családdali vérségét igazoltatik, mi még jobban kitűnik a fentebb követ- 
kezőkből 

*) Győri káptalan fol. 464. és 901. 

s ) Esztergami káptalan. Libro 10- fol. 295. 

•) Győri káptalan fol. 6. 

') Esztergami káptalan libro 10. fol. 295. 

*) Sz. Benedeki Conv. fasc. 6. Nro 53. Dorotheae filiae Ladislai Érsek ex 
Catharina Ghyczy progenitae aetas revidetur. 

*) Lásd Nagy Iván : Kisfaludi Lipthay család nemzékrende és oklevelei 
Pest, 1858. 



Ghyezy. 



389 



w 

JEs ezek után visszatérhetünk Ghyczy Lénárthoz , kit már fblebb 
emliténk, és ki nejével Vághy Sárával a mostanig virágzó Ghiczy csa- 
lád törzse lőn , a mint ezt a tőle lesarjadzó következő nemzékrend mu- 
tatja : 

I. tábla. 



Ghyezy Lénárt 
(Waghy Sára) 



. György 
Ersekujvárott 
kapitány 1564. 
t 



János 
váradi kapít. 
erdélyi Gubero. 
1 1589. 



Józsa 

nyitrai alisp. 

feljebb törv. üln. 

1554-1559. 

f 1562. 

Assa-Ablancz- i ' — 

kürtről Ferencz 

adomány-szerző. de FaraM 

(1. Hentz Zsófia. (Thurzó 

2. Győrödy Pora) Q«olya) 



Farkas 

stenisnáezi várkapit. 

1565. 

(Budacskay Bora) 



Katalin 

(abafáji 

Gyulay 

Pál) 



Kristóf 
1589. 



Péter 
de Sákod 
1598. 1600. 



György 
(Bercsényi Zsuzsa) 
t 



Zsuzsanna 
1626-1648. 
(1. Tóthi Lengyei Ján. 
2. Beniezky János) 



István 
(Forgách Krisztina) 



Pál 
(nebojszai Balogli Bora) 



György 

1609. 

(Révay Erzse) 

i * » 

Magdolna 

(Balassa Simon) 

1645. 



Anna 



János Ferencz 

1606. f 

(Armpruster Mária) 



Anna 

(Koroutháiy 

Ákos) 



István 

1653. 

(Motesiczky 

Bora) 



Józseí 

+ 



Lásd a II. táblán. 



Pál 

1653 

(Juath Magd.) 

— -=~Z > 

György 

1697. 

A , 

Imre 

(Rajmannus 

Julianna) 

A , 

József 
( Radvánszky 

Bora) 

*■ 

i 

János 
(Sembery 
Karolina) 



Jauos 
1653. 

István 

1697. 




István 

(Hrabovszky 

Eva) 



Borbála 
(1. Ghyezy Kár. 
2. Vietoris Józs.) 



András 
(Malovetz Jozefa) 



Albert 
(Fabricius Ottilia) 



Mária 

(Scherzenlechner 

Sebestyén) 



Emili a 
(Hampl József' 



Ottilia 
S*sku Józsefné) 



390 



Ghyciy. 



II. t á b 1 a. 



István ki cn I. táblán. 
1655. 

(Mctesiozky Bora) 



Ferencz 
(Révay Ilona) 



Gábor 
t 



Farkas 

t 
r_ — 



Islván 
1697. 



Pál 

1697. 

(Fáncsy Sidonia) 



Zsigmond 

(1. Arvay Rója. 

2. Mo8ztiozky Éva) 



László 
(Cs*ry Anna) 



Károly 

(Ghyczy Bora) 

t 



Mikló* 

1720. 

(Moszticzky Zsuzsa) 



László 

1720-1746. 

(Prileszky Júlia) 



•Gáspár 

(l. Ordódy Anna. 

2. Bartakovlcs Johanna) 



Elek 
(Szulyovszky Zsuzsa) 



Lajos 

(Szent-Iványi Magd.) 

t — - A — ■ i 

József 

(Petykó Krisztina) 



József Ludovica 
(Barabás) 



József Erzse 

1790—1825. (Sághy 
septemvir. Lajos) 
Toroutál v. föisp. 
(Jeszenszky 
Teréí) 



Anna- Mária 

(Ocslcay 

Aibert) 



Ferencz 
1806-2828. 
Komárom v. 

alispán. 
(Szent-Iványi 

Tliekla) 

■» 

Lásd a Hí. táblán. 



Kata 

(Milkovics 
Lajos) 



Péter 
1 1838. 
ker. tábl. 
elnök. 
(Kvassay 
Klára) 



Lásd a I V. táblán. 



~*~- 



Ráfael 

Komár. v. alisp. 

1832-1844. 

(Sándor Nepo- 

muczena) 

i * 1 

Agata 



János 
f 1852. 
(Kandó 

Teréz) 



Mihály Anna Jozefa 

(Brüll (Gosztonyi f 
Anna) Pál) 



István 

elesett 1849. 

Budánál. 



József Pál Teréz 

(Ordódy Pál) 



•hycsy. 



391 



III. tábla. 



Ferencz ki a 21. táblán. 

1806—1828. 

Komárom v. alisp. 

(Szent- Ivá-nyi Thekia) 



Ignácz 

kincst ügyész. 

(Laszlóvszky 

Bora) 



Kálmán Mátyás Mária Zsófia Antónia 

itélőmester Komárom (Ordódy (Huszár (Takács 

1847. v. 8z : -biró Vincze) Ferencz) Sándor) 

(Baranyay Bora 

f 1858.) 

j * 1 

Ferencz 



Mátyás 
Komárom 
v. 8z.-biró 

1844. 
(Pizzigalli 

Erzse) 



t - » -■,., , 

Vilmos Vínoze Mária Kornélia Teréz ilka Zsófia 



Béla Imre Gyula Géza Dénes Antónia jda 



IV. t á b 1 a. 



Péter ki a II. táblán. 
f 1838. 
ker. tábl. elnök. 
(Kvassay Klára) 



Miklós 

sz 1800. f 1853. 

cs. k. kam. tanács. 

(1. Pfisterer 

Karolina) 

2. Terczy 

Franczí«ka) 



Antal 
cs. k. ezredes. 

fl849. 
(b. Bakonyi 

Antónia) 

■* ■ 

Emereutia 



Károly 
Nyitra v. alisp. 

f 1846. 

(Jánosy 

Nepomuczena) 



Anua Mária 



Ágoston 

(Ocskay 

Zsófia) 

Gabrieia 



Mária 

(Szászy 

Ambrus) 



László 



Péter 
szül. 1831. 



Francziska 
sxül. 1832. 



Emil 

szül. 1834. 

cs. kir. helyt 

fogalmazó. 



Livi us 

szül. 1838. 



Hedvig 
szül. 1842. 



A táblázat élén álló Ghyczy Lénártnak három fia: György 
Oláh MikiÓ3 esztergami érseknek és prímásnak (érsek-) újvári kapi- 
tánya, Farkas és János szintén kapitányok, és az ekkor rnár elhalt 
Józsának gyermekei István, Pál és Anna, nemkülönben roko- 
nuk a már fölebb emiitett Ghyczy László, és Ghiezy Anna és 
Katalin Bécsben 1564-ki dec. 4-én kelt oklevélben Miksa magyar 
király által — mint az oklevél mondja — régi igaz nemességükben 
megerősíttetnek , és ősi czimerük is megbővittetik. — A czimer igy 
iratik le : 



398 



fihyeíy 



A fenálló hadi vért függőlegesen kétfelé oszlik , a jobboldali osz- 
tály égszm kék , a bal pedig vörös mezőt mutat. A vörös mezőben a 
család Ősi czimere látható , t. i. négyszegletű kövekből a vért-udvar 
feléig felnyúló , és ablakokkal (lőrésekkel) ellátott vár-erőd, melyből 
félig egy oroszlán emelkedik ki , hátra felkondoritott farkkal , első jobb 

lábával egy medve-talpat szájához 
emelve , s azt mohón tépve ; az 
oroszlán fejére e ezimerbővitéssel 
egy korona adatott. A vért jobb- 
oldali kék mezejében hármas zöld 
halom nyúlik fel , a középsőn arany- 
korona , s abból vörös ruhás férfi- 
kar nyúlik fel, pallóst tartva, mely- 
nek hegyére vérző törőkfej van 
tűzve. A vért fölötti sisak koroná- 
jából két kiterjesztett fekete sas- 
szárny között hadi férfiúi kar nyú- 
lik fel , kivont pallóst tartva. Fosz- 
ladék jobbról arany-kék, balról 
ezüst-vörös. 

Lénártnak emiitett négy fia közül csak Józsának ágazata él 
máig, a többi háromé hamarább kihalt. Szóljunk tehát előbb azokról, 
s csak azután Józsárólés ágazatáról. 

Emiitett György, az érsekújvári kapitány — a czimerlevél 
szavai szerint — hadi pályáját Nádasdy Tamás országos főkapitány 
(később nádor) alatt kezdé, és Babocsa s Berzencze várak visszavételé- 
oen kitünteté magát , nemkülönben a Győrnéli táborozásban és Eszter- 
gám alatt egy törököt fogott el. Később Kanizsa várában tanyázván 
csapatával , midőn a török által birt Babocsa várából a bég Zala me- 
gyét pusztítaná , Ghyczy György csatlakozván Zrínyi Miklós kato- 
náival Ohorgb váránál , a törököt megrohanák , megverek , és ez alka- 
lommal is törököt fogott el ; később Báthori András országbíró alatt 
szolgált , és még több nevezetes győzelmet aratott , többi közt Hamza- 
bégen is *). Gyermekei nem lévén , ágazatot nem terjesztett. Követ- 
kezik a másik testvér 

Ghyczi János az erdélyi kormányzó , (kinek neve történet- 




«) Emlékezik róla I s t v á n f f y is 1686-ki kiad. 273. L 



Ghyczy. . 393 

Íróinknál és némely okiratokban is helytelenül Gr é c z i-nek ') iratik). 
E János 1554-ben György, Józsa és Farkas testvéreivel az ablancz- 
kürthi részbirtokot nádori adományban kapja 2 ) ; 1558-ban ugyanazok- 
kal egész Assakürtre , Kis-Vicsapra s több részbirtokra I. Ferdinánd 
királytól nyer adománylevelet s iktató parancsot 3 ). 

G-hyczy János 1565-ben Svendi alatt Kővárnál barczolt, s meg- 
sebesült, 1566-ban mint lovassági kapitány vett részt Kerecsényi 
László alatt Gyula vára oltalmában , s a midőn az ellenzése ellen fel- 
adatott, s az Őrség lekonczol tátott , ő szerencsésen megszabadulván, 
egyenesen Erdélybe menekült, s már 1569-ben*) Szapolyay János* 
Zsigmondtól Maros-székben Csokfalvát és Bedét kapta ado- 
mányban. 1577-ben váradi várparancsnok, 1585 — 1588-ig Erdély kor- 
mányzója , s Báthori Zsigmond fejedelem gyámja volt. Adományilag 
birta Erdélyben Gyalu várát , melynek , valamint Szász-Penes , Szász- 
Lóna , Nagy-Kapus , Keresfeö , Vista , Garbófefi , Darócz , Tüze , Eger- 
begy, Hév-Szamos, Hideg-Szamos , Sztolna , Ol-Tótfalu és Sólyomtelek 
(Kolos várm.) birtokába 1587-ben iktattatott 5 ). Ezeken kivül birta 
Farnast és Letát is, stb. Meghalt János 1589-ben magtalanul, eltemet- 
tetett Gyulafejérvárott a nagyobb templom sírboltjában 6 ). Szabad 

') Hogy e J án oa az erdélyi Gubernátor a G-hyczy családból eredett , ki 
fog tűnni a róla feljebb ei mondandókból. Egyébiránt tudnunk keli azt is , hogy 
Istvánffy, ki állásánál 8 tudományosságánál fogva a vele egykorú, főleg 
Dunamelléki családoknak jogait , neveit s viszonyait másoknál jobban ismer- 
hette, munkája ugy első (1622-ki) mint az 1685-ki kiadásában is János nevét nem 
G é c z i , hanem G i c i u s-nak irja. Lásd 1622-ki kiad. 282. 230. 292. 345. 358. 
Hasonlóan iratik a második kiadásban , holott a Ketteier rósz kiadásában már 
nem igy leljük ; valamint több más történe t-irókaál is, kik gyakran hibái kiejtés 
után írták le a családneveket. 

2 ) Családi levéltár pag. 13. W. 11. 

a ) Ugyanott p. 6. W. 17. 18. — 1566-ban Ghyczy István rcagszakadás 
esetére őt is örökösének vallja. Lásd Esztergáira káptalan Capsa I. Fása 10 
Nro 5. 6. stb. 1588-ban testvéreivel együtt iktattatik be Sibrik Máté bevallására 
nyert királyi beleegyezés jogán Nyitra megyei Priterd helystgbeli birtokba. — 
Esaterg. kápt. Capsa I. Fasc 5. Nro 27. 28. 

*) Mint az előbbi jegyzet mutatja a családi levelek szerint ; még 1568-ig 
a család birtokviszonyoknál eléfordul neve, az a következő 1569 ben már Erdély- 
ben tűnik fel; és ezen adománylevélben ki is mondatik róla: ,.quod Joannes 
Ghyczy tunc primum in Transyhaniam e ditione Maximiliani immigraverit. 1-1 ' Lásd 
Kolos-monostori Conv. Protoc Joannis II. Regis folio 102. 

*) Gyulafejérvári kápt. Centur. R. Nro 25. 

•) L. Wolph. Bethlen II. 142. 143. 433. 479. 563. hol helytelenül Gé c z i- 
nek iratik. - Fessler: VII. 52. 137 ?<0í\ 215. 53t - 555. VIII 248-249, 



394 ©hyczy. 

rendelkezésétől függő javait testvére Farkas gyermekeinek hagyta *), 
és igy ezek ága is Erdélybe települt , s ott virágzott , míg nemsokára 
kihalt. A harmadik testver 

Ghyczi Farkas stenisnáczi várkapitány volt, és mint ilyen 
részt vett Auersperg líerbárt vezérlete alatt 1565-ben a Krupa vár- 
náli hadjáratban 3 ). 1554-ben testvéreivel együtt Ablanczkürtre, 1567- 
ben Oszlány stb. , 1568-ban Priterd helységre nyer adományt. 1564- 
ben megneveztetik a czi mert- bővítő levélben. Meghalt Farkas 1578-ik 
év előtt Nejétől Badacskay Borbálától 3 ) Ferencz, Katalin aba- 
fájai Gyulay Pálné , Kristóf és Péter gyermekei *) maradtak, 
kikről egyenként kell szólnunk. 

Kristóf ugy látszik hamar elhalt. 

Katalinnak Gyulai Pálnénak nagybátyja János a kormányzó 
Létét és Hosdátot hagyományozta. 

Péter szintén birtokossá vált Erdélyben is, és Báthori Zsig- 
mondnak udvarnoka volt. Elönevét Sákod-ról (Küküllő megyében) 



*) Többi közt Farkas leányának Ghyczy Katalinnak Gyulay 
Pálnénak Lágya Létát és Hosdátot. „Testameníaria dispoRitio magnif. Domini 
Joannis Gétzi super possessionibus Léía etHosdát in Cottu Tordensi Paulo 
Gyulai et Katherinae Géczi consorti ejuadem jure perpetuo in utrumque sexum 
facta. Kolos- monostori Conv. Protoc. Cottus Doboka G. 12. — Itt is helytelenül 
Gétz i-nek íratott a családnév. — - Lehoozky Stemmat. II. 155. Géezi ezikk 
alatt Györgyöt az újvári kapitányt, Farkast etb. mind G é c z i-nek ne- 
vezi; de hogy helytelenül , kitűnik e szavaiból is: „Joannis dicti Gubernatoris et 
Praefeeti Varadiensis fratret : Wolphgangus , Geor g.ius et J otephus ex quo 
modernt successores." Hogy e négy testvér nyilván az 1565-ben czimerbővitést 
nyert Ghyczyek , mondani sem kell ; pedig azon időben más Géczy (v. Ghyczy) 
családbeli Jánost, Györgyöt, Farkast, Józsefet nem lelünk. De 
nem is tagadta soha senki János kormányzóról , hogy az nem Ghyczy család- 
ból eredt volna ; - ellenben már régiebb genealógiákon is (lásd Geneai. Auth. I.) 
mindég e családhoz számíttatott. 

') Istvánny 1685 ki kiadás 296- lapon világosan Ghyczy-nek irva- 

a ) Családi levéltár pag. 49. U. 9. EvocaUtriae Emerici Ctobor Loumtenentis 
pro parte Barbaráé Buda c skay , alias relief ae Egr. cotidain W alphg angi 
Ghyczy, nunc verő magr.ifi.ci Pctri de Raska consvrtte , natvraiű ti leg. tutricis 
puerorutn Christophori el Petri Ghyczy filiorum suvrum conlra Stephanvm Ghyczy 
ralione occupatae nedietaiis praedii Tormás ac Possessionis Kis- Vicsap et factae 
Paulo et Annae Ghyczy assignalionis 1578. 

*) Donatio oHo sessionum jobbagionalium possestorum per Franiitcum , Cfm- 
stophorum et Felrum Giczy, Adalberto Almási haeredibusque suis universis in 
possetsioae Ahő-Füld Cottu Colos exislen. habit. — Kolos-monostori Conv. Prot C. 
Minori fol. 50 



Chyczy. 395 

irta, a neve mindig Ghiczy-nek iratik J ). 1597-ben iktattatott b». 
Báthori Zsigmond adománya folytán Belső-Szolnok megyei Kodor. 
Alsó-Gyékényes, Thörpény, KeményŐ-Pestes és Mánya helységbeli 
birtokrészekbe és curiákba *). — Neje Kendy Krisztina Kendy 
Sándor leánya. Ipa nótáján kapta az adományt. Gyermekei nem marad- 
ván, birtokai, köztük S á k o d is, Ferencz testvérének fiaira szálltak. 

F e r e n c z (Farkasnak fia) nagybátyjától örökölvén Erdélyben 3 ), 
és ott F a r n a s nak is birtokába jutván , erről irta előnevét *) , olykor 
azonban Ablanczkürtről la. í 614-ben — mely évben végren- 
deletet is tett 5 ) — Farnas helységben Gellény Imrét tiltá egy háznak 
építésétől 6 ). Nejétől Thurzó Orsolyától György 03 Zsuzsanna 
gyermekei maradtak 7 ). 

György Báthori Gábor é3 Bethlen Gábor korában élt; és ré- 
szint Farnasról részint AblanczkürtrŐl irta előnevét , mint 
a jegyzetekbeni idézetekből kitűnik. 1610 ben Alsó-Fül d és Far- 
nason egy házhely fölött egyességre lép Keczeli Andrással 8 ). 1616 
ban Bethlen Gábor fejedelem lép egyességre , mely által Sáka várát s 
városát , továbbá Bellenszeghet és Funthát Bihar megyében a fejede- 

') Magyar tud. Akadémia M. Történelmi tár III. 151. lapon is Giczy-nek 
iratik, és élt e szerint még 1600-ban is. F e s s 1 e r VII. 414. 695. 

') Introductorium et staíatorium mandátum Sigismundi super possessio- 
nibus Kodor, Alsó Gyékényes, Thörpény, Kemény 6-Pe3tes et Mánya, Curiisque 
in iisdem rVssessionibug nobilitaribus existen. in Cofctu Szolnok interiori habitis 
pro parte géneresí Petri Glxiczí de Sákad emanata Anno 1597. cum relatoriis. — 
Kolos-monostori Convent. Cottus Inter. Szolnok G. I. 

8 ) Absoiuticnalis quietantia Francisci Gy czy super levata ráta sua por- 
tioné ex relictis bcnis per Patruelem euum Joannem Gyczi Gubernátoréin a 
Paulo Gyulay qua euraíore ipsorum bonorum. Kolos- monostori Conv. Prot. DD. 
folio 225. 

*) Fara ás i Giczy-nek, de gyakran helytelenül Géczi-nek Í3 íratott. 

s ) Coutradictio et Inixibitio Francisci Géczy et alterius Francisci Nagy 
ratione domus aobiiitarís in Farnas aediflcari coeptae per Emericum Gellény. — 
Kolos-monostori Convent. Prot. E. foiio 34. 

•) I*'ef(tamentum Francisci Géczy de Farnas. Kolos- monostori Convent. 
Anno 1614. Prot. E. fol. 85. 

1 ) Ezekkel egy időben élt András Erdélyben , valószinüleg vagy édes, 
vagy unoka-testvérük., ki 1590 — 1600-ban munkácsi várkapitány volt. Erdélyber 
egyike azoknak, kik 1613-ban Báthori Gábor vesztét okozák. Szalárdy Siraln 
Krónika 28. 1 szerint: „G é c z i András e nagy áruitatásban nem utolsó vala." 
LásdSepsi Laczkó Máté Krónikája. Gr. Mikó Imre Erdélyi törto- 
nelmi adatok. 140. 1. — Fejedelemség keresés gyanújában is állt. L. Fessler VJl 
695. 696. 698. 701. 

*) Kolos-monostori Convent. Prot. C. fol. 40. • 



396 öhycsy. 

lemnek engedi, ő neki pedig a fejedelem Farnast hagyja *). 1624-ben 
iktatott be Oláh-Fe nesen a ), 1625 ben kapott adományt Kövesd, 
Bürkösd és Vecserd helységben 3 ). Ezután — ugy látszik — nemsokára 
meghalt magtalanul. Neje Berehény Zsuzsanna ft ) volt; kinek temérdek 
birtokviszonyi ügyeiből, többféle káptalanok előtt tűnik ki legkétség- 
telenebben a íarnasi Géczy családnak az ablanczkürthi Ghyczy család- 
dali ugyanazooossága , főleg pedig azon egymást érő tiltakozásokból, 
melyek Bercsényi Zsuzsanna néhai férje G h i c z y György- 
nek nővére : Ghyczy Zsuzsanna tóoti Lengyel Jánosné között 
történtek. Ez okból bővebben kell e két nőre vonatkozó okmányok ki- 
vonatait közlenünk. 

özvegy Bercsény Zsuzsanna, kinek férje hol ablanczkürthi, hol 
pedig F a r n a s i Ghiczy (s néha Géczy) Györgynek iratik, 1632-ben 
a leleszi Convent előtt ügyvédet vall i ). 1634-ben szintén ott ügyvédet 
vall , s egyszersmind néhai férje utáni bár hol fekvő javait halála ese- 
tére Keczely Istvánnak hagyományozza 6 ). 1635-ben ismét ügyvédet 
vall 7 ) , és Erdélyben Fejér megyei Kövesd . Bürköz, Vecserd, Gagyár, 



') Gyulafejérvári káptal. Prot. append. foL 420. És ugyanott Protoool. 
Joannis Debreezeni fol. 100. 

a ) Kolos-monostori Convent. Prot. H. fol. 13. Statutio Georgü Géczy de 
Farnas super possessione Oláh-Fenes cum contradietione. 

3 ) Gyulafejérvári kápt. Liber Regius 10. fol. 88. Donatio Portionum in 
Posseseicni bus Kövesd , BürkÖs, Vecserd etc. in Cottu Albensi pro Gener. Joanne 
de Káal , Georgio Géczy de Farnas , Joanne Lázár , et haertdibus Petri 
Fitsor. 

*) Bercsényi Zsuzsanna férje tollhibábóJ ir&iik e munka II. köt. 10. lapján 
Géczy Gábornak Ghyczy György helyett. 

s ) Leleszi Conv. Libro 21. fol. 65- Nro 477. „Berehény Susanna relicta 
quondam Georgü Giczy de Ablonoskürth Procuratores constituit. Anno 1632." 
Mint látjuk , itt az ablanczkürthi előnév Abloncskür t-re ferditve 
van , de ez még rosszabbul elferdítve is fordul elő a következőkben. 

■) Leleszi Convent. Libro 21. fol. 176. — Nro 327. Bercsényi Susauna 
relicta quond. Georgü Giczy Procuratores constituit. Item eadem Dna totalem 
dotera suam in bonig praefati mariti sui ubicunque existentibus habitam in casu 
mortis auae Stephano Keczely legát. Anno 1834. 

"0 Leleszi Convent. Libro 22. fol. 7. Nro 564. Susanna Bercsényi relicta 
Georgü oondam Georgü Giczy de Lobranczknth Procuratores con- 
stituit. — Megjegyzendő , hogy én az okiratok kivonatait csak a nevezett káp- 
talanok és Conventek Elenchusából (de hiteles Eleachusából) idézem , és igy le- 
het , hogy a családnévnek es előnévnek ilyen sokféle alakban irása és elferdítése 
esak azElenchus hiányában fekszik, s az oklevélben jól is lehet irva Például Ber- 
csényi Zsuzsannától ügyvédi vallás a leleszi Conventben még fordul elő az 1636. 



fekye*j. 397 

Mártontelke és Mártonfalva jószágait elzálogitja fogarasi Boér Simon- 
nak 1400 forintban J ). 

Ezen apai birtokok elidegenítését fájlalá Ghyczy Zsuzsanna, tóoti 
Lengyel Jánosné, niidŐn különben a tiltakozásokban — ugy látszik — 
nagy kedvét találva 2 ) , eme nyugtalanító fegyverét sógor-asszonya 
Bercsényi Zsuzsanna ellen forditá ; és 1627-ben a kolos-monostori Con- 



1637. 1638. 1641. 1642. 1643. évekről , s ezekben férje Géczy, Giczy, Gechy 
s a többinek , eiőneve pedig de Zcbranczkürt, de Lobrancskürt, 
de Ablonoekürt iratik. 

*) Kolos-monostori Con vént. Prot. II foi. 141. „Obligatio seu oppifl^o- 
ratio bonomra in Kövesd , Bürköz et Vecsérd , Gagyár, Mártontelke et Márton- 
falva in Albensi Cottu per Susannara Bercsényi Georgii Géczy de Farnas re- 
lictam , Simoni Boer de Fugaras in 1400 fl Anno 1635." — Ebből világosan lát- 
juk, hogy farnasi Géczy György ugyanazon személy = ablanczkürthi 
Ghiczy Györgygyei. 

2 ) Hogy tóoti Lengyel János neje abianczkürthi Gkyczy Zsuzsanna 
Ghyczy Fereueznek leánya volt , az itt következő adatokból elvitázhatlanul áll ; 
már most , hogy Ghiczy Zsuzsanna testvéritől Györgyről volt sógornéja 
Giczy vagy Géczy Gyorgyuének (azaz Berchény Zsuzsannának) az is áii ; az 
pedig épen világos, hogy Berchényi Zsuzsanna férje farnasi Géczynek is íratott. 
Az említett tiltakozások kivonatai ezek : 1626 Contradictio Susannae Giozy filiae 
quoodam F r a n c i 6 c i filii olim Yolphgangi Giczy de Ablanczkürt ex consorte 
Ursula Tburzó, quondam Georgii Thurzó sorore, filia verő Franeisci olim Thurzó 
ex conjuge Catharina Zrini filia olim Nicolai Zrini progenitae filiae , consortis 
verő J o a n n i s L e n g y e 1 de Tóthi coníra Franciscum de Nádasd possessio- 
nem Goganfalva in Soproniensi Cottu protestantem jure successionis concernen- 
tem ChrÍ8tophorö Hagy mássy de Beregszó , et consorti ipsius Helenae Viczay de 
Lóos inpignovantem iuterposita. Győri káptalan fol. 335. — Továbbá: 
Contradictio Susannae quondam Franeisci filii olim Volphgangi Giczy de 
Ablanczkürth ex consorte Ursula sorore videlicet Georgii Thurzó de Bethíen- 
falva , filia autem condam Franeisci Thurzó ex conjuge Catharina Zrini , filia 
olim Nicolai Zrini progenitae , filiae . consortis verő Joannis Lengyel de Tóthi 
sno et filiarum suarum Elisabethae , Mariae , Sophiae , et Judithae nominibus, 
oontra carnalem et uterinum fratrem suum Georgium Giczy 
ad certa boua et jura possessionsria Dnam protestantem ex universis bonis et 
doroiniis profati eondam Georgii Thurzó concernentia certam summám pecunia. 
riam levantem interposita. Győri káptalan fol. 335. — Ismét: Géczy 
Susanna consors Joannis Lengyei de Tóthi , filia verő olim Franeisci filii Volph- 
gangi condam Géczy de Ablanczkürth ex Dua Ursula Thurzó etc suo ac 

Elisabethae, Mariae, Sophiae, Judithae et Christinae 
filiarum suarum ex eodem rnarito snsceptarum nec non Georgii Géczy Fratris s«i 
carnalis et uterini nominibus contradicit statutioni Comitis Nieolai Eszterházy 
in Bicse. Esztergám; káptalan. Cap. 61. Fasc. 5. Nro 20. — Ugyanott 
iibro 13. fol. 435. 



398 ©hyezy. 

vént előtt Bercsényi Zsuzsanna ellen az Alsófüldi és Farnasi jószágok 
miatt tett óvást és tiltakozást J ). Ghyczy Zsuzsanna 1641-ben már 
özvegy volt, később pedig Beniczky János nejéül találjuk. Élt még 
1646-ban is. Benne kihalt az erdélyi Gr h i c z y ágazat. 

És ezek után még kellene megemlítenem farnasi Gréczy An- 
drást, ki Báthori András alatt szerepelt, és ennek — mint Szalárdy 
irja *) — roegöletésében nem utolsó áruló volt Róla itt már a 395. 
lapon ') jegyzet alatt volt szó. 

Es most visszatérhetünk Grhyczi Lénártnak negyedik fiához 
Józsához, kitől a család nemzékrende a jelenkorig leterjed. 

Józsa (vagy József) Nyitra megyei alispán volt, az 1559-ki 
országgyűlésen az ország nádora mellé följebbezési ülnökül nevezte- 
tett s ). Neje aszu-pataki Hencz Máténak Oszlányi Kezsulatól született 
leánya Hencz Zsófia lévén, ipával együtt 1541-ben iktatott be Zet tina- 
falva, Brezovan, Roraánfnlva, Lábatlan helységekbe Farkas máskép 
Fehér Bálás magszakadtán *). Ugyanez évben assakürthi Ássa László 
kihaltával ismét ipával együtt Nyitra megyei Assakürthöt kapja I. Fer- 
dinánd királytól királyi adományban a ). Az igy közösen szerzett egész 
Assakürthöt Heacz Máté Beszterczén 1543-ban (in vigília B. Vir- 
ginis Catharinae) vejének Ghyczy Józsának és nejének Henoz Zsófiá- 
nak, és maradékaiknak különféle szolgálataikért és ezer darab aranyért 
Révay Ferencz előtt ajándékozta ö ), ennek folytán következő 1544-ben 
Ghyczy Józsa nejével együtt Assakürth birtokába királyi ado- 
mány mellett be is iktattatott 7 ). 1549-ben Ablanczkürth fele részébe 
is Máthé Gergely bevallása jogán nádori adomány mellett iktattatott 8 ). 

*) Kolos-monostori Convent. Prot. O. Secund. foí. 75. „Contra- 
dictio cum Inhibitione ratione bonoruia Faraaeieusium et Alsó-Füld oontra Su- 
sannam Bercsényi Georgii Géozy relíctara , per Susannara Géczy et filias Elisa- 
bethaiu Mariam , Sophiam , Juditham , Christinam et Catharinam , ex marito 
Joanne Lengyel Anno 1627." — Ez okmány legvilágosabban mutatja, Uogy Ber- 
csényi Zsursa férjének farnasi Ghyczy Györgynek nővére : Ghiczy Zsuzsa ugyan 
egy személy Lengyel Jánosnéval, kinek hogy ablanczkürtki Guyczy Zsuzsanna 
volt neje , eredeti okiratokból is állithatom. És eme — még az unokák között is 
fenforgó erdélyi birtokviszonyok is igazolják, hogy a Géczi-nek nevezett János 
erdélyi gubernátor valósággal a Ghiczy családból eredett. 

*) Szalárdy : Siralmas krónika. 28. 1. 

») 1559-ki 38. törv. ez. 

*) Családi levéltár Elenchusa pag. 165. Nro 4. 

5 ) Ugyanott pag. 1. Nro 4. 

•) Ugyanott pag. 4. Nro 11. 

7 ) Esztergami káptalan. Capsa t. Fasc. 9. Nro 18. 24. 

•) Ugyanott Capsa 1. Fasc 9. Nro 22. 



flhyezy. 399 

1550-ben I. Ferdinánd királytól engedélyt nyert az assaktirthi vár- 
kastély megépítésére , és vérhatalmi kiváltságot , mely utódjai által az 
assakurthi javakban a legutóbbi időkig gyakoroltatott ')• 1553-ban 
Assakürtre ismét ujabb királyi adományt nyert. 1554-ben György, 
Farkas és János testvéreivel együtt Ablanczkürt egy részére Di- 
véky Ambrus magszakadtán nádori adományt kap *) 1558-ki május 
27-én I. Ferdinánd királytól István nevű fiával együtt uj adományt 
nyer iktatási paraucsosal együtt egész Assakürth és Kis-Vicsap, tovább 
Ilmér, Paineza, Vasárd, Kis Ripj>ény, Vámos-Ujfaíu egy részére, és az 
egész Kis-Trencsén , Nádas , Kis-Elecske , Jablanczkürth és Tormás 
pusztára, A Isószőllősi és Gencsi részbirtokra Nyitra megyében, és egész 
Oszlány mezővárosra Bars megyében 3 ). Ghyczy Józsának második 
neje Győrödy Dorottya volt, ki már 1562-ben mint özvegy és Pál s 
Anna gyermekeinek gyámja néhai férjének első nejétéli fia : Ghyczy 
István ellen azért tartott tanú vallatást, és 1563-ban azért idézteté még 
vele együtt Ghyczy Györgyöt is, mert ezek Őt az assakürthi vár- 
kastélybél kizárták *). Hasonlóan bántak az özvegy Győrödy Dorottyá- 
val Bars megyei Oszlány helységre nézve is , hová 1564-ben az özvegy 
Pál és Anna gyermekeivel együtt helytartósági parancs folytán be- 
helyezteteít 5 ). Györödy Dorottya utóbb Torda Zsigmond pozsonyi 
kamarai tanácsoshoz ment férjhez 6 ) , és még ezután is voltak bajai só- 
goraival. 

1564-ben Ghyczy György, Farkas és János testvérük- 
nek Józsának örökösei neveikben is tiltakoztak, hogy Józsának fia Ist- 
ván bizonyos arany és ezüst szerekről Győrödy Dorottyának és utóbbi 
férjének Torda Zsigmondnak levelet szándékozik adni 7 ). 



*) Családi levéltár Elenca. p. 7. Nro 1. Es Nyitra megyei Jegyzőkönyv 
!797-ki p. 469. 

*) Családi levéltár Eíeacu. p. 13. Nro 11. 

s ) Esztergami káptalan Capsa 1. Faac. 9. Nro 21. és Családi levéltár. 

•) Caaládi levéltár El. pag. 102. Nro 3. 

s ) Ugyanott p. 39. Nro l- 

') KovaoUict : Scriptores Minor. I. pag. 112—128. közöltetik Torda Zsig- 
mond Epkemeris-e, hol az 1563-ról irja: XX. Decembris Matrimonium cmm 
G^ntrosa Dominó Dorothea Gy.rewdy secvndum nos decidiiur ex Judicio de sede 
Ecclesiat slrigoniettsis , eonlra Steyhanum Teulsi imfudentissimum calvmnialorem. — 
Az 1564-re pedig irja : Január. 25. nupliae noslrae cum Dorothea Gyerewdy. Ko- 
vackich helytelenül vagy tévedésből veti utáuna, kogy „fűit autem. prius nupta 
StepkanoGiczio" mert az oklevelek mutatják, kogy előbb Józsának volt neje. 

') Esztergarai káptalan. Libro 3. faec. 58. 



400 Chycey. 

1566-ban Ghyczy István magnélküli kihalása esetére Aranyán 
Dömény itélőmester előtt Oszlány , Kis-Vicsap, Felső- Vásárd, Ihuér, 
Család, Geszté, Kernye, Kis-Elecske , Gencs , Tormás , Braníes és Kor- 
láthkő anyai javaiban Pál testvérét és följebb nevezett nagy bátyjait 
teszi örököseivé 1 ); és erre azon évi június 18-án Miksa király bele- 
egyező iktató parancsot ad 2 ). 

1567-ben Györödy Dorottya és férje Torda Zsigmond néhai 
Ghyczy Józsa javaiból ujolag kizáratván , azokba hogy behelyeztesse- 
nek, Miksa király Nyitra megyéhez intézi bevezetési parancsát 3 ). 

1570-ben Ghyczy István megegyezik Györödy Dorottyával az 
assaV.ii/ihi kastélyba leendő behelyezése iránt. 

Iő74bcn Ghyczy Pál és Anna Koronthály Ákosné osztató 
parancsot eszközölnek testvérük Ghyczy István ellen ; ennek folytán 
végre sok perlekedés után 1577-ben egyességre lépnek; Pálnak 
lakóhelyül Ablanczkürthjut, Annának lakásul Kis-Vicsap, 
és mindkettőnek birtokul a kis-vi csapi, alsó-vásárdi, óhaj' 
'•3 szentgyörgyi jószágrészek és Ilmérnek fele része, István 
magának Assakürthöt és Oszlányt tartá *). 

Istvánnak Forgách Krisztinától fia volt György, ki 1611-ben 
tett végrendeletet , melyben egyetlen leánya Magdolna részére gyám- 
nokokat rendel , és nejének és leányának Assakürthöt és Oszlányt ha- 
gyományozza 5 ). E végrendeletnek Ghyczy János és Ferencz ellent- 
mond tak . és midőn Györgynek halála után 1622-ben özvegye Révay 
Erzsébet, és leánya Ghyczy Magdolna , ekkor már Balassa Smionné, a 
javakat eloszták . Ghyczy János és Ferencz az ellen ismét tiltakoz- 
tak c ). Ez ág Magdolnában kihalt 



') Családi levéltár pag. 107. Nro 6. 
2 ) Ugyanott pag 108. Nro 7. 
8 ) Ugyanott pag. 104. Nro 13. 

4 ) Családi levéltár Eleuch. pag. 106. Nio 5. 

5 ) Ugyanott pag. 111. Nro 4. 

6 ) Relatoriae Magn. Franeisci Zánthóhdzy super prohibitione dívisionis 
bonoriun Geofgii condam Ghyczy iuter Dnam Eiisabetham Révay ejusdem 
Georgii, filii condam Jósa* Gliyczy relictam víduam ab ima, et Magnif. Simonem 
Balassa de Gyarmat et Dnam Magdalenara Ghyczy con30rtem ejusdem , filiam 
verő ipsius Dnae Elisabethae Révay ex praefato condam Georgio Ghyczy marito 
8uo 8usceptam ad instantiam Egregi' Joannis et Francisci Ghyczy filiorum 
Pauli , filii ejusdem condam Josae Ghyczy Családi levéltár p. 39. Nro 2. 
É« Esztergáim káptalan Cansa 31 Fase. 10 Nro 13. 



Ghyczy. 40Í 

Józsának másik fia Pál, kiről már volt emlékezet, ágazatát máig 
fentartá» Nebojszai Balogh Borbálától két fia maradt : F e r e n c z , ki 
utód nélkül szált sírba , és II. J á n o s , kinek Armpruster Máriától 
négy fia született : István, József, Pál és János. Ezek közül 
József magnóikul halt el j a másik három által a család három ágra 
oszlott ; a jelen században azonban Pálnak és Jánosnak ágai , sőt Ist- 
vánnak is Perenoz fiátóli ága még előbb, fíu-ágon kihalván , most már 
csak III. Pál fiainak Miklósnak és Lászlónak maradékaiban 
áll fen a család. 

Nevezett Miklós és László Í705— 17 11-ben a kurucz tábo- 
rozásban részt vévén , László a szathmári békekötés után külföldre 
menekült , s onnan sok viszontagság után királyi kegyelemmel csak 
1720-ban tért vissza. 

A család tagjai közül Nyitra és Komárom vármegyében mind a 
régibb , mind az ujabb időben számosan viseltek előkelő megyei hiva- 
talt. A többi közt Gáspárnak fiai közül 

József Komárom megyének 1 790 — 1806-ban másod alispánja, 
többször országgyűlést követ , királyi tanácsos , majd országbírói itélő- 
mester, utóbb a hétszemélyes királyi tábla ülnöke , és Torontái megye 
főispánja lett. 

Ferencz szintén Komárom vármegyében l$06-ban másod-, 
1810 — 1819-ben első alispán, s több izben követ volt. 

Péter Nyitra megyében volt első alispán; az 1825-ki ország- 
gyűlésen mint al-nádor hosszabb ideig, később a nagyszombati kerületi 
tábla elnöke volt. Meghalt 1838-ban. Nejétől Kvassay Klárától gyer- 
mekei : 

1) Miklós (szül. 1800-ban) Budán a m. kir. udv. kamaránál 
1820-ban fogalmazó , 1822-ben kamerái, ügyész Fiúméban , 1833-ban 
titkár, és 1846-ban tanácsos a nagymélt. magyar kir. udv. kamaránál, 
és e minőségben 184 7 / 8 -ban egyszersmind a bácskai kincstári javadal- 
mak administratora , 1848-ban pénzügyminiszteri tanácsos. Meghalt 
Budán 1853-ban mint cs. kir. fő-pénzügyi tanácsos. Fiume és Buocari 
magyar tengerparti városoknak patríciusa volt. Eiső nejétől Pfisterer 
Karolinától a) László fia ; második nejétől nemes Terzi Francziská- 
tól k) Péter szül. 1831., a bécsi cs. kir. mérnök-kari Akadémiában 
tanult. Jelenleg elsé osztályú mérnök -kari kapitány Piacenzában. 1858. 
óta cs. kir. kamarás, c) Francziska szül. 1832-ben. Férjhez ment 
1857-ben Ebner Rudolf lovag, cs. kir. mérnök-kari kapitányhoz. — 
d) Emil szül. 1834-ben. 1847-ben a bécsi cs. kir. Therezianumi lovag 

26 



442 GMIlAny. 

intézet növendéke 1854-ben Budán helytartósági fogaim, gyakornok, 
1855. óta fogalmazó. e)Livió szül. 1838-ban. Hadfi a weiskircheni 
cs. kir. tüzéri Akadémiában. /") Hedvig szül. 1842-ben. 

2) Antal ezredes, meghalt 1849-ben. Nejétől báró Bakonyi An- 
tóniától egyetlen leánya Emerentia él. 

3) Károly meghalt 1 846-ban. Jánosy Nepomuczenától leányai 
Anna és Mária. 

4) Ágostonnak Ocskay Zsófiától leánya G a b r i e 1 a. 

5) Mária Szászy Ambrusné. 

Józsefnek (G-Áspár fiának) Jeszenszky Teréziától született 
gyermekei közül Rafael Komárom megyének 1823-ban főjegyzője, 
1832-ben másod-, 1840— 1844-ben első alispánja, 1830. 1832 
1840-ben országgyűlési követe. Sándor Nepomuczenától egyetlen 
leánya A g a t a. Rafael testvérének Jánosnak egyik fiaGhiczy Ist- 
ván a forradalmiak részén Buda ostromában esett el 1849-ben 

Ferencznek (Gáspár fiának) több gyermekei közül Kál- 
mán Komárom megyének 1 840-ben főjegyzője , J 843-ban egyszer- 
smind országgyűlési követe, 1844-ben első alispánja 1847-ig, midőn 
nádori itélőmester lőn 3 ) , és e minőségben részt vett az 1847-ki or- 
szággyűlésen , 1848-ban igazságügyi államtitkár volt, és Komárom 
megyének a nemzetgyűlésen egyik képviselője. Neje bodorfalvai Ba- 
ranyay Borbála 1858-ban július 20-án kora 46, házassága 24 évében 
halt meg Pesten a ). Egyetlen fia Ferencz. 

A család azelőtt az ágostai evang. hitvallást követte Gá Spar 
tért által a XVIII. században a rom. kath. vallásra 3 ). 

Ghtllány család. (Lázi és berniczei báró és nemes). Ere- 
deti helye Liptó vármegye j e megyében fekszik - — a most is a család 
által birt — Lázi ésBernicze helység , melyről előnevét ir ja. 

Törzse S i b r a n és M r a v i k 1 230-ban éltek. A XV. században 
(jelesül 1460-ban) élt lázi Ghillány Simon*). 

Idővel a család több megyébe elszármazott. Trencsén megyében 



'} Fényes . Komárom várm. SO. 61. 

") Terii Napló 1858. aug. M szára. 

8 ) A család neve — mint följebb tárgyalva volt , — a közönséges szólás- 
mód sxerint, s ennek folytán IsfcváiuTy s még egy-kettő kivételével a történet - 
irók által , és a családfákban ia többnyire G é c z y«nek Íratott ; azonban a fen 
emÜrutt kir adomány 3 megújító nemesi ézimeres levelekkel megegyezőleg a 
család magát ugy Irjs. mint e czikk elején olvasható. 

4 ) Lehoczky Stemjnatogr. II. 165. 



Chillány 



403 



Ghillány Miklós 1618-ban alispán volt, és kir. udvarnok, kapta 
Liptó megyében T e p 1 á t *). 

1667-ben Ghillány György volt Trencsén megye alispánja ? ). 
Ugy látszik ezen György lőn később a pozsonyi kamaránál ta- 
náosos 2 ), és 1688-ki mart. 4én s ) báróságra emeltetett. Neje báró Na- 
dányi E r z s e (Zsófia) volt. 

Czimere a paizs kék mezejében zöld téren há- 
tulsó lábain álló oroszlán , első jobb lábával kivont 
kardot, a balban királyi koronát tartva. A paizs fölött 
bárói korona van , és azon koronás sisak nyugszik, 
melyből a paizsbeli leirt oroszlán emelkedik ki. Fősz- 
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörÖ3 *). 

Báró Ghillány Györgynek egyik fia János 
1741-ben tábornok. — Ugy látszik másik fia azon 
György, ki 1699-ben Nagyszombatban tanult, és 
utóbb Zemplén vármegyébe telepedett, hol 175t-hen 
birtokán Veken az evang. egyházat a katholikusok- 
nak adá át *). És tán leánya báró Ghillány F r a n- 
cziska Szirmay Antal né , ki Veken 1791-ben egy 
kápolnát épitteté újra fel 6 ). 

Zemplén megyében e század elején birtokos a család Gesztely, 
Csáklyó , Vehécz és Bánócz helységben T ). Ugyan e megyében Ghil- 
lány János 1793-ban aljegyző volt •). 

1812-ben b. Ghillány János a Ludo viceára 100 frtot adott 9 ). 

Lázi és berniczei báró Ghillány Sándor 42 éves korában 1842. 
január 1 1-én halt meg Ungvárott , és eltemettetett Szerednye mező- 
városában , melynek vásárjogot szerze , 03 melyet kézmű-készitvényekr 
kel és gőzgépes szeszgyárral élénkített ia ). 




*) Lehoczky : Stemmat. II. 155. az év«t t521-re teszi , ellenben I. p. 213, 
1618- ik évet ír ; mi valószínűbb. 

2 ) 1681-ben a határvizsgátó választmány tagjáéi választatott a 23. törv 
ciikk szesiní. — 1693-ban is a pozsonyi kamaránál volt tanácsos. 

») Colleci. Herald, pag. 105. 

*) Adamí Scuta gentil. iom. III. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 289. 

*) Ugyanott 288. 

') Ugyanott 227. 335. 343. 370. stb, 

') Ugyanattól noi. hist. 331. 

•) 1812-ki törv. ez. 

"») „Világ" polit.hi.-lap 1842. jaa. lT-ki szám. 

2€» 



404 GbiHány. 

Trencsén megyében élt a XVIL század vége felé lázi Ghiílány 
Illés (Elias) , ki Gyurczinán is birtokosnak irá magát , és gróf 
Illyésházy György uradalmainak igazgatója volt. Meghalt 1681-ki 
sept. 30 án , kora 6i. évében , eltemettetett a trencséni paroch. egy- 
házban *). Ennek családja néhány izén igy alakult 2 ) : 

Illés 

Gh.il lány de Lázi 

et in Gyurczina. 

f 1681. 

A., 



Ádám István 

1709. 



i -. " ••- "" " i 

Illés Gáspár Aclárn Tamás Eva Kata-Szidónia Anna-Mária 

1728. 1727. 1728. (Szk&lka (Sirmiensis (Szent-Iványi 

Trencsén vm. József) Mátyás) György) 
pénztárnoka. 

Pozsony megyében éltek Ghiílány Péter, ki azon megyében 
1730-ki mart. 2-án választatott 3zolffabiróvá. 

í 732-ben Ghiílány Kristóf, és Borbála Farka3 Sámuel 
Csonkaberg magyar Jova3 ezredbeli kapitány neje. 

1741-ben Ghiílány Károly arany-sarkantyús vitéz (Eques 
auratus). 

1797-ben Ghiílány József Nyitra megye alispánja, 

1760-ban ált Ghiílány László, ki ily családot alkotott : 

László 

1760. 

(Vaehott Zsuzsa) 



György Zsuzsa Mária 

1769. (Básthy Sámuel (Tornyosné) 
özvegye 1781) 

A család jelenleg is Magyarország több megyéjében bárói és 
nemesi ágon él. 

Erdélyben i 3 voltak Ghillányiak, kik berinczházi elő- 
névvel éltek. Berinczházi Ghiílány Gergely 4 ) Apaffy I. Mihály 
erdélyi fejedelem nővérét Annát birta nőül, és í 660-ban Ő vivé meg 
az adót Ali basának Nagyváradra annak bevétele után. Birt Doboka 
megyében Cserneken is 5 ). Jelenleg Erdélyben nincsenek. 



J ) Kaprinay Mss. A. tom, VI. pag. 50. hol sír-irata olvasható. 

2 ) Perbeli iratok szerint. 

•) KcVárynái 270. lap. barnuozház i-uak inra. 

*) Bethlen Miklós önéletírása. Kiadta Szalay László. 391. 392. 547. 

& ) Hodor . Doboka v&rjr.. 89. 1. 



mb*r - Sileíffv 



405 



&fber család. 1624-bea nyerte a czimeree nemes levelet. 
Czimere a vért kék mezejében hármas zöld dombon gyürödző kigyó 
farkát fölfelé tartva, A középső dombon piros lábú és csőrű fehér 
galamb áll kiterjesztett szárnyakkal. A véri fölötti sisak koronáján 
ugyanazon alak látható. Foszladék jobbról ezüst- vörös , balról arany- 
vörös J ). 

©ricaeey cseSád. Gömör megye nerae3 esaláda. Giczey Farkas 
1600-ban GötnÖr vármegye alispánja volt 2 ). 1680— 1683-ban ugyan e 
hivatalban állt Giezey Gábor, ki 1680-ban többekkel együtt a szen- 
drői kapitány által Tököiyi iránti hűséggel gyanusittatva — fogságba 
vitetett 3 ). 

Gidóf&lvy család. (Gidóíalvi). Háromsséki székely család, 
kiterjedve Kővár vidékére is. 

1756-ban gidcfalvi Gidófalvy Fcrencznek neie albisi Bakesi 
Klára. 

1847-ben Gidófalvy János Sepsi és Miklósvárszék kir. pénz- 
tárnoka. — G, László hároroszéki tiszteletbeli jegyző. — Gidófalvy 
Domokos kezdi szék ügyésze. 

Kővárvidékén 1847-ben G, Ferenc?, tiszteletbeli jegyző , — 
Pál pénztári irnok. 

GrltetfFy család. Régi kihal s család , mely zászlós urakat 
mutatott fel a XIV. században. Törzse 
Gi 1 e t 4 ) ; kiről a család Gileti, Giletffy, 
sőt Geleti Geletffy-nek is iratik. 

GiletnekfiaMiklós 1343-ban 
nádor volt. — 1346-ból pecsét-czimerét, 
melyen e körirat vaía olvasható : „S. N i- 
colaiGiletiPalatini Hungarie 
et J udi cis Cumanor." mutatja az ide 
mellékelt metszvény , melyen oroszlán és 
tigris látszik küzdeni. Fölüttök egy négy- 
felé osztott , s egymással ellenkezőleg színezett udvarú vért tűnik fel 

Miklós nádornak 6ai : János tárnokmester, László veszprémi 
püspök , Domokos Hont vármegye , András Nógrád vármegye 




J ) Atlami Scuta génül, tom III. 

*) Bfcrtholomaeidea C. Gösüör pag. 768. 

*) Ugyaaotl 759. 

*) Fejér; Cod- Dipl. tom. VII. vol, II. p. 165. 200. 



406 míg - Gllllgti. 

főispánjai voltak , midőn 1363-ban Szathraár megyei Fejér-Gyar- 
matot kapták kir. adományban *). 

1355-ben Giletfi. János volt Nógrád vármegye főispánja *). 

Miklós nádornak is volt János testvére. 

1360-ban élt Gileti Lénárd*). 

Ugy látszik a család törzse Gilet mester 1300-ban egyelőre 
„dePosega" előnévvel élt *). 

G i 1 e t f f y vagy G e 1 e t f f y család élt még a XVI. században 
is, erről tesz tanúságot az 1599-ki 39. törv. ez., mely rendeli , hogy a 
Geletffy család részére hozott Ítélet végrehaj tassék. Ugyanez időben 
(1580 — 1601.) Giletffy Anna Berzeviczy János neje*). 

Grilg család. (Gilgenburgi). 1790-ben gilgenburgi Gilg 
János kapta a czimeres nemes levelet. 

Czimere négyfelé osztott vért , azonban a vért közepén viz-szin- 
tesen fehér folyam hullámzik. Az első és negyedik osztály arany ud- 
varában az osztály oldalából kétfejű fekete sasnak fele része látszik ki. 
A második és harmadik osztály kék mezejében zöld téren fehér bástya- 
torony nyúlik fel , alul kapuval. A paizs fölötti sisak koronáján két ki- 
terjesztett fekete sas-szárny között szintén az előbb emiitetthez hasonló 
bástya-torony nyúlik fel. Foszladék jobbról arany-fekete , balról ezüst- 
kék «). 

Gilgenburgi Gilg szeraf. Ferencz 1815-ben a magyar kir. 
udvari kamarának sellyei uradalmi igazgatója. 

föllligfi család. Gilligh Kristóf Budáról származott So- 
pronba, hol a város tanácsosa volt. Fiai: Kristóf, Máté és Far- 
kas 1588-ban nyertek ezimeres nemes levelet 7 ). 

Czimerök ez : a vért jobboldali felső szögletéből a baloldali alsó 
szögletig rézsútosan egy fehér folyam vonul le. Az igy kétfelé osztott 
vért felső vörös udvarában , és az alsó kék udvarban is egy-egy fehér 
liliom fekszik. A vért fölötti sisak koronájából arany gráf emelkedik ki, 



*) Szirma? : Szathmár várra. II. 238. 

») Fejér :£od. DipL tora. IX. vol. II. p. 444. - IX. 2. 266. 

») Ugyanott tom. IX. vol. III. p. 216. 

») M. Akadémia Történelmi .tar. IV. 177. 

*) £ munka II. köt 51. lapon a családfa VII. táblázatán. 

*) Adami Scuta gentil. tom. III. 

^ Lehoczky Stemmat. II. 156. Hol egyszersmind iratik, hogy Fister János 
pozsonyi senator nejével Gilgin Annával 1572-ben ugyanezen (a Gilligh családé- 
hoz hasonló) cziraerrel nemesittetett meg t ét a nemes levél Somorjáu 1623-ban 
hirdettetett ki. 



CIIlvcu — fiiudly. 



407 



első jobb lábát ragadozásra nyújtva ki , a balban pedig fehér liliom- 
virágot tart. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról ezüst-kék '). 

Gilligh Jakab királyi udvarnok volt *)„ 

Gilligh Mátyás 1730-ban a budai kerületben tartományi 
biztos. 

Gilligh Alajos 1815-ben a m. kir. helytartóságnál volt hiva- 
tal nok. 

Oillyén család. (Borbereki , nagy-enyedi). Erdélyben Alsó- 
és Felső-Fejér megyében és Maros-székben találunk G i 1 1 y é n családra. 

Borbereki Gillyén János 1794-ben Alsó- Fejér vármegye al- 
ispánja volt. 

Nagy-enyedi Gillyén József Felső-Fejér vármegyei tisztelet" 
béli jegyző 1847-ben. Birtokos Bürkösön. 

Gillyén D á n i e 1 n é szül. B r á d i m.-igeni és sárdi birtokosul 
iratik. 

Cvindly család- (Tengeliczi). ismert törzse Gindly Fülöp- 
Orbán a XVÍÍ. században Nagy-Győr sz. kir. város bírája volt, ki — 
mint az előttem fekvő eredeti okmány mutatja — nejével Krumprecht 
Annával, fivérével Gindly Bai ássál és mostoha fiával Hermán 
Györgygyei 1678-ki február 20-án kelt czimeres nemes levélben 
I. Leopold magyar király által raeg- 
nemesittetett. 1686-ban Szákes-Fe- 
jérvár és Buda várának a törökök - 
tŐli visszafoglalásakor mindketten 
mint Győr megyei insurgensek 
harczoltak , s magokat megkülön- 
böztették. 

A ozimer — melyet az érin- 
tett oklevélben kaptak , — mint itt 
a metsz vény mutatja: egy fenálíó 
hadi vért , melynek kék udvarában 
hármas szikla-domb áll , a középsőn 
királyi koronából köldökig vad em- 
ber emelkedik ki , fejét zöldből font 
koszorú övedzi , jobbjában három arany búza-kalászt tart , melynek kö- 
zépsőjén kis madár ül ; bal kezével tojásdad alakú vértet tart , mely 




') Burgstaller : Collectio larignimn Nob. Hung. 
■) Lekoozky Stetumat. II. p. 156. 



É©» 



Siaály. 



Magyarország csimerét képezi. A vért fölötti sisak koronájából a vért- 
belihez egészen hasonló vad ember emelkedik ki , a koronából kétfelől 
kinyúló és kiterjesztett sasszárny között. Foszladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst-vörös. 

A nemesség-szerzÖ Gindly Fülöp-Orbánnak fia I g n á c z , és föl- 
jebb emiitett nagybátyja Gindly Bálás 1'734-ki octob. 15-én III. Ká- 
roly király által Tengeliezi előnév használhatása mellett Tolna 
megyei Medinai (máskép : M e d e-i) , Tengeliezi, Apáthy, 
Hidgyai, Bikádi és Hídvégi mintegy két négyszegű mérföld 
terjedelmű jószágokkal adományoztattak ugy, hogy azok s / 4 része 
Gindly Füíöp-Qrbán utódait , i / h része pedig G. B a 1 á s t illette ; és e 
jószágoknak & család mai napig birtokában van. 

Balásnak egyetlen leánya Katalin Hiemer J. neje lőn , s 
tőle a nagy-jeszeni J es zenszky-ek, berneki Bernrieder-ek és 
dezséri báró Rudnyánszky János, nemkülönben gróf Ibrakerné 
szül. báró Rudnyánszky Terézia származtak. 

A család leszármazását a következő táblázat mutatja : 



Gindly N. 



Bálás 

1678-1734. 

i =-^7: 1 

Katalin 

(Hiemer J.) 



Fülöp-Orbán 

N.-GyŐr város főbírója. 

1676. nemes lön. 

(Krumpreckt Anna) 



Károly 

cs. kir. udvarnok 

flŐOB. 

(barkóczi Rosty 
Antónia) 



ígnácz 

J734. adományt 

szerző. 



Mária-Teréz 
(Szegedy,Aatal) 



János 
cs. kir. kapit. 

t 



Anna 

(Chernél Mihály 

tábora.) 



Zsófia 
(Bezerédj Mihály 
septemvir.) 



Antal János Teréz 

szül. Í782. f 1852. kapit. f 
(bácsai Hamar Zsófia f 
f 1850.) 



Anna Kata Klára Karolina 

(Grueber (Csapó (b. Bésán f 

József) Dániel Károly) 
tolnai alisp.) 



Rudolf * 
szül. 1805. sept. 18. 
(Roboz Teréz) 



Jda Mária Gizella 



Gtrtacsy. 409 

Mint a táblázat mutatja — Gindly Fülöp- Orbánnak két gyer- 
meke maradt : Ignácz és Mari a-T e r é z i a mezo-szegedi Szegedy 
Antal hitvese, kinek magvaszakadt. 

Ignácznak négy gyermeke született : 

1) János, ki mint cs. kir. kapitány gyermektelenül balt el. 

2) Anna ehernelházi Chernél Mihály cs. kir. tábornok és val. 
belső titkos tanácsos neje, szintén magnélkül múlt ki. 

3) Zsófia bezerédi Bezerédj Mihály hétszemélyes táblai ülnök 
nfeje, kinek utódai Bezerédj-ek, zichi és zajki Zichy-ek, Fe- 
r e n c z y-ek. 

4) Károly Mária Terézia alatt a magyar királyi testőr-sereg- 
ben tiz évet töltött ; utóbb cs. kir. udvarnok volt. Meghalt 1805-ben. 
Neje barkóczi Rosty Antónia, ki anyja szala-pataki Nagy Erzsébet 
után a Ha hold-tói eredt lindvai BáníFy családból vette leszárma- 
zását. Károlynak gyermekei következők : 

a) János minta fölkelő nemes seregnél kapitány mag- 
nélkül halt el. 

b) Teréz szintén utódok nélkül múlt ki. 

c) Anna Grueber József hitvese lőn , leánya Grueber 
Mária Hegedűs Antalné. 

d) Katalin néhai Csapó Dániel tolnai alispán és követ 
neje, anyja az 1856-ban kimúlt Csapó Idának, nemeskéri Kiss Pál volt 
fiumei kormányzó nejének. 

é) Klára szekcsői báró Bésán Károíyné , anyja b. Bésán 
Jánosnak. 

f) Karolina magnélkül haltel; — és 

g) Antal megyéjének egyik előkelő táblabírája született 
1782-ben. Meghalt 1852-ben. Hitestársa bácsai Hamar Zsófia (meg- 
halt 1850-ben), kitől fia 

Rudolf szül. 1805-ki sept. 18-án. Tolnában 1831-ig a megyei 
pályán aljegyzői és szolgabírói hivatalokat viselt, utóbb (1842 — 48.) 
okszerű gazdászati értekezéseivel a „M agyar Gazda" czimü folyó- 
iratot gazdagitá. Nejétől Roboz Teréztől gyermekei : I d a , Mária és 
Gizella. 

(trtrincsy család. (Girincsi és pósa-csécsi). Zemplén megye 
kihalt családa. 1366-ban Girincsy Gergelynek leánya Beké özvegye 
Zemplén megyei Girincs helység felébe , és a Sajó vizén épült malom 
szintén fele részébe , nemkülönben ott a szent Szűz tiszteletére épült 



410 Gfrétfe! - Gfogowszlry. 

egyház kégy-uri jogába iktattattak be *). A család kihalván , leány- 
ágon utódai Nikházyak s gróf Dőryek voltak. 

eirélhl család. (Giróthi f). Erdély kihalt családa. A XVII, 
század elején éltek Giróthi Gergely, István és Jánoi Girót- 
ban, magnóikul halván el mi cd , s köztük legutoljára Giróthi János, 
kinek özvegye Drávai Anna utóbb Girótban lakott, 1 orma Miklós- 
hoz menvén férjhez, ettől fia Torma Péter II Rákóczy György tél 
Giróthi Jánosnak magszakadtán nyerte a giróti jószágot 1650-ki april 
30-án kelt beiktatási parancs mellett *). 

íí?ftl>Sta család. Glabits János-Károly besztercze bányai 
jegyzői. Ferencz királytól 1802-ben nemesittetett meg. Ekkor nyert 
czimere következő : a vért ezüst mezejében zöld téren az igazság isten- 
nője áll bekötött szemekkel, fehér 'ruhában , sárga czipellőben, kék vál- 
foszlánynyal ; jobb kezében a pallost, a balban az arany mérleget tartva. 
A vért fölötti sisak koronáján kék ruhás férfi-kar iró-tollat tart. Fosz- 
ladék mindkét oldalról ezüst-kék 3 ). 

Glaczinger család. Glaczinger János-Mihály 1714-ben 
III. Károly király által nemesittetett meg *). 

Czimere a vért kék mezejében hármas zöld halmon arany csillag 
ragyog. A vért fölötti sisak koronáján fészkén ülő fehér pellikán fiait 
melle vérével táplálja. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Olccliich család. Horvátországi család a Wachich nem- 
zetségből. 1486-ban élt Glechich György, és tanúskodott a Bla- 
g a y a k ügyében 6 ). 

tivlésán család. (Geyesi). Székely család. Közülök geyesi 
Glésán Mi klós 1571-ben Maros-szék ülnöke volt 6 ). 

Glésán Kristóf 1 601-ben Székely Mózsea hive '). 

tflogo'wszky család Glogowszky Lajos az 1840- ki or- 
szággyűlésen nyert honfi u.-ntást 8 ). Eredetére nézve lengyel. Neje 
Paukovios Anna, (ki előbb gr. Stahrembergné volt). Első nejé- 
től leánya k t a v i a. 

*) Szirmay C. Eemplia not. top. 82. 

*) Báró Bornemisza család levéltárában eredeti okmány után Török A. 
közlése szerint. 

8 ) Adatni Scnta geniil. toni. III. 

*) Collect Heraíd. Nro 626. 

s ) Gr. Teleki Hunyadiak kora XII. 320. 

•) Kallay : Székely nemz. 250. 

') Wolph. Bethlen Hist. tom. V. p. 4. 

•) 1840-ki 52. törv. ez. 



6Iós. 



411 



«!ós rsnlád. I. Ferdinánd királytól 1563-ki dec. 4-én kelt, 
és 1565-ben Zólyom megyében kihirdetett kiváltságos levélben J ) ne- 
mesi rangra emeltetvén , a nemesség- szerző János fiában. Boldi- 
zsár már Királyfalvának örökös ura (haereditariu3 dnus in Király- 
falva) , és Zólyom várában (hol egy kőbe 
vésve neve most is felismerhető) kapitány 
volt , s a törökök ellen viselt csaták közt 
többi közt 1591-ben Esztergámnál győ- 
zelmesen harczolt; 1595-ben pedig mint 
királyi ember (homo regius) iktatá be a 
Hudoba családot AIsó-Kakitóozon. 

Boldizsárnak fia Grlós János 3 ) 
oejével Érsek Rebekával 1649-ki 
sept. 25-én kelt, és 1650-ki május 5-én 
szintén Zólyom megyében kihirdetett czi- 
meres levélben III. Ferdinánd király által 
előbbi nemesi kiváltságaiban ujolag 3 ) 
megerősíttetett , és — mint itt a metsz- 
vény mutatja — következő uj czimert 
nyert : a fenálló hadi vért égszin udvarában zöld tér fölött természetes 
szinü daru áll , és fölemelt jobb lába körmei közt három fehér tollat 
tart. A vért fölött nyugvó nyitott sisak koronáján az előbbihez egészen 
hasonló daru áll , jobb lábában fejékül készített gém-tollakat ') tartva. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös. 

A Glós család ezelőtt szétterjedt Zólyom , Komárom , Gömör, 
Bács, Nógrád, Pest, Thurócz, Sáros , Zala és Szepes vármegyékbe , hol 
annak rendje szerint ki is hirdettettek. 




•) Közlött okmányok szerint. 

*) A családnév azon kor szokása szerint deákosi fcva G 1 o s i a s-nak íratott. 
£ János irá magát először a nemesség megerősítő kiváltságlevélnél fogva kizáró- 
lag G 1 6 s-nak , és azóta folyton így irá minden ivadék*. Míg ax első nemesség- 
szerzftnek egyik ntóda szintén János Benko Anna nejével külön ágat alkotva, 
Glosius néven terjeszté tovább családát , mely több jeles evang. lelkészt mutatá 
a hazának , s nem rég Pesten lakott Glosius Dániel személyében fí-ágon 
1836-ban ki is halt. 

a ) Az okmány szavai szerint : „alinquin praerogetiiva nobiKtari insignitt, 
rvrsus et denuo efe" 

*.) Az oklevél Szavai : „ptnnas ardearum in ornameütmm ctepitis artificúisa 
*>*fectat €tc. u 



412 



©lós. 



Jelenleg a család legtöbb tagja Szepes vármegyében birtokos, 
hol ősi birtokaik Kisóezon , Bethlenfalván, Mikiósfalván , Primóczon, 
Sz.-Andráson, Hozeleczen, Micsedelfalván, Kakas-Lomniczon, Leibiczon, 
Iglón fekszenek , ugy szintén birtokosok Gömör s Nógrád vármegyé- 
ben is. 

A nemesség-megerősitést nyert Glóa János és neje Érsek Rebeka 
után a család két fővonalra — úgymint a Be thlen fal vi-kisóczi 
és L e i b i c z i fő-ágakra szakad , amazt a következő vagyis I-ső , — a 
1 e i b i c z i voualt a II. táblázat mutatja. 

I. t á b í a. 
Bethienfalvi-kisóczi vonal. 



Glóa János 

164§. nségi reegerős. 

(Érsek Rebeka) 

i " — n 

I. Péter 
Káposztafalván. 



-János 
(Treczy Mária) 



II. Péter 
Leibiczon lak. 

r— *- 1 

Lásd II. táblán. 



András 

Dobsán 

1732. 



Mihály 
(Roskoványi 

Zsuzsa) 



Zsuzsa Imre 

(Sziíkey Jakab) (óvári Pongrácz 

Kata) 



János 

Farkasfalván. 

(Sándor Anna) 



István 
(Montsko Erzse) 



Simon-Jónás Ferencz 

ügyvéd 1828. Farkasfalván. 

N.-Kanizsán. (Kiszely Anna) 

t t 



Sándor 
Bethlenfalván 

t 



Francziska 

(Pogorisky 

Gábor) 



János 
t 



Miklós 

táblabíró 

Kisőczou. 

(Doleviczényi 

Erzae) 

t 



László 

ügyvéd 1759. 

Roakoványban. 

f 



Mihály Gáspár Péter 

Rosko- esküdt lak. Dobrccs. 

ványban. Kisóczon. (f.-orosztonyi 

■f Kiss Erzse) 



Károly 

Szepes várm. 

f ó-ügy ész 

1-1818. 

(Kispóczy Klára) 



Pál 

ügyvéd 

éé országgyűlési 

absentista 1805. 



Anna-Mária 

(Hayniki 

Bobor György) 



Lásd folyt, a kön. lapon. 



«IÓ8. 



414 



Károly ki az elSbbi lapon. 
Szepes várm. fö-ügyész. 
tl818. 
(Kissóczy Klára) 



Anna Lajos Károly 

(Marsai- Kissóozon. szül. 1803. 

koviia Szepes v. lak. Kissócz. 

János) fópénzt. kir. tanácsos, 

(Jámborszky (Berzeviczy 

Teréz) Mária) 
r 



Pál József Miklós- Antal *) 

klaknói (Reiaherdorfer v. fő-sz.-biró. 

plébán. Francziska (Teőke Klotild) 

Kissóczon) « A ~— i 

Olga Georgia 



Tivadar 
szül. 1840. 



Ottilia 
szül 1843. 



-— <V 



Cziczeile Amália 



Erzse 

(Sztavats 

Sz.-Miklóssy 

Miklós) 



Norbert-Károly 
szül. 1829. * 
volt szolgabíró. 
(Haynal Karolina) 



Ervira 

szül. 1831. 

(Korponai Ágoston) 



Kálmán 
szül. 1836. 



Mária 
szül. 1848. 



Henrietta 

*) Ezeknek testvéreik még : Apollónia (Doleviczényi Ján.) ; 
Mária (Tulatsné). 

II, tábla. 
Leibiczi vonal. 

II. Péter lásd 1. lábián. 
Káposz tásf al vár ó 1 
Leibiczra költöz. 



III. Péter 
Szepes-Szcmbatkon. 



1. Mihály 
Leibiczon. 



János 
-a 



Péter 



Jakab 



Lásd folyt, a köv. lapon. 



János 
Jolsván lak. 



Sámuel 

Sze pes-Szom bathban 

szül. 1764. 

lak. Szutsán. 

■J" Szántón. 

( *- m 1 

Dániel 

Szucsánban 
szül. 1774. 

f 1830. 

Beszterczén. 

(Thurzó Zsuzsa) 



András 

, A.- , 



Sámuel 



Sámuel 

Jolsván. 

(Zeményi N.) 



i 

Samu 

orvostudor. 



Károly 
urb. törv.-sz. 

tanácsos 
Zemplinben. 



Ernest 

ügyvéd 

Kassán. 



János 
ügyvéd 
Jolsván. 

László 



Dániel Sámuel Gábor 

szül. 1814. (Draskóczy 
Pesten ügyv. Anna) 

(domanoyeozi 
Zmeskal Ágnes) 



Gyula- Lajos Árpád Ilona 

szül. 1849. szül. 1852. szül. 1855. 



Gejza László- Jenó 
szül. 1856. szül. 1858. 



414 



Glds. 



I. Mihály ki m II. táblán. 
Leibiozoa. 



Mihály 



Tóbiás János Sámuel 



Mihály 



Mihály 

A, ■■ , 



Karolina 
(Lányi Ferdin.) 



Mihály 



János 

^ ,„..■ 



Sámuel Tóbiás 
Rosnyóu 
lí 



András 



Márton 1777. 



János- Tamás 
Leibicz v. biró. 

i r^ ■ 

János 
XVI szepesi Táros 

pénztárnoka. 
(Oornides Ilona) 



Márton 
kúriai ügyvéd 

1605. 

r— n , 

Káról y-Jáuos 
Bécsben lak. 



Hugó Artúr Aurél- Ernest 

c*. k. hadnagy, vas gyár 
igazgató. 



Sárnu«sl 



Pál Sámuel Fülöp 
Leibiczon laknak. 



János 



Mihály 



Mint látjuk , tt táblázat élén álló Jánosnak Érsek Rebekától 
született fia I. Péter a Szepességben Káposztásfalván lakott. Ennek 
bárom fia: János, II. Péter és András maradt. Közülök A n- 
drás, ki 1732-ben nemesi bizonyítványt vett ki Szepes megyétől, 
Dobsán lakott. II. Péter a leibiczi vonalt alkotá, melynek leága- 
zását a II. táblán látandjuk. János, ki Bethlenfalván lakott, a beth- 
lenfalvi kisóczi ágnak 15n törzse, és az 1725. s 1733-ki nemesi vizs- 
gálatkor nemességét Szepes megye előtt két fiával együtt igazolta *)* 
Nőül Treczy Illés alispánnak primóczi Szent- Miklóssy Erzsébettől szü- 
letett leányát Treczy Máriát vette , kitől három gyermeke : M i h á 1 y , 
Imre és Zsuzsanna Szitkey Jakabné született. 

Imre Bethlenfalván lakott , s unokáiban fi-ágon családát be- 
végzé. Egyik unokája Simon- Jón ás mint ügyvéd Nagy- Kanizsára 
szakadt, és Szepes megyétől 1828-ban nyert nemesi bizonyítványt Zala 
megyében 2 ) is kihirdetteté. 

Imrének testvére Mihály Bethlenfalván és Kisóczon közbir- 
tokos Roskoványi Zsuzsannával több fiat nemzett; közülök Péter 
előbb 1759-ben deo. 10-én, majd utóbb 1771-ben 8 ) László és Mi- 



») Protoc. C. Scepuaien. anai 172Ő. p. 246. 248. — anni 1731. p. 94. 104. - 
i 1733. pag. 243. 

') Szepes vármegyétől 182 8-ban 24. sz. alatt ayert nemen bizonyítványt. 
») Protoool. C. Soepua, anni 1771. pag. 88. 92. 



Glndnvaea. 415 

hály testvéreivei együtt nemesi bizonyítványt rctt ki Szepes megyé- 
től, mely Nógrád, Sáros és Bács megyében is kihirdettetett. Többi test* 
vérei magnélküi halván el , Péter, ki Nógrád megyei Dobrocson és 
Guttán is lakott , tartá fel ágazatát. Nejétől felső- orosztonyi Kiss Er- 
zsétől gyermekei : 

a) L K á r o 1 y Szepes vármegye fő-ügyésze és táblabírája. Meg- 
halt 1818-ban. Neje vizini és nemes-kotessovai Kissóczy Klára volt, 
kitől fiai és unokái élnek. 

b) Pál Pesten ügyvéd , és az 1805-ki országgyűlésen képviselő. 

c) A n n a-M ária bayniki Bobor Györgyné volt. 

Szepes megyében a esalád tagjai számos évek óta megyei hiva- 
talokat viseltek. Az utóbbi időben II. Károly (szül. 1803.) előkelő 
táblabíró, fő-ügyész volt, jelenleg cs. k. tanácsos ; fia Norbert szolga- 
bíró volt. — Testvére M i k 1 ó s-A n t a 1 , kinek neje csépánfalvi TeŐke 
Klotild, főszolgabírói, — másik testvére Lajos adószedői hivatalt 
viseltek. 

A leibiczi vonalon (a II. táblán) I. Mihálynak fia Már- 
ton Szepes vármegyétől 1777-ki oct. 8-án , fia Márton 1805-ben, 
ennek fia Károly-János 1835-ben vesz ki nemesi bizony itványt. 

Jánosnak fia T ó b i á s (lak. Rosnyón) 1844-ben, és fiai : János 
és Mihály hirdettetik ki nemességüket Szepes vármegyében. 

Sámuelnak fia Sámuel (lak. Jolsván) 1836-ban kap nemes- 
ségére igazoló levelet szintén Szepes vármegyétől. 

A most élők közül János táblabíró, a XVI szepesi városok ke- 
rületének előbb főjegyzője, utóbb főpénztárnoka volt. Ennek fiai: 
Hugoe.1 kir. hadnagy a korona-fóherczeg Rudolf ezredben ; Artúr 
bányász és vas-gyár igazgató Gömörben. 

Dánielnél fia Sámuel (szül. 1814-ben) ügyvéd Pesten. 

Károly úrbéri törvényszéki tanácsos Zemplinben. — Testvére 
E r n e s t ügyvéd Kassán. 

GBudoyácz c«alád. Gludovácz J á n o s-A n d r á s 1706-ban 
kapta a ezimeres nemes levelet. 

Czimere : a vért kék mezejében zöld tér fölött hátulsó két lábain 
álló tigris, első bal lábával kivont kardot , és jobb lábával a kard körül 
zöld koszorút tart. Ugyanezen alak emelkedik ki a vért fölötti koro- 
nából. Foszkdék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 1 ). 

Gludovácz József a m. kir. kamaránál 1770-ben titkár volt. 



*) Adami Scuta genfi!, tora. Hl. 



416 



tiodány - Góla 



A csaiád Vas megye nemessége sorában áll. 

Ctodány család. Lakhelye Pozsony vármegye Fényes E. 
Geograpbiája szerint. 

Croelo család. Zemplén vármegye czimerlevcles családai kö- 
zött áll 3 >. 

Ctodor család. Godor István és Ferencz 1792-ben 
nyertek czimeres nemes levelet. 

Cziraerök négy részre osztott vért; az elaŐ és negyedik osztály 
kék udvarában zöld téren szürke ló felemelt első jobb lábával piros 
zászlót tart , és a zászlón ezüst félhold látszik. Á második és harmadik 
vörös udvarban felfordított ^ alakú csikolat (cantherius) , és e körül 
három felülről három fehér rózsa tűnik fel. A vért fölötti sisak koro- 
nájából a leirt vörös zászlós szürke ló emelkedik föL Foszladék jobbról 
ezüst-kék, balról arany-kék s ). 

Qedxsa család. Marmaros vármegye nemes családai között 
említtetik. 

Gogh család. A XVII. század végén élt közülök Gogh Al- 
bert , kinek Dienes Judittól leánya Sára Zoinay Jánosné 1746-ban a ). 

Gól a család. (Felső-szilvási). Hunyad vármegye családa. 
Állítólag több más családdal Zsigmond király által nemesittetik meg, 
és kapja Felső -Szilvást mintegy tiz más családdal. 

Tagjai nagyobbára Hunyad megyében viseltek hivatalt ; legkö- 
zelebbi leágazása következő k ) : 



I. Péter 

szolgabíró 

1794-1814. 

(Temesvári Zsuzsa) 



Antal 

szolgabíró. 

(Nándra Jára) 



Klára 
(Pára Péter) 



Lajos 

tzolgabiró 

1847. 

(Fekete 

Amália) 



Jozefa 

(Csegöldi 

Mihály) 



Emília 

(Farkas 

Lajos) 



Mózses 

ügyvéd 

1848. 

(1. Pogány Júlia. 

2. Farkas Teréz) 



Anna 
(Pap János) 



Sándor 

f 1857-ben 

kora 21. év. 

(Csóka Nelli) 



Berta 
(Jonby 
Sándor) 



11. Péter 

szolgabíró 

1847. 

(Bérivoi Amália) 

i * 1 

Béla 



') Szirmay C. Zemplin not. top. 112. 
') Adami Scuta gentil. tora. III. 
*) Sz. Benedeki Convent Fasc 95. Nro 2. 
*) Török Antal ur közlése szerint. 



Goldperger - Golopy. 4f7 

Goldperger család. (Most Aranyhaimy). A czimeres 
nemes levelet Goldperger Mátyás kapta a XVII. század elején 
II. Károly királytól. G-oldperger Ádám pedig 1842-ben a család ne- 
vét Aranyhalm y-ra magyarositá. 

Családfájuk egyik ágon igy terjedt : 

Goldperger Mátyás 



Ábrahám 



Jakab 



Ándráa 



Sámuel 
1764. 



András 
1767. 



Ádám 

herozeg Coburg titkára 

1828. 

A családfán álló Sámuel Nógrád megyétől 1754-ben , fia A n- 
drás Zólyom megyétől 1767-ben, ennek fia Ádám Szász Coburg 
Gothai herczeg titkára Zólyom megyétől 1828-ban vett ki nemességé- 
ről bizonyítványt , és ez utóbbit ugyanazon évben Nógrád megyében is 
kihirdetteté. 

A család Szepes vármegyében is honos , hol Goldperger Imre 
1838-ban al-szoigabiró , 1842-ben fő adószedő volt. 

Ctoleez CSJAl&d. A XVI. századból előfordul Goiecz János 
mint királyi számvevő '). 

Pollen eaifclád. Gollen Gyárfás 1681-ben magyarországi 
honfiusitást nyert *). 

Golrkiczay CSal&d. Zemplén vármegyében czimerleveles 
család *). 

Ctolopy enal&d* (Golopi f). Zemplén vármegye egyik régi 
családa. 1 255-ben G 1 u p vagy G o 1 o p főidet kapja Andronikus, 
Máténak a szepesi prépostnak testvére , s valószínűleg e család törzse. 

A XVII. század elején élt a családból Golopy István, és neje 
Orsolya , kiknek István és János fiaik kora halállal múlva ki , Kassán a 
templomban temettettek 1605-ben ily sír-irat alá ') : 



») 1638 ki 25. törv. ez. 

*) 1681-ki 82. törv. ez. 

s ) Szír ít. aj- G Zemplin. not. top. 112. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. p. 82. 

27 



418 Golub - Gomba. 

Ursula cum Stephano Golopy posuere parentes, 

Fih'olís binis háer. monumenta suis 
Hic S t e p h a n i aureolum sortitus nomen in aede. 

Salvifica ; ex ista luce f ríennis obit 
lile Joannis habens nomen vix íransíit annum, 

Félix qui martis íempore morte cadifc. 

A két kis gyermek atyjában, említett Golopy Istvánban — ugy 
látszik — a család neve is sírba szállt. 

firolub csalÁd. Golub György 1756-ban Mária Terézia 
királyasszonytol nyerte czimercs nemes levelét. 

Czimere : a vért kék mezejeben zöld téren fenyÓfa emelkedik, 
mellette egy arany szarvas fekszik lejével a fa leié fordniva ; ezek fö- 
lött V alakú arany (wikolat fcantheríus) által a vért felső osztályra kü- 
lönöztetvén , abban fehér galamb repül , csőrében arany olaj-ágat tart. 
A vértfölütti koronából ketelefánt>ormány között (melyek jobb-oldalija 
kék-ezúst bal oldalija arany kék), a leirt fehér galamb a*, arany olaj- 
ággal áll Foszladék jobbról arany-kék balról ezüst-kék ') 

1261-ból egy másik Golub családi czimert is látunk. Ez függő- 
legesen kétfelé osztott paizs, A jobboldali osztály kék udvarában terv 
gerbóí kiálló fehér sziklán egy hajó áll , annak tetején fehér galamb 
zöld olaj ággal , a baloldali ezüst udvarban löld téren hátulsó lábain 
vörös oroszlán áll, első jobb lábában kardot tartvai A vért fölötti sisak 
koronájából két kiterjesztett (jobbról kék , balról vörös) sas* szárny kö- 
zött vörös oroszlán emelkedik ki, elsó jobb lábában kivont kardot tartva. 
Foszladék jobbról ezüst kék, balról ezüst-vörös 2 ) . 

Mind a két czimerben szerepel a galamb , mely a család nevére 
van czélzással. Horvát nyelven golub = galambok jelelt . 

föouaba család- Heves vármegye nemes C3aláda. A czimeres 
nemes levelet Gomba Márton szerzé 1716-ban ílf. Karoly ki- 
rálytól. 

Czimere viz-sz»'ntesen kétfelé osztott vért. Az alsó zöld mezőben 
vízszintesen fehér esikolat vonul át és ez osztályban csiga alakú böség- 
szfirvból három arany árpa*kalász nyúlik föl, ugy hogy a bőség szarv 
*z alsó udvar aljától annak közepéig , a kalászok pedig a fehér csiko- 
latcu állal egészen ez udvar tetejéig érnek. A felső vörös udvarban 



') Collect. Herald. Nro 131. 
2 ) Adami Scuta genlil, tora. III. 



Gombai — Gombos. 419 

hátulsó két lábán kettős farkú koronás Oroszlán ál! első jobb lábával 
kivont kardot tartva , és előtte ezüst félhold ragyog. A vért fölötti ko 
rónából a leirt koronás oroszlán emelkedik ki , első jobb lábával kivon 
kardot, a ballal bőség-szarvban a három arany árpa-kalászt tartva. 
Foszladék jobbról ezüst-zöld, balról arany-vörös *). 

Gomba nevű család van Zemplén megye armalista nemesei 
között is 2 ). 

Gombát család. Pest vármegye számítja nemesei közé az 
ilynevü családot. 

Gombai András 17H*ben czimeres nemes levelet nyert 
III. Károly királytól. Cziraere: a vért kék udvarában zöld téren fehér 
lovon ülő vörös ruhás magyar vitéz , csizmája sárga , fehér mentéje 
panyókásan áll , oldaláról fekete hüvelyű' kard lóg , a kivont kardot 
jobbjában, a ló kantarát bal kezében tartva; nyereg-takarója zöld szinü. 
A vért fölötti sisak koronáján vörös ruhás kar könyököl , kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös s ). 

Qombkötő család. Marmaros és Zemplén ') megye czimer- 
leveles családai közé számíttatik. 

Már a XVII. században találunk Gombkötő Jánost, ki Fülek 
várában 1643-ki május 27-én a gyöngyösi reform, eklézsia részére ki- 
adott levelében igy irta czimzetét: , .Gombkötő János Füleki 
Praesidium egyik lovas hadnagya, Jászok és Kis- 
Knnok mostani vice lovas ispánja. Szeged tarto- 
mánynak gondviselője"*). 

Gombócz család. Grombocz Sebestyén nejének gróf 
Trautma nsdorf egyik tisztje általi megöletése miatt az 1655-ki ország- 
gyűlésen emel panaszt *). 

Gombos család. (Gombosfalvi báró és nemes). Sáros vár- 
megye egyik legrégibb csalada. Eredetet aDobai, Uzstb családdal 
együtt Tekule nemből vette. Mint iratlk , nevét törzs-elődjének fején 
nőit szemölcstől vette. 1392-ben Gombos Miklós Zsigmond király 
mellett hadakozott Dobor vára alatt *). 



•) Collecfc. Herald. Nro 468. 

») Szirmay C. Zeraplin nofc. top. p. 112. 

») Coliect. Herald. Nro 718. 

% ) Szirmay Cl Zeraplin <op. p. 112. 

5 ) Az eredeti oklevélről a magyar Akadémia levél tórában. 

•) 1655-ki 87. törv. ez. 

') Lehoezky Stemniatogr. II. 156. 

27* 



420 Gombos — Gond*. 

Gombos Imre 1708-ban Putnok és Ónod várában kapitány, tá- 
bornok, és végre báró lőn 1708-ban '}. 

A nemesi ágból Grombos Imre szül. S.-Ládon (Bor3od várm.) 
1791-ben. 1810-ben Pesten jogtudor , 181 2-ben Borsod vármegyében 
tiszteletbeli aljegyző, 1816-ban a m. kir. udvari kamaránál fogalmazó, 
1817-ben ugyanott titkár, 1826-ban m. kir. udvari kamarai tanácsos, 
1830-ban a pesti törvény-kar tagja, 1835-ben cs. kir. kamarás, 1837- 
ben udvari tanácsos és a m. kir. udvari kanczelláriánál referendarius, 
ezután Heves vármegye administratora, mely hivatalától 1839. végén 
lemondott, 1835-ben m. akad. tiszt, taggá választatott. Meghalt 1840-ki 
január 12-én. 

Gombos Bertalan 1844-ben királyi ügy-igazgatósági ügyész. 

Gombos Kálmán 1838 ban Sáros vármegye alszolgabirája. 

A C3&lád czimere : a vért kék mezejében zöld téren fekvő sárga 
bugyogós , vörö9 zekés fej nélküli török , vérző nyakkal ; fölötte fehér 
lovon zöld nyereg-takarón vörös öltözetű sárga csizmás, kaipagos, ma- 
gyar huszár Vágtat , jobbjában kivont kardot tartva A vért fölötti 
sisak koronáján egyfejü fekete sas kiterjesztett szárnyakkal áll, nyakán 
nyíllal átlőve. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös 2 ), 

Talán e családhoz számítandó még azon Gombos A n d r á a is, 
ki az erdélyi fejedelemségei kereső Hornon nai Györgynek egyik csapat- 
vezére volt, és a török ellen nyert csatáiról hirt szerzett 3 ). 

<&k>iE&bos család. (Hatházi). Erdély családa, melyből az utóbbi 
időben Gombos Zsigmond károlyfej érvári pénzverdéi hivatalnok, 
neje Eperjesi Teréz — Gombos László cs. k. alezredes ; és Alfréd. 

Oendft csaS&d. A czimeres nemes levelet Gonda János 
nyerte Mária Terézia királynétól 1760 nov. 26-án *) , és kihirdettette 
Nógrád megyében 1761 -ki febr. 19-én. 

A család czimere : a vért kék udvarában zöld téren hátulsó lá- 
bain álló oroszlán , első jobb lábában borostyán-ágat tartva ; — a vért 
fölötti sisak koronáján pánczéíos kar könyököl , arany nyilat tartva. 
Foszladék mindkét oldalról arany-kék. 

Egyik ágnak leszármazási fája következő : 



J ) Lehocxky Btemmatogr. tom. 1. 168. 

*) Adami Scuia gentil. tom. III. 

3 ) Kemény János Önéletírása. Kiadta Szalay L. 33. 34. 

*) Collect. Herald. Nro 37» 



<taU2agü — Uor*V. 4£I 



Gonda Jáuog 
1760. iw. 

— 1 



György 
szül. 1744. aprii 19. 
1 



Mihály 
szül. 1773. oct. 2. 



Pá? János 

szol. 1794 dec. 26. helység- jegyző 

Szécsény város Esztergám várra, 
jegyzője 1864-ig. 1835. 



Klára Károly Pál 

(Nagy Andor) Szécsényben ( =- * 1 

jegyző. Alajos Ferencz Jáno6 Mária 

ügyvéd pap (Fabriczy) 

B.-Gyarmatou. 
(Thomka Ha) 

Mihálynak fiai: Pál és János községi jegyzők 1835-ki május 
12-én Nógrád megyétől nemesi bizonyítványt vettek ki *). 

Ugyan e családból származott Gonda Mihály, kinek Rákóczy 
Zsuzsannától fiai : János és Pál, annak neje Somogyi Anna , ennek 
Tornyos Borbála. E két testvér 1803-ki május 19-én Nógrád megyei 
P-Bodonyban bírt részjószágukat elzálogositák Szubszky Istvánnak 
8000 vfrtért, mely részt utódaik később Horváth Eleknek vallottak be. 

Ugyan e családból származott Gonáa Erzsébet Mocsáry Sá- 
muel hitvese 1750-ben. 

Oonzaga család. Gobzaga Hannibál ! 659-ben magyar hon- 
fíusitást nyert a ). 

Goor család. Komáromban Liíeraii Benedek 1499-ben Bene 
földe felét eladja Goor Simonná kj Ferenc Ének és Guba 
Kelemennek 8 ). 

firordon Család. Gordon Ferencz 1659-ben honfiusittatott '). 

Crortlipp csal itd. GoriuppAntal eszéki lakos 1842-ben 
emeltetett nemességre , és nemes levele Báes megye közgyűlésén is 
kihirdettetett *). 

«©* © család. (Agyagfalvi). Erdély eaaJáda Kunyad várme- 
gyében, hol e század elején Góró Miklós megyei alispán volt (1814.) 
Nemzedékét e táblázat mutatja : 

*) Nógrád várm. jegyzőkönyv 1835-ki 938. sz. a. 

*) 1659- ki 132. törv. ez. 

•) Fényes . Komárom várni. 87. 

*) 1659 ki 133. törv. ez. 

8 ) „Világ" politikai hirlap 1842-ki 56. szám. 



422 



Cfarovc. 



Miklós 
aiispA.il 1815. 



Goic Miklós 

(Balia Sára) 



Miklós 
t 



Antal 

t 



Laios 



Lajos 
őrnagy ée iró 
1824. 



Lajos cs. kir. mérnökkari kapitány, utóbb őrnagy; a szioziliai 
szent György katonai rend lovagja, a nápolyi Bourbon Herkulanumi, 
és római Herculanumi társaság tagja, született Déván 1786-ban. Mint 
hadi tiszt az asperni ütközetben , s a pozsonyi hídfő védelmezésében 
tüntette ki magát , mint iró pedig ezen munkájával : „Wanderungen 
durch Pompeji", mely Bécsben 1824-ben rézmetszetekkel jelent meg 
szép kiadásban. 

ííorove család. (Gattájai). A G o r o v e család régiebb tör- 
ténete azon török és perzsa üldözések korában szakad meg, midőn 
keletre] több keresztény nép kiazorittatva, kénytelenült menhelyet 

nyugoton keresztény testvérei kört 
keresni Így települt meg a Gorove 
család is a XVII. század végén Er- 
délyben. 

A XVIII század elején Go- 
rove András, és később ennek ü*;, 
I. László Békés megyében nagyobb 

gazdaságot vezetnek. I. László s 
enuek fia Kristóf Mária Terézia 
királynétól 1760-ban czimeres ne- 
mes levelet nyertek, és 1763-ban 
nemességük Békés vármegyében is 
kihirdettetett 3 ) 
Czimerök — mint itt a metszvény mutatja — a vért kék udvará- 
ban ket keresztbe helyezett, hegyeikkel lefelé nyúló nyíl , s körülöttük 
négyfelől négy csillag ragjog A vért fölötti koronán férfi-kar könyö- 
köl, két nyilat tartva. A vértet telaruonok gyanánt két hím-oroszlán 
tartja. 

A cs&ládfa következő : 




l ) Békés •virm. jegyzókónyve 1763-rol. 



Gorove 423 



Gorove Andris 

... - , V _ 



I László 

Szamos-lJjvárotí tanácsos. 

1760. ns, 



Kristóf 

s«ül 1752. f I80T. 

1790. követ. 

(Beodrai Karácsonyi Veronika) 



f — - — . ■ t 

\\, László Lajos Karoly Maria 

szül 1780. f 1839, szül. 1784 -|- 184Ü. szül. 178%. 

Gattája szerzője 
tudós iro. 
(ftáoz Mária -Magdolna) 



Anna István Konstancm 

(Nosxlopy Antal) szül. l8l9 

I. László Erdélyben Belsö-Szolnok vármegyében Szamos-Új- 
várotfc viselt hivatalokat, tanácsnok és népszószólló volt Fia. 

Kristóf született 1752-ben iskolait a kolosvari Lyceumban 
végzé, utóbb Siamos-Ujvár tanácsosa, majd főbírája volt. Az 1 790-k'i 
erdélyi nevezetes országgyűlésen mint követet találjuk később ugyanez 
év vége felé a Heves megyei Bandérium között mint örvitezt (al-had- 
nagyot) 1 ), midőn Bécsből visszahozatván Budára a szent korona, an- 
nak Őrzésére minden megye felváltva küíde fiait. A. Hóra világban 
első volt, ki a felkelő olahok ellen fegyvert fogva , a Belsö-S-olnok 
megyei nemesek egy nevezetes reszet mint kapitányk vezénylé Végre 
az erdélyi bánya-városokban nyert kiküldetést mint királyi biztos, és e 
kiküldetésnek számos munkái között megbetegedvén, 180Í ben meg- 
halt. Gazdaságot folytatott Heves Külső-Szolnok varmegyében Tisza- 
Varsanyon, mely a2utén székhelye lön a Gorove családnak. Nejetöt 
beodrai Karácsonyi Veronikától gyermekei. II. László, Lajos* 
Károly és Márta. 

Lajos született 1784-ben. A franczia háború alatti faikelő ne- 
mesi seregben főhadnagy, több megye táblabírája : meghalt lS4ö-ben 

Károly szül. 1 785-ben, több megyei táblabíró. Hevéé megye 
nél viselt hivatalokat. 

II. László a legöregebb testvér 1780-ban született Szamos- 
Újvárt. Jó nevelésben részesülvén, és iskoláit Kolosvsrt és Pesten vé- 
gezvén, már gyermekkorában kitűnő hajlamot tanúsított a tudományok 
és magyar nyelv és irodalom iránt. Szülői halála után teljes-korúvá 



*) L. Waaank Pert 1858. 461 lap. 



424 Gorove, 

nyilatkoztatván , gazdálkodásra adta magát , s e téren egyike vala leg- 
szorgalraasb, legkitűnőbb gazdáinknak. 1810-ben Magyarországra köl- 
tözött lakni , és az apáról megrongált állapotban reá szállott vagyont 
nemcsak rövid időn helyre állította , de e tekintetben a Gorove család 
őt ismeri és tiszteli mint uj alapitót. Gattája helységet Temesvár 
megyében 1 823-ban nyerte királyi adománylevél mellett. Mint iró az 
irodalom terén akkor fáradozott , midőn annak még kevés művelői vol- 
tak. 1803'bau 23 éves korában irta a „JegyesekCarthagóban" 
czimü vitézi történetet , mely Pesten 1807-ben adatott ki. Előbb jelent 
meg tőle „Jeczid és Haba"(1806.) s az „Érdemes kalmár" 
1807-ben czimü eredeti színdarabok , melyek közül az utóbbi a kolos- 
vári színpadon tetszéssel s ismételve adatott. Ezután mint Icgszorgal- 
masb dolgozó-társat találjuk őt a „Tudományos Gyűjtemény- 
b e n" leginkább történeti czikkekkel , milyenek : „Szolnok vára 
viszontagságai", „A német vitézi rend", „Eger vá- 
rosa történetei", „A ba Sámuel temetőhelye Heves- 
ben", „A bánsági bolgárok" stb. (1816 — 1837-ki foly.) írói 
érdemeiért 1835-ben a magyar Akadémia levelező tagjául vá- 
lasztatott. E társaságnak 1840-ben testvéreivel együtt ezer forintot 
adományozott '). Irodalmi munkássága mellett a közpályán is munkál- 
kodott, s mint táblabíró Heves és Békés megye gyűléseiben és törvény- 
székein gyakran részt vett; hivatalt azonban sóba el nem fogadott. 
Meghalt 1839-ki mart. íl-én 2 ) Pesten. Nejétől Rácz Mária-Magdol- 
nától két leányán kivül fia 

István született 181 9-ben Pesten, hol iskoláit az egyetemben 
végzé. Már fiatal korában hazafias és irodalmi ezélokra egyesületet 
alkotott , és az e társaság által kiadott zsenge mutatványokban csinos 
müvei által hatással volt pályatársaira. Később Temes vármegyébe 
Gat tájai birtokára vonulván, azon megyében az ellenzék egyik 
vezére s legkitűnőbb szónoka volt. 1842-43. utazott nyugoti Európa 
műveltebb országaiban , és ennek eredménye „N y u g o t" czimü két 
kötetes útleírása. (Pest, 1844.). Temes megyében az 184% -ki ország- 
gyűlésre követ-jelöltül lépett fel, de a conservativ párt győzelme miatt 
sükeretknül. 1847-ben a védegylet elnökévé választatott. Irt egy po- 
litikai müvet „Nemzetiség" czim alatt is, valamint több hírlapi ezikket. 
Irodalmi müveiért 1843-ban a magyar Akadémia levelező tagjául vá- 

*) 1840-ki 42. törv. c*. 

*) Lásd életét Vállaa Nemzeti Encydopaedi* I. k. 643. lap; és 
Ujabbkori Ismeretek iára IV. 11. lap. 



(tomp - GoszíonyL 435 

lasztatott. 1848-ban Temes megye képviselője a pesti nemzetgyűlésen '). 
A forradalomban részt vévén , 1849-ben kimenekült, raig később fel- 
sőbb engedély folytán hazájába visszatért. 

Grorup család. Gorup János és Pál testvérek 1791-ben 
nyertek czimeres nemes levelet. 

Czimerök függőlegesen kétfelé osztott vért , a jobb-oldali kék ud- 
varban zöld téren daru áll , egyik felemelt lábában körecset , csőrében 
pedig iró-tollat tartva. A baloldali arany mezőben fekete oroszlán hátulsó 
két lábain állva, támadó helyzetben látható. A vért fölötti sisak koroná- 
ján pánczélos kar könyököl, kivont kardot villogtatva. Foszladék jobb- 
ról ezüst-kék. balról arany fekete a ). 

Egyébiránt egy Gorüp Ferenc z már 1659 — 1662-ben mint 
novii püspök fordul elő 8 ). 

Gorzó család. (Bilkei). Ugocsa és Beregh megyei nemes 
család. Előnevét azon megyei Bilkefalváról írja , hol e század elején 
Gorzó János közbirtokos * ). 

Már 1491-ben élt Gorzó Péter, midőn többekkel együtt 
menevédet kapott s ). 

Gosztonyi család. (Gosztonyi és krencsi ; — köves-szarvi). 
Régi család- Gosztonyi Miklós és Mihály V. István király által 
1 269-ben a nemesek sorába vétettek fel 6 ) , főleg azon érdemeikért, 
melyeket a bolgárok elleni hadban életök veszélyeztetésével , és vérök 
ontásával szereztek. Neinességök atyjokra és atyjok testvéreire is ki- 
terjesztetett. 

Leszármazási fájuk következő 7 ) : 



*) Ltod életrajzát az Ujabbkor! Ismeretek tára IV. 13. lapján, 
hol aaonb&n róla több hibás aulai áll. 

*) Adaoji Scuta geatü. tonv III. 

•) 1659-ki és 1662- ki törv. záradéka. 

fc ) Szirmay C. Ugocsa p. 88. Fényes Geographiai szótár I. 134. 

*) Eredeti okirat Kazinczy Gábor ur szí vesaégébŐl. 

•) Fejér: Ood. Dipl. tora. IV. voi. 111. pag. 625- „Excipiendo de numero 
populorum nosírorum spiaulatorum Kcet primitut jobagionet castri ferrei fuerint et sic 
per calumniom in numerum inciderunt spicttlotorum cvm terra Kuersorvm vo- 
cata , aei eorundem G o s l u n nuncupati , quae jacet inler villám Ckakon et villan} 
Goszlun in numerum tervientium nobilium noslrorun dnxxmut tramferendoi «/c," 

*) Kelecsényi József közlése szerint. 



426 



Gosztonyi. 



Goszton 



Miklós 
ns. 1269. 



Mihálv 
1268." 



Orbán 
r 



Benedek 
I 



Lakács 

i ' " * • \ 
Benedek 

1407 
—..■*■. ,■ , 



Tamás Gáspár Mihály 

pécsi kanonok 139?. 

r*» ■-* 

János 



Jakab 

__A_ 



György 



Venciel 



Péter 



György 
'Mihály 



Miklós 
1440. 



Tw 



íre 



György 



Imre. 
1536. 



Jakab Máté Bálás János György Lörincz 
1537. 1515- 



Miklós 

Péter 

1358. 

,_— -*.._., 

Mihály 
U47. 

. «-**-, 

István 
1475. 

Grbán 

1467. 

, 

Bálint 
1506, 

r- — * 1 

János 
1506 

litván 
1550-56. 



Mily aiapon áll e leszármaztat ás , megmondani nem fudom; — 
azt látjuk, hogy folytatva nincs, és hogy az 1397-ben élt M i h á l y n a k 
fia János eszterga mi érsekül iratik x ). 

Gosztonyi Orbán 1 468-ban adományt kapott *). 

A Gosztonyi család két vonalra van szakadva az egyik gosz- 
tonyi és k r e n c s i , a másik gosztonyi és köve s-s zarví elő - 
nevet basznál. Amaz a Nyitra megyei Krencsröl vette elónevét. 

1551-ben élt 8 ) Gosztonyi Miklós, kinek neje oroszi más* 
kép Füsi Klára volt. Tőle a leszármazás 5 J következőleg jőve le : 



•J Katona Mist Crittea X , p.448. es'Fejér: Cod. Diplom. lom. IX. vol. 
p. 64. 243. 266. találunk Jánost 1376- 1378-ig esztergami érsekül , de családi 
nevét ott aehol nem lelve, ez Allifás igazolásra, var. 

*) Kapri na: Mss Ő. tora. V. pag. 111. hol Azonban az adományozott 
jószág neve ki van hagyva 

') Sz Benedeki Convent Prot D. pag 24 

b > Wagner Mss. tom. LXX p. 66. 



Gosztonyí. 



42? 



i 



Miklós 
1551. 

(Fu»i Klára) 



Ferencit István. 

(Zermeghy Magdolna) 



János Kata 

(Szóllősi Ferenc*) 



Farkas János 

fi. Majthöny Boré. 
1 Bogadi Magdolna) 



István Mnrgit Erzsa 

(Bossány Imre) fMarsovszky Miklós) 



Miklós János Ferencz Eva Anna Zsuzsa Bora 

Nyitra v. szbiró (5s>rnoczay (Guttay (BosSány (Zerdahelyi 

1647 György) János) János) Andrásj 
( Bossá ny Errse) 



Istvln 



Miklós 

*■ ^ . 



Pál András Mihály Klára 

(Appony (Madocsányi i ■— • A — ••» (Zerdahely r~-" A — . 
Anna) Krisztina) Farkán György) E7* Zsuzsa 

(Rudnay) (Draveczky 



József MiLfiíy Anna Klára 

(Simouyi (Rakoirsakv 
László) Mihály) 



Ádám 

(Ujfalussy 

Bora) 



János 
(Sréter Eva) 



Imre 

f Jeszenák N ) 



Erzse 

(Osztrolaczky 
SándornC; 



András K Iára 
(Koszto- (RaJksány 
lányi) Ferencz) 



.András Zsu/sa 



Krisztina 



(Raksány {ftudnyártszky 
József) !m«e) 



I 



Sándor András 

(Kosztolányi 
Janka) 
, >- ^ . .. 



András 
(G. Polexina) 



György Gáspár 



Mihály 



Klára Eleonóra Kata 

(Pajor György) fGéczy Zsigm.) (Prilwsiky Pálne 



Julianna Anna Bora. Terézia 

(Géczy István) (l, Heiíenbach (Nozdroviczky) (Bossányi Lasiló) 

György 
S. Bossany LaszJó) 



428 



Gosztonvf. 




E családfa — mint látjuk — nincs lehozva a jelen nemzedékig, 

melyből a kreneai ágon 

Gosztonyi Miklós előbb ki- 
rályi ügy- igazgató (1825.) , később 
(1844-ben) cs. klr udvari tanácsos, 
és váltó-törvényszéki elnök, 1849. 
után pozsonyi cs. kir. főíörvényszéki 
elüök , e hivatalból í 853-ban nyu- 
galmaztatván, szent István -rend kis 
keresztjét kapta. Meghalt lS57-ki 
aug. 22-én. — 1808-ban Gosztonyi 
Jánossal és Andrással a Lu- 
doviceára 1000 frtot ajánlott fel *). 

A k ö v e s-s z a r v i ágnak 
székhelye főleg Heves megye. — Ezek közül 

István született Örményben 1737-ki dec. 17-én. Papi pályára 
lépvén, 1790-ben esztergami kanonok, utóbb dulcini czimzetes, majd 
tiberiopolitani felszentelt püspök , és esztergami őrkanonok. Meghalt 
1817-ki dec. 2Ö-áti. Egyéb ájtatos alapítványon kivül, családja részére 
alapított hitbizottmány, és iskolai ösztöndijak által gondoskodott '■*). 

Ignácz, 1806 ban Heves vármegye főszolgabirája. 

Ugyanez Ágból volt Pál, kinek Tarródy Annától fia P á l Heves 
vármegyének sok évig (1815' — 25-ig) alispánja, utóbb (1844.) cs. kir. 
tanácsos és septemvir. Ugyanez ágból élnek .' Karaesondon lakik G. F e- 
rencz, Boozanádon G. Kálmán és Alnjosné, Atkáron Gosz- 
tonyi I m r e n é. 

Szintén e családhoz kell számitanunk — ámbár a táblázaton ki- 
mutatni nem tudjuk — Gosztonyi Jánost, ki f el s Ősz el es- 
tei előnévvel élt, s ki 1510-ben győri, 1525-ben erdélyi püspök, és 
egyszersmind Mária királyné kanczeltörja. Ugy látszik 1527-ben halt 
meg erőszakos halállal 3 ). 

Gosztonyi István Nagy-Kereskényben negyedfél telkét 1617- 
bea elzálogosítja Pest vármegyei György özvegyének *). 



*) 1808 -ki 7. törv. ez. 

*) Memória Basilicae Strigouien. pag 176.— Az 1810— 18! 5-ki Országos 
Schematismus ,,S t e p li. Gosztonyi de eadem et Köve 8- szarv" 
iratik. 

•) Horváth Mihály Magyarország tört. 111. 318. 

*) Sz. Beaedeki Convent Protoo. K. p. 1. 



fiosstony — Gothar. 429 

Gosztonyi Ferencz 1511-ben Krakóban iskolázott h 

Gosztonyi M i k ió 9 1709-ben élt 2 ). 

Gosztonyi János a Pest megyei felkelő seregnél ezredes 1809- 
ben, vezérőrnagy és dandárnok lesz. 

A család czimerét 1467-ben 3 ) I. Mátyás királytól Gosztonyi Já- 
nos pécsi őrkanonok, s vele testvérei Miklós és Gáspár és unoka- 
testvére Orbánnal kapják. 

A czimer — mint főlebb a metszvéíiy mutatja *) — a vért kék 
udvarában koronából kinyúló vörös ruhás férfi-kar arany kürtöt (szarvat) 
tart. körüle jobbról félhold, balról csillag ragyog. A vért fölötti sisafc 
koronájából hasonló kürtöt tartó kar emelkedik ki. Foszladék iobbról 
arany-kék, balról ezüst vörös. 

Goftztony család. Az előbbitői különböző czimerteveles ne- 
mes család. Czimerlevelét Gosztony János szerzé HL Károly király 
alatt 1720-bac 6 ). 

Cziraere : a vért kék udvarában «így hullámzó folyam itilöít zöld 
téren királyi korona, melyből koronás medve emelkedik ki, nyakán át- 
nyilazva , és sebéből vér folyva , első lábaival vörös zászlót tart. A vért 
fölötti sisak koronáján vörös ruhás kar könyököl , kivont kardján egy 
koronát tart Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüst- vörös. 

Zemplén megyében van ilynevü ar Dialista család. 

Valószínűleg e család tagjai Gosztonyi J ó zsef (1810.) kamarai 
számvevő , másik József ugyanakkor Ráczkanizsán , István pedig 
Landseen harminczados. Alajos kamarai ügyész Lúgoson 1825. stb. 

GrOtltar család. 1654 ben élt Gothar Benedeknek Özvegye 
Szeles Katalin Gyöngyösön. Fiai első nejétől György, az emiitett 
Szeles Katalintól : Gothar J á n o s . Tamás és István. 

Czimerők — mint pecsétükről kivehető — a vért udvarában ló 
(vagy farkas) ; a vért fölött oroszlán buzogányt tartva 6 ), 



*) Bum Cracoviensis psg. 27. 

*) Lásd Kaprinai Mss. A. L. 315. 

•*) PiP.y Uas. tora. XJV. p. 87. — V i r o M a g i ai r o — szói az oklevt-1 — 
ThomaedfcKuv.r szarv alias de Gosztony stb. -- a czimer uu. 
oklevélben leírva nem , csak festve volt. 

*) Á esinaer itt Gosztonyi István rézbe metszett hiba.? czimer példányáról 
adva , fehér udvart mutas , hold és csillag nélkül De jól l&lftiható Í5urg»tallernél 
Collectio Insígn. nob. Hung. 

s ) Coileet. Hes-aid Nro 719. 

c ) Eredeti oknsáuy a M. Akadémia levütavábaa. 



430 CrOth - Gothard. 

Goth család, 1720-ban ílí Károly király által nemestttetett 
meg Goth Miklós személyében. Czimere : & vért kék udvarában 
nádas tóban úszkáló hattyú A vért fölötti sisak koronáján könyöklő 
vörös ruhás kar , egy fúrt S2öllőt tartva Foszladék jobbról arany-kék, 
bálról ezüst-vörös '). 

Ilynevü család Heves megyében székel. 

frotliard család. (Máákép Mumhard). Gömör vármegyé- 
ben Topsinán élt G o t h ar d Mihály, kinek Anna nevű feleségétől 
fia Mihály és György. Ez utóbbi 1708-ban april 18-án született. Járt 
a külföldi egyetemeken. Topsinán tanár volt, 1767-ki oct. 25-én kelt 
egybe mini sajót gömöri lelkész Csetneken odavaló K i r i n y i Z s u 
zsannával. 1776-ban halt meg. Leánya Krisztina Pauli ni An- 
drás felső-sajoí lelkészné, és még két fia maradt. 

György testvérének Mihálynak Katalin nevű nejétől fia .1 á- 
nos született 17 12-ki febr 7-én. Szintén tanult külföldön, s miután 
nagybátyja György Lőcsére ment , 6 lett topsinai tanár. l75?-ben a 
gömöri , } fraternitas a senior rectora. Meghalt 1777-ben Két fia és egy 
leánya maradt. Fiai közül 

J á n o s-G o t f r i e d szintén külföldön járt ; lelkész volt Ki- 
rinthiában , és végre Zorndorfun Mosón vármegyében , hol J 79 -ki 
marti us 20-án halt müg. 

A/, eddig emli tettek nomzékrendi összeköttetése igy áll : 

Mihály 
(Anna.) 



Mihály György 

(Kata) szül. 1708. 1 1776. 

( Ririnyi Zsuzsa) 

— » 



János 
Mül. 3 732. t 1777 Krisztina 

, ». -- - ■ a-.,-—--. , {Pnulini András) 

János- Götfríed JN. 
t 1792. 

De ezeken kivül még egy Mihály volt , kinek Zsuzsa nevű 
nejétől szintén Mihály nevű fia 1756-ki octoberben született, és 
ki a kir biztos gr. Bala^a Perencznek Írnoka volt Később u külföldi 
egyetemeket járta, es 1782-ben Witlebergben ..pbilosophiai doctor" 
lett Hazajővén Szepesben Wftgendrüs ielben volt jelkés2 1783 ban. 
1781-ben pedig Tglóra ment át *J. 



*) Collect. Herald. Nro M3 

*) Lásd mind ezt B»rfholomaeide«. Motnorab Prov . Csetuefc p.lL6—\'U 



Gothárdy — Göcxe. 431 

Gothard nevű család e s«md elején birtokos Zemplén megyei 
K & k helységben J j. 

Herényi G-óthard család Gbmör megye családai közé számit* 
tátik. 

Gotbárdy család. Székhelye Vas vármegye Fényes Geo- 
graphiája szerint 

Cwotin&r család Gömör vármegye nemessége sorában emlit- 
tetik F é n y e s E. Geographiája szerint. 

Gotftman család. Nvitra megyében. Közülök Gottman János 
i/e l-ben táblabiró. 

Oovrlk család. 1700-ban nyerte czimeres nemes levelét. 

Czimere : a vért rézsútosan arany-vörös koczkás udvarában há- 
tulsó két lábán fekete medve áli első ket lábát ragadozásra nyojtva ki. 
A vért fölötti sisak koronájából a leirt fekete medve emelkedik ki. — 
Foszladék jobbról arany-vörös, balról arany-fekete *). 

A család lakhelye Bihai vármegye, hol közülök Govrik Márton 
1845 ben a megyénél alszolgabiró volt. 

Oöböi y család. Zemplén vármegye nemes családa *) 

Szepes vármogyében bethlenfalvi Göböly János 131 l-ben 
kap adományt Píottendorf máskép A. Borgó, Jaad és Alpesre *). 

Bethlenfalvi Göböly (Gew bel) G ergely 1491 -ben Szepes vará- 
ban várnagy; 1501 — 1505-ben pedig megyei alispán volt *>. 

Gőcze család- (Szendrői). A nemességet Gőcze Márton 
a szendrői várban kapitány kapta 1582-ben Rudolf királytói. 

Czimere; a vért kék udvarában hármas halmon álló daru, fel- 
emelt jobb lábában kövecset tartva , fölötte jobbról csillag , balról fél- 
hold ragyog A vért fölötti sisak koronájából egyszarvú emelkedik ki. 
A vértet a szokásos foszladék veszi körül. 

A család leszármazási fája következő s ) : 



1 ) Szinnay 0. Zemplin. not. top. 227. 

*) Adami Scuta gentil. tora- III. 

3 ) Stirm»7 C Zempliu not. top 1 12. — Valjou m iro G Ö bö 1 Gáspár, 
ki 1784 -89. kecskeméti ref. lelkes* vott , - « család ivádeka-e > — nem állít- 
hatom. — Lásd róla Magyar irók életrajz-gyűjtemény II 93 

*) Leheczky Stemmatogr. II. 156. szerint Eder Scripíores Transy Iván. 
pag. 226. 

*) Wagner. Aiialecla Scepus. I. p .70 hol G e h e l-nek ,— és 112. p. 242. 
hol Kebel- és Gewbe l-nek íratik 

") Cs-ery József ar szíves közléséből 



in 



Gtcsy. 



Gőcze István 
1650-1660. 



András 
1757. 



István 



Kata 



Mihály 
1767. 

Ferencz 
Zemplén megye 

várnagya. 
(Kovácsy Anna) 



Gábor 
1757. 



Rafael 
1757. 



János 

szül. 1795. 

t.-biró, ügyvéd 

bír Kaponyán. 

(Szerdahelyi 

Antónia) 



Károly 

Zemplén várm. 

számvevő. 

(1. Moskovszky N. 

2. Szerviczky Anna) 



József 
szül. 1802. 
plébános 

Vörös- 
Egyházán. 
r 



Tamás 

ügyvéd 

Ujbelyben. 

(Stuller 

Karolina) 



Imre 
szül. 1804. 

BoJr. -keres/túri 
plébános. 



Mária Tamás Andor 
szül. 1849. 



Eleonóra Mária Tivadar Aladár Vidor 
(Hegymeghy) növ. pap 

Egerben. 



János 

szül. 1824. 

volt huszár. 

(Szentmihályi 

Vietoria) 



Bertalan 

szül. 1832. 

(Bertha Erzsi) 

i — i * 1 

Bertalan 
szül. 1858. 
Kaponyán. 



Miklós István 

szül. 1834. szül. 1836. 
huszár. 



A családfa élén álló Gőcze István 1 884-ben , midőn a lengyel 
király seregével Gömör megyén áthúzódott, a megye által az alispánnal 
elébe küldetett oltalom-levél kieszközlése végett 1 ). 

Gőcze András Szendrő városában lakván , három fia részére, 
névszerint Mihálynak, ki Zemplén megyéből nősülvén, lakását oda 
áttenni szándékozott , továbbá Gábornak és Rafael nak nevére 
Borsod vármegyétől nemességéről Miskolczon 1757-ki juiius 23-án kelt 
bizonyítványt veti ki. Ezen emiitett M i h á 1 y a reform, vallásról kath. 
hitre tért át. 

ÖŐcasy család. (Gőczi f). Erdélyi Doboka megyei kihalt csa- 
lád. Már 1473-ban Magyar Bálás iktatá be Császári helységbe GŐ ez y 
Mátyásnak fiát Bálintot *). 

w ■ ' " 

1 ) Barthoiomaeities Notitia C. Gömör p. 155. 

') Kolos-monostori Convent. Protoo. Oottus Doboka G. 2. IntroAuctoria et 
ttatutorin Blatii Magyar tice Vayvodae pro parte Valentini filii Matthiae de Göci $uper 
Poone Császári 1473. 



Gőeay - máény. 488 

Ugyanez évben választott bíróság előtt intézkedés történik Gftezy 
Györgynek fia Mátyás és Demeter részére 1 ). 

Szapolyay Zsigmond korában Bessenyei Kata Ciieteri Andrásné 
elzáiogitást tesz Magyar-Fodorházán Göczy Pál részére *). 

1475-ben néhai Góezy Demeternek fia György vért ont- 
ván, elveszti Göcz helységben egy jobbágy telkét, átadatván az deve- 
caeri FeDesi Mihálynak 8 ) 

1543-ban élt GŐczy György 4 ). 

1540- 1566-ig alispán , 1566— 1581-ig Í6biró volt Gőczy János 
Doboka vármegyében , és 1568 ban naint királyi ember (homo regius) 
is részt vett bizonyos iktatásnál 5 ). 

A család neve olykor deGecz és Geocz alakban is előfordul 
a* okmányokban. 

Utódai Doboka megyében a Gőezi Nagy nevű nemesek egy 
részben. 

<*í$CZy család. Gömör vármegye armalista nemesei sorában 
áll ö ). 

€*&déi&y Család. (Gödényházi). Ugocsa vármegye egyik leg- 
régibb most is élő nemes családa. Törzse Munkách, kinek fia Nede 
1262-ben V. István királytól csere-adományban kapta a tatárok által 
elpusztított Torna-telek földjét , mely később Gödény háza ne- 
vet kapott. 

1390-ben a gödényházi nemesek Gödény háza máskép Tornaterek- 
ből Gewdinhází Péter fiai Bálás és Bálint nagyanyjuknak leány- 
negyedet adnak 7 ) , Iá9 l-ben osztoztak. 

Később a Gödény család több uj ágat hajtott, kiknek 1466-ban 
Mátyás király az V. Istvánféle adományt megerősítvén , ez oklevél a 



') Ugyanott Prot. F. fol. 63. Arbitraria di»posilio pro Mathia eí Demctrio 
fiiiis Gecrgit. de Gecz- sub quibmdam, lerris el bonts mobilibtts A. i4?3. 

*) Ugyanott Protoc. Joannis II. Regis fol. 4. 5. hnpignoratio sive obligatio 
Calharinae fícstaiijeg consortü AnJrcae Cketeri Pauio (i 6 c z i fucla in Magyar- 
Foűorháía. 

') Ugyanuít Prot. 3VI. fol 119. Expeditoria eíTusíonis sangvinis per no- 
biíem Georgiám íWinm <pion<Iam Demetríi de Götz ac aljos ejus proxínios facta 
super una sessioiic Jobbagionaü in Poone Göcz iu Comitatu Dobooexwi exist. 
nobiii íiíicbaeli Fenesy de Deveíser tradita Anno 1475 

*) Hodor Doboka várai 89. 

: ') Ugyanott 425. 435 

g J Eai-tholomaeides C Gömör pág. 144. 

') Szirmay Cottus Ugocsa pag. 148. 

28 



434 



Ű6dö> 



következőkre szél i farkasfalvr Crewdín László és fiai 
László, T a m á s . Pál, Antal, M i h á 1 y é s B e n t d e k ré- 
szére, ismét*Ge wdin Lő r mez és ííaí István és János ré- 
szére , továbbá gevdinbáli Chobod Györgynek, fiának An- 
drásnak, másik Chdbod György, valamint Gewdin Ta- 
más, Barnabás, Jakab, Szaniszl ó , másik- Benedek ré- 
szére Hegedűs Tamásnak fia László, és Nagy Jakab 
fia, Pál e$ egyéb Gewdiohiyi verség részére. 

14?0-ben Ge^dinházi Barthusnak fia István királyi 
ember (homo regius.) volt h Szirmayak beiktatásánál. 

1604-ben Rudolf király Gewdin Sebestyénnek gewdinházi 
gekei Aí.berl és Mihály Csobod Tamás, Z tamszló MiklÓ3, Só- 
1 y o tn Mihály, Deák Lőrincz és Nagy István rokonaival megerŐsité az 
viíbbn adományi s ) 

1750 ben a Gödény család is nádori adományt nyeri. Péter 
falva, Tivadar Ftorgolány heívségbelí , Andrásfalví és Csalóba za pvsz- 
tabeii részekre '*). 

E szazad elején gödény házi Gödény Pá? Gödényhazún es Ti- 
v<tda rfal van , G o d e n y István József, Gáspár Ti vadariár- 
ván es ez utóbbi Péterfalván js birtokos 

CiÖJÜíír í*salátd (Gödörházi) A család Zala megye szélén 
Szent György-völgyön , a kolgyári diverticulumban van megtelepedve 

saját allodiumán Elónevét Göd őr- 
li áza-ról a Szent-György völgygyei 
haláros Vas megye szélén fekvő 
helységről irja. 

Czimere itt iáthatólag a vért 
kék mezejében egy fö véges ember- 
fej egészen vállig. Ugyanaz alak 
látszik a vért fölötti sisak koronáján 
is két balfark (vagy egyéb ?) között 
A vértet szokáso3 foszladék veszi 
körül 

A család egyik ismertebb , és 
ősi fészkéből kiköltözött ágazatát 
mutatja a következő nemzékrend: 




*) Sairroay C Ugoce* pag. 100. ibi 
») Ugyanott 124. 125. 126- 



Gömbös - Gömiiry 435 

Gödör István 



István 

1790. 



-i 



György János 

ev« esperes ■. '— " * ■'' 1 

Vadosfán, J&sef f 

Sár-Kereaztúron 



-rw, 



József Lajos volt jegyző, 

ev. esperes Vadcsfán 

Szendén 1859. segédlelkész. 
+ kora 24 év 

A két legutóbbi nemzedék Zala megyétől 1830-ki aug. 9-én tar- 
tott közgyűléséből kapott nemesi bizonyítványt, mely 1831. jan. 17-én 
Vas megyében, 1832-ki septemb. 15-én Komárom vármegyében hirdet- 
tetett ki. 

Jánosnak fia József Fejér megyében Sár- Keresztúron volt ktte- 
ség-jegy2Ó\ Már nem él. 

A táblázaton álló György a Jenai Akadémiában végzé tanul- 
mányait, hazajővén előbb Szakonyban fSoprony) , 1795-től Urai-Uj- 
faluban (Va$^, és végre Vadoafán (Soprony megyében) volt ev. lelkész 
és esperes. Perlaky Dávid fölött mondott magyar halotti beszéde Vesz- 
prémben 1802 ben sajtót látott J ) Fia 

József 18í7-ben járt Jenában '% honnan tn. müv. és bbicsós/eti 
tudori czimmel tért haza , jele'nleg Komárom megyében Szendén 
lelkész, esperes, és szász-weimari nagyherczegi tanácsos. Az egyházi 
irodalmi pályán latin és magyarnyelven több jeles munkát adott ki ') 

Gömbös család. Vas vármegye nemes családa, Közülök 
Göaibös Boldizsár 1838-ban azon megye al ügyésze. 

&römory család. Gömör vármegyében ftosnyón élt a XVÍÍ. 
század végén Gömöry Dávid, kinek Vachsmann Katalintói 1708-ban 
született fia D á v i d , ki előbb Csetneken , majd 1 720-tól Késmárkon, 
Sopronban és Pozsonyban tanult, az orvosi pályát választván, előbb a 

') Jena Hungarica 1.03 

a ) Ugyanot 448. 

8 ) Munkái következők 1) Specimen tnterpretationis loci ad Halálai Ili 20- 
Jenát 1818. 8-r. — 2) hagoge hiitorictt tn perícopas Evangctiornm el epistolamm ad- 
ne.ta epicrtsi. Jn u$um pr/teíectíoms Acadumicae. Jenae 1819. 8-r. — 3) Egy tekin- 
tetet **ri párnak , úgymint csúfot di 'fórok Mihály urnák mankóbüki Horváth Zsuzsanna 
oisionysággal kbt'ólt háiasságára. Sopronban. /5I4. &~r. — 4) Laura Oklatpa 
mulattató újság a> pallérozoUabb magyar famiiiak számára. Két kötet, Komaromban, 
182Í. 8-r. — 5) Urunk Jétvs végórái í. kát K*e$kem«ten, 184$. fi Pesten 1852 — 
Ez utóbbi azonban meg nem jelenhetett 

28* 



436 Oflmrey. 

Szepességben Fischer Dániel orvos mellett két évet gyakorlatban tölte 
1731-ben. Azután Jenába raent , és 1733-ban ott nyerte el az orvosi 
tudori oklevelet , és ugyanakkor ott latin értekezését is (De Peripneu- 
mánia Jenae 1733. J kinyomatá. Hazatérvén, előbb Rosnyón, de röviddel 
utóbb Győrbe telepedett *); és í 741 -ki october 28 án 

Gömöry János testvérével együtt Mária Terézia királyasszony- 
tól cziiueres nemes levelet nyert 2 ). Főleg kedveié a vegytant , és — 
ruint irják — előre megérzé, megjóooiá halála idejét. Meghalt 1795-ki 
october 14-én. Több latin értekezésein kivül irt a magyarországi für- 
dőkről is, és magyarul „A Pestisről való tanácslást" Győr- 
ben 1739-ben nyomata ki. önkészitette sír-irata következő: 

„Semen maturum corporis animalis matrioi re- 
stitutum Davidis Gömöry, Philosophiae et Medi- 
cináé Doctoris nati die 5 Maii 1708. Deo et natura 
regenerandura Hic loci fátum commissum d. 14. oct. 
1795." 

A nemességgel nyert cziraer következő : a vért kék udvarában a 
paizs bal oldaláról felhőkből egy vörös ruhás kar nyúlik elé, kezében 
ezüst iró- tollat tartva. Fölötte (a vért fejében) arany nap, jobbról csil- 
lag, balról ezüst félhold ragyog. A vért fölötti sisak koronáján daru áll, 
felemelt jobb lábában kövecset tartva , két oldalról kiterjesztett sas- 
szárnyak veszik körül , melyeknek jobboldalija félig ezüst, félig vörös, 
a baloldali félig kék, félig arany. 

A család nemzékrendéből egy töredék a következő : 

Gömöry N. 



r 

János Esztera 



(pr. Szentmiklóssy 



Róza János Karolina Sándor) 

(Tornallyay (Mariássy (Czékus 

Márton) Bora) István) 

Gömöry Gusztáv 1844-ben magyar királyi testőr. 

©ömrey család. (Gömöri). Gömrey János 1716-bangróf 
Koháry István uradalmi igazgatója Nógrád megyében 3 ); 1723-ki jul. 
8-án III. Károly király által g ö m Ö r i előnévvel czimeres nemességre 
emeltetett *). 



') Bartholomaeides C. Gömör pag. 410. 

2 ) Collect. Herald. Nro 168. 

•) üj Magyar Múzeum 1858-ki I. k. 235. 

*) Collect. Herald. Nro 355 - Adami Scuta gentil. III. 



fiöntKv - titftgey. 437 

Czimere : a vért kék mezejében hármas zöld halmon hátulsó lá- 
bain kettősfarkű oroszlán áll, első jobb lábával kivont kardot, a balban 
három nyílvesszőt tart ; ehea egészen hasonló oroszlán emelkedik ki a 
vért fölötti sisak koronájából. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- 
vörös. 

Oöntey család. Törzse Göntzy Imre, ki nejével Sályi 
Erzsébettel II. Ferdinánd király által neraesittetik meg 1627-ki mart. 
12-én kelt czimeres levélben , mely 1628-ban Szathmár vármegyében 
hirdettetett ki *). 

Ilynevü család jelenleg Zemplén , Szabolcs és Ugocsa megyében 
él. — Zemplén megyében e század elején laknak Göntzyek Mádon, 
birtokosok Lasztóczon és Nagy- és Kis-Czigándon 2 ). 

Göntzy Sámuel 1835-ben Zemplén vármegye rendszerinti 
esküdtje. Ez (.vagy más) Göntzy Sámuel 1840-ben királyi tarto- 
mányi biztos , az orsaággyülésen gróf Van Dernath és gróf Dessewfíy 
képviselője , és mint ilyen a nemzeti múzeumi gyűjtemények vizsgá- 
latára és, javító házak iránt kiküldött választmányok tagja s ). 

A XVII. század végén Göntzy Egyed sz.-mártoni pannon- 
halmi apát, az elkobzott javak visszaadására kiküldött biztos 4 ). E csa- 
lád tagja volt-e ? — nem állithatom. 

©örgey család. (Görgői és toporczi). Szepes .vármegye egyik 
legrégiebb esaláda. Első törzse Illés a Jordán fia 1278-ban IV. 
László királytól, & neki és atyjának V. Istvánnak tett hű szolgálataiért 
Görgő helységet kapta adományban , oly feltétellel , hogy attól éven- 
kint Sz.-Márton a királynak 6 és utódai egy aranyat fizessenek 4 ). 

Illésnek három fia: Arnold, István és II. Jordán I. Ká* 
roly király korában éltek. Közülök István a szepesi szászok főispánja 
volt. Különösen kitüntetek magokat 1312-ben a Trencséni Máté elleni 
rozgonyi ütközetben , hol II. Jordán vitézül a harcz mezején életét 
veszté. Ekkor a nevezett király (1312-ben) Görgőről előbbi ado- 
mányukat Arnold és István részére megerősítvén , az évenkiut fizetni 
tartozott egy aranyat is örökre elengedé , arra kötelezvén őket , hogy 
ők s utódaik mint az ország egyéb nemesei szükség idején magok költ- 
ségén tartozzanak katonáskodni 6 ). 



*) Szathmár vármegye levéltárában van az eredeti armalis levél. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 112. 159. 269. 330. 

8 ) 1836-ki 37. és 1840-ki 5-ik törv. ez. 

») 1681-ki 11. törv. ez. 

s ) Wagner Analeota Scepus. tom. I. pag. 11S. 

s ) Ugyanott 



438 



Görgey 




A. salad ciitnere — mint ht 
a metszvén y mutatja - a vért ud> 
varában fcgy fejen és derekán ió\<í 
levélből font koszorúval övedzett 
vad ember, ki egy élőfát tövestói 
tép ki. Ugyanez alek emelkedik ki 
a vért fölötti sisak koronájából. A 
vértet szokásos foszladék veszi kö- 
rül. Némely más cziinereken a vad 
ember a vért udvarában hármas ha- 
lomból csak félig kiemelkedve lát- 
szik , és a már kitépett töves fát 
maga előtt két kezével tartja. 

A család leszármazási faja, 
melyen azonban a két legutóbbi 
nemzedék hiányzik , következő *) ; 

t a b í fe 
Arnold! 



János 
1263. 



Gyula 

1316 

I 



Jordán 
éles. 1318. 

i « , 

Márk 
132Q. 



Illés 
1278. 



Arnold 



János Irenirud 



Margit 



Arnold 
1312 



Léid a 11. tahi 



János 
Gyula 




István 

s«ászok 

foisp 

1312. 
— -/% , 

Arnold 



bt ven 
Miklós 



Péter 

Wiltlós 



János Péter Balas Klára 

t 



Bora Kerestely 

i 


Kata ' — -i 

ístván 


Péter János 


Dóra Simon 


Péter 
i « 


Simon 

— i j — — «» 1 



Simon Laszlo. 



János Lőrincz 



/ulianna 



Wagner Tabelláé Geneal. t»t>. XXVííl. E saladfa csak ai , 17 90 1800 
ban élőkig terjed ; sajnos, hogy axt moBtanig lehozva nera kaphattam. 



Görgey 



439 



Klára 

1363 



János 

Miklós' 
1417. 



Jíixoó 
t 



•f 



tábla 



Arnold A/a* /. táblán 
13>2 



Ilié 



László 



Margit 






János 



János 

Inra©. 




Jakab 
PöJW 



Dorottya 



ÖjrSrgy Tanaas Z*5fi& Ilié* Benedek Fercacz Ilona János 

1437. }■ Szepes varai. r~~~~~~*"zr 

<$ alispán 1450. Fétfef Si;il0n 

f" ' -« A - ■■'■ ... . -■. ^ — .««» »■ -— -^ . 

Anna Ferenc* Benedek Mi kló* László 

+ fi f 



Julianna L=\azió Péter 

J513. tTTT 

László 



Üióiia Bora í.6rinca 
1548- 51.58 
srcpc3i ansp 



Kriardf 

1567-1589. 

siepesi ai ispán. 

(Csetneky Zsófia) 



Lásd a VI. táblán. 



Lásd e III táblán. 



&B,ía 



László Istraa 

1582. alisp.^ <■ + 

(Czopek Hedvig) 



Benadak 



Lásd X. tahtan. 



440 



Görgey. 



III tábla. 

Kristóf ki a II. táblán. 
1567-1589. 
alispán. 
(Csetneki Zsófia) 



Zsuzsa Margit Anna István Zsuzsa Zsófia 

(Berthóti (1. Mariássy (Sulyok (Zsegnyey (1. Péohy Gásp. (Berzeviczy 
János) András. István) Zsuzsa) 2. Zsegnyey Bólint) 



2. Bossányi 
Miliály) 



Bálint) 



Anna Miklós Ezechiel Zsigmond Illés Zsuzsa 

(Berzeviczy (Stansith 1668. alisp. (TeüfFel (Mariássy (Fejérvári 

Horváth (Mariássy Margit) Erzse) Zaígm.) 

Krisztina) Zsuzsa) 



Lajos) 



Lásd IV. táblán.. 



Anna Boldizsár Zsigmond Miklós 
(Baan 1729-1749. 

Tamás) alispán. 

(Szmrcsányi 
Zsófia) 

r — ■ rt 1 

Sándor Boldizsár Miklós , 

f kapitány. (Szulyovszky Éva) 



Ferencz Mária Éva Zsófia 

[ Kosztolányi (Szent-Ivány i 
László) László) 



Lásd V. táblám. 



Kai* István Anna 

(Ghilány János) (Goüskovszky (Berzeviczy Gábor) 

Zsuzsa) 



Anna Mária Ádám Zsuzsa Zsófia 

(Görgey Fái) (Draveczky Ján ) (Dessewffy (Podhorány Bold.) (Zabrecxky 

Anna) László) 



Evs 



Laios Ádám Klára Márton János 



-jai„. 

(1. Sváby Ádám. (1. Bydeskuty (Draveczky (Bezegh (Draveczky 

2. Maíyasovszky Zsuzsa. Zsuzsa) Ádám) Erzse} 

Mihály) 2. Nagy Anna) I 

i " 1 i * — ' — < 

Erzse Zsuzsa Klára 

(Hrabeczy Imre) (Neunlager (Kissery 
Sebestyén) Mihály) 



Zsigmond Pál Boldizsár Anna 



J85 f . 
( Riehthauser 

Zsófia) 



(Doloviozényi 
László) 



Gdrgsy. 441 



IV. tábla. 



Ezechiel lásd III. táblán. 
1668. alispán. 
(Mariássy Zsuzsa) 



r 



Erzse Anna Boldizsár Krisztina Zsófia Zsuzsa 

(Görgey (Berthóti 1685—1696. (Teőke Zsigra.) (Ocskay (Berzeviczy 

Perencz) Zsigmond) alispán. Gáspár) Pál) 

(Görgey Anna) 



r — ,y ; 1 

Imre Lőrincz Ezechiel Anna 

jesuita- 1723. alispán. (Görgey Zsuzsa) (Szinyey Kristóf) 
(Szinyey Erzse) 



i " ■■■ ■ •"• i 

Lörincz Anna Zsuzsa Ezechiel 

(KubinyiÉva) (Semsey Miki.) (Mattyasovwky Sánd.) 1749-1761. 

alispán 
(Péchy Anna) 



Zsigmond Márton László Anna Mária 

esztergám! (Podhorány apáoza. 

kanonok. Anna) 

fl807. 



-\ 



Imre Boldizsár Julianna Klára Anna Rozália 

(Csákányi (Dobay Anna) (Gosztonyi (Horánszky (Zaffiry (Orosz Pál) 
Mária) András) József) Sándor) 



V. t á b 1 a. 



Illés lásd HL táblán 
(Mariássy Erzse) 

I ' *— 



Anna Kata János Zsuzsa Mária 

(Pongrácz (Palugyay Ádám) (Jánoky Mária) (Pongrác/. (Dobay István) 
Sámuel) Kristóf) 



László GyÖrg 



György 
(Kubinyi Anna) 



Gáspár Pál Anna Janka László Zsófia 

(1. Okoliosányi (Sréter Kár.) (Okolicsányi (Szirmay Istv.) 

István. ' Mária) 

2. báró Nolthen r 



Károly) Janka János Pái 

*' (Fejea György) (Doloviczényi f 

Anna-Mária) 



442 Görgey 

Vf. tábla. 



László la%4 11, (oh tái 
J582. alispán. 
(C/opeh Hedvig) 



-a.. 



Vilmos Kristóf 

I6|8 aHwan. 1606-1614. 

iGoosirh Károlyi Kata) alispán. 

< ' . ^ ' : ■ T7~ ^ 0P*Jff« Kata) 

András György István Vilmos -- — ~ , 

(Semsey Anna) (Árrapmster Anna Folyt VII, lábián. 

Judit András Mihály Kata 
(Rudn&y (Semsey 

Zsigmond) János) 



Dávid Anna Imre Janka Mátyá* Eszter £,va Vilmos 

(Béczy Márta) kapit ÍSomody Anna) 

■ ■• • ■ * - ■ — í 

N. 

(Mrskolczy Imre) 




Anna Vilmos Mihály Boldizsár Menyhért Gáspár 

(Fulky Mátyás) (Gergelylaki (Kündi Mária) (Fabricay 

Zsuzsa) 'Judii) 

<— i 

Eva Imre György Anna 

Víí . tábla, 

Kristóf lasd.Vf táblán. 
1606-1014, 

alispán. 
(Fajgel Ka la) 



if - — -- , ^ 

Zsófia Kerestéjy Jób Anna Kata Rakhe! László Gábof 

(Doboy Bethlenné (Semsey Hoffman (Pottor- 

Gaspár udvarmestere. György né) £suzsa) nyay 

(RaAgM.) ^ 7&~wCrtl £X T ] 

Judit itatván ' 

(Nikhary) j 

j~ i i. . .. . ,i < ■ ,-N.^—, 

Zsuzsa Anna Erzse Kafa Gábor 

(Wendi János) (Fetroczy István) (Potoczky Samué!) (Soos N.) (Mariássy 

Maria) 
!••- ■ • ■-■ ■' — ' — ■ ■ ' i.i . ■ .. . „ft .i. , i 

László Gábor Kristóf Jób Imre Bora 

(Lerch Zsuzsa) Szathmary (1 Horváth 

Anna. Kisievich Sándor. 

2. Szabó Júlia 2. Simon Elek) 

3. Joó Júlia) 

t *- H , 

Matyas Antal Zsuzsa 

.Kubinyi Zsuzsa) (Töke Lörincz) 



Görgey 



443 



Vili. lábla. 

László lásd VII ábtán 
{ Hoffman Zsuzsa) 



Gábor La.sj.ld Ádám Jób 

(Kéry Anna) (Matyaeovszky 

Zsigmond 
(Berzeviczy 
Ilona) * 



Ilona Zsigmond Anna Erzse 
(Túke 'Görgey (Sustrík (Korot- 
'iaigm.) Mária) János) noki 

Ádám) 



Pál Kristóf István*) 

(Görgey (Kálnássy (Jávor 
Anna) Anna) Anna) 

i * 1 

Folytatás 

a IX tábl. 



Anna 
(Feigel 

Zaigm.) 



Éva Mária Boldizsá- Anna 

("Vitális (l.Jekd- (Állal (Deasewfly 

Mihály) falusy Istv. Magdolna) László) 

% Horinszky j 

Péter) ' 



Zsuzsa Zsófia István 

Cl- Ki' (LVi-(Péchy 

rály iéú Klára) 

István. János. 

2. Pál- 2. Csá- 

falvai kányi 

Gábor) György) 



István Zsuzsa 

(Jordán N.) 



Anna Pál Zsuzsa 
(Berzeviczy (Pramraer 

Tamás) Ádám) 



László 
(BótE Mária) 



-■*»"\™- 



Kata András 

(Draveczky István) 



György JSrzse 

(Bonis Mária) (Bajns Gábor) 



Kristóf József 



*) E/eknek testvére? még : Anna ( Geyszek N.) ; Z s u z s a 
Székely András.). 



IX. tabU 



Kristóf 4* a VIII. iahlan.^ 
(Káinássy Anna) 



Anna Zsuzsa ímr« KriMóf Jstvan László 

(Okűíícsany (Görgey jesuita. (Szent-lványi (Pottnrnyay Anna) 

István) Ezechiei) Anna) " r— •- — ' « 

Julianna Anna 

(Potturnyay 

Mihály) 



Kristóf Bora László Mária. Erzse Zsuzsa 

kapit (Tahi Ján.) (Toperczer) (Rakovszkv (Miükolczi íMagyari 

Miklós) Samu) 



444 



Sörtfey. 



X. tábla. 



Kata 
(Potturnyay Pá!) 



Benedek lásd II. táblán. 
LÓrincznek fia. 



Márton Dorottya 

(sóvári Soós Anna) _.(Hedry Zsigmond) 



Sándor 
(Gombos Anna) 



Ferencz 

1698—1708. 

alispán. 



Erzse Zsuzsa Ferencz Sándor (Xeuffel Mar«it) 

(Pálfalvai (Bertóthi (Görgey * 

Gábor) Sándor) Erz.se) 



' János 

1676. alispán. 

(Baan Anna). 
A _, 

Folyt. XI tábl, 



^— ,1 ■■ I .-II ■ ■ ■ I ■ I. I— — M— — .M^^ .■■■■■■ I M III l^— — ^— — — — ^ — — — — ■ ^— | 

István Ferencz Bora Benedek Zsuzsa Erzse 

váradi (Lónyay Kata) (1. Berzeviczy (Ladomerszky (Splény (1. Pottur- 

prépost. i * — 1 János. Éva) László íiyay 

2. Szinyey Krist. táborn) László. 

2. Vatta 



Zsuzsa 
(Gundelfinger 3. Maríássy Gábor) 



János) 



István) 



Erzse Benedek Ezechiel Éva 

(Haozay Ján.) (Szigethy Kata) (Horváth Mária) 



XI. tábla. 



János lásd X. lábián. 
1675. alispán, 
(Baan Anna) 



Márton 

(Raszlaviozy 

Anna) 



Anna 
(Görgey Bold.) 



Miklós 
(Gouozy Mária) 



János. 
(Mariássy Éva) 



Miklós 
(Palugyay Klára) 



Márton Zsuzsa György Éva János 

(szepesi (Dobay (Garaséi N.) (Draveczky notórius, 
kanonok) Gábor) Imre) 



Bora Boldizsár 

(Hedry András) (Luzsins2ky Mária) 



Ferencz 

(Semsey Erzse) 

, A_ , 

Júlia 
(Jancsó Ferencz) 



János Sándor Klára Imre Ferencz Júlia Mária Janka 

(Ugró- (Daróczy (Dobay (Simonyi plébános. (Matya- (Görgey 

novíea Erzse) János) Francziska) sovazky Zsigra.) 

Klára) Sándor) 



flftrög - Gracza. 44J4 

Mint látjuk , ennyi ágazaton sarjadzott ie a család , de — mint 
eraütŐk — itt csak e század elejéig van a származási fa lehozva. 

• Szepes vármegyében a táblázat mutatása szerint többen viseltek 
megyei hivatalokat, és sokan alispánságig emelkedtek. 

A család nagyobb részint evang. vallású , de a kath. egyházi pá- 
lyán is rautata fel jeles férfiakat. így a legutóbbi időben két Márton 
mint kanonok balt meg ; az egyik a szepesi káptalan kanonokja volt ; 
a másik Márton előbb pozsonyi, 1777-től esztergami kanonok, 1807- 
ben olvasó- kanon ok , és még ez évben aug. l-jén pécsi püspökké nevez- 
tetett ki, de mielőtt székébe beülhetett, aug. 23-áu Budán meghalt 1 ). 

A család egy tagja Görgey Jób a XVII. századbau Erdély 
földén is ismeretessé teve e nevet , lévén Bethlen Gábor fejedelemné- 
nek Brandeburgi Katalinnak udvarmestere , midőn Belényesy N. N. 
özvegyét wevé nőül *). 

A legújabb időben legismertebbé és emlékezetessé teve e nevet 
Görgey Art úr. a magyar forradalmi fővezér; és Ármin szintén 
forradalmi tábornok. 

Gtörög család. Többi között Szathmár vármegyében is honos 
a Görög család. 

Ctrabaxftich család. (Grabanicsi). Régi horvátországi csa- 
lád. 1486-ban élt közülök Grabanich Simon, ki a Blagayak ügyében 
tanúskodott 8 ). 

Grratmer család. Jelenleg ismeretlen. Grabner Sebestyén 
1665-ben országgyülésileg köteleztetik *) , hogy némely elfoglalt bir- 
tokot Dobner Jakab nejének visszaadjon. 

Orabovszky család. Grabovszky Athanaz testvéreivel 
együtt I. Ferencz király által 1823-ki sepí. 6-án kelt czimeres levél 
által emeltetett nemességre ; e czimeres levél azon évi decemb. 10-én 
Krassó vármegyében kihirdettetett; azonban jelenleg a család azon 
megyében már nem létezik. 

Gracza család. Hont megyei nemes család , hol Gracza J á- 
n o s 1838 _ 1844-ben esküdt , Gracza Antal biztos volt. 



1 ) Memória Basilicae Strigonieu. p. 173 - 1 74. 

*) Kemény János Önéletírása. Kiadta Sialay L. 200. 1. — Sőt Szathmár 
vármegyében is szerepelt a megyei téren a család. Görgey András 1670-ben 
Szathmár megye azolgabirája volt. Lásd Szirmay Szathmár várm. I. 133. 

») Teleki : Huuyadiak kora XII. 322. 

*) 1655-ki 94. törv. ez. 



446 tiracxa — Grassalkovich. 

Gracza család. (Merei). Kolos megyében Bánd-Hunyadon 
birtokos Gracza János, kinek fia György 1848-ban Kolos megyei 
.szolgabíró , és hét nővére *> 

tfraf család, (Daruvári). G r a f ff á r o l y !S40-kÍ február 
27-én nyert királyi adományt Krassó vármegyei Daruvár egy részére, 
és azon megyének említett évi jun. 22-kí gyűlésében kihirdettetett 8 ), 
A család jelenleg is e birtokán él 

CSteanecz család. Granecz Mihály I. Leopold király által 
1685-ben nemesitteíett meg. 

Czimere : a vért kék udvarában zöld téren egy kiterjesztett szár- 
nyakkal álló hattyú , nyaka nyíllal átlőve vérzik , ugyaníly hattyú áll 
a vért fölötti sisak koronáján is. Foszladék jobbról arany-kék balról 
ezöst-vöros 3 ). 

Oras család . Gras János-György 1 71 7-ben ITI. Karoly 
királytól nyeri ezhneres nemességét A ), 

Czimere . a vért i.ék mezejében zöld téren hátulsó lábain szem* 
közt álló oroszlán, első jobb lábával vörös zászlót, a balban pedig fehér 
koszorút tartva. Ugyanez alak emelkedik ki a vert fölötti sistk koro- 
nájából is. Foszladék jobbról ezü st» vörös , balról arany-kék. 

Crassafkovich család (Gyaraki, he rezeg +) A múlt sza- 
zad elején hirtelen tűnt fel , és három nemzedéken át elvirágzott , el- 
enyészett 

Állítólag eredetet azon K r i s a k o v családból vette volna , meiy- 
bol Krísakov Gergely 1405-ben Zsigmond király korában Temes és 
Zala megyében élt 5 ). Ezen állitmányok szerint a Gergely nevböl ere 
dett a Grassal k ov ich név, melyre 1584-ben — mint trafik — uj 
armalis levelüket Rudolf alatt kapák 6 ) 

Mások szerint a család másik mellekneve Horváth volt, mi igen 
valószinti '). 

Bár mint legyenek a fölebbi adatok, a XVII. szazad vegén a 
család nagyon kevés vagy épen semmi birtokkal sem rendelkezhetek. 



*) Török Antal közlése szerint . 

*) Krassó megye jegyzőkönyve szerint Szende Béla ur szíves közléséből , 
melyért köszönet. 

3 ) Adami Scuta gentil. tom. Hf . 
*) Collect. Herald. Nro 
"" s ) Lehoczky Stemmat II. 159. 

*) Adami Dcductiones breves Mss. Mus. lat. 4 Nro 180. 
') Wagner Tabufoe geneal. Mss. tab XLVM. 



Cirassaikotícii, 



14? 



Az 1694*beii Ür menybe r* született Grassalkovich r\ntal Pécsett járt 
iskolába es mint a hagyomány és egyik rövid biögraphusa mondja* ott 
a fereuczes szerzetesek kegyelmét 
bői nyerte táplá itatását , minek 
emlékéül azon három cserép edényt, 
melyben ételeit haza szokta vinni* 
szerénysége jeléül még unokája is 
mutogatá a gödöllői hercsegi kas- 
télyban , ). EaenGrassalkovích An> 
ial szorgalma és szép tehetségei 
által magának a legmagasabb pol* 
ezokra nyitott utat. 17!6»ban Bu- 
dán kincstári ügyész, 1720>-ban kir. 
ügyek igazgatója, 1731-kí oct. 31-énv 
kir. személyuök 1748-ig, — ezen 
időközben J 736-ban báró, 1743- 
ban kincstári elnök , 175 l-ben ko 
rona-őr, val. belső titkos tanácsos . Nógrád megye főispánja kir fő- 
lovászmester, és végre gróffá lón. — Mini kamarai ügyész , ós kir, 
ügy-igazgató a Neoaquística korában belyzetét felhasználni tudva, rop- 
pant birtokot szerze össze, fÖieg a Duna s Tisza között, és mega'i&pj.tá 
csaíáda dús birtokosságát. Első neje Láng Brzse, Láng Ádám ka- 
marai igazgató leánya , és Bajthay István Pest megyei alispán özvegye 
1729 bűn (tőle) gyermektelenül halván el. másodszor mint személynök- 
Klobusiczky Krisztinát, s ennek halálával Klobusiczky Te- 
réziát vévé nőül , kivel hat leányt és egy fiuí Antalt nemzett Vég- 
rendeletében majorátust alapított , az elsőszülött fiu részére a gödöllői 
és hatvani uradalmat, a másodiknak a komjátbi uradalmat a leányok 
kifizetési terhével. Magszakadás esetére Gödöllőn elsó leánya örökösöd 
jók* Hatvant Anna Mária gr. Haller Gáborné kapja Teréznek ez eset 
ben Debrő. Klárának a bajai uradalom jusson z ). 




x ) Vallás: Nemzeti Encyclopaedia ! 653 — „líől ben Mária Terézia ki- 
rályné a Pesten -tartott' tábori szemlére lejővén, meglátogatta Grassa'lkovícsot 
gödöllői kastélyában, hol mint Grassalkovícs szerénységének emlékjéleit szem - 
lelte azon három czerép edényt, melyekben hajdan mint szegény pécsi tanuló a 
czent ferenczi szerzetesektől hordogatta haza élelmét " 

2 ) I*ehóczky Stemmat II. 159. 



448 eraoaalkovich 

Egyetlen fia II. Antal már atyja életében cs. kir. kamarás , és 
kincstári tanácsos, Bodrog 09 később Zólyom vármegye főispánja , val. 
belső titkos tanácsos volt, végre pedig 1784-ben J ) az elsőszülött fiakra 
szabályozva birodalmi herczegségre emeltetett. Fia 

III Antal született 1771-ki sept. 12-én, es. kir. k*m. és val. 
belső titkos tanácsos , sz. István rendjének nagykeredztese , Csongrád 
vármegye főispánja volt. Meghalt LS4í-ki sept. 21-én. O ada a nem- 
zeti Múzeumnak telket 2 ). Nejétől berezeg Eszterházy Mária-Leopol- 
dinától (berezeg Eszterházy Pál leányától) gyermekei nem maradván, 
benne a Grassaíkovieh család férfi-ága sírba szállt. 

A családfát a következő táblázat rmi tatja ; 

Grasealkovioh Horváth Márton 
(Kurtiács Erzse) 

István 
(Rajraannus Erzse) 



János 

(Egrcsdy Zsuzsa) 



Gróf Antal Zsuzsa 

ssiil. 1694. (Belezoay János 

kamarai elnök. tábern) 

(1. Láng Erzse. 
2 idobuaioiky Krisztina. 
3. Klobusiotky Teréz) 



II. Antal Fraucziska Erzse Klára Teréz 

herc*egl7S4, (gr. Draskovich (gr. Esterházy (gr Esterházy (gr. Forgácli 
fő-!ováaz-mester. János) Ferenez) Gábor) Gábor) 

ívig. Esieríiázy 

Mária) 
r ■ 



III. Antal 

szül. 1771. f 1841. 

(hg. Esterházy 

Leopoldina) 

A család grófi czimere — mint fölebb a metszvóny mutatja — 
négyfelé osztott vért, az első osztály ezüst mezejébe? hármas zöld 
hegyen hátulsó lábain vörös oroszlán áll kivont karddal, a második és 
harmadik osztály kék mezejében kifeszített arany ív és nyíl fölfelé for- 
dítva látható, fölötte jobbról csillag, b*'ról féihold ragyog A negyedik 
osztály vörös mezejében leopárd áll hátulsó lábain , első jobb lábával 
kivont kardot tartva. E négy osztályon kívül a vért alyjáról annak 



'} Megéri e : österreich. Adels-Lexikon 18. 22. ö. 






») 1808-ki 7. ée 8. törv. ez- 



Iíré«*y — Gregoriánét 449 

közepéig piramis alakban egy ezüst osztály nyúlik fel , melynek alyján 
zöld térről rózWa nyúlik fel zöld levelekkel és három piros rózsával 
A vért közopét egy kisebb paizs foglalja el , melynek arany mezejében 
Mária Terézia király- asszony nevének kezdőbetűi vörös szinü M. T. 
látszanak. A várt fölött grófi korona nyugszik , és azon bárom koronás 
sisak áll , a Jobb-oldaliból a vértbeli vörös oroszlán , a középsőből egy 
kék magyar ruhás vitéz kivont karddal, a baloldaliból pedig a vértbeli 
leopárd emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék ')• 
Aherczegi méltóság nyerésekor e czimer megbővittetett annyival, hogy 
a vért fölé öt sisak helyeztetett , és a leirt hármon kivül a középsőn 
kétfejű sas ; a mellette lévőkön kivont karddal a leirt vitéz, a legszélső- 
kön pedig kivont karddal oroszlán és leopárd látható. 

Oréczy család. Vagy talán jobban Geréczy család a 
XVI. és XVII. században Dunántúl virágzott. Geréczy Berta 1566- 
ban részt vett Szigetvár védelmében , és a törökök által elfogatott , de 
kiváltatván, 1588-bau Kanizsa várának alkapitánya volt, midőn a török 
által megveretett, 1593-ban azonban ő véré meg a törököket 2 ). 

Geréczy Mátyás 1605-ben a Bocskai korában Sümeg vára alatt 
fogságba esett 3 ). 

Orego család. Gömör megye nemesei sorába számíttatik. 

Gtregoriancz család. Horvátországi eredetű. Gregoriancz 
Ambrus, ki (literátus) deáknak is neveztetett, 1547-ben a Zrínyi 
Miklóstól és Frangepán Istvántól adományban nyert Zágráb megyei 
Pebresnye helységre I. Ferdinándtól kir. adományt kapott *). 1565 ben 
horvátországi bán-helyettes, Erdőd y Péter bánnal viszályba keveredvén, 
azzal Szomszédvár mellett megütközött és megveré. Némelyek szerint 
i 573-ban Gubeczy Máté s társai az ő bujtogatásából lázadtak fel 5 ). 

Gregoriancz Pál 1550-ben zágrábi püspök, s I. Ferdinánd- 
nak követe az olaszországi fejedelmekhez, és a pápához. 1551-ben részt 
vett a „Q uadripartitura" szerkesztésében. 1 553 ban győri püs- 
pök lőn. Később kalocsai érsekké neveztetett, mely után néhány hó- 
napra 1565-ben meghalálozott 6 ). 

Gregoriancz Pál az előbbinek valószínűleg unokaöoscse , 1594- 

*) Collect Herald, pag. 124 — Es Adami Scuta gentil 111. 

») Pethő Gergely Krónikája 120. 130. 135. 

") Ugyanott 168. 1. 

*) Codex Széolienyianua toni. X. in Muaaeo. 

*) Istvanffy 1685 -ki kiad. 342. lap. 

a ) Pray Hierarchia 

29 



130 örf Sforicli - Greiner* 

ben Erdődy Tamás bánnak e hivatalban helyettese , midőn a Rudolf 
király parancsolatára Zágrábban tartott horvátországi gyűlés a fegy- 
veres hadi erő neveltetését elhatározván , Gregoriancz Pál bán-helyet- 
tesre , és Rattkay János itélőmesteri helyettesre külön-külön száz ka- 
tona kiállítását vetette. Magoknak azonban Mátyás főherczeg kivánata 
szerint otthon kellé maradnia J ). 

Czimerök : fa- ágon ülő , és nyíllal átlőtt madár a ). 

Crregorldi család. Gregorich Pere ne z III. Károly ki- 
rálytól 1715-ben nyert czimeres levél által emeltetett a kiváltságosak 
sorába 3 ). 

Czimere négy részre osztott vért ; az első és negyedik osztály kék 
udvarábau zöld térről egy araDV markolatú meztelen kard nyúlik fel, 
reá egy vörös zászló van tekergetve. A második és harmadik osztály 
vörös udvarában koronás , kettős farkú hátulsó lábain oroszlán áll tá- 
madó helyzetben. A vért fölötti sisak koronájából szintén olyan orosz- 
lán emelkedik ki , jobbról vörös , balról kék bivaly-szarv között. Fosz- 
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

©regoróczy család Horvátországi nemes család. 

Gregoróczy Vincze Huszár Péterrel 1588-ban Gesztes rárát 
ostrommal vevék meg a töröktől *). 

Gregoróczy Péternek nejétől Orehóczy Annától leánya Er- 
zsébet Jellasich Györgyné volt 5 ). 

Grciner család. 1742-ben Mária Terézia király-asszonytól 
nyerte ozimeres levelét. 

Czimere függőlegesen kétfelé osztott vért ; a jobb-oldali osztály 
vörös udvarában egy fakó szinü vadász-eb hátulsó két lábán ágaskodva 
csontot tart , a bal-oldali osztály kék udvarában szintén hasonló hely- 
zetben tarka vadász-eb ágaskodik , az előbbitől a konezot elkapni akar- 
ván ; mind a kettőnek nyakán arany örv van. A vért fölötti sisak ko 
rónájából az alsó jobboldalihoz hasonló eb emelkedik fel egy darab 
csonton rágódva , két fel ül kiterjesztett (jobbról viz-szintesen arany- 
vörös, balról kék-ezüst) sas-szárnyak veszik körül A vért körüli fosz- 
ladék jobbról arany- vörös , balról ezüst-kék 6 ). 



*) Kerclielieh. 

2 ) Lehoczky Stemmat. II. pag. 160. 

3 j Collect. Herald. Nro 611. 

4 ) Pethő Gergely Krónikája tói. - Istvanfly 1685 ki kiad. 353. 

*) Bossányi Esterhátey-féle per 533. lap. 

•) Adatni Scuta geatil. tom. III. 



Greskovlch - firosschntld. 451 

ttreskovlch család. Heves vármegye nemessége sorában 
említi F é n y e s E. Geographiájában. 

Orltfimblat család, Gömör vármegye nemességéhez szá- 
míttatik 1 ). 

(vrlttl család. Szapolyay korában rövid ideig hatalmaskodott 
hazánkban, mig balsorsa megbuktatá. A család Veleuczéből ered , hová 
hajdan keletről G r a t o l a név alatt származtak. 

Velenczében szintén hatalmas volt a család , közülök András 
1532-ben Velencze fejedelme (doge-ja). Ennek négy természetes fia 
közül egyik Laj os (Luigi, Alouise) a török udvarnál ékszer-árus ké- 
pében a velenczei köztársaság kémje , miután Szapolyaynak követeit a 
török udvarnál segité , Magyarországba jött , hol Mar maros vármegye 
főispánja , az egri püspöki jövedelmeknek használója, és végre ország- 
kormányzója lön. Elleneit az Artándyakat pallós által végezteté ki. 
Utóbb — mint gyanítható — a korona után is vágyott. Azonban 1534- 
ben sept. 28-án Erdélyben' Medgyes alatt Czibak Imre hadserege által 
felkonczoltatott. Két fia volt : Antal ésPéter; amazt 1 6 éves ko- 
rában Szapolyay egri püspökké tévé , azonban Medgyesnél ez is ha- 
lálát lelte '). A másik sorsáról a medgyesi oatastroph után bizonyos 
adatok nincsenek. 

A Grritti család jelenleg is él Velenczében, hol a Santi Ermagora 
e Fortuna overo San Marcuolo város-részben fekvő régi Gritti palotá- 
ban Lajosnak életnagyságú arczképe most is látható. 

A család czimere viz-szintesen kétfelé osztott vért , a felső kék 
mezőben ezüst kereszt ragyog, az alsó osztály üre3 ezüst udvart mutat. 

C*rodkovszky család. Szepes vármegyei nemesrendü család. 

<5 román család. Bács vármegye nemes családai sorában áll 
F é n y e s E. Geographiája szerint. 

Gíroó család. Gömör vármegyében van lakhelye 3 ). 

<*rosscImild család. Grosschmid János és Ferenc z 
1790-ben czimeres nemes levelet nyertek. 

Czimerök négyfelé osztott vért ; az első és negyedik osztály kék 
udvarában egy hamuszín oszlcpkövön álló daru . felemelt jobb lábában 
bányászi csákányt tartva , fölötte kétfelül arany csillag ragyog. A má- 



') Bartholomaeides C Gömör p. 144. 

*) Lásd Magyar Akadémiai Értesítő 1853-lri 97—110. és M. Akadémia 
történelmi tara III. köt. 1 - 116. Ezekből kitűnik, hogy hazai forrásaink hibásan 
nevezik Gritti Alajosnak Péter fiát Andrásnak. 

*) Bartholomaeides Oott. Gömör p. 144. 

29* 



452 Gradeu — Gruelier. 

sodik és harmadik arany mezőben egy só-akna látszik, fölötte a bérez 
bal-oldalán három fenyő díszlik. A vért fölötti sisak koronáján koionás 
márvány- 09zlop emelkedik fel, repkénynyel körülfonva, kétfelől két 
kiterjesztett fekete sas-szárnynak a közepén arany csillag fénylik. Fosz« 
ladék jobbról ezüst-kék, balról arany-zöld ') 

A czimeres levél egyik szerzője Grosschmid János e század 
elején (1810.) a marmarosi kamarai igazgatóság ülnöke, ifjabb János 
ugyanott levéltári lajstromozó, Peren ez szintén a marmarosi ka- 
marai rónaszéki só-aknáknál bányatiszt volt. 

A család — mint látszik — nagyobbrészt a kir. kincstárnál a só- 
bányai osztálynál viselt hivatalt , és erre vonatkozólag viseli czimeré- 
ben is a só-aknát és bányász-csákányt. 

Gruiiesn család. Bihar megye nemessége között emliti Fé- 
nyes E. Geographiájában. 

Grneber család. Grueber János-Mihály 1719-ben III. Ká- 
roly király által czimeres nemes levélben emeltetett nemesi rangra a ). 

Czimere : a vért kék udvarában zöld téren arany grif kiterjesz- 
tett szárnyakkal , első jobb lábával arany- markolatú kardot , a balban 
egy levágott vérző törökfej üstökét tartva. A vért fölött koronás sisak 
van. Poszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Ilynevü csíalád él Zemplén vármegyében is 3 ). 

Valószinüleg e családból eredt Grueber József, kinek neje 
Gindly Anna. 

Grueber család. Törzse Grueber Albert Selmecz szabad 
kir. és bánya-város tanácsosa , az arany és ezüst bányák müvelése elő- 
mozdítása , valamint a kath. vallás körül tett hű szolgálataiért , és ál- 
tala neje Savinger Mária , és fiai : János, Mihály, Jakab, Al- 
bert, György, András, Teobald, Ignácz I. Leopold ki- 
rály által 1674-ben kelt czimeres levélben nemesi rangra emeltettek 3 ). 

Czimere : a vért alján zöld téren négy fehér és vörössel vegyi- 
tett rózsa ; ezek fölött út gyanánt egy vörös csikolat vonul viz-szin- 



') Adarai Scuta gentil. rom. III. 

*) Colleot. Herald. Nro 

8 ) Bachó István és Ipolyi A urak szerint az oklevél szavai ezek: ,,1V<« 
ele. consiJeratis fide lilát e et fidelibus servitiis fidclis nottri Adalberli Gruber 
lAberae ac Regiae motitanae CivUatit nrae Schemniczien. Senatoris , qua ipse tum in 
auri et argenti fodinii nostrit omsti industria et syneeritate pro emohunenlo proten- 
uum nostrorum , tum verő in diversie muniit , ipniusque etiam Heligionis Catholicae 
premotione etc. ele." 



Gvadányi. 



453 



tesen a vérten át, és abbau egy leopárd mintegy mászni látszatik . első 
jobb lábával arany darabot (vagy lapátot = pala), bai lábával pedig 
erezet (lapidem mineralem) tart. A vért felső része kék udvart mutat. 
A vért fölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl , kivont kardot 
villogtatva. Foszladék jobbról arany- kék, balról ezüst-vörös. 
A család leszármazási fája következő *) : 

Adalbert 

1674. 

(Savinger Mária) 



János Mihály Jakab Albert György 

Í689. 
t (Plathy Teréz) 



András Teobald lgnácz 



János 

azül. 1717. 

földbirtokos 

Béla-Bányán. 



Rozália 
(Gellérth Gásp.) 



Ferdinánd 
huszár- kapitány . 



Ignácz 

Béla-Bányán 1755. 

bányai hivataln. 

(Heinrich Éva) 



József Antal 

f szül. 1792. 

Zsarnóczon 

nyűg. bánya-hív. 

íRedly Mária) 

élnek. 



Anna Károly József Ferencz János Apollónia 
szül. 1794. (Agrioola 

Zsarnóczon András) 

bánya-hivat. 
Hont v. t.-biró. 
(Papsy Erzse) 



Anna Antal 
fl850. 



Ferdinánd 

szül. 1825. 

bánya- tiszt 

(Eger Mária) 



Ferencz Mihály Károly Ágoston 
f 1849. f szül. 1832. 

ez, k. adószedői 
hivat. 



Jenő 
szül. 1853. 



Artúr 
Műi. 1855 



Criradányi család. (Gróf f). Tisztelt név! melyet egyike 
viselt azon családoknak , melyek külföldről szakadva hazánkba , a leg- 
rövidebb idő alatt testestől lelkestől magyar hazafiakat mutatott föl ; 
és közülök József tábornok mint költő eredeti magyar népies költé- 
szetével évszakot alapított irodalmunkban. 

Az olasz eredetű Gvadagni család a XVII. század vége felé 
származott honunkba. A legelső, kit I. Leopold király korában hazánk- 
ban lelünk , gróf Gvadagni Sándor Szendrő végvár kapitánya volt, 
ki 1684-hen gróf Forgách Ádám Borsod megyei főispán leányát For 



') Ipolyi A. közlése szerint. 



f54 Guáry. 

gách Borbálát nőül vévén, ezáltal egyéb fekvő birtokokon felül Ruda 
Bánya birtokába jutott így szorosabban csatoltatván a magyar nem- 
zethez, 1687-ki sept. 24 én SzendrŐn kelt levelében kére fel Borsod 
várnegyét , hogy ez a magyar Jionfíusitásért az országgyűlésnek be- 
nyújtott folyamodványát pártolja '). Kérelme teljesült. Az 1687-ki 
országgyűlési 28. törv. czikke „G vadagni Sándor őrgrófot , cs. k. 
kamarást" az ország honfiusitottjai közé bevevé. 

Ruda- Bányán született emiitett nejétől három fia: II. Sándor 
1707-ben gróf Forgách Simon ezredében Rákóczy pártján kapitány: 
A dám, kinek neje gróf Bedeker Anna-Mária volt ; és János. 

Ez utóbbinak nejétől báró Pongrácz Esztertől Ruda-Bányán 
1725-ben született I. József magyar lovas tábornok , és magyar jeles 
költő {Rontó Pál és a Peleikei Nótárius szerzője) 3 ). Meghalt Szakolczán 
180.1 -ki dec. 21-én. Egyetlen fia II. József mint uyugalmazott al- 
ezredes 1816. táján Pozsonyban halván el, családját sírba vitte. 

Az emiitettek nemzékrendi átnézete ez: 

Sándor 
Bzendrői várkapitány. 

1687. indigen. 
(Gr. Forgách Dóra) 



-— st- 



íl. Sáudor Ádám János 

kurucz kapitány (gr. Bedeker Anna-Mária) (b. Pongrácz Eszter) 

1707. i —-• . 

I. József 

szül. 1725. f 1801. 

lovas tábornok, s költő. 

II. József 

al- ezredes. 

f 1815. táján. 

II. S á n d o r a kurucz kapitány pecsét-czimerül egy — szájában 
rózsát tartó római-féle emberfejet viselt. 

€*u<*ry család (Guári és fclső-szelestei). Vasvármegye egyik 
régiebb s tehetősb csalátía. Tagjai főleg megyei hivatalokat viseltek 

Guáry Miklós 1618 — 1622-ben Vas megye szolgabirája *) ; — 
másik Miklós 1770-ben cs kir tanácsos, és Sopron megye alispánja; 



*) Uj magyar Múzeum 1854-ki foly. 

2 ) Annyira magyarra vált a család , hogy utóbb nevét is teljesen magya- 
rosan G v a d á n y i-nak ira 

*) Ezenkívül több történelmi munkát is adott ki. Lásd életét Ferenczy J. 
és Danielik J. Magyar Írók I. 170. 1. 

*) 1618 -ki 49-ik , és 1622-ki 36 ik törv. ez. 



Guba - Gnghy. 455 

ismét másik Miklós e század elején (1810 — 1844-ben) több megyei 
táblabíró és királyi udvarnok (aulae reg. familiáris) *). 

A család Vas megyében jelenleg is birja az egyik előnevet adó 
Guar (Gór) helységet. 

Suba család. 1499-ben élt Guba Kelemen, ki Komá- 
romban Literati Benedektől B e n e földjét vette meg 2 ). 

€3ul»asoczy család. (Kihalt). Közülök Gubasóczy János 
1668-ban pécsi, 1681-ben nyitrai püspök, 1686-ban kalocsai érsek, 
1680— 1686-ig egyszersmind főkanczellár volt 3 ). 

GttCZintttel család. Zemplén vármegye czimerleveles csa- 
ládai közé számíttatik '). 

Oudits család. E családot Hont és Pozsony megyében talál- 
juk. SŐt a múlt század közepén Zágráb vármegyében is, hol 174 l-ben 
Gudits István alispán volt. Lehet, hogy innen származtak Ma- 
gyarországba. 

A család leszármazási fája néhány nemzedéken következő : 

Gudits Ignácz 
(galantbai Balogh Mária-Anna) 
r 



Ferencz János István N. jST. N. 

+ (Benyovszky Eszter) (Bacsák Vendel) (Rády) (Majláth 

r— — — ~ /y 1 Jánosné) 

Konstanczia 1840. 
(Laka Antal) 

Gudits János az 1827-ki országgyűlésen a bányászati választ- 
mány tagjául neveztetett ki 5 ). 

Guganovics család. Horvátországi család, hol Guganovics 
Pál 1787-ben a báni táblánál volt hivatalnok.— Magyarországban 
Bács vármegyében laknak. 

Giiglsy család. Kihalt család. Hajdan birt Hont megye 
D a 1 m a d helységben 6 ). 



*) A család teljes történetét és leszármazási fáját a P ó 1 1 é k-k ö t e t b e n 
remény lem közölhetni 

*) Fényes E. Komárom várm. 87. 

8 ) Pray Hierarchia. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 1 12. 

5 ) Az 1827-ki 9. törv. ez 

•) Sz. Benedeki Conv. Capsa H. fase 2. Nro 14 — Gr u g nevű családról a 
Troph. Estoras. és Hevenesi Mss. tora. XXVI II. közölve van egy genea- 
. logia , de az teljesen koholmány 



450 Gulttmnnn - etill 

Uultttnftnti család 1686-ban I. Leopold király által ne- 
mesittetett meg Guittmann György '). 

Czimere : a vért kék udvarában egy fenálló arany búza-kéve ; és 
ugyanaz van a vért fölötti sisak koronáján is. Foszladék jobbról arany- 
kék , balról ezüst-vörös. 

Gulácsy család. (Gulácsi). Beregh vármegyei birtokos ne- 
mes család , mely azon megyei Gulács helységről vette nevét, és 
onnan irja előnevét is ; és ott birtokos jelenleg is. Idővel több megyébe 
mint Bihar, Borsod, Marmaros , Szabolcs . Szathmár , Ungh és Ugocsa 
megyékbe is elszármazott. 

Tagjai leginkább megyei hivatalokat viseltek. 

Beregh vármegyében Gulácsy András 1659-ben {MÍsnán^); — 
Gulácsy István 1837 — 1845-ben pertárnok. 

Szathmár vármegyében e század elején Gulácsy Gábor bir- 
tokos ököritó , Fülpös-Darócz , Fejér-Gyarmat , Cseke , Vámos Oroszi 
helységben 3 ). Zemplén megyében birtokos Kis-Cseben *). 

Ugocsa vármegyében Gulácsy Miklós 1667-ben szolgabíró b ) 
volt. Ugyan e megyében Péterfalvára 1750-ben a Gulácsy család is 
közös nádori adományt kap 6 ). E század elején Gulácsy Sándor bir- 
tokos Fancsikán 7 ) Ugocsa megyében Gulácsy Sándor levéltárnok 
1837- 1844-ben. 

Bihar vármegyében Gulácsy Imre 1845-ben szolgabíró. 

Gulácsy család. Zala vármegyében is van Gulács hely- 
ség, és erről irá nevét azon kihalt Gulácsy család, melyből Gulácsy 
Tamás 1618-ban Zala vármegye szolgabirája volt *). 

GUll család. Gull János emeltetett nemesi rangra 1756- 
bah Mária Terézia király-asszony által. 

Czimere : a vért kék udvarában hármas zöld domb fölött egy 
fehér galamb repül, csőrében zöld olaj-ágat tartva; a vért felső részé- 
ben (fejében) fehér csikolaton három piros koczka (rhombi) látszik. 
A vért fölötti sisak koronájából vörös nadrágos , kék dolmányos , és 



») CoJlect Herald. Nro 804. 
') Lehoezky Stemmat. I. 189 



•) Szirmay Szathmár várra. II. 121. 227. 231. 238. 249. 

*) Szirmay G. Zemplin not. top. 376. 

*) Szirmay C. Ugocsa pag. 59. 

«) Ugyanott 124. 

') Ugyanott 120. 

») 1618-ki 49. torv. ez. 



Oüliyn - tiuoth. 45) 

panyókásan viselt vöf Ös mentés, prémkalpagos magyar vitéz nyúlik fel, 
jobbjában kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról ezüst-kék , bal- 
ról ezüst- vörös *). 

E család Erdélyben a szászok földjén székel. 

ftullya család, (Dévai). 1762-ben Mária Terézia király- 
asszonytól nyerte czimeres levelét. 

Czimere először függőlegesen kétfelé osztott vért ; a jobb-oldali 
osztály ismét viz-szintesen két részre oszlik , a felső ezüst mező egy 
kékruhás férfi-kart mutat könyökben meghajolva, és kivont kardot 
villogtatva; az alsó kék mezőben három arany búza- kalász látható, 
ugy hogy két fej fölfelé szét , egy búza fej pedig a paizs alja felé néz. 
A bal-oldali osztály vörös mezejében arany szarvas ágaskodik , szájá- 
ban zöld kigyót tartva. A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesz- 
tett fekete sas-szárny között három arany bÚ2a-kalá*z emelkedik fel. 
Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös 2 ). 

E család szintén Erdélyben , névszerint Abrudbányán honos, hol 
dévai Gullya László 1814-ben királyi hegy-mester volt. (Regius 
montium Magister). 

Gulner család. Gulner Mihály 1760-ban Mária Te* 
rézia király-asszony által emeltetett a nemesek sorába 8 ). Ekkor nyert 
czimere következő : a vért kék mezejében zöld halmon fészkében egy 
fehér pellikán ül kiterjesztett szárnyakkal , alatta fiai , melyeket melle 
vérével táplál. A vért fölötti sisak koronájából arany oroszlán emel- 
kedik , első jobb lábában kivont kardot tartva. Foszladék mind a két 
oldalról ezüst-kék. 

Oundelfíiiger Család. (Krompachi). Szepes vármegyében 
birtokos, és ott tagjai megyei hivatalokat viseltek. 

Gundelfinger György 1790-ben másod , később első alispán és 
cs. kir. tanácsos (1810.). A Ludoviceára három ezer forintot adott *). 

Gundelfinger Zsigmond 1838-ban esküdt ; G. Ferdinánd 
1842-ben várnagy ugyanott. 

Ctuetll család. Czimere : a vért kék udvarának alján korona, 
melyből rézsútosan kétfelé két zászló leng , és ezek között egy vérző 
törökfej látszik. A vért fölötti sisak koronáján íérfi-kar könyököl , és 
levágott vérző töröfefejeí üstökénél fogva tart. A vértet szokásos fosz- 

») Collect. Herald. Nro 132. 
a ) Adami Scuta gentil. tom. III. 
») Collect. Herald. Nro 80. 
•) 1806-ki 7-ik törv. oz. 



458 6nra - Gútby. 

ladék veszi körül. Közülök Guoth Lajos 1842-ben Nógrád megyében 
al-adószedő volt. 

Gura család. Zemplén megye czimerleveíes nemesei sorában 
áll »). 

Ourzó család. (Szent-Miklósi). Csikszéki székely család : 
közülök szent-miklósi Gurzó Márton 161 l-ben Al-Csikban Mikó Fe- 
rencz ellen volt 2 ). 

Guszti nyi család. Gusztínyi András és János 1798- 
ban I. Ferencz királytól czimeres levelet nyertek. 

Czimerök : balról jobbra egy kék csikolat által rézsútosan kétfelé 
osztott vért. A csikolaton három arany csillag ragyog. A jobb-oldali 
arany mezőben egy vörös grif ágaskodik , első lábaival egy zöld élőfát 
tart , a bal-oldali ezüst mezőben vörös oroszlán szintén olyan fát tart. 
A vért fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny kö- 
zött vörös ruhás , sárga Öves , prémkalpagos magyar vitéz nyúlik £©1, 
jobbjában kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany- kék, balról 
ezüst-vörös 3 ). 

A nemesség-szerzők egyike Gusztínyi János Arad megyében 
született. Papi pályára lépvén , sári apát, végre 1764 — 1777. nyitrai 
püspök, és királyi táblai ülnök lŐn. 1759-ben „Üdvösség man- 
D áj a" czimü munkát adott ki. 

Nyitra megyében Gusztényi János í 837-ben aljegyző, 1844-ben 
pedig főjegyző volt. A kétfélekép írott név azon egy családé. 

CrMtlK család. Guth Sebestyén (ki nemes anyától született) 
és testvérei Guth Demeter és Lukács 1594-kí aug. 30-án Re- 
genspurgban kelt czimeres nemes levélben Rudolf király által neme- 
sitettek meg , s nemességük Győr vármegyében 1596-ban hirdettetett 
ki*). 

Czimerük , melyet nyertek , következő : a vért jobbról balra rézs- 
útosan két mezőre o3zlik , a felső baloldali kék , az alsó vörös , a vért 
alján hármas zöld halmon farkas áll hátulsó lábain, első lábaival egy 
bárányt tépve szét ; ugyanez alak ismétlődik a vért fölötti sisak koro- 
náján is. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Oitthy család, (Gúthi). ElŐnevét Beregh várraegye Gúth 
helységről veszi. Ki van terjedve Szathmár 3 több megyébe is. 

*) Szirmay Cott. Zeniplin. not. top. 112. 

2 ) JtálUy Székely nemz. 250. 

8 ) Adami Seuta gentil. tom. III. — Magyar írók I. 169, 

k ) Hiteles másolat után 



€áthy — fcyakialvy 439 

Szathraár megyében Gúthy Illés 1459-ben Iklód egy részére 
adományt kap *)• 

Gúthy Imre és Ferencz 1517-ben Domahida, ököritó, Por- 
csaltna , Danyád és Penyige helységben részbirtokot nyernek királyi 
adomány mellett 2 ), 

E század elején Gúthy Gáspár birtokos Körtvélyesen 3 ). Gúthy 
Jánosnak maradéki pedig Alsó-Szoporon 4 ) ; mindnyájan Szathmár 
vármegyében. 

Gúthy Ferencz 1845-ben Beregh vármegye esküdtje. Gúthy 
nevű család van Heves, Zemplén és Közép-Szolnok vármegyében is. 

«wútliy család- (Kis-gúthi). Erdély családa, főleg Közép- 
Szolnokban birtokos. Közülök Gúthy Sándor 1814-ben Belső-Szol- 
nok vármegye jegyzője. Antal 1848-ban ugyanott főszolgabiró , és 
árvaszéki ülnök. — Gúthy Elek né Décsey Ágnes. — Gúthy 
Ferenczné örökösei Ignácz, Polixéna, Lila, a G. Miklós 
gyermekei. 

♦wütither család. Zemplén vármegye czimerleveles nemes 
családai közé számíttatik 5 ). 

Gygkel család. Gygkel György-Pongrácz 1696-ban 
I. Leopold királytól czimeres nemes levelet nyert 8 ). 

Czimere négy részre osztott vért. Az első osztály arany mezejé- 
ben egyfejü fekete sas látszik. A második osztály kék mezejében egy- 
más fölött két kis gyalló szemlélhető. A harmadik osztály kék mezejé- 
ben zöld téren két fehér tábori sátor áll. A negyedik osztály ezüst me- 
zejében arany kerek van. A középső kis vért vörös udvarában zöld 
téren egy fehér kakas áll. A vért fölött két koronás sisak nyugszik ; a 
jobboldalin kiterjesztett szárnyakkal a fehér kakas áll ; a bal-oldaliból 
három zöld strucz-toll emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-fekete, 
balról ezüst-vörös. 

Cryakfalvy család. (Gyakfalvi f). Van Ugocsa vármegyé- 
ben egy helység, melynek neve Neve tlen fal u. Szirmay szerint 
hajdan Deakíalva vagy jobban Giakfalva; ezt birták hajdan 



') Sziimay Szatümir varm. II 86 

*) Ugyanott il 45. 122. 126. 2!'2. 233. 

■) Ugyanott II. 24. 

*) Ugyanott II 162. 

5 ) Szirmay C. Zenupliu not top. 1.12. 

e ) Adami Scuta gentil. ton. III. 



460 Gyalakuty - Gyárfás. 

a Gyakfalvyak, kik közül Gyakfalvy Mátyás 1589-ben 
Ugocsa megye szolgabirája *) volt. 

Szirmay e Giakfalvy = (Diakfalvi vagy Deák) családdal közös 
eredetűnek tartja a Szapolyay (Zápolya) családot is , melyet maga 
helyén tárgyalandunk. 

f*yalakutiy család. Maros-széki székely család. Közülök 
Gyalakuty Miklósnak fia Péter 1451-ben Maros-székben fókirály- 
biró 2 ). 

Gyalakuty Mihály 1506-ban jelen volt az agyagfalvi gyű- 
lésen *). 

Ctyallay család. (Gyallaif). Komárom vármegye adományos 
kihalt családa. 

1570-ben Gyallay István és Piroska Kereskényi György 
hitvese Gyalla pusztabeli jószágukat Gyallay Pálnak zálogba adják *). 

Qyapay család. Győr vármegyei nemes család. 

Ctyapoly család (Morvái f). A Rákóczyakkal együtt egy 
törzsből a Bogád-radván nemzetségből ered. (Ld$d Marvaj cmiád). 

A Gyapolyiak közül Gyapoly György 1470-ben királyi 
ember (homo regius) volt a Dolhai-ak ügyében *). 

Gryárfás család. (Léczfalvi). Tehetősb székely család Há- 
romszékben . egy része most is ott él , más része a megyéken lett bir- 
tokossá. 

Czimerük : a vért udvarában daru , egyik fölemelt lábában tollat 
tartva. E czimert — véli Kőváry 6 ) — a nemzeti fejedelmek alatt 
adaták maguknak. 

Leszármazási fájuk következő : 



*) Szirmay C. Ugocsa pag. 59. 120. 164. 171. 
2 ) Kállay Székely nemz. 250. 
*) Ugyanott. 

') Fényes Komárom várm. 123. 
*) Gr. Teleki Hwiyadkk kora X!. 419. 

') Kőváry Erdély nev. családai 94. 95. honnan a leszármazási fa. - A 
t. család megkeresés folytán sem közölvén seramit. ' 



Gyárfás. 



461 



István 
1635. lustrál. 



Ferencz 

PA! 

— - /v — T 

Ferencz 

■ O i. 



Pal 

portai követ. 

utódai Pozsonyban. 



Tamás 



Zsigmond 



István 

1680. lustr. 

kétdi királybíró. 



József 



Elek 



Pál 
t 



Antai 

« , 

Ferencz 
t 1853. 



Tan: ás István 

(Váradi f 1704. 

Ágnes) (Bükk Judit) 

r 



Pál 



Ádám 

1740. 
(bora. Nagy 
Krisztina) 

László 

1760—1780. 

(fialánkl Sára) 



József 



Zsófia 

( Varsány i 
György) 



István Elek 
t 



Zsigmond 

Sándor 

r ~E!ek~~ 1 
tl848. 



János 



Károly 



Lajos 



-, r— ' ' 1 i ". 1 

Miklós El ek Miklós 

. jggo ' István János Gergely 



József 
udv. tanács. 

t 1829. 
(1. Vér Róza. 

2. Zeyk Kata) 



Ferencz 
tábl. ülnök. 

■ ■ i J'V- — 

Elek 
tábl. ülsok. 



i ; ~— í 

Imre Albert György Lajos Samu 



József Ferencz László Károly 



Domokos Róza Anna 

(b. Kemény N.) (Dindár Antal) (b. Bánffy Dániel) 

A táblázaton álló István a kézfii széki királybíró Istvánnak fia, 
Bükk Juditot Kabos László özvegyét vévén nőül, 1691, táján Doboka 
várraegye birtokosai sorába lépett '). István a Rákóczy forradalom- 
ban mint kapitány Szeben alatt esett el 1 704-ben 2 ). Egyetlen leánya 
Varsányi György hitvese lön. 

Pál, a portai követ, Bethlen Gábor korában kezdi székben As- 
sessor, 1629-ki jun 24-én Réthy Istvánnal fejedelmi egyezés mellett 
cserélt jószágot 3 ). 

Gyárfás József a kanczell. udv. tanácsos Bécsben, 1829. aug. 
23-án kora 60. évében halt meg. 

,,Az utolsó nemzedékbői — írja Kőváry — Lajost és Samut, 
Miklós fiait , a forradalom mint székely huszár hadnagyokat találta, 



*) Hodor : Doboka várm. 89. 

*) Cserey Mik Histor. 329. 

•) Kállay Székely nemz 249. és 116. 



463 Gyárfás. 

s mint ilyenek működtek. Gyárfás Domokos is hasonlókban osx- 
tozott" J ) 

Hogy e családfa nem teljes , onnan gyanítható , mert rajta nem 
látjuk aSepsi-Szen t-G y ö r g y ö n élő Gyárfás Károlyt és Dá- 
vidot; — és Magyarországon Gyárfás Istvánt gödöllői gazda- 
tisztet. 

A táblázat élén álló Istvánnak egyik fiáról Pálról megjegyezve 
áll , hogy utódai Pozsonyban legyenek ; ha tehát állana , hogy a ma- 
gyarországi Gyárfás-ok az erdélyiektől származnak , ugy e P á 1 lenne 
törzsük ; azonban mint alább látandjuk , Magyarországban e Pál korá- 
nál már előbb éltek G y á r f á s-ok. 

Oyárfás caalád. (Béládi). Magyarországi nemes család. — 
ElŐnevét Bars megyei Bélád helységről írja, és főleg e megyében 
lakozik. 

Egy Gyárfást mára XV. században találunk, mint 1438-ban 2 ) 
Rozgonyí László pozsonyi főispán tisztjét ( Asth-wanthőn ?) 

1615 — 1616-ban Gyárfás Mihály Komárom megyében Iványi 
Annától Szent-Györgyi György nejétől az a p á t h i jószágot tiz évre, 
valamint a Bottyani pusztarészt és vasdinnyei részbirtokot is zálog- 
czimen szerzé meg 3 ). 

A család több ágakra oszolván , ezekről némely töredék leszár- 
mazási nemzékrendet mutat a következő táblázat *) : 

Gyárfás Károly 

f - ■ ■* 1 

Károly 

1 



János 
Bars v. fö-szolgabiró 

i — ■ 



Sándor 

Somogy várm. főjegyzője. 

(Pyber Jolianna) 

Anna 
(kisfaludi Lipthay Pálné) 



Egy másik ágazat következőleg *) jő le : 



') Kőváry ♦ Erdély nev. családaí. 95 1. 

2 ) Fejér: Codex Diplom. tom. X. vol. VIII. p. 197. 

!l ) Fényes : Komárom várm. 158. 161. 166. 

*) Kisfaludi Lipthay család levéltári adatai szerint. 

s ) Kelecsényi József úr közlése szerint. 



Gyarmathy. 463 

Gyárfás Gáspár 

l " 1 

Miklós 

"1 



István Miklós 



— A_ 



László János 

Báni v. fü-sz.-biró. 
Léván. 

Egyik ág Nyitra megyében Családon is élt , ezekből utolsó volt 
Gyárfás Sándor, kinek nejétől Nagy Karolinától leányai: Anna 
Pribilané , és E na i l i a. 

Az utóbbi töredék-nemzékrenden álló István — ugy látszik — 
ugyanaz , kinek Thaler Máriától leánya Katalin, Bottka Lászlóné. 

Gyárfás család van Zemplén vármegyében *_) is. 

Oyanraathy család. Jelenleg Sopron és Szabolcs várme- 
gyében vannak G y a r m a t h y a k. 

Hajdan Temes vármegyében is volt hasonló nevű család , hol a 
Gyarmata nevű helységről vebeté nevét. Gyarmathy László az 
1505-ki rákosi országgyűlésen Temes vármegye követe volt 3 ). 

Gyarmathy János 1635-ben Hont vármegye szolgabirája volt *). 

A múlt század közepén a hadi pályán is hirt vívott ki magának 
Gyarmathy Mihály, ki Debreczenben született 1715 ben. Tizenöt 
éves korában császári katonai szolgálatba állván , egy lovas ezredben 
közvitézből zászlós lőn. Ez ezred a Hollandoknak átadatván, ezek szol- 
gálatába jutott. A béke helyreálltával az ezred elbocsáttatván . neki 
mint hadnagynak évi fizetés rendeltetett, de Ő Lukner, Asztalos és 
Brinky társaival Hannoverába ment egy huszár-ezred felállítására , és 
ott azon ezredben 1757-ki decemb. 17-én másod kapitány lett, Lukner 
Őrnagy alatt, A franoziák ellen folyton diadallal csatázván, 1759-ben 
főkapitány , 1760-ki aug. 5-én pedig őrnagy lett. És ha a béke oly ha- 
mar vissza nem áll , valószínűleg még többre viszi. Több mint ötven 
csatában vett részt , és — mint iratik — saját kezével több százat le- 
vágott 1763-ban a szolgálatból végképen elbocsáttatott nagy bosszú- 
ságára Lukner tábornoknak , ki ez évi april l-jén franczia szolgálatba 



l ) Szirmay C Zemplin not. top. 112- 

*) J á s z a y : A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 158. 1. 

*) I63Ő-ki 92. terv. czikk. — Tudomásul ide tesszük, hogy egy Gyarmathv 
Miklós helmeczi te£. prédikátor volt, és 1598-ban Monoszlói András veszprémi 
püspök ellen irt egy tlieol. munkát. — Kassán is voltak Gyarmat hyak; 
1647-ben Gyarmathy János kassá! senator a törvénykönyv szerint. 



164 Gyarmathy — Gyene. 

lépett. Gyarmathy Hannoverában élt csendben királya kegyeben. - 
.Meghalt 1773-ki január 13-án, kora 57-ik évében *). Sírkövére magyar 
versek vésettek, melyeknek eleje igy hangzik : 

„Egy magyar fekszik itt, G-yarmathy a neve, 
A ki György királynak ezer hasznot teve" stb. 

E czikk alatt emiitjük még meg pusztán a név ugyanazonságánál 
fogva Gyarmathy Sámuelt, kinek káoyai : Klára Jósa Miklósné, 
Zsófia Mokosay Istvánné í 773-ban. 

Gyarmathy család, (Érsekújvári). Erdély családa, talán 
Magyarországból Érsekújvárról származva oda. 1650-ki mart. 27-én 
kapja czimeres levelét Rákóczy Györgytől 2 ). Főleg Kolos megyében, 
hol jelenleg is élnek Kalotaszegben. 

Közülük Sándor 1794-ben Kolos vármegye al szolgabi rája, 
1814-ben királyi pénztérnoka Sámuel 1814-ben Kolos vármegyei 
alszolgabiró és rectiíicator biztos. Ismét Sándor 1848-ban szolgabíró, 
és fia Zsigmond , ki nevét a hirlap-irodalomban mutatá fel. — 
Mihály Szék mezővárosban királyi biró 1848-ban. 

A család másik ágából 3 ) Gyarmathy Dienes 1848-ban Alsó 
Fejér megye árvaszéki bírája. Neje Fosztó Anna. Fia Sámuel 
az 1848-ki kolosvári országgyűlésen Aranyos-szék követe, utóbb Alsó- 
Fejér megye főjegyzője. Neje Váró Anna. 

Qyarmatliy család. (Gyarmathi). Szintén Erdély családa. 
mely vezetékneve előtt egy V betűt használ , és ,,d e e ade m" is írja 
magát. 

Közülök V. Gyarmathy Mihály 1814-ben Kolos megyében 
árvaszéki biró. — V. Gyarmathy Sándor 1 848-ban Torda várme- 
gyében állomási biztos. 

Ezenkívül még k á s z o n i elŐnevü Gyarmathy családot is látunk 
Erdélyben kászoni Gyarmathy János személyében, ki 1848-ban Alsó- 
Fejér megye ügyvédei sorában áll. 

Oyene család, Szathmár megyei birtokos család. E század 
elején Gyene Sámuel Danyádon , Gyene Antal Fülpösöa birtokos, 
továbbá Tyúkodon is közbirtokosok 4 ). Gyene Gáspár 1840-ben a 
megyénél mezei biztos. Közülök Gyene Károly Pesten lakik. 

') LTAdvocat Lexieon ford. Mindszenty Sámuel III. 467. lap. hol róla 
bővebben olvashatni. 

*) Kőváry Erdély nev. oaal. 258. 1. 

s ) Török Antal úr szerint 

*) S»irmay : Szathmár vftnn. 11. 126 222 225. 



Gyenge - Gyergyai. 



465 



Gyenge család. (Miklósvári). Erdélyi székely család. Fri- 
mipilaris levelét 1607-ben kapta *}. 

1702-ben bir a Gyenge család Doboka megyében Uj-Össön 2 ). 

Gyenge nevű család él Marmaros vármegyében is ; ezek közül 
Gyenge László 1841-ben nevezett megyénél al-adószedő. 

Oyepes család. Lásd Gyöpös család. 

Gyergyai család. (Kis-solymosi). Székely család, előbb M.- 
Kibédről irva, honnan Gyergyai Mihály BŐzŐdre (Udvarhely székbe) 
megy lakni, és 1652 ben primipilaris levelet kap: tőle igy hozatik le & 
család nemzékrende 3 ) : 

Gyergyai Mihály 
1652. 



Gergely 

t 



Mihály 
(Faluvégi Sára'} 

Judit 
(Dósa András) 



Péter 

Kis-Solymosra költözik. 

(Simon Kata) 



Pál 

kolosvári tanács. 

(I. Eperjesi Sára. 

2. Rázmán Krisztina) 



Pál Péter Zsuzsa Sára Anna Krisztina 

kolosvári f 1768. (Huszár (Desikovics {Lőrinczi (Árkosi 

hivat. Mihály) Márton) György) Ferencz) 
1 1757. f 1757. 



Mihály 
(1. Teleki 

Bora. 

2. Teleki 

Zsuzsa) 



Pál Anna 

(Zilahi Mária) f 

i * r 1 

Samu Mária 

t t 



Hedvig László 

(Bodor kolosvári biró 
József) és tanács. 

1794-1814 
(1. Fekete Mari 
2. Bárra Krisztina) 



Sára 
t 



Zsuzsa Rozália 

(1. Ágoston (Lőrinczi 

József. Mihály) 

2. Cseki Sánd.) 



Ferencz 

kolosvári 

tanácsos. 

1848. Pesten 

képviselő. 



László Klára Júlia 

(Joó Eszter) (Kovács f 

— — -*- 1 János) 

Karolina 






Krisztina Mihály Samu Bora 
t 1322. f f 






Ferencz Pál Krisztina Sámuel 

ügyész 1SÍ4. -j- (Füzyján.) (Gyergyai 

Kolos várt. Bora) 

(Barta Zsuzsa) i — f* — p 

Árpád 



Bora Klára Mihály Róza Zsuzsa Nina 

(Gyergyai Samu) (Sándor Istv.) f (Fejér Márt.) (Árkosi Lajos) 



') Kállay : Székely nemz. 146. 
') Hodor : Doboka várm. 90. 
■) Török Antal közlése szerint. 



30 



466 



Gyermanics — Gycrftfty. 



Gjerraanics család. Győr varmegye nemes családai közé 
soroztatik Fényes E. Geographiájábau. 

•Jyeröffy család. (Gye rő-vásárhelyi f). Erdélynek egyik 
legrégiebb (a múlt század elején kihalt) családa. A Mikola, Radó, 
Kabós , Vitéz és Kemény családokkal egy közös törzsből, Gyerőnek 
Mikola nevű fiától J ) ered , és ezekkel közös czimert viselt: a vért kék 
mezejében királyi koronából kiemelkedő szarvast, fölötte félhold és 
csillaggal. A Gyerőffy és nevezett családoknak a közös törzsbőli elága- 
zása — mennyire oklevelek nyomán felvihető — a XíV. és XV. sza- 
zadra esik, mint azt a következő táblázat a ) feltünteti : 



1. t á b 1 a. 



Mikola 

(Kalotai) 

, , — *. . . . 

János 
1296. 



Gyerő 

Vásárhelyi 
| „ 1 

li. Gyerő 

a Gyerőffy család 

törzse. 



Mihály Jakab 

de Vásárhely de Mo- 
T nostor. 

István 



Folyt, a II. táblán. 



Radó László 

i j 1 

András 

(Ilona) 

Ettől a Radó csal. 



János 
1343. 

Dezméri 
a , 



István 

dictus Kabos 

1390. 



Ettől a 
Mikola cs. 



Kemény 
de Sza- 
mosfalva 

László 



Miklós 
de Szent- 
Miklós. 



András Gebei 



István 



Péter 



György 

Ettői a 

Vitéz család. 



Péter 

Ettől a 

Kemény család. 



Tamás 
Ettől a Kabos cs. 



A többinek leszármazott ágazatait annak helyén fogván adni , itt 
Gyerő mesternek a Gyerőffy család törzsének nemzedéket a kö- 
vetkező táblázaton láthatjuk : 



') Mikola História Gencalogico Transylvania pag. 44. — Kemény János 
Önéletírása. Kiadta Szalay L. 3.4. ki azonban törzsül Mi kólát mondja, és 
ennek fiául állítja G y e r ő t a Gyerőflyek , K a b ó s t a Kabósok , R a d ó t a 
Radó család , Keményt a Kemény család őseit. 

2 ) Kőváry id. h. 



Gyer*ffy. 



467 



II. tábla. 

II. Gyerö mester 
1314-1345 



Miklós 



Zsigmond 

, * , 

György 
(Zsófia) 

i * " ; i 

Salathiel 

1527. 
(Ilona) 

Gáspár 
(Mikola Erzse) 

i i 

János 1603. 

Eoioa v. fóisp. 

(Radvanszka 

Anna) 

i -" 1 

János 

kolosi főisp. 
( Apaffy Margit) 

i — ■* — i 

György 1694. 

tanácsos. 
(Kemény Kata) 



János 
.--■«*■ 

Miklós 



Mihály 



Dávid 



Ábrahám 



Ferencz 
1525. 

Mihály 



András 



Bora 
(Vas Domokos) 



János 

Bálás 

1488. 

(Hedvig) 



Erzsébet 

(Bikali 

Ambrus) 



Mihály 
1558. 



Pál 
1539. 



Mihály 

i — r"* ' 

Mihály 

t 



András 

(Budai 

Luiza) 

i A 1 

György 

f 1624. 



Ferencz 

(SzÜváBi 

Borit) 



Jáncs 1558. 
(1. Kabós Fruzsina. 
2. Bornemisza Erzse) 



Erzse 
(L isi bon 
Henrik) 



István 

(Bánffy 

Klára) 



i ' — -' i 

János 



Bálás Bora 

f (Ikl. Toldalaghy 
János) 



László György János 

udv. consiliar. kolosi főisp. + 1718. 
f fl718. az utolsó. 



Kata Bora 

(1. Biró Mózses. (1. Gyulaffy László. 
2. Henter János) 2. Komis István) 



A család tagjai többféle : g y e r Ő-m onostori, kiskapusi, 
számos falvi előnévvel éltek, sajátlag mind ugyanazon családból 
származva, és ez elónév különféleség csak több birtokaira mutat. 

Leginkább szerepeltek a nemzeti fejedelmek alatt. Mihály a 
Sz&polyay ház egyik hive, 1558-ban fejedelmi tanácsos Iőn. 

János 1575-ben Báthori István hadvezére. Békési Gáspárt 
egyik ő szalasztá meg. Fia 

János 1590-ben neje Apafly Margit után Doboka megyében 
birtokos ')• Egyszersmind Kolos vármegye főispánja 1603-ban *). Szé- 
kely Mózsesnek lévén párthíve, ez őt egyezkedésekre használá 3 ). Test- 
vére István II. Rákóuzy György egyik kezese a lengyel sereg ke- 
zében. 



*) Hodor Doboka várm. 90. 

*) Ugyanott ; m- KöVnry id h. De Enyedy krónika -írónál (1. Mikó Erdélyi 
történelmi adatok I. köt. 191. lapon) csak Y i e e-C o m e s-nak iratik. 
•) Wolph. Bethlen V. p. 3S0 

30* 



4«8 Gyertya nffy - Gyika. 

György szintén II. Rákóczy Györgynek hive , és érette tatár 
rabságra is jutott , h onnan nagy összeggel váltván meg magát, Rá- 
kóczyné, Báthori Zsófia 11,000 forintot ada neki, hogy elzálogosított 
jószágait visszaválthassa. Később táblai ülnök, s 1686-ban a Deputatio 
tanácsosává neveztetett, mint kormányszéki tanácsos halt meg 1694- 
ben , ). Fiai : György a kolosi főispán , és János, mindkettő 1718- 
ban gyermektelenül halváu el , bennök a GyerőfFyek fi-ága sírba szált. 
A család jószágai az utolsó leányok Kata és Borbála utódaikra 
szállt; amattól Biró Mozses első férje után a Zambó-k, Rhédey-ek, 
második férje Henter János után a báró Jósinczy-ak : Borbálának első 
férje Gyulaffy László után az Eszterházy-ak , második férje Komis 
István után a Komis grófok örökösödtek. 

©yerlyánffy család. (Bobdai). Ujabbkori magyar nemes 
család Torontál vármegyében , hol adomány jogán birja az előnevet 
adó Bobda helységet. Tagjai e megyében főbb hivatalokat viseltek. 

1812-ben Gyertyáníly Lukács, Antal és Kristóf a Lu- 
dovicea pesti katonai intézetre tiz ezer forintot ajánlottak 2 ). 

GyertyánfFy Gábor az 1836 ki országgyűlésen a katonai élel- 
mezés iránt kirendelt országos választmány tagja 3 ). 

Gyertyán ffy Dávid 1832-ben Torontál vármegye másod al- 
ispánja és országgyűlési követe, 183í>-ban első alispán és kir. tanácsos; 
utóbb" (már 1845-ben) azon megye főispáni helyettese. 

GyertyánfFy János 1836-ban Torontál vármegye fő-adószedője. 

Gyertyánífy Gyula 1842-ben ugyanott másod alispán. 

gyertyánost család, (Ikafalvi). Háromszéki székely család. 
Egy ága kiszakadt Kővár vidékére, hol ikafalvi Gyertyánosi Károly 
alszolgabiró , István pedig rectificator biztos volt 1847-ben. 

Gyika család. (Désánfalvi). Temes és Krassó vármegyei bir- 
tokos család *}. Amabban birja Désánfalvát, honnan előnevét 
irja ; emebben Kossoviczát, Petrozát és Krivinát. A leg- 
újabb nemzedéket a következő táblázat mutatja : 



') Cfcerey Mik Históriája. 64. 757. 159. 220. 222. 236. 

») 1812-ki 2. törv. ozikk. 

») 1836-ki 11. törv. czikk. 

*) Leket, hogy a család az olákországi Ghika családból származott, meljr- 
ból ott ugy a legújabb időbeu , mint 1663-ban Ghika Gergely havasalföldi 
vajda volt , ki a Léva melletti csaia után Németországba menekült. 



Gyinu.thy — Gyóko. 



4d» 



Gyika János 
(Rajkovics Kata 
t 1819. febr, 3) 



Szilárd 
volt szolgabíró. 



Tivadar Manó György István 



György Diomed Jenő 

Szilárd ága bir Zala megyében Beiatinczon is. 
Oyimóthy család. (Gyimóthi). Veszprém megyei Gyimóth 
helységről, mely most a pápai uradalomhoz tartozik, — vette nevét. 
Nemzékrende a múlt század elejéig következőleg *) sarjadzott le : 



Gyimótliy Mihály 
1420—1440. 



Tamás 
1440. 



Sebestyén 
1467. 

, , 

Bálás 
1467. 

Demeter 

1528. 

■» 



Margit 
(Takácsi Egyedné) 
1470. 



Zsuzsanna 

(Pererd Gáspár) 

1470. 



Péter 
1560. 



Albert 
1560. 



Erzsébet 

(Vas Bálás) 

1622. 



Dorottya 

(Gáncs Máté) 

1573. 



Antal 
1585. 



Márton 
1615. 

Mihály 
1660. 



Piroska 
(Lépes Ambrus) 



Éva 
(Lepsényi Imre) 

A család többfelé is elágozhatott, miután jelenleg is élnek Gyi- 
móthyak ; és többi közt Komáromban egy Gyimóthy reform, tanító, ki 
szintén Pápa környékéről származott. 

Gyimóthi Gyimóthy György 1846-ban huszár-kadet. 

€&yÓ}gyí család. (Gyógyi f). Erdély kihalt családa *). 

Oyoko család. Gyóko Miklós és testvérei 1825-ki július 
15-én nyertek nemességet czimeres levél által, mely 1826-ki apr. 10-én 
Krassó vármegyében hirdettetett ki. Jelenleg azon megyében már nem 
léteznek. 



') Ferber József úr tudósítása szerint az egész, 
*) Kőváry Erdély nev. családai 270. lap. 



4J9 €tyóny - Gyöngyös*. 

CSyóny család. Nevezetessé tévé magát katonai vitézsége ál- 
tal Gyóny János, ki előbb Telekesi Imre seregében harczolt, 1565- 
ben (noha csak egy szeme volt) , Svendi császári hadvezér őt Erdőd 
vára kapitányává tette , és ezután is több ütközetben vett részt , a reá 
bizott várat pedig Szapolyay és a török ellen hősi haláláig vitézül ol- 
talmazta *). 

Gyopay család. Gyopay Gergely, és vele neje Tanító 
Erzse ; anyja Szabó Erzse , és testvérei Gyopay György és Mihály 
Hl. Ferdinánd király által 1648-ki nov. 26-án Bécsben kelt czimeres 
levélben nemesitettek meg. A czimeres levél Heves és Külső-Szolnok 
egyesült vármegye-gyűlésen 1649-ki jun. 28-án Füleken hirdettetett ki. 
A nevezettek egyik utóda Gyopay Péter H.-Mező- Vásárhelyen tele- 
pedett meg ; ennek unokája József Bihar vármegyében Váradolaszi- 
ban 1838-ban birá eredetiben az érdeklett ar malist. 

©y ííttiöirey család. Zala vármegyei nemes család Fényes 
Elek Geographíája szerint. Ugy látszik, ezzel egy a 

Gyömrey család, melyből a múlt' században Gyömrey Zsig- 
mondnak Tallián Borbálától négy leánya van; 1. Terézia Domián 
Jánosné , 2. Jusztina Zanibó Péterné , 3. Katalin Paraj ez Mi - 
hályné , és 4. Krisztina Sohár Ferenczné. E négy leány utódai 
anyjuk után a szolnok-abonyi uradalomban örökösödtek. 

©yőngyösy család. A többféle Gyöngyösi családok között 
legismeretesebb azon Gömör megyei család , melyből a jeles magyar 
költő Gyöngy ösy István 1620-hau született. Darab ideig gr. Wesse- 
lény Ferencz fúleki várnagya , utóbb a nádor udvarában tartózkodott, 
és ennek hitvese Széchy Mária tiszteletére irta „Murányi Venus li -ót , és 
attól Gömör megyei Babaluska helységgel ajándékoztatott meg. 
Később Wesselényi udvarát odahagyva , megyei hivatalokba lépett, 
táblabiróvá, és a sopronyi országgyűlésre követté neveztetett ki 1681- 
beu. Ekkor irta Eszterházy Pál nádorrá lett választatására ezen mun- 
káját : „Palinódia Hungáriáé , azaz a maga gyámotlofanságin kesergő és 
abban a kardos Grifneh szárnya alá folyamodó Nympka. 1 ' — 1685-ben al- 
ispánná választatott , mely terhes hivataláról gyakorta le akart mon- 
dani, de a közbizalom abban őt haláláig marasztalá. Meghalt 1704-ben 
kora 84. évében. Egyéb munkái még : „Rózsa- koszorú " Lőcsén 1690. 
„Kemény János vagy a porából fölélemedett Pkűnis." 1693. — „A csalárd 
Cupidónak kegyetlenségét megismerő , s mérges nyilait kerülő tiszta életnek 



l ) Istvánffy 1635-ki kiadás 29IL 



Gvöngyösy. 471 

Geniuso" Budán 1722. - .fhariMa" Lőcsén 1700 — (Wves munkái 
Pozsonyban 1796-ban ..Gyöngyösi Istoánnak költeményes maradványai" 
czim alatt két kötetben Landercr által adattak ki '). Fia 

Gábor 1699-ben lett Gömör vármegye főjegyzője. 1700 ban t 
porták (adózási kulcs) kiigazításival bízatott meg ; két. iíben járt kül- 
döttségben Bécsben , hol a Rákóczy mozgalom talál? őt; ez okból ott 
marad*- , és hivatalát letevé. A Rákóczy forradalom lecscndesültével a 
szepesi kamarához titkár és tanácsosul neveztetett 2 ). 

E család ivadékának tar tátik GyÖngyösy József- Pál csornai 
premontrei prépost, ki 1779-ki július 20-án született Ung megyei 
Darma helységben. 1820-ban lett csornai prépost, és 18/>7-ki jan. 1-én 
arany miséjét tartá 3 ). 

Gyöngyösy család él jelenleg is Gömör . Szabolcs és Ung me- 
gyékben. 

Ung megyében Gyöngyösy Mihály 1836-ban első aljegyző. 

Talán szintén e családhoz tartozik a múlt században élt Gryön- 
gyösy József, kinek Csicsery Borba látcl fia László. 

Talán e családból Származott Gyöngyös^ Imrf is. kinek czinaere 
a vért udvarában zöld mezőből kiemelkedő egyszarvú, első lábaival 
három nyilat tartva. Ugyanezen alak látható a vért fölötti sisak koro- 
náján is. 

fítf í>n£ J Ösy család. (Poroszlói). Közülök poroszlói Gyön- 
gyösy Gábor cs. kir. udvari kamarai tanácsos, kinek leánya Mári»- 
Victoria először báró Zweckau , másodszor báró Diet-trích Vilmos 
uiv tanácsos és erdélyi kamarai igazgató neje volt *). 

Poroszlói Gyöngyös) György, sz. Jakabról czimzett silisi apát, 
és nagyváradi éneklő kanonok 1760 ban. 

Oycmg JÖsy családi Gyöngyösy György és neje Mészáros 
Ilona, és gyermekeik : Ilona, József és Jakab 1707-ben II. R í 
kóczy Ferencz által cziroeres nemes levélben (e statu rustico) nemesi 
rangra emeltettek , és czimeres levelük Nógrád megyének 1708-ki jan 
23-án Lusonczon tartott közgyűlésében minden ellenmomiás nélkül 
kibirdettetett *). 

') E kiadás előtt vannak életrajzi adatai is Dugonics András által kiadva. 
Lásd róla Bartholomaeides Notitia C- Gömör. p. 759. 
*) Bartholomaeides id. h. p. 764- 
8 ) Lásd Magyar Sajtó 1857-ki január 1-só szám. 
*) Kovacsóczy Árpádia I. évi foly. 186. lap. 
5 ) Protoo. C. íieograd. anni 1708. 



473 Gyöuky - Gyöp A* 

€kyöwk$yöny család. (Pettenyei). Kraszna megyei Pettenye 
faluról irja előoevét. Közülök János 1824-ben Nagy-Károlyban egy 
regét adott ki versekben : „A fiatal Árpád a mázamat barlangban" czim 
alatt *). 

tíyÖMky család. Heves vármegye nemesrendü családainak 
sorában említi Fényes E. Geographiájában. 

Gyöpös Család. (Kis-herestyéni). Bars megyei régi család. 
Neve felváltva Gyepes- és Gyópö s-nek iratik. 

1424-ben kis-herestyéni G i e p e s László ellentmond Pobor és 
Loch beiktatásának Bars megyei Kis-Herestyéure nézve 2 ). 

1497. előtt Gyöpös László örökösétől szerzetté Csehy Ágoston 
Komárom megyei Csehi helységnek egy negyedrészét 3 ). 

1500-ban kis-herestyéni Gyepes Péter Bars vármegye al- 
ispánja *). 

1587-ben Ernő főherczeg "Fejérkövy István nyitrai püspök és kir. 
helytartóhoz, ruszkai Dobó Ferencz Bars megyei főispánhoz, és Dunán 
inneni országos főkapitányhoz , és Samaria do Speciacassa Ferdinánd 
veszprémi főkapitányhoz intézett ótalom-levélben nemes Geöpeós 
Györgyöt és Ferenczet néhai Geöpeös Ferencz íiait, mint a 
császár ótalmába fogadottakat javaik- és jószágaikra nézve védelmükbe 
ajánlja s ). 

1590-ben országbírói osztató parancs kelt néhai Gyöpös Ferencz- 
nek Domaniky Margittól született fiai György és Ferencz részére ; 
(emiitett néhai Ferencz , fia volt Kelemennek , ez pedig Gyöpös Má- 
tyásnak) ; — továbbá keltez osztató parancs Fruzsinának Gyö- 
pös Kelemen leányának részére is, nemkülönben Thajnay Jánosnak 
részére, ki Thajnay Mihálynak Gyöpös Borbálától Gyöpös Mátyás 
leányától született fia volt ; a Bars megyei Beládi , kis-herestyéni , és 



*) E Jánoson kívül ismerünk egy másik Gyöngyösy János költőt, ki 
174t-ki nov. 4-én Krasznán született , hol atyja ref. pap volt szintén pappá 
lőu , és Erdélyben Uj-Tordán kapott prédikátori hivatalt. Munkáit Szacsvay 
Sándor adta ki először Bécsben 1790-ben. Meghalt 1818-ki mart. 15-én. (Lásd 
Magyar írók életrajz-gyüjt. 11.97.98.) Uj-Tordán 1858-ban sírja fölé emlék 
emeltetett. 

Egy Gyöngyösy László ref. prédikátor 1651 ben „A. keresztyén 
vallásnak funda mentőm a" czimü könyvet angolból fordítva ada kj. 

*) Ipolyi Arnold ur közlése nagyobbára. 

8 ) Fényes : Komárom várm. 120. lap. 

*) Sz. Benedeki Convent Fasc. 115. Nro 15. 

b ) Az eredeti okmány Ipolyi Arnold urnái. 



Györgydedk - Győrfl. 478 

Nyitra megyei Irmely és Szent-Mihály helyaégbeli birtokokban. Ez 
osztató parancsból következő leszármazás tűnik ki : 

Gyöpös Mátyás 



Borbála Kelemen 

(Tajnay Mihály) 

-i 



Ferencz Fruzsina 

Tajnay János (Domaniky Margit) 1590. 

1590. I 

György Ferencz 

1587-1590. 1587—1590 

1607-ben Domaniky Margit előbb Gyöpös Ferencznek , utóbb 
Aghy Ferencznek özvegye fia Gyöpös György ellen perelt. 

1671-ben Gyöpös Miklós többekkel együtt Komárom megyei 
kömlődi részét Pázmándy Györgynek elzálogitá , mely elidegenitésnek 
akkor Szabó Mária, nevezett Gyöpös Miklós nénje ellenmondott *). 

Cíyörg y deák család. Györgydeák János III. Károly 
királytól 1722-ki sept. 20-án nyerte czimeres nemes levelét 2 ). 

Czimere : a vért kék udvarának alján rézsútosan fölfelé (három- 
szög alakú) két vörös vágás között egy zöld domb emelkedik , melyen 
királyi koronán egy fekete sas-szárny , és abból kinyúló arany láb bal- 
felé nézve, arany-markolatú kivont kardot tart ; fölötte a vért két szög- 
letében arany csillag ragyog. Hasonló sas- szárny és láb kivont karddal 
látszik a vért fölötti sisak koronáján. Foszladék jobbról arany- kék, bal- 
ról ezüst-vörös. 

A család Gömör vármegyében tartja lakását. 

Cryőrfí család. (Losádi, báró és nemes). Erdélyi család , ere- 
dete és lakhelye Hunyad vármegye. 

Felemelkedésök a nemzeti fejedelmek korába esik. Egyik ág 
1755-ben Győrfl József személyében báróságot nyert. 

A család levelei a Hóra világban elpusztíttatván , 1792-ben az 
országgyűlés azoknak újbóli kiadatását elrendelé. 

A bárói ág következőleg 3 ) sarjadzik le : 



') Fényes : Komárom várra. 155. lap. 
2 ) Collect. Herald. Nro 364. 



3 ) Kővári id. h. 100. 



474 



tiyöiíi 



József 

1755-ben báró. 

(1. Bogati Ágnes. 

2. Inezédi Anna) 



József László Mihály 



Samu Elek 

1757. 

(1 b. Bánffy Bora. 

2. Földváry Judit ) 



Mária 



Bora 



Anna Ágnes József 

(Szilvási (Kemény (Ugrón 

János) Samu) Máriai 



Mária 
(b. Banffy Elek) 



Benjámin 

(Török Krisztina) 

I 



Karolina Mária 

(Kendeffy (gr. Teleky 
Mihály) Sándor) 



József 



Karolina 
(Benedek Mih.) 



Pál Zsigmond 

(1. Vay Zsuzsa. (Maoskási 

2. Szilassy Áffn.) Anna) 

, _-^ , 

Lajos 

(b. Györfi Mária) 



Samu 

(P Horváth 

Karolina 'i 



Befita Róza. Károly 

(gr. Komis (Kopácsi 

3ígmond) Jozefa) 



Feréncz 
(Kompos Magdolna) 

Adolf Jozefa Mária 

(SUnainé) Cb. ryórfi 
L^vjos) 



József Karóiina Póli Árpád 

(Som bori Júlia) (Krasznainé) 



Báró Pál második neje pilisi Szilassy Ágnes után birt Nógrád 
megyében is. Testvére b. Sámuel 1848-ban Pesten képviselő volt. 

A nemesi ágazat szintén él , és Himyad megyei Lósadpn van bir- 
toka és lakhelye ') Györfi Mózscs Örököseinek : Dénesnek, La- 
josnak, Antalnak^ — továbbá ott laknak Györfi ábrahám örö- 
kösei : László, Ádám, Kiára, Zsuzsa, E v a , é$ Győrfi P é- 
ter és Samu. 

Oyőrfi család. (Csatószeghi). Csikszeki székely család, melyet 
— Kővári szerint*) — a még élő GyŐrfi Mihály emelt ki, ki 
mint az erdélyi kormányszéknél tartományi fő-számvevő, lSS^-ben kir. 
tanácsosi rangra emeltetett, s 1850-ben a főkormány megszűntével 
nyugalmaztatott , és a következő leszármazást alkotá : 



*) Török Antal közlése szerint. 
«) Kővári id. h. 101. 



GyörAl 



«• 



Fe enct 



Mihály 
(Breocsón Eliz) 



J Mihály 
(Iraecs Klára) 



II. Mihály 
kir. tanácsos. 

i Baranyay Hóza) 

— *.. .- , — 



Karolina 
(Szabó Ferencz) 



József 



Jozefa 
(Biró Pálné) 



II. Mihálynak — ki Csik-Szent-IrarérŐl is irá magát?) — ■ 
bosszú ideig vitt, szolgálata érdemei közé sorozható , hogy az országos 
Karolina-kórház igazgatását 1837 — ! 850-ig minden dij nélkül foly* 
tattá, továbbá kivívta , hogy a székely katonahelységek elöljárósága, a 
falu közjövedelméről a kormányszékhez számadást terjeszszen a ). 

Oyőrffl család. (Csik-3zent-gyÖrgyi). Valószínűleg az előbbi- 
nek egyik ágazata. A múlt XVI II. század első felében Csik-Szent- 
Györgyről a székely primőrök közül 3 ) két testvér Győrffi József éa 
István kiszármazott Doboka vármegyébe , és ott a Csernátoni 
családba családba házasodván, birtokosokká váltak. 

I. József 1759— 1763-ig Doboka vármegye főjegyzője, 1764- 
ben az állandóan ülő tábla ülnöke 200 forint évi fizetéssel. 

I. Ferencz 1784-ben rendszerinti alszolgabiró , 1794 ben oct. 
l-jén rendsz. ülnök. 

A család czimere — I. Józsefnek 1798-ki pecsété szerint, melyen 
„Josephus Győr f f i" kör-irat olvasható , — következő : a vért 
udvarában zöld tér fölött egy magyar öltözetű férfiú áll , balját csípő- 
jére támasztva, jobbjában iró-tollat tartva. A vért fölötti sisak koro- 
nájából két kiterjesztett sas-szárny között arany csillag ragyog. A 
vértet szokásos foszladék környezi. 

A család lesarjadzását a két testvértől a következő táblázat mu- 
tatja * 



1 ) Az 1815-ki hivatalos tiszti névtár szerint. 

*) Kővári utalása szerint a „Múlt és Jelen" 1848-ki mart. 17. szám. 

') Hodor Károly ur közleménye szerint. 



476 ©yflrfi — Györgyi. 

Györffí N. 



I. József I. István 

Doboka várm. főjegyző (Csernátoni Mária) 

1759. 
(Csernátoni Judit) 



György I. Ferencz 

szül. 1766. mkereaz. Doboka v. sz.-biró. 

april. 24. f 1792. f 1800. dec. 30. 

(Rácz Teréz) Gyulában. 

i ~~* 1 (Gergely Mária) 

Lázár ■ *~ 



(Butka leány) József 

I 



r 



II. Ferencz II. István II. József Sándor Ignácz Karolina Júlia Mária 
éles. 1849. éles. 1849. (Fodor I. 

Szeben alatt. a piskii 1853-tól) 

csatában. lak. Szilágyban. 

Győrfi család. (Magyarosi). Székely eredetű család. Ma- 
gyarosi Győrfi Menyhért 1579-ben élt, és egy ezen évi Ítélet- 
iével szerint a Jenő nemből Szomoró ágból származott J ). 

Cryőrfi. család. (Kebelei). Hasonlóan székely család , s a fel- 
jebbivel együtt jelenleg már valószínűleg nem létezik. 

Kebelei Győr fi Bálás szintén 1579-ben ólt, és itélet-levél 
szerint ugy az E ö r 1 ö c z nemben, Seprőd ágban , mint M e d g y e s 
nemben, Kürt ágban primipilatussal birt a ). 

Győrffl család. (Alfalui). Csikszéki székely sarjadék. Kö- 
zülök alfalui Győr ifi András 1815-ben Gyergyó széknek jegy- 
zője volt. 

dyiyrffy család. Magyarországban is vannak Győrffyek 
Heves , Szabolcs és Vas vát megyében , sőt Komárom, megyében is ta- 
lálunk a múlt században. 1 749-ben a neszmélyi udvartelkesek ellen 
folyt perben állók között említtetik Harcsa Katalin Győrffy Már- 
tonnak neje 2 ). 

Győrffy András 1803-ban az Auffenberg gyalog ezredben őr- 
nagy volt. 

Heves vármegyében Győrffy Ignácz 1837-ben rendszerinti 
esküdt volt. 

Györgyi család. Komárom vármegye nemes családai között 
áll Fényes E. Geographiája szerint. Vannak Zemplén megyében is 8 ). 



') Nemes székely nemzet Constiíutioja. 272. 
*) Fényea : Komárom várm. 18tí 
') Szirraay C. Zeinplin not. top. 112 



Györki — GyÓry, éti 

Györkéi család. (Kihalt). Hajdan Békés vármegyében vi- 
rágzott. 1461-beu (i;örkei János (Joannes de Guerke) Békés vármegye 
alispánja volt '). v 

Oyftrödy család. (Kihalt). A XVI. században még élt nemes 
család, ffieíjbd! származott Györödy (Gyerewdy) Dorottya, előbb 
Ghyczi Józ8ánalc, 1564 óta Torda Zsigmondnak hitvese*). 

iíyőry család. (Radványi , gróf). A múlt században emelke- 
dik fel. Radványi Győry István 1770-ben kapja Mária Terézia ki- 
rály-asszonytól királyi adományban Zemplén vármegyében V i t á n y 
helységet , melyet utóbb gr. Károlyi Antalnak ad el 3 ). 1785-ben gróf- 
ságot nyert 4 ). Istvánnak valószínűleg fiaFerencz gróf, ki 1783-ban 
lett Tolna vármegye főispánja 5 ) ; — 1787-ben mint cs. kir. val. belső 
titkos tanácsost, Esztergám vármegye főispánját, Mosón, Sopron, Győr, 
Komárom , Vas , Veszprém megyék főispáni helyettesét , és e megyék- 
ben királyi biztost találjuk a József császár sys témája alatt. Utóbb 
(1825-ben) Bács, Bodrogh vármegyék főispánja volt. Meghalt 1839-ki 
april 23-án. Tőle a családfa következőleg sarjadzik le : 

Gr. Győry Ferencz 

Tolna várm. főispán. 

t 1839. april 23. 

(Gr. Zichy Teréz 

csillag-keresztes hölgy. 

. f 1821. febr. 22.) 

1 



László Teréz 

szül. 1807. nov. 17. csillag-keresztes hölgy, 

cs. kir. kamarás. szül. 1810. sept. 19. 
Lak. Perkátan. (Waldecki gróf Boos Ferencz) 

(Herczeg Lichno-wsky 1836-tól. 
Mária- Adél 
azfil. 1815. fl845.) 



Mária-Antonia Fehcitas Teréz 

szül. 1840. oct. 7. szül. 1842. szül. 1843. 
febr. 12. aug. 19. 

A család birja Fejér vármegyében a perkátai urodalmat, 
melyhez a Tolna megyében fekvő Tápé helység is tartozik. 



*) Gr. Teleki Hunyadiak kora XI. köt. 13- 

*) Kovachich Scriptores Minor. I. p. 119. 120. 

8 ) Szirmay C. Zemplin not. top, 249. 

*) Histor. Herald. Handbuch 298. 1. — Lehoczky Stemm. I. p. 168. szerint 
1780-ban lettek grófok. 

s ) Agyich Steph. Carmen in festam inaugurationem Franciad Györy de 
Rndvány J. Cottus Tolnensis Sapr. Cumitís celebratam. 1783 



4*8 Gyory — Gyujíó. 

A család kath. vallású ; és fi-ágon magszakadásnak néz elé. 

Nemesi czimerük : a vért kék mezejében hátulsó lábain álló 
oroszlán , szájában nyilat tartva ; ugyanaz emelkedik ki a vért fölötti 
sisak koronájából. A vértet foszladék körzi. — A grófság nyerésekor e 
czímer valószinüleg meg bővíttetett. 

©yőry család. (Nádudvari). Szabolcs megyei nemes család. 
Leszármazott egy ág Temes vármegyébe is , Tiol nádudvari G y ő r y 
Lajos megyei mérnök 1845-ben. 

Győry család* (Dereszlényi f). Bars vármegyei kihalt nemes 
család. Kőzülök dereszlényi Győry Ambrus (Gyewry de Dereslyen) 
1560-ban Bars vármegye szolgabirája volt 1 ). 

Talán ugyan e családból származott azon Győry István is, ki 
1623-ban a lévai vár urodalom -igazgatója volt, midőn gr. Esterházy 
(1623-ki sept. 22-én kelt) levélben tudósitja őt, hogy gróf Kollonics 
magvaszakad tán Léva a hozzá tartozó helységekkel a királyi ügyészre 
szállt *). 

Győry család. Győry Mihály 1714-ben III. Károly király- 
tól nyerte czimeres nemes levelét 8 ). 

Czimere : a vért kék udvarában zöld téren álló szűz fehér ruhá- 
ban, sárga palásttal keresztbe födve ; fején zöld koszorú van, kinyújtott 
jobb kezében zöld koszorút , a bal kezében bibor vörös kötésű könyvet 
tartva. Ugyanez alak áll a vért fölötti sisak koronáján meztelenül, piros 
fátyollal takaródzva, és annak végét feje fölött tartva ; haja széteresztve 
hullámzik alá, jobb kezében szintén zöld koszorút tart. Foszladék jobb- 
ról ezüst- vörös, balról arany kék. 

Győry család Győry Pál 1760-ban Mária Terézia király- 
asszonytól nyert czimeres nemes levelet *). 

Czimere : a vért ezüst udvarában egy vörös ruhás kar , könyök- 
ben meghajolva, és egy szőlőtőkét tartva, melyről zöld levelek , és két 
kék szőlőgerezd csüng alá. A vért fölötti sisak koronáján piros csőra 
és lábú fehér galamb áll , csőrében három arany búza-kalászt tartva. 
Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-zöld. 

Gyújtó család. (Sepsi-Martonosi). Székely eredetű család, 
kiszármazva a megyékre. Közülök sepsi-martonosi Gyújtó Sándor 
1794-ben Alsó-Fejér vármegye alispánja. 



') Sz. Benedeki Conrent Fasc. CXV. Nro 15. 
! ) Kemény Notit. Aroh. et Cap. Albensia pag. 134. 
•) Collect. Herald. Nro 647. 
4 ) Collect. Herald. Nro 89. 



Gyukits. 



410 



E családnév — irja Kővári — eszes férfiakra emlékeztet. Leszár- 
mazásuk *) következő : 

Gyújtó N. 



Miklós 

1760. 

(Görög Sára) 



Mária 
(Borsainé) 



Zsuzsa 
(Galambos tanár) 



István Krisztina / 

só-aknai (Markó ügyvéd) 
pénztárnok 
1815. 



Róza 

(Ördög Károly 

sóbánya nagy.) 



Károly 
tenger-ezred. 
(Pas Fulvia) 

Béla 



Mózses 
(Kolosvári Sára) 

i * 1 

Sára 
(Kovács Samu) 



Karolina Kata Lajos 

(Bedó (Hochard sóbánya-tiszt. 
József) József) (Hegyesi Anna) 

i " 1 

Iza 



A mostan élők atyja — folytatja Kővári, — István mint ka- 
marai ispán (1794-ben a parajdi sóhivatalnál mázsoló) gyakorlati pá- 
lyára készité fiait. Károly legelső magyar, ki az osztrák tengerészei- 
nél ezredesség , s velenczei parti admiralság s arsenal-igazgatóságra 
emelkedett. A marosi sóhaj ókáztatás költé fel vágyait, 181 9-ben tefa- 
gerész-akademiára ment, honnan mint tiszt lépé ki. — Velenczében 
járó utazóink róla a legnagyobb szeretettel s tisztelettel emlékeznek. 
185 l-ben nősült, tábornok hadbíró Pas György leányával Fulviával. 
Testvére 

Lajos 1848-ig kir. sóbánya-hivatalnok. A forradalomban az er- 
délyi sóbányák fő-igazgatójának neveztetvén , jelenleg magán-bánya- 
igazgató. Bányászati képessége átalános elismerésben részesül. 

Gynkits család. A (xyukits család 1751-ben Mária Te- 
rézia király-asszonytól nyerte czimeres nemes levelét , és ebben követ- 
kező czimerét : 

A vért vörös udvarában balról (a vért oldalánál) egy barna 
szikla-ormon egy faragott kövekből épült vár emelkedik fel , melynek 
tornyából fehér zászló lengedez. A vért fölötti sisak koronájából jobb- 
ról vörös, balról fehér elefánt-ormány, és ezek hegyéből egy egy zászló 
az ormányokkal ellenkezőleg színezve víz-szintesen nyúlik ki. Foszla- 
dék mind a két oldalról ezüst-vörös 3 ). 



*) Kővári ; Erdély nev. családai. 105. 
*) Adatni Scuta gentil. tom. III. 



480 Gynlaffy. 

OywJaffy családi. (Ráthóti , gróf és nemes f > RégimagyaT 
család, mely első virágzó korát a Dunántúl éite, hol Csobáncz várát 
bírták. Idővel egy ág Erdélybe , másik Szathraár vármegyébe szakadt, 
mig a múlt században fi-ágon elenyészett. 

Osi czimere: a vért alyjáról emelkedő tölgyfa, melyről zöld leve- 
lek és makkok csüngnek alá ')- Később az erdélyi ágon a kanczellár 
Lászlónak atyja szintén László 1693-ban grófságot nyervén, czimerét 
is bővitteté , és igy a vért négy részre osztatott , az első és negyedik 
osztály kék mezejében fenálló helyzetben kettős farkú oroszlán látszik, 
első jobb lábával kivont kardot tartva. A másodi