Skip to main content

Full text of "Magyarország családai : czimerekkel és nemzékrendi táblákkal"

See other formats 


MAGYARORSZÁG  CSALÁDAI 

CZIMERíKKEL 

ÉS 

NEMZÉKRENDI  TÁBLÁKKAL. 


IRTA 


$r&<w  vtAxt. 


^^ö®^- 


KIADJA   RATH    mór. 


Cur  scríptoris  industriam  reprehendas , 

qui  Herois  aíavum  ,  tritavumque 

non  poterit  reperire ,  cum  ipse  tui 

tritavi  matrera  non  posais  dicere. 

Varró. 


PEST ,  1858.  NYOMATOTT  BEIM  EL  J.  ES  KOZMA  VAZULNÁL. 


THE  LIBRARY 

BRIGHAM  YOUNG  UNIVERSITY 
PROVO,  UTAH 


E. 


BSbecxky  család.  (Ináncsi).  Eredelileg  —  nevét  tekintve  — 
Nógrád  megyei  család ,  azon  megyei  E  b  e  c  z  k 
helységről  vévén  nevét.  Később  Hont  megyei 
I  n  á  n  c  s  pusztáról  I  n  á  n  c  s  y-nak  is  nevezte- 
tett, mig  végre  e  név  előnevül  vétetvén  föl, 
mostanáig  igy  használtatik. 

A  családnak  szakadatlan  leszármazási 
tábláját  nem  birván ,  csak  töredék-nemzékren- 
deket ,  és  az  egyes  család-tagokat  megnevezve 
közölhetjük.  Ily  töredék-nemzékrendek  a  kö- 
vetkezők *)  : 

Felician 
de  Ebeczk 


Tamás 


Benedek 

i * 1      r— 

Gergely         János 


János 


Miklós 


László 


Tamás         György         Leustak         János 


_-. , 

János 


Egy  másik  leszármazási  töredékben,  hol  már  az  évek  is  kitevék, 
ugy  látszik  kihalás  után  isméti  fiúsításból  igy  alakult  a  családfa  %) : 


Jakab . 
de  Ebeczk 


János  N. 

1344.  (Kényei  Jakabné) 

T » 

Dorottya  1367. 

férje : 

(Jensul,  Jakabnak  fia) 

i —  ,iA-  ■■    i 

Borbála 

férje:  Domokos 

t -* 1 

Ebeczky  András 

1476. 

jj n 

Borbála 
(Pyti) 


Lnczía 
(Csuzy  Benedek) 


")  "Wagner  Mss.  tom.  LXX.  p.  209. 
a)  Ugyanott. 


1* 


4  Ebeezky. 

Biztosb  —  habár  összefüggés  nélküli  —  adataink  vannak  a  csa- 
ládról a  XVI.  század  közepétől  kezdve ,  a  mint  a  következők  mutatják  : 

1567-ben  Ebeczky  Péter  együtt  védte  Szádvárt  Bebek  nejével 
Patócsy  Zsófiával  ')• 

1586-ban  Ebeczky  Mátyás  kamarai  titoknok,  1597-ben  özvegye 
Eördögh  Katalin  él,  kitől  fia  S  á  n  d  o  r  született a). 

1 5 97-bon  Ebeczky ,  máskép  Inánchy  Imre  Nógrád  megyében 
táblabíró  ,  a  ki  Palojtay  LŐrincz  magvaszakadton  Hont  megyei  egész 
Simonfi-Palojtát,  Luka-Palojtán  és  Zeiteczkán  curiát  és  részbirtokot 
nyer  adományba,  de  a  beiktatásnál  ellentmond  Palojtay  Zsigmond 
stb. s).  Tán  ugyanezen  Imre.  ki  1628-ban  pozsonyi  kamarai  tanácsos. 

1597-ben  él  Nógrád  megyében  Ebeczky  Tamás. 

1633-ban  Ebeczky,  máskép  Inánchy  György  Nógrád  megyei 

táblabíró  (Juratus  Assessor)  ,  1647-ben  szolgabíró,  ennek  családfája 

igy  áll: 

Ebeczky  György 
(Madách.  Zsófia) 

György  1,670. 

(Bossány  Éva, 

utóbb  Földváry  Müxályné'1 


Tamás  János  Mária 

1675- 


1647 — 1649-ben  Ebeczky,  máskép  Inánchy  István  Nógrád 
megye  jegyzője  4). 

1654-ben  Ebeczky ,  máskép  Inánchy  Mihály  egyike  azoknak, 
kiket  utazás  közben  a  b.-gyarmati  vár  alkapitány  Parduoz  Lukács  ki- 
fosztott s).  Tán  ezen  Mihálynak  a  neje  Géczy  Mária  1694-ben. 

1655-ben  Korponán  lakik  Ebeczky  László,  ki  mint  tanú 
Bory  István  örököseinek  osztályán  jelen  lévén,  az  erről  kelt  okmányra 
nyomott  gyűrű  pecsétén ,  (melyen  L.  E.  betűk  vésvék)  czimerül  egy 
száján  átütött  törökfejet  viselt.  A  fej  alatt  egy  oldalról  csillag ,  más- 
felől félhold  látszik.  E  Lászlónak  —  ugy  látszik  —  maradéka  György 
és  Magdolna. 


J)  Istvánffy  História  R.  H.  1685-ki  kiad.  325.  L 

*J  3e!  Notit/novaHung.  tom.  I.  p.  456.  —  És  másutt:  Catharina  Mathiae 
Ebeaky  et  Barbara  Eördögh  Georgii  Lipthay  comories  duas  curias  in  Nemes- Kürth 
C.  Nilriensi  obligani  ad  annot  sep'.em  Emerico  Vitéz  pro  finis  octo  qitotannis  pendendis 
1590.  Sz.  B«nedeki  Conv.  Faso.  VIII.  Nro  7. 

»)  Sz.  Benedeki  Conv.  Capsa  E.  Faso.  1.  Nro  13. 

')  Eredeti  oklevelek  szerint,  valamint  a  többi  következő  adatok  is. 

*)  Protoc.  C.  Neogr.  anni  1664.  pag.  111. 


Ebeczky.  5 

1663- 1670-ben  Ebeczky  Menyhért  táblabíró.  1684-ben  csak 
özvegye  élt. 

1670— 1673-ban  E.  János  birt  ZellŐben. 

1672-ben  E.  Imre,  kinek  neje  Gyürky  Zsófia,  előbb  Lipthay 
Sándorné  ,). 

1670-ben  E.  Magdolna  Battha  Bálintné;  1671-ben  E.  Judit 
Spáczay  János  özvegye;  1672-ben  E.Judit  Voxith  Horváth  István 
özvegye. 

1705-ben  E  Sámuel  Bercsényi  Miklósnak  irodai  tisztje  mind 
végig. 

1707-ben  E.  István  szintén  Rákóczy  forradalmában  mint  fö 
hadi  tiszt  vesz  részt.  Pecsétén  czimerül  egy  koronás  egyfejü  sast ,  nya- 
kán átnyilazva  használt,  e  czimert  ábrázolja  a  fölebbi  metszvény  2). 

1755-ben  élt  Nógrád  megyében  Ebeczky  Miklós  a  kétségtelen 

nemesek  lajstroma  szerint.   Ennek  jelenleg  is  élő  ivadékát  mutatja  e 

táblázat : 

Ebeozky  N. 

i ; ^ ■ , 

Rozália  Eva  József 

(Oroszlányi  (Bálás  lgnáczné)  Marczalban. 

László  Özvegye)  Sipeken.  i * — i 

1833.  Ferencz       Lőrinci 

1858.  1858. 

Egy  másik  ág  végső  nemzedéke  igy  áll  : 

Ebeczky  László 

(Sooros  Apollónia) 

,__ — . * , 

Sándor  László  Eva 

A  család  Hont  és  Nógrád  megyében  birtokos 

Ebeczky  család.  (Máskép  Csomády).  Az  előbbitől  különböző 
Ebeczky  család  az ,  mely  máskép  Csomády -nak  is  neveztetett ,  s  mely- 
nek néhány  izén  családfája  következő  3)  : 

Ebeczky 

máskép  Csomády  István 

1595. 

(Kürthy  Bora) 


István  Mihály  Orsolya 

1650.  r~T^7->  1632. 

Mihály 


Pál 


Pál  1749. 

i *- — i 

Mihály 

s)  Sz.  Benedeki  Conv.  Protoc.  R>  p>  332. 

*)  Egy  1707-ki  május  l-jén  Léván  kelt  levél  szerint. 

•)  Theszéry-Deméndi  fél,e  pörben  felmutatott  Genealógia  szerint 


0  Eben!  — Ebergényi 

Ebeni  család.  Erdélyi  család  ')•  Doboka  megyében  Gyula 
helységben  1647-dik  óta  volt  birtokos,  és  ott  halt  ki  1690-dik  táján. 

1535-ben  Ebeni  Miklós  özvegyének  Erzsébetnek  János  király 
parancsánál  fogva  Matis  István  a  hatalmaskodva  elfoglalt  Berki  jószá- 
got visszaadni  tartozott. 

1590-ben  Ebeni  Gábornak  neje  Menyhért  Anna  volt,  kitől 
született  Ebeni  Zsigmond,  a  ki  örökös  —  s  neje  jogán  újfalvi  és 
szent-kátolnai  egyik  birtokosnak  iratik. 

1629-ben  más  E  b  e  n  i  G  á  b  o  r  élt ,  kinek  nejétől  ördög  Katától 
született  fia  István.  Ez  1652-ben  II.  Rákóczy  György  tői  beiratképen 
Sólyomkövön  egy  udvarházat,  azonkívül  ott,  Kovácsiban,  Újfaluban  és 
Szótelkén  részbirtokot  kapott.  1657-ben  a  gyulafejérvári  gyűlésen  kö- 
vet; 1661-ben  Kemény  János  alvezére;  1666-ban  kolosvári  várkapi- 
tány volt.  Leánya  Ebeni  Orsolya  Beszprémy  Istvánné ,  ki  család- 
nevét 1690-dik  táján  sírba  vitte.  Leány-ágon  tőle  a  Ladányi  és  Somay 
családok  erednek. 

Az  utóbb  emiitett  nemzedék  származási  kimutatása  ez : 

Ebeni  Gábor 

(ördög  Kata) 

1629. 

r 


István  • 
1650—1666. 

i '*■ 

Orsolya 

(Beszprémy  István) 


Ebergényi  család.  (Ebergényi).  Zala  megyéből,  hol  Eber- 
g  é  n  y  nevű  puszta  fekszik,  veszi  eredetét.  Innen  származott  át  a  család 
a  Dunántúli  kerület  több  helyére,  mint  Sopron,  Vas  stb.  megyébe. 

Sopron  megyében  Eberghényi  János  1656-ban  szolgabíró  volt2). 

Nevezetes  hadi  hirre  tett  szert  a  XVII.  század  végén  Eberghényi 
László,  ki  mint  ifjú  eleintén  Sigray  Mátyás  itélőme3ter  oldalán  volt 
törvényes  gyakorlaton  ,  majd  C/obor  Ádám  ezredébe  lépett  hadbíróul 
(Auditor);  utóbb  kapitány  és  Őrnagy,  már  1690-ben  a  francziák  elleni 
háborúban  feltűnt  vitézsége  által  3) ;  Leopold  király  1700-ki  dec.  5-én 
kelt  oklevelében  ezeket  mondja  hozzá :  „Adeo  rara  militaris  edidisti 


')  Hodor :  Doboka  várra.  71—73  1.  honnan  mind  ez  adatok. 

*)  Eredeti  oklevél. 

8)  Petuő  Krónikájának  folytatója  Káinoki  Sámuel  (51.  lap)  a  Leopold 
király  által  1690  ben  a  francziák  elleni  nagy  tábort  említvén  ,  irja  róla  :  „Vitéz- 
sége miatt  híre  éi  neve  kiterjed  Ebergényi  Lászlónak ,  ki  ugyan  végtére  Gene- 
rális lévén,  német  ruhába  öltözik." 


Ebner  —  Eccard.  ? 

virtutis  specimina ,  ut  reportatis  innumeris  ab  hoste  victoriis  post  ac- 
cepta  etiam  lethalia  vulnera  terroriac  formidini  ab  inimicis  habebaris;41 
és  tovább :  „motu  proprio  dignum  existimavimus  ,  qui  nostra  spéciali 
gratia  nostroque  peculiari  favore  accedente  ad  sublimiores  honorum 
titulos  eveharis."  Később  -ezredes ,  majd  vezér-őrnagy ,  utoljára  pedig 
al-tábornagy  lőn.  Közel  ötven  évig  szolgált  a  hadseregben,  mindég  hű- 
séggel a  fejedelmi  házhoz.  —  Pétervárad  alatt  dicsérettel  vezénylé  a 
balszárnyat;  1710-ben  kapta  át  a  Barkóczy  huszár-ezredet,  1711-ben 
pedig  Pálffy  János  megbízásából  ő  birta  rá  Esterházy  Dánielt  és  Nyáry 
Jánost  a  kassai  vár  feladására.  —  Birt  Ebergényi  László  Belatinczon  és 
Dosztifalván.  Meghalt  1724-ki  június  25-kén  ,  kora  68-dik  évében  '). 
Anyui  nővérei  voltak  Thury  Judit ,  Kata  ,  Krisztina.  Neje>  Széchenyi 
Julianna  volt ,  ettől  csupán  leányai  maradtak:  l|ona  Csáky  György 
tábornokné,  és  E  s  z  t  e  r  gróf  Viczay .  J  ó  b  n  é. 

Ebergényi  látván  kir.  tanácsos  1790.  és  1792-ki  országgyűlésen 
Vas  vármegye  követe  2). 

Ebergényi  Benedek  szititén  Vas  megyéből  az  1832-ki  ország- 
gyűlésen volt  követ, 

Birtokos  a  család  Vas  megyében  T  e  1  e  k  e  s  helységben. 

Czi  m  ere:  egy  álló  oszlop,  mélynek  derekára  kigyó  tekerődzik  ; 
az  oszlop  tetején  korona ,  és  a  fölött  pellikán. 

Ebner  család.  Cziraeres  nemes  levelét  1752-ben  kapta  Mária 
Terézia  király- asszonytól. 

Czimere  kék  mezőben  hátulsó  lábain  álló  oroszlán ,  első  jobb  lá- 
bában kivont  kardot  villogtatva ;  az  oroszlán  mögött  a  paizs  mezején 
viz-szintesen  fehér  csikolat  vonul  át.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából 
szintén  az  előbbihez  hasonló  oroszlán  emelkedik  fel  kivont  kardot  tartva. 
Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-kék  3). 

Erdélyben  már  1660-ban  élt  nemes  Ebner  Dániel,  ki  azon  időben 
Bethlen  Miklós  szolgája  volt ft). 

Eccard  család.  Eccard  Vem.  Jordán  1723-ki  május  14-kén 
III.  Károly  király  által  nemesittetett  meg  5). 

Czimere  négy  mezőre  osztott  paizs.   Az  első  éa  negyedik  vörös 


.*)  Orosz  Pál :  „Tt'mor  Dei"  czim  alatt  Ebergényi  L.  fölött  mondott  halotti 
b$széd.  Nyom.  Pozsonyban. 

8)  Lehoczky  Stemmat  L  p.  191. 

s)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  II. 

4)  Bethlen  Miklós  önéletirása.  Kiadta  Szalay.  Pest,  1858.  I.  köt.  342.  L 

s)  Collect.  Herald.  Mss.  Nro  339. 


8  Ecby  —  Edeléiryt. 

osztályban  két  keresztbe  helyezett  arany  nyakvas  (eollarea)  a  család- 
névre czélzólag  látható  A  második  és  harmadik  fekete  osztályban  félig 
arany  oroszlán  szemlélhető.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  egymáson 
kettős  fekete  sas-szárny  emelkedik  ki,  és  azon  a  paizsbeli  keresztbe  tett 
nyakvas  látszik.  Foszladék  jobbról  arany-vörös,  balról  arany-fekete. 

llynevü  család  jelenleg  Erdély  földjét  lakja ,  nevét  Eckard-nak 
irva. 

Eriiy  család.  A  XVII.  században  élt  Echy  Gáspár,  kinek 
Zichy  Dorottyától  leánya  Katalin  élt  1613-ban  *)• 

Ecsedy  család  Zemplin  vármegyében  Szilvás-Ujfálu ,  Kol- 
basa,  Pelejte,  Cselej  helységekben  birtokos  2). 

Eckstein  család.  Eckstein  Ferencz  orvostudor,  a 
pesti  egyetemnél  tanár,  kir.  tan.  s  Leopold- rendi  vitéz,  1805 — 1825-ig 
magyar  nemességre  emeltetett  e  század  első  negyedében.  Nejétől  Weh- 
ner  Erzsétől  gyermekei :  Eckstein  Rudolf  1836-ban  Pest  megyé- 
nél al-,  1845-ben  pedig  fő-szolgabiró;  Anna  Rosty  Albertné;  és 
Luiza. 

Eczet  család.  Gömör  megyei,  már  valószínűleg  elenyészett 
család. 

A  XVII.  század  végén  élt  Eczet  János ,  kinek  nejétől  runyai  Sol- 

dos  Zsuzsannától  származéka  igy  terjedt  le : 

Eczet  János 
(Soldos  Zsuzsa) 

i -r* ' 

István 

.  ..        -" 1 


Zsigmond 
1739. 


István 

A  "salad  tagjai  többnyire  Gömör  megyénél  hivatalt  viseltek. 

Edelényi  család.  Régi  család,  melyből  már  Ed  elén  yi 
Lászlónak  (Ladislai  de  Edelen)  fia  Edelényi  Sándor  mester  1337- 
ben  Ugocsa  vármegye  alispánja  volt 3). 

1660-ban  Edelényi  Mihály  Bihar  vármegye  szolgabirája  volt  '). 

Jelenleg  birtokos  az  Edelényi  család  Szabolcs  vármegyében. 

Valószínűleg  ettől  különbözik  azon  Edelényi  család,  mely 
máskép  Palánky-nak  is  neveztetett,  melyből  1740-ben  István  élt, stb. 


')  Sz.  Bcaedeki  Conv  Protoa  J.  pag.  548. 

l)  Szirmay  C  Zemplin  not.  top.  247.  248.  271.  280. 1. 

•)  Szírmay  C.  Ugocsa  p.  32.  60. 

*)  Sz&lárdy  :  Siralma*  m.  krónika  513.  Up. 


fidelest  —  Egercr. 


Edelesi  család.  Az  Ed  el  esi  családból  1461-ben  Edelesi 
Benedek  élt  *).  A  család  már  kihalt. 

Edclsbadier  család.  (Gyoroki).  Arad  várraegye  egyik  va- 
gyonosb  családa.  Előnevét  is  azon  megyei  G  y  o  r  o  k  helységről  irja, 
melyet  a  múlt  században  kapott  kir.  adomány-czimen. 

Legutóbbi  ismert  törzse  Edelsbacher  Zsigmond  kir.  tanácsos, 
arany-sarkántyús  vitéz,  1796-ban  az  Arad  megyei  fölkelt  nemes  sereg 
ezredese ,  1 802-ben  azon  vármegye  első  alispánja  és  országgyűlési  kö- 
vete volt.  Meghalt  181 2-ben.  Piai  II.  Z  s  i  g  m  o  n  d  és  Mátyás. 

Mátyás  előbb  a  nemesi  fölkelő  seregtől  a  rendes  katonasághoz 
átmenvén ,  1804-ben  már  kapitány,  utóbb  pedig  a  nádor  huszár-ezred 
ezredese ,  végre  pedig  altábornagy  lőn.  Jelenleg  Nógrád  megyében 
Nézsái  birtokán  lakik.  Nejétől  Blaskovich  leánytól  egyetlen  leánya 
Mária  él. 

II.  Zsigmond  Arad  megyének  1804-ben  szolgabirója ,  s  1829- 
ben  főbiztosa. 

Ugy  e  családból  volt  Edelsbacher  Miklós  nagyváradi  kanonok. 
Meghalt  1803-ban. 

Edelsbacher  J  á  n  o  s  táblabíró  1829-ben. 

E.  Imre  Arad  vármegye  aljegyzője  1829-ben,  főszolgabírója 
1838- 1844-ben.  —  E.  Péter  1829  ben. 

Iratik  a  család  neve  ,,Edelspacher"-nak  is. 

Edőcs  család.  (Máskép  Géczy).  Lásd 
G  é  c  z  y  cs. 

SKger  család.  Közülök  báró  Eger 
Frigyes  az  1802-ki  országgyűlésen  hon íiu- 
sittatik  2). 

Egerer  család.  Abauj,  Gömör,  Sáros 
megyékben  birtokos.  Czimeres  nemes  levelét 
Egerer  Frigyes  nyerte  III  Károly  király- 
tól 1722-kinov.  l-jén  a). 

Czimere  —  itt  láthatólag  —  vörös  mezeje 
paizsban  pánczélos  kar,  kivont  kardot'  tartva, 
és  ugyanaz  könyököl  a  paizs  fölötti  sisak  koro- 
náján is.  Foszladék  jobbról  arany-kék ,  balról 
ezüst-kék. 


*)  Teleky:  Hunyadiak  kora  XI.  16. 

«)  1802-ki  34.  törv.  ez. 

»)  Collect.  Herald.  Nro  366. 


10  Egcrland  —  Ee*rváry. 

Egerer  Bálint  1760— 1770-ben  a  felső-magyarországi  bányai 
igazgatóságnál  jegyzői  hivatalt  viselt. 

Ugyanez  időtájban ,  vagy  kevéssel  előbb  élt  Egerer  Sámuel, 

kinek  ivadéka  igy  jött  le : 

Egerer  Sámuel 
(Bosseczky  Bora) 

i  ■.■*.■ — , 

Ferencz  Mária 

1775.  (Keczer  Jánosné) 

, o -, 

János        László  Anna 

(Gftnossy  Ferencz) 

Sáros  megyében  B  o  1  y  á  r  helységben  birtokos  a  család. 

Egerlaud  család  Egcrland  Tamás  és  János  1717-ben 
III.  Károly  király  által  nemesittetett  meg  '). 

Czimere  a  családnak  kék  mezőben  zöld  téren  hátulsó  lábain  álló 
oroszlán  kettős  farkkal,  első  jobb  lábában  kivont  kardot  tartva.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny  között  grif 
emelkedik  föl ;  első  jobb  lábában  három  nyilat  tartva.  Foszladék  jobb- 
ról ezüst-vörös,  balról  arany-kék. 

Eger  vár  y  család.  Vas  vármegyei  ős-régi  család,  mely  1349- 
ben  már  virágzott.  Ekkor  éltEgerváry  György,  ki  I.  Lajos  király- 
nak Nápolyba  Avignonba  követe  volt. 

1385-ben  E.Miklósnak  neje  Pethő  Klára.  1402-ben  Miklósnak 
fia  Mihály  Zala  megyében  vár-épitésre  engedélyt  kap  *).  1403  ban 
kapja  Rezneket  stb.  1429-ben  Egerváry  Tamásnak  fia  Kelemen 
iirályi  udvari  jegyző  volt  4). 

1477-ben  Egerváry  László  Tót-  és  Horvátország  bánja  volt 5), 
-és  1480-ban  Mátyás  király  tekintetbe  vévén  hivé  nagyságos  Egerváry 
László  dalmát- ,  tót-  és  horvátországi  bánnak  nagy  költséggel  és  vére 
ontásával  teljesített  hű  szolgálatait ,  különösen  pedig  azon  érdemeit, 
hogy  mig  ő  az  ország  határain  kivül  elfoglalva  az  emiitett  országok 
védelmére  személyesen  nem, ügyelhetett,  az  alatt  a  mondott  bán  azok- 
nak a  török  elleni  oltalmazására  az  ő  megkérése  következtében  a  vels 
tett  számítás  szerint  4000  arany  forintokat  költött ,  —  Tótországban 
Körös  vármegyében  fekvő   Nagy-Kemlék   várát  Brezovicza  várossal, 


*)  Collect.  Herald.  Nro  587, 
»)  Kaprinay  Mss.  B.  tom.  IV.  pag.  72.  76.  91. 
8)  Fejér  Cod.  Dipl.  tora.  IX.  vol.  VII.  pag.  231. 
*)  Fejér  Cod.  Diplora.  tom.  X.  voL  VII.  p.  178. 
5)  Teleky  Hunyadiak  kora  XII.  35. 


Egery—  Egresdy.  ti 

Kemethnicza  és  több  hozzá  tartozó  falvakkal  együtt  ezen  4000  arany 
forintban  neki  elzálogosítja  Zágrábban  october  8-kán  kelt  levelében  '). 
1490-ben  Szileria  és  Luzsicza  kormányzójává  tette  őt  Mátyás  király. 

Ugy  látszik  e  Lászlónak  fia  azon  Egerváry  B  e  r  e  o  z  k  ,  ki  1514- 
ben  tinini  püspök  volt. 

1608— 1622-ben  Egerváry  Miklós  Vas  megyei  szolgabíró  '). 

1602 — 1604-ben  Egerváry  Mihály  Vas-  megyei  szolgabíró  volt 3). 
Valószínűleg  ez  azon  Mihály,  kitől  a  következő  családfa  4)  jő  le : 

Egerváry  Mihály 
(Bagoly  Judit) 
i — * 


István 
(Márfly  Erzse) 


József  Antal  Klára 

(Bessenyey  Magdolna)  (Zárka  (Kisfaludy  Antal) 

i  '  ""    ''•       ■      -* — ~ ~ 1  Julianna) 

Pál  Rozália  , * - , 

(Márffy  Anna)  (1.  Mérey  Lajos.        Lajos     István    Imre    Ignácz    Teréz 

f  2.  Deák  László) 

1698.  táján  Egerváry  János  Dömötöriben  Vas  megyében  lakozik, 
hol  a  család  jelenleg  is  bir. 

A  család  czimere  —  mint  egy  helyen  közöltetik  —  a  paizs  me- 
zejében keresztbe  átvonuló  két  csikolat  (fascia).  A  sisak  koronáján  pe- 
dig hét  zászló  5). 

Egery  család.  Nyitra  megyei  nemes  család  Fényes  Elek 
Geographiája  szerint. 

Eggenberg  család.  Eggenberg  Udalrik  1622-ben  honfiú- 
sittatott  6).  Egy  Eggenberg  kapitány  mint  Tótországban  a  szegény  nép 
zsarolója  már  1596-ban  említtetik  7). 

Keresd y  család.  Legtöbbre  vitte  e  családból  Egresdy  Bol- 
dizsár, kigrófPálffy  praefectusa,  1647-ben  Nyitra  vármegye  kö- 
vete, és  ekkor  a  kir.  tábla  ülnöke  lett8).  Az  1647.  1649.  és  1655-ki 


. »)  Teleky  Hunyadiak  kora  X1L  133. 

■)  1608-ki  kor.  u.  15.  1613-ki  8.  1618-ki  49.  1622-ki  36.  törv.  oz. 

»)  1602-ki  14.  1604-ki  8.  törv.  oz. 

fc)  Geneal.  authent.  Mas.  tom.  I. 

*)  A  „Trophaeum  Domus  Es  t  oras"  szerint,  hol  az  Egerváry 
család  nemzékrende  is  közöltetik ;  mely  hitelt  nem  érdemel. 

•j  1622-ki  78.  törv.  ez. 

')  1596  ki  46.  törv.  ez. 

8)  Catalogus  Nunciorum  Diaetae  1647.  L.  Kaprinay  Mss.  A  tom.  XXIX. 
pag.  207—210.  —  Lehoczky  Steaun.  1 177.  201. 


12 


Egressy. 


országgyűlésen  több  rendbeli  választmányokban  szerepelt  *).   1664-ben 
lessenyei  Nagy  Ferenczczel  több  helységre  nádori  adományt  kapott  *). 
Néhány  ízen  a  család  leszármazása  3)  igy  áll : 

Egresdy  László 

(Litassy  Zsófia) 

István 


János 
(Thuránszky  Judit) 


Zsuzsanna 
(Grassalkovics  Jánosné) 


Mária 
(Thaler  Pálné) 


Egres d  nevű  falu  —  honnan  a  család  nevét  kölcsönzé  — 
Trencsin  vármegyében  fekszik. 

Egressy  család  (Egresi  és  sásvári  f).  Ugocsa  vármegye  ki- 
halt ős  családa,  mely  hajdan  azon  megyében  Egrest  birta.  Eredetét 
S  w  n  g  h  Ispántól  (Comes)  veszi ,  ki  testvérével  T  e  k  ével  1 284-ben 
IV.  László  királytól  kapta  az  elpusztult  Egrest,  melybe  a  váradi 
káptalan  által  be  is  iktattattak  *). 

1386-ban  éltek  az  Egressy  családból  Lászlónak  fiai :  János, 
György  és  Gergely.  1405-ben  mind  a  háromnak  özvegye  em- 
líttetik. 

Gergelynek  fia  L  á  s  z  1  ó  1405-ben. 

Györgynek  fia  I  s  t  v  á  n  1 458-ban  él. 

1460  ban  Gergely  és  Benedek  5).  Ez  utóbbinak  özvegye  lí62-ben 
Egresen  egy  jobbágytelket  Zabó  Balásnak  irt  be  ö). 

Ugyancsak  1460-ban  Fáinak  fiai :  Mihály  és  László7). 

1514-ben  Lászlónak  fiai:  Pál,  Peren  ez  és  György. 

1471-ben  István,  Gergely,  Pál.  Ezek  közül  István  ily 


ágazatot  alkotott : 


István  1471. 


Jp.I1 03 


Miklós 
végrend.  1553. 


Kata  Erzse  Borbála 

1560.  (1.  Horvátli  Istv.       (Genosy 

(Csomaközi  1560.  Aadrásné) 

Jánosné)     2.  Horvát  Mihály  1573—1580. 

]568. 


Mihály 

Kata 

(Ckamay 

István) 


Ilona 

(Péterfalvi 

Veres 

Márton) 


István 

*■ 

János 
1573. 


')  1647-ki  91.  16*49-ki  26.  1655-ki  100  törv.  ez. 

2)  Kézirat  a  nemzeti  Múzeumban.  Fol.  lat.  2340.  szám  alatt.  134.  lapon. 

3)  Theszéri-féle  perbeli  genealógián. 

4)  Szirmay  C.  Ugocsa  pag.  77 

y  Eredeti  oklevelek  nyomán.  Kazinczy  Gábor  ur  szives  közlése. 

*)  Szirmay  C.  Ugocsa  pag.  78. 

1)  A  következőkkel  együtt  Kazinczy  G.  közleménye. 


Egressy. 


13 


Miklós  ,  ki  a  családfái  utasítás  szerint  1553-ban  tett  végrende- 
letet, —  Sásvárról  irta  előnevét. 

Férfi-ágon  kihalván  az  Egressy  család,  1586-ban  Egresen  minden 
birtokaira  a  Perényiek  királyi  adományt  vettek.  E  végett  1587-ben 
törvénykezett  Egressy  Borbála  G-encsy  Andrásné;  1590-ben 
azonban  barátságos  egyességgel  a  pernek  vége  szakadt 1). 

Egressy  család.  Pest  megyében  birtokos.  Közülök  Egressy 
Sámuel  1836—  1848-ban  fő-ügyvéde.  Tán  szintén  e  családból  való 
Egressy  Lajos  1846-ban  cs.  kir.  ^_ 

kapitány. 

Egresy  család.  (Borszőr- 
csöki).  Veszprém  vármegyéből  ered, 
hol  Borszőrcsök  helység  a 
Somlyó  hegy  aljában  fekszik ;  e  hely- 
ségben és  az  oda  közel  fekvő  Vásár- 
helyen laktak  Ősei  már  a  XVII.  szá- 
zadban is,  mint  ezt  az  előttem  fekvő 
okiratokból  látom. 

A  család  ismert  törzse  Egresy 
Mátyás  a  XVÍI.  században  élt, 
tőle  a  családfa  következőleg  jő  le : 


Egresy  Mátyáa 
1650. 


György 

(Ohidy  Erzse) 

1658  - 1684. 


Gergely 
1700. 

(Magyar  Judit) 

. * . 


Mihály 
(1.  Perneszi  Mária. 
2.  Tormásy  Magd.) 


Ádám  1723. 

(1.  Vadár 

Krisztina. 

2.  Potyondy 

Krisztina) 


János 
Mihályházán.. 
(Biró  Judit) 


István 

1723 

(Boda  Erzse) 

i * 1 

Lásd  folyt,  a  kőt. 

lapon. 


János 
(Bial  Anna) 


Ilona 
(Fajtái  Mihály) 


György        Julianna 


Mihály     Róza      József      János      Julianna     Anna     Borbála     Klára     Margit 
Nagy-       pau- 
Váradon.     linus. 


*)  Szirmay  0-  Ugocsa  p.  78.  116. 


14 


Egregy. 


István     ki  az  előbbi  lapon. 
1723. 
(fioda  Erzse) 


Mária      Sándor    Julianna    Katalin         György  Éva       János     Erzse 

{Bokányi  (Nagy      (Nagy    (Bersényi    1725—1769.    (Martony  (üghy  (Tompos 
Ádám)      Mária)    György)    Miklós)    (Csóka  Kata)   Ferencz)    Kata)    István) 


JL 


i 


György       Kata  Eva 

(Németh     (Kovács    (Nemes 

Éva)        László)      István) 


->     r 


István  Judit 

1772.  (Nagy 

(Zabo  János) 
Júlia) 


Antal 
(Bak  Orsolya) 

Teréz      György      Péter 


József 

(Molnár 

Anna) 

József 


György      Erzse 

1740.     (Bertalan 
f  1807.      Imre) 
(Mentler 
Antónia) 


Mihály  Lajos 

katona,     kir.  igazg.  ügyvéd. 
1783.  f  1841. 
(Meszlény  Mária) 


Anna  Antónia 

(Szigethy  Fer.)    (Jedlicska  Mih.) 


Lajos 

szül.  1828.  sept.  8. 

(Stettner  Anna) 


Anna    Lajos    Árpád 
t 


István 
sz.  1830. 
febr.  22. 
(Városi 

Mária) 

Jeni 


László      Mária 
sz.  1833.  sz.  1834. 
mart.  3.  jun.  27. 
(Sántha 
Regina) 


Fáni    Albert 


t 


t 


László     József         István      János     Mihály  Sándor    Bálint    József    Ferencz 

(Vinczet'     «    ,  t    r— -f 1  r— -* r 

Anna)     József  Kata  János 


János 


József     Antal 


Jánoa    László      Mátyás      Fái 

r 


Kata 
(üghy  László) 


A  családfa  harmadizén  Gergely  és  István  1700-ban  éltek, 
s  Veszprém  megye  előtt  nemességüket  kimutaták.  Atyjok  György 
óhidy  Erzsének  Ohidy  Bálás  leányának  férje  egy  tanuvallatás  szerint 
1686-ban  a  nemesi  föjkelő  sereggel  Budánál  is  jelen  volt.  Gergelynek 
fia  Ádám,  Mihálynak  János,  Istvánnak  fiai  Sándor  és 
György  megyéjükben  az  1713-kiés  1734-ki  vizsgálatkor  nemesekül 
elismertettek.  Györgynek  fia  György  a  Mentler  Antónia  férje 
mint  ügyvéd  Nagy-Szombatba  költözvén,  megyéjétől  1767.  dec  16-án  *) 


*)  Mint  az  előttem  fekvő  eredeti  okmány  mutatja. 


15 


nemesi  bizonyítványt  kap,  mely  Pozsony  megyében  is  1768-ki  hirdet- 
tetett. Ennek  fia  Lajos  Budán  kir.  igazgatósági  ügyész  volt.  Fiai 
közül  L  a  j  o  s  jelenleg  a  váltótörvényszéknél  hivatalnok. 

Czimerök  —  aaiat  ifölebb  a  metszvény  mutatja  —  a  paizs  kék 
mezejében  zöld  téren  hátulsó  lábain  álló.  kettős  farkú  oroszlán ,  első 
jobb  lábában  egy  szálon  három  piros  rózsát,  a  balban  egy  &rany  szőlő- 
fürtöt tart.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  vörös  ruhába  öltözött 
magyar  vitéz  ayúlik  fel ,  jobbjában  kivont  kardot  tartva  j  bal  kezét 
pedig  osipŐjére  helyesve.  Foszladék  jobbról  arany- kék,  balra!  ezüst- 
vörös. 

SEgppy  í£S&ilö£i,  (Siroki).  Eredetét  Horvátországból  veszi,  onnan 
származott  ki  a  törzs  András,  ki  Eger  várában  kapitány oskodv&n,  a 
Horvát  név  helyett  Egsry  András  nevet  nyert;  előnevét  pedig  a 
szintén  Heves  megyei  Sirok-ról  vévé,  hol  valószín üleg  adomány 
utján  jutott  birtokrészhez.  Elesett  1596-ban.  Neje  Terchy  Anna  öt 
férjet  élt  tál,  az  első  Ispán  András,  második  Ebeczky  Mihály,  harmadik 
Nyáry  Sándor ,  negyedik  Sinkovich  Horváth  Lukács  volt ,  s  végre,  az 
ötödik  Egry  András ,  mint  kinek  özvegye  még  1614-ben  élt2).  Ettől 
fia  II.  András,  ki  Egerben  született,  és  í 61 6-ban  már  nős  volt,  fele- 
sége léváa  Pomothi  Almássy  Zsuzsanna,  kitől  három  fiu-gyermeke 
maradt :  I.  I s t v á n ,  III.  András  és  I.  Márton. 

Mielőtt  azonban  ezekről  s  utódaikról  tovább  emlékeznők ,  te- 
kintsük I.  Andrástól  végig  a  családfát,  mely  igy  sarjadzott  le  r 

Egry  Ancira* 

f  1896. 
(Terchy  Anna) 


íl.  András 

1616—1823. 

(Pomotlű  Almássy  Ssuzsa) 

özvegy  1633— 16é9. 


I.  István 

16EÖ-1662. 

(Tholdy  Kata) 


III.  András 


i 


I.  Márton 
1654. 


IV.  András 
(Dióssy  Ssófia, 
ti  utóbb  Balassa 

György  né) 

r— *■ — 1 

Mária  t 
(Darvas  Ssigm.) 


Artna 

1631. 

(Brlcghy 

Miklós) 


11.  István 
Í686. 


III.  István  György 

(Bakalár  Anna) 


Lásd  folyt. 
a  köv.  lapon. 


V.  András 

(Szegesdy 

Zsuzsa) 

Éva 
(Beae  Ádám) 


*)  §z.  BeaedeH  Ccuvcxa  Fssö.  VIII.  Nro  5. 


Egry. 


III.  István     ki  az  előbbi  lapon. 
(Bakalár  Anna) 


II.  Márton     László     István     Borbála      Zsuzsa        Julianna        Mária      György 
1750.  (.Horváth  (Szilassy  (1.  Rákóczy  (Divényi      '  f 

Mihály)     Ádám)         Péter.    '      István) 
2.  Bene  Gábor) 


Zsuzsa        Mihály 


Dániel     László  Éva 

1770.  (Dubraviczky) 


József  Borbála         János      Ádám 

1769—1770.  (Lasxkáry) 

Nógrád  v.  fó-*z  biró. 
(Radványi  Judit) 

i ZT* ' 

Ferencz 

, * ; ; 1 

Fereucz  Vilhelmina 

f  1836. 
(Detrich  Lajosné) 

II.  Andrásnak  fia  I.  István  és  I.  Márton  1651-ben  részint 
együtt,  részint  külön  Nógrád  megyei  Kis-Berczelre ,  1652-ben  Hont 
megyei  Kókeszi ,  Almás  és  Győrke ,  03  Nógrád  megyei  Bakófalva  és 
Horpács  j  1660  ban  szintén  Nógrád  megyei  Terbeled  helységben  ado- 
mány nyomán  iktattatik  be  1). 

I.  Istvánnak  nemességét  Süve  Bornemisza,  máskép  Budai  Bolgár 
Pál  kétségbe  hozván,  e  miatt  I.  István  Bornemiszát  1652-ben  Nógrád 
megye  előtt  becstelenitő  perbe  idézte ,  melyben  nevezett  Bornemisza 
elmarasztaltatott,  s  I.  István  a  pert  megnyerte  2). 

Egry  Annál.  Istvánnak  Tholdy  Katalintól  Tholdy  Lászlónak 
leányától  született  leánya,  Baloghy  Miklós  hitvese  1691-ben  több  tár- 
sával ellentmond  Borsiczky  János  beiktatásának  Herencsén ,  Pribel, 
Borosznok,  Csalár  stb.  helységbe  történt  beiktatásának  3).  Ez  ág  Anna 
által  leány-ágra  szakadt. 

II.  Andrásnak  özvegye  Almássy  Zsuzsanna,  mint  fiainak 
Egry  István ,  András  és  Mártonnak  gyámja ,  és  Tercsy  Ferencz  fiával 
Jánossal  örökös  csere-szerződésre  lépnek  Nógrád  megyei  Kis-Szalma- 
Tercs ,  Köve3d  ,  Becske  és  Pest  megyei  C  s  e  ő  helységbeli  birtok  iránt 

1633-ban"). 

..  an  &i 


*)  Sz.  Bemének  '1Vent.  Fasc.  67.  Nro  29.  73.  8.  9.  10.  Capsa  Á.  Fasc.  4. 

'•  18.  -on 

*)  Nógrád  m.  6yei  1652-ki  Jegyz 

3)  Sz.  Eenedeüi  Convent.  Fasc.  > 

*j  Ugyanott  Fasc.  XIII.  Nro  38. 


Nro  17.  18. 

2)  Nógrád  m.  6yei  1652-ki  Jegyzőkönyvben  az  egész  per  beiktatva. 

3)  Sz.  Eenedeiti  Convent.  Fasc.  XI.  Nro  61. 


Egry.  1* 

IV.  Andrásnak  neje  Dióssy  Zsófia  utóbb  Bcppor  Pál  tábor- 
nokhoz, s  végre  gyarmati  Balassa  Györgyhez  ment  nőül.  Ez  ág  Máriá- 
ban Darvas  Zsigmond  nejében  kihalt. 

I.  Mártonnak  unokája  III.  István  tartá  fen  a  családot ,  ki- 
nek figyermekei  által  a  család  a  jelenig  jött  le. 

A  család  czimere:  a  paizs  mezejében  egy  jobb  felé  forduló  kö- 
nyöklő kar,  kivont  kardot  tartva,  melynek  hegyén  törökfej  függ,  ugyan 
ez  látható  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján  is. 

jEgry  család.  (Egri).  Szathmár  megyének  egyik  legrégiebb 
családa,  mely  1300  ban  már  birta  azon  megyéljen  Egri  helységet. 

1366- ban  Egry  Péternek  fiai  László  és  János,  nemkülön- 
ben rokonok  Egry  Imre  részbirtokukat  Egri  helységben  a  Túr  vizén 
épített  malommal  együtt  fejváitságúl  Vasváry  Tamás  fiának  Jánosnak 
száz  forintban  elzálogiták,  de  ismét  visszafogjalak,  miért  őket  I.  Lajos 
a  királyi  udvar  elé  idézteié  ,). 

1374-ben  Egry  Imre  Szepessy  Jakab  országbírótól  Egri  hely- 
ségre nézve  határjáráai  parancsot  vett  ki. 

Ugyanazon  évben  Egry  László,  Imre  és  Lökő  a  Túr-Tere- 
besen  Jánky  Lászlón  malom-levágás  és  sertés-elhajtás  által  hatalmas- 
kodást követtek  el,  miért  I.  Lajos  király  parancsa  folytán  ellenök  tanu- 
vallatás  volt  teendő. 

Emii  tett  Egry  Lászlónak  leánya  volt  Borbála  is  Sásváry  Já- 
nosné,  kitől  Egressy  leány-ágon  a  Szirmayak  erednek. 

1423-ban  Egry  Lászlónak  fia  Miklós,  Péternek  fia  György 
Egri  helység  határát  Terebestől  jelekkel  elkülönözni  szándékoztak  ná- 
dori parancs-levél  mellett,  de  Perényi  Péternek  terebesi  jobbágyai  meg- 
gátolák.  1426-ban,  valamint  1427-ben  azt  Miklós  ismét  siker  nélkül 
sürgette. 

1425-ben  Egry  Tamás  Szathmár  vármegye  szolgabirája  volt  *). 

1463-ban  Egry  Imre  és  Gergely  ellen  tanuvallatás  tétetett, 
hogy  Charnavoday  Domokosnak  és  Egyednek  udvari  szolgáját  nyilaik- 
kal megsebzék ,  és  hatvan  arany  forint  értékű  két  paripáikat  és  egyéb 
fegyvereiket  hatalmasul  elfoglaltak. 

1518-ban  Egry  Miklósnak  fia  Kelemen  Egri  helységben' 
részét  Salgay  Bálintnak  négyszáz  forinton  eladt  '  583-ban  pedig  Ke- 
lemennek neje  Oroszi  Erzsébet  ismét  hatszáz  fo  ^tést  vett  Sálgay 


*J  Szirmay  :  Szathmár  varm.  II.  294—296.  ezen  adatok. 
*)  Ugyanott  I.  k.  131.  lap. 


18  Egry. 

Bálinttól ,  hogy  Szolnok  várában  török  fogságban  sinlődő  férjét  Egry 
Kelement  kiválthassa.  1592-ben  ez  eladás  királyi  beleegyezéssel  is 
megerősíttetett. 

1589-ben  Egry  László,  Bernát,  Miklós,  János,  Czi  r- 
jék  és  Sándri  (Sándor)  az  Egri  helységhez  tartozandó,  s  néhai 
Egry  Tamás  s  Lörincz  által  néhai  Mikolay  Gergelynek  elzálogosított 
G  y  a  k  o  r-T  ölgyes  és  Pis  káros  köz-erdőknek  visszabocsájtása  vé- 
gett Mikolay  Ferenczet  törvényesen  megintették  ')• 

1596-ban  Egry  Bernát  Szathmár  vármegye  szolgabirája  volt  *)j 
1609-ben  pedig  török  rabságban  lévén,  ebből  kiszabadulására  E g r i- 
ben  egy  telket  Chahóczy  Menyhértnek  örök  áron  eladott. 

1630-ban  Egry  István,  László,  és  emiitett  Bernátnak  fia 
Bernát  tiltakoztak  a  Mikolayak  ellen  a  Piskáros  és  Gyakortölgyes- 
féle  erdőknek  használata  végett. 

jE  század  elején  Egry  László  és  Pál  Egry  helységben  közbir- 
tokosok éltek  a  családból. 

Az  eddig  előadottak  nyomán  teljes  bizonyossággal  csak  ily  nem- 
zékrend  alakítható  : 

Egry  Péter 

László  Péter 

1366-1374.  1366, 

,-■—.. ,.— A-  , A . 


Borbála  Miklós  György 

(Sásváry  Jánosné)        1423.  1423. 

Valószínűleg  e  család  szivárgott  át  Ugocsa  és  Zemplin  megyébe 
is,  hol  e  század  elején  Lasztócz  és  Czeke  helység  közbirtokosai 
közt  említtetik  3). 

Ugocsa  megyében  szintén  e  század  elején  Egry  Jánosnak 
özvegye  Hetény,  Csepe  és  Veléte  helységben  birtokolt.  Pál 
ugyanaz  időben  élt  (1805.)  és  a  megyénél  hivataloskodott  *). 

1848-ban  Egry  Jáno3  Ugocsa  vármegye  első  alispánja  volt. 

Talán  e  családhoz  számítandó  azon  E  g  r  y  I  s  t  v  á  n  is,  ki  II.  Má- 
tyás király  korában  csapatvezér  volt5);  valamint  azon  bihari  Egry 
János  is,  ki  í 660-ban  Nagy- Várad  védelmében  vett  részt6). 


')  Szinnay :  Szathmár  várm.  II.  295 

»)  Ugyanott  I.  köt.  131. 1. 

")  Szírmay  C.  Zemplin  not  top.  111.  269.  304. 

*)  Szirmay  C.  Ugocsa.  63. 135. 137. 147. 

s)  Engel  Monumenta  315. 

")  3zalárdy  Siralm.  m.  krón.  539. 


Egry  —  Egyed.  19 

Egry  nevű  család  birtokos  Bihar,  Szabolcs,  S2&thmár  és  Zemplin 
megyében,  sőt  Zala  megyében  is. 

Egry  család  élt  Győr  megyében  is  már  a  XVÍI.  század  elején, 
hol  EgryMárton  1629-ben  hiteles  okirat  szerint  szolgabíró  volt. 

*)gry  család.  Egry  László  1718-ban  III.  Károly  királytól 
nyert  cziraeres  nemes  levelet. 

C  z  i  m  e  r  e  :  négy  részre  osztott  paizs ,  az  első  kék  mezőben  alul 
egy  hullámzó  folyam  látszik,  melyhez  egy  gém  ereszkedik  le.  A  máso- 
dik vörös  mezőben  királyi  koronából  három  fehér  rózsa  virul.  A  har- 
madik kék  mezőben  nádas  közepéből  torony  nyúlik  fel .  kúpján  félhold 
ragyog.  A  negyedik  zöld  mezőben  vörös  ruhás  magyar  vitéz  áll  kék 
övvel,  jobb  kezében  kivont  kardot,  a  balban  levágott  török  fejet  tartva ; 
kalpagján  három  (vörös  fehér  vörös)  strucz-toli  leug.  Foszladék  jobb- 
ról arany-kék,  balról  ezüst-vörös  *)• 

Egry  család.  E  család  1751-ben  Mária  Terézia  királyasszony- 
tói  kapta  czimeres  levelét. 

Czimere :  jobbról  balra  rézsútosan  ketté  osztott  paizs ;  a  baloldali 
(felsőbb)  osztály  kék  mezejében  egy  hullámzó  folyam  látszik ,  fölötte 
növekedő  félhold,  alatta  csillag  ragyog.  A  jobboldali  (alsó)  osztály  zöld 
mezejében  egy  dárdával  keresztül  ütött  törökfej  látszik ,  és  ugyanaz 
mutatkozik  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján.  Foszladék  jobbról  arany- 
zöld, balról  ezüst-kék  2). 

Egry  család.  Lásd  Török  cs. 

Egry  család.  (Deésfalvi).  Erdélyi  család.  Közülök  deésfalvi 
EgryJános  a  szamosuj  vári  várban  1847-ben  őrmester. 

Egry  család.  (Botházi).  Közülök  Egry  Sándor  szegények 
ügyvéde  1794-ben  Kolos  megyében. 

Egyed  család.  (Máskép  Szabó).  Egyed,  máskép  Szabó 
János,  és  fia  Gryörgy  II.  Ferdinánd  király  Prágában  1628-ki 
april  12-kén  kelt  czimeres  nemes  levélben  nemesittetett  meg,  és  az 
1629-ben  ki  is  hirdettetett,  de  az  oklevélen  a  vármegye  neve,  hol  a 
kihirdetés  történt ,  már  olvashatlan  3). 

Egyed  nevű  család  Zala  megyében  lakozik. 
.    Ez ,  vagy  más  Egyed  család  czimere :  kék  mezőben  hármas  hal- 
mon hátulsó  lábain  álló  oroszlán,  első  jobb  lábában  kivont  kardot  tartva. 


•)  Collect.  Herald.  Nro  545. 

*)  Adami  Scuta  Gentil.  tom.  II. 

3)  Az  eredeti  armalia  Zala  vármegye  levéltárában  őriztetik. 

2* 


20  Egyed  -  Eifelperger. 

A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  egyszarvú   emelkedik  fel  két  elefánt- 
orrmány  között.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Egyed  család  birtokos  Gömör  vármegyében  is ,  hol  Egyed 
Imre  Tibold-Darócz  közbirtokosa'mak  egyike  '). 

Hasonlóan  Egyed  nevű  család  Zeraplin  vármegyében  is  a  ne- 
mesrendüek  és  Mái  ez  a  helység  közbirtokosai  közé  sorozíatik  *). 

IKgyed  család  (Dersi).  Erdély  családa.  Közülök  dersi  Egyed 
János  Désfalván  unitariu3  lelkész  1847  ben. 

Derjú  EgyedJános  1815-ben  Kolosvárott  unit.  tanár. 

Mihály  ugyanakkor  Haranglábi  unitár,  lelkész. 

Efcyed  család.  (Maros- Vásárhelyi).  Szintén  erdélyi  család. 
Maros- Vásárhelyi  Egyed  Sámuel  Ko!o3  vármegyében  alszolgabiró 
1794-ben.  János  Torda  vármegyében  rectiücator  biztos  181 5-ben. 

Egyedfy  család  Szabolcs  vármegye  nemesei  sorában  áll 
Fényes  E.  Geographiája  szerint. 

Egyedfy  család  Erdélyben  Doboka  vármegye  birtokosai  közt 
is  említtetik.  Egyedfy  János  1571-ben  nőül  vévén  Lengyel  Zsófiát  az 
Ördög  Benedek  unokáját ,  birtokossá  lőn  Doboka  megyében ,  és  a  ílu- 
ágat  is  raegnyeré  a  jószágoknak  leány-ágra  is  kiterjesztésében  3). 

Kiczifiiger  család.  Lásd  Eyezingcr  cs. 

£isricla  család  Ei^enthaii  Eisrich  Sámuel  1716-ban 
ÍIÍ.  Károly  királytól  czimeres  nemes  levelet  nyert  *). 

Czimere  négy  részre  osztott  paizs ,  közepén  kisebb  paiz9zsal.  — 
Az  első  és  negyedik  kék  mezőben  zöld  dombon  daru  áll ,  csőrében  pat- 
kot tartva.  A  második  és  harmadik  vörös  mező  közepén  egy  folyam 
hullámzik  át.  —  A  közép-paizs  arany  mezejében  zöld  térről  három 
íehér  strucz-toll  leng.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  kiterjesztett  szár- 
nyakkai egyfejü  fekete  sas  áll.  Foszladék  jobbról  ezüst- vörös,  balról 
arany-kék. 

EH  el  perger  család.  Eitelperger  János  1733-ki  májusban 
Ili.  Károly  királytól  nyert  czimeres  nemes  levelet  *). 

Czimere  négy  mezőre  oszlik.  Az  első  és  negyedik  ezüst  mezőbél 
egy  vörös  ruhás  német  bajnok  emelkedik  ki ,  jobb  kezében  kivont  pal- 
lóst tartva ,  baljával  csípőjére  helyezkedve.  A  második  és  harmadik 
arany  mezőben  hármas  zöld  dombon  egy  fekete  zerge -áll.  A  két  felső 

')  Fényes  Geographiai  szótár  I.  k.  242. 

2)  Szirmay  C.  Zeraplin  not.  top.  111.  37L 

9  3  Hodor  Doboka  várm.  73.  lap. 

»)  Colleot.  Herald.  Nro  458. 

*)  Ugyanott  Nro  297.  és  Adami  Scuta  Gentü.  íom.  II- 


Ékese  -  Eklér.  fi 

osztályt  a  két  alsótól  egy  széles  fekete  csikolat  választja  el ,  mely  a 
paizs  közepén  egész  szélességében  terjed  ki ,  ebben  koronás  oroszlán 
lépdel,  első  jobb  lábát  feltartva  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szin- 
tén koronás  oroszlán  emelkedik,  két  sas-szárny  között,  melyek  egyike 
(jobbról)  félig  arany,  félig  fekete,  másika  (balról)  ezüst  és  vörös.  Fosz- 
ladék  jobbról  arany-fekete,  balról  ezüst- vörös  *). 

Ékese  család.  (Csákáni).  Lehoczky  szerint  Csákáni  2)  Ékese 
Péter  1333-ban  Borsod  vármegyében  él.  Fiai  Donch ,  Detrik  és  De- 
meter 3). 

Ekesházy  család.  (Előbb  Fiak).  Fiak  György  l?92-ben 
magyar  nemességre  emeltetett  Ekesházy  névvel  ') ,  igy  alakult  e 
család.  Nevezett  Ekesházy  György  a  kassai  magyar  kir.  kamarai 
igazgatóságnál  ülnök  volt  1809-ben. 

C  z  i  m  e  r  e :  négy  részre  osztott  paizs.  Az  első  és  negyedik  me- 
zőben két  fekete  csikolat  közt  vörös  ruhás  férfi-kar  könyököl,  és  iró- 
tollat  tart.  A  második  és  harmadik  kék  mezőben  zöld  téren  hármas 
szárnyú  vörös  tetejű  kastély  diszeleg.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából 
vörös  ruhás,  panyokás  mentével  egy  magyar  vitéz  emelkedik  ki .  fején 
kócsagos  kalpag  van  ,  jobbjában  kivont  kard  ,  balját  oldalához  helyezi. 
Foszladék  jobbról  arany-fekete,  balról  ezüst-kék  5). 

Eklér  család.  1790-ben  nyerték  a  czimeres  nemes  levelet 
Eklér  József,  János  és  Mihály6).  Közülök  József  1812- 
ben  a  Ludoviceára  száz  forintot  adakozott. 

János  csanádi  nagy  prépost  volt  1810-ben. 

Szintén  e  családtól  valók  Eklér  Jakab  1810— 1815  ben  hi- 
vatalnok a  m.  kir.  udv.  kanczelláriánál. 

Eklér  Imre  mérnök  a  m.  kir.  udv.  kamaránál  stb. 

Cz  i  m  e  r  ö  k  :  négy  részre  osztott  paizs.  Az  első  és  negyedik  vö- 
rös mezőben  egy  pánczélos  kar  könyököl ,  s  iró-tollat  tart.  A  második 
és  harmadik  kék  mezőben  zöld  dombon  fészkében  ülő,  és  öt  /iát  vérével 
tápláló  fehér  pellikán  van.  A  paizs  tetején  álló  sisak  koronáján  szintén 
pánczélos  kar  könyököl  iro-tollal.  Foaziadék  jobbról  ezüst-vörös,  balról 
ezüst-kék  ')• 

*}  Ugyanott  Nro  297.  és  Adami  Scuta  Gentil.  tom.  II. 
')  Borsoddal  határos  Gömör  vármegyében  puszta ,  —  Abauj   megyében 
helység  van  Csákány  néven. 

•')  Lehoczky  Stemm  II  p.  115. 

*)  Collect.  Herald,  pag. 

5)  Adami  Scuta  Gentil.  tom.  II. 

*)  Coiitct.  Heruld.  pag. 

'')  Adami  Scuta  Gentil.  tom.  II. 


2& 


Elderboch 


Elderbach  család.  (Monyorókereki  f).  Az  Elderbach, 

vagy  Ellerbafh   (vagy  mint  Lazius   irja  :  Ollerbach)   család 

másfél  századig  virágzott  hazánkban. 

Lazius  svéd  eredotüeknek  ,  Pfaffen  bő- 
ven i  lovagoknak,  Tanbauser  és  Neuburg  birto 
kosainak  irja  őket ,  kiknek  czimerök  négy  egymás- 
sal visszásán  ellenkezően  színezett  udvarú  paizs, 
melynek  első  és  negyedik  udvarában  két  zöld  mak 
látható,  a  paizs  tetején  a  sisak  koronájából  két 
elefánt-orrmány  nyúlik  fel.  A  paisst  foszladék  veszi 
körül,  mi  itt  a  metszvényen  elmaradt. 

Emiitett  iró  szerint  a  család    nemzékrende 
következő : 

N. 


I.  Albert 

Ulmbaa  f 
1282. 


Henrik 
augsburgi 
kanonok. 


1.  Pupelin 


I.  Burkhard 

sziH.  1316. 

(Leyrhaim  Adelaid) 


II.  Burkhard  1336. 
(1.  Dornsberg  N. 
2.  Mac2eusve8  N.) 


II.  Pupelin 
(Biberach  Gueta) 


Burkhard 

aogsb.  püsp 

r 


III.  Burkhard    Frigyes 
!  kanon. 


IV.  Burkhard  János 

(.Freyberger  N  ) 

t 


N. 

(Schellenberg 
Marqunr) 


Henrik 

augsburgi 
kanonok. 


Konrád 
kanonok. 


János 
(Klynger- 
berger  N.) 


Henrik 


Farkas 
(Mardorf  N.) 


Henrik 


Bertold        Pupelin       Erzse      IV.  Burkhard       N.        Margit 


N. 


(Reisach  N  ) 


György 


(Montfort    (Rechperger    (Eichel-  (Bibrach    (Randekh 

Henrik)  N.)  berg     Hildebr.)      Ingen.) 

|  Diepold) 

i ~* . 

II.  János 

(gr.  Montfort  N) 


Burkhard 

.___-< 

Vilmos 


Bertold 
(Waldeck  N.) 

i * 1 

llí.  Bertold 

Monyorókerek 
épitóje. 


*)  Lazius  de  Migratione  Gentium  Libro  VIII.  Wagnerinál  Dec.  IV.  pag. 
42—46.  A  családfára  nézve  —  ugy  látszik  —  Lazios  sem  volt  teljes  bizonyos- 
ságban. 


Elderbach  23 

Lazius  szerint  e  családfa  végső  nemzedéke  III.  Bertold  lett 
volna  az  Elderbach  családból  az  ,  ki  egy  Limpachi  (Lindvai)  úrnőt  ve- 
vén  nőül ,  ezzel  Magyarországban  birtokot  nyert  vala  III,  Frigyes 
császár  korában.  Azonban  —  mint  a  következők  mutatják  —  Lazius 
többeket  elhagyott  az  Elderbach  családból ,  kik  Magyarországban  vi- 
rágzottak ;  mert  már  I.  Lajos  király  korában  feltűnt  hazánkban  E 1- 
derbach  Konrád,  ki  a  nápolyi  hadjáratban  is  részt  vett,  és  Dal- 
mátiában a  velenczesek  ellen  is  hadakozott,  és  elesett  Jádránál  1357- 
ben  ') 

Az  elesett  Elderbach  Konrádnak  fiait  I.  Lajos  király  azzal 
vígasztala  meg,  hogy  részükre  Vas  vármegyében  a  Monyorókereki  uro- 
dalmat  uj  adomány- czimen  megerősité.  E  fiúk  közül  volt  I.  Bertold, 
ki  1373-ban  Monyorókereken  a  Pálos  szerzeteseket  megalapitá  *). 

Bertoldnak  fia  I,  János  1 438-ban  Trencsin  vár  várnagya  volt, 
ki  Illaván  Kis  Istvánnak  (Stephani  Parvi)  Pétertől  bizonyos  birtokot 
\  (scultetiat)  foglalt  el  3). 

I.  Jánosnak  fia  II.  Bertold  egy  ideig  Fridrik  császár  hive 
Mátyás  király  ellen  ,  később  az  utóbbihoz  tért.  1480-ban  verőczei  fő- 
ispán, és  a  zágrábi  egyházi  birtokok  igazgatója,  1466-ban  pedig  Er- 
délynek is  egyik  vajdája  volt.  Nejétől  Borbálától  *)  két  fia  maradt : 
II.  János  és  István,  kik  Miksa  császárhoz  pártolva,  1491-ben 
II.  Ulászlótól  kegyelmet  nyertek.  Istvánnal  utóbb  mi  történt,  nem 
tudni. 

II.  János  1499-ben  halt  meg ,  és  Monyorókereken  ily  sír-irat 
alá  temettetett : 

D.  0.  M.  Dominó  Joanni  Magnifici  Bertholdi  El- 
lerbach  Fundatoris  huius  Coeaobii  filio,  Dominó 
hie  in  Monyoró  kerek  Thoraas  Bakó  ez.  de  Erdőd  Card. 
Strigoniensis  Archiepiscopus,  PatriarchaConstan- 
tinopolitanus,  fratri  adoptivo  ob  pietatem  possuit. 
Obiit  sine  haerede  1499. 

Ebben  a  monyorókereki  Elderbach  család  kihalt, és Monyoró- 
kerék  vára  s  uradalma  Bakócz  Tamásra ,  és  ettől  az  ErdŐdyekre  szált, 


«)  Wagner  Dec.  IV.  p.  45.  Thuróczi  Chronic.  P.  III.  cap.  XXVIII. 
')  A  Pálosok  alapitója  az  alábbi  sír~irat  szerint  másik  Bertold ,  az  I.  Ber- 
toldnak unokája  volt. 

»)  Oklevél  Wagnernél  Dec  IV.  p.  46. 

*)  Vagy  a  felső-liudrai  S  z  é  c  h  y  ,  vagy  az  al&S-liadvai  Bánffj  családból. 


94  Elefanty. 

kik  innen  írják  magokat.  Az  előadottak  szerint  a  magyarországi  Elder- 
bach  ágnak  tehát  nemzék rendé  igy  áll  : 

Eiderbach  Konrád 
elesik  f  1357. 


I.  Bertold  1373. 

i — * 1 

l.  János 

1438,  trencsiui  várnagy. 

II.  Bertold 

verőczei  főispán , 

erdély  i  vajda 

1460-1466. 


István  II.  János 

t  f  1499. 

Klefánty  család.  (Elefánti).  Mint  írják  ,  e  családnak  törzse 
Kálmán  királynak  egy  elefántot  és  egy  szerecsent  ajándékozntt ,  mely- 
ért viszont  Kálmán  királytól  Nyitra  vármegyében  egy  falut  nyert ,  és 
innen  a  falé  Ele  fánt-nak,  ő  pedig  Elefánty-nak  neveztetett '). 

Egy  családfa  "szerint  1265  ben  élt  Elefanty  Mihály,  és  áll i- 
íólag  királyi  udvarmester  volt  •  tőle  a  XVI.  századig  egyik  ág  igy  ere- 
deztetik :  Mihálynak  Ha  volt  Mátyás  Comes,  ennek  ismét  másik 
Mátyás,  ennek  Miklós,  ennek  András,  ennek  Lukács, 
ennek  Benedek,  ennek  Gáspár,  ennek  Margit  Herestényi 
Mihályné. 

Emiitett  B  e  ne  de  k  volt  az,  ki  í  499-ben  a  Pálosok  Elefánti 
kiastromának,  melyet  eldődei  1369-ben  sz.  János  tiszteletére  építettek, 
Felső-Elefánt  és  Szalakuz  nevű  helységek  felét ,  és  a  Nyitra  vizén  egy 
malomnak  fele  jövedelmet  ajándékozta  2). 

Egy  másik  töredék  leszármazási-rend  következő  : 

Elefanty  Audras 
(Emödy  Zsuzsa) 


Eiefáuty  N. 

< —7^ 1 

imr* 

(M&jtliéay i  Erzse) 

Judit 

{Keresatüuty  András) 
iíéíömester  1597. 


Egy  valószínűleg  a  családfán  állótól  különböző  Elefanty  Imre 
;}őül   vévén   Barbaryth    György    zólyomi   főispán    és  várkapitánynak 


*)  Bel  Nolitia  Nova  Hung.  tom.  IV.  pag.  40& 
2)  Ugyanott  pog.  409. 


Elek.  Z& 

leányát,  1581-ki  nov.  6-án  a  nejével  kapott  ingóságokról  és  ékszerekről 
bizonyítványt  ad  ki *)• 

Ugyanez  időben  él  Elefánty  Katalin ,  pokateleki  Zomor  Pál 
Özvegye ,  ki  férje  végrendelete  folytán  Pozsony  megyei  Patyod  hely- 
ségbe iktattatik  be ,  ellenfcmondván  gombai  Bély  János  ,  és  néhai  poka- 
teleki Zomor  Györgynek  másik  fia  Z o m o  r  Pál2). 

1631-ben  él  Elefánty  LŐr inoz ,  mint  Apponyi  Miklós  árváinak 
egyik  gyámnoka  3). 

Áz  Elefánty  család  Nyitra  vármegyében  jelenleg  birtokos  Fényes 
Elek  Geographiája  szerint. 

JEIek  család.  (Pazonyi).  Szabolcs  megyei  család,  hol  Pazony 
helységben  birnak  Elek  Salamon,  Gábor,  Mihály  és  Já- 
nos*). Közülők 

Elek  Mihály  Szabolcs  vármegyének  1838-ban  főszolgabirája, 
1844-ben  másod  alispánja. 

F  erén  ez  1844-ben  már  magyar  királyi  testőr,  utóbb  a  forra- 
dalmiaknál a  9-dik  zászlóalj  Őrnagya,  majd  alezredes. 

Szabolcs  vármegyében  bir  az  Elek  család  Döghc  helységben  is  5). 

Borsod  vármegyében  bir  az  E  1  e  k  család  Domaházán  6). 

Ugocsa  vármegyében  Elek  Zsigmond  e  század  elején  (1805.) 
birtokos  Verbőczön  '*). 

Zeraplin  megyében  szintén  lakozik  Elek  család  8). 

Klek  család.  (Máskép  Vas).  Alapitá  Elek  máskép  Vas 
Zsigmond,  ki  1717-ben  Kovács  Pállal  együtt  III.  Károly  király 
által  xiemesitetefct  meg. 

Czimere  kék  mezőben  zöld  téren  hátulsó  lábain  álló,  kettős  farkú 
oroszlán,  első  jobb  lábában  kivont  kardot,  a  másikban  egy  eltört  nyilat 
tartva;  fölötte  jobbról  félhold,  balról  csillag  ragyog.  A  paizsra  helye- 
zeit sisak  koronáján  vörös  mezű  férfi-kar  könyököl ,  és  kivont  kardot 
markol ;  mellette  egy  oldalról  félhold,  a  bal  oldalról  ismét  csillag  tűnik 
elő.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék  9). 

*)  Eredeti  oklevél. 

?)  Ráth.  K.  ur  feöxláne  szerint. 

*)  Á.  füzesmegyeri  Benesifc  család  levéltári  adata  szeriní. 

*)  Fényes  Geographiaí  szótár  IIL  208. 

*)  Ugyanott  I.  279. 

•)  Ugyanott  I.  273. 

7Í  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  84. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  noi  top.  111. 

•)  Collect.  Herald.  Nro  551. 


26  Elekes  -  Blláoy. 

Elekes  család.  (Sz.-Kátolnai).  Hazája  Erdély.  Eredetére 
székelj  család.  Közülök  1815-ben  István  háromszéki  törvényszéki 
ülnök,  F  e  r  e  n  c  z  ugyanaz  Küküllő  vármegyében. 

Másik  ága ,  vagy  külön  család  az  ádamosi  Elekesek,  kik 
közül  ádamosi  Elekes  Farkas  KüküllŐ  vármegyében  ügyvéd  1847. 

Ugyanakkor  László  Hunyad  megyében  kincstári  ügyész;  —  és 
Elekes  István  gelenczei  lelkész. 

Laknak  Elekesek  Oláhfalván  is. 

Éles  család.  Lakhelye  Szabolcs  és  Szatbmár  vármegye. 

Elevenkiity  család.  Bars  és  Nyitra  megyében  birtokolt  e 
család  a  XVII.  században.  Valószínűleg  Németországból  szakadt,  innen 
neve  néhol  Lebenbacb,  majd  Vivirényi  és  Elevenkút y-nak 
is  iratik. 

1613-ban  Vivirényi,  máskép  Lebenbach  Ábrahámnak,  és 
nejétől  Gyürky  Zsuzsannától  született  fiának  Mihálynak  Bars  megyé- 
ben Pázsit  helységben  egy  curiát  ad  zálogba  Zmeskal  Hieroszlav  *). 

1629-ben  Gyürky  Zsuzsanna,  előbb  Vivirényi  máskép  Ele- 
venkúty  Ábrahámnak,  utóbb  Szelepcsényi  Mihálynak  neje,  fiaival  Ete- 
venkúty  Ábrahámmal  Andrással  és  Györgygyei  tiltakozik  Huszár  Pál 
ellen ,  hogy  a  Cserenyei  curiát ,  melyet  Gyürky  Zsuzsannának  atyja 
második  nejének  Szokolovszky  Zsuzsannának  hagyott,  azt  Huszár  Péter 
Szokoíovszky  Zsuzsannának  akkori  férje  másra  ruházta  át  2). 

1641-ben  Elevenkúty  Ábrahám  és  neje  Pongrácz  Borbála  Bars 
megyei  Rudnón  három  telket  Dóczy  Imrétől  zálogul  szerez  3). 

Az  előadatottak  nyomán  családfai  kimutatások  következő : 

Elevenkúty  Ábrahám 

1613. 

(Gyürky  Zsuzsanna 

utóbb  Szelepcaénvi  Mihályué) 

l T^-'- 1 

Mihály  II.  Ábrahám  György 

1613.  1641.  1629. 

(Pongrácz  Bora) 

Ezekben,  vagy  közel  utódaikban  a  család  kihalt. 

Eliásy  család.  Eliásy  János  és  György  1717-ben  neme- 
sitettek meg  III.  Károly  király  által. 

Czimerök  a  paizs  kék  mezejében  zöld  téren  vörös  mezü  férfi-kar 
könyökölve ,  és  kivont  kardot  tartva.   A  paizs  fölötti  sisak  koronáján 


')  Sz.  Benedeki  Conveuf  1613.  Prot  J.  p.  559. 
*)  Ugyanott  1629.  Prot.  L.  p.  54. 
»)  Ugyanott  Prot.  M   p.  132. 


Ellet  -  Elte  27 

ugyan  olyan  kar  könyököl  karddal.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  bal- 
ról arany-kék  ,). 

Éltes  család.  (Tusnádi).  Csikszéki  székely  család  Erdélyben. 
Közülök  Éltes  Sándor  kegyesrendi  tanár  a  kolosvári  Lyceumbac 
1794-ben.  —  Alajos  Csikszékben  rectificator  biztos  1847-ben. 

ÉHeiö  család-  (Zilahi).  Lakhelye  Erdélyben ,  főleg  Zilah.  — 
Zilahi  Éltető  György  ott  1847-ben  árvaszéki  biró.  Péter  Közép- 
Szolnok  vármegyénél  mérnök  1847-ben. 

JEUz  család.  (Eltzi,  honílus.)  Német  eredetű  család.  Eltz  vára 
s  uradalma ,  honnan  nevöket  kölcsönzik ,  Moseltól  nem  messze  fekszik. 
Német  birodalmi  grófságot  Eltz  Károly  Antal  Ernő  nyert  VII.  Károly 
császártól.  Ennek  fia  Anselm  Kázmér  a  kihalt  strombergi  báró 
Faust  családból  nősült,  csennek  folytán  17 37 -ki  nov.  16  án  császári 
engedély  folytán  a  báró  Faust  család  czimere  az  Eltzekével  egye- 
sittetett. 

Jelenleg  a  család  két  ágon  él ,  az  egyik  az  E 1 1  z-R  ü  b  e  n  a  c  h 
bárói  ág,  a  másik  (az  idősb)  a  grófi  ág,  melyből  gróf  Eltz  Kempenich 
Anselm  Kázmér  1 764-ben  Magyarországban  honfiusitást 2)  nyert. 
Ennek  gyermekei  a  következők  : 

1)  Imre  (József  Fülöp  stb.)  Vukovár  ura,  cs.  kir.  kamarás,  val. 
belső  titkos  tanácsos,  és  Szerem  vármegye  főispánja;  előbb 
császári  birodalmi  tanácsos,  azután  a  kurhesseni  udvarnál  rendkívüli 
követ,  és  teljes  hatalmú  miniszter;  rendkívüli  követ  a  spanyol  udvar- 
nál; 1816-ban  rendkívüli  követ,  és  kiséróje  Leopoldina  főherczegnŐ, 
Portugallia  és  Brasilia  trónörökösének,  Rio-Janeiroba  érkezett  1817-k- 
sept.  17-én  ,  és  visszajött  Bécsbe  1818  ki  sept.  17-én.  Meghalt  1844-ki 
dec.  21 -kén.  Két  neje  volt.  Az  első  berezeg  Colloredo  Mansfeld  Mária 
Henriette  (szül.  1773.  "f  1814.)  Második  neje  medgyesi  gróf  Somogyi 
Mária  cs.  kir.  palota-hölgy,  szül.  1795-ben,  kivel  1821-ben  kelt  egybe. 
Első  nejétől  gyermekei : 

a)  I  s  a  b  e  1 1  a  Mária  Zsófia  szül.  1795-ben ,  csill.- keresztes 
hölgy,  és  1815-dik  óta  herczeg  Thurn  és  Taxis  Károly  Anselm  neje; 
özvegy  1844.  óta. 

b)  Mária  Henriette  szül  1800. 

c)  Karolina  Luizaszül.  1804-ben;  neje  183 1-dik  óta 
gróf  Chotek  Henriknek. 


*)  Collect.  Herald.  Nro  582. 
«)  1764-ki  47.  tönr.  c*. 


38  Ember. 

Második  nejétől : 

d)  Ferencz  Szeraf.  szül.  1822-ben.  (Meghalt). 

2)  Antónia  szül.  1768-ban.  Brüni  szerzetes-hölgy 

3)  Kelemen  szül.  1777.  trieri  kanonok. 

4)  Karolina  szül.  1775-ben. 

5)  Jakab  János  cs.  kir.  kamarás,  született  1779-ben;  meghalt 
1844-ki  april  22-én.  Nejétől  báró  Wambold  Mária  Annától  gyer- 
mekei : 

a)  Zsófia  Eleonóra  szül.  1814-ben.  1833-dik  óta  neje 
gróf  Schönborn  Ervinnek. 

b)  Bernhardina  szül.  1815-ben. 

c)  Hugó  Fülöp  Károly  szül.  1817,,  meghalt  1848-ki 
oct  26-án.  özvegye  verőczei  gróf  Pejachevich  Ludvina ,  ki  másodszor 
1853-ban  ismét  sü véhez  gróf  Eltz  Károlyhoz  ment  nőül.  Előbbi  férjé- 
től egy  leánya  H  ug  o  1  i  n  a  Zsófia  született  1849-ki  april  20-án. 

d)  Károly  (Imre  József)  szül.  1823.  január  20-án  Atyja 
és  bátyja  halála  után  birja  a  vukovári  urodalmat  1853-ban  nőül  vette 
bátyja  özvegyét  gróf  Pejachevich  Ludvinát ,  kitől  leányai :  Zsófia 
Agatha  szül.  1854-ben  ,  és  M  a  r  i  a  n  n  a  B  e  r  h  a  r  d  i  n  a  szül.  1856. 

6)  Francziska  szül.  1780-ban. 

7)  Lotherius  szül.  1782-ben.  Mainzi  kanonok.  (Meghalt). 

8)  Ágoston  szül.  1783  ban.  Cs.  kir.  kamarás  és  nyugalmazott 
altábornagy.  Báró  Brentano  Rozinától  fia  Ferenez  szül.  1823. 
cs.  kir.  kapitány. 

9)  Ferencz  szül.  1786-ban.  Cs.  kir.  kamarás,  val.  belső  titkos 
tanácsos,  altábornagy,  és  fő-udvarmester  Hildegard  főherczeg-asszony- 
nál.  Neje  gróf  Lodron  Laterano  Antónia  (szül.  1795.)  csillagkeresztes 
és  palota-hölgy  ,  és  Hildegard  főherczeg-asszonynál  fő-udvarmesterné. 

A  család  birja  Szeréra  megyében  Vukovárt. 

ősi  czimere  viz  szintesen  kétfelé  osztott  koronás  paizs.  A  felső 
vörös  mezőben  egy  félig  kigyúló  (növekedő)  oroszlán  látszik ,  az  alsó 
ezüst  mező  üres.  Ez  ősi  czimert ,  mely  az  ujabbi  czimerpaizs  közepét 
foglalja  el,  még  négy  osztály  veszi  körül  felváltva  grift  és  kétfejű  sast 
mutatva  ')• 

J&BXfriier  család.  Szabolcs  és  Zemplin  megyei  nemes  család. 

Erdélyben  a  székelyek  közt  is  dívott  e  családnév.  Ember  János 


*)  Histor.  Herald.  Handbuck  196.  —  Gotk.  geneal.  T&ackeabuck  der  grSíL 
Hfttuer.  1885.  164.  -  1857.  217. 


Emődy. 


29 


egyike  volt  azon  székelyeiknek,  ki  1562-ben  Szapolyay  Zsigmond  János 
elleti  támadnak. 

Etuődy  család.  Lakhelye  jelenleg  leginkább  Nyitra  vár- 
megye, azelőtt  Bars,  Hont  s  több  megyékben  is. 

Czimere  a  paizs  udvarában  egy  hátulsó  két  lábán  álló  grií,  első 
jobb  lábában  kivont  kardot,  a  másikban  nyilat  tartva.  Ugyanez  alak 
ismétlődik  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján  is.  A  paizst  szokás  szerint 
foszladék  környezi 1). 

Az  Emődy  (Emewdi)  név  már  a  XIII.  század  végén  előfordul, 
miiíön  1281-ben  Mihály  és  Ompud  az  egri  káptalan  előtt  elismervén, 
hogy  Emődy  Farkas  bizonyos  jegy-ajándoki  ügyben  eleget  tett ,  an- 
nak Zeraplin  megyei  Turonya  helységet  visszaadák 2).  E  Farkas 
Paschalisnak  fia  volt;  Mihály  és  Ompud  pedig  vejeiül  iratr 
nak.  Ezenkivül  János  fiától  Sándor  nevű  unokája  lett  volna  3).  Hogy 
azonban  ezek  ez  itt  tárgyalt  család  ősei  közül  valók  voltaaak-e?  nem 
állithatom.     \ 

A  Nyitra  és  Hont  megyei  itt  tárgyalt  E  m  Ő  d  y  családnak  ismert 
törzse  EmŐdy  Mátyás,  máskép  D  e  d  e  s  s  y-nek  is  Íratott ,  és  1612- 
ben  Hont  vármegye  alispánja  volt*).  Élt  1616  bau  is.  Nejével  Pa- 
lásthy  Judittal  a  következő  családfát 5)  alkotá  : 

Emődy  Mátyás 
Hont  v.  alispán 

1612. 
(Palásthy  Judit) 


István 


Zsigmond 


Mihály  György  Anna 

f  honti  aliep.  1634. 

(Szelesényi  Mária) 


Zsuzsa        Kata 


Ilona  Rozina 

(Bogády  Miklós)     (Sámbokréty     r 

Pálné) 


György 


Imre 


Mihály 


Erzsébet 

(dolinái 

Draskóezy 

Miklósué) 


Ádám 

'     II.  Mátyás  1740- 
(Baloghy  Julianna) 

Hl.  Mátyás 

(Ghillányi  Klára) 

i r* : 1 

János 


')  Gelb  :  Gaudium  Európa e.  Tyrnaviae  1699. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin.  nol  top.  265. 

s)  Lehoczky  Stemmatogr.  II.  p.  115. 

*)  Ugyanannál  I.  p.  196. 

s)  Theszéry-Deméndy-féle  perből. 


30  Enczinger  —  Endea. 

A  törzsnek  fiai  közül  György  1630-ban  Hont  várraegye  jegy- 
zője, 1634-ben  alispánja,  1646-ban  Bars  megye  követe  volt'). 

Ádámnak  fia  II.  Mátyás  az,  ki  1699-ben  Nagyszombatban  tanuló. 
Ennek  unokája  ugy  látszik  aixm  János,  ki  1837  — 1840-ben  Nyitra 
alispánja,  és  az  1839-ki  országgyűlésen  követe,  utóbb  pedig  a  Besztercze 
bányai  kerület  főtartományi  biztosa  volt. 

Enczinger  család.  Enczinger  János  1696-ban  I.  Leopold 
királytól  nyerte  czimeres  nemes  levelét  %). 

Czimere  négy  részre  osztott  paízs  Az  első  és  negyedik  vörös  me- 
zőben pánczélos  vitéz  áll ,  sisakkal ,  jobbjában  kivont  kardot ,  a  balban 
paizst  tartva.  A  második  és  harmadik  fekete  mezőben  oroszlán  áll  hátsó 
két  lábán,  mellette  két  kereken  álgyu,  első  jobb  lábában  égő  kanóczot 
tartva.  A  közép  kis  paizsnak  kék  udvarában  zöld  halmon  egy  arany 
kerék  látszik.  A  paizs  fölött  két  koronás  nyitott  sisak  áll,  a  jobboldaliból 
oroszlán  emelkedik  ki,  első  jobb  lábában  égő  kanóczot,  a  balban  álgyu- 
golyót  tartva.  A  baloldali  sisak  koronájából  a  jpaizsbeli  pánczélos  vitéz 
emelkedik  fel ,  kivont  karddal  és  paizszsal.  Poszladék  jobbról  arany- 
fekete, balról  ezüst-vörös  3). 

Endes  család.  (Csik-szent-simoni).  Csikszéki  székely  család. 
A  XVII.  század  elején  Endes  György  Primipií,  és  a  csiki  gyalogság 
vezetője  —  mint  egy  írónk  kifejezi  magát:  —  a  kiváltságosabb  osz- 
tályba lép,  1620-ki  decemb.  15-én  csik-szent-simoni  jószágára  Bethlen 
Gábortól  adományt  kapván  '*). 

Ekkor  kapák  következő  czimeröket,  mely  ez  :  a  paizsnak  zöld  me- 
zején egy  vörös  ruhás  ,  sárga  topa  nos ,  sisakos  vitéz  áll ,  ki  jobbjában 
kék  szin  gyalog-zászlót  tart. 

Emiitett  Endes  Györgynek  atyjától  Bálinttól  a  családfa  kö- 
vetkezőleg sarjadzik  le  uapjainkig : 


0  Lehoczky  Stemmatogr.  1.  pag.  188.  195.  196. 

2)  Collect.  Herald,  pag. 

s)  Adarai  Scuta  gentil.  tom.  II. 

*)  Köváry  :  Erdély  nev.  családai.  82.  1. 


£ad«s. 


SÍ 


Endes  Bálim 


MikVíí 
1620. 


Mátyás 


Miklós 


Anna 
(Bors  Gy.) 


Miliály 

György 

t 


György 

1620. 

i — -~* 1 

János 

Bálás 

János 


József 


Báíint 


Miklós 
iíélömester. 
(Geréb  Éva) 


János    Ádám  Anna 

i  (pap.)     (Túri  Sándor) 


Mihály      István     Péter      János 


Eva 


János 


József 


Róza 


(Abafí      árvaszéki     (Torma  N.)  (Macskási'T.      ' 


Ignacz)    biró  1815. 


Bold.) 


i 


t 


(Jesuita) 

Mihály 

t 


Miklós  Zsuzsa 

alkir.-biró  1847.    (Incze  Ferencz) 
(Miske  Zsófia) 


(Jesuita) 


Péter 


János 


Lajos 

kolosi  alispán 

1815. 


Ferencz  Bora  JitKa  Anna  Klára 

(Biró  (Szü  vasi  (Móra  (Kozma  (Incze 

Sándor        Teréz)  András)  István)  István)  József) 

Lajos 


Péter  Dániel  Antal 

fohadn.       fökorm,  jegyző. 

(Thalinger  Anna) 

1843. 

i " 1 

Ferencz 


Miklós  ágán  az  utolsó  előtti  ízen  Miklós,  ki  Csik-Szent-Simon- 
ban  birtokos  *)>  1847-ig  Al-Csikszék  alkiráíybirája  volt;  atyja  János 
ugyanott  árvaszéki  ülnök  1815-ben. 

A  másik  ág  végső  nemzedéke  közt  Dániel  főkormányszéki  jegyző 
1847-ben. 

E  családból  volt  azon  Endes  M  á  ty  ás  is,  ki  1706-ban  többekkel 
a  csíki  havasokban  tartózkodott,  s  ki  a  táblázaton  nincs  meg  2). 

KSsades  család.  (Cs.-Sz.-Mártoni).  Csikszéki  székely  család,  és 
—  ugy  látszik  —  eredetileg  egy  a  fölebbivel  3) ,  azonban  mint  primipü 


*)  Benkő  ;  Csík,  Gyergyó  és  K ászon  112. 1. 

a)  Cserey  Mihály  Histor.  359. 

*)  Kőváry  :  Erdély  uev.  családai.  83. 


32  Endrédy. 

czimeres  levelet  csak  1717-ki  october  11-én  kap  III.  Károly  királytól 
Endes  Mihály,  György  és  Péter1). 

Czimerök :  a  paiz3  vörös  mezejében  zöld  téren  egy  férfiú  kék  öltö- 
zetben, egy  kezében  papirt  vagy  levelet ,  a  másikban  buza-kalászt  tart 

Endréd  y  család.  (Kis-Endrédi).  Bars  megyei  régi  nemes 
család.  Azon  vármegyében  van  Kis-  és  Nagy-Endréd  helység,  honnan 
a  család  vezeték-  és  előneve. 

1430-ban  él  a  családból  Endrédy  Mihály  (Michael  de  Endreed), 
ki  egy  oklevélben  mint  beiktatásnál  királyi  ember  (homo  regius)  ne- 
veztetik meg  *). 

Mihálynak  fia  lehetett  azon  Endrédy  János,  kitől  a  családfa 
igy  sarjadzik  néhány  izén  le : 

Endrédy  János 

(1.  N.  N. 

2-dik  aeje  Litassy  Kata) 

az  elsőtől  születtek : 

I * 1 1 

János        Imre  György  Miklós        Benedek  Bora 

f  1497.       Bars  várra.  1497.  1497.  (Lipthay  Györgyné) 

alispán.  1497. 


Anna                       Sára  Sebestyén                  Borbála 

Cwry  Ferencz            (Málást  (özvegye  1569.  (Litassy  Í3tváuné) 

itevegye  1548.        Kávay  József)  Sipéky  Erzse)                1540. 

1540. 

1497-ben  Borbála  Lipthay  Györgyné  testvéreit  Endrédy  János- 
nak fiait ,  úgymint  :  Endrédy  Imrét,  Györgyöt,  Miklóst  és 
Benedeket  idézteti,  hogy  neki  a  Bars  megyében  fekvő  Kis-Sarlói, 
Vezekény ,  Loth  és  Kis-Ohaj  helységbeli  atyai  örökségből  részint  az 
illető  részt,  részint  a  leány-negyedet  kiadják  3). 

1558-ban  Endrédy  Imre  Bars  megyei  Kis-Endréden  egy  telket 
bevall  dereszlényi  Litassy  Istvánnak  és  Dubraviozky  Katalinnak  4). 

A  család  az  utóbbi  időkben  több  megyében  is  elszakadt.  Egyik 
ágazat  Nógrád  megyében  is  tartja  lakását ,  melyből  Endrédy  Borbála 
Gebhardt  Agostonné  1832- ben  halt  meg.  El  János  stb. 

A  család  neve  iratik  E  n  d  r  ő  d  y-nek  is.  Ezektől  különböző  azon 


')  Kővary :  Erdély  nev.  családai.  83.  —  Udvarhelyszékben  is  voltak  már 
1659-ben  Endes-ek.  Bethlen  Miklósnak  jobbágyai  Endes  Jakab  és  Tamás. 
Lásd  Bethlen  Miklós  Önéletírása.  Kiadta  Szalay  L.  1.  köt.  263. 

2)  Fejér  Cod.Diplom.  tom.  X.  voL  VII.  p.  293. 

*)  Sz.  Benedekí  Convent.  Fasc.  80.  Nro  2. 

*)  Ugyanott  Protoo.  D.  pag.  91. 


Endrétly  —  Knesey.  33 

ÖSandrédy  CStttásI ,  mely  a  Dunántúl  Somogy  és  egyéb  me- 
gyékben virágzott,  s  mely  hihetőleg  a  Somogy  megyében  is  létező  ha- 
sonló nevű  helységtől  vévé  nevét.  Ezekből 

Vitézlő  Endrédy  Józsefnek  fia  Imre,  és  neje  Katalin, 
leánya  Krisztina  1458-ban  Somogy  megyei  Apatűi  telek  és  Törökpusz- 
tát a  Tihanyi  apáttal  cseréli  el  !). 

Valószínűleg  e  családból  tüntet  fel  néhány  nemzedéket  a  követ- 
kező kimutatás : 

Endrédv  György 

(Döry  Kata) 

r . « __ , 

Ádám  Ferencz 

(Orosz  Jozefa) 


Zsigmond 
1800. 

A  család  czimere  a  Trophaeum  Estorasianum  szerint, 
—  mely  e  családot  az  Esterházyakkal  összeköttetésbe  hozza  ?) ,  —  a 
paizs  mezejében  egy  felnyúló  iéí'Ő,  Ugyanaz  a  sisak  koronájából. 

JBíidrédy  család  Szathmár  megye  birtokos  családai  közé 
számíttatik  ,  és  azon  megyében  szintén  van  Endréd  helység ,  melytől 
eme  család  nevét  vebeté. 

Knd«*<ftR  család.  Gömör  megye  nemes  családainak  egyike  3). 
Endres  Márton  1750-ben  Ugocsa  megyében  királyházi  kath.  lelkész 
volt  *;. 

JEnesey  család.  (Enesei).  Győr  megyének  Tóközi  járásában 
fekszik  Enese  hajdan  praedium,  később  udvartelki  helység,  az  Ene- 
s  e  y  régi  nemes  családnak  bölcsője  &). 

Családi  állítólagos  hagyományok  szerint,  —  mert  mint  alább  lá- 
tandjuk —  a  család  okleveles  emlékei  csak  1447-ig  terjednek,  —  Ene~ 
s  é  t  (előbb  Enecze ,  majd  Enesy)  II.  András  királytól  kapta  volna  a 
család,  és  ezen  király  által  neme3ittetett volna  meg  1217-ben  Eneczi 
Pousé.  mint  ki  a  jeruzsálemi  keresztes  háborúban  vett  részt. 

1272-ben  Eneczi  Ákos  V.  István  király  alatt  Győr  visszavételé- 
nél vitézkedett.  í 346-ban  Eneezi  Botys  a  napolyi  hadban  vesz  részt; 
1393-ban  pedig  Eneczi  Chepan  (István)  Nikápolynál  harczolt. 


*)  Kaprlnay  Diplom.  II  177. 

*)  A  Trophaeum  Estoras.  könyvben  közlött  családfát  —  mint  tudjak  — 
valóságnak  nem  tekinthetni. 

s )  Bartholomaeides  C.  Gömör.  144. 

*)  Szirmay  C.  Ugocsa  pag.  144. 

s)  Az  e  családról  itt  következő  összes  adatoknak  közlését  Ráth  Karoly  ur 
szívességének  köszönöm. 

3 


34  Enesey. 

Ez  adatok  azonban  semmi  oklevéllel  nem  támogattatván,  egyedül 
a  család  egy  tagjának  Euessey  Györgynek  „Conspectus  Jurium 
possessionis  curialis  Enesse"  czimü  kéziratában  családjáról 
tett  jegyzetein  alapulnak. 

A  valóságos  történelmi  adatok  azonban  1447-dik  évvel  kezdőd- 
nek, midőn  Enesey  Domonkos  8  budai  országgyűlésen  Győr  vármegye 
egyik  követe  volt  *). 

Enesey  István,  János  és  György  mint  Enesen  birtokosok 
említtetnek  egy  1489-ki  nov.  15-én  kelt,  és  az  esztergami  káptalan  által 
evyingi  Török  János  és  neje  Borbála  részére  véghez  vitt  iktatási  íe- 
v;iiben. 

Enesey  Jakab  1508-ban  élt  a  győri  káptalannak  oklevele 
scerint. 

Enesey  Zsigmond  és  Péter  1536-ban  a  Csornai  Convent  ba- 
tárjáró oklevelében  fordul  elő.  Ugyanez  okmány  mint  tanút  Enesey 
Jánost  mutatja  fel  kora  68-dik  évében,  ki  —  ugy  látszik  —  egy  az 
1489-ben  is  élt  Jánossal. 

Ugyancsak  1536-ban  él  Enesey  Bálint  is,  kitől  kezdve  a  család 
leterjedésének  Összefüggését  a  következő  nemzékrend  tünteti  fel : 

Enesey  Bálint 
1536. 

*■■«    i     ■  ■"  ■■  "'■       ■'■     '—  -     ii    ■  .■         ■■■■■■—  ■—   i      in  l—A— .  ..— .  ii ■ mii—      I...II    ■-..—  ».-  ■— -■    II        ■     i       ■       I  !■■     — . 


Lukács         Máté     Gáspár    János     Jakab     Ferenoz     Erzse     Pál        Ambrus 
1347-1552.     1539.      1539.         I  1552.       1552.       1552.    1552.  (Julianna) 


István  Katalin 

1579-1617.  (Némái 

(1.  Lőriníhe  Orsolya.      Balyath  Benedek) 
2.  Poczmány  Anna) 

i -* 1 

Lásd  folyt,  a  köt.  lap. 


Sebestyén                Simon  Anna     Krisztina  György    Márton    Katalin 

1547-1682.        1547-1590.  (Zabó     (enessei  1579.        1584.     rAsital- 

r- * 1  (Thewely  Zsófia)  Jakab)   Penchy  1589.        1619.       iárló 

Lönncz         , « -,  Mihály)                    i " 1    Bálás) 

1579.                     János  István 

máskép  Szabó  1642. 


1614-1624. 

(Pottyondy  Anna) 

i *- 1 

Balázs 

1639-1652. 


N. 
(Fodor  Györgyoé) 


>-«_*-  >.- 


*)  Pray  Annales  Reguin.  II  í.  p.  61. 


Enesey.  85 


István     ki  at  előbbi  lapon. 
1579—1617. 
(1.  Lórinthe  Orsolya. 
2.  Poczmány  Anna) 

1 


Péter  Mihály  Ferencz  Fruzsina  2-tól  János 

gyám  alatt  1607-1616.  1607—1610.  1634,  1617. 

1602—1607.     (1.  Pirithy  Zsuzsa.  (Magassy  László) 

2.  Bui  ián  Zsuzsa 
1616-tól) 


1-tól  Boldizsár        2-tól  Boldizsár       Katalin        Zsuzsa  Orsolya-Erzae 

1610-1616.  1635-1650.  1616.  1636.  1638-1674. 

f  (Högyészy  Ferenoz) 

A  családfán  látható  Bálintnak  első  gyermeke  :  Lukács 
1547-ben  fiával  együtt  becsületes  (providus)  SövénháziPethe  Ambrus- 
tól a  ménfői  hegyben  tizenhat  magyar  forintért  szőlőt  vesz.  1549-ben 
mérgesi  Poky  Gáspár,  Gergely  és  Jósa  ugy  ezek  Bezi  jobbágyaitól 
ötven  aranynyi  kárt  szenved  Enesei  jószágán  Enesey  Mátéval  együtt. 
1550-ben  mind  az  ő ,  mind  két  fia  hazai  Enesén  elégnek ,  a  tüz  Enesey 
Krisztinától  Genchy  Mihálynétól  ütvén  ki ,   ez  által  kárpótoltatnak  i). 

1552-ki  május  26-án  Pozsonyban  Ujlaky  Ferencz  győri  püspök 
azon  megyei  örökös  főispán ,  s  királyi  helytartó  Enesey  Lukács- 
nak  és  Sebestyén  és  Simon  fiainak ,  Nagy  Imre  és  ennek  Péter, 
Márton  és  Lukács  fiainak ,  ugy  Szabó  Jakab  és  ennek  György  és  Mar- 
git gyermekeinek,  továbbá  Bajcsy  Máté,  Enesey  Jakab,  Már- 
ton, Ferencz  és  Erzsébetnek  Enese  Győr  megyei  birtokot, 
melynek  békés  bírásában  mind  ők  mind  eleik  régtől  fogva  vannak  s 
voltak,  de  melyről  leveleik  e  háborgós  időkben  tőlük  elidegenitettek, 
és  elveszetteknek  állíttatnak,  nekik  s  utódaiknak  királyi  helytartói 
hatalmánál  fogva  uj  adományozási  czinimel  adományozza  2). 

Sebestyén  és  Simon  (Lukácsnak  fiai) ,  és  a  másik  ágról 
Anna  Zabó  Jakabné  1555-ben  okleveleik  átadásáról  megnyugtatják 
Gancz  Mátét.  Ugyan  azok,  és  a  másik  ágról  Jánosnak  fia  István, 
Ambrusnak  fia  György  Radetius  István  egri  püspök,  Heves  me- 
gyei örökös  főispán  és  királyi  helytartótól  Enesei  birtokukra  1579-ki 
april  10-én  Pozsonyban  kelt  uj  adomány-levelet  nyernek  3J.  Ugyanez 
évben  Pethe  (máskép  Enesey)  Balázs  és  enesei  Németh  János  (Németh 
Bertalannak  Enesey  Erzsétől  született  fia)  az  osztályosok  nevében  is 
tiltják  a  fölebbi  uj  adomány-nyerőket  osztályrészök  elfoglalása  és  le- 


*)  Győri  káptalan  okmánya. 

*)  Az  eredeti  a  család  birtokában. 

3)  Az  eredeti  okmány  a  osaládaál. 


36  Enesey. 

tartóztatásától  ')•  1580-ban  ismét uj  adományt  szereztek  az  egész  E  ü  es- 
se re  a  fülebb  emiitett  Sebestyén  testvérével  és  unoka-testvéreivel 
Radetius  kir.  helytartótól,  s  annak  birtoklásába  magokat  beiktattatni 
igyekeztek  ,  mi  ellen  Pethe  Bálás,  Ambrus;  Németh  János  s  a  többi 
enesei  nemesek  tiltakoztak,  s  a  kir.  curia  előtt  pereltek,  mig  végre 
megegyeztek,  és  Sebestyén  stb.  amazok  részeiket  kiadák  2). 

Lőrincz  1579-ki  octob  30-án  a  győri  káptalan  előtt  Enesén 
Démy  Albert  beiktatására  nézve  tett  ellenmondását  visszavonja. 

Simon  (Lukácsnak  fia)  és  neje  Thewely  Zsófia  Enesey  Veroni- 
kától annak  nemesi  telkét  í  565-ben  90  írtért  megveszi 3).  Hasonlóan' 
1578-ki  június  ló-én  Csigi  Tamás  özvegyétói  a  ménfői  hegyen  szőlőt 
vesznek  stb. 

Simonnak  fia  János  máskép  Szabónak  is  neveztetett ,  és 
1614 — 1624-ben  Győr  megye  táblabírája  (Jur.  Assessora).  Neje  Fot- 
tyondy  Anna  ,  etíői  fia  Bal  ás  1639-ben  a  gvori  várőrség  lovasainak 
egyike.  1652-ben  feje  váltságaul  Sopron  megyei  felső  nemes- keresztúri 
félnemesi  udvartelkét  .35  magyar  forintért  adja  el  Sr'r'.mon  Tamás-  és 
Mihálynak.  BaJásoak  két  leánya  volt.  ej^yik  Fodor  Gyorgyné. 

Tovább  ez  ág  leszármazását  nem  ismerve  ,  nézzük  Bálint  másik 
nának  Jánosnak  ágát.  Ennek  két  gyermeke  volt :  1 3  t  v  á  n  és  K  a  t  a- 
1  i  n  némái  Baíyntb.  Benedek  neje.  Istvánról  a  már  emiitett  ada- 
tokon kívül  tudjuk,  hogy  1 590  ben  Veszprém  vármegye  esküdtje 
(Jurassora)  volt.  ElsŐ  nejétől  Lőrinthe  (vagy  Lőrincze)  Orsolyától  a 
táblázaton  látható  négy ,  —  második  nejétől  Pcczmány  Annától  Ján 03 
nevű  fia  maradt,  kinek  utódait  nem  tudni.  Istvánnak  első  nejétoli  négy 
gyermeke  közül 

Mihály  aíapíta  családot.  Első  nejétől  Pirithy  Zsuzsannától  fia 
Boldizsár  korán  elhalhatott,  mert  második  nejétől  Buri.ín  Zsu- 
zsannától ismét  lőn  fia  Boldizsár  nevű ,  ki  1639-ben  a  győri  ■ ;.r- 
őrség  lovasainak  egyike  volt.  Ennek  három  nővérét  is  a  táblázat  mu- 
tatja, közülök  Orsolya  Högyészi  Ferenczné  többször  Erzsébetnek  is 
iratik. 

Bálint  harmadik  fiától  Ambrustól  a  harmadik  ág  vette  ere- 
detét. Fiai  közül  Mártonnak  fia  István  volt,  kitől  jőnek  le  — 
ugy  látszik  —  a  most  élő  Eneseyek. 


1)  Győri  káptalan  oklevele  szerint. 

2)  Ugyaaot*-. 

*)  Eredetije  a  családnál. 


Ene«*y  37 

A  család  leszármazását  tovább  teijes  bizonyossággal  lehozni  nem 
tudván,  közlenünk  kell  még  azon  adatokat,  miket  a  családnak  egyik 
tudós  tagja  Enessey  György  ')  a  múlt  század  végén  egy  a  család  kezein 
lévő  „Conspectus  Jurium  possessionis  Curialis  Enesse, 
elaboratus  et  enucleatus  per  Georgium  filium  La- 
dislai  condam  Enesey**  czimü  kéziratban  előad2).  E  szerint  a 
fölebbi  táblázaton  álló  Mihálynak  Pirithy  Zsuzsannától  származott 
fia  Boldizsár3)  ily  családot  alapított : 

Boldizsár 

1610-1616 

(Kecző  Orsolyft) 

r- " 1 

látván  Péter  Erzse  Magdolna 

1646.  1655.  (Perei  Márton)        (1.  Böröttye  István. 

(.Deák  Krisztina)      (Kozáry  Judit)  2.  Vitai  Bolla  Bálás) 


István  1686. 

Győrben  várkatona. 

(Szili  Zsuzsa) 

Az  e  táblán  állók  közül  Enesey  Péter  1653-ban  az  enesei  udvar- 
telki pusztán  lévő  „Kotló"  előtt  „réth"  nevű  kaszalója  egy  részét,  ugy 
„Ponárszegh"-nek  nevezett  egy  erdőrészt,  s  hat  hold  szántóföldét 
Pesty  György  és  neje  Berkes  Erzsébetnek  zálog-czimmel 
a  visszaváltás  idejéig  használardót  har:nincz  tallérért  átadja  *).  Ugyan 
ez  évben  budai  török  fogságából  kiszabadulván  ,  maga  és  neje  Kozáry 
Judit  nevében  ellentmond,  hogy  nejének  fivére  nemes  Kozáry  Gergely 
az  ő  és  saját  nejét  illető  javakat  más  vérbelieknek  elzálogosította  vagy 
netalán  elörökitette. 

Az  Eneseyek  mai  nemzedéke  Istvántól  jő  le ,  ki  1680-ban 
élt,  ki  ugy  látszik  Bálintnak  fia  János  ágából  eredett 5) ,  és  mint  a 
két  előbbi  nemzékrend  mutatja ,  Mihálynak  Boldizsár  fiátóli  unokája 
volt.  Nevezett  István  igy  aikota  családfát  : 


'1  Ugyanez  Enessey  György  tői  jelent  meg:  ,,A  czigány  nemzet 
eredete."  Komárom  1798.  —  És  „Antiquitates  et  Memorabiliora  Cottus  Jau- 
rinens."  Comaromii  1799.  E  György  mindég  két  ss-«l  irta  nevét. 

2)  Rátli  Károly  ur  közlése  szerint. 

*)  Ezen  adatok  szerint  Mihálynak  csak  egy  neje  Pirithy,  máskép 
Burian  Zsuzsanna  volt,  és  csak  egv  Boldizsár  nevű  fia. 

*)  A  győri  káptalanban  1653.  fol.  p.  520. 

s)  E  családróli  adatok  közlője  Itáth-Károly  ur  oda  látszik  véleményével 
hajlani,  hogy  Márton  ágából  jő  le  a  mai  élS  nemzedék. 


38 


Enesey. 


Enesey  István 

1680. 

(Vépy  Ilona 

utóbb  Bokány  István  neje) 


István 

győri  lovas 

alhadnagy. 

f  1745.  dec.  21. 

kora  68.  . 
(1.  Palásthy  Eva 
1699. 
2.  Vidos  Klára 

f  1746. 
kora  47.  évében. 


Rozina        Ilona 
(Győry      (Petlxő 
Péter)     György) 


Mária 
(Csereti 
Mihály 
ev.  lelkész) 


Imre 

f  1777. 

kora  83. 

(Torkos 

Krisztina) 


Zsigmond 

t  1735. 

(1.  Thulmon 

Krisztina. 

2.  Gergye 

Magdolna) 


1-től 
Rozina 
f  1781. 
(Káldy 

János) 
f 


2-tól 

Gábor 

t  1755. 

21  éves. 

f 


Sándor 

f  1755.  _ 

(mesterházi 

Nagy  Erzse 

utóbb  Enesey 

József  né) 


Zsuzsa 
(Zsigárdi  János) 


Imre  Anna  Ró/a 

1 1771.    (Székely  László) 


1-től        Eva     Krisztina      2-tól        Róza 
György   f  1771.    (üukai        Kata     (Miskey 
(Ester-     (Torkos    Takács    (Patsay      Dani) 

háxy  hg.     István)  Márton)     János)     f  1752. 

ügyvéde  oet  29. 

fl755. 

(Pabriczi 
Anna) 


Mária 
(Pottyondy  Ádám) 


János 

nőtlen 

f  1772. 

36  éves  k. 

i 

József 

(Mesterházy 


László       Bora,  József    Erzse 

f  1777.      (Fa-  cs.  kir.  f  1795. 

aug.  19.     briczi  kapit.     (Hor- 

53  éves.  Ádám)  f  1784.    váth 

(1.  Ostfy    Szilé-  (m.Nagy  Mih.) 

Kata.     ziában.    Erzse) 
2.  mester- 
házi Nagy 
Júlia) 


György 

az  iró. 

(Káldy  Judit) 


Zsuzsa 

(Mankóbüki 

Horváth  István) 


Judit 


István 


Zsuzsa)  '      Horváth  István)  Kálmán 

A  táblázat  élén  álló  István  1680-ban  Győr  várőrségi  alhad- 
nagy; meghalt  1702-ben.  Neje  Vépi  Ilonától,  ki  utóbb  Bokány  Ist- 
vánhoz ment  nőül ,  gyermekei : 

Imre  Győr  megyei  táblabíró,  meghalt  1777-ki  febr.  2-án,  kora 
83-dik  évében.  Torkos  Krisztinátóli  gyermekei  közül  Sándor  meg- 
halt atyja  előtt  1755-ben.  Hitvese  mesterházi  Nagy  Erzse  utóbb  Ene- 
sey József  neje  lőn. 

Zsigmond  (szintén  Istvánnak  Vépi  Ilonától  fia)  megh.  1735. 
ElsŐ  neje  Thulmon  Krisztina  j  a  második  Gergye  Magdolna,  ki  később 
Scháli  Istvánnal  kelt  egybe.  Mindkét  nejétől  egy-egy  leánya  maradt. 


Eogel.  iíd 

István  (Istvánnak  Vépi  Ilonától  fia)  győri  alhadnagy  volt; 
meghalt  1745-ki  dec.  2I-én,  kora  68-dik  évében.  Első  nejétől  az  Uraj- 
Uj faluból  való  Palásty  Évától  bárom,  (György,  Éva,  Krisztina), 
második  nejétől  nagykoltai  Vidos  Klárától,  kivel  1 7 15-ben  kelt 
egybe,  és  ki  1746-ban  kora  47-dik  évében  balt  meg,  hét  gyermeke 
született.  Ezek  közül 

György  herczeg  Esteéházy  ügyvéde  volt.  Mivel  Kis-Hont ■  me- 
gyébe költözött,  1732-ben  Győr  vármegyétől  nemességéről  bizonyít- 
ványt vett  ki.  Meghalt  1755-ki  aug.  10-én.  Br&dnói  Fabriezi  Anna 
Máriától  egy  fia  János  nőtlenül  halt  meg  1772-ben,  kora  36.  évében. 

József  (Istvánnak  fia)  cs.  kir.  kapitány  volt  a  Gratveu  ezred- 
ben. Meghalt  1784-ki  dec.  17-én,  kora  54-dik  évében  gyermektelenig. 
Neje  Enesey  Sándorné  született  mesterházi  Nagy  Erzsébet: volt. 

László  (Istvánnak  fia  Vidos  Klárától)  meghalt  1777-ki  aug. 
19-én,  kora  53.  évében.  Első  neje  Ostfy  Katalin  ■,  második  Mestérházy 
Julianna,  ki  1792-ki  mart.  20-án,  kora  68-dik  évében  halt  meg.  Ettől 
született  fia 

György  az  iró,  kinek  ivadékát  a  táblázaton  láthatjuk. 

A  család  czimere  kék  mezőben  zöld  tér  fölött  fehér  lovon  nyar- 
galó, vörös  magyar  ruhás,  sárga  csizmás,  kalpag os  vitéz,  kivont  kard- 
dal. A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szintén  olyan  öltözetű  gyalog 
vitéz  emelkedik  ki,  kivont  karddal.  Foszl&dék  jobbról  arany-kék,  balról 
ezüst  vörös  *). 

A  család  G  ö  r  s  ö  n  i  előnévvel  is  él ,  így  irta  magát  1 604-ben 
Veszprém  vármegye  szolgabirája  görsöni  Enesey  István. 

Engel  család.  Hazája  Szepes  vármegye. 

A  czimeres  nemes  levelet  E  n  g  e  1  Mihály  kapta  1800-ban, 

A  czimer  négyfelé  osztott  paizs.  Az  első  és  negyedik  ezüst  mező- 
ben zöld  térről  száraz  fa  nyub'k  fel,  mélyen  fekete,  holló  (vagy  rigó?) 
ül.  —  A  második  és' harmadik  vörös  mezőben  koronás  fehér  oroszlán 
áll  hátulsó  lábain  ,  első  lábait  ragadmány  után  nyújtva  ki.  A  paiza  fö- 
lötti sisak  koronáján  két  fekete  kiterjesztett  sas-szárny  között  pánczé- 
los  kar  könyököl ,  kivont  kardot  villogtatva.  Foszladek  jobbról  ezüst- 
fekete, balról  ezüst-vörös  2). 

Közülök  Ehgel  Sándor  Szepes  vármegye  1838 — 1842  ben 
főjegyzője ;  Engel  József  1842-ben  esküdtje. 


')  Burgstaller  ;  Collectio  Insignium  nob.  Hong.  Faro.  D«c*d. 
2)  Adarai  Souta  Genlíl.  tom.  II. 


40  Engelhard  -  Euyegfcy. 

Engelhard  család.  1791-ben  neraesittetett  meg  Engel- 
hard József. 

Czimere  négyfelé  osztott  vért.  Az  első  és  negyedik  kék  mezőben 
magas  fakó  szildán  egy  barna  bagoly  ül .  csőrébon  iró-tollat  tartva.  A 
második  és  harmadik  vörös  mezőben  söld  téren  fehérbe  öitözött  szár- 
nyas angyal  áll,  jobb  kezét  esküre  felemelve.  Ugyanaz  emelkedik  ki  a 
paizson  lévő  sisak  koronájából  is.  Fos zladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról 
ezüst-kék  1). 

Engrelui&yer  család.  Göraör  és  Zemplin  vármegye  czimer- 
leveles  családai  sorában  áll *). 

ISngSer  C!**lífc4f .  Szintén  GőmÖr  megye  nemes  családai  közé 
soroztatik  3). 

S£ mg I  család.  Eagi  Jakab  és  Kerestél y  szerzek  a  czi- 
meres  nemes  levelet  1792-ben.  Az  utóbbi  mint  Magyarország 
történeteinek  német  nyelven  egyik  kitűnőbb  irója,  szerze  hirt  és 
érdemet  nevének. 

Czimerpaizsa  először  víz-szintesen  kétfelé ,  és  az  így  képzett  alsó 
osztály  függőlegesen  ismét  kétfelé  oszlik.  A  felső  vörös  mezőből  félig 
egy  szárnyas  fehér  angyal  wytilik  fel,  jobbjában  iró-tollat,  a  balban 
zöld  koszorút  tartva.  Az  alsó  jobboldali  kék  mezőben  zöld  térről  egy 
arany  karó  mellett  szőlőtő  virit ,  két  lefüggŐ  piros  szőlőfürttel  Az  alsó 
baloldali  fekete  mezőben  arany  buza-kév-e  látható.  —  A  paiza  fölötti 
sisak  koronájából  a  leírthoz  teljesen  hasonló  angyal  emelkedik  ki.  — 
Foszladék  jobbról  ezüst- vörös,  balról  arany  kék  '). 

IRtigfty  család.  Ugocsa  megyében  e  század  elején  Dabólczon 
birtokosok  közülök  E  n  g  h  y  Mihály,  Ferencz  és  Márton'). 

SEííííz  család.  Zemplin  vármegye  czimer-leveles  családainak 
egyike  e). 

JBSxisel  Rezső  család.  Hazája  Nyitra  és  Pest  vármegye.  Elő 
tagjai  közül  Ensel  Rezső  Sándor  előbb  ügyvéd ,  a'  magyar  Corpiu 
Juris-bani  alapos  jártasságáról  szerzett  hirt.  Szintén  az  ügyvédi  pá- 
lyán állnak  Ensel  Rezső  József  és  Kálmán. 

Eaiyeghy  család.   A  XVII.  században   birtokos    Komárom 


')  Collcct.  Herald.  Ms.  pag.  130-  és  Adami  Scuta  genfcil.  tora.  II. 

*)  Bartliolomaeides  C.  Gömor  p.  144.  és  Szirmay  C  Zemplin  not.  top.  111. 

3)  Bartliolomáejdes  C.  Gömör  p.  144. 

4)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  ÍJ. 
J)  Szirmay  C  Ugocsa  pag.  157. 

')  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  pag.  111. 


Ifinyody.  41 

vármegyében.  1671  -ben  Enyeghy  János,  Neszkenyey  Erzsébet 
előbb  Enyeghy  utóbb  Molnár  István  özvegye  s  többen  az  egész 
kö  m  1  ő  d  i  pusztát  Pázrnándy  Györgynek  és  nejének  adták  él 1). 

Enyedy  család.  Lakhelye  Ugocsa  vármegye.  —  Közülök 
Enyedy  György  1760-ban  Ugocsa  vármegye  fószolgabirája. — 
Másik  Enyedy  György  —  ugy  látszik  —  az  előbbinek  ü'a  e  szá- 
zad elején  (í 805-ben)  ugyanott  rendszerinti  esküdt,  birtokos  Veléte, 
Csarnató  és  Tamás- Várallya  helységben  2). 

Győr  megyében  szintén  voltak  E  n  y  e d  y-ek  ,  hol  Enyedy 
Gy Örgy  Í648-ban  Csikvánd  helységbeü  részét  Sándor  Györgynek  és 
Kávásy  Margitnak  zálogitja  el  3).. 

Enyedy  csal&d.  Erdély  több  ilynevü  egyént  mutatott  fel, 
kik  közül  néhány  a  XVI.  és  XVJI.  században  az  irodalmi  pályán  szere- 
pelt. Enyedy  György  a  superintendens  latin  hit-tani  munkáján  kí- 
vül magyar  versekbe  l'ordítá  le ,  s  nyomata  ki  1577-ben  Dcbreczenben 
„G  ismunda  Histori  a':-ját 4). 

Egy  századdal  később  Enyedy  János  kézdi-vásárhelyi  helvét 
hitv.  lelkész  —  ki  külföldön  is  tanult,  —  latin  munkáján  kivül  szintén 
Mennyei  szó.  Nagy- Várad  1657.  és  Isten  ígéretének  felnyitott  arany  bá- 
nyája. 1665.  czimü  magyar  könyveket  adott  ki b). 

Ugyanez  időben  Enyedy  Sámuel,  ki  Utrechtben  is  tanult,  — 
Enyeden  tanár  latinul  adott  ki  könyveket.  E  két  utóbbi  előtt  élt  pedig 
—  ugy  Játszik  — 

Enyedy  Pál,  kinek  „Erdély  veszedelméről  irt  éneke"  czimü 
krónikája  maradt  fel  c). 

Mindezeknek  azonban  valamint  eredetökről ,  ugy  nemességökrŐl 
is  semmit  sem  tudunk ;  valamint  arról  sem :  voltak  e ,  s  mily  családi 
összeköttetésben  az  alább  következőknek  őseikkel? 

Doboka  vármegyében  1702-ben  M.  Derzsei  birtokosnak  és  só- 
haszonban  részesültnek  iratik  az  Enyedy  család  7). 

Be  ne  de  ki  Enyedy  Sámuel  kolosvári  polgár  és  órás  1767- 


')  Fényes  :  Komárom  várm.  155. 

*)  Szirmay  C.  Ugocsa  pag.  60.  62. 147. 151.  154. 

*)  Ráth  Károly  ur  közlött  adatok  szerint. 

*)  Benkó  József:  TYansylvania  Gener.  II.  p.  355. 

s)  Ugyanott  pag.  388. 

•)  Gr.  Mikó  Imre  Erdélyi  történelmi  tár.  I.  169.  s  küv.  lapon  kiadva. 

7)  Hodor:  Doboka  várm.  73. 


48  EAMnffy. 

ben  latinul  a  Kör  négyszögitéséről  irt  éa  nyomatott  ki  érte- 
kezést '). 

Vonyaczki  Enyedy  Sámuel  1794-ben  Kővár  vidék  alkapi- 
tánya  volt. 

Enyedy  László  —  előnév  használata  nélkül  —  1815-ben  gu- 
bernialis  titoknokul  és  levéltári  igazgatóul  olvastatik.  Éa  tán  ennek  fia 
azon  Enyedy  László  ,  ki  1847-ben  szintén  a  kormányszéknél  fogalmazó 
volt. 

Ezeken  főiül  egy  sereg  Enyedyt  látunk  Erdélyben  kormányszéki 
kisebb,  és  városi  hivatalokban  az  1794  -  1847-ki  időkőzben;  és  köztök 
Szathmári  előnevü  Enyedy  is  feltűnik,  kik  közül  Sándor  mérnök 
(1847-ben). 

Elegendő  adatok  hiányában  azt  sem  mondhatni  meg ,  váljon  az! 
előszámláltak  közül  melyiknek  ősei  közül  volt  azon  Cserey  által  med- 
gyesi  szásznak  irt  Enyedy  Gál ,  ki  1679-ben  Béldi  Pál  ellenében  szin- 
tén a  török  portára  küldetett a). 

BÖdÖnffy  csatád.  (VinnaiésNagynúhályif).  Az  Eödönffy 
(EwdenfFy)  családot  azon  hazánkba  jött  Wasserburgi  Wenczelintől 
eredeztetik ,  ki  sz.  István  király  alatt  Koppány  (=  Kupa)  sümegi 
vezért  legyőzte. 

Bizonyos  az,  és  a  volt  kir.  tábla  előtt  1750-ben  báró  Sztáray 
Imrének  a  Mariassyak  ellen  indított  perében  törvényesen  is  hitelesítő  - 
tett,  hogy  a  család  törzse  Jákó4)  1249-ben  élt,  kinek  neje  Zoboszló 
fiának  Péternek  leánya  Katalin  volt.  Ennek  utódaitól  származtak  a 
gróf  Sztárayak ,  a  kihalt  nagymihályi  Bánffy,  nagymihályi  Pon- 
grácz,  Eördögh,  Eödönffy,  Thibay,  Vinnay,  Zo- 
bránczy  családok5),  a  mint  tudniillik  vagy  a  család-alapító  nevé- 
től ,  vagy  az  Örökölt  birtoktól  nevet  nyertek. 

Jákótól  mint  származik  le  az  Eödönffy  család,  a  következő  táblá- 
zat szembe  tünteti  : 


J)  Benkő  József :  Transylvania  gen.  II.  473. 

*)  Cserey  Mihály  Históriája  109.  I. 

8)  Szirmay  C.  ZempUn  not.  top.  79  ~  81. 

4)  Azt  hiszem  ,  megkülönböztetendő  a  Venczelliii  utóda  említett  J  a  k  ó 
azon  J  á  k  nemzetségről  (genus) ,  mely  a  Dunántúl  telepedett  meg ,  és  melynek 
egyik  máig  virágzó  ágazatát  teszik  a  gróf  Niczkyek. 

5)  Szirmay  id.  h. 


ECdőuifv. 


43 


Jákó  1249. 


András 
1&90. 


Mihály 

1344. 

a  Sztáray  cs.  tönse. 


Eöclön  Lörinez. 

1344.  1344. 

az  Eördögh  cs.  őse. 


János 
1416. 


László 
(Recsithei  Orsolya) 


Mihály 
1455. 


Pál 
(Orosz  Kata) 


Miklós 

■  .     .A-    ,  ■ 


Margit  Adviga         András     Gergely 

i  (Bácskai    (Dengeleghy  (Anna  özv. 
Zsófia    László    István).     '   Bernát)  '        1494) 


László 

* , 

Kristóf 
1520. 


Benedek 
(Zsuzsanna) 


Kristóf 
1590. 
'Bctü  4P»»y  Judit) 

-   —  A  i 

Kristóf 
1634. 


János 
« 


Ferencz 
1571. 


Maltyus     Imre     András       Ambrus 
1486.  1.  Pazdicsi 

Agata  1459. 
2.  Karoly 
Agata  1479. 


T 


Gábor 


László 
László 
László 
János 


György  1663. 


István 
1463. 


Imre 
(Czekei  .Kriszt ) 


János    Márton            György  Orsolya 

f             f          (özvegye  Kata)  (Bácskai  Miklós) 

1520.  i 

r 


Albert 
1475. 


László  Tamás 

(Orosz  Eufemia) 


András 
1548. 


Potentiana 

(Butkay 

Mihály) 

1528. 


Orsolya  János 

(Soos  György     (Pázmány 
Özvegye  1589.)     Borbála) 


Mihály 

1528. 

(Czekliueczky 

Kata) 

András 
1554. 


János 
1520. 

(Csáholyi  Orsolya) 

— A , 

Folyt,  a  köv.  laj\ 


Fet  encz 
(1.  Soos     (1.  Szentmariay 
Dóra.  Borbála. 

2.  Valkay     2.  Soos  Anna) 
Anna) 


Zsigmond     Jáuos 


László 
1663. 
(Varanay 
Judit) 


Zsuzsa 

(l.  Dessewffy 

Ferencz. 

2.  Szirmay 

István) 


Kristóf  Gáspár         Simon  Kata  Anna     Fruzsina     Mihály 

.1590.  (1.  Lucia.         1597.      (Segnyey  Zsig.n.) 

2.  Segnyey  Sára) 


44 


Eödönflry- 


János     ki  at  előbbi  lapon. 
1520. 
(Csáholyi  Orsolya) 


Tamás  István 

(Butkay  Klára)        (J3eregnyöi 

i   Bessenyei  Bora) 


Ferenez 
1552. 

Anna 
(Csanády  Istv.) 


András 

lEödenüy 

Anna) 


Anna        János     Zsófia     Kiáia 
(Eödönfi      1573.     (Soos 
András)  István) 


Bernát  1553. 
(PolykaKata) 


Péter     Pál     Margit     Zsuzsanna 
1582.    1574.  (Izdenczy 

Tá^T  Györgjr> 

1570. 
(Orlay 

Erzse) 

MikloT1 
1609. 


A  táblr  élén  álló  törzsnek  Jákónak  András  fiátóli  három  unokája 
által  három  fő- ágra  oszlott  a  család;  a  három  testvérek  egyike  Eöden 
(Euden)  lett  törzse  és  név-adója  az  Eödönffy  családnak  ,  mely  név 
azonban  gyakran  Edenffy,  Edenfi,  Eüdönfy  változásokkal  is 
fordul  elő  a  régi  levelekben. 

Eödönnek  ismét  négy  fia  van ,  azonban  közülök  kettőnek  László- 
nak és  Benedeknek  ága  csakhamar  elenyészik. 

Minthogy  a  család  történeteit  illetőleg  kevés  adataink  vannak, 
teljesen  meg  nem  határozhatjuk,  váljon  a  János  ágán  Imrének  László 
fiától  unokája  László,  vagy  pedig  Pálnak  ágin  László  az  Orosz 
Eufemia  férje  volt-e  ?  azon  Eödönffy  László,  ki  Szapolyay  pártján 
annak  egyik  hadvezére,  és  1550-ben  erdélyi  vajda  volt  ')»  midőn  Ken- 
deffy  Jánossal  a  háborgó  oláhokat  kiverték  2). 

Jánosnak  ágán  Benedek  unokája  Ferenez  1559-ben  Zemplin 
vármegye  követe  volt,  elesett  a  szolnoki  basa  Sasvár  elleni  harezban 
1579  ben  3). 

Másik  Ferenez  — valószínűleg  Lászlónak  Orosz  Eufemiától 
fia  —  1632-ben  gyalogsági  csapat  vezér  *). 

A  család  a  XVII.  század  végén  fí-ágon  kihalt,  léány-ági  utódaik 
Pál  ágán  az  egyik  vonalon   Lászlónak  Monoki  Borbálától  született 


')  ístvánffy  História  R.  H.  1685-ki  kiadás  193.  lapon  ,  hol  Ud  ea  f  f  i-nak 
iratik.  —  Szirmay  C.  Zemplin  not.  historica  6i.  68.  —  Magyar  történelmiem- 
lékek.  Kiadja  a  m.  tudom.  Akadémia  másod,  osztály  11.  köt  61.  lap. 

')  Isivánffy  id  h.  192.  lap. 

8)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  hislorica  pag.  74.  88. 

*)  Ugyanott  166.  1. 


Eölvedl  -  E*rdőgh.  45 

leánya  Zsuzsanna  előbb  Dessewffy  Ferenczné  ,  utóbb  Szirmay  István- 
né  *)  által  a  Szirmay ak  stb. 

Ugyancsak  Pál  ágán  Bernátnak  leánya  szintén  Zsuzsanna  Iz- 
denczy  Györgyné  által  Dienes  György  s  ezek  ivadétói. 

BSÖIvedi  család.  (f).  Békés  megyében  fekszik  ölve  cl  vagy 
ölyved  puszta ,  melyről  e  család  nevét  vette  ,  azonban  neve  külön- 
féleképen de  E  wl  i  j  ueth,  Ellywelgh,  Eöl  végy  i,  Elovelgy- 
nek  is  íratott. 

A  család  Békés  megyében  virágzott. 

148 l-ben  E  ö  1  v  e  d  y  Mihály  Békés  megye  első  alispánja 
volt  3). 

1 505-ben  E  ö  1  v  e  d  y  János  nádori  ítélő  volt,  63  Némethit 
(ugy  látszik  Gyulát)  kapta  adományba3).  Neje  Anna  Al-Csébi 
máskép  Gacsaíyi  Lászlónak  leánya,  kivel  családot  igy  alapíta  ') : 

Eölvedy  János 

1505.  itéiőniester. 

(Gacftaiy  Aana) 


._  - K . 


János  Jvata 

— i         (Kerecítény  András) 


Kata 

(Miakolczy 
Ambrus  deáck) 

Bírt  a  családból  EölveJy  Ambrus  1552-ben  Bihar  varmegyében 
Pethend  (Pethlend)  helységben  egy  portát  5). 

Kihalási  kora  ismeretlen. 

SSdcdőgii  család.  (Nagy-Mihályi).  Egy  törzsből  ered  az  előbb 
tárgyait  Eödönffy  családdal.  (Lásd  ezt). 

A  közös  törzsnek  az  í 249-ben  élő  Jakó-nak  fia  Andrús,  en- 
nek egyik  Ha  L  ő  r  i  n  c  z  1344-ben  él.  és  atyja  Lászlónak,  ki  Eör- 
dögh  névvel  neveztetett ;  ef  tol  igy  jő  le  a  családfa  6)  a  múlt  század 
végéig ; 


i)  Proio«.  C.  Neograd  anni  1670.  és  Szirmay  C.  Zemplin  not.  histor. 
pog  298. 

■)  Gr.  Teleky  Hunyadiak  kora  XI.  köt.  13.  1.  hol  „de  E  vr  1  i  j  u  e  t  li<:  áll. 

s)  Verbúczy  Tripartitnma  Exordiumában ,  hol  Elly  welgh-nek  iraíik.  — 
És  Lehoczky  Síeminatogr.  I.  115.  és  II.  175.  hol  Eöl  végy  í  nek  iratik. 

*)  Wagner  Mas.  tom,  LXX.  p.  29S.  hol  E  l  o  v  e  1  g  y-nek  iratik. 

s)  Bielek  Majores  Hung.  p.  138. 

•)  B.  Sziáray  Imrének  Mariasayak  ellen  173ö-ban  indiíott  curiai  peréből. 


46  Eőrdögb. 


Lórincz 
1344. 


László 

Eördögh  nevű. 

i 1 

János  Gyöngy 

Thibay  család  őse. 


András 

f 1 1 

Lórincz 
i * . 

László 


János 

1779. 

Zemplin  megyében  Eördögh  nevű  család  bir  é  század  elején 
Megyaszón  ')■ 

SBÖffdögh  család.  (Lászlófalvi}.  Thurócz  megyei  törzsökös 
régi  ejsalád.  A  család  őse  Othmar  Pirk  a  Bobovrik  földnek  a  mos- 
tani Lászlófalvának  első  szerzője,  Thurócz  várához  tartozott 
jobbágynak  fia  IV.  Béla  királytól  1250-ki  (X.  Cal.  Junii)  kapta  a  neve- 
zett birtokra  az  adomány-levelet2).  Fiai  Gyuge  és  Thleus  Jurk 
vagy  V e  1  i c s  voltak.  Az  elsőtol  származik  az  Eördögh  család, 
V  e  1  i  c  s  pedig  törzse  a  Lászlófalvi  V  e  1  i  c  s  családnak.  (Lásd  ezt) 
A  családfa  következőleg  3)  jő  le  : 


*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  230.  1. 

*)  Regestrum  de  Thurócz  Engelnél  Monumenta  Ungiica  pag  81.  83.  — 
Bobovrik  a  Regestrumban  Boboirni  k-nak  iratik.  Ugyanott  a  törzs  Pirk 
Pynk-nek  is  olvastatik  :  „Béla  Rex  terram  Wida  in  Thuroch  ,  tine  haerede  deceden- 
lis  ,  tini  (trctíro  svfficientem  ,  qvam  fidelis  suus  Michh  Comes  de  Zolum,  Gyuge  e  t 
Guchfiliis  P  yn  h  ,  ac  Ladislao  Zek  de  Thuroch  per  svas  literas  assignatset ,  el 
ij  sa  terra  ab  eisdem  Gyuge  et  Guch  fuissel  alienata  ,  eisdem  Gyuge  el  Ladislao  dimi- 
sisset  possidendam  ,  qui  idem  facere  ten«bantur.H  —  1364-ki  okmányról  pedig  ez 
iratik  :  „Lrae  Reambvlaloriac  super  Bobotcnok  inter  Kicolaum  et  Paulum  de  Bobotc- 
noky  ac  nobilem  Dnam  relictam  Laurentii  filii  Boda  de  eadem"  etc. 

*)  Gencal.  auth.  Mss.  tom  I. 


ütördögh. 


41 


Pirk  Othmar 
1255. 


Gyuge  1274. 
az  Eördögh  család  törzse. 


Velics 
a  Velics  család  törzse. 


Miklós 
1290. 


Boda 
1326. 

i — -^ 1 

Lőrincz 

1356. 

A.,    ,,- 


Pál  1422. 
Etirdögh-nzk 
neveistetett. 

Eördögh  Péter 
Í470. 

i —  -■* 1 

János 

Eördögh  de  Lászlófalva. 

1506—1547. 


László 

, * , 

Márton 
1557. 


György 


János      Kata     Rebeka     Bora 


György 
1625. 


János 

1643. 

i ? 1 

György 


Miklós 

bírt  Felső-  és 

Alsó-Atrak , 


György 

1730. 

Thurócz  v. 

jegyzője. 

t 


Ádám 
t 


András    Vásárd,  Ramócz. 


István 

(Hrabovszky 

Mária) 


Kristóf        Péter 
i  t  .1555. 

(Rajtsány 
Kata) 

Dániel 

(Koropi  Sterbich 

Horváth  Anna) 

i * 1 


János 

1573. 

Thurócz  várra. 

alispán. 

os  Alsó-tásárdi 

vonal  törzse. 


Katalin 

(Sujanszky 

Mihály) 


Márton 
1766. 


János 
Lásziófalván. 


György 
Lászlófalván. 


György 
t 


Dániel 

Szabolcs  várm. 

alispán. 

i * H 

György 

Szabolcs  várm. 

szolgabíró  1720. 

(Pontéi  Anna) 


Ádá 


m 


János  András      György    Ádám 

Zólyom        Thurócz 
megyében,     megyében, 


Gábor 


András 

Szaholcs 

megyében. 


N. 
(Balogh  Sándorné) 


Mint  látjuk,  a  család  Thurócz  megyében  hivatalokat  viselt. 

Egy  némely  ág  elszakadt  Szabolcs  és  Zólyom  megyébe  is;  az 
előbbiben  szintén  fő  megyei  hivatalokat  viselt,  mint  alispánságot, 
szolgabiróságot  stb. 


48  Eöidögh  -  Eöry 

A  családfa  —  •  mint  látjuk  —  c?ak  a  múlt  százat]  végéig  terjed. 

Legújabb  időben  a  család  tagjai  közül  Szabolcs  vármegyében 
E  Ö  r  d  ö  g  h   A  u  r  6  1  al-szolgabiró  í  838-ban. 

Sőt  Erdélybe  is  átszivárgott  e  család ,  hol  Lászlófalvi  Eördögh 
János  1794-beti  —  mint  a  Hivatalos  tíazti  névtár  mutatja  —  a  kamarai 
sóhiva tálnál  pénztári  tiszt  volt,  1815-ben  faár  Vízaknán  pénztárnok. 
jÉs  tán  ennek  fia  Eördögh  Károly  1815-ben  Maros-Ujvaroct  írnok. 

JRÖrcíölflí  család.  (Pölüekei).  Dunántúli  Zala  megye;  család, 
kik  közül  peleskei  Eördögh  Miklós  14ö9-ben  egyike  azoknak,  ki  Má- 
tyás király  ellenében  Pridriket  királyivá  választják  l). 

Pölöskei  Eördögh  Simon  ÍG25-ben  a  Dunántúli  részek  or- 
szágos alkapiíánya  *). 

Lehoczky  szerint  Horvátországból  eredt  e  család  ,  nevét  a  V  ra- 
govi eh  névből  vette  volna.  E  családból  János  és  András  bírta  Vá- 
rasd megyében  Marasoe z-ot.  Eördögh  János  1458-ban  Marasocz* 
ról  irta  előnevét  3). 

De  irta  a  család  magát  Wragoveczról  is  *). 

Kördög:}*  £*íl!»«i  (Gyapoli).  Zemplin  megye  csatádat  közé 
számítja  Lehoczky  h).  Ugyancsak 

Lehoczky  szerint  B  u  3  i  E  Ö  r  d  ö  g  h  család  Somogyban, 

Trstyeni  Eördögh  család  Torna  és  Trencsm  megyében  él  6). 

Volt  hazánkban  még  egy  E ördög  h  család  ,  mely  azonban  igaz 
néven  Teufel-nek  neveztetett,  s  ebből  volt  EJördögli  Mátyás 
í.  "Ferdinánd  király  egyik  hadvezére  ')  Azonban  családjának  vi»»zan- 
tagságai  ismeretlenek. 

Más  ilynevü  családokat  e  munkában  Ördög  név  alatt  találunk. 

EiSrj  család.  (Felső -Eőri).  Vas  vármegyei.  FelsŐ-Eőr  hely- 
ségének egyik  nemes  családa.  (Lásd  B  e  r  t  h  a  család) 

1586-ban  él  felsŐ-eŐri  Eöry  János,  kinek  neje  Kaan  Antalnak 
leánya  Ilona.  Ez  az  emiitett  évben  ipja  ellen  tiltakozott  a  Mesteri 
birtokrész  eladása  miatt  a  Vasi  káptalan  előtt. 


»)  Kaprinay  Diplom.  II.  p.  249. 

*)  Oklevél  fUík  Károly  ur  közléséből. 

*)  Kaprinay  Diplom.  II.  p.  140. 

*)  Kovacsics  Supplem  ad  Vestigia  Comitorum  II.  p.  309  -310. 

s)  Lehoozky  Stemmatogr.  II.  115. 

')  Ugyanott-. 

7)  PetUő  Krónika  116.  lap. 


Eftry  -  Eöszedfalvy  19 

1694-ben  élt  Alsó-Mesteriben  E  ö  r  y  Mihály,  kinek  neje  B  a- 
logh  Mária  volt,  1709  ben  már  özvegy  *). 

Köry  család  (Eöri).  Zenuplin  megye  kihalt  családa,  valósz  in il- 
leg különböző  a  íbiebbilöl  '*). 

Eörmezey  család.  (Eörmezői).  Hasonlóan  Zemplin  megye 
kihalt  családai  közé  soroztatik  ö) 

lEÖrsy  család.  Mar  a  X  V.  században  virágzott.  Ewrsi  Pé- 
ternek tia  Imre,  Miklósnak  fia  i i  e  n  e  d  e  k  ,  J  á  n  o  s  n  a  k  íia 
Sebestyén  eltek  1460  ban  *). 

Egy  Eörsy,  1630-ban  Sopron  varmegye  alispánja  és  követe 
volt  *')• 

Eöi»%3  csaiöd.  Erdély  családa,  Ko/.ülök  Eössy  András, 
ki  Szent-Erzsébetet  bírta,  Szapolyay  Zsigmond  János  korában  llaller 
Gáborra]  a  Socinianus  vallásra  tért  6). 

Eösze  család,  Zemplin  megye  ezimer  leveles  családai  közé 
számiüatik  '). 

A  XVIL  századból  néhány  izén  perbeli  iratok  szerint  az  Eösze 
család  uemzékrende  következő  : 

-Eösze  Antal 

( " 1 

Péter 
(Jorán  Ilona) 


Gáspár  Bálás 


_^w 


Péter  Hona  György  András  Zsuzsa 

(Kamondy  Kata)  (Farkas         (Morócza  (Sólyom  Péterné) 

,_— *-  i     Jaiiosné)      Gergelynél 

Katalin  1655. 

(Aíiser  GyÖrgyné) 

JKÖszedfalvy  család.  Öszödfalva  Ugocsa  vármegyében  fek- 
szik, melyet  hajdan  e  család  birt.  Neve  Euzud,  Euzudfalvy. 
Eöszedfal v y-nak  stb.  iratik.  Egy  törzsből  eredt  a  Szirmay, 
Hethény,  csatóházi  Csató,  Sásváry  stb.  családdal  s) 


*)  Regestrum  Fam.  Gyulafi  a  nemzeti  Múzeumban. 
l)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  79. 
s}  Ugyanott  pag.  79. 
V)  Kaprinay  Diplom.  11.  447. 
4)  1630-ki37.  törv.  ez. 

8)  Nag-y  Siabó  Ferencz  Krónikája.    Gr.  Mikó  Imre  Erdélyi  történelmi 
adatok  i.  26.  lap. 

')  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  111. 
8)  Szirmay  C-  Ugocsa  p.  128. 


SO  Eötvös. 

1300-ban  éltek  Ethemnek  fiai  Euzud  (Őszöd)  és  Pál1).  Az 
előbbiről  (Euzudról)  vette  a  család,  és  helység  nevét. 

1370-ben  Eöszedfalvy  László  él. 

1391-ben  birtak  Öszödfalván  Eöszedfalvy  Kopasznak  (Calvus) 
fia  Domokos,  Eöszedfalvy  Miklós  s  a  többiek  ?),  kik  tiltatnak  a  határ- 
igazi tástól. 

1401-ben  éltek  Jánosnak  fiai:  Gergely,  Tamás,  László, 
-r-  Lászlónak  fiai  :Márton,  Domokos;  —  Gergely  nek  fia 
Miklós.  —  Antalnak  fiai  A  1  b  e  r  t  és  János8). 

1417-ben  Eöszedfalvy  Prank  (Ferencz)  Ugocsa vármegye  szol- 
gabirája  volt  *). 

1414-ben  Eöszedfalvy  Miklós  és  Gergely  tiltakoznak  Ve- 
theai  Jakab  és  Istvánnak  Sásváron  beiktatások  ellen  6). 

1499-ben  Eöszedfalvi  Eösz  János  (Ivannes  Ewz  de  Euzud- 
falva)  országbírói  parancs  mellett  sásvári  Veres  Gergely  garázdálko- 
dásai ellen  tanuvallatást  tétetett  6). 

1503-ban  Euzudfalvi  Ewz  László  Zilágyi  Lászlót  Ulászló  ki- 
rály engedélye  mellett  testvéréül  fogadja. 

1506-ban  Ewz  Kata  Eöszödfalvi  részét  Gewde  Mártonnak  és 
Lászlónak  adja  el.  — . 

A  család  ugy  látszik  ez  időtájon  kihalt. 

Eötvös  család.  (Vásáros-Naményi ,  báró).  E  néven  történe- 
teinkben kétségkivül  legelső  azon  budai  polgár  Eötvös  (Euthves) 
János,  kit  a  német-ajku  lakosok  boszujokban  1437-ben  a  Dunába 
öltek 7).  Ez  nevét  aranyműves  mesterségéről  nyeré.  Hogy  azonban 
ezen  János  az  itt  tárgyalandó  vásáros-naményi  Eötvös  családnak  őse 
lett  volna  ?  valamint  okadatolni  nem  tudnók,  ugy  állítani  sem  mérnők. 

A  vásáros-naményi  Eötvös  családnak  —  mint  előneve  mutatja  — 
hazája  Bereg  vármegye ,  honnan  egy  előre  főleg  Szathmár  megyébe 
terjedt  át.  E  két  megyében  viseltek  hivatalt  a  család  tagjai  már  a 
XVII.  században. 

Családi  közlemény  hiányában  kénytelenek  vagyunk  röviden  csu- 
pán a  nyomott  források  és  köztudomás  szerinti  adatokat  felhasználni. 


*)  Szirmay  C.  Ugocsa  pag.  111. 

*)  Ugyanott  pag.  131. 

*)  Kazinczy  Gábor  ur  közlése  szerint  oklevelek  titán. 

')  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  132. 

5)  Ugyanott. 

*)  Ugyanott.  —  ')  Tliuróczi  Chronicon  cap.  26. 


Eötvös. 


51 


Vásáros-naményi  Eöt- 
vös Miklós  1696-ban  Szath- 
már  megye  szolgabirája,  1699- 
ben  adó-rovója  (Dicator)  volt. 
A  Rákóczy  forradalom  alatt 
ennek  kerületi  főbiztosa  *) 
(Districtualis  Commissarius), 
1710—  1714-ben  pedig  Szath- 
roár  vármegye  alispánságát 
viselte  *). 

Ennek  egyik  utóda  M  i  k- 
1  ó  s  Mária  Terézia  király-asz- 
szony  korában  mint  a  Szath- 
már  megyei  fölkelő  nemesség 
vezére ,  majd  mint  cs.  kir.  tá- 
bornok szerzett  érdemeket,  és 
1742-ben  3)  ágazatának  bárói 
rangot  szerzett. 

Tőle  a  bárói  ág  következőleg  származott  le ; 


Miklós 
cs.  kir.  tábornok. 


I.  Ignácz  báró 
szül.  1763.  f  1838. 

főpohárnok. 
(b.  Szepessy  Mária) 


Gábor 

cs.  kir.  kam. 

s  kincstári  tan. 


II.  Ignácz  báró 

főt&rnok-mester. 

(b.  Lilién  Anna 

csillagker.  és  palota-hölgy 

f  1858.  kora  72.) 


József 

szül.  1813. 

ni.  akad, elnök. 

(Rosty  Ágnes) 


Díenes 
szül  1817. 


Júlia 

(gr.  Vieregg  Károly) 


Ilona     Jolán     Lóránt     Mária 


L  Ignácz  szül.  1763-ki  jan.  6-án.  A  középtanodát  Kis-Szeben- 
ben,  a  bölcsészeti  tanfolyamot  Váczon ,  a  törvényt  Kassán  bevégezvén, 


*)  Kaprinay  Mss.  A.  tom.  L.  p.  251. 

»)  Szirmay  Szathmár  várm.  1. 130. 133. 137. 

3)  Lehoczky  Steraraaíogr.  I. 


4* 


5t  Eótvfts. 

1783-ban  nőül  vévé  b.  Szepessy  Máriát,  és  életének  e  legszebb  kor- 
szakát Borsod  megyében  Sályi  magányában  tölte.  1786-ban  II.  József 
császár  az  általa  szervezett  uj  rendszernél  őt  a  Tiszán  inneni  kerületi 
táblához  Eperjesre  titoknokul  s  előadóul  alkalmazta.  E  hivatalnak  a 
császár  kora  halála  után  megszűntével  ismét  szerényen  Sályi  birtokába 
vonult,  honnét  csak  az  1790.,  1792.  és  1796-ki  országgyűlések  szóliták 
ki  őt  rövid  időre.  Nagybátyja  báró  Splényi  Ferencz  váczi  püspök  ha- 
gyatékának tárgyalásakor  érintkezésbe  jővén  a  kir.  udvari  kamarával, 
humánus  de  férfias  föllépése  annyira  megkedveltetek  Őt,  hogy  1797-ben 
minden  folyamodás  nélkül  ugyanazon  kir.  udv.  kamarához  tiszteletbeli, 
majd  rendszeres  tanácsosnak  neveztetett  ki.  Ezen  minőségben  annyira 
kitünteté  erélyességét .  hogy  hivataloskodása  első  éveiben  is  több  ér- 
dekes kiküldetésekkel  megbízatnék,  s  ;t  többi  éveket  is  többnyire  a  kir. 
kincstár  körén  kivül  biztosi  minőségben  töltené.  0  hajtotta  végre  lobbi 
közt  az  egri  püspökség,  s  belőle  kiszakasztott  kassai  és  szathmári  püs- 
pökségek  és  káptalanok  közt  az  osztályt ,  és  ez  osztálynak  első  terve- 
zője is  ő  volt.  1802-ben  a  felség  felszólítására  tervet  dolgozott  ki  a 
koronái  és  kincstári  jószágok  jövedelmeinek  emelésére,  mely  után  belső 
titkos  tanácsosi  czimmel  feldíszítve,  a  kincstári  jószágok  igaz- 
gatásával bizaték  meg.  1806-ban  a  kir.  udv.  kamara  elnöke  lőn  1812-ig, 
midőn  korona-őrré  neveztetett,  és  e  hivatalába  dec.  12-én  be  is  iktatta- 
tott. 1814-ben  Gömör.  1816-ban  pedig  Hont  vármegyei  főispáni  he- 
lyettessé, 1824-ben  pedig  Abauj  vármegye  valóságos  főispánjává,  és 
kir.  főpohárnok-mesterre  neveztetett  ki.  Közben  az  1825. ,  1830.  és 
1832-ki  országgyűlések,  s  az  ezeket  követő  bizottsági  munkálatok  fog- 
lalák el  idejét.  Mégis  talált  módot,  hogy  munkásságát  a  tudományos 
irodalom  terén  is  hasznossá  tegye.  Kiadott  munkái  ezek:  1)  „Extractus 
Synoptico-Encyclopaedicus  Legum  in  Corpore  Juris  Hung.  content.  in 
suas  materias  divisus."  Budae  1829.  ívrét.  —  2)  „Index  Synopticus 
Actorum  Comit.  ab  Anno  179%  usque  1825/,."  Budae.  ivrét.  —  Hű 
ségét  és  munkásságát  a  felség  1838-ban  szent  István-rendjének  közép- 
keresztével jutalmazta  meg,  mely  kitüntetés  utáu  röviddel  utóbb  június 
12-én  munkás  és  hasznos  életét  befejezé. 

II.  Ignácz  atyjának  nyomdokin  járt  a  hivatalos  pályán.  1823- 
ban  már  Sáros  megye  főispáni  helyettesévé  lőn,  mely  hivatalba  febr.  3. 
iktattatott  be,  utóbb  ugyanazon  megye  főispánja,  cs.  k.  kamarás,  m.  kir.. 
udv.  alkanczellár,  val.  belső  titkos  tanácsos,  és  főtárnok-mester  (1841.) 
Meghalt  185 L  aug.  21.  özvegye  báró  Lilién  Anna  csillagkeresztes 
és  palotahölgy  meghalt  1858-ban,  kora  72-ik  évében.  Gyermekei  közül: 


Ifiötvös.  53 

József  szül.  1813-ki  sepr.  3-án  Budán.  Eleintén  a  hivatalos 
pályán  állott,  s  1837-ben  az  eperjesi  ker.  tábla  ülnöke  volt  Később 
azonban  teljesen  az  irói  térre  lépett ,  melyről  1848-ban  magyar  köz 
oktatási  miniszterül  választatván ,  errőli  lemondása  után  ismét  magá- 
nyába vonult.  Mint  iró  (A  ,Karthausic  stb.  szerzője)  és  publicista  egy- 
iránt  a  legkitűnőbb  helyet  foglalja  el  ')•  1855-dik  óta  a  magyar  Aka- 
démiának másod  elnöke. 

I.  fgnácznak  testvére  volt  báró  Eötvös  Gábor  e  század  elején 
(1810-ben)  cs.  kir.  kamarás,  kincstári  tanácsos,  és  a  kassai  kamara  igaz- 
gatója. 

A  bárói  ágazat  czimere  —  mint  fölebb  látható  —  rendszerint 
négyfelé  osztott  patzs ,  az  alsó  két  udvar  közé  azonban  még  gu!a  alak- 
ban egy  Ötödik  udvar  nyúlik  fel ,  melyben  zöld  mező  közepén  egy  fo- 
lyam hullámzik.  Az  első  és  negyedik  udvar  ezüst  mezejében  hátulsó 
két  lábán  fekete  medve  áll ,  első  két  lábában  nyitott  könyvet  tartva 
(A  Splényi  czimerbŐi  véve)  A  második  és  harmadik  udvar  vörös  me- 
zejében hátsó  két  lábain  arany  oroszlán  áll ,  első  lábaival  fehér  liliomot 
tartva.  A  közép-paizs  kék  mezejében  arany  grif  áll }  kivont  karddal. 
Az  egész  paizson  a  bárói  korona ,  s  azon  három  nyitott  sisak  ,  melyek 
közül  a  jobboldalinak  koronájából  ragadmány  után  nyúló  grif  nyúlik 
ki ;  a  középső  sisak  koronájából  két  elefánt-orrmány  között,  —  melyek- 
nek jobboldalija  félig  fehér  félig  fekete,  s  belőle  kék  zászló  lobog,  a 
baloldali  orrmány  pedig  félig  vörös  félig  arany ,  s  belőle  fehér  zászló 
leng,  —  pánczélos  és  sisakos  vitéz  emelkedik  ki,  kivont  karddal.  A  har- 
madik (baloldali)  sisak  koronájából  oroszlán  emelkedik  fel  ragadozásra 
kinyújtott  lábakkal.  A  jobboldali  sisak  foszladéka  ezüst- fekete,  a  kö- 
zépsőé arany-kék ,  a  baloldalié  arany-kék.  A  paizst  két  oldalról  tela- 
monok  gyanánt  két  egyszarvú  tartja  *). 

A  nemesi  ágazat  nemzedéke  legnagyobb  részben  Szathmárban 
megyei  hivatalokat  viselt;  igy 

Eötvös  József  1718— 1721-ben  szolgabíró,  1732-ben  másod, 
1738  — 1746  ban  első  alispán  volt3).  1770-ben  a  Tiszán  túli  ker.  tábla 
ülnöke. 

Miklós  1754-ben  szolgabíró  *). 

Sándor  1760-ban  Bereg  megye  alispánja. 


»)  Lásd  életét  Ujabb  ismeretek  tár.  III.  58.  lap. 
*)  Adatni  Scuta  geutil.  totn.  IL 
3)  Szirnaay  Szatbmár  várra.  1. 130. 
*)  Ugyanott  L  135. 


54 


Eötvös. 


•  László  1765-ben  főszolgabíró,  1785-ben  első  alispán  voít :  utóbb 
királyi  tanácsos.  Első  nejétol  báró  Toroczkay  leánytól  fia  Sándor  a 
nagybányai  törvényszéknél  ülnök  volt  (1807-ben  másod  alispán).  — 
Második  nejétől  tasnád-szántói  B  e  e  s  k  i  Klárától  fia  L  á  s  z  1  ó. 

Imre   1806-ban  a  Tiszántúli  ker.  tábla  ülnöke.  Neje  Klobu- 
siczky  Czeezilia. 

Eötvös  Mihály  1848-ban  szintén  Szathinár  várraegye  alispánja. 

A  nemesi  ősi  czimer  kék  mezőben  oroszlán  ,  mely  buzogányt  tart. 

Eötvös  család-  Nemes  család,  melynek  czimere  —  mint  itt 

a  meíszvény  mutatja  —  kék  mezőben  zöld  téren  iramodó  szarvas.  A 

paizs  fölötti  sisak  koronáján  vörös 
ruhás  férfi-kar  könyököl,  kivont  kar- 
dot tartva.  Foszladék  jobbról  arany™ 
kék,  balról  ezüst-vörös  *)• 

Ezen  ,  vagy  a  következő  csa- 
ládból származtak- e  az  alább  emlí- 
tendők, adatok  hiányában  megmon- 
danunk nem  lehet. 

Eötvös  Ferencz  e  század 
elején  (1810.)  Sopron  megye  alis- 
pánja s  királyi  tanácsos  volt. 

Ugyanez  időben  Eötvös  P  á  1 
a  királyi  Curia  levéltárnoka,  és  So- 
pron megye  táblabírája.  Ennek  fia 
Eötvös  Pál  szül.  Pesten  1798-ki  íebr.  22-én.  Ügyvédi  vizsgálatot 
tévén  1822-ben,  hivatalos  pályára  lépett ,  s  azt  a  kir.  ügyek  igazgatója 
mellett  kezdte  el ,  és  csakhamar  elismert  jogi  képzettségénél  és  sok- 
oldalú műveltségénél  fogva  a  személynöki  fölebbviteli  törvényszéknél 
mint  előadó  foglalkodott ,  mig  1825-ben  kir.  ügyigazgatósági  tisztelet- 
beli, —  1830-ban  pedig  rendszeresített  ügyvéd  lőn.  1840-ben  királyi 
tanácsossá,  1845-ben  pedig  a  kir.  ügyek  igazgatójává,  és  a  szent  korona 
ügyvédévé  neveztetett ,  s  e  minőségben  jelen  volt  az  1847-ki  ország- 
gyűlésen is.  1851-ben  a  pesti  cs.  kir.  törvényszék  elnökévé  lőn ,  és 
1854- ben  állam-szolgálatai  elismeréséül  a  császári  Leopold-rend  lovag- 
jává avattatott.  1856-ban  pedig  a  pesti  cs.  kir.  országos  fótörvényszék 
al-elnökévé  neveztetett  ki. 

Talán  e  családhoz  tartozott  Eötvös  János  herczeg  Esterházy 


')  Adami  Scuta  gentil.  tom.  II. 


Eötvfls  -  Eperjesy.  $5 

ügyi  igazgatója,  ki  1822-ki  június  24-én  kora  69-dik  évében  halt  meg. 
Nejétől  Szlatini  Katalintól  gyermekei  :  Teréz  Szlatini  Ferenezné, 
Mária  és  Anna. 

ISötvös  család.  Eötvös  Pál  szerzé  a  czimeres  nemes  le- 
velet 1759-ben. 

Czimere  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs,  a  jobboldali  ezüst 
mezőben  egyfejü  vörös  oroszlán  kiterjesztett  szárnyakkal  látható ,  a 
baloldali  kék  mezőben  hátsó  lábain  álló  oroszlán  első  jobb  lábával  ki- 
vont kardot  tart.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  arany  sörényű  fekete 
egyszarvú  nyúlik  ki.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst- vörös  '). 

Ifötves  C«alá<8,  HL  Ferdinánd  királytól  1649-ki  febr.  5-én 
nyerte  czimeres  nemes  levelét ,  mely  azon  évben  Nógrád  vármegyében 
hirdettetett  ki. 

Közülöií  1684-ben  élt  Eötves  Márton2)  Nógrád  megyében. 

Az  1726-ki  nemesi  vizsgálatkor  produkált  közülök  Eötves  Gá- 
bor. 1734-ben  a  család  —  mint. Füleken  lakozó  —  szintén  produkálta 
fölejbbi  armaíisra  hivatkozva. 

í 770-ben  ötvös  máskép  Jakabházy  család  vett  ki  Nógrád  me- 
gyétől nemességéről  bizonyítványt 3). 

Ez  Eötves  család  Heve3  és  Gőmör  4)  megyében  tartja  lakását. 
Közülök  Eötves  Zsigmond  Heves  megyénél  hívataloskodott  1830-dik 
táján. 

.Eperjesy  család.  Zempiin  megyei  nemes  család.  Birtokos  e 
század  elején  azon  megyében  Varanón  5).  Közüiök 

Eperjesy  Róbert  í  835-ben  Zempiin  megye  al- ügyvéde. 

Eperjesy  család.  (Szászvárosi).  Mint  alább  látandjuk ,  Er- 
délyben többféle  Eperjesy  család  van.  Ezek  egy  része  Szászváros  kör- 
nyékén tartja  lakását. 

A  szászvárosi  Eperjesyek  az  utolsó  időben  többnyire  kato- 
nák. Közülök  József  őrnagy,  és  királyi  hivatalos  az  1790-ki  erdélyi 
országgyűlésen, 

Á  család  egyik  ága  következőleg  jött  le  ko'runkra  6) : 


5)  Collect.  Herald.  Nro  55. 

*)  Protoc.  C.  Neograd. 

8)  Proíoc.  C.  Neograd.  pag.  407. 

*)  BaríhoíojBaeides  C.  Gömör.  pag.  144. 

s)  Szlrmay  C.  Zempiin  not.  top.  111.  et  337, 

")  KÖváry  Erdély  uev.  családai, 


56  Eperjeay  -  Erdélyi 


Kperjesy  Mih'üy 
(Nemes  Zsyasaj 


János  Elek 

(Dósa  Bora  f  1 7f5I.)  (Puj  Erzse) 


i ~ ■ 1 

László       Mihály  György  Júlia 

al-ezredes.        százados,        (b.  Kemény  Sándor' 
(Paar  Júlia) 


, . — , , 

Julianna         Karolina         György  László 

szül.  1605.     szül.  1806   ■  szül.  18Í2      szül.  1816. 

A  család"  másik  ágából  Eperjesy  Antal  Hunyad  megyében  ki- 
rályi dézma-tárnok  1847-ben.  László  alszolgabiró  1815  ben  Hunyad 
vármegyében;  ennek  fiai  László  őrnagy,  és  Ignácz  1847-ben  volt 
alszolgabiró.  Meghalt  1358.  május  13-án  Déván.  Első  neje  Baresay 
Zrsuzsa,  második  Bája  Nelli '). 

Eperjesy  család.  (Gyulafehérvári).  Hazája  Belső- Szolnok 
vármegye,  hol  József  1794-ben  szolgabíró 

László  ugyanott  1794-ben  királyi  tized-haszonbér  beszedője. 

Ján  o  8  1815-ben  ugyanazon  megye  alszolgabirája  és  úti-biztosa. 

Károly  1 815-ben  szintén  ott  alszolgabiró. 

Ismét  Károly  1847-ben  rectificator  biztos. 

Eperjesy  család.  (Oláh-ívánfalvi).  Erdélyi  család.  Belőle 
oláh -ivánfalvi  Eperjesy  ifjabb  József  1794-ben  Koloson  a  kamarai 
hivatalnál  ellenőr.  —  F  e  r  e  n  e  z  1758-ban  Doboka  vármegyében  N&gy- 
Deveoserben  szőlőt  birt  2). 

EperjesT  család.  (.Eperjesi).  Erdély beD  N.-Enyeden  eper- 
jesi Eperjesy  János  18*15  ben  tanács-ülnök  volt. 

Ercsey  család.  Bihar  megyében  van  lakhelye.  Közülök  Er- 
cgey  László  Margitán  birtokos. 

Ercsey  Dániel  a  debreczeni  bölcsészeti  tanár  és  magyar  nyel- 
ven Philosophia  írója ,  Mező-Túron  Heves  megyében  született 
1781-ki  július  24-én.  Tanult  Göttingenben  is.  1805-ben  lett  Debre- 
czenben  tanár.  Philosophiai  munkáit  1813 -1825.  adta  ki.  1832-ben 
magyar  akadémiai   rendes  tagul  választatott.  Meghalt  1836.  febr.  23. 

Erdélyi  család.  CSomk erek i  és  gernyeszegi).  Erdély  régiebb 
családainak  egyike,  nagy  részben  Doboka  megyében  voltak  birtokosok. 
A  család  két  íő-ágra  oszlott :  somkerekire  (falu  Belső-Szolnok  vár- 


')  Tötök  A.  tndósitása  szerint. 
*)  Hodor  Doboka  várni.  73 


Erdélyi. 


5? 


megyében)  és  gernyeszegire  (helység  Torda  vármegyében).  Ez 
utóbbi  amabból  később  szakadt  ki1). 

1428-ban  élt  somkereki  Erdélyi  Gergely,  ki  Zsigmond 
királytól  Alsó-Füldct  nyerte  Kolos  megyében  egyéb  részjószággal 
együtt. 

1448-ban  Somkereki  (Erdélyi)  Miklós  al-vajda  volt. 

1460—  1462-b?n  Erdélyi  István  erdélyi  vajda  volt  vízaknai 
Geréb  Miklóssal. 

1527-bun  Erdélyi  János  Báthori  Istvánnak  tokaji  kapitánya, 
de  1528-ban  a  várat,  Szapolyny  Jánosnak  visszaadta 

1547  ben  Somkereki  Erdélyi  István'  élt,  mint  bonczidai 
Bánífy  Miklóssal  lakodalomra  liivó  levelök  mutatja  2). 

Erdélyi  Sebestyén  1567-ben  Szapolyay  Zsigmond  János  kö- 
vete Konstantinápolyba. 

Ezeken  kivül  azon  Erdélyieket,  kiknek  vér  ágazatát  tudhatni, 
a  következő  nemzékrenden  találjuk  : 


Erdélyi  Ferencz 


István 

/"w    


János 

1456. 
(Szilagyi       tjVZi<K 
Jusztina)    (Patócsy 


Márton  Tamás 

•*    (Zsuky  Orsolya)     r 


Ferencz 


Gergely 
Miklósné)     Gernyeszegen.       tordai  főispán 


István        Gáspár     Borbála     Anna 
1590  -  1630. 


Bertái  a  a 
(Kemény  Klára) 

Gergely 
(1.  Kollatóvicü 

Margit. 
2.  Gyulai  Valkai 

Anna) 


Mi  kló? 


János     II.  Miklós 
1005.  1588 

fői* 


Ilona 
(Farnafii 
pán.  Veress 

Benedek) 


Miklós 


Kata 

(Czegei 

Vas  György) 


Leriárt 
(IJognitz  Kata) 


Gáspár         Bora  Sára 

(Ombozy      (sz.  pali 
i  Jánosné)        Korniss 
Mihály) 


1-tól  István 

t 


Anna         Erzsébet 
( Ha  r  inai 
Farkas  Ferencz ) 


2-tól  Zsuzsa 
í'Daozó  István) 
1670. 


")  Hodor  Doboka  várm.  73—  78.  lap. ,  honnan  nagyobb  részint  ez  adatok. 
*)  Kemény  Jos.  Notitia  Arohivi  ett  Cap.  Albensis  p.  213. 
3)  Hodor  íd.  h. 


58  Erdélyi. 

A  táblázaton  állók  közül  Jánosnak  neje  Szilágyi  Jusztina 
(Szilágyi  Erzsébet  nővére)  Szász  Zsombori ,  Devecheri  és  (Kolos  me- 
gyei) Gyekéi  részjószágait  férjének  vagy  annak  halála  után  férje  test- 
véreinek Tamásnak  és  Mártonnak  hagyja  1481 -ki  ker.  János  ünnepe 
előtti  második  ferián  a  kolos-monostori  Convent  előtt.  E  János  élt 
még  1524-ben  is,  midőn  Ferencz  testvérével  együtt  aláirta  a  maros- 
vásárhelyi gyűlésen  a  szász  nemzethez  intézett  felszólítást J). 

Ií.  Miklós  1588 — 1591-ben  Doboka  vármegye  főispánja  volt 
Birtokainak  feje  Gyulatelke  vala.  Testvére 

János  1605-ben  Gyuíafi  László  alatt  ezredes ,  Iiarczolt  Szamos  - 
Újvárnál. 

A  másik  ágon  Gergelynek  fia  István  1605-ben  a  kolos váriak- 
hoz pénzért  jár  Boeskay  részére.  1623-ban  Bethlen  Gábor  küldöttje 
és  megbízottja  Méhemet  basához  3). 

Bertalannak  fia  Gergely  a  gernyeszegi  ágon  István  nevű 
fiában  fí-ágon  magbaszakadt.  Ezen  Gergelynek  második  nejétől  gyulai 
Valkay  Annától  (Valkay  Mihály  leányától)  született  Zsuzsanna 
leánya  Daczó  Istvánné ,  3  utódai  Öröklék  a  Gyulatelki  és  Gyulai  bir- 
tokot. 

1 640-dik táján  más  gernyeszegi  Erdélyi  Gergely  ivadékává 
vált  az  Ördög  családnak  ,  nőül  vévén  Szalag  Ferencznek  ördög  Katá- 
tól született  leányát  Szalay  Katalint.  Ettől  C3ak  leánya  Zsófia  Bükk 
Lászlóné  született. 

Lenárt  ágán  Borbála  Ombozy  Jánosné,  kinek  leánya  Margit 
Kemény  Jánosné,  ki  után  a  báró  Kemény  család  Örökölte  nagyobb  rész- 
ben Doboka  megyei  birtokát. 

Erdélyi  CSftlád.  (Keresztúri).  A  keresztúri  Erdélyi 
családból  ismeretes  előttünk  József  a  váczi  kanonok,  ki  1769-ben 
történelmi  értekezéseket  irt  3). 

Erdélyi  nevű  család  lakozik  Zemplin  fe)  és  Ugocsa  megyében  is ; 
ez  utóbbiban  e  század  elején  Erdélyi  György ,  József,  Gergely  Péter- 
faiván  birtokos  5). 

Vannak  vagy  voltak  Erdélyiek  Borsod  megyében  is.  Közülök 
Erdélyi  András-János  Felső-Tárkánban  élt  1722-ben. 


*)  Hodor  Doboka  vérsrt.  74. 

*)  Pray :  Betlilea  Gabr.  Principatus  I.  16. 

3)  Horáuyi  Memória  Hung.  I.  625. 

')  Szirmay  C.  Zemplin  nofc.  top.  111. 

4)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  125. 


Erdélyi  -  Erdódy.  59 

Heves  és  Külső-Szolnok  megyében  szintén  találunk  Erdélyieket, 
kik  Dévaványai  előnévvel  élnek.  Közülök  Imre  1846-ban  cs.  kir.  ka- 
pitány. 

Erdélyi  család.  (Zsarolányi).  Szathmár  megye  egyik  régiebb 
családa. 

1421-ben  Erdélyi  Bálint  Pülpösön  részbirtokot,  és  a  Szamos  fo- 
lyón malmot  kap  adományban  '). 

1487-ben  Erdélyi  Márton  és  Mátyás  többi  birtokos  társaik- 
kal Zsarolyán  határ-igazitására  nézve  parancsot  eszközölnek  2). 

1549-ben  Erdélyi  Tamás  Zsarolyán  határ-igazitása  felől  ismét 
parancsot  nyer  3). 

1560-ban  Erdélyi  Györgynek  neje  Kántor  Anna  Kántor- 
Jánosiban  részbirtokot  nyer  királyi  adományban  *). 

1587-ben  Erdélyi  Ambrus  többel  együtt  Gencsre  királyi 
adományt  vesz  5). 

E  század  elején  bír  a  család  Gencs  és  Rapolt  helységben  8). 

lErdélyi  CSAl&ú.  (Kolosvári).  Erdélyi  máskép  Koíosvári  Já- 
nos 1561-ben  kolos-monostori  apát  és  csanádi  püspök ,  követ-társa  Du- 
dicnnak  a  tridenti  zsinaton. 

Talán  e  család  ivadéka  kolosvári  Erdélyi  János  1847-ben 
gyulafejérvári  tanácsnok ,  káptalani  kereső,  kereskedelmi  bizottmány i 
elnök,  és  igazgató. 

Effdődy  család.  (Monyoró-kereki,  gróf).  „Erdélyben  —  mint 
Jászay  irja  ')  —  egy  „Erdőd"  nevet  viselő  nem,  vagy  had,  vagy 
nemzetség,  már  az  Árpád  házbeli  királyok  idejében  virágzott;  1316- 
ban  Bolinán,  Küküilő  vármegyében,  Miklós  mester  kecskési  vámagy, 
az  Erdőd  fia,  éít;  s hetven  évvel  később,  1389-ben  ezen  „Erdőd  nem- 
beli" Miklóst,  fia  Tamás ,  a  „B  a  k  ó  c  z"-nak  nevezett  mester ,  és  ettől 
származott  unokái:  Péter  és  Bálint  válták  fel,  kikkel  Pál,  a 
János  fia  egy  időbeli  volt  8). 


')  Szirmay  Szathmár  várm.  I.  226. 
s)  Ugyanott  II.  218. 
8)  Ugyanott  II.  220. 
»)  Ugyanott  II.  89. 
s)  Ugyanott  II.  40. 
«)  Ugyanott  II.  33.  123. 

^  Jászay  P.  A  magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  vész  után.  415.  418. 
s)  „Magister  Thomas  ....  filins  magistri  Nicolai  de  genere  Erdő  d."  — 
Eredetije  a  gróf  Erdódy  család  levéltárában. 


«• 


Erdődy 


Száz  év  múlva  erdődi  B  a  k  ó  o  z  Tamást  a  történeteinkből  jól 
ismert  bibomok-érseket  látjuk,  miként  Ő  állását  használva,  nemességét, 

melyből  nemzetsége  kiesett  volt,  — 
előbbeni  czimerével  együtt  maga  és 
testvérei  s  unoka-öcscsei  részére. 
Mátyás  király  által  1489-ki  víz- 
kereszt ünnepén  megerősítette  J). 
lestvéreiül  a  czimeres  nemesi  le- 
vélben Miklós  cs  Bálint,  uno- 
a  ka-öcscseiül  pedig  Péter  és  Pál 
Jt  SP^  az  említett  Miklósnak,  meg  Tóbiás 
WmBr*  és  J  ii  n  o  s  néhai  Jánosnak  fiai  szám- 
láltatnak ,  mindnyájan  „erdődi 
B  a  k  ó  e  z"  elő- ,  s  illetőleg  vezeték- 
nevezettel jelelve  ;  —  kikben  — 
úgymond  nevezett  iró  —  a  régi 
Erdőd  nemzetség  ősi  neveire  nem 
ismernünk  nem  lehet.  A  czimer: 
egy  vért  félkerékből  növő  szarvassal;  —  mely  bár  ősinek  mondatik,  a 
tan  szabályai  szerint  a  romjaiból  emelkedő  nemzetséget  tünteti  élőnkbe. 
Mint  szerzé  Tamás  bibornok  1493-ban  Várasd  megyében  Mo- 
n  o  s  z  1  ó  t  (Mons  Claudius) ,  1496-ban  Vas  vármegyében  M  o  n  y  o  r  ó- 
kereket  s  sok  egyéb  várat  s  urodalmat ,  olvashatjuk  a  B  a  k  ó  c  z 
család  ismertetésében  e  munka  I.  köt.  100—104.  lapjain;  valamint  oft 
elmondtuk  azt  is,  miszerint  hitbizományi  intézkedése  szerint  Vas  vár- 
megyében Monyorókerék  ,  Körmend  és  Vöröstorony  (most  Vörösvár)  ; 
Veszprémben  Somlyó ;  Kőrösben  Monoszló ,  Szarvaskő  és  Diánvára  ; 
végre  Varasdban  Császár  nevű  várakat  tartozékaival  együtt  Miklós 
testvére  fiának  Péternek  hagyta,  fí  Péter  lőn  az  Erdődy  család 
törzse. 

A  többi  testvérekről  és  származékaikról  az  illető  helyen  már 
szólottunk;  itt  csupán  a  Pétertől  eredt  Erdödy  család  lesz  tárgya- 
landó. 

Az  ErdŐdy  család  következőleg  2)  sarjadzott  le  : 


*)  Eredetije  a  gr.  Erdődy  család  levéltárában. 

l)  Wagner  Mas.  tom.  IjXX.  —  Geneal.  autenfc    M88.  toni.  II.  Lehoczky 
Stammat.  tom.  II   p.  117—122.  stb. 


Erdftdy. 


61 


Bakocz  Tamás 
bibornok-érsek 
t  1521. 


I.  Péter  1526. 

Vas  várm  föisp. 

(1  L.  Bánffy  Sára. 

2.  Puckhaim  Bora. 

I 


II.  Péter 

horvátországi  bán 

1547. 

megh.  1566. 

(1.  Tahy  Margit. 

2.  Alapy  Borbála) 


Miklós  I.  Bálint  János  Ferencz 

stb.  budai  prépost, 

győri  püspök 


Pál 

t 


11.  Bálint  Simon 

zágrábi  püspök 
f  1643. 


Klára 
(Pulfly  Pálné) 


1.  Tamás 

szül.  1558.  f  1624. 

horvátorsz.  bán 

s  tárnok. 
(Ungnád  Ma  ria) 


Anna 
(1.  Dersfy  István. 
2.  lllyésházy  Istv.) 


Ili   Péter 
(Stubenberg  Zsuzsa) 


IV.  Péter    Tamás    Miklós     Farkas      Bora        Mária      Simon  *) 
(nőtlen)       f  (Tu-    (Rátkay)  (Kegle-  | 

róczy  vich      Zsigmond 

Bora)  István) 


_A 


Farkas         György  Kata 

elesik.        (Keglevick 
Erzse) 

r * ; — ; — i 

Péttr         Ferencz        Krisztina 
(Vogerisberg    (Rátkav 
Krisztina)       Zsigm.)     r 


Miklós 

horvátorsz.  bán 

1681. 

(1.  Draskovich  Júlia. 

2.  Gallenberg  Isabella. 


Miklós  Bora  Tamás 

(gr.  Anersperg) 


Zsigmond       István       Anna  I  Krisfóf  Erzse       Julianna    Zsuzsa 

bán  f  1G39.  (Tliurzó     (Tkurzó  Bora)    (Moscon  (eltemetve 

i  Kristóf)  József)     Jajczán) 

i * 1 

Lásd  folyt. 

a  köv.  lapon. 


Tamás 


*)  Sinmnnak  testvérei  még  :  Bálint  és  Ferencz. 


62 


Brdödy. 


I.  Kristóf    ti  a  túlsó  lapon. 
(Thurzó  Bora) 


I.  György 

tárnokmester 

1662. 

(Batthyány  Erzse) 


I.  Sándor  1715. 

kamara-elnök. 

(gr.  Csáky  Krisztina) 


Imre 

tárnokmester 

1681.. 

(Forgách  Éva) 

i r^ 1 

Ádám 
(Rákóczy  Erzse) 


Erzse 
(Keglevicli 
Györgyné) 


I.  Gábor 

1647. 

(1.  Pálffy  Mária. 

2.  Amadé  Judit) 


Margit  II.  Sándor  Julianna 

(1.  Draskovich  Pál.      kamarai  elnök.  f  1696. 

2.  Kéry  János)        (Trautmansdorf  (gr.  Esterházy  Antal) 
Janka  Beatrix) 


Erzse 


I.  László 

(gr.  Illyésházy 

Anna  Mária) 


Lajos 

cs.  kir.  kapit. 

f  1725. 

(gr.  Stubenberg 

Krisztina) 


Károly    István        Erzse 
(Nempsy) 


József    Leopold     Lajos 


V.  Miklós       Sándor        János    Károly    Mária      Franciska    Zeigm. 


(Batthány  (b.  Schilson)  táborn. 
Teréz)  (Széchényi 

Anna) 


JL 


(Ester-    (1.  Szapáry. 
házy      1  Barkóezy 
Dániel)        Imre) 


Lajos 

al-kanczel. 

(Nádasdy  N.) 


Antal 

tábornok. 

(Esterházy  N.) 


Mária  Borbála 

(Lippay  János)    (Czobor  Ádám) 


Sándor        II.  Kristóf 

1681.  f  1704. 

korona- ír, 

kincstárnok. 

(Pálffy  Zsuzsa) 


György 
szül.  1647  fl7l4. 

országbíró. 
(1.  Rákóczy  Erzse. 
2.  Jakusich  Teréz) 
t 


László-       Gábor 

Ádám      szül.  1684. 

nyitrai        f  1744. 

püspök,     egri  püap. 
kanczellár 
1707-1720. 


György- 

Leopoíd 

orsz.-biró 

1748. 

fl758.   i 

(Esterházy 

Teréz) 


József 

f  1723.  ifjan. 

(gr.  Berényi 

Teréz) 


Imre 

katona. 

Szávai 

parancsa. 


Kata  Teréz 

(l.  Drasko-  (Zichy 

vich  Péter.  Imre) 
2.  Maraini) 


Jozefa  és  N. 
(Erdődy  Antal) 


József  Antal 

•J-  tábornok, 

föisp.  1769. 
(Erdődy  Jozefa) 
t 


Nep.  János 

val.  b.  t.  tan. 

főkomornok-mest. 

1760-  1789. 

(gr.  Pálffy  N.) 


Kristóf    Dániel    Mária-Jozefa 


József 

fö-asztalnok 

1810. 


Antal 
(gr.  Herberstein  N.) 


Erdődy.  6S 

így  sarjadzott  le  a  család  a  múlt  század  bégéig,  az  egyszer  elért 
magas  állást  mind  végig  megtartva. 

A  törzs  Miklós  testvérének  I.  B  á  1  i  n  t  nak  fiai  I  s  t  v  á  n  és  F  a  r- 
k  a  s ,  kik  Hontban  Csábrág  várát ,  és  Barsban  Bényt  kapták  nagy- 
bátyjoktól,  kihaltak,  és  pedig  István  fiában  Istvánban  (Lásd  Bakócz 
család).  Farkas  pedig  magtalanul  múlt  ki.  C  s  á  b  r  á  g  várat  még 
éltökben  —  mint  Szapolyay  hívei  —  hűtlenségén  veszték  el ;  azt  I.  Fer- 
dinánd király  Désházy  Istvánnak  adományozta  1529-ben. 

I.  Péter  (I.  Miklósnak  fia)  miután  a  bibornok  nagybátya  hit- 
bizományi végrendelete  által  Várasd,  Vas  és  Veszprém  megyékben 
szép  birtokok  ura  lön ,  elhagyva  nemsokára  a  Bakócz  nevet ,  a  tekintés 
iyesebb ,  jobb  hangza tu  „raonyorókeréki  Erdőd y{<  nevet  vévé 
fbl,  latinul  Petrus  Erdewdj  de  Éber a w  irta  magát.  Polgári 
pályáján  is  magas  hivatalokra  tett  szert ;  Vas  megye  főispánja ,  fő- 
kamarás  és  főlovászmester  volt  L  Ferdinánd  korában,  kinek  — -  miután 
1526-ban  a  mohácsi  vészből  megszabadult  —  hive  volt.  Ennek  közben- 
járásával óhajtott  első  neje  Bánffy  Sára  halála  után  már  mint  özvegy 
házasságra  lépni  Dersffy  Miklósnak  árvájával  Dersffy  Katával 
I.  Ferdinánd  király  hitvese  Anna  komornájával ,  azonban  később  szán- 
dokát  megváltoztatván ,  egy  német  nőt  Puchaim  Borbálát  vette  nőül  j 
és  ezután  nemsokára  a  „vitézlő"  nemesek  sorából  a  „nagyságos" 
zászlósok  sorába  emeltetett  ').  Halála  előtt  1543-ban  Olaszországba 
költözött,  hol  egy  darabig  csendes  elvonultságban  élt,  és  ugyanott  halt 
meg.  Testvére 

Simon  1519-ben  zágrábi  püspök  lőn  Bakócz  János  helyébe.  A 
mohácsi  vészből  megszabadulván,  Szapolyay  János  erélyes  hive  volt,  s 
jutalmául  Tóté ,  Horvát-  és  Dalmátország  bánjává  lŐn.  Később  Fer- 
dinánd részére  tért,  1537-ben  már  ő  bizaték  meg  Kacz  János  tábornok 
seregének  Eszéknél  élelmezésére.  Meghalt  1543-ban. 

II.  Péter  (I.  Péternek  fia)  Horvátország  bánja ,  és  Zala  vár- 
megye főispánja  volt  I.  Ferdinánd  és  Miksa  királyok  alatt  1547-ben 
a  Smalkaldi  hadra  járt ,  itt  szerzett  érdemeiért  Ferdinánd  Prágában 
arany-sarkantyús  vitézzé  (Eques  auratus)  tette.  Elfoglalván  a  törökök 
többi  közt  M  o  n  o  s  z  1  ó  t  is,  e  kár  megboszulására  1553-ban  Frangepán 
Györgygyei  a  törökök  ellen  a  Száván  átmenvén ,  azokat  megv  érték. 
1565-ben  Mustafa  basán  Obreskonál  vett  győzelmet2).  Meghalt  1566- 
ban3).   Neje  kettő   volt:  1.  Tahy   Margit,    és  2.  nagy-kemléki 

r)  Jászay  P.  Magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  véaz  után.  421. 1. 
*)  Pethő  Gergely  Krónikája  114. 117. 120. 1. 
8)  Istvánffy  História  1685-ki  kiad.  322. 


04  Krdftdy. 

Alapy  Borbála:  kiktől  I.  Tftmá3,  Ili.  Péter,  Anna  előbb 
IllyésJbázy  Istvánná,  utóbb  DersíTy  István  né,  Margit  kevendi  Szé- 
kely Jakabné,  Ilona,  János  es  György  fiai  maradtak.  E  két 
utóbbi  1568-ban  még  életben  volt.  Fiai  közül  í.  T  a  m  á  s  és  III.  Péter 
alapita  család-ágazatot;  azonban  az.  utóbbi  ágazatía  negyed  ízen  már 
kihalt,  ennélfogva  előbb  ez  ágazaton  .  3  azután  I.  Tg  in  ás  ivadéka n  — 
mely  máig  él,  —  tekintünk  végig. 

III.  Péter  részt  vett  1596-ban  Petrinia  várának  a  török  ostrom- 
tól i  felszabadítása  érdekében  a  sziszeki  ütközetben  1)  -Meghalt  16!3-ki 
lebr.  27-én'4).  Nejétől  Stubenberg  Zsuzsannától  IV.  Péter,  II.  Ta» 
m  á  s  nőtlen ,  Miklós.  Farkas  Bálint, Ferencz,  Borbála 
Rattkayué,  Mária  Keglevich  Istvánné ,  és  Simon  születtek.  Ezek 
közül 

Tamás  nőtlenül  halt  meg  1639-ben.  Hasonlóan  P  é  t  e  r ,  M  i  k- 
1  ó  s  és  Bálint  magtalanul  multak  ki. 

Ferencz  Gyáki  szent-gyttrgyi  apát  volt  1 627-ben  3). 

Simon  is  1027-ben  élt.  Egy  (iában  Zsigmondban  ága  meg- 
szakadt. 

F a r k  a s  Tburóezy  Borbálával  négy  gyermeket  nemzett;  úgy- 
mint ismét 

a)  Farka3t.  ki  a  törökök  elleni  ütközetben  esett  el 

b)  Katalint. 

c)  Györgyöt,  ki  Keglevich  Erzsével  nemzé  Pétert,  Pe- 
ren c  z  e  t .  Vogerisbcrg  Krisztina  férjét ,  és  Krisztinát  Eátkay 
Zsigmondnőt. 

d)  Miklóst,  ki  1681-ben  horvátországi  bánná  neveztetik1). 
Meghalt  1693-ban.  Ennek  első  neje  Draskovich  Júlia,  második  Gallen- 
b«rg  ísabella,  ki  utóbb  Batthyány  István  neje  lőn.  Gyermekei :  Mik- 
lós, Borbála  Auerspergné ,  és  T  a m á s  ezen  ágazatot  sirba  vivék. 

Következik  a  másik  vonal  mely  I.  Tamástól  jö  le,  és  rnaig  is 
két  fö  ágon  virágzik. 

I.  Tamás  (II.  Péternek  fia)  született  1558-ban.  Már  1584-ben 
Horvát- .  Tót-  és  Dalmátország  bánja  volt.  Bánságának  mindjárt  első 
. „_ » 

r)  Peth6  Gergely  Krónikája  143. 

*)  Ugyanott  180.  L.  Ratíkay  Mem.  Reg.  et  Ban.  141.  142. 

3)  i.Plausus  Hl.  et  Exc.  Joannis  Antonii  Principis  Crumlovii  et  Eggen- 
be rg  etc.  Graecii  1627.  dum  in  alma.  Universitatc  Graeeensi  é  Phil.  assertiones 
propugnaret"  cziniü  röpnyomtatványbar. ,  hol  testvére  Simon  is  említtetik. 

•)  1681-ki  6il.  és  löS7-ki  22.  törv  oz. 


Erdftdy.  65 

évében  a  Krainból  visszahúzó  törökökön  győzelmet  aratott ,  zsákmá- 
nyaikat s  foglyaikat  elvette.  1585  ben  Kostanicz  várát  támadta  meg, 
és  felgyujtá,  1586-ban  Ali  basa  nyolcz  ezernyi  seregét  nyolcz  száz  em- 
berével elszélesxié ,  és  Azem  bég  vezéröket  tulajdon  kezével  lováról 
lelökte.  1587-ben  Kopan-  várát  foglalta  el  a  basa  családjával ,  és  15 
ezer  fogolylyal  együtt.  1593-ban  Eggenberg  és  A  uersperg  seregeivel 
egyesülvén,  a  boszniai  basát  Sziszek  alól  elűzte,  mely  ütközetben  12 
ezer  török  s  maga  a  basa  is  halva  maradt.  1595-ben  Zrínyi  Györgygyei 
együtt  Petrinia  várát  megvette  és  lerontotta ').  Ennyi  érdemeiért 
Rudolf  király  1607-ben  Várasd  vármegyei  örökös  főispánnak 
nevezte  ki  s  mely  czim  az  egész  csalidra  a  legújabb  időkig  áitalszállt. 
Többször  nádorságra  jelöltetvén  ki ,  1596-ban  a  bánságról  lemondott; 
de  miután  1611 -ben  a  nádori  hivataltól  ismét  —  mint  írják  —  vallási 
türelmetlensége  miatt  elesett ,  báni  hivatalába  visszatért ,  melyből  fŐ- 
tárnokraesterré  neveztetett  ki.  0  szerzé  vissza  pörrel  M  o  n  y  o  r  ó- 
keréket  a  Zrínyiektől  1613-ban.  Leányainak  pedig  az  ínyai  részt 
az  országgyűlés  által  köteleztetett  kiadni  2).  Meghalt  1624*ki  január 
17-én.  kora  67~dik  évében.  Eltemettetett  a  zágrábi  egyházban  július 
29-én3).  Nejétől  Ungnad  Máriától  következő  gyermekei  születtek: 
l)  Zsigmond,  ki  1625-ben  Zrínyi  váránál  egy  török  csapat- 
tal megütközvén,  megveretett.  Alóla  is  lova  leszuratván,  egy  közlegény 
paripáján  raenekülhete  meg4).  1630-ban  szintén  horvátországi  bán 
volt 5).  A  zágrábi  egyháznak  —  hová  atyját  temetteté  —  egy  drága 
szőnyeget  ajándékozott ,  és  abban  a  fő  oltárt  hét  ezer  tallérért  épitteté. 
A  szerzeteseknek  —  főleg  a  Ferenczeseknek  —  nagy  pártfogójok  volt. 


0  Istvánffy  História  R.  H  1685-ki  kiadás  383.  —  Pethő  Gergely  Króni- 
kája 127.  128. 129. 131. 132.  136.  139  143.  180.  Schwauxdtner  Scrípt.  Ií.  p.  756. 

*)  1622- ki  69.  törv.  ez. 

•)  Pethő  Gergely  Krónikája  202.  lapján  az  1624-dik  évről  ezt  irja  róla  : 
„A  jó  régi  fő  úr,  Erdcdi  Thamás  meghala  Krupina  várában  17.  napján  Januárius- 
nak  idejének  67.  esztendőjében,  örökké  való  boldog  emlékezetei;  hagyván  maga 
után,  Kit  a  fia  Erdődi  Sigmond  nagy  pompával  és  drága  szép  készülettel ,  feje- 
delem módjára  eltemetteté  a  Zábrágyi  nagy  templomban  29.  napján  Júliusnak. 
E  felette  igen  jeles,  jámbor,  istenfélő,  szent  életű,  igazság  szerető,  emberbecsüllö, 
mindenféle  jóságokkal  teljes,  minden  lelki  és  világi  dolgokban  dicséretes  és  áll- 
hatatos vitéz  ur  vala  ,  kiért  az  egész  országban  senki  nem  találtaték  ,  a  ki  siral- 
masan nem  óhajtaná  az  Örökké  való  dicséretre  és  emlékezetre  méltó  urat.  Ennek 
az  ő  dicséretes  élete,  és  jó  magaviselése.,  sok  uraknak  lehet  tüköré  és  példája."  — 
Lehoczky  Stemm.  I.  pag.  119.  Ferdinánd  hozzá  irt  levelét  is  közli. 

*)  Pethő  Gergely  id.  h.  203. 

s)  1630  ki  végzemény  záradéka. 

5 


66  Ei-dödy 

Meghalt  1639-ben.  Fia  Tamás  valószínűleg  még  előbb  sírba  szállt, 
és  igy  magvaszakadt. 

2)  I  s  t  v  á  n. 

3)  János  papi  pályára  lépvén,  1622— 1624-ig  egri  püspök 
volt.  1 6í 3-ban  az  Ingolstadi  Akadémia  rectora  volt,  mint  azt  a  neve- 
napjára nyomatott  latin  versek  tanúsítják  *)• 

4)  Anna  Thurzó  Györgyné. 

5)  Erzsébet  Muscon  Józsefné 
6j  Julianna  hajadon. 

7)  Z  s  u  z  s  á  nn  a  f . 

8)  I.  Kristóf  1606-ban  Rudolf  király  egyik  biztosa  Bocskai- 
hoz. 1608-ban  jelen  volt  Prága  alatt  Mátyás  főherczeggel.  í  618-ban 
Nagyszombat  mellett  egy  hegyre  a  Ferenczes  szerzetnek  zárdát ,  és 
sz,  Katalin  tiszteletére  egyházat  építtetett2}.  Meghalt  1620-ban.  Ne- 
jétől Thurzó  Borbálától  következő  gyermekei  születtek:  I.  György, 
I.  Gábor,  kinek  ivadéka  két  máig  élő  ágazatra  szállt .;  —  Imre,  és 
Erzae  Keglevich  Györgyné. 

ímre,  kinek  jobbágyai  mini  lázadók  az  1 655-ben  az  országgyűlés 
rendelete  szerint  a  királyi  sereggel  voltak  lecsendesitendök  3);  1681  — 
1687-ben  íőtárnok- mester  volt.  Jelen  volt  1678-ban  a  Hocher  elnöklete 

e 

alatt  tartott  pozsonyi  gyűlésen*  Nejétől  Fórgách  Évától  született  íla 
Ádám,  ki  azonban  magnóikul  halt  el. 

I.  György  ága. 

I.  György  (I.  Kristófnak  6a)  1 647—  1 649-ben  főkoraornok  s), 


')  Érdekesnek  tartom  s  versezet  czímlapja  tartalmai  ide  iktatni :  „Catena 
Jcvia  aurea,  sive  Vineuíara  Oeniale ,  quo  admodum  Ilíusírera  C'omitem ,  M&gni- 
feara  Rewtorem ,  ao  Dnum  Dnum  Joanncin  Erdeodum  ab  Eberav  etc.  Illustriii- 
aiiaí  Dütrtmi ,  D.  Thomae  E'deedi  de  Eberau ,  Comit&íuum  Monti*  Cleudij  ,  et 
'Yarasdiensk  psrpetui  Comiiis  •  Liberí  Sáron  Is  in  Jastraberg,  Selin  ,  Kaiserberg, 
Samobor,  VHenz,  SoraoIian;  etc.  Doinini  ín  Merna,  Metlika.  etc.  Regnorum  Croa- 
ti&e,  Tfaimatiae  .  Scíavouiae  Proregis  ,  Saorae  Caesaráé  Regiaeq.  Hungáriáé  Ma- 
iestaíis  Consiliarií  filium  VIII.  Cal.  Jul,  Naíaii  suo  ,  Collegiam  D.  Igoatü  Mart. 
sibi  devinoire  conabatur  Ingolstadi;  Áano  Clirístiano  M.  DC.  XI ÍI.  Ex  Typo- 
grapheo  Andreáé  Áugerroam.,<  —  Belől:  „A-i  íliusír.  D.  D.  Jo&nneia  Erdeo- 
dum, ab  Sherau,  Comítatuum  Moníis  Clandii  c-t  Varaadienais  perpetuum  Comí- 
tem  efc«.  Aoademiae  Ingolstadianae  Rectoreni  magnifieum.'* 

*)  Kaiy  Hist.  R.  H.  tora.  I.  p.  143. 

•)  T855-ki7G.  törv.  ez. 

*)  Ín8'i-ki  éá  1687-ki  vegz.  i&rwtók. 

*)  1647.  1649-ki  végz.  aáradék. 


ErdÖdy.  6? 

1662-ben  fótárnokmester  6).    1655-től   1662-ig   az  országgyűlés  több 
rendbeli  választmányának  tagja.  Nejével  Batthyány  Erzsébettel  nerazé 

I.  S  á  n  d  o  r  t ,  ki  1715-ben  kincstári  elnök  volt ,  és  ezen  évi,  va- 
lamint az  1723-ki  országgyűlésen  több  kiküldöttségben  vett  részt.  Neje 
gróf  Csáky  Krisztina  volt ,  kitől  gyermekei  Margit  1.  Draskovich 
Pálné,  2.  Kéry  Jánosné ;  Julianna  (gr.  Esterházy  Antalné,  meghalt 
1696-ban),  Erzse  és 

II.  Sándor,  ki  szintén  kamarai  elnök  volt2).  Nejétől  Traut- 
mansdorf  Janka  Isabellától  gyermekei  :  L  á  s  z  1  ó ,  Lajos,  Károly, 
István,  Mari a-E r z s e  Nempsyné.  Ezek  közül 

Lajosnak,  ki  mint  cs.  kir.  kapitány  1725-ben  halt  meg8), 
nejétől  gr.  Stubenberg  leánytól  fiai  ismét  József,  Leopold  és 
Laj  os. 

Lászlónak  gr.  Illyésházy  Anna  Máriától  gyermekei  V.  M i  k- 
lós,  Sándor,  J  á  n  o  s  tábornok  ,  Károly,  Mária  Esterházy 
Dánielné,  Franciska  í.  Szapáry,  2.  Barkóczy  Imrené,  és  Zsigmond. 

V.  Miklósnak  gr.  Batthyány  Teréztől  a  nádornak  leányától 
fiai :  Lajos  1776-ban  alkanczellár  és  Veszprém  vármegye  főispánja  *), 
és  Antal  tábornok,  kinek  neje  gró/  Esterházy  leány. 

Mielőtt  a  mai  nemzedék  ágazat- fáját  közölnék  ,  vissza  kell  tekin- 
tenünk I.  Gábor  ágára. 

I.  Gábor   ága. 

I.  Gábor  (I. Kristófnak  fia)  az  1647-ki  országgyűlésen  az  Ausz- 
triától visszaváltandó  városok  ügyében  küldöttségi  tag.  Kincstári  elnök 
és  fő  aj  tónál]  ó-mester  volt  5).  Első  neje  PáiíFy  Mária,  a  második  Amadé 
Judit  volt.  Az  első  leánya  Mária  Lippay  Jánosné.  A  másodiktól 
Borbála  gr.  Czobor  Ádámné  1669-ben6),  Sándor,  II.  Kris'  óf 
és  György.  Ezek  közül 

Most  említett  György  született  1645-ben.  Rákóczy  pártjától 
Leopold  hűségére  tért  1684-ben  Pozsonyban  Lothringi  Károly  és  Abele 
Kristóf  királyi  biztosok  előtt.  Árva  ,  Bars ,  Sáros  és  Várasd  főispánja, 


J)  Lehoczky  Stemraat.  í.  96. 
2)  Lehoczky  Stemmaí.  II.  p.  121. 
s)  Ugyanott  II.  p.  121. 
*)  ugyanott  l.  p.  161. 
s)  Ugyanott  II.  p.  120. 

•)  Ennek  van  ajánlva  „Két  égd  lámpás"  czimii  Nagy -Szombatban 
1669-ben  nyomt  magyar  könyv,  melyben  az  Erdődy  caimer  is  látható. 

6» 


68  ErdMy. 

fő  tárnok  mester,  majd  országbíró  volt 5).  0  szerzé  Galgóozot  Meg- 
halt 1 7 14-feen.  Első  neje  Rákóczy  Erzsébet  előbb  ErdŐdy  Ádám 
özvegye,  második  neje  orbovai  Jakusich  Terézia,  utóbb  Zichy  Ádámhoz 
ment  nőül.  Gyermeke  egytől  sem  maradt. 

II.  Kristóf  1681-ben  korona-Őr,  kincstári  elnök  ,  majd  tárnok- 
mester lőn.  Meghalt  1704-ben.  Nejétől  Pálffy  Zsuzsannától  gyermekei 
következők : 

1)  László-Ádám  nyitrai  püspök  és  kanczellár  volt  1707  — 
1720-ban. 

2)  Gábor-Antal  szül.  1684-ki  sept.  27-én.  Egri  püspök  lőn 
1715-ben.  Meghalt  1744-ki  sept.  26-án  2). 

3)  József  fiatal  korában  halt  meg  1722-ben.  Gróf  Berényi 
Teréztől  két  leánya  maradt.  Egyik  Jozefa  gróf  Erdődy  Antalné. 

A)  Imre  a  szávai  vidék  parancsnoka  volt. 

5)  Katalin  először  Draskovich  Péterné,  másodszor  Marsininé. 

6)  Terézia  gróf  Zichy  Imrené. 

7)  G  y  Ö  r  g  y  L  e  o  p  o  1  d  1732-ben  már  Bars  vármegyei  főispán, 
cs.  kir.  val.  belső  titkos  tanácsos,  cs.  kir.  kamarás,  ezredes,  m.  kir.  udv, 
helytarlósági  tanácsos ,  kincstári  elnök ,  korona-őr ,  a  Thurz©  család 
Árva  és  Lietavai  uradalmak  kormányzója  3).  1 748-ban  országbíró, 
s  egyszersmind  az  arany  gyapjas-rend  vitéze.  Harczolt  a  francziák  ellen, 
és  sebeket  kapott.  Meghalt  1758-ban.  Neje  berezeg  Esterházy  Pál  ná- 
dornak leánya  Terézia,  kitől  gyermekei  következők  : 

a)  József  1779-ben  iktattatott  be  Hont  megye  főispáni  he- 
lyettességi  hivatalába  *).  1810-ben  már  Nyitra  vármegye  főispánja, 
8z.  István-rend  nagykeresztese,  és  fő-asztalnok-mester. 

b)  Antal  1760-ban  Árva  vármegye  főispánja  ,  cs.  kir.  kamarás 
és  tábornok. 

c)  Kristóf,  d)  D  á  n  i  e  1.  e)  M  á  r  i  a-J  o  z  e  fa. 

f)  Nep.  János  1760-ban  már  cs.  kir.  kamarás,  val.  belső  titk. 
és  m.  kir.  udv.  helytartósági  és  kamarai  tanácsos ,  Zólyom  vármegye 
főispánja.  1770  ben  sz.  István-rend  középkeresztese.  1789-ben  pedig 
főkoroornok  -mester. 

így  jött  le  a  család  a  múlt  század  végéig. 


')  Lehoczky  Steintnat.  II.  p  121.  Ambrosovsaky  szerint  p,  25.  született 
1646-ban;  meghalt  1712-ben. 

*)  Ámbrosovsiky    iá.  Cornpendiosa    Cbrojiologia    Hnng.   la   Appendice 

pag.  76—82. 

*)  L.  Ladáayi  Miki.  Obsequium  Clientelare  pro  munere  orcoiűastico,  1732. 
*)  Jc«ő.  Filó  Sakttatio  etc  1779. 


ErdAdy.  60 

Azokon  kívül,  kik  a  családfán  állanak,  említenünk  kell  Lászlót, 
kit  1770-ben  a  báni  helytartóság  tanácsosául,  cs.  kir.  kamarásul,  és 
1789-ben  körösi  főispánul  olvasunk. 

Sándor  1789-ben  (tán  I  Lászlónak  fia)  cs.  kir.  kamarás ,  Vá- 
rasd val.  főispánja ,  és  tábornok  ;  és  másik 

Sándor  1810-ben  Várasd  megye  administratora. 

A  mai  nemzedék  két  fővonalon  áll.  Az  idősb  vonal  ismét  idősb  és 
ifjabb  ágazatra  oszlik,  mint  a  táblázatokon  látni  fogjuk. 

I.  fővonal, 
a)  idősb  ágazat. 

Ered  Miklóstól,  kinek  testvérétől  Jánostól  a  bántól  az 
ifjabb  ágazat  származik : 

Miklós 

cs.  kir.  kani. 

*  1833. 


Borbála  Kajeián 

szül.  1793.  szül.  1795.  +  1856. 

csillagker.  és  palota-hölgy.  es.  kir.  kam. 

(gr.  Wrbna  Jenő  özvegye)  (b.  Leroheafeld  Eraesztina) 


Mária     Francziska      Karolina     Eugénia     Ferencz  Xav.     Zsófia    Ernesztine 
sz.  1819.    sz.  1821.         sz.  18«3      sz.  1826.       szül.  1830.     sz.  1835.    sz.  1837. 
esillagker.    (Pallav  csill.-ker.         jan.  9. 

és  p.-h.  íp°í/  &s  P-  h        cs-  kir.  kara. 

(b.  Leuprech-     Marquis)    (gr.  Feste-   (gr.  Obern- 
ting  Károly  ticii  György)  dorff  Ilona 

kir.  bajor  1853-tól) 

kamaráé)  ,  | 

r- A 1 

Imre  Tamás 


szül.  1854.      szül.  1855. 


Ez  ág  bírja  a  galgóczi  és  pöslyéni  majoratusi  uradalmat,  továbbá 
a  monyorókeréki ,  jánosházi ,  nagy-somlyói  és  vépi  uradalmat  Magyar- 
országban ,ésLyublaniczát,  Ob ereszt  ésG-aldoppot  Hor- 
vátországban. 


ÍO 


ErJödy. 


b)  ifjabb  ágazat. 
Ered  Jánostól ,  a  horvátországi  bántól. 


N.  N. 


Péter 

szül.  1771. 

(gr.  Niczky 

Anna) 

f  1837. 

i — •*• 1 

Mária 

szül.  1804. 

(b.  Badenfeld 

Károly) 


Szidónia 

szül.  1819. 

(Riibido  Antal 

ügyvéd) 


i — 


N.  N. 
* 


Károly      Nep.  .Tánca 
sz.  1793.     szül.  1794. 
•j*  1841.  várasd  i  főisp. 
varascíi  és  liorvátorsz. 
törv.-széki 
ülnök, 
(gróf 
Raczinszka 
Teréz) 


főispán, 
(gróf 
Harbuval 

Chamare 
Henrietté) 


Antal 
sz.  1797.  sz. 
cs.  k.  kain.   csill.-k. 
(báró        és  p.-n. 
Lo  IVesti     (gróf 
Luiza)      PáJüy 
János 
táborn.) 


Zsigmond    Zsuzsa 
— — -,      kj,  1775.    gz.  1782. 
Amália-        j  JSI5. 
>'     }  (gr.  Festetich 
Mária 
Í  1837.) 
i 


Laura  ínka       Nep.  János 

sz.  1840.    sz.  1845.        sz.  1847. 


György       Alexandrina  Gizella 

az.  1823.       szül.  1829.        szül.  1835. 
(b.  Kuhner  Fridrik) 


Sándor-Lajos 

szül.  1804. 

cs.  kir.  kam. 

(gr.  Batthyány 

Strattman 

Leopoldina) 


Kamilla 

szül.  1811. 

(^gi\  Hoyos  Antal) 


Emma-Malvina 
szül.  1813. 


Ez  ágazat  bira  Vépi  és  Császárvári  uradalomban ,  ugy 
Ebergény  és  Drecsiczlovecz ben. 

Az  e  táblázaton  láthatók  közül  Nep.  János  (szül.  1 794-ben)  a 
m.  minisztérium  alatt  fiumei  kormányzó  volt.  A  magyar  ügynek  Hor- 
vátországban elhatározott  védője,  s  latin  nyelven  kifünő  szőnek. — 
Elmozdittatván  a  varasdi  főispáni  hivataltól ,  mely  családjánál  örökös 
volt  —  visszahelyezését  az  országgyűlés  sürgeté.  —   Unoka-testvére 

Sándor  (szül.  1804)  az  1840. és  1844- ki  országgyűlésen  ellen- 
zéki szónok.  Utóbb  visszavonult.  Á  forradalmi  második  minisztérium- 
ban külügyi  miniszterül  volt  kijelölve. 


Erdftdy. 


11 


II.  fővonal. 
Gróf  Erdődy  Lajostól  származik  le ;  táblázata  következő1 : 

György 

szül.  1785.  jun.  17. 

us.  feir.  vaL  b.  titk.  tan. 

és  kamarás. 

(gr.  Aspremont  Mária  Gobertina) 

l"W. , 

Franeziska         István  Mária        Lajos             Károly 

szül.  1812.      szül.  181&  az.  1817.    sz.  1814.       'szül.  1816. 

csill.-k.  ésp-h.  cs.  k  kaxa,  (gr.  "Wol-  {Reimann  (gr.  Kolo-wrat 

(b.  Skrebensky  (b.  Müíler-  kenstein      Janka)        Julianna) 

Fülöp)        Hoerostem  Trostburg) 
Jusztina) 
t  1845. 


Agatka 

szül.  1808. 

esiil.-k.  és  p.-h. 

(gr.  Széchenyi 

János) 


Franeziska    György    Janka 
szül.  1842.    sz.  1843.  sz.1846. 


Rudolf  Júlia    István    Valéria   Ferenoz 
sz.  1846.  1847.    1848.    az.  1850.  sz.  1853. 


Janka  László        Henriette        Agatha 

szül.  1835.    szül.  1837.     szül.  1838.      sz.  1839. 
(gr.  Batthyány    huszár-  (gr.  Batthyány 
Zsigmond)      hadnagy.     Károlyné) 


Fanni 
sz.  1841. 


Ferencz 
sz.  1842. 


Gyula 

sz.  1845. 


Ez  ágazaton,  —  mely  Györgynek  neje  gr.  Aspremont  Mária 
Gobertina  után  a  Ledniczi,  Ónodi,  Szerencsi,  Borsi  és  Makoviczai  ura- 
dalmakban örökösödött ,  —  ezen  nevetett  anyjok ,  s  illetőleg  nagyany- 
jokról  majd  minden  család-íag  a  Gobert  és  Gobertina  kereszt- 
nevet melléknévül  viseli. 

A  családfa  élén  álló  György  neje  birtokán  kivüi  felét  birja  a 
monyorókeréki  uradalomnak.  0  volt  1848-ig  Várasd  megve  örökös  és 
valóságos  főispánja,  cs,  kir.  kamarás,  és  val.  b.  titk.  tanácsos ,  a  máltai 
rend  és  a  bajor  polgári  érdem-rend  lovagja.  Fiai: 

István  a  vörösvári  uradalmat  birja. 

Károly  Monoszlót,  Szellint  és Kuttinát  Horvátországban  birja, 

A  család  —  mint  már  említtetett  —  I.  Ferdinánd  által  a  „nagy- 
ságos" zászlósok  sorába  emeltetett.  15S0-ban  a  „monyorókeréki" 
előnév  mellett  nyerte  ujabb  megbővitett  czimerét ').  1607-ben  I.  Ta- 
más nyeré  a  család  részére  a  Várasd  megyei  Örökös  főispánságot ,  és 
azon  idő  óta  a  család  minden  tagja  „Monoszló  örökös  urául, 


*)  Tray  Mss.  iom.  L1V.  és  LV.   ez  utóbbiban  az  1580-ki  okmány  is  fel- 
található. 


«  Erdőhegyi  -  EremKs. 

ésVarasd  vármegye  örökös  főispánjául,  Várasd  vára 
és  városa  örökös  kapitányául'4  Íratott ,). 

A  család  megbővitett  grófi  czimere  —  mint  fölebb  a  metszvény 
mutatja  ,  —  négyfelé  osztott  paizs.  Az  els3  vörös  (néhol  arany)  mező- 
ben egy  koronás  fekete  egyfejü  sas  kiterjesztett  szárnyakkal  látható. 
A  második  és  harmadik  kék  mezőben  viz-szintesen  két  ezüst  csikolat 
hullámzik  át ;  közte  két  arany  csillag  ragyog.  A  negyedik  vörös  (néhol 
arany)  mezőben  négyszögletű  kövekből  épült  várfal,  és  azon  rovátkos 
torony  látható.  A  paizs  közepét  egy  kisebb  paizs  foglalja  el ,  mely  kék 
mezőben  az  ősi  czimert :  a  félkerékből  kiemelkedő  szarvast  mutatja. 
Az  egész  paizst  grófi  korona  födi ,  és  azon  ismét  három  koronás  sisak 
áll ;  ezek  közül  jobbról  az  elsőnek  tetején  pánczélos  kar  pallóst  villog- 
tat ;  a  másodikon  az  egyfejü  koronás  fekete  sas  látható ;  a  harmadik 
tetején  pánczélos  kar  egy  fehér-vörös  zászlót  lobogtat.  Foszladék  jobb- 
ról arany -vörös  ,  balról  ezüst-kék  *).  —  Ugyanez  czimere  Várasd  vár- 
megyének is. 

Erdőhegyi  család.  1540-ben  Erdőhegyi  Benedek  többek- 
kel együtt  Komárom  megyei  Füzitó  és  Almás  helységbe  zálog- 
czim  alatt  nyert  beiktatást  3). 

Jelenleg  Erdőhegyi  család  Szabolcs  megyében  birtokos.  Kö- 
zülök Erdőhegyi  Dániel  1841-ben  Szabolcs  megye  esküdtje. 

Erdős  család  Székea-Fejér  vármegyében  már  a  XVI.  század 
elején  virágzott  Erdős  nevű  család.  Közülök  az  1505-ki  rákosi  or- 
szággyűlésre Erdős  Gergely  Fejér  vármegye  követe  volt *)* 

Jelenleg  Erdős  nevű  család  Pest  megye  nemesei  közé  számíttatik. 

Ereinits  család.  Eremits-Zsiván  nevű  család  1751-ben 
,«emesittetett  meg.  Czimere  viz-szintesen  kétfelé  osztott  paizs ;  a  felső 
osztály  vörös  udvarának  baloldalából  egy  pánczélos  kar  nyúlik  be, 
fekvőleg  pallóst  tartva,  melynek  hegye  már  a  paizs-udvar  jobboldalánál 
vész  el.  Az  alsdr  fekete  mezőben  jobbról  balra  lefelé  rézsútosan  két  ezüst 
csikolat  vonul  le.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  egy  vörös  zászló  leng. 
Foszladék  jobbról  arany- vörös,  balról  ezüst  fekete  s). 


')  Jí.  N.  Comes  Erdődy  de  Monyorókerék  ,  Moniis  Claodii ,  et  J.  Cjomi- 
tatus  Varasdinen.  Perpetuus  Comes  ,  Arcis  Varasdinensis  ,  Civitatisque  hujua  no- 
niinis  Haereditarius  Capitaneus. 

*)  Adami  Scuta  gentil.  tora.  II.  Lásd  Walvasor  III.  103.  lapján  is,  stb. 

•)  Fényes  :  Komárom  várm.  162.  176. 1. 

*)  Jásrzay  P.  A  magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  vész  után.  157.  1. 

s)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  II. 


Erghell  —  Erőst  ÍZ 

Ergheli  család.  Ismeretes  a  családból  E  r  g  h  e  1  i(us)  F  e- 
rencz  1609— 1625  ben  veszprémi,  később  (1630.)  zágrábi  püspök1). 

Eriinger  család.  Eriinger  János-Bertalan  neme- 
sittetett  meg  Mária  Terézia  király-asszonytól  1757-ki  januárban. 

Cznsere  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs ,  a  jobboldali  rész  kék, 
a  baloldali  arany ,  az  előtérben  egy  ászokfa  (cantherrus ,  felfordított  V 
betű  alakban)  közepén  kétfelé  osztva,  jobbról  ezüst,  balról  vörös  szinü; 
ennek  csúcsán  egy  szintén  két  szinre  hasított  liliom  áll ,  az  ászokfa 
színeivel  ellenkezőleg  színezve ,  mindkét  oldalról  két  kigyó  kúszik  fel, 
a  liliom  oldal  színeivel  színezve.  Az  ászokfa  alatt  és  fölött  a  jobboldalon 
három-három  darab  bizanti  ezüst  érem  háromszög  formában  ragyog ; 
baloldalról  az  ászokfa  alatt  s  fölött  egy-egy  két  kiterjesztett  szárny 
látható.  A  paizs  fölötti  koronán  két  kiterjesztett  szárny  emelkedik, 
hasonlóan  a  paizs  színeivel  függőlegesen  kétfélekép  színezve ,  és  min- 
deniken a  paizsbeli  ászokfa  is  (ahoz  mindenben  hasonló  módon)  látható. 
Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  2). 

Eriinger  család*  Az  előbbitől  különböző  Eri  inger  csa- 
lád ez,  melynek  czkneres nemes  levelét  Eriinger  András  1793- 
ban  I.  Ferencz  királytól  kapta. 

Czimerpaizsa  először  viz-  szintesen  egy  hullámzó  folyam  által  két 
részre ,  és  a  felső  rész  ismét  függőleges  vonal  által  két  udvarra  oszlik. 
Az  első  arany  udvarban  a  baloldalból  egy  kétfejű  fekete  sasnak  fele 
nyúlik  ki ,  körmei  közt  vörös  nyilat  tartva ;  a  második  ezüst  udvarban 
zöld  térről  egy  élőfa  tetején  bagoly  ül.  Az  alsó  kék  mezőben  zöld  hal- 
mon vár  emelkedik  föl,  három  vörös  fedelű  toronynyal,  és  azokon  zász- 
lókkal ;  fölötte  jobboldalról  ezüst  félhold  ,  balról  arany  csillag  ragyog. 
A  paizs  tetején  álló  sisak  koronájából  dámvad  emelkedik  ki ,  két  fekete 
sas  szárny  között   Foszladék  jobbról  arany-fekete ,  balról  ezüst-kék  3). 

Ernst  család.  (Ernestházi).  Ernst  József  Komáromban 
cs.  kir.  vár-őrnagy  ernestházi  melléknévvel  I.  Ferencz  király  által 
1834-ben  nyert  erdély országi  nemességet  *). 

Ernst  vagy  Ernusth  család.  (Cháktornyai  f).  Történeti 
név  évlapjainkban ,  mely  azonban  alig  egy  századig  élt.  Mátyás  király 
alatt  tűnt  és  emelkedett  fel ,  és  I.  Ferdinánd  korában  már  elenyészett. 

»)  1609-ki  70-dik ,  1618-ki  64.  1622-ki  43.  I625-ki  51.  törv.  ez.  -  1630-ki 
és  1635-ki  zár.  —  Lásd  Ratíkay  Memória  Regum  et  Banorum  p.  198. 
a)  Collect.  Herald.  Nro  56. 
s)  Adarai  Scuta  gentil.  tom.  II. 
*)  Hírnök  czimü  kirlap  1834-rol. 


3*  Erest 

Némelyek  szerint  törzse  zsidó  volt ;  „M átyás  király  korá- 
ban— irja Thurnschwamb  —  ErnstJános  keresztelt  zsidó 
kincstárnok  volt,ésehivatalban  utóda  lőn  fia  Zsig- 
mond a  pécsi  püspök."  —  IstváníTy  hazai  írónk  ellenben  svéd 
eredetüeknek  állítja ,  midőn  Zsigmondról  tévén  említést ,  erről  irja : 
„fia  volt  ez  —  úgymond  —  a  Sveciából  eredt,  de  Ma- 
gyarországba polgárosult'),  és  több  várat  és  ura- 
dalmat szerzett  Ernesti  Jánosnak,  kit  a  magyarok 
Ha  m p  o'-nak  nevezte k." 

Wagner  2)  mind  a  két  állítást  elfogadva ,  ugy  egyezteti  össze, 
hogy  nemzetére  svéd,  vallására  pedig  zsidó  lehetett  E r n s t  Já- 
nos, ki  Mátyás  király  korában  megkeresztelkedvén  ,  ügyessége  által 
nemcsak  kincstárnokságig  emelkedett ,  de  ezenfelül  adomány- 
ban több  várral  is  jutalmaztatott.  így  kapta  Thurócz  megyében  Szkla- 
b  i  n  a  várát ,  Zólyomban  Lipcsét,  és  Zalában  Csáktornyát,  — 
honnan  családja  előnevét  irta.  1470-ben  pedig  mint  kincstárnok  Má- 
tyás királytól  a  legdicsérőbb  oklevélben  Thurócz  vármegye  főis  pán- 
jául  neveztetett  ki.  1474-ben  Horvátország  bánja,  és  Zólyom,  Kőrös 
i-ármegyék  főispánja  volt.  Meghalt  1480  ban.  Két  fiút  hagyván  hátra, 
Zsigmondot  és  II.  J  á  n  o  s  t. 

Zsigmond  1475-től  1505-ig  pécsi  püspök  volt.  IstváníTy  sze- 
rint okos,  jámbor ,  és  Ulászló  király  előtt  kedves  ember.  Végrendeleti- 
leg  Belgrád  és  Szabáes  vár  megerősítésére  tízezer  tallért  hagyott. 

II.  J  á  n  o  s  a  Hansel  névből  nyerte  a  H  a  m  p  ó  nevet,  mint  jám- 
bor és  egyszerű  ember  3).  Bátyja  Zsigmond  püspök  halála  után  a  be9z- 
terczei  kamara  részéről  a  rézkereskedés  reá  maradt.  Lakott  Tóth-Szla- 
nán,  birtoka  pedig  a  Dráva  mellett  Csáktornyán  volt.  A  rézkereskedést 
a  Fuggerok-  és  Thurzó k-nak  három  évre ,  évenkint  20  arany 
forintért  kihaszonbérelte.  1493— 1508-ig  fŐlovász- mester  volt ,  midőn 
Horvát-,  Tót- és  Dalraátország  bánja  lett.  1495-ben  iktattatott  be  a 
munkácsi  uradalomba4).  Élt  még  1519-ben  is,  midőn  Lajos 
király  hozzá  irt  levelében  sürgeti  5),  hogy  Jajoza  várához  zászlóaljat 


V 


J)  Ernesíh.  János  1462  ben  bndaí  polgár  volt.  L.  Teleky  Hunyadiak  kora 
XI.  köt.  29.  lap. 

*)  Wagner  Collect.  Genealogico  Historica  111.  Hung.  FamUiarum  Dec.  II. 
pag.  20 — 24.  tárgyalja  e  családot. 

3)  Tkurnscliwamb  szerint 

*)  Leleszi  Conv.  Protoc.  fol.  11. 

*)  "Wagner  Dec.  II.  23  közli  a  levél  töredékét. 


Enmszt  —  Ernyey. 


n 


segélyül  sietve  indítsa  el    Neje  Margit  Sagani  herczegnő ,  alsó-lindvai 
Bánffy  Miklós  özvegye  volt.  Ettől  egy  fia 

Ferencz  királyi  udvarnok,  1526-ban  a 
mohácsi  ütközetben  esett  el.  Ennek  gyermekei : 

líí.  János  minden  maradék  nélkül  1527- 
ben  halt  meg. 

G  á  s  p  á  r ,  ki  az  egész  Muraközt,  Kaproncza, 
Sabiaeus  (?)  és  Prodavistya  és  több  várat  birt ,  élt 
1540-ig,  nőül  vévén  Keglevieh  Péternek  Anna 
leányát ,  de  szintén  magnóikul  fiatal  korában  el- 
halván, birtokai  a  kir.  ügyész  kezébe  kerültek. 

A  családfa  igy  áll  : 


Zsigmond 

pécsi  püspök 

fl505. 


János 

kínos  tárnok 

fl480. 


II.  János  Harapó" 

bán  1519. 
(Sagani  Margit) 

i s 

Ferencz 

kir.  udvarnok 

t  1526. 


III.  János 
1 1527. 


Gáspár 

f  1640. 

(Keglevieh  Anna) 


A  család  czimere  —  mint  fölebb  a  metszvény  mutatja  —  egy 
hátulsó  lábain  feriálló  kettősfarkú  oroszlán ,  első  jobb  lábával  vállán 
buzogányt ,  a  másikkal  egy  csúcsosan  kidomborodó  paizst  tartva  j  mint 
azt  Wagner  egy  1495-ik  évbeli  pecsét  után  közié. 

ISriiuszt  család.  Vas  és  Zala  megyében  birtokos  nemes  csa- 
lád. Vas  vármegyében  ErnusztJózsef  bírja  D o z m a t  helység 
felét  *). 

Kriiyey  család.  Lakhelye  Pozsony  vármegye ,  melynek  leg- 
régiebb  csaíádai  közé  számítandó. 

Az  E  r  n  e  y  név  —  mert  a  legrégiebb  időktői  szintén  a  XVIII. 
századig  igy  találjuk  a  család  nevét  írva  —  történeteinkben  már  az 
Arpádházi  királyok  idejében  virágzott.  Már  az  1055 — 1073-ki  időköz- 
ben tűnik  fel  egy  Erney  főispán,  Salamon  királynak  Vid  eliené- 


*)  Fényes  Geographiai  szótár  I,  279.  lap. 


ben  hű  tanácsosa1).   És  Erney  István  a  bánnak  fia,    1303-ban 
Venczel  király  korában  nádor  volt  a). 

De  ha  e  két  egyén  nem  a  Pozsony  megyei  Érne  y-ek  őse  lett 
volna  is,  miről  adatok  nélkül  elhatározva  nem  szólhatok, —  egyéb  ada- 
tok szólnak  eme  család  régiségéről  is.  T.  i.  már  1301-ben  Csáky  Márk 
mester  leánya  örökösen  bevallja  3)  köröskényi  *)  birtokát  az  Erney  csa- 
ládnak ;  mit  azonban  nemsokára  elvesztettek,  mert  -  mint  olvassuk  — 
1316-ban  már  I.  Károly  király  visszaadja  a  köröskényi  (vagy  keres- 
kényi)  jószágot  az  Erney  családnak  5). 

Ezután  megszakadnak  a  családi  levéltár  adatai  a  XVI.  század 
végéig ,  midőn  ismét  a  köröskényi  birtok  iránti  viszonyokról  szólnak 
legnagyobb  részben  a  felmaradt  oklevelek. 

1578-ban  Nyitra  vármegye  előtt  Köröskény  iránt  folyik  osztályos 
per  egyrészről  néhai  Erney  Miklós  gyermekei,  másrészről  Ilona, 
Rácz  Farkas  neje  között. 

í 584-ben  Erney  Ambrus  neje  Sipos  Agatha  tesz  végren- 
deletet 

1588-ban  Babindáli  Magdolna  köröskényi  birtokát  bevallja  Er- 
ney Balásnak  a  nyitrai  káptalan  előtt. 

1589-ben  Erney  Bálás  egyességre  lép  Pangi  Benedekkel. 

1  590-ben  Farkas  Anna  a  nyolezados  törvényszék  elé  idézteti  Er- 
ney B  a  1  á  s  t  Köröskény  végett.  —  Ugyanez  évben  E.  Bálás  pere  a 
királyi  táblára  küldetik. 

1591-ben  Pangi  Benedek  bevallást  tesz  E.  Bálás  részére. 

1592- ben  Nyitra  vármegye  törvényszéke  előtt  barátságos  egyes- 
ségre lépnek  egyrészről  Erney  Bálás,  Jakab  és  Tamás,  más- 
részről ErneyBorbála. 

1604-ben  Banky  Ferencz  (tán  Pangi)  és  Nagyváthi  Ilona  beval- 
lást tesznek  Erney  Bálás  részére.  Ugyanaz  évben  azt  teszi  Nagyváthi 
János  is. 

1610-ben  Thurzó  György  adománya  mellett  Zili  György  magva- 
szakadtán  Pozsony  megyei  Apaj  helységben  udvartelekbe  iktattatnak 


*)  Thuróczy  Cliromc.  Schwandtner  Scriptor.  I.  p.  121  —  125. 

*)  Budai  Fer.  Polg.  Lexicon  I.  607- 

*)  Coram  Conventu  Crucigerorum  DoiTiUS  Hospitalis  Ecclae  S.  Stephanj 

')  Alsó-  és  FelsÖ- Köröskény  Nyitra  megyében  fekszik. 

5)  Eolinovich  G.  Vita  et  gesta.  Mas.  az  egyetemi  könyvtárban.  —  Innen 
iiagyobbrész  mind  ezen  esaládróli  adatok ,  melyeket  Kolinovich  a  család  levél- 
tárából jegyzett  ki. 


Ec*yey.  77 

be  az  esztergáim  káptalan  által  Erney  Bálás  és  Lukácsy  György 
Ellentmondott  és  perlekedett  Thedy  Magdolna,  és  többen. 

1612-ben  Erney  Anna  bevallást  tett  E.  Bálás  részére,  egy- 
szersmind Nyitra  vármegyétől  végrehajtást  nyer  Vidos  Erzsébet  ellen. 
Erney  B  a  1  á  s  r  a  vonatkoznak  még  a  következő  adatok  is.  1613- 
ban  Somogyi  Gáspár  visszahúzza  E.  Bálás  beiktatása  elleni  ellent- 
mondását. 1617-ben  Thedy  Gábor  bevallást  tesz  E.  Bálás  részére, 
1619-ben  pedig  Thedy  Gábor  és  Nagy  Anna  visszavonják  beiktatási 
ellentmondásukat  az  esztergami  káptalan  előtt.  1618-ban  Trombitás 
János  az  esztergami,  —  1619-ben  Csík  János  és  István  a  nyitrai  káp- 
talan előtt  tesznek  bevallást  részére.  1620-ban  Thuróczy  Péter  Ger- 
gelyfalut vallja  be  Porgách  Zsigmond  nádor  előtt  Erney  Balásnak. 

Erney  Lukácsra  vonatkoznak  a  következő  adatok.  1610-ben 
Macsedi  Bálás  bevallást  tesz  az  esztergami  káptalan  előtt  E.  Lukács 
részére.  1623-ban  Lakatos  MiklÓ3  bevallást  tesz  részére.  1624-ben 
Biró  Györgytől  zálogbirtokot  vesz  1638-ban  erdőt  cserél  Muraközy 
Mártonnal.  1640-ben  pert  folytat  Csík  János  ellen  164  I-ben  Esterházy 
Miklós  nádortól  adományt  nyer  Apajban  egy  léi  curiára.  1642-ben 
Muraközy  Mártontól  birtokot  vesz  zálogul.  Ugyanez  évben  az  érdek- 
lett fél  curiára  a  nádortól  iktató  parancsot  nyert  fiai  részére  is  az  esz- 
tergami káptalanhoz.  1647-ben  Hídvégi  Miklós  örök  bevallást  tesz 
részére ;  tanuvalíata3t  tétett  Köröskény  végett ,  és  Szalatnay  Páltól 
zálogon  birtokrészt  vesz.  1649-ben  Köröskényí  Ilona  n agy-e mő kei 
részbirtokát  szintén  neki  zálogosítja  el.  1650-ben  Nagy  Brigittától 
vesz  zálog-czimen  birtokrészt.  1652-ben  Belay  Miklós  bevallást  tem 
részére ;  —  -Katona  Gergely ,  Brinyi  Zsuzsa  és  Katalin  birtok  részeiket 
reá  ruházzák.  1653-ban  Erney  Lukács  Pozsony  megye  szolgabirája 
volt.  1654  ben  Biró  Györgytől  vesz  zálogczimen  egyrészt,  és  Mura- 
közy Istvántól  is ; —  1656-ban  Rajcsány  Ilonától  is.  1658-ban  Vesse- 
Jényi  Ferencz  nádortól  az  Apaj  helységben*  curiára  adományt  kap ;  és 
tanuvallatást  tétett  Gergelyfalvi  kertje  végett.  1659-ben  Muraközy 
Márton  özvegyével  a  nász-ajándok  jráut  egyességre  lép.  —  1662-ben 
Lakatos  Miklós  örök  bevallást  tesz  részére.  — -'  1664-ben  Morocz  Judit- 
tól zálogczimen  birtokrészt  vesz.  1665-ben  fiának  Erney  Miklósnak 
lakóházát  vall  be.  1673-ban  végrendeletet  tesz. 

1673-ban  Erney  Lukácsnak  fiai  János  és  István  tiltakoznak 
a  nővérük  részére  tett  intézkedés  ellen. 

1680-ban  E.  Miklós  tiltakozást  tesz  a  leány-ág  ellen  az  esz* 
tergami  káptalan  előtt. 


98  Érés. 

1701 -ben  Erney  Ádám  és  Gáspár  az  Apaj  helységbeli  bir- 
tokba iktattatnak,  de  ellentmondás  történt. 

1734-ben  élt  Erney  Józsefnek  Özvegye  Draveczky  Katalin, 
és  leánya  Erney  Erzsébet.  Emiitett  Józsefnek  unoka-öcsesei  voltak 
Ádám  és  Ferencz,  szintén  1734-ben  élők. 

1741-ben  Erney  László  esküdt  Bazinban. 

1762-ben  E.  Lázár  élt. 

1760— 1768-ban  E.  István  szegények  ügyvéde. 

A  család  nemzékrende  J)  néhány  ágon  a  XVI.  századtól  a  múlt 
századig  igy  jött  le  : 


Erney  Ambrus 

1586.  táján. 

(Csermeny  Ilona) 

Jakab' 1592.                                         Péter  ' 

'  Mihály 

....        ,                   j      „                                              , 

István                   Tamás          András 

t — Ai"  'i 
István 

István 

i * 1 

Lázár 

f — ;■-*■      i 
Ádám 

i *• ! 

Ferencz 

17ÍJ4. 

1762. 

Gábor 

A  család  czimere  a  paizs  udvarában  egy  hátulsó  lábain  álló  orosz- 
lán ,  első  jobb  lábában  kivont  kardot  tartva ,  ugyanaz  emelkedik  ki  a 
paizs  fölötti  sisak  koronájából  is;  mint  azt  Erney  Lukács  1653-ki,  és 
Erney  Lázárnak  1762-ik  évi  pecséínyomafeán  láttam. 

Erős  család.  Erős  nevű  nemes  család  lakhelye  Göniör, 
Komárom,  Sáros,  Szabolcs  és  Szathmár  vármegye. 

Szathmár  megyében  már  a  XVI.  században  birtokos  az  Erős  csa- 
lád. 1580-ban  Erős  Gáspár  feleségének  Nagymihályi  Annának 
Máté-Szálkán  végrendeletileg  egy  telket  hagyományozott  a). 

Erős  István  Szathmár  vármegyének  1724-ben  főszolgabírója. 

Erős  Gábor  1732 — 1734-ben  alszolgabirája ,  még  I73t-ben 
ügyvéde  is. 

Erős  Mihály  1738-ban  alszolgabirája,. 

Erős  László  1722-ben  jegyzője,  1727-ben  számvevője. 

Erős  Imre  1771-ben  jegyzője  volt  3)„ 


J)  Geneau  authent.  Mss..toua.  I. 
*)  Siírmay  Szathmár  várm.  II.  116. 
•)  ugyanott  í.  134.  136. 138.  L 


Erfis  —  Erisei.  79 

Valószínűleg  az  említett  Erős  István  az ,  kinek  neje  Jósa  Bor- 
bála, s  kitől  gyermekei  György  és  Klára  Becsky  Györgyné. 

Erős  CSölád.  (Sóíyorakőí).  Erdély  kihalt  családainak  egyike  '). 

Erős  család.  (Bethleníáivi).  Erdélyi  család.  Közülök  J  ó  z  &  e  f 
1794  ben  az  erdélyi  kamaránál  szolgált. 

birsek  család.  (Kis-Terényi  és  szeleséni  f).  Hont  megyei 
Terény  helységről  irta  előnevét ;  később  pedig  a  kihalt  Szelesényi  csa- 
lád után  örökösödvén .  Bars  megyei  Szelesényről  vette  előnevét.  Kis- 
terényi  Érsek  Gáspár  vette  nőül  Szelesényi  Györgynek  leányát 
Dorottyát  1518.  táján,  és  ezzel  ily  családfát  alkotott  2) : 

Érsek  Gáspár 

(Szelasényi  Dóra) 

, . << , 

Érsek  László 

(Gliyczy  Kata 

1582-ben  özvegy) 

I : ,v » 

Érsek  Doroitya 

(Liptiiay  Györgyné) 

Érsek  nevű  család  jelenleg  Í3  el  Veszprém  megyében  ,  hol  E  r- 
sek  M  tháíy  1837- ben  a  megyénél  lajstromozó  volt. 

Érsek  család.  (Szathmári).  Erdélyi  csaUd,  hol  Szathmári 
Érsek  Sámuel  Í8iő-ben  a  kamaránál  szolgált.  Lakhelye  Torda  vár- 
megye, hol  Ér3ek  László  1847 -ben  megyei  írnok. 

Érsekújvári  család.  (Érsekújvári}.  Erdélyben  Belső- Szol- 
nok vérmegyében  közülök  Sámuel  1794-ben  királyi  fŐpénztáraok. 

Egy  dési  Érsekújvári  Sámuel  pedig  Dézsen  Í8I5- 
ben  városi  tanács-ülnök. 

Erszényes  családi.  (M.- Vásárhelyi).  Lakhelye  Erdélyben 
M.- Vásárhely ,  hol  1 3 1 5-ben  Erszényes  József  a  város  főjegy- 
zője ;  és  másik  J ó zseí  ugyanakkor  kir,  táblai  ügyvéd ;  és  ismét  J ó- 
zsef  í 84 7-ben  m.-vásárhelyi  tanácsnok  és  rendőri  főnök. 

Erisei  család.  (Téglási).  Erdélyi  család.  Lakhelye  Maros- 
Vásárhely  vidéke.  Közülök  1847-ben  József  Torda  megyénél  erdé- 
szeti felügyelő. 

Károly  Marosvásárhely  a  városnál  szolgál. 


*)  Kíváry  :  Erdély  nev.  cs.  270. 

*)  Lásd  Kisfalud!  Lipikay  csaUd  levéltárában  R.  Fas<2.  XXVII.  Nro  Í138. 
éa  a  kiafaludi  Liptkay  család  története  és  oklevelei.  Pest,  1863.  III.  rész  4  lap. 


$0  Essegváry  —  Esterházy. 

J  á  n  o  s  ugyanott  a  bölcsészet  és  politikai  tudományok  tanára. 

Vallására  reform. 

Egy-e  ezen  család  a  fölebb  tárgyalt  Bihar  megyei  Ercsey  csa- 
láddal? nem  tudjuk. 

Essegv&ry  család.  Veszprém  megyeben  a  Bakonyban  He- 
rend  helység  határában  romokban  hever  Essegvára,  melyet  Kis- 
faludy Sándor  megénekelt.  Ezt  bírta  hajdan  a  már  kihalt  E  sseg h- 
v  á  r  y  család,  melynek  egyik  ága  a  XVI.  század  végéig  élt 

1466-ban  élt  Pápay  György  (Pápay  Antalnak  fia),  kinek  leányát 
Ilonát  Esseghváry  Mihály  tartá  n&ül ,  ettől  gyermekei  Es- 
seghváry  Bálás,  Bereczk  és  Veronka  Béri  ístvánné  1492-ben  '). 

Ugyanez  időben  élt  Esseghváry  F  e  r  e  n  c  z  1505-ben  a  rákosi 
országgyűlései)  Veszprém  vármegye  követe  2),  ki  Himfy  Ilonát  Himfy- 
nek  —  mint  iratik  —  Mátyás  király  udvarnokának  3)  leányát  birta 
nőül ;  ettől  egyik  leánya  A  d  v  i  g  a  Ostíy  Jakab  Veszprém  megyei  al- 
ispán neje ,  a  másik  Katalin  kis-sitkei  Sitkey  Sebestyén  neje ,  kitől 
leány-ágon  többi  közt  a  Kisfal udyak  is  származnak  4). 

1574  ben  éltek  Esseghváry  István  és  Mihály  testvérek  ,  s  való- 
színűleg ezekben  a  család  kihalt. 

Ksíerházy  családi.  (Galanthai,  berezeg  és  gróf).  Az  Ester- 
házyak orazágnagyaink  egyik  legfényesb  nevű  és  legvagyonosb  csa- 
láda.  Eredetére  nézve  az  Illyésházyakkal  együtt  a  Salamon  nemzetség 
(genus)  közös  sarjadékául  tartatik.  A  Salamon  nemzetségből,  •— ~  mely- 
nek a  Csallóköz  birtokosai  közt  már  a  XII.  században  előfordul  okleve- 
les nyoma  6) ,  —  1 238-ban  osztoztak  meg  Salamonnak  fiai  Péter  é3 
Illés  atyai  birtokaikban ,  s  akkor  ez  az  Ilíyésházy,  Péter  a 
Szerházy  család- ágnak  törzse  iőn  6). 


Vi  Geueal.  auth.  Mss.  tom.  II. 

5)  Jászay  :  Magyar  nemaet  napjai  a  mohácsi  veaz  ntán.  157.  1. 

3)  Fényes  :  Geogr  szótár.  II.  102. 

*)  Geneal.  authen.  lom.  II. 

5)  Fejér:  Cod.  JDi.pl,  tom.  II.  p  228.  továbbá  ugyanott  tera.  IV.  voi.  I. 
pag  149.  stb. 

fl)  "S>r  í''ja  minden  forr  ás- idézés  nélkül  B.  ftíednyánszky  A.  Taschenb.  f.  d. 
valerl.  Ge3chichte  1821.  288.  és  1830  ki  évfolyam  11-13. 3.  -  Téves  állitás  az, 
mintha  (a  Fejér :  CocL  Dipl.  tom.  X.  vol.  VII.  p.  830.  és  tom  X.  vol.  VIII.  p.  662. 
nyomán)  már  Zsigmond  király  kúrában  Esterházy  Bálint  nevű  élt  volna, 
és  hogy  Zsigmond  király  Esterházy  Andrásnak  s  fiainak  1436-ban  czimert  adott 
volna?  —  E  botlást  az  idézett  Cod.  Dipl.  követé  el ,  midőn  az  érdeklett  1436-ki 
araa&ÜB  levélnek  kivonatát  a  Catalogus  Manuscriptorum  Biblio- 


Esterházy. 


81 


A  Szerházi  (vagy  Serházi)  ágból  1549-ben  élt  Benedek, 
kinek  nejétől  galanthai 
Bessenyey  öyörgy  le- 
ányától Ilonától  két  fia 
született;  az  egyik  az 
1596-ban  Keresztesnél 
elesett  István,  ki  fiá- 
ban Tamásban  kihalt.  A 
másik 

Ferencz,  ki  előbb 
Szenczen  harminczados, 
utóbb  1584-ben  Pozsony 
várraegye  alispánja  volt, 
anyja  után  örökölvén 
(vagy  legalább  részben 
szaporodást  nyervén)  a 
galanthai  birtokot, 
első  irta  nevét  Ester- 
házy-nak  galanthai  elő- 


ttié c  a  o  Nat.  Hung.  Szécheny.  regnicol.  tom,  I.  584-ik  lapjáról  gyűj- 
teményébe a  vezeték-név  elferdítésével  átvette,  mert  a  Catalogusban  ez  áll: 
„1436.  Sigismvndus  arma  confcrl  Andreáé  Veslerhato.li  Én  ugyanis  az  érdeklett 
Catalogus  utasítása  nyomán  fölkeresvén  a  nemzet?  Múzeumban  a2  1283.  számú 
Quart.  lat  kéziratot,  melynek  czime :  „Callectionis  Diplomatám ,  Pritdlegiorum 
ac  reliquorum  quoqne  scriptorum  ad  Históriám  Patrias ,  Jurísprwdeniiam  fitrentetn  ele. 
ilhutr.  facienlium  tomus  l.  congesíus  ab  Anno  1766  —  1769.  Csetnekii  el  Sopronii. 
Per  Jonatham  Wieloris."  —  Ebben  az  1436-kí  Zsigmond  királytól  adott  armaíist 
egész  terjedelmében  fölleltem;  és  itt  az  oklevélben  is  világosan  igy  áll :  „Tibi 
fideli  nostro  Valentiuo  lÁUralo  filio  Andreáé  de  Vesterha&o,  és  tovább :  Tibi 
el  per  Te  Johanni  fratri  Tuo  cornali,  iiem  Sebasliontt  de  Bogod,  ac  Osvaláo,  Valentina, 
Nicolao,  et  Marco  filiis  ipsiut  Sebasiiani  ,  nec  non  Pelro  el  Sigismundo  fíliis  Geergii  de 
eadem  Bogoth!''-  etc.  Világos  teliát ,  hogy  a  Fejér  Cod.  Diplorn&ticusában 
is  V  e  s  t  e  r  h  á  z  i-nak  kellene  állani  Esterházy  helyett,  és  még  ineg  kellett 
volna  említetni  a  Bogody&knak  ií,  kikkel  együtt  nyerte  Vesterházi 
a  czimert,  melynek  kár,  hogy  alakját  le  nem  levén  írva  az  oklevélben  (az  eredeti- 
ben lefestve  volt)  nem  tudhatjuk  ,  hacsak  egykor  az  eredeti  —  melyről  Wietori* 
Göinörben  másolatát  vette  ,  elő  nem  kerül.  Mindezekkel  azonban  azt ,  hegy  a 
Vesterházi  név  idővei  nem  változhatott-e  Es t er házy-vá,  nem  akarjuk  ta- 
gadni. —  A  mi  végre  az  Estoras  nevet ,  az  Esíerházyaknak  ííirnrodtői 
Atillától  ízről  izre  származtatását  illeti ,  az  ezt  oklevelekkel  állító  „T  r  ©- 
phaeam  Domue  Esíor&sianae  1701."  czimü  munka  hitelességét  4 1  Ör« 
téneti  eritica  rég  elvetvén,  szólanunk  fölösleges: 

6 


82 


Esterházy. 


névvel ,  és  családja  egyik  legidősb  és  kétségkívül  legjelesb  fia  M  i  k- 
iósban  ennek  szerencsés  házassága,  és  kitűnő  észtehetsége  és  érde- 
mei által  a  legnagyobb  és  máig  virágzó  polczra  emelkedett. 

Ferencznek  nejétől  Illyés házy  Zsófiától  született  több 
gyermeke  között  a  nevezett  Miklóson  kívül  még  Dániel  és  Pál 
is  máig  virágzó  családot ,  és  pedig  D  á  n  i  e  1  a  cseszneki  grófi  vonalt, 
Pala  zólyomi  grófi  vonalt  alapitá ,  ez  okból  előbb  a  fi -aknái  vagy 
herczegi  vonalt  az  I.  és  II.  táblán  ,acsesznekit  a  III— dik  ,  és  a  z  ó- 
1  y  o  m  i  vonalt  a  IV.  táblán  látandjuk. 

Ferencztől  kezdve  a  családfa  következőleg  származott  le : 

I.    tábla. 

Fraknói  vonal. 

a)  Herczegi  vagy  idősb  ág. 

Esterházy  Ferencz 
1584.  Pozsony  v.  alispán. 

(Illyésházi  Zsófia) 

. . « . 


I.  Miklós 

szül.  1582.  f  1645 

1626.  gróf,  • 

nádor. 

(1.  Dersfly  Orsolya. 

2.  Nyáry  Krisztina) 


I.  Gábor 
fl618 
(Ujfalnssy 
Anna) 


Zsófia        Anna 
(Révay      (Kéry 
Márton)     János) 


Farkas 

kir.  szeméi  yn  ök 

f  1670. 

(Bóka  Anna) 


Judit 
(Amadé 
János) 


1.  Dániel 

báró. 

(Rumi  Judit) 

. .1 

/,.  III.  tábla. 


I.  Pál 

báró. 
(1.  Károlyi 

Zsuzsa. 

2.  Viczay 

Eva) 


L.  IV.  tábla. 


László 


István 
f  1641.        Vezekénynéi 
Pápa  kapit.         +  1652. 
(Thurzó  Erzse)   (Batthyány 
Eleonórái 


Mihály     Anna 

( Nádasdy 
Ferencz) 


Orsolya 

(h.  Esterházy 

Pál) 


I.  Pál 
sz  1635. 
f  1712. 
Berezeg 
nádor, 
(l.  Esterházy 
Orsolya. 
2.  Thököly 
Éva) 


Mária     I.  Ferencz 
(Drugeth  szül.  1641. 
György)     f  1685. 
Zala, 
Somogy  v. 
főispánja. 
(1.  Ulyés- 
házy  Ilona. 
2.  Thököly 
Mária) 

Lásd  II.  táblán. 


1-től         II.  Miklós  Krisztina  László 

I.  Mihály        tinini  ágostai  ráthóti 

berezeg         püspök.  apácza.  prépost 

kir.  udvarm.     f  1693.  f             1680. 

t  1721. 
(gr.  Deschán  Margit) 


Teréz 
(gr.  Aspremont) 


Anna 

(gr.  Altban 

Mihály) 


Eleonóra 

(gr.  PálfFy 

János) 


Orsolya    Gábor    Teréz*)    József 
apácza.    főispán      (gróf     f  1721. 
1690.      Erdődy    hercv.eg. 
(Traun   György)  (b.  Gileis 
Margit)  '  Mária 

Octavia) 

i — — > " 1 

Folyt,  a  köv.  lap. 


*)  Teréznek  testvérei  még  :  Julianna  és  Ádám. 


Jozefa    Margit        Mária 

(Salm  Károly) 


Esterházy. 


83 


József    ki  az  előbbi  lapon. 
herczeg.  f  1721. 
(b.  Gileis  Mária  Octavia) 


Pál  Antal 

sz.  1711.  t  1762. 

Herczeg , 

tábornagy. 

(Visconti  Mária) 


Mária  Jozefa 
szül.  1712.  f  1756. 
(gr.  Lamberg  Ferencz) 


Anna  Mária 
sz.  1717. 
f  1718. 


III.  Miklós 

szül.  1714.  f  1790. 

Herczeg, 

m.  testőr-kapit. 

(gr.  "Weissenvolf  Erzse) 


(1 


Antal 
szül.  1738. 
tábornok. 

f  1794. 
Erdődy  Teréz. 


Mária 
sz.  1739.  t.1794. 
(h.  Grassalkovich  Antal) 


gr.  Hohenfeld  M.  Anna) 


IV.  Miklós 
szül.  1741. 

t  1777. 
őrnagy, 
(gr.  Ungnad 
Anna) 


Miklós 

8zül.  1765. 

Herczeg, 

táborszernagy 

f  1833.  nov.  24. 


Antal 

szül.  1767. 

alezredes. 

t  1790. 


Mária  Leopoídina 

szül.  1776. 

(H.  Grassalkovich 

Antal) 


Mária  Teréz 

szül.  1764. 

(gr.  Csáky  Ferencz) 


Herczeg  Pál  Antal 
szül.  1786.  mart.  10. 
Britt  nagykövet. 
(Hg  Thurn  Taxis  Teréz) 


Mária  Leopoídina 
szül.  1788. 
(h.  Lichtensteiu  Mór) 


Miklós 

szül.  1799. 

hadnagy  volt. 


Mária  Teréz 

szül.  1813. 

(gr.  Chorinszky 

Frigyes) 


Teréz  Amália 

szül.  1815. 

(gr.  Cavriani  Károly) 


-    Miklós  Pál 

szül.  1817. 

(Child  Villiers 

Sarah  Frid.  Lady 

f  1853.) 


Pál  Antal 
szül.  1843. 


Alajos  György 
szül.  1844. 


Sarah  Zsófia 
szül.  1848. 


Miklós 
szül.  1851. 


A  táblázat  törzsének  Ferencznek  IUyésházy  Zsófiától  IUyés- 
házy István  nádor-nővérétől  Öt  gyermeke  maradt.  I.  Dániel  és  I.  Pál 
ivadékát  a  III.  és  IV.  táblázaton  látandjuk.  Zsófia  Révay  Márton- 
hoz, An»a  ipolykéri  Kéry  Jánoshoz  mentek  nőül.  I.  Gábor  arany- 
sarkantyús vitéz  Bethlen  Gábor  fogságában  ,  de  hive  is  volt ').  Meg- 
halt 1618-dik  után  3).  Első  neje  az  osgyáni  Bakos  családból,  a  második 
Ujfalussy  Anna  volt.  Gyermekei  Farkas  kir.  személy  nők  1670-ben 
halt  meg.  Szerzé  Cseszneket  és  Gáthát.  Nejétől  Bóka  Annától  gyer- 
meke nem  maradt.  Nővére  Judit  Amadé  Jánosné, 

Legídősb  és  legjelesb  fia  Ferencznek  Miklós  1582-ki  april  8-án 
született  Galanthán.  Protestánsból  a  kath.  vallásra  térvén,  és  161  l-ben 
a  gazdag  Magócsy  Ferencz  özvegyének  Dersffy  Orsolyának  kezét  meg- 
nyervén ,  és  igy  a  vagyont  erényeivel  párosítván ,   fokonként  mind 

*)  Kazy  Hist.  R.  H.  tom.  I.  p.  172.  173. 

*)  A  „Trophaeum  Estoras"  szerint  1618-ban,  de  bizony oa  hogy  később. 

6* 


£3  Esterházy. 

magasabb  és  magasabb  polczra  lepett.  Mátyás  király  mindjárt  ural- 
kodása elején  hadi  kapitánynyá,  tanácsossá,  és  Gábor,  Dániel,  Pál 
testvéreivel  báróvá  — és  az  ország  nagyjai  közé  emelte.  1617-ki 
october  6-án  Bereg,  1618-ban  pedig  Zólyom  megyei  főispánjává,  ta- 
nácsossá, és  kir  fŐ -udvarmesterré  neveztetett  ki ,  mint  ilyen  II.  Ferdi- 
nánd koronázásánál  ő  vitte  Magyarország  zászlaját,  és  ekkor  sz.  István 
kardjával  arany-sarkantyús  vitézzé  üttetett.  Ugyanez  évben  nádorrá 
is  ki  volt  jelölve.  Mint  fejedelmének  tántorithatlan  bive,  és  az  1622-ki 
nikolsburgi  béke  egyik  főtényezője,  azon  évben  kamarássá  és  or- 
szágbíróvá neveztetett  ki ,  és  Ki s-M a r  t o n  t  kapta  adományba. 
A  kővetkező  évben  a  Nyitra  vizénél  a  törökön  fényes  győzelmet  ara- 
tott. Végre  1625-ben  a  sopronyi  országgyűlésen  nádorrá  választa- 
tott, 1626-ki  aug.  lü-én  pedig  Fraknó  várával  és  uradalmával  ju- 
talmaztatott ,  s  utódaival  együtt  Fraknó  örökös  és  szabad  grófjává 
emeltetett  *).  1645-ben  még  ő  eszközlé  a  Rákóczy  Gryörgygyel  kötött 
egyességet  is.  Meghalt  ugyanez  évben  sept.  1 1-én ,  és  tetemei  Nagy- 
Héflánból ,  hol  rendesen  lakását  tartá ,  Nagyszombatba  vitettek ,  és  ott 
az  általa  épített  egyetemi  egyházban  t  családi  sírboltjába  takaritattak. 
Miklós  mint  iró  is  figyelmet  érdemel  fcnmaradt  munkái  által2). 
Második  neje  Bedeghi  Nyáry  Krisztina  Thurzó  Imre  Özvegye  volt, 
ettől  és  első  nejétől  gyermekei  a  következők  : 

a)  István  gróf,  tanácsos  és  kamarás ,  arany- sarkantyús  vitéz 
és  Pápa  vára  kapitánya  volt.  Meghalt  1642-ben,  kora  26,  évében.  NŐül 
atyja  mostoha  leányát  Thurzó  Erzsébetet  vette  el ,  kivel  a  Sempthei 
urodalmat  kapta.  Ettől  leánya  Orsolya  testvérének  Esterházy  Pál- 
nak lőn  nejévé. 

b)  Mária  grófnő  homonnai  Drugeth  György  neje  lőn. 

c)  László  gróf,  szép  férfiú,  szül.  1626-ki  dec.  30-án.  Tanácsos, 
Sopron  vármegyei  főispán ,  szintén  pápai  várkapitány.  Elesett  Veze- 
kénynéí  1652-ki  aug.  26-án  a  török  elleni  csatában  3).  Nejétől  Batthyán 
Eleonóra  gyermektelenül  halt  meg  titánná  i  654-ben. 

d)  Mihály  gróf  szintén  magnóikul  halt  meg. 


*)  Lásd  az  oklevelet  a  „Trophaeuin  Domus  Inűlytae  Eatoras"  oklevelei 
köat.  Lehüczkynái  Stemmat,  tom.  I.  P.  2.  p.  24.  És  Esterházy  Miklós  munkái  a 
Nemteíí  Könyvtárban  345. 

■)  Láfi-'l  jeleiül  kidolgozott  életrajzát  Esterházy  Miklós  munkái  előtt 
Tolüy  Ferenc7től  a  Nemzeti  Könyvtárban. 

8)  Lásd  HoíTman  Pál  pécsi  püspöknek  a  Yezekénynél  eleseit  négy  Ester- 
házy fölött  mondott  halotti  beszédét. 


Esterházy.  85 

e)  Anna  grófnő  a  szerencsétlen  Nádasdy  Ferenez  országbíró 
neje  volt. 

f)  Ferenoz  grófról  aFraknói  ifjabb  vagyis  grófi  ág  törzsé- 
ről alább  leend  szó. 

g)  I.  Pál  szül.  1635-ki  sept.  8-án  Kis-Martonban.  László  bátyja 
halála  után  1652-ben  soproni  Örökös  főispán ,  és  cs.  kir.  tanácsos,  Leo- 
pold  király  megkoronázása  után  pedig  mindjárt  arany-kulcsos  és  udvari 
tanácsos ,  1661-ben  fő- udvarmester  és  vezér-őrnagy  lett.  1663-ban 
Zrínyi  Miklóssal  együtt  hadakozott  a  török  ellen ,  utóbb  Montecuccoli 
vezérlete  alatti  táborozásokban  kitüntetvén  magát,  1667-ben  alsó- 
magyarországi főhadvezéré  neveztetett,  s  az  elégületlenek  ellen  Lőcsé- 
nél és  Györknél  győzelmesen  harczolt.  1667-ben  tábornagy  lett.  1681- 
ben  nádorrá  választatott,  és  a  kapuvári  urodalmat  kapta  királyi  ado- 
mányban. 1 683-ban  Fraknó  várából  a  török  által  ostromolt  Bécs  segé- 
lyére is  megjelent.  1686-ban  Buda  bevételére  húsz  ezer  főből  álló  se- 
reget gyűjtött ,  és  Leopold  király  részére  a  férfi  ág  Örökösödését  tár- 
gyazó  törvényczikk  elfogadására  egyik  fő  tényező  volt  Ennyi  érdemei- 
ért 1687-ben  elsőszülötti  jogra  romai  sz.  birodalmi  herczegi  rangra 
emeltetett ');  már  előbb  (1681-ben)  II.  Károly  spanyol  király  által  az 
arany-gyapjas  rendet  is  megnyerte.  Másfelől  c  kegyelmek  az 
elégületlenek  bizalmát  annyira  megcsökkentették  iránta ,  hogy  azok  a 
királyi  felség  s  közöttük  leendő  közbenjárását  a  béke-alkudozásokban 
el  nem  vállalták,  .melyet  annálfogva  PálíFy  János  főhadvezér ,  utóbb 
országbíró  és  nádor  hajtott  végre  a  szathniári  békekötés  által  1711-ben. 
III.  Károly  király  megkoronázásakor  1712-ben  a  herczegi  cziraet  íl-ága 
részére  örökre  megerŐsité.  Meghalt  ugyanez  évben  Kis-Martonban 
martius  26  án  ,  és  ott  a  családi  sírboltban  eltemettetett,  Fraknó  várát 
szép  képekkel  és  nagy  fegyvertárral  látta  el.  Vallásosságáról  több  ál- 
tala irt  munka  tanúskodik,  Sőt  —  mint  vélik  —  a  ,Trophaeura  Estoras"- 
féle  munka  is  az  ő  müve3).  Első  neje  Esterházy  Orsolya,  a  második 
Thököly  Éva  volt.  Ezektől  gyermekei  következők ,  és  pedig  az  elsőtől ; 

1)  Mihály  herczeg  ca.  kir.  tanácsos,  kamarás,  Sopron  vár- 
megye főispánja,  kir.  udvarmester,  meghalt  1721-ki  martius  24-én. 
Neje  gróf  Deschán  Margit  Rhodi  Marauise-től  csak  leányai :  a)  Teréz 
gr.  Aspremont  Jánosné  ,  b)  A  n  n  a  gr.  Althan  Mihály  né ,  és  c)  E  leo- 


*J  Ez  oklevélben  fordul  elő  legelőször  a  Nimród- ,  Atilla-tóli  Estoras-féle 
származtatás.  Lásd  Kazy  III.  köt 

*)  Az  Elog  iumokat  Ritter  írta;  a  többiben  Bezeredj  Ádám 
is  Jeszenszky  Ignácz  titkárai  voltak  segélyére. 


86 


Esterházy. 


nora  gróf  Pálffy  Jánosné  maradtak.  így  fí-ágon  kihalván,  a  herozeg- 

ség  József  Öcscsére  szált. 

2)  Miklós-Antal  gróf  1681-ben  esztergami  kanonok,  szent 

István  vértanúról  nevezett 
prépost  és  tinini  püspök.  Meg- 
halt 1695-ben  ifjú  korában  *). 

3)  Krisztina  grófnő, 
a  sz.  Agoston-rendi  apáczák 
fejedelem-asszonya  Kis-Mar- 
tonban. 

4)  László  gróf  po- 
zsonyi kanonok ,   és  B.  Szűz 
Máriától  czimzett  rá  tóti  pré 
post,  meghalt  1693-ban. 

5)  Orsolya  grófnő , 
Kis-Martonban  sz.  Ágoston- 
rendi  apácza. 

6)  Gábor  gróf,  szül. 
1 673-ban.     Arany-sarkantyús 
vitéz ,   Zala  és  Somogy   vár- 
megye főispánja ,  és  egy  magyar  ezred  tulajdonosa.   Meghalt  1704-ki 
martius  13-án.  Neje  gróf  Traun  és  Abensperg  Margit  Krisztina,  kitől 
egyik  leánya  Mária  S  a  1  m  Károlyné  volt. 

7)  Julianna  grófnő,  sz.  Ágoston-rendi  apácza  Kis-Martonban. 

8)  Ádám  gróf,  szervita-szerzetes  1698  ban.  Anyja  Thököly 
Éva  volt. 

9)  Terézia  grófnő,  gr.  Erdody  Györgyné. 

10)  József-Antal  gróf,  ezredes,  Zala  várraegye  főispánja 
szül.  1655-ki  május  l-jén.  Bátyja  Mihály  halálával  herczeg  1721- 
től ,  s  ezen  évben  meg  is  hált  jun.  7-én.  Nejétől  b.  Gileis  Mária  Octa- 
viától  következők : 

a)  Pál-Antal  herczeg  szül.  1711-kiaprii  22-én.  1721-ben 
örökösödik  a  herczegi  majorátusban.  1734-ben  Sopron  vármegye  fő- 
ispánja. 1744-ben  a  porosz  örökösödési  háborúban  egy  magyar  ezredet 
állit.  1747-ben  I.  Ferencz  császártól  az  arany-gyapjas  rendet  nyeri. 
1748-ban  valóságos  belső  titkos  tanácsos.  1750  ben  lovassági  tábornok. 
1758-ban  követ  a  nápolyi  udvarhoz ,  és  Maraehall  lett.  Volt  főkomor- 


\)  Memória  Basilicae  Strigoniensis  p.  161. 


Esterházy.  67 

nokmester  is.  Meghalt  1762-ben  mart.  18-án  J>  Neje  Marquise  Lunati 
Visconti  Anna  Luiza ,  kitől  gyermeke  nem  maradt. 

b)  J  o  z  e  f  a-M  a  r  g  i  t  csill.-ker.  h.  gróf  Lamberg  Perenozné, 

c)  Anna-Mária  szüi.  1717.  máj.  18.  Megh.  1718.  april  7. 

d)  III.  Miklós-József  gróf,  született  1714-ki  dec.  19-én. 
1741-ben  cs.  kir.  kamarás  és  ezredes  ,  1756-ban  jelen  volt  a  porosz  há- 
borúban ,  1 758- ban  az  Andrási  ezredet  kapta  meg.  1762-ben  magta- 
lanul elhalt  bátyja  Pál-Antalnak  a  herczegségben  utóda,  Sopron 
vármegyei  főispán ,  arany-gyapjas  vitéz ,  főkomornok-mester,  a  magyar 
királyi  testőr-sereg  kapitánya,  és  magyar  gyalog  ezred  ezredese ,  szent 
István  király  rendjének  nagy  keresztese ,  végre  Marschail.  1778-ban 
Sopron  megye  részéről  kétezer ,  saját  részéről  kétszáz  huszárt  állított. 
A  berezegi  czimnek  a  leányokra  is  kiterjesztését  kapta  meg.  Szerette 
és  ápolta  a  művészetekét ,  különösen  a  zenét ,  kis-martoni  kastélyában 
alapított  zene-iskolájából  kerültek  ki  Haydn  és  Pleyl  stb.  Meghalt 
1790-ben  sept.  28-án.  Nejétől  gróf  Weissenwolf  Erzsétőí  gyermekei: 
Mária  herczeg  Grassalkovieh  Antalné  megh.  1794-ben,  IV.  Miklós 
őrnagy,  (1777-ben  kihalt)  és 

Antal  herczeg  született  1738-ki  april  11-én.  Arany-gyapjas 
vitéz,  Sopron  megye  örökös  és  valóságos  főispánja,  cs.  királyi  és  király- 
néi valóságos  belső  titkos  tanácsos ,  tábornagy  (Generális  Campi  Mar- 
schallus)  és  egy  magyar  lovas  ezred  tulajdonosa ,  és  kir.  főkomornok- 
mester  1760-ban.  Meghalt  1794-kijan.  22-én.  Első  neje  gróf  ErdŐdy 
Teréz;  a  második  Hohenfeld  Mária  Anna  grófnő;  ezektől  gyermekei: 

1)  Antal  herczeg  született  1767-ben.  Mária  Terézia  katonai 
rendjének  vitéze ,  alezredes,  Belgrádnál  tünteté  ki  magát ,  és  sebeket 
kapva  1790-ben  dec.  17 -én  3). 

2)  MáriaLeopoldina  herczegnő  szül.  1776-ki  nov.  15-én. 
Férjhez  ment  1793-ki  július  25  én  herczeg  Grassalkovieh  Antalhoz, 
Meghalt  néhány  év  előtt. 

3)  Miklós  herczeg  szül.  1765.  dec.  12.  Szintén  katonai  pályán 
állott.  Arany-gyapjas  vitéz ,  Sopron  várraegye  Örökös  és  val.  főispánja, 
cs.  kir.  kamarás  és  val.  belső  titkos  tanácsos ,  altábornagy  (majd  tüzér- 
ségi főparancsnok)  ,  egy  magyar  gyalog  ezred  ezredese  és  tulajdonosa, 
a  magyar  királyi  nemes  testőr-sereg  kapitánya ,  szent  István  apostoli 
m.  kir. ,  —  és  Mária  Terézia  katonai ,  —  továbbá  a  bajor  bz.  Hubert, 
és  Hannover  Gueíf  rendek  nagykereaztes  vitéze  volt,  egyszersmind 

*)  Lehoczky  Stemraat.  tom.  I.  P.  II.  p.  17. 
)  Ugyanott  pag.  19. 


88  Esíerháiy. 

edelstetteni  gróf.  Katona  és  diplomata.  Szenvedélyes  barátja  és  ápolója 
a  tudományoknak  és  művészeteknek,  0  alapttá  az  Esterházy  képcsar- 
nokot ,  mely  Bécsnek  Mariahilf  külvárosában  áll.  Ugy  szintén  könyv- 
tárt, érem-  s  csiga-gyüjteményt  Hires  zenekara  Haydn  vezérlete  alatt 
állt.  Tömérdek  s  szertelen  pompa-szeretete  roppant  jövedelmét  is  elég- 
telenné tévé,  s  gyakran  pénz-zavarba  hozta.  Meghalt  1833  ki  noverab. 
24-én.  Nejétől  Lichtenstein  Mária  Jozefától  herczegnőtől  fia 

Pál-Antal  herczeg  edelstetteni  gróf,  Fraknónak  örökös  grófja, 
az  arany-gyapjas  és  sz.  István  apóst.  kir.  rendjének  n  agy  keresztese ,  és 
polgári  érdemek  ezüst  keresztjének  tulajdonosa ,  az  orosz  sz.  András 
Nevsky,  és  sz.  Anna-rend  első  osztályú,  a  porosz  fekete  sas,  a  nagy- 
britanniai  Bath-rend ,  a  Hannover  Guelph ,  és  szicíliai  sz.  Ferdinand- 
rend  és  érdemek  nagykeresztes  vitéze ,  Sopron  vármegye  Örökös  és 
valóságos  főispánja ,  cs.  kir.  kamarás  és  ral.  belső  titkos  tanácsos  ,  és  a 
nagybritanniai  udvarnál  nagykövet  szül.  1786-ki  mart.  10-én.  1810-ben 
lett  dresdai  követ,  későbben  az  általános  európai  restauratio  után, 
rendkivüli  nagykövet,  a  londoni  udvarnál,  hol  1830-tól  1838-ig  mint  a 
londoni  conferentia  tagja  ,  nagy  részt  vett  az  európai  béke  fentartásá- 
ban.  1842-ben  követi  állásáról  lemondott,  s  magánéletet  élt.  1847-ben 
mint  soproni  főispán ,  a  m.  természetvizsgálók  s  orvosok  soproni  nagy- 
gyűlésének elnökségét  viselé ,  s  általában  a  hazai  s  nemzeti  ügyek  a 
érdekek  iránt  mindinkább  érdekeltséget  tanúsított.  1848-ban  martius- 
ban  magyar  külügyi  minister  lőn ,  melyről  azonban  az  ügyek  bonyo- 
lulta  miatt  septemberben  lemondott ,  s  a  magányos  életbe  vonult.  — 
1812-ben  vette  nőül  herczeg  Thurn  Taxis  Károly  Sándor  leányát,  ki 
1827-ben  meghalálozott  Ettől  a  táblázaton  látható  Miklós  fia  s  két 
leánya  született. 

Miklós  herczegnek  neje  Chilei  Viihers  Sarah  Friderika  —  ki 
1853-ki  nov.  17-én  halt  meg,  a  táblázaton  látható  gyermekei  vannak. 

Ez  leszármazási  története  a  fraknói  vonalon  az  idősb  vagyis  ber- 
ezegi ágnak. 

Ez  ág  oly  roppant  vagyont  s  annyi  urodalmat  szerze  össze ,  hogy 
majoreseoja  az  osztrák  birodalom  leggazdagabb  földesura  lenne ,  s  több 
mint  két  milliónyi  évi  jövedelemmel  rendelkezhetnék ,  ha  nem  kevésbé 
roppant  adósság-tömeggel  nem  terheltetnék ,  minek  következtében  az 
uradalmakra  tett  zárlat  idejéig  a  lezáróit  javak  ura  csak  nyolezvan 
ezer  pforint  évi  jövedelmet  huz  *).  ~  1804-ben  a  nem  rég  (1833-ban) 


*)  Ujabb  ismeretek  tára  III.  138. 


Esterházy.  €9 

meghalálozott  Miklós  herczeg  Ligtíe  herczegtől  a  frankoniai  tarto- 
mányban Edelstetten  urodalmat  vásárlá  meg,  mi  által  családja  a  német 
birodalom  fejd.  herczegeinek  sorába  lépett.  Azon  urodalom  azonban 
1806-ban  a  bajor  király  koronája  alá  került,  e  herczegi  uradalom  egy 
tizedrész  négyszegű  mértföldnyi  területén  mintegy  830  lakost,  egy 
mezővárost  és  2  '/a  falut  számlál. 

Az  ausztriai  birodalomban  fekvő,  s  a  herczegi  majorátushoz  tar- 
tozó többi  uradalmak  ezek :  Kis-Marton,  Esterház,  Szarvkő  (Hornstein) 
Pecsenyéd  (Pötsing),  Fraknó  (Forchenstein) ,  Kabold  (Kobelsdorf), 
Lakompák  (Laekenbach) ,  Léka  (Lackenhaus) ,  Keresztúr ,  Kőszeg, 
Suttőr,  Boldogasszony ,  Kaposvár ,  Köpcsény ,  Alsó-Lindva,  Nempthy 
(Lenthy) ,  Csobáncz  ,  Léva  ,  Ipoly-Pásztó,  Végles,  Buják,  Szád  vár,  De- 
reske,  Bicse  ,  Sztrecsen,  Ozora,  Dombóvár  ,  Sz.-Lőrincz,  Kis-  Várda, 
Árva  és  Lietava ,  (mindezek  Magyarországban) ,  Sckwarzenbach  és 
Pottenstein  Alsó-Ausztriában. 

A  család  feje  a  majoresco  örökösen  bírta  a  soproni  főispánságot. 
A  herczegnek  nyári  laka  hajdan  Lakompák ,  Heflán,  majd  Kis-Marton. 
A  múlt  században  már  a  pompás  Esterház  is  Sopron  vármegyében, 
miután  a  múlt  században  Miklós  herczeg  a  saródi  határban  egy  ros- 
kadt vadász-kastély  helyébe  fényes  palotát ,  s  mellé  egy  egész  csinos 
falut  építtetett  Most  nyári  lakásul  K  i  s-M  ártón  szolgál. 

A  herczegi  ág  czimere  —  mint  a  második  metszvényen  láthatni, 
négyfelé  osztott  paizs.  Az  első  és  negyedik  osztály  kék  mezejében  az 
ősi  czimer  a  koronán  álló  koronás  grif  áll ,  kardot  s  három  fehér  rózsát 
tartva.  A  második  és  harmadik  mező  víz-szintesen  kétfelé  oszlik,  a  felső 
vörös  udvarban  koronás  oroszlán  emelkedik  fel ,  hármas  fehér  rózsát 
tartva ,  az  alsóbbi  ezüst  mezőben  három  vörös  rózsafej  három  szögletre 
helyezve  látszik.  A  közép  kis  paizs  fekete  mezejében  arany  L.  (Leo- 
poldus)  betű  ragyog ,  a  kis  paizson  herczegi  korona.  —  Az  egész  ozi- 
mert  herczegi  korona,  s  hermelinnel  bélelt  bíbor-palást-  födi. 


A  fraknói  vonalnak  ifjabb  vagy  grófi  ága,  mely  I.  Pál  herczeg- 
nek testvérétől  Ferencztől  származik  ,  igy  sarjadzik  le : 


90 


Esterházy 


II.  tábla. 

/.  Fraknói  vonal. 

b)  ifjabb  vagy  grófi  ág. 

Ferencz     lásd  I.  táblán. 
bzüI.  1641.  f  1685. 

főispán. 

(1.  Illyésházy  Ilona. 

2.  Thököly  Mária) 


Antal 

1690. 

1 1722. 

Rákóczy 

tábornagya. 

(Erdődy  Julianna) 


Rozália       Krisztina 
(gr.  Batthyány    apácza. 
Ferencz) 


Francziska 
apácza 


József 

sz.  1682. 

f  1748. 

or8z.-biró. 

bán. 
(gr.  Egg 
Francziska) 


Borbáia     Ferencz 

apácza.     tárnokrn. 

1746. 

f  1758. 

(gr.  Pálffy 

Sidonia) 


József 
tábornok:. 


János  Miklós        József  Mihály      Károly  László  *)        Ferencz 

korona-őr    orosz  követ,      f  f         szül.  1723.  f         sz.  1715.  f  1785. 

1741.  korona-őr.  egri  püsp.  főkomornok. 

sz.  1711.  f  1764.  (Durville  Ant.) 


(gr.  Lubomirszky 
Anna  Mária) 


Mária 

(gr.  Fekete 

Ferercz) 


Jáuos 

szül.  1747. 

Beregi  főisp 

(gr.  PáhTy  Mária) 


Ferencz 

(gr.  Stahrem- 

berg  N.) 


Lásd  folyt. 
a  köt.  lapon- 


Miklós  János 

szül.  1775.  f  1856. 

val.  b.  t.  tan. 

(Roisin  Franc. 

Marquise) 


Mária  Jozefa 

szül.  1777. 

(gr.  Esterházy 

nep.  János 
ezredes,  f  1829. 


Mária  Anna 
szül  1802. 


Miklós  Ferencz 
szül.  1804.  febr.  8. 
ker.  táblai  ülnök. 
(gr.  Plettenberg 
Mietingen  Mária 
csill.-ker  és  p.-h.) 


Pál  Mária 

szül;  1806. 

cs.  kír.  kam. 

(gc.  Esterházy 

Ilona) 


Móricz 

bzüI.  1809. 

pápai  követ. 

(H.  Lobkovicz 

Polexina) 


Francziska 

szül.  1810. 

(gr.  Károlyi 

István) 


Pál  Miklós 

szül.  1834. 

jun  10. 


Miksa 
szül.  1837. 
május  14. 


Miklós 

szül.  1839. 

dec.  5. 


*), Ezeknek  nővéreik  még  :  Mária  Anna  szül.  1714.  f  1757.  Gr.  Bat- 
thyány Ádárrmé ;  Antónia  szül.  1719.  f  1771.  gr.  Paar  Venczelné  ;  Teréz, 
Katalin,  Szidónia  született  1730.  gróf  Königsegg  Ferenczné ,  Jozefa 
szül.  1728  f  1795.  gr.  Windischgratz  Józsefné  ,  F  i  I  i  p  pi  n  a  sz.  1734  1 1811. 
gr.  Batthyány  Tivadarné.  Eleonóra  sz.  1734.  f  1773.  gr.  Aspremont  Linden 
Ferenczné. 


Esterházy.  91 


Ferencz    ki  a  túlsó  lapon. 

mosoni  főispán 
(Durville  Antónia) 


Ferencz  Eleonóra 

főispán  szül.  1758. 

szül.  1758.  f  1815.  (1.  gr.  Niczky  Fer. 

(lig.  Grassalkovich  Erzse)  2.  gr.  Sztáray  Mik.) 
i 


József  Antal                  Mihály  Károly 

Mül.  1791.  t  1847.  szül.  1789.            szül.  1794.  ízül.  1799. 

(1.  h.  Metternich  f  1803.            er.  kir.  kam.  val.  b.  titk.  tan. 

.  Mária  f  1820.  (b.  Sehopping  Zsófia)  (b.  Perényi  Antónia) 


2.  Bezobrazoff 

Mária  1841-től. 
r 


Antal  Károly  Ferencz  Emészt 

szül.  1821.  szül.  1822,     szül.  1823.        szül.  1826. 

(H.  Trnbetzkoi  Vera)  f  (Tengoborszky 


Mihály 
szül.  1853. 


Eufemia) 


Ez  ág  törzse  Ferencz  (I.  Pál  herczegnek  testvére)  született 
164l-ki  febr.  17-én,  arany-sarkantyús  vitéz,  1675-ben  pápai  kapitány, 
tanácsos,  kamarás,  Zala  és  Somogy  vármegye  főispánja.  1683-ban  Kara 
Mustafa  ellen  Bécsnek  védelmére  jelen  volt  Pál  nádor  bátyja  táborá- 
ban. Meghalt  1685-ben.  Első  neje  Illyésházy  Ilona  magtalanul  halt 
meg  1669-ki  febr  12-én.  Második  nejétől  Thökölyi  Máriától  (ki  utóbb 
Löwenburg  grófné  lön)  gyermekei : 

Antal  pápai  kapitány.  Neje  Erdődy  Julianna  1696-ban  szülés- 
ben halt  meg.  Később  Rákóczy  Ferencznek  tábornagya.  Kibujdosott 
Tőrökországba,  és  ott  halt  meg  1722-ben  *)• 

Rozália  gróf  Batthyány  Ferenczné ,  Krisztina,  Fran- 
cziska,  Borbála  apáczák. 

József  szül.  1682-ben.  Komárom  vármegye  főispánja  1708-ki 
aug.  20-kától.  1733-ban  Horvát-,  Tót-  és  Dalmátország  bánja,  és 
1741-ben  országbíró  lőn.  Meghalt  1748-ki  május  10-én2).  Gróf  Egg 
Francziskától  egy  fia  József  tábornok. 

Ferencz  Borsod  vármegye  főispánja,  m.  kir.  helytartósági 
tanácsos,  hétszemélyes  táblai  ülnök ,  királyi  főlovászmester ,  legutóbb 
pedig  (1746.)  tárnokmester  3)-  1741-ben  Dunáninneni  tábornok.  Meg- 
halt 1758-ban.  Gróf  Pálffy  Szidóniától  következő  gyermekei  születtek  : 


')  Mikes  Kelemen  Törökországi  levelei.  Kiadta  Kulcsár.  Szombathely, 
1790.  92.  107.  110.  lap. 

7)  Fényes:  Komárom  rárm.  59.  —  Ambrosovszky  Comp.  Chronologia 
Hwng  in  Appen.  27.  38.  —  Lehoczky  Stemm.  1.  P.  2.  p.  15. 

*)  liöhoczky  Steramat.  I.  Pars  2.  p.  15.  —  1741-ki  63.  törv.  qz,, 


QZ  Esterházy. 

a)  János  több  (a  Franczia,  Portugál,  Brit,  Lengyel)  udvarhoz 
követ,  1741.ben  korona-őr  ')• 

b)  József,  c)  Mihály,  d)  László  kihaltak. 

e)  Károly  szül.  1723-ban.  Előbb  váczi,  1761-tŐl  egri  püspök 
1799-ig,  midőn  meghalt.  0  alapitá  az  egri  Lyceumot. 

f)  Ferencz,  kiről  mint  a  cseklészi  ág  fejéről  alább. 

g)  Miklós  cs.  kir.  kam.  és  vaí.  belső  titkos  tanácsos,  1751-ben 
a  magyar  szent  korona  őre,  oroszországi  követ,  és  1761-ben  Sáros 
megyei  főispán,  mely  hivatalt  helyette  Károly  testvére  teljesité. 
Született  1711-ki  nov.  16-án.  Meghalt  1764-ki  június  27-én.  Gr.  Lubo- 
mirszky  Anna  Máriától  leánya  Mária  gr.  Fekete  Ferenozné ,  Mária 
Terézia  gr.  Amadé  Antalné;  fiai:  Fereucz  szül.  1746.  sept  7-én, 
velenczei  követ  volt.  Gróf  Stahremberg  Ernestinától  gyermeke  nem 
maradt.  János  nep.  szül.  1747-ki  mart.  18-án.  Bereghi  főispán.  Gróf 
Pálffy  Máriától  fia 

Miklós  született  1775-ben,  cs.  kir.  kamarás,  val.  belső  titkos 
tanácsos,  Csákvár,  Tata,  Pápa  birtokosa ,  meghalt  1856-ban  ,  most  élő 
utódait  a  táblázat  mutatja. 

Cseklészi  ág. 

Fölebb  említett  Ferencz  szül.  1715.  sept.  19.  1760—1770  ben 
Mosón  vármegye  főispánja  ,  cs.  kir.  kamarás ,  val.  belső  titkos ,  m.  kir. 
helytartósági  igazgató  tanácsos ,  főkomornok-mester ,  és  szent  István 
apostoli  rend  nagykeresztese  és  kanczellára;  meghalt  1785.  nov.  7-én. 
Durville  Antóniától  leánya  Eleonóra,  sfia  Ferencz  szül.  1758. 
febr.  6-án ;  hasonlóan  cs.  kir.  kamarás ,  Mosón  vármegyei  főispán ,  és 
az  erdélyi  udv.  kanczelláriánál  tanácsos,  alapitá  a  cseklészi  ágat ;  meg- 
halt 1815-ki  nov.  18-án.  Herczeg  Grassalkovich  Erzsétől  gyermekei 
közül,  kiket  a  táblázaton  láthatni, 

József  birta  Cseklészt  és  Szenezet. 

Mihály  birja  a  Tallósi  uradalmat. 

Károly  a  szeredi  uradalom  birtokosa.  Nejétől  báró  Perényí 
Antóniától  gyermekeit  s  unokáját  a  táblázaton  láthatjuk. 

Eddig  van  a  f  r  a  k  n  ó  i  vonal. 

.    II.  Cteszneki  tonal. 
A  cseszneki  vonalnak  törzse  báró  Esterházy  Dániel,  I.  Miklós 
nádornak  testvére ,  mint  az  I.  táblán  láthatni.  Dánieltói  a  családfa  igy 
terjedt  le ; 

J)  1741-ki  6.  törv.oa. 


Esferhásy. 


•3 


III.  tábla 

Dániel     táti  I.  táblán. 
báró* 
szül.  1580.  f-  1654. 
(Rumy  Jndit) 


János       b.  Taraás    b.  Zsigmond     Gáspár 
sz.  1610.  lévai  kapit.     verebéiyi     aranysark 
csesznek!      f  1652.        kapitány 


kapit. 

gróf. 
(Oeskay 
Magdowa) 


Vezek. 


fl690. 

(Balassa 

Emerenna) 


György       Imre  *) 
samandri        báró 
vitéz         püspök        f  1670. 
ele*  1652.   éles.  1663.  (Bucsány 
Vezek.  Zsuzsa) 


Ferenoz 

Fejér  várm. 

fő/apán. 


Mária 

(Esterházy 

Istvánné) 


Gáspár  Imre 

Legrádi  kapit.        esztergáim 

(Révar  Judit)  érsek-primás 

I  1725.  f  1745. 


Mihály 

ezredes 

f  1686. 

(1.  Darabos 

Mária. 

2.  Hölgy  i 
Kata. 

3.  Prény 
Bora) 


György    János     Zsófia    Janka     Polexiiia 
sz  1677.  f  1734.  (Révay  (Mada- 
fl734.  János)    rász) 

Fejér  v. 
főispán. 


Dániel  Péter 

f  kanok  kapit. 

gróf  1719. 
(Török  Krisztina) 


Klára  Jalia         István     Krisztina  Imre  Mária 

(b.  M«dnyánszky    (Szunyogk  apácza.      nyitrai  püsp.  (Barío- 

Pál)  László)  1760.        sóozky) 


Dániel 
(Cziráky  Krisztina) 


I 


László  Bora 

(Horváth  Kata)    (Kéry  Ferencz) 


János  Krisztina     Zsuzsa    Klára 

(jgr.  Berényi    (Révay  Péter) 

Bora) 

r " — . 

Lásd  folytatását 

a  Uh.  lapon. 


Julianna        Ferencz  Ádám  Sándor 

(gr.  Berényi  Erzse) 


Gábor  Ferencz  Julianna 

(Graasalkovich  N.)    (gr.  Saéoheny  Teréz    (gr.  Forgách  Zsigmond) 

Pátyon) 


e)  Imrének  v.övére :  Magdolna  (gr.  Serény  Ádamné). 


94 


Esterházy. 


János     ki  ni  előbbi  lapon. 
(gr.  Berényi  Bora) 


Imre 
lov.  táborn. 
1787. 
(gr.  Traun 
Anna  Mária) 


Bora  Zsófia  Klára  Anna  Mária 

(gr.  Csáky      (gr.  Szu-  (gr.  Castig-    (gr.  Pachta) 

János)  nyogh  Honi  Eudin) 

János) 


Dániel 

(1.  Gyulán 

Bora. 

2.  gr.  Erdődy 

Anna) 


József    Pál 
zeraplini    + 
főispán. 


Károly 
t 


Anna 

sz.  1770. 

(gr.  Pachta 

Ernest 

f  1822.) 


Imre 
szül.  1763. 

f  1838. 

(Pallavicini 

Teréz) 


Jozefa     Antónia 
(b.  Med- 
nyánszky 
László) 


József 
szül.  1799. 
(b.  Bartho- 
diosky  Róza) 


Anna  Mária 
szül.  1797. 
(b.  Mandorf 
Antal) 


Teréz 

szül.  1800. 

(b  Bartho- 

diosky 

József 

t  1828.) 


Net>.  János 
veszprémi 

főispán. 

T  1840. 
(gr.  Bánfly 

Ágnes. 

+  1881.) 


Pál 
sz.  1804. 

h.  százados. 

(gr.  Viczay 
Antónia) 


Imre 

sz.  1808 

cs.  k.  kapit. 


Sándor 
sz.  1810. 
alezredes. 


László 
sz.  1812. 
(b.  Orczy 

Erzse) 


Angelika       Karolina 
sz.  1813.       sz.  1815. 
(gr.  La-    (gr.  Rüdíger 
zanszky         Edvard) 
Adalbert) 


Andor 
sz.  1846. 


Alice 
sz  1850. 


Béla 
sz  1854. 


Amália 
sz.  1839. 


Imre 
sz.  1840. 


Angelika 
sz.  1841. 


Antónia 
sz.  1848. 


Alajos 
szül.  1780. 
alezredes, 
(gr.  Bat- 
thyány 
Janka) 


Ferencz  György  DIenes 

szül.  1779.  szül.  1781.  szül.  1788. 

+  1855.  udvarmest         (gr.  Haller 
(1.  gr.  Bat-     (gr.  Praschma        Czicze  la) 
thyány  Jozefa.      Karolina) 
2.  gr.  Sigray 
Felicia) 


László 

szül.  1790. 

erdélyi 

kanczell. 

tan. 


Mihály  *J 
szül  1783. 
(b.  Schröffl 
Mansberg 
Antónia) 


Lásd  folyt, 
a  kbv.  lapon. 


Nep.  János     Mihály        Ágnes        Kálmán 
szül.  1825.    sz.  1826.     sz.  1828.     sz.  1831. 
(b.  Bánffy  kgn.) 


Györgv  Stefánia 

szül.  1811.  +  1856.       szül.  1812. 
Porosz  követ, 
(h.  Rohan  Chabot  Luiza) 


Károly 
szül.  1820. 


György  Lajos 
szül.  1848. 


Bálint 
szül.  1849. 


Erzse 
szül.  1853. 


*)  Mihálynak  nővére  Jozefa  szül  1787 


Esterházy.  95 

Mihály     ki  az  előbbi  lapon. 
szül.  1783. 
(b.  SchrÖffl  Mansberg  Antónia) 

( — ; " ; 1 

Ágnes  Serafin        István        Antal        Ferencz     Fraacziska     Sarolta 

sz.  1818.  sz.  1820.     sz.  1822.    sz.  1825.    sz.  1829.      sz.  1831.     sz.  1834. 

(Don  Ruspoli  (b.  Lo  Presti 

August.)  Lajos) 

A  III.  láblázatélén  álló  Dániel  törzse  a  cseszneki  vonalnak 
1580.  táján  született  Aranysarkantyús  vitéz,  cs.  k.  tanácsos,  az  1635-ki 
országgyűlésen  a  határvizsgáló  bizottmánynak  ,  1647.  1649-ben  pedig 
az  adó-száraadást  vizsgáló  választmánynak  tagja  *) ,  nádorságra  is  ki 
volt  jelölve  *).  0  szerzé  Cseszneket.  Meghalt  1654-ben.  Neje  Rumi 
Judit  Gathanak  úrnője  volt,  ettől  húsz  gyermeke  született,  ezek  közül 
a  táblázaton  láthatjuk  a  következőket : 

1)  János  született  1610-ben,  Csesznek  vára  kapitánya  volt,  és 
grófságra  emeltetett  1683-ban.  Meghalt  1690-ben.  Neje  Ócskay 
Magdolnától  gyermekei:  Mária  Esterházy  Istvánnak  (a  zólyomi  vo- 
nalon IV.  táblán)  neje ,  és  Ferencz  Fejér  megyei  főispán  magnélkül 
halt  el. 

2)  Báró  Tamás  lévai  kapitány  volt,  midőn  1652-ben  még  há- 
rom Esterházyval  a  török  ellen  a  Vezekényi  harczon  3j  halálos  lövést 
kapván,  kora  26-ik  évében  meghalt. 

3)  Báró  Zsigmond  verebélyi  várkapitány  1658-ban.  Tökölyi 
Imre  fogságába  esett  1683-ban.  1687-ben  a  Vág  vizéhez  országos  biz- 
tos 4).  Meghalt  1690-ben  Nagyszombatban.  Nejétől  Balassa  Emeren' 
tiától  gyermeke  nem  maradt. 

4)  Báró  Gr  á  s  p  á  r  aranysarkantyús  vitéz ,  igen  szép  férfiú  volt. 
Elesett  több  szúrás  03  vágás  következtében  a  vezekényi  harczon  1652- 
ben,  kora  24.  évében. 

5)  György  1654-ben  esztergami  kanonok,  azután  sz.  Györgyi 
prépost.  Elesett  1663-ki  aug.  9-én  Párkánynál  a  török  elleni  ütközet- 
ben 5).  Samandriai  czimzetes  püspöknek  iratik  c). 

6)  M  a  g  d  o  1  n  a  gr.  Serény  Ádámné. 


')  1635-ki  56.  1647-ki  151.  1649-ki  99-ik  törv.  ez. 

2)  Lehoczky  Stemm.  I.  Part.  2.  p.  13. 

s)  Kazy  Hislor.  R.  H.  libro  VII.  p.  163. 

*)  1687-ki  16-ik  törv.  ez. 

s)  Memória  Basilicae  Strigoniens.  p.  157. 

*)  Lehoczky  id.  lu  14. 


96  Esterhity. 

7)  Báró  Imre  Beczkón  halt  meg  1670-ben.  Neje  Bucsányí  Zsu- 
zsanna Tiller  András  özvegye  volt ,  kitől  egyik  fia 

Imre  szül.  1663-ban,  előbb  Pálos  szerzetes,  később  í 706-ban 
váczi,  1723-ban  veszprémi,  í  725-ben  e3ztergami  érsek  és  Magyarország 
primása.  Meghalt  1 745-ki  dee.  5-én  Pozsonyban  f).  0  koronázta  meg 
Mária  Terézia  király-asszonyt. 

Gáspár  legrádi  kapitány,  alezredes,  meghalt  1723-ban.  Nejétől 
Révay  Judittól  fiai :  a)  György  val.  b.  titkos  és  cs.  kir.  helytartósági 
tanácsos ,  Fejér  vármegye  főispánja ,  kir.  fíS-ajtónálló  mester.  Meghalt 
1734- ki  jun.  3-án  Carlsbadban  2).  b)  János  meghalt  1734 -ki  június 
24-én  szintén  magtalanul;  c)  Zsófia  Révay  Jánosné;  d)  Janka 
Madarász  kir.  tanácsosné ;  e)  P  o  1  e  x  i  n  a. 

8)  Báró  Mihály  (Dánielnek  fia)  aranysarkantyús  vitéz  és  ezre- 
des, Buda  vára  ostromában  esett  el  1686-ban.  Három  neje  volt:  1.  Ná- 
dasdi  Darabos  Mária.  2.  Heölgyi  Kata.  3.  Perényi  Borbála.  Ezektől 
leánya  Borbála  Kéry  Ferenczné ,  László  és  Dániel. 

László  sz.-györgyi  Horváth  Katalintól  négy  gyermeket  hagyott 
maga  után,  kik  közül  Ádám  gr.  Berényi  Erzsébettől  nemzé  Gábort 
a  Graasalkovich  N.  férjét ;  Ferenczet  gr.  Széchenyi  Teréz  férjét, 
ki  Pátyon  lakott ,  és  Juliannát  gr.  Forgách  Zsigmond  nejét.  Ezekben 
László  ága  kihalt. 

Dániel  (Mihálynak  fia)  nőül  vévén  Cziráky  Mózses  leányát 
Cziráky  Krisztinát ,  ettől  három  leányán  kivül  született  fia 

János  gr.  Berényi  Erzse  férje,  több  gyermeket  nemze,  kik  közül 
Imre  és  Dániel  két  máig  lenyúló  külön  ágra  terjesztő  családát. 
Amaz  ága  a  tulaj  donképi  cseszneki  ág;  —  Dániel  pedig  Erdélybe 
származván,  ágazata  nagyobb  részint  ott  tartja  lakását. 

Imre  Veszprém  megye  főispánja,  cs.  kir.  kamarás,  valós,  belső" 
titkos  tanácsos,  lovas  tábornok,  és  egy  huszár-ezred  ezredese  volt  1787- 
ben.  Gróf  Traun  Anna  Máriától  született  gyermekei  közül 

József  Zemplin  megye  főispánja,  cs.  kir.  kam.  valós.  b.  titkos 
tanácsos ,  és  a  m.  kir.  udv.  kanczelláriánál  rcferendarius.  Élnek  fiai 
József  szül.  1799-ben,  és  két  leánya,  mint  a  családfán  láthatni. 

Imre  (fia  Imre  lovas  tábornoknak)  született  1763-ban,  meghalt 
1838-ban.  Paliavicini  Teréz  határ-őrgrófnőtől  a  táblázaton  látható  több 
gyermeke  közül  eddig  Pál  és  Lászlónak  vannak  gyermekei. 


*)  Memória  Baeilicae  p.  98. 

*)  JerebieztSteiif  jiics  Jíiíor  győri  k&:>oziok  fölötte  mondott  halotti  beszédó. 


tSgferbásy. 


•1 


Az  erdélyi  ágat  —  mint  mondók  —  Dániel  kezdi  meg.  Első 
neje  gr.  Gyulai!  Borbála,  a  második  gr.  Erdődy  Anna  volt,  ezektől 
több  gyermekei  közül  hetet  a  táblázaton  láthatunk,  következőleg : 

Ferencz  szül.  1779-ben,  meghalt  1855-ben  két  nejétől  gyer- 
meke nem  maradt. 

Alajos  szül.  1780-ban.  Alezredes. 

György  szül.  1781-ben,  cs.  kir.  kamarás,  val.  b.  titk.  tanácsos, 
főudvarmester.  Gróf  Praschma  Karolina  fiai  közül  György  porosz 
követ  volt,  szül.  1811-kijul.  14-én  ') ,  meghalt  Berlinben  1856-ban. 
Eltemettetett  Cseszneken.  Herczeg  Rohan  Chabot  Luczától ,  kivel 
1847-ben  keit  egybe,  három  gyermeke  maradt. 

Mihály  szül.  1783-ban,  a  forradalomban  honvédelmi  bizolt- 
mányi  tag.  Fia  István  honvéd  volt. 

Dienes  szül.  1788-ban.  Gróf  Hallcr  Cziczellétől  négy  gyér 
meke  született ,  közülök  Kálmánnak  1849-ben  Szeben  első  ostro- 
mánál egyik  karját  álgyú-golyó  vitte  el. 

Zólyomi  vonal. 

Következik  a  zólyomi  vonal,  mely  I.  Miklós  nádornak  (lásd 
I.  táblás)  Pál  nevű  testvérétől  származik,  és  igy  terjed  le: 


IV.  t  á  b  1  a. 

Pál  báró    (lásd  l.  táblán) 
Érsekújvári  tábora. 

^  f  1641. 
(1.  Károlyi  Zsuzsa. 
2.  Viczay  Zsuzsa) 


Ferencz        Erzse 
gyarmati  (Hederváry 

kapit.     -    István) 

1 1652.      f  1668. 
(1.  Amadé 

Judit. 
2.  lUyéslxázy 

Ilona) 


Zsófia       Miklós 
(Herényi  zólyomi 
György)      fűisp. 
f  16o9. 
(Perényi 
Ágnes 
f!674) 


Sándor       Ilona       Rebeka     Magdolna, 
báró       f  1661.    sz.  1635.    apácza. 

f  1673.  (Scnnyey  f  1650. 

(Morócz     Albert) 
Erzse 

f  1680.) 


Lásd  fulyt. 
a  köv   lapon. 


Farkas        Antal  Kata 

f  1690.  (1.  Balassa  Péter. 

2.  Pinyey  János) 


Ilona 
(Balassa  Bálint) 


Ágnes 
(Forgacli  Simon) 


')  Más  adat  szerint  1809-ki  jul.  l-jén  született. 


08 


Esterházy. 


Sándor     At  a  %  előbbi  lapon. 

báró 

f  1679. 

(Morócz  Erzse  f  1680.) 


István 

gróf  lett. 

(1.  Zichy  Mária 

tl694. 

2.  Esterházy  Mária) 


Pál        Antal 


1-től  Antal 
szül.  1687. 

Zólyomi  főisp. 

(Koháry  Éva) 


István 


István 
1764. 


Sándor 
f 


2-tól  János 
Gata  birtokosa. 


Károly 
(gr.  Styruiti  Amália) 


Kázmér 

(gr.  CaBtiglione 

Borbála) 


Károly 

szül.  1759. 

(Festetics  Erzse) 


1 


Anna  János-Károiy 

f  1834. 

cs.  kir.  t.  tan. 

(gr.  Festetich 

Rózá^ 


János  nep.  Kázmlr 

ezredes    f  1829. 

(gr.  Esterházy  Jozefa) 


Lajos 
sz.  1780. 


Vincze  Erzse 

sz.  1781.  f  1835.     sz.  1789. 

tábornok.       (gr.  Keglevich 
(H.  Liclitenstein       Károly) 
Mária  Zsófia) 


Kázmér-Miklós 

szül.  1805.  nov  15. 

(1  gr.  Szapáry  Leop. 

2.  b.  Montvnl  Aspasia) 


Francziska 

szül.  1804. 

(gr.  Pejachevich 

Péter) 


Mária        Carolina 
(gr.  Breuner 
Ágoston) 


Albert 

szül.  1813. 

t  1845. 

(gr.  Apponyi 

Mária) 


Mária-Anna  Ilona  Zsófia  2-tól  Dániel  Irén 

szül  1834.  szül.  1S35.         szül.  1836.         szül.  1843.  szül.  1847. 

(gr.  Esterházy  Pál) 

E  vonal  törzse  báró  Pál  testvére  I.  Miklósnak  a  nádornak,  arany- 
sarkantyús vitéz  ,  a  Bánya-várósok  előtti  végházak  parancsnoka  és  al- 
tábornok ,  szerzé  a  zólyomi  uradalmat,  honnan  e  vonal  neveztetik. 
Meghalt  1641-ben.  Két  neje  volt:  Károlyi  Zsuzsa  és  Viczay  Eva,  kik- 
től tizenkét  gyermeket  nemzett ,  közülök  nyolczat  a  táblán  láthatni, 
mint  következnek  : 

1)  Ferencz  B.-Gryarmat  várának  kapitánya  volt.  1652-ben 
Vezekénynél  fejét  vették  a  törökök  kora  35.  évében.  Nejétől  Várkonyi 
Amadé  Judittól  gyermeke  nem  maradt. 

2)  Erzsébet  Hederváry  Ferenczné.  Meghalt  1 668-ban. 

3)  Rebeka  szül.  1635-ben.  Meghalt  1650-ben. 

4)  Zsófia  báró  Berényi  GyÖrgyné. 

5)  Magdolna  Klarissa  apácza  Pozsonyban. 


Esterházy.  90 

6)  Ilona  Sennyey  Albert  jegyese ,  meghalt  az  1 662-ki  ország- 
gyűlés alatt. 

7)  Miklós  Zólyom  örököse ,  Buják  vár  kapitánya ,  és  Zólyom 
megye  főispánja.  Meghalt  1669-ben.  Neje  Perényi  Ágnes  meghalt 
1674-ben.  Gyermekei:  a)  Farkas  az  1655-ki  és  1662-ki  országgyű- 
lésen választmányi  tag  ').  1690-ben  vadászaton  véletlenül  meglövetett. 
&)  Antal,  c)  Katalin  Balassa  Petemé ,  utóbb  1 678-ban  szolgájá- 
hoz ment  férjhez  :i).  d)  Ilona  Balassa  Bálint  korponai  kapitány  neje ; 
és  e)  A  g  n  e  s  Forgách  Simonné. 

8)  Sándor  báró,  Zólyom  vár  örököse3),  meghalt  1679-ben. 
Neje  Bekethfalvi  Blorócz  Erzsébet  1680-ban  múlt  ki.  Fiai:  Pál, 
Antal  és 

István,  a  ki  1683-ban  ezen  ágnak  a  grófi  rangot  szerzé 
meg.  Első  neje  Zichy  Mária  meghalt  Pozsonyban  1694-ben.  Második 
neje  Esterházy  Mária  Esterházy  Jánosnak  Ócskay  Magdolnától  szüle- 
tett leánya.  Az  elsőtől  születtek  : 

1)  Antal  szül.  1687-ben,  zólyomi  főispán,  kinek  nejétől  Koháry 
Évától  gyermeke  nem  maradt. 

2)  István,  kinek  fia  István  élt  1764-ben. 

3)  Sándor  szintén  kihalt. 

4)  János  Gata  (Gattendorf)  ura,  nemzé  Károlyt,  kinek 
gr.  Styrum  Amáliától  gyermekei  :  Kázmér,  Károly,  Anna  és 
J  á  n  o  s-K  á  r  o  l  y. 

Kázmér  gr.  Castiglione  Borbálával  nemzé  Nep.  J  á  n  o  s-K  á  z- 
mért,  ki  ezredes  volt,  és  1819-ben  halt  meg.  Gr.  Esterházy  Jozefina- 
tói leánya  Francziska  szül.  1804-ben.  gr.  Pejacsevich  Péterné;  fia 

Kázmér-Miki  ós  született  1805-ki  nov.  15-én.  Birja  a  dárdai 
uradalmat.  Az  1839-ki  országgyűlésen  kitűnő  ellenzéki  tag  a  felső 
táblán ,  később  azonban  egészen  visszavonult.  Első  neje  gr.  Szapáry 
Leopoldina  esillagkeresztes  hölgy  meghalván  1838-ban,  másodszor 
'  1842-ben  nőül  vette  báró  Montval  Mária  Henrietté  A  s  p  a  s  i  á  t.  Gyer- 
mekei mindkét  neiétől  a  családfán  olvashatók. 

Károly  (Károlynak  gr.  Styrum  Amáliatói  fia)  szül.  1759-ben. 


')  1655-ki  30-dik,  1662-ki  26.  és  37-diki  törv.  ez. 

2)  Egy  helyen  Prinyey  Jánosnak,  másutt  Pingey-nek  iratik. 

*)  Zólyom  vár  fele  Lipthay  Imrénél  zálogban  lévén ,  ezt  kiváltás  után 
tevék  magokévá  ,  különben  —  ugy  látszik  —  a  zólyomi  várat  még  I.  M  i  k  1  6  s 
nádor  nyeré  DersíFy  jogon  ,  és  így  e  másik  ág  csak  engedmény  melletti  váltás 
utján  szerezheté  meg.  Lásd  Liptliay  család.  Pest,  18ü8.  2-dik  rész  31.  lap. 


100  Este. 

Cs.  kir.  kamarás  és  val.  belső  titkos  tanácsos  volt.  Bírt  Galanthán  és 
Diószeghen.  Gróf  Festetich  Erzsébettől  gyermekei :  Lajos  született 
1780-ban.  Vincze  szül.  1781-ben,  meghalt  1835-ben.  Tábornok  volt. 
özvegye  berezeg  Lichtenstein  Mária  Zsófia.  —  Erzsébet  született 
1789-ben,  gr.  Keglevich  Károlyné. 

Jáno  s-K á r o  1  y  (Károlynak  gr.  Styrum  Amáliától  fia)  cs.  kir. 
kpmarás ,  meghalt  1834-ki  aug.  21-én.  Neje  gr.  Festetich  Rózától 
gyermekei :  M  á  r  i a  gr.  Breuner  Agostonné,  Karolir.a,  és  Albert 
szül.  1813-ban,  meghalt  1645-ben.  Gr.  Apponyi  Máriától  (ki  1852-ben 
báró  Wenkheim  Victorhoz  ment  nőül)  sernmi  gyermeke  nem  maradt. 

Ez  leszármazási  története  a  zólyomi  vonalnak. 

Jelenleg  még  egy ,  leginkább  Franczíaországban  lakozó  vonal, 
Hallewyl  vonal  virágzik ,  melynek  jelenlegi  családfái  állását  mu- 
tatja a  következő  táblázat  : 

Hallewyl  vonal 

Esterházy  N. 


r— 1 ; '7 ; 1 

Bál  ini-Fülöp  Almeria-Francziska  Mária-Anna  László 

rtfl.  1786,  mart.  26.       szül.  1789.  sept.  24.     ezüi.  1791.  febr.  10.       szül.  1797. 
t  183S.  april  3.        (gr.  Murray  Albrecht)     (Vicorate  Fribert       július  12. 
(gr.  "Weissen-wollT  Károly)  es.  kir.  kani. 

Mária-Anna)  Bírja  Orosz- 

i *-—■ 1  országban 

Bálint  a  grodecki 

szül.  1814.  jan.  28.  uradalmat. 

cs.  kir.  kam.  és  val.  b. 

titkos  tajiaesos , 

ausztriai  orosz  követ. 

i  1858. 

A  családfa  végizén  álló  Bálint  gróf  az  idén  1858-ban  Parisban 
halt  meg,  hová  követségi  állomásáról  utazott. 

Az  Esterházyak  ősi  czimere :  a  paizs  kék  mezejében  koronán  álló 
koronás  grif ,  első  jobb  lábával  kivont  kardot ,  a  másikban  három  piros 
rózsá;t  tartva.  Ugyanaz  nyúlik  föl  a  paizs  fölötti  sisak  koronájából  is. 
Fosgládék  jobbról  arany-kék ,  balról  arany-vörös.  E  czimert  mutatja  az 
első  inetszvény. 

f£sze  család.  Veszprém  megyei  régi  családnak  iratik ;  egyik 
ága  a  XVII.  században  Bereg  megyébe  Tarpa  városába  szakadt.  Ez 
ágból  származott  azon  Esze  Tamás,  ki  1703-ban  Rákóczy  forra- 
dalma támadásakor  Bereg  megyében  Pap  Mihály ,  Bige  György  3  több 
társával  támadást  kezdvén,  Rákóczy  részére  áll ,  azonban  június  elején 
Károlyi  Sándor  által  Munkácsnál  megveretvén ,  Esze  Tamás  elfoga- 


Eszéki  —  Eszfánczy.  101 

tott  *).  Később  megszabadulván  —  mint  iratik  —  mind  végig  Rákóczy 
alatt  harczolt,  míg  végre  Nyitra  megyében  orozva  lelövetett. 

E  család  több  tagjai  részt  vettek  az  érdeklett  hadjáratban,  mely- 
nek elismeréséül  Rákóczy  fejedelem  azon  okmányban ,  melyben  Tarpa 
községnek  örökös  adómentesség  mellett  katonai  szervezetet  ad,  s  tőlük 
csak  hadi  szolgálatot  követel,  —  meghagyatott,  hogy  folyton  e  család- 
ból válassza  kapitányát  *). 

Esze  családbeliek  laknak  Tar  pán  Bereg  megyében ,  ugy  Vesz- 
prémben is. 

A  család  által,  használt  czimer  ez :  a  paizs  alján  hármas  hegy 
látható ,  melynek  egyikéről  egy  lombos  fa  emelkedik  ;  á  más  kettején 
egy  magyar  gyalog  bajnok  áll ,  kezében  tartva  lőfegyverét ,  oldalán 
kardja  lóg.  Süvege  mint  a  XVÍI.  században  a  magyar  gyalogságé, 
többi  öltözete  vörös  szűk  dolmány  é3  kék  magyar  nadrág.  A  paizs  fö- 
lött pánczélos  kar  könyököl ,  kivont  kardot  tartva.  Kétfelül  a  paizst 
foszladék  veszi  körül. 

Eszéki  család-  Közülök  Eszéki  János  1539-ben  a  pécsi 
püspökség  jövedelmeit  huzá  Szapolyay  János  kegyelméből.  Járt  mint 
követ  Konstantinápolyban  is.  Meghalt  1542-ben  3). 

Másik  Eszéki  János  1559-ben  tatai  kapitánj* .  midőn  ipához 
Nagy  István  komáromi  hadnagyhoz  járt ,  azalatt  a  török  Tata  várát 
elfoglalá  *). 

Jföszenyí  család.  Zeraplin  vármegye  armalista  nemesei  közé 
számíttatik  s).  Birtokos  Morva  helységben  e). 

£§ztánczy  család  (Esztáncsi).  Zemplin  megye  kihalt  csa- 
ládainak  egyike  7). 


')  Pethö  Gergely  Krónika  II.  68.  lap. ,  hol  £  t  s  e  és  E  c  s  i  Tamásnak 
íratik. 

')  Beküldött  tudósítás  szerint  az  e  tárgyú  oklevelek  az  Esze  családnál 
Szathmáron  léteznek. 

8)  Istvánffy  1685-ki  kiadás  111.  155. 

•)  Ugyanott  252- 

5)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  111. 

•)  Ugyanott  389.  —  A  Csapy  kihalt  család  előueyét  Eszányról  irta  ,  mint 
annak  helyén  e  munkában  megvan  írva.  És  a  Csapy  családhoz  számítandó  azon 
Eszeni  Tamás  főispánnak  László  mester  fia  is,  ki  ellen  1299-ben  Zemplin  megye 
előtt  Simonnak  fia  tíoxa  perelt.  Lásd  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  pag.  11. 
és  Eszeni  Eszenyi  Máté  királyi  emberül  említtetik  a  Thimaryak  adománylevelé- 
ben 1458-ban.  Lásd  Rapriaay  Diplom.  II.  p.  201. 

')  Szirmay  C.  Zemplin  not  hist.  p.  79. 


10ÍÍ  Esztart  —  Etthre 

JEszíarl  család.  Bihar  megyei  kihalt.  1552-ben  Esztari  Far- 
kasnak özvegye  bírt  Kethegyánban  1). 

E  család  valószínűleg  egy  az  Ez  téri  családdal.  (Lásd  ezt). 

Esztergom  y  család.  Veszprém  megyében  tartja  lakhelyét. 
(Fényes  Geographiája  szerint). 

fiszíéatyi  család.  Erdély  kihalt  családa  2).  Esztényi  Bálás 
(ki  N  a  g  y-nak  is  neveztetett)  Losárdon  Doboka  megyében  bírt  bizo- 
nyos telkeket ,  melyeket  elzálogosított  Kendy  Gálnak.  Később  1540- 
ben  Kendy  Mihály  tói  (Gálnak  íiától)  Thorday  Imre  azon  telkeket 
János  király  parancsa  mellett  kiváltani  akarta  3). 

lEs'úteikyi  családi.  G-flmör  megye  nemes  családai  közé  szá- 
míttatik 1). 

Etheley  család.  (Süli)  Süli  Eth ele y  .Miklós  Pest 
megye  követe  1505-ben  a  rákosi  országgyűlésen  *). 

HEáfoesi  család.  Etliesi  Ferencz  és  Mátyás  1702-ben  nemesi- 
fceííek  meg  í.  Leopold  király  által  adott  czimeres  hívéiben. 

Czimerök  nú^yíelé  osztott  paizs.  Az  első  és  negyedik  kék  mező- 
ben, koronás,  és  kettős  farkú  oroszlán  áll  hátulsó  lábain,  első  jobb  lábá- 
ban pálma-ágai. ,  másik  lábában  követ  (lapidem  mineralem)  tartva.  A 
második  és  harmadik  vörös  mezőben  három  íehér  folyam  hullámzik. 
A  paizs  fölött  két  koronás  sisak  díszlik ;  a  jobboldaliból  pánczélos  si- 
sakos vitéz  nyúlik  ki,  egyik  kezében  kivont  kardot,  a  másikban  paizst 
tartva.  A  másik  baloldali  sisakból  koronás  oroszlán  nyúlik  ki,  első  jobb 
lábában  arany  kettős  keresztet,  a  balban  pálma-ágat  tartva.  Foszladék 
jobbról  arany-kék.  balról  ezüst-vörös  c). 

JEtíhvé  család.  (Káinéi).  Egyike,  a  legrégiebb  nemes  csalá- 
doknak, melynek  eredetét  a  tatárjárásig  viszik  föl 7). 

Neve  —  mint  annyi  más  régi  családé  —  kétségkívül  keresztnév- 
ből származott.  1381-ben  találjuk  Etthre  fiát  Egyedet  8). 

Az  Etthre  család  már  a  XV.  században  bírta  Özdin  várát.  1487- 
ben  Etthre  János  levelét  Katalin  testvérjéhez  ,  midőn  a  török  ellen 
iv,^.nf:x>.áő  ettől  búcsúzik  °) 


tfcuiley  de  Syul-nak  írja. 
.  255.  I.  IV.  24. 


Eva  —  Ever.  103 

A  XVI.  században  Nógrád  megyében  már  bírták  Kálnót ,  honnan 
előnevüket  irák ;  hasonlóan  birák  E  1 1  h  r  e-L  e  h  o  t  á  t  helységet  is ,  és 
felváltva  innen  is  nevezek  magokat. 

1597-len  éltek  E  tthre  Kelemen,  Boldizsár,  György 
és  István,  kik  néhai  Etthre  Bálás  leányának  Etthre  Katalinnak 
Chákánházy  János  nejének  Kálnó  helységből  a  leány-negyedet  kiadák  *). 

Nevezett  Etthre  Balásnak  neje  Pálffy  Kata  volt,  ki  utóbb  Rom- 
hányi  Gergelyhez  ment  nőül. 

Emiitett  György  és  Boldizsár  Etthre-Lehotáról  irák  ne- 
vöket,  éltek  1601-ben  is. 

1597-ben  élt  Etthre  Gergely  is,  kinek  neje  Dubraviczky  Sára  volt. 

Ugyanaz  időben  leljük  Etthre  Mihályt,  ki  1580-ban  Hont 
megye  alispánja  volt  2.) ,  és  kinek  fia  György,  és  leánya  Judit 
Domaniky  Dánielné  1598-ban. 

1665-ben  élt  Mihály,  és  kiszabadulván  a  török  fogságból, 
Káínói  részbirtoka  iránt  Gyürky  István  részére  tett  bevallását  vissza- 
vonja 3>. 

1670—  1684-ben  élt  Etthre  M  i  k  1  ó  s ,  sőt  17 1  l-ben  is  élt  Etthre 
Lászlóval  együtt.  Ezen  Lászlótól  a  család  egy  ága  következőleg  szár- 
mazott le : 

László 
1705. 

. ■  ,  -S\  ,         i  ■  ■    ... ..      . 


László  Gábor 

1755.  1744.  Nógrád  v.  fösz.-biró. 

(Marsóvszky  Klára  özvegy  1760.) 


■— — i 

Ferencz  Zsigmond  József 

1791.  1760-=  ban  oszíozie.  1755. 

(Sőíér  Bora  özv.  1800.) 


Antal  Károly 

1806-1811.  1799. 

Nógrád  v.  fó-sz.-biró, 

Etthre  Antónia  Török  Gáborné.  Ugyan  e  családból  nősültek 
Blaskovich  és  Kalocsa. 

fivfi  család.  Szabolcs  vármegye  nemes  családainak  sorában 
áll  (Fényes  E.  Geographiája  szerint). 

Évér  család.  Gömör  megyének  nemes  családai  közé  soroz- 
tatik 4). 


1)  Proíoeol.  C.  Neogr.  amii  1597. 

J)  Lehoezky  Stemra.  I.  p.  195, 

3)  Sz.  Beuedeki  Convent.  Fasc.  14.  Nro  22. 

*)  Bartholomaeides  C.  Gömör  p.  144. 


104 


Eyczisger  —  Eltéri. 


Eyczinger  család.  Két  nemzedéke  élt  hazánkban.  Eyczin- 
ger  Konrád  zálogban  birta  Kis-Marton  várát  s  uradalmát,  melynek 
kiváltására  1451-ben  Albert  osztrák  herezeg  Fridrik  csásfárnak  en- 
gedélyt adott  ')• 

Ugyanez  időszakban  1455-ben  Eyczinger  U 1  r  i  k  V.  László  ki- 
rály tanácsosa  és  egyik  hadvezére  volt a). 

Ezdegtiel  család.  Hajdan  Nyitra  megyében  (1480.  táján) 
Ezdeghei  Miklósnak  fia  Kelemen  birt  Nyitra  megyében  Ez- 
deghen.  (Lásd  Chama  család). 

Ezéki  család.  Az  Ezéki  család  Mária  Terézia  király-asszony 
által  1748-ban  nemesittetett  meg  Ezéki  György  személyében. 

Czimere :  a  paizs  vörös  mezejében  a  zöld  térből  kinyúló  kék  na- 
drágos és  dolmányos  magyar  vitéz,  jobbjában  kivont  kardot  tartva; 
fején  kalpag  van.  Ugyan  ily  öltözetű  vitéz  nyúlik  ki  a  paizs  fölötti 
sisak  koronájából  is.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék  3). 
IKzteri  család.  Ezteri  Gjörgy  czimeres  nemes  levelet  nyert 
1535-ben. 

Czimere  —  mint  itt  látható  — 
kék  mező  alján  egy  vörös  ij  ,  mely- 
iyen  kettős  farkú  oroszlán  áll ,  első 
jobb  lábában  koronát  tartva.  Ugyan 
ezen  alak  ismétlődik  a  paizs  fölötti 
súsak  koronáján  is.  Foszladék  jobb- 
ról arany-kék,  balról  ezüst-vörös  *). 

Nevezett  Ezteri  György ,  ki- 
ben —  ugy  látszik  —  a  család  ki- 
halt, legalább  utánna  e  név  többé 
nem  említtetik ,  1536-bau  azoknak 
egyikéül  iratik,  kik  Kassa  városnak 
meghódolt atását  János  király  részére  elő  kívánták  segíteni  5). 


')  Gr.  Teleky  Hunyadiak  kora  X.  k.  312.  1. 

2)  Ugyanott  X.  k.  43->.  560. 1. 

3)  Adami  Seuta  Gentil.  tóin.  II. 
*)  Ugyanott.     . 

5)  Verancsics  Antal  összes  munkái.  Közli  Szalay  László.  Pest,  1857.  I.  61, 


V. 

Fa  család.  Fa,  előbb  Holzius  Frigyes  1792-ben  nyerte 
czimeres  nemes  levelét. 

Czimere  viz-szintesen  kétfelé  metszett  paizs ;  a  felső  osztály  ismét 
függőlegesen  kétfelé  oszlik.  Az  első  arany  mezőben  vörös  oroszlán  há- 
tulsó két  lábán  áll  rohanó  helyzetben  ;  a  második  vörös  mezőben  pán- 
czélos  féríi-kar  kivont  kardot  tart.  Az  alsó  kék  mezőben  zöld  téren  egy 
élőfa  emelkedik  föl ,  melyre  kigyó  kúszik  ,  a  fa  fölött  nap ,  s  kétfelől 
arany  csillag  ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  két  fekete  sas- 
szárny között  pánezélos  kar  kivont  kardot  villogtat.  Foszladék  jobbról 
arany-vörös,  balról  ezüst-kék  ')• 

Fába  család  179 l-ben  nemesitetett  meg  Fába  Simon, 
György  és  Ádám3). 

Czimerök  négy  részre  osztott  paizs  ,  egy  közép~paiz3zsal.  Az  első 
és  negyedik  vörös  mezőben  hármas  szikla-halmon  fehér  szárnyas  pe- 
gazus ágaskodik,  A  második  kék  mezőben  pánezélos  kar  kardot  tart. 
A  harmadik  arany  mezőben  kék  ruhás  kar  iró  tollat  tart.  A  paizs  fö- 
lötti sisak  korcnájábói  két  fekete  sas-szárny  között  magyar  nemzeti 
szinü  (tricolor)  zászló  leng.  Foszladék  jobbról  ezüst- vörös ,  balról 
arany-kék  3). 

A  nemesség-szerzők  egyike,  emiitett  Fába  Simon  1763-ban 
lett  esztergami  kanonok.  Meghalt  1801-ben.  Született  Szlopnán 
Trencsin  megyében  *).  Egy  rézmetszvény  szerint  még  megnemesitése 
előtt  á  fehér  pegazust  kék  mezőben  czimerül  használta. 

A  Fába  családból  Zsigmond  1847-ben  Bars  vármegye  fő- 
szolgabírója volt. 


')  Adami  Scuta  gentil.  tora.  III. 

')  Coliect.  Heraíd.  pag. 

z)  Adarai  Scuta  gentil.  tom.  IL 

')  Memória  Basilicae  Strigon.  p.  171.  És  Horányi  Mem.  Hung.  I.  p.  653. 


106  Faber  —  Fabiaulca. 

Faber  család.  Faber  János  1790-ben  nyert  czimeres  nemes 
levelet. 

Czitnere  négyfelé  osztott  paizs.  Az  első  vörös  mezőben  kel  fehér 
folyam  hullámzik.  A  második  és  harmadik  kék  mezőben  három-három 
arany  csillag  ragyog.  A  negyedik  vörös  mezőben  hármas  zöld  halmon 
koronás  oroszlán  áll  kivont  karddal.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából 
szintén  koronás  oroszlán  emelkedik  ki,  kivont  kardot  villogtatva.  Fosz- 
ladék  jobbról  ezüst- vörös,  balról  arany-kék  *). 

Faber  család.  (Toronyai).  Zemplin  megyei  család  volt ,  kö- 
zülök toronyai  Faber  Lőrincz  a  sátor-alíya- újhelyi  pálos  szerze- 
teseknek 1509-ben  egy  szőlőt  adományozott 2). 

Fabia  család.  (Rettegi).  Erdélyben  Belső-Szolnok  megyében 
honos,  hol  Fabia  Ádám  1815-ben  úti-biztos. 

Fábián  család.  Uynevü  család  van  Heves,  Szaboles,  Zemplin 
és  Arad  megyében. 

Arad  megyében  él  Fábián  Gábor,  ki  született  1 795-ben 
Veszprém  megyében  Vörös-Berényben ,  hol  atyja  reform,  lelkész  volt. 
1821-ben  nyert  ügyvédi  oklevelet.  0  forditá  le  „Ossián  énekeit:í  1843- 
ban,  és  „Toeqiíevüle  Democratiáját"  (1846-ban)  stb  A  magyar  Aka- 
démiának tagja.  Arad  megyében  1828-ban  hirdetteté  ki  nemességét3). 

Veszprém  megyében  Borzaj  helységben  született  1809-ben  F  a- 
bián  Ambrus  pannonhegyi  Benczés ,  kinek  neve  az  egyházi  lap- 
irodalomból ismeretes  4). 

Fábián  család.  (Borbereki).  Erdély  csalida,  közülök  bor- 
bereki  Fábián  Dániel  az  erdélyi  udvari  kanczelláriánál  1 794-ben 
titkár,  1875-ben  udvari  tanácsos. 

Fábián  család.  (Galambfalvi).  Hasonlóan  Erdély  szülötte. 
G&larnbfalvi  Fábián  András  1847-ben  Gyulafejérvárott  a  város 
ügyvéde. 

Fábián  család.  (Őri).  Erdélyben  Belső-Szoluok  megyében 
tartja  lakását,  hol  őri  Fábián  László  1847-ben  reetif.  biztos  volt. 

Fábján  család.  Fábján  András  1651-ben  kapott  nemes  le- 
velet. Lásd  Kalcsó  család. 

Fabianics  család.  Fabianics  Ádám,  Ignácz  és  József 
testvérek  és  Fabianics  másik  József  1790-ben  nemesitettek  meg. 


")  Adami  Scuía  gentil.  tom.  III. 

2)  Szirniay  C.  Zemplin.  not.  top.  pag.  255. 

3)  Arad  varm.  Jegyzőkönyve  í82S-dík  évről  1609.  sz  alatt. 
».)  Díiiűelik :  Magyar  írók  I.  k.  125. 1. 


Fübik  —  Fabriclns.  101 

Czimerök  négyfelé  osztott  paizs.  Az  első  és  negyedik  osztály  félig 
fekete ,  félig  arany-szinü ,  s  benne  eme  színekkel'  ellenkezőleg  (visz- 
szásan)  színezett  koronás  oroszlán  áll  kivont  karddal.  A  második  és 
harmadik  vörös  mezőben  bárom  osikolat  vonul  át,  fehér  és  zöld  színnel 
felváltva  koczkázva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  két  szárny  nyúlik 
fel,  fölülről  kezdve  félig  fekete,  alul  arany,  közöttök  oroszlán  áll  kard- 
dal, félig  arany  szin ,  félig  fekete.  Foszladék  jobbról  arany-fekete,  bal- 
ról ezüst- zöld  *). 

Közülök  Fabianics  lg n ács  a  Dunántúli  kerületi  táblánál 
protoeolista  1844-ben,  és  Zala,  Vas  megyék  táblabírája. 

Fabift  család.  I.  Leopold  királytól  1694- ki  nov.  20-án  kapta 
ezimeres  nemes  levelét ,  mely ly el  Fabik  István  1 726-ban  Nógrád 
megye  előtt  produkált.  Ennek  fia  Fabik  György  az  1755-ki  ne- 
mesi vizsgálatkor  a  kétségtelenek  sorába  iktattatott,  s  tőle  a  család  így 
származik : 

Fabik  György 

1755. 

. .\. — — , 


János 


Pál  Jáüos 

Losonczról 
Kőrösre  költöz. 


János  Pál 

1831.  1831. 

Pál,  ki  Losonczról  Kőrösre  költözött,  1S31.  aprií  &Ö-án  56Í.  sz. 
alatt  Nógrád  vái-megyétől  fiaival  együtt  nemesi  bizonyítványt  vett  ki. 

Fabrlclus  család.  Több  jlynevü  családunk  van. 

Egyik  az  .  melynek  nemesség-szerzője  F  a  h  r  i  c  i  u  s  János 
Ádám  í  683-ban  Gruggomos  családdal  nyert  ezimeres  nemes  levelet. 
Czimere  négy  részre  osztott  paizs.  Az  első  és  negyedik  vörös  mezőben 
arany  oroszlán  áll  hátulsó  iábain ,  ragadozásra  készülten.  A  második 
és  harmadik  arany  mezőben  kék  ruhás  férfiú  buzogányt  tart.  A  közép 
koronás  kis  paizs  viz-szintesen  kétfelé  oszlik.  A  felső  arany  mezőben 
rézsútosan  jobbról  balra  arany  csikolat  vonul  le.  Az  alsó  vörös  mező- 
ben két  keresztbe  tett  virág  látszik.  A  paizs  tetején  két  sisak  látható; 
a  jobboldalinak  koronájából  két  tülök  között  fekete  egyfejü  sa3  csőré- 
ben zöld  gallyat  tart ,  a  másik  sisak  koronájából  a  paizsbeli  kék  ruhás 
férfi  buzogányt  tart.  Foszladék  jobbról  arany-vörös,  balról  ezüst-kék  %) 


')  Atlami  Scuía  génül.  tom.  III. 
z)  Ugyanott. 


108  Fabriczius  -  Fábry. 

Fabriczius  család.  Ilynevü  család  Gömör  megyében  ho- 
nos ').  Ilont  megyében  a  múlt  században  Bori  helységben  élt  (1728.) 
Fabriczius  Zsigmond 

Fabriczius  Andrásnak  neje  Holecz  Zsófia  ellentmondott  Ur- 
banyi  János  beiktatásának  Nagy-Szalatnyóra  nézve  2). 

A  XVI.  században  élt  Fabriczius  Ágoston,  kinek  Hunyady 
Ilonától  fia  J á n o s  nejével  Molnár  Dorottyával  nemzé  Fabriczius 
Rozáliát  Gellérth  Imrén  ét. 

Fabriczius  család  Pest  megyében  is  lakozik;  ennek  czimere: 
a  paizs  két  feUő  szögletében  két  csillag,  ezek  alatt  felfordított  V  alakú 
osztályban  bárom  3trucz-toli.  A  paizs  sisakjából  egy  sisakos  vitéz  fel- 
húzott íjat  tart. 

Fabric/.y  család.  Gömör  megye  nemes  családainak  sorában 
áll  3).  Hasonlóan  Zemplin  megyében  is  él  ilynevü  család  *). 

Szepes  vármegyében  szintén  honos  a  család ,  hol  Fabriczy 
Sámuel  Andrásnak  Abhortis  Augustini  Klárától  Poprádon  1791-ben 
született  fia,  1816 — 1828-ig  Szepes  megye  aljegyzője,  utóbb  ügyésze, 
több  (főleg  jogtani)  jeles  munkát  irt.  (L.  Ujabb  Ism.  tár.  III.  176.  1.) 

Fabrinyi  család.  P'abrinyi  Bálás  1642-ben  nyerte  czi- 
meres  nemes  levelét. 

Czimere  kék  mezőben  zöld  téren  álló  fehér  angyal ,  melyen  ke- 
resztben lenyúló  vörös  fátyol  vonul  le ,  jobb  kezében  fekete  keresztet, 
a  balban  kinyílott  liliomot  tart.  A  paizs  fölötti  sisakon  ugyan  olyan  an- 
gyal áll,  kereszttel  és  liliommal.  Foszladék  jobbról  arany- fekete,  balról 
ezüst-vörös  &). 

Fabris  család.  1717-ben  III.  Károly  király  nemesité  meg 
Fabris  Dánielt. 

Czimere  kék  mezőben  zöld  téren  korona ,  melyen  kettős  farkú 
oroszlán  áll ,  első  jobb  lábában  kivont  kardot  villogtatva.  A  paizs  fölé 
helyezett  sisak  koronájából  pánczélos,  sisakos  hadi  férfiú  emelkedik 
föl,  jobbjában  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös  ,  bal- 
ról arany-kék  6). 

Fábry  család.  Több  ilynevü  nemes  család  van  hazánkban. 


*)  Bartaoloinaeides  C  Gömör  pag.  144. 

2)  Sz.  Benedeki  Conv.  Capsa  H.  Fasc.  2.  Nro  5. 

*)  Barthokuuaeides  C.  Gömör  p.  144. 

*)  Szirmay  Zemplia.  oot  top.  112. 

5)  Collect.  Herald,  és  Adami  Seuta  génül.  tora.  III. 

•)  Colíect  Herald.  Nro  577. 


Fábry  —  FácEonyt.  100 

Ezek  egyikének  czimere  a  paizs  zöld  mezejében  hátulsó  két  lábán  álló 
farkas ,  fölötte  hold  és  csillag  ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján 
kiterjesztett  sas-szárny  látható.  Foszladék  arany-kék ,  ezüst- vörös.  Kö- 
zülök Fábry  Pál  ily  családfát  alkota : 

Fábry  Pál 

(Bosnyák  Borbála) 

1740.  táján. 


r  —  -~      "•       r~ ; •• -""-'  " > — i 

Ferenez        Mátyás  Ádám  László       József        Anna  Teréz 

zsigárdi     (Kelecsényi     (Braikovits    (Végesi         -j-     (Kereskényi     (Andrássy 

plébános.        Terézia)  Klára)         Bora}  Gábor)  Ádám) 

Fölül  álló  Fábry  Pálnak  utódai  neje  Bosnyák  Borbála  után  Nó- 
grád megyei  Puszta-Szántón  birtak. 

Fábry  család.  (Ruraunyesti).  E  században  alapitá  Fábry 
János,  ki  Breznó-Bányáról  származott  Pestre .  hol  szép  vagyonra 
tevén  szert,  Krassó  vármegyében  kir.  adomány  mellett  szerzé  R  u  m  u- 
nyest  helységet,  melyről  családja  előnevét  vévé. 

Czimere  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs.  A  jobboldali  vörös 
mezőben  hármas  dombon  méh-kaptár  áll ,  mely  körül  méhek  szállong- 
nak. A  baloldali  kék  mezőben  arany  oroszlán  áll  hátulsó  két  lábán,  első 
jobb  lábában  kivont  kardot  villogtatva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján 
fészkén  ülő  ,  s  meiljéből  fiainak  táplálékul  vérét  ontó  pellikán  látható. 
Foszladék  jobbról  arany-kék ,  balról  ezüst- vörös. 

A  czimert  s  eíŐnevet  adó  helységet  szerző  Fábry  János  Pesten 

meghalt  1858-ki  octob.  15-én ,  kora  73-dik  évében.  Tőle  a  családfa  így 

alakul : 

János 
T  185S.  Pesten. 

y— — ■    ii      ■■■■      ■■    i     ■■.■     .n-m-i  ■■n»i.».  .m.,1    iii  n  --"... ,  ,i   n        i  ,|   ||  i      .    i       i   mi,„  ,,,  -,  II       II  _J 

János        Zsuzsa       Eteilra          Lajos        Anna             Adolf  László*) 
tusi  ár-őrnagy.           (Andreánszky    cs.  kir.  (Lukscbe  lak.  Itumu-       es.  kir. 
(Ravkza  Alojzla)             Miksa)          kapit.       János)          nyesten.  törv.-széki 
j[_             j (Szende        tanácsos 

Franczi7ka      Sarolta     Arthur      SylviuT  Francziska)      Pesten. 

•  (Mack 
^_              Amália) 

János      Ilona      Alojzía     Kálmán 

i * 1 

Clementina    Alfréd    Aurél 

*)  Lászlónak  testvérei  még :  M  i  k  s  a  és  J  u  1  i  a. 

Fáczonyi  család.  E  század  elején  1803-ban  I.  Ferenez  ki- 
rály nemesité  meg  Fáczonyi  Mátyást  és  Imrét  következő  czi- 
merrel :  a  négyfelé  osztott  paizs  első  és  negyedik  kék  mezejében  dám- 


110  Fadgyas  -  Fakó. 

vad  ágaskodik.  A  második  és  harmadik  vörös  mezőben  zöld  téren  vad 
ember  áll ,  jobb  kezében  kivont  kardot,  a  balban  szőlöfürtöt  tartva.  A 
paizs  fölölti  sisak  koronájából  á  leirt  dámvad  emelkedik  ki.  Foszladék 
jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  J). 

Páczonyi  Mátyás  1805-ben  az  eperjesi  kerületi  táblánál 
irnok,  utubb  kiadó  (1820.),  majd  jegyző  és  protocolista. 

Páczonyi  D  i  e  n  e  s  í  820-ban  magyar  királyi  testőr. 

Fad&yas  család.  Pozsony  megyei  nemes  cealád.  Közülük 
Fadgyas  Gusztáv  Pesten  ügyvéd  1858-ban. 

Zemplin  megyében  is  honos  a  család  2). 

Faichtinger  család.  Faiehtinger  József  1720-ban 
III.  Károly  királytól  nyerte  czimeres  nemes  levelét 3). 

Czimere :  a  paizs  kék  mezejének  alján  egy  széles  folyam  .  melyen 
keresztül  fahid  vezet  egy  palánkkal  is  el  kerített  faragott  kövekből  épült 
vár  kapujához  ,  mely  fölött  egy  páuczélos  ,  strucz- tollúval  ellátott  si- 
sakú  bajnok  áll  kivont  karddal.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  ugyan 
olyan  pánezéíos  bajnok  emelkedik  ki,  kivont  karddal.  Foszladék  jobbról 
ezüst-kék.  balról  aranv-kék. 

"Petii  család.  A  czimeres  nemes  levelet  Fail  Benedek 
kapta  1797-ben  I.  Ferencz  királytól. 

Czimere  négy  részre  osztott  paizs ;  az  első  és  negyedik  osztály 
kék  mezejében  magas  fehér  szikla  emelkedik,  csúcsán  rézsútosan  át- 
ütve egy  vörös  tollú  nyílvessző  által.  A  második  és  harmadik  osztály 
arany  mezejében  természetes  színű  koronás  oroszlán  áll  hátulsó  lábain, 
első  jobb  lábával  két  bányász-kalapácsot  tart.  A  paizs  fölötti  sisak  ko- 
ronáján két  fekete  sas-szárny  között  a  leirt  oroszlán  áll  a  két  bányász- 
kalapácscsal.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék,  balról  arany-vörös  *). 

Fakó  családi.  (Nemesdédi).  Komárom  megyében  már  a  XVII. 
század  elején  találjuk  Fakó  Jánost,  ki  i  61 2-ben  O-Gyallán  a  sánták 
részét  zálogban  szerzi  meg  4). 

Jánosnak  utódai  közül  volt  Fakó  István,  kinek  Kelecsényi 
Ilonától  leányai :  Erzse  Vitéz  Jánosné,  és  Judit  °). 

Somogy  vármegyében  szintén  találunk  Fakó   családot ,   mely 


')  Adami  Scuta  gentíi.  tom.  III. 

!)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  p.  711. 

3)  Collect.  Herald.  Nro  434. 

*)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  III. 

5)  Fényes:  Komárom  várm.  123. 1. 

8)  Theszéiy-Deniéndy-féle  perből. 


Falfc  ~  Fftlössy.  SÍI 

$eniesdédi  előnévvel  él  s  melyből  Fakó  József  a  fejérvári  püspöki 
megyében  etyeki  lelkész,  és  bicskei  alespercs  volt  1794-ben. 

Zempl'a  vármegye  is  nemesei  közé  számítja  a  Fakó  családot f). 

Falk  család.  Falk  József  1790-ben  nyert  czimeres  nemes 
levelet. 

Czimere  három  felé  osztott  paizs ,  ugy  hogy  az  alsó  osztály  csú- 
csosan  &  két  felső  közé  nyúlik  be.  A  felső  jobboldali  vörös  mezőben 
fehér  horgony  látszik ;  a  felső  baloldali  osztály  viz-szintesen  kétfelé 
oszlik,  a  felső  kék  mezőben  arany  csillag  ragyog ;  az  alsó  folyamot  ké- 
pez ,  melyen  jobbról  rézsútosan  lefelé  vonuló  hajóhíd  látszik.  Az  alsó 
csúcsos  osztály  fehér  mezejében  zöld  téren  egy  kődarabon  galamb  áll. 
A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  a  leírthoz  hasonló  galamb  áll  két.,  zászló 
között,  melyek  közül  a  jobboldali  vörös-fehér ,  a  baloldali  arany-kék  3). 

Fftlk  család,  E  családnak  a  czimeres  nemes  levelet  Fáik 
Károly  azerzé  1791-ben. 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs.  Az  első  és  negyedik  arany  mező- 
ben vörösfejü  ha.kály  áll.  A  második  és  harmadik  ezüst  mezőben  fe- 
kete öltözetű  zöld  fövegü  bányász  áll ,  jobb  kezében  két  bányász-kala- 
pácsot tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  sötét  felbők ,  jobboldalán 
a  nap ,  a  baloldalon  pedig  a  hold  (.ugy  látszik  fogyatkozva)  szemlélhe- 
tŐk ,  két  oldalról  egy-egy  nemzeti  háromszínű  zászló  leng.  Foszladék 
jobbról  arany- vörös,  balról  ezüst- fekete  3). 

FaHiejratoerg  család.  A  honosított  családok  sorába  tartozik. 
Falkenberg  Ernő  1687-ben  országgyülésileg  indigenáltatott  *). 

Fai  and $'  csaiíád.  Ebből  származott  a  múlt  század  egyik  ne- 
vezetes magyar  irója  Faluuy  Ferencz,  k>  Vas  megyében  Német- 
Ujváron  született  1704-ki  april  11-én.  Iskoláit  bevégezvén ,  jesuita 
lön.  Meghalt  1779-ki  dec.  18-án.  Ékes  magyar  nyelven  irt  versei  a 
egyéb  munkái  néhány  kiadást  értek  6). 

Falusssy  család.  Vas  megyében  virágzott.  Közülök  Falus3y 
András  1671-ben  Vas  megye  alispánja  volt  6). 

E  családnak  törzse  —  ugy  látszik  —  azon  Fa1  assy  Péter 
ki  Abrahámy-nak  is  neveztetett,  s  a  nemes  levelet  *ó32~ben  kapta,  azt 
1633-ban  Vas  megyében  hirdettetvén  ki  7).  (h.  e  munka  I.  köt.  3.  lap.) 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  nofc.  top.  112. 

2)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  III. 

3)  Ugyanott. 

4)  1687-ki  29-ki  törv.  ez. 

5)  Lásd  munkái  teljes  kiadását  a  Nemz.  Könyvtárban  Toldy  Ferenoz  által. 
•)  Kazy  Hist.  R.  Hung.  III.  108. 

1)  Az  eredeti  armalis  Zala  vármegye  levéltárában  van.  ' 


Itt  FauMaiy  -  Fanetlkay. 

Falussy  Miklós  168 l-ben  országgyülésileg  kiküldött  biztos  az 
elkobzott  javakra  nézve  *) ,  és  gróf  Draskovichnak  tanácsosa  2). 

Néhány  izén  e  családról  következő  leszármazási  kimutatást 8) 
közölhetek : 

Falnssy  István 

(Hagymássy  Zsuzsa) 
r 


Miklós  Mária 


-/v__ 


Krisztina  László 

(Patios  Mátyásné)        (Széchy  Julianna) 


(Lévay  Jánosáé) 


Falussy  Borbála  gróf  Gyulay  Ferencz  hitvese  férjével  együtt 
Majkon  a  néma  barátoknak  szintén  egy  czellát  alapított s). 

Fancsaly  család.  (Fancsali).  Erdélyben  udvarhelyszéki  szé- 
kely család.  Fan  csal  y  Bálás  1505-ben  udvarhelyszéki  biróvá  vá- 
lasztatott 5).  Fancsal y  Zsigmond  1794  ben  udvarhelyszéki  dulló. 

Fancsaly  József  a  Guberniumnál  1794-ben  az  árvaszéki  osz- 
tálynál számvevő  tiszt. 

Fancsaly  József  1847  ben  Küküllő  megyénél  számvevő. 

Magyarországban  Fancsaly  László  Abauj  v.  követe  1505  ben. 

Faaacsilv  család.  Ugocsa  megyében  van  lakhelye.  £  század 
elején  Nevetlen  faluban  birtokos  Fancsik  Imre,  András,  és  Fe- 
rencznek  Özvegye  6). 

Fancsikay  család.  (Fancsikai  f).  Ugocsa  megye  kihalt 
nemes  családa  ■  nevét  —  mely  hajdan  F  a  n  c  h  i  k  a  i-nak  is  Íratott  — 
azon  megyei  Fancsika  helységtől  nyerte.  A  család  neve  már  a  XIII. 
század  végén  előfordul,  midőn  Fancsika  (Fanchaka)  mester  em- 
líttetik *). 

1399-  és  1419-ben  Fancsikay  Domokos  Ugocsa  megye  al- 
ispánja 8). 

1451-ben  Fancsikay  Mózses  Nyaláb  vár  kapitánya,  ki  ellen 
1452-ben  Hunyady  János  kormányzó  parancsa  mellett  vizsgálatok  té- 
tetnek hatalmaskodásai  miatt  *). 


*)  1681-ki  11.  tönr.  ez. 

2)  Haan  Jena  Hung.  p.  31. 

8)  Deductiones  geneal.  Mss.  Musaei  fol.  Nro  213. 

')  Fényes :  Komárom  várm.  194- 1. 

s)  Kállay  :  Székely  Nemz.  247. 

ö)  Szirmay  C.  Ugocsa  pag.  171. 

')  Ugyanott  pag.  31. 

8)  Ugyanott  p.  50.  51. 

•)  Ugyanott  p.  144.  76. 


Fáncsy.  U3 

1470-ben  Fancsikay  Miklós  Tekeházán  reá  néző  Örökség  miatt 
perel '). 

1-487- ben  Fancsikay  Bernád  Ugocsa  vármegye  alispánja3). 

1512-ben  Fancsikay  Ferencz  és  Máté  és  többen  Percnyi 
Gábor  főispán  ellen  többi  közt  azért  is  emelnek  panaszt ,  mert  Ugocsa 
megye  alispáni  székébe  nem  nemest  helyezett 3). 

1545-ben  éltek,  és  mint  beiktatásoknál  királyi  emberek  említet* 
nek  Fancsikay  Lő  rincz, Lázár,  Tamás,  István  és  János*) 

1548-ban  Fancsikay  Györgynek  nejé  Daróezy  Ilona  brrt 
Tisza-Uj  lakon  y  és  R  á  k  ó  c  z  b  ó  1  a  leány-negyedet  követeié  6). 

1604-ben  Fancsikay  György  Ugocsa  megye  szolgabirája. 

1636-ban  F.  Zsigmond  ugyanott  szolgabíró,  1655-ben  pedig  al- 
ispán volt.  Benne,  vagy  utódaiban  a  család  kihalt. 

E  családhoz  adandók  még  a  következők  *) ,  hogy  Fancsikay  J  á- 
n os  1401— 1409-ben,  Lázár  1423-ban,  Bernát  1470-ben,  Lá- 
zár 1495-ben  Ugocsa  vármegyének  alispánjai  voltak. 

1549-ben  Fancsikay  Lászlónak  özvegye  Margit,  és  fia  Ist- 
ván élt. 

Váncsy  család  (Dennai  és  gordovai  f).  Régi  kihalt  család^ 
mely  régi  okleveleinkben  többnyire  „Fánchy"-nak  iratik.  Előnevét 
Somogy  megyei  Dennai  pusztáról  vévé ,  mig  egyik  ága  magát  G  o  t- 
dova  helységről  irá. 

A  XIV.  században  három  testvér  élt :  Fánchy  János ,  László  és 
Pál.  Ezek  közül  László  ága  ily  nemzékrendet  alapita  T)  : 

Fáneh* 

f  "'■'■■'!  ■■!■       I    111     I  !    I|-^^M||W»W*W— wn    ■■  I 


János  L&aüó  Pál 

1345. 

i *— 1 

László 

Hor rátörsz,  bán. 


r 


Lásd  foltfl.  0  kör.  lap. 


*)  Szirmay  C-  Ugocsa  p.  141. 
*)  Ugyanott  p.  13.  51. 
")  Ugyanott  p.  35. 
•)  Ugyanott  p.  120- 

5)  Ugyanott  p.  69.  88. 

6)  Kazinczy  G.  ur  közléséből  eredeti  okmányok  után. 

1)  Geneal.  autken.  Mss,  tom.  I.  —    Lásd  Lekoczkynál  is  Stemm.  II.  127. 
Katona  Hiat.  Crit.  XUL  p.  994. 

8 


114 


Fáncsy. 


László     ki  a*  tUbbi  lapon. 
horvátországi  bán. 


Jtínos 


Bertalan 


Péter  1477. 
(Batthyán  Margit) 


Gáspár 


Margit  Erzse 

(Buthkai  (Bradács 

Petemé)  Istvá  a  né) 
1498- 


István 

>       * 1 

György 


Imre 

* , 

Franco 


László 


Imre  János 

1478.  Somogy  várm. 

J  követ  1505. 


Péter 

1490. 

i • 1 

Dorottya 


László     Ferencz 


János 
1549. 


" 1 


György 
(Fánchi  ae  Gordova) 


Kata 

(Viszocsányi 

Ferencz) 


Imre 

1577. 


Klára 


A  táblázaton  állók  közül  Gáspárnak  leánya  Margit  Buthkai 
Pé térné  volt ,).  János  Somogy  vármegye  követe  az  1505-ki  rákosi 
országgyűlésre  2). 

Jánosnak  fia  György,  talán  ugyanaz,  ki  1562-ben  Bozóki  ka- 
pitány volt3);  s  kinek  testvére  Borbála  Balassa  Zsigmond  neje 
levén,  ettől  végrendeletileg  1568-ban  Bozók  várát  kapta  *).  György- 
nek neje  PethŐ  Anna  Csáky  Ferencz  özvegye  volt. 

A  családfán  nem  állanak  a  következők  : 

Fánchy  Ferencznek  fia  Demeter,  ki  1460-ban  élt5). 

Fánchy  Urbán,  ki  Szapolyay  János  korában  1526-ban  élt  6). 

Dennai  Fánchy  Gáspár,  kinek  özvegye  Bossányi  Judit  és  fia 
Fánchy  János  1647-ben  Hont  megyei  Korpás  Varbók  birtokába  Var- 
bóky  Ferencz  bevallása  folytán  királyi  beleegyezés  mellett  beiktatik, 
többen  ellentmondván  7). 

Ugyanez  időkorban  élt  dennai  Fánchy  Pál,  kinek  neje 
Balassa  Sidonia  volt8),  és  ki  1647-ben  az  országgyűlés  előtt  panasz- 
kodott Fánchy  Miklós  ellen,  mint  ki  minden  ingóságait  és  a  kaboldi 


*)  Wagner  Dec.  III.  p.  19.  20. 

2)  Jászay  P.  Magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  vész  után.  157. 

8)  Istvánffy  Hist.  R.  H.  1685-ki  kiad.  400.  1. 

*)  Budai  Fer.  Polg.  Lexic.  III.  1. 

s)  Eaprinay  Dipiom.  II.  p.  447. 

•)  Szerémy  Gy.  Emlékirata.  Kiadta  Wenczel  Gusztáv.  100  I. 

')  Sz.  Benedeki  Conv.  Capsa  A.  Fása  IV.  Nro  13. 

")  E  munka  I.  köt.  124.  L 


Vinesl  -  Farkat.  1 15 

jószágot  tárgyazó  okiratokat  lefoglalva  tartotta  *).   1555-ben  azonban 
vérfertőzésben  elmarasztaltatván,  minden  javait  nótán  veszté  a). 

Ugyanez  időben  élt  Fáncsy  Imre,  kinek  leánya  Katalin 
előbb  regóezi  Huszár  Mátyásné,  utóbb  1689-ben  felső-ozoróczi  Ottlik 
Györgyné  volt 3). 

A  gordovai  Fánchy  ágazatnak  a  töröktől  yisszafoglalt,  és  a  ka- 
mara által  visszatartott  birtokairól  még  az  1715-ki  országgyűlés  intéz- 
kedett *)■ ;  ké3Őbb  a  család  neve  elenyészett. 

Fáncsi  család.  Erdélyben  Csikszékben  székely  hadvezér 
Fáncsi  Mihály  1476-ban,  kinek  Mátyás  király  parancsolá,  hogy 
feje  vesztése  alatt  István  moldvai  vajda  segélyére  menjen  a  török 
ellen  *). 

Fangh  család.  (Kőszeghi).  Erdélyi  nemes  család.  Közüíök 
Fangh  István  1794-ben  gyulafejérvári  olvasó  kanonok.  F e r e n c z 
a  zalathnai  bányai  törvényszéknél  szolgált  1794-ben. 

Fangh  István  1847-ben  szintén  az  erdélyi  bányai  hatóságnál 
viselt  hivatalt. 

Faragó  család.  Hajdan  VerŐcze  vármegyében  találjuk.  Fa- 
ragó G  y  ö  r  g  y  1447-ben  Verőcze  megye  követe  a  budai  országgyű- 
lésre 6). 

Faraghólstván  1 660-ban  Nyitra  megyében  Egyházszeghen 
birt,  és  1663  ban  nejével  Horváth  Annával  ellentmondott  Felső-Cseri- 
ben Baloghy  Gáspár  beiktatásának  ''). 

Jelenleg  Faragó  család  Zemplin  megye  nemes  családai  közé 
számíttatik  8). 

Hasonlóan  Faragó  család  Pest  megyében  is  él. 
Far&aii  család  (Szkárosi).  Gömör  vármegye  egyik  legrégibb 
nemes  családa,   mely  a  Hanvai,  runyai  Soldos  Szkárosi  stb. 
családdal  egy  törzsből  eredt 

Már  a  XIII.  században  a  tatárjárás  korában  élt  az  egyik  törzs 
Simon,  kinek  a  XÍV.  század  végéig  lejövő  ivadékát  mutatja  a  kö- 
vetkező nemzékrend  9)  : 


»)  1647  ki  149-ik  törv.  ez. 

')  1655-ki  98-ik  törv.  ez. 

8)  Protoo.  C.  Neograd  anni  1689. 

*)  1715-ki  85-ik  törv.  ez. 

s)  Kállay  Székely  nemz.  247. 1. 

•)  Kovachich  Vestigia  Coraitíor.  apud  Hang.  260-268. 

7)  Sz  Benedeki  Conv.  Capsa  B.  Fasc.  II.  Nro  14. 

8)  Szirniay  C.  Zemplin.  mot.  top.  112. 
•)  "Wagner  Msa.  tom.  LXX. 


8 


116  Farkas. 


Simon 

i ■ ■ . 

Sándor  Elek 

1266.  1266. 

>       * 1 

Jakab 


^ , , 

János  Albert 

de  Skanis.  + 


Farkas 

de  Skarns. 

(a  Ferhas  cs  6se) 

r 


Konya         László         János         Tamás  András  Szaniszió 

Itt  a  családfa  ')  megszakadván ,  a  XVII.  századtól  kezdve  ismét 
igy  folyik : 

Farkas  Jáno» 

(Korláth  Bora) 

i ~~* ' 1 

Lázár  Lásrló  Anna 

1635.  (  (.Bekén  Farkas) 


i " 1 

György  János 

i ■-" > 

Mária  1718. 

(Madarassy 

Istvánné) 

Ez  utóbbi  családfai  töredék  élen  álló  Farkas  János  valószí- 
nűleg az,  ki  1617-ben  Gömör  megye  alispánja  volt  2). 

Lázár  az,  ki  1640  -1641-ben  Gömör  megye  részéről  az  ország- 
bíróhoz követségben  járt. 

György  1723 — 1731-ben  Gömör  megye  alispánja4). 

1733-ban  Györgynek  leányától  Máriától  Madarassy  Istvármétól 
fia  Madarassy  György  a  királyi  tábla  előtt  perel  Farkas  Jánosnak  fiai 
Imre  és  György  ellen  Majos,  Alsó-Falu  ,  Visnyó  ,  Felfalu  és  egyéb  bir- 
tokok iránt. 

Farkas  család.  (Hassaghi).  Régi  család,  melyből  hassághi 
Farkas  Jánosnak  fia  Márton  Zsigmond  királynak  Bosnyák- 
országban,  Istriában,  Németországban  hadi  és  egyéb  alkalmakkor  szol- 
gálatokat tévén,  érdemeiért  ugy  saját,  mint  testvérei  Domokos,  Albert 

')  E  családfa  végizén  az  1381-ben  élő  K  o  n  y  a  valószintiteg  tgy  a  Zéchea 
vagy  Szécken  családnál  előforduló  K  o  n  y  a-val. 
*)  Bartholomaeidas  C  Gömör  p.  766. 
•)  Ugyanott  243. 
*)  Ugyanott  p.  261. 


Farkas.  II) 

és  Benedek,  továbbá  a  delnei  Kakasa,  Usz falvi  és  Komlóssy 
család  részére  nemesi  czirnert  kap  1418-ban  ')■ 

1456  ban  főlebb  említett  hassaghi  Farkas  Mártonnak  özvegye 
Zsófia ,  és  fiai  Imre,  László  és  Lénárd,  továbbá  Jánosnak 
fia  Albert,  és  ennek  neje  Ilona  és  leánya  Dorottya  Kapistrán 
János  által  a  sz  Ferenczes  szerzet  oonfraternitásába  fogadtatnak  2). 

Farkas  család.  (Farkasfalvi).  Mátyás  király  alatt  1488-ban 
előfordul  a  budai  káptalan  igtató  levelében  farkasfalvi  Farkas  György 
mind  királyi  ember  nagy-lucsei  Ferencznek  több  Somogy  megyei  hely- 
ségbe történt  beiktatásánál  3). 

Ugyanez  időben  1482-ben  farkas  falvi  Pálnak  fia  László 
a  szepesi  káptalan  előtt  Farkasfalva  helységnek  minden  szomszédait 
különösen  pedig  Farkasfalvi  Imre  mestert  (Franknak  Mihály  fiátóli 
unokáját)  és  rokonait  az  ő  ottani  részbirtokainak  bitorlásától  eltiltotta  4). 

Farkasfalva  nevű  helység  Ugoc3a  megyében  van ,  és  azt 
már  a  XIV.  században  birta  a  farkasfalvi  Farkas  család.  1371-ben 
farkas  falvi  Bálintnak  fia  György  Farkasfalvára  osztató  pa- 
rancsot vett  ki  b). 

1 392-ben  élt  Farkasfalvi  Szaniszló  fia  Antal,  valamint  1435- 
ben  is. 

1 447-ben  Farkasfalvi  Bálint6). 

1 655-ben  Farkas  Fábián  putnoki  várkapitány ,  kinek  köz- 
benjárására és  Farkas  Ferencznek  negyven  forintig  jótállására  Dayka 
Gábor  vádlottat  Nógrád  megye  kezességre  bocsáta  7).  Később  Tököly 
Imre  hive  lévén ,  farkasfalvai  részét  hűtlenségi  bélyegen  veszté  el  8), 
mit  1753  ban  Farkas  László  nádori  adományban  ismét  megkapott, 
és  ennek  fia  László,  ki  1797-ben  az  Ugocsa  megyei  nemesi  felkelő 
seregnek  alhadnagya  volt 9) ,  birta  e  század  elején  is  Farkasfalva  leg- 
nagyobb részét  *"},  s  örökösei  birják  jelenleg  is  l1)- 

Farkas  család.  (Deedi  vagy  lábatlani).   1452-ben  élt  deedi 

*)  Wagner  Diplom.  Sáros,  pag.  378. 

■)  Ugyanott  pag.  383. 

s)  Gr.  Teleky  Hunyadiak  kora  XII.  p  401. 

*)  Ugyanott  XII.  p.  222. 

5)  Szirmay  C.  Ugoc3a  p.  122. 

•)  Ugyanott  123. 

7)  Protocol.  C  Neograd.  anni  1655.  p.  146. 

8)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  123.  —  A  császáriak  ördög-ütő  Fábián- 
nak nevezték. 

B)  Szirmay  C.  Ugocsa.  p.  67. 

I0)  Ugyanott  123. 

,1)  Fényes  Geogr.  szótár  II.  6. 


118  Farkas. 

vagy  lábatlani  Farkas  László ,  mint  V.  Lászlónak  Esztergám  megyei 
Berche  helységről  szóló  adomány-levele  tanúsítja  *)• 

Farkas  család.  (Bessei).  Közülök  bessei  Farkas  Tamás 
1590-ben  az  érseki  székek  nádora  volt,  mint  Fejérkövy  István  királyi 
helytartónak  Bély  János  ellen  kiadott  eskető  parancsában  megnevez- 
tetik 2).  F  e  r  e  n  c  z  1550-ben  Thurzó  Elek  embere  volt 3). 

Farkas  család.  (Inarcsi).  Pest  megyei  Nagy-Kőrösön  lakó 
család,  birtokos  az  előnevet  adó  Felső-Inarcson.  Származása  oklevelek- 
kel a  XIII.  századig  felvihető  *). 

Farkas  család.  (Farkas-pátyi).  Közülök  farkas-pátyi  Farkas 
Gábor  Nógrád  megyében  1744-ben  megyei  ügyész,  1750  ben  főszolga- 
bíró ,  1756-ban  pedig  főjegyző  volt 5).  Czimere  (pecsét  nyomat  szerint) 
a  paizs  mezejében  két  egymással  vívó  bajnok ;  a  paizs  fölötti  sisak  ko- 
ronáján pedig  férfi-kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva. 

Farkas  család.  (Hügyei).  Pozsony  megyei  család,  mely  több 
megyébe  is  elágazott. 

Néhány  ízen  nemzékrendét  mutatja  a  következő  leágazás  6) : 

Farkas  Gáspár 
(bodorfalvi  Baranyai  Anna) 


Julianna  Gáspár  József 

(Csúzy  Imre) 


Gáspár  János  Krisztina 

(Festetios  Lajosné) 

9 

Ugyan  e  családból  hügyei  Farkas  Pálnak  leánya  Eva  1676- 
ban  kisfaludi  Lipthay  István  neje.  —  Frideczky  Rozália  1755.  tájáo 
hügyei  Farkas  N.  neje. 

Komárom  megyében  1638-ban  Farkas  Pál  és  Ilona  néhai 
Literati  Farkasnak  özvegye  Blásy  Katalin  Özvegy  Pázmándynénak  az 
egész  K  ö  m  1  ő  d  pusztát  kis  összegért  elzálogosítják  '). 


')  Hevenessy  Mss.  A.  tom.  XIII.  p.  269. 
l)  Ráth  Károly  közléséből. 
8)  Wagner  Analecta  Scepus.  I.  46. 

»;  Nemzékrendét  talán  a  pótlék-kötetben  Szabó  Károly  ígérete  folytan 
közölhetni  fogom. 

6)  Az  illető  jegyzőkönyvek  szerint. 

•)  Deductiones  geneal.  Mss.  a  nemz.  Mnz.  fol.  lat.  Nro  213. 

')  Fényes  Komárom  váras.  155. 


Farkas  119 

0 

1 672-ben  Farkas  Ádám,  testvére  Imre  által  a  kömlődi  puszta 
iránt  Pázmándy  György  részére  tett  örök  vallomásnak  ellene  mond  *). 

1743-ban  Cseh  József  s  neje  Farkas  Ágnes  s  többen  köm- 
lődi  birtok  részüket  b.  Sándor  Mihálynak  örökösen  eladják. 

1737-ben  Farkas  Pál  kömlődi  birtokrész  végett  Pázmándy 
István  ellen  indított  erőtlenitő  perét ,  némi  előbb  közbejött  per-alku 
végett  elveszte  *). 

Komárom  megyében  Lakon  bir  Farkas  család. 

Farkas  család.  (Románfalvi).  Románfalvi  Farkas  György 
1 680-baií  Léva  vára  alkapitánya  3) ,  midőn  győri  Nagy  Jánost  a  lévai 
harczon  nyert ,  s  a  nádor  részére  neki  szerszámostul  átadott  lóról  meg- 
nyugtatja. Utóbb  a  Tököly  pártiak  által  elfogatván.  Vécsey  Sándor 
szabaditá  ki  *).  Czimere  —  mint  „G  e  o  r  g  i  u  s  Farkas"  köriratu 
pecsété  mutatja  —  a  paizs  mezejében  hátulsó  két  lábára  fenálló  medve, 
nyakán  átnyilazva ,  és  első  lábaival  buzogányt  tartva.  Ugyanaz  emel- 
kedik ki  a  paizs  fölötti  sisak  koronájából  is. 

Farkas  család.  (Boldogfai).  Közülök  boídogfai  Farkas  János 
1758-ban  Zala  vármegye  főjegyzője. 

Farkas  család.  A  czimeres  nemes  levelet  Farkas  Mihály, 
András  és  István  kapÉa  III.  Károly  királytól  1715-ki  mart.  31-én,  és 
ezen  oklevél  azon  évben  Nógrád  megyének  KÍ3-Zellőben  tartott  köz- 
gyűlésében kihirdettetett. 

A  fölebb  emiitett  szerző  Mihály  tói,  ki  Nagy-Qrosziból  T.- 
Várkonyba ,  és  onnan  Nagy-Kőrösre  költözött ,  —  leszármazását  iga- 
zolván Farkas  Pál  nagy-kőrösi  lakos,  1837-ki  aug.  24-én  Nógrád  rae* 
gyétől  nemességéről  elismerési  bizonyítványt  nyert  &). 

Farkascsalád.  Szintén  czimer-leveles  nemes  család.  A  czi- 
meres nemes  levelet  Farkas  Gergely  és  István  nyerte  1714-ben  III. 
Károly  királytól. 

A  család  czimere  kék  mezőben  zöld  téren  hátulsó  két  lábán  álló 
farkas,  mely  szájában  piros  szőlőíurtöt  tart.  A  paizs  fölötti  sisak  koro- 
náján pánczélos  kar  könyököl ,  egy  vörös-fehér  zászlót  tartva.  Foszla- 
dék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  6). 

')  Fényes  Komárom  várm.  155. 

*)  Ugyanott. 

s)  Eredeti  oklevél  nálam. 

*)  Vécsey  család  bárósági  oklevele  1691-ről. 

4)  Az  illető  jegyzőkönyv  1960.  szám  alatt 

')  Coilect.  Herald.  Nro  623. 


130  Farkas. 

Farkas  családi.  1763-ban  nyerték  a  czimeres  nemes  levelet 
Farkas  Ádám,  János,  Sámuel  és  másik  János. 

Czimerök  viz-szintesen  két  részre  osztott  paizs,  a  felső  ezüst  me- 
zőben futó  farkas  látszik.  Az  alsó  kék  mezőben  a  két  alsó  szögletből 
rézsútosan  felnyúló ,  és  a  közepén  felforditott  V  betű  alatt  meghajló 
vörös-fehérrel  koczkázott  osikolat  (cantberius)  látszik,  mely  alatt  arany 
csillag  ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szintén  farkas  nyúlik 
föl,  két  oldalról  vörö3-fehér  zászló  leng.  Foszladék  jobbról  arany-kék, 
balról  ezüst-vörös  1). 

Farkas  csaiád.  1767-ben  Farkas  László  nyerte  a  czimeres 
nemes  levelet  2). 

Czimere  kék  mezőben  zöld  téren  (a  család  nevére  czélzással  — 
mint  az  oklevél  mondja  —  per  allusionem  nominis)  íarkas  látszik  menő 
helyzetben ,  fölötte  jobbról  arany  csillag ,  balról  ezüst  félhold  látszik. 
A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szintén  farkas  emelkedik  ki ,  első  jobb 
lábánál  a  paizsbeli  csillag  és  félhold  látszik.  Foszladék  mindkét  oldal- 
ról arany-kék. 

Farkas  család.  (Alsó-Takácsi).  Nógrád  megyében  közülök 
Farkas  Károly  1842-diktől  megyei  főügyész  volt. 

Czimere  vörös  mezőben  férfi-kar  könyökben  meghajolva ,  kivont 
kardot  tart ,  melyre  kigyó  tekerődzik.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából 
egyszarvú  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  arany-kék ,  balról  ezüst- 
vörös. 

Farkas  család.  (Bogdány).  Zemplin  megyében  virágzott. 
1660-ban  azon  megyében  bírta  Pál  földe  pusztát  és  Bolly  hely- 
séget, azonban  1 684  ben  már  mindkettőt  I.  Leopold  Barkóczynak  ado- 
mányozta s). 

1657  —  1658-ban  bogdányi  Farkas  László  Zemplin  megye  fölkelő 
nemességének  vezérévé  tétetik.  1659-  és  1662-ben  országgyűlési  követ. 
1663-ban  alispán,  ugyanez  1667-ben  is. 

Farkas  család.  (Csörgői).  A  csörgői  Farkas  család  Zemplin 
megye  kihalt  nemes  családai  közé  számíttatik  5). 

Farkas  család.  Zemplin  megyében  jelenleg  is  honos  F  a  r- 


s)  Collect.  Herald.  Nro  31. 

»)  Ugyanott  Nro  113. 

*)  Szirraay  C.  Zemplin  not.  top.  p.  285.  326. 

»)  Ugyanott  not.  bist.  185.  188.  193.  194.  207.  255.  stb 

*)  Ugyanott  not.  top.  p  81.  266. 


Farkas.  121 

kas  nevű  család ,  és  Szirmay  A.  szerint  e  század  elején  birtokos  Őrös, 
Nagy-  és  Kis-Rozvágy  Bisztra  és  Banócz  helységben  *). 

1676-ban  Farkas  Péter  Tököly  pártján  alszázados  Tarczal  meg- 
rohanásában  vesz  részt  a). 

Farkas  család.  (Hármai).  Lásd  Harinnai  Farkas  család. 

Farkas  család.  (Bögözi).  Erdélynek  székely  családa.  Közü- 
lök bögözi  Farkas  Ferencz  1627-ben  Udvarhely  székben  alkapi- 
tány,  valamint  1635-ben  is,  Bardócz-szék  kiváltságlevele  szerint;  em- 
líttetik az  Approbata  Consíitufío-h&Ti  is.  1620-ki  július  14-én  adomány- 
levelet  nyert  Bögözi,  Agyag  falvi,  Czibre  falvi  birtokai- 
ról. 1636-ban  ő  volt  kezes  Kemény  Jánosért  a  budai  basánál  3). 

Farkas  F  erén  ez  (a  fölebbi  e  ,  vagy  másik?)  1657-ben  aláirta 
II.  Rákóczy  György  assecuratoriumát ;  —  és  szintén  Farkas  Ferencz 
1685-ben  Udvarhelyszék  alkirálybirája  *). 

Egy  Farkas  Ferenc zet  Mihály  vajda  öletett  meg,  mivel 
Báthori  András  pártján  állt. 

Ezeknél  sokkal  előbb  pedig  Farkas  Márton  1566-ban  ország - 
gyüiésileg  tüzérségi  felügyelőnek  neveztetett  ki. 

Farkas  család.  (Borbátvizi).  Hazája  Hunyad  vármegye ,  s 
birtoka  ott  Dobra. 

Közülök  József  1815-ben  dézma-haszonbér  perceptora. 

József  1847-ben  rectificator  biztos. 

Elek  előbb  szolgabíró,  alispán,  1842— 1848-ban  az  országgyű- 
lésen királyi  hivatalos. 

Hunyad  megyében  baj  esdi  Farkas  Bálint  1794  ben  al- 
szolgabiró. 

Farkas  család.  (Ó  Budai).  Szintén  erdélyi  család.  Közülök 
József  1815-ben  Kolos  várraegye  levéltárnoka. 
.  Mihály  ugyanakkor  és  ott  rectificator  biztos. 

Imre  1847-ben  Kolos  vármegye  alszolgabirája. 


»)  Szirmay  C  Zeraplin  not  top.  291.  329.  342.  370. 

*)  Ugyanott  148.  —  Farkas  oevü  családokból  néhány  tagot  fölmutat- 
nak az  országgyűlési  törv.  czikkeíyek  is.  így  az  1599-ki  31.  íörv.  ez.  F.  Ferencz 
aek  peres  ügyeiről  intézkedik.  —  Az  1635-ki  72.  törv.  ez.  szerint  F.  István,— 
az  1655-ki  30.  és  66.  törv.  ez.  szerint  F.András  választmányi  tagokul  nevez- 
tetnek 8tb.  Mely  családhoz  tartoznak?  megmondani  elegendő  adatok  nélkül 
nem  lehet. 

a)  Káilay  :  Székely  ííemz.  '246. 

')  Ugyanott ,  s  a  következők  is. 


\%%  Farkas. 

Farkas  családi.  (Gyulafejérvári).  Erdélyi  Alsó-Fejér  megyei 
család,  s  többnyire  ott  hivataloskodtak.  Sándor  1794-ben  alszolga- 
biró,  s  tán  ő  azon  idősb  Farkas  Sándor,  ki  1815-ben  is  alszolga- 
biró.  Másik  ifjabb  Sándor  1815-ben  rectificator  biztos,  utóbb  alszol- 
gabiró  és  dézma-tárnok  1847-ben.  Meghalt  1858-ban.  Gyermekei  élnek 
Asszonynépén. 

András  és  Fe  rencz  alszol  gabirák.  és  Lajos  rectif.  biztos 
1815-ben. 

Dániel  jegyző  s  iktató  volt,  1849-ben  Enyed  pusztításakor 
megöletett.  Idősb  fia  Sándor  megyei  törvényszéki  ülnök  1849-ben; 
jelenleg  Raguzaban  él.  A  hírlap- irodalomban  több  közleménye  jelent 
meg  ').  Fia  Ádám  Alvinczen  lakik. 

Farkas  család.  (Bölöci).  Székely  család.  Egyik  tagja  Sán- 
dor irá  Éjszak-Amerikai  utazását,  mely  három  kiadást  ért, 
és  a  magyar  Akadémia  által  200  arany  jutalomra  méltatott.  Sir-emléke 
a  kolosvári  temetőben  diszlik. 

Farkas  család.  (Cserefalvi).  Maros-széki  székely  nemes 
család. 

Farkas  család.  (Kődi).  Eldődük  Zemplin  megyéből  —  hol 
A  jelenleg  is  több  ily  nevű  csa- 

-y^W^^^^^m^M  ^^á\~^  Bethlen  Gábor  alatt  mint  fe- 

közgyüiésében  hirdettetett  ki. 

Czimerök  a  paizs  égszin  kék  mezejében  egy  vörösbe  öltözött  jobb 
kar  kivont  kardot  tartva  ,  melyre  kigyó  tekerődzik.  A  kar  törzsén  egy 
fehér  gólya  áll ,  és  a  kigyó  fejét  elnyeléssel  fenyegeti.  A  paizs  fölötti 
sisak  koronája  alul  kétfelől  leereszkedő  foszladék  ezüst  a  különbféle 
szinekkel  diszlik,  mint  itt  a  metszvény  mutatja. 

A  család  a  múlt  századi  (1784-ki)  nemesi  vizsgálatkor  Közép- 


')  Aníenor  utazását  forditá  magyarra. 


Farkas.  123 

Szolnok  megyében  Kődön,  Feri  csen  és  Csokmányan  több 
adó-fizető  jobbágy  birtoklását  mutatván  be ,  kétségtelen  és  elegendő 
birtokú  nemesül  ismertetett  meg  legfelső  helyen  is.  (Bécs  1784.  dec.  6.) 

Farkas  Konstantin  a  Rákóczy  forradalom  alatt  Kődi  fele  rész- 
malmát egy  tizenhat  forintra  becsült  lóért  zálogitja  el  testvérének 
Györgynek ,  a  fölkelésben  részt  veendő ,  melyben  el  is  esik ,  kilencz 
gyermeket  hagyván  maga  után. 

Mint  a  táblázaton  látható,  az  igen  szapora  családnak  Közép- 
Szolnok  megyei  ága  részint  a  Rákóczy  hadaknak  birtokaik  területén 
gyakori  átvonulása  által ,  részint  pedig  sokfelé  terjedő  osztályok  miatti 
birtok-feldarabolások  által  elaprosodott ,  elszegényedett ,  míg  a  Doboka 
megyei  ág  máig  is  virágzóbb  állapotban  áll ,  jelenleg  csak  I  s  t  v  á  n  és 
János  által  képviselve. 

I.  A  n  d  r  á  s  két  fiát  III.  Jánost  ésDánielt  Bécsben  növel- 
tette, honnan  mindkettő  tanárnak  jővén  le ,  Dániel  mint  ilyen  halt 
el  N.-Szebenben  1817-ben.  —  IIL  János  előbb  Bécsben  két  herczegíi 
nevelője,  a  kolosvári  egyetemben  1774-ben  egyházi  és  büntető  jog- 
tanárnak neveztetett  ki.  Meghalt  1781-ben.  Tömösvári  Rácz  Zsó- 
fiától, kit  mint  árva  12  éves  leányt  jegyezvén  el,  előbb  a  szebeni 
kolostorban  maga  neveltetett,  három  gyermeke  maradt :  Anna,  An- 
tónia és  IV.  János,  ki  miután  még  atyja  III.  János  1780.  táján 
magát  Doboka  megyében  megfészkelte,  alapitá  a  dobokai  ágazatot, 
mely  a  Maksai ,  Dindár ,  Daczó ,  ördög  stb.  azon  megyében  vagyonos 
családokkal  jőve  családi  összeköttetésbe. 

IV.  János  Doboka  megyében  törvényszéki  biró  és  árvaszéki 
elnök,  a  forradalmi  rázkodások  által  megtörve,  1848-ki  dec.  24-én  halt 
meg.  Fiai  közül 

István,  ki  1848-ig  különféle  megyei  hivatalt  viselt ;  erről  le- 
mondva ,  előbb  mint  kor.  biztos ,  majd  mint  tiszt  a  forradalom  érdeké- 
ben működött,  hasonlóan  testvére  János  is  azon  hadseregnél  volt 
tiszti  alkalmazásban. 

Nevezett  István  és  János  Doboka  megyei  keresztúri  bir- 
tokaikon laknak ,  s  számos  testvéreik  elhalván ,  ez  ág  bennök  várja  to- 
vábbi terjedését. 

A  családfa  a  nemesség-szerző  Jánostól  kezdve  következőleg  ter- 
jed le : 


124  Farkas  —  Faschó. 


Farkas  János 

1679  czimert 

s  nemes  levelet  kap. 

I.  György 

' 

Konstantin     Demeter 
1709. 

II  János      I.  Gergely      Tamás    .  Simon     Demeter 

Miklós    Zsigmond      I.  András    Gábor    Péter    Mi 

(Rednik 
Róza) 

hály 

> 
Demeter    Tamás  *) 

II.  György     III  János     Miklós  Gábor    III.  Gergely     Mária    Anna    Dániel 

jogtanár  tanár 

f  1781.  1 1817. 
(Rácz  Zsófia) 


IV.  János  Ani  a  Antónia 

Doboka  v.  (Sikó  István)  (Eperjesi  Anta'né) 

törv.  sz  biró. 

f  1848. 
(Hodor  Mária) 

Lajos  István  Anna  Sándor  V.  János**) 

■f  Keresztáron.  (Szentmarjai  Lajos)         f  (lak.  Keresztáron) 

(b.  Jozsinczy  E,óza) 

~i 


Irén  Sándor 

t  t 

*)  Taraásnak  testvérei  még:  II.  Gergely ,  Johanna  és  Mária. 

**)  Ezeknek  elhalt  testvérei  még:  Antónia,  Antal,  József, 

Mária,  Amália,  László,  Róza,  Zsófia  és  László. 

Farkas  család.  (E.  Horváthi).  Közülök  E.  Horváthi  Farkas 
András  Torda  vármegye  rectificator  biztosa  1815-ben. 

Farkas  család.  (Ikafalvi).  Székely  család  Háromszéken.  Kö- 
züiök  Ikafalvi  Farkas  Pál  1847-ben  Kezdi  szék  tiszt,  jegyzője. 

Farkas  család.  (Illyéni).  Erdély  családa.  lllyéni  Farkas 
János  1815  ben  a  királyi  ügyigazgatóságnál  volt  hivatalban, 

Farkas  család.  (Kolosvári).  Kolos  megyében  honos ,  hol  ko- 
losvári Farkas  Gergely  1 794  ben  alszolgabiró  volt. 

Farkas  család.  (M.  Frátai).  Szintén  Kolos  megyében  közü- 
lök m.-frátai  Farkas  László  a  megyénél  szolgált  1794-ben. 

Farkas  család.  (Rákosdi).  Hazája  Huuyad  vármegye,  mely- 
nél Ignácz  rectilieator  biztos,  Laj  os  ügyvéd  1847-ben. 

Fariiosi  család.  A  régi  kihalt  családok  egyike.  1468-ban 
éltek  F  a  r  n  o  s  i  Vitusnak  fiai  László  és  Sebestyén.  (L.  Widffy  cs  ) 

Fasclló  család.  Előbb  Pozsony  megyében  találjuk,  hol  Faschó 
Jakabnak  fia  Sámuel  Bazini  születés ,  Bauóczoa  evang.  Rector  volt 


Fassang -Fáy.  1SÍ 

1673-ban  *).  Faschó  György  Resztirai  Rector  ugyanott  1667-ben 
kelt  egybe  Marci  Máriával. 

A  család  Grömör  megyei  nemesei  közé  számíttatik  2>.  Valószínű- 
leg Faschó  János  innen  származott  Arad  megyébe,  hol  1799-ben 
hirdetteté  ki  nemességét  3).  Fia  József  ugyanott  birtokos ,  előbb  a 
megyénél  fő- ügyész,  1839-ben  országgyűlési  követ  és  kir.  tanácsos. 

Fassang  család  A  rauit  században  1724-ben  Zólyom  me- 
gyéből Fassang  János  Nógrád  megyébe  költözött,  kinek  utódai 
e  megyéből  ismét  elköltöztek.  —  Nevezett  Jánostól  a  családfa  igy  ho- 
zatik  le  : 

Fassang  János 
1724. 


Albert 


Pál  István 


Fatarieli  család.  Mária  Terézia  király- asszonytól  nyerte 
czimeres  nemes  levelét  Fatavich  Ferencz  1741-ki  october  28-án  *)  ,  és 
1755-ben  már  a  Nógrád  megyei  kétségtelen  nemesek  sorába  volt  írva  *). 
Unokája  Fatavich  Ferencz  ügyvéd,  azon  megyének  táblabírája, 
1848  előtt  halt  meg  magtalanul. 

Czimere  a  paizs  kék  mezejének  közepén  egy  drágaköves  gyűrű, 
és  a  paizs  négy  szögletében  négy  arany  csillag.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronájából  egymásra  helyezett  két  szárny  látszik ,  melyeknek  víz- 
szintesen elosztott  fele  arany,  fele  kék,  egyik  a  másikhoz  képest  visszá- 
sán színezve.  A  paizst  körül  folyó  foszíadék  jobbról  arany-kék ,  balról 
ezüst-kék. 

Fáy  család.  (Faji).  Egyike  az  okadatolva  igazolható  legré- 
giebb  magyar  nemes  családoknak.  Törzse  Rugacs  vitéz  1241-ben  a 
sajói  szerencsétleu  ütközet  után  menekülő  IV.  Béla  királynak ,  miután 
lova  kidőlt ,  saját  lovát  adá  át ,  maga  pedig  élete  koczkáztatásával  a 
hullák  közé  feküvén ,  az  éji  sötétségben  menekült  meg.  A  feláldozó 
nemes  tettet ,  valamint  fiainak  is  ez  ütközetben  tett  szolgálataikat  a 


0  Bartholom&eides  Memória  Ung.  Vitteberg.  p.  176. 

*)  Barthctomaeides  C.  Gömör  p.  144. 

8)  Arad  megye  jegyzökönyve  994.  sz.  alatt. 

»)  Collect.  Herald.  Mss  ííro  180. 

5)  Catastrum  Nobiliura  a.  1755. 


126  Fáy. 

király  megjutalmazni  kívánván,  1243-ban  Rugacs  két  fiának  Don- 
és  Barnabás-nak  Fáj  nevű  földet  (ma  helység  Abauj  megyében) 
adott  királyi  adományban ,  és  annak  birtokában  V.  István  király  által 
is  megerősítettek  '),  Donnak  fia ,  Rugacsnak  unokája  Orbán ,  s  tőle  az 
egész  család  ama  birtokról  F  á  y-nak  neveztetett.  A  család  czimere  szin- 
tén azon  jelenetet  jelvényezi ,  midőn  Rugacs  a  királynak  lovát  átadja. 
E  czimcr  egy  fenálló  hadi  paizs ,  melynek  kék  mezejében  egy  ágaskodó 
fehér  lovat  egy  magyar  vitéz  kantáránáí  fogva  tart.  A  paizs  fölötti 
sisak  koronájából  szintén  fehér  ló  nyúlik  ki.  Fo3zladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüst-vörös,  mint  azt  a  metszvény  mutatja. 

A  nemzékrend  a  család  adatai  szerint  több  vonalra  elágazva  nap- 
jainkig igy  jő  le : 

I.  tábla. 
Rugacs  1241. 


—  i  "  ■  -  -  -     —    -  -  - 1 

Don  Barnabás 

i. r        .    * 


Fáy  Orbán 

1292. 

i 1 

Detrik  Cosmus  György 

1312.  1320.  1331. 


n _,  , n , 

János  Lásd  folyt,  a  köt.  lap. 


János  András 

1380.  1390. 

i « 1  t A 1 

II.  Litván  Pál        Simon 

1416.  t              I 

, * '    "■ 1  | —A- , 

György     Antal        János  András .  I.  Benedek    II.  László 


- — " 1  r- — , 1 

András  András  r-— ; TTT. ' 


János 

tSó.  ^*W  Mihály 


I 
András      Lőrincz 

r— 


i ' 1 

Ambró    Miklós    Péter    Mihály    János 


III.  Benedek      Bálás 


*)  Áz  eredeti  oklevelek  a  család  levéltárában  vannak.  Kiadva  lásd  Fejér 
Cod  Dipl.  tom.  IV.  vol.  I.  pag.  286. 


Fáj.  127 


Cosinus    ki  a  (uhő  lapon. 
1320. 


i * 1 

I.  László  I.  István 

1361.  f 


, — . — . « __. , 

Lőrincz  András 

1401. 

i — ————*- 1 

Sebestyén  Ferencz 

1438.  kassai  kapitány. 


György  IV.  Benedek 

i  1504. 


György         II.  Benedek 


Benedek      András 

III.  István          V.Benedek              Péter           Mihály  Gábor 

1584                                           lefejeztetett  török  fogoly. 

Abauj  v.  követ  Konstantinápoly©.         r~; -* — í 

s  törökorsz.  követ.  "l-  László     Gábor 

, *. ,  elesett.        eleseti 

András                  IV.  István  1654.  r— -*- — i 

kapitány               Abauj  v.  alispán  Sándor 
elesett.                   s  csapatvezér. 

(ecsédi  Rőthy  Kata) 

V.  István  IV.  László 

1.  Garay  Anna.  tanácsos. 

2.  Szinyey  Bora.  (Monoky  Kata) 

3.  Runyai  Soldos  Zsuzsa)  T~T . • 

'  Lásd  folyt.  V,  táblán. 


I " ■ • —t 

1-től  2-t<5l  István    Bora  Ilona         3-tól  Gábor       Klára 

György     András    (Dessewííy  (Kajaly  (Tornallyay)  (Dióazeghy  (Bározayné) 

TT^ r~T"^7~n        Eata)         Pal)  Zsuzsa) 

Lásd  ezeknek  folyt.    l      .,    ,  a„.  ,  — ,  t~     '    ~* — — j 

a  II.  táblán.  Lásd  111.  lábián.  Folyt.  1 V.  táblán. 


Mint  a  táblázaton  is  megjegyezve  áll,  Donnak  fia  Orbán  1292- 
ben  már  Fáy-nak  neveztetett.  Orbánnak  három  fia  közül  Detrik 
fiában  kihalt,  György  a  XVI.  századig  fentartá  ágazatát ,  ezen  ágnak 
egyik  vég-ivadéka  János  (Andrásnak  fia)  1538-ban  Krakóban  járta 
iskoláit 1). 

Cosmus  (vagy  Kozma)  ága  leterjedfc  napjainkig.  Ez  ágosa 
LÖrincznek  fia  Ferencz,  ki  kassai  kapitány  volt,  <xy ö r g y  és 
Benedek  fiában  kihalt. 

\ 


*)  Bursa  Cracoviensis  pag.  40. 


1«8 


Váj. 


Sebestyén,  ki  1438-ban  élt,  folytatá  ágazatát  tovább  ;  egyik  fia 
IV.  B e n e d e k  öt  fiat  nemzett ;  ezek  közül  Péter  és  Gábor' török 

fogságba  kerülvén,  amaz  Kon- 
stantinápolyba  vitetvén ,  ott 
lefejeztetett ,  1620-ban  tett 
végrendeletet ').  Gábor  pe- 
dig 18  ezer  forinton  válta 
meg  magát.  Testvérök 

III.  István  1584-ben 
Abauj  megye  országgyűlési 
követe ,  valamint  II.  Mátyás 
király  egyik  követe  a  török 
portára ,  nemzé  Andrást, 
ki  mint  kapitány  a  lengyel 
csatában  vérzett  el ;  és 

IV.  Istvánt  szintén 
Abauj  megye  alispánját,  utóbb 

az  erdélyi  hadaknál  csapatvezért.  Ecsédi  Rőthy  Katától  (Rőthy  Orbán 
leányától)  két  fia  maradt:  V.  István  és  IV.  László,  kinek  iva- 
dékát az  V.  táblán  láthatjuk. 

V.  István  1672-ben  kétszáz  kila  gabonát  adott  hadi  segélyben 
a  királynak;  elvádoltatván,  Leopold  király  által  felmentetett a).  Hárem 
neje  volt ,  az  elsőtől  Garay  Annától  (vagy  Bora)  született  György 
és  András,  kiknek  ivadéka  a  II.  táblán  lesz  látható;  második  ne- 
jétől Szinyey  Borbálától  született  VI.  István  (lásd  ágazatot  a  III. 
táblán)  Borbála  Kajaly  Pálné ,  és  1 1  o  n  a  Tornallyayné.  Harmadik 
feleségétől  runyai  Soldos  Borbálától  születtek  Gábor  (lásd  IV.  tábl.) 
és  Klára  Bárczayné. 

Lássuk  most  ezek  közül  György  és  András  ágát  a  következő 
II.  táblán. 


*)  Tudom.  Gyűjtemény  1827-ik  évi  IV.  k.  47. 
0  Lehowkv  Stemmat.  II.  127. 


Wy. 


1S9 


II.  tábla. 


V.  István     ki  «e  1.  táblát*. 
(Garay  Anna) 


György 


András 


Imre 


György 

t 


Fái  Mária 

(Ragály  Zsigra.) 


N.  N.        Mihály     N. 

(Kiszelyné)     (Farkasné)  (Fáyné) 


Samu    Pál    Gedeon    György    Gábor         Judit 

(Veres  Márton) 


1 


András 


Ádám 
(Czékus  N.) 


Kata  Mária  Mihály 

(Okolicsány)     (Széky  Gábor) 


Zsigmond  Péter    Pál        Bora  Júlia 

(Vattay  Bora)  (Onody)    (Giozeyné) 


Krisztina        Erzse  Anna  Ilona 

(Jakabüalvy  László) 


V.  Istvánnak  második  feleségétől  Szinyey  Borbálától  született 
fia  VI.  István  ily  ágazatot  alkotott : 

III.  t  á  b  1  a. 

V.  István     ki  at  1.  táblán. 
(Szinyey  Bora) 


VI.  István 
(kriváni  Dessewffy  Kata) 


József 
f  a  kurucz 
világban. 


VII.  István 

1730. 

lak.  Rhédén. 

(Tussay  Anna) 

Dániel 

lak.  Sz.-Kovácsiban. 

élt  1821-ben  is. 


Sámuel        József 


Zsigmond 
lak.  Losonczon. 


Samu  Klára 

(Jáu  Klára)        (Kántor  Ferenci) 


Lati  folyt,  a  köt.  lapon. 


9 


130 


Fáy. 


Dániel     ki  az  előbbi  lapon. 
lak.  Sz.-Kovácsibí-  i. 
Eit  1821-ben  is. 


Rudolf 

1807. 

(Vattay  Krisztina) 


Mózses 
(Darvas  Erzse) 


Károly 
(Darvas  Zsuzsa) 


r 


György 

lak.  Féczelen. 

* 

Ida 
(Fáy  Béla) 


József  Krisztina 

lak.  Ecaéden.  -j- 

(Darvas  Janka) 

i * 1 

Béla       Jolánta 


Francziska  Ignácz 

■j-         (1.  Kenessey  Fanny. 
2.  Konkolyi 
Thege  Apollónia  ) 


Mária        Irén      Geiza      Júlia 
t 


Amália-Krisztina         Dániel 
f  f  1849. 

Szőnynél. 


Mária  Károly  Luiza 

1 1856.  >  (Fáy  József) 

lak.  Sz.-Kovácsiban. 
(Losonczy  Luiza) 


Ez  ág  VII.  István  által  Heves  megyében  ,  ennek  fia  D  á  u  i  e  1 
által  Nógrád  megyébe  származott  át ,  s  jelenleg  is  leginkább  Pest  és  a 
nevezett  megyékben  székel.  Közülök  Dániel  1849-ben  Szőnynél 
esett  el. 


V.  Istvánnak  runyai  Soldos  Zsuzsannától  született  Gábor  fiától 
ivadéka,  melynek  egyik  ága  gróf,  következőleg  terjedt  le  : 

IV.  tábla. 


V.  István     ki  az  1.  táblán. 
(Runyai  Soldos  Zsuzsa) 


Gábor 
1680—1729. 

Abauj  várm.  alisp. 
kir.  tanácsos. 

(Diószegiiy  Zsuzsa) 


Folyt,  a  köv.  lap. 


Fáy. 


ISI 


Gábor    ki  as  előbbi  lapon. 

1680-1729. 
Abauj  várm.  alisp. 

kir.  tanácsos. 
(Diószeghy  Zsuzsa) 


László       Dávid        Ferencz  Gábor    Kristóf        Erzse 

jesuita.      n.-váradi  #  (Foglár  Imre) 

kanonok 
1760.  r 


János      Antal 


János        Ferencz 


Bertalan  Ágoston 

1787.  Ugocaa  v.  feisp. 

Torna  v.  főisp.        gróf  lett  1809. 


János 
(gr.  Schmidegg  Mária) 

i * r-i 

István  Mária 

máltai  lovag. 


Barnabás 

üngh  v.  fóisp. 

f  1829. 


Tgnácz 


Bertalan  Antal  László 

tartom,  biztos       1810. 
1815-1825. 


Gábor        József 


Antal 


Ignáez 


Alajos 

kerül,  táblai  ülnök 

1815-1825. 

Lak.  Ernődön 

Borsod  várm. 


Sándor    Lajos    Pál     Mihály    János 


Gyula 


Kálmán 

r 


Karolina 


Adrién 


E  táblázat  élén  álló  Gábor  1680-ban  Abauj  vármegye  alispánja, 
1729-ben  országgyűlési  követe,  utóbb  a  Tiszántúli  kerületi  tábla  el- 
nöke *).  Diószeghy  Zsuzsannától  nemzett  gyermekei  közül  Dávid 
jesuita,  Ferencz  nagyváradi  kanonok  1760—  1770-ben.  Antal nak 
fia  Barnabás  1787-ben  a  debreczeni  kerületi  tábla  ülnöke ,  majd  a 
m.  kir.  udv.  kanczellárián  referendarius  (1810 — 1815.>  udv.  tanácsos, 
Szabolcs  megye  administratora,  később  (1825.)  sz,  István  apostoli  rend 
lovagja ,  Szabolcs  vármegye  főispánja ,  és  Ungh  vármegye  administra- 
tora, legvégül  pedig  Ungh  vármegye  főispánja.  Meghalt  Pesten  1829. 
april  12-én,  kora  76-ik  évében. 

László  (Gábornak  fia)  két  ágon  terjeszté  ivadékát.  Egyik  fia 
Ágoston  előbb  (1787-ben)  Abauj  vármegye  alispánja,  utóbb  cs.  kir. 
valóságos  belső  titkos  tanácsos ,  Bereg  vármegye  administratora ,  és 
Ugocsa  vármegye  fóispánja,  1809  ben  utódaival  együtt  grófi  rangra 
emeltetett  3).  Fiától  Jánostól  unokája  István  a  máltai  rend  vitéze ,  ha- 


*)  Lelioczky  Stemmat.  II.  185. 

*)  Hasai  Tudósítások  1809. 1  félév  4-ik  szám, 


0 


132 


Fáy. 


zánk  egyik  legjelesb  zene-szerzője,  és  a  magy.ar  eredeti  zene  terjesztője 
és  pártolója. 

Lászlónak  másik  fia  Bertalan  1787-ben  Heves  megye  alis- 
pánja, ntóbb  (1810-ben)  cs.  kir.  udv.  tanácsos,  és  Thurócz  vármegye 
főispánja.  Több  fia  maradt ;  közül  ók 

Antal  1815  -1825-ben  szeremségi  tartományi  biztos. 

László  a  kir.  kincstárnál  hivataíoskodott.  (1810.) 

Alajos  kerületi  táblai  ülnök  Debreczenben  1820— 1825-ben. 

Bertalan  (Bertalannak  fia)  neruzé  Antalt  és  Ignáczot, 
kiknek  gyermekeik  a  táblázaton  láthatók. 


Következik  IV.  Lászlónak  ága,  mely  eképen  sarjadzott  le : 

V.  t  á  b  1  a. 

IV.  László     ki  «í  /.  lábián. 
(Monoky  Kata) 


Mihály 


István 
(Dőry 


Ferencz      László      Anna  Kata  Zsófia 

f    íMatolcsy     (Girincsy)    (1.  Gönezy  r 

György)  András.      Fo¥ a  höv-  laP-    Kata) 

2.  Nagy  Mih. 
3.  Szirmay  Péter) 


László  Erzse 

(Katona  János) 


László  Kata  Júlia  Zsuzsa         György  Gábor 

(Puky  András)    (Szunyogh  Fer.)     (Farkas)       (Barczay     (Szunyogh 

Erzse)  Éva) 

Krisztina     Ferencz       Kata         András     Bora      Judit 
(Darvas  f         (Máriássy      lak.  Lo-  (Komáromy 

Ferencz)  István)       sonczon.  György) 

f  1816. 

(Gyürky  Erzse) 

I 


Kata    Judit    Klára    István 
Erzse 


József 


Ferencz      Pál 


Béla  FereDCz 

Péczelen.      Péczelen. 


Ábrahám         Erzse 
(Szemere  Erzse) 


Anna  Zsuzsa 

(Ráday  Gedeon) 


Lajos     Ferencz    Zsuzsa    Erzse    Róza 


Klára    Júlia    Kata    Sára    Károly 

1819. 

(Komis 

Teréz) 


Fáy. 


133 


Mihály     ki  as  előbbi  lapon. 


Mihály  András  Kata 

(Ilosvay  Klára)       (1.  Szemere  Judit.  (I.  Barczay  Pál. 

2.  Máriássy  Borbála)     2.  Barczay  András) 


András 

szül.  1786. 

Pest  várm.  követ 

s  iró. 
(Sziráky  Zsuzsa) 

i * 1 

Gusztáv 

Gombán. 


Mihály  László  Bora  Krisztina 

1772.      (Szemere  Krisztina)     (Patay  József)    (Szüassy) 


László  Apollónia 

(Jakabfalvy       (Soldos  Péter) 
Júlia) 

Lórincz      Béla      János 


Kata        Zsuzsa       Bora 
(Kandó       (Kós       (Csáthy 
Gábor)     István)     Gábor) 


Ezen  ágazat  IV.  Istvánnak  fiától  IV.  Lászlótól  ered.  E  László 
Vesselény  tanácsosa  volt.  Nejétől  Monoky  Katalintól  tebb  gyermeke 
maradt,  és  ezek  közül  Ferencznek  és  Mihálynak  ága  máig 
virágzik.  Ez  utóbbinak  ivadéka 

András  született  1786-ki  május  30-án.  Kohányon  Zemplin 
megyében  m.  akadémiai  igazg.  s  tiszt,  tag ,  jeles  mese-srónk  ,  s  hurno- 
ristikus  regény-  s  beszély-irónk  .  egyike  azoknak  ,  —  írja  életiréja  — 
kik  az  irodalom  mostohább  korában  a  magyar  nyelv  szeretetét,  köz- 
kedvességü  és  a  nemzeti  élet  rokonszenveihez  s  szükségeihez  mért  dol- 
gozataik által  terjesztették  s  megalapították ;  ujabb  időkben  inkább  a 
komolyabb  irodalom  s  közhasznú  hazafiúi ,  egyesületi ,  politikai  mun- 
kásság terén  forgott ,  mint  azon  rózsás  pályán  ,  melyen  járdáivá  annyi 
bájos  virágot  hintett  előbb  hazánk  olvasó  szép  nemének  kebelére.  A 
magyar  Phaedrus,  vagy  Lafontaine ,  wilbeforcei  nevet  vivott  ki  magá- 
nak. 1835-ben  Pest  megye  országgyűlési  követéül  választatott ,  s  az 
ellenzéki  részen  kitünőleg  működvén ,  az  országosan  kínevezett  pest- 
budai  álló-hidi  s  játék-színi  küldöttség  tagjául  választatok.  0  volt  a 
Budán  megalapul fc  magyar  színháznak  egyik  igazgatója ,  a  pesti  taka- 
rékpénztárnak tervezője ,  atyja ,  teremtője ,  s  mai  napig  tiszteletbeli 
igazgatója,  tagja  a  Kisfaludy  társaságnak ;  igazg.  vál.  tagja,  s  részint 
elnöke  az  ipar,  kisded  ovó,  művészi  stb.  egyleteknek  ;  mindannyi  tanu- 
ságául  annak. ,  miszerint  a  közügyek  előmozdításában  leghathatósabb 
részt  vett ,  és  egyik  főtényezŐ  volt.  Nyolcz  kötetben  megjelent  szép- 
irodalmi munkáin  kívül  még  számos  jeles  művel  gazdagitá  irodal- 
munkat, jeleűl  annak,  hogy  lelke  még  mindig  fiatal  erővel  bir  és 


134  Fayszi  —  Fegyvernek?. 

működik  ').  Egyetlen  fia  Gusztáv  lakik  Gombán ,  1848-ban  Gömör 
megye  másod  alispánja  volt. 

Fayszi  család.  (Fayszi).  A  XVI.  században  1518-ban  élt 
közülök  Fayszi  Faisz  N.  2). 

Fazekas  család. (Miskolczi).  Miskolczi  Fazekas  István 
1593-ban.  Czimere :  a  paizs  kék  mezejében  hármas  zöld  dombból  ki- 
emelkedő egyszarvú ,  melynek  háta  mögött  egy  kéve  búza  látszik. 
A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  tigris  emelkedik  ki,  első  két  lábával 
egy  szőlőfürtökkel  megrakott  szőlő  tőt  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst- 
vörös, balról  arany-kék  3). 

Jelenleg  Fazekas  nevű  család  Gömör,  Pozsony,  Szabolcs  és  Zem- 
plin  megye  nemesei  közé  számíttatik. 

Melyikből  származott  Fazekas  Mihály  (szül.  Debreczenben 
1760-ban,  megh.  1819.)  a  nyugalmazott  huszár-kapitány,  a  „Magyar 
fü  vész  tan",  „Ludas  Matyi"  s  egyéb  versek  szerzője  *),  ada- 
tok hiányában  meg  nem  mondhatom. 

Fegyváry  család.  Fegyváry  János  1729-ben  Komá- 
rom megyében  Ersekléel  helységben  az  esztergám i  érsektői  két 
egész  nemes  telket  nyert  adományban  *). 

Fegyverneky  család.  Már  a  XVI.  század  végén  nyomára 
találunk  e  névnek ,  s  lehetséges ,  hogy  azon  Fegyverneky  Isák ,  ki 
1586-ban  Basileában  tartett  tudományos  értekezést  c)  ,  az  alább  emli- 
tendők  őse  volt. 

A  következő  XVII.  században  1656-ban  Fegyverneky  Ist- 
ván Nógrád  megyében  Megyeri  birtokát  áruba  bocsátja,  hogy 
öcscsét  Fegyverneky  Mihályt  negyedszeri  török  fogságából  kivált- 
hassa ;  azon  birtokrészt  Zsáthay  Pál  birta,  megvette  Kanisay  (Borbély) 
Zsigmond  600  ezüst  talléron  7). 

Fegyverneky  Pál  és  Jakab  és  Horváthy  György  1700- 
ban  fi-ágra  akarák  magokat  beiktattatni  Pest  megyei  Csornád  puszta, 
s  a  többi  birtokába,  de  az  illetők  ellentmondtak  8). 


0  Lásd  Ujabb  Ismeretek  tára  III.  köt.  189. 1. 

*)  1518-ki  39-ki  törv.  ez. 

*)  Adarm  Souta  gentil.  tora.  III. 

*)  Ferenczy  és  Danielik  Magyar  írók  I.  135 

*)  Fényes :  Komárom  rárm.  113.  lap. 

*)  Czvittiager  Specimen  Hiúig.  Litteratae  p.  143. 

í)  Protocol.  C.  Neograd  anni  1656. 

"j  fe.  Bonedcki  Conv,  Caosa  E.  Fasc.  2.  Nrc  4- 


Fehér  -  Fejér.  135 

A  Fegyverneky  családról  néhány  izén  egy  perbeli  irat  e  nem- 
zékreudet  mutatja  fel : 

Fegyverneky  Pál 
(Kürthy  Margit  1631.) 

i — * — ; 1 

Fruzsina  Mihály  Sándor 

(Náprágyi  Istvánné)  t — -*-— i  1650. 

Jríil 


r— ^ 


Pál 

_A—,_ 


Mihály 


Fehér  család.  így  találjuk  nevét  irva  peres  irományok  közt, 
hol  néhány  nyomon  a  nemzékrend  ')  igy  áll : 

Ferencz 
(Horváth  Teréz) 

i  ■     — — *  '  '  i 

Antal  Gábor  János  Klára 


Elek 


(Simon  Istvánné) 


Féja  család  (Nagy-rákói).  Eredetileg  Thurócz  megyei  nemes 
család.  Azon  vármegyében  fekszik  Nagy-Rákó  helység ,  melyről  a  csa- 
lád előne vét  vévé ;  és  szintén  azon  megyének  Féja  György  1626- 
ban  országgyűlési  követe  volt a).  Tán  ennek  fia  azon  Féja  György ,  ki 
Tököly  korában  kassai  biró  volt,  és  1687-ben  Caraffa  kinoztatá  agyon  3). 

A  család  elszármazott  egyéb  megyékbe  is.  Féja  János  1699— 
1700-ban  Nógrád  vármegye  szolgabirája ,  1702—  1706-ban  másod, 
1710— -1711-ben  pedig  első  alispánja,  midőn  Beszterczén  elfogatván, 
a  császár  hűségére  tért ,  előbb  Rákóczy  hive  lévén  *).  Ugyan  ő  az 
1732-ki  nemesi  vizsgálatkor  Thurócz  megyétől  nyert  nemesi  bizonyít- 
ványnyal  igazolá  nemességét  5). 

Másik  Féja  János  1760 — 1770-ben  szepesi  olv.  kanonok,  és 
a  b.  szűz  Máriáról  nevezett  liptói  prépost. 

Fejér  család.  Fejér  György,  Péter,  András  és 
Mátyás;  és  ünghy6)  Péter  III.  Ferdinánd  királytól  1648-kt 
február  6-án  Prágában  kelt  czimeres  nemes  levél  által  nemesitettek 


*)  Deméndy-Theszéry  per. 

2J  Lehoczky  Stemmatogr.  II.  p,  214. 

a)  Rezik  Theatrum  lanienae  Eperjesien.  Mss. 

')  Protocol.  C.  Neograd.  az  illető  évekről. 

')  Ugyanott. 

*)  Néhol  „Onghy"-nak  iratik. 


130  Fejér. 

meg ,  és  az  1648-ki  3ept.  22-én  Nógrád  megyének  Széesónyben  tartott 
közgyűlésen  kihirdettetett ').  Mind  &  két  család  nagy  részben  most  is 
Nógrád  megyei  ErdŐ-Tarcsán  tartja  lakhelyét. 

Czimerök  a  paizs  kék  mezejében  egy  lábon  álló  daru ,  másik  lá- 
bával kövecset  tartva.  Ugyan  ez  áll  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján  is. 
Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Fejér  László  Erdő-Tarcsán ,  Nógrád  megyének  volt  alszolga- 
birája,  fiai :  Ferdinánd,  János  stb. ;  leányai  Szent-Mikióssyné  és  Niczky 
Pálné. 

Egyik  ág  az  armaiisban  megnevezett  Andrástól  következőleg 
hozza  le  leszármazását : 

Andris 
1648. 


Gergely 


Mártsa        Andris        J6aa«f        Péter  Mihüly 

173».  1732.  1732.         1756.       Kallón  1720. 

Mihály 
CsAnyoa  1783. 

t 


Mlh% 

Tápio-Györgyén 

1836. 

Fejér  család.  A  czimeres  nemes  levelet  Fejér  János 
nyerí*  III.  Károly  királytól  1714-ben, 

Czimere  :  »  paizs  kék  mezejében  Qgy  hátulsó  lábaira  felálló  fehér 
ökör  aranyozott  szarvakkal.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  szintén 
aranyos  szarvakkal  fehér  ökörfej  látszik.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék, 
balról  ezüst -vörös  s). 

Fejér  család.  Í715-ben  szintén  üí  Károly  király  által  ne* 
raesittetett  meg  Fejér  János. 

Czimere :  tojásdad  alakú  paizs  kék  mezejében  zöld  tér  fölött  re- 
pülő fehér  galamb ,  csőrében  három  kalászt  tartva ,  ugyanai  látható  a 
paizs  fölötti  sisak  koronáján  is.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös ,  balról 
arany-kék  *). 

Fejér  család.  Fejér  Fe  re  ne  z  és  János  1740-ben  Mária 
Terézia  király-asszonytól  nyertek  esimere3  nemes  levelet  *). 


*)  Protoc.  Cott  Neograd. 
*)  Golleot.  Herald.  Nro  624. 
*)  Ugyanott  Nro  605. 
*)  Ugyanott  Nro  289. 


Pqfér  -  Fejéregyhisy.  137 

Czimerök  viz-szintesen  kétfelé  osztott  paizs,  a  felső  osztály  ezüst, 
az  alsó  kék  ;  a  paizs  alján  hármas  zöld  dombon  grif  áll ,  ugy  hogy  a 
kék  mezőben  arany ,  az  ezüst  mezőben  vörös  szint  mutat ,  első  jobb  lá- 
bában kivont  kardot  tart.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szintén  azon 
félig  arany ,  félig  vörös  grif  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  ezüst- 
vörös, balról  arany-kék. 

Fejér  család.  Fejér  János  1801-ben  I.  Ferencz  király  által 
emeltetett  nemességre. 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs.  Az  első  és  negyedik  kék  mezőben 
arany  egyszarvú.  A  második  és  harmadik  vörös  mezőben  három  fehér 
csikolat ,  melynek  középsőjére  egy  koronás  kigyó  tekerődzik.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronájából  oroszlán  emelkedik  ,  kivont  kardot  tartva,  két 
fekete  sas-szárny  között  *). 

Jelenleg  Fejér  család  van  hazánkban  Fényes  Geographiája 
szerint  Békés,  Fejér,  Gőmör,  Heves.  Pest,  Szabolcs,  Tolna,  Ugoosa 
megyében. 

Ugoosa  megyében  e  század  elején  Fejér  János  birtokos  Rá- 
kóczon  5) ;  Fejér  Elek ,  Lázár ,  Gábor ,  Mihály ,  Timót  birtokos  Thu- 
rócson  2).  Zemplin  megye  is  nemesei  közé  számítja  a  Fejér  családot s). 

A  fölebbi  négy  utóbb  megneinesitett  családok  melyikhez ,  vagy 
egyikhez  sem  tartozott-e  Fejér  Antal  1787-ben  a  Tiszán  inneni  ke- 
rületi tábla  ülnöke  ?  nem  lehet  meghatároznunk. 

Fejér  család.  (Haraji).  Erdélynek  is  több  Fejér  nevű  osa- 
láda  van.  Aha  raji  Fejér  családból  FejérAron  szegények  ügy- 
véde 18Iő-ben. 

Fejér  István  K&szon  szék  ülnöke  1810-ben. 

Fejér  Áron  Orbai  szék  jegyzője  1847-ben. 

Fejérdy  család,  Erdély  kihalt  családa.  1550.  táján  Fejérdy 
Miklós  Doboka  megyei  birtokos.  Neje  Kenezsy  Anna ,  ki  az  ördög 
családból  származott 5). 

Fejéreg-y la&ay  cs&lád.  Kihalt  család.  Már  a  XIV.  század- 
ban bírták  Fejér  egyházat  138  6-ban  Somogy  megyéből  Fejéregyházy 
Mihálynak  őa  Bálint,  és  György  kamara-gróf  Fej  ér  egy- 
házi udvarnoki  helységre  (super  possessione  udvarnicali)  kis  Károly 

*)  Ádami  Scuía  gentil.  tom.  Uh 

*)  Ssinnay  C.  D'gocaa  p.  89. 

*)  ügy&aott  j).  154. 

')  Szirmay  C.  Zsmplia  not.  icp.  p.  112. 

*)  Hodor  Bobofcs  rírm.  79. 


138  Fej^rkeövy  —  Fejérváry. 

királytól  uj  adomány-levelet  nyert,  azonban  ez  adomány-levél  a  Besz- 
terczeiek  jogai  miatt  teljesedésbe  nem  ment *). 

1454-ben  Fejéregyházy  Benedeknek  özvegye  Simonkereki 
Margit  Csanád  megyei  Komlósi  részjószágát  Hunyady  Jánosnak  be- 
vallotta száz  arany  forintért  július  23-án  ?). 

Ugyanakkor  említtetnek  Fejéregyházy  János  deák,  és  B  á  1  i  n  t 
királyi  emberek  (homo  regiusok)  3). 

Fejérkeővy  család.  Közülök  Fejérkövy  István  nyitrai 
püspök,  és  1588-tól  1596-ig  (nádor  nem  lévén)  királyi  helytartó.  1596- 
ban  július  7-én  esztergami  érsekké  neveztetett ,  azonban  mielőtt  meg- 
erősítése Romából  megérkezett  volna,  ugyanazon  év  nov.  21-én  kora 
74-dik  évében  meghalt.  Eltemettetett  Pozsonyban  a  sz.  Márton  egy- 
házában *). 

Fejérpataky  család.  Ugocsa  megyében  Fejérpataky  Kris- 
tóf azon  megyének  1646 — í 652-ben  jegyzője,  1646-ban  országgyűlési 
követe  5). 

E  század  elején  Zemplin  megye  is  nemesei  közé  számitá  a  Fe- 
jérpataky családot6). 

Fejérpataky  Ádám  neje  Nagy  Anna,  kinek  nevében  is  tiltakozik 
anyja  Csery  Anna  Nagy  Ferencz  özvegye  1726-ban  Bars  megye  Ohaji 
és  Nyitra  megyei  Egyházszeghi  részjószágra  nézve  Csery  Imre  által 
felveendett  fölfizetés  (auctio)  iránt  7). 

Fejérváary  család.  (Komlós-keresztesi).  A  család  törzse 
Neke3  Istváu,  ki  a  török  által  ostromolt  Nándor-Fej  érvárnál  esett 
el  1521-ben.  Özvegye  csecsemőjével  I.  Jánossal  Belgrádból  mene- 
külvén, később  I.  Ferdinánd  király  kegyelmébe  jött.  Ezen  I.  János  , 
ki  születése  helyéről  Fej  ér  vár  y-nak  neveztetett,  —  előbb  Verner 
György  Sárosvár  kapitánya  alatt  hadi  szolgálatban  állt,  később  1563- 
ban  Sáros  vármegye  jegyzője ,  és  eperjesi  barminczados  lőn ,  és  I.  Fer- 
dinánd királytól  nemesi  czimere  megbővitését  nyerte.  1569-ben  pedig 
a  kassai  kir.  kamarához  tanácsosnak  neveztetett.  1570-ben  végre  Miksa 
királytól  az  Uzsaiy  család  niagvaszakadtán  ,  és  a  Sóos  család  bevallása 
folytán  Keresztes-Komlóst  kapta  mindkét  ágra  királyi  adománybán, 


J)  Lehoczkv  Sícmmatogr.  lí.  128. 

2)  Gr.  Telekv  Hunyadiak  kora  X.  424. 

3)  Ugyanott  X.  433. 

*)  Sekmitth :  Archi  Eppi  Strigon.  P.  II.  p.  85. 

*)  Szirmay  Cotíus  Ugocsa  p,  56.  61. 

a)  Szirmay  C.  Xemplm  not.  top.  112. 

*)  Nyitrai  kápt.  Libro  S.  Prot.  95.  folio  208. 


íejvrváry. 


139 


sőt  utóbb  pallós-jogot  is  nyert    Első  neje  krasznai  Csiszár  Anna, 
a  második  giráltfalvi  Kuncz  Anna  már  1575-ben  özvegy  volt. 

A  családfa  Nekes  Istvántól  a  törzstől  kezdve  így  sarjad- 
zik le  J) : 

Nekes  István 
elesett  1521. 

T— — 


].  Jáaos 

Sáros  ▼.  jegyző 

és  kamarai  tanács. 

15Ő3— 1569. 

(1.  Csiszár  Anna. 

2.  Kuncz  Anna) 


I,  Zsigmond 
(Szeghy  Kata) 


Dorottya 
(Böki  Paczoth  Ferencz) 


Anna  1568. 
(Berthóty  Lajosné) 


II.  Zsigmond 

1666. 

(Görgey  Zsuzsa) 


I.  István  III.  Zsigmond 

1683.    ,  fl689. 

(Hederváry  Éva)      (1.  Barkóczy  Kata. 
2.  Keczer  Érzse) 


I.  Lajos 
(Sztáray  Erzse) 


Anna 
(Scraeey  Ferencz) 


II.  Lajos 
(Berzeviczy  Kata) 


IV.  Zsigmond  Anna 

(Korponay  (Szent- Iványi 
Klára)  Mihály) 

I 


Jusztina         Bora         Erzse  László 

i  Székely    (Kálnássy  cs.  kir.  kapit. 

István)      Ferencz)  (DessewíTy  Anna) 


V..  Zsigmond    Ferencz        Ádám  Éva  Klára      Anna 

(nőtlen)  f      (Szulyovszky     (Szmrecsányi    (Tahy     (Báan 

Zsuzsanna)  Sándor)        István)    János) 


II.  János    Zsigmond    László  Anna  Klára       Teréz 

(Rudn&y       f  1815.  f        (Czimmermann    (Mazáry 

Teréü)  István)  János) 


Károly 
a  ritka  gyüjtem. 

tulajdonos. 
(Serosey  Polexia) 


György 

Sáros  várm. 

fő  sz.-biró. 

t 


Gábor 
f  1850.  Pesten. 


Apollónia 
(Pulszky  Károly) 


József 

GömÖr  várm. 

fő-adószedő. 

t  1812. 

(Fiacher  Teréz) 


Zsófia 


Sándor 
(Hevessy 

Anna) 

, « , 

Fereucz 


Péter 

(Kubinyi  Klára) 

_ a , 

György    János 


József 

cs.  kir. 

tábornok. 

(Paulics 

Antónia) 

Győző 


Imre             iái  István 

(Boronkay  Sáros  v.  (Malétcr 

Apollónia)  fobiró.  Cornélia) 

« 1  (Barhelyi    i * • 

Miklós  Janka)  Kálmán 


*)  Családi  adatok,  s  Wagner  Mes.  tom.  LXX. 


140 


Fejérváry. 


I.  Jánosnak  két  gyermeke  maradt :  A  n  n  a  Berthóty  Lajosné ,  és 
I.  Zsigmond,  ki  nejével  Szeghy  Benedek  leányával  Szeghy  Kata- 
linnal (ki  utóbb  Semsey  Istvánhoz  ment  férjhez)  nemzé 

II.  Zsigmondot,  a  ki  Görgey  Zsuzsát  G.  István  leányát 
(hamburgi  Berzeviczy  Özvegyét)  vévén  nőül ,  ezzel  öröklé  a  Csetueki 
uradalombeli  jószágot.  Gyermekei  közül  III.  Z s i gin  o n d  nejétől  Bar- 
kóczy  Katalintól ,  csicseri  Orosz  Tamás  özvegyétől  semmi  gyermeket 

nem  hagyva,  1689-ben  magtalanul 
kimúlván ,  testvérei  I  István  és 
I.  Lajos  két  ágra  terjesztek  a  csa- 
ládfát. 

I.  István  ága  e  században 
halt  ki  Zsigmond-  és  László- 
ban.  ^ 

I.  Lajos  Nagymihályi  Sztá- 
ray  Erzsébettől  Stépán  Ferencz 
özvegyetői  nemzé  II.  Lajost;  ez 
Berzeviczy  Katával  nemzé  I.  Lász- 
1  ó  t ,  ki  a  Szirmay  ezredben  kapi- 
tány volt,  és  Dessewffy  Annától 
három  fiút  hagyott,  úgymint : 

1)  Károlyt,  kinek  nevezetes  kézirat- ,  mű-  s  ritkaság-gyűjte- 
ménye volt.  Semsey  Polexinától  fia  Gábor  1850-bea  halt  meg  Pes- 
ten ;  leánya  Apollónia  Pulszky  Károlyué. 

2)  György  Sáros  megye  föszolgabirája  volt. 

3)  József  Gömör  megye  fő-adószedője  volt.  Meghalt  1812-ben. 
Nejétől  Fischer  Teréztől  gyermekeit  s  unokáit  a  táblázat  mutatja.  Kö- 
zülök József  előbb  m.  kir.  testőr,  jelenleg  cs.  kir.  tábornok.  Pál 
Sáros  vármegye  főszolgabírója  volt. 

Czimere  a  családnak  egy  viz-szintesen  három  részre  osztott  paizs. 
A  két  (felső  és  alsó)  osztály  kék,  a  középső  vörös  mezőt  mutat.  Az  alsó 
kék  mezőben  hármas  halmon  három  szál  liliom  virifc;  a  középső  vörös 
mezőben  kettős  farkú  oroszlán  támadó  helyzetben  látszik,  előtte  csillag, 
mögötte  hold  ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  korouájábói  szintén  oroszlán 
emelkedik  ki,  hármas  liliomot  tartva,  Foszladék  jobbról  arany -kék,  bal- 
ról ezüst-vörös,  mint.  azt  a  metszvény  mutatja. 

Fejérváry  etaiád.  (Kleczeni).  Kleczeni  Fejérváry  János 
gróf  Tökölyi  Istvánnak  28  évig  tisztje,  és  1652  tői  Árva  vár  kapitánya, 
meghalt  Alsó-Malatinban    saját  házában  1658-ki  febr.  I2-én.  Eltemet- 


Fejérváry.  141 

tetett  martius  10-én  *).  Testvérei  Dániel,  Kristóf  és  Pál.  Neje 
Ilona  volt,  ki  előbb  elhalt,  s  kitől  fiai  Zsigmond  és  Péter  valának. 

Tán  e  családból  volt  Fejérváry  Mihály,  ki  1628-ban  Bécsben 
tanult,  s  baccalaureus  volt  2). 

Fejérváry  család.  (Románfai vi).  Előneve  után  itéive, 
Nyitra  megyei  család.  Közülök  románfalvi  Fejérváry  József  1770- 
ben  Csongrád  vármegye  alispánja  volt. 

Nógrád  megyétől  e  család  1778-ban  vett  ki  nemességéről  bizo- 
nyítványt. 

Románfalvi  Fejérváry  József  1825-ben  Pest  megye  ország- 
gyűlési követe  s  főjegyzője,  meghalt  Törtelen  1829-ki  aug.  5-én. 

Fejérváry  család.  Székes-Fejér  várraegyében  viseltek  hi- 
vatalt. Néhány  izén  családfája  a  múlt  század  végéig  igy  jő  le  8) : 

Fejérváry  György 
(Nagy  Erzse) 


Farkas  István 

(Akács  Erzae) 


Pál  József        István  Teréz 

Fejér  v.  alispán  (Hídvégi  István) 

1758. 

Pál  Fejér  megye  alispánja  volt  *}. 

Valószínűleg  e  családból  volt  azon  Fejérváry  János,  kinek 
neje  Hajós  Krisztina  1600-ban  óvást  tett  Derajén  Antal  és 
Dancsy  János  ellen ,  kik  Megyercsen  egy  nemes  udvart  idegeneknek 
adtak  el  6). 

Es  talán  szintén  e  családhoz  tartozott  azon  Fejérváry  István, 
ki  1 770-ben  a  Dunáninneni  kerületi  táblának  ülnöke  volt. 

Ilynevü  család  Hont  megyében  is  honos,  hol  Fejérváry  Miklós 
1843-ban  Hont  megye  országgyűlési  követe  volt. 

Fejérváry  család.  Fejérváry  László  1751-ben  Mária  Te- 
rézia király-asszonytól  nyert  czimeres  nemes  levelet. 

Czimere:  a  paizs  kék  mezejében  zöld  téren  fehér  ménen  ülő  ma- 


*  *)  Andreáé  Joannis :  „Lessus  sane  Pressus"  czina  alatti  halotti  versei. 

%)  Fascicidus  Florum  honori  R.  D.  Mart.  Apathi  Georg.  Jurkovicz ,  Jo- 
sepki  Baghi  stb.  Viennae  1628.  —  Lásd  az  egyetemi  könyvtárban  „T  h  e  o  r  ia 
Mundi"  mellett. 

8)  GeneaL  autlien.  Mss.  tom.  I. 

*)  Lehbczky  Stemmat.  L  p.  186. 

8)  Fényes :  Komárom  vára.  107. 


142  Fejérváry  —  Fejes. 

gyár  vitéz  vörös  dolmányban,  kék  nadrágban,  sárga  csizmában,  prémes 
vörös  fövegben  ,  oldalán  fekete  bőrrel  bevont  rezes  kard  hüvelye  lóg, 
bal  kezében  a  kantárt  és  egy  török  fejet,  jobbjában  kivont  kardját 
tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  hasonló  öltözetű  (gyalog)  vi- 
téz nyúlik  ki ,  kivont  kardja  hegyén  török  fejet  mutatva.  Foszladék 
jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  ,). 

Fejérváf  y  család.  (Szent-Erzsébeti).  Erdély  családa.  Kö- 
zülök József  Alsó -Fejér  megye  úti-biztosa  1815-ben,  és  ezen  vagy 
másik  József  ugyanakkor  N.-Enyed  város  tanácsosa. 

Lajos  1847-ben  Udvarhelyszék  orvosa. 

József  1847-ben  N.-Enyed  tanácsosa. 

Valószínűleg  szintén  Erdély  szülötte  azon  Fejérváry  Miklós, 
ki  1661-ben  Kolcsván  kapitány  volt,  és  KendefFy  Gábornak  sógora  2). 

Fejes  család.  Fejes  István  1667-ben  élt,  neje  Czöndör 
Anna,  gyermekei  rímre,  Mihály  és  Ilona. 

Ezektől  különböző  család  az,  melynek  czimeres  nemes  levelét 
Fejes  György  1741-ben  Mária  Terézia  királynőtől  kapta. 

Czimere  :  viz-szintesen  kétfelé  osztott  paizs ,  a  felső  vörös  mező- 
ben jobbról  balra  rézsútosan  levonuló  széles  fehér  csikolat  látszik ,  fö- 
lötte s  alatta  arany  csillag  ragyog.  Az  alsó  kék  mezőben  egy  arany 
cserfa  emelkedik  föl,  ugyanaz  női  ki  a  paizs  fölötti  sisak  koronájából 
is.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  3). 

F  ej  es  nevű  család  van  Gömör  vármegyében  4),  kik  közül  Fejes 
György  Alsó-Szkalnikon  született  1731-ben,  megyei  táblabíró ,  jog- 
tudós, meghalt  1792  ben.  Fia  János  a  megyénél  jegyző  volt,  s  egy 
könyvet  irt  német  nyelven  5). 

Fejes  család.  (Zombori).  Zemplin  megyei  kihalt  család  neve. 
Eredetét  a  R a t h o  1  d  .nemből  (genus)  vette;  e  nemből  1321-ben  élt 
K  o  k  o  s  mester,  kinek  fiai  által  családja  két  ágra  oszlott ;  az  egyik  ág 
a  Zemplin  megyei  Zomborról  Zombory,  a  másik  a  F  e  j  e  w  i  pusz- 
táról Fejes  nevet  kapott.  A  család  —  ugy  látszik  —  még  a  XVII. 
század  előtt  elenyészett  °). 


')  Adami  Scuta  gentil.  tom.  III. 
*)  Katona :  História  Critica  XXXIII.  p.  242. 
3)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  III. 
*)  Bartholomaeides  C  Gömör  p.  144. 

5)  Ugyanott  p.  409.   —   Memória   Ungaror.  qui  Wittebergae  studueruiit 
pag.  267. 

a)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  81. 157. 


Fejes  —  Fekete.  143 

Fejes  család.  (Hetényi).  Ugocsa  megyei  Hetényről  irá  elő- 
nevét  e  család.  Már  1504-ben  Fejes  István  mint  királyi  ember, 
1511-ben  mint  Hetényben  birtokos  említtetik  ') 

Hetényi  Fejes  László  1524-ben  Ugocsa  vármegye  alispánja 
volt  a). 

1547-ben  hetényi  Fejes  Gergely  Zoltán  Mihálylyal  I.  Ferdi- 
nánd királytól  M  á  r  t  h  o  n  Tamás  és  Antal  magszakadtan  részbirtokot 
kapnak  királyi  adományban  3). 

Fekésliásy  család.  Zemplin  4)  és  Szabolcs  megye  családa. 

Fekete  család.  (Galanthai  gróf  f  és  nemes).  Pozsony  me- 
gyei adományos  család ,  mely  Galantha-ról  ered ,  s  onnan  irja  előnevét. 

1611-ben  éltek  Fekete  János,  Ferencz  és  Miklós,  kik 
Galanthán  egy  rétet  zálogositnak  el  Csery  Mihálynak  32  forintért  5). 

1643-ban  Mihály  Bars  megyei  Alsó-Ohajban  zálog-jogon  sze- 
rez egy  telket6).  1650-ben  hasonlóan  ott  vesz  zálogban  egy  elpusztult 
jobbágy  telket  7). 

1721-ben  György  Nyitra  megyei  Egyházszeghen  szerez  zálog- 
birtokrészt 8). 

A  grófi  ág, 

A  család  egyik  ága  grófságra  emelkedett,  de  már  kihalt.  Ezt 
galanthai  Fekete  György  alapitá ,  ki  a  múlt  század  első  felében 
közügyvédből  királyi  ügyvéd,  cs.  kir.  helytartósági  tanácsos  (1730.); 
majd  királyi  személynök  (1752.) ,  val.  belső  titkos  tanácsos ,  Arad  vár- 
megye főispánja  (1760.),  sz.  István-rend  közép-  (utóbb  nagy-)  keresz- 
tese, kir.  fő-udvarmester ,  és  al-kanczellár  lőn  (1770.),  és  1760-ban 
római  sz.  birodalmi  grófi  rangra  emeltetett.  Meghalt  1788-ban,  kora 
7  7-dik  évében  8).  Nejétől  Niczky  Annától  (Niczky  György  leányától), 
kit  1738-ban  vett  nŐül;  született  fia 

János  gróf  cs.  kir.  kamarás,  és  vezér-őrnagy.  Meghalt  Fóti  jó- 


*)  Szirmay  C.  Ugocsa.  135. 136. 
•  2)  Ugyanott  52. 

')  Ugyanott  134. 

4)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  p.  112. 

s.)  Esztergáim  káptalan  libro  XI.  fol.  318. 

a)  Nyitrai  kápt.  Libro  VI.  Protoo.  70.  1643.  p.  145. 

')  Ugyanott  libro  VI.  Prot.  75.  p.  151. 

8)  Ugyanott.  Libro  VIII.  Prot.  93.  p.  84.  —  Fényes  E.  Komárom  várm. 
121.  122. 

*)  Justa  Solennia  etc.  a  L.  Barone  Leop.  Sckaffratlx  Presb.  Arcíi.  Dioec. 
Strigon.  Crymn.  Direct.  Pest.  czim  alatt  halotti  beszéd. 


144 


Fekete. 


szagában  1803-ki  július  21-én.  Fia  gróf  Ferencz  cs.  kir.  kamarás 
volt,  kiben  a  grófi  ág  kihalt 

A  grófi  ág  czimere  egy  négyfelé  osztott  paizs ,  melynek  közepét 
egy  kisebb  fekete  vért  foglalja  el ,  s  annak  fekete  mezejében  egyfejü 

arany  sas  látszik.  A 
paizs  első  és  negye- 
dik osztálya,  mely  az 
ősi  nemesi  czimert 
tartalmazza ,  függő- 
legesen kétfelé  ha- 
3Íttatik  ,  a  jobboldali 
vtfrös  mezőben  há- 
tulsó lábain  álló ,  és 
első  jobb  lábával  ki- 
vont pallóst  tartó 
arany  oroszlán  áll ; 
a  baloldali  kék  me- 
zőben három  folyam 
hullámzik.  A  második 
és  negyedik  osztály 
arany  mezejében  kék 
mezü  kar  három  fe- 
kete hegyű  vörös  nyilat  tart.  A  paizs  fölötti  grófi  koronán  három  koro- 
nás sisak  áll  A  jobboldaliból  arany  oroszlán  női  ki  kivont  pallóssal ,  a 
középsőn  arany  egyfejü  sas  áll ;  a  baloldaliból  kék  oroszlán  nŐl  ki ,  a 
paizsbeli  három  nyilat  tartva.  Foszladék  jobbról  arany-vörös,  közepén 
arany-fekete ,  balról  ezüst-kék.  A  paizst  telamonok  gyanánt  két  — 
fején  s  derékon  zöld  koszorúval  övedzett  —  vad  ember  tartja ,  mind- 
kettő másik  kezével  gyökeres  botot  markolva  *).  E  czimert  mutatja  a 
metszvény. 

A  nemesi  ág. 
Ez  ág  —  mint  fölebb  érintők  —  az  ősi  czimert  használja.  Ez  egy 
függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs.  A  jobboldali  kék  mezőben. zöld  téren 
hátsó  két  lábán  álló  kettős  farkú  oroszlán  ,  első  két  lábával  pallóst 
tartva.  A  baloldali  vörös  mezőben  három  fehér  folyam  látszik.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronájából  a  leirt  oroszlán  emelkedik  ki.  Foszladék  jobb- 
ról arany-kék,  balról  ezüst-vörös  *).  E  czimer  —  mint  láttuk  —  átment 

')  Adami  Seuta  gentil.  tom.  III. 

*)  Burgstaller  Colleotio  Inrigaium  nob.  Hong-  Fanul. 


Fekete.  145 

a  grófokéba  is ,  de  a  czimertan  szabályaihoz  képest  a  szinek  megvál- 
toztak. 

A  nemesi  ágnak  is  több  tagja  viselt  kormányszéki ,  megyei  hi- 
vatalt stb. 

Ismeretesbbek'  közülök  a  következők  : 

Mihály  1770-ben  a  Dunán  innen  kerületi  tábla  ülnöke. 

Márton  1809-  1820-ban  a  m.  kir.  helytartóságnál  fogalmazó, 
1825-ben  titkár,  és  Pozsony,  Zala  és  Küküllő  vármegye  táblabirája. 

Já  nos  1820-ban  Pozsony  vármegye  alispánja,  és  kir.  udvarnok, 
később  (1825.)  a  Dunán  inneni  kerületi  tábla  ülnöke. 

Mihály  czimzetes  növi  püspök ,  hollótói  prépost ,  esztergami 
kanonok  1858-ban. 

János  a  m.  kir.  udv.  helytartóságnál  fogalmazó,  —  Károly  a 
kamaránál  hivatalnok  1844-ben. 

Fekete  család.  (Pókateleki).  Csallóközi  régi  nemes  család. 
Pókateleki  Fekete  Tamásnak  fia  János,  és  rokonai :  László, 
Simon,  Imre;  —  Pálnak  fia  János,  Péternek  fia  Jakab 
Csallóközben  Tökis  falubeli  birtokrészüket  elzálogosítják   1459-ben  ,). 

Fekete  család.  (Halasi).  Halasi  Fekete  Pétert  Bocskai  Ist- 
ván erdélyi  fejedelem  nemesité  meg  1606-ban. 

Czimere:  vörös  mezőben  hármas  zöld  dombon  álló  koronás  orosz- 
lán, első  jobb  lábával  fejedelmi  botot,  bal  lábával  hátra  felé  piros  zász- 
lót tartva.  Ugyanaz  emelkedik  ki  a  paizs  fölötti  sisak  koronájából. 
Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  2). 

Fekete  család.  (Iványi).  Sáros  megyei  család.  —  Közülök 
1592-ben  éltek  iványi  Fekete  István  és  Miklós.  Iványi  Fekete 
László  1675-ben  Fülek  vár  alkapitánya  volt.  Első  neje  Hedry  Erzsébet, 
a  második  Aszalay  Erzsébet  volt. 

Fekete  család.  (Nyéki).  Hont  megyei  család,  hol  Nyék 
helységről  irja  magát. 

Közülök  Fekete  Károly  e  század  elején  élt,  neje  Fekete 
Jozefa,  más  családbeli  Fekete  Mátyásnak  leánya. 

Nyéki  Fekete  István  1825-ben  Hont  megye  másod  alispánja. 

Fekete  László  nem  rég  halálozott  meg. 

Fekete  Julianna  kisfaludi  Lipthay  Mihály  özvegye. 

Czimerök :  kék  mezőben  pánczélos  kar  ,  kivont  kardot  tartva.  A 
paizs  fölötti  sisakon  ugyanaz. 

J)  Kaprinay  Diplora.  II.  p.  279. 

*)  Adami  Souta  gentil.  tom.  III.  és  Lehoczky  Stemmat.  II.  p.  62. 

10 


146 


Fekete. 


Felcele  család.  Fekete  János  nyerte  a  cziineres  nemes  le- 
velet IíL  Károly  királytól  1717-ben. 

Czimere:  apaizs  kék  mezejében  zöld  téren  hátulsó  két  lábán  álló 
oroszlán  ,  első  jobb  lábában  kivont  kardot  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronáján  vörösbe  öltözött  férfi  kar  kivont  kardot  villogtat.  Foszladék 
mindkét  oldalról  arany-kék  ')• 

Talán  a  szerzőnek  fia  azon  Fekete  Mátyás,  ki  ugyan  e  czimert 
használá,  és  primatialis  uradalmi  tiszttartó  volt  Dejtáron  1780-ban. 
Nejétől  Foíly  Katalintól  született  gyermekeinek  Fekete  Ignácz  volt 
gyámnoka.  Maradéki  élnek  Nógrád  megyei  Pöstényben. 

Fekeíe  család.  (Fricsi).  Erdélyben  -—  hol  több  ilynevü  csa- 
lád él  —  ezek  között  a  fricsi  Fekete  család  folyt  leginkább  be  a 
közéletre. 

A  család  állítólag  Szapolyay  alatt  Lengyelországból  származott 
be,  és  ily  családfát  aíkota  2)  : 


Fekete  Lőrincz 

1626-1Í-53. 
(Tordai  Ei/ae) 


Péter 
(1.  Kollatovicli 

Borbála. 
2.  Ajtoni  Bora) 


István 
(Toroczkai  Klára) 


József 


József 
(Toldalaghy  Kiára) 


t erencz 
(Douátü  Anna) 


Róza 

f  1845. 

(Kadácsy  Dániel) 


Karolina 
(Ujváry  József) 


Klára  Lörincz  Ferencz 

(KendefFy  József)  (Naláczi  Ágnes)  + 


Lajos, 
(Horváth.  Ágnes) 


Klára 


Karolina 


József 
(Báufiy  Márton) 


Julianna  Mária 

(Heriezi  Sámuel)        (BenkŐ  Ferencz) 


Sámuel  (Bethlen        (Rosnyay 

(üetklen  Sára)        Sámuel)         István) 


Ágnes  Klára  László 

(Bardócz  Elek)     (Sz.-Pali     (Sváb  Józs.) 
József) 


A  törzs  Lőrincz  Lengyelországból ,  hová  magyar  elei  teleped- 
íek5  —  Bethlen  Gábor  idejében  jött  vissza  Erdélybe ,  és  Somborra  te- 


s)  Adami  Scuta  Gentil.  tora.  III. 
2)  KÓváry  Erdély  nev.  családai.  85. 


Fekete.  141 

lepedék.  Atyja  (vagy  elődje)  Fekete  István  menekült  ki  Lengyel- 
országba némely  kihágások  miatt.  Nevezett  L  ő  r  i  n  c  z  igen  magas  ter- 
metes férfin,  csapatvezér  volt *). 

Fekete  Ferencz  (Józsefnek  Toldalaghi  Klárától  fia)  egyike 
vala  Erdélyben  kora  legeszesebb  embereinek.  Az  1790 — 1794.  körüli  or- 
szággyűléseken mint  kir.  hivatalos  jelentékeuy  szerepet  vitt.  „Többek 
közt  —  irja  Kőváry  —  1790-ben  kiküldék  a  magyarhoni  országgyű- 
lésre egyik  követül,  hogy  az  Uniót  munkálja;  s  midőn  hazament, 
gróf  Gyulay  Sámuel  vádat  emelt  ellene  ,  hogy  ott  épen  az  Unió  ellen 
működött.  Fekete  maga  menthetésére  időt  kért ,  mert  —  úgymond  — 
ha  ez  igaz ,  —  méltán  hazarontónak  neveztethetik ,  s  méltán  bünhöd- 
hetik  a).  Az  ügy  kiegyenlítetett. 

A  kolosvári  nemzeti  színház  felállításában  daczára  aggott  korá- 
nak élénk  részt  vett ;  és  korában  —  e  század  elején  —  a  színészet  egyik 
legnagyobb  pártfogója  volt. 

Fekete  család.  (Thordatfalvi).  Erdélyben  —  hol  Doboka 
megyében  már  1327-ben  birtokosnak  iratik  a  Fekete  család3), — 
még  egy  sereg  Fekete  család  él.  Közülök  az  ismertebbek  itt  következ- 
nek —  adatok  hiányában  —  csak  névleg  megemlítve. 

A  Thordatfalvi  Fekete  családból  Mihály  1794-ben  Bardócz 
szék  alkirály  bírája  volt. 

Fekete  család-  (Nagykedei).  Székely  család  Udvarhelyszék- 
ben ,  közüiök  Zsigmond  1815-ben  azon  székben  rectificator  biztos. 
István  ugyanott  1847-ben  mérnök. 

Fekete  család.  (Losádi).  Hunyad  megyében  Losádi  Fekete 
Sámuel  ügyész  1847-ben. 

Fekete  család.  (Ny.-Gálfalvi).  Maros-székben  ny.-gálfalvi 
Fekete  Károly  biztos  és  tiszt,  jegyző  1847-ben. 

Fekeíe  család.  (N.-Falvl).  A  nagyfalvi  Feketék  közül 
Mihály  a  Guberniumnál  szolgált  1847-ben,  és  egyik  Mihály  ugyan- 
akkor Vízaknán  szószólló. 

Fekeíe  család.  Ugocsa  megyében  birtokos  nemes  család. 
Fekete  László  1736-ban  azon  megye  jegyzője,  1741-ben  egyszer- 
smind országgyűlési  követe  *). 

Fekete  Mihály  e  század  elején  Dabólczon  bir  5). 

*)  Kemény  János  Önéletírása.  Kiadja  Szalay  László  1856.  54.  55.  1. 
a)  Kővárynál  az  1790-ki  országgyül.  Jegyzőkönyv.  ISO.  h 
3)  Hodur  Doboka  várm.  80. 
k)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  57.  61. 
*)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  158. 

10* 


148  Fekete  -  Feledy. 

Valószínűleg  e  család  ivadéka  FeketeLŐrinczis,  1848-ban 
UngL  vármegye  másod  alispánja. 

Fekete  család.  (Boros-  Jeneői).  Aboros-jeneŐiFekete 
családból  F.  Ferencz  1626-ban  Bethlen  Gábortól  kapott  czimeres 
nemes  levelet,  mely  Zaránd  vármegyében  1628-ban  hirdettetett  ki  ')• 

Fekete  családbeliek.  Történeteinkben  több  Fe  ke  te  uevü 
fordul  elő ,  kiknek  származásokat ,  valamint  ivadékaikat  sem  ismerjük, 
s  mégis  ezeket  is  megemlitetni  e  munka  köréhez  tartozik ;  azért  álljanak 
itt  e  czikk  alatt  a  nevezetesbbek : 

Fekete  Miklós  Zsigmond  király  korában  Kanizsai  János  esz- 
tergám i  érsek  embere ,  ki  1418-ban  Akuspalota  helységnek  az  eszter- 
gami  kápolna  részére  leendő  átadására  őt  bizta  meg. 

F.  M  i  h  á  1  y  jelen  volt  a  mohácsi  ütközetben  1526-ban,  hol  török 
fogságba  esvén,  nagy  Öszveg  pénzen  váltatott  ki. 

F.János  Szapolyay  János  királynak  1530-  és  1543-ban  Kon- 
stantinápolyban követe. 

F.  István  1 552-ben  Eger  vára  védelmében  vett  részt. 

F.  Demeter  Gyula  várát  oltalmazta  mint  a  kapu-őrség  had- 
nagya 1566-ban. 

Szapolyay  korában  1527-ben  szerepelt  egy  kalandor  csapatvezér 
Fekete  János  is,  ki  azonban  csak  arczszinéről  nyerte  a  Fekete 
nevet,  igaz  neve  Czár  Jován,  s  eredetére  rácz  volt. 

Fekete»erdey  család.  Régi  kihalt  család,  melyből  Fekete- 
E  r  d  e  y  Ákos  élt  1560.  táján ,  kinek  leányát  Ilonát  Katón  máskép 
Lázár  Mátyás  1597-ben  Nógrád  megye  szolgabirája  birta  nőül,  s 
kinek  utódai  leány-ági  utódai  Siraky-ak  stb.  Sz.-Iványon  Nógrád  me- 
gyében *). 

Feldmajer  család.  Götnőr  megyében  találjuk ,  hol  Feld- 
majer  Sebestyén  1745-ben  a  megye  jegyzője  volt  3). 

Feledliázy  család.  Gömör  vármegye  nemes  családai  sorá- 
ban áll  •). 

Feledy  család.  (Feledi).  Régi  Gömör  vármegyei  család, 
melyet  egyik  írónk  5)  a  R  a  t  h  o  1  d  nemből  eredeztet ,  és  szerinte  F  e- 
iedy  János  vajda  (azaz  bizonyos  számú  katonák  hadnagya)  volt; 


*)  Az  eredeti  armalis  Szathmár  várraegye  levéltárában  van. 

2)  Sz.  Benedeki  Conv.  Prot.  CC.  p.  80.   -  és  Prot.  C.  Neograd.  anni  1597. 

*)  Bartholoraaeides  C.  Gömör  p.  76Ő. 

*)  Ugyanott  p.  144. 

s)  Lehoczky  Steraniat.  II.  p.  129. 


Félegyházy.  140 

a  kort ,  melyben  élt ,  meg  nem  határozván.  Továbbá  Feledy  Benedek 
1382-ben,  fia  Desőnek,  unokája  Lestáknak,  a  Rathold  nemből  ere- 
deztetik ')• 

Bizonyos  az,  hogy  Feledy  János  1505-ben  a  rákosi  országgyű- 
lésen Gömör  vármegye  követe  volt  2).  Nejétől  Derenosényi  Zsófiától 
fia  Eusták,  ki  Hajnácskőt  szerzé,  egy  érdekes  csínyről  lett  hires. 
Ugyanis  a  mohácsi  vész  után  Serkei  várából  kövekkel  és  golyókkal 
megrakott  ládákat  szekérre  rakatván  ,  néhány  czimborával  G  e  d  e  vá- 
rához —  a  Kubinyiak  ősi  fészkéhez  megy  ,  s  ott  azon  ürügy  alatt  kér 
bebocsáttatást ,  hogy  —  mint  állitá  —  a  ládákba  zárt  kincseit  azon 
veszélyes  időkben  e  várba  biztosabb  helyre  elrejtve  megtarthassa.  Mi- 
helyt azonban  a  várkapu  előttök  megnyillott ,  a  várnagyra  és  csekély 
őrizetére  rohantak ,  és  a  várat  Feledy  részére  elfoglalták  ,  mit  a  Ku- 
binyi  család  később  hosszas  perrel  szerzett  vissza  3). 

Eustak-nak  nejétől  Móré  Katalintól  három  gyermeke 
maradt :  M  a  r  g  i  t  Lorántfíy  Kristófné ;  A  n  n  a  előbb  Kornis  Lajosné, 
utóbb  Kislstvánné,  és  Boldizsár,  kinek  magvaszakadt. 

Az  eddigiek  családfai  kimutatása  ez : 

Feledy  János 
(Derencsényi  Zsófia) 


Eusták  1526. 


i ; ~r 1 

Margit  Boldizsár  Anna 

(Lorántfly  Kristóf)  +  (1.  Kornis  Lajos. 

2.  Kis  István) 

Feledy  család  jelenleg  is  él  Gömör  megyében. 

Ettől  valószinüleg  különböző  azon  Feledy  család,  melynek  czi- 
meres  nemes  levelet  Feledy  Miklós  nyert  III.  Károly  királytól 
1718-ban*). 

Czimere  egy  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs ,  melynek  jobb- 
oldali kék  mezejében  zöld  téren  balra  fordulva  daru  áll,  egyik  felemelt 
lábában  kövecset  tartva.  A  baloldali  vörös  mezőben  viz-szintesen  két 
fehér  csikolat  látható,  és  közöltök  három  arany  csillag  ragyog.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronájából  kettős  farkú  oroszlán  nŐl  ki,   első  lábaival 


')  Lehoczky  Stemmat.  II.  p.  129. 

a)  Jászay  Pál :  A  magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  vész  után.  157. 1. 
*)  Genealógia  Familiae  de  Felső-Kubin.  Editiae  2-da.  Pest ,  1824.  p.  43. 
Révay  Ferencz  kir.  helytartó  itélet-levele. 
»)  Collect.  heraldica  Nro  514. 


ÍÖO  Félegyházy  —  Feilner. 

vörös-fehér  zászlót  tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék ,  balról  ezüst- 
vörös *). 

Félegyházy  család.  Régi  kihalt  család  ,  mely  hajdan  Bács 
megyében  tűnt  fel.  Félegyház y  Gáspár  i  447-ben  a  budai  or- 
szággyűlésre Bács  vármegye  egyik,  követe  voit  *). 

Félegyház  y  János  me3ter  királyi  udvarnok  (Magister  Jo- 
hannes  de  Feleghaz  aulicus  regius)  1 478-ban  3). 

Félegyházy  Lukács  (Lucas  de  Feleghaz)  1479-ben  királyi 
ember  a  Marmaros  megyei  Bocskó  és  Lonka  helységben  elkövetett 
ha&lmaskcdások  megvizsgálására  4). 

A  XVI.  században  élt  Félegyházy  Orbán,  kinek  Gencsi 
Dorottyától  gyermekei :  Anna  Battha  Bálintra  1607-ben5);  Katalin 
Bányay  Gergelyné  1648-ban,  és  Tamás,  kinek  fia  Ferenc/-  6). 

Ez  utóbbiak  családfán  igy  állanak  : 

Orbán 

(Gencsi  Bora) 


i , __ t 

Anna  Tamás  Katába 

1607.  (-.—a- — ,         (Bányay  Gergely) 

(Battlia  Bálint)  Ferencz  164g. 


Félegyházy  család  jelenleg  birtokos  Szathmár  megyei  Bati*  hely- 
ségben. 

Felkér  család.  Felkér  György  és  neje  Kovács  Zsuzsa 
és  utódai  L  Leopold  királytól  nyerték  cziroeres  nemes  levelöket '). 

Feli  név  család.  (Feldeggi,  báró).  A  feldeggi  Felíner 
család  Nürnbergből  eredt  Csehországba  8). 

Fellner  András  1792-ben  magyar  nemességet  nyert  9J. 
Czimere  négy  részre  osztott  paizs.  Az  első  és  negyedik  arany  mezőben 
hármas  zöld  halomból  egyfejü  fekete  sas  emelkedik  ki ,  szétterjesztett 
szárnyakkal  A  második  kék  mezőben  zöld  tér  fölött  folyam  hullámzik. 


')  Adami  Scuta  geniii.  tom.  III. 

*)  Kovaeliich  Yestigk  Coraitiorum  apud  Hung.  266—268.  a  többi  követek 
között. 

8)  Gr.  Teleky  Hunyadiak  kora  XiL  köt  77.  1. 

»)  Ugyanott  XIÍ.  köt  111.  lap. 

A)  Moesáry  Nógrád  vánn.  Esmértetése.  I.  köt.  197. 

8.i  Wagner  Mas.  tom,  LXX.  p.;27. 

')  Baranya  várm.  levéltárában  yan  az  eredeti  oklevél. 

")  H  e  1  b  a  c  h :  Adels  Lexieon  I.  3f;6.  Lásd  Gauhe  II.  280. 


Fdsxegby  -  Ftayes.  15Í 

melyből  sziklákra  építve  emelkedik  agy  vörös  fedelű  vár ,  és  magas 
tornyán  félhold  ragyog.  Á  harmadik  mező  ezüst  és  zöld  koczkákkal 
van  ellátva ,  és  közepén  egy  arany  kerek  szemlélhető  A  paizs  fölötti 
sisak  koronájából  két  sas-szárny  között  (melyek  egyike  félig  arany, 
félig  fekete,  a  másik  félig  kék,  félig  ezüst),  egy  fehér  oroszlán  női  ki, 
első  jobb  lábában  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék, 
balról  ezüst-kék  ')• 

Később  e  században  már  a  család  báróságra  emeltetett. 

Valószínűleg  Andrásnak  fia  báró  Fellner  József  1815— 
1830-ban  a  m.  kir.  helytartó  tanácsnál  viselt  hivatalt.  Leánya  Adél 
Almayné.  B.  Fellner  Ferdinánd  cs.  kir.  vadász-ezr.  kapit.  1846. 

Felszeghy  család-  (Kézdi-Almási).  Erdélyi  székely  család. 
Közülök  Felszeghy  György  1787-ben  az  erdélyi  kanczelláriánái  ik- 
tató, 1794.-ben  titkár. 

Felszeghy  Antal  1794-ben  az  erdélyi  kincstárnál  kezdett  hiva- 
taloskodnx.  LajosésFerenez  1846.  tisztek  a  cs.  kir.  hadseregben. 

Felszeghy  család.  (Sz.- Újfalvi).  Erdélyben  Küküllő  me- 
gyében sz.-ujfalvi  Felszeghy  János  a  megyénél  törvényszéki  ülnök 
18í5-ben. 

Felszeghy  család.  (Domáldi).  Doboka  megyében  domáidi 
Felszeghy  Sándor  18Í5 — í  832-ben  szolgabíró2).  -~  Felszeghy 
Károly  és  Sámuel  ugyanott  2847-ben  alszolgabirák. 

Fenessy  család.  E  családból  Fenessy  György  előbb  Csa- 
nádi, 1687-től  egri  püspök  volt.  Meghalt  Jászon  1699-ki  mart.  5-én  3). 

Fényes  család.  Lakhelye  Bihar,  Szabolcs  és  Szathmár  vár- 
megye. 

Fénye3  István  1667-ben  Debreczen  város  jegyzője  4). 

Szathmár  megyében  birtokos  a  család  Endréden ,  Dengelegen 
stb.  5).  Fényes  Jáno3  1840-ben  Szathmár  megye  alügyésze. 

A  Bihar  megyei  ágnak  egyik  jeles  tagja  Féuyes  Elek  a  jeles 
statistikus  és  gazdászati  iró ,  több  munka  szerzője ,  ro.  akadémiai  tag, 
született  Csokajon  1807-ben  6). 


')  Adami  Scuta  geatil.  tom.  IIL 

2)  Hodor  Doboka  várni.  468.  és  az  1815-ki  Schemai.  Transylv. 
.   3)  Ambrosovszky  M.  Comp.  Chronologia   Hung.  ín  Appendie  pag".  73. 
A  „Corpus  J-uns"-'ban  Fényes  y-nek  iraiiik. 

*)  Midőn  Erdőd  János  bíróval  Hády  bízonyitvásiyát aláírják. 

5)  Szírmay:  Szathmár  várm.  II.  30.  31. 

ej  Lásd  Életrajzát  Ujabb  Ismeret- tar  Ili.  249. 1. 


153 


Ferber  —  Ferberth. 


Ferber  család.  (Pinkafői).  Vas  megyei  eredetű  nemes  csa- 
lád. 1672-ben  Ferber  János  Pinkafőn  várcs  biraja.  Előne ve  szárma- 
zása helyére  vonatkozik.  Nevezett  Jánostól  a  családfa  következőleg  jő 
le  korunkra : 


Alajos 
szül.  1792.  f  1836. 
(Hikker  Julianna) 


János 

1672. 

Pinkafőn  bíró. 


Gergely 


György 

1690. 

(Mária) 


JánoB 

szül.  1710. 

(Kari ovi ts  N.) 


János 
szül.  1756.  f  1809. 
(Kreutzer  Teréz) 


Anna 

1-1845. 

\1.  Lammer  Ferencz. 

2.  Feicktmayer  János) 


József 
1711. 


Katalin 
(Kántor  József) 


József 
szül.  1830.  mart.  18. 


József 
szül.  1857.  május  26. 


Anna 
(Amtmann  József) 


Teréz 

(topái 

Kalicza  Zsigm.) 


Karolina 

(Beöthy  Zsigm.) 

az  iró. 


A  családfa  végső  nemzedékei  közt  Ferber  József  Pozsonyban 
lakozik. 

A  család  egy  másik  ágához  tartozik  ,  s  talán  a  törzs  Jánosnak 
testvére  azon  Ferber  Mátyás,  kinek  neje  sz.-györgy völgyi  Bakács 
Julián  (előbb  Niczky  Lászlúné)  volt,  s  kitől  gyermekei :  Gábo-r, 
A  utal  és  Teréz  Jordán  Ferenczné  *). 

Ferberth  család.  Ferberth  János  és  Ferencz  1 744-ben 
Mária  Terézia  király  asszony  által  nemesitettek  meg  ?). 

Czimerök  egy  jobbról  balra  rézsútosan  levonuló  kék  csikolat  ál- 
tal, melyen  három  arany  csillag  fénylik  ,  kétfelé  osztott  paizs ,  a  felső 
háromszögű  ezüst  mezőben  a  paizs  szögletéből  lefüggő  három  zöld 
makk  (trophilus)  látszik  ,  átellenében  a  csikolat  alatti  vörös  mezőben 
zöld  térről  szintén  három  makk  emelkedik  föl.    A  paizs  fölötti  sisak 


')  Geneal.  autlient.  Mss.  tom.  1 
')  Collect.  Herald.  Nro  126. 


Ferdényi  —  Ferdinandy.  tSS 

koronájából  két  fekete  sas-szárny  között  oroszlán  női  ki ,  első  lábában 
arany  gyűrűt  tartva  '). 

Ferdényi  család.  (Kabalás-pataki).  Bihar  vármegyének  egyik 
ismertebb  nevű  nemes  családa ,  melynek  tagjai  legtöbbnyire  Bihar  me- 
gye tiszti  karában  vittek  szerepet ,  s  mely  a  Telegd  fölött  fekvő  Ka- 
balás-Patak  helységet  jelenleg  is  birja,  és  onnan  irja  elŐnevét. 

Ferdényi  Ferencz  Bihar  megyének  1739 — 1747-ig  másod, 
1747 — 1752-ig  első  alispánja  volt. 

Egyszersmind  1745-ben  ő  volt  a  Bihar  megyei  fölkelő  nemes  se- 
regnek kapitánya.  Meghalt  1761 -ki  mart.  27-én,  kora  66  évében,  mint 
a  család  birtokában  lévő  életnagyságú  arczképe  alatti  eme  fölirat  tanú- 
sítja: „Spectabilis  ac  Perillustris  Dnus  Franciscus  Ferdényi 
de  Kabalás-Patak  J.  Cottus  Bihar.  Emer.  Ord.  V.  Comes.  Tabulae 
Judriae  Assessor  primar.  ac  Insurgentis  A.  1745.  Comitatus  ejusdem 
Nobilitatis  Supremu9  Capitaneus ,  obiit  M.  Varadini  27  a  Mártii  Anno 
1761.  aetatis  suae  66."  2). 

Ferdényi  Gábor  1757— 1762-ig  másod  alispán  volt.  Ennek  is 
1761-ben  festett  életnagyságú  arczképe  családjánál  megvan. 

Ferdényi  János  1766-ban  főjegyző  ,  1773  -  1778-ig  másod  al- 
ispán ,  a  József  rendszer  alatt  törvényszéki  ülnök  ,  végre  kir.  tanácsos 
és  kir. udvarnok.  Két  neje  volt:  1.  Biró  Judit,  2.  Szent-Iványi Cziczelle. 
Egyiktől  sem  maradván  magzata,  végrendeletileg  örökösévé  rokonát 

Ferdényi  Ferenc zet  tévé ,  ki  a  családot  fen tartá ,  nejétől 
Piacsek  Borbálától  e  század  elején  élő  következő  gyermekei  maradván  : 
József,  Antal,  Jozefa,  Anna  Tokody  Józsefné ,  és  F r a n- 
czis  k  a. 

Ferdinandy  család.  Ferdinandy  Mihály  és  György 
1794-ben  I.  Ferencz  király  által  adott  czimeres  nemes  levél  által  emel- 
tettek a  nemesek  sorába  '"). 

Czimerök  négy  részre  osztott  paizs.  Az  első  és  negyedik  osztály 
ezüst  mezejében  egyfejü  fekete  sas  kiterjesztett  szárnyakkal  látható. 
A  második  és  harmadik  osztály  kék  mezejében  kerekekre  helyezett  álgyu 
előtt  vörösbe  öltözött  magyar  vitéz  áll  kivont  karddal.  A  paizs  fölötti 
sisak  koronájából  két  kiterjesztett  sas  szárny  között  (melyek  egyike 
félig  ezüst,  félig  fekete,  a  másik  félig  vörös ,  félig  arany) ,  egy  vörösbe 


')  Adami  Scuta  gentil.  tom.  III. 

*)  Lásd  Vay  L.  Német  Hivség  340.  836—843.  1.  honnan  ez  adatok. 

8)  Collect.  Herald,  pag.  132. 


154  Ferencz  —  Ferenezy. 

öltözött  magyar  vitéz  emelkedik  ki ,  kivont  kardot  tartva.  Foszladék 
jobbról  ezüst-fekete,  balról  arany-vörös  *). 

Ferdinandy  család  Abauj  megyében  birtokos,  hol  Ferdinandy 
Mihály  1838-ban  megyei  al-adószedŐ ;  F.  B  e  r  t  a  1  a  n  1846-ban  al- 
8zolgabiró. 

Ferencz  család.  (Száldobosi).  Erdélyi  székely  család.  t63ő- 
ben  száldobosi  Ferencz  Pál  Burdócz  követe  2). 

Ferencze  család.  Ferencze  András  1602-ki  april  12-én 
Prágában  kelt  czimeres  nemes  levél  által  II.  Ferdinánd  király  nemesi  t- 
tetett  meg,  és  e  nemes  levél  1603-ban  Vas  megyében  hirdettetett  ki 3). 

Ferenczffy  család.  Ferenczffy  György  1711-ben  nyert 
czimeres  nemes  levelet  *). 

Czimere  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs ;  a  jobboldali  kék  me- 
zőben zöld  téren  hátulsó  lábain  álló  oroszlán  támadó  helyzetben  áll ;  a 
baloldali  vörös  mezőben  egy  dombon  pánczélos  sisakos  vitéz  áll  befelé 
fordulva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáját:  felül  hatszögletű  csillag  ra- 
gyog két  sasszárny  között.  Foszladék  jobbról  arany-kék ,  balról  ezüst- 
vörös. 

Fereiicaüffy  család.  FerenezfTy  András  III.  Károly  ki- 
rálytól 1716-ban  nyert  czimeres  nemes  levelet5).  Czimere :  kék  mező- 
ben zöld  téren  könyöklő  vörösbe  öltözött  férfi-kar  kivont  kardot  villog- 
tatva ,  ugyanaz  látható  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján  is.  Foszladék 
jobbról  arany-kék ,  bak-él  arany-kék  6). 

Feresiczfly  család.  A  fölebbiektől  kétségkívül  különböző 
azon  Ferenczffy  család,  melyből  Ferenczffy  Lőriucz  1 637-ben 
III.  Ferdinánd  alatt  m.  kir.  udvari  kanczellárián  titkár  volt "'). 

Ferenezy  család.  (Csorbái).  Csorbái  Ferenezy  Benedek 
1554-ben  I.  Ferdinánd  királytól  nyerte  nemesítő  adoroánylevelét,  mint 
azt  egyik  ős-unokája  Ferenezy  Péter  Nógrád  megye  előtt  az  1726-ki 
nemesi  vizsgálatkor  kimutatá  ;  ugyanakkor  nagy-atyjáig  következő 
családfáját  mutatván  be  : 


')  Adami  Scuta  gentil.  tom.  III. 

2)  NB.  Székely  Nemzet  Constitutiója  87.  —  K  á  1 1  a  y  :  Saák«ly  nemzet 
eredete  247.  lapján  Ferencz  y-nek  írja. 

3)  Az  eredeti  armalis  levél  Zala  megye  levéltárában  Őriztetik. 
*)  Collecfc.  Herald.  Nro  717. 

5)  Collect.  Herald.  Nro  472. 

6)  Adami  Seuía  gentil.  tom.  líí. 
v)  Számtalan  oklevél  azon  korból. 


Ferenczy  Bálás 


Péter  BálinT* 


Péter 
1726. 


Nógrád  megyében  több  Ferenczy  családot  találunk ,  a  nélkül 
hogy  mindnek  e  családból  származását  vitathatnék.  Így  a  nemesi  laj- 
stromok nyomán  találjuk. 

1 755-ben  Ferenczy  Lászlót  és  Jánost* 

1770-ben  Ferenczy  Imrét,  ki  SzöllŐsün  lakott. 

1792— 1809-ig  Ferenczy  Dánielt  és  Pált  Losonczon  neme- 
seknek ismerve. 

1 8 1 2 — 1 827-ben  F.  J  á  n  o  s  t  Losonczon. 

1 827-ben  F.  8  á  m  u  e  1 1  Szécsényben ,  Jánost  Sz.-Iványon. 

F.  András  1732-ben  Szécsényben  lakott,  neje  Goldperger  Zsu- 
zsanna 1779-ben  latholizált,  fiai  Pál,  kiLóczban  kelt  egybe  1770-ben 
Rigó  Rozáliával,  cs  Mihály  szül.  Szécsényben  1773-ban. 

Ferenczy  családi.  E  család  alapitója  Ferenczy  Péter, 
és  Albert  1608-ban  II.  Mátyás  királytól  nyertek  czimeres  nemes 
levelet *). 

Fereiicay  család.  E  család  alapítója  Ferenczy  István, 
ki  saját,  és  neje  Che  Anna  részére ,  ugy  leányaik  Katalin,  Ilona, 
nemkülönben  testvére  Ferenczy  Gábor  és  ennek  neje  Kapros  Ilona 
részére  is  II.  Ferdinánd  királytól  Bécsben  1628-ki  octob.  6-án  kelt  czi- 
meres nemes  levelet  nyert,  és  azt  Abauj  vármegyének  Göncz  városá- 
ban 1629-ben  Invooavit  vasárnap  után  legközelebbi  szombaton  ki- 
hirdetteté. 

1724-ben,  és  1727-ki  július  10-én  Töke-Terebesen  tartott  köz- 
gyűlésből kapott  Ferenczy  István  és  Gergely  nemességéről  el- 
ismerő bizonyítványt.  —  Egy  Erdő  Bényen  1724-ki  május  10-én  Fo- 
garassy  István  Zemplin  megyei  főszolgabíró ,  és  Bölcskey  Péter  esküdt 
által  tett  tanuvallatás  szerint  Ferenczy  Istvánnak  atyja  F.  János  volt. 

Zemplin  megyében  F. Ferencz  1680-ban Tökölypárti  hadnagy 
volt2).  F.János  1752-ben  Vámosujfalván  jegyző3),  kit  egy  jeles 
költőnk  is  megénekelt. 


-1.)  .'Hiteles  másolat  után. 

2)  Szirmay  C.  Zemplin  noi  top.  149. 

8)  Ugyanott  47. 


156  Ferenezy 

Ferenezy  család  e  század  elején  biítokos  Zemplin  megyében 
Megyaszón1).  1 730-ban  birtak  Kis-  és  N a g y-R ozvágyon2). 

Ferenezy  család.  Czimere  :  kék  mezőben  farkas  szájában 
egy  bárányt  tartva ;  fölötte  három  csillag  ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronájából  szintén  farkas  emelkedik ,  fogai  közt  a  megtépett  bárányt, 
első  jobb  lábával  pedig  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüst- vörös. 

Ferenezy  család.  Ismert  törzse  Ferenezy  Ferenoz,  ki 
Nyáry  Erzsét,  Jósa  Miklós  özvegyét  vévén  nőül,  1701-ki  június  16-án 
osztozott  meg  neje  utáni  mostoha  gyermekeivel.  Tőle  egy  perbeli  c  a- 
ládfa  szerint  ivadéka  következőleg  származott  le : 

Ferencz 

1701. 

(Nyáry  Erzse) 


Antal 

r— ————— —————— ^ 1 

László  István 


i *- 


Mária  Magdolna  István        Pál       Antal      Borbála 

(Farkas  Pál) 

Ferenezy  család.  (Vizkelethi).  Eredetileg  Nyitra  megyei 
család,  mely  törzs-őseül  igényli  azon  vizkelethi  Ferenezy  V  i  n  c  z  é  t, 
ki  1414-ben  Zsigmond  királytól  uj  adomány-levelet  nyert  3) ,  s  kitől  a 
Vizkelethy  (lásd  ezt)  és  Ferenezy  családok  á  1 1  i t ó  1  a g  mint 
közös  törzsből  erednek. 

Czimere :  a  paizs  mezejében  koronán  könyöklő  kar,  kivont  kardot 
tartva,  ugyanaz  látszik  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján  is. 

A  szóban  lévő  Ferenezy  család  megtartva  a  Ferenezy 
nevet,  különféle  viszontagságok  között  sarjadzott  le  a  XVI.  század  első 
feléig,  midőn  1645-dik  táján  Ferenezy  Miklós  Ujváry  Máriának 
férje  tűnik  fel ,  mint  a  máig  élő  családnak  közös  törzse;  tőle  kezdve  a 
családfa  4)  következő : 


*)  Szinnay  C.  Zemplin  not.  top.  230. 
2)  Ugyanott  329. 

8)  Makay  és  geleji  Makay  Antal  beszterczei  püspöknek  1820-ki  jun.  15-én 
kelt  bizonyítványa  aiapjáu. 

*)  Ferenezy  Imre  Kázmér  nr  szíves  közlése  szerint 


Ferenczy. 


15? 


Fcrenczy  Miklós 

1645. 
(Ujváry  Mária) 

ii  i  i        A 

litván  1670. 


János 

(Lestyánszky  N.) 

i *~    ■        '     i 

I.  Imre 

(Huberth  Mária) 


II.  Imre 

Heves  várm. 

fö- adószedő. 

(Subich  Róza) 


Klára         Mária        József      Franeziska  Mihály  *) 

(Bogyó      (Balogh  (Bogyóné)  szül.  1733. 

János)      Sándor)  (Ordódy  Franeziska) 


Imre-Károly 

szül.  1769. 

1 1813. 

(Pauer  Adél) 


Mária-      Anna    Rozália 
Jozefa   (Kállay)  hajad. 
(f.-büki        f    '         f 
Nagy 
Antal) 


Károly      Franeziska        Angelika 
(Juhász     (hajadon)      (Szulovszky) 
Anna) 


Eugen 
szül.  1818. 

ügyvéd 
bir  Pannon. 


N. 
(leány) 


*^— - 


István 
+  1843.  táján. 
(Gothard  N.) 


Imre 
(Letenyey 

Franeziska) 

— — « , 

Két  fin 
Nyitra  várm. 


Anna  Franeziska 

(Pala)    (Novohradszky) 


N.  (  N.  .Isabella       N. 

fPopovits)    (Cyro)     (Énekesnó) 


Imre-Kázmér  Miksa-Jáncs      Cziczelle      Zsófia  Emilia 

szül.  1799.  szül.  1803.      szül.  1800.    sz.  1802.  sz.  1804. 

jun.  15.  Pesten.  f  1839.      (Boross  Ján)  f  1829. 

(Herfner  Teréz)  orvos  Czegléden. 


Karolina 

szül.  1798. 

(Pósa  István) 


i 


Ferencz  Xav. 

szül.  1826. 

cs.  kir.  tollnok 

Halason.  Nős. 


Teréz  Mária 

szül.  1829.       szül.  1831. 
f  (Wukovajáez 

Péter) 


Szidónia 
szül.  1834. 


*)  Ezeknek  testvéreik  még:  Anna  Koncsek  Iatvánné,  Bor« 
bála  Pálya  Tamásné ,  Judit  Hamar  Jánosné ,  Teréz  Bogyó  Al- 
bertné. 


Í58  Feressczy. 

A  törzs  kis  unokájának  L  Imrének  Huberth  Máriától  három 
lia  és  hét  leánya  volt ,  kik  mindnyájan  a  családfára  el  nem  fórvén, 
alatta  csillagjegy  alatt  olvashatók.  Nevezett  1.  Imrének  három  fia,  úgy- 
mint :  II.  I  m  re ,  J  ó  z  3  e  f  és  Mihály  1 754-ki  sept.  5-én  gr.  Csáky 
Miklós  prímástól  Nyifcra  megyei  Pan  helységben  érseki  adományban 
nyertek  birtokrészt ,  melyből  részét  II.  Imre  Pest  megyei  Bugyi 
helységbeli  részeért  cserélvén  el ,  ez  utóbbit  fia  Kázmér  huszonkét 
évre  zálogitá  el. 

József  négy  gyermeket  nemze ;  kjözülök  Imre  Leíenyey  Fran- 
eziskát  birá  nőül,  ki  utóbb  Jelenffyhez ,  s  végre  Kovácshoz  ment  nőül. 
Ettől  két  6a  Nyitra  megyében  N.-Szőllősön  tartja  lakhelyét.  —  István- 
nak ,  ki  1843.  táján  halt  meg ,  Gothard  leánytól  négy  leánya  maradt, 
köztök  I  s  a  b  e  1 1  a  Erdélyben  jeles  énekesnő. 

M  i  h  á  1  y  u  a  k  ágin,  ki  1733-ban  született ,  és  Ordódy  Franczis- 
kát  birta  nőül,  Károly  fiától  uuokája  Eugen  szül.  1818-ban,  ügyvéd, 
bir  Panon. 

II.  lm  re  Nyitra  megyéből  Heves  vármegyébe  szakadt,  hol  a  me- 
gyénél fő-adószedc  volt.  Nejétől  nagy-koioni  Subich  ?j  Rozáliától  négy 
gyermeke  maradt:  1.  Mária-Jozefa  fehő-büki  Nagy  Antalné, 
2.  Anna  Kállayné,  3.  Rozália  ki  Nagy-Kallóban  halt  meg;  és 
4.  fia  I  m  r  e-K  á  r  o  1  y ,  ki  Nyitra  megyei  Nagy-Szőllőson  született 
1769-ki  május  26-án.  Pestre  telepedvén  le ,  királyi  ügyész  volt,  és  a 
gazdag  Pauer  Adélt  (szül.  1773.  f  1835.)  vévé  nőül.  Meghalt  1813-ki 
január  15-én,  hagyván  maga  után  a  táblázaton  látható  hat  gyermeket, 
kik  közül  Karolina  óvári  —  budetini  s  sz.-király  szabadjai  Pósa 
Istvánné. 

Imre-Kázmér  (ÍI.  Imrének  fia)  szül.  Pesten  1799-ki  június 
15-én;  a  hivatalos  pályára  lépvén ,  a  m.  kir.  udvari  kamara  számvevői 
hivatalánál  számjegyző  a  legujabbi  időkig ,  a  midőn  hosszas  szol- 
gálatának és  érdemeinek  tekintetbe  vételével  évdij  mellett  nyugalomba 
helyeztetett  Családja  nemessége  több  izén  elmulasztott  kihirdetések 
miatt  kétség  alá  jővén ,  ő  —  mint  családának  egyik  legfáradhatlauabb 
s  tevékeny  buzgó  tagja  —  családja  ezen  kiváltságos  voltat  1841-ben 
Pest  megye  előtt  hosszas  per  utján  bemutatván  ,  kétségtelen  nemessé- 
géről bizonyítványt  nyert  2)  ,  mely  által  családja  tiszteletét  és  elisme- 
rését érdemíette  ki. 


*)  A  Ferenczy  család  e  nagy-koloni  Subich  családot  a  Zrínyi  család  Subich 
nevíi  őseivel  közíte  eredetűnek  hiszi,  —  én  okadatolhatasát  nem  ismerem. 
2)  Pest  vármegye  jegyzőkönyve  3909  szám  alatt. 


Ftrencty.  159 

Ferenczy  csaiád.  (Bodoki).  Erdélynek  több  Ferenczy 
nevű  családa  van  ;  köztök -legkiemelkedettebb  ez ,  és  a  p  a  í  a  k  í'a  l  v i. 

A  bodoki  Peren czyek  eredetileg  háromszéki  székely  csa- 
lád. E  székben  fekszik  az  előnevet  adó  Bodok  helység  is. 

A  család  a  nemzeti  fejedelmek  korában  tűnik  föl ,  egyelőre  mint 
háromszéki  hivatalnokok. 

Bodoki  Ferenczy  János  1661-ben  Sepsi  szék  ülnöke  volt 1). 

Később  a  család  néhány  ága  küljebb  is  terjedt,  legkivált  Déz8 
vidékére. 

Közülök  bodoki  Ferenczy  Károly  1815  —  18 1 8~ban  Dézs  város 
assessora  (ülnöke). 

József  ugyanott  1815-ben  allodialis  perceptor. 

Ifjabb  Károly  1847-ben  Dézs  város  jegyzője. 

Mihály  1846-ban  cs.  kir.  kapitány  a  17.  sz.  határőr  gyalog 
ezrednél. 

László  a  kiíÜMŐ  gazdász ,  jelenleg  Magyarországon  Nógrád 
megyében  a  nagyoroszi  uradalom  felügyelője. 

Ferenczy  család.  (Patakfalvi).  Szintén  székely  család  Ud- 
varhelyszékben, hol  Pataki  alva  fekszik. 

Szerepök  saját  székükben  a  XVII.  század  közepén  kezdődik ,  mi- 
dőn Ferenczy  István  165 l-ben  Udvarhelyszék  alkiráíybirája volt. 

Patakfalvi  FerenczyGyörgy  hasonlóan  ott  1679-ben  viselte 
az  alkirálybirói  hivatalt  2). 

Másik  György  1794-ben  ugyanazon  .szék  főjegyzője,  s  tán 
ugyan  ő  még  18 15-ben  is  azon  szék  ülnöke. 

József  18 1 5-ben  Udvarhelyszék  ülnöke. 

István  hasonlóan  1 8 15-ben  udvarhe ly széki  ülnök  ,  és  reform, 
egyház  kerüL  gondnok. 

György  1847-ben  kir.  pénztárnok. 

Miklós  1847-ben  árvaszéki  ülnök,  és  rectif.  biztos. 

Pál  1847-ben  dulló,  mindnyájan  Udvarhelyszékben. 

Ferenczy  család.  (Harasztkeréki).  Erdély  családa.  Kőzülök 
Mózses  koíosvári  tanácsülnök  1815-ben.  Elek  M.« Vásárhely  városi 
tanácsülnök.  József  erdélyi  kaoczelláriai  jegyző. 

Károly  cs.  kir.  m.  gyalog  ezredbeli  kapitány ,  mindnyájan 
1847-ben. 

Ugyanakkor  Mózses  szállásmester  Kolosvárott. 

"}  Kálíay :  Székely  neinz.  247.  lap. 
2)  Ugyaaott  247. 1. 


160  Ferencsy  —  Festetteh. 

Ferenczy  család.  (N.-Váradi).  Valószínűleg  Magyarország- 
ból költözött  Erdélybe,  hol  Sámuel  1794-ben  Torda  vármegye  al- 
szolgabirája. 

János  1847-ben  Torda  város  ülnöke. 

Ferenczy  család.  (Medeséri).  Erdély  családa.  Medeséri 
Ferenczy  András  1794-ben  kanonok  és  maros  vásárhelyi  iskolai 
igazgató. 

István  1815-ben  a  királyi  ügy  igazgatóságnál  lajstromozó. 


Ezeken  kivül  még  egy  csomó  Ferenczy  család  létez  Erdély 
földön ,  mint : 

TekerőpatakiFerencz  család,  melyből  J  ó  z  s  e  f  1815- 
ben  B.-Szolnok  vármegye  alszolgabirája. 

A  benesi  Ferenczyek  közül  József  1847-ben  Dézsen 
senator. 

Az  a.-j  á  r  a  i  Ferenczy  családból  Dávid  Abrudbányán  sze- 
gények ügyvéde  ;  M  ó  z  s  e  s  a  tartományi  számvevőségnél  hivatalnok 
1847-ben. 

A  mádé  falvi  Ferenczy  családból  Ferencz  1847-ben 
erdélyi  kanczelláriai  fogalmazó. 

A  m.-igeni  Ferenczyek  közül  Sámuel  1847-ben  Kolos 
vármegye  aljegyzője  stb. 

Festetich  család.  (Tolnai ,  gróf).  Elől  csillogó  nevű  család, 
mely  hazánknak  Festetich  Györgyöt  adá.  Sarjadéka  a  turopolyai 
Ferstetich  családnak,  mely  II.  Mátyás  királytól  kapta  nemesi  czi- 
merlevelét *). 

Ismert  törzse  a  családnak  Festetich  János,  ki  Szakmárdy  Ka- 
tától két  fiat  nemzett :  I.  Pált  és  Istvánt,  az  1640-ben  élőket,  kik 
Horvátországban  gróf  Batthyány  Ádám  bán  udvarnokai  voltak ,  és 
Czelint  és  Pogancsecz-et  bírtak  3).  Közülök 

I.  P  á  1  nőül  vévén  Bornemisza  8)  Györgynek  Ztharinkovics  Ka- 


*)  Döbrentey  Gábor  „Berzsenyi    Dániel    Összes   műve  i"-ben 
Budán  1842.  4-rét  93.  lap. 

2)  Lelioczky  Stemniat.  II.  p.  129. 

8)  E  Bornemisza  „H  i  s  t.  H  e  r  a  Idi  s  c  he  s  Handbueh"  s.  208.  és 
ScbÖnfeld  :  „A  del  s-S  eh  e  m  a  í i  s  m  us"  I.  205.  de  K  ászon  iratik  ,  bizo- 
nyosan hibásan;  mivel  az  erdélyi  kászoni  báró  Bornemisza  család  még  ekkor 
Bornemisz  a-nak  nem  neveztetett,  és  ebből  nem  is  eredt  F.  Pál  neje  ;  hanem 
a  Tholnai  Bornemisza  családból.  L.  erről  oki.  Teleky  Hunyadiak  kora 
XII.  166. 


Festellch. 


m 


talmtól  született  leányát  BornemiszaErzsét,  ezzel  öröklé  Tolna 
mezővárost,  (melyről  a  család  előneve) ,  Lovász  Patonát,  Szécsént, 
Baltavárt  stb.  Nejétől  egyetlen  fia  maradt 

II.  Pál,  ki  ns.  Fitter  Jánosnak  Bucsány  Zsuzsannától  született 
leányát FitterErzsét vette  nőül >),  kitől  nemzett  három  fia  Ferenc z 
József  és   Kristóf  .  * 

a  családot  tovább  ter- 
jesztek, és  mindinkább 
fölebb  emelték. 

A  család  ősi  ne- 
mesi czimere :  a  paizs 
kék  mezejében  egy  ko- 
ronán hátulsó  lábaikon 
szemközt  álló  két  orosz- 
lán, első  jobb  lábaikban 
kivont  kardot  tartva  A 
paizs  fölötti  sisak  koro- 
náján egy  lábában  go- 
lyót tartó  daru  áll.  Fosz- 
ladék  jobbról  arany-kék, 
balról  ezüst-vörös.  A 
grófi  diplomában  e  czi- 
mer     bővülést     nyert  : 

ugyanis  a  paizs  fölé  he-    ^     ^  ,«»».▼  >»^  ^* 

lyezett  grófi  koronán  há-  ^**tís»  ^-tsT  <>45íw^1  ir^/ 
rom  koronás  sisak  áll .  a  jobboldalinak  koronájából  egy  vörös  zászló- 
nyél, egy  kard,  egy  aranynyal  szegélyzett  zöld  zászló  hold  és  csillaggal, 
és  egy  vörös,  egy  kék  zászló  nyúlik  föl.  A  középső  sisak  koronáján  a 
daru  áll.  A  baloldali  sisak  koronájából  balra  nézve  egy  arany  sörényű 
egyszarvú  női  ki.  A  paizst  telamonok  gyanánt  két  vad  ember  tartja, 
egyik  kezével  mindenik  egy  nagy  botra  támaszkodik.  —  E  grófi  czi- 
mert  mutatja  itt  a  metszvény  is. 

A  család  leszármazási  táblája  I.  Jánostól  kezdve  egyik  ágon  mai 
napig  igy  terjed  le : 


')  Egy  helyen  II.  Pál  nejéül  Toldy  Annát  is  találom. 


11 


162 


Festetivh. 


Festeti  eh  János 
(Szakmárdy  Kata) 


I.  Pál 

1640. 

(Bornemisza  Erzse) 

ii.  PáT 

(Fitter  Erzse) 


István 

1640. 

t 


Ferencz 

kapitány 

a  Darmstadt- 

ezredben. 


I.  József 

szül.  1694. 

tábornagy. 

1749.  gróf. 

(Sz.-gyórgyi 

Horváth  Erzse) 


Mária 
(Meszlényi  János) 


Kristóf 

septemvir. 

(Szegedy  Judit) 


III.  Pál 

sz.  1725.  f  1782 
(b.  Stillfried 
Erzse) 
f 


Károly 
gróf. 


Victoria 


II.  József 
L,  11.  fővon. 


Ignácz 

XL  II  fővon. 

Péter        2.  ág. 


Ferencz 


IV.  Pál 

kamarai  al-elnök, 

főispán. 

1770.  gróf. 

(Bossányi  Júlia) 

f  1805. 


Lajos 
alispán. 

, r, , 

Kristóf 
.     1790. 


György      J&noc    József 
szül.  1754. 

1 1819. 

a  Georgicon 

alapítója. 

(Saller  Judit) 

i *-  ■> 

László 

fl846. 

(herczeg  Hohenzollena 

Hechingen  Jozefin) 


Imre  Júlia  Erzse  Anna 

cs.  kir.  kam.     (gróf      (gr.  Esterházy  (b.  Révay 
Széchenyi         Károly)  Pál) 

Ferencz) 


Ilona 

szül.  1812. 

(1.  gr.  Würtemberg 

Sándor. 

2.  b,  Bourget) 


Tassiló 

szül.  1813. 

cs.  kir. 

huszár -ezredes. 


György 

szül.  1815. 

cs.  kir.  alezredes. 

(gr.  Erdődy  Eugénia) 


Lajos 

szül.  1823. 

C3.  kir.  hadnagy 


Tassiló 
szül.  1850. 


JeuS 

szül.  1852. 


Georgina 
«züL  1856. 


Pál 
szül.  1858. 


I.  fővonal. 
1.  ágazat. 

A  családfán  —  mint  látjuk  és  emiitők  —  II.  P  á  1  n  a  k  három 
fia  terjeszté  tovább  a  családot. 

I.  József  született  1694-ben.  Mint  jeles  tábornok  174í-ben  a 
porosz  háborúban  Mária  Terézia  fŐhadvezéri  helyettessé  neveztetett. 
Olmütznél  Lothringi  Károly  táborához  csatlakozott,  s  jelen  volt  a 
Czaslav  melletti  ütközetben  május  17-én.    A  következő  évben  Prága 


Fesletlch.  163 

alatt  táborozott,  és  a  város  keleti  részét  ostromlotta.  1744-ben  hor- 
vátokból ,  határőrökből  és  huszárokból  álló ,  összesen  hat  ezernyi  sere- 
gével a  poroszokat  Beraunnál  ütközetre  kényszeritvén,  megverte.  Prága 
megvétele  után  apró  csatározásokkal  nyugtalanitá  a  porosz  tábort ,  s 
benne  sok  kárt  okozott.  1745-ben  FelsŐ-Szileziában  volt  téli  szálláson,  és 
ez  alatt  is  Esterházy, Draskovich,  Káinoki  és  Erdődy  vitéz-társaival  szün- 
telen apró  csatázásokat  folytattak  ,  többnyire  kedvező  szerencsével,  és 
Kosel  várát  elfoglalták.  1749-ben  grófi  rangra  emeltetett  *>,  Nejétől 
Szentgyörgyi  Horváth  Erzsébettől  gyermekei:  III.  Pál,  Károly  és 
V  i  c  t  c  r  i  a. 

III.  Pál  1751-ben  Sopron  megyei  követ3).  1760-ban  a  m.  kir. 
udv.  kanczellárián  tanácsos.  Testvére  Károly  grófion.  Utódaiknak 
nemzékrende  alább  következik. 

I.  Kristóf  1722 — 1729-ben  Somogy  megye  országgyűlési  kö- 
vete; később  (1760-ban)  aranysarkantyús  vitéz,  cs.  kir.  tanácsos  és 
eeptemvir.  Nejétől  Mezőszegedy  Szegedy  Judittól  fiai  IV.  Pál  és 
Lajos  az  alispán,  kinek  fiai  Kristóf  és  Antal.  I.  Kristófnak 
leányai  még  :  K  a  t  a  Zarkané  ,  B  o  r  a  Vrancsicsné ,  Julianna  Vé- 
cseyné ,  Teréz  Hunyady  Elekné. 

IV.  Pál  született  1725-ki  nov.  11-én.  A  m.  kir.  kincstár  al- 
elnöke*), és  1777-ben  Baranya  megye  főispánja  volt.  1770-ben  ága- 
zatának grófi  rangot  szerze;  meghalt  1782-ki  sept.  10-én.  Nejétől 
nagybossányi  Bossányi  Júliától  több  gyermeke  maradt.  Közülök  Imre 
cs.  kir.  kamarás  az  1807-ki  országgyűlésen  határszéli  or3zágos  választ- 
mány tagja. 

I.  György  szül.  1754-ki  január  l-jén,  e  század  elején  ország  - 
nagyaink  egyik  legérdemesb  férfia.  Hazafias,  az  uralkodó  iránti  hűség- 
gel megférő  de  félreértett  nézetei ,  indítványai  36  éves  korában  a  ka- 
tonai pályától  keszthelyi  magányába  vonák  a  jeles  férfiút ,  hol  a  még 
nagyatyja  által  tervbe  vett  családi  majorátus  megalapításán ,  gazda- 
sága rendbehozásán  munkálkodott ,  és  a  hazai  gazdászat  czélszerű  elő- 
mozdítása tekintetéből  1798-ban  Keszthelyen  gazdasági  iskolát  (Geor- 
gicont)  alapita ,  melyben  azon  évi  novemb.  l-jén  kezdettek  meg  az  elő- 
adások. 1801-ben  a  keszthelyi  kis  Gymnasiumot  öt  osztályzatúvá 
emelteté,  benne  nemes  ifjak  számára  Convictust  alapita.  Neki  köszönék 


*)  Hisi  Herald.  Handbuch.  209. 
')  Ugyanott. 
•)  Lehoczky  Stemmat.  I. 
k)  Döbrentei  iá.  h. 

11* 


164  Festetlcti. 

emeltetésüket  a  három  osztályú  elemi  tanoda ,  polgári  és  rajz-iskola, 
képezde  és  kórház.  1802-ben  negyven  ezer  forint  tőkér  ajánlott  fel  ') 
a  hazának ,  hogy  annak  ötös  kamatából  három  magyar  nemes  ifjú  a 
bécsi  mérnöki  kar  iskolájában  a  hadi  tudományokban  nyerjen  kiképez* 
tetést.  1808-ban  a  keszthelyi  Convictust  Sopronba  tévé  át.  1817-től 
kezdve  évenkint  a  .király  nevenapján  nemzeti  ünnepet  rendeze,  hol 
többi  közt  a  jelesb  magyar  irók  emlékfa-ültetéssel  és  tisztelet-dijakkal 
örvendeztettek  meg  *).  És  mint  átalában  minden  jónak ,  ugy  a  hazai 
tudományosságnak  egyik  fő-pártolója,  előmozdítója  volt,  és  —  mint 
okszerű  gazdálkodása  által,  továbbá  mint  raajoresco,  és  mint  neje 
jakabházi  Saller  Judit  után  e  kihalt  család  egyetlen  örököse  hazánk 
egyik  legdúsabb  mágnása  lévén  —  annyit  tett,  hogy  polgártársai  *rök 
emlékezetét  méltán  kiérdemlé.  Meghalt  mint  val.  belső  titk.  tanácsos, 
és  a  göttingeni  tud.  társ.  lev.  tagja  1819-ki  april  2-án  3).  Fiában 

Lászlóban  a  Georgicon  atyja  szellemét  örökölte.  Ez  a  Ludo 
viceára  előbb  ötezer,  majd  harminczhét ezer  ötszáz  forintot  ajánlott  *). 
Meghalt  1846-ban.  Neje  herezeg  Hohenzollern-Heckingen  Jozefina 
csillagkeresztes  és  palota-hölgy  meghalt  1856  ki  martius  27-én  ,  kora 
61-dik  évében.  Három  fia  közül,  kik  mind  katonai  pályán  állnak  — 
mint  a  családfa  mutatja  —  Györgynek  vannak  gyermekei. 

2.  ágazat. 

Ez  ág  I.  György  testvéreinek  egyikétől  szakad  le ,  és  ily  család- 
fát képez : 

Gr.  Miklós 

C3.  kir.  kam.  és  kapit. 

f  1857. 

(1.  gr.  Lamberg  Mária,   f-  1820. 

2.  b.  Wolkensperg  Victoria) 


Krisztina  Gejza  Gizella 

szül.  1818.  szül.  1819.  szül.  1820. 

(b.  Trauttenberg  Frigyes)  (b.  Ludwigsdorf  Károly) 

Miklósnak  nővére   Borbála  csillagkeresztes  hölgy,    1819-től 
gr.  Hadik  Vilmos  özvegye,  meghalt  1857-ki  october  18-án. 


*)  1802-ki  4.  törv.  ez. 

»)  Lásd  Tudományos  gyűjt.  18l7-ki  folyam.  III.  köt  76  -80. 1.  és  1818-ki 
évfolyam.  III.  118.  lap. 

■)  Dóbrentey  id.  h. 

»)  1808-ki  7-dik ,  és  1836-ki  39-dik  törv.  ez. 


Festotich. 


105 


3.  ágazat.  (Déghi  ág). 

Ez  ágazat  IV.  Pál  testvérétől  Lajosnak  egyik  fiától  jő  le. 

Festetich  Ágoston  1 857-ben  Sámuel  ésDienes  testvérei- 
vel és  ezeknek  utódaival  osztrák  birodalmi  grófságra  emeltettek. 
Családfai  kimutatások  ez : 


Antal. 


Ágoston 
szül.  1805.  jan.  19. 

cs  kir.  kam. 
(gr.  Almásy  Adél) 

Karolina         Pál         Andor 
sz.  1838.     sz.  1841.    sz.  1843. 


II.  Kristóf    ki  az  I.  táblán. 


Sámuel  Antónia  Dienes 

azül.  1806.     (gr.  Barkóczy    azül.  1813. 
ca.  kir.  karc.  János)        cs.  kir.  kam. 

(gr.  Raczinízka  (gr.  Zichy  Karolina) 

Wanda.  f  1845 )     r 


Kálmán 
sz.  1847. 


Vilmos 
sz.  1848. 


Mária 
sz.  1850. 


Anna 
szül.  1843. 


Imre 
szül.  1844. 


Wanda 
szül.  1845. 


Agostona  déghi,  böhönyei,  turbali  és  gálospetri,  —  Sámuel 
a  csertői  és  harsághi ,  —  Dienes  a  toponári ,  gyöngyösi ,  hajmási  és 
bogáthi  urodalniakat  bírják. 


II.  fővonal 

1.  ágazat. 

Ez  ágazat  III.  Pálnak  II.  József  nevű  fiától  származik,  ki- 
nek első  nejétől  utódait  e  táblázat  mutatja : 

József    lúd  1.  tábla*. 


Károly 

szül.  1784. 

cs.  kir.  kam.  és  kapit. 

(gr.  Sermage  Francziska) 


Zsigmond  szül.  1821. 
cs-  kir.  kam.  és  kapit 


József-Albert 

szül.  1786. 

val.  b.  titk.  tan. 

s  nádori  fö-udvarm. 

(gróf  Sándor 

Vilhelmina) 


Janka 
szül.  1800, 
(b.  Mikos) 


Alberti  na 

szül.  1825. 

csill.-ker.  hölgy. 

(gr.  Beckers  Alfréd) 


Róza 

szül.  1827. 

csill.-ker. 

és  p.-h. 

(gr.  Almásy 

Móricz) 


Erzse  Mária        Júlia  Gábor 

szül.  1832.         sz.  1833.    sz.  1835.  sz.  1837. 

csill.-ker.  (b.  Kaiserstein  cs.  kir. 

és  udv.  h.  Károly)  fóhadn. 


A  családfa  élén  álló  Józsefnek  két  neje  volt;   leánya  Janka 
második  nejétői  vizeki  Tallián  Jankától  született. 


166  Fwtf  Heh  -  FMtti. 

Ugyanazon  ágazaton  gróf  Festetich  L  e  ó  a  nemzeti  szinházi  volt 
intendáns,  kinek  nejétől  báró  Kray  Borbálától  gyermekei :  l.  Béla, 
2.  F a n n y  gr.  Zichy  Miklósné,  3.  Isabella  Ürményiné,  4.  Gr y u  1  a. 

Végre  ez  ág  kiegészítő  neiuzékrendét  mutatja  s  következő  táblá- 
zat is  : 

N. 

, « , 

Gr.  Ernest              Rudolf  Sándor  Mathild               Benno 

szül.  1800.  szül.  1802.  f  1851.  szül.  1805.  szül.  1810.         szül.  1812. 

f  1850.  (Ceindery  Juiia)  cs.  kir.  kara.  (Friderici  (Földváry  Erzse) 

(b.  Kotz  i T~*~, '  (b.  Porberg  Hermán  f) 

Janka)  L,á?]!L  Jozefine)  ] 

szül.  1835.  '         i  '  .     -/>  ■  [ 

cs.  kir.  hadn.  Alfons     Gyula     Béla    Gábor 


Adél  Károly         Mathild         Mária 

szül.  1833.    szül.  1836.    szül.  1838.    szül.  1839. 
hadnagy. 


„_A_- 


Janka  Ernesztjna  Venozel  Aglája 

szül.  1830.       szül.  1831.         szül.  1836.     szül.  1840. 
(Ii,  Anertperg 
Károly) 

2.  ágazat. 
Ez  ágazat  I.  József  unokájától  Ignácztól  sarjadzik  le  követ- 
kezőleg : 

Igoácz 

f  1826. 

(gr.  Batthyány  Franoziska 

f  1845.) 

Vincze              Sándor        Karolina  Teréz               Adél  Amália*) 

cs.  kir.  kam.     cs.  k.  kam.     .gr.  Seldern  (gr.  Nákó  (b.  Montbach  (gr.  Mire- 

(b.  W«nkheim    (b.  Véesey        János  Sándor           Frigyes)  mont 

Franoziska)        Constan.)      f  1854.)  f!848)  Ressequier) 

,tf„..X. 1 

Alfréd      Camilla       Konstanczia 
fóhadn. 


Gabriela  Selina  Fslicia 

Batthyáz 
Lásxfé) 


(gr.  Batthyány 


*)  Ezeknek  testvéreik  még:  Lajos  es.;kir.  nyűg.  altábornagy, 
Julianna  és  Mária. 

Flátil  család.  (Eörményesi).  Régi  magyar  nemes  család.  Már 
a  XV.  század  közepén  Krwsi  megyében  a  Szörényi  bánságban  vagyo- 


fláfh.  161 

nosb  birtokosok  sorában  találjuk  őseit.  Ismert  törzse  örményesi  M  i- 
h  á  1  y  a  család  ősi  birtokáról  örményesről  irta  nevét ,  mig  fiai  már 
1480-ban  a  Fiáth  nevet  vevék  föl. 

Nevezett  Mihálynak  egyik  fia  László  (Lado)  1467-ben 
mothuoki  Zayk  Lászlóval,  és  ennek  testvéreivel  István  Szö- 
rényi bánnal  és  Sandrinnal  az  orodi  káptalan  előtt  magszakadás 
esetében  kölcsönös  örökösödési  szerződésre  léptek.  Ez  oklevél  szerint 
László  bírta  a  karánsebesi  kerületben  Örményes ,  Gyurov,  Zadva,  Mas- 
takon,  Zekas  helységet,  Zlatina  fele  részét  minden  tartozékaikkal f). 

1468-ban  Örményesi  László  és  testvére  Lajos,  továbbá  Macs- 
kási  Jakab  I.  Mátyás  királytól  uj  adomány -czimmel  kapják  a  karán- 
sebesi kerületben  fekvő  Goliecz,  Badurencz,  Miraya,  Pe- 
tropnicza,  Bokosthicza ,  Valisvara  és  Csernecz  helységeket,  melye- 
ket már  elődeik  régtől  fogva  békésen  birtak ,  és  azokba  az  ©rodi  káp- 
talan által  be  is  iktattattak  *). 

1480-ban  örményesi  Fiáth  László  és  testvére  Lajos,  to- 
vábbá Macskás!  János  nagybátyjok  királyi  adományt  nyertek  Mátyás 
királytól  néhai  Macskási  Imre  raagvaszakadtán  a  Szörényi  kerület- 
ben fekvő  felső,  alsó  és  középső  Bolvasnicza,  Huszarszki,  Csarski,  Zep- 
mezeje,  és  Kriva,  ésakaránsebesi  kerületben  fekvő  Jaz,  Mezfalu, 
Cherenyes  és  Keregh  helységekre  3). 

1489-ben  örményesi  Fiáth  László  és  Lajos  testvérek  Mátyás 
királytól  ismét  uj  adomány-levelet  nyertek  a  (Karán)  sebesi  megyé- 
ben 4)  fekvő ,  és  már  őseik  által  is  birt  Beken ,  Polyana  és  Polyanícza 
helységre  5)  j  melyekbe  az  orodi  káptalan  által  be  is  iktattattak. 


*)  Zayk  Lászlónak  és  testvéreinek  birtokaik  pedig  az  oklevélben  így  em- 
líttetnek :  Motknok  ,  Malomfalu  ,  Osestija ,  Zederjes  ,  Magura ,  Radulencz  ,  Cser- 
notha,  Almássá.  —  Lásd  az  oklevelet  Kaprinay  Mss.  A.  tom.  50.  pag.  91. 

*)  Lásd  Kaprinay  id.  h.  92.  lap.  Az  adomány  levél  1468.  Tarnás  vértanú 
napján  kelt.  Az  iktatási  parancs  ugyanakkor.  Az  orodi  káptalan  által  a  beiktatás 
—  mint  a  Relatoria  mondja  —  1469-ben  feria  5-a  proxima  post  feslum  Coaver- 
sionis  B.  Pauli  Apostoli  kajtatott  végre. 

*)  Ugyanott,  és  gr.  Teleky  Hunyadiak  kora  XII.  130.  I.  —  Az  adomány- 
levél kelt  1480.  die  Dominica  proxima  ante  festum  Nat.  B.  M.  V.  ex  castris  ad 
Vadum  Dravi  prope  oppidum  Perlak.  —  Az  iktató  parancs  ugyanott  az  orodi 
káptalanhoz ,  mely  Kelatori  a-ja  szerint  azt  1481.  feria  ő.  prox.  post  festum 
apparitionis  B.  Michaelis  teljesité  a  beiktatást. 

*)  Az  oklevélben  „in  Comitatu  de  Sebes." 

5)  Ugyanott.  Az  adomány-levél  kelt  1489.  Barnabás  Apostol  ünnepén 
Budán ,  valamint  az  iktató  parancs  is.  A  beiktatás  1489-ben  a  tízezer  v.  és  vér- 
tanú napján  ment  véghez.  —  Lásd  Teleky  Hunyadiak  kora  XII.  451.  I, 


168  Fiátti 

1500-ban  ismét  örményesi  Fiáth  László  és  Lajos  II.  Ulászló 
királytól  királyi  adományban  nyerik  a  Mihaldi  kerületben  fekvő,  és 
Parethai  Kukanicz  Miklós  és  Mihály  birtokában  volt ,  de  ezek  által 
vallások  változtatása  miatt  elvesztett  a  mihaldi  kerületben  fekvő  Alsó- 
és  F e l s ő-P aretha  és  Simo n-uth  nevű  pusztákbeli  minden  rész- 
jószágaikat,  és  azokba  az  orodi  káptalan  által  be  is  iktattattak. 

1501-ben  szintén  fölebb  emiitett  Fiáth  László  és  Lajos  testvérek 
Gerlisthei  Jakab  és  bellai  Bellaj  Barnabás  Szörény  megyei  Bánok  előtt 
abban  egyeztek  meg,  hogy  mivel  nevezett  L  aj  os  bizonyos  Kain  Péter 
nemes  embernek  meggyilkolása   miatt  a  király  kegyelméből  kiesett, 
és  Szörény  vármegyében,  a  nagy- mihaldi  és  karánsebesi   kerületben 
fekvő  jószágait,   (úgymint:    Bukin,   Polyana,  Polyanicza, 
Petrosnicza,  Valsora,  Grolacz,  Zlatina ,  Zaraspatak, 
Zekas,  Valemare,   Nyres,  Felső-  és  Alsó-Zadova,  Felső- 
ós  A 1  s ó- J armenes  (=  örményes) ,   Gyuro,  Felső  és  Alsó- 
Fenes,  Grino,  Kriva,  Felső-  és  Als ó-B olvasnicza,  Hu- 
szár ez  ki,    F első-Por eth a,    Alsó-Poretha   és   Simon-út 
helységek  fele  részét)  saját  élete  és  feje  meg  vedel  mezese  miatt  részint 
a  megölt  Kain  Péter  rokonaira ,  részint  a  királynál  kegyelem-eszközlés 
végett  közbenjáróira  tett  költségek  fejében  idegen  kezekbe  juttatni 
kénytelenittetett,  azokat  testvére  László  saját  erejéből  szerzé  vissza, 
ámbár  jogosan  magának   tarthatá,   mégis  testvére  iránti  szeretetből 
abban  egyeztek  meg ,  hogy  ezen  fele  részben  Lászlónak  fia  János, 
és  leányai  Kata,  Erzse  és  Anna,  és  ezeknek  mindkét  ágon  álló 
utódai   abban  egyenlően  birják  és  osztozzanak  *).  —  Ez  egyességre 
II.  Ulászló  király  1501-ben  B.  sz.  Mária  menybe-menetele  utáni  szom- 
baton kelt  adomány  levelében  királyi  megegyezését  adván ,  azokba  az 
orodi  káptalan  által  nevezett  László  gyermekeit  be  is  iktattatá. 

1548-ban  FiáthKatalin  Lászlónak  leánya  azért  perelt  ifjabb 
nővére  Anna  Bakoczy  Ferenezné  ellen ,  mivel  ez  a  neki  csupán  tör- 
vényes használatul  átengedett  birtok-okmányokat  visszaadni  vonako- 
dott, a  minthogy  ezeknek  visszaadásában  Suraklini  Petrovics  Péter 
temesi  főispán ,  és  Magyarország  alsó  részeinek  főkapitánya  által  az 
alperesnŐ  el  is  marasztatott  a). 

*)  L.  id.  h.  109.  kelt  az  oklevél  Orsovdn  feria  quinla  proxima  pott  festuw 
Heliae  Frophetae  Anno  1501. 

2j  L.  ugyanott  108.  kelt  In  Arcé  Themesiensi  feria  quinta  proxima  post  Do- 
minicam  Reminisceie  Anno  1548.  Lecia  collala  et  extradata  per  me  Balthasaren 
Cheröfíy  (tán  Gyerőffy)  secretarivm  Dotnini  Comiíis.  —  Ezen  s  a  fólebbi  levele 
1587-ben  Cantate  vasárnap  utáni  kedden  Gyulafejérvárott  átirata  Báthon  ZíJg 
mond  erdélyi  fejedelem. 


Fiaik  169 

1576-ban  Fiáth  Lajos  neje  Kollovai  Gámán  Anna  Szörény 
vármegyében  a  karánsebesi  kerületben  fekvő  Koliova,  Obresia,  Varczi- 
orva,  Rauma,  Glomboka  és  Mái ,  —  tovább  Hunyad  megyei  Benczenes 
helységbeli  atyai  örökségképen  reá  jutott  birtok  részekre  Báthori  Kris- 
tóf erdélyi  fejedelemtől  adománylevelet  szerezvén,  miután  ennek  a 
Gámán  családbeliek  névszerint  Gámán  Miklós  ellentmondott,  1589-ben 
a  gyulafejérvári  káptalan  előtt  nevezett  Fiáth  Lajos,  emiitett  nejének 
és  tőle  származott  Borbála ,  Gábor ,  Zsigmond  és  János  gyermekeinek 
nevében  Gámán  Miklóssal  kiegyezett ,  és  ezen  egyesség  folytán  Ben- 
czenes helységbeli  rész  is  Fiáth  Lajos  és  utódainál  maradt '). 

1611-ben  Fiáth  Zsigmond  és  Miklós  Szörény  megye  alis- 
pánjai, Komis  János  fejedelmi  pohárnok  és  udvarnökkal  egyetemben 
Bethlen  Gábor  fejedelemtől  Szörény  vármegyének  Halmosdi  kerületé- 
ben fekvő  egész  Ruszka  és  Prigor  helységet ,  és  Tengova  helységnek 
felét  nyerték  adományban  a). 

1613-ban  örményesi  Fiáth  Zsigmond  Szörény  vármegyéből  a 
karánsebesi  kerületből  saját  és  testvére  Miklós  ugy  János  unoka* 
testvére  (fráter  patruelis)  nevében  a  K  o  1  o  s-m  o  n  o  s  t  o  r  i  Conve,nt 
előtt  óvást  tesz  azon  megyében  fekvő  egész  Alsó-  03  Felső-Bukiny, 
Poyan,  Polyanicza,  Velisora,  Golecz,  Zlatina,  Zarazpatak,  Zekas,  Vale- 
mare,  Nyres,  Felső-  és  Alsó-Eörményes ,  Felső-  és  Alsó-Gyuro,  Glino  és 
Kriva  helységek  elidegenítése  vagy  eladományozása  ellen  is  3). 

1633-ban  Fiáth  Zsigmond  karánsebesi  harminezadost,  Fiáth 
Miklóst  és  Jánost,  továbbá  Krícsovay  Jánost,  Szörény  megyei  minden 
javaikra  nézve  előbbi  kiváltságaikban,  mely  szerint  minden  adózás, 
dézma-  és  kilenczed-fizetéstől  menttek  és  szabadak  voltak  birtokaik, 
1.  Rákóczy  György  ujolag  megerősíti  *). 

1639-ben  karánsebesi  Fiáth  Zsigmondnak  a  gyulafejérvári 
káptalan  előtt   karánsebesi  Groza  Ferencz  Szörény  megyében  fekvő 


')  Báthori  Kristóf  adomány-levele  kelt  8 -die  Ootobrig  1576.  in  Oppido 
Gyalu.  —  A  fejérvári  káptalané  1588.  feria  5-ta  ante  festvm  BB.  Petri  et  Pauli  AA. 
L.  id.  h.  116-118. 

a)  Lásd  ugyanott  119.  —  Kelt  az  adomány-levél  in  Civitate  Cibinicnsi  die 
10.  M.  Apríl  1611. 

•)  Lásd  ugyanott  120.  —  Dátum  feria  2-da  ptoxima  post  Feslum  B.  Vili 
Marliris  Anno  D.  1613, 

4)  Ugyanott  p.  122.  Dalum  in  Civitate  nostra  Álba  Júlia  die  decima  prima 
M.  May  Anno  D.  1633, 


m 


F!«th 


Szakul,  Morencz,  Belyen,  Mothnoki,  Ohaba,  Chernota  és  Almássá  hely- 
ségbeli  részét  Örökre  beirja  (inscribálja)  '). 

1654-ben  néhai  Fiáth  Zsigmondnak  fiai  Gábor,  Lajos  és 
Boldizsár  Fióka  László  karánsebesi  al  báu ,  s  több  Szöréuy  megyei 
hivatalnok  előtt  néhai  Thivadar  Gergely  utódaival  az  atyjaik  által 
folytatott  pereknek  letétele  mellett  egyességre  léptek  ,  mely  szerint  a 
peres  P  r  e  b  u  1  i  jószágban  (mely  —  úgymond  —  Pogonicz  vidéken 
van)  egyformán  osztozzanak  *). 

Mindezen  eddig  előadott  birtokviszonyokat  tárgyazó  okleveleket 
Örményesi  Fiáth  János  mint  Győr  vármegye  alispánja  1698-ban  az 
Ur  meny  bemenetele  ünnepén  a  győri  káptalan  által  hitelesen  átirata'1). 

A  család  nemzékrende  Örményesi  Mihály  törzstől  kezdve  igy 

sarjadzik  le : 

Mihály 
de  Eörményea. 


I.  László 

1469—1480. 

1500. 

>/Ly 


1.  János 

(Rakowiczai 

Magdolna) 


Erzse    Kata  Anna 

tBakoczy  Ferencz) 


Katalin 

(Gerlisthei 

György) 


I.  Lajos 
1469-1500. 

I.  Ferencz 

*■ 

II.  János 
1568. 

(Kun  Ilona) 


I.  Jakab    I.  Miklós  II.  Lajos  Ií .  László    II.  Ferencz    Margit    Anna 

(Gaman  Anna) 
1588. 


I.  Gábor 


I  Zsigmond 

Szörény  ▼.  alisp. 

1611-1633. 


II.  Miklós 
alisp.  1611. 


I.  Boldizsár 


Bora 


Tóbiás- 


Erzse 


Gábor 
1642. 


III.  Lajos 


II.  Boldizsár 

1642. 
(Fodor  Bora) 


IV.  Jáno3 
(Fürdős  Kata) 


Ferencz 


i  '-" : 1 

Lásd  folyt,  a  höv.  lapon. 


III.  János 

(Fodor  Anna) 

í" 1 

II.  Jakab 


Isák 


')  Ugyanott  p.  123.  Dátum  Feria  lertxa  prox.  post  festum  B.  Aegidii  Abhalis 
Anno  D.  1639. 

a)  Ugyanott  126-130.    Dalum  in  Karantebes  Anno  165Í.  die  12.  Novemliris. 
*)  Ugyanott  91-130.  lapon. 


Fim. 


m 


IV.  János     ki  az.  előbbi  lapon. 
helyt,  tanács. 

f  1727. 
(Fördős  Kata) 


Ferencz 

(Farkas  Erzae) 

_. * , 

Eva  Bora 
(Márffy  (Petes 
György)  János) 


Zsigmond 

(Anaztáz) 

be.aczés  szerzetes. 


Bora 
(Tallián 
Ádám) 


Zsófia 
(Daróczy  Fer.) 


Ádám 

(Niozky 

Krisztina) 

I 


Anna      János      Kata     Teréz 
f        (nőtlen)      f       apácza. 

t 


Lázár 
(Dancs  Teréz) 


Lngela  József         Kata  János  György 

f        cs.  kir.  kam.        f  (Salamon  Erzse)       cs.  kir.  kam. 

1858.  auszt.  báró.  és  kapit. 

(b.  Lusenszky  i — '• — ; — "A 

Francziska)  ,    M*r,a 

(gr.  Gorsey 

Őrnagy) 


Imre 


Péter 

ker.  táblai 

ülnök, 

(Szeth  Róza) 


István    Pál  Júlia 

(gr.  Hugonnay) 


Mária  János  Károly        stb. 

os.  kir.  hadnagy,    cs.  kir.  Cadet. 


János       Alojzia         Ferencz  Lajoa  Erzse        Mária  Bora 

(b.  Baillon    cs.  k.  kam.    cs.  k.'kam.    (Barozay    hajad,    (gr,  Batthyán 
Őrnagy)    (Kapy  Ágn.)    őrnagy.       özvegy)  Gnido) 

I.  Zsigmondnak  hat  őa  által  a  család  elterjedvén ,  II.  Boldizsár- 
nak fia  János  Győr  vármegyébe  költözött .  s  a  máig  virágzó  Fejér, 
Veszprém  stb.  megyében  birtokos  családnak  alapítója  lőn.  Először  Győr 
váro3  jegyzője,  azután  a  győri  várbeli  gyalogság  fővajdája,  utóbb  — 
mint  emiitők  1698-ban  —  Győr  vármegye  alispánja  (1688-ban  Komáz- 
rom  megyének  is  alispánjául  választatott)  ') ,  majd  az  erdélyi  királyi 
kanczellárián  titkár  és  referend.  tanácsos ,  utóbb  m.  helytartósági  ta- 
nácsos. Meghalt  í 727-ben  Pozsonyban  2)  özvegye  Fördős  Katalin,  kitől 
következő  gyermekei  maradtak:  1)  Ferencz  Győr  és  Fejér  megye 
táblabírája ,  kinek  leányai  Bora  Petes  Jánosné ,  Éva  Márffy 
Györgyné.  2)  Borbála  Tallián  Ádám  Vas  megyei  alispán  és  ta- 
nácsos neje.  3)  Zsígmond-Athanasius  pannonhalmi  sz.  Bene- 
dek-rendi szerzetes.  4)  Zsófia  Daróczy  Ferencz  Tolna  vármegyei  al- 
ispán neje.  5)  Ádám.  kinek  Lázár  fiátóli  egyik  unokája 


')  Fényes  21  Komárom  várm.  86- 

a)  Lásd  a  fölötte  1727- ki  január  19-én  mondott  „Pályafutásnak  fií^V*  ítb. 
ozimü  kinyomt  halotti  beszédet. 


172 


FlesAr  -  Fleza. 


József  cs.  kir.  kam.  utódaival  együtt  1858-ban  az  ausztriai 

birodalmi  bárók  sorába 
emeltetett  ')•  Fiai  közül 
Ferencz  1844-ben 
Fejér  megye  alispánja, 
kétszer  orsz.-gyülési  kö- 
vete, később  m.  k.  hely 
tartósági  tanácsos,  cs.  k. 
kamarás.  Lakik  Akáu. 

Péter  királyi  ügy- 
igazgató ,  1833-ban  a 
kőszeghi  táblánál  ülnök 
lőn. 

A  család  czimere : 
a  paizs  kék  mezejében 
egy  magyar  vitéz  kivont 
karddal ,  melylyel  egy 
előtte  álló  medvének  fe- 
jét vette.  A  paizs  tetején 
két  kiterjesztett  szárny 
között  egy  magyar  vitéz  nyúlik  ki ,  jobbjában  kivont  kardja  hegyén 
a  paizsbeli  medve  fejét  tartva.  A  paizst  foszladék  veszi  körül.  Aczimert 
a  metszvény  mutatja.  A  bárói  czimert  hét-gombos  korona  disziti. 

Ficsór  család.  Nógrád  megyében  az  1755-ki  nemesi  vizsgá- 
latkor Ficsór  András,  György,  János  és  József  a  két- 
ségtelen nemesek  sorába  iktattattak.  Közülök  Jánosnak  nejétől  Gyura 
Ágnestől  leánya  Francziska  Végh  Istvánné. 

Czimerök  kék  mezőben  egy  fenálló  búza-kéve ;  a  paizs  fölötti 
sisak  koronáján  férfi-kar  könyökölve,  három  búza  kalászt  tart.  A  család 
jelenleg  is  Nógrád  megye  nemes  családai  sorában  áll. 

Ficz  család.  (Meredjói).  Erdélyben  Kolos  megyéből  meredjói 
Ficz  István  nőül  vévén  Menyhárt  Annát ,  birtokossá  vált  Doboka 
vármegyében  ?). 

Ficza  család.  (Gyulafalvai).  Hajdan  Marraaros  megyében 
találjuk  gyulafalvi  Ficza  Györgyöt,  ki  1479-ben  Mátyás 
király  levelében  bizonyos  hatalmaskodás  megvizsgálására  nézve  egyik 
királyi  emberül  neveztetik  meg  3). 

>)  Pesti  Napló  1858.  május  19.  kelt  95.  szám. 

a)  Hodnr  :  Doboka  várm.  30. 

3)  Gr.  Teleky  Józs.  Hunyadiak  kora  XII.  köt.  111.  lap. 


Figady  -  Filé.  tW 

Ugyané  családból  volt  Ficza  Mihály  1465-ben  Marmaros 
megye  szolgabirája  '). 

Utóbb  valószínűleg  átterjedt  a  család  Ugocsa  megyébe  is ,  hol 
Ficza  Demeter  birtokos  volt,  és  1489-ben  több  társával  Károlyi 
Lászlóné  birtokait  hatalmasul  elfoglalta ,  miért  1501-ben  evocálta  öt 
VerbŐczy  István  *),  1502-ben  már  nem  élt,  midőn  özvegye  Zylva 
Anna  perújítás  végett  Chery  Antalt  idézteti  s). 

Valószínűleg  a  legelőbb  emiitett  Ficza  György  volt  az ,  ki 
Rohody  Lászlóval  Bars  megyei  Maláson  részbirtokot ,  és  az 
ibránföldi  és  nyirafalkaföldi  pusztát  zálogbirtokos  Csery  Antaltól  el- 
foglalta *). 

Figedy  család.  (Noszvaji).  Előneve  Nősz  vaj  után  ítélve 
Borsod  megyei  eredetű  kihalt  család.  A  család  birtokos  volt  Szabolcs 
megyében ,  hol  Kisfalud  helységet  Figedy  János ,  László  és  György, 
fiai  Péternek,  unokái  Figedy  Fábiánnak  30  forintért  zálogiták 
el  Báthori  Szaniszlónak  5), 

Nevezett  Jánosnak  neje  Drugeth  Krisztina  6) ,  kinek  Zsófia 
nővérét  másik  Figedy  András  vette  el.  Sógora  volt  ecsedi  Báthori 
Istvánnak  is,  mert  az  is  Drugeth  leányt  Fruzsinát,  az  emiitettek  unoka- 
testvérét birta  nőül.  Figedy  Jánosnak  leány-ágon  utódai  a  Pogány 
család.  —  Az  eddig  emiitettek  a  családfán  igy  állanak  : 

Figedy  Fábián 
r 


Péter 


János  László  György 

Figedy  János  1552-ben  Eger  várának  Dobó  alatt  egyik  védel- 
mezője. Figedy  Gábor  I.  Ferdinánd  alatt  csapatvezér. 

A  család  neve  Fügéd  y-nek  is  Íratott. 

Filé  család.  (Eőri).  II.  Ferdinánd  királytól  1628-ban  nyerte 
eőri  FileAndrás  czimeres  levelét ,  mely  Beregh  megyében  hirdet- 
tetett ki,  és  1700-ban  ismét  fölmutattatott  Hont  és  Zólyom  megyében  8). 


')  Ugyanott  XI.  köt.  146.  lapon  ,  hol  F  i  c  z  e-nek  iratik. 

*)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  75.  80. 

8)  Sz,  Benedeki  Convent  Fasc.  XIX.  Nro  2. 

*)  Sz.  Benedeki  Conv.  Fasc.  66.  Nro  26. 

*)  Lehoczky  Stemmat.  II.  p.  129. 

•)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  78. 

7)  Forgáck  Commentarii  72.  88.  89.  90. 

8)  Lehoczky  Stemm.  II.  p  129.  Nincs-e  itt  hiba  a  névben  ,  s  nem  inkább 
F  i  1  e  p  nek  kellene-e  állani  ?  —  nem  tudjuk ,  de  az  bizonyos  ,  mint  alább  látni 
fogjuk,  hogy  őri  F  i  I  e  p  nevű  család  is  vau. 


174  Ftlep. 

Czimerökben  a  paizs  fölött  két  hátulsó  lábán  álló  farkas  ,  és  első 
jobb  lábával  kivont  kardot  tartva  látható. 

Már  előbb  olvassuk  chegei  Filé  Pétert!  333-ban  Somogy 
vármegyében1;*  Filé  bánt  1250-ben  2)  ;  kik  e  szerint  más  ilynevü  * 
családhoz  tartoztak ,  sőt  ez  utóbbi  neve  valószínűleg  még  keresztnévül 
tekintendő. 

Filé  Mátyás  1770-beu  Zemplin  megyében  Nagy-Kövesden 
plébános  volt 3). 

Filep  család.  Néhol  Fülö p-nek  is  iratik.  Ilynevü  család 
birtokos  Szabolcs  és  Szathmár  várraegyében,  ez  utóbbiban  Győr-Telek 
és  Bod-Palád  helységben  *) 

Fi  lep  család.  (Őri).  Erdélyben  honos  család.  Közülök  István 
1815-ben  gub.  ügyész  Kolos várott. 

Magyarországon  Őri  Fülep  család  van,  melyből  Gábor  a 
ref.  superintendens  és  író  született  Sajó-Szent-Péteren  Borsodban 
1739-ben.  Meghalt  1823-ban  5). 

Filep  család.  (Remetei).  Kővárvidék  családa.  Remetei  Filep 
István  1815-ben  Kővárvidék  aljegyzője.  Ugyanott  alszolgabiró 
1847-ben.  György  1847-ben  az  erdélyi  kincstárnál  hivataloskodik. 

Filep  család.  (Vadadi).  Küküllő  megyében  vadadi  Filep 
Ferencz  1 847-ben  ügyvéd. 

Már  1579-ben  Báthori  Kristóf  itélet-levelében  említtetik  vadadi 
Filep  István6). 

Filep  család.  (Iklandi).  Szintén  Erdély  családa.  Az  ujabb 
időben  (1847-ben)  közülök  Filep  József  kir.  tanácsos  és  királyi 
al-ügyigazgató.  — -  Ani  al  Maros-széknél  tiszteletbeli  jegyző  1847-ben. 

Filep  család.  (Deáki).  Erdélyben  a  Guberniurnnál  hivatalos- 
kodott  János  1847-ben. 

Filep  család.  (Náznánfalvi).  Erdélyben  náznánfalvi  Filep 
György  1847-ben  Székváros  tanácsnoka. 

Filep  család.  A  czimeres  nemes  levelet  I.  Leopold  királytól 
1686-ban  Filep  Simon  nyerte  7). 

Czimere :  a  paizs  kék  mezejében  vörös  ruhás ,  sárga  csizmás  ma- 
gyar vitéz ,  jobb  kezében  kivont  kardot  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak 

*)  Ugyanott 

2)  Fejér :  Cod.  Diplom.  tom.  IV.  vol.  II.  f>.  65. 

3)  Szirraay  C.  Zemplin  not.  top  293. 

*)  Szirraay  :  SzatUmar  várra.  II.  120.  267. 

5)  Danielik  :  Magyar  írók  II.  84. 

s)  A  Nemes  Székely  Nemzet  Constitutiója  stb.  271.  lap. 

')  Collectanea  Herald.  Nro  803. 


Filé  -  Fiipessy.  195 

koronáján  vörös  és  fehér  szinü  két  zászló  között  egy  meztelen  kard 
hegyével  fölfelé  áll  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  '). 

Filiczky  családi.  (Filefalvi).  Közülök  János  született  Far- 
kasfalván Szepes  vármegyében.  1602 — 1611-ben  külföldi  egyetemeken 
járt.  1617-tŐl  sárospataki  tanár  volt.  Meghalt  1622-ben  pestisben.  A 
görög  s  latin  nyelvben  egyiránt  jártas ,  éa  e  nyelveken  mint  költő  is 
hirre  tett  szert.  Magyarul  Molnár  Albert  zsoltárai  elé  irt  verseket  2). 

Filó  osalád.Filó  Jakab  és  Ádám  1716-ban  III.  Károly 
magyar  királytól  nyerték  czimeres  nemes  levelöket 3). 

A  nemesség-szerzők  egyikének  fia  J  á  n  o  s  eíőbb  Tarolukán ,  ké- 
sőbb Szobotiston  plébános,  1764-ben  szepesi,  és  innen  1769-ben  esz- 
tcrgami  kanonok,  ábráni  apát.  —  Meghalt  mint  barsi  fóesperes 
1786-ban  6). 

Filó  János  1770-ben  a  m.  kir.  kamaránál  számvevőségi  con- 
suitor. 

Filó  József  szintén  a  kamaránál  szolgált  1770  — 1 787-ben. 
Ugyanott 

Filó  Kerestély-Tamás  1787-ben. 

Filó  Kerestély  szintén  a  m.  királyi  kamaránál  rationum 
consultor. 

Filó  Adalbert  a  nagyszombathi  kerületi  táblánál  szolgált 
1810— 1825-ki  időközben. 

Czimerök :  a  paizs  kék  mezejében  zöld  téren  hátubó  lábain  álló 
kettősfarkú  zlán  ,  mely  első  jobb  lábával  kivont  kardot  villogtat, 
ugyanaz  női  ki  a  paizs  fölötti  sisak  koronájából  is.  Foszladék  jobbról 
arany-kék ,  balról  ezüst-vörös. 

Fiipessy  család  (Filpesi  -j-).  Szathmár  megyének  kihalt  Ős- 
régi családa,  mely  hajdan  Filpes,  Fylpes,  jelenleg  F ü  1  p ö s-nek 
nevezett  azon  megyei  helységről  irta  előnevét ,  családi  vezetéknevét 
pedig  törzsétől  az  1272-ben  élő  Fülöp  Ispántól  (Comes)  nyerte,  ki 
Zothmár  nemből  származott,  és  a  Fiipessy  és  Daróczy  csa- 
ládok alapító  Ő3C  volt 5). 

A  család  leszármazási  fája  a  XIV.  századtól  kezdve  a  leleszi  Con- 
vent  oklevelei  szerint  következőleg  jő  le : 


*)  Adami  Scuta  geníil.  tom.  II. 

a)  Korányi  Memória  Huag.  I.  668.  Danielik  Magyar  írók  II.  80.  Szirmay 
C.  Zemplin  not.  top.  213. 

a)  Collect.  Herald.  Nro  471. 

*)  Memória  Basilicae  Str  igonien.  p.  172. 

s)  Szirmay :  Szataraár  vártn.  II.  225—226, 


m 


Fil|*ei»y. 


László 
1405. 

Miklós 
1429. 


Pál  1479. 

(Csicseri 

Orosz  Kata) 


1 


Lórincz 
de  Filpes. 


János 


Miklós 


Tamás 
1449-1454. 


Albert 
1453-1454. 


Mihály 
1429—1441.  r 

(özvegye 
Klára  1454.) 


András 

— « n 

János 
1454. 


Lörincz       Bálint 

1429-1441  r 
(Nesthe      Márton 
1479.) 


György 


1454. 


Imre 


Albert  Margit 

'  1520.  (Mándy  István  özv 
a  kir.  kisebb  kanczell.  1545. 

jegyzője. 
(Gagby  Anna  1549.)  r- 


Klára 

(atyai  Hethey  István 

1550. 


Péter  János      Albert     László 

1479.  alispán 

(özv.  Margit  1510.)     1464. 


Ferencz 
1511-1518. 


r— 

Antal 

száműzet. 
1524. 


Albert 
1545. 


Albert 
Ferencz 


Máté 
(Konaoróczy  Erzse) 


Kristóf 

1603-1616. 

(1.  Viczmándy  Zsuzsa. 

2.  Csomaközy  Erzse) 

1627. 


Bonarentura 
1542. 

■     .  A 


Anna  Margit  Erzse 

(Császáry  Fer.)    (Arachay  Gergely)    (Halabory  István) 


Péter 

1603.  f  1626.  táján. 

(Zatnmáry  Anna) 


Erzse 
(Tunyoghy  György) 


Miklós 
1626. 


István 
1646. 


Péter 
1646. 


Lőrincznek  három  fia  három  ágat  inditle,  László  ága  bírta 
Fiipest. 

Jánosnak  ágán  Mihálynak,  ki  1444-ben  a  budai  ország- 
gyűlésen Szathmár  vármegye  követe  volt ,  Özvegye  Klára  másodszor 
Páli  Mihályhoz  ment  nőül. 

Bálint  ágán  János  1464  -  1468-ban  Szathmár  megyei  alispán  ; 
testvérei  Albert  és  László  Nábrádról  irták  előnevüket. 


Filpessy.  177 

A  családfán  állókon  kivül  még  több  tagja  is  volt  a  családnak ;  igy 
Filpessy  István  1384-ben  machói  bán  volt. 

1504-ben  Filpessy  Bernát,  kinek  neje  Megyeri  Anna  volt. 
Fia  Péter  15  i 8-ban ,  leánya  Ilona  Thivadary  Mihályné  1582-ben. 

1507-ben  szentkirályi  Filpessy  Mihályné  élt. 

1515-ben  Filpessy  Gergely ,  Albert,  M  á  t  é  (1.  a  családfán) 
és  Ambrus,  ezek  (Albertot  kivéve)  1525-ben  Filpesen  lévő  Cselye- 
szeg  (Chyehlyezeg)  nevű  gyümölcsös  kertet  ötven  finom  aranyért 
ifjabb  Báchy  Tamásnak  adják  zálogba. 

Említett  Ambrusnak  neje  Komoróczy  Erzsébet  volt ,  gyermekei 
voltak  :  Bonaventura,  Anna  Császáry  Ferenczné ,  Margit 
Aracsay  Gergelyné  1542-ben,  és  Erzsébet  Halabory  Istvanné  1549. 

Filpessy  Ferencz  és  fia  Kristóf  1575-ben  Szatlimár  megyei 
Filpes  és  Filpe  s-D  a  r  ó  c  z  és  Abauj  megyei  Alsó-  és  Felső-Gagy, 
Újlak,  Bátor,  Vendég,  Fancsal,  Felső  Kazsmár  és  Devecser  helység- 
beli  Velencze ,  Lyuba  és  FelsŐ-Homwgd  pusztabeli  birtokaiban  uj  ki- 
rályi adomány  mellett  erősíttetik  meg ,  és  a  leleszi  Convent  által  beik- 
tatíatik  *).  1579-ben  Filpesi  és  Daróczon  birtokrészét  elzálogitja  Rá- 
thonyi  Tamásnak  *). 

Bonaventurának  fia  Péter  1575 — 1577-ben  a  Csomaközy  család 
ellen  perel  3). 

1587-ben  Filpessy  Bálint,  kinek  neje  Fancsaly  Dorottya ,  és 
Filpessy  Mihály  élnek.  —  Bálintnak  fiai  János,  Péter  és  László 
voltak. 

1627-ben  a  családfán  álló  Kristóf  második  nejének  Csomaközy 
Erzsének  zálogczimen  vallja  be  Szathmár  városi  curiáját,  azinyér- 
várallyai  három  szőlőjét ,  és  Filpesi  és  Filpes- Daróczi  birtokrészét  ezer 
forintig  *). 

1643-ban  Zathmáry  Kata  Murányi  Sámuel  özvegye  tiltakozik 
testvérétől  Zathmáry  Annától  Filpessy  Péter  nejétől  született  Filpessy 
Miklós  ellen,  ki  Szathmáron  házából  egyetmást  erőszakkal  elvitt 5) ,  és 
ottani  birtokait  eladá  6). 

1645  ben  emiitett  Miklós  Péternek  fia  szathmári  házát  és  cu- 


')  Leleszi  Convent.  Fascio.  Statur.  I.  Liti  F.  Nro  4. 

a)  Ugyanott  Protoo.  24.  fo!.  130. 

*)  Ugyanott  lnter  Aota  Nro  78. 

*)  Ugyanott  Protoo.  66.  fol.  13, 

')  Ugyanott  Libro  Sign.  2G.  folio  32. 

*)  Ugyanott  Libro  Sign.  26.  folio  34. 


12 


179  Füstik  -  Fllsiky. 

riáját  eladá  a  városnak  kétezer  forinton,  1646-ban  Szathmár  megyei 
Nagy-  és  Kis- Ari ,  Pilpes  és  Filpes  Daróczi  és  Gyarmat  mezővárosi  ja- 
vait Matócsy  Ferencznek  és  nejének  Baloghy  Dórának  vallja  be  egy 
ezer  kilencz  száz  tizenkilencz  forintért ')  ,  mi  ellen  két  fia  István  és 
Péter  s  több  rokona  tiltakozik  1646-ban  2).  Fi-ágon  --  ugy  látszik  — 
ezen  most  emiitett  Istvánban  és  Péterben  halt  ki  a  család. 

Leány-ágon  Péternek  Zathmáry  Annától  született  leányától 
Erzsébettől,  ki  Tunyoghy  György  neje  volt,  a  Perényiek  származtak  le 
következőleg :  Tunyoghy  Györgynek  leányát  Annát  nőül  vette  Végh 
János ,  ki  nemzé  Végh  Ferenczet ,  ki  Végh  Erzsét  Perényi  Lstvánnét, 
kinek  fia  Perényi  János  élt  1760-ban  3). 

A  család  neve  Filpessy,  Felpessy,  Phylpessy,  Fyl- 
p  e  s  s  y  stb.  alakban  fordul  elő  a  régi  oklevelekben. 

Füstik  család.  (Kolozsvári).  „E  kolozsvári  s  hajdan  szász 
család  —  írja  Kőváry  ~  Bethlen  Gábor  alatt  szolgálatokat  hoza  a  ha- 
zának, kiemelkedett  és  megvagyonosodott." 

Alapítója  Füstik  Péter  (f  1 630.  előtt)  a  nagybányai  pénz- 
verde felügyelője  volt ,  és  Bethlen  Gábortól  OfFenbányával  négy  falut 
kapott  2000  forintban  beiratképen ;  és  ez  adományozást  Brandeburgi 
Katalin  1630-ban  szintén  megerősité. 

A  család  rövid  ideig  élt,  és  még  a  XVII.  században  kihalt,  utolsó 
leányát  Füstik  Katát  b.  Bánffy  Zsigmond  vette  nőül ,  s  igy  a  család 
szép  vagyona  is  ide  szállt  át 4). 


Másik  ághoz  tartozott  azon  Füstien  János,  ki  Brassóban  szüle- 
tett, és  ott. a  Gymnasium  igazgatója  volt,  1762-ben  latinul  az  o  Iá  h  o  k- 
r  ó  1  egy  történelmi  értekezést  irt.  Kéziratban  latínul  és  németül  ma- 
radtak munkái  s).  Kőváry  szerint  egy  Filstich  János  szintén  brassói 
születés  az  udvari  főhadi  tanács  segéde,  eredeti  jellemű  férfiú  1808-ban 
halt  meg. 

Filszky  család.  A  család  czimere  viz-szintesen  kétfelé  osz- 
tott paizs  ;  a  felső  osztály  ismét  függőlegesen  kétfelé  oszlik ,  és  a  jobb- 
oldali arany  mezőben  kiterjesztett  fekete  sas-szárny ,  a  baloldali  fekete 


*)  Leleszi  Convent  Prot.  83.  folio  108. 

*)  Ugyanott  Prot.  84.  folio  59.  és  Libro  Sign.  27.  fol.  93. 

3)  Leleszi  Convent  Actorum  Nro  65.  anni  1760. 

4)  Kőváry :  Erdély  nev.  csaladai  86. 1. 

5)  Benkő:  Transylvania  Generáli*  II.  519.  —  Korányi  Mem.  Iluntr.  I.  676. 


Flna  -  Finta.  MO 

mezőben  pedig  arany  sas-szárny  látható.  Az  alsó  vörös  mezőijen  lépő 
helyzetben  oroszlán  van,  fölemelt  első  jobb  lábával  egy  kék  golyó  alakú 
edényt  tartva ,  melyből  láng  emelkedik  ki.  Ugy  ilyen  oroszlán  emel- 
kedik ki  a  paizs  fölötti  sisak  mezejéből ,  mindkét  első  lábával  a  lángot 
eresztő  kék  edényt  tartva.  Foszladék  jobbról  arany-fekete,  balról  arany- 
vörös ') 

Filszky  J  ó  z  s  e  f  a  magyar  királyi  kamaránál  rationum  consultor 
1760-ban.  Fogalmazó  1770-ben. 

Filszky  Ignácz  a  soproni  kerületben  tartományi  al-biztos 
1760 — 1770-ben.  Ez  kapta  a  czimeres  nemes  levelet  Mária  Terézia 
király-asszonytól  1743-ki  június  4-én  már  mint  Sopron  kerületi  tarto- 
mányi al-biztos  *). 

Filszky  Károly  1787-ben  a  m.  kir.  udv.  kanczelláriánál  irnok 
s  hites  jegyző  volt. 

Fina  család.  (Csik-szent-györgyi).  Mint  eíőneve  is  mutatja, 
esikszéki  székely  család. 

A  primipilaris  levelet  többekkel  együtt  1591-ben  kapja  szent- 
györgyi Fina  Márton,  1609-ben  megerősíttetik  és  kihirdettetik3). 

Finna  család.  (Zabolai).  Erdélyi  család,  közülök  zabolai 
Finna  Sámuel  1794-ben  szegények  ügyvéde  a  Guberniumnál. 

Finna  István  kamarai  ügyvéd  Koloson  1847-ben. 

Finta  család.  Finta  János  nemesittetett  meg  III.  Károly 
király  által  1722-ben  július  1 1-én  *). 

Czimere :  a  paizs  kék  mezejében  zöld  téren  hátulsó  lábain  álló 
kettős  farkú  oroszlán ,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva ;  ugyanaz 
emelkedik  ki  a  paizs  fölötti  sisak  koronájából  is.  Foszladék  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Finta  család.  (Várfalvai).  Erdélyi  család.  Közülök  János 
1847-ben  Abrud bányán  a  városnál  kisebb  hivatalban. 

Finta  család  irja  magát  Gryaluról,  ezek  közül  János 
Nagy-Enyeden  al-biró  1847-ben. 

Finta  nevű  család  fészke  főleg  Bereczk  városa ,  hol  1794-ben 
Finta  Fülöp  és  Ignácz,  1815-ben  György  7  1847-ben  Mózses 
tanácsosok. 


„*)  Adami  Scufca  gentíl.  tora.  III. 
*)  Collect.  Herald.  Nro  180. 

•)  A  Nemes  Székely  Nemzet  Coastiíuíiőja.  101.  lap. 
*)  Collect.  Herald.  Nro  365. 

12* 


180 


FintáüMty  -  Flseher. 


.<Mfe* 


Flntaházy  család,  (Fintafaázi).  Hazája  Kővárvidék,  hol 
fíntaházi  Fintaházy  G-yÖrgy  1794-ben  megyei  ügyész.  József 
ugyanazon  hivatalban  áll  1814-ben. 

Fischer  család.  (Nagy-szaíatnyai ,  báró).    A  család  Rudolf 

királytól  nyeri  nemessége  megerő- 
sítését a  család  azon  tagja  által ,  ki 
többféle  kamarai  bányai  hivatalt  vi- 
selt. A  nemesség  megerősítést  nye- 
rőnek fia  a  lustralis  biztosságnál 
szolgálván ,  élete  veszélyeztetésével 
is  hűséget  tanusitá  királya  iránt i). 
Ennek  fia 


Mihály  a  szepesi  karaara 
igazgatója  lőn,  1685-ben  Bocskai 
István  hűtlenségi  bélyegén  nyerte 
Zemplin  vármegyében  B  a  c  s  k  ó  t , 
Gálszécs  nagy  részét ,  és  több  hely- 
séget; és  1692-ben  magyarországi 
báróságrá  emeltetett  í.  Leopold  király  által a) ,  a  következő  1693-ban 
pedig  a  tacskói  uradalomra  nézve  pallós-jogot  nyert.  Igen  szép  haza- 
fiúi jellemet  tanüsitött ,  midőn  a  fejedelmileg  is  kárhoztatott  s  meg- 
szüntetni reödelt  Carftffa-féle  eperjesi  vallató-székhez  ülnökül  meghiva- 
tását  el  nem  fogadá  3).  Nejétől  Klobusiczky  Juliannától  fia  József 
Bacskó  és  Budamér  örökös  ura ,  arany-sarkantyús  vitéz ,  cs.  kir.  bánya- 
sági tanácsos  (1760 — 1770.) ,  a  kassai  kamarának  negyven  évig  ta- 
nácsosa ,  utóbb  a  szomolnoki  bányász-hivatal  igazgatója.  Nejétől  báró 
Perényi  Erzsétől  fiai  I  s  t  v  á  n  és  I  m  r  e. 

István  született  1754-ki  october  21-én  Bacskón ,  papi  pályára 
lépvén,  1804-ben  szathmári  püspök,  1807-ben  pedig  egri  érsek,  való- 
ságos belső  titkos  tanácsos,  és  Heves  vármegye  főispánja ,  szent  István 
király  rendének  nagykeresztese  lőn.  Meghalt  1822-ki  július  4-én,  kora 
68-dik  évében  *). 


')  Adarai  Deductiones  b  reves  eie.  Ms«.  a  nemzeti  Múzeumban  4-rét  latin* 
182.  özam  alatt. 

a)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  kist.  275. 

')  Ugyanott  not  időt.  p.  225.  269. 

')  Ferenczy  Jóasef  „Áldott  Emlékezete"  stb.  oúmü  halotti  beszéd. 


Ffscher.  ISI 

Imre  cs.  kir.  kamarai  tanácsos ,  a  szepesi  tizenhat  város ,  és  a 
Lyubló  és  Podolin  kamarai  urodalmak  királyi  igazgatója  1810 — 1825. 
Birt  Zemplin  megyében  Bacakón  ,  Kereplyén ,  Tárnokán,  N.-Kövesden, 
Petkóczon  stb. 

A  családfa  a  báróságot  nyerő  Mihálytól  kezdve  igy  sarjadzik  le : 

Fischer  Mihály 

1692.  báró. 

(Klobusic2ky  Julianna) 


József 

kir.  kamarai  igazgató 

1760  - 1770. 

(B.  Petényi  Erzse) 


István  Imre 

szül.  1754.  f  1822.  1810-1825. 

Egri  érsek.  cs.  kir.  kamarai 

tanácsos. 

Báx-ó  Fischer  Norbert  premontrei  kanonok,  és  a  leleszi  Con- 
vent  levéiiárnoka,  meghalt  1858-ki  mart.  l-jén,  kora  77-dik  évébeo. 

A  család  bárói  czimere  —  mint  a  metszvény  mutatja  — ■  kétfelöl 
két  tengeri  szörny  által  körülvett  tojásdad  paizs ,  melynek  kék  mezejé- 
ben széles  hullámzó  tengerbea  királyi  koronán  egy  két  halfarku  vizi 
ember  *)  ü3 ,  hosszú  bajusz  és  szakállal ,  jobb  kezében  kivont  kardot,  a 
balban  halat  tartva.  A  paizs  fölött ,  bol  a  két  tengeri  szörny  feje  össze- 
ér ,  —  királyi  korona  ragyog  *). 

Fisclier  család.  Eredeti  közös  családi  lakhelye  Hegyes- 
Halom  helység  Mosón  vármegyében. 

A  czimeres  neme3  levelet  Fischer  Boldizsár  a  XVII.  század- 
ban kapta.  Tőle  a  leszármazási  fa  következőleg  jő  le  napjainkig : 

Boldizsár 


Tamás 


Mátyás 


János 
— * _ 


Péter 

Hegyes-  Halomról 

Beszterezére  koltöz. 

i " ■ 

János-Miuály 
Beszterczén  1827. 

r* * ■*- 

Károly 
Beszterczén  1831. 


*)  A  diploma  szavai  szerint :  „T  r  i  t  o  n." 

*)  Colleci.  Herald.  Mss.  pa£.  105.  ís-A^am5  SsuKgeniiL  íqöju  ílí. 


í%2  Flseher  -  fitttr. 

Péternek,  ki  Hegyes-Halomról  Beszterczére  költözött,  fia  János- 
Mi  hál  y  1827-ki  april  9-én  Mosón  vármegyétől  nemességéről  bizo- 
nyítványt kap,  mely  Zólyom  vármegyében  1827-ki  július  10-én  kihir- 
dettetett fia  Károly  nevére  is,  ki  azt  Zólyom  megyében  1830-ki 
october  5-én  ujolag,  és  1832-ki  aug.  27-én  Nógrád  megyében  is  kihir- 
dettető. 

A  táblázaton  látható  Mátyástól  eredt  szinte  Fischer  János- 
Gottfried  beszterczei  lakos  is ,  ki  Mosón  megye  előtt  még  1819ben  in- 
dított igazoló  per  által  tanusitá  be  kétségtelen  nemességét ,  és  arról 
azon  megyétől  1825-ki  october  31-én  27920.  sz.  alatti  kir.  leirat  által 
is  helyben  hagyva,  bizonyítványt  nyert. 

Fischer  család.  1722-ben  nemesité  meg  III.  Károly  király 
Fischer  Jánost 2). 

Czimere :  a  paizs  kék  mezejében  zöld  téren  hátulsó  lábain  álló 
kettősfarkú  oroszlán,  első  jobb  lábában  meztelen  kardot  tartva.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronájából  grif  emelkedik  ki ,  első  jobb  lábával  iró-tollat 
tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst- vörös. 

Fischer  család.  A  czimeres  nemes  levelet  Fischer  János 
nyerte  Mária  Terézia  király-asszonytól  1741-ben  3), 

Cziraerpaizsa  viz-szintesen  két  udvarra  oszlik,  a  keskenyebb  felső 
arany  mezőben  két  vörös  csillag  látszik ;  az  alsó  kék  mezőben  hármas 
dombon  daru  áll ,  első  felemelt  jobb  lábával  kövecset  tartva.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronáján  két  sas-szárny  látható ,  az  egyik  a  másik  mögött 
áll;  az  előtérben  álló  ezüst-vörös,  a  hátulsó  kék-arany  szint  mutat. 
Foszkdék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Fitos  család.  A  Fitos  család  czimeres  nemes  levelét  I.  Fe~ 
rencz  királytól  nyerte  1793-ban  Fitos  János  személyében. 

Czimere :  a  paiz®  kék  mezejében  zöld  téren  álló  koronás  daru, 
melynek  csőrén  zöld  korona  van ,  egyik  fölemelt  lábával  kövecset 
tartva,  a  paizs  jobboldali  szögletében  nap  ,  a  balban  félhold  ragyog ;  a 
paizs  fölötti  sisak  koronájából  koronás  grif  emelkedik  ki ,  első  jobb  lá- 
bában kivont  kardot }  és  azon  zöld  koszorút  tartva.  Foszladék  jobbról 
aranv-kék,  balról  ezüst-kék. 

Filter  család.  Czimere :  a  paizs  kék  mezejében  királyi  koro- 
nán egy  íábcn  álló  koronás  fekete  sas  kiterjesztett,  szárnyakkal ,  egyik 


*)  Nógrád  megyei  Jegyzóköuyv  1Ö32  dik  éxrSl  1381.  szftm  akit 

2)  Collect,  Her&ld.  Nro  360. 

')  Ugyanott. 

*)  Adami  Stfutx  geatil.  toi».  III. 


Fladniteer  -  Flucfc.  183 

felemelt  lábával  királyi  pálczát  tartva.  Ugyanaz  áll  a  paizs  fölötti  sisak 
koronáján  is.  Foszladék  jobbról  arany-kék ,  balról  ezüst-vörös  '). 

A  család  —  melyet  ma  nem  ismerünk,  s  igy  valószínűleg  kihalt,  — 
mint  sógorsági  összeköttetései  gyanittatják ,  a  Dunántúl  virágzott 
1 689-ben  Fitter  Antónia  mankóbüki  Horváth  Zsigmond  neje. 

Ezzel  egy  korban ,  vagy  valamivel  még  elflbb  élt  Fitter  Gyula., 
ki  ily  leágazást  terjeszté  le  a) : 

Fitier  Gyula 
(nemes  Rottal  Julianna) 


János 

(Bucsány  Zsuzsa) 

~  ||  II  ■  ■MIMII   I       '     lll|J% '        II 

Erzsébet 
(Tolnai  Festetitíh  Pálné) 


Fladaiiízer  család.  Közülök  Fladnítzer  Vid  egykor 
Szalouak-vár  ura,  a  magyar  urak  közé  számíttatott \  í 526-ban  I.  Fer- 
dinánd híveinek  egyike  3).  Benne  valószínűleg  családja  kifogyott  ha- 
zánkból. 

Fle2schuia»m  család.  Fíeischmann  Ferencz- Antal  1737- 
ben  nyerte  czimeres  nemes  levelet  III.  Károly  királytól  *). 

Czimere:  a  paizs  vörös  mezejében  hátulsó  lábain  álló  grif,  első 
jobb  lábával  kardot  villogtatva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  két 
kiterjesztett  fekete  sas-szárny  között  hatszögletű  arany  csillag  ragyog, 
Foszladék  mindkét  oldalról  arany-vörös. 

Flöddntigg'  család.  Báró  Flödnigg  E  d  u  á  r  d  és  A  d  o  1  f  az 
1840-ki  országgyűlésen  a  hazafiusitott  nemesek  közé  országgyűlési 
hely  és  szavazat  nélkül  vétettek  be  5). 

FI uck  család.  Fluek  József  í 792-ben  emeltetett  nemes- 
ségre. 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs :  az  eteS  és  harmadik  arany  mező- 
ben természetes  szinü  oroszlán  áll,  első  jobb  lábával  kivont  kardot 
markolva;  a  második  és  harmadik  kék  mezőben  zöld  tér  fölött  magas 
fehér  sziklahegy  emelkedik  ,  oldalán  kert  ztbe  téve  bányász-kalapács 
és  véső  látható.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  panczélos  sisakos  vitéz 


')  Aclami  Seuta  geutil.  íom.  líí. 

2)  Sehönfeld  Adels-Schematismua  I.  205.  1. 

8)  Jászay  P.  A  magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  véss  után.  127.  L 

*)  Colícct.  Herald.  Nro  3ia 

5)  1840-ki  61.  törv.  oz. 


194  Fodor. 

nyúlik  föl ,  jobb  kezével  kivont  kardot  villogtatva.  Foszladék  jobbról 
arany-vörös,  balról  ezüst-kék  *). 

A  család  tagjai  (mint  Alajos,  Férencz,  János  1810-ben)  a  karaarai 
sóhivataloknál  szolgáltak. 

Fodor  család.  (Zéthényi).  Szathraár  megyében  virágzott, 
hol  zéthényi  Fodor  Imre  Nyir- Vásári,  Kán  tor- Jánosi  helységben,  a 
Gotthardi  pusztán  részbirtokot  kap  1519-ben  királyi  adományban  2). 

1590-ben  Fodor  G-yörgy  több  társával  együtt  Zsarolyán  és 
Sámely  helység  és  pusztabeli  részbirtokban  uj  királyi  adomány  mellett 
erősíttetik  meg. 

Már  előbb  1492-ben  előfordul  rohodi  Fodor  Péter  Szath- 
már  megyében .  ki  a  fölebb  érintett  évben  részbirtokot  nyert  adomá- 
nyilag  *). 

Fodor  család.  Fodor  János  budai  prépostnak  bethlenfalvi 
Szepesy  Gergelylyel  együtt  V.  László  király  eddig  használt  czimerét 
megerősíti  1456-ki  febr.  18-án  5). 

Czimere :  a  paizs  vörös  mezejében  egy  arany  oroszlán  a  szokott 
támadó  helyzetben  állva,  két  első  lábainak  körmeivel  három  arany 
rózsát  tartva.  A  paizs  fölötti  sisakból  egy  kereszt  függ  le  az  oroszlán 
fölé.  A  sisak  tetején  arany  sas-szárny ,  és  annak  közepén  az  előbbihez 
hasonló  oroszlán  látszik.  Foszladék  mindkét  oldalról  arany-vörös. 

Fodor  család.  Mátyás  király  idejében  már  virágzott  Békés 
vármegye  nemessége  sorában.  1461-ben  Fodor  Barnabás  és  Bé- 
re c  z  k  azon  megyében  birtokosok  voltak  c). 

Fodor  család  E  nemes  család  czimere :  a  paizs  mezejében 
egy  magyar  vitéz,  jobb  kezében  levágott  törökfejet  tartva.  A  paizs  fö- 
lötti sisak  koronáján  kiterjesztett  szárnyakkal  egyfejü  sas  áll.  E  csa- 
ládból élt  1676-ban  nemes  Fodor  János  ,,k irály  ő  felsége 
hadi  és  Kassa  városa  birája",  mint  őt  Tarnóczy  István  je- 
suita  egy  neki  ajánlott  „Titkos  értelmű  Rósa"  czimü  könyvében  nevezi, 
hol  leirt  czimere  is  közölve  van. 


*)  Adami  Scata  gentil.  tora.  III. 
*)  Szirmay  Szathmár  várm.  II.  64.  89.  90. 
8)  Ugyanott  91.  1. 
4)  Ugyanott  213.  222. 1. 
*)  Gr.  Teleky  Hunyadiak  kora  X.  köt.  493. 1. 

•)  Teleky:  Hunyadiak  kora  XI.  16.  lap.  —  h.  Fodor  család.  Fejér: 
Cod.  Diplona.  lom.  IX,  rol.  I.  p  268. 


Fodor.  185 

Fodor  család.  (Máskép  Bajcsy).  Fodor  máskép  Bajcsy 
nevet  viselt  azon  nemes  család ,  melyből  Fodor  Gergely  kihalván ,  ja- 
vait nővére  Fodor  Bajcsy  Margitnak  Kajaly  Lukácsuénak  fia  Kajaly 
András  Örökíé  ,  miért  is  annak  nagy-csalomjai  (Hont  v.)  birtokára  ado- 
mányt szerzett  1699-ben,  de  a  beiktatásnál  ellentmondás  történt *). 

Fodor  család,  III.  Károly  nemcsité  meg  Fodor  Gáspárt 
1712-ben  *). 

Czimere :  a  paizs  kék  mezejében  zöld  térről  egy  karó  mellett  föl- 
emelkedő szőlőtőke  két  lefüggő  piros  szőlőfürttel  és  levelekkel.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronáján  vörösbe  öltözött  kar  kivont  kardot  markol.  Fosz- 
ladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Fodor  család.  1716-ban  nemesité  meg  III.  Károly  király 
Fodor  Jánost3). 

Czimere  :  a  paizs  kék  mezejében  zöld  térről  emelkedő  magas  tere- 
bélyes élőfa  virágzó  állapotban.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  vörös 
mezü  kar  könyököl,  kivont  kardot  villogtatva.  Foszladék  jobbról  ezüst- 
vörös, balról  arany-kék. 

Fodor  család.  Czimere :  a  paizs  kék  mezejében  egy  oszlop  mel- 
lett ágaskodó  egyszarvú,  (néhol  rézsútos  csikolatban  áll  az  egyszarvú). 
A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  magyar  vitéz  emelkedik  ki  kivont 
karddal.  A  paizst  szokásos  foszladék  veszi  körül. 

E  családból  Fodor  József- János  1771-ben  a  kir.  Curianál 
hites  jegyző. 

Fodor  család  van  Gömör  megyében  is ,  hol  a  múlt  század  vé- 
gén Fodor  1 3 1  v  á  n  élt ,  neje  Paukovics  Francziska. 

Fodor  nevű  család  él  Borsod,  Szabolcs,  Sopron,  Torontál,  Ung, 
Zempíin  *)  vármegyében  is. 

Fodor  nevű  család  Ugocsa  megyében  F  a  n  c  s  i  k  a  i  előnévvel 
élt  1495-ben  5). 

Fodor  család.  (Ernyei).  Erdély  családa.  Ernyei  Fodor  Ist- 
ván 1579-ben  élt 6),  mint  Báthori  Kristóf  erdélyi  vajda  itélet-levelében 
olvasható. 


*)  Sz.  Benedeki  Coavent  Capsa  G.  Faso.  I  Nro  12. 

*)  Collecí.  Herald.  Nro  676. 

a)  Collect.  Herald.  Nro  464. 

*)  Szirruay  C.  Zemplin  uot.  top.  112. 

*)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  120. 

')  Nemes  Székely  Nemzet  Coaetftutiöja.  272. 1. 


186  Fodo**  —  Fcdrdczy 

Fodor  család.  (Rákosi).  Erdélyi  székely  család.  Rákosi  Fodor 
István  1591-ben  többel  együtt  Báthory  Zsigmondtól  kap  primipilarls 
levelet  ')• 

Talán  e  családból  való  Fodor  Bálint  1611-ben  csikszéki 
asse33or  '*'). 

Fodor  György  Bethlen  korában  élt  3)- 

Fodor  család.  (M.-Igeni).  Erdélyi  család.  Közülök  Fodor 
János  1657-ben  Déván  udvar-biró  *). 

Erdélyben  jelenleg  is  több  Fodor  nevű  család  él ,  milyenek  a 
v  a  r  f  a  1  v  i-p  a  t  a  k  i  Fodor,  —  csikvacsercsiF.,  —  kopocsari 
Fodor,  —  s z.-u d varhelyi  Fodor  stb.  családok. 

Fodorliázy  család.  1650-ben  Doboka  megyében  birtokos 
F  o  d  o  r  h  á  z  y  Istvánné  Teke  Magdolna ,  kit  többekkel  együtt 
ördög  Istváu  intetett  meg  a  m.-köblösi,  szótelki,  szent-kátolnai,  m.-uj- 
falvi  és  fodorházi  részjószágoknak  zálogból  kibocsátása  végett s). 

Fodor óczy  család.  (Lovrechinai).  A  múlt  század  elején  élt 
lovrechinai  Fodoróczy  István,  kinek  1723-ban  neje  telekesi  Török 
Ka  latin ,  tőle  a  családfa  így  jő  le  8)  : 

Fodoróczy  István 
(Telekesi  Török  Kata) 
1723. 
r* 


László  József 

Antal  Ferenez 

-i         1792. 


Rozália 
(Török  Zaigmondaé) 

Tán  e  családhoz  tartozott  Fodoróczky  (így  irva)  ftiihály 
ig,  kinek  neje  Bajcsy  Katalin  1643  ban  Komárom  megyei  Szilas  hely- 
géebeli  nemes  udvarlelkét  Kálmán-Istvánnak  adja  el '). 

Födróezy  család.  Horvátországi  nemes  család.  —  Törzse 
Fodróczy  Gergely  í 446-ban  a  Ciliéi  grófságra  megerősítő  ado- 
mányt nyert.  Tőle.  a  családfa  s)  következőleg  sarjadzik  le : 


*)  Nemes  Székely  Nemzet  Conntittitiója-  101.  iap. 

»J  Kállay  :  Székely  nemzet  243  1. 

:l)  Kemény  János  Önéletírása.  Kiadta  Szalay  L.  .58  iap. 

*)  Szalárdy  :  Siralmas  m.  Krónika.  609  1. 

s)  Hodor  :  Doboka  várni.  80.  1. 

#)  Bosaányi  Esterházy- féle  perben- 

7)  Fényes:  Komárom  megye  110.  Iap. 

s)  Geneab  authentioae  >íse.  lom.  II. 


Foárfosey.  181 


Fodróczy  Gergely 
1446. 


I.  László 
1473. 

Bernit  I.  János  Ferencz 

1609.  1489. 


I.  Gáspár 
1556. 

t — - — -*       ■    "» 

II.  László 

1564. 

T-~— * ■   '■■■! 

Farkas 

1565-1609. 

(Qíhmyeh  Kata) 


jii«>iW'i»miwi«  i»— — — imi  i ■■  ■     ■  i  ■   i    ■■  i  'iiwi         in.        m---      iii—r  w»—  .i        i-i  ■■!■■■     ■—,■■*■  i  ■    ■■■    ■— i       i      i  i      i    i     n     i       i  i  . .      . 

Dóra    II.  Gáspár    Kristóf     II.  János      III.  László    Miklós    István    II.  Farkas 

(Vinkovicli  N.)  1646. 

1644. 


I,  Péter  II.  Miklós                      III.  János 

1651-1698.  r— — *-—--— -,  f 

(Korvatich  Anna)  László               I.  György 

.!__ — ^.. L^  f                  1686—1718. 

József  (PÍ3asicb  Anna) 

1715.  rr~ 


r 


-i 


(Kiss  Érzse")                  Kata  Ilona    Anna    József       István  János 

, ±—^ 1— j                                            f            1741.  r~-^-~. 

.Kala                  Erzse                                                             r— « — i  Donát 

(Kasnyár)              1757.                                                                László  1766> 
CPlaatich  N.)                                                      1772. 

Á  törzsnek  fia  I.  L  á  s  z  I  ó  hűtlenség  bélyegén  elveszte  &  B  o  r> 
h  o  v  e  c  z  i  uradalmat,  de  1 473-ban  visszanyerte.  Három  fia  B  e  r  a  á  t , 
János  és  Ferencz  elől  e  jószágot  ismét  Zékel  József  nyeré  el, 
miért  is  azok.  eme  adomán  yzásnak  1489- ben  ellentmondtak.  Közülök 
János  ismét  a  birtokba  ült  1509-ben. 

I.  Farkas  kis  unokája  I  Jánosnak,  fia  II.  Lászlónak  16Í0-beu 
elfoglalá  a  megszökött  Krajnitz  Lörincz  szőlőjét  Borhoveczen.  E  Far- 
kas egy  csomó  gyermeket  nemzett,  kik  1623-ban  osztoztak  meg. 

Közülök  II.  János  1644  ben  Subits  Péternek  Borhoveczen  né- 
mely szántóföldeket  vall  be. 

II.  Farkas  Miklós  testvérének  vallja  be  Borhoveczen  a  chres- 
nyehovicza  nevű  földet  1646-ban. 

i.  Péter  nejéve]  Korvatich  Annával  1683-ban  Borhoveczen 
idegenektől  is  szerez  birtokot.  1895-ben  tiltakozik  a  leány-ág  ellen,  és 
1 693-ban  pert  indít  testvérének  Miklósnak  fía  György  ellen.  Egyetlen 
í:a  József}  kinek  részére  17  !5»heu"  ismét  idegenek  vállnak  be  jószá- 
got ,  Ky&ií  ErjRSe  nejétől  két  leányt  hagyott:  Katalint  Kasnyániét, 


188  Fogarawy. 

és  Erzsébet  Plantichnét,  aki  1757-ben  Dersanichnak  és  nejének 
Skerlecz  Krisztinának  vállá  be  Borhoveczi  birtokát  az  Osterz  várbeli 
tartozékaival  együtt. 

I.  György  (II.  Miklósnak  fia)  1686-ban  nejének  Pisasich  Anná- 
nak Borhoveczen  szőlőt  ir  be  (inscribit ).  Nevezett  neje  mint  özvegy  s 
gyermekeinek  gyámja  1718-ban  osztató  parancsot  eszközlött  ki.  Gyer- 
mekei közül  Jánosnak  fia  Donatus  ki  birtokrészét  eladá 

Istvánnak  (I.  György  fiának)  ki  Erzsébetet  Plantichnét  1741- 
ben  a  Borhoveczi  jószág  kiadása  végett  inteté  meg,  fia  L ás z ló  1772- 
ben  mint  föl  peres  állott  fel. 

Ennyit  mutat  egy  a  báni  tábla  előtt  e  család  részéről  lefolyt  per- 
beli családfa. 

Fodróczy  család  most  is  van  Horvátországban,  hol  Kőrös  sz.  kir. 
város  részéről  az  1847-ki  pozsonyi  országgyűlésen  követül  Fodróczy 
Sándor  jelent  meg. 

Fogarassy  család.  Bereg ,  Szabolcs  ,  Szathmár ,  Ugocsa, 
Zemplin  megyében  honos. 

Ugocsa  megyében  birtokos  e  század  elején  Fogarassy  F  e  r  e  n  c  z 
és  M  á  t  y  á  s  Komjáthon ;  —  János  és  Pál  Gödény  házán  *)• 

Zemplin  vármegyében  Fogarassy  család  birja  Tót  h-K  r  i  v  á  t 
és  közbirtokos  Geszthelyen  is  2). 

Szathmár  vármegyében  —  hol  a  család  nevét  C  z  á  r  o  mellék- 
névvel találjuk  irva  —  (Czaró-Fogarassy)  e  század  elején  birtokos  a 
család  Mátészalkán. 

Fogarassy  László  (1809-ben)  alszolgabiró ,  birtokos  Csenger- 
ben  és  Nagy-Szekeresen. 

Fogarassy  Imrené  csicseri  Ormos  Borbála  birt  Nagy-Ar ,  D&rno, 
Tisza- Becs  helységekben  *). 

Fogarassy  Antal  1765-ben  Szathmár  megye  alazolgabirája  volt 4). 

Váljon  az  előszámláltak  mind  egy  családnak  sarjadéka-e?  ~ 
adatok  hiányában  meg  nem  mondható. 

Abauj  megyében  a  I  s  ó  v  i  s  z  ti  Fogarassy  családot  találunk, 
melyből  Fogarassy  János  a  tudós  nyelvészeti  iró  származott.  Szüle- 
tett ez  a  nevezett  megyében  Kásmárk  helységben  1801-ben.    1838-tól 


*)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  86.  151. 

')  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  112.  227.  394- 

*)  Szirmay  Szathmár  várni.  IL  113.  244. 

*)  Ugyanott  ÍI.  129.  235.  244.  247.  261. 

*>  Ugyaactí  I.  k.  136.  i. 


Fogarassy  —  Foglár.  i8ö 

a  m.  akadémia  tagja ,  jelenleg  a  pesti  kerületi  ^törvényszék  ülnöke. 
Kiadott  munkái  által  a  jogtudomány  és  magyar  nyelv  körül  szerze 
azép  érdemeket  *). 

Fogarassy  család.  Komárom  vármegyében  is  lakozik  F  o- 
g  a  r  a  s  3  y  család ,  melyből  Fogarassy  Gábor  Udvardon  birt ,  és  a 
nagyszombati  kerületi  tábla  ülnöke  volt.  Testvére  József  Baromlakon 
volt  birtokos.  Családfájok  igy  áll : 

Fogarassy  W. 

r— — ■ -— A ■■"> 

Gábor  József 

ker.  tábl  üln.  (bírt  Baromlakon) 

(bir  Udvardon)  i * — ~ ~- 1 

, * Mária  Anna  Kata 

Gábor  SándorJ  (Pongráez    (Horváthy  János    (Pötz  Józs ) 

t  (Pongrácz  Joakim  Komárom  v. 

Valburga)  Montban)        főszolgabíró) 


gyermekei  vannak 

Fogarassy  család.  Alapítja  Fogara ssy  Tamás,  kit 
I.  Ferencz  király  1795-ben  nemesitett  meg. 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs.  Az  első  és  negyedik  osztály  fe- 
kete mezejében  királyi  arany  koronán  egy  koronás  ezüst  oroszlán  áll 
hátulsó  két  lábán ;  —  első  jobb  lábával  kivont  kardot  markolva.  A 
második  és  negyedik  osztály  arany  mezejéből  panyókásan  öltözött  kék 
magyar  ruhás  hadi  férfiú  áll ,  fején  kalpaggal,  jobbjában  meztelen  kar- 
dot villogtatva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szintén  a  leirt  magyar 
vítéz  nyúlik  ki,  kivont  karddal.  Foszladék  jobbról  ezüst- fekete,  balról 
arany-kék  *). 

Fogarasy  család.  (Szász-Uj-össi).  Erdélyben  Doboka  me- 
gyében szász-uj-össi  Fogarasy  Gábor  1683— 1701-ig  alispán.  Utánna 
már  alvinczi  előnévvel  leljük  Fog  ara  ssy  Istvánt  1771-ben 
alispánul 3). 

1796-ban  pedig  Sepsi  Szent-lványi  Fogarasy  Jánost  mint  házi 
számvevőt  (Domesticus  Exactor)  emlit  az  országos  tiszti  névtár  *). 

Foglár  család.  (Tésai).  Hont  vármegyének  ismertebb  nevű 
osaláda. 


')  Lásd  munkái  sorát  Ferenczy  és  Dániel  ik:  Magyar  írók. 
Életrajzi  gyűjtemény.  1. 143.  lap. 

2)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  III. 

•)  Hodor  Doboka  várm.  30.  437. 440. 


ItfO 


Foglár. 


Mint  az  előttem  fekvő  hiteles  okmányok  mutatják  ,  a  család  ala- 
pítója Foglár  Pál  1583-ban  Rudolf  királytól  nyerte  czimeres  le- 
vélben megnemesittetését.  Tőle  a  család  nemzékrende  következőleg 
terjed  le: 


I.Pál 
1583. 

f—" 

II.  Pál 
1635. 

1  '■' 
r 

I.  Imre 

1668. 

1 

III.  Pál 

1698-ban  Tésát  szerzi 
(Bakó  Judit) 


II.  Imre 

1724.  i 
Hont  v.  aliep. 
(sz.-miklósi  Pongrácz  Teréz) 


Judit 

1736.  Özv. 

(Gömrey  János) 


György 

egri  kanonok, 

czimz.  püspök. 

fl754. 


III.  Imre 

1758.  alispán. 

1775.  kir.  tan. 

(Fáy  Erz#e) 


János 

alispán. 
1803. 


Anna 
(Lipthay  Sándor) 


Anna  +  1835. 
lÓcsai  Balogh  Pál) 


Zsuzsa 
(Zubovyos  Józsefnó) 


A  családfán  álló  III.  Pál,  neje  Bakó  Judit  után,  ennek  anyjá- 
tól Sz.-Iványi  Katalintól  1680-ban  végrendeletileg  Liptó ,  Szathmár, 
Bereg,  Bihar  s  több  megyében  birtokot  örökölt,  —  1698-ban  szerzé 
T  é  s  a  helységet  Hont  megyében,  mely  azután  a  család  állandó  birtoka 
lőn,  és  erre  nézve  unokája  III.  Imre  1775-ki  jun.  2-án  Mária  Terézia 
király-asszonytól  nyert  oklevelet ,  hogy  ő  és  utódai  t  é  s  a  i  előnévvel 
élhessenek. 

III.  Pálnak  Bakó  Klárától  gyermekei:  I.  Judit  gömöri 
Gömrey  Jánosné;  2.  György  hajdan  pásztohai  és  nényei  plébános, 
később  1711-től  1754-ig  egri  kanonok,  alapi  tója  Egerben  a  róla  ne- 
vezett F oglár-intéze t-nek  *);  3.  II.  Imre  Hont  vármegyének 
követe  és  alispánja  1724— 1729-ben  2),  később  (1744-ben)  gr.  Koháry 
Andrásnak  Kecskeméten  jog-  és  birtok-kormányzója.  Nejétől  óvári  és 
sz.-miklósi  Pongrácz  Teréztől  két  fia  maradt : 


J)  1741-ki  44.  törv.  ez. 

z)  Lehoczky  Stemmatogr.  I.  195. 196. 


Foglhfly  ~  Foky. 


191 


III.  Imre  szintén  Hont  megyének  alispánja  1756  -1758-ban  1). 
1764-ben  Bakó  Katalintól  származó  György  s  többi  rokonától  á  Hont 
megyei  felsŐ-szenierédi  és  százdi  részbirtokot  örökösen  megszerző  2). 
1775-ben  királyi  tanácsossá  neveztetett.  Nejétől  Fáy  Erzsébettől  leánya 
Anna  Lipthay  Sándor  Hont  megyei  alispán  és  királyi  tanáosos  ne- 
jévé lőn. 

János  szintén  Hont  megyének  alispánja  volt  1796-ban.  Egyik 
leánya  Anna  ócsai  Balogh  Pálhoz  ment  nőül ,  meghalt  1835-ben ;  a 
másik  Zubovych  József  cs.  kir.  kapitány  neje  volt. 

IV.  Imre  (ki  a  táblán  nem  áll)  egykor  barsi  főszolgabíró,  utóbb 
cs.  kir.  kamarás ,  Czékus  Máriától  nemzé  Kálmánt,  kinek  özvegyé- 
től Szabó  Erzsétői  egyetlen  kis  fiában  Lajosban  él  a  család. 

Fogthüy  család-  Komárom  megyei  nemes  család.  Ily  nevű 
család  lakja  a  Hajdú  kerületet  is ;  ezek  közül  Fogthűy  János  a  Hajdú 
kerület  főjegyzője,  táblabírája,  éa  követe  az  1839-ki  országgyűlésre, 
utóbb  (1844-ben)  a  kerület  al  kapitánya. 

Foky  család.  Vas  megyében  virágzott ;  jelenleg  Zala  megye 

birtokosai  közé  számíttatik.   Foky  János  a  XVII.  században  Vas 

vármegye  alispánja  volt;  tőle  a  családfa  néhány  ízen  (a  múlt  század 

végéig)  igy  ágazott  le : 

Foky  János 

Vas  várm.  alisp. 

(Kis*barnaki  Farkas  Judit) 


József 
(Boros 
Klára) 


Zsigmond 
(Tulok  Bora) 


1.  Benedek         László  Judit      Anna 

prépost.      (Hertelendy    (Sümeghi 


Teréz) 
J 


Mihály) 


Ferencz 

(Török 

Krisztina) 


József    Julianna     Benedek 
(Porpaczy    kapitány. 
Antal) 


János 
t 


Gáspár 
t 


István 
katona. 


Imre 
(Ferenczes 

szerzetes) 


János    Anna     Zsigmond     Ferenc?.      Erzse 


Erzse  Magdolna  Judit 

(Hertelendy    (Bölcs  Józs.)    (Tóth  Mihály) 
Boldizsár) 


')  Lehoczky  Stemmatogr.  1. 196. 
*)  Csery  József  közlése  szerint. 

8)  Greneal.  Authenticae  Mss.  tora.  I.  •—  A  Trophaeum  Domus  Estoras.  úl 
közöl  Foky  család  nem zék rendet ,  de  az  teljesen  alaptalan. 


192  foktftry  -  Falltot. 

Foky  I.  Benedek  vasvári  kanonok  és  apát  1737-ben  egyháza 
részéről  a  tatai  urodalom  iránt  indita  pert '). 

Foktöwt  család.  1659-ben  élt  Foktövi  János,  váradi  had- 
nagy, ki  —  mint  Szalárdy  *)  irja  —  izgatásai  végett  törvényes  kereset- 
tol félelmében  rögtön  halállal  múlt  ki. 

Folch  család.  A  honfiusitottak  közé  tartozik.  Folch  József 
Antal-Lajos  az  1715-ki  országgyűlésen  nyert  indigenatust a). 

Folkusházy  család.  Czimere  függőlegesen  kétfelé  osztott 
paizs,  a  jobboldali  mezőben  egy  dombról  magas  fenyőfa  emelkedik  föl, 
mellette  félhold  látszik,  a  baloldali  osztályban  zöld  halmon  korona,  és 
azon  pánczélos  kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronájából  pánczélos,  sisakos  vitéz  emelkedik  ki,  kivont  karddal. 

A  család  Thurócz  megyei  eredetű.  Jelenleg  Nógrád  megyében  is 
Füleken  és  Széesényben  laknak. 

Fctikw&fali'l  család.  Hasonlóan  Thurócz  megyei  régi  csa- 
lád. Már  1300-ban  birtak  Bisztricskán.  Törzsük  Folkus,  kitől  a 
család  nevét  vette. 

1528-ban  élt  L  á  s  z  1  ó ,  kinek  neje  Beniczky  Miklósnak  leánya 
▼olt  *). 

Valószínűleg  e  család  egyik  ága  a  Folkusfalvi  G  y  u  r  g  y  i  k  csa- 
lád is. 

Folliot  család.  (Crennevillei).  A  honfiusitott  családok  egyike. 
A  család  magát  Normanniából  eredezteti,  ősei  1530-tól  francziaországi 
Metz  város  polgármesteri  hivatalát  viselték.  Innen  származott  Folliot 
Crenneville  Lajos-Károly  gróf  (szül.  1765.  jul.  3-án),  ki  a  franczia 
forradalom  elején  Ausztriába  költözött ,  és  cs.  kir.  kamarás ,  val.  belső 
titkos  tanácsos ,  lovassági  tábornok  volt  Hazánkban  1827-ben  nyert 
indigenatust 5).  Meghalt  1840-ki  június  21-én.  Ivadékát  mutatja  a 
következő  táblázat : 


*)  Fényes :  Komárom  várm.  173.  lap. 

«)  Sralárdy :  Siralmas  Magyar  Krónika.  462.  466.  469.  lap. 

3)  1715  ki  132- ki  törv.  ez. 

*)  Lehoczky  Stemmat.  II.  130. 

*)  1827-ki  44  és  1840-ki  60-  törv.  ez. 


Folly. 


193 


Lajos-Károly 

szül.  1765.  1 1840. 

tábornok. 

(b.  Pontét  Victoria)  él. 


Károly 

szül.  1811. 

cs.  kir.  kam.  őrnagy. 

(1.  gr.  Esterházy 

Karolina. 


2.  gr.  Lazanszky  Anna) 


Lajos 

szül.  1813. 

Mainzi  parancsn. 

(gr.  Kinsky 

Emestine) 


cs 


Ferencz 
szül.  1815. 
kir.  altáborn. 
(gr.  Chotek 

Hermina) 


Victoria 
szül.  1816. 
csiSlagkeresztes 
és  palota-hölgy. 
(1.  gr.  Keglevich 

János. 
2-  gr.  Falkenhayn 
Gyula) 


Victor 
szül.  1847. 


Henrik 
szül.  1855. 


Ferencz 
szül.  185o. 


A  család  czimere  :  ezüst  mezőben  András-kereszt ;  az  egész  vértet 
kétfejű  arany  sas  födi  J). 

Folly  család.  A  család  alapitója  és  törzse  Folly  Gábor 
Nógrád  megyében  gr.  Balassa  Pálnak  egykor  kékkői  tiszttartója,  ki 
Mária  Terézia  király-asszonytól  Pozsonyban  174í-ki  oct.  28-án  saját, 
és  neje  Sövényházi  Kata  2)  ,  valamint  gyermekei:  József,  Lázár, 
Annna,  Borbála,  Róza,  Éva  és  Katalin,  és  ezeknek  utó- 
dai részére  czimeres  nemes  levelet 
nyert  3)  ,  mely  Nógrád  megyének 
í 742-ki  május  10-én  Terény ben  tar- 
tott közgyűlésében  kihirdettetett. 

A  család  czimere  :  a  paizs  kék 
mezejében  két  viz-szintesen  fekvő 
ezüst  csikolat ,  melyek  között  két 
arany  csillag  ragyog  ;  alattok  pedig 
arany  búza-kéve  áll.  A.  paizs  fölötti 
sisak  koronáján  az  éberség  jel  vénye, 
az  egyik  lábával  kövecset  tartó  daru 
áll.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék, 
balról  arany-kék.  Aczimerta  met<*z- 
vény  is  ábrázolja. 

Folly  Gábor  második  neje  Sövényházy  Katalin  (Sövényházy 
Ferencznek  gajdai  Bobor  Évától  született  leánya)  után ,  s  részint  szer- 


J)  Hisiorisch  herald.  Handb.  217.  és  Goíh.  gen.  Taschenbueh  der  grRfl. 
H&user.  1859.  274. 

*)  Kinek  azonban  már  őse  Sövényházy  Lcriaez  még  1666-ban  megneme- 
eittetett. 

8)  Collect.  Herald.  Nro 

13 


194 


Foily. 


zemény  után  is  Pös tényben  tetemesen  birtokolt.  Meghalt  1759-b«»o, 
említett  második  neje  pedig  1765.  táján  halván  el,  ettől  származott 
Róza,  Éva  és  Katalin  leányai  és  utódai  1766-ki  deeemb.  27-én 
osztoztak  meg  ,). 

A  család  leszármazása  következő  : 


Folly  Gábor 

ns.  1741.  f  1759. 

(2.  Sövényházy  Kata) 


I.  József        Anna 
kir.  tartom,  biztos 
1770. 
(Dómby  Anna) 


Bora         Róza  Katalin               Éva 

(Stummer  (Fekete  (Gelle  Lászlóné 

János)  Mátyás)          1765-től) 
1777. 


Lázár 


II.  József 

czin)z.  kanonok 

Győrben  f  1820. 


Miliály 

Somogy  v.  biztos. 

t  1824. 

(Meints  Róza) 


Hermán 
premontrei  prior. 


Antal 
kiimeralis  tiszt 

1815 

—      — *       ...    ■ 


József 
Győrben. 


Imre 
(Granatér  Antónia) 


Mária      Ilka     Hermina     Imre 


III.  József 

Somogy  várm. 

urb.  torv.-széki  előadó. 

(Vázsony  Sarolta) 


Gabriela     Sarolta     József     Hugó 


Gábornak  a  törzsnek  hét  gyermeke  volt ,  közöttök  két  fia  I.  J  ó- 
zsef  és  Lázár. 

LJózsefam.  kir.  kamaránál  hivataloskodott,  1770-ben  Budán 
főtartományi  biztos  volt.  Domby  Annától  két  fia  lŐn:  II.  József  és 
Mihály. 

II.  J  ó  z  s  e  f  czirazetes  kanonok ,  szentszéki  ülnök  s  vicarius  volt 
Győrben.  Meghalt  1820-ban. 

Mihály  előbb  a  m.  kir.  kincstárnál,  utóbb  berezeg  Esterházy 
uradalmaiban  volt  tiszt ,  és  mint  ilyen  költözött  Somogy  vármegyébe 
Kaposvárra ,  hol  a  megye  előtt  nemességét  bemutatá.  S  később  a  me- 
gyénél viselt  élelmezési  biztosi  hivatalt.  Saját  szorgalma ,  valamint 
bátyja,  ugy  neje  nemes  MenitsHóza  után  szép  vagyonhoz  jutott.  Meg- 
halt 1824-ben.  Két  élő  fia  I.  Imre  és  III.  József  birtokosok  Kapos- 
várott, Boldogasszonyfán  és  Szabóson.  Imre  gazdálkodik,  József 
1848-ig    megyei   ügyész,    utóbb  cs.  kir.  járásbiró    volt,   jelenleg  a 


')  Eredeti  okirat  szerint 


Folnay  -  Folthy. 


195 


kaposvári  úrbéri  törvényszéknél  előadó.  Mindkettőnek  gyermekeit  a 
táblázaton  láthatjuk. 

Lázárnak  egyik  fia  Hermán  a  premontrei  rend  priorja  volt  j  a 
másik  fia  Antal  szintén  a  királyi  kamaránál  volt  tiszt.  Ennek  fia 
József  Győrben  telepedett,  s  halt  meg. 

E  család  egy  másik  ágának  ivadéka  volt  Foily  Zsigmond, 
1760-ban  a  kassai  provinciális  Commissariatusnál  subalternus. 

Folway  család,  (f).  Közülök  Folnay  Ferencz  az  1647-ki 
országgyűlésen  választmányi  tag.  1655-ben  a  nyolczados  törvényszék 
ülnöke  '). 

Folthy  család.  (Folti  +).  Hunyad  vármegyében  a  Maros 
partján  Szászváros  átellenében  fekszik  Folt  helység,  a  kihalt  Folthy 
család  ősi  fészke,  honnan  e  család  előnevét  irta. 

A  család  a  fejedelmi  korban  szerepelt,  Folthy  Gergely 
Báthori  Gábornak  egyik  régi  hadvezére  volt,  és  Radul  vajda  ellen  több 
csatát  vívott  *). 

Gergelynek  fia  vagy  testvére  lehetett  Folthy  Ferencz,  ki 
1625-ben  halt  meg,  és  szilágy-somlyói  Kőröst  Katalintól  szüle- 
tett gyermekei  által  következő  családfát  alkotott 3)  : 

I.  Ferenoz 

+  1625. 

(Körösi  Kata) 


László 
-j-  ifjú  korában. 
(Fekete  Judit) 


Bálint 

szül.  1647.  nov.  28. 

1 1702. 

(Jósika  Máris) 


^  Farkas 
f  ifjú  korában. 
(Földváry  Erzse) 

■—    '"     -•* 1 

Borbála 
(P.  Horváth  Kozma) 


II.  Ferencz 
f  1672.  körül. 
(Moga  Kata) 


Mária  Zsuzsa 

(gr.  Bethlen  László)        f 


Klára  Éva  Kata  Anna  Erzse 

(Daczó  Ferencz)    (Nagy-Boér    (Barcsay  Ákos)    (Pókai  Miki)     (1.  Vajda  Ján. 

Pál)  2.  Szilvá-sy 

Péter) 


•)  1647-ki  45.  1655-ki  30. 60.  törv.  ez.  stb. 

*)  Bojthi  Gáspár  Engelnél  Monumenta  Ungrica  p.  285.  802.  320  321. 
•)  Hodor  K.  ur  adatai  szerint,  a  kadiosfalvi  Török  Ferencznek  pávai  Yajna 
Ferencz  ellen  folyt  zálogos  peréból. 

13* 


I9tt  Fouyó  -  ForschUz 

A  családfán  álló  II.  Ferencz,  és  Bálint  fi-ágon  magszaka- 
dásnak  nézvén  elé,  Apaffy  Mihálytól  1667-ki  január  26-án  M. -Vásár- 
helyen kelt  uj  adomány-levelet  szereznek  a  leány-ágra  is ,  és  azon  évi 
május  19-én  történt  a  beiktatás  minden  ellentmondás  nélkül. 

Bálint  !683-ki  június  28  án  Borbereken  kelt  végintézetében 
minden  javait  nejének  Jósika  Máriának  irja  be  3CX)0  aranyban.  1698  ki 
július  10-én  keit  második  végrendelete ,  mely  évben  jun.  14-én  gyula- 
fejérvári országgyűlésen  mint  királyi  hivatalos  volt  jelen.  Meghalt 
1702-ben.  Az  utánna  maradt  jószágok  ezek:  Folt,  Lazura  (udvar- 
házakkal) ,  Buny,  Sztretye  ,  Kimpeny,  Runksor ,  Alsó-  és  Felső-Bunt, 
Vika,  Zurdok  egész  falvak  ,  Nagy- Almás,  G-lod  ,  Kis-  máskép  Rejtek- 
Almás,  Guraszádgya ,  Kamarzinezsd ,  Godinest,  Danilest,  Bradazset, 
Petrest  részjószágok  Hunyad  megyében, 

Farkas  leánya  Borbála  P.  Horváth  Kozmané ,  Macskási 
Klára  Kún  Istvánnéval,  Macskási  Anna  Felvinczi  Miklósnéval  s  Föld- 
vári Györgygyei  n.-oklosi  jószágaikat  Apaffy  Mihály  fejedelemnek  és 
nejének  Bornemisza  Annának  1680-ki  június  12-én  irják  be  azon  sc- 
gédkezésért,  melyet  azok  az  Aranyi  és  Bokái  tárnok- macskási  jószágaik 
megszerzése  körül  nekik  mutattak  *). 

II.  Ferencznek  1679-ben  még  mind  az  öt  leánya  hajadon 
volt.  Később  mind  az  öt  —  mint  a  táblázat  mutatja,  —  férjhez  ment; 
közülök  Erzsébetnek  első  férje  pánczélcsehi  Vajda  János,  a  máso- 
dik patai  Szilvási  Péter  volt. 

A  család  fi-ágon  kihalván  ,  a  fölebb  előszámlált  falvakat  és  rész- 
jószágokat a  leány-utódok,  számszerint  tizennyolcz  család  birja  jelenleg. 

„1829-ben  még  fenállott  —  irja  Hodor  K.  —  noha  üresen  ajtók 
s  ablak  nélkül  Folton  a  Maros  és  Kenyérmezőre  gyönyörű  kilátású 
szőlőhegyek  keleti  végében  a  F  o  1 1  i  család  sírboltja ,  de  a  rom-marad- 
ványokat is  1848/9-ben  az  oláhok  szétdúlták." 

Fonyó  család.  Czimere :  a  paizs  mezejében  egy  terepélyes 
fa  alatt  fiait  vérével  tápláló  pellikán ,  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján 
zászló  leng.  E czimert  használta  Fonyó  Sándor  1753-ban  czimzetes 
scutari  püspök. 

ForscliMz  család.  (Botinaveszi).  Botinaveszi  Forschitz 
János  az  1569-ki  országgyűlésen  volt  jelen,  midőn  a  határvizsgáló 
bizottmány  tagjául  neveztetett  ki  *). 


*)  K.-Fejérvári  kápt.  Török  A.  ur  közlése  szerint. 
*)  1669-ki  42.  törv.  ez. 


Forgácfa.  197 

Forgácíi  család.  (Ghymesi  és  gácsi,  gróf).  A  Hunt-Paz- 
n  á  n  ös  nemzetség  (genus)  sarjadéka ,  mely  leszármazásának  hiteles 
bizonyithatására  egész  1 226-dik  évig  birja  okleveleit 

A  Hunt-Paznán  nemzetségből  eredő  1200.  táján  élő  Iván  eh 
Ispán  (Comes)  volt  a  család  törzse,  kitől  kezdve  okleveles  kimutatással 
szőhető  mind  e  mai  napig  a  család  hosszú  nemzékrende.  Ivanchnak 
(ki  1226-ban  már  nem  élt)  fia  Ivánka  1226-ban  II.  Andrástól  királyi 
adományban  nyerte  hű  szolgálatiért  Nyitra  vármegyében  (Alsó)  Gimes 
földjét  J)  (terram  Gimes).  Ivánkának,  ki  paizsán  egy  félig  látható 
(növekedő)  farkast  (némelyek  szerint  vadász-ebet)  viselt 2) ;  három  fia 
volt :  I.  András,  I.  Tamás  és  Milván,  ez  utóbbi  kihalt  fiában 
I.  Mihályban,  ki  1255-ben  élt.  A  másik  kettő,  úgymint: 

I.  A  n  d  r  á  s  és  I.  Tamás  1241-ben  jelen  voltak  a  tatárok  elleni 
ütközefben  Sajónál ,  .hol  a  futó  királynak  megfáradt  lova  helyett  An- 
drás saját  lovát  engedé  át  3) ,  maga  testvérével  Tamással  gyalog 
maradván,  emez  csak  ugyan  e  harezban  el  is  esett;  I.  András  meg- 
menekült. 

A  tatárok  elmenetele  után  IV.  Béla  király  visszatérvén  a  hazába, 
í.  András  hűségét  megjutalmazd.  1247-ben  korona-őrnek  nevezé  ki} 
1249-ben  már  királyi  főtárnok-mester  volt ,  midőn  Galgócz  vármegyé- 
ben a  Zsitva  vize  mellett  Mánya  földére  nyert  királyi  adományt  *). 
1250-ben  nyert  engedélyt,  hogy  örökös  birtokában  Ghimben,  melyre 
1253-ban  uj  királyi  adományt  nyert,  várat  építhessen  ,  melynél  fogva 
Ghimes  várát  és  Zniot  is  ezen  András  épité.  Az  1262-  1277-ig  kelt 
nagy  részben  királyi  adományos  levelekben  „A  n  d  r  e  a  s  f  i  1  i  u  s  I  v  a  n- 
cae  Comes  deBania"  (vagy  Banaa)  neveztetik ;  mi  alatt  selmeczi 
bánya-grófságot  (Kammergraf)  kell  értenünk.  Ez  András  1290  —  1291- 

')  A  Forgách  csal  Ad  történeteit  többen  írták  már  meg.  1.  Bel  Mátyás: 
Notitia  Nova  Hung.  tom.  IV.  pag.  383.  adja  családfáját  és  történeteit.  2.  M  e  d- 
nyánszkyja  Hormayr's  Tasohenbuch  für  vaierl.  Gescüicate  1822-ki  évfoly. 
130— 166.  lap.  —  3.  Mocsáry:  Nógrád  vármegye  Esmértetésében  IV.  köt. 
135-226.  lapig  (szintén  egész  könyv).  —  .4.  Ko  vacsóe  zy  M. :  Árpádia 
Honi  történetek  Zsebkönyvében  1835.  II.  kötetében.  —  5.  L  eho'ezky :  Stemma- 
tographia  11.  130—138-  —  6.  B  n  d  a  i  Fer. :  Magyarország  polgári  Históriájára 
való  Lexicon  II.  darab  47.  l.stb. 

')  Mocsáry  id  h.  46  lap.  —  Ezen  Ivánka  egy  1262-ki  oklevélben  Ko- 
pasznak (calvus)  is  neveztetik. 

3)  E  futáskor  még  a  Fáy-ak  őse  Rugach  is  átengedé  lovát  IV.  Bélának, 
mint  annak  helyén  emiitők. 

*)  Fejér  :  Cod.  Diplom.  tom.  IV.  vol.  II.  p.  54.  -  Mocsáry  id.  h.  IV.  40. 
Mánya  földjét  1237-ben  szerzé  egy  oklevél  szeriül  I.  Tamás. 


198 


Forgáclí. 


ben  országbíróul  és  nyitrai  főispánul  is  iratik  ').  1262-ben  jelen  volt 
az  isaszeghi  csatában  is ,  melyet  V.  István  atyja  IV.  Béla  király  ellen 
vivott,  és  melyben  András  a  nádort  Henrik  szabaditá  meg  az  elten- 
ség  kezéből.  Nem  élt  már  András  1293-ban,  midőn  gyermekei :  II.  A  n- 
drás,  I.  János,  I.  Miklós,  II.  Tamás  és  II.  Ivánka*)  osz- 
tozának. 

A  tatárok  elleni  sajói  ütközetben  elesett  Tamásnak  fiai  közül 
Jordán  1256-ban  eladá  komjáthi  részét;  benne  Tamás  ága  megsza- 
kadt. És  most ,  mielőbb  tovább  mennénk ,  lássuk  a  családfát  Ivanchtól 
kezdve : 

I.   tábla. 

Ivánok 

1180-1200.  táján. 


Ivánka 

de  geuere  Hunt-Paznán. 

Megh.  1226.  előtt. 


I.  András 
tárnokmester 
1241—1290. 


I.  Tamás 
1 1241. 

Jordán 
1256. 


Miivau 


I.  Mihály 
1256. 


I ' .  András 
f  1312. 


IV.  András 

1343. 

Hegyős  nevezetű 

de  Kozmái. 

j . •— 

II   János 

de  Kozmái 

-alias  Hegy  ős. 


I.  János 
kalocsai  érsek 
-i      1290. 


I.  Miklós 

1333. 

Forgdck  nevezt. 

(Bebek  Anna) 

i " 

Lásd  II.  tábl 


II.  Tamás 

barsi,  nyitrai 

főispán  1292. 

i " 1 

Erzse 

(Koloni  Jakab) 


II  Ivánka 
f!3 


-A~. 


IV.  Miklós 
meggyilkoltatott. 


Ifi  János 
elesett  1397. 


III.  Miklós         I.  István 


II.  István  II.  Miklós  II  Bálás 

Komjáthi  várkastély       1395. 

épitője. 
(Rozgony  Margit) 


II.  György      VI.  János       II.  Péter       IV.  István        I.  Imre         II.  László 
1453.  '        fl449.       (Theodora)  1437.        elesett  1449.    megöletett 

(Rabony  i — ■~~~-/y — -~— ^ 

I.  Gergely 

szül.  1442. 


Albert  f  1496. 
(Széchi  Brigitta) 


IV.  László 

t 


II.  György 
t 


11.  Imre 


*)  Mocsáry  id.  h.  —  Lehoczky  is  Stemm.  I.  p,  76.  nevez  egy  Andrást 
jsyitrai  főispánt  országbíróul ,  valószínűleg  Bel  Mátyás  után. 

*)  A  nyitrai  káptalan  1295-ki  oklevele  szerint ,  hol  János  nem  említtetik, 
talán  mivel  pap  volt,  és  részt  nem  vett  az  osztálybau  ? 


Forgácl).  190 

I.  Andrásnak  —  mint  mondók ,  és  a  táblázat  is  mutatja,  —  öt  fia 
maradt  Közülök  I.  M  i  k  1  ó  s  ágán  ,  mely  a  II.  táblán  folytattatik,  jő  le 
egéaz  máig  a  Forgách  család. 

II.  Tamás  az  1295-ki  osztályos  levélben  Bars  és  Nyitra  vár- 
megye főispánjául  iratik.  Egyetlen  leánya  Erzsébet  Koloni  Jakabhoz 
ment  nőül. 

II.  I  vá  n  k  a,  ki  mesternek  iratik,  1293>ban  a  nyitrai  káptalan  által 
iktattatott  be  Tarantelky  és  Cucha  birtokába.  Róbert  Károly 
király  pártján  lévén  testvérével  II.  Andrással  együtt  Csák  Máté  elle- 
nében, 1312-ben  Rozgonyuál  esett  el.  Fiaiban  III.  Miklós  és  I.  Ist- 
ván b  a  n  ága  kihalt. 

I.  János  papságra  lépvén,  1273-ban  már  egyházi  jogtudor,  és 
gömöri  íőesperes  volt,  1274-ben  egyszersmind  az  udvari  kápolna  fő- 
nöke ') ,  mely  évben  „Nymchech':  birtokról  nyert  adományt,  1276-ban 
nyitrai  főesperes  volt  már,  midőn  Nyitra  megyei  Harsányra  kapott  kir. 
adományt,  mint  mind  ezt  oklevelek  mutatják.  1277-ben  —  mint  ira- 
tik 2)  —  budai  préposttá,  1278-ban  sept.  28-án  fejérvári  püspökké  ne- 
veztetett,  october  10-én  pedig  már  kalocsai  érsek  és  vice-  kanczellár 
volt,  és  e  szerint  ő  azon  János  érsek  ,  ki  Venczel  királyt  koronázta, 
s  ki  az  érsekségben  1278— 1301-ig  ült. 

II.  András  (I.  Andrásnak  fia)  testvérével  II.  Ivánkával 
együtt  Róbert  Károly  pártján  trencséni  Csák  Máté  ellen  harczol- 
ván,  Rozgonynál  esett  el  1312-ben.  Ekkor  Ghymes  vára  is ,  —  sőt 
ugy  látszik  —  valamivel  előbb  —  a  Csák  Máté  pártiak  kezébe  került. 
Csák  Máté  legyőzetése  után  szállott  Ghymes  vára  a  király  kezére, 


')  Az  oklevél  szavai :  „Mayister  Johannes  Decretorum  Dactor,  Archi  Diaconus 
de  GuniMr",  —  és  másikban :  ^Mag.  Johannes  Archi  Diaconus  Nitriensis ,  Comes  Ca- 
pellae  regioe.u 

')  Hogy  egy  János  1278— 1301-ig  kalocsai  érsek,  Decretorum  Doctor, 
és  budai  prépostból  lett  érsek  ,  az  bizonyos.  De  hogy  ezen  érsekké  lett  János 
ugyanazon  egy  személy-  e  a  Forgách  családból  (fölebb  említett)  szintén  Decre- 
torum Doctor,  gömöri  és  nyitrai  főesperessel  ?  ez  iránt  némely  írónk  (mint  báró 
Mednyánszky  is)  kétkedett,  annál  is  inkább  ,  mert  Pálma  történetírónk  János 
kalocsai  érseket  de  llmur  (=  Ürmény)  melléknévvel  olvasta  oklevélben  ,  s  azt  ki 
Ürmény  család  is  óseül  igényli.  —  M  o  c  s  á  r  y  id.  h.  igyekezett  János  érseket 
Forgách  családbelinek  igazolni,  de  oklevelekkel  be  nem  mut&iá,  hogy  (Forgách) 
János  nyitrai  főesperes  lett  budai  préposttá ,  és  így  ugyanaz  volt  volna  a  ka- 
locsai érsekségre  emelt  Jánossal.  Véleményem  szerint  az  identitás  e  pontnál 
igazolandó.  Lásd  egyébként  e  Forgách  Jánosról  Memória  Basilicae 
Strigoniensis  p.  120.  hol  szintén  nincs  szó  érsekségéről. 


&00  Forgáelt. 

ki  azt  1330-ban  nejének  Erzsébetnek  adományozta ;  1349-ben  Lajos 
király  birta,  miért  is  a  Forgách  család  1 356-ban  a  szepesi  káptalan 
előtt  tiltakozott,  de  siker  nélkül,  mert  1369  — 1372-ben  László  oppelni 
berezeg  és  nádor  birta ,  1377-ben  pedig  már  ismét  I.  Lajos  neje  Erzsé- 
bet birtokában  volt ,  mindaddig  ,  mig  azt  I.  Bálás  vissza  nem  nyeré, 
mint  erről  alább  leszen  szó.  Ez  időben  a  Forgách  család  tagjai  mago- 
kat a  Bars  megyei  Lekenye  és  Gömör  megyei  Kozmái  helységről 
irták.  II.  Andrásnak  egy  fia  maradt : 

III.  András,  ki  Hegy  ősnek  is  neveztetett,  és  „de  Koz- 
mái'1 irta  magát  1343-ban.  Ennek  három  fia  lett:  Kozmáli 
Hegyős  Ií.  János,  IV.  Miklós,  ki  orozva  gyilkoltatott  meg,  és 
Iíí.  János,  ki  Zsigmond  király  szeme  láttára  esett  el  1397-ben  Bol- 
gárországban. Ez  utóbbi  (t.  i.  János)  ismét  három  fiat  hagyá  maga 
után,  úgymint :  II.  I  s  t  v  á  n  t .  II.  B  a  1  á  s  t  (ki  1395-ben  élt)  és 

II.  M  i  k  1  ó  s  t ,  ki  a  komjáthi  kastélyt  épitteté.  E  Miklós  is  török 
harezon  vésze  el.  Nejétől  Rozgony  Margittól  hat  gyermeke  maradt, 
kik  közül  VI.  János  részt  vett  a  várnai  ütközetben.  Fiában  Felix- 
ben  (szül.  1448.  f  1503.)  kihalt. 

I.  Imre  1449-ben  török  harezon  esett  el. 

II.  Lászlót  Országh  Mihály  nádor  öleté  meg.  Fia  egynek  sem 
maradt. 

II.  Péter  fiában  II.  Gergelyben  halt  ki. 

II.  Gy  ö  r  gy  négy  fiat  hagyott,  de  mindenik  magnélkül  múlt  ki. 

így  enyészett  el  II.  A  n  d  r  á  s  ágazata.  És  most  menjünk  vissza 
ennek  testvéréhez  I.  Miklóshoz  (I  Andrásnak  fiához) ,  ki  az  I.  táblán 
látható,  s  kinek  ágazata  következőleg  sarjadzik  le : 

II.   t  á  b  l  a. 

1.  Miklós     Iáid  I.  táblán. 
1333. 
(Csetneki  Bebek  Anna) 


r 


11.  Miklós  III.  András 

fl361.  f  1381. 

de  Lekenye  de  Lekenye  et  Kozmái. 


alias  de  Kozmái. 


I.  Péter      l.  Pál     II.  Mihály    IV.  János 


Kata       Eva         I.  Bálás  1411.  f  t 

(budai  főpohárnok  de  Ghymes. 

Vilingóné)  1386.    '  Föajíónalló. 

(1.  Tkuróczi  Klára. 
2.  Sennyey  Ilona) 

1 


Folyt,  a  köt.  lapon. 


Fwgácfc. 


201 


X  Péter     ki  az  előbbi  tápon. 

1411. 

de  Ghymes. 

Főajtónálló. 

(1.  Thuróczi  Klára. 

2.  Sennyey  Ilona) 


I.  Láaxló  Erzse    I.  Ferencz      V.János     I.  Jakab    I.  Osvald    III.  István*) 
1412.  (I.  Bánffy  Dóra. 

a  királyné  2.  Ruszkai  Dobó 

udvarnoka.  Margit) 


III.  Péter 

Bars  v.  főispán. 

1493-1505. 

(Hagli  Kata) 

ghimeti  vonal. 

j * 1 

Lásdan  V.  lábián. 


Kata    Klára         I.  Benedek  I.  Gergely 

(Gyarlay  Bora)     nyitrai  főispán. 

t  1515. 

(Dobó  Zsófia) 

gacsi  póttal. 


III.  László 


I.  Zsigmond 

kincstárnok. 

1547. 

(Zólyomy  Kata) 


Margit     Dorottya 


VI.  Miklós 

1547. 

(Drágffy  Julianna) 


Laté  III.  táblán. 


I.  Márton       Anna 


V.  Péter 

1539.  Bécsben  tanul. 

(Gersei  Pethó  Orsolya) 


Julianna 


Mária  Ilona  II.  Simon  Zsuzsa  Jndit  III.  Farkas  VIIí.  Miklós  Julianna 
•z.1571.  (Ostro-                    (Révay    (Ná-  (Balassa    (Babindaly 

(Révay      sitb.  Ferencz)  dasdy  Annál  András) 

Péter)    András)  Pálné) 

*)  III.  Istvánnak  testvére  még  I.  György. 

A  családfa  élén  álló  I.  Miklós  neveztetett  először  F  o  r  g  á  c  h- 
nak ,  de  a  név  még  unokáig  nem  mindég  fordul  elő  az  oklevelekben, 
csak  unokái  és  ezek  utódai  tartják  meg  következetesen  e  családnevet. 
Fia  kettő  volt:  II.  Miklós,  ki  1361-ben  halt  meg,  és  Kozmái 
Lekenyéről  irta  magát ;  —  és  III.  András,  ki  hasonlóan  irta 
előnevét,  és  1381-ben  végzé  életét. 

II.  Miklósnak  leányai  :  Éva,  Kata  Budai  Vilingó  neje, 
és  fia  I.  Bálás  Mária  királyné  főpohárnoka,  ki  történelmi  nevezetes- 
ségrejutott, mivel  Mária  és  Erzsébet  általa  ölette  meg  II.  (vagy  kis) 
Károly  királyt.  1386-ki  febr.  7-én  a  királyi  palotában  történt  a  meg- 
gyilkolás. Titkos  tanácskozási  ürügy  alatt  hivaták  magokhoz  Mária  és 
Erzse  kis  Károlyt,  és  midőn  ez  a  néki  átnyújtott  levelet  olvasná,  Garay 


208  Forgách. 

nádor  intésére  Forgách  Bálás  a  ruhája  alá  rejtett  esákánynyal  méré  a 
halálos  ütéseket  Károly  fejére ;  a  királynék  ~  a  föl  maradt  történeti 
ének-töredék  szerint  —  imígy  buzditák  Balást: 
„Vágd  csak ,  fiam ,  vágd  Forgách! 
Tied  legyen  Gimes  és  Gács." 

S  valólag  ekkor  nyeré  vissza  Bálás  a  család  ősi  G  h  i  m  e  s  vá- 
rát, mely  Csák  Máté  korától  idegen  kezek  által  biratott ;  egyszersmind 
czimerül  nyeré  családja  részére  a  királyné  koronás  arczképét '),  az  arcz 
felé  néző  két  félholddal.  —  Azonban  nemsokára  Balást  is  utóiéré  a 
boszú  büntetése,  midőn  a  királynékkal  Dalmátia  felé  utazván,  az  ellen- 
párt főnüke  Horváth  János  bán  s  társai  által  Diakovárnál  megtámad- 
tattak, és  Forgách  Baiásnak  13  feje  vétetett.  Gyermekei  nem  maradtak. 

III.  Andrásnak  fiai  közül  I.  Péter,  ki  1388— 1389-ben  már 
testvérével  IV.  Jánossal  Mária  királyné  udvarában  volt,  1396-ban 
II.  Miklóssal  uj  királyi  adomány-levélben  erősíttetett  meg  Ghimes  vár 
és  tartozékainak  birtokában.  1397 — 98.  1400-ban  Pozsony  megye  al- 
ispánja volt,  midőn  Nyitra  megyei  Terdemicz  ésMankócz  hely- 
séget nyerte  Zsigmond  királytól  adományban  a).  1401-ben  a  Pálos  szer- 
zeteseknek adá  Mankócz  felét,  és  Elefánton  számokra  monostort 
épittete*),  s  családi  sírboltot.  1401  —  1422-ig  nyitrai  főispán.  1420-ban 
Borbála  király  fő-ajtónállója,  utóbb  főudvarmestere  lőn.  1403-ban 
Barsban  Hrussó  várát  kapta.  1408-ban  várépítési  engedélyt  nyert. 
1400-ban  vitézül  oltalmazta  az  ország  széleit  a  morvák  és  ratibori 
herczeg  ellen.  1411-ben  sereggel  küldetett  a  lengyel  ellen.  Élt  még 
1437-ben  is.  Neje  kettő  volt:  1.  Thuróczy  Klára,  2.  Sennyey 
Ilona,  kiktől  nyolcz  gyermefart  hagyott  maga  után. 

I.  László  1412- ben  Borbála  királyné  udvarnoka  volt. 

I.  György  1425-ben  a  Hussiták  ellen  harczolt.  Nejétől  Appony 
N.-től  gyermeke  nem  maradt. 

V.  János  1433-ban  a  Hussiták  elleni  háborúra  állita  bandériu- 
mot *).  Első  neje  BánfFy  Dorottya ,  második  ruszkai  Dobó  Margit  volt, 
ezektől  hat  gyermeke  maradt ;  közüiök  III.  Péter  és  I.  Gergely  két 
terjedelmes  vonalon  terjesztek  le  a  család  nemzékrendét.  II.  Péter 
alapitá  a  ghimesi  vonalt,  melynek  leszármazását  az  V.  táblázaton 
fogjuk  látni.  I.  Gergelya  gácsi  vonal  törzse  lőn. 

*)  Mocsáry  id.  IV.  köt.  99. 1. 
2)  Ugyanott  103. 

s)  Ugyanott  105—109.  —  Tehát  nem  az  Elefáuty  család  alapította  e  zár- 
dát, mint  e  családuál  íratott. 

*)  Fejér  Cod.  Dipl.  toiu.  X.  vol.  VII.  p.  266. 


Forgách 


203 


Gácsi  vonal 

I.  Gergelye  vonal  törzse,  1489-ben  Nyitra  vármegye  főispánja 
volt.  Meghalt  1515-ben.  Nejétől  ruszkai  Dobó  Zsófiától  következő 
gyermekei  maradtak:  I.  Zsigmond,  Margit,  Dorottya  és 
VI.  Miklós. 

I.  Zsigmond  ágazatát  a  III.  tábla  mutatja. 

VI.  Miklós  DrágfFy  Juliannától  nemzé  I.  Mártont,  Annát, 
Juliannát  és  V.  Pétert. 

V.  Péter  1530-bon  még  Bécsben  tanult.  Nejétől  gersei  Pethő 
Orsolyától  három  fia  és  öt  leány-gyermeke  maradt ,  mint  a  táblázaton 
láthatni.  Bennök  fi-ágon  ez  ág  megszakadt.  Leányai  közül  Zsuzsa 
RévaynŐ  azért  nevezetes,  mert  Bakith  elrablá  őt. 

III.  tábla. 

I.  Zsigmond    lásd  II.  táblán. 
kir.  kincstárnok 

1547. 
(Zólyomi  Kata) 


II.  Pál    Magdolna 
t  1578. 


111.  Ferenűz      I.  Simon  Kata  Margit 

váradi  püsp.         báró.        (Zegnyei     (Gyulaáy 
történetíró.     Főpohárnok   Zeigm.)        László) 
tl777.  1598. 

(Pemflinger 
Orsolya) 


II.  Imre 
trencsini 
főispán. 
f  1576. 
(1.  Zriny 
Kata. 
2.  Szidónia 
SZ&3Z  iizgnő) 


II.  Zsigmond 

szül.  1565. 

f  1621. 

nádor. 

(1.  Lossonczy 

Kata. 

2.  Thurzó  Zsuzsa. 

3.  Pálffy  Kata) 


IV.  Ferencz  Zsófia 

szül.  1566.  szül  1568. 

f  1615.  (Thurzó 

Esztergami  György 

érsek.  nádor) 


III  Mihály  János 

f  1603.  (Perény 

(Derencsény  Erzse) 
Kata) 


Margit  *) 

(1.  Bánffy  N. 

2.  Szécsy  Tam.) 


Mária  III.  Zsigmond 

sz.  1620.  f  1685.     (Batthyány 
Klarissa  apácza.        Borbála) 

t 


I.  Ádám        Eva      III.  Simon     I.  Mátyás**) 
szül.  1601.     (Csáky 

f  1681.        István) 
országbíró. 


Lásd  folyt,  a  höv.  fajion. 

*)  Ezeknek  testvéreik  még:  Erzse  szül.  1560-ban.  Kata  ée 
IV.  Bálás  születtek  és  meghaltak  1564-ben.  Borbála  szül.  1569. 
meghalt  1573-ban, 

**)  Ezeknek  testvéreik  ."Klára,  VI.  Ferencz,  Zsuzsanna, 
Erzse,  Franeziska;  valószínűleg  mind  korán  haltak  el. 


204 


Forgácii 


I.  Á  dám     ki  az  előbbi  lapon, 
ntil.  1601.  fl681. 
országbíró. 


i 

II.  Ádám      Zsuzsa 
szül.  1663.    (Zichy 
1 1716.       Ádám) 
nógrádi   föisp. 
(l.BreunerEva. 
2.  b.  Walters- 
kirchen  Eleonóra) 


Anna    Éva    Dóra     Krisztina 
(Gvadagni) 


IV.  Simon 

szül.  1669. 

f  1730. 

Rákóczy  táborn. 

(Esterházy  Ágnes) 


VII.  Ferencz 


V.  Zsigmond      Kata 
szül.  1694.      apácza. 

t 


III.  Ádám    XI.  László  stb. 
t  t 


XII.  János 

szül.  1690. 

nógrádi  í'őisp. 

1736. 

(Cziráky 

Margit) 

r— " 

Lásd  IV.  táblán 


IX  Ferencz        I.  József        Bora 
szül.  1697.        szül.  1698.    sz.  1700. 
tábornok,     (Engelshoffea 
nógrádi  főisp.        Anna) 
(Klobusiczky 

Teréz) 
'  t 


Ignácz  Kata  *) 

sz.  1702.  szül.  1705. 

ezredes.  (1.  b-  Bettendorf 

(Berényi  2.  Pongrácz 

Bora)  András) 


XV.  Nep.  János     II.  József         Anna  Antónia         Alojzia       XI.  Miklós  **) 

szül.  1726.       szül.  1727.    szül.  1728.    szül.  1729.   szül.  1730.    nyitrai  főisp. 

Antónia 
t 

*)  Ezeknek  testvéreik  még:  X.  Miklós,  Janka  (Sciimidlin 

Ferenczné) ,  Vilma  (Herbersteinné). 

**)  Ezeknek  testvérei:  Anna-Mária  és  VI.  Pál. 

A  táblázat  élén  álló  I.  Zsigmond  II.  Lajos  király  komorDoka 
(cubicularius)  testvérével  VI.  Miklóssal,  úgy  III.  Péternek  fiai- 
val ')  (kikről  alább)  1525-ben  Lajos  királytói  régi  czimerök  megerősí- 
téséről és  pallosjogról  Dyertek  kiváltság-levelet. 

Mielőtt  Zsigmondról  többet  szólnánk ,  lássuk  itt  a  család 
czimerét  metszvényben  és  leírásban ,  mely  igy  hangzik :  a  paizs  kék 
mezejében  királyi  koronából  egy  koronás  hölgy  emelkedik  föl ,  feje 
körül  két  félhold  látszik ;  ugyanaz  alak  női  ki  a  paizs  fölötti  sisak  ko- 
ronájából is.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst -vörös  *). 


*)  T.  i.  II.  Ferencz,  V.  László,  1.  Sebestyén  voltak  fiai  Hí.  Péternek ,  mint 
alább  a  ghimesi  vonalon  látandjuk. 

*)  Az  oklevél  1525-ben  igy  adja  a  czimer  leírását :  „Nobililaria  insignia 
veslra  gentiUtia,  videlicet  scutum  triangulare  ,  lazvlei  coloris ,  exeipiens  galeam^  qua 
mediotenas  exstat  virgo  farmosa ,  cujus  copul  coronalum  hint)  atque  illinc  Inna  hetni- 
cidi  figura  cornibus  aácersis  cingil."  Mocsáry  id.  m.  IV.  128 — 132.  hol  1413-tól 
kezdve  1613  ig  hat  családi  pecsét-metszvéuyt  láthatunk  ,  melyeken  a  család  czi- 
mere  mindég  lényegesen  megegyez ,  habár  a  koronás  hölgy  néhol  feloltözetten 
mutatkozik. 


Forgácb. 


205 


í.  Zsigmond  í 547-ben  ki- 
rályi kincstárnokká  választatott  *). 
1552-ben  rokonaival  II.  Fereuczczel 
és  V.  Lászlóval  a  bányavárosok  ka- 
pitányának Pucheimnak  hadnagyát 
Kopányi  Györgyöt  némely  kártéte- 
lekért megfogván  ,  megölék ,  miért 
I.  Ferdinánd  őket  a  pozsonyi  or- 
szággyűlés elé  idézteté ,  hol  meg  is 
jelentek ,  de  mégis  tetemes  birtok- 
vesztés lön  büntetésök  2) ,  idővel 
azonban  mind  azt  a  család  vissza- 
kapá.  Fia  a  történetíró  váradi  püs- 
pök szerint  Szapolyay  János  király 
választásán  jelen  volt ,  és  annak 
pártjáu  állott  3).  Bizonyos,  hogy  1560-ban  Ferdinánd  pártján  volt,s 
ettől  ezen  évi  martius  30-án  nyerte  Ön  és  fiai  részére  azon  kiváltság- 
levelet ,  melynél  fogva  az  ország  bárói  közé  emeltetett.  Meghalt 
1563-ban.  Nejétől  albisi  Zólyomi  Katalintól  négy  fia  és  három  leánya 
volt.  Fiai  közül 

III.  Ferencz  pozsonyi  prépost,  pornói  apátúr,  és  1556-dik 
óta  váradi  püspök.  Tanult,  ékes-szóilásu  férfiú,  melynél  fogva  több 
küldöttségben  használtatott  I.  Ferdinánd  által ,  ki  fölött  1565-ben  ő 
monda  halotti  beszédet  is ,  melynek  kinyomott  példányaiból  roaig  is 
láthatni.  —  Minthogy  a  váradi  püspökség  Szapolyay  uralma  alatt  volt, 
s  annak  jövedelmeit  nem  huzhatá ,  1565-ben  a  megüresedett  győri 
püspökséget  ohajtá  elnyerni ,  mi  nem  sikerülvén ,  Szapolyayhoz  szegő- 
dött, és  mind  annak  mind  Báthori  Istvánnak  kanczeilára  volt.  Meghalt 
1577-ki  január  19-én  *)  Paduában,  hová  betegségének  orvoslása  végett 
ment.  Leirta  kora  történeteit,  mely  munkáját  „Jterum  Hungaricarum 
mi  temporis  Commentarii  Libris  XXIL  e  Ms.  in  lucetn  proáeuntes^  czim  alatt 
Horányi  1788-ban  adott  ki 5). 


*)  1547-ki  9.  törv.  ez. 

z)  P.  de  Réva  de  Monarchia  et  Corona.  Sehwandtnernél  tom.  II.  p.  733* 
és  letvánffy  1685-ki  kiadás  207.  208. 

s)  Forgách  Franc.  Commentarii  p.  312. 

*)  Moesaryid.m.IV.171. 

s)  A  munka  szenvedélyes  pártszellemmel  van  irva. 


200  Forgách. 

III.  Imre  Trencsin  vármegye  főispánja  1566-ban.  1574-ben  az 
eperjesi,  í 582-ben  a  nagyszombati  tőrvényszék  bírójául  neveztetett  ki. 
1573-ban  a  Gergely-naptár  befogadása  ellen  irt  leveleket,  többek  közt 
a  Trencsin  megyei  protestánsokhoz  is  ,  honnan  e  valláshoz!  ragaszko- 
dása következtethető.  ElsŐ  neje  Zrínyi  Katalin  a  szigetvári  hős- 
nek leánya  meghalván,  1585-ben  másodszor  nősült  Szidónia  Laum- 
burgi  szász  herczegnővel ,  kivel  tartandó  lakodalmára  koronás  fejedel- 
meket is  meghívott  ')•  Gyermeke  egyik  nejétől  sem  maradt. 

III.  Simon  nagynevű  vitéz  és  hadvezér ,  I.  Ferdinánd ,  Miksa 
és  Rudolf  királyok  korában.  Elsőben  1551-ben  Lippánál  tünteté  ki 
magát ,  hol  a  falakon  az  elsők  közt  hágott  fel ,  és  tizenegy  sebet  ka- 
pott2). 1552-ben  Temesvár  feladása  után  ismét  sebeket  nyert.  1552- 
ben  Váradot  vedé ,  de  azt  élelem  hiányában  kénytelenittetett  föladni ; 
és  ezután  is  folytonos  részt  vett  az  erdélyiek  elleni  táborozásokban. 
15G7-ben  Szadvárt  vítta  Bebek  Zsófia  ellen,  s  bevcvék.  1578-ban  már 
a  Dunántúli  részek  országos  főkapitánya  volt3).  1594-ben  Hatvan 
visszafoglalásában  vett  részt.  1596-ban  az  egri  vár  kapitányává  nevez- 
tetett4). Ugyanez  évben  főpohárnoknak  is  olvassuk.  Meghalt  1598-ki 
sept.  24-én  Sáros  megyei  jószágán  Hertneken.  Nejétől  Pemflinger 
Orsolyától  több  gyermeke  született.  A  leányok  a  legismertebb  nevű 
nagyokhoz  mentek  férjhez.  A  fiúk  közül 

III.  Mihály  ifjú  korában  a  vittebergi  iskolában  is  tanult,  és  azon 
egyetem  által  Reotor  magnificus-á  választatott.  Ekkor  tudós 
értekezéseket  is  irt.  Az  akkori  tudósokkal  levelezést  folytatott ,  s  e  le- 
velek raaig  a  családi  levéltárban  találhatók.  Később  katonai  pályára  lép- 
vén ,  1594-ben  Hardek  vezérlete  alatt  rokonával  II.  Sebestyénnel  Ko- 
márom alatt  táborozott.  Meghalt  1603-ban.  Derenosényi  Katalintól 
gyermekei  nem  maradtak. 

IV.  Peren  ez  született  1566-ban.  Papi  pályára  lépvén,  előbb 
esztergami  kanonok  ,  1596-tól  nyitrai  püspök,  egyszersmind  főkanczel- 
lár,  majd  kiráiyi  helytartó,  1607-ki  július  4-én  esztergami  érsekké, 
azon  évi  december  10-én  pedig  egyszersmind  bibornokká  neveztetett. 
0  koronázta  meg   1608-ban  Pozsonyban  II.  Mátyás  királyt ,  1611-ben 


')  Mocsáry  id.  m.  IV.  177.  —  A  válasz-levelek  kinyomva  is  megjelentek 
ily  czimmel :  „Exempla  Literarum  magnorvm  virorum,  nuptias  Etnerici  Forgách 


tractontium." 


2)  P.  de  Réva  Schvandtneraél  tom.  1L.  p.  737.  738. 

")  1578-ki  24.  törv.  ez. 

*)  Forgách  Fr.  Commeatarii  25— 469. 


Forgó  eh.  20? 

Nagyszombatban  egyházi  zsinatot  tartott.  1615-ben  a  király  meghatal- 
mazottja a  nagyszombati  békekötésre.  Meghalt  1615-ki  october  15-én, 
és  Nagyszombatban  eltemettetett  *). 

II.  Zsigmond  született  1565-ben.  Mig  testvére  IV.  Ferencz 
az  egyházi  pályán  a  legmagasabb  fokra  emelkedett,  addig  II.  Zsigmond 
polgári  pályán  tört  a  legragyogóbb  méltóság  felé.  1604-ben  ő  kínálta 
meg  elsőben  Bocskait  békével ,  de  mivel  sem  Mátyástól  sem  Rudolftól 
bizománya  nem  volt ,  elutasittatott.  1611-től  Báthory  Gábor  ellen  Er- 
délyben táborozott  mint  a  felső-magyarországi  részek  főkapitánya.  — 
1599-ben  lett  cs.  kir.  valóságos  belső  titkos  tanácsos ^  1604-ben  fő- 
pohárnok ,  1 606-ban  országbíró ,  majd  Sáros ,  Szabolcs  és  Nógrád  vár- 
megye főispánja.  1618-ban  választatott  nádornak.  1620  ban  egy  rövid 
ideig  Bethlen  Gábor  embere  volt ,  de  csakhamar  Ferdinánd  részére 
visszaállott.  O  épitette  fel  újra  Gács  várát.  Meghalt  Nagyszombatban 
1621  -ki június  23-án.  Három  neje  volt ,  az  első  Losonczy  Kata, 
a  második  Thurzó  Zsuzsanna,  a  harmadik  Pálffy  Kata, 
ezektől  tizenegy  gyermeke  volt  j  közülök  legfényesebb  szerepet  nyert, 
és  egyszersmind  ága  fentartója  lőn. 

I.  Ádám,  született  1601-ben.  Ifjú  korában  több  évet  külföldön 
töltvén ,  szép  készültséggel  tért  haza ,  és  katonai  pályára  lépett.  1627- 
ben  kir.  koraornok-mester  és  Szécsény  vár  főkapitánya,  1643-ban  kassai 
generális ,  1652-ben  érsekújvári  parancsnok  lőn ,  a  midőn  a  vezekényi 
csatában  is  részt  vett.  1640  ben  pedig  grófságra  emeltetett,  és  Borsod 
s  Nógrád  megyék  főispánjává  2).  Több  nevezetes  csatában  vett  részt, 
azonban  1663-ban  Pio  Carpi  német  Őrségi  parancsnok  unszolására 
megütközvén  Köbölkutnál  a  törökkel ,  iszonyú  vereséget  szenvedtek. 
Két  izben  volt  nádorrá  kijelölve.  1670-ben  országbíróvá  lőn.  Meghalt 
1681-ben,  kora  80-dik  évében.  Neje  három  volt:  1.  Széchy  Borbála, 
2.  Rév&y  Judit,  3.  gr.  Rechberg  Anna- Katalin.  Ezektől  hét  gyermeke 
született.  Közülök  II.  Ádám  és  IV.  Simon  különösen  említendők : 

IV.  Simon  született  1669-ben.  Katonai  pályán  szerepelt.  1697- 
ben  Batthyány  Ádám  bánnal  Auersperg  alatt  tizenkét  ezer  horvátot 
vezérlett,  de  ezen  táborozásnak  Auersperg  gondatlansága  miatt  nem 
lett  várt  foganatja.  1703-ban  Schlick  Leopold  fővezérrel  és  Esterházy 
Pál  nádorral  egyesülvén ,  Rákóczynak  Ocskay  László  vezérét  megtá- 
madták és  seregét  szétverték.  Röviddel  utóbb  Schlick  távollétében  a 


')  Memória  Basiiicae  Strigonienais  pag.  89.  Mocsáry  id.  m.  IV.  195—213. 
*)  Moctóry  id.  m.  IV.  214.  Bel  tom.  IV.  p.  36. 


208  Forgách. 

fővezérség  reá  bízatván ,  Bercsényi  és  Károlyival  állott  szembe ,  de  az 
ütközetet  elveszte ,  seregei  elszéledvén ,  maga  is  a  szövetséges  fölkelők 
részére  állt,  e3  még  azon  évben  Esterházy  Antallal  a  Duna,  Dráva  és 
Lajta  környéket  Rákóczy  hatalma  alá  foglalta.  E  közben  Heister  által 
Koronczcnál  megtámadtatván,  meggyőzetett,  de  Károlyi  segítsék 
gére  jővén ,  e  veszteséget  a  kéthelyi  völgyben  Rabatán  boszulták  meg. 
1705  ben  átvévén  Szathraár  várat ,  innen  14  ezer  emberrel  Erdélybe 
rendeltetett.  1706-ban  Rákóczy  által  hűtlenségi  gyanú  alá  vétetett,  és 
Szepes  várába  záratott ,  honnan  éjjel  menekülni  akarván  ,  a  leeres.ke- 
désre  szánt  kőtél  elszakadt,  és  S  i  ra  o  n  leesvén  lábát  törte,  és  igy  ismét 
fogságba  került,  1711-ben  a  szathmári  béke  kedvezéseivel  éir.i  nem 
akarván ,  a  többi  bujdosók  sorsát  osztá ,  és  Lengyelországban  halt  meg 
1721.  után  *)  ,•  ő  veszté  el  többi  birtokai  közt  Somoskeő  várát  is,  továbbá 
»  Tapolcsányi  és  Galgóczi  uradalmat  is,  sőt  G  h  y  rae  s  várat  is,  melyet 
—  mint  alább  említeni  fogjuk  —  a  ghiraesi  vonalon  álló  IV.  Pál  szerzé 
vissza  1712-ben  gr.  Wratislau-tól.  Simonnak  nejétől  gr.  Esterházy 
Ágnestől  több  gyermeke  született,  de  ezek  maradékot  nem  hagytak. 

II.  Ádám  született  1663-ban.  Atyja  halála  után  1682-ben  Nó- 
grád megyei  főispánná  neveztetett  ki.  Meghalt  1716-ban.  Első  nejét 
Breuner  Évát  (szül.  166Ő.)  1686-ban  vévé  el,  kinek  1707-ben' tör- 
tént halálával  másodszor  nőül  vévé  báró  Walterskírchen  Eleonóra 
Vilmát.  Ezektől  tiz  gyermeke  született.  Közülök  emlitendők  főleg  a 
következők : 

IX.  F  e  r  e  n  o  z  szül.  1697-ben.  Vezérőrnagy,  és  bátyja  XII.  János 
halála  után  1736-tól  Nógrád  vármegye  főispánja.  Meghalt  1750-ben  2) 
özvegyen  hagyván  nejét  —  kivel  20  évig  élt,  —  zéthényi  báró  Kíobu- 
siczky  Teréziát. 

I.  Ignácz  szül.  1702-ben.  Hasonlóul  vezérőrnagy,  és  magyar 
gyalog  ezred  tulajdonosa.  Meghalt  1774-ben  Nejétől  Berényi  Borbála- 
tél  gyermeke  ennek  sem  maradt. 

I.  J  ó  z  s  e  f  született  1698-ban.  Engelshoffen  Annától  a  táblázaton 
láthatólag  több  gyermeket  nemzett ,  és  azok  közül 

X.  M  i  k  l  ó  s  Nyitra  vármegye  főispánja  volt.  Gyermekei  egyik 
nejétől  sem  (Batthyány  és  Koháry  leánytól)  maradt. 

XV,  János  szül  1726-ban.  Cs.  kir.  kamarás.  Gr.  Koháry  Má- 
riától egyetlen  leánya  Antónia  maradt.  És  igy  I.  József  ága  kihalt. 

*)  Mikes  Kelemen  :  Törökországi  levelei.  94. !.  stb. 
*)  Lásd  a  fölötte  moadott  halotti  beszédet  Csáky  Gyárfás  szécsényi 
Ferenczes  szerzetestől  „V  i  rg a  Fort  iV  czim  alatt  kinyomva. 


Forgáeh. 


209 


XII.  János  (I.  Józsefnek  testvére)  született  1690-ben  Breuner 
Évától.  Még  atyja  életében  1714-ben  lett  Nógrád  megye  főispánja. 
Meghalt  1735-ben.  Nejétől  Cziráky  Margittól  több  gyermeke  született, 
kiket  s  azok  ágazatát  a  következő  táblázaton  láthatjuk. 

IV.  tábla. 


XII.  János 
szül.  1690.  f  1735. 
Nógrád  v.  főispán. 
(Cziráky  Margit) 


f        sz.  1726.      f 


Anna    XII.  László    Róza    XIII.  János     Károly    Kata    Erzse 
sz.1721.    »z.  1722.    sz.1723.    sz.  1724. 
f  1 1774 

Csongrád 
v.  főisp. 
(1.  gr.  Grassal- 
kovica  Teréz. 
2.  gr.  Széchény  N.) 


III.  Zsigmond 

szül  1728. 

1 1769. 

(gr.  Nádasdy 

Erzse) 


XV.  János 

-r 


I.  Antal 

szül.  1761. 

cs.  kir.  kain. 

és  kapit. 

(gr.  Grassalkovich 

Ottilia) 


Alajos 

1 1829. 

(gr.  Batthyány 

Isabella) 

i * 1 

Alojzia 

szül.  1810. 

(b.  Jeszenák 

János) 


IV.  József 
cs  kir.  kam. 
sz.  1756.  f  1829. 
(gr.  Koháry  N.) 

i A — i 

Lásd  folyt,  a  köv.  lap. 


Franeziska 

szül.  1785. 

csillagker.  hölgy. 

(gr.  Szécsén  Miklós) 


II.  Antal 

cs.  kir.  kam. 

1 1851.  deo.  1. 

(1.  b.  Skerlecz  N. 

f  1822. 

2.  Bálás  Janka) 


XVII.  János  nep. 

f  1841. 

(Sz.-Iványi  Erzse) 

f  1837. 


Leopold 
t 


Ottilia 

szül.  1810. 

(1.  gr.  Berchtold 

József. 
2.  Hye  Edmund) 


Gyula 

szül.  1823. 

(gr.  Forgáeli 

Elisa) 

-■*        

Alajos 
szül.  1842. 


Sándor  Antal 

1814.  sz.  1819 

törv.-sz.  ülnök.  Csehorsz. 

(Gyürky  Eleonóra)  al-elnök. 


Eugen        Emil 
sz.  1823.    sz.  1828. 

hu8zár-kapit. 


József 

sz.  1829. 

cs.  k.  kam. 


Francziska 

sz.  1830 

(Merfcans 

Vilmos 

tábora.) 


Antal 
szül.  1840. 


Erzse 
szül.  1842. 


Amália 
szül.  1844. 


Alexandrina 
szül.  1846. 


14 


£!0 


Forgách. 


IV.  József    ki  az  előbbi  lapon. 
cs.  kín  kam. 
szül.  1756.  f  1829. 
(Gr.  Koháry  N.) 


Xí.  Miklós 

szüi.  1780 

Szabolcsban. 

(Gr.  Andrásay 

Jozefin) 


X.  István        IV.  Zsigmond        XII.  Ferencz 
szül.  1782.  szül.  1787.  szül.  1792. 

bír  Szalánczon.       cs.  kir.  kam. 
(Gr  Forgách  Mária) 


Pál") 
tó,  1794.  f  1854. 
(Lipthay  Mária) 


Lajos        Ágoston 


Kálmán 

szol.  1820. 

(b.  Pongrácz 

Eleonóra) 


Mária 
szül.  1826. 
(gr.  Péchy 
Konstant.) 


Gejza 
•züí.  1846. 


Simon -Bal  is 
szül.  1848. 


Mária  Erzs« 

szül.  1821.  szül.  1824. 

(Zslia  János  (gr.  Forgácli 

Őrnagy)  Gyula) 


Maíhild 
szül.  1825. 


Anna-Jozetin 
szül.  1828. 
(gr.  Moníe- 

cuccoli  Hugó) 


Paulina 

szül.  1831. 

(b.  Miske 

Imre) 


Natália 
szül,  1835. 


*)  Ennek  testvérei  még  :  V.  I  m  r  e  és  XIV.  László. 


XIÍ.  Jánostól  jő  le  —  mint  látjuk  —  a  gácsi  vonal ,  azonban 
már  több  ágazaton.  Két  fia  XIII.  János  és  III.  Zsigmond  szakasz- 
ták e  vonalt  két  ágra ;  amaz  ága  az  idősb  vagyis  gácsi,  emezé  pedig 
szécsénvi  ágnak  neveztetik. 

XIII.  János  született  1724-ben  Csongrád  vármegyének  főis- 
pánja volt.  Meghalt  1774-ben.  Első  neje  gróf  Grassalkovich  Teréz,  a 
második  Széchényi  grófhölgy  volt.  Ez  utóbbitól  született  Alajos 
(f  1829.)  kinek  gr,  Batthyány  Isabeílától  egyetlen  leánya  Alojzia 
(szül.  1810.)  báró  Jeszenák  János  Özvegye.  —  Első  nejétől  született 
1761-ben 

I.  Antal  cs.  kir.  kamarás  és  kapitány,  kinek  két  fia  maradt: 
II.  Antal  és  XVII.  János. 

II.  Antal  C3.  kir.  kamarásnak  másodszor  nőül  vett  Bálás  Jan» 
kától  született  fia  Gyulában  és  ennek  fiában  él  ez  ágazat. 

XVÍI.  Nep.  János,  ki  184 l-ben  halt  meg,  Szent-Iványi  Erzsé- 
bettől F  r  a  n  c  z  i  3  k  a  leányán,  Mertens  Vilmos  tábornagy  nején  kivül 
öt.  fiút  hagyott  maga  után,  mint  következnek : 

Sándor  született  1814-ben.  Cs.  kir.  kamarás,  1848-ban  az  orosz 
tábor  mellett  császári  biztos ;  utóbb  Nógrád  megyei  cs.  kir.  megyei  tör- 
vényszéki tanácsos  ,  jelenleg  ugyanaz  Pesten.  Nejétől  losonczi  Gyürky 
Eleonórától  gyermekeit  a  táblázat  mutatja. 


j^orgátíi.  Síi 

Antal  cs.  kir.  kamarás  született  18  í  9-ben.  A  magyar  kir.  udv. 
kanczelláriánál  mint  tiszt,  fogalmazó  kezdé  hivatalos  pályáját ,  honnan 
1842-ben  a  fiumei  kir.  kormányszékhez  ülnökül  neveztetett.  Jelenleg 
Csehországban  helytartósági  al- elnök. 

Eugen  született  1823-ban.  1848-dik  év  után  Nógrád  megyében 
egy  ideig  cs.  kir.  járásbiró. 

Emil  szül.  1828-ban.  Cs.  kir.  huszár-kapitány. 

József  szül.  1829-ben.  Cs.  kir.  kamarás. 

Aszécsényi  ágazat  XII.  Jánosnak  üától  ÍÍL  Zsigmond- 
tól  sarjadzik  le.  III.  Zsigmondnak  gróf  Nádasdy  Erz3etöl  egyik  fia 
XV.  János  magtalanul  elhalván,  második  fia  IV.  József  cs.  kir. 
kamarás ,  szül.  1756-ban.  Meghalt  1829-ben-  Több  gyermeke  marad- 
ván, —  mint  a  táblán  láthatni,  —  ezek  közül 

XI.  Miklós  cs.  kir.  kamarás  Szabolcs  vármegyében  birta  a 
mándoki  urodalmat.  Meghalt  1856-ban. 

IV.  Zsigmond  cs.  kir.  kamarás ,  birja  a  szalánczi  urodalmat. 
Nejétől  gr.  Forgách  Máriától  fia  Kálmán  született  1820-ban,  birja  a 
kemenczei  urodalmat.  Nejétől  báró  JPongráez  Eleonórától  gyermekei 
Gej  za  született  1846-ban.  Simon-Bal  ás  szül.  1848-ban. 

XII.  F  erén  ez  cs.  kir.  kamarás,  szül.  1792-ben. 

Pál  született  1794-ben;  birta  a  Szécsényi  urodalmat,  melyet 
Putezky  Ferencznek  adott  el.  Meghalt  1854-ben.  Nejétől  kisfaludi 
Lipthay  Máriától  (szül.  1798.  f  1858.)  gyermekeit  a  táblázat  mutatja. 


Ghymesi  vonal. 

A  g h i m e s i  vonal  —  mint  fölebb  emiitők ,  — V.  Jánosnak 
fiától  III.  Pétertől  (lásd  II.  táblán)  sarjadzik  le. 

IIL  Péter  Bars  várraegyének  főispánja  volt  1505-ben  J) ,  a  mi- 
dőn a  Nyitra  megyei  komjáthi  kastélyt  kiigazittatá.  Neje  Hag  Kata- 
lintól nyolez  gyermeke  született ,  kik  közül  csak  V.  László  ága 
maradt  fen.  III.  Péter  alkotá  a  g  h  i  m  e  s  i  vonalt,  mint  a  követkeaő 
tábla  mutatja. 


1  )  Lehoozkj  Stemmat.  1. 114. 


14* 


212 


Forgadw 


V.  t  á  b  1  a. 


III.  Péter    lásd  I.  táblán. 
Bars  v.  főisp. 

1505. 
(Hag  Kata) 


II.  Ferencz 
Lévai  várkapit. 
(1.  Lévay  Zsófia. 
2.  Balassa  Margit 
1 1539.) 


Fruzsina        Bora 
(Széchy  Ján.) 


Zsófia 


IV.  György 

nyitrai  követ 

1505. 


V.  László  •) 
(Révay  Zsófia) 


V.  István 

Komárom 

várkapit.  1579. 

Éva  f  1601. 


Kata 
(Horváth 
Bertalan) 


VIII.  János 

1575. 

(1.  Ujlaky  Bora. 

2.  Varjasi  Anna. 

3.  Pongráoz  Bora.) 


Zsófia 
(Barótki  Pál) 


Krisztina 

(Ostroházi 

Szaniszlóné) 


Hl.  Balas 
szül.  1567. 


V.  György 
f  török 

fogságban 
Pesten. 


V.  László    II.  Sebestyén 
elesett  1596. 
Keresztesnél. 


— A. 


V.  András 

tábornok  1612. 

(Zeleméry  Anna) 

i * 1 

Lásd  VI.  táblán. 


IV.  Péter    III.  Gergely    VI.  László      Zsófia      VIII.  János 
fl6!2.  befúlt.     (Sárkány        f  1546. 

(Perény  Margit)  Miklós) 


— M^W 


| — — — 1 

Erzse    Zsuzsa      VII.  Miklós      Anna    VI.  István    Mária    VI.  András    Julianna 

főkomornok- 

mester 

és  ország. 

főkapit. 

. * i 

Margit    V.  Ferencz    III.  Pál     IV.  Mihály    Erzse        Éva        Zsófia     Mária 
Bars  v.  főisp.  apácza    (Erdődy    (Fran-    f  1666. 

megöl.  1647.  f  1646.     Imre)      gepán    (Illyés- 

György)    házy 
György) 

*)  Ennek  testvérei  még :  I.  Sebestyén  és  Zsuzsa. 

A  tábla  élén  álló  III.  Péternek  fia  II.  Ferencz  ifjabb  korában 
Mária  királyné  kamarása,  és  ennek  kísérője  férje  eleste  után  is  1530-ig. 
Még  1525-ben  ő  is  kapta  V.  László  és  I.  Sebestyén  testvérével 
II.  Lajos  királytól  a  család  czimerét  *).  Már  1531-ben  Léva  vár  főkapi- 
tánya volt,  amidőn  hirtelen  halál  vete  véget  életének.  Első  neje  Lévay 
Margit,  a  második  Balassa  Margit  (f  1539.)  volt.   Ezektől  két  fia  és 


')  Mocsáry  id.  m.  IV.  128. 


Forgáck  213 

két  leánya  maradt.  Fia  V.  István  komáromi  vár'  oitány  volt  1579- 
ben,  a  midőn  az  esztergami  Zinán  béggel  több  levelet  váltott  ,  melyek 
a  család  levéltárában  megvannak  *).  Csak  egy  leánya  Éva  maradt ,  ki 
1601-ben  múlt  ki.  —  V.  Istvánnak  testvére 

VIII.  János  1575-ben  élt.  Neje  három  volt;  az  első  az  Ujlaky, 
a  második  a  V a r j  a s y ,  a  harmadik  a  Pongrácz  családból ,  kiktől 
született  gyermekei  azonban  ágazataikat  sirba  vitték ,  mert  V.  György 
egy  ütközetben  a  törökök  által  elfogatván ,  s  Pestre  hurczoltatván, 
fogságában  halt  meg;  —  II.  Sebestyén  pedig  í 596-ban  Keresz- 
tesnél a  törökkel  vitt  harczon  esett  el. 

V.  László  (III.  Péternek  fia)  Révay  Zsófiától  több  gyermeket 
nemze.  Közülök     • 

V.  András  ágazatán  a  család  a  mai  napig  él ,  mini  ezt  folytató- 
lag a  VI.  táblán  látandjuk. 

VI.  László  a  Nyitra  vizébe  fúlt. 
VIII.  János  15  46-ban  meghalt. 

III.  Gergely  1612-ben  halt  meg.  Perény  Margittól  több  fia 
született ,  de  közülök  csak  VII.  Miklós  alapita  családot.  0  főkomor- 
nokrnester,  és  1633-ban  Magyarország  felső  részeinek  főhadvezére, 
midőn  II.  Ferdinánd  királynak  az  eperjesi  gyűlésre  meghatalmazottja 
volt.  1611-ben  Forgách  Zsigmond  után  a  tartalék-sereget  vezéríé. 
1619-ben  sereg-gyüjtéssel  volt  megbízva,  hogy  azzal  a  Csehországban 
működő  tábor  segélyére  siessen.  Gyermekei  következők  : 

1.  Margit.  2.  V.  Ferencz  Bars  vármegye  főispánja,  és  cs.  k. 
tanácsos,  született  1625-ben.  Grófságot  nyert  i847~beu  2)?  mely  évben 
orozva  megöletett  június  23-án.  Utódai  nem  maradtak  3.  Ili.  Pál. 
4.  IV.  Mihály.  5.  Erzsébet  született  1624-ben.  1630-dik  óta 
sz.  Klára-rendi  apácza.  Meghalt  1646-ki  april  22-én.  —  6.  Eva  gróf 
Erdődy  Imre  neje,  —  7.  Judit  Frangepán  Gáspárné.  —  8.  Zsófi  a 
Frangepán  Györgyné.  —  9.  Mária  Illyésházy  Györgyné;  —  és 
10.  Eszter,  ki  mint  hajadon  Brünnben  Morvaországban  halt  meg 
1697-ben. 

Következik  V.  András  ivadéka  a  VI.  táblán. 


*)  Mocsáry  id.  m.  IV.  132. 

a)  Kaprinay  Mus.  A.  tom.  XXXIH.  p  41. 


2fi4 


Forgách. 


VI.  t  á  b  1  a. 

V.András    lásd  1 V.  táblán. 
tábora.  1612. 
(Zeleméry  Anna) 


VIII.  László 
(Károlyi  Zsuzsa) 

i ^ 1 

IX.  László 

t  1696. 

(1.  Ordódy  Magd. 

2.  Amadé  Mária  ) 

r~ 


Kata 


VI.  Péier 
korona- 5 r 1633. 
(Ujíalusgy  Kata) 


Zsóíla 


András 


X.  János 

(Petróczi 

Ilona) 


V.  Mihály 


VIII.  István 
f  1683. 
(nőtlen) 


VI.  György 

Újvári  &1  kupit. 

(Reokberg  Erzse) 

r ^ 1 

Folyt,  a  iöv.  lap. 


VIÍ.  István 

t  1651. 
(Kapy  Kata) 


_*— 


II.  Tamás  IV.  Imre  Kata 

(Madocsányi  Ilona)      (Sándor  látván) 
f 


--.A. 


Mária 
(Naszvady  Mihály  f  1703.) 


IX.  Miklós 
(íiarkóczy  Bora) 

Éva 

(gr.  Pethő  János 

Zsigmond) 


VIL  Péter 


.IX.  János    IV.  Zsigmond         VII.  András 

-szil.  1645.  f  1683. 

fr<yi675.  lett. 
(Brugeth  Krisztina) 


IV.  Pál 

szül  1677.  f  1746. 

(Révay  Emerenj 

később  kanonok. 

-A..    ...       ._ 


V.  Baiá* 
szül  1678.  f  1683. 


V.  Pál  Mária  Bora 

sz.  1696.  sz.  1697.  sz.  1698. 

Í  1759.  apácza.  f  1707. 

váczi  püsp.  apácza. 


IX.  László 

szül.  1699. 

fl778. 

(1.  Makolányi 

Jnlia) 

2.  Szent-lványí 

Krisztina. 

3.  Révay  Jí.) 


Apoíionia      II.  József    Lucia 
sz.  1700.        sz.  1701.        t 
(Perén y  N.) 

Angelika  IX.  István 

sz,  és  f  1720.       szül.  1726. 

(1.  Vranovicii  N. 
2.  Matyasovazky 
Bora) 


ria'5á  VII.  táblán.  ' 


XIV.  László     XIV.  János    Emánuel 
szül.  1724.       szül.  1725.      sz.  1726. 

f  1727. 


f  1725. 


Anna  Fr.    Bora    László     III.  József  *) 
sz.  1728.        f  f  (Sándor 

Julianna) 


Károly 

szül.  1783. 

cs.  kir.  kam. 

(b.  Walterskirchea 

Jozefa  Filippin) 


Mária 

csillagker.  hölgy. 

(gr.  Forgách  Zsigmond) 


Júlia  szül.  1811. 
(Adamovich  özvegye) 


Károly 
ezüL  1825. 


*)  Ezeknek  testvérei  még  :  Miklós,   Erzse,  Julianna, 
vagy  Judit  Bertalanfyné. 


Forgácfe.  21$ 


VI.  György     ki  at  előbbi  lapon. 
Újvári  alkapitány. 
(Rechberg  Erzse) 


II.  Farkas  Ferencz 

szül.  1661.  táborn. 

f  1699.  Edelényben. 
(Rév&y  Eleonóra) 


Julianna  VII.  Ferencz  ezred.  Klára  X.  László 

(l.  Batthyány  János.  szül.  1689.  (Buday  László)  f 

2.  Palocsay  György)        (1.  Hartl  Teréz. 

2.  Lulier  bárónő) 


... /\- 


VIII.  György  X.  János  X.  Ferencz  Eleonóra 

f  ifjan.  f  t  H717. 

V.  András  tábornoktól  jő  le  a  ghimesi  vonal  mai  napig,  egyik 
fiának  VIIÍ.  László  nak  ága  már  unokájában  megszakad  ;  másik  fia 

VI  Péter,  ki  1633-ban  korona-Őr  volt,  Ujfalussy  Katalintól 
négy  fiút  nenize.  Ezek  közül  X.  Jánosnak  ága  ismét  leány- unokájá- 
ban enyészik  el.  VI.  G-y  örgy nek  ágazata  fia  II.  Fark&s  által  le- 
terjesztve, a  XVIII.  század  elején  alszik  ki.  Egyedül 

VII.  István,  ki  1647-ben  a  nyolczados  törvényszék  birájáui 
neveztetik  ki  l)y  és  1651-ben  meghalt ,  terjeszté  le  Kapy  Katalin  nejé- 
től született  gyermekei  által  nemzékrendét.  IX  M  i  k  1  ó  s  fia  leányában 
Évában  kihalván,  másik  fia 

VII.  András  született  1645-ben.  Ágazatának  grófságot  nyert 
I.  Leopold  királytól  1675-dik  évben2).  Meghalt  1683-ki  január  il  én. 
Ennek  homonuai  Drugeth  Krisztinától  1677-ben  született  fia  IV.  Pál 
Révay  Emerentiától  számos  gyermeket  hagyott;  meghalván  neje, 
1712-ben  papságra  lépett,  s  nemsokára  sz.  Irene  prépostja,  és  rosooi 
választott  püspök,  cs.  kir.  kamarás,  és  esztergami  kanonok  lön,  hol 
éneklő  kanonokságig  emelkedett.  Meghalt  1746  ban.  Fiai  közül 

V.Pál  (szül.  1796-ban)  szintén  papi  pályára  lépett ,  előbb  vá- 
radi,  később  váczi  püspök  volt.  Meghalt  1759-ben. 

IX.  László  szül.  1699-ben.  A  m.  kir.  helytartóságnál  tanácsos 
volt.  Meghalt  1778-ban,  eltemettetett  Elefánton.  Három  neje  voit  : 
első  Maholányi  Júlia,  második  Szent-Iványi  Krisztina,  harmadik  Révay 
családbeli  volt.  A  többi  között  a  másodiktól  született  fia 

III.  József,  kinek  Sándor  Juliannától  Károly  cs.  k.  kamarás 
született  1783-ban,  jelenleg  a  tulajdonképeni  ghimesi  ágnak  feje; 
gyermekei  Júlia  és  Károly. 


»)  1647-ki  103.  törv.  ez. 

2)  Memória  Basilioae  Strigoniensis  pag.  166. 


S16  Fergách. 

IV.  Pálnak  II.  József,  ki  egy  magyar  ezredben  százados  volt, 
nevű  fiátóli  unokája  IX.  István  alapitá  a  somogy-go  mbai  ágat, 
mint  azt  a  következő  táblán  láthatjuk : 

VII.  tábla. 

IX.  István     lásd  V.  táblán. 
szül.  1726- 
(1.  Vranovich  N. 
2.  Matyasovszky  Bora) 


Tádé  András  Pál 

(gr.  Taaf  N.)  kapitány.  váradi  kanonok. 


r 


Ferencz  Xav.  Miklós  József 

szül.  1783. 

os.  kir.  kam. 

(Deseo  Judit 

csillagtér,  hölgy) 


Móricz  Ágoston  Autal 

Síül.  1813.  szül.  1814.  szül.  1818. 

cs.  kir.  kamarás  Esztergami  cs.  kir.  kam. 

és  ezredes.  kanonok.  (b.  Majtliény  Anna) 


Gensdarme  parancs. 


-) 


(b.  Biela  Emília  f  1843.)  BéIa  Coelesztina        Matild 
--                       szül.  1851.      szül.  1852.      szül.  1853. 


Francziska  Károly 

szül.  1839.         szüi.  1840. 

A  három  utóbbi  nemzedékben  él  a  ghimesi  vonalnak  somogy- 
gombai  ága. 

Morvaországban  élnek  forgatschi  báró  Forgatsc h-ok ,  kik  a 
ghimesi  és  gácsi  Forgách  családból  III.  Péternek  III.  György  nevű 
fiától  eredeztetnek  *),  mily  alapon  ?  nem  ismerem  ;  —  egyébiránt  ismer- 
tetésük nem  e  munka  köréhez  tartozik. 

Forgolány  család.  (Forgolán falvi  f).  Ugocsa  megye  kihalt 
ős  családa.  Származását  több  családdal  együtt  veszi  az  1273-ban  élt 
Othobortól2).  1352-ben  élt  Forgolány nak  fia  Domokos  mester 
Ugocsa  vármegye  főispánja ;  és  nevezett  Forgolányról  vette  ne- 
vét a  család,  és  Forgolán  fa  Ív  a. 

1408-ban  Forgolánfalvi  László  és  Miháiya  megölt  András- 
falvi Sebestyén  fej  váltsága  miatt  rokonainak  egy  úrbéri  telket  ad- 
nak Forgolányban  —  Az  ezután  élők  magokat  (nagy  részben  elhagyva 
a  „F  a  1  v  a"  szót) ,  csak  röviden  de  Forgolán  irák. 


*)  L.  Hiat.  Herald.  Handbuch.  Gotha  1855.  220. 
*)  Szirmay  C.  Ugocsa  pag.  121. 


Forgón  —  Foris.  317 

1 447-ben  Forgolány  Sebestyén  királyi  ember  (homo  regius) 
volt. 

1509-ben  Thorma  Miklós  máskép  Martnon  ia  de  Forgolán  irá 
magát. 

1511-ben  Forgolány  Domokos,  Péter  és  Osvald  pap,  forgoláni 
részüket  részint  eladják  ,.  részint  elcserélik  Zsarolyánban  fekvő  részért. 

1507-ben  Forgoláoy  Istvánt  Sasvári  Kristóf  avocáltatja. 

1520-ban  Forgolány  Domokos  Ugocsa  megyei  szolgabíró  volt. 

1559  ben  Forgolány  Demeter  mint  fi-ágbeli  Bökényböl  Zsó- 
fiát kitúrja.  Ugyanez  évben  Isabella  királyné  evocáltatja. 

1570— -1572-ben  nevezett  Forgolány  Demeter  Ugocsa  megye 
alispánja  volt. 

1574-ben  Forgolány  János  kiegyezett  Bökényre  nézve  a  fólebb 
emiitett  Zsófiával *). 

Forgón  család.  (Mihályfalusi).  Gömör  megye  nemes  csa- 
láda.  Egykor  főbb  megyei  hivatalokat  is  viseltek  tagjai.  Forgón  Péter 
1625—  1628-ig  Gömör  megye  első  alispánja  volt  3). 

Jelenleg  a  család  a  kisebb  birtokú  nemesek  sorában  áll.  Közülök 
Forgón  Rafael  1842-ben  Gömör  megye  esküdtje. 

Forgón  Miklós  lakott  Fügében,  fia  Péter  1842-ben.  Forgón  család 
van  Zemplin  megyében  is  3). 

Forintos  család.  (Forintosházi).  Zala  vármegye  egyik  te- 
hetősb  birtokú  nemek  családa ,  birtokában  jelenleg  is  az  előnevet  adó 
Forintosháza  nevű  helységnek. 

Forintos  Gá|?or  1758  — 1770-ben  Zala  megye  első  alispánja, 
.cs.  kir.  tanácsos,  és  volt  országgyűlési  követe. 

Nem  bírván  adatokkal  a  család  történetéről  és  leszármazásáról, 
csak  e  néhány  íznyl  töredék- nemzékrendet  közölhetem : 

Forintos  György 
(Beiozi  Kata) 

j -—— A  —  — ■      i 

György 


r 


Miklós  Auna  Kata 

1766.  (Kupi  Ferenci)  (Jakab  Ádám) 


Foris  család.  Foris  Mihály  1712-ben  III.  Károly  király 
által  emeltetett  nemességre.  Czimcre  kék  mezőben  zöld  bokros  földön 


*)  Szirmay  C  Ugocsa  14.  17.  33.  36.  52.  111.  129. 

*)  Bartholomaeides  C.  Gömör  758. 

•)  Szirmay  Cottus  Zemplin  not.  top.  112. 


$19  Foris  —  Fornószeghy. 

balfelé  forduló,  de  fejét  jobbra  tartó,  egy  lábon  álló  fekete  sas,  kiterjesz- 
tett szárnyakkal,  egyik  felemelt  lábával  kivont  kardot  tartva.  Ugyanaz 
emelkedik  ki  a  paizs  fölötti  sisak  koronájából  is.  Foszladék  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst-vörös  *}. 

For  fis  család.  ForisMáté,Tóth  Ferencz  és  Györgygyei 
együtt  1722-ki  május  l-jén  Ili.  Károly  királytól  nyerték  czimeres  ne- 
mes levelüket ,  és  abban  ily  czimert :  a  paiz3  kék  mezejében  zöld  téren 
vörös  magyar  ruhás,  prémkalpagos,  sárga  csizmáju,  és  sárga  öves  vitéz 
áll ,  jobbjában  feje  fölött  fehér  zászlót  lengetve.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronájából  oroszlán  emelkedik  ki ,  kardot  villogtatva.  Foszladék  jobb- 
ról arany-kék,  balról  ezüst-vörös  2). 

Foris  család.  A  fölebbieknél  sokkal  régiebb  családnak  lát- 
szik az  Ugocsa  megyei  Foris  család ,  melyből  Foris  Kolos  Kopasz 
Simonnak  fia  Szirma  helységben  részbirtokra  már  Mátyás  királytól  uj 
adományt  nyert  3).  1750-ben  pedig  többekkel  együtt  Péterfalvára  ná- 
dori uj  adományt  kapott  *). 

E  század  elején  Foris  Pál  birtokos  Szirmán  ,  Foris  Gáspár 
Bökényben  ;  Foris  György  és  István  Forgoláioyban  5). 

Foris-Oírokocsy  család.  Gömör  megye  nemes  osaláda  6). 
Az  otro kocsi  nevet  hasonnevű  helységtől  kapta.  Közülök  Foris- 
Otrokocsi  Ferencz  1 674-dik  év  előtt  rimaszécsi  reform,  lelkész 
kiadott  könyvei  által  szerzett  magának  hirt  7). 

Fórján  család.  Fórján  György  1718-ban  Bacsics 
Györgygyei  és  P  a  u  k  e  r  Sebestyénnel  egyszerre  nemesittetett  meg 
III.  Károly  király  által 8). 

Czimere  :  kék  mezőben  zöld  téren  lovas  magyar  vitéz ,  egyik  ke- 
zében kivont  kardot ,  a  másikban  vörös  zászlót  tartva.  A  paizs  fölötti 
sisak  koronáján  az  éberség  jelvénye  az  egyik  felemelt  lábával  golyót 
tartó  daru  áll.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék. 

A  család  lakhelye  Pest  vármegye. 

Fornószeghy  család.  A  család  törzse  Vásárdi  Csuda 
(Chuda  de  Vasard)  és  ennek  fia  Vásárdi  Ipoly,  a  ki  IV.  Béla  király 

*)  Collect.  HeraM.  Nro  676. 

2)  Ugyanott  Nro  340- 

*)  Szirraay  C.  Ugocsa  p.  113. 

»)  Ugyanott  125. 

s)  Ugyanott  113.  122  129. 

8)  Bartholomaeides  C.  Gömör  p.  144.  et  420- 

*)  Horányi  Memória  Hung.  tom.  II. 

»)  Colíect.  Herald.  Nro  Ö46. 


£'crn6szeg%y.  S£S 

alatt  a  Morva  vize  melleit  Ma* cheken  táborozott,  Ottokár  ellen  barczolt, 
és  vitézségével  tünteté  ks  magát ,  s  végre  maga  is  sebeket  kapott.  — ■ 
Erdemeiért  1261-ben  a  Ny itra  várához  tartozott  Vruuskaj  főidet 
nyerte  királyi  adományban  ')• 

Vásárdi  és  Fornószeghy  J  á  n  o  3  Zsigmond  királytól  kapott  ado- 
mányt 

A  család  leszármazásáról  csak  a  XVII  századtól  kezdve  lehet  a 
következő  néhány  iznyi  nemzékrendet  közölnünk: 

Fornószeghy  György 
1617-ben  uj  adományt  kap. 

Flórián  159Q.  Márton  1590. 

(Török  Bora)  (Névery  Anna) 

i " — _——___ ,,  t « , 

Mihály  György  János 

1624.  f  1653. 


Kata  Bora 

(Deseriozky  István)       (Kanka  Mihály) 


A  család  birtokviszonyait  érdeklő  oklevelek  rövid  kivonata  kor- 
rendben következő  adatokat  nyújt : 

1570-ben  néhai  Fornószeghy  Gálnak  fia  András  egy 
curiát  örökösen  elad  Fornószeghy  Máténak. 

Íö9ö-ben  Fornószeghy  Márton  Fornószeghen  erdejét  zálogitja 
Horváth  Istvánnak. 

í  606-ban  Fornószeghy  Máté  (vagy  Mátyás)  nővére  Krisztina 
Tolvaj  Benedekné  és  fia  nemes  Tolvaj  János ,  és  Fornószeghy  Gáspár, 
Erzee  és  Dorottya ,  Munkády  Taraásné  egy  uö vartelket  záíogitnak  el 
Meszaricz  máskép  Bornemisza  Ferencznek. 

1612-ben  Tajnay  máskép  Fornószeghy  tiltakozik  Fornószeghy 
György  és  Tajnay  Márton  ellen  &  nyitrai  káptalan  előtt. 

1814-ben  Fornószeghy  máskép  Tergein  György  nemességi 
flaegerősitést  nyert. 

1 625-ben  Fornószeghy  András  fornószcghi  curiáját  zálogba 
adja. 

1629-ben  Csery  Anna  férjét  Kéméndy  Pétert  első  férjétől  For- 
nószeghy Farkastól  nemzett  leányai  Kata  és  Judit  nevében  is 
tiltja  Pozsony  megyei  Korompa  helységbeli  jobbágyának  eladásától  *). 


')  Ez  s  a  következő  adatok  nagyobb  részben  Ipolyi  Arnold  ur  trzives 
közléséből. 

9)  Capit.  Strigon.  Libro  13.  fol  £52. 


£20  Fornószeghy. 

1632-ki  october  23-án  Fornószeghy  máskép  Ipolt  Flóriánnak  íla 
György  fornószeghi  birtokrészét  elzálogitja  Török  Jánosnak. 

1636-ban  Fornószeghy  máskép  Kassai  György  részére  nádori 
parancs  folytán  vérséges  viszony  tárgyában  tanuvallatás  tétetik. 

1638-ban  Fornószeghy  máskép  Ipolth  György  fornószeghi 
curiáját  elzálogitja  Szerdahelyi  Zsuzsannának. 

1639-ben  Fornószeghy  Györgynek  fia  Peren  ez  csere-szerző- 
dést köt  Rakolupszky  Istvánnal. 

1648-ban  Fornószeghy  Mihály  Barlafalvi  földjét  zálogba  adja 
Sáry  Ferencznek. 

1648-ban  Rajcsányi  Imre  Nyitra  megyei  alispán  comrnissioja 
Fornószeghy  Borbála  Kauka  Miklósné  részére ,  hog'y  bizonyos  pénzt 
Fornószeghy  Mihály  ki  ne  adjon. 

1652-ben  mar tius  24-én  Fornószeghy  Ferencz  és  György 
Sáry  Ferenczczel  perlekedik. 

1653-ban  F.  Borbála  Kanka  Miklósné  vgy  rétet  ád  zálogba 
Precsinszky  Miklósnak. 

1655-ben  Fornószeghy  Mihály  Örök  bevallást  tesz  Precsinszky 
Miklósnak. 

1656-ki  július  19-én  Szaniarovszky  Borbála  Fornószeghy  Fe- 
renezné  fornószeghi  részét  zálogba  adja  Precsinszky  Miklósnak. 

A  család  —  ugy  látszik  —  kihalt,  e  csekély  fontosságú  oklevelek 
kivonatai  vetnek  világot  életére,  és  tartják  itt  föl  emlékezetét. 

Forray  család.  (Soborsini  báró ,  gróf  f).  A  XVII.  század 
közepén  tűnik  fel  a  család ,  a  midőn  Forray  János  az  erdélyi  feje- 
delem Rákóczy  György  alatt  szolgált  mint  hadnagy,  és  1658-ban  Arad 
vára  alatt  esett  el *). 

Ugyancsak  a  XVII.  században  Borsod  megyében  találunk  Forray 
családot,  midőn  1675-ben  mart.  9-én  Forray  János  egyike  volt 
azoknak ,  kiket  a  vármegye  ünnepélyes  követségben  küldött  az  Einőd 
helységnél  táborozott  cs.  kir.  hadsereghez  a). 

*)  Szalárdy  János  „Siralmas  krónika"  359.  lapján  így  ir  róla; 
„mert  noha  az  mieink  elöljáróit  egy  elsőben  a&  aradiak  csalóval  fogadnák  ,  ugy  hogy 
a  kastély  (értsd  :  várkastély)  alatt  egy  elsőben  el  is  hullatnának  bennek,  egy  Forray 
János  nevöjó  hadnagya  »*  fejedelemnek  miattok  lövéssel  ugyan  akkor  elejtetvén"  stb. 

2)  Fényes  E.  Geographiai  szótári.  303.  —  Egy  perben  felmutatott 
genealógián  látunk  Forrayt ,  kinek  bugyi  Geliérth  Kata  Benke  Farkas  özvegye 
volt  neje.  Ugyanott  Forray  Mártonnak  Almássy  Teréztöl  ( Almássy  Mi- 
kálynak  Benke  Klárától  —  kinek  atyja  Benke  Farkas  volt  —  született  leányától) 
gyermekei  Józseff  és  Erese  Turcsányi  Jánoané. 


Forray.  Zll 

A  XVII.  század  végén  élt  Forray  András,  ki  nejével  Sárközy 
Zsuzsannával  a  következő  nemzékrendet  terjeszté  le : 

Forray  I.  András 
(Sárközy  Zsuzsa) 


Márton 

(Szeredy  Klára) 
pÉ_ —        i  *  ...  t 

II.  András 

1777.  Arad  v.  aiisp. 

Erdélyi  kir.  tanácsos. 

(Csatári  Nagy  Teréz) 

Ignácz 

báró 

kir.  ndvarnok. 

(Jamniki  Johny  Anna) 


r 


Báró  III.  András 

szül.  1780.  f  1830. 

Csanádi  főispán. 

(Gr.  Brunswick  Júlia) 


Júlia  Iván  gróf 

csillagkor,  hölgy.  cs.  kir.  kam. 

(Gr.  Nádasdy  Leopold)  f  1852. 

I.  Andrásnak  Sárközy  Zsuzsannától  fia  Márton  Szeredy 
Klárával  nemzé  II.  A  n  d  r  á  s  t ,  ki  Arad  vármegyének  1751-ben  jegyzője 
«s  országgyűlési  követe  ,  1767 — 1777-ben  ab'spánja  *)  ,  utóbb  erdélyi 
kir.  tanácsos,  és  sz.  István-rend  kis-keresztese  volt  Csatári  Nagy  Teréz- 
től  fia 

Ignácz  előbb  Fejér  megyei  alispán  a) ,  utóbb  kir.  udvarnok,  és 
1790-ben  báróságra  emeltetett3).  Nejétől  jamniki  Johny  Anná- 
tól fia 

ÜL  András  Soborsinban  született  1780-ki  nov.  17-én.  Nőül 
vette  1805-ki  mart.  19-én  korompai  gróf  Brunswick  Júliát,  (gr.  Bruns- 
wick József  később  országbiró  leányát)  ;  —  1807-ben  cs  kir.  kamarás, 
és  királyi  biztos  Eszék ,  Szent-György  és  Zombor  városok  ügyeiben ; 
1824-ben  Krassó  vármegye  főispáni  helyettese,  hová  1825-ben  iktatta- 
tott be;  1829-ben  Csanád  vármegye  főispánjául  neveztetett  ki.  Meg- 
halt 1830-ki  aug.  10-én  *).  Gyermekei  : 


')  Lekoczky  Stemmatogr.  1. 186. 
2)  Ugyanolt. 
•)  Ugyanott  168. 

*)  L.  Ponori  TJiewre'wk  Józseftói  „Soborsini  báró  Forray  An- 
drás emlékezete"  Pozsony  1843. 


9*Z 


Wersü. ' 


Júlia  grófnő  csillagkeresztes  és  palota-hölgy,  gróf  Nádasdy 
Leopold  neje ;  egyike  szellemdús  óa  irodalom  s  jótékony  iutézeteket 
pártoló  legjelesb  delnőinknek. 

Iván  gróf,  cs.  kir.  kamarás ,  20  éves  korában  Szerem  vármegye 
főjegyzője  és  követe  a  horvátországi  tartományi  gyűlésen.  Meghalt 
1852-ben ,  kora  33-dik  évében ,  s  családja  férfi-ágát  sírba  vivé.  Fényes 
és  méltó  emlékéül  jeles  utazásainak  aapiójával  nagyszerű  Disz -Album- 
képen —  mely  most  van  sajtó  alatt  —  lelkes  anyja  gróf  Brunswick 
Júlia  ajándékozza  meg  nemsokára  irodalmunkat. 

A  család  czimere  —  mint  itt  a  metszvény  ábrázolja  —  a  paizs 
vörös  mezejében  zöld  téren  hátulsó  lábaikon  két  szemközt  álló  grif, 
első  lábaikkal  arany  buzogányt  tartva.  A  paizs  fölött  három  koronás 

sisak  van ,  a  középsőből  két 
kiterjesztett  sas-szárny  he- 
gyével fölfelé  egy  kivont  kard 
áll,  a  másik  két  sisakból  egy- 
egy  grif  emelkedik  ki,  első 
lábaikkal  a  sas-szárnyakat 
érintve.  A  paizst  telamonok 
gyanánt  két  ágaskodó  ló  veszi 
közbe. 

A  család  legszebb  ura- 
dalmai Arad  megyében  fek- 
szenek ,  ugyanott  fekszik  a 
megye  szélén  Soborsin  me- 
zőváros is ,  melyről  a  család 
előnevét  irá  ,  s  melyben  szép 
kastélya  gyönyörű  kilátással  néz  a  Maroson  át  Krassóba. 

Forró  *csa8Á<J.  (Háporthoni).  A  háporthoni  Forró  családot 
Verbulcstól  származtatják  ,  ki  1270.  körül  élt *)  A  család  egy  későbbi 
őse  Simon  Zsigmond  király  alatt  a  törökök  ellen  volt  hadvezér  2). 

Háporthoni  Forró  Osvald  1479-ben  vajda  emberének  nevez- 
tetik ki  Kendy  Antal  vajda  által  3). 

Háporthoni  Forró  Mátyás  Bolyay  Györgygyei  együtt  pert 
indítván  Sámsondi  Kewresi  Ferencz  ellen  ,  ki  Báthori  Istvánnak  1532- 


*)  Wolph.  Betűien  História  III.  p.  465. 

2)  Ugyanott. 

•)  Kállay ;  Székely  Nemz.  247. 1. 


ben  kelt  Ítélete  folytán  tartozott  nevezetteknek  visszaadni  V  e  c  s  e  r  d  i, 
Róva  sí,  Géze  eh i,  Kis-Enyedi  és  Martontelki  birto- 
kaikat ,). 

1562-ben  Forró  Miklós  több  társával  a  székelyeket  izgatá 
János  Zsigmond  ellen ,  ezért  elfogatott  és  Tordán  a  vérpadra  hurczol- 
tatott,  azonban  épen  midőn  a  bakó  átvenné,  a  nép  felzúdulván,  a  zavar- 
ban megszabadult2).  Később  1566-ban  a  tüzérség  felügyelőjéül  nevez- 
tetett az  országgyűlés  által  3). 

HáporthoniForróJános  Fejér  megye  főispánja  volt,  kit 
mint  ellenzéki  főnököt  több  társával  együtt  1594-ben  Báthori  Zsig- 
mond kurczoltat  vérpadra,  csak  élesebb  pallóst  kéri,  azt  sem  kapa 
meg  *). 

Háportboni  Forró  Pál  előbb  Báthori  András  bibornok 
apródja,  utóbb  Bethlen  Gábor  udvarnoka  volt  1624-ben,  midőn  latinul 
versekben  „Paraenesis"-t  irt  Bethlen  Gábor  neje  Károlyi  Zsu- 
zsanna temetési  szertartásainak  leírása  elé  5).  Többször  követségben  is 
járt.  0  forditá  Q.  Curtiust  magyarra,  mely  Debreczenben  1619-ben 
nyomatott  ki  6). 

Á  család  a  nemzeti  fejedelmek  korában  halt  "ki.  Előnevét  Alsó- 
Fejér  megyei  Háporthon  helységről  irta. 

Talán  e  családból  volt  Forró  György  jesuita  is ,  ki  Nagy- 
Szombatban  1642-ki  october  18-án  halt  meg  ,  és  ki  szintén  erdélyi  ne- 
mes származásúnak  iratik  7). 

Forró  család.  (Angyalosi)  Háromszék  jobb  családainak 
egyike,  —  irja  Kőváry  László  8)  ,  —  ki  szerint  a  család  tagjai  régiebb 
időkben  csapat  vezérek ,  később  is  hivatalnokok.  A  XVII.  század  eiején 
elszaporodtak  vala,  s  igy  jószágok  is  megoszlott- 
Angyalos  i  Forró  Zsigmond  1794 — 1815-ben  Miklósvárszék 
ügyésze. 

F  e  r  e  n  c  z  ugyanott  árvaszéki  bíró  í  847-ben. 

Elek  előbb  székely  huszár-tiszt,  utóbb  (1848-ban)  a  forradalmi 
részen  szolgált. 


5)  Kemény  :  Noi  Capituli  Albens.  p.  S26. 
*)  Wolph.  Bethlen  História  II.  p.  17.  et  19. 
•)  Kállay  :  Székely  Nemz.  247. 
*)  Wolph.  Bethlen  História  III.  463—472. 

.*)  L.  Exequiarum  Caerimonhlhzm  síb.  a  czimlevél  belső  lapján. 
•)  Benkő :  Transylvania  gener.  II.  p.  389. 
7)  Korányi  Memória  Hung.  I.  p.  698. 
*)  Kőváry  Erdély  iiev.  családai. 


224  Forster. 

Forster  család.  (Szent-Erzsébeti).  Mátyás  király  alatt  a  leg- 
vagyonosb  családok  között  találjuk  a  szentgyörgyi  Forster 
családot,  mely  egy  oklevélben  Forst-nak  is  iratik. 

1477-ben  szent-erzsébeti  Forster  G-yörgy  700  arany  forint- 
ért váltja  vissza  szent-györgyi  Vincze  Péter  özvegyétől  Orsolyától 
néhai  Berzenczei  Lászlónak  Berzenczén ,  Szent-Erzsébeten  és  több  So- 
mogy megyei  helységben ,  valamint  Kőrös  megyei  Musinán  fekvő  el- 
zálogosított birtokrészeit  *). 

148 l-ben  nevezett  Forster  György  nejével  szent-erzsébeti 
Csapy  Ilonával  együtt  a  kapornaki  Cónvent  előtt  testvérökül  fogadják 
tolnai  Bornemisza  Jánost  a  győri  püspök  és  kir.  helytartónak  Dóczy 
Orbánnak  jegyzőjét  az  irántok  tanúsított  hűségért ,  és  a  kölosön  adott 
négy  ezer  arany  forintért ,  és  annak  Somogy  megyei  szent-erzsébeti  s 
berzenczei  kastélyaiknak ,  továbbá  Szent-Erzsébet ,  Berzencze ,  Simon- 
falva ,  őr ,  Egyházas-Lenkócz ,  Felrét-Lenkócz  ,  Kocsila ,  Mindszent, 
Pirithó ,  Biklasz  ,  Csavonya  ,  Farkasfalva ,  Németh-raezeje ,  Szaniszló, 
Mony^rós,  Geszthe,  Lippaház ,  Oczal ,  mindkét  Sarkad ,  Háromfafalva 
és  Kistelek  helységeknek ,  s  egyéb  az  országban  fekvő  birtokaiknak 
fele  részét  királyi  jóváhagyás  mellett  átirták,  oly  feltétellel ,  hogy  éle- 
tökben  ezek  jövedelmét  Ők  húzzák,  magtalan  kimúlások  esetében  pedig 
minden  fi-  és  nő-ágat  illető  birtokaik  nevezett  Bornemisza  Jánosra  és 
örököseire  szálljanak  2).  Ezen  birtokok  iránt  néhai  Berzenczey  Fülöp 
által  indított  perre  nézve  pedig  1484-ben  megegyeznek  nevezett  Ber- 
zenczey Fülöp  leányával  Zsófiával  néhai  Keresztúri  Bálás  özvegyével  3). 

1485-ben  az  előszámlált  birtokok  másik  részét  is,  ujolag  kölcsön 
vett  két  ezer  arany  forintért  tolnai  Bornemisza  Jánosnak  írják  át  és 
vallják  be,  azonban  ettől  tetszésig  a  jövedelem  élvezetében  meghagyat- 
nak 4).  Ez  oklevélben  a  bevallás  Forster  Györgynek  leánya  Anna 
nevében  is  történt. 

1488-ban  a  fölebb  érintett  birtokok  fele  részébe  Mátyás  király 
iktató  parancsánál  fogva  nagy-lucsei  Ferencz ,  és  sz.-erzsébeti  Forster 
Györgynek  leánya  A  n  n  a  a  budai  káptalan  előtt  beiktattatik  5). 

1489-ben  ForsterG-yÖrgyöt  s  nejét  megnyugtatja  néhai 
Berzenczey  Lászlónak  leánya  Apollónia  Morgai  Miklós  neje  arról, 


')  Gr.  Teleky  Hunyadiak  kora  XII.  13. 
«)  Ugyanott  166. 
8)  Ugyanott  269. 
»)  Ugyanott  275. 
s)  Ugyanott  399. 


Forster  —  Fosztó.  225 

hogy  Ótet  nevezett  néhai  atyja  által  birt  berzenczei  s  több  föiebb  elő- 
számlált birtokból  járandó  negyed-jog,  menyasszonyi  ajándok,  és  hozo- 
mány fejében  pénzzel  teljesen  kielégítették  *). 

Ezekről  későbbi  adataink  nincsenek. 

Forster  család  jelenleg  is  birtokol  és  lakik  hazánk  több  megyé- 
jében, nevezetesen  Fejér,  Pest,  Tolna  és  Vas  megyékben,  azonban  ezen 
családból,  vagy  az  alább  következő  családból  erednek-e?  arról  adataira 
nincsenek. 

Tolna  megyében  idősb  Forster  Károly  1840 — 1845-ben  fő- 
ügyész ;  ifjabb  Károly  1840-ben,  József  1845-ben  -esküdtek  voltak. 

Forster  család.  Forster  György ,  Sámuel  és  Mátyás  1760- 
ban  nyerte  Mária  Terézia  király-asszonytól  czimeres  nemes  levelét 

Czimerök :  a  paizs  kék  mezejében  kétfelől  rézsútosan  emelkedő 
és  ékben  végződő  arany  csikolat ,  melynek  csúcsán  fehér  galamb  áll 
kiterjesztett  szárnyakkal.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  két  kék 
szárny  emelkedik  ki ,  melyeken  a  paizsbeli  felfordított  V  alakú  arany 
csikolat  látszik.  Foszladék  jobbról  arany-kék  ,  balról  ezüst-kék  *}. 

Fortuna  család.  Zemplin  vármegye  czimer-leveles  nemes 
családai  közé  soroztatik  3). 

Fosztó  család.  (Fülei).  Székely  család.  A  nemzeti  fejedelmek 
korában  mint  hivatalnokok  említetnek. 

Fülei  Fosztó  Mátyás  1 635-ben  Bardócz-szék  követe ,  meg- 
nevezve a  nevezett  széknek  Rákóczy  György  által  adott  kiváltság- 
levelében s). 

Fülei  Fosztó  György  1697  — 1711-ben  Bardócz-szék  jegy- 
zője5). 

Fosztó  család.  (Maros-koppándi).  Erdélyben  Torda  és  Alsó- 
Fejér  vármegyei  nemes  család. 

Közülök  Ferencz  1815-ben  a  nagy-enyedi  ref.  collegium  in- 
spektora al-gondnoka. 

Ismét  Ferencz  az  utolsó  erdélyi  országgyűlésen  követ ,  és 
1848-ban  Pesten  képviselő;  leánya  Czeczilia  Felézeghy  Samunő. 
Testvére  Károly  Aranyos-szék  alkirálybirája  1847-ben. 


»)  Gr.  Teleky  Hunyadiak  kora  XII.  437. 
2)  Collect.  Herald.  Nro  83.  Adami  Scuta  gentil.  tora.  III. 
8)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  p.  112. 

*)  A  ii3.  székely  nemzetnek  Constitutióji.  87.  L  és  Kállay  Székely  nemz. 
247.  lap. 

s)  Kállay    Székely  nemz.  248. 1. 

15 


226  Fófos  —  Földváry, 

Menyhért  1847-ben  Alsó-Fejér  vármegye  fószolgabi rája.  — 
Sámuel  Árvaszék  birája. 

Gábor  volt  táblabíró, nejétől Draveczky  Julián  u  ától  fiai  Gábor 
és  F  erén  ez. 

Fóios  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  családaiuak 
egyike  *)• 

Földes  családi,  Arad  megyében  Földes  Menyhért  1822- 
ben  mutatá  be  nemességét  2). 

Földessy  család.  (Kis-magyari).  Pozsony ,  Nyitra  megyei 
család.  Iratik  neve  Feöldess y-nek  ,  és  néha  Földe s-nek  is. 

Földessy  Jánosnak  1 5 14-ben  bevallást  tesz  Bély  Tamás 
1514-ben,  és  Bély  Ulrik  1515-ben,  1527-ben  pedig  Magyar-Bélen 
statualtatik  3). 

Földessy  Ignácz  —  ki  1722-ben  élt  —  Nyitra  megyei  Podoli- 
ban  született. 

Földessy  István  Özvegyének  javait  visszaadatni  rendeli  az 
1578-ki  országgyűlés  *). 

Földessy  másik  Istvánnak  ügyét  az  1628-ki  országgyűlés  tör- 
vényesen elintéztetni  rendeli ,  ugyanaz  1622  ben  komáromi  kapitány 
volt s). 

Földessy  család.  Földessy  család  Zemplin  megye  kihalt 
armalista  nemesei  között  is  olvasható  6).  Szintén  Zemplin  megyében 
Földessy  Bálás  1497-ben  az  újhelyi  vár  várnagya  volt 7). 

Ugocsa  vármegyében  Földessy  János  1641-ben  szolgabíró  volt 8). 

Földessy  család  jelenleg  Abauj  vármegyében  székel. 

Földváry  család.  (Bernáthfalvi).  Régi  nemes  család.  —  A 
XV.  század  elején  Földváry  Mátyás  nyerte  a  nemes  levelet.  Ennek 
egyik  utóda9)  Földváry  Mihály,  ki  1590-ben  élt,  —   nőül  vévé 


J)  Szirrnay  C.  Zemplin  not.  top.  112. 

*J  Arad  m.  jegyzőkönyv  182.  sz. 

■■)  Rátli  Károly  «r  adatai  szerint. 
■■*)  1578-ki  37.  törv.  ez. 

*)  1618-ki  6  difc ,  és  1622-ki  54-dík  törv.  ez. 

c')  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top  81. 

') '-Ugyanott  251. 

8)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  59. 

•)  E  családból  valónak  tartatik  aftQn  Földváry  Miklós  is ,  ki  1646-ban  a 
horvátok  ezredese  volt.  Lásd  arczképét  Qrteliusnál  és  W.'ed-amannál  Glória  Co- 
mitumban.  De  e  Miklóst  az  alább  tárgyalt  báró  Földváry  család  Wíössül 
igényű.  Lásd  ezt. 


Földváry. 


«27 


Bernáthfalvi  Bernátnak  Tetétleni  Annától  született  leányát 
Zsófiát,  s  azzal  tetemes  birtokot  öröklött1).  —  Ettől  született  fia 
I.  György  és  János,  ki  í 639-ben  élt,  és  magnóikul  halt  el. 

I.  Györgynek  két  neje  volt ;  az  első  nándori  Bene  Anna, 
kitől  öt  gyermeke  maradt,  úgymint:  1.  János,  2.  Zsófia  Libei- 
csey  Mihályné,  3.  Kata  Komjáthy  Ábrahámné,  4.  Anna  Hudicz 
Andrásné.  és  5.  Mihály;  —  második  nejétől  szelényi  Szelényi  Judit- 
tól született  6-dik  fia  András.  E  hat  gyermek  atyjoknak  I.  György- 
nek halála  után  a  nagyobbára  nő-ágra  szóló  birtokokban  1646-ban 
örökösödvén  ,  azoknak  (a  nevezett  leányokat,  is  ide  értve)  utódaik  ké- 
pezik a  czibaki  és  dunavecsei  uradalmakat  biró  osztatlan  Földváry 
nemzetséget,  melynek  leány- ágon  az  ország  nevezetesebb  családai  mint 
a  Telekyek  ,  Vayak ,  Pronayak ,  Osztroluczkyak ,  Gyurcsányiak  stb. 
tagjai. 

A  család  nemzékrendeMihálytól  kezdve  napjainkig  következőleg 
sarjadzik  le : 

I.  tábla. 


Mihály 

1589. 

(Bernáth  Zsófia) 


I.  György 
1644. 
(1.  Bene  Anna 
2.  Szelényi  Judit) 


Jánoa 

1639. 

t 


János 

Nógrád  v. 

sz.-biró  1647. 

Pest  v.  alisp. 

1656. 

(Horváth  Ilona 

f  1656.) 


Zsófia 
(Libercsey 

Mihály 
Nógrád  v. 

alispán) 


Borbála  1676. 
(Mocsáry  Fer.) 


I.  Mihály         Kata 
1677.      (Komjáthy 

(Bossány    Ábrahám 
Éva)       Nógrád  v. 
jegyző) 


Anna 
(Hudicz 
András) 


2-tól  I.  András 

(1.  Tallian 

Regina. 

2.  Wattay 

Zsófia) 


Lásd  folyt,  a  köv.  lapon. 


II.  András- 
Miklós 
jesuita. 


Leopoldina- 
Anna 

apácza. 


Mária 
(Gosztonyi) 


Júlia 
(Jelenffy 
László) 


*)  Bernáthfalvi  Bernátnak  els6  neje  Tetétleni  Anna,  a  második 
Jcuei  Anna  volt ,  kikkel  a  Tetétleni  és  Jenéi  puszta  a  Bernáth  családra  ,  és 
innen  a  Földváry  családra  szállott. 

lő* 


228 


Földvár;. 


I.  Mihály     ki  az  előbbi  lapon. 
1677., 
(Bossány  Éva) 


Julianna  Ilona  Borbála 

(Pilarik  János)        (Darvas  János)        (Beniczky  Mátyás) 


László 
(Omazta  Kata) 

iLMihaly 

1727—1732. 

(b.  Hellenbach 

Polexina) 


II.  György 
(Sréter  Janka) 


Sándor 


III.  Mihály 
(Szemere  Erzse) 


I.  Miklós 

(Dacsó 

Apollónia) 


Lásd  folyt,  a  II.  táblán. 


Ferencz 

kir.  táblai  ülnök. 

(b.  Baldacci  Francziska) 


Sándor  György 

(Szalgliári 
Francziska) 


^^— ■        ~ ■  '     ■■■*   ii^^— ^^— '  "      ■■■■ 

Kálmán       Árpád     Bora 

(Rzathmári 
Júlia) 


István      Janka 
ezred.      (Orosz 
Mihály) 


Róza 
(Földráry  Ján.) 


János        László    Zsuzsa 
törv.-sz.  eln. 


Lajos  Antal  Teréz  H.Miklós 

cs.  kir.  kam.       (Pély  Nagy     (Mérey  László)    Pest  v.  fő-sz-biró. 
(Hal assy  Anna)  Janka)  (Kubinyi  Amália) 


László       Lajos 


Bertalan     András  Erzse 

(gr.  Festetich) 


Laura  Etelka         Miklós       Gyula      Elek 

(Géczy)    (Radvánszky) 

I.  Györgynek  fia  János  1647-ben  Nógrád  vármegye  szolga- 
bírája,  1652-ben  fő-adószedőjévé  választatott,  1654-ben  újra  megerő- 
síttetett ')>  1656-ban  Pest  vármegye  alispánja  volt  1657-ig.  Egyetlen 
leánya  Borbála  Mocsáry  Ferenczhez  ment  férjhez. 

L  Andrásnak  egyetlen  fia  A  n  d  r  á  s  jesuita  lőn  ,  s  benne  fi-ágon 
e  vonal  kihalt. 

I.  Mihálynak  Bossányi  Évától  született  fiától  Lászlótól 
jő  le  a  család. 


')  Protocol.  C.  Neograd.  annorum  1652-1656.  folio  19. 108. 141. 


Földváry. 


220 


II.  t  á  b  1  a. 


IIT.  Mihály     ki  ai  7.  táblán. 
(Szemere  Erzse) 


Gábor 

f  1854 

Pest  v.  alispán. 

(Csilléry  Klára) 

I 


Mihály  Pál 

(1.  Batta  Mária.      (1.  Bernáth 
2.  Madarassy  Téréi. 


Róza) 


Gábor        János        Klára  Erzse  József 

Pe6t  v.        várni.     (Konkoly     (Földváry    (Madarassy 

fö-sz.-biró.    t.-biró.  ThegeElek)  ifj.Mih.)  Ida) 

_-» , 

Gábor 

1858. 


2.  Madarassy 
Anna) 


Vilma  Amália  Mária  Mihály 

(Végh  Ignácz)     (Szilágyi  Lajos)     (Halász  Bálás)      Pest  v.  sz.-biró. 

(Földváry  Erzse) 


Lidi     Eva     Erzsi     Klára     Miklós 


Bora  Czeczil  Zsófia  Róza  András  Jolán    Emma 

(Davátzy)     (Tóth  Dan)    (Tóth  Istv.)    (Madas    (Basó  Judit) 

Károly) 


Lászlónak  fia  II.  M  i h  ál  y  ,  báró  Hellenbach  Polexinával  három 
fiúgyermeket  nemzvén,  ezek  által  a  mai  nemzedék  három  ágon  él. 

II.  Györgynek  nejétői  szandai  Sréter  Jankától  fiai : 

1)  Ferencz  Heves  vármegye  alispánja  (1815.),  később  királyi 
táblai  ülnök.  Báró  Baldacci  Francziskától  gyermekeit  a  táblázat 
mutatja. 

2)  Sándornak  gyermekei  közül  János  előbb  (1841.)  Heves 
vármegye  fő- ügyésze,  most  cs.  kir.  törvényszéki  elnök  Jászberényben. 
László  Heves  vármegyei  alszolgabiró  1847-ben. 

3)  György  1841  -  1845-ben  Heves  vármegye  alispánja  volt. 
Egyetlen  leánya  Róza  Földváry  Jánosné. 

4)  István  nyugalm.  huszár- ezredes. 

I.  Miklós  ágán  Lajos  cs.  kir.  kamarás.  —  Miklós  hosszú 
évek  során  Pest  vármegye  föszolgabirája. 

III.  Mihály  ágán  ennek  unokája  V.Mihály  (lak.  Tasson) 
1847 — 1849-ben  Pest  vármegye  szolgabirája  stb.  Ez  egész  ágazatot 
mutatja  a  II.  tábla.  FCleg  említendő  még 


230 


Földváry 


Gábor  1832-től  1836-ig  Pest  vármegye  alispánja,  utóbb  fő- 
ispáni helyettese  és  kir.  tanácsos.  Meghalt  1854-ben,  a  m.  nemzeti 

színház ,  és  vakok  intézete  felállí- 
tásának egyik  erélyes  és  buzgó  elő- 
tti ózdi  tója.  Lásd  ivadékát  a  táblán. 

A  család  czimere   —   mint  a 
metszvény  mutatja  —  egy  négyfelé 
osztott  paizs.  Az  első  vörös  mező- 
ben zöld  téren  hátulsó  lábain  álló 
grif,  első  lábaival  szőlőfürtöt  tart- 
va ;  a  második  kék  mezőben  hattyú 
áll ,  egyik  felemelt  lábával  három 
buzakalászt  tartva ;  a  harmadik  kék 
és  negyedik  arany  mezőben  jobbról 
és  balról  rézsútosan  fölfelé  egy  ékbe 
végződő  ezüst  csikolat,  s  azon  négy 
rózsa  látszik.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronájából  a  leirt  grif  emelkedik  föl,  szőlőfürtöt  tartva.   Foszladék 
jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  ')• 
A  család  protestáns  vallású. 

Földváry  család.  (Tancsi  gróff  és  nemes).  Erdélynek  egyik 
nevezetesebb  ős  családa,  melynek  egyik  ága  Földváry  Ferenezben 
1755-ki  február  15-én  grófi  rangra  emeltetett,  hanem  ez  ág  már  ki- 
halt2). 

A  család  czimere  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs ,  a  jobboldali 
ezüst  mezőben  hátulsó  lábán  álló  kettősfarku  oroszlán ,  a  baloldali  kék 
mezőben  hátulsó  lábain  álló  medve ,  nyakán  nyíllal  átlőve ,  és  első  lá- 
baival tövestől  kitépett  fát  (?)  tartva.  A  paizs  fölött  két  koronás  sisak 
van,  melyekből  a  paizsbeli  oroszlán  és  medve  emelkedik  ki  8). 

A  család  törzse  Miklós  Mátyás  király  tábornokául  iratik  1490- 
ben ,  tőle  következőleg  hozzák  le  a  családfát ') : 


*)  Ez  a  családnak  már  bővített  czimere ,  mert  Földváry  János 
1656-ban  —  mint  egy  okirat  alá  nyomott  pecséten  —  melyen  Joannes  Föld- 
váry körirat  volt  —  a  paizs  kék  mezejében  s  sisak  fölött  is  csak  grif  állott, 
kivont  kardot  tartva. 

2)  Hodor :  Dobok.i  várm.  81. 

»)  Kőváry  Erdély  nev.  családai  272 

»)  Hodor  Kár.  Doboka  várm.  81—84.  és  Kőváry  id.  h.  86.  87. 


Földváry. 


231 


Miki  és 
1490. 

— - A.. 


Bálint 
itélőmester  1509. 


János 

(1.  Olnoki  Herczeg  Anna. 

2.  Szászfül pesi  Bíkli  Erzse) 


Gáspár 

elesett  1566. 

(Gyerőfi  Kata) 

i A 1 

István  1573. 
(Pekri  Anna) 


I.  György  János 

(Bogáthy  Erzse)  f 


11.  György 

1590—1613. 

(Almády  Bora) 


János 

t 


Ferencz 

követ  1643-54 

(1.  Macskási  Tárnok  Anna. 

2.  Ebeni  Judit) 


Ferencz 

(Bánffy  Bora) 

t 


Í.Pál 

(Toroczkay 

Borbála) 


Erzse 
(Folthy  Farkas) 


II.  Pál 

1710. 
(Harinai  F.  Sára) 


Erzse 
(Kakncai  György) 


III.  György 
(Buda  Judit) 


Klára 
(Felszegliy  János) 


Ferencz 

szül.  1700. 

f  1770. 

gróf  1755. 

(Káli  Kún  Erzse) 

r 


Erzse 

(Toldalaghy 

Mihály) 


Judit  Ferencz  Sára 

(losádi  Győrffy    (Pekri  Nagy  (Mayer  Ungur 
József)             Krisztina)  János) 

I 


Sára 
(gr.  Toldy  Ádám) 


István 
(gr.  Nemes 

Judí!) x  •  Farkas 

Ferencz     Krisztina      Dmzsi      (Kőkösi 
méreggel  -j-      (báró      (gr.  Teleky    Rftki) 
(gr.  Bethlen   Jósinczy     Mihály) 
Mária)        Károly) 


Bora  György 

(Eperjesi  László)     (1.  gr.  Bethlen  Julianna. 

2.  Maurer  Zsófia) 


Teréz  f  Klára 

(gr.  Kornis  f  1840. 

Jáuos)      (gr.  Toldy  Zsigm.) 


Mihály 

(Miske  Zsuzsa) 

*  . 

Pál      Sándor 
(Sándor  (Barcsay 
Amália)     Róza) 


István 
(Endes  Róza) 

r— * -i 

Ferencz 
(Túri  Antónia) 

i * ■ — i 

Gábor 


Farkas 
(Újfalvi  Róza) 


Imre  Kata  György 

(Makray  Anna)      (Kemény  Mih.)         (Segesváry 

A 1  Bora) 

Karolina  Kata  r 


Bora      Miklós 


József  Samu  Róza 

(gr.  Haller  Klára)  (b  Ehrenfels  Ödön) 

r 


Miklós     János     Irma 


tM  Földvary. 

Miklósnak  fia  B  á  1  i  n  t  1509-ben  itélŐmester,  ennek  fia  János, 
kinek  két  nejétől  olnoki  Herczeg  Annától  és  szász-fülpösi  Bikli 
Erzsétől  három  gyermeke  maradt. 

Gáspár  elesett  Szigethvárnál  1566-ban.  Fia 

István  1552-ben  Losonczy  Istvánnak  a  temesvári  hősnek  tit- 
kára *)  ,  kitől  a  LŐs  a  temesvári  ostromkor  végrendeletét  s  kincseit  csa- 
ládjához küldötte.  1561ben  Arad,  Csanád,  Zaránd  és  Külső-Szolnok 
vármegye  országos  rovásolója  (Dicator)  volt ').  Birta  Arad  megyében 
Papit  és  egy  részt  Kosán  3).  1566-ban  részt  vett  Gyula  vára  védeU 
mében  is  4).  1573-ban  mint  Békési  Gáspár  híve  Miksa  császárnál  volt 
követségben  6). 

Pál  1612-ben  kir.  táblai  ülnök  lett 6).  (Ez  —  ugy  látszik  —  a 
családfán  nem  áll). 

Másik  Pala  harinai  Farkas  Sára  férje  a  Rákóczy  forradalom- 
ban végig  részt  vesz,  végül  kifut,  de  1710-ben  visszajŐ  hazájába  7).  Fia 

Ferencz  született  1700-ki  febr.  14-én.  Nőül  vette  1727-ben 
Dobokán  lakó  káii  Kún  István  egyetlen  leányát  Kún  Erzsébetet,  kivel 
a  Doboka  megyei  birtokokat  kapta.  1755-ki  febr.  15-én  grófi  rangra 
emeltetett.  Meghalt  1770-ki  dec.  15-én.  Neje  1736-ban  megőrült,  s 
ugy  halt  el  1770  ben.  Unokája  Ferencz  megmérgezve  haltel,  és 
csak  leányai  maradván,  fí-ágon  a  grófi  vonal  benne  kialudt. 

Mihály  1794-ben  KüküllŐ  vármegye  főjegyzője,  utóbb  (1815.) 
táblabírája  volt.  Testvérének 

Farkasnak  szigora  ellen  1792-ben  jobbágyai  az  országgyű- 
lésen panaszt  emeltek  8).  Fia 

Farkas  1841-ben  itélőmester  9),  1842-ben  főkormányszéki  ta- 
nácsos, most  magánéletet  él..  A  több  élők  közt  --  irja  Kőváry  —  Fe- 
rencz Erdély  legszebb  barna  férfíainak  egyike ,  a  forradalom  előtt 
KüküllŐ  megye  főszolgabirája  volt. 


*)  Istvánffy  História  R.  H.  1685-ki  kiad.  211.   és  Forgách  Commentarií 
p»g.  48. 

2)  Fábián  G.  Arad  v.  leírása.  21. 

•)  ugyanott  24. 

*)  Istvánffy  1685-ki  kiadás  308.  1. 

s)  Gr.  Kemény  J.  és  n.-ajtai  Kovács  Istv.  Erdély  történet-tára  1. 121.  lap. 

•)  KŐváry  id.  h.  87. 

')  Cserey  Mihály  Históriája  449. 1. 

*)  Országgyűlési  Jegyzőkönyv  189.  t. 

9j  1815-ben  Belsó-Szolnok  várm.  tiszt,  jegyzője. 


Féldváry.  *33 

György  a  Segesvári  Borbála  férje,  1847-ben  az  erdélyi  királyi 
tábla  ülnöke. 

Pál  Felső-Fejér  szolgabirája  volt  1847-ben. 

A  család  reform,  vallású. 

Földvár?  család.  (Földvári).  E  család  őséül  igényli  föld- 
vári Földváry  Gr á b o r t  Komárom  vár-őrségi  vajdát ,  és  Földváry 
Miklóst  horvát  ezredest  (colonellus  croatarum)  ki  —  mint  iratik  *) 
—  1646-ki  october  29-én  III.  Ferdinánd  királytól  régi  nemességében 
megerősíttetett.  E  Miklós  Földváry  Vinczének  fia  volt ,  és  tőle 
egyenes  vonalon  származtak  Ádám  és  János.  Ez  utóbbinak  két  fia 
volt:  Í.János  a  Miksa- József  bajor  királyi  katonai  rend  vitéze,  és 
az  első  székely  gyalog  ezred  őrnagya,  ki  magát  1813-ki  october  30.-án 
a  hanaui  ütközetben  kitünteté;  és  2  dik  fia  Pál  cs.  kir.  százados 
ugyanazon  ezredben ,  hasonlóul  vitézül  viselte  magát  a  fölebb  érintett 
hanaui  ütközetben  ;  nőül  vévén  kampfenbergi  Klianovits  Kata- 
lint, ettől  több  gyermekei  közt  született 

Laj  os-Adá  m  181 1-ki  aug.  8-án  Csamafalván  a  székely  földön, 
1837-ki  mart.  30-án  nőül  vévé  salfai  Szita  Alojziát.  1857-ki  aug.  25-én 
pedig  császári  cabineti  iratnál  fogva  eldődei  katonai  és  saját  érdemeiért 
ausztriai  birodalmi  bárói  rangra  emeltetett a).  Gyermekeit  a  táblá- 
zaton láthatni. 

Földváry  János 


János  Pál 

őrnagy-  százados. 

1813.  (Klianovits  Kata) 
r 


Lajos-Ádám 

1857.  ausztriai  báró. 

(Szíta  Alojzia) 

i  .  '    "  ~*~ '  *~~i 

István  Lajos  Sándor  Julianna 

szül.  1838.  szül.  1839.  szül.  1840.  szül.  1845.  nov.  10. 

cs.  kir.  gy.  hada       cs.  kir.  gy.  hadn.      cs.  k.  huszár -hadn. 

A  család  czimere :  kék  mezőben  zöld  téren  álló  hadi  férfiú ,  zöld 
attillaban,  és  prémes  ugyan  olyan  szinü  dolmányban  ,  vörös  nadrágban 
aranynyal  sujtásolva,  sárga  csizmában,  fején  barna  prémes  kalpag, 
melyből  vörös  teteje  lefityeg;  jobbjában  a  jobb  oldal  felé  irányzott  ki- 
feszitett  és  nyíllal  ellátott  ivet  tart.  A  paizs  fölött  bárói  korona,  és  azon 
koronás  sisak  áll ,  melyből  egy  oroszlán  emelkedik  ki }  kioltott  piros 

*)  Goík  geaealogisches  Taschenbuch  der  freih.  Hauser.  1859.  193.  lapon, 
honnan  e  családról  mind  ez  adatok. 

2)  Pesti  Napló  1858-ki jan.  13-ki  szám. 


ZU  Földváry  -  JPrajeajzcn. 

nyelvvel,  első  jobb  lábával  meztelen  kardot  villogtatva ,  a  ballal  pedig 
egy  vérző  szerecsen-fejet  tartva.  A  bárói  koronán  kivül  ez  volt,  mint 
iratik  —  a  család  előbbi  nemesi  czimere  is. 

Földváry  család.  A  nemességet  Földváry  István  kapta 
I.  Ferencz  királytól  1798-ban  J). 

Czimere  viz-szinteseu  kétfelé  osztott  paizs ,  a  felső  osztály  kék 
mezejében  zöld  téren  egy  vár  látszik  három  bástyával ,  melyből  egy 
fehér  ruhás,  kékhajtókás  katona  emelkedik  ki,  fején  háromszögű  kalap 
van,  jobb  kezével  kivont  kardot  tart;  fölötte  jobbról  arany  csillag, 
balról  ezüst  félhold  látszik.  Az  alsó  osztály  arany  mezejében  viz-szin- 
tesen  egy  hosszú  fa-kürt  fekszik.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  férfi- 
kar könyököl  fehér  egyénruhában  kék  hajtókával,  markában  kivont 
kardot  tart,  melynek  élét  egy  fekete  golyó  látszatosan  megcsorbitá  *). 

Fölesd  család.  Zemplin  vármegye  armalista  családainak 
egyike  3). 

Földy  család,  Heves  vármegye  nemes  családai  közé  soroz- 
tatik Fényes  E.  Geographiájaban. 

Fölnagy  család.  Zala  vármegyében  honos,  hol  Fölnagy 
József  1822-ben  megyei  esküdt  volt. 

FÖvényesy  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  csa- 
láda  *).  Tán  eldődei  közül  volt  Fövényesy  István  1638  ban  sáros-pataki 
tanár  5). 

Fövenyes  család.  Heves  vármegyének  nemessége  sorában 
emliti  Fényes  E.  Geographiájaban. 

Fördős  család.  1715-ben  Komárom  vármegyében  Fördős 
Mihály  birt  a  sz.-mihályi  pusztán6).  1690-ben  Fördős  Kata  Fiáth 
János  neje  volt. 

FÖző  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  családainak 
sorában  áll  7). 

Frajzajzen  család.  Gömör,  Hont  stb.  vármegyében  (a  múlt 
században  Nógrád  megyében  iá  több  helységben)  birtokos  nemes  csa- 
lád. Frajzajzen  I  s  t  v  á  n  bir  Heves  vármegyében  Nagy-Kürün ,  Nagy- 
Mezőn.  A  család  egyik  ágának  töredék-nemzékrende  ez : 


')  Collect.  Herald,  p.  134. 

2)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  III. 

&)  Szirmay  C  Zemplin  not.  top.  112. 

»)  Ugyanott  112. 

5)  Ugyanott  214. 

a)  Ugyanott  112. 

')  Fényes  E.  Komárom  vann.  164. 


Francoluka  ~*  Frangepán.  235 

Ferdinánd 
(regóczi  Huszár  Krisztina) 


Zsigmond  Mária 

(Beniczky  Amália)  (Tarródy  István) 


Antal  1819. 

Valószinüleg  másik  ágon  állt  Frajzajzen  József,  kinek  Plathy 
Magdolnától  gyermekei :  László,  János,  Anna  és  Erzse1). 

Francoluka  család  (de  Marcokandrovics).  Francoluka  de 
Marcokandrovics  Mihály  1722  ben  III.  Károly  királytól  nyerte  czi- 
meres  nemes  levelét  2). 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs.  Az  első  és  negyedik  osztály  kék 
mezejében  zöld  téren  hátulsó  lábain  álló  oroszlán  kioltott  piros  nyelv- 
vel, előre  nyújtott  első  lábaival  támadó  helyzetben  áll.  A  második  és 
harmadik  osztály  vörös  mezejében  pánczélos ,  sisakos  vitéz  áll ,  balra 
fordulva,  jobbjában  kivont  pallóst,  baljában  tojásdad  alakú  közepén 
kúpos  paizsot  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett 
fekete  sas-szárny  között  magyar  hadi  férfiú  emelkedik  ki,  vörös  nadrág- 
os dolmányban ,  derékon  zöld  Övvel ,  fején  medve- prémes  kalpagban, 
jobbjában  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról 
ezüst- vörös. 

E  családnév  jelenleg  előttünk  ismeretlen  ,  —  valószinüleg  a  ne- 
messég-szerzőben kihalt. 

Fraugepán  család.  (Vegliai  és  modrusi  gróf,  tersaczi, 
szluni  +).  Az  elenyészett  Frangepán  család  azon  kortól,  midőn  ma- 
gát a  dalmátiai  szigeteken  megfészkelé,  egészen  sírba  száltaig,  a  XVII. 
század  második  feléig  folytonos  s  legtöbbnyirc  dicső  szerepet  vitt  nem- 
zetünk történetében.  A  legátalánosb  vélemény  szerint  eredetét  Romá- 
ból a  régi  nemes  A nicia  nemzetségből  vette  3),  hanem  a  VII.  század- 
ban már  F  i  e  r  1  e  o  n  nevet  viseltek.  Állítólag  e  században  a  Tiberis 

*)  Bossányi  Esterházy-féle  curiai  perből. 

2)  Collect.  Herald.  Nro  343. 

8)  Farlati  lllyricum  Sacrum  tom.  17.  p.  94.  —  A  velenczei  sz.  Márkról 
nevezett  könyvtár  egyik  XV.  századbeli  codexében  (Fol.  Claw.  ital.  VII.  ood. 
DCCXIV.  nrus  Contarinianus  96.)  mely  a  velenczei  nobili  családok  cziraereit  is 
tartalmazza  ,  a  Frangepán  családról  ezek  olvashatók  :  „Franzapani,  questi 
antichamente  furono  romani ,  questa  caxada  e  quella  da  cha  M  i  c  h  i  e  l ,  et  e 
tntta  una  di  la  qual  chaxada  i  Franzapani  siei  Chonti  de  Segna  e  tulti 
quelli  da  cha  Michiel  portava  questa  arma  antigamente ,  e  de  la  ditta  chaxada  ne 
fu  san  Gregorio  e  furono  parenti  de  Papa  ditto  zoe  Santo  Gregorio  e  furono 
romani,  e  dapoi  la  morte  di  Santo  Gregorio  el  se  parti  tre  fradelli  dittí 


236  Frangepáu. 

kiáradása  folytán  Róma  szegényebb  népe  kinos  éhséget  szenvedett, 
midőn  Pierleon  Jordán  kenyér-osztással  enyhité  a  szűkölködők 
nyomorát,  és  e  nemes  tett  emlékéül  nyerte  volna  a  család  a  fran- 
gendo  pane  (kenyér- töréstől)  a  Frangepán  családnevet1).  — 
Mások  azonban  azt  az  olasz  franco  (szabad)  szóból  eredeztetik1). 
Jordánnak  idősb  fia  megtartá  ezután  is  a  Pierleon  2)  nevet ,  a  kisebbik 
fiu  L e o  azonban  Frangepán  nevet  vévé  fel.  István  vonala  nem- 
sokára kihalt ,  Leo  utódai  pedig  két  ágra  oszlottak ,  olasz  és  magyar 
ágakra ;  az  olasz  ág  Romában  Frangepán  Márióig  virágzott  a  XVII. 
század  közepéig.  A  magyar  ágnak ,  mely  a  dalmátiai  vegliai  szigeten 
települt  meg  legelőbb ,  leszármazását  a  lehetőségig  izrŐl  izre  kisérni 
fogjuk  a  következőkben  3). 

Mikor  települtek  le  a  Frangepánok  Veglia  szigetén ,  bizonyosan 
nem  tudjuk ,  az  idézett  olasz  kútfő  után  sz.  Gergely  pápa  rokonuk  ha- 
lála (604  )  után  három  testvér  hagyá  oda  Romát ,  közülök  A  n  z  o  1  o 
a  Michiel  család  törzse  Velenczébe  vette  lakását,  Miklós  pedig 
Segniába  telepedett  le.  Bizonyos  az,  hogy  a  XII.  században  1133-ban 
Duyn  élt,  ki  Vegliaról  Íratott ,  de  az  még  eldöntve  nincs,  váljon  e 
Duynnek  unokája  vagy  fia  volt-e  azon  Bertalan  vegliai  gróf,  kinek 


Franzepani,  la  no  fu  m.  Anzolo  Michiel  cliostui  con  due  zento  millia 
véne  ad  habitar  a  Venexia  ,  e  ra.  Nicolo  suo  fratello  ando  in  le  parti  di  Segna  e 
chusi  fu  divisa  la  ditta  chaxada  con  do  arrae  ,  qui  dipente  alincontro."  —  Mint 
itt  érinti ,  a  két  czimer  e  leiráa  mellett  a  könyv  szélére  festve  látható.  Az  egyik 
a  paizs  kék  mezejében  hátulsó  lábaikon  két  szemközt  álló  oroszlán  ,  támadásra 
kinyújtott  első  lábaikkal.  És  ez  volt  a  Franzapanik  (Frangepanik)  czimere.  — 
(Közbevetőleg  legyen  érintve,  Wagner  tévedett,  midőn  Frangepán  czimerül 
koczkás  egyfejü  sast  metszetett  ki ,  de  erről  alább).  —  A  másik  festett  czimer  a 
velenczei  Michiel  család  czimere:  a  paizs  négy  részre  oszlik,  az  első  és  ne- 
gyedik osztály  vörös  és  aranyos  két  al-osztályt  tartalmaz ,  az  első  vörös  mezőn 
ezüst  csillag  ragyog  ,  —  a  második  éa  harmadik  osztály  fehér  mezőben  a  két  — 
már  leirt  —  oroszlánt  mutatja. 

Ugyan  e  Codexben  egy  másik  velenczei  nemes  Franzapani  család  is 
említtetik,  ennek  ősei  Ravennából  származtak  Velenczébe,  és  czimerpaizsok 
jobbról  balra  rézsútosan  oszlik  kétfelé  ,  a  felső  fekete  osztályban  ezüst  F.  betű 
van  ,  az  alsó  vörös  osztály  üres. 

*)  írattak  a  Frangepánok  —  Francopan  —  s  több  alakban  is, 
legtöbbször  azonban  de  Frangepanibus  neveztettek. 

*)  Pierleon  kétségkívül  Péter  Leót  jelent. 

•)  L.  Wagner  C.  Colleccanea  Geneal.  Historica  ill.  Hung.  Familiarum 
Dec.  II.  p  25—47.  ki  a  Frangepán  család  nemzékrendi  történeteit  Lucius,  Ker- 
chelich  ,  Frölich  ,  Bucellin  6tb.  után  adá  ,  s  ki  után  mi  is  nagy  részben  indulunk. 
Wagnert  követé  Budai  Ferencz  is  Polg.  Lexiconában. 


Frangepán. 


337 


1193-ban  III.  Béla  magyar  király  egész  Modrus  vármegyét  adomá- 
nyozd «).   E  Bertalan  minden  kétségen  kivül  a  család  azon  őse  lón 
kitől  mind  törzstől  a  F  r  a n  g e  p á no k  magyar  vonala  lehozható. 

Azonban   Bertalannak 
gyermeke  nem   lévén  ,    már 
az  1193-ki  adomány-levélben 
megnyeré  azt  is  III.  Béla  ki- 
rálytól,   hogy    magszakadás 
esetére   birtokait    testvérétől 
származó  valamelyik  unokája 
örökölje,  mire  szükség  is  volt, 
mert  Bertalan  magnélkül  halt 
meg ,  halála  után  testvérétől 
való    fiának    Jerindónak 
részére   II    András   király 
1209-ben  az  előbbi  adományt 
megerősité  2>    Ez   adományt 
—  mely  Spalató  körül  fekvő 
Fara,  Brazen,  Corzula  és  Lau- 
gursta  szigetből  áll,—  III.  Ho- 
norius  pápa  is  megerősité  3). 
1223-ban  II.  Andrástól  nyerte  J  e  r  i  n  d  o  *)  még  Vinodolt  is.  Fia  négy 
maradt:  János,  Frigyes,  ILBertalan  és  II.  Jerindo,  kik- 
nek IV.  Béla  király  1242-ben  5)  előbbi  adomány-leveleiket  átírva  meg- 
erősité azon  hűséges  szolgálatokért,  melyeket  a  tatár  pusztítás  után  a 
tenger  mellékén  bujdokló  királynak  tettek.    A  tengeren  hajókkal,  a 
szárazon  pedig  fegyveresekkel  segiték  és  oltalmazták  IV.  Bélát,  és  neki 
húsz  ezer  márka  ezüstnél  többet  ajándékoztak.   A  tatárok  elmenetele 
után  pedig  haza  kisérték  a  királyt  az  országba.   És  midőn  IV.  Béla 
Fridrik  ausztriai  herczeg  ellen  hadakozott ,   némelyek  szerint  egyik 
Frangepántól  kapta  a  herezeg  a  halálos  csapást.   Ez  s  egyéb  érdemeik- 

')  Kerehelick  Notitíae  Praellmin.  p.  167.  és  Fejér  Cod.  Dipl.  tom.  II.  292. 

2)  Ugyanott  és  Fejér  Cod.  Dipl.  tora.  III.  voi.  I.  p.  82. 

8)  Ugyanott  és  Fejér  Cod.  Dipl. 

4)  Wagner  szerint ,  de  Fejér  Cod.  Dipl.  tom.  III.  vol.  I.  p.  403  G  u  í  d  o 
veghai  gróf  kapa  1223-ban  xModrust  és  Vinodolt;  -  valószínűleg  Jerindo  helyett 
helyesen  Guido-nak  kellene  állani  ? 

s)  Fejér  Cod.  Dipl.  tom.  IV.  vol.  I.  pag.  288.  Wagner  ert  hibásan  1240  re 
teszi ,  annál  is  inkább,  mert  a  tatárjárás  1241-ben  történt. 


23$  Frangepán. 

ért  Frangepán  Frigyesnek  ,  II.  Bertalannak  és  Jerindonak  (János  már 
eiŐbb  elhalván)  1251-ben  IV.  Béla  király  minden  előbbi  adományait 
megerősité  J) ,  és  —  ha  Pethő  Gergely  Krónikájának  hitelt  adhatunk 
—  ekkor  nyerték  czimeröket  is.  —  IV.  Béla  király  „a  Frangepán 
uraknak  pedig  —  úgymond  Pethő  —  az  egész  tenger- 
melléket  adá,  és  egy  czipó  kenyeret  vévén  a  király, 
megszegé  azt,  és  megesküvék  nekik,  hogy  valamed- 
dig egy  czipó  kenyere  leszen,  soha  élnem  hadgya 
őket,  sőt  azt  is  akarja  vélek  közleni.  Ennek  bizony- 
ságára ada  nekik  czimerül  két  oroszlánt,  kik  első 
lábokban  két  kenyeret  tartanak,  kiknek  mind  e  na- 
piglan  az  a  czi merek"  2).  A  család  czimere  csakugyan  —  mint 
fölebb  egy  régi  fametszvény  után  3)  ábránk  Í9  mutatja  —  két  szemközt 
álló  oroszlán,  első  jobb  lábaikkal  mindegyik  egy  czipot  tartva. 

A  négy  testvér  közül  Jánost  a  sírba  nemsokára  Jerindo  kö- 
vette, mert  nem  élt  az  már  1260-ban,  midőn  IV.  Béla  király  a  még  élő 
Frangepán  Frigyes  és  II.  Bertalannak  Zeng  városát  adomá- 
nyozd *).  Még  ugyan  ez  évben  II.  Bertalan  is  meghalt  s) ,  hagyván 
maga  után  két  fiút :  Schinellát  és  I.  Guidot. 

Schinellának  három  fia  maradt  :  Péter,  II.  Schinella  és 
III.  Bertalan. 

I.  Guido  szintén  három  fiúnak  lőn  atyja,  úgymint  II.  Frigyes- 
nek, IV.  Bertalannak,  és  II.  Guidonak  vagy  Vidonak,  kiknek  1270-ben 
V.  István  előbbi  kiváltságaikat  megerősíti  c). 

II.  Guidot  és  utódait  1271-ben  a  Zengiek  városuk  főnökeinek 
választják  ,  és  azt  V.  István  király  is  megerősíti.  Fiát  Gah  ant  vagy 
G a l v a n t  1275-ben  a  zengi  podestaságban  1275-ben  IV. László 
király  is  megerősíti 7).  Benne  ága  kihalt. 

')  Fejér  Cod.  Diplom.  tom.  IV.  vol.  II.  p.  98. 

2)  Pethő  Gergely  Magyar  Krónikája.  47.  lap. 

8)  Lásd  e  C2imer-raet3zvéay  eredetijét  Komjáthi  Benedek  magyarra  for- 
dított sz.  Pál  leveleinek  (nyom.  Kraaóban  1531  ben) ,  mely  Frangepán  Katalin- 
nak van  ajánlva,  czimlevele  belső  lapján. 

*)  Fejér  Cod.  Diplom.  tom.  IV.  vol.  III.  p.  13. 

5)  Wagner  szerint  id.  h  30.  De  F  e j  é  r  Cod.  Dipl.  tom.  IV.  vol.  III.  p.  103. 
1263-r<51  még  oklevél  van,  melyben  il.  Bertalan  és  F  r  i  g  y  e  s  Magyarország 
nagyai  közé  vétetnek  be.  Vagy  ez  oklevél  már  az  unokákra  szól  ? 

s)  Fejér  Gy.  Cod.  Dipl.  tom.  V.  vol.  I.  p.  53.  itt  Guidonak  János  nevű 
fia  is  említtetik  ,  ián  ugyanaz  Gaban  —  Galvan-nal ;  valószínűleg  a  régi  okleve- 
lekben J  o  ii  n  e  s  roszul  Galvan-nak  olvastatott. 

7)  Fejér  Cod.  Dipl.  tom.  V.  vol.  II.  pag.  2?2.  1279-ben  IV.  László  János 
(v.  Galvan  V)  és  Lenard,  Duymus ,  meg  István  ré-zore  kiváltságaikat  ismét  meg- 
erősíti. 


Frangepán.  839 

II.  Frigyesnek  nejétől  Ágnestől  Lenard  és  Dömény 
(vagy  II.  Duymus)  fiai  születtek  ,  kik  1287-ben  a  Zengbe  hivott  szent 
Ferenczi  szerzeteseknek  egyházat  és  zárdát  épitetének. 

Dömény  (vagy  Duymus)  a  gyri  karthausiak  iránt  igen  kegyes 
adakozó  volt;  kiket  1315-ben  a  vám  alól  is  fölmentett.  Ursa  (=  Or- 
solya) nevű  nejétől  fia  maradt 

Hí.  Frigyes,  a  kinek  Erzsébet  nevű  neje  szülte  V.  Berta- 
lant, ki  1358-ban  élt,  és  nemzé  I.  Istvánt  és  III.  Ján  ost.  Ez 
utóbbi  Lubai  Anz-nak  is  neveztetett,  és  1391-ben Dalmátia,  Horvát- 
és  Tótorszag  bánja  volt.  Nőül  vett  VII.  Meinhard  goriczai  gróf  leányát 
Annát,  honnan  Zsigmond  királynak  sógora  volt ,  mint  ezt  nevezett 
király  egy  oklevélben  ,  melyben  őt  bányák  mivelésére  hatalmazza  fel, 
elismeri,  és  őt  kedves  sógorának  nevezi.  Gyermekei  nem  maradtak. 

I.  Istvánnak  Pettaui  Katától  a  stíriai  Marschall  leányától 
három  gyermeke  maradt :  I.  G  y  ö  r  g  y ,  E  r  z  s  e ,  II.  M  i  k  1  ó  s.  Ezek 
közül  György  még  1412,  előtt  meghalt.  Erzsébet  már  1396-ban 
cillei  IL  Frigyes  jegyese  volt ,  és  ettől  mint  férjétől  1422-ben  meg- 
gyilkoltatott, Ó3  Ciliben  a  Minoriták  egyházában  eltemettetett. 

II.  Miklós  dalmát- és  horvátországi  bán,  1412-ben  Cirkueni- 
czán  Vinodol  mellett  a  Pálos  remetéknek  kolostort  épittete,  és  azt  bőven 
adományozá.  Alapító  oklevelében  magát  Frangepán  grófnak, 
és  Veglia,  Zeng,  Modrus,  Vinodol,  Jaska,  Okilok  és 
Prokaj  grófjának  czimezé.  A  zengi  káptalannak  éveukint  fize- 
tendő hatvan  aranyat  adományozott  gyászmisére.  Meghalt  1432.  táján. 
Gyermekei  következők : 

1)  IV.  János,  Hans  nak  is  neveztetett,  atyjának  a  báni  méltó- 
ságban utóda,  kora  halál  által  ragadtatott  el.  Fia  György  maradt, 
ki  magnóikul  múlt  ki. 

2)  III.  M  i  k  1  ó  s  élt  1466-ban  ;  nőül  birta  W  a  I  s  e  i  B  o  r  b  á  1  á  t, 
de  gyermeke  nem  maradt. 

3)  II.  István  hasonlóan  Dalmátia  és  Horvátország  bánja, 
1459-ben  Modrus  mellett  a  csodatevő  b.  sz.  Mária  egyházának  II.  Pius 
pápától  búcsúkat  nyert.  1466-ban  nagybátyjával  Györgygyei,  és  test- 
véreivel Dömény ,  Bertalan ,  János  és  Miklóssal  Zengen  martius  5-én 
tartott  gyűlésükből  a  szent  helenai  és  szent  salvatori  pálos  kolos- 
torokat, bizonyos  malmok,  rétek,  telkek ,  továbbá  egy  fél  helység,  és  a 


s)  í428-;batt  is  földet  adományozott  nekik.  Lásd  Teleky  Hunyadiak  kora 
XII.  í20.  lap. 


240  Frangepáu. 

vinidoli  kerületben  eső  Belgrád  falu  birtokában  megerősítik,  és  elődeik 
rendelkezéseik  szerint  e  birtokokról  kezeiket  leveszik  ,  és  tisztjeiket  is 
azokba  avatkozástól  eltiltják  ')  Meghalt  II.  István  1481-ben  Modrus- 
ban ,  nem  sokkal  ezelőtt  Mátyás  királytól  birtokaira  megerősítő  ado- 
mányt nyert ,  melyben  birtokai  imígy  számittatnak  elé :  Tersakt  vára, 
Modrus  városa,  Bythym,  Plazy  és  Klipzeh  kastélyok ,  továbbá  Hreylin 
vára  Buccarizza  és  Grobnik  tenger- révvel,  nemkülönben  Horvátország- 
ban Vinodol  és  Drivenik  kastélyok ,  Ozaly  és  Ribnik  várak  ,  és  Tubo- 
váez  és  Zvetsaj  kastélyok  Zágráb  vármegyében.  Neje  Esthei  Iskota 
határgrófnő  volt,  ki  1456-ki  január  29  én  halt  meg  z).  Ettől  maradt 
fia  Bernát,  kinek  ágát  a  II.  táblán  látandjuk. 

4)  D  Ö  m  é  n  y  (vagy  II.  Duymus)  kinek  hasonlóan  Mátyás  király 
1465-ben  Zeng  ésVeglia  vármegyékről  és' birtokokról,  továbbá  Zlunya, 
Ostrovicza ,  Novigrad  és  Ledenicza  várak  ró  li  adomány -le  veiét  megerő- 
siti.  Neje  Schaumburgi  Borbála  volt,  kivel  alkotá  a  Frangepánok 
S  z  1  ú  n  i  ágát ,  melyet  a  IV.  táblán  fogunk  látni. 

5)  VI.  Bertalan  szomszéd  vári  Tóth  János  leányát  Dorottyát 
birta  nőül,  kinek  ivadéka  a  tersaczi  vagy  tersaozki  Fraugepán  ág 
legtovább  virágzott ,  mint  ezt  az  V.  táblán  tlátandjuk.  Bertalannak 
1474-ki  mart.  22-én  történt  halála  után  neje  Henning  Jánoshoz  ment 
férj  hez. 

6)  Márton  1448-ban  kelt  egybe  BlagayUrsina  vagy  Dorottyá- 
val. —  ugy  látszik  —  Blagay  István  leányával,  kivel  többi  között  Ver- 
baaz  és  Kozara  várait  kapta.  Gyermekei  nem  lévén ,  javait  nagy  rész- 
ben kolostoroknak  hagyá.  Birtokainak  nagy  számát  mutatja  egy  ok- 
levélben előforduló  következő  czimzete :  „Martinus  Comes  Vegliae,  .  . . 
Dominus  arcis  Verbaz,  Supremus  Comes  totius  terrae  Verbasiensis, 
Dominus  in  Kozar  Bosnensi,  et  caeterarum  arcium  Kumogoinae,  Kosta- 
niczae  et  Castelli  in  Kelpy  et  Kralicz,  Gradacz ,  et  Czipovacz  ,  Jaschae 
et  Okich,  Ostrovicae  in  Busis ;  penes  maré  autem  Dominus  veteris  arcis 
et  mediae  Seguae.  In  Vinodol  verő  Dominus  de  Növi.  Brebir,  Grisanae, 
Belgrád,  Cottor,  Bucsari,  Tersiati  et  Prochaj  etc."  3).  Azonban  e  várak 
nagyobb  részét  —  mivelhogy  Fridrik  császárhoz  pártolt,  —  elveszte; 
kegyébe  fogadá  ugyan  később  őt  Mátyás  király ,  de  Krupa  várával 


«)  Teleky  :  Hunyadiak  kora  XII.  119.  kol  ez  oklevelet  1480-ban  Mátyás 
király  is  megerősiti. 

2)  Wagner  id.  L  33.  közli  sír-iratát  Geiderer  után ,  lásd  az  utóbbinál 
Germán ia  Franciscana  tom.  I.  libro  II.  p.  112. 

a)  Wagner  id.  h.  34—35. 


Frangepán. 


S4t 


b iii j tettetett  meg,  és  Kosztan iczát ,  Sztenichiát  és  Lipovczot  halálával 
a  királynak  kellé  hagynia ;  azonban  mint  jeles  katona ,  maga  is  sok 
szép  adományt  szerze.  Meghalt  1479-ki  october  4-én  ,  és  Tersaczkon  a 
barátok  kápolnájában  testvére  Bertalan  mellé  temettetett  '). 

7)  V.  János 

8)  András,  mindkettő  —  mielőtt  érettebb  korra  jutottak 
vala ,  elhaltak. 

9)  Zsigmond  1461-ben  éit  2) ;  ez  alapi  tá  az  ottócháczi  püs- 
pökséget 3),  mely  azonban  négy  püspök  után  megszűnt  E  Zsigmondtól 
jŐ  le  a  Frangepánok  czetinai  ága,  mint  a  III.  tábla  mutatja. 

És  most  ezen  szétágazásokig  lássuk  a  már  magyar  földön  feltűnt 
őstől  kezdve  a  család  nemzék rendét : 

1.    tábla. 


János 

t 


Frigyes 
1240 


Jerindo 
1209. 


II  Bertalan 
1240.  f  1260. 


II.  Jerindo 
1240   t  1251. 


Scliinella 


I.  Guido 


fééei      11.  Schinelta     III.  Bertalan  11  Frigyes     IV.  Bertalan      II.  Guido 


(Ágnes) 


Lénárd 


Döméuy 

v.  II.  Uuyinua. 

1315. 

(Ursa) 
„ _, 

111.  Frigyes 

(Erzse  i 


v.  Vidó 
« , 

Galvan 


V.  Bertatan 
1358. 


1.  István 
(Peítaui  Kata) 


1   GyBrgy 
f  1412.  előtt 


Erzse 
1396.  f  1422. 
(Ciliéi  Fridritr) 


II.  Miklós 

bán  1422. 

f  1432.  táján. 


III.  János  1331. 
Anz  de  Luba 
Dalm.  Horv.  Slav.  bán. 
(Goriczai  Ar.ua) 

t 


Lásd  folyt  a  köv.  Ivf. 


*)  Mindkettő  sír-iratát  közli  Wagner  id  h.  35. 

*)  Ez  időben  éltek  Frangepán  Margit  Tserneinbl  Henrik  neje,  és  L  aezia 
Landenberg  Jakabné  ;  —  talán  szintén  11  Miklós  gyermekei  ? 

s)  Far!  atus  szerint  —  Kállay  e  családról  Wagner  után  irt  a  Tudomány- 
tár 1841.  X.  köt.  346.  stb. 

16 


%\t 


Frangepán. 


II.  Miklós     ki  az  előbbi  lapon. 
bán  1422. 
f  1432.  iáján. 


IV.  János       II.  István 

i * 1         bán  145.9. 

György  f  i4gi. 

(Iscota) 

. , A . 


Lásd  II  táblán. 


II.  Dömény 
vagy  Buymus 

1465. 

iSchaumburg 

Bora) 


IV.  Bertalan 

t  1474. 

(Szomszéd  vári. 

Tóth  Dóra) 

r— " 1 

Lásd  V.  táblán. 


Zsigmond*) 
1461. 

i " 1 

Lásd  III.  táblán. 

Czetinai  ág. 


Lásd  IV.  táblán.      Tersaczi  ág. 
Szlúni  ág- 

*)  Ezeknek  testvéreik  még :  III.  Miklós  a  Walse  Tora  férje  +• 
Márton  a  Blagay  Dóra  férje  +  1479.  —  V.  János  és  András  +• 

Az  e  táblázat  végnemzedéke  között  látható  II.  István  ágazata 
kihalásáig  folytatólag  igy  sarjadzott  le  : 


II.  tábla. 

II.  István     hí  az  I.  ti 
bán  1459. 
(Iscota) 

íblán. 

II.  Bernát 
(Aragóniái  Luiza) 

I — 

Dóra 

(Corbaviai 

Károly) 

Iskota 
(Peréuy 
István) 

Máté       Beatrix              Mária* 
f      (1.  Hunyady       Magdolna 
János.                (Deng. 
2  Brandeburgi      Pongrácz 
György  őrgróf)     Mátyás) 

Kristóf 

bán 

f  1527. 

(1.  Láng 

Apolló. 

2.  Drágffy 

Kati.) 

i 
Firdinand 
(Wmkovich 

vagy  > 
Brankovích 

Mária) 

1 

N. 


Kata 


tOsalazky  István)       (Zrínyi  Miklós) 

IL  Istvánnak  fia  II.  B  e  r  n  á  t ,  ki  Istvánffy  szerint  nyers  ter- 
mészetű ,  és  a  rokonok  közt  támadt  viszályokat  fegyverrel  végző  férfiú 
volt -)•  1483-ban  a  Krajnából  és  Karnioliából ,  hová  beütöttek,  zsák- 
roánynyal  s  foglyokkal  visszatérő  törököket  megve.é  Farkas  despottal. 
1491-ben  hasonló  szerencsével  vett  részt  az  Un  vize  melletti  győze- 
lemben a).  Azonban  Dalmátiában  Brinye  várát  erőszakkal  elfoglald, 
miért  Ulászló  Derencsényi  Imre  bánt  küldé  ellene,  Bernát  a  boszniai 


-)  Istvánffy  1685-ki  kiad.  pag.  18 
-)  PethŐ  Gergely  Krónika  91.  lap 


Fnmgepán-  243 

basához  folyamodott ,  s  azt  igére ,  hogy  ha  a  basa  Krajnára  üt ,  és  De- 
rencsényit  az  ostromtól  elvonja ,  magái  a  török  hatalom  alá  adja.  A 
basa  teljesité  is  Bernát  kivánatát ,  kinek  pusztításait  látván  Deren- 
csényi ,  Bernáttal  megbékült ,  és  ót  magához  vévén ,  a  zsákmánynyal 
visszatérő  basának  útját  állja ,  s  főleg  Bernát  ösztönzéséből  vele  meg- 
ütközik. Bernát  maga  futamodott  legelőször  meg  övéivel ,  s  győztes  a 
török  lett.  De  az  nem  bizonyos ,  hogy  a  basát  Bernát  hivta  volna  ki 
Nejétől  Arragoniai  Luizától ,  Beatrix  királyné  rokonától  a  táblán  lát- 
ható hét  gyermeke  született.  —  A  leányok  közül  Beatrix  Hunyadi 
Corvin  János  neje  volt,  ennek  halálával  György  brandeburgi  őrgróf- 
nak,  II.  Lajos  egyik  gyám-tanácsosának  neje  lőtt.  Fiai  közül 

Kristóf  jeles  katona ,  s  korának  egyik  legjelesb  hadvezére.  A 
velenczei  háborúban  (1509  —  1514.)  Miksa  császár  részére  nagyfontos- 
ságú szolgálatokat  tett,  mik  közt  emlitendő ,  hogy  Friaulban  Mara  no 
várát  csellel,  és  utóbb  Montfalconet  is  bevette ,  azonban  ugyan- 
ezen évben  június  5-én  a  velenczések  fogságába  esett,  honnan,  miután 
nejének  Láng  Apollóniának,  és  ennek  testvére  Láng  Máté  gurki 
bibornok-érseknek,  s  Miksa  császár  titkárának  minden  igyekezete  mellett 
is  őt  megszabadítania  nem  sikerült,  Mailandból  —  hová  később  vitetett, 
egy  részijén  neje  segélyével  is  —  megszökött  ',).  Ezután  hős  tettei 
közt  1525-ben  főleg  Jaj  ez  a  várának  a  török  ostromlásátóli  megsza- 
badítása által  emelte  nagyra  érdemét  *) ,  miért  is  Horvát-  s  Dalmát- 
ország bánjává  neveztetett,  és  ez  országok  oltalmazója  czimével  tisztel- 
tetett meg.  Ezután  jelen  volt  a  zajos  hatvani  gyűlésen  ,  és  itt  történt, 
hogy  Szálkai  László  esztergami  érsekkel  összeszólalkozván  ,  ez  Kristóf 
szakállába  kapott ,  Kristóf  viszont  az  érieket  arczúl  csapta  miért  há- 
rom napig  a  csonka  toronyba  záratott.  A  mohácsi  vész  előtt  egyik  fő- 
vezérül választatott ,  de  az  ütközetről  elkésett ;  azután  Szapoíyay  tan- 
torithatlan  hive  lőn  mind  haláláig,  mely  Őt  Várasd  ostromában  érte  el  ; 
egy  a  várból  kilőtt  álgyú-golyó  által  halálosan  megsebesítetvén  ,  mely- 
nek következtében  nemsokára  (í527-ki  sept.  22-én)  meghalálozolt.  — 
Czimzcte  következő  volt :  „Christophorus  de  Frangepanibus  ,  Segniae, 
Vcgliae,  Mudrusiae  Coines  ,  Joanuis  Regis  Hungáriáé  Capitaneus  Ge- 
nerális, Dalmatiae,  Croatiae  etSclavoniae  Banus,  Eorumque  Regnorum 
et  Comitatuum  Simegiensis  et  de  Posega  Generális  Tutor,  et  Protector, 
ac  Comes  Soproniensis.'  —  Első  neje  Láng  Apollónia ,  ki  őt  Mailand- 

*)  Láid   Wenzel  Gusztáv  értekezését   Frangepán  fogságáról  az  1851  ki 
M.  ukaderai  Érte»U6  CCCXXIX.  s  köv.  lapjain 

')  Jászay  P.  A  magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  vész  után.  25.  ?40.  I. 

16  * 


*44  Frangepán. 

ból  mcgsxbkésekor  betegsége  miatt  nem  követheté  ,  ott  1520-ki  jan.  4. 
meghalván  ,  és  tetemei  Vclenczén  keresztül  elhozva ,  a  Frangepánok 
családi  sírboltjában  eltemettetvén  ,  másodszor  eljegyzé  bélteki  Drágffy 
Annát  Knnisay  László  özvegyét  j  de  mielőtt  ezzel  egybekelt  volna,  tör- 
tént halála.  Gyermekei  nem  maradtak.  Testvére 

Ferdinánd  ')  Öröklé  a  magnélkül  elhalt  Kristófnak  javait ,  de 
ennek  »3  Wukovich  vagy  Brankovich  Máriától  csak  leányai  Osalszky 
Istvánné,  és  Katalin  Zrínyi  Miklósné  maradván,  ez  ág  fi-ágon  kihalt. 

Czetinai  ág. 

A.  czetinai  2)  ág  alapítója  Frangepán  Zsigmond  II.  Miklósnak 
fia  volt,  kinek  nemzékrende  következő  : 

Hí.  tábla. 

Zsigmond     lásd  1.  táblán. 

146!. 

. _____  ■» 


III.  György  VII.  János 

v.  Gergely  elesett  Udviaenél 
kalocsai  érsek  1493. 

f  1522. 

i ■ * 1 

I   Fereucz  Kata  Ilona 

egri  püsn.  (Pctrény  Gáborné)         (gr.  Tűni  Györgyiié) 

kalocsai  érsek 

f  1642. 

Zsigmond,  kiről  mint  az  ottochaczi  püspökség  alapítójáról 
már  fölebb  emlékeztünk,  nemzé  III.  Györgyöt  és  VII.  Jánost. 

III.  György  vagy  némelyek  szerint  Gergely  papi  pályán 
fénylett.  Kalocsai  olvasó  kanonokból  sz.  fejérvári  prépost,  innen  1499- 
ben  veszprémi  püspök,  és  1503  ban  kalocsai  érsek  lett.  1506-ban  Miksá- 
hoz Bécsbe  Buzlay  Mózsessel  követségben.  1515-ben  Ulászló  királylyal 
a  királyi  gyermekek  kiházasitása  dolgában  járt.  1518-ban  a  bácsi  gyű- 
lés által  II.  Lajos  tanácso.-ávű  neveztetett.  1521-ben  a.  wormsi  gyű- 
lésre V.  Károlyhoz  volt  követ  :,j,  honnan  eredmény  nélkül  térvén  haza, 
meghalt  1522-ben. 

J)  Ezzel  egy  időben  élt  egy  másik  Fraugepán  Ferdinánd  is.  ki  1501-ben 
modrusi  püspök  volt. 

*)  C  e  t  i  a  vagy  C  z  e  t  i  n  helység  a  Sluiul  horvát  ezred  földéa  fekszik. 
•)  Jstvánffv  id.  kiad  67. 


Frangepan  243 

VII.  János  egész  életét  katonáskodásba  tölte;  elesett  az  ud- 
vinai  csatában  1493-ban  *).  Gyermeke  három  maradt :  I.  Ferencz,  Ka- 
talin, és  Ilona,  gróf  a  Turri  Györgyné. 

Katalin  Perényi  Gáborhoz  ment  nőül.  Buzgó  követője  volt  a 
Kálvin  és  Luther  tudományának.  0  nyomatta  ki  udvari  papja  Kom- 
játhi  Benedek  fordítása  szerint  sz.  Pál  leveleit  magyar  nyelven  Krakó- 
ban  lő35-ben  a),  mely  neki  van  ajánlva,  és  czimlevele  belső  oldalán  az 
itt  fölebb  közlött  Frangepán  czimert  L°  tartalmazza. 

I.  Perencz  ifjú  korában  Ferenczes  barát  lőn  ,  bácsi  és  kalocsai 
érsek,  és  egri  püspök.  Már  1527-ben  János  királynak  követe  volt  Len- 
gyelországban 3).  Miután  VII.  Kelemen  pápa  a  szerzetes  fogadalmak 
alól  fölmenté ,  ct  nevezte  ki  Szapolyai  Tomory  helyébe  kalocsai  érsek- 
nek. 1535-ben  Spanyolországban  V.  Károly  királyhoz  járt  követség- 
ben. 153S-ban  —  mivel  az  érsekség  jövedelmeit  a  török  miatt  nem 
húzhatta  —  az  egri  püspökséget  is  megkapta.  Ezután  járt  Szapolyay 
részéről  követségben.  Ennek  halála  után  Ferdinánd  hive  lőn ,  és  attól 
is  fontos  küldetésekkel  bízatott  meg.  Az  egri  püspökséget  Perényi  bi- 
torolván ,  élte  vége  felé  Pozsonyban  lakott ,  ott  kész;  té  végrendeletét, 
melynek  végrehajtójául  I.  Ferdinándot  és  Nádasdy  Tamást  kérte  meg. 
Meghalt  1542-ben  Benne  a  Frangepánok  ez e t i n  a i  ága  kifogyott. 

Szluni  ág 
A  szluni*)  vagy  zluni  ág  Ií.  Miklósnak  fiától  II.  Dömény 
(vagy  Duymustól)  származik  ,  a  ki  osztályban  S  z  1  u  i  n  várát  kapta, 
és  erről  ivadéka  szluni  előnevet  vett  föl,  sőt  gyakran  csupán  Szluniak- 
nak  (vagy  Zlunyaknak)  is  neveztettek. 


*)  Istvánffy  id.  kiad.  20.  1. 

2)  Szépen  megmaradt  példánya  megvan  &i  egyeí««í  könyv' tárban.  A 
benne  látható  ozimerről  vétetett  le  a  Frangepánok  ít:  közlött  czioiere ,  mely 
maga  egyedül  hiteles  adat  arra,  hogy  ez  a.  Frangepánok  czimere  ,  de  éhez  hason- 
lót láthatni  Valvasornál  is  tom.  III.  pag.  lOo.  valamint  a  Troph&eum  Estora- 
sianu  mban. 

8)  L  Szalay  László  értekezését  „János  király  és  a  d i  p  1  o m  a  t  i  a'- 
a  Szépirodalmi  Szemle  1.  kötetében  ,  honnan  diplomatiai  belátása  és  eszelye  teljes 
fényben  kiviláglik.  —  L.  róla  Níc.  S  c  h  m  i  t  h  Episcopi  Agriens.  xom.  II.  p.  332. 
Leirja  életét  H  órányi  is  Memória  Hung.  I.  699.  — ■  Pray  Hierarchia  IÍ. 
p.  79.  és  köv.  közli  végrendeletét,  melyből  kitetszik,  hogy  még  ugy  testvére 
Péter  volt,  udvari  orvosa  I.  Ferdinándnak.  L.  Weszprémi  Biograph.  Medicor. 
Cent.  II  [.  p.  37. 

\)  S  1  u  i  n  Bosznia  határszélén  Dresnik  fölött  fekszik  ,  tele  viseli  nevét  a 
azluioi  horvát  határőr-ezred. 


£44  Frangepán. 

ból  megszokésekor  betegsége  miatt  nem  követheté  ,  ott  1520-ki  jan.  4. 
meghalván  ,  és  tetemei  Velenczén  keresztül  elhozva ,  a  Frangepánok 
családi  sírboltjában  eltemettetvén  ,  másodszor  eljegyzé  bélteki  Drágffy 
Annát  Knnisay  László  özvegyét ..  de  mielőtt  ezzel  egybekelt  volna,  tör- 
tént halála.  Gyermekei  nem  maradtak.  Testvére 

Ferdinánd  ')  örökié  a  magnóikul  elhalt  Kristófnak  javait ,  de 
ennek  is  Wukovich  vagy  Brankovich  Máriától  csak  leányai  Osalszky 
Istvánné,  és  Katalin  Zrinyi  Miklósné  maradván,  ez  ág  íi-ágon  kihalt. 

Czetimi  ág. 

A  czetinai  2)  ág  alapitója  Frangepán  Zsigmond  II.  Miklósnak 
lía  volt,  kinek  nemzékrende  következő  : 

III.  tábla. 

Zsigmond     lásd  I.  táblán. 
1461. 


W. 


I 1 

III.  György  VII.  János 

v.  Gergely  elesett  Udvinenél 

kalocsai  érsek  1493. 

f  1522. 


I.  Ferewcz  Kata  Ilona 

egri  püsp.  (P«srény  Gáborné)         (gr.  Tűni  Györgyné) 

kalocsai  érsek 
1 1542 

Zsigmond,  kiről  mint  az  ottochaczi  püspökség  alapitójáról 
már  fölebb  emlékeztünk,  nemzé  111    Györgyöt  és  VII,  Jánost. 

III.  György  vagy  némelyek  szerint  Gergely  papi  pályán 
fénylett.  Kalocsai  olvasó  kanonokból  az.  fejérvári  prépost,  inneu  1499- 
ben  veszprémi  püspök,  és  1503  ban  kalocsai  érsek  lett.  1506-ban  Miksá- 
hoz Bécsbe  Buzlay  Mózsessel  követségben.  1515-ben  Ulászló  királyival 
a  királyi  gyermekek  kiházasitása  dolgában  járt.  1518-ban  a  bácsi  gyű- 
lés által  II.  Lajos  tanácsosává  neveztetett.  1521-ben  a  wormsi  gyű- 
lésre V.  Károlyhoz  volt  követ  :,j,  honnan  eredmény  nélkül  térvén  haza, 
meghalt  1522-ben. 

J)  Ezzel  egy  időiben  élt  «gy  másik  Frangepán  Ferdinánd  is.  ki  1501-ben 
modrusi  püspök  volt. 

%)  Cetia  vagy  Czetin  helység  a  Sluiui  horvát  exred  íoldéa  feksziir. 
•)  Jstvánffv  id.  kiad  67. 


Frangepan  243 

VI  í.  János  egész  életét  katonáskodásban  tölte;  el  esett  az  ud- 
vinai  csatában  1493-ban  ,).  Gyermeke  három  maradt :  I.  F^rencz,  Ka- 
talin, és  Ilona,  gróf  a  Turri  Györgyné. 

Katalin  Perényi  Gáborhoz  ment  nőül.  Buzgó  követője  volt  a 
Kálvin  és  Luther  tudományának.  O  nyomatta  ki  udvari  papja  Kona- 
játhi  Benedek  fordítása  szerint  sz.  Pál  leveleit  magyar  nyelven  Krakó- 
ban  1535-ben  a),  mely  neki  van  ajánlva,  és  czimleveíe  belső  oldalán  az 
itt  fölebb  közlött  Frangepáa  czimert  i?  tartalmazza. 

I.  Ferencz  ifjú  korában  Ferenezes  barát  lön  ,  bácsi  és  kalocsai 
érsek,  és  egri  püspök.  Már  1527-ben  János  királynak  követe  volt  Len- 
gyelországban 3).  Miután  VII.  Kelemen  pápa  a  szerzetes  fogadalmak 
alól  fölmenté ,  öt  nevezte  ki  Szapolyai  Tomory  helyébe  kalocsai  érsek- 
nek. 1535-ben  Spanyolországban  V.  Károly  királyhoz  járt  követség- 
ben. 1538-ban  —  mivel  az  érsekség  jövedelmeit  a  török  miatt  nem 
húzhatta  —  az  egri  püspökséget  is  megkapta.  Ezután  járt  Szapolyay 
részéről  követségben.  Ennek  halála  után  Ferdinánd  hive  lőn ,  és  attól 
is  fontos  küldetésekkel  bízatott  meg.  Az  egri  püspökséget  Perényi  bi- 
torolván, élte  vége  felé  Pozsonyban  lakott,  olt  készité  végrendeletét, 
melynek  végrehajtójául  I.  Ferdioandot  és  Nádasa*  y  Tamást  kérte  meg. 
Meghalt  1542-ben   Benne  a  Frangepánok  c  z  e  t  i  n  a  i  ága  kifogyott. 

Szluni  ág 
A  szluni*)  vagy  zluni  ág  Ií.  Miklósnak  fiától  II.  Dömény 
(vagy  Duymustol)  származik ,  a  ki  osztályban  Szluin  várát  kapta, 
és  erről  ivadéka  szluni  előnevet  vett  föl ,  sőt  gyakran  csupán  Szluniak- 
nak  (vagy  Zlunyaknak)  is  neveztettek. 


*)  Istvánfiy  id.  kiad.  20.  1. 

*)  Szépen  megmaradt  példánya  megvan  az  egyetemi  könyvtárban.  A 
benne  látható  ozimerröl  vétetett  ]e  a  Frangepánok  it!  közlött  czioiere ,  mely 
maga  egyedül  hiteles  adat  arra,  liogy  ez  a  Frangepánok  czimere  ,  de  éhez  hason- 
tót láthatni  Valvasornál  is  tom.  III.  pag.  lOci.  valamint  a  Troph&eum  Estora- 
sianumban. 

8)  L  Szalay  László  értekezését  „János  király  és  a  d  i  p  l  o  m  a  t  i  a1- 
a  Szépirodalmi  Szemle  I.  kötetében  ,  honnan  diplomatiai  belátása  és  eszélyc  teljes 
fényben  kiviláglik.  —  L.  róla  Níc.  S  o  h  m  i  t  h  Episcopi  Agriens.  xom.  II.  p.  332. 
Leírja  életét  H  órányi  is  Memória  Hang.  I.  699.  -  Pray  Hierarchia  IL 
p.  79.  és  köv.  közli  végrendeletét,  melyből  kitetszik,  hogy  még  egy  testvére 
Péter  volt,  udvari  orvosa  I.  Ferdinándnak.  L.  Weszprémi  Biogiaph.  Medicor. 
Cent.  II  l  p.  37. 

\)  S  1  u i n  Bosznia  határszélén  Ih-esnik  fölött  fekszik  ,  tele  viseli  nevét  a 
tzluini  horvát  határőr-ezred. 


246  Frarigepáu. 

Nevezett  II.  Dömény  1465-ben  Mátyás  király  által  szintén 
megerősíttetett  Zeng  és  Modrus  megye ,  Slunya  (Szluin)  Ostrovicza, 
Novigrad,  etLednecz  horvátországi  várak  birtokában.  Nejével  Schaum- 
burgi  Borbálával  a  következő  családfát  terjeszté  le : 

IV.  tábla. 

II.  Dömény 

1465. 

(Schaumburg  Bora) 


Anna  1496.  Mihály 

(Aueraperg  Pongrác*)  Ghordrojypi  várnagy. 


rohy 


(Rozgohy  Bora) 


Anna  Dóra  Mátyás  IV.  György 

(Blagay  látván)    elesett  1526.         1 15Ö3. 
MonácsnáL      villám  által. 


Kata  Anna  II.  Ferenci 

(Czobor  Imre)         (Ólán  Császár  Miklós)  bán  f  1572. 

(ara :  Kerecsény  Judit) 

II.  Döménynek  két  gyermeke  volt :  Anna  Auersperg  Pongráozné 
1496-ban  ;  és  M  i  b  á  1  y ,  ki  Miksa  császár  könnyű  lovasainak  fővezére 
volt  a  velenczések  elleni  hadban ,  mely  szolgálatiért  Friaulban  ghor- 
droppi  várnagya  tétetett ,  és  Sesanecz  várát  kapta.  Nejétől  Borbálától, 
Rozgonyi  Jánosnak  Bánffy  Dorottyától  született  leányától  gyermekei  : 
1.  Anna;  "2.  Dóra  Ursini  Blagay  Istvánná;  3.  Mátyás,  ki  1526- 
ban  Mohácsnál  esett  el  J) ;  és  4.  IV.  György  I.  Ferdinánd  pártján 
állott  Szapolyay  ellen.  Egyiket  őtet  rendelte  ki  L  Ferdinánd  1541-ben, 
hogy  Erdődi  Simon  püspököt  és  Zrínyi  Miklóst  békéltesse  össze.  1553- 
ban  Erdődi  Péterrel  a  velikai  és  gradiskai  törökök  ellen  ment ,  kiket 
meg  is  győztek  .  röviddel  utóbb  Sztenicsniak  várkapujában  villám  súj- 
totta agyon  a).  Gyermeke  három  maradt :  Í.Kata  czobor-szentmihály i 
Czoborlmre  neje  ;  2.  A  n  n  a  Oláh  Császárné ,  és  3.  IL  F  e  r  e  n  c  z. 

II.  Ferenc z  Horvát-,  Tót- s  Dalmátország  bánja,  1566-ban 
azalatt,  mig  Szolimán  Szigetvárát  ostromlá,  és  Miksa  király  Győr  alatt 
táborozott,  Erdődy  Péter  bánnal  együtt  tizeohárom  ezer  emberrel  állott 
készen ,  várva  a  további  parancsot.  —  1567-ben  Draskovich  György 
mellé  horvátországi  bánná  tétetett  Miksa  által.  1571-ben  a  pusztító 
törököt  háromszor  verte  meg  egy  napon  Erdődy  Péterrel  és  Draskovich 
Györgygyei ;  szünetlen  felvigyázott  a  török  szélekre,  azoknak  birtokaiba 


*)  Pethő  Gergely  Krónikája.  99.  I. 
Ó  Istvánffy  1685-ki  kiad.  23Í.  1 


Fraiig*páiL 


Z47 


ulaffy  Lászlóval  gyakorta  beütött,  s  mivel  elleneit  nem  egyszer  szc- 
ínité  meg,  azok  igyekeztek  őt  kézre  keríteni ,  de  sikertelen.  Egykor 
jzoyákországba  is  beütött ,  és  egy  béget  szál  kardra  hívott ,  miért 
r  1568-ban  Veranchich  Antal  konstantinápolyi  követ  emlité  a  törö- 
:  eme  panaszait  Ferencz  ellen.  1570-ben  Ilíyria  paizsának  és 
djának  neveztetett  el.  1573-ban  Nikolsburgba  menvén,  hogy  nejét 
lyaföldi  Kerecsényi  Juditot  haza  hozza,  útjában  fülei  mellett  mérges 
tanások  támadtak  ,  melyek  az  orvos  által  kimetszetvén ,  még  inkább 
lérgesedtek,  és  e  sebeiben  nemsokára  Varasdon  meghalt l). 

Ter$aczi  ág. 

Ez  ágazat  nevét  T  e  r  s  a  c  z  vagy  T  e  r  s  a  c  t  váráról  vette,  mely 

3t  omladékaiban  hever  ott ,  hol  a  magyar  kapu  kezdődik  Fiume 

;  2).  Törzse  ez  ágnak  VI.  Bertalan,  II.  Miklósnak  fia  (lásd  I.  táblán) 

tályban  nyeré  Tersacz  várát ,  és  innen  irák  utódai  melléknevüket. 

Bertalantól  kezdve  a  családfa  kihalásáig  így  sarjadzott  le  : 

V.  t  á  b  1  a. 

VI.  Bertalan     lásd  l  iáidén. 
(szomszédvári  Tóth  Dóra) 


Ilona  Lénárd        IV.  Miklós 

(Lázir  rácz  fejed.)  f Blagay  Erzse) 

t 


VI.  János 

(Kata) 

1485. 


II.  Kristóf 


I.  Farkas 
f  1646. 


István 
t 


Orsolya 
(Révay  Fer.) 


Klára 
(Bakita 
Mihály) 


I.  Gáspár 

1570. 

(Lenkovicli 

Kata) 


V.  György 
weinpöck  Margit) 
t 


VI.  Miklós 

1616  - 1622. 

(1.  Beriszló  N. 

2.  Erdődy  Anna-Mária) 

t 


Erzse 

(1.  Alapy  János. 

2  Dornberg  József) 

II.  Farkas  1650. 
(1.  Beriszló  Bora. 

2.  Ignozer  Orsolya. 

3.  Paradey  ser  Mária. 
4  HallerDora) 


51  11  Gáspár 
igttlini  parancs. 
(Forgách  Éra) 


2-tól  VI.  György  Anna-Kata 

kir.  főudvaini.  f  1673. 

f  1662.  (Zrínyi  Péter) 
(Forgách  Zsófia) 


3- tói  Ferencz-Kristóf 
kivégezi  1671. 


Mária  Julianna 

\  (gr.  Traun  Zsófia) 


*)  Pethő  Gergely  Krónika.  124.  I. 
*)  L.  Tudománytár  1838.  V.  köt. 


248  Frangepán, 

VI.  Bertalannak  gyermekei:  1.  Ilona  (Bucelin  szerint) 
Lázár  rácz  fejedelem  neje ;  2.  Lénárd;  3.  IV.  Miklós,  ki  1493-ban 
az  udvinai  ütközetben  foglyul  esett  *) ,  neje  ursini  Blagay  Erzsé- 
től  gyermekei  nem  maradtak.  —  4.  VI  János  (Hans  Angelus-nak  is 
neveztetett).  Ez  testvérének  a  maradék  nélkül  elhalt  Mártonnak  dalmát- 
országi  javait  és  Veg Ha  szigetét. ,  miket  Márton  Mátyás  királynak  ha- 
gyott volt,  —  maga  részére  elfoglalta.  Azonban  Veglia  ellene  támadt, 
és  a  velenczésekhez  folyamodott,  VI.  János  pedig  Mátyás  király  ótal- 
mát  kérte  ki ,  ki  Magyar  Bálás  által  a  birtokokat  maga  számára  fog- 
laltatá.  János  ekkor  Vegliához  váló  jogait  pénzért  a  velenczéseknek 
adá  el  (1480-ban),  s  maga  is  Velenezébe  ment  lakni.  Ellenben  né- 
melyek szerint 2)  még  1497-ben  is  Zeng  mellett  Brinyeben  lakott. 
Kata  nevű  feleségétől  két  gyermeke  maradt:  II.  Kristóf  és 

L  Farkas  I.  Ferdinándnak  hive ,  1546-ban  a  smalkaldi  hadban 
halt  meg.  Egyetlen  leánya  először  nagykemléki  Alapy  Jánosnak,  ennek 
halálával  Dornberg  Jánosnak  neje  volt. 

II.  Kristófnak  négy  gyermeke  maradt:  1.  III.  István, 
2.  Orsolya  Révay  Ferenczné,  3.  Klára  Bakith  Mihályné,  és  4. 
{.Gáspár. 

III.  István  1553-ban  nejének  báró  Egheki  és  Hungerspachi 
Katalinnak  jegyajándok-képen  Rybnik  várát  írja  be  három  ezer  forint- 
ban 3).  Gyermekei  nem  maradtak.  Egy  genealógiai  jegyzet  szerzett 
1544.  1571.  1573-ban  sok  jószágot  elidegenite  a  Zrínyi  családnak. 

I.  Gáspár  1570-ben  élt.  Nejétől  Lenkovich  Katalintól  gyer- 
mekei :  V.  G  y  ö  r  g  y ,  V I.  M  i  k  1  ó  s  és  II.  F  a  r  k  a  s. 

V.  Györgynek  Schweinpöck  Margit  nejétől  semmi  utóda  nem 
maradt. 

VI.  Miklós  1616-tól  kezdve  Horvát-,  Tót-  és  Dalmátorazág 
bánja,  mely  hivatalról  1 62 2-ben  a  soproni  országgyűlésen  lemondott. 
katkay  észre  és  kardra  nézve  egy  iránt  jelesnek  irja  s).  Jelen  volt 
1626-ban  a  gyarmati  békekötésen  mint  II.  Ferdinánd  követe ,  kinek 
kedvelt  embere,  és  a  Bethlen  háborúban  hűséges  emlőére  volt,  miért 
Morvaországban  Í3  jószággal  jutalmaztatott.  Meghalt  Bécsben  1 647- 
ben  ;  eltemettetett  Tersaczon  Ősei  mellé.  Végrendeletében  a  zágrábi 


')  Pethő  Gergely  Krónikája  92.  kp. 
*)  Farlatus  szerint. 

8)  Codex  Széckenyiíuuis  tom.  X.  a  nemz  Múzeumban.   Wagner  nőtlennek 
irja ,  de  eme  oklevél  az  ellenkezőt  igazolja. 

*)  Rattkay  :  Memória  Regura  et  Banerum  libr.  V.  p.  190.  194 


Frangcpán.  240 

Seminariumról  és  szegényekről  is  megemlékezett.  —  Javait  testvére 
II.  Farkas  öröklé ,  mivel  sem  graboriai  Beriszló  N.  ,  sem  második 
nejétől  ErdŐdy  Anna- Máriától  (ErdŐdy  Péter  leányától)  gyermekei  nem 
maradtak  ')- 

II.  Farkas  „cátói  komolysága  —  irja  róla  az  egykorú  Ratt- 
kay  2)  —  nyájas  erkölcsű  ,  érett  tanácsú,  mindenki  által  becsült  leríiu, 
első  ifjúsága  óta  katonai  pályán  szolgált ,  a  velenczési  háborúkban  kü- 
lönösen kitünteté  magát,  miért  nagy  őse  után  második  Frangepán 
Kristófnak  neveztetett ;  lépcsőnként  emelkedett  fel  hadi  pályáján  ,  mig 
Horvátország  és  a  Tengermellék  bánja  lett.  Most  éli  —  irja  róla  Ratt- 
kay  1650-ben  —  kora  hatvanadik  évét,  és  a  mit  kivánsz,  mindent  fel- 
lelsz benne"  3).  Négy  neje  volt :  1 .  Beriszló  Bora ,  2.  Ignozer  Orsolya, 
3.  Paradeyser  Mária ,  4.  hallersteini  Maller  Dorottya.  Az  elsőtől 
II.  Gáspár,  a  másodiktól  VI.  György  és  Anna-Katarina,  a  harmadiktól 
Ferencz- Kristóf  születtek. 

11.  Gáspár  jeles  katona,  a  horvátországi  szélek  és  oguüni  $r* 
ség  parancsnoka.  Hadi  tetteit  magasztalva  előadja  Rattkay  *).  Nejétől 
Forgách  Évától  gyermeke  nem  maradt. 

VI.  György  zenész,  festesz,  szobrász,  és  a  hadi  építészet  és 
földiratban  is  jártas  volt.  1652-ben  Illyria  határait  védvén,  hétezer 
törököt  futásnak  indított,  és  a  rablott  zsákmányt  is  visszaszedő  tőlök. 
Mint  királyi  főudvarmester  .halt  meg  1662-ben.  Forgách  Z  s  ó  Má- 
tól két  leány-gyermeke  maradt:  Mária  ,  ki  mint  hajadon  korán  halt 
meg ;  és  J  u  1  i  a  n  n  a  ,  ki  1668-ki  július  22-én  gr.  Traunsperg  s  Abens- 
perg  Erneszttel  kelt  egybe. 

A  n  n  a-K  a  t  a  i  ina  Zrínyi  Péternek  ékes-szóllású,  nyájas  és  éles- 
«*zü  neje,  ki  a  Wesselényi-féle  merényletre  vejét  Rákóczy  I.  Ferenczet 
is  rávevé,  és  tán  ő  fonta  be  öcscsét  Ferenczet  Kristófot  is  Férje  le- 
fejeztetvén, ő  is  fogságban  halt  meg  Gratzben  1673  ban  y). 

Ferenc z- Kristóf  hasonlóul  részt  vevén  a  fölebb  érintett 
Összeesküvésben,  és  süvével  Zrinyi  Péterrel  együtt  — -  miután  Csák- 
tornyáról Bécsbe  ménének  —  ott  elfogattak ,  és  elitéltetvén ,  Béos- 


')  Iseiin  hist.  lexiconában  külön  csikk  szól  e  Miklósról,  melyben  az  is  áll, 
kogy  feleségével  nem  élt,  s  e  miatt  sok  kedvetlenséget  kellett  neki  kiállani. 

*)  Rattkay  :  Memória  Reg.  et  Banorum  p.  212. 

•)  Ugyanott. 

*)  ügy anott  p.  213.  etc. 

*)  L  életét  „Magyar  irók  Pályakönyve11  kiadta  Vahofc  Imre. 
1856.  —  L.  Szalay  L.  Magyarorsz,  története.  V.  k.  142  1. 


250  Frankenstein  —  Frankovlca. 

Ujhelyben  1671-ki  april  30-án  lefejeztettek.  Ferencz-Kristófnak  leg- 
viritóbb  korszakában  kellett  a  csúfos  balált  kiállani  ').  Kétszer  vágott 
a  hóbér  nyakához ,  s  benne  a  régi  Frangepán  család  utolsó  férfi-sarja 
aludt  ki*),  özvegyen  bagyá  De  Naro  Lullia  (vagy  Júlia)  Marquisnőt. 
Tetemei  Zrínyiével  együtt  Bécs-Ujhelyen  egy  sírkő  alá  temettettek. 
Sír-iratuk  ez  z) : 

Hoc  in  tumulo  jacent  Comes  Petrus  Zrinyius 
Banus  Croatiae  et  Marchio  Franciscus  Frangepán 
U  Itimus  Fami  liae  ,  quiquia  Coecus  Coecum  duxit, 
a  in  b  o  in  banc  foveam  cecidere. 

E  sorok  után  egy  pallóson  nyugvó  két  halálfej  áll  kivésve ,  mely 
alatt  megint  a  következő  sorok  olvastatnak  : 

Discite  mortales  ,  casu  discite  nostro 
Observare  fidera  Regibus  atque  Deo. 
Anno  Dni  MDCLXXI.  Die  XXX.  április 
Hóra  IX.  Ambitionis  méta  est  tumba. 

Frankenstein  család.  Erdélyi  szász  család.  Tagjai  a  szász 
székekben  ispánságot  viseltek  ,  és  magyar  nemességet  nyertek  s).  Ne- 
vök  F  r  a  n  k-nak  is  íratott 4). 

Frank ner  család.  Alapitója  Frankner  Simon,  kit 
III.  Károly  király  1718-ban  kelt  czimeres  nemes  levél  által  emelt  ne- 
mességre, adván  neki  következő  czimert,  úgymint:  a  paizs  kék  mezejé- 
ben zöld  térről  emelkedő  szőlőtőkét,  melyről  három  piros  szőlőfürt 
csüng  alá.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  piros  öltözetű  szárnyas 
nemtő  emelkedik  ki ,  jobb  kezében  mérleget  tartva.  Foszladék  jobbról 
ezüst-vörös ,  balról  arany-kék  5). 

Frankoiicfi  család.  Frankovics  Antal  1791-ben  nyerte 
a  czimeres  nemes  levelet  II.  Leopold  királytól. 

Czimerpaizsa  a  közepén  hullámzó  folyam  által  viz-szintesen  két 
részre  oszlik ,  a  felső  osztály  függőlegese u  ismét  kétfelé  van  hasítva, 
a  jobboldali  vörös  mezőben  négyszögű  kövekből  épült  rovátkos  vár  áll, 
és  abból  egy  fehér  oroszlán  félig  emelkedik  ki,  első  jobb  lábában  kardot 

')  Lünig:  Literae  Procerum  Europae  tóin.  II.  p.  615.  közli  a  börtönből 
kegyelmet  esdő  levelét.  —  *)  1760—1770  ben  élt  gr.  Frangipán  Antal  Doymus 
gaborjáni  prépost,  a  Parpeti  vár  plébánosa ;  —  de  nem  e  családból. 

*)  Horváth  Mihály  Magyarok  tört.  III.  301 

s)  Kőráry  :  Erdély  nevezetes  esaládaí.  267. 

•)  üngr.  Magazin  III.  416. 

»)  Collect  Herald.  Nro  519. 

•)  Ugyanott  pag.  132. 


FráJay  -  Fráter.  251 

tartva;  a  baloldali  kék  mezőben  felfordított  V  alakú  arany  csikolat 
emelkedik  egészen  a  paizs  tetejéig ,  a  csikolat  két  ágán  két  iró-toll  lát- 
szik ,  és  a  paizs-udvar  jobb  szegletében  arany  csillag ,  a  balban  ezüst 
félhold  ragyog.  Az  alsó  arany  mezőben  négyes  halmon  kiterjesztett 
szárnyakkal  egy  fejű  fekete  sas  áll.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  ismét 
a  leirt  sas  szemlélhető  két  elefánt-orrmány  között,  melyek  közül  a  jobb 
oldalon  álló  fehér-vörös  ,  és  belőle  víz  szintesen  kék  zászlón  arany  csil- 
lag ,  a  baloldalon  álló  pedig  fekete  és  arany  szin  ,  és  a  belőle  kinyúló 
zászlón  ezüst  félhold  látszik.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról 
arany-kék  *). 

Frátay  család.  (Magyar-Frátai).  Erdély  kihalt  családa.  — 
Magyar-Frátai  Frátay  Gergelynek  leányát  Klárát  nagy-iklódi 
Toldalaghy  Ferencz  birta  nőül  *). 

Fráter  család.  (Ippi ,  érkeserűi  és  bél-mezei).  A  Fráter  régi 
magyar  nemes  család  magát  az  Arpádkori  száz  nyolcz  nemzetségek 
egyikéből  a  Dobra  hadból  (genus)  származtatja.  Eme  nemzetség 
egyik  ága  —  talán  az  akkori  viszontagságok  miatt  —  birtokaitól  el- 
esve ,  a  XIII,  század  közepén  mint  Bács  várának  szolgái  (servientes 
castri)  tűnnek  fel,  mig  érdemeikórt  V.  István  mint  ifjabb  magyar  király 
a  család  kezén  lévő  okirat  szerint  1265  ben  M a r c z e  1  nak  fiait  Kele- 
ment és  Mártont,  s  több  rokonait  a  várjobbágyság  (a jobbagio- 
natu  castris)  alul  fölmentvén ,  a  királyi  serviensek  sorába  emelte  '). 

Nyolcz  év  múlva  nevezett  Marceilnek5)  fiai  Kelemen  és 


')  Adanii  Scuta  génül.  tora.  III. 

a)  Hodor :  Doboka  várm.  63.  lap. 

*)  Podüraczky  Eéza  Simon  kiadásában  p.  97.  a  Dobra  genust  a  108  nem- 
zetség közé  sorozza. 

*)  Az  oklevél  ide  tartozó  szavai  ezek:  „Séepkanus  Rex  junior  Hung.  stb. 
attendeníes  fidelitates  et  servitia  Clementie  et  Martini  filiorum  Marcelli,  servien- 
tium  Aegidii  Magistri  dapiferorum  nostrornm  dileeti  fidelís  nostri ;  nec  non  cogna- 
torum  eorundein  Alexandri  scilicet  et  Oliverii  finomra  Andreáé,  Mathei,  Ven- 
cencii,  Thomae,  Gregorii,  Petri ,  Jacobi ,  Sávol  et  Thorzol  de  genere  Dobra, 
Jobbagionibus  castri  Bacsiensis  etc.  a  jobbagionatn  castri  praedicti  eximendos 
duximus  de  nostra  gratia  pleniori  et  adeo  plena  ,  quod  de  cetero  de  Domo  Regia 
ín  nostro  Servientium  Regalium  computabiles  habeantur  etc.  Datnm  per  manus 
Magri  Lodomerii  aulae  noatrae  Vioe  Cancellarii.  A.  Dni  1265."  — •  Közölve  van 
ez  oklevél  Fejér  Cod.  Diplom.  tora.  IV.  vol.  III.  p.  294. 

5)  Ezen  Marczellel  ugyanazonosnak  igényli  a  család  azon  Mar- 
ciéit, ki  Bács  és  Kövi  főispán,  és  udvar-ispán  volt  1209— 1211-ben.  Lásd 
Jászay  Pál:  A  magyar  nemzet  napjai  a  legrégibb  időktől  az  arany  Bulláig. 
Pest,  1865.  514.  lap.  és  Lehoczky:  Stemmatogr.  I.  p.  114.  et  127. 


254 


Fráter. 


bevallással ,  mint  különben  is  verség  jogán  őket  illetőket \).  E  Pálnak 
fia  volt  György  ,  kit  mint  jó  katonát  nagybátyja  Marti nuzzi  vagyis 
Utjesenich  György  püspök  „no  te  Fráter  trúfai"  szokott  nevez- 
getni. E  György  Mohácsnál  lelvén  sírját  1526-ban,  gyenge  árvául 
hagyá  fiát  Pált,  kit  a  bibornok  nagybátyja  neveltetett ,  s  kire  rá- 
maradt a  Fráter  név ,  étt  e  néven  mintegy  uj  alapitójává  lőn  a  csa- 
ládnak Mielőtt  azonban  e  Pá  Író  l  többet  mondanók ,  lássuk  az  eddig 
előadottaknak  nemzékrendét  a  következő  2)  táblázaton  : 

I.  tábla 

Marazel 
de  genere  Dobra. 


Kelemen 
1265-1275. 

i " 1 

János 
1317. 

LÖrincz  1388. 
de  Nagy-Kezi. 

*     I     I         H    I 

Imre  1475.  f 


Márton 
1263-1275. 


Bálás 
de  Mátyok-Kezi 


Miklós  1360. 


András  1410. 


Demeter 
de  Kis-Kezi 

1317. 

/\         — 

Mihály  1360. 


Bálint  1466. 


László 
litteratus  1400. 


Bartók  Gergely 

Utjesenich. 
(Martinuzzi  Anna) 


Mátyás  1466. 


r~ 


Miklós 


Mátyás 


Jakab 


Ilona 


György 
elesett    (Draskovichné)    v&radi  püsp. 
1521.  bibornok. 

t  1551. 


Pál  1510. 

de  Kis-Kezi. 

(Márta) 
^ , 

György 

t  1526. 

(Práter  trúfai) 

i * 1 

i.Pái 

Ippi  Fráter. 

i —  A 1 

Lásd  a  II.  lábián. 


*.)  Az  oklevél  igy  szól  :  „Capitulum  Eccl.  de  Keuv.  Omnibus  Christi  fideli- 
bus  ha  rum  serié  volumus  pervenire  notitiam.  Quod  nob.  Nicolaus  de  Viczmand 
onera  prius  et  quaelibet  gravamina  nob.  Dnarum  Catharinae  consortis  etSophiae 
sororis  etc  Quomodo  ipse  pro  quibusdam  suis  necessitatibus  ipsnm  ad  praesens 
summe  urgentibus  sublevandis  quator  sessionos  in  poone  Nagy- Kézi  vocato  etc. 
pro  sexaginta  finis  in  paratis  pecuniis  per  nobilera  Pa  uhun  Kis-Kezy  et  couaor- 
tem  Soam  Martham  persolutis  etc.  Dátum  in  fcsto  B.  Benedicti  Abb.  et  Conf. 
Anno  Dni  I3l2.u 

a)  A  család  által  közlött  leszármazási  rend  szerint. 


Fráter.  255 

Ippi  Fráter  I.  P  á  1  —  kit  Utjesenich  György  bibornok  nevelte- 
tett fel , —  vévé  lel  családnévül  a  már  atyjára  ragasztott  Fráter 
családnevet.  Erdélyben  élvén ,  Báthori  István  fejedelemnek  tett  hasz- 
nos szolgálatokat.  Első  feleségét  az  ippi  Bydeskuthy  családból  vévén, 
ezzel  örökölte  Kraszna  vármegyében  az  ippi  részjószágot ,  nejének 
nagyatyja  Ippi  Bertalan  magszakad  tan ,  mire  nézve  Báthori  Istvántól 
az  ippi  részjószágra,  valamint  a  Bihar  megyében  fekvő  Nagy-Se- 
lindre  és  Asszony  vásárra  adomány  levelet  nyert.  Nemkülön- 
ben a  nevezett  fejedelem  már  mint  lengyel  király  Varsóban  1582-kl 
november  14-én  kelt  oklevelében  ')  Őt  s  utódait  régi  nemességében 

*)  Az  oklevél  így  hangzik :  „Nos  Steplxanus  Dei  Gratia  Rex  Poloniae* 
Magnus  Dux  Lituaniae  Russiae ,  Prassiae ,  Masoviae ,  Samogitiae ,  Kioviae, 
Voliniae,  Podl&chiae,  Livoniaeque  etc.  Dóminus  nec  non  Transilvaniae  Prínoeps, 
Memóriáé  commendamus  tenoré  praesentium  significantes  quibus  expedit  uni- 
versis.  Quod  nos  cara  ad  non  nuliorura  fidelium  Consiliariorum  nostroruni  hu- 
millimani  supplicationem  Majestatis  nostrae  propterea  faetam.  Tum  verő  attentis 
et  consideratis  fidelitate  et  fidelibus  servitiis  ,  fidelis  nostri  Egregii  Pauli  Fráter 
de  Ipp,  quae  ipse  Majestati  nostrae,  dum  adhuc  in  ipso  Transilvaniae  Principatu 
nostro  essemus ,  summa  cum  animi  sui  promptitudine  et  alacritate  ,  fideliter  ex- 
hibuit  et  impendit,  ac  in  futurum  quoque  exkibiturus  et  impensurus  est.  Eundetu 
igitur  Paulum  Fráter ,  alioquin  etiam  raajorum  suorum  nobilítate  insigncm  ,  sed 
quorum  documenta  litteris  mandata  per  injuriam  temporis  amissa  esse  perhiben- 
tur  ,  haeredesque  et  posteritates  eiusdem  utriosquae  sexu3  universas,  ex  speciali 
gratia  munificentiaque  nostra  Regia,  de  novo  in  Coetuin  et  numerum  verorum 
Transilvaniae  et  Ungariae  nobilium  cooptandoa ,  assumendos ,  annumerandos, 
ascribendos ,  et  agregandos  esse  duximus  ,  decernentes  expresse ,  ut  iidem  omni- 
bus  iisdem  privilegiis  ,  libertatibus ,  indultis  ,  immunitatibus  et  iuribus  quibus 
oeteri  veri  Transilvaniae  ei  Ungariae  nobiles  utuntur ,  fruuntur  et  gaudent ,  u  ti, 
frui  et  gaudere  in  perpetuum  possint  et  valeant.  Imo  Cooptamus ,  assumimus, 
annumeramus,  ascribimufi  et  aggregamus,  atque  amissa  priora  monumenta  revo- 
camtu  |  et  in  integrumque  restituimus ,  ac  si  nullo  unquae  tempore  interiissent. 
Pro  ampliori  verő  erga  eum  exhibitae  nostrae  Uberaiitatis  Regiae  argumento, 
baec  arma  seu  nobiiitatis  insignia ;  Scutum  videlicet  triangulare  eoelestini  co- 
loria  ,  in  qno  albi  equi  dimidii  anterior  pars  pedibus  sursum  erectis  exstat ,  per 
eujus  pectns  inter  utrumque  pedem  trajecti  pugionis ,  hinc  Capulus,  illine  mucro 
eminet;  Scuto  incumbit  galea  militaris,  ac  ex  ejus  summitate  leranisci  partim 
albi  partim  eoelestini  coloris  per  utraque  Scuti  latéra  defluunt ,  galeam  Corona 
Regia  contegit  gemmis  ,  atque  unionibus  ornata  ,  ex  qua  dimidius  equus  priori 
in  scuto  depicti  similis  exsurgit  quem  ad  m  adum  liaec  omnia  in  cn pite  seu  prin- 
cipio  praesentium  litterarum  nostrarum  depicta ,  et  arte  seu  manu  pictoris  suis 
ad  id  accomodatis  coioribus  clarius  expressa  ac  figurata  conspiciuntur ,  eidem 
Paulo  Fráter  ipsiusque  haeredíbus  et  posteritatibus  utriusque  sexus  universis, 
dedimus,  donavimus  et  coatulimus,  annuenies  animoque  deliberato ,  et  ex  certa 
ecientia  nostra  concedíntes ,  ut  iidem  huiusraodi  arma ,  seu  riob ilitaíis  insignia ; 


216 


Práter. 


megerősítvén,  czimerrel  is  megajándékozza.  E  czimer  egy  égszínű  há- 
romszögű paizs ,  melyben  egy  félig 
kiemelkedő,  első  lábait  felemelve 
tartó  fehér  mén  látszik ,  szügyén 
nyíllal  átütve.  A  paizs  fölötti  ki- 
rályi koronából  ugyanezen  alak  tű- 
nik fel.  Foszladék  mindkét  oldalról 
ezüst-kék.  A  család  e  czirnerét  itt  a 
metszvény  az  ujabb  alakú  paizszsal 
és  egész  lóval  ugy  ábrázolja ,  mint 
azt  a  család  jelenleg  használja 

l.  Pálnak  második  neje  a 
Vetésy  családból  való  volt.  Az  ál- 
tala szerzett  Nagy-Selindet  jelenleg 
is  mindkét  ágon  álló  utódai  birják. 
Gyermeke  kettő  maradt  :  leánya 
Beöthyné ,  és  egy  fia  I.  István. 


I 


Páltól  a  család  leszármazása  tovább  igy  folyik : 


more  aliorum  Transilvaniae  et  Ungariae  nobilíum  armis  utentium  ,  a  roodo  itt 
posterura  ,  ubiqae  in  praeliis  ,  duellis,  monomachits,  torneamenti*  hastiludiis, 
clypeis,  et,  aliis  quibuslibet  exercitiis  nobiiitaribus  et  milítaribiis ,  nec  non  si- 
gillis,  íentoriis,  velis,  Cortinis.  domibus .  aulaeis  annullis  vexillis ,  et genera- 
liter  in  quarumlibet  rernm  et  expeditionum  generíbus,  sub  merae  et  sincerae 
nobililatis  titulo,  puo  eos  ab  omnibus  et  singulis  cujuscumque  status  conditionis, 
dignitatis  et  prae  eminentiae  liomineB  existant,  iii3Ígnitos  diei  et  nominari  ha- 
berique  et  reputari  volumus,  ferre  gestare  .  illisque  uti,  frui,  et  gaudere  possint 
et  valeant.  In  cujus  rei  memóriám  nrndtatemque  perpetuam  praesentes  litteras 
nosiras  secreti  sigilli  nostri,  quo  in  rebus  Transüvanicis  utimur  pendentis  muni- 
mine  roboratas ,  t?idem  Paulo  Fráter,  ípsiusque  hr.eredibus  et  posteritatibus 
utriusque  sexua  universis,  elementer  duximus  esne.  daudas  et  concedendas.  Dátum 
per  manus  magnifiei  fidelis  nobis  sincere  dileoti ,  Martini  de  Berzevice  ,  equitis, 
et  per  Transilvaniam  Cancellarii  nostri  ac  Capitanei  Starogardiensis  in  arcé  noatra 
Regia  Varsaviensi  ,  decima  quarta  die  mensis  Novembris  ,  anno  domini  mille- 
«imo  ,  quingtíntesimo  octogesimo  secundo  Regni  verő  nostri  septimo.  Stepbanus 
Rex  m.  p    Mart.  de  Berzevice  C'ancell.  m   p. 

Kőváry  :  Erdély  nev.  családai  88.  lapon  a  Fráter  családnak  Martinuxzi 
György  bibornokkaü  összeköttetését  kétesnek  mondja:  mert  —  úgymond  —  e 
Györgynek  (Katona  Hist.  Critic.  tom.  XXXI  539.  szerint)  nem  volt  Bartók 
testvére;  de  Verancsics  egykori  iró  után  (M.  Akad.  Tört.  Emlékek  II.  k.  24. 1) 
teljesen  bizonyos  ,  hogy  Bartók  nem  ugyan  testvére ,  de  nagybátyja  volt. 


fráter. 


£5* 


II.  tábla. 


í.  Pál     lásd  1.  táblán. 

ippi  Fráter. 

1582.  czimert. 

(1.  Bydeskutky  N. 

2.  Vetéssy  N.) 

■*    __, 

I.  István 

1605-1623. 

erdélyi  itélőmester. 

(Suselich  Horváth  Ilona) 


I.  György 

t 


II.  Pál 

Bél  mezei  Fr.  1654. 

Hajdúk  főkapit. 

(Barcaay  Anna) 


II.  György 

(l.  Vér  Anna. 

2.  Jánoky  Zsófia) 


Mária  Zsófia 

(Páchy  Min.)    (Bagotay  Fer.) 


II.  István 

Huszt  várkapit. 

1675.  i  1708. 

(1.  Szilágyi  Anna. 

2.  Hártyám  Klára. 

3  csebi  Pogány  Krisztina) 


IV.  György 

marmarosi 
só- ad  minist. 
1687-1699. 
(Baló  Zsófia) 


III.  István        I.  László 
megöl.  1708. 


I.  Ferencz 
17Ó3. 


Lásd  111.  táblán. 


I  Zsigmond  *) 

1703. 

i * 1 

Lásd  IV.  táblán. 


III.  György         Sára         Zsófia  Hona  Judit 

(Pogány     (Pápay     (b.  Perényi     (b.  Perényi 
Pál)        László)    Zsigmond)         Ádám) 


Imre 

I * 1 

VI.  György 


V.  István 


Rnben     István 

t  t 


IV.  Jówef       VII.  Pál     László 
Szathmárban     Telegden. 


Etek 


IV.  István 

1738. 
(Tarkányi 

Májas  Erzse) 

■» 

Lásd  folyt. 
a  köt.  lapon. 


*)  Ezeknek  nővéreik  még:  1.  Zsófia  Kende  Zsigmondné, 
2.  A  n  n  a  Szalánczy  Gáborné.  3.  Borbála  Ilosvay  Petemé. 
4.  Klára  Csernely  Pálné.  5.  Krisztina  Darvay  Mihály  né. 
6.  Petronella  Újhelyi  Lászlóné.  7.  Fruzsina  Barcsay  Fe- 
renczné. 


17 


S5S 


Fráler. 


IV.  István     ki  az  előbbi  lapon. 
1738. 
(Tarkányi  Májos  Erzse) 


VI.  István 

1780. 

(Haranghy  Sára) 


V.  György  . 
1790. 
(Igneczy  Bora) 


István  Eva  N.         Dániel 

fl806.     (Ravaszdy)     (Kuthy)         t 
(Dobozy 
Krisztina) 


IV.  Pál 

szül.  1737. 

t  1810. 
(Szerem  ley 
Krisztina) 

f  1817. 


Sándor 


VII.  György 


Menyhért  István 


Imre 
lak.  Áimosdon. 


Péter    Sámuel     VIII.  György 

t  t  f 


Ferenc/, 
cataatr.  hiv. 


Victor 
gazda. 


Ádám  Eszter  Krisztina 

(Pély  Julianna)        (Fáy)  (Dőry) 

í 


VI.  Pál  Klára 

(Szmrcsányi  Anna)  f  1831. 

(Plathy  József) 


Lajos  Júlia 

(Fényes    (Sárközy 
Teréz)     Lőrincz) 


Bora         Klára 
,(Szűcs        (Benkó 
Ábrahám)    Jónás) 


V.  József 

sztű.  1802. 

lak.  Csételeken. 

(Batik  Luiza) 

i ■A— ■ — — i 

Erzse  Béla 

(Madách  Imre) 


VIII.  Pál 

szül.  1808. 
Nógrád  v.  követ 

és  alispán. 
(Plathy  Klára f) 


I.  Pálnak  fial,  István  a  XVI.  század  végén  Kovacsóczy  erdélyi 
kanczellár  apródja ,  ennek  irodájában  képezé  magát ,  később  Booskay 
várkapitánya  Sz.-Jóbon  1605-ig  ').  —  1606-ban  a  bécsi  békekötéskor 
már  titkára  Booskaynak ,  kitől  ugyanez  évben  érdemeiért  Bihar  vár- 
megyében Fanesika  helységet  kapja  adományban.  Bocskay  végrende- 
letében 2)  is  megemlékezett  Istvánról :  „a  mivel  adósok  marad- 
tam —  úgymond  —  Horváth  Péternek  és  Fráter  István- 
nak, igaz  lel fciösm eret  szerint  járván  végére,  ad- 
ják meg  a  testamentomosok."  1608-ban  Báthori  Gábor  tit- 
kára ,  kitől  a  Bihar  megyei  csételeki  s  ahoz  tartozó  határos  jószá- 


*)  lutvánfly:  História  R.  Hung.  1685-ki  kiad.  624. 1. 
*)  L.  Rumy  Monumenta  Hungarica.  L  391.  lap. 


Fráter.  259 

gokat  nyeri  Topay  Péter  magvaszakadtán ,  de  ennek  birtokába  akkor 
még  nem  jöhetett.  1609-ben  osztozik  neje  Suselith  Horváth  Ilona,  nő- 
vérével Zsófiával  Pethónével  Szathmár  megyei  Csengerben  „némi 
arany-  és  ezüs  t-m  a  r  h  á  k  (értsd  szerek)  s  egyéb  ingóságok 
fölött" ')-  1611-ben  Vesselény  Istvánnal  Bécsbe  járt  követül  mint 
itélőmester.  1617-ben  Bethlen  már  mint  itélőmesterét  küldi  társaival 
teljes  meghatalmazással  Nagy  -Szombatba  béke-tanácskozásra3).  1622- 
ben  ismét  Bethlen  Gábortól  Báthory  Annának  hűtlenség  és  mérgezési  kí- 
sérletek miatt  elvesztett  vagyonaiból  Bihar  megyei  Bozsaj  oláh  helységet 
400  forintban  nyerte  adományban ,  az  okmány  szavai  szerint  oly  dicsé- 
rettel ,  mint  ki  „iramortsh  norainis  sui  laude  clarissima 
e didit  docu menta."  —  1628-ban  pedig  Dévény  várában  kelt 
adomány-levélnél  fogva  Bihar  megyei  Erkeserűt  Barát- Püspöki 
nevű  pusztával  kapja  mindkét  ágra  adományban  szintén  Bethlen 
Gábortól  az  érkeserűi  előnév  használata  mellett.  E  birtokokat  neje 
Horváth  Ilonával  hozományul  régen  birt  ugyan  ,  de  mint  az  okmány 
említi  „in  quantum  jus  fisci  regii  lateret  in  eo",  —  &• 
ágon  kihalván  a  Horváth  család.  —  Bethlen  Gábor  alatti  befolyását 
több  oklevél  matatja  s).  I.  Istvánnak  két  fia  maradt :  I.  G  y  ö  r  g  y ,  ki 
azonban  kihalt ,  és 

II.  P  á  1 ,  ki  szintén  Bélmezőről  irta  magát ,  I.  Rákóczy  György 


')  Melith  Péter  Bereg,  Perényi  György  Abauj  megyei  főispánok  és  Vattay 
Fereocz  osztoztatok  előtt. 

%)  Nos  Petrus  Pázmán  Arch.  Eppua Strigoniensis ,  íocique  ejosdem 
Comes  perpetuus  ,  Primae  Hnng.  Legátus  natus  ,  summus  et  Secretarios  Canoel- 
larius.  J  o  h  a  n.  a  M  o  1  a  r  d.  L.  Baro  in  Renieg  et  Drozendorf,  Int.  Cons.  beliioi 
Praeses,  Civ.  Viennensis  Supr.  Capitaneus  et  Cubic.  —  Lad  Pethe  de  Hetbes 
et  Paulus  A  p  p  o  n  y  stb.  Nosque  Simon  Péchy  Cancell.  —  Mag.  Stephanus 
Fráter  de  Be  1  m  e  z  ő.  Kelt  es  oklevél  Tyrnaviae  die  ultima  M.  Juaii  1617. 
Lásd  róla  M.  Akadémia  T  Ö  r  t  é  n  e  1  m  i  tár  IV.  186. 

*)  ids  vonatkoznak  szent  Jóbi  Szabó  Lászlónak  Bethlen  Gábortól  1618- 
ban  kelt  czimeres  nemes  levele ;  —  melyben  ezek  olvashatók :  ,,qui  officio  aartorü 
prímám  quidem  Geaerosnm  Dnum  Stephanum  Fráter  Protonotarium  nostrnm, 
nuno  verő  magnifienm  Francísonm  Rédey  etc.  praesidii  nostri  et  arcia  Várad  supr* 
Capitaneum  nostrum  arte  sua  eolit."  —  A osételeki  Máguly  és  Kába  oláh 
családok  megnemeaitéséről,  és  egy  curiának  tartozékaival  együtt  oda  adományo- 
zásáról 1629-ben  kelt  oklevél  is  „a  d  c  o  n  s  i  1  i  u  m  et  interceseionem 
Stephani  Fráter"  kitételt  tartalmazza.  -*  Telve  van  a  Fráter  család  levél- 
tára —  mint  a  családi  közlemény  értesít  -—  ez  őséhez  intézett  fejedelmektől ,  len- 
gyel, moldvai  főnököktől ,  és  iörök  basáktól  irt  hivatalos  és  bizalmas  levele- 
zésekkel. 

17* 


Ső« 


Fráter. 


és  Kemény  János  alatt  többször  barczolt  ').  Ez  utóbbival  együtt  később 
beárultatött  váradi  Veres  Mihály  által  a  fejedelemnek ,  mint  annak 
ellensége  ,  és  Bethlen  István  hive  ,  miért  elfogatik  ,  és  Várad  várába 
záratik 2) ,  a  csételeki  és  bélmezei  apai  Örökségétől  megfosztatik.  Az 
ország  nemessége,  pártját  fogja,  ő  kiszabadul ,  Veres  pedig  mint  rágal- 
ma/ó helyébe  börtönbe  jut.  Azonban  Rákóczytól  javait  sohasem  kapta 
vissza  mig  ennek  halála  után  Ií.  Rákóczy  György  saját  kezével  irt 
kiengesztelő  levelében  ©t  Hajdúk  kapitányává  nevezvén  ki ,  a  lengyel 
és  moldvai  táborozás  után  1654-ben  Bélmezőt  vitézi  jószágul  uj 
adományképen  íi  ágra  szabályozva  visszaadja ,  és  abba  még  azon  évben 
minden  ellentmondás  nélkül  be  is  iktattatott  3).  Es  utódai  a  Fráter 
fi-ágon  állók  mind  e  inai  napig  annak  birtokában  vannak ,  élvén  a  b  é  1- 
mezei  előnévvel  is.  Neje  nagy barcsai  Barcsay  Anna  az  erdélyi 
fejedelmi  Barcsay  családból  Barcsay  Jánosnak  Szénássy  Judittól  szü- 
letett leánya  a  kihalt  régi  Pásztóhi  nemzetségből  eredett,  melynek 
jogán  birnak  a  Fáy  utódokkal  együtt  a  Heves  megyei  Pásztói  urada- 
lomban is ,  valamint  gyökeres  jogigénynyel  a  kecskemétbi,  ta- 
bajdi  és  hegyaliyai  régi  zálogban  veszett  birtokokhoz.  Fiai 
voltak  II.  G  y  ö  r  g  y  és  II.  I  s  t  v  á  n. 

II.  György  nejévei  Vér  Annával  kapta  Bihar  megyében  a 
nagy  kiterjedésű  A  1  m  o  s  d  helység  egy  ötödrészét ,  melyet  e  nejétől 
született  egyetlen  leánya  Mária  Pécsy  Miháíyné  után  a  Pécsyek 
Örököltek.  Második  nejétől  Jánoky  Zsófiától  is  csak  egy  leánya 
Zsófia  Bagotay  maradván,  Belmezőt  kivévén  ,  egyéb  birtokait  emii- 
tett két  leánya  utáni  ivadéka  örökölte. 

II.  István,  mint  vallásos  szellemű  végrendeletében  maga  em- 
líti, az  1660— 1675-ig  diadalra  emelt  török  fegyver  által  „tejjel  mézzel 
folyó  szép  jószágaiból  Biharból"  kiszorittatván ,  idegen  helyeken  buj- 
doklott ,  mig  nem  I.  Apaffy  Mihály  erdélyi  fejedelem  által  Huszt  vára 
alkapitányául  neveztetett ,  annak  porkolábja  Gyulay vai  együtt,  főkapi- 
tány Teleky  Mihály  lévén.  Első  neje  Szilágyi  Anna  mint  vértől 
származott  Csókásy  unokák  a  fejedelemnŐ  Bornemisza  Annával  unoka- 
rokon lévén ,  élete  utolsó  két  tizedét  mindkét  Apaffy  alatt  e  várban 
töltötte  ,  honnan  még  I.  Leopold  alatt  is  kétszer  r  e  g  a  1  i  s  által  hiva- 

*)  Kemény  Önéletírása,  Kiadta  Szalay  L.  373.  376.  390.  —  Szalárdy 
Siralmas  m.  Krónika.  44$.  1. 

*)  Leírja  ez  eseményt  Kemény  íd.  h.  263. 

■)  Mar  1652.  előtt  vam-jogot  (jua  telonii)  nyert  Selindre  II.  Rákóczy 
Györgytől. 


Fráter.  2S1 

tott  meg  az  erdélyi  Gubernium  által  az  országgyűlésre  *).  Nevezett 
első  neje  után  feleségül  vévé  Hartyány  Klárát,  és  ezután  az  özvegyen 
hagyott  Csebi  Pogány  Krisztinát,  kiktől  következő  tizenkét  gyer- 
meke (öt  fiu ,  hét  leány)  maradt:  III.  György,  III,  István, 
I.  László,  I.  Ferencz,  I  Zsigmond,  Zsófia  Kende  Zsig- 
mondné ,  A  n  n  a  Szalánczy  Gáborné  ,  Bora  Ilosvay.  Péternő,  K  j  á  r  a 
Chernél  Pálnő,  Krisztina  Darvay  IVlihálynŐ,  Petronella  Új- 
helyi Lászlóné,  és  Fruzsina  Barcsay  Ferenczné.  Meghalt  II.  István 
1703  ban.  Végrendeletében  a  legnagyobb  lelkiismerettel  osztja  szét 
ingó  és  ingatlan  birtokait,  az  ősieket  szorosan  a  gyökeres  jog  szabályo- 
zása szerint,  a  szerzeményeket  pedig  mint  hű  férj  és  gondos  atya. 
Számos  utána  maradt  ereklyék  között  nevezetes  egy  még  „1662-dik 
évből  a  kassai  reform,  egyház  kegyes  adományából  máig  birtokában 
lévő  vert-ezüstből  dombor  cziirázatokkai  ékesen  kikalapált  kanna", 
melynek  súlya  egy  lat  hián  négy  fontot  nyom ,  alkalmi  latin  feliratok- 
kal, a  Fráter  és  Szilágyi  czimerekkel ,  valamint  a  kegyes  adományozó 
és  neje  neveikkel ,  és  az  1662-ki  évszámmal.  Gyermekei  közül  IF  e- 
rencznek  ágát  a  III,  táblán ,  Zsigmond  ágát  a  IV.  táblán  Iá- 
tandjuk  ;  a  többiről  itt  szólunk. 

III.  György  (II.  Istvánnak  fia)  II.  Apaffy  alatt  a  marmarosi 
só-aknák  kamarása.  Neje  Ba  ló  Zsuzsa  Baló  László  Apaffy  főudvar- 
mesterének és  portai  követének  leánya  volt.  II.  Apaffy  Bécsből  169&- 
ben  ily  czira  alatt  küldé  hozzá  levelét  :„GenerosoDno  Georgio 
Fráter  de  Keserűy  domus  salinariae  nostrae  Mar- 
marosiensis  Carnerario  nostro,  nobis  honorand o. ." 
E  levélben  ezer  kősót  rendelt  kiadatni  „Tokai  Császár  6  Fel- 
sége Pünthner  nevű  tisztjének,  melynek  árára  nézve 
ott  fent  már  —  irja  Apaffy  a  levélben  —  excontentálva 
van  stb,  a  levelet  pedig  tartsa  meg  ratíojában."  — 
III.  Györgynek  nevezett  nejétől  gyermekei:  1.  IV.  György,  2.  IV. 
István,  3.  Sára  Pogány  Pálné,  4.  Zsófia  Pápay  Lászlóné, 
5,  Ilona  báró  Perényi  Zsigmondné  ,  6.  J  u  d  i  t  b.  Perényi  Adámné. 

IV.  Györgynek  ágán  VII.  Pált  kivévén,  kinek  laka  Biharban 


')  Eredetben  a  család  levéltárában  ,  valamint  ott  szintén  eredetiben  :  ,,Ia- 
structio  pro  Gener.  Stephano  Fráter  de  Keserű  Vice  Capitaneo  et  Egregiis  Gre- 
gorio  Szabó  Castellano ,  Joajmeque  Fekete  Duötore  arcis  et  Praesidii  nostri 
Hi'.Sithiensis.  Dátum  in  Arcé  nostra  Fogaras  díe  24.  Mártii  1675.  Michael  ÁpaíFy 
m.  p.  (L.  S.)  Anna  Bornemisza  m.  p.  —  Ugyan  ő  fogadta  Huszt  várába  Caraffát 
1688-ban  fejedelme  parancsára.  Ugyanott  eredetiben. 


263  Fráter. 

Telegd,  és  kinek  fia  Ágoston  N. -Váradon  törvényszéki  hivatalnok, 
VII.  Pálnak  többi  testvérei  Szathmár  vármegyében  élnek. 

IV.  István  a  Bihar  megyei  nemességgel  a  Peró-féle  lázadás 
megfékezésére  1738.  táján  egész  Szegedig  fáradozott.  Nejétől  Tarkányi 
Májos  Erzsétől  három  fia:  VI.  István,  V.  György  és  IV.  Pál 
születtek. 

VI.  Istvánnak  (ki  1738.  táján  született,  és  1780-ban  is  élt)  Ha- 
ratighy  Sárától  gyermekei:  István  a  Dobozy  Krisztina  férje  1806- 
ban  magnélkül  halt  el.  E  v.a  Ravazdyné ,  anyja  Ravazdy  István  cs.  kir. 
tanácsos  és  Feren ez- József- rendi  vitéznek.  Dániel  magnélkül  halt  el. 
Még  egy  nővére  Kúthyné ,  anyja  Kúthy  Károly  cs.  kir.  járásbirónak 
Szathmár  ban. 

V.György  1790-ben  élt.  Nejétől  Ignéczy  Borbálától  gyerme- 
kei: 1.  Sándor,  kinek  fiai  Menyhért,  atyja  Ferencznek  a  cata9tralis 
hivatalnoknak  és  Victornak  ,  ki  gazdálkodik.  István,  ki  atyja  az 
Álmosdon  lakó  Imrének.  2.  VII.  György  három  fiút:  Pétert,  Samut 
és  Györgyöt,  kik  mint  koros  férfiak  magnélkül  haltak  el. 

IV,  Pál  született  1737-ben  Sem  jenben.  Kora  ifjúságában  a  hét 
éves  porosz  háborúban  Laudon  és  Nádasdy  alatt  mint  gránátos  tiszt 
vett  részt ,  és  jelen  volt  Schweidnicz  kifosztásán ,  és  több  csatán  és 
ostromban.  Ezután  haza  szabadulván ,  Debreczen  városa  nemsokára 
népszószóilójául  (Fürmender  v.  tribunus)  választá  meg ,  és  annyira 
megnyeré  e  város  bizalmát  s  becsülését ,  hogy  a  biróságra  is  kitüzet- 
nék ,  és  ennek  fölvállalása  végett  hozzá  Pásztohára  küldöttséget  kül- 
denek ;  de  ő  a  diszes  állást  el  nem  vállalá ,  és  élete  utolsó  szakát  több- 
nyire már  ki  is  házasított  gyermekei  körében  akará  tölteni  pásztohai 
birtokában  ,  melyet  mint  ősanyja  Barcsay  Anna  után  pásztohai  ivadék 
a  múlt  század  végén  idegen  kezekbői  táblai  pörrel  végképen  vissza- 
szerzett. —  0  volt  —  mint  iratik  —  első  protestáns  megyei  tiszt 
Heves  vármegyében  gróf  Esterházy  érsek  főispán  alatt ,  mint  a  mátrai 
járásnak  főszolgabirája.  Vallásosságát  jellemzik  könyveibe  jegyzett 
jelszava  :  „S c o p u s  vitae  meae  Christus."  Meghalt  1810  ben, 
kora  70  dik  évében  Pásztóhán ,  és  eltemettetett  a  Kis-Hegy  nevű  saját 
plántálta  szőlődomb  völgyében ,  a  Hasznosi  várnak  romjai  alatt,  Pász- 
tohától  mintegy  óra  járásnyira  igen  kies  helyen ,  családja  számára  épi- 
tetett  sírboltban  ,  hová  hat  év  múlva  18 16-ban  özvegye  Szerenaley 
Krisztina  is  követte.  Ettől  öt  gyermeke  maradt :  Ádám  és  VI. 
P  á  1 ,  és  leányai  Eszter  Fáy  Antalné,  Krisztina  jobaházi  Dőryné, 
és  K 1  á  r  a  (f  183 1 .)  íhurócz-divéki  Plathyné. 


Fráter.  263 

Ádám  ifjú  korában  Heves  vármegye  esküdtje  volt,  s  midőn  a 
Fély  Nagy  családból  nősült,  Tisza- Várkonyba  vette  lakását,  „hol  mint 
megyei  táblabíró,  és  a  várkonyi  reform,  egyháznak  —  melynek  sugár- 
tornya létét  leginkább  neki  köszönheti  —  gondnoka ,  közhirü  vendég- 
házat tárta,  és  szeretett  családja  körében  végzé  be  életpályáját,  szeret- 
tetve jobbágyai  által  is."  Lajos  nevű  fia,  és  három  férjhez  ment 
leánya  maradt 

VI.  Pál  mint  tanuló  Debreczenben  ,  az  akkor  ott  állomásozó  só- 
gora hg.  Hohenlohe  cs.  ezredes  ezredébe  hadfiul  (Cadet)  állott  be ,  és 
az  1787  -  90-ki  utolsó  török  háborúban  Belgrád  alatt  magát  kitüntet- 
vén, egyszerre  zászlótartóul  neveztetett  ki ,  és  noha  fején  súlyos  ütést 
(contusio)  és  lábsérvet  kapott,  még  1791-ben  is  a  lengyelországi  tábo- 
rozásban is  részt  vett ').  Hazakerülvén  megnősült ,  feleségül  vévén 
Szmrcsányi  Annát,  és  Nógrád  megyei  Csecse  helységbe  telepedett ,  hol 
e  század  elején  Nógrád  megye  szolgabirájául  választatott ,  azon  erde- 
meinél fogva  is,  mivel  e  század  elején  azon  megye  fölkelő  seregét 
I.  Napóleon  ellen  szervezte  és  betanította.  Sebei  miatti  hosszas  3Ínylő- 
dcsben  néhány  hónappal  atyja  előtt  meghalt  1810-ben.  Hagyván  magíi 
után  életben  özvegyét,  és  két  fiu-gyermeket  :  V.  Józsefet  és 
VII.  Pált. 

V.  József  született  1802-ben.  Atyja  kora  halálával  nagyatyjá- 
hoz Pásztohára  került,  hol  elemi  képeztetését  magántanító  által  nyeré, 
majd  nagyatyja  is  elhalván,  Losonczon  folytatá  iskoláit.  1811-ben  édes 
anyja  ismét  házi  neveltetés  alá  fogta.  1813 — 16-ban  a  pozsonyi  evang. 
lyceumban  tanult ,  és  a  legkitűnőbb  előmenetelt  mutatá  2).  Édesanyjá- 
nak 1816-ban  történt  halálával  első  derék  gyámja  (Ágoston  Ferencz) 
vezetése  alá  kerülvén ,  ismét  Losonczon  tanult  s  végezte  iskoláit  egé- 
szen a  jogi  folyamig,  mit  1820-ban  a  híres  Kövy  alatt  S.-Patakon  hall- 
gatott Törvényes  gyakorlaton  Hont  megyénél ,  és  a  kir.  Curián  volt. 
Majd  hajlamai  a  mezei  gazdászatra  vezetvén  ,  főleg  miután  második 
nem  kedves  gyámja  miatt  Örökségének  árva  birtokának  rendbeszedése 
is  igénybe  vette  e  téreni  föllépését.  1825-ben  nőül  vévén  sarudi  Batik 
L  u  c  z  i  á  t ,  Csecsén  atyai  Örökségébe  telepedett ,  és  gazdászata  mellett 
mint  megyei  táblabíró  a  közügyekbe  is  részt  vett  egész  1841-ig,  midőn 
az  egy  századnál  tovább  zálogban  hevert  Bihar  megyei  Ősi  Bélmezei 


J)  Megvannak  a  családi  levéltárban  sz  időbói  Monastericskáből  hazairt 
levelei  is. 

7)  A  veteránná  syntaxisták  közt  (120  tanuló)  első  helyet  érdemelt ,  és  a 
közvizsga,  alkalmával  „Vei lej  us  Paterculus'-  munkájával  jutalmaztatott, 


2«4 


Fráter. 


birtokot  egy  harmadrészre  kikerekítve ,  testvére  közrehatásával  is 
visszaszerezvén  ,  lakását  Csételekre  (Bihar  megyébe)  tette  át ,  hol 
gazdászata  rendezése  mellett  a  közérdek  előmozdításában  is  munkál- 
kodik. Élő  gyermekei :  1.  Erzsébet  szül.  1827-ben  (1845-be©  férj- 
hez ment  sztregovai  Madách  Imrével) ;  és  2.  Béla  szül.  1832-ben, 
egybekelt  1852-ben  Vály  Ilonával. 

VII.  Pál  született  szintén  Csecsen  1808-ban  1830-ban  ügyvédi 
vizsgálatot  tévén,  Nógrád  megyénél  mint  tiszteletbeli  jegyző  kezdé 
hivatalos  pályáját.  1832-ben  alszolgabiró.  1836-tól  1843-ig  járási  fő- 
szolgabíró, és  ezen  közben  az  1839/40-ki  országgyűlésen  követ,  és  mint 
ilyen  a  nemzeti  színházi  küldöttségnek  rendes  ') ,  valamint  a  katonai 
élelmezés  tárgyában  kiküldött  választmánynak  2)  helyettesített  tagja 
működött.  Az  országgyűlés  után  1844-től  1847-ig  pedig  mint  első 
alispán  hivataloskodott.  Jelenleg  Pásztohán  magányába  vonulva  él. 
Nejétől  Plathy  Klárától ,  ki  1858-ban  halt  meg,  gyermekei  nem  ma- 
radtak. 

Eddig  III.  György  ágáról ;  most  visszatérve  ennek  testvéréhez 
I.  Ferenczhez,  ennek  ivadékát  a  következő  nemzékrend  mutatja: 

III.  tábla. 


I.  Ferencz 
1703. 


lásd  II.  táblán. 


III.  Pál 

(Beleznay 
Zsófia) 


IV.  György 

f 


II.  László 

(Herfell 

Anna) 


Antal 

(Tusay 

Janka) 


II.  Ferencz 
(Pécsy  Zsuzsa) 


Benedek 
(Csorna  Zsófia) 

Sándor  stb. 


Anna  Karolina 

i  (Dobozy     (Vály  Károly) 


Miklós       irtván) 
* 1 


többen. 


I.  József     Vll.  György      Mária  Kata  Éva  Zsuzsa  Sára 

(1.  Hunyor.  f       (Cztglédy)    (Gúthy)    (Bernáth)    (Szcnczy)  (ifj.  Gázsy) 

2.  Kovács  Mária) 


Lásd  folyt. 
t  köx>.  lapon. 


')  44.  törv.  ez. 
')  3.  törv.  ez. 


fráter. 


£65 


I.  József     ki  a*  előbbi  lapon. 
(1.  Hunyor. 
2.  Kovács  Mária) 


V.  Pál  Lajos      II.  József         Ágnes  Elek  Gáspár  *) 

Bihar  v.        gyalog     (Nemiró      (Nadány      Bihar  v.  sz.  bíró.         Bihar  v. 
fö-sz.-biró.       kapit.        Anna)  László)      (l._Nadány  Teréz,      főpénztárn. 


(Pécijr  Kata) 


2.  Erős  Krisztina)  t  1840. 

(Buday  Franc.) 


Farkas    Dezső    Sándor    István    Ida    Jozefa 

(Fráter 
János) 


Albert  V.  József  Dienes  IX.  György  *•) 

Bihar  v.  sz-biró  (l.  Kis  Teréz.  (Nadányi  Karolina) 

sz.-biró  1S37.  1837.       2.  Olaj  Petronella)     r 


(Szűcs  Júlia)      (Kállay 
Róza) 


Gusztáv 


Gyula 


Árpád 


Mária 


István 


Mihály        Gedeon        Tamás      Gusztáv  Imre  IX.  Pál  ***) 

Bihar  v.  alisp.     f  1855.     perceptor      testőr  (Bíró  Ágnes)    Bihar  v.  alügy  v. 


1836.  f  1854 
(Dobozy  Teréz) 


1826—36.    f  1829. 
(Szilágyi 
Janka) 

Béla 

(gr.  Rhédey 

Júlia) 

i * . 

Zoltán 


Zsigm.     Vincze 
(nötl.)      (nőtl ) 


(Fráter  Czeczil) 


1 


Aladár    Tivadar    Sarolta 


111.  Ferencz 
(Kubinyi  Anna) 

t  -A~— , 

Olga       Gejza 


Ignácz 
(Bernát  Ida) 

Mihály 


Gyula 
(Szilágyi  Vilma) 


Czeczilia 
(Fráter  Pálné) 


*)  Ennek  testvérei  még :  K  á  r  o  1  y  és  Gábor. 
**}  Nővérei   még:   Dobozyné   Victor;    Csüginé   Karolina; 
Gencseyné  Julianna. 

***)  Ide  tartozó  testvérek  még:  András;  Petronella  Rad- 
ványnö  ;  Teréz  Botka  Lajosné. 


I.  Ferencz  ágán  is  többen  viseltek  hivatalt,  s  többen  hadi 
pályán  szolgáltak. 

V.  P  á  1  Bihar  vármegye  fÖszolgabirája  volt.  Fiai  közül  Mihály 
1836-ban  első  alispánságig  vitte.   Gyermekei  és  unokái  a  táblázaton 


266 


Fráter. 


láthatók.  Ugyanaz  időben  Tamás  pénztárnok  1826 — 36-ig.  (Fiát  s 
unokáját  lásd  a  táblázaton).  Gusztáv  ra.  kir.  testőr,  később  Hessen- 
Homburg  huszár-főhadnagy.  Lováról  lebukván,  meghalt  1829-ben. 

Lajos  (V.  Pálnak  testvére)  a  múlt  század  végén  testőr ,  a  fran- 
czia  háborúban  mint  gyalog  kapitány  esett  el.  Másik  testvére 

Gáspár  Bihar  megyének  sok  éven  át  főpénztárnoka. 

Elek  szintén  Bihar  vármegye  szolgabirája. 

II.  József  előbb  szolgabíró ,  utóbb  táblabíró ,  nejétől  Nemiró 
Annától  fiai  közül  Albert  alszolgabiró  ,  és  József  esküdt  1837-ben 
Bihar  megyében. 

Most  nézzük  az  I.  Zsigmond  ágát ,  mely  mig  ama  két  előbbi 
református ,  emez  kath.  vallású.  Ez  ágnak  hazája  Erdély.  A  családfa 
igy  áll : 

IV.  tábla. 


I.  Zsigmond     lásd  11.  tálián. 
1703. 


II.  Zsigmond 
Erdélyi  ág. 


Hí.  László 

Bihari  ág. 

,-  ■        — 


I.  Antal 
(Rátony  Kata) 


Anna  Teréz 

(Keresztesy)     (Vmkler) 


IV.  László 
(Gázsy  Anna) 


Imre 
f  1758. 


II.  Antal 

Belső- Szolnok  r. 

alispán. 

1794.  f  1806. 

( Jábroczky  Mária) 


III.  Zsigmond  V.  László 

(Szent-Iványi  N)     (Drescher  Anna) 


Lajos     Stanczi 
t 


Farkas 

szül.  1796. 

(Ajtay  Anna) 

Krisztina 
(Vér  Miklós) 


Anna         'Krisztina. 
(Osd.  Vaa      (Dániel 
Antal)  István) 


Ignácz       Teréz 
■f-  (Szar  vádi 

Tál) 


Hí.  József 
(Lészkay  Anna) 


Alajos 

mének  vő 

Londonban. 


N.  N".       %lik!ó»     János     VI.  László 

inkler^    (Buday)    (Erős)        f        (Fráter 
cuywfr^  1  Jozefa) 

Krisztina  , —        1 

(Boer  Lajos)  Lajos       Victor        Márta     Teréz 

(Szlávy)     (Darvay) 


Miliály        Janka       Bertalan     Kálmán  N. 

testőr.     (Ambrus)  (Borbolané) 


Fratriesevies  —  Frecska.  267 

I.  Zsigmond  ága  ismét  kétfelé  sarjadzik  ,  az  egyik  Erdélyben 
marad,  főleg  Belső-Szolnok  vármegyében ,  hol  If .  Antal  azon  megyei 
alispán  volt  1794  ben.  Ennek  egyetlen  fiában  Farkasban  áll  jelen- 
leg ez  ág,  —  8  ugy  látszik  —  benne  íí-ágon  ki  fog  halni. 

III.  László  ágán  a  végnemzedék  közt  Mihály  testőr  1840-ig, 
s  csakhamar  azután  meghalt. 

Alajos  előbb  (1839.)  cs.  őrmester,  kórosan  hazajő.  1848-ban 
nemzetőri  kapitány,  1849-ben  a  forradalmiaknál  hon  véd -százados  az 
erdélyi  táborozásban.  Utóbb  menekült  Törökországon  keresztül  Ame- 
rikába, s  onnan  Londonba. 

A  Fráter  család  —  mint  a  táblázatokból  láthatjuk  —  a  három 
utóbbi  század  alatt  számtalan  nevezetesb  családdal  is  sógorosodva  há- 
rom fővonalon  sarjadzott  szét ,  és  Erdélyen  kivül ,  Bihar ,  Szabolcs, 
Szathmár,  Heves,  Pest,  Nógrád  vármegyékben  szétterjedve  él,  jelenleg 
legnagyobb  részben  birtokaikban  a  mezei  gazdászattal  foglalkozva. 

Fratrtcsevii-s  család.  Fratricsevics  Jakab  1792-ben  nyerte 
czimeres  nemes  levelét  ')• 

Czimere  négy  részre  osztott  paizs.  Az  első  és  negyedik  osztály 
kék  mezejében  egy  arany  nap  felé  repülő  fekete  egy  fejű  sas  látszik. 
A  második  és  harmadik  osztály  vörös  mezejében  hátulsó  lábain  álló 
oroszlán  támadó  helyzetben  áll ,  első  jobb  lábában  iró-toílat  tartva.  A 
paizs  fölötti  sisak  koronájából  két  (jobbról  arany-kék ,  balról  vörös* 
aranyszínű)  elefánt- orrmány  között,  melyekből  mindkét  oldalról  öt 
zöld  levél  nyúlik  ki ,  arany  oroszlán  emelkedik  ki ,  első  jobb  lábával 
kivont  kardot  tartva.  —  Foszladék  jobbról  arany-kék ,  balról  arany- 
vörös*). 

A  család,  hazája  Bács  Bodrog  vármegye ,  hol  Fratricsevich  Pál 
1838-ban  megyei  táblabíró.  Fratricsevich  Péter  1845-ben  alszolga- 
bíró  volt. 

frecska  család,  ősi  fészke  Nógrád  vármegyében  Esztergály 
helység,  hol  egyelőre  már  a  XVI.  század  végén  mint  az  azon  helységet 
biró  Balassa  család  jobbágyai  ismertetnek.  Az  érdeklett  megye  jegyző- 
könyvei szerint  ott  1603-ban  Freczka  György  Balassa  Zsigmond 
jobbágya,  1667-ben  másik  Frecska  György  Balassa  Lászlóné  job- 
bágya, 1672-ben  ismét  Frecska  György  Balassa  Bálint  alsó-eszter- 
gályi  jobbágya  és  a  helység  birája,  fordulnak  elő.    Ugyanez  időben 


*)  Collect.  Herald,  p. 

*)  Adami  Scuta  géotíl,  tom.  Hl. 


268  Frecska. 

éltek  Fr.  András,  és  idősb  9  ifjabb  Márton  szintén  Balassa  Bálint 
jobbágyai. 

Időjártával  e  család  —  valószínűleg  haszonbérlések  által  —  va- 
gyonosb  állapotra  jutva,  Frecska  András  magát  földesura  Balassa 
Ádám  által  a  jobbágyság  alul  fölmenteié ,  melyre  nézve  Frecssua  An- 
drásnak s  testvéreinek  Balassa  Ádám  600  forintban  egy  telket  irván 
be  *)  ,  őket  a  jobbágyság  alul  fölmenté, 'és  czimeres  nemes  ievél  nyer- 
hetése  által  a  kiváltságosak  sorába  lépésre  segité,  a  minthogy  nevezett 
Frecska  András,  Márton  és  Tamás  testvéreivel  és  utódaikkai 
együtt  I.  Leopold  király  által  1702-ki  mart.  10  én  Bécsben  kelt  armalis 
levél  által  megnemesitettek ,  s  nemes  levelük  azon  évi  június  19  én 
Nógrád  megyei  Losouczon  tartott  közgyűlésében  ki  is  hirdettetett  a). 

A  három  testvér  közül  egyiknek  Mártonnak  ivadékát  a  követ- 
kező nemzékrend  mutatja  fel : 


Frecska  N. 

1  ■ 

András 
1702.  ns. 

Márton 

1702-ben 

nemesség  köz-szerző. 

Tamás 
1702.  ns. 

r                 '  -■                     '  • 
1  János 

11  ■'■ ■  -'  ~  —  1 

II.  János 

1770. 

1 
Márton 

I.  Pál 

III.  János 
1792. 

■  1 
György 

1 
II.  Pál 

Miskolezra 

költoz. 

1                                       i 

Sámuel 

Loaonozon 

evang.  lelkész 

1832. 

Miklós 
1833. 

1"  ■  ~"" ■'                1 
Antal 

III.  János  1792-ki  február  22-én,  —  Miklós,  ki  atyjával 
II.  Pállal  együtt  Borsod  megyébe  költözött  1833  ki  május  l-jén  ;  — 
Sámuel  a  losonczi  evang.  lelkész  fiával  együtt  1832-ki  febr.  3lén  3) 
vettek  ki  Nógrád  vármegyétől  nemességökről  bizonyítványt. 


')  1705  ki  június  2-án  fizették  le  Frecska  András  és  testvér  atyafiai  a  600 
forint  maaumissionalis  összeget  Balassa  Ádámnak  ,  mint  ennek  e  napon  Alsó- 
fisztergályban  kelt  nyugtatványa  mutatja.  Lásd  Megyei  Jegyzőkönyv  1705-ki 
pag.  63.  a  június  10-ki  gyűlésben.  —  Mint  tudom  :  1852-ben  Balassa  Ádám  utóda 
az  érintett  telek  visszaváltására  törvényes  lépéseket  tett. 

')  Nógrád  várm.  Protocol.  anni  1702. 

*)  Jegyzőkönyv  621.  szám  alatt. 


Frendi  —  Frenyo.  S«© 

Frecska  Márton  és  Imre  pedig,  mint  az  egész  Frecska  család 
választott  esküdt  hadnagyai  a  czimeres  nemes  levelet  1831-ki  novemb. 
16-án  *)  Nógrád  megye  előtt  újra  kihirdettették. 

Czimcrök  :  a  paizs  kék  mezejében  zöld  téren  felágaskodó  szarvas ; 
a  paizs  fölötti  sisak  koronájából  medve  emelkedik  föl ,  első  jobb  lábá- 
ban piros  szőlőfürtöt ,  a  bal  lábával  három  búza-kalászt  tartva,  Foszla- 
dék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Frendi  család.  1741 -ki  october  28-án  kapta  czimeres  levelét 
Frendi  György  Cornél.  Czimere :  a  paizs  kék  mezejében  zöld 
téren  két  szarvas-szarv  között  hattyú  áll,  csőrében  arany  horgonyt 
tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szintén  szarvas-szarvak  kötött 
a  hattyú  nyaka  emelkedik  ki ,  csőrében  a  leirt  arany  horgonynyal.  — 
Foszladék  jobbról  arany-kék  ,  balról  ezüst-kék  3). 

Frendi  család.  (Königshuldeni).  Erdélyi  szász  család  — 
A  czimeres  nemes  levelet  Mária  Terézia  király-asszonytól  kapták 
1758-ban4). 

Tagjai  többnyire  kamarai  hivatalt  viseltek.  Frendi  Ferencz 
a  zalatnai  bányai  törvényszék  tanácsosa,  egyszersmind  mérnök  1792  — 
181  d-ben;  és  ez  (vagy  már  másik  Ferencz)  még  1847-ben  is  e  hi- 
vatalban áll. 

D  i  e  n  e  s  a  parajdi  só-aknáknál  tiszt  1847-ben. 

János  a  topánfalvi  arany  bányáknál  tiszt  1847-ben. 

Móricz  a  zalathnai  só-aknai  hivatalnál  irnok  1847-ben. 

Czimerök :  a  paizs  kék  mezejében  egy  viz-szintesen  átvonuló  ezüst 
csikolaton  vörös  sün- disznó.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  két  fekete 
sas-szárny  között  arany  fejezetű  fehér  oszlop ,  és  azon  arany  korona. 
Foszladék  jobbról  ezüst-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Frenyo  család.  (Kövi).  Gömör  megyei  nemes  család.  Czi- 
mere a  paizs  kék  mezejében  zöld  téren  ágaskodó  egyszarvú ;  a  paizs 
fölötti  sisak  koronáján  férfi-kar  könyököl ,  kivont  kardot  tartva.  Fosz- 
ladék jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörö3. 

Frenyo  Rafael  Gömör  megyének  1839-ben  esküdtje,  1842-ben 
szolgabi  rája  volt. 

Frenyo  Sámuel  Nógrád  megyei  B.-Gyarmaton  ügyvéd  volt. 
Meghalt  1842.  táján.  Csak  leányai  maradtak. 


*)  Jegyzőkönyv  1588.  szám  alatt. 
*)  Collect.  Herald.  Nro  167. 
•)  Adami  Scuta  Gentii.  111. 
*)  Ugyanott. 


«0 


Frey  -  Fridii. 


Frenyo  Ferdinánd  Nógrád  megyei  nagy-sztraczini  születés. 
Iskoláit  a  kül-egyetemeken  járta.  1843-ban  evang.  lelkészszé  lŐn  '). 

Frey  család.  (Schönsteini).  Eredetileg  német  osalád.  1791- 
ben  FreyFerencz  czimeres  levelet  nyert. 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs.  Az  első  és  negyedik  osztály  fe- 
kete mezejében  hármas  rézsútosan  lefelé  nyúló  ezüst  osikolat  fölött 
fehér  egyszarvú  emelkedik  ki  félig.  A  második  és  harmadik  arany  me- 
zőben három  párducz-fej  (kettő  fölül ,  egy  alább)  látható  A  paizs  fö- 
lött két  koronás  sisak  áll,  a  jobboldaliból  egyszarvú ,  a  baloldaliból  egy 
szerecsen  emelkedik  ki ,  felemelt  jobbjában  párducz  fejet  tartva.  Fosz- 
ladék  jobbról  ezüst-fekete ,  balról  arany-kék. 

Frejeatfels  család.  Freyenfels  Jáooá- Kristóf  az  1715-ki 
országgyűlésen  honfíusittatott  ")• 

Fridii  család.  Sáros  vármegyei  ősrégi  család,  mely  a  gagyi 
Báthory,  Berthoty,  Hedry,  Sírok  a  y  stb.  családdal  az  Aba 
nemzetségből  (genusa  egy  törzstől  az  1330-ban  élt  Pétertől  Szaláncz 
vár  urától  ered.  (Lásd  e  munka  I.  köt.  232.  /) 

Leszármazása  következő  3) : 

I.  Péter 
comes. 


II.  Péter  1330. 

Szaláncz  vár  ura. 


Miklós  György  I.  János  III.  Péter  I.  Mihály 

gágyi  Bátnori&k         Sirokai         Frichi  család      Hedry  oealád    Berthotiak  őse. 
őse.  család  torxse.  törzse.  törzse. 


Jakab 


István  1403 

(Lovagfalvai  Kata) 


János 


Márton 
István 


János 

1570. 

i — „  .   "  "    , — i 
Zsigmond 


Bertalan 
de  Frych. 

.  ,  A. _ 

Mihály 


Bariuá 
f!403. 


Bertalan 

t 


')  Haan :  Jena  Hungarica  166. 

*)  1715-ki  135.  törv.  «. 

*)  Wagner  Tabelláé  genealog.  Msa. 


Frleske.  Z?l 

II.  Péter  Szalánczot  1330-ban  elcserélvén  Drugeth  Villerm  sze- 
pesi főispánnal ,  Sáros  megyében  kapta  többi  közt  Hedr^chfalva, 
Ferich  (Frich.),  Pertolalt  (Bertót)  és  S i r o k a  helységet *) ; 
atyjok  halála  után  hat  fia  elosztozván  ,  és  mindenik  a  nyert  birtoktól 
neveztetvén,  külön-külön  családot  alapítanak.  János  Sáros  megyei 
F  r  i  c  s  helységet  nyervén,  törzse  lőn  a  Frichi  családnak. 

Frichi  (de  Frych)  I.  J  á  n  o  s  mester  1343-ban  Sáros  vármegye 
alispánja ,  és  négy  szolgabirája  bizonyítványa  szerint  tanúságot  tett, 
hogy  Madaras  Miklós  soha  szolgája  nem  volt a). 

Frichi  Barius  és  István  Duraccio  Károly  fiát  Lászlót  mint 
trónkövetelőt  pártolván ,  ezért  mint  felségsértőktől  Zsigmond  király 
Frich  helységet  elkoboztatván,  azt  Sárosi  Kelemennek  és  Hedri  Ger- 
gelynek adomány ozá  1403-ban  3). 

Fricsko  család.  (Fürstenmühli).  Idegen  eredetű  család, 
melyből  Ferencz  Xav.  1792-ben  czimerea  levelet  nyer.  (íratott 
Friczka-nak  is,  és  a  selmeczi  bányai  kamaránál  1787-ben  pénz- 
tárnok volt). 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs.  Az  első  osztály  kék  mezejében 
hátulsó  lábaira  állva  arany  oroszlán  támadó  helyzetben  ;  a  második  és 
harmadik  fekete  mezőben  jobbról  balra  rézsútosan  három  csikolat  lát- 
ható ;  a  negyedik  vörös  mezőben  hátulsó  lábain  álló  ezüst  oroszlán  ki- 
vont karddal.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  két  fekete  kiterjesztett 
szárny  között,  melyeken  három-három  arany  csikolat  látszik,  pánczélos 
kar  kivont  kardot  tart,  Foszladék  jobbról  arany-íekete ,  balról  ezüst- 
vörös *). 

A  család  tagjai  többnyire  a  kamaránál ,  főleg  a  bányászati  osz- 
tálynál álltak  hivatalban. 

Fürstenmühli  Fricsko  József  a  szómolnoki  kamarai 
igazgatóságnál  titkár  187Ö-ben. 

Mihály  előbb  (1810.)  Szomolnokon  tiszt,  utóbb  a  Bánságban 
az  oraviczai  kamarai  igazgatóság  ülnöke  1820 — 1825-ben.  —  1821-ki 
június  8-án  kap  Hont  megyétől  nemesi  bizonyítványt ,  melyet  Krassó 
vármegyében  1825-ki  apríl  20  án  hirdettetett  ki. 

Károly  a  temesi  kamarai  igazgatóságnál  hivatalnok  1815  — 
1825-ben.  —  Lajos  a  selmeczi  bányai  kamaránál  számtiszt  1844-ben. 


*)  Wagner  Dipl.  Sáros  p.  331.  az  oklevél. 
*)  Fejér  Cod.  Diplom.  íom.  IX.  vol.  I.  p.  191. 
*)  Wagner  Dipl.  Sáros  p  352.  ax  oklevél. 
*)  Adami  Scuia  gentil.  tora.  III. 


m 


Friíjeceky. 


Frideczky  család.  Nógrád  s  Nyitra  stb.  vármegyében  bir- 
tokos nemes  család.    A  czimeres   nemes   levelet  I.  Leopold  királytól 

1694-ki  aug.  (21-én  nyerte  Frideczky  János  és 
ennek  testvérei  és  rokonai  Frideczky  Gr  y  € i  r  g  y , 
András,  másik  János  ós  Miklós,  és  Mik- 
lósnak fia  István. 

A  család  czimere  itt  láthatólag  a  paizs  kék 
mezejében  zöld  téren  álló  galamb,  kiterjesztett 
szárnyakkal ,  csőrében  egy  piros  rózsát  tartva ; 
fölötte  három  ezüst  csillag  ragyog.  A  paizs  fölötti 
sisak  koronáján  két  kiterjesztett  sas-szárny  között 
férfi-kar  könyököl,  szintén  rózsát  tartva.  Foszladék 
innen  arany-kék,  onnan  ezüst- vörös. 
A  család  egyik  ágának  a  nemesség  egyik  köz-szerzőjétől  M  i  k- 
1  ó  s  t  ó  1  napjainkig  következőleg  sarjadzott  le  : 


Bora 
(Bory  Mia.) 


Auna 

(Tassy 

Becz  N.) 


Frideczky  Miklós 
1694. 


I.  István 
(Borsiezky  Mária) 


Tádé 
Nógrád  v.  t.-biró 

1755. 
(Tarnóczy  Bora) 


Teréz 

(Jeszenszky 

Mihály) 


Rozália 
(1.  Hügyei  Farkas. 
2.  Szily  József 
seplenivir) 


Károly  Anna  Bora  II,  István 

(Sembery)     (Diószeghy     (Pogány  Ján.)        (Tiszi 

Józsefj  Magdolna) 


Francziska         Mária 
tLendvay      (Paczolay) 
János) 


József 

szül.  1780.  dec.  10. 

f  1851.  jnl.  21. 

(Géozy  Teréz 

szül.  1794  dec.  10. 

t  1856.  dec.  10. 

Lajos 

szül.  1817.  april  23. 

Nógrád  v.  főjegyző. 

Lak   Tereskén 


Jozefa,  f  Antal 

(Kasza  Antal)  f 


Miklósnak  fia  1. 1  s  t  v  á  n  neje  Borsiczky  Mária  után  sárfenéki 
Karaper  jogon  örökli  Nógrád  megyei  egész  Tereske  helységet ,  és  igy 
(erjedt  be  Nógrád  megyébe  a  család.  Unokája  Tádé  (1765-ben)  me- 
gyéje kitűnőbb  táblabiráinak  egyike  volt. 


Fridrich  -  Fr lehelsz 


273 


A  végső  izén  álló  Lajos  kora  ifjúságában  a  megyei  hivatalos 
pályára  lépett;  Nógrád  megyének  1838-ban  másod  al- ,  184í-ben  első 
al-,  1845-ben  pedig  fő-jegyzője  lön  egész  1848-ig;  ekkor  azon  megye 
egyik  nemzet-gyűlési  képviselője;  1849-ben  pedig  a  forradalmi  fel- 
dunai hadseregnél  kormány-biztos.  Jelenleg  tereskei  birtokán  nőt- 
lenül él,  s  igy  ágazata  benne  kihalásnak  néz  elé. 

A  esalád  másik  ága  Nyitra  megyében  él ,  hol  annak  egyik  tagja 
Timót  azon  megyének  1844— 1847-ben  alszolgabirája  volt. 

A  család  az  egyházi  pályán  is  több  egyént  mutatá  fel.  A  nemes- 
ség-szerzők közül  egyik  János  1688-ban  nyitrai  káptalani  kanonok, 
és  trencséni  főesperes. 

Ferencz  1810—1 820-ban  székesfejérvári  Őrkanonok ,  és  mo- 
gyoródi apát  volt. 

József  1810  -  1820-ban  a  pozsonyi  kerületben  al-tartományi 
biztos  volt. 

Fridrich  család.  Fridrich  János  százados  kapitány, 
1764-ben  Mária  Terézia  király-asszony  által  nemesi tte tett  meg. 

Czimere  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs.  A  jobboldali  osztály 
arany  mezejében  egy  fehér  márvány-oszlop  áll,  fölötte  félhold  ragyog. 
A  baloldali  osztály  kék  mezejében  viz-szintesen  két  ezüst  csikolat  lát- 
szik. A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  két  elefánt-orr mány  között 
(melyek  egyike  félig  ezüst,  félig  kék ;  a  másik  félig  vörös ,  félig  ezüst) 
egy  pánczélos  kar  könyököl ,  kivont  kar- 
dot tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös. 
balról  ezüst  kék  *). 

Fridrich  Miklós  ügyvéd  1841  ben  *), 
Fridrich  Miklós  magyar  huszár  kapi- 
tány ,  és  Károly  ugyanazon  ezrcdbeli 
főhadnagy  1842-ben  legfelsőbb  engedély 
mellett  nevöket  B  é  k  e  f  f  y-re  változ- 
taták  3). 

Friebeisfc  család.  (Rajkai). 
Friebcisz  János  és  általa  fiai  János  és  Ist- 
ván és  utódai  III.  Ferdinánd  királytól 
Pozsony  várában  1655-ki  jun.  24  én  kelt 

Friebeisz  ca.  czimere. 


')  Collect.  Herald,  és  Adami  Scuta  geniiL  III. 
*)  1841-ki  Pesti  Hírlap  43.  szám.       . 
•)  1842-ki  Festi  Hírlap  153.  szám. 


18 


274 


Friebef  ss . 


czimeres  nemes  levélben  nemesitettek  meg ,  és  ez  oklevél  Pozsony  vár- 
megyének azon  évi  nov.  18-án  tartott  közgyűlésen  kihirdettetett  '). 

A  család  czimere  itt  láthatólag  a  paizs  kék  mezejében  zöld  tér 
fölött  hátulsó  lábaikon  szemközt  álló  két  oroszlán  egy  pallóst  tartva, 
melyen  borostyán-koszorú  zöldéi.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából 
oroszlán  emelkedik  ki ,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva.  Foszla- 
dék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös.  (A  czimeratulsó  lapon  van). 

A  nemesség-szerzőtől  kezdve  a  családfa  jelenkorig  igy  alakult: 

I.  tábla. 

János 

1655-ben  kap 

czimeres  levele* 


I.  István 

1655. 


II.  János 
1655. 


Mihály 

czim.  püspök. 

Eszterg   u. -prépost. 

t  1748 


II.  István 


I.  Ferencz 

Pest  v.  főbiztos. 

i " 7-1 

Lásd  II.  táblán. 


Lásd  III.  táblán. 


III.  István 
boldogcsévi 

plébános. 


I.  József 

somorjái 

város-biró. 


III.  János 
Ptst  v.  sz.-biró. 


IV.  Ferencz 
kamer.  tiszt 

Aradban 
1810-1825. 


Ignácz 

L.-Bruckban 

kereskedő. 


Ignácz      János 


János         Sándor       ignácz  II.  Antal 

■z.-somlyói  palásti       Pest  v.  sz.-biró. 

só-tUzt  1815.  plébános. 


III.  Ferencz 
Pest  v.  esküdt. 

1  ^  11  - 

Károly 


V.  István 


VII.  István       Mihály      Antal 


Imre 

Esztergám  v. 

főjegyző,  kÖAr. 

váltó  fellí'TV.-sz. 

nyűg.  ülnök. 
(Miekey  Zsófia) 


Karolina  Alojzia 

(Vaítay  N.)     (Gunda  N.) 


Jozefa  Juha 

(1.  Sebestyén  Józs.     (Póos  János) 
2.  Setéth  József. 
3  Horváth  Geiza; 


Paulina 


Mária 


(Gunda  Fer.)       (Andrássy  Férd.) 


'j   Az  előttem  feküdt  eredeti  arinalis  szerint. 


Frlebelsss.  273 

A  czimerlevelet  szerző  I.  Jánosnak   két  fia  I.   István  és 

II.  János  által  a  család  két   vonalra  oszlott,  II.  János  vonalát  a 

III.  táblán  látandjuk. 

I.  Istvánnak  három  fia  által  e  vonal  ismét  két  ágra  szakadt. 
II.  István  ágát  itt  látjuk ,  I.  Ferenc?  ivadéka  pedig  a  II.  táblán  lesz 
látható. 

Mihály  (I.  Istvánnak  fia)  papi  pályára  lépvén,  előbb  lőcsei 
plébános,  1734-ben  esztergám!  kanonok,  1741-ben  káptalani  követ, 
végre  nagy-prépost  és  germanopolisi  (némethiaki)  czimzetes  püspök. 
Meghalt  1748-ban  ').  Végrendeletében  a  nagyszombati  apáczák  zár- 
dájának hatezer  forint  alapítványt  hagyományozott  családjából i ,  vagy 
ezek  nemlétében  idegen  két  leány-növendéknek  felneveltetésére. 

II.  Istvánnak  három  fia  volt :  III.  István  boldogesévi  plébános 
volt.  József  Somorján  a  város  főbírája .  kinek  két  fia  maradt :  1.  Fe- 
renc z  előbb  kir.  testőr .  később  Arad  megyében  kamarai  tiszt ;  Mé- 
nesen kasznár  1810 — 1815-ben,  utóbb  Pankotán  pénztárnok  1820  — 
1825  ben.  —  2.  Ignácz  alsó- ausztriai  L.-Bruckban  virágzó  keres- 
kedést nyitott,  mit  Ignácz  és  János  fiaira  hagyott  örökségül. 

II.  Istvánnak  harmadik  fia  III.  János  Pozsony  vármegyéből 
Pest  megyébe  költözött,  és  itt  a  megyénél  majd  félszázadig  szolgabirói 
hivatalt  viselt.  Hat  gyermeke  maradt:  1.  József  kamarai  só-hivatal- 
nok (ellenőr)  volt  Szilágy-Somlyón  1815-ben.  —  2  Sándor.  — 
3.  Ignácz  plébános  Paláston  —  4.  III.  F  e  r  e  n  c  z  Pest  megyének 
esküdtje  volt ;  fia  K  á  r  o  1  y.  -  5.  István,  kinek  fiai  István,  M  i- 
h  ál  y ,  Antal.  —  6.  II.  Antal  Pest  megyénél  előbb  aljegyző,  utóbb 
szolgabíró ,  mintegy  32  évig  hivataloskodott  2).  A  táblázaton  látható 
több  leány-gyermekein  kivül  élő  fia 

Imre  Esztergám  megyénél  mint  aljegyző  kezdé  hivatalos  pá- 
lyáját, utóbb  főügyvéd,  főjegyző  lőn,  az  1832/36-ki  és  183%0-ki  ország- 
gyűlésen conservativ  szellemű  követ,  1840-ben  az  akkor  felállított  első 
biróságú  pesti  váltó- törvényszékhez,  1846-ban  pedig  a  m.  kir.  fclváltó- 
törvényszékhez  ülnökül  neveztetett 3) ;  jelenleg  nyugalmazva  tinyei 
birtokáu  él.  Csak  leányai  vannak. 


*)  Memória  Basiiícae  Strigonien.  p.  167.  -  hol  azonban   F  r  i  v  a  i  s  z-nak 


van  írva 

2 


')  Fiával  Imrével  együtt  "Pozsony  megyétől  1832-ben  vettek  ki  ne- 
mesi bizonyítványt. 

*)  V.  Fe-dinaud  király  által  magyar  nyelven  kelt  ..rajkai"  előnévvel 
kiadott  Decretum  álfeL 

28* 


276 


Friebeisz. 


II.  István  testvérének  l.  Ferencznek  utódait  a  következő  nem- 
zékrend  tünteti  fel  : 

II.  tábla. 


I.  Ferencz     lásd  1.  táblán. 
Pest  v.  főbiztos. 


II.  József 

Békés  v. 

főjegyző  és 

követ  1751. 


I.  Antal 
fő- adószedő. 


Iguácz 

Püspökibea 

plébános  alesp. 


Anna  III  József  Rozina  N. 

(Setéth  N.)  Pest  v.  (Wohlleben    (Katona  Márton 

másod  alispán         Károly  alezredes) 

1820.  őrnagy) 

(Jung  Eiv.se) 


TV.  István 
szüL  1780.  f  1854. 
Pest  V.  fö-M-biró. 
(Kaprínay  Anna) 


Lajos 

cs.  fr.  kapit. 

(Somsich  Riza) 

i r^ -> 

Lajos 


Amália  t       Emilia       Károly  f  József  f 

(Bálás  fí  )     (Purgly        Arad  v.       cs.  kir.  kupit. 
János)      fö-sz-biró. 

(Somsich  Riza) 


VI.  István 
szül.  1S21.      ■ 
(Mészáros  Júlia) 


Rudolf 

szül.  1823. 

voit  cs  kir. 

járásbüó. 


Francziska 

szül.  1825. 

(Réty  Iguácz) 


V.  Ferencz 

szül.  1827. 

(Lef.  Horváth 

Berta) 

i —* 1 

István 

szül.  1858. 


Béla 
-j-1849. 


I.  Ferencz  Pest  vármegyébe  költözvén  ,  ezen  megyénél  mint  al- 
jegyző, főbiztos  szolgált.  Három  fia  maradt ,  úgymint:  II.  József, 
ki  Békés  vármegyének  főjegyzője,  és  1751-ben  országgyűlési  követe 
volt1);  magtalanul  múlt  ki. —  Ignácz  plébános  és  alespereg  volt 
Püspökiben  hosszú  évek  során. 

I.  Antal  Pest  megye  szolgabirája  és  fő  adószedője  volt.  Két  fia 
maradt :  III.  József  és  IV.  István. 

III.  József  Pest  megye  részéről  1797-ki  és  1800-ki  nemesi  föl* 
keléskor  zászló-tartóul,  al-  s  utóbb  fő-hadnagyul  volt  alkalmazva,  tx- 
után  fokonként  aljegyző,  főszolgabíró,  főjegyző,  és  1820-ki  május  8-án 
másod  alispánná  választatott.  Meghalt  június  9-én.  Nejétől  Jung  Er- 
zsébettől gyermekei  közül  Károly  Arad  vármegye  fő-úti  biztosa  fő- 
szolgabírói czinamel  1841-ben.  Magtalanul  múlván  ki,  Özvegyét  Sora- 


')  Lehoczky  Stemmat.  I. 


Friebeisz  271 

8  i  c  h  R  i  z  á  t  testvére  Lajos  a  32.  számú  m.  gyalog  ezredből  kilépett 
százados  vette  nőül.  Lakik  Kurticson.  —  II.  József  előbb  testőr, 
utóbb  lovassági  százados. 

IV.  István  született  1780-ban.  Pest  megyének  1803-ban  es- 
küdtje, 1829-ben  főbírája,  1841-ben  fő-adószedője  1845  ig,  midőn  le- 
köszönt *)•  Meghalt  1854-ki  april  2-án ,  kora  73-dik  évében.  Özvegye 
Kaprinay  Anna.    Elő  fiai : 

István  1848.  előtt  Pest  megye  esküdtje.  Utóbb  divatlap-szer- 
kesztő és  könyvkiadó  2)  volt. 

Rudolf  1845-ben  Pest  megye  alügyésze.  1848.  után  volt  cs.  k. 
jarasbiro. 

Ferencz  született  1827-ben.  Nejétől  lefkóczi  Horváth  Berta- 
tói fia  István  született  1858-ban. 

A  család  másik  vonala,  mely  a  nemesség-szerző  I.  Jánosnak  fiától 
II.  Jánostól  származik,  következőleg  terjedt  le ; 

III.  tábla. 

II.  János     lásd  1.  táblán. 
1655. 

Ádám  II.  Ferencz 

Baranya  v.  táblabíró, 

alispán. 


X  János  Klára. 

i  (Marich  Pál) 

r~— *-•       '    i 

János  Igoáex 


Anna  Rozina  Judit  Francziska 

(Salamon  András)     (Szelestey)     (Jeszenszky  György)      (Horváth) 

II.  János  Baranya  vármegyébe  származott,  egyik  fia  Ádám 
azon  megyének  alispánja  volt,  és  királyi  tanácsos,  kiről  Pécs  város 
szőlőhegyeinek  egyike  máig  „Friebeisz"  nevet  visel.  Gyermekei 
nem  maradtak. 

II.  Jánosnak  második  fia  II.  Ferencz  hires  ügyvéd,  s  tábla- 
bíró volt.  Leánya  Klára  szolgaegyházi  Marich  Pálné ,  nagyanyja 
Marich  Dávid  főispánnak,  kinek  egyetlen  leánya  Szőgyényné  lőn. 


*)  Testvérének  József  volt  alispánnak  fiaival  együtt  maga  és  fiai  ré- 
szére Pozsony  megyétől  1834-lt ;  június  l-jén  vett  ki  nemességéről  bizonyítvány t. 
2)  E  munka  1.  és  II.  kötetének  is  6  volt  (csupán  !).  kiadója. 


178  í*rleweis>,  -  Frimont. 

II  Fer  őznek  fia  J á u o s  nemzé  ismét  Jánost  és  Ignáczot; 
amannak  csak  a  táblázaton  látható  négy  leánya  maradt,  kik  közül 
Judittól  Jeszenszky  György  Tolna  megyei  főszolgabíró  nejétől  egy 
marquisnő,  és  Jusztina  Dőry  Karoly  kir.  tanácsosné  származik. 

Frleweísz  csaiád.  Tótországi  család  ;  közülök  F  r  i  e  w  e  i  s  z 
Fe  re  n  ez  1760-ban  VerŐcze  várnv  gye  alispánja  volt  f). 

Frigy  család.  II  Lcopold  királytól  kapta  Frigy  György 
1791-ben  cziiioere3  levelét. 

Czimere  négyfelé  osztott  paizs.  Az  első  és  negyedik  osztály  fe- 
kete mezejében  jobbról  balra  rézsútosan  arany  esikolat  látszik ,  fölötte 
s  alatta  arany  csillag  ragyog.  A  második  és  harmadik  osztály  vörös 
mezejében  hármas  zöld  haimon  ezüst  egyszarvú  áll.  A  paizs  alyjáról 
fölfelé  gúla  alakban  kék  mezőben  arany  búza- kéve  látszik.  A  paizs  fö- 
lötti sisak  koronájából  két  fekete  sas-szárny  között  kék  magyar  ruhás 
kalpagos  vitéz  nyúlik  ki ,  felemelt  jobbjában  buzogányt  tartva.  Foszla- 
dék  jobbról  arany-fekete,  balról  ezüst  vörös  l). 

Frimont  család.  (Gróf,  palotai)  Eredetét  Lotharingiából 
veszi,  honnan  a  múlt  század  közepén  rtemes  Frimont  Péter-Ferencz 
al-ezredes  Ausztriába  jött,  és  birodalmi  nemességre  emeltetett s). 

P1  r  i  m  o  n  t  Domokos  franczia  szolgálatban  őrnagy .  és  fene- 
strange-i  kormányzó  1766-ban  esett  el.  Nejétől  Horiot  de  Collancy 
Janka  Margittól  fia  János  Mária  született  1 750-1* i  január  3-án. 
Leopold  cs.  rend  nagykeresztese .  a  vas  korona  első  osztályú  lovagja, 
Mária  Terézia  katonai  rtniá  ,  és  a  Newsky  Sándor  orosz  császári,  és  sz. 
Wladimir  első  osztályú ,  —  a  franczia  királyi  Lajos-rend,  a  szard  ki- 
ráTyi  Annunciata ,  —  a  nagybritanniai  kir.  Bath-rend  ,  a  porosz  vörös 
sas  első  osztályú,  szicziliat  kir.  Ferdinand-rend,  — és  szent  Januar--rend, 
a  szicziliai  királyi  sz.  Gvórgy-rend,  a  bajor  rend  Miksa  József-rend 
nagykeresztes  vitéze;  cs.  kir.  vai.  belső  titkos  tanácsos,  lovassági  tá- 
bornok ,  egy  huszár-ezred  tulajdonosa ,  Velencze  és  Alsó-Olaszország 
vezénylő  parancsnoka,  majdaíőhadi  tanács  elnöke,  1808-ban  I.  Ferencz 
királytól  ausztriai  Láróságra  emeltetett  az  egész  csaíádihl  együtt. 
1809-ki  sept.  13-án  egybekelt  mitternbergi  Mitterpacher  Katalinnal. 


f)  Lehoczky  Stemraat.  I.  —  A  fbiebb  említett  Friebeisz  Mihály  esztergálni 
nagypiépoat  neve  is  legtöbb  helyen  igy  fordulván  elő  .  kérdés:  nem  e  családhoz 
tartozik-e  ? 

*)  Collect.  Herald   p  221. 

8)  Hiet.  herald.  Handbuch.  227.  —  Sehönfeld :  Adels-Schemat.  I.  144.  — 
Goth.  Geneal.  Tasche;:buch  der  grafl.  Hauser.  1835.   184.  —  1869.  282. 


Frischmann  —  Fristadszky.  279 

1821-ben  I.  Ferdinánd  Sziczilia  királyától  Nápolyban  antradocoi  her- 
ezeggé  neveztetett ;  I.  Ferencz  császár  és  magyar  király  által  pedig 
1828-ki  aug.  27-én  birodalmi  grófságra  emeltetett,  s  egyszersmind  ez 
alkalommal  Bihar  megyében  adományban  hat  helységet  nyert ,  ezek 
kőzött  Palotát ,  mely  Nagyváradtól  egy  órányira  fekszik.  Meghalt 
1831 -ki  dec.  26-án.  A  magyar  nemzethez,  melynek  nyelvét  tökéletesen 
beszélte,  különös  vonzalommal  viseltetett. 

Czimere  a  családnak  négyfelé  osztott  paizs ,  egy  közép  kisebb 
paizszsal,  melynek  zöld  mezejében  ezüst  sziklán  egy  arany  kakas  ál!, 
első  felemelt  lábával  egy  kivont  arany- markolatú  kardot  tartva,  fölötte 
mindkét  oldalról  arany  liliom  látszik.  Az  első  és  negyedik  osztály  vörös 
mezejében  ezüst  rovátkos  tornyot  mutat,  bezárt  kapuval.  A  második 
osztály  kék  mezejében  ezüst  egyszarvú  ágaskodik.  A  harmadik  osztály 
kék  mezejében  balra  rézsútosan  vonuló  három  ezüst  csikolat ,  melyek 
kettején  batszegü  csillag  ragyog.  A  paizst  telamonok  gyanánt  két 
oroszlán  tartja. 

A  család  nemzékrendi  táblázata  következő : 

Domokos 

franezia  őrnagy 

t  1766. 

(Horiot  de  Collancy  Janka  Margit) 


János- Mária  Tamás-Mária 

szül.  1759.  f  1831.  szül.  1767.  april  28. 

báró  1808.  gróf  1828.  i —• — £- 

ausztriai  lovas  tábora.  reter-tereuez 

(Mitterpacher  Kata)  «*»■  1798.  május  21. 


cs.  kir.  vadász-alezredes. 
Albert  Tueodora  Magyar  indigeua. 

szül.  1817.  april  11.  szül.  1812.  jan.  18.  (Gr.  Gyulay  Karói  ina) 

(Lónyay  Audrás 
cs.  kir.  kam.  és  kapit.) 

Frischmann  család.  FrischniannGyörgy  1 727-ben 
III.  Károly  királytól  kapta  czimeres  nemes  levelét. 

Czimere  viz-szintesen  kétfelé  osztott  paizs  ,  a  felső  kék  mezőben 
három  arany  csillag  ragyog ,  az  alsó  ezüst  mezőben  zöld  téren  vörös 
ruhás  kar  könyököl ,  három  szál  nefelejtset  tartva.  Ugyanez  alak  lát- 
szik a  paizs  fölötti  sisak:  koronáján  is.  Fo&zíadék  jobbról  arany-kék, 
balról  ezüst-vörös  *). 

Fristadszky  család.  Galgccz  vára  Freystadt  vagy  Fristadt- 
nak  is  neveztetett  a  XV.  században  ;  innen  a  vár  birtokosát  U  j  1  a  k  y 


•)  Collect  Herald.  Nro  332. 


280 


Frtvatdszky. 


M  i  k  1  ó  8 1  is  némelyek  *)  Fristadszky-nak  is  irták  ;  azonban  ez  igazi 
neve  sohasem  volt  a  családnak.  (Lásd  Ujlaky  család). 

Frlvald«zky  család.  (Frivaldi).  Trencsin  vármegyéből  vette 
eredetét,  ott  fekszik  F  r  i  v  a  1  d  helység  is,  melyről  előnevét  irja. 

Czimeres  levelét  1583-dik  évben  Rudolf  királytól  nyerte,  és 
később  1587-ben  adomány-levelet  is  kapott 2).  A  család  egy  része  meg- 
maradt Trencsin  vármegyében ,  és  ez  ágból  származott  F.  J  á  n  o  s ,  je- 
lenleg a  nemzeti  Múzeum  természeti  osztályának  egyik  őre. 

A  család  egyik  ága  Zemplín  vármegyébe  vette  lakását ,  és  ez  ág- 
ból S.  A.  Ujhelyen  született  1799-ben  Fr.  Imre,  előbb  a  nemzeti 
Múzeum  természeti  osztálya  őre,  jelenleg  1833 — 1838-tól  a  magyar 
Akadémia  rendes  tagja ;  a  fü veszet? ,  főleg  pedig  a  rovarászát!  tudo- 
mányokban hazánk  egyik  legkitűnőbb  tudósa  8). 

A  családfát  e  táblázatok  mutatják : 

I.  tábla. 


Frivaldszky  János 
1583- ban  czim.  ns. 


Tóbiás    Dániel      Boldizsár    Jeremiás      Mózses       György       Márton    János 


i    r 


-i    r 


. ,    ( '— — -,    i 1    i '• 1 

György      György      L.ll.tábl.      János      L.  lll.iábl.     András 


i "- — i 

János 


Ferenoz 

i " . 

Ferencz 


J 


János      György      András       Ferencz 

r 


János 


András 


András    János    Ferencz      Ádám     Gá6pár    István 


János      Ádám 


Antal 


János 


András      György 


— i   i n 1    i ; « 

Ferencz     János      Ferencé       András 


5)  Phil.  Callimachus  Sehwandtnernél  tom.  I.  p.  475. 

2)  A  családtól  nyert  adatok  szerint.  —  A  mnlt  század  végén  egy  —  zólyomi 
születésű  —  tudós  Frivaldszky  János  élt,  ki  1767-1781-ben  több  tu- 
dományos munkát  irt.  (Lásd  Horányi  Mem.  Hung.  tom.  I.)  de  kit  neve  Írásának 
különbözése  miatt  felvilágosító  adat  hiányában  e  családhoz  számitanom  nem  volt 
szabad. 

")  L.  Feremay  Danielik :  Magyar  írók  1. 148. 1. 


Frivaldszky. 


291 


Mint  e  táblázat  mutatja ,  a  nemesség-szerzÖ  Jánosnak  nyolcz  fia 
közül  négy  terjesztett  ágazatot ;  —  azonban  a  családot  jelenkorig  csak 
JeremiásésGyörgy  ágán  (a  II.  és  III.  táblán)  látjuk  lesarjadzani. 

Jeremiás  ága  itt  következik : 

II.  tábla. 


Jeremiás     ki  az  1.  táblán. 


M<5zae6 


Gáspár 


Ferencz 

*  - 


Illót     András 


Ferenoz    Zakariás 


András 


János 

r  '  "  *  ■     i 
János 


Simon 

■«■ 

Simon 


Dániel 
Dániel 


i —  *"  ■■    > 

Ferencz    János 


Ferencz    János    András 


láno-       AndrTT       W'Sy     ÁndrÁ* 


Ignácz     János      József 


János      Ferencz 


Mihály 


^w- 


János     György     József     Ferencz     Miklós    András 


Gáspár 


József 


Ferencz     József     Márton     Mihály 


Simon 


András 


Gáspár 


János 

_A___ 

János 


József 


János       Károly       Antal 

!  t 

i — * r~i 

József    János    Alajos 

f       Pesten       + 

múzeumi 

Ör. 


Ignácz    István 

t 

r 


János     József 


József    István 


István    Károly     Simon    János 


István        János      Zsigmond     Dániel     József 


István 


r— ————-" 7— — 1 

József      András      Vincze 


283 


Frona  —  Fronias. 


IIL  tábla. 


György 


Ferencz 


György 


János         András         István  György 

+  l. 


i ■ ' 1 

András     János     Ferencz 


János      György     István     Józbef    Ferencz 
Jánoa 


János      József     Sámuel 


József  János  Dániel        András     István     György 

József      János         Ai  Írás 


János 


András 


István  _ 


István 

t 


Imre 

szül.  1799. 
Pesten. 


György 
"»       t 


József 

t 


Matild 
(Putnoky) 


Szerafin 
(Battha  György) 


Anna 
(Bérczy  Károly) 


Paulina 


A  család  czimere :  a  vért  vörös  udvarában  zöld  tér  fölött  négy- 
szegű kövekből  kapu,  melyből  vas  korlátok  függnek  alá:  fölötte  sá- 
frány-szinü  ruhában  férfi-kar  könyököl ,  négy  buza-kaiászt  tartván.  A 
paizs  fölötti  sisak  koronájából  kinyúló  két  vörös  kiirt  között  a  leirt  kar 
a  búza-kalászokkai  látható.  Foszladék  mindkét  oldalról  sáfrány  (vagyÍ3 
sárga)  —  és  vörös  szinü. 

Frona  család.  Zemplin  megye  armalista  nemeseinek  sorába 
számíttatik  i). 

Fronius  család.  Erdélyben  szász  eredetű  magyar  nemes 
család ,  melyet  Fronius  Mátyás  Brassó  városa  királybirája.  és  a 
szász  nemzet  törvénycinek  codiíicatora ,  alapita  s  emelt  fel  *).  0  vitte 
keresztül  Báthori  István  erdélyi  fejedelem  s  lengyel  királynál  a  szászok 
alkotmánya  megerősítését.  Családjára  1583  ki  mart.  13  án  nemességet 
nyert 3). 


*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  112. 

2)  Benkó  Jos.  Transylvania  generális  I. 

3)  Röváry  L  Erdély  uev.  családai.  89. 


Horányi  Mem.  H.  1  735. 


Frommer. Szende.  283 

A  szász  nemzet  1784-ki  összeírásakor  tagjai  mint  brsssai  király- 
bírók, orvosok  és  katonák  említetnek. 

1794-ben  Fronius  Mihály  az  erdélyi  kanczcHártán  fogalmazó. 

Másik  Mihály  1794-ben  brassai  biró  ,  és  gubernialis  tanácsos. 

Gr y ö r g y-T ivadar  ugyanott  városi  szószolló ,  u+óbb  181 5-ben 
kapitány. 

Péter  a  kir.  kincstárnál  gyakornok  1794-ben,  tiszt  1815  ben 

Tivadar  181 5-ben  brassai  osztoztató. 

Frigyes  1815 — 1847-ben  Brassóban  posta- mester. 

Mihály  1847-ben  a  szebeni  evang.  egyház  vidék-inspectora  s 
al  -gondnok  a. 

Imre  ugyanaz  1847-ben  az  udvarhelyi  egyház-kerületben,  kü- 
lönben földbirtokos.  Egyetlen  leányát  Máriát  Tolnai  Gábor  vette 
nőül. 

Frigyes  1847-ben  a  medgyesi  széknél  írnok. 

Henrik  (ki  Froon  de  Froniusnak  iraíik)  1847-ben  az  erdélyi 
főhad  i  parancsnokságnál  főhadi- biztos,  és  előadó. 

János-György  nádosi  lelkész  1847-ben. 

S  i  m  o  n-A  l  b  e  1  i  u  s  szintén  Brassóban  a  városnál  1847-ben  al- 
kalmazásban. 

A  család  evang,  vallású.    . 

FruinmeivSzende  család.  (Keresztesi).  A  Frummer 
család  a  XVII.  század  közepe  táján  Németországból  szakadt  Magyar- 
országba. Első  megtelepedés)  helyük  Érsekújvár  volt,  innen  át- 
költözött egy  ága  Mosón  vármegyébe,  hol  Frummer  János  1732 — 
1733-ban  Mosón  megye  jegyzője  volt. 

A  másik  ág  Arad  és  Tenies  megyébe  tévé  át  lakását,  honnan 
Krassó  vármegyébe  fészkelek  magukat.  Érsekújvárt  született  az  első 
magyar  e  törzsből  Frummer  I.  Mihály1),  ki  e  család  magyar  ágá- 
nak alapitójává  lőn.  Meghalt  1 725  ben.  Nejéi ől  Farkas  Borbála- 
tól  született  fia  II.  Mihály  1716-ban  Érsekújvár  polgármestere  volt. 
Megh.  í773-ban.  Ennek  következő  kilencz  gyermeke  lett:  1.  III.  Mi- 
hály; —  2.  Elekf;  —  3.  I.  Jánosi  —  4.  I.  József  f;  — 
S.Fülöp;  —  6.  K  a  t  a  1  i  n  Zsanzsaffy  né ;  —  7.  A  n  n  a  Czompó  hű- 
tené ;  —  8.  Zsófia  Hadáryné ;  —  9.  I.  A  n  t  a  1.  —  Ezek  közül 

III.  Mihály  és  általa  fivérei  József,  János  és  István 
II.  József  császártól  adományban  nyeré  Krassó  megyei   Keresztes 


1)  Valószínűleg  e  Mihálynak  volt  fia  János  a  Mosón  megyei  jegyző. 


284 


Fruuimer-Ssend6. 


helységet.  Ez  adomány-levél  szerint  —  melynél  fogva  a  család  nemesi 
volta  1791-ben  Krassó  megyében  kihirdettetett;   a  család  ősi  czimere 

a  paizs  ezüst  mezejében  arany 
csillag,  a  paizs  fölötti  koronás 
sisakon  pedig  két  elefánt-orr- 
mány  volt  Az  érintett  ado- 
mány-levélnek I.  Ferencz  ki- 
rály által  1798-ki  nov.  23-án 
kelt  megerősítése  alkalmával 
az  előbbi  czimer  a  jelenlegire 
változta ttatott  és  bővítetett. 
E  czimer  —  mint  a  metsz- 
vény  mutatja  —  egy  fenálló 
hadi  paizs,  melynek  ezüst  ud- 
varában hármas  zöld  halmon 
hátsó  lábain  természetes  színű 
koronás  oroszlán  ,  kioltott  pi- 
ros nyelvvel ,  hátra  felkondoritott  farkkal  áll ,  első  jobb  lábával  kettős 
pátriárkái  arany  keresztet  tartva,  a  bal  lábát  pedig  támadásra  kinyújtva. 
A  paizs  jobboldali  felső  szegletében  egy  kisebb  négyszegű  tér  kék  me- 
zejében az  előbbi  czimerükbŐl  vett  arany  csillag  ragyog.  A  paizs  fölött 
két  koronás  sisak  áll ,  a  jobboldaliból  a  két  elefánt-orrmány ,  a  balból 
pedig  a  leirt  oroszlán  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  bal- 
ról ezüst-vörös  ,). 

A  család  leszármazása  következő  : 


J)  A  czimert  a:  érintett  keresztesi  Donatio  igyirja 
1  e :  „Ac  insuper  in  signum  uberioris  erga  ipsnm  exhibitae  gratiae  et  cleraentiae 
nostrae  aotiqua  arma  quoque,  seu  nobilitatis  insignia,  quibus  hacteuus  jam  usus 
est,  nt  pote  scutum  militare  erectuin  argenteum ,  referens  leonem  na  t  uraiéra  coro- 
natum  ,  divaricatis  posterioribus  pedibus  super  tricolli  viridi  basim  scuti  inter- 
occupante  ereetum  ,  ore  Inaníe  ,  lingva  rubicunda  ,  exerta ,  et  cauda  post  tergum 
sinuatim  elevata,  anteriorum  p'ídum  falcilis  sinistris  ad  raptum  protensis,  dextris 
crucem  patriarchalem  auream  tenentem ,  ciira  quadrante  rainori  honorario  cui 
•teila  sexangula  aurea  ex  digniate  priorura  suurura  armornra  ,  seu  nobilitarium 
Insigniura  desumpta,  inscripta  est.  Scuto  incumbit  etc."  Protoc.  in  Libro  Regio 
I.  Classio  sub  Nro  £9.  pag.  721. 


Frnmmer-Szende. 


285 


Frummer  T.  Mihály 

1 1725. 

(Farkas  Bora) 


II.  Mihály 

szül.  1716.  f  1773. 

Ersekujvárott  polgármester. 


III.  Mihály 

Temes  v. 

szolgabíró. 

f  1796. 
(Haasz  N.) 


Elek 

t 


I.  János 

t 


I.  József      Fülöp 
Arad  v. 
főpénzt.  1790. 
1 1806. 
(Geringer  N.) 


1.  Antal 
Temes  v. 
fő-ügyész. 


I.  Zsigmond 

Temes  v. 

főszolgabíró. 

(Veber  N.) 


Róza 

(Markovits 

József) 


ÁJHta 

(Bihios) 


István  + 

Titus 

a?..  1822. 


II.  József 

Krassó  V. 

alispán  1832.     i — 

-j-  1840.  Ottilia          Sándor 

(Sánka  Manczi)  (Gartner  N  )     f  1838. 

I 


II.  Antal 
Krassó  v.  főpénzt. 


Ida 
(Frummer 
Zsigmond) 


Victor 
sz  1856. 


II.  Zsigmond 
1839. 

•Szende. 
(Liszka  Fanni) 


II.  János      I.  László 
+ 1830.         Stende. 
(Oberhoffer 
Antónia) 


III.  Zsigmond 
(Frummer  Ida) 


Ilona 
szül.  1847. 


Janka 
szül.  1849. 


Gábor 
szül.  1852. 


II.  László 
szül.  1854. 


Fanni 
szül.  1856. 


Gabriella 

(Graeczenstein 

cs  k.  ndv.  k.  tan.) 


I.Béla 

szül  1823. 

Krassó  v.  főügyv. 

(Beé  Anna) 


Fanni  Luiza        Kálmán 

(Fábry  Adolf)    szül.  1830.     f  1848. 


II.  Béla  Erzse         IV.  Zsigmond  Ilma 

szül  1854.    szül.  1855.        szül.  1856.       szül.  1857. 


Mint  a  táblázat  mutatja ,  II.  Mihálynak  három  fia  által  a  család 
három  ágra  oszlott. 

III.  Mihály  1778-ban  Temes  vármegye  szolgabirája ,  fia 
I.  Zsigmond  ugyanazon  megye  főszolgabírója  volt. 

I.  Antal  Temes  megye  főügyésze  volt.  István  fiától  unokája 
Ti  tus. 

Fülöp  Arad  vármegye  főpénztárnoka  volt  1790-ben.  Három  fia 
ismét  három  ágra  terjeszté  a  családot.  Ezek  közül  II.  J  ó  z  s  e'f  Krassó 
vármegye  alispánja  volt  1832-ig.  Meghalt  1840-ben.  Sanka  Mag- 
dolnától fiai:  1.  II.  János  meghalt  1830-ban;  2.  I.  László,  ki 


288  Fuchs  —  Fog  £er. 

nevét  Szendé-re  változtatá,  Krassó  vármegyei  szolgabíró  1841-től 
1 849-ig  ;  és  3.  III.  Z  s  i  g  m  o  n  d. 

II.  Antal  Krassó  megyei  főpénztárnok  volt.  Sándor  fia  meg- 
halván, c^íik  leányai  élnek. 

lí.  Zsigmond  unoka-öcscsével  I.  Lászlóval  együtt  ma- 
gukra s  utódaikra  nézve  V.  Ferdinánd  király  engedelmével  a  Frum- 
mer  nevet  ,,Szende  '  névvel  átcserélték  ,  és  innen  a  család  két  részre 
oszlik:  Frummer-ekre  és  Szendékre,  minta  táblázaton  is  meg- 
jelelve van.  II.  Zs! -mondnak  gyermekei  közül  I.  Béla  Krassó  várme- 
gyének 1845  ben  aí- ,  utóbb  fó-ügyésze  a  forradalomig,  melyben  mint 
százados  veti  részt.  Gyermekeit  a  táblázat  mutatja.  Testvére  Kálmán 
szintén  forradalmi  huszár-hadnagy,  meghalt  Pozsonyban  1848-ban. 

Királyi  adományt  nyertek  a  már  érintetteken  kivül  még  I.  Jó- 
zsef Krassó  megyei  Zsuppa  helységre,  de  mag  néikül  halván  meg, 
az  ismét,  a  koronára  szállott. 

Fülöp  1803-ki  april  Íjén  királyi  adományt  nyert  e,  z  Ga- 
v  o  s  d  i  a  helységre  és  Zsena  két  harmadrészére  .  mit  e  család  j  ,'lenleg 
isbir;  ezenfelül  í.  B  é  1  a  bhja  Magura  helységet  Í3  ,  melyei,  atyja 
ií.  Zsigmond  magurai  (báró)  Augusztól  vasárolt  meg  1839-ben.  Ok- 
szerűbb és  könnyebb  gazdálkodás  tekintetéből  pedig  a  Szendék  g  o- 
vosdiai  és  magurai  földjeiken  két  külön  előjáróval  biró  magyar 
contractua  1  is  községet  :  Szendela  k-ot  és  F  ü  1  ö  p  h  á  z  a-t  tele- 
pitének. 

Ib'uehs  család.  Fuchs  T  J  d  a  1  r  i  k  II.  Ferdinánd  király 
által  Bécsben  1623-ki  július  15-én  kelt  czimeres  nemes  ievél  által  ne- 
mesi íetett  meg,  és  e  czimeres  levél  Sopron  vármegyében  még  azon 
évben  kihirdettetett  ')- 

Tán  e  családból  származott  Fuchs  Ferencz,  ki  1787-töl 
1804-ig  nyitni  püspök,  éa  ez  évtől  Eger  első  érseke  ^volt.  Meghalt 
1807-beu. 

Fuchs  család.  Lásd  F  u  x  család. 

Fugger  család.  Ámbár  jelenleg  nem  él  e  család  hazánkban, 
de  mert  egykor  a  XVI.  század  első  felében  hatalmas  tflzséri  szerepet 
játszott  e  ház  nálunk ,  és  a  kihalt  Thurzó  családdal  nemcsak  üzéri ,  de 
vérségcs  viszonyban  is  állott,  kell  hogy  róla  itt  is  említés  tétessék. 

Azok,  kik  hazánkban  szerepeltek :  Fugger  Jakab  és  Antal. 
II.  Ulászló  és  11.  Lajos  király  korában  a   királyi  bányák  haszonbérlői 


')  PoMouy  váruicgye  levéltárában  van  a/,  eredeti  a;  ir.aiia. 


VúU.  287 

voltak.  Á  gazdagságáról  világhíres  augsburgi  Fugger  házból  származ- 
tak,  melynek  első  törzse  Fugger  János  takács  és  vászon-kereskedő 
1370-ben  nyert  A.ugsburgban  polgári  szabadalom  levelet.  A  beszter- 
czei  bányai  királyi  rézbányákat  Fugger  Jakab  vette  ki  haszonbérbe 
a  vele  rokon  Thurzókkal  együtt.  A  lelkiismeretlen  kezelés  és  csalás 
gazdagodásukat  roppantai  előmozditá.  A  csalás  azonban  számos  évelt 
lefolyta  után  1524-ben  napvilágrajövén  ,  a  bányák  lefoglaltattak,  és  a 
bérlők  kárpótlás  fizetésre  ítéltettek;  sőt  az  1525-ki  országgyűlés  a 
F  u  g  g  e  r-eket  (kiket  a  nép  F  u  k  a  r  o  k-nak  nevezett)  az  országból 
kiűzetni  rendelé  J)  ;  s  ennek  folytán  jószágaik  is  elkoboztattak,  és  ügy- 
vivője fogságba  vettetett.  Azonban  a  minden  európai  fejedelmek  előtt 
tekintélyivel  bíró  Fugger  ház  hatalmas  pártfogókat  tudott  magának 
szerezni ,  kiknek  közbenjárásával  jószágai  megtéritését  és  kárpótlást 
követelt;  minél  fogva  a  királyi  bányák  haszonbérletét  tizenöt  évre, 
évenkinti  15  ezer  forintért  újra  megnyerte  ,  ötven  ezer  forintnak  elő- 
legezése mellett.  Ekkor  már  Jakab  meghalván,  e  szerződés  Fugger 
Antallal  köttetett '). 

A  Fugger  család  Magyarországban  többi  közt  birta  Pozsony 
megyei  Vöröskeő  várát  s  uradalmát,  mely  Thurzó  Elek  után  szállott  a 
báró  Fuggerekre;  —  PálfTy  Miklós  pedig  nőül  vévén  Fugger 
Máriát,  1583-ban  jelentékeny  Összegekért  vette  meg  azt  Fugger 
sógoraitól  3). 

A  F u g  g e  r-B abenhausen  család  jelenleg  is  él  herezegi  és 
grófi  ranggal,  és  lakhelye  A  u g s b u  r g ,  meg  Babenhausen. 

Wui ó  család.  (Felső-szendi  f)  Abauj  vármegye  nemes  csa- 
láda,  rokonságban  azon  megye  legkitűnőbb  családaival ,  és  egykor  bir- 
tokos azon  megyei  Felső-Szend  helységben  ,  honnan  előnevét  irja. 

Közülök  felső-szendi  Fúló  János  1630-ban  Lánczy  György- 
gyei *} ,  1634-ben  Szemere  Pállal  Abauj  vármegye  országgyűlési  kö- 
vete volt 5) 

Fúló  Magdolna  1 616-dik  táján  Szemere  Gergelynek  második 
neje  6). 


*)  1525-ki  4.  torv.  ez. 

')  Hatvani  Mihály :  Rajzok  a  m  toriénelemből.  70—71. 

•)  Tudományos  gyűjtemény.  1824.  II.  köt. 

*)  Lehoczky  Stemmat  I.  1*5. 

5)  Kaprinay  Mss.  A.  íom.  X.  43.  p.  129.  országgyűlési  naplójuk  van. 

8)  "Wagner  :  Tabulae  geneai.  íab.  33. 


288  Fnrda  —  Fflgh. 

Fúló  Miklósnak  Korláth  Katalintól  gyermekei  Miklós  és  Mátyás 
1657-ben  ').  > 

Jelenleg  Marmaros  és  Szabolcs  vármegyében  él  a  család. 

Vfirda  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  családainak 
egyike  *). 

Fuszek  család.  Czimere  víz-szintesen  kétfelé  osztott  paist, 
a  felső  osztály  vörös  mezőben  két  ezüst  csillagot  mutat ;  az  alsó  kék 
udvarban  arany  búza-kéve  áll.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  jobbról 
kék,  balról  vörös  kiterjesztett  sas-szárny  emelkedik  fel ,  köztök  a  paizs- 
beli  leirt  búza-kéve  látható.  Poszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról 
arany-kék  8). 

Futamotfi  család  Ugocsa  vármegye  nemes  családa ,  mely- 
ből 1693-ban  Futamoth  Zsigmond  esküdtje,  F.György  pedig 
1721 — 22-ben  esküdtje,  1723-ban  szolgabirája  volt  Ugocsa  várme- 
gyének a). 

A  család  többel  együtt  1750-ben  Péterfalvára  nádori  uj 
adományt  vitt.  E  század  elején  Veléte,  Nevetlen  falu  és  Batár 
helységben  közbirtokos  6). 

Fux  család.  Fux  Simon  1716-ban  III.  Károly  király  által 
nemesi  teteti  meg  °).  Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  tér  fölött 
álló  pánczélos  sisakos  vitéz ,  jobbjában  zászlót  tartva ,  melynek  vörös 
és  fehér  lobogó  lapján  öt  pacsirta  látszik  :  bal  kezével  az  oldalán  függő 
kard  arany  markolatát  tartja ;  —  a  vitéz  előtt  tojásdad  alakú  kis  paizs- 
ban  Magyarország  czimere  látszik.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  két 
bival-szarv  emelkedik  ki ,  a  jobboldali  félig  vörös ,  félig  arany  ,  a  bal- 
oldali félig  ezüst,  félig  kék,  közte  a  koronából  arany  grif  emelkedik  ki, 
első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva. 

Fiigli  család.  Fügh  György  III.  Károly  királytól  1727- 
ben  nyerte  czimeres  neme3  levelét  7). 

Czimere  —  mint  itt  a  metszvény  mutatja  —  a  paizs  vörös  meze- 
jében zöld  tér  fölött  a  paizs  jobb  oldala  felé  fordulva ,  bal  lábán  álló 
daru,  mely  felemelt  jobb  lábával  — >  mint  az  éberség  jelvénye  —  golyót 

*)  Múzeumi  kézirat  fol.  lat.  2340  sz.  a. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  112. 

•)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  III. 

4)  Szirmay  C  Ugocsa  p.  60. 

4)  Ugyanott  147.  171.  172. 

•)  Collect.  Herald.  Nro  489. 

^  Ugyanott  Nro  235. 


Füieí  —  Ffll«p. 


289 


tart  Ugyan  ily  daru  áll  a  paizs  fölötti  sisak 
koronáján  is.  Foszladck  mindkét  oldalról  ezüst- 
vörös ?). 

Fület  család.  (Fülei).  Erdély  családa, 
belőle  István  gubemialis  titkár  1847-ben. 

Füleky  család.  III.  Károly  király 
által  nemesitetett  meg  Füíeky  György  és 
Ferencz  1712-ben  *). 

Czimert  ilyent  kaptak  :  a  paizs  kék  meze- 
jében zöld  téren  egy  repülésre  készülő  febér 
galamb  áll ,  piros  csőrében  zöld  gallyat  tartva. 
A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  pánezélos  kar 
könyököl ,  kivont  kardot  villogtatva.  Fosziadék 
jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

F  ü  1  e  k  y  család  jelenleg  Szabolcs ,  Zem- 
plin  és  Ugocsa  megye  nemes  családai  közé  so- 
roztatik. Ez  utóbbi  vármegyében  egyike  azon 
családoknak ,  kik  Péterfalva  helységre 
1750-ben  nádori  uj  adomány-levelet  szereztek  3). 

Füleky  László  1760-ban  kamarai  titkár  és  tanácsos. 

Füleky  György  Zemplin  vármegye  alszolgabirája  1843-ban. 

Füleky  család.  Lásd  Csúcz  család. 

FÜlemény  Család.  E  család  már  valószinüleg  kihalt.  Nevét 
a  törvénykönyv  tartá  fel,  mely  szerint  Fülemény  Mihály  1618  — 
1622-ben  Zala  vármegye  szolga  bírája  volt 4). 

FÜlep  család.  F ülep  Bálás  I.  Leopold  királytól  1695-ben 
nyerte  czimeres  nemes  levelét,  mely  Bars  megyének  1695- ki  jan.  7- én 
Zsarnóczán  tartott  közgyűlésén  hirdettetett  ki.  Nevezett  Balásnak  fiai 
Sándor,  II.  Bálás  és  Ferencz  Nógrád  megyébe  költözvén,  ott  1734-ben 
produkáltak  &). 

Fiilgraff  család*  Fülgraff  János  az  1715-ki  országgyű- 
lésen a  135.  törv.  czikk  szerint  magyarországi  honfiusitást  nyert. 

Fülöp  család.  (Felső-Őri).  Találom  nevét  Filep,  Fülep 
es  Fülöp  alakban ,  legrégebben  bizonyosan  Filé  p-nek  Íratott.  — 


Fügh  és.  cziraere. 


*)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  III. 

s)  Collect.  Herald.  Nro  677. 

8)  Szirmay  C.  Zeraplia  noí.  top.  112.  —  C.  Ügocaa  p.  124. 

*)  1616-ü  49.  1622-ki  36.  törv.  ez. 

*)  Protoc.  C.  Neograd.  anni  Í734  Inveaiíg.  Nro  XX. 


19 


290  Föiöp  —  Fersíesnptisch. 

Egyike  azon  Vas  megyei  családoknak  ,  melyek  a  Felsö-Eftr  helységre 
Rudolf  királytól  1582-ben  kiadott  királyi  adomány-ievélbeo  megnevez- 
tetnek. És  itt  róla  már  F  í  1  e  p  név  alatt  szó  volt. 

Fülöp  család.  (Vadadi ,  iklandi).  Erdélyi  székely  család ; 
régenten  neve  Vadadi,  később  vadadi  Fülöp,  most  iklandi  Fülöp 
nevet  vettek  feí  *). 

Czimeres  levelét  Hieráti  Fülöp  György  válta  1574-ben ;  és  a 
1  i  t  e  r  a  t  i  név  utódait  is  —  mint  tehetségdús  törvénytudó  családot 
méltán  megillcté. 

Leszármazását  csak  a  múlt  század  közepétől  kezdve  hozhatjuk 
le ;  és  ez  igy  áll : 

Zsigmond 

1740. 
(Deák  Eva) 

fa.».—«    I  Hl     I      I       lA  I     »■!  t 


József 

ügyvéd  f  2820.  táján. 

(Manker  Julianna) 

r—  ' — * —  "  —  i 

Júlia  Jóss«f  Ágnes 

(Csipkés  BoJd  )  közügyek  al-igazg.  (Sóíalvi  József) 

(Dézsi  Kata) 


i  —  ...  — ___—_— , 

Kóza      Sándor        Kata        Albert    Kálmán    EHz   Smil    Luura    Karolina 
(Sikó  Miki.)  (Nagy  Samu) 

A  most  élők  közül  —  irja  KdVáry  —  József  a  királyi  táblánál 
közügyek  al-igazgatója  volt,  tanácsosi  ranggal.  Egyike  azon  láng- 
elméknek, kik  költőnek ,  írónak  voltak  születve  ,  s  e  helyett  a  perleke- 
dés kopár  terére  sodortattak. 

E  család  neve  íratván  Filé  p-nek  is,  már  néhány  tagjairól  e 
munka  IV.  köt.  174.  lapján  van  említés. 

Für  család.  Heves  és  Szabolcs  megyei  nemessége  sorában 
említtetik  Fényes  Geographiájában. 

Fürge  család.  Ugocsa  megyei  nemes  család.  E  század  elején 
Fürge  János  birtokos  Gödényházán  2). 

Füry  család.  Ugocsa  megyei  nemes  családnak  irja  Fényes 
Elek  Geographiájában. 

Fürftteiufrascfi  család.  Fürstempusch  Rüdigert  az 
1715-ki  135.  törvényczikk  fogadá  magyarország  honfiusitott  nemesei 
közé. 


*)  Kóváry  L.  Erdély  nev.  családai  90.  I.  után. 
*)  Szírraay  C.  Ugocsa  p.  151. 


Fttsy 


291 


F«»y  csatiad.  (Somosi  és  magyarádi).  15 1 8-ban  Fejér,  Somogy 
és  Zala  megyében  virágzott  régi  családnak  iratik  i). 

Ugyan  e  család  egykor  —  már  a  XIV.  században  —  Bars  me- 
gyében is  léteaett  Egyik  genealogus  írónknál  2)  e  családról  a  XVII. 
század  végéig  ily  családfát  találunk  : 

Tamás 

de  Füs 

(Bars  vármegyében) 


László  1343. 
de  Fü*. 

János  1380. 
d«  Fü*. 
(Nádasi  Klára 
Hont  várm.) 


Tamás 
neve*t.  Pogán  de  Fős. 


Füsi  Pogán  György 
(öaevegye  Dóra  1388.) 


László  de  FÜs 
( Szudaki  Bora 
Örv.  1413.) 


Anuá 
(Nádasi  László) 


László 

!456. 

(Anglia) 


Jáaos 
1409 


Eata 


János 
1456. 


Borbála  1465. 

Apagki  Pálné 

ki  utóbb  füsi  Apaghy. 


János  1492. 

Füsi  de  Somos. 

(1.  Soroossi  Margit  1511. 

2.  Csábrághi  Horváth  Zsófia) 

i « — 

a  2-tól  Dorottya  Zsófit 

1540. 
(Oroszi  Ferencz  Özvegye) 

i — -*—  ■     ■' — « 

Oroszi  máskép  Füsi  Klára. 

(i.  Gosztonyi  Miklós  1551. 

2.  Sámbokréti  György  né  1556.) 


György 

t  1488. 

Füsi  de  Apagh. 

i 'v— ! 

Ferencz 

1545. 
Füsi  de  Apagh. 


Magdolna 


Farkas  1572. 

Füsi  de  Apagh. 

(Lövey  Margit 

ki  utóbb  Csery  Andrásáé) 


János 


János 
(Apaghy  Anna) 


Kata 
(Rondákon  Ambrus) 


Erzse  1586. 


A  családfáról  látjuk,  mikép  eleintén  Bars  megyében  székelt,  és  a 
Hont  megyei  Nádasi  családdal  is  rokonosult :  I.  Jánosnak  neje  volt 
Nádasi  Klára,  leánya  pedig  Anna  Nádasi  Salamonnak  fiához  Lász- 
lóhoz ment  nőül. 


*)  Lehoczky  Steamtar  H.  p.  142. 
*)  Wagner  Mas  íom.LXX.  p  156. 


19* 


39  'i  Fflstös  -  Ffizeséry. 

A  családfa  mutatja ,  hogy  kétszer  is  fiúsítás  (praefectio)  útján 
íartá  fel  a  F  ü  s  y  nevet,  és  hogy  mikép  származott  az  apaghi  és  somosi 
Füsy  ágazat. 

Fuss  helység  ,  honnan  a  család  vezetéknevét ,  Bars  várraegyé- 
ben ,  és  Magyarád ,  honnan  egyik  elŐiievét  vévé,  Hont  vármegyében 
fekszik. 

Komárom  vármegyében  F  ü  s  y  J  á  n  o  s  és  M  á  r  t  o  n  .andrásházi 
pusztabeli  birtokukat  if.élőmester  előtt  1728-ban  Hajnal  Ádámnak  ad- 
ják el  J).  Ezek  valószínűleg  már  más  családbeiiek. 

Füstös  család.  Zemplin  vármegye  armalista  nemes  családai 
közé  soroztatik  2). 

Füzér  család.  Hajdan  Nógrád  megyében  E  c  s  e  g  várát 
birta ;  utolsó  leány-ivadéka  Borbála  kedveseinek  még  az  ekéből  is 
kifogatá  ökreit  s  oda  ajándékozá,  ezért  nevezé  a  nép  Ekebontó 
Borbálának  3). 

Fiizés-y  család.  Közülök  Fűzé  ry  Mihály  1631-ben  Fo- 
garasi  porkoláb  Erdélyben.  Kemény  szerint  hamis ,  gonoszlelkü  » 
nyelvű  ember  4). 

Ffizeséry  család.  (Füzeséri).  Zemplin  megye  egyik  régiebb 
csaláJa ,  mely  nevét  azon  megyei  Füzesér  helységtől  vette.  Miután  a 
XV.  század  elején  Zsigmond  király  alatt  Füzeséri  Istvánnak  fia  Péter 
Duraccio  Károly  pártján  állott ,  és  ez  által  Zsigmond  király  iránt  hűt- 
lenségbe esett ;,  nevezett  király  Füzesér  helységet  1403-ban  a  szé- 
kely eredetű  Tyvisi  János  fiának  János  deáknak  (ioanni  literato  filio 
Ioannis  de  Tyvis)  adományozá  5).  E  János  lőn  törzse  a  most  is  vi- 
rágzó Füzeséry  családnak  ,  mely  nevezett  helységnek  most  is  birtoká- 
ban van,  s  azonkívül  Zemplin  megyében  Gercsely,  Tussá,  Lasztonaér 
s  a  többi  helységében  is  birtokos  tí)  ,  valamint  Bereg  és  Szabolcs  stb. 
megyében  is  elterjedt. 

A  család  tagjai  legnagyobb  részt  megyeikben,  viseltei  hivata- 
lokat. 

Tudomásom  szerint  Füzeséry  Sándor  1787-ben  a  Tiszántúli  ke- 
rületi táblánál  kiadó. 


*)  Fénye/J :  Komárom  várm.  112.  1. 

a)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  112. 

s)  MocsAry  Antal :  Nógrád  várm.  Esmér. 

4)  Kemény  János  Önéletírása.  Szalay  L.  kiadása  112  1. 

')  Szirmay  C.  Zemplin  not.  hist.  21.  —  Not.  top.  376. 

•)  Szirmay  C  Zemphn  not.  top.  270.  272.  376. 


Fttse*gyarmatby  —  Fttay.  $G3 

Füzeséry  János  1835-ben  Zemplin  megye  fő-adószedője. 

F  Ágoston  1 835-ben  alszolgabiró,  1843-ban  főszolgabíró. 

F.  Dániel  szintén  1835  ben  al-,  1 843-ban  fő-szolgabiró ,  mind 
Zemplin  megyében. 

Bereg  vármegyében  Füzeséry  Gábor  1332-ben  másod  alispán 
és  követ, 

Másik  Gábor  Bereg  vármegye  aljegyzője  1845-ben. 

Fiizes-gyarraathy  család.  {Máskép  Együd).  Füzes- 
gyarmathy  máskép  Együd  János ,  és  általa  neje  Fekete  Ilona,  és 
fiók  István,  továbbá  nagybátyjai  Együd  István,  András  és 
Mihály  II.  Ferdinánd  királytól  Bécsben  1  C35-ki  mart.  22-én  kelt 
czimeres  nemes  levélben  nemesítettek  meg  3).  A  czimeres  levél  Nógrád 
megyében  1635-ki  sept.  17-én,  Zólyom  megyében  pedig  1650-ki  május 
5-én  hirdettetett  ki. 

Czimere  a  családnak  a  paizs  kék  mezejében  zöld  téren  álló  arany 
grif  kivont  karddal ,  ugyanaz  női  ki  a  paizs  fölötti  sisak  koronájából  is. 
Fo3ZÍadék  jobbról  arany-kék ,  balról  ezüst-vörös. 

A  család  jelenleg  Füzes-gyarraathy  néven  ismeretlen,  valószínűen 
ez  ág  kihalt.  Az  Együd  nevű  család  él ,  közülök  nagyon  elesve  Nó- 
grád megyében  is  lakozik. 

Fözesy  család.  (Füzesi).  Erdély  családa .  melyből  füzesi  Fü- 
zesy  Dániel  1 794-ben  Kolos  vármegye  ügyésze  volt. 

Ftizy  család.  (Bessenyei ,  csapói  f  karácsonfaivi).  Erdélyben 
az  erdélyi  fejedelmek  alatt  jőnek  elő  F ü z y  e k  ,  majd  bessenyei, 
majd  csapói  előnévvel.  Ezek  közül  ismeretes  Füzy  Borbála  a  ki- 
végzett Gyulay  Pálnak  neje ,  ezután  Jósika  István  kanczeliárnak ,  s 
végre  Sarmasági  Zsigmondnak  felesége.  Ugyanez  időben  élt  Füzy 
János3),  kinek  Baladfi  Magdolnától  gyermekei :  Erzsébet,  Ist- 
ván, Margit  és  Anna. 

„A  hagyomány  szerint  —  úgymond  Kőváry  —  ez  időben  három 
fitestvér  nótába  jött ,  s  hárman  háromfelé  szakadtak.  Egyik  ment  Ma- 
gyarhonba Sáros  megyébe ,  hol  most  is  élnek.  Á  másik  ment  Három- 
székre, s  ez  elpusztult.  A  harmadik  Udvarhely  szék  re,  és  ennek  lenné- 
nek maradéki  a  h  o  m  o  r  o  d-k  a  rácson  falvi  Füzye  k." 

A  h  o  m  o  r  o  d-k  arácsonfalvi  Füzyek  közül  J  á  n  os  Cf  1837,) 
kolosvári  unitár,  pap  és  tanár ,  testvére  Ferer.cz,  abrudbányai  pap. 


J)  Az  eredeti  c?.:meree  levél  JSog-ád  megye  levéltárában  van. 
*)  Kőváry  L.  Erdély  neveaetís  csaSádal  90.  lap. 


804  7«sy. 

Mindkettő  szép  férfi  és  jó  szónok,  beszédeik  sajtót  is  láttak.  Ferenczet 
Abrudbányán  fiaival :  Sándor  verespataki  pappal ,  Ferenczczel 
és  Mihály  bánya-tiszttel  1849- ki  május  10-én  a  nép  dühe  ölte  meg ; 
valamint  Ágnes  leányát  és  vejét  fóbiró  Nagy  Károlyt  is  kevés  napok 
múlva.  Életben  maradtak  még  fiai :  Sámuel  Abrudbánya  volt  fő- 
jegyzője s  országgyűlési  követe ,  D  i  e  n  e  s  erdőszetí  hivatalnok  ,  és 
József. 

Magyarországban  is  találunk  F  ü  z  y  ak  e  t  Abauj  és  Zemplin 
megyében.  Az  előbbiben  Füzy  Tamás  úti-biztos  1846-ban.  Az  utóbbi- 
ban F  e  r  e  n  o  z  esküdt  1843- ban. 

Sáros  megyében  Füzy  ígnácz  alszolgabiró  1838-ban.  Füzy 
Kristóf  esküdt ,  és  Füzy  V  i  n  c  z  e  al-adószedő  1 846-ban. 

Ftizy  család.  E  nemes  család  leginkább  Sopron  és  Vas  me- 
gyékben van  elterjedve.  Czimeres  nemes  levelüket  1622-ki  júliusban 
nyerték  egy  anyától  két  külön  atyának  gyermekei  (tehát  anyúl  test- 
vérek) Benedek  Márton ,  és  Füzy  Mátyás  és  János  az  oklevél 
szavai  szerint  az  azon  időkben  dühöngött  vallási  mozgalmakban  a  kath. 
vallás  érdekében  szerzett  hadi  érdemeikért *) ;  és  a  nemes  levél  1622- 
benVas,  1625*ben  pedig  Sopron  vármegyében  irirdettetett  ki. 

A  most  nevezettek  két  külön  család  törzseivé  lőnek ,  és  pedig 
Benedek  Márton  ,  kinek  utódai  később  Tolna  és  Fehér  megyékben 
nagyobb  részben  mint  urodalmi  tisztek  tűntek  fel, —  a  Benedek 
nevű  családot  alapitá,  —  Füzy  János  pedig  a  Füzy  családnak 
törzs-atyja  lön,  mint  alább  látandjuk. 

A  czimeres  nemes  levelet  szerzők  egyike  Füzy  Mátyás  való- 
színűleg magtalanul  elhalván,  testvérétől  Füzy  Jánostól  szárma- 
zik le  a  Dunántúl  több  megyébe  elterjedt  Füzyek  családa.  Ezen  J  á- 
nos  —  mint  tudható  —  Vas  megyében  Sz-Mártonban  a  Kemenes 
alatt  született ;  szülőit  a  vallásos  izgalmak  korában  elpusztított  egy- 
házi anyakönyvek  hiányában  már  tudni  nem  lehet.  1622-ben  a  meg- 
nemesitéskor  még  jóformán  gyermekkorú  lévén ,  e  kitüntetést  való»- 
szinüleg  néhai  atyja  és  idősb  bátyja  hadi  érdemeinek  köszönheté.  — 
Pápa  vidékérői  nemes  Horvát  Borbálát  vévén  nőül ,  ezzel  a  következő 
családfát  alkotá  : 


')  Családi  közlemény  szerint  az  egész. 


FÜ8V. 


2»5 


Ffizy  János 

1822.  nemes. 

(Horvát  Bora) 

ii    1 1         ii  A  in  ii 

István 

szül    1662. 

(GöudÖís  Erzse) 


György 
{Tobába  köiíöz) 


II    János 
azül  1715.  f  1771. 
(Kisfaludon  Sopron  •> 


) 


István 
(Tolnába  költÖz) 


Taf 


József 
Györgyén 


Kisfaludon 

f  1810. 

(Teveiyi  Magd.) 


György 

szül.  1787. 

f  1826. 


látván 

szül  1792. 

f  1832. 

(Csapó  Kata) 


Bora  • 

azül.  1783. 
(Zalka  Jáncsné) 


Mihály 

ss.  1~SD 

ti836. 


János  Bora  Jnlia        Teréz 

sz.  1807.     (Lendvay     (Máíay     (Cséry 

István;      József}     János) 


János    József 


Borbála 
(Koffer 

János) 


Erzse 

(Sorok 

Sándor) 


Júlia 

(Szaímási 

József) 


József    Mikály    János 
katona        *j*  f 

t 


Antal 
pap. 


Eata 
(Vattay 
László) 


Anna        Erzse 
(Megyeri     (Bedi 

Mihály)     MiUály) 


-^»»w*^^ 


László 

nnl  1785.  f  1843. 

Sopron  v,  éleim,  biztos. 

! 


Mária 

(Fekete  József) 

Kisfaludon. 


Magdolna     Lajos 
sz.  1811.    sz.  1814 
(Szabó      f  1850. 
Antal) 

r— A — i 

Irma 


László 
sz.  1816. 

ügyvéd 
Kapuvárt. 

(Fintér 
Fraaeziska) 


Antal 
sz.  1817. 
1 1818. 


Elek 

82    1819. 

Kis* 
faludon. 


Sándor 

sz  1820. 

j.  bírói 

segéd 

Pápán. 


Ödön 
«.  1847. 


Gyala 
sz.  1849c 


Láízló 

•x.  18fiö. 

t 


Irén 
az.  1853. 


Pái 
sz  1855. 


Károly 
sz.  1822. 

Lózsi 
jegyző. 
(Nagy 

Luiza) 

Giiella 


Vineze 

sz  1823. 

Babóti 

jegyző. 


A  családfái  törzsnek  I.  Jánosnak  fia  István  Kein.  Sz.-Mártonban 
született  1662-ben,  honnan  később  1695.  táján  Sopron  megyei  Kis- 
faludra költözött,  és  ott  1706-ban  nőül  vévén  nemes  Göndöts  Erzsé- 
betet, nejével  kapott ,  s  saját  vagyoaán  is  szerzett  birtokán  mezei  gaz- 
dálkodással foglalkozott.  Gyermekei  G-yörgyés  István  Tolna  me- 
gyei Szokoiyba  költöztek ;  a  harmadik  űu  II.  János  helyben  maradt 
1739-ben  megnősült,  1762-ben  nemes  levelét  &  nemeskéri  gyűlésen 
ismét  kihirdetieté,  Borkereskedésseii  szerencsés  üzletek  által  v&gycuá- 


2«6  F*ay. 

ban  gyarapodván ,   Öröklött,  birtokát  tetemesen  növelé  és  szaporitá.  — 
Meghalt  1771-ben.  Következő  öt  gyermeke  maradt: 

1)  Borbála  szül.  1783-ban,  Zalka  János  felesége  Bogyoszlón. 

2)  György  szül.  1787-ben;  meghalt  1825  ben.  Gyermekei: 
János,  József,  Borbála  Hoffer  Jánosné ,  E r z s e  Sorok  Sán- 
dorné ,  Julianna  Szalmási  Józsefné. 

3)  Mihály  született  1789-ben;  meghalt  1830-ban.  Gyermekei: 
Józ s e f  a  katonaságnál  halt  el;  János,  Mihály,  Antal  lelkész, 
Katalin  Vattay  Lászlóné ,  Anna  Megyeri  Mihályné  r  E  r  z  s  e  Bedi 
Míhálynő.  Mindnyájan  mezei  gazdaságukban. 

4)  Istvin  szül.  1792-ben.  Meghalt  1832-ben.  Nejétől  Chapó 
Katalintól  gyermekei :  J á u o s  szül.  1807-ben ;  —  Borbála  Lendvay 
Istvánné  Kisfaladon ;  —  Julianna  Mátay  Józsefné ;  —  Teréz 
Cséry  Jánosné  Pásztoriban. 

5)  József  tanulmányait  Vaczon  és  Egerben  végezvén,  kora 
ifjúságában  a  kereskedői  térre  lépett ,  T.-Györgyén  (Pest  megyében) 
só-  és  gabna-szállitá8sal  kereskedett ;  később  Kisfaludra  haza  költöz- 
vén, 1772-ben  a  messze  elágazott  Ádász  Tevelyi  családból  T.  Zsig- 
mondnak és  Palásti  Borbálának  leányát  Magdolnát  vévé  nőül.  Meghalt 
1810-ben.  Nevezett  nejétől  két  gyermeke  maradt :  Mária  férjezett 
Fekete  Józsefnő  Kisfaludon,  és  László  született  1785-ben.  Sopron- 
ban ,  Szombathelyen  és  Győrben  végezte  iskoláit.  1809-ben  részt  vett 
a  nemesi  fölkelésben  ,  1810-ben  megnősült ,  feleségül  vévén  Czírákról 
alsó-szopori  Nagy  János  Sopron  megyei  számvevő  és  Babos  Teréz 
leányát  Annát.  —  A  Sopron  megyei  tisztviselők  sorába  mint  katonai 
élelmezési  biztos  lépett,  és  e  minőségben  szolgált  1835  ig,  ekkor  soproni 
központi  biztos  Ion,  .melyben  egészen  haláláig  1843-ig  becsületesen 
szolgált,  mint  a  megye  jegyzőkönyvébe  iktatott  érdemei  tanúsítják. 
Emiitett  nejétől  következő  nyolcz  gyermeke  született : 

a)  Magdolna  szül  1811-ben,  férjhez  ment  HH3-ban  guári 
Szabó  Antalhoz  Kisfaludon ;  —  egyetlen  gyermekök  Irma. 

b)  Lajos  született  1814-ben,  tanult  Sopronban,  Szombathelyen 
és  Győrben  ,  melynek  bevégezte  után  berezeg  Batthyány  Fülöp  bir- 
tokain mint  gazdászati  tiszt,  s  később  Bécsben  a  központi  irodában 
szolgált ,  ezen  szolgálatot  a  magánélettel  cserélte  fel.  Meghalt  1850- 
ben  Kisfaludon  utód  nélkül. 

c)  László  született  1816-ban.  Tanult  Sopronban  és  Gyérben. 
1841-ben  ügyvédi  oklevelet  nyert,  s  1842-ben  megyei  esküdtnek  vá- 
lasztatott.   1843-ban  atyja  halálával  ennek  hivatal-utóda  lŐn  a  köz- 


Füasy. 


fttf? 


ponti  biztosságban  ,  melyet  1850-ig  viselt ;  ekkor  közigazgatási  járás- 
biztosi  segéd  az  iványi ,  később  caepreghi  járásokban  1852-ig,  midőn 
az  ügyvédi  pályára  lépett  székhelylyel  Kapuvárott.  1845-ben  egybe- 
kelt Pintér  Gábor  gr.  Viczayak  nyugalm.  tiszttartójának  leányával 
Franeziskával  Sopronban  ,  kitől  gyermekei :  Ödön  szül.  1847-ben ;  — 
Gyula  szül.  1849-ben ;  —  László  született  s  meghalt  1 850-ben  ;  — 
Irén  szül.  1853-ban;  —  Pál  szül.  1855-ben. 

d)  Antal  szül.  1817-ben;  meghalt  1818-ban. 

e)  Elek  szül.  1819-ben.  Tanult  Sopronban  és  Győrben.  Jelen- 
leg Kisfaludon  édesanyja  mellett  a  család  birtokát  kezeli. 

0  Sándor  szül.  1820-ban.  Tanult  Sopronban  és  Győrben ,  az 
1844-ki  országgyűlésen  követségi  irnok ,  a  midőn  ügyvédi  vizsgálatot 
tett.  1845-ben  Sopron  megyei  esküdt  1850-ig,  ekkor  a  fertő-szent- 
miklósi járásban  a  törvénykezési  járásbiróságnál  segéd,  1853-ban 
e  minőségben  az  eszterházi  járásbírósághoz  neveztetett ,  1855-ben  So- 
pronban az  úrbéri  kárpótlások  igazolását  vette  át,  és  ennek  végeztével 
1857-ben  Pápára  mint  járásbirói  segéd  neveztetett. 

g)  Károly  1822-ben  született.  t«41-ben  hadfi  (Cadet)  lőn  a 
Gollner  ezredben  másfél  évig.  Jelenleg  1858-tól  Lózsi  kerületi  jegyző. 
1856-ban  nőül  vette  alsó-szopori  Nagy  Ferencz  leányát  Á 1  o  j  z  i  á  t , 
kitől  leányuk  Gizella  született  1 858-ban. 

h)  Vincze  szül.  1823-ban.  Jogi  tanulmányait  Győrben  végzé. 
1856-dik  óta  Sopron  megyei  Babot  kerületi  jegyző. 

A  két  család  közös  czimere  — 
mint  itt  a  metszvény  mutatja  — 
egy  lándzsa  által  függőlegesen  két- 
felé osztott  paizs  ,  a  paizs  jobb  felé- 
ben kék  mezőben  hátulsó  lábain 
álló  természetes  szinü  oroszlán,  nyi- 
tott szájjal  és  kioltott  nyelvvel,  két 
első  lábával  a  lándzsát  erősen  tart- 
ja ,  a  paizs  másik  felében  vörös  me- 
zőben szintén  hátulsó  lábaira  fen- 
álló  természetes  szinü  leopárd  nyi- 
tott szájjal  és  kioltott  nyelvvel  kéé 
első  lábaival  az  oroszlántól  húzza  a 
lándzsát  maga  felé.  A  paizs  fölötti 
sisak  koronájából  szintén  oroszlán  emelkedik  ki ,  első  jobb  lábával  ki- 
vont kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék ;  balról  ezüst-vörös. 


298  Pyerstlt  —  Fyrstfa. 

Fyerstll  család.  Hogy  birtokos  volt  Magyarországban,  onnan 
sejthető,  mert.  az  1546-  és  1547- ki  országgyűlés  rendeli,  miszerint 
Fyersth  Móricznak  javait  a  király  a  győri  káptalan  kezéből  vegye 
vissza.  —  Az-1555-ki  országgyűlés  végzése  szerint  pedig  F.  Konrád 
Szarvkő  vára  (Hornstein)  tized  jövedelmét  adja  a  győri  püspöknek. 

Fyrsth  család.  Fyrsth  jobban  Fyritsh  Pál  Rudolf 
királytól  1592-ki  sept.  5-én  Prágában  kelt  czimeres  nemes  levélben 
nemesitetett  meg,  mely  Pozsony  megye  gyűlésén  1590-ki  aog.  15-én, 
Komárom  vármegyében  pedig  1 629-ben  hirdettetett  ki ,). 


J)  Pest  vármegye  levéltárában  vau  az  eredeti  armaH*. 


4* 

©a ál  család  (Gyulai).  A  gyulai  G-aál  család  egyik  őse 
Békés  megyei  Gyula  városéban  érdemeiért  már  Hunyadi  János  kor- 
mányzótól két  udvartelekkei  (Curia)  adományoztatott ,  és  abban  a  csa- 
lád Mátyás  királynak  özvegye  Beatrix  királyné  által  is  megerősítte- 
tett ;  és  e  telkeken  álló  utcza  máig  isGaál  utezának  neveztetik  '}. 
Ez  adomány zottnak  utóda  volt  G  á  1  Isp  án  (Gallus  Ispán,  vagy  jobban 
István).  Gyula  várának  várnagya,  a  ki  1499-ben  Somogyi  Benedek- 
től egy  a  városban  létezett  nemes  udvartelket,  és  1515-ki  aprii  30-án 
Gyula  városa  szent  Móricz  utczájában  egy  másik  házat  Fövenyes 
helységgel  együtt  Brandeburgi  György  őrgróftól  megvévén  2) ,  ezek- 
nek birtokába  1516-ban  II.  Lajos  király  adománya  mellett  az  orodi 
káptalan  által  beik  tattá  tott.  Később  —  1556-ban  Gyula  város  elöljáró- 
sága a  Gáal  család  minden  Békés  és  Zaránd  megyei  (Fövenyes,  Ke- 
rekegyháza, Kozmán,  Szent-János-szeri,  Kis-Halora-szeri,  Nagy- Halom- 
szeri, Kettős-szeri  és  Megyerutallya)  fekvő  birtokait  és  haszonvételeit 
lefoglalta ,  mi  ellen  nevezett  Istvánnak  (Ispán)  fiai :  gyulai  Gaal  A  n- 
drás,  György,  István  is  Bertalan  a  váradi  káptalan  előtt 
tiltakoztak  3). 

A  nevezettek  közül  István,  kimar  fövényesi  előnevet  viselt, 
1560-ban  I.  Ferdinánd  király  uj  adománylevele  nyomán  Varga  deák 
Ferencznek  Gyulán  létezett  háza  és  telke  birtokába  jutott 4).  Ez  I  a  t- 
ván,  ki  török  fogságba  is  esett ,  s  onnan  magát  1 000  forinton  válta 
meg> — -utóbb  a  fövényesi  Gaál  család  törzsévé  lön. 

Testvérei  (családi  adatok  szerint)  I.  Ferdinánd  királytól  Békés 
megyében  az  emiitetteken  kívül  Megyés  ,  Keszi ,  Gelvad  és  Kis-Kamut 
helységet  és  pusztát  is  uj  adomány-czimen  nyerték  meg.  Mind  ezen 
testvérek  közül  azonban  a  családot  tovább  egyedül  András  terjeszté} 
kitől  a  család  leszármazását  a  mai  napig  a  családfa  mutatja. 


')  Á  csalidtól  nyert  adatok  szerint. 

f)  L.  ezekről  Mogyoróflay  János:  „Gyula  hajdan  és  moit"  c&imö 
munka  32.  és  176. 1. 
■*)  Ugyanott. 
")  Ugyanott  34. 1. 


400 


Saál. 


I.  t  á  b  1  a. 


Gál  lapfcn 

gyulai  várnagy. 

1499-1516. 

(Somodi  Krisztina) 


György 
155Ő. 
t 


András 
1560. 

Mihály 


István 
1560. 


Bc-ía-laa 
1555. 


György 

Párkáuyaál  éles. 

(Fúló  Erzse) 


jítván 
nyitrai  várkapu 
(Malonyay  Anna) 


Gábor 

Somogyba  telep. 

(1.  Simonyi  Mária. 

2.  Kazy  Júlia) 


László 

t 


Sándor 

(a  Kardos  cs. 

törzse) 


Kata 
(Perczel 
József) 


Gábor 

(Néveri 

Júlia) 


Elek 
(Balog 
Erzse) 


Orsolya 

(Tarkó 

Imre) 


István 

(Láraer  Teréz') 

_ « , 

József      Anna 


József 

(Kiss 

Zsófia) 

L  11.  téU. 


Antal 

(sz.-györgyi 

Horvátu 

Erzse) 

LJU.  tábl 


Kristóf 
(Bene 

Entse) 


Igtiácz  *) 
(Skerlecz 
Julianna) 


LlV.tábl.     L.   V.  tábl. 


Teréz 

(Pongrác?  Ádám) 


János 
(Ordódy  Apolló) 

I 


Constaaczia 
(Navay  Pái) 


Gáspár 
(Hell  Anna) 


Eszter 
(Kún  János) 


Ferenca 

(Kalmár 

Krisztina) 

Nógrádba 

köítöz. 


Antal 
(Deseö  Anna) 

Tádé 

(Szvetenay 

Jozefa) 


Vilma 
(Gaal 

Miklós) 


Anna 

(Prileszky 

Ferenez) 


Amália         Báliai      Bertalan 
f  (Gaal 

Krisztina) 


Ilona        Ödön       Alojzía 


*)  Ezeknek  testvéreik  még  -  Krisztina  Posgay  Zsigmondné ; 
Anna  Jagasits  Ferenczné ;  Julianna  Balogh  Józsefné ,  és  Kata- 
lin Bésan  Imrené. 


6aál. 


301 


II  t  á  b  1  a. 


I.  József     lat d  1.  táblán. 
(Kiss  Zsófiái 


Francziska                    Gábor                    Zsófia  Sándor        Ju!i&  Borbála 

(Petrovszkyné)     (b.  Rad,nyánszky  (Jeszenszky  (Salamon  (Deseó  (Atzél 

Éva)                   Antal)             Anna)         Antal)  István) 
r 


Pál 


Ede 


(Gaal  Ida)        lak.  Pesten.      János  Ferenez  Krisztina 

(Radványi  (Szentgyörgyi     (Bátor  József) 

Mária)  Anna) 

r~ —    "■  "•-* 1 

Sándor  Ida 

(Gaal  Pál) 


III.  tábla. 


Antal     lásd  1.  tálián. 
(szentgyörgyi 
Horváth  Erese) 


Borbála  Mária 

(Gaal  Józaefné)    (Sixti  Ferencz) 


Eme 
(Svastics  Lajos) 


Ferenci. 
(Taüián  Éva) 


Erzse 

(b.  Majthénvi 
Antal) 


Erzse 

(Madarász 

László) 


Teréz 
(Nóvák  Gáspár) 


Ferencz  Sidonia 

(Skublics       (Bogyai 

Konsl)         József) 


IV.  tábla. 


Kristóf    lásd  l  tálián. 
(Bene  Erzse) 


Kata 
(Horváth  István) 


Antónia  György 

(Martéin  Róbert)        (Somogyi  Anna) 


István 

(b.  Döttinger 

Ludovica) 


Dienes 


Eugénia 


Leopoldina  Janka  Karolina        Mária  Gusztáv  Kristóf 

(Balamarné)      (b.  Kopeia) 


302  OaAl. 

V.  tábla. 


Ignácz     (ásd  1.  táblán. 
(loraaicsai 
Skerieez  Julianna) 

Teréz  Anna  Mihály 

(1.  Bezerédj  Farkas.        (Farkas  Lajoa)  (dezséri 

2.  Rosos  ígnáez)  Bachó  Krisrtína) 


p 


J<tesef  Anna  Miklós        Klementina     KároÍ7     Ana4lia    Mihály 

(Bezerédj        (Bálás      (Gaal  Vilma)     (Spissich       (Farkas 


Bora)  József) 

Lak  Gaisán. 

;       ■     "   * "'■", --— 1 

Endre     Alojzia      Krisztina 
(Gaal 
Bertalanná) 


IgnaczJ    Francziska) 
Mathild 


-i 


i   ""         — — " ' 1 

Emma  Mathild  Gyula  Vilma 


Mint  e  táblázatok  igazolják  ,  a  XVX  századtól  fogva  hat  vonalra 
oszolva  sarjadzott  le  a  osalád.  A  törzs  Gaal  Ispánnak  fia  Andris 
1562-ben  I.  Ferdinánd  királytól  (Brandeis  várában  kelt)  oltalom-levelet 
kapott.  Ennek  Sa  Mihály  nerozé  Györgyöt,  ki  Párkánynál  a 
törökök  elleni  csatában  esett  el,  és  Fúló  Erzsével  nemzé  Istvánt, 
ki  Nyitra  várkapitánya  volt.  Ennek  vicsapi  Malonyai  Annától  három 
fia  maradt:  Gábor,  László  és  Sándor.  E  két  utóbbi  fi-ágon  ki- 
halt, (Sándortól  Baranya  vármegyében  a  Kardos  család  vette  eredetét). 
Gábor  Bars  megyéből  Somogy  vármegyébe  telepedett,  és  ott  két  neje 
Simonyi  Mária,  és  garan- vészeiéi  Kazy  Juliannától  tizenegy  gyermeket 
nemzett ,  úgymint  :  1 .  Katát  Perczel  Józsefnét ,  2.  Krisztinát 
Posgay  Zsigmondnét,  3.  Annát  Jagasics  Fereneznét,  4.  Gábort 
(kinek  ága  az  I.  táblán) ;  5.  E 1  e  k  e  t  (lásd  ágát  az  I.  táblán) ;  6.  J  ó- 
zsefet  (lásd  ágát  a  II.  tábláin);  7.  Antalt  (lásd  a  III.  táblán); 
8.  Juliannát  Balogh  Józsefnét;  9.  Kristófot  (lásd  ágát  a  IV. 
táblán);  10.  I  g  n  á  c  z  o  t  (iásd  az  V.  táblán) :  és  ti.  Katalint  Bésán 
Imrenét. 

Ugyanez  idflben  élt  —  de  a  családfán  nem  áll  —  gyulai  Gaal 
György  1747-ben  Bars  vármegye  szolgabirája. 

Somogy  vármegyéből  a  család  ismét  több  megyébe  terjedt  eL 

Az  I.  táblán  EleknekfiaFerencz  Somogy  megyéből,  mely- 
tol 1306-ki  dec.  9-én  nemesi  bizonyítványt  vesz  ki,  —  Nógrád  megyébe 


Gaál. 


aos 


kötözik,  ott  1807-kifebr.  í8-án  nemességét  kihirdetteti.   Fiai  közül 

Bertalan    ismét    a  Dunántúlra 

költözött. 

A  II.  táblán  áll*  Edének 
Pesten  Pencz  Miklós  által  festett 
érdekes  történeti  képei  vannak 

Á  család  nemesi  czimere  :  a 
vért  égszin  mezejében  hátulsó  lá- 
bain álló  oroszlán ,  felemelt  első 
joWb  lábával  a  torkán  általütött 
kardot  tartva.  Ugyan  ilyen  oroszlán 
emelkedik  fel  a  vért  fölötti  sisak 
koronájából  is.  Poszíadék  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst  vörös. 

fifra&l  család.  (Bélafalvi).  Ugocsa  vármegye  nemes  családa 
Béla  falvi  előnévvel;  e  század  elején  birtokos  Csedreghen  ')•  Kö- 
zülök bélafalvi  Gaal  Ferencz  ügocsa  vármegyének  1767-ben  fő- 
jegyzője, 1777-ben  pedig  alispánja  2). 

Ctaá.1  család.  (Valiaghi).  Á  vallaghi  Graal  család  Zemplin 
megye  kihalt  családául  iratik  3). 

Ezeken  felül  Magyarországban  még  egy  sereg  Gaal  család  van, 
a  nélkül  hogy  vezetékneveiknek  családi  szokás  szerinti  helyesírását 
(mint  Gaal,  Gáli,  vagy  G  á  1)  meg  tudnók  határozni.  E  név-irási 
különbség  okozza  azt  is ,  hogy  a  történetben  szerepelt  néhány  Gálnak 
is  (főleg  előnév  nélkül  olvasva)  az  illető  külön  családba  helyét  ki  bir- 
nók  mutatni  így 

Már  Zsigmond-király  által  Gál  Imre  (Palóczy  László  apróda) 
1433-ik  évi  sz.  Jakab  apostol  napján  kelt  oklevél  által  mcgnemesitte- 
tett  *).  Ezlrare  —  miután  ura  Palóczy  László  főleg  Zemplinben  volt 
birtokos  —  gyanithatólag  szintén  Zemplin  megyei  volt 

Gál  János  Eger  mellett  Szarvaskő  várkapitánya  volt ,  melyet 
1596-ban  megrettenve  a  török  előtt  üresen  hagyott  5). 

Gaál  vagy  Gál  nevű  családaink  vannak  jelenleg  is  Zemplin  6), 
Gömör,  Heves,  Pest  s  több  megyékben. 


*)  Szirmay  C.  Ugoeaa  p.  173. 

*)  Ugyanott  pag.  56  57. 

•)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  81 

»)  Budai  F.  Histor.  lex.  III.  47. 

»)  Istvánffy  1685- ki  kiad.  452. 

•)  Szirmay  C.  ZempÜc  not.  top  p.  112: 


804  Gaál  -  GabeHts. 

Gaál  család.  Gaál  Márton  1720-ki  april  29-én  III.  Ká- 
roly királytól  nyerte  czimeres  nemes  levelét J). 

Czímere :  kék  mezőben  zöld  téren  nyugvó  tigris ,  balra  fordított 
fővel ,  kioltott  nyelvvel ;  fölötte  jobbról  arany  csillag ,  balról  félhold 
ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szarvas  emelkedik  ki.  Fosz- 
ladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék. 

€*aál  család.  Ujabb  család,  mely  czimeres  levelét  az  ország 
primása  ajánlatára  kapta  1792-ben*  A  czioier-szerző  Gáal  Mihály  volt. 
Czímere  három  részre  oszlik  :  először  viz-szintesen  kétfelé ,  másodszor 
a  felső  osztály  függőlegesen  ismét  kétfelé.  A  felső  jobboldali  vörös 
mezejü  udvarban  hátulsó  lábain  álló  arany  oroszlán,  első  jobb  lábában 
kivont  kardot,  a  másikban  kettős  keresztet  tartva.  A  másik  felső  osztály 
kék  mezejében  hármas  zöld  halomról  felrepülő  fekete  sas  a  nap  felé 
lebegve  látható.  Az  alsó  fehér  osztályban  jobbról  balra  lefelé  vonuló 
három  kék  csikolat  (fascía)  ,  és  ezek  mindegyikén  három-három  arany 
csillag  fénylik.  A  psizs  fölötti  sisak  koronájából  a  leirt  arany  oroszlán 
karddal  és  kereszttel  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  arany- vörös,  bal- 
ról arany-kék  a). 

f*aal  család.  (Kövendi).  Erdélynek  is  mintegy  húsz  Graal 
nevű  családa  van,  azonban  nagyobb  része  G  á  1-nak  Íratván  ,  alább  fog- 
nak következni.  (JLáítd  Gál  család). 

A  kövendi  Graal  családból  Tamás  1815  ben  az  erdélyi  kan- 
czellárián  titkár  volt. 

Sámuel  1847-ben  Torda  vármegye  főszolgabírója. 

Zsigmond  Aranyos-szék  alkirálybirája  volt  Fia  József  él. 

Ezek  közül  való  Miklós,  ki  fiatal  korában  az  irodalom  terére 
vivé  nevét.  Másik  M  i  k  1  ó  3  Küküllő  megye  alispánja  volt. 

4*aal  család*  (Magyarosi).  Szintén  erdélyi  család;  belőle 
Lajos  1847-ben  a  kolosvári  kir.  Lyceumban  jogtanár. 

dabáity  család.  (Olysói).  Lakhelye  Zemplin ,  Szathmár  és 
Ugocsa  vármegye.  Az  előnevet  adó  helység  azonban  Sáros  vármegyé- 
ben fekszik. 

Ugocsa  vármegyében  olysói  Gabány  Imre  1800-ban  jegyző. 

Gabány  Sándor  1844-ben  Szathmár  vármegye  követe. 

dabelits  család.  Zala  vármegyében  honol.  Gabelits  Imre 
1844—  1848-ban  Zala  vármegye  alszolgabirája  volt. 


*)  Colleot  Herald.  Kro  431. 

*)  Adaroi  Scuta  Greatil.  tora.  III. 


Gabelkcvcn. 


303 


Oabclkoven  család.  Báró  Gabelkoven  Zsigmond,  An- 
tal, Ferencz  és  Lajos  az  1792-ki  országgyűlésen  honfiusitat- 
tak  ') ,  már  előbb  anyjok  és  nagyanyjokról  (gr.  Forgách  és  Cziráky 
leány  után)  magyar  családokkal  állottak  rokonságban. 

Leszármazásuk  következő  : 


B.  Ádám  Siegfried 

f  1702.  május  20. 

(B.  Gaisruck  Anna  M.) 


Éva-Rozina 
szül.  1655. 
febr.  26. 
1 1656.  jul.  3. 


Mária-Const. 

sz.  1659.  aug.  26. 

f  1712.  sept.  10. 

(b.  Kulmer 

Ferdinánd) 


János -Károly 

szül.  1657. 

május  15. 

f  1696.  jan.4. 

sz.  meiningeni 

korm.  igazg. 


Anlal-Gottfried 

sz.  1668.  oct.  4. 

ós.  kir.  hadnagy 

elesett  Belgradn. 

1693.  sept.  7. 


János-József 
szül.  1669. 

dec.  21. 
fl740  jun.5. 
(báró  Ruess 
Mária) 


Leopold 
u.  1704. 
nov.  13. 

f  1777. 
febr.  19. 
Gratzben 

ca.  kir. 
torv.  tan. 
(Gr.  Hein- 
riclisberg 

Mária) 


Tamas- 
Ferencz 
n.  1705. 
f  1781. 
magyar- 
országi 
apátur. 


Zsigmond- 

Ignácz 
szül  1706. 

f  1775. 

cs.  k.  kam. 

és  táborn. 

(Gr.  Forgách 

Franoziska) 


Otto- 
Ferdinand 
szül.  1711. 

1 1780. 

Stainzi 

kanonok. 


Ferencz 

sz.  1716. 

f  1790. 

cs.  k.  kap. 


Auna-Mária 

szül.  1708. 

f  1768. 

(b.  Jauerburg 

János) 


Teréz 
sz.  1713. 
fl788. 


Zsigmond 
szül.  1758.  nov.  10. 
cs.  kir.  korm  titkár 
és  kam.  Gratzben. 
(Gr.  Dietrichstein 
Jozefa) 


Antal 

szül.  1759. 

Érsekújvári 

prépost. 


Ferencz 
szül.  1761.  sept.  26 
cs.  kir.  kam.  táborn. 


Lajos 

szül.  1763.  oct.  30. 

cs.  kir.  kam.  tábornok. 


f 

A  családfa  törzse  báró  AdámSzigfried,  ki  1622.  aug.  I2-én 
született,  és  1712-ki  május  20-án  meghalt,  Thurn ,  Helfenberg,  For- 
teneck  és  Guttenhard  urául  iratik  %).  Fia 

J  á  n  o  s- J  ó  z  s  e  f  báró  Thurn  és  Schalleok  ura ,  rendi  választott 
(síandischer  Verordneter)  Gratzben.  Meghalt  1740-ben.  Gyermekei 
közül  Tamás  morvaországi  zwittaui  plébános  és  magyarországi  szent- 
mihályi apát.  Leopold  tartományi  tanácsos  Gratzben ,  Forteneck, 
Schalleck  és  Wíederdriess  ura.  Zsigmond  szül.  1706-ban ,  a  Thurn 
és  Schallecki  uradalmakat  birá  Stájerországban,  cs.  k.  kamarás,  Mária 


*)  1792-ki  22.  tíirv.  ez. 

*)  Schönfeld :  Adets-Sohdmatismus  II.  127. 


20 


SOfi  Gábócsy  -  Gábnrfty. 

Terézia-rend  lovagja ,  és  tábornok  volt.  1756-ban  nőül  vévé  ghymesi 
gróf  Forgách  Jánosnak  gr.  Cziráky  Erzsébettől  született  leányát  Fran- 
czisitát  (3zül.  1732.  -f  1819.)  ki  által  magyar  családokkal  rokonait,  és 
fiai  —  kik  a  táblázaton  láthatók  —  magyar  indigenatust  nyertek. 
Ezek  közül  Antal  újvári  prépost  a  Ludoviceára  Í3  (1300  frtot)  ada- 
kozott ,). 

€»aböczy  család.  Zemplin  megye  armalista  nemes  családai- 
nak  egyike  2). 

fööbosiy  csalási.  í.  Leopold  királytól  1696-ik  táján  eziraeres 
levelet  8)  nyert.  Czímere  a  vért  kék  mezejében  zöld  téren  könyöklő 
vörös  ruhás  kar  ,  egy  rózsa-gallyat  tartva.  Ugyan  ilyen  kar  látható  a 
vért  fölötti  sisak  koronáján  is  két  kiterjesztett  sas-szárny  között.  Fosz- 
ladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

A  család  egyik  tagja  Gabony  István  Hont.  majd  Nógrád  megye 
tiszteletbeli  esküdtje  volt.  (Meghalt  1850.  táján).  Lakott  B.-Gyar- 
maton.  Csak  leányai  maradtak. 

Állítólag  a  család  eiőnevét  G  á  b  o  1 1  ó-ról  venné ,  miről  Sáros 
megyei  származatra  következtethetni. 

Oábor  család  Gábor  János  Madassovich  Jánossal  együtt 
III.  Károly  király  által  emeltetett  nemesi  rangra  17  í 7-ben  kelt  czi- 
meres  levél  által  *). 

A  czimer  ez :  a  vért  kék  mezejében  zöld  téren  hátulsó  lábain 
kettősfarkú  orosztan  áll ,  első  jobb  lábában  kardot  villogtatva.  A  vért 
fölötti  sisak  koronájából  két  fekete  sas-szárny  között  arany  nap  ragyog. 
Foszladék  jobbról  ezüst- vörös,  balról  arany-kék. 

Valószínűleg  e  család  sarjadéka  azon  Gábor  Ferencz,  ki 
1822-ki  dec.  11-én  Komárom  megyétől  nemesi  bizonyítványt  vévén  ki, 
a  bánságba  költözött,  és  Krassó  megyének  1823  ki  július  14-én  tartott 
közgyűlésen  nemességét  kibirdetteté  j  és  családja  Krassóban  jelenleg 
is  él. 

öáfoorffy  család.  (TekerŐ-pataki).  Csik-Gyergyószéki  szé- 
kely család.  A  XVII.  század  végén  élt  közülök  Gáborffy  István, 
kinek  Cseffey  Erzsitől  (Cseffey  Lászlónak  Daczó  Máriától  született 
leányától)  fia  István,  és  ennek  fia  ismét  István5). 


*)  1808-ki  7-ik,  é*  1812-ki  2-ik  törv.  <a. 
*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  112. 
")  Egykor  láttam  az  eredetit. 
•)  Collect.  Herald.  Nro  581. 
6)  Hodor  :  Doboka  varm.  77.  1. 


Gábriel  -  Gáchy.  301 

1752-ben  élt  tekerŐpataki  GáboríFy  Gábor,  ki  1756  ban  Gyer- 
gyónak  alkapitánya  1).  Ennek  két  leánya  volt :  1.  Anna  delnei  Csató 
Zsigmond  kanczelláriai  referendarius  neje,  és  2.  Borbála  Török 
Lászlónak  a  parajdi  sóbányák  kamarai  ispánjának  felesége  1752-ben  2). 

Gábor  ffy  Pál  1801-ben  szintén  Gyergyószék  alkapitánya  3). 

Másik  Pál  1794-ben  a  tartományi  biztosságnál  fogalmazó,  1814- 
ben  pedig  a  beszterczei  kerületben  tartományi  biztossági  segéd. 

Gábriel  család.  Gábriel  István  Ruszt  sz.  kir.  város  ta- 
nácsosa ,  1652-ben  nemesitetett  meg  4).  Czimere  a  vért  kék  mezejében 
zöld  téren  hátulsó  lábain  álló  kettősfarkú  oroszlán ,  elsd  jobb  lábával 
kardot  villogtatva.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett 
sas-szárny  között  egyszarvú  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék,  balról  ezüst-vörös  s). 

Gábriel  János  Sopron  megyei  esküdt ,  utóbb  Sopronban  bíró 
volt  6). 

Hasonnevű  család  él  Krassó  vármegyében  is,  ebből  származott-e? 
adataink  reá  nincsenek.  Gábriel  Károly  Kra3só  megyei  birtokra 
1 83  I-k  i  július  8-án  nyert  királyi  adomány-levelet,  mely  azon  megyé- 
ben 1833-ki  jan.  8-án  tétetett  közé. 

Gábriel  család.  (Csáthi).  E  század  elején  (1819  ben)  él  kö- 
zülök csáthi  Gábriel  István,  kinek  neje  Fáy  Borbála  volt. 

Ctábry  család.  Abauj,  Heves  éé  Ung  megyei  nemes  családok 
sorában  áll  Fényes  E.  Geographiája  szerint. 

Ctacliay  család.  Ugocsa  megyei  nemes  család,  Gachay  László 
e  század  elején  birtokos  Veléten  '). 

Cráchy  család.  Gáchy  Márton  és  általa  Gáchy  György 
és  Péter,  valamint  nagybátyja  Gáchy  György  I.  Leopold  király 
által  1662-ki  május  10-én  kelt  czimeres  nemes  levélben  nemesitettek 
meg,  és  e  nemes  levél  azon  évben  Sáros  megyében  kihirdettetett. 

A  család  utolsó  ivadéka  Gáchy  György  nagy-fügedi  lakos  e 
század  elején  kihalván,  az  eredeti  armalis  levél  Abauj  vármegye  levél- 
tárába tétetett. 


')  Benkő  Károly  :  Csik,  Gyergyó,  Kasion  leírása.  54. 

2)  Lásd   „Igaz   utazó  a  világi    és    mennyei    méltóságra" 
raimü  Csató  Zsigmond  fölötti  halotti  bestédet.  Nyomt.  1752. 

3)  Benkó  Károly  id.  h.  55. 1. 
*)  Lenoczky  Stemmat  II.  142. 

5)  Burgstalier :  Collectio  Insignium  nob.  Fant.  Hung. 

*)  Lenoczky  id.  h. 

')  Síinnay  C.  Ugoosa  p.  147. 

20* 


308  €*cüály  —  Gáhy 

Qacliály  család.  A  G  a  c  h  á  1  y  (vagy  mostani  írásmód  sze- 
rint G  a  c  s  á  1  y)  család  nevét  Szathmár  megye  G  a  c  s  á  1  y  helységétől, 
eredetét  pedig  a  Guth  Keled  nemből  származott  E 1  e  u  s-től  vette.  — 
Gachal  Eleus  fia  Miklósnak,  1344-ben  unoka-öcscsével  együtt 
Gacsaly  helység  határát  jártatá  ,).  Néhány  izén  tőle  a  leszármazás  igy 
folyik  : 

Miklós 

r— *~ 1 

György  Eleus 

r— -* i  1344. 

György 


1344.  ""László 

i * > 

Tamás 

i * 1 

Tamás 

1427. 


A  vég-izen  álló  Tamás  1427-ben  kusali  Jakchi  Mihály  és  László 
ellenében  nyerte  perrel  vissza  Gacsályt  és  Garbolczot 2). 

Birf,  a  család  Ugocsa  megyében  is  S  a  1  á  n  k  és  A  1  s  ó-K  a  r  a  s  z  1  ó 
helységben;  1483-ban  Salánkot  a  rosalyi  Kún  család  foglalta  el  magva- 
szakadtán  Athyai  Györgynek  ,  ki  a  Gacsalyiakkal  osztályos  vér  volt  3). 

Gacsályi  György  1505-ben  Szathmár  vármegye  követe  a  rákosi 
országgyűlésre  *). 

fiaclóexy  család.  Közülök  Péter  1544-ben  Balassa  Meny- 
hért fegy vernöke ,  vitézül  viselte  magát  Léva  védelmében ,  midőn  egy 
törökkel  párbajt  vivott  &).  Másik  Gadóczy  Péter  1603-ban  Székely 
Mózsessel  esett  el  c). 

Oáfor  család.  (Paari).  1560-ban  nemesitetett  meg 7).  A  múlt 
század  közepén  Gáf'or  Krzse  Litassy  István  hitvese  volt.  —  Gáfor 
Elek  Nyitra  vármegye  esküdtje  1844-ben. 

Oáby  család.  (Máskép  Mészáros).  Gáhy  máskép  M  é- 
száros  János  1790-ben  nyert  czimeres  levelet. 

Czimere  a  vért  vörös  udvarában  zöld  téren  bátra  vetett  fővel  két 
szemközt  álló  ezüst  oroszlán ,  első  jobb  lábaikkal  zöld  borostyán-ko?ro- 
rút  tartanak.    A  vért  fölötti  sisak  koronájából  szintén  ezüst  oros'  in 

*)  Szirmay  Szathmár  várm.  II.  279. 

2)  Ugyanott  II.  239.  279. 

•)  Szirmay  C.  Ugocsa.  80.  87. 

*)  Jászay  •  A  magyar  nemzet  napjai  a  moliíicsi  vész  után.  158.  lap. 

s)  Istvánffy  1685-ki  kiadás.  179. 

•)  Wo'f.  Bethlen  V  p.  409. 

')  Ltkoczky  Sterum.  I.  165. 


ea!ftl*r  -  Gól.  30* 

emelkedik,  melynek  derekára  koronás  kígyó  van  tekerődzve.  Foszladék 
mindkét  oldalról  ezüst-vörös  i). 

Gálti  család.  Gáhi  Ferencz  1790-ben  nyerte  czimeres  levelét. 
Czimerc  viz-szintesen  két  mezőre  osztott  paizs,  a  felső  mező  kék,  az  alsó 
ezüst ;  a  paizs  alján  zöld  téren  hátulsó  két  lábára  állva  tigris  látható, 
első  jobb  lábával  iró-tollat  tartva.  Ugyan  ezen  alak  emelkedik  ki  a  vért 
fölötti  sisak  koronájából  is.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék ,  balról  ezüst- 
vörös *). 

Oftlzler  család.  G  a  i  z  1  e  r  J  á  n  o  s  1 757-ben  Mária  Terézia 
király-asszony  által  emeltetett  nemességre.  Czimere,  mit  ekkor  kapott, 
következő :  a  vért  fejének  fekete  csikolatán  három  arany  csillag  ra- 
gyog ;  a  vért  többi  része  függőlegesen  két  mezőre  oszlik  ,  a  jobboldali 
ezüst,  a  baloldali  vörös  szinü  ,  a  vért  közepén  zöld  térről  emelkedő  öt 
teljesen  kinyílt  rózsát  mutató  rózsa-fa  a  fehér  és  vörös  mezőkkel  ellen- 
kezőleg van  színezve.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából%arany  oroszlán 
női  ki,  éis6  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüst- vörös  3). 

Gál  család.  (Felső-Őri).  Egyike  azon  Vas  megyei  nemes  csa- 
ládoknak ,  melyek  1582-ben  Rudolf  királytól  Felső- Eőr  helységre  ado- 
mánylevelet nyertek  4). 

Oál  család.  (Hilibi).  Erdélyben  *  Gál  nevű  családok  közül 
a  legkiemelkedettebb.  Eredetileg  székely  család  a  Háromszékből ,  hol 
fő-fészkük  az  előnevet  adó  Hilib,  Nyújtód  és  Páva.  Egy  része 
Marosvásárhelyt  és  Kolosvárt  vévé  lakásul. 

Több  tagja  a  hazai  történelem  és  jogtudomány  mezején  mint  bíró 
és  iró  hitelt  s  nevet  szerze  magának ,  s  mint  eszes  emberek  —  mond 
Kőváry  —  a  kormánynak  szolgálatában  és  kegyében  álltak. 

Mint  székely  család  Bocskaytól  kapja  1 606-kl_mart.  6-án  czi- 
meres levelét ,  mely  Gál  Jánosnak  orbai  szék  pixidári  hadnagyának 
„mint  a  haza  szabadsága  bajnokának"  adatik. 

A  czimer-vért  égszin  mezejében  egy  hadi  férfiú  áll  egészen  vö- 
rösben, jobb  kezében  kivont  kard,  a  balban  levágott  törökfej. 

A  czimer-szerző  Jánostól  kezdve  a  családfa  *)  napjainkig  kö- 
vetkezőleg alakult . 


')  Ádami  Seuta  pfeűtil   Som.  III. 

*)  Adanu  Seuí*  gental.  111. 

s)  Cbllect  Beraid.  Nro 

*)  Lásd  e  tiiuuka  II.  kőt  34.  lapján  a  Bor  tli  h  családot. 

*)  Kovary  id.  m.  91. 1 


310 


fiái. 


János 

1606.  f  1649.  tájt. 

(Barla  Kata) 


János 
1635.  lustrál. 


Boldizsár 

r—* > 

János 

r      * 1 

Elek 


János 

1692. 

* , 

Mihály 
Páván. 


István 

1835.  lnetrál. 

(Nagy  Hona) 


Antal 

i»gv-igaz.  ügyész 

1794. 


Mihály 

(Herepeczi  Zsuzsa) 

i ; — A — ' 1 

István 

fl722. 

(Antal  Erzte) 


Tamás 


Antal 


Lörincz 


József    Mihály      István 


György  József 


János 

gob.  tan. 

t-1804. 

(Dótó  Anna) 

l * 1 

László 

szárav.  elnök. 

fl848. 

(b.  Apor  Teréz) 


István 

kir.  hiv. 
«\  ..  i 


Péter 

kanonok. 


Róza 
(Baranyay  Fer.) 


József  f  1800. 

kir.  tábl.  üln. 

(1.  b  Balintith  Teréz. 

2.  Kelemen  Ágnes) 


Lajos 
(b.  Banffy  Luiza) 

László 


Sándor 

(Schráder 

Flóra  f ) 

i *• 1 

Sándor 


Auna   r 

(gr.  Bethlen 

Miklós) 


Albert 
(Sahráder 
Vilma) 


Domokos 
Lyceum.  Dir. 

f  1845. 
(Donát  Mária) 


János 
kir.  táblai  ülnök. 
(Pekri  Karolina) 


József 

f  1847. 

Maros-széki 

fö-király-biró. 

(Katona  Júlia) 


Anna 
(b.  Henter  Józs.) 


Malvin 


Klára    Giza     Anna      Róza 


Szidónia 

(b.  Bornemisza 

József) 


A  Páván  lakott  Mihálynak  fia  Antal  1794-ben  kir.  ügy- 
igazgatósági ügyész  volt. 

Mint  híres  törvénytudó  János  tűnt  legelőbb  fel ,  és  hivatalos 
pályáján  kormányszéki  valós,  belső  titkos  tanácsosságig  emelkedék. 
Meghalt  1804-ki  nov.  26-án,  kora  70.  évében.  Fia 


Gál.  Jl« 

László  a  hazai  történelem  és  jogtudomány  terén  munkált ,  és 
az  erdély  országgyűlések  végzéseinek  három  kötetét  adá  ki  1837-ben 
főkorm.  tanácsos;  1838-ban  február  16-án  a  szebeni  országgyűlésen 
számvevő  hivatal  elnöke  lett.  Mint  hanyatló  1846-ki  mart.  15-én  nyu- 
galmaztatott  egész  fizetéssel.  Meghalt  1848-ki  július  9-én  ,  kora  7J-ik 
évében.  Báró  Apor  Teréztől  gyermekeit  s  unokáit  a  táblán  láthatjuk. 

József  a  fen  emiitett  Jánosnak  fivére  mint  királyi  táblai  ülnök 
(1794-ben)  emeli  fel  esaládát.  Első  nejétől  na  Domokos  főkormányi 
tanácsosi  czimmel  a  kolosvári  Lyceum  utolsó  világi  igazgatója  volt. 
Meghalt  1845-ben.  Fia  János  táblai  ülnök  1848-ig;  1848-ban  kép- 
viselő; 1850-ben  bizalmi  férfin  Bécsben.  A  törv.  tudományos  téren 
családja  méltó  tagja,  s  mint  publicista  a  hírlapirodalom  terén  is  gya- 
korlati kérdések  fejtegetésében  vett  részt.  Pekri  Karolinától  négy 
leánya  van, 

Józsefnek  másik  fia  József  Maros-szék  fő-királybirája  1836-tól. 
Egyike  a  kormány  legerélyesebb  í'érfiainak.  Meghalt  1847.  sept.  8-án. 
Katona  Júliától  leányai :  Malvin,  és  Szidónia  báró  Bornemisza 
Józsefné. 

Srái  család,  (Dalnoki).  Szintén  erdélyi  székely  család.  1644-ki 
január  23-án  nyerek  a  czimeres  levelet  dalnoki  Gál  György  és 
Miklós  testvérek  ,  kik  két  ágazatot  alkotának  ')■  Egy  része  Három- 
széken honn  lakik ,  másik  része  a  megyékre  szállt ,  megyei  birtokot 
szerzett. 

Gr&í  család.  (Kénosi).  Udvarhely  széki  székely  család.  Kénosi 
Gál  Péternek  üaFerencz  1 627-ben  Udvarhelyszék  jegyzője  2), 
(1638 — 1648.)  mint  hatalmas  ügyvéd  Pécsi  Simon  leányát  Zsuzsát 
veszi  nőül,  és  ez  által  családját  még  inkább  kieroelé.  Jelenleg  e  család 
egyedül  a  magát  vadász-fegyverével  véletlenül  meglőtt  Kénosi  István- 
nak Sikó  Annátóli  fiában  él 8). 

Az  utóbbi  korban  a  család  a  G  á  1  nevet  Kénes  i-val  válta  fel, 
igy  irja  már  nevét  Kénosi  Zsigmond  udvarszéki  rectif.  biztos  1794- 
ben  is. 

<vá.l  családi*  (Szent-Iváni).  Maros-szék  vagyonosb  családai 
közé  tartozik.  Közülök  1794-ben  Pál  kir.  táblai  ügyvéd,  Zsigmond 
Maros  szék  királyi  főpénztárnoka.  Ez  utóbbi  ily  családfát  alkota: 


»)  Köváry  i<L  h.  92. 

*)  KáilftV  i  Székely  aemz.  248. 

*)  Kőváry  H  h.  92. 


.11*  Gál  -  flafcHubfalvl. 


Gál  Zsigmond 
(Körösi  Zsazsa) 


Elek  Kiára 

+  1847.  (Nagyajtai  Lázár  Samu 

gub.  titk.) 


Zsiga  László  Zsuzsa  Erzse 

f         (Ballá  Mali)      (Eperjesi  János)     (Bereczki  Sándor) 

Elek  1815-ben  Maros-székben  árva-gyámi  hivatalt  viselt,  leg- 
utóbb azon  egyházkerületi  felügy.  gondnoka  volt.  Pál,  ki  a  táblá- 
zaton nincs  meg,  Alsó-Fejér  megyében  ügyész  1847-ben, 

Gál  CSftlád.  (Illyefalvi).  FŐ -fészke  Hlye  falva,  hol  leg- 
többnyire  városi  hivatalt  viseltek.  Közülök 

1794-ben  János  és  László  Illyefalván  tanácsosok. 

1815-ben  Mózses,  Pál  és  P é t e r  tanácsülnökök. 

1847-ben  Pál  Illyefalván  tanácsnok;  —  Dániel  Hunyad  vár- 
megyében ügyvéd. 

©ál  család.  (Sz.-gerliczei).  Maros-székben  honol.  Közülök 
Benedek  és  Dienes  1848-ban  az  emiitett  székben  rectif.  biztosok. 

ipái  család.  (Kovásznai).  Háromszék  családa.  Közülök  Elek 
Kezdi  székben  szegények  ügyvéde. 

titál  család.  (Uj-székclyi).  Egyik  tagja  Gál  József  guber- 
nialis  ügyész  1847-ben. 

Gál  család.  (Sz. -Somlyói).  Közülök  Gál  József  1848.  előtt  a 
guberniumnál  kezd  hivatalos  pályát. 

eál  család.  (Udvarhely-sz.-léleki).  Ezekből  is  József  1848. 
előtt  a  hadi  irodában  gyakornok. 

Gál  család.  (Sz.-Háromsághi).  Ily  előnévvel  találjuk  Gál 
Zsigmondot  } 847-ben  az  erdélyi  kanczellárián  fogalmazó  gya- 
kornokul. 

Galaczy  család.  Doboka  megyei  eredetű  család.  Közülök 
Galaczy  István  1602-ben  esett  el  Beszterczénél  ')• 

Másik  Galaczy  Farkas  (de  szintén  azon  megyei)  Doboka 
megyében  1794-ben  rectif.  biztos ,  Bideskuthy  leánynak  mint  ördög 
ivadéknak  magtalan  férje  kihalt  1829-ben.  Birt  és  lakott  Bádokban  a). 

Galanubfalvi  család.  (Galambfalvi).  Kihalt  székely  család 
GaUmbfal várói.  Közülök  Ferencz  1459-ben  Udvarhelyszék  fővezéri 
helyettes  3). 

*)  Wolfg.  Bethlen  V.  p.  16. 
*)  Hodor :  Doboka  várna.  84. 
8)  Kállay :  Székely  nemz.  248.  L 


Galambos.  313 

Galambos  család.  (Pongyeloki  f).  Gömör  vármegyei  ere- 
detű nemes  család ,  mely  Pongyelok  helységről  irta  elŐnevét.  A  Gömör 
megyével  szomszédos  Nógrád  megyében  —  ugy  látszik  —  házasság 
útján  birtokos  volt.  A  múlt  század  elején  kihalt. 

A  XVH.  század  közepén  éltek  ')  pongyeloki  Galambos  György 
(1653-ban).  Galambos  Zsófia  előbb  Mocsáry  Istvánné,  utóbb  (1653.) 
nemes  Szentpétery  Istvánné. 

Ugyan  ekkor  élt  idősb  Galambos  László,  kinek  Battik  Erzsé- 
bettől fiai  P  é  t  e  r  és  ifjabb  László. 

Tán  ezeknek  testvére  volt  Galambos  Zsuzsanna  Pápay  Péterné 
is,  kiknek  nevét  Nógrád  megyében  Nagy-Sztraezin  helység  evang. 
egyházában  egy  aranyozott  ezüst  kelyhen  eme  fölirás  tartja  fel : 

Usibus  haec  sanctis  Pápai  Petrus ,  atque  Galambos 
Dona  Susanna  simul  stirps  generosa  litat, 

Utere  cumfiractu  hÍ3  per  multa  tempóra  trinlingius 
Una  Fileki  túrba  ligata  fide. 

A  kehely  alsó  részén  a  Galambos  és  Pápay  család  czimere  lát- 
ható :  „G.  Z.  és  PA.  PÉTER  1658."  név-  és  év-jegyzettel  2). 

Kubinyi  Borbála  Galambos  Lászlóné  volt  3). 

Ctalambos  család.  Alapitá  Galambos  Mihály,  ki  1751- 
ben  Mária  Terézia  király-asszonytól  kapta  czimeres  nemes  levelét  *). 

Czimere  a  vért  kék  szinü  udvarában  zöld  téren  álló  pánczélos 
vitéz,  sisakján  vörös,  fehér,  vörös  strucz-toll  leng,  kinyújtott  jobbjában 
meztelen  kardot  szőrit ;  a  vért  jobboldali  felső  szögletében  arany  fél- 
hold ragyog.  A  vértre  helyezett  sisak  koronáján  zöld  halmon  két  fekete 
sas-szárny  között  piros  lábú  és  csŐrű  fehér  galamb  áll ,  félig  felemelt 
szárnyakkal ,  csőrében  zöld  olaj -ágat  tartva.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüst- vörös  *). 

Galambos  család  él  Szabolcs  és  Zemplin  megyében ,  hol  e  század 
elején  Lasztócz,  Márk  és  Mihályi  helységben  birtokos  6). 

Galambos  család.  (Galgói).  Erdélyi  család  Belső-Szolnok 
megyében ,  hol  galgói  Galambos  Sámuel  1815-ben  rectif.  biztos  volt 


*)  Nógrád  megye  1652— 1655-ik  évi  jegyzökönyvei  szerint 

*)  Mocsáry :  Nógrád  várra.  Esmértetése.  I.  345. 1. 

8)  Szirmay  Szathmár  várm.  II.  148. 

*)  Colleot.  Herald.  Nro 

*)  Adatni  Scuta  gentil.  III. 

•)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  112.  268.  269.  37L 


314  Gálbory  —  Cálíalvl. 

Oálbory  család.  Bihar  megyei  nemes  család.  Gálbory 
Sámuel  Hegyes  falut  birja  azon  megyében  ')• 

Oálfalvi  család.  (Harczói).  A  család  fészke  Maros-szék, 
melyben  fekszik  H  a  r  c  z  ó ,  az  előnevet  adó  helység. 

Állítólag  előbb  G  á  1  f  a  1  v  i  í  s  z  1  a  i  volt  nevök  ,  s  az  ujabb  idő- 
ben a  Gálfalvi  névnél  maradtak.  1700-ki  július  l-ö  én  uj  ozimeres 
nemes  levelet  nyertek. 

A  XVII.  század  végétől  jelenig  családfájuk  l)  következő  : 

Gálfalvi  Gergely 
(Tombold  Erzse) 
r 


Jfcoos  1700. 
(Foris  Judit) 

r 


János  Klára  Ábrahám  Krisztina 

(Szathmári  Bora)         (Hajdú  János)  (Váradi  Kata)        (Újfalvi) 


r  7~  i  i  ! 

Bora  Ádám  Erzse  Krisztina  Gergely 

(Súki  László)     (Jobbágy     (Jármi  MiMly)       (Körösi  Jlsos)      (Keczeli  Ágnes) 

Anna)  j 

, __- « ,  r ,  .  ,  ■ —       ,,  .,  i.  *     . , 

Judit  Sándor  Gergely  Teréz  Pál 

(Pálfi  Antal)         (GáUalvi  Teréz)  1807.  (Gálfalvi  Sándor)    f 

(Kabos  Judit) 


Elek  Eszter  Imre  1847.  Anna  Farkas 

18,15.  (Szent-Ivány  itélömest.  (Kabos  Samu)       (Kabos  Anna) 

(Vér  Ágnes)  János)  "      (Sala  Karolina)  r 


|  Zsigmond 

l'        _ — — 1  (Sala  Anna) 

&óza  Julianna         György        Mária 

(Katona  István) 

A  családfa  törzse  —  ugy  látszik  —  azon  Gálfalvi  Gergely ,  ki 
előnevét  Siketfalvárói  irta ,  és  í  703-ban  a  hires  Szász  János  ki- 
rálybíró elleni  vádpörben  mint  közügyek  igazgatója  (Fiscalis  Director) 
állott  8> 

A  vég-nemzedékek  közt  Elek  1815-ben  Maros-székben  fiók- 
törvényszéki  ülnök.  Testvére 

Imre  1842.  óta  1848-ig  itélőmester,  és  a  m.-vásárhelyi  kóroda 
elnöke ;  most  magánéletet  éL 


*)  Fénye*  E.  Geogr.  szótár.  IL  96. 

')  Kőváry  :  Erdély  nev.  családai.  93.  1. 

3)  Uj  magyar  Múzeum  1855-ki  foly.  i.  19.  lap.  —  A  másik  Gergelynek 
Keczeli  ignestól  fia  P  á  1  tán  ugyan  egy  azon  Pállal,  ki  1794—1816-ben 
keresztúri  unitár,  esperes  volt  ? 


Gálfalvl  -  (iélffV  S15 

Gálfdlvl  család.  (Ny .-Gálfalvi).  Szintén  székely  család,  lak- 
helye szintén  a  Maros-szék ,  és  valószínűleg  csak  egy  külön  ága 
a  fölebb  emiitett  harczói  Gálfalv  i  aknák.  Közülök 

1 8 I5-ben  ny.-gálfalvi  Gálfalvi  Antal  és  Mihály  Maros-szék- 
ben fiók- törvényszéki  ülnökök. 

1847-ben  L  aj  os  Marosszék  rectificator-biztosa. 

Gt&lffy  család.  (Pathi).  Gálfi  nevű  családot  Lehoczky  a 
Nádasdy-aktól  eredeztet,  kiknek  Elöljárói  Gál  1400-ban  sógoruk 
volt  •>• 

1498-ban  pathi  Gálffy  Jakabot1)  többekkel  együtt  a  Ser- 
kel folyamon  épített  Váiss  nevű  csatorna  miatt  idézteti  Korlátkői 
Osvald.  —  Path  helység  —  honnan  Gálffy  Jakab  előnevét  irta, 
Komárom  vármegyében  fekszik. 

OálflFy  család.  (Maros-kocsárdi).  Gálffy  János  szerint  a 
maros-kocsárdi  Gálffyak  Magyarországból  szakadtak  Erdélybe  3).  Ma- 
gyarországban —  az  akkor  úgynevezett  részekben  —  Bihar,  Szathmár, 
Zemplin  4)  megyében  voltak  Gálffyak. 

Szathmár  megyében  Zsarolyánban  már  1487-ben  bírt  Gjilffy 
Sebestyén5);  1587-ben  pedig  Gálffy  Ferencz  1587-ben  töb- 
bekkel együtt  1587-ben  Szathmár  megyei  Gencs  helységben  rész- 
birtokot  kapott  adományban. 

Biharban  pedig  Belényesen  birt  a  család ,  mint  alább  látandjuk. 

Erdélyben  e  nevet  Gálffy  János  emelé  fel,  és  teve  emlé- 
kezetessé. ElÖbb  Báthori  Zsigmond  nevelője,  utóbb  tanácsosa,  kit  1593- 
ban  az  ádáz-lelkü  Bodoni  István  incselkedései  folytán  Báthori  Zsig- 
mond Belényesen  elfogatván ,  Szabó  Bálás  huszti  alkapitány  által  le- 
fejeztetett. Csak  egy  napi  várakozást  kért ,  s  alig  egy  órányi  imádko- 
zási  időt  nyert  6).  Elkoboztatván  birtokai ,  marmarosi  jószágait  1611-ki 
november  26-án  Kun  Gáspár  kapta  meg  7).  Erdélyben  székhelye  Ko- 
csárd  volt  Aranyos- székben.  Családfája —  melyet  ő  alapi  ta — igy 
jött  le  8) : 


0  Lehoczky  Stemm.  II.  143. 

*)  Fényes  :  Komárom  várm.  132. 

8)  L.  naplóját  gr.  Kemény  és  Kovács :  Erdély  tört.  tár.  I.  79. 

*3  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  81. 

5)  Szirmay  Szathmár  várm.  II.  40.  218. 

«)  Wolfg.  Bethlen  111.  27-34. 

■»)  Kemény  Jos.  Not.  Cap,  Albens.  239. 

8)  Kemény  és  Kovács  Erdély  Történettára  I.  75—77. 


3tC  Géiffy  -  Gnlgtf  txy. 


Gáiffy  Jáno* 

lefejezi.  1593. 

(Pernyeszi  Erzse) 


Péter  Ferencz  Kata 

i  (Bagosi  Pál  né) 


■         i      Aij         ■  ,m  ■  ■■   i        i    ■  ill  "* 

Zsuzsa  Zsuzsa 


r 


(l.  Nádudvari  Pálné.        (Ördög  lstváuné)  Borbara 

2.  Rédey  Pálné)  (Bánffy  Farkas  j 

E  családfáról  látjuk,  hogy  Gáiffy  János  harmad  izén  fi-ágon  mag- 
vában kihalt ;  —  de  a  magyar  ág  raég  élt  1620-ban ,  midőn  belényesi 
Gál  f  f  y  György  Boros- Jenő  várkapitánya  volt  *). 

Gáiffy  család.  (Martonosi).  TJdvarhelyszéki  székely  sarja- 
dék, melynek  egy  ága  máig  is  Martonoson  fészkel.  Gáiffy  Ferencz 
1647-ben  már  mint  Udvarhelyszék  főkirálybirája  tűnik  fel  2). 

A  Martonosi  ágból  Mihály  1815-ben  Udvarhelyszék  dullója. 
Sándor  1847-ben  szinte  e  hivatalt  viselé,  ifjabb  korában  verseket 
irt.  Ismét  Mihály  mint  publicista  az  ellenzék  sorában  küzdött.  Meg- 
halt 1854-kí  mart.  10-én. 

A  másik  ág  T  o  r  d  á  n  él.  Ez  ágból  Antal  1847-ben  Torda  vár- 
megye alszolgabirája  volt.  József,  ki  fiatal  korában  a  szépirodalmi 
téren  tett  kísérleteket,  utóbb  Torda  megyei  főbiró,  ktr.  főpénztárnok> 
és  a  tordai  unitárius  egyház  és  tanoda  felügyelő  gondnoka,  hol  szigora 
által  —  irja  Kőváry  —  roppant  fegyelmet  hoza  be,  és  a  szép  művészet 
fejlesztésére  sok  áldozatot  hoza. 

Gálnyak  1702-ben  birtak  Doboka  megyében  is  9). 

Oálffy  család.  (Szombathfalvi).  Hasonlóan  udvarhelyszéki 
család.  Közülök  Ferencz  1794-ben  rectificator  biztos. 

Ezenkívül  is  több  Gáiffy  család  van  Erdélyben. 

Gtálffy  család,  Zemplin  vármegye  armaltsta  neme?  családa 
közé  számíttatik  *). 

Oalgóczy  család.  Pozsony  megyei  nemes  család.  Közülök 
Galgóczy  Ferencz  1 703-bt.n  LÍákóczy  részén  harczol.  Czimere  — 
mint  pecsétnyomatáról  láttam  —  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs ,  a 
jobboldali  mező  arany,  a  baloldali  fekete  szinü ,  az  egész  paizs  udvará- 
ban rózsa-koszorú  keretben  fehér .  galamb  áll ,  egyik  lábát  felemelve. 
A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  szintén  rózsa-koszorúban  fehér  galamb 
áll,  csőrében  olaj-ágat  tartva. 

*)  Kemény  Józs.  Noxií,.  Capit.  Albens.  p.  II.  36. 

•)  KAllay :  Székely  nemz.  248. 

•)  Hodor :  Doboka  várm.  84. 

*)  Sűrm&y  C.  Zemplin  not.  top.  112. 


6alg6ccy  —  Galtovfes.  317 

Ferencznek  talán  fia  Ádám  ,  ki  1722-ben  Galanthán  élt. 
E  családból  származott  —  mint  szintén  használt  ozimere  igazolja 
—  Galgóczy  F  e  r  e  n  c  z  előbb  pozsonyi ,   1766-tól  esztergami  kanonok, 
és  komáromi  főesperes ,  hittan  tudora ,  apát ,  és  szent  István-rend  kis- 
keresztese.  Meghalt  1798-ban  i). 

Galgóczy  család.  Az  előbbitől  különböző  család  ez,  mely- 
ből a  múlt  század  közepén  szintén  egy  főpap  élt :  Galgóczy  János, 
egykor  iz3ai  plébános,  utóbb  pozsonyi ,  1744-től  esztergami  kanonok  és 
nagyprépost ,  a  nagyszombati  egyetem  kanczellárja  *) ,  traguri  czim- 
zetes  püspök ,  cs.  kir.  tanácsos.  Meghalt  Nagyszombatban  1776-ban, 
mint  az  újonnan  fölállított  rosnyai  megye  kijelelt  püspöke. 

Czimere  a  vért  kék  udvarában  zöld  téren  hátulsó  lábain  álló 
oroszlán  támadó  helyzetben ;  a  vért  jobboldali  szögletében  csillag ,  a 
bal  szögletben  félhold  ragyog.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  hadi 
férfiú  emelkedik  fö!  magyar  öltözetben  ,  jobb  kezében  egy  fürt  szőllőt 
tartva,  Foszladék  jobbról  arany- kék,  balról  ezüst-vörös. 

E  két  Galgóczy  család  egyikéből  származott  G.  Antal, 
ki  a  Ludoviceára  ezer  forintot  adott  1 808-bau  3). 

Galgóczy  nevű  család  él  F  é  n  y  e  s  E.  Geographiája  szerint  Be- 
reg,  Szabolcs  és  Szathmár  vármegyében  is. 

Gallik  család.  Gallik  Jakab  1676-ki  mart.  4-én  I.  Leo- 
pold  királytol  kapta  czimeres  nemes  lehelét ,  mely  ugyanazon  évben 
Szepes  megyében  kihirdettetett  *). 

Gallik  nevű  családot  Gömör  vármegyében  találunk ,  hol  Gallik 
Mátyásnak  Bubenka  Judittól  fia  Gallik  András  Gömör  megye 
alispánja  volt  1711-ben.  Csak  leányai:  Draskóczyné  és  Orosziné  ma- 
radtak *). 

Gallovfcs  család.  (Máskép  Szilvay).  Gallovics  máskép  Sztl- 
vay  János  1794-ben  nemesitetett  meg  czimeres  nemes  levél  által;  és 
ekkor  ily  czimert  vett :  a  vért  négyfelé  oszlik  (keresztvágással) ,  az 
ötödik  mező  alulról  fölfelé  gúla  alakban  képződik  a  két  alsó  osztály 
közt.  Az  első  és  negyedik  os;.tály  kék  mezejében  zöld  téren  egy  élőfa 
alatt  fehér  egyszarvú  fut ;  —  a  második  és  harmadik  arany  mezőben 
zöld  tér  fölött  egy  lábában  kövecset  tartó  daru  áll.  Az  alsó  gúla  alakú 


*)  Memória  Baail.  Strig.  171. 

*)  Ugyanott  169. 

')  1808-ki  7.  törv.  ez. 

*)  Körmöcz  város  levéltáruban  van  ?z  c-redoíi  armalis 

4)  Bartholomaeides  :  Mernorab.  Prov.  Csetuefc.  289. 


318  GftM  —  Gálszéehy. 

vörös  mezőben  püspök-süveg ,  és  azon  keresztül  húzva  püspöki  bot 
(pastoralis)  látható.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  arany  oroszlán  női 
ki,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  markolva.  Foszladék  jobbról  ezüst- 
kék, balról  arany-vörö3  ')• 

&&1Ó  család.  Zemplin  vármegye  armalista  nemes  családainak 
egyike  *). 

Gálos  család.  Abauj  megye  nemes  családainak  egyike  Fényes 
Elek  Geographiája  szerint. 

Oalsai  család.  Kihalt  család.  A  XVII.  században  G-alsai  Fe- 
rencznek  vagy  Pálnak  leánya  Varbóky  Ferenoz  neje  volt. 

Gálszéchy  család.  (Kihalt).  Michban  Simon  hét  fiának 
egyikétől  Detrétől  eredt,  mint  e  munka  II.  köt.  129.  lapján  olvasható* 
Kihalt  a  család  a  XV.  század  végén. 

A  családfa  3)  következőleg  sarjadzott  le  : 

Simon  Miauban 
fioxa  nemből. 


Detre  1284. 

-r  ■      !■■■-■  -i-irm — i-|-^m^ii  i    i  ■■         i -■  irrrnr^--  m— ^ —    _.  ■■  i  r    -  -     1111         i  -     -  ~i  i_  i_   1 1.  m.  í.      _  i"    '  ■     * 

Miklós  István  Simon 

1330.  1330.  1321. 

Pap  nevezetű. 


■—  -" —  "  i 

Péter     György     András 

1330.        1330.        1330.  Gál  1376. 

1402.  zólyomi  főispán. 

i * r—- 1 

Jakab        László 

1376.  1367. 


György        Jakab  Péter      János     László    Jnsztina 

1417.  1417.  1388-       1388.      1388. 


Miklós  144ÍT1 
Húsait,  fog. 


Zsigmond    János  Zsófia  1482. 

1433.  (zeretvai  Ramocha 

Boldizsárné) 

A  osaládfan  Istvánnak  fia  G- ál  1876-ban  zólyomi  főispán,  Zem- 
plén megyében  1402-ben  FelsŐ-Széeh  helységet  birtokolván,  ez 
nevéről  Crálszéch  nevet  nyert  *>.    Unokája  Miklós  1449-ben  a 


*)  Ádami  Scnta  gentll.  tom.  III. 
*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top  112. 
■)  Wagner  Tabelláé  geneal.  Mss. 
*)  Síirmay  C.  Zer.plin  not.  top.  274. 


Ctáltftvt  -  « a  mesfk.  319 

hussiták  kezébe  kerülvén  ,  mint  foglyot  a  Scmseyek  válták  ki,  miért 
azoknak  Sáros  megyei  Girálti  és  Máthévágási  birtokát  irta  be  J) . 

A  föíebbi  családfát  teljesnek  nem  mondhatjuk  ,  mert  nem  láthat- 
juk azon  Jánost,  ki  1488-ban  élt2);  és  Simont,  kinek  Özvegye 
Margit  1483-ban  az  Újhelyiekkel  perel 3) ;  végre  nem  találjuk  azon 
(ha  e  családból  eredt?)  Gálszéchi  Istvánt,  ki  1522-ben  Wittebergben 
tanult  *) ;  s  ki  után  e  családnév  történetünkből  eltűnik. 

Ctáltövi  család.  Erdélyben  a  XVII.  század  elején  látjuk 
közülök  GáltöviMihályt,ki  1603-ban  a  Basta  elől  Karánsebesre 
kivonuló  nemesség  sorsát  osztá  4). 

Galy  család.  Gály  András  és  János  1794-ben  czimeres  le- 
velet nyertek  ily  czimerrel :  a  vért  ezüst  udvarában  zöld  térről  egy  fa- 
törzsök áll  ki ,  melyből  két  zöld  galy  nyúlik  jobbra  és  balra ,  és  a  tör- 
zsökön vörös  tarajas  fekete  kakas  áll  egy  lábon ,  felemelt  jobb  lába 
körmei  közt  pallóst  tartva ,  feje  fölött  előtte  kék  felhőben  arany  csillag 
ragyog.  A  vért  fölötti  sisak  koronáján  szintén  a  leírthoz  hasonló  kakas 
látszik  kivont  pallóssal.  Foszladék  jobbról  ezüst-fekete ,  balról  arany- 
kék  «). 

Gtálya  család.  Gálya  András  Pozsony  megyei  Vág~Szerda- 
helyeu  egy  Curiát ,  és  FelsŐ-Korompán  birtokrészt  kapott  nádori  ado- 
mányban 1697-ki  mart.  9-én  Ujfalussy  Mihály lyal  együtt  Nagy  Fe- 
rencz  magvaszakadtán. 

Gtamcsik  család.  Gamcsik  János  az  Esterházy  ezred- 
ben kapitány  ,  1766-ban  Mária  Terézia  király-asszonytól  czimeres  ne- 
mes levelet  nyert  8). 

Czimere  négyfelé  osztott  vért ;  az  első  és  negyedik  vörös  mező- 
ben arany  oroszlán  áll ,  első  lábaikkal  zöld  koszorút  tartva ;  —  a  máso- 
dik és  harmadik  zöld  mezőben  pánczélos  kar  könyökben  meghajolva, 
kivont  kardot  markol.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett 
sas-szárny  között  (melyek  közül  a  jobboldali  félig  arany- kék ,  a  másik 
félig  zöld-ezüst)  egy  zöld  magyar  ruhás ,   kalpagos  férfiú  emelkedik 

*)  Wagner  Dipl.  Sáros  282. 
*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  p.  131. 
*)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  74. 
*)  Szirmay  C  Zemplin  not.  hisí.  p.  75. 
*)  Wolf.  Bethlen  tom.  V.  p.  461. 
•)  Ad&mi  Scuta  Gentil.  tom.  III. 

')  Az  eredeti  a  kisfalud  i  Lipthay  család  levéltárában.  Fasc.  XVIII. 
NYo699. 

•)  Colleot,  Herald.  Nro  225. 


320 


Gamw. 


ki ,  meztelen  kardot  villogtatva.  Foszladék  jobbról  ■arany-kék ,  balról 
ezüst-zöld. 

E  század  elején  a  G-amcsik  család  Zemplin  megyei  Hotyka 
helységben  birtokosul  iratik  1). 

Gáncs  család.  (Gancsházi).  Régi  nemes  család  Pozsony 
m  ügyei  Csallóközben ,  ugyanott  fekszik  Gáncsháza ,  melyről  a  család 
előnevét  vévé,  s  gyakran  vezetéknevét  is  onnan  irá.  Családfáját  a  XIV. 
század  végéig  fölvihetni.  1390.  táján  élt  Gáncs  Mihály,  kitől 
kezdve  a  családfa  3)  következőleg  sarjadzik  elé : 

I.  t  á  b  1  a. 

Mihály 
1390. 


Zsigmond 
1426. 


István 
1426. 


Tamás 
146S. 

—A  ■ 


Ilona 

(likai  Barsa  István 

1485) 


Tamás 
1490. 


Mihály 
1510. 


Simon 
1510. 


György 

1490.  f  1528. 

(Ursula) 

i A 1 

István  1510. 


Margit 

1534. 

(Kakáthy 

Gergely) 


Erzsébet 

1534. 

(Puokheim 

Imre) 


Kata        Anna 
1534        1534. 

(Földes 

István) 


Tamás 
1560. 


Miklós     . 
1536. 
(1.  Agyai  Chege 
Potentiana. 

2.  N.  N.) 


Máté 

1563 
(1.  nyéki  Nagj 

Ag^tfc. 
2.  Gyimótijy 

Dóra) 
r 


L.  folyt,  a  köt.  lap. 


Bora 
1596. 
(Vajkai 
Agystou  János) 


Magdolna 
1590. 


Piroska 

1560 

(J'olkai 

Far  >as 

Miklós, 


Ágoston       István  Ilona 

1560.  1560.  1560. 

(királyfiai 
L.  II.  tdbl.  Byro  Vitus) 


Sebestyén     Márton     Anna     Kata     Zsófia 
1590.  1590.      1590.    1590. 

(Madarász 
Pál) 


')  Szirmay  C  Zemplin  not.  top.  p.  223. 

2)  A  család  adatai  szerint  Ferber  J.  úr  közléséből. 


Gáncs. 


331 


Máté     ki  az  előbbi  lapon. 
1563. 
(1.  nyéki  Nagy  Ágota. 
2.  Gyimóthy  üora) 


Benedek 
1590. 


Bertalan 
1615. 


András 
1634. 

t 


Erzse 
1634. 
(Czeglédy 
Demeter) 


Máté  Gergely 

1615.  f  1629.      1615. 

pozsonyi  kamarai 

számvevő. 

(Enczenwreiszi 

Erzse) 


Mihály 

1615. 

(Nittray  Erzse) 


Erzébet 
szia.  1630. 


István 

1615. 

(Mauser 

Anna-Mária) 


I 


Hona  Ilona 

1615.  1615. 

(Bornemisza 

János) 


Mihály 
^_ 


József 
1746. 


Mihály 
1746. 


Bertalan 

1699.  f  1716. 

(Csókás  Máris) 


Zsuzsanna 

(Iíemley  Benedek) 


Erzse 
(BendeJ 


Mária- 
Magdolna 


Mihály 
1780. 

Amália 
(Nozdroviczky) 


A  család  ismert  törzsének  Ganchházi  Mihálynak  fiai  Zsig- 
mond és  István  1426-ban  Zsigmond  király  adománya  folytán  a 
pozsonyi  káptalan  által  Rajkán  egy  megvásárlóit  curia  birtokába  ik- 
tattatnak ellentmondás  mellett  *). 

1521-ben  Mihály  és  fia  M  i  k  1  ó  s  Pozsony  megyei  Ganesházán 
Pakay  Istvánt ,  Jánost ,  Erzsét  ós  Annát  másfél  curiájokból  kitúrván, 
ezek  tiltakoznak  azon  jószágrésznek  használása  ellen  *).  1528-ban 
ugyancsak  Mihálynak  fia  Miklós   Pozsony  megyei  Böcskösháza  és 


*)  Statutío  Sigismundi  et  Stephani  fiiiorum  Michaelis  de  Ganchháza  super 
Curia  seu  portioné  Possessionaria  in  Rajka  aere  comparata:  cui  Agues  consors 
Ulrici  Halmán  eontradixit.  —  Capsa  5.  fasc.  X.  Nro  10.  Óiig.  in  Capituio  Poson. 

*)  1521.  in  Ganchháza  in  Possessione  in  Cottu  Posoniensi  existen.  c[uo ú  ex 
nnius  et  mediae  sessionis  nobilitaris  possessorio  Michael  et  Nicolaus  Ganeh  ,  Ste- 
phanum  Ioannem  et  Elisabetham  et  Annám  Pakay  ejecerint ,  iidem  Pakayani 
protestantur  eosdemque  a  fructuum  perceptione  prohibent.  Protoc.  extra  seriem 
6.  folio  207. 

21 


322 


Gáncs. 


Záp  helységbeli  részjószáguak  elidegenitésérŐl  böcskösházi  Böcskös 
Györgyöt ,  a  megvételtől  Somorja  városát  s  mindenkit ,  valamint  a  ki- 
rályt az  adományzástói  a  pozsonyi  káptalan  előtt  tiltja  *).  Ezen  Mik- 
lósnak két  neje  volt ;  az  el8Ö  ogyai  Cheghe  Potentiana ,  a  második  is- 
meretlen. Ez  utóbbitól  hat  gyermeke  született:  Tamás,  Máté, 
Piroska,  Ágoston,  István,  és  Ilona.  Ezek  közül  Máté 
ágazata  Mihálynak  (1 780.)  leányában  Amáliában,  ki  Nozdrovicz- 
kyné  neje  voít,  fi-ágon  kihalt,  a  vele  az  úgynevezett  raj  kai  ág  enyé- 
szett el.  (Lásd  I.  táblát).  —  Megemlítendő  ez  ágon  Benedeknek  fia 
Máté,  ki  1623  ban  a  pozsonyi  kamaránál  coadj  utor  volt  2) ,  később 
rationum  magister.  —  Tamás  és  István  gyermekeikben  végeztek  be 
család- ágazatukat  j  egyedül  Ágoston  vonala  maradt  fel  jelenkorig. 

II.  tábla. 


Ágoston 
1560. 


ki  az  /.  táblán. 


Miklós 
1590. 


Menyhért 
1635. 


Albert 

1635. 

(Korpás  Anna) 


Mihály 
1635. 


Anna  15'90. 
(Peethy  Máté 
Móric/,  hidán) 


Miklós  1666. 

(i'elszászi  Farkas 

Ilona) 


György  Jánc  Zsófia 

1666.  1666.  (Bécsy  Péter) 

I  1868. 


L.  folyt.  111.  tábl. 


Kata 
(Sooe  Gergtly, 


Panna  Mária 

(Nagy  János) 


Jutka 


Albert 
wiil.  1685. 


n 


István 
crnl.  1695. 
(Karácson  Sára) 
t 


Erzsébet 

(Csiba  Márton) 

1673. 


Ádám  ikrek  József 

(Gólya  Erzse)  «ül  1726.    (Csiba  Erzse) 


Gergely 

szül.  1703. 

(Sze'le  Zsuzsa) 

i * > 

Menyhért 

szül.  1759. 

katona,  r 


Mihálv 

sutii.  1770. 

(Farkas  Júlia) 

J 

III     ..»■■■  ■■  |lMA  ,*  —  ■      ■■  ■-     - 


Klára 

(Zsigmond 

István) 


Ádám 

szül.  1753. 

f  1817. 


Mátyás 
az.  1766.  f  1,830. 
(Petkovics  Éva) 


Eva  Teréz 

(Farkas    (Paramer 

Gábor)     Mátyás) 


Mihály 
1 1829. 


Kata 

(Jankó) 


Pál 
sz.  1822. 

jiótlen 
él. 


Mátyás      István        Pál 
t        fl821.    fl829. 


*)  Pozsonyi  káptalan  oklevele  szerint. 

4)  Janual  noviAnni  Illustri  ae  Magn.  nee  non  Generosie  Daie  N.  N. 
Dn.  Praesidi  eaeteris<jue  S.  C.  M.  Inclytae  Camerae  Hungaricae  Consiliariis  etc 
a  lo&nne  Igaaíio  Veztunicty  S.  G  R.  Matt.  Carn.  H.  jur.  not.  1628.  nyomtatvány. 


Ganes. 


3S3 


III.  tábla. 


Miklós     lásd  11  táblán. 
1666. 
(felszászi  Farkas  Ilona) 


Jakab 

szül.  1670.  fl7Ő0. 

(I.  Orsolya. 

2.  Graisol  Erzse. 

3.  hodoei  Karácsony 

Katalin) 


János 

szül.  1713. 

(Beké  Judit) 


István 

szül.  1672. 

(Kovács  Kata) 


András 

szül.  1721. 

(Nagy  Kata) 


Judit     János     Jnlia 
az.  1762. 


János 

szül.  1756. 

(Szal&y  Erzse) 


Kata 

(Mery 

Mátyás) 


f 


Eva 
(Herczegh 

Mihály) 


Mari  Erzse 

(Kapitány    (Fischer 
László)       Mátyás) 


János 

szül.  1794. 

(Török  Erzse) 

i -*»..'     t 

János 
•z.  1827.  f  1841. 


Mihály 
szül.  1798. 
Somorján  é!. 


Mihály 

szül.  1725.  f  1786. 

(Csiba  Anna) 


Ilona 

(Botló 

György) 


István 

sz.  1735. 

t 


Imre  Róza 

Sz.  1759.  f  1818.    (Tóth 
(Botló  Kata)       József) 


László 
(Lázár  Erzse) 

r —  — -A 1 

Gábor    Sándor 

ikrek. 

t 


János 

az.  1738  febr.  8. 

f  1803.  oct.  2. 

(kis  icányai 
"",     Hangyás 
Kata) 


Kata  Erzse 

(n.-padányi  (Fodor 

László-  István) 
Ferencz) 


Lajos 
f  1810. 


Kata  István 

(Lázár  Lajos)      f 


Zsigmond 
f!830. 


Pál 

se.  1764. 1 1826. 

Péczelen 

jószág-igazg. 


Júlia 
(Tóth  Ján.) 


Erzse 

(Bucsuházy 

Péter) 


Vincze 
,  szül.  1808. 
(Péntek  Kata 
Dániel  özvegye) 


Gáspár 

sz.  1770.  f  1834. 

(Gálos  Teréz) 

I 

i  -    í*i  i         ír 


Zsófia 
'Hodossy  Gásp.) 


Mária-CIementine         Ida  Geiza 

szül.  1836.  f  1857.     szül.  1843. 

(Ferber  József) 


Dániel 

sz.  1810.  f  1834. 

(Péntek  Kata) 

r  "        -*  '  •  •     *i 
Rudolf 
f  1834. 


21  • 


824  Gáncs. 

Ágoston  naiv  Miklós  fiátólí  unokája  Menyhért  e  vonalt 
is  több  ágra  terjeszté.  Fia  János  Menyhért  nevű  unokájában  ki- 
halt. Másik  fia  Gr  y  Ő  rg y  fi-ágazatán  (lásd  II.  táblán)  a  végső  nemze- 
dék között  Pál  (szüi.  1822-ben)  egyedül  él,  és  nőtlen.  —  A  harmadik 
fiu  Miklós  (lásd  III.  táblán)  felszászi  Farkas  Ilonától  nemző  Ja- 
kabot és  Istvánt. 

Ez  utóbbi  Istvánnak  ágazatán  egyedül  Mihály  (szül.  1798.) 
Sorxiorjában  él  maradék  nélkül. 

Jakab  született  1670-ben;  meghalt  1750-ben  augustus  végén 
kora  80.  évében.  Első  neje  Orsolya  Horváth  György  özvegye,  a 
második  Grazsoí  Erzsébet,  kitől  nem  voltak  gyermekei;  a  harmadik 
Hodosi  Karácson  Kata.  kivel  1724-ki  január  25-én  kelt  egybe  54  éves 
korában,  ettől  tizenegy  gyermeke  született,  mint  következnek  : 

1)  Mihály  saül.  1725-ki  július  11-én,  meghalt  1786kinov. 
14-én.  Külön  ágat  alapított ,  mely  féríi-ágon  Zsigmondban  1830-ban 
halt  ki. 

2)  Jakab  szül.  1729  ki  május  13-án.  Kiskorában  sírba  szált. 

3)  Ki  a  ra  szül.  1731-ki  mart.  l-jén.  Mint  gyermek  halt  el, 

4)  Miklós  és 

5)  Katalin  mint  ikrek  szül.  1732-ki  dee.  3-án.  Gyermekkoruk- 
ban multak  ki. 

fi)  1 1  o  n  a  Botló  György  neje. 

7)  István  szül.  1735-ki  sept.  12-én;  és  korán  elhalt. 

8)  Jáno3  szül.  1738-ki  febr.  8án.  Meghalt  1803-ki  oct.  2-án. 
Most  is  élő  ágazatáról  alább. 

9)  Ferencz  szül  1740 -ki  január  26-án.  Meghalt  gyermek- 
telenül. 

10)  Katalin  szül.  1741-ki  mart.  l-jén;  férjhez  ment  nagy- 
padányi  László  Ferenczhez. 

11)  Erzsébet  szül.  1743-kisept.  24-én.  Fodor  István  neje. 
Jánosnak  (lásd  8-ik  sz.  alatt.)  kis-mányai  Hangyás  Katalintól 

(ki  1800-ki  július  13-án,  kora  61.  évében  halt  meg)  kilcncz  gyermeke 
lőn.  a  táblázatra  mind  el  nem  férvén  .  itt  következnek  : 

o)  Sándor  szül.  1 758-ki  dec.  20-án,  s  mint  gyermek  halt  meg. 

6)  Pál  szül.  1764-ki  febr.  2-án.  Meghalt  1826-ki  febr.  25-én 
nőtlenül  Péozelen,  hol  gr.  Ráday  Gedeon  jószág-igazgatója  volt. 

c)  Julianna  szül.  1765-ki  febr.  4-én ;  egybekelt  Tóth  János- 
sal 1786-ki  april  20-án. 


tiancs.  325 

d)  Erzsébet  szül.  1767-ki  július  l-jén;  egybekelt  Bucsuházy 
Péterrel  1797- ki  január  17-én;  meghalt  1826-ki  sept.  19-én. 

«>)  Gáspár  szül.  1770-ki  január  9-én.  Ágazatáról  alább. 

f)  János  szül.  1772-ki  sept.  7-én.  Korán  elhalt. 

g)  Ismét  János  szül.  1774-ki  május  5-én,  ki  szintén  korán 
elhalt 

A)  Zsófia  szül.  1777-ki  július  16-án.  Egybekelt  férjével  Ho- 
dossy  Gáspárral  1806 -ki  febr.  17-én. 

i)  Katalin  született  1780-ki  május  2-án.  Meghalt  1788-ki 
october  21-én. 

Gáspárnak  (ki  föleb.b  az  e)  alatt  áll)  Gálos  Teréziától  gyer- 
mekei:  1)  Vincze  szül.  Gyallán  1808-ki  aug.  8-án.  Lakik  Gancs- 
házán.  Nőül  vette  1835-ki  január  18-án  Öcsese  Özvegyét  Péntek  Kata- 
lint (ki  szül.  Ácson  181 1-ki  január  11-én).  —  2)  Dániel  született 
1810-ki  július  21-én  Meghalt  1834-ki  april  27-én.  Nejétől  Péntek 
Katalintól  egy  fia  volt  Rudolf  szül.  1833-ki  május  21-én.  Meghalt 
1834-ki  januárban.  —  3)  Antal  szül.  1812-ki  april  ÍO-én ;  meghalt 
1825-ki  sept.  6-án.  —  4)  Gábor  szül.  1817-ki  april  12-én;  meghalt 
1826-ki  aug.  16-án. 

Vinczének  Péntek  Katalintól  gyermekei :  a)  Mari  a-C  lemen- 
tina született  1836- ki  aug.  14-én;  185 3- ki  aug.  28-ka  óta  neje  Fer- 
ber  Józsefnek.  —  i)  Gy  ul  a  szül.  1838-ki  május  12-én  ;  meghalt  azon 
évi  aug.  3-án.  —  c)  Ida-Eleonora  szül.  1840-ki  febr.  23-ár< ;  meg- 
halt 1843-ki  május  11-én.  —  d)  Lehel  szül.  1842-ki  január  16-án; 
meghalt  május  21-én.  —  e)  Ida-Eleonora  szül.  1843-lű  aug.  11-én 
meghalt  1857-ki  január  l-jén.  —  f)  Geiza  szül.  1846-ki  febr.  11-én, 
a  családnév  fentartására  nézve  a  család  reménye. 

A  Gáncs  család  megújított  nemes  levele  1716-ki  június  12-én 
Laxemburgban  kelt  III.  Károly  királytól ,  tartalmazza  a  fi-ágra  szóló 
uj  adomány-levelet  is ,  a  Gancsházán  három  házra  küiönzött  curiára  ; 
és  Mosón  megyei  Rajkán  fekvő  curiára  nézve,  mely  utóbbin  akkor 
Gáncs  Bertalan  lakott ,  felét  pedig  zálogul  Kém ley  János  bírta.  Az 
uj  adomány-levél  szól  Jakab,  István,  továbbá  János  és  Mi  Je- 
les,  nemkülönben  Albert,  Márton,  István,  Gergely  és 
Bertalan,  részint  édes  testvér ,  részint  unokatestvér  alyafíakra,  — 
Jakab  ekkor  gyermektelennek  iratik  ,  mert  mint  fölebb  láttuk ,  csak 
később  harmadik  nejétől  lettek  gyermekei. 


326  fitmezang  —  Ganuav. 

Gáncs  nevű  család  Veszprém  megyében  is  létezhet,  mert  ott 
Adász-Teveléa  a  múlt  században  1750.  körül  idősb  és  ifjabb  Gáncs 
J  á  n  o  s  élt ;  de  ezek  a  gancsházi  Gáncs  családdal  soha  osztályos  atya- 
fiak nem  voltak. 

€röiM*.5KSmg-  család.  Ganczang  János  a  család  alapitója,  ki 
1760-ban  Mária  Terézia  király-asszonytól  nyert  ezimeres  nemes  levelet. 

Czimere  következő  :  a  vért  felső  része  (úgynevezett  feje)  vörös 
csikolat-roezÖben  emberi  szemet  mutat;  alatta  a  vért  függőlegesen 
két  mezőre  oszlik  ;  a  jobboldalt  ezüst  mezőben  hármas  szikla-halmon 
vörös  tarajos  ós  iábú  kék  kakas  áll  kiterjesztett  szárnyakkal.  A  bal- 
oldali kék  mezőben  a  vért  szögletében  az  arany  napnak  egy  negyed- 
része látható ,  a  vért  alján  zöld  térről  egy  kinyílt  napraforgó  (tányér- 
virág)  emelkedik  föl,  a  nap  feJé  fordulva.  A  vért  fölötti  sisak  koronáján 
ismét  hármas  szikla-halmon  a  leirt  kakas  áll  két  elefánt-orrmány  kö- 
zött, melyek  közül  a  jobboldali  (viz-szintesen)  félig  arany ,  félig  kék,  a 
baloldali  félig  vörös ,  félig  ezüst.  Foszladék  jobbról  arany-kék  ,  balról 
ez  üst- vörös. 

Ctátngol  cs«l4d.  (Felső-Őri),  Egyike  azon  hatvannégy  csa- 
ládnak, melyek  Vas  megyei  Felső-Őr  helységre  1582-ben  Rudolf  ki- 
rálytól adomány-levelet  nyertek.  (Lásd  Bertha  család). 

ttannay  csaliul.  Gannay  János  és  Ferencz  1790-ben  nyer- 
nek ezimeres  nemes  levelet. 

Czimerck  kereszt  vágással  négyfelé  osztott  vért,  közép-vérttel, 
mely  ezüst  udvarban  zöld  keresztet  mutat.  A  vért  első  osztályának  kék 
mezejében  hátulsó  lábain  oroszián  első  jobb  lábával  kivont  kardot ,  és 
annak  hegyén  koronát  tartva.  A  második  osztály  arany  mezejében  zöld 
téren  fészkében  ülő  fehér  pellikán  fiait  vérével  táplálja.  A  harmadik 
osztály  vörös  mezejében  királyi  korona ,  és  azon  áthúzva  három  arany 
búza-kalász  látszik.  A  negyedik  osztály  kék  mezejében  ismét  arany 
oroszlán  tart  kardot,  s  annak  hegyén  koronát ,  de  r,  kardra  vörös  kigyó 
tekerődzik.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  kék  öltöny ü ,  sárga  öves, 
fekete  löveges  magyar  katona  emelkedik  ki ,  jobbjával  magyar  nemzeti 
szinü  zászlót  lengedeztetve ,  két  oldalról  két  fekete  sas-szárny  veszi 
körül ,  mindkettőnek  közepén  vörös-fehér  koczkás  csikolat  (viz-szinte- 
sen) látszik.  —  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  ')•. 

A  szerzők  egyike  GaunayFerencz  am.  kir.  udv.  helytartó- 
ságnál volt  kisebb  hivatalban  1787-ben.  —  Ugyan  e  kormányszéknél 
CJaunay  Károly  í 825 -ben  iktató  tiszt, 

5)  Adum*  Souifl,  ge.ciíil.  toro.  III. 


Gáuéezy  —  Garat.  32? 

Giinóczy  család.  Nemes  családból  szárraazottnak  irja  Ho- 
rányi  Elek  O^ánóczy  Antalt,  a  történet-tudóst ,  ki  előbb  érsek- 
újvári káplán,  utóbb  a  budai  papnövelde  igazgatója  ,  végre  nagyváradi 
kanonok  volt,  és  1774  -1781-ig  főleg  sz.  László  királyról  és  a  váradi 
püspökségről  több  történelmi  munkát  irt. 

Cjrány  család,  Gány  Péter  1642-ben  Bartakovich  Tamás- 
sal Hont  megyei  MéYa  helységbeli  jószágrészt  Dóczy  Menyhértnek 
zálogitja  el  a). 

Garai  család.  (Garai  f ).  A  Garay  3)  család ,  mely  a  XIV.  és 
XV.  században  hazánkban  a  legfényesb  szerepet ,  és  a  nádorságot 
három  nemzedéken  át  fiúról  fiúra  viselte,  a  Drusina  nemzetségbői  vette 
származását. 

1269-ben  élt  János  ispán  (Comest)  a  Drusina  nemzetségből, 
és  ennek  fia  István  mester ,  Béla  tót- ,  horvát-  és  dalmátországi  ve- 
zérnek fegyvernöke  (Ensifer),  kik  nevezett  Béla  vezérherezegtŐí  Valkó 
vármegyében  Gara  helységet  (villám  Gara)  nyerték  érdemeik  jutal- 
mául adománvban  *). 

A  családfát  Jánostól  kezdve  legtöbben 5)  következőleg  szer- 
kesztik ; 


*)  Horányi  Memória  Hang.  II.  p. 

2)  Sz,  Senedeki  Coaveac  Fasc.  50.  líro  24. 

3)  A  régi  latin  oklevelekben  mindenütt  „de  G  a  r  a"  fordulván  e!6  ,  mi- 
ntán a  „d  e"  szócska  magyarul  minden  családnévnél  y-ra  változott ,  magyarul  a 
nemes  családnevek  írásában  bevett  szokás  szerint  joggal  Garay  t  írhatunk, 
egyszerű  i-vel  már  Budai  is  irta  a  családnevet  Gara  i-nak. 

*■)  Lásd  az  oklevelet  kiadva  gróf  Zay  Károly  által  az  „TJj  magyar 
Múzeum"  1855-ki  foiy.  351.  lapján.  —  Ez  oklevélben  Jánosnak  csak  István 
nevű  fiáról  lévén  szó  ,  gyanítható  hogy  több  uem  is  volt;  —  mint  a  következő 
jegyzet  szerint  némelyek  vélik. 

4)  Hét  rendbeli  nemzékrend  fekszik  előttem ;  három  Wagnertől ,  úgymint 
először;  Collecfc.  geneal.  Hist.  dec.  IV.  48.  71.  —  Másodszor:  Ugyanattól  Mss. 
tom.  LXX  pag.  38.  és  harmadszor:  ugyanott  pag.  59.  —  Negyedszer:  Wagnert 
követé  Buday  Fer.  Lexie.  II.  köt.  —  Ötödazör :  Lekoozky  Stemmat.  II.  p.  143.  — 
Hatodszor:  Gr.  Széchenyi  Fer.  gyűjteményében  Geneal.  authent  Mss.  toia.  I.  — 
és  hetedszer :  Gr.  Zay  Károlytól  az  1855-L.  Uj  magyar  Múzeumban.  --  A  négy 
első  megegyez  egymással ,  de  összesen  egy  ember  véleményéül  tekíntbetŐ ,  a  bá- 
rom utolsó  is  megegyez  lényegesen  ,  de  különbözik  az  előbbi  négytől ,  tudnunk 
kell  éhez ,  hogy  Lehoczky  olvasta  Wagnerét.  —  Én  a  hárem  utóbbi  szerkeszt- 
menyét  fogadtam  el  mint  alaposabbat,  mert  Wagner  ott  látszik  tévedésben  'enni, 
hogy  első  Istvánnak  h  János  nevű  testvért  tulajdonítván  ,  I.  Paií  ennek  fiául 
teasi :  I.  Miklóst  pedig  szinten  másik  Pálnak  Saul  állítja. 


3?8 


Ctarai. 


I.  János 
Comes  1269. 


I.  István  mester 
fegyvernek  1269. 


I.  Miklós 

főlovász-mest. 

1312. 


II.  János 

kalocsai 
érsek  ~  1402. 


II.  István     Gergely    I.  László 

váczi 


II.  Miklós 

mackói  bán. 

nádor  f  1385. 


III.  János 
t  1385. 


Tamás 
nótáz.  1403. 


Imre 


IV.  János 

1427. 

temesi  főispán. 

(Hedvig  moscovi 

herczegnő) 


III.  Miklós 

nádor  f  1433. 

(1.  Ilona 

szerb  herczegnő. 

2.  Cilly  Anna) 


Ilona 
(Széciiy  Miklós) 


I.  Pái 

macliói  bán 

főispán 
1312-1324. 

i A 1 

Dezső 

1432—1440. 

machói  bán. 

(hörögsz. 

Szilágyi  Anna) 

i * > 

V.  János 

Bánfi  nevezt. 

(Anna) 


Hedvig  Kata 


Klára 
(Halapsich 
Kis  Horváth 
János) 
1500. 


Jeremia 

(Pásztói 

János) 


Lőrincz 

1491. 

(1.  Ostfi 

Zsófia. 

2.  Paxi  Ijucza) 


Dóra 
(Beregazói 
György) 


Péter  II.  László 

1479.  nádor 

* 1        f  1460.  előtt. 

Mihály  (Xesseni  Alexandra) 
f  1480.  V  j 


IV.  Miklós 
t 


Jób             Anna                  N.            VI  János    V.  Miklós 

f  1471.     (Hederváry     (HnnjadiL.  (Margit 

Imre)            jegyese.  özv.  1440.) 

.    Ujlaky  Miklós  r- 

neje).  Ilona 


József 

t 


III.  László 

1528. 

f 


Petronella 
(Istvánfy  Pál) 


Kata 

(kis-szállási 

Markos  Péter) 

t 


Anna 

(Macedóniai 

János) 


2-tói  Borbála 
(chemeri 
b.  Z»y  Fer.) 


I.  Istvánnak  —  mint  a  táblázat  mutatja  —  hat  fia  maradt ,  ezek 
közül  János  előbb  zágrábi  püspök ,  utóbb  kalocsai  érsek,  László 
pedig  váczi  püspök  lévén ,  II.  István  és  Gergely  magnóikul  hal- 
ván el,  csak  I.  Miklósnak  és  I.  Pálnak  lettek  utódai ,  kik  által  a 
család  két  ágra  szakadt. 

I.  M  i  k  1  ó  s  ágazata  ,  mert  nádorokat  mutatott  fel ,  nádori  ág- 
nak, —  DezsŐéa  báni  hivatalról  báni  ágnak ,  vagy  gothói  Gr  a  r  a  i- 
nak  is  neveztetik.  Lássuk  először  I.  Miklós  ágát. 


Garaf.  3W 

I.  Miklós  1312-ben  kir.  főlovászmesternek  iratik  v).  Fia  négy 
maradt :  II.  M  i  k  1  ó  s ,  III.  János,  Tamás  éa  Imre;  a  két  utóbbi 
kihalt. 

II.  Miklós  macsói  bán  volt  I.  Lajos  és  Mária  királyné  korában 
közel  busz  évig,  és  ez  alatt  főleg  vitézségével  tüntető  ki  magát ;  neve- 
zetesen 1371-ben  Laczk  Miklós  erdélyi  vajdát  megverte.  1376-ban 
nádorrá  lett  Lajos  király  alatt ,  ennek  halála  után  pedig  az  özvegy  ki- 
rályné Erzsébetre  Máriára  eldöntő  befolyással  birt,  miért  eílenpártja 
Kis  Károlyt  hivá  meg  a  trónra,  kit  Garai  Forgách  Bálás  által  megöle- 
tett. E  merény  a  lázongást  még  inkább  szította  ,  melynek  lecsendesi- 
tésére  midőn  a  királynők  Garai  tanácsából  Horvátországba  sietnének 
(1385-ben) ,  útjokban  Gara  helység  és  Diák  óvár  között  Horvát  János 
által  megtámadtatván ,  Miklósnak  a  leghősiebb  védelem  után  feje 
vétetett  testvérével  III.  Jánossal  együtt  —  Jelen  voltak  ez  esetnél 
III.  Miklós  és  IV.  János  is8),  kik  megmenekültek.  II.  Miklós 
nádori  pecsétében  jobboldali  szögleteikkel  egymást  érintő  három  vértet 
használt  czimerül,  s  minden  vért  udvarában  (a  családi  czimer)  a  kigyó, 
(mely  szájában  rózsát  vagy  efélét  tart)  látható  3).  Egy  leánya  Ilona 
Széchy  Miklósné,  és  két  fia  IV.  János  és  III.  Miklós  maradtak. 

IV.  János  erdélyi  vajda  és  temesi  főispán  volt.  Jelen  volt 
bátyjával  együtt  Dobor  vára  megvételében  Horvát-  és  Dalmátországok 
meghóditásában  ,  valamint  1396-ban  a  nikápolyi  ütközetben  ,  honnan 
Zsigmond  király  őt  küldé  haza  a  kormány  vezetésére.  Zsigmond  király 
fogságakor  őt  adá  Garai  Miklós  kezesül  az  országnak,  1396-ban  a 
Pago  és  Jadra  közti  kérdésnek  eldöntésével  bízatott  meg.  1415-ben 
szerencsétlenül  harczolt  Horvát  vagy  Hervoja  János  ellen ,  kitől  el- 
fogatván ,  egy  ideig  kemény  fogságban  tartatott.  Meghalt  1430.  körül 
utódok  nélkül.  Neje  Hedvig  Zeraovit  moscovi  herczeg  leánya  volt, 
kiktől  Kata  és  Hedvig  leányai  maradtak. 

III.  Miklós  a  diakovári  veszélyből  megszabadulván  ,  1387-ben 
macsói  bán  lett ,  és  a  Temesvár  körül  lázongó  Dán  Gai  ellen  szeren- 
esésen harczolt.    Erélylyel  harczolt  Horvát  János   és  pártja  ellen  is ; 

*)  Geneal.  autlient.  és  gr.  Zay  által.  —  Fejér  Dipl.  Codexébeu  1312-ről 
oklevelet  a  főhivatalnokokat  elősoroló  szokásos  záradékkai  nem  leltem ;  1317-ben 
pedig  már  Péter  volt  főlováBz.  Lásd  Fejéj?  Cod.  Dipl.  tom.  VIII.  vol.  I. 
pag.  489. 

*)  Wagner  Dec.  IV.  p.53.  jelen  voltak  János  Pálnak  fia ,  és  György  An- 
drásnak fia. 

•)  Lásd  "Wagner  Coll.  geneal.  Hist.  dec.  IV.  a  táblán. 

*)  Katona  IX.  756.  XII.  339.  S40. 


330 


Garat. 


valamint  utóbb  a  ráczok  és  törökök  ellen  is.  Legtöbb  érdemet  szerzett 
Zsigmond  király  előtt  annak  siklósi  fogságábóli  megszabadítása  által, 
midőn  öcscsét  IV.  Jánost  és  fiát  IV.  Miklóst  adá  kezesül.  Nevezetes 
tényező  volt  az  1412-ki  lengyel,  1413-ki  velenczei  stb.  békekötésnél. 
1417-ben  a  kostniczi  zsinat  alkalmával  —  hol  Zsigmond  kiráiy  időzött, 
—  az  ország  kormányát  is  ő  vezeté.  Első  neje  halála  után  Cilly  (vagy 
Ciliéi)  Annát ,  Zsigmond  király  neje  Borbála  nővérét  vévé  nőül.  Meg- 
halt 1440.  körül.  Fiai:  I.  Péter,  II.  László  és  IV.  Miklós.  — 
IV.  Miklós  korán  elhalhatott.  —  Péter  1479-ben  a  törökök  ellen  vi- 
tézül viselte  magát;  egyetlen  fiában  Mihályban  ')  ága  1480-ban  kihalt. 
II.  László  előbb  visegrádi  kapitány ,  korona-őr ,  majd  macsói 
és  tótországi  bán ,  végre  pedig  1447-dik  óta  szintén  nádor  volt.  — 
Családi  viszonyai,  a  Cillyekkeli  rokonsága  Albert  királynak  halála 
után  özvegye  Erzsébet  királyné  részén  tárták  őt 2) ,  valamint  később  is 
a  Hunyadiak  ellenében  a  C)Üy  parton  működött,  3  Mátyás  király  ellen 
is,  Fridrik  császárt  királyul  hivta  meg.  Mátyás  a  pártoskodókat  1459- 
ben  legyőzvén  ,  ildomossága  és  mérséklete  által  őt  is  részére  látszott 

végre  megnyerni.  Meghalt  1460.  táján. 
Nejétől  Alexandra  tesoheni  herczegnőtől 
köv.  gyermekei  maradtak  :  Jób,  Anna 
Hederváry  Irarené ,  N,  (M  ária?)  Hu- 
nyadi László  jegyese ,  utóbb  Ujlaky  Mik- 
lósné ,  VI.  János,  és  V.  Miklós,  ki 
korán  elhalt,  özvegye  1440.  Margit,  kitől 
gyermekei :  Ilona  és  József  gyermek- 
korukban elhaltak. 

E  Lászlónak  1449-kí  nádori  pecsé- 
téről van  véve  a  család  czh  Te,  mely  a 
vértnek  udvarában  tátott  szájjal  kigyót  mutat.  A  paizs  fölött  szárnyas 
angyal,  két  oldalról  nemtő  látszik  ,  mint  a  metszvény  mutatja. 

Jób  1482-ben  halt  meg  niaguélküí.  Halála  után  birtokai  közül 
Siklós  várát,  s  városát  Mátyás  király  fiának  János  (Corvin)  berezeg- 
nek adományozta  3).  Jób-ban  kihalt  a  Giraiak  nádori  ága. 


*)  E  Mihályt  Tinsou  említi. 

2)  Ezen  Gara  László  még  mint  niachói  bán  1433-bec  Losonczi  László 
magvaszakadton  Nógrád  megyében  ZeTgk  ós  Clicztar  (Szőgy  éa  C'sesztve) 
helységnek  is  felét  királyi  adományban  nyerte  sógoratói  Albert  királytól.  Ere- 
deti oklevél  szerint. 

»)  Láed  ez  oklevelet  Teleki  Hunyadiak  kora  X.IL  217. 


fJaray.  331 

4  iwásik  I.  Istvánnak  I.  Pál  nevű  fiától  jő  le. 

I.  Pál  1312-ben  machói  bán,  Vaikó  és  Bodrog  vármegye,  és 
1324-ben  már  egyszersmind  Szerem  vármegye  főispánja  is  volt.  Fia 
Dezső3)  (Deseő)  fiatal  korában  Zsigmond  király  udvarában  a  királyné 
főlovászmestere.  1432 — 1440-ben  machói  bán  és  Baranya  vármegye 
főispánja  volt  *).  Neje  horogszegili  Szilágyi  Mihálynak  leánya  Anna 
volt,  kitől  született  fia 

János,  a  ki  atyja  báni  hivataláról  Bán  fi  (xarainak  is  ne- 
veztetett, ésÁiin*  nevű  nejétől  három  leánya :  1.  K 1  á r a  Halapchich 
Kis  Horváth  Jánosné ;  2.  J  e  r  e  in  i  a  2)  Pásztói  Jánosné ;  3.  D  o- 
r  o  t  ty  a  Beregszói  Györgyné,  és  egy  íla  maradt : 

L  ő  r  i  n  c  z  5  ki  (Wagner  szerint)  nyughatlan  elméjű  ,  kapzsi  em- 
ber volt.  Miután  ausztriai  Miksa  pártjáról  Ulászló  hűsegére  visszatért, 
ez  őt  1491-ben  újra  kegyeimébe  fogadta.  Lőrineznek  két  neje  volt,  az 
elsőtől  Ostfy  Zsófiától  gyermekei : 

1)  Petronella  kisasszonyfalvi  Istvánffy  Pá  Iné. 

2)  Katalin5)  kerékszálíási  MarkosPéter  Posega  és  Valkó 
vármegye  főispánjának  neje  1528-ban. 

3)  Anna  bosoki  Macedóniai  János  neje  *). 

4)  László,  ki  fiatal  korában  elhalván,  a  fényes  családot  fi- 
ágon  sírba  vitte. 

Lőrineznek  második  nejétől  pákosi  Pasi  Luczától  leánya 
Borbála  csereien  Zay  Ferenczné  volt ,  ki  után  a  Zay  család  örö- 
kösödött. 

Garay  család.  Már  a  történetíró  Wagner  észrevette ,  hogy 
régi  emlékeink  között  két  egymástól  különböző  Garai  család  fordul 
elő.  Búvárkodásai  közben  nevezett  iró  jegyzett  fel  egy  Lorándot 
G arának  fiát  1270-bŐl,  ki  mint  pártos  futott  ki  a  hazából.  Az  1338-ik 
évre  Garai  Kéme  fiának  Péternek  özvegyét  Ilonát  jegyzé  fel  6), 
kik  annál  valószínűbben  egy  más  Garai  nevű  család  sarjadékai  le- 
hettek, mivel  Gara  nevű  hely  Bács  vármegyében  is  létezik. 

')  Wagner:  Dőc.  IV,  p.  70.  szerint  Dezsőnek  testvéreiül  véli  György  é3 
János  veszprémi  kanonokát  is  (3417-ben). 

*)  Lehoczky  ezt  Jeremiásnak  írja  ,  és  egyetlen  fiául  Jánosnak ,  —  Lő- 
rinczet  pedig  egy  másik  Jánosnak  fiául  teszi ,  és  ezen  Jánost  László  fiául,  e  lAsi- 
lőt  pedig  Dezsőnek  testvéréül  állítja. 

3)  A  Geneal.  Autkení=  Mas.  tom.  1.  és  Lehoczky  szerint  Katái  innak 
második  férje  volt  Macedóniai  János,  kit  Say  és  Wagner  is  A  n  n  a  férjéül  irnak. 

')  Lehoczky  és  a  Geneal.  Auíheni  szeriní  ez  Anna  Kende  Irará  neje  volt- 

4>  Wagner  Dec.  ÍV.  49, 


38$  Garaplch  —  Saras. 

És  a  XVI.  századtól  kezdve  a  XVII.  század  végéig  folytonosan 
látunk  —  ámbár  nem  egy  helyen ,  több  megyében  elszórva  —  Garai 
nevű  nemes  családot ,  kiknek  egymáshozi  vérséges  viszonyáról  adatok 
hiányában  nem  szólhatok. 

Álljanak  itt  korrendben  az  általam  egybegyűjtött  egyes  adatok: 

1526-ban  Gara  Mátyás  Komárom  megyei  Kurtakeszi  hely- 
ségbeli  telekét  Veken  lévő  egy  telekért  marczelházi  Posár  Vitállal 
elcseréli  ,). 

1552-ben  Garay  Lukács  birtokos  volt  Bihar  megyei  Véed  hely- 
ségben, hol  hét  portát,  és  Fancsikán,  hol  két  portát  birt  2). 

1594-ben  Garay  István  kapronczai  kapitány  Petrinia  ostro- 
mában esett  el  3).  E  valószínűleg  az  előbbi  garai  Garay  fő  család  iva- 
déka lehetett. 

1617-beu  Garay  Farkas  Nógrád  megye  ülnöke  (Juratus 
assessor)  *). 

1649-ben  Zemplin  megyében  élt,  és  e  megye  szolgabirája  5)  volt 
Garay  Ferencz,  Szirmay  állítása  szerint  a  garai  Garay  család 
nemesi  ágából,  mely  a  kihalt  (Bodrog)  Keresztúry  családdal  egy  törzs- 
ből eredt  6). 

1 668-ban  élt  Garay  Erzsébet  előbb  kisfaludi  Lipthay  Imre 
özvegye,  a  jelelt  évben  Madarász  Jáno3  hitvese  7). 

Mindezekből  azt  is  sejthetjük,  hogy  a  fényes  Garay  családnak 
lehetett  még  más  nemes  ágazata  is ,  mely  szerteszórva  itt-ott  a  XVIÍ 
század  végéig  tartá  fel  magát. 

Garay  nevű  nemes  család  jelenleg  is  van  Szabolcs  megyében. 

Oarapich  család.  Horvátországi  család  ,  közülök  Garapich 
Illés  kir.  tanácsos  a  bányászati  választmány  tagjául  neveztetik  az 
1827-ki  országgyűlésen  8). 

<«aras  család.  Lakhelye  Borsod  és  Gömör  vármegye.  Kö- 
zülök Garas  András  neje  réthei  Nagy  Eleonóra  után  birt  Nógrád 
megyei  Pöstényben. 

')  Fényes :  Komárom  várm.  126. 

2)  Bielek:  Majores  Hung.  Aaaleoía.  121.  és  122. 

3)  IstvámTy  1685-ki  kiadás  409.  lap. 

ft)  Ered.  okmány  Nógrád  v„  levéltárában. 

5)  1649-ki  86.  törv.  ez. 

•)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  81. 175. 

7)  „Kisfaludi  Lipthay  család  r.  e  m  ~é  kr  aude  és  oklevelei'1 
f.-gy6ri  Nagy  Ivántól.  Pest,  1858.  Oklevelek  közt  58.  lap. 

8)  1827-ki  9.  törv.  ez. 


Garáisda.  333 

Oíirázda  család.  (Mecsenicsi  és  zágorhidi).  A  Garázda 
család,  mely  Zsigmond  király  korában  emelkedik  jelentőssé,  Bolgár- 
orszáffból  eredeztetik.  A  XIV .  század  végeier  mecsenicsi  Garázda 
nevet  viselőnek,  ez  időtáj t  két  ágra  oszlanak,  az  egyik  niegtartá  a  Ga- 
rázda nevet ,  a  másik  azt  Szilágyira  változtatá.  (L,  Szilágyi  c«.) 

Garázda  Istvánnak  fia  Miklós,  ki  keresztúri  előnévvel 
is  iratik  —  bajtársával  és  rokonával  Szilágyi  Lászlóval  Boszniában 
Zvornik  (Zrebernik)  várát  négy  évig  vitézül  védték  a  pártos  Hervoja 
János  ellen,  ezért  1407-ben  Doboka  megyében  Bálás falvát,  Alsó- 
Fejérben  pedig  Szent-Imrét  kapták  adományban  — .  1408-ban  ismét 
Boszniában  harczoltak  és  Branich  várát  foglalák  el,  ezután  1409-ben 
kapták  ujabb  czimeres  levelüket,  mely  családi  közös  czimerül  a  „vad- 
kecskét" adja  J). 

1414-ben  Bosznia  ^elprédáltatván ,  a  Garázdák  ezen  alsó  tarto- 
mányokbeli  birtokaikat  végkép  odahagyák  ,  és  Bihar  ,  Arad  ,  Békés  és 
Zaránd  megyékben  foglaltak  lakást.  Megszerezvén  itt  Zágorhid, 
Szék  és  Telek  helységeket .  egyike  z á g o r  Jh  i d i ,  másika  széki, 
harmadika  teleki  Garázdáknak  neveztetek.  A  széki  Garázda  ág 
hamar  kihalt ,  az  utolsó  leányt  teleki  Garázda  vette  el ,  mely 
eképen  egyesülvén  utóbb  a  széki  Teleki  névvel  most  is  virágzó 
család  ágát  alapiták.  (Lásd  Teleki  család). 

A  Garázda  család  még  azután  is  e  néven  virágzott.  Zsigmond 
király  korában  élt  még  a  nem  emiitett  Garázda  Dienes,  való- 
színűleg a  nevezett  Istvánnak  testvére.  A  XV.  század  elején  a  család 
két  költőt  mutat  fel,  Pétert,  és  a  másikat, kinek  nevét  saját  szerény- 
sége (vagy  az  idő  mostohasága)  gyulafejérvári  márvány  sír-emlékéről 
letörlött.  Harmadikul  e  költőkhöz  számithatjuk  Ce singé  vagy  anyai 
ágról  Vitéz  Jánost  (Janus  Pannoniustj  pécsi  püspököt,  ki  az  érintett 
sír-emléken  szintén  rokonnak  (cognato  sangvine  vates)  iratik.  Ama 
Péter  1507-ben  temettetett  el  Gyulafej  ér  várott 2). 

A  XV.  században  Erdélyben  Doboka  vármegyében  birta  a  Ga- 
rázda család  S  a  j  ó-K  ereszt  ú  r  t  is,  és  innen  keresztúri  Garázda-nak 
irá  egy  ág  magát ,  mely  egy  tudós  irónk  szerint  —  a  sajó-keresztúri 
K  e  r  e  s  z  t  ú.  r  y  családnak  adá  eredetét.  Idővel  magszakadás  folytán  a 
keresztúri  Garázda  egész  birtok  fejedelmi  jószággá  vált ,  a 
Keresztúryakét  kivévén  3). 

*)  Katona  :  Hist.  Critic.  XI.  736.  —  Beukö  :  Transylvania  Gen.  II.  413. 
Mindszenti  L.  Advocat  Lexicon  V  l.  D.  496. 

l)  Kazinczy  eredeti  munkái  I.  k.  373—376. 
•)  Hodor:  Doboka  várm.  8.1). 


334  fiárbély  —  G&rgAes. 

A  XYX  században  Garázda  János  az  e  nevű  ágazat  utolsó  férfi- 
tagja-élt.  ki  Báthori  Kristóf  fejedelem  leányát  Gríseldist  kiséré  Len- 
gyelországba jegyeséhez  Zaraoiszky  kanczellárhoz ,  és  ott  maradt  sok 
évig,  s  Báthori  István  alatt  a  litvánok  és  moszkák  ellen  vitézül  bar- 
czolt.  Utóbb  dicsérő  oklevél  mellett  ereszté  hazájába  fit  Báthori  a  len- 
gyel király.  Megérkezvén  Erdélybe  ,  nóul  vette  Fejér  Juditot ,  s  ettől 
nemzé  egyetlen  leányát  Annát.  János  a  csatatéren  végzé  életét  Go- 
roszlónál ,  egyetlen  leányát  Annát  széki  Teleky  Mihályhoz  adá  noul,  s 
azt  vejével  minden  javaiban  örökösévé  tette.  így  egyesült  ismét  a  Ga- 
rázdák mind  három  ága  aszéki  Teleky  családban. 

Gtfcvhély  család.  Vas  vármegye  nemes  családainak  egyike 
F  é  n  y  e  3  E.  Geographiája  szerint. 

&ar<fm  család.  (Adorjáni).  Marosszéki  székely  család. 

Gárdony  család.  Gárdony  Dániel  1719-ben  III.  Ká- 
roly királytól  nyerte  czimeres  nemes  levelét ,). 

Czimere  a  vért  kék  udvarában  zöld  téren  királyi  korona ,  és  azon 
vörös  lábú  és  csörű  fehér  galamb  kiterjesztett  szárnyakkal ,  csőrében 
zöld  galyat  tartva ;  fölötte  arany  nap,  három  csillag  és  félhold  ragyog. 
A  vért  fölötti  sisak  koronájából  vörös-fehér  és  kék  struoz-toll  emelkedik 
fel.  Foszladék  jobbról  arany-kék ,  balról  ezüst- vörös. 

<3&rgócs  család.  (Váradi).  Mintelőneve  mutatja,  magyar- 
országi váradi  eredetű.  Nevük  gyakran  Gergocz,  Gergoczi, 
G  argó  ez  alakban  is  fordul  elő;  legutóbb  Gar  góc  s-oknak  irták 
magokat. 

Gergoczi  István  1610-ben  váradi  alkapitány  volt,  mint  ilyen  irta 
alá  A  is  az  erdélyiek  által  II  Mátyás  királylyal  Kassán  kötött  béke- 
szerződést 3). 

Gargócs  Mihály  1626-ban  Bethlen  Gábor  alpohárnoka  s),  Sza- 
lárdy  szerint  „becsületes  fő  ember"  ft).  Talán  ennek  leánya  Gargócs 
Erzse  Nadányi  Mihálynak  az  erdélyi  itélőmesternek  (kinek  azonban 
1658-ban  Fogarason  feje  vétetett)  felesége5);  és  anyja  Nadányi  Já- 
nosnak a  történeti  rónak ,  (a  „F 1  o  r  u  s  H  u  n  g."  szerzőjének). 

Még  c  században  élt  a  család  Hunyad  vármegyében ,  hol  váradi 
Gargócs  Elek  főszolgabíró  volt  1815-ben. 

*)  Collect.  Herald.  Nro  395. 

■)  Gr.  Kemény  J.  és  Kovács  J.  Erdély  Történet tá.r».  Ií.  186. 

•)  Kemény  János  Önéletírása.  Kiadta  Szalay  L.  89.  1. 

\)  Szalárdy  Siralm.  Krén.  343- 

*.)  Eredeti  oklevél 


G&?\c»  —  Gáspár,  935 

Kőváry  l)  azerint  a  család  kihalt. 

Ctai'lCft  család.  Mária  Terézia  király-asszonytól  1765-ben  czi- 
meres  nemes  levelet  nyert  G  a  r  i  c  s  Gáspár,  Pozsega  ni.  ügyvéd  a). 

Czimere  következő :  a  vért  négy  udvarra  oszlik,  melyeken  keresztül 
vonul  rézsút  jobbról  balra  egy  kék  csikoi&t ,  és  azon  két  arany  csillag, 
és  ezek  közt  arany  liliom  látszik.  Az  első  és  negyedik  osztály  ezüst 
mezőt  mutat.  A  második  és  harmadik  osztály  vörös  mezejében  arany 
oroszlán  áll  hátulsó  lábain  ,  első  lábaival  liliomot  tartva.  A  vért  fölötti 
sisak  koronájából  két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny  között  arany  csillag 
ragyog.  Foszladék  jobbról  arany- vörös ,  balról  ezüst-kék. 

ttarlicsicJb  család,  1737-ben  nemesítetett  meg  III.  Károly 
király  által  Garlicsich  Miklós-Pridrik  3). 

Czimere  viz-szintesen  két  részre  osztott  vért ,  a  felső  keskenyebb 
osztály  (czimertanilag  in  capite  scuti)  három  arany  csillag  ra- 
gyog. Az  alsó  osztály  vörös  mezejében  hármas  zöld  halmon  fehér  ga- 
lamb áll  zöld  koszorút  tartva.  A  vért  fölötti  sisak  koronáján  szintén 
olyan  galamb  látható.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös  ,  balról  arany-kék, 

Gáspár  család.  (Almási).  A  XVII.  században  Ugocsa  me- 
gyében megyei  hivatalokban  találjuk.  Almási  Gáspár  Miklós  1652- 
ben  Ugocsa  megyének  szolgabirája,  1664-ben  jegyzője  volt  *). 

Zemplin  megyében  ö)  is  vannak  nemes  Gáspár-ok. 

dáspái?  család.  NKont  megyei  Cseri  helységből  veszi  szár-  /.A 
mázasát ,  és  innen  Pozsony  megyei  Galanthára,  Nyitra  megyei 
Szeniczre  stb.  származtak. 

A  XVII.  században  GáspárMiklós  Csery  Hónát  vévén  nőül, 

tőle  több  ágra  szakadt  a  család.  Egyik  ág  igy  jő  ie : 

Gáspár  Miklós  1673. 
(Csfcfj  Hona) 


István  f 

Nógrád  megyében. 
! 


Jájaos 


a)  Kőváry :  Erdély  nev.  családaL  270. 1.  bol  sajtóhibából  „G  argót"  álL 

*)  Ccilect  Herald.  Kro  224. 

8)  Collect.  Her&ld.  Nro  311. 

*}  Sxiraiay  C.  Ugocsa  p.  56.  59. 

*)  Sziriuay  C  Zemplin  not.  top.  112. 


3.10  Gáspár. 

E  családfa  utolsó  nemzedéke  János  hites  ügyvéd,  sziráki  köz- 
birtokos, 1845-ben  Amerikában  járt.  Í850.  után  az  orvosi  tudományo- 
kat tanulta,  jelenleg  a  magyarok  eredeti  hazájának  holléte  felől  búvár- 
kodik, mint  erről  egy  jelenleg  kinyomatott  „Emlék-irata"  tanúskodik. 

1660-ban  élt  a  családból  Gáspár  István  is,  ki  ellen  Rimay 
Mária  Dúló  Gábor  özvegye  Cseri  helységbeli  örökségi  rész  iránt 
perelt  1). 

1663-ban  Gáspár  Istvánnak  Özvegye,  utóbb  szentmihály-úri  Hor- 
váth Mihály  neje,  ugy  is  mint  első  férjétől  született  Gáspár  János, 
István,  Pál  és  Miklós  fiainak  gyámnoka,  és  Gáspár  János  ellent- 
mondtak  F.- Cserire  nézve  Baloghy  Gáspár  beiktatásának  2). 

1673-ban  Csery  János  cserii  és  alsó-  s  felső-drenohegyi  birtok- 
részét zálogba  adja  G  á  s  p  ár  János-,  Pál-  és  Miklósnak  3). 

Gáspár  Sándornak  Rafanidesz  Katalintól  fia  József  1765- 
ben  Berki  jogon  bírt  Horpáeson  is  Nógrádban. 

Jelenleg  e  családból  származottak  Hont  megyei  Csalomián,  Cseri- 
ben ,  Újfaluban ,  Nógrád  megyei  Szirákon ,  Pozsony  megyei  Galanthán 
élnek. 

A  család  ezimere  a  vért  kék  mezejében  koronából  kiemelkedő 
magyar  öltözetű  hadi  férfiú,  jobb  kezében  kivont  kardot  villogtatva. 
A  vért  fölötti  sisak  koronáján  férfi-kar  könyököl ,  kivont  kardot  tartva. 

ÍJÁsjiár  család.  1761-ben  nyerte  czimeres  levelét.  Czímere 
következő :  a  vért  függőlegesen  kétfelé  oszlik  ,  a  jobboldali  rész  ismét 
viz-szintesen  alsó  és  felső  mezőre  oszlik.  A  felső  kék  mezőben  arany 
egyszarvú-fej  szügyeig  látható ,  szarva  és  sörénye  ezüst ;  az  alsó  vörös 
mezőben  jobbról  balra  rézsútosan  fehér  csikolat  vonul  le.  A  baloldali 
osztály  kék  mezejében  pánczéios  ^ar  emelkedik  fölfelé,  arany  borostyán- 
koszorút markolva.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  két  elefánt-orrmány 
között,  melyek  közül  a  jobboldali  kék,  a  bal  vörös,  —  a  leirt  arany 
egyszarvú- fej  látható.  Foszladek  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös 4). 

Gáspár  nevű  családból  Gáspár  Dávid  1812-ki  novemb.  25-én 
Csanád  megyétől  nyert  nemességi  bizonyítványt,  melyet  1813-ki  július 
31-én  Krassó  megyében  hirdettetett  ki.  Ez  utóbbi  megyében  jelenleg 
ilynevü  család  nem  létezik. 


')  Hiteles  oki.  szerint. 

«)  Sz.  Beuedeki  Conv.  Capsa  B.  Fasc.  2.  Nro  14. 

8)  Csery  József  úr  közlése  szerint. 

fc)  Adatni  Scuta  Gencil.  III. 


tiaszner  —  Gathály.  337 

Ctaszner  család,  Gaszner  József  1760-ban  Mária  Te- 
rézia király-asszonytól  kapott  cziraeres  levelet,  Cziraere :  a  vért  meze- 
jében egy  nádas  mocsárból  Kiugró  őz :  a  vért  felső  részének  kék  meze- 
jében három  liliom  láthatj.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  jobbról 
vörös ,  balról  kék  elefánt-orrmány  között  a  leirt  őz  emelkedik  ki ,  szá- 
jában egy  szál  nádat  rágva.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék ,  balról  ezüst- 
vörös  »)• 

E  század  elején  pedig  Gaszner  Lőrincz  Bihar  megye  mér- 
nöke, nagyváradi  lakos  1806-ban  nemesitetett  *).  Ez  kőszegi  születésű 
volt ,  és  b.  Patachich  püspök  által  a  nagyváradi  Akadémiába  mértani 
tanárúi  is  alkalmaztatott.  Különösen  kitünteté  magát  a  Hydraulicaban. 
1773-ban  Szeghalom  és  Csökinő  mellett  ő  alkotá  az  úgynevezett  ördög- 
árki  csatornát,  és  a  kártékony  Köles-ér  vizének  lecsapolása  által 
mintegy  harmincz  ezer  hold  földet  hozott  szárazra.  1785-ben  a  Tisza, 
Maros ,  Kőrös  és  Berettyó  körüli  viztani  munkákra  is  megbízatott ,  és 
részben  a  térképet  is  elkészité.  Tapasztalatai  után  irt  viz-mértani  mun- 
káját 1802-ben  a  m.  kir.  helytartóság  kinyomatni  rendelé.  Nemes  levele 
Bihar  megyében  1806-ki  dec.  15-én  hirdettetett  ki.  —  Nejétől  nemes 
Juricskay  Klárától  gyermekei  rFerencz  és  Lajos. 

ttath&ly  Cftalád.  (Gathály i  és  németi  f).  Zemplin  megyei 
Gatály  helységről  vette  előnevét,  a  helység  pedig  hajdani  birtokosá- 
tól Gathá  1-tól,  kinek  Ivánka  és  László  fiai  1278-ban  éltek, 
kiket  István  főispán  soproni  várnagy  oda  Ítélése  folytán  Miklós  bánnak 
fia  László  a  13  márka  terhe  alatti  törvényes  határnapra  meg  nem  je- 
lenés miatt  elmarasztaltatott 3). 

Nevezett  Ivánka  és  László  utódai  atyjokról  Gathályi  ak- 
nák neveztettek  ;  és  egy  törzsből  eredt  ezekkel  a  Csebi  család  is  ,  hon- 
nan Gathály,  A  Is ó-C  seb  nevet  is  viselt. 

1403-ban  élt  közülök  Gathali  Jakabnak  fia  Bálás*). 

Még  a  XVI.  század  elején  élt  a  Gathály  család ,  de  egy  ága  n  é- 
me  t  f  a l  v í  előnevet  is  használt,  valamint  a  C s  e b i e k  is.  —  1505-ben 
Gathály  vagyis  Alsó-Cseb  egész  birtokába  németfalvi  Gathályi  László 
örök  bevallása  folytán  Butkai  László  a  leleszi  Convent  által  beiktatta- 
tott, mely  iktatásnak  Gathály  Gáspár  ellene  mondott  6). 


*)  Adarai  Souta  gentil.  III. 

')  B.  Vay  László :  Német  hivség.  882-885.  1. 

a)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  375. 

*)  Fejér .  Codex  DipL  tom.  X.  vol.  IV.  p.  273. 

6)  Szirmay  C.  Zemplin  not,  top.  375. 

22 


438  Gaihalócti  -  Ganu. 

(pathalóezi  család.  Kihalt  család ,  melyből  Ga. thalóezi 

Mátyás  pécsi  prépost,  utóbb  1444-től  1459-ig  veszprémi  püspök,  és 
1435  tői  kanczellár  volt 1). 

Gáty  család  (máskép Tokay).  A  Gáty  máskép  Tokay  család 
1764-ben  kapta  czimeres  levelét. 

Czimere  függőlegesen  kétfelé  osztott  vért,  a  jobboldali  udvar  kék, 
a  baloldali  vörös  ;  a  vért  alján  hármas  zöld  domb  emelkedik ,  melynek 
középsőjén  királyi  koronán  egy  fehér  öltönyü ,  vörös  hajtókája  kar 
könyököl,  iró- tollat  tartva  •  fölötte  jobbról  arany  nap,  balról  ezüst  hold 
fénytik.  A  vért  fölötti  sisak  koronáján  jobbról  vörös,  balról  kék  elefánt- 
orrmány  között  a  leirt  kar  iré-tollat  tartva  látható.  Foszladék  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst- vörös  2). 

Gát  y-ak  közül  —  e  családból-e  ?  nem  tudhatom  —  Gáty  István 
Szathmár  megyei  Mándon  született  I749-ki  april  8-án.  Tanult  kül- 
földön ,  és  azután  atyja  pályájára  —  a  ref.  lelkészségre  —  szentelte 
magát.  1779-ben  Huszton,  1787-ben  Szigeten  lett  lelkész,  öt  év  múlva 
ezt  is  odahagyva ,  Szathmárra  költözött ,  és  ott  lelkészkedett  húsz  évig 
közmegelégedésre.  Meghalt  1843- ki  febr.  11 -én.  Irt  és  nyomatott  négy 
rendbeli  munkát  magyar  nyelven  3). 

Gaudi  család.  A  XVII.  század  közepén  hadi  érdemek  által 
csapatfőnökségig  emelkedett  Gaudi  András,  ki  Rákóczy  György- 
nek egyik  kapitánya,  s  egyszersmind  oka  volt  annak,  hogy  1660-ki 
május  22-én  többek  tanácsa  ellen  Gyalu  és  Kis-Fene3  közt  az  ütközet 
elfogadtassék ,  hol  Rákóczy  halálos  sebeket  kapván ,  ennek  folytán 
életét  veszté  4). 

Gaudi  k  most  is  élnek  Erdélyben.  Gaudi  János  1815-ben 
osánczi  harminczados  volt. 

Gaudi  József  az  erdélyi  kincstár  bányászati  osztályánál  pénz- 
tárnok 1847-ben  ;  Gaudi  Antal  ojtozi  harminczados  1847-ben. 

(vaun  család.  Gaun  János,  Pál,  Iván  és  Antal- Jó- 
zsef 1715  ben  nyertek  honílusitást  hazánkban4). 


')  Az  1435-ki  törvény  záradéka. 

2)  Adami  Scuta  gentil.  III. 

')  E  négy  munkája  ez  :  1)  Második  József  a  marina rosi  éhségben.  Po- 
zsony 1797.  —  2)  A  természet  Históriája.  Pozsony  1795.  2-dik  kiad.  n.  ott  1798, 
3)  Hazafiúi  elmélkedés  a  magyar  nyelv  ügyében.  Bécsben  1791-  —  4)  A  magyar 
nyelv  Dialectusai.  Pest  1820. 

*)  Lásd  Szalárdy  Siralm.  nj.  krónika.  384—405. 

s)  1715-ki  135-ki  törv.  ez. 


Gavonszky  —  Gazdagh.  339 

Cavanszky  család.  Gavanszky  Simon  1793-ban  I.  Fe- 
rencz  király  által  nemesitetett  meg. 

Czimere  függőlegesen  kétfelé  osztott  vért ,  a  jobboldali  osztály 
vörös  udvarában  zöld  téren  daru  áll ,  felemelt  egyik  lábában  golyót 
tartva ,  és  testével  balfelé  fordulva ;  a  baloldali  osztály  kék  udvarában 
négy  arany  folyam  hullámzik.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  két  ki- 
terjesztett sas-szárny  között ,  melyek  közül  viz-szintesen  a  jobboldali 
ezüst-vörös,  a  baloldali  kék-arany ,  pánczélos  kar  könyököl,  kivont  kar- 
dot markolva,  melynek  hegyére  levágott  törökfej  van  szúrva.  Foszladék 
jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék  '}. 

Oávay  családi.  (Sófalvi).  Erdély  kihalt  családa.  A  XVI.  és 
XVII.  században  Doboka  megyében  —  mint  a  Cseffey  család  osz- 
tályos vérrokonai  birtak  az  alsó  kerületben ,  legtöbbet  a  széki  járás- 
ban 2).  Egy  Gávay  leány  orosziái  Mikó  neje  volt  1650.  táján ,  de  az 
1657-ki  lengyel  beütéskor  Özvegy gyé  lön. 

1599-ben  Gávay  Miklós  Buday  Ferenczczel  ajándékot  visz 
Báthori  András  részéről  Ibrahim  nagyvezirnek.  1601-ben  szintén  kö- 
vet volt  Toldy  Istvánnal  és  Torma  Istvánnal  a  törők  portára ,  midőn 
Báthori  Zsigmond  részére  hozák  meg  az  Athnamét. 

Gazda  család.  (Réthi).  Lakhelye  Ugocsa  vármegye,  hol 
réthi  Gazda  Mihály  Túrcz ,  és  Halmi  helység  és  mezővárosban  e 
század  elején  birtokos  *). 

Erdélyben  van  rétyi  Gazda  család ,  mely  Alsó-Fejérben  és  a 
Szilágyságon  honol.  Gazda  József  alsó-fejéri  táblabíró ,  és  sz.  inczei 
birtokos :  unoka-öcscse  János  járáshivatali  tollnok.  —  Mihály  a 
Szilágyságban  birtokos. 

Ctazdagli  család.  Lakhelye  hajdan  Vas  és  Komárom  ,  e  szá- 
zadban Zemplin  vármegye. 

Gazdagh.  Fülöp  1637-ben  kir.  személynöki  itélŐmester ,  és 
Vas  vármegye  országgyűlési  követe  *)  ;  1638-ban  a  határszéli  választ- 
mány tagjául  neveztetik  s). 

Komárom  megyében  Gazdagh  N.-nek  nejétől  Konkolyi  Zsófiától 
fia  Gazdagh  János,  kinek  leánya  Gazdagh  Sára  Jókay  Sámuel 
Özvegye  1752-ben  Konkolyi  jogon  ó-gyallai  birtok  végett  erőtlenitő 


')  Adami  Scuta  gentil.  toni.  III. 

*)  Hodor :  Doboka  várni.  87—88.  konnaa  mind  ez  adatok. 

•)  Szirmay  C.  ügoosa  154.  162. 

*)  Lehoczky  Síemmat.  I.  191. 

4)  1638-ki  37.  törv.  e*. 

22* 


340  íJaxsy  -   ííebWd. 

pert  ÍTidit  b  Baboesay  Ignácz  ellen  r).  1749-bec  neszniéiyi  udvartelke3 
nemesek  ko;-:i,  említtetik  G  az dagh  Éra  Pap  István  özvegye  3). 

Zemplin  vármegyében  e  század  elején  őrös  helységben  birtokos 
a  Gazdag!!  család  3). 

€£ax$y  család.  Bihar  megye  nemes  csaiádainak  sorában  em- 
líti Fényes  E.  ( reographiájában. 

öehliard  csal/id.  Eredetéi  Németországból  veszi ,  hol  a  csa- 
lád, ismert  törzse  Gebhard  Kerestél  y  és  Konrád  testvérek  II.  Miksa 
császártól  í 589-ben  czimerk  vekt  nyertek  &).  Ez  időbeli  ezimerük  a 
vért  ezüst  és  vörös  udvarában  egy  szirén,  mely  vállán  kulcsot  czipcl. 
Kerestélynek  György  nevű  fiától  unokája  í.  Márton  két  fiat  nem- 
zett, kik  közül  az  egyik  I.  András  a  XVII.  század  közepén  a  német 
seregekkel  mint  katona  Magyarországba  leöltözik ,  és  itt  —  mint  vég- 
rendelete mutatja  —  Evsekujvárott  1686-ban  halt  meg.  Három  fiai 
közül  II.  Márton  a  legidŐsb  a  császári  seregnél  élelmezési  biztos 
volt,  testvérei:  II.  András  Komárom  vármegyébe,  és  I.  János  — 
ki  rés/in!  saját  pénzén  ,  részint  neje  után  kis  vagyont  szerze ,  —  Vas, 
majd  Sopron  megyébe  települtek ;  mind  hárman  pedig  I.  Leopold  ki- 
rálytól atyjok  ,  ugy  személyes  érdemeikért  Bécsben  1694-ki  jul.  í8-án 
kelt  czimeres  nemes  levelet  kaptak  a).  Czimerök  a  vért  kék  udvarában 
egy  férfiú,  jobb  kezében  három  búza- kalászt  tartva.  A  vért  fölötti  sisak 
koronáján  pedig  két  fekete  sas-szárny  között  malomkő  látszik.  Foszla- 
dék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

A  család  nemzékrende  következő : 

Gebhard  N. 


Kerestély  Konrftd 

1569. 


-i 


János  György 

(Argiseder  Bora)  1602. 


r 


I.  Márton 


-i 


György         Kerestéiy  András 

Némefcorez.  f  végrend.  1686. 


i "-       ■■   i      i 

Lásd  folyt,  a  kiiv.  lapon. 


')  Fényes :  Komárom  várm   123. 

a)  Ugyanott  186. 

s)  Szirrnay  C.  Zempiin  not.  top.  112.  291. 

')  Az  eredeti  czírr.er-levél  szerint. 

s)  Hiteles  másolat  szerint. 


Gebhardt. 


341 


András     ki  »t  eJMbi  lapon, 
végrend  1686 

-A 


Márton 

1684-  m.  nemes. 

(Német  Anna.) 

t 


11.  András 
(Messik  Judit) 


Mihály 


András 


Bertalan 

(Grabnics  Mária) 

Komáromban. 

|.  ..  ,.„--A , 

Mária-Klára 
sz.  1716.  mart.  17. 


Antal 

(Borbála) 

Komáromban. 

i -—-* 1 

Gáspár 

szül.  1733.  dec.  81. 

i 


Sámitel 
Kőszeghen. 


Teréz  f 


József 

Kőszegaen 
t 


János 
Sopronban  1694. 
(Adorján  Kata) 

András 
szül  Í702.  f  1781. 

Nógrádba  kolíöz. 

(Tengier  Kata) 

f  1804. 


János-Kereslély 

szül.  1764.  f  1820. 

(Mocsári  Teréz) 


Teréz  Anna  stb. 

szSL178L    sz.  1784.  f  1830. 
f  (Nagy  Fer.) 


Ágoston 
(Endrődy  Bora) 

András 
t 


Mátyás 
ez.  176».'f  1830. 

Mátyás 

f  1846, 

utódai  élnek. 


János-  Andráe 
SiiU.  1761. 


Cfrebll&rdé  CS&l4c$.  A  család  eldődei  a  XV1Í.  század  elején 
(lehet,  hogy  a  feljebb  tárgyait  családból  szakadva)  telepedtek  meg 
Tolna  megyei  Paks  városában,  itt  született  J  ó  z  s  e  íaek  üa  Ferencz 
1791-ki  január  23-án.  Bölcsészeti  tanulmányait  Szegeden  végezvén, 
az  orvosi  pályára  lépett,  és  Pesten  1814-ben  orvostudorrá  lett,  1816- 
ban  az  orvosi  kar  tagjává  ,  1818-ban  jegyzőjévé  választatott.  EJ  hiva- 
tala közben  mint  hely.  tanár  működött  1824-ig,  a  midőn  a  sebészek 
számára  rendelt  belgyógy  gyakorlat  rendes  tanárává  neveztetett  ki. 
0  volt  első  ,  ki  szék- foglaló  beszédét  magyar  nyelven  tartotta.  ( „A  z 
orvosi  tapasztalás  méltóságára  1").  Ez  évben  állitá  fel  véd- 
himlŐ-oltás  intézetét,  mely  1850-től  magas  rendeletnél  fogva  központi 
oltó-intézet  név  alatt  virágzik  személyes  igazgatása  alatt,  s  Magyarhon 
orvosait  télen-nyáron  fris  védhimlő  anyaggal  látja  el.  1827-ben  tanít- 
ványai használatára  „Útmutatás  az  orvosi  gyakorlatra"  czimü  mun- 
káját,  1828-ban  a  „Különös  orvosi  nyavalya  és  gyógyítás- tudomány" 
czimü  munkájának  első  kötetét  adá  ki ,  mit  1838-ban  a  If.  kötet  köve- 
tett.  Már  1830-ban  a  magyar  tudós  társaság  rendes  ,  a  bajorországi 


342 


flsbhardí. 


fraeDdorfi  kertmivelő-társulat  tiszteletbeli,  1838-ban  a  bécsi  orvosi 
egyesület  levelező  tagjául  választatott.  1854-től  a  pesti  orvosi  kar 
Dékánja,  1857-ben  cs.  kir.  tanáososi  czimmel  ruháztatott  fel.  A 
magyar  nemességet  orvosi ,  írói  és  tanári  érdemeiért  Kopácsy  József 
prímássá  neveztetésekor  ennek  ajánlata  útján  nyerte  V.  Ferdinánd 
királytól  1841-ben  :)  magyarnyelven  utódai  részére  is ;  és  a  czimeres 
nemes  levél  Esztergám  s  Pest  megyében  kihirdettetett.  Nejétől  nemes 
Muzsik  Jozefától  született  gyermekeit  a  következő  táblázat  mutatja : 


Gebhardt  József 


Ferenoz 
orvostudor 
szül.  1791. 

cs-  kir.  tanácsos. 

(Muzsik  Jozefa) 


Ferencz         József  Lajos  Károly  Riza 

szül.  1832.    szül.  1834.    szül.  1836.    szül.  1838.    szül.  1841. 
jan.  31.        dec.  17.         jrd.  28-         april  6.       május  28. 


Etelka         Imre 

szül.  1843.    sz.  1845. 

jun.  26.       oot  1. 


A  család  ozimere  —  mint  itt  a 
metszvény  ábrázolja  —  négyfelé  osz- 
tott vért ;  a  felső  jobboldali  osztály  kék 
mezejében  bíborszínű  arany  csömbős 
vánkoson  arany  korona  nyugszik ,  és 
abból  ezüst  pátriárkái  kereszt  nyúlik 
fel ;  a  felső  baloldali  osztály  vörös  me- 
zejében hármas  zöld  halmon  arany 
vágatú  fehér  bársony  táblája  bezárt 
könyv  fekszik ,  éa  azon  éjjeli  bagoly 
őrködik.  Az  alsó  jobboldali  osztály  vö- 
rös mezejében  arany  ágacskából  szer- 
kezeti fészekben  arany  pellikán  ül,  há- 
rom fiát  melle  vérével  táplálva  j  az  alsó  baloldali  osztály  kék  mezejében 
zfild  téren  aesculapi  botra  tekerŐdzve  egy  zöld  szinü  kigyó ,  fejével 
jobbra  fordulva ,  és  vörös  nyelvét  kiöltve  látszik.  A  vért  fölötti  sisak 
koronáján  a  vértbeli  leirt  arany  pellikán  ismétlődik.  Foszladék  jobbról 
arany-vörös,  balról  ezüst-kék. 


')  Festi  Hírlap  1841-ki  88-ik  szám. 


Gebries  —  Géczy.  34* 

Oecse  család,  Göraör  vármegyének  szegényebb  sorsú  Czi- 
mcres  nemes  családainak  egyike;  lakhelye  főleg  Füge  helység,  hol 
1712— 1732-ben  él  Gecse  István  és  András,  Mihály  (1732.) 
Idősb  Antal  (1767.)  ,  ennek  fia  ismét  Antal,  kinek  fia  József 
(1811-ben).  Geose  A  ndrás  (1777— 1813  )  Már  ton  (1816  — 1843  ) 
István,  József,  Pál  (1 843-ban)  stb. 

Gtecskey  család.  Zemplin  vármegyének  czimerlevelcs  nemes 
családa  1). 

CrCCZ  család.  Szintén  Zemplin  megye  czimeres  nemes  családai 
sorában  áll  2). 

Oéczy  család.  (Kis-géczi  és  garamszeghi).  Nógrád  megyei 
törzsökös  régi  család,  mely  eredetét  a  G  e  e  c  z  nemzetségből  3)  (genus) 
veheté  annál  inkább ,  mert  a  nevezett  megyében  az  első  megtelepedési 
időtől  van  (nagy,  középső,  alsó,  kis)  Gécz  nevű  helység  és  puszta  egy 
rakáson  ,  és  ezekben  már  a  XIV.  században  birtokosul  leijük  a  Géczy 
családot  Géczy  István  személyében ,  kinek  fia  Péter  1 395-ben 
Nógrád  vármegye  alispánja  volt  *).  1481-ben  élt  Géczy  János  deák 
(litteratus) ,  ki  Sági  János  ügyében  ügyvédképen  jelenik  meg  a  bu- 
dai káptalan  előtt  5).  Ezek  xxtódai  a  Géczyek  —  mint  eredeti  ok- 
iratok mutatják  —  eleintén  (legalább  a  XVI.  században)  kis-géczi  elő- 
nevet használtak ,  és  részint  házasság ,  részint  szerzemény  útján  bir- 
tokaikat a  környék  némely  más  helységében  (mint  Varsány ,  Lapujtő 
és  a  többi)  is  szaporiták.  Géczen  kivül  e  helységekben  is  birt  1560-ban 
Géczy  Ferencz,  kiuek  leányát  kisfaludi  Lipthay  György  Léva  vári 
gondviselő  (1575.)  vette  nőül  *) ,  és  fia  Géczy  idősb  András  1597- 
ben  Nógrád  megye  szolgabirája  lett  egészen  1599  ig;  időközben  pedig 


')  Szirmay  C  Zempiin  not  top.  112. 

*)  Ugyanott. 

s)  Podkraczky  szerint  Kézsii  kiadásában  a  Gécz  nemet  1244-ről  Katona 
Hist.  Critic.  tora.  IV.  p.  637.  —  1290-ről  pedig  Horvát  István  A  gyökeres 
magyar  nemzetségek  54.  1.  utalva  említi. 

A  Géczi  nevet  is  régi  okleveleinkben  sokféle  alakban  (mint  Gécbi,  Geeczy, 
Gyéezi ,  Giczy  ,  Gici  stb  )  találjuk  írva  ,  ez  okból  igen  óvatosnak  kell  lenni ,  ét 
mind  topographiai  s  bi  -tokviszonyokat,  mind  pedig  a  személy  életére  vonatkOíó 
egyéb  adatokat  efcem  előtt  kell  tartanunk,  nehogy  —  sok  genealogus  mintájára  — 
az  egymással  semmi  vérséges  viszonyban  nem  álló,  noha  egyforma  ,  vagy  leg- 
alább rokon  hangzású  (mint  Géczy  és  Ghyczy)  családokat  össze  ne  zavarjuk. 
Lati  itt  a  Ghyczy  családot. 

•)  Bel :  Notitia  Nova  Hung.  IV.  p.  45. 

*)  Gr.  Teleky  :  Hunyadiak  kora  XII.  196.  lap 


344 


Céczy. 


1598-ban  egyszersmind  országgyűlési  követe  volta);  sőt  1613-ban 
ismét  szolgabiróságot  3)  viselt  András  poltári  S  o  o  s  Jáuosnak  Mi- 
csinszky  Fruzsinától  született  leányát  Fruzsinát  vévén  nőül,  ezzel 
többi  közt  a  Zólyom  megyei  (xaramszeghi  jószágot  is  kapa ,  mely- 
ről utóbb  gyermekei  a  Géczy  család  egy  külön  ágát  alapítván,  magokat 
„garamszeghiu-eknek  irták;  ezen  ágazatnak  Géczy  Ferencztől 
kezdve  nemzékrende  következő  *)  : 

Ferenca  1574. 


Kata 
(Lipthay  György) 


I.  András 

Nógrád  v.  sz.-biró 

1597-1613.  f  1619. 

(poltári  Soós  Fruzsina) 


Gáspár  I.  Gábor 

1649-1662. 
vHerovich  Éva) 

Lásd  folyt,  a  köt.  lapon. 


Pál 
(Radvánszky  Erzse) 


Julianna 


Péter 
(1.  Siraky  Mária. 
2.  Sárközy  Éva) 

r~Ádám  1697. 
(Kubinyi  Bora) 


Tamás 
(Mészáros  Erzse) 


Éva 

(1.  Nadkay  László. 

2.  Baloghy  Andrásné 

3.  Bobor  László) 


Ilona 

(Szent-Iványi 

Gáspár) 


Pál 

(Révay  Krisztina) 

i *— =- 

J  ános       Zsuzsa 


Klára 
(Tihanyi 
Istvánné) 


György 
1730. 


Imre 

(Luka 

Apollónia) 


*)  Lásd  kisfaludi  Lipthay  család  nemzékrende  a  oklevelei.  Pest  ,  1858. 
31.  lapon  a  XXIV.  oklevelet.  (Lipthay  Imre  1633-ki  végrendeletét),  melyben 
így  szól:  „az  anyámtól  Géezi  Katalintól  .  mely  Géczi  Ferencz  leánya  volt ,  ma- 
radott jószágok  ezek  az  anyámtól  maradta  nak  :  Géczben  egy  nemes  udvarhelyem, 
Kotorczóban  hat  házhely  ,  puszták  szőlő  hegyestől ,  Varsánban  Szécsén  mellett 
hatod  része  az  falunak.  Lapujtőn  iá  volt  jószágom ,  de  azt  osztályban  az 
atyafiaknak  engedtük"  stb. 

l)  Protocol.  C.  Neograd.  1597. 

8)  1613-ki  8.  törv.  ez.  mely  adat  egyedül  is  elég  arra ,  hogy  kiki  meg- 
győződjék ,  miszerint  ezen  Géczy  András  szolgabíró  nem  lehetett  azon  farnasí 
Géczy  András ,  ki  Erdélyben  szerepelt  ez  időben  ,  és  ki  egészen  mA-  Géczy  csa- 
ládból vette  eredetét.  (Lásd  erről  többi  közt  Feesler.  VII  695.  6.96.  698.  701.  stb, 
lapokat). 

')  E  nerazékrend  nyomtatásban  megjelent  „Tnformatio  in  Causa  admoni- 
torio  —  liquidatoria  Alexii  et  Stephani  Géczy  ut  A.  A.  contra  Joannem  et  La- 
dislaum  Boross  aliosque  Incattos  anno  1800-  die  2.  Maji  iuchoata"  czimü  peres 
okmányon  kivtil  a  kir.  curiai  és  egyéb  hiteles  adatokból  van  véve. 


Gécey. 


345 


I.  Gábor     ki  az-  előbbi  lapon. 
1649-1662. 
(Herovich  Éva) 


István 
1662.     , 
(nádasdi  Baan  Éva) 


Julianna 
(Kubinyi  Kristóf) 


II.  András 
(Balogliy  Erzse) 

i 1 

Ferencz 

(Szunyogh  Zsuzsa) 


Zsigmond 
nótát  kap. 

i •?"'  '        i 

Julianna 

(Korponay  Gáb.) 


Pál  Zsófia  _ 

(bábon  yi 
Balogh  István) 


László 

(Rakovszky 

Julianna) 


Gábor 

kurucz  ezredes 

1709. 

(Baranyay 

Zsófia) 

+ , 

Julianna 

(szendrői 

Török  Imre) 


litván         Gábor 

(Gosztonyi  f 

Julianna) 

i—-    ■    *•■     "     i 
György 

Hont  v.  alispán. 

fl784. 

(Bene  Eszter) 


Sándor 
(1»  Sembery 

Mária. 
.  2.  Paezolay 
Ilona) 


Anna 

(1.  "Wattáy  Istv. 
2.  Roth  idám) 


Klára 

(Korossy 

Gábor) 


István 

i * 1 

István 

Sójben. 


László        Bora  Kata 

(1.  Nagy      (Bene 
János.        Gábor) 
2.  Czecze 
Lőrinöz) 


Pál 


^bor 

szerzetes. 


József 

Antal 
szerzetes. 


Mihály 
(Nándory 
Éva) 

i A 1 

Pál 


Ferencz 
_* , 

Ignácz 

katona. 


Pál 
Vükén. 


Sándor     Károly     Pál    József 


György  Elek 

f  .       Romhány  ban. 

t 


Johanna 
(Prónay  Mih.) 


István 

sitíl.  1775.  fl842. 

Zólyomi  főispán. 

(ócsai  Balogh  Karolina  > 


Péter 
Honti  föisp.  1848. 
(Földváry  Laura, 

elvált) 


Janka 
(szúdi  Sembery  Imre) 


Sarolta     Gizella     Laura 


A  családfa  élén  álló  Ferencznek  fia  I.  András  poltári  Sóos 
Fruzsinától  négy  gyermeket  nemzett,  úgymint:  Gáspárt,  I.  Gá- 
bort, I.  Pált  és  Juliannát,  kik  atyjok  halála  után  magok  és 
anyjok  Soos  Fruzsina  már  akkor  Tassy  Jánosné  között  Lapujtő,  Baksa- 


346 


Géczy 


háza,  Gécz,  Varsáuy  és  Kotróczo  helységbeli  birtokokra  nézve  1619-ki 
april  29-én  tettek  osztályt 1). 

I.  Gábor  az  anyja  Sóos  Fruzsina  utáni  javakra  nézve  igen  sze- 
rencsés volt.  A  Sóos  család ,  névszerint  Sóos  István ,  Fruzsinának  és 
Margitnak  Radvánszkynénak  felesége  osztatlan  állapotban  élvén,  ne- 
vezett Sóos  István,  —  ki  e  javakat  kezében  tartá,  —  1647-ben  tett 
végrendeletében  -  mint  perben  igazoltatik  —  nem  gondolva  többi 
rokonaival ,  egyedül  Géczy  L  Gábornak  hagyományozá ,  oly  föltétel 
mellett ,  hogy  azt  mig  él ,  és  nevét  viseli ,  saját  özvegye  nebojszai  Ba- 
logh Anna  használhassa.  E  végrendeletre  1649-ben  III.  Ferdinánd  ki- 
rálytól kir.  beleegyezést  nyer,  mely  mellett  özvegye,  és  Géczy  1.  Gábor 
azokba  beiktattatott. 

I.  Gábor  folytonosan  az  özvegy  Sóos  Istvánné  mellett  élt ,  és 
igy  történt ,  hogy  1661-ben  kelt  végrendeletében  Balogh  Anna  Sóos 
Istvánné  a  Sóos-féle  javakat  ismét  Géczy  I.  Gábornak  s  íi-ágának  ha- 
gyományozta ,  mire  nézve  I.  Gábor  1 662-ben  ismét  királyi  megegye- 
zést szerezvén  ,  magát  beiktattatá.  Ekkor  s  ezután  ugy  a  többi  Sóos 
családi  leány-utódok ,  valamint  Géczy  Gábor  testvérének  Pálnak  iva- 
déka I.  Gábor  ellen  tiltakoztak .  s 
az  utódok  között  is  ez  ügyben  per- 
lekedés folyt.  így  nyeré  I.  Gábor 
Garamszeghet,  melyről  ezen  ágazat 
ez  előnevet  használá. 

E  táblázaton  látjuk  I.  Gábor- 
nak fiától  Istvántól  nemzett  uno- 
káját II.  Gábort,  ki  Rákóczy 
pártját  követvén ,  ennek  ezredese 
volt,  és  mint  eredeti  levélen  láttam, 
1709-ben  ugyané  czimert  használá, 
mit  itt  a  metszvény  mutat;  t.  i.  a 
család  czimere  a  vért  kék  mezeié- 
ben  egy  hadi  kürt ,  melyen  három 
nyil  van  keresztül  ütve.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  oroszlán  emel- 
kedik ki ,  kivont  karddal.  Foszladék  jobbról  arany-kék ,  balról  ezüst- 
vörös. 

1663-ban  Géczy  Gábor,  Péter  és  Tamás,  Éva  Nádkay 


')  Kisf&ludi  Liptliay  család  levéltáriban.  C.  fsso.  VII.  Nro  212. 


Céc*y.  347 

Lászlóné ,  Fruzsina  Rákóczy  Imrené ,  Ilona  stb.  ellentmondanak 
Baloghy  Gáspár  beiktatásának  F.-Caerire  nézve  ,). 

1725-ben  Géczy  László  s  többen  több  Horjt  megyei  birtokra 
nézve  ellentmondanak  Skultety  György  beiktatásának  3). 

1727-ben  Géczy  Farkasnak  Cki  a  táblán  nincs  meg)  özvegyét 
Dúló  Magdolnát  stb.  idézteti  Belosovits  Boldizsár  cserii  birtokrész 
Végett  *). 

Zsigmond  (I.  Gábornak  fia)  szintén  a  forradalmiakhoz  tarto- 
zott, és  mint  ilyen  nótái  t-nak  iratik. 

I.  Gábor  ágán  György,  ki  1784-ben  halt  meg,  Hont  vár- 
megye alispánja  volt.  Nejétől  nándori  Bene  Esztertől  gyermekei : 
György,  Elek,  Johanna  Prónay  Mibályné,  és  István  ma- 
radtak. György  a  Martinovics-féle  dolgokba  elegyedett,  s  mag- 
nóikul halt  el.  Elek  hasonlóul  nőtlenül  végzé  életét  Romhányi  bir- 
tokán. István  szül.  1775-ben,  meghalt  1842-ben.  Zólyom  vármegye 
főispánja ,  a  magyar  udvari  kanczellária  referendáriusa  stb.  volt.  Ne- 
jétől ócsai  Balogh  Karolinától  gyermekei :  J  a  n  k  a  felső-szúdi  Sembery 
Imrené,  és  Péter,  ki  1848-ban  Hont  megye  főispánjául  neveztetett 
ki,  és  (elvált)  nejétől  Földváry  Sarolta ,  Gizella  és  Laura  leányai  szü- 
lettek. 

Ez  ágazat  protest.  vallású. 

Azonban  mint  az  előadottakból  láthatjuk ,  a  fölebbi  táblázat  az 
elterjedt  géczi  Géczy  családot  egészen  épen  nem  tartalmazza  ,  hanem 
ennek  csupán  azon  ágát,  mely  garamszeghi  előnevet  használ. 

Már  1599-ben  él  szintén  Géczy  Gergely  Nógrádban  e  családból, 
ki  e  családfán  nem  áll. 

Valamint  azon  ifjabb  Géczy  András  sem,  ki  mint  a  szécsényi 
várban  katona,  1601-ben  LapujtŐn  négy  jobbágy  házhelyet,  és  Baksa- 
házán  egy  fél  nemesi  curiát  1 50  forintban  zálogba  adott  nándori  Bene 
Andrásnak. 

Szintén  a  garamszeghi  ágból  származtatik  egy  másik  ágazat  is, 
mely  valószínűleg  a  feljebbi  táblázaton  álló  I.  Páltól  eredt.  Ennek 
nemzékrende  következő : 


*)  Sz.  BenedeVi  Convent.  Capsa  B.  Fasc.  II.  Nro  14. 
a)  Ugyanott  Capsa  H.  Fasc.  I.  Nro  14. 
»)  Ugyanott  Fasc  75.  Nro  25. 


*48 


Gécty. 


Miklós 
1711.  zólyomi  alispán. 


László 


István 

elzálogitja 
Farkasfalvát. 


András 

1734  Zólyom  v. 

főbiztosa- 


István 

Nógrádban  lak 

(Nagy  Anna) 


— 1 


József 
Nógrád  t.-biró. 

i * 1 

Kálmán 

1831. 


Zsigmond 

Zólyom  v.  biztos 

élt  1802.  is. 


Dienes  Karolina 

ügyvéd 
Bagyonban. 

1858. 

(1.  Jung  Fáni, 

2.  Géczy  N.) 

E  táblázat  törzse  Miklós1)  171 1  -ki  nov.  12-én  Zólyom  megye 
alispánjául  választatott.  Fiai  László  2)  és  András.  Ez  utóbbi  unoka- 
Öcscsével  Lászlónak  fiával  Istvánnal  elzálogitja  Zólyom  megyében  Far» 
kaafalvát  a  Bobus  családnak. 

Andrásnak,  ki  1734-ben  Zólyom  vármegye  főbiztosa  volt,  fia 
Zsigmond  szintén  azon  megye  biztosa  (1802.),  válta  vissza  az  em* 
litett  Farkasfal vát. 

Lászlónak  fia  István  nemzé  ismét  Isi  vánt,  ki  1802-ben  vett 
ki  Zólyom  megyétől  nemesi  bizonyítványt  és  Nógrád  megyében  lakott, 
és  Józsefet. 

Istvánnak  Nagy  Annától  gyermekei:  Dienes  volt  ügyvédés 
bágyoni  közbirtokos ,  és  K  a  r  o  1  i  n  a. 

Józsefnek  fia  Kálmán,  ki  emiitett  Dienessel  Nógrád  megyétől 
1831-ki  jan.  22-én  nemességükről  bizonyítványt  vettek  ki3). 

Ez  ágazat  által  használt  czimeraz  előbbitől  különbözik,  czimerük 
ez  lévén  :  a  vért  kék  mezejében  hátulsó  két  lábán  álló  oroszlán ,  első 
jobb  lábával  kivont  kardot  tartva  látható.   A  paizs  fölötti  sisak  koro- 


')  A  Nógrád  megyei  1755-ki  nemesi  investig.  jegyzőkönyvben  e!ójő 
NicolausGéozyde  Gécz.  Egy  régi  genealógián  pedig  ugy  találom,  hogy 
azon  Zsigmondnak,  ki  az  I.  táblán  nótázottnak  iratik,  fia  vott  Miklós, 
kitől  —  úgymond  —  a  bágyoni  (Jécziek  származnak.  —  Ugyan  e  genea- 
lógián iratik ,  hogy  az  I.  táblán  álló  II.  Gábortól  a  garam  szegni,  pol- 
tári,  felfalui,  varaányi,  ráthóti  Géczyek  erednek. 

*)  Ugyanott  találjuk  :  Lvdislaus  Géczy  de  Gécs ,  in  B ágyon. 

s)  Jegyzőkönyvi  291.  szám  alatt.  Ez  ág  szintén  „Öaramszegh  i"  elő- 
névvel élt,  miért  az  első  táblán  foglaltak  közül  egyik  leány-ági  utód  óvást  tett, 
mi  ellen  Géczy  Dienes  viszont  tiltakozással  feleit. 


Gécay. 


849 


náján  férfi-kar  könyököl,  szintén  kivont  kardot  markolva.  A  vértet  két- 
felől szokásos  foszíadék  veszi  körül. 

Még  ezekben  sincs  vége'  a  géczi  Géczy  családnak  ,  Gécz,  Megyer 
és  Szécsénke  helységben  még  egy  csomó  Géczy  lakozik.  Ezek  is  e  csa- 
ládból eredeztetnek,  mert  az  1726-ki  nemesi  vizsgálatkor  Géczy  János, 
Péter,  István,  Albert  és  András  nemesi  kiváltságuk  be- 
tanusitására  egy  1598-ki  jogi  pert  mutattak  elő ,  melyet  szép  atyjuk 
ellen  Tercsy  Farkas  indított J)- 

Az  1734-ki  nemesi  vizsgálatkor  a  Megyerben  lakó  Géczy  család 
egy  1626-ban  kelt  peres  egyességet  mutatott  fel ,  mely  bizonyos  irt- 
vány  földek  iránt  a  család,  eldődei  és  sz.  miháiy-úri  Horváth  Mihály 
között  létesült  *). 

Ezen  Megyerben  és  Szécsénkén  lakó  Géczyeknek  nemzékrendük 
következő : 

Ferencz 


András 
szül.  1721.  febr.  6. 

— i 

'  Miklós 

1758. 

Antal 
1785. 

/■"■■                                   i 

András           Ignácz 

szül.  1794.      szül.  1802 

lak.  Megyerben. 

József 
szül.  1786. 

lÜiklós 

Ignácz 
szül.  1789. 

István 

Ferencz 
szül.  1791. 

András 

János              Gábor 
szül.  1797.      szül  ]80a 

1 

Gábor           József 
lak.  Szécsénykén. 

Nógrád  megyéből   igényelt   származása   miatt  e  családhoz  kell 
számitanunk  a  következő  ágazatot  is : 


*)  Az  illető  jegyzőkönyvi  kivonat  igy  szól :  „Géczy  Joannes,  Pelrus  Sfe- 
phamts  el  Alberlvs  iíem  Andreas  exkibito  proccssu  qttopiam  Anno  1598.  contra  Pro- 
avutn  eortindem  per  Volphgangtim  Tercsy  in  certo  facto  juris  motum ,  cuius  ,  sed  el 
antiqui  usus  inluiiu  in  numerum  verorum  nobilium  recepti  sutit." 

')  A  jegyzőkönyv  kivonata:  ,.NroXII  Família  Géczy  in  Megyer  coihmorans 
proeetsus  per  Egregium  Michaetem  Horváth  de  szent  Mihályúr  contra  praedictam 
Famíliám  Géczy  occationc  et  pradextti  rertae  ierrae  exstirpatiliae  moti  adhua  Anno 
1628.  initam  etc.  sünt  in  nobilitate  feUcti.1* 


350  fiécey. 


János 
1723.  Nógrádból 
Trencsinbe  költöz. 


r 


I.  András  Bertalan 


II.  András 

i —     ■■  ■  •    *~- 1 

III.  András 

1838.  N.-Szombatban 

kasznár. 

r 


József  János 

1838.  1838. 

A  családfa  élén  álló  János  1723-ki  febr.  16-án  Nógrád  megyé- 
ből Trencsin  megyébe  költözik.  Egyik  fiának  Bertalannak  unokái 
1814  ki  april  19-én  kapnak  Nógrád  vármegyétől  nemesi  bizonyítványt. 

III.  András  Nagyszombatban,  hová  Trencsin  megyéből  köl- 
tözött, az  esztergami  káptalan  kasznára,  1838 -ki  J)  Nógrád  megyétől  a 
táblázaton  álló  fiai  neveikre  is  nemesi  bizonyítványt  vesz  ki. 

tíéczy  család.  (Középseő  Géezi).  Edeőcb  máskép középseő- 
géczi  Géczy  Dienes,  gyermekeivel  stb.  I.  Leopold  királytól  1655- 
ben  nyert  czimeres  nemes  levelet,  mely  Nógrád  megyének  1655-ki 
július  26-án  Losonczon  tartott  közgyűlésében  hirdettetett  ki  2). 

Ez  lenne  a  második  Géczy  nevű  család  Nógrád  megyében ,  ha 
nem  inkább  E  d  ő  c  s  nevet  használt  volna  a  család;  de  az  1726-kí  Nógrád 
megyei  nemesi  vizsgálatkor  csak  Edőcs  néven  produkál  Edőcs 
Mihály  azt  állítván ,  hogy  czimeres  levele  teljesen  elrongyollott a). 

Qéczy  család.  (Farnasi).  Erdélyben  virágzottak  farnasi, 
sákadi  előnévvel  Géczyek ,  de  mert  hiteles  okiratok  s  történelmi 
emlékek  összevetéséből  bebizonyul,  hogy  a  kormányzó  János,  Far- 
kas, Péter,  Ferencz,  András  stb.  az  ablanczkürthi  Ghiczy 
családból  eredtek,  ennélfogva  ezen  név  alatt  fognak  tárgyaltatni,  (lásd 

a  Gkyczy  családot) 

Ctéczy  család.  (Kolosvári  f  Kis-Czégi).  Erdélynek  volt  k  o- 
losvári  Géczy  nevű  családa  is.  Kolosvári  Géczy  István  özvegye, 
és  leányuk  Géczy  Kata  Ágoston  Petemé  1634-ben  meghatalmazott  - 
jokúl  vallják  nevezett  Ágoston  Pétert  *). 


*)  Jegyzőkönyvi  150.  szám  alatt. 
*)  ProtoooL  Cottua  Neograd.  anni  1656. 

*)  A  megyei  jegyzőkönyvi  kivonat  igy  szól :  „Michael  EdScs  Armalet  $ua» 
ptnilut  cotuultas  esse  asserens,  eidem  obligatio  tales  remonstrandi  itnposita  esi. 
')  Kolos- monostori  Oonv.  Protoo.  II.  fol.  80. 


Gedeon. 


asi 


Hasonlóan  jonek  elÖ  k  i  s-c  z  é  g  i  G  é  c  z  y-ek  is.  Ezek  közül  k  i  s- 
czégi  Géczy  László  1773-ban  meghatalmazottul  vallja  Géczy 
Istvánt  *>. 

Oedeon  C*a!4cl.  Birtokos  nemes  család  A  bánj  ,  Torna ,  Zem- 
plén és  Pest  megyékben. 

A  család  már  a  múlt  század  közepén  birtokos  volt  Torna  várme- 
gyében ,  ekkor  élt  ott  Gedeon  Kelemen,  ki  1750-ki  sept.  29-én  halt 
meg.  Tőle  a  család  mai  napig  következőleg  sarjadzott  le  '*)  : 


Kelemen 
fl750. 


I.  János 
szül.  1732.  jun.  30. 
(Jekelíalusy  Bora) 


II.  János 

1810. 

Torna  v.  alisp. 

kir.  tünácsn. 

(báró  Fischer 

Antónia) 


Mária  Anna  Klára 

(Szeldmajer    (Ragály     (Szányi 
Antall  László)      József) 


Bora  I.  Ferenc?. 

(Jabróczky        Torna  v. 
Mihály)       fószolgabiró. 
(Szlávy  Mária) 


Lajos  1839. 

Torna  v  követ. 

kir.  táblai  ülnök. 

(Gedeon  Karolina) 


111.  János 
Torna  v.  fő-sz.-biró, 
követ  184$. 
(Antony  Bora) 


Imre 

úrbéri 

törv.-sz.  tan. 

Szcpesben. 


Kelemen 
lak.  N.-Kövesden. 
(Mattyasovszky 
Máriai 


Anna 

(Földessy 

György) 


Laura     Luiza    Mária    János     Alajos 


György  Francziska 

(Ormos  Teréz)     (Berzeviczy 

Ferencz) 

Nepomuczena 
(Orosz  Tamásné) 


Karolina 

(Gedeon 

Lajos) 


István 

lak.  Nádasdon. 

(Földessy  Jozefa) 


Miklós 
cs.  kir.  kapit. 

1847. 
(Berzeviczy 

Apolló) 


László 
volt  főhadnagy* 
(Szabó  Mária) 

Béla 


Mária 


Sándor 


')  Ugyanott  Supplernentor.  322. 
*)  Családi  adatok  szerint. 


3*2  Godönn. 

A  táblázat  élén  álló  Kelemennek  fia  János  (született  1732-ki 
június  28-án)  a  kassai  Akadémiában  végzé  tanulmányait,  és  1751-ben 
az  országgyűlésen  volt.  1752-ik  évi  april  21-én  Torna  megyétől  mint 
birtokos  nemes  kapott  bizonyítványt.  Neje  Szepes  megyéből  jekelfalusi 
Jekelfalussy  Borbála  volt,  kitől  gyermekei :  1.  Mária  buzitai  Szeld- 
majer  Antal  hitvese;  2.  Anna  Ragály  Lászlón  é ;  3.  Klára  Szányi 
József* kerületi  táblai  ülnökné ;  4.  Borbála  Jabróczky  Mihályné; 
Ö.János;  6.  F  erén  ez. 

II.  János  szintén  Kassán  végezvén  iskoláit,  1790-ben  ügyvédi 
vizsgálatot  tett ,  s  Torna  megye  tiszti  al-ügyésze  lőn.  Később  főszolga- 
bíró, majd  első  alispánná  választatott,  1813-ki  october  13-án  pedig  kir. 
tanácsossá  neveztetett.  Neje  báró  Fischer  Antónia ,  mint  néhai  báró 
Klobusiczky  Ferencz  és  Sóos  Krisztina  egyik  utóda  után  avarbóczi 
és  1  á  s  z  ó  i  birtok  egy  része  idősb  fiára  Gedeon-Lajosra  szállt ,  kire 
azonkívül  szülői  után  a  Zemplin  megyei  nagy-kövesdi  birtokrész  is  há- 
romlott.  Fia 

Laj  os  a  jogi  tanulmányokat  Kassán  bevégezvén  ,  ügyvédi  ok- 
levelet nyert ,  és  1824-ben  Torna  megye  tiszti  ügyésze  lőn.  Később 
főszolgabíróvá,  majd  főjegyzővé  választatott,  ez  utóbbi  hivatalából 
1839-ben  országgyűlési  követül  küldetett.  Az  országgyűlés  végévei 
jegyzői  hivatalából  nemsokára  1841-ki  april  7-én  az  eperjesi  kerületi 
táblához,  majd  innen  még  azon  évi  június  l-jén  Pestre  a  királyi  táblá- 
hoz ülnökül  neveztetett.  1848.  után  az  eperjesi  főtörvényszék  legidősb 
tanácsnokává  lett,  és  itt  a  jegyzőkönyvek  tanúsítása  szerint  az  al- 
elnökséget  mély  törvényes  ismeretein  alapult  tapintattal  és  igazság- 
szeretettel  vezetvén  ,  jelenleg  nyugdíjazva  H  i  d  v  é  g-A  r  d  6  n  Ősi  bir- 
tokán él.  Neje  Gedeon  Karolina ,  Gedeon  Ferencznek  okúnyi  Szlávy 
Juliannától  született  leánya,  kitől  gyermekei  Imre  és  Kelemen.  — 
Imre  iskoláit  részint  Pozsonyban,  részint  Pesten  végzé  be,  és  az 
1844-  és  1847-ki  országgyűlések  alatt  szerzett  tapasztalatai  után  Torna 
megyében  mint  tiszti  al-ügyész ,  később  mint  főbiró  hivataloskodott 
Jelenleg  a  szepesi  úrbéri  törvényszéknél  tanácsnok.  Testvére  Kele- 
men iskoláit  szintén  Pozsonyban  és  Pesten  végzé.  Jelenleg  Zemplén 
megyei  Nagykövesden  tartja  lakását ;  nőül  vévén  Szepes  megyei  Tót- 
faluról eperjesi  kerületi  táblai  volt  ülnök  Mattyasovszky  Boldizsár 
leányát  Máriát. 

III.  János  (II.  Jánosnak  fia)  Torna  megyének  előbb  al- ,  utóbb 
(1838-ban)  főszolgabírója ,  és  1848-ban  követe  volt.   Nejétől  Antony 


Gedeon. 


353 


Borbálától  gyermekei :  Anna  Földessy  Györgyné,  Laura,  Alojzia, 
Mária,  János  és  Alajos. 

I.  Ferencz  (I.  Jánosnak  fia)  szintén  Kassán  végzé  iskoláit. 
1787-ben  Torna  megye  al-,  1790-ben  pedig  főszolgabírójává  válasz- 
tatott. Neje  okányi  Szlávy  Györgynek  Laczkovics  Magdolnától  szüle* 
tett  leánya  Szlávy  Julianna  Majláth  György  kir.  személynök  nejének 
nővére  volt.  Ettől  születtek:  1.  György;  2.  Francziska  han- 
burgi  Berzeviczy  Ferenczné ;  3.  K  a  r  o  1  i  n  a  Gedeon  Lajosné ;  4  M  i  k- 
1  ó  s ,  és  5.  L  á  s  z  1  ó. 

György  nőül  vévé  csicseri  Ormós  Terézt .  kitől  gyermekei : 
Nepomuczena  csicseri  Orosz  Tamásné,  és  István,  ki  Abauj 
megyei  N  á  d  a  s  d  nevű  ősi  birtokán  lakik.  Neje  Földessy  Jozefa. 

Miklós  iskolai  tanulmányait  a  Lövenburgi  bécsi ,  részint  a 
kassai  Akadémiában  végezvén ,  katonai  pályára  lépett,  előbb  m.  királyi 
testőr,  utóbb  a  Vasa  cs.  k.  magyar  gyalogságnál  kapitány,  (1848-ban 
a  forradalmi  részen  ezredes)  volt.  Neje  Berzeviczy  Apollónia ,  kitől 
gyermekei  Mária  és  Sándor. 

László  Kassán  tanulta  ki  iskoláit ,  és  szolgált  mint  főhadnagy 
a  báró  Vernbardt  lovas  ezredben.  Neje  Szabó  Mária ,  Szabó  Imre  pesti 
kerületi  főtörvényszéki  tanácsnok 
nővére ,  kitől  született  űok  Béla. 

A  család  czimere  —  mint  itt  a 
tnetszvény  ábrázolja  —  következő : 
a  vért  felső  részének  közepéből  le- 
felé rézsút-domboruan  vont  két  vo- 
nal által  három  osztály  alakul  (né- 
met czimertani  műszóval:  Mantel- 
Zug).  Az  első  osztály  vörös  meze- 
jében pánczélos  kar  könyököl,  ki- 
vont kardot  villogtatva.  A  második 
osztály  kék  mezejében  három  egybe- 
kötött arany  búza -kalász  látszik.  A 
harmadik  alsó  (gúla  alakú)  osztály 
ezüst  mezejében  zöld  téren  vörös  egyenruhás ,  fekete  kötényes  bányász 
áll,  jobb  kezében  kalapácsot  tartva.  A  vért  fölötti  sisak  koronáján  a  leirt 
bányász  áll,  körülvéve  jobbról  kék-arany,  balról  arany-kék  kiterjesztett 
aas-szárnyakkal.   Foszladék  jobbról  ezüst-vörös ,  balról  arany-kék  ,). 


*)  Adatai  Souta  gentil.  íom.  III. 


23 


354 


Gtdty 


ÍSotlel  csaiád,  (Eczetfalvi  f).  Ugoesa  vármegye  kihalt  régi 
családa.  1413-bau  eczethfalvi  Gedei  Lászlónak  fiai  István  és  Márton 
perben  állván  Kántor  László  bekényi  plébánossal ,  e  végre  Ugocsa 
megye  békéltető  bíróságot  nevezett  ki  1). 

1452-ben  Gedei  László  mint  hatalmaskodó  ellen  vallató  parancsot 
ad  ki  Hunyady  kormányzó  2). 

#3e<!ey  család.  (Gedei  f).  Eredetileg  Nógrád  megyei  sarja- 
dék. Nevét  ez  emiitett  megyének  keleti  szélén  fekvő  Szarvas  Gede 
helységétől  vette.  Utóbb  házasság  után  nyert  birtokai ,  és  a  török  ura* 
lom  a  megye  nyugot- éj  szaki  szélére,  és  a  szomszéd  Hónt  s  Zólyom  me- 
gyékbe vonzá,  mig  nem  a  múlt  század  végén  fí-ágon  kihalt. 

A  XVI.  század  vége  felé  élt  Gedey  I.  Péter,  ki  a  kihalt 
Theszéry  családból  nősült ,  Theszéry  Erzsébetet  vévén  nőül ,  ezzel  kö- 
vetkező családfát  alkota  s) : 

Gedey  Péter 
(Theszéry  Erzse) 


II.  Péter  1598. 

Gedey  de  Síére. 

(Kelecsényi  Kata) 


László 

i * 1 

II.  Pál 

t 


György  # 

(Tarcsáuyi 
Erzse) 


Judit 
(Gyura 
Fereacz) 


Miklós 

(tfagy 

Judit) 

— « , 

Zsuzsa 


III.  Péter 
(Vajda 
Mária) 

László 

(Baloghy 

Erzse) 

1 


István        András  Mátyás  *) 

(Baloghy         -j-  Hont  v.  sz.-biró 

Erzse)  1622. 

(Liberchey  Anna) 


II.  Pál  3671. 

(Palásthy  Mária) 

Erzse 
(Sexty  Mihály) 


András     Mária    Zsófia         István 

Hont  (Pilényi  Zsófia) 

s  Zólyom  v.  r 

táblabiró 
1652. 


• — . — : — * 

Krisztina 

(Bene  Pál) 

1707. 


Ferencz 

1671.  kiskorú. 

(Dovaly  Ilona) 

i  A—  i 

Zsófia 

(Soos  Pélné) 


IV.  Péter 

(Mawovszky 
Bora) 

i -"" 

György 

(tüa  Kata) 

r— * 1 

Rozália 

(Hrabovezky 
Miklós) 

*)  Ezeknek  testvérei  még  :   Erzse   Vajda  Albertné ;    Dóra 
Horváth  Miklósné.  1G17. 


*)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  50. 

2)  Ugyanott  76. 

3)  Theszéri-féle  perben  felmutatott  családfa  szerint. 


Gedey. 


385 


A  törzs  I.  Péternek  fia  II.  P  é  t  e  r  1598-  és  1601-ben  élt  *),  és  egy 
genealógiai  adat  szerint  merei  Gedey-nek  iratik.  Nejétől  Kelecsény 
Katalintól  született  nyolcz  gyermeke  közül  Mátyás  1622— 1635-ben 
Hont  megye  szolgabirája  volt  2).  özvegye  Liberchey  Anna  utóbb  Szé- 
kely Istvánhoz  ment  nőül. 

II.  Pál  1671-ben  gyámnoka  az  akkor  még  kiskorú  Ferencznek. 

Mind  ez  ágak  —  mint  látjuk  —  vagy  a  múlt  század  végén  már 
magbaszakadtak,  vagy  teljesen  nincsenek  folytatva,  mert  még  egy 
ágazatot ,  melyet  ez  előbbihez  biztos  adatok  nélkül  nem  kapcsolhatok, 
mutat  fel  a  következő  táblázat 3) : 


Ádám  1750. 

(Okolicsányi 

Bora) 


Gedey  János 

Ándrá* 

1652. 

Kis-Zellöben. 

István  1675. 
(Tihanyi  Jadit) 


András  1733. 
(Géezy  Zsófia) 


Johanna  Klára 

(1.  Mesko  János.  f  1805. 

2.  Márkus  Sándor)      (Szmresányi 

András) 


Erzse  Mária  Ezekhíel  Sándor       András 

(Szelény        (Mikulay  1749.  hadnagy    (Roszjar 

Mihály)  János)       (b.  Hellenbach      17ÖÖ.  Ilona) 

Viíhelmina) 

r 


Anna 
(Sándor  Lajos) 


Zsuzsanna 
(Ivánka  Imre) 


A  t' Mán  álló  Sándor  1755-ben  a  Bethlen  ezredben  hadnagy 
volt. 

Mint  e  családfa  mutatja,  ezen  ágazat  is  fi- ágon  a  múlt  században 
enyészett  el. 

Klára  (kinek  anyja  Wattay  Bora  volt)  özvegye  Szmresányi 
Andrásnak  meghalt  1805-ben  Gedén  *). 


*)  Protocol.  Cott.  Neogr.  1598. 1601.  pag.  118. 

2)  1622-ki  36-ik  és  1635-ki  92-ik  törv.  ez.  —  Ezen  Mátyás  Lehoczky- 
nál  Stemm.  I.  p.  195.  tévedésből  M  i  h  á  1  y-nak  van  irva. 

8)  Hürom  első  nemzedékét  egy  kir.  kúriai  per  mutatja  ,  a  többi  Andrástó? 
Géczy  Zsófia  férjétől  kezdve  hiteles  adatok  után  bizonyos. 

4)  Fölötte  1805.  jan.  3-án  halotti  beszédet  mondott  Kolosváry  István  «zi- 
íáki  evang.  lelkész. 

23* 


85  í?  Gedd. 

A  táblázaton  nem  leljük  a  Gedey  családnak  1753-ban  élfi  kö- 
vetkező tagjait :  Gredey  Imrét,  kinek  Özvegye  Újhelyi  Mária. 

Zsófia  Kalmár  Márton  özvegye  volt. 

Anna  Horánszky  Mátyásné,  —  Éva  Turánszky  Györgyné  volt. 

Czimere  —  mint  XVII.  századbeli  oklevelekre  nyomott ,  s  a  csa- 
lád nevét  tartalmazó  köriratok  mutatják  —  a  vértnek  (valószínűleg 
kék  mezejében)  zöld  téren  az  éberség  jelvénye  a  daru  áll »  felemelt 
egyik  lábával  kövecset  tartva.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  két  ki- 
terjesztett sas-szárny  emelkedik.  A  vértet  szokásos  foszladék  veszi 
körül 1). 

€*edo  csalj&d.  (Homorod-szentmártoni).  Udvarbelyszéki  szé- 
kely család  Homorod-Szent-Márton  helységből. 

Már  1453-ban  említtetik  egy  Gedew  László  és  leányai  Erzsébet 
és  Borbála ;  de  e  család  ősei  közül  voltak-e?  nem  tudható. 

A  család  czimere :  a  vért  udvarában  egy  lovas  magyar  vitéz, 
fején  kalpaggal,  jobbjában  feje  fölött  kivont  karddal  száguld. 

A  múlt  század  közepén  a  család  egy  ágát  Abradbányán  látjuk 
megtelepedni.  Ez  Gedő  György  volt.  ki  tanulását  végezve  1732.  táj- 
ban Abrudbányán  vett  lakást ,  és  ott  főjegyző,  tanácsos,  s  végre  főbíró 
lett.  Eletének  guta-ütés  vetett  véget  2).  Tőle  ágazata  igy  sarjadzik  le : 

György 
(Toroczkai  Bora) 


I.  József 

szül.  1743.  f  1800. 

(Kénosi  Sándor  Klára) 


II.  József 

szül.  1788.  aug.  21. 

(Haranglábi  Szathmári  Anna 

tl84L) 


Anna  Teréz  László 

(Szilvási  Miklós)  (Káli  Nagy  Teréz)  szül.  1819   1 1841. 

Györgynek  fia  I.  J  ó  z  s  e  f  atyjának  hivatalaiban  utóda.  Főbíró- 
aága  épen  a  Hora-világ  korára  esik ,  midőn  egy  utazó  angol  lord  szállá 
hozzá  vendégül,  a  felzendült  oláh  nép  az  angolban  egy  érdekükben  érke- 
zett muszka  herczeget  gyanított ,  és  midőn  az  angol  elutazók,  alaptalan 
gyanúba  vévé  Gedő  Józsefet ,  mintha  ez  a  jövevényt  félretette  volna ; 


*)  Gedey  Andrásnak  1658.  évi  pecsétnyumatáu  is  igy. 
a)  L.  Kőváry  Erdély  nev.  osaládai  95—96. 


Gedft  —  Geléayi.  9S7 

ez  okból  a  bosszú  elöl  menekülnie  keile.  I.  József  1790- ben  Alsó- 
Fejér  megye  egyik  követe,  és  a  rendszeres  munkálatoknál  a  bányászati 
ügyekben  tevékeny  előadó  volt.  Fia 

II.  József  (szül.  1788.)  Aranyos-székre  Sz.-Mihályfalvára  tévé 
lakását.  1834-től  mint  kir.  hivatalos  vett  részt  az  országgyűléseken. 
Beesés  s  mintegy  négyezer  kötetből  a  magyar  irodalom  majd  minden 
terményeit  tartalmazó  könyvtárát  1853-ban  véghagyomány ilag  a  ko- 
losvári unitár.  Collegium  könyvtárának  adá.  O  birá  Cserey  Mihály 
Históriája  eredeti  kéziratát  is ,  melylyel  a  magyar  Akadémiát  ajándé- 
kozta meg.  Egyetlen  fia  L  á  s  z  1  ó  irodalmunk  nagy  veszteségére  —  úgy- 
mond Kőváry  —  fiatalom  elhalt.  Egy  pár  drámája  és  dramaturgiai 
töredékei  —  melyek  azonban  eddig  sajtó  alá  nem  kerültek,  talentomát 
mutatják.  Benne  családja  ll-ágon  enyészett  el 

€»ed&  család.  (Csiki).  Eredete ,  s  az  előbbihez  viszonya  előt- 
tem ismeretlen.  Csiki  GedŐ  Józsefet  1794-ben  a  hivatalos  névtár  sze- 
rint Felső-Fejér  megye  Írnokául  találjuk. 

föegi&s  család.  Zólyom  megyei  beszterczei  születésű  Gegiis 
Benjami.j  született  1724-ki  január  10-én.  Atyja  nemes1)  Gegus 
János,  anyja  Hacker  Mária.  Iskoláinak  a  hazában  elvégzése  után  Vitte- 
bergában  tanult ,  honnan  1748-ban  tért  haza ,  s  előbb  tanitó ,  utóbb 
osztrolukai  evang.  lelkész  iőn.  —  Zakariásnak  fia  Sámuel  szül.  1787. 

<k£$Ő  család.  Csikszéki  székely  család.  Csik-Tapolczán  1805-ki 
mart.  25-én  született  G  e  g  Ő  Elek  szent  Ferencz-rendi  szerzetes  a 
népszerű  jeles  magyar  hitszónok ,  és  m.  akadémiai  tag.  Az  irodalmi 
téren  is  hasznosan  munkálkodott ,  több  jeJes  értekezésein  kivül  1838- 
b&n  „A  moldvai  magyar  telepekről"  adott  ki  könyvet.  Meghalt  1845-ki 
october  9-én.  —  GegŐ  Adolf  kegyes  iskolák  rendbeli  a  kolosvári 
lyceumban  tanár  ,  1808-ban  latinul  elemi  mér  tant  adá  ki.  GegŐ  Ká- 
roly 1847-ben  Maros-székben  árvaszéki  ülnök. 

€£eiszíer  család.  Esztergám  és  Pest  megyei  nemes  családok 
sorában  említi  Fényes  Elek  Geograpíuájában. 

©elei  család.  (Árkosi).  Lakhelye  Erdélyben  főleg  Abrud- 
bánya,  hol  árkosi  Gelei  József  1815 — 1848-ban  városi  tanácsnok 
és  bánya-törvényszéki  ülnök. 

Gelei  Pál  özvegye  Fosztó  Klára  birtokosnő, 

felényi  család.  Zemplén  megye  czimeres  nemes  családainak 

egyike  2) 

—————  ** 

*)  Baríholomaeides  Memória  HüBg-  qai  Witteb  stud.  pag  250, 

a)  Szírmay  C.  Seiaplin  noi.  top.  112. 


438 


Geleífly  —  Gelle. 


Cteletflfy  család.  Lásd  Giletfy  család. 

Crelle  család.  (Kihalt).  Eredetét  a  csalóközi  Egyházas-Gelle 
helységből  veszi.  A  XVII.  század  végén  a  család  egyik  eldőde  —  ha- 
gyomány  szerint  —  az  akkori 
forrongásokban    részvéte    miatt 
esett  el. 

A  családot  a  XVIII.  század 
elején  Gelle  Mihály  kezdé  ismét 
emelni  jó  házasság  által,  nőül 
vévén  Berkes  András  váczi  nagy- 
prépost ,  herakli  czimzetes  püs- 
pök és  hétszemélynöknek  nővérét 
Berkes  Annát,  kitől  született  két 
fia  Gelle  Ferencz  és  János 
mint  különben  is  birtokosok  még 
mint  kiskorúak  nagybátyjuk  eszközlése  mellett  1719-ki  sept.  18-kán 
III.  Károly  királytól  czimeres  nemes  levelet  nyertek  J) ,  mely  1720-ki 
martius  14-én  Pest ,  és  utóbb  Nógrád  megyében  is  kihirdettetett  — 
János  magnóikul  halt  el,  Ferencz  pedig  baloghi  Baloghy  Erzsé- 
bettel következő  családfát  alkotá : 

Gelle  Ferenez 

na.  17X9.  1 1760.  tájt. 

(Baloghy  Erzse) 

i  ii  ■  in     »A   ii  ii  i 


László 

azfii.  1728.  ,+ 1786. 

(Foily  Eva) 


Fraaoziska 

szül.  1783.  aug.  7. 

(1.  Rákóczy  Antal. 

2.  Eoeh  Antal) 


Anaa-Máría  Katalin 

szül.  1773.  azül.  1766. 

(Porubazky  (Varkonyi  Antal) 
Ignáoz) 


Károly 

szül.  1772, 

(ürbaay 

Mária) 


Erzsébet 
(Verbóy  Sánd) 


Johanna 

szül.  1781. 

(Borbas  Antal) 


András  Mária  Karolina        László 

f  (1.  Pálma  Elek.  +1848.  + 

2.  Balasovits  Imre)    (Csató  Pál) 


A  családfa  élén  álló  Ferencz  egyéb  Nógrád  s  Hont  megyei 
részbirtokain  kivüi  Nógrád  megyei  Horpács  helység  egy  harmadrészét 
hét  házhelyet  hirt,  melyből  később  kettő  a  Bodonyiaknak  zálogba  adat- 
ván ,  két  gyermeke  László  és  Francziska  az  öt  ülést  kétfelé 


*)  Az  eredeti  annaiis  sserini. 


Gelléu.  350 

osztván,  egyikegyik  21/t  részt  kapott.  Ferencz,  ki  a  megyei  föl- 
kelésekben részt  vett,  fiának  Lászlónak  megnősülése  uíán  Hont  megyei 
Kőkeszi  birtokára  vonult  nejével  együtt,  ki  öt  túl  élte.  Fia 

László  született  1728-ban.  Nógrád  megyei  táblabíró,  1765-ben 
nőül  vette  Folly  Gábornak  Sövényházy  Katalintól  született  leányát 
E  v  á  t ,  ki  után  Pöstényben  örökösödött.  Meghalt  László  Horpácson 
1786-ki  aug.  9-én,  neje  pedig  F  o Ily  Éva  1788  ki  január  22-én,  kora 
46-ik  évében.  Gyermekei  közül  egyetlen  fia 

Károly  (György)  szül.  1772-ki  april  5-én  Horpácson.  Fiatal 
korában  1792-ben  a  gróf  Gyulay  Sámuel  ezredébe  mint  magán-hadfi 
(Privat-Cadet)  állván  be ,  részt  vett  a  francziák  elleni  táborozásban, 
azonban  tizennyolca  havi;katonáskodása  után  mint  egyetlen  fiu  Elsassból 
hazajővén,  Rosnyóra  telepedett ,  1810-ben  ügyvédi  vizsgálatot  tévén, 
a  rosnyói  püspökség  ügyvéde  lőn.  Első  nejeiéi  Rozinay  Klárától  gyer- 
meket nem  maradván ,  másodszor  nőül  vévé  Urbány  Ferencznek  Pau- 
kovics  Annától  született  leányát  Urbány  Máriát ,  ki  mint  özvegye 
Horpácson  halt  meg  1849-ki  sept  11-én  ,  kora  71.  évében.  EitŐl  csak 
a  táblázaton  látható  leány-gyermekei  maradván  életben,  Gelle  Károly* 
ban  a  család  fi-ágon  elenyészett. 

Czimerök  —  mint  feljebb  a  naetszvény  mutatja  —  a  vért  kék 
udvarában  zöld  téren  két  szemközt  álló  oroszlán ,  első  jobb  lábaikkal 
borostyán-ágat  tartva.  A  vért  fölötti  sisak  koronáján  galamb  áll.  Fosz- 
ladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

deliéit  család.  (Gellénházi).  Gellénháza  nevű  helység  van 
Zala  vármegyében,  melyben  birí  hajdan  a  Géllé  n  nevű  család,  és 
onnan  irhatá  előnevét  is.  E  családból  Gellén  Gáspár  1608 — 1613-ban 
Zala  megye  szolgabirája  volt *). 

Oellétt  család.  (Gellénfalvi).  Nyitra  megyei  Gellénfalva 
helységről  veszi  eredetét,  és  onnan  irja  előnevét  is. 

Czimere  a  vért  kék  mezejében  vörös  ruhás  magyar  vitéz ,  jobb- 
jában kivont  kardot  tartva.  Ugyanaz  emelkedik  ki  a  paizs  fölötti  sisak 
koronájából  is.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

A  család  egy  ága  a  XVII.  század  végén  Nógrád  megyébe  a  lo- 
sonezi  járásba  származott  által  Gellén  András  által ,  ki  1 684-ben 
lustrált  2).  Egyik  fia  Gergely  1705-ben  Rákóczy  alatt  hadi  biztos, 
másik  fia  László  1705-ben  mint  beteg  a  fölkelésben  helyettese  által 

*)  1608-ki  15.  és  161^-ki  8.  törv.  ez. 
%)  Profcco.  C.  Neograd. 


S60  Gelley  —  Gellért. 

vesz  részt.  Amaz ,  t  i.  Gergely  1710-ki  october  8-án  Dobay  László- 
val a  Rákóczyak  szorulásával  a  megyei  irományoknak  egy  részét  az 
egri  káptalannak  adák  által.  A  forradalmat  1711-ben  mind  a  két  test- 
vér szerencsésen  átélte. 

1730-ban  Gellén  Gábor  ellentmond  Repeczky  és  szántói  Szabó 
Zsigmond  beiktatásának  M  u  c  s  i  n  y  stb.  jószágra  nézve  *). 

Az  1755-ki  nemesi  Összeírásban  Gellén  Sándort,  Lászlót  és 
Istvánt  találjuk. 

E  századra  a  leágazás  igy  jött  le : 

Gellén  N. 


József  Benjámin 

gr.  Zichyek  fő-ügyésze 

Losonczon  1838. 

(Benko  N.) 

4 77-* 1 

ifj.  Józsei 

Nógrád  v.  fő-sz.-biró 

1842—1848. 

A  végizen  álló  ifj.  J  ó  z  s  e  f  1848-ban  kir.  táblai  ülnök,  1854-ben 
pedig  cs.  kir.  telekkönyvi  hivatalnok.  Családja  van. 

Gellért  család.  (Bugyi).   Pest  megyéi  Bugyi  helységről 

irá  nevét.  Ez  ágnak  leszármazása  következő  2)  : 

István 

(Pálfy  Anna) 

■* 


János 


Mihály  Judit 

(Beleznay) 


János  Imre  Erzse  Kata 

(Fabriczius  (Ordódy)        (Benkey) 

-Rozália) 


i — * ' .■  1 

Ferencz  Gáspár  Julianna         Evn.       Francziska     Klára 

(Gruber  Róza)        (Baeskády     (Urvics     (Baeskády     (Akáes 

i *■ 1         József)      Sándor)      Ferencz)       Márk) 

Anna 

(Desericzky 

József) 


János  Antal  István  Klára  Anna 

zepesi  kanonok.  f  t  (Serény  András)        (Dobsa  Ferencz) 


*)  Sz-  Benedeki  Convent  Capsa  H.  Fa*c  4.  Nro  6. 
*)  Geneal.  auth.  tom.  II.  és  curiai  per. 


Gellyen  -  lemmingen  361 

Gellért  nevű  család  (tán  épen  ez  ?)  birt  Komárom  vármegyében 
is.  Gellért  István  s  társai  ellen  Bábolnán  fekvő  birtok  végett  b.  Sza- 
páry  Péter  1696-ban  pert  indit J). 

Geller  Éva  Mihályffy  Ferencz  özvegye,  s  többek  ellen  na- 
szályi  s  egyéb  birtok  iránt  perel  Péchy  Menyhért  2). 

eelley  család.  (Gellei).  Gellei  Gelley  Mihály  Rafael  1 795- 
ben  orvostudor,  s  több  tudom,  társaság  tagja. 

Torna  megyében  Gelley  István  1 838-ban  lajstromozó,  1843- 
ban  fő-adószedő ,  Gelley  Antal  1838-ban  esküdt,  1843-ban  szolga- 
bíró. 

Ctellyen  család.  (Feluémethi).  FelnémethiGellyen, 
máskép  Felnémethy  Máté  1604-ben  Korponán  egy  nemesi  Curia  bir- 
tokába iktattatik  Chery  László  magszakadtán,  ellentmond  Chery  László 
s  többen  mások  3). 

ftembárdy  család.  E  családból  Gemoárdy  János  és  fia 
Erdélyben  Dobokán  birtak  1250— 1289-ben  *). 

Créines  család.  Iratik  nevök  Ghémes-  és  Ghime s-nek 
is.  —  Közülök  Gémes  Péter  1602-ben  Székely  Mózses  pártján 
esett  el  5). 

Gémes  Ferencz  1 607-ben  első  rántott  kardot  Katay  Mihály 
kanczellárra ,  ki  Booskai  István  megmérgeztetésévcl  gyanusittatott  6). 

1562-ben  Gémesi  Ferencz  a  törökök  ellen  harczolt  '). 

Greminingeii  család.  (Honfíusitott).  A  báró  Gemrningen 
családból  Zsigmond  1791-ben  magyarországi  honfiúvá  vétetett  be. 

A  Gemmingen  család  —  mely  magát  Badenből  származtatja ,  és 
oklevéllel  bizonyítható  törzséül  az  1256-ban  Sünsheimban  élő  Gemmin- 
gen Jánost  állítja ,  —  több  szétterjedt  ágazatokra  van  oszolva ,  és 
tagjai  a  katonai,  papi,  tanári  stb.  pályán  állanak. 

Czimerök  a  vért  kék  mezejében  két  rézsútos  fehér  csikolat. 

Minket  csak  a  honfiusitott  Zsigmondnak  ága  érdekelvén, 
mely  H o r n b e r g-T reschklingeni  vonalnak  neveztetik  ,  ennek 
leszármazási  táblázata  következő : 


')  Fényes  Komárom  várm.  160. 

*)  Ugyanott  183. 

')  Sz.  Benedeki  Conv.  Capsa  C.  Faso.  í.  NrO  20. 

*)  Hodor  Doboka  várm.  88. 

5)  Wolph.  Bethlen  V.  p.  15Ő- 

•)  Ugyanott  VI.  p.  467. 

')  Iatvanffy  1687-kí  kiadá*  271   lap 


362 


Ctenesy. 


I.  Zsigmond 

cb.  kir.  táborszernagy. 

1791   indigena. 

f  1806.  dec  11. 

(gr.  Althann  Francaiéba) 


Eberbard 

cs.  k.  kapit. 

éles.  1797. 


Klára 

(b.Gem- 

m  ingen 

Ernő) 


Benedioía 

az.  1754. 

f  1840. 

(b.  Berli- 

chengen 

Ernő) 


Mária 

t  1813. 

(gr.  Batthyány 

János) 


Teréz. 

f  1808. 

(Lamort 

Lajos 

kapit.) 


, _^ 

II.  Zsigmond 

szül.  1777. 

ft843. 

badeni  ezredes. 

(b.  Gernmingen 

Sarolta) 


Fer.-Károly 

szül.  1806. 

Badeni  kamar. 

(gr.  lugeiheira 

Qfctilia) 


Luiza               Gusztáv  III.  Zsigmond 

sz.  1812.           szül.  1813.  szül.  1819. 

(b.  Gem-       cs.  kir.  kapit.  cs.  k.  főhadn. 

mingen      Cb.  Jakabovszky  f  Handei  Emília) 

Ede)  Mária)  i * 1 

i ■  ■*  ..■   ■ ,  Sarolta 

Mária 
8itil.  1846. 


Adolf  *) 

szül.  1822. 

Hessenben  lak. 

(gr.  Batthyány 

Sarolta) 

i * — : — i 

Károly-Lajos 
szül.  1848. 


Antónia 
szül.  1836. 


Charlotta 
szül.  1837. 


Ilona 
szül.  1840. 


*)  Ezeknek  testvéreik  még:  Dóra  sz.  1815.  (b.  Brüselle  Félix) ; 
Antónia  szül.  1816.  (b.  Gleichen  Ruszvurm  Rajmund). 

A  táblázat  fején  álló,  magyar  indigenatust  nyerő1  T.  Zsigmondnak 
neje  gr.  Althann  Francziska ,  gr.  Althann  Mihálynak  gr.  Esterházy 
Janka  Francziskátcl  született  leánya  volt.  Egyik  leányuk  Marianna 
gróf  Batthyány  Jánosnak  volt  neje. 

II.  Zsigmondnak  fia  Adolf,  ki  a  Iiesseni  nagyherczegségben  a 
Frankisch-Crumbaeh  jószágot  birja,  szinte  magyar  családból  nő- 
sült ,  elvevén  Saroltát  gróf  Batthyány  Károlynak  gr.  Nadasdy  Emesz- 
tinától  született  leánvát. 

Cencsy  csal&d.  (Genesi).  Eredetét  Szathmár  megyei  Genes 
helységből  vévé:  már  1420 — 1428-ban  a  Báthori  családdal  együtt  a 
nevezett  helység  birtokában  volt  J) 

A  család  neve  hajdan  Genchy-nek  is  Íratott.  Már  1389-ben 
Genohy  Bálás  a  Kőváriak  határjárásánál  királyi  ember  volt  a). 

1431-ben  éltek  Genchy  Jánosnak  fia  Orbán  ,  Pálnak  fia  Mi- 
hály ,  Tamásnak  fia  Tamás  ellentálltak  a  szomszéd  Bobáld  helység 
határjárásának.  Ezen  per 


')  Szirmay  Szathmár  várm.  II.  39. 
*)  Eredeti  oklevél. 


flenezel  —  fieoreh.  863 

1436-ban  Genchy  Tamás  részére  nádori  parancs  mellett  a  sz. 
Mihály  nap  után  nyolczadra  halasztatott. 

1458-ban  G.  Tamás  részére  tanuvaHatás  tétetett 

1514-ben  a  Genchi  nemesek  a  Dósa  György  keresztes  hadában 
vettek  részt,  miért  birtokaikat  Báthori  András  kapa  *). 

1551 -ben  Genosy  János  társaival  Gencsen  részbirtokaira  ado- 
mányt kap. 

1588-ban  hasonló  adományt  nyert  Gencsy  Vincze,  és  1611-ben 
Gencsy  István. 

E  század  elején  Szathmár  megyében  Endréden  Gencsy  Miklós, 
Ülosván  pedig  Gencsy  József  és  Sándor  birtokosok 2). 

A  család  birtokos  Borsod  megyében  is  ,  hol  Gencsy  László 
1839-ben  főszolgabíró,  1848-bau  másod  alispán  volt. 

Ozimerök  a  vért  kék  udvarában  kiterjesztett  szárnyakkal  egy- 
fejü  sas.  A  vért  fölötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  könyököl ,  kivont 
kardja  hegyén  vérző  törökfejet  mutatva.  A  vértet  foszladék  veszi  körül. 

&enczel  család.  Gömör  megye  nemes  családai  sorában  em- 
líttetik 8). 

©enyey  CSAlád.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  nemes  csa- 
ládainak  egyike  *). 

Oeorch  család.  (Etre-karchai).  Mint  előeeve  mutatja,  a 
család  eredetét  a  Csallóközből  veszi. 

Ismeretessé  tévé  e  család  nevét  Georch  Illés,  a  „Hőnyi 
törvény"  (Pozsony  1804 — 8.  3.  köt.)  jogtudós  irója ,  ki  Pest,  Pozsony, 
Zágráb  vármegye  ,  a  vajkai  érseki  szék  táblabírája ,  és  a  ráczkevi  ura- 
dalom kamarai  ügyésze  volt.  Született  1772-ki  sept.  28-án  Etre-Kar- 
chán.  Tanuló  korában  a  papi  tanulmányokat  is  hallgatta.  1797-ben  a 
felkelő  nemességnél  főhadnagy  volt.  1798-ban  lett  ügyvéd,  és  ezután 
ügyészsége  mellett  a  pozsonyi  Gyionasiumban  magyar  irodalmi  tanár. 
l£06-ban  Albert  szász-tescheni  kir.  herczeg  ügyésze,  1813-tól  pedig  a 
ráczkevi  kincstári  uradalom  igazgatója.  Több  törvényes  ,  nyelvtani  és 
történelmi  munkát  irt  s  adott  ki  többnyire  magyar  nyelven.  1832-ben 
a  m.  Akadémia  tiszt,  tagjává  lett;  Meghalt  1835-ki  július  31-én,  kora 


3)  Szirmay  Szathmár  várm.  II.  39.  40.  41. 

2)  Ugyanott  12.  16.  30.31.  152.218.  ~  A  Gencsy  családból  Gencsy 
István  és  Benedek  1493-ban,  Márton  1510  ben  Krakőban  tanultak, 
(Lásd  Bursa  Cracovien.  p.  7.  25.) 

8)  Bartholomaeides  C.  Gömör  144. 

*)  Szirmay  G.  Zemplin  not.  top.  112. 


861  fleorgevtcb  —  Geőcz. 

63-ik  évében.   Nejétől  Csillag  Johannától  Móricz.  Hugó, 
Janka,  Emília  gyermekei  maradtak. 

Creorgevicli  család.  Georgevich  Demeter  í.  Ferencz 
királytól  Krassó  megyei  Apadia  helység  egy  részére  1823-ki  sept.  6-án 
nyert  adománylevélnél  fogva  neroesiteteít  meg ;  az  oklevél  Krassó 
megyében  1823-ki  dec.  10-én  tartott  közgyűlésben  hirdettetett  ki. 

Fia  István  Krassó  megyében  él,  és  1848-dik  előtt  szolgabíró 
volt. 

Geöcz  család.  Lakhelye  Szathmár  vármegye ,  hol  Endréd, 
Portelek  és  Pátyod  helységben  e  század  elején  birtokos  Geöcz  Ferencz 
királyi  tanácsos  3)- 

A  család  tagjai  többnyire  ugyanott  megyei  hivatalt  viseltek. 

Ferencz  1771-ben  főszolgabíró,  1777-ben  már  első  alispán  és 
kir.  tanácsos  1790-ig.  Első  neje  Irinyi  Krisztina,  a  második  Irinyi 
Anna.  Egyik  fia 

II.  Ferencz  1778-ban  lett  főszolgabíró  a) ;  1 798-ban  tisztelet- 
beli főjegyzőül  olvassuk  3) ;  utóbb  alispán ,  országgyűlési  követ,  s  es.  k 
tanácsos ;  meghalt  1836-ban  nőtlenül. 

Másik  fia  L  á  s  z  1  ó  e  század  elején  (1815  )  a  temesi  kamarai  igaz- 
gatóság ülnöke  ,  utóbb  Erdélyben  királyi  biztos  é3  kincstári  tanácsos, 
született  1777-ben.  Neje  kisfaludi  báró  Salhausen  leány,  kitől  leánya 
Valéria,  borsodi  Latinovics  Móriczné.  László  halálával  a  család 
fi-ágon  ki  fog  halni.  A  családfa  5)  következő  : 

Ferenc?. 

1777.  alisp. 

kir.  tanácsos. 

(1.  Irinyi  Krisztina. 

2.  Irinyi  Anna) 


Krisztina  II.  Ferencz  László 

(hiripi  Szuhányi  János)  alisp.  kir.  tan.  szül.  1777. 

-j-  1838.  kir.  karaarai  tanácsos. 

(b.  Salíiausec  N.) 


Valéria 
(Latinovics  Móricz) 


*)  Szirway  Szathmár  várra  II.  31.  33.  125. 

')  Ugyanott  L  130. 133. 

•)  Ugyanott  I.  133. 

*)  Ugyanott  í.  137. 

*)  Luby  Károly  ur  szíves  közlése  szerint. 


Geöde  -  Geramb.  365 

A  cziraeres  nemes  levelet  Geöcz  I.  Ferencz  mint  gróf  Károlyi 
titkára,  kapta  Mária  Terézia  király-asszonytól  1765-ben  l). 

Czimere  viz-  szintesen  kétfelé  osztott  vért ,  a  felső  udvar  kék ,  az 
alsó  vörös ;  a  vért  alján  hármas  zöld  domb  emelkedik  fel ,  melyen  egy 
kigyó  kétszer  összetekeredve ,  farkát  szájában  tartja ,  rajta  fehér  ga- 
lamb áll ,  csőrében  píros  köves  arany  gyűrűt  tartva.  Fölötte  két  oldal- 
tól két  arany  csillag  ragyog.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  két  "ele- 
fánt-orrmány  között ,  mely  jobbról  arany-vörös ,  balról  vörös-ezüst,  kék 
oroszlán  emelkedik  ki ,  első  jobb  lábában  buzogányt  tartva.  Foszladék 
jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  *). 

Geííde  család,  (öszödfalvi).  Ugoesa  vármegye  egy  régi  ki- 
halt családa ,  melynek  törzse  E  t  h  e  na  két  volt ,  kinek  fia  E  ö  s  z  ö  d 
(Euzud)  és  Pál  1300-ban  éltek;  Euzudtól  kapta  nevét  öszödfalva 
(Ewzudfalva).  1328-ban  élt  Benthnek  fia  Gödön,  ki  ugy  látszik  a 
családnév  alapitója  lett  3).  Egyébiránt  —  ugy  látszik  —  egyelőre  a 
család  az  Ewz  nevet  használá. 

A  XVI.  század  elejétől  nagyobb  részben  megyei  hivatalokban 
látjuk  tagjait. 

1506-ban  eözeödfalvi  Greöde  Pál  Ugoesa  megye  alispánja. 

1559-ben  Geöde  Pál  hatalmaskodási  vádban  marasztatik  el  Iza- 
bella és  ifjú  János  királyi  udvara  által.  1560-ban  ismét  e  végett  evo- 
cáltatik. 

1576— 1590-ben  GreŐde  Pál  alispán.    . 

1591-ben  László  szolgabíró. 

1623-ban  Pál  esküdt,  1649-ben  alispán. 

1676-ban  Gr  y  ö  r  g  y  viselt  esküdtséget 4). 

Ezután  —  ugy  látszik  —  hanyatlott  a  család,  már  1664-ben 
GeŐde  Pala  nemesi  fölkelésre  ki  nem  állbatás  miatt  öszödfalván  rét- 
jét volt  kénytelen  zálogba  adni  3)    Ezután  a  család  nyomai  eltűntek. 

Cieörögli  család.  (FelsŐ-óri).  Egyike  azon  hatvannégy  csa- 
ládnak, ki  Vas  megyei  Felső-Őr  helységre  1582-ben  Rudolf  királytól 
nyert  adományban  megneveztetnek.  (Lásd  Zámhó  család'), 

€rcravnb  család.  (Báró).  Mint  nevök  hangzása  mutatja, 
idegen  vér.   Hazánkba  telepedésök  a  XVII.  század  elejére  tehető.  A 


*)  Collect  Herald.  Nro  22. 

*)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  III. 

»)  Szirmay  C  Ugoesa  pag.  131.  17. 117. 131.  136. 

•)  ugyanott  51.  52.  53.  69.  60. 

•)  Ugyanott  20.  21. 


Sfrr  Oevber. 

család  ismert  törzse  Geramb  Farkas,  és  neje  Plancmauerin 
Krisztina  ,  fiók  Farkas  Ferdinánd,  és  a  szerzőnek  testvére  J  á- 
nos  1647-ki  június  15  én  kelt  ozimeres  levélben  III.  Ferdinánd  király 
által  magyar  nemességre  emeltettek  1). 

Czimerok  viz-szintesen  kétfelé  osztott  vért ,  a  felső  kék  mezőben 
arany  oroszlán  hátsó  lábam  felállva  ,  támadó  helyzetben  áll .;  az  alsó 
osztály  ezüst  udvarában  egy  piros  rózsa  virít  A  vért  fölötti  sisak  ko- 
ronájából a  leirt  rózsa  emelkedik  fel  két  elefánt-orrmány  között,  melyek 
közül  a  jobboldali  viz-swotesen  arany-kék .,  a  baloldali  vörös-eeüst 
szinü  ,  mind  a  kettőből  bárom-három  roas-kalász  nyúlik  ki  Foszladék 
jobbról  arany-kék,  balról  ezüst- vörös. 

A  család  a  múlt  század  végére  négy  testvérben  jött  le;  easek 
azok:  1.  Geramb  Ferencz-Károly  előbb  (1787-ben)  Körmöczön 
a  bányai  kamaránál  számvevő  tiszt ;  utóbb  Nagy-Bányán  kir.  kincstári 
erdőszeti  inspeetor;  2,  Ignácz-Victor  a  gr.  Serbelloni  ezredben 
kapitány ;  3.  J  á  n  o  s-A  d  a  l  b  e  r  t  főhadnagy,  kormány-tanácsos  Gratz- 
ben ;  4.  Gottlieb  a  selmeczi  kamarai  bányai  törvényszék  ülnöke,  és 
kamarai  igazgató  ,  1770-ki  július  4-én  Mária  Terézia  által  az  ausztriai 
örökös  tartományokra  nézve,  1770-ki  július  29-én  pedig  József  csá- 
szár által  a  római  birodalmi  lovagi  rangra  emeltettek  *) ;  és  ekkor  ozi- 
merők  is  megsza  por  itta  tott. 

A  család  tagjai  legtöbbnyire  a  kamarai  bányászatuál  hivatalos- 
kodtak. 

A  bárói  rangot  az  ujabb  időben  nyerték. 

Báró  Geramb  János  1844-ben  a  magyar  királyi  kamaránál 
titkár. 

Báró  Geramb  Ferencz  1844-ben  Marmarosban  a  szlatinai 
kamarai  só-aknáknál  igazgató. 

fterber  család.  Gerber  Mihály  1714-ben  IIL  Károly  király- 
tól nyerte  czimeres  nemes  levelét  3). 

Czimere  a  vért  kék  udvarában  jobbról  balra  rézsút  dőlő  ezüst 
horgony  lánczostól ,  a  vért  felső  bal  szegletében  arany  nap  ragyog.  A 
vért  fölötti  sisak  koronájából  arany  grif  emelkedik  ki,  első  jobb  lábával 
kivont  kardot,  a  balban  királyi  pálczát  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst- 
vörös, balról  arany -kék. 


')  Mss.  Musaei  National,  fol.  lat.  Nro  2l3. 

*)  Ugyanott. 

•)  Collect.  Herald.  Nro  625. 


Gerchet  -  tieréb.  349 

Sercliéi  család.  A  XIV.  század  elején  éltek  Gerchei  János- 
nak fiai  Simon  és  Beké,  kik  1309-ben  Rajnáid  nádor  fiától  Gyulától 
Zemplin  megyei  Csicsva  6si  birtokból  egy  részt  kaptak  hűséges  szol- 
gálataikért '). 

Gerdák  család.  Gerdák  István  emlékezete  1569-ben  onnan 
maradt  fen ,  mert  a  Groff  nevű  árvák  vagyonát  elfoglalá ,  miért  ellene 
az  országgyűlés  intézkedett  *). 

Oerdenfcli  család.  Közülök  1692-ben  élt  Gerdenich 
János,  ki  nejével  Potturnyay  Máriával  Bars  megyei  Óhaj  helység- 
ről Csery  István  és  Mihálytól  uj  szerződés-levelet  kivan ,  miután  az 
előbbit  viz-áradás  miatt  elveszte  a).  1 696:ban  pedig  Gerdenicz  Jánost 
tiltja  Csery  Mihály  nevezett  Óhajban  egy  curiának  megvételétől  *). 

Gerdenich  József  1741-ben  Mosón  vármegye  jegyzője  és  kö- 
vete volt  5). 

©ere  család.  Gere  István  1720-ban  III.  Károly  királytól 
kapta  czimeres  nemes  levelét. 

Czimere  a  vért  kék  mezejében  zöld  téren  könyöklő  vörös  ruhás 
kar  kivont  kardot  iartva.  A  vért  fölötti  sisak  koronáján  kiterjesztett 
szárnyakkal  fehér  galamb  áll ,  piros  csőrében  zöld  olaj-ágat  tartva. 
Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék  6). 

€2erét>  család.  (Vízaknai  és  vingárdi  +).  Erdélynek  egyik 
régi  kihalt  családa ,  melyből  több  derék  hadvezér  és  erdélyi  vajda 
termett. 

Ismert  törzsük  Imre  1222-ben  beszterczei  bán  II.  András  ki- 
rálytól Vízakna  városában  egy  házat  kap,  mely  róla  G e r e b-háznak 
neveztetett  *)  És  ugy  látszik  már  ekkor  kapa  e  városra  nézve  a  király- 
biróságot  is.  Családfája  néhány  ízen  —  meddig  t.  i.  az-  adatok  meg- 
egyeznek —  igy  terjed  le  8) : 


*)  Szirmay  C  Zemplin  not.  top.  339. 

2)  1569  ki  66.  törv.  ez. 

•)  Sz.  Benedeki  Convent  Faso.  9.  Nro  61. 

»)  Nyitrai  káptalan  libro  8.  Protoc.  87.  fol.  312. 

s)  Lehoczky  Stemmat.  1. 199. 

•)  Collect.  Herald.  Nro  426. 

*)  Szirinay  C.  Ugocsa  161. 

8)  Kőváry  :  Erdély  nev.  családé. i  97.  —  ki  megjegyzi,  hogy  e  családfa 
folytatását  a  különböző  táblázatok  miatt  nem  adhatá ,  mert  egyik  Tamástól  foly- 
tatja a  családot ;  a  más  pedig  Orbánnak  a  két  leány  mellé  még  egy  János  nevű 
fiat  is  tulajdonit 


368  Geréb. 


Imre 

1222. 


László  Orbán 

temeei  bán.  erdélyi  vajda, 

f  ■ /v-  — i  i —  **—  ni  i      | 

Tamás  György  Zsófia  Borbála 

(Perényi  Orsolya)       1291.  (Frank  Vajda)  (Uengelegi 

Pongrácz  Kelemen) 

Mint  e  családfa  mutatja .  Imrének  fia  L  á  s  z  1  ó  temesi  bán ,  0  r- 
b  á  n  erdélyi  vajda  volt. 

A  XIV.  században ,  hol  inkább  W  i  n  g  a  r  t  i  előnevet  használva 
tűnik  fel,  —  élt  Gr  e  r  é  b  Miklós,  kinek  Bogáthy  Ottiliátói  nemzett 
ágazata  így  áll : 

Miklós 

(Bogáthy  Ottilia) 

r __^ , 

János 

1459.  al-feoraiányzó. 

(Hörögsz.  Szilágyi  Zsófia) 


i  ■  '  — — i 

László  Mátyás  Miklós  Péter  Ferencz 

1476.  f  1493.  i f 1         vajda,  f  1504.  1 1517. 

erdélyi  ptisp.      horvátorsz.         Miklós  (Kanisai  Dóra)        f — fr; 1 

bán.  t  Miklós 

az  utolsó. 

Miklósnak  fia  János,  ki  neje  horogszeghi  Szilágyi  Zsófia 
után  a  Hunyadiakkal  állt  rokonságban,  1451-ben  Görgény  vár  pa- 
rancsnoka,- 1458— 1459-ben  Erdély  alkormányzója  volt  *) ;  az  utóbbi 
évben  Mátyás  király  parancsot  külde  hozzá  ,  Gerendy  Mihály  megfé- 
kezésére, ki  a  szebenieket  kereskedésükben  akadályozá  *).  1466  ban 
már  nem  w  i  n  g  á  r  d  i ,  hanem  s  z.-g  y  ö  r  g  y  i  előnévvel  vajdának  ol- 
vassuk 8).  Fiai  közül 

László  budai  prépost ,  alkanczellár ,  (1476-tól)  erdélyi  püspök, 
pápai  követ,  és  1502-től  kalocsai  érsek  volt. 

Mátyás  horvát- ,  tót- ,  dalmátországi  bán  ,  több  rendbeli  vitéz- 
ségeiért Mátyás  királytól  testvérével  Péterrel  együtt  Baranya  megyé- 
ben egy  várat  kapott  adományban.  Jajoza  alatt  egy  Mustafa  nevű  tö- 
rök bajnokkal,  kivel  senki  kimenni  nem  akart,  párbajt  vitt,  és  legyőzte, 
s  fejét  a  király  lábaihoz  tévé ,  ki  mindjárt  f gy  gazdag  készületü  pari- 
pával és  arany  sarkantyúval  ajándékozta  ueg.  Meghalt  l493*ban. 


')  Éder  Józs.  Kár.  Erdélyország  ismertetésének  zsengéje.  Szeben  1826. 
Lili  lfcp. 

«)  Gr.  Teleki  Hunyadiak  kora  X.  köt  611.  lap. 
•)  Éder  Józs.  Kár.  id.  h. 


Geréb.  369 

Péter  Mátyás  és  Ulászló  királyok  alatt  hadvezér ,  országbíró, 
és  végre  nádor.  —  1479-ben  Stájerországban  járt  hadseregével,  1485- 
benBées,  1487-ben  Német-Ujhely  bevételénél  voltjelen.  1490-ben 
Újlaki  LŐrincz  ellen  küldetett  Ulászló  által.  1496-ban  mint  országbíró 
irá  alá  a  Bakócz  Tamás  részére  kelt  adománylevelét.  1499-ben  nádor 
lett.  Meghalt  1504-ben.  Testvére  F e r e n e z  1517-ben  halt  meg,  és 
ennek  fiában  Miklósban  kihalt  a  vingárti  Geréb  család  *)  ,  s  a  víz- 
aknai Geréb  házat  s  vele  a  király  bíróságot  a  Haller  család  nyeré*) 
még  1553  ban. 

Valószínűleg  e  legutóbb  emiitett  M  i  klós  1564-ben  sz.-mihályi 
előnévvel  fordul  eló,  és  ez  évben  Szapolyay  Zsigmond- János  parancsára 
elfogatott ,  de  az  ország  kérelmére  társaival  együtt  szabadon  ereszteté. 

Geréb  család.  (Fiadfalvi).  Mily  vérséges  összeköttetésben 
állottak  (vagy  nem)  a  fiadfalvi  Gerébek  a  vingardiakkal ,  a  történet 
előtt  tudva  nincs. 

A  fiadfalvi  Geréb  család  Udvarhely3zéken  Fiadfalván,Bet- 
len  falván  és  Galamb  fa  Iván  lakott.  Fiadfalvi  Geréb  Be- 
nedek Szapolyay  János  Zsigmond  korában  élt.  Három  fia  maradt : 
Boldizsár,  György  és  Benedek,  kik  1583-ki  septemb.  19-én 
adomány  levelet  kaptak  3).  Ezek  egyikének  lehetett  fia  Andrá3,  ki 
Báthori  Gábor  alatt  Hadul  vajda  fogságába  esett  *) ,  honnan  kiváltat- 
ván, utóbb  Bethlen  Gábor  testőreinek  kapitánya  lőn.  Benne  a  fiadfalvi 
Gerébek  egyik  ága  kihalt.  Testvére  Anna  Ugrón  Pál  neje  volt 
(1640-ben). 

A  másik  ágon  István  03  János  élt,  Udvarhelyszékben  fő- 
emberek, kikben  1689-ben  a  másik  ág  is  elenyészett  5). 

Creréfo  család.  (Arapataki).  Az  árapataki  Geréb  csa- 
ládból Geréb  Mátyás  1404-ben  él,  ennek  fia  I  s  t  v  á  n  ,  ennek  I.  A  n- 
drás,  ennek  ismét  II.  András  (1558-ban),  kitől  a  leszármazást 
mutatja  a  következő  táblázat 5)  : 


1 )  Kővári  szerint  id.  ni.  98. 1.  „Az  árapataki  Gerébek  közül  a  múlt  század- 
ban Antal,  1759-ben  mint  kir.  táblai  iraok  családja  történetét  kidolgozván, 
azt  vingárdi  Geréb  Jánoshoz  a  vajdához  köté.  (Fanesali  gyújtem.  Nro  40 
G.  betű).  De  oklevelek  hiányában  —  úgymond  Kővári  —  hitelességet  nem  tu- 
lajdoníthatunk munkálatának,1' 

a)  Szirmay  C.  (Jgocsa  Ibi 

»)  Kállay  Székely  nemz.  243. 

»)  Kállay  Székely  nemz.  249 

*)  Miké  S.  gyűjteménye  szerint  K  ő  vá  r  i  után. 

24 


SJO  Geréb. 


II.  András 
1558. 


1  — -— ■ — 1 

István 

1 

György  1612. 
(Gegő  Judit) 

i * > 

Ferenez 

(Mihálcz  Ilona) 

■               ■  ■               ■■-  i 
János 

(Csegezi  Zsófia) 

János  Antal 

(kilényi  Székely  Mária)  1759. 

í *—     •  i 

László 

(Macskási  Krisztina) 

___ . /\ , 

László  Ádám  Miklós 


A  családfán  álló  György  és  fia  Ferenez  Báthori  Gábor  által 
száműzetvén,  1612-ben  a  nóta  alól  Bethlen  által  fölmentettek  J). 

Az  árapataki  családnak  egy  másik  ága  is  élt  még,  Geréb 
Antal,  ennek  fia  László,  ennek  András,  kinek  leányai  marad- 
tak :  Katalin  Apor  Jánosné,  Anna  Gyöngyösi  Jánosné,  és  Margit, 
kikkel  Daczó  Pál  és  Gergely  osztoztak  1559.  táján  a) ,  minthogy  ne- 
vezett Geréb  Antalnak  nővérét  Geréb  Dorottyát  Daczó  Bálás  birta 
nőül. 

Ugyancsak  e  családból  származtak  Geréb  Eva,  Endes  Miklós 
itélőmester  neje  a  múlt  század  elején. 

G.  Zsuzsa  Komis  Perenczné  1729.  táján,  és  ez,  vagy  másik 
Zsuzsa  1750.  körül  Mikó  Ferenczné. 

Jelenleg  élnek  szintén  e  családból  Béla,  István  és  Bor- 
bála. 

Cteréb  család.  (Rettegi).  Szintén  Erdély  családa.  Törzse 
Geréb  István  1685-ki  nov.  3-án  I.  Apaffy  Mihálytól  kapott  czimert, 
tizenkét  évi  szolgabi rósága  jutalmául.  Neje  László  Erzsébet  volt.  Csa- 
ládfáját igy  alkotá  3) : 


*)  Böjtin  G.  EngeínéJ  Monumenta  Ungr.  399. 

*)  Kállay  Székely  nemz.  249. 

')  Köváry  Erdély  nev.  csaiádai.  98.  lap. 


Geréb  —  Gerendy. 


371 


István 

1685. 

(László  Erzse) 

András 

■*— 

István 
(Erdélyi  Zsófia) 


András 

--   * 


András 
Poroszországban. 


József 
leányok. 


János 
(Nagy  Bora) 

■       A  i, 

Dániel 
István 


Andrásnak  fia  András  Poroszországba  Mária- Verdenbe  szakadt 

Geréb  család.  (Medgyesi).  Előnevét  tekintve,  amedgyesi 
t»«réb  családot  szintén  Erdélyből  származottnak  kell  tekintenünk. 

Medgyesi  Geréb  Rudolf  pesti  h.  ügyvéd ,  —  mint  ha- 
lálozási jelentése  mutatja  —  meghalt  1858-ki  július  22-én,  kora  54-ik 
évében.  Neje  F  i  1  i  p  p  i  n  a  előbb  Kalisné,  kitől  fia  Geréb  Zsigmond. 

Rudolfnak  nővére  Mária,  Rittemé. 

A  család  evang.  vallású. 

©eréb  család.  (Kelementelki).  Kelementelki  Geréb  család 
1570-ik  évből  említtetik  ») 

Gerebsey  család.  (Gerebsei  f).  Zemplén  vármegyei  kihalt 
család  ,  mely  azon  megyei  G  e  r  e  b  s  e  (jelenleg)  pusztáról  irta  elő- 
nevét *). 

Gerecz  család.  Zemplén  vármegye  armalista  nemes  családai- 
nak  egyike  8). 

G'  eréczy  család.  Lásd  G  r  é  c  z  y  család. 

Cterenday  család.  Hasonlóan  Zemplén  vármegye  czimer- 
leveles  nemes  családai  közé  soroztatik  *). 

Gerendy  család.  (Gerendi  f).  Erdély  egyik  letűnt  törté- 
nelmi hirű  családa,  mely  Gerendet  (most  a  gróf  Kemény  család 
birtokát)  birta,  és  előnevét  is  arról  vévé. 

1459-ben  élt  Gerendy  Mihály  ,  ki  a  szebeni  kereskedőket  hábor- 
gatá  szabad  járás-kelésökben ,  miért  Mátyás  király  megfékezésére  Ge- 
réb Jánost  bizta  meg  6). 


í)  Lehoczky  Stemmat.  II.  154. 

*)  Szirraay  C.  Zemplín  not.  top  p.  82. 

»)  Ugyanott  112. 

*)  Ugyanott  112. 

*)  Gr.  Teleki  Hunyadiak  kora  X.  köt.  611. 


24* 


•  3ÍZ  űéressy. 

A  mohácsi  vész  korában  (1526.)  élnek  Gerendy  Péter,  kinek 
nejeZokolyiBorbála1)  előbb  Báthori  Jánosné ;  —  János  egyik 
hive  Szapolyaynak,  és  egyike  azoknak  ,  kik  nevezettet  1526-ban  Tokaj- 
ban királyul  választják  a).  Miklós  1526-ban  fejérvári  őrkanonok5), 
H  Ulászló  kincstárnoka ,  I.  Ferdinánd  hive ,  ki  által  erdélyi  püspökül 
neveztetett ,  de  Szapoiyay  mást  nevezett.  Szapolyay  hátrálása  után 
Gerenden  gyűlést  tart ,  és  ott  Szapolyay  ellen  fegyverre  hivja  fel  Er- 
délyt. Utóbb  Szapolyay  győzvén ,  Miklós  kifut,  Lengyelországba,  Kra- 
kóbft  vonja  magát,  s  ott  számkivetve  szegényül  hala  el  1542-ben. 

Gerendy  Györgynek  1569-ben  Thomori  Kristóffal  volt  baja, 
s  ügyét  föllebezte  *). 

Gerendy  István  1551-ben  a  német  tábor  hadi  biztosa. 

Gerendy  János  1593-ban  az  ellenzék  sorában  küzd ,  1594-ben 
Báthori  Zsigmond  elfogatván ,  nótáztatja  s  száműzeti  5). 

Gerendy  Márton  1559-ben  szintén  nótát  kap,  s  igy  veszti 
Bányabükket  és  Szent-Mártont  e).  Másik 

Márton  Bethlen  Gábor  követe  Achmet  török  császárhoz  1613- 
ban  7),  oly  sikerrel,  hogy  e  követség  eredményéül  n  fényes  Porta  tizen- 
hatezer foglyot  bocsát  szabadon  haza  Bethlen  Gábor  iránti  tisztelet- 
ből. E  Mártonnak  Apaffy  Annától  csak  leányai  voltak ,  ugy  szintén 
Gerendy  Istvánnak  is  farnasi  Veres  Annától  csupán  leányai  maradván, 
ezekben  a  gerendi  Gerendy  család  kihalt. 

Azonban  Gerendy-ek  ma  is  élnek  mint  birtokos  család  Kü- 
küllő  vármegyében ,  ámbár  az  előbbivel  Összeköttetésök  előttem  isme- 
retlen. Jelesül  Gerendi  Miklósné  Veszprémi  Róza  szálástelki-,  Ge- 
rendy Mária  sárosi  és  gogányi  birtokosul  iratik. 

Gereesy  család.  (Nagy-Géresi).  Eredetileg  Zemplén  megyei 
család,  előnevét  azon  megyei  N  a  g  y-G  é  r  e  s-ről  kölcsönözvén,  azonban 
Zemplén  megyében  kihaltnak  iratik  8). 

Jelenleg  Szathmár  és  Szabolcs  megyében  él. 

Szathmár  megyében  Géressy  János  nejével  Tunyoghy  Er- 


')  Szirmay  Szathmár  várai.  II.  206. 

*)  Horváth  Mihály  Magyarorsz.  tört.  III.  oC9. 

3)  Jászay  Magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  /ész  után.  127. 

*)  Kemény  Józa.  Notifc.  Archivi  et  Capituli  Albens.  pag.  234. 

*)  Wolph.  Bethlen  III.  214.  463.  487. 

•)  Kőváry  Erdély  nev.  csalidai  S9. 

"0  Böjthi  Gásp.  Engelnél  Monumenta  Cngr.  361. 

8)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  82. 


Ger&lliy  —  Swgjfe.  373 

zsével  1725-ben  egész  Tunyog  helységet  nádori  adományban  kérte 
fel  *) ,  e  század  elején  birtokos  a  család  Máté-Szálkán  a). 

Cterettoy  család.  Zemplén  megye  armalista  nemes  családai 
sorában  áll  3). 

Q erezd y  család.  Szathmár  megyében  Szamos- Újlakon  G  e- 
r  e  z  d  y  István  1463-ban  részjószágot  kap  kir.  adományban  *). 

Gergely  fy  család.  Nemes  család  Szabolcs  megyében,  hol 
Gergely fy  János   1843-ban  al-ügyvéd ,  József  pedig  esküdt  volt- 

Ctergelyfi  család.  (Kibedi).  Erdélyben  maros-széki  székely 
család;  közülök  kibedi  Gergelyfí  Mihály  azon  szék  ülnöke  1571- 
ben5). 

Már  előbb  Gergelyfi  János .  ki  1506-ban  az  agyagfalvi  gyűlésen 
Udvarhely  széket  képviselte  6). 

Gergelyt  család.  (Gyergyó-sz.-miklósi).  Mint  előneve  mu- 
tatja, gyergyószéki  székely  származás ,  honnan  Zemplén  vármegyébe  is 
átszármazott,  és  ott  e  század  elején  Rad  helységben  birtokos  7). 

Gyergyó-sz.-miklósi  Gergelyi  M  i  h  á  1  y  1788-ban  Zemplin  megye 
első  aljegyzője  volt. 

Valószínűleg  Zemplén  megyéből  átszakadt  a  család  Ung  me- 
gyébe is  ,  hol  Gergelyi  János   1859-ben  vette  nőül  Szirmay  Blankát. 

Szintén  Erdélyből  származott  Gergely  János  Krassó  várme- 
gyébe ,  hol  kossovai  jegyző  volt ;  az  erdélyi  Guberniumtól  1823-ki 
febr.  11-én  kelt  nemesi  bizonyítvány  át  Krassó  megyében  1823-ki  dec. 
10-én  hirdetteté  ki.  Jelenleg  Krassóban  már  e  család  nem  létez. 

Gergye  család.  Gergye  István  és  György  1722-ben 
III.  Károly  királytól  nyerték  czimeres  nemes  levelöket. 

Czimerök  a  vért  kék  mezejében  zöld  téren  fészkén  ülÖ  fehér 
pellikán  melle  vérével  fiait  táplálja;  a  vért  fölötti  sisak  koronáján 
vörös  mezü  férfi  kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva.  Poszladék  jobbról 
arany-kék,  balról  ezüst-vörös  6). 

A  család  lakhelye  Vas  vármegye,  hol  Gergye  István  1845-ben 
megyei  esküdt  volt. 

*)  Szirmay  Szathmár  várm.  II,  120. 

2)  Ugyanott  113. 

8)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  112. 

&)  Szirmay  Szathmár  várm.  íí.  216. 

■)  Kállay  Székely  nemz.  249. 

b)  Ugyanott. 

1)  Szirmay  G.  Zemplin  uot.  top  107.  288. 

s)  Lehoesky  Stemtn.  1. 196. 


874  Gerhard  —  Gerliezy. 

Gerhard  család  (Királyfalvai).  Zólyom  megyei  eredetű  ne- 
mes család,  elterjedve  Hont,  sőt  Nógrád  megyébe  is. 

Teljes  családfáját  nem  bírván ,  a  következő  nemzékrend  ugy  lát- 
szik csak  a  múlt  század  végéig  s  hézagosan  mutatja  a  leszármazást : 

Gerhard  I.  György- 
Zólyom  v.  jegyző 
1663. 
(Radvánszky  Anna) 

11.  György  Sándor  Kata  N. 

Hont  v.  álisp.  (Teleky  Miklós)         (Révay  Gáspár) 

1680.      . 

(Vay  Klára)  i * n 

JL* : .  Pál  Péter        Sámuel        Tamás 


i " 1 

György           Klára  Hont  v.  alisp. 

ezredes.      (Potturnay  1670. 

Simon)  (Beniezky  Anna) 


_A_- 


Sándor 
Zólyom  v.  alisp.  1758. 


Mária  Honorata 

(Yégh  Károly)      (Podhuzsányi  Zsigmond) 

L  György  1656-ban  Hont,  1663-ban  Zólyom  vármegy  • ') 
jegyzője  volt. 

II.  (ry  ö  r  g  y  1680-ban  Hont  megye  alispánja  2).  Fia  György 
ezredesnek  iratik. 

Pál  1670-ben  Hont  vármegye  alispánja  3) ,  1652-ben  Hont  me- 
gyei udvarnoki  ház  és  két  zsellér-ház,  patkós  feszéri  ház  és  szőlő  iránt 
Gedey  Andrást  és  Istvánt  evocáltatja  *>,  Neje  Beniezky  Anna,  ki  másutt 
1686-ban  Gerhard  György  özvegyéül  iratik.  Fia 

Sándor  1758 — 1760-ban  Zólyom  vármegye  alispánja  volt. 

Crerliczka  család.  Zemplén  vármegye  czimerleveles  nemes 
családa. 

Crerliczy  család.  (Báró).  Egyike  a  legrégiebb  magyar  csa- 
ládoknak ;  bölcsője  Krassó  vármegye.  Neve  hajdan  Gerlistei,  Ger- 
lioze,  Gerliezy,  sőt  Horvátországba  átszármazva,  Gerlichich 
alakban  is  Íratott.  Törzse  Tuarko  s)  II.  István  király  alatt  (1114  — 
1 131.)  élt,  s  róla  egy  ideig  a  család  T  u  a  r  k  o-nak  is  neveztetett. 


')  Kéler  család  ar malisának  kihirdetésén  aláirvm. 
2)  Lehoczky  Stemm.  I.  196. 


*)  Ugyanott. 

*)  Szent  Benedeki  Convent.  Faso.  83.  Nro  6.  item  Fasc.  115.  Nro  6.  item 
Fasc.  130.  Nro  49.  conpulsorium  pro  eoclem. 

5)  Különböző  személy  azon  Tvartkó-tól,  ki  1104 -1109- ig  Bosznia 
bánja  volt. 


Gerllezy,  375 

Tuarkónak  egyik  ivadéka  Gerlicze  Jakab  idősb  Jakab- 
nak  fia  IV.  Béla  király  alatt  a  lodomeriai  berezeg  elleni  harczban, 
Yrjzlow  vára  ostromában  ,  hol  hősi  elszánással  hágva  meg  a  falakat,  a 
zászlót  a  vár  tornyára  tüze ,  és  végre  1241-ben  egyike  volt  azoknak, 
kik  a  sajói  ütközetben  mindenütt  a  király  kíséretében  harczoitak ,  és 
annak  a  teugermellék  felé  menekülésére  éltök  veszélyeztetésével  és 
vérök  oníásával  utat  nyitottak  ,  s  biztosságáról ,  élelméről  gondoskod- 
tak ,  mint  ezt  ezen  érdemeiért  IV.  Béla  királynak  Wryoh  földéről, 
és  Z  w  p  1  y  c  h  földjén  három  ülésről  (cura  tribus  mansionibus  in  terra 
Zwplyeh)  1256-ban  kelt  adomány  le  vele  *)  előadja. 

Emiitett  ifjabb  Jakab  nak  kis  unokája  volt  Gerlicze  László, 
kinek  elsőszülöttje  Gerlicze  Jakab  Boszniában  verbosi  főkormánvzó, 
második  fia  Gerlicze  Peregrin  pedig  1387—  í437*be.o  püspök  2) 
volt.  E  két  testvérrel  egy  időben  élt  vér-atyafiok  Gerliczei  Sebestyén- 
nek (vagy  mint  irva  van:  Sebastiani  de  Gerlista  =  Ger- 
listye)  fia  István,  ki  1410-ben  Pipó  temesi  báotói  ősi  birtoka 
Gerlistye  helységre  uj  adomány  levelet  nyer.  Ezen  Istvánnak  egye- 
nes vonalon  utódai  Gerlistyei  Péter  és  György  1575-ben  éltek, 
kikről  alább  lesz  szó. 

Ez  időben  a  Gerliczei  vagy  Gerlistyei  családnak  egyik 
ága  már  Erdélyben  is  birtokos  volt ,  és  ott  Hunyad  megyei  Arany 
nevű  helységről  aranyi  előnévvel  élt ,  igy  aranyi  Gerlistyei 
Miklós  gyerő-monostori  Kabos  Miliálylyal  143  l-ben  Báthori  István 
erdélyi  vajda  iktató  parancsa  folytán  iktattatnak  be  Szegh  Demeter 
Hunyad  megyei ,  és  Fustyán  Péter  minden  erdélyi  birtokaiba  Zeyk 
András  ellentmondása  mellett 

I.  Ulászló  korában  Gerlistyei  Lászlót  és  Jánost  találjuk, 
kik  érdemeikért  a  M ehadikai  családdal  együtt  Mehadika,  C s e b- 
n y  ak  ,  Parho  stb.  helységről  királyi  adományt  nyertek.  Nem  sokkal 
ezután  ismét  Gerlistyei  Jakab  tűnik  fel ,  kit  I.  M  á  t  y  á  3  király  arra 
érdemesittetett ,  hogy  egész  Gerlista  vagy  Ruderia,  és  Prili- 
p  e  c  z  falukról  uj  királyi  adomány-levéllel  megajándékoztassék.  Kelt 
ez  uj  adomány  Budán  Í4S4.  sz.  Máté  apostol  ünnepén. 

*)  Lásd  gr.  Kemény  Józsefnek  az  Á  r  p  á  (1 1  a  történeti  zsebkönyv  első 
évi  foly.  156— 18Ő.  lapján  a  „Gerliezyek  11  om  ágazati  értekezését", 
hol  ezen  s  a  többi  oklevelek  is  közöltetnek  ,  s  melyek  után  közöltetik  itt  a  Ger- 
liczy  család  ismertetése. 

*)  Különböző  személy  azon  „Fráter  Peregrinus  de  Saxonia" 
nevű  1349-1355.  bosnyák  püspöktől,  ki  Praynál  (Hierarchia  U.  430.)  előfordul. 


JWft  Oerlleny. 

Most  említett  Jakab  és  testvére  István  1486-ban  Mátyás 
királytól  ismét  más  adománylevelet  nyertek,  mely  szerint  a  király,  neje 
Beatrixxal  egyetértve,  a  Bolsavicza  folyó  mellett  lévő  R  a  p  p  o  1 1 , 
P 1  e  s  s  i  v  a  egész  falvakban ,  és  Valisora  részjószágban  lévő  min- 
den királyi  jogokat  nekiek  engedi.  A  következő  1487-ki  év  szintén  uj 
kiváltságokban  részesité  Gerlistyei  Jakabot ,  ki  már  akkor  T  a  y  e  r  a  y 
második  bán  (vice  banus)  volt ,  és  azt  nyeré ,  hegy  Karánsebesen  szer- 
zett háza  minden  adótól  és  városi  szolgálattól  föl  mentetett ,  ő  pedig 
és  maradékai  minden  itélő  hatalom  alól  kivétettek ,  ugy  hogy  csak  a 
Szörényi  (zewrinai)  bán  és  másod  bán  elé  volt  idézhető.  Ezeken  fölül 
1488-ban  Gerlista  vagy  Rudera,  Prilipecz  és  Valisora  helységbeni  min- 
den királyi  jogokra  is  adományt  nyert.  Jakab  1498  -  1502-ben  már  az 
ország  bárói  sorában  mint  szörényi  bán  fordul  elő ,  és  részt  vett  ez 
időben  Jajcza  vára  ostromában  is  *)■  1502-ben  Zvornik  várát  vette  be. 
1504-ben  még  élt,  a  következő  1505-ben  már  nem  leljük  az  élők  sorá- 
ban. Fiairól  alább. 

Jakabnak  és  Istvánnak  volt  még  egy  teatvérök  Gerlistyey 
Gry  örgy ,  ki  1490— 92-ben  csanádi  püspök  volt  2). 

Fölebb  emiitett  Gerlistyei  Jakab  szörényi  bánnak  fiai  marad- 
tak :1.  Gerlistyei  Imre  severinai ,  orsovai ,  pethi  és  mihaldi  vég- 
várak várnagya ;  2.  Gerlistyei  N.  orodi  nagy-prépost ;  3.  G.  J  a  k  a  b  , 
ki  1526-ban  Mohácsnál  esett  el;  4.  Miklós:  5.  Dorottya  karán- 
sebesi  Fiáthné;  és  6.  Katalin  Marsinayné.  Hogy  az  alább  mondan- 
dókat világosabban  érthessük ,  jónak  látom  itt  ezeknek  leány-ági  le- 
származási táblázatát  közleni : 


■)  Istvánffy:  Libro  IV-  p.  31.  tesz  róla  említést,  e  szavakkal :  „praesidiís 
eliam ,  quae  ducibus  Pelrv  Taruoco  el  Jacobo  Gerlistano  seterini  excvbabanl ,  in 
iívsí  ium  evocalis"  e  c. 

2)  Gr.  Kemény  József  szerint  sem  Batthyány  Ignáez ,  sem  Pray  (Hie- 
rarchia) nem  emliti  a  csanádi  püspökök  névsorában  .  hanem  előfordul  Bonfininél 
(Dec.  IV.  lib.  VIII.)  Csanádi  püspökül  követeli  hiteles  irók  nyomán  —  ngymond 
—  a  Gerliczyek  bárói  diplomája  l?77-ben  ,  ezen  szavakkal :  „tfMwt  el  fratrem  ejus 
Gcorgium  nominatum  intet  Praesules  Chanadienses  numerarí.  —  Batthyány  ignáez 
(Series  Episcoporum  Chanadiensium  ,  pag.  110.)  a  római  szék  jegyzökönyvéből 
vett  adat  szerint  1493-ra  Lukácsot  tesz  csauádi  püspöknek  ;  és  G  y  Ö  r  g  y- 
rŐl  Bonfin  után  tesz  említést  egy  jegyzetben ,  de  a  ..évsorből  mégis  kihagyta ; 
de  6  ez  oklevelet  még  —  úgymond  Eeasény  —  nem  ismerte. 


Gerllczy. 


m 


Gerlistyei  Jakab 

Szörényi  bán. 

fl504. 


Imre 
1532. 


N. 

orodi  prépost 

1532. 


Jakab 

elesett 

1526. 


Miklós 
1532—1536. 
(Thárnok 
Fruzsina) 


Sára 

(Szováti  Ombozi 

Miklós) 

1541—1559. 


Anna 

(Dyenesi 

Lászlóné) 

1541-1551. 


Ombozi  György 

1566-69. 

alperes. 


Dóra 
(Fiáthné) 

i " . 

Fiáth 
Ferencz 

' — -?. ' 

Boldizsár 

Anna 

1566—69. 

felperes. 


Kata 

(Marsinayné) 

*     ,  . 

Marsinay 
Ferencz 

_A___ 


György 


Ferencz 
1566-69. 

felperes. 


Ugy  látszik,  hogy  e  táblázat  törzsének  Jakabnak  testvére, 
vagy  vele  két  atyafi-testvér  volt  Gerlistyei  Gábor,  ki  1528-ban  élt, 
és  ily  családfát  alkotott  : 

Gerlistyei  Gábor 
1528. 


György 

1568.  perbe 

avatkozó. 

1575.  alperes. 


Miklós 
1581. 


János 
1602. 


Péter 

1568.  avatkozó. 

1575.  alperes. 

i ■ -i 

István 

1581-1602. 


Erzsébet 

(Vajda  Bonavent.) 

alperes  1575. 


1528-ban  a  törökök  Boszniával  együtt  a  magyarországi  temesi 
bánságot  is  elfoglalván ,  a  Gerliczyek  (vagy  Gerlestyeiek)  is  kiszorul- 
tak ez  utóbbiból,  és  a  többi  családokkal  együtt  Erdélybe  vonultak ,  hol 
Gerlistyei  Gábor  (ki  az  utóbbi  táblázaton  áll)  érdemeket  szerezvén, 
1628-ban  Szapolyay  János  királytól  Mehad  ika,  Ujredek,  Porho, 
Pelethin  és  M őrzik  helységekről ,  melyeket  ősei  is  már  háborit- 
lanúl  birtak  ,  Váradon  1 528-ban  (2-da  die  Epiphaniarum)  uj  adomány- 
levelet  nyert  utódaira  nézve. 

A  másik  ág  (a  szörényi  bán  Jakab  ága)  is  szintén  birtokos  volt 
Erdélyben ,  és  beházasodásuk  is  nagy  részint  oda  történt.  Jakabnak  fia 
Miklós  már  1532-ben  Hunyad  megye  egyik  helységéről  aranyi  elő- 
névvel élt,  és  igy  fordul  elő  egy  beiktatásnál  mint  királyi  ember  (homo 
regius).  Neje  Thárnok  Fruzsina  szintén  Erdélyből  való  volt ,  leánya 
lévén  rápolti  Thárnok  Péternek  Ugyanezen  Gerlistyei  Miklós  bakaji 
Macskási  Gáspá.-  fiainak  Jánosnak  és  Györgynek  magvaszakadtával, 
neje  után  jogot  nyert  a  Macskási  család  birtokaira ,  úgymint  epés*: 


379  Gerllczy. 

Rápolt,  Tóthfalu  ésBulbuk  egész  faluk  ésBakaj  rcszjószágra  (Hunyad 
vármegyében) ,  továbbá  szarakszói  részjószágra  (Fejér  vármegyében), 
mint  ezek  Mayláth  István  erdélyi  vajda  iktató  parancsából  kitűnnek. 
Gerlistyei  Miklós  1536-ban  megúalálozván,  Özvegye  Thárnok  Fruzsina 
gyermekei  számára  örökös  egyezés  mellett  rápolti  Thárnok  Jánostól, 
a  r á p o  1 1 i  és  oláh- rápolti  (Hunyad  megyében)  részjószágát  meg- 
vásárolta, és  ebbe  1536-ban  a  fejérvári  káptalan  által  beiktattatott. 

1553-ban  élt  másik  (a  fölebb  emiitettől  különböző)  Gerlistyei 
Jakab  Szörényi  bánnak  a  budai  káptalan  előtt  (í'eria  2-da  proxima 
aate  festum  Cathedrae  B.  Petri  Apostoli  1553.)  Orsolya,  Koloniesi 
Horváth  Miklós  királyi  főlovászraesternek  özvegye  átengedé  egész 
Kopácsy,  Zlathna  és  Valisora  részjószágot ,  melyeket  csere  által  Márga 
Györgytől  szerzett  vala.  Ez  adat  azt  látszik  mutatni,  hogy  a  Gerlistyei 
család  egészen  át  nem  szakadt  Erdélybe ,  hanem  némelyek  megmarad- 
tak még  a  bánságban ,  és  ott  való  javaikat  még  bírták.  De  az 

1566-ban  és  1569-ben  a  6u  és  leány  között  támadt  per  méltán 
gyaoittatja,  hogy  az  akkori  egész  leány-ág  Erdélybe  átházasodott, 
valamint  azt  is  mutatja,  hogy  akkor  már  a  Gerlistyei  (vagy  Gcriiczey) 
családból  fí-ágon  csak  Gábornak  (az utóbbi  táblázaton  látható)  György 
és  Péter  nevű  fiai  éltek  ,  mert  ha  többen  éltek  volna ,  azok  is  a  perbe 
beavatkoztak  volna.  E  per  tárgyát  és  folyamatát  a  következőkben  vá- 
zolhatjuk, világosabb  felfogás  végett  tekinthetvén  a  fölebbi  két  táblá- 
zatra. 

„A.  Gerlistyei  leány-ág  maradékai  —  irja  gr.  Kemény  János  — 
u.  m.  karánsebesi  Fiáth  Anna  és  Marsinay  Ferencz  mint 
felperesek  ,Ombozi  György  mint  alperes  ellen  1566-ban  a  karán- 
sebesi ítélő  al-szék  előtt  pert  indítván  a  Gerlistyei  családi  jószágok, 
tt.  m.  Mehadika,  Thuregova  ,  Csebníák  ,  Porhó  (a  Miháldi  kerületben) 
Prilipecz ,  Gerlistye  vagy  máskép  Ruderia  (Halmási  kerületben)  bir- 
tokok felosztása  iránt ,  és  a  per  ez  al-székről  II.  János  (vál.)  király 
táblájához  menvén  fel,  parancs  adatott  Orbai  Miklós  sebesi  bánnak, 
hogy  a  kért  osztályt  Karánsebes  várnagyai  és  szolgabirái  által  véghez 
vitesse.  Ennek  *Vytán  Vajda  Bonaventura  karánsebesi  várnagy,  és 
Brethován  Márton  szolgabiró,  kimenvén  az  osztályra,  Ombozi  György 
alperes  osztály  alá  bocsátá  ugyan  a  Kopácsi ,  Valisora  és  Zlathna  rész- 
jószágot,  de  Mehadika  és  többi  fent  említett  jószágok  osztályára  nézve 
kivont  karddal  ellent  állott.  ~  E  miatt  a  per  újra  a  királyi  ítélő  táblára 
kerülvén,  sok  vitatás  után  az  határoztatott,  hogy  peres  felek  bizonyító 
okmányaikat  átvizsgálás  végett  Berendi  György  karánsebesi  bánnak, 


Gfriiczy.  379 

és  táblabiráinak  mutassák  be.  De  Ombozi  György  ezt  is  hátráltatta, 
mert  a  pernek  más  fordulatot  adván  ,  a  felpereseket  uj  ügy-vitatások 
meghallgatására  törvény  elé  idéztette,  és  nemsokára  ezután  (1568-ban) 
a  Gerlistyei  fiu-ág,  u.  m.  György  és  Péter  (Gábornak  fiai)  is  a 
perbe  avatkoztak  (ingeráltak).  1569-ben  az  okmányok  bemutatása  meg- 
történt, melyeknek  átvizsgálása  után  1569  ben  (Dat.  Albae  Juliae  feria 
2-da  prox.  post  Dnicam  Exaudi)  törvényesen  határoztatott:  először 
hogy  Mehadika,  Csebnyák  ,  Porho,  Kopácsi  és  Thuregova  egész  faluk, 
és  Valisora  részjószág  a  Gerlistyeiek  vételi  szerzeményeik ;  —  Gerlistyc 
és  Prilipecz  falvak  pedig  —  mivel  Gerlistyei  György  és  Péter  ezen 
jószágokról  szóló  eredeti  adomány-leveleiket  elő  nem  mutatták  —  a 
Gerlistyeiek  által  csak  ujitó  adomány  mellett,  —  Valisora  pedig  I.  Má- 
tyás király  adományánál  fogva  biratik.  Másodszor :  Gerlistyei  György 
és  Péter ,  nemesrendü  ötvened  magukkal  a  sebesi  bán  és  karánsebes i 
várnagyok  és  szolgabirák  előtt  Márga  nevű  faluban  hitet  tegyenek 
arról,  hogy  el  nem  titkoltak  oly  okleveleket,  melyekből  a  fent  előszám- 
lált jószágok  leány-ágat  illetése  kiderülne.  Ezután  a  per  tovább  foly- 
tat tat  van,  miután  Valisora  iránt  hosszas  vitatások  történtek  volna,  végre 
ugyancsak  1569-ben  (Dat.  Albae  Juliae  ,  Sabbatho  prox.  post  festum 
Concept.  B.  M.  V.)  törvényesen  Ítéltetett ,  hogy  Gerlistyei  György  és 
Péter  a  leány-ágnak  ,  u.  m.  Fiáth  Annának  ,  Marsinai  Ferencznek  és 
Ombozi  Györgynek  Prilipecz  és  Gerlistye  egész  falvakból,  és 
Valisora  részjószágból  a  leányi  negyedet  (quartalitiumot)  készpénzzel, 
Thuregova  réazjószágból  pedig  a  leányi  negyedet  csak  Fiáth  Annának 
és  Marsinay  Ferencznek  hasonlólag  készpénzzel  fizessék  ki  oly  móddal, 
hogy  a  Prilipeczi ,  Gerlistyei  és  Valisorai  negyednek  és  többi  bárom 
részeiknek  Örökös  birtoka  Gerlistyei  György  és  Péter,  —  a  Thuregovai 
leányi  negyednek  birtoka  pedig  Ombozi  Györgynek  és  maradékainak 
tulajdonok  legyen. 

Ezután  nemsokára  Báthori  István  lengyel  király  és  erdélyi  vajda 
alatt  ismét  hasonló  per  támadt  a  Gerlistyei  két  ág  között,  mert  1575 
év  felé  Gerlistyei  Erzsébet  karánsebesi  Vajda  Bonaventurának  (a  ki 
azelőtt  karánsebesi  várnagy  vala)  felesége ,  fentebb  emiitett  Gerlistyei 
Györgyöt  és  Pétert  előbb  a  karánsebesi  várnagy  és  szolgabirák , 
azután  pedig  Tompa  István  karánsebesi  bán  és  táblabirái  ítélőszéke 
elé  idézte  Thuregova,  Bokosnyicza,  Pleswa,  Kis-Miháld  másképen  Me- 
hadika, Perhova,  Csebnyák ,  Prilipecz ,  Ruderia ,  vagy  Gerlistye  faluk- 
ból részt  kívánván ,  -  ezen  per  Báthori  István  itélőszékeig  jutván,  itt 
ítéltetett ,  hogy  mivel  Ii  János  vál.  királynak  1569.  évbeli  Ítélete  sze- 


3éO  Gerlfoty. 

rmt  a  Gerlistyei  leányoknak  a  leány-negyed  már  kiszolgáltatott,  ennél- 
fogva e  jószágok  osztály  alá  nem  jöhetnek  többé.  A.  per  a  fejedelmi 
tábláról  Báthori  István  tulajdon  személye  elé  följebbeztetett ,  azonban 
B.  István  épen  akkor  a  lengyel  királyságot  átvévén,  1575-kijan.  27-én 
a  medgyesi  országgyűlésre  került,  hol  a  fejedelmi  tábla  ítélete  helyben 
hagyatott.  A  peres  felek  ez  itéletlevelet  (sententionales)  ekkor  ki  nem 
vévén ,  az  kérésökre  1578-ban  Báthori  Kristóf  fejedelem  pecsété ,  és 
Wesselény  Miklós  itélőmester  aláírása  alatt  adatott  ki 1). 

Emiitett  Gerlistyei  Györgynek  (mint  a  fölebbi  második  tábla 
mutatja)  fiai  voltak :  M  i  k  1  ó  s  és  János. 

Gerlistyei  Péternek  pedig  fia  volt  István,  kik  B.  Zsigmond 
korában  éltek  1581— 1602-ki  időközben. 

Nevezett  István  a  fejérvári  káptalan  előtt  meginteti  szováthi 
Ombozi  Miklóst,  hogy  Thuregova,  Prilipecz ,  Ruderia,  Csebnyák,  Kru- 
senecz ,  Bolovasnicza ,  Mehadika  és  Porho  részjószágait  az  ő  kirekesz- 
tésével Gerlistyei  Györgynek  ne  adja  el. 

A  XVTL  század  elején  a  Gerliczey  fiu-ág  ismét  kiszorult  Erdély- 
ből ,  javait  elzálogosítván  Ombozi  Miklósnak  ,  kinek  leánya  Ombozi 
Zsuzsa  alsó-szováthi  Bádoki  Tanaásné  ugyanezen  jószágokat  Nádudvari 
Istvánnénak,  és  Nádudvari  Erzsének  Kapitán  Boldizsárnénak  Örökösen 
bevallotta.  Ezek  szerint  a  Gerlistyeiek  Erdély  odahag vasával  ismét  a 
Bánságban  Karánsebesen  vonták  meg  magokat ,  és  már  nem  annyira 
Erdélyhez,  mint  I.  Rudolfhoz  szítottak ,  így  történt  hogy  midőn  1603- 
ban  Székely  Mózses  Karánsebest  ostromoltatná ,  és  a  város  feladásról 
gondolkoznék,  a  fent  emiitett  Gerlistyei  Miklós  ezt  ellenzetté  2). 

1604-ben  pedig  Gerfcstyei  István  ugyancsak  Karánsebesen,  — 
midőn  azt  a  ráczok  pusztiták,  —  feleségével  együtt  meggyilkoltatott  3). 

így  letűnvén  a  család  Erdélyben  és  a  Bánságban  is,  csak  I.  Leo- 
pold  király  alatt  látunk  ismét  Gerlicze  vagy  Gerliczei  Jakabot, 
ki  a  törökök  elleni  háborúkban  szolgálta  királyát.  Ennek  fia  János- 
Márk  az  akkori  zűrzavaros  időkben  elhagyván  Magyarországot,  Hor- 
vátország tengermelléki  részeibe  vonult ,  és  ott  megtelepedvén ,  Ger- 
licze neve  horvát  mód  szerint  G  e  r  1  i  c  h  i  c  h-re  változott ,  ennek  fia 
<üy  örgy-Antal  1708.  táján  az  olasz  háború  alkalmával  saját  költ- 


')  Ez  Í8  közölve  id.  helyen  egészen  VIL 

2)  Wolph.  Bethlen  Hist.  V.  p.  206.  hol  Gelest  i-nek  iratik. 

')  Ugyanott  VI.  p.  60.  hol  „Gerle«tei  Steph."  áll. 


Gerliczy.  $81 

ségén  épített  hajókon  átszállítván  a  császári  sereget  Olaszországba, 
érdemet  szerze.  Ennek  fia 

Gerlic'hich  Jáno  s-F  e  1  i  x   ifjúságától   kezdve   szolgálatra 
adván  magát,   az  1736  ban  kezdődött  török  háború  alkalmával  Er- 
délybe küldetett  mint  királyi  biztos  az  Erdélyben  és  Bánságban  tá- 
borozó császári  hadak  élelmezésére.   Ezután  buccari  fŐkapitánynyá ,  és 
a  fiumei ,   buccarii  és  tersakti  törvényszék  elnökévé  neveztetett ,  és 
végre  —  miután  már  előbb  a,?,  ausztriai  többi  tartományokra  nézve  a 
báróságot  megnyerte,- —  1777-ki  május  27-én  Mária  Terézia  király- 
asszony által  magyarországi  báróságra  emeltetett.    Gyermeke  három 
maradt:  1.  Mária-Jozefa,   2.  Antal  a  bánsági   határőri   ezred 
ezredese ,  és  3.  F  e  r  e  n  c  z  az  erdélyi  bányászatok  zalathnai  fŐmestere, 
utóbb  a  selmeczi  kamara  fŐ-grófja,  1807-től  cs.  kir.  kamarás ,  1808-tól 
cs.  kir.  valós,  belső  titkos  tanácsos.    Általa  n  Gerliczy  család  nemcsak 
Magyarországon  és  a  Bánságban ,  de  Erdélyben  is  újra  birtokosodui 
kezdett.   Neje  báró  Zweckau  Antónia ,   ennek  mostoha  testvére  báró 
Diettrich  Ferencz  volt ,  ki  az  általa  a  kamarától  beiratképen  (inscrip- 
tionaliter)  birt  Válkai  részjószágot  Erdélyben  mostoha  nővérének  báró 
Zweckau  Antóniának  b.  Gerliczy  Ferencz  hitvesének  1777-ki  június 
1 3-án  eladta.  Ez  eladást  Mária  Terézia  királyi  jóváhagyással  (concensu 
regio)  megerősítette ,  és  b.  Gerliczy  János- Félix  és  fia  Ferencz  érde- 
meik tekintetéből  a  királyi  váltásdijt  (summa  inseriptionalis)  15,300 
forintra  tette,  a  visszaváltási  időt  pedig  1780-tól  fogva  még  50  évvel 
szaporitá,  és  eképen  e  birtokokba  b.  Gerliczy  Ferencz  és  neje  b.  Zweckau 
Antónia  1780-ban  be  is  iktattattak.  Gyermekeik  következők: 

1.  Mihály  m.  kir.  helytartói  tanácsos,  1810-től  cs.  kir.  arany- 
kulcsos, 1829-tŐl  Temes  megye  főispáni  helyettese  volt. 

2.  Fülöp  erdélyi  kir.  kincstári  tanácsos,  1808-tól  cs.  k.  arany- 
kulcsos ,  1831-ben  nőül  vette  gróf  Kun  Zsuzsannát,  kitől  1832-ben  fia 
született. 

3.  József  gs.  kir.  ezredes,  cs.  kir.  ar any kulcsos ,  és  a  parmai 
sz.  György  rendnek  vitéze. 

4.  Ferencz  1818-ban  cs.  kir.  arany  kulcsos,  b.  Stipsics  huszár- 
ezredben kapitány,  1831-ben  őrnagyi  ranggal  nyugalomba  ment 

5.  V  i  n  c  z  e. 

A  XVII.  század  végétől  kezdve  a  család  leszármazását  mutatja  a 
következő  családfa : 


38£  Gerllczy 


Gerliczei  Jakab 
1650. 


Gerlicliich 

János  Márk 

1680. 


György-Antal 
1708. 


János-Felix 
báró  1777. 

— -*- — — i 

Mária  Jozefa  Antal  Ferencz 

ezredes.  aelmeczi  kam.  gróf. 

(b.  Zweckau  Antónia) 


*i 


Mihály  Fülöp  József             Ferencz         Viacze 

1829.  erdélyi  kincst.  tan.  ezredes  cs.  kir.  uyug, 

Temesvárra.  (gr.  Kun  Zsuzsa  1831.)  1835.  őrnagy  1835. 
föi»p.  helyettes. 


A  báró  Gerliczyek  czimere ,  melyet  1777-ben  János-Pelix  a 
magyar  báróaággal  nyert,  rézsútosan  (indeoussim)  négyfelé  osztott 
vért ,  melynek  felső  része  rézsútosan  kék  és  zöld  színűre  van  különböz- 
tetve ,  a  felsőbb  kék  mezőben  ezüst  keresztecske ,  az  alsóbb  zöld  mező- 
ben pedig  Magyarország  czimere  látszik.  A  vért  oldalos  vagyis  máso- 
dik é3  harmadik  mezeiben  fél  fekete  sas  kiterjesztett  szárnyakkal  mint- 
egy az  oldalakból  kinőlni  látszik  ;  végre  az  alsó  égszin  mezőben  arany 
horgony  van.  E  vért  közepét  a  kisebb  úgynevezett  sziv-vért  foglalja 
el ,  melynek  vörös  mezejében  a  család  nevére  czélzólag  hármas  zöld 
dombon  gérlicze  galamb  áll ,  csőrében  gyűrűt  tartva ,  mint  a  diploma 
állítja,  a  család  ősi  czimere.  A  vért  fejének  kék  mezejében  három  arany 
csillag  ragyog.  A  vért  fölött  bárói  korona  nyugszik ,  s  azon  három  ko- 
ronás sisak  áll ;  ezek  közül  a  középsőn  az  arany  horgony  áll  két  elefánt- 
orrmáuy  között ,  melyek  ezüst- vörös  és  arany- kék  színűek  ;  —  a  jobb- 
oldalin keresztbe  helyezett  kard  és  pallos  között  a  paizsbeli  keresztecske 
ragyog ;  —  a  baloldali  sisak  koronáján  hármas  dombon  két  bányász- 
kalapács  között  a  gérlicze  galamb  áll  csőrében  gyűrűvel  Foszladék 
jobbról  arany-fekete,  balról  ezüst-vörös,  és  telamonok  gyanánt  a  vértet 
jobbról  oroszlán,  balról  tigris  veszi  körül. 

E  czimertől  az  alakok  elhelyezésére  nézve  különbözik  azon  — 
metszvényben  itt  is  látható  —  előbbi  családi  czimer ,  melyet  Gerliczy 
Antal  (Mária)  1774-ben  nyert.  Ez  a  vért  aljáról  emelkedő  gúla  alakú 
©aztálylyal  együtt  öt  udvarra  oszlik.  Az  első  és  negyedik  osztály  arany 
mezejében  egyfejü  fekete  sas  kiterjesztett  szárnyakkal  látható.  A  má- 


Gerllntzv  -  Orvén 


393 


sodik  és  harmadik  udvar  vörös  mezejében  zöld  halmon  fehér  galamb 
áll ,  csőrében  gyűrűt  tartva  j  e  két 
udvar  fejében  zöld  mezőben  három 
arany  csillag  ragyog.  A  vért  fölött 
két  sisak  van,  a  jobboldalinak  koro- 
náján egy  fejű  fekete  sas  áll :  a  bal- 
oldalin  pedig  két  elefánt-orrmány 
között,  —  melyek  közül  a  jobb- 
oldali arany-vörös,  a  baloldali  vörös- 
arany szinü,  —  a  gyűrűt  tartó  gerle 
áll.  Foszladék  jobbról  arany-fekete, 
balról  ezüst-vörös  *}. 

Cterlintzy  család*  Zemplin  megye  czimerleveles  nemes  csa- 
ládainak  egyike  2). 

Ctermak  család.  Lakhelye  Zemplin  vármegye,  hol  a  czimer- 
leveles nemes  családok  3orában  említtetik  3). 

íic-rő  család.  Szintén  Zemplin  vármegye  armalista  nemes 
családai  közé  számíttatik  i). 

Gercics  család.  G  e  r  Ő  c  s  —  vagy  mint  az  armalisban  irva 
van  :  G  e  r  e  ő  c  h  György  I.  Leopold  királytól  kapta  czimeres  nemes 
levelét  Miklós  vezetéknevü  Mihály  és  Bálás  s  egyebekkel ,  3  e  ki- 
váltság-levelüket 1655-ki  július  26-án  Nógrád  megyének  Losonczon 
tartott  közgyűlésen  kihirdettetek  ,  a  kihirdetésnek  ellentmondatott 5). 

Oersey  család.  1618-ban  Gersey  György  ellen,  mint  ki  az 
Isákfalvi  kastélyt  megtámadá ,  törvényes  kereset  rendeltetett  6). 

Oersenyi  család.  Szathmár  megye  nemes  családa ,  e  század 
elején  Győrtelek  és  Rápolt  helységben  közbirtokosul  iratik  *). 

Gerstaecker  család  (de  Simplon).  Báró  Gerstaecker  (de 
Simplon)  Venczel  1836-ban  hazafiusittatott 8). 

Cterván  család,  (Musinai  f ).  Közülök  musinai  Gerván  J  á- 


*)  Adami  Scuta  gentil.  toro.  III. 

*)  Srirmay  C.  Zemplin  aofc,  top.  112. 

•)  Ugyanott. 

*)  Ugyanott. 

5)  Protocol.  Cottus  Noograd.  anni  1655. 

•)  1618-ki  30.  törv.  ez. 

')  Szinnay  Szatlunar  várm.  IL  120.  123. 

B)  1836  ki  47.  törv.  ez. 


354  Oervay  -    tiermn 

nos  szerencsi  apát,  kit  1526-ban  János  király  csanádl  püspökkó  neve- 
zett ki.  Atyja  Szegeden  biró  volt '). 

Oervay  család.  (Báró).  G-ervay  Sebestyén  a  m.  kir.  udvari 
kanczelláriánál  kczde  hivataloskodni ,  és  1814-ben  nemességre  emel- 
tetett 2)  ;  a  hivatalos  pályán  a  legszebb  előmenetelt  tévé ,  s  végre  cs. 
kir.  állami  s  udvari  confer.  tanácsos ,  és  irodai  igazgató  ,  sz.  István  ke- 
resztese, aranysarkantyús  vitéz ,  a  kurhesseni  arany  oroszlán  házi  rend 
első  osztályú ,  a  porosz  királyi  vörös  sas-rend ,  a  szász- wei  mari  nagy- 
herczegi  fejér  sólyom  házi  rend  másod- ,  és  az  orosz  császári  szent 
Wladimir-rend  harmad-osztályú ,  és  a  bajor  kir.  korona  polgári  érdem- 
rend vitéze  ,  a  bécsi  cs.  kir.  művészeti  Akadémia ,  és  a  tiroli  és  vorarl- 
bergi  földisniei  egyesület  tiszteletbeli  tagja  lőn;  — ■  1840-ben  Baranya 
megyében  a  szent  Mártoni  uradalmat  kapta  kir.  adományban,  s 
egyszersmind  magyar  báróságra  emeltetett.  Meghalt  1546-ki  aug.  1-én. 
Nejével  báró  Mayr  Borbálával  családot  alkotott ,  mint  e  táblázat  mu- 
tatja : 

Gervay  Sebestyén 

ns.  1814.  báró  1840. 

f  1846. 

(b.  Mayr  Bora) 

i — — -— * : — • 

Adolf  Emília  Henriette  Leopoldina 

(GrabaiicU  Tekla)      (Sebastiani  József)      (b.  Spiegelfeld  Antal) 

Oerxich  család.  Gerxich  Mátyás  1709-ben  L  József  király- 
tól kapta  czimeres  nemes  levelét  3). 

Czimere  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs ,  a  jobboldali  osztály 
kék  mezejében  zöld  téren  hátulsó  két  lábán  oroszlán  áll ,  első  jobb  lá- 
bával kivont  kardot  tartva  j  a  baloldali  osztály  vörös  mezejében  zöld 
téren  egy  rovátkos  vártorony  áll ,  alól  kapuval ,  tetejéből  terepélyes 
zöld  fa  nyúlik  ki ,  és  azon  fekete  kis  madár  ül.  A  vért  fölötti  sisak  ko- 
ronájából a  leirt  oroszlán  emelkedik  ki  balra  fordulva ,  és  kivont  kar- 
dot tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  arany-fekete  '). 

Oerzon  család.  Lakhelye  és  részint  birtoka  Bereg  t  Marma- 
ros ,  Szabolcs  és  Szathmár  vármegyében.  A  család  Marmaros  várme- 
gyéből származott  át  Szathmár  vármegyébe  e  század  elején.  Gerzon 


*)  Jászay :  A  magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  vész  után.  111. 114.  lapon 
a  jegyzés  és  240.  lap. 

*)  Helbacb  :  Adels-Lexieon  L  422. 
»)  Collect.  Herald.  Nro  737. 
*)  Adami  Santa  gentil.  tóin.  III. 


Gesitenedy  -  Geszthy.  386 

Ferencz  1837-ben  Szathmár  megye  főszolgabírója  volt.  Nejétől 
vajai  és  i  órányi  báró  V  a  y  Katalintól  gyermekei :  Gyula  (meghalt), 
ö  d  ö  n  es.  kir.  huszár-kapitány,  és  Zsigmond. 

Fereneznek  testvére  Antal  1857-ben  Dél-Bihar  megyei  cs.  kir. 
főnök  ,  ki  nőt  a  Gorove  családból  vőn. 

Geszteiiedy  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  ne- 
mes családa  1). 

Getlies  család.  Közülök  Gethes  János  az  1505-ki  rákosi 
országgyűlésre  Marmaros  vármegye  követe  volt a). 

©eszthy  család.  (Geszti).  Régi  család ,  melynek  már  a  XIV. 
században  nyomaira  találunk.  1430-ban  élt  Martinus  filius  Andreáé 
deGesth3). 

A  XVI.  század  közepén  élt  Geszthy  János,  kinek  fia  Ferencz 
1566-ban  jelen  volt  a  győri  táborozásban,  1580-ban  Diós-Győr  vár- 
kapitáuya,  midőn  Nádudvarnál  Sasvár  béget  megveré.  1581-ben  el- 
hagyva Magyarországot ,  Báthori  Kristóf  fejedelem  udvarába  ment,  és 
attól  Déva  várát  kapta.  Báthori  Zsigmond  alatt  jelentékeny  szerepet 
vitt ,  és  reá  befolyással  volt ,  és  1594-ben  fő -tanácsadója  arra  ,  hogy  a 
töröktől  álljon  el.  Lúgosnál  a  tatárok  ellen  vívott ,  s  azokat  megverte. 
E  közben  B.  Zsigmond  Rudolf  királyijai  alkudozott  Erdély  átadása 
iránt,  és  a  pontok  közt  az  is  állott,  hogy  Geszthy  Ferencz  min- 
den eddigi  birtokait  megtarthassa ,  mind  a  mellett  —  mint  némelyek 
állítják  —  B.  Zsigmond  italban  mérget  adott  be  neki ,  melytől  —  mi- 
dőn Dévára  haza  sietne,  a  szászvárosi  piaczon  meghalt  1595-ben*). 
Gyanusiták ,  hogy  a  fejedelemséget  a  töröknél  maga  részére  keresé. 
Basta  dúlásai  korában  1603-ban  sírját  a  német  katonák  kirablák  *).  — 
Fereneznek  atyja  a  fölebb  nevezett  János  volt,  ki  Tótországban  szent 
Lőrinczi  várában  1562-ki  dec.  12-én  halt  meg,  anyja  lekcsei  Sulyok 
Zsófia  űának  Fereneznek  házánál  Déván  halt  meg  1590-ki  mart. 
14-én ,  mint  mindezt  ennek  sír-irata  igazolja  6)  ,  melyből  egyszersmind 
a  következő  családfai  kimutatás  is  kitűnik: 


*)  Szirmay  C  Zemplin  not.  top.  pag.  112. 

7)  Jászay :  Magyar  nemzet  napjai.  158.  lap. 

■■)  Fejér  Cod.  Diplom.  X.  vol.  VII.  p.  211. 

»)  Wolph.  Bethlen  Histor.  IV.  p.  303.  427.  508.  555. 

s)  Woiph.  Bethlen  V.  p.  496.  VI.  469. 

a)  E  sír-iratban  a  családnév  Gezty-nek  iratík. 


25 


386  fiesztrágyi  —  Ghyczy. 

Geszthy  János 

t  1562. 
(Snlyok  Zsófia) 

r ■"  ■  ■ -"■  ■■■  -* t 

Farkas  Ferencz  László  János  János  Miklós 

f  hadvezér  f  f  1565. 

f  1Ő95. 


Az  e  táblázaton  állók  közül  János  1565-ben  Obreskónál  Er- 
dődy  Péter  bánnal  Mustafa  basán  fényes  győzelmet  vívott '). 

S  mit  előbb  kellett  vala  megemlítenem ,  megjegyzendő  még, 
hogy  egy  Geszthy  László  Szapolyay  Jánosnak  egyik  lovas  hadnagya 
volt.  Egy  másik  Geszthy  László  pedig  1529-ben  szintén  Szapolyay 
pártján  harczolt. 

Geszthy  nevű  család  Szabolcs  és  Vas  megyében  jelenleg  is  van, 
azonban  leszármazásuk  előttem  ismeretlen. 

Geszírág'yi  család.  (Geszlrágyi).  Erdély  kihalt  családai- 
nak  egyike2). 

Crhyczy  család.  (Ghyczi  és  Ássa,  s  Ablanczkürthi).  Nevét 
éa  eredetét  Veszprém  megyei  G  i  c  z  helységtől  (most  pusztától)  veszi, 
melynek  a  régiség  homályába  eső  időtől  fogva  a  XVI.  század  végéig  3) 
birtokában  volt. 

Már  1244-ben  Márton  és  Bertalan  Mó  ricznak  fiai,  né- 
mely királyi  udvaraokokon  elkövetett  hatalmasságért  az  ország  nádora 
által  párviadal  elrendelése  mellett  hozott  ítélet  útján  Gych  nevű 
földjüknek  elvesztésében  ,  királyi  jóváhagyás  mellett  elmarasztal- 
tattak •). 

1299.  1306.  1307-ben  Gychi  (de  Gych)  István  és  Máté, 
Gergelynek  fiai,  illetőleg  azoknak  végrendeletéből  özvegyeik  Gyohi 


')  Istvánffy  Hiet.  1685-ki  kiad.  296.  hol  Joannea  Gesti  mis-nak 
iratik.  —  Petho  Gergelynél  Krónika  120.  lapján  G  e  s  s  1 1  h  i-nek  ira tik. 

*)  Köváry  Erdély  nev.  családai.  270. 1. 

•)  Gyóri  káptalan  1589.  fol.  996.  —  Nobilis  Ladislaus  Gichy  de  eadem 
G  y  c  z  praedium  suum  G  y  c  z  et  portionéra  in  Csehy  Cottu  Veszpréitr.ensi  itn- 
pignorat  Egregto  Jacobo  Litterato  Zekel  ita  nt  ipse,  aut  filii  ejus  Frai.ciseu», 
et  Gábriel,  aut  liis  deficieutibus  proximi  sui  consangvinei  quando  eumque 
reluere  possint. 

4)  A  sz.  Mártoni  Convent  levéltárában.  Közölve  van  Fejér  Cod.  Dipl. 
tom.  IV.  vol.  I.  p.  309.  hivatkozik  reá  Bartal  Commentarii  stb.  1.  §.  129.  Ezen 
oklevélbeu  G  i  c z  helyett  Guecliy  áll  irva. 


Ghyczy.  381 

birtokukat  részint  cserébe ,  részint  a  sz.  Mártoni  klastromban  nyert 
temető-helyért  a  sz.  Mártoni  apátságnak  engedték  át  *). 

1353-ban  pedig  Vilmos  jsz.  Mártoni  apát  ezen  birtokokat  Gy  eh  i 
Jánosnak,  Péternek,  Miklósnak  és  Mihálynak,  a 
Gy  eh  i  határból  kiszakasztott  bizonyos  erdőrészért  vUszabocsátotta  *). 

A  fölebbieknek  egyikétől  származtak  :Gryehi  Bereozk,kiaz 
1444-ki  országgyűlésben  részt  vett  3);  Imre  ,  Bertalan  és  Lénárt. 

Lénárttól  kezdve  a  család  nemzékrende  hiteles  okmányok 
nyomán  egészen  a  jelenkorig  szakadatlan  kapcsolatban  terjed  le ,  mint 
ezt  az  alább  közlött  táblázaton  láthatjuk.  Mielőtt  azonban  Lénárt- 
ról  és  ágazatáról  szólanánk ,  meg  kell  emlitenünk  azon  egyes  család- 
tagokat s  korán  megszakadt  ágakat  is,  melyek  Lénárt  ivadékával  szoros 
és  kétségtelen  vérségben  állottak  ,  de  melyeknek  izbeli  összeköttetésök 
a  kora  kihalás  miatt  figyelemben  nem  tartatva ,  a  táblázatról  hiány- 
zanak. Ezekről  röviden  a  következő  adatok  megemlitendök : 

1541-ben  Henczi  Máté,  és  Ghiczy  Péter  és  József ,  továbbá 
Oszlány  Kezsula,  és  Hencz  Anna  Gotho  Miklós  neje  részére  Zettina 
vagy  Szuttinafalva  helységre  és  Bresztovan  pusztára  nézve  Farkas 
máskép  Fehér  Bálás  magszakadtán  iktatási  parancs  adatott 4). 

1549-ben  Deméndy  Miklósnak  leánya  Anna  följebb  nevezett 
Ghiczy  Péternek  hitvese,  gyermekeivel  Mártonnal,  Lászlóval,  Péterrel 
és  Ilonával,  továbbá  második  férjétől  Ganády  Lászlótól  származott 
Kata  és  Fruzsina  gyermekeivel,  megszüntetvén  néhai  Deméndy  Far- 
kassal minden  pereskedést ,  barátságos  egyesség  alapján  deméndi  cu- 
riáját  és  birtokrészét  egyebekkel  együtt  Gosztonyi  Miklósnak ,  mint 
Deméndy  Farkas  leányai  gyámnokának  adja  át 5). 

Emiitett  Péternek  fia  László  1564-ben  Hont  megyei  Nagy- 
Darás  helységbeli  részének  elidegenítésétől  tiltja  Sissáry  Miklóst  és 


')  A  szent  Mártoni  apátság  magán  levéltárában.  Közölve  van  az  1306  ki 
Fejér  Cod.  Dipl.  tom.  VIII.  vol.  I.  pag.  207.  -  Ebben  s  az  1307-ki  okmányban  a 
k e 1  y-  és  családnév  mindenütt  Gyck-nek  irva.  Hogy  pedig  a  régi  Gych  a 
mostani  Gicz-czel  ugyanazono3,  a  a  különbség  csak  a  századok  különböző  írás- 
módjában fekszik ,  az  okiratokban  enüitett  szomszéd- határoknak  nevei  is  két- 
ségen kívül  helyezik. 

*)  Győri  káptalan  és  családi  levéltár.  Közölve  Fejérnél  Cod.  Dipl.  tom.  IX. 
vol.  I   pag.  560. 

*)  Kovachich  Monumenta  vet.  icgislationis.  és  Családi  levéltár. 

*)  Nyitrai  káptalan. 

5)  Szent  Benedeki  Coavent.  Prot.  B.  pag.  148. 

25* 


389  Ghyczy. 

nejét  Kazy  Dorottyát  ')•  Ugyanez  évben  Ghyczy  György  s  testvérei 
Miksa  királytól  régi  nemességükben  megerősíttetvén ,  czimerbővitést 
nyernek ,  és  ez  oklevél  kiváltságaiban  László  is  megnevezve  része- 
sittetik ,  mint  erről  alább  lesz  szó.  —  1575-ben  a  lévai  háznak  elide- 
genítése ügyében  egyesség  útján  fölmenti  Ganády  László  fiát  Jánost, 
egyszersmind  megszünteti  a  Deméndy-féle  jogok  iránti  pert  2).  1583- 
ban  ugyancsak  ezen  ghyczi  Ghyczy  László  gyermekeivel  Ferenczczel 
és  Gáborral,  és  Fruzsinával  Veszprém  megyében  fekvő  Podhorán  hely- 
ségbeli  jogai  visszaváltása  tekintetéből,  Trencsén  megyei  Pravoticz 
helységbeli  curiai  részt  és  egy  teleket  elcserél  Keleesényi  Mátéval 
Hont  megyei  deméndi  részjószágért3).  1588-ban  Gychy  László 
Veszprém  megyei  Podár  helységbeli  összes  részjószágát  Huszár  Péter 
Pápa  várkapitánynak  zálogitja  el  *).  A  következő  1589-ben  pedig  — 
mint  már  egy  jegyzetben  emiitők  —  Veszprém  megyei  G  y  c  z  pusztát, 
és  Csehy  helységbeli  részét  Zekel  Jakab  deáknak  zálogitja  el,  ugy 
hogy  azt  Ferencz  és  Gábor  fiai ,  vagy  ezek  magvokszakadtával 
rokonai  kiválthassák  5).  1590-ben  Gychy  László,  valamint  saját  ugy 
Gychy  Józsa  (József)  fiának  Pálnak  nevében ,  nemkülönben 
Bekech  Zsófia  özvegy  Sarándy  Lászlóné ,  és  Gychy  Anna  özvegy  Bö- 
dön Mihályné  nevökben  tiltakozik  a  Veszprém  megyei  Podár  hely- 
ségbeli birtok  iránt  Huszár  Péter  ellen  6).  Birt  ezen  László  Nyitra 
megyei  F.-Atrakon  is ,  mely  helységben  egy  elpusztult  jobbágytelkét 
1598-ban  Viszocsányi  Ferencznek  zálogitá  el  7).  Ezután  nemsokára  — 
ugy  látszik  —  mcghalálozott.  Gyermekei  voltak  .Ferencz,  Gábor 
és  Fruzsina,  kik  nyomtalanul  tűntek  el. 

Lászlóval  egy  időkorban  élt  Ghiczy  Kata  szelesényi  Érsek 
Lászlóné ,  kinek  leányát  Érsek  Dorottyát s)  kisfaludi  Liptbay  György 
bírta  nőül 9). 


')  Sí.  Benedeki  Convent.  Prot.  D.  pag.  252. 
%     )  ugyanott  Prot.  E.  pag.  61. 

8)  Ugyanott  Protoe.  G.  pag.  13.  Ez  oklevél  is  eloszlat  minden  kétséget 
Lászlónak  a  Ghiczy  családból!  származása  iránt,  nemcsak  mert  itt  neve 
ghyczi  Ghyczy-nek  iraíik,  de  mert  Veszprém  megyei  birtokossá  gánál  fogva  is  a 
Ghyczy  családdali  vérségét  igazoltatik,  mi  még  jobban  kitűnik  a  fentebb  követ- 
kezőkből 

*)  Győri  káptalan  fol.  464.  és  901. 

s)  Esztergami  káptalan.  Libro  10-  fol.  295. 

•)  Győri  káptalan  fol.  6. 

')  Esztergami  káptalan  libro  10.  fol.  295. 

*)  Sz.  Benedeki  Conv.  fasc.  6.  Nro  53.  Dorotheae  filiae  Ladislai  Érsek  ex 
Catharina  Ghyczy  progenitae  aetas  revidetur. 

*)  Lásd  Nagy  Iván  :  Kisfaludi  Lipthay  család  nemzékrende  és  oklevelei 
Pest,  1858. 


Ghyezy. 


389 


w 

JEs  ezek  után  visszatérhetünk  Ghyczy  Lénárthoz  ,  kit  már  fblebb 
emliténk,  és  ki  nejével  Vághy  Sárával  a  mostanig  virágzó  Ghiczy  csa- 
lád törzse  lőn ,  a  mint  ezt  a  tőle  lesarjadzó  következő  nemzékrend  mu- 
tatja : 

I.  tábla. 


Ghyezy  Lénárt 
(Waghy  Sára) 


.     György 
Ersekujvárott 
kapitány  1564. 
t 


János 
váradi  kapít. 
erdélyi  Gubero. 
1 1589. 


Józsa 

nyitrai  alisp. 

feljebb  törv.  üln. 

1554-1559. 

f  1562. 

Assa-Ablancz-    i ' — 

kürtről  Ferencz 

adomány-szerző.  de  FaraM 

(1.  Hentz  Zsófia.  (Thurzó 

2.  Győrödy  Pora)  Q«olya) 


Farkas 

stenisnáezi  várkapit. 

1565. 

(Budacskay  Bora) 


Katalin 

(abafáji 

Gyulay 

Pál) 


Kristóf 
1589. 


Péter 
de  Sákod 
1598.  1600. 


György 
(Bercsényi  Zsuzsa) 
t 


Zsuzsanna 
1626-1648. 
(1.  Tóthi  Lengyei  Ján. 
2.  Beniezky  János) 


István 
(Forgách  Krisztina) 


Pál 
(nebojszai  Balogli  Bora) 


György 

1609. 

(Révay  Erzse) 

i * » 

Magdolna 

(Balassa  Simon) 

1645. 


Anna 


János  Ferencz 

1606.  f 

(Armpruster  Mária) 


Anna 

(Koroutháiy 

Ákos) 


István 

1653. 

(Motesiczky 

Bora) 


Józseí 

+ 


Lásd  a  II.  táblán. 


Pál 

1653 

(Juath  Magd.) 

— -=~Z > 

György 

1697. 

A , 

Imre 

(Rajmannus 

Julianna) 

A , 

József 
( Radvánszky 

Bora) 

*■ 

i 

János 
(Sembery 
Karolina) 


Jauos 
1653. 

István 

1697. 


István 

(Hrabovszky 

Eva) 


Borbála 
(1.  Ghyezy  Kár. 
2.  Vietoris  Józs.) 


András 
(Malovetz  Jozefa) 


Albert 
(Fabricius  Ottilia) 


Mária 

(Scherzenlechner 

Sebestyén) 


Emili  a 
(Hampl  József' 


Ottilia 
S*sku  Józsefné) 


390 


Ghyciy. 


II.  t  á  b  1  a. 


István    ki  cn  I.  táblán. 
1655. 

(Mctesiozky  Bora) 


Ferencz 
(Révay  Ilona) 


Gábor 
t 


Farkas 

t 
r_ — 


Islván 
1697. 


Pál 

1697. 

(Fáncsy  Sidonia) 


Zsigmond 

(1.  Arvay  Rója. 

2.  Mo8ztiozky  Éva) 


László 
(Cs*ry  Anna) 


Károly 

(Ghyczy  Bora) 

t 


Mikló* 

1720. 

(Moszticzky  Zsuzsa) 


László 

1720-1746. 

(Prileszky  Júlia) 


•Gáspár 

(l.  Ordódy  Anna. 

2.  Bartakovlcs  Johanna) 


Elek 
(Szulyovszky  Zsuzsa) 


Lajos 

(Szent-Iványi  Magd.) 

t —  -A—     ■  i 

József 

(Petykó  Krisztina) 


József         Ludovica 
(Barabás) 


József  Erzse 

1790—1825.       (Sághy 
septemvir.         Lajos) 
Toroutál  v.  föisp. 
(Jeszenszky 
Teréí) 


Anna- Mária 

(Ocslcay 

Aibert) 


Ferencz 
1806-2828. 
Komárom  v. 

alispán. 
(Szent-Iványi 

Tliekla) 

■» 

Lásd  a  Hí.  táblán. 


Kata 

(Milkovics 
Lajos) 


Péter 
1 1838. 
ker.  tábl. 
elnök. 
(Kvassay 
Klára) 


Lásd  a  I V.  táblán. 


~*~- 


Ráfael 

Komár.  v.  alisp. 

1832-1844. 

(Sándor  Nepo- 

muczena) 

i * 1 

Agata 


János 
f  1852. 
(Kandó 

Teréz) 


Mihály  Anna  Jozefa 

(Brüll      (Gosztonyi         f 
Anna)  Pál) 


István 

elesett  1849. 

Budánál. 


József         Pál  Teréz 

(Ordódy  Pál) 


•hycsy. 


391 


III.  tábla. 


Ferencz     ki  a  21.  táblán. 

1806—1828. 

Komárom  v.  alisp. 

(Szent- Ivá-nyi  Thekia) 


Ignácz 

kincst  ügyész. 

(Laszlóvszky 

Bora) 


Kálmán  Mátyás  Mária         Zsófia       Antónia 

itélőmester        Komárom      (Ordódy      (Huszár      (Takács 

1847.  v.  8z:-biró       Vincze)     Ferencz)     Sándor) 

(Baranyay  Bora 

f  1858.) 

j * 1 

Ferencz 


Mátyás 
Komárom 
v.  8z.-biró 

1844. 
(Pizzigalli 

Erzse) 


t -»-■,.,  , 

Vilmos    Vínoze    Mária      Kornélia    Teréz    ilka    Zsófia 


Béla    Imre    Gyula    Géza     Dénes     Antónia    jda 


IV.  t  á  b  1  a. 


Péter     ki  a  II.  táblán. 
f  1838. 
ker.  tábl.  elnök. 
(Kvassay  Klára) 


Miklós 

sz  1800.  f  1853. 

cs.  k.  kam.  tanács. 

(1.  Pfisterer 

Karolina) 

2.  Terczy 

Franczí«ka) 


Antal 
cs.  k.  ezredes. 

fl849. 
(b.  Bakonyi 

Antónia) 

■*    ■     

Emereutia 


Károly 
Nyitra  v.  alisp. 

f  1846. 

(Jánosy 

Nepomuczena) 


Anua         Mária 


Ágoston 

(Ocskay 

Zsófia) 

Gabrieia 


Mária 

(Szászy 

Ambrus) 


László 


Péter 
szül.  1831. 


Francziska 
sxül.  1832. 


Emil 

szül.  1834. 

cs.  kir.  helyt 

fogalmazó. 


Livi  us 

szül.  1838. 


Hedvig 
szül.  1842. 


A  táblázat  élén  álló  Ghyczy  Lénártnak  három  fia:  György 
Oláh  MikiÓ3  esztergami  érseknek  és  prímásnak  (érsek-)  újvári  kapi- 
tánya, Farkas  és  János  szintén  kapitányok,  és  az  ekkor  rnár  elhalt 
Józsának  gyermekei  István,  Pál  és  Anna,  nemkülönben  roko- 
nuk a  már  fölebb  emiitett  Ghyczy  László,  és  Ghiezy  Anna  és 
Katalin  Bécsben  1564-ki  dec.  4-én  kelt  oklevélben  Miksa  magyar 
király  által  —  mint  az  oklevél  mondja  —  régi  igaz  nemességükben 
megerősíttetnek ,  és  ősi  czimerük  is  megbővittetik.  —  A  czimer  igy 
iratik  le : 


398 


fihyeíy 


A  fenálló  hadi  vért  függőlegesen  kétfelé  oszlik  ,  a  jobboldali  osz- 
tály égszm  kék ,  a  bal  pedig  vörös  mezőt  mutat.  A  vörös  mezőben  a 
család  Ősi  czimere  látható ,  t.  i.  négyszegletű  kövekből  a  vért-udvar 
feléig  felnyúló ,  és  ablakokkal  (lőrésekkel)  ellátott  vár-erőd,  melyből 
félig  egy  oroszlán  emelkedik  ki ,  hátra  felkondoritott  farkkal ,  első  jobb 

lábával  egy  medve-talpat  szájához 
emelve ,  s  azt  mohón  tépve  ;  az 
oroszlán  fejére  e  ezimerbővitéssel 
egy  korona  adatott.  A  vért  jobb- 
oldali kék  mezejében  hármas  zöld 
halom  nyúlik  fel ,  a  középsőn  arany- 
korona ,  s  abból  vörös  ruhás  férfi- 
kar nyúlik  fel,  pallóst  tartva,  mely- 
nek hegyére  vérző  törőkfej  van 
tűzve.  A  vért  fölötti  sisak  koroná- 
jából két  kiterjesztett  fekete  sas- 
szárny között  hadi  férfiúi  kar  nyú- 
lik fel ,  kivont  pallóst  tartva.  Fosz- 
ladék  jobbról  arany-kék,  balról 
ezüst-vörös. 

Lénártnak  emiitett  négy  fia  közül  csak  Józsának  ágazata  él 
máig,  a  többi  háromé  hamarább  kihalt.  Szóljunk  tehát  előbb  azokról, 
s  csak  azután  Józsárólés  ágazatáról. 

Emiitett  György,  az  érsekújvári  kapitány  —  a  czimerlevél 
szavai  szerint  —  hadi  pályáját  Nádasdy  Tamás  országos  főkapitány 
(később  nádor)  alatt  kezdé,  és  Babocsa  s  Berzencze  várak  visszavételé- 
oen  kitünteté  magát ,  nemkülönben  a  Győrnéli  táborozásban  és  Eszter- 
gám alatt  egy  törököt  fogott  el.  Később  Kanizsa  várában  tanyázván 
csapatával ,  midőn  a  török  által  birt  Babocsa  várából  a  bég  Zala  me- 
gyét pusztítaná  ,  Ghyczy  György  csatlakozván  Zrínyi  Miklós  kato- 
náival Ohorgb  váránál ,  a  törököt  megrohanák  ,  megverek  ,  és  ez  alka- 
lommal is  törököt  fogott  el ;  később  Báthori  András  országbíró  alatt 
szolgált ,  és  még  több  nevezetes  győzelmet  aratott ,  többi  közt  Hamza- 
bégen  is  *).  Gyermekei  nem  lévén ,  ágazatot  nem  terjesztett.  Követ- 
kezik a  másik  testvér 

Ghyczi  János   az  erdélyi   kormányzó ,  (kinek  neve  történet- 


«)  Emlékezik  róla  I  s  t  v  á  n  f  f  y  is  1686-ki  kiad.  273.  L 


Ghyczy.  .    393 

Íróinknál  és  némely  okiratokban  is  helytelenül  Gr  é  c  z  i-nek  ')  iratik). 
E  János  1554-ben  György,  Józsa  és  Farkas  testvéreivel  az  ablancz- 
kürthi  részbirtokot  nádori  adományban  kapja  2)  ;  1558-ban  ugyanazok- 
kal egész  Assakürtre ,  Kis-Vicsapra  s  több  részbirtokra  I.  Ferdinánd 
királytól  nyer  adománylevelet  s  iktató  parancsot  3). 

G-hyczy  János  1565-ben  Svendi  alatt  Kővárnál  barczolt,  s  meg- 
sebesült, 1566-ban  mint  lovassági  kapitány  vett  részt  Kerecsényi 
László  alatt  Gyula  vára  oltalmában  ,  s  a  midőn  az  ellenzése  ellen  fel- 
adatott, s  az  Őrség  lekonczol tátott ,  ő  szerencsésen  megszabadulván, 
egyenesen  Erdélybe  menekült,  s  már  1569-ben*)  Szapolyay  János* 
Zsigmondtól  Maros-székben  Csokfalvát  és  Bedét  kapta  ado- 
mányban. 1577-ben  váradi  várparancsnok,  1585 — 1588-ig  Erdély  kor- 
mányzója ,  s  Báthori  Zsigmond  fejedelem  gyámja  volt.  Adományilag 
birta  Erdélyben  Gyalu  várát ,  melynek  ,  valamint  Szász-Penes ,  Szász- 
Lóna  ,  Nagy-Kapus ,  Keresfeö ,  Vista ,  Garbófefi  ,  Darócz ,  Tüze  ,  Eger- 
begy, Hév-Szamos,  Hideg-Szamos ,  Sztolna ,  Ol-Tótfalu  és  Sólyomtelek 
(Kolos  várm.)  birtokába  1587-ben  iktattatott 5).  Ezeken  kivül  birta 
Farnast  és  Letát  is,  stb.  Meghalt  János  1589-ben  magtalanul,  eltemet- 
tetett  Gyulafejérvárott  a  nagyobb    templom    sírboltjában 6).   Szabad 

')  Hogy  e  J  án  oa  az  erdélyi  Gubernátor  a  G-hyczy  családból  eredett ,  ki 
fog  tűnni  a  róla  feljebb  ei mondandókból.  Egyébiránt  tudnunk  keli  azt  is ,  hogy 
Istvánffy,  ki  állásánál  8  tudományosságánál  fogva  a  vele  egykorú,  főleg 
Dunamelléki  családoknak  jogait ,  neveit  s  viszonyait  másoknál  jobban  ismer- 
hette, munkája  ugy  első  (1622-ki)  mint  az  1685-ki  kiadásában  is  János  nevét  nem 
G  é  c  z  i ,  hanem  G  i  c  i  u  s-nak  irja.  Lásd  1622-ki  kiad.  282.  230.  292.  345.  358. 
Hasonlóan  iratik  a  második  kiadásban ,  holott  a  Ketteier  rósz  kiadásában  már 
nem  igy  leljük  ;  valamint  több  más  történe  t-irókaál  is,  kik  gyakran  hibái  kiejtés 
után  írták  le  a  családneveket. 

2)  Családi  levéltár  pag.  13.  W.  11. 

a)  Ugyanott  p.  6.  W.  17.  18.  —  1566-ban  Ghyczy  István  rcagszakadás 
esetére  őt  is  örökösének  vallja.  Lásd  Esztergáira  káptalan  Capsa  I.  Fása  10 
Nro  5.  6.  stb.  1588-ban  testvéreivel  együtt  iktattatik  be  Sibrik  Máté  bevallására 
nyert  királyi  beleegyezés  jogán  Nyitra  megyei  Priterd  helystgbeli  birtokba.  — 
Esaterg.  kápt.  Capsa  I.  Fasc  5.  Nro  27.  28. 

*)  Mint  az  előbbi  jegyzet  mutatja  a  családi  levelek  szerint ;  még  1568-ig 
a  család  birtokviszonyoknál  eléfordul  neve,  az  a  következő  1569  ben  már  Erdély- 
ben tűnik  fel;  és  ezen  adománylevélben  ki  is  mondatik  róla:  ,.quod  Joannes 
Ghyczy  tunc  primum  in  Transyhaniam  e  ditione  Maximiliani  immigraverit.1-1'  Lásd 
Kolos-monostori  Conv.  Protoc  Joannis  II.  Regis  folio  102. 

*)  Gyulafejérvári  kápt.  Centur.  R.  Nro  25. 

•)  L.  Wolph.  Bethlen  II.  142.  143.  433.  479.  563.  hol  helytelenül  Gé  c  z  i- 
nek  iratik.  -  Fessler:  VII.  52. 137  ?<0í\  215.  53t  -  555.  VIII  248-249, 


394  ©hyczy. 

rendelkezésétől  függő  javait  testvére  Farkas  gyermekeinek  hagyta  *), 
és  igy  ezek  ága  is  Erdélybe  települt ,  s  ott  virágzott ,  míg  nemsokára 
kihalt.  A  harmadik  testver 

Ghyczi  Farkas  stenisnáczi  várkapitány  volt,  és  mint  ilyen 
részt  vett  Auersperg  líerbárt  vezérlete  alatt  1565-ben  a  Krupa  vár- 
náli  hadjáratban3).  1554-ben  testvéreivel  együtt  Ablanczkürtre,  1567- 
ben  Oszlány  stb. ,  1568-ban  Priterd  helységre  nyer  adományt.  1564- 
ben  megneveztetik  a  czi mert- bővítő  levélben.  Meghalt  Farkas  1578-ik 
év  előtt  Nejétől  Badacskay  Borbálától  3)  Ferencz,  Katalin  aba- 
fájai  Gyulay  Pálné ,  Kristóf  és  Péter  gyermekei  *)  maradtak, 
kikről  egyenként  kell  szólnunk. 

Kristóf  ugy  látszik  hamar  elhalt. 

Katalinnak  Gyulai  Pálnénak  nagybátyja  János  a  kormányzó 
Létét  és  Hosdátot  hagyományozta. 

Péter  szintén  birtokossá  vált  Erdélyben  is,  és  Báthori  Zsig- 
mondnak udvarnoka  volt.   Elönevét  Sákod-ról  (Küküllő  megyében) 


*)  Többi  közt  Farkas  leányának  Ghyczy  Katalinnak  Gyulay 
Pálnénak  Lágya  Létát  és  Hosdátot.  „Testameníaria  dispoRitio  magnif.  Domini 
Joannis  Gétzi  super  possessionibus  Léía  etHosdát  in  Cottu  Tordensi  Paulo 
Gyulai  et  Katherinae  Géczi  consorti  ejuadem  jure  perpetuo  in  utrumque  sexum 
facta.  Kolos- monostori  Conv.  Protoc.  Cottus  Doboka  G.  12.  —  Itt  is  helytelenül 
Gétz i-nek  íratott  a  családnév.  — -  Lehoozky  Stemmat.  II.  155.  Géezi  ezikk 
alatt  Györgyöt  az  újvári  kapitányt,  Farkast  etb.  mind  G  é  c  z  i-nek  ne- 
vezi; de  hogy  helytelenül ,  kitűnik  e  szavaiból  is:  „Joannis  dicti  Gubernatoris  et 
Praefeeti  Varadiensis  fratret :  Wolphgangus  ,  Geor  g.ius  et  J  otephus  ex  quo 
modernt  successores."  Hogy  e  négy  testvér  nyilván  az  1565-ben  czimerbővitést 
nyert  Ghyczyek ,  mondani  sem  kell ;  pedig  azon  időben  más  Géczy  (v.  Ghyczy) 
családbeli  Jánost,  Györgyöt,  Farkast,  Józsefet  nem  lelünk.  De 
nem  is  tagadta  soha  senki  János  kormányzóról ,  hogy  az  nem  Ghyczy  család- 
ból eredt  volna ;  -  ellenben  már  régiebb  genealógiákon  is  (lásd  Geneai.  Auth.  I.) 
mindég  e  családhoz  számíttatott. 

')  Istvánny  1685  ki  kiadás  296-  lapon  világosan  Ghyczy-nek  irva- 

a)  Családi  levéltár  pag.  49.  U.  9.  EvocaUtriae  Emerici  Ctobor  Loumtenentis 
pro  parte  Barbaráé  Buda  c skay  ,  alias  relief  ae  Egr.  cotidain  W alphg  angi 
Ghyczy,  nunc  verő  magr.ifi.ci  Pctri  de  Raska  consvrtte ,  natvraiű  ti  leg.  tutricis 
puerorutn  Christophori  el  Petri  Ghyczy  filiorum  suvrum  conlra  Stephanvm  Ghyczy 
ralione  occupatae  nedietaiis  praedii  Tormás  ac  Possessionis  Kis-  Vicsap  et  factae 
Paulo  et  Annae  Ghyczy  assignalionis  1578. 

*)  Donatio  oHo  sessionum  jobbagionalium  possestorum  per  Franiitcum  ,  Cfm- 
stophorum  et  Felrum  Giczy,  Adalberto  Almási  haeredibusque  suis  universis  in 
possetsioae  Ahő-Füld  Cottu  Colos  exislen.  habit.  —  Kolos-monostori  Conv.  Prot  C. 
Minori  fol.  50 


Chyczy.  395 

irta,  a  neve  mindig  Ghiczy-nek  iratik  J).  1597-ben  iktattatott  b». 
Báthori  Zsigmond  adománya  folytán  Belső-Szolnok  megyei  Kodor. 
Alsó-Gyékényes,  Thörpény,  KeményŐ-Pestes  és  Mánya  helységbeli 
birtokrészekbe  és  curiákba  *).  —  Neje  Kendy  Krisztina  Kendy 
Sándor  leánya.  Ipa  nótáján  kapta  az  adományt.  Gyermekei  nem  marad- 
ván, birtokai,  köztük  S  á  k  o  d  is,  Ferencz  testvérének  fiaira  szálltak. 

F  e  r  e  n  c  z  (Farkasnak  fia)  nagybátyjától  örökölvén  Erdélyben  3), 
és  ott  F  a  r  n  a  s  nak  is  birtokába  jutván  ,  erről  irta  előnevét  *)  ,  olykor 
azonban  Ablanczkürtről  la.  í 614-ben  —  mely  évben  végren- 
deletet is  tett 5)  —  Farnas  helységben  Gellény  Imrét  tiltá  egy  háznak 
építésétől6).  Nejétől  Thurzó  Orsolyától  György  03  Zsuzsanna 
gyermekei  maradtak  7). 

György  Báthori  Gábor  é3  Bethlen  Gábor  korában  élt;  és  ré- 
szint Farnasról  részint  AblanczkürtrŐl  irta  előnevét ,  mint 
a  jegyzetekbeni  idézetekből  kitűnik.  1610  ben  Alsó-Fül  d  és  Far- 
nason  egy  házhely  fölött  egyességre  lép  Keczeli  Andrással  8).  1616 
ban  Bethlen  Gábor  fejedelem  lép  egyességre ,  mely  által  Sáka  várát  s 
városát ,  továbbá  Bellenszeghet  és  Funthát  Bihar  megyében  a  fejede- 

')  Magyar  tud.  Akadémia  M.  Történelmi  tár  III.  151.  lapon  is  Giczy-nek 
iratik,  és  élt  e  szerint  még  1600-ban  is.  F  e  s  s  1  e  r  VII.  414.  695. 

')  Introductorium  et  staíatorium  mandátum  Sigismundi  super  possessio- 
nibus  Kodor,  Alsó  Gyékényes,  Thörpény,  Kemény 6-Pe3tes  et  Mánya,  Curiisque 
in  iisdem  rVssessionibug  nobilitaribus  existen.  in  Cofctu  Szolnok  interiori  habitis 
pro  parte  géneresí  Petri  Glxiczí  de  Sákad  emanata  Anno  1597.  cum  relatoriis.  — 
Kolos-monostori  Convent.  Cottus  Inter.  Szolnok  G.  I. 

8)  Absoiuticnalis  quietantia  Francisci  Gy  czy  super  levata  ráta  sua  por- 
tioné ex  relictis  bcnis  per  Patruelem  euum  Joannem  Gyczi  Gubernátoréin  a 
Paulo  Gyulay  qua  euraíore  ipsorum  bonorum.  Kolos- monostori  Conv.  Prot.  DD. 
folio  225. 

*)  Fara  ás  i  Giczy-nek,  de  gyakran  helytelenül  Géczi-nek  Í3  íratott. 

s)  Coutradictio  et  Inixibitio  Francisci  Géczy  et  alterius  Francisci  Nagy 
ratione  domus  aobiiitarís  in  Farnas  aediflcari  coeptae  per  Emericum  Gellény.  — 
Kolos-monostori  Convent.  Prot.  E.  foiio  34. 

•)  I*'ef(tamentum  Francisci  Géczy  de  Farnas.  Kolos- monostori  Convent. 
Anno  1614.  Prot.  E.  fol.  85. 

1)  Ezekkel  egy  időben  élt  András  Erdélyben  ,  valószinüleg  vagy  édes, 
vagy  unoka-testvérük.,  ki  1590 — 1600-ban  munkácsi  várkapitány  volt.  Erdélyber 
egyike  azoknak,  kik  1613-ban  Báthori  Gábor  vesztét  okozák.  Szalárdy  Siraln 
Krónika  28.  1  szerint:  „G  é  c  z  i  András  e  nagy  áruitatásban  nem  utolsó  vala." 
LásdSepsi  Laczkó  Máté  Krónikája.  Gr.  Mikó  Imre  Erdélyi  törto- 
nelmi  adatok.  140. 1.  —  Fejedelemség  keresés  gyanújában  is  állt.  L.  Fessler  VJl 
695.  696.  698.  701. 

*)  Kolos-monostori  Convent.  Prot.  C.  fol.  40.      • 


396  öhycsy. 

lemnek  engedi,  ő  neki  pedig  a  fejedelem  Farnast  hagyja  *).  1624-ben 
iktatott  be  Oláh-Fe  nesen  a),  1625  ben  kapott  adományt  Kövesd, 
Bürkösd  és  Vecserd  helységben  3).  Ezután  —  ugy  látszik  —  nemsokára 
meghalt  magtalanul.  Neje Berehény  Zsuzsanna  ft)  volt;  kinek  temérdek 
birtokviszonyi  ügyeiből,  többféle  káptalanok  előtt  tűnik  ki  legkétség- 
telenebben  a  íarnasi  Géczy  családnak  az  ablanczkürthi  Ghyczy  család- 
dali ugyanazooossága ,  főleg  pedig  azon  egymást  érő  tiltakozásokból, 
melyek  Bercsényi  Zsuzsanna  néhai  férje  G  h  i  c  z  y  György- 
nek  nővére :  Ghyczy  Zsuzsanna  tóoti  Lengyel  Jánosné  között 
történtek.  Ez  okból  bővebben  kell  e  két  nőre  vonatkozó  okmányok  ki- 
vonatait közlenünk. 

özvegy  Bercsény  Zsuzsanna,  kinek  férje  hol  ablanczkürthi,  hol 
pedig  F  a  r  n  a  s  i  Ghiczy  (s  néha  Géczy)  Györgynek  iratik,  1632-ben 
a  leleszi  Convent  előtt  ügyvédet  vall  i).  1634-ben  szintén  ott  ügyvédet 
vall ,  s  egyszersmind  néhai  férje  utáni  bár  hol  fekvő  javait  halála  ese- 
tére Keczely  Istvánnak  hagyományozza6).  1635-ben  ismét  ügyvédet 
vall  7) ,  és  Erdélyben  Fejér  megyei  Kövesd .  Bürköz,  Vecserd,  Gagyár, 


')  Gyulafejérvári  káptal.  Prot.  append.  foL  420.  És  ugyanott  Protoool. 
Joannis  Debreezeni  fol.  100. 

a)  Kolos-monostori  Convent.  Prot.  H.  fol.  13.  Statutio  Georgü  Géczy  de 
Farnas  super  possessione  Oláh-Fenes  cum  contradietione. 

3)  Gyulafejérvári  kápt.  Liber  Regius  10.  fol.  88.  Donatio  Portionum  in 
Posseseicni  bus  Kövesd ,  BürkÖs,  Vecserd  etc.  in  Cottu  Albensi  pro  Gener.  Joanne 
de  Káal ,  Georgio  Géczy  de  Farnas ,  Joanne  Lázár ,  et  haertdibus  Petri 
Fitsor. 

*)  Bercsényi  Zsuzsanna  férje  tollhibábóJ  ir&iik  e  munka  II.  köt.  10.  lapján 
Géczy  Gábornak  Ghyczy  György  helyett. 

s)  Leleszi  Conv.  Libro  21.  fol.  65-  Nro  477.  „Berehény  Susanna  relicta 
quondam  Georgü  Giczy  de  Ablonoskürth  Procuratores  constituit.  Anno  1632." 
Mint  látjuk ,  itt  az  ablanczkürthi  előnév  Abloncskür  t-re  ferditve 
van ,  de  ez  még  rosszabbul  elferdítve  is  fordul  elő  a  következőkben. 

■)  Leleszi  Convent.  Libro  21.  fol.  176.  —  Nro  327.  Bercsényi  Susauna 
relicta  quond.  Georgü  Giczy  Procuratores  constituit.  Item  eadem  Dna  totalem 
dotera  suam  in  bonig  praefati  mariti  sui  ubicunque  existentibus  habitam  in  casu 
mortis  auae  Stephano  Keczely  legát.  Anno  1834. 

"0  Leleszi  Convent.  Libro  22.  fol.  7.  Nro  564.  Susanna  Bercsényi  relicta 
Georgü  oondam  Georgü  Giczy  de  Lobranczknth  Procuratores  con- 
stituit. —  Megjegyzendő  ,  hogy  én  az  okiratok  kivonatait  csak  a  nevezett  káp- 
talanok és  Conventek  Elenchusából  (de  hiteles  Eleachusából)  idézem  ,  és  igy  le- 
het ,  hogy  a  családnévnek  es  előnévnek  ilyen  sokféle  alakban  irása  és  elferdítése 
esak  azElenchus  hiányában  fekszik,  s  az  oklevélben  jól  is  lehet  irva  Például  Ber- 
csényi Zsuzsannától  ügyvédi  vallás  a  leleszi  Conventben  még  fordul  elő  az  1636. 


fekye*j.  397 

Mártontelke  és  Mártonfalva  jószágait  elzálogitja  fogarasi  Boér  Simon- 
nak 1400  forintban  J). 

Ezen  apai  birtokok  elidegenítését  fájlalá  Ghyczy  Zsuzsanna,  tóoti 
Lengyel  Jánosné,  niidŐn  különben  a  tiltakozásokban  —  ugy  látszik  — 
nagy  kedvét  találva 2) ,  eme  nyugtalanító  fegyverét  sógor-asszonya 
Bercsényi  Zsuzsanna  ellen  forditá ;  és  1627-ben  a  kolos-monostori  Con- 


1637.  1638.  1641.  1642.  1643.  évekről  ,  s  ezekben  férje  Géczy,  Giczy,  Gechy 
s  a  többinek  ,  eiőneve  pedig  de  Zcbranczkürt,  de  Lobrancskürt, 
de  Ablonoekürt  iratik. 

*)  Kolos-monostori  Con vént.  Prot.  II  foi.  141.  „Obligatio  seu  oppifl^o- 
ratio  bonomra  in  Kövesd ,  Bürköz  et  Vecsérd  ,  Gagyár,  Mártontelke  et  Márton- 
falva in  Albensi  Cottu  per  Susannara  Bercsényi  Georgii  Géczy  de  Farnas  re- 
lictam  ,  Simoni  Boer  de  Fugaras  in  1400  fl  Anno  1635."  —  Ebből  világosan  lát- 
juk, hogy  farnasi  Géczy  György  ugyanazon  személy  =  ablanczkürthi 
Ghiczy  Györgygyei. 

2)  Hogy  tóoti  Lengyel  János  neje  abianczkürthi  Gkyczy  Zsuzsanna 
Ghyczy  Fereueznek  leánya  volt ,  az  itt  következő  adatokból  elvitázhatlanul  áll ; 
már  most ,  hogy  Ghiczy  Zsuzsanna  testvéritől  Györgyről  volt  sógornéja 
Giczy  vagy  Géczy  Gyorgyuének  (azaz  Berchény  Zsuzsannának)  az  is  áii ;  az 
pedig  épen  világos,  hogy  Berchényi  Zsuzsanna  férje  farnasi  Géczynek  is  íratott. 
Az  említett  tiltakozások  kivonatai  ezek  :  1626  Contradictio  Susannae  Giozy  filiae 
quoodam  F  r  a  n  c  i  6  c  i  filii  olim  Yolphgangi  Giczy  de  Ablanczkürt  ex  consorte 
Ursula  Tburzó,  quondam  Georgii  Thurzó  sorore,  filia  verő  Franeisci  olim  Thurzó 
ex  conjuge  Catharina  Zrini  filia  olim  Nicolai  Zrini  progenitae  filiae  ,  consortis 
verő  J  o  a  n  n  i  s  L  e  n  g  y  e  1  de  Tóthi  coníra  Franciscum  de  Nádasd  possessio- 
nem  Goganfalva  in  Soproniensi  Cottu  protestantem  jure  successionis  concernen- 
tem  ChrÍ8tophorö  Hagy mássy  de  Beregszó ,  et  consorti  ipsius  Helenae  Viczay  de 
Lóos  inpignovantem  iuterposita.  Győri  káptalan  fol.  335.  —  Továbbá: 
Contradictio  Susannae  quondam  Franeisci  filii  olim  Volphgangi  Giczy  de 
Ablanczkürth  ex  consorte  Ursula  sorore  videlicet  Georgii  Thurzó  de  Bethíen- 
falva ,  filia  autem  condam  Franeisci  Thurzó  ex  conjuge  Catharina  Zrini ,  filia 
olim  Nicolai  Zrini  progenitae  ,  filiae  .  consortis  verő  Joannis  Lengyel  de  Tóthi 
sno  et  filiarum  suarum  Elisabethae  ,  Mariae  ,  Sophiae  ,  et  Judithae  nominibus, 
oontra  carnalem  et  uterinum  fratrem  suum  Georgium  Giczy 
ad  certa  boua  et  jura  possessionsria  Dnam  protestantem  ex  universis  bonis  et 
doroiniis  profati  eondam  Georgii  Thurzó  concernentia  certam  summám  pecunia. 
riam  levantem  interposita.  Győri  káptalan  fol.  335.  —  Ismét:  Géczy 
Susanna  consors  Joannis  Lengyei  de  Tóthi  ,  filia  verő  olim  Franeisci  filii  Volph- 
gangi condam  Géczy  de  Ablanczkürth  ex  Dua  Ursula  Thurzó  etc suo  ac 

Elisabethae,  Mariae,  Sophiae,  Judithae  et  Christinae 
filiarum  suarum  ex  eodem  rnarito  snsceptarum  nec  non  Georgii  Géczy  Fratris  s«i 
carnalis  et  uterini  nominibus  contradicit  statutioni  Comitis  Nieolai  Eszterházy 
in  Bicse.  Esztergám;  káptalan.  Cap.  61.  Fasc.  5.  Nro  20.  —  Ugyanott 
iibro  13.  fol.  435. 


398  ©hyezy. 

vént  előtt  Bercsényi  Zsuzsanna  ellen  az  Alsófüldi  és  Farnasi  jószágok 
miatt  tett  óvást  és  tiltakozást  J).  Ghyczy  Zsuzsanna  1641-ben  már 
özvegy  volt,  később  pedig  Beniczky  János  nejéül  találjuk.  Élt  még 
1646-ban  is.  Benne  kihalt  az  erdélyi  Gr  h  i  c  z  y  ágazat. 

És  ezek  után  még  kellene  megemlítenem  farnasi  Gréczy  An- 
drást, ki  Báthori  András  alatt  szerepelt,  és  ennek  —  mint  Szalárdy 
irja  *)  —  roegöletésében  nem  utolsó  áruló  volt  Róla  itt  már  a  395. 
lapon  ')  jegyzet  alatt  volt  szó. 

Es  most  visszatérhetünk  Grhyczi  Lénártnak  negyedik  fiához 
Józsához,  kitől  a  család  nemzékrende  a  jelenkorig  leterjed. 

Józsa  (vagy  József)  Nyitra  megyei  alispán  volt,  az  1559-ki 
országgyűlésen  az  ország  nádora  mellé  följebbezési  ülnökül  nevezte- 
tett s).  Neje  aszu-pataki  Hencz  Máténak  Oszlányi  Kezsulatól  született 
leánya  Hencz  Zsófia  lévén,  ipával  együtt  1541-ben  iktatott  be  Zet tina- 
falva, Brezovan,  Roraánfnlva,  Lábatlan  helységekbe  Farkas  máskép 
Fehér  Bálás  magszakadtán  *).  Ugyanez  évben  assakürthi  Ássa  László 
kihaltával  ismét  ipával  együtt  Nyitra  megyei  Assakürthöt  kapja  I.  Fer- 
dinánd királytól  királyi  adományban  a).  Az  igy  közösen  szerzett  egész 
Assakürthöt  Heacz  Máté  Beszterczén  1543-ban  (in  vigília  B.  Vir- 
ginis  Catharinae)  vejének  Ghyczy  Józsának  és  nejének  Henoz  Zsófiá- 
nak, és  maradékaiknak  különféle  szolgálataikért  és  ezer  darab  aranyért 
Révay  Ferencz  előtt  ajándékozta  ö),  ennek  folytán  következő  1544-ben 
Ghyczy  Józsa  nejével  együtt  Assakürth  birtokába  királyi  ado- 
mány mellett  be  is  iktattatott  7).  1549-ben  Ablanczkürth  fele  részébe 
is  Máthé  Gergely  bevallása  jogán  nádori  adomány  mellett  iktattatott 8). 

*)  Kolos-monostori  Convent.  Prot.  O.  Secund.  foí.  75.  „Contra- 
dictio  cum  Inhibitione  ratione  bonoruia  Faraaeieusium  et  Alsó-Füld  oontra  Su- 
sannam  Bercsényi  Georgii  Géozy  relíctara  ,  per  Susannara  Géczy  et  filias  Elisa- 
bethaiu  Mariam  ,  Sophiam  ,  Juditham  ,  Christinam  et  Catharinam ,  ex  marito 
Joanne  Lengyel  Anno  1627."  —  Ez  okmány  legvilágosabban  mutatja,  Uogy  Ber- 
csényi Zsursa  férjének  farnasi  Ghyczy  Györgynek  nővére  :  Ghiczy  Zsuzsa  ugyan 
egy  személy  Lengyel  Jánosnéval,  kinek  hogy  ablanczkürtki  Guyczy  Zsuzsanna 
volt  neje ,  eredeti  okiratokból  is  állithatom.  És  eme  —  még  az  unokák  között  is 
fenforgó  erdélyi  birtokviszonyok  is  igazolják,  hogy  a  Géczi-nek  nevezett  János 
erdélyi  gubernátor  valósággal  a  Ghiczy  családból  eredett. 

*)  Szalárdy  :  Siralmas  krónika.  28. 1. 

»)  1559-ki  38.  törv.  ez. 

*)  Családi  levéltár  Elenchusa  pag.  165.  Nro  4. 

5)  Ugyanott  pag.  1.  Nro  4. 

•)  Ugyanott  pag.  4.  Nro  11. 

7)  Esztergami  káptalan.  Capsa  t.  Fasc.  9.  Nro  18.  24. 

•)  Ugyanott  Capsa  1.  Fasc  9.  Nro  22. 


flhyezy.  399 

1550-ben  I.  Ferdinánd  királytól  engedélyt  nyert  az  assaktirthi  vár- 
kastély megépítésére ,  és  vérhatalmi  kiváltságot ,  mely  utódjai  által  az 
assakurthi  javakban  a  legutóbbi  időkig  gyakoroltatott  ')•  1553-ban 
Assakürtre  ismét  ujabb  királyi  adományt  nyert.  1554-ben  György, 
Farkas  és  János  testvéreivel  együtt  Ablanczkürt  egy  részére  Di- 
véky  Ambrus  magszakadtán  nádori  adományt  kap  *)  1558-ki  május 
27-én  I.  Ferdinánd  királytól  István  nevű  fiával  együtt  uj  adományt 
nyer  iktatási  paraucsosal  együtt  egész  Assakürth  és  Kis-Vicsap,  tovább 
Ilmér,  Paineza,  Vasárd,  Kis  Ripj>ény,  Vámos-Ujfaíu  egy  részére,  és  az 
egész  Kis-Trencsén ,  Nádas ,  Kis-Elecske ,  Jablanczkürth  és  Tormás 
pusztára,  A Isószőllősi  és  Gencsi  részbirtokra  Nyitra  megyében,  és  egész 
Oszlány  mezővárosra  Bars  megyében  3).  Ghyczy  Józsának  második 
neje  Győrödy  Dorottya  volt,  ki  már  1562-ben  mint  özvegy  és  Pál  s 
Anna  gyermekeinek  gyámja  néhai  férjének  első  nejétéli  fia :  Ghyczy 
István  ellen  azért  tartott  tanú  vallatást,  és  1563-ban  azért  idézteté  még 
vele  együtt  Ghyczy  Györgyöt  is,  mert  ezek  Őt  az  assakürthi  vár- 
kastélybél kizárták  *).  Hasonlóan  bántak  az  özvegy  Győrödy  Dorottyá- 
val Bars  megyei  Oszlány  helységre  nézve  is ,  hová  1564-ben  az  özvegy 
Pál  és  Anna  gyermekeivel  együtt  helytartósági  parancs  folytán  be- 
helyezteteít 5).  Györödy  Dorottya  utóbb  Torda  Zsigmond  pozsonyi 
kamarai  tanácsoshoz  ment  férjhez  6)  ,  és  még  ezután  is  voltak  bajai  só- 
goraival. 

1564-ben  Ghyczy  György,  Farkas  és  János  testvérük- 
nek Józsának  örökösei  neveikben  is  tiltakoztak, hogy  Józsának  fia  Ist- 
ván bizonyos  arany  és  ezüst  szerekről  Győrödy  Dorottyának  és  utóbbi 
férjének  Torda  Zsigmondnak  levelet  szándékozik  adni  7). 


*)  Családi  levéltár  Elenca.  p.  7.  Nro  1.  Es  Nyitra  megyei  Jegyzőkönyv 
!797-ki  p.  469. 

*)  Családi  levéltár  Eíeacu.  p.  13.  Nro  11. 

s)  Esztergami  káptalan  Capsa  1.  Faac.  9.  Nro  21.  és  Családi  levéltár. 

•)  Caaládi  levéltár  El.  pag.  102.  Nro  3. 

s)  Ugyanott  p.  39.  Nro  l- 

')  KovaoUict :  Scriptores  Minor.  I.  pag.  112—128.  közöltetik  Torda  Zsig- 
mond Epkemeris-e,  hol  az  1563-ról  irja:  XX.  Decembris  Matrimonium  cmm 
G^ntrosa  Dominó  Dorothea  Gy.rewdy  secvndum  nos  decidiiur  ex  Judicio  de  sede 
Ecclesiat  slrigoniettsis ,  eonlra  Steyhanum  Teulsi  imfudentissimum  calvmnialorem.  — 
Az  1564-re  pedig  irja :  Január.  25.  nupliae  noslrae  cum  Dorothea  Gyerewdy.  Ko- 
vackich  helytelenül  vagy  tévedésből  veti  utáuna,  kogy  „fűit  autem.  prius  nupta 
StepkanoGiczio"  mert  az  oklevelek  mutatják,  kogy  előbb  Józsának  volt  neje. 

')  Esztergarai  káptalan.  Libro  3.  faec.  58. 


400  Chycey. 

1566-ban  Ghyczy  István  magnélküli  kihalása  esetére  Aranyán 
Dömény  itélőmester  előtt  Oszlány ,  Kis-Vicsap,  Felső- Vásárd,  Ihuér, 
Család,  Geszté,  Kernye,  Kis-Elecske  ,  Gencs  ,  Tormás ,  Braníes  és  Kor- 
láthkő  anyai  javaiban  Pál  testvérét  és  följebb  nevezett  nagy  bátyjait 
teszi  örököseivé1);  és  erre  azon  évi  június  18-án  Miksa  király  bele- 
egyező iktató  parancsot  ad2). 

1567-ben  Györödy  Dorottya  és  férje  Torda  Zsigmond  néhai 
Ghyczy  Józsa  javaiból  ujolag  kizáratván ,  azokba  hogy  behelyeztesse- 
nek, Miksa  király  Nyitra  megyéhez  intézi  bevezetési  parancsát 3). 

1570-ben  Ghyczy  István  megegyezik  Györödy  Dorottyával  az 
assaV.ii/ihi  kastélyba  leendő  behelyezése  iránt. 

Iő74bcn  Ghyczy  Pál  és  Anna  Koronthály  Ákosné  osztató 
parancsot  eszközölnek  testvérük  Ghyczy  István  ellen ;  ennek  folytán 
végre  sok  perlekedés  után  1577-ben  egyességre  lépnek;  Pálnak 
lakóhelyül  Ablanczkürthjut,  Annának  lakásul  Kis-Vicsap, 
és  mindkettőnek  birtokul  a  kis-vi csapi,  alsó-vásárdi,  óhaj' 
'•3  szentgyörgyi  jószágrészek  és  Ilmérnek  fele  része,  István 
magának  Assakürthöt  és  Oszlányt  tartá  *). 

Istvánnak  Forgách  Krisztinától  fia  volt  György,  ki  1611-ben 
tett  végrendeletet ,  melyben  egyetlen  leánya  Magdolna  részére  gyám- 
nokokat  rendel ,  és  nejének  és  leányának  Assakürthöt  és  Oszlányt  ha- 
gyományozza 5).  E  végrendeletnek  Ghyczy  János  és  Ferencz  ellent- 
mond tak  .  és  midőn  Györgynek  halála  után  1622-ben  özvegye  Révay 
Erzsébet,  és  leánya  Ghyczy  Magdolna ,  ekkor  már  Balassa  Smionné,  a 
javakat  eloszták .  Ghyczy  János  és  Ferencz  az  ellen  ismét  tiltakoz- 
tak c).  Ez  ág  Magdolnában  kihalt 


')  Családi  levéltár  pag.  107.  Nro  6. 
2)  Ugyanott  pag  108.  Nro  7. 
8)  Ugyanott  pag.  104.  Nro  13. 

4)  Családi  levéltár  Eleuch.  pag.  106.  Nio  5. 

5)  Ugyanott  pag.  111.  Nro  4. 

6)  Relatoriae  Magn.  Franeisci  Zánthóhdzy  super  prohibitione  dívisionis 
bonoriun  Geofgii  condam  Ghyczy  iuter  Dnam  Eiisabetham  Révay  ejusdem 
Georgii,  filii  condam  Jósa*  Gliyczy  relictam  víduam  ab  ima,  et  Magnif.  Simonem 
Balassa  de  Gyarmat  et  Dnam  Magdalenara  Ghyczy  con30rtem  ejusdem  ,  filiam 
verő  ipsius  Dnae  Elisabethae  Révay  ex  praefato  condam  Georgio  Ghyczy  marito 
8uo  8usceptam  ad  instantiam  Egregi'  Joannis  et  Francisci  Ghyczy  filiorum 
Pauli ,  filii  ejusdem  condam  Josae  Ghyczy  Családi  levéltár  p.  39.  Nro  2. 
É«  Esztergáim  káptalan  Cansa  31   Fase.  10  Nro  13. 


Ghyczy.  40Í 

Józsának  másik  fia  Pál,  kiről  már  volt  emlékezet, ágazatát  máig 
fentartá»  Nebojszai  Balogh  Borbálától  két  fia  maradt :  F  e  r  e  n  c  z ,  ki 
utód  nélkül  szált  sírba ,  és  II.  J  á  n  o  s  ,  kinek  Armpruster  Máriától 
négy  fia  született :  István,  József,  Pál  és  János.  Ezek  közül 
József  magnóikul  halt  el  j  a  másik  három  által  a  család  három  ágra 
oszlott ;  a  jelen  században  azonban  Pálnak  és  Jánosnak  ágai ,  sőt  Ist- 
vánnak is  Perenoz  fiátóli  ága  még  előbb,  fíu-ágon  kihalván ,  most  már 
csak  III.  Pál  fiainak  Miklósnak  és  Lászlónak  maradékaiban 
áll  fen  a  család. 

Nevezett  Miklós  és  László  Í705— 17 11-ben  a  kurucz  tábo- 
rozásban részt  vévén ,  László  a  szathmári  békekötés  után  külföldre 
menekült ,  s  onnan  sok  viszontagság  után  királyi  kegyelemmel  csak 
1720-ban  tért  vissza. 

A  család  tagjai  közül  Nyitra  és  Komárom  vármegyében  mind  a 
régibb ,  mind  az  ujabb  időben  számosan  viseltek  előkelő  megyei  hiva- 
talt. A  többi  közt  Gáspárnak  fiai  közül 

József  Komárom  megyének  1 790 — 1806-ban  másod  alispánja, 
többször  országgyűlést  követ ,  királyi  tanácsos ,  majd  országbírói  itélő- 
mester,  utóbb  a  hétszemélyes  királyi  tábla  ülnöke ,  és  Torontái  megye 
főispánja  lett. 

Ferencz  szintén  Komárom  vármegyében  l$06-ban  másod-, 
1810 — 1819-ben  első  alispán,  s  több  izben  követ  volt. 

Péter  Nyitra  megyében  volt  első  alispán;  az  1825-ki  ország- 
gyűlésen mint  al-nádor  hosszabb  ideig,  később  a  nagyszombati  kerületi 
tábla  elnöke  volt.  Meghalt  1838-ban.  Nejétől  Kvassay  Klárától  gyer- 
mekei : 

1)  Miklós  (szül.  1800-ban)  Budán  a  m.  kir.  udv.  kamaránál 
1820-ban  fogalmazó ,  1822-ben  kamerái,  ügyész  Fiúméban ,  1833-ban 
titkár,  és  1846-ban  tanácsos  a  nagymélt.  magyar  kir.  udv.  kamaránál, 
és  e  minőségben  1847/8-ban  egyszersmind  a  bácskai  kincstári  javadal- 
mak administratora ,  1848-ban  pénzügyminiszteri  tanácsos.  Meghalt 
Budán  1853-ban  mint  cs.  kir.  fő-pénzügyi  tanácsos.  Fiume  és  Buocari 
magyar  tengerparti  városoknak  patríciusa  volt.  Eiső  nejétől  Pfisterer 
Karolinától  a)  László  fia ;  második  nejétől  nemes  Terzi  Francziská- 
tól  k)  Péter  szül.  1831.,  a  bécsi  cs.  kir.  mérnök-kari  Akadémiában 
tanult.  Jelenleg  elsé  osztályú  mérnök -kari  kapitány  Piacenzában.  1858. 
óta  cs.  kir.  kamarás,  c)  Francziska  szül.  1832-ben.  Férjhez  ment 
1857-ben  Ebner  Rudolf  lovag,  cs.  kir.  mérnök-kari  kapitányhoz.  — 
d)  Emil  szül.  1834-ben.  1847-ben  a  bécsi  cs.  kir.  Therezianumi  lovag 

26 


442  GMIlAny. 

intézet  növendéke  1854-ben  Budán  helytartósági  fogaim,  gyakornok, 
1855.  óta  fogalmazó.  e)Livió  szül.  1838-ban.  Hadfi  a  weiskircheni 
cs.  kir.  tüzéri  Akadémiában.  /")  Hedvig  szül.  1842-ben. 

2)  Antal  ezredes,  meghalt  1849-ben.  Nejétől  báró  Bakonyi  An- 
tóniától egyetlen  leánya  Emerentia  él. 

3)  Károly  meghalt  1 846-ban.  Jánosy  Nepomuczenától  leányai 
Anna  és  Mária. 

4)  Ágostonnak  Ocskay  Zsófiától  leánya  G a b r i e  1  a. 

5)  Mária  Szászy  Ambrusné. 

Józsefnek  (G-Áspár  fiának)  Jeszenszky  Teréziától  született 
gyermekei  közül  Rafael  Komárom  megyének  1823-ban  főjegyzője, 
1832-ben  másod-,  1840— 1844-ben  első  alispánja,  1830.  1832 
1840-ben  országgyűlési  követe.  Sándor  Nepomuczenától  egyetlen 
leánya  A  g  a  t  a.  Rafael  testvérének  Jánosnak  egyik  fiaGhiczy  Ist- 
ván a  forradalmiak  részén  Buda  ostromában  esett  el  1849-ben 

Ferencznek  (Gáspár  fiának)  több  gyermekei  közül  Kál- 
mán Komárom  megyének  1 840-ben  főjegyzője ,  J  843-ban  egyszer- 
smind országgyűlési  követe,  1844-ben  első  alispánja  1847-ig,  midőn 
nádori  itélőmester  lőn  3) ,  és  e  minőségben  részt  vett  az  1847-ki  or- 
szággyűlésen,  1848-ban  igazságügyi  államtitkár  volt,  és  Komárom 
megyének  a  nemzetgyűlésen  egyik  képviselője.  Neje  bodorfalvai  Ba- 
ranyay  Borbála  1858-ban  július  20-án  kora  46,  házassága  24  évében 
halt  meg  Pesten  a).   Egyetlen  fia  Ferencz. 

A  család  azelőtt  az  ágostai  evang.  hitvallást  követte    Gá  Spar 
tért  által  a  XVIII.  században  a  rom.  kath.  vallásra  3). 

Ghtllány  család.  (Lázi  és  berniczei  báró  és  nemes).  Ere- 
deti helye  Liptó  vármegye  j  e  megyében  fekszik  -  —  a  most  is  a  család 
által  birt  —  Lázi  ésBernicze  helység ,  melyről  előnevét  ir  ja. 

Törzse  S  i  b  r  a  n  és  M  r  a  v  i  k  1 230-ban  éltek.  A  XV.  században 
(jelesül  1460-ban)  élt  lázi  Ghillány  Simon*). 

Idővel  a  család  több  megyébe  elszármazott.   Trencsén  megyében 


'}  Fényes  .  Komárom  várm.  SO.  61. 

")  Terii  Napló  1858.  aug.  M  szára. 

8)  A  család  neve  —  mint  följebb  tárgyalva  volt ,  —  a  közönséges  szólás- 
mód  sxerint,  s  ennek  folytán  IsfcváiuTy  s  még  egy-kettő  kivételével  a  történet  - 
irók  által ,  és  a  családfákban  ia  többnyire  G  é  c  z  y«nek   Íratott ;   azonban  a  fen 
emÜrutt  kir    adomány  3  megújító  nemesi  ézimeres  levelekkel  megegyezőleg  a 
család  magát  ugy  Irjs.  mint  e  czikk  elején  olvasható. 

4)  Lehoczky  Stemjnatogr.  II.  165. 


Chillány 


403 


Ghillány  Miklós  1618-ban  alispán  volt,  és  kir.  udvarnok,  kapta 
Liptó  megyében  T  e  p  1  á  t  *). 

1667-ben  Ghillány  György  volt  Trencsén  megye  alispánja  ?). 
Ugy  látszik  ezen  György  lőn  később  a  pozsonyi  kamaránál  ta- 
náosos  2),  és  1688-ki  mart.  4én s)  báróságra  emeltetett.  Neje  báró  Na- 
dányi  E  r  z  s  e  (Zsófia)  volt. 

Czimere  a  paizs  kék  mezejében  zöld  téren  há- 
tulsó lábain  álló  oroszlán ,  első  jobb  lábával  kivont 
kardot,  a  balban  királyi  koronát  tartva.  A  paizs  fölött 
bárói  korona  van ,  és  azon  koronás  sisak  nyugszik, 
melyből  a  paizsbeli  leirt  oroszlán  emelkedik  ki.  Fősz- 
ladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst- vörÖ3  *). 

Báró  Ghillány  Györgynek  egyik  fia  János 
1741-ben  tábornok.  —  Ugy  látszik  másik  fia  azon 
György,  ki  1699-ben  Nagyszombatban  tanult,  és 
utóbb  Zemplén  vármegyébe  telepedett,  hol  175t-hen 
birtokán  Veken  az  evang.  egyházat  a  katholikusok- 
nak  adá  át  *).  És  tán  leánya  báró  Ghillány  F  r  a  n- 
cziska  Szirmay  Antal  né ,  ki  Veken  1791-ben  egy 
kápolnát  épitteté  újra  fel  6). 

Zemplén  megyében  e  század  elején  birtokos  a  család  Gesztely, 
Csáklyó ,  Vehécz  és  Bánócz  helységben  T).  Ugyan  e  megyében  Ghil- 
lány János  1793-ban  aljegyző  volt  •). 

1812-ben  b.  Ghillány  János  a  Ludo viceára  100  frtot  adott 9). 

Lázi  és  berniczei  báró  Ghillány  Sándor  42  éves  korában  1842. 
január  1 1-én  halt  meg  Ungvárott ,  és  eltemettetett  Szerednye  mező- 
városában ,  melynek  vásárjogot  szerze  ,  03  melyet  kézmű-készitvényekr 
kel  és  gőzgépes  szeszgyárral  élénkített ia). 


*)  Lehoczky  :  Stemmat.  II.  155.  az  év«t  t521-re  teszi ,  ellenben  I.  p.  213, 
1618- ik  évet  ír ;  mi  valószínűbb. 

2)  1681-ben  a  határvizsgátó  választmány  tagjáéi  választatott  a  23.  törv 
ciikk  szesiní.  —  1693-ban  is  a  pozsonyi  kamaránál  volt  tanácsos. 

»)  Colleci.  Herald,  pag.  105. 

*)  Adamí  Scuta  gentil.  iom.  III. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  289. 

*)  Ugyanott  288. 

')  Ugyanott  227.  335.  343.  370.  stb, 

')  Ugyanattól  noi.  hist.  331. 

•)  1812-ki  törv.  ez. 

"»)  „Világ"  polit.hi.-lap  1842.  jaa.  lT-ki  szám. 

2€» 


404  GbiHány. 

Trencsén  megyében  élt  a  XVIL  század  vége  felé  lázi  Ghiílány 
Illés  (Elias) ,  ki  Gyurczinán  is  birtokosnak  irá  magát ,  és  gróf 
Illyésházy  György  uradalmainak  igazgatója  volt.  Meghalt  1681-ki 
sept.  30  án  ,  kora  6i.  évében  ,  eltemettetett  a  trencséni  paroch.  egy- 
házban *).  Ennek  családja  néhány  izén  igy  alakult  2) : 

Illés 

Gh.il lány  de  Lázi 

et  in  Gyurczina. 

f  1681. 

A., 


Ádám  István 

1709. 


i -. " ••- "" "          i 

Illés        Gáspár           Aclárn       Tamás  Eva         Kata-Szidónia    Anna-Mária 

1728.          1727.              1728.  (Szk&lka        (Sirmiensis      (Szent-Iványi 

Trencsén  vm.  József)            Mátyás)            György) 
pénztárnoka. 

Pozsony  megyében  éltek  Ghiílány  Péter,  ki  azon  megyében 
1730-ki  mart.  2-án  választatott  3zolffabiróvá. 

í 732-ben  Ghiílány  Kristóf,  és  Borbála  Farka3  Sámuel 
Csonkaberg  magyar  Jova3  ezredbeli  kapitány  neje. 

1741-ben  Ghiílány  Károly  arany-sarkantyús  vitéz  (Eques 
auratus). 

1797-ben  Ghiílány  József  Nyitra  megye  alispánja, 

1760-ban  ált  Ghiílány  László,  ki  ily  családot  alkotott : 

László 

1760. 

(Vaehott  Zsuzsa) 


György  Zsuzsa  Mária 

1769.         (Básthy  Sámuel    (Tornyosné) 
özvegye  1781) 

A  család  jelenleg  is  Magyarország  több  megyéjében  bárói  és 
nemesi  ágon  él. 

Erdélyben  i 3  voltak  Ghillányiak,  kik  berinczházi  elő- 
névvel éltek.  Berinczházi  Ghiílány  Gergely4)  Apaffy  I.  Mihály 
erdélyi  fejedelem  nővérét  Annát  birta  nőül,  és  í 660-ban  Ő  vivé  meg 
az  adót  Ali  basának  Nagyváradra  annak  bevétele  után.  Birt  Doboka 
megyében  Cserneken  is  5).  Jelenleg  Erdélyben  nincsenek. 


J)  Kaprinay  Mss.  A.  tom,  VI.  pag.  50.  hol  sír-irata  olvasható. 

2)  Perbeli  iratok  szerint. 

•)  KcVárynái  270.  lap.  barnuozház  i-uak  inra. 

*)  Bethlen  Miklós  önéletírása.  Kiadta  Szalay  László.  391.  392.  547. 

&)  Hodor  .  Doboka  v&rjr..  89.  1. 


mb*r  -  Sileíffv 


405 


&fber  család.  1624-bea  nyerte  a  czimeree  nemes  levelet. 
Czimere  a  vért  kék  mezejében  hármas  zöld  dombon  gyürödző  kigyó 
farkát  fölfelé  tartva,  A  középső  dombon  piros  lábú  és  csőrű  fehér 
galamb  áll  kiterjesztett  szárnyakkal.  A  véri  fölötti  sisak  koronáján 
ugyanazon  alak  látható.  Foszladék  jobbról  ezüst-  vörös  ,  balról  arany- 
vörös  J). 

©ricaeey  cseSád.  Gömör  megye  nerae3  esaláda.  Giczey  Farkas 
1600-ban  GötnÖr  vármegye  alispánja  volt  2).  1680— 1683-ban  ugyan  e 
hivatalban  állt  Giezey  Gábor,  ki  1680-ban  többekkel  együtt  a  szen- 
drői  kapitány  által  Tököiyi  iránti  hűséggel  gyanusittatva  —  fogságba 
vitetett  3). 

Gidóf&lvy  család.  (Gidóíalvi).  Háromsséki  székely  család, 
kiterjedve  Kővár  vidékére  is. 

1756-ban  gidcfalvi  Gidófalvy  Fcrencznek  neie  albisi  Bakesi 
Klára. 

1847-ben  Gidófalvy  János  Sepsi  és  Miklósvárszék  kir.  pénz- 
tárnoka. —  G,  László  hároroszéki  tiszteletbeli  jegyző.  —  Gidófalvy 
Domokos  kezdi  szék  ügyésze. 

Kővárvidékén  1847-ben  G,  Ferenc?,  tiszteletbeli  jegyző , — 
Pál  pénztári  irnok. 

GrltetfFy  család.    Régi  kihal s  család  ,    mely  zászlós  urakat 
mutatott   fel   a  XIV.  században.   Törzse 
Gi  1  e  t 4)  ;  kiről  a  család  Gileti,  Giletffy, 
sőt  Geleti  Geletffy-nek  is  iratik. 

GiletnekfiaMiklós  1343-ban 
nádor  volt.  —  1346-ból  pecsét-czimerét, 
melyen  e  körirat  vaía  olvasható  :  „S.  N  i- 
colaiGiletiPalatini  Hungarie 
et  J  udi  cis  Cumanor."  mutatja  az  ide 
mellékelt  metszvény  ,  melyen  oroszlán  és 
tigris  látszik  küzdeni.  Fölüttök  egy  négy- 
felé osztott ,  s  egymással  ellenkezőleg  színezett  udvarú  vért  tűnik  fel 

Miklós  nádornak  6ai :  János  tárnokmester,  László  veszprémi 
püspök ,    Domokos  Hont  vármegye ,    András  Nógrád  vármegye 


J)  Atlami  Scuta  génül,  tom  III. 

*)  Bfcrtholomaeidea  C.  Gösüör  pag.  768. 

*)  Ugyaaotl  759. 

*)  Fejér;  Cod-  Dipl.  tom.  VII.  vol,  II.  p.  165.  200. 


406  míg  -  Gllllgti. 

főispánjai  voltak ,  midőn  1363-ban  Szathraár  megyei  Fejér-Gyar- 
matot kapták  kir.  adományban  *). 

1355-ben  Giletfi.  János  volt  Nógrád  vármegye  főispánja  *). 

Miklós  nádornak  is  volt  János  testvére. 

1360-ban  élt  Gileti  Lénárd*). 

Ugy  látszik  a  család  törzse  Gilet  mester  1300-ban  egyelőre 
„dePosega"  előnévvel  élt *). 

G  i  1  e  t  f  f  y  vagy  G  e  1  e  t  f  f  y  család  élt  még  a  XVI.  században 
is,  erről  tesz  tanúságot  az  1599-ki  39.  törv.  ez.,  mely  rendeli ,  hogy  a 
Geletffy  család  részére  hozott  Ítélet  végrehaj  tassék.  Ugyanez  időben 
(1580 — 1601.)  Giletffy  Anna  Berzeviczy  János  neje*). 

Grilg  család.  (Gilgenburgi).  1790-ben  gilgenburgi  Gilg 
János  kapta  a  czimeres  nemes  levelet. 

Czimere  négyfelé  osztott  vért ,  azonban  a  vért  közepén  viz-szin- 
tesen  fehér  folyam  hullámzik.  Az  első  és  negyedik  osztály  arany  ud- 
varában az  osztály  oldalából  kétfejű  fekete  sasnak  fele  része  látszik  ki. 
A  második  és  harmadik  osztály  kék  mezejében  zöld  téren  fehér  bástya- 
torony nyúlik  fel ,  alul  kapuval.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  két  ki- 
terjesztett fekete  sas-szárny  között  szintén  az  előbb  emiitetthez  hasonló 
bástya-torony  nyúlik  fel.  Foszladék  jobbról  arany-fekete  ,  balról  ezüst- 
kék «). 

Gilgenburgi  Gilg  szeraf.  Ferencz  1815-ben  a  magyar  kir. 
udvari  kamarának  sellyei  uradalmi  igazgatója. 

föllligfi  család.  Gilligh  Kristóf  Budáról  származott  So- 
pronba, hol  a  város  tanácsosa  volt.  Fiai:  Kristóf,  Máté  és  Far- 
kas 1588-ban nyertek  ezimeres  nemes  levelet7). 

Czimerök  ez :  a  vért  jobboldali  felső  szögletéből  a  baloldali  alsó 
szögletig  rézsútosan  egy  fehér  folyam  vonul  le.  Az  igy  kétfelé  osztott 
vért  felső  vörös  udvarában  ,  és  az  alsó  kék  udvarban  is  egy-egy  fehér 
liliom  fekszik.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  arany  gráf  emelkedik  ki, 


*)  Szirma? :  Szathmár  várra.  II.  238. 

»)  Fejér  :£od.  DipL  tora.  IX.  vol.  II.  p.  444.  -  IX.  2.  266. 

»)  Ugyanott  tom.  IX.  vol.  III.  p.  216. 

»)  M.  Akadémia  Történelmi  .tar.  IV.  177. 

*)  £  munka  II.  köt  51.  lapon  a  családfa  VII.  táblázatán. 

*)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  III. 

^  Lehoczky  Stemmat.  II.  156.  Hol  egyszersmind  iratik,  hogy  Fister  János 
pozsonyi  senator  nejével  Gilgin  Annával  1572-ben  ugyanezen  (a  Gilligh  családé- 
hoz hasonló)  cziraerrel  nemesittetett  meg  t  ét  a  nemes  levél  Somorjáu  1623-ban 
hirdettetett  ki. 


CIIlvcu  —  fiiudly. 


407 


első  jobb  lábát  ragadozásra  nyújtva  ki ,  a  balban  pedig  fehér  liliom- 
virágot  tart.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  ezüst-kék  '). 

Gilligh  Jakab  királyi  udvarnok  volt  *)„ 

Gilligh  Mátyás    1730-ban  a  budai    kerületben    tartományi 
biztos. 

Gilligh  Alajos  1815-ben  a  m.  kir.  helytartóságnál  volt  hiva- 
tal nok. 

Oillyén  család.  (Borbereki ,  nagy-enyedi).  Erdélyben  Alsó- 
és  Felső-Fejér  megyében  és  Maros-székben  találunk  G  i  1 1  y  é  n  családra. 

Borbereki  Gillyén  János   1794-ben  Alsó- Fejér  vármegye  al- 
ispánja volt. 

Nagy-enyedi  Gillyén  József  Felső-Fejér  vármegyei  tisztelet" 
béli  jegyző  1847-ben.  Birtokos  Bürkösön. 

Gillyén  D  á  n  i  e  1  n  é  szül.  B  r  á  d  i  m.-igeni  és  sárdi  birtokosul 
iratik. 

Cvindly  család-  (Tengeliczi).  ismert  törzse  Gindly  Fülöp- 
Orbán  a  XVÍÍ.  században  Nagy-Győr  sz.  kir.  város  bírája  volt,  ki  — 
mint  az  előttem  fekvő  eredeti  okmány  mutatja  —  nejével  Krumprecht 
Annával,  fivérével  Gindly  Bai ássál  és  mostoha  fiával  Hermán 
Györgygyei  1678-ki  február  20-án  kelt  czimeres  nemes  levélben 
I.  Leopold  magyar  király  által  raeg- 
nemesittetett.  1686-ban  Szákes-Fe- 
jérvár  és  Buda  várának  a  törökök  - 
tŐli  visszafoglalásakor  mindketten 
mint  Győr  megyei  insurgensek 
harczoltak ,  s  magokat  megkülön- 
böztették. 

A  ozimer  —  melyet  az  érin- 
tett oklevélben  kaptak ,  —  mint  itt 
a  metsz  vény  mutatja:  egy  fenálíó 
hadi  vért ,  melynek  kék  udvarában 
hármas  szikla-domb  áll ,  a  középsőn 
királyi  koronából  köldökig  vad  em- 
ber emelkedik  ki ,  fejét  zöldből  font 
koszorú  övedzi ,  jobbjában  három  arany  búza-kalászt  tart ,  melynek  kö- 
zépsőjén kis  madár  ül ;  bal  kezével  tojásdad  alakú  vértet  tart ,  mely 


')  Burgstaller  :  Collectio  larignimn  Nob.  Hung. 
■)  Lekoozky  Stetumat.  II.  p.  156. 


É©» 


Siaály. 


Magyarország  csimerét  képezi.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  a  vért- 
belihez  egészen  hasonló  vad  ember  emelkedik  ki ,  a  koronából  kétfelől 
kinyúló  és  kiterjesztett  sasszárny  között.  Foszladék  jobbról  arany-kék, 
balról  ezüst-vörös. 

A  nemesség-szerzÖ  Gindly  Fülöp-Orbánnak  fia  I  g  n  á  c  z ,  és  föl- 
jebb emiitett  nagybátyja  Gindly  Bálás  1'734-ki  octob.  15-én  III.  Ká- 
roly király  által  Tengeliezi  előnév  használhatása  mellett  Tolna 
megyei  Medinai  (máskép :  M  e  d  e-i) ,  Tengeliezi,  Apáthy, 
Hidgyai,  Bikádi  és  Hídvégi  mintegy  két  négyszegű  mérföld 
terjedelmű  jószágokkal  adományoztattak  ugy,  hogy  azok  s/4  része 
Gindly  Füíöp-Qrbán  utódait ,  i/h  része  pedig  G.  B  a  1  á  s  t  illette  ;  és  e 
jószágoknak  &  család  mai  napig  birtokában  van. 

Balásnak  egyetlen  leánya  Katalin  Hiemer  J.  neje  lőn ,  s 
tőle  a  nagy-jeszeni  J  es  zenszky-ek,  berneki  Bernrieder-ek  és 
dezséri  báró  Rudnyánszky  János,  nemkülönben  gróf  Ibrakerné 
szül.  báró  Rudnyánszky  Terézia  származtak. 

A  család  leszármazását  a  következő  táblázat  mutatja : 


Gindly  N. 


Bálás 

1678-1734. 

i =-^7: 1 

Katalin 

(Hiemer  J.) 


Fülöp-Orbán 

N.-GyŐr  város  főbírója. 

1676.  nemes  lön. 

(Krumpreckt  Anna) 


Károly 

cs.  kir.  udvarnok 

flŐOB. 

(barkóczi  Rosty 
Antónia) 


ígnácz 

J734.  adományt 

szerző. 


Mária-Teréz 
(Szegedy,Aatal) 


János 
cs.  kir.  kapit. 

t 


Anna 

(Chernél  Mihály 

tábora.) 


Zsófia 
(Bezerédj  Mihály 
septemvir.) 


Antal  János     Teréz 

szül.  Í782.  f  1852.  kapit.        f 
(bácsai  Hamar  Zsófia        f 
f  1850.) 


Anna  Kata         Klára       Karolina 

(Grueber    (Csapó    (b.  Bésán  f 

József)      Dániel       Károly) 
tolnai  alisp.) 


Rudolf      * 
szül.  1805.  sept.  18. 
(Roboz  Teréz) 


Jda      Mária     Gizella 


Gtrtacsy.  409 

Mint  a  táblázat  mutatja — Gindly  Fülöp- Orbánnak  két  gyer- 
meke maradt :  Ignácz  és  Mari  a-T  e  r  é  z  i  a  mezo-szegedi  Szegedy 
Antal  hitvese,  kinek  magvaszakadt. 

Ignácznak  négy  gyermeke  született : 

1)  János,  ki  mint  cs.  kir.  kapitány  gyermektelenül  balt  el. 

2)  Anna  ehernelházi  Chernél  Mihály  cs.  kir.  tábornok  és  val. 
belső  titkos  tanácsos  neje,  szintén  magnélkül  múlt  ki. 

3)  Zsófia  bezerédi  Bezerédj  Mihály  hétszemélyes  táblai  ülnök 
nfeje,  kinek  utódai  Bezerédj-ek,  zichi  és  zajki  Zichy-ek,  Fe- 
r  e  n  c  z  y-ek. 

4)  Károly  Mária  Terézia  alatt  a  magyar  királyi  testőr-sereg- 
ben tiz  évet  töltött ;  utóbb  cs.  kir.  udvarnok  volt.  Meghalt  1805-ben. 
Neje  barkóczi  Rosty  Antónia,  ki  anyja  szala-pataki  Nagy  Erzsébet 
után  a  Ha  hold-tói  eredt  lindvai  BáníFy  családból  vette  leszárma- 
zását. Károlynak  gyermekei  következők : 

a)  János  minta  fölkelő  nemes  seregnél  kapitány  mag- 
nélkül halt  el. 

b)  Teréz  szintén  utódok  nélkül  múlt  ki. 

c)  Anna  Grueber  József  hitvese  lőn ,  leánya  Grueber 
Mária  Hegedűs  Antalné. 

d)  Katalin  néhai  Csapó  Dániel  tolnai  alispán  és  követ 
neje,  anyja  az  1856-ban  kimúlt  Csapó  Idának,  nemeskéri  Kiss  Pál  volt 
fiumei  kormányzó  nejének. 

é)  Klára  szekcsői  báró  Bésán  Károíyné ,  anyja  b.  Bésán 
Jánosnak. 

f)  Karolina  magnélkül  haltel;  —  és 

g)  Antal  megyéjének  egyik  előkelő  táblabírája  született 
1782-ben.  Meghalt  1852-ben.  Hitestársa  bácsai  Hamar  Zsófia  (meg- 
halt 1850-ben),  kitől  fia 

Rudolf  szül.  1805-ki  sept.  18-án.  Tolnában  1831-ig  a  megyei 
pályán  aljegyzői  és  szolgabírói  hivatalokat  viselt,  utóbb  (1842 — 48.) 
okszerű  gazdászati  értekezéseivel  a  „M  agyar  Gazda"  czimü  folyó- 
iratot gazdagitá.  Nejétől  Roboz  Teréztől  gyermekei :  I  d  a  ,  Mária  és 
Gizella. 

(trtrincsy  család.  (Girincsi  és  pósa-csécsi).  Zemplén  megye 
kihalt  családa.  1366-ban  Girincsy  Gergelynek  leánya  Beké  özvegye 
Zemplén  megyei  Girincs  helység  felébe ,  és  a  Sajó  vizén  épült  malom 
szintén  fele  részébe ,  nemkülönben  ott  a  szent  Szűz  tiszteletére  épült 


410  Gfrétfe!  -  Gfogowszlry. 

egyház  kégy-uri  jogába  iktattattak  be  *).  A  család  kihalván  ,  leány- 
ágon  utódai  Nikházyak  s  gróf  Dőryek  voltak. 

eirélhl  család.  (Giróthi  f).  Erdély  kihalt  családa.  A  XVII, 
század  elején  éltek  Giróthi  Gergely,  István  és  Jánoi  Girót- 
ban,  magnóikul  halván  el  mi  cd  ,  s  köztük  legutoljára  Giróthi  János, 
kinek  özvegye  Drávai  Anna  utóbb  Girótban  lakott,  1  orma  Miklós- 
hoz menvén  férjhez,  ettől  fia  Torma  Péter  II  Rákóczy  György  tél 
Giróthi  Jánosnak  magszakadtán  nyerte  a  giróti  jószágot  1650-ki  april 
30-án  kelt  beiktatási  parancs  mellett  *). 

íí?ftl>Sta  család.  Glabits  János-Károly  besztercze bányai 
jegyzői.  Ferencz  királytól  1802-ben  nemesittetett  meg.  Ekkor  nyert 
czimere  következő :  a  vért  ezüst  mezejében  zöld  téren  az  igazság  isten- 
nője áll  bekötött  szemekkel,  fehér 'ruhában  ,  sárga  czipellőben,  kék  vál- 
foszlánynyal ;  jobb  kezében  a  pallost,  a  balban  az  arany  mérleget  tartva. 
A  vért  fölötti  sisak  koronáján  kék  ruhás  férfi-kar  iró-tollat  tart.  Fosz- 
ladék  mindkét  oldalról  ezüst-kék  3). 

Glaczinger  család.  Glaczinger  János-Mihály  1714-ben 
III.  Károly  király  által  nemesittetett  meg  *). 

Czimere  a  vért  kék  mezejében  hármas  zöld  halmon  arany  csillag 
ragyog.  A  vért  fölötti  sisak  koronáján  fészkén  ülő  fehér  pellikán  fiait 
melle  vérével  táplálja.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Olccliich  család.  Horvátországi  család  a  Wachich  nem- 
zetségből. 1486-ban  élt  Glechich  György,  és  tanúskodott  a  Bla- 
g  a  y  a  k  ügyében  6). 

tivlésán  család.  (Geyesi).  Székely  család.  Közülök  geyesi 
Glésán  Mi  klós  1571-ben  Maros-szék  ülnöke  volt  6). 

Glésán  Kristóf  1 601-ben  Székely  Mózsea  hive  '). 

tflogo'wszky  család  Glogowszky  Lajos  az  1840- ki  or- 
szággyűlésen nyert  honfi u.-ntást 8).  Eredetére  nézve  lengyel.  Neje 
Paukovios  Anna,  (ki  előbb  gr.  Stahrembergné  volt).  Első  nejé- 
től leánya  0  k  t  a  v  i  a. 

*)  Szirmay  C.  Eemplia  not.  top.  82. 

*)  Báró  Bornemisza  család  levéltárában  eredeti  okmány  után  Török  A. 
közlése  szerint. 

8)  Adatni  Scnta  geniil.  toni.  III. 

*)  Collect  Heraíd.  Nro  626. 

s)  Gr.  Teleki  Hunyadiak  kora  XII.  320. 

•)  Kallay  :  Székely  nemz.  250. 

')  Wolph.  Bethlen  Hist.  tom.  V.  p.  4. 

•)  1840-ki  52.  törv.  ez. 


6Iós. 


411 


«!ós  rsnlád.  I.  Ferdinánd  királytól  1563-ki  dec.  4-én  kelt, 
és  1565-ben  Zólyom  megyében  kihirdetett  kiváltságos  levélben  J)  ne- 
mesi rangra  emeltetvén ,  a  nemesség- szerző  János  fiában.  Boldi- 
zsár már  Királyfalvának  örökös  ura  (haereditariu3  dnus  in  Király- 
falva) ,  és  Zólyom  várában  (hol  egy  kőbe 
vésve  neve  most  is  felismerhető)  kapitány 
volt ,  s  a  törökök  ellen  viselt  csaták  közt 
többi  közt  1591-ben  Esztergámnál  győ- 
zelmesen harczolt;  1595-ben  pedig  mint 
királyi  ember  (homo  regius)  iktatá  be  a 
Hudoba  családot  AIsó-Kakitóozon. 

Boldizsárnak  fia  Grlós  János3) 
oejével  Érsek  Rebekával  1649-ki 
sept.  25-én  kelt,  és  1650-ki  május  5-én 
szintén  Zólyom  megyében  kihirdetett  czi- 
meres  levélben  III.  Ferdinánd  király  által 
előbbi  nemesi  kiváltságaiban  ujolag  3) 
megerősíttetett ,  és  —  mint  itt  a  metsz- 
vény  mutatja  —  következő  uj  czimert 
nyert :  a  fenálló  hadi  vért  égszin  udvarában  zöld  tér  fölött  természetes 
szinü  daru  áll ,  és  fölemelt  jobb  lába  körmei  közt  három  fehér  tollat 
tart.  A  vért  fölött  nyugvó  nyitott  sisak  koronáján  az  előbbihez  egészen 
hasonló  daru  áll ,  jobb  lábában  fejékül  készített  gém-tollakat  ')  tartva. 
Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst- vörös. 

A  Glós  család  ezelőtt  szétterjedt  Zólyom ,  Komárom ,  Gömör, 
Bács,  Nógrád,  Pest,  Thurócz,  Sáros ,  Zala  és  Szepes  vármegyékbe ,  hol 
annak  rendje  szerint  ki  is  hirdettettek. 


•)  Közlött  okmányok  szerint. 

*)  A  családnév  azon  kor  szokása  szerint  deákosi  fcva  G  1  o  s  i  a  s-nak  íratott. 
£  János  irá  magát  először  a  nemesség  megerősítő  kiváltságlevélnél  fogva  kizáró- 
lag G  1  6  s-nak  ,  és  azóta  folyton  így  irá  minden  ivadék*.  Míg  ax  első  nemesség- 
szerzftnek  egyik  ntóda  szintén  János  Benko  Anna  nejével  külön  ágat  alkotva, 
Glosius  néven  terjeszté  tovább  családát ,  mely  több  jeles  evang.  lelkészt  mutatá 
a  hazának ,  s  nem  rég  Pesten  lakott  Glosius  Dániel  személyében  fí-ágon 
1836-ban  ki  is  halt. 

a)  Az  okmány  szavai  szerint :  „alinquin  praerogetiiva  nobiKtari  insignitt, 
rvrsus  et  denuo  efe" 

*.)  Az  oklevél  Szavai :  „ptnnas  ardearum  in  ornameütmm  ctepitis  artificúisa 
*>*fectat  €tc.u 


412 


©lós. 


Jelenleg  a  család  legtöbb  tagja  Szepes  vármegyében  birtokos, 
hol  ősi  birtokaik  Kisóezon  ,  Bethlenfalván,  Mikiósfalván ,  Primóczon, 
Sz.-Andráson,  Hozeleczen,  Micsedelfalván,  Kakas-Lomniczon,  Leibiczon, 
Iglón  fekszenek ,  ugy  szintén  birtokosok  Gömör  s  Nógrád  vármegyé- 
ben is. 

A  nemesség-megerősitést  nyert  Glóa  János  és  neje  Érsek  Rebeka 
után  a  család  két  fővonalra  —  úgymint  a  Be  thlen  fal  vi-kisóczi 
és  L  e  i  b  i  c  z  i  fő-ágakra  szakad  ,  amazt  a  következő  vagyis  I-ső ,  —  a 
1  e  i  b  i  c  z  i  voualt  a  II.  táblázat  mutatja. 

I.    t  á  b  í  a. 
Bethienfalvi-kisóczi  vonal. 


Glóa  János 

164§.  nségi  reegerős. 

(Érsek  Rebeka) 

i " — n 

I.  Péter 
Káposztafalván. 


-János 
(Treczy  Mária) 


II.  Péter 
Leibiczon  lak. 

r— *- 1 

Lásd  II.  táblán. 


András 

Dobsán 

1732. 


Mihály 
(Roskoványi 

Zsuzsa) 


Zsuzsa  Imre 

(Sziíkey  Jakab)     (óvári  Pongrácz 

Kata) 


János 

Farkasfalván. 

(Sándor  Anna) 


István 
(Montsko  Erzse) 


Simon-Jónás  Ferencz 

ügyvéd  1828.  Farkasfalván. 

N.-Kanizsán.  (Kiszely  Anna) 

t  t 


Sándor 
Bethlenfalván 

t 


Francziska 

(Pogorisky 

Gábor) 


János 
t 


Miklós 

táblabíró 

Kisőczou. 

(Doleviczényi 

Erzae) 

t 


László 

ügyvéd  1759. 

Roakoványban. 

f 


Mihály  Gáspár  Péter 

Rosko-        esküdt  lak.  Dobrccs. 

ványban.  Kisóczon.  (f.-orosztonyi 

■f  Kiss  Erzse) 


Károly 

Szepes  várm. 

f  ó-ügy  ész 

1-1818. 

(Kispóczy  Klára) 


Pál 

ügyvéd 

éé  országgyűlési 

absentista  1805. 


Anna-Mária 

(Hayniki 

Bobor  György) 


Lásd  folyt,  a  kön.  lapon. 


«IÓ8. 


414 


Károly     ki  az  elSbbi  lapon. 
Szepes  várm.  fö-ügyész. 
tl818. 
(Kissóczy  Klára) 


Anna          Lajos  Károly 

(Marsai-    Kissóozon.  szül.  1803. 

koviia       Szepes  v.  lak.  Kissócz. 

János)        fópénzt.  kir.  tanácsos, 

(Jámborszky  (Berzeviczy 

Teréz)  Mária) 
r 


Pál  József  Miklós- Antal  *) 

klaknói     (Reiaherdorfer      v.  fő-sz.-biró. 

plébán.        Francziska       (Teőke  Klotild) 

Kissóczon)      « A ~— i 

Olga     Georgia 


Tivadar 
szül.  1840. 


Ottilia 
szül  1843. 


-— <V 


Cziczeile    Amália 


Erzse 

(Sztavats 

Sz.-Miklóssy 

Miklós) 


Norbert-Károly 
szül.  1829.  * 
volt  szolgabíró. 
(Haynal  Karolina) 


Ervira 

szül.  1831. 

(Korponai  Ágoston) 


Kálmán 
szül.  1836. 


Mária 
szül.  1848. 


Henrietta 

*)  Ezeknek  testvéreik  még :  Apollónia  (Doleviczényi  Ján.) ; 
Mária  (Tulatsné). 

II,    tábla. 
Leibiczi  vonal. 

II.  Péter     lásd  1.  lábián. 
Káposz  tásf al  vár  ó  1 
Leibiczra  költöz. 


III.  Péter 
Szepes-Szcmbatkon. 


1.  Mihály 
Leibiczon. 


János 
-a 


Péter 


Jakab 


Lásd  folyt,  a  köv.  lapon. 


János 
Jolsván  lak. 


Sámuel 

Sze  pes-Szom  bathban 

szül.  1764. 

lak.  Szutsán. 

■J"  Szántón. 

( *-m 1 

Dániel 

Szucsánban 
szül.  1774. 

f  1830. 

Beszterczén. 

(Thurzó  Zsuzsa) 


András 

,  A.-      , 


Sámuel 


Sámuel 

Jolsván. 

(Zeményi  N.) 


i 

Samu 

orvostudor. 


Károly 
urb.  törv.-sz. 

tanácsos 
Zemplinben. 


Ernest 

ügyvéd 

Kassán. 


János 
ügyvéd 
Jolsván. 

László 


Dániel  Sámuel  Gábor 

szül.  1814.         (Draskóczy 
Pesten  ügyv.  Anna) 

(domanoyeozi 
Zmeskal  Ágnes) 


Gyula- Lajos        Árpád  Ilona 

szül.  1849.      szül.  1852.     szül.  1855. 


Gejza        László- Jenó 
szül.  1856.      szül.  1858. 


414 


Glds. 


I.  Mihály     ki  m  II.  táblán. 
Leibiozoa. 


Mihály 


Tóbiás      János      Sámuel 


Mihály 


Mihály 

A,     ■■  , 


Karolina 
(Lányi  Ferdin.) 


Mihály 


János 

^  ,„..■ 


Sámuel       Tóbiás 
Rosnyóu 
lí 


András 


Márton  1777. 


János- Tamás 
Leibicz  v.  biró. 

i r^ ■ 

János 
XVI  szepesi  Táros 

pénztárnoka. 
(Oornides  Ilona) 


Márton 
kúriai  ügyvéd 

1605. 

r— n , 

Káról  y-Jáuos 
Bécsben  lak. 


Hugó  Artúr         Aurél-  Ernest 

c*.  k.  hadnagy,     vas  gyár 
igazgató. 


Sárnu«sl 


Pál        Sámuel         Fülöp 
Leibiczon    laknak. 


János 


Mihály 


Mint  látjuk  ,  tt  táblázat  élén  álló  Jánosnak  Érsek  Rebekától 
született  fia  I.  Péter  a  Szepességben  Káposztásfalván  lakott.  Ennek 
bárom  fia:  János,  II.  Péter  és  András  maradt.  Közülök  A n- 
drás,  ki  1732-ben  nemesi  bizonyítványt  vett  ki  Szepes  megyétől, 
Dobsán  lakott.  II.  Péter  a  leibiczi  vonalt  alkotá,  melynek  leága- 
zását a  II.  táblán  látandjuk.  János,  ki  Bethlenfalván  lakott,  a  beth- 
lenfalvi kisóczi  ágnak  15n  törzse,  és  az  1725.  s  1733-ki  nemesi  vizs- 
gálatkor nemességét  Szepes  megye  előtt  két  fiával  együtt  igazolta  *)* 
Nőül  Treczy  Illés  alispánnak  primóczi  Szent- Miklóssy  Erzsébettől  szü- 
letett leányát  Treczy  Máriát  vette ,  kitől  három  gyermeke  :  M  i  h  á  1  y  , 
Imre  és  Zsuzsanna  Szitkey  Jakabné  született. 

Imre  Bethlenfalván  lakott ,  s  unokáiban  fi-ágon  családát  be- 
végzé.  Egyik  unokája  Simon- Jón  ás  mint  ügyvéd  Nagy- Kanizsára 
szakadt,  és  Szepes  megyétől  1828-ban  nyert  nemesi  bizonyítványt  Zala 
megyében  2)  is  kihirdetteté. 

Imrének  testvére  Mihály  Bethlenfalván  és  Kisóczon  közbir- 
tokos Roskoványi  Zsuzsannával  több  fiat  nemzett;  közülök  Péter 
előbb  1759-ben  deo.  10-én,  majd  utóbb  1771-ben8)  László  és  Mi- 


»)  Protoc.  C.  Scepuaien.  anai  172Ő.  p.  246.  248.  —  anni  1731.  p.  94. 104.  - 
i  1733.  pag.  243. 

')  Szepes  vármegyétől  182 8-ban  24.  sz.  alatt  ayert  nemen  bizonyítványt. 
»)  Protoool.  C.  Soepua,  anni  1771.  pag.  88.  92. 


Glndnvaea.  415 

hály  testvéreivei  együtt  nemesi  bizonyítványt  rctt  ki  Szepes  megyé- 
től, mely  Nógrád,  Sáros  és  Bács  megyében  is  kihirdettetett.  Többi  test* 
vérei  magnélküi  halván  el ,  Péter,  ki  Nógrád  megyei  Dobrocson  és 
Guttán  is  lakott ,  tartá  fel  ágazatát.  Nejétől  felső- orosztonyi  Kiss  Er- 
zsétől  gyermekei : 

a)  L  K  á  r  o  1  y  Szepes  vármegye  fő-ügyésze  és  táblabírája.  Meg- 
halt 1818-ban.  Neje  vizini  és  nemes-kotessovai  Kissóczy  Klára  volt, 
kitől  fiai  és  unokái  élnek. 

b)  Pál  Pesten  ügyvéd  ,  és  az  1805-ki  országgyűlésen  képviselő. 

c)  A  n  n  a-M  ária  bayniki  Bobor  Györgyné  volt. 

Szepes  megyében  a  esalád  tagjai  számos  évek  óta  megyei  hiva- 
talokat viseltek.  Az  utóbbi  időben  II.  Károly  (szül.  1803.)  előkelő 
táblabíró,  fő-ügyész  volt,  jelenleg  cs. k.  tanácsos ;  fia  Norbert  szolga- 
bíró volt.  —  Testvére  M  i  k  1  ó  s-A  n  t  a  1 ,  kinek  neje  csépánfalvi  TeŐke 
Klotild,  főszolgabírói,  —  másik  testvére  Lajos  adószedői  hivatalt 
viseltek. 

A  leibiczi  vonalon  (a  II.  táblán)  I.  Mihálynak  fia  Már- 
ton Szepes  vármegyétől  1777-ki  oct.  8-án ,  fia  Márton  1805-ben, 
ennek  fia  Károly-János  1835-ben  vesz  ki  nemesi  bizony itványt. 

Jánosnak  fia  T  ó  b  i  á  s  (lak.  Rosnyón)  1844-ben,  és  fiai :  János 
és  Mihály  hirdettetik  ki  nemességüket  Szepes  vármegyében. 

Sámuelnak  fia  Sámuel  (lak.  Jolsván)  1836-ban  kap  nemes- 
ségére igazoló  levelet  szintén  Szepes  vármegyétől. 

A  most  élők  közül  János  táblabíró,  a  XVI  szepesi  városok  ke- 
rületének előbb  főjegyzője,  utóbb  főpénztárnoka  volt.  Ennek  fiai: 
Hugoe.1  kir.  hadnagy  a  korona-fóherczeg  Rudolf  ezredben ;  Artúr 
bányász  és  vas-gyár  igazgató  Gömörben. 

Dánielnél  fia  Sámuel  (szül.  1814-ben)  ügyvéd  Pesten. 

Károly  úrbéri  törvényszéki  tanácsos  Zemplinben.  —  Testvére 
E  r  n  e  s  t  ügyvéd  Kassán. 

GBudoyácz  c«alád.  Gludovácz  J  á  n  o  s-A  n  d  r  á  s  1706-ban 
kapta  a  ezimeres  nemes  levelet. 

Czimere :  a  vért  kék  mezejében  zöld  tér  fölött  hátulsó  két  lábain 
álló  tigris,  első  bal  lábával  kivont  kardot ,  és  jobb  lábával  a  kard  körül 
zöld  koszorút  tart.  Ugyanezen  alak  emelkedik  ki  a  vért  fölötti  koro- 
nából. Foszkdék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  1). 

Gludovácz  József  a  m.  kir.  kamaránál  1770-ben  titkár  volt. 


*)  Adami  Scuta  genfi!,  tora.  Hl. 


416 


tiodány  -  Góla 


A  csaiád  Vas  megye  nemessége  sorában  áll. 

Ctodány  család.  Lakhelye  Pozsony  vármegye  Fényes  E. 
Geograpbiája  szerint. 

Croelo  család.  Zemplén  vármegye  czimerlevcles  családai  kö- 
zött áll  3>. 

Ctodor  család.  Godor  István  és  Ferencz  1792-ben 
nyertek  czimeres  nemes  levelet. 

Cziraerök  négy  részre  osztott  vért;  az  elaŐ  és  negyedik  osztály 
kék  udvarában  zöld  téren  szürke  ló  felemelt  első  jobb  lábával  piros 
zászlót  tart ,  és  a  zászlón  ezüst  félhold  látszik.  Á  második  és  harmadik 
vörös  udvarban  felfordított  ^  alakú  csikolat  (cantherius) ,  és  e  körül 
három  felülről  három  fehér  rózsa  tűnik  fel.  A  vért  fölötti  sisak  koro- 
nájából a  leirt  vörös  zászlós  szürke  ló  emelkedik  föL  Foszladék  jobbról 
ezüst-kék,  balról  arany-kék  s). 

Qedxsa  család.  Marmaros  vármegye  nemes  családai  között 
említtetik. 

Gogh  család.  A  XVII.  század  végén  élt  közülök  Gogh  Al- 
bert ,  kinek  Dienes  Judittól  leánya  Sára  Zoinay  Jánosné  1746-ban  a). 

Gól  a  család.  (Felső-szilvási).  Hunyad  vármegye  családa. 
Állítólag  több  más  családdal  Zsigmond  király  által  nemesittetik  meg, 
és  kapja  Felső -Szilvást  mintegy  tiz  más  családdal. 

Tagjai  nagyobbára  Hunyad  megyében  viseltek  hivatalt ;  legkö- 
zelebbi leágazása  következő  k) : 


I.  Péter 

szolgabíró 

1794-1814. 

(Temesvári  Zsuzsa) 


Antal 

szolgabíró. 

(Nándra  Jára) 


Klára 
(Pára  Péter) 


Lajos 

tzolgabiró 

1847. 

(Fekete 

Amália) 


Jozefa 

(Csegöldi 

Mihály) 


Emília 

(Farkas 

Lajos) 


Mózses 

ügyvéd 

1848. 

(1.  Pogány  Júlia. 

2.  Farkas  Teréz) 


Anna 
(Pap  János) 


Sándor 

f  1857-ben 

kora  21.  év. 

(Csóka  Nelli) 


Berta 
(Jonby 
Sándor) 


11.  Péter 

szolgabíró 

1847. 

(Bérivoi  Amália) 

i * 1 

Béla 


')  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  112. 
')  Adami  Scuta  gentil.  tora.  III. 
*)  Sz.  Benedeki  Convent  Fasc  95.  Nro  2. 
*)  Török  Antal  ur  közlése  szerint. 


Goldperger  -  Golopy.  4f7 

Goldperger  család.  (Most  Aranyhaimy).  A  czimeres 
nemes  levelet  Goldperger  Mátyás  kapta  a  XVII.  század  elején 
II.  Károly  királytól.  G-oldperger  Ádám  pedig  1842-ben  a  család  ne- 
vét Aranyhalm  y-ra  magyarositá. 

Családfájuk  egyik  ágon  igy  terjedt : 

Goldperger  Mátyás 


Ábrahám 


Jakab 


Ándráa 


Sámuel 
1764. 


András 
1767. 


Ádám 

herozeg  Coburg  titkára 

1828. 

A  családfán  álló  Sámuel  Nógrád  megyétől  1754-ben ,  fia  A  n- 
drás  Zólyom  megyétől  1767-ben,  ennek  fia  Ádám  Szász  Coburg 
Gothai  herczeg  titkára  Zólyom  megyétől  1828-ban  vett  ki  nemességé- 
ről bizonyítványt ,  és  ez  utóbbit  ugyanazon  évben  Nógrád  megyében  is 
kihirdetteté. 

A  család  Szepes  vármegyében  is  honos ,  hol  Goldperger  Imre 
1838-ban  al-szoigabiró ,  1842-ben  fő  adószedő  volt. 

Ctoleez  CSJAl&d.  A  XVI.  századból  előfordul  Goiecz  János 
mint  királyi  számvevő  '). 

Pollen  eaifclád.  Gollen  Gyárfás  1681-ben  magyarországi 
honfiusitást  nyert  *). 

Golrkiczay  CSal&d.  Zemplén  vármegyében  czimerleveles 
család  *). 

Ctolopy  enal&d*  (Golopi  f).  Zemplén  vármegye  egyik  régi 
családa.  1 255-ben  G 1  u p  vagy  G o  1  o p  főidet  kapja  Andronikus, 
Máténak  a  szepesi  prépostnak  testvére ,  s  valószínűleg  e  család  törzse. 

A  XVII.  század  elején  élt  a  családból  Golopy  István,  és  neje 
Orsolya ,  kiknek  István  és  János  fiaik  kora  halállal  múlva  ki ,  Kassán  a 
templomban  temettettek  1605-ben  ily  sír-irat  alá  ')  : 


»)  1638  ki  25.  törv.  ez. 

*)  1681-ki  82.  törv.  ez. 

s)  Szír ít. aj-  G  Zemplin.  not.  top.  112. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  p.  82. 

27 


418  Golub  -  Gomba. 

Ursula  cum  Stephano  Golopy  posuere  parentes, 

Fih'olís  binis  háer.  monumenta  suis 
Hic  S  t  e  p  h  a  n  i  aureolum  sortitus  nomen  in  aede. 

Salvifica ;  ex  ista  luce  f ríennis  obit 
lile  Joannis  habens  nomen  vix  íransíit  annum, 

Félix  qui  martis  íempore  morte  cadifc. 

A  két  kis  gyermek  atyjában,  említett  Golopy  Istvánban  —  ugy 
látszik  —  a  család  neve  is  sírba  szállt. 

firolub  csalÁd.  Golub  György  1756-ban  Mária  Terézia 
királyasszonytol  nyerte  czimercs  nemes  levelét. 

Czimere :  a  vért  kék  mezejeben  zöld  téren  fenyÓfa  emelkedik, 
mellette  egy  arany  szarvas  fekszik  lejével  a  fa  leié  fordniva ;  ezek  fö- 
lött V  alakú  arany  (wikolat  fcantheríus)  által  a  vért  felső  osztályra  kü- 
lönöztetvén  ,  abban  fehér  galamb  repül ,  csőrében  arany  olaj-ágat  tart. 
A  vértfölütti  koronából  ketelefánt>ormány  között  (melyek  jobb-oldalija 
kék-ezúst  bal  oldalija  arany  kék),  a  leirt  fehér  galamb  a*,  arany  olaj- 
ággal  áll  Foszladék  jobbról  arany-kék   balról  ezüst-kék  ') 

1261-ból  egy  másik  Golub  családi  czimert  is  látunk.  Ez  függő- 
legesen kétfelé  osztott  paizs,  A  jobboldali  osztály  kék  udvarában  terv 
gerbóí  kiálló  fehér  sziklán  egy  hajó  áll ,  annak  tetején  fehér  galamb 
zöld  olaj  ággal ,  a  baloldali  ezüst  udvarban  löld  téren  hátulsó  lábain 
vörös  oroszlán  áll,  első  jobb  lábában  kardot  tartvai  A  vért  fölötti  sisak 
koronájából  két  kiterjesztett  (jobbról  kék  ,  balról  vörös)  sas*  szárny  kö- 
zött vörös  oroszlán  emelkedik  ki,  elsó  jobb  lábában  kivont  kardot  tartva. 
Foszladék  jobbról  ezüst  kék,  balról  ezüst-vörös  2 ) . 

Mind  a  két  czimerben  szerepel  a  galamb ,  mely  a  család  nevére 
van  czélzással.  Horvát  nyelven  golub  =  galambok  jelelt . 

föouaba  család-  Heves  vármegye  nemes  C3aláda.  A  czimeres 
nemes  levelet  Gomba  Márton  szerzé  1716-ban  ílf.  Karoly  ki- 
rálytól. 

Czimere  viz-sz»'ntesen  kétfelé  osztott  vért.  Az  alsó  zöld  mezőben 
vízszintesen  fehér  esikolat  vonul  át  és  ez  osztályban  csiga  alakú  böség- 
szfirvból  három  arany  árpa*kalász  nyúlik  föl,  ugy  hogy  a  bőség  szarv 
*z  alsó  udvar  aljától  annak  közepéig  ,  a  kalászok  pedig  a  fehér  csiko- 
latcu  állal   egészen  ez  udvar  tetejéig  érnek.    A  felső  vörös  udvarban 


')  Collect.  Herald.  Nro  131. 
2)  Adami  Scuta  genlil,  tora.  III. 


Gombai  —  Gombos.  419 

hátulsó  két  lábán  kettős  farkú  koronás  Oroszlán  ál!     első  jobb  lábával 
kivont  kardot  tartva ,  és  előtte  ezüst  félhold  ragyog.  A  vért  fölötti  ko 
rónából  a  leirt  koronás  oroszlán  emelkedik  ki ,  első  jobb  lábával  kivon 
kardot,  a  ballal  bőség-szarvban  a  három   arany  árpa-kalászt  tartva. 
Foszladék  jobbról  ezüst-zöld,  balról  arany-vörös  *). 

Gomba  nevű  család  van  Zemplén  megye  armalista  nemesei 
között  is  2). 

Gombát  család.  Pest  vármegye  számítja  nemesei  közé  az 
ilynevü  családot. 

Gombai  András  17H*ben  czimeres  nemes  levelet  nyert 
III.  Károly  királytól.  Cziraere:  a  vért  kék  udvarában  zöld  téren  fehér 
lovon  ülő  vörös  ruhás  magyar  vitéz ,  csizmája  sárga ,  fehér  mentéje 
panyókásan  áll ,  oldaláról  fekete  hüvelyű'  kard  lóg ,  a  kivont  kardot 
jobbjában,  a  ló  kantarát  bal  kezében  tartva;  nyereg-takarója  zöld  szinü. 
A  vért  fölötti  sisak  koronáján  vörös  ruhás  kar  könyököl ,  kivont  kardot 
tartva.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös  s). 

Qombkötő  család.  Marmaros  és  Zemplén  ')  megye  czimer- 
leveles  családai  közé  számíttatik. 

Már  a  XVII.  században  találunk  Gombkötő  Jánost,  ki  Fülek 
várában  1643-ki  május  27-én  a  gyöngyösi  reform,  eklézsia  részére  ki- 
adott levelében  igy  irta  czimzetét:  , .Gombkötő  János  Füleki 
Praesidium  egyik  lovas  hadnagya,  Jászok  és  Kis- 
Knnok  mostani  vice  lovas  ispánja.  Szeged  tarto- 
mánynak gondviselője"*). 

Gombócz  család.  Grombocz  Sebestyén  nejének  gróf 
Trautma  nsdorf  egyik  tisztje  általi  megöletése  miatt  az  1655-ki  ország- 
gyűlésen emel  panaszt  *). 

Gombos  család.  (Gombosfalvi  báró  és  nemes).  Sáros  vár- 
megye egyik  legrégibb  csalada.  Eredetet  aDobai,  Uzstb  családdal 
együtt  Tekule  nemből  vette.  Mint  iratlk ,  nevét  törzs-elődjének  fején 
nőit  szemölcstől  vette.  1392-ben  Gombos  Miklós  Zsigmond  király 
mellett  hadakozott  Dobor  vára  alatt  *). 


•)  Collecfc.  Herald.  Nro  468. 

»)  Szirmay  C.  Zeraplin  nofc.  top.  p.  112. 

»)  Coliect.  Herald.  Nro  718. 

%)  Szirmay  Cl  Zeraplin  <op.  p.  112. 

5)  Az  eredeti  oklevélről  a  magyar  Akadémia  levél  tórában. 

•)  1655-ki  87.  törv.  ez. 

')  Lehoezky  Stemniatogr.  II.  156. 

27* 


420  Gombos  —  Gond*. 

Gombos  Imre  1708-ban  Putnok  és  Ónod  várában  kapitány,  tá- 
bornok, és  végre  báró  lőn  1708-ban  '}. 

A  nemesi  ágból  Grombos  Imre  szül.  S.-Ládon  (Bor3od  várm.) 
1791-ben.  1810-ben  Pesten  jogtudor ,  181 2-ben  Borsod  vármegyében 
tiszteletbeli  aljegyző,  1816-ban  a  m.  kir.  udvari  kamaránál  fogalmazó, 
1817-ben  ugyanott  titkár,  1826-ban  m.  kir.  udvari  kamarai  tanácsos, 
1830-ban  a  pesti  törvény-kar  tagja,  1835-ben  cs.  kir.  kamarás,  1837- 
ben  udvari  tanácsos  és  a  m.  kir.  udvari  kanczelláriánál  referendarius, 
ezután  Heves  vármegye  administratora,  mely  hivatalától  1839.  végén 
lemondott,  1835-ben  m.  akad.  tiszt,  taggá  választatott.  Meghalt  1840-ki 
január  12-én. 

Gombos  Bertalan   1844-ben  királyi  ügy-igazgatósági  ügyész. 

Gombos  Kálmán  1838  ban  Sáros  vármegye  alszolgabirája. 

A  C3&lád  czimere :  a  vért  kék  mezejében  zöld  téren  fekvő  sárga 
bugyogós  ,  vörö9  zekés  fej  nélküli  török ,  vérző  nyakkal ;  fölötte  fehér 
lovon  zöld  nyereg-takarón  vörös  öltözetű  sárga  csizmás,  kaipagos,  ma- 
gyar huszár  Vágtat ,  jobbjában  kivont  kardot  tartva  A  vért  fölötti 
sisak  koronáján  egyfejü  fekete  sas  kiterjesztett  szárnyakkal  áll,  nyakán 
nyíllal  átlőve.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst- vörös  2), 

Talán  e  családhoz  számítandó  még  azon  Gombos  A  n  d  r  á  a  is, 
ki  az  erdélyi  fejedelemségei  kereső  Hornon nai  Györgynek  egyik  csapat- 
vezére volt,  és  a  török  ellen  nyert  csatáiról  hirt  szerzett  3). 

<&k>iE&bos  család.  (Hatházi).  Erdély  családa,  melyből  az  utóbbi 
időben  Gombos  Zsigmond  károlyfej  érvári  pénzverdéi  hivatalnok, 
neje  Eperjesi  Teréz  —  Gombos  László  cs.  k.  alezredes ;  és  Alfréd. 

Oendft  csaS&d.  A  czimeres  nemes  levelet  Gonda  János 
nyerte  Mária  Terézia  királynétól  1760  nov.  26-án  *)  ,  és  kihirdettette 
Nógrád  megyében  1761 -ki  febr.  19-én. 

A  család  czimere :  a  vért  kék  udvarában  zöld  téren  hátulsó  lá- 
bain álló  oroszlán  ,  első  jobb  lábában  borostyán-ágat  tartva ;  —  a  vért 
fölötti  sisak  koronáján  pánczéíos  kar  könyököl ,  arany  nyilat  tartva. 
Foszladék  mindkét  oldalról  arany-kék. 

Egyik  ágnak  leszármazási  fája  következő : 


J)  Lehocxky  Btemmatogr.  tom.  1.  168. 

*)  Adami  Scuia  gentil.  tom.  III. 

3)  Kemény  János  Önéletírása.  Kiadta  Szalay  L.  33.  34. 

*)  Collect.  Herald.  Nro  37» 


<taU2agü  —  Uor*V.  4£I 


Gonda  Jáuog 
1760.  iw. 

— 1 


György 
szül.  1744.  aprii  19. 
1 


Mihály 
szül.  1773.  oct.  2. 


Pá?  János 

szol.  1794   dec.  26.  helység- jegyző 

Szécsény  város  Esztergám  várra, 
jegyzője  1864-ig.  1835. 


Klára  Károly         Pál 

(Nagy  Andor)     Szécsényben  ( =- * 1 

jegyző.  Alajos  Ferencz        Jáno6         Mária 

ügyvéd  pap     (Fabriczy) 

B.-Gyarmatou. 
(Thomka  Ha) 

Mihálynak  fiai:  Pál  és  János  községi  jegyzők  1835-ki  május 
12-én  Nógrád  megyétől  nemesi  bizonyítványt  vettek  ki  *). 

Ugyan  e  családból  származott  Gonda  Mihály,  kinek  Rákóczy 
Zsuzsannától  fiai :  János  és  Pál,  annak  neje  Somogyi  Anna ,  ennek 
Tornyos  Borbála.  E  két  testvér  1803-ki  május  19-én  Nógrád  megyei 
P-Bodonyban  bírt  részjószágukat  elzálogositák  Szubszky  Istvánnak 
8000  vfrtért,  mely  részt  utódaik  később  Horváth  Eleknek  vallottak  be. 

Ugyan  e  családból  származott  Gonáa  Erzsébet  Mocsáry  Sá- 
muel hitvese  1750-ben. 

Oonzaga  család.  Gobzaga  Hannibál  ! 659-ben  magyar  hon- 
fíusitást  nyert  a). 

Goor  család.  Komáromban  Liíeraii  Benedek  1499-ben  Bene 
földe  felét  eladja  Goor  Simonná  kj  Ferenc  Ének  és  Guba 
Kelemennek8). 

firordon  Család.  Gordon  Ferencz  1659-ben  honfiusittatott  '). 

Crortlipp  csal  itd.  GoriuppAntal  eszéki  lakos  1842-ben 
emeltetett  nemességre ,  és  nemes  levele  Báes  megye  közgyűlésén  is 
kihirdettetett  *). 

«©*  ©  család.  (Agyagfalvi).  Erdély  eaaJáda  Kunyad  várme- 
gyében, hol  e  század  elején  Góró  Miklós  megyei  alispán  volt (1814.) 
Nemzedékét  e  táblázat  mutatja : 

*)  Nógrád  várm.  jegyzőkönyv  1835-ki  938.  sz.  a. 

*)  1659- ki  132.  törv.  ez. 

•)  Fényes  .  Komárom  várni.  87. 

*)  1659  ki  133.  törv.  ez. 

8)  „Világ"  politikai  hirlap  1842-ki  56.  szám. 


422 


Cfarovc. 


Miklós 
aiispA.il  1815. 


Goic  Miklós 

(Balia  Sára) 


Miklós 
t 


Antal 

t 


Laios 


Lajos 
őrnagy  ée  iró 
1824. 


Lajos  cs.  kir.  mérnökkari  kapitány,  utóbb  őrnagy;  a  szioziliai 
szent  György  katonai  rend  lovagja,  a  nápolyi  Bourbon  Herkulanumi, 
és  római  Herculanumi  társaság  tagja,  született  Déván  1786-ban.  Mint 
hadi  tiszt  az  asperni  ütközetben ,  s  a  pozsonyi  hídfő  védelmezésében 
tüntette  ki  magát ,  mint  iró  pedig  ezen  munkájával :  „Wanderungen 
durch  Pompeji",  mely  Bécsben  1824-ben  rézmetszetekkel  jelent  meg 
szép  kiadásban. 

ííorove  család.  (Gattájai).  A  G o r o v  e  család  régiebb  tör- 
ténete azon  török  és  perzsa  üldözések  korában  szakad  meg,  midőn 
keletre]  több  keresztény  nép   kiazorittatva,   kénytelenült   menhelyet 

nyugoton  keresztény  testvérei  kört 
keresni  Így  települt  meg  a  Gorove 
család  is  a  XVII.  század  végén  Er- 
délyben. 

A  XVIII  század  elején  Go- 
rove  András,  és  később  ennek  ü*;, 
I.  László  Békés  megyében  nagyobb 

gazdaságot  vezetnek.  I.  László  s 
enuek  fia  Kristóf  Mária  Terézia 
királynétól  1760-ban  czimeres  ne- 
mes levelet  nyertek,  és  1763-ban 
nemességük  Békés  vármegyében  is 
kihirdettetett  3) 
Czimerök  —  mint  itt  a  metszvény  mutatja  —  a  vért  kék  udvará- 
ban ket  keresztbe  helyezett,  hegyeikkel  lefelé  nyúló  nyíl ,  s  körülöttük 
négyfelől  négy  csillag  ragjog  A  vért  fölötti  koronán  férfi-kar  könyö- 
köl, két  nyilat  tartva.  A  vértet  telaruonok  gyanánt  két  hím-oroszlán 
tartja. 

A  cs&ládfa  következő : 


l)  Békés  •virm.  jegyzókónyve  1763-rol. 


Gorove  423 


Gorove  Andris 

...  -    , V _ 


I   László 

Szamos-lJjvárotí  tanácsos. 

1760.  ns, 


Kristóf 

s«ül  1752.  f  I80T. 

1790.  követ. 

(Beodrai  Karácsonyi  Veronika) 


f  —  -  — . ■     t 

\\,  László  Lajos  Karoly        Maria 

szül    1780.  f  1839,  szül.  1784   -|- 184Ü.     szül.  178%. 

Gattája  szerzője 
tudós  iro. 
(ftáoz  Mária -Magdolna) 


Anna  István         Konstancm 

(Nosxlopy  Antal)      szül.  l8l9 

I.  László  Erdélyben  Belsö-Szolnok  vármegyében  Szamos-Új- 
várotfc  viselt  hivatalokat,  tanácsnok  és  népszószólló     volt  Fia. 

Kristóf  született  1752-ben  iskolait  a  kolosvari  Lyceumban 
végzé,  utóbb  Siamos-Ujvár  tanácsosa,  majd  főbírája  volt.  Az  1 790-k'i 
erdélyi  nevezetes  országgyűlésen  mint  követet  találjuk  később  ugyanez 
év  vége  felé  a  Heves  megyei  Bandérium  között  mint  örvitezt  (al-had- 
nagyot)1),  midőn  Bécsből  visszahozatván  Budára  a  szent  korona,  an- 
nak Őrzésére  minden  megye  felváltva  küíde  fiait.  A.  Hóra  világban 
első  volt,  ki  a  felkelő  olahok  ellen  fegyvert  fogva  ,  a  Belsö-S-olnok 
megyei  nemesek  egy  nevezetes  reszet  mint  kapitányk  vezénylé  Végre 
az  erdélyi  bánya-városokban  nyert  kiküldetést  mint  királyi  biztos,  és  e 
kiküldetésnek  számos  munkái  között  megbetegedvén,  180Í  ben  meg- 
halt. Gazdaságot  folytatott  Heves  Külső-Szolnok  varmegyében  Tisza- 
Varsanyon,  mely  a2utén  székhelye  lön  a  Gorove  családnak.  Nejetöt 
beodrai  Karácsonyi  Veronikától  gyermekei.  II.  László,  Lajos* 
Károly  és  Márta. 

Lajos  született  1784-ben.  A  franczia  háború  alatti  faikelő  ne- 
mesi seregben  főhadnagy,  több  megye  táblabírája :  meghalt  lS4ö-ben 

Károly  szül.  1 785-ben,  több  megyei  táblabíró.  Hevéé  megye 
nél  viselt  hivatalokat. 

II.  László  a  legöregebb  testvér  1780-ban  született  Szamos- 
Újvárt.  Jó  nevelésben  részesülvén,  és  iskoláit  Kolosvsrt  és  Pesten  vé- 
gezvén, már  gyermekkorában  kitűnő  hajlamot  tanúsított  a  tudományok 
és  magyar  nyelv  és  irodalom  iránt.    Szülői  halála  után  teljes-korúvá 


*)  L.  Waaank  Pert  1858.  461   lap. 


424  Gorove, 

nyilatkoztatván  ,  gazdálkodásra  adta  magát ,  s  e  téren  egyike  vala  leg- 
szorgalraasb,  legkitűnőbb  gazdáinknak.  1810-ben  Magyarországra  köl- 
tözött lakni ,  és  az  apáról  megrongált  állapotban  reá  szállott  vagyont 
nemcsak  rövid  időn  helyre  állította ,  de  e  tekintetben  a  Gorove  család 
őt  ismeri  és  tiszteli  mint  uj  alapitót.  Gattája  helységet  Temesvár 
megyében  1 823-ban  nyerte  királyi  adománylevél  mellett.  Mint  iró  az 
irodalom  terén  akkor  fáradozott ,  midőn  annak  még  kevés  művelői  vol- 
tak. 1803'bau  23  éves  korában  irta  a  „JegyesekCarthagóban" 
czimü  vitézi  történetet ,  mely  Pesten  1807-ben  adatott  ki.  Előbb  jelent 
meg  tőle  „Jeczid  és  Haba"(1806.)  s  az  „Érdemes  kalmár" 
1807-ben  czimü  eredeti  színdarabok  ,  melyek  közül  az  utóbbi  a  kolos- 
vári színpadon  tetszéssel  s  ismételve  adatott.  Ezután  mint  Icgszorgal- 
masb  dolgozó-társat  találjuk  őt  a  „Tudományos  Gyűjtemény- 
b e n"  leginkább  történeti  czikkekkel ,  milyenek :  „Szolnok  vára 
viszontagságai",  „A  német  vitézi  rend",  „Eger  vá- 
rosa történetei",  „A ba  Sámuel  temetőhelye  Heves- 
ben", „A  bánsági  bolgárok"  stb.  (1816  — 1837-ki  foly.)  írói 
érdemeiért  1835-ben  a  magyar  Akadémia  levelező  tagjául  vá- 
lasztatott. E  társaságnak  1840-ben  testvéreivel  együtt  ezer  forintot 
adományozott  ').  Irodalmi  munkássága  mellett  a  közpályán  is  munkál- 
kodott, s  mint  táblabíró  Heves  és  Békés  megye  gyűléseiben  és  törvény- 
székein gyakran  részt  vett;  hivatalt  azonban  sóba  el  nem  fogadott. 
Meghalt  1839-ki  mart.  íl-én  2)  Pesten.  Nejétől  Rácz  Mária-Magdol- 
nától két  leányán  kivül  fia 

István  született  181 9-ben  Pesten,  hol  iskoláit  az  egyetemben 
végzé.  Már  fiatal  korában  hazafias  és  irodalmi  ezélokra  egyesületet 
alkotott ,  és  az  e  társaság  által  kiadott  zsenge  mutatványokban  csinos 
müvei  által  hatással  volt  pályatársaira.  Később  Temes  vármegyébe 
Gat tájai  birtokára  vonulván,  azon  megyében  az  ellenzék  egyik 
vezére  s  legkitűnőbb  szónoka  volt.  1842-43.  utazott  nyugoti  Európa 
műveltebb  országaiban ,  és  ennek  eredménye  „N  y  u  g  o  t"  czimü  két 
kötetes  útleírása.  (Pest,  1844.).  Temes  megyében  az  184% -ki  ország- 
gyűlésre követ-jelöltül  lépett  fel,  de  a  conservativ  párt  győzelme  miatt 
sükeretknül.  1847-ben  a  védegylet  elnökévé  választatott.  Irt  egy  po- 
litikai müvet  „Nemzetiség"  czim  alatt  is,  valamint  több  hírlapi  ezikket. 
Irodalmi  müveiért  1843-ban  a  magyar  Akadémia  levelező  tagjául  vá- 

*)  1840-ki  42.  törv.  c*. 

*)  Lásd  életét  Vállaa  Nemzeti  Encydopaedi*  I.  k.  643.  lap;  és 
Ujabbkori  Ismeretek  iára  IV.  11.  lap. 


(tomp  -  GoszíonyL  435 

lasztatott.  1848-ban  Temes  megye  képviselője  a  pesti  nemzetgyűlésen  '). 
A  forradalomban  részt  vévén  ,  1849-ben  kimenekült,  raig  később  fel- 
sőbb engedély  folytán  hazájába  visszatért. 

Grorup  család.  Gorup  János  és  Pál  testvérek  1791-ben 
nyertek  czimeres  nemes  levelet. 

Czimerök  függőlegesen  kétfelé  osztott  vért ,  a  jobb-oldali  kék  ud- 
varban zöld  téren  daru  áll ,  egyik  felemelt  lábában  körecset ,  csőrében 
pedig  iró-tollat  tartva.  A  baloldali  arany  mezőben  fekete  oroszlán  hátulsó 
két  lábain  állva,  támadó  helyzetben  látható.  A  vért  fölötti  sisak  koroná- 
ján pánczélos  kar  könyököl,  kivont  kardot  villogtatva.  Foszladék  jobb- 
ról ezüst-kék.  balról  arany  fekete  a). 

Egyébiránt  egy  Gorüp  Ferenc z  már  1659  — 1662-ben  mint 
novii  püspök  fordul  elő  8). 

Gorzó  család.  (Bilkei).  Ugocsa  és  Beregh  megyei  nemes 
család.  Előnevét  azon  megyei  Bilkefalváról  írja ,  hol  e  század  elején 
Gorzó  János  közbirtokos  * ). 

Már  1491-ben  élt  Gorzó  Péter,  midőn  többekkel  együtt 
menevédet  kapott s). 

Gosztonyi  család.  (Gosztonyi  és  krencsi ;  —  köves-szarvi). 
Régi  család-  Gosztonyi  Miklós  és  Mihály  V.  István  király  által 
1 269-ben  a  nemesek  sorába  vétettek  fel  6) ,  főleg  azon  érdemeikért, 
melyeket  a  bolgárok  elleni  hadban  életök  veszélyeztetésével ,  és  vérök 
ontásával  szereztek.  Neinességök  atyjokra  és  atyjok  testvéreire  is  ki- 
terjesztetett. 

Leszármazási  fájuk  következő  7) : 


*)  Ltod  életrajzát  az  Ujabbkor!  Ismeretek  tára  IV.  13.  lapján, 
hol  aaonb&n  róla  több  hibás  aulai  áll. 

*)  Adaoji  Scuta  geatü.  tonv  III. 

•)  1659-ki  és  1662- ki  törv.  záradéka. 

fc)  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  88.  Fényes  Geographiai  szótár  I.  134. 

*)  Eredeti  okirat  Kazinczy  Gábor  ur  szí  vesaégébŐl. 

•)  Fejér:  Ood.  Dipl.  tora.  IV.  voi.  111.  pag.  625-  „Excipiendo  de  numero 
populorum  nosírorum  spiaulatorum  Kcet  primitut  jobagionet  castri  ferrei  fuerint  et  sic 
per  calumniom in  numerum  inciderunt  spicttlotorum  cvm  terra  Kuersorvm  vo- 
cata  ,  aei  eorundem  G  o  s  l  u  n  nuncupati  ,  quae  jacet  inler  villám  Ckakon  et  villan} 
Goszlun  in  numerum  tervientium  nobilium  noslrorun  dnxxmut  tramferendoi  «/c," 

*)  Kelecsényi  József  közlése  szerint. 


426 


Gosztonyi. 


Goszton 


Miklós 
ns.  1269. 


Mihálv 
1268." 


Orbán 
r 


Benedek 
I 


Lakács 

i'  "*  •     \ 
Benedek 

1407 
—..■*■.  ,■    , 


Tamás  Gáspár         Mihály 

pécsi  kanonok  139?. 

r*» ■-* 

János 


Jakab 

__A_ 


György 


Venciel 


Péter 


György 
'Mihály 


Miklós 
1440. 


Tw 


íre 


György 


Imre. 
1536. 


Jakab     Máté      Bálás      János     György     Lörincz 
1537.       1515- 


Miklós 

Péter 

1358. 

,_—  -*.._., 

Mihály 
U47. 

. «-**-, 

István 
1475. 

Grbán 

1467. 

, 

Bálint 
1506, 

r- — * 1 

János 
1506 

litván 
1550-56. 


Mily  aiapon  áll  e  leszármaztat  ás ,  megmondani  nem  fudom;  — 
azt  látjuk,  hogy  folytatva  nincs,  és  hogy  az  1397-ben  élt  M  i  h  á  l  y  n  a  k 
fia  János  eszterga  mi  érsekül  iratik  x). 

Gosztonyi  Orbán  1 468-ban  adományt  kapott  *). 

A  Gosztonyi  család  két  vonalra  van  szakadva  az  egyik  gosz- 
tonyi és  k  r  e  n  c  s  i ,  a  másik  gosztonyi  és  köve  s-s  zarví  elő  - 
nevet  basznál.  Amaz  a  Nyitra  megyei  Krencsröl  vette  elónevét. 

1551-ben  élt8)  Gosztonyi  Miklós,  kinek  neje  oroszi  más* 
kép  Füsi  Klára  volt.  Tőle  a  leszármazás  5J  következőleg  jőve  le : 


•J  Katona  Mist  Crittea  X  ,  p.448.  es'Fejér:  Cod.  Diplom.  lom.  IX.  vol. 
p.  64.  243.  266.  találunk  Jánost  1376-  1378-ig  esztergami  érsekül ,  de  családi 
nevét  ott  aehol  nem  lelve,  ez  Allifás  igazolásra,  var. 

*)  Kapri  na:  Mss  Ő.  tora.  V.  pag.  111.  hol  Azonban  az  adományozott 
jószág  neve  ki  van  hagyva 

')  Sz   Benedeki  Convent  Prot   D.  pag  24 

b>  Wagner  Mss.  tom.  LXX    p.  66. 


Gosztonyí. 


42? 


i 


Miklós 
1551. 

(Fu»i  Klára) 


Ferencit  István. 

(Zermeghy  Magdolna) 


János  Kata 

(Szóllősi  Ferenc*) 


Farkas  János 

fi.  Majthöny  Boré. 
1  Bogadi  Magdolna) 


István  Mnrgit  Erzsa 

(Bossány  Imre)     fMarsovszky  Miklós) 


Miklós          János  Ferencz          Eva  Anna  Zsuzsa            Bora 

Nyitra  v.  szbiró                              (5s>rnoczay  (Guttay  (BosSány  (Zerdahelyi 

1647                                             György)  János)  János)          Andrásj 
( Bossá  ny  Errse) 


Istvln 


Miklós 

*■  ^  . 


Pál  András  Mihály  Klára 

(Appony      (Madocsányi     i  ■— •A— ••»  (Zerdahely     r~-"A — . 
Anna)         Krisztina)         Farkán       György)  E7*  Zsuzsa 

(Rudnay)         (Draveczky 


József      MiLfiíy         Anna  Klára 

(Simouyi    (Rakoirsakv 
László)         Mihály) 


Ádám 

(Ujfalussy 

Bora) 


János 
(Sréter  Eva) 


Imre 

f  Jeszenák  N  ) 


Erzse 

(Osztrolaczky 
SándornC; 


András        K  Iára 
(Koszto-   (RaJksány 
lányi)       Ferencz) 


.András     Zsu/sa 


Krisztina 


(Raksány     {ftudnyártszky 
József)  !m«e) 


I 


Sándor  András 

(Kosztolányi 
Janka) 
, >-^  .     .. 


András 
(G.  Polexina) 


György  Gáspár 


Mihály 


Klára  Eleonóra  Kata 

(Pajor  György)     fGéczy  Zsigm.)     (Prilwsiky  Pálne 


Julianna  Anna  Bora.  Terézia 

(Géczy  István)        (l,  Heiíenbach        (Nozdroviczky)     (Bossányi  Lasiló) 

György 
S.  Bossany  LaszJó) 


428 


Gosztonvf. 


E  családfa  —  mint  látjuk  —  nincs  lehozva  a  jelen  nemzedékig, 

melyből  a  kreneai  ágon 

Gosztonyi  Miklós  előbb  ki- 
rályi ügy- igazgató  (1825.)  ,  később 
(1844-ben)  cs.  klr  udvari  tanácsos, 
és  váltó-törvényszéki  elnök,  1849. 
után  pozsonyi  cs.  kir.  főíörvényszéki 
elüök  ,  e  hivatalból  í 853-ban  nyu- 
galmaztatván,  szent  István -rend  kis 
keresztjét  kapta.  Meghalt  lS57-ki 
aug.  22-én.  —  1808-ban  Gosztonyi 
Jánossal  és  Andrással  a  Lu- 
doviceára  1000  frtot  ajánlott  fel  *). 

A  k  ö  v  e  s-s  z  a  r  v  i  ágnak 
székhelye  főleg  Heves  megye.  —  Ezek  közül 

István  született  Örményben  1737-ki  dec.  17-én.  Papi  pályára 
lépvén,  1790-ben  esztergami  kanonok,  utóbb  dulcini  czimzetes,  majd 
tiberiopolitani  felszentelt  püspök  ,  és  esztergami  őrkanonok.  Meghalt 
1817-ki  dec.  2Ö-áti.  Egyéb  ájtatos  alapítványon  kivül,  családja  részére 
alapított  hitbizottmány,  és  iskolai  ösztöndijak  által  gondoskodott  '■*). 

Ignácz,  1806  ban  Heves  vármegye  főszolgabirája. 

Ugyanez  Ágból  volt  Pál,  kinek  Tarródy  Annától  fia  P  á  l  Heves 
vármegyének  sok  évig  (1815' — 25-ig)  alispánja,  utóbb  (1844.)  cs.  kir. 
tanácsos  és  septemvir.  Ugyanez  ágból  élnek  .'  Karaesondon  lakik  G.  F  e- 
rencz,  Boozanádon  G.  Kálmán  és  Alnjosné,  Atkáron  Gosz- 
tonyi I  m  r  e  n  é. 

Szintén  e  családhoz  kell  számitanunk  —  ámbár  a  táblázaton  ki- 
mutatni nem  tudjuk  —  Gosztonyi  Jánost,  ki  f  el  s  Ősz  el  es- 
tei előnévvel  élt,  s  ki  1510-ben  győri,  1525-ben  erdélyi  püspök,  és 
egyszersmind  Mária  királyné  kanczeltörja.  Ugy  látszik  1527-ben  halt 
meg  erőszakos  halállal  3). 

Gosztonyi  István  Nagy-Kereskényben  negyedfél  telkét  1617- 
bea  elzálogosítja  Pest  vármegyei  György  özvegyének  *). 


*)  1808 -ki  7.  törv.  ez. 

*)  Memória  Basilicae  Strigouien.  pag  176.—  Az  1810— 18!  5-ki  Országos 
Schematismus  ,,S  t  e  p  li.  Gosztonyi  de  eadem  et  Köve  8- szarv" 
iratik. 

•)  Horváth  Mihály  Magyarország  tört.  111.  318. 

*)  Sz.  Beaedeki  Convent  Protoo.  K.  p.  1. 


fiosstony  —  Gothar.  429 

Gosztonyi  Ferencz  1511-ben  Krakóban  iskolázott  h 

Gosztonyi  M  i  k  ió 9  1709-ben  élt  2). 

Gosztonyi  János  a  Pest  megyei  felkelő  seregnél  ezredes  1809- 
ben,  vezérőrnagy  és  dandárnok  lesz. 

A  család  czimerét  1467-ben  3)  I.  Mátyás  királytól  Gosztonyi  Já- 
nos pécsi  őrkanonok,  s  vele  testvérei  Miklós  és  Gáspár  és  unoka- 
testvére Orbánnal  kapják. 

A  czimer  —  mint  főlebb  a  metszvéíiy  mutatja  *)  —  a  vért  kék 
udvarában  koronából  kinyúló  vörös  ruhás  férfi-kar  arany  kürtöt  (szarvat) 
tart.  körüle  jobbról  félhold,  balról  csillag  ragyog.  A  vért  fölötti  sisafc 
koronájából  hasonló  kürtöt  tartó  kar  emelkedik  ki.  Foszladék  iobbról 
arany-kék,  balról  ezüst  vörös. 

Goftztony  család.  Az  előbbitői  különböző  czimerteveles  ne- 
mes család.  Czimerlevelét  Gosztony  János  szerzé  HL  Károly  király 
alatt  1720-bac  6). 

Cziraere :  a  vért  kék  udvarában  «így  hullámzó  folyam  itilöít  zöld 
téren  királyi  korona,  melyből  koronás  medve  emelkedik  ki,  nyakán  át- 
nyilazva ,  és  sebéből  vér  folyva  ,  első  lábaival  vörös  zászlót  tart.  A  vért 
fölötti  sisak  koronáján  vörös  ruhás  kar  könyököl ,  kivont  kardján  egy 
koronát  tart  Foszladék  jobbról  arany-kék  ,  balról  ezüst- vörös. 

Zemplén  megyében  van  ilynevü  ar Dialista  család. 

Valószínűleg  e  család  tagjai  Gosztonyi  J  ó  zsef  (1810.)  kamarai 
számvevő ,  másik  József  ugyanakkor  Ráczkanizsán ,  István  pedig 
Landseen  harminczados.  Alajos  kamarai  ügyész  Lúgoson  1825.  stb. 

GrOtltar  család.  1654  ben  élt  Gothar  Benedeknek  Özvegye 
Szeles  Katalin  Gyöngyösön.  Fiai  első  nejétől  György,  az  emiitett 
Szeles  Katalintól :  Gothar  J  á  n  o  s .  Tamás  és  István. 

Czimerők  —  mint  pecsétükről  kivehető  —  a  vért  udvarában  ló 
(vagy  farkas)  ;  a  vért  fölött  oroszlán  buzogányt  tartva  6), 


*)  Bum  Cracoviensis  psg.  27. 

*)  Lásd  Kaprinai  Mss.  A.  L.  315. 

•*)  PiP.y  Uas.  tora.  XJV.  p.  87.  —  V  i  r  o  M  a  g  i  ai  r  o  —  szói  az  oklevt-1  — 
ThomaedfcKuv.r  szarv  alias  de  Gosztony  stb.  --  a  czimer  uu. 
oklevélben  leírva  nem ,  csak  festve  volt. 

*)  Á  esinaer  itt  Gosztonyi  István  rézbe  metszett  hiba.?  czimer  példányáról 
adva  ,  fehér  udvart  mutas  ,  hold  és  csillag  nélkül  De  jól  l&lftiható  Í5urg»tallernél 
Collectio  Insígn.  nob.  Hung. 

s)  Coileet.  Hes-aid  Nro  719. 

c)  Eredeti  oknsáuy  a  M.  Akadémia  levütavábaa. 


430  CrOth  -  Gothard. 

Goth  család,  1720-ban  ílí  Károly  király  által  nemestttetett 
meg  Goth  Miklós  személyében.  Czimere :  &  vért  kék  udvarában 
nádas  tóban  úszkáló  hattyú  A  vért  fölötti  sisak  koronáján  könyöklő 
vörös  ruhás  kar  ,  egy  fúrt  S2öllőt  tartva  Foszladék  jobbról  arany-kék, 
bálról  ezüst-vörös  '). 

Ilynevü  család  Heves  megyében  székel. 

frotliard  család.  (Máákép  Mumhard).  Gömör  vármegyé- 
ben Topsinán  élt  G  o  t  h  ar  d  Mihály,  kinek  Anna  nevű  feleségétől 
fia  Mihály  és  György.  Ez  utóbbi  1708-ban  april  18-án  született.  Járt 
a  külföldi  egyetemeken.  Topsinán  tanár  volt,  1767-ki  oct.  25-én  kelt 
egybe  mini  sajót  gömöri  lelkész  Csetneken  odavaló  K  i  r  i  n  y  i  Z  s  u 
zsannával.  1776-ban  halt  meg.  Leánya  Krisztina  Pauli ni  An- 
drás felső-sajoí  lelkészné,  és  még  két  fia  maradt. 

György  testvérének  Mihálynak  Katalin  nevű  nejétől  fia  .1  á- 
nos  született  17 12-ki  febr  7-én.  Szintén  tanult  külföldön,  s  miután 
nagybátyja  György  Lőcsére  ment ,  6  lett  topsinai  tanár.  l75?-ben  a 
gömöri  ,}fraternitasa  senior  rectora.  Meghalt  1777-ben  Két  fia  és  egy 
leánya  maradt.  Fiai  közül 

J  á  n  o  s-G  o  t  f  r  i  e  d  szintén  külföldön  járt ;  lelkész  volt  Ki- 
rinthiában ,  és  végre  Zorndorfun  Mosón  vármegyében ,  hol  J  79  -ki 
marti us  20-án  halt  müg. 

A/,  eddig  emli tettek  nomzékrendi  összeköttetése  igy  áll : 

Mihály 
(Anna.) 


Mihály  György 

(Kata)  szül.  1708.  1  1776. 

( Ririnyi  Zsuzsa) 

— » 


János 
Mül.  3  732.  t  1777  Krisztina 

, ».---  ■  a-.,-—--. ,  {Pnulini  András) 

János- Götfríed  JN. 
t  1792. 

De  ezeken  kivül  még  egy  Mihály  volt ,  kinek  Zsuzsa  nevű 
nejétől  szintén  Mihály  nevű  fia  1756-ki  octoberben  született,  és 
ki  a  kir  biztos  gr.  Bala^a  Perencznek  Írnoka  volt  Később  u  külföldi 
egyetemeket  járta,  es  1782-ben  Witlebergben  ..pbilosophiai  doctor" 
lett  Hazajővén  Szepesben  Wftgendrüs ielben  volt  jelkés2  1783  ban. 
1781-ben  pedig  Tglóra  ment  át  *J. 


*)  Collect.  Herald.  Nro  M3 

*)  Lásd  mind  ezt  B»rfholomaeide«.  Motnorab  Prov .  Csetuefc  p.lL6—\'U 


Gothárdy  —  Göcxe.  431 

Gothard  nevű  család  e  s«md  elején  birtokos  Zemplén  megyei 
K  &  k  helységben  J  j. 

Herényi  G-óthard  család  Gbmör  megye  családai  közé  számit* 
tátik. 

Gotbárdy  család.  Székhelye  Vas  vármegye  Fényes  Geo- 
graphiája  szerint 

Cwotin&r  család  Gömör  vármegye  nemessége  sorában  emlit- 
tetik  F  é  n  y  e  s  E.  Geographiája  szerint. 

Gotftman  család.  Nvitra  megyében.  Közülök  Gottman  János 
i/e l-ben  táblabiró. 

Oovrlk  család.  1700-ban  nyerte  czimeres  nemes  levelét. 

Czimere :  a  vért  rézsútosan  arany-vörös  koczkás  udvarában  há- 
tulsó két  lábán  fekete  medve  áli  első  ket  lábát  ragadozásra  nyojtva  ki. 
A  vért  fölötti  sisak  koronájából  a  leirt  fekete  medve  emelkedik  ki.  — 
Foszladék  jobbról  arany-vörös,  balról  arany-fekete  *). 

A  család  lakhelye  Bihai  vármegye,  hol  közülök  Govrik  Márton 
1845  ben  a  megyénél  alszolgabiró  volt. 

Oöböi  y  család.  Zemplén  vármegye  nemes  családa  *) 

Szepes  vármogyében  bethlenfalvi  Göböly  János  131  l-ben 
kap  adományt  Píottendorf  máskép  A.  Borgó,  Jaad  és  Alpesre  *). 

Bethlenfalvi  Göböly  (Gew bel)  G  ergely  1491 -ben Szepes  vará- 
ban várnagy;  1501  —  1505-ben  pedig  megyei  alispán  volt  *>. 

Gőcze  család-  (Szendrői).  A  nemességet  Gőcze  Márton 
a  szendrői  várban  kapitány  kapta  1582-ben  Rudolf  királytói. 

Czimere;  a  vért  kék  udvarában  hármas  halmon  álló  daru,  fel- 
emelt jobb  lábában  kövecset  tartva  ,  fölötte  jobbról  csillag  ,  balról  fél- 
hold ragyog  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  egyszarvú  emelkedik  ki. 
A  vértet  a  szokásos  foszladék  veszi  körül. 

A  család  leszármazási  fája  következő  s) : 


1)  Szinnay  0.  Zemplin.  not.  top.  227. 

*)  Adami  Scuta  gentil.  tora-  III. 

3)  Stirm»7  C  Zempliu  not.  top  1 12.  —  Valjou  m  iro  G  Ö  bö  1  Gáspár, 
ki  1784 -89.  kecskeméti  ref.  lelkes*  vott ,  -  «  család  ivádeka-e >  —  nem  állít- 
hatom. —  Lásd  róla  Magyar  irók  életrajz-gyűjtemény  II   93 

*)  Leheczky  Stemmatogr.  II.  156.  szerint  Eder  Scripíores  Transy Iván. 
pag.  226. 

*)  Wagner.  Aiialecla  Scepus.  I.  p  .70  hol  G  e  h  e  l-nek  ,—  és  112.  p.  242. 
hol  Kebel-  és  Gewbe  l-nek  íratik 

")  Cs-ery  József  ar  szíves  közléséből 


in 


Gtcsy. 


Gőcze  István 
1650-1660. 


András 
1757. 


István 


Kata 


Mihály 
1767. 

Ferencz 
Zemplén  megye 

várnagya. 
(Kovácsy  Anna) 


Gábor 
1757. 


Rafael 
1757. 


János 

szül.  1795. 

t.-biró,  ügyvéd 

bír  Kaponyán. 

(Szerdahelyi 

Antónia) 


Károly 

Zemplén  várm. 

számvevő. 

(1.  Moskovszky  N. 

2.  Szerviczky  Anna) 


József 
szül.  1802. 
plébános 

Vörös- 
Egyházán. 
r 


Tamás 

ügyvéd 

Ujbelyben. 

(Stuller 

Karolina) 


Imre 
szül.  1804. 

BoJr. -keres/túri 
plébános. 


Mária         Tamás        Andor 
szül.  1849. 


Eleonóra         Mária    Tivadar      Aladár      Vidor 
(Hegymeghy)  növ.  pap 

Egerben. 


János 

szül.  1824. 

volt  huszár. 

(Szentmihályi 

Vietoria) 


Bertalan 

szül.  1832. 

(Bertha  Erzsi) 

i — i * 1 

Bertalan 
szül.  1858. 
Kaponyán. 


Miklós  István 

szül.  1834.    szül.  1836. 
huszár. 


A  családfa  élén  álló  Gőcze  István  1 884-ben ,  midőn  a  lengyel 
király  seregével  Gömör  megyén  áthúzódott,  a  megye  által  az  alispánnal 
elébe  küldetett  oltalom-levél  kieszközlése  végett 1). 

Gőcze  András  Szendrő  városában  lakván ,  három  fia  részére, 
névszerint  Mihálynak,  ki  Zemplén  megyéből  nősülvén,  lakását  oda 
áttenni  szándékozott ,  továbbá  Gábornak  és  Rafael  nak  nevére 
Borsod  vármegyétől  nemességéről  Miskolczon  1757-ki  juiius  23-án  kelt 
bizonyítványt  veti  ki.  Ezen  emiitett  M  i  h  á  1  y  a  reform,  vallásról  kath. 
hitre  tért  át. 

ÖŐcasy  család.  (Gőczi  f).  Erdélyi  Doboka  megyei  kihalt  csa- 
lád. Már  1473-ban  Magyar  Bálás  iktatá  be  Császári  helységbe  GŐ  ez  y 
Mátyásnak  fiát  Bálintot  *). 

w  ■ '  " 

1)  Barthoiomaeities  Notitia  C.  Gömör  p.  155. 

')  Kolos-monostori  Convent.  Protoo.  Oottus  Doboka  G.  2.  IntroAuctoria  et 
ttatutorin  Blatii  Magyar  tice  Vayvodae  pro  parte  Valentini  filii  Matthiae  de  Göci  $uper 
Poone  Császári  1473. 


Gőeay  -  máény.  488 

Ugyanez  évben  választott  bíróság  előtt  intézkedés  történik  Gftezy 
Györgynek  fia  Mátyás  és  Demeter  részére1). 

Szapolyay  Zsigmond  korában  Bessenyei  Kata  Ciieteri  Andrásné 
elzáiogitást  tesz  Magyar-Fodorházán  Göczy  Pál  részére  *). 

1475-ben  néhai  Góezy  Demeternek  fia  György  vért  ont- 
ván, elveszti  Göcz  helységben  egy  jobbágy  telkét,  átadatván  az  deve- 
caeri  FeDesi  Mihálynak  8) 

1543-ban  élt  GŐczy  György  4). 

1540- 1566-ig  alispán  ,  1566— 1581-ig  Í6biró  volt  Gőczy  János 
Doboka  vármegyében  ,  és  1568  ban  naint  királyi  ember  (homo  regius) 
is  részt  vett  bizonyos  iktatásnál 5). 

A  család  neve  olykor  deGecz  és  Geocz  alakban  is  előfordul 
a*  okmányokban. 

Utódai  Doboka  megyében  a  Gőezi  Nagy  nevű  nemesek  egy 
részben. 

<*í$CZy  család.  Gömör  vármegye  armalista  nemesei  sorában 
áll  ö). 

€*&déi&y  Család.  (Gödényházi).  Ugocsa  vármegye  egyik  leg- 
régibb most  is  élő  nemes  családa.  Törzse  Munkách,  kinek  fia  Nede 
1262-ben  V.  István  királytól  csere-adományban  kapta  a  tatárok  által 
elpusztított  Torna-telek  földjét ,  mely  később  Gödény  háza  ne- 
vet kapott. 

1390-ben  a  gödényházi  nemesek  Gödény  háza  máskép  Tornaterek- 
ből Gewdinhází  Péter  fiai  Bálás  és  Bálint  nagyanyjuknak  leány- 
negyedet adnak  7) ,  Iá9 l-ben  osztoztak. 

Később  a  Gödény  család  több  uj  ágat  hajtott,  kiknek  1466-ban 
Mátyás  király  az  V.  Istvánféle  adományt  megerősítvén ,  ez  oklevél  a 


')  Ugyanott  Prot.  F.  fol.  63.  Arbitraria  di»posilio  pro  Mathia  eí  Demctrio 
fiiiis  Gecrgit.  de  Gecz-  sub  quibmdam,  lerris  el  bonts  mobilibtts  A.  i4?3. 

*)  Ugyanott  Protoc.  Joannis  II.  Regis  fol.  4.  5.  hnpignoratio  sive  obligatio 
Calharinae  fícstaiijeg  consortü  AnJrcae  Cketeri  Pauio  (i  6  c  z  i  fucla  in  Magyar- 
Foűorháía. 

')  Ugyanuít  Prot.  3VI.  fol  119.  Expeditoria  eíTusíonis  sangvinis  per  no- 
biíem  Georgiám  íWinm  <pion<Iam  Demetríi  de  Götz  ac  aljos  ejus  proxínios  facta 
super  una  sessioiic  Jobbagionaü  in  Poone  Göcz  iu  Comitatu  Dobooexwi  exist. 
nobiii  íiíicbaeli  Fenesy  de  Deveíser  tradita  Anno  1475 

*)  Hodor  Doboka  várai  89. 

:')  Ugyanott  425.  435 

gJ  Eai-tholomaeides  C  Gömör  pág.  144. 

')  Szirmay  Cottus  Ugocsa  pag.  148. 

28 


434 


Ű6dö> 


következőkre  szél  i  farkasfalvr  Crewdín  László  és  fiai 
László,  T  a  m  á  s  .  Pál,  Antal,  M  i  h  á  1  y  é  s  B  e  n  t  d  e  k  ré- 
szére, ismét*Ge  wdin  Lő  r  mez  és  ííaí  István  és  János  ré- 
szére ,  továbbá  gevdinbáli  Chobod  Györgynek,  fiának  An- 
drásnak, másik  Chdbod  György,  valamint  Gewdin  Ta- 
más, Barnabás,  Jakab,  Szaniszl  ó ,  másik-  Benedek  ré- 
szére Hegedűs  Tamásnak  fia  László,  és  Nagy  Jakab 
fia,  Pál  e$  egyéb  Gewdiohiyi  verség  részére. 

14?0-ben  Ge^dinházi  Barthusnak  fia  István  királyi 
ember  (homo  regius.)  volt  h  Szirmayak  beiktatásánál. 

1604-ben  Rudolf  király  Gewdin  Sebestyénnek  gewdinházi 
gekei  Aí.berl  és  Mihály  Csobod  Tamás,  Z  tamszló  MiklÓ3,  Só- 
1  y  o  tn  Mihály,  Deák  Lőrincz  és  Nagy  István  rokonaival  megerŐsité  az 
viíbbn  adományi  s) 

1750  ben  a  Gödény  család  is  nádori  adományt  nyeri.  Péter 
falva,  Tivadar  Ftorgolány  heívségbelí ,  Andrásfalví  és  Csalóba  za  pvsz- 
tabeii  részekre  '*). 

E  szazad  elején  gödény  házi  Gödény  Pá?  Gödényhazún  es  Ti- 
v<tda  rfal  van ,  G  o  d  e  n  y  István  József,  Gáspár  Ti vadariár- 
ván  es  ez  utóbbi  Péterfalván  js  birtokos 

CiÖJÜíír  í*salátd  (Gödörházi)  A  család  Zala  megye  szélén 
Szent  György-völgyön  ,  a  kolgyári  diverticulumban  van  megtelepedve 

saját  allodiumán  Elónevét  Göd  őr- 
li áza-ról  a  Szent-György  völgygyei 
haláros  Vas  megye  szélén  fekvő 
helységről  irja. 

Czimere  itt  iáthatólag  a  vért 
kék  mezejében  egy  fö véges  ember- 
fej  egészen  vállig.  Ugyanaz  alak 
látszik  a  vért  fölötti  sisak  koronáján 
is  két  balfark  (vagy  egyéb  ?)  között 
A  vértet  szokáso3  foszladék  veszi 
körül 

A  család  egyik  ismertebb  ,  és 
ősi  fészkéből  kiköltözött  ágazatát 
mutatja  a  következő  nemzékrend: 


*)  Sairroay  C   Ugoce*  pag.  100.  ibi 
»)  Ugyanott  124.  125.  126- 


Gömbös  -  Gömiiry  435 

Gödör  István 


István 

1790. 


-i 


György  János 

ev«  esperes  ■.'— "    * ■'' 1 

Vadosfán,  J&sef  f 

Sár-Kereaztúron 


-rw, 


József  Lajos  volt  jegyző, 

ev.  esperes  Vadcsfán 

Szendén  1859.      segédlelkész. 
+  kora  24  év 

A  két  legutóbbi  nemzedék  Zala  megyétől  1830-ki  aug.  9-én  tar- 
tott közgyűléséből  kapott  nemesi  bizonyítványt,  mely  1831.  jan.  17-én 
Vas  megyében,  1832-ki  septemb.  15-én  Komárom  vármegyében  hirdet- 
tetett ki. 

Jánosnak  fia  József  Fejér  megyében  Sár- Keresztúron  volt  ktte- 
ség-jegy2Ó\  Már  nem  él. 

A  táblázaton  álló  György  a  Jenai  Akadémiában  végzé  tanul- 
mányait, hazajővén  előbb  Szakonyban  fSoprony) ,  1795-től  Urai-Uj- 
faluban  (Va$^,  és  végre  Vadoafán  (Soprony  megyében)  volt  ev.  lelkész 
és  esperes.  Perlaky  Dávid  fölött  mondott  magyar  halotti  beszéde  Vesz- 
prémben 1802  ben  sajtót  látott J)    Fia 

József  18í7-ben  járt  Jenában  '%  honnan  tn.  müv.  és  bbicsós/eti 
tudori  czimmel  tért  haza ,  jele'nleg  Komárom  megyében  Szendén 
lelkész,  esperes,  és  szász-weimari  nagyherczegi  tanácsos.  Az  egyházi 
irodalmi  pályán  latin  és  magyarnyelven  több  jeles  munkát  adott  ki  ') 

Gömbös  család.  Vas  vármegye  nemes  családa,  Közülök 
Göaibös  Boldizsár  1838-ban  azon  megye  al ügyésze. 

&römory  család.  Gömör  vármegyében  ftosnyón  élt  a  XVÍÍ. 
század  végén  Gömöry  Dávid,  kinek  Vachsmann  Katalintói  1708-ban 
született  fia  D  á  v  i  d  ,  ki  előbb  Csetneken ,  majd  1 720-tól  Késmárkon, 
Sopronban  és  Pozsonyban  tanult,  az  orvosi  pályát  választván,  előbb  a 

')  Jena  Hungarica  1.03 

a)  Ugyanot    448. 

8)  Munkái  következők  1)  Specimen  tnterpretationis  loci  ad  Halálai  Ili  20- 
Jenát  1818.  8-r.  —  2)  hagoge  hiitorictt  tn  perícopas  Evangctiornm  el  epistolamm  ad- 
ne.ta  epicrtsi.  Jn  u$um  pr/teíectíoms  Acadumicae.  Jenae  1819.  8-r.  —  3)  Egy  tekin- 
tetet **ri  párnak ,  úgymint  csúfot  di  'fórok  Mihály  urnák  mankóbüki  Horváth  Zsuzsanna 
oisionysággal  kbt'ólt  háiasságára.  Sopronban.  /5I4.  &~r.  —  4)  Laura  Oklatpa 
mulattató  újság  a>  pallérozoUabb  magyar  famiiiak  számára.  Két  kötet,  Komaromban, 
182Í.  8-r.  —  5)  Urunk  Jétvs  végórái  í.  kát  K*e$kem«ten,  184$.  fi  Pesten  1852  — 
Ez  utóbbi  azonban  meg  nem  jelenhetett 

28* 


436  Oflmrey. 

Szepességben  Fischer  Dániel  orvos  mellett  két  évet  gyakorlatban  tölte 
1731-ben.  Azután  Jenába  raent ,  és  1733-ban  ott  nyerte  el  az  orvosi 
tudori  oklevelet ,  és  ugyanakkor  ott  latin  értekezését  is  (De  Peripneu- 
mánia  Jenae  1733. J  kinyomatá.  Hazatérvén,  előbb  Rosnyón,  de  röviddel 
utóbb  Győrbe  telepedett  *);  és  í  741 -ki  october  28  án 

Gömöry  János  testvérével  együtt  Mária  Terézia  királyasszony- 
tól cziiueres  nemes  levelet  nyert  2).  Főleg  kedveié  a  vegytant ,  és  — 
ruint  irják  —  előre  megérzé,  megjóooiá  halála  idejét.  Meghalt  1795-ki 
october  14-én.  Több  latin  értekezésein  kivül  irt  a  magyarországi  für- 
dőkről is,  és  magyarul  „A  Pestisről  való  tanácslást"  Győr- 
ben 1739-ben  nyomata  ki.  önkészitette  sír-irata  következő: 

„Semen  maturum  corporis  animalis  matrioi  re- 
stitutum  Davidis  Gömöry,  Philosophiae  et  Medi- 
cináé Doctoris  nati  die  5  Maii  1708.  Deo  et  natura 
regenerandura  Hic  loci  fátum  commissum  d.  14.  oct. 
1795." 

A  nemességgel  nyert  cziraer  következő :  a  vért  kék  udvarában  a 
paizs  bal  oldaláról  felhőkből  egy  vörös  ruhás  kar  nyúlik  elé,  kezében 
ezüst  iró- tollat  tartva.  Fölötte  (a  vért  fejében)  arany  nap,  jobbról  csil- 
lag, balról  ezüst  félhold  ragyog.  A  vért  fölötti  sisak  koronáján  daru  áll, 
felemelt  jobb  lábában  kövecset  tartva ,  két  oldalról  kiterjesztett  sas- 
szárnyak veszik  körül ,  melyeknek  jobboldalija  félig  ezüst,  félig  vörös, 
a  baloldali  félig  kék,  félig  arany. 

A  család  nemzékrendéből  egy  töredék  a  következő : 

Gömöry  N. 


r 

János  Esztera 


(pr.  Szentmiklóssy 


Róza  János        Karolina  Sándor) 

(Tornallyay     (Mariássy      (Czékus 

Márton)  Bora)  István) 

Gömöry  Gusztáv  1844-ben  magyar  királyi  testőr. 

©ömrey  család.  (Gömöri).  Gömrey  János  1716-bangróf 
Koháry  István  uradalmi  igazgatója  Nógrád  megyében3);  1723-ki  jul. 
8-án  III.  Károly  király  által  g  ö  m  Ö  r  i  előnévvel  czimeres  nemességre 
emeltetett  *). 


')  Bartholomaeides  C.  Gömör  pag.  410. 

2)  Collect.  Herald.  Nro  168. 

•)  üj  Magyar  Múzeum  1858-ki  I.  k.  235. 

*)  Collect.  Herald.  Nro  355  -  Adami  Scuta  gentil.  III. 


fiöntKv  -  titftgey.  437 

Czimere :  a  vért  kék  mezejében  hármas  zöld  halmon  hátulsó  lá- 
bain kettősfarkű  oroszlán  áll,  első  jobb  lábával  kivont  kardot,  a  balban 
három  nyílvesszőt  tart ;  ehea  egészen  hasonló  oroszlán  emelkedik  ki  a 
vért  fölötti  sisak  koronájából.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst- 
vörös. 

Oöntey  család.  Törzse  Göntzy  Imre,  ki  nejével  Sályi 
Erzsébettel  II.  Ferdinánd  király  által  neraesittetik  meg  1627-ki  mart. 
12-én  kelt  czimeres  levélben ,  mely  1628-ban  Szathmár  vármegyében 
hirdettetett  ki  *). 

Ilynevü  család  jelenleg  Zemplén ,  Szabolcs  és  Ugocsa  megyében 
él.  —  Zemplén  megyében  e  század  elején  laknak  Göntzyek  Mádon, 
birtokosok  Lasztóczon  és  Nagy-  és  Kis-Czigándon  2). 

Göntzy  Sámuel  1835-ben  Zemplén  vármegye  rendszerinti 
esküdtje.  Ez  (.vagy  más)  Göntzy  Sámuel  1840-ben  királyi  tarto- 
mányi biztos ,  az  orsaággyülésen  gróf  Van  Dernath  és  gróf  Dessewfíy 
képviselője ,  és  mint  ilyen  a  nemzeti  múzeumi  gyűjtemények  vizsgá- 
latára és,  javító  házak  iránt  kiküldött  választmányok  tagja  s). 

A  XVII.  század  végén  Göntzy  Egyed  sz.-mártoni  pannon- 
halmi apát,  az  elkobzott  javak  visszaadására  kiküldött  biztos  4).  E  csa- 
lád tagja  volt-e  ?  —  nem  állithatom. 

©örgey  család.  (Görgői  és  toporczi).  Szepes  .vármegye  egyik 
legrégiebb  esaláda.  Első  törzse  Illés  a  Jordán  fia  1278-ban  IV. 
László  királytól,  &  neki  és  atyjának  V.  Istvánnak  tett  hű  szolgálataiért 
Görgő  helységet  kapta  adományban  ,  oly  feltétellel ,  hogy  attól  éven- 
kint  Sz.-Márton  a  királynak  6  és  utódai  egy  aranyat  fizessenek  4). 

Illésnek  három  fia:  Arnold,  István  és  II.  Jordán  I.  Ká* 
roly  király  korában  éltek.  Közülök  István  a  szepesi  szászok  főispánja 
volt.  Különösen  kitüntetek  magokat  1312-ben  a  Trencséni  Máté  elleni 
rozgonyi  ütközetben ,  hol  II.  Jordán  vitézül  a  harcz  mezején  életét 
veszté.  Ekkor  a  nevezett  király  (1312-ben)  Görgőről  előbbi  ado- 
mányukat Arnold  és  István  részére  megerősítvén ,  az  évenkiut  fizetni 
tartozott  egy  aranyat  is  örökre  elengedé ,  arra  kötelezvén  őket ,  hogy 
ők  s  utódaik  mint  az  ország  egyéb  nemesei  szükség  idején  magok  költ- 
ségén tartozzanak  katonáskodni  6). 


*)  Szathmár  vármegye  levéltárában  van  az  eredeti  armalis  levél. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  112. 159.  269.  330. 

8)  1836-ki  37.  és  1840-ki  5-ik  törv.  ez. 

»)  1681-ki  11.  törv.  ez. 

s)  Wagner  Analeota  Scepus.  tom.  I.  pag.  11S. 

s)  Ugyanott 


438 


Görgey 


A.  salad  ciitnere  —  mint  ht 
a  metszvén y  mutatja  -  a  vért  ud> 
varában  fcgy  fejen  és  derekán  ió\<í 
levélből  font  koszorúval  övedzett 
vad  ember,  ki  egy  élőfát  tövestói 
tép  ki.  Ugyanez  alek  emelkedik  ki 
a  vért  fölötti  sisak  koronájából.  A 
vértet  szokásos  foszladék  veszi  kö- 
rül. Némely  más  cziinereken  a  vad 
ember  a  vért  udvarában  hármas  ha- 
lomból csak  félig  kiemelkedve  lát- 
szik ,  és  a  már  kitépett  töves  fát 
maga  előtt  két  kezével  tartja. 

A  család  leszármazási  faja, 
melyen  azonban  a  két  legutóbbi 
nemzedék  hiányzik  ,   következő  *)  ; 

t  a  b  í  fe 
Arnold! 


János 
1263. 


Gyula 

1316 

I 


Jordán 
éles.  1318. 

i « , 

Márk 
132Q. 


Illés 
1278. 


Arnold 


János         Irenirud 


Margit 


Arnold 
1312 


Léid  a  11.  tahi 


János 
Gyula 


István 

s«ászok 

foisp 

1312. 
— -/% , 

Arnold 


bt  ven 
Miklós 


Péter 

Wiltlós 


János     Péter    Balas     Klára 

t 


Bora     Kerestely 

i 

Kata ' — -i 

ístván 

Péter     János 

Dóra       Simon 

Péter 
i « 

Simon 

— i        j — — «» 1 

Simon     Laszlo. 


János     Lőrincz 


/ulianna 


0  Wagner  Tabelláé  Geneal.  t»t>.  XXVííl.  E    saladfa   csak    ai ,  17  90  1800 
ban  élőkig  terjed ;  sajnos,  hogy  axt  moBtanig  lehozva  nera  kaphattam. 


Görgey 


439 


Klára 

1363 


János 

Miklós' 
1417. 


Jíixoó 
t 


•f 


0    tábla 


Arnold    A/a*  /.  táblán 
13>2 


Ilié 


László 


Margit 


János 


János 

Inra©. 


Jakab 
PöJW 


Dorottya 


ÖjrSrgy    Tanaas    Z*5fi&    Ilié*        Benedek       Fercacz    Ilona  János 

1437.  }■  Szepes  varai.  r~~~~~~*"zr 

<$  alispán  1450.  Fétfef     Si;il0n 

f"        '       -«A-       ■■'■      ....-■.^— .««»»■-— -^. 

Anna    Ferenc*      Benedek      Mi  kló*        László 

+  fi  f 


Julianna     L=\azió        Péter 

J513.  tTTT 

László 


Üióiia     Bora        í.6rinca 
1548- 51.58 
srcpc3i  ansp 


Kriardf 

1567-1589. 

siepesi  ai ispán. 

(Csetneky  Zsófia) 


Lásd  a  VI.  táblán. 


Lásd  e  III  táblán. 


&B,ía 


László  Istraa 

1582.  alisp.^  <■     + 

(Czopek  Hedvig) 


Benadak 


Lásd  X.  tahtan. 


440 


Görgey. 


III    tábla. 

Kristóf    ki  a  II.  táblán. 
1567-1589. 
alispán. 
(Csetneki  Zsófia) 


Zsuzsa  Margit  Anna  István  Zsuzsa  Zsófia 

(Berthóti     (1.  Mariássy     (Sulyok     (Zsegnyey        (1.  Péohy  Gásp.     (Berzeviczy 
János)  András.  István)         Zsuzsa)  2.  Zsegnyey  Bólint) 


2.  Bossányi 
Miliály) 


Bálint) 


Anna             Miklós  Ezechiel  Zsigmond  Illés  Zsuzsa 

(Berzeviczy      (Stansith  1668.  alisp.  (TeüfFel  (Mariássy  (Fejérvári 

Horváth  (Mariássy  Margit)  Erzse)  Zaígm.) 

Krisztina)  Zsuzsa) 


Lajos) 


Lásd  IV.  táblán.. 


Anna     Boldizsár         Zsigmond      Miklós 
(Baan  1729-1749. 

Tamás)  alispán. 

(Szmrcsányi 
Zsófia) 

r — ■ rt 1 

Sándor    Boldizsár  Miklós      , 

f  kapitány.    (Szulyovszky  Éva) 


Ferencz        Mária  Éva  Zsófia 

[  Kosztolányi     (Szent-Ivány  i 
László)  László) 


Lásd  V.  táblám. 


Kai*  István  Anna 

(Ghilány  János)     (Goüskovszky    (Berzeviczy  Gábor) 

Zsuzsa) 


Anna  Mária  Ádám  Zsuzsa  Zsófia 

(Görgey  Fái)     (Draveczky  Ján )     (Dessewffy     (Podhorány  Bold.)     (Zabrecxky 

Anna)  László) 


Evs 


Laios  Ádám  Klára  Márton        János 


-jai„. 

(1.  Sváby  Ádám.   (1.  Bydeskuty  (Draveczky    (Bezegh    (Draveczky 

2.  Maíyasovszky         Zsuzsa.  Zsuzsa)         Ádám)           Erzse} 

Mihály)          2.  Nagy  Anna)  I 

i " 1        i * — ' — < 

Erzse  Zsuzsa            Klára 

(Hrabeczy  Imre)  (Neunlager     (Kissery 
Sebestyén)      Mihály) 


Zsigmond       Pál       Boldizsár  Anna 


J85f  . 
( Riehthauser 

Zsófia) 


(Doloviozényi 
László) 


Gdrgsy.  441 


IV.    tábla. 


Ezechiel     lásd  III.  táblán. 
1668.  alispán. 
(Mariássy  Zsuzsa) 


r 


Erzse  Anna  Boldizsár  Krisztina  Zsófia  Zsuzsa 

(Görgey      (Berthóti  1685—1696.      (Teőke  Zsigra.)  (Ocskay  (Berzeviczy 

Perencz)     Zsigmond)  alispán.  Gáspár)  Pál) 

(Görgey  Anna) 


r — ,y ; 1 

Imre  Lőrincz  Ezechiel  Anna 

jesuita-        1723.  alispán.        (Görgey  Zsuzsa)         (Szinyey  Kristóf) 
(Szinyey  Erzse) 


i     "  ■■■ ■  •"• i 

Lörincz  Anna  Zsuzsa  Ezechiel 

(KubinyiÉva)      (Semsey  Miki.)      (Mattyasovwky  Sánd.)  1749-1761. 

alispán 
(Péchy  Anna) 


Zsigmond        Márton  László         Anna      Mária 

esztergám!  (Podhorány  apáoza. 

kanonok.  Anna) 

fl807. 


-\ 


Imre  Boldizsár  Julianna  Klára  Anna  Rozália 

(Csákányi     (Dobay  Anna)    (Gosztonyi      (Horánszky      (Zaffiry      (Orosz  Pál) 
Mária)  András)  József)         Sándor) 


V.  t  á  b  1  a. 


Illés     lásd  HL  táblán 
(Mariássy  Erzse) 

I ' *— 


Anna  Kata  János  Zsuzsa  Mária 

(Pongrácz    (Palugyay  Ádám)      (Jánoky  Mária)      (Pongrác/.     (Dobay  István) 
Sámuel)  Kristóf) 


László  GyÖrg 


György 
(Kubinyi  Anna) 


Gáspár    Pál  Anna  Janka  László  Zsófia 

(1.  Okoliosányi     (Sréter  Kár.)  (Okolicsányi       (Szirmay  Istv.) 

István.   '  Mária) 

2.  báró  Nolthen  r 


Károly)  Janka  János  Pái 

*'  (Fejea  György)    (Doloviczényi       f 

Anna-Mária) 


442  Görgey 

Vf.   tábla. 


László     la%4  11,  (oh  tái 
J582.  alispán. 
(C/opeh  Hedvig) 


-a.. 


Vilmos  Kristóf 

I6|8  aHwan.  1606-1614. 

iGoosirh  Károlyi  Kata)  alispán. 

<    '  .  ^  '    :■    T7~ ^ 0P*Jff«  Kata) 

András  György  István  Vilmos  -- — ~  , 

(Semsey  Anna)                     (Árrapmster  Anna  Folyt    VII,  lábián. 

Judit      András     Mihály      Kata 
(Rudn&y  (Semsey 

Zsigmond)  János) 


Dávid     Anna         Imre  Janka       Mátyá*      Eszter     £,va  Vilmos 

(Béczy  Márta)  kapit  ÍSomody  Anna) 

■  ■•  •  ■  * -      ■  — í 

N. 

(Mrskolczy  Imre) 


Anna  Vilmos  Mihály     Boldizsár        Menyhért  Gáspár 

(Fulky  Mátyás)    (Gergelylaki  (Kündi  Mária)    (Fabricay 

Zsuzsa)  'Judii) 

<—  i 

Eva      Imre     György      Anna 

Víí  .    tábla, 

Kristóf    lasd.Vf  táblán. 
1606-1014, 

alispán. 
(Fajgel  Ka  la) 


if- — -- ,  ^ 

Zsófia       Kerestéjy         Jób  Anna      Kata     Rakhe!    László        Gábof 

(Doboy  Bethlenné  (Semsey  Hoffman     (Pottor- 

Gaspár  udvarmestere.    György  né)  £suzsa)         nyay 

(RaAgM.)     ^  7&~wCrtl       £XT ] 

Judit  itatván  ' 

(Nikhary)  j 

j~    i  i.  .  ..  .  ,i   <■  ,-N.^—, 

Zsuzsa  Anna  Erzse  Kafa  Gábor 

(Wendi  János)     (Fetroczy  István)     (Potoczky  Samué!)     (Soos  N.)      (Mariássy 

Maria) 
!••-   ■     •  ■-■  ■'  — ' —      ■  ■ '  i.i     .  ■ ..       .  „ft  .i.  ,i 

László  Gábor  Kristóf  Jób  Imre  Bora 

(Lerch  Zsuzsa)  Szathmary  (1    Horváth 

Anna.  Kisievich  Sándor. 

2.  Szabó  Júlia  2.  Simon  Elek) 

3.  Joó  Júlia) 

t *- H , 

Matyas  Antal  Zsuzsa 

.Kubinyi  Zsuzsa)  (Töke  Lörincz) 


Görgey 


443 


Vili.   lábla. 

László     lásd  VII    ábtán 
{ Hoffman  Zsuzsa) 


Gábor    La.sj.ld        Ádám  Jób 

(Kéry  Anna)      (Matyaeovszky 

Zsigmond 
(Berzeviczy 
Ilona)  * 


Ilona    Zsigmond      Anna        Erzse 
(Túke     'Görgey    (Sustrík    (Korot- 
'iaigm.)      Mária)      János)        noki 

Ádám) 


Pál  Kristóf       István*) 

(Görgey    (Kálnássy     (Jávor 
Anna)  Anna)         Anna) 

i * 1 

Folytatás 

a  IX  tábl. 


Anna 
(Feigel 

Zaigm.) 


Éva             Mária  Boldizsá-          Anna 

("Vitális       (l.Jekd-  (Állal       (Deasewfly 

Mihály)    falusy  Istv.  Magdolna)     László) 

%  Horinszky  j 

Péter)  ' 


Zsuzsa  Zsófia     István 

Cl- Ki'  (LVi-(Péchy 

rály  iéú      Klára) 

István.  János. 

2.  Pál-  2.  Csá- 

falvai  kányi 

Gábor)  György) 


István  Zsuzsa 

(Jordán  N.) 


Anna         Pál        Zsuzsa 
(Berzeviczy  (Pramraer 

Tamás)  Ádám) 


László 
(BótE  Mária) 


-■*»"\™- 


Kata  András 

(Draveczky  István) 


György  JSrzse 

(Bonis  Mária)    (Bajns  Gábor) 


Kristóf        József 


*)  E/eknek  testvére?  még  :  Anna  ( Geyszek  N.) ;    Z  s  u  z  s  a 
Székely  András.). 


IX.  tabU 


Kristóf    4*  a  VIII.  iahlan.^ 
(Káinássy  Anna) 


Anna  Zsuzsa       ímr«     KriMóf  Jstvan  László 

(Okűíícsany     (Görgey  jesuita.     (Szent-lványi      (Pottnrnyay  Anna) 

István)        Ezechiei)  Anna)  "     r— •- — ' « 

Julianna  Anna 

(Potturnyay 

Mihály) 


Kristóf  Bora  László  Mária.  Erzse  Zsuzsa 

kapit      (Tahi  Ján.)    (Toperczer)     (Rakovszkv    (Miükolczi    íMagyari 

Miklós)  Samu) 


444 


Sörtfey. 


X.  tábla. 


Kata 
(Potturnyay  Pá!) 


Benedek     lásd  II.  táblán. 
LÓrincznek  fia. 


Márton  Dorottya 

(sóvári  Soós  Anna)       _.(Hedry  Zsigmond) 


Sándor 
(Gombos  Anna) 


Ferencz 

1698—1708. 

alispán. 


Erzse  Zsuzsa        Ferencz     Sándor   (Xeuffel  Mar«it) 

(Pálfalvai      (Bertóthi     (Görgey  * 

Gábor)         Sándor)        Erz.se) 


'  János 

1676.  alispán. 

(Baan  Anna). 
A _, 

Folyt.  XI  tábl, 


^—  ,1    ■■         I     .-II    ■      ■  ■  I    ■      I.      I— — M— — .M^^ .■■■■■■      I       M  III  l^— — ^— — — — ^ — — — — ■ ^— | 

István  Ferencz  Bora  Benedek  Zsuzsa  Erzse 

váradi    (Lónyay  Kata)    (1.  Berzeviczy     (Ladomerszky     (Splény      (1.  Pottur- 

prépost.  i * — 1  János.  Éva)  László  íiyay 

2.  Szinyey  Krist.  táborn)         László. 

2.  Vatta 


Zsuzsa 
(Gundelfinger     3.  Maríássy  Gábor) 


János) 


István) 


Erzse  Benedek  Ezechiel  Éva 

(Haozay  Ján.)    (Szigethy  Kata)     (Horváth  Mária) 


XI.  tábla. 


János     lásd  X.  lábián. 
1675.  alispán, 
(Baan  Anna) 


Márton 

(Raszlaviozy 

Anna) 


Anna 
(Görgey  Bold.) 


Miklós 
(Gouozy  Mária) 


János. 
(Mariássy  Éva) 


Miklós 
(Palugyay  Klára) 


Márton       Zsuzsa        György  Éva  János 

(szepesi      (Dobay     (Garaséi  N.)     (Draveczky       notórius, 
kanonok)     Gábor)  Imre) 


Bora  Boldizsár 

(Hedry  András)      (Luzsins2ky  Mária) 


Ferencz 

(Semsey  Erzse) 

, A_ , 

Júlia 
(Jancsó  Ferencz) 


János  Sándor  Klára          Imre          Ferencz         Júlia          Mária     Janka 

(Ugró-  (Daróczy  (Dobay  (Simonyi      plébános.  (Matya-  (Görgey 

novíea  Erzse)  János)  Francziska)  sovazky       Zsigra.) 

Klára)  Sándor) 


flftrög  -  Gracza.  44J4 

Mint  látjuk  ,  ennyi  ágazaton  sarjadzott  ie  a  család  ,  de  —  mint 
eraütŐk  —  itt  csak  e  század  elejéig  van  a  származási  fa  lehozva. 

•  Szepes  vármegyében  a  táblázat  mutatása  szerint  többen  viseltek 
megyei  hivatalokat,  és  sokan  alispánságig  emelkedtek. 

A  család  nagyobb  részint  evang.  vallású ,  de  a  kath.  egyházi  pá- 
lyán is  rautata  fel  jeles  férfiakat.  így  a  legutóbbi  időben  két  Márton 
mint  kanonok  balt  meg ;  az  egyik  a  szepesi  káptalan  kanonokja  volt ; 
a  másik  Márton  előbb  pozsonyi,  1777-től  esztergami  kanonok,  1807- 
ben  olvasó- kanon  ok ,  és  még  ez  évben  aug.  l-jén  pécsi  püspökké  nevez- 
tetett ki,  de  mielőtt  székébe  beülhetett,  aug.  23-áu  Budán  meghalt1). 

A  család  egy  tagja  Görgey  Jób  a  XVII.  századbau  Erdély 
földén  is  ismeretessé  teve  e  nevet ,  lévén  Bethlen  Gábor  fejedelemné- 
nek  Brandeburgi  Katalinnak  udvarmestere ,  midőn  Belényesy  N.  N. 
özvegyét  wevé  nőül  *). 

A  legújabb  időben  legismertebbé  és  emlékezetessé  teve  e  nevet 
Görgey  Art  úr.  a  magyar  forradalmi  fővezér;  és  Ármin  szintén 
forradalmi  tábornok. 

Gtörög  család.  Többi  között  Szathmár  vármegyében  is  honos 
a  Görög  család. 

Ctrabaxftich  család.  (Grabanicsi).  Régi  horvátországi  csa- 
lád. 1486-ban  élt  közülök  Grabanich  Simon,  ki  a  Blagayak  ügyében 
tanúskodott  8). 

Grratmer  család.  Jelenleg  ismeretlen.  Grabner  Sebestyén 
1665-ben  országgyülésileg  köteleztetik  *) ,  hogy  némely  elfoglalt  bir- 
tokot Dobner  Jakab  nejének  visszaadjon. 

Orabovszky  család.  Grabovszky  Athanaz  testvéreivel 
együtt  I.  Ferencz  király  által  1823-ki  sepí.  6-án  kelt  czimeres  levél 
által  emeltetett  nemességre  ;  e  czimeres  levél  azon  évi  decemb.  10-én 
Krassó  vármegyében  kihirdettetett;  azonban  jelenleg  a  család  azon 
megyében  már  nem  létezik. 

Gracza  család.  Hont  megyei  nemes  család ,  hol  Gracza  J  á- 
n  o  s  1838  _  1844-ben  esküdt ,  Gracza  Antal  biztos  volt. 


1)  Memória  Basilicae  Strigonieu.  p.  173  -  1 74. 

*)  Kemény  János  Önéletírása.  Kiadta  Sialay  L.  200.  1.  —  Sőt  Szathmár 
vármegyében  is  szerepelt  a  megyei  téren  a  család.  Görgey  András  1670-ben 
Szathmár  megye  azolgabirája  volt.  Lásd  Szirmay  Szathmár  várm.  I.  133. 

»)  Teleki  :  Huuyadiak  kora  XII.  322. 

*)  1655-ki  94.  törv.  ez. 


446  tiracxa  —  Grassalkovich. 

Gracza  család.  (Merei).  Kolos  megyében  Bánd-Hunyadon 
birtokos  Gracza  János,  kinek  fia  György  1848-ban  Kolos  megyei 
.szolgabíró ,  és  hét  nővére  *> 

tfraf  család,  (Daruvári).  G  r  a  f  ff  á  r  o  l  y  !S40-kÍ  február 
27-én  nyert  királyi  adományt  Krassó  vármegyei  Daruvár  egy  részére, 
és  azon  megyének  említett  évi  jun.  22-kí  gyűlésében  kihirdettetett8), 
A  család  jelenleg  is  e  birtokán  él 

CSteanecz  család.  Granecz  Mihály  I.  Leopold  király  által 
1685-ben  nemesitteíett  meg. 

Czimere :  a  vért  kék  udvarában  zöld  téren  egy  kiterjesztett  szár- 
nyakkal álló  hattyú  ,  nyaka  nyíllal  átlőve  vérzik  ,  ugyaníly  hattyú  áll 
a  vért  fölötti  sisak  koronáján  is.  Foszladék  jobbról  arany-kék  balról 
ezöst-vöros  3). 

Oras  család .  Gras  János-György  1 71 7-ben  ITI.  Karoly 
királytól  nyeri  ezhneres  nemességét  A), 

Czimere .  a  vért  i.ék  mezejében  zöld  téren  hátulsó  lábain  szem* 
közt  álló  oroszlán,  első  jobb  lábával  vörös  zászlót,  a  balban  pedig  fehér 
koszorút  tartva.  Ugyanez  alak  emelkedik  ki  a  vert  fölötti  sistk  koro- 
nájából is.  Foszladék  jobbról  ezü st» vörös ,  balról  arany-kék. 

Crassafkovich  család  (Gyaraki,  he  rezeg  +)  A  múlt  sza- 
zad elején  hirtelen  tűnt  fel ,  és  három  nemzedéken  át  elvirágzott ,  el- 
enyészett 

Állítólag  eredetet  azon  K  r  i  s  a  k  o  v  családból  vette  volna ,  meiy- 
bol  Krísakov  Gergely  1405-ben  Zsigmond  király  korában  Temes  és 
Zala  megyében  élt  5).  Ezen  állitmányok  szerint  a  Gergely  nevböl  ere 
dett  a  Grassal  k  ov  ich  név,  melyre  1584-ben  —  mint  trafik  —  uj 
armalis  levelüket  Rudolf  alatt  kapák  6) 

Mások  szerint  a  család  másik  mellekneve  Horváth  volt,  mi  igen 
valószinti '). 

Bár  mint  legyenek  a  fölebbi  adatok,  a  XVII. szazad  vegén  a 
család  nagyon  kevés  vagy  épen  semmi  birtokkal  sem   rendelkezhetek. 


*)  Török  Antal  közlése  szerint . 

*)  Krassó  megye  jegyzőkönyve  szerint  Szende  Béla  ur  szíves  közléséből , 
melyért  köszönet. 

3)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  Hf . 
*)  Collect.  Herald.  Nro 
""    s)  Lehoczky  Stemmat  II.  159. 

*)  Adami  Dcductiones  breves  Mss.  Mus.  lat. 4   Nro  180. 
')  Wagner  Tabufoe  geneal.  Mss.  tab  XLVM. 


Cirassaikotícii, 


14? 


Az  1694*beii  Ür menybe r*  született  Grassalkovich  r\ntal  Pécsett  járt 
iskolába  es  mint  a  hagyomány  és  egyik  rövid  biögraphusa  mondja*  ott 
a  fereuczes  szerzetesek  kegyelmét 
bői  nyerte  táplá itatását  ,  minek 
emlékéül  azon  három  cserép  edényt, 
melyben  ételeit  haza  szokta  vinni* 
szerénysége  jeléül  még  unokája  is 
mutogatá  a  gödöllői  hercsegi  kas- 
télyban ,).  EaenGrassalkovích  An> 
ial  szorgalma  és  szép  tehetségei 
által  magának  a  legmagasabb  pol* 
ezokra  nyitott  utat.  17!6»ban  Bu- 
dán kincstári  ügyész,  1720>-ban  kir. 
ügyek  igazgatója,  1731-kí  oct.  31-énv 
kir.  személyuök  1748-ig,  —  ezen 
időközben  J 736-ban  báró,  1743- 
ban  kincstári  elnök  ,  175 l-ben  ko 
rona-őr,  val.  belső  titkos  tanácsos  .  Nógrád  megye  főispánja  kir  fő- 
lovászmester, és  végre  gróffá  lón.  —  Mini  kamarai  ügyész ,  ós  kir, 
ügy-igazgató  a  Neoaquística  korában  belyzetét  felhasználni  tudva,  rop- 
pant birtokot  szerze  össze,  fÖieg  a  Duna  s  Tisza  között,  és  mega'i&pj.tá 
csaíáda  dús  birtokosságát.  Első  neje  Láng  Brzse,  Láng  Ádám  ka- 
marai igazgató  leánya  ,  és  Bajthay  István  Pest  megyei  alispán  özvegye 
1729  bűn  (tőle)  gyermektelenül  halván  el.  másodszor  mint  személynök- 
Klobusiczky  Krisztinát,  s  ennek  halálával  Klobusiczky  Te- 
réziát vévé  nőül ,  kivel  hat  leányt  és  egy  fiuí  Antalt  nemzett  Vég- 
rendeletében majorátust  alapított ,  az  elsőszülött  fiu  részére  a  gödöllői 
és  hatvani  uradalmat,  a  másodiknak  a  komjátbi  uradalmat  a  leányok 
kifizetési  terhével.  Magszakadás  esetére  Gödöllőn  elsó  leánya  örökösöd 
jók*  Hatvant  Anna  Mária  gr.  Haller  Gáborné  kapja  Teréznek  ez  eset 
ben  Debrő.    Klárának  a  bajai  uradalom  jusson  z). 


x)  Vallás:  Nemzeti  Encyclopaedia  !  653  —  „líől  ben  Mária  Terézia  ki- 
rályné a  Pesten -tartott'  tábori  szemlére  lejővén,  meglátogatta  Grassa'lkovícsot 
gödöllői  kastélyában,  hol  mint  Grassalkovícs  szerénységének  emlékjéleit  szem - 
lelte  azon  három  czerép  edényt,  melyekben  hajdan  mint  szegény  pécsi  tanuló  a 
czent  ferenczi  szerzetesektől  hordogatta  haza  élelmét  " 

2)  I*ehóczky  Stemmat  II.  159. 


448  eraoaalkovich 

Egyetlen  fia  II.  Antal  már  atyja  életében  cs.  kir.  kamarás ,  és 
kincstári  tanácsos,  Bodrog  09  később  Zólyom  vármegye  főispánja ,  val. 
belső  titkos  tanácsos  volt,  végre  pedig  1784-ben  J)  az  elsőszülött  fiakra 
szabályozva  birodalmi  herczegségre  emeltetett.  Fia 

III  Antal  született  1771-ki  sept.  12-én,  es.  kir.  k*m.  és  val. 
belső  titkos  tanácsos ,  sz.  István  rendjének  nagykeredztese ,  Csongrád 
vármegye  főispánja  volt.  Meghalt  LS4í-ki  sept.  21-én.  O  ada  a  nem- 
zeti Múzeumnak  telket  2).  Nejétől  berezeg  Eszterházy  Mária-Leopol- 
dinától  (berezeg  Eszterházy  Pál  leányától)  gyermekei  nem  maradván, 
benne  a  Grassaíkovieh  család  férfi-ága  sírba  szállt. 

A  családfát  a  következő  táblázat  rmi  tatja  ; 

Grasealkovioh  Horváth  Márton 
(Kurtiács  Erzse) 

István 
(Rajraannus  Erzse) 


János 

(Egrcsdy  Zsuzsa) 


Gróf  Antal  Zsuzsa 

ssiil.  1694.  (Belezoay  János 

kamarai  elnök.  tábern) 

(1.  Láng  Erzse. 
2  idobuaioiky  Krisztina. 
3.  Klobusiotky  Teréz) 


II.  Antal  Fraucziska  Erzse  Klára  Teréz 

herc*egl7S4,    (gr.  Draskovich     (gr.  Esterházy     (gr  Esterházy     (gr.  Forgácli 
fő-!ováaz-mester.  János)  Ferenez)  Gábor)  Gábor) 

ívig.  Esieríiázy 

Mária) 
r  ■ 


III.  Antal 

szül.  1771.  f  1841. 

(hg.  Esterházy 

Leopoldina) 

A  család  grófi  czimere  —  mint  fölebb  a  metszvóny  mutatja  — 
négyfelé  osztott  vért,  az  első  osztály  ezüst  mezejébe?  hármas  zöld 
hegyen  hátulsó  lábain  vörös  oroszlán  áll  kivont  karddal,  a  második  és 
harmadik  osztály  kék  mezejében  kifeszített  arany  ív  és  nyíl  fölfelé  for- 
dítva látható,  fölötte  jobbról  csillag,  b*'ról  féihold  ragyog  A  negyedik 
osztály  vörös  mezejében  leopárd  áll  hátulsó  lábain  ,  első  jobb  lábával 
kivont  kardot  tartva.    E  négy  osztályon  kívül  a  vért  alyjáról  annak 


'}  Megéri  e  :  österreich.  Adels-Lexikon  18.  22.  ö. 


»)  1808-ki  7.  ée  8.  törv.  ez- 


Iíré«*y  —  Gregoriánét  449 

közepéig  piramis  alakban  egy  ezüst  osztály  nyúlik  fel ,  melynek  alyján 
zöld  térről  rózWa  nyúlik  fel  zöld  levelekkel  és  három  piros  rózsával 
A  vért  közopét  egy  kisebb  paizs  foglalja  el ,  melynek  arany  mezejében 
Mária  Terézia  király- asszony  nevének  kezdőbetűi  vörös  szinü  M.  T. 
látszanak.  A  várt  fölött  grófi  korona  nyugszik ,  és  azon  bárom  koronás 
sisak  áll ,  a  Jobb-oldaliból  a  vértbeli  vörös  oroszlán  ,  a  középsőből  egy 
kék  magyar  ruhás  vitéz  kivont  karddal,  a  baloldaliból  pedig  a  vértbeli 
leopárd  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék  ')• 
Aherczegi  méltóság  nyerésekor  e  czimer  megbővittetett  annyival,  hogy 
a  vért  fölé  öt  sisak  helyeztetett ,  és  a  leirt  hármon  kivül  a  középsőn 
kétfejű  sas ;  a  mellette  lévőkön  kivont  karddal  a  leirt  vitéz,  a  legszélső- 
kön pedig  kivont  karddal  oroszlán  és  leopárd  látható. 

Oréczy  család.  Vagy  talán  jobban  Geréczy  család  a 
XVI.  és  XVII.  században  Dunántúl  virágzott.  Geréczy  Berta  1566- 
ban  részt  vett  Szigetvár  védelmében  ,  és  a  törökök  által  elfogatott ,  de 
kiváltatván,  1588-bau  Kanizsa  várának  alkapitánya  volt,  midőn  a  török 
által  megveretett,  1593-ban  azonban  ő  véré  meg  a  törököket 2). 

Geréczy  Mátyás  1605-ben  a  Bocskai  korában  Sümeg  vára  alatt 
fogságba  esett  3). 

Orego  család.  Gömör  megye  nemesei  sorába  számíttatik. 

Gtregoriancz  család.  Horvátországi  eredetű.  Gregoriancz 
Ambrus,  ki  (literátus)  deáknak  is  neveztetett,  1547-ben  a  Zrínyi 
Miklóstól  és  Frangepán  Istvántól  adományban  nyert  Zágráb  megyei 
Pebresnye  helységre  I.  Ferdinándtól  kir.  adományt  kapott  *).  1565  ben 
horvátországi  bán-helyettes,  Erdőd y  Péter  bánnal  viszályba  keveredvén, 
azzal  Szomszédvár  mellett  megütközött  és  megveré.  Némelyek  szerint 
i  573-ban  Gubeczy  Máté  s  társai  az  ő  bujtogatásából  lázadtak  fel 5). 

Gregoriancz  Pál  1550-ben  zágrábi  püspök,  s  I.  Ferdinánd- 
nak követe  az  olaszországi  fejedelmekhez,  és  a  pápához.  1551-ben  részt 
vett  a  „Q uadripartitura"  szerkesztésében.  1 553  ban  győri  püs- 
pök lőn.  Később  kalocsai  érsekké  neveztetett,  mely  után  néhány  hó- 
napra 1565-ben  meghalálozott  6). 

Gregoriancz  Pál  az  előbbinek  valószínűleg  unokaöoscse  ,   1594- 

*)  Collect  Herald,  pag.  124  —  Es  Adami  Scuta  gentil   111. 

»)  Pethő  Gergely  Krónikája  120.  130.  135. 

")  Ugyanott  168.  1. 

*)  Codex  Széolienyianua  toni.  X.  in  Muaaeo. 

*)  Istvanffy  1685 -ki  kiad.  342.  lap. 

a)  Pray  Hierarchia 

29 


130  örf Sforicli  -  Greiner* 

ben  Erdődy  Tamás  bánnak  e  hivatalban  helyettese  ,  midőn  a  Rudolf 
király  parancsolatára  Zágrábban  tartott  horvátországi  gyűlés  a  fegy- 
veres hadi  erő  neveltetését  elhatározván  ,  Gregoriancz  Pál  bán-helyet- 
tesre ,  és  Rattkay  János  itélőmesteri  helyettesre  külön-külön  száz  ka- 
tona kiállítását  vetette.  Magoknak  azonban  Mátyás  főherczeg  kivánata 
szerint  otthon  kellé  maradnia  J). 

Czimerök  :  fa- ágon  ülő ,  és  nyíllal  átlőtt  madár  a). 

Crregorldi  család.  Gregorich  Pere  ne  z  III.  Károly  ki- 
rálytól 1715-ben  nyert  czimeres  levél  által  emeltetett  a  kiváltságosak 
sorába  3). 

Czimere  négy  részre  osztott  vért ;  az  első  és  negyedik  osztály  kék 
udvarábau  zöld  térről  egy  araDV  markolatú  meztelen  kard  nyúlik  fel, 
reá  egy  vörös  zászló  van  tekergetve.  A  második  és  harmadik  osztály 
vörös  udvarában  koronás ,  kettős  farkú  hátulsó  lábain  oroszlán  áll  tá- 
madó helyzetben.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  szintén  olyan  orosz- 
lán emelkedik  ki ,  jobbról  vörös ,  balról  kék  bivaly-szarv  között.  Fosz- 
ladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

©regoróczy  család   Horvátországi  nemes  család. 

Gregoróczy  Vincze  Huszár  Péterrel  1588-ban  Gesztes  rárát 
ostrommal  vevék  meg  a  töröktől  *). 

Gregoróczy  Péternek  nejétől  Orehóczy  Annától  leánya  Er- 
zsébet Jellasich  Györgyné  volt 5). 

Grciner  család.  1742-ben  Mária  Terézia  király-asszonytól 
nyerte  ozimeres  levelét. 

Czimere  függőlegesen  kétfelé  osztott  vért ;  a  jobb-oldali  osztály 
vörös  udvarában  egy  fakó  szinü  vadász-eb  hátulsó  két  lábán  ágaskodva 
csontot  tart ,  a  bal-oldali  osztály  kék  udvarában  szintén  hasonló  hely- 
zetben tarka  vadász-eb  ágaskodik ,  az  előbbitől  a  konezot  elkapni  akar- 
ván ;  mind  a  kettőnek  nyakán  arany  örv  van.  A  vért  fölötti  sisak  ko 
rónájából  az  alsó  jobboldalihoz  hasonló  eb  emelkedik  fel  egy  darab 
csonton  rágódva ,  két  fel  ül  kiterjesztett  (jobbról  viz-szintesen  arany- 
vörös, balról  kék-ezüst)  sas-szárnyak  veszik  körül  A  vért  körüli  fosz- 
ladék  jobbról  arany- vörös  ,  balról  ezüst-kék  6). 


*)  Kerclielieh. 

2)  Lehoczky  Stemmat.  II.  pag.  160. 

3j  Collect.  Herald.  Nro  611. 

4)  Pethő  Gergely  Krónikája  tói.  -  Istvanfly  1685  ki  kiad.  353. 

*)  Bossányi  Esterhátey-féle  per  533.  lap. 

•)  Adatni  Scuta  geatil.  tom.  III. 


Greskovlch  -  firosschntld.  451 

ttreskovlch  család.  Heves  vármegye  nemessége  sorában 
említi  F  é  n  y  e  s  E.  Geographiájában. 

Orltfimblat  család,  Gömör  vármegye  nemességéhez  szá- 
míttatik 1). 

(vrlttl  család.  Szapolyay  korában  rövid  ideig  hatalmaskodott 
hazánkban,  mig  balsorsa  megbuktatá.  A  család  Veleuczéből  ered ,  hová 
hajdan  keletről  G  r  a  t  o  l  a  név  alatt  származtak. 

Velenczében  szintén  hatalmas  volt  a  család ,  közülök  András 
1532-ben  Velencze  fejedelme  (doge-ja).  Ennek  négy  természetes  fia 
közül  egyik  Laj  os  (Luigi,  Alouise)  a  török  udvarnál  ékszer-árus  ké- 
pében a  velenczei  köztársaság  kémje ,  miután  Szapolyaynak  követeit  a 
török  udvarnál  segité  ,  Magyarországba  jött ,  hol  Mar  maros  vármegye 
főispánja  ,  az  egri  püspöki  jövedelmeknek  használója,  és  végre  ország- 
kormányzója lön.  Elleneit  az  Artándyakat  pallós  által  végezteté  ki. 
Utóbb  —  mint  gyanítható  —  a  korona  után  is  vágyott.  Azonban  1534- 
ben  sept.  28-án  Erdélyben'  Medgyes  alatt  Czibak  Imre  hadserege  által 
felkonczoltatott.  Két  fia  volt :  Antal  ésPéter;  amazt  1 6  éves  ko- 
rában Szapolyay  egri  püspökké  tévé ,  azonban  Medgyesnél  ez  is  ha- 
lálát lelte  ').  A  másik  sorsáról  a  medgyesi  oatastroph  után  bizonyos 
adatok  nincsenek. 

A  Grritti  család  jelenleg  is  él  Velenczében,  hol  a  Santi  Ermagora 
e  Fortuna  overo  San  Marcuolo  város-részben  fekvő  régi  Gritti  palotá- 
ban Lajosnak  életnagyságú  arczképe  most  is  látható. 

A  család  czimere  viz-szintesen  kétfelé  osztott  vért ,  a  felső  kék 
mezőben  ezüst  kereszt  ragyog,  az  alsó  osztály  üre3  ezüst  udvart  mutat. 

C*rodkovszky  család.  Szepes  vármegyei  nemesrendü  család. 

<5 román  család.  Bács  vármegye  nemes  családai  sorában  áll 
F  é  n  y  e  s  E.  Geographiája  szerint. 

Gíroó  család.  Gömör  vármegyében  van  lakhelye  3). 

<*rosscImild  család.  Grosschmid  János  és  Ferenc z 
1790-ben  czimeres  nemes  levelet  nyertek. 

Czimerök  négyfelé  osztott  vért ;  az  első  és  negyedik  osztály  kék 
udvarában  egy  hamuszín  oszlcpkövön  álló  daru  .  felemelt  jobb  lábában 
bányászi  csákányt  tartva ,  fölötte  kétfelül  arany  csillag  ragyog.  A  má- 


')  Bartholomaeides  C  Gömör  p.  144. 

*)  Lásd  Magyar  Akadémiai  Értesítő  1853-lri  97—110.  és  M.  Akadémia 
történelmi  tara  III.  köt.  1  -  116.  Ezekből  kitűnik,  hogy  hazai  forrásaink  hibásan 
nevezik  Gritti  Alajosnak  Péter  fiát  Andrásnak. 

*)  Bartholomaeides  Oott.  Gömör  p.  144. 

29* 


452  Gradeu  —  Gruelier. 

sodik  és  harmadik  arany  mezőben  egy  só-akna  látszik,  fölötte  a  bérez 
bal-oldalán  három  fenyő  díszlik.  A  vért  fölötti  sisak  koronáján  koionás 
márvány- 09zlop  emelkedik  fel,  repkénynyel  körülfonva,  kétfelől  két 
kiterjesztett  fekete  sas-szárnynak  a  közepén  arany  csillag  fénylik.  Fosz« 
ladék  jobbról  ezüst-kék,  balról  arany-zöld  ') 

A  czimeres  levél  egyik  szerzője  Grosschmid  János  e  század 
elején  (1810.)  a  marmarosi  kamarai  igazgatóság  ülnöke,  ifjabb  János 
ugyanott  levéltári  lajstromozó,  Peren  ez  szintén  a  marmarosi  ka- 
marai rónaszéki  só-aknáknál  bányatiszt  volt. 

A  család  —  mint  látszik  —  nagyobbrészt  a  kir.  kincstárnál  a  só- 
bányai  osztálynál  viselt  hivatalt ,  és  erre  vonatkozólag  viseli  czimeré- 
ben  is  a  só-aknát  és  bányász-csákányt. 

Gruiiesn  család.  Bihar  megye  nemessége  között  emliti  Fé- 
nyes E.  Geographiájában. 

Grneber  család.  Grueber  János-Mihály  1719-ben  III.  Ká- 
roly király  által  czimeres  nemes  levélben  emeltetett  nemesi  rangra  a). 

Czimere :  a  vért  kék  udvarában  zöld  téren  arany  grif  kiterjesz- 
tett szárnyakkal ,  első  jobb  lábával  arany- markolatú  kardot ,  a  balban 
egy  levágott  vérző  törökfej  üstökét  tartva.  A  vért  fölött  koronás  sisak 
van.  Poszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék. 

Ilynevü  csíalád  él  Zemplén  vármegyében  is  3). 

Valószinüleg  e  családból  eredt  Grueber  József,  kinek  neje 
Gindly  Anna. 

Grueber  család.  Törzse  Grueber  Albert  Selmecz  szabad 
kir.  és  bánya-város  tanácsosa ,  az  arany  és  ezüst  bányák  müvelése  elő- 
mozdítása ,  valamint  a  kath.  vallás  körül  tett  hű  szolgálataiért ,  és  ál- 
tala neje  Savinger  Mária ,  és  fiai :  János,  Mihály,  Jakab,  Al- 
bert, György,  András,  Teobald,  Ignácz  I.  Leopold  ki- 
rály által  1674-ben  kelt  czimeres  levélben  nemesi  rangra  emeltettek  3). 

Czimere :  a  vért  alján  zöld  téren  négy  fehér  és  vörössel  vegyi- 
tett rózsa ;  ezek  fölött  út  gyanánt  egy  vörös  csikolat  vonul  viz-szin- 


')  Adarai  Scuta  gentil.  rom.  III. 

*)  Colleot.  Herald.  Nro 

8)  Bachó  István  és  Ipolyi  A  urak  szerint  az  oklevél  szavai  ezek:  ,,1V<« 
ele.  consiJeratis  fide  lilát  e  et  fidelibus  servitiis  fidclis  nottri  Adalberli  Gruber 
lAberae  ac  Regiae  motitanae  CivUatit  nrae  Schemniczien.  Senatoris  ,  qua  ipse  tum  in 
auri  et  argenti  fodinii  nostrit  omsti  industria  et  syneeritate  pro  emohunenlo  proten- 
uum  nostrorum  ,  tum  verő  in  diversie  muniit ,  ipniusque  etiam  Heligionis  Catholicae 
premotione  etc.  ele." 


Gvadányi. 


453 


tesen  a  vérten  át,  és  abbau  egy  leopárd  mintegy  mászni  látszatik .  első 
jobb  lábával  arany  darabot  (vagy  lapátot  =  pala),  bai  lábával  pedig 
erezet  (lapidem  mineralem)  tart.  A  vért  felső  része  kék  udvart  mutat. 
A  vért  fölötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  könyököl ,  kivont  kardot 
villogtatva.  Foszladék  jobbról  arany- kék,  balról  ezüst-vörös. 
A  család  leszármazási  fája  következő  *) : 

Adalbert 

1674. 

(Savinger  Mária) 


János      Mihály      Jakab       Albert      György 

Í689. 
t         (Plathy  Teréz) 


András       Teobald       lgnácz 


János 

azül.  1717. 

földbirtokos 

Béla-Bányán. 


Rozália 
(Gellérth  Gásp.) 


Ferdinánd 
huszár- kapitány . 


Ignácz 

Béla-Bányán  1755. 

bányai  hivataln. 

(Heinrich  Éva) 


József  Antal 

f  szül.  1792. 

Zsarnóczon 

nyűg.  bánya-hív. 

íRedly  Mária) 

élnek. 


Anna      Károly       József    Ferencz     János     Apollónia 
szül.  1794.  (Agrioola 

Zsarnóczon  András) 

bánya-hivat. 
Hont  v.  t.-biró. 
(Papsy  Erzse) 


Anna     Antal 
fl850. 


Ferdinánd 

szül.  1825. 

bánya- tiszt 

(Eger  Mária) 


Ferencz       Mihály     Károly        Ágoston 
f  1849.  f  szül.  1832. 

ez,  k.  adószedői 
hivat. 


Jenő 
szül.  1853. 


Artúr 
Műi.  1855 


Criradányi  család.  (Gróf  f).  Tisztelt  név!  melyet  egyike 
viselt  azon  családoknak ,  melyek  külföldről  szakadva  hazánkba ,  a  leg- 
rövidebb idő  alatt  testestől  lelkestől  magyar  hazafiakat  mutatott  föl ; 
és  közülök  József  tábornok  mint  költő  eredeti  magyar  népies  költé- 
szetével évszakot  alapított  irodalmunkban. 

Az  olasz  eredetű  Gvadagni  család  a  XVII.  század  vége  felé 
származott  honunkba.  A  legelső,  kit  I.  Leopold  király  korában  hazánk- 
ban lelünk ,  gróf  Gvadagni  Sándor  Szendrő  végvár  kapitánya  volt, 
ki  1684-hen  gróf  Forgách  Ádám  Borsod  megyei  főispán  leányát  For 


')  Ipolyi  A.  közlése  szerint. 


f54  Guáry. 

gách  Borbálát  nőül  vévén,  ezáltal  egyéb  fekvő  birtokokon  felül  Ruda 
Bánya  birtokába  jutott  így  szorosabban  csatoltatván  a  magyar  nem- 
zethez, 1687-ki  sept.  24  én  SzendrŐn  kelt  levelében  kére  fel  Borsod 
várnegyét ,  hogy  ez  a  magyar  Jionfíusitásért  az  országgyűlésnek  be- 
nyújtott folyamodványát  pártolja  ').  Kérelme  teljesült.  Az  1687-ki 
országgyűlési  28.  törv.  czikke  „G vadagni  Sándor  őrgrófot ,  cs.  k. 
kamarást"  az  ország  honfiusitottjai  közé  bevevé. 

Ruda- Bányán  született  emiitett  nejétől  három  fia:  II.  Sándor 
1707-ben  gróf  Forgách  Simon  ezredében  Rákóczy  pártján  kapitány: 
A  dám,  kinek  neje  gróf  Bedeker  Anna-Mária  volt ;  és  János. 

Ez  utóbbinak  nejétől  báró  Pongrácz  Esztertől  Ruda-Bányán 
1725-ben  született  I.  József  magyar  lovas  tábornok  ,  és  magyar  jeles 
költő  {Rontó  Pál  és  a  Peleikei  Nótárius  szerzője)  3).  Meghalt  Szakolczán 
180.1  -ki  dec.  21-én.  Egyetlen  fia  II.  József  mint  uyugalmazott  al- 
ezredes 1816.  táján  Pozsonyban  halván  el,  családját  sírba  vitte. 

Az  emiitettek  nemzékrendi  átnézete  ez: 

Sándor 
Bzendrői  várkapitány. 

1687.  indigen. 
(Gr.  Forgách  Dóra) 


-— st- 


íl. Sáudor  Ádám  János 

kurucz  kapitány  (gr.  Bedeker  Anna-Mária)  (b.  Pongrácz  Eszter) 

1707.  i —-• . 

I. József 

szül.  1725.  f  1801. 

lovas  tábornok,  s  költő. 

II.  József 

al- ezredes. 

f  1815.  táján. 

II.  S  á  n  d  o  r  a  kurucz  kapitány  pecsét-czimerül  egy  —  szájában 
rózsát  tartó  római-féle  emberfejet  viselt. 

€*u<*ry  család  (Guári  és  fclső-szelestei).  Vasvármegye  egyik 
régiebb  s  tehetősb  csalátía.  Tagjai  főleg  megyei  hivatalokat  viseltek 

Guáry  Miklós  1618  —  1622-ben  Vas  megye  szolgabirája  *)  ;  — 
másik  Miklós  1770-ben  cs  kir  tanácsos,  és  Sopron  megye  alispánja; 


*)  Uj  magyar  Múzeum  1854-ki  foly. 

2)  Annyira  magyarra  vált  a  család  ,  hogy  utóbb  nevét  is  teljesen  magya- 
rosan G  v  a  d  á  n  y  i-nak  ira 

*)  Ezenkívül  több  történelmi  munkát  is  adott  ki.  Lásd  életét  Ferenczy  J. 
és  Danielik  J.  Magyar  Írók  I.  170.  1. 

*)  1618  -ki  49-ik ,  és  1622-ki  36  ik  törv.  ez. 


Guba  -  Gnghy.  455 

ismét  másik  Miklós  e  század  elején  (1810 — 1844-ben)  több  megyei 
táblabíró  és  királyi  udvarnok  (aulae  reg.  familiáris)  *). 

A  család  Vas  megyében  jelenleg  is  birja  az  egyik  előnevet  adó 
Guar  (Gór)  helységet. 

Suba  család.  1499-ben  élt  Guba  Kelemen,  ki  Komá- 
romban Literati  Benedektől  B  e  n  e  földjét  vette  meg  2). 

€3ul»asoczy  család.  (Kihalt).  Közülök  Gubasóczy  János 
1668-ban  pécsi,  1681-ben  nyitrai  püspök,  1686-ban  kalocsai  érsek, 
1680— 1686-ig  egyszersmind  főkanczellár  volt  3). 

GttCZintttel  család.  Zemplén  vármegye  czimerleveles  csa- 
ládai  közé  számíttatik  '). 

Oudits  család.  E  családot  Hont  és  Pozsony  megyében  talál- 
juk. SŐt  a  múlt  század  közepén  Zágráb  vármegyében  is,  hol  174 l-ben 
Gudits  István  alispán  volt.  Lehet,  hogy  innen  származtak  Ma- 
gyarországba. 

A  család  leszármazási  fája  néhány  nemzedéken  következő : 

Gudits  Ignácz 
(galantbai  Balogh  Mária-Anna) 
r 


Ferencz  János  István  N.  jST.  N. 

+  (Benyovszky  Eszter)  (Bacsák  Vendel)     (Rády)     (Majláth 

r— — — ~/y 1  Jánosné) 

Konstanczia  1840. 
(Laka  Antal) 

Gudits  János  az  1827-ki  országgyűlésen  a  bányászati  választ- 
mány tagjául  neveztetett  ki  5). 

Guganovics  család.  Horvátországi  család,  hol  Guganovics 
Pál  1787-ben  a  báni  táblánál  volt  hivatalnok.—  Magyarországban 
Bács  vármegyében  laknak. 

Giiglsy  család.  Kihalt  család.  Hajdan  birt  Hont  megye 
D  a  1  m  a  d  helységben  6). 


*)  A  család  teljes  történetét  és  leszármazási  fáját  a  P  ó  1 1  é  k-k  ö  t  e  t  b  e  n 
remény  lem  közölhetni 

*)  Fényes  E.  Komárom  várm.  87. 

8)  Pray  Hierarchia. 

*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  1 12. 

5)  Az  1827-ki  9.  törv.  ez 

•)  Sz.  Benedeki  Conv.  Capsa  H.  fase  2.  Nro  14  —  Gr  u  g  nevű  családról  a 
Troph.  Estoras.  és  Hevenesi  Mss.  tora.  XXVI II.  közölve  van  egy  genea- 
.  logia ,  de  az  teljesen  koholmány 


450  Gulttmnnn  -  etill 

Uultttnftnti  család  1686-ban  I.  Leopold  király  által  ne- 
mesittetett  meg  Guittmann  György  '). 

Czimere  :  a  vért  kék  udvarában  egy  fenálló  arany  búza-kéve ;  és 
ugyanaz  van  a  vért  fölötti  sisak  koronáján  is.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék ,  balról  ezüst-vörös. 

Gulácsy  család.  (Gulácsi).  Beregh  vármegyei  birtokos  ne- 
mes család ,  mely  azon  megyei  Gulács  helységről  vette  nevét,  és 
onnan  irja  előnevét  is ;  és  ott  birtokos  jelenleg  is.  Idővel  több  megyébe 
mint  Bihar,  Borsod,  Marmaros ,  Szabolcs .  Szathmár ,  Ungh  és  Ugocsa 
megyékbe  is  elszármazott. 

Tagjai  leginkább  megyei  hivatalokat  viseltek. 

Beregh  vármegyében  Gulácsy  András  1659-ben  {MÍsnán^);  — 
Gulácsy  István  1837  —  1845-ben  pertárnok. 

Szathmár  vármegyében  e  század  elején  Gulácsy  Gábor  bir- 
tokos ököritó ,  Fülpös-Darócz ,  Fejér-Gyarmat ,  Cseke ,  Vámos  Oroszi 
helységben  3).  Zemplén  megyében  birtokos  Kis-Cseben  *). 

Ugocsa  vármegyében  Gulácsy  Miklós  1667-ben  szolgabíró  b) 
volt.  Ugyan  e  megyében  Péterfalvára  1750-ben  a  Gulácsy  család  is 
közös  nádori  adományt  kap  6).  E  század  elején  Gulácsy  Sándor  bir- 
tokos Fancsikán  7)  Ugocsa  megyében  Gulácsy  Sándor  levéltárnok 
1837- 1844-ben. 

Bihar  vármegyében  Gulácsy  Imre  1845-ben  szolgabíró. 

Gulácsy  család.  Zala  vármegyében  is  van  Gulács  hely- 
ség, és  erről  irá  nevét  azon  kihalt  Gulácsy  család,  melyből  Gulácsy 
Tamás  1618-ban  Zala  vármegye  szolgabirája  volt  *). 

GUll  család.  Gull  János  emeltetett  nemesi  rangra  1756- 
bah  Mária  Terézia  király-asszony  által. 

Czimere :  a  vért  kék  udvarában  hármas  zöld  domb  fölött  egy 
fehér  galamb  repül,  csőrében  zöld  olaj-ágat  tartva;  a  vért  felső  részé- 
ben (fejében)  fehér  csikolaton  három  piros  koczka  (rhombi)  látszik. 
A  vért  fölötti  sisak  koronájából  vörös  nadrágos ,  kék  dolmányos ,  és 


»)  CoJlect  Herald.  Nro  804. 
')  Lehoezky  Stemmat.  I.  189 


•)  Szirmay  Szathmár  várra.  II.  121.  227.  231.  238.  249. 

*)  Szirmay  G.  Zemplin  not.  top.  376. 

*)  Szirmay  C.  Ugocsa  pag.  59. 

«)  Ugyanott  124. 

')  Ugyanott  120. 

»)  1618-ki  49.  torv.  ez. 


Oüliyn  -  tiuoth.  45) 

panyókásan  viselt  vöf  Ös  mentés,  prémkalpagos  magyar  vitéz  nyúlik  fel, 
jobbjában  kivont  kardot  villogtatva.  Foszladék  jobbról  ezüst-kék ,  bal- 
ról ezüst- vörös  *). 

E  család  Erdélyben  a  szászok  földjén  székel. 

ftullya  család,  (Dévai).  1762-ben  Mária  Terézia  király- 
asszonytól nyerte  czimeres  levelét. 

Czimere  először  függőlegesen  kétfelé  osztott  vért ;  a  jobb-oldali 
osztály  ismét  viz-szintesen  két  részre  oszlik ,  a  felső  ezüst  mező  egy 
kékruhás  férfi-kart  mutat  könyökben  meghajolva,  és  kivont  kardot 
villogtatva;  az  alsó  kék  mezőben  három  arany  búza- kalász  látható, 
ugy  hogy  két  fej  fölfelé  szét ,  egy  búza  fej  pedig  a  paizs  alja  felé  néz. 
A  bal-oldali  osztály  vörös  mezejében  arany  szarvas  ágaskodik ,  szájá- 
ban zöld  kigyót  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  két  kiterjesz- 
tett fekete  sas-szárny  között  három  arany  bÚ2a-kalá*z  emelkedik  fel. 
Foszladék  jobbról  ezüst-kék,  balról  arany-vörös  2). 

E  család  szintén  Erdélyben ,  névszerint  Abrudbányán  honos,  hol 
dévai  Gullya  László  1814-ben  királyi  hegy-mester  volt.  (Regius 
montium  Magister). 

Gulner  család.  Gulner  Mihály  1760-ban  Mária  Te* 
rézia  király-asszony  által  emeltetett  a  nemesek  sorába  8).  Ekkor  nyert 
czimere  következő :  a  vért  kék  mezejében  zöld  halmon  fészkében  egy 
fehér  pellikán  ül  kiterjesztett  szárnyakkal ,  alatta  fiai ,  melyeket  melle 
vérével  táplál.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  arany  oroszlán  emel- 
kedik ,  első  jobb  lábában  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  mind  a  két 
oldalról  ezüst-kék. 

Oundelfíiiger  Család.  (Krompachi).  Szepes  vármegyében 
birtokos,  és  ott  tagjai  megyei  hivatalokat  viseltek. 

Gundelfinger  György  1790-ben  másod ,  később  első  alispán  és 
cs.  kir.  tanácsos  (1810.).   A  Ludoviceára  három  ezer  forintot  adott  *). 

Gundelfinger  Zsigmond  1838-ban  esküdt ;  G.  Ferdinánd 
1842-ben  várnagy  ugyanott. 

Ctuetll  család.  Czimere :  a  vért  kék  udvarának  alján  korona, 
melyből  rézsútosan  kétfelé  két  zászló  leng ,  és  ezek  között  egy  vérző 
törökfej  látszik.  A  vért  fölötti  sisak  koronáján  íérfi-kar  könyököl ,  és 
levágott  vérző  töröfefejeí  üstökénél  fogva  tart.  A  vértet  szokásos  fosz- 

»)  Collect.  Herald.  Nro  132. 
a)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  III. 
»)  Collect.  Herald.  Nro  80. 
•)  1806-ki  7-ik  törv.  oz. 


458  6nra  -  Gútby. 

ladék  veszi  körül.  Közülök  Guoth  Lajos  1842-ben  Nógrád  megyében 
al-adószedő  volt. 

Gura  család.  Zemplén  megye  czimerleveíes  nemesei  sorában 
áll  »). 

Ourzó  család.  (Szent-Miklósi).  Csikszéki  székely  család : 
közülök  szent-miklósi  Gurzó  Márton  161  l-ben  Al-Csikban  Mikó  Fe- 
rencz  ellen  volt  2). 

Guszti  nyi  család.  Gusztínyi  András  és  János  1798- 
ban  I.  Ferencz  királytól  czimeres  levelet  nyertek. 

Czimerök  :  balról  jobbra  egy  kék  csikolat  által  rézsútosan  kétfelé 
osztott  vért.  A  csikolaton  három  arany  csillag  ragyog.  A  jobb-oldali 
arany  mezőben  egy  vörös  grif  ágaskodik  ,  első  lábaival  egy  zöld  élőfát 
tart ,  a  bal-oldali  ezüst  mezőben  vörös  oroszlán  szintén  olyan  fát  tart. 
A  vért  fölötti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny  kö- 
zött vörös  ruhás  ,  sárga  Öves ,  prémkalpagos  magyar  vitéz  nyúlik  £©1, 
jobbjában  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany- kék,  balról 
ezüst-vörös  3). 

A  nemesség-szerzők  egyike  Gusztínyi  János  Arad  megyében 
született.  Papi  pályára  lépvén ,  sári  apát,  végre  1764 — 1777.  nyitrai 
püspök,  és  királyi  táblai  ülnök  lŐn.  1759-ben  „Üdvösség  man- 
D  áj  a"  czimü  munkát  adott  ki. 

Nyitra  megyében Gusztényi  János  í 837-ben  aljegyző,  1844-ben 
pedig  főjegyző  volt.  A  kétfélekép  írott  név  azon  egy  családé. 

CrMtlK  család.  Guth  Sebestyén  (ki  nemes  anyától  született) 
és  testvérei  Guth  Demeter  és  Lukács  1594-kí  aug.  30-án  Re- 
genspurgban  kelt  czimeres  nemes  levélben  Rudolf  király  által  neme- 
sitettek meg  ,  s  nemességük  Győr  vármegyében  1596-ban  hirdettetett 
ki*). 

Czimerük  ,  melyet  nyertek ,  következő  :  a  vért  jobbról  balra  rézs- 
útosan két  mezőre  o3zlik  ,  a  felső  baloldali  kék ,  az  alsó  vörös ,  a  vért 
alján  hármas  zöld  halmon  farkas  áll  hátulsó  lábain,  első  lábaival  egy 
bárányt  tépve  szét ;  ugyanez  alak  ismétlődik  a  vért  fölötti  sisak  koro- 
náján is.  Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

Oitthy  család,  (Gúthi).  ElŐnevét  Beregh  várraegye  Gúth 
helységről  veszi.  Ki  van  terjedve  Szathmár  3  több  megyébe  is. 

*)  Szirmay  Cott.  Zeniplin.  not.  top.  112. 

2)  JtálUy  Székely  nemz.  250. 

8)  Adami  Seuta  gentil.  tom.  III.  —  Magyar  írók  I.  169, 

k)  Hiteles  másolat  után 


€áthy  —  fcyakialvy  439 

Szathraár  megyében  Gúthy  Illés  1459-ben  Iklód  egy  részére 
adományt  kap  *)• 

Gúthy  Imre  és  Ferencz  1517-ben  Domahida,  ököritó,  Por- 
csaltna ,  Danyád  és  Penyige  helységben  részbirtokot  nyernek  királyi 
adomány  mellett  2), 

E  század  elején  Gúthy  Gáspár  birtokos  Körtvélyesen  3).  Gúthy 
Jánosnak  maradéki  pedig  Alsó-Szoporon  4) ;  mindnyájan  Szathmár 
vármegyében. 

Gúthy  Ferencz  1845-ben  Beregh  vármegye  esküdtje.  Gúthy 
nevű  család  van  Heves,  Zemplén  és  Közép-Szolnok  vármegyében  is. 

«wútliy  család-  (Kis-gúthi).  Erdély  családa,  főleg  Közép- 
Szolnokban  birtokos.  Közülök  Gúthy  Sándor  1814-ben  Belső-Szol- 
nok vármegye  jegyzője.  Antal  1848-ban  ugyanott  főszolgabiró ,  és 
árvaszéki  ülnök.  —  Gúthy  Elek  né  Décsey  Ágnes.  —  Gúthy 
Ferenczné  örökösei  Ignácz,  Polixéna,  Lila,  a  G.  Miklós 
gyermekei. 

♦wütither  család.  Zemplén  vármegye  czimerleveles  nemes 
családai  közé  számíttatik  5). 

Gygkel  család.  Gygkel  György-Pongrácz  1696-ban 
I.  Leopold  királytól  czimeres  nemes  levelet  nyert  8). 

Czimere  négy  részre  osztott  vért.  Az  első  osztály  arany  mezejé- 
ben egyfejü  fekete  sas  látszik.  A  második  osztály  kék  mezejében  egy- 
más fölött  két  kis  gyalló  szemlélhető.  A  harmadik  osztály  kék  mezejé- 
ben zöld  téren  két  fehér  tábori  sátor  áll.  A  negyedik  osztály  ezüst  me- 
zejében arany  kerek  van.  A  középső  kis  vért  vörös  udvarában  zöld 
téren  egy  fehér  kakas  áll.  A  vért  fölött  két  koronás  sisak  nyugszik ;  a 
jobboldalin  kiterjesztett  szárnyakkal  a  fehér  kakas  áll ;  a  bal-oldaliból 
három  zöld  strucz-toll  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  arany-fekete, 
balról  ezüst-vörös. 

Cryakfalvy  család.  (Gyakfalvi  f).  Van  Ugocsa  vármegyé- 
ben egy  helység,  melynek  neve  Neve  tlen  fal  u.  Szirmay  szerint 
hajdan  Deakíalva  vagy  jobban  Giakfalva;  ezt  birták  hajdan 


')  Sziimay  Szatümir  varm.  II  86 

*)  Ugyanott  il   45.  122.  126.  2!'2.  233. 

■)  Ugyanott  II.  24. 

*)  Ugyanott  II   162. 

5)  Szirmay  C.  Zenupliu  not  top.  1.12. 

e)  Adami  Scuta  gentil.  ton.  III. 


460  Gyalakuty  -  Gyárfás. 

a  Gyakfalvyak,  kik  közül  Gyakfalvy  Mátyás  1589-ben 
Ugocsa  megye  szolgabirája  *)  volt. 

Szirmay  e  Giakfalvy  =  (Diakfalvi  vagy  Deák)  családdal  közös 
eredetűnek  tartja  a  Szapolyay  (Zápolya)  családot  is ,  melyet  maga 
helyén  tárgyalandunk. 

f*yalakutiy  család.  Maros-széki  székely  család.  Közülök 
Gyalakuty  Miklósnak  fia  Péter  1451-ben Maros-székben  fókirály- 
biró  2). 

Gyalakuty  Mihály  1506-ban  jelen  volt  az  agyagfalvi  gyű- 
lésen *). 

Ctyallay  család.  (Gyallaif).  Komárom  vármegye  adományos 
kihalt  családa. 

1570-ben  Gyallay  István  és  Piroska  Kereskényi  György 
hitvese  Gyalla  pusztabeli  jószágukat  Gyallay  Pálnak  zálogba  adják  *). 

Qyapay  család.  Győr  vármegyei  nemes  család. 

Ctyapoly  család  (Morvái  f).  A  Rákóczyakkal  együtt  egy 
törzsből  a  Bogád-radván  nemzetségből  ered.  (Ld$d  Marvaj  cmiád). 

A  Gyapolyiak  közül  Gyapoly  György  1470-ben  királyi 
ember  (homo  regius)  volt  a  Dolhai-ak  ügyében  *). 

Gryárfás  család.  (Léczfalvi).  Tehetősb  székely  család  Há- 
romszékben .  egy  része  most  is  ott  él ,  más  része  a  megyéken  lett  bir- 
tokossá. 

Czimerük :  a  vért  udvarában  daru  ,  egyik  fölemelt  lábában  tollat 
tartva.  E  czimert  —  véli  Kőváry  6)  —  a  nemzeti  fejedelmek  alatt 
adaták  maguknak. 

Leszármazási  fájuk  következő : 


*)  Szirmay  C.  Ugocsa  pag.  59.  120. 164.  171. 
2)  Kállay  Székely  nemz.  250. 
*)  Ugyanott. 

')  Fényes  Komárom  várm.  123. 
*)  Gr.  Teleki  Hwiyadkk  kora  X!.  419. 

')  Kőváry  Erdély  nev.  családai   94.  95.  honnan  a   leszármazási  fa.  -  A 
t.  család  megkeresés  folytán  sem  közölvén  seramit.    ' 


Gyárfás. 


461 


István 
1635.  lustrál. 


Ferencz 

PA! 

— -/v— T 

Ferencz 

■       O    i. 


Pal 

portai  követ. 

utódai  Pozsonyban. 


Tamás 


Zsigmond 


István 

1680.  lustr. 

kétdi  királybíró. 


József 


Elek 


Pál 
t 


Antai 

« , 

Ferencz 
t  1853. 


Tan:  ás  István 

(Váradi  f  1704. 

Ágnes)       (Bükk  Judit) 

r 


Pál 


Ádám 

1740. 
(bora.  Nagy 
Krisztina) 

László 

1760—1780. 

(fialánkl  Sára) 


József 


Zsófia 

(  Varsány  i 
György) 


István      Elek 
t 


Zsigmond 

Sándor 

r~E!ek~~1 
tl848. 


János 


Károly 


Lajos 


-,  r— ' ' 1       i ". 1 

Miklós  Elek  Miklós 

.  jggo  '    István     János     Gergely 


József 
udv.  tanács. 

t  1829. 
(1.  Vér  Róza. 

2.  Zeyk  Kata) 


Ferencz 
tábl.  ülnök. 

■  ■   i     J'V-  — 

Elek 
tábl.  ülsok. 


i ; ~— í 

Imre     Albert    György     Lajos    Samu 


József      Ferencz    László    Károly 


Domokos  Róza  Anna 

(b.  Kemény  N.)     (Dindár  Antal)      (b.  Bánffy  Dániel) 

A  táblázaton  álló  István  a  kézfii  széki  királybíró  Istvánnak  fia, 
Bükk  Juditot  Kabos  László  özvegyét  vévén  nőül,  1691,  táján  Doboka 
várraegye  birtokosai  sorába  lépett ').  István  a  Rákóczy  forradalom- 
ban mint  kapitány  Szeben  alatt  esett  el  1 704-ben  2).  Egyetlen  leánya 
Varsányi  György  hitvese  lön. 

Pál,  a  portai  követ,  Bethlen  Gábor  korában  kezdi  székben  As- 
sessor,  1629-ki  jun  24-én  Réthy  Istvánnal  fejedelmi  egyezés  mellett 
cserélt  jószágot  3). 

Gyárfás  József  a  kanczell.  udv.  tanácsos  Bécsben,  1829.  aug. 
23-án  kora  60.  évében  halt  meg. 

,,Az  utolsó  nemzedékbői  —  írja  Kőváry  —  Lajost  és  Samut, 
Miklós  fiait ,  a  forradalom  mint  székely  huszár  hadnagyokat  találta, 


*)  Hodor :  Doboka  várm.  89. 

*)  Cserey  Mik  Histor.  329. 

•)  Kállay  Székely  nemz  249.  és  116. 


463  Gyárfás. 

s  mint  ilyenek  működtek.  Gyárfás  Domokos  is  hasonlókban  osx- 
tozott"  J) 

Hogy  e  családfa  nem  teljes ,  onnan  gyanítható  ,  mert  rajta  nem 
látjuk  aSepsi-Szen t-G y  ö  r  g  y  ö  n  élő  Gyárfás  Károlyt  és  Dá- 
vidot; —  és  Magyarországon  Gyárfás  Istvánt  gödöllői  gazda- 
tisztet. 

A  táblázat  élén  álló  Istvánnak  egyik  fiáról  Pálról  megjegyezve 
áll ,  hogy  utódai  Pozsonyban  legyenek  ;  ha  tehát  állana ,  hogy  a  ma- 
gyarországi Gyárfás-ok  az  erdélyiektől  származnak ,  ugy  e  P  á  1  lenne 
törzsük ;  azonban  mint  alább  látandjuk ,  Magyarországban  e  Pál  korá- 
nál már  előbb  éltek  G  y  á  r  f  á  s-ok. 

Oyárfás  caalád.  (Béládi).  Magyarországi  nemes  család.  — 
ElŐnevét  Bars  megyei  Bélád  helységről  írja,  és  főleg  e  megyében 
lakozik. 

Egy  Gyárfást  mára  XV.  században  találunk,  mint  1438-ban2) 
Rozgonyí  László  pozsonyi  főispán  tisztjét  ( Asth-wanthőn  ?) 

1615 — 1616-ban  Gyárfás  Mihály  Komárom  megyében  Iványi 
Annától  Szent-Györgyi  György  nejétől  az  a  p  á  t  h  i  jószágot  tiz  évre, 
valamint  a  Bottyani  pusztarészt  és  vasdinnyei  részbirtokot  is  zálog- 
czimen  szerzé  meg  3). 

A  család  több  ágakra  oszolván ,  ezekről  némely  töredék  leszár- 
mazási nemzékrendet  mutat  a  következő  táblázat  *) : 

Gyárfás  Károly 

f-    ■   ■* 1 

Károly 

1 


János 
Bars  v.  fö-szolgabiró 

i — ■ 


Sándor 

Somogy  várm.  főjegyzője. 

(Pyber  Jolianna) 

Anna 
(kisfaludi  Lipthay  Pálné) 


Egy  másik  ágazat  következőleg  *)  jő  le  : 


')  Kőváry  ♦  Erdély  nev.  családaí.  95  1. 

2)  Fejér:  Codex  Diplom.  tom.  X.  vol.  VIII.  p.  197. 

!l)  Fényes :  Komárom  várm.  158.  161.  166. 

*)  Kisfaludi  Lipthay  család  levéltári  adatai  szerint. 

s)  Kelecsényi  József  úr  közlése  szerint. 


Gyarmathy.  463 

Gyárfás  Gáspár 

l " 1 

Miklós 

"1 


István  Miklós 


— A_ 


László  János 

Báni  v.  fü-sz.-biró. 
Léván. 

Egyik  ág  Nyitra  megyében  Családon  is  élt ,  ezekből  utolsó  volt 
Gyárfás  Sándor,  kinek  nejétől  Nagy  Karolinától  leányai:  Anna 
Pribilané ,  és  E  na  i  l  i  a. 

Az  utóbbi  töredék-nemzékrenden  álló  István  —  ugy  látszik  — 
ugyanaz ,  kinek  Thaler  Máriától  leánya  Katalin,  Bottka  Lászlóné. 

Gyárfás  család  van  Zemplén  vármegyében  *_)  is. 

Oyanraathy  család.  Jelenleg  Sopron  és  Szabolcs  várme- 
gyében vannak  G  y  a  r  m  a  t  h  y  a  k. 

Hajdan  Temes  vármegyében  is  volt  hasonló  nevű  család  ,  hol  a 
Gyarmata  nevű  helységről  vebeté  nevét.  Gyarmathy  László  az 
1505-ki  rákosi  országgyűlésen  Temes  vármegye  követe  volt  3). 

Gyarmathy  János  1635-ben  Hont  vármegye  szolgabirája  volt  *). 

A  múlt  század  közepén  a  hadi  pályán  is  hirt  vívott  ki  magának 
Gyarmathy  Mihály,  ki  Debreczenben  született  1715  ben.  Tizenöt 
éves  korában  császári  katonai  szolgálatba  állván  ,  egy  lovas  ezredben 
közvitézből  zászlós  lőn.  Ez  ezred  a  Hollandoknak  átadatván,  ezek  szol- 
gálatába jutott.  A  béke  helyreálltával  az  ezred  elbocsáttatván .  neki 
mint  hadnagynak  évi  fizetés  rendeltetett,  de  Ő  Lukner,  Asztalos  és 
Brinky  társaival  Hannoverába  ment  egy  huszár-ezred  felállítására ,  és 
ott  azon  ezredben  1757-ki  decemb.  17-én  másod  kapitány  lett,  Lukner 
Őrnagy  alatt,  A  franoziák  ellen  folyton  diadallal  csatázván,  1759-ben 
főkapitány ,  1760-ki  aug.  5-én  pedig  őrnagy  lett.  És  ha  a  béke  oly  ha- 
mar vissza  nem  áll ,  valószínűleg  még  többre  viszi.  Több  mint  ötven 
csatában  vett  részt ,  és  —  mint  iratik  —  saját  kezével  több  százat  le- 
vágott 1763-ban  a  szolgálatból  végképen  elbocsáttatott  nagy  bosszú- 
ságára Lukner  tábornoknak  ,  ki  ez  évi  april  l-jén  franczia  szolgálatba 


l)  Szirmay  C  Zemplin  not.  top.  112- 

*)  J  á  s  z  a  y  :  A  magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  vész  után.  158. 1. 

*)  I63Ő-ki  92.  terv.  czikk.  —  Tudomásul  ide  tesszük,  hogy  egy  Gyarmathv 
Miklós  helmeczi  te£.  prédikátor  volt,  és  1598-ban  Monoszlói  András  veszprémi 
püspök  ellen  irt  egy  tlieol.  munkát.  —  Kassán  is  voltak  Gyarmat  hyak; 
1647-ben  Gyarmathy  János  kassá!  senator  a  törvénykönyv  szerint. 


164  Gyarmathy  —  Gyene. 

lépett.  Gyarmathy  Hannoverában  élt  csendben  királya  kegyeben.  - 
.Meghalt  1773-ki  január  13-án,  kora  57-ik  évében  *).  Sírkövére  magyar 
versek  vésettek,  melyeknek  eleje  igy  hangzik  : 

„Egy  magyar  fekszik  itt,  G-yarmathy  a  neve, 
A  ki  György  királynak  ezer  hasznot  teve"  stb. 

E  czikk  alatt  emiitjük  még  meg  pusztán  a  név  ugyanazonságánál 
fogva  Gyarmathy  Sámuelt,  kinek  káoyai :  Klára  Jósa  Miklósné, 
Zsófia  Mokosay  Istvánné  í  773-ban. 

Gyarmathy  család,  (Érsekújvári).  Erdély  családa,  talán 
Magyarországból  Érsekújvárról  származva  oda.  1650-ki  mart.  27-én 
kapja  czimeres  levelét  Rákóczy  Györgytől  2).  Főleg  Kolos  megyében, 
hol  jelenleg  is  élnek  Kalotaszegben. 

Közülük  Sándor  1794-ben  Kolos  vármegye  al  szolgabi  rája, 
1814-ben  királyi  pénztérnoka  Sámuel  1814-ben  Kolos  vármegyei 
alszolgabiró  és  rectiíicator  biztos.  Ismét  Sándor  1848-ban  szolgabíró, 
és  fia  Zsigmond ,  ki  nevét  a  hirlap-irodalomban  mutatá  fel.  — 
Mihály  Szék  mezővárosban  királyi  biró  1848-ban. 

A  család  másik  ágából  3)  Gyarmathy  Dienes   1848-ban  Alsó 
Fejér  megye  árvaszéki  bírája.   Neje  Fosztó  Anna.  Fia  Sámuel 
az  1848-ki  kolosvári  országgyűlésen  Aranyos-szék  követe,  utóbb  Alsó- 
Fejér  megye  főjegyzője.  Neje  Váró  Anna. 

Qyarmatliy  család.  (Gyarmathi).  Szintén  Erdély  családa. 
mely  vezetékneve  előtt  egy  V  betűt  használ ,  és  ,,d  e  e  ade  m"  is  írja 
magát. 

Közülök  V.  Gyarmathy  Mihály  1814-ben  Kolos  megyében 
árvaszéki  biró.  —  V.  Gyarmathy  Sándor  1 848-ban  Torda  várme- 
gyében állomási  biztos. 

Ezenkívül  még  k  á  s  z  o  n  i  elŐnevü  Gyarmathy  családot  is  látunk 
Erdélyben  kászoni  Gyarmathy  János  személyében,  ki  1848-ban  Alsó- 
Fejér  megye  ügyvédei  sorában  áll. 

Oyene  család,  Szathmár  megyei  birtokos  család.  E  század 
elején  Gyene  Sámuel  Danyádon ,  Gyene  Antal  Fülpösöa  birtokos, 
továbbá  Tyúkodon  is  közbirtokosok  4).  Gyene  Gáspár  1840-ben  a 
megyénél  mezei  biztos.  Közülök  Gyene  Károly  Pesten  lakik. 

')  LTAdvocat  Lexieon  ford.  Mindszenty  Sámuel  III.  467.  lap.  hol  róla 
bővebben  olvashatni. 

*)  Kőváry  Erdély  nev.  oaal.  258. 1. 

s)  Török  Antal  úr  szerint 

*)  S»irmay  :  Szathmár  vftnn.  11.  126  222  225. 


Gyenge  -  Gyergyai. 


465 


Gyenge  család.  (Miklósvári).  Erdélyi  székely  család.  Fri- 
mipilaris  levelét  1607-ben  kapta  *}. 

1702-ben  bir  a  Gyenge  család  Doboka  megyében  Uj-Össön2). 

Gyenge  nevű  család  él  Marmaros  vármegyében  is  ;  ezek  közül 
Gyenge  László  1841-ben  nevezett  megyénél  al-adószedő. 

Oyepes  család.  Lásd  Gyöpös  család. 

Gyergyai  család.  (Kis-solymosi).  Székely  család,  előbb  M.- 
Kibédről  irva,  honnan  Gyergyai  Mihály  BŐzŐdre  (Udvarhely székbe) 
megy  lakni,  és  1652  ben  primipilaris  levelet  kap:  tőle  igy  hozatik  le  & 
család  nemzékrende  3) : 

Gyergyai  Mihály 
1652. 


Gergely 

t 


Mihály 
(Faluvégi  Sára'} 

Judit 
(Dósa  András) 


Péter 

Kis-Solymosra  költözik. 

(Simon  Kata) 


Pál 

kolosvári  tanács. 

(I.  Eperjesi  Sára. 

2.  Rázmán  Krisztina) 


Pál             Péter        Zsuzsa            Sára  Anna  Krisztina 

kolosvári       f  1768.     (Huszár     (Desikovics  {Lőrinczi  (Árkosi 

hivat.                          Mihály)        Márton)  György)  Ferencz) 
1 1757.         f  1757. 


Mihály 
(1.  Teleki 

Bora. 

2.  Teleki 

Zsuzsa) 


Pál  Anna 

(Zilahi  Mária)      f 

i * r1 

Samu      Mária 

t  t 


Hedvig  László 

(Bodor        kolosvári  biró 
József)  és  tanács. 

1794-1814 
(1.  Fekete  Mari 
2.  Bárra  Krisztina) 


Sára 
t 


Zsuzsa  Rozália 

(1.  Ágoston     (Lőrinczi 

József.  Mihály) 

2.  Cseki  Sánd.) 


Ferencz 

kolosvári 

tanácsos. 

1848.  Pesten 

képviselő. 


László  Klára        Júlia 

(Joó  Eszter)    (Kovács        f 

— — -*- 1   János) 

Karolina 


Krisztina     Mihály     Samu     Bora 
t  1322.        f  f 


Ferencz  Pál     Krisztina        Sámuel 

ügyész  1SÍ4.      -j-    (Füzyján.)  (Gyergyai 

Kolos  várt.  Bora) 

(Barta  Zsuzsa)  i — f* — p 

Árpád 


Bora  Klára         Mihály         Róza  Zsuzsa  Nina 

(Gyergyai  Samu)     (Sándor  Istv.)       f       (Fejér  Márt.)     (Árkosi  Lajos) 


')  Kállay  :  Székely  nemz.  146. 
')  Hodor :  Doboka  várm.  90. 
■)  Török  Antal  közlése  szerint. 


30 


466 


Gyermanics  —  Gycrftfty. 


Gjerraanics  család.  Győr  varmegye  nemes  családai  közé 
soroztatik  Fényes  E.  Geographiájábau. 

•Jyeröffy  család.  (Gye  rő-vásárhelyi  f).  Erdélynek  egyik 
legrégiebb  (a  múlt  század  elején  kihalt)  családa.  A  Mikola,  Radó, 
Kabós ,  Vitéz  és  Kemény  családokkal  egy  közös  törzsből,  Gyerőnek 
Mikola  nevű  fiától  J)  ered  ,  és  ezekkel  közös  czimert  viselt:  a  vért  kék 
mezejében  királyi  koronából  kiemelkedő  szarvast,  fölötte  félhold  és 
csillaggal.  A  Gyerőffy  és  nevezett  családoknak  a  közös  törzsbőli  elága- 
zása —  mennyire  oklevelek  nyomán  felvihető  —  a  XíV.  és  XV.  sza- 
zadra esik,  mint  azt  a  következő  táblázat  a)  feltünteti : 


1.  t  á  b  1  a. 


Mikola 

(Kalotai) 

,  ,     — *.  .   .    . 

János 
1296. 


Gyerő 

Vásárhelyi 
| „ 1 

li.  Gyerő 

a  Gyerőffy  család 

törzse. 


Mihály  Jakab 

de  Vásárhely     de  Mo- 
T  nostor. 

István 


Folyt,  a  II.  táblán. 


Radó  László 

i j 1 

András 

(Ilona) 

Ettől  a  Radó  csal. 


János 
1343. 

Dezméri 
a , 


István 

dictus  Kabos 

1390. 


Ettől  a 
Mikola  cs. 


Kemény 
de  Sza- 
mosfalva 

László 


Miklós 
de  Szent- 
Miklós. 


András      Gebei 


István 


Péter 


György 

Ettői  a 

Vitéz  család. 


Péter 

Ettől  a 

Kemény  család. 


Tamás 
Ettől  a  Kabos  cs. 


A  többinek  leszármazott  ágazatait  annak  helyén  fogván  adni ,  itt 
Gyerő  mesternek  a  Gyerőffy  család  törzsének  nemzedéket  a  kö- 
vetkező táblázaton  láthatjuk  : 


')  Mikola  História  Gencalogico  Transylvania  pag.  44.  —  Kemény  János 
Önéletírása.  Kiadta  Szalay  L.  3.4.  ki  azonban  törzsül  Mi  kólát  mondja,  és 
ennek  fiául  állítja  G  y  e  r  ő  t  a  Gyerőflyek  ,  K  a  b  ó  s  t  a  Kabósok  ,  R  a  d  ó  t  a 
Radó  család ,  Keményt  a  Kemény  család  őseit. 

2)  Kőváry  id.  h. 


Gyer*ffy. 


467 


II.  tábla. 

II.  Gyerö  mester 
1314-1345 


Miklós 


Zsigmond 

, * , 

György 
(Zsófia) 

i  *"  ; i 

Salathiel 

1527. 
(Ilona) 

Gáspár 
(Mikola  Erzse) 

i i 

János  1603. 

Eoioa  v.  fóisp. 

(Radvanszka 

Anna) 

i -" 1 

János 

kolosi  főisp. 
( Apaffy  Margit) 

i—        ■* — i 

György  1694. 

tanácsos. 
(Kemény  Kata) 


János 
.--■«*■ 

Miklós 


Mihály 


Dávid 


Ábrahám 


Ferencz 
1525. 

Mihály 


András 


Bora 
(Vas  Domokos) 


János 

Bálás 

1488. 

(Hedvig) 


Erzsébet 

(Bikali 

Ambrus) 


Mihály 
1558. 


Pál 
1539. 


Mihály 

i — r"* ' 

Mihály 

t 


András 

(Budai 

Luiza) 

i A 1 

György 

f  1624. 


Ferencz 

(SzÜváBi 

Borit) 


Jáncs  1558. 
(1.  Kabós  Fruzsina. 
2.  Bornemisza  Erzse) 


Erzse 
(L  isi  bon 
Henrik) 


István 

(Bánffy 

Klára) 


i '—  -'i 

János 


Bálás  Bora 

f       (Ikl.  Toldalaghy 
János) 


László  György  János 

udv.  consiliar.     kolosi  főisp.       +  1718. 
f  fl718.        az  utolsó. 


Kata  Bora 

(1.  Biró  Mózses.     (1.  Gyulaffy  László. 
2.  Henter  János)     2.  Komis  István) 


A  család  tagjai  többféle :  g y e r Ő-m onostori,  kiskapusi, 
számos  falvi  előnévvel  éltek,  sajátlag  mind  ugyanazon  családból 
származva,  és  ez  elónév  különféleség  csak  több  birtokaira  mutat. 

Leginkább  szerepeltek  a  nemzeti  fejedelmek  alatt.  Mihály  a 
Sz&polyay  ház  egyik  hive,  1558-ban  fejedelmi  tanácsos  Iőn. 

János  1575-ben  Báthori  István  hadvezére.  Békési  Gáspárt 
egyik  ő  szalasztá  meg.  Fia 

János  1590-ben  neje  Apafly  Margit  után  Doboka  megyében 
birtokos  ')•  Egyszersmind  Kolos  vármegye  főispánja  1603-ban  *).  Szé- 
kely Mózsesnek  lévén  párthíve,  ez  őt  egyezkedésekre  használá  3).  Test- 
vére István  II.  Rákóuzy  György  egyik  kezese  a  lengyel  sereg  ke- 
zében. 


*)  Hodor   Doboka  várm.  90. 

*)  Ugyanott ;  m-  KöVnry  id  h.  De  Enyedy  krónika -írónál  (1.  Mikó  Erdélyi 
történelmi  adatok  I.  köt.  191.  lapon)  csak  Y  i  e  e-C  o  m  e  s-nak  iratik. 
•)  Wolph.  Bethlen  V.  p.  3S0 

30* 


4«8  Gyertya nffy  -  Gyika. 

György  szintén  II.  Rákóczy  Györgynek  hive ,  és  érette  tatár 
rabságra  is  jutott ,  h  onnan  nagy  összeggel  váltván  meg  magát,  Rá- 
kóczyné,  Báthori  Zsófia  11,000  forintot  ada  neki,  hogy  elzálogosított 
jószágait  visszaválthassa.  Később  táblai  ülnök,  s  1686-ban  a  Deputatio 
tanácsosává  neveztetett,  mint  kormányszéki  tanácsos  halt  meg  1694- 
ben  ,).  Fiai :  György  a  kolosi  főispán ,  és  János,  mindkettő  1718- 
ban  gyermektelenül  halváu  el ,  bennök  a  GyerőfFyek  fi-ága  sírba  szált. 
A  család  jószágai  az  utolsó  leányok  Kata  és  Borbála  utódaikra 
szállt;  amattól  Biró  Mozses  első  férje  után  a  Zambó-k,  Rhédey-ek, 
második  férje  Henter  János  után  a  báró  Jósinczy-ak :  Borbálának  első 
férje  Gyulaffy  László  után  az  Eszterházy-ak ,  második  férje  Komis 
István  után  a  Komis  grófok  örökösödtek. 

©yerlyánffy  család.  (Bobdai).  Ujabbkori  magyar  nemes 
család  Torontál  vármegyében ,  hol  adomány  jogán  birja  az  előnevet 
adó  Bobda  helységet.  Tagjai  e  megyében  főbb  hivatalokat  viseltek. 

1812-ben  Gyertyáníly  Lukács,  Antal  és  Kristóf  a  Lu- 
dovicea  pesti  katonai  intézetre  tiz  ezer  forintot  ajánlottak  2). 

GyertyánfFy  Gábor  az  1836  ki  országgyűlésen  a  katonai  élel- 
mezés iránt  kirendelt  országos  választmány  tagja  3). 

Gyertyán ffy  Dávid  1832-ben  Torontál  vármegye  másod  al- 
ispánja és  országgyűlési  követe,  183í>-ban  első  alispán  és  kir.  tanácsos; 
utóbb"  (már  1845-ben)  azon  megye  főispáni  helyettese. 

GyertyánfFy  János  1836-ban  Torontál  vármegye  fő-adószedője. 

Gyertyánífy  Gyula  1842-ben  ugyanott  másod  alispán. 

gyertyánost  család,  (Ikafalvi).  Háromszéki  székely  család. 
Egy  ága  kiszakadt  Kővár  vidékére,  hol  ikafalvi  Gyertyánosi  Károly 
alszolgabiró ,  István  pedig  rectificator  biztos  volt  1847-ben. 

Gyika  család.  (Désánfalvi).  Temes  és  Krassó  vármegyei  bir- 
tokos család  *}.  Amabban  birja  Désánfalvát,  honnan  előnevét 
irja ;  emebben  Kossoviczát,  Petrozát  és  Krivinát.  A  leg- 
újabb nemzedéket  a  következő  táblázat  mutatja  : 


')  Cfcerey  Mik  Históriája.  64.  757.  159.  220.  222.  236. 

»)  1812-ki  2.  törv.  ozikk. 

»)  1836-ki  11.  törv.  czikk. 

*)  Leket,  hogy  a  család  az  olákországi  Ghika  családból  származott,  meljr- 
ból  ott  ugy  a  legújabb  időbeu  ,  mint  1663-ban  Ghika  Gergely  havasalföldi 
vajda  volt ,  ki  a  Léva  melletti  csaia  után  Németországba  menekült. 


Gyinu.thy  —  Gyóko. 


4d» 


Gyika  János 
(Rajkovics  Kata 
t  1819.  febr,  3) 


Szilárd 
volt  szolgabíró. 


Tivadar        Manó        György         István 


György       Diomed        Jenő 

Szilárd  ága  bir  Zala  megyében  Beiatinczon  is. 
Oyimóthy  család.  (Gyimóthi).  Veszprém  megyei  Gyimóth 
helységről,  mely  most  a  pápai  uradalomhoz  tartozik,  —  vette  nevét. 
Nemzékrende  a  múlt  század  elejéig  következőleg  *)  sarjadzott  le  : 


Gyimótliy  Mihály 
1420—1440. 


Tamás 
1440. 


Sebestyén 
1467. 

, , 

Bálás 
1467. 

Demeter 

1528. 

■» 


Margit 
(Takácsi  Egyedné) 
1470. 


Zsuzsanna 

(Pererd  Gáspár) 

1470. 


Péter 
1560. 


Albert 
1560. 


Erzsébet 

(Vas  Bálás) 

1622. 


Dorottya 

(Gáncs  Máté) 

1573. 


Antal 
1585. 


Márton 
1615. 

Mihály 
1660. 


Piroska 
(Lépes  Ambrus) 


Éva 
(Lepsényi  Imre) 

A  család  többfelé  is  elágozhatott,  miután  jelenleg  is  élnek  Gyi- 
móthyak  ;  és  többi  közt  Komáromban  egy  Gyimóthy  reform,  tanító,  ki 
szintén  Pápa  környékéről  származott. 

Gyimóthi  Gyimóthy  György  1846-ban  huszár-kadet. 

€&yÓ}gyí  család.  (Gyógyi  f).  Erdély  kihalt  családa  *). 

Oyoko  család.  Gyóko  Miklós  és  testvérei  1825-ki  július 
15-én  nyertek  nemességet  czimeres  levél  által,  mely  1826-ki  apr.  10-én 
Krassó  vármegyében  hirdettetett  ki.  Jelenleg  azon  megyében  már  nem 
léteznek. 


')  Ferber  József  úr  tudósítása  szerint  az  egész, 
*)  Kőváry  Erdély  nev.  családai  270.  lap. 


4J9  €tyóny  -  Gyöngyös*. 

CSyóny  család.  Nevezetessé  tévé  magát  katonai  vitézsége  ál- 
tal Gyóny  János,  ki  előbb  Telekesi  Imre  seregében  harczolt,  1565- 
ben  (noha  csak  egy  szeme  volt) ,  Svendi  császári  hadvezér  őt  Erdőd 
vára  kapitányává  tette  ,  és  ezután  is  több  ütközetben  vett  részt ,  a  reá 
bizott  várat  pedig  Szapolyay  és  a  török  ellen  hősi  haláláig  vitézül  ol- 
talmazta *). 

Gyopay  család.  Gyopay  Gergely,  és  vele  neje  Tanító 
Erzse  ;  anyja  Szabó  Erzse  ,  és  testvérei  Gyopay  György  és  Mihály 
Hl.  Ferdinánd  király  által  1648-ki  nov.  26-án  Bécsben  kelt  czimeres 
levélben  nemesitettek  meg.  A  czimeres  levél  Heves  és  Külső-Szolnok 
egyesült  vármegye-gyűlésen  1649-ki  jun.  28-án  Füleken  hirdettetett  ki. 
A  nevezettek  egyik  utóda  Gyopay  Péter  H.-Mező- Vásárhelyen  tele- 
pedett meg ;  ennek  unokája  József  Bihar  vármegyében  Váradolaszi- 
ban  1838-ban  birá  eredetiben  az  érdeklett  ar malist. 

©y  ííttiöirey  család.  Zala  vármegyei  nemes  család  Fényes 
Elek  Geographíája  szerint.  Ugy  látszik,  ezzel  egy  a 

Gyömrey  család,  melyből  a  múlt' században  Gyömrey  Zsig- 
mondnak Tallián  Borbálától  négy  leánya  van;  1.  Terézia  Domián 
Jánosné ,  2.  Jusztina  Zanibó  Péterné ,  3.  Katalin  Paraj  ez  Mi  - 
hályné ,  és  4.  Krisztina  Sohár  Ferenczné.  E  négy  leány  utódai 
anyjuk  után  a  szolnok-abonyi  uradalomban  örökösödtek. 

©yőngyösy  család.  A  többféle  Gyöngyösi  családok  között 
legismeretesebb  azon  Gömör  megyei  család ,  melyből  a  jeles  magyar 
költő  Gyöngy ösy  István  1620-hau  született.  Darab  ideig  gr.  Wesse- 
lény  Ferencz  fúleki  várnagya ,  utóbb  a  nádor  udvarában  tartózkodott, 
és  ennek  hitvese  Széchy  Mária  tiszteletére  irta  „Murányi  Venusli-ót ,  és 
attól  Gömör  megyei  Babaluska  helységgel  ajándékoztatott  meg. 
Később  Wesselényi  udvarát  odahagyva ,  megyei  hivatalokba  lépett, 
táblabiróvá,  és  a  sopronyi  országgyűlésre  követté  neveztetett  ki  1681- 
beu.  Ekkor  irta  Eszterházy  Pál  nádorrá  lett  választatására  ezen  mun- 
káját :  „Palinódia  Hungáriáé ,  azaz  a  maga  gyámotlofanságin  kesergő  és 
abban  a  kardos  Grifneh  szárnya  alá  folyamodó  Nympka.1'  —  1685-ben  al- 
ispánná választatott ,  mely  terhes  hivataláról  gyakorta  le  akart  mon- 
dani, de  a  közbizalom  abban  őt  haláláig  marasztalá.  Meghalt  1704-ben 
kora  84.  évében.  Egyéb  munkái  még :  „Rózsa- koszorú  "  Lőcsén  1690. 
„Kemény  János  vagy  a  porából  fölélemedett  Pkűnis."  1693.  —  „A  csalárd 
Cupidónak  kegyetlenségét  megismerő ,  s  mérges  nyilait  kerülő  tiszta  életnek 


l)  Istvánffy  1635-ki  kiadás  29IL 


Gvöngyösy.  471 

Geniuso"  Budán  1722.  -  .fhariMa"  Lőcsén  1700  —  (Wves  munkái 
Pozsonyban  1796-ban  ..Gyöngyösi  Istoánnak  költeményes  maradványai" 
czim  alatt  két  kötetben  Landercr  által  adattak  ki  ').  Fia 

Gábor  1699-ben  lett  Gömör  vármegye  főjegyzője.  1700  ban  t 
porták  (adózási  kulcs)  kiigazításival  bízatott  meg  ;  két.  iíben  járt  kül- 
döttségben Bécsben  ,  hol  a  Rákóczy  mozgalom  talál?  őt;  ez  okból  ott 
marad*- ,  és  hivatalát  letevé.  A  Rákóczy  forradalom  lecscndesültével  a 
szepesi  kamarához  titkár  és  tanácsosul  neveztetett2). 

E  család  ivadékának  tar  tátik  GyÖngyösy  József- Pál  csornai 
premontrei  prépost,  ki  1779-ki  július  20-án  született  Ung  megyei 
Darma  helységben.  1820-ban  lett  csornai  prépost,  és  18/>7-ki  jan.  1-én 
arany  miséjét  tartá  3). 

Gyöngyösy  család  él  jelenleg  is  Gömör .  Szabolcs  és  Ung  me- 
gyékben. 

Ung  megyében  Gyöngyösy  Mihály  1836-ban  első  aljegyző. 

Talán  szintén  e  családhoz  tartozik  a  múlt  században  élt  Gryön- 
gyösy  József,  kinek  Csicsery  Borba  látcl  fia  László. 

Talán  e  családból  Származott  Gyöngyös^  Imrf  is.  kinek  czinaere 
a  vért  udvarában  zöld  mezőből  kiemelkedő  egyszarvú,  első  lábaival 
három  nyilat  tartva.  Ugyanezen  alak  látható  a  vért  fölötti  sisak  koro- 
náján is. 

fítf  í>n£  J  Ösy  család.  (Poroszlói).  Közülök  poroszlói  Gyön- 
gyösy Gábor  cs.  kir.  udvari  kamarai  tanácsos,  kinek  leánya  Mári»- 
Victoria  először  báró  Zweckau  ,  másodszor  báró  Diet-trích  Vilmos 
uiv   tanácsos  és  erdélyi  kamarai  igazgató  neje  volt  *). 

Poroszlói  Gyöngyös)  György,  sz.  Jakabról  czimzett  silisi  apát, 
és  nagyváradi  éneklő  kanonok  1760  ban. 

Oycmg JÖsy  családi  Gyöngyösy  György  és  neje  Mészáros 
Ilona,  és  gyermekeik :  Ilona,  József  és  Jakab  1707-ben  II.  R í 
kóczy  Ferencz  által  cziroeres  nemes  levélben  (e  statu  rustico)  nemesi 
rangra  emeltettek  ,  és  czimeres  levelük  Nógrád  megyének  1708-ki  jan 
23-án   Lusonczon  tartott  közgyűlésében    minden    ellenmomiás  nélkül 
kibirdettetett  *). 

')  E  kiadás  előtt  vannak  életrajzi  adatai  is  Dugonics  András  által  kiadva. 
Lásd  róla  Bartholomaeides  Notitia  C-  Gömör.  p.  759. 
*)  Bartholomaeides  id.  h.  p.  764- 
8)  Lásd  Magyar  Sajtó  1857-ki  január  1-só  szám. 
*)  Kovacsóczy  Árpádia  I.  évi  foly.  186.  lap. 
5)  Protoo.  C.  íieograd.  anni  1708. 


473  Gyöuky  -  Gyöp A* 

€kyöwk$yöny  család.  (Pettenyei).  Kraszna  megyei  Pettenye 
faluról  irja  előoevét.  Közülök  János  1824-ben  Nagy-Károlyban  egy 
regét  adott  ki  versekben  :  „A  fiatal  Árpád  a  mázamat  barlangban"  czim 
alatt *). 

tíyÖMky  család.  Heves  vármegye  nemesrendü  családainak 
sorában  említi  Fényes  E.  Geographiájában. 

Gyöpös  Család.  (Kis-herestyéni).  Bars  megyei  régi  család. 
Neve  felváltva  Gyepes-  és  Gyópö s-nek  iratik. 

1424-ben  kis-herestyéni  G  i  e  p  e  s  László  ellentmond  Pobor  és 
Loch  beiktatásának  Bars  megyei  Kis-Herestyéure  nézve  2). 

1497.  előtt  Gyöpös  László  örökösétől  szerzetté  Csehy  Ágoston 
Komárom  megyei  Csehi  helységnek  egy  negyedrészét  3). 

1500-ban  kis-herestyéni  Gyepes  Péter  Bars  vármegye  al- 
ispánja *). 

1587-ben  Ernő  főherczeg  "Fejérkövy  István  nyitrai  püspök  és  kir. 
helytartóhoz,  ruszkai  Dobó  Ferencz  Bars  megyei  főispánhoz,  és  Dunán 
inneni  országos  főkapitányhoz ,  és  Samaria  do  Speciacassa  Ferdinánd 
veszprémi  főkapitányhoz  intézett  ótalom-levélben  nemes  Geöpeós 
Györgyöt  és  Ferenczet  néhai  Geöpeös  Ferencz  íiait,  mint  a 
császár  ótalmába  fogadottakat  javaik-  és  jószágaikra  nézve  védelmükbe 
ajánlja  s). 

1590-ben  országbírói  osztató  parancs  kelt  néhai  Gyöpös  Ferencz- 
nek  Domaniky  Margittól  született  fiai  György  és  Ferencz  részére ; 
(emiitett  néhai  Ferencz ,  fia  volt  Kelemennek ,  ez  pedig  Gyöpös  Má- 
tyásnak) ;  —  továbbá  keltez  osztató  parancs  Fruzsinának  Gyö- 
pös Kelemen  leányának  részére  is,  nemkülönben  Thajnay  Jánosnak 
részére,  ki  Thajnay  Mihálynak  Gyöpös  Borbálától  Gyöpös  Mátyás 
leányától  született  fia  volt ;  a  Bars  megyei  Beládi ,  kis-herestyéni ,  és 


*)  E  Jánoson  kívül  ismerünk  egy  másik  Gyöngyösy  János  költőt,  ki 
174t-ki  nov.  4-én  Krasznán  született ,  hol  atyja  ref.  pap  volt  0  szintén  pappá 
lőu  ,  és  Erdélyben  Uj-Tordán  kapott  prédikátori  hivatalt.  Munkáit  Szacsvay 
Sándor  adta  ki  először  Bécsben  1790-ben.  Meghalt  1818-ki  mart.  15-én.  (Lásd 
Magyar  írók  életrajz-gyüjt.  11.97.98.)  Uj-Tordán  1858-ban  sírja  fölé  emlék 
emeltetett. 

Egy  Gyöngyösy  László  ref.  prédikátor  1651  ben  „A.  keresztyén 
vallásnak  funda  mentőm  a"  czimü  könyvet  angolból  fordítva  ada  kj. 

*)  Ipolyi  Arnold  ur  közlése  nagyobbára. 

8)  Fényes :  Komárom  várm.  120.  lap. 

*)  Sz.  Benedeki  Convent  Fasc.  115.  Nro  15. 

b)  Az  eredeti  okmány  Ipolyi  Arnold  urnái. 


Györgydedk  -  Győrfl.  478 

Nyitra  megyei  Irmely  és  Szent-Mihály  helyaégbeli  birtokokban.   Ez 
osztató  parancsból  következő  leszármazás  tűnik  ki : 

Gyöpös  Mátyás 


Borbála  Kelemen 

(Tajnay  Mihály) 

-i 


Ferencz  Fruzsina 

Tajnay  János  (Domaniky  Margit)    1590. 

1590.  I 

György  Ferencz 

1587-1590.        1587—1590 

1607-ben  Domaniky  Margit  előbb  Gyöpös  Ferencznek ,  utóbb 
Aghy  Ferencznek  özvegye  fia  Gyöpös  György  ellen  perelt. 

1671-ben  Gyöpös  Miklós  többekkel  együtt  Komárom  megyei 
kömlődi  részét  Pázmándy  Györgynek  elzálogitá ,  mely  elidegenitésnek 
akkor  Szabó  Mária,  nevezett  Gyöpös  Miklós  nénje  ellenmondott  *). 

Cíyörg y  deák  család.  Györgydeák  János  III.  Károly 
királytól  1722-ki  sept.  20-án  nyerte  czimeres  nemes  levelét2). 

Czimere  :  a  vért  kék  udvarának  alján  rézsútosan  fölfelé  (három- 
szög  alakú)  két  vörös  vágás  között  egy  zöld  domb  emelkedik  ,  melyen 
királyi  koronán  egy  fekete  sas-szárny ,  és  abból  kinyúló  arany  láb  bal- 
felé nézve,  arany-markolatú  kivont  kardot  tart ;  fölötte  a  vért  két  szög- 
letében arany  csillag  ragyog.  Hasonló  sas- szárny  és  láb  kivont  karddal 
látszik  a  vért  fölötti  sisak  koronáján.  Foszladék  jobbról  arany- kék,  bal- 
ról ezüst-vörös. 

A  család  Gömör  vármegyében  tartja  lakását. 

Cryőrfí  család.  (Losádi,  báró  és  nemes).  Erdélyi  család ,  ere- 
dete és  lakhelye  Hunyad  vármegye. 

Felemelkedésök  a  nemzeti  fejedelmek  korába  esik.  Egyik  ág 
1755-ben  Győrfl  József  személyében  báróságot  nyert. 

A  család  levelei  a  Hóra  világban  elpusztíttatván ,  1792-ben  az 
országgyűlés  azoknak  újbóli  kiadatását  elrendelé. 

A  bárói  ág  következőleg  3)  sarjadzik  le  : 


')  Fényes :  Komárom  várra.  155.  lap. 
2)  Collect.  Herald.  Nro  364. 


3)  Kővári  id.  h.  100. 


474 


tiyöiíi 


József 

1755-ben  báró. 

(1.  Bogati  Ágnes. 

2.  Inezédi  Anna) 


József        László        Mihály 


Samu  Elek 

1757. 

(1  b.  Bánffy  Bora. 

2.  Földváry  Judit ) 


Mária 


Bora 


Anna  Ágnes  József 

(Szilvási       (Kemény       (Ugrón 

János)  Samu)  Máriai 


Mária 
(b.  Banffy  Elek) 


Benjámin 

(Török  Krisztina) 

I 


Karolina  Mária 

(Kendeffy     (gr.  Teleky 
Mihály)  Sándor) 


József 


Karolina 
(Benedek  Mih.) 


Pál  Zsigmond 

(1.  Vay  Zsuzsa.        (Maoskási 

2.  Szilassy  Áffn.)  Anna) 

, _-^ , 

Lajos 

(b.  Györfi  Mária) 


Samu 

(P  Horváth 

Karolina 'i 


Befita         Róza.       Károly 

(gr.  Komis  (Kopácsi 

3ígmond)  Jozefa) 


Feréncz 
(Kompos  Magdolna) 

Adolf      Jozefa  Mária 

(SUnainé)     Cb.    ryórfi 
L^vjos) 


József  Karóiina  Póli  Árpád 

(Som bori  Júlia)  (Krasznainé) 


Báró  Pál  második  neje  pilisi  Szilassy  Ágnes  után  birt  Nógrád 
megyében  is.  Testvére  b.  Sámuel  1848-ban  Pesten  képviselő  volt. 

A  nemesi  ágazat  szintén  él ,  és  Himyad  megyei  Lósadpn  van  bir- 
toka és  lakhelye  ')  Györfi  Mózscs  Örököseinek :  Dénesnek,  La- 
josnak, Antalnak^  —  továbbá  ott  laknak  Györfi  ábrahám  örö- 
kösei :  László,  Ádám,  Kiára,  Zsuzsa,  E v a ,  é$  Győrfi  P é- 
ter  és  Samu. 

Oyőrfi  család.  (Csatószeghi).  Csikszeki  székely  család,  melyet 
—  Kővári  szerint*) —  a  még  élő  GyŐrfi  Mihály  emelt  ki,  ki 
mint  az  erdélyi  kormányszéknél  tartományi  fő-számvevő,  lSS^-ben  kir. 
tanácsosi  rangra  emeltetett,  s  1850-ben  a  főkormány  megszűntével 
nyugalmaztatott ,  és  a  következő  leszármazást  alkotá : 


*)  Török  Antal  közlése  szerint. 
«)  Kővári  id.  h.  101. 


GyörAl 


«• 


Fe  enct 


Mihály 
(Breocsón  Eliz) 


J  Mihály 
(Iraecs  Klára) 


II.  Mihály 
kir.  tanácsos. 

i  Baranyay  Hóza) 

— *.. .- , — 


Karolina 
(Szabó  Ferencz) 


József 


Jozefa 
(Biró  Pálné) 


II.  Mihálynak  —  ki  Csik-Szent-IrarérŐl  is  irá  magát?) — ■ 
bosszú  ideig  vitt,  szolgálata  érdemei  közé  sorozható ,  hogy  az  országos 
Karolina-kórház  igazgatását  1837 — !  850-ig  minden  dij  nélkül  foly* 
tattá,  továbbá  kivívta  ,  hogy  a  székely  katonahelységek  elöljárósága,  a 
falu  közjövedelméről  a  kormányszékhez  számadást  terjeszszen  a). 

Oyőrffl  család.  (Csik-3zent-gyÖrgyi).  Valószínűleg  az  előbbi- 
nek egyik  ágazata.  A  múlt  XVI II.  század  első  felében  Csik-Szent- 
Györgyről  a  székely  primőrök  közül  3)  két  testvér  Győrffi  József  éa 
István  kiszármazott  Doboka  vármegyébe ,  és  ott  a  Csernátoni 
családba  családba  házasodván,  birtokosokká  váltak. 

I.  József  1759— 1763-ig  Doboka  vármegye  főjegyzője,  1764- 
ben  az  állandóan  ülő  tábla  ülnöke  200  forint  évi  fizetéssel. 

I.  Ferencz  1784-ben  rendszerinti  alszolgabiró ,  1794  ben  oct. 
l-jén  rendsz.  ülnök. 

A  család  czimere  —  I.  Józsefnek  1798-ki  pecsété  szerint,  melyen 
„Josephus  Győr f f i"  kör-irat  olvasható ,  —  következő  :  a  vért 
udvarában  zöld  tér  fölött  egy  magyar  öltözetű  férfiú  áll ,  balját  csípő- 
jére támasztva,  jobbjában  iró-tollat  tartva.  A  vért  fölötti  sisak  koro- 
nájából két  kiterjesztett  sas-szárny  között  arany  csillag  ragyog.  A 
vértet  szokásos  foszladék  környezi. 

A  család  lesarjadzását  a  két  testvértől  a  következő  táblázat  mu- 
tatja * 


1 )  Az  1815-ki  hivatalos  tiszti  névtár  szerint. 

*)  Kővári  utalása  szerint  a  „Múlt  és  Jelen"  1848-ki  mart.  17.  szám. 

')  Hodor  Károly  ur  közleménye  szerint. 


476  ©yflrfi  —  Györgyi. 

Györffí  N. 


I.  József  I.  István 

Doboka  várm.  főjegyző  (Csernátoni  Mária) 

1759. 
(Csernátoni  Judit) 


György  I.  Ferencz 

szül.  1766.  mkereaz.  Doboka  v.  sz.-biró. 

april.  24.  f  1792.  f  1800.  dec.  30. 

(Rácz  Teréz)  Gyulában. 

i ~~* 1  (Gergely  Mária) 

Lázár  ■  *~ 


(Butka  leány)  József 

I 


r 


II.  Ferencz      II.  István  II.  József    Sándor     Ignácz    Karolina    Júlia     Mária 
éles.  1849.       éles.  1849.  (Fodor  I. 

Szeben  alatt.       a  piskii  1853-tól) 

csatában.  lak.  Szilágyban. 

Győrfi  család.  (Magyarosi).  Székely  eredetű  család.  Ma- 
gyarosi Győrfi  Menyhért  1579-ben  élt,  és  egy  ezen  évi  Ítélet- 
iével szerint  a  Jenő  nemből  Szomoró  ágból  származott J). 

Cryőrfi.  család.  (Kebelei).  Hasonlóan  székely  család ,  s  a  fel- 
jebbivel  együtt  jelenleg  már  valószínűleg  nem  létezik. 

Kebelei  Győr  fi  Bálás  szintén  1579-ben  ólt,  és  itélet-levél 
szerint  ugy  az  E  ö  r  1  ö  c  z  nemben,  Seprőd  ágban ,  mint  M  e  d  g  y  e  s 
nemben,  Kürt  ágban  primipilatussal  birt  a). 

Győrffl  család.  (Alfalui).  Csikszéki  székely  sarjadék.  Kö- 
zülök alfalui  Győr  ifi  András  1815-ben  Gyergyó  széknek  jegy- 
zője volt. 

dyiyrffy  család.  Magyarországban  is  vannak  Győrffyek 
Heves ,  Szabolcs  és  Vas  vát  megyében ,  sőt  Komárom,  megyében  is  ta- 
lálunk a  múlt  században.  1 749-ben  a  neszmélyi  udvartelkesek  ellen 
folyt  perben  állók  között  említtetik  Harcsa  Katalin  Győrffy  Már- 
tonnak neje  2). 

Győrffy  András  1803-ban  az  Auffenberg  gyalog  ezredben  őr- 
nagy volt. 

Heves  vármegyében  Győrffy  Ignácz  1837-ben  rendszerinti 
esküdt  volt. 

Györgyi  család.  Komárom  vármegye  nemes  családai  között 
áll  Fényes  E.  Geographiája  szerint.  Vannak  Zemplén  megyében  is8). 


')  Nemes  székely  nemzet  Constiíutioja.  272. 
*)  Fényea  :  Komárom  várm.  18tí 
')  Szirraay  C.  Zeinplin  not.  top.  112 


Györki  —  GyÓry,  éti 

Györkéi  család.  (Kihalt).  Hajdan  Békés  vármegyében  vi- 
rágzott. 1461-beu  (i;örkei  János  (Joannes  de  Guerke)  Békés  vármegye 
alispánja  volt ').  v 

Oyftrödy  család.  (Kihalt).  A  XVI.  században  még  élt  nemes 
család,  ffieíjbd!  származott  Györödy  (Gyerewdy)  Dorottya,  előbb 
Ghyczi  Józ8ánalc,  1564  óta  Torda  Zsigmondnak  hitvese*). 

iíyőry  család.  (Radványi ,  gróf).  A  múlt  században  emelke- 
dik fel.  Radványi  Győry  István  1770-ben  kapja  Mária  Terézia  ki- 
rály-asszonytól királyi  adományban  Zemplén  vármegyében  V  i  t  á  n  y 
helységet ,  melyet  utóbb  gr.  Károlyi  Antalnak  ad  el  3).  1785-ben  gróf- 
ságot nyert 4).  Istvánnak  valószínűleg  fiaFerencz  gróf,  ki  1783-ban 
lett  Tolna  vármegye  főispánja  5) ;  —  1787-ben  mint  cs.  kir.  val.  belső 
titkos  tanácsost,  Esztergám  vármegye  főispánját,  Mosón,  Sopron,  Győr, 
Komárom  ,  Vas  ,  Veszprém  megyék  főispáni  helyettesét ,  és  e  megyék- 
ben királyi  biztost  találjuk  a  József  császár  sys témája  alatt.  Utóbb 
(1825-ben)  Bács,  Bodrogh  vármegyék  főispánja  volt.  Meghalt  1839-ki 
april  23-án.  Tőle  a  családfa  következőleg  sarjadzik  le  : 

Gr.  Győry  Ferencz 

Tolna  várm.  főispán. 

t  1839.  april  23. 

(Gr.  Zichy  Teréz 

csillag-keresztes  hölgy. 

.  f  1821.  febr.  22.) 

1 


László  Teréz 

szül.  1807.  nov.  17.  csillag-keresztes  hölgy, 

cs.  kir.  kamarás.  szül.  1810.  sept.  19. 
Lak.  Perkátan.                   (Waldecki  gróf  Boos  Ferencz) 

(Herczeg  Lichno-wsky  1836-tól. 
Mária- Adél 
azfil.  1815.  fl845.) 


Mária-Antonia       Fehcitas  Teréz 

szül.  1840.  oct.  7.    szül.  1842.      szül.  1843. 
febr.  12.  aug.  19. 

A  család    birja   Fejér   vármegyében  a   perkátai   urodalmat, 
melyhez  a  Tolna  megyében  fekvő  Tápé  helység  is  tartozik. 


*)  Gr.  Teleki  Hunyadiak  kora  XI.  köt.  13- 

*)  Kovachich  Scriptores  Minor.  I.  p.  119.  120. 

8)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top,  249. 

*)  Histor.  Herald.  Handbuch  298.  1.  —  Lehoczky  Stemm.  I.  p.  168.  szerint 
1780-ban  lettek  grófok. 

s)  Agyich  Steph.  Carmen  in  festam  inaugurationem  Franciad  Györy  de 
Rndvány  J.  Cottus  Tolnensis  Sapr.  Cumitís  celebratam.  1783 


4*8  Gyory  —  Gyujíó. 

A  család  kath.  vallású ;  és  fi-ágon  magszakadásnak  néz  elé. 

Nemesi  czimerük  :  a  vért  kék  mezejében  hátulsó  lábain  álló 
oroszlán ,  szájában  nyilat  tartva ;  ugyanaz  emelkedik  ki  a  vért  fölötti 
sisak  koronájából.  A  vértet  foszladék  körzi.  —  A  grófság  nyerésekor  e 
czímer  valószinüleg  meg  bővíttetett. 

©yőry  család.  (Nádudvari).  Szabolcs  megyei  nemes  család. 
Leszármazott  egy  ág  Temes  vármegyébe  is ,  Tiol  nádudvari  G  y  ő  r  y 
Lajos  megyei  mérnök  1845-ben. 

Győry  család*  (Dereszlényi  f).  Bars  vármegyei  kihalt  nemes 
család.  Kőzülök  dereszlényi  Győry  Ambrus  (Gyewry  de  Dereslyen) 
1560-ban  Bars  vármegye  szolgabirája  volt 1). 

Talán  ugyan  e  családból  származott  azon  Győry  István  is,  ki 
1623-ban  a  lévai  vár  urodalom -igazgatója  volt,  midőn  gr.  Esterházy 
(1623-ki  sept.  22-én  kelt)  levélben  tudósitja  őt,  hogy  gróf  Kollonics 
magvaszakad  tán  Léva  a  hozzá  tartozó  helységekkel  a  királyi  ügyészre 
szállt  *). 

Győry  család.  Győry  Mihály  1714-ben  III.  Károly  király- 
tól nyerte  czimeres  nemes  levelét  8). 

Czimere :  a  vért  kék  udvarában  zöld  téren  álló  szűz  fehér  ruhá- 
ban, sárga  palásttal  keresztbe  födve ;  fején  zöld  koszorú  van,  kinyújtott 
jobb  kezében  zöld  koszorút ,  a  bal  kezében  bibor  vörös  kötésű  könyvet 
tartva.  Ugyanez  alak  áll  a  vért  fölötti  sisak  koronáján  meztelenül,  piros 
fátyollal  takaródzva,  és  annak  végét  feje  fölött  tartva ;  haja  széteresztve 
hullámzik  alá,  jobb  kezében  szintén  zöld  koszorút  tart.  Foszladék  jobb- 
ról ezüst- vörös,  balról  arany  kék. 

Győry  család  Győry  Pál  1760-ban  Mária  Terézia  király- 
asszonytól nyert  czimeres  nemes  levelet *). 

Czimere :  a  vért  ezüst  udvarában  egy  vörös  ruhás  kar  ,  könyök- 
ben meghajolva,  és  egy  szőlőtőkét  tartva,  melyről  zöld  levelek ,  és  két 
kék  szőlőgerezd  csüng  alá.  A  vért  fölötti  sisak  koronáján  piros  csőra 
és  lábú  fehér  galamb  áll ,  csőrében  három  arany  búza-kalászt  tartva. 
Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-zöld. 

Gyújtó  család.  (Sepsi-Martonosi).  Székely  eredetű  család, 
kiszármazva  a  megyékre.  Közülök  sepsi-martonosi  Gyújtó  Sándor 
1794-ben  Alsó-Fejér  vármegye  alispánja. 


')  Sz.  Benedeki  Conrent  Fasc.  CXV.  Nro  15. 
!)  Kemény  Notit.  Aroh.  et  Cap.  Albensia  pag.  134. 
•)  Collect.  Herald.  Nro  647. 
4)  Collect.  Herald.  Nro  89. 


Gyukits. 


410 


E  családnév  —  irja  Kővári  —  eszes  férfiakra  emlékeztet.  Leszár- 
mazásuk *)  következő  : 

Gyújtó  N. 


Miklós 

1760. 

(Görög  Sára) 


Mária 
(Borsainé) 


Zsuzsa 
(Galambos  tanár) 


István  Krisztina  / 

só-aknai         (Markó  ügyvéd) 
pénztárnok 
1815. 


Róza 

(Ördög  Károly 

sóbánya  nagy.) 


Károly 
tenger-ezred. 
(Pas  Fulvia) 

Béla 


Mózses 
(Kolosvári  Sára) 

i * 1 

Sára 
(Kovács  Samu) 


Karolina        Kata  Lajos 

(Bedó       (Hochard        sóbánya-tiszt. 
József)        József)         (Hegyesi  Anna) 

i " 1 

Iza 


A  mostan  élők  atyja  —  folytatja  Kővári,  —  István  mint  ka- 
marai ispán  (1794-ben  a  parajdi  sóhivatalnál  mázsoló)  gyakorlati  pá- 
lyára készité  fiait.  Károly  legelső  magyar,  ki  az  osztrák  tengerészei- 
nél ezredesség ,  s  velenczei  parti  admiralság  s  arsenal-igazgatóságra 
emelkedett.  A  marosi  sóhaj ókáztatás  költé  fel  vágyait,  181 9-ben  tefa- 
gerész-akademiára  ment,  honnan  mint  tiszt  lépé  ki.  —  Velenczében 
járó  utazóink  róla  a  legnagyobb  szeretettel  s  tisztelettel  emlékeznek. 
185 l-ben  nősült,  tábornok  hadbíró  Pas  György  leányával  Fulviával. 
Testvére 

Lajos  1848-ig  kir.  sóbánya-hivatalnok.  A  forradalomban  az  er- 
délyi sóbányák  fő-igazgatójának  neveztetvén ,  jelenleg  magán-bánya- 
igazgató.  Bányászati  képessége  átalános  elismerésben  részesül. 

Gynkits  család.  A  (xyukits  család  1751-ben  Mária  Te- 
rézia király-asszonytól  nyerte  czimeres  nemes  levelét ,  és  ebben  követ- 
kező czimerét : 

A  vért  vörös  udvarában  balról  (a  vért  oldalánál)  egy  barna 
szikla-ormon  egy  faragott  kövekből  épült  vár  emelkedik  fel ,  melynek 
tornyából  fehér  zászló  lengedez.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  jobb- 
ról vörös,  balról  fehér  elefánt-ormány,  és  ezek  hegyéből  egy  egy  zászló 
az  ormányokkal  ellenkezőleg  színezve  víz-szintesen  nyúlik  ki.  Foszla- 
dék  mind  a  két  oldalról  ezüst-vörös  3). 


*)  Kővári ;  Erdély  nev.  családai.  105. 
*)  Adatni  Scuta  gentil.  tom.  III. 


480  Gynlaffy. 

OywJaffy  családi.  (Ráthóti ,  gróf  és  nemes  f >  RégimagyaT 
család,  mely  első  virágzó  korát  a  Dunántúl  éite,  hol  Csobáncz  várát 
bírták.  Idővel  egy  ág  Erdélybe  ,  másik  Szathraár  vármegyébe  szakadt, 
mig  a  múlt  században  fi-ágon  elenyészett. 

Osi  czimere:  a  vért  alyjáról  emelkedő  tölgyfa,  melyről  zöld  leve- 
lek és  makkok  csüngnek  alá  ')-  Később  az  erdélyi  ágon  a  kanczellár 
Lászlónak  atyja  szintén  László  1693-ban  grófságot  nyervén,  czimerét 
is  bővitteté ,  és  igy  a  vért  négy  részre  osztatott ,  az  első  és  negyedik 
osztály  kék  mezejében  fenálló  helyzetben  kettős  farkú  oroszlán  látszik, 
első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva.  A  második  és  harmadik  osztály 
ezüst  mezejében  az  ősi  czimer  a  tölgyfáról  lecsüngő  három  makk  szem- 
lélhető. A  közép-vért  arany  mezejében  kétfejű  fekete  sas  kiterjesztett 
szárnyakkal  s  lábakkal  tűnik  fel. 

A  család  első  ismert  törzse  Baldin  Gyula  1274-ben  élt.  Azonban 
tagjai  csak  a  XV.  század  végén  és  XVTI.  elején  emelkedtek  ,  midőn 
már  a  törzsnek  egyik  utóda 

I.  István  1507-ben  a  kir.  tábla  birája  volt.  Osi  birtokai  két 
neje  Rozgony  Dóra  (1499.)  és  Fáncsy  Kata  (1528.)  hozománya  által 
is  tetemesen  szaporodott.  Fiai  közül 

III.  László  1549-ben  Telekessy  Imre  vezérlete  alatt  száz  lovas 
élén  Fejérvárnál  vesz  győzelmet  a  törökön  l).  1551-ben  Nádasdy  Tamás 
seregében  mint  hadnagy  Lippa  ostrománál  harczol.  1562-ben  Hegyesd 
vára  ostrománál  vív  3).  1563-ban  Miksa  koronázásán  arany-sarkantyús 
vitéz  lőn.  1566-ban  tihanyi  kapitány  volt,  midőn  saját  költségén  tar- 
tott kétszáz  lovasával  Győrnél  ezer  törökön  vívott  diadalt ,  sokat  kö- 
zülök levágva,  s  nagy  részét  elfogva.  1575-ben  Békési  Gáspár  ellen 
Báthori  részén  harczolt  Erdélyben.  így  jőve  Báthoriak  kegyébe  a  csa- 
lád ,  Erdélyben  Szilágy  Cseh  várát  63  faluval  nyeré ,  és  raegveté  Er- 
délyben családja  gazdagságának  alapját.  1599-ben  Báthori  Endre  alatt 
Fejérvár  parancsnoka  volt. 

A  családfa  az  első  ismert  törzstől  következőleg  4)  terjedt  le : 


';  Egy  XVI f.  századbeli  pecsét-nyomat  szerint. 

*)  Istvánffy  1635- ki  kiad.  190. 

3)  Forgách  Comment  25.  289.  Woiph.  Bethlen  tom.  11.  179. 

*)  Wagner  Mss  tom.  LXX.  p.  225  —  Lehoczky  Stemmat.  161.  -  Geneal. 
authcn.  tom.  II.  —  Nagyon  tévednek ,  kik  azt  hiszik ,  hogy  I.  Istvánnak  egy 
leánya  Amin,,  Esterházy  Mártonné  lőtt  volna.  Ezen  adat  egyedül  a  hiteltelen 
Troph.  Estoras.  állitmányán  alapszik. 


Gyuiaffy. 


481 


I.   tábla. 


Baldinus  Gyula 
1274. 


Gyula-István 


Gyula  mester 

i  --  A      —  1 

Gyula- János 

i — — — * 1 

Gyula  mester 

de  Ráthot 

1380. 


Rátold 
1420. 


Zsigmond 
1420. 


I.  László 
1431. 


I.  István 

kir.  táblai  ülnök 

1607 

(1.  Rozgony  Dóra  1499. 

2.  Fáncsy  Kata  1528) 


II.  László 
1466. 


III.  László 
tábornok 
1549—1575. 
(Forgách  Margit) 


Mihály  I.  János  Sára  Potentiana*) 

éles.  1571.  1528  (1.  Horvatinovics        1528. 

Sl.- György-      (devecseri  Bertalan 

várnál.         Csoron  Dóra)         1.  Ludpiegi 

, * ,     Turóczy  lstv.) 

Folyt.  II  táblán.  ' 


(vásonkői 
Horváth 
Ferenez) 


IV.  László 

f  1605. 

(Szécby  Kata) 


Fruzsina 

(homonnai 

Drugeth  Gábor) 


Zsigmond         Erzse 


Sámuel 

kővári  kapit. 

Doboka  v.  föisp. 

1629-1630. 
(Bethlen  Anna) 

Mária 

f  1659.  nov.  19. 

(Tököly  István) 


Zsuzsa 

1664. 

(1.  Wesselényi  Pál. 

2.  Liszti  Ferenez) 


Bora 
(I    Kapj'  András. 
2.  Barcsay  Zsigm.) 


Mária 


*)  Ezeknek  testvérei  még:  Ferenez  1572.    György  1520. 
Boldizsár  1539.    Zsigmond  1528-   Dóra  1528. 


31 


48* 


Gynldflfy. 


II.  tábla. 


János     ki  a*  7.  táblán. 
1528. 
(devecseri  Ókoron  Dóra) 


Kata  György        Mihály 

(Horváth  1574." 

Ferencz)     (Tahy  Anna) 


N". 

1589. 

fPethő  László) 


Eustach 

v.  Lestár 

történet-iró 

1574. 


András 

1574. 

Szathmárban. 


Kristóf 

1610. 

(Pogrányi 

Zsófia) 


Kata 
(Kigyósi 


Miklós  1628. 
szathmári  alispán 

és  szathmári 

vár  al-kapitány. 

(1.  Pethö  Zsuzsa. 

2.  Bay  Erzse) 


Kata 
(lukafalvi 
Zárka  Pál 

1649.) 


Mihály 
1630. 


Fruzsina 

(Csomaközy 

Zsigmond) 


VI.  László 
1649. 

(1.  Mariássy  Mária. 
2.  lllosvaj  Anna) 


István 


V.  László 

1668. 

(Balási 

Erzse) 

I 


Jusztina 
(sz.-gyÖrgy- 

völgyi 
Bakács  Sánd.) 


Zsófia        Judit 
(Czopaki 
István) 


György  1695. 
(Kende  Eva) 


VII.  László 

gróf  1693. 

f  1699. 

(GyerÖffy  Bora) 


Zsófia 
(1.  BániTy  György. 
2.  gr.  Csáky  Gábor) 


VIII.  László 

erdélyi  kanczellár. 

1 1754., 

(gr.  Haller  Eva) 

r— * 1 

Borbára 

(Eszterházy  Dániel) 


Krisztina    Samu     György      Mária 

(Begányi  f  t         (P°g*ny 

László)  Ádám) 


IX.  László  Mária  Bora     Miklós 

r7:7C7;r'  (BAédey  (Vav        f 

Miklós  Ferencz)  Ábrahám) 
az  utolsó. 


IV.  László  Bocskai  korában  mint  fóhadvezér  és  ügyes  férfiú 
Erdély  ügyeire  nagy  befolyást  gyakorolt.  Meghalt  szerencsés  hadjárata 
közepette  Köpeczen  1605  ki  július  28-án  *).  Széchy  Katalintól  három 
leánya  és  egy  fia  maradt :  Sámuel,  ki  kővári  kapitány  és  Doboka 
vármegye  főispánja  volt  1629  — 1630-ban  3);  s  kinek  Bethlen  Annától 


■)  Wolph.  Bethlen  tom  V.  12.  28.  30.  stb.  327.  tom.  VI.  127-294. 
2)  Hodor  Dcboka  várra.  92.  41 1 


Gynlaffy.  483 

egyetlen  leánya  Maria  késmárki  gr.  Tököly  Istvánnak  neje  1659-ki 
nov.  19-én  kora  22-ik  évében  halt  meg  J)-  Eltemettetett  Késmárkon  a 
vár  templomában  1660- ki  febr.  1-én. 

III.  Lászlónak  testvéce2)  Mihály,  ki  az  1569-ki  országgyű- 
lésre mint  a  fóbb  nemesek  egyike  hivatott  meg3),  1571-ben  esett  el 
Szent-Györgynél . 

I.  J  á  n  o  s  1526-ban  élt ,  bírta  Csobáncz  várat ,  Rapoka ,  Gyula- 
Keszi ,  Lad ,  Tomaj  helységet  Zala  megyében  ,  Diós-Lápat  Somogyban 
stb.  Devecseri  Csoron  Dorottya  nejétől  számos  gyermeke  maradt,  azon- 
ban ágat  csak  György  és  András  alapított. 

E  u  s  t  a  c  h  ,  vagy  magyarosan  L  e  s  t  á  r  Erdélyben  szerepelt, 
mint  Báthori  Zsigmond  tanácsosa,  és  a  török  udvarhoz  többször  követ  *). 
Eszes  férfiú.  Koráról  Erdély  történelméhez  jegyzeteket  hagyott  maga 
után,  miket  Bethlen  Farkas  is  felhasznált  s).  Testvére 

György  1574  ben  él.  Tahy  Annától  születik  leánya  Kata 
Kigyósi  Ferenczné ,  fiai:  Miklós  és  Kristóf. 

Miklós  Szathmár  várának  1620-ban  alkapitánya  6)  ,  1628 — 
1632-ben  pedig  Szathmár  vármegye  alispánja  volt 7).  Második  nejének 
Bay  Erzsének  1645-ben  Zárka  Péter  kezességet  ad  8). 

Kristóf  1605-ben  Sümeg  alatt  a  Bocskaiak  fogságába  esett  9), 
de  később  megszabadult.  Nejétől  nemeskürthi  Pogrányi  Zsófiától  gyer- 
mekei közül  V.  László  ismét  Erdélybe  szakadt,  hol  szent-demeteri 
Balási  Ferencz  örökösét  Balási  Erzsébetet ,ö)  vévén  nőül ,  a  szent- 
demeteri  kastélyt  tartozékaival  birtokú!  nyerte.  1635-ben  Erdélyben 
hoafiusittatott 1 1).  Fia 


')  Andreáé  Joanuis  „A  c  e  r  b  i  s  s  i  m  n  m  Fubu»"  stb.  ég  „Fia  S  u- 
»  p  i  r  i  a"  czixnti  gyászversei  és  halotti  beszéde.  Nyom.  Lőcsén. 

*)  Testvérök  volt  Ferencz  is,  tán  az,  ki  kasai  Gyulaffy  Fe- 
rencz néven  1505  ben  Borsod  varmegye  követe  v&la  —  Jászay  :  M.  nemzet 
napjai.  158.  lap. 

*)  Kovachich  Scriptores  minores  II.  p.  228. 

*)  Wolph.  Bethlen  Histor  tom.  111.  p.  166.  496.  549. 

s)  Horáuyi  Memor.  Uung.  II.  p.  63. 

*)  Nemzeti  mazeumi  kézirat  fol.  lat.  2340.  sz.  alatt  26.  lap. 

')  Szírmay  Szathmár  várxa.  I.  129.  II.  229. 

•)  Nemzeti  múzeumi  kézirat  2340.  sz.  a. 

")  Pethő  Gergely  Krónika  168.  lap. 

l0)  Mikola :  História  geueal.  Transylv.  p.  23  szerint.  —  Némely  táblakon 
Balassa  Erzsébetnek  iratik,  de  hibásau,  mert  ez  Erzsét  a  Balassák  családfáján 
nem  találni. 

*»)  1635-ki  febr.  20.  kelt  81.  törv.  ez  Kővári  szerint. 

31  * 


484  flyulafty. 

VII.  László  Maros-szék  főtisztje  volt ,  éa  Apaffy  korában  nagy- 
szerepet  vitt.  1686-ban  a  Deputatío  egyik  tanácsosa,  később  Tokölyi 
ellen  a  HeÍ3ler  táborában  tábornok,  utóbb  kormány-tanácsos  *)  (1691.) 
Végre  1693-ban  grófságot  nyert a).  Meghalt  1699-ben ,  és  temetése 
Kolosvárott  tartatott.  Cserey  igy  ir  róla :  „menénk  Kolosvárra  gróf 
Gyulaffy  László  temetésére ,  ki  csak  igen  hirtelen  egeresi  jószágában 
megholt  vala ;  a  mint  akkor  hirdették ,  a  feleségének  anyja  Gyerőffy 
Györgyné  étette  volt  meg.  Ez  a  Gyulaffy  László  tanult  udvari,  katona- 
szerető ember  volt ,  különben  a  mi  reformata  religiónknak  nagy  per- 
secutora;  ám  az  isten  ifjú  korában  el  is  torié  e  világból"  3).  Ennek 
Gyerőffy  Borbálától  fia 

VIII.  László  (szül.  1699.)  előbb  Udvarhelyszék  főtisztje,  később 
erdélyi  udvari  kanczellár  volt  Meghalt  Bécsben  1754-ki  sept.  27-én, 
s  benne  az  erdélyi  ág  kihalt.  E  László  lakodalmát  1725-ki  aug.  20-án 
tartá  Szent-Demeteren ,  és  született  egy  fia  is  szintén  László,  de 
kit  csecsemő  korában  anyja  vagy  a  néphagyomány  szerint  egy  felbér- 
lett dajka  a  sz.^demeteri  kastély  ablakából  kiejtvén  ^agy  ledobván  *), 
általa  a  grófi  ág  tovább  nem  terjedhetett.  VIII.  László  leánya  Bor- 
bála Esterházy  Dániel  neje  volt. 

Jánosnak,  devecseri  Osorcn  Dorottyától  még  egy  fia  A n- 
drás  is  térj eszte  le  ágazatot.  Ezen  András  Iö83-ban  Szathmár  vár- 
megyében Géberjén  és  N ábrád  helységben  rc&ü>irtokot  kapott 
királyi  adományban6).  Leánya  Kata  lukafalvi  Zárka  Pálnak  neje 
volt.  Fia 

Mihály  1630-ban  élt.  Ennek  gyermekei :  Fruzsin  a  <  Csorna- 
közy  Zsigmondné ,  és  VI.  László,  kik  1647-ki  j  un.  25-én  >üztoztak 
meg  Szathmár  megyében  Nábrádon  ö). 

Most  emiitett  VI.  L  á  e  ?  1  ó  nejével  Mariássy  Máriával  1657-ben 
Komoróczy  Györgytői  és  ennek  hitvesétői  Ukovityi  Katától  Osekében 
egy  jobbágyot  vesz  zálogba  r),   1664-ki  július  12-én  Kassán  kelt  levél- 

»]  Cserey  Mik.  Hist.  157. 169.  167. 181.  197.  236. 

l)  Lekoczky  Síemmat.  I.  168. 

3)  Cserey  Mik.  Histor.  278.  lap.  —  Ennek  volt  tán  első  nejo  T&i-oa»németi ' 
Gyulay  Krisztina,  mint  azt  Kővári  (102.  lap.)  a  Gyuiay-ak  csHláciráján  közli. 

*)  Hodor  Doboka  rám.  84. 

*)  Szirmay  Szathmár  várm.  II  228.231. 

")  Regestrum  Liter,  famíliáé  Gynlailí  a  2340.  sz.  a.  (fol.  lat.)  múzeumi 
kéziratban.  —  CsomakÖzy  Zsigmond  az  egyik  osztozó  fél ,  mint  Gyulaüi  Fru- 
zsina nejétől  nemzett  Péter  és  Erzae  gyermekeinek  gyámja. 

T)  Ugyanott. 


Gyalahftey  —  Gyalay  485 

ben  szintén  nejével  együtt  Borsod  megyei  Horváti-Bessenyő  és  Puszta- 
Kazinczi  részbirtokát  Gőcze  Istvánnak  zálcgitja  el  *)• 

Az  e  táblán  álló  és  már  emiitett  Kristóf  1 640-ki  sept.  6-án 
lépett  egyességre  Gyulaffy  Katalin  maradékaival  Zárka  Mihálylyal  és 
Angyal  Györgygyei .  mely  szerint  ez  utóbbiak  minden  követeléseiktől 
elállottak,  melyeket  Csobancz  vára  osztályakor  Kristóf  ellen  indítottak, 
viszont  K  r  i  8 1  ó  f  kötelezé  magát  hogy  minden  javait  és  birtokait,  t.  i. 
Csobancz  vára,  és  egyéb  Zala  és  Somogy  megyei  falu  ós  pusztabeli 
birtokai  halála  után  egy  itélőmester  közbejövetele  mellett  kétfelé  osz- 
tassanak ,  és  fele  része  VI.  Lászlónak  és  ennek  Katalin  testvérei 
Zárka  Pálné  utódainak  adassanak  2).  Ezek  szerint  már  ekkor  az  erdélyi 
ágon  kizárólag  csak  Kristóf  és  András  ágazata  birtokolta  Cso- 
báuczot.  VI.  Lászlónak  második  neje  1 1 1  o  s  v  a  y  Anna  volt.  Fia  egy 
maradt :  György,  kinek  Kende  Évától  gyermekei  f  Krisztina 
Bégányi  Lászlóné,  Sámuel,  György,  Marialla  Pogány  Adám- 
né,  IX.  László,  Mária  Rhédey  Ferenczné ,  Bora  Vay  Abra- 
hámné  (1752.)  és  Miklós.  Ezek  közül  IX.  Lászlónak  egyetlen  fia 
volt  Miklós,  a  Tiszántúl  lakott ,  s  családja  fényes  nevét  sírba  vitte. 

E  családhoz  tartoztak  még ,  de  biztos  adatok  nélkül  a  családfára 
el  nem  helyezhetők  : 

1564-ben  Gyulaffy  Zsófia  Amadé  Péterné,  utóbb  Sághy  István 
jegyese. 

1590-ben  Gyulaffy  Zsófia  Bársony  Jánosné. 

Oynlaházy  család.  Régi  kihalt  család,  mely  már  1389-ben 
virágzott.  Ekkor  élt  Gyulaházy  Péter,  ki  előbb  a  Horvát  párthoz 
tartozott,  de  utóbb  Zsigmond  királyhoz  tért ,  s  1389-ben  a  ráczok  ellen 
vitézül  harczolt,  miért  Zsigmondtól  javaira  is  kegyelmet  nyert 3). 

Gyitlay  család.  (Abafáji).  E  családnévnek  szép  esze  és  elv- 
szilárdsága által  szép  emléket  vivott  ki  G  y  u  1  a  y  Pál,  előbb  Báthori 
István  lengyel  király  titkára,  utóbb  1586-tól  Báthori  Zsigmond  ta- 
nácsosa. 1585-ben  az  akkor  választott  váradi  kapitányhoz  Sibrik 
Györgyhöz  oly  szép  utasító  levelet  irt ,  hogy  az  később  is  uj  kapitány 
felhiteltetésekor  mindég  felolvastatok  *).  1591-ben  Abafáján  vagdaltatá 


*)  Ugyanott. 

«)  Id.  kézirat 

B)  Kaprinay  Msa.  B.  tom.  XVIII.  p  20. 

*}  E  levél  „Consilii  Speculuta"  cúm  alatt  ismeretes ,  és  később 
Turkovies  Mihály  által  magyarra  is  fordíttatott  ily  czira  alatt:  „Tanácsi 
tükör."  Latinul  egy  részét  közli  Lehoczky  Stemraat.  Ií.  pag.  Í62— 165.  — 
Magyarul  az  „Erdélyi  Muzeu  mu  I.  kötetében  jelent  meg. 


489 


Gyulay. 


Őt  Össze  Báthori  Boldizsár ,  minthogy  halálára  vagy  száműzetésére  sza- 
vazott, ha  a  hon  békéjét  továbbá  is  koczkáztatná  ')•  Lengyelországban 
Báthori  István  mellett  létében  leirta  a  mu9zkák  elleni  hadjáratot  2). 

Valószínűleg  rokona  volt  azon  Gyulay  Mihály,  ki  Isabellának 
1559-ben  ,  Báthori  Istvánnak  pedig  1570-ben  követe  volt  a  portára,  és 
ez  utóbbi  részére  1571-ben  az  athnamét  is  elhozta. 

Gyulay  család  (x\íaros  némethi  és  nádaskai,  gróf).  Magyar- 
országból szakadt  Erdélybe  a  nemzeti  fejedelmek  korában.  Történetileg 

ismert  első  törzse  Gyu- 
lay Ferencz  előbb 
dévai ,  utóbb  jenéi  ka- 
pitány és  zarándi  főis- 
pán lőn ,  és  Pethuebazi 
Istvánnak  Jenő  körül 
fekvő  javai  neki  adattak 
zálogos  beiratképen  (in- 
scriptionaliter).  Ekkor 
kapta  Kasza ,  Kalodva, 
Kázmér  és  Martonos 
helységet  is  3).  1651-ben 
pedig  Váradra  alkapi- 
tánynak  tétetett  *).  -*- 
1652-ben  vonakodott  Rákóczy  II.  György  ellen  s).  Ennek  fia  István 
Kemény  JáDos  fejedelem  asztalnoka,  jelen  volt  1662-ben  a  nagyszőllŐsi 
ütközetben  ,  hol  lovát  akará  a  fejedelem  alá  adni ,  de  a  sokaság  ott  er- 
vén, a  fejedelem  a  harczon  elesett  6).  Elvevén  Pécsi  Simon  kanczellár- 
nak  leányát  Pécsi  Margitot,  ezzel  is  szép  vagyonra  .tett  szert. 

*)  Wolph.  Bethlen  tom.  III.  p.  24. 

a)  A  könyv  czime  ez  :  Commentarius  rerum  a  Stephano  rege  adversus  magnum 
Moscoviae  Ducem  gettarum  A.  1580.  Kolosvár  1581.  4r. 

3)  Fabian  G.  Arad  várm.  7.  lap. 

4)  Szalárdy  :  Siralmas  krónika  253.  254.  257.  —  Hogy  Gyulay  Ferencz 
Váradon  csak  alkapitáuy  volt ,  kitűnik  Szalárdy  munkája  629.  lapjáról ,  hol  a  1- 
kapitány  nak  iratik.  Különben  is  tudni  való  ,  hogy  váradi  főkapitány  ekkor 
T  e  1  e  k  y  Mihály  volt.  V.  ö.  Vay  László  .-Német  Hivség  686.  lap. 

■"•)  Szalárdy  id.  h.  340-348. 

")  Ugyanott  629.  —  Mikoia  id.  h.  p.  32.  Ez  Istvánról  írja  ,  hogy  „Vara- 
dinensi  Praefectnra  fűit  praemiatus" ;  de  ez  nem  áll.  —  Kővári  pedig  udvar- 
helyi kii  álybírőnak  irja ,  de  is  alig  volt.  Fiáról  Ferenczrői  tudjuk  (Kftliay  éo 
illetőleg'  Bethlen  Miklós  Önéletírása  szerint)  hogy  udvarhelyi  kiralybiróségot 
viselt. 


ítyulay 


487 


A  család  leszármazási  fáját  a  legújabb  időkig  mutatja  a  követ- 
keze táblázat  : 

I  Ferencz 

1651- 

várad!  alkapit. 


István  1662. 

asztalnok. 
(Pécsi  Margit) 


II.  Ferencz 

udvarhely i  fökirál vbiró. 

1694.  báró.    1701.  gróf. 

(1.  Barakony  i  Klára. 

2.  Kapy  Mária) 


István  Krisztina 

(gr.  Gyulaffy  László) 


Judit 
(Angyalosl  István) 


1-tól  ni.  Ferencz 

tábornagy 

1707— 1729. 

(Bánffy  Mária) 


2-tól  III.  István 

tábornagy 

1735-1759. 

(BániTy  Judit) 


I.  Sámuel 
tábornok  1773-1802. 
(b.  Bornemisza  Anna) 


IV.  Ferencz 
tábornok, 
(gr.  Haller 
Karolina) 


József 

kővári  kapit. 

(b.  Jósika 

Mária) 


László 

f 


Kata 

(Alvinczi 

Gábor) 


Kata  , 
(gr.  Bethlen  Ádám) 


István 
(gr.  Bánffy  Bora) 


V.  Ferencz 

es.  kir.  kam. 

1805. 

( Kacsán dy  Zsuzsa) 


Lajos        Karolina    Francxiska     Konst&nczia    Anna-Mária 
szül.  1800.  (b.  Friraont    (gr,  Vas  (gr.  Kun  László)        f 
Péter)        György) 


Ignácz 
•ZÜLI763.  -f-183!. 

táborszernagy 
e  horvátországi  bán. 
(b.  Edelsheim  Júlia) 


II.  Sámuel 

1790. 

(Bornemisza 

Bora) 


I.  Albert 

al-tábornagy 

szüi.  1766.  f  1835. 

(gr.  "Wynants  Júlia. 

f  1824.) 


VI.  Ferencz 

szül.  1798. 

táborszernagy 

s  főparancsnok. 

(gr.  Wratíslaw 

Mitrovsky  Antónia) 


III.  Sámuel 
szül.  1803. 

cs  kir.  kam. 
s  altáborn. 

(HoiTmeieter 
Hermin) 


Albert 

szüi.  1805. 

cs.  k.  kam. 

Bécsben. 


Lajos 

udv.  consil. 

t!845. 


Jozefa 
(gr.  Haller 

László 
küküllői 
főispán) 


Ignácz-Ferenez 
szül.  1839.  de*  24. 


II.  F  e  r  e  n  c  z  az  udvarhelyi  főkirálvbiró  (és  Kővári  szerint  kü- 
küllői főispán)  1694-ben  báróságot,  és  1701-ben  pedig  magyarországi 
és  osztrák  örökös  tartományokra  nézve  grófi  rangot  nyert.  Első  nejétől 


498  Gyulay. 

Barakonyi  Klárától  III.  Ferencz,  második  nejétől  Kapy  Máriától 
pedig  III.  István  született,  kik  által  a  család  két  ágra  oszlott.  Amaz 
az  idősb ,  az  utóbbi  a  fiatalabb  ágat  alapitá.  Nézzünk  végig  előbb  az 
idősb  ágon. 

III\  Ferencz  cs.  kir.  altábornagy,  és  az  51.  számú  gyalog 
ezrednek  1707— 1729-ig  tulajdonosa  volt.  Nejétől  Bánffy  Máriától 
egyetlen  fia 

Sámuel  szintén  cs.  kir.  altábornagy,  horvátországi  Károlyvár 
határszélnek  vezénylő  parancsnoka,  és  a  32.  számú  m.  gyalog  ezrednek 
1773— 1802-ig  tulajdonosa  volt.  Kitünteté  magát  a  hét  éves  háború- 
ban. Báró  Bornemisza  Annától  Oai : 

a)  Ignácz  szül.  1763  ki  sept.  11-én  Szebenben.   1781-ben  hadi 
szolgálatba  állott,  1790-ben  már  al  ezredes  lön,  és  egy  s-zabud  csapatot 
vezérlett,  mely  nevét  viselé.  1793-ban  Wurmser  táborához  küldetett  a 
Rajna  mellé ,  hol  a  weiszenburgi  vonal  megvételénél ,  és  a  3chwcigen- 
héimi  ütközetben  magát  kitüntetvén ,  Mária  Terézia  rendjét  nyerte. 
1796-ban  szabad  csapatával  a  Kinzig  völgyébei  hátravouulást  fedezte 
Moreau  ellen ,  mely  után  főherczeg  Károlytól  azon  nehezen  kivihető 
parancsot  vette,  hogy  a  fóhadsereg  és  Frölich  tábornok  osztálya  között 
az  összeköttetést  tartsa  fel ,  de  a  melynek  Gyulay  a  főherczeg  megelé- 
gedésére felelt  meg.    E  közben  Memmingennél  1200  emberrel  6000 
franczia  ellen  nyolcz  óra  folytáig  tartotta  meg  a  csatahelyet.  1797-ben 
tábornokká  neveztetvén ,  az  osterach  és  stokachi  ütközetekben  különös 
dicsérettel  említtetik.  Kevéssel  ezután  Gründlingennél  egy  csapat  fran- 
cziát  támadott  meg ,  s  azt  nagy  veszteséggel  visszanyomta.    1800-ban 
Moreauval  állott  szemben  ,  s  annak  előnyomulását  hatalmasan  gátolta. 
Visszavonulás  közben  a  sereg  jobb  szárnyának  fedezése  lévén  reábízva, 
azt  nagy  ügyességgel  teljesítette  ,  egy  franczia  colonnet  hátulról  tá- 
madott meg ,  azt  szétverte ,  s  sokat  fogoly lyá  tőn.  Ekkor  altábornagy 
lőn,  s  Mária  Terézia  közép-keresztjét  nyerte  el ;  és  a  60.  számú  gyalog 
ezred  tulaj donossága  is  reá  ruháztatott.  —  1805-ben  Ferdinánd  főher- 
czeg táborában  volt.  1806-ban  val.  belső  titk.  tanácsosnak,  és  Horvát-, 
Tót-,  Dalmátország  bánjának  neveztetett  ki.  1809-ben  Olaszország- 
ban egy  külön  hadtestet  vezérlett ,  és  midőn  János  főherczeg  vissza- 
vonult, e  hátravonulást  ismét  ő  fedezé.  Dresdánál  a  harmadik  hadtestet 
vezényletté ,  mely  három  osztályból  állott ,  és  kemény  tűznek  volt  ki- 
téve. Lipcsénél  a  Blücherrel  való  összeköttetést  kellett  feltartania  ,  és 
Libenaut  megtámadnia ,  melyből  az  ellent  ugyan  ki  nem  verheté ,  de 
elvette  tőlök   Schönaut,   Leutschot  és  Kis-Zschokkert   A  francziák 


Cyulay.  480 

visszavonulásakor  Bertranddal  kemény  harczba  keveredett,  mely  káros 
kimenetelű  lett  volna  különben  ,  hanem  az  elválasztó  pillanatban ,  mi- 
dőn Bertrand  túlnyomó  erővel  a  balszárny at  akará  megtámadni ,  egy 
csapatot  vitt  ellene,  s  feltartóztatá  Ezek  után  több  erősséget  részint 
megszállott,  részint  elvett.  Mindazáltal  legnagyobb  érdeme  volt  a 
briennei  győzedelem  ,  melyért  a  Leopold  nagykeresztjét  nyerte  ,  és  a 
többi  szövetséges  fejedelmektől  is  hasonló  kitüntetésekben  részesült. 
1813-ban  lett  táborszernagy,  1823-ban  Csehország  vezénylő  tábor- 
nagya, végre  1830-ban  a  cs.  kir.  udvari  hadi  tanács  elnöke  lőn.  Meg- 
halt 1831-ki  nov.  11-én.  Nejétől  báró  Edelsheim  Júliától  (szül.  1779-ki 
febr.  17-én ,  meghalt  1830- ki  febr.  26.)  egyetlen  fia  maradt,  a  most  élő 
VI.  Ferencz,  ki  1798-ki  sept.  l-jén  született;  és  jelenleg  szintén 
táborszernagy  (Feldzeugmeister),  s  Olaszországban  a  császári  hadsereg 
fővezére. 

b)  II.  Sámuel  (Ignácznak  testvére),  ki  1790  ben  bevádlá  gróf 
Bethlen  Sámuelt ,  és  friesi  Fekete  Ferenczet ,  mintha*  ezek  kijárván 
Magyarországba,  ott  az  unió  ellen  izgattak  volna  ')• 

c)  I.  Albert  szül.  1766-ban.  Meghalt  1835-ben.  Szintén  ka- 
tonai pályára  lépvén,  altábornagy  ,  val.  belső  titkos  tanácsos,  és  a  21. 
számú  gyalog  ezred  tulajdonosa  volt.  Neje  gróf  Wynants  Jusztina 
meghalt  1824-ki  mart.  29-én ,  kora  54.  évében.  Ettől  négy  gyermeke 
maradt : 

1)  III.  Sámuel  cs.  kir.  kamarás  és  altábornagy,  szül.  1803-ki 
aprilben.  1838-ban  vett  nőül  Hofimeister  Herminét,  ki  1823-ban  szü- 
letett. Fia  Ignáez  szül.  1839-ki  dec.  24-én. 

2)  II.  Albert  szül.  1805-ben.  Cs.  kir.  kamarás. 

3j  Lajos  cs.  kir.  udv.  tanácsos.  Meghalt  1845-ben. 

4)  J  oze  fa-Anna  gr.  Haller  László  küküllői  főispán  neje  volt. 

Az  ifjabb  ág  törzse 

III.  István  szintén  C3.  kir.  altábornagy,  és  az  51.  számú  gyalog 
ezred  tulajdonosa  volt  1735-től  1759-ig.  Bánffy  Judittól  következő 
négy  gyermeke  született : 

a)  IV.  Ferencz  hasonlóan  tábornok  volt.  Gr.  Haller  Karolina- 
tói gyermekei  nem  maradtak 

b)  László  magnóikul  haltel. 

c)  Katalin  Alvinczy  Gábor  neje  volt. 

d)  József  kővári  kapitány  volt.  Nejétől  báró  Jósika  Máriától 
három  gyermeke  maradt :  Kata,  István  és 

*)  Kővárinál  1790-ki  országgyűlés  jegyzőkönyve  108.  lap. 


4*0  «yulay. 

V.  Feren,cz  cs.  kir.  kamarás,  kinek  kohányi  rCácsándy  Zsu- 
zsannától négy  leánya ,  és  egyetlen  fia 

Lajos  él;  szül.  1800-ban1).  Birja  Erdélyben  Marosnémethet, 
és  nőtlen  lévén,  benne  valószínűleg  ez  ág  kifog  halni.  1841-ben  midőn 
az  erdélyi  országos  Múzeum  alapuló  félben  volt,  szép  gyűjteményeit 
ő  is  felajánlotta. 

A  család  grófi  czimere  —  mint  fölebb  látható  —  egy  négyfelé 
osztott  vért.  Az  első  osztály  vörös  mezejében  zöld  téren  koronás  orosz- 
lán áll ,  első  jobb  lábával  kivont  kardot ,  a  ballal  egy  zöld  koszorút 
tartva.  A  második  osztály  kék  mezejében  zöld  térből  egy  ezüst  félkerék 
látszik  ki ,  és  abból  koronás  oroszlán  emelkedve  ki ,  első  lábaival  arany 
kettős  keresztet  tart.  A  harmadik  osztály  kék  mezejében  arany  koroná- 
ból két  arany  szárny  között  egy  pánczélos ,  sisakos ,  vörös  tollas  vitéz 
áll,  kezeivel  a  szárnyakba  fogódzva.  A  negyedik  osztály  vörös  mezejé- 
ben hullámzó  viz-szinen  egy  koronás  szirén  emelkedik ,  jobb  kezében 
kígyót,  bal  kezével  farkát  tartva.  A  vért  aljáról  kúp-alakban  felnyaló 
arany  osztályban  farkát  szájában  tartó  koronás  kigyó  látszik.  A  közép- 
vért arany  udvarán  C.  VI.  betűk  (VI.  Károly  császár  neve)  látszanak. 
A  vértet  grófi  korona  födi ,  és  azon  három  koronás  sisak  van.  A  jobb- 
oldalin a  vértbeli  koronás  oroszlán  karddal  és  borostyán -koszorúval ,  a 
középsőn  a  két  sas-szárny  közt  álló  pánczélos  vitéz ,  és  a  bal-oldalin  a 
kettős  keresztet  tartó  oroszlán  szemlélhető.  Foszladék  a  jobb-oldali 
sisak  körül  arany- vörös ,  a  bal-oldali  és  középső  sisak  körül  arany-kék. 
A  vértet  telaraonok  gyanánt  két  arany  Örves  fehér  vizsla- kutya  tartja, 
fejeikkel  kifelé  fordulva  *). 


J)  Nevelője  Döbt entey  Gábor  volt 

a)  Adami  Scuta  gentil.  tom.  III.  És  BargBlaller  Collectio  Inmguiam  nob. 
famil.  Hung.  —  Hist.  heraldiscbes  Handbnch.  Gotha  1855.  290.  -  Ellenben  a 
Goth.  geneal.  Taschenbuch  der  gr&fl.  Httuser  auf  das  Jahr  1859.  328.  lapon  a 
következő  czimert  irja  a  Gyulay  grófok  családi  czimereül :  négyfelé  osstott  vért, 
az  első  és  negyedik  osztály  kék  mezejében  vörös  mezü  kar  kivont  kantot  tart. 
A  második  és  harmadik  osztály  vörös  mezejében  fehér  sziklahegyen  fehér  galamb 
áll ,  csőrében  zöld  olaj-ágat  tartva.  A  közép-vért  ezüst  mezejében  egy  koronás 
kétfarkú  oroszlán  áll  hátulsó  lábain  ,  első  lábaival  egy  vas  sisakot  tartva  ,  mely- 
ből három  fekete  strucz-toll  emelkedik  ki ,  két  kiterjesztett  fekete  sas-szárny 
között.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  a  leírthoz  mindenben  liasonló  oroszlán 
emelkedik  ki.  Foszkdék  jobbról  arany-kék ,  balról  ezüst- vörös.  A  vértet  kétfelől 
két  oroszlán  tartja.  —  Ugysn  ily  Ciiraert  közle  velem  Heyer  Frigyes ,  cs.  kir. 
hadnagy  a  Than-Hohenstein  nevű  29.  sz.  gyalog  ezredben  ,  kinek  állítása  szerint 
e  czimert  viseli  a  család  ,  s  ugy  látszik,  ő  küldé  be  az  idézett  Ahnanachba  is  ez 
ujabb  leírást. 


flyulay.  49* 

A  marosnéraethi  Gyulay  család  a  múlt  században  birtokos  volt 
Komárom  megyében  is.  1733-ban  báró  Gyulay  Ferencz  emiitett  me- 
gyei Lábatlan  ea  Piszke  helységbeli  rész  iránt  per-alkut  kötött  a  Ne- 
deczkyekkel  ')• 

Gyulay  család.  Gyulay  János  1718-ban  III.  Károly  király- 
tól nyerte  czimeres  nemes  levelét. 

Czimere :  a  vért  kék  mezejében  zöld  téren  pánczélos  kar  könyö- 
köl ,  és  hadvezéri  pálczát  (sceptrum  militare)  tart.  A  vért  fölötti  sisak 
koronáján  hasonlóan  pánczélos  kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva. 
Foszladék  jobbról  ezüst-vörös,  balról  arany-kék  3). 

Gyulay  család.  (Gyulai).  Erdélyben  lakó  család.  Közülök 
gyulai  Gyulay  P  e  r  e  n  c  z  1794-ben  a  kormányszéknél  az  árva-osztály- 
nál számvevő  tiszt. 

Gyulayak  vannak  Krasznában  is,  hol  Károly  1847-ben  megyei 
iktató. 

Gyulay  család.  (Nagyváradi).  Szintén  Erdély  családa.  Kö- 
zülök Gyulay  Elek   1794-ben  tartományi  biztos  a  brassói  kerületben. 

Sámuel  1847-ben  az  erdélyi  kanczelláriánál  irnok. 

Gyulay  család.  (Ó-thordai).  Kolosvárott  honos,  hol  közülök 
József  1847-ben  városi  tanácsos. 

Gyulalak.  Történeteinkben  egy  csoport  Gyulait  találunk, 
kiket  —  biztosb  adatok  hiányában  családi  összeköttetésöket  s  szárma- 
zásukat nem  ismerve,  —  a  következőkben  kell  megérintenünk. 

Gyulai  János  1500-ban  jajczai  kapitány. 

Gyulai  István  1526-ban  jelen  volt  I.  Ferdinánd  király  részére 
a  pozsonyi  gyűlésben.  1541-ben  ő  békélteté  össze  Ferdinánd  részére 
Erdődy  Simon  zágrábi  püspököt  Zrínyi  Miklóssal. 

Gyulai  Farkas  1549-ki  febr.  24-én  lépett  a  zágrábi  püspöki 
székibe,  de  a  következő  évben  már  valószínűleg  meghalt. 

Gy.  János  1563-ban  jelenvolt  Miksa  koronázásán ,  1565-ben 
Obreskónál  harczol ,  1566-ban  halt  meg  ifjúkorában,  örökös  nélkül. 
Bírta  Horvátországban  Viniczét,  és  rokona  volt  a  Batthyány  családnak. 

Gy.  Tamás  1660-ban  Nagyvárad  védelmében  vett  részt  3). 

Gyulay  Család.  Ugocsa  vármegyében  is  lelünk  Gyulay  csa- 
ládra már  a  XVI.  század  végén. 


*)  Fényes  :  Komárom  várm.  182.  186. 
»)  Collect.  Herald.  Nro  543. 
s)  Szalárdy  Siralra.  króa.  539. 


499  Gyulaszigethi  -  Gyura. 

Gyulay  János  1588-ban1)  Perény  Györgytől  Túr-Terebest 
kapja  beiratképen  (inscriptionaliter). 

Gyulay  Mihály  1700-ban  Ugocsa  vármegye  alispánja  volt  a). 

Gyulay  János  1712-ben  másod-,  1714-ben  első  alispán  lŐn, 
1715-ben  egyszersmind  országgyűlési  követ  3). 

Gyulafí  Anna  Szirmay  Istvánnak  neje ,  kinek  nővére  volt  a 
tatár  rabságot  szenvedett  Szirmay  Ilona  *). 

Tán  ezzel  egy  családbeli  farkasfalvi  Gyulay  Sándor  1734-ben  s) 
királyi  ember  (homo  regius). 

Cvyulaszigethi  család.  Erdélyben  Alsó-Fejér  vármegyében 
honos,  hol  Gyulaszigethi  István  1814-ben  rectificator  biztos. 

G-yara  csaliul.  Nógrád  vármegyében  K-Kérben  és  Szarvas- 
Gedén  van  lakhelye.  Emiitett  megyében  1722-ben  Gyura  Ferencz  és 
István  a  kétségtelen  és  birtokos  nemesek  névsorába  iktattatott 6). 

Fereneznek  ágát  a  következő  családfa  tünteti  fel  7) : 

Gyura  Ferencz 

1722. 
(Gedey  Judit) 


-" '■"   i 

Tamás  János 


.— rt_ 


i    ■               ■          -~-                        '     i  i       ■    ■  ■ 

Pál                                Judit  László              ifj.  Ferencz 

1755.                    (Bohunka  János)  1755.             1753.  esküdt 

i * 1  i r-* » 

László                   Tamás  János 


->        i 1 


Gábor  Anna  Pál  József 

(Liszka  Jánoané)  (Tarceányi  Anna)  f 

!'■■--'  '-* 1 

György  Zsuzsa 

(Liszka  Jánosné) 

Istvánnak  ágazatát ,  de  valószínűleg  szintén  nem  teljesen  ,  mu- 
tatja a  következő  táblázat  8)  : 


*)  Szirmay  C  Ugocsa  156. 
*)  Ugyanott  54. 
a)  Ugyanott  54.  55.  61. 
*)  Ugyanott  26.  30.  stb. 

*)  Ugyanott  123.  hol  1734-ik  hibásan  áll ,  valószínűleg  1634.  vagy  1534 
helyett. 

*)  Protoc.  Invesíigat.  nob.  C.  Neograd.  anni  1722. 

')  Perbeli  genealógiáról. 

')  A  Deméndy  Theszéri-féle  perből. 


Gyitrcsák  —  Qyurea&nyi. 


493 


Gyára  István 
(Vajda  Bora) 


Kiér* 
(Mnjereczky  Mihály) 


Ágnes 
(Ficíór  N.) 


Borbála 
(Szerémi  András) 


E  táblázatok  hiányosságát  mutatja  az ,  hogy  nem  találjuk  rajta 
Gy ura  Gáspárt ,  ki  1800-ban  Nógrád  megye  levéltárnoka  volt.  Nem 
találjuk  rajta  a  jelenleg  K.-Kérben  éld  nemzedéket ,  sem  a  Gedén  lakó 
Gyura  Menyhértet. 

Gryiircsák  család.  Árva  vármegyei  nemes  család.  Egyik 
tagja  e  század  elején  őrnagy  volt. 

Qyurcsányl  család.  (Moysfelvi  f ).  Eredetét  Trencsén  vár- 
megyéből veszi ,  és  azon  megyei  Moysfalváról  irta  nevét.  Az  utóbbi 
időkben  főleg  Bars  és  Nógrád  vármegyében  honos  és  birtokos. 

1 663-ban  Gyurcsányi  P  á  1  Nagyszombatban  tanult  *).  Ugyanez 
időben  élt  Gyurcsányi  Ferencz,  kitől  a  család  leszármazása  következő  : 


Fercncz 


Pál 
(Hrabovszky  Krisztina) 


Imre 

aranysarkantyús  vitéz 

kir.  táblai  ülnök 

1741-1747. 

(Kosztolányi  Krisztina) 


i" 

János 

(Boasányi  Bora) 

■ — r* ■ 

Anna 
(Bencsik  Fer.) 


József        Gábor  Ignácz  Antal        Ferencz 

f  f  (Blaskovicb.  Teréz)         f  + 


József 

Nógrád  várm. 

főszolgabíró 

1806. 

(Radics  Janka. 

f  1839.) 


István 
N.-Sáróban 
+  1856. 
mart.  17. 


Gábor  Ignácz 

altári!  ok,  1813. 

septemvir.  f 

f  1865.  oet  19. 
(Lipthay 
Apollónia) 


Teréz 
(gr.  Crouy  Frigyes) 


Anna 

(Gyurcsányi 

Antalné) 


Gabriela 


Mária- Stefánia 


A  családfa  törzsének  Ferencznek  íia  Imre,  ki  1741-ben  lett 
aranysarkantyús  vitéz  (eques  auratus);  1747-ben  Mária  Terézia  király- 
asszonytól  Arad  és  Zaránd  vármegyében  királyi  adományban  kapta 


^„SophiainÁquila"  stb.  Tyrnaviae  1663. 


4®*  Gynrcsánseky  -  Cyargylk. 

Pél,  Silingyia,  Küjed,  Karca,  Felső-Ménes  és  Lú- 
gozó helységet,  azonban  halála  közbejövén,  azokba  özvegye  Kosz- 
tolányi Krisztina  és  gyermekei  iktattattak  be  a  nagyváradi  káptalan 
által.  Hat  fia  közül 

I  g  n  á  c  z  ismét  tovább  terjeszté  a  családot.  Nejétől  Blaskovics 
Teréztől,  ki  Alsó-Petény  helységben  Verbőczy  István 
emlékére  márvány  emlék- követ  állított  latin  vers  föl- 
irattal J) ;  gyermekei  : 

a)  József  Nógrád  megyének  1806— 1811-ig 
főszolgabirája ,  utóbb  fő-adószedője.  Neje  Radics  Jo- 
hanna meghalt  1839-ki  april  8-án,  kora  61.  évében 
Alsó-Petényben. 

b)  Ignácz  1813-ki  nov.  18-án  vett  ki  Nó- 
grád megyétől  nemességéről  bizonyítványt  *). 

c)  István  nőtlenül  élt  Bars  megyei  nagy- 
sárói  birtokán.  Meghalt  1856-ki  mart.  17-én ,  kora 
72.  évében,  ő  volt  osaládja  utolsó  férfi- tagja ,  ki  e 

családnevet  a  sírba  vitte. 

d)  Gábor  Nógrád  megyénél  kezdé  hivatalos  pályáját;  1818- 
ban  másod- ,  1828-ban  pedig  első  alispánná  választatott,  és  e  hivatalt 
viselte  1832-ki  május  25-keig ,  midőn  a  megyétől  elbúcsúzván  ,  királyi 
tanácsos,  és  a  kir.  tábla  ülnöke  ,  majd  később  altárnok,  s  végre  a  hét* 
személyes  tábla  ülnöke  lön.  1850.  óta  nőtecsi  birtokára  vonulva,  ugyan- 
ott 1855-ki  oct.  19-én ,  kora  66.  évében  meghalt  Fi-gyermekeit  kora 
halál  ragadván  el,  leányait  a  táblázat  mutatja. 

A  család  czimere  —  mint  följebb  a  metszvény  mutatja  —  a  vért 
kék  mezejében  zöld  téren  hátulsó  lábain  oroszlán  áll,  első  jobb  lábával 
három  szál  kinyílt  rózsát  (néhol  tulipánt)  tart.  Ugyanez  alak  emel- 
kedik ki  a  vért  fölötti  sisak  koronájából  is.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüst-vörös. 

&y  nriteko  család.  (Modosi).  Modosi  GryuritskoPál 
1827-ki  január  5-én  kelt  czimeres  levél  által  emeltetett  nemességre, 
mely  Krassó  megyében  1833-ki  jan.  8-ki  közgyűlésen  kihirdettetett. 

«j  urgyik  család.  (Folkusfalvi)  Thurócz  megye  régiebb 
családainak  egyike,  elszármazva  egyéb  vármegyékbe  is. 


')  Mocsáry  Ant.  Nógrád  várra.  Esmértetése  I.  320. 

')  Megyei  Jegyzőkönyv  1620.  azám  alatt ;    honnan  e  eaaládfa  vétetett 
(Imrétől  kezdve^ 


Gynrián  -  Gyurik  o  vita. 


19h 


A  család  —  mint  följebb  (a  192.  lapon)  említtetett,  —  valószínű- 
leg egy  törzsből  eredt  a  Polkusfalvi  családdal. 

Egyik  ágazatnak ,  —  mely  ősi  fészkéből  leszakadt  Nógrád  me- 
gyébe, —  nemzékrendét  láthatjuk  az  alábbi  táblázaton. 

Ezen  kiköltöző,  folkusfalvi  Gyurgyik  Lőrincz  volt ,  ki  folkusfalvi 
örökségét  1724-ben  Pál  és  Mátyás  testvéreinek  48  rén.  forintért  el- 
zálogitá. 

A  táblázat  imez  : 

Gyurgyik  N. 


Pál 
Folkusfalván. 


Lőrincz 
1724  zálogitó. 

A 
I 

György 


Máiyás 
Folkusfalván. 


János 


András 


György 

1726-ban 

Nógrádba  koltöz. 


Pál 


Mátyás 


Jakab 
Kis- Kürtösön. 
(Bobor  Júlia) 

János 
szül.  1762.  tájon. 


János 

K.-Zellőben 

született. 

György 
N.-Kürtösön 

Kovám  m. 


András 

Muosinyban 

Kovács  m. 

S— . 


András     János     Mihály 


A  Thurócz  megyében  maradt  ágazatból  Gyurgyik  László  1842- 
ben  megyei  esküdt. 

Gyuriáu  család.  Gyurián  István  pesti  egyetemi  nyugalma- 
zott tanár  dij-eleagedés  mellett  1840-ben  V.  Ferdinándtól  czimeres 
nemes  levelet  nyert *). 

<iyiirikovii«  család.  (Máskép  Prusinszky).  Bölcsője 
Nógrád  megyében  Rózsa-Lehota ,  hol  a  meguemesedés  érte  a  múlt  szá- 
zad elején. 

Gy úrik ovich  máskép  Prusinszky  Lőrincz,  és  vele 
együtt  gyermekei:  Mátyás,  György  és  Lőrincz  III.  Károly 
király  által  1714-ki  nov.  3-án  kelt  czimeres  levélben  nemesitettek  meg  ; 
és  ez  armalis  levelük  Nógrád  -megyének  Kis-Zellőben  1715-ki  június 
26-án  tartott  közgyűlésében  hirdettetett  ki. 


»)  „Hírnök"  pol.  kirlap  1840-ki  folyam. 


400  G'vnrikovlts 

Egyik  ágnak  leszármazási  kimutatása  ez : 

Gynrikovite  Lőrincz 
1714.  ns. 


Mátyás  György  Lőrincz  1714. 

1714  1714.  Rózsa-Lehotáról 

Losonezra  költoz. 


László 
Eis-Kőrösön  lak. 

Gergely  1836. 
Baján  tanácsos. 

A  végső  nemzedéket  képző  Gergely  Baján  tanácsos ,  1835  ki 
május  15-én  ama  leszármazásának  és  nevét  illetőleg  Gyurikovics- 
ból  könnyebb  kiejtés  végett  Gyurkovich- ra  változtatásának  igazolásá- 
val nyert  Nógrád  megyétől  nemesi  bizonyítványt  '). 

Valószínűleg  e  család  egyik  ágát  képezik  azon  Gyurikovics-ok, 
kik  magukat  Iván  oczról  (Trencsén  vármegyében)  irják,  s  kik  közül 
ivanóczi  Gyurikovics  György  1780  ki  július  12-én  szül.  Ivanóczon. 
Iskolai  bevégezte  után  gazdászati  pályára  lépett,  1805-ben  Dárdán 
(Baranya  várni.)  ,  1807-ben  Mező-Lakon  (Veszprém  várm.)  mint  gaz- 
dasági irnok  kezde  szolgálni.  Ez  időben  meghalván  Gyurikovics  János 
táblai  ügyvéd,  Pozsonyba  vonult,  és  idősb  gr.  Zichy  Ferencz  uradal- 
mában 1809-ben  ispán,  1811-ben  kasznár  lett.  1812-ben  Pozsony 
megye  esküdtjévé,  1818-ban  pedig  Pozsony  város  tanácsnokává  válasz- 
tatott, és  mint  ilyen  a  városnak  az  1825.,  1830.,  1832.  1839-ki  ország- 
gyűlésen követe  volt.  1832^-ben  a  magyar  Akadémia  lev.  tagjává  vá- 
lasztatott; 1842-ben  pedig  a  pozsonyi  váltó-törvényszék  ülnökévé  ne- 
veztetett. Meghalt  1848-ki  jan,  25-én  a  bazini  vaspálya  udvara  előtt 
szélhüdésben.  A  Tudományos  Gyűjtemény  (magyar),  Hesperus  és 
Hormayr  Archívuma  (német)  folyóiratokban  több  érdekes  történelmi 
czikket  irt.  Igen  szép  köuyvtárral ,  s  ebben  nagybecsű  kézirat-gyüjte- 
ménynyel  birt  *). 

.  Czimere  :  a  vért  kék  udvarábau  zöld  téren  két  szemközt  álló  daru, 
mindkettő  egyik  felemelt  lábával  közösen  egy  golyót ,  csőreikkel  pedig 
közösen  egy  drágaköves  gyűrűt  tartva.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából 
három  kinyílott  rózsa  emelkedik  fei.  A  vértet  kétfelül  foszladék  veszi 
körül. 


*)  Megyei  jegyzőkönyvi  1156.  szám  alatt 

*)  L.  bővebb  életrajzát  Ferenozy  és  Danlelik  Magyar  írók  I.  175  -177. 1. 


Gyorlslcs  —  Gyürky.  407 

íi yurJsScK  család.  1751-ben  nemesittctett  meg.  Ekkor  nyerte 
a' következő  czimert  is  r 

A  vért  vörös  udvarában  jobbról  egy  sárga  ruhás  kar  nyúlik  be  a 
vért  udvarába,  arany  markolatú  kivont  kardot  villogtatva ;  átellenében 
a  vért  bal  oldalából  pedig  egy  meztelen  kar  nyúlik  be ,  szintén  kivont 
kardot  tartva.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  egy  nyii,  hegyével  fölfelé 
emelkedik  ki,  s  azon  egy  kopasz  törökfej  közepén  átütve  látható.  Fosz- 
ladék  jobbról  arany-vörös,  balról  ezüst-vörös  *). 

Gyuritsits  nevű  családot  találunk  a  Bánságban ,  hol  Gyuritsits 
Márk  1810-ben  Fejértemplomon  kamarai  sóházi  mázsáló  volt. 

Oyurina  család.  Bánsági  kihalt  család.  Gyurma  Mihály 
Karánsebesen  több  nemes  társaival  megöletett  1604-ben  2). 

Gyürky  család.  (Gyürki).  Hont  vármegye  legrégibb  nemes 
családainak  egyike,  azon  megyei  Gyürki  helységnek  már  a  XIII. 
század  végén  birtokában  3). 

A  XIV.  század  elején  már  több  ágra  volt  oszolva,  ez  időből  is- 
meretes két  törzse  Gyürky  Elek,  és  Gyürky  Fülöp. 

1378-ban  kelt  Gyürki  helységről  egy  osztály-levél  a  határoknak 
is :  Ke3zi ,  Nyék  és  Hrussó  részéről  kijelelésével  Gyürky  Tamásnak  fia 
György ,  Mihálynak  fiai :  Máté  (v.  Mátyás)  és  János ;  —  Jánosnak  fia 
Jakab,  és  Pálnak  fia  András  között  *). 

1425-ben  Gyürky  Bálint  (a  ki  Mátyásnak ,  a  ki  Mihálynak ,  a 
ki  Fülöpnek  fia),  András  és  Mátyás  nevű  fiaival ;  —  Gyürky  László, 
(a  ki  Pilisnek  máskép  Jánosnak  ,  a  ki  Mihálynak ,  a  ki  emiitett  Fülöp- 
nek fia)  j  —  és  Gyürky  Miklós  Bálintnak  fia ;  —  Gyürky  Benedek 
és  Pál  Istvánnak  a  Pál  fiának  fiai;  —  Gyürky  Demeter  és  Benedek 
Miklósnak  fiai ;  —  Gyürky  György  Tamásnak  fia ,  és  Gyürky  Ist- 
ván Dienesnek  fia ,  és  ennek  fiai  Mihály  ésMiklós  testvéreik  és 
rokonaik  terhüket  is  magukra  vállalva ,  Gyürki  helységbeli  részbirto- 
kaikat  elzálogosítják  a  sághi  Convent  előtt  Keszí  Pál  fiának  Mihály- 
nak, és  ennek  gyermekeinek  Benedeknek  és  Györgynek  5). 


*)  Adatni  Scuta  gentil.  tora.  III. 

*)  Wolph.  Bethien.  VI.  p.  68. 

»)  Fejér  Cod.  Dipl.  tom.  IV.  vol.  III.  p.  66.  ez  áll :  Béla  Rex  1262.  in  ven- 
ditionem  terrae  Gyürky  ,  Ladislao  notario  suo  familiari  ac  hujus  fratribus  facta 
oonsentit. 

*)  Sz.  Benedek!  Convent.  Protoc.  KK.  pag.  24.  anni  1778.  a  midőn  e  leve- 
let Gyürky  József  transumáltatá. 

')  Ugyanott  Faao.  4.  Nro  58.  anni  1425. 

32 


408 


Gyürky. 


1478-ban  tanuvallatási  jelentés  kelt  Pöstényi  Miklós  és  Katalin 
Gyürky  András  özvegye,  jelenleg  Pomaghy  Dömény  neje 
részére  ,  hogy  Hont  megyei  Gyürki  helységben  egy  berek  ,  szántóföl- 
dek, és  egy  telek  elfoglaltatott  Alsószécsényi  Benedek  ,  Gyürky  Mi- 
hálynak leánya  Anastasia ,  és  ennek  leánya  Dorottya  által ,  és  to- 
vábbá hogy  Nógrád  megyei  Pöstény  helységben  egy  curia  elfoglalta- 
tott Katalin,  eiŐbb  Tar  György  özvegye ,  jelenleg  aszúpataki  Hentz 
Pálné  által  »). 

1490-ben  Gyürky  Miklós,  Mihálynak  fia,  a  ki  Györgynek  ,  a  ki 
Tamásnak  ,  a  ki  Gyürky  Eleknek  fia  volt ,  Hont  megyei  Gyürki  hely- 
ségben emiitett  Györgynek  részbirtokába  beiktattatik  2). 

Az  eddig  előadottak  nyomán  ily  leszármazási  kimutatások  ala- 
kulnak : 

Gyürky  Fülöp 

i * . 

Mihály 
1342. 


Báiiat 


János 
mkap  Pilis 

László  1425 


Miklós 
1425. 


András 
1425. 


Mátyás 


Ugyanezen  törzsből : 


Simon 


Demeter 
1426. 


Dieass 


Tamás 
1425. 

Miklós 


István 


Benedek 
1425. 


Gyürki  Elek 


Tamás 
1342. 


György 
1378. 


Mihály 
1425. 


Miklós  1490. 


Miklós 
1425. 


*)  Sz.  Benedeki  Convent.  Protoc.  KK.  Fasc.  17.  Nn*  9.  aoni  147a 

*)  Nagyszorabathi  káptalan  Prot.  M.  p.  101.  item  Capsa  42.  Faso  3.  Nro  60. 


tfyörky.  499 

A  családról  —  közlés  hiányában  —  csak  töredékes  adataim  lé- 
vén ,  ismét  a  XVI.  század  közepéről  néhány  izén  J)  ily  leszármazást 
mutathatok  fel : 

Gyürky  Miklós 

1559. 

(Gosztonyi  Márta) 


János  1590  Mihály 

(Kopchár  Auna)  (Keszy  Ilona) 


Zsófia  Kata 


(Szabó  István) 

Fentebbi  Miklóssal  egy  időtájban  él  Gyürky  N. ,  kinek  neje  Bak 
Zsófia,  s  kivel  ily  családfát  alkot  : 

Gvürky  N. 
(Bnk  Zsófia) 


Benedek 
1590     1626. 
(1.  Palojthay  Zsófia. 
2.  Bory  Judit) 


i ■ — —  ■) 

Anna  Zsuzsa  1631.  Gáspár  Mária 

1634.  özv.  (1.  Osztroluczky  Menyhárt.  1636.  163a 

(Battha  Pál  1631.)  2.  Szelényi  János)  (Palásthy  Zsófia) 


Gábor  Ádám 

1665.  (1.  Balogh  Ilona. 

(Madách  Zsuzsa)  2.  Gyürky  Zsófia) 


1 

Krisztina        Judit 


Benedekkel  egykorú  volt  Gyürky  Meny  hé  rt,  ki  1613  —  1624- 
ben  élt.  Első  neje  Strezeniczky  Borbála ,  második  neje  Szokolóczy 
Zsuzsanna,  kitől  semmi  gyermeke  nem  maradt  *).  Első  nejétől  István 
és  Miklós  fiai,  és  leánya  Zsuzsanna  előbb  Elevenkúty  Abrahám- 
né,  utóbb  Szelepcsényi  Mihályné  8)  születtek. 


*)  Főleg  a  sz.  Benedeki  Convent.  Elenchusa  szerint. 

*)  Szent  Benedeki  Convent.  Protoc.  K.  p.  159.  Svsanna  Szokolovszky  Mel- 
chioris  Gyürky  relicta  proleslalur,  qvod  idem  tnarilus  suus  in  fassione  sua  super  curiam 
Cserentje  Cottu  Bttrs.  halnia  ,  pro  se  celebrata  successionem  a  morte  sua  Slaphano  et 
Nicolao  filiis  ac  Susannae  filiae  suac  ex  Barbara  Zredemeczky  (igy)  prioré  consorle 
sua  genilis  addixeril.  1624. 

3)  Ugyanott  Protoc.  L.  pag.  54.  Susanna  filin  Melekioris  Gyürky  ex  Barbara 
Strezeniczky  genita  primo  Ahrahatni  Yitirényi  aliter  Lebenbach  ,  dein  Michaelis  Sze- 
lepchényi  consors  cum  Abrahamo  Andrea  ,  et  Georgio  filiis  ,  ac  Slcphano  et  Mcolao 
fralribus  protestatur ,  qvod  Paulus  Huszár  Curiam  in  Cserenye  in  Collu  Bars.  per 
Melchiorem  Gyürky  posteriori  consorli  suae  Susannae  Szokolovszky  teslamenlaliter 
legatam  ,  (ex  post  verő  ejvsdem  Pauli  Huszár  consorti)  in  Michaelem  Majlhényi  tran- 
ttulerit  Anno  1629. 

32* 


500  Gyflrky 

1663-ban  élt  Gyürky  György,  kinek  Kasza  Máriától  fia 
György,  kinek  leányai :  Erzsébet  Domasovszk  v  Mihály  né  1699- 
ben ,  és  Judit  Sirákyné. 

A  család  az  ősi  Gyürki  helységen  kívül  többfelé  elszármazott,  03 
Hont  megyén  kivül,  főleg  Nógrád  megyei  Szent-Ivány,  Petóny  s  egyéb 
helyekre  is  elterjedt. 

Egyes  ágazatoknak  a  mai  időkig  leszármazását  tünteti  fel  még 
a  következő  két  ágazat  is : 

Gáspár 
17Í2. 

nógrádi  insnrgens. 

1 * 1 

János  .  György 

1755.        r— --»-; ; 1 

József  Antal  István 

szül.  1762. 

i * 1 

Antal  László  József  Jáno.; 

lak.  Sz.-Iváuyon.      Sz.-Iványon.      Ipuly Tusztán      180b. 

1835. 

A  végső  nemzedékből  József  és  János  testvérek  Nógrád  me- 
gyétől 1835-ki  január  19-én  nemességi  bizonyítványt  vettek  ki  '). 
A  másik  ágazat  imez  : 

Antal 

1765-ben 

Hőst  megyében. 
a  . 

Ignácz 


1 * 1 


r— * 1 

Bálint  Ambrus 

No  ti  nos  i  jegyző.  Temes  megyében. 

(Majer  I.) 


r 


Bálint  Elek  Emi  Ha  Francziska  stb. 

t) 


I.  kir.  járásbiró  irnok  N.-Orosziban.  (Rákóczyné 

Privigyén.  (Csiníalan  Constan.) 

■  ■■  ■      1  1  iA    1 


E»-23e  Dezső 

szül.  1856.  szül  1857. 

Hont  megyében  a  család  több  tagja  viselt  megyei  hivatalt ,  s  az 
ujabb  időben  főleg  azon  ágból ,  mely  jelenleg  is  e  megyében  birtokos. 

Gyürky  Medárd  1841-ben  al- ,  1842-ben  fő-jegyző,  jelenleg 
Alsó-Nyitra  megyei  cs.  kir.  törvényszéki  tanácsos  és  úrbéri  törv.  ülnök. 

Sándor  1841-ben  hadi  adószedő. 

E  d  v  a  r  d  1841-ben  megyei  al-ügyész ;  —  jelenleg  ügyvéd. 

János  1 842-ben  adószedő. 


*)  Nógrád  várni.  Jegyzőkönyv. 


Gyflrky. 


SOI 


Antal  született  Felső-Szelényben  1818-ban.  1834-től  két  évig 
katona  a  3-ik  huszár-ezrednél ,  utóbb  Hont  megyénél  12  évig  mint  al- 
jegyző ,  szolgabíró ,  és  főjegyző  hivataloskodék.  Régebben  űzött  gaz- 
dászati  stúdiumai  folytán  az  utóbbi  időben  a  gazdászati  irodalomnak, 
főleg  a  hazai  szőlőmivelés  és  borászatnak  szentelé  munkásságát,  és 
Pestre  tévén  át  lakását ,  előbb  a  ,,S  z ő  1  ő s z e  t  i  füzetek",  jelenleg 
a  „Borászati  lapok"  szerkesztője,  és  e  téren  tevékenységével 
igyekszik  a  hazai  ipar  e  fontos  ágat  emelni 1).  Első  nejétől  Trestyánszky 
Máriától  gyermekei  maradtak. 

A  család  czimere :  a  vért  vörös  udvarában  hármas  zöld  halmon 
egy  nyíllal  kifeszített  ív,  fölfelé  fordítva.  Fölötte  jobbról  arany  csillag, 
balról  ezüst  félhold  ragyog.  A  vért  fölötti  sisak  koronájából  egy  pán- 
ezélos  kar  (könyökkel  balfelé  fordítva)  nyúlik  ki,  kivont  kardot  tartva. 
Foszladék  jobbról  arany-kék,  balról  ezüst-vörös. 

€Jyiirky  család.  (Losonczi).  E  család  alapitója  Gyürky  Ist- 
ván, ki  nejével  Molnár  Borbálával  Losoncz  városában  gróf  Forgách 
Ádámtól  hűséges  szolgálatai  jutalmául 
egy  házat  kapván  adományban,  erre  királyi 
beleegyezést  nyert ,  melynél  fogva  annak 
birtokába  mindkét  ágra  nézve  1634  ben 
beiktattatott a). 

Istvánnak  utódai  ez  adomány  jogán 
vették  fel  a  „Losoncz  i"  előnevezetet, 
melylyel  a  család  mai  napig  él. 

Ugy  látszik  Istvánnak  fiai  voltak  : 
Pál,  Gábor,  István  és  Gáspár; 
kik  mindnyájan  Nógrád  megyénél  hiva- 
taloskod tak. 

Pál  1666— 1684-ig  a  megyei  jegy  - 
zőséget  viselte.  Idejében  történt  1682-ben ,  hogy  a  fiileki  várban  a 
megyei  levéltár  elégett ,  melyre  nézve  1684-ben  a  megyétől  felmentő 
levelet  kapott  arról,  hogy  a  levéltárnak  biztosb  helyreszállitásáról 
gondoskodott ,  de  a  várkapitány  Koháry  István  ismételt  kérésre  is  ezt 
meg  nem  engedé;  az  ostrom  alatt  pedig  Gyürky  Pál  az  ostromlókhoz 

>)  L.  Danielik  Józs.  Magyar  Irök  II.  99-100.  1. 

')  Sz  Benedeki  Convent.  Capsa  D.  fasc.  5.  Nro  20.  „Stephanus  Gyürky 
cum  consorte  sua  Barbara  Molnár ,  «uper  inducta  donationi  Adami  Forgách  con- 
ceneu  regio ,  in  1  domum  in  Losoncz  C  Neograd.  pro  utroque  sexu  stratuitur 
pure.  Anno  1634. 


503    "  Cyflrky. 

követképen  járván,  később  a  várba  sem  eresztetett,  és  így  a  levéltárról 
azután  nem  is  gondoskodhatott ,).  A  vár  feladása  után  Gyürky  Pál  a 
Tö.köiyhez  átment  csapat  vezére  volt,  és  Gács  várába  vonult,  hol  szin- 
tén az  őrséget  is  Tök  öly  részére  akarván  téríteni,  elzáratott;  éa  csak 
később  szabadulhatott  meg  2). 

Gábor  1678  ban  Nógrád  megyei  szolgabíró  volt. 

István  (idősb)  1661 — 1664-ben  viselt  szolgabirÓ3ágot.  Nejétől 
Szőllősy  Magdolnától  fia  Ferencz  1687-bea  szolgabíró.  1684-ben 
részt  vesz  a  nemesi  fölkelésben. 

Gáspár  1650-ben  esküdt,  1665-ben  szolgabíró  volt.  Fia  Ist- 
ván (ifjabb)  1684 — 1685-ben  megyei  jegyző,  1693-ban  másod,  1699 — 
1700-ban  első  alispán  volt 3). 

A*  eddig  említettek  egyik  utóda  szinte  Gyürky  István  kezdé 
a  családot  vagyonosságra  emelni:  1726  ban  az  egész  Kotyházi  pusz- 
taára, és  Sós-Hartyánban  birtokrészbe  (Kisfaludy  János ,  Melitics  Erzse 
Zuna  Jánosné  magszakadtán)  C-ágra  nyert  adomány  mellett  beiktat- 
tatik  *).  —  1742-ben  pedig  gr.  Forgách  János,  Ferencz,  József  és  lg- 
nácz  örök  bevallása  folytán  Kis-Terényen  curia  és  hat  házhely ,  Utas- 
vagy Vásáros-Terenye  és  Kalapad  pusztának  Kis-Terenye  név  alatt 
birtokába  fí-ágra  uyert  adomány  mellett  ellentmondás  nélkül  beiktat- 
tatott5).  Ez  István  1721-ben  egyike  volt  azoknak,  kik  az  evang 
egy&áz  ügyében  a  király  által  Laxenfcurgban  személyes  kihallgatást 
nyertei:.  Ugy  látszik  neje  Zolnay  Judit  volt. 

Tőle  a  osalád  leszármazása  következő  : 

István 

1721-1742. 
Nógrád  v.  jegyző  1730. 


Pál 

(1.  Darvas  Zsuzsa. 

2.  Kántor  N.) 


1-től  Ferencz  István  Klára        Erzse        2-tól  Gábor        Mária 

fóhadn.     Torontál  v.  főisp.     (Csorna        (Fáy  Terenyén. 

b.  titk.  tanács.        Sámuel)     András) 

fl807. 

(1.  Darvas  Kata. 

2.  óe*ai  Balogh  Janka) 

Lásd  folyt,  a  köv.  lapon. 


')  Nógrád  megyei  levéltár.  Acta  1684. 
2)  Mocsáry  :  Nógrád  várra.  Esmér.  I.  109. 
*)  Protocol.  et  Acta  C.  Neogr. 
"*)  Sz.  Benedeki  Convent.  Capsa  H.  Fasc.  5.  Nro  7. 
4)  Ugyanott  Capsa  H.  Fása  2.  Nro  9. 


Cyürky.  503 


latrán    ki  as  előbbi  lapon. 
Torontál  v.  föisp. 
b.  titk.  tanács. 

f  1807. 

(1.  Darvas  Kata. 

2.  ócsai  Balogh  Janka) 


Pá!  Klára          Erzse          Magdolna           Teréz           2-tól 

krasüói  főispán.  (Sréter     (Ambrózy     (l.Wattbay     (Dessewffy     Johanna 

(í.  Bay  Francziska.  Mihály)        Lajos)            József.            Tamás)     (Szirmay) 

2.  Kapy  Amália.  2.  Fáy  Mózsea) 

3.  Gr.  Vay  Erzse) 


A*  1.  és  2-tól  *)     A  3-iktóí    Ábrahám     Lila    Malvin    BéÜT 

(b.  Orczy  1.) 

*)  Az  elsőtől  Francziskaf  1858.  Kubinyi  Ferencznő ;  Luiz  a 
b.  Podmaniczky  Mihályné ;  Petronella;  Teréz  b.  Podmaniczky 
Andrásné ;  Erzsébet  Kandcné  Domonyban. 

A  másodiktól :  Paulina  b.  Roznerné  j  Eleonóra  gr.  Forgách 
Sándorné ;  N.  Ottlik  Akosné;  és  Alexandra  Jankovich  Miklósné. 

A  táblázat  élén  álló  István  1730  ban  Nógrád  vármegye  jegy- 
zőjévé választatott J).  Fiától  Páltól í  unokája  ismét 

István  1788-ban  másod,  1790— 1796-ig  első  alispán  volt*). 
Utóbb  udvari  tanácsos ,  és  1806-ban  mint  királyi  biztos  Nógrád  me- 
gyében tisztválasztást  tart  3).  Már  előbb  a  kir.  kamaránál  tanácsos, 
majd  az  udvari  kanczelláriánál  referendarius ,  végre  pedig  septemvir, 
Torontál  vármegye  főispánja ,  sz.  István  kir  apostoli  rend  vitéze ,  éa 
(1807-ben)  valóságos  belső  titkos  tanácsos  lett*).  Meghalt  1807-ki 
aept.  2-án  a  Bánságban ,  és  tetemei  Kis-Terenyén  takaritattak  el  s). 
Első  nejétől  Darvas  Zsuzsannától  egy  fia ,  négy  leánya ,  —  második 
nejétől  ócsai  Balogh  Johannától  egy  leánya  maradt.  Fia  a  jelenleg 
is  élő 

Pál,  Nógrád  vármegyében  1803-ban  mint  tiszteletbeli  jegyző 
kezdé  hivatalos  pályáját.  Még  azon  évben  a  szécsényi  járásban  al- 
gcolgabiróvá  neveztetett ;  1806*ban  ugyanazon  járásban  főszolgabíróvá 
választatott.  —  1808-ban  a  második  alispán  visszajöveteléig  elnökké 
belyettesitetett.  —  1809-ben  a  megyei  300  őnkénytes  lovas  mellé  24 


*)  Protcovíl.  C.  Neograd.  1730.  de  d.  31.  octob. 

*)  Ugyanő*  fc  anni  1788.  p.  600.  681.  és  anni  1790.  pag.  136. 

»)  Megyei  Jegyzőkönyv  1806  ik  évi  494.  szám  alatt. 

')  Ugyanott  1807-ik  évi  242.  sz.  alatt. 

*)  Moeaáry  A.  Nógrád  várm.  Esmért.  IV.  31. 


304  Gyürky. 

felkelőt  állított,  és  1000  kila  rozst,  ugyanannyi  zabot  adott  a  franczia 
háborúra  segédeimül ;  s  még  ugyanazon  évben  a  kincstár  segélyére 
készpénzben  3000  frttal  adakozott.  —  1811-ben  főjegyzővé,  1817-ben 
másod  alispánná,  1818-ban  pedig  első  alispánná  választatott,  és  e  hi- 
vatalát 1828-ki  october  haváig  viselte  *).  Nemsokára  ezután  cs.  kir. 
tanácsos  és  kamarás ,  és  Krassó  vármegye  főispánja  (1846-ig)  ,  s  végre 
valóságos  belső  titkos  tanácsossá  neveztetett.  Jelenleg  birtokán  Lu- 
dányban  3)  ,  vagy  felváltva  Pesten  tartja  lakását.  Tetemes  örökölt  bir- 
tokait jelentékeny  szerzeményekkel  szaporitá,  ugy  hogy  jelenleg  az 
ország  legnagyobb  birtokú  nemeseinek  egyike.  Első  nejétől  Bay 
Francziskától("j-  1816.)  öt  leánya  maradt ,  mint  följebb  elészám- 
lálva  van.  Második  neje  Kapy  Amália  volt,  kitől  ismét  a  följebb 
megnevezett  négy  leány-gyermeke  született.  Ennek  halála  után  nőül 
vévé  gróf  Vay  Erzsébetet,  kitől  gyermekeit  a  táblázat  mutatja. 

A  család  czimere  a  vért  udvarában  egy  könyöklő  pánczélos  kar, 
kivont  kardot  tartva ,  melynek  hegyén  levágott  vérző  fej  van.  A  kar 
könyöke  mellett  zászló  áll ,  a  kard  éle  előtt  pedig  nyillal  felhúzott  ív 
szemlélhető ;  a  vért  felső  részében  három  kinyílt  rózsa  tűnik  szembe, 
A  vért  fölötti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett  szárny  között  szintén 
kinyílt  rózsa  látszik.  Foszladék  jobbról  arany -kék  ,  balról  ezüst- vörös. 

Ugy  látszik  e  czimert  a  család  1652-ben  Prágában  Gyürky 
György  és  érdektársai  nevére  kelt  czimeres  levélben  nyeré ,  mely  ar- 
malis  levél  Nógrád  megyének  Losonczon  1656-ki  febr.  14-én  kelt  köz- 
gyűlésen hirdettetett  ki  3).  —  Különben  ,  ha  ez  armalis  levél  nem  a 
losonczi  Gyürky-eket  illeti ,  —  akkor  említett  Gyürky  György 
egy  harmadik  külön  Gyürky  család  alapitója ,  melyet  utódaiban  nem 
ismerünk. 


*)  Az  illető  megyei  jegyzőkönyvi  adatok  rzerint. 
*)  A  Ludányi  birtokot  gr.  Radayaktói  azerzé. 
8)  Nógrád  megyei  1666-ki  Jegyzőkönyv. 


A  IV.  kötet  tartalma. 


25. 


E. 

Lap 

Ebeczky  család  (Ináncsi)     .      .  3 

Ebeczky  cs.  (Máskép  Csomády)  5 

Ebeni  cs .     .  6 

Ebergényi  cs.       ..,..— 

Ebnercs 7 

Eccard  cs — 

Echy  cs 8 

Ecsedy  es — 

Eckstein  cs. — 

Eczet  cs — 

Edelényi  cs — 

Edelesi  cg 9 

Edelsbacher  cs.  (Gyoroki)  .     .  — 

EdŐcs  cs.   . — 

Eger  cs — 

Egerer  cs — 

Egerland  cs.   . 10 

Egerváry  cs.  .     .      .    " .     .     .  — 

Egery  cs .  11 

Eggenberg  cs.     »     .     .     .     .  — 

Egresdy  cs.     ......  — 

Egressy  cs.      ......  12 

Egressy  cs 13 

Egresy  cs.  (Borszórcsöki)    .     .  — 

Egry  cs.  (Siroki)       ....  1 5 

Egry  cs.  (Egri) 17 

Egrycs 19 

Egry  os.    .......— 

Egry  cs.     .......  — 

Egry  cs.  (Deésfalvi)  — 

Egry  cs.  (Botházi)    .      .      .      .  — 

Egyed  cs.  (Máskép  Szabó)  .     .  — 

Egyed  cs.  (Dersi)      ....  20 

Egyed  cs.  (M.«vásárheryi)  .     .  — 

Egyedfy  cs — 

Eiczinger  cs.  L-  Eyczinger  cs 

Eisrich  cs — 

Eitelperger  cs. — 

tkcse  cs.  (Csákáni)  ....  21 

kesházy  cs — 

Eklér  cs — 

Elderbach  cs.  (Monyorókeréki)  22 

Elefánty  cs.  (u.  o.)    ....  24 

Elek  cs.  (Pazonyi)    ....  25 


Lap 

Elek  c«.  (JVÍaskép  Vus)    ...  25 

Elekes  cs 26 

Éles  cs — 

Elevenkúty  cs — 

Éltes  es.  (Tusnádi;     ....  27 

50.    Éltető  cs.  (ZilaJii)     .     .      .      .  — 

Eltzcs — 

Ernber  cs 28 

Emödy  cs 29 

Enczinger  cs 30 

Endes  cs  (Cs.  sz.-simoai)     .      .  — 

Endes  cs.  (Cs.-sz.-mártoni)  .      .  31 

Endrédy  cs.  (Kis-Eiidrédi)        .  32 

Endrédycs 33 

Endrédy  cs — 

Endres  cs — 

Enesey  cs.  (Eoese  .  .  .  .  — 
Engel  cs.  .  .  .  .39 
Engelhard  cs.       .     .                 .40 

Engelraayer  cs.    .  — 

Engler  cs — 

EngI  cs — 

Eaghy  cs — 

Eoitz  cs — 

Ensel- Rezsó  cs. -7- 

Enyeghycs — 

Enyedy  cs 41 

Eoyedy  cs.           — 

Eödönffy  cs.  (Vinnai  és  nagy- 

raihályi) 42 

Eölvedi  cs ,     .  45 

75.    Eördögk  cs.  (N  -Mihályi)    .      .  — 

Eördögh  es.  (Lászlófalvi)    .     .  46 

Eördögh  cs.  (Pölöskei)   ...  48 

Eördögh  cs.  (Gyapoli)  ...  — 

Eöry  cs.  (Felsó-EŐri)     .      .     .  — 

Eórycs 49 

Eőrraezey  cs.  (Eörmezei)     .     .  — 

Eörsy  cs — 

Eössy  cs — 

Eősze  cs — 

Eöszedfalvy  cs — 

Eötvös  cs.  (Vásáros-Naraényi  b  )  50 

Eötvös  cs 54 

Eötvös  cs 55 


H 


100. 


Eötves  os 

Eperjesy  cs 

Eperjesy  cs.  (Szászvárosi) 
Eperjeay  cs.  (Gyulafehérvári) 
Eperjesy  cs.  (Olák-Ivánfalvi) 
Eperjesy  cs.  (Eperjesi)  . 

Ercaey  cs 

Eidélyi  es.  (Sorakerék  i) 
Erdélyi  cs.  (Keresztári) 
Erdélyi  cs.  (Zsarolányi) 
Erdélyi  cs.  (Koiosvári)  . 
Erdődy  cs.  (Monyorókerék 
Erdőhegyi  os. 
Erdős  cs.    . 
Eremits  cs. 


S* 


Ergkeli  c». 

ErUnger  cs. 

Eriinger  cs. 

Ernst  ca  ( Ernestházi)     . 

Ernát  v.  Ernnsth  csalid. 
(Csáktornyái) 

Ernnszt  cs 

Ernyey  os.      '.  .     . 

Erős  ca 

Erős  os.  (Sólyomkői) 

Erős  cs.  (Bethlenfalvi)    . 

Érsek  cs.  (Kisterényi  és 

Kelesén  i)       .... 

Érsek  cs.  / Szathmárí)  . 

Érsekújvári  cs.  (u.  o.)  . 

Erszényes  cs.  í  M- vásárhelyi) 

Ertsei  cs.  (Téglási)       .     .     , 

Essegváry  cs , 

Esterházy  cs.  (Galanthai) 

Esze  cs 

Eszéki  cs 

Eszanyi  cs.    .     .    ■ . 

Esztánczy  cs.  (Esztáncsi)  .      . 
125.  Eszterai  cs 

Esztergomy  cs 

Esztényi  cs 

Esztenyi  cs 

Etheley  cs.  (Süli)     . 

Ettkre  cs.  (Káinéi)        .      .      . 

Éva  cs 

Évér  cs , 

Eyczinger  cs.     .     .     .     . 

Ezdeghei  cs.       .... 

Ezéki  cs 

136.  Ezteri  cs 


55 

56 


58 
59 


72 
73 


75 

78 
79 


80 

100 
101 


102 


103 
104 


F. 

Fa  osaláú.     .     .     .     .     .     .  105 

Fába  cs 

Fabercs. 106 

Faber  cs.  (Toronyai)    .      .      .  — 


Lap 

Fabia  cs  (Rettegi)  ....  106 

Fábián  cs — 

Fábián  cs.  (Borbereki)        .     .  — 

Fábián  cs.  (Galanibfalvi)  .     .  — 
Fábián  cs.  (Óri)       .... 

Fafaján  cs — 

Fabianics  cs — 

Fabik  os 107 

Fabricius  cs — 

150.  Fabriczius  cs.     .....  108 

Fabriczycs — 

Fabrinyi  cs — 

Fabris  ca ■*■ 

Fábry  os — 

Fábry  es.  (Rumanyesti)     .     .  109 

FáczoByi  cs — 

Fadgyas  cs.  .....     .  110 

Faichtinger  cs.   . '   .     ,     .     .  — 

Fail  cs.    .......  — 

Fakó  cs.  (Neniesdédi)        .      .  — 

Falkcs .  111 

Falk  cs — 

Falkenberg  cs — 

Faludy  cs — 

Falussy  cs — 

Fancsaly  cs.  (Fancsali)      .     .  112 

Fancsik  cs — 

Fancsikay  cs.  (Fancsik  ai  +)    .  — 

Fáncsy  cs  (Deunai  ésgordovai)  113 

Fáncsi  cs 115 

Fangh  cs.  (Kószeghi;    ...  — 

Faragó  cs — 

Farkas  cs.  (Szkárosi)     ...  — 

Farkas  cs.  (Hassaghi)    .      .     .  H6 

Farkas,  cs.  (Farkasfalvi)     .      .  117 

Farkas  cs  (Deedi  v.  lábatlan  i)  — 

Farkas  os.  (Bessei)  .     .     .     .  118 

Farkas  cs.  (luarcsi)       ...  — 

Farkas  cs.  (Farkaspáiyi)  .     .  — 

Farkas  cs.  (Hü gyei)      .      .     .  — 
Farkas  ca.  (Románfalvi)    .     ,119 

Farkas  cs.  (Boldogfai)       .     .  — 

Farkas  cs.      .-....•  — 

Farkas  cs — 

Farkas  cs 120 

Farkas  cs — 

Farkas  cs.  (Alsó-takácsi)   .      .  — 

Farkas  cs.  (Bogdányi)        .     .  — 

Farkas  cs.  (Csörgői)      ...  — 

Farkas  cs '  — 

Farkas  cs.  (Harinai)  L.  Harinuai. 

Farkas  cs.  (Bögözi)             .     .  121 

Farkas  cs.  (Borbátvizi)      .     .  — 

Farkas  cs.  (Ó-Budai)     ...  — 

Farkas  cs.  (Gyulafejérvári)     .  122 

Farkas  cs.  (Boloni)       .     .     .  — 

Farkas  cs.  (CserefÁlvi)      .     .  — 


111 


Lap 

Farkas  os.  (Kődi)    ....     122 

Farkas  cs  (  E.-Horváthi)  .  .  124 
200.  Farkas  os.  (Ikafalvi)    . 

Farkas  cs.  (lilyéni) 

Farkas  os  ( Kolosvári) 

Farkas  cs.  (M.-Frátai) 

Farkas  cs.  (Rákosdi)     . 

Farnosi  cs 

Faschócs 

Fassang  os 

Fatavichcs 126 

Fáy  cs.  (Faji)     .     .     . 

Fayszi  cs.  ......     134 

Fazekas  cs.  (jVKiskclczi) 

Feygváry  cs. 

Fegyverneky  cs. 

Fehéres 135 

Féja  cs.  (Nagy -ráken)  . 

Fejér  cs.         ...» 

Fejér  cs 136 

Fejér  cs.        .     . 

Fejér  cs 

Fejér  cs 

Fejér  cs.  (Harájí)    .      . 

Fejérdy  cs.    .     .     .     . 

Fejéregyházy  os.     .     . 

Fejérkeövy  cs.    .     .     . 

Fej  érpatak  y  cs. 

Fejérváry  cs.  (Komlóskereszteai)  — 

Fejérváry  cs.  (Kleczeni) 

Fejérváry  cs.  (KománXaivi) 

Fejérváry  cs.      .     . 

Fejérváry  os.      .     ,     . 

Fejérváry  cs.  (Szent-Erzsébeti)   142 

Fejes  os 

Fejes  cs.  (Zombori) 

Fejes  cs.  (Hetényi)        ...     143 

Fekésházy  cs.     •     . 

Fekete  cs.  (Galanthai) 

Fekete  cs.  (Pókateleki)       .     .     145 

Fekete  cs.  (Halasi) 

Fekete  cs.  (Tványi) 

Fekete  cs.  (Nyéki) 

Fekete  cs 

Fekete  es.  (Friesi)  .     . 

Fekete  cs.  (Thordatfalvi)  .      .     147 

Fekete  cs.  (Nagy-kedei) 

Fekete  es.  (Losádi) 

Fekete  cs.  (Ny .-Gálfalvi) 

Fekete  cs.  (N.-Falvi)    . 

Fekete  cs 

Fekete  es.  (Boros- Jenői)  .  .  148 
250.  Fekete  csaiádbeliek.     . 

Fekete-erdey  cs.      .     . 

Feldmajer  cs. 

Feledházy  cs. 

Feledy  es.  (Feledi)       . 


137 


138 


140 
141 


Lap 

Félegyházy  es 150 

Fdker  cs — 

Fellaer  cs — 

Felswghy  cs.  (Kézdi-Alroási)  151 

Felszeghy  os.  (Sz.- Újfalvi)     .  — 

Felszeghy  cs.  (Doraáldi)          .  — 

Fenessy  os — 

Fényes  cs — 

Ferber  ca.  (Pinkafői)        .      .  152 

Ferberlh  cs.        .....  — 

Ferdényi  cs.  (Kabalaspataki)  153 

Ferdinandy  cs.    .  — 

Ferencz  ca.  (Szákiobosi)     .      .  154 

Ferencze  cs — 

Ferenczffy  cs — 

,  Ferencrffy  cs.      .      .      .      ,      .  — 

Ferenczffy  es — 

Ferenczy  cs.  (Csorbái)       .     .  — 

Ferenczy  cs. 155 

Ferenczy  cs — . 

Ferenczy  cs 156 

Ferenczy  cs — 

Ferenczy  cs.  (Vizkelethi)        .  — 

Ferenczy  cs   (Bodoki)       .     .  159 

Ferenciy  cs.  (Patak falvi)  — 

Fereuczy  cs.  (Harasztkerék))  .  — 

Ferenczy  cs  (Nagyváradi)      .  160 

Ferenczy  cs.  (Medeeéri)      .      .  — 

Festetich  cs.  (Tolnai  gr.)  .      .  — 

Fiáth  cs.  (EóVményesi)       .     .  166 

Ficsorcs. 172 

FíPz  cs.  (Meredjói)        ...  — 

Fkza  cs.  (Gytüafalvi)  ...  — 

Figedy  es.  (Noszvaji)  .     .     .  173 

Filé  cs.  (Eőri) — 

Filepcs 174 

Filep  cs.  (őri)    .....  — 

Filep  es.  (Remetei)        .      .      .  — 

Filep  cs.  (Vadadi)   ....  — 

Filep  os.  (IkUndi)   ....  — » 

Filep  os.  (Deáki)     ....  — 

Filep  cs.  (Nasznánfalvi)    .      .  — 

Filep  cs — 

Filuwky  os.  (Filefalvi)       .     .  175 

Filócs — 

300.  Filpessy  cs.  (Füpesi  +)     .     .  — 

Füstik  cs.  (Koloevári)       .     .  178 

Filazky  cs.     .....  — 

Fina  cs.  (Csik-az,-£ybrgyi)     .  179 

Fúrna  cs.  (Zabolai)        .     .  — 

Finta  cs.        .  ' — 

Finta  cs  (Várfalvai)    ...  — 

Fintakázy  cs.  (Fmtaházi)  .     .  180 

Fischer  cs.  (Nagy-sz&latnyai)  — 

Fischer  cs. 181 

Fiscáer  cs.     .....      .  182 

Fischer  es.     .     .     .  .     ..'■—■ 


IV 


Lap 

Fitos  os 182 

Fitíer  cs. — 

Fladnitzercs 183 

Fleisohmamu  ca.        ,     .     .     .  — 

Flöddnigg  cs.     i  •     .     .     .     .  — 

Fluck  ca — 

Fodor  C8.  (Zéthényi)    ...  184 

Fodor  os — 

Fodor  cs ■  .  — 

Fodor  cs — 

Fodor  cs.  (Máskép  Bajcsy)      .  185 

Fodor  cs — 

Fodor  cs — 

Fodor  cs — 

Fodor  cs.  (Ernyei)  .... 

Fodor  cs.  (Rákosi)  ....  186 

Fodor  cs.  (M.-Igeni)     ...  — 

Fodorkázy  cs — 

Fodoróczy  cs.  (Lovrechinai)  .  — 

Fodróczy  cs — 

Fogarassy  cs 198 

Fogarassy  cs 189 

Fogarassy  cs — 

Fogarasy  cs.  (Szász-uj-ossi)    .  — 

Foglár  cs  (Tésai)    ....  — 

Fogthűycs 191 

Foky  cs — 

Foktövics 192 

Folck  cs.        . — 

Foikusházy  cs — 

Folku8falvy  cs — 

Folliot  cs.  (Crenne viliéi)   .      .  — 

Follyc* 193 

Folnay  cs 195 

Folthy  08.  (Folti  f)      .     .     .  — 
Forgách  cs.  (Ghymesi  és  gácsi 

gróf) 197 

ForgoJány  cs  (Forgolán falvi  f)  216 

Forgón  cs.  (Mihályfalusi)        .  217 
850.  Forintos  os.  (Forintoskázi )     . 

Foris  os 

Foris  cs 218 

Foris  cs 

Foris-Otrokocsy  cs.       ... 

Fórján  cs 

Fornószegby  cs 

Forray  cs.  (Soborsini  gr.  +)    .  220 

Forró  cs  (Háportoni)        .      .  222 

Forró  cs.  (Angyalosi)  .      .     .  223 

Forster  cs.  (Sz. -Erzsébeti)       .  224 

Forster  cs 225 

Fortuna  cs 

Fosztó  cs.  (Fülei)    .     .     .     .  — 

Fosztó  cs.  (Maros  Koppándi)  .  — 

Fótos  cs 226 

Földes  c».      ......  — 

Földesay  cs.  (Kia-Magyari)    .  — 


400. 


Lap 

Földessy  cs 226 

Földváry  cs.  (Bernathfalvi)     .  — 

Földváry  cs.  (Tancsi)  ...  230 

Földvárvcs '233 

Földváry  cs 234 

Fölesd  cs — 

Földy  cs — 

Fölnagy  cs — 

Fövényesy  ca — 

Fövenyes  cs — 

Fördös  ca — 

Főző  cs — 

Frajzajzen  cs — 

Francoluka  cs 235 

Frangepán  cs.     .     .      .     .     .  — 

Frankenstein  cs 250 

Frankner  cs — 

Fraukovics  cs — 

Frátay  ca.  (IVI.-frátai)   ...  251 
Fráter  cs.  (Erkeserűi  és 

bélmezei) — 

Fratricsevics  cs 267 

Frecska  cs •     .  — 

Frendlcs 269 

Freudi  cs — 

Frenyo  cs.  (Kövi)   ....  — 

Frey  cs 270 

Freyenfels  cs — 

Fricki  cs — 

Fricsko  cs 271 

Frideczky  cs.     .     .     .    »     .  272 

Fridrickcs.   ......  273 

Friebeisz  cb.  (Rajkai)  ...  — 

Frieweisz  cs 278 

Frigy  ca — 

Frimont  cs.  (Palotai  gr.)    .     .  — 

Frischmann  cs.   ,      .      .     .     »  279 

Fristadazky  cs — 

Frivaldszky  os 280 

Fronacs 282 

Fronius  cs — 

Frummer-Szende  cs.  283 

Fucbscs 286 

Fuchs  cs.  Íj.  Fux. 

Fugger  cs — 

Fúlócs 287 

Furda  cs.       ......  288 

Fuszek  cs — 

Futamoth  cs — 

Fux  cs — 

Fúgk  cs.  ......     .  — 

Fülei  cs 289 

Füleky  cs. — 

Fülemény  cs. — 

Fülep  os — 

Fü'graff  cs.   .....     •  — 

Fülöp  cs.  (Felső  Ori)  ...  - 


Lap 

Filöp  cs.  (Yadadi,  iklandi)     .     290 

Für  cs — 

Fürge  cs. — 

Föry  ci .       - 

Fürstenpusch  cs 

Füsy  cs.  (Somoti  és  raagyarádi) 

Füstös  cs. 

Füzér  cs. 

Füzéry  cs.     .....     . 

Füzeséiy  cs.  (Füzeséri)      .     . 
Füzesgyarmatky  cs.     .      .      . 

Füzesy  cs.  (Füzesi)       .     .     . 
Füzy  cs  (Bessenyei,  csapói  f 

karácsonfalvi)       ...       — 

Füzy  cs 294 

Fyerthcs 298 

439.  Fyrsth  v.  Fyritsk  cs     .     .     .       — 


291 
292 


293 


G. 


Gaál  cs.  (Gyulai)    .     . 
Gaál  cs.  (Bélafalvi) 
Gaál  cs.  (Vallaglii)       . 
Gaal  cs.  ,      .     ... 

Gaal  cs 

Gaal  cs.  (Kövendi) 
Gaal  cs.  (Magyarosi)    . 
Gabány  cs.  (ölysői)     . 

Gabelits  cs 

Gabelkoven  cs.  .     .     . 
460.  Gabóozy  cs.       ... 

Gabony  cs 

Gábor  cs 

Gáborffy  cs  (Tekeropataki) 
Gábriel  cs.     .     .     .     . 
Gábriel  cs.  (Csáthi) 
Gábry  cs.      .     .     .     . 
Gachay  cs.    . 

Gáchy  cs 

Gaohályi  cs.  ... 
Gadóczy  cs.  ... 
Gáfor  cs.  (Paari)  .  . 
Gáby  cs.  (Máskép  Mészáros) 

Gáhics 

Gaizleres.     .      . 
Gál  cs.  (Felso-Öri) 
Gál  cs.  (Hilibi)        .     . 
Gál  cs.  (Dalnoki)     .     . 
Gál  cs.  (Kénosi)      .      . 
Gálcs.  (Sz-Iványi)      . 
Gál  cs.  (I Ilyefal vi) 
Gál  cs.  (Sz.  gerliczeí)  . 
Gálcs  fKovásznai) 
Gálcs.  (üjszékelyi)     . 
Gálcs.  (Sz.-Somly ói;    . 
Gál  cs.  (Ud.  sz.-léleki) 


299 
303 

304 


305 
306 


307 

308 
309 

312 


Lap 

Gál  cs.  (Sz.-Háromságki)        .  312 

Galaczy  cs 

Galambfalvi  cs.  (Galarabfalvi)  — 

Galambos  cs.  (Pongyeloki)     .  313 

Galambos  cs 

Galambos  cs.  (Galgői)       .     .        

Gálborv  cs 314 

Gál  falvi  cs.  (Harczói)  .     .     .  - 

Gálfalvi  cs.  (Ny.-Gálfalvi)     .  315 

Gálffy  cs.  (Pathi)    .     .     .     .  — 

Gálffy  cs.  (M.-Kocsárdi)    .      .  _ 

Gálffy  cs.  (Martonosi )        .     .  316 

Gálffy  cs.  (Szombatkfalvi)     .  - 

Gálffy  cs _ 

Galgóczy  cs _ 

Galgóczy  cs 317 

GalÜk  cs _ 

Gallovics  cs.  (Máskép  Szilvay)  — 

Galócs 318 

Gálos  cs — 

Galsai  cs — 

Gálszéchy  cs — 

Gáltövi  cs 319 

Gálycs _ 

500  Gálya  cs — 

Gamcsik  cs — 

Gáncs  cs.  (Gancsházi)  .     .     .  320 

Ganczangcs 326 

Gángol  cs.  (Felső- Őri)        .      . 

Gannay  cs — 

Gánóczy  cs. 327 

Gány  cs — 

Garai  cs.  (Garai  f)       ...  — 

Garay  cs — 

Garapich  cs 332 

Garas  cs — 

Garázda  cs.  (Mecsenicsi  és 

zágorhidi) 333 

Garbély  cs 334 

Garda  cs — 

Gárdony  cs — 

Gargócs  cs  (Váradi)    .     .     .  — 

Garicscs 335 

Garlicsich  cs — 

Gáspár  cs.  (Ahnási)      ...  — 

Gáspár  cs — 

Gáspár  cs. 336 

Gaszner  cs 337 

Gathály  cs.  (Gathályi  és 

németi  f) — 

GatUalóczy  cs. 338 

Gáty  cs.  (Máskép  Tokay)       .  — 

Gaudi  cs — 

Gann  cs — 

Gavanszky  cs 339 

Gávay  cs.  (SóTalvi)      ...  — 

Gazda  cs.  (Réthi)    ....  — 


VI 


Gazdagh  cs. 
Gazsy  cs.       ... 
Gebhard  C8.  . 
Gebhardt  cs. 
Gecse  cs.       ... 
Gecskey  cs.  . 

Gecz  cs 

Géczy  os.  íGaramszeghi) 
Géczy  es.  (Középső  géczi) 
Géczy  cs.  (Farnasi) 
Géczy  cs  (Koiosvári) 
Gedeon  cs.     . 
Gedei  cs.  (Eczetfalvi) 
Gedey  cs.  (Gedei  *}*) 
Gedó  cs.  (Horn.  sz.-mártoni) 
Gedő  cs.  (Csiki)      .      . 

Gegus  cs 

Gegő  cs 

'Geiszler  C85  (L.  Gaizler) 
550.  Gelei  cs.  (Arkosi)    . 
Gelényi  cs.    . 
Geletffy  cs.  L.  Giletfy. 
Gelle  cm.        .... 
GeUéa  cs.  (Gellénhazi) 
Gellén  cs  tGeUénfaivi) 
Gellért  cs.  (Bugyi) 
Gelley  cs.  (Gellei)  . 
Gellyen  cs.  (Felnéraethi) 
Gembárdy  cs.     . 
Gémes  cs.      .... 
Gemmingen  cs- 
Gencsy  cs.  (Gencsi) 

Genczel  cs 

Genyey  cs. 

Georch  cs  (Etrekarchai) 

Georgevicli  cs.  . 

Geőcz  cs 

Geőde  cs.  (Öszödfalyi) 
Geörögh  cs.  iFelső-Őri) 
Geramb  cs.  (Báró)  . 

Gerber  cs 

Gerckei  cs.  .... 
Gerdák  cs.  .  .  .  . 
GerdenJcli  cs. 

Gere  cs 

Geréb  cs.  (Vízaknai  és  vin 
Geréb  C3.  (Fiadfalvi)    . 
Geréb  cs.  (Arapaíaki)  . 
Geréb  cs.  (Rettegi) 
(}  *éb  cs.  (Medjryesi)   . 
G     'b  cs.  (Kelementelki) 
G?.\.'sey  cs.  (Gerebsei) 

Gereez  cs 

Geréczy  cs.  L.  Gréczy. 
Gerenday  cs. 
Gerendy  cs.  (Gerendi) 
Géressy  cs.  (Nagy-Gér^eai) 


gárd 


339 
340 

341 
342 


350 


351 

354 

355 

357 


358 
359 

360 
36). 


362 
363 


364 

365 


366 
367 


i)  -- 
369 

370 
371 


Lap 

Gerethy  cs 373 

Gerezdy  cs — 

Gergelyfy  cs — 

Gergelyfi  cs  (Kibédi)        .      .  — 
Gergelyi  cs.  (Gyergyó  szent- 
miklósi)     .....  — 

Gergye  cs — 

Gerhard  cs.  (Rirályfalvai)      .  374 

Gerliczka  cs — 

Gerliczy  cs.  (báró)        ...  — 

Gerlintzy  os 383 

Germak  cs. — 

Geró  cs — 

600.  Geröcs  cs.      .....     .  — 

Gersey  cs — 

Gersényi  cs — 

Gerstaecker  cs *— 

Gerván  cs.  (Musinai)    ...  — 

"  Gervay  cs.  (báró)    .      .     .     .  384 

Gerxich  cs. — 

Gerzon  cs — 

Gesztenedy  cs 385 

Gethes  cs — 

Gesitliy  cs.  (Geszti)      ...  — 

Gesztntgyi  cs.  (Gesztrágyi)    .  386 
Ghyczy  cs.  (Ghyczi,  Ássa-  és 

Ablanőzküriln)       ...  — 
Ghülány  cs.  (Lázi  és  berniczei 

bárÓ  és  nemes)       .      .      .  402 

Giber  cs.       ......  405 

Giczey  cs — 

Gidofalvy  cs.  (Gidófalvi)       .  — 

Giletffy  cs — 

Gilg  cs 406 

Giiligh  cs — 

Gillyén  cs.  (Borbereki)      .      .  407 

Gindly  cs.  (Tengeliczi)     .      .  — 
Girincsy  cs.  (Girincsi  és 

pósa- csécsi)      ....  409 

GirótUy  cs.  (Giróthi  f)      .     .  410 

Glabits  cs — 

Glaczinger  cs — 

GSechich  cs — 

Glésán  cs.  (Geyesi)       ...  — 

Glog<ywszky  cs — 

GLós  cs 411 

Gludovácz  cs 415 

Godány  cs.    .      .     .      .     .     .  416 

Godó  cs .  — 

Godor  cs — 

Godzsa  cs.     .....  — 

Gogh  cs — 

Góla  cs.  (Felsö-Szilvási)   .     .  — 

Goldperger  cs 417 

Golecz  cs 

Gollen  cs — 

Golniczay  cs.     •     .    . .     *    »  — •> 


\1I 


Lep 

6-olopy  gr,  (Golopi  f) 

Golub  cs 418 

Gomba  os 

Gombai  es.    .     .    ^     .     .     .     419 
Gombkötő  es.     . 
Gombóc?,  os.       .      .      . 
Gombos  cs.  (Gombosfalvi 

báró  és  nemes) 
Gombos  cs.  (Hatházi)  ...     420 
Gonda  cs. 
650  Gonzaga  cs.       .....     421 

Goor  cs.  .     .     .     .     . 

Gordon  os.    .     .     . 

Gorinpp  cs.        ... 

Góró  cs.  (Agyagfalvi) 

Gorove  o«.  (GaOájai)   ...     422 

Gorup  cs. 425 

Gorzó  cs.  (Bilkei)  .     . 
Goaztonyi  cs.  (Gosztonyi  és 

kreoeai ;  és  köves- szarvi)       — 

Gosztony  es. 429 

Gotharcs. — 

Gothcs.  ....  .     .    430 

Gothard  cs.  (Máskép  Mumkard)    — 

Gothárdy  cs. 431 

Gotmar  cs — 

Goitraan  cs — 

Govrik  cs — 

Göbölyös.    . 

Góeie  cs.  (Szeadrői)  .  .  . 
Góczy  cs.  (Góczi)  .... 
Góczy  cs.      .  .  • .    . . 

Gödény  cs.  (Gödénykázi) 
Gödör  cs.  (Gödörházi)       .     . 

Gömbös  cs 

Gömöry  cs. 

Gömrey  cs.  (Gömöri)  .     .     . 

Göntsy  cs 

Görgey  cs.  (Görgói  és  toporczi) 

Görög  cs 

Grabamck  cs. 

Grabnercs.  ...... 

GraJiovszky  os 

Gracza  cs ,     , 

Graoza  cs.  (Merei)  .... 
Gráf  cs.  (Daruvári)      .     .     . 

Graneez  cs 

Graces 

GraBsalkovioh  cs.  (Gyaraki)  . 

Gréczy  os . 

Grego  cs. 

Gregorianoz  cs — 

Gregorich  cs.     .     .     .     .     .     450 

Gregoróczy  cs — 

Greiner  cs.    .....      . 

Greskovich  cs. 451 

Grimmblat  oe «       — 


432 
433 

434 
435 

436 
437 

445 


446 


449 


Grittí  cs.  .     •; 

Grodkovszky  cs.      .      . 

Groman  cs 

Groó  cs 

700.  Grosschmid  cs 

Gruden  cs. 

Grueber  cs 

Grueber  cs 

Gvadányi  cs.  (Gróf  +) 
Gttáry  cs.  (Gaári  s  felső- 

szelestei)     .... 

Guba  os 

Gubasóozy  cs 

Guozmittel  cs 

Gndits  cs 

Gnganovits  cs 

Gughy  cs 

Guitimann  cs.  .  .  .  , 
Gulácsy  cs.  (Gulácsi)  .  . 
Gulácsy  01.  ....     . 

Gnllcs 

Gallya  cs.  (Dévai)       .     . 

Gulner  cs 

Gnndelfinger  cs.      .     .     . 

Goofh  cs 

Gnra  cs. 

Gurzó  es 

Gusztinyi  CB.      ...     . 

Gutfccs.        ►     .     .     .     . 

Gúthy  cs.  (Gútki)  .     .     . 
Gúthy  cs.  (Kis- gútki) 
Günther  es.  .     .     .     .     . 

Gygkel  ea.    .  ... 

Gyakfalvy  es.  (Gyakfalvi  f) 

Gyalakuty  cs 

Gyallay  cs.  (Gyallai  f)     . 

Gyapay  cs 

Gyapoly  cs.  (Morvái  f )     . 
Gyárfás  ca.  (Léczfalvi) 
Gyárfás  cs.  (Béládi)      .     . 
Gyarmathy  cs.    ,    .     .     . 
Gyarmathy  cs.  (Érsekiyvári) 
Gyarmathy  cs.  (Gy&rmathi) 
Gyene  cs.      ..... 

Gyenge  cs.  (Miklósvári)    . 
Gyepes  cs.  L.  Gyöpös. 
Gyergyay  es.  (Kis-solymosi) 
Gyermanics  ca.        ... 

Gyeróffy  cs.  (GyerŐ-vásár- 

kelyi  f)       .... 
GyertyániFy  es.  (Bobdaí)  . 
Gyertyánosi  es.  (Ikafálvi) 
Gyika  cs.  (Bésánfalvi) 
Gyimőthy  cs  (Gyimóthi) 

Győgyi  c«  CGy°gyí  t)    • 

Gyóko  cs.     .      .      .     .     . 

750.  Gyóay  cs.     .     .     .      .      . 


Lap 

451 


452 


453 

454 
455 


406 


457 


458 


459 


460 


462 
463 
464 


465 
466 
468 
469 
470 


VIII 


Lap 

Gyopay  ca 470 

GyÖmörey  cs — 

Gyöngyösy  cs — 

Gyöngyösy  cs.  (Porosriói)  471 

Gyöngyösy  cs — 

Gyöugyösy  cs  (Pettenyej)     .  — 

Gyönky  cs 472 

Gyöpös  cs — 

Györgydeák  cs 473 

Győrfi  cs.  (Lósádi ,  báró  és 

nemesi    ......  — 

Győrfi  cs  (Csatószeghi)     .      .  474 

Györffi  cs.  (C!íik-8z.-györgyi)  475 

Győrfi  cs.  (Magyarosi)      .     .  476 

Győrfi  cs.  (Kebelei)      .      .      .  — 

Győrffic*.  (Alfalui)      .     .     .  — 

Győrffy  ca.  ......      .  — 

Györgyi  cs.  .     .     .           .     .  — 

Györkéi  e* 477 

Győrödy  cs 

Győry  cs.  (Radváuyj  gr.) 

Győry  cs.  (Nádudvari )      .      .  478 

Győry  cs.  (Dereszléuy!)     .     .  — 

Győry  cs. — 

Györy  cs — 


798 


Lop 

Gyújtó  cs.  (Sepsi-martonosi)  478 

Gyukits  cs 479 

Gyulaffy  cs  (Ráthóti  f)    .      .  480 

Gyulaházy  cs 485 

Gyulay  cs.  (Atafáji)     ...  — 

Gyulay  cs.  (Maros-uémethi  gr.)  4s6 

Gyulay  cs.    .....  491 

Gyulay  cs.  (Gyulai)     ...  — 

Gyulay  cs.  (Nagyváradi)       .  — 

Gyulay  cg.  (Ó-Thordai)     .      .  — 

Gyulai-ak — 

Gyulay  cs — 

Gyulaszigethi  cs 492 

Gyura  cs — 

Gyurcsák  cs 493 

Gyurcsányi  ca.  (Moysfalvi  f)  — 

Gyuritsko  cs — 

Gyurgyik  cs.  (Folkusfalvi)     .  494 

Gyurián  cs 495 

Gyurikovica  cs.  (Máskép 

Prusinszky)      ....  — 

Gyurisics  cs 497 

Gyurma  cs — 

Gyürky  cs.  (Gyürki)    ...  — 

Gyiirky  cs.  (Losonczi)       .     .  501 


Igazitások  a  IV.  kötetben. 


229.  lapon  a  II.  táblán  a  végső  nemzedéknél  Davátzy  helyett  olv.  Darányi. 
—       „     34.  sorban  (lak.  Tasson)  helyett  olvasd  (lak.  Tasson). 

a  családfa u  (Sahráder  Vilma)  helyett  olvasd  Schráder  Netti. 
111.  táblán :    lgnácz    kincstári    ügyész.     így    igazítandó : 
„Ignáczjelenleg  István  és  József  főherczeg  ura- 
dalmainak főkormányzój  a." 
Béla    utánna  teendő :     cs.  kir.  s  zá  z  a  d  os. 
Gyula     „  f)  jogtudor  és  ügyvéd. 

Geiza      „  ,.  bölcsészetitudor. 


310. 

ii 

391. 

n 

— 

« 

— 

»» 

— 

n 

402. 

ii 

Li  v 


1US    „ 


l> 
M 


jelenleg  cs.  kir.  hadnagy. 


AU 


imá 


BRIGHAM  YOUNG  UNIVERSITY 


3  1197  21320  5104 


5*3*i£5i?-:: 


Date  Due 

AH  library  itcms  are  subject  to  recall  at  any  time. 


FFR  0  3  2009 

■ 

m 


&s 


Brigham  Young  University 


'.y-vS