Skip to main content

Full text of "Magyarország családai. Czimerekkel és nemzékrendi táblákkal"

See other formats 


Google 


This  is  a  digital  copy  of  a  book  that  was  prcscrvod  for  gcncrations  on  library  shclvcs  bcforc  it  was  carcfully  scannod  by  Google  as  part  of  a  project 

to  make  the  world's  books  discoverablc  onlinc. 

It  has  survived  long  enough  for  the  copyright  to  cxpirc  and  tbc  book  to  cntcr  tbc  public  domain.  A  public  domain  book  is  one  that  was  never  subject 

to  copyright  or  whose  legal  copyright  term  has  expircd.  Whcthcr  a  book  is  in  tbc  public  domain  may  vary  country  to  country.  Public  domain  books 

are  our  gateways  to  the  pást,  representing  a  wealth  of  history,  cultuie  and  knowledge  that's  often  difficult  to  discovcr. 

Marks,  notations  and  other  maiginalia  present  in  the  originál  volume  will  appear  in  this  flle  -  a  reminder  of  this  book's  long  journey  from  the 

publishcr  to  a  library  and  finally  to  you. 

Usage  guidelines 

Google  is  proud  to  partner  with  libraries  to  digitize  public  domain  materials  and  make  them  widely  accessible.  Public  domain  books  belong  to  the 
public  and  we  are  merely  their  custodians.  Nevertheless,  this  work  is  expensive,  so  in  order  to  keep  providing  this  resource,  we  have  taken  steps  to 
prevent  abuse  by  commercial  parties,  including  piacing  lechnical  restrictions  on  automated  querying. 
We  alsó  ask  that  you: 

+  Make  non-commercial  use  ofthefiles  We  designed  Google  Book  Search  for  usc  by  individuals,  and  we  request  that  you  use  these  files  for 
personal,  non-commercial  purposes. 

+  Refrainfivm  automated  querying  Do  nol  send  automated  queries  of  any  sort  to  Google's  system:  If  you  are  conducting  research  on  machine 
translation,  optical  character  recognition  or  other  areas  where  access  to  a  laige  amount  of  text  is  helpful,  please  contact  us.  We  encourage  the 
use  of  public  domain  materials  for  these  purposes  and  may  be  able  to  help. 

+  Maintain  attributionTht  GoogXt  "watermark"  you  see  on  each  flle  is essential  for  informingpeopleabout  this  project  and  helping  them  lind 
additional  materials  through  Google  Book  Search.  Please  do  not  remove  it. 

+  Keep  it  legal  Whatever  your  use,  remember  that  you  are  responsible  for  ensuring  that  what  you  are  doing  is  legal.  Do  not  assume  that  just 
because  we  believe  a  book  is  in  the  public  domain  for  users  in  the  United  States,  that  the  work  is  alsó  in  the  public  domain  for  users  in  other 
countiies.  Whether  a  book  is  still  in  copyright  varies  from  country  to  country,  and  we  can'l  offer  guidance  on  whether  any  speciflc  use  of 
any  speciflc  book  is  allowed.  Please  do  not  assume  that  a  book's  appearance  in  Google  Book  Search  means  it  can  be  used  in  any  manner 
anywhere  in  the  world.  Copyright  infringement  liabili^  can  be  quite  severe. 

About  Google  Book  Search 

Google's  mission  is  to  organize  the  world's  information  and  to  make  it  universally  accessible  and  useful.   Google  Book  Search  helps  rcaders 
discovcr  the  world's  books  while  helping  authors  and  publishers  reaeh  new  audienees.  You  can  search  through  the  full  icxi  of  this  book  on  the  web 

at|http: //books.  google  .com/l 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


I 


2.IXS5         e- 


2 

lo 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


DiB.1izedOyGoO<^lc      . 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


IMiVC^YARORSZAG  CSALÁDAI 

CZIMEREKKEL 

És 

JVEIUZÉKRBNDI  TÁBLÁKKAL 


TIZEDIK    KÖTET. 


PEST,  isas. 

KIADJA    RÁTH    MÓE. 


■iGooi^lc 


Peit,  1B6S.  If70Dutott  Emich  aniEtir  m.  akul.  nfomdimÍMdOGlc 


Sáasby  cMlád.  Ld»d  Sdghy  ct. 
SáarO  esalád.  Lásd  Sárfi  a. 
Sáarosy  család.  Ldtd  8-'rot*y  ct. 

SiMTy  család.  (Vámosi.)  A  Sáarj  vagy  Sáry  családot  Qj6r, 
Pest,  Szatfamár,  Veszprém  vármegyék  nemessége  sorában  lelhetni. 

AzOQ  Sá&ry  család,  melyuE^  itt  a  múlt  század  végéig  egy,  per- 
ben felmatatott  családfa  szerint  ')  nemzékrende  közöltetik,  Dunántúl- 
ról való.  A  XVI.  század  végén  élt  Sáary  Gergely,  kinek  ivadékát 
matatja  e  tibiázat : 

L  Gergely 

LJános  IL  Qergelj.  Anna 

(Soldog  Zsnzri) 

rbtvía.    I.  Péter.      III.  Gergely    Mihály  KaU  J-ZSÖg- 

+    '      ILJáno..     '  +     Kita         E^H^"  S-3gS| 

'      „  i:,„i_     '         (Korcsmáros    (Kin    *"*■"•  sl-ÍS^^ 

TVerenM        I- Pál      _  H.  Páter.  Kata.       "*  1,»^.£''|. 


alp.  ZSI. 

IL  Gerelynek  neje  Soldos  Zsuzsanna ,  leánya  volt  Soldoi  Már- 
tonnak és  Szabó  Dorot^ának,  a  ki  leánya  volt  Szabó  Ambrusnak  és 
Csatari  Zsófiának,  a  ki  leánya  volt  Csatári  Benedeknek.  11.  G-ergely- 
nek  tÍ2  gyermeke  kfizül  csak  L  Péter  terjeszté  ágát ,  és  tán  a  mai 
napig,  leány  testvérei  közül  Kata  és  Dorkó  utódairól  mitsem  tudhatni. 
J  n  d  i  1 1  ó  1  QÖgös  Hihálynétól  leányágon  a  Eenessey-ek,  Annától 
NoBzlopy  Istvánnétöl  a  Balassa  és  Barcza  családok  származnak. 

Valószínűleg  ez  azon  Sáary  család,  melyből  Sáary  László 
1822-ben  Zala  vármegye  (ö  szolgabirája  volt;  és  ez  esetben  e  család 
predikátuma  „de  Vámos"  iratik. 


')  Lásd  késirat  a  nemz.  HazenmbaD  fol.  lat.  unt  21S  és  Oeneal.  aathent. 
-  Sainnay  C.  Zemplin.  not.  top.  116. 

DiB.1izedO¥ÜftO<^lc 


4  SABACDUI. — SACHS. 

A  régibb  korból  ismeretesek  SíLry  néveD, — a  nélkül,  hogy  a  köz- 
lött CBaládfjlhoz  visEzonyukat  ÍBmeniÖk ,  —  a  következek  : 

Sáty  Péter  mester,  Hunyadi  János  kormányzó  kancellára,  kit 
néhai  Heykedi  László  fiának  Gergelynek  özvegye  Anna  nemes  asszony 
fiául  fogadott  annak  Barnabás  és  Fábián  testvéreivel  és  Tolnai  Bálás 
bátyjával  együtt  a  budai  káptalan  elött,  bevallván  neki  s  általa  a  neve- 
zetteknek Heyked  és  Bewd  helységbeii  örökségeit ,  ugy  a  dancsházi 
vagy  besaenyöi  pusztát  Csongrád  megyében ,  Verea  egyházát  Békés- 
ben, Ikeré  halastót,  Forág  vám  környéke ,  Zent-Mihály  halma,  Lapul- 
nok  halma  patakkal  és  földekkel  együtt  Szentes  és  Donátbuta  között') 

Sáry  András  1562-ben  élt,  midőn  öt  Arszlán  fejérvári  bég 
erővel  Egervárához  burczolta,  és  ott  a  várat  felkérő  levéllel  Dobó  Ist- 
vánhoz küldte.  ^) 

Trencsin  vármegyében  mint  Bolessón  lakozót  1646-ban  a  nemesi 
lajstromban  találhatni  a  Sáary  családot.  ^) 

Nógrád  vármegyében  Szécsényben  1771 — 1778-ban  báró  Haller 
Sámuel  tisztartója  volt  Sáry  Mátyás,  ki  ellen  a  végrehajtó  biró 
megveretése  miatt  ügyészi  vád  emeltetett  1775-beii. ')  Tán  ez,vagy  fia 
másik  Sáry  Mátyás  volt  az,  ki  1803-bnn  Váczon  halt  meg. 

Sabnudiai.  Látd  Savoyai. 

Sabljk  család,  (máskép  Sablicska)  K  néven  Trencsin  várme- 
gye 1697.  évi  nemesi  lajstromában  Adamóczi  székhelyén  elé  fordul 
János.  ^)  Utóbb  ott  nyoma  sincs. 

Sacbs  ab  Harleoek  család.  Erdélyi  szász  nemes  család,  mely- 
ből származott  azon  híres  Szász  János  királybíró,  ki  végre  1703- 
bau  oct.  38-án  a  hóhér  bárdja  által  veszett  el.  Családi  neve  Zabanius 
volt.  Született  1663-ban;  atyja  Zabanius  Izsák  eperjesi  tanár  volt, 
de  utóbb  Erdélybe  telepedett ;  itt  fia  J  a  n  o  s  a  szerencse  kegyelése 
alatt  gyorsan  emelkedett:  1691-ben  már  a  szász  nemzet  kerületi  jegy- 
zője volt  és  mint  ilyen  fontos  ügyekben  küldetett  a  császári  udvarhoz 
Bécsbe,  169ő-ben  alkirálybiró ,    1698-ban  kormányszéki  tanácsos,  és 


')  Kovachich  M.  G  Formula  Bolenoes  Styli.  314. 

*)  Istvánfff  1686.  évi  kiadás  SS4.  lapon  Andreán  Sáiíum  nevezi, 
de  Sámboki-oáL  Lásd  Beugner  Rerum  nemorabilium  in  Paanonia  etc.  Narra- 
tiones  Francofurti  1603.  recoaae  Colocae  1770.  a  96.  lapon  S  a  r  a  7  Andrásnak 
olvuank. 

')  SzODtagh  D.  kSzlése  szerint. 

')  Nógrádi  levíltir  1772.  836.  axárn  éa  Protb.  83.  ítb. 

')  Szontagh  D.  íUtl. 


ídOvGcOf^lc 


8ADÍSTI. — SAfAb.  6 

ekkor  egyszersmind  Sachs  ab  Harteneck  névvel  r.  ss.  bir.  lo- 
vagBágra  emeltotett.  1700-ban  fö  királybíró,  1702'ban  a  azáaz  nemzet 
gróQa  lett.  Merész  viBszaélései  okozták  halálát.  Özvegyen  maradt  neje 
Fejes  vagy  máskép  Hanpt  Erzsébet. ') 

Sadáoyi  esalád.  (Zeadányi)  Zemplín  vármegye  czimerleveles 
nemes  családa.  *) 

Ssstbmár  vármegyében  Nagy-  és  Eís-Zsadányt  1423-ban  Zsadá- 
nyi  Tamás  birts,  valószinüleg  azonban  nem  egészen, mert  már  1417- 
ben  a  Bithoríak  Íb  adományt  vittek  Nagy-Zsadányra,  és  a  följebb!  év- 
ben Sadáoyi  Tamást  a  kis  sadányi  határban  is  háborgatták.  Neve- 
zett Tamás  1425-ben  N.  Zsadány  és  Hódos  kSzött  határjárást  tárta- 
tátott,  1449-bei]  pedig  Nagy-Zsadányban  és  Piskárkoson  magát  uj  ki- 
rályi adomány  által  megerősítette.  '} 

Sáfár  család.  (Gyulai)  Erdélyben  Doboka  vármegyében  vi- 
rágzott a  XVn.  és  következő  század  folytán  a  f.  borsai  járásban.  Sáfár 
Jánostél  kezdve  a  családfa  *)  igy  alakult. 

János 

ÍTtftjir^  Anna) 

István  OrOrgjr  Hihálf 

>»  ifjabb  1704.  t 


(Korda  Zinzaa) 

""         Sára 
(I.Kec£«li  Sándor 
2.  Geréb  Elek) 

Pálnál  a  Doboka  megyei  alispánnál  ^)  tovább  élt  Ss  bátyja 
Mihály,  s  abban  halt  ki  Hodor  szerint  a  család,  vagy  legalább  ez  ág ; 
Míhályiiak  birtokait  a  Zámbó  család  örökölte. 

A  családi  nem  tudni  helyét  Sáfár  Évának,  ki  1687-ban 
AIbó  János  neje  volt. 

Ehrdélyben  ily  nevU  család  most  is  él,  melyből  Károly  szász- 
áj-Ösi  birtokos. ' 


')  Olv-   róla  legalaposabban  Uj  M.  Husenm  1860.   ^ri  folfam.  I.  köt. 
17—32. 1. 

')  Siúniar  C.  Zemplín.  not.  top.  116. 

■)  Ssirmaj  Ssatmái  Tármegye  II.  US.  14S. 

*)  Hodor  Káról;  ktfsl. 

'}  Hodor,  Doboka  vácm.  486.  L 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


6  sípIb.— bíqrt. 

Sáfár  család.  Ldsd  Patztorovics  cs. 

Safaríos  család,  Lágd  Sapharieh  cs. 

Safy  család.  (Safiházi  f)  Kihalt,  melyből  Safiházi  Sofy  Ad. 
d  r  i  s  éa  neje  1596.  apríl  1 7-én  Palaczkin  GömÖr  Táxmegyében  nejérel 
Lenkey  Fruzsinával  együtt  magyar  végrendeletet  tett,  ée  e  Bzerínt  Gö- 
mör  és  Nógrád  megyei  birtokaikat  gyermekeiknek  Katalin,  Mihály  és 
Bálintnak  hagyták,  gyámjókúl  pedig  rokonukat  Újlaki  Bálintot  nevezek 
és  ennek  két  paszta  telkeik  közül,  melyek  Nógrádban  fekszenek,  (az 
egyik  Safiháza,  a  másik  Lazí,)  egyikét  szabad  válaSEtáe  szerint  gond- 
noki jutalmul  hagyák.  *) 

Saganl  család.  A  Sagani  herczeg  családból ,  mely  Sziléziából 
való,  V  e  n  c  z  e  1  herczeg  belsft^titkos  tanácsos^  a  hadi  tanács  elnöke, 
1669-ben  a  131.  törv.  czikkben  magyar  honfiusitást  nyert 

SáshI  család.  (Sághi  és  Csukár-Pakai)  Vas,  Soprony,  Pozsony 
megyei  család. 

Czimere  a  paizs  udvarának  alján  királyi  korona,  melyből  pán- 
czéloB  kar  nyúlik  föl,  egy  botot  tartva,  melyről  a  jobb  oldalon  egy  ka- 
lász, a  baloldalon  két  fúrt  szölÖ  csüng  alá ;  ugyan  ily  kar  látható  a 
paizs  fölötti  sisak  koronáján  is ,  két  kiterjesztett  sasszárny  között. 
Foazladék  jobbról  ezüstvöröa,  balról  aranykék. 

Sághy  Imre  1559-beii  a  följebezésí  törvényszéke  Qlnöke  volt.  •) 
lő69-ben  az  esztergami  érsek  pozsonyi  házának  gondviselSíe,  1571- 
VeráncsicB  érsek  öt  bízta  meg  200  katona  fogadására  Érsekújvár  őr- 
ségére. ■) 

1460-ban  éltek  Sáaghi  Benedeknok  fia  János,  Máténak  fia 
Tamás,  Jánosnak  fia  O  s  t  á  t,  *)  kik  mint  királyi  emberek  neveztet- 
nek meg  Mátyás  királynak  a  sz.  fejérvárí  keresztesek  részére  Gyant 
helységben  Garai  László  özvegye  által  véghez  vitt  jogtalanságok  meg 
vizsgálására;  melyre  mintszomszéd  birtokosok  hivattak  meg. 

Mintegy  másfél  száz  év  múlva  Sáaghy  Péter  és  György 
testvérek  II.  Mátyás  királytól  (uralkodott  1608—1619)  czimeres  ne- 
mes levelet  nyertek,  mely  Nyitra  vármegyében  hirdettetett  ki.  ') 


')  A  gatan  u.  b«nedeki  Convent  hitelei  kiadványa  szerint. 

*)  1669.  évi  S8.  türv.  at, 

■)  Katona  Hitt  erítica  ZXV.  S80-  ée  Budai  Fer.  Bist.  le>.  in. 

*)  Kaprtnai  Hungária  diplomatica  IL  447. 

')  Ezen  cslaereB  nemes  levél  eredetije  tübb  cendii  kir.  ia  nádari  ado- 
mánnjlevelekkel  GUnther  Jóuef  GRlgóczon  lakó  Qg^védn^l  van,  U  aaokat  a 
Stlrgttn;  hiv.  Up  1862.  évi  29.  Márnában  hirl«ttette. 


DiB.1izedOyGoO<^IC- 


&kam,  7 

Hog7  az  eddig  elésorolt  Ságh  jak  egy  agyán  azon  család  tagjai  vol- 
tak-e ?  bítvebb  adatok  hiányiban  eldönteni  nehéz.  Véleményem  szerint 
azon  Sághy  család,  mely  magát  Sághról  irja,  valÓBzinlileg  a  Vasmegyei 
ily  nerü  helységről,  ée  melynek  tagjai  Vas  megyében  bírtak  s  megyei 
hivatalt  rieeltek ,  igy  nevezetesen  Sághy  Ferencz  1647  és  1649- 
ben  Vasvármegye  szolgabirája  volt,  ')  és  melyből  Sághi  Mihály  előbb 
szombathelyi  kanonok,  utóbb  váczi  nagy  prépost  (mh.  18Ő1.)  szárma- 
zót^ valÓBziiiíileg  egy  családot  képez  a  Diinántól  Soprony,  Komárom 
és  többi  megyékben  élS  ée  élt  Sághy  családbeliekkel,  és  ennek  egyik 
ágát  képezi  a  Fejér  vármegyei  ág  is,  melyről  alább.  Hintán  pedig  ezen 
sághi  és  CB.  pákai  *)  Sághi  család  czfmere  az,  a'mi  följebb  leírva  olvas- 
ható, alig  sorolhatjuk  ennél  fogva  éhez  a  Zalai  megyei  Sághi  családot, 
melyből  Sághy  Imrei  763-bau  Zala  megyei  esküdt  volt,  ha  csak  hi- 
básan nem  használta  azon  czlmer^  melylyel  étt  s  mely  egy  három  felé 
osztott  püzBot  képez,  melynek  alsó  három  szegletfl  udvarában  patkót 
tartó  dam  áll,  a  felső  jobb  oldali  szegletben  egy  fejd  saa,  a  baloldali- 
ban horgony  látható.  A  püzs  fölötti  sisak  koronáján  pedig  szintén  a 
ieirt  dara  ismétlődik. 

De  ezek  szerint  azon,  már  a  XV,  században  szerepelt  ősökkel 
alig  volt  kíizös  vérsegök  azon  II.  Mátyás  király  által  megnemeeitett 
Sághy  Péternek  és  Györgynek  is,  kiknek  czimerttket  nem  ismervén,  nem 
tudhatjuk :  azonos  e  a  följebb  leirt  első  rendbelivel  vagy  pedig  a  Zala  me- 
gyeivel, vagy  végre  nem  egy  harmadik :  Heves  megyében  feltűnt  Sághy 
családnak  volt  e  tolajdona? 

A  Vas  megyei  eredetű  Sághi  család  ivadéka  volt  Ságbi  Mihály, 
1760— 70-ben  vasvári  kanonok.  Továbbá  Sághy  Jánoa  győri  kano. 
nok,  ki  Sopron  megyében  Repcze-Szemerén  született  1774.  janoar 
234n. 

A  Soprony  megyeiekből  Sághy  András  fiával  György  gyei 
egytttt  nevezett  megyétől  nemesség  bizonyítványt  vett  ki  j  atódu  Fe- 
j^ár  megyébe  Pákozdra  szakadtak,  és  ott  Fejérmegye  előtt  1781.  ja- 
noar 24én  a  fóljebbi  bizonyitványnyal  igazolták  nemessegöket.  *)  Táb- 
lásatok es: 


■)  1647.  évi  1&8.  ia  1649.  évi  8$.  tQtv.  esik. 
^  Csnkár  Páka  Poiaon; megyében  fekszik. 
")  F<uérvirmegye  jegjsSktiajve. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Andráa 

Sopronyban  1737. ^ 

OjSigf  Hihilv 

1787.  I 


Márton  Ojfirgy 

Fejttrben  1781.  Fejérbeii  1781. 

A  köTetkezö  családfa  ')  is  TalószÍDÍileg  a  SoproiiTmegyei    Sá- 
gbyak  egyik  ágazatát  képezi  : 

Imre 

[1.  Sárköiv  N. 

a.  ECrdggh  bota.) 


Zsigmond                      Albert.            Lájzld.  Péter     István.    Imre. 

(1.  Sárkány  Hona               ' — SÍÍ — ' 
2-  Paláeti  N.) ^^ 


Irtván  Zsdfia               Imre 

■  ,  /.._  '  (l.  Némethy  Bened. 

.  ^^y*"  ,  2.  Zilini  Horváth 

Imre.  Gáspár 

Horváth  Ferencs 

A  muIt  században  Ságbi  Gergely  1760-ban  a  kanczelláriánál 
fogalmazó,  HTO-ben  kamarai  titoknok; 

Sághy  Miklós  1770-ben  a  kaaczelláriánál  fogalmazó,  1787-ben 
títoknok  és  jegyzí^könyri  igazgató ; 

Ságby  Antal  1787-ben  helytartósági  járulnok; 

Sághy  G^yörgy   1787-ben  kanczellariu  imokvolt; 

Azonban  ezek  melyik  Sághy  család  ivadékai?  nem  tndjak. 

Sághy  család.  (Karancs-Sághi)  Nógrád  megyei  kihalt  régi  ne- 
mes család,  mely  hajdan  azon  megyei  Earancs-Sd^b  helységet  a  mel- 
lette fekvő  (Ságh)-Uj(alú,  Ethee  helységekkel  együtt  bírta. 

1481-ben  Sáagi  János  az  (Ipoly)-sági  convent  előtt  szemé- 
lyesen, és  a  budai  káptalan  eltítt  Qéczi  János  által  tiltakozott  test- 
vére Sáagi  László  ellen  ,  ki  nevezett  három  helységbeli  birtokrészét^ 
ugy  Gömör  megyei  Méhi  helységben  fekvőt  is  karthali  Bornemisza 
György  salgói  várnagynak  el  akarta  idegenltni.  ^) 

Nevezett  Saági  János  1484-ben  Pest  megyében  Ikladon  is  bírt, 
midőn  ellene  mint  Rozgonyí  István  jobbágyain  hatalmaskodást  elkö- 
vető ellen  vizsgálat  folyt.  ") 


')  Qeneal  aotbent.  II. 

<)  Teleki,  Hunyadiak  korn.  XII.  195.  196. 

')  Ugyanott  266. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


BÁOHT.  9 

1552-ben  e  család  végeö  nemzedékeiből  lehetett  azon  Sáaghi 
Andris,  ki  Nógrádban  Hollókő  vára  egyik  kapitánya  rolt.  ') 

Talán  szintén  e  család  ivadéka  volt  azon  Sl^by  Bálás  is,  ki 
az  1505.  évi  rákoai  országgTűlésen  Hont  Tánnegye  követe  volt.  •)  Noha 
Hont  megyében  szintén  van  (Ipoly )-S ág h  nevű  mváros  és^  noha  a 
Lévai  Cseh  családnak  némely  tagja  a  XIV.  században,  de  igen  rövid 
ideig  ezen  Sághról  is  irta  nevét,  még  is,  miután  Ipoly-Ságh  .korán  egy- 
házi birtok  volt,  inkább  valószinti,  hogy  a  honti  követ  Sághy  Bálás 
a  nógrádi  karancsságbi  Sághy  csalid  ivadéka  voli 

A  család  valószínűleg  az  emiitett  Andráson,  a  hollókfti  ka- 
pitányon túl,  rövid  id<í  múlva  megszűnt. 

Sághy  család.  (Dormándházi)  Heves  vármegyei  Dormindbá- 
záról  Írja  elftnevét  A  múlt  század  második  felében  emelkedett  nagyra 
közíUök  Sághy  Mihály,  1760-baD  Heves  vármegye  alispánja  volt, 
már  1768-ban  kir.  táblai  ülnök,  országbírói  ítélömester,  1770-beDkir. 
tanácsos ,  a  királyi  tábla  ülnöke ,  és  helytartói  itélSmester,  szent-Ist- 
ván rend  vitéze,  1787-ben  mára  hét  személyes  tábla  ülnöke  volt, 
1790-ben  báróságra  emeltetett  ') 

Bárósági  czimere  következő :  a  paizs  kék  udvarában  zöld  tér  fö- 
lött fehér  ménen  vörös  magyar  ruhás ,  sárga  csizmás ,  prém  kalpagos* 
tigmbör  kaczagányos  vitéz  vágtat,  job';  kezében  királyt  pálczát  tartva. 
A  paizsot  bárói  korona  födi,  és  azon  bárom  koronás  sisak  áll,  a  jobb 
oldaliból  az  előbbihez  hasonló  magyar  vitéz  emelkedik  ki,  a  középsőn 
két  borostyángaly  között  pánczélos  kar  könyököt,  kivont  kardja  hegyén 
levágott  török  fejet  tartva ;  a  baloldali  sisak  koronájából  fehér  mén 
emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  arany  kék,  balról  ezüstvörös.  A  czi- 
merpaisBOt  oldalról  telamonok  gyanánt  jobbról  tigris,  balról  oroszlán 
t*rtja.») 

Nevezett  Mihálynak  ága  Ignácz  fiában  kihalt,  Szatmár  me- 
gyei ecsedi  és  bánházi  birtokait  leány  ágon  Eeglevicb  örökölte.  ') 

Családja  így  állt : 


')  Mocíáry  A.  Nógrád  vinn.  leirias.  ni.  209. 

')  Jiatty  P.  A  in.  nemz.  napjai  a  mohicBÍ  vési,  ntán  197 

')  CoOeet.  herald,  p. 

')  Adami  Scota  geatil.  tomo  XI. 

*)  Síinnaj,  Szatmár  várm.  U.  S9.  65, 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


10  SAOODI. — BAJKOVICB. 

Miliálj  bitó 

Saptemvir  1787. 

(Jósa  Kria ztina .) 

'Tgnácz  Anna  Mária  HaKlaleaa  Klára 

t  (Fáy  Agoiton)         {Fodor  (ATmáísy  (OrOBsioá} 

JóxBef)  JóBsef) 

Ságody  család.  (Kemes-Ságodi)  Zala  vármegyei  nemeB  család, 
a  több  kÖzbírtokoB  által  bírt  Nemes-Ságod  helységből  származva. 

Ságody  István  lT70-ben  a  kamarai  levéltárnál  irnok,  1787-beD 
lajstromozó  volt. 

S^dy  SándoF  jelenleg  (1863.)  Fest  bz.  k.  város  al-polgár- 
gármestere ,  testvérei  Katalin,  József,  Mária,  Ignáczés 
Jozefa,  ki  meghalt  1863.  febr.  12-én  kora  45.  évében. 

Saigd  család.  Saigó  György  és  István  1712'ben  lU.  Ká- 
roly királytól  kaptak  czimcres  oemesitíE  levelet  •)  Czimerök  a  paízs 
kék  udvarában  zöld  téren  hátulsó  lábain  ágaskodó  kettősfarkú  orosz- 
lán, elsö  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koro- 
náján vörös  rubás  kar  könyököl  kivont  kardott  tartva.  Foszladék  jobb- 
ról aranykék,  balról  ezüstvürös.  ^ 

Tán  e  család  ivadéka  volt  Sajghó  Benedek,  1760-ban  pan- 
nonhalmi fS-apát. 

Sajg4Í  család.  A  czímerea  nemes  levelet  Sajgó  Ferencz  ós 
érdektársai  kapták  Apaflíy  Mihály  erdélyi  fejedelemtől  1670.  évi  mart 
4.én  Gy.-Febérváron  kiadva.  ^) 

Jelenleg  Sajgó  András  Kolos  megyében  Keczelen  és  Val- 
kón  birtokosul  iratik. 

Saiat-Aulaire  család.  Saínt-Aulaire  Schwnyi  Károly,  cs. 
kir.  kapitány  az  1840.  évi  pozsonyi  országgyűlésen  honfiusitatott.  *) 

Saint-Qaeotin  Bigot  családból  Ferencz  Lajos  gróf,  cs. 
kir.  altábornagy,  az  1846.  évi  erdélyi  orszá^yíilésen  honfiusitást  nyert. 

Sl^lfif  család.  Oömör  vármegye  nemessége  sorában  ál!.  ') 

S^JDOVics  család.  (Tordacsi  és  Kálóczi.)  Kihalt  nemes  család, 
melynek  felemelÖje  Sajnovics  I.  Mátyás  volt,  Győr  vármegyének 
előbb  főjegyzője ,  majd  albpánja,  utóbb  a  köszeghi  keriÜeti  tábla  el- 


'}  Collect.  Herald,  nro  708. 

')  Adatni  Scnta  gontU.  tomo  XL 

')  QjSr  vármogje  lev^ltáiábao  ?aD  letéve  az  eredeti  armálii. 

•)  1840.  évi  52.  törv.  ez. 

')  Bartholomuid«s  C.  afimfit.  lU. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


BIJNOTIOS.  11 

nöke.  Temérdek  birtokot  szensett  fSleg  Pejérrármegyében,  nevuete- 
seo  B.  Szeot-Miklóet,  Sz.  Lászlót,  Mártonvásárt,  Tord&cBot,  Knldó  és 
Kálóz  legnagyobb  részét,  Szentlvánt,  fele  Dobozt,  Sávoly,  Felosúth, 
és  Bárokban  nagy  részeket ,  összesen  több  mint  20,000  holdat  •)  Tor- 
dacara  és  Kalózra  elsö  nejével  Posgai  Katával  együtt  1699-ben  kir. 
™«g«gyezö  adományt  vitt,  ")  és  ezekről  elönevét  irta.  Meghalt  1729- 
ben.  Első  feleségétől  Posgay  Katalintól  két  fia  marad  :  Ádám,  kit 
minden  szerzeményeiből  kizárt,  és  ki  mag  nélkül  balt  el,  és  József, 
ki  a  rendes  osztályrészen  túl  Tordacsot  és  a  Kálóz  és  Knldón  tett  szer- 
zeményeket kapta.  Leányai  M á r  i a  Mesterházi  Józsefhé,  Julianna 
Fejérváry  Józse&é,  Rozália  Eírolyi  Mihályné,  Katalin  Heve- 
nessy  Antalné,  atóbb  Swaíger  Józsefbe,  azonban  második  menyeg- 
zője első  éj,szakáján  meghalt  E  két  utóbbinak  maradéka  nincs ;  a  két 
előbbitől  leány  ágon  a  gr.  Hugonnay-ak ,  Eostyak,  Petbők  és  Salamon 
Elek  gyermekei  származnak  Fejér  megyében. 

Józsefnek  nejétől  Pejers  Erzsébettől  gyermekei:  Borbála 
Vigyázó  Mihály  hitvese,  sok  utód  Ősanyja  ;  János  a  bfres  jezsuita, 
a  bécsi  egyetem  cs.  k.  csillagásza,  a  dán  király  VII.  Kerestély  által  Venus 
bolygócaillagnak  nap  alatti  átmenetele  vizsgálatára  hivatván  Vardo- 
choseban^  tartózkodása  alatt  tette  azon  felfödezést,  hogy  a  magyar  és 
Uppon  nyelvek  közt  rokonság  létezik,  a  mint  erről  1770-ben  először 
Hafienben,  utóbb  N.  Szombatban  is  megjelent  „Demonstratioldi- 
domavUngarorum  et  Lapponum  idem  esse"  czimü  érte- 
kezése tanúskodik.  Testvére 

n.  Mátyás  Fejér  vármegyének  föszolgabirája  volt,  meghalt 
1782-beD,  B  benne  fiágon  a  Sajnovics  család  elenyészett  Nejétől  sztt- 
letfltt  Horányi  leánytól  (^yetlen  leánya  Erzsébet  alsó-szomolányi 
Nagy  Ignáczhoz  ment  férjhez ,  utódai  a  báró  Horváthok,  Rohonczyak, 
Niczky-ek,  és  báró  Palocsayak,  és  ez  utóbbiak  után  Salamon  Elekaé 
báró  Palocsay  Comelia  gyermekei. 

A  Sajnovics  család  czfmere,  a  paizs  udvarában,  valamint  a  paiss 
fölötti  sisak  koronáján  is  olaji^t  tartó  galamb. 

A  családfa  imez  : 


'J  Bosty  Zgigm.  családi  levelei  Bierint 
')  BegestrniR  DonatlonalinDiF 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


12  SAEÁBBNT. — SILA. 

iíítyia 
Ker.  táb.  elnök 

i  1729. 
(1.  Poígay  KaU. 

_^ 2.  Komáromi  Eva.) 

Jóuef    Ádám     Mária  Rozália  Julianna  Katalin 

tPejere      t    (Meatethiiy    (Károlyi        (Fejárváry    (1.  HeveneMj  AdUI. 
Eraae)  Jósaof)  Mihály)  Józaof)         2.  Swaiger  Jözaof.) 

^J,^ t t ^ 

""  II.  Mátyái  János  Borbála"' 

Fejér  T.  íö  sz.biró        jessuita.       (Vijryiíó 
m.  h.  1783.  t  Mihály) 

(Horáyi  S.) 

Euébet 
(Nagy  Ignácz) 

Sakabent  család.  Máskép  Jo&niiovits,  mint  e  munka  V. 
kötetének  345.  lapján  olvasható.  Ahoz  adható,  hogy  Sakabent  J  ó  - 
zsef  János  1787-ben  veraecai  görög  nem  egyesült  püspök  volt 

Sakara  család.  Zemplin  vármegye  czlmer  leveles  nemes  csalá- 
dtúnak  egyike.  •) 

Sala  család.  (Énlakí)  Erdélyi  székely  család ,  czimeres  nemes 
levelét  Sala  Mihály  (aU-dik)  szerezte  1790-ben  ILLeopold  király- 
tól. Ekkor  nyert  czimere  b^ról  jobbra  lefelé  rézsútosan  fekete  és  vö- 
rös udvarra  oszlik,  az  előtérben  hármas  zöld  téren  arany  bagoly  ül, 
csőrében  ezüst  tollat  tartva.  A  paízs  fölötti  sisak  koronáján  vörös  mezii 
kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany,  fekete, 
balról  arany  vörös.  ^ 

A  családot  tulajdonkép  II.  Mihály  alapitá,  ki  n9S-ban  itélö 
mester  lett,  utána  fiai  nagy  hivatalokra  emelkedtek.  III.  Mihály 
1818-ban  főkormányszéki  fogalmazó,  1830-ban  titoknok,  1838-ban  fö 
kormányi  tanácsos  lett,  meghalt  nőtlenül  1850-ben.  I.  Sámuel  1808- 
ban  fö  korm.  fogalmazó,  1817-ben  táblai  ülnök,  1834-ban  itélömester, 
meghalt  1839-ben,  két  gyermeket  hagyván  maga  után.  Elek  Kolos  me- 
gyei fö  bíró  volt.  A  most  élő  U.  S  á  m  u  e  l  n  a  k,  ki  1861-ben  az  erdé- 
lyi kir.  táblához  számfeletti  ülnökké  neveztetett,  de  arról  leköszönt, 
csak  leány ü  vannak. 

A  családfa  következőleg  ')  alakiUt : 


')  SziriDay  C.  Zemplin.  Dot.  top.  116. 
')  Adami  Scnia  gentil-  tomo  XI. 
')  Kdváry,  Erdély  nev.  caaládai  220. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SALlBOBe.— SALAHON. 


I.  mhüj 

(Demeter  Anna) 


(KbamK  MÍI>ily) 

II.  Mihálj  1790. 

itdlö  mester 

(FejMrváry  Julianna) 

JnlU 

(Szent-Iványi 

Sándor) 

m.  Mifaálj 

fökorm.  titn 

tl860. 

I.  Sámuel            Térés            Elek        ' 

mfa.  1839.          Farkaa)          föbiró. 
(Almádi  Karolina)                       (Belenyá.y 
1                                      ZBnua) 

11.  Sámuel              Karolina 
(Hodoai  JnlU  f)      (Qálfalvi  Imre) 
'  Fáni.              Júlia.  ' 

Safaburg  család.  Oothard  Henrik  és  János  Oode- 
fried  1687-ben  ország  gyíllésileg  honfiuBÍtattak.  ') 

SaladiDUS  csdiád.  Zemplin  vármeg^'e  czlmerleveles  nemes  csa- 
ládai  között  foglal  helyet.  ^) 

SalamoD  család.  (Alapi,  báró  és  nemes)  Fejér  vármegyei  régi 
birtokos  nemes  osalád,  melynek  bárói  és  nemesi  ága  birja  most  ts  azon 
megyében  az  a  I  s  ó  -  a  1  a  p  i  pusztát ,  honnan  elSneyét  irja.  A  család 
régi,  állitélagaXlI.  és  Xm.  századig  terjedő  okiratait  nem  láthatván,  ^) 
csak  a  múlt  század  elcJétSI  kezdett  családfáját  áll  tehetségemben  alább 
közölhetni,  megjegyezve  még  is,  hogy  valószínűleg  e  család  Ősei  közül 
volt  azon  Salamon  Domonkos,  kinek  1405- ban  neje  Zalogi  Klára 
volt,  ki  több  társával  Péczi  András  pécsi  préposttól  ennek  Győr  me- 
gyében Fel",  Kis  és  Balás-Péczen  és  Veszprém  vármegyei  Kámánd 
nevű  pusztán  lévő  joszágrészeit  megvette ;  és  ki  ellen  1435>ben  mint 
alperes  ellen  a  péczi  jószág  felosztása  iránt  a  Marczali-ak  stb.  perle- 
kedtek ;  amidőn  azonban  nejéül  már  Yathay  Klára  iratik,  fiául  pedig 
Salamon  Antal.  *) 


■)  1687.  éri  S8.  törv.  ez. 

')  Síirmay  C.  Zemplin  not.  top.  116. 

')  Hogy  Salamon  nevd  e  e  n  n  ■  is  volt,  ast  tudjnk  ;  de  hogy  eisel 
ümekötte t-sben  állt-c  ai  alapi  Salamon  caalád?  az  okleveles  kimutatást  vár;  a 
Salamon  genui,  melybtfl  as  Eszterbázy-akat  is  Rzármaatatják  ,  CsallAktlsi  iva- 
dék val  a.  Azt  sem  mernSk  állítani,  hogy  Hiskének  fia  Salamon,  ki  IV. 
B^la  király  tol  Zala  megyében  Zelelgek  birtokot  adományba  kapta,  ezen  Sala- 
mon ősei  kÖzQl  volt  légyen,  ngyan  e  Salamon  mint  alországbirú  1339-ben  Uroi 
él  Chyba  kSst  cialldküzi  Magyarfaln  iránti  ügyben  iotéskedett.  Lásd  Lehoez- 
ky,  Stemmatogr.  II.  348. 

')  Tadomáoyos  gyajtemény  18S6.  XI  14.  16. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


14  SÁLAHON. 

Salamon  Is  tv  in  1658-ban  élt  Zala  megyében.  ■) 
A  mait  században  élt  Salamon  László,  kinek  Rátkj  Bozalíá- 
val  alkotott  családfája  a  jelenkorig  következő  :  ') 
László 
(Bátk;  Bóza) 


1.  Sándor 
(Stegedjr  Eata) 


I.  Zsigmond 
(Truminer  Ter^z) 


FerenCB 
(Vörba  Judit) 


Zaiemond  AatiA 

(ModroTica    (b.  Ghillánj}) 

Ann») 
ZBÍgmond 


Imre.  Cl-j'itrgf. 
(Vincenty 
Etellia) 


Józaef  Adár 

föhadn.        'volt 

eleaett  1849.     honvéd. 
(na.  k^ri      Piemontb. 

Kiaa  Vilma) 


im      Bélh      Vincse. 


fE~ 


Mihály  1832. 
I  aletűedea 

báró. 
-      'Ö^TT 
Oyala.    Aatalia. 


Sándor 
(BoBly  Ter^g) 
'         Elek!         ' 
honv.  aleired. 

mb.  1862. 
(b.  Palocbay 
Corn^lia.) 


Lajoa. 
alúpin 


alupi 
^0  kép 


JásoB 
lov.  kapit. 


Aladár 

(gr.  Waaa 

Josera  1863.) 


GeJEB.     Tiv&dai.    AtilU. 


(Horváth  Fiára) 
Zoltán. 

A  cBaládfán  állók  közül  I.  Sándor  ágán  fia  Mibály  alezre- 
des, mint  a  Mária  Terézia  katonai  rend  vitéze  báróságra  emeltetett. — lg- 
nácsnak  6a  Lajos  1861-ben Fejérvármegye  első  alispánja  és  ország- 
gyűlési képviselője  volt.  Elek  honvéd  alezredes  volt,  meghalt  1862- 
ben.  Özvegye  báró  Palochay  Comélta,  kinek  testvére  a  magva  szakadt 
báró  Palochay  Sándor  a  Palochayjószágokat  hagyta  élet  fogytíg,  azután 
Salamon  Elektől  született  gyermekeire  szállandókat.  Fia  közQl  A 1  a- 
dár  1863.ban  nőül  vette  gróf  Wass  JózéFát 

I.  Zsigmond  ágán  Oyörgynek  fia  József,  mint  főhadnagy 


'}  Zala  megyei  jegyzSkSnyv. 
>)  Családi  kttziéa  Herínt 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


BÁLÁMON.— -SALAhKI.  15 

elesett  1849'beD.  Testvére  Ádám  honvéd  kapitány  Tolt,  utAbb  Pie- 
montban  Bzázados. 

A  családból  a  XVU.  és  XVIU.  ezásadban  éltek  még  Qyörgy, 
Farkas,  Sáador,  János  és  Sámnel,  de  CBaládfu  áltáeukat 
nem  ismeijilk. 

A  család  czimere  a  palzs  udvarában  hátulsó  lábain  ágaskodó  ko- 
ronás oroszlán ,  elaÖ  jobb  lábával  kivont  kardot  villogtatva,  a  paizs 
fölötti  BÍBak  koronáján  szintén  olyan  oroszlán  látható. 

Salamon  nevű  család  e  század  elején  élt  Arad  vármegyében  ís, 
boI  Salamon  István  1818-ban  hirdettette  ki  nemességet.  *) 

Salamon  család.  (Csik-Várdotfalvi)  Erdélyben  Csíkszékí  szé- 
kely család,  tagja  J  ó  z  s  e  f  Czik széki  törvényszéki  ülnök  1827.  körŰl. 

Valószínűleg  egy  nemzetségből  valók  a  Csikszék  több  helyén 
elágazott  Salamonok  is ;  mint  Salamon  István  postás  1829-ban,  ki 
Csik-Pálfaváról  irta  előnevel  Továbbá  Salamon  József 
Csikszékböl  származott  nagyváradi  Sr-kanonok  éa  czimzetea  pré- 
post, 1781-ben  N.  Váradon  tanuló  árvaifjak  számára  ma  íb  fenn 
álló  ápoló-intézetet  alapította.  Ádám  és  András  nagyváradi  megyei 
rom.  katb.  papok,  utóbbi  nagyváradi  lelkész  és  czimz.  kanonok  a  forra- 
dalomban részvétéért  várfogságra  Ítéltetett ,  jelenleg  peoze-szífllQBi 
lelkész.  Erdélyben  Alajos  Imecsfalván,  J ó z s e f  Rözvényesen  lel- 
kiz 1848-ban  s  utóbb.  Másik  József  1827-ben  Sepsi  székben  duUó. 

A  Szilágyságban  S.  József  Kolosvárott  ref.  lelkész  és  tanár 
utóbb  a  nagyszebeni  CB.  kir.  holylartóságnál  egyházi  refereoB  1861-ig. 

Salánkl  család.  (Tordiú  és  nagy-enyedi)  Magyarország  Ugo- 
csa  vármegyéből  S  a  1  á  n  k  helységből  származott,  vagy  is  e  helység- 
röl  vette  nevét,  de  a  helységet  nem  birta,  mert  annak  legrégebb  idők- 
ben már  Attyai  nemes  volt  birtokosa.  A  család  tagjai  a  XVU.  század- 
ban a  reform,  lelkészi  pályán  álltak.  így  Salánki  György  1629-bon 
s.  pataki  rector,  163ő-beD  mádi  lelkész.  '*)  Salánki  János  löTO-bcn 
B.  a.  újhelyi  lelkész  volt  *) 

A  család  egyik  ága  Salánki  János  személyében  Erdélybe  telepe- 
dett Bethlen  Qábor  alatt,  ktt  a  nevezett  fejedelem  vitt  be  Krdélybe  és 
ott  Uj-Tordán  másokkal  együtt  ő  is  adományt   nyert    1619-beD  aug. 


')  Arad  várm.  jegycfiköiíjve  1007.  íb.  a. 

*}  Snrma;  C.  Zemplin  not  top.  S14 

•)  Dgyan  ott  254.  ^  . 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


16 


salíhki. 


25-én.  *)  Innea  '6,  fia  és  anokái  tordaí  elÖnévrel  éltek,  oifg  kis>unokája 
Gábor  1770-ben  már  nagy-enyedi  predikátumot  viselt, 
I.  Jánostól  a  családfa ^)  következő  : 

I.  János 


n.  JánoB 
1665. 

'        L  Hózsea 
(SárkfizT  Sára) 

III.  JáDOB 

+ 

I.  Jó«>ef 

osatos.  ITS8. 

(Makrar  Zbusbí 

2 

I,  Gábor  1 1770. 
(1.  Kornis  ZanzBi 
KaboB  Judit  t  1769. 

fesnzei-    Teréz  2-túl  11.  Mözaes  II.  Imre  I.  Lá«zló  1798- 
(ifi.KaboB  (Keczely     (KörÖBj            f            (Korda 
László)       Sándori      Zauzaa)                      Aona  f  1799.) 

Judit  1804. 
(pókakereaztúrí 
Székel7  Elek} 

II.  LáBzIÖ            Anna 
+  1796.                 t 
vUtó. 

■       U.  Jów 

175S.1 

(Csfko.  B 

'       Kata  t 

(cze; 
Balogl 

ef 
96. 

ftto) 
1858. 
■öi 
Per.) 

Klára            n.  Gábor 
[Alsó             (Pftlotkay 
Samn)             jQBztiua) 

JuUa      ■     ■*■ 

Ráchel            Bára 
(Sombory      (QyártáB 
Oábor)          Láazló) 

I.Mézses  Után  fiai  L  József  és  I.  Gábor  1738.  nov.  I5-én 
osztozkodtak  Szelécske,  Szalonna,  Kalocsa,  Paptelke  birtokon. 

I.  J  ó  z  8  6  f  1753-ban  B.  Szolnok  vármegye  táblabírája  éa  ország- 
gyűlési követe  volt ;  bírt  Mező-Orben  és  Faptelken.  Fia  II.  József 
1787-ben  ugyan  azon  megye  aljegyzője.  Ennek  egyik  leánya  K  a t a 
ozegÖi  Balogli  Ferenczné  meghalt  1858-ban  és  benne  a  Salánki  csa- 
lád leány  ága  is  kibalt. 

L  Gábor  birt  és  lakott  Al-Orben  második  neje  Kabos  Judit 
jogán,  elsit  neje  tót-vácadi  vagy  borbándi  Komis  Zsuzsa  volt  1770-ben 
„nagy  enyedi"  előnévvel  élt,  meghalt  ugyan  ez  évben.  Rét  házas- 
ságából származott  gyermekei  közül  I.  László  legtovább  élt,  és  mi- 
után ez  egyetlen  fiát  II.  Lászlót  is  túl  élte ;  benne  halt  ki  fí-ágon  a 
Salánki  család.^ 

Nevezett  I.  László  Ál-Örben  az  ösi  Salánky-házra  következő 
föliratot  tétetett :  „Ezen  épületnek  felső  részét  épitették  1766.  észt.  né- 


')  KoloBvári  közlöny  1859.  Évi  80.  azám. 

')  Bodor  K.kttzUse  Torma  József  családi  künyvébfil. 


ir,Coo<^lc 


■AI.BKCK.  17 

hM  Salánky  Gábor  úr,  ki  megholt  1770.  észt  ée  Felesége  Kabos  Ju- 
dith  asszony,  ki  meghalt  1769.  észt.  Az  alsóbb  pedig  hozzá  ragasztat- 
ráo,  építette  a  fiók  Salánky  László  1798.  észt.,  minekntánna  kedves 
felesége  Korda  Anna  1793.  észt  és  egyeüeo  egy,  László  nevet  vieelt 
kedves  fia  1796-baii  meg  holtának  votoa." 

A  család  czimere  a  paias  kék  udvarában  egy  lábon  álló,  másik  fel- 
emelt lábával  kövecset  tartó  dara  volt  Ugyan  ilyen  daru  áll  a  paiza  fö- 
lötti sisak  koronáján  is  j  mint  ezt  Salánky  Qábomak  1778.  évi  hiteles 
pecsét-nyomatán  láthatni. 

Salbeok  egalád.  (petrisi)  Arad  v^lrmegyei  birtokos  nemes  csa< 
MA.  Ismert  törzse  Salbeok  Máté  1733>ban  Hunyad  vármegyében 
sóezállitási  biztos,  ')  ki  által  vagyonoaodni  kezdett.  Meghalt  1736. 
sept  23-án.  ^)  Feleségétífl  Barkóczy  Katalintól  hét  gyermeke  maradt, 
agymint : 

a)  I  Jakab,  ki  1736-ban  LippAn  sóházi  pénzti^ok  volt  BóU 
8  atódairól  alább. 

b)  Ferencz  1736-ban  jesuita  volt 

c)  Mihály  1736-baD  szintén  jesuita. 

d)  Mátyás  1736-bau  még  N.-Szombatban  hittan-tanttló,  atóbb 
1743 — 175&-ig  erdélyi  nagy  prépost,  innen  nagyváradi  prépost  és  dut- 
cini  cúmz.  pOspök. 

e)  Zsófia  1736-ben  csatári  Nagy  Jánosné. 
í)  Ágnes  1736-ben  Unterhnbem  felesége. 

g)  Károly  1757-tSl  1776-^váczi  nagy  prépost,  1776-ban  ebö 
szepesi  püspök.  Meghalt  1787-ben. 

L  Jakab,  kirűl  fSljebb  szólttmk,  két  testvérei  közül  egyedül 
volt  világi  ember,  és  család  alapító.  Egy  fia  volt:  öyörgy,  kie  szá- 
zad elején  magyar  nemességet  és  adományban  jószágot ,  többi  közt 
Arad  megye  keleti  szélén  P  e  t  r  i  s  helységet  szerezte ,  mely  a  csidád 
ékes  kastélyával  annak  fS  birtokát  és  székhelyét  képezi.  Nejétől  Ka- 
dicsfalvi  Török  Zsófiától  fia  volt  IL  Jakab,  1819-ben  Arad  vármegye 
fö  szolgalárája.  Neje  losonozi  báró  Bán^  PoIeÚDa,  kittti  gyennekei 
lettek  Oyörgy,  ée  Albert;  amaz  a  sokat  utazott,  jól  ki  mivett, 
és  ismeretes  sportsman,  a  Vadászok  könyvének  kiadója  stb.  kinek  kora 
halála  1861-beii  történt 

')  Fábián  Oábor,  Arad  várm.  289.  lap. 

')  P-  Lncas  a  S.  NtcoUo,  Hochverdiente  Ebr«iig«dKchtiiiH  d«s  edl.  geb- 
Hra.  Urn.  Mathaei  Salbeck  etc.  Ofen,  17S6.  2-t^l. 
máotuomsIo  csilIou.  X,  kCt. 

.Ic 


idByCoOl^ic 


18  SALBS.  — BiLHADSEK. 

A  családfa  kövotkezÖ  : 

Már^ 

BÓHáll.  bistOB 

1 17S6- 

""  L  Jakab.  Ferencz      Mihály     Mátyás     Károly      Zsófia      Ignéa"' 

föháxi  pénztár,      jesuita.      jesnita.      váradi      szepesi    (eoatari     (Uutern- 
1786.  prépost    pUspök      Nagy      hnbern) 

C2.  pttsp.    t  1787.    János) 

I.  QjÜTgr  ^ 

(K.Ttlrtlt  Zsófia) 
'~    II.  Jakab.        "■ 
1819.  Arad  t.  f»sxbir«. 
(báró  Bánfiy  Polcx.) 


A  család  czlmere  négy  felé  osztott  paizs,  az  1,  éa  4.  osztály  kék 
odvarában  faragott  kövekből  épUlt  vár  látható,  a  2.  és  3.  osztály  v«rÖB 
udvarában  vfzen  úszó  vitorlás  szállító  bajó  szemlélhető.  A  paizs  fólfitti 
sisak  koronáján  két  kiterjesztett  sas-szárny  között  egy  hármas  ágon 
három  rózsa  virul. 

8alM  CMlád.  (Koloavári)  E  család  alapitója  Eolosvárí  Salea 
Márton,  ki  1583  april  29-én  Rudolf  királytól  czimeres  nemes  leve- 
let kapott  ') 

Batgaf  család,  (Halmi)  Ugocaavármegye  kihalt  családa,  mely- 
ből balmi  Salgay  Bálint  1576-ben  nevezett  megye  másod  alispánja 
volt.")  1613-baD  Salgay  Katalin,  talán  az  előbbinek  leánya,  Pe- 
rény  Gábor  Ugocsa  vármegyei  főispán  feleasége  volt.  ') 

A  Salgay  családból  már  1505-ben  Salgay  Mihály  a  rákosi  or- 
ezáf^íllésen  Nyitra  vánnegyének  követe  volt  *)  Nyitra  megyében 
van  Salgó  nevtt  helység. 

S a  1  g ó  nevU (tán  latinul  de  S a  1  g ó=:Salg&y) család  Komárom 
várm^^e  kihalt  régi  adományos  családai  között  is  említetik.  ') 

Salgö  csalid.  Ldad  Salgai/  cs. 

Salhaasen  eaalAd.  Ha  a  gyakran  csak  mende  monda  után 
boeaiiztató  éa  hizelgÖ  halotti  beszédeknek  hitelt  adhatnánk,  ngy  a  Sahl- 


')  Kemény,  Notitia  Cap.  Albenais.  p.  234. 

*)  Ssimay  C.  Uj^ocia  p.  52. 

*}  Ugyanact  p.  39. 

')  Jáscay  Pál,  A  magyar  nemüct  napjai  a  moháeii  vész  alán,  1S7.  lap. 

^)  Fényes,  Komárom  várm.  61.  )ap- 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


flALHAÜSEN.  19 

b«isen(mertigy  is  iratik)  cs&Iád  1237-ben  Auguszt-Fridrík  római  caászár 
ideiében  kapta  volna  a  bárÓB^t ;  ugyan  e  forrás  szerint  SalhausoD 
Konrád  a  család  öae,  egyike  lett  volna  azoknak,  k'knek  k&rjai  közt 
Hnnjady  János  lelkét  kiadá ;  valamint  Salhausen  Albert  már  II. 
Lajos  királyunknak  fBudvannestere  lett  volna,  és  1526-ban  Mohácsnál 
esett  el.  Ez  utóbbi  adatot  a  mint  nem  igazolhatjuk,  úgy  valószinUsé- 
gét  sem  vonjuk  kétségbe.  Birodalmi  báróságra  emeltetett  a  család 
Hiksa  csásKár  által.  1662ben  pedig  I.  Lipót  császár  Cseh,  Morva  és 
Szilézia  mágnásává  tette  a  családot. 

Bizonyos  az,  hogy  a  műit  században  báró  Salhausen  Móricz  ausz- 
triai C8.  kir.  ezredes  volt,  ennek  nejétfii  a  sléziai  eredetű  greíffenbergi 
Hííniiami  Florentiától  két  fia  maradt;  Móricz  és  Ferencz;  az 
el<)bbi  1736.  febr.  29-én  Oláhorszá^ban  Krajován  született]  állami 
íEolgálatba,  lépvén  cs.  kir.  kamarás ,  és  Magyarországban  a  kassai  is- 
kolai kerület  fBigazgatója  lett.  1803-ban  magyar  nemesnek  bevétetett. 
Mohait  1811.  aug.  Sl-én  ')  Neje  volt  179l-6ta  báró  Dumaney  Zsó- 
fia, breszi  báró  Dumaney  Míbály  olasz  würtembergt  lovas  ezredesnek 
Madarász  Katalintól  ')  született  leánya,  báró  Döry  Andrásnak  özvegye, 
kitdl  fia  Salhausen  III.  Móricz  1811-ban  a  Oolloredo  lovas  ezred- 
beo  mint  kapitány  szolgált. 

Fere  ncz  1811-ben  oláh  ezredi  alezredes  volt,  nSül  báró  Vé- 
csey  Józsefnek  gr.  Berényi  Teréztöl  született  leányát  vette. 

A  családía  így  áll : 

I.  Hórics 
eiredes 

(greiff.  tlBrmauD  Florcpt) 

""  II.  Móricz  t  1811.  FerencE  1811. 

kassai  alezredes 

ker.  igazg-  (B.  Vécney  N. 

(b.  Dmnaney  Zaáfla) 
III.  Uórícx        "" 
1811.  kapitány. 


fimagy  t  1861. 


Hórici        LíbsIó         EVancziaka 
BB.  18S2.     iz.  1834.        szül.  1838. 
hoBBár  föhadn.  (Shwaitxer 
Geiza) 


>)  Sáfir  Emerfci :  Oratio  funebriB,  qaa  Itl.  Maudtio  1.  b.  a  Salhausen  etc. 
puenUvit  Cassoriae  1811.  4»  Fekete  Emer.  Oratio  Fnnebría.  Szintén  fttltttt«. 
')  Hadaráai  Imre  kir.  tanácaosnak  leánya. 


5d0¥G?^O<^lc 


30  9AUS. — SALH. 

SallatMiád.  GrófSalÍB  RudolfM.  Terézia  rendvitéze,  tá- 
bornok éa  egy  magyar  gyalogezred  tulajdonosa,  az  1830.  éri  orsság- 
gyüléaeo  oyert  bonfiuaitást.  ')  Miathogy  a  Salts  terjedelmes  családnak 
syolcz  fttvonata  van,  szükség  megjegyeznünk,  hogy  ezen  Rudolf  a 
Salis-Zizers  vonal  második  ágábél  eredt;  meghalt  1847-ben, 
Nyolcz  gyermeke  közül  csak  két  fia  maradt  :Károly  és  Henrik, 
mindkettő  katona,  az  utóbbi  házas,  és  1859-ben  egy  leány  atyja.  ') 

SaliuB  «Mllád  SaliuB  magyar  nemes  család  a  Rubigally  cbB' 
Iáddal  rokon,  a  XVI.  században  Bars,  Hontmegyében  élt.  ^) 

Salix  oMlád.  Közlilök  Salix  János  elÖbb  corboviai  czfmze- 
tes,  1659-tölhaláláigl667-igpécsipüapök,  előbb  cíaterczt  rendit  volt  *), 
elöneve  „Felberthali"  német  eredetét  mutatja. 

Sáli  esalád.  Dunántúli  nemes  család  volt,  közÜlök  Sáli  J  á 
nos  1608.  1613-ben  Vas  vármegye  szolgabtrája  volt  *) 

Saller  csallád.  Dunántúli  kihalt  vagyonos  birtokos  család.  Kö- 
zlUök  Zsigmond  III.  Károly  király  alatt  föbiztos  volt.  Ennek  leá' 
nya  Jozefa  Csányi  Imre  kapitány  neje.  Zsigmondnak  testvérétől 
unoka  öcscse  Saller  István  1 755-ben  Vas  vármegye  fii  szolgabirája, 
ennek  leánya  J  u  d  i  t  h  gr.  Festetích  Györgynek  a  Qeorfpcon  alapító- 
jának volt  neje. 

Sallya  család.  lC6l-ben  II].  Ferdinánd  király  által  nemesite- 
tett  meg ;  a  czfmeres  levél  szerzők  Sallya  Péter,  János  és  Bene- 
dek voltak. 

Czimerök  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  hátulsó  lábain  ágas- 
kodó tigris,  mind  a  két  első  lábával  egy  egy  vörös  zászlót  tartva,  a 
paiza  fölötti  sisak  koronáján  vörös  mezU  kar  könyököl,  kivont  kardot 
tartva.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüst  vörös.  ®) 

SalDi  család.  Gróf  Salni  Antal  két  fiával  Xav.  F  e  r  e  n  c  z  - 
czel  M.  Teiézia  királyasszony  kamarásával  és  Káró  lylyal  együtt  az 
1764.  évi  országgyűlésen  magyar  honfiusitáat  nyertek.  ') 


■)  1830.  évi  16.  törv.  ez. 

')  L.  Histor.  Herald  Handbuch  809.  es  köv.  lap.  es  Oothai  gróG  Almanach 
1869.  évre  701-702.  lap. 

*)  Sitzuagsberíchte  Jer  kaíg.  Akademic  hist.  phil.  claaa.  XXXII.  Bd. 
II.  Heft. 

')  Pray ,  Hierarchia  I.  266.  éa  Hsai  Mih.  Baranya  288.  lap. 

')  1608.  évi  16.  törv-  ez.  a  kor.  u.  éa  1613,  8.  törv-  ez. 

')  Adami  Scuta  gentil.  tomo  XL 

')  1764.  évi  46.  törv.  ez. 


ídovGcOf^lc 


8ALHEN. — SALT.  21 

Salnen  ctaTád.  Erdélyi  száez  eredetű  caalAd  ,inelybdl  Salmen 
IS  á  m  u  e  1  1814-ben  magyar  nemességet  nyert,  mely  1842  nor.  IT-én 
hirdettetett  kL 

A  családnak  moBt  élö  nevezetesebb  tagja  Salmen  F  e  r  e  n  c  z 
azfil.  1801.  jan.  9.  —  1846-ban  főkormányszéki  titkárbél  a  szász  nem- 
zet Ispánjául  választatott,  és  mint  ilyen  1 848.  előtt  a  fel  kormányszék  ta- 
nácsnokai közjitt  foglalt  helyett,  1850  után  a  megváltoztatott  szászba- 
tóaágok  kerületi  főnöke,  utóbb  Bécsben  a  cs.  kir.  s^mmisitŐ  legfőbb 
törvényszék  tanácsnoka,  I8Cl-ben  a  szászok  visszaállitott  ispáni  mél- 
tóságába lépett  újra,  de  még  azon  év  végén  az  udvari  kanczellária  ta> 
nácBOsa  lett,  18()2-ben  nyugalmaz  tátott  A  forradatoiD  alatt  szerzett 
érdemeiért  1854.  april.  6-án  ausztriai  birodalmi  baréságra  emeltetett 
Kéje  Salmen  Karolina-  Katalin,  leánya  Salmen  Gotfiied  cs.  k.  9r- 
nsigyaak,  &x  1814-ben  megnemesitett  Salmen  Sámuel  testvérének ,  a 
ki  maga  is  „kriegaheimí"  előnévvel  megnemesitetett.  Ettől  gyermekei 
1.  Eugen  Ferencz  szül.  1828-ban,  a  cs.  kir.  péncz-ügy  őrségnél 
szolgál,  2.  Hermina  szül.  1826-bau. 

Salmla  eaalád.  OrófaSalmis  et  Neuburg  Eck  és  testvérei 
Gyala  és  Miklós  az  1563.  évi  országgyűlésen  honfíasitattak.  ') 
A  következő  évben  nevezett  Miklós  Trencséa  vármegye  főispánsá- 
gára  is  kineveztetett  lö74-ben  fÖ  hadvezér  volt.  E  c  k  a  történelemből 
mint  győri  parancsnok  és  császári  hadvezér  ismeretes.  Gyula  az 
1574.  és  1678.  évben  az  ország  határait  vizsgáló  bizottság  tagjául  ne- 
veztetett ki. 

Veik  ár  d  1606-bBD  mint  tanácsos  irta  alá  a  bécsi  békekötést 
Ezeknek,  úgy  látszik,  maradéka  kihalt,  mert  1687-ben  már  Salmis  K  á- 
roly-Otto  bonfíusitatott  az  országgyűlésen  ') 

Salom  család.  Somogy  vármegye  nemessége  sorában  emliti  Fé- 
nyes E.  Geograph iájában. 

Salomváry  csalód.  Zala  vármegye  nemes  családai  közé  soroz- 
tatik Fényes  E.  Geographiaí  munkájában. 
Saltier  család.  Lásd  Kolosváry  cs. 

Saly  család.  (Salfai)  Vas,  Soprony,  Zala  vármegyei  nemes  csa- 
lád. A  czimeres  nemes  levelet  Saly  D  i  é  n  e  s  kapta  I.  Leopold  ki- 
rálytól 165Ö.  táján,  és  az  a  szalavári  conventben  őriztetik.  Egyszer- 
smind a  Vas  megyei  S  a  1  f  a  helységbeli  birtokra  adományt  is  nyert  a 


')  1668.  ^vi  77.  terv.  czikk. 
>)  1687.  ávi  27.  törv.  crikk. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


csal^  honnan  a  Szita  csaiáddal  közösön  elönevét  írja.  A  családfa  Dé- 
nestől kezdve  következőleg  ')  sarjadzott  le  : 


Gergely 
(DiétBy  N ) 


József. 
az.  1776.  t  183S. 
(Barcaa  ErtBe) 


Féred  c  2  József, 

BZ.  1809.  szlil.  1812. 

Peíten  egyetemi 
tanácsjegyző. 


TcTéü.      Péter.  János 

(Jobbágyi  (AlcBÚthy 

Erzsébet)  Anna) 

(Measlényben.') 
^IbőrTjánoB.  Eleíka. 


La\os.        Báfael         Ágnes.        Fáni.        Anna.        Beatrix.        Lóri. 

1 1638.  (CBSkesT 

Pálné) 

A  család  némely  tagja  Vas  megyénél  is  viselt  hivatalt.  A  moat 
él<)k  közül  József  Pesten  a  m.  ktr.  Egyetem  tanácsjegyzöje. 

Samarjay  esalád.  Első  tudható  törzse  Samarjay  Máté  volt, 
polgári  reform,  prédikátor  1 585-ben.  Ennek  három  fiai  voltak  :  P  á  1, 
Mihály  ésl.  János.  A  két  elÖbbi  Bars  vármegyében  Szent- Bene- 
dekben Kopchár  Annától  Gyürky  János  feleségétől  egy  házrésst  vett 
meg  1604-ben  17  ftért.  '')   Rólok  többet  nem  tudhatni.  I.  János  azille- 


■)  Családi  kSzIée  ezerint. 

')  A  garSD  BZ.-benedeki  Convenlben  Protoc.  J.  pag.  294. 1601.  Anna  Kop- 
cbár  Joennis  Gyürky  coneors  poHionciti  donas  S.  Bencdicti  Cottu  Ben  fnis  17 
Tendit  Ltiur«iitio  Horvílh  ,  ac  Psalo    et  Micliarli  liiiiB  Malhaei  SzamarjBy," 


nvG00<^lc 


tett  1585.febr.2I-én ; —  Nagy- Szombatban  lévén  tanitó,  ott  Asztalos  An- 
drás gazdag  polgár  által  bÖrebb  kiképzés  végett  1609-beD  Heídelber- 
gába  küldetett ;  honnan  visszatérvén,  Halásziban  nyert  alkalmazást,  és 
atóbb  SuperíDtendenssé  választatott,  és  mint  iljen  balt  meg  1640-ben 
Kagy-Szombatban.  *)  Munkái  következek :  1.  Magyar  Harmónia.  Pápa 
1617- — 2-  Az  Helvetiai  valláson  val6  Ekklesiaknak  egyházi  Tzcrcmo- 
niájokról  és  rendtartásokról  való  könyvecske  az  egy  ügyacknek  taní- 
tásokra közakaratból  Íratott  Samarjay  János  által.  Lőcse  1636  " 

I.  Jánosnak  két  gyermeke  maradt  :  U.  János  és  Katalin 
Horváth  Györgyoé,  mind  kettő  Dunántúl  Vas  vármegyében  Kemény- 
Egerszegen.  Nevezett  U.  János,  és  általa  neje  Geistnor  Anna,  és  et- 
től ezíÜetett  gyermekei  Ádám,  László,  Éva  éa  Katalin,  to- 
vábbá sógora  Horvá'b  György  és  ennek  gyermekei  Horváth  György, 
Márton,  Ferencz  és  Hona  1672.  aug.  29-én  Bécsben  kelt  czimeres  ne- 
mes levélben  L  Leopold  király  által  megnemesitetlek ;  és  nemcsségök 
Vas  vármegyében  kihirdettetett. 

n.  Jánosnak  megnevezett  négy  fia  közül  László  lett  a  csa- 
lád tovább  terjesztője,  ennekfiavolt  Tamás,  ki  l680-ben  született, 
meghalt  l777-ben ;  lakott  Fölpéczen  Győr  vármegyében,  hol  tanító 
volL  E  Tamás  két  fiat  nemzett  :  Andrást  és  UI.  Jánost,  ki  Gö- 
mör  vármegyébe  származott ,  és  hol  —  mint  a  táblázaton  —  láthatni 
unokája  József  1837-ban  GömÖr  vármegye  aladószedŐje  volt. 

András  sziÜ.  173:2-ben;  meghalt  1799.  mart.  31<én.  Nejétől 
Bozzai  Rebekától  a  táblázaton  lát- 
ható hét  gyermeke  született  £zek 
köztllIV.  János,  szál.  17(37.  dec- 
27-én,  meghalt  1826.  ocL  22.  Győr 
m^yébÖl  Komárom  megyébe  köl- 
tözvén, GyÖr  megyétől  1805.  sept. 
9-én  nemesi  bizonyítványt  vett  kí> 

mely  Komárom  vármegyénél  1806.  ' 

april.  17-én  kihirdettetett.  Két  rend- 
beli bázaságából  tíz  gyermeke  szü- 
letett; a  második  házasságából  szü- 
lelett többi  közt  Károly  Rév  Ko- 
máromban 1821.  apriL  6-án.  Jelen- 
leg Pozsonyban  ügyvéd;  mint  író 


')  kUgjar  írók,  életraja  gyűjtemény,  kiadja  a  sz.  István -társulat  1.  kfl  t.  Mft 


24 


8AMABJAT. 


1847.  előtt  költ«méDyeÍTGl,  utóbb  nyelTtani  munkáival  tűnt  (ol.  ')  Ko- 
jétöl  André  Annától  három  gyermefce  van,  kik  a  táblázaton  láthatók. 
A  családfa  ')  következő  : 

MÁt4 
polfárdi  prédikátor 


I.  Jánot 
ȟl.  1585.  1 1640. 
tuperíntendenB. 

n.  JánoB 

1673.  nemei. 

(Oeiatner  Anna.) 

KaU  1673, 
(Horválh  György) 

'Ádám.            Láizló. 
1690. 

Éva. 

Katalin 

Tamás       ' 
»UI.  1680.  t  1777. 

H.  178!.  1 1799. 
(Bouai  Rebeka 


Jónef. 


ifBomemiaaa 

Kováca  ErcBO 

j-1848. 


Eme 
■a.  1607. 
(Farkas 
Miklós) 


f  József 

9.         st.  ISII. 
GtSmöri  adószedő 

(Máriássy  Fáoi) 


Kata 
sa.  1760. 
dec.  17. 

Unió) 


Ense  IV.  János  András 
01.  1763.  is.l767.tl826.  sa.  1770. 
oct  17.   (LHess  Térés    oct.  22. 

Salakv    S.  BelicBay 
ihálv)        Ersse) 


Ádám        Lássló  Éva 

Bz,  1773.    ez.  1777.  az.  1778. 

sept.  9.      aug.  80.  apr.  6. 

Felpáesen  (Németh 

^  l»t) 


Zinzsi  Pál  EaU     JánoB  f 

(Boka  Pál)  Bi.  1803.    (Sealav 
JánoB) 


i-tfilJ 


bE?£"   ;?  fr  3-t*l  Mihály    Károly 

■  ;í,|:  a-  S  (Klein  Zsn-  iró.ttgyvéd. 

5Í.'?r!|.         "')  (Amlré 

*     W?     Gárii.    Pa).'    ^7''^ 

■     |:B       tl8U.  SZ.18&7.      I 


Eliza  —  Ikrek  -  Janka 
iz.  1836.     SS.  1625.  f  1666. 
(Nagv         (Zeohmeíster 
Antal)  Sándor.) 


?9. 


Anna 
SS.  1847. 
ocL3. 


Emil 
sz.  18H. 

jnn.  24. 


■)  Uagyu  Irak,  Életr^z  gvOjt.  f.  kst.  S98-899.  lapon  életéből  adatok, 
n  kiadott  mukái  névsora  olvsüaató. 
')  Családi  kSalés  saerint. 


5dO¥Goo<^lc 


sAmbokbítt.  25 

A  ceaMA  ágostiú  evang.  vallású. 

Czimere  —  mint  itt  a  metszvény  ábráeolja  —  a  paiss  kék  udvari- 
ban hármas  zöld  téren  köDyöklö  kar,  kivont  kardot  tartva ;  a  paizs  fö- 
lötti aisak  koronájából  egyszarvú  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról, 
aranjkék,  balról  ezüat  vöröa, 

SAmbobréty  család.  (Sámbokrétt)  Nyitra  vármegye  egyik  leg- 
régibb adományoa  nemea  caaláds,  mely  azon  megyei  Santbokrét  hely- 
ségről vette  nevét  ElstS  tudható  törzae  I.  Károly  király  korában  élt, 
és  Trencstoi  Caák  Máté  ellen  harczolt,  nevét  nem  tudjuk,  de  az  iratik 
róla,  hogy  a  Caák  Mátén  nyert  győzelem  hírét  5  vitte  meg  a  királynak 
legelőazör,  tölgyfa  ágakkal  tölczifrázva,  kezében  tartva  azon  két  ka- 
szát, melyekkel  akkor  8  ia  viaakodott.  *)  Éa  a  két  kaszát  czimerlÜ  kapta. 

1343-ban  élt  Sámbokréthy  Horváth  Miklós  a  Rndnai  és  Tar-  - 
csáoyiak  ügyében  (arbiter)  válaaztott  bíró.  ^) 

A  Sámbokré^  caalád  két  vonalra  szakadt,  az  egyik  a  nagy- 
sámbokréti  éa  di vék-ujfalu»f ,  mely  Nyitra  megyében  szé- 
kelt,amáaik vonal Kis-Sámbokréti  előnévvel kuldnböztetve Tren- 
csin  megyét  lakja. 

A  család  teljes  nenuék  rendét  nem  birván,  így  a  két  vonal  közti 
összeftggést  sem  tudjuk  kimutatni.  A  nagy-sámbokréti  Sámbokréty 
vonal  nemzékrende  a  XV.  század  elején  Sámbokréty  Mártontól  kezdve 
a  XVII.  század  végéig  következe  :  ") 

I.  tábla. 
Márton 


Hifaál; 


^3SL^     Jánoi.  Arabráí 

János.  (UanÖTBzky 


Miklós.        GjSrgy. 
1B69.  oyTtrai 
aliaján 


Enfroajpa 
Péter.     Anna. 


Boldisaár 

t 

Tuüá.' 
1697. 

t'erencB. 

IfltTiD. 

Mihály. 


')  Budai  Ferenc*,  Hiítor.  Lex.  lU.  317.  Bel.  M.  Notitia  IV.  42. 

*)  Fejér,  Codex  diplom.  tom.  IZ.  vol.  1.  p.  184. 

')  Wagner,  Mm.  tomo  LXX.  p.  66.  hol  Már  to  n  de  S  ab  ok  r^  t  b  ira- 
tik, válttmint  oklevelekben  is  igv  a  XV.  sbímuI  kSaepén  ,  valAsuntUeK  rO- 
vidit^UlL 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


26  sáhbokbíty. 

E  családfa  Bzennt  I.  Péternek  leánya  Orsolya,  férjhez  ment  Di- 
vékujfalusi  Jánosnak  fíáhoK  BoldíZBárhoz ,  ki  magát  ezután  d  e  Z  a- 
var  et  Sambokrét  kezdé  imi,  és  neje  (Talóazinüleg  mínt  fíuBÍtott 
leány)  után  utódai  a  Sambokréty  nevet  viselték. 

Egy  1465.  évi  okmány  azerint  Ujfalusi  Boldizsár  maga,  és 
ipja  Sambokréty  *)  Péter  deák  (litteratus),  valamint  Sambokréty 
Ipolth  Istvánnak  lia  László,  éa  ennek  lia  István  neveikben  ia  a 
zobori  coQvent  előtt  eltíltá  Kisfaludy  Mihályt  a  Nyitrai  Sámbokréti 
birtok  megvételétől,  Sambokréty  Pálnak  fiát  Lászlót  pedig  az 
eladástól.  ^)  Ez  oklevél  igazolja,  hogy  Ujfalusi  Boldizsár  Sambo- 
kréty Péternek  leányát  birta  nötil.  Azonban  ha  ezen  okmányban  em- 
iitett László  Ipolt  Istvánnak  fía ,  egy  személy  a  táblán  álló  I.  Lász- 
lóval,akkor  a  táblán  I.  Péternek,  1.  Lászlónak  és  testvéreiknek 
nem  János,  hanem  István  nevii  lett  volna  atyjok,  mit  eldönteni  bővebb 
kútforrás  nélkül  nem  lehet.  Az  oklevélben  említett  Pálnak  fia  László 
bizonyoaan  egy  a  táblán  álló  IL  Lászlóval,  mintán  atyjokisazonos. 

Ambrusnak  fia  volt  azon  Oy  Örgy,  kirSl  olvassuk,  hogy  1559- 
ben  Nyitra  vármegye  alispánja  volt.  ') 

Tamásnak  emlékezetét  Nógrád  megye  1597.  évi  jegyzököny- 
vében találjuk ,  midőn  az  általa  zálog-jogon  birt  nógrádi  birtokok  vé- 
gett Zelessényi  Lőrincz  Özvegye  Czudar  Margit  követelése  iránt  a  Nó- 
grád megyei  aliapán  Osztroluczky  Menyhért  által  Kis-Bossányban 
személyesen  megtaláltatva,  megidéztetett.  ') 

Ezen  L  táblázattól  némileg  különbözik  a  következő,  a  mennyiben 
I.  Boldizsárnak  fiát  Tamás-Ambruanak  nevezi  és  feleségéül 
SzUgyi  Orbonáe  Ilonát  mutatja,  még  is  ezt,  mely  egy  kir.  kúria  előtti 
perből  vétetett  amannál  (a  Wagnerfélénél)  hitelesebbnek  kell  tarta- 
nunk ;  de  ez  is  igazolja,  bogy  a  Sambokréty  caalád  egyik  ága  Péter- 
nek leányában  kihalásnak  nézvén  elébe,  ezen  leányt :  Sambokréty  Or- 
solyát divékujfaluaí  UjFslusy  Boldizsár  vette  nőül,  és  ezzel  Sambokrét 
negyed  részét  kapta ;  élt  z  a  v  a  r  Í  előnévvel  is,  fía  Tamás  Ambrus 
már  Sambokréty  nevet  viselt,  de  mellé  d  i  v  é  k  -  uj  f  a  1  u  b  i  sőt  z  a  - 
vari  előnevet  is  használt    Felesége  Orbonás  Ilona  volt  ^)   Ennek  fia 

■)  As  oklevdlbcn  itt  is  ,d  e  B  a  b  o  k  r  ^  t  h*  áll. 

')  Kapriuai  Hsa.  D.  tomo  L-  p.  63.  64. 

')  Budai  Fer.  HiiL  lei  III-  212. 

')  Prutocol.  C.  Neo^rad  anui  1597. 

*)  Tebit  Dem  Marsovssky  Borbála,  vagy  ha  igea,  akkor  kit  neje  volt,  ét 
M.  Borbálától  azUlettck  oz  esutbeo  Miklós  ée  QyStgj  fiai,  kik  éten  II. 
táblázaton  ueu  állanak. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


bíhbokbétt. 


27 


II.  Boldizsár  Kis-BoBsinyba  telepedett,  és  Elefánti  Györgyaek 
leányát  Magdolnát  vette  nSül,  kitöI  ismét  egészen  más  utódait  mu- 
tatja a  következő  táblázat : 

II.  tábla. 
Sámbokr^lv  Onolva 
UjfaluBB7  Boldizsir. 

1496. 

^mbokrétj  Tamás  Ámbrás 
(Orbonás  Ilona) 

16ia 

'            U.  fioldiisár.)           ^ 
(Elefánty  Magdolna) 


^_1. 


Boldieair. 
t 


András. 
t 


Ense      Bsater     lloi»r' }^'^L , 

t    b.  Révtj  (Stirbicb  (Trajtler  Magdolna        Mária 

ZBigm.  Ta-  Horváth  Izrael)  (Pftcaolav)     DivAv 

más)  Pál)  János) 


FerencB 
_  (OwAa^Mária) 


ZsAfla 
(Vlikj  JáDOs) 


Ugyancsak  a  Nyitra  megyei  Sámbokréty  család  egy  másik  ágá- 
nak nemzékrendét  feltárja  előttünk  nebány  fzen  a  Sámbokréty  caalád 
részére  Báthori  Miklós  országbíró  nevében  uebojszai  Balogb  Gergely 
itélömester  által  1579-bea  kiadott  oklevél,  ')  mely  a  RoBon  családból 
ssánnazott  atyafiaknak  a  Roson  családi  javakból  barátságos  egyez- 
ség folytáni  kielégitésérSl  szól,  és  melyből  következő  származás  tíi- 

lU.   tábla. 


Sámbokréty  N. 
liticsl  RoBon  Anna) 


Miklós.  JánoB.  Hfl'-git.  Magdolna. 


Pál  Margit. 

1579.   (WratiBlavi 
HártoD  nemes 
özvegye) 


Pá).        Bora.  Dórra. 

1679.  (drilbo-  (adamo- 
mai  Bogár  vecai 
GjOrgj)  KdssI 
Miklós) 


11 
í 


•)  Kelt  Nabojsián 
Cserj  Jéttofaél 


lhl9.    in  feato  tranBfigurationis  Dni.   Az    eredeti 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


28  sÁMBOKRÉrr. 

Tán  e  cealidfin  illó  valamelyik  Pál  az,  ki  Báthory  Kristóf  ud- 
vari írnoka  volt  1581-ben  ')  és  tán  ennek  fia  azon  székely-udvarhelyi 
Sámbokréty  Miklós,  ki  1620.  jul.  4-éD  Udvarhely  szóki  biró  volt 
és  adomány  levelet  nyert  járásfalvi,  czibrefalvi  stb.  birtokaira;  ^)  mert 
azt  bajos  elhinni  Kállay-val,  hogy  ez  eredeti  törzsökös  székely  lett 
volna,  faabár  magát  udvarhelyi  predikátummal  látta  is  el. 

Az  imént  közlött  két  rendbeli  családfák  közttl  szintén  egyikhez 
sem  tudjuk  csatolni  azon  Sámbokréty  Lászlót,  ki  1522-ben  ólt  és 
Ilmér  Annával  ily  nemzékrendet  ')  terjesztett : 

IV.  tábla. 

Lágzlö 
16tiS. 
(Ilm^rApna .) 


(Boronkay  Jánosuk) 


György 
(Fflaay  KlAra) 


György 


Anna  Éva  Mária 

(Bartakovica  Imre)    (Tamáczy  (Dávid 

Bálint)  Gábor) 


A  kis-sámbokréti  Sámbokréty  Trencsin  megyei  vonal  1734.  jul. 
ő-én  Trencsin  vármegye  közgyűlésén  nemzékrendet  bemutatván,  azt 
fölfelé  nyolcz  nemzedékig  igazolta  *)  és  arról  bizonyítványt  nyert 

A  nemesi  összeírásokban  évenkínt  a  következőket  találjuk. 

1736-ban  Pál  és  Tamás  testvérek,  továbbá  L á s z  1  ó  éaJó- 
z  B  e  f,  ez  utóbbi  Harrach  ezredbeli  százados,  mint  Kís-Sámbokréten 
előkelő  birtokosok ,  ellenben  Miklós,  ki  Csongrád  megyébe  költö- 
zött ,  azután  István,  János  ós  annak  fiai  Miklós  és  i(j.  Já- 
nos, valamint  Gábor,  Míh.ályt  Mátyás,  András,  és  Nyitra 
megyébe  költözött  J  á  n  o  s,  csak  mint  kís-sámbokrétí  curíaiísták  ik- 
tattattak B-nemesí  lajstromba. 

1748-baD  az  alsó- járásban  ősszeirattak  Pálnak  és  Gtábomak 


')  Kállay,  Székely  atnazet  279.  lap. 

■)  Ugyanott. 

^  A  DeméDdy-Tlieazéry-f^l«  perbeli  genealógia  ueiint. 

')  Szontagh  D.  közL  sierinL 


ídOvGcOf^lc 


SÁHROKT.  — 8ÁHÉ.  29 

Örökösei,  és  László ;  Kis-Sámbokréten  pedig  letvánj  András,  Gá- 
bor, idősb  és  iQabb  János. 

1768-baD  Sámbokréten  laktak  Miklós  fiai  Imre  és  Miklós, 
ozatán  András,  Ádám,  és  ennek  fia  szintén  Ádám,  továbbá  István 
ésfia  András,  Kristóf  ésfíai  István  és  János ;  Mihály  fiával 
LászlÓT&l,  János  fiaival  Jánossal  és  Gyürgygyel,  Gábor  fiaival 
Jánossal  és  Andrással,  nem  különben  legídösb  János,  György,  és 
András. 

1803-ban  Eis-Sámbokréten  laktak:  András,  Imre,  An- 
drás, János,  István,  Mihály  és  ennek  fia  Mihály,  azután 
idősb  János,  J ó z e e f  és  Gábornak  örökösei,  és  iQabb  János  és 
ennek  fiai  Ádám,  János  és  Imre,  végre  ifj.  András  egyedttl. 
Az  1837.  évi  összeírás  szerint  Kis-Sámbokréteu  találjuk  An- 
drást, Imrét,  Mihályt,  és  ennek  fiát  Mihályt;  továbbá  Ist- 
vánt, Jánost  és  ennek  fiait  Jánost  és  Istvánt,  majd  Józse- 
fet és  ennek  fiát  szintén  Jó  széfet,  és  ennek  is  már  fiút  Lász- 
lót és  Emilt;  azután  Ádámot  fiával  Lászlóval,  valamint 
idősb  Jánost,  és  fiait  Jánost  és  Andrást  és  végre  Gábornak 
örököseit 

Legvégül^  meg  kell  jegyeznem,  hogy  az  itt  közlött  táblázatokon 
azon  Pétert  sem  tudjuk  kimutatni,  kinek  leánya  Sambokréty  M  á  r- 
t  a  1545-ben  Aranyady  Damián  itélömester  felesége  volt.  ■) 

Sámboky  család.  Ily  nevíí  nemzetség  (genus)  Francziaorazág 
champagne!  tartományából  szakadt  hazánkba  az  Árpádok  korában.  '') 
E  nemből  származott  utódok  megtarták-e  a  Sámboky  nevezetet  ? 
és  e  nemzetségből  eredt-e  az  ismeretes  kir.  tanácsos  és  történetíró  Sám- 
boky  János  (Sambucus),  ki  1581-ben  Bonfini  históriáját  toldalék^ 
kai  és  országgy&lési  törvénycztkkekkel  együtt  Frankfurtban  kiadta, 
— ■  nem  tudjuk.  0  szül.  N.-Szombat  1531.  jul.  15-én,  atya  Péter  volt 
Egyik  buga  Panny  Jánoshoz  ment  férjhez.  Meghalt  Bécsben  1584. 
jon.  13.  Iratik  neve  Szamboczky-nak  is.  ") 

Kyitra  megyében  1660-ban  Sámboky  Anna  Víszocaányi  más- 
kép Syprák  László  neje  volt 

Volt  Sámboky  máskép  Nagy  nevfi  család  is,  Ided  Nagy  es, 
Sámé  CBBlád.  (Sámelyi)  Szatmár  megyében  fekszik  Sarolyán- 


')  Leboczky  Stemmat.  II.  16. 

')  Kezai  Simon  krúaikúja,  Endliclier  Monumeiitaiban  p.  126  Horvát  Ist- 
ván Magyarország  gyökarsa  nemz.  7S.  lap. 

'}  K61caey  Vioc^.e  K  Nemz.  Piutárk  I.  150. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


30  8ÁHI. 

hoz  közel  a  S&melyí  puszta,  mely  azelStt  népes  helység  volt,  és 
Samelházának  neveztetett  Ezt  hajdan  a  most  is  fennlévíl  S á m é 
nemzetség  egészen  bírta;  és  1411-ben  perbe  idézte  Dománhidy,  Mán- 
dy  és  latv&ndy  Györgyöt ,  és  Sámelhází  Kónya  EJlszIót  a  S  á  m  e  1- 
h  á  z  i  határon  elkövetett  hatalmaskodás  miatt.  ') 

1421-ben  Sámeiházy  Gergely,  Sámé  Mártonnak  fia  több 
rokonival  bírta.  ") 

1424-ben  Sámelh&zy  Bálás,  Jánosnak  fia,  és  ináatk  Sámelházy 
B  a  1  &  s,  Márknak  fís  a  sámelhází  és  malonthai  határt  Majtis  határától 
megkülönböztették. 

1428-ban  Sámelházy  Gergely  és  Bálás  Sámelbazán  saját 
nemes  telkeikben  új  királyi  adomány  által  megerősítettek. 

1448'ben  Sámelházy  László  birtokos  társaival  Sarolyání  Já- 
nossal és  Pátyody  Lászlóval  Sámelháza  határát  újra  megjárattak. 

1449-ben  Sámelházy  László  SaroUyání  Jánossal  együtt  Szat- 
már  megyei  Dere,  Majtis,  és  Máod  helységekben  részbirtokára  kir&lyí 
adományt  vitt.  ') 

1486-ban  Sámelházy  János  a  zsarolyáni  nemesek  Szekeres! 
birtokának  hatalmas  elfoglalása  tárgyában  tanúskodott.  *) 

1507-ben  már  Sámelháza  elpusztult,  és  idífvel  a  most  is  élö  Sámé 
család  is  birtokában  mind  inkább  megfogyott. 

SÁml  család.  (Sámi)  Sámi  nevű  nemes  család  él  Szabolcs  vár- 
megyében ;  lehet,  hogy  a  Szatmár  megyei  Sámé  csatád  egy  ^azatát 
képezi,  miután  S  á  m  vagy  Sámi  nevű  helységet  vagy  pusztát,  mely- 
ről elönevét  igényli,  Szabolcs  vármegyében  nem  tatálunk. 

A  Sámi  családnak  egyik  ága  Eraszna  megyében  Borzason  és 
BUlgözdOn  birtokos,  névszerint  Imre  özvegye  Géczi  Zsuzsanna.  Sámi 
Jánostól  következő  nemzedék  ^)  terjed : 
Jdnos. 


I.  László                        János 
(Királyi  Janka.)               (Vargyasi  Anna) 

Imre 
AmUia) 

ÖabrielU  János 

N.fiá.  N.  leány 

■    Andrái.      li.  László.      Béla. 

')  Szitmay,  Szatraái  várm.  II.  319. 
'  Ugyanott. 

•  Ugyan  ott  II.  2&.  215.  243. 

•  Teleki  Huayttdiik  kora  XII.  827. 
'   Török  Antal  közi. 

idByGoOl^lc 


símphir. — sAmdob.  31 

I  L&szló  a  kolozsvári  reform,  fö  tanodában  történelem  és  po- 
litikai tudományok  tanára;  János  megyei  csendbiztos  1861-ben. 

Sámphlr  család.  Sámphir  máskép  SamphíroTÍcs  Emánuel 
1800-ban  L  Ferencz  király  által  emeltetett  nemességre.  Czimere  négy 
részre  osztott  paizs,  az  1.  éd  4.  osztály  vörös  udvarában  hátulsó 
lábain  arany  oroszlán  áll,  elsö  jobb  lábával  kivont  ,kardot|  tartva; 
a  2.  és  3.  osztály  kék  udvarában  hármas  halom  középsíljéről  arany 
szSlőtÖke,  megrakva  fürtökkel  emelkedik  fel.  A  paizs  fölötti  sisak  ko- 
nájából  szintén  arany  oroszlán  emelkedik  ki,  elsö  jobb  lábával  kivont 
kardot,  a  bal  lábával  arany  békepálczát  (caduceus)  tart.  Foszladék 
jobbról  aranyvörös,  balról  ezüst  kék.  ') 

8ánd«r  esalád.  (Slavniczai  nemes,  bajnai  gróf)  Trencsin  vár- 
iii^yének  tös  gyökes  családa,  mely  Slavnicza  ösi  székhelyének 
mái^  birtokában  van.  A  Nozdroviczky  család  állítása  szerint  a  Slav- 
niczai  Sándor  család  a  Nozdroviczky  és  Zamaróczy  ősrégi  családokkal 
kÖ2öB  törzsből  származnék,  ezt  bizonyítaná  állítólag  egy  1338.  évi  ado> 
mányt  levél ,  melynek  a  gróf  Sándor  ág  levéltárában  kellene  lennie, 
és  mely  a  vérségi  és  jog  közösséget  mutatná;  ugyan  ezt  igazolná  egy, 
abndai  káptalan  etÖtt  1411-ben  a  kis-szlavniuzaí  és  szkalkai  birtokra 
vonatkozó  egyezség  levél ,  mi^lyböl  az  tttnnék  ki,  miszerint  az  egyez- 
kedik közös  törzsből  eredvén,  Nczdrovícz ,  Kis-Slavnicza  és  Szkalka 
Ssi  birtokaikat  egymás  közt  felosztották,  és  hogy  Sebestyénnek  Péter  fiá- 
nak Nozdroviez,  Péternek  Jakab  fiának  Eis-Slavnicza,  éa  Szkalka,  ké- 
sőbb Zamárd  helysége  pedig  a  Zamaróczy  családnak  jutott  legyen. 
Asonban  ezen  összekötettés  annyiban  ellenkezik  a  Sándor  család  szár- 
mazási rendjével,  a  mennyiben  azon  Sandrin,  kitÖl  a  Sándor  csa- 
lád nevét  és  eredetét  vette,  nem  Pétertől,  hanem  Tamástól  ered,  a  mely 
Tamás  Becbich  de  Kaszának  neveztetett  és  1472.  és  körül  élt.  ^ 

A  Sándor  család  okmányai  szerint  Kaszai  Bechich  N-nek  (ke- 
reszt nevét  nem  tudjak)  fiai  Kaszai  Bechich  Tamás  és  Oyörgy 
testvérek  és  amannak  legidÖsb  fia  Miklós  1456-ban  Slavnicza  hely- 
idre nj  adomány  levelet  szereztek;  ezen  Tamástól  a  csatád  követke- 
i5leg  *)  Baijadzott  le  napjainkig: 


■)  Adami  scnta  gentíl.  tomo  XI. 

*)  Ssonfagh  Dan.  közi. 

■)  Lehoctky  Stemmat.  II.  2ia.  S60.  Wagner  ISta.  tomo  LXX.  pag.  S82. 
—  Sehttnfeld  Adelalexie.  n.  233.  —  Oóthai  Hia tor.  herald.  Handbuch.  844.  lap 
csak  Lehocikj'  ntáo  iija  le  adatait 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


I.    tábla. 
Kassai  Bechich  N. 
^hich  Tamis  I.  Gybrgy 

U56; Í466. 

ndikló*    Adalbert      Sandrin  Jakab    Jái 


145«. 


1472. 


r  caalidn^v 

Márton  1617. 

Sétidtír  ét  Stavnieta 

CChlavengglty  Ilona) 


(LKoloni  Bóljom  Kata. 
2.  Apponyi  Kata.) 


II.  MiklÓB 

(Sók;  Anna) 


BorbUa 

1640. 

(Rrfdekv 

JánoB.) 


I.  Oáspii        Margit 
1566.  tren-        1664. 
caini  aliepán 
(I.SchTcIa  Margit 
a.  BaraMkay  Kat« 


I.  Menjhért.     Hl.  Miklós. 

I  I.  Pál 

, í ,  (Uo  t«aicxkj  Anna^ 

III.Adalbert.  III.Lásaló.  ^•G^P^^'~z,uiba  'kÍÍÜ~' 
(Sircbich  (Borcsiazky 
György       Oyörgy) 


I.  Ittván. 
1670. 
(Bakolnbaiky 
Kata) 


I.  Uacló 
(Töká«UjfaliiMy 

Enae.) 


Margit.         Ersie.         Zaófia. 
(l.Bi^caáDyi  (Rajcainyi  (R^joaányi   i 

György)      Boldiza.)  Pál) 

S.Gyepea  Farkaa) 


IIL  Jánoa.        II.  Adalbert,    n.  Ogyörgy        11.  Láastö        B«ra 
alnádor  1616.  f  (Moteaiczky    nyitrai  aUspin    (gáti 

(Aranyady  Dóra)  Anna)  (nebojacai    TörSk  Por.) 

'Fái.    KaU-^Z;^;^.  °''°g'i  ^""J. 

t      t       t    po¥-  ly-  ""W"- 


I.  Imre      U.  látván        Ersae.  Zaatai  1.  Ferencc. 

trenca^ní  f       (b.  Fongráoz  íákoahási       (báró  Bottal 

aliap.  1637.  Jánoa)        Sárkány  Kata) 

Kriaztjna) 
^^  //.  UAldn. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


II.  tibU 

I.lmre,  ti«/.  rJUdn. 
1637.  alúpán 
(n.  Darabofl 
Kriaitína) 


IlL  Istrin, 
(1.  Háriu87  Éva 
'2.  Forgách  Ilona 
8.  Rjvay  Eraae) 


Kata 
(Apponyi  Péter) 


Kata              Hagdolna       II-  Imre.              Zsófia 
(DítA  Ujfaliuíj-   (b.  Uajthcnyi   (Okollcoányi   { Kar aer  Imre) 
Sándor) Mityia)  MagdolnaJ 


la  Pál  1714. 

(1.  Badrángzky  N. 
9.  Dobay  Anna  ) 


í-^rS  2-tól  Pétor  Jánoi.  PorencB. 

frll         r-'—l 

ÍSS  £0'  Jóeeet  Jánoi 

g^  f*  r— — r  I 

a     s-s     ,„Ol»'8?      , 


IL  Ferenci. 

(1.  BalasBa  Anna 

a.  Qáfor  Magdolna) 


Antal 

(Prileszky 

Anna.) 


».) 


Sánaor. 

t 


Jánoe.  Mihály-  István.  Fer«n«E.  Jóii»f>      S 


_„.  HIhálT 

(Plathj  Klára)    (8irr=— 


PáL  Károly 

\k  Mkui^  iLivBj    ^oi  ruiicu'    (Srétor  íSieter 

t-».     T-jfiA  "'A""   Z-wi)  Ereae) 
t           t            PáL  T 


Igtrán      Lajoi      Bon 
(Benica-     176^,' (OtUk  Ján.) 


Károly.      Pál.       LaJDB 
leányok    Hoirábao      ' 


II 


látván  Zaigmond    Láuló. 

(Sándor  AdrfI)    (Benioiky 
Eiater.    Bála.'     "?"''J 


Károly 
1S18.  B>.biró. 
(AaibfÓBy  Kíófi) 


arvak  gondo. 
(Hadayanaiky 
Bora) 


Utrán.    GeJsT     Árpád. 


MioTÁBousia  oialIdu.  : 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


I.  Ferenos  ki « 11.  UbUn. 
(báró  Bottal 

K»U)  

'jinos  1666.      IIL  Gáapir 
(Ber^nji      a^lvei  várlcapit. 
AnM  (iklódi  Bilnha 


Mária 
(Nyári  Imre) 


(t.SBéchéfl7Í  Márton    QjOTgy        IV.  Oáapár         Adalbert  1723. 
3.  Bnttkajr  btvan.  1  Kurucz  táborn.    DTÍtrai  aliipán 

8.  HDnrftdv  László.)  1693.  1694.      m.  kir.  beirt,  tan- 

I  1706.  báró  (KSstegby 

"■(TSkBlyErMe)         '-•"-* 


Hiria 


Ilona 


Julía) 


(b.  PoQgrácc)    (Brográny     LémM  1741. 


báró 

t 


FerencB  Kata 

(1.  Boiaáayi  Krlska.      (Botsánvi 
2.  Moteaiczky  Bora)  Qábor) 


IV.  Pál 
(kie  kreateaei 
(Hnnyady  Jadit) 


dnTauBsky    (8zent-Ivá- 
Máría)         nyt  Ferenca.) 


latrán 
aairó. 
1801- 


(gr.  Foreácb    (b-KSnig 
JÓH^O        ForenciO 


tatráa. 


V.  Pál. 

kir.  tttD, 
(1.  Balogb  Bora.  kapit 
2.  Csaiy  JoB^fa.) 


■^T  fi 


n 
f 


.     P       < 


Ersie 
(Kvaasay 
(Vietoriu            Mihály) 
Anna) 


8 


Mária 
t 


Janka 
(Qbycny  Ra- 
fael) 


I  HlfeUy 

(1.  Lnkiüiy 
Magd. 
2KnbieiaAniiH) 


Hiklóa        Mária    Alojila      Anna     Janka 

(KarkoTányi       f       (Baóca     (Hege-    (Haraá- 

s-    —  Karolina)  Elek)        dtia        nyi  Pál) 

'"Ifi;;;;;    '  ^^y 

^trai  as-biró 

(Borócay  Mária) 

kiklói.    Giaelia.  Jenfi.    Ilk^ 

Jánoa    ViocBB    Jóuef        Ferenea        Joi^fe        Haria.    Eraadbet 

t  t      Nyitra  rm.  (Jordánsaky  (Vietoriaz  (Seben 

.  11.11110  1860.     Etelkát)     Láasló)  Ján.) 


idByGoOl^lc 


II.  LukIó,  JUaiI.  Idbtán. 
Njitrai  aliepán 


ADna  Mihály  Ádám  ' 

(horÖGzi  Hado-    (Kerekes  (UiOth^oji 

eaányi  Imre Éva) Bora 

'       LásBló.  Menyhért  !ídám.  HiUóa 

(HáTor  JnliaDa)  Mrd  leU  (Belleráry 

(I.  Oubasöcty  Aona  Krüka) 

2.  b.  Hednyánukv  CT ^ ' -~- 

Bo4)  Zsigmond. 


(Márton 
LáBsló 


1-tdl  Mihály  174S.    2  tói  Bosália    Bora 

Sl.  BoMányi  Jiüia    (HoteeicEky    (Dávjd 
.  BtOthay  TeréE)  Imre)        Ziígm. 

Jdaaef.  Antal  Jánog.    Bora.    Juli  a.    Törés- 

es- k.  kam.  septemvir 
1788.  grif 
(grófTIcsay 

Esiter) 

Vincze  Eszter  1797. 

W  (gr-  Bévay 

(gr.  SaaBáry  M.  Anna) (Péter) 

'  Vilma  Mórica  ' 

SE.  1801.  B«pt.  K.  SS.  1805.  maj.  28. 

cBill.  k.  é«  p.  h.  cs.  k.  kam. 

(gr.  FesteticB  Jóss.  Albert)    (hg.  Metternich 
Leontina) 
Paulina 
SS.  1886.  febr.  26. 
(hg.  Hetternich 
Richárd  185fi-tól.) 

VÍBBsatekintve  a  ssármazati  táblásatokra,  Becbicb  Tamásnak  fia 
Sándor  v*gy  S  a  n  d  r  i  n ,  mint  Slavniczának  örököse  Slavniczky  né- 
ven fordul  eI0,  de  fia  M  á  r  t  o  n  magát  atyja  nevéről  már  Sándor 
Mártonnak  és  pedig  Slavniczai  elSnéwel  nevezte, és  lől7-ben  már 
ig7  találjuk  nevét  irva. 

Mártonnak  egyik  leánya  Borbála,  Rédeky  Istvánnak  özve- 
gye, 1542-ben  testvéreire  Miklósra  és  Qáspárra  ruházta  Özvegyi  jogait, 
és  ezt  1564-ben  is  megerösité. 

L  Gáspár  1556-ban  Trencsén  vármegyének  alispánja  volt. 

l&98-ban  Dl.  Miklósnak  özvegye  Chomory  Sára,  Chomory  Ger- 
gelynek Dabraviczky  Katalintol   való   leánya ,  réaíbírtokait  Zólyom 


36  8ÁND0B. 

megyei  DubraviczAn ,  Hont  megyei  Száecdon ,  Szemeréden ,  K.-Kei'es- 
kéDyben,  Kóváron,  Apitthiban,  Bátorfalván,  Terbegeczen,  Heves  av.- 
gyében  Tisza-Kenderen 
Ecsegen,  Ssepea  megyé- 
ben Farkasfalván,  Eacz- 
lingon,  Rakíczon  150 
fban  zálogba  adja  nővé- 
rének Chomory  Erzsé- 
betnek Aagiithy  Györgj- 
nejének,  >)  ettöI  Nyit- 
ra  megyei  N.  fhnökén 
és  Gyarmaton  3  tele- 
knek 100  fton  ki  váltá- 
sára jogot  nyervén.  *) 
1599-ben  n.György 
és  Mihály  firökösei 
osztályos  egyezségre 
léptek  a  Trencsin  váro- 
sában fekvő  ház  és  a 
vaszkai  és  kamencsáni 
birtok  iránt^mely  egyez- 
mény 1661-bea  hitele- 
sítetett. 

m.  János,  az  alná- 
dor,  1612-ben  Trencsin  városában  egy  házat  vesz  Buday  Mar^ttól, 
Ferenczfiy  Miklós  özvegyétől.  1616-ban  öt  gróf  Tburzó  György  ná- 
dor mint  meghitt  barátját,  és  az  ágostai  vallásnak  —  úgymond  —  htt 
kSvetíijét  régreadeletének  végrehajtójául  nevezte  ki.  1618-ban  mint  ité- 
ISmester  az  ország  határainak  vizsgálására  küldetett  ki.  *)  1631-ben 
Bethlen  Gábor  híve  volt,  éa  Tburzó  Imrével  Üt  kaidé  a  niklosborgi  bé- 
ketouácskozásra.  *)  Ezen  Jánostól  ered  a  slevniczai  Sándorok  strí- 
czei  vonala ,  testrérétJil  II.L  ászlótól  a  mai  grófi  ág.  ') 


')  Kinek  utjJA  ezint^n  Dubravicik^  Kata  volt ,  leánya  Dubraviczk^  Ji- 
Dosnak  Kóváry  Ilonától. 

*)  Saentbenedeki  Convent  Protoc  &.  p.  640. 

')  1618.  M  12.  tSrv.  oa. 

•)  Pstbfi  a«rg.  H.  krónika,  187.  1^. 

*)  Ssttkség  Itt  megjegyeznünk,  hogy  ai  L  tábláaatí  nemz^krend  ,  melyet 
Saontagh  Dániel  köal^e  izerínt  tartottam  meg,  némileg  kttlbnbDiik  a  Wasner 

,  ■:  .LnOo^íFc 


A  szIriaei  vomtl, 

III.  Jáuoa  alnádornak  Aranyady  Dorottyától  két  leánya  '),  és 
három  fia  maradt iIstTáD^),  Imre  és  I.  Ferencz,  kínek  ivadé 
kát  a  ni.  tábla  matatja. 

1  Imre  1637.  éa  1638-baii  Trencein  vármegye  alispánja  és 
országgyűlési  köTCte  volt,  a  midöo  az  orezág  határút  vizsgáló  küldöt- 
tségnek íb  tagja  lett.  ')  Egy  fia  Ul.  István  maradt  Ennek  fiától  U. 
Imrétől  unokái  lU.  P  á  1  éBlI.Ferencz  1714-beD  eladták  Treucsin 
városi  házakat  950  ftért  gr.  lUyésbázy  Miklósnak. 

ni.  Pálnak  fia  I.  Lajos  1786-ban  vett  Trencsin  városában  bels9 
telket,  és  azt  az  oda  való  ágostai  evangélikusok  temploma  építésére  aján- 
dékozván, az  egyház  épitését  is  bőkezűen  segítette.  Unokái  közül  K  á- 
roly  1848.  előtt  Trencsin  vármegyének  föszolgabirája  volt;  és  egy- 
szersmind a  lázi  evang.  egyház  flif el  ügyelője.  Testvérein.  Lajos 
1861-ben  Trencsin  megyei  árvák  gondnoka. 

n.  Ferencznek  ágán  két  rendbeli  házasságából  származott  utó- 
dai többnyire  Stavniczán  laktak ,  tán  ez  ágon  álló  azon  Mihály,  ki 
1804.  ang.  17-én  halt  meg. 

A  luki  voaal. 

A  másik  fővonal  UI.  Jánosnak  fiától  I.  Ferencztől  veszi 
kezdetét,  és  luki  vonalnak  is  neveztetik. 

L  Fereociaiek  nejétől  Rottal  Katalin  báró  leánytól  egy  leánya, 
két  fia :  J  á  n  o  b  és  HL  Gáspár  maradtak.  Amaz,  mint  magba  sza- 
kadó, mert  Berényi  Annától  cBak  leánya   Anna    maradt,  1666-ban 


UsB.  LXX.  kÖUt^en  találhatóiul ;  a  külttnbadg  ei :  Wagner  szsrint  Márton- 
nak  fia  Oátpár,  («z  I.)  ennek  móri  Scbvehla  Margittal  fiai  látván, 
Miklós,  ki  kihalt,  ^a  I.  L  á  s  i )  ó,  —  Istvánnak  csak  leánjrai  maradtak,  mint 
a  Ublán  áll ;  de  Lásslúnak  volUk  fiai  II.  L  á  a  b  1  ó,  kinek  nejétől  Balogh  Er- 
iiebettSl  anntán  ágj  foly  a  leazármaEáá,  mint  itt  a  Itl.  táblán,  enn  11.  Lásslónak 
voltak  Wagner  aseriDt  fiai:  Albert,  OySrgyésJánoBis  as  aioádor, 
ama  kett{i  kihalt,  János  alnádortól  igj  jQ  le  a  nerozdkrentt,  mint  itt  a  II.  táb- 
la. Ei  s  kUlünba^g  I  melyik  a  valóbb  ?  el  nem  döothetetn  adatok  hiánfában. 

<)  Tán  «  leányok  egyike ,  vagy  ezekhez  tartosó  teatvér  amn  Sándor 
Frnzaina  ia,  ki  1637-ben  mint  Pakey  János  özvegye  Hont  megyében  Sig- 
liabergen  Dóczy  Ziigmondtól  3  telket  veaieo  200  ftM  zálogba.  Uad  Sznnt- 
benedekl  Convent  proloc.  M.  png.  fi.  in  Fmsc.  36.  nro.  6. 

■)  Eb  I  a  t  V  á  n  csak  Wapnernál  áll  id.  h. 

')  1638.  dvi  37.  törv.  ex. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


birtokát  Kis-Meporáz  helységet  Szásái  János  ezerémj  püspöknek  örö- 
kösen eladta. 

ni,  Gáspár  sellyei  várkapitány,  és  jó  kapitány  volt,  egy  tö- 
rök fltközetben  golyó  sodorta  el  bal  lábát  ')  NejétSl  Íklódi  Szluha  Ka- 
talintól károm  fia  maradt :  György,  IV.  Gáspár  és  Adalbert. 
Ez  eIsS  leányfúban  kihalt 

IV.  G  á  B  p  á  r  Tökoly  Imrének  sógora ,  nöUl  bírván  T&kítly  Er- 
zsébetet ;  e  viszonynál  fogva  is  TBkÖlynek  híve  és  egyik  ÍB  vezére, 
tábornoka,  b  bujdosásában  is  1693.  1694'ben  is  hü  követője  ^)  Azon- 
ban utóbb  haza  jött,  éa  az  udvar  kegyébe  jutott,  mert  1706-ban  báró- 
ságra  emeltetett.  ')  1715-ben  az  országgyülée  által  a  vallási  Ügyben, 
úgy  a  rendszeres  munkálatok,  valamint  TrencBinben  a  Vág  szabályo- 
zása ügyében  küldöttségi  tagúi  választatott,  ')  az  1723.  évi  országgyű- 
lés pedig  rendelé ,  hogy  a  fölség  Morvaországban  lévő  adósságait  az 
adósokkal  kifizettesse.  ')  Aga  fiában  László  báréban,  ki  1741-ben  még 
élt,  kihalt. 

Testvére  Adalbert  1723- san  Nyitra  vármegye  alispánja  és 
követe,  az  1723.  évi  orazággyíUésen  a  határvizBgáló  küldöttség  tagjául 
nereztetetl^  és  Morvaországban  levő  adósságai  kifizettetése  is  etrendel- 
teteU.  Utóbb  (1730-baQ)  m.  kir.  helytartósági  tanácsos  lett  N  ejétííl 
KÖBzeghy  Juliannától  két  fia  maradt  iFerenczés  IV.  Pál. 

Ferencznek  fia  volt  többi  közt  azon  Sándor  István  (szfll.  La- 
kán Nyitra  megyében),  ki  többi  kiadott  müvei  közt  fSleg  „Ma- 
gyar könyvesháza"  (GyÖr,  1802.)  és  „Sokféle"  czimű  12 
kötetes  (Györ  1791—1801.)  munkái  által  a  magyar  irodalomnak  ne- 
vezetes szolgálatot  tett;  °)  és  örök  emléket  állított  magának  azon  nagy- 


')  Adami  Hi.  a  n.  musteomban  i-rit.  lat  183.  sz.  —  Azobaa  Lehocs- 
ky  eserint  (Siemautí.  II,  3S0.  lap.)  ki  gyakran  tévfld ;  esen  Gáspár  JánMoak  leU 
volna  fia,  éa  SélyiuH  esett  volna  el  1631-beii ;  a  mi  meg  nem  állbkt,  mert  akkor 
fla  Gáspár  a  Ttikölyféle  tábornok,  ki  m^g  173S-bati  isrilt,  ha  at>ja  1621-ben 
elesett  volna,  akkor  fia  1726-ban  már  Bsás  évesnél  tObb  lett  volna.  Teliát  ha 
elesett  ie  Ül.  Gáspár  (hogy  megsebeiUlt,  azt  a  másik  fórráa  is  mondja)  ak- 
kor is  Lehoczkinál  as  évszámban  kell  hibának  lenni,  és  as  tán  1663-nál  is  ké- 
sAbb  tSrtént 

')  L.  TVkSIy  Imre  naplóját'l693.  1694.  évekről,  kiadva  a  m.  akadémia 
által. 

0  Adami  Id.  b.  Leboczky  II  860.  é»  1. 170. 

*)  171ft.  évi  20.  69.  89.  tSrv.  ca. 

>)  1728.  81.  ttíiv.  ca. 

^  L.  moDkdJ  Boroaatát  Hagyar  írók  U.  kSt.  376.  lap. 


ídOvGcOf^lc 


9Eerü  hazafiúi  adakozása  ált4d,  mely  szerint  Összes  könyvtárit,  érem-, 
földabrÓBZ'  és  képgyüjteméayét  és  még  tízezer  ftot  a  magyar  Akadé- 
miának ajándékozott.  (L.  1827.  évi  12.  törv.  ez.) 

rV.  Pálnak  fla  V.  Pál  kir.  tanácsos  vott.  Számos  gyermekeitől 
való  utódait  mutatja  a  táblázat ;  közöttök  V  i  n  c  z  e  a  legatóbbi  idők- 
ben Nyitra  megye  szolgabirája. 

A  grófi  dg. 

Ez  ágat  I.  Lászlénak  fia  If.  László  alapitá,  ki  1623-ben  réfp 
nemességében  megorösítetett,  162&-beD  Stavniczán  lévő  kúriájára  és 
rcBzbirtokára  Aj  királyi  adományt  vitt.  Hyitra  vármegyéoek  alispánja 
És  az  1625.  1635.  és  1638.  évi  országgyűlésen  követe  volt,  a  midőn 
mindig  a  határvizsgáló  küldöttségek  tagjául,  1638-ban  egyszersmind  a 
száraz  vámok  tárgyában  ie  megválasztatott  ')  Nejétől  nebojszai  Ba- 
logb  Erzsébettől  egy  leánya,  két  fia  maradt :  A  d  á  m  unokáiban  kihalt, 
Mihály  Kerekes  Évát,  vette  nőOl  ettől  két  fia  maradt :  L  á  s  z  I  ó,  ki 
fiaiban  kihalt,  és  Menyhért,  ki  mint  Nyitra  megyei  követ  az  1715. 
évi  országgyűlésen  a  határvizsgáló  küldöttség  ta^a  lett  ')  Nemsokára 
báróságot  nyert  ')  Első  nejétőt  Gubasóczy  Borbaiától  több  gyermeke 
közíU  való  Mihály,  ki  1743-ban  (már  mint  báró)  a  Farkas  és  Lip- 
thay  családtól  Komárom  megyei  kOmlödi  birtokot  szerzé  *)  Első  neje 
Bossányi  Júlia,  a  második  Bajthay  Teréz  volt,  ettől  született  többi 
közt  fia  Antal  cs.  kir.  kamarás,  és  a  bét  személyes  tábla  ülnöke;  ki 
1788.  aug.  27-én  grófságra  emeltetett  Feleségétől  gr. '^czay  Esz- 
tertől egy  fia  maradt :  V  i  n  c  z  e,  a  bsjnai,  biai,  bothi  és  rárói  uradalmak 
örökös  ara,  cs.  k.  kamarás,  ki  1770.  aug.  16-én  vette  nőül  gróf  Sza- 
páiy  M.  Annát,  ettől  születtek  gyermekei ;  Vilma  gr.  Festeticsné,  és 
Móricz  hazánk  egyik  legkitűnőbb  és  nevezetesebb  lovaija,  kinek 
nejétől  herczeg  Mottemich  Leontinatói  csak  leánya  Paulina  örökőse 
él,  szintén  berezeg  Metternich  Richardné. 

A  családnak  Trencsin  vármegye  nemesi  összeirásában  követ* 
kőző  sorozatát  ')  találjuk  : 

176S-ban  Stavniczán  lakott  Mihály  és  János,  és  ez  utóbbi 

')  1626  :  33.  -  16S5  :  56. 16Ő6  :  87.  Ée  73.  ttjrv.  czikkek. 

•)  1716  ;  69.  türv.  oz, 

')^év»ámát  nem  titdbatoi;  1716- 17i8.  évi  idökösbe  tehetjük  eaak. 

')  F^Djea,  Komárom  várm.  Iji6.  lap. 

>)6sontaghDaD.  közi. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


10  sAndob. 

fi&  szintén  János;  —  Kis-Sztriczén  Pálnak  Srököeei  q.  m.  László  és 
ennek  fia  Imre;  Mihály  és  ennek  fia  Pál,  Károly,  István 
és  Lajos;  továbbá  Ferencznek  utódai  Jánus,  Féter,  Ferenc e 
és'  A  n  t  a  I. 

18Ö3-ban  KamenicBáaban  lakott  H  i  h  A 1  y ;  —  Slavmczán  I.  La- 
josnak fiai :  H.  Lajos,  és  I  m  r  e ;  továbbá  Ján  ob  és  fiaMihály; 
—  Kis-Sztríczén  Ferencznek  örököse  F  e  r  e  n  c  z ,  azután  Pál  és  há- 
rom fía  Károly,  Pál  és  Lajos,  valamint  István  és  fiai  u.  m. 
Taiáás,  László,  Mihály  és  István. 

1837-ben  Slavníczán  laktak:  II.  Lajosnak  fiai  Károly  és  ÜL 
Lajos,  azután  Mihály,  majd  János  és  ennek  három  fia:  János 
Mihály  és  Sándor,  nemkülönben  Józsefnek  fia  György,  — 
Kis-Sztriczén  Pálnak  fia  P  á  1 ;  Tamásnak  négy  fia  István,  Zsig- 
mond, László,  és  Kálmán.  Végre  László,  és  Mihály  magok 
egyedül. 

A  család  nemesi  czimere,  — mint  fbljebb  a  metezvény  ábrázolja  — 
a  paizB  kék  udvarában  zöld  téren  a  jobb  oldalon  magas  szikla  emel- 
kedik, melyből  három  piros  rózsa  nyúlik  fel,  a  szikla  mellett  him  szar- 
vas ágaskodik,  három  lábával  fölfelé  lép,  a  negyedj^el  még  a  zöld 
téreni  áll,  az  egyik  rózsát  szájához  kapva.  A  paisz  fölötti  sisak  koro- 
nájából szintén  olyan  szarvas  emelkedik  ki,  szájában  leszakított  piros 
rózsát  tartva.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüst  vörös.  ■)  A  bá- 
rói czfmeren  a  paizsra  bárói  korona  van  illesztve  és  a  fölött  áll  a  ko- 
ronás sisak.  A  grófi  czfmerben  —  ha  való  ~  a  szarvas  hármas  hegyen 
nyugvó  koronából  emelkedik  fel,  és  nyakán  nyíllal  van  át  ütve,  szájá- 
ban pedig  tölgyfa  galyat  tart.  ') 

Sándor  család.  (Ságbfai.)  Vasvármegyei  Sághfa  helységtől, 
mely  a  Ságh  hegye  alatt  fekszik  és  most  gróf  ErdÖdyek  birtoka,  vette 
eredetét  Alapítója  Sándor  Oyörgy,  ki  1622-ben  U.  Ferdinánd  ki- 
rálytól kapott  czimereB  nemes  levelet,  ')  és  Veszprém  vármegyében 
Pápán  a  vármegyeháza  tőszomszédságában  egy  kőházat  birt.  Ennek  fia 
I.  Gergely  (másutt  György  *)  nemzette  U.  Gergelyt  (másutt 
Györgyöt).  E  három  elsÖ  ős  —  mint  a  közlő  Írja  —  tetemesen  föl  gya- 


')  Thali  Kálmiu  kOsl^ae  azerínt ,  kinek  BifllSi  caalá^jánál  mint  leány 
ág4  utódoknál  őrUtetik  Csépen  s  Bághfalvi  Sándor  család  oklevéltára  és  leány- 
ágról  tebb  Arpádkorí  okmiliif  t  is  tartalmai. 

')  Oeneal.  authcnt.  II.  kfit.  NjikoB  nSv  alatt,  hol  n  cialid  nemsékrendén 
György  áll. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


i»piU  s  caalid  birtokát,  úgy  hogj  a  sigUiii  Sándorok  ason  időben  bírtak 
a  pápai  kőházon  kivU  a  Tapolcia  viíén  egy  malmot,  birtik  Sághfát  (?) 
Csönget,  Kováoit,  Károly-Patyot  Va»  megyében,  Ajkát  Veaiprémben, 
,  Fejérben  Nyéknek  egy  részét  és  részben  a  dóghi  pasztát  is. 
A  csatádfit  következőleg  >)  alakult : 

Ojdraj 
16^9.  armaliat  kap 


(Nyikos  AniiBj 


(PecBovicB 
Percncz) 


latrán  I.  László  Ferencz  Judit 

kapitánr.        Rákóczy  »Utt    Kvucs  ezredéé    (Chernél 
(Festetich  Kríszt.)    ezredes  1710.  Jánoi) 

(DomoQkoB    (L  MaDkóbfikki 
Eva)  Horváth  Enepe 

t  2.  Páamándy  Eva) 


ess*  Zsiusa  ErsBe 

ffrS.         (SírWty         (Káldy 
«  »-B  Jánoa)  János) 


l-m 


(Balogh  ^ 


N.  leány      2-töl  Gergely  Jözsef 

0  (Lahy  N.)    (Torkos  Zsiicia)     Veszprémi  tbiró 


ét  tShh  leány 


IL  Oergfllynek  három  fia  ')  volt :  I  a  t  t 
en ez.  Ezek  kösöl : 


,  I.LászU  és  Fe- 


■)  A  velem  közlött  csKládfa  a  Geneal.  anth.  II.  kötettSben  állóval  Össze- 
vetve, n^mi  kfllílnbaéget  mutat,  ason  kivttt,  hogy  ebben  Gergely  nevek  helyett 
6yOrgy-t>k  áUunak,  <<s  ez  atóbbi  által  ama  közlött  családfa  tetemesen  kibövUt, 
Bőt  néhol  kiigailttatik. 

0  A  Geneal.  auth.  azerint  esak  két  Ga  van  :  GySrgy  6»  GySrgy,  bl/o- 
nyoBan  ezek  egyike  Gergely,  a  latin  Gregorins  ée  Georgins  köny- 
uyen  történheti  felcserélhetése  miatt  eltévesztve,  azért  a  két  testvér  Geor. 

nOO'ílC 


42  síndor. 

István  a  Pápai  vár  helyettes  kapitányává  lön ,  majd  gr.  For- 
g&ch  Simon  lovas  ezredébeo  szolgált  núnt  azázadparancsnok,  és  mind 
a  török  mind  a  francziák  ellen  dicséretesen  hadakozott,  melyről  tanú- 
ságot teszcn  gr.  Forgách  Simon  eredeti  levele,  melylyel  a  betegeske- 
dése miatt  hazatérő  Sándor  Istvánt  ITOl-ben  szolgálatából  elbocsátá.  *) 
Több  gyermekei  közül  II,  László,  tán  egy  azemély  volt  azon  Sán- 
dor Lászlóval,  ki  1732 — 33-ben  Mosony  vármegye  azolgabirája 
volt 

I.  László  utódja  lett  István  testvérének  a  pápai  kapitányságban, 
mint  ilylyen  öcscsével  Ferenczczel,  Bezerédy  Jánossal  és  a  pápai  őrség 
bői  60  válogatott  vitézzel  ő  volt  a  legelső ;  ki  1703.  decemberben  Ber- 
csényihez szegődött  és  a  kuruczokat  Dunántúlra  meghívta.  Rákóczy  ez- 
redessé nevezte  Őt,  és  1 704-ben  a  Dunántúli  kurucz  hadi  mozgalmakban 
tetemes  részt  vett,  ökényszerité  többi  közt  feladásra  Pécset  is.  ■)  1708- 
ban  részt  vett  a  kölesdi,  győzelmes  ütközetben,  honnan  24  zászlót  és 
n  sok  rézdobotőnyújtá  át  személyesen  Kákóczynak.  1710-ban  szintén  a 
Dunántúl  harczolt  béri  Balogh  Ádámmal.  A  szatmári  béke  után  birto- 
kán félre  vonulva  élt,  és  meghalt  1714 — 1716.  kőzött.  Neje  Domonkos 
Eva,  Domonkos  Ferencz  kurucz  gyalog  dandárnok  és  sümegi  várpa- 
rancsnok leánya  volt.  Gyermeke  nem  marad.  Testvére : 

I.  Ferencz  szintén  a  kurucz  részen  harczolt,  és  1 704-ban  már 
alezredes  volt,  mint  ilyen  Soprony  vidéken  fogs^ba  esett,  de  csak  ha- 
mar Károlyi  Sándor  által  aRabatta  elfogott  tisztjével  kicseréltetve  kivál- 
tatott Ezután  Balogh  Ádámnak  dandámokká  neveztetése  mellett  ennek 
lovas  ezredét  vezényletté ;  így  harczolt  Kölesdnél  is.  1709-ban  a  Han- 
ságon küzdött  1710-ben  ezredes  lett  A  szegszárdi  szerencsétlen  harcz 
után,  hol  Balogh  Ádám  elfogatván,  lefejeztetett,  Sándor  Ferencznek 
sikerült  megmenekülnie,  és  a  Bakonyba  vonult ;  végre  capitulalván  aj- 
kai jószágára  vonult,  innen  Komárommegyei  Csépre,  hol  második  rend- 

f;lnB-bólBztd{SsbbBt(aDará>ETMef^rJ^t)ak«Biatt  családfával  eaaeehang- 
záaba  íoxvtL,'  Gergelynek  irtok.  A  Geneal.  autb.  gyUjtem^oy  ncveai  meg  több- 
nyire a  biteatáraakat  ia. 

■)  Egy  1698.  évi  eredeti  okiraton  én  Sándor  I  g  t  v  á  n  t ,  mint  RomiiroDi 
Tirmegye  eakUdtjét  (Jaraaaor)]  aláirva  —  olvastam.  Az  ia  bizonyos,  hogy  Bán- 
dor  I  a  t  v  dn  1700-ben  KomároiD  váTmegyei  A.  éa  F.  böki  puaztán  egy  nctnea 
ndvart  nyert  kirdlyí  adományba ,  ét  abba  beiktattatott.  Láad  Fényes  Komá- 
rom várm.  112.  lap. 

*)  ,H  a  ■  á  D  k'  fotyöiratban .  Szerk.  TBrtlk  Jánoa ,  ki  vannak  adva  a  fel- 
adás! pontok. 


DiB.1izedOyGdO<^lc 


SjI^dor.  43 

béli  házasságából  Fázmándy  Évától  ül.  Gergely  ás  József  liút 
nemzette.  Meghftlt  kéBÜ  vénségében  n65-beQ.  ') 

in.  (Gergelynek  tdbb  leánya  éfl  egy  fia  maradt:  Dániel,  ki 
1844-beD  orrul  megöletett  Ennek  egyetlen  fía  Károly  nyomtalanul 
eltűnt,  valÓBzinűleg  1849-ben  a  BzŐregi  csatában  —  hol  ntoljára  mínt 
bonvédtiszt  láttatott,  —  elesett, 

J  ó  z  B  e  f  nek,  ki  Veszprém,  Komárom  és  Esztergom  megyék  táb- 
labírája vala,  nejétől  Kutass  Esztertől  csak  egy  leánya  maradt  Sándor 
Eszter,  ki  Thaly  István  Komárom  megyei  főbíróhoz  ment  féijhez,  s 
benne  a  Sándor  család  őágon  kihalt 

A  család  czimere  a  paízs  kék  udvarában  zöld  halmon  fiait  saját 
vérével  tápláló  pellíkán,  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján  hasonló  pelli- 
kán  látható.  Foszladék  a  paizs  körül  vörös  és  kék. 

Említést  érdemel  a  ságbfalvi  Sándorok  után  maradt  családi  le- 
véltár, mely  Tbaly  ilstván  és  Sándor  Eszter  unokája  Thaly  Kálmán 
ismert  köM  és  irónk  gondviselése  alatt  jelenleg  Csépen  őriztetik,  és 
melyben  1228-tól  több  Arpádkon,  úgy  Zsigmond,  I.  Mátyás  királyok- 
tól és  más  országnagyoktól  keltoklevelek,  és  Sándor  László  és  Ferencz 
korucz  ezredesek  érdekes  magán  levelezéseik  foglaltatnak. 

Sándor  csalid.  (Oyarmathai)  Közülök  Mihálynak  ivadé- 
kát mutatja  a  következő  táblázat 

Mihály 
több  Tárm.  tbirö 

(HávorTeróBj 

Károly        Franciiska        Lajos         Albert  József 

catei  Férd.      (Stettner      m.  belytart  kamarai  titkár 

buzár  alesredei  János  iktató  f  1843.  máj.  2. 

1U8.         <u.  k.  kapiW     1848.  kora  50.  ^vébea. 

Magyarországban  is  több  Sándor  nevű  család  létez,  melyeknek 
származási  fáját  nem  ismerve,  csak  egyes  tagokról  szólbatnnk. 

Sándor  István  étt  a  XV.  században,  már  1450-ben  csak  öz> 
vegye  Dorottya  említetik.  ') 

Gyulai  Sándor  István  Komárom  megyei  birtokos,  a  Posár  csa- 
lád iktatásánál  királyi  ember.  ") 


')  Tbaly  Kál.  kSsI.  iserint 

')  Teleki  Hunyadiak  kora  X.  2S1. 

■>  Ugyan  olt  XH.  278. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


44  SÁNDOB. 

Sándor  J  á  n  o  b  1600-baD  Zemplin  Tármegyében  SzÖf^  helységre 
Berzericzy  Andrással  adományt  kapott  *) 

Sándor  Simon  Zala  vármegyének  1618-ben  szolgabirája  volt') 

Arad  vármegyében  Sándor  László  nemességet  1825-ben  hir- 
dotteté  ki.  *) 

Sándor  csalÁd.  (Csík  sz.  domokoai  és  Csík  sz.  Mihályi.)  Ős 
régi  székely  család,  melyet  a  székely  krónika  <)  a  székelyek  legré^bb 
ismert  fönökétül  Zandirham  rabonbántól  (888  évben)  hoz  le.  És  van 
Bzánnazáei  fa,  mely  Zandirhámtól  a  krónika  és  más  hagyományok  után 
a  családfát  egy  pár  nemzedék  ntán  két  iö  ágra  szakasztva  izröl  Ízre  a 
legpontosabban  és  oly  szabatossággal  adja  elé,  hogy  azon  még  a  legré- 
gibb időkből  is  minden  nemzedéknek  felesége  is  meg  van  nevezve. 

„E  hagyomány  —  irja  fővári  *)  —  a  kritikát  nem  állja  ki," 
azonban  a  két  ág  közti  család  egységet  nincs  ok  kétség  alá  venni,  mi- 
ért is  mind  a  két  ágat  a  nemzeti  fejedelmek  alatt  élt  ősöktől,  honnan  & 
nemzékrend  teljes  hitelesen  lehozható,  kezdve  következő  táblázatok 
matatják. 

Lássuk  előbb  a  csik-szent-mibályi  ágat,  kinek  törzsöke 
létrán  a  XVIL  század  elején  élt,  ettől  a  következő  ágazat  sarjad- 
zott le : 


11.  látván,  Klára  Zbusba, 

(ImecB  Bon.)    ((mece  Mtee.)        (h.  si.  m.  Bíró 


Sándor) 


n.  Péter  Ágnes  Zanisi 

(Kii.  Székúf  Jul.)    (Káli  Kdn  Háty.)      (Bi&Ua  Ján  ) 


■)  Ssirtnaj,  C.  Ze«plin  Not.  top.  296. 

»)  1618.  évi  49.  tbnr.  ez. 

'}  Arad  várm.  jegyzfikönjv  982.  az.  a. 

'}  A  nemes  székelj  nemzet  Conztitutiöja.  Puet  1818.  276.  29i  1. 

')  Kdvári  Erdély  nev.  Cualádai  231.  Up. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


11.  P^ter,  U  M  timi  fiwoN. 

(kJLSiAqlyjMl.) 

lll.  Pitot.  Ferenci.    Pál  I75P.    Zsaua  Qásp^       ' 

Horváth  eeperee.    (8zered«i  (Ssabii  Oáb.)  (TOrdk  Bóca] 

Zaófift)  Ágnes 

Antal   ~'       ' 


Pál  MibáW. 

(Péchy  Uáría)     (SisiánticB   (Halmágji 

('UinieT)  Ágnes 


(Dmdár 

Jorifa)__ 

Jiissef.    Bora. 


János  Ignác  z 

(Medgyee  Kata) 


^erenCE  1815. 
éplll.  bistOB 


Láazló        Jocéfa        Juliana 


(tap.  Lázáf  VerOD  )  '^ 


(Déetá  N.)  (Halmdgyi      ZOld)  (Nagy 

' ^ '      IstTán7      AndráB)        István) 


István  Joarffa        OjÜTfí.    Baláe.    Péli.    kgatm.       ' 

tart.  biztos.  (Bokros 

(Gyergyay  Klára)      Andris.) 

A  táblázat  elején  álló  János  1698-ban  Apafiy  alatt  Csiki  alka- 
pítán,  ntóbb  Tököly  hive,  1704-bea  Bákóczyval  tart,  éa  Csikót  a  forra- 
dalom részére  szerzi,  mint  csapat  vezér  (tán  ezredes)  mOkÖdött  is.  ') 

E  oBftIád  eg}dk  ta^a  6rzi,  ée  mint  Írják  máig  ia  Ignáoz  utódai- 
nál van  a  székelyek  kérdéses  áldozó  pohara,  *)  melyre  Sándor  Péter 
neve  és  az  1412.  év  van  metszve;  nevezett  Pétért  e  család  ősei 
egyikének  igényt!. 

Ug}-an  a  családból  való  János,  Torda  megyének  volt  adóiró 
biztosa,  1848.  körül  volt  számvevője;  ennek  fia  Jánoe  ax  erdélyi 
kir.  tábla  számfölötti  ttlnőke  H.  Vásárhelyen. 

A  CBÍk-Bzent-domokoBÍ  ágnak  napjunkig  terjedd  nem- 
zékrende  ^  következő. 


■)  Cnrei  l£h.  Hiatori^a  S88— 6  8S5.  éa  köv  I.  Beokö,  Csík,  Oyergyó  4» 
Kás^nn  62.  lap. 

V  Hon  é»  KttlfVld  1846.  évi  folj.  SÍ.  sk.  küvári  aserint. 
')  Kffvárí  Id.  b.  231. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Jibioa. 


Jinoa 
(Gáborfi,IUta) 


I.  Láazló 

Csíki  ÍS  kir. 

bíró. 

(I.  Dombi  M&rik 

2.  Mibálca  ZaUBft) 


U[.  Mibily  1815.  IbItíd  1815.    Rosa 
csfki  fd  kir.  b.  fAposta   (VaaParkl 

1 1841.  mester 

(gr.  KilDoki 
H&ria) 

'    inlU    HihálT.^LAsild.  Zsuua.     >«»' 

(Láaár  (Heiiter     g  s.!* 


Is- 


ZnisM  János  Anna 

(Boros  Elek)    fökoTm.       (Imees 
titkár.        Möisea) 
1794. 
(b.  NaUct;' 

Ajna) 

Siibálf  t  LásilA 

hadnagr      kii.  táb-  (UoSk 

1 1885.  ÁM.; 

(b.  SsentkercBztí 

Bop^ 

Uária.        Nina.    Bóaa.    László.    Dénes. 
(Qrárfás 
L^ob) 

Ez  ágból  valók  Henyhárd,  1549.  tÖrlU,  kinek  neje  szárkeg;! 
Lásár  Anna  volt,  továbbá  J  a  d  i  t  Apor  Andráané  1680>ben. 

Ez  ágból  következők  voltak  Csikszék  elki^itányú:  Mihály 
1638-baQ,  Péter  1640.ben,  Oáapár  1771-ben.  ■) 

HL  Hifaály,  előbb  ISOl-ben  administator,  1802-beD  Csikszék 
fBkirály  birája,  meghalt  1841-ben.  *) 

Sándor  János  1621-ben  Bethlen  Qábor  követe  a  haiaburgi  al- 
kudozásra, *)  tán  az,  ki  e  CBalád&  élén  áll.  János  a  főkormányszéki 
titkár  (1794),  ki  Kővárynál  tévedésből  1750-ben  megholtnak  iraük, 
I81d-ben  kir.  táblai  ülnök  volt. 

Sándor  család.  (Kénosi)  Szintén  székely  család,  mely  utóbb  a 
megyékre  szakadt  Hihály  1591.  jul.  19-én  Kénosi  telkére  uj  ado- 
mányt vett  Ennek  utóda  Pál,  kttŐl  a  családfa  igy  alakult : 


')  BenkS,  Csík,  Gyergyó  éi  Kászon,  63.  lapon.  Ezeket  nem  tudjak  a  csS' 
ládfán  kljeiéin!. 

*)  Ugyan  ott  63.  lapon.  Ellenben  itt  a  királybírók  Borában  nem  találjuk  a 
táblázaton  álló  I.  L  á  ssló  t 

■)  Eas7  Bist  Ubro  8.  Kállayuál. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


L  Pál  169a 

(gabunbf.  Nagy  Kriict) 

n.  PiL Zai«aond  Gergely  Mih^y 

(8.ent-Uyi  (Dacö  Míh.) 

[  MárUj 

'      József                 ^á»    OyOrgy     Sámuel     Gergely 
(Horváth  Mária)  (Dániel  Fer.    |  (Dóm 

: X ,     Mai 


, A ,     Margit) 

JáaoB  1780. 


^gmond.      HÚ2i«B.      Zbóü.    Jndit.  acanyoi  n. 

(Paifi  Mária) alkir.  biró  1794. 

kúaee.  f  1809.  Lajoi    '      (Barc.ai  Klára) 

(Palatkai  Terfe)  (Simán  Erzae) 

János  Amália  Gergely 

(Cterényi  JoUa)  (FUldvári  f  ISGZ. 

Pál) (Bareaaj  Mária) 

Ltyoa.      HiklÓB.      József.      é»  leányok. 

I.  Pál  Apafí  alatt  kezesül  a  portára  küldetik,  majd  Erdély  el- 
szakadva a  töröktől ,  ott  fogságba  esik.  Szerencséjére  TökOly  fejedé- 
leninek  Tálasztatrás,  kibocsáttatik  és  haza  azabadAl  Galambfalvára,  ') 
hol  valószinlUeg  felesége  után  bírt  Egyik  fia  Q  e  r  g  e  1 7  ezen  jogon 
de  Nagy  tíaiambfalva  irta  elönevét,  ée  1667.  1669.  1676-ben 
UdvaAely  szék  alkirály  bírája  volt,  *)  utóbb  itélömester  1717-ben.  ^) 

János  1794  Aranyos  szék  alkirály birája,  éa  as  onitária  egyház 
világi  ülnöke. 

Mózes  lT94-tien  eaintén  az  unitáría  egyház  világi  ülnöke. 

Sándor  es«lád.  (Farczádi)  Udvarhelyezékbon  M  ó  2  s  e  a  adó- 
inS  biztos  1848-ban;  Elek  N.  Enyeden  ügyvéd,  jelenleg  azon  város 
föbadnagya,  testvérei  János  birtokos  és  József  fel-enyedi  reform, 
lelkész. 

8ánd«r  család.  (Szent-léleki)  Udvarhelyszéki  székely  család, 
előbb  „udvarhelyi"  előnévvel,  utóbb  egy  része  szentlélek!  előnév- 
vel éLL  Ferencz  a  Rákóczy  forradalma  alatt  mint  hat  évee  árva- 
ságra jutott ;  felnölvén  Kászoni  Annát  veszi  nőül ,  ettől  lett  fia  U.  F  e- 
rencz,  kinek  Bóér  Sárától  több  gyermeke  közOl  I  g  n  á  c  z  1840. 
körül  a  dévai  kir.  urodalom  főfelügyelője,  utóbb  kir.  fŐ  tizedbér- 
támok ,  jelenleg  nyugalomban.  Neje  azentléleki  Sándor  Apollónia, 
kitől  fifü  János  és   József,    a  hírlap  irodalomban  czíkkeik  után 

')  Cserei  Hih.  Hiat.  213. 

';  KáUay  Siákely  nemset.  27». 

OCwreiid,  11.482.     • 


ídOvGcOf^lc 


ismeretes  egyéDek;  Jáaoa  1848-ig kir.  kincstári  fogalmazó  gyakornok, 
1861'ban  Kolosvármgye  úrbéri  törvényszéki  választott  ülnöke;  leány 
testvéreik:  Antónia,  Alojzia  és  Teréz.  —  Atyjok  testvérei 
Mária,  Rozália  éi  Katalin.  Nagy-atyjoktÓl  lejövS  oldal-ág  A n- 
tal,  János  és  József,  kik  közül  A n t a  1  kir.  erdősz-hivattűnok 
volt,  megfaalt  1861-ben,  Jánosnak  gyermekei  a  feljebb  emiitett  Apo- 
lonia  és  Albert  kir.  kincstári  tiszt,  ki  18ö9-ban  balt  meg.  *) 

Sándor  család.  (Jánosfalvi)  Szintén  erdélyi  család,  melyből 
István  bomorod-karacBonfalvi  unitárius  lelkész  1848.  körül.  Valészi. 
nüleg  rokona  és  kortársa  Ferencz  a  székely-keresztúri  unitár 
lelkész. 

Sándor  család.  (Lokodi)  köztilök  Sámuel  EükOllö  megyé- 
ben törvényszéki  ülnök  1827.  körűL  M  ó  z  s  e  s  Zarándbim  1838.  körttl. 

Sándor  család.  (Oláhfalvi)  István  1827-ben,  Dániel  1836 
ban,  Péter  1848.  körUl  Oláh&lva  kiváltságos  város  tanácsnoktü. 

SáRder  család.  (N.  Magartú)  H  í  b  á  1  y  a  balásfalvi  gör.  egy. 
egyházi  szentszék  ügyréde  1837.  körttl. 

Sándor  család.  (Derzsi)  KüküllS  megyében  Gergely  tör- 
vényszéki ülnök  1825-ben. 

Sándor  család.  Sándor  János  1717-beii  ÜL  Károly  királytól 
régibb  nemflBségében  uj  czlmeres  nemes  levél  által  megerSsitetett.  ^ 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  koronán  ágaskodó, 
kettős  farkú  oroszlán,  első  jobb  lábával  kivont  kardot,  a  másik  lábá- 
val borostyán  koszorút  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájáa  két  kiter- 
jesztett fekete  sasszárny  között  kivont  kard  áU,  hegyével  fölfelé,  rajta 
zöld  borostyán  koszorú.  Foszladék  jobbról  ezüstvörös,  balról  arany- 
kék. ") 

Sándor  családi  néven  több  emlékezetes  egyént  találtmk  mé^  kró- 
nikáinkban, kiknek  családi  véiségöket  nem  ismwjlÜE,  ilyenek : 

Sándor  András,  született  Tordán  1529-biui,  Wittebei^ban  ta- 
núit lö69-ben;  utóbb  dévai  pap,  ld77-ben  Snperintendens  volt  Er- 
délyben. 

Sándor  Gáspár  1677-beu  Apaffy  párizsi  követe,  tán  a  csíki 
Sándorok  körOl. 

Sándor  Mátyás  vitéz  legény,  1644-ben  L  Rákóczy  György 


■)  TOrflk  Ant  kOilése  sz. 
*)  CoUect.  Herald,  nro.  615. 
')  Adami  Bcnta  gentil.  tomo  XL 


ídOvGcOf^lc 


bíndob.  49 

hadseregében  MagyarorezágOD  táborozván,  „szárát  lövék,  farkasbSrin 
ia  más  goljóbls  által  mene."  ') 

Sándor  Gergely  „régi  probált  hadnagj  ÁpafFy  korában.  *) 
Valószínűleg  a  ceiki  Sándorok  közül.  stb. 

Lekoczkj  ezerint  ^  tÖbb  kihalt  Sándor  nevű  oaalád  volt. 
Ilyenek  a  Sándor  máskép  Czibak  de  Bab»-szent-Pét«r  1422- 
ben  Bács  vármegyében.  Khédei  Sándor  1480-baD. 

Város-dobosi  1396'ban  Szabolcs  megyében. 

A  Kiadi  Sándor  család  beiktattatik  Galathon,  Király-halmán. 

HaczfiUvi  Sándor  család  Vasmegyében  osztályosa  a  Kádasdi 
családuak  stb. 

Ilyenek  az  ujabbi  időkben  Erdélyben  Sándor  Sámuel  Eoloa 
megyében  szopori  és  n.  nyúlási  birtokos. 

S.  Sámuel  Dobokában  szávai  és  azentpéterfalvi birtokos,  Fe- 
rencz  ngyan  azon  megyében  sárvári  birtokos, 

András  lomperdi,  Borbár  a  örökösei  Kraazna  megyében 
markaszéki  birtokosok. 

László  és  Lajos  F.  Fejérmegyében  ivánfalvi  birtokosok  stb. 

Sándorházy  caalád.  (Gencsi)  Szatmár  ée  Eözép-Szolnok  vár- 
m^yei  régi  nemes  család ,  mely  Szatmár  megyei  Gencs  helységrSl 
iija  elönevét ;  e  helységben  Sándorházy  László  több  érdektársával 
1587-ben  rész  birtokára  adományt  vitt  ') 

1665-ben  Sándorházy  Ferencz  nejével  Thúry  Zsnzsannával 
ós  másokkal  Szatmár  megyei  Eápolth,  Tyúkod  és  Danyád  helységben 
részbirtokaikra  királyi  adományt'  vitt.  ^) 

E  század  elején  Szatmár  megyében  AlsA-Szoporon  bitokosok 
Sándorházy  János,  István  és  József.  *)  Jelenleg  Júlia  és 
József  özvegye  Balási  Polixéna.  János  birtokos  Torda  megyében 
Idecs-patakán. 

Dániel  1827.  körttl  Kolosvárott  tartományi  fÖ  számvevőségi 
tiszt  Tolt 

Sáoka  család.  (Föll-bárti)  Arad  vármegyei  nemes  család.  1779- 
ben  Arad  megyében  Sanka  L  aj  o  s  nak  fia  L  a  j  o  s  birtokos  nemei. 


■)  K«m^D7  J.  önéletírása  SsaUj  I<.  által  481. 
*)  Bethlen  Hiklóe  siariat  KáUs^nál  260. 
■)  Lehocsk;  Stemmat.  D.  349. 
*)  Snrma7,  SMtmát  vánn.  IL  40. 
*)  Ugyan  ott  128.  127.  228. 
•)  Ugyan  ott  152. 
■uflTUOUSia  csaUdu  x.  böt.  DignizedOy Í^OOQIC 


M  BAintí). — síhtha. 

1829-ben  éltek  Józeef  éa  Lajos,  ez  utóbbi  Arad  yámegyeí  al- 
szolgabíró. 

Saoktí  család.  (Sankóbázi)  Dunántúli  régi  uemeB  család,  ragu- 
zai  SKármazású.  ')  Első  ismert  törzse  János  1629-ban  késmárki  pa- 
ranosnok. 

Gáspárnak  fia  Boldizsár  1638-baii  kiB-komáromt  kapitány,  test- 
véreivel  Istvánoal  és  Miklóssal  kapták  Marosd,  Sz.-Mihály,  Sz-^Király, 
Hosszúfalu  helységet,  a  nyíri  pusztát  Somogy  Tármegyében,  továbbá 
Szél,  Szanáos  ós  Cher  birtokot  Tolna  vármegyében,  melyeket  előbb 
1552-ben  BueIm  Mózses  és  Hatnoki  Mibály  magraszakadtán  Komor- 
nik  János  birt;  1721-ben  ugyan  ezen  birtokokat  Sankó  Miklós  és  Bol. 
dúsár  beralottt^  Balogh  Jánosnak  és  1727-ben  gr.  Harrach  Bajmund 
71  ezer  forintért  Hunyadi  Istvánnak  és  Antalnak  átbocsátotta.  *) 

1723-ban  már  Sankó  Boldizsárnak  csak  özvegye  Efs&Iudy 
Anna  élt. 

Az  elQbbi,  163S-ban  élt  Boldizsár  nővére,  vagy  leánya  volt  K  a  t  a- 
1  i  n  Pethö  Miklósné,  kitÖl  a  Már6,  Babocsay  és  Rumy  leány-^  szár- 
mazott. 

Leány-ágról  Térségben  állt  a  Sankó  család  a  Fáncsy-akkal. 

Sánsi  család.  Trencsin  megyében  az  1688.  évi  nemesi  össze- 
írás szerint  Dubnicz  helyeégben  lakott.  Valószínűleg  egyike  a  gróf  Iltés- 
házyak  által  telepített  és  utóbb  nemességre  emelt  C8alá<loknak. 

Sintha  család.  (Kía-CaepcBányi)  Sántba  nevezetű  nemes  csa- 
lád Bihar,  Esztergám,  Heves,  Hont  ás  Szatmár  vánnegye  nemessége 
sorában  áll. 

A  Bihar  vármegyei  S  á  n  t  h  a  nemzetség  Kis-csepcsányl  elttnevet 
viael  és  elönevénél  fogva  Turócz  megyei  eredetűnek  tűnik  fbl ;  kÖzU- 
ktk  ismeretesek  László,  1806-ban  Bihar  vármegye  föszolgabirája, 
és  ugyan  akkor  József  azon  megyének  föpénztámoka  és  táblabi' 
rája.  ')  Ezeknek  atóda 

János  1848-ban  szintén  Bihar  vármegye  harmadik  alispánja. 

Tán  ezen  családdal  azonos  azon  Sántba  család  is,  melyből  Sán- 
tha  Sándor  és  Edvárd  Arad  megyében  1627.  évben  nemességö- 
ket  kihirdettették.  *)  Ezekkel  szintén  rokonnak  látszik  Sántha  Sán- 
dor, ki  1848-ban  Csanád  vármegyének  másod  alispánja  volt. 

■)  Iitvánffj'  Bist.  líbr.  X.  1686.  évi  kiadás  102.  Up. 

*)  Lehocakj  Stemmat.  IL  850. 

'}  B.  Var  Lássló,  Ndmet  bivs^g,  609.  610. 

')  Arad  vánn.  jeg7zAen;v,  1438.  éa  89.  sz.  alatt 


r,Goo<^lc 


sAnTA. — SAPHAHIC8.  öl 

Szatmár  megyében  e  Bzázad  elején  a  S&ntha  caalád  Qencs  hely- 
ség birtokosai  között  olvaBható.  *) 

Zemplin  vármegyében  szintén  a  nemesek  Borában  ill.  *) 

Trencsin  Tármegyében  az  1646.  évi  nemesi  Ösazeírás  sserínt  Lat- 
kócKon  székelt  Sántha  caalád.  ') 

Hont  megyében  a  Sántha  nevű  család  föleg  Deménden  székel, 
köEÜlök  időnként  többen  a  megyénél  viseltek  hivatalt  Egyik  ágának 
törzse  Sántha  Mátyás,  ennek Kelecsényt  Annától  fía  István,  en- 
nek Dávid  Annától  fía  volt  L  ö  r  i  □  c  z ,  ennek  Fatók  Évától  &t 
Károly. 

A  Sántha  név  a  Bősze  család  egyik  ágának  is  volt  neve,  mint 
egy  vallomány  tannsltja. 

Sánta  család,  (Csík  tusnádi)  Csikszéki  székely  család.  Eözü- 
lök  István  erdélyi  kiucstári  titoknok  1840.  körűi.  Mátyás  Kolos- 
várottkath.  egyházi  éneklő,  ennek  fia  István  ügyvéd.  Másik  Ist- 
ván MaroBujváron  tacitó  és  kántor;  Dénes  Szászsebesen  sz.  Fe- 
renczes  szerzetes.  István  szárazpataki  lelkész,  Imre  killyéofalvi 
kath,  lelkész. 

ValÓBzinlileg  ennek  egyik  ága  a  csik-kozmáai  Sántha  család, 
melyből  G^yörgy  Magyarországban  Örkényi  posta  mester,  született 
Tisza-Kórodon  Szatmár  megyében  1792.  april  24-én. 

Sántha  cialád.  (Sóváradi.)  Melyből  Károly  Marosszékben 
adóirói  biztos  1848-ban. 

Nem  ismerjük  elönevét  a  következőknek:  Sánta  Imrének, 
kioek  neje  Nagy  Krzsébet  érszodorói  és  érhatvani  birtokos. 

Sánta  J  á  n  o  3  n  é  Farkas  Anna  Háromszékben  és  Csikszékben 
birtokos  stb. 

SapbaricB  család.  ValószinlUeg  kihalt.  A  czímeres  nemes  le- 
levelet,  (mely  Nagy  János  gyÖri  búza  kereskedő  hagyománya  közt  ta- 
láltatott és  innen  Győr  vármegye  levéltárába  ')  tétetett,)  Sapharics 
Bernát,  György  és  István  és  Zalatbnok  György  1517-ben  H. 
Lajos  királytól  kapták. 


')  SzinuB^,  SiathiDár  rátm.  U.  38. 
*)  Siirma7,  C.  Zemplin  not.  top.  116- 
■)  SzoQtagb  Dán.  íOtí. 

')  Hirleltetett  a  am.  m.  kir.  helj'tartósdg  által  1812.  ^vben  jul.  l-kia. 
16449.  Bzám  alatt,  í»  a  BudapeaU  Hírlap  blvataloB  ÉrteiftÖJében  1860.  évi  IM. 


=dO¥CíkOO<^iC 


&&  8AP0NAEA. — SÍBDT. 

Saponara  család.  Sapouara  F  ü  1  ö  p  császári  badvozér  az  1687. 
évi  országgyűlésen  magyar  honfiueítást  nyert.  ') 

Sappl  család.  Sappl  JánoB  1791-ben  II.  Lepold  királytól  ka- 
pott czimereB  nemes  levelet. 

Czimere  négyfelé  osztott  puzs,  az  1.  vörös  udvarban  zöld  téren 
fés  zkében  fehér  pellikán  ül,  fiait  melle  vérével  táplálva ;  a  2.  és  3. 
arany  udvarban  zöld  téren  magas  fa  zöldéi,  a  4.  vörös  udvarban  kék 
mezü  kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva.  A  p^B  fölötti  eÍBak  koroná- 
ján szintén  kékmezil  kar  nyugszik  kivont  karddal.  Foszladék  jobbról 
ezüstvörÖB,  balról  aranykék.  ^) 

Sápf  család.  Szabolcs  vármegye  nemesBége  sorában  találjuk 
nevét  beírva, 

Sarádf  család.  Doboka  vármegyei  nemes  család.  írják  nevét 
„Sarrády''-nak  is.  A  múlt  századelején  1702-ben  mint  Doboka  megyé- 
ben Szent  AndráBon  birtokos,  éa  a  só  jövedelemnek  is  részese  emKte- 
etik.  ■ )  Ekkor  élt  I.  Zsigmond  és  ily  családfát  alkototott :  ') 

Zai^ODd 
(g».-gy8rgyiD«czé  Zsugti) 


IL  Zsigmond  Klára  Judit 

1730.  (DamokoB  (Imeos 

(Kis  sárosi  István.)  Hátyáa.) 

BárosiErgsa) 


Sámuel.  Zíuui 

"""a^"?      '  (Gerendy  László) 
(PongrácsBold.) 


Sárándy  család.  (Sárándi)  Bihar  vármegye  kihalt  régi  családa, 
melyből  Sárándy  Mihály,  Boldizsár  és  Imre  1552-ben  Bihar 
megyei  Sáránd  helységben  26  portát  birtak.  ^)  A  XVU.  század  elején 
élt  a  családból  Miklós  és  János,  kik  1605. jun.  ő-ón  czimeres  le- 
velet vettek,  mely  azon  évben  Bihar  megyében  ki  hirdettetett. 

Sardagna  család,  de  Meanburg  et  Hobenstein,  János  az 
1836.  évi  országgyűlésen  a  47.  törv.  czik  folytán  honfiusitatott 

Sárdf  család.  (Sárdi.)  AlaÓ  Fejér  megye  nemessége  sorában  áll. 
ValószinUleg  ebből  ered  azon  Sárdi  S  á  m  u  e  1,  ki  1 767-ben  Páríz  Pápát 
szótárának  Bod  Péter  általi  második  kiadása  költségeit  viselé. 

■)  1687.  dvi  28.  törv.  ci. 

>)  Aduni  Senta  gentil.  tomo  XI. 

Ó  HodoT,  Doboks  várm.  817.  ím  Benktf  Transylv. 

'}  Hodor  ia  Tör&k  Antal  küzl. 

')  Bielek,  HajorcB  Hang.  128. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SÍRFICZK7.  Ő3 

Közülök  flárdi  Sárdi  János  1794-ben  Alsó-Fejér  megye  kirá- 
Iji  perceptora. 

Zsigniond  és  J  óz  a  ef  azon  megyénél  1848.  kdrtU  tíaztrise- 
l$k.  Azatóbbí  Józsefet  1848-baa  az  oláhok  több  nemes  bii-tokoe- 
1^  me^yilkolták.  —  L  á  s  zl  ó  örökösei  birtokosok  Sárdon  jelenleg. 

Más  ágból ,  vagy  külön  családból  származott  Sárdi  István, 
lTd4-ben  az  onitáriai  egyház  tordai  és  aranyosi  járásában  esperest  se- 
géd; éa  S  ámael  1836-ban  árkosi  nnitáiíiu  lelkész. 

Sárfleiky  CSBlád.  (Barbózal)  A  név  hangzásánál  fogra  —  mínt 
ez  szokás  —  lengyel  eredetUnek  is  hiszik  és  rokon  származásúnak  vé  ■ 
lik  a  Paprocius  által  említett  hasonnevű  családdal,  i)  Bisonyos  az,  hogy 
Njritra  megyében  élt,  s  onnan  szakadt  Krassó  vármegyébe,  hol  Sárfícaky 
János  1829.  aog.évi  2-án  kaptaado- 
mÁaybao  B  a  r  b  ó  z  a  helységbeli  bir- 
tok^ melyrJil  s  család  elönevét  ia  iija. 
A  család  czimere  —  mint  itt  a 
metszvény  mutatja  —  a  púza  arany 
udvarában    vtzirányosan    fekvő    kék 
iselemen,  abban  arany  korona  nyug- 
taik, nyiUal   rézsútosan  átütve ,  úgy 
liogy  hegye  a  felső,  tolla  az  als^  arany 
udvarba  nyúlik.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronájából   három   atrucztoU   nyúlik 
fel,  úgymint  kék,  arany,  vÖrÖs.  Fosz- 
Udék  jobbról  aranykék,  balról  ezüst 
vörös. 

A  nemkékrend  családi  közlés  sze- 
rint következő  : 

Sárfietky  N. 


Hibái;  János  MUiály 

Bw^edi  Barbóaít  badnasjr  1809. 

plsbáno*  kapja  1829. eleaett  Lipcsénél. 

János                 Teréz        Erűi        Antónia       Emília 
»Ql.  1801.         (BiEék  (Jablonsikv)  (Jfígemé)    (Bencz) 
lak.  N.  KikindinLáazIÓ) 
(Polimbarger  Anna) 

Uulö.        Emma.        Róza.        Mária.        Leopoldína. 


■)  Paprocii  Orbís  Foloniae  U.  580. 

i:,:,rcdr,G00<^lc 


Ö4  SiePI— 8ARKAD1. 

SárB  család.  E  néven  ismeretes  azon  Sárfi  Ferencz  gySri 
kapitány,  kit  1526-ban  özvegy  Mária  királjmé  férje  aMohácanál  elesett 
11.  Lajos  tetemeinek  fölkerestetésére  lovas  katonák  adatáaa  végett  meg- 
keresett éB  ki  maga  is  a  test  feltalálásábann  részt  vett  ') 

1646-ban  Sárfí  Katalin  Zmeskal  Dániel  Özvegye  volt,  midőn 
Zmeskal  OyÖrgy  ellen  tiltakozott,  mivel  ez  Hont  megyei  egyházas^ma- 
róthi  birtokfút  elzálogitani  szándékozott. 

Sárf5y  család.  Erdélyi  nemes  család.  A  nemesBéget  1673. 
mart.  10-én  SárfSy  Oyörgy  szerzé;  ki  nemes  levelét  azon  évi  april 
6-án  Kolos  vármegyében  hirdettetéki. 

Sáries  esalád.  Sárfcs  István  1751-beD  M.  Teréizia  király- 
asszony által  emeltetett  czimeres  nemességre. 

Czímere  vizirányosan  kétféle  osztott  paizs,  az  aUó  rész  huss 
ezüst  és  kék  koczkára  osztott  ndvart  képez ;  a  felső  vörös  advarbdl 
derékig  látható  oroszlán  nyúlik  föl ,  elsÖ  lábait  ragadozásra  készen 
tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szintén  oroszlán  emelkedik  fel, 
és  vörös  záazlét  tart.  Foszladék  jobbról  aranyvörös,  balról  ezűstkék  ') 

Sarka  család.  Sarka  Péter,  János,  és  András  16S6-ban 
Leopold  király  által  emeltettek  czimeres  nemességre.  *) 

CzimerÖk  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  álló  vörös  ruhás, 
prém-kalpagos,  fehér  öves  magyar  vitéz,  oldalán  fekete  htivelyU,  arany 
markolatú  kardja  lóg,  balkezét  csípőjére  támasztja,  jobbjával  öt  arany- 
bnza  kalászt  tart.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  fehér  bárány  emel- 
kedik ki.  Foszladék  jobbról  ezüstvörös,  balról  aranykék.  ^) 

Sarkad!  család.  (Sarkadi)  Bihar,  Békés  megyei  kihalt  régi  ne- 
mes család,  melyből  Sarkady  Ferencz  1552-ben  Sarkadon  36  portát, 
Sarkad-Ősiben  2,  Kötegyánban  16,  Köte-Tarcsán  4Va,  Mezö-Panaszon 
16  portát,  és  egész  Tarjánt  birta.  °) 

ld62-ben  Sarkady  Farkas  bírt  Arad  megyében  Bankamo- 
ráczou  ^  , 


•)  Katona  Hist.  eritica  tom.  XIX.  p.  697. 

*)  Ssentbenedi  Coovsot  ptot.  H.  pag.  166. 

*)  Adami  Scnta  gentil.tomo  XI. 

•)  CoUect.  Eersld.  nro  824. 

')  Adami  Sonta  geotil.  tomo  XI. 

*}  Biel«k,  HajoreB  Hungarorum  113—157. 

Ó  Fábián,  Arad  vánnegfe  S9. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


sIreíkdi. — síbkínt.  55 

SzatmAr  megyében  Geucs  helységbe)!  birtokrészükre  Sarkady 
Mihály  és  Péter  1747-beD  vittek  adományt.  ') 

Zemplin  Tirmegye  czimeres  nomea  caaUdai  közzé  sorozza  a  Sar- 
kady  családot  ') 

Sárkándl  család.  Ismeretes  tagi'a  a  XVI.  századból  Sárkindy 
Pál,  ki  1547-beii  a*  smalkadi  badban,  1552-ben  a  palásti  ütközetbea 
vett  részt.  1553.  nov.  30-áii  ')  már  Eger  vára  kapitánya  volt  Boraemi- 
Bza  Gergelylyel ,  az  volt  meg  1556-ban  aug.  10-én  ia  *),  "aöt  1557-ben 
is.  ^)  Nevét  akkori  ortograpbia  azerint  Zarkandynak  írta,  ')  de  bizo- 
nyosan „Sárkándy''-nak  ejtek  akkor  is.  Egyik  leányát  Békea  Gáspár 
vette  nőül  1575.  körül.  A  másikat,  Annát  Wesselényi  I.  Ferencz 
birta  QÖÜl  szintén  1570  körttl. 

.  Sárkány  család.  (Akosbázi)  Régi  nemzetség,  melyből  a  XVL 
század  elsíi  felében  különösen  Ambrus  az  ország  nagyjai  közé  emel- 
kedett 

ElJtnevét  a  család  Akosbazáról  irta,  mely  valószinUleg  Zala 
folyó  mentében  £ávás  |fala  Bzomszédságában  a  mai  Ákos  fa  paszta 
mellett  T^;y  helyén  feküdhetett ;  miután  ma  Akoshaza  helynevet 
Fényes  geographiajában  nem  találunk. 

Sokkal  nehezebb  meg  mondani,  honnan  vett«  a  család  „Sárkány" 
nevét;  tán  faluról  alig,  és  ha  igen,  —  ez  esetben  is  melyik  Sárkány- 
ról ^  ?  miután  ily  nevU  helység  és  puszta  Zemplin,  Esztergám,  Fejér 
megyében  fekszik.  Soprony  megyében  van  Bö-Sárkány,SriI- Sárkány  5 
BÖt  van  Erdélyben  Fogarasoan  is  Sárkány  nevű  helység.  És  bizonyosan 
ez  utóbbi  volt  azon  birtok,  melyet  Hunyadi  János  kormányzó  Muga  Já- 
nosnak éa  Csobánnak  ajándékozott,  de  később  meg  tudván,  hogy  an- 
nak egykofi  jogos  birtokosai  Sárkányi  Lörincz  volt,  és  ennek  fiától 
Jakabtól,  unokája  Ádámhoz  tartozik,  1455-ben  Sárkány  Ádám- 
nak viasza  adományozta.  ')  E  szerinte  Sárkány  (vagy  Sárkáőyi)  csa- 
lád sem  azonos  az  ákosházi  Sárkány  családdal.  Eb  valószínű  az  is,  hogy 
ez  erdélyi  Sárkányíak  közül  volt  azon  Sárkány  Míhály  is,  kit  Szi- 
lágyi MÚiály  az  erdélyi  részekhez  1458-ban  gyors  himökÜl  használt  •) 
Az  ákoshází  Sárkány  családról  bizonyos,  hogy  Zala  vármegyé- 
ben volt  legrégiebb  hazája  és  leginkább  a  Dunántúl  maradt  mind  végig. 
Itt  élt  1453.  körül  Sárkány  László,  ki  elönevét  Sárkány  Szigetről 
irta,  és  kitől  következőleg  származtatják  ")  ivadékát 


')  Szirmay  Saatmár  várm.  II.  40. 

')  Ssirmav,  Cottoa  Zemplin.  not.  top.  116. 

•)  Liptliar  levéltár  XIX.  768. 

*)  Kemény,  Notitia  Cap.  Albens  II.  90. 

*]  Hasrar  leveles  tár  L  SS9. 

*)  Unvnott  i»  Mocsárv  Nógrád  rárm.  leírása  UI.  S4. 

'}  LmocbIcv  Btemmat.  U.  SOI.  az  Esitergam  megyebelit  váli. 


■j  Teleki,  BnnTsdiak  koia  X .  475. 
•)  Ugyan  ott  X.  572. 
■°)  Geaeal.  anthent  11.  Lehocxky  Stemmit.  IL  351.  A  kettS  kSzti  n^mi 
kttltfnbaéget  alább  ^rintendjak. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


I.  t&bla. 

LáuM 

1468. 

(1.  Pogány  Uka. 

9.  Arany»dy  KaUj 


BerUlau.    Antal.      Ilka.      I, 
14S3.  t         (Alapi 

(N.  Borbira)  Boldiss.) 


Kata 

^ibrik 

xabiás) 


Bernát 
(N.  Anna) 


Pál  Kate 

(Laki  Zaúfia)  (Semlieh 
Horváth 
Miklós) 


Lürínoz      Iitrán.    Drfnei.  Demeter.    HíUUt. 

(Balisfolri  I     * 
Margit) 

n.  Benedek.    Ferencz.  Gáapár,     Boldiuár. 


Dórii      I-  János        1.  Ambrus  I  Ferencz 

(Bottka    (ErdSáy    Pobboqtí  RSIap.  ^zelestej 
Hátráa)  Petronella)  elesett  1626.  Bora) 

I      (Záblathi  ZtáSa) 


Onolva  Zsófi  Margit      Bora 

(l.Csobot  (I.Bársonyi  (Mesfflaki  (gersei 

Gáspár.  Boldlzs.  Ferencz.)  PethC; 
3.  Bakich        9.  Tóth  Antal) 

Vitet)  Tamás) 


n.  János.      losre.      I.  Miklós.    I.  latgán.     II.  Ambnls    Vincze  Q    Bora 


tv.   JáUOfl    fTT~H77. 

(Rtter     in.  János 

Ersse)  T 


(OroBBlánkfii 
Kata) 


f^&r 


Eizae        Dona  II.  Miklós  1614. 

(Haizár     (Sdghy        (1.  Forgách  Zsófia 
Mátyás)  Zsigmond    2*  Lengyel  Fmzsina) 


Zsófi        Erise 
(Baboczai  (Safarích 
Pál)        István)     i 


m.  Miklós  1665. 
(1.  Darabos  Kata) 
slav.  Sándor  Zsoui) 


V.  János    III.  István  Judit  Ense 

(Latersberg    (Qpskay    (1.  Eisfalndy  János  (Illásbásy 

Eóía)  Eva)        a.  Palussy  Miklós)     Feronce) 


Kata  Mária 

(Szegedy    (BetetHy 
Bál&it)  Pál) 


Feienca 
t 


ir,Coo<^ic 


bírkíht.  67 

A  cBalid&  élén  álló  L  i  B  2 1  ó  Q  a  k  I)  két  nejétSl  két  leánya  éa 
három  fia  marad ;  a  fiak  közül  I.  Benedek  és  Bernát  fiaikban  és  uno- 
káikban kihaltak,  maradt  magái  maga  Bertalan,  a  kinek  nem  tndni 
micsoda  családból  eredt  nejétíil  Borbaiától  gyermekei  volt :  D  ó  r  1  s 
Botka  Mátyásné,  I.  János,  L  Ambrus  és  I.  Ferencz.  ■) 

L  Jánosnak  BidSdy  PetronetlátiU  *)  a  táblázaton  álló  négy 
leánya  <)  maradt,  o.  m.  I.  Orsolya  előbb  Czobor  Gáspámé,  utóbb 
Bakicb  Petemé,  2.  Zsófia  elttbb  Bársony  Boldizsárné,  atóbb  fejér- 
^ybári  Tóth  Tamásné,  S.  H  a  r  g  i  t  MezSlaki  Ferenczné,  4.  B  o  r  b  á  I  a 
gersei  PethS  Antalné. 

L  Ambrus  a  család  legnagyobb  embere  volt,  már  1505-ben  Po- 
isonyi  kapitány  és  fBispán,  mid{$n  a  faires  rákosi  országgyűlésen  részt 
vett  *)  Jelen  Tolt  Szapolyai  Borbála  lengyel  királyné  koronázásán 
Krakkóban.  1520-ban  már  Zala  vármegye  föispánja,  és  Olnodnak  GrÜ- 
kSs  nra  volt  ld21-ben  Inslnuckban  és  Efilnben  járt  H.  Lajos  király 
éa  nővére  házassága  ügyében.  Elesett  1536-ban  Mohácsnál.  Lehoczky 
■serint  1520-beu  báróvá  *)  tett  volna,  és  szerzé  Lednicze,  és  Hegyesd 
várát,  Becset  és  Almásdot  Eorlátk{$i  Osváttél,  melyeket  elSbb  a  P&b- 
mán,  Újlaki,  Gynlai  nemzetség  birt 

L  Ferencz,  kinek  nejettl  Szeleetey  Dorottya  '')  áil,  gyermekei 
voltak  IL  János,  Imre,L  Miklós,  IX  Ambrus,  Vinoze, 
Klára  és  B o r b á  1  a  Batthyányi Mtklésnó. ") Ezek  közül 


')  QeneaL  satb.  U.  —  Iishoczky  csak  Bertalantól  kesdí  a  nem sék ren- 
det ;&  ennek  nejafU  teisi  Záblátbi  Zsófiát,  utóbb  Ssent  Qjijrg;!  Farkaa- 
nét,  holott  ea  Bertalan  fiának  L  Ambrusnak  volt  felesége. 

')  0«neal.  anth.  U.  nerint  I.  Ferencs  at;^  eredete  fUggdben  áll, 
vsg;  Bertalan  vagy  Benedek  fia  tehetett  De  Lehocskynál  határoiottan  Berta- 

*)  Egy  genealógia  saerÍDt,  mert  a  GeneaL  sntb.  tierint  neje  ZrojnoTits 
Johanna  Tolt,  lehetett  mÍodkett{f  ii. 

')  Szinten  az  cISbbi  genealógia  sserint ,  mert  a  OeneaL  aoth.  szerint  I. 
Ambrúsoak  leinjai  voltak  Tolna  mind  a  négyen.  De  aa  előbbi  genealógián 
euk  háron  áll,  Z  s  ö  f  i  a  nem. 

*)  Jána;  P.  A  magyar  nemset  napjai  a  mohácsi  vész  Qtán  156. 

*>  Leboesk;  est  ogjan  II.  A  m  b  r  ú  ■  ról  irja,  de  arról  annál  kevéabbé 
bihetd,  mivel  a*  később  élt  egy  nemzedékkel. 

')  Qeneal.  antb.  II.  szerint  Lehoczkynál  egyik  Ferencznek  neje  Ná- 
daady  Darabos  Oarát  leánya  volt;  másik  Ferencznek  n^e  Bánfi^  Petro- 
aella  volt 

*)Oeaeal.  antb.  IL  szerint  Lehoczky  esafc  Jánost,  ImrétésU. 
A  m  b  r  n  i  t  emUti. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


58  bíbsIvy, 

II.  JánoBnak  fia  ■)  U.  Istvin,  valóazmiÜeg  az  ki,  ld2ö-ben 
ae  orazággjülés  által  Szalavir  építésének  felügyelőjévé  ^)  1630-baa 
pedig  SUvoniában  sz  oláhok  Ügyében  biztosul  neveztetik  ki ;  *)  ennek 
fia IV.  Miklófl,  ennek  IV.  János,  kinek  Fitter ErzBébettöl,  utóbb 
Festeticli  F&lnétól  semmi  gyermeke  nem  maradt. 

Imrének  nejéti'l  Ziar  (?)  Margittól  fia  Ferencz  ')  ennek  fia 
IIL  János,  kiben  ága  kihalt 

II.  Ambrus  nak  neje  volt  Oroszlánkeíli  Katalin,  ettÖl  a  táblán 
álló  két  leányán  kivül  fia  II.  Miklós,  kinek  első  neje  Forgáoh  Zsó- 
fia, a  második  Lengyel  Krisztina,  ez  utóbbitól  két  leánya  és  fia  III. 
Miklós  maradt,  ki  166ö-ben  királyi  adományt  nyert  Zala  megyei 
Aranyadra,  ^)  Feleségétftl  Darabos  Katától  bárom  leányán  kívül  nemzé 
fiát  III.  Istvánt,  kinek  Ooskay  Évától  két  leánya  és  egy  fia  Fő- 
re n  c  z  maradt,  de  benne  a  család  kihalt. 

F  táblán,  valamint  a  következőn  sem  áll  azon  Sárkány  G'  y  ö  r  g  y, 
ki  1584-ben  nejével  UjfiUusi  Dorottyával  Komárom  megyei  Csúz,  Jász- 
falu és  Szemere  belységbeli  jószágát  Tessényi  Ádámnak  elzálogo> 
sltja.  •) 

Fgy  máaik  perbeli  genealógia  követkrad  nemzékrendet  ^  mutat 
fel,  mely  a  följebbivel  adatok  hiányában  Össze  nem  kapcsolható  : 

11.  tábla. 


Ilona  János 

(IseboT  I 

Literatl  miikép 

Domeoyai  János)  I 

ZB«fi        Sára  Bora      Dénes    István        

(Delv  (l.ZfUJános  (Eonda-    t             t      (1.  HeletineBki 
Tamil)  S.ii      •  '     ■     ■  ' 


£■)  ^imrakóCEi    koezj  Miklós 

Bogács  Qyörgv  Hihály)  S.  dttbreotfli 

8.TicBkev  miskep  Kiss  Farkú) 

gelaei  Szalaj 
Demoter) 


')  Csak  liebocikj  sserint,  mert  a  Oeneal.  sutb.  fiait  nem  mntatja- 

^1686.  ^TÍ20.  törv.ca. 

*}  1680;  évi  24.  tSrv.  cb. 

*)  Lehoesk^  sserint,  mert  a  Qsneal.  antb.  senkit  sem  tesz  flaáL 

*)  Oklevél. 

•)  Fioyei,  Komárom  várm.  121  ISft.  ím  137.  Itp. 

')  Geneal.  anlfaent.  II. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


sírkínt. — aÍHKÖZT.  59 

Jioosnak  e  aaiid&ia  két  Z  a  Ó  f  i  a  nevil  leánya  áll,  úgy  látuik 
bibásan,  ae  atóbbiiiak  más  it6Te  lehetett 

Sárának  Zílj  Jánostél  tmokája  ZUy  Fereacz,  kinek  Ferencz  fiá- 
tói  uitokája  Erzsébet  Bakonyi  Györgyná,  ennek  fia  Bakonyi  Pál 
1758-ban  már  csak  Özvegye  Radics  Erzébet  élt ; 

Zsófinak  dsbrentei  Kiss  Farkastól  leány-ági  utódai  Egerráry 
József  és  Antal,  kik  uj  adományt  nyertek ;  ezen  Egerráryak  mint 
alesperesek  ellen  perelt  17Ö8-ban  följebb  nevezett  Bakonyi  Pálné  6z- 
T«gy  RadicB  Erzsébet  mint  fölesperes  Szala  vánnegye  előtt,  mindkét 
föl  mint  Sárkány  családiatód ,  és  ezen  perben  mutattatott  fel  a  H. 
táblai  nemzékrend,  mint  a  Szala  megyei  levéltárban  lévő  perben  H. 
betfi  alatt  látbató. 

A  család  czlmere  a  paizs  udvarában  koronából  kiemelkedő  mez- 
telen ember  kÖrUl  kerítve  egy  koronás  kígyó  (vagy  inkább  sárkány) 
által,  melyet  két  kiteijesztett  kezével  azon  ember  fog.  A  paizs  fölötti 
sisak  koronáján  szintén  olyan  ember,  sárkány  által  körítve  látható. 

Sárkány  család.  Sárkány  Mi  báty  1756-ban  M.  Terézia  ki- 
ráljasBzony  által  emeltetett  nemességre  ozimeres  levélben.  *)    - 

Czimere  először  f&ggölegesen  kétféle  osztott  paizs,  a  jobb  oldali 
vörös  udvarban  három  arany  búza  kalászlátszik,  kettő  fölül,  egy  alább ' 
a  baloldali  osztály  vizirányosan  ismét  két  udvarra  oszlik,  a  felső  kék 
udvarban  arany  sárkány  ágaskodik,  felkondorített  farkkal,  kinyújtott 
piros  nyelvvel,  az  alsó  ezüst  udvarban  zöld  téren  barna  káró  mellett 
scőllÖtöke  zöldéi,  róla  három  kékpiros  Bzöllöftirí  csüng  alá.  A  paizs  fö- 
lötti sisak  koronáján  szintén  az  előbbihez  hasonló  arany  sárkány  lát- 
ható. Foszladék  jobbról  aranyvörös,  balról  ezUstkék. 

Komárom  megyében  öadóczoa  *)  birtokos  (1847.)  Sárkány  Fe- 
rencz. 

Sarkiíűtr  «8Blád.  Ldtd  Sdrköey  (Dobokai),  cs. 

8^M[4Viy  család.  (Nádasdi)  Dunántúli  régi  birtokos  nemes  csa- 
lád, mely  nevét  —  úgy  látszik  - —  Somogy  megyei  Nádaed  pusztáról 
vette. 

Hár  a  XVI  elején  kiemelkedett  nádasdi  Sárközy  A 1  b  e  r  t,  ki 
1519-ben  királyi  Cgy-igazgató  lett.  ") 

1 664-ben  S.  Gergely  Nagy-Sitkén  zálogban  vesz  egy  negyed 
jobbágy  telket 

OColUct  herald,  nto.  149.  Adsmi  Scnta  gentíL  tomo  XL 

^  Fényes  El.  .Eomároni  várm.  118. 

^  Anslecte  saee.  XVI.  p.  M.  —  Katona  Hiat.  eritic  XIX.  p.  172. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


60 


BÁBKÖZT. 


ISlO-bsn  Gibor  a  uagyriradi  kir.  kamaru  nradalom  igazga- 
tója 8  több  megye  táblabirija. 

1825'ben  S.  I  m  r  e  Somogy  véimegye  alisp&DJa  voU.  Tán  ennek 
testvére  István  kir.  taoiceos  1816-baQ,  kitSl  a  következő  nemze- 
dék ered  : 

István 

kir.  taa.  1816. 

(Chernél  Eagter) 


Albert 

»at  1790. 1 1860. 
1816.  fSÍBpán. 
(Cbemel  JoIía) 


(Kocsi  Horváth) 


TitnsB  D^nes 

es.  k.  izolgabiri    (grSrgyCtlvi 

(Zsoldos  Ida)  Ct^ia 


rSárkSij 


Emília 
lialáBfalvi 
^s  Miklái) 


A  táblán  állék  közül  Albert  szül.  1790-  jmúas  1-én  Somogy 
vármegyében,  akol  a  megyei  pályán  kezdé  hivataloBkodását,  1813- 
ban  tiszt  aljegyző,  1817-ben  rendszintí  elsÖ  aljegyzít,  1830ban  fSjegyzö, 
1836-ban  másod  —  1840-ben  elaSalispán,  1848-ban  főispán  lett;  és 
az  183*/(  évi  országgyűlésen  követ  volt;  1846-ban  reform,  egyház- 
megyei segéd  gondnok  lett.  Meghalt  mellvizkorban  Eisasezondon  1860. 
febr.  20-án,  kora  70.  évében ;  eltemettetett  Korpádon  a  családi  sirbolt- 
ban.  Nejétől  Cbemel  Juliannától  (ki  1842-ben  halt  meg)  a  táblán 
látható  hat  gyermeke,  és  unokái  maradtak.  Testvére. 

Kázmér  Fejérvármegyének  1844-ben  alispánja,  atóbb  a  vér- 
tes-allyi  egybázme^e  segéd  gondnoka;  jelenleg  1860-tól  ahétszemé- 
lyes  tábla  ülnöke.  Neje  telegdi  Csanády  Janka  meghalt  Pesten  1860. 
jan  12-én.  Fia  István  meghalt  Petenden  Fejénnegyében  1862-ben, 
Janódban  kora  28.  évében. 

Nincs  a  táblán  József,  ki  1840  —  1844-ig  Komárom  vármegye 
alispánja  volt 

Komárom  vármegyében  Bábolnán  1623-ban  Sárközy  Gáspár 
és  János  ellenmondtak  Siesy  János  és  Dallos  Márton  adományos 
beiktatásának;  1633-ban  pedig  az  általok  tervezett  birtok  elidegenítés- 
nek mondott  ellent  Taksonyi  Pál.  ■) 


')  F^ajes,  Komárom  vána,  160.  lap. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Ugyan  e  család  egy  mis  igának  nemzékrendi  töredékét  mutatja 
a  következő  két  táblázat  : 


SitUsTJáioi 
(JuUErse) 

■  Simml' 
máaik: 

Jiooi 

(Csioieij  ErzM) 

Jiuef. ' 

1816. 

LAhIó           QtItbt 

Klárft 

Váljon  e  család  ősei  köziil  rolt  e  azon  Sárközy  János?  ki 
1447-ben  a  badiú  országgyűlésen  Torontál  megye  követe  volt  >),  nem 
todjok. 

Valamint  S.  Qábor,  ki  l&61-ben  ZarAndmegyébenChercaén, 
Bekönyben,  Szentes-Királyon  birt.  ') 

Azt  sem  mondliatjak  meg,  volt  e,  és  mily  vérséges  viszonyban  e 
család  az  alább  következS  dobokai  Sárközy  családdal  ?  stb. 

SárkOiy  eaalád.  (Rály)  Kégrád  megyében  a  XVU.  századtól 
fogva  két,  söt  károm  megkülönböztetett  Sárközy  családdal  találkozunk ; 
lehet  azonban,  hogy  régi  eredetükben  még  is  közösek.  Egyike  ezek- 
nek az  Ebeczk  helységben  birtokos  és  Kály  mellék  vagy  előnévvel 
kűlönbözteteU  család. 

Ebből  lehetett  azon  Sárközy  Mihály,  ki  1562-ben  H^nácskö 
várkapitánya  vol^  és  elfogatván  a  török  által,  Istvánffy  szerint  meg- 
öletett ■) 

£  osaládból  volt  bizonyosan  Káli  Sárközy  János,  kinek  iva- 
déka néhány  ízen  igy  sarjadzott  le  : 


■)  EoTaelücli,  Vestigía  ComltioT.  868. 
')  Fábián,  Aiad  rárm.  29.  80.  itb.  lap. 
*)  btráoffr  História.  1685.  kiadás  274. 376. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


János 
(Dubraviiyky  Kata) 


L  Gáspár  Erase 

(Tercay  Judit)  (DMnyi 


Mátyás) 


István    n.  Oáspár.     Zsófia        Judit        E 
1662.  ^enicc    (Tarcsányi 

(Palisthy  Ferenc*)     István) 


Zsófia 
(Gácry  Péter) 

A  Nógrád  megyei  jegyzükönyveí  szerint  1652-ben  éltek  Ist- 
ván és  Gáspár.  Istvánnak  1664  és  1673-ban  már  csak  özvegye 
Palásthy  Éva  élt,  és  birt  Hont  megyében  ia  Apátiban. 

1622-ben  Sárközy  Gáspár  Nógrád  vármegye  szolgabirája  volt, 
de  aligha  a  táblán  állók  egyike,  hanem  azon  Gáspár,  ki  a  megyei  jegy- 
zőkönyv szerint  Sárközy  Tamásnak  Ebeczky  Donától  való  fia  volt  és 
élt  1621-ben. 

1613-ban  Sárközy  Gergely  Dóczy  Istvánnal  Pest  megye  HU- 
gye  helység  birtokába  iktattatnak.  ') 

1680-ban  Sárközy  Péternek  neje  volt  Lénárt  Erzsébet 

1700-ban  élt  e  családból  Gásp^,  ki  1711-ben  már  a  holtak  köcé 
Bzámitatott 

1755-ben  a  nemesi  vizsgálatkor  István,  Kály  előnévvel  mint 
£beczken  lakozó  prodokált. 

1773-ban  Sámuel  esküdt  volt,  Czimere  a  paizs  udvarában  és 
a  paizs  fölöttí  sisak  koronáján  is  galamb. 

Sárkfiiy  család.  (Tegdes.)  A  Tegdes- Sárközy  család  Nógrád 
megyei  Eis-ZellS  helységben  volt  telepedve.  Nemessége  bizonyításakor 
többnyire  régi  nemesi  gyakorlatra  és  1623-b&n  kelt  nádori  osztoztató 
parancsra  hivatkozott. 

Öseöl  igényli  T  a  m  á  s  t,  az  1658-ban  élőt,  úgy  az  1684.  évben 
a  nemesi  fölkelésben  résztvett  Sárközy  Andrást,  Jánost,  (ki  az 
1709.  lajstromban  mint  szegény  jelöltetik,)  és  Mártont 

Az  1732.  évi  nemesi  vizsgálatkor  produk^t  János,  utánna 
testvére  A  n  d  r  á  s  az  1626.  nádori  osztató  parancsra  biva&ozva, 

1726-ban  produkáltak  János  és  külön  Márton,  mint  Sárközy 
Tegdes  családbeliek. 

1734-ban  a  Kis-ZellÜben  lakó  Sárközy  család  czim  alatt. 

')  Sientbenedekl  Convent. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


síbsOzt.  63 

A  1755.  évi  nemesi  öaszeírAs  EÍB-Zellttben  találta  Mátyást, 
Qyörgyöt  és  Ádámot. 

A  Családnak  azonban  egy  ága  HoTes  vármegyében  Caépá-ra  és 
Bekes  megyébe  is  telepedett,  ezek  ága  köretkezKleg  saijadzott  U  : 


Geq-flly 


Andráfl  it  ilUUUg   OjUrgj 
i  M  árfidi  ág 

iSrut. 


AndráB  1722.  1.  Ferencs 

Caépára  kSltSs.  1723.  pnblic. 


Csépira  kblWB. 


n.  Andáa  János       IL  PereDes 

Csépára  költöz.  176&.  Citfpán 

1766.  pabUe.  Nógrádban.        pttblic.  '     j  Márton — ' 
1806.  faeTBBi 


UL  Ferencs 

(T— ' ■      " 

V.  Ferencz  1794. 

Bdkeaben,  Tarcián 

Fartáion  húiároa 

(ThoTf  Eraaébet) 


iDBargens 
lat.  Ceépán 


btrán  Hihálj  Sándor 

M.  1801.      Bdke*b«n        is.  1806. 

maradt. 

».  1808. 


A  táblán  áUó  három  ág  úgymint  IV.  Ferencmek,  V.  Ferencz- 
nek  és  L  Mártonnak  fiaik  1840.  évi  aept.  8-án  nyertek  Nógrád  várme- 
gyétől mint  eredeti  helyfikröt  nemesi  bizonyítványt,  ezeknek  mindnyi- 
joknak  sztietési  éveik  s  csépai  anya^könyvi  kivonat  szerint  neveik 
alatt  állanak.  1840-ben  laktak  mindnyáján  Csépán,  hol  akkor  VI.  F  e- 
r  e  n  c  z,  I.  Mártonnak  fia  nemesek  hadnagya  volt. 

V.  Ferencznek,  ki  lT94-ben  mint  méssáros  Békés  megyébe, Tár- 
csára, majd  Fnrtasra  szakadt,  és  debreczeaí  útjában  halt  meg,  fiai  mind 

,  :  ,Goo<^lc 


64  sIhkObt. 

vÍB8za  telepedtek  Caépára,  kivéTéB  Mihályt,  ki  Békésén  maradt 
mint  iparosmeater.  Bihar  vármegyében  Árpád  közeégben  ezÍDtén  van- 
nak Sárkőzyek,  kik  a  följebbi  ág  elismerése  sserint  is  állítólag  Csépá- 
rél  szép  atyjok  Sárközy  György  által  (ki  Tamásnak  testvére  lett 
volna)  szakadtak  Árpádra,  s  idSvel  Szalontára  és  Sarkadra  is  átszivá- 
rogtak. Származásokat  így  igénylik  : 

Cadpijől  Aljádra  talap. 


Nógrád  vármegyében  az  I74S.  évi  nemesi  vizsgálatkor  produkált 
Füleken  lakó  Sárközy  János,  két  rendbeli  nemesi  bizonyítványt  ma- 
tatván fel,  az  egyik  RáhÓQ  lakott  aljának  Sárkdzy  G-y6rgynek 
részére  Kis-Hont  vármegye  által  1715.  évi  február  2I-én,amásik  atyai 
nagybátyjának  (patnielis)  részére  Zemplin  vármegye  által.  1728  mart* 
4-én  adatott  ki. —  1755-ben  Füleken  lakozó  Sárközy  István,  mint  a 
megyében  jövevény  és  igy  vizsgálandó,  íratott  a  nemesi  lajstromba. 

Zemplin  vármegyében  a  század  elején  is  a  nemesség  sorában  ta- 
táljuk a  Sárközy  családot  ■) 

Ugocsa  vármegyében  1664-ben  Miklós  megyei  esküdt  volt  ^) 
1750-beQ  Féterfalvára  más  családokkal  együtt  a  Sárközy  család  is  ná- 
dori Aj-adományt  kapott . ')  E  század  elején  Tivadaríalván  a  közbirto- 
kosok sorában  olvassuk :  Sárközy  Györgyöt,  Lászlót,  Mihályt,  Miklóst 
és  Zsigmondot  *) 

Szatmár  vármegyében  Sárközy  Borbála  Eákooyi  Jánosnak 
felesége  volt,  és  1554-ben  Perényi  Míhálytól  megvették  Vasvári  és  Vit- 
kai  helység  harmad  részét  a  jászéi  konvent  előtt  ') 

Sárkttijr  család.  (Dobokai.)  Kredete  ismeretlen,  vahunint  az  is, 
vájjon  elftuevét  as  Erdélyben  fekv6  D  o  b  o  k  á  ról  vagy  a  Baranya 
megyei  D  o  b  o  k  a  helységről  vette-e  ?  Miután  Doboka  megyében  a 


')  Scíimajr,  C.  Zemplin  not  top.  116. 

')  SziriDBj,  C.  Ugocsa  60. 

")  lTgy.ii  ott  IS4. 

')  Ug^an  ott  1S6. 

^)  Sslrmajr,  gEatmár  vátm.  U.  60.  éM_9l.  lap. 


ir,Goo<^lc 


SÍSK&ZY.  65 

XVn.  század  óta  Bzintén  virágzott  Sárközy  nevű   család,  &  mint  aUbb 
látDÍ  fogjuk. 

E  munka  L  kötetében  a  47.  lapon  a  vámosi  Ányos  család  egyik 
ágának  nemzékrendét  kézirat  *)  után  közölvén,  bár  ama  kéziratban 
többszőr  eléfordúl  a  név,  az  mindig  dobokai  „Sarkóczy^-nak  van 
Írva,  ez  okból  az  Ányos  család  ezen  adoptált  ága  ott  Sarkóczy  névén 
szerepel,  kolott  az  nem  Sarkóczy,  hanem  Sárközy  nevet  viselt, 
a  mint  nemileg  mutatja  az  is,  hogy  Doboka  megyében  is  virágzott 
dobokai  Sárkiizy  család,  de  Lehoczky  ")  is  nyilván  dobokaiSárkö- 
z  y  családot  említ,  ellenben  Sarkóczy  család  nem  is  létezett,  és  Így  a 
Sarkóczy  név  hibás  leirása  éa  elferdítése  okozta  e  munkának  idézett 
kötetében  a  tévedést ;  és  ámbár  a  Sárközyek  ez  ága  az  Ányos  nevet  vé- 
vén fel,  ebbe  beolvadt,  még  is,  föleg  miután  a  csáládla  ott  kevésbbé  pon- 
tos elrendezéssel  van  adva,  közöljük  itt : 


Dobokai  Sárközj 

Pál. 
(Anyoa  Agatha) 


Kato 


Boldizsár 

,felvette  az 

jfnyoi  nevet  is 

1628.  1660. 1567. 


(QogánM.hály)  (Morgay  Bora) 

'       Kristóf  1586.        aergely    Oyörgr    MenyWrt  Bernit            János          ' 

(l.VásonkSi  Hoirith    1663.            f                 f  1603.    (I.  Joó  Judit  1689. 

Zsöfia  1699.              t  2.  Szemesey  Anna 

2.  Tarródy  Anna  1618.  1630—1668.) 

8.  Kéfv  Anna  1626.  JTT — T^mT"' 

4.  Dan^  Zsófia  1686.) Foi,(.  a  W.  I«p«.. 

Simon        Sandrín  Zsigmond  1622. 
.  -»„                    (Peteady  Erzse; 


(gal.  Biö(«h 
István) 


')  Osneal.  anthent  1.  Ányos  fam. 
>)  Lehocaky,  Stenunat.  36L 

MÁ»TAB0IIBSÍa  CBUIdAI.  Z.  EOT. 


i.,Céoglc 


JÍDOe,  H 11  tUbbi  lapon. 
(1.  Jo*  Jndit  1639. 
2.  Szemesey  Anna 

1 630-^1668.) 

TerencB        Páter        Bora  16G1.        Oraolya  1689.  György  1661. 

16S0.        16S9.  1655.  (Ehergény!        (UoasiatAtby         (SUiuitb  Jadit) 

t  (Chernél        Ádám}  István) 

Éígmond      György      Páter. 

1661. 1700.    1665.  79. 

Páter.  Ádám,  Jónef.  Zaigmoud.  Knextiaa  HBI>^^ 
(Horváth  g-g  ll 
Ferenci)      ■   9  f  r 


Hária 
(ZftUr  Pátw) 


Károly.    Teráz.    Klára.     Ferenci.    Anna. 


Ez  a  dobokai  9  &  r  k  ö  z  j  -ek  azon  ága,  mely  ez  Ányos  családba 
házasodva,  ennek  nevét  vette  fel. 

Doboka  vármegyében  a  XVTI.  század  első  felében  1636.  kfirlU 
telepedett  meg  Sárkőzy  J  á  n  o  a ,  és  Doboka  helységből  házasodott, 
nöfil  vévén  Ördög  Zsuzsannát,  ezzel  ily  családfát  ')  alkotott: 

.    Jánoa 
(OrdBg  Zwia) 


MikUe 
1677—1678. 
Dobokai  aliipán. 


Hária 
(Porn  Zakáríái) 


Elára 
(Kilor  György) 


Jánosnak  fia  MiklÓB  1677— 1678-ban  Doboka  vármegye  al- 
ispánja volt,  ')  és  elíSnevét  nDobokáróI"  írta. 

1702-ben  a  Sárközy  család  Doboka  vármegyében  a  só  jövede- 
lemben részesülő  családok  sorában  állt. 

SárkÖzy  Sára  volt  neje  a  múlt  században  Salánky  Gábornak, 
ki  1770.  april.  5-ke  után  halt  el ;  és  ki  nejével  szép  jószágokat  kapott ") 

A  magyar  országi  csallóközi  Sárközyek  kdzOL  Zsófia  Tömös- 


■)HodorEár.k)tsUae. 

')  Hodor,  Doboka  várm.  4S7.  lap. 

^  Ezen  Salánky  Gábor  1714-ben  N.  Eoyeden  tandlt,  n«irft  B.  Sxolnok 
megyáböl  Al-őrbdl  vette  el,  nigy-atyja  Salánky  U  4  z  i  e  ■  koloivátE  euzma- 
dia  volt.  L.  Bettegby  GyVrgy  naplója  106.  lap. 


ir,Coo<^lc 


sískOzt,— SjIbi.&kt.  67 

közy  Istvánné  volt,  ki  1609-ben  A.  éa  F.  Baka  kelységbeli  birtokré- 
Bzébe  királyi  adomány  folytán  béiktattatott. 

SárkOiy  család.  (Sárosberkeezí).  Kővár  vidékén  székel,  hol 
József  1840.  körífl  adéiró  biztos,  ZBÍgmond  ugyanott  igtató 
1848-ban. 

EokOllÖ  megyében  sárközi  Sárközy  családra  találunk,  boI  J  6- 
z  a  e  f  1827.  körül  megyei  törvényszéki  biró  volt 

SárbAiy  család.  (Máskép  Fórra y)Sárktízy  máskép  F o r- 
ray  János  és  Márton  1714-baQ  ÜL  Károly  királytél  kapták 
ezimeres  Demes  levelüket.  ') 

Czimerök,  melyet  ekkor  nyertek,  a  paizs  kék  udvarában  zöld 
téren  hitulsé  lábaikon  két  ezemközt  álló  arany  gri^  elstí  lábaikkal  ka- 
rót tartva,  melynek  hegyére  turbános  törökfej  van  szúrva ;  a  paizs  fö- 
lötti sisak  koronáján  olyan  karón  hasonló  törökfej  látszik,  két  kitér- 
jesztett  fekete  sasszárny  között 

Ezzen  Sárközy  máskép  Forray  Jánostól  és  Mártontól, 
nevezetesen  pedig  Mártontól  származott  a  báró,  majd]gróffá  lett  For- 
ray család,  mely  fiágon  Iván  grófban  1852-ban,  és  te&ny  ágon  pedig 
J  n  1  i  a  grófnőben ,  gr.  Nádaady  Lipótnéban  1863.  évi  ang.  22-én  v^- 
képen  kifogyott 

A  fbljebbi  nemes  levelet  nyert  Sárközy  máskép  Forray  Már- 
tonnak atyja  Forray  Andrásnak,  anyja  Sárközy  Zsuzsának  iratik  « 
munka  IV.  kötet  221.  lapján  és  innen  anyja  vezetéknevéről  neveztet- 
hetett Forray  Márton  máskép  Sárközy-nek.  As  általa  1714- 
ben  nyert  czímer  is  teljesen  egyez  a  Forray  gréli  czimerret,  minél  fog- 
va semmi  kétség,  hogy  ezen  Sárközy  máskép  Forray  Márton  eUtí 
nemes  törzse  volt  a  Forray  grófi  családnak. 

Sarkody  család.  (Sarkudi.)  Doboka  vármegye  kihalt  családa, 
mely  hajdan  a  hason  nevÜ  falut  is  birta,  mely  falu  jelenleg  puszta  és  S  a- 
T  a  s-k  útja  néven  létezik.  Javait  e  család  hűtlenség!  bélyegen  veaetó 
.  1396-ben,  midön  azok  Ördög,  EskOllöi,  Teke  és  Menyhárd  családbé- 
lieknek  adományoztattak.  1441-ben  Hodomál  tán  ezek  utódjaiul  for- 
dul elö  Sarkady  László  és  Benedek.') 

Sárlaky  eialád.  (SárlakL)  Zaránd  vármegyei  kihalt  birtokos 
nemes  család,  melyből  Sárlaky  István  éa  Antal  1561-ben  Sár- 
lak nevtt  helységben  birtak.  ') 
')  Collect  Herald,  oro.  663. 
>)  Hodor,  Doboka  várm.  217.  816. 
')  Fábián,  Arad  várm.  38. 1. 


=d«vGtÍÍ.'^glc 


'98  BAKUT. — sltHUaJLOHT. 

Sarlay  esalád.  Trencsia  vármegyében  Sarlay  János  1622- 
ben  hirdetctté^ki  czimeres  nemeslevelét,  ée  ez  idö  óta  ivadéka  Hattne 
nevű  helységben  székelvén,  már  1837-ben  negyven  családra  szaporo- 
dott, azon  kivfll  még  néhány  tagja  Kis-Kolacsinban  is  lakozik. 

1746-ban  János  Trencsin  Tármegyétül  nemesi  bizonyságleve- 
lelvettki. 

A  nemesi  összúráeokban  a  családról  a  következő  adatokat  ta- 
láljuk. 

1748-ban  Hatóén  lakott  a  családból  Ádám,  Zsigmond,  Ist- 
vá-n  három,  György  kettÖ,  János  három,  és  András. 

1768-ban  agyán  ott  székelt  János  hat,  István  hat,  Ádám 
bárom,  András  hat,  Cryörgy  bárom,  és  Márton;  ugyanakkor 
Kis-Kolacsinban  lakott  György  fiával  Pállal. 

1803-ban  a  hattnei  székhelyen  huszonhét  férfi  tag,  Kis-Kolocsín- 
ban  négy  lakott 

1837-ban[  Hattnén  —  mint  emlitetatt  —  negyven,  Kis-Kolacsin- 
két  tag  élt 

A  családnak  egyes  tagjai  már  a  XVII  században  is  elköltöztek 
az  Ösi  fészekből  Trencsin  megyei  Hattoe  helységből,  ha  csak  nem  más 
ily  aevü  nemes  család  is  létezett  volna,  mely  nevét  a  Bars  megyei  Sarló, 
vagy  Salló  helységről  Sarlay-nak  irá;  és  melynek  nevét  Sallay- 
rnak  is  találjnk  írva,  így 

Sarlay  vagy  SalUy  Anna  1585.  körül  neje  volt  Madách  Péter- 
'  iiek  Nógrád  megyében. 

Szintén  Nógrád  megyében  találjak  1665-ben  Sarlay  Jánost, 
kinek  neje  Szalay  Anna  volt,  és  ki  l684-ben  már  mint  Sárkány 
György  özvegye  emlitetik. 

Sarlay  Ádám  1777-ben  mint  b.  gyarmathi  lakos  Nógrád  me- 
gye elStt  nemességet  igazolja;  1767-ben  Sallay  (igy)  Ádám  kapott 
Nógrádi  megyétől  nemesi  bizonyítványt  (Bizonyosan  mind  a  két  név 
egy,  ugyan  azon  személyt  illet,)  és  ugy  látszik  ezen  Ádám  Trencsin 
vármegyéből  ment  NógrtWba,  hol  jelenleg  is  van  ily  nevű  család. 

Krassó  vármegyében  Sarlay  György  táblabíró  1782.  octob. 
15-én  birdettaté  ki  nemesi  biffljnyítványát,  melyet  Trencsin  vármegye 
1748.  mart  7-én  adott  ki. 

Sarlai  Sarlay  József  1847.  előtt  Pesten  ügyvéd,  kinek  czímere 
a  paizs  fíílötti  koronán  kétfejű  aas. 

Sárniasághy  család.  (Sármaaághi)  Erdély  ré^  csatáda,  mely 
BelsS-Szoinok    vármegyei  Sármaságh   helyeégről    vette   nevét.   Nem- 

,     ■:     XlOO'ílC 


SÁBHAaiOBT.  69 

zékrendének  teljes  azerkezetérc  nincaenak  adataink ;  ')  éa  igy  csak  I. 
MAtjáa  király  korábál  azon  Sirtnasághy  Antaltól  kezdbetjQk  a  csa- 
lid tagjainak  inegneTezését,  ki  1486-ban  Erdélyi  vajdául  iratik.  En- 
nek fia  volt  Lehoczky  szerint*)  Gergely  és  ennek  Miklós,  ki- 
nek neje  Bátbori  családbeli  lett  volna. 

Sámiaságby  Miklós  1505-ben  BchÖ-Szolnok  vármegye  kö- 
vete a  rákosi  osezággyülésen   ') 

1552-ban  Sarmaságby  László  özvegye,  mint  a  Báthoriak  nem- 
rendjéről  látjuk :  Bátborí  Kata,  Bihar  megyei  Álmosd-on  egy  portát 
birt*) 

1571-ben  Sármaaághy  Mihály  özvegye  élt,  kinek  nevében 
középlaky  Kemény  Kristóf  és  Kováts  László  ajánlatot  tesznak  a  Ve- 
res János  által  megveendő  Szent-Mibály-telke  és  Topái  részbir- 
tokra.*) 

1573-ban  Sármaságbi  Miklós  Bckes  Gáspár  bfve  azzal  együtt 
Fogaras  várába  szorult  ') 

1574.  táján,  BÖt  előbb  Sármaságbi  Ilona,  Apafly  Farkas 
neje  volt 

Sarmaságby  Jánosnak  nejétől  Zólyomi  Katalintól  leánya 
Anna  volt,  kit  Kemény  János  1603.  előtt  vett  féleségűt  és  vele  Sáv- 
maságon  és  Eövesden  a  Kemény  család  birtoklását  megalapitá. 

S.  Zsigmond  „úr  ember  volt  Erdélyben"  mint  Kemény  ön- 
életírásában írja,  —  1581.  óta  Torda  vármegye  főispánja.  Iő98-ban 
Bátborí  Zsigmond  legmeghittebb  hívei  és  vole  távozó  társai  közé 
tartozott.  1604-ben  Básta  fogatta  el,  de  a  jezsuiták  kikérték.  1612-ben 
DÓtáztatott,  1614-ben  fölmestetett  1616-baD  Dézs  táján  csatáz,  két 
sebet  kap,  és  Bethlen  fogságba  téteti.  —  1597.  után  nŐUl  vette  Jósika 
István  özvegyét  Fözy  Borbálát.  ') 


')  A  Oeneal.  anthent.  I.  kötetében  —  mint  latsaik  —  ai  Eszterház;  caa- 
lid  üdékében,  és  a  hírhedt  |Trophaeum  Eatorasianum*  Bzellemébcn  van  cg; 
Sinnatágfaí  családi  genealógia,  (megvan  Eevenesey  Ma.  28.  kbtetiíbeii  íb)  de  ez 
magán  hordja  a  kohottiág  hiljegét. 

')  Lehoczky,  8tcmmat.  II.  861. 

*)  Jásza;  Pál,  A.  m.  nemi.  napjai  a  mohácsi  v^sz  ntáa  157, 

')  Bielek,  Uajores  Hang.  119. 

')  KeDMinj,  Notitis  Capit.  Albens  11.  91. 

*)  Bethlen  Woíph.  Hiit  U.  375. 

0  Látd  Kemény  JánoB  ÖnéletiráBa,  kiadta  Ssalay  L.  6.  3é.  lap.  —  £n- 
gel,  Honamenta  Ungr.  8S7. 889.  —  Fascfaing ,  Nova  Daoia  IV.  149.  —  Sepsí 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


70  SARN&CZAT. 

A  XVn.  Bzázad  elején  S.  A  n  n  a  Petki  Istráoné  volt. 
1680.  táján  élt  Sármasági  Ádám,  kinek  ivadékát  a  következő 
táblázaton  láthatjuk  : 

Ádám 

(galgői  Bicz  Anna) 

IL  Zsigmond 

birta  Fonáczit 

(Ugrón  Ziófi?) 

'       MikUi  Láulö  Üstvin  Mária 

de  kCveid  f  1779-  elfitt        1783.  nov.  U.         fKorda 

17S3. 177a  (Korda  ositozik  bi        Sindorné) 

(Irgay  Mária)  Bora)  Iriay-akkal 

'      ÜÍm     ' 

(KeMcdi  Várady 

Jánoet""- 

nov.  6.) 

174ő-ben  Sánnas^  Julianna  Pech;  latvánné,  kUlOnben 
tótráradí  Kornia  Gábor  hnga. 

1 753.  körül  S.  Krisztina  báró  Henter  Adámné. 
ügy  látszik,  e  család  ivadéka  az  utóbb   kövesdí   elífnévrel   elö 
Sármasá^  ág  is ,  melyből  István  1836.   körül  Eövár  vidékén  tör- 
vényszéki  ütnök  vott. 

Samőczny  csalid.  Törzse  Samóczay  Sebestyén,  kiata- 
polcsányi  urodalomban  volt  tiszttartó,  utóbb  Forgách  Zsigmond  nádor 
jószág-igazgatója  lett,  és  czimeres  nemes  levelet  nyert.  Neje  volt,  éa 
1650-ben  már  özvegye  Balogi  Krisztina,  Balogi  fialáanak  a  Kyitra 
megyei  régi  kis-surányi  Surányi  nemzetségből  származott  nejétől  Su- 
rányi  Magdolnától  született  leánya.  Tőle  a  családfa  következőleg  >) 
sAijadzott  le  : 

8«beBtjfo 

(Balogi  Kriaztina 

I.  Ferenea        1.  István  Imre        János        I.  Gyürgy  Jnsttina 

Arsekigvári         titkát         Beváyné        f  (Oqa^ctouyi      (1.  Eaposi  Mera 

váraagT  1650.        16ÜQ.        ndvamoka  Éva)  OjOrgy 

(Kalm^  Jodit)  |  i.  Sarkba;  Ut?án) 


S^lj/t.  a  Ufp.  lapon. 


Lacikó  Mitá  krAaíkája,  Mikó  :  Erd^y!  történelmi  adatok  01. 166.  867.  —  Se- 
geiváry  Bálint  króa.  Erdély  Ulrt.  adatok  IV.  186.  Bethlen  Wolph.  Hist  TL  27. 
88.  SSi.  896. 

■)  aeasal.  anthent  L 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SABHOVCZY.— SAROLLYÁNTI. 
I.  OrSrgr,  ki  M  tlSibi  tápon. 
Eya) 


Mária  PáL  IL  QjlStgy  II.  Ferenei  latrin 

Eúcsiaj  (MMcaibtoy        (Spácjay  (ürbMOVBikT 

Ádám)  ÉTft  .    Klán)  KaU) 


Zsnua  Sándor 

(Kelé  (Tm 


Ptfter.      LáasM. 


Pál)  Judit) 


1. 


Jánop 

(Dífry  ÉYa) 

'KÍá«i'~' 

(TnránBaky 

Jözeaf) 


Uiklda.  Anna  Éva  Enie 

(l.TanM     (BokrM    (KosslolánTÍ 

PáL  Ádám)        Oáapár) 

2.  CcJeánji 
Ádám) 

LFerencz  1659-beQ  ÉrsekujrárbaD  várnagy  volt,  Kyitra 
m^jélMB  szerzé  a  kis-eályói  bírtokoi  Gyermeke  nem  maradt.  Ózva- 
gye  Kalmár  Jadit  utóbb  férjbez  ment  Fabricius  Jánoshoz ,  kitől  lett 
£&  FabricinB  F  e  r  e  n  c  z,  ki  Molnár  Dorottyát  vette  el ,  ez  másodszor 
férjhez  ment  egy  olaszhoz ,  harmadszor  Dávid  G^örgyhez ,  kitítl  lett 
Dávid  Zsigmond,  ki  a  Sándor  családba  házasodott. 

L  Istv|án  bomonnfú  gróf  Drugetfa  János  titkára  volt;  nStele- 
nSlált. 

Imre  báró  Révay  Szidoniácak  Osztrosith  Mátyás  Özvegyének 
ndvamoka  (anlae  pniefectns)  volt. 

A  caalád&  a  múlt  század  második  felében  megszakad. 

Samóczay  nevű  nemes  család  jelenleg  él  Hont  vármegyében ,  és 
bihetSIeg  ennek  ivadéka. 

Samoveiy  család.  Alapítá  Samovczy  Ambrus,  ki  Bndolf 
királytél  1591.  jun.  25-én  Prágában  kelt  czímeres  nemes  levélben,  ne- 
mesltetett  meg.  ')  Lehet,  bogy  e  czímerlevél  a  fentebbi]  családot  illeti. 

Sarollyányi  esilád.  (zsaroltyányi.)  Szatmár  vármegye  régi 
kihalt  családa ,  mely  a  XIV.  században  már  bírta  a  Szatmár  megyei 
ZsaroUyáo  helységet 

1374-ben  SaroUyáni  György  királyi  ember  volt  az  Egryek 
figyében.  ^) 


<}  Ab  eredeti  a  m.  nemzeti  mmenmlian  Srixtetik. 
Ö  Stinnay,  Ssatmár  vármegye  li  S9á, 


ídOvGcOf^ic 


72  sakolltínti. 

1389-bea  Sarolljátiyi  Miklósnak  fiai  János,  Győr  gy  ós 
Péter  tanuyallatist  tétetnek,  bogy  zaarollyáoi  jószágukat  illető  leve- 
lek Bsatmári  házoknál  elégtek.  *) 

1449-ben  S.  János  Bére  helységben  és  paszta  Mándon  Samel- 
házy  Lászlóval,  kir.  adományban  rész  birtokot  kap.  *) 

1458>ban  8.  Mihály  többekkel  tanuvallatást  tétetett  a  gencsi 
jobbágyokon  elkövetett  hatalmaskodás  végett  ') 

150d-ben  a  Sarollyáni  család  többekkel  Tatárfalván  is  bírtok- 
réüzt  kapott.') 

1587-ben  Sarollyáni  László  még  birtokos  volt  ZsaroUyánban 
és  Gencsen.  *) 

1590-ban  több  birtokostársával  Zsarolyánbán  éa  a  sámelí  pusz- 
tában Sarollányi  Ferencz  isuj  királyi'adomány  által megerösitetett. 

Sárossy  «Mlád.  (N.  Sávosi.)  Sáros  vármegyei  nemes  család ; 
birja  Enyiczke  helységet.  ^  Tán  e  család  ivadéka  volt  azon  Sárosy 
Márton,  Eecier  Endre  veje,  kit  1687.  mart.  22-én  Caraffa  Eperje- 
sen lefejeztetett. '') 

Nagy-sárosi  Sárosy  Elára  Váradi  Pál  Ügyvéd  özvegye,  kit  18071 
körUl  n8Űl  vett  lefkóczi  Király  Imre,  N.  Várad  város  főügyésze. 

Talán  összekötetésben  áttt  e  családdal  azon  Sárosy  Mihály, 
ki  1722-beQ  III.  Károly  királytól  czfmeres   nemes  levelet  kapott  ") 

Czimere  következő :  a  paízs  kék  udvarában  zöld  téren  magas,  te- 
rebélyes czedrDs&  áll,  és  annak  lombjai  kÖzUl  pánczélos  sisakos  vi- 
téz emelkedik  ki,  jobb  kezében  nyilat^  abalban  puzdrát  tartva.  A  paiza 
fölötti  sisak  koronáján  gólya  áll,  fölemelt  jobb  lábával  zöld  sást,  cső- 
rében kigyót  tart.  Foszladék  mind  a  két  oldalról  aranyfekete.  ") 

Zemplin  vármegyében  szintén  a  nemesek  sorában  áll  a  Sároesy 
család,  és  birtokos  M.  Iziépen  és  Izbogya-Hrabóczon.  Tán  ezek  ő  se 
ToltS.  András  1600-baa  Újhelyi  ref.  lelkész. 


■)  Szirmay,  Szatmár  várm.  II.  218. 

')  Ugyan  ott  U.  26.  243. 

*)  Ugyan  ott  II.  39. 

*)  Ugyan  ott  II.  211. 

*)  Ugyan  ott  n.40. 216.  ét  219. 

')  Fényei,  Geograpbiai  ssötár  I.  305. 

')  Sulay  L.  Magyar  ons.  ttSrt  V.  köt.  363. 

•)  Collect  herald,  nro.  547. 

*i  Adami  SeaU  Oentil.  tomo  XI. 


ídOvGcOf^ic 


8ÁB08ST.  73 

Ugocsa  megyében  e  század  elgén  S.  István  birtokos  volt 
Csedregen. 

Sárossy  esalád.  (Kis-sárosi)  Ejg-Sáros  Erdélyben  KUkilllö  vár- 
megyében fekszik,  itt  bírt  és  innen  irta  e  család  elöncvét. 

YalósziniUeg  e  család  ivadéka  volt  azon  Sárosy  László,  1447- 
ben  a  bndai  oresággyülésre  Zaránd  vármegye  követe  volt.  ')  Ennek 
rokona  Sárossy  István  lő62-ben  Zaránd  megyében  birtokos  volt 
Csegedszegen,  Gktrbán,  Echiokáa,  Túron  éa  Fipásziban.  ^) 

A  mi  már  az  erdélyi  kis-sárosi  Sárosy  családot  illeti,  bizonyos 
az,  hogy  ennek  felemeltje  a  nemzeti  fejedelmek  korában  Sárosy  Já- 
nos volt.  Jellemzését  egykorú  író  ^)  igy  adja  elüi  „Sárosy  János  ifjú 
rend  és  osak  Küküllö  vármegye  követje  volt,  de  actívus,  bátor  és  szé- 
kimondó ember  volt,  poliüci  boni  studiosusnak  látszott  lenni  az  fi  akkor 
alacson  rendihez  képest,  ésEttküllS  vármegyét  bátor  voksolásáért,  pos- 
tiilatamaiért  nevezték  vala  Kis-Bibar  vármegyének,  mivel  az  a  várme- 
gye régen  azt  követte." 

János  atébbitélö-meeter  lett  (1691—1696.);  a  Rákóczy  forra- 
dalom alatt  ezzel  tartott  és  hivatalos  pályán  abban  tetleges  részt 
vett.  •)  Első  neje  Ozdy  Gergelynek  DaczÓ  Bérbálától  született  leánya 
Ozdy  Zsuzsanna  volt,  ennek  halálával  másodszor  nőül  vette  Liesán 
Kristófnak  Oltszemi  Mikó  Drozsiannától  született  leányát  Lesán  Te- 
rézt ;  ezektől  következS  családfát  ^)  alkotott  : 

L  Jinoa 

itdfimester 

1691. 

(1.  Ozdy  Zanzsi 

2.  Leain  Taríz) 

I.  GjÜTgj  Gercelr-  IT.  JáDOs 

KaU)  SámBBl.  2.  Incz^dy_  Eraae 

FtííL  a  kör.  lapon.  1-töl  Zaazsi  2-t41  IV.  Jinos 

(petr.  Horváth     (Buday  Krisztina) 
Mklóa)  ] 

ílona  1716.        Zauiai        Zaófia  V.  János 

g>áiiiel  (Bsereday     (Ballá        (Tóth  Bora) 

^ter]  Istrin)      Mihály) 


*)  Sovachich  Vestigia  Comitiorum  p.  268. 

')  Fábián,  Arad  vármegye  31.  83.  34. 36.  38. 

■)  Bethlen  Hiklöa  Önéletírása.  Kiadta  Saalay  L.  I.  k&L  430. 

')  Caerei  Mih.  Uistoriáía  290.  842.  atb. 

*)  TSrtlk  Aut.  kSzléae  szerint. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SÍAOSST.  ~  sifiPATAKT. 

I.  OjSrgJ,  ki  o*  tlSbhi  lapon. 


IL  Gyöígy 
(Kovica  Eva) 


Ersae 
(kii-aároii 
8olnB7  János) 


ZsigiDond    lU.  Jánoe 
(Sáfár  t 

Háría) 


Józief 

+ 


HáHa 

(PatakT 

Pál) 


Kritstina  Éva 
(Pataky  (Víer 
Ferencé)     Oáapár) 


Dántel      Kríuttna 
t     (SároBy  latváa) 

Erúztina     Eraa^bet 

(SúkjLáaBld    (Sárádj 

ZeigmoD^ 


IV.  CíyBrgy 

(Bitó 

Krisztina) 


Sámuel 
ÍVárö 

Eraae) 
KaU) 


Volt  e  családnak  még'egy  tagja  Sárosj  György,  kinek  neje  Bor- 
nemisza Anna  a  kisfaladi  Bornemisza  Istránnak  RáthooTi  Jadittól  sz&- 
letett  leánya  volt,  ettÖl  fía  Sárosy  András,  ennek  fia  volt  Sároej 
Benedek. 

A  család  állitolag  a  múlt  század  végén  kihalt 

Sárosy  CBSlád.  (Pékai)  Előde  János  a  Rákóczy  Györgyök 
korában  fiscalis  director  16G0.  táján.  ') 

Ugyan  ez  előnévvel  Sámuel  1791-ben  az  erdélyi  országgyű- 
lésen királyi  hivatalos ;  György  1794.  évi  országgyűlésen  Maros- 
szék  körete,  és  azon  szék  havasainak  föinspectora.  József  Torda 
yárm^yéhen  árvaszéki  ülnök  1815-ben. 

Erdélyben  még  több  e  nevű  családbelfeket  találunk,  kiknek  azon- 
ban vérségi  Összeköttetéseiket  nem  ismerjük,  igy  : 

S.  Ferencznek  neje  Jármi  Judit  Torda  megyében  ó.  és  m. 
deliéi  birtokos 

S.  Sámuel  özvegye  Miklós  Sára  Pénteken,  s  Mihály,  Já- 
nos, Lajos  és  Mózses  Felső  megyében  Gezésen  birtokosok. 

S.  László  özvegye  Hunyad  megyében  Bokán  bir. 

S.  Károly  székely  nemes  családból  r.  kath.  pap.  éa  m.  vásár- 
helyi tanár.  S.  Mária  Nagy  Lörinczné. 

Sárpatak)'  család.  (Sárpataki.)  Erdélyi  nemes  család,  mely 
eI8-  és  vezeték  nevét  a  marosparti  Sárpatak  helységről  vette. 

■)  KáUay,  Síékely  nems.  280. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SÁBPATAKT.  75 

A  család  előbbi  vezeték-neve  „sárpatakí  Nagy"  volt. 

Sárpatakí  Nagy  MiklAenak  fial.  Márton  és  JáooB,  amaz  a 
híres  ügyvéd,  majd  kir.  űgy-igazgató  és  itélö-meater  csak  Sárpata- 
kénak irá  nevét,  utóbb  pedig  grófságot  szerzett  és  nevét  Ké- 
re a  z  t  e  s  -  re  változtatá.  £  néven  virágzott  ivadéka  bárom  nemzedé- 
ken, mfg  a  múlt  században  leány  ágon  is  kihalt  {L4ad  e  munka  VI. 
köt.  218.  l.) 

Mártonnak  oldalas  rokon  ágazata  azonban  máig  él  Sárpataki 
óéven,  és  nevezett  Mártont  is  elődei  közé  számítja.-  Ez  ág  egyik  előde 
S.  Mihály  kolozsvári  ref.  lelkész  volt,  és  a  szent-háromságról  „N  ó  é 
bárkája"  czimü  munkáját  1681-ben  kiadta  Kolozsvárott 

Ezen  ágazat  törzse  István,  ki  I.  Apaffy  Mihálytól  Felső  Fejér 
megyei  Sárpataki  birtokára  nj  adományt  vitt,  és  kitől  a  családfa  *) 
következőleg  jő  le: 

István 


Q}«rg7      Ltiríncz      Elek  Kata  Krisztina  III.  Zaigmoni 

kir.  táblái    F.  Pej^r        f  (1.  Miksa  Is  tván  (Biió  József)  (BorHos  Hárít 

tltoök.      v.fdbirö.  ^.Va».  György)  fy.  z„g„^a 5^ 


i2.  oct.  6.      F.  Fejár  ■ 
ttSrv-  ainiík. 


A  táblázaton  álló  I.  Eleknek  fiai  közül  Oyörgy  Abó-Fejér 
vármegyénél  kezdé  hivatalos  pályáját,  már  1794-ben  ott  aljegyző  volt, 
1815-ben  már  főszolgabíró,  utóbb  kir.  tanácsos  és  kir.  táblái  Ülnök, 
testvére  L  ő  r  i  n  c  z  Felső -Fej  érben  fŐbiró ;  Elek  a  kincstárnál  szol- 
gált. Ez  ág  kihalt. 

LZsigmond  ágán  a  két  végső  nemzedék  IV.  Zsigmond,  ki 
1862.  oct.  6-án  múlt  ki,  és  János  (nőtlen)  mind  ketten  Alsó-Fejér 
vármegyének  1848.  év  előtt  törvényszéki  ülnökei  voltak,  és  az  ellcu' 
zéki  pártnak  erélyes  hivei. 

Ugyan  e  család  ivadékai  voltak  e  század  elején  Zsuzsanna  bé- 
rivói Bóér  Antalné,  és  László  1815-ban  Torda  megyének  alsó  járá- 
sában árvaszéki  biró. 

Egy  ág  megtartá  a  régi  nevet,  és  sárpatak!  Nagy  névvet 
él,  mint  ezekről  e  muuka  VIII.  köt  84  lapján  van  emlékezet. 

')  Toruk  Antal  k9zfóse  Bierínt 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


76  SARTORISZ.  — sIbVÍHT. 

8ftrt«rÍBZ  család.  Szartoris  vag;  SuioríuB  Qíimör  vármegye  ne- 
mes családa.  ') 

Sartorius  Mihály  éa  érdektársai  réazére  L  Leopold  királytól 
kiadott  czimcres  nemes  tevéi  Nógrád  vármegyében  1655.  juL  26-áo 
LoaoQczoii  tartott  közg>-Ulésbcu  kihirdetett  ^) 

Gömör  vármegyében  Csetneken  élt  Sartorius  Illés,  kinek  Fa- 
bricius  Máriától  fia  Dániel  született  1704-ben.  Tanúit  Külföldön  is. 
1730-ban  lett  Csetneken  oakolamester,  négy  év  malva  eperjesi  tanár, 
és  egy  év  múlva  ugyan  ott  pap  ;  utóbb  Besztercze-Bányán  evang.  lel- 
kész ;  irt  egy  kittani  munkát  tótul.  ') 

Nógrád  megyében  az  1755.  évi  nemesi  összeirásban  a  jövevény 
nemesek  sorában  teljük  Sartoris  Jánost,  és  Ferenczet. 

Ugyan  e  megyében  máskép  nevük  Pap;  1848.  előtt  S2u*toríus 
máskép  Pap  P  á  I  megyei  írnok. 

Sarudy  osalád.  Régi  nemes  család,  melybSl  Sanidy  András, 
1550-ben  Sáros  vármegye  jegyzője  volt.  *) 

Ennek  ivadéka  lehetett  azon  Sarudy  Jakab,  ki  fiával  Jakab- 
bal,  és  testvéreivel  Jánossal  és  Imrével,  nem  külömben  Do- 
bos Mihálylyal  nemességére  III.  Ferdinánd  királytól  1654.  jul.  12-éa 
Bécsbea  kelt  czlmeres  nemes  levélben  királyi  megegyezést  nyert.  ^) 

Sárváry  család.  A  XV.  század  közepén  állítólag  Szabolcs  me- 
gyében Tiaza-Lökön  jószágrészt  birt  egy  fonmaradt  régi  osztályos  le- 
vél szerint 

Bizonyos  az  is,  hogy  1 445-beQ  Sárváry  László  Zemplin  vár- 
megye követe  volt  ") 

Azonban  mindezekkel  összekötetését  nem  tudjuk  kimutatni  azon 
Sárváry  Istvánnak,  ki  1622-ban  II.  Fenlinánd  királytól  czimeres 
nemes  levelet  nyert,  mely  azon  évben  Soprony  vármegyében  Uj-kér- 
ben  (feria  secunda  proxima  ante  festum  beati  Thomae  apostoli)  kihir- 
dettetett '')  Nevezett  Istvánnak  hagyomány  szerint  állítólag  neje 
Szily  Anna  volt. 

A  czfmer  —  mely  ezen  nemes  levélben  adatott  —  az  ide  mellé- 

')  Bortholomaeides  C.  Gömüt  p.  146- 

')  ProtoG.  C.  Neograd  aani  1656. 

')  BsTtholomaeideg  Memorab.  Prov.  Cselnek.  134. 

■)  Oklevél. 

*)  Aa  eredeti  amialis  Kassa  bz.  kir.  város  tev^tárában. 

•)  Teleki,  Hnnradiak  kora  X.  168. 

')  Á.  megrongált  eredeti  armalis  debreczeni  tanár  nébai  Sáivitj  Pál  ttrtt- 
kSseinél  6nztetik. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


sAsvlaT.  77 

kelt  metszTény  azerint  fUggSleg  kétféle  osztott  paizs,  a  jobb  oldali 
aranj  adrsrban  egy  fekete 
sas  látható,  Bzétterjesztett  szár- 
nyakkal ;  a  baloldali  kék  nd- 
varban  jobbról  balra  rézsóto- 
san  vont  három  arany  szele- 
men szemlélhetS.  A  paizs  fö- 
lötti sisak  koronájából  gríf 
emelkedik  ki,  elsü  lábával  vö- 
rös zászlót  tartva.  Foszladék 
jobbrólaranykék,  balról  ezüst- 
vörös. 

Istvánnak  maradéki  két 
ágra  szakadtak ;  egy  ág  rom. 
kath.  —  a  másik  helv.  hitval- 
lású. Sopron  megyéből  elszár- 
maztak GjSt,  Pest,  Szabolcs, 
é*  Bibar,  söt  Csanád  megyébe  Íb. 

Sárváry  János  Csanád  vármegyében  lakott  és  tSle  ily  ágazat 
terjedt  le  napjiünkig : 


A  táblázaton  állók  közül  IL  János  1741-ben  M.  Terézia 
mralkodása  alatt  nyert  útlevelet  a  külföldi  egyetemekre.  Ennek  fia 
Pál,  szül.  Fiskoltoii  Bihar  vármegyében  1765.  octob.  S-áo.  Hazai  és 
1792-ben  göttíngai  tanulása  után  Debreczenben  tanár  lett  1732-ben 
akadémiai  tagol  választatott,  melyet  irodalmi  működésével  érdemlett 
meg.,TanárBágától  1839-ben  nyugalmaztatott Meghalt  l84G.dec.  19-én.  1) 
Nemességét  még  mint  iskolai  scnior  kCiltÖldrc  készültében  igazolta  és 
hirdette  ki  Szabolcs  vármegyében  1792.  május  7-én.  Utóbb  első  három 


')  Magyar  írók,  Életrajz  gyűjt.  I.  líi. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


78  BÍBT.-~8AB1. 

fia  részére  1810-ban  sept  12-én  ismét  Szabolcs  vármegyétől,  1826. 
jan.  24-én  ugyan  attól  öt  fia  részére  vett  ki  nemesi  bizonyítványt,  me- 
lyet Szatmár  megyében ;  1829/ december  14<éQ  Bihar  megyében  hir- 
detett ki. 

Fiai  közül  Fere  ncz  szül.  1808-ban,  1831-ben  tévéo  ügyvédi 
vizsgálatot,  három  évig  a  debreczeni  ker.  táblánál  Ügyvédkedett;  1834- 
bea  LoBonczon  lett  jogtanár;  majd  erről  lemondván,  előbb  Pesten  Ügy- 
véd, utóbb  váltó  törvényszéki  hivatalnok;  1850-ben  debreczeni  megye 
törvényszéki  ülnök,  1854-ben  nagyváradi  országos  törvényszéki  taná- 
csos, 1 856-baQ  ugyan  ott  fó  törv.  széki  tanácsos  lett,  ')  Irt  jogi  mun- 
kákat. 

Testvére  Antal,  hites  ügyvéd  fordította  Liszt  Fridiik  Politi- 
kai gazdálkodástanát 

£  család  egy  másik  ágából  származhatott  azon  Sárváiy  József, 
-  kinek Lesenyei Nagy Francziskától fiai  Farkas,  Ferencz  és  Jó- 
zsef l751-beD  anyjok  rokonai  ellen  tiltakoznak  Trencstn  megyei 
Csocholniú  rész-birtok  eladása  végett  ^) 

Ugyan  e  család  kath.  ágából  eredhettek  S.  László  szent-feren- 
czes  szerzetes  zárda  főnök  Szatmárban  1760-ban ;  ')  és  István  ugyan 
olyan  szerzetes,  ki  1770-beQ  Qyőrben  egyházi  szerzetéről  munkát 
adott  ki. ') 

Sárváry  nevű  család  él  Erdélyben  is,  közUlök  Viktória  és 
Róza  EüküllŐ  megyében  Oláh-Sályi  helységben  birtokok. 

Sáry  család.  (Missei)  Heves  vármegyének  régi  nemes  nemzet- 
sége, melyből  Lászlónak  leánya  Ilona  1483-ban  Rhédei  Boldi- 
zsárnak özvegye  volt  *) 

Tán  e  család  ivadéka  Sáiy  Péter  is,  1461— 80  ür.  személy- 
nÖk,  1480-ban  kalocsai  Érsek. 

1673-ban  élt  Sáry  Ferencz.  ") 

Sasa  család.  Ismeretes  kdzttlök  Sasa  János  1567-ben  János 
Zsigmond  és  Báthori  István  erdélyi  fejedelmek  alatt  gyalogs^  kapi- 
tány, az  volt  még  1573-ban  is.  ') 


')  Magyar  írók,  Életrajz  gjtijt.  II.  S78. 

*)  SzeDtbenedeki  Canrent.  prot  DD.  p.  179. 

*)  Szirma;,  Szatmár  várm.  U.  67. 

')  Magyar  írók,  U,  279. 

')  Teleki,  Hunyadiak  kora  XII.  243. 

■)  Pray,  Mhb.  IV.  838. 

')  Budai  Fer.  Uist.  lei-  III.  828. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


sifliDT.— síbvIbt.  79 

Sasadf  család.  Erdélyben  élt  164t-ben  Sasady  Zeigmond,  mi- 
dőn febr.  3-án  Toldalagi  Uibál;  leányit  Klárát  nöOl  vette.  >) 

8á^a  cMlád.  (Gyulai.)  Közülök  Mihály  1848-ig  N.  Enyed 
vároai  tanácsnok ,  fiai:  Sándor  és  Q-yula  maros-gezsei  birto- 
kosok. 

Sasa  család.  Nógrád  megyei  Losoacz  Tarosában  székelt  nemes 
család,  melyből  Sass  A^ndrás  1684-beii  a  nemesi  fölkelésben  sze- 
mélyesen  részt  vett.  Ennek  fia  volt  Sasa  Páll  727-ben. 

Sassényi  család.  Zemplin  vármegye  cziuierlevelea  nemes  csa- 
láda,  birtokos  ott  Bánécz  helységben.  *) 

Sásváry  esalád.  (Sásvári)  Ugocsa  vármegye  régi  nemes  csa- 
láda,  mely  a  Szirmay  családdal  közös  törzsből  eredt,  és  mely  már  — 
agy  látszik —  még  a  XVI.  század  folytán  kihalt  Ugocsa  megyében  Sás- 
vár  helység  volt  ösi  fészke  a  családnak. 

A  XIV.  század  elején  élt  I  s  t  v  á  n  tói  oklevelek  nyomán  ilyen 
C8a]ád&  alakúit : 


Ifltváa 
'híÚós  ' 

'  Imre      Miklós 
U09.        1470. 

'  Páter                                          Pil' 
1874. 1406.                                    1406. 

IlUs          '       '      Tam&B             Egyed 
1416.                        1488.               1428. 
UgocBtii  alispán 
(Uona) 

Hiklóa  ' 
142a 

1 

'djOrgy           UiklÖB    Uona.'                                        'imre 
vagy  Gergely    1466.                                                        14S0. 
IML               1481. 

Timi.' 
U60. 

Péter  ágán  Illés  1416-ban  UgocBa  vármegye  alispánja  ")  en- 
nek végrendelete  1466.  évről  említi  nejét  Ilonát ,  Mayád  (?)  Jánosnak, 
az  Albert  fiának  leányát.  Fia  Miklós  birt  Szatmár  megyében  Der- 
zsen ,  HodászoD  és  Kántor  Jánosiban  1460-ban  nyert  'adomány  ere- 
jénél fogva.  ') 

Nincsenek  a  táblázaton  G  y  ö  r  g  y,  ki  1 333-ban  P.  Darócz  agyé- 
ben tanúskodott  *) 


■)  Hmller  Oábor  napUja.  £rd%i  Tört.  adatok  IV.  köt.  Ua  nem  ujtó 
hiba  Bárdi  helyett? 

*)  Szirmay  C.Z  emplb.  not,  top.  116.  370. 
')  Ssinnay  C.  Ugocia,  60. 
')  Síirniay  Sza'.már  virm,  82.  65.  88. 
*)  Ugyan  ott  199. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SO  bítob.— sIdbb. 

1419-bea  élt  J  &  d  o  b. 

Jakab,  ki  Lengyelnek  is  neveztetett,  és  1442-baii  Ugocsa  Tár- 
megye  ftUspánja  Tolt.  *) 

ChrÍBOgon,kí  1507-ben  Forgolány  Istvánt  perbe  idéztette.  ^) 

JánoB,  ki  1514-ben  több  nemessel  az  Ugocsa  megyei  föispán 
ellen  lép  föl;  és  1516-ban  sásvári  Veres  Oergely  ellen  perel.  ') 

János  és  fia  Ferenc z,  mint  I.  Ferdinánd  hívei  elveszték 
Szárazberki  és  simái  jószágukat  Szatmár  vármegyében ,  és  azt  153ö- 
ban  L  Jáncs  király  Mikolay  Ferencznek  adományozta.  *) 

1567-ben  Ferencznek  leánya  Katalin  elÖbb  Nagy-Váthy  Já- 
ttosné,  utóbb  Zerdahelyi  Fuz  János  neje  eladta  Szárazbarki  részét  ^) 

1587-ben  Borbála,  Katalin  perlekednek  János  ellen,  1590- 
ben  egyezség  utján  szerződésre  lépnek.  ^  Valószinüleg  bennSk  a  Sás- 
váry  család  elenyészett 

Megkell  még  említenOnk,  hogy  Illés  és  Miklós  1446-ben 
Sásváron  uj  adomány  mellett  beiktattak. '') 

Végre  c  család  ivadékániűt  és  pedig  Sásvári  Jánosnak  tartatik 
azon  Sásvári  basa,  ki  e  néven  a  XVI.  század  közepén  hazánk  tör- 
ténetében gyakran  elé  fordul.  ') 

Sátor  esalád.  A  XVH  század  közepén  élt  Sátor  Péter,  ki 
Tolnai  Kis  Gergelynek  Konkolyi  Katától  született  leányát  Tolnay  Kis 
Juditot  vévén  feleségUl,  azzal  kővetkező  ivadéknak  lett  törzs-aljává  : 

Páter 

1660.  körttl 

(Tolnaj  Kis  Jndit) 


Péter.  Fái.  Jndit 

(1. 3eb«  István 
2.  Bornemisza  Jánoi) 

Saaer  család.  Gróf  Sauer  Kajetán  1765-ben  magyar  bon- 


')  Szinnar,  C.  Ugocsa  p.  ftl. 

')  Ugyan  ott  14. 

^  gzinnay.  C.  Ugocsa  IK.  85. 

')  Ssirmay,  Ssathmár  várm.  It.  292. 

')  Dgjan  ott  282. 

•)  Ugyan  attól  C.  Ugocsa  89. 

")  Ugyan  ott  116. 

*)  Ugyan  ott  117. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


8AD8AU.— SAObKá.  81 

fiosftást  nyert,  ')  atida  szintén  Kajetán  nagyváradi  aagj  prépost,  ^'s 
septemTÍr  volt  JSlO-ben. 

Sanran  család.  Gh-ófSaurauFereD ez,  szttl.  1760.  sept.  I9-én,  ex. 
kir.  kamarás,  auBtriai  csász&rí  minister,  1802'ben')  magyar  honfínsitáfit 
nyert  1797.  maj.  12-én  Temea  vármegyében  Merczidorf  és  Zeadányt 
kapta  kir.  adooiányban.  Meghalt  1832-beD.  Neje  gróf  Lodron  Antónia. 
Ivadéka  következő  ; 

FercQcz 

Bz.  1760  1 1832. 

(gr.  Lodroit  Atitonla) 


Zeno  VincEe  H.  Antónia 

H.  1792. 1 1846.  ti.  1789. 

(1.  gr.  Hunyadi  Oabriella  (gr.  Díchtrichstein 
2.  gr.  Goeaz  Mária  á.)  Hiltea) 

Á  család  Steier  országi  eredetU,éB  162S-baQ  emeltetett  grófságra. 

Sanska  család.  (Sáromberki.)  A  sárombergi  vagy  sombei^ 
Sanska  család  Baranya  megyében  székel.  Allitólag  Horrátorezágból 
eredt.  3) 

Sanska  (vagy  mint  máskép  iratik)  Zauska  Mibály  1719-ben 
kapott  czimereB  nemes  levelet  ') 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  jobbról  egy  magas  szikla  hegy, 
mely  elÖtt  egy  fehér  egyenruhás,  fekete  fövegü  bányász  kalapácsaival 
a  sziklából  az  ásványköveket  vájja  ki.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájá- 
ból derékig  szintén  olyan  bányász  emelkedik  ki,  jobb  kezében  iró  tol- 
lat, a  balban  ásványkövet  tart  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról 
ezfiatvöröfl. 

Sombei^  Saoska  Jánoa-Ferencz  1728-ban  a  pozsonyi 
kamránál  tanácsos  és  számvevő,  utóbb  helytartósági  tanácsos. 

Saoska  Antal  1765'ben  Baranya  vármegye  követe. ') 

Sauska  Kerestély  1787-beii  a  pécsi  kerOletben  fS  tartomá- 
nyi biztos  volt 

Sanska  Ferencz  1787-ben  Baranya  vármegye  alispánja. 

Saoska  Lajos  altartományi  biztos  a  pécsi  kerületben  1844-ben. 

Saoska  Kerestély  Baranya  vármegye  alispánja,  1812  ben  kir. 
tanácsos  lett 

■)  1765.  ^vi  17.  tSrv.  ez. 

■)  1803.  ^vi  33.  tUrv.  ca. 

<)  Leboczky  Stemmat  II.  443. 

')  Collect.  berald.  nro.  408. 

*)  LehocBky  Stemmat.  I.  188. 

DigilizedOy  vjtjt.í'^IL 


82  9AVAI. — aCHAFPGOTSCH. 

Savai  család.  EözUlök  Antal  Fogaras  vidékén  kis-  és  nagy- 
berívóí  birtokos  jelenleg. 

Sávolyi  család.  A  XVL  században  1580-bon  élt  Sávolyi 
Tamás  ') 

Jelenleg  ily  nevÜ  nemes  család  él  Heves  vármegyében. 

SehaflTgotMh  család.  Német  ország  déli  részéből  származtatja 
magát.  Idd2-ben  báróságra  emeltetett.  Most  két  fSvonalonés  tsbb  ágon 
virágzik.  A  XVII.  század  első  felében  élt  Schaffgutscb  J  á  n  o  a  -  U I  - 
rik,  ki  1632-ben  lett  végrendeletet.  Ennek  fia  Kris  tóf-Lipó  t 
aranygyapjas  vitéz,  kamarai  elnök  stb.  az  1659.  évi  oraz^gyüléscn  ma- 
gyar bonfíusitást  nyert ;  ^)  és  erről  16G2.  évi  sept.  7-én  oklevelet  ka- 
pott. 1674.  mart.  12-én  I.  Lenpoldtól  „Hocbgcborne"  czimct  nyert.  0 
alapitá  a  családi  majorátust,  melyet  fia  teljesen  beftjezett,  és  mely 
majorátus  java!  porosz  Sziléziában  fekszenek.  Tőle  ezen  ivadék  sar- 
jadszott  le  : 

Kristóf  Lipót 

magvBr  ÍDdigeiia 

mfaalt  17*^. 

(b.  Racknits  Ágnes) 

János- Antal 

BzUI.  1675. 1 1742. 

gróf  1708-tól 

(g r.  Ser^yi  M.  Franzisk a) 

'  Gothard  ' 

ízül.  1706. 1 1760. 
CseliorBz.  ÍS  udv.  meit. 
Cgr.  Hatifeld  Traschenfeld 

*"  Jánoa-Gothird       "" 

BS.  1783. 

porosz  kamaráé 

tgr.  Stubenberg  Anns) 

'~  Lipót-Gotbárd       ~~' 

ax.  1764.  i  18S4. 

poroaz  kamaráa 

(gr.  Wurmbrand  JankaJ 

(Folst.  a  kSv.  lap«n.) 


•)  Iftvánfly  Hiitoria  ICSG.  évi  kiadás  605. 
')  1669.  évi  18P.  törv.ía. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Lipót-Gotliard,  ki  n*  ttí, 
».  1764.  t  1831. 
porosz  kamarás 
(gr.  WunnbraDii  Jaoka) 


(gT.Zielen  Joziff^  poroB«  (gr.Pra»ch-  (gr.Saur-  (gr.Hohen- ((tr.8tolbonra 

köv.  Ud.         ma)  ma)      tfial  Klira.     Franca)     :* 

(1.  gr.  Harba-  2.  Necker  Éva 

val  Cbanare  3.  rt.  Stolberg 

M.  Anna.  M.AgnesJ 


l-tOl  János  Ulr.     Lipót      Hedvig      3-túl  Hária    András 
sz  183L.        Bz.  1833.  (gr.  Saivma)  BZ.  1856.    ei.  1857. 
(QrTcsik  Janka) 


■  Pia 

Karolina 

Jozefa 

Levin 

Lnopoldina 

Mária 

SS.  1847. 

lUd. 

1»60. 

1852. 

1857. 

1858. 

A  második  &g,  mely  másod-szülgttinek  íb  neveztetik,  több  ma- 
gyar családdal  sógorosodott,  így  gr.  Schaffgotsch  Agatha  szül.  1829. 
sepL  14-én,  férjhez  ment  1852.  febr.  23-án  gróf  Pejaohevich  Adolfhoz. 

Ennek  nagybátyja  gr.  SchafFgotach  Antal  1832  ben  nitül  vette 
gr.  Pejachevich  Katalint,  ki  szül.  1813  ban,  és  Erzaébet  császárnénak 
csillag  ker.  és  palota  hölgye. 

Antalnak  testvére  Kndolf  cs.  kir.  kapitány,  meghalt  1848. 
dec.  30-án,  férjhez  vette  1840-ben  báré  Révay  Teréziát. 

A  másik  vonal,  mely  csehországi  vonalnak  neveztetik,  és  mely 
a  táblázaton  allé  törzsön  felül  vált  el  az  előbbi  vonaltól,  és  igy  a  ma- 
gyar honfiositáai  jt^n  kívül  esik,  szintén  sógorosodott  magyar  csalá- 
dokkal, nevezetesen : 

Or.  Schafigotsch  Frigyes  (szttl.  1823.)  n«űl  vitte  1849-ben  gr. 
Pálffy  Terézt. 

Czfmerök  négy  részre  osztott  vért,  az  1.  és  4,  udvarban  egy  fejU 
fekete  sas,  mellén  eztist  fólholddal  látbaté ;  a  2.  és  3-ik  advar  ezüst  és 
vörös  koczkázatot  matat 

Sehall^e  esnlád.  Schallée  I  m  r  e  és  Márton  1623.  jun.  8-án 
kelt  czimcres  nemes  levelet  nyertek  11.  Ferdinánd  királytél.  ') 


')  Győr  vármegye  levéltárában  van  az  eredeti  nrni&lts. 


^--íioglc 


g4  S(  BALLEMBKBO. — 8CIIAKI  AOT, 

Schallenberg  család.  Hchalleaberg  K  r  i  a  t  A  f-Theodomár  és 
D  i  e  t  m  á  r  az  1687.  évi  országgyűlésen  magyar  honfiueitást  nyertek.  ') 
Származtak  Ausztriából,  hol  családjok  a  báróságot  1636-ban,  a  grófsá- 
got 1666-baD  kapta ;  magyar  orsnági  indigenatusi  oklevelük  1668.  jan. 
25-kéröl  kelt.  Nevezett  Kristóf  tábori  föhadi  biztos  és  tanácsos  volt. 
Ennek  fia  Kristóf- Ferdinánd  cs.  kir.  kamarás. 

CzimerÖk  négy  részre  oazUk,  az  1.  és  4-ik  ezüst  udvarban  fekete 
sas  látható,  a  3.  és  3.  részutosan  kétféle  oszlik,  benne  arany  korona  és 
egy  ezüst  lúd  látszik.  A  közép  kisebb  vért  arany  udvarában  koronás 
oroszlán  nSl  ki ;  alatta  a  veres  udvar  Ores. 

Az  njabb  nemzedék  iinez : 

Jóísef 

fi.  N.  N. 

2.  b.  Sfcal  FrancatJBka) 

József  Mária  A.  Z-túI  AacuBEt  Etnilia 

biMftj  e%.  1780.  Bzttl.  1803.  b7.  18UI. 

t  1854.  (b.  Imhof  ezredea  (gr.  Zadtwitz 

'"TT^i;    I  JánOB)  (vizeki  Tallíán  (Vilmoi 

E'"* Szidónia) 


ez,  1811. 

líRtona.  Ervin  Tagziló 

sz.  1853.  BZ.  1856. 

Schalvignoni  család.  Schalvignoni  Jeromos  az  1687.  évi 
országgyűlésen  honfíusítatott.  ^) 

Soharlaeh  család.  Scharlach  József,  ki  1760-ban  a  szepesi 
kamarai  igazgatóságnál  számvevő  és  a  harminczadok  f&felügyelSje  és 
1770-ben  aszepest  kamarai  igazgatós^  tanácsosa  volt,  1753'ben  Má- 
ria-Terézia királyasszonytól  czfmerea  nemes  levelet  kapott  *) 

Czimere  n^y  felé  osztott  paizs,  az  1.  és  4-dik  osztály  ezüst  udva- 
rában hármas  zöld  halomról  három  stmcztoll  leng,  két  vörös,  éa  a  kö- 
zépső kék ;  a  2.  és  3-ik  kék  udvarban  arany  csillag  ragyog.  A  puzs, 
fölötti  sisak  koronáján  két  kiterjesztett  fekete  sasszárny  kÖsöK  tÖtös 
és  ezüst  rézsútos  csikókkal  dbzltett  magas  süveg  áll.  Fossladék  jobb' 
rél  ezüstvörös,  balról  aranykék. 

Scharlach  Károly  1760-ben  vasvári  kanonok,  és  a  gySri  püs- 
pök titkára  volt,  1770-ben  már  gyÖri  kanonok,  sopronyi  fíiesperes  és 
pankotiú  apát. 


•)  1£87,  dvi  28.  tBiT.  ez. 
')  1687.  <!vi29.  tiirv.  ez. 
")  Collccl.  hrralcJ.  nro.  24  I. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


8CHBDBL. — SCIIEFFKB.  86 

Scharlach  Ferencz  1770-ben  a  azepesí  kamaránál  ellenőr, 
Flórián  ugyanakkor  és  ott  ezámvevöi  (iazt. 

Azonban  l^nagyobb  embere  volt  a  Scharlach  családnak  Scharlach 
J  d  2  s  e  f  kir.  tanácsnoknak  fía  Mihály,  ki  1763-ban  Kaeaán  szüle- 
tett, és  a  katoniú  pályára  lépvén,  már  1 795-beD  mint  a  Sztáray  gyalog  cz- 
redbeli  granatéros  kapitány  Mannbeim  ostrománál  tüntette  ki  magát, 
basonlóan  vitézkedett  1796-ban  Kehi  oetrománál;  még  hdsiebb  érde- 
meket szerzett  1799-beD  Olaazorezágban  Novinál;  majd  a  landsbuti, 
neamarki  és  eberabergl  csatákban,  de  mégkitünSbb  szolgálatot  tett  Ab- 
pernnél,  hol  mint  gránátos  ezredes  csodás  jelét  adá  vitézségének.  A  há- 
ború befejezte  atán  a  pesti ,  budu  és  erdélyi  garnizonokban  volt  pa- 
rancsnok. Végre  nyugalomba  lépve  Pozsonyban  élt,  és  ott  halt  meg 
1833.  Duj.  12-éD.  ') 

Sdiedel  eMlád.  Ldtá  Sedd  u. 

Scbcdios  esaíád.  OyÖr  vármegye  nemes  családa.  Törzse  Scbe- 
dius  Kristóf,  Pozsony  megye!  modrai  evang.  pap,  1676-ban  járt  Jená- 
ban ^)  és  áUitólag  L'Leopold  királytól  czímeres  nemes  levelet  nyert. 
Ennek  utódai  L  a  j  o  s  szül.  GySrött  1768.  évi  dec.  20-án ;  a  bdlcs.  tudo- 
ra, a  pesti  egyetemnél  az  aesthetika  és  philología  rendes  [tanára^  számos 
kitlíbldi  t  társ  levelező  és  a  m.  tud.  akadémia  igazgató  ta^a,  a  Kis- 
faludy-t&rsaság  tagja  és  elnöke,  több  tudományos  vállalat  stb.  létesi- 
t3je.  Meghalt  1847.  nov.  12-én  Pesten.^)  Neje  volt  Wmdisch  Mária,  ki- 
nek an^a  szül.  Bayer  Krisztina  1818-ban  balt  meg. 

Testvére  Kristóf  1822-ben  Győr  vármegye  jegyzője  volt. 

Seheffer  esaUd.  ScbeBer  János-  Richárd  as  1687.  évi  or- 
szággyűlésen magyar  honfi&sltást  nyert.  *) 

Czimere  n^yíelé  osztott  paJza,  az  1.  és  4.  osztály  arany  udvarai- 
nak belsfi  oldalából  kétfejű  fekete  sasnak  fele  része  látható;  a  2-dik 
osztály  vörös  udvarában  zöld  dámvad  ágaskodik,  a  3-ik  osztály  kék 
udvarában  zöld  téren  egy  kis  patak  mellett  fehér  bárány  legel.  A 
paizs  ftilótti  sisak  koronájából  öt  strucz-toU  emelkedik  ki,  fekete,  arany, 
kék,  fehér  és  vOrös  azínU.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezttat- 
vÖröB.  0 


'}  Pill^rtái  18S4.  ^*i  foly.  265. 266.  lap. 

')  Hosn,  Jena  Uuiig.  25. 

•)  L.  Életrajzát :  Magyar  írók  I.  406.  ée  Ujabb  ismeretek  tára  VI.  172. 

')  1687,  évi  29.  tijrv.  M. 

V  Adami,  Scuta,  gentil.  tomo  XL 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


86  BCHEH0VIC8.— SCHElíSCHLBIFFKR.. 

Scbehovics  család.  QömÖr  vármegye  nemesei  közé  számitja. 
Sclichovits  István  1 770-ben  a  szepeBÍ  kamaránál  szolgált  Sándor 
Szepes  megyétől  1836.  apr.  £0.  nsi  bizonyítványt  kapott. 

Schellcildorf  rsalád.  Ismeretes  közülök  azon  Schollenáorf 
Konrád,  ki  1433-ban  Trencsin  vármegye  líiispánja  volt,  és  azon  év- 
ben azon  megyei  hornyán!  jószágára  soltéezságot  alapított.  ') 

Scheiuiiiciky  család,  Trencsin  vármegyei  czimcrleveiea  csa- 
lád. f803-bftn  azon  megyében  Dozséren  székelt  a  kővetkező  család- 
fán 0  álló  ivadék. 

Láasló 


Utóbb  ott  nyomaik  nincsenek.  Váljon  e  család  azonoa-e  a  Tren- 
csin városában  1750 — 1781.  körfíl  lakott  Selmeczy  Mihálylyal  cs  csa- 
ládjával ?  —  eddig  nem  tudatik. 

Schenk  család.  Czimere  vizirányosan  kétfelé  osztott  paizs,  a 
felső  vörös  osztályban  nyakán  nyillal  átlőtt  vadlúd  zöld  téren  áll ;  az 
alsó  kék  udvarban  hullámzó  folyam  habjai  közt  egy  csolnakász  evez, 
fölötte  jobbról  üstökös  csillag  ragyog.  A  paiza  fölötti  sisak  koronájá- 
ból arany  grif  emelkedik  ki,  első  jobb  lábával  kivont  kardot,  a  bal  lá- 
bával égő  szívet  tartva.  Foszladék  jobbról  aranykék ,  balról  ezíist- 
vörös.  *) 

Sebeiffeiiberg  CMlád.  Scherffenbei^  Frigyes  az  1681.  évi 
országgyűlésen  honflusitatoti  *)  A  család  már  előbb  két  ágra  sza- 
kadván, emez  ág,  moly  honfiusltatott,  kihalt 

Sehersohleirer  család.  ScherschleitFer  N.  és  neje  Borbála 
és  mostoha  fiai  Szöbocher  János,  Mátyás,  Tóbiás  és  Uárk 
1626.  dec.  14-én  II.  Ferdinánd  királytól  kaptak  czímeres  nemes  leve- 
let, mely  1626.  (feria  2-da  proic.  post  Dorainicam  purificationis  B.  H. 
Virginia)  Sopron  vármegyének  Lós  nevít  mező  városban  tartott  kőf:- 
gyülÓBen  kihirdetlete' :  ") 


')  Szontagb  Dániel  kSzl^so  szerint. 

Ó  Ugyan  attól. 

^  Adami,  Scuta  RentH.  tomo  XI. 

')  1681.  dvi  82.  (örv.  ez. 

*J  íiopronj'  ez.  kir  város  levöltárábao  van  as  crúdcti  armalÍB< 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


;.— 8CH1.ACHTA.  87 

Svhen  cMlád.  VaBzojáról,  mely  helység  Arad  várniegyé- 
ben  fekazik,  iija  magát.  Komárom  mcgyoí  CsAs  birtikoaaf  közt  is  em- 
líttetik. ■) 

Sohileen  CMlád.  Schitsen  J  áDOS-Mihály  az  1715.  ivi  or- 
szággyflléBeu  bazafiusitatott  ')  Ez  talán  azon  Scbilaon  család  lesz, 
inetybÖl  báró  Schilson  János  1770-beD  magyar  kamarai  tanácsos  volt 

Schindler  osalád.  Egyike  azon  Bars  megyei  cBaládoknak,  me- 
lyek Körmöcz  sz.  kir.  városból  eredtek  ') 

Már  a  XVII.  század  közepén  élt  Schindler  Gyöi^y,  ki  Hont  me- 
gyében F.  Rakoncsán  EUkonczay  csaláiU  jogú  birtokot  rett  zálog- 
Jogon  Lestártól. 

Kógrád  megyében  Tereskén  Schindler  Ödön  és  neje  Rakovszky 
Oktávia  birtokosok. 

Scbirdiog  osniád. Báré  Schirding  Ferdinánd  székely-gya- 
logsági ezredes  az  1846.  évi  erdélyi  országgyűlésen  faonfiiisittatott. 

Sehirl  család.  Schirl  János  1687-ben  L  Leopold  királytól 
kapott  czimeres  nemes  levelet.  ') 

Czimere  fUggííleg  kétfelé  osztott  paizs ,  jobb  oldali  vörös  udva- 
rában jobbról  balra  rézsútosan  levonuló  czUst  szelemen,  a  baloldali 
kék  udvarban  hátulsó  lábain  kettős  farkú  oroszlán  ágaskodik.  A  paízs 
fölötti  sisak  koronájából  fekete  sasszárny  emelkedik  kt.  Foszladék 
jobbról  ezüstkék,  balról  aranyfekete.  ^) 

Sehiwny  család.  Ldsd  Saint-Avlaire. 

Sehlaehia  család.  (Zadjoli)  Nógrád  megyében  Schlachta 
A  d  á  m  ,mint  Zellö  helységbeli  lakos  az  17Ő&.  évi  nemesek  sorába 
íratott  ■) 

Schlachta  Gábor  1795-bon  Arad  vármegye  nemessége  sorába. 
Íratott. ') 

Schlachta  Ferencz  „zadjeli"  előnévvel  kincstári  ttlnök  Te- 
mosvárott  ld23-ban,  Liptó  vármegyétől  nyert  nemesi  bizonyítványát 


')  Fdoyes,  Komárom  várm.  121. 

')Azl715.  évilS6.«írv.  M. 

>)  Bel  U .  Hotitia  nova  Uaag.  tomo  IV.  p«g.  206. 

')  Coll.  herald,  nro.  782. 

*)  Adani  ScaU  gentíl.  tomo.  XI. 

')  Nógrád  megjei  17&&.  évi  jegyiHMnjv. 

0  Arad  várm. jegyzőkönyv  1795.  évi  711.  ssám  alatt. 


ídOvGcOf^lc 


88  8CDLA(JK. — SCHLIK 

1823  mart,  10-tn  Krassó  vármegyében  is  kihirdetteté.  Családja  él,  és 
több  tagja  Temesben  állami  hivatalt  viael.  ') 

Hcblachta  Ferencz  1812-ben  a  Ludovícea-ra  100  ftot  adott') 

Schlaua  család.  Scblaua  Móricz  az  1802.  évi  országgyüléBen 
magyarnak  bevétetett.  ^) 

Schlechfa  család.  Báró  í^cblcuhta  Ferencz  ezredeB,az  1827. 
évi  ureziiggy ülésen  magyar  honőuaitást  nyert. ')  Meghalt  183 l-ben  Fiai 
ausztriai  szolgálatban  állnak. 

Schlik  család.  Schlik  Ferencz-Józscf  és  Leopoldaz 
lt)87.  évi  országgyüléBcn  magyar  indigenatust  nyertek.  ') 

A  Schlik  család  már  a  XV.  század  óta  szerepelt  történetfinkben ; 
igy  Schlik  Gáspár  (f  1449.)  már  Zsigmond  király  és  a  Hunyadiak 
korában.  ") 

Sciilik  István  a  mohácsi  vészes  ütközetben  ]526.1>an  vett  részt 
csapatával,  és  ott  esett  cl.  Sebestyén  15d4-ben  élt^) 

Schlik  L  e  0  p  0 1  d,  ki  I.  Leopold  alatt  a  XVIIL  szásad  elején  a 
Kákóczy  forradalom  ellen  harczolt  mint  császári  tábornagy.  ^) 

Végre  korunkban  gráf  Schlik  Ferenc  z-U  e  q  r  i  k  lovas  tábor- 
nok, és  egy  magyar  lovas  ezred  tulajdonosa,  ki  a  forradalom  alatt  had- 
vezérkedett,  született  1789-ben,  meghalt  1862.  évi  mart.  17-én  kora 
73.  évében  Bécsben.  Első  neje  gróf  Mtz  Zsófia ,  a  második  Breuem 
Vilma  volt.  Ezektől  családja  így  áll : 

Ferencz  Henrik 

lovu  tábornok 

Bz^_1789;+1862^ 

Ttöl  Albina      Henrik  Fec      Francziska  2 1<51  Paulina       ' 

0z.  1619.  sz.  1820.  sz.  1881.  u.  1827. 

SPrínetti             katona          (b.  Bisenfela  (b.  Enis  Vencee]) 
bárolj)         (b.  Biaenfela       Ferdinánd 
Zsófia; 


A  táblán  álló   Ferencznek   atyja    József   dániiú  küvetrolt; 

')  Krassó  vána.  jegyzSkOnyve. 

')  1812.  évi  2.  törr.  ez. 

■)  1802.  ^Ti  34.  törv-  ez. 

')  1827.  dvi  42.  törv.  ez. 

')  1687  évi  28.  törv.  ez. 

*}  Teleki,  Hunyadiak  kora  I.  482.  etb. 

')  Istvánffy  1685.  «!vi  kiadás  8fi.  ^s  405. 

')  Engel,  Qesch.  V.  188.  atb. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SCHLÜIS8NKI. — SCRLOSULRO..  89 

azttl.  1754-beD,  megbalt  180G-baii.  Neje  gróf  Nosticz  Hárift  volt.  Jó- 
EBefnek  szűlSi  Leopold-Fer.  (seíU.  1729.  f  1770)  és  gr.  Fran- 
ké nb«rg  Máris. 

Józsefnek  nagyatyja  volt  Ferencz-ErnS  (tteOl.  1695. f  1766.) 
ennek  neje  gr.  Trautmansdorf  Mária.  Ferenc z-ErnSnek  atyja 
Toltazon  Leopold  (szül.  1663.  f  1723.)  ki  a  magyar  honBusttáet 
nyerte- 

A  család  czfmere  négyfelé  osztott  paizs,  as  1.  és  4.  vörös  udvar- 
ban folSl  két  ezüst,  alább  egy  éken  szintén  egy  gyUrü  tátható ;  a  2.  és 
3-ik  kék  udvarban  arany  oroszlán  elsS  lábaival  fehér  templomot  tart.  A 
kd>ép  vért  ezüst  udvarában  vSrös  oszlop  áll ,  melyet  két  oldalról  két 
koronás  oroszlán  tart  ') 

A  Schlik  család  törzsökös  Cseh  országi  eredetű.  ') 

SchloissDig  család.  Scbloissnig  Já.nos  advari  tanácsos  és 
cabineti  titkár  as  1792.  évi  országgyttléeen  bonfiiuítatott ;  >)  született 
1746bau,  meghalt  1804-ben.  Utódú  aosztriiú  szolgálatban  állnak. 

Sehlosberg  osaUíiL  Pozsony  vármegye  egyik  előkelő  nemes 
családa,  mely  ott  a  mtdt  században  virágsott  Igazi  elsÖ  családi  neve 
„Pissner  a  Schlossberg"  volt;  és  Piszner  Schlossberg  Já- 
nos-Vendel és  JánoB-Henrik  Rogenabm^baa  1610.  jul.  3-áu 
kelt  csimereB  levélben  UL  Ferdinánd  király  által  erősítettek  meg  ne- 
meMégökben.*  Nevezett]  János-Vendel  magyar  családba  házaso- 
dott, nSűl  vévén  Majthényi  Borbalát,  és  10b5-ben  országyOIésileg  bon- 
finsJtatott,  *)  TÖle  a  leszármazás  a  következő  : 


Jánoe 

IMO. 

(Miylhénjl  Bora) 

Ferencz 
(Beniczky  Anna 
öavBgy  1716.) 

Terá« 
(b.  lUfa;  Boldizs.} 

Láuló 
1726.  17S6. 
PoESonj  T.  alispán 
(Amad«  Tertfs) 

ForencB 
171Ö. 

■)  Odtíbai  Hist.  Herald.  Handbnch.  872-67S. 

*>  Lásd,  Homsrr,  Hedo^ászky  Taachenbuch  182ft.  829.  stb- 

■)  1792.  ivi  32.  t«tT.  eiikk. 

*)16fi&,4TÍ  119.  tttrv.  cs- 


ídovGoOf^lc 


90  &CHUE1Í21NG. 

A  tábUti  álló  Schlosbcrg  Fereacznek  özvogye  Beniuzky  Anna 
IVlö-ben  fiai  ncTeikben  is  III.  KAroly  király  által  a  család  ezármazáeí 
faját  mcgerÖEiteté,  mely  szerint  a  táblázat  éléo  álló  Jánoa-Vcndclnok 
atyja  volt  Károly,  ennek  F  r  Í  d  r  i  k,  ennek  Fábián,  ós  végre  en- 
nek J  á  n  o  B-K  á  r  0 1  y. 

A  család  Pozsony  megye  gazdagabb  birtokosai  köze  tartozotL 
birta  nevezetesen  a  Czliferi  kastélyt,  birt  Nebojszán  ,  Kajáiban  ')  stb. 

László  172G-baD,  sőt  1741-ben  is  Pozsony  vármegye  alispánja 
Ó8  1729.  ós  1741-ben  országgyűlési  követe  volt.  ■') 

Schmertblg  osalád.  Pomcraniából  származtatja  ma,gát.  170G- 
ban  I.  József  császár  német  birodalmi  báróságra  emelte.  A  múlt  szá- 
zadban élt  O  á  s  p  á  r-H  a  n  n  i  b  a  I ,  kinek  fiai  által  két  ágra  szakadt  a 
család.  Egyik  cvang. ;  a  másik  a  katb.  vallású.  Az  előbbi  a  Szász-AI* 
tenburgi  he  rczegségben  .él,  az  utóbbi  katb.  ágból  származott  Q  o  1 1- 
lob-Frigyes  (szül.  1738.  f  1793.)  cs.  kir.  altábornagy,  ki  Tárko- 
nyi gróf  Amado  Tádénak  bedogbi  gróf  Myáry  Zsó6átol  született  leá- 
nyát gróf  Amadé  Francziskát  (t  1824.)  vévén  nSüI,  ezzol  Magyaror- 
szágban a  bösi  és  szeniczi  uradalmat  kapta,  egyetlon  fia  A  n  t  a  l-H  a  n- 
níbal  BzüL  1787.  cs.  kir.  kamarás,  és  volt  huszár  ömagy  az  1827. 
évi  országgyűlésen  honfiusitást  nyert,  1818-ban  nöíil  vette  uagy-jeszení 
Jeszenszky  A n n á t,  kitől  született  1820.  jiilius  20-án  fia  Tádé,  ki 
1848.  előtt  a  m.  kir.  udv.  kanczelláriánál  mint  fogalmazó  szolgált,  az 
1861.  évi  országyiilésen  Nyitra  megye  szakolczfú  kerületéből  képvi- 
selő volt. 


A  származás  fája  ez  : 


Oottlob  Prídrik  Antal  Tad^ 

■a.  1738. 1 1793.    i      bí.  1787.    )   88.1820. 


í     Ta. 
i   ez.V 


(gr.  AniadeFran-  j  cs.  kir.  kam.  I      volt 
-  ■  '  ^  j  (JeesflUBE' 

L       Anna) 


czÍRka)  !  (JeexfiiiBEky  jki^pviscIS. 


A  család  czimere  fűrész  vágással  arany  és  vörös  udvarra  osztott* 
paizs,  melyben  folüI  jobbról  vÖrÖs,  balról  alól  arany,  a  közepén  vörös 
és  arany  caillag  ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koronája  fölött  arany  vö- 
rös zászló  teng. 


•)  Bel  M.  Notitia.  nova  Uung.  IL  180.  s(b. 
')  Liíhoczky  St«*n)m«t.  I.  201.  803. 


ídOvGoOf^ic 


scHMiAK. — scnuiDRaa.  91 

SchniUk  család.  Sctiraiak  György  1722-ben  III.  Károly 
királytól  czfmercs  nemes  levi!:lbcii  nemcsltctott  meg.  ') 

Czimero  s  paizs  kék  udvarábao  könyöklő  pánczélos  kar,  írótol- 
lat  tartva.  Ugyan  ilyen  kar  látható  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján  íb. 
Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  czUstvörös. 

^hniidegg  család.  (Sár-Ladányi,  gróf)  Körmöcz  ez.  kir.  bá- 
nyavárosból eredt  nemes  család.  ')  Ősei  clöbb  a  bányászattal ,  majd 
egyszersmind  az  ovang.  papi  pályán  működtek.  Sclimidegg  1 1 1 6  b, 
Diint  papságra  készülő,  1638  bau  járt  a  Wittebcrgai  egyetemben.  ') 
Utánna  Mátyás  1679-bcn  járt  Wittcbergában,  •)  a  midőn  ott  egy 
astronomiai  értekezést  tartott.  *) 

Leopold'Gusztáv  szintén  KörmöczrŐl  való ,  1710-ben  a  jo- 
nai  egyetemben  tanult.  ") 

Jeremiás  Bcsztcrezón  lakott  és  ott  volt  háza  1  G99-ben.  ^) 

Mindezeknél  nevezetesebb  ember  volt  nevezett  Illésnek  fia, 
Schmidegg  Tamás-Tivadar,  ki  I.  Leopold  által  1687-ben  báró- 
ságra emeltetett.  *)  1699.  óta  Zólyom  vármegye  tSispánja  volt.  ')  Mi8t 
illycn,  1705-ben  Rákóozynak  is  híve.  ")  Bizonyosan  6  tért  át  kath. 
vallásra  ia.  Meghalt  1726-ban.  ")  Fia 

Pri  gyes,  ki  1736-ban  Nógrád  megyében  is  Sztregován  zálog- 
jogon birt,  a  Dunán  túl  szerzett  birtokokat,  és  1738.  évi  febr.  7-én 
grófságra  emeltetett.  *')  Ugy  látszik,  6  szerzé  Fejér  megyében  a  csa- 
lád föbirtokát  Sár-Ladányt  is,  mclyrSI  a  család  clSnevót  irja.  NejótSl 
Majthényi  Lucziától  gyermekei :  Ferdinánd  egri  megyei  pap, 
1754-tÖI  egri  kanonok,  vé^«  örkanonok,  meghalt   1767-ben;  továbbá 

László,  ki  hadi  pályára  lépvén  ,  1 760-ban  kadét  lett  a  Széche- 


■)  Coltcct.  Herald,  nro-  870. 
•)  Bel  H.  Notitia  nova  Hnng.  IV-  206. 
')  BirtholomaeideB,  Homoria  Ungaroruin.  135. 
')  KleÍD  LebenBumBUiadeR  Evang.  Prediger  II.  355. 
*)  Bartholomaeldea  u.  ott  186.  Eloin  id.  hclyon. 
*)  Ha«D,  Jeoa  Hung.  40. 
Ó  Kaprínai  Hss.  A.  tomo  VII.  p.  76. 
')  Leboeakj  Btemmat.  1. 170. 
•)  Ugyan  ott  164. 

")  Eredeti  lev^I  szerint  b.  Hclloiibachlioz. 

")  Bel  M.  Notitia  nova  Hung.  Hung.  II.  406.  o  Lchociky  id.  h.  164. 
")  Oótfaai  grófi  Almaoacb  18Öft.  évről.  Ae  16&6.  .évit ,  melyben  a  cBslád 
köil^e  után  ttlrt^oete  van,  upna  kapbatUm.  I^ooiky  I.  k.  170. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


92  suumDEoa, 

nyí  huszir  ezredben ;  majd  hadnagy  az  Albert  bg.  vaeas  ezredében, 
ott  lön  kapitány  is,  nyugalmaztatts  magát  1778-ban.  Utóbb  1790-ben 
a  Somogy  megyei  fölkelő  nemesség  vezére  lett,  1797'beD  szintén  ezen 
insurrectio  ezredese  és  cs.  kir.  kamarás.  Birt  Nagy-Berkiben,  Kapós, 
Kis-Keresztur,  Mosdós  és  Gyalány  helységekben.  0  Bzerzé  A.  és  F. 
Kustán  és  Gyülevész  helységet,  a  hall&gosi  és  badacsonyi  szölíiket  Zala 
megyében,  Bakófa,  Paplány,  Taplánfa,  Sz.  Lörínczi  és  Kápolna  jossá- 
gokat  VasDiegyébea.  Heghalt  18t6-ban,  eltemettetett  Somogy  megyé- 
ben Nagy-Berki  mvárosban.  NejétíJl  gróf  Kiczky  Anna  Máriatói  követ- 
kező öt  gyermeke  maradt:  I.  Katalin,  1816  ban  már  nem  élt,  neje 
volt  szent-győrgyi  Horváth  Zsigmondnak  máskép  gróf  Eugoonay-uak. 

2.  Mária  Anna,  gróf  Niczky  Jánoané. 

3.  M  á  r  i  a  gróf  Fáy  Jánoané. 

4.  József,  kinek  nejétJil  alsó-szátai  Petbtt  Máriától  fiai  Jó- 
zsef és  Kálmán  elhaltak. 

5.  János  CB.  kir.  kamarás,  ki  1812-ben  vetto  nöHl  gróf  Harbu- 
val-Chamare  Jankát,  catll.  ker.  hölgyet.  Meghalt  1832.  el&tt  Maradt 
fia  Sándor,  ki  a  horvátorssá^  családágat  képezi. 

Ugy  látszik  —  Lászlónak  testvérei  voltak  még  gr^  F  e  r  e  n  c  z 
cs.  kir.  kamarás,  ki  Zemplin  megyében  e  század  elején  birtokos  Butkán, 
(ott  htkott  ia)  Kamonyán,  Bánóczon  és  Szelepkán  ')  és  1797'ben  a 
ZempUni  fölkelő  nemesség  ezredese  lévén,  seregével  ^yütt  vitézUl  vi- 
selte magát  a  fraacziák  elleni  hadban.  ')  1807.  és  1827-ben  az  ország- 
gyűlésen többféle  választmány  tagjául  választatott. 

Szintén  Lászlónk  testvére  lehetett  Tamás  cs.  kir.  kamarás. 
Fejér  megyei  birtokos.  Meghalt  1832.  elStt  Mejétöl  gróf  Qaabeck 
Jozefától  gyermekei  IL  Tamás,  szUL  1820-ban.  Nagy-Berki  birto- 
kos ura,  és  a  táblán  látható  testvérei. 

A  családfa  következő  : 


Tamás  TivaJar 
Zólyomi  foiapÁn 
1689.  báfő  1 17^6- 


Frigyes 

1738.  Krdf 

(MajthényíLoctia) 

{Folyt  a  kor.  ítqwn. 


')  Síirmajr  C.  Zemplin.  not.  top.  868.  869.  970. 1 
')  Ugran  ott  not.  bitt  S26, 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


SCBHinLlH. — 8CHU1DT. 

Fngje»,kÍaae!5ttÍU 
1738.  grűf 
{Majth(!nyi  Lnola) 


Perdioand  Ferencs  Láss  ló 

rcri  kanonok  Zeplinben  ra.  k.  kam. 

17M.  f  1767.  enedeB  fűik.  eiredes 

OB.  k.  kam.  f  1816. 

1797.  (gr.  Nioak;  Mária) 


-1. 


KaU  H.  Anna        Jóiaef        Hária        Jánoa 

(sK.  györgji  (gr.  Niesky      1816.       (gr.  Fáy  {gr.  Cbs- 
Horváth          János)         rPelhjf        Jáiioa)        marri 

Zaigm.)  tSíri^ Janka) 

ián'  Sándoi 


Jóuef 
t 


(gr.  Bentzel 
Stoman  Anna) 


A  caalád  gróű  czfmera  négy  felé  osztott  paiss,  kösepén  e^  ko- 
ronás kisebb  paizazsal,  melTnek  zöld  ndvarában  hármas  zöld  szálon 
három  píros  rózsa  tíHL  A  czimer  paizs  1.  és  4-dik  fekete  advarában 
arany  grif  hátulsó  lábain  ágaskodik;  a  2.  ég  3-ik  vörSa  advarban  zöld 
térről  zöld  czedrtis&  emelkedik  föl.  A  paiza  fölött  kilencz  gombos  grófi 
korona  van,  és  azon  három  koronás  sisak,  a  középsőn  két  fekete  ele- 
£fcnt  ormánj  között  derékig  az  arany  grif  látszik,  első  lábával  piros  ró- 
zsát tart;  a  két  szélső  sisak  koronáján  két-két  kivont  kard  között  of^- 
egy  czednub  zöldéi.  Foszladék  jobbról  ezflstvörös,  balról  aranykék.  >) 

SehmldliB  esaléd.  SchmidlÍB  János- Joachim  1615-ben 
nyert  magyarországi  indigenatost  ')  1770-ben  báró  Schmídlin  P  e  - 
r  e  D  o  z  Nagy  Bányán  kir.  kamarai  bányai  tanácsos  és  felfigyelő. 

Sehmid  család.  Ldid  Kováét  cf .  a  VL  köt  406.  lapján. 

Sehniidt  esdiád.  Alapítója  Scfamidt  János,  ki  1712-ben  UI 
Károly  királytól  kapott  czfmeres  nemes  levelet.  *) 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  vízből  kiemelkedő  hármas  szikla, 
melynek  bal  oldalán  szarvas  ágaskodik  a  középső  legmagasabb  szik- 


')  Adami  ScnU  gentil.  tomo  XI. 
Ó  1616.  ^tí  1S6.  tSrr.  ci. 
■)  Collcct.  h«rald.  nro.  709. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


94  8CHBIDT. — SCUUITTH. 

Iára.  A  paizs  fölötli  sisak  koronájából  szintén  szarvas  emelkedik  ki, 
elaS  lábaival  bzöIö  fürtöt  tartva.  Foszladék  jobbról  aranykók,  balról 
ez  üst  vörös,  ') 

Scbiiildl  csalid.  Ennek  rószére^a  czímeres  nemes  levelet  Scbmidt 
Domokos    szerzetté  1721.  évi  május  18-án  HL  Károly  királytól.  ') 

Czímere  vizirányosan  kétfelé  osztott  paizs,  a  felsit  vSrös  udvar- 
ban természetes  szinti  tulipán  látszik,  az  alsó  kék  udvarban  egymás 
fölött  két  fehér  folyam  hullámzik,  fölöttök  két^arany  csillag  ragyog.  A 
paiza  fölötti  sisak  koronáján  vörös  mezil  kar  könyököl,  vörös  köves 
arany  gyiirüt  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüstkék ,  balról  arany  vörös. 

Scbmidt  nevtt  családot  O^mörvánnegye  számit  nemessége. sorába. 

Schniikel  csnlád.  Schmikel  János-József  1 709-ben  I.  Jó- 
zsef király  által  emeltetett  a  czímeres  nemesek  közé.  ^) 

Czímere  négyfelé  osztott  paizs,  az  1.  és  4-ik  vörÖa  udvarban  arany 
nap  világit;  a  2.  és  3-dikarany  udvarban  egy  fejtt  fekete  sas  kiterjesz- 
tett szárnyakkal  látható.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  két  kiterjesz- 
tett fekete  sasszárny  között  arany  nap  ragyog.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék,  balról  eztlstvörös. 

SehmllHár  es«lád.  1767-ben  Mária<TerézÍa  királyasszonytól 
kapott  czimerea  nemes  levelet  ') 

Czímere  a  paizs  fehér  ezüst  udvarában  zöld  halmon  álló  sárga 
csizmás,  arany  gomb  és  zsinórral  diszltetett  vörös  magyar  ruhába  öl- 
tözött vitéz,  fejét  prémes  vörös  kalpag  fedi,  arany  8ve  mellÖl  kard  hü- 
velye lóg,  bal  kezét  csipSjéhez  illesztve  tartja,  a  jobb  kézben  kivont 
kardot  tart;  fölötte  a  paizs  fejében  kék  keskeny  udvarban  két  arany 
csillag  ragyog.  A  púzs  fölötti  sisak  koronájából  két- kiterjesztett  fekete 
sasszárny  között  piros  lábú  és  csÖrű  fehér  galamb  áll,  cstírében  zöld 
leveles  piros  kinyílt  rózsát  tart  Foszladék  jobb  oldalról  esilstvörös, 
balról  aranykék  ^) 

SehmiMh  osalAd.  Schmitth  Qyörgy,  János  ésFerencz 
testvérek  1736-ban  lU.  Eárály  királytól  kaptak  czímeres  nemes  le- 
velet «) 

A  czimer-paizs  rézsútosan  (diagonaliter)  keresztbe   van  jobbról 

')  Adaint,  Scnta  genlíl.  tomo  XI. 

')  CoUect  hcr&ld.  nro.  414. 

')  Ugyan  ott  iiro.  739. 

')  CoUect.  herald,  nro.  1 12. 

')  Adami,  Scuta  gentil.  tomo  XI. 

•)  CoUect.  herald,  nro.  307.  ^  , 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


95 

^y  fekete  szelemen  által  osztva,  melyben  lépd,  kettős  farkú,  koronás 
oroszlán,  arany  gyfiríit  tart;  a  balról  jobbféle  keresztbe  vont  másik 
szele^uen  balról  a  vöröa  udvarban  kék  liliomot  mutat,  az  ataó  jobb 
oldali  udvarban  látszó  eztiat  szelemen  pedig  vörös  liliomot  mulat.  A 
paixB  fölötti  sisak  koronájából  kettős  farkú  koronás  oroszlán  emelke- 
dik ki,  drága  köves  arany  gyiirttt  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüstvörös, 
balról  aranykék. 

Sebaee  család.  Mint  mi^yar  nemes  családnak  megalapítója 
Schnee  B  e  r  n  á  t,  ki  valamint  saját,  úgy  atyjának  néhai  Schnee  Ferencz- 
nek  katonai  érdemei  tekintetébKl  1741.  oetob.  28  án  Pozsonyban  kelt 
cEÍmeree  nemeslevélnél  fogva  Mária- Terézia  királyasszony  által  nejé- 
vel Luchner  Teréziával,  úgy  gyermekeivel  Schnee  Jánossal  és  Máriá- 
val és  ezek  ut&daival  együtt  magyar  nemességre  emeltetetett  Schnee 
Bernát  ezen  czfmeres  nemeslevelét  1742.  janoar  15-én  Pápán  Vesz- 
prém vármegye  közgyűlésen  kíhirdetteté. 

Jánosnak  fia  I,  László  Veszprém  megyétől  Szatmár  megyébe 
költözött,  és  Veszprém  megyétől  1784-ben  nemesi  bizonyítványt  vett 
ki,  mely  1792-ben  Csongrád,  1799-ben  pedig  Heves  vármegyében  mint 
ujabbi  lakóhelyén  hirdettetett  ki ;  végrel832.  aug.  28-án  fiai  neveire  ne- 
mességet Nógrád  megyében  ')  is  kibÍrdetteté.—  LLá8Elónak  két  fia  ma- 
radt: U.  László  és  Pál.  Amaz  1839— 1846-ig  Heves  megyének 
tiszt  aljegyzője  és  pertámoka,  1846-tól  1848-ig  másod  főjegyzője  volt 

Pál  ellenzéki  szónok,  1848.  előtt  a  Pesti-hirlap  Heves  megyei 
levezŐje  és  1848  ban  azon  megyének  a  pesti  országgyüléacn  képvise- 
lője. Neje  Zay  Klára.  • 

A  családfa  következő : 


Ferenci 

katona. 

Bernát 

1741.  nemea. 

(-LuchBer  Tert'aJ 

JánoB 

1741. 

'~  1.  Liízló  "■ 

X7«.  1882. 

Mária 
1741. 

'    11.  László 

HeveirCárm. 
1S46-48. 

t 

Pál 

k^pviaelS 

184». 

(Zay  Klára) 

ijegyzíikunyv  1632.  ^vi 

Mária 
(Beniciky 
Fl6riái>) 

1383.  BZ.  a.  - 

DIB.1ÍZÍ 

Konstan- 
ctia. 

■>  Nógrád  meity. 
herald. 

I-ásd  CoUect. 

;dBy  Google 

96  aCIINBIlERQBB. — 8CH0BELM. 

A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  fehéres  szikla  tetején 
arany  korona ,  melyen  ezüst  oroszlán  hátulsó  lábain  ágaskodik,  első 
jobb  lábával  arany  markolatú  kivont  kardot  tartva ;  fölötte  jobbrél  és 
balról  arany  csillag  ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  vörös  na- 
drágos, kék  rubás,  ezüst  öves,  vőrÖs  prémkalapos  vitéz  nyiilik  ki,  ki- 
nyújtott jobb  kezében  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst- 
kék, balról  aranykék.  *) 

Schneberger  család.  Scbneberger  Menyhért  1717-ben  III. 
Károly  királytól  kapott  czimeres  nemes  levelet  ^) 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  halmon  álló  és  balra  forduló 
Btniczmadár,  csítrében  ló-patkót  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján 
gólya  áll  egy  lábon,  szintén  bal  felé  fordulva,  felemelt  jobb  lábával  zöld 
ágat  tartva.  Foazladék  jobbról  ozüstvörös,  balról  aranykék. 

Scbneidw  család.  Scbneider  György  1681-ben  1  Leopold 
királytól  czimeres  nemes  levelet  kapott ;  és  ugyan  ekkor  ilyen  czi- 
mert:  a  paizs  kék  udvarában  zöld  halmon  arany  búzakéve  áll.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronájából  hosszú  szőke  hajzatú  meztelen  nö  emelkedik 
ki,  derékig  kinyújtott  jobb  kezében  sarlót,  a  balban  három  arany  ka- 
lászt tart  FoBzIadék  jobbról  aranykék,  balról  ezüstvörös.  ^) 

Schobelo  család.  Erdélyben  brassói  szász  nemes  család.  Ne- 
mességét 1678.  febr.  8-án  kapta  *)  Ha  ez  áll,  akkor  Schobel  (igy)  Jó- 
zsef Brassó  Bz.  kir.  város  birája  Hária  Terézia  kÍrályasszon3rtól  csak 
nemeaségében  erösitetett  meg ,  midöa  a  következő  czimert  kapta  *) 
1 746.  táján ;  ha  csak  a  Scbobelnés  Schobel  család  nem  két  kü- 
lön családot  képez. 

A  négy  felé  osztott  paizs  1.  vörös  udvarában  hátulsó  lábun  ket- 
tős farkú  oroszlán  ágaskodik,  első  jobb  lábával  fehér  iró-tollat  tartva ; 
a  2-ik  kék  udvar  zöld  alján  fehér  oszlop  emelkedik ,  tetején  golyón  Noé 
galambja  áll ;  az  oszlopokét  oldalán  ^y-egy  arany  csillag  ragyog  j  a 
3-ik  zöld  udvarban  zöld  réten  szarvas  vágtat ;  a  4-ik  osztály  kék  feje- 
zetében két  arany  csillag  között  fehér  rózsa  fej  látszik ,  az  udvar  lűsó 
része  ftiggöleg  két  részre,  jobbról  ezUst,  balról  vörös  udvarra  oszlik,  a 
közepén  arany  korona  van,  amabban  zöld  téren  balra  fordulva,  hátulsó 


')  Adami,  Sflnta  gentit.  tomo  XL 

■)  Collect  faersld.  nro  666. 

")  Adami,  Scuta  genlíl.  tomo  XI. 

')  KSvárjr,  Erdplr  oev.  cs.  261.  bol  ,8  o  h  o  b  e  1  n*  van  Írva. 

')  Collect.  Iiorald.  nro.  124.  hol  „Se  h  obef-nak  van  írva. 


ir,Coo<^ic 


8CH0LCZ. — aCHÖFFUANN,  97 

Ubain  kettös  Eorká  Törös  oroszlán  ágaskodik ,  elsö  jobb  lábával  kivont 
kardot  tartva,  a  vörös  udvarrésíboa  az  oroszlánnal  szemben  fehér 
egyssarvú  ágaakodik.  A  paiza  fölött  két  koronás  sisak  áll ,  a  jobb  ol- 
daliból két  kiterjesstett  saaszárny  közöt^  melyek  közfil  a  jobb  oldali 
kék,  é8  ezüst  félholdat  matat,  a  baloldali  vörös  éa  arany  csillagot  mu- 
tat, —  fehér  egyszarvú  ágaskodik,  balfelé  fordálvá  éa  nyakán  nyillal 
átlőve i  a  baloldali  sisak  koronájából  alúl  piros,  följebb  kék  öltözetU 
uűx  nyálik  fel,  meztelen  mellel,  hosszú,  derékig  hullámzó  hajzattnl, 
fején  zöld  koazorúval,  jobb  kesével  arany  fejezetű  oszlopot  derekához 
támasztva,  két  elefánt  ormány  között,  melyek  közül  a  jobb  oldali  fé- 
lig arany,  félig  vÖrÖs,  a  másik,  félig  kék,  f^ig  ezQst.  Foszladék  jobb- 
ról aranyvöröB,  balról  ezOstkék.  >) 

Schobeln  ")  János-Qyörgy  1794-ben  Brassó  szászazéki  ao- 
oator,  kinek  neve  elÖtt  a  „de"  wócaka  is  ott  áll. 

Schobel  Cíg^;  Hárton-Theopbi  1  1794-ben  KShalom  széki 
királyi  Perceptor.  ■) 

Schobeln  (de)  Józaef  181ö-ben  Braaaó  széki  kír.  pénztárnok. 
Sholoi  család.  Trencein  vármegye  nemesi   összeirásai   szerint 
IGG&ban  Scholcz  A  n  d  r  á  a,  (más  írás  SMrint  S  c  h  o  1  e  c  z)  azon  me- 
gyében Szkak-Ujfalván  székelt.  *) 

Schopf  család.  Schopf  Ferenoz  éa  társai  I.  Perencz  király- 
tól 1820.  jnliuB  l-jén  nyertek  czimeres  levetet  ') 

Schorn  esalád.  SchoroLeopold-Károly  1718-ban ül. Ká- 
roly királytól  kapott  ozlmerea  nemes  tevelet  ') 

Czfmere  a  paizs  kék  odvarában  fehér  golyón  álló  Fortnna,  jobb 
kezével  f  iroB  fázott  tartva,  mely  ágyékát  etfbdve,  feje  fölött  hullám- 
zik, balkezében  aaintén  fehér  golyót  tart  A  ptúzs  fítlött  koronás  sisak 
áU,  melyről  a  foszladék  jobbról  ezűstviíröB ,  t>alról  aranykék  színben 
Ömlik  te. 

SehBlbaann  esalád.  Schöffmann  Ignácz  1760-ban  február  bá- 
vában Mária-Terézia  kírályasszonytól  nyerte  czimeres  nemes  levelét, 
mely  szerint  czlmere  :  a  paizs  kék  udvarában  hármas  zöld  halom  kö- 
zépsőjén emelkedő  márványszobor,  annak  tAtején  fehér  liliom ;  a  szo- 


')  Aduni,  Scata  gentíl.  tomo  XI. 

*)  Az  erdélyi  1794.  éyi  SchematismnBban  Igj  írva  neve- 
*)  Ugyaa  ott 
')  SsonUgb  Dan.  kSsl. 

*}  Kz  eredeti  annalis  QjSt  vármegye  levAtárában  őriztetik. 
')  CoUect.  hetald.  nro.  528. 
luOTUtoBHia  ciii.litÁi  X.  iAt.  DiQiiizedQyCjiAOQlc 


bor  mellett  két  oldalr&l  két  arany  oroaEl&a  ágaskodik  ,  eUS  lábaikkal 
az  oszlopot  tartva,  bátulaé  lAbaík  egyikével  a  zöld  halmon,  a.  máúkkal 
az  oszlop  talapzatára  lépve.  A  paias  fölötti  sisak  koronáján  gólya  áll, 
egyik  lábát  fölemelve,  éa  catfrében  kígyót  tartva.  FoEzladék  jobbról 
aranykék,  balról  ezüstkék.  ') 

SebOnboru  család.  ElUazör  gr.  Sdiönbom  Fridri  k  szemé- 
lyében 1715ben  indigenált  család,  ')  mety  a  Rákóoiy  fejedelmi  ház 
bukásával  aonak  birtokai  egy  részét  kapta  adományba ;  ós  (gy  honosait 
meg  hazánkban. 

Qróf  Schönbom  Lothar-Perencz  ra^nzi érsek,  v^.uztó  fe- 
jedelem és  a  német  birodalom  fttkancelkárja  az  ausztriai  ház  iránt  tanú- 
sított hűségéért  és  a  császári  seregekre  tett  áldozataiért  Deregh  me- 
gyében a  munkácsi  (a  várat  kivéve)  és  a  az.  miklósi  uradalmakat,  me- 
lyek Rákóczy  Ferenczé  voltak,  és  melyeknek  kiterjedése  -45  négysz, 
mfuld,  1726-ban  kir.  adományban  kapta.  Ez  aBOobao  1728-ban  elhuny- 
ván, a  királyi  adomány  a  családnak  1728-  sept.  2d-énkelt  királyi  jóvá- 
hagyással erSsitett  egyezése  és  öröködési  rendje  szerint  gr.  Schönbom 
Buchaim  Wolfethal  Fridrík-Károly  bambergi  érsekre  terjesztő 
tett  ki  1731.  jun.  4-én,  kinek  e  két  uradalom  ^ész  1740-ben  tCrtént 
haláláig  birtokában  maradt,  *)  a  midtfn  ezek  gróf  Schönbom  Eugen- 
Ervinre  szállottak,  ki  17S2'ben  az  eddig  kiskorúsága  miatt  gr.  Schön- 
bom Ferencz-György  trevirí  Érsok  ás  választó  fejedelem  és  anyja  Hon- 
teforti  grófné  állal  kezelt  uradahnait  átvévén,  —  mfncfen  háboritás  nél- 
kül birta  1767-ig;  midőn  a  kir.  Ügyész  által  a  munkácsi  mint  az  ország 
törvénye  szerint  a  magyar  koronát  illeti  uradalom  miatt  pörbe  idéz- 
tetett, (a  BZ,  miklósi  uradalom  mint  nem  koronái  illetmény  meghagyat- 
ván) ennek  folytán  1788.  aug.  11-én  tíUe  elis  véletett;  de  a  gróf  a  ki- 
rályi fölséghez  folyamédván,  királyi  kÖzbenjáráBra  az  1790.  évi  or- 
szággyűlés 7.  törv.  czikko  folytán  vissza  nyerte,  úgy,  hogy  Hunkáca 
helyett  a  Bács  megyei  kincfltári  helységek,  MnrtooM,  Ó-Kanízsa,  Zen- 
ta,  Oaztrova,  (vaey  Ada)  Mohol ,  Petrovesiello ,  Ó-Becse ,  Sz.  Tamás, 
Túrja,  Földvár,  0-  és  Uj-Kobitya  sth.  csatoltattak  a  koronához,  a  mun- 
kácsi uradalom  pedig  fiscalítási  természetű  birtoknak  jelöltetett. 

Qróf  Schönbom  Eugen-Ervin  kamarás  és  titkos  tanácsos 


'  Collcct.  herald,  ero  22.  Adsmí,  Scuta  gentil.  (omo  Xt. 

')  17X5.  évi  133.  törv.  ca. 

")  Tnbiáj  Jóre«r,  Hunkilcii  Unltjn  ^i  Jvlene  ISGO.  80.  Inp. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


BCnÖNfiOBN.  99 

1801.  ja).  25-éii  kora  76- évében  meghalván,  beregi  uradalmait  StatioD- 
TanhaoBen  Anna  grófnétól  született  ehÜ  liiira  gréf  Scbönboru  Bu' 
chaini  Ferencz  Fíilöp  Beregb  vármegye  föispánjára  hagyta,  ki- 
nek hitvesétől  gróf  Leyen  ZBÓfiát61  öt  tia  közül  gróf  tíchünborn 
Károly  Bereg  vármegye  volt  tTÜspánja  1854-ben  meghalván,  c»ak 
egyetlen  fiút  hagyott  :  gróf  Ervint,  ki  móg  mint  kiskorú  gróf  Bolza 
József  gondaoksága  alatt  áll. 

A  család  szánnazási  fája  ')  következő  : 

Rudolf  Fur.ETviu 
8/.  1G77.  t  1754. 
CB.  kir.  tit  Un. 
(gr.  lluizfelj  Miliiii) 


Anna- Kata 
BS.  1702.  t  1700. 
(gr.  üoiiubroich 
Fcrenca  Ar) 


József  Forencs 

8K.  1708. +  1772. 

(gr.  Plcttcubflrg 

iJerhardina) 


Molchior-b'riür.     i<8  több  leány. 
BZ.  1711. +  17H. 
miiiiizi  kanonok 


Bcrhardina 

82.  I7a4.  t  1780. 

(hg.  HKtzfcId 

Perenoa) 


Beregi  r&Isjiáii 
(gr.  Stadion  M.  A.) 


Karolina 

B/.  1740. 
■f  1743. 


Iinr« 

87.  1767. 
+  1772. 


Farenu-FaiSp 

Bz.  1768. 

Beregi  ffiíap. 

(gr.  Lejen  M. 

Ztó&ú) 


BZ.  1776. 
(gr.  Wcetfal 
li  dratenbeTg 

Izabella) 


Fridrlk-Kár. 
BZ,  1781. 
aleBrede8 
(b.  Kerpen 
M-AT) 
ErvÍD-Damiin 
8a.  I81S. 


Kíroly-Tív.  Evrin  Dam.  FülíipFcr 

SE.  1790.  t  ie&4.       8z.  1791.  Bü.  1703. 

Bereg'_  fóisp.  buaaár  Uszt.  uhlanus. 

kis  kora  1860. 


S71    Zeália 
ÍS   81.  1798. 
''s;(l'K-  L«yen 
■  5     Evrin) 


PridrIkD.    M?; 
81.  18'X>.     c|  I 


A  gpóf  Sehönbom  cealádnnk  két  Aga  van ,  a  másik  ág,  az  úgy- 

DiB.1izedOyGdo<^lc 


■)  Scbönfeld,  AdtUlui.  1. 103—108. 


nevezett  ausztriai,  1801-ben  Ku génben  halt  ki.  Ennek  ágazata  1 
vetkezit  : 

Melchior-Fridrík 

■B.  1U4. 1 1TL7. 

(b.  Boyiwbprg  Mária) 


AoBelmFer.    Jánoa-PUIiJp 

Firdrik-Kár 

Damian  B 

T 

Rudolf-Fer.^Satb. 

BZ.  1661.  t  1726.    iz.1678.  t 

BZ.  1674.  t 

BZ.  1676 

ez.  1677.  t 

i-3 

beregi  tirttk.loiip.     1724. 

174S. 

1743. 

1778 

4i- 

(gr.  Montfor      wUrzburri 
M.  T.)             pUspÖk 

bambergi 
pÜspöE 

cardinali 

Folft.  tidii  Uipo 

EugenForencz' 

1? 

Bzül  1727.  t  1801. 

?  .- 

i^Jl^^^AZ. 

ii 

ií 

Mária 

s-s- 

s-t 

-*■ 

ti.  Krisztina    Amália    M.  Teréz    Erzae    H.  Francziska    Vilmos  Marqaard 
Bx  1754. 1 1794.  t  1802.     Bz.  1758.  sa  1759.      az.  1768.  1 1770.    f  1769. 

(gr.  Sylva  Ta-  {gr.  Czemia  (gr.  Steroberg) 

roDca  Fer.)  Ján.) 

A  gróf  ScbÖnbom  család  bír  Magyarországon  kivIÜ  Ausztriában 
és  Stájer  országban  ie,  névazerint  a  Heissensteini,  Schönbomi,  Uíihl- 
bergi,  Oöllersdörfi,  Mantemi,  Rossazi,  Amfelsi,  Waldensteini,  Dom- 
ecki  uradalmakat. 

SohOnholi  család.  Scbönhoicz  F  erén  ez  Kristóf  1790-ban 
II.  Leopold  király  által  emeltetett  czimeres  nemességre. 

Czimere  következő  :  a  paizs  elíiszíir  vlzirányosan  két  felé  osz- 
lik ,  a  felső  keskenyebb  arany  udvarban  egyfejS  fekete  sas  ki* 
teijeaztett  szárnyakkal  növekedőben  van ;  az  alsó  vörös  udvarban 
zöld  téren  felfordított  V  alakú  febér  szelemen  alatt  fehér  várto- 
rony emelkedik,  melynek  tetején  ezüst  felhold  szarvaival  lefelé  for- 
dítva látható,  az  udvar  jobb  és  bal  felsü  szegletében  fehér  András-ke- 
reszt látszik.  A  paiza  folütt  két  koronás  sisak  áll,  a  jobb  oldalin  két  ki- 
terjesztett fekete  sasszárny  lebeg,  mindegyiken  egy-egy  fehér  András- 
kereszt  látható ;  a  baloldali  sisak  koronájából  vörös,  febér,  vörös  azinü 
három  strucztoll  teng.  Fosztadék  jobbról  aranyfekete,  balról  ezttst- 
vörös.  ') 

')  Adami,  Scnta  genti).  tomo  XL 

ídovGcOf^lc 


BCHBAMTS. — SCHKETTEB.  101 

Sehraate  osalád.  Scbrantz  KcrcBZtély  1700.  évben  I.  Jó- 
zsef király  által  emeltetett  nemességre.  <) 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  hátuUé  Üábain  ágas- 
kodó kettősíarkú  oroBzIán ,  oleő  lábával  kivont  kardot  villogtatva.  A 
paizs  föl5tti  flisak  koronájából  szintén  olyan  oroszlán  nöl  ki.  Foezladék 
jobbról  aranykék,  balról  ezüatvörős.  ^) 

SdimBd  esnlád.  Alapitá  Schraud  Fóron  ez,  ki  Festőn  pol- 
gári szfllektSl  született  1761-ben,  és  az  orvosi  tudományokra  adván 
magát,  Bécsben  orvos  tudorrá  lett,  azután  Szegeden,  majd  Csanád  és 
Csongrád  vármegyék  orvosává  neveztetett.  Négy  év  múlva  a  pesti 
egyetemnél  tanárúi  hivatott  megj  1704-ben  a  szerémségbcn  dúló  pestis 
^kalmával  gyakorlati  ügyeségének  is  fényes  tanúságát  adta,  és  ezen 
egész  nyavalyáról  egy  nagy  munkát  adott  ki  „História  pestis 
Syriniensis"  czim  alatt  1797-ben  L  Ferencz  király  érdemei  tekiu- 
tetéböl  nemességre  emelte.  1802-ben  pedig  Magyarország  főorvosa 
lett  Meghalt  1806-ban,  midiin  a  Dunántél  dühöng  typhos  nyavalya 
orvoslása  ügyében  járt,  Vasvárott  mart  Ig-án.  ^) 

Czimere  a  paizs  ezüst  udvarában  zöld  téren  legelő  szarvas,  mely- 
nek hátán  tizenkét  fejtt  sárkány  dühösködik  egy  vele  szemben  álló  pi- 
ros talárba  öltözött  kék  fátyolos  ogyéunel,  ki  felemelt  botjávaj  sújt  fe- 
léje, mely  botra  kigyé  tokerödzött.  A  pfúzs  fölötti  sisak  koronájából 
koronás  arany  oroszlán  emelkedik  ki,  olÖtte  szárnyas  és  kigyós  morcur- 
bot  áll,  mely  JHlŐtt  az  oroszlán  arany  koronát  t^t.  Foszladék  jobbrél 
ezüst  kék,  balról  ezüstvörös.  *) 

E  család  ivadéka  Schraud  Mária,  alsó  száthai  Pelbö  Jánosné 
1860-baQ. 

Sehrembser  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  nemes 
családainak  egyike  ^) 

Nem  nagyon  ktilömbözik  c  család  névtől  a  Schremsei-  név,  me- 
lyen János  1618-ban  adó  pénztárnok  volt.  ■) 

Schretter  osálád,  vagy  Schröter.  Lded  Sréter. 


')  CollecL  faenld.  nto.  740. 

*)  Ádami  Scuta  geDtil  tomo  XI. 

0  Lásd  ^letdt  KÖleii  Vincro  é»  Mclczor,  Msgyar  Plolnrkiis  III.  241-2Í 

')  Adami  Scata  gentil.  tomo  XI. 

*)  Sairmay  C.  Zemplin  not  top.  117. 

•)  1618.  évi  14.  törv.  cs.  ' 


ídOvGcOf^lc 


102  SCimÖFL.—  BCHDMAMKA. 

SchrAO  opalád.  SchröH  I  g  n  á  c  s  mannBb«rgi  bán^  az  1 802.  évi 
országgyűlésen  honfi úsitatott. ') 

SchnbAny  család.  Schubiny  János  1 792.  óvben  juUus  26  án 
1.  Fcrencz  királytól  kapta  cztmeres  nemce  levelét 

Cslmere  négyfelé  osztott  paizs,  az  1.  és  4-ik  kék  advarban  zöld 
téren  egy  tornyú,  vöröa  fodolii  fehér  templom  áll,  fölötte  jobbról  arany 
csillag  ragyog ,  a  2.  és  3.  arany  udvar  beUö  oldalából  két  fejű  fekete 
sasnak  féle  része  látíiaté.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  zÖld  hegyen 
fehér  galamb  áll,  piros  csőrében  zöld  galyat  tai-tva ;  két  oldalról  két 
elefánt-ormány  között,  melyek  közUI  a  jobb  oldali  vlzirányosan  ozUst- 
kék,  a  bal  oldali  fekete  arany.  FoBzladék  jobbról  ezüatkék,  balról 
aranyfoketo.  ^) 

A  nemesség  szerzít  utóda  Sdiubony  Márton  1 827.  april  23  án 
nemességét  Krauó  vármegyében  is  kihirdcttcté,  de  ott  c  család  jelen- 
leg már  nem  létez. 

Schado  család.  Schudo  Fál-Lcopold  1 703.  évben  I.  Leo- 
pold  király  által  emeltetett  czímcrcs  nemességre  ") 

Czlmere  négyfelé  osztott  paizs,  az  I.  és  4'ik  kék  udvarban  pán- 
czéloH  kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva ;  a  2.  és  3-ik  vörös  udvar  kö- 
zepén fehér  folyam  hullámzik  át ;  a  paízs  köeopén  Magyarország  ko- 
ronás czimere  látható.  A  paias  fölötti  stsak  koronáján  pánczéloa  kar 
nyugszik  könyökölve  és  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüstvöröa. 

Schnester  család.  Ldtd  Schttster  cs. 

Sohnhajda  család.  IjUd  Swkajda  ci. 

Schmnanka  család.  Scbumanka  Pál  )791-bcn  II.  Leopold 
király  által  emeltetett  nememégre. 

Czimero  vizírányosan  keskeny  arany  szelemen  által  két  felé  osz- 
olt paizs;  a  felsS  vörös  udvarban  pánczélos  sisakos  vitéz  nÖlki,  jobb 
kezével  kivont  kardot,  a  balban  levágott  török-fejet  üstökénél  fogva 
tart ;  fölötte  jobbról  arany  nap,  bah^l  ezüst  félhold  ngyog ;  &z  alsó  kék 
mezőben  magas  sziklás  hegyen  három  vörös  fedeles  tornyú  vár  áll  ,fö- 
lötte  jobbról  és  balról  arany  csillag  ragyog;  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján 
pánczólos  kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst- 
vörös,  balról  aranykék. ') 

';i802.áTlM.ttlrv.  M. 

')  Adami  Scata  geatil   lomc  XI. 

>)  Collect  herald,  nco.  760- 

*)  Aduni  ScbU  gentil,  tomo  XL 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


BCHUUICHBA8ZT.— 81HUBTEK  103 

SehDiulchrasit  CHilád.  Trcncsin  váfiiK^Tc  curiAlis  nemes  C8a- 
ládainak  egyike,  birtokos  Sskala-UjfalvAn 

TreDOsiarármegTe  nemesi  összeirásAÍrólaakÖvotkozJi  adatokat ') 
tartalmazzák : 

1748-ban  Szkala-Ujfalván  lakott  Scbumichraszt  két  István, 
hat  György,  négy  János,  négy  A  n  d  rás,  kit  Márton,  ós 
D^y  Ádám;  —  ugyan  akkor  DeBséren  két  István,  egy  Pál, 
János,  András,  Qyiitrgy  és  Imre. 

1768'banSE.  Uj&Inban  laktak  Öt  Ádám,  bét  György,  két 
Pál,  bét  András,  egy  Gábor,  négy  Márton,  tizonhárom  Já- 
nos és  egy  Jézsef;  Dezseron  három  János,  egy  Zsigmond, 
egy  Péter,  egy  Pál,  két  M  i  b  á  1  y  és  egy  György. 

1830-ban  Easza-Podhragyon  lakott  András,  Szkala-Ujfalván 
a  CMládból  negyvenhárom  férfi,  Dezséren  húsz  férfi. 

1837.  évben  Szkalatljfaluban  Ötvenöt  férfi  Íratott  Össze  a  csa- 
ládból, Dezséren  tfzonbárom. 

E  család- nHoniBB-xj'^'^'''"**'  predikátummal  él;  Schumich- 
raszt  Mihály  (szfil.  1821.  april.  28.)  az  oeztergamí  érseki  fÖ  mogyé 
gyébon  [táppá  szenteltetett  1844-ben,  1868-bon  philos.  doctor,  és  a  pri- 
matiatis  iroda  igazgatéja. 

SctniriHaiin  cMriM.  Troncsin  vármegye  czlmerlevclos  nomos 
csatáda.  E  megye  nemesi  lajstromai  ^)  szerint : 

1768-bBs  Dezséren  lakott  Scburmann  Antal;  Drskéozon  po- 
fig György  és  ennek  Ignáca  és  János  fiai. 

Id03-ban  Drskéczan  laktak  Elek  és  önnek  fiü  István  és 
Ignácz,  továbbá  J á n 0 8.  Dezséren^ lakolt  Antal  és  fia  István. 

1837.  Dezséren  laktak  Antal  ée  ennek  Ha  István,  kik  már 
kihaltak.  —  Drskéozon  éllek  Elek  és  lelván  és  ennek  három  fia 
József,  János  és  Ignácz;   továbbá   Gusztáv    Jánosnak  fia 

Sehvstek  CMlád.  (Herrci  báré)  Scbuster  Emánuel  bárésá. 
got  nyert  1801-ben  I.  Ferencz  királytól. 

Czimere  DJgy  felé  osstott  paizs,  aZ  1.  és  4-ik  vÖrÖs  udvarban 
zöld  halmon  arany  koronából'  nyolcz  tbbér  strucztoll  nyúlik  ki ;  a  2 
éfl  8-ik  ezÜBt  uÜTarban  egy  széles  vörös  szelemen  látliató ;  a  közép 
puzs  kék  udvarában  hároi^i  arany  Jcinyllt  liliom  látszik.  A  paizs  fölött 
bárói  korona  van,  és  azon  bárom  koronás  sisak  áll,  a  jobb  oldaliból 


■)  Brontagh  Dsn.  kOzléae. 
■)8MDtsgbDan.k9El. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


104  SCHUBTEB. — SCBOTZ. 

két  kék  defánt-ormány  között  arany  kinyílt  liliom  azemléthetö,  a  közép- 
sőn kétfejű  szétterjesztett  szárnyd  fekete  eas  áll ;  a  baloldalibél  nyolcs 
fehér  stnicztoll  nyúlik  fel.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüst- 
vörÖB.  A  paizat  két  oldalról  telamonok  gyanánt  két  arany  oroszlán 
tar^a.  ') 

SehUBter  csaláfl.  Schuster  Ignácz  és  Károly  testvérek 
1741.  évi  ootob.  28-án  Mária  Terézia  királyasszony  által  emeltettek 
nomeaségrc.  ') 

Cztmorök  először  vízirányos&n  kétfelé  osztott  paizs,  a  felaö  vörös 
udvarban  szögletesen  helyezett  három  ezüst  pénz  látszik,  közepén  a 
negyedik  arany  pénz ;  —  az  alsó  udvar  függőlegesen  két  felé  oszlik,  a 
jobb  oldali  fekete  udvarban  ezQst  pellikán  fiait  melle  vérével  táplálja,  a 
baloldali  kék  udvarban  szárnyas  gömbön  meztelen  Fortuna  ált,  piros 
fátyollal  takaródzva.  A  paizs  fblötti  sisak  koronáján  fiait  melle  véré- 
vel tápláló  ezüst  pelikán  áll.  Fo8zladékjobbr61  ezUstvÖrÖs,  bab^l  ezUst- 
kék.") 

SebUHterschiz  esalád.  Schusterschiz  Alajos  1791-beD  nyert 
II.  Loopold  királytól  czímeres  nemes  levelet 

Czimore  jobbról  balra  rézsútosan  vont  arany  szelemen  által  két- 
felé osztott  paizs,  a  szelemenben  egymás  után  három  vadkan  fut;  a  paizs 
alsó  vagy  is  jobb  oldali  ezüst  udvarában  hánnaB  zöld  halmon  sát^a 
csizmás  és  öves,  zöld  föveges  és  ruhás  magyar  ember  áll,  oldalán  arany 
markolatú  kard  lóg,  kezeivel  felvont  ivet  tart ;  a  baloldali  vagy  is  felsS 
kék  udvarban  arany  koronás  egy  fejű  sas  kiterjesztett  sstoiyakkal 
látható.  A  paizs  fölötti  sisiJt  koronájából  Idterjesztett  fekete  sftBBzámy 
között  a  leírthoz  mindenben  hasonló  férfiú  emelkedik  ki.  Foszladék 
jobbról  ezüst  zöld,  balról  aranykék  *) 

^hflct  csaUM.  A  nemességet  SchUoz  István  és  általa  nejé- 
től nemes  Peternády  Juliannától  született  6m  István  és  Mátyás 
nyerték  I.  Leopold  királytól  1694.  évi  június  16-á&  Bécsben  kelt  czi- 
meres  nemes  levélben ,  mely  azon  évi  octob.  4-én  Pozsony  vármegye 
közgyűlésén  Samarján  (Sancta  Maria)  kihirdettetett  A  nemeS8%  szer- 
ző idősb  István  többi  közt  1663-ban  hosszabb  ideig  tőrök  fogságot 
is  szenvedett,  mint  ezt  nemességéért  tett  folyamodványában  olvashatni 

■)  Adamí,  Scuta  gentil.  tomo  XI.  és  az  1848.  elStti  hiv.  névtárakban  a 
magyar  bárúk  sorában  áll  neve. 
*)  Collect.  herald,  nro.  S08. 
^  Adami,  Senla  gentil.  tomo  XL 
')  Adami,  Scata  gentil.  tomo  XI, 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


A  családnak  aemzékrende  *)  következő  : 


L  Utvin 

1668.  tfir.  fogoly 

1694.  nemea 

(na.  PeternAdy  Juliana) 


n.IatTÍn 

Bz.  GyBtgT 

kir.  yároBi 

biró 

(HartiuB  Kriaztína) 


Mityáa 

ISM. 

(Henaaler  Kríiz(ina) 


jelee  Ügyvéd 


Bosiaa 
(Stdogtabar  Pál) 


Jánoa 

Possoay  vároai 

aMegysö  f  1746. 

HercgEraae 

Krietóf 
PoHony  vároai 
toUnok  t  17%- 


Mihály 
+ 


in.  latváo 

(Kremaer 

Hiria) 


Sámuel.  Pál.  Mátyás.  Eri»Una    Ng^ 
t        t  f  iiS 


GySrgy  Boldisaár 

ca.  kir.  Pozsony  vironi 

kapit.  t        tanácaoa  f  1787. 
(MikoB  Mária) 


IV.  látván 
(Streeakó  Eríaztina) 

Jóssef 
BE.  1794. 1 1861.  aept 
Ügyvéd,  t&blabirö 
(Na.  Gero  Júlia  azUl.  1818. 
Hennina 
(aatlL  1845.  máj- 10. 
A  család  BBámuuiását  és  a 
viaelt  —  többnyire  városi  — 
hivatalokat  a  táblásat  mutat- 
ja. ÜL  István  neje  Krunser 
Háiia  KoUer  József  Beferen- 
darios    legközelebbi    rokona 
volt 

Boldizsár  FozBony  sza- 
bad kir.  város  tanácsnoka, 
azon  város  Szeat-Jánoi  nevű 
utczájában  a  múlt  században 
hisat  épitetett,  mely  jelenleg 
is  a  család  tnlajdona,  és  bejá- 
ráta  fölött  a  család  czimere 


Andris        Uitia 
t  1601.     (Lchouky 
György) 


■)  Családi  kUsléi  Stommer  OySrgy  által. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


106  SCIlÖltEll. — SCllWACniIElM. 

látható.  Ennek  nnokAja  Ji\zKcf,  1821.  Ma  hites  ngyvíd,  fAblahiró 
meghalt  1851.  sept.  21«én,  a  benne  fíiigon  családja  kihalt;  cltctncttctctt 
Poxaon)>ban  saját  családi  Birboltjáhon.  !NcjétÖl  nemes  Ocro  Juliannától 
csak  egj  leánya  H  c  r  in  i  n  a  maradt. 

A  család  czimcro  —  mint  följebb  a  metszvóny  mutatja  -^  ft  paizs 
kók  udvarában  zöld  téren  hátulsó  lábain  álló  arany  grif,  els<i  jobb  lábával 
három  nyilat  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  színtón  ogésBcn  ha- 
sonló grif  emelkedik  ki  ."Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  osUstvÖrös. ') 

Schflrer  család.  HchUrer  M  i  h  á  1  y  1686  ban  I.  Leopold  ki- 
rálytól kapott  czimeres  nemes  levelet.  ') 

Czímere  jobb  oldalról  balra  résautosan  ront  föhór  szelemen  állal, 
—  molyen  három  piros  szőlőfürt  látható,  —  kÓt  vörös  udvarra  osztott 
paizs,  mint  a  kót  vörös  udvarban  seregély  látszik.  A  paizs  fölött!  sisak 
koronáján  két  egymásra  helyezett  fokele  sasszárny  lebeg,  és  azon  rézs- 
iitos  arany  szelemenben  három  fehér  rózsa-fej  látszik.  Fos zladék  jobb- 
ról ez  üstvörös,  balról  arany  kék. 

8chwachfaeliu  család.  A  Mchwacbeim  családnak  egy  magyar- 
országi czfmer  gyűjteményben  ilyen  grófi  czimcrét-^)  találjuk. 

A  paizs  négy  részre  oszlik,  közepén  kisebb  vérttel,  melynek  kék 
udvarában  fehér  sziklán  fehér  pellikán  fészkel,  fiait  melle  vérével  táp- 
lálva. A  czimerpaizs  1.  és  4.  kék  udvarában  arany  csillag  ragyog,  a  2. 
és  3-ik  vörös  udvarban  pedig  két  víairányosan  ezüst  szelemen  voniíl 
át.  A  paizsot  gréii  korona  fedi,  azon  három  koronás  sisak  áll,  a  jobb  ol- 
daliból két  fekete  sasszárny  között  aranyoeillag  ragyog ;  a  középsőn  a 
leirt  pellikánhoz  hasonló  látható ;  a  baloldaliból  hit  strucztoll  nydük 
ki,  a  középső  arany  szín,  mellette  két  oldalról  kót  vÖrSe,  azután  OEek 
mellett  fehér,  azután  kék  szinUek.  Foszladák  jobbra  aranykék,  balról 
ozUstvörOs.  Alul  a  paissot  két  természetes  szinU  otf/tt\Áa  őrzi  arany- 
nyal Bzegéljuctt  magas  kék  és  vörös  zásslót  tartva,  raely^  kösSi  a 
jobb  oldali  kék  zászlóban  Magyarország  czimero ;  a  baloldali  vörösben 
Ausztria  czimerc  tátható. 

Az  1760  és  1770.  évi  magyarországi  bivatatos  Schematifimusok- 
ban  indigenátt  családok  között  Scbwingheím,  az  ^1787.  ée 
1810.  évi  hív.  Bchematismusokbau  pedig  csak  ngyan  Sowaoh- 
h  ei,m  név  alatt  találunk  indigenált  családot,  rnelynek  azonban  nevére  ' 


')  finTgitaller,  Ccllectio  insignium. 

>)  CoUect.  Herald,  nio.  626. 

■)  Adami,  Scata  gentíl.  tomo  Xl*  < 


ir,Goo<^lc 


8CHWACB0D4. — BfflWAHZKKBEllO.  107 

a  magyar  törvénytárban  nem  aknrlhnttimk.  ValósEÍnülcg  c£ak  kirAlyí 
oklevelet  nyert,  B  már  kihalt,  mivel  az  1844.  óvi  hiv.  Schematismus 
sem  mutatja  már  nevét. 

Sehwachoda  család.  Kcmeai  kiváltságáról  miteom  tudunk.  Is- 
meretes közUlök  J  á  n  o  B,  kinek  Káln&i  Kálnay  Reginától  leánya  1 1  o- 
n  a  Szegedy  Oáapámé  volt.  ■)  Lehet  azonban ,  hogy  a  Schwaclioda 
csak  mellékneve  más  nemes  családnak,  s  tán  épen  a  fíajesy  családnak, 
mclybö)  Bajcsy  Ilona  Szegosdy  (nem  Szegedy)  Gáspár  neje  volt  1640. 
tájáii. 

SchwaHoer  család.  Schwartaor  Márton  a  magyar  kir. 
Ecetemnél  az  oklevéltan  tanára ,  és  az  egyetemi  könyvtár  elsS-Sre, 
Pest  megyei  táblabíró  stb.  volt.  O  irta  meg  legoltfször  és  legjobban 
Magyarorsság  Statistikáját  német  nyelven,  és  Diplomaticát  is  adott  ki, 
mind  két  manka  tdbb  kiadást  ért  Erdemeiért  1800-ban  I.  Ferencz  ki- 
riiy  magyar  nemess^e  emelte  és  a  cztmeres  levélben  kÖvetkez5  ozi- 
merrel  díszítette : 

A  paízs  arany  udvarában  hármas  zOld  halmon  arany  k<»ronából 
arany  zsinóros  és  Sves,  fekete  ruhás  magyar  férfiú  áll,  jobb  közében 
kivont  kardot,  a  balban  nyitott  könyvet  tartva.  Ugyan  iljcn  alak  lát- 
ható a  paízs  fölötti  sisak  koronáján  is,  csak  hogy  itt  már  balkezében 
fekete  t&btájú  bezárt  könyvöt  tart.  Foszladék  mindkét  oldalról  arany- 
fekete.  ') 

Sehwarti  család.  Pozsony  megye  nemessége  sorában  található. 
Czímere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  álló  derekig  érS  vörös  ru- 
hás sterecseny,  jobb  kezében  kivont  kardot  tartva.  Ugyan  chez  ha- 
sonló alak  njnílik  ki  a  paizs  fblöttí  sisak  koronájából  is  ,  két  kiterjesz- 
tett sasszárny  között,  melyek  közíil  a  jobb  oldali  félig  arany,  félig  fe- 
kete, a  másik  félig  vörös,  félig  ezüst.  >)  ^  családból  származhatott  a 
múlt  században  élt  tudós  Schwarca  Q  o  d  e  f  r  i  d  is. 

Schwaneaberg  család.  A  magyar  országgyűlés  által  gróf 
Schwarzenberg  János-Adolf  ca.  kir.  titkos  tanácsos  éa  kamarás, 
aranygyapjas  vitéz  1669  bén  a  131.  tO^.'  ezikk  erejénél  fogva  honBn- 
BÍtatott  Ettől  egyenes  vonalon  származik  a  mostani  Schwarzcnbcrg 
hercsegi  rangú  család,  mint  a  következő  táblázat  mutatja  : 


>)  BcbSnfeld  Adelslex.  I.  S04. 

>)  Aáami,  Scuta  gentíL  tomo  XI. 

')  Bnrgetaller,  CoUectJo  liuigaiam  etc. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


J^oB-Adolf 

1659.  indigeDB 

(gr.Stahreinberg  H  ári  a) 

hzg.  Ferdinuid-Vilmoi 
Jy  ■  SchulcB  Mária) 

Adáitv>Ferencs 

■z.  1680.  t  1723. 

(htg.  LobkoTlcg  Mari*) 


HárÍK-Aniift 

Bz.  1706. 1 1766. 

(Badea*Badeiil 

Lajof  Öigt&f.) 


JúzBef-Ádám 
u.  1722. 1 1782. 
áHamminiBter. 
(hsg.  láchteuBtein 
Mária-Teréria) 


JánOB  nep.        Máría  A.        Jóxaef  W.      Antal    M,  Ter^  M.  EniMtina  Btb. 

Bs.  1742.  t   sz.l7«.tl803.     «».  1746.    bí.  1746.    bz.  1747.  18.  1752.  f  1801. 

(gr.OettiDgcnfgr.Zinzendorf  f  1781.  1 1764.  (gr.  Goes  (gr.  AuMBperg 
H.  Eleonorn)  L^joB,  miniit.)    ezredes       kaint.      Zaiga.)         FarencsJ 


-1_ 


J^Mef-Ján.      Károly-Fdlöp      Eniö      Fridrík      Maria  Kar.    M.  T«rdiSatb. 
Bs.  1769.  t    az.  1771.  f  >820.  bz.  1778.  bz.  1774.  bz.  17 76.1-1816.  bz.  ITSO.g 
(hg.Arenborg         minietor         f  1821.     1 1798.  (hg.  Lobkovics  fgr.FUw-g 
Paaliua)      ^b  badi  t.  elaök      gT^ri        miut  Fereaes        teoberg  g 

(rt.  Hobanfeld    pUsptik.    sebeBUlt.  Fridr.)  ". 

Mar'    ' 


Ifaria-Anna) 


Károly 
B9.1802. 
tábornau 
Ti>lt  erdflyi 


Pridrik 

bz.  leoo. 

táboniag]> 
bir  Magyar- 
orsaágban  kormányzó 

(gr.  Wratialaw  Joaefa) 
Károly        "^ 
».  1824. 
estedet. 
(hg.  OettinKen 
Viljna) 

u.  1864. 


Edmund 

BZ.  1803. 

altábornagy 


■     S     !? 


Miria-Eleou.        M.  Paulina        János      Folix    Luiaa    BUtíld 
■z.  1795. 1 1848.  BZ.  1798.  f  1821.  bb.1799.  bz  1800.  BS.18U8.  bb.1804. 
(hg.  Windiecb-  (bg.  Schünburg  (b.  Licb-  katona.  (Scbtfti' 
grits  Alfréd)  Henrik)         tenatein  barg  hg.) 

Eleonóra) 

Adolf  H.  Leopoldina 

n.  1883.  BZ.  18SS. 

(gr.  WaldatciD 
EmeBi) 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


BGHWEIDLRB. — SCRWEBTNEB.  109 

A  család  székhelye  B  é  c  s.  A  csal&d  uradalmai  Ab6-AuBztri&- 
ban.  Cseh  és  Stájer  orszAgban  fekssenek.  Friedrich  a  tábornok, 
fia  Károly  Fttlöp  miniatemek  és  hadi  tanácsi  eloSknek,  biija  Magyar- 
orazágban  Mária-Thilt  Ennek  teatrére  Károly  1849.  után  Erdély 
kormányzója  volt 

JézsefJános  testvérei  kSzill  E  r  n  ft  e  Bzázadban  győri  püspök 
volt.*)  József  JánOB  egyik  fia  Fridrik-János  prágai  érsek  és  bibomok. 

Schweidler  család.  Schweidler  Jakab-Antal  és  Keres- 
te Ty-Gábor  1696.  évben  kaptak  czlmores  nemes  levelet  I.  Leopold 
királytól  ») 

Czimerfik  apaizs  ezüst  udvarában  zöld  téren  szemközt  álló  jobb- 
ról arany  grif,  balról  arany  oroszlán,  első  lábaikkal  kivont  kardot  tart- 
va; a  paizB  aljáról  egész  a  tetőig  egy  báromsz^letU  kék  advar  ékeli 
magát  B  két  leirt  állat  közé,  éa  ezen  kék  ndvarban  fehér  kettős  kereszt 
és  ez  alatt  háromazeglet  formára  bárom  arany  csillag  ragyog,  A  puzs 
fölötti  sisak  koronájából  meztelen  Fortuna  DÖl  ki,  magát  piros  fátyollal 
födve.  FoBzladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüstvörös.  *) 

Scbweidler  Jakab-Antal  1701-ben  Budán  a  hadi  biztosság 
elnöke  vagy  fŐ  biztosa  volt. 
SchwerttKr  csaláil. 
Trencein  vármegyei  czimer- 
leveles  nemes  család.  Ira- 
tík  neve  „S  w  e  r  t  n  e  r"- 
nek  is.  Székhelye  Nimnicz 
és  Dríethoma  helya^.  Ha- 
zánkban alapitója  Schwert- 
ner  F  e  r  e  n  c  z,  kinek  atyja 
Schwertner  Kristóf  maj- 
nai  Frankfurtban  született, 
mint  katona  ausztriai  szol- 
gálatba állott  és  negyven, 
hat  évig  a  Bírkenfeld  vasas 
ezredben  szolgált,  a  mint 
főhadnagy  vitézkedett.  Ne- 
vezett fia  F  erén  ez  szin- 
tén katona  volt,  nióbb  só- 
hivatali  üszt,  ki  sajátés  aty- 

')  FQlOtte  hslotli  besB^det  mondott  ■  kinyomatott  Horváth  Jánoa. 

>)  CollflCt.  horald.  ura  778. 

*)  Adami  Scntsgentil.  tomoXL  ('^,-i,-.íii,> 

DigilizedOy  vjtKíVIL 


110 

ja  érdemeiért  1795.  Jul.  16-án  Bécsben  kelt  czimerea  levélben  I.  Fe- 
rencz  király  álUil  megneoiesítetett. 

Fereaczn^  nejétől  Schneeberg  leány t^  oyoLcs  gyermeke  maradt, 
ligyniint  I.  János  eóházi  ti^zt Szucaánybao,  tubáit  uagnélküi  2.  X.  Jé- 
zBof  íigyvéd  Drietbomán,  meghalt  1827.  3.  Antal  vott  hadnagy, 
elesett  Auszterlícznél.  4.  László  boleséi  pl«báu08,  raegbalt  1824-ben. 
5.  IL  Ferencz  sóházi  tiszt  Puchén.  Neje  Noyák  Anna.  U.  István 
ca.  kii-,  kapitány,  megbalt  Modrán  1836-ban.  7.  RoaáJia  Vietorísz 
Jézsefné.  8.  Júlia  Szerdahelyi  pesti  asinész  neje. 

I.  Józsefnek  nejétől  Petykó  Francziskától  három  fia  maradt:  1. 
Lajos  nyugalm.  hivataltiazt  Drietbomán.  Neje  Biróczy  Nepomn- 
czona,  kittfl  három  gyermeke  van.  2.  Antal  Ügyvéd  TrencaJnben.  3. 
József  gazdatiszt  Nagy-Károlyban,  ki  nevét  Pallós  i-ra  viltoztatá, 
két  gyermeke  van. 

II.  Ferencznek  uejétSl  Nóvák  Annától  szintén  bárom  gyermeke 
van,  u.  m.  1.  János  adó  hivatali  tiszt  Predméreo.  N^tfll  VoUovioa 
leánytól  két  gyermek  atyja.  2.  Károly  volt  Itonvéd,  a  bánságban 
lak.  Neje  Novotny  Antónia,  kitSl  két  gyermeke  van.  3.  Henrietté 
előbb  Lippe  orvos,  moat  Keresztes  Qáspárné  Pozsonyban. 

A  családfa  ')  következő  : 


János        József    Antal    LátzIÓ     II.  FerencB      látván      Kóaa      Júlia 
BÖ-hivatnl.    Ugyvcd  hadnagy  pMbánoa  söbázi  tisxt  kapitánj' (VIctoria3((SEer- 
t  t  ltl27.    oIcBctt.    t  1824.      (Nórák       f  1880.    Jissef)  d^elri) 

(Petykn  Anna) 

FrancBiBka)  <—  j^,,^  ^.Iroly         Henrietté^ 

adó  hivat.  {Novotny    (I.  Lippe  otvos 

(Vallovica  N.)  Antónia)      2.  Keresztes 

iítigmoad.  Saido^     '"Sf'^  Gáspár) 


.    LajoB  AnUt  Józaer  1660. 

nyűg.  hivat.        trenciÍDi  Ugyvdd  gazdatiut 

(Biróczy  (Brhlovics  N-  Káralyban 

Janka)  Aloj^)  (KoBái  Erzsc) 

.-L ,  , L. 


Qyula.      Francsiska.       Kálmán.  László.       Vilna. 

')  Szontagh  Dán.  közlése  szerint. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


8CIT0VBZKY.  —  8C0PEK.  111 

A  család  czimere  —  mÍDt  a  metszv^ny  mutatja  —  vifúráQyo&an 
két  részre  osztott  paizs,  a  felaü  udvar  vörös,  az  alsú  kék,  az  el&térben 
egy  magas  gúla  emelkedik,  melyre  jobb  oldalról  rézsútosan  hosszú 
meztelen  palléa  (scbwert)  fekszik.  A  paizs  tblötti  sisak  koronújin  Le* 
gyével  fölfele  szintért  pallós  áll,  két  felöl  eleEdnt-onnányok  között,  me- 
lyek közIU  a  jobb  oldali  ezüstvörös,  a  baloldali  ezüstkék. 

ScitovHky  család.  (Nagy-Eéri)  Alnpílá  e  században  Scilovsz- 
ky  ker.  János,  ki  Abauj  megyei  Bélán  szül.  1 785.  nov.  l-jén ;  a  papi 
pályára  szenteltetvén,  jeles  tulajdonságai  miatt  lS27-ben  már  rosnyói., 
1838'ban  pécsi  püspökké,  1849.  juL  21-én  pedig  esztergami  érsekké 
és  magyarországi  prímássá  neveztetett ,  18Ö3-bau  pedig  a  római  sz. 
egybáz  bibornok  áldozáraí  közé  igtattatott.  0  nyerte  maga  és  testvé- 
rétől származó  unokaöcscset  részére  a  „nagy-kéri"  bírtokrészszel 
kapcsolatban  a  kir.  adomány-  éa  czímeres  nemeslevelet,  mely  szerint  a 
Scitovszky  család  czimere  vizirányosan  két  részre  osztott  paizs,  az 
alsó  eziiat  udvarban  píros  szív ,  és  a  fölött  az  isteni  gondviselés  jelvé- 
nye ;  a  báromszegbe  foglalt  és'  sugárokkal  körülvett  szem  látható.  A 
felső  udvar  függőlegesen  ismét  két  udvarra  oszlik ,  a  jobb  oldali  vörös 
udvarban  két  kék  szárny  között  ezüst  kereszt  és  a  fölütt  három  arany 
csillag  látható ;  a  baloldali  kék  udvarban  bármas  zöld  halom  középső- 
jén fehér  galamb  ál),  csőrében  zöld  ol^galyat  tart.  A  pMZS  fölötti  si- 
sak koronáján  két  kék  sasszárny  közütt  szintén  a  leírthoz  hasonló  ga- 
lamb azemlélhett!.  Foszladék  jobbról  arauykék,  balról  ^üstvörös. 

János  prímásnak  unokaöcscsc  Scitovezky  Márton  nagy-báty- 
jával, mint  pécsi  püspökkel  Baranya  megyébe  telepedvén,  ott  secrzé  a 
Bodorfai  pusztát^  és  azoo  megyében  fííszolgabiró  volt,  IS'íö-ben  má- 
sod alispán  lett  és  az  volt  1849-ig.  Jelenleg  Nógrád  megyében  Mötén- 
csen  a  Gyurcsányi  őröküsöktől  vett  birtokán  tartja  családi  lakását. 

Sevpck  esalád.  Alapítója  Scopek  Ferenci  Pest  sz.  kir.  vá- 
ros tanácsnoka  és  jegyzője,  ki  1741.  octob.  28-áQ  Mária-Terézia  király- 
asszonytól  czímeres  nemeslevelet  nyert.  ') 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  horgonyos  végzett!  ezüetkereszt, 
melynek  kOzepén  piros  rózsafej  van.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján 
ezüst  horgony  áll,  két  kiterjesztett  sasszárny  között,  melyek  közUI  a 
jobb  oldali  félig  ezüst,  félig  kék,  a  másik  félig  ezüst,  félig  vörös.  Fosz- 
ladék Jobbról  ezüatkék,  balról  ezUstvÖrÖs.  ') 


')  Collect.  hernld.  nro  SOS. 

'}  AdamI  Scn^l  genlil.  tomo  Xt. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


112  scdltítt. 

Seult^ty  OMl^d.  (AU6-Lehotai)  CMJmSr,  Hosony,  NTÍtra,  Fo- 
zBODj,  TrencBin,  Zólyom  atb.  megyek  nemessége  Bcvában  találjak. 

Zólyom  vármegyében  Alsó-Lehota  helységet  a  kir.  kincs- 
tárral kfizösen  bitja  a  Scultéty  nemzetség.  ')  Ez  ágból  származott  elH- 
nevénél  fogva  Pál,  1832-ben  a  pozsonyi  országgyűlésen  jelen  nem  le- 
vök  képviselője. 

Scultély  (íratik  S  c  u  1 1  é  t  y-nak  ís)  néven  —  úgy  látszik  —  több 
(legalább  két)  nemes  család  van.  Legalább  gyűjteményeink  szerint  két 
rendbeli  Scultéty  nemes  családi  czímert  ismerünk.  Az  egyik  követkéz? : 

A  paizs  kék  udvarában  arany  oroszlán  hátulsó  lábain  ágaskodik, 
első  jobb  lábával  három  fehér  irótoltat  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  ko- 
ronájából szintén  az  előbbihez  mindenben  hasonló  oroszlán  nöl  ki. 
Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüetvöröa.  *) 

A  másik  czimer,  melyet  Sknlté^  László  nyert,  következő:  a 
paizs  vizirányosan  kétfelé  oszlik ,  a  felső  vörös  ndvarban  pánczélos 
kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva;  az  alsó  kék  udvarban  három  füg- 
gőleges ezüst  pólya  (faacia)  látható.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján 
szintén  pánczélos  kar  könyököl,  kivont  karddal.  Foszladék  jobbról 
aranyvörös,  balról  ezüstkék.  •) 

Ezeknél  fogva  az  elősorolandó  nevekből ,  föleg  mintán  előnév 
nélkül  fordálnak  elő,  azt  sem  lehet  megmondani,  e, —  vagy  ama  czímer- 
rel  élő  Skultéty-ak  közé  tartoznak-e? 

A  Scaltetua  név  (magyarul  Soltész)  szabad,  adó  mentes 
(föleg  malom)  birtokost  jelent  egy  irónk  szerint  *) 

Legrégibb,  kit  Scultéti  néven  ismerünk,  azon  Scnltéti  Gergely, 
ki  1423-ban  érdemeiért  Szepesben  a  (Jrenitz  folyócskán  vagy  patakon 
malmot  nyert  ^) 

Ugyancsak  az  előbbi  forrás  szerint  •)  már  1283-ban  podolni 
Scultéti  Henrik  érdemeiért  Boleszláv  krakói  fejedelemtől  Podolin 
mellett  erdSt  kapott  volna ;  azonban  bizonytalan  az,  hogy  már  ekkor 
nevezett  Henriknek  vezeték  neve  Scultéti  volt  legyen  e  ?  b  átment  e  utó- 
daira. Még  bizonytalanabb  tapogatás  lenne  e  közt  és  a  múlt  és  jelen  szá- 
aadban  ia  élÖ  Scaltety-ak  közt  egyenea  vérséges  Ösezeköttetéet  keresni, 

')  Fényes,  Geographi^  Baétir  lü,  17. 

*}  Adamí  Scnta  g«Dtil.  tomo  XI. 

')  Ugyan  ott 

*) A ecultetíakról eg^az  kSnyret  irt  Schwartner,  „De  Sonltetííi* 
CEÍiD  alatt, 

')  Sehinitt,  Eppi  Agriens.  II.  12.  Lehocsky  id^sete  Bsérint  Stem.  H.  868. 

•)  Lehocaky,  Stcmmat.  II.  858. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


scültAtt.  113 

BixonjOB  az,  hogy  a  Scultéty  nemea  OBaládbelíek  egy  része  f8ké- 
peD  kormáoyBzéki  hivatalokat  vieelt.  így  találjuk  a  következőket : 

S.  Ferdinánd  1776-baa  cs.  kir.  tanácsos,  és  a  m.  kir.  udvari 
kanczellariánál  titkár,  már  1787-ben  ugyan  ott  tanácsos  és  referen- 
darios. 

S.  Mihály  1787-ben  kir.  táblai  ülnök. 

S.  János  1787-ben  a  Dunán  inneni  kerületi  tábla  ülnOke,  az 
még  ISlO-ben  is.  Ez  1800.  nov.  20-án  Pozsony  megyétjft  nyert  nemesi 
bizonyítványt ,  és  a  Trencsin  megyei  Scultétyakból  ssármazva,  még 
lS37-ben  Ivanóczon  lakott 

S.  András  ISlQ-ben  a  kapaiki  kincstári  bánya-hatóságnál  hi- 
vataltiszt,  1815^1820-baQ  az  Oláh-Lápos  bánya  hámor-mestere. 

S.  Ferencz  1810-ben  kamariú  titkár,  ngyan  az  még  1816. 
ben  is,  éa  Nyitra  megyei  táblabíró,  1830-ban  már  kamarai  tanácsos, 
valamint  1826-ben  is. 

S.  Pál  MoBony  megyei  tábta-biró,  és  1810—1844.  évi  időköz- 
ben a  m.  óvári  kamarai  uradalom  ügyésze,  valószínűleg  a  Scnltétiak  Mo- 
són megyei  ágából,  mely  azon  megyében  Rajkán  nemesi  kariát  bír.  *) 

S.  István  am.kir.  helytartóságnál  1810 — 162&-ben  hivatal- 
nok (protocolista). 

S.  István  Teplicskán  kamarai  erdész  1816—25.  körttl. 

S.  Alajos  szatmári  czimz.  kanonok  ld44-ben. 

Trencsin  vármegyében  a  nemesi  Öeezeírásokban  *)  találjak  1666- 
ban  Scnltéty  Andrást,  utóbb  annak  árváit  Dabniczán,  168^ben 
Desseren. 

1721.  ós  1726-ben  ugyan  ott  Nagy-Sztankóczi  lakhelyén  beíra- 
tott Scultéty  vulgo  Ercsúth  György.  Talán  ezen  György  ai, 
ki  1727-bon  Hont  megyében  többeket  perbe  idéztetett  •) 

Az  1803.  évi  Trencsin  megyei  nemesi  lajstromban  már  nem  ta- 
lálni a  Scuttéty-ak  nevét;  de  ez  évben  produkálta  Scnltéty  János, 
mint  említők,  Pozsony  megyétől  1800.  nov.  20-án  kelt  nemesi  bizo- 
nyítványát 1807-ben  András  és  idősb  s  íQabb  István  Ivánó- 
czon  székeltek;  1837-ben  ott  lakott  nevezett  János  is,  a  volt  kertt- 
lett  táhlai  ülnök. 


')  Ftoyes.  Goografiai  szótár  m.  276. 

')  Siontagh  Dániel  kVsl.  azarint 

')  Ssentbeaedeki  CoDvent  &■«■  1S&  nro.  8. 


ídüvGeOGf^lc 


ÍM  SEBASTIÁNT.— SEBE. 

Ugy  látszik,  hogy  ezen  Trencsín  megyei  ág  a  Turócz  megyében 
birtokos  ErcBÚtb  családnak  egyik  vonalát  képezi. 

Sebastiány  család.  (Remete-Poganyesti.)  Erassó  vármegyében 
A.  és  F.  Remete  helységet  bírja  ujabb  királyt  adomány  jogán,  birtokos 
Poganyest  helységben  is. 

Közülök  József  1848.  előtt  a  m.  kír.  udvari  kanczeltária  tit- 
kára B  több  vármegye  táblabírája. 

Bír  a  család  ujabb  vétel  utján  Nógrád  megyében  Eűrtösön  is. 

Más  ily  nevU  család  ősei  közül  volt  azon  Sebastiani  Kristóf  9 
neje  Dorottya,  kiknek  fiók  György  Liptó  megyében  Tepliczen  szü- 
letett, 1656-ban  Wittebergában  tanúit ,  és  végre  radaczi  evang.  lel- 
kész volt  ') 

Sebbey  család.  Trencain  vármegye  cztmerleveles  családs.  A 
nemeslevelet  Sebbey  István  kapta  1583-ban  Rudolf  királytól  saját 
és  fia  Mihály,  ügy  nővére  fia  Meczenovics  Márton  nevére  is,  mely 
nemeslevél  1700-ban  Trenesin  vármegye  levéltárába  jutott  *) 

1697-ben  azonban  azon  Sebbey-eknek,  kik  „Folvarecsny" 
melléknév  alatt  voltak  ismeretesek,  nemességökre  nézve  Trenesin  me- 
gyében a  kolazai  és  ledniczi  uradalmak  elletunondtak. 

A  Sebbey-ek  mely  ik  vonalából  lehettek  azon  Sebbey  János, 
ki  1721-ben  Puchón  lakott  és  1755-ben  ólt  György,  1792.ben  élt 
István?  —  nem  tudhatni. 

Sebe  család.  Borsod,  Gömőr  megyei  nemes  család.  A  czlmeres 
nemes  levelet  Sebe  Péter  kapta  1714-ben  III.  Károly  királytól.') 
Czimere  vizirányosan  kétfelé  osztott  paizs,  a  felső  kék  udvar  al- 
ján derengő  hajnal  fölött  arany  háromszögben  Isten  szeme,  éa  fölötte 
jobbról  balról  arany  csillag  látható,  az  alsó  kék  udvarban  zöld  dombon 
királyi  korona  van,  és  azon  vörös  mezU  kar  könyököl,  iró-toUat  tartva. 
A  paízs  fölötti  sisak  koronáján  szintén  vörös  ruhás  kar  nyugszik,  iró- 
toUat  tartva.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  eziistvörös.  *) 

Péternek  egyik  fia  Mihály,  kinek  vattai  Battha  Maria  Anná- 
tól leányai  Krisztina  báró  Szepessy  Lászlóhoz,  Anna  Ajtich  Hor- 
váth Józsofliez  mentek  férjhez.  Mihálynak  utóda  Sebe  Mihály  Fel- 
faluban, ki  Paukovich Francziekától  nemzé  SebeLuizát,  Ratkó  Mik- 


')  Barlholomaeide*,  Memória  Ungaror.  151. 

')  SzODtagb  Diniéi  közHec. 

')  Collect.  herald,  nro.  638. 

')  Adami,  Scuta  gentil.  tomo  XI 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


8EBB.— SEBESV.  115 

lósDél>  meghalt  1836.  táján.  Egyik  Sebé-nck  ISlü.  tAján  neje  volt  Ko- 
vách  Franziska;  tán  első  vagy  második  neje  az  utóbb  említett  Se- 
be Mihálynak.  —  Iratik  a  család  neve  kiejtés  után  „Zseb  é''-Dek. 

S»be  esalád  (MartonoBÍ)  Udvarhelyszéki  székely  eredotU  csa- 
lád, elszármazva  Erdély  több  hatóságába. 

Közíllök  A  n  d  á  s  Udvarhelyszékben  1848  clütt  huzamos  ideig 
ügyvéd.  Pál  Rövár-vidéken  árva-széki  ülnök,  Sándor  ugyanott 
aljegyző  1845.  köríti.  János  ügyvéd  Hunyadban  1848-ban;  utóbb 
Oláh  országba  költözött ,  hol  lS60-ban  egy  utazása  alkalmával  sok 
pénzeért  rablók  rohanták  meg,  s  megölték.  Elek  ügyvéd  volt  Krasz- 
nában  1840.  kÖríU.  Sámuel  ügyvéd  Kolozsvárott  Tán  a  följebb  em- 
lített Jánosnak  atyja  volt  azon  Sebe  János,  ki  1837. körül  Homoród- 
Szent-Péteren  unitárias  lelkész  volt 

Tán  szintén  e  családbeli  András  1836-bau  Udvarhelyszéki 
törv.  széki  tűnök. 

Erdélyben  él  Sebe  család  Vargyasi  előnévvel  is,  melyből 
Máté  1827-ben  Kíívár-vidéki  ügyvéd  volt 

Sebe  János  1 794-ban  a  Kolosvári  ref.  fötanodábnn  tanár. 
Sebes  család.  (Zilahi)  Szilágysági  család.  Közülök  Dienes 
1794-ben  Kraszna  vármegye  alszotgabirája ;  Sámuel  ugyanakkor 
Szászváros  jegyzője. 

László  a  kir.  testőrségnél  őrnagyi  ran^al  volt;  1837-ben  er- 
délyi országgyűlési  kir.  hivatalos. 

Antal  erdélyi  főkormányszéki  tanácsos, meghalt  1835-ben.  Fia 
F  e  r  e  n  c  z  1848.  elíf tt  Küzép-Bzolaok  vármegyében  fSszolgabiró. 

Károly  dulló  Marosszéken  1846-ban.  Miklós  levéltárnok 
Közép- Szolnokban,  1848-ban  szolgabíró.  —  József  törvényszéki  ül- 
nök, i^bb  József  alj^yző;  Sándor  börtön-ör  ugyanott,  Mik- 
1  ó  s  Zilah  városi  hivatalnok,  József  Abrudbányán  városi  és  bánya- 
törvényszéki hivatalnok,  mind  1848.  körttl.  Ferencz  catasteri  hi- 
vatalnok. 

Elönév  nélkül  fordulnak  elő  László  1760.  Somró-Ujfaluban 
Doboka  megyében  birtokos.  ') 

János  ügyvéd  KüküUÖ  megyében  1848-ban.  Pál  Toroczkón 
onitáriuB  lelkész,  ntóbb  igazgató  tanár  1S37.  körül.  Fia  Pál  országos 
számvevőségi  tiszt 

Sebesy  esalád.  (Bogárfalvi)  Udvarhelyszéki  székely  család,  birto- 


')  Hodor,  Doboka  várm.  218. 

DiBHizedBvGlbOgic 


ni 

koB  Bardóczon  ')Ei  ezekben  fekszik  Bogárialra  k,  (vagy  Bolgárfalva?) 
honnan  elönevét  irja;  ugyan  e  székben  többnyire  alkirálybiróságot 
yieeltek. 

Sebesi  Péter  1595-ben  vett  adományt  BogArfalvára.  ') 
Ismertebb  ágának  törzse    Miklós,    kitSl  nemzékrendje  *)  kö- 
vetkező : 

I.  HiktÖB 

1648. 

(Szilágyi  Anna) 


U.  UiklÓB  1 1662. 

(Szalánciy  Kata) 

Jób  1 1686. 

(Paakö.  Klára) 


r.  HiklÓB  t  1790. 
(Bonaj  Kláraj 

Utvin  t  IU9. 

kir.  hivatalofl  1834-Ull 

(Fronioa  Jozefa) 


sama.  Sándor.  Fereacz. 


István  Albert  Karolj 

r^Bzes  a  forrad.       (Szoboazlai  (Szoboailai 

(b.  Jóbídczj  Ilona)      Lud«vika)  Búza) 

Sebesi  Ferenc z,  ki  a  táblán  nincs,  bolgárfalvi  Sebesi  Péter- 
nek  tia  volt,  egy  írónk  szerint  *)  Zaránd'  megye  Bolgárfalva  helység- 
ben ^)  székelt,  azon  megyének  föszolgabirája  volt, és  1653.aprtl  10-éo 
tartá  kézfogását  és  gyűrüváltását  Komáromy  Perencz  Bihar  megyei 
nemesnek  Anna  ncvü  leányával.  E  szerint  ba  Sebesi  F  e  r  e  n  c  z  Zaránd 
megyei  Bolgárfalvi  predikátummal  élE,  nem  lehetett  egy  az  advarbely- 
Bzéki  bogárfalvi  Sebesi  családdal,  ha  csak  Rátb  Károly  nem  tévedett 
a  geographiában ;   és   így   nem  tarthatjuk   S.   Ferencznek   atyját  az 


■)  Benkü,  Tranaylvania  special.  163. 

')  KSvári,  Erd^lj  nev.  családai  261. 

■)  Ugyan  ott. 

*)  Ráth  Károly  ,A  GySri  tijrt.  4a  régészeti  füzatek"  I.  kfit  194. 

>)  Fűljebb  Bolgárfalvát  mint  Udrarhelyszék  helya^gA  irtok  ;  én  Bolgár* 
falvit  nem  találom  az  „E 1  e  n  c  h  u  ■  nomina  Civit  Oppídor.  et  pagornm  ia 
TransylvanU  eiíBtentínm"  1824,  évi  hfvataloi  kiadásában  Zaránd  .megyében. 
De  azért  lehet,  hogy  ott  ie  fekgúk  Bolgárfalva.  Hanem  azt  is  meg  kell  említo- 
■em,faogy  egy  kSiia  (TtJrök  AntaI}Baerínt  a  kíivetaégb«n  járt  Sebeai  F  er  e  nez 
karáDBebeii  predikátumot  viaelt  volna,  mint  róla  alább  leszen  bmA. 

_nOO<^lc 


tn 

1595-ben  adományt  nyert  Sebesi  Péterrel  egj  azon  személynek  eem. 
Ama  Zaránd  megyei  Sebesi  Perencz  saját  naplója  ezerint  1626-ban 
Bethlen  Oábor  alatt  részt  vett  a  m^yar  országi  táborozásban,  1631- 
ben  a  Boana-Serajban  indított  erdélyi  követséghez  csatlakozott ;  ez- 
után iskolába  járt  Szatmárott,  1635— 1639-ig  Lengyel  országban  szol- 
gált több  nagy  úrnál ,  innen  haza  menvén,  Zaránd  megyei  j&szágán 
gssdálkodot^  mig  165&-ben  ismét  követségbe  járt  *) 

Kern  több  biztosággal  sorozhatjuk  a  fbljebbi  családfán  állók 
Térsége  közé  Sebesi  Pált  sem,  kinek  fia  Sebeuy  Perencz  1608- 
ban  Hatvan  vára  ostromában  karján  sebet  kapott.  ^  Egy,  Sebessy  P  e- 
rencz  már  L  Ferdinánd  király  korában  is  él^  1553-ben  Sáros  vár- 
m^yében. ;  ki  valószínűleg  a  Sáros  megyei  Sebes-rSl  neveztetett. ') 

Valamint  e  családfához  viszonyát  nem  ismerjük  azon  Sebesi 
Henyhér  t-nek  sem,  ki  1699-ben  Zalathoán  arany  váltó  volt  *) 

Ellenben  Sebesi  Miklós,  ki  1644-ben  Kemény  Jánossal  Rad- 
zivíl  hercz^  lakodalmán  járt,  ')nagy  valósziattséggel  egy  személy  volt 
a  táblázatunkon  álló  IL  Hiklóesal. 

Egy  szíves  közlÖ  hazánkfia  ')  szerint  Karánsebesi  Sebesi 
család  is  létez,  mely  a  török  üldözések  elÖl  menekUlt  Erdélybe,  és 
szerinte  ennek  {tsei  közé  tartozott  Sebesi  Perencz,  kil657-beQ  török 
követs^ben  járt  1791-ben  Sebessí  Sándor,  Perencz  és  Ist- 
ván folyamodtak  az  erdélyi  orsz^yüléshez  a  fiscns  által  kézen^  tar- 
tott Zaránd  megyei  több  loszág  miatt,  folyamodások  az  orszá^ytt- 
lésböl  közöltetett  a  fiscnssal,  és  a  Kapy  örököseket  Ületítleg  gr.  Gyolay 
Józseffel.  Jelenleg  —  úgjonond  a  közlő  —  e  család  számos  tagokban 
áU  fenn ;  A  d  á  m,  kinek  neje  Dobolyi  Róza,  Károly,  kinek  neje  Eá- 
Bzoni  Mária;  Anna,  Sámuel,  Ferencz,  Sándor  Fejér  megyé- 
ben és  részint  KűküllÖben  birtokosok.  A  másik  ágból  Oyörgy,  Amá- 
lia, Karolina,  Bózastb.  Hátszeg  vidéken  Hunyad  megyében 
türtokoBok. 

Azt  is  ide  Írhatják,  hogy  Hunyad  megyében  n94-ben  borbát- 
víbí  előnévvel  őlö  Sebessy  István  mint  megyei  alszolgabttó  élt "") 


■)  QjSri  tört  éf  lég.  fttzetek  I.  köt  ÍM. »  ktlv.  L 

>)  UtviaSy  Birtor.  1685.  kiadás  519.  lap. 

')  Wagner,  Diplom.  Sáros.  p.  404. 

*)  Cserei  Hihálf  Hiet.  280.  lap. 

*)  Kemény  János  önéletirám.  Sxalay  L.  kiadásábui  428.  lap. 

*)  TtlrOk  Antal. 

Ó  1794.  ítí  erdélji  hiv.  Mhamatismns. 


ídovGoOf^lc 


118  SEBBBTTÉN. 

Ugocsa  megyében  pedig  Féter^vAn  Btb.az  1750-beii  nádori-ado- 
mány mellett  beiktatott  családok  közöt  is  cléfordi'il  a  Sebesey  család  ') 

Sebestyen  család.  Gyűr,  Komárom  megyékben  lakott  a  XVI. 
XVII.  században,  és  onnan  több  megyébe  is,  úgymint  Fojér,  Veszprém 
megyékbe  elterjedt. 

Győr  megyében  Sebestyén  István  özvegye  Orsolya  1581-ben 
a  megyo  clött  tiltakozott  Örkény  pusztabeli  birtokrészének  használata 
ellen.  ') 

Komáromban  1780-ban  az  udvartolkes  nemesek  sorában  fordul 
elö.  ») 

Fejér  megyei  Czecee  helységbe  Komárom  megyéből  szárma- 
zott egy  ág,  nevezetesen  Sebestyén  György  Komárom  megyében 
lakott,  ennek  fia  volt  Péter,  ennek  fia  ismét  György  1785-bcn 
mint  Czecze  helységben  lakoa  produkálta  Fejér  megye  elíitt  Komárom 
vármegyétől  1744.  febr.  28-án  nevezett  nagyatyjának  kiadott  nemesi 
bizonyítványát. 

Egy,  Nógrád  megyébe  származott  ágából  volt  Sebestyén  János, 
kinek  BajcBány  Borbálától  leányai  Borbála  Ebeczky  Józsefné,  Esz- 
ter Vattay  Dánielné. 

Veszprém  megyében  Sebestyén  GUbor  megyei  tiszti  fö-ügyész 
volt,  az  1843.  és  1847.  évi  országgyűlésen  azon  megye  követe.  1850- 
után  a  soproni  kor.  cs.  kir.  törvényszéknél  Ülnök,  1860.  után  kir.  táb- 
lai Olnök. 

Sebestjén  osaUd.  (Szigethi).  A  czimeres  nemeslevdet  Sebes- 
tyén Mihály  és  általa  neje  Cseh  Erzsébet,  és  fial  Mihály  és  Já- 
nos, nem  különben  vérrokonuk  Szegedy  István  kapták  I.  Leopold 
királytól  1659.  aug.  5-én  Bécsben,  és  az  1660.  febr.  3-án  bocskói 
Bocskay  István  fSispáii  elnöklete  alatt  Zemplin  vármegyében  ZempUn 
mvárosában  tartott  tisztojjitó  kÖzgyUlésen  kihirdettetett  *)  1725-beD 
dec.  25-én  ngyan  ezen  czímereslevelet  Bihar  vármegye  közgyűlésén 
a  nemesi  vizsgálat  alkalmával  Szegedy  János  saját  nemess^  igazo- 
lására mutattatta  fel  a  megye  ftfjegyzöje  Bakay  István  által ,  mint  ezt 
az  oklevél  határa  jegyzett  feliratok  bizonyítják, 

A  nemesség  szerzS  L  Mihály  fiának  H.  Mihálynak  egyik  fia 
Albert  Békés  megyébe  Gyulára  telepedett  le,  és  ott  haláláig  orodal- 

')  Ssinnar  C.  Ugocsa  p.  134. 

•)  Győr  megToi  I.  JegyiőkSaTV  m^j.  27.  kSzgyttl. 

^  F^oysa,  Komárom  várm.  87. 

■)  Zemplin  várm.  jBgysőkÜByv  188.  lap.  70.  uám  alatt. 


ídOvGoOf^lc 


mi  BBolgáUtban  állt.  Meghalt  1750-ben  korinak  mintegy  60.  évében. 
Fia  I.  MAtyáB  1801.  éa  1804-ben  Oyula  város  föbirája,  1808.  dec. 
ö-én  Bihar  megye  törvényszéke  et&tt  per  utján  Igazolta  nemességét 
Meghalt  1830.ban.  Ennek  egyik  fia  H.  Mátyás  1827.  és  1842-ben 
szintén  Oyola  város  föbirája,  az  1848/9.  és  1861.  évi  orsz^gyfilésen 
B^és  megyei  képviselő  volt,  Ö  az  eredeti  czimereslevél  s  családi  ok- 
iratok örzöje. 

A  család  rom.  kath.  vallású,  és  a  dédunokák  Gyulán  megköze- 
lítik az  Ötven  számot 

A  családfa  ')  következő  ; 


L  Mihálv 

1659.  ns. 

(Cieh  Eraae) 


Ense 

(Köoypes 
lítrán) 


I.  HátjáH 
81.  1747.  1 1830. 

gyalai  fífbiió 
(Sánás^  Mari*) 


II.  JánOB  t 

Bx.  1749. 

(Márton  KaliLj 


I.  JAnef       III.  Hibály        II.  Mátyás 
u.  1766.  sz.  1771.  8Z.  1786. 

(Balogh  ErKse)  f  Ovulán      volt  kdpvieelS 
(1.  JnfaáaEKata 


I.  Fcrencu  f    I,  latv&n 
M.  1788.        Bt.  1791. 
(Gergely               + 
Bora) 


Mi  -^       AnUl    U.  PercDCB   IV.  JánoíS-SaS 

Ter^z)  SS'** 

ÍÍTlBíván    luT^Máö'is   "ignei    íll.  Jánoa  III.  Perencz 
(Horváth       (Cafike        (Mersa        (Góg  (€6g 

Mária)        Erzae)      Gergely)      Eme)  Mária) 


tv.  Mih^y      II.  Józpef 

(StámoBz       (Lengyel 

Bóza)  HárU) 


Róza.      György 

(Gdg  Erise) 


A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  allé  daru, 
nyakán  három  nyillal  átlőve  ;  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján  pánczélos 
kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva,  Foszladék  jobbrél  aranykék,  bal- 
rél  ezüstvörÖB. 


')  Családi  oklevelek  nyomán  kösl^  Hogyorúsey  Ján. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


130  gEBBSTTÉM.— BBCZANÍCZ. 

Sebestyén  osaláil.  (Köpeczi)  székely  eredettt,  melyből  Sebes- 
tyéQ  J  á  Q  o  B  leiO-ben  MiklósT^szék  követe  volt  Bitbori  Gáborhoz  '), 

Sebestyén  osalád  (ZeteUki)  Eüzttlök  Oergely  1848-ig  Eoloss- 
T^b*ott  a  r.  katb.  lyceomban  tanár,  utóbb  cb.  kir.  törvényszéki  iünök, 
jelenleg  itélömester,  nejétől  Tóth  Josztinátél  gyermeket:  Mihály 
István,  Irma  Domokos  Antalné.  — Oldalrokonnk  Antal  kó- 
lóéi katb.  lélkéBS. 

UdTarhelyszékben  Oábor  caik-szeredai  kath.  lelkész  1848-ban, 
András  szintén  katb.  lelkész  és  Szebeaben  tanár  1846-ban,  tán  szin- 
ten e  családhoz  tartoznak  ? 

Sebestyén  esalAd.  (Fancsali)  KSsűlök  Antal  1794— 181ö-ben 
fSkormányszáki  írnok  s  fogalmazó.  József  1794-ben  az  országos 
alapitványi  biztosság  árva-flgyi  osztályánál  számvevő  tiszt 

Sebestyén  család  bírt  Doboka  megyében  is  1702-ben  Sárváron.') 

Nem  tudjuk  családi  származását  azon  Sebestyén  Andrásnak, 
ki  csornai  prépostból  1679-t61  erdélyi  püspök  volt,  utóbb  egyszersmind 
szepesi  prépost,  meghalt  1683.  april.  l-jén  Lőcsén.  ^} 

SebA  csatád.  Oyör  vármegye  nemes  családai  sorában  áll  Fé- 
'nyes  Geographiája  szerint 

Seb5k  esalád.  Gömör  vármegye  nemes  családa.  A  czfmeres  ne- 
mes levelet  Sebők  György  kapta L  József  kú^ytól  1707-ben  *) 

Czimere  a  paizs  kék  udvaráhan  mocsár  parsán  széterjesztett 
szárnyakkal  álló  fehér  daru,  felemelt  jobb  lábával  arany  kövecset  tartva. 
Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezűstvörös.  ^) 

Györgynek  neje  —  úgy  látszik —  Urbányi  Mária  volt 

SebAk  esalád.  Alapitója  Sebők  Mihály,  ki  1636.  mart  10-én 
Bécsben  Hl.  Ferdinánd  királytól  kapta  czfmeres  nemes  levelét  Ennek 
kis  unokáik  Fejér  vármegyében  név  szerint  P é  t  e r  Föl-Csúthon,  Já- 
nos és  István  Czecze  helységben,  S á n d o r  és  Sámuel  1773. 
dec.  15-én  Fejér  megye  előtt  a  czimeres  levél  szerzőjétől  izről  izre  le- 
származásukat kimutatván,  nemességök  igazoltatott  ') 

Seczanáci  esalád.  Seczanácz  Jakab  már  1787-hen  m.  kir. 
helytartósági,  titkár  1790-ben  II.  Leopold  királytól  czimeres  nemes  le- 
velet nyert. 

')  Hodor,  Dobokft  várm.  218. 

')  Ugyan  ott 

■)  Pra;,  Hiei&Tchia  D.  980.  4a  Wagner,  Analocta  Sceptts.  III.  Ii3. 

'}  CoUeot  herald,  nro.  766. 

*}  Adami  Boata  gentil.  tomo  XI. 

•)  Tejit  megró  JegyaíIkSnyre  1778.  iwril. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


SECZÜJÁCZ. — 8EDEL.  ISI 

Czimere  elöazör  vízirácjoBon  kétfelé  osztott  paízs,  ae  aleó  arany 
advarban  bármaa  fehér  szikla  dombok  közül  a  kösépsö  fölött  barna 
sas  repül ;  a  felső  osztály  függőlegesen  ismét  kétfelé  oszlik,  a  jobb  ol- 
dali kék  mezíit  matat,  vizírányos  ezüst  szelemen  által,  melyben  két  pi- 
ros rózsa  fej  van,  két  részre  osztva  j  mindenikben  liliom  végU  arany  ke- 
reszt  látható ;  a  baloldali  vörös  advarban  zöld  téren  ezüst  oroszlán  há- 
tnlfló  lábún  ágaskodik ,  első  jobb  lábával  arany  buzogányt  tart,  fején 
arany  korona  van,  metybttl  három  :  vörös,  fehér,  zöld  stmcztoll  leng.  A 
poizs  fölötti  sisak  koronájából  a  leirthoz  egészen  hasonló  oroszlán  nöl 
ki,  két  fekete  elefibt  ormány  között  Foszladék  jobbrtfl  aranykók,  bal- 
ról ezütvörös.  ») 

SeengAci  esalAd.  Szeczujacz  de  Heldenfelá  családbót  G  y  ö  rgy 
1763-ban  Mária  Terézia  királyasszonytól  kapott  czimeres  nemes  leve- 
let ')  Utódai  katonák  voltak,  igy  György  1 846-ban  a  bánsági  határ- 
őr ezredben  kapitány  volt 

Czímere  négy  részre  osztott  püzs,  az  1.  és  4.  zöld  udvarban 
vörös  török  süveg ,  alján  széles  aranynyal  szegve,  smaragd  bogláijá- 
ból  kócsagtollak  nyúlnak  fel ;  a  2.  és  3.  udvarban  fekete  sas  balfelé 
fordntva,  repül  fölfelé.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  kiterjesztett  szár- 
nyakkal egy  fekete  sas  áll.  Foszladék  jobbról  aranyzöld,  balról  ezüst- 
vörös. 

I.  Györgynek  fia  Seczujácz  de  Heldenfeld  Arzénius 
CB.  kir.  alezredes  a  temesvári  bánsági  ezred  parancsnoka,  M.  Teréz  rend 
vitéze  1767-ben  ausztriai  báróságra  emeltett  Meghalt  1814.  De  ez  e 
körbe  nem  tartozik. 

S«del  eralád.  Alapítója  Sedel  Mihály,  ki  1719.  sept  U-én 
III.  Károly  királytól  kapta  czimeres  nemes  levelét.  ^) 

Ozimere  a  paízs  kék  udvarának  alján  nádas  halastó  fölött  a  jobb 
oldalféle  úszkáló  fehér  hattyú.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  leo- 
párd emelkedik  ki,  első  jobb  lábával  három  nyilat  tartva,  hegyeikkel 
fölfelé.  Foszladék  jobbról  ezüstvös,  balról  aranykék. 

Tán  e  család  ősei  közUl  voltak ,  habár  neveik  németesebb  helyes 
írással  S  c  h  ö  d  I  -  nek  írva  fordulnak  elé,  azon  Pozsony  sz.  kir.  vá- 
ros polgárai,  kik  közül  Schödl  Márton  1601.  és  1610-ben  azon  vá- 
ros főbírája,  SchŐál  János  pedig  1618-ban  föbirája,  1622.  és  1627- 


')  Adami,  Scatagentil.  tomo  XI. 

')  CoUect,  herald,  nro.  41. 

')  CoUsct.  herald,  nro.  &64.  ^  Ádamí  Scuta  gentil.  XI. 


ídOvGoOf^ic 


]22 '  SBEBBBO. 

ben  pedig  polgármestere,   ismét  SohödI   Márton    1651-ben   bírája 
volt.  «) 

Seeberg  esalád.  (Báró)  Erdélyi  család  .Alapiti^ja  Vankel  Már- 
ton kereskedő,  kí  ^s  e  e  b  e  r  g  i"  előnévvel  nemességet  nyert  KésSbb 
fiiú  közül  három ,  úgymint  :  Márton-Zakariás,  Kristóf  és 
András  báróságra  emelkedtek ,  és  Seeberg  nevet  vettek  föl,  mig  a 
negyedik  testvér  a  seebergi  Vankhely  név  mellett  nemesnek 
maradt  ') 

Tágjai  többnyire  katonai  pályára  adták  magokat,  Kristóf  ez- 
redes, András  százados  volt ,  ez  utóbbinak  fia  Mihály  szintén 
katona. 

Márton-Zakár  1764-ben  a  fökormányszéknél tanácsOB, egyi- 
ke volt  azon  kevés  ellenzéki  tagoknak,  kik  Bucov  korában  a  széke- 
lyek  fölfegyverzésG  ellen  vívtanak.  Fia  Márton  hasonló  ellenzéki 
szellemű,  az  1791.  évi  országgyűlésen  B.  Bruckenthal  Sámuelt  bevádlá 
mint  hamis  feladót. 

Kristóf  ezredesnek  fia  Fülöp  1787-ben  a  m.  kir.  helytartó  ta- 
nács titkára,  mint  ilyen  az  1791.  évi  országyüléeen  a  bányászati  osz- 
tály munkálataira  kiküldött  választmányi  tag.  Ugyan  ide  neveztetett 
még  1827-beQ  is,  más  ekkor  aranysarkantyiÜB  vitéz  és  királyi  tanácsos. 
Testvére  Mihály  katona  volt.]Talán  ennek  fia  M  i  h  á  1  y,  kinek  neje  Bár- 
czay  Borbála. 

Báró  F  i  g  y  e  B  1846.  Szebenben  katonai  élelmezési  segéd. 

Az  első  bárók  testvére  Dániel  szebeni  királybíró  megmaradt  ne- 
mesnek. Családja  lejött  korunkra  is,  Így  fia  seeberg  Vanckely  János 
György  ISlö-ben  az  erdélyi  tartományi  biztOBság  írnoka.  Utóda 
Adolf  ld48-baQ  tartományi  számvevői  írnok  Szebenben.  Az  ismert 
családfa  igy  áll : 

Vankel  Márton 

kercBfcedg,  na. __^ 

liárton-Zakér,  báró.  Kristóf  András  Diniéi 

1764.  báró  báró  azebeni 

fgkonn.  tanácsos  earedes százados  királjbiró. 

'     Hártön  1791.     '  '  Hibái;  Fülöp 

hivatalnok.  katona  1827. 

kir.  tanácsos. 

Seethal  család.  (SckUtt- és  altenburgí)  Erdélyben  honos  caa- 


')  Bel  H.  NoUtia  nova  Hong.  I.  664.  665.  666. 
Ó  Forrás :  Kővári  Erdély  nev.  osaládai  Slt4. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


8EBTHAL.~BEr)MEB.  123 

Iád.  Rözülök  Seethal  Ferencz  1794-ben  tábornok  ée  BraeBÓ  pa- 
rancsnoka. Fia  J  á  n  0  B ,  ki  nem  rég  halt  el ,  ennek  eleö  nejétől  gróf 
Kálnoky  Francziskától  fiai  vannak.' 

Seethal  eealád.  (Uatachichi)  Az  1846.  évi  erdélyi  orB2íággyaIésen 
honfiufiítatott  matachichí  Seothal  János.  Neje  Ceik-szent-domokosi 
Sándor  Czéczitia.  Utódai  Alsó  Fejér  vármegyében  Veres  egyházán  bir- 
tokosok. Ugy  látszik,  ez  a  följebbivel  egy  család. 

Seevald  család.  Szász  család  Erdélyben,  közíUök  geevald  F  ri- 
dri  k  1794-ben  Brassót  aeász  széki  hivatalnok. 

Seewaldt  család.  Lá»d  Szévald  c». 

Segesvár;  család.  Pest  vármegye  nemessége  sorában  álL  Eö- 
Bűlök  Segesváry  István  1822-ben- 1836-ban  Fest  megye  esküdtje 
volL  Lakolt  Dabason.  —  Sámoel  lakik  szintén  Dabason,  nejétől  H- 
key  Ottiliatól  több  gyermeket  küzt  fiók  Miklós. 

Scgncr  család.  Pozsony  megyei  s  föleg  Pozsony  sz.  kir.  vbx>si 
nemes  család.  Törzse  Segner  József  a  katonai  pályán  mint  kapi- 
tány tűnt  fel  Bocskai  korában  1606-ban.  FiaiMihály  és  Boldi- 
zsár 1641-ben  czimeres  levelet  kaptak.  ') 

CzimerSk  jobbról  balra  rézsútosan  vont  vörös  szelemen  ál- 
tal, melyen  bárom  fehér  rózsafej  látszik,  két  háromszegletU  kék  ud- 
varra oszlik,  az  alsó  kék  udvar  alján  zöld  téren  hátulsó  lábain  álló 
tigris  első  jobb  lábával  három  nyilat  tart,  hegyeikkel  fölfelé,  a  baloldali 
udvarban  ia  olyan  tigris  ágaskodik ,  egy  nyilat  tartva.  A  paizs  fölötti 
sisak  koronájából  stiintén  tigris  nyálik  fel ,  első  jobb  lábával  pallóst 
tartva,  mely  torkán  keresztUl  van  ütve ;  mellette  két  oldalról  három  három 
zászlócska  leng,  a  jobb  oldaliak  félig  ezüst,  félig  vörös  szinttek,  a  bal- 
oldaliak aranykékek.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezOstvörös.  ^ 

Mihálynak  két  fia  voltl.  András  és  Kristóf,  kik  már  az 
umalisban  benn  vannak ;  a  török  elleni  harcában  sebet  kaptak,  An- 
drás követségi  titkár  is  volt,  ^  azonban  utóbb  Poszony  városánil 
viselt  hivatalt,  nevezetesen  1646— 47-ben,  1658— 59-ben,  1662—64- 
benföbiró,  1660-52-ben,  1656— ö7-ben,  1664 -  1666-bBD  polgár- 
mester *)  volt 

A  C8alád&  következő : 


■)  L«ho«Bk7,  Stemmat  II.  866.  kinek  asonban  eléadáaa  Eavuos. 

*)  Bnrgstaller,  Collectio  loslgiiiaiii.  etc. 

*)  Lehoczky  íd.  h. 

<)  Bsl,  Notitia  nova  Hang,  I.  666—667. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


8EGMXB.  — BEGNET. 


I.  Andráe  Kriitóf. 

poHODTi  polgármester 

1641—1666. 

'~     n.  JójiBef  Sándor  "" 

pozaoDTÍ  polgármeat.  ez.  gTtirgyi  birA. 

t  l'i'.lfl- 

IL  Aadráfl  Kristóf  Karolj  Klám. 

Fosiony         sz.  györgyi      bb.  gySrgyi    (Sinlyovazky 


megyei  u.biró        eenator.  aen&tor.  Gáspár) 


ZsnER«  N.  N.  ILBlituÜr 

Eichtor    (Sohwtr.)     (Gruber     '    jn.  Mihály 

">'  "■■'  orvortudor 


L  András nak  egyik  fia  IL  József  Pozsony  Tarosának 
1692— 93-ban,  UOO—l-ben,  1718— 1719.ben  fiSbirája,  1698—1699- 
ben,  1702 — 3-ban  és  1710 — 11-ben  polgár-mestere  volt  Lehocsky  sae- 
rínt  meglialt  1719-ben.  Ennek  IL  András  nertí  fiá  Pozsony  megye 
Bzolgabirája  volt  '),má8ik  két  fiaKristófésEároly  Szent  Ojörgj 
sz.  kir.  Táros  tanácenokaL 

L  Andrásnak  másik  6a  Sándor  Sz.  György  ez.  kir.  város  bí- 
rája. Ennek  tSbbi  kÖzt  fia  IL  Mihály  utáni  unokája  Ül.  Mihály 
orvOB  doctor  volt.  ') 

Segney  esaUd.  (Lápis  pataki  f)  Sáros  vármegyének  kihalt  ré- 
gi nemes  családa,  moly  az  A  b  a  nemből  (genns)  ered.  Ismert  törzse  C  o- 
mes  BodoQ,  alias  dictus  Vejtich  (Vejteh  vagy  Voychich.) 

Nevét  a  család  a  Sáros  megyében  fekvő,  most  a  Keoser  család 
birtokában  lévS  Z  s  e  g  n  y  e  helységtől  vette,  ettinevét  pedig  az  ugyan 
ott  fekvő  Lápis-patak  helységről.  Hind  ez  annál  inkább  megjegy- 
zendő, mivel  sokan  e  családot  a  S  e  n  n  y  e  y-ekkel  összetévesztik. 

A  családi  ")  következő  : 


')  I<ehoc>ky  id.  h.  tdvsdve  iija  PoisoDy  város  birájáol,  s  fiánl  Kristófot 

']  Klein,  Prediger  Biogr.  I.  S89. 
■)  Wagnet,  T&btilae  g«ne^.  tab.  DL 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


IBQHKY. 
I.  t  á  b  l  a. 


I.  Miklós  IdM. 

de  Zaegnye 

'  L  JáaM  1363? 

Finlrémg  neves. 

(1.  N.  M. 

i.  H.  KUre) 


Egred    ni.  Hiklóe.    II.  Láuld. 


KgT' 


Kait,      I.  Iitvia.      I.  LássM. 

(MAM     ' —      -    • 

eiendríli  / 
kapit. 


l-FfUSp 
*  (Wárkonr    ae  Lápie- 


Lóránd  1876. 
de  Zeegny e 


i.  Márton 


L  Péter  1ST6. 
de  Lápie  petaka. 


1406; 

U.  Simon    I.  ZBigmond   T.  Jánoe 

1413.  1^  Anna) 

pQgBttnyi  Támagy. 


II.  Miklóe 
de  Lápis  pataka, 
máekép  deBogd&n. 
ín.  JánóT       '      IV.  Láúld.      ' 


I.  SebMtyéi 


VI.  Miklóe  EaU        Borbála. 

1494.         (Bademéri 
(Sebeii  Jtűianue)    Grjürgy) 


n.  «70tg7. 


Erzie  1581. 
^ertótí 
György) 


n.  t&bla. 

Lóránd,  U  o*  f.  UbUm. 
1875. 
de  Zieggye 


I.  Márk  1436. 
(EruAMt) 


UI.  Láuló 
de  Zsegnye. 
-1 


IV.  Miklós 
de  Zaegnye. 


U.  Márton  1483. 
(Oevegye  Margit) 


V.  HiklÓB 

1506.. 
(aev.  Pora) 


n.  Sebeatyén 
sároBL  köret  1505. 

14M. 

'      LKrietóf 
(Paloeeai  Maigit) 
'in.  letTán  L  Bólint! 

i6«-        sr^r 


int. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


V.  MiklÖB,  ki  «  eUbbi  íadon 

1506. 
(Sgy.  Pora) 


VI.  János  II.  István.      1.  Jakkb. 

(PoDgráez  Anna) 


VI.  László 
(Pottomyai  KaU) 


a      Jóná«    Jób. 

^  (rosályi  1696. 
fc      Kiin 
g       Zaófi) 

^-J^ 

lILGyörgy.       ^rbdla _    Magdolna 


<        Dorottra 

fP    (1.  SóOB  Pétét 
2.  WeaMl^TÍ 
Farkasl 


->  (l.EttdUnffyPál    (fÚgei 
'  .Lippai  BeoTÚ    Csa 
Mibálj) 


S.Lippai  BeoTÚ    CaiM 
■^■-  ■•  '  Pát«r) 


i.  Pál    II.  ZeigmoDd    Fruzsina    Bora  Erísetina 
1556.  jenf(ikapit.l566.  (Horváth    (Ffizi  (Er6s  Pál) 
(Forgách  Kata)     Fer.)       Imre) 
Vn.Hiklúsl605. 
Boetkai  híve. 
(Bálás  deák  Bora) 

Borbála  1616. 
(Károlyi  Wkálynf!) 


Kata  1589.  Anna  Margit 

(Seguyei  (Paczótb      (Várbonyi 

Sebeity^o)        Zsigmond)      Ferencz 


III.  Sebestyén  1650.  Erzse  Zsnzsa 

.  mhalt  1689.  előtt  (Szentiványi    (G6rgei  István) 

(Segnyei  Kata)  Mihály) 


Bora  Katta  Anna 

(Viczmándy  (Jánossy      (  Cbuda 
Tarnál)       Kristóf)      QyOrgy) 


III.  Zsigmond 
(Eödönfi^  Kata) 


n.  Péter        1 
1642. 
(gágyi  Báthori 

Klára) 


Krisztina      Máiia        Erssa        Anna 
(Kacflándy  (Simonyi  (Csecnei 
Mihály)      János)        Pál) 


VTSebes^én       Zsuzsa       Judit  1698.  özv. 
1649.  (Berzeviczy      (Berzeviczy 

t  István)  Boldizsár) 

A  törzsnek  Bodonnak  fiai  közül  I.  Miklós  roir  S  e  g  n  y  e  (ki- 
mondáa  szerint  Z  b  e  g  n  y  e)  hetységröl  irta  nevét.  Unoka  testvére  I.  F  ü- 
1  ö  p  Lápispatak-ról.  De  mindkettőnek  ága  kihalt 

Bodonnak  másik  fia  Dezső  (Desew)  lett  a  családfentartó,  há- 
rom fia  közül  11.  Miklósnak,  és  ötödizen  I.  Péternek  is,  kik  Lápispatak- 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


BE0SB7.  127 

ról  neTeEtottek,  ágaik  elenyésztek.  A  harmadik  S.ÚL  Lóránd,  kinek 
ága  Segnyei  de  Lápispatak  nevet  viselt,  a  XVIL  század  végéig  virág- 
zó ágat  terjesEtett 

1435-ben  Lápiapataki  L  Mártonnak  fiai  I.  Zsigmond  Pozsony- 
vári  várnagy,  és  V.  J  á  n  o  s,  néhai  Lápispataki  IV.  Lászlónak  fia  I.  Ta- 
más, Segnyei  Lórándnak  fia  L  Márk,  és  testvérének  Segnyei  HL 
Lászlónak  fiai  I.  Oyörgy  ésV.  László;  nem  különben  Seg- 
ney  ÍV.  Miklósnak  fiai  IV.  János  és  I.  Simon,  továbbá  KSszegby 
máskép  Somosi  Eleknek  fia  György ,  és  Somosi  Miklósnak  fia  András 
királyi  adománylevelet  nyertek  Zsigmond  királytól  Makovioza  máskép 
Bodon  vára  és  Eösz^h  várára  nézve  iktató  parancecsal  a  szepesi  káp- 
talanhoz. ■) 

I.  Péter,  ágán  VL  Miklós,  ki  tán  Sebesi  Julianna  jogán  birta 
Sebes  várat  Sáros  megyében,  azt  hűtlenség  bélyegén,  mível  14dL  év 
telén  ax  országba  trónigénylÖképen  beUtött  János  Albert  herczeghez 
BzegÖdöt^  elveszte,  és  azt  1491-ben  II.  Ulászló  király  Kassa  városnak 
adományozta.  *)  Ugyan  ö  a  milei  apátsághoz  tartott  igényétől  még 
1486-ban  elmozdítUtott.  ') 

VL  Lászlónak  Pottornyai  Katalintól  a  táblán  láthatú  gyermekein 
kivül  még  leányai  voltak  :  A  n  n  a  Sentsey  Fer.,  Judit  Csukás  Péter, 
Margit  LónyayFer.neje.FiaJób  Eger  védelmében  esett  ell696-ban.*) 
L  Jakabnak  fia  II.  Zsigmond  jeles  katona  volt,  Öt  tévé  Svendi 
hadvezér  egy  némettel  Wagner  Györgygyei  Arad  megyei  Jenő  várába 
kapitánynak,  ki  is,  midÖn  1566-ban  Oynla  vít  bevétele  után  Pertaf 
basa  Jenő  ostromára  sietett,  hősiesen  igyekezett  a  várat  védelmezni, 
de  a  félénk  német-Örség  árulást  és  futást  tervezett,  minek  következté- 
ben Segoyey  Zsigmond  is  kevés  számú  magyar  örségével  a  megszö- 
kött németörség  otán  a  várat  tlresen  hagyni  lett  kénytelen  '')  1567-ben 
mint  császári  lovassági  szárnyrezér  Szapolyai  János  Zsigmond  foglya 
vol^  ki  öt  becsület  szava  alatt  Svendihez  követségbe  ktUdötte.  Segnyey 
a  követség  végzésével  vissza  is  tért  fogságába,  melyből  a  csak  a  hábo- 
rúskodások  befezejése  után  szabadult  meg.  *)  Fía  VH.  Miklós,  mint 
')  Wagner,  Diplomát.  C.  Sáros  pag.  62.   ki  lEerint    ezen  Hakovicza 
vára  alatt  egj,  hajdan  Kasas  vidAen,  Budamér  határában  fekUdt  vár  ^rtendíí. 
Köszegh  vára  romjai  pedig  a  Hernád  partján  tán  ma  ii  láthatók. 
')  Wagner,  Diplom.  Sáros  76.  az  oklevél. 
')  Kaprinai  Mea.  B.  tomo  XXIX.  p.  192.  oklevél. 
*)  Igtvánffy  Hiat.  1685.  kiadás  450.  lapon,  de  bibágan  Sennei-nek  irva. 
')  latvánffy  Hiat.  1685.  évi  kiadás  310. 
*)  iBtvánfff  Hist.  1B85.  cvi  kiadáa  327.  Budai  tévedve  neveu  Sennyei-nek. 

i:r:,rcdT,G00<^iC 


138  8F.aDB. — eBLLTBT. 

Bocekay  híve,  kassai  parancsnok  1604-ben ;  hajdúk  kapitánya,  IfiOS-ban 
Bátborí  Gábor  követe  volt,  1611-ben  Nagy  András  által  megöletett  *) 

Segur  csarád.  Gróf  Ségur  Ágoston  ISSO-ben  íratott  ország- 
gyUlésileg  ')  a  magjar  lionfiusitottak  kosé. 

Seibern  csalid.  Seibem  János-Fridrik  1715.  évben  hon- 
fiuBÍtatott  ») 

S^per  család.  Ldid  Seper  cg. 

Sakék.  esalád.  Sekék  máskép  ESrtÖvéllyeey  György  1665. 
dec  10-éa  kelt  czimeres  nemes  levelet  nyert  *) 

^bl  család.  SekI  Ferenczaz  1687.  évi  országgyOléeen 
nyert  magyar  bonfiasltást 

Seldmajer  család.  Ldsd  Szeldmajer  es. 

Selenioh  család.  Selenich  György  és  általa  testvérei  Sele- 
nicb  István,  Orsolya,  Zséűa  és  Katalin,  nem  kfllönben 
anyai  vére  (matmelis)  Röge  György  Bécsben  1632.  octob.  l3-án  IL 
Ferdinánd  királytól  czfmer  megerösitő  nemes  levetet  nyertek.  ") 

Selevér  család.  Máramaros  vármegyei  nemes  család,  melybSl 
ott  többen  megyei  hivatalt  viseltek.  így  Selevér  István  1880-ban 
tiszti  fii  ügyész ,  utóbb  rendes  táblabiró  (1834.)  Pál  1830— 34-ben 
rendazerinti  esküdt  stb. 

Selindy  család.  (Mátyfalvai)  Ugocsa  megyében  mint  leányágon 
a  Zovárdfy-ak  ivadéka  igénylett  örökséget  Mátyfalván  ^) 

Seiiyeby  család.  ZempUn  vármegye  czimer  leveles  nemes  csa- 
ládái  sorában.  ^) 

Sellye  család.  Gömör  vármegye  nemessége  között  áll. 

Scilyey  család.  (Sellyei)  Pozsony  megyében  Sellye,  Somogy 
megyében  von  Sellye  helység.  Úgy  látszik  ez  utóbbiról  vette  elftnevét 
a  ZaU  megyei  Sellyey  család,  melyből  Elek  1822— 1828-ban  Zala 
megye  filszólgabirája,  1829-ben  másod  alispánja  volt. 

Tán  e  család  ivadéka  volt  Sétlyey  Sámuel  is,  kinek  nejétSI 
Lovasy  Máriától  gyermekei  István,  Mária  Mérey  Sándomé,  és 
Judit. 


')  1608  évi  19.  UJTv.  czikk  kor.  ntán.  Bethlen  Wolph.  VI.  603.  ~  Káinoki 
naplója  Uikóaál  1. 178.  6epii  Lacikó  M.  krónikt^a  MIkónál  lU.  137.  -  Íb  Tör- 
ténelmi (ár.  IV.  75.  atb.  mind  bibáaan  úja.  De  jól  írja  S  e  g  n  7  e  i-nek  Bzatárdy 
Siralmas  krónika.  26.  etb.  —  >)  1880.  ^ri  16.  tOrr.  ez.  —  *)  1716.  ^vi  1S3.  tOrv. 
o.  —  ')  Eem&y  Joa.  Notitia  Capit.  Notitía  Albeosia  349.  —  ')  1687.  éri  183. 
tSrv.  ez.  —  *)  Az  eredeti  Bazin  az.  kir.  város  levéltárában  van.  —  ')  Szirmay  C. 
Ugocaa  p.  74.  —  ')  Szirma;  C.  Zemplin  not.  top.  117. 

i:,-:,.cdr,C00<^lc 


139 

Sellyei  László  1770-baD  Horvátországban  királTÍ  Ügy.  igaz- 
gatósági  ügyese,  József  a  ságráb!  coDvect  kir.  ügyésze  1787-ben. 
Sellyei  elSnéve  van  Balog b,  Nagy  családoknak,  lásd  ezeket 
Sembery  család.  (Semberi  és  Derzsenyei)  Hont  vármegyében 
fekszik  Derzaeoye  éa  Felső-  és  Alsó    S  e  m  b  e  r  (vagy  is  Zsember) 
helys^  mely  ntóbbinak  máig  is  birtokában  van  az  öa  régi  Sembery 


Már  1310-bea  előfordul  Mihály  comes,  ki  Zsember  belyiégbSl 
leányági  rokonainak  a  leány-negyedet  kiadja.  ') 

1816-ban  élt  Semberi  Miklós nak  fia  Lökös,  ki  Disznós  és 
Zsember  helység  iránti  perben  marcalis  ítélet  folytán  elmarasztaltatott. 

1320-baii  osztozott  a  Cembery  nemzetség  mindkét  ága  Zsember 
helységben. 

1329-ben  Sembery  Mihály  fiának  özvegye  Katus  asszony,  Kis- 
Kelecaényi  Pálnak  leánya,  jcgyajándokát  és  hozományát  kikapja. 

1355-ben  Katus  asszony  Sembery  János  özvegye  zsemberi  osz-' 
tályoB  részét  Miklós  fiának  adja.  1356-l>an  Miklós  nádor  a  ZBemberi 
javakról  osztató  ítéletet  ád  ki. 

1390-ben  Horch  Petőnek  fia  Miklós,  keresetet  indit  Semberi  Já- 
nos ellen  bizonyos  zsemberi  birtok  iránt. 

Még  élőbbről  találunk  a  Sembery  család  emlékezetére  a  Sembery 
családnak  levéltárában,  melyekből  eejthetö  az  is,  hogyakihalt  Derzse- 
ayei  családdal  egy  gyökből  eredt,  és  folytonosan  ez  utóbbinak  kifbgy- 
táig  jog  és  osztály  közösségben  élt. 

1275-ben  Semberi  Zazyn  (utóbb  Zazun)  és  Ambrus  mint 
szomszéd  birtokosok  neveztetnek  meg  azon  iktatásnál,  mely  szerint 
Kemptby  Bnzad  Hootmegye  Nempti  (Németi  ?)  helységet  Szád  hely 
Bégért  királyi  kívánat  folytán  elcserélvén,  abba  beiktattatik.  ') 

A  aemberi  Sembery  család  oklevelei  szerint  ')  1324-ben  Semberi 
Bereczknek  fia  Gergely  és  tán  testvére  Bogi  a  alyjc^  nővé. 
révei  Vraláthtal  a  leány  negyedre  nézve  megegyeznek. 

1332-ben  Semberi  Zazun  fiának  Gergelynek  fia  János 
saját,  és  atya  comes  Gergely  nevében,  ugy  a  Dersenyeiek  is  kölcsöodB 
szerződésre  lépnek  Disznósi  Pállal  éa  Dersenyeí  Jánossal. 


')  A  BBtregovai  Madách  levAtár  adataiból  a  kflvetkesfikket  tgjütt. 

^  L.  Uj  Magyar  Hozeum  1869.  L  kCt.  85.  ^s  86.  lap.  Ez  oklav^l  a  saádí 
Sembery  család  birtokábaD  van,  mel;  caaUd  Szűdot  a  XVIH,  század  elsÖ  fel^ 
boD  sBflrezte ;  ia  as  oklevél  birtokába  jutott. 

■)  Lásd  Uag^ar  tud.  Értekeztf  1862.  II.  471.  s  kSv.  lapokon. 
MásTabousIs  osÍlídai  X.  kOt,  h^OqIc 


180  sbhbert. 

1346-ban  Semberi  Miklós  neje,  férjének,  valammt  fiának 
Leakuenak  nevébeD  is  Pál  országbíró  előtt  lemond  zBemberí  és  dizs- 
nóai  réazbirtokáról. 

lS57-ben  Semberj  Mihály  és  rokonai  kielégítik  Semberi  Mi- 
klós özvegyét  Katát,  ')  hozománya  és  ingóságaira  nézve. 

1373-baD Semberi  Saul  és  János  a Derzeenyei  családdal  is- 
mét rokoni  szerződésre  lépett,  söt  1376-ban  ugyanazok  Derzsenyei 
Uihálylyal  a  zaemberi  határhoz  tartozott  Aba  pnsztát  két  egyenlő  részre 
osztottak. 

1389-beu  Sembery  Márton,  nejének  Borbálának  nevében  Ist- 
ván nádor  elött  Disznós,  Alsó-Zsember  éa  Zahalya  helységbeli  btrtok> 
résBe  bitorlásától  tíltja  Disznósi  Gergelyt  és  testvéreit  Nevezett  Sem- 
bery Márton  Sembery  Petőnek  fia  volt. 

1508-ban  Sembery  Péja-Lőrincz  megerősíti  a  Balogh-ok 
által  Székely  György  részére  tett  bevallást  1510-ben  Kisthúri  Miklós 
Semberi  Péja-Lörincznekés  Uza  Miklósnak  adja  Zsemberi  bir- 
tdtrészét.  1613-bsn  ugyan  csak  Kistbúrí  Miklós  Zaemberen  egy  job- 
bágy telket  örökösen  bevallott  Sembery  Péja  LŐrincznek.  1518-ban 
Sembwy  Löríncz  Zsemberen  egy  házhelyre  iktató  parancsot  nyer. 

1552-ben  Sembery  Boldizsár  pert  folytat  a  Zerdabelyi  kú- 
ria több  birtokosa  ellen.  Tán  ez  volt  azon  zsemberi  és  derzse- 
nyei Sembery  Boldizsár,  ki  még  1581-ben  is  élt,  és  ki  nejével 
Csúzy  Fruainával  Komárom  megyében  birtokjogot  nyert  ')  és  a  kö- 
vetkező családfát  ■)  alkotta : 

Boldizsár 
1581. 
(Cflűzy  Fruzsioa) 


n.  JáDOB 

-  jessDita 


L  István 

(I.  JuBth  Adds) 

2.  Zay  Kata) 

±. 


Kata 

(Arán  vad  T 

Pétét) 


FruzBÍua 

(SUDBÍth 

Horváth 
Gergely) 


U  Istváu.    Kata    L  QyÜTKj  Zadfia.   HaKdolna 

1639.         1620.  (Rákócsy 

(Kamper  Mátjáa) 

Beyna) 


Begina 

(SzmrCBÍnTi 

JáDOx) 


FerenCB  16S6. 1668. 
(PjiláBthy  Mária) 

Folyl.  a  *ío.  lapon. 

*)  A  Madách  esaládi  levéltár  kivonata  szerint  Kata  Semberi  János  neje 
volt,  mint  fbtj«bb  említve  van  ;  malyik  kivonat  tévedett?  —  nem  tudom. 
*)  Fényes,  Komárom  várm.  ISI. 
')  Wagner  Hsa.  touo  LXX.  pag.  116.  stb. 


ir,Coo<^lc 


Fevencs  1686. 1668.,  M  ai  tIBbii  la»on. 

(Palfathy  Uiiia.) 

'in.  Istráa  II.  GjOrg;.  Imre         Zsófia.    Judit, 

notáztatott  1705- 

1678. {BoryMAria) ^ 

Gábor  Mária  Jadit  SUgdolniT' 

(Virágh  ZsazBi        ífiénzy      (l.  SÍUjm  János         (Pápay 
(özvegy  1727.)        Sándor)    2.  KÍBVárday  János)     György) 


Jözaef  Antal  Mária 

1766.  t  (BUakovicli 

"Sándor."  ■'*"8f) 

1581-beD  Sembery  Boldizsár  Xyitrai  megyei  Botfolvi  birto- 
kinak  határára  ikézTe  több  társával  eaketíi  paraucaot  nyert  '),  l&84-beit 
BoifŐB  Beké  Tamástól  zálogba  vesz  egj  szölöt.  ^) 

1663-ban  Sembery  Ferenczué  Palásthy  Mária  ellentmond 
Baloghj  Gáspár  beiktatásának  Cseri  helységbeli  birtokra  nézve.')  Élt  e 
Ferencz  166S-ban  is. 

A  táblán  álló  közül  II.  J  á  n  o  s  azül.  Zólyomban  1628-baii ;  jeauita 
lett  s  meghalt  lG76-ban  ") 

m.  István  megvervén  Madách  Pált,  és  azt  megrérezvén ;  — 
Madách  Pál  1678.  mart  3l-én  nagyobb  hatalmaskodásból  eredt  hOllen- 
ségi  czimen  Sembery  Istvánnak  jószágait  I.  Leopold  királyt&l  adómá 
nyúl  felkérte,  nevezetesen  alsó  zsemberi,  keszihóczi,  szuhányj,  rakon- 
czai,  drenói,  dacsó-lami,  palásti,  kelenyeí,  cseri,  disznósi,  dacséfalvi,  ki- 
rályfiai, felsö-petényi,  kis-kürtösi,  szátoki,  penczi,  és  kesziHont  és  Nó- 
grád megyében  fekvő  részbirtokokat  *) 

1692.  sept  12.  Madách  Pál  tiltakozott  Sembery  István  ellen, 
mint  a  ki  a  íolkért  javakat  másnak  szándékozott  elidegenitenL 

169UbenSembery Ferencz  a  Hnbayiéle zálogbirtokot  Podouk- 
niczky  Mihálynak  zálogftá  el. 

1727-ben  Imre  fiának  (ráboroak  özvegye  Virágh  Zsuzsanna', 
mint  gyermekeinek  Józsefnek,  Antalnak  és  Máriának 
gyanta  cseri  birtoka  végett  idéztetik.  '}    ' 

'}  Eíztergami  káptalan  capsa  45.  faeo.  8.  nro.  I. 

■)  Oklevél  a  Bory  családi  levéltárban. 

')  8Hntbea«deki  Conrent  capsa  B.  fase.  3.  nro  14- 

*)  P(ay  M*B.  XIX.  72.  .        • 

')  11  adách  nemz.  Sstregorai  l«vdtár. 

*)  Szentbenedeki  Convent  faec.  75.  nro  25.  „       -     .■ 


ÍM 

1755-beB  G-ibornak  utódai  Komárom  megyei  Csúei  birtokok 
iránt  Zmeskal  Jobbal  peralkura  lépnek.  ') 

Vag7  Boldizsárnak  leánya  Kata,  ki  Aranyady  Péterné  volt, 
vagy  L  István  leánya  Kata,  volt  Berzeviczy  Boldizámak  1639-ben 
neje,  ki  fiával  Berzeviczy  Boldizsárral  együtt  Komárom  megyei  jász- 
fidvi  részét  Nagy  Jánosnak  elzálogitá.  ") 

^lincB  a  táblázaton  azon  derzsenyei  Sembery  Q  e  r  g c  1  y,  kinek 
1697-ben  neje  Cseri  Uargit  Baloghy  Sebestyén  özvegye  volt.  *) 

A  legutóbbi  időkben  éltfk  közül  ismeretes  Boldizsár,  alaó- 
zsemberi  birtokos,  Hont  megyében  1829-ben  tiszt,  aljegyző,  1830 — 
1839-ig  rendszerinti  esküdt,  1839-töl  alszolgabiró,  1845— 1849.  f5 
szolgabíró  volt 

Sembery  család.  (Felsö-Szúdi)  Hont  vármegye  elSkelöbb  bir- 
tokos nemes  családja,  mely  magát  bizonyos  Bernardus  Cseh  a 
Schönberg  1550-ben  élt  Kamaragróftól  származtatja.  Állítólag  a 
szász  Schönberg  család  egy  ivadéka  Csehországba  költözvén,  a  val- 
lási mozgalmak  korában  Magyarországba  telepedett,  és  nevezett  B  e  i^ 
nát  kamarai  hivatalba  jutott.  *)  Ennek  Ea  lett  volna  János,  1604- 
ben  a  Sembery  nevet  felvevő.  ^)  Ennek  fía  ismét  János  az  1647. 
évi  országgyűlésen  Zólyom  város')  követe  volt,  ki  litvai  Horváth 


')  FÍDj6t,  Komirom  vármegye  ISI.  lap. 

■)  Ugym  Ott  126. 

*)  SBentbenedeki  Convent.  protb.  G.  p.  617. 

*)  Cz vitt ÍDg«r  Specimen  HoDgariae  literatae.  Fraocofurti  1711.  aSSfi. 
lapon  iija,  hogr  Allé  Sziléziából  Fles  váróéból  Schamberg  Töbiát,  a 
r^  morva  nemes  Schamberg  családból  .eredt  Scbumberg  Pálnak  morva  or- 
siági ptaerovai  papnak  fia,  mint  evang.  pap,  mintáa  ott  mx  evang.  vallás  gya- 
korlata megsitlntetett,  tSagjaT  orgsdgba  KetmecElfil  nem  mesaze  ftkvIS  Frld- 
vald  heljB^gbe  lett  evang.  pap  ;  it  ennek  nejétClI  Hoffmann  Annától  ssflle- 
tett  iQabb  ScbumbergTóbiás  IG36-ban.  Iskoláit  Eürmticaön,  Brígában, 
Jenában,  Wittenbergen  vég&tvéa  ,  künn  maradt  Németorssigban ,  éa  előbb 
16€7.ben  Windaheimben  gymnas.  igazgató,  utóbb  1673. 1677-ben  városi  tanács- 
nok, 16S9-ben  polgár -mester,  tartományi  íö  pénztárnok  it  a  badi  tlgjek  elnttka 
(rei  bellicae  Praefectas)  Istt  K.it  gyermeket  nemiett  Sámnelt  ás  Anna- 
Orsolyát  stb.  —  Kerd^,  nem  állt^  eien  Scbumberg  v^rs^ffes  ttssse* 
ktfttotésben  a  Sembei^  (utóbb  Sembery)  család  őseivel  ? 

')  Bámnel  1723-baa  a  magyar  országgyiil^seu  városi  köret,  még 
8  e  m  b  e  r  g  nevet  viselt,  pedig  «s  —  dgy  litsúk  —  egy  uemély  a  táblásaton 
álló  L  BámneUel. 

*)  Ax  lft47.  ávi  OTSBággyBlés  iiott  diammában ,  hol  Sembery  n^ven  for- 
áüM. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


Borbálát  vévén  nőül,  tőle  a  család  hiteles  adatok  >)  szerint  követkesS- 
leg  saijadzott  le  napjunkig: 


I.  Sámuel 

Itanarai  Prsefectas 

MüL  1651.  t  1736. 

F.  Btúá  stb.  azeraője 

(Lep^pyi  Kat») 


II.  János 
1647.  városi  ktlvet 
fUtvai  Horváth  Bora) 


lU.  János 

1683.  táján 
Ic&marai  íelügyelS 
(1.  Baljovazkj  Zanzsi 
2.  Ssentiváaji  M.  Anna) 


U.  Sámnel  Mária 

Zólyomi  jegyző  (Rakóvssky 
t  1679.  László) 


Bont  V.  fop^nztám. 
Ilxabocskjr  Eiieztina) 


IV.  JánoB  ZsnzBB 

(Szent-Ivánji     (b.  Hellen- 


(TOldváry 
Sándor) 


bach  János)  (RadvánsEky      (nándori 
Klára)      Benfl  Zsnzai) 


(B«niczky 
BorbáU) 

I 


,  Tdxiz     Karolina  f  1810. 
(Császár    (Ohyczj 
András)     JánoBoé) 


Anna  Jalianna        Jéssef. 

(GoBztoaji    (Szentkirályi        f 
Hibái;}  László) 


György. 


Mária  Janka  Miklós  I.  László 
(Stunnann  (Baloghy  (Zmeskal  (Ivánka 
Márton)      Lajos)        Anna)        Apollónia) 


Lajos.        János. 


Zsazsi  Imre  IL  Lás: 

(KarUay       1842-  45. 
Zsigmond)    Honti  allspáfi 
^s  1840.  követ 
(g.  szegi^O^czy  Janka) 
István. 


PetroneDa 

(Laszkáry 

Lajos) 


H.  Jánosnak  litvai  Horváth  Borbálától  egyik  Sa  Mátyás 
1661-ben  Zólyom  megyei  Dubj  helyeégben  részbirtokra  adományt  kap- 
ván, beiktattatik,  de  ellene  mondtak  Rakovszky  Péter  és  János,  Gyür- 
ky  Gáspár  és  Balogh  Gáspár.  ")  Élt  még  1703-ben  és  Zólyom  i 


■)  Wagner  Uss.  tomo  LXX.  p.  116.  éa  családi  kOzl^  saerint. 
')  Szentbensdeki  Convent  fase.  69.  nro  2i. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


1S4  SEHBBBY. 

t&bUbirö  volt.  £  M  á  t  j  á  a  mint  mondják  — '  meg  mérgeztetett 
Teatvére : 

I.  Sámuel  0  szül.  1651. meghalt  1736.  —  Kamarai  Praefectns 
volt.  Megszerezvén  Hont  vármegyében  a  FelaS-  Sziidi  birtokát,  arra  a 
Dúló  család  megraezakadtán,  valamint  BácBfalu  és  Alsó-Sipék  hely- 
ségre ni.  Károly  királytól  adományt  nyert,*)  és  innen  családja  a  „fel- 
sö-szúdi  eljinevet  vévé  föl. 

I.  Sámuelnek  két  6a  IH.  János  és  11.  Sámuel  1742-ben 
F.  Szúdon  birtokosok,  ez  utóbbi  Zólyom  vármegyei  jegyzőnek  íratík 
és  magnélkül  halt  meg. 

III.  János  szintén  kamarai  felügyelőnek  iratik,  elsÖ  neje  Gryu- 
lafalvi  Bulyovszky  Zsuzsanna  volt,  ettSl gyermekei  I.  György  Hont 
megye  fopénztámoka,  IV.  János  és  Zsuzsa  báró  Hellenbach  Já- 
nosné;  második  nejétől  szentiványi  Szent-Iványi  Mária- Annától  fiai 
Mihály  és  Márton. 

I.  Q  y  ö  r  g  y  Lehoczky  Krisztinától  nemzé  Máriát  Földváry 
Sándomét,  és  Andrást,  ki  atyja  halála  után  nagy  bátyja  gyámsága 
alá  került.  Birt  Nagy  Rbédén  és  Alsó  Sipéken.  n68-ban  Pozsonyban 
végezte  gymnasiumi  iskoláit,  magán  tanítója  a  tudós  Wallaszki  Pál 
volt,  ki  azon  évben  Verböczi  Istvánról  irt  történelmi  értekezését,  mely 
Lipcsében  jelent  meg,  ^)  neki  ajánlotta,  és  az  ajánló  levélben  is  említi, 
hogy  nagy-  és  ősatyja  Sámuel  és  János  kamarai  igazgatók  (bo- 
norom  cameralium  praefecti)voItak.  Élt  még  András  1813-baD  is.  Caak 
leányai  maradtak. 

HL  János  fia  közfii  I.  Mihály  Hont  és  Zólyom  megyei  tábla- 
bíró, 1768-ban  nejétől  Radvánazky  Klárától  csak  három  leányt  hagy- 
ván maga  után,  fiágon  utódai  kifogytak.  Testvére 

Márton  1768-ban  unokaöcscaének  Andrásnak  gyámja.  Hont 
és  Zólyom  vármegye  táblabírája  volt,  birt  F.  Szúdon,  Nagy-Rhédén,  A. 
Terényben  stb.  Nevezett  Wallaszky  B.  Hellenbach  József-Lajosnak  és 
neki  ajánlotta  „TentamenHistoriae  Literarum  sub  glor. 
Rege  Mathia  etc.  Lipeiae  1769."  4.  r.  czimü  munkáját  Nejé- 
től nándori  Bene  Zsuzsától  hat  gyermeke  közül  L  László  terjeezté 


■)  Hint  smlítfik  Semberg  8  á  m  a  e  1  1728-ban  városi  kHret ,  TalÓBzinttlag 
fl  SáuneUel  egj  Bzem^ly. 

*)  B«l  M.  Notitía  nova  Hungáriáé  tomo  IV.  p.  702. 

^  De  Stapbano  VerbbCBÍo  loto  coDsnlto  celeberrimo  Disurtatio  histo- 
rieo  epUtolica.  Lipsiae  1768. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


135 

családját,  ennek  nejétől  Ivánka  Apollóniától  a  táblán  látható  gyerme- 
kei közül  Imre  Hont  Tánnegyéuél  J^7.^ÜrUI  miqt  tiszt  aljegyző 
kezdé  közpályáját,  1830-ban  alszolgabiró ,  1836-ban  föszolgabiró, 
1839-ben  egyszersmind  országgyűlési  követ,  1842-ben  másod-alispán 
lett,  ésazTolt  1845-ig.  Az  1848.  évi  orazággytilésen  Hont  megye e^dk 
képTiselöje,  utóbb  peiUg  a  bonvédelmi  bizottmány  tagja  volt. 

A  család  czimere  a  paízs  kék  udvarában  ziíld  téren  (vagy  hár- 
mas begyen)  bárom  lábon  álló  oroszlán ,  első  jobb  lábát  ragadozásra 
kinyújtva,  píros  nyelvét  kiöltve,  és  kettős  farkát  bátra  felkondoritra. 
A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szintén  kettős  farkú  oroszlán  emelke- 
dik ki  FoBzladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüstvőrös. ')  Más  eléadás 
szerint  az  oroszlán  pálmaágat  tart,  és  mint  mondatik  —  a  OBÍmer  ha- 
sonlít a  szász  Schönberg  családéhoz  —  mintegy  bizonyítékul  arra  néz- 
ve, mely  szerint  a  család  mindkét  részről  közős  hagyománynál  fogva 
közös  törzsből  származnék. 

Semsey  család.  (Semsei)  Ős  régi  családaink  egyike,  mely  Mis- 
niából  eredeztetik.  ElsŐ  ismert  törzse  Frank  volt ,  ki  a  XTIl-  század 
második  felében  (1280— 1290.  körül)  élt  Nevét  a  család  az  Abauj 
vármegyében  Kassa  városától  két  órányira  fskvő  Semee  helységről 
nyerte,  mely  mostanáig  ősi  birtoka.  Nevezett  Franknak  fia  volt  T  a- 
más  131S — 1322-bcn  Szepesvára  vámagya  és  Szepes  megye  alis* 
pánja.  *)  Ennek  két  neje  volt,  az  elsŐ  Tárkői  Anna,  a  másik  Lampert- 
nek  leánya  Zsttzsanna. 

A  családfa  a  múlt  század  közepéig  ')  az  első  törzstől  Franktól 
kezdve  következőleg  *)  sarjadzott : 

I.   tábla. 


I.  Tnmás  1322. 

Ssepesi  vántagy 

(1.  TárkCi  Anna 

2.  Lampertfi  ZanitBÍ) 


Folifi,  a  kőv.  lapon. 


*)  Burgataller,  Collectio  Inaiguiam. 
*)  Wagner,  AnalecU  Scepuaii  I.  446.  III.  240. 
*)  A  családtól  a  nemsékreDd  sikerUlen  kéretett 
')  Wagner  Tabulae  geuetű.  Mbb.  tabula  LU. 


ídOvGoOf^ic 


Demeter,  U  a>  oUUt  íapoM. 


n.  Jinoa 
1897. 1411. 
[Upori  Itoaa) 


It.  Lásdő 
fíipobárDok 
eleieU  1896. 


I.  letvin 


ILFruik 
1401. 1430. 
(caebi  VörSs    BiroBÍ  fötep. 


Eriestina 


III.  Láasló  I.  Pál.  Krisitink.  III.  Jinoi  1.  Vilnioi. 
Caebt  pankotai 

Hona)  eeperee 

" 1411. 


± 


fi  László    Bora  1492.       Afra  BrigiU      EaU      Badolf    Apolloaia 
1461.  (Károly     1449.  1447. 

(JakchT  Demjéa) 

György) 


1449.  (SóOB 

(Laczia  Ozt-    Simon) 


I.  Ferencz  1503. 
SáioBi  ffiiap. 
(Thurgá  Biárfa) 


MargiL      Bora.      Dnizíioa. 


V.  LAazló      Margit       Agata      Anna 


(Palócai  Margit)  Margit) 

Bi^nedek) 

Ambiúa)  Hibilji 
OySigj) 

Bot 

la 
) 

'11  Ferenct.     V.  JAnos 

,      [           ' 

il.  GySrgj    TU.  Láuló 

(Batkai. 
ílihilj) 

I.  Hátyia  U.  Istvía  Auvt,  Janka  Ilona 
1.  Uifalví  Zíófia  I&IO.  (Eapy  (Bárczay  (Borzé- 
it. N.  Mihályi  (N.  Fru»:na)  László)  László)  ^ic^y 
Boua)  Miklós) 


Zsófia 
(Pasdicsi 
László) 


± 


TI.  János  Ilona    U(.  Vilmos.      Bora      Zsófia    a-tól  IV.  Ferencz 

1569.  (Sebeasl  (Ujfa1i»i  (Eonczbázi        C^nyey 

(büki  Paczotb  János)  Miklós)      Lánárd)  Anna) 

Kata)  * 


Folyt,  t 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


IT.  Ferenu,  ti'  a 
(Segnjey 
Anna) 


Hargit        VLFeretics. 
BoTnemiBKA     (Eikicay 
'  V.  iBtvin.  ■ 


György) 


Sára 

(toailyi 

:úa  LiHlö) 


L  Andráa  1633 
{UjWnB7  Klára) 

XL  Ferenos 
(Fejéirári  KUra) 


IX.  János  1650. 
,  (Fekete  Anaa) 


XII.  JáDOI 

Oirálton 
(Henrici 
Anna) 


Mária 

(Sient-Iványi 

Hibály) 


(Görgey 
György) 


Anna 
{Si:innHy 
Miklúe) 


VI.  Jánoa,  ki  a  II.  t<ibtdn. 

1569. 
(bfiki  Pactoth) 

Kata) 


IX.  Láaslö 

(fltK«i  Caató 

ET«e) 


U.  György     <  D.  Mátyái.^í"    Dorottya 
"  *   N  (Berzeviczi 


U.  HiUóa. 
1611. 
(AndrásBy  Kata) 


notá.tat«tt  ?  *       ■"*^*"J 


"iV.liti 

'V.  Gyö 

án 

■gy- 

VU.  FerencB. 
'  V.  Vilmos. 
'     U.  Páter. 

'  IV.  Pál.        XPeronca" 
'XL  Perenoa 

IlL  Mikl6t.  III.  Zsigmond 

Ker«>teaen  "*""J 

1767.  Sároii 
aliapán. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


IX.  Látittó,  ki  a»  tUnbi  Ufau 

(fügéi  Ceatú 


Sára 
(Borai 

Mlbály) 


Anna 
{Zichy  VéXox) 


Rebekn 
(J&lkAczi 

Imre) 


III.  Andris  laOO. 

Ugocaai   fdispán 

kamar.  elaók. 

t  1814. 

(b.  Perényi  Anna  f  1804.) 

Vissza  tekintve  a  családiKrs,  arra  Tooatkozólag  a  következő  tör- 
téneti adatok  ismeretesek. 


Demeternek  két  fia  volt :  11. 


emelkedik  ki.  ■) 


János,  11.  László;  ez  utóbbi  fő 
pohárnok  mester  volt,  és  Niká- 
polynál  esett  él  tTdS-ban,  11.  Já- 
nos pedig  1397-beD  érdemeiért 
jószágaiban  pallósjogot  (jns  gla- 
dii)  kapott  Zsigmond  királytól. ') 
Ugyan  csak  ö  1401-ben  régi  ne- 
messége megerősítése  mellett  csa- 
ládi czimert  kapott,  ')  t  i.  a  víz- 
irány  osan  kétfelé  osztott  paizs 
alsó  advara  égszinü ,  a  feleö 
GzGBt ;  az  alsóból  vörhenyes  szar- 
vas ágaskodik  t6\  a  felstí  ezüst 
udvarba  is,  jobb  szarva  sárga, 
és  szarvai  közt  arany  keresztet 
viael,  a  paizs  fblötti  sisak  koro- 
nájából szintén  hasonló  szarvas 


'}  F^Jr  Codex  diplom.  tomo  X.  vol.  3.  p.  465.  456.  —  V.  6.  Sziimaf  C. 
UgoeiA  p.  46. 

*)  r«jér  Codex.  dipl.  domo  X.  vol.  4.  pag.  67, 

')  As  itt  látható  metsiv^nj  a  czimertaai  Biinckben  Dcm  eg^aien  egyez 
esen  leir&ual,  kék  gsintaelyot  arany  udvart  inntatváD,  mi  onnan  van,  mert  e 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


189 

n.  JáDOanak  nejétől  Upori  IlonáUl  több  gyermeke  m&radt,  mint  a 
táblán  láthatók.  Esek  közül  legnevezetesebb  II.  Fmnk  (vagy  Fe 
rencz),  a  ki  ZeigmoDd  király  alatt  Husb  követői  ellen  Cseh  oraaágban 
dicsőségesen  harczolt,  mely  érdemeiért  nevezett  király  1426-ban  Csir- 
ke Péternek  minden  javait,  úgymint :  Gárd,  Sz.  Lörínczi  (máskép  Fel- 
grad)  fele  Polí,  és  Migloka,  Seoha  (tán  Sacza)  Enegke ,  (tán  Eneczke) 
RencsefS  stb.  helységeket  s  részbirtokokat  neki  adományozta  oly  föl- 
tétellel, hogy  fiága  kihaltával  azok  testvérének  II.  Lásalénak  maradé- 
kaira szálljanak.  ')  K  javak  végett  1427-ben  a  jászéi  Convent  előtt  a 
Csirke  családdal  egyezségre  lép,  ')  1444'ben  tán  már  nem  élt,  mert 
fiailV.Lászlé  éa  RudolfCsirke  Tamással,  és  Felejtei  Oergely- 
lyel  éa  Péterrel  Alattyán,  János-hida  stb.  javakon  osztoznak.  *)  Ugyan 
e  Ferencz,  kit  Lehoczky  Sáros  vármegye  föispánjának  és  kir.  udvar- 
nokoak  ir,  *)  a  csehek  fogságiba  esett  Galszécsi  Jakabnak  fiát  Miklóst 
öt  ezer  forintért  kiváltván ,  ezen  jétetteért  nevezett  Crálszechi  Miklós 
Semsey  Ferencz  fiainak  IV.  Láaslónak  és  Rudolfnak  1449-bGn  Sáros 
megyei  Qirált  és  Máté  vágáaa  helység  fele  részét  a  jászéi  Convent 
előtt  örökösen  bevallotta  ^) 

n.  Jánosnak  fia  I.  István  Csebi  Vörös  (rofus)  Miklósnak  leányát 
K  r  i  s  z  t  i  n  á  t  vévén  ufiUl,  miután  Koporcsi  Tamás  fiaival  eleve,  még 
U^Oban  a  felesége  utáni  javakra  nézve  nevezetesen  a  Zemplin  megyé- 
ben fekvő  Pazdics,  Szuha,  Mocsár ,  Somogy,  Szalók  éa  Uj&lara  nézve 
a  jáazéi  convent  előtt  osztályos  egyeaégtü  lépett  °),  és  Pazdicsi  (vagy 
Eoporcsi)  Miklós  által  adoptáltatván ,  1421-ben  a  csehek  elleni  hadjá- 
ratban szerzett  érdemeinél  fogva  ebben  Zsigmond  király  által  megerő- 
sitetetl  ')  ugyan  azon  javakba  Zsigmond  király  parancsánál  fogva  a 
leleszi  convent  által  beis  iktattatott  *) 


mtUxwiaj  már  előbb  ét  nem  «  leírás  vtán,  hanem  Síinnaj  C.  Ugoca»  ciímü 
mnnkija  előtt  álló  Semie;  Andráanak  arcEk^pe  alatti  ctltaetiiil  másoltatott. 

1  Wagner,  DiplomaUr.  Öirot  875.  V.  ö.  Kttveady  ProceesoB  Famil.  Föld- 
wirj.  Pest  1787.  p.  149.  —  Katona  Hist.  eritica  XII.  465. 

*)  KBveady  ProceíS.  160. 

■)  Ugyan  ott  150. 

')  Lehocoky  fitemm.  IT.  865. 

')  Wagner,  Dipl.  Sároa,  p.  883.  V.  S.  Ssinnay  C.  Zemplin  uot.  top.  108. 
!T5.  tfinol.  hist.  31. 

*)  Fej^r  Cod.  dipl.  tomo  X.  vol.  6.  pag.  398.  V.  Ü.  Sairmay  C.  Zemplin 
Dot  top.  102.  876.  879. 

')  F^ii  Cod.  Dipl.  tomo  X.  Tol.  8.  p.  868 

')  Fejér,  Cod.  dipl.  tomo  X.  vol.  6.  pag.  128. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


140 

1445- ben  Semsej  FerenczésLáBBló  &z  előbbi  országgyű- 
lés végzés éDek|sikereBÍtésérö]  a  tizÍDán  tanácakozó  uemeeségi  gyűlésén 
részt  vettek.  ') 

1447-ben  IV.  Lászlónak,  és  osztályos  atyafiainak  IL  Vil- 
mosnak és  IV.  Jánosnak,  TaUmint  nejeik  Borbála,  Margit,  és 
másik  Borbála  és  nővére  Apollooia  a  szepesi  káptalannal  és  prépost- 
tal perlekedtek  bizonyos  hatalmaskodás!  ügyben.  ^) 

1461-beQ  IL  Vilmos  éa  János,  anyjok  Csebi  Ilona  után, 
nem  különben  nő-rokonaik  Margit  Bntkai  Benedekné  ,  és  Agata 
Eödönűy  Ambnisné,  kiknek  anyjok  Katalin  Károly  Demetemé,  nagy- 
anyjok  pedig  Csebi  Krisztina  noTezett  Csebí  Ilonával  testvér  volt, 
ezen  nagy.anyjok  után  az  emiitett  Zemplin  megyei  Fazdics,  Szuha, 
Újfalu,  Uocsár,  Eraszna,  Somogy  és  Szalék  helységek  fele  részére  ki- 
i^y'  j*'S  '*^  engedésével  Mátyás  királytól  adományt  nyertek.  ') 

1479-ben  Semsey  Lászlót  elmarasztalja  Sáros  vármegye  k. 
komlósi  Liptbay  Benedek  lovainak  elé  nem  állítása  miatt  *) 

1487-ben  V.  János  Zemplin  vármegye  által  tanúvallatást  esz- 
közöltet. *) 

1503-ban  I.  Ferencz  kamarás  mester,  1513-ban  Sáros  vár- 
megye fSispánja.  *)  A  mohácsi  vész  ntán  rokonaival  V.  Jánossal 
és  K  r  i  s  1 6  ff  a  1  (ki  a  táblázaton  nincs)  I.  Ferdinánd  bive  volt  1530- 
ban  L  Ferdinánd  részéről  Horváth  országban  hadvezérkedett 

1507-ben  Semsey  I.  Mátyás,  II.  István  és  m.  Ferencz 
beiktattatnak  II.  Ulászló  parancsa  mellett  Alattyán  és  Kér  helységek 
birtokába  ') 

1538-ban  Semsey  Mihály  (ki  a  táblázaton  nincs)  al-bán,  birta 
a  Szávánál  Jeszenovácz  és  Sobok  várát,  melyet  a  török  elfoglalt  s  me- 
lyet Kádasdy  vissza  vett  ^) 

VL  János  1553-ban  szintén  L  Ferdinánd  hive  volt.  ")  Fiai,  va- 
lamint testvére  IV.  Ferencz  fiai  is  1561-ben  Bozioka  helységbeli  bir- 
tokra kir.  adományt  kaptak. 


')  Teleki,  HoDTsdiak  kora  X.  168. 
■;  Ugyan  annál  XII.  44. 

■)  Kaprínai  Diplomát  II.  46t.  513.  Szirmay  C.  Zemplin  doL  top.  379. 
*)  CataloguB  Mbb.  Musaei  Sz^cheDfaoo-Tegnicol-  L  726. 
*}  Sstrmay  C.  Zemplin  not.  faiat.  42. 
')  L>íhoczky,  Siemmat.  I.  140. 
')  Kövesdy,  ProceBsna  P«miliac  FöWv.  150.  151, 

'J  letvánffr  1685.  évi  kiadáa  144.  Leboczky  szerint  Katona  Hiet  crittB. 
XX  1163. 

•)  Bndfti  Fer.  HUtor.  lejc.  IIJ.  228. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


BBMBET.  141 

Semsey  Feresczet  (tán  alV-diket)  1561.  sept.  14-éD  L  Fer- 
dinaad  kir.  Stansíth  Horváth  Uárk  fia  gyámnokáol  reDdelte. 

1549-beii  Semsey  n.  QyÜrgy,  ki  Sacsáról  irta  elÖoeTét,  birt 
LSríncz,  Gard,  Buzinka  belységekbeD.  ') 

n.  Pál  Torna  megyéből  Töküly  híve  éa  gyalogsági  tábornoka, 
1669-beD  bütlenségi  bélyegen  jaralt  reszté;  Mnnkácanál  vett  aebek 
folytán  meghalt.  *)  l686-ban  Semscy  András,  János,  Péter, 
Zsigmond  és  László  Tornában  UdTamok,  Aj  és  Háskúth  bir- 
tokrészre kir.  adományt  nyertek. 

X.  László,  ki  török  fogságban  is  volt,  Szaláncznál  a  kuruczok 
által  1697-ben  esett  el.  ') 

Lászlónak  fiai  György  kdnok  kapitánya  volt.  ')  Neje  Wesselé- 
nyi Krisztina.  Fiaijkapitányok. Leánya  Klára  Sstáray Ferenczné. 

lU.  Pálnak  fia  n.  András  1741— 1772-ben  ezredes  >olt,  őr- 
nek fia 

IIL  András  1778-ban  részt  vett  mint  kir.  biztos  a  Maroson 
túl  fekvS  úgynevezett  bánsági  bárom  tnegye  vissza-csatolásában  és 
szervezésében,  és  Torontál  megye  alispánjává  neveztetett,  résat  vett 
ott  az  úrbér  behozatalában,  1786-ban  kir.  táblai  ülnök,  majd  a  hétsze- 
mélyes tábla  birájává  neveztetett,  innen  1789-ben  a  m.  kir.  udvari  kan- 
CKelIariához,  1791-ben  a  császári  bár.  kamarához  alkalmaztatott,  és  ott 
tanácsos  lett,  majd  1 797-ben,  Ugocsa  megye  főispáni  helyettese,  Sz.  Ist- 
ván rend  vitéze,  lS03-baa  ugyan  azon  vármegye  valóságos  főispánja '), 
1802-ben  febr.  26-án  királyi  személynÖk  (Personalis),  1807ben  Abauj 
vármegyei  főispán,  1808-ban  kamarai  elnök  lett.  Meghalt  1814-ben. 

IV.  Pál  1750.  táján  Abauj  megyének  hoszabb  ideig  alispánja 
Volt,  ki  a  Semsei  kastélyt  ajra  főlépiteté. 

Nincsenek  a  táblán  vagy  legalább  ki  nem  jelölhetjük  ott  azon  Já- 
nost, ki  1546-ban  nagy-idai  várkapitány  volt. 

Istvánt,  kinek  Szinyei  Merse  Máriától  való  leányát  Klárát 
(vagy  tán  Erzsét)  DessewflFy  István  vette  nőül.—  Más  Klárát,  1725- 
ben  Szalay  Pábét 

Ferenczet,  kinek  1602-ban  özvegye  Morvay  Dorottya  volt 

Miklóst,  ki  1770-ben  Sáros  vármegye  alispánja  volt.  Zemplin 
megyében  birtokos  a  család  Legénye,  Szalók,  Mocsár  stb.  helységben.  *) 

■)  Lefaoczkf  Stemmat.  II.  359. 

"  Ugjaa  ott. 
Szinnaj  C.  Zemplin  not.  hist  277. 

'jLeboczkyid.  h.  866. 

•í  SeiciDAj  C.  Ugocsa  p.  46—60. 

*)  Szirma;  C,  Zemplin  aoL  top.  267.  378.  377. 

i:,:,rcdr,G00<^lc 


3 


142 

At  ujabb  időben  ÍB merete sbek  a  családból  Semsey  J6b,  volt  kir. 
kamarai  tanácsos,  özvegye  gr.  Keglevich  Éva. 

Semsey  Benjámin  pbiLdoctor  ISlG-ban,  ésS.  Boldizsár, 
kinek  fia  Albert  1848-ban  Abauj  vármegye  főispánja  és  József-To- 
Tábbá  Lajos,  ki  ISöG-april^-énkoraTS.  évében Saczán  Abauj megyé- 
ben halt  meg,  és  tán  ennekfia  másik  Lajos,  ki  1848-ban  Abaaj  várme- 
gye alispánja  volt. 

Semsey  Eduárd  1848.  előtt  a  bácsi  kamarai  és  zombori  ko- 
ronái jószágok  urodalmi  igazgatóságánál  pénztárnok. 

Semsey  Imre  1848.  előtt  Wasa  gyalogezredbeli  kapitány. 

Sáros  megyében  1846— 1849-ben  Pál  föjegyzö,  Róbert  és  F  e  r- 

d  i  n  a  n  d  alszolgabirák,  I  g  n  á  c  z  aladoszedö ,  Vilmos  esküdt  volt. 

Sáros  megyében  laknak Demétben Albert  és  Vincze;  Kará- 

cson-MezŐn  Mánó,Ignáoz  és  Eduárd,  Vas-patakán  Imre, Eperjesen 

József, Herma nyban  Pál,  Ádám,  Biharban  B.  UJvárosoo  Béla. 

Ugyan  csak  Sáros  megyében  birnak  a  család  tagjai  Babafslu, 
Deméthe,  G}erált,A.  és  F.  AsgAtb,  K.  Szilva,  Karácsonmező,  Radvány, 
Salgó,  Hermány,  Nyárs-Árdó,  K,  Keresztes,  Vaspataka,  helységekben. 
Czimere  a  családnak  —  mint  fbljebb  —  látható,  és  mint  leírása 
a  diploma  szerint  közöltetett,  vizirányoaan  ezüst  és  kék  udvarra  osz- 
tott paizsban  ágaskodó  szarvas.  A  paizs  Iblöttí  sisak  koronájából  szin- 
tén olyan  szarvas  emelkedik  ki. 

Seooyey  esalád.  (Kis-Zsennyei,  báró  és  gróf)  Régi  eredetét  va- 
lószinüleg  Vas  vármegye  ős 
családoi  sorában  kereshetnők , 
azon  vármegyében  fekszik 
Nagy  és  Kis  Sennye  (olv. 
Zeami/e)  helység,  mely  utób- 
biról a  család  vezeték- 
es elő-nevét  vette.  Már  az 
1767-b6n  nyert  grófi  diplo- 
ma a  családot  Öt  századon 
fölül  virágzó  nemzetségnek 
nevezvén ,  ennek  folytán  a 
család  virágzásának  kora  a 
XnL  század  közepére ,  a  ta- 
tár duláa  idejére  tehető.  Nem 
lévén  azonban  alkalmunk  a 
család  levéltára  felmaradt  ré- 
gi okleveleit  vizsgálhatni,  meg 


seRNYBT.  143 

kell  elégednünk  azon  biztos  adatokkal,  melyek  e  családról  a  XVI.  szá- 
zad közepétől  kezdve  előttünk  fek  szenek.  ') 

Á  XVL  század  közepén  1549 — 1560.  élt  Sennjej  I.  Ferencz 
Sárvár,  Kapu  és  Léka  vár  kapitánya,  '*)  kitől  a  családfa  mostanáig  kö- 
vetkezőleg terjedt  le  : 

I.  tábla. 
I.  Ferencz 


I  Pongrácz 
íTáélji  kanczell. 

hdróieoe. 

(Dabezajr  Adda) 


ILJánoB.  U  Gáspár    Anna  II.  Péter. 

2,  Oiosz  Lásailú) 


L  Istíán. 
gjSn  püap. 


(b.  Keglevicb 
Zeigmoiid 


If.  Sándor 

tHuácsoa  és  komomok 

1600.  1640. 

(Pauoth  Jndit) 


±. 


11.  [stván        lU.  Ferencx        I.  Albert            I.  LásxlA  Erzse        Krisztina 

ressprémi      kallói  kapit.  (l.Rivay  Frapcis.  jeisnita  (b.  Károlyi  (gr.  Czobor 

püspök             1 1675.        %  b.  Amadé  Eva)    f  1680.  Lásztú)        Báliot) 

1 1686.    (Szticbi  M.  Margit)  j 


£rzBábet 

(I.  b.  Berdnyi  Fer. 

2.  b.  Andrássf  Pál) 


*)  A  Seanye;  családnak  neve  a  lápispataki  Sugnjey  családéhoz  ol^  anj- 
üjira  hasonlatos  lévén,  bogy  ez  ntábbit  as  otasa  olvasási  szabály  szerint  (Seg- 
nyejsSenoyey)  olvasván,  szinte  egjnek  látszik  ,  nem  csoda,  ha  egyes  irók, 
mint  Lebooaky  ás  Budai  is,  stlt  a  Corpus  juris  is  a  Segnyai  űsalád  ivadékát 
(lisditt  12t~12S.I)  Sennjeinek  nevezvén,  eutUtett  Lehoczky  a  két  családot 
teljesen  Összezavará.  (Lehoczky,  Btemmat.  II.  356.)  Holott  a  Segnyey  család 
Sáros  megyei  eredetű,  míg  emez  Dunántúli  volt.  így  Sennjeiknek  írják  S  «  g  - 
nyei  helyet  II.  Sebestyént  1606-beD  Sátosi  követet,  II.  Zsigmon- 
dot ajenCi  kapitányt  még  Budai  Ferencz  is  (DL  239.)  Segnyei  Jóbot,  ki 
1696.ban  Eger  ostromiban  esett  el,  Istvánfiy  is  (edit.  1686.  pag.  460.)  S  e  n  - 
n  i  e  i  n  s  -  nak  írja.  így  Miklóst  a  BocBkai  korabeli  hajda  kapitányt  (a  Coi- 
pns  jnris  és  Mik6  Erdélyi  tört.  adatok  I.  28.  lap.  stb.)  rósztll  írják  Sennyeinek. 
Esek  mind  a  Segnyei  csalidból  eredtek. 

')  Magyar  Levelestár.  Kiadja  a  m.  tnd.  akad.  I.  66-386.  alb. 


ir,Coo<^lc 


III.  Farencs,  ki  aí  I.  Uthlái. 
kftllói  kapit. 
1 1«75. 
(Satfchi  M_.  Margit) 


III.  Utvia  1711. 
Bákóczf  kancsell 

(1.  Pribék  Éva. 
2.  b.  AnátAuy  Klára) 


IV.  Pereocz 
(b.  Bafkócsy' 


II.  LáBzlő 
ezrebeBl741. 
(b.  Ssent-lráDTi 
Anna) 


A.  Mária 

(b.  SsDDTej 

Jánoa) 


II.  PonerácE 

(b.  Barkócsy 

Jttlianna) 

""Borbála  17S2.' 

(b-  V«ÍCiey 

LanlóJ 


III.  Sándor        Bora 
(pOo^ÜBi      (l.Pribtík 

2.  Orora 
Qábor) 


Cgyöngyöt 
bár&W 


Bdza  _ 
Horváth  Imre) 


PoUxeaa 
fZávody 
Bndolf) 


I.  Antal  JoB^a 

1760.  (Hárffy  Lietló) 

(b.  Inkey 
Petronella) 
Fvlst.  III.  mUn. 


Anna  Mária 
(PoUányi  Pál) 


l-töl  IV.  István. 


III.  Láazlö.        I.  Imre 

f         (b.  Barkócsy 
Kriaitina) 


Klára 
(gr.  Döry 

Ferenca) 


l-töl  m.  Imre 
(b.  B^vay  Anna) 

t 


2  tói  Borbála 
(b.  Percnyi  Gábor) 


U.  Imre                           Jalianoa 
tábornok                  (b.  D6ry  LáazI6) 
Í7e7.  griff  1771. 
O-b.  PalooiayBóaa 
2.  b.  B^vay  Mária) 


Borbála 
(gr.  Dötf  Gábor) 


S-tóI  Antónia  f  1819. 

crilt.  ker.  h. 

(gr.  H^jláth 

Jútsef) 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


QL   tábla. 

A   h  ár  6  i  á  g. 

I.  Antal,  kiaU.  f^iín. 
1780. 
(Ipkay  Petronella) 


IV.  János      TI.  Antal    Jozefa.        Mária        Anna        I.  József         Bora 
(b.  Sennjey  (b.  HanTady  (b.  Maj'thétifi  1791.  főhadu.  (n.  Hodica 

A'  Mária)             N.)                         Lajoa^                  (b.  Dambrovka    Ferencé) 
[_ Concordia) 


L  Károly  Polixéna  V.  István        V.  János        Concardis      Ad^l 

ca.  k.  kam.  (VidM  N.)        (eaieaeii  Oross  (Uh.  Barkóczy  (Zaanec     (Zachar) 

1 1841.  AmaU  »zv.l832)  Franczika)     JózseC 

(gr.  Nádaady  ]        S.  Drnzeik  Jnlia) 


Em^et) 


L  L^oa  Amália  Albertína 

Pácztoban  (gróf  Vay 

.  (b.  V«!cMy  iDániel) 

Em^bet) 


VI.  latrán.        I.  Miklós. 


.    Ztigmond  Vincte        Anna        L«títia        L  Pál.       Victor.  Virginia.  Folicia. 
t  f  (gr.Deaaewffj  (grXodron  cs.  k.  kam. 

Qyula)      Latetano    val.  b.  tit  tan. 
Aliyoa)     1861.  helyt 
tanácsos. 

A  családfái  törzsnek  I.  Farencznek  négy  fia  volt,  ezek  közül  I.  P  é- 
ter  mag  nélkül  elbaltjl.  János  nemzé  I.  Gáspárt,  ki  1619— 
1635.  évi  idd  közben  élt,  és  mint  kapitány,  de  Talószinllleg  rang  sze- 
rint legalább  ezredes,  azok  közé  tartozott,  kik  Bethlen  Qáborhoz  állot- 
tak, miért  öt  is  Eszterházy  Miklós  nádor  a  rósz  kapitányok  sorába  ik- 
tatta. *)  Nejétől  Rumy  Borbálától  három  gyermeke  közül  II.  Gáspár 
nemze  fiút rll.  Sándor^  kiben  ága  kihala. 

I.  Sándor,  (máskép  Sandrin)  a  hadi  pályán  szerencsével  szo< 
repelt,  1587-ben  atdrökön  gyözelmeskedvén,  társaival  Huszár  Péter 
és  Ualikóczy  Miklóssal  egyUtt  két  főbb  törököt,  zászlókat  és  egyéb  hadi 
zsákmányt  vittek  föt  EmÖ  fö  herczeghez,  miért  arany  biUikommat  és 
arany  lánczczal  ajándékoztatott  meg.  '\ÉI  1594-ben  ia.  Fia  I.  G  y  ö  r  g  y 
1611-ben  juliufl  21-én  királyi  hadakat  vezérel  Kolosvár  alá.  Székely 
Annától  két  fia  maradt :  n.  Péter,  ki  1606-ban  Erdélyben  elkobzott 
javait  visBsa  kapta  és  H.  F  e  r  e  n  c  z,  ez  ágát  bezárta. 

))  a.  Oróf  Eatterházi  Miklós  Magyar  orsz.  nádora.  Pest,  186S.  I.  60. 
■)  Istvánfly  Hiat.  1685.  ávi  kiadás  374.  lap.  (libro  XXVI.)  ~  , 

MAar^moRaaio  CSU.1DAI.  X.  HOT.  A^iíÖOQlC 


146 

1  Pongrácz  1593— 1606-ban  Erdélyben  —  hová  be  Baár- 
mazott,  —  nagy  szerepet  vitt  kitÜnÖ  esze  'és  tehetségénél  fogva.  1593- 
ban  Báthori  Zsigmond  fH  udvar  mestere  (Praetorü  Praefectos)  volt,  és 
Színin  basához  járt  követségben.  1595-ben  fejedelmi  tanácsnok  volt, 
mid&n  a  lengyel  királyhozi  követséget  végezte.  1597-ben  Várad  le- 
csendesitésére  jár,  majd  Mihály  vajdához  köldetik.  0  vezeté  be  ')  Bá- 
thori Endrét  febr.  20-án  Szebenbe.  1601-ben  Rudolf  király  részére  izgat, 
miért  G^rgény  várába  záratik,  majd  ki  szabadul  és  Rudolf  kír.  tanácso- 
sa leszen.  Básta  dúlván  Erdélyben,  1603-ban  ennél  kegyelmet  eszközül 
az  összefogott  nemesek  részére,  ugyan  ennek  rendeletéből  Szamoe-Uj- 
várt  ostromolja.  —  Székely  Mézsés  részéről  Raduly  vajdához  kíbékitS 
követséget  vállal.  1605— 1606-ban  Rudolf  részéről  Bocakm  ellen  mint 
fiivezér  harczol.  1607-ben  Erdély  részéről  Rudolfhoz  jár  követségben. 
Báthoii  Gábortól  Gyalu  várát  kapta,  azonban  1610-ben  Báthori  Gábor 
féktelens^gei  ellen  működvén  nótáztatott,.  Gyalut  elveszte,  *)  és  maga 
futással  menekült  *)  Neje  volt  Dobsziú  Jánosnak  Spáczai  Annától  szü- 
letett  leánya  Dobszay  Anna,  ki  ntán  Erdélyben  szintén  tetemes  birto- 
kok ura  lett.  1606-ban  Rudolf  király  által  a  nagyságosok  rendébe, 
báróságra  emeltetett*)  Nejétől  négy  gyermeke  maradt:  L  Is  tv  án, 
Anna  báró  Keglevich  Zsigmondné,  H.  Sándor  ésIL  János, 
ki  kihalt 

L  István  1621.  oct  11-én  boszniai,  1623-ban  váczi,  1628-ban 
veszprémi,  végre  1630-ban  gyíSrí  püspök  és  föcancellár;  meghalt  1635. 
oct  22-én.  *) 

II.  Sándor  kir.  tanácsos  és  fÖkomomok  mester  (Cubicularius), 
1630.  táján  Szatmári  kapitány,  ")  hol  1632-ben  nemesi  curiát  kap  ado- 
mányban. ')  1630,  és  1632-ben  Rudolf  követe  Erdélyhez.  1620.  ntán 
nőül  vette  a  Fogarasi  várban  méreg  által  kivégzett  Dóczy  András  öz- 


')  Ekkor  bírta  &  Cbiícbí  nradalmat  Zaránd  mpgjreben. 

>)  Már  elítbb  b  elveiEt<i  javait ,  miket  az  1606-  ivi  bécsi  békekOt^  U 
vUasa  adatni  rendelt 

>)  Wotpb.  Bethlen  História  III.  IV.  V.  VI.  tom.  latvánfiy  Hiat  Í3S.  stb 
KSvári  Erdély  tört.  IV.  Hikö  Erdély  tOrt.  Emlékek  I.  69.  atb. 

')  Ssinnay  C.  Zemplin  not.  hist.  pag.  359. 
.  *)  Pra;  Hierarchia  L  805.  327.  356.  H.  498.  ~~  1625-ben  Erdélyben  Jár- 
ván, édas  aujja  régebben  eltemetett  hamvait  EoloBmonoatorra  MálUtatá  4i  ott 
temetteté  el  ttonepélyeaen. 

')  Kemény  Jánoa  önéletirása.  KiadU  Szalay  L.  234. 

')  Sairmay  Ssathmár  várm.  I.  161. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SENKTKT.  t4Í 

vegyét  böki  Paceoth  Juditot ,  kivel  1631-beD  Dóoz^nak  BÍremléket 
emelt  Leleszen.  ')  Élt  még  1640'bea.  O  szerzett  kir.  adományt  n. 
Perdmáod  királytól  a  Paczoth  Ferenczféle  Tarkányi,  Bodrogközi 
jószágokra  ,  és  Álaghy  Menyhért  magvtuzakadtán  azerzé  Zemplin 
megyében  a  Pácziui  uradalmat  fíágra;  1629-ben  kapott  adományt 
Beasenyö  és  Bisztra  puszta  és  helységekre.  Nevezett  nejétől  hat  gyer- 
meke maradt:  11.  István,  III.  Ferencz,  L  Albert,  I.  László 
Erzsébet  b.  Károlyi  Lászlúné ,  és  Krisztina  gróf  Czobor  Bá- 
Untné.  Esek  közül 

n. István  nagybátyja  nyomain  papi  pályára  lépvén,  1652-t(íl  esz- 
tei^mi  kanonok,  majd  sz.  gytii^yi  prépost,  16ő6-ban  pécsi  választott, 
—  16ö9'tífl  pedig  veszprémi  fölszentelt  püspök  haláláig  1687-ig.  ^) 

L  László  szül.  Tárkányban  1632.  maj.  6-án.  A  jesuita  rendbe 
állott  1648-biui.  Taoitott  Gréczben  és  N.-Szombatban ;  volt  zárdai  fö- 
nök  ugyan  azon  helyeken ,  és  két  évig  tartományi  alfönök.  1686-ban 
Oréczbea  hittani  munkát  adott  ki  Meghalt  Kagy-Szombatban  1702- 
ben.') 

L  Albert  1658-ban  nöOl  vette  Révay  Franczfskát,  kivel  há- 
rom évig  élt,  ettől  született  1660-ban  fia  L  á  s  z  1  ó ,  ki  azonban  egy 
éves  korában  1661.  január  19-éu  meghalt,  anyja  előbb  1661,  január 
7-én  múlt  ki.  ^)  Albert  egy  leánya  Erzsébet  előbb  b.  Serényi  Fe- 
renczbez  ment  nőül ;  Albert  másodszor  nősült  b.  Amadé  Évával,  kitől 
leánya  Mária  b.  Andrássy  Pálhoz  ment  férjhez. 

HL  Ferencz  1663-ban  I.  Leopold  kb^y  részéről  kallói  ka- 
pitány Toh,  elesett  a  kuruczok  keze  által  kastélyában  Nagy-Tárkány- 
ban  1675.  július  30-án;  eltemettetett  Leleszen,  Nejétől  rimaszéczi  gróf 
Széchy  Mária-Margittól  Öt  gyermeke  maradt :  ÜL  István,  IV.  Fe- 
rencz, II.  Pongrác z,  m.  Sándor,  kitől  a  mai  bárói  ág  szár- 
mazik, és  Borbála  előbb  villyei  Pribék  Adammé,  utóbb  csicseri 
Orosz  Gábomé.  Ezek  közfil 

II.  Fongrácz  1706-ban,  Ung,  Zemplin  és  Szabolcs  megyék 
fölkelő  nemességének  vezére.  Neje  volt  báró  Barkóczy  Julianna  kitől 
leánya  Borbálában  b.  Vécsey Lászlónéban  ága  1721-ben  kihalt  Ne- 
vezett Borbála  birta  Erdélyben  az  illyei  urodalmat  is. 

")  Szirma;  C.  Zemplía  not.  bút.  161. 

*)  Memória  Builicae  StrigonienaiB.  167.  Praj,  Hierarchia  I.  806' 

*)  Pnj  Uh.  tomo  XVUI.  31.  db. 

')  Vj  Magyar  Múzeum  1867. 1.  448. 

')  Sairmaj  C.  Zemplin  not  hiatorica  900-  S31. 


148  BEHNTET. 

IV.  FereDCznek  nejétSl  b.  Barkóczy  Évától  két  gyermeke  Tolt :  É  v  a 
maraniczi  báró  Horváth  Imre  né  és  IL  László,  ki  1741-baD  minta 
zemplini  fölkelő  nemesség  ezredese  tünteté  ki  magát  ')  Nejétől  báró 
Szent-Iványi  Annától  csak  két  leánya  maradt:  Anna  Mária,  ki 
báró  Sennyey  IV.  Jánoshoz  ment  férjhez,  és  Polixéna,  ki  Závody 
Rudolf  neje  lett. 

III.  István,  ki  1688-ban  Zemplin  megyei  Arva-Bodrog-Ke- 
resztúri  szöUeire  és  nemesi  kúriájára  L  Leopold  királytól  adományt 
vitt ;  aranysarkantyús  vitéz,  Rákóczy  U.  Fet-encz  kanczellára,  végül 
munkácsi  várparancsnok  és  Szabolcs  vármegye  föispánja  volt.  A  for- 
radalom buktával  elfogadván  az  amnestiá^  a  munkácsi  várból,  —  mely 
még  a  szatmári  békekötés  ntán  1711.  június  24-éii  is ,tartá  magát, — 
szabadon  bocsáttatott  és  jószágai  birhatásáról  is  biztositatott.  Két  fele- 
sége volt,  az  első  villyei  Pribék  Éva  lipóczi  Reczer  Miklós  Özvegye,  a 
másik  báró  Andrássy  Klára,  b.  Barkóczy  László  Özvegye  volt.  Ezek 
közfii  az  elsőtől  született  IV.  István,  HL  László,  kik  korán 
elhaltak,!.  I  m  r  e,  kiről  szó  leszen  és  a  másodiktól  lett  Borbála  b. 
Perényi  Gábomé. 

I.  Imre  nőül  vévén  báró  Barkóczy  Lászlónak  b.  Andrássy 
Klárától  született  leányát  b.  Barkóczy  Krisztinát,  ezzel  nemzé  :  Klá- 
rát jobbaházi  gróf  Dőry  Forencz  kamarás,  val.  belső  titkos  tanácsos, 
f3  pobámokmester  és  Zemplin  megyei  fbíapán  nejét,  Juliannát 
báró  DŐiy  László  kir.  tanácsos  nejét,  és  egy  fiút 

n.  Imrét,  ki  katonai  pályára  lépvén,  mint  cs.  kir.  kamarás  és  a 
Pálffy  Rudolfhuszár  ezredben  ezredes  1767,  január  27-én  Mária-Teré- 
zia király-asszony  által  mind  két  nemű  utódaira  nézve  grófságra 
emeltetett,  1771-ben  tábornok  lett.  Meghalt  Páczinban  1774-ben.  Elte- 
metetett Leleszen.  Kétszer  házasodott,  első  neje  báró  Palocsay  Róza,  a 
második  báró  Révay  Mária  volt.  Az  elsötül  született  UI.  Imre,  ki 
azonban  Szabolcs  megyében  Fejértón  mag  nélkUl  elhalt  és  eltemettetett 
Mária-Fócson,  Benne  kihalt  a  grófi  ág,  valamint  Sennyei  Hl.  István 
egész  férfi  ága.  Neje  báró  Révay  Anna  utóbb  báró  Révay  Ferenozhez 
ment  férjhez.  Édes  nővére  gróf  Sennyey  Borbála  gróf  Dőry  Gábor- 
hoz ment  férjhez. 

Sennyey  II.  Imrének  második  nejétől  báró  Révay  Borbálától 
született  leánya  gróf  Sennyey  Antónia,  csillag  keresztes  hölgy,  gróf 
Majláth  Józsefnek  ca.  k.  kam.,  val.  b.  titkos  tan. ,  Szent  István  rend 

')  Szirmay  C.  Zemplin  not.  hist  312. 

DiB.1izedOyGOO<^IC 


nagy  keresztese,  a  in.  udv.  kamra  elnöke,  Vorítcze  vArmegye  fSíapánji- 
nak  neje  ,  ki  megbalálozo't  Zemplin  megyei  Perbenyik  helységben 
1819.  évi  octob.  20-án,  eltemettetett  Nagy-TárkáDybau.  Ott  nyugszik 
anyja  is  báró  Révay  Mária  gróf ,  Scooyey  Imre  özvegye,  ki  1820. 
scpt.  7-éii  balt  meg. 

A  mostani  bdrái  vonal. 

Báró  Sennyey  Hl.  Sándor  (b.  III.  Forencznek  gr.  Széchy 
llargittól  fia)  mostanáig  terjedő  ágnak,  a  most  élö  egész  bárói  vonal- 
nak lett  terjesztője.  Ez  Ösi  birtokába  a  Dunáuti'il  Vasmegyében  fekvS 
Kis-Sennye  helységbe  tévé  át  székhelyét.  Nejétől  báró  gyöngyösi 
Nagy  Sárától  két  leánya  és  egy  fia  L  Antal  maradt. 

L  Antal  a  múlt  század  második  felébea  élt  szintén  Vas  me- 
gyében. Hitestársától  pallini  lokoy  Petronellától  IV.  János,  Má- 
ria, Jozefa,  Anna,  II.  Antal,  L  József  és  Borbála  gyer- 
mekei maradtak.  Ezek  közül 

IV.  János  cs.  kir  .kamarás,  nőül  vévén  b.  Sennyey  U.  László- 
nak leányát  Anna-Máriát,  Zemplin  megyébe  tette  át  lakását,  és  1820- 
ban  történt  gyermektelen  halálával  hitbizomány  formában  tetemes 
pénzbeli  vagyont  hagyott  családjának,  az  egész  család  kihalásával  a 
szegényeket  nevezvén  örököseiül.  Eltemettetett  Leleszen,  ugyanott  őt 
megelőzőleg  neje  is.  Ezen  János  halálával,  valamint  özvegy  gróf  Sen- 
nyei  Imrének  kimdltával  az  ez  által  Özvegyi  jogon  birt  jószágokat  Örö- 
kölvén a  báró  Sennyey  örökösök,  időjártával  az  egész  csatád  Zemplin 
vármegyébe  tette  át  lakását 

IV.Jánoskét  fiii-testvérétŐI :  I.  Józseftói,  ki  1791-ben  szé- 
kely ezredbeli  főhadnagy  korában  vette  nőül  a  lengyel  származású 
báró  Dombrovka  Concordiát,  és  IL  Antal- tói  a  táblán  láthatólag 
ssármazik  le  az  egész  mostani  báró  Sennyey  család.  Nevezete- 
sen pedig  n.  Antal  nejétől  Honyady  bárónőtől  született  egyik  fia 
L  Károly,  ce.  kir.  kamarás  ,  (mbalt  1841.  april.  6-én  S.  A.  Ujhely- 
ben,  8  ott  temetetett)  kinek  nejétől  gróf  Nádasdy  Erzsébettől  többi  közt 
született  fia  Pál  cs.  kir.  kamarás,  valós,  belső  titkos  tanácsos,  1860- 
ban  as  úgyrezett  octoberí  Diploma  folytán  a  magyar  kir.  helytartó  ta- 
nácsnak volt  tanácsosa,  jeles  tehetségű  állam-férfiú. 

A  család  neve,  melyet  a  család  másod  alapítója  I.  Ferencz 
„Senney"  és  „Sennyey" -nek  Írt ');  mások  által  a  XVL  század 


■)  li.  Usgyír  leveles  tár.  I.  tf.  66. 67.  atb. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


160  8ENTE. — SEPER. 

folytán  Sennjey,  Sennej,  íieay  ey ,  Seaniej,  Senniey, 
alakban  is  íratott  ') 

A  család  grófi  czimcre  —  mint  följobb  a  metezvény  ábrázolja  — 
a  paizs  arany  udvarában  fejével  balra  forduló  egy  fejű  fekete  sas  ki- 
terjesztett szárnyakkal  éa  Iábakkal,piiöltöttpÍroBnyelTvel ;  a  púzs  fölött 
grófi  korona,  éa  azon  három  koronás  sisak  áll,  melyek  közül  a  jobb 
oldaliból  balra  néző  arany  gríf,  első  jobb  lábával  meztelen  kardot  tart- 
va, a  középsőből  természetes ]szÍDtt  ezarvas,  a  baloldaliból  lábával  ki- 
vont kardot  tartó,  kettős  iarkú  oroszlán  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról 
és  lúdról  aranyfekete.  A  czimerpaizst  két  oldalról  pánczélos,  sisakos  vi- 
tézek telamonok  gyanánt  tartják. 

A  bárói  czímer  szintén  az,  azon  különbséggel,  hogy  a  paizs  ud- 
vara többnyire  kék  szint  mutat,  és  a  paizst  fölött  csak  egy  koronás  si- 
sak a  növekedő  szarvassal  látbató ;  a  többi  a  grófság!  diplomával  já- 
rult a  föntebb  leirt  czimerhes. 

Senye  család.  Komárom  vármegye  adományos  családai  közé 
tartozik.  *)  1538-ban  Senye  Gáspár  és  Boldizsár  Für  helység- 
ben öt  telket  elzálogitnak  Csuzy  Tamásnak  és  Andrásnak  ') 

Sennyey  eaalád.  Gömör  vármegyei  czimerleveles  család ;  a  czi- 
meres  nemeslevelet  Sennyey  András  s  neje  Szabó  Zsófia,  és  gyer- 
mekei András  és  György  1651-beD  kapták  I.  Leopold  királytól, 
mely  nemes  levél  1651-ben  GömŰr  megyében  hirdettetett  ki. 

170£^ban  Sennyey  György  mint  Jolsván  lakó  van  a  Gőmör 
megyei  nemesek  közé  írva. 

Sentt  család.  Arad  vármegyében  Sentz  Fülfip  1831-beD 
Íratott  a  nemesek  lajstromába.  *) 

SeAres  család.  Látd  Sa-es  et. 

Seper  család.  (Felsif-Orí),  A  Seper,  vagy  Sejper  család  egyike 
Vas  vármegye  azon  családainak,  melyek  1582-ben  együttesen  Felső' 
0  r  helységre  Rudolf  királytól  adományt  nyertek.  Ldtd  Zdwhi  ct. 

Közfllök  felső-Őri  Seper  Lajos  Vas  megyénél  r.  esküdt,  al- 
Bzbiró,  és  végre  1842-től  1845-ig  a  kfiszegi  járásban  főszolgabíró ;  — 
Seper  Antal  szül.  Pozsonyba  1808.  deoemb.  31-én,  Mosony  várme- 
gyének tiszt  aljegyzője,  r.  esküdje,  lS42-tfil  a  nezsideri  járásban  al- 
Bzolgabirája,  végre  1847-t8l  fizetéses  táblabírája  volt 

')  L.  Magyar  leveles  tái.  tSbb  lapon  77-885. 

*)  Ténjee,  Komárom  váim,  Gl. 

■)  Ogyan  ott  122. 

*)  Aiad  megyei  jegyzSküajv  878.  ez.  a. 


SEP8T. — 8EBÉDT.  151 

Sepsy  család.  Szabolcs,  Szatmár  megyei  nemes  család.  Zemplin 
megyében  a  század  elején  közbirtokos  Kolbása  helységben. 

Séra  család  (S.  Zoltáni)  Erdélyi  család.  KözQlÖk  JézBef  ud- 
varhely-széki imok  1837-ben.  Valószintileg  ebből  eredtek  István 
1815-ben  a  bárczai  kerületben  kir.  dezsmáe;  László  illyefalvi  vá- 
rosi alhivatalnok  1846-ban.  Felsd-Fejérmegyében  AIsó-Gezésen  és  Mi- 
halván  birtokos  Séra  Anna. 

Serb  család.  Nincs  kihirdetve,  de  századon  feI(U  nemeai  jogok 
gyakorlatában  él  Arad  megyében. 

Serdagna  család.  Báré  Serdagna  Rajmund  az  1794.  évi 
erdélyi  országgyűlésen  honfinsitatott.  Neve  tán  máskép  Sardagna. 

Serédy  család.  A  S  e  r  é  d  y  család  nevét,  melyből  a  XVL  század 
közepén  Gáspár  szerepelt, némely  torténet-irénk,  mint  például  Badu 
Fcrencz  ')ifl,Szered  y-nek  irja.  Azt  is  írják,  hogy  nevezett  Sorédy 
Gáspár  Szereden  Pozony  megyei  mezS  városban  született ,  és  innen 
a  családnak  nem  csak  eredetét,  de  nevét  ís  származtatják,— alkalmasint 
aSered  és  Szered  nevek  köztí  hasonlatosság  által  megzavarodva. 
Azonban  ez  tévedés,  mert  nem  csak  hogy  egykorú  adatok,  millyen  a 
törvénykönyv,  ^  és  egykori  levelekben  találjuk  ')  mindég  e  család 
nevét  csak  Sered  i-nek  irva,  de  Így  találjuk  sirkövén  is.  SSt  az  ok- 
levelek bizonyítása  szerint ,  melyeket  néhai  Gyurkovics  tudés  búvá- 
runk forgatott,  *)  világos,  hogy  a  Serédi  nemzetség  Fejér  vármegyében 
a  Fejér  és  Mér  közt  GySr  felé  vezetÖ  országúiban  fekvtt  Sered  nevű 
üÜúbél  vette  eredetét  ^) 

A  család  hírét  Serédi  Miklós  fial.  Gáspár,  ^apítá  meg.  Ez 
a  mohácsi  vész  után  I.  Ferdinánd  hive  s  ügyeinek  János  király  ellené- 
ben előmozdítója  lévén,  I.  Ferdinánd  király  őt  az  ország  felső  részei- 
nek fBkapitányává  tette,  ö  vette  el  János  királytól  Ferdinánd  részére 
1528-ban  Likavát  és  Trenosént,  1530-ban  Egert.  A  Szepess^ben  Ré- 
vay  Istvánnal  dolgozott  János  ellen,  a  akadályozta  Kosztkát  Késmárk 


■}  Bndai  Fer.  Hiitot.  lez.  lU.  89a 

Ó  154S.  ^vi  4.  1G60.  éyi  43.  ét  1674.  éti  S4.  tSrv.  cb. 

')  Hagyat  levdestár,  kiadja  a  m.  t.  akadémia  L  12.  S5. 26.  S8.  47.  69- 
297.  lapon. 

')  Magyar  Akadémiai  Értcsltjf  lM7-röl  873.  lap.  Kár,  bogj  ai  oklevde- 
ketnernkSaíflte. 

■}  Ugyas  ott. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


elfoglalásában.  BoldogkS  várát  hat  hétig  Ttvta  Bebek  Ferenoz  ellen, 
do  sikertelenül.  1537-bcn  a  tokaji  zárdát  pmztitja  el.  1541-bon  kapta 
I.  Ferdinándtól  Tokajt  a  hozzátartozókkal  ')  1542.  octob.  28-án  I. 
Ferdinánd  neki  adja  az  erdélyi  püspökségot  ^  Ugyan  ez  évben  jolen 
volt  Fest  ostrománál,  és  mindjárt  ezután  Ferdinánd  nevében  özvegy 
Izabella  királyné  követeivel  alkudozásba  ereszkedvén,  1543-ban  azok- 
kal a  béke  pontok  fölött  meg  is  cgyczott.  Szolgálata  jutalmául  roppant 
jószágok  birtokába  jutott,  I.  Ferdinánd  neki  adá  FelsÖ  Magyarország- 
ban Makovicza,  Sztropkó,  Budamér,  Regécz,  Hangács,  Szerednye  ara- 
dalmait ;  Abauj  megyei  Forró ,  Garadna ,  Aszaló ,  Zemplin  megyei 
Zombor,  Borsod  megyei  Solcza  helység  birtokában  1549-ben  a)  le- 
leszi Convent  iltal  ikuttatott  be.  ")  1646.  jul.  5  én  Ferdinánd  király 
Pozsony  megyében  a  Szentgyörgyi  és  bazíni  terjedelmes  urodalmakat, 
melyek  Szent-Oyörgyi  és  Baztm  gróf  Kristóf  magvaszakadtán  1543- 
ban  a  kir.  fiskusra  szálltak,  neki  53  ezer  forintban  elzálogosította ;  de 
azokat  teljes  négy  évig  sem  bírhatta,  mert  1550-b6n,  a  mely  évben 
fiával'Györgygyel  Tállyát  kapta  *),  mart  l-jén  meghalt  Eltemettetett 
Szent-Györgyön  (Pozsony  várm.)  hol  sírköve  most  is  látható.  ')  Ez  idö 
alatt  telepité  meg  Pozsony  megyében  Senkviczen  s  több  helyen  a 
SzávántiUi  részekből  a  horvát  csaJádokat. 

Serédy  I.  Gáspárnak  három  testvére  volt :  György,  János  és 
V  e  r  o  n  k  a  Alaghy  Gáspámé,  anyja  Alaghy  Jánosnak.  Testvérbátyjok 
halála  után  Veronkának  Alaghynénak  jutott  Regécz,  Sároa-patak 
Tállya,  —  Jánosnak  jutott  Tokaj,  Györgynek  pedig,  Eaesa  fő- 
kapitányának, Sáros  vármegye  főispánjának,  a  szentgyörgyi  és  baziní 
várak  és  uradalmak  jutottak  örökségül,  de  melyeket  még  halála  előtt 
15ö2-ben  két  fia  IL  Gáspár  és  Ferencz  birták,  hanem  ntóbb 
Ferdinánd  királynak  60  ezer  forint  elengedése  mellett  vissza  bocsátot- 
ták, ki  azokat  nem  sokára  gróf  Salm  Ekk  pozsonyi  fSispánnak  zálogo- 
sította el.  L  Gáspárnak  özvegye  Erzsébet  volt;  a  följebbi  osztály  mu- 
tatja, hogy  gyermekei  nem  maradtak,  mert  fia  János,  kinek  gyám- 
jául L  GyÖi^y  rendeltetett,  1555-ben  meghalt.  ■) 


';  Sdrmsy  C.  Zemplin  not  top.  187. 
')  Ktméay  Jós.  NoÜtia  Cap.  Albene.  318. 
*)  LelsBzi  Convent  nro.  186. 
*}  SBÍrmay  Coll.  Zemplin  not.  top.  160. 
*)  Hagrar  akadémia  érteeítS  1847-rfil  872.  lap. 

*)Nem  áll  tebát  Lehociky  Stsmmat  U.  860.  állítása,  bogf  fia     In 
lett  vdna,  az  s«m,  a  mit  ez  Imre  utódairftl  frt 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SERÉDT.  153 

I.  Gáspárnak  nevezett  testvóro  I.  Uyörgy  kassai , kapitány  ée 
1566-ben  már  Sáros  vármegye  fBispánja  volt  és  Mokovícza  ara.  L  Pei^ 
dinand  alatt  fiatal  korában  katonáskodott,  ott  volt  1529-ban  Bécs 
alatt  ZempÜDbeD  SEtropkón  erősséget  épltetett,  melyet  azonban  as 
1543.  évi  beszterczei  gyűlés  lerontatni  rendelt  1650-ben  bátyjával 
együtt  kapta  Tállyát ;  ngyan  es  évben  Tárczay  Kata  ée  Hagymáü  Kris- 
tóf részére  Makovicza  végrehajtás  ntján  átadandó  lett  volna,  de  Oyöi^y 
a  v^rehajtókat  elűzte.  *)  1556-ban  Szent-György  és  Bazin  várait  Mi- 
klós testvérének  fiára  11.  Gáspárra  ')  nibázta  a  nádor  előtt,  ugyan  ez 
évben  jut.  15-én  tulajdon  kezével  irta  m^  Hafcoviczai  várában  végren- 
deletét, melyben  I.  Ferdinándnak  2000  ftot  hagyományozott  és  ennek 
átvételéről  1557-ben  a  nevezett  király  nyugtáját  kiadta.  Meghalt  1657- 
ben,  eltemettetett  Bártfán.  Neje  Bucbinszka  Kata  volt ,  ettöI  egy  fia 
látván  maradt,  ")  kinek  gyánmokúl  Némethy  Ferenczet  Tokaj  vár 
kapitányát  tette.  Némethy  a  gyámságot  elvállalta,  de  hogy  Tokajt  ma- 
gáévá tehesse,  *)  János  király  özvegyéhez  Izabellához  pártolt.  Az  árva 
élt  még  1566-ben  is,  midőn  Némethit  Tokajban  meglőtték,  de  úgy  lát- 
szik —  emberkort  nem  ért. 

A  harmadik  testvérről  Serédy  Jánosról  nincs  emlékezet,  bizo- 
nyosan mag  nélkfll  halt  el.  Hanem  más  adatok  szerint  I.  Gáspárnak 
testvére  volt  még  Benedek  és  Miklós  is.  Ez  utóbbinak  fia  volt 
az  ifjabb  vagy  is  II.  Gáspár,  aki  1563-ban  jelen  volt  Miksa  király 
koronázásán,  és  több  jószágai  közt  a  nagybaja  által  neki  hagyott  Ma- 
koviczán  kivtti,  Trencsin  megyében  birta  Vágh-Beazterczét  is.  Zász- 
lós úri  czimmel  élt  Nejétől  Mérey  Annától  maradt  fia  II.  György, 
ki  korán  elhalhatott,  és  leányai  Zsuzsanna  Janosins  osztrogi  ber- 
cz^;né  és  Borbála.  Özvegye  Mérey  Anna  már  1571>ben  Balassa  An- 
drásné,  kivel  V.  Bescterczét  a  Balassák  kapták  meg. 


'}  Wagnrr  IMpl.  Sáros  88. 

*)  GTorikovica  sierlnt,  as  id.  h.  nkiot  fS^ebb  is  említetett,  kA  fia  volt, 
Gáspár  ^fl  Ferencs,  kik  m^  atyjok  életében  adták  át  Szent-GyergyVt  4a 
Badnt  L  Ferdinándnak.  E  aierint  vagy  (Jjnrikovici  tévedett  vagy  esek  at}>jok 
életben  el  ii  balták,  mert  Siontagb  Dán.  oklevélki vonatos  kOsIése  sierint  e 
birtokokat  nnokaUoiese  Gáspárra  mbásta. 

')  Lásd  a  föUflbbi  Jegyzést  Csak  bogy  I.  István  Benedeknek  fiádl 
bmtik  Síirmay  C.|Zem{>lÍn  not  bist  69.  és  fgy  valÓBiinfibb,  bogy  etak  F  e- 
r  e  n  c  I  fia  volt 

*)IstvánfiyHistl68&.  kiadás  247.  lap.  libro  XIX.  tat  Benedek  fiáröl 
besEéli.  Badai  Fer.  tebát  Lez.  m.  836.  lapon  téved,  midSn  eieket  n. Gáspár 
fiárdliija. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


154  sxsídt. 

Benedek')  1560'beD  kapta  Zemplinbea  EÍB-Ujlakot ')  Ha- 
lála előtt  ez  tetto  Némethyt  fiinak  Istvánoak  gy&mmk&vi. 

Mind  ezok  szerint  a  Serédy  család  Bsármazási  fája  még  több  vi- 
lágosságot és  kutatást  kíván,  az  eddig  emlitettek  TalúaziníUcg  ily  ver- 
ség Összeköttetésben  álltak : 

Serödy  Mikl6». 

Benedek        Teronka 


Mind  ezekben  ^  ámbár  a  nevezetesebb  birtokok,  mint  a  Zemp* 
lin  és  Abauj  megyeiek,  az  Alaghyakra  stb.  szálltak,  úgy  látszik  a  Se- 
rédy-ek  családja  nem  halt  ki ;  mert  nem  tekintve  azt,  bogy  Leboczky 
I.  Oáspámak  Imre  nevű  fiat,  és  ennek  ismét  Imrét  tulajdonit,  éltek 
még  több  Serédy<ok  b,  és  még  a  XVI.  századból  is  emlitbetUnk  oly- 
lyant,  ki  a  családián  nincs  ilyen,  Serédy  Anasztázia  Ferényi  Fe- 
rencz  tárnok  neje. 

A  XYU  .  század  második  felében  élt  Serédy  Benedek,  Tököly 
hive,  kinek  több  társával  együtt  fejére  1671-ben  ZempUn  megye  dijt 
tűzött  ki;  3)  és  ki  1671-bon  (mint  nagyságos  czimzotű)  Várady  Ist- 
vánnal az  egri  káptalan  előtt  Szemere  Lászlóról  bizonyltja,  hogy  az  a 
kir.  bliségébea  megmaradt. 

Söt  úgy  kell  lenni,  hogy  egy  ág  Erdélybe  is  beszármazott ,  mert 
emiitett  Benedek  is  mar  az  erdélyi  ág  ivadéka  volt. 

Erdélyben  görcsöni  Serédy  I  s  t  t  á  n  kezdett  szerepelni  Rákó- 
czy L  Gyöi^  korában.  Nölil  vévén  Eamnthí  Katalint ,  ezzel  Doboka 
vármegyében  feles  jószágokhoz  jutott  Már  1638-ban  Kraszna  várme- 
gye fSispánja  és  fejedelmi  tanácsos  volt  1642.  febr.  2'áii  öt  kOldék 
az  erdélyiek  Jakusith  Qyörgy  püspök,  kanczellár  s  királyi  biztos 
elébe ;  ugyan  ez  évben  Sulyok  Istvánnal  és  Basa  Tamással  a  török 
portára  küldetett,  Rákóczy  n.  Gtyörgy  megválasztásának  megerttsitése 


')  Lehoeaky  I.  Hiklösnak  teaty^rettl  is  cmlft  Benedeket 
'}  S^rmaj'  C.  Z«mplin.  not  top.  284. 
■)  8>inna7  C.  ZempUn.  not.  Uat  Wi. 
')  VtJ»»  Ott  not  top.  lOi, 


ídOvGoOf^lc 


166 

euközlésére.  1643-ban  as  orsxágrendei  általa  köszöntetek  meg  RAkó- 
czy-nak  az  onzágháss  épitéeét  1644.  jno.  tS-án  Lónyay  Zoigmonddal 
a  nádorhoz  értekezletre  küldetett  —  1649.  évi  jan.  2S-án  Rákóczy  H 
QjGrgy  Öt  a  nagyságosak  (magnificua)  czímzetűek  sorába  emel- 
te. ')  1657.  jan.  14-én  Rhédey  Ferencz  ée  Barcsay  Ákossal  együtt 
helytartójává  nevezi  ki  Rákóczy  György,  mig  a  Lengyelországi  had- 
járatból visssa  térhetne.  Meghalt  1657-ben.  Nejétől  Eamuthy  Katalin- 
tól gyermekei  maradtak  :  A d n a  Toroczkay Mibályné,  és  Benedek. 

Ezen  Benedek  ugyan  az ,  kiröI  följebb  szélottnnk ,  görcsönl 
eldnéwel  élt|  Agának  165d-ben  lertt  a  krasznú  föispánságban  atóda; 
azonévi  mart  10-én  Beszterczén  kelt  collationalisban  ^)  nevezte  ki  Bar- 
csay Ákos,  és  april  22-én  Sz.  Somlyón  beiktattatott  Benne  lévén  a 
Wesselényi-féle  SeszeeBküvósben ,  miután  része  volt  abban  is,  hogy 
Ecaed  vára  és  városa  a  császári  hadaknak  feladatott,  I67I.  sept  18-án 
kegyelmet  (anmyatiát)  nyert,  ')  Nővérével  Serédy  Annával  Doboka 
vármegyében  fekvÖ  Drág  és  több  jószág,  valamint  arany,  ezüst  kész- 
p^u  és  clenodiamok  iránt,  (melyek  anyjokról  Kamuthy  Katáról  ma- 
radtak) osztoztató  parancsot  nyertek  1S76.  mart.  6-án  Apaffy  Mibály- 
tóL  *)  Az  elészámUUt  és  beírt  falvak  :  Drág ,  Adolin ,  Komlós-Ujfalu 
e^ész  blvak ;  praedinmok  :  Hikó,  Szent-Mártun-telek ,  Úrtelek  \  rész- 
jószágok  :  Oláh-Drág,  Alsó-Füzes,  Szent-Péter,  Ugrócz,  Hidalmás, 
Somró-Uj&ió,  Farkasmezö,  Borzova ,  Poklostelke,  Szótelke,  Rákos.  — 
1698-ban  jnn.  14-én  a  fejérvárí  orsszággyülésen  báró  Serédy  Benedek, 
mint  Közép-Szohiok  vármegye  föispánja  és  az  erdélyi  kir.  tábla  ülnöke 
volt  jelen.  ^)  Nejétől  Ujlaky  Borbaiától  öt  gyermeke  maradt,  úgymint : 
a  István,  Gáspár,  Péter,  Klára  (Kendefiy  Pálné),  Zsu- 
zsanna (előbb  Perényí  Ferenozné,  utóbb  Majorné),  Zsófia  (előbb 
Rhédey  Ferenczné,  utóbb  1722-tdl  Andrássy  Istvánná.  Ezek  közUl: 

II.lBtván  1717-ben  a  koloBvári  reform,  eklezsiának  200  ftot 
hagyóniánnozott  Előnevét  „de  Görcsön"  irta.  Nejétől  Kollatovich 
Katától  gyermeke  nem  maradt 

')  A  diploma  alá  irva  Oeorg.  Rákócsy.  loaa.  Horváth  de  Pa\<ioa 
SecT.  m.  p. 

')  CoUationalia  okmányára  fia  Péter  azt  iegyxé  :  .Anúo  1669.  Barcsay 
Akoa  fejedelem  Donsti6Ja,  az  melyben  ae  Ktsisdb  vgyei  föispánság  aa  agám- 
nak eoDÍerálUtott  —  Petnu  Seiedy  m.  pr.  21.  Jaly,  1696." 

*]  Kelt  Ebersdorfban.  Aláirta  Leopold ,  Pálff;  Tamás  kanczellár  ia  Or- 
bán István. 

'JKSlt,iB  poisessione  Sácpatak"  Tords  vánnegyáben. 

■)  Hodor  Kár.  Dobok*  vám-  9S1.  233.  ia  magán-^Oal^. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


156  sbrídt. 

Oásp&r-oak  valóazintileg  neje  Perényi  Kata  volt.  Nejétől  csak 
két  leánya  maradt :  KrÍBKtina  Melczer  Jánoané ,  és  K 1  á  r  a  báró 
Toroczkay  BoIdizBámé.  Krisztina  után  Zomplin  megyében  Kis-Ujlakon 
a  Melczer  család  örökösödött  azon  birtokban ,  melyre  hajdan  Serédy 
Benedek  löBO'ban  adományt  nyert  ')  Innen  a  legnagyobb  valószmfl- 
aéggel  hihető,  hogy  az  Erdélybe  szakadt  I.  István  ama  Benedek- 
nek, az  I.  Gáspár  testvérének  fiával  Istvánnal  egy  személy  volt ;  és 
így  lenne  megfejtve  á  magyar  országa  és  erdélyi  ág  származási  össze- 
flif^se.  Klára  Toroczkay  Boldizeámé  1753.  jul.  Sl-én,  mint  már 
özvegy  tett  végrendeletet,  és  abban  a  kolosvári  Teréz-nÖvelde  részére 
alapítványt  hagyott 

Péter,  Benedeknek  fia,  báró,  „de  Nagyfal va^irta  clőnevét, 
e  predikátumot  használták  a  magyar  ország  Serédy-ek is, nevezetesen 
Gáspár,  ki  1563-ban  Kövesdet  bbla  Zemplinbeo.  ')  Ezen  Péter 
a  följebb  elészámlált  Doboka  megyei,  továbbá  Torda,  Közép-Szolnok 
és  Kiaszna  megyékben  fekvÖ  birtokokra  a  Kamuthy ,  Haraklyány  stb. 
család  magvaszakadáei  czfmén  nj  királyi  adományt  vitt  I.  Leopold  ki- 
rálytól, az  adománylevélbon  tett  említés  szerint  már  elei  (nö  ágon,  sŐt 
fiágon  is  nagy-atyjától  kezdve)  birták  e  jészágokai  ")  Péternek  nejé- 
től Orlai  Borbálától  utódai  nem  maradtak.  0  idegenité  el  javw  nagy 
részét }  a  görcsöm  uradalom  az  Andrássy-akra  szállt  A  leányág  a  bir- 
tok háromlását  1722-ben  nyerte  kL 

Ezekben  kihalt  a  Serédy  család. 

Az  erdélyi  ig  származási  fÜja  kővetkező  : 

I.  István,  báró 
krasznai  fGiap. 

tl65T. 
(Kamnthy  KataJ 


Bensdek  de  GtírcsSD 

Anna 

1669-1698. 

(Toroczk>7  Mihály 

kraBnaifOisp. 

(üjlaky  Bori) 

II  István  Gáspár.  P^ter  Klára  Zbosbí 


de  GörosIIn 
t  1717. 

(KolUtovich 
Kata) 


de  Nwy&lu    (Eendaffy  (1.  Percnyi  (1.  Rbédey  Fer. 
'  *  '"  "'"  Ferencz.    8.  Andráesy 

S.  Major  N.)       István) 


£rÍaztÍDa  1684.  Klára 

(Melcier  János  (b.  Torocskdy 

Hevesi  alisp.)  Boldiuár.) 


■)  Sdnitaj  Cott  Zemylin  not  top.  281. 

■)  Ugyan  <rtt  ex.  104. 

')  At  adomái^Tti  Tndomáityoi  Oy^temJny  18S8.  ávi  IV.  10. 16. 1. 


r,Coo<^lc 


BEBBGiLL — BBB&NTL  167 

Seregéli  esalád.  A  czlmeres  nemeslerelet  Seregéli  I  a  t  t  i  n 
kapta  HL  Karolj  királytól  1716-ben.  ■) 

Czlmere  a  puea  kék  advarában  zöld  téren  magas  karó  mellett 
BÖldeUö  szStíítÖke,  melynek  ágain  két  fel&l  két  seregélj  ül,  a  piros 
saSlöfiirtÖt  CBÜreikkel  caipegetre.  A  paize  fölötti  sisak  koronáján  ha- 
sonló ssölÖtSke  és  seregéljek  láthatók,  azonkülőnbséggel,  hogj  ott  már 
bárom  seregélj  van ,  ez  utóbbi  a  karó  tetején  lU.  Foszladék  jobbról 
aranjkék,  balról  ezttstvörös. 

A  család  —  úgj  látszik  — '  Njitra  megyében  tartja  lakhelyéi 
Seregétyi  Mária  ott  Kubinyi  Sándor  űgyréd  neje. 

Serénji  ccaUd.  (Kis-Serénji  gróf.)  Egj  történetírónk  hitte, 
hogj  a  család  Sse  I  m  r  e  lett  Toloa,  kit  1310-ben  Ottó  kirilj  nemesitett 
meg.  ')  Mások  még  továbbá  mentek ,  a  XVII.  század  végén  talált  a 
család  Íróra  '),  ki  származási  fóját  valami  Temnevitus  sarmata ,  vagy 
lengyel  férfiúig  vitte  föl,  ki  965.  körül  keresztelkedvén  meg,  kapta 
volna  a  Serenns  nevet  és  ebböt  lett  volna  a  Serénji  családnév 
is,  holott  az  heljségnévböl  keletkezett  *) 

Elhagyva  tehát  ezen  a  múlt  és  előtte  foljt  századok  kedvencz 
foglalkozása  szerint  csak  úgj  könjv-  (vagy  bizonyító  okmányok)  nél- 
kfil  öBBzekoholt  nemz^rendet,  a  Serénji  családról  csak  azon  adatokat 
közölhetjük,  melyek  a  történelmi  birálat  előtt  megállanak. 

II.  Laios  király  alatt  élt  Kis-Serényi  F  e  r  e  n  c  z  deák  (literátus), 
ki  mint  al-kincstámok  ]&18-baD  nevezett  királytól  testvéreivel  Fe- 
renczczel^),  János,  Miklós,  István,  Kata  és  Ilonával 


■)  Colleot.  herald,  nro.  613. 

■;  Pálma,  Specimen  Herald  IIG.  éa  Hiet.  n.  18. 

')  Dominiciu  FcancUciu  Cslin  de  Maríenberg  eqaes  aaratos  etc.  „G 1  o- 
rioga  Pama  Famíliáé  Ser^oi'  Lincii  IfiSS.  Typis  JoaDnis  Jacobi 
Hayr.  laaii kajában  remekelte  azon  koholmánft,  mely  Tem  ne  vi  tina-tól 
iirSl  iare  bozsa  le  a  családot,  aigoroBltva  ai  Esaterliázy  ,  Batthyány ,  Csákj, 
Báthory,  ErdÖdy,  Nfáry,  Frangepán  ,*DraakoTÍcB  stb.  családokkal,  akkor  és 
akk^p,  a  midiin  aeon  családok  még  ruszint  nem  léteztek,  legalább  e  neveiket 
nem  viselték,  réesint  pedig  azon  caaládoknak  hitelea  családfáik  ama  sögoroso- 
diaokat  nem  ismerik.  Ezen  Calin  Domokoshoz  hasonló  hitelességű  író  lehetett 
azon  Dreieelinua  Jánoa  ia,  ki  „Historico-genealogica  Colleetanea'-jában  táraá- 
éboz  hasonló  bargyáaággal  vagy  ál-hiszemüaéggel  frt  a  Serényi- ékről. 

')  Saomord  dolog,  hogy  Fényes  Geogr.  Szótárában  —  mint  sok  mást  — 
ágy  KiS'Beréoy  helynevet  sem  lebet  feltalálni,  pedig  létesníe  kellett,  tán  ma  is 
létez  ily  ncvü  pnazta. 

')  Ugy  látszik  ,  tán  fiával  Fere  nosczel  stb. ;  mert  Így  két  testvér 
lett  volna  Feienez,  ami  még  ia  azembebtltí  ritkaság. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


J68  SERÍMTI. 

Demeslevelet  nyert,  és  pedig  «  szöt^  szerint :  mint  elÖbb  nem  ne- 
mes. ') 

Ezen  Ferencz  deák  volt  az,  ki  a  mohácsi  csata  elStt  1526- 
ban  Csongrád,  Szabolcs,  Csanád,  Zaránd,  Arad,  KtllsÖ-SzoInok  me- 
gyékhez stb.  küldetett  királyi  levelekkel.  ^)  Ezen  Ferencz  az,  ki 
1631-ben  pozsonyi  kamarai  tanácsoB,  1538-ban  és  1543.  évi  pozsonyi 
országgyűlés  18.  törr.  czíkke  szerint  királyi  adó-azedJi  rolt.  Fia  Tolt 
pedig  azon  Serényi  Miklós,  ki  1566-ban  Oyula  védebnébon  vett 
részt ;  és  a  vár  feladása  után  Zichy  Györgygyei  a  sötétben  tévedésből 
egymást  megvérezték.  ') 

Serényi  Mihály  1592-ben,  midÖn  Fülek  véxa,  a  töritktítl  visz- 
szafoglaltatott,  oda  fS  kapitánynak  tétetett.  *)  1596-ban  mint  flileki  és 
BzendrSÍ  fökapiU^y  báróságra  emeltetett.  ')  Ugyan  ez  évben  a  vÍBsza- 
foglalt  Hatvan  vára  bízatott  reá.  ')  Ugy  látszik  1600-ban  halt  meg ,  öz- 
vegyen hagyván^nejét  Bajony  Zsófiát  Fia  lehetett  ezen  Mihálynak  azon 
Fái,  ki  Bihar  megyének  alispánja  volt^  és  kinek  fia  Mi  hály  1668- 
ban  megöletett '') 

Mihálynak  a  ftileki  várkapitánynak  testvéréül  írják  Serényi  I  m- 
T  é  t  is,  ki  már  Szwetlav,  Banow  és  Volachovitz  ura  volt  és  1626.  jú- 
lius 17-én  kora  27.  évében  esett  el  B.-Gyarmatnál  a  törökök  elleni 
harczban,  mint  síremléke  följegyzé.  ^)  Ez  azonban  aligha  testvérének 
fia  nem  volt 

Mihály  testvére  lehetett  András,  kinek  Révay  Máriától  ntódait 
mutatja  a  táblázat,  továbbá  testvére  lehetett  F e r e n c  z,  kinek  fia  Gá- 
bor már  atyja  után  bírta  Morva  országban  a  ewíetlavi,  míllotííczi,  kune- 
waldi,  továbbá  a  zUn  és  lomniczi  jószágokat ,  és  1656-ban  april  7  én 
m.  Ferdinánd  által  grófságra  emeltetett.  Hivatalt  viselt,  mint  udvari 
tanácsos  és  tartományi  kapitány  Morvában.  Meghalt  1664-ben. 

')  Katona  História  orítica  tomo  XIX.  pag.  86—87.  ^ab  hnjaamodi 
ignobilitatis  statn  exitnendutn  dnximnfl  etc.  mondJB  a  di- 
ploma. 

■)  Engel  Monnmenta  Ungrica  p.  237.  Bel,  Notitia  nova  1.  465. 

*)  iBtvánfiy  HiBt.  1686.  évi  kiadás  809.  310. 

•)  Ugyan  ott  401. 

*)  Adami  Mss.  Hisaei  aationalis  lat  nro.  183.  —  Lehocikj  Btemmat.  I. 
170.  lapon  lG29-ben  kapta  Ser^iiTÍ  H  i  h  á  1  7  a  báróiágot,  de  ea  vagy.  nem  áll, 
vagy  máa  nnokaCcBcse  Mihály  lehetett 

•)  Istvánffj  id.  kiadái.  tí8.  Zivodszky  naplója  S66. 

*)  Ssalárdy  Bicalmu  kiöuika  467. 

*)  Katona  Hitt  crítioa  XXXL  S17. 


ídOvGoOf^lc 


A  csalidfa  yalószinüaéggel  ig^  sarjadzott  le  : 


FereocE 

1616.  1526. 

al-kincatimok 


Ferenci  Hikláe          János       István.       Kata.      Ilona- 

1542.  Gyalánál 

kir.  adósiedS  barciol 

(JakttHithDora?)  166$. 

, L , 

Uikály  Imre    Ferencz.        I.  Oábor         Andrái 

báró  1696.      t  1626.  1656.  gróf  (Bávay  Mária) 


flüeki  kapit.  f  1664. 


Audráa 


(B«o.,  z.ífi.)  (z.bgte.k,    (oX^Xn.; 


Farkú  AnnaMiría 

(Balasaa  Krisztina)      (Csákr 

(gr.Serduji  Aman<t) 


Gábor  JánoB-Károlj       Margit        A.  Máris        Polexin        Jndjt 

t  1«77.  altábornagy  (b.  Horeciky  (Peterwaldss-  f  1694.      (Offred 

(Poppel  Lobkovicz    f  16B0.  Fec.)      ky  Zaigmond)    noy.  6.      Atilíua) 

*Í.  Benigna)        (LOvenatein  (JnknaBith 

ErneutinaBora)  Imre.) 

fiTAntonia  f  1707? 
(gr.  Scbaff^otach 
Jánofl- Antal) 


Antal.        FttlSp.        Lajoa.        Károly.        Amandus 
(gr.  Serdnyi 

I.  Gábornak,  ki  1656-baD  gróffá  lön,  atódaira  nézve  el  kell  mon- 
danunk, a  mit  a  góthfú  Almanach>ban  ')  feljegyezve  találunk.  Ennek 
másod  szülött  fia  J  á  n  o  a-K  i  r  o  1  y  cs.  kir.  kamarás,  udvari  és  valós, 
belső  titkos  tanácsos,  altábornagy,  ezredtulajdonos,  kaditanácsi  elnök, 
és  müncheni  parancsnok  alapitá  a  családi  majorátust  Egyetlen  leánya 
gróf  Scha%otacb  Jánosné  1707-bea  gyermek-ágyban  balván  meg,  a 
mostani  ivadék  testvéréiül  G^ábortól  j'ó  le ,  azonban  ennek  mellyik  fiá- 
tól, és  miképen?  —  adatok  hiányában  nem  tudhatva,  itt  következik  kU- 
lön  a  mostani  században  élö  nemzedék  származási  fája  : 

■)  Oöthai  HíBtor.  Herald.  Handbttcb.  9U. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Hep.  Jánofl 

Bittl.  1776. 1 18H. 

Cl.  k.  kam.  ^a  binTS-taDáoB 

(bárő  EStvge  AloJMa) 

'     Álajoa       g>        LászU        Gábor        Walbnrga    Haría  A.    Grase    'n^n 

nz.  1613.     <R-      BS.  181S.     iz.  1817.       bz.  1819.      bz.  1820,    bz.  1833.|.g  ^ 

(kt.  Zierotin  |   (ar.  Buboa  (b.  HeDtachel  (b.  Hínge-    cb.  k.  b.  (b.FÍBeherg  <?  o 

Erneaztina)  b     LudmiUa)    Henrietté)   naa  Ottó    (^.  Wal-   ÍUiidoT)   ^.t^ 

*^'  '  tanárj       witz  Gy.)  S-^Z 


Ezek  közül  JánosNep.  birta  LomDiczot,  LuhasoTÍczot,  a  mor- 
vaorszigi  pénzbeli  hitbízottminy  használtja,  Magyar  országon  Fatnok 
ée  Zablátb  birtokOBa  volt,  meghalt  1854.  nov.  2d-éo.  Özvegye  báró 
Eötvös  Alojzia  Ukik  Brttnbeo.  Fiai  közül : 

A 1  aj  o  3  biija  Morva  országban  a  lonmiczi  oradalmat  Gábor 
ugyan  ott  a  Luhaschovitsit,  JáDOS-AIfonz  birta  ugyan  ott  a  tulle- 
Biachitzi  és  röBchitzi  jószágot  Nősült  Bécabea  18ő7-ben  febr.  24-én 
BuUatovich  Ottiliával ;  meghalt  azon  évi  aag.  28>én  EBzak-Ameríká- 
ban  West-Fointben  kora  SS.  évében.  ') 

László  birja  a  pataki  uradalmat,  a  dédÓsi  és  sajó-szSgedi  jó- 
sával. 

Mint  ezekből  Látják,  a  család  a  XVIL  század  közepe  óta  kifelé 
gravitált,  jószágu  derekabb  része  is  künn  van  j  sógorodAsa  is  ez  idő 
óta  nagyobbára  idegen  neveket  matat. 

A  család  czfmere  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs,  a  jobb  oldali 
ezüst  udvarban  aranykoronás  kék  kígyó  csavar  formában  tátható,  a 
baloldali  kék  advarbaa  ezüst  kékkel  rézsútosan  csikóit  pólya  (fasóa) 
látható,  fölötte  jobbra  nézÖ  ezüst  ló  ugró  helyzetben  látszik.  Ugyan  e 
czimert  használta  már  pecsétczímerén  1656-baii  Serényi  Pál  is,  Bi- 
harmegye egykori  alispánja. 

A  család  eredetét  illető  bírálati  észrevéteteket,  és  följebb  közlött 
adatainkat  az  1618.  évi  czfmeres  nemeslevélről  tekintetbe  véve,  e  csa- 
ládhoz nem  számitha^uk  azon  Serényi  Andrá;.it  sem,  ki  állitólag 
egy  Sz.  Fejérváron  talált  sirkő  szerint  Jadránál  1346-ben  esett  volna 
el,  és  kit  L  Lajos  király  ily  siremlék  alá  temettottett  volna  : 

■)  PwU  Napló.  1867.  évi  dec.  17.  ssám. 

i:,:,rcdr,C00glc 


SGBfCS.  161 

D.  T.  O.  M. 
Hoc  jacet  in  tnmulo  clara  de  atirpe  Serényi 
Andreaa  bellidux  non  sine  laade  perenoi ; 
Qui  patriae  ad  Jadram  cecidit  sublatiu  amore ; 
Rex  LudovicaB  enm  digno  hic  tumulavit  bonore. 
Anno  M.CCC.XLV. 
Seres  csalAd.  Seres ,  vagy  mint  irva  vau ,  SeÖree  J  á  n  o  b  és 
tettvérei  György,  Gáspár,    István,  és  ennek  fiai  János  és 
András  Bécsben  1652.  évi  mart.  5-én  I.  Leopold  királytól czfmeres- 
nemes  levelet  nyertek,  mely  Nógrád  megyében  azon  évi  apríl  29-én 
kihirdettetett.  <) 

E  század  elstS  felében  élt  Egerben  Seres  A  n  t  a  1,  ki  a  följebbiek- 
tSl  igyekezett  magát  származtatni ,  következő  ezármazáei  tábla  által, 
melynek  azonban  törzse  István,  ki  ITlO-ben  nÖsűlt;  és  azl652-ben 
nemesítettek  közötti  véreégi  kapcsolat  kinyomozás  nélkül  maradt  Az 
érintett  nemzékrend  Így  áll  : 


JAuef  Márton.  Antal 

u.  179e.  Bs.  1799. 

egri  lakos. 

Antal  szerint  rokonu  voltak  Bars  megyében  Obaj-ban  és  Váczon 
élt  QyOrgy,  ngyan  ottSeresPál  kanonok  volt,  ki  1843.  jun. 5-én 
74  évében  bolt  meg. 

Seres  eealád.  (Izsépi)  Seres  család  létezett  már  a  XV.  században 
ÍB,  melyből  a  DnnántAl  Seres  Tamás  sárvári  vámagy  volt  1438 — 
99-ben. ') 

Erdélyben  Seres  István  1603-ban  Kolozsvárott  Székely  Mó- 
zsesnél  közbenjáró,  1630-ban  is  élt,  njidőn  a  bécsi  udvar  követe  Sen- 
nyey  Sándor  hozzá  szállott 

Békés  megyében  Seres  család  }828-ban  íratott  a  nemesség  laj- 
stromába. 

Mindezek  azonban  nem  tartoznak  vagy  legalább  összeköttetésüket 

'}  Protlioflol.  C.  Heograd  anni  1662. 

*)  Fejét  Codei  dipl.  tomo  X.  rol.  6.  p.  ?~^  \ 

MíatiMOUsia  obaUdu.  x.  XtTST.  DignizedOy ^^^OglC 


162  SERES.— SERHÁOE. 

nem  iamerjUk  az  izsipi  Seres  családdal,  melyből  László  183C- 
ban  Zaránd  vármegye  törvényszéki  ülnöke  voltj  ugyan  akkor  Ig- 
nác z  ott  adóiró  biztos. 

Seres  család.  (Szécssi.)  Köziilök  László  Kolozsvárott  ügyvéd. 

Seres  család.  (Vajaadi.)  Egytk  tagja  Károly  ügyvéd  Foga- 
ras  vidékén  l848-baQ. 

Scrfnied  család.  (Máskép  Kovách.)  Ismeretesb  tagjai  SerfózeÖ 
máskép  Kovách  M  i  b  á  1  y  Nógrád  megyében  1663-ban  a  kétségtelen 
nemesek  lajstromában.  János  Szécsényben  lakott ,  testvérei  Ilona 
györí  Kagy  János  kurucz  ezredes  neje ,  Zsuzsanna  Szabó  István- 
né  szintén  Szécsényben  a  múlt  század  elején. 

A  czímereslevelet  Kovách  néven  Kovách  András  éa  fiai  Ja- 
kab és  Bálint  kapták  1636.  mart  19-én,  mint  már  előbb  is  ne- 
mesek. 

Sermage  család.  (Szomszédvári,  gróf.)  A  Sermá^e  család  Fran- 
cziaországból  származik ,  és  pedig  a  beBan90ní  departament-ból,  bol 
8bí  Gy  várkastélyok  volt.  Ide  látszik  mutatni  nevök  is ,  (olvasd  Szer- 
máe$).  Allitilag  a  báróságot  XITI.  Lajos  franczia  királytól,  a  grófságot 
pedig  I.  Leopold  magyar  királytól  l687-ben  kapták  volna.  Más  hitele- 
sebb  adatok  szerint  Hagyaroi'Bzágba  Sermage  .Péter-József  tele- 
pedve, 1730.  dec.  9-én  kapott  HL  Károly  magyar  királytót  báróságot 
is  honfiusltist^  miután  b.  Moscon  Juliannát  vette  ntítil ,  kinek  anyja 
Bzomszédvári  gróf  Czikulinyi  Judit  volt,  a  kivel  a  szomszédvári  és 
medvevári  uradalmakhoz  jutott. 

£1bS  tudható  öse  a  Sermage  családnak  Sermáge  János  jogtn- 
dor  volt  Francziaországban,  meghalt  1626-baD.  Tőle  a  családfa  követ- 
kezőleg ')  sarjadzott  le  : 

János 

jogtwlor  1 1626. 

(De  Bernwfd  Margit) 

Antal         "■ 

(Pa  Marjotti  Páni) 

Jáuostker.) 
(Dg  Chesiie  Jolia) 

Perenoa 

(Pa  Montaimia  Ter^s) 

Fotul.  a  kSt.  lapon. 


')  HiBt  Herald.  Handbnch  914.  gitbai  grófi  Alma&acli  1856.  évi  foly. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


bkbkXgk. 

Perencs,  Iá  m  rlMI  tofon 
(De  MoaUijpie  Taiéa) 
Péter-JóiMf    "" 
Í730.  bdri 
(b.  MotOD  Julifama) 
TéUr  Í7I9.  gráf 
(I^.SMoainBzka  U.  Hftz. 
?■  gr.  DraakoTJch  Jozefa) 


1-tífl  P^tar-János  S-tól  Ferencz  Jónef  Hárícz 

HflI.  1746- 1  1B04.  i  1807.  sifll.  1769.  1 18iB. 

iM  V  hmni.<t«  báni  IllDttk    M.  k.  kun.  örnagr         lágrAbi  firnsgj' 

(1^.  Kezlericti  Jos^fa  (1.  gr.  ErdCdj  Mária     kanonok    (gr.  SormSKO  Aimilia 
K.  gr.  NŰMtlj  KmU)      2.  gr.  Zichr  Terdt)  1888. 

1-tai  Franesiska 
SS.  1797. 
(sr.  Feateticb 
Károly) 


Dénea 
n.  1801. 
EiimeilUB. 

fgr.  Catoj  Rflza) 


iPáastoi; 
ZBÍgmbnd} 


KrnS)      Zaigmond} 


l'tSl  LajOB 

■I.  1171.  f  1887. 

ea.  k.  kam. 

(NoTonel 

Ama) 


Amália  Henrik  S-tól  JáMs-PAor 

BS.  1780.        az.  1776.  t  1B33.  laUl.  179S.  f  1661. 

(gr.  Sermáge  (gf-  Otsich  Regioa)  cá.  k.  kam.  míniat.  tan. 

HArica)  I  (gr.  BroiiJer  Mária) . 


Ottó 
aa.  1810. 
c*.  k.  kam.  uraáaa 
ii  pozsegai  Tolt  fffnSk. 


Laisa    Fraacaiika       Janka  Míkaa       Donata 

Bt.  1806.    sa.  1809.        la.  1816.  az.  1817.     es.  1826. 

(JflUachich  (OaaegOTich  flSSS. 
Kán>l7)           N.) 


Panlina 


Alfrád-Troyl  Háría            GabrielU          Klára 

m.  ixx*.            am.  1831.  aa.  1830.           az.  1882.        az.  18S6. 

^>ácBa          C8.  k.  kuiit.  (b.  Welcka-    (b.  Hackelberg 

B^caben          (gi.  Breaaler  Gioa  Fridrik)     Baáolf) 
Ersae) 

A  gró&ágot  Péter  (Troilus)  kaf>t«  1749.  dec.  9-ód  M.  .Terásu 
kiMU^aawoQytAl.  ')  1760-bfut  ce.  kir.  kamaráa  és  a  báai  liAtár8négb«« 


V  Colleci  beralij.  1^.  levőén.  Hlator.  Herald.  Handbncb  914.-^-IÁIi<KSky 
Stommat  L  Itft  bipOn,  «gy  ^7v«t  Ü^aSbbra  1760.  ^re  UbAMa  lijK     -    -  i  t  q 


164  stotidGB. 

aleiredei,  atöbb  t&bomok  volt  Két  neje  volt ;  báró  Szocsúuzka  Mária 
Hazimíliána,  és  a  második  gróf  DraskOTÍch  Jozefa.  Ezektől  szOlettek 
Péter-JánoB,  Ferenc z,  Móricz  és  J ó z b e f  zágrábi  kanonok, 
ki  Bztt).  1769.  maj.  10.  Meghalt  1833.  jun.  7. 

Piter-JánoB  szfl).  174&'ban  cs.  kir.  kamarás,  és  a  báni  tábU 
(ÜDöke  ToIt  Meghalt  1804-ben.  ElsS  neje  bnzini  gróf  EegleTtch  José&, 
a  második  gróf  Nádasdj  Katalin  volt  Az  elsSttfl  gyermek  ei :  Lajos 
Henrik  ás  Amália,  a  másodiktól  János-Péter. 

L  aj  0  s  született  1771.  maj.  8-án,  medált  mint  cb.  kir.  kamarás 
1 837.  febr.  3-án.  Novoszet  Máriától  egy  fia  M  i  k  s  a  1 832-ben  elhalrán, 
ctak  négy  leánya  maradt,  mint  a  táblán  láthatók. 

Henrik  BzOl.  1770-ben,  meghalt  1832-ben  apriL  17-én.  Nejé- 
tfii silaTeticbi  gróf  Orsich  Reginától  egy  leányt  és  c^  fiút  0 1 1 6 1  hagyá 
maga  ntán.  Ottó  18&9-ben  cs.  kir.  kamarás  és  ezredeB  volt,  elBbb  Po- 
*i9gí  vármegye  cs.  kir.  ffiofike. 

János-Péter  (szOL  1793.)  cs.  kir.  kamarás,  és  az  igássá^ 
flgyi  cs.  ministerinmban  tanácsos ;  mohait  1851.  aug.  13-án.  Neje  gróf 
Breazler  Mária,  kttöl  Öt  gyermeke  maradt ;  I852>benÍBmét  férjhez  ment 
báró  Sallaba  János  altábomagyhoz.  Gyermekei  kfiztíl  egy  fia  A 1  f  r  é  d 
1859-ben  cs.  kir.  kapitány  volt  1856.  óta  nfis,  mint  a  tábla  matatja. 

Anáaikágat  Ferenci  alajütá,  ki  cs.  kir.  kamarás  és  fimagy 
Tolt  Meghalt  1807-ben.  Két  neje  ktefil  csak  az  elsfitSl  maradt  egy 
leánya:  Franciiska,  gróf  Featetich  Károlyné. 

A  harmadik  ágat  Mórica  fimagy,  ki  1812-ben  halt  m^,  — 
terjesstá.  Nejétől  gróf  Sermage  Amáliától  gyermekei  közül 

Dénes  (azflL  1801-ben)  Fiumei  és  Bnccarí  patricios,  cs.  kír. 
kamarás,  és  a  Horvát  országi  kir.  tábla  ülnöke.  Nöttl  vette  1829-ben 
gr.  Csáki  Bosáliát  Laknak  Horváth  orsságban  Oroszlavjéa.  Fiaik  a 
táblán  láthatók. 

A  család  1770.  mart.  17-én  s  Stájer  országi  rendek  közé  ia  föl- 
vétetett Mi^ar  és  Horvátországban  egy  részét  birja  a  Zrinyi-ek  haj- 
dani birtokwnsk. 

A  családnak  1749-ben  nyert  grófi  czimere  következő,  a  paíss 
n^  részre  oszlik,  egy  köaép  (vagy  szív-)  paizazsal,  mely  fblött  grófi 
korona  fénylik,  és  melynek  arany  udvarában  zöld  téren  fekete  szarvas 
legel.  A  paizB  1 .  és  4-ik  vördi  udvarában  három  spanyol  eatlst  pénz, 
és  ezek  alatt  arany  burkolata  három  fehér  tör  hegyúkkal  l^elé  lát- 
ható :  a  2.  és  3-ik  kék  udvarban  arany  mezben  ndi  mellszobor  van. 
A  paizsot  gráfi  korona  födi»  aion  két  koronás  BÍsak  álL  a  jobb  oldali- 


SEBPIUITB  186 

Mt  három  stracBtoll,  két  TÖrös,  a  kftséptS  fehir,  nyAlik  fel ;  »  balolda- 
liból íebér  agár  emelkecBk  ki,  UTakán  TOrfis  njakló,  eatUt  cuttal  lát- 
ható. Foszladék  jobl»4I  aranyrörös,  babról  osOstkék;  a  paiast  kót  ol- 
dalról két  fehér  agár  telamon  gyanánt  fogja,  fejeikkel  kÜeló  fbrddlTa, 
□Takokon  a  leirthoa  haaonló  nyakló  van.  A  paús  fblQtti  grófi  koronán 
kót  oldalról  két  esOst  nyelfi,  arany  saintt  aáasló  Tan,  kóaepén  fekete 
csíkkal,  melyben  a  jobb  oldali  uUalón  ^  betű  (Arte)  a  baloldalul  ifbetfi 
(Marté)  aranynyal  bfmeaTA  látiiató.  ') 

8«rpiUns  emUd.  ElSbbi  neve  Qaendel  -volt,  mist  már  e 
mtinka  IX.  köt  533.  lapján  említetett.  Qoendel  Jánosnak  fiaJfi- 
b  á  1  y  katonú  érdemeiért,  (Lehoczky  szerint  esredea  Tol^)  1530.  n^ 
joB  4-én  Jánoa  király  által  megaemeaitetett 

Mihálynak  teetrére  Lörinoz  1519-ben  ^ittobergában  tanúig 
hasa  jSvén,  evang.  lelkéBzaaé  l9n.  Meghalt  Leibíczon  Saepes  megyébes 
1573-ben.  *) 

Mihálynak  fia  Jánoa  Sopronyba  telepedett  ét  ottaváronuk 
birája  toH  1623-baii.  Ennek  fiail.  Zaigmond  Erdélyben 4a£  bis- 
toe.  2.  J  á  n  0  8  Batthyány  Ádám  aUtt  kapitány.  *)  EwktSl  Baámtaaik  a 
soproni  ig,  mely  SerpUíns  nérena  osimeres  nemea  levelet  megerSsitTe 
n.  Ferdinánd  királytól  1630-baD  újra  kinyerte. 

Ldrinoa  utódaiból  a  ncepeai  ágból  ssánnaibatti^  A  g  o  s  t  o  n,  kí 
1662-ben  járt  Wittebergában.  1667-ben  Holomnitzon  evang.  pap  voU, 
amtáamámkivetéatBBenTedett,  fia  szintén  Ágoston  1704-beo  Bárt- 
Ün  lelkésa,  mohait  1710-ben  pestisben.  *) 

A  Mprcmi  t^ból  eredtek:  Sámael,  I6ől-ben  Wittebergában 
tanait,  16fid-ban  LeibícEOn  Toltdiaconns,  atóbb  pap.  Tán  ei,  vagy  Doá- 
ák  S  ámTiel,  1705-ben  roniyói  erong.  leikéss  vdt  *) 

O-ySrgy-Kerestély-Jaebet  Soproni BBttletésB,  1740-ben 
Jei^ban  tairalt*) 

Sámael  saintén  soproni  fi,  1737-b6n  Jenában  tanól^  hasajöréa 


>)  CoUeoL  berald.  pat>  !».  Adami  Senta  geatil.  tomo  XI.  Éa  rásaben 
Hisb  herald.  Handbncb  Id.  L 

*)  Lehocaky  St«mni«L  II.  860.  Klein,  Biogr.  828.  CaÍvittia(or  86B.  Oener- 
^h  If  smoria  aibia  Ksimáik  IL  109. 

*)  Ugjan  ott 

*)  Bartholomaddes,  Hemorfa  Uagar.  161.  Klein  L  U. 

^  Vgjwa  ott  lU. 

*)  Haan.  Jena  Haagar.  fi6. 


ídOvGoOf^lc 


ne  SEBTr.— SBWC8IK. 

PoBBobjfÍMn  Ittt  ledkéea  '^  és  ott  iuJt  1761-beii;éB  benne  kÜutlt  a  Sw- 
piUus  dmIAcL 

A  család  cEÍm«»  :  a  púss  vöHto  udToriodt  tdjában  hirom  he- 
gyra  köazikla  áll,  a,  háttérben  széles  2Öld  mesi)  kakuk  fövel  beDÖlre 
dfaclik,  a'két  aisélsS  saikla  begyén  piuoaélos  és  BÍaafcoi  vitéz  áU,  }obb- 
jábaio.  kivont  kardot,  luűlábáhos  Ubuastott  hadi  paúsot  tartván ;  bal 
Tiü&  fötett  eabt  félhold  és  három  o«lb^  Bugárzík,  a  sisak  koránájából 
egy  serdülő  i^u  fehér  hosszA  papi  ÖlUtnjben  emelkedik  ki,  jobb  kesé- 
beti  borostyán  koszordt,  baljában  gyöngyös  febér  fix^t  (boglárt)  (hár- 
mU  dáni  vagy  Btrucztoll  alakjában)  taitra.  Fouladék  jobbnU  arany- 
ki^,  bal  aranyfekete. '') 

A  családnak  1761-bea  történt  kihalta  után  az  eredati  cximeies  le. 
Tél  éa  naAsékrendi  két  tábla  is  a  wittebergi  magyar  könyvtárba  őrzés 
végett  beadatott.  ^ 

Serty  család.  Szabolcs  vármegye  nemessége  sorában  említeti. 

ServéBBiky  CMikíd.  Servánszky  Á  d  á  m  a  nagyváradi  kincs- 
tári kertífltben  mérnök  Kagyráradoo,  ki  a  múlt  száudban  az  Erdély 
felé  veaetö  orazág-At  terreiKje  és  készitHje  volt ,  179&-ben  I.  Ferencs 
királytél  oúmeres  nemes  levélben  nemességre  emeltetett*)  LdtáSm"' 
vánazky. 

Sess^iiyi  ewUAd-  Zemplin  vármegye  ctlmer  terelea  nemes  csa- 
lá4«i  mrábaa  áU.  *) 

;  SMty  walá^.  Zemplin  Tármegyéb«i  a  nemesek  köaá  ssáni- 
tatik.  •) 

.  SeWtti' vMilád.  Nyitra  ée  £ttrtergam  megyeá  nemes  család.  Az 
előbbiben  Ferenea  1782-ban  Álsé-Eörifakényben  biriokw.  JEkilnv 
gam  megyében  bírnak  Unyon,  Pest  megyében  Károly  előbb  ea- 
kadt,_),ft4I-töl  aÍBaa%abÍré;  bir  és  takik  Tinnyén,  hol  Setéd)  Far- 
kas neje  Miskey  Éva,  és  Setétb  József  neje  Bliskey  Kata  után  örö- 
klíBOdbek. 

Sewoslk  OMlád.  Trencsin  megyei  curiaÜB  nemes  család.  Neve- 
zett megye  nemesi  "ösazeirásában  a  következők  neveire  találunk.  ') 

17é8-ban  Nemfaa-KotsaAn  li^tak  Ignácz  ét  fia  íQ.   Ignácz, 

*)  Haan  Jena  Hnng.  68. 

')'BtiTirstt1ter  Collectlo  taaignlnm. 

')  Siontagb  Dán.  kfisl. 

')  B.  Vay  L.  Wmflt  Uvs^,  881. 

')  Síirmay,  0.  Zemplin  not.  top.  117. 

*)  UgjSDott 

')  Smntagb  Dán.  küzl. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SBxnus.  167 

1  SOS-ban  ugyanott  íQ.  Ignácz  ésZ  aigmondjéses  utóbbi- 
nak fia  Gáspár. 

1837'ben  ismét  ott  laktak  Igaácsnak  fia  Alajos,  nem  különben 
Gáspár  és  Miklós,  és  ez  utóbbinak  fiai  István  és  Zsig- 
mond. 

IS6I-beQ  Nemes-EotesBÓn  Emil.  —  E  csatád  TrencaÍB  megyé- 
től e  század  ^8  negyedében  kapott  nemesi  biconyitrányt,  névSBerint 
Ignácz  és  Zsigmond  testvérek  és  Ignácznak  fia  Alajos. 

A  családfa  követkeatí : 


1768. 

'sr 

Z.jj™.. 

1^' 

'Gá>pár                  Miklós 
1887.                     1887. 

István         Zsigmond' 
1861.              1861. 

SextiuB  család.  (Máskép  Sexty).  Csömör  vármegye  nemes  csa- 
láda.  ')  Ösi  fészke  S  z  I  a  b  o  s  helység.  A  család  egy  része  vagy  ága 
megnemesftetett  Máskép  S  e  s  t  á  k  néven  is  neveztetnek.  A  nevezett 
ön  székhelyen  született  Sextius  Péter,  ki  1565-ben  febS-saJói 
evang.  pap  iett,  innen  Lampertfalva,  majd  Vlahovára,  végre  Csetnekbe 
hivatott  meg,  hol  seníoniak  választatott  és  1620-ban  a  besztercEei 
gyűlésre  követül  kfildetett.  Innen  haza  menVén,  Széchy  György  ud- 
vari pai^a  lön,  majd  Dnbovára  ment.  1623-ban  Superintendens  ós 
Breznóbányai  p^  lett  •)  Meghalt  1634-ben.  Nejétől  TealaroTÍch  Ag- 
aestől  fiailL  Péter,  András  és  tán  János. 

II.  Péter  1657-ben  Wittembergában  tanólt.  Breznóbányán 
született  Már  1661-ben  születési  helyén  iskola-mester.  1663-ban  Te- 
plén,  majd  Beszterczén  pap ,  közben  Wratiszlavban  Bzámkivetésben 
at  1684-ben  Breznóra  ment  l^kósznek ,  innen  1688-ban  iamót  szAm- 
íízetésbe  jutott,  végre  1690-tí(l  Nógrádban  Libercsén  pap,  bol  1691- 
ben  meghalt.  ^) 


'}  Bartbolonjaeides  C.  Qümtlr  149. 

')  Ugyan  attól  Uemorab.  Prov.  Csetnok  187. 

*)  Ugyan  attól  Hemoria  Ungar- 152. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Atidrás  Nagy-SdaboBon  bzüI.  1653-baii.  Volt  rector  Ni^y- 
Szlaboson,  pap  Mokrolukán,  Beruczáa,  Olábpatakán ,  Nagy>SElabo8on 
é«  végre  JoUváD,  innen  számtizTe  is,  hét  éven  át  götnőri  Beníor,  Meg- 
halt Nagy-Szlaboaon  1713.  febr.  S-áo.  Nejétől  Petrorics  ZsuzeánnAtól 
gyermekei  JánoB,  András  ée  Z  a  a  z  s  a  n  n  a  Bartholomaeidee- 
né.  ')  Fia  JánoB  Nagy-SslaboBon  volt  pap,  nejétől  Qörgey  Judittól  leá- 
nyai ZBOzsanna  ott  szül.  1714-ben,  Jadit  1718-bat].  *) 

Egy  János  —  úgy  láttzik  —  LPéternekfia,  Korponán  volt 
evang.  pap.  Ennek  fia  Mihály  Beszterczén  született,  1666-ben  Kor- 
ponán atyja  segédje  lett,  de  innen  1688-bau  elűzetett.  ') 

Sexty  Oyörgy  szál.  GömÖr  megyében  Eővi  helységben  1757- 
ben.  Wittebergában  tanúit  1782-ben.  Hazajővén  Nagy-Szlaboson  volt 
pap  1784-tól  1793-ig,  midőn  Békés  megyei  EomlÓBra  ment  át  ') 

Sey  OBalád.  Lakik  Baranya  vármegyében.  Mint  iiják  — 
Vas  megyében  fiekvÖ  Nagy- 
Sée  (GroBz-Scheihing)  hely- 
ségből, hol  birtoka  éa  lakása 
volt,  veszi  eredetét  és  nevét 
ÍB  azon  helységről  kölcsö- 
nözte. 

A  család  nemességét  Vaa 
megyében  1738-ban  évi  ne- 
mesi vizsgálatkor  egy,  1418- 
ban  Zsigmond  király  által  ki- 
adott czfmeres  nemes  levéllel 
bizonyította  be  '),  és  adoma- 
nyoa  birtokos  volt  Vaa  me- 
gyében Nagy-Sée-n  kíviU 
Unyomban ,  Héraháiáa  ée 
Balogf&n. 

Elidegenítetvén  a  család  ál- 
W  a  birtok,  a  mait  század  első  fdébra  Sey  Ádámnak  fiai  :  II.  i.  d  á  m 
és  LLászló  Tolna  vármegyébe  költözködtek,  hol  l763-ik  évben 


')  Bartholomaeides  Prov.  Caetnék  838. 

')  Ugyan  ott  824. 

■)  Haan,  Jena  Hang.  82. 

')  Bartholomaeides  Memória  Ungsr.  380. 

*)  Cíatádi  kOsIés  ueriut. 


ídovGoOf^lc 


lET.  168 

nemeBB^őket  ts  bebisooTltották,  de  gTennekeikket  flgyfitt  kihalUk. 
A  h&rmadik  teatrért  I.  Gábort  pedig,  ki  Vaa  megyétől  1746.  4tí 
január  T-én  nemesi  bizonyitrán^  nyert,  1754-beii  már  Baruiya  Tár- 
megyében  leljQk,  hol  ivftdéka  most  is  fenáll.  Nemességét  ott  180S-ban 
njra  kihirdettette  és  ta^ai  leginkább  megyei  hivatalokat  viseltek. 

Tadható  őse  Sey  János  a  XVIL  ssázadban  élt,  kitSl  a  lessAr- 
masás  követkesö  : 


(Hjra  Msgdoloa) 
I.  Gábor. 


Eraifl.  1.  Á 


L  Láisl«  n.  Gábor 

17M. 1715—64. 

Öábor  FenD«  Jö»«f  JáDOs  Lá..lá    Baranyába  kWtfl. 
t  t  t  t  t  Antalt  1810. 

a  p^i  káptalan 

jŐ8»ág  felflgyelfije. 

Jiooi        Anna        n.  Lássli    Julianna        Borbála  '  U.  Antal      ü.  Ferenea 
t    (Hfljtay  latrán)  f  1816.     (Rorvátb)  (Tanyi  Mihály)  f  1828.        Baranyai 
I  uámTorff.  tbirá 

ti88e. 

(B^páa  Francróka) 

Leopoldina    Francsiika    UL  Láasló  Jó«lfa      Ráta        Hária 

1 1869.  (Orober    ci.  kir.  föbirö  (Tipka  (Lórenca    (Klsu 

(chnabási  Ede  186T.  Jöuef]  Cnutáv      Hárt. 

T4tb  litván       Ugyv.)     DevMaerb«n  cb.  k.  öma^  ftlinérntik 

Ügyvéd)  (Horváth  Tiaza-Biab.) 

Antónia) 


TarJsia.         Oktávia.        Leopoldina. 


III.  Ferencn        Jóaaef  Hária        L^ob        Nep.  János  Utráo 

volt  tbiré     1843-M.  (Fiala    1818—49.       kiadó  .   (Angyal  Panlina) 

'  VI L*.^    '  Baranyai  Alajos    Baranyai    (SpriogafeM 

Viktona.       fl(„biró  Bgyvéd)   alUgyíJH    >.  Ania) 
nStlen  (Háth  Jnlia 


Lajos  nka         Jézaef.  Teréa.  Kázmér' 

18«.^íjí«yaJI  (Hadarása 

EndreJ  ' 


Una.      Ualvina.     £rn6. 


FerencB.    István.    Panlina.    Mariska.    Ida. 
A  táblán  áUék  közül  -  mint  látjuk  —  U.  Gábornak  fiától  An- 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


170  SHDTTOVICa, 

táltól,  ki  a  pécsi  káptalan  jósz^ainak  felügyelője  volt  és  ISlO-bcn 
halt  meg,  származik  az  egész  most  élö  Baranya  megyei  nemzedék. 

Antalnak  több  gyermeke  kÖzÜl  ü,  László  éa  ü.  Ferencz 
két  fbágra  terjesztek  a  családot 

II.  Láazló  ágán  annak  fia  idősb  József  Baranya  vármegye 
fBszolgabirája  volt  a  mohácsi  járásban  haláláig,  mely  1836-ban  tör* 
tént  Hat  gyermeke  közül  egyetlen  Sa,  III.  László  1857-ben  cb.  kir. 
járáebiró  volt  Devecserben  Veszprém  megyében.  1862-töl  a  kir.  biztos 
által  szervezett  megyei  hivatal-karban  főszolgabíró.  Leány  gyermekei 
a  táblán  láthatók. 

n.  Ferencz  Baranya  vármegye  számvevője,  mint  illyen  halt 
meg  lS35-ben.  Nejétől  hat  gyermeke  közül  UI.  Ferencz  volt  táblabí- 
ró, egy  leány  atyja;  József  1834— 36-ban  Baranya  megye  hegyháti 
járásában  aUzoIgabiró,  1838-ban  levéltárnok,  majd  ismét  alszolgabiró, 
végre  1843-tól  184&-ig  Baranya  vármegye  fSszolgabirájft  volt  Dárdán. 
(Nőtlen).  Lajos  1843^-49-ig  Baranya  vármegye  tisssti  alttgyésze, 
1853-ban  a  mohácsi  járásban  cs.  kir.  segédbiró,  most  flgyvéd.  Gyer- 
meked közül  fia  Lajos  1861-ben  Baranya  megyei  választott  aljegyafS, 
1 863-beD  kinevezett  esküdt 

£  család  ősei  közöl  lehetett  azon  Sey  János,  kinek  és  Bőny 
Péternek  kihalási  czime  alatt  a  Komárom  megyei  egész  bábolnai  pusz- 
tára Valticher  Márk  és  Szapáry  András  nádori  adományt  és  ennél 
fogva  beiktatás  nyertek  ') 

A  család  czimere  —  mint  ioljebb  a  metszvény  ábrázolja  —  négy 
felé  osztott  paizs,  az  1.  és  4.  osztály  kék  udvarában  piros  rózsafej  lát- 
ható, a  2.  és  3.  osztály  ezüst  udvarában  hátulsó  lábain  gríf  ágaskodik, 
elaö  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva.  A  paizs  fölötti  sifiak  koronáján 
férfi  tar  könyököl,  kivont  karddal.  A  paizst  két  oldalról  foszladék  ve- 
uiköriil. 

Shnttovlcs  ogalád.  Shuttovics,  vagy  SzucbevicB  más- 
kép Shuttej  Mátyás  és  János  1795-ben  L  Ferencz  királytól 
kaptak  czfmeres  nemeslevelet 

Czimere  négy  részre  osztott  ptúzs,  egy^közép  vérttel,  melynek 
ezüst  advarában  ékbe  hajló  vörös  szelemen  van,  a  fölött  balra  néaö 
sárkány,  alatta  jobbra  kúszó  kigyó.  A  czimerpaizs  1.  és  4-ik  kék  ud- 
varában növő  arany  oroszlán  látható,  a  felaőbb  előtt  három  arany  csil- 
lag hárómszeg  formára  helyezve,  az  alsó  udvarbeU  előtt  három  arany 


')  Finjea,  Komárom  vármG^e  160.  lap. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


ni 

cnU^  feje  fídött  negyedik,  a  töblnnél  nagyobb  cmllag  ragyog ;  a  2. 
rá  3.  arany  ndvarbaB  «gy  fejű  fekete  sas  BzéOarjesitett  sKAroyakkal, 
kijutott  piroB  nyelvvel  Utbató.  A  paiss  fölötti  siuk  koronájából  pán- 
csélos,  sisakos  férfiú  nül  ki,  sieskjáa  vörös  stracatoUak  leogeoek,  jobb 
kezével  meztelen  tört  tart.  FoBsladék  Jobbról  ezQBtkék,  balról  arany- 
fekete.  >) 

SAal  család.  Alkalmasint  egy  név  a  Síbói  (Zsibói)  családnév' 
Tel.  Sibói  néven  Brenissláv  erdélyi  alvajda  1453.  ') 

Sibai  néven  Sándor  birtokos  jelenleg  Belsö-SsQlnok  varme- 
gyében Magy-Dondán  és  több  helyen.  ') 

SlMk  csaUd.  (Ssarvas-kondiJ  Vaa  vármegyei  ősrégi  adomá- 
nyos  nemes  nemzetség,  mely  azon  vármegyében  Körmend  városától 
nem  messze  fekvő  Saarvaskend  helységbeli ösi jósságát mostis bírja-*) 

Töras-ösének  bizonyos  Sigfrid-et  fmak,  kitől  a  Sibrik  néV 
is  saáimaBOtt  volna.  Valósxinttbl),  hogy  azon  töras  neve  „S  e  b  r  i  d  a  s" 
volt,  és  ebből  eredhetett  a  Sibrik  név.  *) 

Sibrik  Péter  már  147  l-ben  Mátyás  alatt  hadvezér  lett  volna.  ^) 

A  család  nemzékrendjét  azonban  a  XV.  század  elejénél  följebb 
viutí  adatok  hiányában  nem  btrjuk. 

1605-ben  Sibrik  László  Vas  vánn^ye  követe  volta  rákosi 
országgyttlésre.  '')  Lehet,  hogy  ezen  Láazli^iak  fia  volt  L  O  s  v  á  t ,  ki 
1527'ben  ősi  birtokán  egyetlen  leányának  tartá  lakadalmát ,  melyre 
egy  meg  nem  jelent  nagy  arat  Í«  meghívott  *)  És  ámbár  az  Is  bizo- 
nyos, hogy  I.  Osvátnak  egyetlen  fia  is  László  volt,  még  is  valószí- 
nűnek tetszik,  hogy  az  ld05-ben  követséget  viselt  Sibrik  László 
inkább  a^a  lehetett  I  Osvátnak,  mint  fia. 

L  Osvát  (Osvald)  atyjának  testvére  volt  Tamás,  ennek 
fi*  Háté,  kinek  fiai  György  és  Gáspár  volt  Bakabáoyai  pa- 
rancsnok, Erdélybe  szakadtak;  *)  nevezetesen  Qáspár  1581-ben 


')  Adami  Scuta  geatt).  tomo  XI. 

Ó  Benkfi,  Traa^lvaate. 

•)  Tffrök  AnL  U^l . 

')  Jiszay,  A  magyar  nemzet  napjai  a  mofaácBÍ  vész  atia  266. 

^  Lehoczky  Stemmat  II.  361. 

*)  Lchocck;  StemmaL  11-  S6I.  lap  sserint.  Siegedi  Rubr.  11.  63. 

Ő  Kovachieh.  Sapphrnsnt.  ad  Veiticia  ComitJor.  11.  331.  Já^zay  157. 

*)  Jáuay  Fái.  A  mmgjai  nemzet  napjai  id.  m.  S66.  Magjar  leveleBtár. 
Kia4ia  a  m.  tnd.  Akadémia  I.  8.  . 

■)  Wolph.  Bethlen  Bist.  II.  480.  Istvánffr  Hlst.  }Íbto  XXVI.  162S-ki  ki- 
adda  667.  lap.  1686.  kiad.  879. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


172 

LengyelorMágbn  Báthory btr&n  egyik  hadvea^;  ■)teatTére  Oyfirgy 
]68&-beD  lett  nagy-váradi  várpanuicsnok,  kihez  Öynlay  Pál  a  Tárk»> 
pitánysági  htvatáaról  ama  ismeretes  ssép  levetet  irta.  ')  Ugy  látsmk 
ezeknek  testvérek  volt  János  is.  Tovább  ex  ág  utódait  nem  is- 
merjtlk. 

L  O  B  y  á  t ,  kiWil  már  emlékeztflok,  kir.  kamanü  tanácooBoak 
iratík  1527— 28-ban.  Testvérei  voltak  Oergely  é»  Benedek.  As 
elSbbi,(ti  Gergely)  élt  154a-ben  is,amidSn  rAU  Tharsd  Elek 
végrendeletében  megemlékezett,  fiai  neveltetésével  megbista  és  neki 
négysKáz  forintot  hagyományozott.  Hint  jeles  törvénytndóst  L  Ferdi- 
nánd 1549-ben  a  Pozsonyban  felállított  helytartá  tanáos  tagjává  ne. 
véste.  ")  1560-ben  az  országgytÜéa  Szakolozára  az  orsaág  határainak 
megvizsgálására  küldötte  ki.  *)  (Neve  a  törvénykönyvbm  hibásan 
Györgynek  van  írva  Gtergely  helyett.)  1651  ben  az  úgynevesett  Qua- 
diipwtiam  törv.  munka  ^yik  dolgozéja  volb  Meghalt  1563.  juL  di- 
dikén') 

^arvas-kendi  Sibrik  L  Osvátboz  vissaUérvén,  1526>ban  kelt  le- 
veléből látszik,  hogy  S  Szarvas-Kenden  nem  caak  birl^  de  lakott  is; 
azonkívül  it  lett  a  Sibrik  családból  QySr  megyei  Cséosényboi  elsS 
birtokos.  Neje  berzenczei  Bornemisza  Katalin.  Leánya,  ki  1636-ban 
ment  férjhez,  —  Agy  látszik  —  Margit  volt,  és  a  férj  :  aziráay&lvai 
Szép  Gáspár. 

A  cialád&  tndhatóUg  *)  következő  : 

BiMfcN. 

''Tmiís  L  Li«>U  "■ 


"í"-  1MB. 

, J .       . L__ 

Offim  1686.       Gáspár       Jáaos  ?  I.  Oivát  Oergelv 

oagyvStidi  1681.  kir.  kamara  kir.  tanáes 

kap[tá07  tanács  lfi87.  f  IGM. 

(beix-  Borue- 
Missa  Ksta) 


*)  Katona  biitoiía  oiitíoa  in  ord.  tomo  XIEVL  p.  136. 

^  Wolph.  Bethlen  Hiat.  tomo  U.  480.  Erd^ji  láaxmm.  Sxerk.  DSbrantd 
Gábor  n.  flbet  140.  lapon  magjartfl —  Katona  Hiat.  eritioa  tomo  ta  d  XXYl 
pag.  339.  6b  kOv- 

0  Bel,  HotíÜa  nova  Bong.  1. 4fi5. 

*)  1&60.  ^Ti  19.  tSrv.  esik. 

*)  Kovachieli  Bcriptorea  Uioores  I,  94. 

^  Wagner,  Um.  tomo  LXX. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


StBRIK. 

I  Onit,  U  <H  OMi  U 
kir.  kamaru 
tanáu  1527. 
(bers.  Bome- 
miata.  KaU] 


(Sávoly!  Jósa  Onolya 


Margit 


Onolya 
{Bebeaij  György) 


I.  Vétet  l«8fi. 
(Vági  0«rtiiid) 


rawgedy 
Zatuaa) 


Jaliaana  Hagdolaa       iíindor  U.  Péter  Pt^ 

(Horrith  1711.             1712.  f       SS* 

HikloriM  (fÜtAj  -r  I 

Andris)  Bora)  JS  ~ 


ETpü 


Láuló        Klára  R«sa 

(Ssabó    (Fiibert  (Hacatiu  (Taa- 

Enw)    Viotoria)      Jánoí)  Tári        

I  Antal)     ^,^,4,. 


Ádám  ' 
t 


a^ 


Antal  1 1797. 

Oyftr  T.  aliip. 

(Kereatt^ry  Jnlianna) 


Klára. 


Antal.  Ferenci.  Mihály.   Imre.  Oábor.  Ágnea.  Rósa. 


LPÍl 
IfilO.  1689. 
(1.  N.  N. 

B.  DapeUo  Ewie) 


Máfyáa 


Kata 
(P«láathy 
Jino^ 


Hona 

(Lffrinesfalray 

btráo) 


Dániel  UUlóa  Et«        '  AmáUa       Mária. 

1651.  grfiri  loras  ^osái 

badnagy  l$jO.        Forencz) 

körUl. 

(MUkey  Bora  1<67.) 

'       H^ii^       ~~~' 

rKUfalndy  LáBsU.) 

A  tibUsalon  állókról  keveeet  mondhAtunk;  ILOsvit  ésI. 
J  A  n  o  ■  testvérek  megsebesitók  a  Mofiony  megyei  alispánt,  miért  am 
únsiggyiÜéi  1599-ben  a  ISkapitány  által  megfenyitetéallket  rendelte 
eLi)LJánoH  1581-ben  Gytrmegjei  cséceényi  pasztáját  (most  &lu) 
15  ftéit  bérbe  adván  Gerebechy  Gergelynek,  azért  ocL  2I-ón  Győr 
DM^e  tfirrényszéke  elíJtt  az  E^uesei  nemesek  BzomszédBágí  előjogon 


0  ibW.  M  S6.  tStv.  ez. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


1?4  SISMK. 

tiltakoztok.  Gyermekei  köztit  Mátyás  eUtalván,  a  Cséceényí,  Nagy-  és 
Eis-Faddi  belyeég  éa  pusztabelt  birtokok  elosztására  nézve  a  kit  leány 
Kata  és  Ilona  1629.  éri  ang.  5-én  Lskompakon  kelt  osztoztató 
parancsot  eszközöl  Ekzterházy  Miklós  nádortól  testvérük  Sibrik  Pál 
ellen;  melynek  végre-ki^táBára  Győr  megye  azon  évi  Szent-András 
lu^i  utáni  szombaton  Dalloa  János  alispán^  Egri  Márton  szolgabírót  ée 
Alsóki  eskadtet  ktildte  ki. 

I.  Pálnak  fiai  szintén  osztályos  versenygésben  álltak ;  közülök 
Miklós  Ciyfirvárí  lovas  hadnagy  IIL  Ferdinánd  királytól  eszközölt 
osztató  parancsot  testvérei  Dániel  és  Mária  ellen.  Ennek  folytán  Dá- 
niel 1651.  nov.  2-án  Szombath  András  szbiró  által  Cséceény  faluban 
Fad  nevU  földről  tanuvallatást  is  cszkSzölt.  Miklós  fiai  részére 
(kiknek  neveiket  nem  tudjuk)  agyÖrí  káptalan  elStt  végrendeletet  tett. 

Nevezett  Dániel  bírt  Komárom  m^yében  is,  mert  anyjáról  test- 
vér atyafija  Posár  Lukácsnak  (Foeár  Ferencz  és  8ibrik  Éva  fiáni^)  BMg- 
vaszakadtán  165ő-ben  egész  Madár  helység,  Patíi  paszta  és  SzSlífa  hely- 
ségre kir.  adományt  nyert,  az  ufaSbbira  ellentmondván  OoBztonyi  Mik- 
lós és  Ferencz.  ') 

A  táblán  álló  ü.  Osvát  ágán  Zsigmond  fiinak  —  ü^  látszik  — 
még  leányai  voltak  Julianna  és  Magdolna  is,  amaz  Hcskyné 
emez  Keresztúry  Hihályné. 

Nincsenek  a  táblázaton  a  következők  : 

Sibrik  Ferencz  ] 682-ben  a  pozsonyi  kamara  tanácsosa.  ") 

Sibrik  Máté,  László  és  Glyőrgy  néhai  Györgynek  fiai, 
kik  anyjok  Borbála,  már  elférjezett  Megyery  Gásp^mé,  ellen  a  XVH. 
szádadban  pereltek. 

Sibrik  György,  kinek  leányai  voltak  Veronika  is 
Margit 

Sibrik  István,  ki  1637-bea  Vas  megye  országgyűlési  követe 
volt  ■) 

Ez  vagy  másik  Sibrik  István,  kinek  nejétől  alsó  lindvai 
Bánffy  Katalintól  fia  ismét  István,  kinek  leánya  Katalin  Locateli 
Jánosné  élt  még  1674-ben.  *) 


']  Ftfnjrei  Komálom  váno.  127. 18t  í\ 
')  Bel,  Notitls  nQTB  L  i5&. 
^  Leboczkr  Stemmat.  1. 191. 
*)  BoHánji-Hle  per. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


StCKiHQEH.  176 

Sibrík  Kata  (táa  a  fóljebbi  ?)  16tiO-ban  tett  végreadeUtet,  a  kS- 
szegí  és  soproni  evangélikusok  részére  kedvezőt.  ') 

Sibrik  Péter  (tán  azonos  a  táblán  álló  IL  Péteirel)  kinek  ne- 
jétől Pathy  Erzsébettől  leánya  Sibrik  Judit  Szegedj  Miklósné  volt 

Sibrik  F  e  r  e  a  c  z  1730-bui  a  Tiszán  inneni  kerületi  tábla  jegy- 
zője, tán  egy  a  táblán  álló  Zsigmondnak  fiával  Ferenczczel. 

Sibrik  Bora  elŐbb  Váaonkeöi  Horváth  JAnosné,  utóbb  1599. 
1626.  körül  KáUay  Miklóané. 

Sibrik  Pál,  ki  oda  bagyva  bitét,  törőkké  tet^  és  160&-ban  Ma- 
bomed  fővezér  imoka  és  tolmácsa  volt  ^) 

Sibrik  Miklós,  ki  Rákóczy  11.  Perencz  mellett  harczolt,  mint 
ezredes,  és  1711.  után  Törők  országba  is  kibujdosott,  hol  Rákóczy 
udvamoka  (aulae  Praefectus)  volt  ') 

Jelenleg  lakik  és  birtokos  a  család  Vas  megyében  Sibrik,  Bo- 
zsók  8tb.  helységben. 

Bihar  vármegyében  az  Anth  pusztára  u)  királyi  adományt 
nyertek  Sibrik  Uiklós  és  Gábor  1701-ben. 

SIckingm  eaalád.  Csehországi  és  ssiléziai  aemeetaóg,  maly  a 
Bádeni  nagyhercaegségbŐl  wedezteti  magát  KőztUők  áÜitólag  Fer- 
dinaad-Herman  már  17U.  mart  10-én  magyar  hoofintáat  nyert 
azonban  orsaággyüléisi  tőrv.  cakk  nélkül. 

1792-b^  as  országgyOlési  22.  tSrv.  ozikk  szerint  bmifiÚBiUtott 
Vilmos  gróf,  cs.  kir.  kamarás,  ki  mdghah  1866.  sept  7'én. 

A  családfa  következő  : 

JánoB  Nep. 
sz.  1740. 1 1796. 
es.  kir.  kámaráa 

(b.  Speth  Amália) 

CreaceDtia  Vilmos 

ssUl.  1760.  Bc.  179S.  f  1866. 

(b.  Speth  N.)  (>.  mitBanym^  Hária 

2.  gr.  Scblabrendorf  Evelin) 

József  Karol  ion  Ferenoz 

».  1833.  Bz.  18S5.  BB.  1886. 

pa).  h.  katona 

Czimere  a  paizs  fekete  udvarában  vörös  keretben  őt  ezüst  golyó. 


')  Catalog  Msa.  Bíblioth.  Saéchenfiano-regtiicot.  I.  214. 
')  Bethlen  Wolph.  CDst.  V[.  337.  Szimat  C.  ZempUn  not  UttDT.  117.  — 
HomoDai  Naplója  a  Tudom,  tárbani 

■)  Hikes  Kelemen  TSrOhorazági  levelei. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


176  SIDBinCH.— StESV. 

Sidenlch  család.  Sidenicli  György  1659-ben  magyar  Wn- 
fioBháBt  njert-  ') 

8ldd  család.  (BHdi  és  Utger-Fatboni)  Pozsony  megyei  Csalló- 
közi nemes  család.  A  XVIL  század  végén  élt  Sidó  Ferencz,  kiel- 
vérén  nSfil  Litassy  Pálnak  Bony  Annától  született  leányát  Lítassy 
Annát,  azzal  a  következő  családfát  ^  alkotta  : 

8id6  PerencB 
(LitMBj  Anna) 

Imre  Hária 

1781.  (Botks  Qjürgy) 

(FarkM  Kláia) 


Uihál7  Tertfs 

1760-70.  (Kamocsay 

kif.  belytart.  tan.  Imre) 

'        Liwló  ~~' 

1767.  UU 

pappá. 

Mihály  1760— 17T0-ben  a  kir.  belytartötanács  tanácsosa  volt, 
fiaLiszlö  1767-ben  Bzentehetettpappá.  Tán  ennek  testvére  Károly 
ki  1770 — 87-ben  a  kir.  helytartóságnál  számvevití  hivatalnok  vott. 

A  caalád  valószinttleg  Ssanyjok  Litassy  Anna  és  ennek  anyja 
galantbfú  Borsy  Anna  után  tirökltttt  Galanthin,  mert  Sidó  József 
táblabíró  és  knriai  ügyvéd  GiOantháról  irta  eltlnevét,  meghalt  1836. 
sept  24rén.  kora  73.  évében  és  valószinttleg  a  táblán  álló  L  vagy  II. 
Józseffel  egj  személy  volt 

Sidó  O-yörgy  1846-ban  alhadnagy  a  2-ik  számú  m.  gyalog 
ezredben. 

Sidy  család.  Zala  vármegyében  székel,  kSzülök  Pál  1761-beu 
azon  megye  alezolgabirája  volt. 

Czimere  a  púza  udvarában  hátulsó  lábain  álló  oroszlán,  eUfi  jobb 
lábával  kivont  kardot  tartva.  Ugyan  az  a  paizs  fölötti  sisak  koroná- 
ján is. 

Slesy  család.  (Vagy  S  i  e  y  de  Baloghfatva)  Komárom  és  GySr 
vármegyében  éltes  birtokolt  Az  elSbbiben  Sieay  János  1625-ben 
QjSr  vármegye  alispánja,  társával  Dallos  Jánossal,  ki  utóbb  szintén 
Gjür  megye  alispánja  volt,  1623-ban  Bábolnán  beiktattattak,  de  töb- 
ben ellen  mondta.  ')  De  úgy  látszik,  hogy  e  Siesy  Jánoa  egy  személy 

<)  1669.  éli  ISB.  t6rv.  cs. 

')  Bossáaji  én  Theudri-fAe  perbeli  genealógiák  sserint. 

*)  Fiojea,  Komárom  várm.  160; 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


t1E88, — BIQBAT.  177 

az  ugyan  ott  eléfordoló  Sey  JánoBsal,  kinek  1636-ben  m^  mag- 
vaszakoclt  volna.  Lásd  Sey  ce. 

Siesi  Jnlia  a  XVII.  században  Zichy  Qyörgynek  volt  neje. 

Siess  család.  Siess  Lajos  1798-ban  L  Ferencz  királytól  ka- 
pott czimeres  nemes  levelet. 

Cuaiere  következő :  a  fenn  álló  paize  kék  udvara  közepén  vix- 
irányos  ezüst  szelemen  által  két  részre  oszlik,  a  szelemenben  bárom 
[üros  rózsafej  látszik,  a  felső  udvarrészben  bármae  zöld  balom  kö- 
zépsőjén koronán  ágaskadó  arany  grif  áll,  első  jobb  lábával  kivont 
kardot,  a  ballal  három  piros  rózsát  tartva ;  az  alsó  udvarban  zöld  hal-  . 
mon  arany  kaptár  áll,  körUle  arany  méhek  rajzanak.  A  paizs  fSlötti 
Bifl§k  koronájából  két  kiterjesztett  sasszárny  között,  —  melyek  közŰl 
a  jobb  oldali  vízirányosan  félig  arany,  félig  kék,  a  baloldali  félig  vö- 
rös, félig  ezüst,  —  arany  grif,  a  paizsbelibez  mindenben  hasonló  áll. 
Foszladék  jobbról  aranykek,  balról  ezüstvörös.  ') 

Sigray  család.  (Felső-  és  Alsó-Surányi  gróf)  Szepes  várme- 
gyében Szepes  várától  nem  mesze  fekszik  Sigre  vagy  Sigra  sze- 
rény fiün,  melyből  a  Sigray  családot  eredeztetik.  *) 

A  család  Öseül  tartják  azon  Sigrai  comes  Jánost,  ki  SzepM 
megyei  Sigra  belységbeli  Ősi  birtokában  házat  épitetettt  1275.  elÖtt; 
nÚDtán  az  emiitett  évben  azon  egyháznak  lelke  enyhületére  malmot 
és  rétet  ajándékozott  ') 

E  Sigray  János  egyik  utóda  Miklós,  fia  Dénesnek, 
Szepes  megyei  főispán  és  Szepes  s  lublyói  vámagy,  1300-ban  Trencsin 
Máté  pártján  állott. '} 

írják,  hogy  1447-ben  Sigray  Hátyás  kir.  itélőmester  lett  vol- 
na, és  ez  kapta  volna  Vas  megyében  az  Ivánczi  urodalmat  ^) 

Bizonyos  az,  hogy  a  család  a  XVII.  században  a  Dunántúl  tű- 
nik fel,  igen  vékony  módú  sorsban  *) 

HL  Ferdinánd  király  alatt  kezd  a  család  fel  emelkedni.  Ez  idő- 
ben Sigray  L  J  á  n  o  s,  ki  II.  és  UL  Ferdinánd  és  L  Leopold  alatt  Po- 


■)  Adami  Scuta  gentíl.  tomo  XL 

')  Bel  M.  Uung.  untiqaae  et  uorae  Prodromua  p.  131. 

■)  Wagner,  Aoalecta  Scepns.  1. 108.  —  Fejéroél  ai  oklevdl  1374rdjk 
éne  t^ve.  Cod.  dipl.  tomo  V.  toI.  2.  p.  334. 

*)  LehoCEky  izertot  Stemmat.  IL  S6I.  EoUár,  Amoeitit.  91.  Upjára  bí- 
ratkozva. 

*)  Gotbai  grófi  Almanach  1859.rfvi  1^1-  Inp. 

•)  Wagner,  Analccta  Scepns  111.  125—137. 


178  UOBAT. 

ztony  megyei  Stomfa  vár  kapitánya  volt,  1647'ben  adománjt  nyert  F. 
Snrány-Ta,  honnan  a  család  elÖ-nevét  irta. 

£zea  L  Jánosnak  fia  volt  I.  Ferencz,  ki  báró  Nadinyi 
Miklóa  Terebélyi,  ntóbb  nógrádi  kapitánynak  egyik  leányát  vévén  n<Siil, 
ez  által  szép  birtokokhoz  jutott,  ée  családját  fel  emelte.  E  Ferencznek, 
úgy  látizik  testvére  volt 

János,  ki  1 654-ben  születet^  és  pedig  még  —  mint  életirója  ') 
mondja  —  vékony  tehetségű  szÜlektÖl.  Papi  pályára  lépvén,  a  Teazpré- 
mi  káptalanban  kanonok,  prépost  és  Széchenyi  Pál  püspök  helyettese, 
innen  podig  1696'baa  Szepesi  prépost,  majd  temnei  czimzetos  pQspök 
lett  Meghalt  1718-ban.  Eltemettetett  Szepesen.  *) 

I.  Ferencznek  lehetett  testvére  azon  Sigray  M  á  t  y  á  a  is,  ki  16S1- 
ben  az  országos  adó-jövedelmek  számvevője  volt.  ') 

I.  Ferencznek  nejéttti  báró  Nadányi  Zsófiától;  (ki  előbb  CHiil- 
lányí  Györgyné  voll)  Öt  gyermeke  maradt,  u.  m.  1.  J  ó  z  s  e  f ,  2.  Ei^ 
zsebe  tR  ó  z  a,  apácza  Budán  éa  másod-fejedelem  asszony,  3.  János, 
4.  B  o  r  b  á  1  a  Ujváry  Imre  neje,  5.  11.  F  e  r  e  n  c  z.  Ezek  közül : 

J  á  n  0  a  állami  hivatalt  vállalva,  a  m,  kir.  udvari  kamaránál  ta- 
nácsos, 1708-ban  kir.  táblai  ülnök  lett,  éa  az  volt  23  évig,  majd  atóbb 
alnádor,  pozsonyi  kamarai  tanácsos,  aranysarkantyÚB  vitéz,  végre  or- 
wágOB  fSpénztámok  és  altámok  lett  1728-ban  báróságra  emdtetett  *) 
nnoka-öcscsével  Lászlóval  (II.  Ferencz  fiával)  együtt  Meghalt  1768- 
ban  magnélkül  kora  66.  évében.  *) 

I.  József  szintén  kormányszéki  hivatalnok  volt,  mint  kir.  tábl. 
ülnök  fiatalabb  korában  az  1715.  évi  orszá^yüléaen  több  rendbeli  bi- 
zottság ta^áál  választatott.  ")  1730-ban  már  a  m.  kir.  udv.  kanczellá* 
ria  tanácsosa.  1724-ben  kapott  báróságot  '')  1739-ben  Somogy  várme- 
gye f3ispánja  lett  Volt  helytartósági   tanácsos  is.  Nejétől  nemes  Grös- 


^  Wagner  Analecta  lII.  135—135. 

'3  Wagner,  Analecta  Scepus.  II.  840. 

Ó  1681.  évi  16.  türr.  ez. 

*)  Adami,  Mas.  a  nemzeti  Mnzeumban  4-rét  lat.  182.  az.  és  CollecL  he- 
raUL  pag.  116.  Lehociky  Stemm.  I.  1<0.  AdamI  Scnta  gentil.  XI. 

*)  Láad  a  füiette  mondott  halotti  beszddet  Bákáai  Ferencitől  „S  e  e  a  t  a 
Qnies,  as  az  Bátor  Nyugodalom"  czim  alatt.  Pozsony  1763. 

*)  Ac  1715.  évi  80.  ttlrv.  czikk  szerint  a  valIán-Ugyben ,  a  89.  m  érint  a 
batáijiráai  bizottságban,  a  43.  ».  a  gjfiii,  is  a  73.  szerint  a  Bécs-njhclji  Ügy- 
ben kUldetett  ki. 

')  Adami  Scata  gentil.  tomo  XI.  A  gotbat  gröfi  Almanach  id.  lapja  sac- 
rint  1712.  lett  báróvá. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


■loger  Magdolnáiéi  gyermekei  közül  csak  Károlyt  ismerjttk,  —  da 
Agy  látaztk  —  fia  Lajos  is. 

Károly  cs.  kir.  tanácsos,  1760-ban  már  a  Dunántúli  kerületi 
tábla  Ülnöke  volt.  1767-benmárahétazemélyes  tábU  ülnOke,  1774-ben 
már  Somogy  vármegye  Főispánja,  1787-ben  már  valós,  belelt  titkos 
tanácsos  és  gróf.  ■)  Élt  még  1792-ben.  Neje  nemesságodi  Szvetica 
Jakab  personalisnak  leánya  volt.  Ettől  £a  II.  Józef  és  Jakab. 

Jakab  1788-ban  a  dunántúli  kerületi  tábla  titkára,  utóbb  ül- 
nOke,  már  1792-ben  ott  hivatalban  nem  állott.  A  Marünovicsféle  Qax- 
•zeesküvésbe  keveredvén,  1795  május  20-kán  Budán  lefejesteteti 

II.  Józeef  1788-ban  Vas  vármegye  alispánja  volt,  1807-ben 
az  országgyűlésen  válaBztmányi  tag  (26.  törv.  ez.)  1823-bfts  Somogy 
megye  főispáni  helyettese,  1824-ben  főispánja,  egyszersmind  cs.  kir.  ka- 
maiás,  valós,  belső  titkos  és  m.  kir.  beljtartósági  tanácsos.  Az  1827. 
évi  országgyűlésen  a  rendszeres  munkálatok  vizsgálatára  rendelt  kfil- 
döttségi  tag  volt.  Meghalt  1S30.  évi  octob.  26  án  kora  72.  évében. 
Első  nejétől  Almásy  Jankától  (f  1822.  jan.  23.)  Anna,  Felicitaa, 
Bora,  Titns,  Fülöp,  Amália  gyermekei  maradtak.  Másodig 
nejétől  nagy-jcszeni  Jeszenszky  Amáliától  maradt  leánya  Amáli^  » 
mint  ezek  a  táblázaton  láthatók.  Fülöpnek  egyetlen  fía  Rober-t 
1853-ban  halt  meg. 

II.  Ferencz  (I.  Ferencznek  fia)  1 71^ben  Pozsony  megye  al- 
ispánja volt  ')  1723-ban  mint  itélőmester  az  orszá^yülós  dltal  a  ha- 
tárvizsgálú  választmány  tagja.  ')  Meghalt  korán.  1763-ban  már  nem 
élt,  BÍlt  figy  látszik,  1728-ban  sem.  Nejétől  Angarano  Teréziától  gyw- 
mekei :  L  á  s  z  1  ó,  ki  nagy-bátyjával  IL  Jánossal  1728-ban  báró  lett, 
Ferencz,  Antal,  Rbenáta  báró  De  Grand  Jakahné,  Kata, 
Teréz  és  Zsuzsanna,  kiknek  utódaikat  nem  ismerjük. 

Ugy  látszik  I.  Jánosnak,  a  stomfai  kapitány  és  család  törzs- 
nek atyja  vagy  bizonyosan  közel  rokona  volt  azon  Sigray  Ferenc*, 
ki  „Az  űr  Jézus  kinszenvedésónek  tüköre"  czimű  el- 
mélkedéseket irta  és  adta  ki  Pozsonyban  IMS-bamO 


')  Az  egykorú  bfrataloe  SebnoatismtiBak  Bssrínt,  Jgy  teHát  g  r  A  f  f  á  u 
1774.  ét  1 763.  évi  idtiítfisbfln  lett  a  cMlád  ;  hok>tt  a  gótjai  Almsnacli  1754,  ^«- 
lŐl^tezi  a  grófi  diplomát ;  tán.hibáböl  1784.  helyett. 

OLehoczky  Stemm.  L  203.  lapon  1717.  mart.  9-^n  ét  173(>-baa  lija  Fo. 
uoDj  megyei  aliapinnak. 

0  172S.  évi  17.  törv.  ez. 

')  Magyar  Irők.  Életrajz  gyüjt.  ^^^         , 

D,B.lizedbyWbOglC 


|;80  BIGBAT. 

Az  is  eldöntéBre  vir :  vájjon  azon  Sigrajr  J  i  n  o  b  ,  ki  Í6S9.  ir- 
ben  néha  Draskovich  György  pénzéről  számol  az  orszAggyOléB  elfltt '), 
éa  1662-ben  liarmiaczadi  számreTS  Tolt,  *)  nem  egy  személy-e  a  stom- 
&ú  várkapitánjr&yal  Sigray  I,  Jánossal  ? 

A  család&  kdvetkezö  : 


t.  János 

atomlU  rirfcap. 

1647.  F.  Biiwinjt  kapja. 

l.  Fennu  I67S. 

fb.  Nadáiiji  ZaóEa.) 


LJólHf 

1724.  bárú 

1789.  aomogyi 

íöitpia 

(GrOíaiugeT 

Ukgdolna) 


n.  János 

ftttárnok 

1738.  bari 

t  1763. 


Bora  n.  Forencs 

(Ujvárj        1719.  pouonTi 
loue)  aliipán. 

(AngaTsno  Ttris) 


füüild    UI.  Ferenea    Ant^       ReÖáta      Eata.  Teréz  Ztntsí. 
1728.  1768.         1768.  (b-Da  Grand 

báió.  Jakab) 


KárolT 
1760.  1792. 
sepumvir 
Somogyi  fJHsp. 

gtif 
<8»Tetics  N.) 


Jskab 
ker.Ub.  filn. 
lefejelt  1796. 


U.  JóSB«f 

Somogyi  fSiap. 

tl8S0. 

(1.  Almisy  Janka. 

g.  JgsBCMzk^  Amália.) 


2-t4l  Anna          Felicitu          Bora          Tittu  FtlISp 
csill.  k.  h.          caill.  k.  h.    csill.  k.  b.    e>.  kir.    cs.  kir.  kam. 
(ft.  Uontbell  (er.  Esiterházy  (gr.  Saínt    biuiár     (nemeskM 
ludor  fr.  minist)    Ferencs}     Hsrscbsn)    kapit      Ki*i  Lniaa 
tl856. 


Lnísa.  Róbert 

tl868. 

FtllÖp  biijs  sz  iránczi  orodalmat  Vas  m^yábeo,  aejér«  mint 
fiiuitott  leányra  jutott  Arad  megyében  a  kerűlösi,  Fejér  megyébvi 
a  CBÖBzi  és  pCtölei  jószág. 

A  oaládniüc  I.  Jóssef  ilul  1725-ben  nyert  bárói  czlmere :  n^- 
feU  osztott  paiza,  melynek  kOsepét  koronás,  fiúját  szájában  tartó  tár- 
kány  foglalja  el,  as  ezáltal  képezett  ^kOr  kék  ndvarában  két  TórOs 


■)  1669.  iwl  123.  tOrr.  gs. 
■)  1663.  évi  26.  tOrr.  oi. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


BoUtOBT.— 8UCLÖCZT.  18Í 

mezfl,  egjmánal  keresztbe  helyezett  könjOklS  kar  látszik,  egy-egy 
arasj  halat  (tratta)  tártra,  fölötte  jobbról  esOst  félhold,  bnlról  arany 
csillag  ragyog.  (Ez,a  Kadáayi  czfmer,  a  báróságot  szerztSknek  anyjok 
báró  Madányi  Zsófia  czimeréböl  kölcsönözre.)  A  paizs  1.  és  4.  TÖrOft 
udvarában  ezOst  egyszarvú,  a  2.  és  3-ik  kék  udvarban  pedig  kettfis 
&rkú  arany-oroszlán  hátulsó  lábain  ágaskodva  látható.  A  paizs  fölött 
bárói  koroDa,  azon  két  koronás  sisak  áll ,  a  jobb  oldaliból  két  feketa 
sasszárny  közfitt  begyével  fölfelé  pallós  áll,  rajta  arany  korona  lát- 
szik j  a  baloldali  sisak  koronájából  koronás  grif  emelkedik  ki ;  els^ 
elaS  ballábával  lángoló  bombát  tartva.  Foszladék  jobbról  ezOstvörfis, 
balról  áranykék.  A  paizsot  telamonok  gyanánt  két  febér  agár  tártjai 
fejőket  kioltott  nyelveikkel  kifelé  fordítva ,  nyakukon  u-any  örv  vau. 
A  cdmer  paizs  alatt  halvány  rózsaszín  szalagon  „Candore  et  Fi- 
d  e  1  i  t  a  t  e"  jelszó  olvasható.  *) 

E  czim«rtfil  a  Sigray  J  á  n  o  s  által  1728-ban  nyert  bárói  czimer 
csak  igen  kevéssé  é«  omiyiban  kOlOmbfizik ,  hogy  a  paizs  fölötti  bal- 
oldali sisak  koronáján  szemkfizt  két  kettSs&rkú  oroszlán  ágaskodik,  a 
jobb  oldali  els8  jobb  lábával  pisztolyt,  a  másik,  e1s8  hii  lábávd  buzo- 
gányt tart,  és  a  czimer  alatt  a  jelseó  és  szalag  hiányzutak.  ') 

Sikátory  család.  A  XV.  században  élt.  Egyik  tagja  Sykáthwi 
Demeter  1456'ban  a  Thimaryak  adománylevelében  királyi  embe- 
rül van  megnevezve.  ") 

SikAtoris  csaUid.  Qfimör  vármegye  nemes  caaládai  k&sé  so- 
roztatik.  *) 

fiike  cMiUd.  ZempUn  vármegye  aafmerleveteB  nemes  családai 
kösött  álL  >) 

Slketh  esalád.  Szatmár  éa  ZempÜn  megyék  nemesei  kOzótt  ta- 
láljak nevét  •) 

Szattnár  megyében  Siketb  OyOrgy  megyei  tiszti  föOgyéss 
U46-tól  176&-ig,  egyszersmind  1746-bcn  a  szegények  ügyvéfle. '') 

fiiklóciy  eaalád.  Ugocsa  vármegye  nemes  családa,  melybtíl 

*)  Adami  Scata  g«ntíl.  tomo  XI. 

Ó  Ugyan  olt  é»  Collect.  herald,  p.  116. 

•)  KapriDsi,  Dipl.  II.  SOI. 

*)  Bartkolomaeidea  C.  GOmOr  p.  145. 

^  Ssirmar  C.  Zemplin.  not.  top.  Jlll. 

■)  Ugyan  olt  117. 

*)  Ssirmay,  Szatmár  várm.  L  1S8. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


188  6IELÖDT.— StEÖ. 

Mihály  e  század  elején  TiradarEalTa  kőzbirtokoaai  között  foglal 
helyet.  •) 

Sibliidjr  család.  Erdélyi  Gyergyó  azékbelí  székely  család, 
melyből  Siklódi  B  a  1  á  s,  Péter  és  idösb. János  1646.  jan.  5-én 
kaptak  Rákóczy  L  Györgytől  pizidaríasi  levelet  ^) 

Eonél  régiebb  a  gálfalri  SikUdy  család,  melybül 
Q-yörgy  1579-ben  mind  Eőlöcz  nemben,  Seprőd  ágban,  mind » 
Hedgyes  nemben  és  Eürt  ágban  primipilus  volt  ^) 

1750.  körül  Sikl6dy  Ferencznek  neje  zaákodi  K.  Horváth 
Apollónia  volt 

Sikltfssy  család.  Somogy  vármegye  nemes  családai  közé  tarto- 
Bik.  Eöziilök  Siklósay  J  é  z  s  e  f  azon  megyének  1825— 1833-ben  fd: 
szolgabirája,  Mátyás  1825-ben  alszolgabtrája,  Viktor  1825—30- 
baa  fötlgyésze  volt. 

Tán  e  család  elődei  kfizUl  veJó  azon  Siklósy  (vagy  Sztklésy) 
Mih  ály,  ki  1522-ben  Luther  tanait  Sátor-A.-Ujhelyben  kezdé  ter- 
jeszteni. *) 

Siluí  család.  (Böl&ni)  Háromazéki  székely  nemes  család.  A  czi- 
meresleveiet  Sikó  István  és  Páter  testvérek  váltották  1661, 
1^.  25-én. 

Csfmerfik  a  paizs  égszinti  udvarában  fehér  galamb ,  mely  osSrÖ^ 
ben  borostyánt  tart. 

A  nemzékrend  ^)  következő  : 


Sikó  N. 
(Otuágh  ADDa 

tl62a.) 

■  I.  István 
«üL  1683. 
'       t 

I.  Páler 

■B.  1585. 

'    li.  Píter        ' 

^1  1670. 
(B^abásMsrrit) 
líl.  Páter  líiS 

■)  Szinoar,  CottnB  UgocBs,  126. 

*)  Na.  nákelj  nemzet  Consti tutid] >  96- 

Ó  Ugysn  ott  273. 

*]  SzirniBj  C-  Zemplia  DOt.  hist.  97—56. 

*)  KSviri,  Eidilj  nev.  csalásai  223—231.  h 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


8ILE. — SILLOBOD. 


Jino8,  ki  a,  efó'iSi  íapan. 

Andrá*  1770. 

'   L  iBtvin  t  1834. 

Jánoe. 

IV.  Pdter 
1794. 

IL  laUio  1 1IÍ57. 
kir.  láLUi  UlnSk 
(P«ik»B  Anoa) 

JáDOB. 

Péter.    Sándor.     Mifaálj. 

T»má«.    Ferenci.  ' 

Miklüa                    Lajoe                     Ann& 
UatS             (Gjjúii  Erzae)     (K^noii  J.  hn. 
(FUlde  RÓMi)                                       Bűnifl  Fer.) 

Kiírnia.  Árpád. 

A  táblán  állók  közttl  IV.  Péter  —  ha  nem  csalódunk  —  1794- 
ben  Sepsi  Szent-Gjörgyön  vároBÍ  tanácsnok. 

I.  István  1794— 1815-ben  kir.  táblai ,  guberniális  ügyvéd  éí 
íiegények  ügyvéde  éa  uaitártas  egyházi  ülnök  volt.  Fia 

IL  István  kir.  táblai  ülnök,  meghalt  1851ben.  Fia  Miklós 
feílészeti  hajlamát  követve,  1845-ben  Münchenben  akadémiai  festSi 
oklevelet  nyert  Jelenleg  —  mint  RÖvári  irja  —  aquarellben  Erdély 
legjobb  arczfeatöje, 

Sile  család.  EözülJikSile  Péter  1677-ben  Ugocsa  vármegye 
retdsz.  esküdtje  volt.  ') 

SillinK  család.  (Eaczanovai)  Rözülök  József  1848'bsa  Er- 
délyben Torda  városi  fÖjegyzö. 

Sill6  család.  Csikszéki  székely  eredetű ;  közülök  Bálás  azon 
uéknél  1837-ban  ajtónálló;  Péter  Sz.  Ferencz-rendí  szerzetes 
181S-ban. 

Valószínűleg  e  család  ivadéka  Miklós,  drámai  birtokos  Bel- 
*8-Szolnok  megyében. 

Slllobod  család.  De  Sillobod  András  és  fíai  János  és  Mi- 
liály  1759-ben  Mária-Terézia  királyasszonytól  kaptak  czimeres  ne- 
mes levelet  *) 

Czimere  fiiggSlegesen  kétfelé  osztott  paízs,  a  jobb  oldali  azü&t  ud- 
varban hármaA  magas  zöld  hegyek  közül  a  középsőn  egyfejü  fekete  saa 
áll,  kiterjesztett  szárnyakkal,  és  kioltott  piros  nyelvvel,  balfelé  fordulva ; 
>  púzs  baloldali  kék  udvarában  szintén  hármas  hegyek  közÜl  a  két 
uéUün  hátulsó  lábaival  arany  oroszlán  kivont  kardot  tartva.  A  püzs 


■)  Szirmaj  C.  Ugocsa  60. 
^  CoUect  herald,  nro.  23. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


184    ^  SILLYE. —  SILVE3TEB. 

fölötti  sisak  koronájából  szintén  oroszlán  emelkedik  ki,  kivont  karddal. 
Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüátvörös. 

Sillye  család.  Sillye  János  1811-ben  íratott  az  Arad  Tármegyei 
nemesek  sorába.  *)  Tán  ennek  a  fia  Gábor,  ki  szili.  Hajdú-Böszíir- 
ményben  1818.  mart  21-én,  h.  Ügyvéd,  és  Hajdú  kerületi  Itíkapitány 
1 861-ben ;  irt  folyóiratokban  is.  Neje  Szpivák  leány,  gyermekei  Béla, 
Jenő  és  Ete  lka,  unokaöcBcse  Gábor. 

A  család  „Hadházi"  elünevet  használ. 

Silyey  család.  Ugocsa  megyében  e  század  elején  Sillyey  M  i  k- 
1  ó  s-t  Forgolány  helység  közbirtokosai  között  találjuk.  ') 

SUvester  család.  Erdélyben  a  székely  földön  ismert  családnév, 
mely  némelykor  Serestéi  y-nek  is  íratott. 

Ismeretes  e  néven  Sylvester  János,  a  bibliai  uj-szövetség  for- 
dítója és  magyar  nyelvtan  írója  a  XVI.  század  első  feléből,  kit  Erdö- 
s  i-nek  is  neveznek.  Ez  Sfnyér-yárallyán  Szatmár  megyében  született 
nemes  és  birtokos  szüléktől.  1526-ban  a  krakói  egyetembon  tanúit. 
1539-ben  már  grammatica-ját  adta  ki.  Nem  sokára  ezután  a  bécsi 
egyetemben  tanár  lett  Élt  még  1554-ben  Í3.  Nös  volt,  és  gyermekei 
maradtak.  ') 

Silvester  család.  (Tarcsafalvi)  Udvarhelyszéki  család  j  fészke 
azQn  székben  Tarcsafalva.  Közttlök  György  Kolozsvárott  volt  uni- 
tárius pap,  és  hittan  tanára.  Meghalt  1828-ban.  Özvegye  Frank>KÍB 
Zsuzsanna ;  leányai  Zsuzsi  Koronka  Antal  toroczkói  unitárius  lel- 
készné,  Jozefa  Misz  Jézsefné,  és  Karolina  Csulák  Dániel  ügy- 
véd neje. 

Silvcster  család.  (KomoUói)  melyből  Dénes  ügyvéd  és  tör- 
vénytanár  a  székely-udvarhelyi  ref  főiskolában  1843.  körül.  Dávid 
ügyvéd  Hároszéken. 

Silvestér  (vagy  Sylvester)  család-néven  még  több  birtokost  ta- 
lálunk Erdélyben,  kiknek  családi  származásukat  nem  ismerjük,  ilye- 
nek M  ó  z  a  e  s  Doboka  megyében  1 80d-ben  itélÖ  bíró. 

József  bazdi,  máagi,  kápolnai  birtokos  Alsó-Fejér  megyében. 
János  m.-fülpesi,  idecspataki  éa  Torda  megyében  több  helyen 
birtokos. 

Antal  m.-dátosi  birtokos  Torda  megyében  stb. 

■)  Arad  várm.  jeg^BBkötiTT  ISII.  éri  100.  u. 
*)  Szirma^,  Cottas  Ugocaa  p.  129. 

■)  TMj  F«r.  A  magyar  kSItészet  kézf-kCnyve  I.  il— 42.  V.  fi.  K^vdsx 
lan,  Erdöai  J.dcw,  magyar  proteatans  Beformátor.  Oebreczen  1869. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


8ILZL.— BIHÍND7.  186 

Egyébiránt  &  székelységnél  eíty  nemnek  (gentiB)  is  Tolt  nere 
Sylvester,  továbbá  egy  Sylveeter  leány  1450.  kÖzUl  szent-tamási 
Lásár  Bálintné  volt. 

A  XVI.  században  1575-ben  éltek  kibédi  SUvester  Miklós, 
SUvester  János,  a  Eölőcz  nembSI,  SeprSd  ágból,  Sílvester  András 
a  Jent)  nemből,  Szomord  ágból,  és  nevezett  nemes  Sylvester  Miklós- 
nak neje  Apoldy  Márta,  a  Medgyes  nemből.  Kiirt  ágból  prímipilaria  jó< 
szagot  birtak  Marosszékbea  Kibéden-  *) 

SiUl  család.  SilzlJá  no  s-Pál  1713ban  m.  Károly  királytól 
kapta  czimeres  nemeslevelét  ') 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zdld  téren  ágaskodó  arany  grif, 
szájában  zöld  ágat  tartva.  A  pdzs  fölötti  sisak  koronájából  két  kitar- 
■  jesztett  fekete  sasszárny  között  szintén  olyan  gríf  emelkedik  ki,  szájá- 
ban zöld  ágat  tartva.  Foszladék  jobbról  aranykék ,  balról  ezüstvöröe. 

Szil  ez  néven  Talószinllleg  e  családot  találjuk  Szabolcs  me- 
gyében, bol  Lajos  1838— 1841-ig  tiszti  alUgyész  ,  1844 — tSl 
1848-ig  fiiszolgabiró  volt 

Ferenoz  1839 — 1847-ig  rendszerinti  esküdt  ugyan  ott 

Sima  család.  Arad  megyében  Sima  Gábor  és  fia  Márton 
1823'baa  a  nemesi  lajstromba  Írattak.  ') 

Himándy  család.  A  XVI  században  élt  Simándy  Péter,  1559- 
ben  a  följebbezési  törvényszék  bíráinak  egyike  volt;  *)  S,  vagy  fia, 
ToIt  azon  Péter,  ki  1588-ban  Vratistye  helységet  kapja  kir.  ado- 
mányban és  abba  beiktattatik,  „de  Vratistye"  irván  elönevét  Ugy 
látszik,  ezen  helység  alatt  Trencein  megyei  Vrtizser  helység  ér- 
tendő. Simándy  Péternek  leánya  volt  Anna,  Izdenczy  Petemé,  ki- 
nek leány  utódu  Madocsányi,  Apponyi,  Festetioh ,  Takács  atb.  család- 
béliek.  Vratfstyei  részüket  a  Takács  család  eladta  Kőszeghyeknek.  A 
Uadocsányiak  eladták  Sándor  Albertnak,  ennek  utódai  átruháztak 
Majtbényiakra,  ezektől  1755-ben  Sírchich  István  váltotta  magához. 

Trencsin  megyében  Simándy  nevtt  nemes  család  1688-baD 
székelt  Horenicsen.  ')  Pozsony  megyében  Simándy  Qyörgy  1776. 
évben  fös^olgabiró  volt 

írták  nevfiket  S  y  m  á  n  á  y-nak  is,  oh.  többet  rólok  Sj/mándg  tdatt. 

*)  A.  nemes  n^ely  néma.  Constitnt.  S60— 263. 

*)  Collect  herald,  nro.  6U. 

^  Ar«d  megyei  jegyBÖkönyv  1838.  dvi  1066.  Ss. 

*)  1669.  évi  S8.  !&rv.  ei. 

*)  Ssontagh  Dán.  kOal^e. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


186  snuT. 

ZempIÍQ  megyében  Simándy  János  1626-ban  s.-pataki  tanár, 
l630-ban  újhelyi  reform,  lelkész ;  ')  I  s  t  v  á  n  1709-ben  lett  pataki  ta- 
nár, meghalt  pestisben  1710-ben.  ') 

Erdélyben  Simándy  István  1635— 1651-ig  erdély  püspök, 
egyszersmind  leleszi  prépost.  ^) 

Doboka  vármegyében  Simándy  L  a j  o  s  1837.  körül  törvény- 
széki ülnök  volt ;  tán  ennek  rokona  S.  Gergely,  Torda  városánál 
Írnok  1845-ben. 

Slmay  oaaUd.  Békoe  vármegyében  Endrödböz  közel  fekszik 
Sima  nevezetű  puszta,  hajdana  Símay  nevű  nemzetség  birtoka; 
még  1456-ban  élt  és  e  pusztát  valószinüleg  birta  azon  Békés  megyei 
előkelő  nemes,  Simay  G  e  r  g  e  I  y,  ki  a  Hunyadiak  részére  kelt  királyi 
adomány  levélben  igtató  király  emberül  neveztetik  meg.  ') 

Háromszáz  évvel  később  Erdélyben  Számos-Ujvárott  egy  öi^ 
meny  eredetű  magyar  nemes  család  tűnik  fel,  melyből  Simái  Lukács 
és  S  a  I  a  m  o  n  testvér  atyafiak  és  kereskedők  Mária-Terézia  királyasz- 
szonytól  1760>  évi  május  26-án  Bécsben  kelt  czimeres  nemes  levélben 
magyar  nemességre  emeltettek ;  ^)  és  czimeres  levelök  Belső-Szolnok 
vármegyében  1760.  évi  octob.  6-kán  tartott  közgyűlésen  kihirdettetett 

A  család  czimere  vizirányoaan  két  felé  osztott  paizs,  a  felső  vö- 
106  udvarban  két  fehér  galamb  egymással  siemközt  áll,  csőreikben 
arany  olajágat  tartva ;  az  alsó  kék  udvarban  vörös  fedelű  egyház  áll,  tor- 
nyával, mely  alatt  az  Íves  bejárás  létható,  jobb  felé  fordítva.  A  pwza 
fölötti  sisak  koronáján  két  kiterjesztett  fekete  sasszárny  látható.  Fosz- 
tadék  jobbról  aranyvöros,  balról  ezüstkék.  ') 

A  caaUdfa  ^)  következő : 

Simái  N. 

1.  Lnkáce  L  Salamon 

1760.  1760. 

(Hankovicy  Mária) (Ptay.a.'kit*  HJripsina) 

L  Uártou        I.  Gergely        II.  Lukács  F^ígt.  a  kőtt.  lapow. 

1794.  SE.  újvári  1794.1815.  m- vásárhelyi 
népszúszóllö  ez.  újvári  tanár  1794. 
(Géafit  Kata)      tenator. 

')  Síinnay  C.  Zemplin  not.  top.  214.  254. 

•)  Ugyan  ott  217. 

•)  Fray,  Hierarchia  n.  279.  SEoreday  Setie*  Epp-  Traosylv.  217.  - 

<)  Teleki,  Hunyadiak  kora  X.  i96. 

')  Collect  herald. 

')  Adami  8cuta  gentíl.  tomo.  XI. 

')  HogyorAssy  János  kUzl. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


L  Salamon,  ki  ai  elübi  lapon. 
1760. 

(  Faágai A«a  FUripaJna) 

i  HiklAa.  Fottocc  L  K^etin.  UI.  Lakába  l.lgnia  Tcoánr  S  ^rJj^^^SS 
Adeodat  Joachim      Simeon    Kristófig  vn.S  "  ^S" 

Bí.  176a  Bí.  1762.    sz.  1755.  (w.  1760.  ^^^f^PW^ 

1 1817.  ^    a- 

N.  Váradon  o 

(Pertik  BebekaJ 


b.  SaUm 

ea.  17H7.        ■>.  1790. 
(BoUenatein      t  1846-  t : 

Anna)     B^kesí  ^liapán 
(Stmumer  Páni) 


n.  Kajetán    U.  Miilúi    I.  AntM    Margit    H.Ignáaz    U.  Kriatiíf 

1794.    ra.  1798.   ai.  1801.    bjs.  1805.   as- Gyulán 

885.       t  Ibaa.     1 183Í.       t  1857.        1806. 

(Majtr  Ter^a) 

Ágoston  Ede 


IV.  Lukáca 
■E-  1816. 

jGálbor;  Bőza} 


Gergely  II.  An; 
iz.  1«[8.  SS.  18S 
(Lázár  1 1849.  honvéd 
Miiia)  bonv^d  (Picha 
Karolina) 


L  Lnkáca  ágin  L  Márton  1794-beD  Számos-Ujvir  bx.  kir.  vi- 
ros  alnépszÓBzólója,  I.  Gergely  1794 — 1815-ben  ott  városi  tanács- 
nok, n.  Lakács  1794-beti  m.  vásárhelyi  gymnaBiumi  tanár.  Lukács 
SzámoB-ÜJTárott  esperes  és  lelkész  1837.  körűi.  Tódor  agyán  ott  ta- 
nácsos ,  íQ.  Gergely ,  Márton,  János,  szintén  ott  hivatalnokok 
lS48-baQ.  Miklós,  Lukács  birtokosok,  ez  utóbbinak  neje  báró 
GySrffy  Jozefa. 

L  Salamonnak  ága  Magyarországba  Békés  megyébe  szakadj  hol 
fiai:L  Miklós,  Ferencz-Ádeodat,  L  KristÓf-Teodor, 
—  IIL  Lakács-Joachim;  és  U.  Márton-János  Gyulán  la- 
kozottak,  és  í.  Ignácz  szenttamási  ispán  1792-ben,  ÜL  Lukács- 
Joachimnak  pedig  Pertik  Hiripsína-Rebeka  nejétől  (ki  1859-ben  Bé- 
kes-Csabáo  kora  94.  évében  halt  meg)  fiaiiIL  Salamon,  ü.  Ka- 
jetán, IL  MiklÓB,  L  Antal,  II.  Ignáoz  és  IL  Kristóf  1825. 
beo  hirdettetek  ki  nemességSket  Békés  megyében. 


'}  Békés  megyei  Jegyiffktinyv  628.  ss. 
';  ügyanoU  1825.  évi  110.  az.  a.  1826-ban  1815.  a 
a  Bsomélydre  iemtft  vett  ki  nemesi  bizonyítványt. 


I  alatt  IL  Miklós 


r,Coo<^ic 


168  BlHÉtTT. 

LegoerezeteBebb  tagja  volt  &  családnak  XI.  Kajétán  Békés 
megyének  már  1816-baQ  rendszerínti  esküdtje,  majd  al-,  utóbb  1835-tSl 
1840.  é7i  nov.  23-ig  föszolgabirája,  1843.  jnl.  3-ától  elsjt  alispáaja 
1846-ig,  mely  évben  meg  is  balt.  Utódai  Dem  maradtak. 

Nom  e  családhoz  tartozott  —  úgy  látszik  —  azon  Simái  K  ria- 
t  ó  f  kegyes  rendi  szerzetes ,  ki  Komáromban  született  lT42-ben,  ki 
mint  iró  és  m.  akadcmitú  tag  irodalmi  munkásságáról  ismefetes.  Meg- 
halt 1833-baD  jul.  14-  Körmöczbányán  kora  91.  évében.  >) 

Siiuéiijr  esalád.  (Sárdi).  Régi  székely  nemzetség,  melynek  neve 
Símén  y,  Semén,  Semien  alakban  fordul  elö ;  predikátumot  is 
többfélét  viseltek ;  így  de  Sz.-Eirály,  de  Homorod-Sz.-Máiv 
ton,  de  Eadács,  de  Sárd  és  de  Somlyó. 

Legré^bb,  kirÖl  emlékeink  vannak,  szent-királyi  Semien  Ist- 
ván, 1409-ben  Maros-szék  szószóllója. ') 

1537-ben  Símén  Gergely  Udvarhely  székről  zsoldos  hadat 
visz  Munkács  alá. 

Legrégibb  fészke  a  Simény  családnak  Fancsali  kutatásai  sze- 
rint ')  Homoród-Szent-Márton,  hova  Simény  I.  Péter  há- 
zasodott I&ŐO.  táján,  elvévén  onnan  Bíró  Katát.  Ennek  fia  Gergely  a 
Nagy-Kükűllö  melletti  Sárd-ra  telepedik,  honnan  ismét  a  család  egy 
ága  elSnevét  írja. Gergelynek  két  fia  maradt:  István  és  Fái,  amaz 
Sárdon  marad  éa  tdrzse  lett  a  mai  sárdi  Simény  család-ívadéknak ;  test- 
vére Pál  pedig  elveszi  Nagy  Annát,  azzal  kapják  aszéplakí  rész- 
birtokot, melyet  a  Horváth  családdal  1609-ben  osztanak  el.  Ezen  Fái- 
nak fiai  Tamás,  János  éa  István  a  széplaki  ágat  terjesztek, 
melynek  azonban  teljes  nemzékrendét  napjainkig  nem  bírjuk;  úgy  kell 
lenni,  hogy  ebbÜl  származott  legyen  a  solymosí  ág  is,  (tán  a  nevezett 
három  fiók  egyikétcSI)  mert  a  széplaki  ág  megvaazakadtával  a  sólymost 
ág  örökösödött  a  széplaki  jószágban.  Á  solymosi  ág  Elekben,  és  fiában 
Andrásban  és  ennek  testvéreiben  él.  Ez  ágból  volt  János.  1836. 
körül  M.  Vásárhelyi  kír.  táblai  ügyvéd. 
A  családfa  *)  kővetkező  : 


■)  Hagfar  Irűk.  Életrajs  gjOjt.  413. 
■}  KáUay,  SzAelf  nemxet  283. 
*)  K8vári  Erdély  ner-  caatiLdai  224 
T  UgT«»  ott- 


ídOvGoOf^lc 


I.P<iIa 
I5S0.  kfirSI 
(Bird  Kata) 

'      O.P8«l7 
Sirdn  ulapiiik. 

Siidon  auid. 
G&bor 

Pál  1609. 
8s(!pUkoD  bir. 
(Nagj  Aaaal 

(KUlKüíBor.) 

'Tamia. 

Jánoa.       latváa.  ' 

Jinoi. 

Pál 

I.GT»rgyl  ' 

(Uurer  Anna) 

Ü.  GiUrjy  17«i. 

'       Uiri. 

III.  OTOrgT  1790.                        Jánoi 
(Toroczkai  Klára)                      öniagr. 

Elek  1 1840.  Klán  IV.  QjUTgj  Entei  Jalh 

(Petr.  Horritb  f  1S48.             f  18S9.  (Sindor  (Elekéi 

Tetás)  (Ikt  sróf  (b.  Banber  Jánoi)  AnUl 

I— =;t- ■  Bethlen              Bóie) 

HiUói  I 

'       B6aft  .       Klári        Jankk        Amália      Kati      Ortfigr. 
(UgrooLásái)  1 1S49.     1 1849.    (gr.  Lázár  f  1849. 
(kt.  Láaár  lUlmáa) 
Dénes) 

A  cs&IádbAl  keveBea  TÍeeltek  hivatalt,  legtöbben  gazdálkodtak. 
Gj  örgy  (a  lU-ik)  1790-ben  KiikülIB  megyw  köret,  1794-ben  Torda 
megyébSl  követ 

Elek  (melyik  ?)  sárdi  pré£kátammal  1 794-ben  KOkűllö  megytt 
alispánja,  ]8I5-ben  az  unitár  egyházi  kormány  ülnöke.  György  (a 
IV-ik)  1615-ben  unitár  egyházi  ttlnök.  Ugyanekkor  idősb  Elek 
EfikűUö  megyei  házi  azámveTÖ.' '} 

Jánoa  Smagy  ez,  vagy  másik  János  1836-ban  királyi  hi- 
TataloB. 

A  családfa  utolsó  izén  áU6  három  fiatal  szép  hölgy  1849-ben  a 
nlágosi  katastrofa  napján  halt  meg.  ^ 

■)  Üg7  látuik  innen ,  hogy  ül.  OjVrgrnek  is  volt  teitvtfie   Elek  ne* 


*)  Bsilávfi  Sándor,  Hagfar  nfik  kttnyre.  Pest,  18^3. 


ir,Coo<^ic 


180  SIMÉNÍFALTT. — BIUIQ. 

László  HoiiioTÓd-8z.-mártotu  eldnévrel,  1794 — ISlS-ben  kir 
kormányszéki  írnok  és  hites  jegyzÖ. 

L  aj  0  8  elöuév  nélkül,  tán  Bzintén  e  családbél ,  1815-baii  Koloa- 
rárott  harniLDczadi  imok,  utóbb  184ő-ben  brassói  ellaaJír.  K  ix  o  1 J  a 
31.  gy.  ezredben  fSbadnagy  1863-ban. 

Más  ágból,  vagy  más  családból  származott ksdácsi  Semés  Mik- 
lós, 1606— 1607-ben  Udvarhelyszék  alkirálybírája ;  kinek  leánya 
Klára  Kadicsfalvi  Török  Gáspár  neje  volt  1640.  körül.  —  Ugyan 
csak  Kadácai  előnévvel  Semén  József  1837.  körül  ügyvéd  Hunyad 
megyében. 

SiméDyfalvy  család.  (Siményfalvi)  KBzttlök  Jásos  egyike 
1763-ban  a  székelyek  részéről  azon  bizottságnak,  mely  fB  kormány 
ezékileg  az  állandó  törvényszékek  felállítása  iránt  muokálkodott  1815- 
ben  élt  M  é  z  s  e  s. 

Tán  ngyan  e  család  ivadéka  Siményialvi  Antal,  kinek  Szabadkai 
Kis  Teréziától  gyermekei:  János  Kükflilö  megyében  1848-baD  adó 
író  biztos,  Antal,  Miklós,  Anna  Miske  Imrénó és  Teréz  tor- 
dai  Fieiscbmann  Dávidné.  Ezek  egyik  nagynénjök  volt  Erisztiiu^ 
Ugrón  Pálné  1813.  körül. 

Szintén  e  családból  származhatott  Siményfalvi  S  á  m  a  e  l,  feUS 
rákosi  unitár  lelkész,  ki  1862.  sept.  18-án  halt  meg.  *) 

SimeoBOVieB  esaUd.  Simeonovics  Fülfip  1760-ban  Mária' 
Terézia  királyasszonytól  kapta  czimeres  nemes  levelét.  ^ 

Czimere  függőlegesen  két  felé  osztott  paizs,  a  jobb  oldali  ezüst 
udvar  baloldalából  kétfejű,  vörös  koronás,  vörös  csörü  és  lábd  fekete 
sasnak-féle  test  része  látható  kiterjesztett  szárnyakkal,  Iába  karamai- 
val zöld  koszorút  tartva ;  a  baloldali  kék  udvart  vfzirányban  ezüst  pó- 
lya két  részre  osztja,  alatta  és  fölötte  egy-egy  arany  csillag  ragyog.  A 
paizs  rőLütti  sisak  koronájából  arany  grif  emelkedik  ki,  első  jobb  lábá- 
val arany  markolatú  kivont  pallós  hegyén  török  fejet  tartva.  Foszl^ 
dék  jobbról  ezüstfekete,  balról  aranykék.  *) 

Sióiig  csnlád.  Simig  Péter  1798-baD  L  Ferencz  király  által 
emeltetett  czimeres  nemességre. 

Czimere  négy  felé  osztott  paizs,  egy,  alsó  ékbe  végződő  ötödik 
ezüst  udvarral,  melyben  hármas   zöld  halom  közli!  a  középsőn  arany 

';  Kállay.  Székely  Dcmaet  28S. 
*)  Törok  Antal  íOzliae. 
')  Collect.  herald,  nro.  106. 
'}  Adami,  Scata  gentiL  tomo.  XI. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


8IKk6,— 8IMÓ.  191 

koronából  kék  oroszUn  emelkedik  ki,  nyakán  fekér  szalaggal,  elsS  lá- 
baival bőség  szarvból  virághalmazt  ontva.  A  paizs  1.  és  4.  kék  udvará- 
ban két  ezüst  fodros  szelemen  között  fehér  agár  (vagy  e  féle  álat)  fut. 
A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  kék  magyar  ruhás,  panjokásan  felöl- 
tött vitéz  mentében  emelkedik  ki,  fején  prémes  vörös  kalpag,  fehér  kó- 
csag tollakkal,jobbjában  kivont  kardot  tartva;két  felöl  két  kiterjesztett 
vörös  sasszárny  között,  melyekea  viziránybao  két  fodros  ezüst  szele- 
■zelemen  vonúi  át.  Foszladék  jobbról  eztlstkék,  balról  ezűstvörös.  >) 

Simigh  József  Tolna  megyében  1842-ben  katonai  biztos. 

Károly  1846.  vértes  ezr.  cs.  kir.  hadnagy. 

Símkö  család.  Trencsin  vármegye  nemesi  lajstromai  szériát 
1688-ban  Horeniczen  Ukott  ily  nevfi  család.  ^) 

Simó  család.  (K.  Solymosi  és  Farczádi)  Bég^  székely  család. 
Osi  fészke  Udvarheiyszékben  elSbb  Béta,  majd  Ki  s-Soly  mos,  éi 
ntóbb  Farczád  helység,  mely  két  utóbbi  helységről  elÖnevét  irj». 
Első  ismert  törzse  Simó  Ferencz  lÖTO-bea  a  solymosi  és  bétái  jószá- 
gokra nj  adományt  ^)  nyert.  Már  eanek  másod-onokájánál  II.  János- 
nál  két  ágra  szakadt  a  család,  legalább  ez  idö  óta  az  egyik  kiválóbb  ág 


farczádi  elönevet  vett  fel.  Ez  úgy  történt,  hogy  nevezett  11.  János, 
ki  mint  lovas  tiszt  tatár  fogságba  került  és  abból  1650-ben  megszaba- 
diUt,  IGöö-ban  abétai  jószágot  feUöbb  jóváhagyás  mellett  farczádi 
Lázár  Istvánnak  a  farczádi  jószágért  elcserélte.  E  János  1661-ben 
jelen  volt  a  nagyszöUösi  csatában,  hol  Kemény  János    elesett.   Ennek 

■)  Adami  Scuta  gentil.  tomo  XI. 

<)  SzoDtagh  Dániel  kiízl. 

■)  Családi  okmány  szerint,  D,g„i;ed  oy  GoOqIc 


103 


■wö. 


máaod  unokáj&nál  IV.  Jánoantí  a  farcsádi  ág  U  két  ágra  Bsakad^ 
melybííl  a  íarczádi  Simó-k  mai  nemzedéke  szármáik. 

Á  családfa  I.  Fereacztöl  kezdve  «  íarczádi  elöoévTel  élS  ágon 
kdretkezö 

I.  Ferenes. 
u.  1530.  kUrŰl 
adomáoj  1670. 
(MarftfAnna) 


L  Jánoa 
(Kádár>Qna) 


I.  Péter 
(CwitorKata) 


II.  János  16&0. 1661. 
(F«reni».Borbála> 


m.  JánoB 

izfll.  1700. 

(Vajda  Anna) 


U.  István 
es.  1766. 
ndvftrh.  törr.  az.  ü 
(Veress  Zioua) 


IV.  JániM 

az.  178a 

(Sándor  Sára) 


n.  Ferenci 

■lUl.  17C9. 

B.  Szolnok  ffiUg7^aze 

(1.  Botk  Rozália 

2.  Rolh  Janka) 


Jőzuf 
(Gábor 

t-  Lajoa.  J' 


IV.  Ferencs 
(V^oa  Zsozsf) 


Boeálla 

BS.  1797. 1 1849 

(Hatom  Za ifinond) 

korm  SS.  tanáce 

Malom  Lniza 

IriüH 

u.  1818. 1 1847. 


111.  FerencB 

■z.  1807.-t;  1646. 

B.  aaoln.  föjegj^tS. 

(Böér  Anna) 


sUÍ.  1882. 
(Bniimann  Nína) 


Potizena 

aiUl.  1834. 

(Ujfalv7  Sámuel) 


Károlf.        Lakács.        SzaMsia.        Ferenes.         Sándor. 


IV.  Jánosnak  eg^ik  fia  H  I  s  t  r  á  n  1815.  év  eldtt  a  kfirfil  Ud- 
varhelyszék  valós.  tÖrrénTszéki  alnöke.  Fia-  éi  unokü  a  táblán  láthír 
.tik.  Testvére 

II.  Ferencz  (tsi  birtokát  megtartva,  Belstt-Szolnok  megyébe 
telepedett,  kol  1815.  körül  megyei  ííSügyósz  volt  Fia  III.  Ferencz 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


ffiKoir.  109 

(lak.  Oross-mezfÍD)  1848.  el(>tt  BelsS  Szolnok  megyének  volttSjegy- 
zAje  és  áriszéki  birája.  Gyermekei  a  táblán  illnak.  Eonek  nővére  Tolt 

Rozália,  Halom  Zsigmond  kormányeséki  tanácsoa  neje,  anyja 
Halom  Laízá-nak,  (azill.  1818+1847.)  az  ismeretes  iró  éa  költíS- 
QÖnek,  kinek  szépirodalmi  lapokban  megjelent  és  kiadatlan  milveit  ro- 
kona, a  táblázaton  álló  Simó  II.  Lajos  szándékozik  ki  adni. 

A  íarcEádi  S  i  m  ó  család  czimere  —  miat  föntebb  a  metflzvény 
Í3  ábrázolja  —  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  nyngvó  arany  koro- 
na, melyen  pánczélos  kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva;  fölötte  jobb- 
ról ezüst  félhold,  balról  arany  csillag  ragyog,  A  paizs  fölötti  koronán 
az  előbbihez  hasonló  kar  karddal  látható,  Foszladék  jobbról  aranykék, 
balról  ezüstvörös. 

A  család  kia-solymosi  ágából  András  1794-ben  Sz.  Udvarhely, 
város  tanácsnoka,  F  e  r  e  n  c  z  ogyan  akkor  Udvarhelyszék  föügyésze 
volt  Továbbá  P  á  1  18Iö-ben  gubemialis  ób  kir.  ügyigazgatósági 
ügyész;  1847-ben  Ferencz  ügyvéd  Udvarholyszékben ,  egjrszer- 
smind  kamarai  ügyész ;  másik  Ferencz  kormányszéki  írnok.  Fái 
Udvarhely  város  aljegyzftje  és  árvaszéki  actuariusa.  K  á  r  o  1  y  özve- 
gye Vinkler  Antónia,  kitől  szül.  Ferencz  és  Luiza' 

Nevezetes  tagja  ez  ágnak  Simó  Ferencz  Sz.  Udvarhelyi  szü- 
letésű featéaz,  ki  Bécsben  öt  évig  tannlta  e  művészetet  és  1826-tól  mint 
arczképfeetö  a  kapósabbak  közé  tartozott  ■)  Gyerm.  József  ésAg- 
Q  e  s.  Mind  ezek  kis-solymosi  elÖnevet  használtak  és  használnak. 

Ugyan  ezek  közé  tartozik  még  kis-solymosi  Simó  György,  ki 
UdvarhelyszéktÖl  1833.  febr.  U-én  kelt  nemesi  bizonyítványát  Krassó 
vármegyében  akkori  lakhelyén  azon  évi  april.  29-én  kíhirdetteté,  ott 
azonban  most  már  családja  ilem  létez. 

ugyan  e  családhoz  számíthatjuk,  habár  ismét  egy  máa  ágból 
eredhetett,  azon  Simó  Andrást,  ki  Udvarhely  szék  börtön 
Öre  volt 

Simon  család.  (Felsö-öri)-  Vas  vármegyei  nemes  család,  egyike 
azon  hatvannégy  nemzetségnek,  melyek  Rudolf  királytól  1682-beD 
Felsö-Or  helységre  uj  adományt  vittek.  Ldtd  Zámhó  ca. 

Sfmoii  család,  (Máskép  Barbácsy)  Moaony  megyei  és  innen  több 
megyékbe  terjedt  czimerleveles  nemes  család.  Töraae  Simon  máskép 
Barbácsy  Benedek,  ki  fiával  I.  Jánossal  együtt  m.  Ferdinánd  király- 
tél 1637.  évi  dec.  24-én  czfmeres  nemes  levelet  nyert,  mely  a  következő 

')  TudomáDfos  Oytijt  18S7.  TI.  k8t.  12S. 
MiaTiROUiio  ciaUdai.  S.  böt,  DignizedOy ÖOOqIc 


194 


SÍUOK, 


cvboD  Vas  vármegyólicn  Szombathelyen  82.  Oyörgy  vités  és  Tértan6 
Ünnepe  utáni  második  férián  kihirdettetett. 

Nevezetes  e  család  azármazási  táblásata  nem  csak  azért,  mert 
a  Dunántúli  megyék  egy  nagy  részébe  elterjedt,  de  mert  míg  egyik  ága 
nz  iparos  pályán  Arad  megyébe  és  innen  Temes  megyébe  szivái^tt, 
addig  egy  másik  ág  Szabolcsba  terjedvén,  a  haza  egyik  leg^ösebb  kato- 
náját termetté,  és  báróságra  emelkedett ;  a  nélkül  —  mint  én  tudom  — 
hogy  a  szét  ágazott  sarjadék  egymás  rokonságáról  legkevesebbet  is 
Bejtett  volna.  *) 

A  mennyire  a  közös  törsatöl  Benedektől  két  ágnak  mai  napig 
való  leszármazását  tudjuk,  az  következő : 

Simon  Benedek 

1637.narig  saerzS 

'  L  JínoB  1637." 

kSzliB  szerző. 


Aclúm 

1.  Mihály  ' 

ITSO-Uczibcn 

I738.public. 

Zala  várm. 

MoiODvban. 

azUl.  M.  óvár  1737. 

N.  KalWra  kOltöz 

(HeteBényi  Zsuzei 

Zsuzsi  Jósief 

az.  1777.  t  1832. 

OZTCdcB 

1806.  báró 


István 

11.  Mihály 

Antnl 

1780. 

17^0. 

Zalában. 

Somogyban 

m.  Imre 
Temesvárott  1861. 
gyóg^ior^Bz. 


>)  A  báró  Simonyi  neiazeta^g  egy  rdsaröl ,  da  Temesvárra  telepedett 
Simon  Imre  mii  t&uaiíl  kösitlvifn  velem  leazármasáBJ  okmányaikat,  és  a 
ucmoEsdg  BzcTzSttil  eredt  a&ját  ágazatukat,  a  ndlkfil,  hogy  ama  aemesBég  sser- 
zStöl  eredt  egjdb  agakról  ludomáBok  lenne,  abból  látom,  hogy  a  kSzSs  tQrza 
utódai  kiJzQs  vöradgtlkrCl  ma  már  mit  sem  tudnak ,  a  mit  nemzedékenként  tfir- 
tént  Bzdtköltözktíddenil  nem  i»  ctodiUiatni. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


siAön:  Í95 

A  táblán  álló  I.  Jánosnak  fiai  köztil  I.  András  nemzé  Adámor, 
ésl.  Mihályt  Amaz  Zala  megyébe  Rezibe  szakadt 

L  Mihály  MoBony  vármegyében  lakott,  hol  1732.  mart  29-éii, 
úgy  az  1738.  évi  nemesi  vizsgálatkor  Simon  máskép  Barbácsy 
néven  ősatyjának  Simon  Benedeknek  1637'ben  kelt  czímeres  nemes 
levele  alapján  nemességét  igazolta.  Egy  fia  Pál,  (mert  lehetett  több  is) 
M.-6várott  szOletett  1737.  sopt.  6-án,  és  Szabolcs  megyébe  Nagy-Kal- 
lóba költözött  még  gyermek  korában,  hol  az  akkori  plébános  és  es- 
peres Veszpréminél  mint  távoli  rokonánál  lakott,  ott  is  nősült  meg,  elvé- 
vén  feleségUl  Hetesényi  Zsozsánát,  kivel  János,  Zsazsána  és 
József  gyermekeit  nemzé.  Ez  utóbbi  József  szül.  N.  Kallóban 
1777.  febr.  IS-án.  Fiatal  korában  katonai  pályára  tépvén,  kiválé  hő- 
sies érdemeiért  ezredességig  emelkedett,  és  mint  a  Mária  Terézia  ka- 
tonai rend  vitéze,  ISOd-ban  báróságot  nyert,  a  midőn  egyszer- 
smind 8bí  S  i  m  0  u  nevéhez  egy  y  betűt  is  kapván,  neve  irás  szerint  S  i- 
m o Q y,  kiejtés  szerint  pedig  Simonyivá  változott  Róla  Ldtd  8i- 
mom/i  név  alatt 

I.  Jánosnak  fia  volt  Bálint,  ez  nemzé  Gergely  t,  ki  Fejér 
megyébe  szakadt,  ennek  fiai  H.  Mihály,  I  st  ván,  György  ésJá- 
nos,  kik  Folgárdiban  laktak  és  1780.  január  havában  (U-ik— 14-)  ott 
nemességüket  azintéo  aSimonBenedek  Utal  16S7-ben  nyert  cztmeres  ne- 
mes levélre  alapítva  igazolták.  Testvérök  H  á  r  t  o  n,  Patkán  lakott,  neve- 
zett István  és  II.  Mihály  Zala  megyébe  Rezibe  szakadtak,  Fejér 
megyétől  1780.  dec.  7-én  kapván  nemesi  bizonyítványt,  azt  1794.  sept 
S-án  Zala  megyében  pnblicáltattáb.  Testvérök  Antal,  Somogy  megyé- 
ben Tábon  lakott,  és  uemess^et  ott  1793-ban  sept.  26-án  hirdetteté 
ki.  Még  egy  testvér  lakott  Zala  megyében  Reziben,  Simoni. 
I  m  r  e,  ki  ott  szintén  1 794-beo  pubUcáltatott,  ennek  fia  II.  I  m  r  e  mint 
pnska-mives  szakadt  0- Aradra,  és  Zala  megyétől  1819-ben  kiadott  ne- 
mesi bizonyítványát  Arad  megye  előtt  1830-ban  hirleltette,  fia  IIL 
Imre  mint  gyógyszerész  Temesvárra  telepedett  és  ott  1841-ben  hir- 
detteté ki  kiváitságlevelét.  El  jelenleg  is. 

Ezek  szerint,  azt  hiszem  nem  csalódunk,  ha,  a  DimáutiU  neveze- 
tesen Vas,  Hosony,  Soprony,  Tolna,  és  Zala  megyében  élt  és  előnevet 
nem  használt  Simon-okat  szintén  e  család  ivadékaiuak  tartjuk.  Dy&- 
nek  az  ismertebbek  közttl  a  következők : 

Péter  i792-beu  szombathelyi  czimz.  kanonok  és  csornai 
prépost 

D,B.lizedbi^OOglc 


id^  smoti. 

József  MoBony  megyének  1825 — ISSO-ban  másod,  és  elB8  al- 
jegyzője, 1831 — 36-ig  katonai  biztosa. 

László  Soprony  vármegyének  1826— 1836-ban  máaod,  1837- 
tÖl  elsd  alispánja.  Lakott  Répcze-Szemerén.  Tán  fia  Nep.  János,  ki 
1830-ban  tiszteletbeli,  1833-ban  másod  a  I-,  1840-bei]  tiszteletbeli,  majd 
1842-ben  rendes  főjegyzője,  az  '*"/|  évi  országgyűlésen  követe, 
1846.  évi  sept  11-töl  elsÖ  alispánja  volt  (Lak-Pinyén).  1852.  Soprony 
cs.  kir.  megyei  főnők. 

István  1845-től  Soprony  vármegye  számvevője. 

0  á  b  o  r  1 821 — 1835.  évben  Zala  várm^;ye  alszolgabirája. 

Mihály  1325-től  Zata  vármegye  alszolgabirája,  újra  megvá- 
lasztva 1828.  jun.  9-én  is.  —  1835-tifl  --  1844.-óvi  juL  11-ig  fÖ  szol- 
gabirája' 

Pál  Zala  vármegyének  1841-1Ő1  1844.  juL  ll-ig  alszolgabirája. 

János  Zala  megyének  1841-ben  rendsz.  esktidtje,  1844.  jul. 
11-tŐl  alszolgabirája,  közben  1847.  jun.  15.  ismét  megválasztva,  egész 
1849-ig. 

A  család  egyik  ága  a  Barbácsy  nevet  használja,  ez  ágbél 
Tóba  megyében  Antal  (lak.  Simontomyán)  1825— 1827-ben  íö  adó- 
szedő, tán  őa  Elek  1844-től  1848-ig  ugyan  ott  tiszti  alügyész. 

Valószínűleg  ezen  Tolna  megyei  ágból  Simon  F  e  r  e  n  c  a  Tolna 
megyétől  1825.  mart.  5-én  kivett  nemesi  bizonyítványát  l&kta-helyéa 
Krassó  várm^yében  1826.  april.  10-én  kihirdette.  . 

Simon  család.  Oyőr  vármegyei  nemes  család.  Alapitója  Simoa 
I  B  tván,  ki  1697.évijimiu8 25-én Laxenbui^ban kelt  czímeres  nemes 
levélben  L  Lipót  király  által  testvéreivel  Simon  János,  Pál  és  Fe 
renczczel  együtt  megnemesitettek. 

Czfmerők  a  paizs  kék  udvarában  hármas  zöld  dombon  hátuké 
lábain  ágaskodó,  kettős  farkú  oroszlán,  első  ballábával  három  búza  ka- 
láeet  tartva.  Foszladék  jobról  aranykék,  balról  eaüstvőrös. 

A  családfa  ')  következő :' 

aimon  N. 

István  János  Pil        I.  FercncE 

anég  BzerzS  1697.  169T.  169T. 

1687.  kSzBcerafi 


Márton  17&0. 

Zámolyoa  GjUt  vánm. 

Fol)l.  a  kSv.  lapon. 


')  Cealáill  kÖzl^B  StnniÉner  Gybrgy  áltnl. 


ir,Goo<^lc 


Márton  1760.,  U  at  dmi  fftUK. 
Zámolyon  Győr  várm. 
ír.  Ferenoa  178l7^ 


III.  Percncz  f  1830. 

Si&poD  Oyör  virm. 

(Takica  Eva) 


András  Uibálv 

t  Saap  holjra^gben  Iftk.  Fel-Bakán 


Pozeonyvácm.l 
(NagyEotáUn.) 


Janks. 

A  család  cz  ága  nagyobbára  honn  gazdáskodott  j  III.  Ferencznok 
Ga  AndráB  és  Mihály  Gyíir  vármegyétől  1846.  évi  július  8-áii 
vettek  ki  nemességökröl  bizonyítványt,  mint  Szap  hclyeógbeli  lakosok. 
Nevezett  Mihály  a  CsaUókfizbe  Fel-Bakára  tetto  lakását,  és  nejével 
Magy  Rozáliával  a  táblán  látható  családja  van. 

Lehet,  hogy  ezen  család  egy  más  ágából  származott  Simon  J  á  - 
nos,  1792-ben  GySr  kerületi  királyi  ügy-ígazgatóságt  ügyész ;  és  tán 
János  is,  ugyan  akkor  Pécsett  iskolai  Igazgató. 

Simon  csalid.  (Bethlenfalvi)  Mária-Terézia  királyaszonytól 
1761 -ben  kapott  czimeres  nemes  levelet. 

Czimere  a  paízs  kék  udvarában  hátulsó  lábain  ágaskodó  arany 
oroszlán,  első  jobb  lábával  kivont  kardot,  a  balban  arany  iró-tollat  tart- 
va. A  paízs  fölötti  sisak  koronájából  az  előbbihez  egészen  haaonló 
oroszlin  női  ki.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüstkék.  ') 

A  caalád  etőnevéről  B  e  t  h  1  e  n  f  a  I  v  á-ról  következtetve,  Udvar- 
helyszéki székely  eredetű. 

Simon  család.  (Eis-Ctörgényi)  Erdélyben  is  több  Simon  nevU 
család  van,  ilyen  a  k.  görgényi  előnevli,  melyből  Péter  1794-beD 
Kolos  vármegye  alszotgabirája  volt. 

Simon  család.  (Dézsfalvi)  Eüküllő  vármegyei  nemes  család, 
azon  megyében  fekszik  D  é  z  s  f  a  1  v  a,  hol  valószínűleg  birtokoltak  is. 

Közülök  Mihály  1708-ban  Bécsben  az  erdélyi  udv.  kanczel- 
laríá  tatiáésosa éé  registratora  volt. János  176l7-ban  Bobokéban  birto- 
kos,  fia  János  ótt  tőrv.  széki  Ulnük  1827-^en,  neje  gr.  Kun  Zsuzsij 
fia  ííl'ét  szolgabíró  1645.  özvegye  Keczelí'juÜána.' 

Kriatof  1794-ben  az  unitária  egyház  ülnöke,  és  Dobokában 
kir.  dezma-azedŐ.  József  1847-ben  KltkűIlS  megyéi  ^jegy^ü.  Já- 
nos Bebö  Szolnok  vármegye  alszolgabirtja  1847.'  'i,   '",'\ 

A  család  czimere  Mihálynak  pecsété  szerint  a  paízs  kék  udvará- 

*)  Adami  Scuta  gént  íL  .~  , 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


198  flWON.— 4nfOSFiLTAI. 

bsn  könyökbe  megfaajlott  kar,  kézivel  bárdot  tartva,  melynek  jobbfelé 
nézS  hegyeB  fokán  levágott  tÖrÖk  fej  vérzik  *) 

SimoB  család.  (K.  Poly&ni)  Háromszéki  székely  család,  kí- 
flzánnazva  Fogaras  vidékére  is,  hol  Elek  ISlB-ben  alszolgabiró  volt. 
Tán  ennek  fia  Elek  1847-beD  kormányszéki  ügyvéd  és  tán  agyán  ez 
Elek  Fogaraa  vidék  aljegyzője  1847-ben.  Most  ügyvéd  Koloavárott; 
nejétől  Brandt  Rozáliától  gyermekei:  R6za  Elein  Frigyesné,  Má- 
r i a   orvos  Incze  Istvánná ,  Elek  és  Kálmán. 

Valószinflleg  ebből  eredt  Simon  András  1770-boD  gyula-fe- 
jérvári  czimzotes  kanonok,  báromszéki  esperes,  és  polyáni  plébános,  to- 
vábbá Simon  O  y  ö  r  g  y  is,  1 794-ben  Bardócz  fíokszék  fcSügyésza.  És 
még  valószínűbben  Pál  1794-ben  Bereczk  város  jegyzője. 

SimoD  család.  (Ca.  szent-királyi)  Csikszéki  székely,  melyből 
József  1815-ben  Al-Csikszék  törvényszéki  ülnöke. 

SlmoD  család.  (Bibarezfalvi)  köziUök  1847-ben  János  Hu- 
nyad  vármegye  fítjegyzÖje,  F  erén  ez  ügyvéd  ugyan  ott  és  ugyan 
akkor.  Fia  József. 

Shnon^teh  család.  Trencsio  vármegyében  az  1755.  évi  nemesi 
ÖBBzeirásokban  találjuk  Símonchich  Tamást,  Istvánt,  Jánost 
és  Mihályt^) 

Pest  megyében  Símonchich  János  előbb  al-  és  a  pilisi  járás- 
ban főszolgabíró,  1836.  nov.  3-tól  1841.  évi  május  3-ig  má!sod  ^pán 
volt,  utóbb  kir.  tanácsos  és  a  pesti  takarék  pénztár  Igazgatója;  meg- 
halt 1866.  évi,  juliua  25-én,  kora  73.  évében. 

Simonchich  József  (lak  Tinyén)  Pest  megyének  1836—1841. 
rendszerintí  esküdtje. 

Símonchich  Márton  1787'bea  a  kir.  kamarai  levéltárnál  bi- 
vataltiszt 

Ily  nevű  család  van  Esztergám,  Nyitra  és  Pest  megyében. 

A  Símonchich  —  máskép  Horváth  családról  olv.  e 
munka  V.  köt.  159—160.  lapjain. 

SinioDfalvai  család.  Alapitója  Simon&lvay  Meny  bért  1742- 
ben  m.  Károly  királytól  kapta  czimeres  nemes  levelét  ') 

Czimere  a  patzs  kék  udvarában  zöld  téren  bátulsé  lábún  átló 

V  HeTcaeai  Usi.  tomo  XXV. 

')  SzonUgh  Dán.  kOzI. 

')  Collect.  Herald,  nro.  710. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


koronis  arany  grff ,  mely  els5  jobb  lábilviil  kÍTODt  ksrdoi,  a  ballal  ki- 
nyílt fehér  liliomot  tart.  A  paim  fölötti  nieak  koronijából  ax  elBbbi- 
hez  égessen  hasonló  grif  emelkedik  ki.  Fossladák  jobbról  aranykék 
balról  fizfiströröB.  ') 

SimoBliy  család.  (Német-Ujfalvi)  Eözülök  németajfalvi  *)  Si- 
monffy  István  eskfiát  vott,  kinek  nejétSl  kSrOei  Borboly  Zsozsáná- 
tól  fia  Sáranel  szfitetett  Debreczenben  1754.  octob.  12-éD.  —  1809- 
ben  a  Debreczen  városa  által  állított  sereg  esredese,  1811-töÍ  pedig 
axon  város  fBbirája  volt.  Meghalt  1821-ben  ")  Nejétitl  Béllyey>Erzsé- 
betf Öl  gyermekei : 

1.  Dániel,  182 l-ben  Debreczen  város  föügyvéde. 

2.  Oábor  kereskedő. 

2.  László  a  Nádorhnszár  esredben  hadnagy  1821*ben. 

4.  Károly.  5.  Lajos.  6.  Ferencz.  7.  Erzsébet  Eresei 
Dániel  debreczeni  profeesor  neje.  8.  Zsuzsanna  Tegze  Mihály 
Szathmár-Kémethi  városi  föjegyzS  neje.  9.  Eszter  Kis-Orbán  Ist- 
tíddó.  10.  Kozália  Eis-Orbán  Lajos  ügyvéd  neje. 

A  családfa  következő : 

látván  1784. 

(Borbély  Ztuzei)  

Sámoel  Zaozsa  Mária 

n.  17M.  1 18S1.         (1.  Németh  latrán  (CBapó.Sámael) 

Debreczcni  bird.  alesredes 

(BAljrei  Erzse)  2.  ntésr  Jánoi 

I  Kia-KáD  kapitj 

'       Dániel        Gábor        Lásald      Károly.   Lajoi.   PweBOT.'SBI'i^S'OWÖ^ 

^"'  aS"  1 1  Pl? 


Tán  e  csaUd  ivadéka  Simonffy  K  á  1  m  á  n,  az  ismert  zeneköltő  is. 

Trencsin  vármegyében  Simonfiy  nevli  csimerleveles  nemes  csa- 

lid  Horeniczec  lakott,  és  e  lakhelyöktöl  némely  tagjai  Horeniczky  ne- 


')  Adami  Bcnta  gentil.  tomo  XI. 

')  N^met-ÜJfaln  Somogy  vánnegyébon  fekszik,  íb  Cuttdery  Lissló  birja. 
F^yes  Gocgr.  ndtár  IV.  39fi.  Up. 

')  L.  Halotti  «lm^kedria.  Szobcaslai  Pap  Istvántól  Debrecscn  1831.  éa 
Fécaely  József :  ,A  valóságos  nagy  embernek  képe"  czimű  kalotti  beiiédeket. 

loti^odOyGoOt^lc 


800  SIKONFFT. 

vet  vettek  fel.  1760-ben  a  m.  kir.  helytartó  tanács  rendelete  foljtán 
TrencBÍn  virmegye  János  ellen  nemeaség  igaxoló  pert  indított 

A  TreocBÍn  megyei  nemesi  összeírások  ')  szerint  1748'ban  Si- 
monffy  néven  Horeníczen  találjuk  idÖBb  Jánost,  Györgyöt,  iQ. 
Jánost,  Istvánt,  Andrást  és  fiát  Ádámot  egy  máaik  An- 
drással ési^.  QyörgygyeL  Ekkor  Trencsín  városában  lakott 
György  nevezetű. 

1768-ban  Trencsín  városában  György  és  fiai  Ádám  és 
Oyörgy  székeltek. 

1803-ban  Ádám  lakott  Trencsín  vároaábanés  l837-b6n  agyán 
ott  íQ.  Ádám. 

Vág-Ujbelyen  szintén  lakozik  ily  nevtt  család,  rokon-e  a  foljeb. 
bíekkel  ?  nem  tudjuk. 

Símonfiy  Jakab  1792-ben  a  pozsonyi  kerületben  kir.  Ügyész 
volt  Zemplín  megyében  szintón  a  nemesség  sorába  van  írva  a  Sí- 
monSy  család.  ') 

Erdélyben  a  XY.  század  végéről  ismeretes  besenyői  Símonffy 
Tamás  és  György,  kik  mint  birtokos  székelyek  perelnek  Barla- 
básí  LukácBCS&l.  ') 

Doboka  megyében  1702-ben  Símonffy  család  birtokolt  Simon- 
telkén. *) 

Az  ujabb  korban  szárbegyi  ektnevfl  Simonfiy  család  tUnt 
fel,  melyből  István  ügyvéd  és  1847-ben  m.  vásárhelyi  tanácsnok. 
Ennek  tán  vérsége  János,  1848.  kÖrÜl  kis-tűrkösi  rom.  kaÜi. 
lelkész. 

SimoDOvici  OMlád.  Trencsín  vármegye  czímerleveles  nemes 
családa.  A  megyei  lajstromok  szerint  ^)  székhelye  Adamócz  helység, 
hol  1715-ben  János  élt,  1748-baQ  ugyan  ott  András,  1768-ban 
ugyan  ott  István  és  fia  M á t y á s,  továbbá  Tamás  és  Mihály. 

1803  ban  Adamóczon  laktak  Míbálynak  fiai  Htklós  és  An- 
drás, nem  különben  Mátyás  és  József. 

1837-ben  ugyan  ott  összeirattak^Uátyáinak' utiMM/'ugymínt 
Gáspár,  Eár-oly  ós  Lajos,  tovibbi'iA'ndrAg  tés 'fittJ'ános 
—  T^re  József  egyedftb    ■■        •  ■■■.•■■  -■  r-A-'  ■■v.n-i-  !í  ;..;' 

O&öntagh  Din.  köal.  ,.         .,     ,,  .,.,,■        7" 

')  Síiimay  C.  Zemplin  noi  toj).  117.  '  '  ,  \^  ,  .  ,    ,  * 

■'"'    ^  Kilúy,  Szákely  nemiét  28í;  " '■    ■■■■-'  ';|'""' ■"■     .^    '"'!,' 

*)  Hodor,  Doboka  virm.  22^  ''■■''■'■       '■■'!•''■■    ri    ■"    ■■.-..■■ 

'   "  *)  Bíöntagh  Dan,  köíi;   "'    ''  "        "'    -"'■■''■■''■''    '''  '' "  ■       ^^      ^_ 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


BIHONOVICB.— BiHoan.  SOI 

EttSI  tin  kíilömbSaÖ  SimonoTÍcs  nomes  csaUd  az,  mely  M.  Te- 
rézia kortban  ily  czfmert  nyert :  a  paiza  f&ggSIegesen  két  felé  oszlik, 
a  jobb  oldali  kék  udvarban  arany  golyén  daru  áll,  felemelt  jobb  lábá- 
val fehér  kövecset  tartva,  a  baloldali  vörös  udvarban  arany  oroszlán 
hátulsó  lábain  ágaskodik,  eIsS  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva.  A 
paizs  fölötti  sisak  koronájából  a  leírthoz  mtndODben  hasonló  oroselán 
emelkedik.  Foszladék  jobbról  aranykék,  babról  ezUatvörÖs.  ') 

StmonovtcH  cMlád.  Simonorics  János  1794-ben  I.  Ferencz 
királytól  kapott  czimeres  nemes  levelet. 

Cztmere  a  paizs  kék  advarábaa  jobbról  balra  résBUtosan  vont 
három  arany  pólya.  A  piúzs  fSlÖttt  ^ak  koronáján  két  kiterjesztett 
sasszárny  között,  melyek  közfll  a  jobb  oldali  félig  kék,  félig  immy,  a 
másik  féUg  arany,  félig  kék,  egy  arany  csillag  ragyog.  Foszladék  mind- 
két oldalról  aranykék.  ^ 

Slmonyi  család.  (Vitézvárí,  báró)  Följebb  a  194  lapon  elé- 
adtak  származását  a  Simon  máskép  Barbácsy  Mosony  megyei 
nemzetségnek,  melyből  Simon  Pál,  Szabolcs  megyébe  N.  Ealló-ra  sza- 
kadt Itt  Bzűlotett  1777'ben  febr.  18-án  Simon  József,  ki  13  éves 
korában  magyar  huszár  ezredbe  állván,  rendkívül  kitUnS  hadi  meré- 
syei  és  érdemei  által  már  mit  a  Blankenstein  huszár  ezredben  föhad- 
nagy  1803-ben  M.  Teréziarend  vitéze  és  mint  ilyen  Ferencz  császár 
és  király  által  Bécsbe  1806.  évi  april  24-én  a  Mária  Teréziarend  sza- 
bályzatánál fogva  birodalmi  báróságra  emeltetett ')  Ugyan  ekkor  nyert 
czimere  következő : 

A  paizs  íiiggölegesen  arany  és  vörös  advarra  oszlik,  az  elS- 
térbeo  pánczélos,  sisakos  vitéz  áll ,  jobb  kezében  kivont  kardot,  a 
balban  levágott  szerecseny  fejet  tanra.  A  paizson  bárói  korona,  &s 
azon  ismét  koronás  sisak,  melyen  fekete  sas  kiterjesztett  szárnyakkal 
látható.  Foszladék  mindkét  oldalról  aranyvöröa.  A  paizst  két  oldalról 
telamonok  gyanánt  két  pánczélos,  sisakos  vitéz  tartja. 

Simonyi  József  1810-ben  másod,  1812-ben  elstt  ömagy,  majd 
alezredes,  1813-ban  pedig  ezredes  lett,  és  ugyan  ez  évben  a  Sz.  György- 
^téz  rendet  is  megkapta  stbi  YitézségérSl,  had!  jeles  tetteirSl,  a  tö- 
rök s  föleg  a  franczia  háborúk  alatt  nevezetes  szcreplésérfil  könyvet 
lehet  beírni,  azok  elésorolása  nem  is  o  mü  korlátolt  körébe  való.  A  béke 

')  Aduni  Scnta  geotii  tomo  XL  ■■   -.    t     ■  '    . 
')  Ugyan  ott 
..   ').M>«7{'ál:.VU^vá»t>áii&£iinoA7'  ezMdes  ^LsU Mciw. P«Jrt«i  1819. 
99-lOe,)*p..-      .  -      ,    .       .  .■  .  ■       ' 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


3QB  saumt 

idejéa  ezrede  Magyarországban  feküdt,  de  a  osendeB  ídSben  mir  nem 
találta  magát  oly  jól  Simonyi  é«  1832.  apríL  25-éD  a  azolgilstból  vég- 
képen kilépett 

A  báró&ági  diplomát  magyar  forditásban  1807-ben  jun.  1-én  Ssar 
bolcs  Tármegye  levéltárába  fogadta.  Jézse&ek  egyetlen  férfi  örököse 
maradt  L  a  j  o  a  báré,  Arad  megyében  Vadászi  belyaég  stb.  birtokosa, 
az  1861.  évi  országgyiÜéseD  Arad  megye  Jenő  kerületi  k^viselfije. 

Slmonyi  csalid.  (Símouyi  éa  Varsányi)  Bars  vármegye  legré- 
giebb  gyökeres  családainak  egyike.  Törzse  ComesSimondeWos- 
B  i  a  n,  (az  az  V  a  r  s  á  n  y,)  mely  tahi  Hont  megyében  fekszik.  E  Si- 
mon élt  B  tatárjárás  korában  IV.  Béla  király  alatt  Meghalt  1394. 
év  elíStt,  amidőn  már  emberkort  ért  négy  fia,  úgymint!.  Mihály 
Comes,  Martonua  (Márton)  Jakov  és  I.  Péter  máskép  Phyle 
Hont  megyei  Kér  helységet  15  márka  ezüstért  vették  meg,  melyet  ne- 
kiek  Málá«i  Simonnak  ')  fia  az  egyszemű  Adorján  Comes  a  maga  és 
&ú  László  és  Péter,  úgy  Bzintén  testvére  Simon  nevében  is  as  eszter- 
gomi 8z.  IstT&negyház  íspotályosainak  keresztes  conveutje  eltttt  a  szo- 
vatoságpt  is  magokra  vállalván,  bevallott-  ') 

1408-ban  Le uk ne  fiának  Istvánnak  fiai  Zsigmond, 
Sándor  és  Qyörgy  és  Simonyi  Frank  adomány  mellett  bírt 
Csank  és  Kér  birtokaik  végett  perelvén  Lévai  Cseh  Péter  ellen,  Zsig- 
mond király  elntasi^a  a  nádort  és  ktr.  személynököt  ezen  pernek  elité- 
lésére  ') 

1411-ben  Zsigmond  király  uj  adományt  ád  Simonyi  látván 
fiainak  Zsigmondnak,  Sándornak  és  Qyörgynek,  további 
Simonyi  Miklós  fiának  F  r  a  n  k  n  a  k  és  Simonyi  Imre  fiának  Hik- 
léenak  és  Imrének  az  általok  békességben  birt  Bars  megyú 
Simonyi,  Radobicza,  Kis-Tüi-e,  Hont  megyei  Kereskény,  Voraány  és 
Krakó,  Trencsin  megyei  Dobra,  Szuha-patoka,  és  Nyitra  megjrei  Novoj 
helységekre  és  pusztákra-  ') 

1420-ban  Lévai  Cseh  Péter  még  nem  szűnt  meg  a  Simonyiak 
elleni  perrel,  ugyan  azért  ez  évben  Simonyi  Istvánnak  fia  György 
testvérének  Jánosnak  ^)  is  nevében,  nem  különben  Imre  fiinak 


')  Comes  Simon  de  Malua. 
Ó  Fejár  Cod.  dipl.  tomo  VL  vol.  1.  p.  283. 
^  Ugyan  ott  tomo.  X.  vol.  4.  p.  680. 
')  Ugr&n  ott  tomo.  X.  vol.  5.  p.  188. 

*)  Ezt  «g7  genealógia  Sándorral  egyaok  tartjn,  így  áll  a  táblázaton  ii 
de  aligha  nem  jánoa  negfedik  (legiQabb)  testvér  volt,  ki  ágát  fel  íi  tartá. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


BiMomn.  203 

Uíkldsnak  és  Imrének  nevébea  Ferényt  Féter  országbíró  előtt  tilta- 
koztak Lovai  Cseh  [Péter  és  várnagya  Setétkúthi  ÁDdráa  idézéseik 
ellen.  ') 

1439-ben  Simonyi  Jánosnak  fiai  István  ée  Qyötgj,  Imré- 
nek fia  Imre,  és  Miklósnak  fiai  János  ésSnicha(?)a sághi  con- 
veot  előtt  Lévai  Cseh  Péterrel  és  fiával  Lássléval  Csank  és  Kér  vé 
gett  kiegyeztek.  ^)  Ekkor  már  la  tván  és  G y  ö r g y  Lévai  Cseh  Pé- 
ternek ndvamokai  voltak. 

A  családik  Comes  Simon  de  Voseian-tól  következőleg  ^  sarjad- 
zott le  : 

I  t  á  b  1  ai 

C.  SimoD 
de  WoBf  an. 
1260.  kitr. 


C.  UihiU;  Hartonna  Jákó  L  Pdter 

de  Simonji  1294.  ISM.  v.  FbjU 

1294.    1284. 


"•^          L  Irtván 
1880. 

I.  Imre 
1889. 

'Zaigmond             tUodor             Gvörgv 

1408.1411.      máskép  JAqoi       1408-1 

,     "<»!■         'l„vín 

'       Folsl.  0  n.  uOMn. 
Gjörgy.' 

I.  Jánoa 
1468. 

1489. 

'Hát7ás             Zsigmond 

Osváld.' 

'     János 
Barsialiipán 
15S2. 

Láiár.' 

'  Zsipaond 

György 

Györg.y 

*"    István 
1615. 1629. 

András 
1715.  barsi  követ. 

Gáspár.        Borbála      ' 
(1.  PrUoBiky  János 
2.  Hodossy  György) 

'Hibái;. 

Ferencz 

■)  P^fér.  Cod.  dipl.  tomo  X.  vol.  6  p.  837. 

Ó  Ugyan  ott  XI.  367. 

')  Wagner  Mas.  tab.  Lili.  etb. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


Láuló 
1467.  de  SimouTÍ 
'  Pil  1198.' 


.     1421.  itjUki 

gftlgácai  yfanagy 

Benedek 
de  SimonTi 
alJM  de  Vaiaány. 
latrán  de  Vauány 
aliaa  de  Simonyí 
Farencz 
Vusíhtí  alias 
de  Simopyi 
Benedek 

Vartínfi ^^ 

Dcz.        István.      HiklÓB, 


Mihály. 
VÜsányi  iMván. 


IV.  Imra 

16tí. 
(Pogány  Kate) 


Farkas.        fldi 


Klára  I 

Saraöcsy      (h 
snyh^rt)  bár 


fíÜ!     György        N. 

tábornok  (gr.  Kál- 
(b.  Apor  H.    noky) 
3.gr.  Káfnoky  N.) 


Jóuef 
Bufli  esküdt 
1721.  1781. 
(Bartakovica 

Mária) 


Ignáca. 


JAnoÉ 
(Tgtak  Anna  JQ 


^ongrácz 
Peregrín) 


Simon      ^/  Teráí 

(Sircbich  Róza)     (Jeazenaakv  Elek 


ídOvGoOf^ic 


»  BOtomn:  20$ 

Á  nemzetlákBiirt  caalidi  kttzlés  hiinyábao  nem  tudjuk  a  mai  nem- 
tedékekig  lehozni. 

1422-ben  Imre  oj'laki,  rakoczaí  és  galgóczí  vámagy  Újlaki 
h&súó  machói  bán  Özvegyétől  kusali  Jakuhy  Annától  hü  szolgálataiért 
kapta  Galgóczot,  Páaztót  és  egyéb  javakat  ')  beirstképen  (inscrip- 
tionaliter).  Ennek  egyik  fia 

Felicián  144bben  pallós  jogot  (gus  gUdii)  kapott  ') 

F«Uciánnak  testrérétSl  Benedektől  származott  a  Varsányi 
ig,  Tsgy  is  a  simonyi  Varsányi  család,  melyből  Miklós  1616-ban 
Simooyi  helységbeli  telkét  Lipthaynak  zálogitá.  ')  E  Miklósnak  uno- 
kája Istváo  volt,  kiben  táblánkon  a  Varsányi  ágazat  megszakad. 

1560-ban  emlitetik  Simonyi  János,  mint  Bars  vármegyének 
volt  alispánja.  ') 

A  XVn.  század  ^la&  feléből  csak  birtok  zalogitási  adataink  van- 
nak a  családról,  a  midőn  a  buzgó  szerzőnek  Liptbay  Imrének  a  Si- 
monyi család  több  tagja  is  elzál(^BÍtá  ősi  birtokréazét  így  látjuk,  h<^ 

lölÖ-ben  Simonyi  Hózsesnek  fia  M  ó  z  s  e  s  Hont  megye  Keres- 
k&iyi,  Varsányi,  Nyitra  megyei  koczúri  részeit  350  flér^  ugy  szintén 
1622-ben  is  elzálogositja.  ^) 

Ugyancsak  1616-ben  Simonyi  Gáspár  és  István  Simonyi 
helységbeli  curíájokat,  Radobiczán  és  Kyitra  megyei  Novaj  helység- 
béli  nyolcz  helyet  két  ezer  foríntért;  *) 

1622.  és  1625-ben  Simonyi  Jánoaoak  fiai  Imre  és  Mihály 
kereskényi  és  varsányi  birtokrészeiket  500  ftért '')  zálogittoták  el  neve- 
lett  Liptbay  Imrének. 

1629-ben  Simonyi  Mihály  tiltakozik,  hogy  Liptbay  Imre  a  Hont 


')  Lehoczk;  Stemmat.  II.  361.  lapon ,  hol  mindenféle  Simon  kereszt. 
í>  cuilád-nerckrAl  ir  Lehoczkjr,  Bzokáaa  szerint  minden  birdlat  ét  Siizevetda 
sAklil. 

'}  D«7sn  ott ;  említ  m^  }560.  énSl  laritk  fogságtHÍl  kiváltánól ,  jölsá- 
gok^adásárúl  ia,  de  itt  esen  éa  egjfb  ai  években  bizonyoun  t^vei  adatkáit 
nem  mertem  elfogsdni. 

*)  Ss.  benedeki  Convent  Fasc.  TII.  nro.  SO. 

*)  Vgjan  ott  fasc.  115.  nro.  16. 

')  Ugjan  ott  Prot.  K.'.12l. 

')  Ogran  ott  Prot.  J.  p.  670. 

')  tlgr>t>  ott  fase.  VI.  oro.  70.  éa  Prot  K.  p.  96.  A  izcnSdés  aseHnt  erre 
bkdl  szolgáK  a>  is ,  mert  Liptbay  alatt  vatój&t  meerSlték. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


Simon-Iatvin 
(Feb^rKlAr*) 


Annft  Hargit 
(1 .  Katona  latvin  (AtaU^áDi 
2.  RfiBzeghi  Menyhért  Batoghy 
Jánoa) 


István.        J6uef.  Klára. 

(Csernyna 
Jáaosn^) 

Slna  esalád.  (Hodosi  éa  Eizdiü,  báró)  Dúsgazdag  bankár  csa- 
lád, melybSt  Sina  Simoa-dyörgy  e  Bzázad  elsü  negyedében  tö- 
rökorszí^jból  Hagyarorazágba  telepedett,  és  itt  birtokott  szerzett.  Meg- 
halt 1822.  aug.  3-án  kora  68.  évében.  E1b6  nejétíd  K.  Irené-töl  ma. 
radt  fia  Qyörgy-Simon,  második  feleségétől  Gyra  Katalintól  (kit 
mint  Csetéry  bécai  nagy  kereskedőnek  özvegyét  vette  el)  maradt  6a 
JánoB,  most  a  Sina  bankárház  fönöke  Bécsben.  Ilnnek  neje  Kicoms- 
sy  Mária,  gyermekei  nincsenek. 

Clyörgy-SimoD  azfü.  1786.  dov.  20-án,  miután  már  Magyar 
orscágban  a  kir.  kincstártól  kir.  adományként  Temee  megyében  Hó- 
dost, Eizdiát,  Orczidorfot,  Ealatsát,  Qróf  Eoyostól  Bittberget  (Temes- 
ben),  Báró  Brentanótól  Teplicskát  és  Beszterczét  1814-ben  Trencsin 
megyében,  Simonytomyát  Tolna  megyében  gr.  Eszterházy  Károlytól 
Bsitttéo  1814-ben,  és  Rapolten-Kircbont  Ausztriában  hzg.  Ditrichstein. 
tói  megszerezte,  1828-ban  hodoai  és  kizdiai  előnévvel  magyar 
bárÓB&gra  emeltetett;  majd  a  görög  kir.  megváltó,  és  (1838^101)  a 
török  csássárí  niscbani  ifUkar  jeles  rendnek  vitéze,  a  görög  király 
átalános  ügyvivője  lett ;  ezek  mellett  egy  ausztriai  szabadalmas  péra- 
váltó  intézet  igazgatója,  a  görög  nem  esésűitek  iskolai  alapítványi  bi' 
zottmány  tiszteleti  tagja  és  Szeged  sz.  kir.  város  tiszteleti  polgára  volt. 

A  jóazágszerzés  ezután  még  nagyobb  mérvben  folyt,  1832-ben 
AoBztríában  a  mauerbachi,  gfröfli,  farafeldi  állami  uradalmak,  1835- 
ben  Magyar  országban  gróf  Illésházy  trencsini,  báaní  és  Morvaország- 
ban brumovi  uradalmai  vétel  u^án  jl^ultak  az  előbbiekhez. 

1836-ban  gróf  Taafftól  megvette  a  misliborziti,  1837-ben  az  ál- 
lamtól a  welehradi  urodalma^  mindkettőt  Morva  országban. 

1838-ban  kevermesi  Tököly  Péternek  Temes  megyében  btumeu- 
thali,  Csanád  megyében  kevermesi  orodalmait 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


1889-bdn  Áautriábaa  Károly  föhenwegtűl  Leopoldidorfot^  Cieh 
OTBBágbsn  ax  államtól  Podjebtad-ot 

1842-ben  gr.  Fmtetioh  tettvérektíil  a  tolnai  urodalmat, 

1843-ban  Trencaín  megyében  a  meateni  urodalmat,  Bouinyi  Si- 
montól, 

1844-ben  gr.  Honyadytól  Somogy  megyében  &  Símongátbi,  fasg. 
Waea-tól  Morraorezigban  az  Eícbomí,  gr.  Ugartétöl  a  rossitri,  ÍBhig. 
Károlytól  a  parsitzi  morvaországi,  gr.  Zidiytíil  Q-yörmegyében  a  szent- 
núUófli  és  leideni  m-adalmakat 

184&-benB.Eötvöstl}l  Fejér  megyében  ai  eroii-i,  1847-ben  gr.  Eu- 
terháBytól  Pozsony  megyében  a  semptei,  gr.  Zichyttíl  Somogy  megyé- 
ben a  magyar-attádi,  gr.  Bombellestöl  Tolnamegyében  a  kaimokí  ura- 
dalmat, végre  gr.  Viczaytól  a  gSdöllöi  urodalmat  vette  meg. 

£nnyiingatlan  birtok  mellett  nem  csak  a  birodalomnak  legdúsabb 
bankárja  volt,  de  egyszersmind  Magyar  ország  első  birtokosainak  is 
egyikévé  lett;  és  midfin  1856.  évi  máj.  19-én  Bécsben  kora  73  évében 
meghalt,  egyetlen  fiára  IL  Simon  Qyörgyre  közel  80.  millió  p. 
for.  értéket  hagyott  hátra.  Nevét  a  budapesti  lánczbid,  melynek  egyik 
létesítője  volt,  öröktti.  Neje  volt  morrodai  Derra  Eatatin,  kitől  született. 

Nevezett  II.SimonG'yÖrgy  báró,  görőg  királyi  nagy  követ  az 
á  udvarnál  és  1858.  óta  a  magyar  tudományos  akadémia  igazgató 
í  tagja,  hazafiúi  nemes  indulattal  hozott  adományai  kÖzUl  két- 
s^  kivűl  legmaradandóbb  emléket  állított  magának  azon  80  ezer  fttal, 
m^ylyel  a  magyar  akadémia  alapjához  járóit ;  nejétől  dézsánfalvi  Gyika 
IGgeniától  egy  fia  IL  György  elhalván,  csak  leányai  Katalin, 
Anasztázia  éa  Irone  élnek,  ezek  egyike  gróf  Wimpfenhoz,  másik 
hzg.  Ypeilantyhoz  ment  fórjhez. 

A  családfa  következő : 


1.  Simoa 
1 1829,  aiig.  3. 
(1.  N.  Irene. 
2.  Gyra  Kata) 

Í-(«lI.GyttrgT  Simon 
».  1785. 1 1856. 

1828.  héró. 

(Derrn  Kata) 

'  11.  Simon-Oj'örgy 

m.  akad.  igazg.tsf; 

é»  görög  kir.  követ. 

(Öjika  Ifigenia) 

•i-m  János 
bnnkár  Béeaben 
\NÍcoru»sj-  MAria) 

'Kata.        n  Gjürgj             Anaiiláaia.              Jrine. 
uaT^taoMsio  ctíObai  ».  »öt.                                                  P    I^ 

dSySoOl^lc 


210  SiMT. 

A  család  czim«re  ékea  vágással  három  advarra  osztott  palzs,  a 
középső  gúla  alakú  udvar  alján  magas  szikla  emelkedik,  a  jobb  oldali 
udvar  baloldalából  kétfejű  fekete  sas  felo  testrésze  látszik  ki,  karamá- 
val  pallóst  tartva ;  a  baloldali  udvarban  arany  oroszlán,  bátulaó  lábain 
ágaskodva,  bárom  rózsát  tart  A  paizs  fölött  bárom  koronás  sisak  áll, 
a  jobb  oldalin  kétfejű  fekete  sas  szétterjesztett  szárnyakkal ,  jobb  lába 
karamával  pallóst  tartva,  a  középső  sisak  koronáján  bárom  stmcztoll 
leng,  a  baloldali  sisak  koronájából  elsS  jobb  lábával  kivont  kardot  tartó 
oroszlán  emelkedik  ki.  A  sisak  takarók  alatt  a  piúzsot  két  oldalról  tela- 
monok  gyanánt  egy-egy  oroszlán  fogja.  Alul  szalagon  a  családi  jelszó  : 
„servare  intaminatu m"  olvasható. 

Sinay  család.  Bihar  megyében  van  fSfészke,  innen  elterjedt  to- 
vább is.  Ismert  törzse  Sinay  Sámuel,  született  1698-ban  H.  Bagoson, 
bol   föbiró   volt.   Háría-Terézia   alatt    1744.    és    1758-ban,   mint  föl- 
kelő  nemes,  a  maga  költségén  vitézkedett.   Utóbb  M.  Derecskére  a 
maga  curialis  birtokába  vette  lakását,  hol  meg  ís  halt  1775-ban.  Fija 
Sinay  Miklós  híres  tanár,  rondkiviili  tudományú  éa  buzgósága 
prot.  tudós  és  superíntendens  Debreczenbcn.  Született  H.  Bagoaon  Deb- 
reczen  mellett  17S0-ban.   A  dcbrcczeni  föiskola  togátus  deákju  közé 
1746-ban  íratott;  itt  vé- 
gezvén    tanulmányait , 
külföldi      akadémiákra 
QrÖuíngába,  Franeeker- 
be  és  Oxfordba  ment 
Ez  utóbbi  tanintézetben 
s  átalán  szólva  angolor- 
szági  idSzése   alatt   Is- 
merkedett  meg  a  püs- 
pöki    egyházigazgatás- 
sal, melynek  később  oly 
kitartó  és  ügyes,  de  sze- 
rencsétlen bajnoka  lett. 
Haza  térvén,  elsőbben 
madarasi   lelki  pásztor, 
majd  a  debreczeni  fais- 
kolában a  görög  és  la- 
tin ékesszólás  és  törté- 
nelem tanára  lett,  és  ezt 
30  évig  nagy  bnzgósá^ 


gal  vitte.  Stfelekekeeete  jogúnak  lelkes  véde,  egyazeninind  s  helv.  hitr. 
ref.  egyházban  a  papi  fél  felaftBégének  makacs  bajnoka  volt  Mély 
éa  széles  tudományosságának  tanúi  nemcsak  a  reform,  egyház  történe- 
tiről nagybecsű  dolgozata,  mely  kéziratban  a  maroSTáBárbelyí  Teleki- 
féle könyvtárban  hever,  hanem  a  becsi  békekötés  ama  Commentárja 
ÍB,  melyet  „Victorlnns  de  Chorebo"  álnév  alatt  1790.  nyom. 
hely  nélkül  ')  kibocsátott  Valamint  azon  római  classicusok  kiadásai  is, 
melyek  azon  időben  nagy  becsüeknek  méltán  tartattak.  Fennebb  emlí- 
tett ^ybáz-igazgatási  elvei  miatt  nemcsak  snperintendensi,  hanem  ta- 
nári hivatalát  is  elvesztvén,  némi  segély  —  vagy  nyngpénzböl  élt 
1808.  évi  attg.  30-ig,  a  midőn  meghalt.  A  már  —  állítólag  —  Ősei  ál- 
tal is  élvezett,  de  többé  nem  okadatolhatott  nemességet  tudományi  és 
oktatási  érdemeiért  kapta  11.  József  császártól  1783-ban,  és  ujjolag  ki- 
adott czimeres  levélben  n.  Leopold  királytól  1791-ben.  ')  Neje  volt 
n.  váradi  Barsnyi  Erzsébet;  ettől  gyermekei: 

József  Bz.  1760.  a  gyalogságnál  katonáskodván,  mint  főhad- 
nagy halt  meg  Derecskén  1803'ban. 

Jaliána  sz.  17C2.  Meghalt  1805.  Neje  volt  Márkus  Pál  Bihar 
megyei  püspöki  lakosnak. 

Qábor  sz.  1764-  Hites  ügyvéd  Debreczenben.  Meje  Létai  Má- 
ria. Heghalt  1826. 

Sándor  sz.  176C.  Hites  ügyvéd  Debreczenben.  Neje  Rados 
Francziska.  Meghalt  1831. 

Márton  sz.  1770.  Huszár  ezredbelí  őrmester.  Neje  Szokolai 
Zsuzsanna.  Meghalt  1818  Püspökiben. 

Miklós  sz.   1781.    fiatal   korában  katholízált.   Kassai   püspök 
urad.  ügyésze  volt.  Meghalt  Kassán  1854.  Ezek  közül 
Gábor  nak  gyermekei : 

1)  Károly  sz.  1797.  M.  pércsi,  Bodóházi  pusztai  földbirtokos, 
debreczen!  polgár.  Neje  Dávidházy  Karolina.  Öt  gyermeke  a  táblán 
látható. 

2)  Ferencz  sz.  1806.  h.  ügyvéd  s  táblabíró  Bihar  vármegyé- 
ben. Neje  Ecsedi  Terézia.  Meghalt  1856.  N.  Táradon.  Négy  gyermeke 
a  táblán  látható. 


*}  Ctime  a  kSnyvnek  ;  Silhgt  aelomm  puhlicomm,  qnat  eeleirii  lub  mérilo 
fMificationU  VtflHwnni  mmo  Í606.  inüae  lüttorittM ,  oriiculvrum  tyut  Sennm  «l  <!•- 
■ifBc  univrTiom  tjni  amililulümem  luculenler  ilhutrant.  Onmía  mino  pHmum  adíla 
ttra  ti  tHiiio  yielorini  i«  ChorAo.  1790, 

DIB  tized  14(ljOO<^IC 


812  ™*' 

Sí  Laiofl  Bí.  1810.  HuBzir  Őrmester  voli  Lakik  Temeavirott 

4)  Dániel  bz    1812.  H.  BÖBzörménybea  gyógyseerésa.  Neje 

Horváth  Z8uzBánn«.  Meghalt  1850.  H.  Böszörményben.  Ot  gyermeke 

a  táblán  látható.  „      ,    ,  „  , 

fi^  A  e  n  e  B  azül.  1804.  Zellzi  Károly  lelkéM  neje. 

Sándornak  egyetlen  fia  Zsigmond  «.  1806.  Debreceni 
polgár,  nejétől  Hanke  Franciskától  négy  gyermeke  a  táblán  van  kitéve. 

Mártonnak  egyetlen  fia  Márton  szül.  1814.  Asítalos  mes- 
ter; mhalt  1857.  Paspökiben.  EgyeUen  fia  III.  Mártó  n  «  1846. 

Miklósnak  három  gyermeke  maradt,  mmt  a  táblán  láÜuUjuk. 

A  családfái  táblázat  ez : 

gámuel 
Bz.l698^t  1775.  __ 
'"         Miklós 

88.  1730.  t  1808. 
tanár  éa  Supenntend. 
(viradi  Bárányi  Erese) 


JÓSBef  Julián  a 

ei.  1760.         HX.  1762. 

t  1808.  t  1605. 

(Márkus 

Pál) 


Gáb__ 
87.  1764. 
1 1826. 

(Lítai 
Mária) 


Sándor         Márton  Miklós 

B«.  1766.      M.  1770.  s*.  1781. 

t  1831.        t  1318.  t  1854. 

(Rados       (Szokolai  KaMáo. 

Frattoaiska)     2jUMÍ)^_^  ] 

'^aiemond         Márton  I 

«.1806.    BZ.  18U_M861. 
(Hanke  Fáni)  '"Md.tou'^ 

sz.  1846.  I 


Ter^z  Enae  Miklós 
SS.  1800.  a«.  1806.  ax.  1814. 
t  1860. 


ÁiFDeB  Fetenca  Lajos 

Z.1804-    BZ^  1806.11856.  Sí.  1810. 


Károly 

tt.  1797.  SZ-   1DU«        BB.  ítuir.  I   -■"- 

(Dávidháiy  (Zclüti  Kár.)  (Ecaedi  Tetér.) 
Karolina) 


Dániel 
lu.  .n.  1812.tl860. 
(Horváth  Ztuzsa) 


MtUós 
Bt.  1837. 


Tmilitt    Miklós     Ida      Antal    Alhertina 
!Z,  1841.  BZ.1843.  SI.1846.  Bi.1848.  M.1850. 

Ferencz  ErzsB  Luiza 

SS.  1839.      sí.  1841.      SS.  1844. 


.nOO<^iC 


BINCZRHDOET. — SIKKOVICR.  213 

A  család  czf  mere  —  miot  feljebb  a  metszTénj'  ábrázolja,  —  a  paiza 
kék  ndTar&ban  zöld  téren  fehér  BzikUból  emelkedő  piramiB  ,  melynek 
alján  emléktábla  látszik,  a  píramiat  körül  övedzi  egy  koronás  arany  kí- 
gyó, fejére)  jobb  felé  fordulva  és  szájában  nyitott  könyvet  tartva ,  az 
advar  felaS  jobb  oldali  szegletében  arany  nap,  baloldaliban  ezüst  fel- 
hold ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  két  kiterjesztett  bub- 
■zámy  között  vörös  mezü  kar  könyököl ,  irótoUat  tartva.  FoszUdék 
jobbról  arasykék,  balról  eziietvörös. 

A  Sinai  uév  Erdélyben  sem  ösmeretlen,  hol  Sínai  László  K&- 
kollö  megyében  Szélkáton  birtokos. 

Sineiendorf  család.  Qróf  Sinczendorf  Kristóf  1655-ben, 
Jinos-Károly  1662-ben,  Laj  oa,  János  és  Albert  1659.bei], 
Rudolf,  Fridrik  16ő9-ben  vétettek  be  országgyülésileg  amagyar 
honfiúsitottak  kösé.  ')  Közülök  F  Ű 1 Ö  p-L  a  j  o  s  1 729-ben  bibomok, 
gyűri  püspök  volt. 

Sindler  család,  melynek  nevét  S  c  h  i  n  d  1  e  r-nek  is  Írva  talál- 
jak, és  róla  már  itta  87.  lapon  is  tettünk  emlitést,  a  XVII.  század  végén 
élt  üsei  közé  számítja  azon  Sindler  Pált  is,  ki  1675.  nov.  18-án  Kor- 
ponai  birtokát  Szelényi  Jánosnak  zálogttá  el. 

Sinka  család.  Hunyad  megyében  birtokos.  Mihály  1715-ben 
azon  megyénél  alszolg.ibiró,  László  pojánai  és  vályajepi  birtokos, 
Krisztina  1G71.  körül  \íj.  Xoptsa  Péternek  neje  volt 

Sínkai  család.  (Sinkai)  Fogaras  vidéki  család,  melyből  Já- 
nos, György  és  András  Fogaraavidéki  persáni  birtokokra  nézve 
1791-ben  az  erdélyi  országyülésen  njabb  kir.  adománylevél  kiadatását 
és  a  azélbeli  katonaság  felállításakor  elfoglalt  Sinkai  birtokuk  helyett 
másiknak  adatását  kértek  —  Sándor  főkormányszéki  ülnök,  meghalt 
1861-ben.  E  család  vAlószinüleg  egy  a  följebbivel. 

Slnkovtcb  Horváth  esalád.  Czimerleveles  nemes  család,  mely- 
nek nemes  levele  Fülek  városában  elégett,  mint  ezt  Nógrád  megye 
1715-  évi  jtü.  15-én  kiadott  nemesi  bizony  itvánvában  elismerte.  A 
uerzök  egyike  —  úgy  látszik  —  azon  Sinkorich  Horváth  Lukács 
Tolt,  kinek  (úgy  látszik,  második)  nejétől  Terohy  Annától  leánya 
Kata  Tajnay  György  neje  volt  1670.  táján. 

Lakács  testvére  lehetett  azon  György,  kí  szintén  azon  időben 
éh  és  Erdélybe  nősült,  legalább  neje  Serédi  Veronka  volt,  kitől  gyer- 
mekeit mutatja  a  következő  táblázat  : 


■)  Í666.,ávi  119.  t«rv.  cs.  1Ö&9.  ávi  181.  1S3.  Utrv.  cs.  1693.  ivl  M.  t.  cs. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


Ilona  ZsóSa  .  Gyflrgy 

(KéTCaj  János)      (P.  Síarraaj  '"^/^kr  ' 

András)  , 

Máa  ágakból  származott  SinkoTÍch  Mihály,  ki  t7l2>ben  Nógrád- 
tól nemesi  bizonyitványt  kapott,  1722-bcn  ezintén  a  Dcmeeeég  sorába 
Íratott,  1755-ben  is  élt,  vagy  hasonnevQ  tia  volt  azoa  Mihály,  ki 
ekkor  a  nemesek  lajstromába  íratott,  1755-ben  úevét  a  nemesek  név- 
sorában találjuk.  Ugyan  azon  évi  nemesi  lajstromban  a  jövevények 
között  találjuk  Fűlekon  lakott  Andrást,  ki  1760.  jan.  17-én  fia  Já- 
nos részére  kapott  Nógrád  megyétől  nemesi  bizonyítványt 

Sipeby  család.  (Paksi)  Hont  megyében  van  FelsÖ  és  Alsó-Si- 
pék  (hajdan  S  i  p  i  k)  helység,  amaz  az  esztergami  érsekségé,  emezt 
többen  birják.  Nógrád  megyében  is  van  Sipek  helység  felerészben  a 
Forgách  grófok  ,  máBik  felerészben  a  Bálás  nemzetség  ösi  birtoka. 
Ezek  közül  tehát  melyikről  vehette  nevét  a  Sipoky  család  ?  —  biztos 
adatok  hiányában  csak  a  valószínűségre  támaszkodhatván,  azt  véljítk, 
hogy  a  Hont  megyei  Alsó-Sipék  helységről.  ') 

Bizonyos  az,  hogy  A.-Sipék  helységet  hajdan  Sipéky  vagy  Si- 
plky  nemzetség  bírta ;  ebből  8Ípéky  Forencz  1551-ben  Hont  várme- 
gye Bzolgabirája  volt.  1636-ban  élt  Sipiky  Istvánnak  Özvegye ,  Si- 
pék  helységben  birtokos,  a  midőn  Csúthy  Mártonnak  Mányay  Anná- 
tól Bzilletett  leánya  Anna,  Kőteloa  Istvánné  anyja  ellen,  ágy  nevezett 
Sipéky  István  özvegye  ellen  is  tiltakozott  az  alsó-sipéki  réezbirtokok 
elidegenítése  miatt.  ')  Eb  Hont  megyei  Sípék  helységben  csakugyan  a 
Mányay  család  után  lett  birtokos  a  szúdi  Dúló  család. 

Mindezek  mellett  még  a  Pasi  máskép  Sipéky  család  ősi 
eredetéről  a  derengő  homályt  el  nem  oszlathatjuk.  A  mohácsi 
szerencsétlen  ütközet ,  mely  annyi  családot  zavarba  hozott  és 
tönkre  tett ,  ezen  család  eredetét  is  homályba  boritá ;  és  így  csak 
sejtenünk  lehet ,  hogy  az  ország  alsóbb  vidékéről ,  hol  a  dúlás, 
pusztítás  nagyobb  volt,  mint  például  a  Tolnai  megyei  Paks  hely- 
ségből (ma  mez^Sváros)  mozdulhatott  ki  fölfelé ,  biztosb  vidékre 
vágyva,  a  Paksi  máskép  Sipéky  család  is.  A  család  elévUletlen  ha- 
gyományai szerint  Budának  törők  kézre  jutása  után  mint  János  király 
volt  híve,  telepedett  Paxi  máskép  Sipoky  Tamás   Nyitra  megyébe,  hol 


ir,Coo<^lc 


SIPEKY.  nÖ 

hol  toleg  a  néhai  Czobor  nemzotség  pártfogása  alá  jutott  Itt  1672-bea 
Czobor  IcnrétÖt  akkor 
nádori  helytartótól,  ré- 
szint hü  szolgálatai  ju- 
talmáal ,  részint  pedig 
kész  pénzen  szerzett 
Dojca  és  Unin  holysé- 
gekbon  birtokot.  A  bir- 
tok szerzés  mellett  Ta- 
más, nemcEi  ercdctcröl 
ta  HtegemlókeBve,  mint  - 
Dcmesi  szül  üktől  szár- 
mazott és  nemesi  gya- 
korlatban éJö  1579.  oct. 
16-kán  Prágában  kelt 
czimeres  nemes '  levél- 
ben ')  Rudolf  király  ál- 
tal nemes  Eöttheövény 
Katalin  nejével  együtt 
újólag  a  nemesek  sorá- 
ba íratott;  *)  mely  újó- 
lagos czfmcrcs  nemes  levél  Nyitra  vármegyének  15S2-bea  (fería  5-ta 
proxima  poBt  festum  Nativitaüs  B.  M.  V.  proxima  praeterítnm)  tartott 
lörvényszékén  kihirdettetett. 

A  törzs  fiának   Miklósnak   gyermekeit   fölmutatja  a  garan 
sz.-benedeki  Conveotben  egy  1598-  és  1611.  évi  bevallási  oklevél- 
István    nejével  Szabatkay  Annával  következő   Öt  gyermeket 
nemze:  Pált,  Andrást,  Istvánt,  MiklÓBt  és  Annát  Esek 
közüL 

Andrásnak  ParapatacBÍs  Ilonától  két  fia  maradt:  György  és 
Ádám,  ez  atóbbi  a  Rákóczi  forradalom  alatt  megöletett 

n.  Istvánnak  nejétöt  Paskony  Zsuzsannától  gyermekei  vol- 
tak Zsigmond,  Lázár,  kik  mamiélkUl  múltak  ki,  továbbá  Má- 
tyás, és  leányai  Anna-Mária,  Éva,  Dorottya  és  Bora. 

■)  Katonai  Hiet  ctitica  XXVI.  p.  71.  4b  otána  Lohocsky  Stemmat  11. 

')  A.  nemea  hyél  szavai  ;  Eundem  Thimam  Parg  aliat  Biptkif,  qii  et  oMloa 

Hobit^ui  peretttibui  ortna  el  UbeTlale  HohÜílari  gavinu  titt  dícfíur dtnup  in 

coetum  et  nuiMrun   ueroriim    atgiic   índubilatoTuvi  ....  rtobillHm  i 
dotatb. 


ídovGoOf^lc 


Tamástól  mint  ssánnAsott  nejünkig  a  Sip«ky  oiaUd,  a  kö- 
vetkező táblázat  matatja  : 

Tamáa 


(EatthCv^ny  K*t>) 
'  Mikiid  ' 


n  latrán 
(Paskon; 

Zínuai 


iBtvia 

1698. 1611. 

(Sáabatfcay  Anna) 


Anna. 


I.  Pál  Andráa 

1649.     (Parapataaici 

(Vitnyovatky     Uooa)  __^^^^^^^^_^..^__^.^ 

BctóáU)  I         zilígmoud  Lázár  Uátráa.  Anna  £va.  Doiott^a.  Bora'. 

I  t  t  Háriá. 


Gyürgy 


"SdáiT 


Mihály  Ilona  1 

(Pribírgiky         (Titíta 
Banjamio        FaieDcs) 
Hona) 
Mibály  BAaa         BoriT' 

20  évet      (Majcb^nyi    (Pnlay 
korban         Antal)       Jánoe) 


I-  Imre 
ai.  1667.  oat.  16. 

Saavárolt 
(Boasányí  Dona) 


Sándor  Láizld 

Bi.  karoiEti       sz.  1698. 
pUbános    april  24. 1 1758. 
(Ebeczkr 
Mária 
e«.  1708. 1 1748) 


Gábor 
jesBoita. 


Imre    Imre      Anna-      Ter^ 
t         t         Ter^i      Aana 


Júxsof-        M.  Anna 
Antal         BZ.  1729. 
iS.IT!2.febr.a  inn.  16. 
Léván. 


AgOBton 
1862. 


s.  1727.    Jan.  1.        oet.  4- 


M.  1781. 

■ept  29. 

t  1784. 
(DeAdda 
ErzBÍbel) 


n 


LáBtld  Imre  I.  Bándor 

ES,  1763.  JdL  S6.    sz.  17Ö6.t  1608. 

(Hnayadj  Mária) 

Janka       Ferenox  n.  Sándor 

BZ.  1786.      es.  1798.  az.  1794. 

(JeazenBzkynd)  alBÓlócai  birtokos 

{Ugronovica  Hárfa] 

III.  Sándor  Emma  GyOTgy 

(Piáctek       (Czaderazky      hoBEárkapil 
Ssidonia)  Em(i)  t 


írjT^^OOÍ^IC 


BIPBKT.  317 

L  Pálna-k,  a  l6gid6sb  testvérnek,  ki  1649  ben  élt,  feleaéga 
Tolt  VisnyoTBzky  Borbála,  ettíll  születtek  gyennekei :  Mihály,!. 
Imre^  Ilona  Tiszte  FwonoEné,  ée  Mária  iisjadon. 

Mihály  (Pálniüí  fia)  híteatársával  nemes  Príbérazky  Benjámin 
Hónával  bárom  gyermeket  nemzett :  Mihályt,  ki  20  évea  korában 
balt  meg  és  temetettetett  Pozsonyban  a  sz.  fer enczes  szerzetnél,  Rozá- 
liát Majthényi  Antalnét  és  Ilonát  Pulay  JáooBnét. 

I.  Imre  (Pálnak  máaod  6a)  szül.  1667-ben  oct.  16-án  éa  a 
Myitra  megyei  sasvári  egyházban  kereszteltetett  1690.  jan.  22-to  vette 
nfiíU  Bossányi  Donát,  ki  Komárom  megyében  1669.  jnl.  10-én  ssfile- 
tett.  >)  £tt8l  St  gyermeke  lett,  úgymint  1.  Sándor,  SzentkerABBt 
mvAros  plébibosa,  2.  László,  kirSl  alább,  S.  O á b o r  jesuita,  4. 
Imre,  és  6.  ismét  Imre,  de  mind  kettJt  korán  elhalt. 

László,  Imrének  fia,  sz.  1692.  aprit.  24-én ;  gyfirtít  váltott  ne- 
jével Ebeczky  Anna- Máriával  1720.  april.  14-én  *),  megeskttdtek  iná- 
jns  12-éi],  lakodalmaztak  sept  $-&a  Léván.  Meghalt  17S3.  máj.  21-éQ, 
és  22-én  eltemettetett  a  szfillfisi  templom  kriptájába,  neje  meghalt  1742. 
mart.  7>éD,  és  a  szent-kereszti  templomba  temettettett.  Gyermekei  kft- 
vetkezAleg  *)  születtek : 

a)  József-Antal  szül.  Léván  1722,  febr.  8-áo. 

b)  Mária-Anna  szül.  172ö.jwt  )5-én  (B.  Bossanyiné). 

c)  Klára-Ilona  szüL  1727.  ang.  &-án  (Ordódyné). 

d)  Borbára  szül.  1729.  jan.  l-én. 

e)  Rozália  szül.  1730  octob.  4-én.  (Tán  ez  Litauyné). 

f)  Hihály-János  sz.  1731.  sept  29-én. 

g)  Ignácz-László  ez.  1736.  jnl.  4-én. 
h)  Károly  szül.  1737.  jan.  31-én. 

i)  Apollónia  sztil.  1739.  febr.  17-én.  (b.  Rudnyánsskyné). 

EzekkOzfil  Mihály-János  feleségtll  vévén  De  Adda  Erzsébe- 
tet, ettÖl  nemsé  fiait  László-Imrét  és  Sándort;  meghalt  1784. 
mart.  S6-án,    eltemettetett  a  nyeri  kápolna  sírboltjába.  Emiitett  fia 


.    ')  Sípek  j  Imre  családi  jegycetei  Bzerínt 
')  Ebecsky  A.  Mária  "Léyia  szUl.  170S.  mtirt.  1 
*)  Sipeky  Lisilö  cssládi  jegysetei  aaerínt. 
')  Hgyan  ott. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


218  BIF08. 

LáBzIó-Imre  (bzüL  1753.  juL  25-én)  úgy  Itíszik  —  mag  nélkül 
halt  el.  Azonban  testvére 

Sándor  (bzüL  1756.  jul.  7-én  SzöllÖBÖn)  tovább  teijeaeté  a  csa- 
ládot 1784.  jul.  27.én  nÖlll  vette  Hunyady  Máriát.  Meghalt  1808.  maj. 
7-én,  eltemettetett  a  nyérí  sírboltban.  Gyermekei  következők: 

1.  Janka  (Ignatia  ,  Antonia-M.-Jozéfa)  szül.  Nyéren  1786. 
raaj.  10-én. 

2.  Ferencz-Xav  bzUL  ugyan  ott  1793.  jan.  0-én. 

3.  Sándor  (János  nop.)  szül.  1 794.  mart.  7-én ;  ki  jelenleg  is 
él  AUó-Lóczi  birtokán,  és  atyja  és  nagyatyja  a  mostan  élö  nemzedék- 
nek. Neje  Ugronovich  Mária,  kitől  gyermekei  Ágoston,  Sán- 
dor, Emma,  György  születtek. 

A  család  birtokos  Pozsony  megyében  Alsé-Lóczon,  mely  most 
föszékholyo. 

A  család  czímere  —  mint  a  metszvény  is  ábrázolja  —  a  paizs 
kék  udvarában  bármas  zöld  halmon  ágaskodó  grif,  olsö  jobb  lábával  ki- 
vont kardot  villogtatva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronája  fölött  félig  arany, 
félig  kék  csülag  ragyog.  Poseladék  mind  két  oldab:ól  aranykék. 

Sipos  család.  BékcB,  Gömör,  Hovcs,  Nógrád  és  Seabolcs  me- 
gyék nemessége  sorában  áll;  azonban  tobb  ily  nevű  nemes  család  van. 

Trcncsin megyében  Sipos  András  czfmeres nomes levelét  1671- 
bon  hirdette  ki ;  valóazinüteg  ennek  elei  vagy  utódw  éltek  Turócz 
megyében,  ')  legfUább  ott  is  volt  Sipos  nevű  nemes  család,  mert  1755- 
ben  Nógrád  megyében  Sipos  József  és  Andrása  nemesi  vizsgá- 
latkor nemességök  kimutetáat  végett  Tiirócz  megyébe  utaaítattak  ;  és 
—  úgy  látszik  —  azt  onnan  ki  is  mutatták,  mert  még  azon  175&.  évi 
kétségtelen  nemesek  lajstromában  olvassuk  Sipos  Andrást^  Já- 
nost, és  a  már  akkor  elhalt  Józsefnek  árváit  másik  Jánost  és  Jó- 
zsefet, mindnyáját  mint  megyebeli  Becske  helységbeli  birtokosokat*) 
hol  utódaik  most  is  élnok. 

Másik  Sipos  nemzetséget  volt  alapítandó  Sipos  Hiklós, 
ki  nejével  Kozák  Magdolnával  együtt  1702.  jan.  27-én  I.  Leopold  ki- 
rálytól nyert  czfmeres  nomos  levelet,  mely  azon  évben  Máramaros  vár- 
megyében, 1724-ben  pedig  Szatmár  vármegyében  hirdettetett  ki,  és 
eredeti  v^áságában  Szatmár  megye  levéltárába  jntott,  valószinttleg  a 
tulajdonos  kihalásával. 


'}  SzonUgh  Dániel  ktfsldiio. 
')  N6grid  vám.  Jegyzőkönyv. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


WP08.  219 

Sípos  család.  Szabolcs,  Békés  megyei  nemea  CBalád.  Törzse  Si- 
POB  Qyörgy  1613.  april  4-ód  II.  Uátyáa  királytól  kapott  czlmeree 
nemes  levelet 

Czímere  a  paizs  kék  udvarában  hánniis  hegyen  hátulsó  lábain 
ágaskodó  bakkecske.  A  pwza  fölötti  sisak  koronájából  hasonló  bak- 
kecske emelkedik  ki. 

Ugy  látszik  —  e  SipOs  Gyöi^y  egy  szomcly  azon  Sípos  György- 
gyel,ki  1614-ben  Szatmár  megyében  Vállaj  belysdgbon  egy  nemes 
házhelyet  (cwíát)  nyert  kir,  beleegyezéssel ;  ')  és  Szatmár  megyében 
Sipos  nemzetség  e  század  elején  is  birtokosnak  bstik  Domabida  hely- 
ségben. I) 

Emiitett  Sipos  György  Nyir-Bátorból,  később  Szabolcs  vár- 
megyében birtokot  szorzott  Mibályíban,  ennek  egyik  fia  András 
volt,  ki  atyja  halála  után  Szabolcs  megyében  Gebén  lakott,  és  két  fiat 
nemzett  :JánoBt  és  Mihályt  Ezek  közül  Mihálynak  volt  egy 
F e r  e  n c z  nevii  fia,  ki  Kecskemótro  telepedett,  ennek  Feró  u  ez 
oevU  fiától  származtak  :  I.  Gábor,  IL  György,  III.  Ferencz  és 
L  J  ó  z  8  e  i  békési  reform,  lelkész.  Ez  utóbbinak  nemes  Tanárky  Esz- 
tertől nemzett  figyermekoi  II.  József,  U.  Gábor  mérnök,  Sán- 
dor Békés  vármegyének  1848-bau  alispánja,  és  Antal  Békés  me- 
gye levéltámoka.  Ezek  származási  fiija  ")  következő  : 

Hrbátorbati 


NTirbátorbaD 
Mihályban. 


röibot 


U.  Fflrentt 

(Kiss  Juliána) 


1818.  békét 
Lídia)  ref.  lelkdss 

jTanárky  Eazter) 

'~1L  József  Gábor  Sándor  AnUl  "^ 

H.  Ber^Dfben  mérnök  BAes  voIthoDT^d. 

aegéájtgjmií  Syarvuon      r.  ali«pán  1848.  B^kea  m.  lev^l- 

(Klein  Janka)    (Walteredorfer   Uk.  Szarvason  tám.lak.G^alán 

ZsQMs)        (Dobsa  Amália)  (Baristetnicska 

Domicella) 

■)  Ssinnaj'  Ssatmár  virm.  II.  43.  —  ')  Ugyan  ott  II.  62.  —  *)  HogyoróHy 
János  közi.  saerint. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


220  SÍPOS. — snuKY. 

I.  József  békési  lelkész  Jézsef,  Gábor  és  Sándor  fiai 
nak  beiktatásával  nemességét  Békés  megye  előtt  1  819.  évben  Ö25. 
SE.  a.,  An  tftl  fiáét  pedig  1832.  évben  31.  szám  alatt  kibirdetteté. 

Sfpos  család.  Ezen,  vagj  máa  Sípos  családbál  származott-e  Sí- 
pos J á D 0 s,  kinek  tiejétfSl  Szepesaj  Erzsébettől  leányai  Erzsébet 
Nagy  Andrásné  és  Zsuzsanna  Bay  Tstvánné  volt ?  —  nem  tudjuk. 

A  következőket  sem  :  Sípos  János,  Ferencz,  Péter  és 
András  részére  G-yörmegye  1842.  sept.  lO-én  adott  ki  hemességí 
bizonyítványt. 

SfpoB  csalAd.  (Márkosfalvi)  Székely  család  Háromszékből. 
Közülök  Antal  adóíró  biztos  1815—1837.  körül;  Pál  ugyanott  me- 
gyei tiszti  tigyé&z  184g-ig,  megbalt  1S60.  Neje  Barícz  Amália,  fia  Já- 
nos 1862-beii,  mint  főkormányszéki  írnok  Kolozsvárott.  Sámuel 
fökorm.  széki  számvevő. 

SfpoB  esaÚd.  {Ny.  gálfalvi)  KözŰlök  L  a j  o  s  ag7véd  H.  Vá- 
sárhelyen 1846.  körfU. 

Sípos  család.  (Léczfalvi)  Sámuel  F.  Fejér  vármegyében 
tőrv.  széki  ülnök,  és  tizedbértámok  1640.  körül.  J ó  z b e f  szolga- 
bíró 184d-bao.  Nevezett  Sámuel  és  Borbára  flrökösei  Hidvégen 
btrtokcuok. 

Még  sok  Sípos  nevezetű  birtokos  van  Erdélyben,  kiknek  azon- 
ban családi  Összeköttetésüket  nem  ismerjük,  ilyenek  :  János  A.  és 
F.  Oézesen  F.  Fejérben. 

Péter  0  Szilágyságon  paptelki  birtokos, 

Sándor  Torda  megyében  Várhegyen ; 

Amália  Kolos  megyében  bz.  Lúdvégen ; 

Péter  B.  Szolnokban  AUŐrben  stb. 

Slraky  család.  (Siraki)  Hont  vármegye  legrégíebb  nemes  csa- 
ládai&ak  egyike,  birtokos  az  ott  fekvő  és  a  családnak  nevet  adó  Si- 
r  a  k  helységben.  Tagjai  a  családnak  nem  igen  szerepeltek  és  íÖl  sem 
emelkedtek. 

Már  1424-ben  találjuk  Siraky  Márton-nak  fiát  Tamást, 
mint  királyi  iktató  embert  megnevezve,  Kóváry  Pálnak  szelényí  bir- 
tokába történt  beiktatásánál.  '} 

1512-ben  élt  Qyörgy,  neje  Arady  Katalin  volt 

1681-ben  tett  végrendeletet  Sírakj  János,  és  javait  Hont  me- 


■)  Eredeti  okmánj  uerint. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SISAKT.  221 

gyei  Sintk,  Kú-Terény  és  G&rdon  heljságben  özvegyének  és  fiinak 
Istráimak  ha^otnányosta.  ') 

1589-beD  Siraky  János,  Nagy  Borbalát,  elÖbb  Siraky  ifjabb 
János  özvegyét,  már  Boiy  Mikály  nejét  meginteti,  hogy  Sírsk  és 
Gárdon  helységből  a  jegyajándékot  vegye  kezéhez. 

1591'ben  Caery  Anna  Siraky  J  á  n  o  s  n  é  Hont  megye  elStt  Nagy 
Sebestyén  ellen  perét  megújjitja. 

159Ö.  körül  Siraky  ITona  Siraky  György  ellen  Hont  me- 
gye előtt  osztályos  pert  visz.  ^) 

Ugyan  ez  idő  tájban  Domaniky  Dániel  meginteti  Siraky  Ja- 
tt o  s  t;  az  ipolykeszi  és  ináncsi  dezmák  ftgyében.  Továbbá  Siraky  A  n- 
d  r  á  s  Ígéretet  tesz,  hogy  végrendeletében  Siraky  Katalinnak  Csery  Mik- 
lósnénak  hagyományozni  fog.  Ugyan  csak  ez  időben  a  gárdonyi  pusztá- 
nak Siraky  János  részére  lett  elfoglalása  Csery  Ferencz  folyamodvá- 
oya  folytán  megsemisltetik.  Végre  ugyan  ezen  Siraky  János  Baloghy 
Sebestyén  neje  Csery  Margit  ellen  panaszt  emelt 

Szintén  s  XVI.  század  v^n,  és  a  következő  elején  éltek  Si- 
raky Bernát  és  Ferencz,  kik  Tompa  és  Uagyarád  iránt  Qosztonyi  Fe- 
rencz ellen  pereltek. 

Szalatnay  Gergely  leánya  Anna  Siraky  P  á  I  neje  és  Szalatnay 
Dienes  fia  András,  Bory  Jánost  Szatatnyán  fekvÖ  birtokrészuk  kibocsá- 
tása végett  megintetik. 

Nagy  Sebesen  eltiltatja  Liptbay  Györgyöt  Kis-Terényben  Si- 
raky Albert  telkén  teendő  házépítéstől. 

GyUrky  Benedek  Siraky  Andrásnak  fia  Pál  elten  osztályoz  pert 
indít 

Kopcsányi  Ilona  Siraky  György  neje  Sirakon  fekvfl  telkét  el- 
cseréli Buday  Mátyással. 

leiOban  Siraky  János  és  Pál  Telegdy  Györgynek  Tapol- 
csányi  Pál  elleni  ellenmondás!  ügyében,  mint  meg  nem  jelentek,  elma- 
rasztaltattak. 

1620-ben  Siraky  Pál  Siraky  Bernátnak  zálogrészét  Gár- 
donyban Palásthy  Lászlótél  visssaváttá. 

1648-ban  Siraky  Andrásnak  a  táblán  látható  gyermekei  osz- 
toszUk  *)  1663-ban  Siraky  Judit  Szegesdy  Mártonné,  másik  Si- 


'}  As  eredetí  okmány  sierint. 

')  Hont  megyét  tev^ltárbö),  nagy  részint  s  kO vetkezőkkel  egytttt 

*)  Hiteles  okiiat 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


rakj  Judit  Budaj  Mátyásáé,  Siraky  Mária  G^czj  Petemé  má- 
sokkal egyStt  ellent  mondtak  F.  Cseri  helységben  Balogh  Gáspi^  beik- 
tatásának. *) 

1727-ben  Siraky  Pált  ée  Albertet,  S.  Erzsébetet  Su- 
bica  Qyörgynét,  Siraky  Judit  fiát  Buday  Pált  BeloBOvics  Boldizsár  Cse- 
ri heljeégbeli  réBzbírtok  végett  megidézteti.  *) 

A  családfa  Jánostól  kezdve,  ki  1590-beD  élt,  következS: 


Pál  JáDOB 

1610. 1666.  outOK.  1618. 

(aTllrk;  Jadit)    (Tihanri  Enee 


:y  Hibálr 
1667.  2.  GyÜTky 

HiklÓB) 


Ferencz  ErcBS 
(Gyürky 
Pálné) 


((^rky    (Gyü'ky 


Ferenoz  Gáipár  Pál. 

'  JózBBf. '         ''^^^^^"        3"-  Iványoa 


E  családfa  nem  teljes ;  réla  több,  máig  is  élö  ágazat  hiányzik.  Fö- 
lakhelye  a  családnak  és  Sai  fészke  a  Hont  megyei  S  i  r  »  k  helység  és 
több  mint  egy  szásad  óta  Nógrád  megyei  ^Szent-Iványi  corialis  hely- 
ségben is  többen  mint  közbirtokoBok  laknak. 

A  táblázatról  hiányzanak  a  tSbbi  közt  Judit  Buday  Má^ásné 
1680.  táján,  Kata  LaczkóPálné  1727-beD;  Borbála  előbb  Polyák 


')  Sz.-benedekí  Convent  Capaa  B.  fa«c.  2.  nro  14. 
*)  ugyan  ott  fue.  76.  nro.  26. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


sntlKi. — sTBsicn.  223 

Mirtonné,  atóbb  1740  tájban  Percze  Fáiné;  Judit  (tán  11.  András- 
nak  1648-ban  élt  leánya)  Ssegeady  Hártonné. 

Ferencz  éa  Albert  1725-ben  már  Szent-Iványon  birtoko- 
sok, János  1791-ben  Nógrád  megyei  esküdt  volt, 

Siniky  Boldizsár,  kinek  nejétől  Haraazthy  Annától  H.  .1&. 
noa  leányától  leánya  volt  Síraky  Ilona  Keszy  Mátyásné. 

E  század  elsÖ  negyedében  1822.  BÖt  ezen  túl  ía  élők  Siraky  Fe- 
rencz,  Antal,  József  stb. 

A  táblázaton  álló  László  (Pálnak  fia)  1813.  jan.  15-én,  mint 
szintén  Szent-Iványon  lakó  kapott  Nógrád  megyétől  nemesi  bizonyi^ 
ványt.  ')  Egyik  fia  Gáspár  Szent-Iványról  Békés  megyébe  Oroshá- 
zára költözött ;  másik 'fiának  Mártonnak  fia  Menyhért  QöraÖr 
megyei  Röcze  helységben  lakott,  és  Nógrád  megyétől  1830-ban  vett 
ki  nemességéről  bízonyitványt 

Az  ujabbi  időkben  1840.  körül  Pál  tisíteletbeli  esküdt,  utóbb 
hites  ügyvéd  voli  Meghalt  fiatal  korában. 

B  e  n  j  a  m  i  n  előbb  báró  Balassánál  gazdatiszt,  majd  Szerencsy 
István  személynökuél  tisztartó,  végre  megyei  aladószedő.  Meghalt 
1840.  táján ;  egy  leánya  maradt 

A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  hátnlsó  tá- 
btún  ágaskodó  oroszlán,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva.  A  puzs 
fbliJtti  sisak  koronáján  kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva.  Foszladék 
jobbról  aranykék,  balról  ezQstvOrös. 

Siráki  család.  (Zutorí)  Erdélyi  kihalt  család. Sirakí  Pál  1G03- 
ban  több  nemes  társával  Básta  Üldiizése  elől  menekült  Karansebesre.  *) 
Siroki  néven  az  ajabb  időben  is  élt  Siroki  Tamás,   1794-ben 
Zalathnán  olveaztó  mester.  De  ez  más  család  ivadéka  lehetett. 

Sirebieh  család.  (Kis-Zairai)  Lengyel  országból  Scyrzic  hely- 
ségből származtatják*)  Trencsin  megyében  Ősi  birtokuk  Szkala-Ujfalu. 
A   XVIL  században  élt  törzse  Sirchich   István,  ki  Tökölyi 
Évát  vévén  nőül,  ezzePa  következő  családfát  *)  alkotta : 


')  Nögrád  megyei  Jegyzökün^v  6187.  ez.  a. 

')  tTgyaD  ott  1830.  ^vi  731.  az.  a. 

')  Wolph.  Bethlen  Hiator.  Vf.  p. 

')  Lehocikj  Stemmat.  II.  Katooa  Hiat.  critic.  V. 

')  BoMÍujl-téle  per  181.  Up.  Wagner  Hsi.  tom.  LXX.  pa|r.  181. 


ídOvGoOf^lc 


{1 

Llatrin 
(Tökölj  Éva) 

dolna 

I.  Gáspár  168 
Treoeslnl  aliipá 

OkoUcBánTiJJitE 
2.  Ambró  Hárí* 

i  tíf]  II.  Gáspir 
ositoz.  1780 

1 

Éva 
(Rudnay 
Perencz) 

2-tól  ír.  István 
oeztoí.  1780. 
(Apponji  Kato) 

I.  Jánoi 
1730-48 
Seczkdn. 

1 

Anna.      Magdolna 
(Prüetily 
Jómbí) 

í  ' 
í 

ÍII.aA*pir              Bö>B  ' 
17G8.  1B08.       (Simooyi 
Beczkón            SimOD) 

) 

m.  Jíioa 
1808—37. 

Ojütgy      lítTán  ■ 
1803-87.  1808-87 

'  Gáipár 
1837. 

Ráimér  ' 
iai7. 

■  Márton 
1837. 

Kilmin  ' 
1837. 

'  11.  János 
Melcaicien 
1168. 

J 

Anna 
Ned«icsk7 
FerencB) 

Magdolna 
(Orbán  János) 

'        Simon 
1803.  181S. 

l 

János 
1803. 

Tadá 
1808. 

B&Knt 
1887. 

_J 

FerdiniDd 
1837. 

Sándor         JóBMÍ 
1837.            1837. 

LitsU 
1837. 

Sindoc  ' 
1887. 

A  Sircbicb  családból  I.  Gáspár  1681-ben  Trencsin  vánnfigye 
alispánja  volt.  Ennek  lehettek  nővérei  a  táblán  nem' &U^  Jadit,  Szent- 
Iv&nyi  Farkasné,  és  Kata  Bogády  Andrásáé. 

I.  Gáspárnak  gyermekei,  mint  a  táblán  megnevezvék,  1730.  jun. 
3-án  osztoztak  meg. 

A  Trencsin  megyei  nemesi  Összeírások  szerint  ')  1736-ban 
Gáspár  (a  Ilik)  és  testvérei  laktak  Szkala-Ujfaluban. 

1748-ban  István  és  János  a  kSzép,  — Gáspár  az  alsó- 
járásban. 

1768-ban .István  és  fia  Gáspár  Beozkön,  Hdlcsiezen  pedig 
idősb  Gáspár  a  U-ík,  és  fia  J  á  n  o  s. 


■)  SzoDtagh  Dán.  kOsl. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SIBER. — SIRUIEHSIS.  325 

1803-ban  Beczkún  találjuk  Gáspárt  és  Jánosnak  Üröküseit  u. 
m,  Jánost,  Györgyöt  és  Istvánt ;  —  Af  elcsiczcn  Jánost  (a  li- 
kat) és  fiait  Simont,  Jánost  és  Tádét  Valamint  Simonnak  is 
már  ekkor  négy  fiát :  Bálintot,  Ferdinándot,  Sándort  és 
Józsefet. 

1837-ben  Beczkón  lakott  Gáspár,  azután  János,  György 
és  István  testvérek  mint  Jánosnak  utódai ;  nem  különben  Kázmér 
és  ennek  fiai  Márton  és  Kálmán;  —  Melcsiczen  éltek  ez  időben 
Simon,  és  három  fia  Ferdinánd,  Sándor  és  József  vala- 
mint László  és  Sándor  Bálintnak  fiai. 

H.  István  n55-ben  a  Majthényiftktól  szerzé  a  Vratistyai  bic- 
tokot. 

II.  Jánosnak  fia  S  i  m  o  n  1812-ben  a  Ludoviceára  200  ftot  adott.  ') 

Sirer  család.  Zemplin  vármegye  czimerlcvek«  nemes  osaládu 
sorában  áll.  ') 

Sínnleneis  család.  (Raromi  és  Szulói)  Első  ismeretes  törzse 
BomcmÍBZ&(-Abstemius)  Sebestyén,  ki  Szerembül  eredt,  ')  és 
ki  Bécs  ostromában  mint  János  király  híve  a  török  naszádosoknál  fö- 
nok  (trierarchus  volt)  volt,  az  ostrom  után  I,  Ferdinánd  királyhoz  ál- 
lott, 1546-ban  a  smalkaldi  hadban  50  lovas  élén  vett  részt-  Utóbb  pe- 
dig 1549-ben  a  pozsonyi  kamara  tanácsosa  és  titkára  volt.  *)  £redete 
helyéről  a  Szere  ms  égről  (Sirmium)  kapta  Syrmiensis  nevét  ÍB>  A 
mi  egyéh  iránt  Bosznából  és  pedig  István  alkirálytóli  állítólagos  sz^ 
mázasát  illeti,  annak  okadatolhatását  nem  ismerjük.  Testvéréül  emii- 
tik Istvánt  és  LŐrinczet,  kik  magnélkűl  elhaltak.  Elö-nevét  — 
mint  Írják  —  a  szerémségi  Karoni-ról  vette  volna.  Bizonyos  a^  hog^ 
L  Ferdinánd  királytól  15ö4-ben  nyerte  Trencsin  megyében  a  szulyói 
és  hradnai  birtokot  és  rohácsi  magas  várkastélyt,  a  luki  és  raarcBekt 
jószágot.  Nejétől  Tőkés -Ujfalusi  Miklós  leányától  Jusztinától  ^)  két  fia 
korán  elbaiván,  eleve  három  leányát  Annát  Ordódy  Kriatófiiét,  Kft- 


')  1812.  ávi  2.  törv.  ca.  ^ 

*)  Szirmaj  C.  Zemplin.  aoL  top.  117. 

<)  iBtváaffy,  História  libro  XVI  -az  1686.  évi  kiaijáBbaD  180.  lapon  :  BéÍoi- 
UHUK*  Ábittmiut  e  Si  rmio  ortunduS,  guCjtmpore  oiiMiac  a  Solymunno  Vitn- 
ntHtii  írbu  etc.  B^l  M.  Notitia  nova  Hung.  II.  p.  27.  Bebattianas  Ab- 
iteminB  e  S  irmio  oriuodaa  ete.  t)  aXtlti  jegjxetbca:  Eit  kie geniíi Stutgotn- 
lyarum  *i  se  Sirotenntun  de  Stutyé,  paler:  foitea  Caintrae  Hajigariat  Fonmitntit 
Omfitiariut  tt  SeeretariuM. 

')  B^,  Notitia  nova  TTung.  I.  p.  455. 

>)  Lehoczicy  szerint  Stemmat.  II.  883.  Zsuzsanna  volt 

0  c..a.., .. .«,.  ,:,„,,, C?oo<;;ic 


226  SIBHIEKS18. 

t  a  1  i  n  t  Akay  Pálnét ,  és  Ilonát  turócz  sz.  póteri  Dávid  JánoBoét  a 
pozaonyi  káptalan  előtt  tett  végrendeletében  adotuányos  jÓBzágaiban 
királyi  megegyezés  mellett  fiusitotta.  (lAsd  e  munka  VIII.  kSL  251. 
lap.)  KésSbb  azonban  T h e o d o r  vagy  Theodosius  nevŰ  pos- 
thamoB  fia  születvén,  a  robácai  fellegvár  tartozékaival  ennek  jutott. 

Ezen  I.  Theodoz  ius  közpályára  lépvén,  Trencsin  vármegyé- 
nél kezdé  hívataloskodását,  és  azon  vármegyének  1593.  évben  alis- 
pánja volt  Innen  utóbb  a  királyi  táblához  ülnökké  neveztetett  ki,  az 
volt  1616.  évben  *)  Utébb  1624-ben  azalnádorí  méltóságra  emelteti  ki, 
a  mint  ezt  gróf  Thurzó  SzaniszlA  nádor  a  hozzá  írott,  azon  éví  július 
29-én  Semptén  kelt  bizalmas  és  öt  különösen  kitüntető  levelében  tud- 
tára adja,  azonban  e  megtiszteltetést  megköszönvén,  élemedett,  hajlott 
kora  miatt  el  nem  fogadá. 

Nevezett  Theodosius  ki  (1616.)  karomi  és  szulyói  Sirmiensis-nek 
neveztetett,  nöíil  vette  sz.-miklósi  Pongráez  Zsuzsannát,  ettÖl  hét  gyer- 
meket nemzett,  u.  m.  L  Miklóst,  I.  Zsigmondot,  H.  Sebes- 
tyént, I.  Andrást,  I.  Gáspárt,  Borbálát  és  Juditot  Ezek 
közO  csak 

I.  A  n  d  r  á  9,  ki  Trencsin  vármegyének  alispánja  volt,  terjeszté 
a  Sirmiensia  családot.  Ugyan  is  uöül  vévén  Marsovszky  E  s  z  t  e  r  t,  ki 
utébb  Kubinyi  Ferencz  neje  lett,  ettől  három  gyermeke  maradt,  úgy- 
mint L  István,  ki  1681-ben  Trencsin  vármegye  országgyűlése  kö- 
vete, és  kitől  alább  leszen  emlités,  U.  Zsigmond  és  II.  Theodo- 
aias. 

E  három  fiúnál  bárom  ágra  szakadt  a  család.  Némely  ág,  —  úgy 
látszik,—  Rleg  István  és  Zsigmond  ága  a  Synniensís  nevet, 
Theodosiusé  pedig  a  Szulyovszky  nevét  viaelé  ée  viseli  mind  e  napig 

A  származási  kimutatás  következő : 


')  Lehoesky  Stemmat  I.  177. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SIRHIEHBtS. 

I.   t  á  b  1  a. 
Sebealjrán 
If>49.  1661. 
(Tőkés  UjfalDssy 
Jusztina) 


Anna  Ilona 

(OidAdv        (Dávid 
KríBtóf)         JáDoa) 


Kata 

{Akay 
Pál) 


ÍTMikldB.    I.  ZBigmond. 


I.  ThcdoaiuB 

1593,  trencsiní  aliap. 

1616.  kir.  táb.  Uln. 

(PoDgrácz  Zaiizn) 


11.  Sebestyén.     I.  András    I.  Gáspár. 
TrcncBini 
alispán. 
(MarsovsHkf 
Easster) 


I.  iBtváD 

SHtlvoviizky 

(Bogádj  Krisftina) 


Il.ZaigmoniI 
SzulyOTBzkj 
(1.  Bossányi 

Kata. 
3.  BoEBáDvi 

Mária) 


II.  TheodoBÍns 

SzulyoTBzky 

trencBlui  Bzbirá 

1661. 
(l.  turáni  QnaicB  N. 
2.  MeJnyána»ky  N. 


Imre  Fái  Klára 

i"  (Prúnay  Uagdolna)      (dubraviczai 

I  ABgilthy 

LáaxIÓ) 

Ádám  1730.    Erzsébet        István  Mária  Imre 

(Boaaányi        (Véglessy  (Raj csányí  (Korod inyi  (Leli oczky 

Klára)  István)        Anna  M.)    András)     Borbála) 


Láazld 
kapitány 


Sebestyén    Antal. 

elesett 

Prágánál 

1756. 


Ctrán 


József 
(Baksá- 
nyi  ánua) 


Antal       Krisztina    Hrzsébet 


Imre  Anna 

(Basilidea  (Wladár  N.) 

Bora) 

látván.  Sándor.        Imre- 


EímoD    Pál   Lajos   Teréz   Antal-    Anna.    Zsuzsa.   Bósa.  László, 
t        +        t  t  (<»*«dor 

Pil) 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


n.  ZsumoDd,  ki  a*  I.  WtUm. 
(1.  Bmb&tí  Kata 

2.  Bogaányi  Mária) 

i-töl  Éva  Gáspit  ÍíóTzbÖmÍ  Anna 

(BeDTiÍTBzky      1719.  1.  Madocsáoji  (Baroas 

OrSrgj)       •K.  falvi  Miklós  Ádám) 

Roth  2.  AppoDji  Imre) 

Mtóa) 

Qáspár  P^ter  Fereno  £va  Mária  III.  Zsigmond 

■a.  1685.      (ükoliciánTi       f  1751.         f  1756.    (BenroTszkf  (Akay 

f  1769.  Zajfia)    (doba.SBODtagh  (OIlrf;er  Pál)  Zaöfik) 

(Segner  Jnliana  1 1750.)  Miklia)  ■ * 

Klára  t  1749. 


fUyl.  ///.  láhlán. 


Ferenc  z  Juli  a  Háría 
(Zittkovsjiky  (Hodoísy  (Géczy 
Jglia)  J- 1791.     Sándor)      Elek) 

Francziska 

».  1769.  t 


Eva 


Eta 

'  Lehocakv 

Hikál;) 


Gáspár 
(Sientíványí 


Láasl6  Étb       Jalia.  Anna  H.  I 

(GjarmaÜijr   (Újhelyi 
Anna  M.)      KfiaMf) 


JóBsef 

M.  1712, 

tl768. 

(Jónv  Kari- 

taa) 

Janka    Klára.  János.    JAiaef.    Anna  Ú. 
Dóra.  t  "M.     f  1751. 


Károly  Klára  András 

(SzQntagh    (Gombos      (róthenfelai 
Eva)  Mihály)   Bótb  Eleonóra) 


Gáspár 
H.  17<6. 
(Bávav 
Anna) 


Károly 

BI.  174& 

(Chmelim 

Komlósiy  Kata) 


Lajos.    Károly.     Pál.     Janka.     Karolina.      Anna.     Ter^ 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


a  II.  (Mán. 


JV.  Zaigmond         András         btvin         Imre         KaU         Uiri»         Zadfia 
(Hdlenbach      (Caetoeky  (l.Bogidy  N.  (Maaz-    (Zay  (MareoviBky  (Gyirfáí 
Teríx)  Zsuzsa)     2.  Koezto-    ticzky     Férd.)    GáepárJ       latvin) 

■ ' "—     UnyiN.)      Jali* 

2.  Boesányi 
A.  Mária) 


Janka  JóiBcf 

(Simonyi  O&spir)     (Bdsás 

Zaazti) 


JL 


I 


íóuef.  Zaisind.  N.NN. 


Pe^o  N.) 


Ziigmond 
(Zorkiezy  N.) 


György 


IV.    tibla. 

n.  Tbeodomufl,  ki  ax  I.  táUán. 

1661.  trencaini 

atolgabird 

(1.  iDtání  Gdsícb  N. 

if.  Mednyánszky  N.) 


György 

(HoiZticBky  N. 


Esiter  JinOB 

Szmreeaányi  (Pongrácz 

János)  Zmzaa) 

Uátyáa 

fGbillán/i  Szidáaia)  (Gubernátb)  (Clementiflz) 

Sándor  Andráe  Janka 
N^nethy  (Oajesinyi  (niés 
M.)t  Anna)        Fer.)  Sándor  Anna 

^J"-  HurYáth  Pál) 


Istvtln        Láizld 
(Omazta  (].Szmre«eányi 
Mária)        MáriaJ 

2.  Ujfalussy 


Sándor 
(Stansith 
Horváth 

Zeófia 


Miklós  László  Zsuzsa 

(lási  Farkas  f  1765.  as  (Fejérváry 

Klára)  oraaiggytil.  Adim) 

Pozsony  bsn 

(Srirmay  Bora) 


László  Zsófia.  Bándor 

Horyáth  SJ  (Potomyay) 

(Boronkayn^ 


Henyb^rL 

Jl- 


András  Jóüef.      Ter^z      Bora.    Bóbk. 

ixirmny  Anna)  (S^irmay) 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


I.  Andrásnak,  ki  1618-baii  Trencsin  vármegye  alispánja 
volt/)  —  három  fia  maradt,  mint  a  táblázaton  láthatjuk  ;  István,  II. 
Zsigniond  ésll.  Theodoaius. 

I.  István,  kinek  ága  az  I.  táblán  látható,  igaz  néven  Sirmien- 
bís,  már  Szuly  óvazky  nak  is  neveztetett.  Neje  Bogády  Krisztina 
volt.  Utódai  közül  megemlitendö  Ádámnak  fia  László,  ki  ka- 
pitány volt  PálfiFy  Leopold  ezredében,  ennek  testvére  Sebestyén, 
mint  zászlótartó  a  Vetéssy  ezredben,  Prágánál  golyó  által  esett  el 
1756-ban.  Unoka-testvéröknek  Antalnak  (István  fiának)  nejétíit  Zor- 
kóvszky  Erzsébettél  tizennégy  gyermeke  közül  Öt  maradt  meg. 

Ugyan-e  vonalon  Pálnak  Prónay  Magdolnától  fia  I  m  r  e  ágán 
az  ivadék  egy  nemzedékkel  tovább  terjedt. 

Szulyovszky  II.  Zsigmondnak  (ki  a  Bossányi  nemzetségből 
kétszí-r  nősült,)  ága  a  U.  és  III.  táblán  látható.  Elsö  nejétől  egyetlen 
fial.  Gáspár  maradt;  ^)  a  ki  1719ben  halt  meg,  ennek  feleségétől 
Királyfalvi  Roth  Jánosnak  leányától  Máriától  két  leánya,  négy  fia,  em- 
berkort ért.  A  fiúk  közül  : 

II.  Gáspár  szül.  IG85-ben ,  meghalt  1769-ben.  Hites-társától 
Segner  Klárától  négy  gyermeke  maradt  :  József,  ki  1712-ben  szüle" 
tettes  1768-ban  meghalt.  Feleségélöl  Jóny  Karitasztól  ^  született 
gyermekeiben  kihalt.  Károly,  kinek  neje  Szontagb  Éva Dobsináról, 
ennek  többi  közt  Gáspár  fiától  való  nnoliája  Károly,  valószínűleg 
azon  Sirmiensis  Károly,  ki  1810- ben  Kassán  a  bankjegy -hivatal 
pénz  tárnoka  volt.  —  Andrásnak  rotliciifcisi  Rotli  Eleonórától  hétgyer- 
meke'a  táblázaton  látható. 

Péter  Okolicsányi  Zsófiát,  Okolicsányi  Gáspár  leányát  vette 
nőül,  utódai  a  táblán  láthatók,  ezek  vég  nemzedéke  között  áll  Dénes- 
Ferencz  (szül.  1788.)  ;  meghalt  magnélkül. 

Perencz  (szintén!.  Gáspárnak  fia)  Dobsináról  nősült,  felesé- 
gül vévén  Szontagh  Júliát,  ki  meghalt  1750-ben,  férje  pedig  1751-ben, 
Több  gyermeke  közül  F  e  r  e  n  c  z  nemzett  egy  leányt  Francziskát, 
ki  1769-ben  született,  de  ágát  sirba  vitte. 

IIL  Zsigmond  (I.  Gáspár  fia)  máig  élő  ágazatot  terjesztett^ 
mint  a  lU.  táblán  láthatjuk.  Hites-társától  Akay  Zsófiától  három  leánya, 

■)  Lehoczky  Stemmai  I.  213. 

')  Qeneal.  anlbent.  I.  tzerítit  111.  Zsigmond  is  n.  Zsigmoodnak  fia,  éa 
Oitpit  testvére  lett  volna,  de  más  táblásat  szerint  eme  Oispáinak  volt  fia,  mint 
mi  Ublánkon  is  áll. 

*)  Ennek  anyja  SzonWiíh  Dorottya  volt. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


siBuiENSia.  2S1 

négy  fia  maradt  j  a  fiúk  közül  András  és  Imre  ága  él  mostanáig. 
Valószínűleg  az  ágon  András  ágából  eredt  Sulyovszky  Ferdinánd 
1861-ben  Hont  megyei  vámagy. 

A  Sirmiensia  vagy  te  Szulyovszky  család  harmadik  vonalát  IL 
Theodéz  ága  képezi  a  IV.  táblán. 

II.  Theodoz  166L-ben  Trencsin  vármegye  szolgabirája  volL 
Két  rendbeli  házasságából  egyik  fia  György,  nejétSl  Mosztioiky 
leánytól  csak  két  leányt  hagyván  maga  után,  ennek  kihalási  czímén  a 
leányági  rokonok  Ordódy  Oáepár  kir.  kamarai  tanácsos  és  Akay 
Györgynek  unokája  szulói  és  hrodnai  birtokára  1649-ben  II.  Ferdi- 
nánd királytól  Regensburgban  kelt  adomány  levelet  szereztek.  A  Sir- 
miensia család  ezen  adománynak,  mint  jogaira  nézve  sérelmesnek  el- 
lene mondott,  és  eképcn  az  örökösödési  per  egész  1668-Íg  tartott  a  há- 
rom család  között,  míg  végre  az  utódok  a  nevezett  évben  annak  a  to- 
róczi  konvent  előtt  atyafiságos  egyezéssel  véget  vetettek  és  reá  1669- 
ben  I.  Leopold  királytól  beleegyezést  nyertek,  melynek  erejénél  lógva 
ama  birtokokban  a  három  család  közti  jogközösség  megalapitatv^, 
mai  napig  fenn  áll. 

Nevezett  IL  Theodóznak  másik  fia  János,  kinek  fia  Mátyás 
nöai  vette  Gbillányi  Ádámnak  Virág  Máriától  született  leányát  Szidó- 
niát, ettől  született  gyermekei  és  unok^a  a  táblán  látható. 

Istvánnak  ága  kihalt 

László  (H.  Theodóz  fia)  a  Zemplin  megyei  ágat  terjeszté.  Egyik 
fia  László  Zemplin  vármegyének  az  176Ő.  évi  országyülésen 
követe  *),  ott  halt  meg.  Ennek  Szirmay  Borbaiától  egyik  fia  M  e  n  y  - 
bért  szintén  Zemplin  megyei  követ  az  1790.  éa  1792.  évi  orszá^yü- 
gyüléaen,  ^)  a  Martinovicsféle  összeesküvisbe  keveredve  Budán  Ea- 
zinczyval  volt  fogva.  Gyermekei  közül  Józsefet  1831-ben  »  dió- 
iéra időben  Zemplin  megyében  agyonlőtték.  Testvére,  valamint  olda- 
lági rokonai  a  táblázaton  láthatók. 

Zemplin  megyében  Menyhért  bírta  Memyiket,  átalában  ott 
e  család  birtokos  Bodzás,  Reménye,  Náthafalu,  Homonna-Olyka,  Morva, 
Kladzány  helységekben  és  pusztákban.  ') 

A  család  protestáns  vallású,  és  tagjai  az  evailgelica  vallás  bnsgA 
védői  voltak.  A  szüléi  ágost  templom  egyike  a  protestáns  legrégibb 
ogybázaknak.  Itt  nyugszanak  II.  Theodosius  tetemei  ia  fielirásos  sir 

>)  Súrmay  C.  Zemplin.  no».  hJBt.  321. 

*)  UR7aD  ott  324. 

')  Ugyan  ott  not.  topogr.  8U— 891. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


232 


siitó. — SinOKAI 


emlék  fllatt,  mely  a  CBiilád  illlfil  az  Hjiiíili  ídÖlun  folípitelt  templomija 
helyeztetett ;  ott  függnek  o  csaUd  tagjahiiik  mint  az  egyház  buzgó  fcntav- 
tóioak  képeik  is,  és  ezek  sorában  Szontagh  GAspAmak  és  két  leányá- 
nak Évának  és  Juliannának  Sirmicnsis  Károly  és  Ferencz  nejeik- 
nek is  —  mint  Iclkos  egyházgyámolitó  nőknek  képeik.  Jelenleg 
azonban  alig  számit  már  ez  egyház  hívei  s  védői  közé  a  volt  földes  úri 
cealádbót. 

A  család  czíroerc  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  emelkedő 
három  kúpos  magas,  barna  szikla,  a  középső  előtt  három  piros  rézsa 
virít,  és  a  középső  szikla  fJjlott  arany  nap  (tizenhat  sugárral)  ragyog ; 
áz  udvar  bal  oldalán  a  felső  szegletben  arany  csillag  félig  látszik.  A 
paizB  fSlőtti  sisak  koronáján  szintén  hasonló  arany  nap  ragyog.  Foszla- 
dék  jobbról  aranykék,  balról  eziistvörös,  *) 

Sfrtí  család.  Ugocsa  megyei  nemes  család.  E  század  elején  Síró 
József  birtokos  Csedreg  és  Fertő-Almás  helységben.  ') 

Sirokai  család.  (Sirokai  f )  Sáros  vármegye  kihalt  Ssrégic'saláda, 
mely  az  Aba  nemből  (genus)  Petencsi  Péter  gróftól  vagy  Ispántól,' 
Szaláncz  vár  urától  a  kihalt  gagyi  Báthory,  F  r  i  c  h  y  és  még  élő  B  c  r- 
íhóty  és  Hedry  családdal  stb.  együtt  ered.  (Lásd  ezeket). 

A  családfa  következő : 

Páter 
Come"  dictuB  Pcthcncü 


■    CVéUt 
1330. 

Lörinuz 

■      II.  Liirics     ' 

Ldtd  Viiix  Cl. 

'       Miklóa 
1S80. 

et.tSrua 

György 

deSiroU 

1330. 

'"paT"' 

1393. 

László 
de  Siroka 

laao. 

1 

JáuDB 

1330. 

iSrrie 

m.  Pelor          Mihály  ' 

1380.              1830. 
Uedrs  c.          Btnhátf 

toizae              Cl.  tórzte 

PéUl 
aietoi  ThomOB 

András'. 

Pátec 

1 

András. 

■  L4..I4 

János 

'      András 
14&4. 
'  Jakab" 
t 

')  Bnrgstallei  Colleet.  laBigninm. 
mer  leírása  é^  id^iete,  mert  a  K  o  v  a  c 
ettíll  egészen  elUtö  czimert  rajzol. 

*)  SEirmay  C.  Ügocsa  p.  173.  175. 

')  Wagner  Mss.  Qrn.  Ub.  I. 


—  Ennélfogva  értetlen  Lehoceky  czí- 
h  i  c  h  Formuláé  solennes  Styli  p.  549. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


srsKovics.  233 

1330-ban  a  lürzsnek  iia  II.  Péter;  ki  Szal&nczról  irta  nevét, 
úgy  (uá  Uiklós,  Oyörgy,  László,  Mihály,  teBtrér«ik  J á - 
n 0 e  és  Féter  neveikben  íb, továbbá  Lfirincznok  fia  ComeB  L á s z- 
1  ó ,  ugysn  e  Lászlónak  fia  Demeter  és  ADdrásnak  fi«  Lu- 
kács, mindnyájan  Ssalánczyak,  Vilmos  (Vílermua)  mesterrel,  Sze- 
pc«  és  Sáros  főispánjával  ösi  Sialánczi  várukat  és  a  hozzá  tartózó  Sza- 
Uncz,  Romántelke,  OlasE-ispántelke  és  Ocsvár  helységeket,  és  Rnthke 
pasztát  Abauj  vármegyében  elcseréltek 'az  egri  káptalan  etött  Sáros 
megyei  Bertóth,  Hedricsfalva,  Ferich,  (Prícs)  és  Siroka 
helységekért  L  Károly  király  beleegyezése  mellett,  *)  és  e  helységi 
birtokakról  vévén  neveiket,  mint  e  táblásat  mntatja,  a  testvérek  m^ 
annyi  külön  családok  alapitói  lettek. 

Sírokai  Györgynek  fia  Pál,  egyik  fiával  Péterrel  együtti 
ki  „Tomyos"-nak  is  neveztetett,  bizonyos  pártoskodás  miatt  száműzés- 
sel büntettetett,  azonban  1393-ban  Zsigmond  király  ttket  Vitéz  János 
a^jokfia  kérelme  folytán  ismét  kegyelmébe  fogadá  és  elkobzott  ja- 
vaikat viasza  adata.  ") 

László  fiának  Péternek  fia  László  neápoli  püspök  és  az  egri 
püspöknek  snfilraganeiisa  volt,  meghalt  1487.  január  24-én  mint  a  sy- 
rokí  egyházban  vörös  márványban  vésett  síriratából  kitUník.  ') 

A  Sirokay  család  a  XV,  szászad  folytán  kifogyott. 

SlsbovicB  család.  (Almáéi  és  Gödrei,  báró  és  nemes)  Baranya 
vármegyei  birtokos  nemes  családa. 

SiskovicB  néven  találjuk  1760-ban  ontopai  Siskovícs  Antalt, 
a  tiszántúli  kerületi  tábla  ülnökét  és  debreczeni  kerületi  fÖtartományi- 
biztost.  Kinek  —  úgy  látszik  —  leánya  volt  Siskovícs  Anna,  az 
1798-ban  meghalt  Vay  József  tiszántúli  kerületi  ülnök  özvegye. 

Ugyan  ez  időben  élt  Siskovics  Júzsef,  (szül.  Szegeden  17*19.) 
ki  a  katonai  pályán  a  legm^asabb  fokig,  hadszertánneater-ig  (Féld-' 
zeugmeister)  emelkedett,  1760-ban  *)  bárós^^l  adományoztatott,  és 
1762-t01  a  37.  számú  magyar  gyalog-ezred  tulajdonosa  volt  1766-ben 
gróÉK  lett.  Meghalt  1783.  február.  4-én  Prágában. 


')  Wagner  Dipl.  Sároe.  p.  8S1.  Már  atjjok  II.  P  d  t  e  r  is  1344.  évi  okle- 
vélben Sírokai  Péter-nek  íratott.  F^ér  Cod.  dipl.  tom.  IX.  vol.  L  p.  244. 

')  Wagner,  Dipl.  Sáros  p.  349. 

*)  Pray,  Hierarchiai,  p.  S13.  Neve  „de  Sjroka"  vnn  frva.  da  ait  nem 
entliti  Pray,  vwod  a  aíremlék  a  Uevea  niegyoí  Birok ,  vagy  a  Sároi  megyei 
Siroka  hel7B^gben  volt-e  ?  mert  az  elUbbi  esetben  tán  máa,  S  i  r  o  k  r  ó  I  neve- 
lett  esalád,  tagja  lett  voloa. 

')  Lehocsky  Stemmat.  1. 170.  boI  C.  alatt  tán  grófságra  emeltethet  ki- 

víau  jelelni.  .i,x>glc 


23-1  flISSAI. 

Enaek  báróí  czimere  küvetkezS  :  a,  négy  íeAé  osztott  paizs 
1.  ée  3.  kék  udvarában  zöld  téran  febér,  magas  cBOnka  vixtoroay  áll, 
tetején  araoj  kereset  ragyog,  alul  kapujának  fele  nyitva  áll ,  ée  ott 
TÖröB  mezd  kar  könyökben  meghajolva ,  kivont  kardot  tart ;  a  2-ik 
udvart  vfzirányosan  fürészvágat  oaztja  kétfelé,  az  alsó  kisebb  rész  fe- 
hér, mely  mögül  a  felső  vörös  udvarrészbe  arany  oroszlán  emelkedik 
ki,  első  jobb  lábával  kivont-kardot  tartva ;  a  4-ik  ezüst  udvarban  bá- 
rom piros  rózsa  fej  látható  háromszeg  alakba  helyezve ,  kettő  fölíil, 
egyik  alul.  A  piúzsot  bárói  korana  fedi,  azon  két  koronás  sisak  áll,  a 
jobb  oldalin  két  kiterjesztett  fekete  sasszárny  lebeg;  a  baloldaliból 
pánczélos,  sisakos  vitéz  nyúlik  ki,  jobb  kezével  kivont  pallóst  tartva. 
Foszládék  jobbról  eziistkék,  balról  aranykék.  ') 

Baranya  megyében  a  Siskovics  család  adomány  mellett  birja 
Qödre  naezÖ-várost  egészen,  és  Almásnak  két  tizennyolezad  ré- 
szét, ')  és  ezekről  írja  elönevét  is. 

Gödri  ée  almási  Siskovics  József  böloséezeti  tudor,  Bács  me- 
gyénél mint  aljegyző  kezdett  hivatalos  pályát  és  végre  föjegyző  lett. 
Utóbb  1839-ben  Zemplin  vármegye  főispáni  helyettese,  1841-ben  pe- 
dig Veröcze  vármegye  főispánja  és  udvari  tanácsos,  1849-ig. 

Slssat  CBalád.  Sisaai  Mihály  n44-ben  M.  Terézia  király- 
asszonytóL  czimeres  nemes  levelet  kapott,  miután  előbbi  ozimeres  le- 
vele elégett.  ■) 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  álló  katona,  fekete 
csizmában,  vörös  magyar  nadrágban,  sárga  zekében,  mely  fíllött  pán- 
czél  van;  fején  prémes,  vörös  kalpag  kócs^tollal,  fekete  hilvelyü  éa 
kötöjü  kard  lóg,  balfelé  fordult  testtel,  de  fejével  jobbra  tekintve,  ki- 
nyújtott jobbjával  bárom  fehér  nyilat,  baljában  arany  buzogán}  t  tartva. 
A  paizs  tolötti  sisak  koronájából  az  előbbihez  egészen  hasonló  vitéz 
emelkedik  ki.  Foszládék  jobbról  aranykék,  balról  ezUstvöröa.  ") 

A  múlt  század  végén  Sissay  János  nejétől  Bellesics  Teréziá- 
tól nemzé  Sissay  Dávidot,  ki  1816-ban  anyai  n^yanyja  Maracskó 
Terézia  után  örökbevallást  erőtlenltö  pert  indított  Tata  mvárosban 
Maracskó  János  ndvartelke  végett  gróf  Eszterházy  Miklós  ellen.  ^) 


')  Adamí  Bcata  genl.  tomo  XI. 

V  Vénjea,  Oeograpbiai  szótár  I.  SÍ.  II.  M. 

*)  CoUect  her»ld.  nro.  127. 

*}  Adami  Scata  gentil.  tomo  XI. 

*)  Fényes,  Komárom  várm.  173. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


8ISBAK.— 8I8VAT.  235 

Siseay  Károly  1787-beD  a  József  CBászárí  rendszer  alatt  Ko- 
márom éa  Esztergám  megye  alíspáoja  volt  Ügy  látszik  testrére  J  á  - 
nos  nak,  és  tiai  táo  a.  nemesség  szerző  Mihálynak. 

Sissak  család.  Sissak  Imre  1800-ban  I.  Ferencz  király  ál- 
tal emeltetett  oemességre  következő  czimerrel : 

A  paize  arany  udvara  balnál  jobbra  vont  vörös  szelemen  által, 
melyben  aran^  markolatú  meztelen  kard  fekszik ,  két  részre  oszlik, 
a  jobb  oldali  osztályban  egy  fejíi  fekete  sas  kiterjesztett  szárnyakkal 
látható ;  a  baloldali  osztályban  hét  zöld  levél  látszik.  A  paizs  fölötti  si- 
sak koronájából  vörös  rabás,  arany  öves,  vas  sisakos  vitéz  emelkedik 
ki,  kinjnjtott  jobb  kezében  kivont  kardot  tartva.  Foszkd ék  jobbról 
aranykék,  balról  ezüstvörös.  ') 

Sissányi  csaUd.  Örökösei  birják  Török  Becsét  Torontál  vár- 
megyében. 

Sissáry  család.  (Siesári)  Zemplin  vármegyei  birtokos  nemes 
csaláti,  mely  nevét  azon  megyei  Sissár  pusztáról  vette,  és  melyből 
Sissáry  János  1750 ben  Kak  belyeégbelí  birtokát  Cseh  ország- 
beli jövevényekkel  telepité  meg.  ') 

A  család  ezen  kívül  birtokos  és  lakos  Bereg  és  Bibar  megyék- 
ben is.  Bihar  megyében  Sissáry  Lajos  és  neje  Nadányi  Borbála  bir- 
tokos Fekete-GyÖrösön,  Sissáry  Gyula,  neje  Nadányi  Teréz,  Súaáry 
Janka  Nadányi  Ferenczné  szintén  Fekete-GyÖrösön. 

Lajos  Bihar  megyének  hosszú  ideig  (mintegy  1837-töl  1849-ig) 
alszolgabirája  volt. 

Sisskó  csillád.  (FelRÖ-Ori)  Vas  vármegyei  Fels8-0r  helység- 
béli  adoroányoB  családok  egyike.  Ldsd  Zámhó  cetilád. 

Sisvay  család.  Vajai  Vay  József,  ki  Heves  megyénél  mint 
főszolgabíró  szolgált,  utóbb  Debreczenben  a  kerületi  tábla  ülnöke  volt. 
Hegbalt  17d8-ban  april  15-én,  özvegyen  hagyván  nejét  Siskovics  An- 
nát, kitöI  soha  sem  fiú,  sem  leány  magzata  nem  vala,  ennél  fogva  bizo- 
nyos M  a  y  I  e  r  nevű  ceeb  országi  születésit  hadi  biztosnak  kilencz 
gyermeke  közül  egyet,  kit  keresztaégre  is  emelt,  magához  vett  nevel- 
tetésbe, róla  atyailag  gondoskodott,  és  feleségének  Sia,  s  a  maga  ne- 
véről Vay,  a  gyermeket  S  i  s  v  a  y-nak  nevezteté ;  igy  lőn  ez  egy  új  csa- 
lád törzse,  kiről  a  gondos  nevelő  atya  végrendel  etil  eg  is  megemléke- 
zett *)  Nemességéről  mit  sem  tudunk. 
')  Adami,  Scuta  gentil.  tomo  XI. 

'J  Siirmiy  C.  Zemplin  not.  top.  226.  227. 

-)  B.  Vay  Lássilú,  N^met  hfva^g.  251.  Up. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


23G 


SITÍIIIV. — SITKBY. 


SUéry  csatád.  Békee  mpgycben  F.  Gyarmaton  székel  1834-beii. 

Silkey  család.  (KÍ3-  és  Nagy-8Ítkci  f)  Vas  vármegye  ösré^ 
nemes  családa,  mely  a  Niczky  családdal  egy  közös  törzsből  a  J  á  k 
nemzetségből  (genus)  eredt,  mint  c  munka  VIIL  köt  144.  Upjáu  em- 
lítve van. 

A  Ják  generatióból  12dO-ben  élt  Chepan  de  Sitke,  kinek 
lia  István  1332-ban  emlitotik.  Ugyancsak  129t)-ben  élt  Lőrincz 
de  Sitke,  kitől  a  családfa  következőleg  sarjadzott  le  ; 

I.  t  á  b  I  a. 

LörincE 

12í)0. 
de  Sitke. 


Jakab  IL  Ootth&rd 

léttö.  1468.  1Ö14. 

(N.  Kata  özv.  H18.) 


I.  Sebestjén 

I&IH.  1635. 

(EaseghTáry  Kata) 


Krisztina 

154S. 
(Zékely  Demeter) 


Fcrencz     Jakab         Gergely 
1&53.       1553        15^6—58. 
oaztoz.    oBztox.  (Zámbú  Bora 
Öxy.  1582) 


III.  Gothitrd 
1558. 

osztoz. 


György 

1553.— 87. 

(1.  N.  N. 

MarczaltJfy  Kata 

öívegy  1619.) 


Zamaa  tfav.  1666. 
(Kisfaludy 
Mihály) 


3>tól  Pál 

1611—22. 
(Bvaaties  Ersce 

ügy,  isag^rgo) 

'     Ersse  1605. 

(JánoBijLásiló) 


')  A  Sitke;  család  levéltári  elencliaaa  SEerínt. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Ubály 
prépost 
156S. 


IL  Jánoi 

1663. 

(Sibrík  Anna) 


n.  Kristóf 

1665. 

(ntőkj  Margit) 


Gábot 
1565-62. 
(1.  Caányi  Oreoljra  1683. 

a.  Svorya  Zsófia  özv.  1610) 


Őispár    Boldizsár  B&lbt  Ádám 

1686.161U.    162a  1685.  1628. 

(HoBszn-    (Kremp-  (Meotery 

tótbj  chicz  Erase  özt.  1648) 

Zaozaa)      Magd.; 


Klára.    Zsazsi.        Judit  György 

(Horváth  1666-72. 

Mihály  (Bessenyei  Klára) 

Eddig  a  oemzék-rend,  mely  bizonyosan  nem  teljes. 

A  törzs  Sitkey  L  ö  r  i  n  c  z  öcscse  István  a  többi  Jáak  nem- 
zetségbeliekkel 1391-ben  a  gyÖri  káptalan  elÖtt  üsi  javaikra  vonat- 
kozó szerződésre  lépnek.  ')  LŐrincznek  két  6a  maradt :  Kopasznak 
nevezett  Imre  és  Leukus,  ki  1346-ban  a  végedi  pusztára  vásári  ki- 
váltságot nyer.  Ennek  fia  László  Iíi82-ben  kapja  Erzsébet  király- 
nétól Veszprém  vármegyében  Rís-Vináj^ ;  és  valószinttleg  ö  azon  Sit- 
key László  is,  ki  1419-beD  a  Gyalókay  nemzetséggel')  közösen 
Zsigmond  királytól  czimert  kap.  ')  Két  lia  maradt :  M  i  b  á  1  y  és  I. 
E  o  c  B  á  r  d(vagy  is  Gothárd) ;  amannak  leánya  Katalin  1426-ban 
osztozott  meg  nagy  bátyával  I.  Qothárddal.  Ennek  fia  I.  J  á  n  o  s  élt 
1464 — 68-ban,  és  öt  gyermeket  namzett ;  Jakabot,  II.  Gothár- 
dot,  Ottót,  Istvánt  és  Mártát   Ezek  köztíl  csak  II.  Gothárd 


•)  Pej^r,  Cűd.  ül[jl.  tomo  VII.  vol.  2.  p.  237. 
*)  Qjaláka  helya>!g  Sopron y  megyében  feksziic. 
')  Fejár,  Cod.  dipl.  tomo  X.  voL  6.  p.  177. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


238  SITKBT. 

neinzedékét  iametjük,  pedig  valószÍDŰleg  a  többi  testvérek  is  hagy- 
tak maradékot,  és  —  ágy  látszik  —  egyiküktől  származik  a  II.  tábláo 
álló  II.  János  és  testvérei ,  kiket  adatok  hiáoyábaD  az  I.  táblabe- 
liekkel  összekapcsolni  nem  birunk. 

U.  Qothárd  a  család  egyik  nevezetesebb  tagja  volt,  a  családi 
iratok  szerint  1510-ben  nejével  Kata  asszonynyal  egyfltt  a  fejérvári 
keresztesek  ispotályosai  mint  jótevöjeiket  confratereik-nek  fogad- 
ták. A  Pápai  és  Somlyai  várnak  kapitánya  lévén,  midőn  lől4-beQ  a 
Dózsaféte  fölkelés  dúlongott,  ezeknek  a  Dunántúli  Sós  Domonkos  ve- 
zérlete alatt  pneztitó  csapatát  Pápáról  kivont  öt  Bzáz  lovasával,  a  Fe- 
jérvárí  lakosokkal  és  Gosztoni  János  győri  pttspök  katonáival  megtá- 
madva, szétverte. ')  Gyermeke  kettő  maradt,  Sebestyén  és  Rrísz 
t  i  n  a  1548  ban  Zékely  Demetemé ;  és  úgy  látszik^:  a  kumcz  lázadás 
leverése  után  nem  sokára  II.  Qotkárd  meghalt,  mert  1518-ban  neje 
Kata  asszony  özvegyül  említetik,  a  midőn  is  fiával  Sebestyénnel  a  ki- 
sebb rendd  szentferenczes  rendli  szerzet  is  confraterei  sorába  iktatta 
Őket. 

Sebestyén,  kinek  neje  Esseghváry  Kata  volt,  élt  még  1536-ben, 
ellenben  1553-ban  már  ötűa  Ferencz,  Jakab,  Gergely,  IQ. 
Gothárd  és  György  osztozkodtak.  Gergelyről  még  annyit  tu- 
dunk, hogy  1582-ben  már  csak  özvegye  Zámbó  Borbála  és  leánya 
Edviga  éltek.  A  többiről  ennyit  sem  mondhatunk,  kivévén  Györ- 
gyöt, (ig.)  ki  1587-ben,  sőt  1592.  és  1607-ben  is  az  élők  közt  volt, 
első  nejétől,  kinek  nevét  nem  ismeijfik,  voltak  fia  Pál;  második  ne- 
jétől Marczalthőy  Eatalintől,  ki  előbb  Mestery  Jánosné  volt,  1619-ben 
már  özvegy;  voltak  leányai  Orsolya  1632-ben  Rajky  Ferenczné, 
(1632),  Zsuzsanna  (1622.)  Kisfaludy  Mihályné,  lG66-ban  annak 
már  özvegye,  és  tán  MÓzses  ís  ettŐl  szOletett  György,  ki  i^abb- 
nak  neveztetett,  jeléül  annak,  hogy  akkor  a  családból  más,  idősb 
György  is  élt,  ugy  látszik,  1610.  táján  halt  meg;  elönevét  de  Kia- 
Sitke  irta.  Fia  a  nevezet  P  á  1  1610-ben  a  vasi  káptalan  előtt  óvást  tett 
atyja  végrendelete  ellen,  mely  az  ő  mostoha  anyjának  Marczalthői  Ka- 
talinnak kedvező,  neki  pedig  sérelmes  volt.  Pál  élt  még  1622-ben; 
azonban  1626 — lOSO-ban  már  csak  özvegye  Svastics  Erzsébet  emlite- 
tik,  kitől  egy  leánya  Erzsébet  maradt,  1605-ben  már  Jánossy  Lász- 
lóné,  kinek  leányai  Zsuzsi,  Judit  és  Orsolya  az  OIcbu,  Baj- 
na,  Somogyváry  és  Thibay  családokba  mentek  aHQl. 


')  Istvánffr  História  1086.  évi  kiad.  60.  lap.  , .  , 

i:,:,rcdr,Í^OO<^IC 


839 

A  második  íg,  (a  II.  táblán  áll)  mely  úgy  látszik  —  a  nagy  sitkei 
ágat  képezi  és  melyet  adatok  hiányában  összekötetésbe  hozni  az  elöbbí- 
Tel  nem  lehet,  I.  Ferrdinand  király  korában  élt  három  testvérrel  indAl 
meg.  Ezek  legidÖabbike  Mihály  tÖrlei  prépost  testvérével  !!■  János- 
sal és  ILKrístiffal,  és  IlJánosnak  fiaival  1562-ben  ösi  nemesi  czime- 
rére  újjftást  nyert.  EH  még  1565-ben  is.  I.  Kristófról  egyebet  mit  sem 
tadonk. 

II.  János  Sibrik  Anna  nejétől  három  fiat  hagyott  maga  után ; 
n.  Kristórot,  Gábort  ésTamást,  kik  15C7'ben  osztoztak  meg. 

II.  Kristófnak  özvegye  Kajky  Margit  1585-betl  tett  végrendele- 
tet fiu  Gáspár,  Boldizsár  és  Bálint  részére.  Ezek  kőziil 
B  o  1  d  i  z  s  á  r  élt  még  1628-ban.  Neje  Kremphice  Magdolna  volt,  eltíbb 
Nagy  N-nek  özvegye,  Gáspár  1607-benRudolf  király  tói  protectionalis 
levelet  nyert,  ngyan  ezen  évben  Hosszútóthy  Jánosnak  leányát  Zsuzsan- 
nát jegyzé  el  magának,  kit  ionban  1639-ben  már  3zalay  Péter  ne- 
jéül olvasunk. 

Gábor  1566-ben  testvéreivel  együtt  K.  és  N.  Sitkére,  Bajthra 
itb.  uj  királyi  adományt  vitt,  etsö  neje  Caányi  Orsolya  volt  1582-ben; 
a  második  Svorya  Zsófia,  kit  mint  Réchey  György  özvegyét  vett  el,  és 
ki  1610-ben  már  mint  Özvegye  élt,  atúbb  harmadszor  Péchy  Gáborhoz 
ment  féijhez.  Gábornak  két  fiát  ismerjük  :  Ádámot  és  Pétert,  ki 
159&~16I0-ben  élt,  és  nemzé  Gábort,  az  1648-han  élÖt. 

Ádám  1597— 1630-ban  élt.  1630-ban  nejével  Mestery  Eresé- 
vel Mesteriben  kastélyok  felét  és  mesteri  Bekeny  Zanath-féle  birtok- 
részt  elzálogosították.  Neje  nevezett  Mestery  Erzsébet  1642 — Idői- 
ben özvegyének  iratik.  Ettől  gyermekei  :  Gábor,  Miklós  és  Éva, 
ki  Dömölky  Ádám  neje  lett  1653.  előtt,  és  Ősanyja  a  Ballá,  GUI  és 
Tompa  családoknak,  és  ez  utóbbi  által  a  felső  bükki  Nagyoknak. 

Miklósnak  1657 — 1662-ben  már  csak  özvegye  Darabos  Er- 
zsébet élt,  és  anyja  volt  Sitkey  Miklósnak,  ki  1648-ban  em- 
lítetik. 

Gábor  1643— 48-ban  élt,  neje  Hollósy  Katalin  1664.  sőt  még 
1684-ben  is  már,  mint  özvegye  említetik.  EttŐl  gyermekei  Klára, 
Zsuzsi,  Judit  1710-bea  Horváth  Mihályné  és  György,  ki 
1665— 72-ben  él^  és  úgy  látszik,  1722.  után  halt  meg,  családját  Gágon 
sírba  vívón,  mert  nejétől  Bessenyei  Katától  (1676.)  caak  egy  leánya 
maradt. 

Nem  tudjuk  a  családfán  kimutatni  azon  Sitkey    Györgyöt, 

Di9.1ized0¥  Google 


240  SITBA. — 8KARBAT,A. 

ki  Síbrik  Lászlóval  150ő-ben  a  rákosí  országgyűlésen  Vas  vármegye 
követe  volt.  ') 

Sitra  csitlÁd.  (ab  Ebrenheim)  ehreabeimi  Sitra  Jakab  az 
1840.  évi  orssággyüléaen  nyert  magyar  honfiusitást  ■) 

Sivak  család.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  nemes  családai 
sorában  áU.  ^) 

Siván  család.  Siván  Galatfaeáa  1751-beD  M.  Terézia  ki- 
rályasszony által  emeltetett  magyar  czfmerea  nemességre,  *) 

Czimere  a  paizs  ezüst  udvarában  hármas  zöld  halom  fölött  két 
keresztbe  helyezett  vörös  zászlé,  melyeknek  nyeleik  a  paizs  szegletéig 
érnek,  a  zászlók  között  fölfii  két  csillag  ragyog.  A  paize  fölötti  sisak 
koronáján  szintén  keresztbe  helyezve,  két  vÖrÖs  zászló  leng.  Foszladék 
jobbról  ezüstvörös,  bah^l  ezűstkék.  ^) 

Slvtf  család.  Pest  és  Kraasó  megyei  nemes  caalád.  Krassé  me- 
gyében Sívó  János  1830.  jul.  30-án  Banya  helységre  nyert  kír 
adományt,  mely  1832.  évi  aug.  G  án  Krassó  megye  közgyűlésén  is  ki-, 
hirdettetett  ^  A  család  jelenleg  Í3  bírja  Banyát 

SiwkovicB  család.  Horvát  országi  ré^  nemes  család  ,  inelybÖl 
Siwkovics  Tamás  1486-ban  élt '') 

Skabel  esalád.  Zemplin  vármegye  czimerleveles  családai  so- 
rába azámftatik.  ^) 

Skalb  család.  Alapitója  Skalb  György,  ki  II.  Ferdinánd  ró- 
mai császár  és  magyar  királytól  Bécsben  1628.  sept.  13-án  kelt  czí- 
meres  nemes  levelet  nyert  ")  Utódai  ismeretlenek. 

Skarbala  család.  (Szokolóczi)  Nyitra  vármegyei  család,  közO- 
lök  szokolóczi  Skarbala  András  1700 — l-ben  '"}  azon  megyének 
alispánja,  1707-ben  pedig  báró  (?)  és  alnádor  volt  ")  1701-ben  ado- 
mányt szerezvén  Nyítra  megyei  Ratnócz  helységre,  abba  beiktatattott,  de 


')  KovAchich  Suplementam  ad  Vestígia  Comitior  II.  834. 

*)  1840.  ívi  52.  tSrv.  cí. 

*)  Szirinaj,  Cottne  Zemplin  not.  top.  117. 

')  ColUct.  herald,  nro. 

^)  Adami  Scuta  fcentil.  tomo  XL 

')  Krassú  virm.  jegyzőkönyv. 

')  Teleki,  Hunyadiak  kora  Xlt.  322. 

*)  Ssinnay  G.  ZeropUa  not.  top.  11S. 

*)  Aa  ereredeti  catmer  lev^l  GySr  vármegye  levál tárában. 

■")  Leboczky  Stenimat  I.  SOI. 

"JUgyanott  1. 17S. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


SKAKICZA. — SKKKDEKUCS.  241 

ellent  mondott  Csery  Inre.  ')  Ugy  látszik,  fia  volt  Pá t  1720— 70-ben, 
kinek  neje  volt  Csei?  Erzsébet. 

Stúiiicza  MalAé.  (Batkócsi)  Foeaony  vármegyei  nemes  család. 
A  caimeres  nemra  levelet  I.  Ferdinánd  királytól  1664-bea  nyerték 
Skaricza,  vagy  igazabban  ratkóczi  Lubunchich  névre  '). 

Czimerök  a  paizB  kék  udvarában  zöld  haJmon  királyi  arany  ko- 
ronán kÖnyöklS  fehér  mezil  kar,  kivont  kardot  villogtatva ;  a  kard 
^att  félhold  ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  egy  agg  odvas 
fa  emelkedik  ki,  melyből  három  száras  ág  nyúlik  ezét,  az  odú  fölött 
ké^  oldalvást  egy,  egy  méh  repdes.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról 
ezüstvöröa.  *) 

Nevesetes  tagja  volt  a  családnak  Skaricza  Máté,  ki  1Ö88.  évi 
vallási  vitatkozásával  hirt  szerzett  nevének. ') 

Ismeretes  közfilök  Skaricza  G^  y  ö  r  g  y,  kinek  nejétől  Zabok  An- 
nátÓI  fia  volt  Mihály. 

Továbbá  Skaricza  Gábor  köszöghi  születésű,  Jenában  járt 
iskolában  1683-ban.  Hasa  térvén,  Pozsonyban  ügyvéd  lett,  majd  az 
1716.  évi  orsz^gyülésen  Pozsony  város  követe,  1722-ben  aaon  iz.  kir. 
város  bírája.  ^)  Heghalt  1723-ban.  Özvegye  Sompeter  Anna  1750-ben 
a  pozaonyi  evang.  iskolának  10,000  ftot  hagyományozott-  ")  Fia  Ad- 
d  r  á  a-Keresztély  modorí  evang.  lelkész  volt.  £nnek  fia  Q  á  b  o  r  szüL 
1749-ben;  m<^halt  1816-ban  gyermektelenül,  mindenét  végrendeleti- 
ig a  pozsonyi  evang.  lyceunmak  hagyván ,  melyből  az  úgynevezett 
Skarícaa-ConvJctUB  alapitatott 

SkároBl  család.  Láid  Szkárosi  ca. 

SkMiderlies  család.  Skenderlics  József  1792-ben  L  Ferencs 
királytól  kapta  czimeres  nemes  levelét 

Czimere  először  vizirányosan  kétfelé  osztott  paizs,  a  felsÖ  rész 
fBgg&legesen  ismét  kétfelé  oszlik ;  a  jobb  oldali  arany  udvarban  szét- 
teijeaztett  szárnyakkal  egy  fejű  fekete  sas  látható ;  a  baloldali  vörös 
ndvarban  sziklákon  magas,  csonka  vártorony  emelkedik  ki,  faragott 
négyszegű  kövekből  építve ,  alul  nyitott  kapuval.  Az  alsó  zöld  udvar- 


>)  H^itrai  káptalan  libro  8.  piot  90.  folio  3. 

*)  Haan,  Jena  Hong.  32. 

")  Bnrgstatleri  CoUectío  Iniiguiiim. 

*)  Tudományos  fj^iemiaj  18S9.  VI.  81.  atb. 

')  B^  H.  Notitia  nova  I.  668.  -  1715.  ^vi  24.  éa  5 

*)  Hbsd,  Jena  Hong.  32. 


„„(Sooglc 


242  SKBULECZ. 

ban  egymAs  fölött  két  keskeoy  eztut  folyam  hullámzik,  ktisttttök  tík. 
téren  két  arany  csillag  között  ezüst  félhold  ragyog.  Á  paiza  fölötü  si- 
•ak  koroDáján  két  zöld  boroe^áh  &g  között  kitújesstett  tostttí  fekete 
egyfejü  aas  áll,  fejével  jobbra  fordiUva.  Foasladék  jobbról  aranykék, 
balról  ezÜBtrörös.  ') 

Skerleci  család.  (Lomaiczai)  Zágráb  megyei  nemes  család ; 
azon  megyében  fekszik  az  elKnevet  adó  Lomnícz  helység.  Őseit  Le- 
hoczky  a  Veronai  Scaliger  családból  Bsármaetatja ,  és  azt  irja ,  hogy 
előbbi  nevök  Skerlacz  lett  volna.  ^) 

165ő-ben  Skerlecz  János  az  országgyűlés  által  az  Adriai  ten- 
ger felöli  határok  vizsgálására  bizottsági  tagnak  neveztetett  azon  éri  80- 
törv.  czikk  szerint. 

A  család  a  múlt  század  folytán  két  ágra  szakadt,  as  egyik  ág 
benn  maradt  Horvát  országban,  a  másik  Magyar  országra  a  Dunántáli 
megyékbe  telepedett;  és  most  föleg  Baranya  megyében  székel. 

A  horvátoraz^  ágból  Skerleoz  János  Zágráb  sz.  kir.  város 
tanácsosa,  1766-beQ  Mária  Terézia  királyasszonytól  új  czimeres  nemes 
levelet  szerzett  *),  mely  szerint  czimere  négy  felé  osztott  paizs,  mind  e 
mellett  jobbról  balra  egy  rézsútos  fehér  pólya  által  az  1.  és  4-Ík  kék 
udvar  keresztül  hasítva,  e  pólyán  udvaronként  két-két  természetes 
szinli  pacsirta  replilö  helyzetben  látható,  a  család  nevére  (Skerlecz,  hor- 
vátul pacsirta  ?)  czélozva ;  a  3.  és  3-ik  udvar  tizenhat  ezüstvörös  kooz- 
kát  mutat  A  paizs  ftilötti  sisak  koronáján  két  kiterjesztett  fekete  sas- 
szárny között  szintén  pacsirta  repül.  Poszladék  jobbról  ezűstkék,  batnM 
ezüstvörÖB.  *) 

A  horvát-ág  nemzékrende  ez  : 

Skerlecz  Ambráa 


Antal 
*"  János  1765.' 
ZágrábitanácBos 


P^ter  Miklós 

báni  korm.  széki  v.  bel.  t.  tan. 

ainök  1760-6.  zágrábi  ftfiap. 

1 1797. 

A  nemzékrend  többi  ivadéka  elöttün'k  ismeretlen. 


')  Adámi,  Scnta  gentil.  tomo  XI. 
*)  Lehoczky  Stemmat.  TI.  863. 

')  CollCít.  herald,  ato.  157. 

')  Adami,  Scuta  gentil.  tomo  XI. 


edüvGoOf^lc 


BEKRI^CZ.  9tt 

Péter  1760  baa  a  báoi  kormáuyszúk  tanácsosa  volt,  már  előbb 
n&G-ban  horvátorssági  itéltf-mester,  ') 

Testvére  Uiklós  1760-ban  már  báni  törv.  táblai  ttlnfik,  1763. 
lett  itélömester,  1770-bea  már  a  báni  kormáqyasék  tonáweu  ót  irodai 
igasgatája;  már  1787-ben  a  Ss.  István-rend  lovagja,  val.  belső  titkoi 
tanácsos,  Zágrábi  fSispán,  és  a  Horvát-,  Tét-  és  Dalmátorssági  őaaVM 
iskolák  föigazgatéja.  Megbalt  1797-ben.  ^ 

Es  ágból  volt  lomniczaí  Skerleos  ild  ám  1792-b«n  Zágráb  yée- 
megye  alispánja. 

A  magyaroreaági-ág  nemsékrendje,  me\y   a  mÜt  aaásadban  a 
1  o  m  a  i  o  a  a  i  eldnevet  —  mint  a  névtárak  mutatják  —  d 
követkesö  ; 

I.  Ferencs 
1760-92. 
helvtartöa.  tsnácB. 
(d.  fc<ri  Kin  BAsa) 


Bmbála        Anna  H.  K. 

(gr.  Batthrány     (N«dei»k  j 

József)  Perencs; 


Anna  Antónia  Jösssf        II 

(Et^nji)  (IjsBs.  Jankó-  1787.  helyt 
t  vics  János       ft^lm. 

2.  VT.  Forgáeh         I 
Antal) 


Joxiím 

(Aead  Antal) 


I.  Károly  Mária  Loa. 

Baranyai  (Herteleady) 

fetaaússedő 
1834.  18SS. 


LFerencz  1760-baa  már  kir.  tanáosos  és  kancelláriai  titkár, 
1770-bwi  már  magyar  kir,  belytartósági  tanácsos ,  és  az,  István-rend 
heroldja,  1787-ben  már  a  heroldság  helyett  ugyan  azon  rend  lovagja, 
^yszwsmind  helytartósági  tanácsos  még  1792-ben.  Fia  József 
1787-ben  a  helytartóságnál  fogalmazó  volt 

Lomniczaí  Skerlecz  I.  Károly  Baranya  vármegye  föad6sse- 
döje  volt  1833--1838-ban.  Ez  vagy  fía  az  1850— 1860.  évi  idö  kOzben 
ausxtriai  báró  letL  Fia  Károly  1862-töl  Baranya  vármegye  kiaere- 
zett  alszolgabirája. 


'}  I^efaoczk;  Btemmat.  1. 181. 

')  Lehocsk^  Stemmat.  I.  181.  i»  II.  363. 


,y(S^oglc 


944  8kOLO.VlCS. — SKBABÁK. 

ügy  látezik  —  I.  F«renoznek  nÖTére  volt  Skerlecz  Erzsébet 
1791-ben  Forintos  Gábor  felesége. 

Skerlecz  Károly  búja  Bogátfalnt  Vas  megyében. 

Slioloiilm  család.  Skolonice  Jözsef  1796-ben  í  Fereacz  ki- 
réfytól  kapott  CEimeres  nemes  levelet.  Czimere  a  paizs  kék  advarában 
hármas  zöld  halom  középsőjén  álló  ezüst  dara,  fölemelt  jobb  lábával 
kövecset,  csőrében  drága  köves  arany  gytirüt  tartva.  A  paizs  fÖlfltti 
sisak  koronáján  négy  szál  boroatyángaly  zÖldel.  Foszladék  mindkét  ol- 
dalról ezüstkék.  >) 

SkrabA  esalád.  (Zásekati)  Árva  vármegye  legrégibb  adomá- 
nyos  osaládaínak  egyike,  mely  Z  á  s  z  k  a  1  helyaégfoeli  öei  birtoka  egy 
részét  jelenleg  is  biija.  A  család  eredetére  de  föleg  más  családokhozi  és 
birtokviszonyura  nézve  következd  okmány  kivonatok  ')  érdekesek. 

1348-ban  Lipold  mester  Körmijczbánya  grói^a  és  Árvának  vár- 
nagya, Lucziczka  Miklósn^  Bene  fiának  és  m^a  Uvének  azon  szolgá- 
iabaiért,  melyeket  a  tengerentúli  részben  (in  partibns  transmarinis)  ve- 
le együtt  mutatott,  az  Árva  megyében  fekvS  Zászkalicza  nevíí  er- 
dSt  adományozta  Eörmöczbányán  (Sabbato  prox.  post  conversiooem 
S.  Pauli)  kelt  levelében.  ■) 

1349-ben  ezen  erdei  birtok  fölötti  adományozást  I.  Lajos  király 
is  megerösitette  (Budán  in  Octavis  festi  beati  Michaelis  Ardiangeli). 

13Ő0-ben  Zászkaliczaí  Miklós  Benének  fia  a  turóczi  convent  ál- 
tal hiteles  alakban  áttratja  magának  a  följebbi  kir.  adomány  levelet 
(Fería  3-da  prox.  b.  Margarethae  vi^.  et  martyrís). 

13ő5-ben  Zászkaliczaí  Miklós,  a  turóczi  convent  és  Hesk,  F. 
Kuhini  Adorjánnak  fia  mint  királyi  ember  által  beiktattatik  a  zászka- 
liczaí birtokba,  egy  úttal  akkor  a  hatáijárás  ia  eszközöltetik.  (Fería 
d-s  proxima  ante  festum  Ascensionis  dni). 

1357-ben  (15.  calend.  februarÜ)  Záazkaliczai  SCklósnak  kérel- 
mére I.  Lajos  király  megújjitja  az  1349.  és  1555.  évről  szóló  birtokle- 
veleket ;  és  folytatólag  ugyan  azon  hártyán  L  Lajos  király  igazolja  ezen 
okmányok  valóságát  a  Boszniában  elveszett  pecsét  helyébe  vésetett  uj 
király  pecsétnek  az  oklevélre  való  oda  ütésével  (1 364. 1 2.  Calend.  Julii). 

1387.  (in  festő  b.  Adalberti  Eppi  et  martyrís)  beiktattatnak  a 
zászkaliczai  birtokba  István  és  Tamás  mestere^  marczel&lví  ') 


*)  Adami,  Scnta  gentil.  tomo  XI. 

^  Szontagli  Din.  kUzl.  azerint. 

'}  Tejét,  Cod.  dipl.  tom.  IX.  vol.  1.  p.  610- 

V  Regestrum  de  Turóci  Engeln^t  82.  lapon  degGaczelíi^lva''  áll. 

.ooglc 


8KRABÁK.  245. 

Beuenyö  Aodriaiiak  fiai  Liptó  megyéből,  ZsigmoDd  királynak  ugyan 
awm  évi  (feria  3.  post  festtim  Paachae  kelt)  új  királyi  adomány  ali^ 
ján  István  nádor  iktatási  paranoaábóL  Ugyan  ez  ^kálómmal  as  &j  adó* 
Boányosok  Moi^t  nénjöknek  Záukolicsa  Hntyka  >)  MikLÖBtól  netiizete 
Márton  fia  öavegyének  özvegyi  illetSaégeit  íe  kifizették  (in  fealo.  b. 
Adalberti  Eppi  et  martyris), 

1426-ban  (Dominica  Laetare)  Zsigmond  király  Béoab^i  kelt 
adomány  levelében  a  Bene-LaczÍK^  Miklós  réssére  a  sásakaK  búiok- 
rél  UEÓló  okleveleknek  Zászkaliczai  Hikály  fijára  J  á  d  o  a  r  a,  továbbá 
baggini  Bredács  István  fiaira  LSrinczre  és  Tamásra  történt 
átrohaaását  új  kiváltságlevél  alakban  megerftsiti. 

142!;f-ben  (feria  6.  prox.  aate  féstam  b.  Ambrosii  Eppí  'et  oonfes- 
8(«Í8  praeterita)  Paiócii  Háté  országbíró  paranoea  folytán  az  elötté  le- 
folyt nyolozados  bíróság  Ítélete  ab^ján  Zászkaliczai  Mihálynak  fia  J  á- 
n  o  B  és  Bagyon  Istvánnak  fiai  L&rincz  és  Tamás  Zászkalicza  faelys^ 
birtolíába  beiktattatnak ,  mellőzve  marczelfalvi  BessenyS  István  fiá- 
nak Jánosnak  ellentmondását,  mintliogy  ez  barmadszori  ezen  ttgybrai 
1429-ben  történt  megidéztetésére  nézve  is  a  nyolczados  biréság  el&tt 
meg  nem  jelent 

1435-ben  (quadragesimo  die  QoadragesiiDae)  a  nyolczados  biré- 
ságasászkaliceai  birtokról  ítélte,  hogy  elismertetvén  Bene  fiának  Miklós* 
nak  fiágon  magvaezak adása,  Margittól  származott  Zászkalicsai  Mihály 
fiának  Jánosnak  birtokában  hagyatik  a  zászkaliczai  birtoknak  anyai 
negyede,  a  mint  már  előbb  is  birtokolta ;  a  többi  három  negyed  birtok- 
rész pedig  marczelfalvi  Besaenyí^  István  mester  fiának  Jánosnak  az 
1387.  évi  új  adomány  alapján  oda  ítéltetett,  Jánosra  a  Bf^yóni  Bre- 
dács István  fiára  nézve  pedig  örök  hallgatás  mondatott 

1439-ben  (octavo  die  festi  b.  Georgií  martyris)  Hédervári  LiMnoc 
nádor  parancsa  folytán  a  Zászkaliczai  birtoknak  azon  negyedrésze, 
mely  Zászkali  Jánosra,  Mihálynak  fiára  negyedképen  jutott,  elktitö- 
nöztetik,  a  többi  ^/^  rész  pedig  Bessenyöi  István  fiának  Jánosnak,  Pál 
fiának  Istvánnak  és  fechkebázi  Cznda  Balásnak  hasonló  részletekben 
meghagyatott 

1474>bett  Fongrácz  István  szerzett  királyi  adománylevelet  Zálz- 
kaliczára ;  azonban  birtokába  aem  jutott. 

Az  eddig  eléeorolt  oklevelekből  a  következők  derűinek  ki.  Hogy 
Bené-nek  fia  Laczizka  Miklós  még  az  1387.  év  előtt  mag  nélkül  ki-: 
halt ;  —  hogy  M  a  r  g  i  t,  a  birtokban  részesült  'ős-anya  nem  Bene  Hildóa- 

')  Begestram  de  TaróubaD  „Lucbks*  áll,  valónlnfileft  igásabban f 

nOO'íic 


346  bubabAk, 

nak,  h>nem  Hutyka  Miklósnak  leáaya  volt,  JSzen  Miklós  pe^  az  erdei 
birtokoB  kivül,  melyet  Bene  Miklós  scerzett,  Zaeskaliozának  (az  elütt 
Hatyka-Lekotá-nak)  birtokosa  volt,  ós  innen  vigatottki  e  negyed  Mar- 
atnak, midőn  ZászkalicuJ  Mártonbos  ment  férjbez ;  —  bogy  bágyoni 
Bredica  LSrinca  és  Tamás  Luczizka  Miklósnak  apa  ntáni  tmo- 
kái  voltak,  de  mintolyanok,  kik  a  LuczizkaBene  Miklós  részére  1348 — ■ 
49.  évről  uóló  adomány  levélbe  föl  nemvétettek,  Bene  Hiklós  magva- 
Bsakadásával  annak  birtokából  jogosan  kizárattak ;  —  hogy  marozel- 
&lvi  Beuenyő  Andrásnak  fiai  István  és  Tamás,  midőn  1887-ben  Zász- 
kalicsa  helységet  Bene  Miklós  magvaszakadása  czimén  új  kir.  ado- 
mány mellette  magokra  Íratták,  a  Luczizka,  Bene,  Bredács  és  Hofyka 
rokonság  irányában  jogérvényes  birtok  szerzésre  tettek  szert ;  —  hogy 
zászkaliozai  Hn^ka  János,  Mihálynak  fia  és  Marptnak  unokája,  ama 
ató-családnak,  mely  márma  is  Záezkalon  birtokos  éa  Skrabák  név 
alatt  ismeretes,  valóságos  eldöde,  birtoka  pedig  ason  nejedet  k4^Mte, 
mely  1439-ben  Hedervári  Lífrincz  nádor  parancsa  következtében  mint 
Margitot  illető  leány-negyed  zászkaÜczai  Hutyka  Jánosnak,  Mihály 
fiának  kibasítatott ;  végre  hogy  a  marcael&lvi  Besienyő  család  lUt^ 
1387-beD  szerzett  zászkali  birtoknak  három  negyedrésze  azon  rész, 
mely  jelenleg  az  árrai  arodalomnak  és  ennek  voh  jobbágysága  kezén 
van,  aBessenyő  család  magvaszakadtán  Árva  vára  iUetékéhez,  honnan 
elmakaaitatott,  viBssaesett. 

Zászkaliczi  Mihály  fiának  Jánosnak  utódai  mikor  kezdtek  Skra- 
bák névvel  neveztetni?  —  nem  tudjuk.  Az  bizonyos,  hogy  mi- 
dőn 16ő3-ban  a  Thurzó  nemzetség  leány-ága  részéről  az  Arvú  nroda- 
lomhosi  jogegyenlőség  kérdésében  Arra  vármegye  előtt  vizsgálat  tar- 
tatott, akkor  a  Zászkali  család  öt  tagja,  mint  szomszéd  közbirtokosok 
járván  el,  névszerint  Jánoe,  OyÖrgy,  Péter,  Mátyás  éa  An- 
drás, már  záflzkaliceai  Skrabák  néven  fordáltak  elé.  1695-ben 
pedig  Thorzó  Györgynek  az  Arvavárí  urodalomba  lett  beiktatásakor, 
a  ssomsfléd  sászkalicziai  közbirtokosságból  Oyőrgy,  Mátyás  ét 
Miklós,  Skrabák  név  alatt,  Szkaliczai  Benedek  pedig  L u c b i z- 
ka  régi,  már  akkor  kihalt  vezetéknéven,  lettek  följegyezve.  A  családi 
büiok  neve  pedig  időközben  Zászkalioz á-ból  Z  á s z k a  1  névre 
módosult 

A  Skrabák  család  több  vonalra,  és  ágakra  származván,  ezek  kö- 

zttl  a  jelenleg  még  Zászkalon  élőknek  föbbjei  a  Mihályféle  vonal,  éa 

Ferencz  ága  illető  al-ágazataíval ;  Zolna  mvárosban  székelnek  a  János 

vonal  ivadéku.  Sáros  megyében  pedig  az  Istvánféle  ág^séliek.  A  kihat- 

i:,-P.-.d  ivGoO'ílc 


Uk  közül  Péter  máskép  Mandrcaka,  és  Ádám  máskép  P e - 
kár  és  Sándor  féle  ág  ismeretesek,  A  Péter  svelerokoa  A  dám- 
ág  utáni  bú-tokrészeket  leányági  jogon  Mesko,  Boczké  és  Trnkóczy, 
—  a  Sándor-féle  bírtokli&gyatékot  pedig  Szontagh  család  szintén  leány- 
át jogon  birják  jelenleg. 

A  Skrabák  család  legnagyobb  részben  mezei  gazdáskodással  fog- 
lalkozott, ennél  fogva  neveikkel  a  közügyek  tárgyalásánál  ritkábban  ta- 
lálkozunk; kitünöbbjei 
voltak :  1574-ben  Skra- 
bák Péter,  mmt  ki 
Jezemiczky  Kristóiiiak 
Kis-Besztereczbe  tör- 
tént beiktatásánál  ná- 
dori iktató  emberként 
szarepelt.  1696-ben  Pé- 
ter ágából  Jakab  a 
felsÖ-kubíni,  úgyneve- 
zett Valentich-Oalkófé- 
le  birtokba  iktatásnál 
királyi  iktató  emberként 
működött. 

Jakabnak  unokaocs- 
cse  Mihály  1603-ban 
Árva  vármegye  szolga- 
birága  volt  1614-ben 
Mihály  hasonnevű  vo- 
niűból   megyei   esküdt 

1631-ben   János  törvényszéki  bíró. 

168&-beQ  ifj.  Mihály  a  följebbi  Mihály  szolgabírónak  fia,  me- 
gyei esküdt.  —  1740-ben  János  hasonnevű  vonalból  csendbiztos. 
1830-bao  Sámuel  (Ferencz  ágából)  szintén  csendbiztos.  Ugyan  ak- 
kor István  az  eperjesi  kerületi  táblánál  kiadó.  1847-ben  Dániel 
Árva  várme^e  tiszti  főügyésze. 

A  család  származási  rendjét  a  Zászkali  törzsek  egyikéhez  sem 
lévén  képesek  közvetlenül  kapcsolni,  a  Skrabák  név  felvétele  óta  kez- 
dett családfílkat  ')  következő  táblázatok  mutatják  : 


')  SEOntagh  Dán.  közi. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Skrabák  Péter  ia  Miklós  vonalat,  az  ^ynevezeít  Mandractka 
Pékár  éa  Ad ámrféU  ágakkal. 


János 
a  tSrr.ss.biró 
1631. 


Hibálr 


Idá^ 
Pékár 

. ,      166B.  eladja 

Kata.     réasdt  Trnkó- 
oqnak 


(BencmSr  AnoA) 


Ifiklói 

_JL_ 


András 

+ 


Ez  ágból  F  e  r  e  n  c  z  Zemplin  vármegyébe  Tolcsvára  költösvén, 
1700-ban  örökösen  eladja  záezkali  részét  Mihály  nsgybátjrjs  leányai- 
nak és  vejének  u.  m.  Zsuzsának  Zábreazky  QyÖrgynének,  Do- 
rottya nak  Boczkó  Sáíutoménak. 

A  másik  ági  Á  d  á  m  Skrabák  máskép  Pékár  pedig  1666-ben 
eladja  részét  Tmkóczy  Mártonnak.  Innen  ezen  vonal  birtokait  Boczkó^ 
Mesko  és  Tmkócíy  családok  bfiják. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Skrabák  János  vonala,  Janovje  és  Janosovje  ágakkal. 
János 


MAtyá>  1636. 


GyJirgy 


iMtrin 

OTTM  174fr— 68. 

TrCTiMinban 

ÍífliiJy.GyOTCT        JAuef-litráii 
(Kintek  Adm)  1772. 

'  HiUly  1808. ' 
(Bdiemiu  Anna) 
Zolnin 


Ó  Ersa«      Ziuiaa        Bora 
S:(l.Koráca  (VitaUs  (LinciénT 
3  Sámuel      Fái)       Józaef) 
2.  Vére. 
Istv.) 


Háría 


~K^» 


HiUly. 
Zolnin  1850. 
(Tr^ieiik  N.) 


Francziika.    Háría. 


(Chndovuky    (H^ern^    (Hadronv 
Hihálf)     Loaoncxon)  Jóaaefit^ 


A  JánosoTJe  fi-ág  kihaltával  annak  birtokába  s  leány-ág  örökií- 
tódött,  1843-ban  pedig  a  kir.  ílgyéaz  és  általa  Saontagh  caalád. 

Istvánnak  fiai  György  és  Mátyás  Nógrád  megyébe  B, 
Qyarmatra  telepedtek,  ott  találjuk  őket  már  mint  elismert  nemes  sze- 
mílyeket  az  1716.  évi  uradalmi  összeiráaban  •);  és  1734-ben  is,  mi- 
Jön  a  febr.  15-en  kezdett  nemesi  vizsgálatkor  mint  Árva  megyéből 
"linnazottak  Árva  megyétől  kiadott  nemesi  bizonyítványukat  elému- 
tatták.  Az  1765.  évi  Nógrád  megyei  nemesi  összeirisban  Skrabák  Já- 


0  HagTar  Hnzeou  18í8.  évi  foly.  I.  köt  819. 


ídOvGoOf^ic 


noBt  és  Mátf&Bt  olvasauk;  1777-beo  pedig  Skrabák  János  is 
Sámuel  vettek  kiNógrád-tól  nemesi  bizODjátrányt')  Ez  utóbbi  gyer- 
mekei a  táblán  láthatók. 


IIL   tábia. 
Skrabák  János  vonalán  Jakab  ét  Sándor  ági  utódok. 


'  ADdrá. 

isse.  im. 

Pál    ' 
1659. 

Perencz 
1696. 

'  Uátjái. 

Jáio.      ' 
(JndDor.) 
JáDoa     ' 

'  Kata.         QjUrgj.         András 
1717. 

Jánoa  ' 
(8»dmák) 

■   Andri. 
1738. 

Sándor 

(K«noBk7  Ilma) 

tl72ö. 

1776. 

'  Oj 

Mer 

Mátji..  ' 

.Zanzaanna  Hona  Háría  N. 

(PlMkó-n^  (Wanjká  nSavecsk;  (Fekete  UibálynO 

Tordosnnbaii  MiklÓe)  Kázm^m^  Apoatagon 

Záaskalon.  Zászkalon 


Ezen  ágnak  firfi-ivadékAan  türtínt  kihaldaa  után  annak  birtoka 
Sándornak  négy  lednt/a  taán  ^/^  rétdxn  Belengi,  Szontagkra,  '/^  rátzben 
padig  Skrabák  Mátyátra  {Fercíooje)  mint  ledny-ági  utódokra  Örök  beval- 
lát  mell«tt  tgátUM. 


')  1777.  énitgfillkinyv  4fi3.  izám  datt. 

i:,:,rcdr,G00<^lc 


IV.  tábla. 
Skrabák  Mihály  vonala  Mihály  és  litván  ágaival. 


György  IÖ96. 


I»tván_ 
MityáB  1669. 


György         JinoB 

1747.Eper-J!IÍSJLL-_„_ 
jeien    Mátyás        János 
'  Gábor  ■ 
'Tatyán 

letráa  Eperje»en 
kerOI.  ÜAAin 
kiadó  1829. 


György  Anjráa 

Jánoa  I659!  Mát^áa  165f 
Pál  1696.  '  Andráa  1^. 
Terenaa       Mátyás       Aadrá 


(N.  Zanaai) 


Jánoi 
(ZábrenkT 
ZaAfia         ' 


András 
(Ránoeatay  N-) 


György  Éva 

1741.        (Tmkócay 
* Mártonl 


(Eomscaka 

Eva) 


Jánoa  g;        Hátyáa 
katona.  g|(MedzÍhrad«xky 


Zrazai  Ilona  Jánoa  1820.  1 

(Trnkíczy  (iQ.  Trnkócay    Ondr^ovje 
Mihály        Mihály)      (1.  Trnkócsy  Zsuzú 
2.  Trnkóeay  Mária) 


Mária 
(Báaztokay) 


Mihály 

(Vediihriduky 
Zanaai) 


Kata  Éra 

(Tmkócay    (Wanykö  Mátyáa) 
Dániel)  ' 


Mihály 


Zsiizaa  Ilona  Hária 

(Markovich  N.)     (HeU       (Itmotícz  Gábor) 
HaUtipban.  gyigyaser^s) 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


Feresií-<íga. 

Feienes 
miskíp  íWcw 

■     Pil 
1747, 

Jánoi' 

t 

'  Kata 
(B«o.k4 
J<ii<aiiiO 

Jimf 
1785. 

(Petrln  K>t>) 

'  Uári.          Jii 

(Utioiii  N.)    180 

(Trnk 

1. 

lu>don.     (Kpt«c*kA       (Barto* 
Györgj)           Anna) 

Kau 
(Koalr 
Aidrái) 

'  Pil            Dona 
t       (Uagrar  M.) 

Hária            Aiiiia 

(Gyarko-  (Kotareoa  N.) 
vioné) 

HiUir 

1816. 

(HeiI  liiiu) 

l 

3ámt    ' 
(Skrabik 
iTaaoTica 

lUria) 

(8k»ba 

Mária.  ' 

tUtjit      ' 

(IraooncB  N.) 

— ^              ""c 

iwir. 

JillDI.    ' 

G7flrg7. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


VL  tábla. 
Shrabák  etaUd  Ftrtttox  voualdaak  ága. 


?í?;f 


Andiái. 
_J 


Hitrás. 


MihálT  Feiímci 

f  1790.  Jelsankán 


Dánifll 

(Migyelta  H.) 


ZnuM.    Ferenci.    Ifátfis.    Mihály.  Háría  Dániel  1860. 

(Skrabák    (TrnköesT 
Mihály)       Mária) 

ABdrái            Kate        Há^ái        Jánoi             Dániel         Ádám      Zinin  ' 
A.  KDbinbui  (Trnkáesy  (Ambr6i7  (Zabi^asky  Satankóeai          1        (Zfotoé) 
1  JőueQ        N.)  Ilona)      eruig.  pap.  1  


Mihály.       J4Í>Mf. 


1815. 


Sánniel 

Árva  V.  bistoa 

tl84S. 


JánM  Pál  Mihály  Dáuel 

(Hetkó  t  (MBHná-Skra-  f 

É^a)  bAkZaoni) 
CÜa.        Kata.  I 

íiTna.  Jnlia.  ZvaA.       Mihály       TtiA.  Mária.  Anna! 
(Tmkócay 
Jnlia,1826.) 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


B&4  SKUBUCS.— SMJCHICIl. 

A  cealád  czíiuere  —  inint  följebb  a  uietszvény  ábrásolja,  —  a 
paizB  kék  udvarában  zöld  téren  egy  fejtt  fekete  sas  kiteijesztett  szár- 
nyakkal, éi  jobbra  fordított  fe^el  látható,  a  paizs  fölötti  sisak  koro- 
nájából arany  oroszlán  emelkedik  ki,  első  jobb  lábárai  kivont  kardot 
tartva.  Foszladik  jobbról  annykék,  balról  ezOstvőrSB. 

A  Skrabák  családból  említendők  még  Jánosés  András,  kik 
1795-ben  Axad  vármegyében  hirdettetek  ki  nemeuégűkat;  ')  továbbá 

Skrabák  Sámuéi,  ki  1816-ban  a  jenai  egyetemen  tandlt,  *) 
onnan  haza  jővén  Safó-Oömörí  iskolai  igazgató  lett 

Skablícs  család.  ZaU  vármegyei  nemes  család.  Skublics  M  i  - 
bály  t650-ben  agyőri  püspök  tieztartója  voltt  ')  E  század  elején 
élt  Skublics  Zsigmond,  kinek  neje  alapi  Salamon  Rozália,  mint 
Özvegye  másodszor  báró  Ohillányi. Jánoshoz  ment  férjhez,  ennek  is 
Özvegye  maradván,  meghalt  1833.  mart  27-én,  kora  74  évében  Ssom- 
bathhelyen,  eltemettetett  Szilvágyon  Vaa  megyében.  Ziigmond  gyer- 
mekeit mutatja  a  kflvetkezS  táblázat  : 

ZBÍgmond 

(Salamon  Bóia) 

Jöiief  Alajos  Enúlia 

1883  CB.  k.  Zala  virra.  (TalUán 

kapit.  íöas.hüó  Antal  kamar.) 

Alajos  1836-Imui  már  Zala  vármegye  alezolgabirája,  ojonnan 
megválasztva  1838-ban  is,  majd  fSszolgabiró^'végre  1830-t61  főjegyzfl. 

Tán  Zsigmondnak  atyja  volt  Skublics  Sándor,  kisek  seje 
1763-baQ  Zárka  Anna,  és  tán  testvére  Sknblics  Imre,  ki  1812-beii  a 
Ludovioflára  300  ftot  adott  •} 

A  család  czimere  vfzirányoaan  kétfelé  osztott  paizs,  a  felső  udvar- 
ban magyar  vitéz  áll,  kivont  kardja  hegyén  török  fejet  tartva;  az  alaó 
udvarban  vár  látszik.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  «zintén  a  leirl- 
hoz  hasonló  vitéz  emelkedik  ki. 

SfcuUétr  aulád.  Lágd  Scvltéty  a. 

Slnehieh  család.  Stuchich  József  és  Sándor  1760-ban 
Nógrád  megyében  hirdettették  ki  oemeBségüket  *) 


')  Arad  várm.  jeg^ESkünyv.  179D.  6yi  190.  sz. 

*)  Haan,  Jena  Hang.  147. 

')  Lehoczky-Dak  Stemmat.  U.  368.  SchOnvisner  Antiqalt  Sabuieus.  829. 

')  1812.  ÍTl  2,  tört.  cí. 

')  Nógrád  megfei  jegjEfiköDrv  1760.  é\i  70.  lap. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SOBOKV. — SÜKOIUY.  205 

8*boky  CMlád.  (Soboki)  Erdély  kihalt  csidA(Uiiorát»'iz&mi- 
tatíL.') 

Sdfalvy  esatód.  (Etédi)  Erdélyben  honos.  Dániel  Eoloe  mo- 
gye  sebésze  1837-ben,  József  és  Sámuel  BelsÖ  Szolnok  megyé- 
ben lakosok,  László  ügyvéd  Kraszns  megyében ;  József  méra^ 
ÜBTOS-zzékbMi ,  másik  József  írnok  ugyan  ott ,  J  á  n  o  e  orasigg^ 
fö  asámvevösé^  tisEt,  ~~  mind  1848.  kőrttL 

Sifalvy  ctalád.  (Sófalvi)  Közaiök  Sófalvy  Elek  kir.ktact- 
tári  titoknok  1848-ban 

Söfalvf  T.  esaUd.  Sámuel  Krastna  megyében  idjegyzS, 
1848-ban  árvaszéki  ülnök  stíj.  Még  több  ily  nevűt  említhetnénk,  kiknek 
családú  Összeköttetéseiket  nem  ismerjűkj  ilyen  a  többi  kíízt  Só£»lvi  J  Ó- 
z  s  e  ^  ki  külföldön  tanúit  és  Schultzernak  termézetrajzi  besBélgetécQiO 
forditá  és  nyomata  1778-ban  Kolozsvárott 

SobÁr  család.  Zala  vármegye  gyökwes  régi  nemes  ciráda.  Kö- 
sülök  Sohár  János  1755 — 57-b6a  Zala  vármegye  aUzolgabírija.  La- 
kott Söjtörben. 

Jánosnak  fia  Ferenc z,  ennekfía  János  1790-1829-beQZaU 
megyében  kétségtelen  nemes,  ennek  £a  János  1832.  május  7-én 
Zala  vinnegy^^öl  nemesi  bizonyítványt  vett  ki,  és  azt  Nógrád  in»i 
gyében  1835.  aug.  26-án  '*)  hirdetteté  ki  Utódai  igy  látszik,  He- 
vesben vannak. 

Fejér  vármegyében  a  múlt  század  második  felében  Eeresztúroo 
lakti^  Sohár  öyörgy  és  István  nemesek. 

Sohár  F  e  r  e  n  G  z,  felesége  Gyömörey  Krisztina  által  a  Fest  me- 
gyei  Abooyi  közbirtosság  részese  lön.  Nevezett  nejétől  gyeitnekei  Fe- 
rencz,  Borbála  és  Francziskae  század  elaö  felében  élÖk. 

A  család  ozimere  a  puzs  kék  ndvarában  fitüt  saját  vérével  táp- 
láló pellikáo  madár. 

SohoDDay  család.  (Laki)  Laky  Sobonnay  Ádám  és  fia  Fe- 
rencz,  és  leánya  Zsuzsanna  neveikben  is  bessenyöt  birtokré- 
saét  1610-ben  Tburzó  nádor  parancsa  mellett  bevallja  a  vasT&TÍ  káp- 
talan előtt  Eeresztúry  Ferencznek. 

SiAarmf  család.  (Máskép  D  o  r  k  6)  Sokoray  máskép  Dorkó 
Péter  Qyör  vármegyétől  1827.  nov.  O-én,  Ferencz  padig  182& 
noT.  19-én  nemesi  bizonyítványt  vett  ki.  ') 

ŐKMri,  Erdély  osaládai. 

*)  Ndgrád  negyei  jegysfiküiijv  1420.  ss.  alatt 

^  Bndapesti  hírlap  Hivataloi  Értesítője  1860.  104.  szám. 


ídOvGoOf^lc 


266  SÖKY. 

8éky  esalAd.  (Tóth-BÓki)  Nyitra  vármegye  legrégiebbcsaládai- 
lutk  egyike,  mely  nevét  azon  megyei  T  ó  t  -  S  ó  k  (vBgy  régibb  irás- 
méd  sseiint  8  o  é  k)  hetységrÖl  vette,  elönerével  egytttt 

Általam  ismert  törzse  Soóky  (Így  irtdk !)  Jiaot,  a  XIV,  wi- 
sad  elején  élt ;  ennek  fia  Péter  1372-ben  a  zobori  convent  elfitti  be- 
vaUis  Bserint  zálogjogon  megszerezte  Pethö  Jánostól  ann«k  Nyitn  me- 
gyei Rátoayi  belységbeli  fele  birtokréBzét  20.  mirkiért,  mint  ezt  ké- 
sőbb 1482—1489.  kÖríU  a  két  család  közt  folyt  perben  a  Soóky  ntÓdok 
felmuttatták. 

1404-ben  Soéky  Jánosnak  fiai  István  és  Mihály  Közép' 
Átrakón  beiktattattak  a  nyitru  káptalan  áltat. 

1422-ben  Soéky  István,  Mihály,  János  éa  másik  János 
Chocbolna  helység  fele  részét  örökbevallás  szerint  megvették  a  Nyi- 
trai  káptalan  elötL 

143&-ben  Soóky  Jánosnak  fia  István  és  ennek  fia  Miklós. 
továbbá  Soóky  Mihálynak  fia  János  Petbit  Lásslónak  fiától  Miklós- 
tól ennek  rátfaonyi  részét  150  fttért  megvették  anyitrai  káptalan  elStt; 
éa  agyán  ez  évben  a  Zobori  Convent  által  beiktsttattak. 

1426-ban  a  Zobori  convent  elStti  bevallás  szerint  Pethö  László' 
n»k  fiától  Miklóstól  Soéky  János  fia  István  mester  Bátony  hely- 
ség felét  150  ftért  zálogba  veszL 

Ugyan  ez  évben  Soóky  Jánosnak  fia  István  érdektárswv^ 
egyfltt  a  Nyitrai  káptalan  által  tanuvallatást  eszközöltet  Koloni  An- 
drás és  Eis-Tapolcsányi  Gyula  ellenében  Óhaj  helységet  Uletö  levelek 
iránt.  ~~  Ugyan  ekkor  a  Soóky  csatád  részére  egy  másik  tanúvalla- 
tást is  tétetett  a  nyitrai  káptalan  Sztaróce  és  Hink  helységrftl  ssÓló  le- 
levelek  iránt 

l43S-ban  Soóky  Jánosnak  fia  I  s  t  v  á  n  mester  a  Pethfl  csalidtól 
szerzett  ráthonyi  birtokrész  megvételét  Gara  nádor  elíttt  is  Ünnepélye' 
sltette. 

1484-ben  a  nyitrai  káptalantél  Sóoky  Istvánnak  fia  Péter  ré- 
Bsére  felmentfi  levél  (absolutionales)  Óhaj,  Ondroh,  Sók,  Hosócz  és 
Kis-Czabaj  irioít  a  Lóthi  örökösök  ellenében. 

1436-ban  Zsigmond  királytól  a  Soóky  család  uj  adomány  leve- 
let nyert  Soék,  Attrak  és  Toköld  helységekre.  Beiktatta  a  nyitni  káp- 
talan. 

1466-ban  S.  Mihálynak  fia  János  és  Istvánnak  fia  PéterkS- 
zött  a  nyitr^  káptalan  elStt  barátságos  egyezség  keh. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


soÓRT  257 

1470-ben  Soóky  J  á  n  o  h  a  zoborí  convent  előtt  tiltakozik  Ujlaky 
Miklós  Vajda  ellen,  ki  rátfaon;!  sEersett  birtokát  elft^lalta. 

1474-bea  Hátjás  király  Soóky  János  éa  ennek  fia  Zeigmond 
réfliére  ótalomlerelet  ád  ki  a  Trencain  megy^  Czünene  és  Pecsene 
helységbeli  birtokok  iránt  a  nyitrai  káptalan  Bzerint. 

147 l-beo  Soóky  János  a  szent-benedeki  conrent  által  rizsgá- 
latot  tétetett  Myitra  m^yei  Bodok  helységbeli  birtoknak  Liidáni  Pé- 
ter és  neje  Kata  és  fiók  Lásiló  Mtalí  elfoglalása  iránt. 

147&'lHUk  Beghi  Jánoe  nyomoztat  a  szent-benedeki  convent  által 
Nyitra  megyei  Alaó-Vásárdi  birtok  elfoglalása  Iráot  Soóky  Jánoe  és 
fia  Zsigmond  és  Korossy  Miklós  özvegye  Dorottya,  fiók  Oavald, 
és  Dona  Bd^  Lásdóné  s  TÓgre  Ipolth  Márk  ellen. 

1480-faan  Soóky  Pál  és  János  Nyitra  megyei  Sók  és  Fels«- 
Atrak  helységbeli  birtokrésseiket  550  ftért  borsai  Csorba  Tamásnak 
és  nejének  Borbálának,  nevezett  Sóoky  János  leányának  Srífkösen  be- 
vaUJák  a  sz.-benedeki  coDTent  előtt 

148&-ben  Soóky  Pál  Sók  és  F.  lAtrak  helységbeli  birtokré- 
Bzeit  Soóky  Jánosnak,  Csorba  Tamásnak  és  nejének  Borbálámé  800 
íUhui  elaálogoaltotta  a  szent-benedeki  convent  elött 

1486-ba&  So^y  leváonak  fia  Péter  Csorba  Tamást  a  Sóki  és 
P.  Attmki  birtok  megrételétíd,  Sóoky  Pált  pedig  eladásitól  tiltja. 

1489-ben  Báthory  István  orsságbiró  Soóky  János  réssére  aa 
1482.  óta  Pethö  Pál  eQen  indított  perben  az  ősei  által  zálogban  vett  rá- 
tfaonyi  birtok  iiánt  bedvesS  ítéletet  hozott 

149&-baB  Lipovniki  Benedek  nejével  Ilonával  és  gyermekeivel 
egyfitt  tűbbi  küzö^  Soóky  Péternek,  S.  István  fiának,  a  nyitrai  kápta- 
lan által  beíktattatott,  zálog  csimen  bevallott  sotóczi  birtokfrie  részé- 
ben a  szent-benedeki  convent  által  beiktattatott 

1500-baQ  S.  Péternek  fia  J  á  n  o  s  nevezett  atyját  és  testvérét  I  s  t. 
vánt  Felső  Sók  és  Attrak  helységbeli  birtokúnak  megterhdésétől  és 
elidegenitésétől  a  nyitrai  káptalan  előtt  tiltja. 

1505-ben  a  Soóki  család  mintkét  ágbeli  tagjai  kir.  táblai  ítélet 
folytán  F.  Sók,  Attrak  és  Óhaj  helységbeli  birtokukon  megosetoznak 
és  azokba  beiktattatnak  a  nyitrai  káptafaua  előtt 

1511-b6n  MarnóVBsky  Láazló,  és  Margit  Tfaóth-Soóky 
László  fiának  Móricznak  leánya,  gyermekei  Gyöi^y,  Péter,  Gáspár  és 
'  Mihály  neveikben  is,  as  ellen,  hogyMai^t  Pekeri  Istvánnak  neje,  Soó- 
ky Zsigmondnak  a  Tóth-Soóky  János  fiának  és  S.  Mihály  unokájának 
leánya  és  É  v a  Tóth-Soóky  János  fiának  Pálnak  leánya,  és  II  o- 

MAfllAXOlUÁO  QHAÍÍOU  X.   «ÖT.  ^  W.X>QIC 


2S9  soŰKT. 

D  a  Évának  leánya  Nyitra  megyei  Felst)-  vagy  Tóth  Soók  éa  F.  Attrak 
helyBégbeH  birtokrészeiket  elidegenfteni  szándékozaak,  a  nyítrai  káp- 
talan előtt  tiltakoztak. 

1513-baQ  a  ezent-benedeki  apát  és  convent  Hai^itnak  Soóky 
Zsigmond  leányának  és  Fekeri  István  nejének  Bare  megyei  Óhaj, 
Nyitra  megyei  Ondroh,  Kis-Czabaj  és  Alsó-fiók  helységbeli  birtok- 
részeiben —  kivévén  Alsó-Sókon  a  curiát,  —  zálog  czimén  beiktattat- 
nak, Majthényi  Rafael  ellent  mondása  mellettas2.-benedehiconventáltal. 

1517-ben  TökéB-ujfalvy  János  több  rendbeli  panaszok  miatt  idéz- 
teti Margitot  Soóki  Zsigmond  leányit,  Pekry  István  nejét  a  sz.-be- 
nedeki  convent  közbenjöttével. 

1559-ben  Ghyczy  Józsa  Pekiy  Borbálát  Gyfirödi  Mátyás  özve- 
gyét a  kis-gyítrüdi  birtok  eladásától  és  abba  való  beiktatástól  eltiltja 
az  esztergomi  káptalan  elölt. 

Pekiy  Borbála  Dombay  Mihály  Özvegye,  leányának  GySrödy 
Dorottyának,  és  ennek  néhai  Qhyczy  Józseftől  nemzett  gyermekei  ne- 
veikben is  mindenkit  a  gyámi  bevallástól  eltilt  a  nyitrai  káptalan  elíEtt 
év  szám  nélkül.  ') 

1620—1624.  év  közt  Csery  István  és  neje  Soóky  BebekB 
Myitra  megyei  Ualomazeghen  egész  nemesi  cnrií^át  Soóky  Gergely- 
nek és  Forgács  Anna  asszonynak  és  Örököseiknek  1500  ftban  örökö- 
sen eladták  a  nyitrai  káptalan  előtt  —  Ugyan  ez  idö  tájban  Soóky 
Gergely  több  birtok  részt  vett  zálogon  Csety  HiháJytól. 

1638—1630.  év  közt  Csery  István  mint  gyámja  feleségének  So6- 
kyRebekánakjés  Soóky  Ferenccnek  fíaistván,  ésa  többi  ICn- 
dy  Zsuzsannától  született  testvérek  neveikben  is  eltiltja  Sóoky  Er- 
zsébetet, Tótb-Sók  és  Attrak  lielyaégbeli  birtokok  eladásától,  másokat 
a  vételtől  a  nyitrai  káptalan  olött. 

1643-ban  Csery  István  mint  Soóky  Rebeka  nejétSl  szárma- 
zott gyermekei  gyámja,  úgy  Soóky  István  és  János  teilieiket  is 
magokra  vállalva,  Nyitra  megyei  kaJBzai  helységbeli  birtokrészeit  Te- 
l^y  János  kalocsai  érseknek  4000  ftért  tíz  évre  zálogba  adja  a  nyit- 
ni  káptalan  elíltt 

1696.  Csery  Imre  és  Gáspár  azon  végrendeletnek,  melyet  Soóky 
János  neje  Hidvéghy  Anna  részére  Nyitra  megyei  Sághi  birtok  iránt 
a  nyitrai  káptalan  előtt  tett,  ellenmondan^. 

1727-ben  Cseiy  Sándor  eltil^a  Soóky  máskép  Qáspárovics  Já- 


<)  Nyitrfti  UptaUn  PrOtoe.  &.  nro.  108-  as  t»S.  ie  1660.  ivUkOU. 

nOO'ílC 


soáKY.  8G0 

□  oBt  ésAdámotféB  nevezett  Jánosnak  fiait  Ferenczet  és  Ist- 
vánt Nyitra  megyei  Kajasa,  P.  és  Alaú-Attrak,  TMlnSók,  PacsoUj  ée 
Kis-Sigb  birtokrészekre  nézve  minden  folfíizetéa  elfogadásától,  máso- 
kat pedig  a  megvételtől  a  nyitrai  káptalan  elStt 

1750-ben  Csery  Sándor  nyitrai  aliapán  saját,  és  vele  együtt  né- 
hai Soóki  Andrástól  származott  oldalas  rokonai  neveikben  ellent  mond 
Székely  Miklós  beiktatásának  Kajsza  máskép  Kis-SallórA  nézve  a  nyi- 
tra: káptalan  elStt  ') 

A  Sóky  család  idfivel  Nyitra  megyei  Kai  székhelyébSl  tovább  is 
elterjedt,  nevezetesen  a  szomszéd  Trencsin  megyébe ,  hol  Soóky  A  n- 
n  a  16ö6-ban  slavniczai  Sándor  Miklós  neje  volt.  1690-ben  egyik  tagja 
a  sztrecíeni  várban.  —  1837-ben  Nemes-Kotessón  lakott  Károly  és 
három  fia  Flórián,  Konstantin  és  István.*) 

Zemplin  megyében,  hol  a  század  elején  birtokosnak  iratik  a 
Sóoky  oaiUád  Nagy  és  Kis-Azaron.  ^) 

Egyik  ág,  nevezetesen  a  följebb  emiitett  Ádám,  Nyitra  megyei 
F.  Attrak  helységből  Nógrád  megyébe  Vadkert  mvárosban  telepedett ; 
ez,  vagy  fia  nevezett  Antal  az  említett  Vadkert  Mező  városban  prí- 
matialis  érseki  adományoa  birtokot  nyert,  melyet  utódai  jelenleg  is 
bírnak. 

A  családfa  tndbatólag  következíí  : 


Ferencz  1600. 
(Hindy  Ziima) 
FolffLa  kön.  lofon. 


■)  Eddig  as  idtfiett  káptalani  im  oflaventbdi  oklevdak  kivonUai  sisrint. 

^BsODtagbDin.  k5sl. 

^  Szinnay  C.  Zemplin.  not.  top.  379. 

DiB.1izedOy'CoO<^iC   " 


íeO  SOÓKT. 

Pereaca  1600.,  ki  a*  ^abbi  Ipvon. 

(Hiody  Zmaat) 

'         János  1643.  latvin  Rebeka  1643.        Ádám  ¥ 

(HidTtJghy  Appa  1606.)        1680.  (CBery  Istváo)   F.  Átrakón 

Ferencz  Istvin  Antal 

1727.  1727.  Nögrádban 

Vadkerten  1754. 1799. 

JAnos 

Vadkerten 

1799. 1801. 

II.  SsilaasT  Agnei  1788.) 

____^ 2.Ípí- 

'~  Qihor  JánOB  N.        2-t*lJóz»ef  Andri*  n!       ' 

kar.  ügr^iz  P.  SaántAn.  (Tomisné  Nyitr&ba  N6grAd  megjei  (Vinoze 
töfv.  as.  ülnök  '^~;í~r'  vi«B2«  kSltöz  t  Ugyéaz  1847.  Ber.) 
""**"*•  (HOppner  PaoMna) 


Regina      Karolina.     < 
(Galgóc<y) 

'  A  Nógrád  megyei  ágból  Antalnak  fia  János  Vadkerten  la- 
kba, Nyitrm  vármegyétSl  1799.  sept  10-én  nyert  nemesi  bizonyitránya 
Nógrád  megyében  1801.  april.  204n  kihirdettetett  EU8  nejétől  Sisent- 
Iványról  származott  Szilassy  Agnestól  gyermekei  1.  Ignácz  szQl. 
1785-ben,  Esztergom  megyei  pap  s  (nyűg.  lak.  P.  Szántón)  2.  Gábo  r 
1849-ig  kir.  ügyész  Nógrád  megyében,  1850 — 54-ig  cs.  kir.  megyei 
törvényszéki  ülnök.  3.  János,  köz-birtokos  Pnszla-Szántón.  4.  N- 
Tomisné.  Ezek  gyermekei  a  táblán  láthatók. 

Jánosnak  második  nejétől  gyermekei;  5.  József,  ki Nyitra me- 
gyébe költözött  *)  Ott  ]830.ban  rendszerinti  esküdt;  l8S3-ban  íSszol- 
gabíró  volt-  6.  András  1842-ben  Nógrád  megye  tiszti  alttgyésze, 
majd  Börtön  föfelügyelö  főügyészi  czímmel  1847-ig  Oyermekeia  táb- 
lán láthatók.  7.  N.  Vincze  Ferenczné  volt 

Nmcaenek.  a  táblázaton  az  1406-baQ  élt  Soóky  László,  ennek 
fia  Uóricz  és  ennek  leánya  Margit 

^ToTábbáSoóky  János,  kinek  1586-ban  neje  Mendencsios  An- 
na Tolt 

Soóky  Gergely,  ki  1625— 28.ban  élt,  és  róla  följebb  emlé- 
keztünk; 

Végre  Soóky  István,  16ö0.ben  nyitnü  éneklő  kanonok.  Lász- 
ló 1716-ban  Nógrádban  berezeli  plébános. 

■)N*grádmeg7Ít«lI844.ian.  12-ín  212.  sz.  alatt  vett  ki  nemesi  bizo 
nyítványt  ,.  , 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


SOKLTÖSST.— SOLDOS.  861 

Legvégrc  Soóky  Pál  és  Márton,  kik  Nógrád  vátonegyében 
1776-ban  hirdettették  ki  nemeBségSket.  ') 

A  család  czfmere  a  púze  kék  udvarában  zöld  téren  hátulsó  lá- 
bain ágaskodó,  kettős  farkú  oroszlán,  elsít  jobb  lábával  kivont  kardot 
tartva.  A  paizs  (blötti  aiaak  koronájából  az  elSbbihes  hasonló  oroszlán 
emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüstvörös. 

SoUfAsay  család.  Zemplin  vármegye  czf merleveles  ncmea  csa- 
ládaínak  egyike.  ") 

Soldos  család.  (Runyai)  Oömör  vármegye  legrégíebb,  törzsű 
köa  ŐB  csatádiúnak  egyike,  mely  az  élö  hanvai  Kanvay,  hanva- 
Darvas,  hanvai  Sándor,  kihalt  Szkárosi  és  Nagy-szájú 
családokkal  egy  közös  törzsből,  a  Xm.  században  élt  Comes  Hunth- 
tól  de  Hanva  ezármazotL 

A  közös  törzsböli  szétágazást  nem  ismerve,  és  a  még  élö  csa- 
Iádtól  e  részben,  valamint  ujabb  nemzedékei  iránt  adatokat  nem  nyer- 
hetve, csak  a  XVI.  századtól  saját  irataim  és  egyéb  idézett  hiteles  for- 
rások után  a  mólt  század  közepéig  terjeszthetem  elé  a  származásrend- 
jét ;  azonban  néhány  jelesb  tagjáról  az  előbbi  ídökbÖl  is  vannak  ada- 
taink, így 

Rnnyai  Soldos  András  1466-ban  Mátyás  király  udvamoka,  ') 
1477-ben  Borsod  vármegye  alispánja  *)  volL 

Soldos  Tamás  Gömör  megyében  birtokos  1479-ben,  ki  ellen 
hatalmaskodási  kereset  *)  folyt 

A  XVI.  század  közepétől  kezdve  két  ^ágon  biijuk  megináitani  a 
családfát,  az  egyiket  I.  Imrétől,  ki  154l5-ban  Borsodban  és  talán 
Szendrőn  élt'),  és  I.  Osvaldtól;  az  előbbi  ivadéka  az  L  táblán, 
Osvaldé  a  U.  táblázaton  látható  : 


>)  Frotocol.  C  Neograd  1776.  p.  328- 
*)  Sürmay  C.  Zemplin  not.  top.  117. 
*i  Teleki  Unnradiak  kora  XL  163. 
*)  Eiedeti  oklevél. 

')  Teleki,  Hunyadiak  kora  XI.  103—104. 
*)  B^gi  magyar  njelvemlékek  II.  61. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Hábj 
flbSi. 
eiatt. 


Kriatóf 
1594.  ' 

(Fek«t«  KaU 
1601.  fizT.) 


Gergely.        M  irton 


Tamis  Uibiljr 

1601.gjimBÍg  1601.  gvámaig 
alatt  1619.  alatt. 

1 1626.  el0tt. 


U.  Imro  1601.,^ . 

(BndakCzy        Síudot. 
ÍBUZBa  Özv.  16S1.    1708. 


Sámuel  1^ 


latrán  Kríatöf 

Sregebb  1651.  1625. 

(Inay  Anna) 
'~    Tainii 


%T 


15&0-beQ  febr.  14-éa  Soldos  Imre,  éa  Mihály,  Máté,  Pá. 
ter,  JánoB  és  György  hasonlóan  runyai  Soldo s-ok,  nem  kü- 
lönben Hanvay  Demeter,  Oábor,  Lajos,  Lörincz,  József,  Gáspár 
Uriel,  ismét  Darvas  Albert  és  György,  Nagyszájú  Benedek, 
hanvai  Sándor  Pál,  Ferencz,  István,  Sz káros i  János,  San- 
drín,  András,  Imre,  Tamás,  Gergely;  továbbá  Szkárosi  máskép 
Tittyke  Miklós,  nem  különben  Kercpeozi  Ákoe,  Miklós,  Péter, 
és  Gáspár  GőmÖr  megyében  fekvő  Runya,  Hanva,  Kerepecz  és  Krísán, 
Alsórás,  Alsófalva,  Szkáros,  Felfalu,  VÍBnye,  Stráaa,  Borosznok,  Ssáaz, 
Répás,  Prósa,  Forró,  Fillér  helységre  és  HegyfoH  és  Szuráncs  pU8z> 
tákra  I-  Ferdinánd  királytól  uj  adományt  vittek. 

1594-ben  szent  Iván  napja  után  szerdán  Soldoa  Pál  és  Kris- 
tóf, testvéreknek  néhai  Soldos  Máténak  Felíalu,  Alsófalú,  Répás,  For- 
ró é»  Hanvai  birtokain  magoaztoznak. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


BOLDOB.  368 

1608-baii  dec  3-án  Soldos  Ambras  ée  Tamás  ogjesBégre 
lépnek,  mely  szerint  Soldos  Tamáanak  msgvaszakadása  esetére  hi- 
testársinak, ba  férjhee  nem  megy,  Répás  helys^ben  bizonyos  Qlés 
nász  ajándokképen  14.  fiba  ajánltatik.  Ambrusnak  fia  által  vagy  Soldos 
Gergely  fia  által  m^vAltandó. 

161&-ben  (Feria  8.  prox.  poet  Dnieam  Ezandi)  nrnyü  Soldos 
Pálnak  fia  Tamás  Répáson  egy  föl joU)ágy  telket, ForrA  pneztán 
egy  egész  puszta  jobbágy  telket  Beretkey  Hibály  és  Jánosnak  1 16. 
ftban  elzálogosít 

1619-ben  Soldos  Kristófnak  fia  Tamás  Gíimör  megy^ 
Visnyón  egy  házhelyet  75.  ftban  elzálogosít  Sza^máry  Király  Mik- 
lósnak. 

1635.  mMrt  21'éa  Soldoe  Mihály  és  Imre  egy  részről,  A  m- 
brúsnak  fia  Mihály,  és  Gergelynek  fia  M á t y á s,  nem  kfilönben 
Tamásnak  fiai  Gergely  és  Márton  bizonyos  javakra  nézve, 
melyeket  az  első  rendbeli  egyezkedök  Szilassy  Istvántól  visszaváltot- 
tak, melyeket  eldödeik  törvény  utján  kerestek,  de  elvesztettek  és  me- 
lyeket yal^a  Soldos  Máté  Runyán,  Fel  és  Alsó  Faluban,  Alsó-Ráson, 
Filléren  és  Répáson  bírt,  egyezségre  léptek,  mely  szerint  Mihály  és 
Imre  azon  javak  felé  részét  kibocsátottak,  egyszersmind  néhai  Soldos 
Tamás  fiainak  Istvánnak,  Kristó&ak  és  Gyöi^ynek  szavatosságát  ma- 
gokra vállalták. 

1626.  január  28-án  Habok  István  Soldos  Mihálynak  ée  Erzsé- 
betnek gyámságát  és  gondját  elválalván,  ezeknek  jószágait  Soldos  Imre 
és  Mátyás  beleegyezésével  is  kezelésül  átvette,  míg  az  Soldos  Mihály- 
nak, vagy  Imrének  és  Mihálynak  tetszeni  fúg,  mely  javak  különben 
is  leány  ágat  nem  illettek,  mirÖl  téritvényt  adott. 

1644-ben  Soldos  Gergelynek  fia  Mátyás  Gömőr  megyei  Bo- 
roaznok  helységben  egy  házhelyet  elzálogosít  míhályfatusi  Forgón  Pé- 
ternek ée  nejének  Ragályi  Annának  75.  ftban. 

1651-ben  január  21-én  runyai  Soldos  idősb  István  ée  An- 
drás, nem  különben  Budaközy  Zsuzsa  Soldos  Imre  özvegye  mint  gyám- 
nÖ  között  osztály  történt  a  Fillér,  Felfalu  Visnyó  és  Runya  helységbeli 
birtokokra  nézve,  melyek  három  részre  osztattak,  az  illetékéé  részen 
kivííl  Soldos  Istvánnak  adatott  még  Runyán  bizonyos  jobbágy  ház- 
hely ideglenes  használatúi  azért,  mivel  azon  800  ft.  összeget,  melyért 
hajdán  Soldos  Mátyás  e  javakat  kiváltotta,  Soldos  Imre  és  Mihály 
vették  fel,  és  Soldos  Tamás  árvainak  részeltetése  nélkül  fel  használták. 

1654.  január  1-én  néhai  Soldos  Tamás  fia  idősb  István  Gö- 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


mör  megyei  Hanva  lielységbeli  házhelyre  Babtce  TamiBtól  20  ft.  fel- 
fiaetéBt  (auctio)  vesz  fel. 

1667.  (feria  5-a  poet  festum  Jacobi  Apostoli)  Soldos  i/Utyiaaak 
fia  Péter,  és  neje  Ragályi  Erzsébet,  ssabadoa  ereszti  Runyán  lakó 
alattvalóit  Csiszár  Jakabot  és  Istvánt  miadeo  atódaivnl,  azon  felül  680 
íl.  letétele  mellett  egy  fél  neioesi  házhelyet  ét  két  kertet  ád  nekik, 
és  azon  összeg  fejében  részSkre  nemeB-levél  szerzését  is  magára 
vállalja. 

1671.  febr.  2-in  nmyai  Soldos  idősb  és  if)abb  István,  János, 
és  továbbá  MiklÓB,Péter  ésSámuel  és  néhai  Soldos  András 
örökösei,  továbbá  s  hanvai  Sándor,  a  baitvai  Hanvay,  szkárosi  Far- 
kas család  tagjai  az  egymás  közti  kölcsönös  örökösödés  miatt  régóta 
villongó  kérdések  és  néhtü  Hanvai  Ferencz  magvaszakadása  folytán  öt 
részre  osztandó  birtokra  nézve  egyezségre  léptek. 

1708-ban  Soldos  Péter  fia  Sándor  Filléren  egy  paszta  telkét, 
melyet  atyja  zálogitott  el,  kiváltotta  Balceer  máskép  GhUly  Má^ás  ös- 
vegyétöl. 

1721.  máj.  24-éii  runyaí  Soldos  István  nejétől  Irsay  Annátél 
született  fiának  Tamásnak  fiai  István  é«  János,  továbbá  He  ny- 
b  é  r  t  és  Éva  Csiszár  letvánné  F«Bt  megyei  Irsa  helységbeli  birtokré- 
szüket elzálogoeitják  Irsay  Pálnak  ,  Varacekay  Andrásnak  ée  Buzo- 
gány Mihálynak  350  ftért  23  évre. 

1747-ben  élt  Péter  Sándornak  fia,  és  tiltakozott  nagybátyja  és 
^ámja  Soldos  János  ellen. 

1764-ben  élt  emiitett  Péternek  lia  Sámuel. 

A  család  másik  ága  Soldos  O  s  v  a  1  d  t  ó  1  j0  le,  lehet,  hogy  ezen 
O  s  V  á  t  L  Imrének  testvére  volt. 

A  nemzékrend  következő  : 

n.  tábla. 
Osvát 


L  FsraDCi 

P^tBC    ' 

;i688.  tbrök 

1601.  gyám. 

fogoly. 

II.  Ferancz 


(1.  gagyi  Btttliory  Zsuzsa 
2.  Balasko  Ilona) 


ídOvGoOf^lc 


B0LD08. 

II.  Ferenos,  ki  a*  elSkbi  lapon. 
1601. 
i  Bátborr  Zbqsi 
tlaakolltma) 

Iitrio  JáDoa  Atma  Jodit  S-tól  Anna 

tOrttk  fog.  1612.      (Birczay        (Qőcse  (Bakó  hajadoni 

1665.  adominyt       ZauzBa)         létrán]  latria)  részt  kapott. 

CKort&,IloDa)r— ^;;;;;;^;;^ ' 

(Piy  litván) 

Irtrán .         ZuUm        Hona        Anna        Klára      Uária         Borbála 
(Hadaraur  Era)    (Beiet    (Rokzar  (Bepecakv(Uako- (Borbély)  (1   bs.  Szab^ 
I  János)    Bfátyág)  Zsigmond)  viont!)  Zsigm. 

f  2.  Saentlváayl 
I Mátyás) 


Borbála  Ilona. 

(Vicay 
András) 


Áz  e  táblán  látható  Soldoa  I.  Ferencz  1588-ban  a  szikszói 
fitköset  alkalmával  Sori  Pállal  egyQtt  török  Fogságba  esett.  ■)  Már 
1601-beii  nejétdl  terenfei  Terenye;  Zsuzsannától  ')  született  fia  U. 
Ferencz  élt,  kinek  gyámja  nagybátyja  Soldos  Péter  volt,  és  az 
irt  évben  az  árva  nevébeD  Keleceényi  Orbán  és  Polinyí  Bálás  ellen 
Nógrád  megye  előtt  tiltakozott  az  árvát  illető  Nógrád  megyei  Homok- 
terennyú  birtok  dezmája  végett.  ') 

1601.  maj.  26-án  runyai  Soldos  Péter,  Soldos  másik  Péter- 
nek, ax  O « V á t  fiának  fia,  és  Ferencz,  másik  Ferencznek  a  mon- 
dott Péter  fiának  és  OavAt  unokájának  fia,  miután  a  nemzetség  levelek, 
melyek  az  osstályos  nemzetségnek  Runya,  Haava,  Erísány,  Kerepecz, 
Hegyfeö,  Alsófalú,  Fel&lú,  Szkáros,  Strása,  Borosznok,  Szász,  Szuránca, 
Répás,  Fillér,  Prósa  ée  Forró  helységekben  és  pusztákban  Gömör  me- 
gyében és  másutt  fekvő  birtokokat  és  ezekhez  jogaikat  illetik,  Soldoa 
Imre  halálával  ennek  fia  Kristóf  kezeinél  tartatván,  Kristóf  halála  atán 
ennek  Ösvegyének  Fekete  Katalinnak,  mint  férjétől  származott  Soldos 
Tamás,  Mihály  és  Imre  fiai  gyámjának  kezeibe  kerttltek,  azokat  az  Os- 
vát  ágán  élők,  mint  idősbek  magoknak  őrzés  végett  ád  adatni  köve- 
telik tőrvény  útján. 

1669-beD  élt  Soldos  Sámuel,  kinek  neje  volt  Uza  Erzsébet, 
Uza  Bernátnak  selyebi  Kovács  Dorottyától  való  leánya. 


')  btránffj  História  Begni  H.  1686.  évi  kiad.  877. 

')  Terennysy  OySrgynek  Papdcby  Harftittól  való  leánya. 

')  Frotocol.  C.  Neogr.  anoi  1601. 


ídOvGoOf^lc 


966  SOLNAI BÓLfiai. 

1672-beQ  Soldos  Péternek  neje  R^ályi  Erzsc  bírt  Nógrád 
megyében  VecBeklön.  ') 

A  runyú  Soldoa  család  egyik  ága  Pest,  sSt  Szabolcs  megyébe  is 
elszánnazott ;  ninyai  Soidos  Ferencz  18Sl-ben  Szabolcs  vármegye 
föadószedöje  volt 

Gömör  megyében  él  a  család  jelenleg  is,  és  birtokos  többi  kfizt 
Riinyán,  hol  Soldos  Emma  Özvegy  Soldoa  Qyuláné  jelenleg  jeszení- 
czei  Jankovics  Miklós  neje. 

Bizonyosan  más,  nem  a  rtinyai  Soldos  családból  származott  azon 
Soldos  Benedek,  ki  l&63-ban  Bodroghy  máskép  Pap  Gergely  lyel  és 
Cseörghe  Jánossal  együtt  czímeres  nemes  levelett  kapott,  és  abban 
ilyen  czímert : 

A  kerekded  püzsot  koronás  kigyó,  farkát  szájában  tartva  keríti, 
be,  a  paizs  vlzirányos  vágással  két  részre  oszlik,  a  felstt  arany  udvar- 
ban egy  fejű  fekete  sas  emelkedik  ki,  kiterjesztett  szárnyakkal;  az 
alsó  kék  udvarban  kettSs  halmon  pellikán  fészkel,  fiait  melle  vérével 
táplálva,  fölötte  jobbról  félhold,  balról  arany  csillag  ragyog.  A  paizs  fö- 
lötti eisak  koronáján  sasszárny  jobb  karamával  együtt  látható,  fölötte 
arany  csillagfénylik.Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  feketevöröa.  ') 

Ezen  utóbbi  Soldoe  csatádból,  Soldos  Benedek  utódaiból  Idieteft 
azon  Soldos  (Soldes)  ki  l608-ban  Szála  megye  Bzolgabirája  volt.  ^ 

Soldos  család  van  Hunyad  megyében  is,  melybSI  Dániel  ott 
adóiró  biztos  1845-ben.  József  szókvárosi  adóezedS  1846-ban. 

Más  Soldos  család  a  Veszprém  megyei  LtUd  Zioldos  c«, 

Solnai  család.  (Eis-Sárosi)  Erdélyben  élt  a  múlt  század  elején 
János,  kinek  neje  volt  kis-sárosi  Sárosi  Erzsébet. 

Magyar  országban  a  Zolnay  családni^  neve  is  Íratott  néha 
S  0 1  n  a  y-nak.  Ldsd  Zolnay  et. 

Solt^SS  etaiád.  (Máskép  Nagy)  Soltész  György  17t>0-ben 
birtokos  Csátb  mező  városban.  János  1842-ben  Torna  vármegye  fö- 
jegyzöje,  1846-ban  másod  alispánja. 

Sályagi  család.  Tolna  vármegyében  élt  hajdán,  közttlök  Só- 
lyagi  Miklós  és  János  a  budai  ország-gyűlésre  Tolna  várm^ye 
követei  voltak.  ') 


')  Prolocol.  C.  Neograd  anni  1672. 

'}  Collcct.  beralcl.[pag.  129.  Adami  Smita  gentíl.  tomo  II. 

')  1608.  dví  16.  Wrv.  kor.  n. 

')  Kovachich,  Vestigia  Comitior.  p.  267. 


ir,Coo<^ic 


SOLYHOSBY.  20T 

Soljmeasr  CMdád.  (Nagy-Váradi)  Ssatmár  megyei  cwUd.  Ere- 
detéríll  a  XVI.  és  XVII.  században  púaztitó  és  okleveleit  meg  «emmi- 
BÍtS  török  dúlások  miatt  keveset  tudhatunk.  Nebány  darab  oklevelet,  me- 
lyeket időnként  nemessége  bebizonyítására  felmutatott,  Szabolua,  Ugocsa 
megye  és  a  Leleszi  konvent  levéltáraiból  összeszedett  hiteles  kiadvá- 
nyokban birja.  EzekbÖl^kitünik,  bogy  eredetét  és  nevét  a  Bihar  megyei 
s  jelenleg  a  nagyváradi  pöspökaég  uradalmához  tartozó  Sólymos  nevű 
pasztától  vette. 

KülönböziJ  időkben  különböző  elönevekkel  fordulnak  elő,  a  mi 
arra  mutat,  hogy  Bíbac  megye  legvagyonosabb  családai  közé  tartozott 

A  XVII.  század  közepén  fugyi  elílnérvel  találjuk  8.  Andrást, 
a  kinek  pole-szarvadi  Saarvady  Benedek  leányától  Margittól  szfiletett 
leányát  Zsófiát  Laky  Péter  vette  nőül. 

1572'ben  S-  János  özvegyét  Bayanhásy  Annát  és  Makay  11- 
lést  Pallagi  GyÖi^  meginteti  Szabolcs  megyei  szent-miklósi  részjó- 
saága iránt 

1584-beD  S.  Péter  cizálogositja  Békés  megyében  Felbalom 
helységbeli  jószágát  Szathmáry  Miklósnak  100.  m.  forintban. 

A  XVII.  század  bajaalán  a  család  történelméről  összefüggőbb 
adatok  szólanak,  melyek  szerint  az  1604-bcn  örvendi  előnévvel 
élt  Solymoflsy  Istvántól  kezdve  a  család  származási  rendje  ')  köve&ezd  : 

örvenáy  Solymoasj 
István  1640. 

(Pálmán  Bora) ^ 

'         Bora  Kata  Pétét  Jndit 

(Kerekes  Pál)      (a.  v&nü    n.  váradi  SoIjmosBy   (szdkely  hídi 
Pínkotay  163S-1657.        Báczkevi  István) 

JAoQg  (Castello  Ikin») 

Jiaos  István 

(Kovács  Bora)  t  1647.  eJitt. 

Uihály  1718. 

Ugoctki  Bzo.lgabiró. 

fPapp  Eva) 


Bora  István  £va  Erzsébet  János  I77fi. 

(Nagy  János)        1765.  (Szelei        (Galácsy  (I-  Ujviry  Eva 

(b9»ziÍTméayi     György        Ferenci)  2.  Gode  Bora) 


Nagy  Klára) 


£á«Í6  Sándor  Lidin       Gábor.    Imre.    Tería     2-tól  Ense 

t  (1-  Uray  Klára         (Gaoaaly  Szabi  (Kanisay 

2.  KovAgy  Bákhel)  László)  György  György) 


')  A  családi  iratok  alapján  küzli  Ddcscy  Miklós 


ir,Coo<^ic 


8ándor,  ti  a*  bMU*  lopnt. 
(1.  Uray  Klára 
2.  KovÍBj_  Rákhel) 


Milidtr 

[Horthy 

_  Mari.) 


Kata  Bálint  1862. 

(Jákó  György)       {Uray  Mária) 


A  cBalid^t  kezdő  SolymoBsy  István  —  mint  látjuk  —  Bihar 
Tármegyei  Örvend  helységről  irta  pi^dikatamát.  1604-ken  részére  Ebe- 
nji  István  és  Zsigmond.  A  Szakadáton  két  telket  ír  be.  Felesége  a 
hfrus  panasztöteleki  Pázmán  es&ládból  Pázmán  Farkasnak  Váncsodi 
Hatottól  szdletfitt  leánya  Pázmán  Borbála  volt,  kitől  a  táblázaton  álló 
leányokon  kivűl  egy  fia  maradt : 

Péter,  a  család  legvagyonosabb  ée  tekintélyesebb  embere.  Bírta 
^éaz  Sólymost,  Fugyi-Vásárhelyen  13,  Fugyiban  8  telket,  Törpefal- 
ván  1,  Szakadáton  ',  j,  ugyanott  Pallagí  részen  */»)  ís  Eopacelen  sógorá- 
val Megyeri  Fereaczczel  egy  portát.  Váradon  házat,  FelBÖ-fckete-pa- 
takon,  Szent-Mártonban,  Tótteleken,  Panaszon  és  Vánceodon  réaz  jó- 
ixigot.  Ekeken  kivül  1633-ban  II.  Ferdinánd  királytól  adományban 
nyeri  Chukát  Lenárt  magvaszakadton  Szabolcs  megyében  egész  Kis- 
Szoboszlót,  és  a  nádudvari,  püspök-ladányi,  hegyesí  és  mácai  részjoszá- 
gokat  (Az  erre  vonatkozó  és  a  Leleszi  Conventhez  intézett  királyi 
beiktató  parancs  az  adományozás  után  két  évvel  költ,  melynek  követ- 
keztében a  nevezett  konvent  Bába  Istvánt  mint  homo  regiust,  és  Elrdó- 
lyi  Péter  áldozó  papot  annak  teljesitése  végett  kiküldvén,  lG3&-ben  a 
beiktatásnál,  midÖn  K.  Szoboszlon  megjelennének,  Hegyesy  István  ma- 
ga, s  az  egész  Cbukát  nemzetség  nevében,  továbbá  Pálhazy  István  I. 
Rákóczy  György  fejedelemnö  szolgája,  úrnője  s  annak  gyermekei  ne- 
vében a  kis-szoboszlói  birtokot  illetőleg  a  beiktatásnál  ellent  mond.)  A 
következő  1636.  évi  Lotare  vasárnap  olőttí  szombatról  a  Leleszi  kon- 
vent előtt  kelt  egyezséglevél  szerint  ezen  akadályok  elháritattak, 
miután  S.  Péter  az  igénytartó  családokkal  650  m.  forint  lefizetése 
mellett  kiegyezett.  —  Pázmán  Péter  bibornok ,  a  kivel  unoka  testvér 
volt,  mint  udvari  fö  emberét  követségbe  küldi  I.  Kákóczy  György 
fejedelemhez  némU  szükséges  dolgok  vég  ett  a  részére  Foi^ách  Mik- 
lós felső  magyarországi  generális  kapitány  által  kiadott  útlevél 
szavai   szerint.     1634.    év    közepe  táján    házasságra    lép    n,-váradi 


soLTHOBsr.  369 

Castello  Antalnak  Csókos  Petronellától  született  leányával  Castello  Hó- 
nával, mint  ez  Pázmán  birbomoknak  azon  évi  april  2ö-én  hozzá  irt  üd- 
vözlő levetéböl  kitűnik.  1638-ban  Rákóczy  fejedelem  hívének  iratik,  ki 
6t  N.- Váradon  ffivárnagyának  tette,  és  azon  évben  neki  adományozta 
Haróthi  András  magvaszakadtával  a  uzakadáthi  és  törpefalvi  rész  jó- 
szágokat, továbbá  nejének  és  neje  testvéreinek  Váradon  az  egész  Ko- 
szorús nevű  Bzölö  hegy  dézmáját.  1640-ben  SomogyoQ  három  telek  fe- 
lett anyai  részen  leány  testvéreivel  ki  egyezik.  1643-baii  Kákóczy 
György  fejedelemtől  EKlO  m.  forintért  zálogba  veszi  egész  Tcírpefalvát 
16ő5-ben  egy,  általa  szolgája  részére  kiadott  és  a  család  birtokában 
lévíJ  eredeti  útlevél  tanosága  szerint  mint  az  Gcsedi  vár  fökapitánya  for 
dúl  eltS.  ')  1657-bea  2070  m.  forintban  beiratképen  nyeri  a  ssel^ei  és 
nyirési  jószágokat  Ez  év  az  utolsó,  melyben  róla  oklevél  emlékezik.  A 
mily  gyorsan  emelkedett  Péter  személyében  a  [család  v^yonosodása, 
oly  hirtelen  bekövetkezett  bukása.  Hová  tlint  Péter?  hová  nagy  va- 
gyona? az  rejtély  utódai  elÖtt  Azonban  e  hirtelen  változás  némti  m^ 
fejtését  leli  az  akkori  (1659.  1660-  évi)  török,  tatár  dúlásokban,  me- 
lyekben Várad  és  környéke  roppant  dúlást  szenvedett  Ezen  állítást 
igazolja  azon  esketés,  mely  a  múlt  század  közepén  váradi  Solymosay 
István  és  János  testvérek  nemessége  bebizonyítáu  ügyében  kötetett 
fel.  A  mely  esketésbea  foglalt  tanúk  vallomásából  kitűnik,  miszerint  S. 
Péternek  £a  János  (vagy  épen  maga  Péter)  miután  Bihar  megyei 
terjedelmes  birtokai  a  török  és  a  tatár  dúlások  martalékául  estek,  élet- 
veszély között  Ugocsának  Fertös-Almás  nevű  falnjába  menekftlt ;  hihe- 
tőleg anyja  testvérének  Castello  Annának,  akkori  Ugocsai  alispán  Me- 
gyeri Ferencz  nejének  pártfogása  alá,  s  ott  megtelepedvén,  szegénység- 
gel küzküdve,  halt  eL  Anyjáról  Castello  Ilonáról  is  találtatik  egy  egyszertt 
jegyzés,  mely  szerint  1663-ban  qot.  26-án  hátrahagyott  ékszerein,  ru- 
háin B  asztali  késettleteín  osztozkodás  történt. 

Jánosnak  nejétől  Kovács  Borbalátói  egy  fía  maradt : 
Mihály.  Ez  Ugocsa  m^yénél  több  éveken  át  közhivatalokat, 
igy  17l8-banf(tszolgabiróságotyiselt  ^)  Az  ö  idejében  fsmét  új  csapás 
érte  a  családot,  amennyiben  1717-ben  beUtÖtt  tatárok  Fertö-Almást - 
18  megrohanván,  épen  midőn  Mihály  hivatalos  küldetésben  hazulról 
távol  működnék,  a  helységgel  háza  is  és  benne  a  családi  iróványok  la 
elégtek.  >)  Nejétől  Papp  Évától  a  táblázaton  álló  gyermekei  közül 


*)  Endl  Sunnaj  Ssatmár  várm.  IL  41.  ssftk.  mit  sem  tudott. 
^  Fertő  AlmáBon  e  ssázad  elejtő  ía  kisbirtokosnak  iratik  a  SolTmossy 
család.  Szinnay  C.  Ufcocsa,  p.  175..  -.  , 

DiB.1izedOyCOO<^IC 


270  80LY1I08I.— SOLTOM. 

I B  t  V  &  D  Szatmár  megyébe  házasodott,  és  nejével  Böszörményi 
Nagy  Klárával  miot  Bagoasy  örökössel  Ki-assAn  kapván  jószágot,  csa- 
ládját Szatmár  megyébe  illtette  át,  ')  a  liol  fiágon  b  a  családfa  végén 
álló  Bálint  személyében  b  kis-korA  fiában  jelenleg  is  fenn  áll. 

A  család  reform,  vallású. 

Czimerc  a  paizB  kék  udvarában  kivont  kardot  tártig  oroszlán ;  a 
paizt  fölötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  könyököl  kiront  kardot 
tartva,  melyre  kigyé  van  tekerSdzve. 

E  családnak  tSs-eldcídei  közUl  kelletett  lenni  azon  Solymossy  Mi. 
bálynak,  kinek  fia  volt  István,  kinek  leánya  Solymossy  Katalin 
1400.  táján  Butkai  Pálnak  második  felesége  volt.  '') 

Solymosi  csaldid.  (Székely-udvarhelyi)  Lakhelye  nagyobbára 
Sz.-Udvarhely,  hol  hivatalikat  viseltek.  így  A n  d r á s  senator,  Áron 
agyon  ott  hivatalnok  1848-ban,  Károly  bodzái  barmínczadi  hivatal- 
nok, másik.  Károly  a  medgyesi  kerttletben  tizedbér  attárnok  1848. 
köriit.  IQ.  József  a  kir.  közttgy  igazgatóságnál  imok  1^48.  Pál 
beszterczei  kerületben  altizedbér  tárnok  és  harminczadi  clleníir. 

Még  előbb,  1794-ben  Solymosy  Ádám  a  tartományi  biztoss^ 
nál  járolnok  volt 

Sdlyom  esaUid.  (Koloni)  Myitra  vármegye  régi  nemes  családa. 
Történetére  vonatkozó  következő  hiteles  adatokat  ismeijfik. 

1550-ben  Koloni  Sólyomi  Andrásnak  Özvegye  Apponyi  Ka- 
talin Apponyi  Ferencsnek  leánya,  meg  nyugtatja  Apponyi  Mátyást  azon 
260  forintról,  melyekért  Apponyi  Péternek  vecsei  curíája  és  bánkeszi 
és  tomóczi  réHJÓBz^ai  visszaváltattak. 

Iöö9-ben  nagy-apponyi  Apponyi  Gyfirgy  fiainak  és  véreéges  ér- 
dektársainak  neveikben  is  Apponyi  Benedeket  s  társait  Strázsa,  Báb, 
Tomóoz,  Felső- Vecse,  Keszi  és  Nagy-Appony  Nyitra  megyei  réizjéssá 
gok  eladásától,  Apponyi  Katalint^Sólyom  Andris  özvegyét  pedig,  ek- 
kor már  Szveska  János  nejét  a  vételtől  eltiltja. 

1664-ben  Sólyom  András  öevegye  Katalin  Majthényi  mint  al- 
peres ellen  perelve,  ez  ellen  Kyitraszeghen  sikerbe  vett  v^rehajtásái- 
boD  kir.  pai«ncB  folytán  gátoltatotfc 

l&70-ben  dÍTék-uj&Iosi  Ujfiűusay  Oergelynek  fia  Lássló,  Ve- 

')  KraHÓn  mát  e  száoad  slej^n  birtokoBaak  iratik  a  Sol^mossy  család  ; 
valamint  Solynossy  A  a  a  a  Deogelegen.  Lásd  Bairmay  Siafanár  várm.  II. 
31.186. 

•)  Wagner,  Colleet  OeneaL  Dm.  IU.  18. 

i:r:,rcdr,C00<^lc 


SÓLYOM.  271 

ronika  Borovezkj  Tamás oé,  Katalin  néhai  Ujfalnssy  Qergelyné, 
Láízlónak  moatoba  anyja  éa  Magdolna  saját  neje,  néhai  koloni  Só- 
lyom Andráa  leányai  neveikben  egy  részről,  más  részről  Névery  Péter 
maga,  DezsS  Dénee  pedig  J  án  o  s  ért  Névery  Péter  testvéreért,  továb- 
bá Katalin  DiúasyMiklósné,  Anna  ForrészeghyUártonné,  Doro- 
t  y  a  másik  Névery  Petemé,  és  Magdolna  hajadon,  néhai  Névery  Al- 
bertnak nejétől  Sólyom  Ann&túl  nébai  Sólyom  Lászlónak  S.  András 
testvérének  leányától  született  leányaikért  a  királyi  személynfik  elött 
megjelenvén,  arra  kötelezték  magokat,  hogy  Kolon  helység  és  Kovácsi 
pusztai  birtokot  illető  iroványaikat  Nyitra  megye  clott  választott  bíró- 
ság elé  tcrjcsztendik  éa  a  birtok  felosztásban  ezen  bíróság  ítélete  sze- 
szen nt  beleegyezendnek. 

1571-ben  Sólyom  Katalin  Ujfalussy  Gergely  özvegye  és  Mag- 
dolna Ujfalusy  László  neje,  Koloni  Sólyom  András  leánya,  nővérük- 
nek Veronkának  Vészkai  Borovszky  Tamás  volt  nejének  végren- 
delete iránt  eaketést  eszközöltetnek.  ') 

1578-ban  Ugyan  [azon  nÖvéröknek  Veronkának,  előbb  Bobica  Já- 
nos volt  hitvesének,  utóbb  vészkai  Borovszkaí  Tamás  feleségének  a 
jegyajándok  és  nászhozomány  végett  Borovszky  Tamást  törvény  elé 
idézik.  *) 

1606-ban  Sólyom  Fruzsinának  Apponyí  György  nejének 
utódai  osztoztak  meg.  Ezen  Fruzsinának  fiától  Apponyi  Miklóstól  leány 
ágon  ered  a  Budnyánszky  család  Is. 

A  családfa  következő  : 

aólypm  N.        

'  Andris  László        ' 

löBO-M.  ' T"I ' 

(Apponyi  Kata)  ™,  „^  ?H^, 


Kata  1570.  1600.        Magdolna  Veronka 

(Ujfalnjuy  Gergely)       (Ujfalnaev         (1.  Bobioa  János 
Láezló)    3.  BoroVBSky  TamáB) 

Nem  tudjuk,*  családhoz  tartozott  e  Sólyom  Péter?  ki  1655. 
táján  élt,  és  kinek  ivadékát  mutatja  a  következő  táblázat  VaiÓBzínU, 
hogy  szintén  a  koloni  Sólyom  család  egy  ága  : 


")  Esstergami  káptalan  capaa  2.  lasc.  2.  i 
')  Ugyiin  ott  Capas  29.  fasc.  7.  nro,  8. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SOLTOM. — tOlUT, 


IlODH  Gjötgy. 


letváD? 


Hikldg.      Islráo.     Ferenea. 


Pál.      János.       György.  Márton. 

Somogy  megyében  már  a  XV.  század  végén  találnttk  Sólyom,  vagy 
Sólyom!  családra,  melyből  Georgíus  de  Sólyom  1488-ban  Nagy-Lucsei 
Ferencznek  a  szcQt-erzBébeti  várba  beiktatásánál  mint  szomszéd  birto- 
tokos  jelen  volt.  •) 

Stilyom  család.  (Caik-Gyergyói)  Erdélyi  székely  család,  mely* 
böl  András  F.  Fejér  megyében  adó-iróbiztos  1848-ban.  Vencsel 
azon  megyében  karatnai  és  peselneki  birtokos.  Antal  Qyergyó-alszék- 
ben  börtön  Ör  1840 körül.  stb.  Tán  ide  tartoznak  még  Alajos  törce- 
vári  kath.  segédlelkész,  Antal  Udvarbelyszéken  sz-tamáüi  kath.  lel- 
kész 1848.  körül. 

Tán  e  család eldödeínek  egyike  volt  Sólyom  Péter,  ki  t567-ben 
mint  bányai  kapitány  Kővár  bevételénél  fogoly  lön.  ^) 

Valószínűleg  szintén  e  család  Ősei  voltak  Mátyás  és  ennek 
fiai  P  á  1  és  B  a  1  á  s,  kik  1409-ben  a  Madaras  családdal  pereltek,  ')  csak 
hogy  ezek  Marosszéki  székelyek  voltak. 

Somay  csalid.  (n.-devecseri,  dellö-apátf)  Doboka  vármegyének 
a  XVI.  század  óta  tekintélyes  nevet  vívott  családai  közül  való.  Eldödei 
©lönevaket  eleinte  Nagy-Devecserröl  Írták ,  melynek  1595.  tá- 
ján nagyobb  részét  bírták,  majd  m.  Fodorházáról,  atóbb  pedig  a 
dellö-apátii  birtokról  vették  elÖnevOket. 

A  családfa  I.  Gergely-töl  kezdve,  kinek  gyermekei  1666-ban 
osztoztak  meg,  következőleg  *)  jött  le  : 


■)  Teleki,  Hnnradíak  kora  Xlt  401. 
■)  Bonoi  krónikája,  Hikönál  1.  25. 
')  Killay,  Székely  nemaet  S84. 
Ó  Hodor  Károly  családi  köilés  atin. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Hí 


I.  Ge^ly. 


Bora        Anna 


HiklÖB 
(Fordft  Bora 
a  d»vee*»ri  ág 
ImJlMbSlSrue 


(GsegSi 
Balogh 
Jinot) 


Magdolna  Judit 

(hnnjmdi  (Luu 

Jósa  OjQTgj) 

Tamáa) 


IV.  JinOB 

1700  bírt 

N.  Dcveoer 

I.  ZsigmoDd 

(Borsajr  Bora) 


I.  Lánl6 

SS.  1730. 1 1808. 
(Bihary  Hebokw) 

II.  LAbíIÓ    "^ 
(1.  Péchy  Erzae 

2.  Nagy  Erzw) 


II.  Jánoa 
Shjó  Kereaztdrott. 


l-ttffl  I.  Jósaef 
(1.  NaCT  Kli« 
3.  Balo^  Zsaua) 


S-tól  Bó2a  Erzae 

(Kállai      (Török  Károly 
(NagyFer.)      Bádokban) 


l-ltti  KaroBoai         Ágneí.  2-tál  lU.  Láazlö  Doniok<n 

lak.  Sárvácott    huszár-badDa^y 


luaTAMiaiia  oalÍoai  i.  aOr. 


ídOyíÖOOf^lc 


BOMAT. 

U.  tábla. 


III.  Qergeljr 

tán  Ggörgy 

(Datáry  SAra) 

'""    TV.Liazli 
(I.  BesEprémi  Judit  1740. 
2.  Varaiiiyi  Klira) 


ítól  II.  Sándor  Sára                      IV.  GergeW 

1 1793.  (Rettegi  (KoIobv&tj  Zbuzbi  1779.  özv. 

(Keuer  Bora  litván                           tlSOi) 

1 1796.  ÖBV.  1779.)                               1 


m.  Sándor                                               Klára 
»U.  1760.  t  1818.                                   (dalnoki  Gál 
(Saent-Iványi  Klára                                    István) 
1 1867.) 

*"  Elek           3    Kata  Terdz        II.  Pál        ZeuzBa        Lajoa          JudiT^ 

Bz.  1769.tl836.  -      (Mösa  (Tartik  H.  Derzten,  (Ladánfi)    f  18i7.     (vinjai 

(DdcBflj'Rósa)^  JóMcf)  Ferenez)      nőtlen                       Draveezkf  Telek? 

g.  Julianna    Károly) 

3  1 1869. 

"*  Juliánná. 

Doboka  vármegyében  többen  viseltek  a  családból  megyei  föbb 
hivatalokat,  mint  a  kivetkező  sorozat  mutatja,  egyszersmind  az  egye- 
sek által  használt  elönevekkel  együtt;  Így  fö bírák  voltak: 

1596 — 1631.  nagy-devecaeri  S.  I.  Gergely. 

1641 — 1643.  nagy-devecaeri  S.  I.  János. 

1704—1711.  dellö-apáti  S.  György  (11.  Rákóczy  alatt.) 

1754—1755.  m.-fodorházi  S.  L  Sándor. 

1814—1818.  dellö-apáti  S.  lU.  Sándor. 
Királyi  Pénztárnok: 

1756—1758.1,  Sándor. 

Alispány ok  : 

1629—1634.  és  1638-1646.  m.-fodorházÍ  S.  Tamás. 

1634—1638.  n-deveeseri  S.  II.  J  á  n  o  s. 

1639—1654  n-devecseri  S.  U.  G  e  r  g  e  ly. 

1745— 1750.  m.-fodorházil.  Sándor. 

1825—1836.  Elek 

Főjegyzők: 

in.  Sándor  1794—1814. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


BoMAir.  275 

filek  1819— 1825;  előbb  1816— 17.  megyei  tevéltámók. 

Lajos  aljegysff  1847'ig. 

A  család  felemelöje  I.  Gergely,  Doboka  megyének  a  XVI 
Bsázad  végén  (1595.)  főbírája  '),  a  ki  még  Nagy-Devecseri  elQnérrel 
élt.  Es  ez  volt  elefi,  a  legöiiebb  birtokról  vett  elitneve  a  családnak. 
Egyik  ág  ta^a  Tamás  1 62d-ben  m.  Fodorházáról  irta  elönevét,  ágy 
Ga  H  i  k  I  ó  8  íb,  ezek  kihalta  után  egy  századdal  atébb  két  nemzedék 
IV.  László  és  U.  Sándor  éltckezel(lnévvel,s  tán  jogosabban,  mint 
elSttök  Tamás,  mert  IV.  László  neje  Beszprémy  Jndit  jogán  meg  inkább 
meg  alapi tá  családát  a  m.-fodorházi  birtokban.  De  már  fiában  II.  Sán- 
dorban ez  ág  kihalt  és  a  fodorházi  birtok  111.  Sándorra  szállott. 

A  „DellJ(-ApátÍ''  elönév  fölvétele  korát  nem  tudjuk  megha- 
tározni. Az  bizonyos,  hogy  1 704-ben  György  már  használta  ez  elÖ- 
nevet.  A  táblásaton  álló  III.  Gergely  helyett  ezen  György  értendő,  an- 
nálinkább,  mert  1702-bon  György  volt,  ki  Nagy-Devecserben  birt  és 
a  só  jövedelemben  is  részes  volt;  !770-ben  pedig  D.  Apáti  birtokosai 
közt  S.  Györgyöt  olvassuk, 

Doboka  megyei  M.  Derzeén  üt  nemzedéken  át  birt  és  bír  máig 
is  a  család.  III.  Sándornak  20  Urtokos  közt  Magyar- Derzsén  ősi 
és  szerzemény  jüszágra  nézve  fö  birtokosinak,  a  hadi  segedelem  alap- 
jául felszámított  jövedelme  18t9-ben270  ft.  ^ó.  krra  tetetett;  hasonló 
számítással  Fodorházán  25  birtokos  közt  mint  legtehetöabn  ok  jövedelme 
95  ft.  10  krra  becsültetett. 

Nevezett  III,  Sándor  Kolozsvárt  a  reform,  oskolában  végez- 
vén tanulását,  a  kir.  táblánál  mint  Írnok  kezdé  pályáját.  Onnan  II.  Jó- 
zsef császár  rendszere  alatt  Dobofca  vávnii>gyének  B.  Szolnokkal  egye- 
sitett törvényszékénél  hlvataloakodott.  A  földmérés  sikerbe  vételékor 
Pesten  Vájna  Istvánnal  működött  a  földmerésnól  mínt  úgy  nevezett  oe  c  o- 
nomus,  1790 — l-ben  Bzámfclctti  ülnök  Doboka  vármegye  törvény- 
székénél és  egyszersmind  helyettes  alÍBpán  1794-ig;  midőn  megyei  fö- 
jegyzö,  és  azt  20  évig  viselte;  1814-bcn  lett  alsó-kei-ületi  föbiró.  1809- 
ben  Doboka  megyéből  mint  nrfizággydléai  követ  Fosztó  Pált  váltotta 
fel.  Fija 

Elek  1809-ben  főkormányszéki,  1812-ben  kir.  táblai  irnok. 

Lajos  a  megye  közgyűlésein  kítÜnő  ékes  szónok.  Az  1844 — ■ 
47.  években  egy  alkalommal,  egy  káromlással  vádlottat  jeles  védelmi- 
vel a  BÚlyosb  büntetéstől  megmentett. 


')  Hodor,  Dobok«  virin. 

DiBt,zeÍI?G00giC 


276 


SOUBORf. 


A  UbUzatOQ  illAkbois  megjegyezhetjük  még,  hogy  I,  Get^ly 
leányának  Annának  máeoiiík  féijeül  Dnigetyevith  Horváth  György 
iratik. 

Továbbá  IV.  Gergelynek  Kolosvári  ZeuzBannától  Bzületett  leánya 
Klára  1775-b  en  mint  16  éves  leány  lett  nejévé  aa  56  éves  Gál  Ist- 
vánnak. 

Sombory  család.  (M.  Nagy-Zsombori)  Erdély  ország  legré- 
giebb  családainak  egyike.  Elönevét  valamint  nevét  ís  legösiebb  birto- 
káról Kolos  megyében  fekvő  Magyar  Nagy-Sombor  helységrtíl  vette. 
Azonban  a  család  nevet  némelyek  a  mai  helyesírás  szerint  Z  s  o  m  b  o  - 
r  y-nak  írják. 

Vannak,  kik  a  család  JJstörzsét  tán  Gyola  Erdélyi  fejedelem 
atyjában  Zombor-ban  keresik.  Eltekintve  ezen  állUáBtól,  ismertebb  tör- 
zséül a  XIU.  század  elején  bizonyos  nagy  Simon  neveztetik,  et- 
től a  családfát  máig  ízrŐl  Ízre  lehozaák  >)  ekképcn :  Ni^  Simonnak 
fia  volt  Mihály  1290.,  ennek  6a  Jakab,  ^)  ennek  János  1333- 
ban ;  ennek  I.  Miklós  kitől  a  családi  következőleg  sarjadzott  le  : 


I.  tábla. 
I.  Miklós 

Ü. János ^ 
1438. 


I.  Oergetf 

1626, 

(herendi  Zb66) 


(ördSg  Simon) 


I.  Pétét 
1657. 
(Bgaien  Klára) 
"íÜyt.  II.  táblái 


in.  Uti'jt 
(Öati  Bora) 


<)  Kővári  Erdély  nev.  családii  429. 

')  Hodor  sserint  János  Zsigmond  vtA.  királynak  1561.  aug.  6-án  kelt  ke- 
r«itet6  psraticsábsn  e  Jakab  helyett  a  Sombory  caaUd  tSraseai  B  r  a  ■  i  ö  j 
Naf-7  HikloB  nereetelfk;^  alább  eeen  Jakabot  Brassói  Nagy  Hiktós  fiá- 
nak írja. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


271 


Uirton     II.  Miklós.    lU.  MJhálj.        Kata         Aana  Borbárft 

(TStörí  (Dobokai   (Almádi    (1.  OjnUÍ  Hihál/ 

Borbála)  Imre)        Eadte)  3-  ksbloal 

Teke  Per.) 


^1- 


,  Maedolna 

(Tsmáafilvi  (v^glai  Horváth 

-Bora)  Jánot) 


I.  ZiigmoDd        Bora.     Eliia.  Mária 

(Tordai  Zaófia)  (Dobai  Péter) 


1571. 

(Bethlen  Klára) 

1.  Láaató  1690.  II.  Páter 

(Valkai  Zeiuea)  1 1549.  el6tt 

(M^Adi  Juaztina) 
111.  Péter.    II.  LászlT" 


I.  Sándor.    I.  Farkai.    Aiua.    Erue. 


(Gerendi     (MogrorúBi  (Valkai 

Anna)  Bánffy      Miklóe) 

'^Tsándor*^    Ö'^t.or) 
(Tamiafatvi  Vités 
Judii) 


VL  Jáaot  lII.  Oereely 

1661.  1656. 

CSzeaczi  Zaófia)  (Tamásfalvi  Boia) 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


>T8 


TI.  JinoB,  ki  a  n.  tálAám. 
1661. 


1720.        (Keezeli 
fAjtoni     Zeiginond) 

KrÍMt.) 

'iT.  Fafkai        Bora 
(Kaboa      (Uj&tvi 
KriMtina)     Sámoel) 
'Ádim  177a 
(b.  Djáa»egi  Ter^i 
lUsa  Katalin  ' 

(Mohai         CKecseli 
István)  Jinoe) 


irnl.,l     IV    lAhlAm  L 


II.  Zsigmond    JuetiDai 
1T5&.       (Palatkajr 
.)        (Almádi       Zsigmond) 
Krisatba) 


L  Lajofl 

f.  p.  8bi 
gnei) 
II.  Lajos 


II.  Gábor  1758. 

1 1801.  slött. 

(Salánky  Rákhal) 


III.  Etek 
(a.  Toldy 
Enlalia) 
'ÍÍLLi^oa.       N. 


(Fogftraay  Jalian) 


Sámuel  Klára 
(Hnránri  (Bettsgi 
^ákheí       JóMefJ 


(Horráth 
Krisstina) 


X.  János 

(gr.  Toldy 

B6sa) 


leány. 


.  Krisstina 

f  1766.  el«U    (1.  Cserey  Zsigm. 
(Ssucsáki  Per.)   S.  Z«yk  Móssea) 


IV.   t*bl 

Tn.  JáDOg,  H 

1739. 
(Toldy  Mán.. 

a. 
.í7ÍMlldn. 

DnuBiána 
(K>bo.  Sándor) 
ösregyé  ITM.) 

HL  Farkw  ' 

(PÍO.J  J«l«) 

Ferenex' 
(P.lr.  Horiálb 
Z.oin) 

Imra                  N. 
Subolui        (SíiMniDá 
fíúp.  hüly.     Síatolíbai.) 

0;i>l> 
Hitfilndjr 

JuktJ 

8ar«lt4. 

DiB.lizedOyGoOQ 

80MB0BT. 
V.    tábla. 
VL  Zsigmond,  ki  a  ///.  Mlán. 
(Almády  Krítztiaa) 

L  Elek  1790. 
(T«l«tk«y 
Klára) 

VUI.JáDOt' 

(Bntka  Zanni) 

' 

'  IX. János 

n.  Elek.  ' 

'  Jnlianna        Endre            Teríz             11.  litván  ' 

Zsuz.0        Uergelyj       -  „miiö,. 
JózBef 
(Miksa  Anna) 

E.íleT' 

'  Bálint 

(Kolnmbin 

Jnlia) 

Zbuzbí. 

Karolios. 

A  azámtazisi  rend,  mely  itt  közöltetett  *)  • —  a  XVI.  század  ele* 
jeig  I.  Gergelyig  tisztázásra  és  okodatolásra  vár. 

Okleveles  adat  szerint  az  bizonyos,  hogy  a  család  egyik  tÖrzsSse 
Rosnyii  Nagy  Miklós  (NicoUus  magnus  de  Rosnon)  volt,  kinek  fiai  Já- 
nos és  Jakab')  vissza  adráo  a  királytól  elfoglalt  Feketehalom 
várát,  melyet  ök  Brassói  Simon  fiának  Salamonnak,  rokonuknak  ha- 
gyományából birtak,  ezért  1331-ben  I.  Károly  király  Salamont  illető 
minden  Ssi  vagyont  a  Brassói  kerületben  nekik  adományban  ád. 

Okleveles  bizonyság  szerint  az  előbbitől  kfUönböző,  és  már  Som- 
bori névvel  élt  János,  ki  ellen  és  társai  ellen  vingárti  birtoka 
elfoglalása  miatt  tiltakozott  a  váradí  káptalan  előtt  1411-ben  vingárti 
Geréb  László,  osztályosai  neveikben  is.  *) 

■)  Kővári  id.  m,  249.  Upoo  Faneull  gyüiteméaje  után,  ^a  Hodor  Károly 
kaiUs^faöI.  A  k^t  családfa  kUlönbSzik  egymástól,  mint  Mh^i  látni  fogjnk. 

■)  Tehát  a  táblán  álló  Jakab  nem  Mihálynak  fia,  vagy  ha  ai,  iigy>á- 
aik  Jakab  is  volna  ;  de  M  i  k  1  ó  e  nak  fia  János  sem  ü  1480-ban,  hanem  1881- 
ben  tehát  egy  szásaddat  el6bb. 

'    ')  Fej^r  Cod.  diplom.  tomo  YIU.  vol.  8.  pag.  627.  a2  oklevál.  E  helyet 
KCvári  iddzi,  nem  helyesen,  éa  figyelembe  sem  vette,  vagy  nem  olvasta  ? 

•)  Pcjír,  Cod.  dipl.  tomo  XI.  p.  486. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


280  aOHBOBT. 

1414  ben  Sombori  János  nak  fia  Bened  ek  és  tánu  Dereik- 
ben mártonfalvi  Grcb  János  eltiltja  Jaki  Pétert  a  a  többit  Szepespata- 
ka  és  vereseg}'házi  rétje  elfoglalásától.  <) 

1427.  és  1428-ban  ringárti  Geréb  Jánosnak  többi  közt  Sombori 
János  elleni  perében  balasztáai  parancs  kelt  *) 

1434-ben  I.  Gtergely  és  Tamás  testvérek  Doboka  megy^ 
ben  Galponya  és  Kenderraezö  egész  helységekbe  a  Drágiakkal  egyfltt 
beiktattatnak.  ') 

1449-ben  György  (avagy  Gergely)  Stána  helység  határát  já- 
ratja. ') 

11.  Péter  (Kővári  szerint)  Drágfi  (tán  Drági)  Kelemennel 
egyezkedett. 

Legnevezetesebb  embere  volt  a  családnak  a  XVI.  században 
L  á  s  zl  6,  1575-ben  fejedelmi  ügyész,  midőn  Békés  István  hivei  a  kolos- 
vári  onz^gyűlésen  elítéltettek.  Járt  követségbe  Lengyel  országba  Bá- 
thori  István  királyhoz  Zsigmondnak  fejedelemmé  választása  végett. 
1583-ban  az  erdélyi  dézmák  bérlője  volt.  Ugyan  ez  évben  Zsigmond 
neveISje  és  az  igazgató  országtanács  tagja  lett.  Élt  még  1589-ben  is.  *) 
Yálkai  Zsuzsannától  egyik  fija 

Sándor  fiatal  korában  bejárta  Német  és  Olaszországot;  1594- 
ben  Németországba  országos  követül  küldte  öt  Báthori  Zsigmond.  *) 

1661-beD,  mtdön  Kemény  János  a  török  had  üldözése  elöl  Oláh- 
láposra  hátrált,  a  nyomába  lévő  tatárok  az  utat  Emberfőnél  megté- 
vesztvén, és  balra  Nagybánya  felé  térvén,  véletlenül  Somboiy  Jánost,  fe- 
leségét és  eok  ezer  parasztot  elfogtak.  ") 

1.  István  1629— 1630-ban  Doboka  vármegye  fbbirája  volt 

lEI.  Sándor  felesége  AJtoni  Krisztina  Jogán  1722.  nov.  Id-én 
Kis-JenÖben  Doboka  vármegyében  birtokos,  és  ezen  már  kifogyott  ág 
törzse. 

IV.  Gergely  1771-ben  Doboka  vármegye  törvényszéki  valós, 
ülnöke,  1790 — l-ben  kir.  hivatalos. 

L  Elek  1790— l-ben  szintén  kir.  hivatalos.  Meghalt  ld08-bui- 
Özvegye  1819-ben  még  élt  és  birt  K.  Jenőben. 

')  Fqrir,  Cod.  dipl.  tomo  XI.  687. 

')  Ugyan  ott  690. 

*)  Hódot  szerint* 

'}  K«Tárlnál  id.  L  György,  Hodor  Gerge  ly  nek  nevori. 

'}  Wolph.  Bethlen  Hist.  II.  879.  463,  III.  199.  288.  £td.  tört.  táia  L  166. 
Budai  Fer.  Polg.  les.  III.  954. 

*)  V.  ct  nova  Dacia  VIII.  p.  276. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


Ádám  él  1770-bei),  >tóbb  1790— -l-ben  Doboka  T^ormegye  or- 
Ezággjűlési  k«vete.  Meghalt  1804-beii. 

VIL  János  1729'bon  neje  jogán  Doboka  megTeí  Sólyomktfn 
birtokos.  U^balt  1755.  jon.  18-án  kora  64  évében. 

n.  G-ábor  törzse  a  már   kihalt  Doboka  megyei   boraai-ágnak. 

n.  Lajos  Doboka  megyében  1 793—99.  kir.  pénztárnok,  1820— 
26-ig  fSbiró. 

Imre  született  Nagy-Somboron  (Kolos  várm.)  1784.  ocL  28-án, 
fiíhar  megyében  kezdte  hivatalos  pályáját,  hol  1826-baD  már  másod, 
majd  elsíl  alispán,  az  1830.  évi  országyüléeen  kdvet,  ntóbb  (már  1833- 
ben)  kir.  táblai  Ülnök,  Szabolcs  vármegye  főispáni  helyettese  és  ndvari 
tanácsos  lett,  és  az  volt  184S-ig.  Lakott  Almosdon. 

IV.  Sándor  nyugalmazott  ca.  kir.  székely  huszár  ezredes. 

Endre  1840 — 47-ig  Kolos  vármegyei  főbíró. 

Bálint  lakik  Qalponyán.  1849-ben  az  oroszok  ellen  viselt  besz- 
terczei  csatában  karját  veszté. 

József,  lak.  N.  Somboron.  A  bányászati  pályán  teljesen  kikép> 
zett  férfiú. 

Farkas  ágán  áll  ennek  fia  Ferenc z,  ki  1836.  jnn.  15-én  halt 
meg.  Gyermekei  Petríchevich  Horváth  Zsuzsannától  Gyula  és  S  a- 
r  o  1 1  a ;  amaz  Hatfaludy  Janka  férje. 

L  Eteknek  fia  n.  István,  kinek  öivegye  Alsó  Róza,  a  sze- 
rencsétlen anya,  ki  miután  —  mint  Kővári  irja  —  Eszter  leánya 
1850-ben  szekrény-kulcsot  nyelve,  fia  H !  k  I  ó  s  pedig  szép  férfi,  1864. 
maj.  17-én  aszkórban  hala  el,   magát  1854.  maj.  26-án  homlokba  líttte. 

Erdélyben  ezen  kiviü  más  Sombory  (vagy  Zsombor y) 
család  is  él.  NévBzerint  Udvarbelyszékben  Zetelakán,  Zaránd  és  Kü- 
küllö  vármegyékben  is  voltak  és  vannak  Zsomboriak. 

Zetelaki  S.  J  ó  z  s  e  f  kath.  pap,  és  irodalmi  ember.  Testvére  I  s  t- 
V  á  n  r.  kath.  lelkész  és  hosszú  időn  át  a  m.-Tásárhelyi  növelde  Igaz- 
gatója. György  1771-ben  KüküUö  vármegye  számfölőtti  törv.  széki 
ülnöke,  1796-ban kir.  pénztárnok.  Lász  ló  (de  M.-Vásárhely)  1790— 
l-ben  Zaránd  vármegye  országgyűlési  követ^  és  országgyűlési  jegyzi! 
1794-ben  Hnnyad  várm.  követe.  Sámuel  ki  magát  „d  e  H.  V  á  s  á  r- 
h  e  1  y"  irta,  1809-ben  KükülW  megye  kir.  pénztámoka,  1815-ben  törv. 
széki  fünöke.  Sándor  181&-1827-ben  KüküllS  megyei  szolgabíró 
1846-ig.  István  m.- vásárhelyi  tanácsnok j  1836.  és  1846-ban ország- 
gyűlési követ.  Sámuel  1837.  körül  Abrudbáoya  város  aljegyzője. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


382  soMT. 

A  fentebbi  Györgynek  fija  György  1796-ban  EOktÜlö  megyei 
adóroTÓ  biztos,  „de  Dézsfalva"  irta  magit 

Somi  család.  Kihalt  régi  család,  mely  nevét  —  úgy  látszik  — 
a  Somogy  megyei  Som  nevű  helységtJil  vette.  Wagner  jegyzetei  sze- 
rint ')  Somi  János  1447-ben  élt.  Ugyan  ez  idöjban  élt  Somi  Mi- 
hály ie,  kinek  ivadékát  mutatja  a  következő  táblázat : 

Bomi  Mihály 

'~   látván.  Veronika  Brigita 

'"Örtölva  leíöT  (EBseghváryne)  (Ugronné) 


A  táblán  látható  sógorosodás  is  Dunántúli  családokat  tüntet  fel, 
ilyen  az  Esseghváry  család,  ilyen  az  Ugrón  család,  melyből  Ugrón 
Imre  az  1447.  évi  budai  országgyűlésen  Somogy  megye  követe  volt  *) 

Azonban  a  családot  Somi  J  ó  z  s  a  vagy  József  emelte  fel,  kit  ki- 
nisi  Pál  neveltetett,  és  ki  utánna  1495-ben  Temesí  bán  lett  Kineveztetett 
Bihar  és  Bácsi  főispánnak  is,  de  ezekbe  nem  lépett.  1405-ben  ő  fékezte 
meg  Újlaki  Lörínczet  Német-uj várnál.  Szapolyai  István  nádor  gyerme- 
keinek gyámja  volt  1502-ben  a  tÖrŐk  ellen  diadallal  barczolt  Részt 
vett  több  béke  szerződésben.  l505-beD  ott  volt  a  rákosi  orszá^yülé- 
sen.  Élt  még  és  harczolt  atörökellen  1508-ban  is.  Neje  Szerdahelyi  Im- 
refly  Márta  volt,  kivel  ily  családfát  alkotott : 


1494.  1Ö08 
(Imregy  Márta) 


Gáspár  Kata  N.    - 

1619.  (Bebek  (VaB^Dyei 

(Perényi  Hargit)  János)  Mátyá>) 

Apna  Borbála 

(I.  Putócaj  Boldizs.     (lin'Jvai  Bíuffj 
'i.  Balassa  Imre.)  I<ásalóJ 

J  ó  z  s  a  nejével  Imreffy  Mártával  Erdélyben  ia  tetemes  birtokhoz 
jutott;  birta  Elrdélyben  Almás  várat  (Kolos  megyében)  a  gorbói,  tihóí 
és  buzu  uradalmakkal,  nagy  részben  az  úgynevezett  Csáky  jogbirto- 
kokat ^)  0  utána  öröklé  a  Balassa  család  Erdélyben  Almáe-várát. 

<)  Wagner  Tabetlae  geneal.  mse.  tab.  VHI. 
')  K«vaohich,  Veatigla  Comitiorum  366. 
')  Hodor,  Doboka  várm.  224. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


BOJIJÁ.— BOMLYAl.  S83 

Jócsán&k  fija  Gáspár  >)  1519-ben  Budán  a  B.  Sz.  U.  teme- 
tőjében Szent  László  kápobájának  kegynraságát  átniháasaa  eághi  con- 
Tentre.  Neje  volt  Perényí  Gábornak  leánya  Ferányi  Margit,  kitöi  leá- 
nyai Anna  előbb  Fatócsy  Boldizsámé,  atAbb  gyarmati  Balassa  lm- 
reoé  és  Borbála  alsolindvai  Bánffy  Láezlóné  volt,  kikben  a  Horni 
osalád  kihalt  Utánnok  Bsámos  család  firdkősödőtt  ') 

SoiQJa  család.  Doboka  megyében  1702-ben  Fánczél-Ceebiben 
ToIt  birtokos.  *) 

Somkády  család.  (Dézsi)  Közttlttk  Mihály  1815-ben  Dézs 
vároB  tanácsnoka.  Tán  lija  Mihály  1840-b6n  ugyan  ott  föjegyzíl. 

Somkereky  család.  Közülök  Miklósnak  fia  János  1403- 
ben  a  Zsigmond  király  elleni  pártnak  egyik  tevékeny  tagja;  páriától 
nyerte  Erdélyben  Újlakot  1407-ben  Budaych  Imre  meggyílkolásáTal 
gyandsitatott  *) 

Soinlya  család.  (Kabalapataki)  Kolos  megyei  család ,  hol  M 1- 
hály  aljegyzS  184S-ban.  János,  Anna,  Hária  Bereaden  bir- 
tokosok. 

Somlyay  CMlád.  Dunántúl  élt,  de  hitdes  nenöékroidje  isme- 
retlen.'KbbÖl  származhatott  Somlyay  Mihály,  kit  1530-ban  Szapo- 
lyai  János  a  azemenderi  basához  kíUdött  segélyért  ')  Továbbá  Somlyay 
Péter,  kinek  Anna  leányát  Fáy  János  vette  feleségül. 

1665-ben  Somlyay  (vagy  Somlay)  György  örökösei  Komárom 
megyw  Szemere  helységben  birt  részöket  eUdják  Szemerey  György- 
n«k. «) 

Somljray  eialád.  (Hödi)  Somlyay  Gáspár  nöfil  vette  Dobo- 
kay  Imrének  leányát  Annát,  ki  után  birtokos  lett  Doboka  vármegyében 
1600  táján.  Somlyay  Judit  ugyan  e  tájban  Keoaetszilvási  SzUvásy 
Boldizsár  neje  volt,  ^) 

Somlyal család. (Csik-Somlyói) Közttlök  János  már  1815-ben 
az  erdélyi  kormányszéknél  fogalmazó,  1848.  előtt  előadó  tanácsos. 

')  Lehociky  Steramftt.  II.  366.  lapon  említ  Somi  L  &  ■  e  I  ó  t,  ki  6«szteat 
birta.  Ugyan  6  Gdipárt  Móeges  fiának  irja,  Talóssinflleg  tévedésből,  a  J  ö  c  a  a 
ét  H  ó  X  ■  a,  Yügj  József  éa  Hözb«b  nevek  kttzti  téves  felweréléabSI. 

■j  Elsorolja  ezeket  Hodor  Karolj' ,  Uoboka  várm.  leiTásábsii  226— 2Z6- 

■)  Hodor  K.  id.  m.  224. 
')  Budai  Fer.  Polg.  lez.  III.  256. 
')  Bodai  Fer.  Polg.  Isx-  Ul.  SS7. 
')  Fényei,  Komárom  vátm.  180. 
')  Hodor,  Doboka  vánn.  324. 

DiB.1izedOyGoO<^IC 


284  BOULTÖDT.— 80X0GTI. 

Tán  e  család  eldSdei  közül  volt  Somlay  P  é  t  e  r  a  GyaUfejérrári 
katb.  egyház  bírája,  és  a  város  jegyzdje,  ki  meghalt  1693-baii,  >) 

Somlyódy  család,  (Somlyódi)  Szabolcs  vármegyei  nemes  Csa- 
lád. Zemplin  vármegyében  szintén  a  nemesek  sorában  találjnk  e  csalá- 
dod ')  és  pedig  tagjainak  nevezetes  hosszú  életkorúkról  birt  adatok- 
kal, így  1684-ben  Somlyódy  György  80  éven  felül  élt,  ')  így  Som- 
lyódy  I B  t  T  án,  kihosszú  ideig  Zemplin  vármegyében  szolgabiráakodott, 
a  mait  század  végén  halt  meg  130  éves  korában.  ') 

Somody  esaládi  Birtokos  volt  1770.  körül  Doboka  vármegye- 
ben  Bádokon.  ^) 

Egyébiránt  a  S  o  m  o  d  y  név  gyakran  íratott  Somogyi  he- 
lyett, mint  azt  a  Szabolcs  megyei  eredetű,  1 642-ben  nemesített  Somo- 
gyi családnál  is  tapasztaltok.  Látd  ezt  aláSA. 

Zemplin  vármegyében  szintén  a  nemesek  sorában  említetik  So. 
mody  család.  ') 

Somoghy  család.  Pintén  Zemplin  vármegye  nemessége  sorá- 
ban áU.  ') 

Somogyi  család.  (Dei^bí  és  karcsai,  nemes ;  —  medgyeai  gr&t) 
Eredete  ismeretlen.  Kévét  tekintve,  Somogy  megyébdl  eredfietett  és 
onnan  vehette  nevét  íb. 

Úgy  látszik,  eldödíik  volt  Somogyi  Ferencz,  ki  Endrédi 
előnévvel  élt  és  1526-ban  Tata  és  Komárom  várak  várnagya  volt ') 

Tán  szintén  ősei  közé  számithatjak  Somogyi  Andrást,  ki 
lÖ53-ben  Eger  várát  védte  Dobó  alatt,  ée  a  diadal  hírét  Bécsbe  vitte. 
Úgy  Somogyi  Gergelyt,  ki  152ő-ben  az  enyingi  Török  családtól 
Somogy  megyei  Szent  Míklós-Eídvégre  beiratos  adományt  kapott  ') 

Ha  még  ezeknél  is  följebb  kntatunk,  a  XIIL  század  végén  a  mar- 
gitszigeti apáczák  között  találjuk  Somogyi  Gergely  leiüiyát  Ág- 
nest ée  Somogyi  Niárc  (t^  Márk?)  leányát  Katalint,  mint 
zárda  szüzeket,  kik  1271-ben  sz.  Margit  életéről  tanúskodtak.  ■") 

*)  Bárányi,  Halotti  bMzédek. 
*)  Srirmaj,  C.  Zemplin  not  top.  109. 
•)  Ugyan  ott  283. 
')  Ugyan  ott  46. 
*)  Hodor,  Doboka  virm.  326. 
*)  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  117. 
Ó  Ugyan  ott. 

*)  Jáway  Pál,  A  magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  véai  után  73.  827. 269. 
*)  TadomáayoB  gyfUt  1818.  IX.  81. 

■*)  Pray,  Títa  8.  Ells.  et  Margaretbae  869. 873.  , .  , 

i:,:,rcdr,L.OO<^IC 


A  XVt.  század  végén  már  terebélyesebben  vir&gtoü  a  Somogyi 
nemzetség.  Ekkor  éltek  Somog3'Í  Márton,  kí  IS94-ben  a  török  el- 
leni harczban  elesett  *) 

Somogyi  QáBpár,  1593-ban  Komárom  megyei  Izea  helyaég- 
beli  egész  udvartelkét  Nóvák  Mihály  szent-tamási  prépostnak  40  ftért 
örökösen  berallá.  *) 

Somogyi  István  kir.  (igy-igazgató,  kit  1605-ben  Dléshazy  fel- 
akasztatott ")  és  végre 

Derghy  Somogyi  (György,  ki  család  alapító  lön.  Ez  elvévén 
virkonyi  Amadé  László  leányát  Amadé  Erzsébetet,  kapta  Pozsony  me- 
gyében a  Csallóközben  Sipos-  és  efi^yház-karcBát.  Épiteté  Sipos  Ear- 
csán  a  most  már  romban  álló  családi  kastély^  és  meghalván,  ott  is  te- 
mettetett Ott  találtatott  még  sírktfve,  mely  dombormüben  metiképét 
ábrázolja,  czimerével,  mely  a  paizs  udvarában  oroszlánt,  a  piúzs  fö- 
lötti sisak  koronáján  pedig  szétterjesztett  szárnyakkal  egy  fejű  fekete 
saat  matat  «)  I.  Györgynek  öt  fia  volt:  Farkas,  IL  György,  I. 
László,  L  Mátyás  és  Albert  Az  elsS  és  utolsó  alapita  csalá- 
dot. EözülÖk 

Mátyás  és  Albert  eleinte  Bocskw  hívei,  atébb  Rudolf  ré- 
giére tértek ;  nerezetesen  Mátyás,  ki  elönevét  Earcsáról  irta, 
16(^ben  --  midőn  a  csáss^  hüs^ére  állott,  —  csallóközi,  tatai  és  gesz- 
tesi  fttkapitány  volt  ')  Mátyásnak  gyermeke  nem  maradt,  noha  nös 
Tok.  Neje  meghalván,  Vecze  (ögy  látszik :  Nyitra  megyei  Vecse)  hely- 
ségben temettetett  el,  mint  katholika  vallású,  mely  iránt  az  1619.  évi 
országgyűlésen  serélem  is  emeltetett  *) 

Farkas  nejével  Nádasdy  Zsuzsannával nemzé  I.  Ferenczet 
és  Juditot  karvü  Orlé  Jánosnét ;  —  tán  ez,  vagy  unoka  testvére  szin- 
tén Judit?  azki  1641-ben  életére  nézve  kegyelmet  nyert '') 


■)  btvántfy  Hiab  1685.  kiadág  416. 

^  Fénye;  Komárom  várm.  124. 

■)  Kaijr  Hiitorís  1.  60.  SzaUr  H.  oiu.  tört.  IV.  442.  Enn  letván  a  Ttfr- 
T^njkOoTv  elBÖ,  1664.  évi  kiadáiában  a.  kiadd  HoiBÓcs^hoE  intéiett  cbídob  la- 
tin verset  Irt 

0  VuárüBpi  Ujiág  1866.  évi  4-ik  szám,  40.  Up. 

*}  Uj  Uagyar  Mozenm  1851.  evi  íolj.  866. 1.  —  U.  TadomáD^oB  Érteknö' 
Enauz  N.  éa  Ntg7  Ivántól  1862. 1.  kSt  454.  -  lalránffr  HiBtoría  1665.  éyi  ki- 
adás 686.  6S7.  lap.  —  PetkÖ  Oergslj  U.  M.  krónika  768.  lap.-  Ssala;  H.  otbs. 
tSrt  IV.  kttt  441.  lap. 

*)  Katona,  História  critica  XXX.  p.  174. 

')  K^nai  Ubs.  B.  tomo  XIX.  pag.  118. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


286  SOMOGYI. 

I.  Ferencszoek  két  neje  volt,  az  eUtt  Kéry  Kata,  a  máa  odik  Lenko- 
vics  Zsófia,  ettől  Bztiletett  Mária  Szilágyi  Istránoé,  az  elsStSl  uUle- 
tetett  Zsuzsanna  előbb  Dániel  Petemé,  utóbb  gyerkényi  Pyber 
^  Ferencznó,  ki  után  a  Pyber  család  és  ennek  leány-ági  utódiú  6rök<7 
södtek. 

Albert  ága  mostanáig  él.  A  családfa  következő  : 

Derghi  Son'ogyi  György 
1581. 

(AmaáJErw^bet) 

'^■'arkat    II.  György"  í.  Láazlű.     I.  Hátyáa 
(N'ádaady  Utai  stb. 

ZauzBa)  ffikapitány 

I  1606. 

I.  Ferencz  Judit 

(1.  Káry  Eata  (Karvai  (Bodd 

2.  Leokovita  Zsófia)      OrU  János)         Mihály) 


I.  Albert 

(I.  Gadóozy  Kata 

2.  BoraemisEa  Aiina) 


1-töI  Ztnzea 
{1.  Dániel  Páter 
'J.  Pyber  Fer.) 


(Srilágvi 
István) 


n.  FercncK 
(Pyber  Adub) 
ctatlókörí-dg. 


III.  György 
(1  JeiorDiciky  N. 
2.  Farkas  Bora) 
bartai-  ág. 


1 -181  Ilona  2-tól  IV.  Ferenca       Péter.    János.    Julianna 

(Kondá  Mihály)        (B^lesics  Júlia)  (Beraártli 

■"Rósav.Bora'  Sámnel) 


(UilkoTics  Jakab  1741.) 


íTLászU     cnpt*:?^  ^^'Gr^^ey-     Kata        Bora        Julianna 


'"jóMeT     ^gsís; 
5áspár.   AnUl.   Bora. 


(Takács  a,ipthay     (Kond^ 
György)  Ferencs)      Láiár) 


V.  Forenea 
1788. 
Banán. 


Ádám 
(Talliáo 
Róza) 


Magdolna 

(Koad'í 

Ferenci) 


VL  Fereucz  1762. 

tábornok. 

(Festetich  Victoria) 


Miklós  1762. 
(fbttkki  Nagy  Anna) 


A  családfán  állókról  nincs  mit  mondanunk.  Tán  HL  Györgynek 
6a  János  volt  1667-ben  pápai  Tajda,  aEax  P^pa  várában  gyftlog  ka- 

,     ■:     XlOO'ílC 


80uot(Ti.  287 

tonasig  hadnagya;  Egyik  Ferenoz  (valószintileg  a  táblán  állók 
^yike)  I.  József  éa  III.  K^oly  király  korában  1711-  kÖrűl  a  m.  kir, 
ndyarí  kanczelláría  titkára  Tolt;  mint  számos  aláirása  bizonyitja. 

A  végső  ízen  álló  VI.  Ferencz  és  Miklós  testvérek  Ádám- 
nak fiai,a  múlt  azásad  közepén,  1752'ben  éltek,  midőn  Ferencé  a 
Beleznai  lovas  ezredben  őrnagy,  utóbb  tábornok  volt.  Mindketten  élő- 
nevüket  „de  Medgyes"  irták.  Miklós  ellen  1752-ben  a  GyÖr 
m^yei  csikvándi  birtok  végett  Bajáky  M  i  b  á  1  y ,  mint  Kisfaludy 
László  gyermekeinek  gyámaoka  pert  indított  Biró  Jáaos  Győr  megyei 
alispán  etött 

£zen  ágból  származhatott  azon  Somogyi  Ferenoz  is,  kiaek 
nejétől  Bogyai  Krisztinától  a  múlt  században  élt  gyermekei :  M  i  h  á  1  y 
Ignácz,  Anna  és  Julianna  voltak. 

Végre  e  család  ivadéka  volt  karcsai  Somogyi'  Mária  is,  e  szá- 
zad elején  barátbi  Huszár  Józsefnek  házas  társa. 

Ez  ágból  származtatja  magát  a  most  is  élő  medgyesi  gróf  Somo- 
gyi család  is ;  melynek  alapítója  Somogyi  János  (tán  Miklósnak  fía) 
1787-ben  Veszprém  vármegye  alispánja,  1792-ben  cs.  kir.  tanácsos  éa 
nádori  itélŐ  mester,  innen  utóbb  (1798.  táján)  a  m.  kir.  udvari  kaocae- 
tária  referendariuB  tanáusosa,  és  Zala  megyei  főspáni  helyettes,  ntóbb 
1805.  kőrttl  birodalmi  állami  tanácsos,  Sz.  István  rend  vitíae,  már 
1809-ben  alkanczellár,  cs.  kir.  kamarás,  majd  m.  kir.  ndvarí  kan- 
czeltáriai  és  udvari  tanácsos,  végre  '  g  r  ó  f  lett  Meghalt  1809.  dec. 
27én.  Nejével  gróf  Győri  Krisztinával,  ki  1776-ban  született  és  1848. 
aog.  23-án  halt  meg ;  következő  családfát  ')  alkotott : 


János 

^óf  1 1809. 

fgr.  Gjöry  Krieztinft) 

Jóaaef 

Bzfll.  1790. 

mart.  81. 

CB.  k.  koD).  tit.  tan 

H.  Cr.  Karolina) 

Máiia 
ex.  1796. 
(gr.  Eltz  Imre        c 
tl8M.) 

Jánoa 
z.  1601. 
1.  k.  kam. 

Amália 

sz.  1808. 

(b.  Horeozky 

FerdinándJ 

'   Earolioa 
sz.  1827. 

Ilona 
sz.  1830.  jnl.  20. 
(^.  Wallis  G^nU) 

A  család  grófi  czimere  rézsútosan  kék  és  vÖrÖs  udvarra  osztott 
pMZS,  az  előtérben  hármas  halmon  az  egyik  udvarban  egyik  felemelt 


')  Góthai  grófi  Ahnanacb  1869.  tívi  799.  lap,  4a  Hlst.  Herald.  Handbuch 
931.  Up. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


lábával  kövecset  tartó  dara,  a  m&sík  udvarbao  kettSa  &rká  oroazUn 
ágaskodva,  és  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva,  látható. 

Nógrád  megyében  mára  XVU.  század  elején  1618-ban  Somogyi 
János  szolgabíró  volt,  ')  valószioUleg  e  osalád  ivadéka,  és  valószí- 
nűleg egy  személy  azon  Somogyi  Jánossal,  kinek  nejétől  Féchy  Anna- 
tói  leányát  Somogyi  Zsuzsannát  Putnoky  Imre  vette  nÖSl. 

Somogyi  cMlád.  (Gyöngyösi)  A  család  eredeti  neve  Nagy; 
valószínűleg  Heves  megyei  Gyöngyösről  származott,  honnan  elönevét 
is  vette.  Első  ismert  törzse,  mint  e  munka  VIII.  kot  75 — ^76.  lapján  em- 
lítve volt,  és  azóta  kezemhez  jutott  biztosabb  és  hiteles  adatok  után 
tudom,  gyöngyösi  Nagy  Egyed,  kinek  Kovách  Judittól  sz&letett  fiai 
János  éa  Tamás. 

Nevezett  gyöngyösi  Nagy  János  Nógrád  várában ,  Tamás  pe- 
dig Drégely  várában  alkapítányok,  valamint  Jánosnak  fia  Ferencz 
a  török  és  Bethlen  Gábor  elleni  harczokban  mutatott  bű  szolgálataikért, 
miután  még  őseik  megnemesitettek,  de  ezen  leveleik  elveszvén,  atyjok 
ismét  Rudolf  király  által  akkor  is  kezőknél  volt  nemes   levélben  újra 
megnemesitetett,  —  ök  is  újra  HL  Ferdinánd  király  által  Bécsben  1633. 
január     10-én     kelt 
czimeros  nemes  levél- 
bea régi  aemességök- 
ben   megerősítettek ; 
éa  régi   czfmerökkel 
megadományoztat- 
tak.  Ezen  czlmeres  le- 
velök Nógrád  megyé- 
ben 1637.  maj.  25-én 
LosoQCzon  tartottköz- 
gyUlésea  ki  is  hirdet- 
tetett 

A  czímer  —  mint 
itt  látható  —  a  paizs 
kék  udvarában  zöld 
halmon  álló  magyar 
vitéz,  sárga  csizmá- 
ban, violaszín  nadrág- 
ban, vörös  dolmány> 


•)  1618,  évi  49.  türv.  ca. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


Iiui  és  zuld  fclöltönyben,  fején  feketo  süveggel,  melyen  három  daru 
toll  leng,  mellén  keresztül  fehér  üweX  látható ,  ágyékához  szorított 
balkezével  levágott  török  fejet ,  a  jobh  kezével  három  nyilat  (he- 
gyeikkel fölfelé)  tartva.  A  paizg  fölötti  sisak  koronájáhól  az  előbbihez 
egészen  haaonló  vitéz  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  aranykék,  bal- 
ró)  ezüstvörös. 

Az  utóbbi  czfmeres  nemes  levelet  ezerzÖ  Nagy  Jánosnak  egyik 
utóbb  született  fia  Péter,  Somogyba  szakadt,  ott  vette  nőül  Pandúr 
Katát,  és  lakott  —  mint  gyanítható  —  Marczaliban ,  mert  török  fog- 
ságba esvén,  Blaposban  tartatott  és  szabadulása  végett  a  kiváltási  sar- 
czot  1686-ban  Hárton  Istvántól  kölcsönözvén,  érette  igali  Szűcs  István 
másfél  száz  tallérig  kezeskedett^  ezen  a  család  kezén  levÖ  kezesiével- 
ben  pedig  a  következő  kitétel  olvasható  :  ,l«ttfsm  keztí  ugyan  itt  Ke»gt- 
hdyen  lakozó  Márton  Istvánnak  mátfél  asdztaüérig  Marczali  Nagy 
Péter  kapón  keresztény  rabért."  *) 

Ezen  Nagy  Péternek  Pandnr  Katalintól  négy  fiát  ismerjük :  Nagy 
Ferenczet,  ki  előbb  Somogyban  lakott,  utóbb  GyÖrbe  szakadt,  éa 
uülöföldérÖl  Somogyi  nak  neveztetvén,  a  Somogyi  család  tolaj- 
donképeni  alapitója  lett;  továbbá  Nagy  Jánost  és  Nagy  GyÖrgyS^ 
kik  Somogy  megyei  Kéthelyen  laktak,  és  végre  Nagy  Istvánt,  ki 
Keszhelyen  lakott 

Nevezett  F  e  r  e  n  c  z  Győrbe  telepedvén,  Somogy  vármegyétől 
1742.  évi  január  5-én  nyert  nemesi  bizonyítványt,  mely  arról  is  ád 
felvilágosítást,  hogy  Nagy  neve  Somogy  i-ra  változott  Ezen  nemesi 
bizonyítványt  GyŐr  megyében  1754.  maj.  6-án  kihirdettetvén,  GyÖrme- 
gyének  1755— 57-ben  táblabírája  volt  Nejétől  Huszár  Évától  született 
gyermekei  közül,  kik  Zala  megyében  Rendeken  laktak,  egyik  I.  A  n* 
tal  mint  ügyvéd  Pestre  telepedett,  1765-ben apríl.  30-án  GyŐrmegyé- 
tői  kivett  nemesi  bizonyítványát  Pest  megyében  is,  hol  tábUbiró  és  a 
József  császári  rendszer  alatt  a  Judíciam  Sabaltemum  ehiőke  volt,  1 792* 
ben  febr.  7-éD  fiai  József  és  II.  Antal  neveikre  szólólog  kibír- 
detteté.  Nejétől  Szeleczky  Anna-Máriától  nyolcz  gyermeke  született,  a 
mint  következnek : 

a)  J  ó  z  s  e  f,  ki  testvérével  együtt  a  Pest  megyétől  l792-ben  kiadott 
nemesi  bizonyítványt  Nógrád  megyében  1803.  apríl  29-én  kihirdetteté. 

b)  n.  Antal,  kiről  alább  szó  lészen. 

c)  A  n  n  a,  Gtonda  Jánosné. 

■)  Itt  tehát  a  maicsftli  elönév  ciak  lakáai  helj  gyanánt  áll,  máikH' 
Unben  aa  j0ne  kárdésbs,  miárt  nem  nevestetelt  ügytlagjlit  i'-nek. 


d)  K^a  t  a  Ágostonné. 

e)  Rozália  Lieszkovszkyní. 
t)  Erzsébet  Kílrösyné, 

g)  Klira  Miskey  Ferunozné, 

h)  KriBztina  Kubfayíné. 

n.  A  D  t  a  I  Pest  vármegyénél  kezdé  hivatalos  pályáját,  hol  mint 
szotgabiró  azolgált,  1815'bcn  a  jászkún  kerület  nádori  al-,  utóbb  fSka- 
pitánya  és  kir.  tanácsos  lett.  1817-ben  dov.  8-án  Nógrád  megyétől  két 
fia  nevére  íb  nemesi  bizonyítványt  vett  ki.  Meghalt  1836.  évi  nov. 
10-én  kora  68.  évében  Pesten.  Két  fija  maradt :  Károly  és  Ferenc  z, 
mindkettS  Nógrád  megyében  azép  vagyonú  birtokos  Petényben,  Gután 
Btb.  az  utóbbi  fiatal  korában  volt  huszár  hadnagy,  meghalt  18G3-ban. 
Gyermekeiket  a  táblázat  és  a  következő  sorozat  mutatja  : 

Károlynak  nejétől  bárA  Prónay  Emmától  gyermekei  kö- 
vetkezők : 

1.  Antal  (Emil  Sándor   Miksa)   szUletett   1830.  mart  16-án. 
NSÜI  vette  Tóth  Cesarát,  kitől  leánya  A  d  r  i  e  n  n  e. 

2.  Eleonóra  (Amália  Paulina)  szül.  1831.  jan.  27. 

3.  László  Kálmán  Károly  szül.  1833.  aug.  10-én 

4.  Qy  ula  Mihály  Lajos  szül.  1834.  dec.  19-én. 

5.  E  m  m  a-Zsófía  szül.  1836.  febr.  22-én.  Jeszenszky  Sándomé. 
Ö.  Ilona  Rozália  Karolina  aziÜ.  1839.  maj.   l7-én  Mocaonyi 

Györgyné. 

7.  Gizella  Vilma  szül.  1851.  febr.  6-án. 
Peroncznek    elaö  feleeégétfil  gróf  Bethlen  Rozáliától  követ- 
kezők : 

a)  Francziska  Rozália  szül.  1 829.  jun.  3.  —  mhalt. 

b)  Natália-Jozefa  és 

c)  Emcrika  Mária,  ikrek  sz.    1830.  jun.  29.  —  mhaltak. 

d)  Ferencz  János  szül.   1831.  nov.    27.  Legközelebb  fele- 
ségül vette  kovásznai  Kovács  Annát. 

e)  Laura  Rozália  szül.  1833.  fobr.  5.  —  mh. 

f)  Béla  Károly  József  szül.  1834.  sept.  17.  —  nih. 
Ferencznek    második    nejétől    sztregovai  Madách    Karolinától 

gyermekei  következők  : 

g)  Olga-Sarolta  szíil.  1846.  dec  27-én  —  mh. 

k)  Zoltán-Ödön  szüL  1848.  april  24. 

0  Ödön  Ferencz  ezül.  1849.  aept.  16. 

t)  Gabriella  Janka  szüL  185L  jan.  30.         .^  , 


BOUOOVT.  291 

k)  BUnkn  Mária  szül.  1853.  jan,  19. 
1)  AUáár  Károly  szül  1834.  sept  15. 
m)  Károly-Árpád  szül.  1856..mart.  28. 
n)  Géjza-Jinoa  szül.  1858.  jul.  29. 
o)  Olga  szül.  1862. 
A  családnak  Zala  megyében  Rendeken  maradt  á^ból  származ- 
hattak Somogyi  M  ó  z  s  e  s  Zala  megyénél  1833-ban  aladószedö,  ugyan 
ott  Ádám  1833—36.  körül  megyei  esküdt. 

A  családfa  kuvetkezü  :  .    . 


Nagy  János  (de  G^Ongjös) 
nógrádi  alkspit. 
1633. 


Nag7  TamáB 
palánki  al-kapit. 


Páter 

Somogyban  168fi. 

(PandárKaU) 


ííag?  Perencz  1742—69.     Nagr  János    N.  GyOrgy      N.  latTin 

Qy{irb«n.                       Káthelyen      K^thelyoa    Keastbelyen. 
Smnom  nev^t  vesz  fel.                                                                 1712. 
(Hnaiár  Eva) 


iomogyi  I.  Antal 


/t  él  leáng  ttttvirri  Seitáektti. 


1765.  1792. 
(Swlecaky  A..  Mária) 


JóMsf        U.  Antal        Annn      Kata      Rósa      Erzae      Klára     Krlactina 
1792. 1803.  kir.  tanács.  (Gonaa  (Ágoston  (Lieaz-  (KörBsy)  {Hiak«y   (Kubinyi) 
Jászkún  kapit.  Jánoa)               kovszky)                   Fer.) 
mb.  1836. 
(Ünnényj  N.) 


Károly 
(b.  Prónay 
Emma) 


Ferencs 
tI863. 
CLgr-BethleDliOia 
2.  Madách  Karolina) 


(TóthCxezára) 
AodriöiuiQ. 


(Jeazcnazky  (Mocsonyi 
Sándor)    György) 


1-tSl  FerenoE    2-tál  Zoltán    ödQn 
si.  1831.        SS.  184&    az.  1849. 
(K.  Kovács 
Anna) 


Károly     ÜQS^ 
sa.  18M.  ;-4-€ 


ff 

Bytóooi^le 


592  sOHoaVf. 

Somogyi  egalád.  (Perl&ki)  ZaU  megjében  fekszik  Perlak 
inezüváros ,  innen  származhatott  a  család ,  melynek  egyik  ága  per- 
taki elönevet  visel. 

A  nemesség  szerző,  minden  elö-név  nélkül ,  Somogyi  Ist- 
ván Tolt,  ki  nejével  Rudnik  Agnesaet  (e  statu  ignobJli)  1642.  dec. 
13-án  Bécsben  kelt  czfmeres  nemes  levéllel  III.  Ferdinánd  király  ált&l 
m.  nemességre  emeltetett;  és  nemes  levele  Szabolcs  vármegyének  Pet- 
nehásán  1643.  (feria  3-a  proz,  post  festum  nativitatis  B.  M.  V.)  kihir- 
dettetett. 

Ezen  czimer  levél  szerint  a  család  ilyen  czlmert  kapott :  a  paízs 
kék  udvarában  zöld  térrÖl  derékig  láthatd  vitéz  emelkedik  ki,  fedet- 
len iÖvel,  vörds  dolmányban,  baloldalán  tarisznya  lóg,  jobb  kezével  ki- 
vont kardot  tart  feje  fölött^  balkezével  levágott  török  fejet,  fölötte  bá- 
rom csillag  ragyog ;  apaizs  fölötti  sisak  koronáján  keresztbe  helyezve 
befelé  két  zászló  leng,  a  jobb  oldalról  kék,  a  baloldali  vörös.  Foszladék 
ezüstvörös,  balról  aranykék.  ') 

A  nemesség  szerzÖ  Istvánnak  fia  iQ&bb  István  1686.  dec 
34-én  Kégrád  megyétől  Gácson  tartott  közgyűlésből  nyert  nemesi  bi- 
zonyítványt. Ennek  testvére  I.  Péter,  Abauj  megyében  Nagy-Kini- 
aen  élt  (1705.  is).  Ennek  fiai  II.  Péter  és  IIL  István  már  172&' 
ban  szintén  Nógrád  megye  elött  mutatták  be  nemességöket,  valamint 
n.  Péter  1734-ben  is  a  nagy-atyja  által  be  matatott  nemes  levél 
alapján  produkált,  és  1 755-ben  is  mindketten  a  nemesi  lajstromba  Írat- 
tak. Nevök  néha  Somody-nakis  Íratott.  II.  Péternek  fia  Gábor 
mint  LoBonczon  lakozó,  1766-ban  kapott  Nógrád  megyétől  nemesi  bi- 
zonyítványt. Ez  ág  —  ligy  látszik  —  reform,  vallású  volt. 

E  családból  eredettek  közé  kell  számitanunk  a  czimer  azonság- 
nál  fogva  azon  Somogyi  családot  is,  mely  „Perlaki"  előnévvel 
él  és  Ugocsa  megyéből  Arad  megyébe  származott.  Ezeknek  nagyaty- 
jok  perlaki  Somogyi  János  Ugocsa  megye  alispánjának  i  r  a  t  Í  k,  *) 
ki  egymás  után  báró  Perényi  Borbálát  és  Annát  vévén  nö^,  ezek  ál- 
tal gyennekei  leányágon  a  legnevezetesebb  családokkal  vérségi  Össze- 
köttetésbe jutottak,  és  egyszersmind  leány -ágon  két  vonalon  is  a  Thur- 


')  A  m.  tad.  Akadémia  kSnyvtárában  drzött  hiteleaitett  misolat  ntáo. 

^  Ez  volt  talán  a  mdlt  szánd  vég^o,  é»  tán  ipoo  11.  Jönef  csáaaár  rend- 
Hsre  alat^  mert  Ssirmaf  C.  Ugocia  p.  66-66.  az  Ugocsa  megyei  sUspánok 
aév  sorában  ISOO-tg ,  valamint  asontdl  felütött  név-  ét  naptárakban  n  e  m  te- 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


zó,  JakuBÍts,  Palocsay,  Peréojri  stb.  véraég  által  a  ssigethi  hös  Zrínyi 
MiklÓBDak  is  utódaivá  váltak.  ') 

Nevezett  Somogyi  János  a  miUt  ssázad  végén  Aj^  megyében 
Simáod  mvároBbac  telepedett  le,  hol  CBemovIcli  Lázár  gráftól  több 
Bzáz  holdból  állott  aemeai  birtokot  vett  zálogba,  melyet  azonban  a  most 
élő  CBemovich  Péter,  1848.  évi  temesi  főispán,  egy  pár  évtizeddel  elfibb 
a  zálogot  tartó  utódoktól  vissza  váltott  Jánosnak  két  nejétől  hat  gyer- 
meke maradt ;  oevezeleaeu  első  nejétíll  h.  Perényi  Borbálától  szület- 
tek :  1.  Borbála  boldmézeBt  Koméli  AmbmB  Békés  m^yei  tábla- 
bíró neje ;  2.  József  Csanád  egyházmegyei  8zent-annai  plébános  és 
esperes  j  második  nejétől  báró  Perényi  Annától  (Borbálának  nSvérétSl) 
születtek  :  3.  János  nyugalmazott  huszár^magy,  ki  Erdélyben  halt 
el ;  4.  László  nyűg,  huszár  kapitány ;  5.  István  Arad  megye  jeles 
képzettségű  egykori  táblabírája,  és  végre  6.  Juliánná  Kovács  Imré- 
nek Bihar  megye  sokáig  volt  szolgabírájáoak  és  császári  kincstári  hiva- 
talnoknak neje. 

Lászlónak  Sa  László. 

Istvánnak  gyermekei  Sándor  1848-ban  Arad  megyei  szol- 
gabíró, utóbb  az  Aradi  ob.  kír.  úrbéri  törr.  szék  ülnöke,  Anna  Gaál 
Józsefhé  Aradon,  és  0-yula  1848-ban  Arad  megyei  esküdj  utóbb 
szolgabíró,  kinek  gyermekei  vannak. 

A  család  nemesBégét  I.  László  és  István  1821-ben  hirdet- 
teték  ki  Arad  megyében.  *) 

A  családfa  ")  következő  : 

Jinoa 
(l.b.  Perényi  Borka) 

a.  b.  Fertinyi  Anna) 

1-tSl  BoibálA       Jözsef       a  tó]  János       László       István        JnliuiDa      ' 
n.  1779.        eapersB  haesár  b.  kapitány  And  m.    (Kovács  Imrs 

(holdmei^Bl     sz--aiiiiai  drnagj       Aradon        tbiró  Biharban) 

Korndli  Ambrdi)  pIAános  t         TT'TT'     (Sintha 

t  ^'^'*-      ítoxiUí) 


Sáodor  Anna  Ovnla 

úthéri  tSrv.         (asal  (Uinob 

■a^kl  illDÖk.       Jóisef  Amália) 
Aradon)  I 


N.     N.    N. 


')  Ez  ÖsizekÖttet^s  által  avatkoiott  nejs  jogán  Somogyi  János  a  bíres 
bcllstinczi-f^le  Bossányi  perbe  is  mint  egyik  fölperei. 
')  Arad  virm.  jegyifikOnyv  409,  ss.  a. 
*)  Mogyoróssy  János  közléie  szerint. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


294  60U06TI.— SOHOSKEÖy. 

Ugyan  e  csigádból  eredt  perlaki  Somogyi  L  e  o  p  o  1  d,  kinek  egy 
hitelea  táblázat  szériát  Nagy  Julianától  fia  Tolt  F  e  r  e  a  c  z,  kinek  is- 
mét fía  volt  Ferencz. 

Ezen  Ferencz-ek  egyike  azonoe  lehetett  azon  Somogyi  Ferencz- 
czel,  ki  Ugocsa  megyei  Salánk  helység  egy  negyed  részét  gróf  Szir- 
maytól  zálogban  bírta.  ')  Ugocsa  megyében  a  Somogyi  caalád  egyike 
azoknak,  melyek   n60-ben  Péter&lTára  nádori  uj  adományt  vittek. ") 

Ugyan  e  családból  származottnak  kell  tartanunk  perlaki  elöne- 
vén^  fogva,  melyet  mint  püspök  viselt,  perlaki  Somogyi  L  e  o  p  o  1- 
dot,  ki  egykor  gyífrí  plébános,  soproni  kanonok,  1806.  jun.  15-töl 
pedig  Szombathelyi  megyés  püspök  volt.  Meghalt  1822.  febr.  20-án 
kora  74.  évében. 

Somogyi  család.  (Máekép  G  e  d  e  y)  Nógrád  megyében  a  Ge- 
dey  család  máskép  Somogyi-nak  is  neveztetett,  a  nevezett  megye  1733. 
évi  nemesi  összeírásában  eléfordúl :  Somogyi  alias  G  e  d  e  y  ntpote 
Andrea s,  Stephanus,  Franciseus  et  Ladislaus. 

Ssmogyi  család.  (Mohai)  Felső  Fejér  megyei  erdélyi  család ; 
István  &B  József  azon  megyében  szolgabirák,  Károly  árvaszéki 
ülnök  volt  1848-b8n.  József  Fogaras  vidékén  szolgabíró   1836-ban. 

Somofyi  család.  (Hollósi)  Eözülök  Imre  1791-ben  az  erdé- 
lyi oszággytilésen  Szászváros  követe,  a  midőn  nemessége  tárgyában 
sérelmét  panaszolta.  ') 

Ei'délyben  a  rég^ebb  időkből  ismeretes  Somogyi  Ambrus, 
kinek  eldeákosított  neve  Simigianus.  1590 — 1606.  körül  Belsö- 
Szolnok  vármegye  jegyzője  volt ;  és  korabeli  története  megirásáról, 
mely  a  Scriptores  rernmTransylv.  gyűjtemény  második  ré- 
szében 1800 — 1840-ben  megjelent,  nevezetes.  Vele  egy  időben  élt  So- 
mogyi Bertalan,  kit  1604-ben  az  erdélyi  főurak  Nyáry  Pálhoz 
küldöttek. 

Somoskeóy  család.  Törzse  Somoskeőy  Máté,  ki  testvérével 
Ferenczczel  1694-ben  kelt  czimeree  nemes  levélben  I.  Leopotd 
király  által  nemesitetett  meg.  A  czímeres  nemes  levél  1696.  octob.  16-án 
Heves  és  Külső-Szolnok  t.  e.  vármegyék  gyűlésén  kihirdettetett.  Neve- 
zett Ferencz  1686-ban  Buda  vára  visszavételénél  barczolt,  és  a 
romhányi  csatában  vitézül  elesvén,  magnélkül  múlt  ki. 


']  SBÍrmay  C.  Ugooa,  pag.  86 

*)  Ug^an  ott  p.  1S5. 

■)  Brfályi  orazággTŰlési  irományok  1791. 


ir,Goo<^lc 


souoBUEÖY  295 

A  család  nomzékrendjo  ')  következő : 

SomoskeSy  Háté    lettvirt    FerencK 
leM.  ie9i. 

(Kiw  KataJ 

N.  fid  L  András  ,      Kata 

t  Reetki  nevű  lUri  Perencz) 

im 

L  István        MártOD        IL  Andráa.    JAnoa    Páter.     Ferenc*        Mihály 

SomoBköbeD  Somoekfiben  t  |        Biharban    Szatmárban 

1779.  1780.  I  1798.  1798. 


András.        tíité.        Tamáa. 


Pál.     Ulrínei.     btván.     Gergely.     János. 


Mihály        György 

ntödai        utódai 

Somotköb  en.  Somos- 

kSben. 


Andráa 
(Holló  j 
Zeazsi) 


lajoB      Ferenc* 
t       Hangoinron 


(Elek 
Er«e) 


Nógrádi 
ezáiuTevS 

tl846. 
(Várkonyi 

Katalin) 


(lyády  KaU) 

Ferenoa 
BB.  1788. 1 1840. 

Détéren 
(Btováry  Róaa) 


LáBzló.  Ágoston.  Kálmán.  Sebestyén. 


Antat  János 

rosnjói         nógrádi 
kanonok       alispán 

1 1853.  (KÍBB  Joiáfa) 


iBtván 
flpyvíd 
(Scholta 
FUlöpkB) 


Antal       István 

septemvir  az.  1814. 

Bztll.  1810.  Stefani- 

(1.  Capdebo  deu  Her- 

Emilia  mina) 


Károly 
■z.  1816. 
(Girüer 
Anna) 


Arzén.        Cázár.        Hortansia. 
Somoskeöy  Máté  a  család  ösi  lakhelyéből  Nógrád  megyei  So- 


']  Családi  kSzl^B  azorint. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


396  BOHOSKEÖT. 

moa-ojfal&lx^l  vagy  Somoskeöbfil,  honnan  a  családnév  is  támadt,  Bgjik. 
fiával  Andráasal  együtt  Gyöngyösre  költözött  és  ott  is  halt  meg.  Fia 
A  n  d  r  á  B  Gyöngyösről  Recskre  költözött^  honnan  Recsk  i-nek  is 
neveztetett.  Innen  utóbb  vissza  telepedett  Nógrád  megyébe  SomoskSbe 
1 755.  atán.  Andrásnak  hét  gyermeke  maradt :  a)  I.  István,  ki  So- 
mosköben  lakott  ég  Heves  vármegyétől  1779.  dec.  1-én  kapott  ndmesí 
bizonyítványt;  &)  Márton  szintén  SomoskÖi  lakos,  1780.  jon,  9-éa 
Kógrád  megyétől  kap  nemességéríSl  elismerő  levelet ;  c)  II.  András, 
kinek  öt  gyermeke  a  családfán  olvasható,  d)  János  magtalan&l  meg-, 
halt,  e)  Péter  a  táblán  látható  három  fiú  atyja ;  /)  F  e  r  e  n  c  z,  Bi- 
har megyei  lakoe,  ki  testvérével  g)  Mihálylyal  Szatmár  megyei 
lakoBsal,  1798.  apríl.  24-éD  Nógrád  megyétől  vettek  ki  nemességökrÖI 
bizonyítványt. 

Nevezett  I.  Istvánnak  hat  fia  volt,  mint  a  táblán  láthatók.  Ezek 
közül  a  három  ntébbi  a  jelentékenyebb  ágat  képezi,  úgymint : 

András  ágán  ennek  egyik  fia  István  Nógrád  megyének 
volt  várnagya,  ntóbb  Bzátnvevöje.  Meghalt  SeUgyben  1846.  jan.  lO-én 
kora  71.  évében  magnélkűi,  özvegyén  hagyván  nejét  Tárkonyi  Ka- 
talint, Andrásnak  másik  fia  volt  József,  kinek  hites-társától  Elek 
Erzsébettől  születtek  többi  kőzt  fiu  : 

1.  Antal,  ki  papságra  lépvén,  mint  rosnyói  kanonok  halt  meg 
1858.  évi  jun.  14,  kora  52,  évében. 

2.  János  Nógrád  megyének  1836 tót  rendsz.  esküdtje,  1842- 
tŐl  alszolgahirája  1848-ig.  1850-b6n  megyei  törv.  széki  jegyző,  majd 
ciu  kir.  járásbiró  Nógrádban,  utóbb  Hont  megyében  1860-ig.  1861-től 
Nógrád  megye  másod  alispánja.  Nejétől  Kiss  Jozefától  gyermekű  B  é- 
la  és  Mária, 

3.  István,  volt  honvéd  tiszt,  hites  Ügyvéd  B,-GyarmatOQ,  Nejé- 
től Scholtz  PhilippintŐl  gyermekei  Anna  és  István, 

FeroDCZ  ágán,  mely  a  GömŐr  megyei  hangonyi  ágat  ké- 
pezi,  állnak  Laj  os  mh.  ésFerencz  meghalt  1863-hanBangonyon. 
Ennek  Madarassy  Zsófiától  fíaFerencz  mhalt  1862-ben ;  ennek  ne- 
jétől Fejér  Rózától  gyermekei  László,  Ágoston,  Kálmán  és 
Sebestyén. 

János  következő  ágat  terjesztett.  HitestárBától  Ivády  Kata^ 
Imtól  1786-ban  születeft  fia  Ferencz,  ki  Nógrád  megyéből  Somos- 
kŐből  elköltözvén,  Gömör  megyében  Détéren  lakott.  Meghalt  1840- 
ben.  Ennek  nejétől  Bózváry  Rozáliától  gyermekei  következők  : 

1.  Antal  szül,  1810-ben,  1848,  előtt  a  Besztercse-báayai  kerü- 

loti^odOyGoOt^ic 


SOMOST.  297 

let  kincBtiri,  valamint  a  Lipcsei  kÍDCBtárí  uradalomnak  ügyésze;  1 847 — ' 
18d&-ig  a  selmeczi  föbánya-grófság  fltaöke  ^s  kir.  bánya-tanácsos,  ki 
törrénTtudomáDTi  mély  ismereteinek  ée  a  jogí  téren  alapos  képzettsé- 
gének többi  közt  a  beszterczebányai  régt  nevezetes  perben  is  kitttnö 
jelét  adta.  1850 — 1655-ig  a  debreczeoi  cs.  k.  országos  törv.  szék ,  in- 
nen a  peeti  kerületi  fötörvényszék  ülnöke,  1861-ben  pedig  a  vissza- 
áUitott  hétszemélyes  tábla  bírája  lett.  Nejétitl  baraczházi  Capdebo 
Jankától  két  gyermeke  Jolán  és  Pála  táblán  láthatók. 

2.  István  1848.  előtt  Tiszolczon  kincstári  és  királyi  segéd- 
űgyész.  1860 — 55-ig  Abauj-Tonia  megyei  fbbiró.  Már  meghalL  Nejé- 
től Steffaoidesz  Herminától  négy  gyermeke  van. 

3.  Károly,  kinek  nejétől  Qirtler  Annától  a  táblán  látható  bá- 
rom gyermeke  ét. 

A  család  czimere  a  palzs  kék  udvarában  zöld  téren  hátulsó  lá- 
bain ágaskodó  egyszarvú.  A  paizs  fólötti  sisak  koronájából  szintén  olyan 
^yszarvú  nyúlik  ki.  Foszladék  jobbról   aranykék,  balról  ezüstvOrös. 

Ugyan  e  családból  származott  Somoskeöy  Mihály,  a  múlt  szá- 
zadban GömÖr  megyében  Zaboron  volt  tisztartó,  kinek  fiai  1806.  éltek 
Jakab,  Mihály  és  József,  a  két  utóbbi   Monosbélen   szttletetL 

Somofly  család.  (Somosi  f)  Sáros  vármegye  Ősrégi  kihalt  csa- 
láda,  mely  nevét  azon  megyei  Somos  helységről  vette,  és  mely  az 
A  b  a  nemzetségből  ered.  A  család  törzse  Péter  gráf  vagy  Ispán 
(Comes)  kitől  a  családfa  a  közös  vérségü  Budaméri  kihalt  ággal  együtt, 
következőleg  *)  jött  le : 


6^ 


es  ^»rgy  1 
dfl  Somoi 


KI.    Hihálj 

"*    prépost 
'  esri  kaDon. 
1997. 


Tsmás        Demeter. 
János  1870. 


Péter  13U. 

de  Bodomér. 

(Ilona  ÜBvegje) 


Erssfl  Hsgich 

(Znhai  István)  (Terflovai 

Péter) 
-  Budai  is  emlékeiik  a  Somoiiak-ról 
nka  és  Jáno 


')  Wagner  Tah.  geneal.  tab.  H  ■ 
Ptlsdri  Ur.  UI.  kot.  HagJegrxendO,  hogy  Wagnernél  ív 
két  Isben  mint  testvérek  íordnlaak  elfi.  Bodu  Ivánkát  és  Jitaost  ég;  szeméi;- 

""*»"•  ,  :  Googic 


PéUa 

1300. 

Abauji  ftíJBp. 


Ivánka 
a  tatárok 
megölték. 


JánoB  1819. 
(Köbölkúti  Erzae) 


Egyed             Bora  Ivánka 

1836.           (Butkkai  1843. 

Uiklóe)  I 
Ö>veg7fl  1348.) 

Anna  János  Ptfter 

(Sólymom    »" 
Domokos 
öayegyelWl)     ""*■ 

'     Pál  Ivánka     Péter  hiaM        .     

de  SomoB  mialei    1348. 47.      '~^XX~'    (Apagyi  s  (Líberesei    1843- 

K^i^l  aevü  '^T> 

(Tarkgj  Verona)         , i 

*"  Erzae        Jusztina        János 


Jánoi     ff    György    Miklós 
Ap*8y'  iíLíberesei 
E4«Be     b*    Torepnt 


ÖZT.  189L 


Kata. 


(Butkai 
Pálné) 


Dobi 

János)    Gy8,gyi48o. 
de  Somos 


Andrá«  de  Somos 


Anna  János 
1402.                 de  Budamér 
(N.  Margit  6zt.  1462.) 


Anna  Tamás        Láaaló  GyQrgy  f 

(BerEeviosi  István)    deBndamér  Porkoláb  de  Budam^r 

'Anna  1471.'  (Lápispataki  Kata 1 1608.) 


I.  Györgynek  fia  Péter  1278-ban  részt  vett  és  jelesül  vÍBelte 
magát  az  Otok^  cseh  király  elleni  hadban,  1285-ben  testvérével  Iván- 
kával a  SároB  megyébe  beötött  tatárok  ellen  harczolt,  hol  nevezett  test- 
vére el  is  esett  Péter  1 300-ban  Abanj  megye  fítispánja  volt.  ') 


')  Fejép.  Cod.  Dipi  tomo  V.  voL  8.  p.  879. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


SOMOST. — SOUSICB.  299 

SomoBi  Györgynek  fia  János  Abauj  megyében  bírta  Zbí- 
dApataka  &lut,  melynek  részére  1317-ben  I.  Károly  királytól  vásárjo- 
got nyert  >)  Ugyan  ö,  noha  némely  kihágisú  miatt  Bereg  megyei  Ke- 
ralpopa  helységet  elvesztette,  de  késübb  érdemeiért,  melyeket  a  ceeb 
Vencael  és  ntóbb  Trencséni  Csák  Máté  elleni  hadakban  a  kírályhos! 
hűsége  által  szerzett,  azt  vissza  nyerte  I,  Károly  király  adomány  le- 
vélében ■) 

1343-ban  Somosi  György  fiának  Jánosnak  fiai  Péter 
és  M  i  k  1  é  s  Keresztes-Komlési  jószágukhoz  tartozó  jogaik  kölcsönös 
megvédésére  és  ki  szerzésére  nézve  a  Landeki  keresztesek  konventé- 
vel egyezségre  lépnek  az  egri  káptalan  előtt.  *) 

1343-ban  Somosi  Q y  ö r g y  fiának  Jánosnak  leánya  Somosi 
Borbála  Batkai  Miklósnak  özvegye  és  ennek  fia  Butkü  Pál,  testvé- 
vel és  illetőleg  nagybátyjával  Somosi  Ivánkával  a  nevezett  Borbálának 
járó  leány-negyed  iránt,  mely  pénzben  fizettetett  ki,  megegyeztek.  *) 

1347-ben  Somosi  Jánosnak  fia  Péter  mester,  és  más  rész- 
ről Somosi  Egyednek  fiai  Péter  és  Miklós  a  stopotnycha  patakon 
tdli  föld  iránt  támasztott  perben  Sáros  vármegye  előtt  egyezségre 
léptek.  ») 

1348-ban  a  följebb!  egyezségről  kelt  levelet  a  szepesi  káptalan 
is  átírta  ugyan  azok  részére.  *) 

1 388-baa  Somosi  János  a  Terebesi  vár  kapitánya  volt  Ezen 
János  Péternek  fia,  Jánosnak  és  Köbölkéti  Erzsének  unokája  volt. 

Mintán  aBudaméri  nevet  viselt  ág  Péternek  leányiúban  kihalt,  azon 
nevet  Somosi  András,  Miklósnak  fia  vette  fel,  illetőleg  atódu  vették  fel. 

A  Somosi  család  a  XV.  század  közepe  táján  kihalt. 

Somsleh  esalád.  (Sárdi,  gróf  és  nemes)  Somogy  vármegyének 
egyik  előkelő  nemzetsége,  mely  annyi  jeles  férfiút  mntata  fel  Borai- 
ban. Eldődei  Horvátországból  Körös  és  Várasd  megyékből  szakadtak 
Zala  melyébe  —  úgy  látszik  —  a  XVU.  század  végén,  -  a  Hura- 
kötbe,  és  mind  ott,  mind  itt  közhivatalokat  és  tisztségeket  viseltek. 
Somsich  Miklós  CBáktornyai  várkapitány  volt.  Ennek  három  fia  I. 
Pongrácz,  Péter  és  Mátyás  maradtak. 


■)  P^dr,  Cod.  Dipl.  torna  VUI.  vol.  2.  p.  67. 

Ó  Ugyan  ott.  2W. 

")  Fejér,  Cod.  Dipl.  tomo  IX.  vol.  1.  p.  130. 

')  Ugyan  ott  182. 

*)  Ugyan  ott.  btö. 

")  Ugyan  ott  611. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


300  SOMSICH. 

Mátyás  Horvátországban  a  fölkelő  nemesaég  (bandérium)  fő- 
kapitányáDak  iratik.  Fia  I  s  t  v  á  n  ugyan  ott  gr.  DraBkovich  János 
kír.  komoniok  gyámsága  alatt  állott. 

Nevezett  bárom  testvér  1716-ban  III.  Károly  királytól  czimeres 
DS.  levelet  nyert^  ')  mely  szerint  a  család  czfmere  a  kerekded  paizs 
kék  udvarában  zÖld  bal- 
moQ  arany  koron  s, 
azon  bátolsú  lábaira  bá- 
tra felkondorftott  kettős 
farkú,  nyitott  torkú,  és 
kiöltdtt  piros  nyelvii 
oroszlán  ágaskodik,  el- 
BÜ  jobb  Rábával  három 
nyilat  tartva,  begyeik- 
kel fölfelé.  A  paizs  fö- 
lötti sisak  koronájából 
az  elíSbbihez  mindenben 
basonló,  éa  Bzintén  há- 
rom nyilat  tartó  orosz- 
lán emelkedik  ki  deré- 
kig. Foszladék  jobbról 
fehér  vÖr(js,balrólarany- 
kek  j  mint  ezt  itt  a 
metBzvény  is  ábrázolja. 
A  följebb  emiitett  bá- 
rom testvérek  egyike  I. 
Pongrácz  Zala  me- 
gyének föadÓBZfidöje  volt,  és  1713-ban  alíspánságra  is  kijelöltetett, 
NejétSl  Bodalecz  Borbálától  négy  gyermeke  maradt:  Fereacz,  I. 
Antal,  Marianna  és  Ilona.  Ezek  közül 

I,  Antal  lett  tulajdonképen  az  egész  most  virágzó  sárdi  Sonuich 
családnak  megalapítója.  E  jeles  férfiú  1689-ben  született.  Mint  a  kir. 
ügy-igazgatóságoak  Horvátorszllgban  Ügyvéde,  hivatalos  pályáját  Zág- 
rábban kezdte  meg,  azután  Somogy  megyének  több  évig  alispánja 
volt,  majd  időközben  Pécsett  mint  királyi  biztos  működött.  Az  1741. 
évi  nevezetes  országgyűlésén  Somogy  vármegyét  az  utóbb  gróffá  és 
országbíróvá]  lett  galanthai  Fekete  OyÖrgygyel  mint  követtársával 
együtt  képviselte.  Utóbb  a  m  kir.  udvari  kanczetláriánál  előadó  taná- 
csosBá  lett,  mint  ilyen  már  1760-ban  nyugalmazott  (jubilatus)  élt  1779- 
0  CoUect.  heiald  nto  169.  £  libro  regio. 


'>. 


BOlUICH.  301 

érig,  a  midjíii  munkás  életét  kora  81.  érében  bovégozte.  O  szerző  So- 
mogy Tármegjébeu  S  árd  mvárost,  több  falú  és  pasztával  együtt, 
mely  birtokokra  M.  Terézia  királyasszony  tói  a  K  á  r  d  i  eliSoévvel  együtt 
királyi  adomány  levelet  nyert.  Első  neje  Zárka  Apollónia  volt,  kitöi 
csak  egy  leánya  Rozina  Móricz  István  udv.  titoknok  neje  született, 
^[ásodBzor  nöUI  vette  Níczky  Borbálát;  kitől  öt  gyermeke  született; 
úgymint :  a)  I.  Lázár,  b)  A  n  n  a  sz.  györgyi  Horváth  Zsigmond  cs. 
kir.  kamarás,  val.  bel.  tit.  tan.  és  Békési  föispán  neje,  c)  11.  A  n  t  a  1, 
(/)!■  János,  és«)  I.  József.  Ezek  közUI 

t  Lázár  előbb  (már  1774-ben)  a  m.  kir.  helytartóságnál  tit- 
kár, atóbb  (1792.  már)  kir.  udvarnok  és  helytartósági  tanácsos,  az  1790. 
évi  országgyűlésen  Zala  vármegyének  követe,  több  tudós  társaság  tag- 
ja volt  Nejétől  Jeszenovszky  Rozáliától  gyermekei  nem  maradtak. 

L  János  papi  pályára  lépvén,  már  1770.  előtt  Theologiae  doc- 
tor,  győri  kanonok  és  püspöki  titkár,  ntóbb  beení  b.  sz,  M.  prépostja, 
végre  ugyan  ott  nagy  prépost  és  czfmzetes  püspök.  Meghalt  1810.  előtt, 

n.  Antal  és  I.  József  két  máig  virágzó  ág  teijesxtöi 
lettek. 

n,  Antal  ága. 

II.  Antal  (lakott  Sárdon)  Somogy  megyének  fclszolgabirája 
volt ;  1773-ban  nőül  vette  palUni  Inkey  Zsófiát,  kitől  egy  leánya  C  o  n- 
s  t  a  n  c  z  i  a  gróf  Braida  Lajos  cs.  kir.  kamarás  és  százados  neje  seO- 
tetett ;  másodszor  feleségíil  vette  vizekt  Tallián  Jozefát,  kitől  születtek 
fiai  II.  János  és  II,  József,  ki  huszárfőhadnagy  és  cs.  kir.  kama- 
volt,  meghalt  1860.  dec.  kora  74.  évében,  könyvtárát  a  m.  akadémiá- 
nak hagyva.  Testvére 

II.  János  volt  dzsidás  százados  és  ca.  kir.  kamarás,  gróffá 
lett.  Nejétől  született  Stemberg  N.  bárónőtől  két  fia  lett  Adolf  és 
ín.  János;  mind  kettŐ  a  cs.  kir.  hadseregben  főhadnagy,  ezeknek  ne- 
jeiktől gyermekeik  a  táblán  láthatók. 

I.  József  ága. 

I.  J  ó  z  s  e  f  meghalt  1805-ben,  nejétől  Ürményi  Máriától  (ki 
1840.  mh.)  öt  gyermeke  maradt :  Terézia  báró  Láng  Ignáczné,  11, 
Miklós,  Anna  Kajdácsy  Antal  helytartósági  tanácsos  és  több  or- 
szággyűlésen követ  neje,  II.  Pongrácz  és  Borbála  Siskovica 
József  Veröcze  meg)-ei  volt  főispán  neje. 

n.  Miklós  ssOletett  Sd^don  1784.  dec.  6-án ;  Somogy  várme- 
gyének az  181 1.  1830.  1832.  és  1839,  évi  országgyűléseken  jeles  kö- 
vete; 181ö-ben  másod  alispánja  volt.  Nejétől  Eajdácsy  JozéfiUól  (ki 

.ooglc 


1860.  mart.  21-én  lialt  meg)  BzUlettek  következő  gyermekei :  1.  Pál, 
2.  Hária  Latmovics  Lajoa  1847-beii  volt  oraz.  gyűl.  követ  neje;  3. 
Teréz  Friebeisz  József cs.  kír. százados  aej^  4.  LÖriucz  (lak.Sör- 
nyéa)  Somogy  megyének  volt  fÜBZolgabirája,  kinek  Kőin  Máriától  fia 
Andor,  — éB5.  János  cs.  kir,  huszárkapitány, meghalt  1855-beii. 
Ezek  közül 

Fii  Bziil.  1811.  évi  januárban.  Közpályára  lépvén,  azt  Somogy 
megye  jegyzői  hivatalánál  kezdte  meg,  tehetségét  mind  tolla  mind  szó- 
noklata által  fényesen  kitünteté,  így  líJn  már  az  1843.  évi  országgyO- 
lésen  Somogy  megyének  egyik  követe.  Conservativ,  vagy  mérsékelt 
politikú  nézetei  méltányoltatváo,  a  m.  kir.  helytartó  tanácshoz  nevez- 
tetett ki,  mind  e  mellett  az  1847.  évi  országgyűlésre  Baranya  várme- 
gye követéül  választatott  A  forradalom  alatt  a  törvényes  térhez  ra- 
gaszkodva, minden  közhivatalról  lemondott  és  vissza  vonult  Azonban 
a  forradalom  lecsendesülte  vei  e«ak  hamar  ismét  a  nyilvánosság  terére 
lépett,  és  nem  csak  hazafidi  érzületű,  mély  alaposságú  publicistikai 
Önálló  dolgozatai,  melyek  közt  legnoveztesebb  az  1850-ben  kiadott 
„Da$  legitimé  Rechl  Ungaria  und  seinea  Königa",  hanem  egyéb  haza- 
fias tettei,  milyenek  a  kaposvári  gymnasiam  megalapítása,  a  Berzse- 
nyi-szobornak Hiklán  felállítása,  csüggedetlenül  kitüBÖ  haggfiaa  buz- 
galmát tanúsitják.  Az  1861.  évi  országgyűlésen  ismét  Somogy  várme- 
gye egyik  képviselője  volt. 

IL  Pongrácz  Somogy  vármegyénél  kezdte  hivatalos  pályáját, 
hol  1824.  maj.  4-től  első  alispán  volt,  közben  lS2d-bcii  országgytilési 
követ}  az  alispáni  hivatalból  kitünŐ  tehetségeinél  fogva  1831-ben  al- 
nádor  rá  neveztetett,  1833-ban  kir.  szcmclynök,  és  Pest  megye  Hiis- 
páni  helyettese,  1835-ben  Baranya  vármegye  főispánja,  1839-ben  sta- 
tufl  conferentialis  tanácsos,  és  sz.  István  rend  közép  keresztese,  és 
végre  1846-ban  gróf  lett  Meghalt  1849-ben.  Nejétől  nemes  Zichy 
Juliannától  (ki  f  1849.)  négy  gyermeke  maradt,  u.ni.1.  Janka  (mb. 
1849.)  báró  Wimpfen  Dénes  cs.  kir.  százados  neje;  2.  József  cs. 
kir.  kamarás,  nádor  huszár  ozredbeli  százados,  kinek  b.  Schiller  Amá- 
liától gyermekei:  Imre  és  Terézia,  3.  Béla  mhalt  1838'ban. 
4.  Imre  cs.  kir.  lovas  főhadnagy,  az  1861.  évi  országgyűlésen  So- 
mogy megye  részérő!  képviselő ;  kinek  nejétől  Siskovics  Máriától  fia 
Pongrácz. 

A  csaUdfa  ')  következő  : 


•)  Családi  kOüéB  nxomán. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


Mitjás 

banderíami 

kapitány 

'         IrtTin        ' 


I.  Uiklöi   • 

Caáktornyai  várkapit. 

TPongTÁoz 

fHéóaredO 

1716. 

(Bodalecz  Bora) 


Ferencz 


I.  Aatal 
M.  168B.  1 1779. 

kancieU.  refereDd. 

(1.  Zárka  Apollónia 
2.  NicakyBora) 


Uarianiia.      Ilona. 


l-UI  Bosália 
(HAricK 
Andráa) 


S-m  I.  Lá>ár        Anna        U.  Antal        L  János       I.  Jd»ef 

htljt  Unáoa  (u.  ^.  Hoc-  Somogyi    győri  nagy      j-  1606. 

1792.       Táth  Zsigm.)   (BaMri        prépost      (Ürm^nyi 

(JeBZflDOTisky)  (1.  Inkey  Zsófi    ct.  ptlap.        Mária) 

Eóaa.)  2.  TatUán  Jozefa)  [ 

Folyt.  n.  tdbthn.  Folyt.  ni.  idUin. 


Somogyi  fdat 
(1.  Inkey  ZbóA 

g.  Tallián  Jozefa) 

1-tfll  Konatancsia  ítól  IL  János  II.  JÖsaef  ' 

(gr.  fir^jda  Lajos)  ca.  k.  kam,  cs.  k.  kam. 

gr4f  ttu         hussár  iSkadn. 
(b.  8temb«rg  N.)         f  1860. 


Adolf 

cs.  k.  lovai  fShad. 

(Saaska  Anna) 


nt  János 

CB.  k.  huesác 

fBkadn. 

(L«dTÍn»  Antónia) 


JánOB        Antónia.     Janka    Angnszta.  Gdmund.  Panln. 
CB.  k.  bosiár  (Horváth 

föbadn.  Gyula) 


Adolf         Jóuef 

ca.  k.  dsid.      cs.  k. 

fShadn.        loTas 

fShadn. 


Anna.    AWina.    Viktor. 


ídOvGoOf^lc 


304 


SÖNIU. — s60i. 

m.  tábu. 


I.  Józief,  ki  d*  I.  UL 
tl806. 
(Ürm^pyi  MAna  f  1840.) 


Ter^i        II.  HiklÓB  Anna           Pongráci           Borbila 

(b.  Láng       12.1784.  (KajdácaT  Slatns  taaácBoa     (SUkoric* 

Igoics)       aliipáné*  Antal)    gr^f  IMS.  f  16iQ.  JÍomÍ  töiap.) 

■"     ■  (ni.  Zichy  Jalia) 


követ 

(KajdAcar 

őozéft  1 1860.) 


Janka         Júu«f         B< 
f  1849.    ea.  k.  kam.    f  1 
(b.  Wimpfen  (b.  ScbiUer 
Dénes)        AmíUa) 


Teróa. 


ila         Imre 
J38.    T.nhadn. 

1861.  k^pviielfi 
(SiBkovita  Uária) 


Fongrács 


Pál            Hária  Teréz 

».  1611.    (LatinovilB  (Fríbeiaa 

helyt  Un.      Li^oa)  Lajoi) 
él  kfivet 


Mincs  a  táblázaton  Somsich  György,  ki  1738-bAii  Zala  vie- 
megye  alsEolgabirája  volt. 

Továbbá  gr.  SomBÍcb  Zsigmond,  ki  1825-ben  élt  és  tán  fia 
volt  11.  Jánosnak, 

Sonan  eialád.  Sonan  György  1655-beu  országgyttléBileg 
honfiusitatott  ') 

SonBcnstein  csalid.  Erdélyi  azáaz  család ,  mely  nemességre 
emeltetett  Eöettlök  Sonnenstein  Károly  1816-ben  Szebenszéki  ta- 
nácsos és  árva  gyámnok,  utóbb  I837>  előtt  íSkormányBEékt  tanácsos. 

So08  család.  (SóovárI)  A  Boxa  vagy  Boksa  nemzetségből 
eredt  a  már  kihalt  BocBkay,  Csapy,  gálszécsi  Széchy,  Zrit- 
t  e  i  (Szartei=:Szörtei)  Zerdahetyi  etb.  családdal  a  mesésen  hangzó  Si- 
mon Miozban  egyszerre  hét  gyermeket  szülít  feleségétKI ;  mint  errltl  már 
emankalLköt.  129.  és  ÜLkSt  8.  lapján  stb.  emlékeztünk,  *)  az  előbbi 
helyen  emlitetik  a  R  á  b  k  a  y  család  is,  azonban  ennek  csak  egy  ága 
—  az  úgy  nevezett  Raskai  Sóos  Ag  nSágon  eredt  e  nemből,  mint  a  maga 
helyén  e  mnnka  IX.  köb  637.  lapján  láthatni. 

Simon  Michbán  hét  fiától  mint  származott  a  bét,  söt  több  család, 
és  miképen  sarjadzott  ebbdl  a  sóvári  Sóos  család  e  század  elejéig  — 


■)  1666.  évi  119.  ttlrv.  ci. 

')  A  Boksa  nemrül  okleveleket.  F^ér  Cod.  dipl. 


ir,Coo<^lc 


mert  a  legutábbí  nemzedékekről  családi  közlés  biáDjábao  mit  sem  tu- 
dunk, a  köretkezfi  családfa  ^)  mutatja  : 


Comes  Simon 
JfieUoR  dtctvt 
de  genersBois. 


Tmmis  Qjötgy  Boxa      Dánes      Uetre      D<í  méter      Simon        N. 

1S80.  1S80.  1260.        1S80.         Iv80.     kleazi  prép.  ZrifMy  eJL  (Sebeii 

Bntni  ím  Búvárt  a  Ztria-  a  Bockxs  gáUté-:ii     KSvttdyek       Ste.     Tamásn^} 

Ciapy-dfc  Sierct  Myiek   é»  AjiSetf    Stéeky            Bte. 

(H«.  ii  a  Sóoi  Sie.         t;  Sie.       t».  Ste, 


JánM 
18SS. 

(D^je_  Erase) 
Láuló  1347. 
királyné  a1- 


P^ter 


Hiklóa 

(Spathoi 
Jánoi  leánya 


JáooB  Láealé 

I  ^    Hikt.^        ' 

(aaje  Apollónia) 


Anna      Potentiana      Margit. 
1439.    (álmoai  Chyre 
lítrán) 


Simon        Láuló      Zsófia.    Erzse    Jánoi.  Oy6tgy 


1401.  1486. 

(BagjoTcy     'P*' 
Petrás) 


1428. 
(1.  NagT  Mihály 


1403. 
(neje  Ilona) 


Ense         János      Orfirgy      Láesló        István        Simon    P^ter    Miklós 
1418.   (Beraeviczy  Sároai    (neje  Kata)  Sátosi  ("1.  neje  Kata  (Sygrai 


(Kapi 
Jánoi) 


2.  Varja  Anna)      Potentiana) 


1-tSl  Ersee      2-tól  Zsófia 
(Lovagi  (Zvinyei 

István)  János) 


Simon        Miklós        Ágnea        Kata         László 
1493.  1471.  (Kán        (Tibai    (idai  Modrár 

(Semaei   (nejeEed-    Kristóf;    Lénáit)        Bora) 
Bora)     -  vig  eUfbb 

PóoB  Hihályné) 


')  Wagn.  Tab.  geneal.  tab.  IX.  ía  XLVn. 
matiioMsJto  csaLinu.  x.  aOr, 


d*Coo<^lc 


Péter        Klára 
1508.    (MáríAaiy 
(nejeZsöfift)  Imre) 


HiklÓB,  ki  ox  I.  láUán. 

(Hygrgi  Potiokft) 

Margit.    Oreolra    Lajos.    íiéilá.    Oytirgy        Imre 

1476.  PoMonji    (Mítiiuy 

rámagy      Klára) 
1491.  I 

(Zobráncii 
KaU) 

'~  Pétert    "" 

(SegnTei  Don 

utóbb  WeiaelénTi 

FarkMDé) 


Ferenes        litTiu. 
1614. 
(I.  Sebeii  Oriolva 
S.  Páxmáo  Anna) 

Imre  1668. 
(Balogb  Kata) 

János.      KaU. 

IitT&n 

sáros; 

slisp.  1697. 

(Eödönffy 
Zfpófia) 

Margit.      Lucria.     Ilona.  ' 

M, 

Sí 

Albert                 Qy^rgj 
1622.                 (Ebdönfiy 

Zeretvai              Oraolja) 

oe_Margit) 
lU.  látlán- 

János. 

Margit     ■ 

(ráskai  S6os 

Péter 

Ferenc*.    Jáoos.     Kriatif      Anna    Enfémia      Ilona     Sára      Dóra 
1669.  [Bomemis^a  (Etldbna'j  (1.  Szinjej  (KOdSnffv 

Margit)     András)  Mátyás  Ferenes) 

t  3.  Tenijey 

I  LáeslA) 


ÍB( 


Anna 


(B. 


OjSrjj 


DiB.lizedOyGoO<^lc 


(ZeretTÚ 
(M%j  01  Margit) 


1662. 


Kríatúf  Ziöfia 

16T3.  (OMvári 

Miklós) 


Ferencx  lfi82.  Albert  iBtT&n. 

'   Z>ófi»  16047^  1^'-  í!"?"!"'  .^'í-P*" 
(1.  Ubtuoczi 
Anna) 


M'gJt}... 


P^ter  1600.    Dorn.      Auoa      Zaöfia.     Kata.        KUr« 
(K&roli  Bora)  (OSrge;  (S&thay 

I  Hárton)  FillOp) 


Jánoa  Albert 

1682. 1647.      imrUi 

SirOBÍ  alisp.     Zauzsi) 

(1.  Uu  Éra         t 

2.  MitÜMj  Eya) 


F«reao 
(Prényi 
Magdolna) 


György.      Judit        Kata 

(BejcBT 
István) 


Gjütgj  1661.  Mária 

(Barkőcey  Éva)       (Vér  Mihály) 


DB  Zanzii 

D.-miháI;i 
(Pougráos  Lááslú) 


lelváo  JánOB  Erzsébet  Krisztina 

{I.  KetHT  Kata  (I.  Kecz«r  Qáboi  (Klobosfczky 

168A.  2.  Brezinay  Feroocs) 

2.  Vántdj  Anna)  János) 


Láazló  1118.        Éva        KríBBtina        Juliauaa        Zsuzsa      FereDci  1718. 
(l.BagOBsy        (Orosz    (Ottlik  Sáud.)     (Zoltán       (Bárotai)      (Vattay  JwBt) 


Bora)  Pál) 

2.  Kapy  Judit)       nie. 


János         htrán        2-töl  Imre        Jázseí  Anna          Klára  1813. 

t         (Borthóty       (Okolicsá-    (Síirmay  (Orosz        (Tiseta  János) 

N.)  t    dtÍ  Francziaka)  Bcwália)  Monybért) 

1818.  I                  ; 


Anna  1818. 
(Otbos  Jóuef) 


Magdolna        Róza  Klára 

(Maitbényi      (Németby  (Lehoczky 
Károly)  Gábor        JázBof 

1818.)  1813.) 


Jndit       József 


5d*)feoo<^ic 


So8  s^ 

FerencB  1718.,  ki  <u  elMi  lapon. 

(VfttUy  Jodit) 

^ásBlót        PerencB    JÍDOg    Gjörgy    Sándöt      Pál  1773 ' 
1773.  1772.  t        (Tuisay      1772.        fSíirmaT. 

(Deeaewffy      (Plathj 
Kata)  K»ta)  f      Frafc^aka) 

'Ojliigj  1818. 
(Boy  Anna] 


Jánoi  Sdmoel  Judit  Anna  Kata 

(Csorna  Klára)  az.  1759.  (Hocaáry  f 

özv.  1841.    (PíSlyNagy     N.) 

Andriar 


Pál  1813.  LásBlö  Tamáa.        Jánoa  Borbála 

Zemplini  f6biró      Zemplíni  Abaqj  r.  (báró  Babna) 

BetSthy  Fáni)       Hjegyza.  fSOgytfu 

1813.  1818. 

SimoDnak  fía  György  lett  a  sóvári  Sóos  család  alapiti  ttírsse ;  Ö 
ugyan  is  számos  érdemeiért,  melyeket  az  adomány  levél  elésorol,  IV. 
László  királytól  1285-ben  kapta  ')  Sáros  megyében  Sóvár,  Só- 
patak  és  Delne  királyi  pusztákat  (villás  regales),  melynek  elsejé- 
ről Sóvárról  azután  elÖnevét  vette.  Ugyan  ezen  György  Lengyel 
országban  László  király  rendeletéből  Lesco  krakói  fejedelemnek  segé- 
lyére lévén,  nevezett  fejedelemtől  1287-beD  Lengyeloruágban  a  san- 
decbi  vámagyaágbau  kapta  Welglova  birtokot.  ^)  1288-ban  Iiáasló  ki- 
rály újra  megerősíti  a  aiWári  birtokokban  és  Sóvárott  vár  építésre  ád 
engedélyt.  *)  Hadi  érdemeit  III,  András  király  alatt  is  ujabbakkal  te- 
tézte, miért  a  nevezett  király  12dl-beEi  az  előbbi  adományt  részére  újra 
megerősítette.  *)  1298-ban  pedig  György  mester  saját  híveinek  Péter- 
nek és  Tamásnak  Ipoly  fainak  a  maga  Sóvári  és  Sópataki  jószágaiból 
egy  részt,  mely  előbb  Borsosnak  utóbb  Salgönak  nevezteÍBtt,  ki  Bea- 
kasztva, örökképen  adományozott.  ')  1299-ben  Sinka  mestert.  Ta- 
másnak fiát,  ki  anyjáról  unoka  testvére  és  a  Sebesi  kihalt  családnak 
törzse  volt,  szintén  Sóvárból  szakasztott  egy  részszel  és  só  jövedelem- 
mel az  egri  káptalan  elÖtt  roegadom^yoxta.  ') 


')  Wagner,  Diplomatar;  G.  Sároa  293—297. 

')  Ugyan  ott  898. 

')  Ugyan  ott  48 -62. 

•)  Ugyan  ott  804—306. 

')  Ugyan  ott  810. 

•)  Ugyan  »tt  811—818. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SÖ08  309 

1331-ben  Györgynek  János  tiától  unokája  László  már  de  Só- 
vár neveztetvén,  Sinka  fiának  Petitnek  Hasság  helységről  nagy  bátyja 
Péter  (a  György  fia)  által  tett  adományt  a  ssepesí  káptalan  előtt  meg- 
erösítL  ■) 

1348-ban  Györgynek  egyik  fia  Péter  már  sóvári  Sóos- 
nak  neveztetett  midőn  I.  Lajos  király  ellene  vizsgálatot  tétetett  az 
Iránt,  bogy  Sáros  megyei  Sebes  folyót  nem  a  mások  sérelmével  fog- 
lalta el  ') 

1402-beD  Zsigmond  királynak  aaeztríai  Alberttal  kötött  szerztt- 
déflét  sóvári  Sóos  Simon  is  (Jánosnak  Péter  fiának  fia)  aláirta.  ') 

1407 'ben  Györgynek  fia  L  Péter  a  Czékei  család  batlenségi 
bély^én  kapta  Czéke  várát,  melynek  felépítésére  az  irt  évben  Zsig- 
mond királytól  engedélyt  kapott  Perényi  Péter.  *) 

14]0>ben  Sóvári  Sóos  Péternek  fia  István  Sáros  vármegye 
főispánja  és  udvari  katona  Zsigmond  királytél  zálogban  nyeri  Kie-Sá- 
roe  helységet  *) 

1418-ban  sóvári  Sóoa  LáBzlónok  fia  Miklós  a  közős  eredetS 
Cbapy,  Agóoby,  Zéchy,  stb.  családdal  Zsigmond  királytól  czimert,  kék 
udvarban  álló,  szemein  nyíllal  átvert  orszlánt,  nyert,  ')  mely  czimer  a 
Chapy  családnál  e  munka   III.  köt  14.  lapján  metszvényben  is  látható. 

1460 — öl-ben  sóvári  Séos  György  gútbori  Nagy  Lászlóval 
Pozsony  vár  vámagya  és  Pozsony  megyei  fóispán  volt '') 

1471 — 79-ben  sóvári  Sóos  István  Abauj  várm^ye  alispánja 
volt  •) 

1479-ben  Sóvári  Sóos  Péter  fia  Miklós  neje  néhai  Sirrey  (a 
családfiLn  Sigrai)  Pocsi  Péter  leánya  Potentíana,  és  fiók  Péter,  és  en- 
nek testvérei  Lajos,  László,  György,  Imre,  Orsolya,  Klá- 
ra, Margit  és  Anna  neveikben  is  Heves  megyei  Sö  éa  Tőpe  hely 


■)  Wagner  DiplomaUr.  C.  Bátos  S88. 

')  Ftjii  Cod.  dipl.  tomo  IX.  voL  L  p.  667. 

■)  Katona  HUt.  critiaa.  XI.  Ö8i. 

■)  Surma;  C.  ZempUn  oot  bist.  32. 

*)  Kaprínai  Haa.  B.  tomo  XVUI.  p.  198.  A  eiviri  Sóos  eialád  számos 
oklevele  látható  Kaprini^  He.  B.  tomo  XX. 

*)  WindiBoh,  Menea  Ungr.  Hagatío  1. 116.  ^e  Ssirmay  C.  ZempHn  Dot. 
Uat«. 

')  Teleki,  Hunyadiak  koia  X.  köt  S73.  816. 

')CataIogiiBHaniucriptonim  Bibliothscae  nat  hang.  LOSS. 


ídOvGoOf^lc 


810  söos. 

eégbeli  réBzjÓBzágaikat  BesseDyei  Miháljr  alnádor.  (iamBk  Qrftkösea 
eladj&k  a  jászói  conveDt  előtt  ') 

145Í-beD  Hiinjadi  János  kormányzó  Z^nplia  megyéoék  piu*an- 
csotta,  hogy  Kövesd  várát  biztos  ótalom  végett  sóvári  Sóos  Györgyn«k 
Istvámiak  és  Miklósnak  adja  át.  *) 

Imrének  MáriáBay  Klárától  fia  Ferencz,  ki  1514— löl8-ban 
élt  első  nejét  Sebaai  Orsolyát  elűzvén,  másodszor  t'irvénytelen  háeaB- 
ságban  élt  Pázmán  Annával. 

János,  Péternek  £ja,  Szapolyai  partján  állott,  ezért  Sóvárt  az 
Epeijesíek  Kaczianer  császári  vezér  rendeletéből  lefogUlva  tartották, 
miért  nevezett  Péternek  többi  fia  (György  és  Albert,  ésa  másik 
ágról  F  e  r  e  n  c  z  azt  lő28-ban  a  szepesi  káptalan  elütt  vissza  köve- 
telték. ^)  Azonban  kevés  sikerrel,  még  lö43-i>an  Hartinuzzi  György 
irt  Sáros  megyének,  hogy  Sóos  Qyöi^nek  Sóvár  vissza  adassék.  *) 
V^ire  Eperjes  városa  a  beszterceei  és  pozsonyi  országgyfllések  vég- 
zései folytán  I.  Ferdinánd  parancsából  is  TÍsszaadni  kén}  telenitett  Sóos 
AI  bért  és  Ferencz  egyéb  lefoglalt  javaival  együtt.  *) 

Emiitett  Albertnak  unokája  A  Ibert  1594.  és  löSS-ban  Sáros 
vármegyének  alispánja  volt,  és  ez  utóbb  évben  nemesi  fölkelósi  ve- 
zére, Eger  alatt  kapott  sebében  megbalt")  1597-ben  Ferencznek  fia 
István  is  alispán  volt,  kit  Teuffenbacb  Kristóf  császári  vezér  vas- 
ba veretett  ') 

lő75-ben  Kövesd  várát  visszak^tta  a  Sóos  család.  ')   ' 

1647-ben  János  Sáros  vármegye  alispánja  volt")  Ennek  fia 
György  a  Wesselényi  öaskeesküvéebe  keveredve  Bocskai  István 
Zemplini  főispánnal  együtt  javait  elveszte,  '**)  hanem  neje  Barkóczi  Éva 
ndi  hozomány  jogán  a  kövesdt  jószágokat  visszakapta.  Györgynek 
egyik  fija  István  1684.  maj.  30-án  eljegyzette  Kecser  Katalint,  és 
egybekelt  vele  1685.  febr.  4-én;  de  ez  csak  hamar   meghalván,   még 


')  Teleki,  Hanj^diak  kora  XII.  91. 
'}  Szirmsj  C.  Zemplin  not  bíit  81. 
■)  Wagner  Dipl.  C.  Sáros,  p.  80. 
')  Ugysn  ott  39. 
')  Ugyan  ott  264. 

')  Szinnsy  C-  Zemplin  nbt.  hitt  95,  Tstvánff;  libro  XXX. 
•)  1597.  dvi  OMZ.  gyixl.  44.  törv.  «. 
*)  SBirmsy  id.  b.  68. 
*)  1647.  irl  70.  Uírv.  ce. 
•*)  Ssirmay  id.  b.  926. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


aóos.  811 

uon  évi  apríl.  15-éa  Várady  Annival  lépett  hisasságra,  kivel  ismét 
ssép  vagyont  öröklött  Több  gywmekei  közt  két  fia  Lá  ssló,  1734- 
ben  Abaaj  v&naegyei  alispán,  és  Ferencz  két  ágra  oazták  a 
családot. 

LásBló  ágán  Jóssef  1813-ban  kapitánj  volt  a  Splénji  ez- 
redben. 

Ferencz  ágán  esnek  Pál  fiától  unokái  közttl  Pál  Zemplin 
megyei  aljegyző  1794-beD,  fÖBzolgabiró  1813-ban.  László  1794-ben 
aljegyző,  1813-baD  fttjegyző,  János  1813-ban  Abanj  megyében  fS- 
Qgyész  Tolt 

Ferencznek  Plathy  Katalintól  való  leánya  Jadit  Eger-LövÖn 
BzQl.  1759.  jul.  l&-éDés  1779.  octob.  13-áo  ment  férjhez  Pély  Nagy 
Andráshoz. 

Szintén  e  család  ivadéka  volt  Sóos  Fái,  kinek  Oreiey  Zsófiától 
egyik  leányát  Erzsébetet  sz&otói  Szabó  Zsigmond  ,  a  másikat  K I  á. 
r  á  t  Jáan  László  vette  nöttl. 

A  család  utóbbi  nemzedéke  nincs  a  családfán,  mint  följebb  em- 
lítve volt.  A  sorári  uradalmat  a  kincstárral  más  jószágokért  cserélte  el 
a  család. 

A  táblázatra  tartoznak  még  :  Sóos  Z  b  ó  f  i  a  Itil  3.  Damóczy  Ist- 
vánné;  —  Simonnak  özvegye  Vajli  Anna  1Ö51.  és  Borbála  1607- 
ben  1.  BerUéni  latrán,  2.  Balogh  Mátyás,  3.  Bácz  Máté  neje. 

SÖM  család,  (poltári  f)  Nógrád  megye  kihalt  régi  családa,  mely 
Hont  és  Zólyom  megyékben  is  virágzott.  Egy  tudósunk  szerint  a  sztre^ 
govai  Madách  családdal  egy  közös  törzsből  ered,  tudniillik  Comes  Ra- 
donnak Tamás  nevezetű  fiától,  Modácsnak  testvérétől,  ki  IV.  Béla 
király  udvamoka  volt,  és  kitől  egy  ágon  következíílog  saijadzott  ■)  le 
a  család. 


■)  Wagner,  Tabelláé  geseal.  tab.  LT. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


idÖBb  FUlOp 
de  Poltár 
1281- PB. 

Péter  1333. 
dePoUdt. 

■"jakab. 

lrtíínl4Ö9. 

TumpiK 

ifj.  Fülöp 
de  Laddny 
'  TamáB 
de  Zámpor. 
'Gergely' 

Jídm 
di  lu, 
IIIA. 

Miklós 
1S50 

'  Liaslú 
1435. 

1 

Gytigy 

Mihály. 
'Tamá«  165S. 
(LÍBzkfty  Anni) 
'"látván         "" 
(Cicry  Aunn) 


János  15ill.  1595. 
Uoiiti  aliep. 
(Hlctiinszky  Fryzaia 


Fruzsina  1628. 
(1,  Qéttj  András. 


2.  Sárföy  György. 
:^.  Visiocaányi  Já 


lánOB.) 


Margit 

(Radvánaaky 

Ferenc  z) 


A  táblázat  igen  hózagoB,  nincsentik  rajta  1557-1)01  Bertalan 
és  annak  Varbóki  Fercncz  leányától  Eatalintól  született  fia  K  r  i  s  t  ó  f, 
ki  1584-ben  élt,  ki  az  irt  évben  Nyítra  megyei  Széplak  máskép  Eraszna 
belyáégbeti  javiútaz  esítergami  káptalan  elKtt  örökösen  Csery  Mihály- 
ra ruházta  és  Hont  megyei  Varbóki  és  Litrarczi  részeit  íb  annak 
beirta. 

SÓ08  Péter,  kí  1586-ban  Rimay  Oyörgy  deák  özvegyét 
Madách  Krisztinát  birta  nöttl,  mint  orrol  a  Rimay  családnál  emlé- 
keztünk. 

A  táblán  állók  közül  János  a  honti  alispán^  1596-ban  Eeresz- 
tesnél  kapott  sebében  halt  meg.  ')  Fia  látván  1639-bau  kapta  III. 
Ferdinánd  királytél  Pozsony  megyében  Zsidó  helység  felét  és  curiát. 
1644-ben  Felsít-Poltárra  líj  adományt  vitt  Azonban  mag  nélkül  halván 
el,  nővéreitől  származó  leány  utódok  örÖkösQdtek  a  birtokokban ;  ne- 
vesetesen  pedig  a  Géczy  család  ezen  jogon  jutott  Zólyom  megyében 
Garamszegh-hez,  melyre  azután  adományt  vitt. 


•)  latTánffy  Hiat.  1686.  kiadás  4ö6.  lap.  Siiruuy  C.  ZempUn  ert  «  Sóvá- 
riak  köaé  nám  itá. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


flóofi.  313 

A  caaládnak,  mely  az  ágoat.  cTang.  Tnllás  hivő  volt,  üsi  fesz  ke 
és  birtoka  Poltár  helység,  honnan  elönevét  is  irta,  Nógrád  megyé- 
ben fekszik. 

Tán  e  család  ivadéka  volt  azon  Séos  János  is,  ki  1629-ben 
Szécsényben  lakott  és  tán  ennek  fia  azon  Sóos  Ambrus,  kí  1670- 
ben  Kékkő  vár  alkapitánya  volt,  és  kinek  nejétől  Díénes  Annától 
egyik  leányát  Séoe  B  o  r  b  á  I  á  t  Nagy  (Labancz)  Mihály  birta  nÖfil 
1686-ban;  a  másikat  Sóos  K a t a I i n t  Jeney  György,  a  faarmadikat 
SÓOB  Juditot  Kozáry  Mihály  vette  nSttl. 

Sóns  család.  (ElStejedi)  Pozsony  megyei  család,  mely  a  Csal- 
lóközben fekvÖ  Elíft éjedről  írja  elönevét  A  múlt  században  élt 
Györgytől  következőleg  származott  *)  egyik  ága  : 

Gytirgy _^ 

János                                   QyUrgv  Uibály  Zsuzsi 
" '                                   (Miklósi 


?,r 


Antal) 


Jösief.       Uib&lj'       Teréz  Kau 

(Hprváth     (Modrj        (Szontagb 
Eva)         István)         Adeodat) 


Istvánj         Adeodat) 
1801.  Elöte- 
jeden. 


Jánoi.         Éva.  Kata  Jodit 

(Almiiy        (Maller) 
Mát;áa> 

£  család  ivadéka  etötejedi  Sóos  Vendel  1847.  előtt  ügyvéd 
CBallókÖzbon. 

Valé-színü,  hogy  szintén  a  nemzetségből  eredt  azon  Sóos  A  n- 
dris  ia,  ki  OyŐr  megyétől  1680.  január  6-án  nyert  nemesi  bÍzo- 
syitrányt ') 

8ö*8  esalád.  Sóos  Márton  és  István  1713-ban  UI.  Ká- 
roly királytól  kaptak  czimerea  nemes  levelet.  ^) 

Czimerök  a  piüzB  kék  udvarában  zöld  tóren  emelkedő  bárom 
aranykalász,  a  középsS  fölfelé  nyiilik,  a  két  szélső  lefelé  konyul,  me- 
lyeket két  oldalról  egy,  egy  fehér  galamb  csőrével  tépdes,  A  paizs  folStti 
síb^  koronájából  szintén  faáimas  arany  kalász  mellett  két  oldalról  egy, 


')  Su>ntagli  Dan.  ktlil. 

^  Hivatalos  Értesítő  a  Bpetti  UiHaphos  1860.  104.  ssám. 

*)  CollsGt  herald,  nro  666. 


ídovGoOf^lc 


314  ^OS.  —SOPRONI. 

egy  galamb  látható  a  följebb  leírt  helyzetben.  Foszladék  jobbról  ezttströ- 
rÖB,  balról  araoykék. 

ShíoB  család.  Nemesaég  szerzője  Sóos  Jánoa,  kí  a  czímeres 
nemee  levelet  l7t5-beD  ')  kapta  III.  Károly  királytól  köTetkeKK  czi- 
merrel :  a  paize  kék  udvarában  zöld  téren  arany  korona  látszik,  éa  azon 
Törös  mezÜ  kar  könyököl,  kiront  kardot  tartva.  A  paiza  fölötti  sisak 
koronáján  szintén  hasonló  kar  látható,  kivont  kardot  villogtatva.  Fosz- 
ladék  jobbról  ezüstvöröa,  balról  aranykék. 

Tán  ezen  két  utóbbi  családból  való  azon  Sóos  látván  is,  ki 
1721-ben  Békés  megyében  a  nemesek  sorába  Íratott. ') 

9Ö08  csatád.  (Bádokí)  Birtokos  1770-beD  Deboka  megyében 
Bádokon. 

Söos  család.  (Széki)  Ez  elSnérrel  élt  Sóos  Márton,  Belső- 
Szolnok  vármegye  és  Dézs  város  fö  orvosa  1827.  könÜ.  Ujú  korában 
szinész  is  volt.  Még  mint  orvostannló  irta  „Magyar  Pénelopé"  5 
felv.  vígjátékát  és  utóbb  „Az  ártatlan  Etelka"  szomorú  játékot. 
Irta  elönevét  B  á  d  o  k  r  ó  I  is. 

Lehet,  hogy  e  család  tísei  közül  volt  Sóos  F  e  r  e  n  c  z,  ki  1670- 
ben  született  Kuduban  Belaö-Szolnok  vármegyében.  Tanúit  klilföldi 
akadémiákon,  utóbb  kolozsvári  pap ,  végre  superíntendens.  Meghat 
1720-ban.  Több  halotti  beszéde  maradt. 

Mihály  éa  Márton  Székváros  tanácsnokai  1827.  körül,  Ist- 
ván ug}'an  ott  hivatalnok  1847'ben. 

Sáod  család.  (M.  Vásárhelyi)  Közülök  Gl^  y  ö  r  g  y  levéltárnok 
Maros-Vásárhely  városánál  1827.  Sámuel  postamester  ugyan  ott 
1820.  körül.  Gergely  1840.  Károly 'l848-ban  városi  tanács- 
nokok. 

Ezen  kívül  Sóos  nevű  családok  Erdélyben  G^alubui,  Dabjonban 
és  Menyöben  birtokosok;  azonban  családi  összekötetésük  ismeretlen. 

é6o»  eeslád.  Ldtd  Szabó  c§. 

Soproul  család.  KözÜlök  Mihály  Doboka  megyében  adó-író 
biztos  1784 — 1790.  Valószínűleg  ennek  fia  Mihály,  a  ki  anyjával 
Varádi  Zsuzsannával  Farkas-mezei  és  milványi  birtokosnak  iratik  Do- 
boka vármegyében. 

Soproni  család  Szabolcs    megye  nemessége  soriba  is  sz^Unitatik. 

Sorban  caalád.  (Cserneszti)  Kövár-vidéki  eredetű  család,  mely 


'}  Ugj  ftn  ott  DTo  604. 

')  B^kea  megyei  jtgjxSköayv. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


80RO. — SORT.  915 

pCserneBE  t-röl  vett  elQnévTel  I60S-ben  magyar  nemessége  emel- 
tetett Jelenleg  Szatmár  megyében  és  Aradban  lakozik.  Vallásra  néave 
gftrüg  katholikiiBok. 

A  c8aUd£a  '}  következő  : 

Sorbán  M. 
Nylr-mdonji 
g.ltath.JetkéB«. 


Fim  LJlla  Mária  Hárta  TorAs 

t  (Bariáti  (Berctán      t  1860.  npril  1. 

Gergely    János  g.  k.  pap     [^onronyi  Ján. 
Fegyremeki        a  Ingoai  k-  '•  T>»-p 

g.  k.  pap-)        megyöbeD.)        Máutáu.) 

A  caaládfát  keedö  Nyir-Adonybao  (Szabolcs  virm)  volt  gör. 
katb.  lelkész.  Fija  Tamás  jelenleg  N.-JCárolyban  lelkész  áa  fSespe- 
m.  Leányai  -^  mint  a  tábla  mutatja  —  mindnyájan  gör.  katfa.  lelké^ 
BBck  nejeivé  lettek. 

Sorbán  János  1862-től  Bihar  megyének  kinevezett  alispánja. 

Soré  család.  QréfSoro  János  nSl-beu  nyert  magyar  hon- 
6á8Ítást.  ")  1768-baii  mint  cs.  kir.  alezredes  lett  M.  Terézia  rend  kis 
keresztese.  Qróf  Soro  János  és  általa  Trautenber  Ferdinánd  1801. 
sep.  11-én  KrasBÓ  megyei  Szatumik  helységet  nyerte  kír.  adományban  ■ 
az  adománylevél  KraBsó  megyében  1805.  sept  20-án  kihirdettetett. 
Gróf  Soro  János  kihalt ;  a  lugosi  szöllökben  csinos  kápolnát  alapí- 
tott, melyhez  buceújáratok  tartatnak. 

Sórtis  család.  Bars  megyében  nemos  SórÓB  Ferencz  1747, 
elíítt  birt  Kis-Obajban,  mely  birtokát  a  Koiücoly  Zádory  családnak  val- 
lotta be. 

Sorsieh  család.  Horvát  országi  család,  melyből  Sorsich  Jó- 
zsef született  Károlyvárott  Zágráb  megyében  1787.  febr.  13-án.  A 
magyar  kir.  belytortéság  tanácsosa  és  iroda  igazgatója  volt  1844  körül 

Sárjr  család.  (Sori)  Q5mŐr  megye  egyik  legrégiebb  nemes  csa- 
lád, mely  nevét  azon  megyei  S  é  r  (vágy  Z  a  ó  r  helységről)  vette,  s 
S  o  é  r  y-nak  is  iratik. 


')  Lnby  Kár.  kttsL  laoiinL 
•;  1791.  évi  78.  törv.  ca. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


816  S0TE81U8. — BOVÁKT. 

A  XV.  században  1479-ben  már  Sóory  Miklóe  Göinör  megye 
birtokos  nemesei  között  t^álható.  *) 

Sóry  Pál  1544.  táján,  valAsziaUebben  azonban  lÖ84-ben  rokona 
8óry  Farkas  jószágának  kiváltása  végett  Sáros  megyei  jószágát  adja 
zálogba  magyar  levél  mellett.  ')  Sóry  P  á  1  (vatószinüleg  a  foljebbi) 
1583-baa  Gömör  vármegye  alispánja  volt  ')  1588-ban  a  szikszói  üt- 
közetben török  kézbe  került,  ')  Gyermekei  voltak.  Úgy  látszik,  ennek 
leányai  volt  Sóry  Anna,  1584 — 1603.  évközben MocBáry  Gergelyné. 

A  család  jelenleg  is  él,  többi  közt  Borsod  megyében  is,  hol  Sóry 
Menyhért  1833-ban  rendszerinti  esküdt. 

Soteriae  osalád.  (De  Sachaenheim)  Erdélyi  szász  család,  mely- 
ből Mihály  1791-ben  nyert  nemes  levelet.  *)  Ez  1794-ben  mir  a» 
erdélyi  kormányszéknél  belső  tanácsos,  a  könyvvizsgáló  bizottság  ta^ai 
és  az  ágOBt.  ev.  egyházi  consistorium  (Unöke  volt. 

Ugyan  ekkor  éltek  rokonai  János-Gottlieb  a  tartományi 
bizottságnál  számadási  tanácsadó;  Sámuel  Szebenszéknél  senator; 
Márton  hadnagy  Eárolyvárott.  Valószínűleg  másik  S  á  m  a  e  1  a  száBz 
grófságnál  lajstromozó  1815-ben.  Azonban  mind  ezek  a  nemesi  „sach- 
senheimi"  előnévvel  nélkül  fordulnak  elé,  —  tán  mivel  abban  nem  ré- 
szesültek. 

Sovány  család.  (Tóth-Thúrgónyi)  Régi  búrtokos  nemes  magyar 
család,  melynek  tős,  magyar  eredetre  mutató,  magyar  jelentésű  „Só- 
vány"  nevezete  hajdan  az  akkori  írásmód  szerint  „Zowány,  Z  o- 
ván"  alakban  is  írathatott.  ') 


<)  Teleki,  Hunyadiak  kora  XII.  104.  ' 

')  B^gi  Hagrar  Nyelvemlékek  II.  56.  hol  kétkedve  tétetik  a  záloglevél 
keleté  tM4-re. 

')  Butholomutda,  Notitia  C.  OSm«r  pag.  767. 

<)  latvánffj  Hiet.  Ubro  XXVI.  168S.  kiadás  877.  Up. 

■)  Kővári,  Erdély  nev.  családai  267. 

*)  Uind  a  mellett  e  kfirlUménjt,  mely  t.  i.  csapáo  a  ,S  o  v  á  u  y*  ét  .Z  o- 
V  áuy*  (vagy  Zováayi)  neveknek  caapáu  Írásbeli  hasoDlatoBságára  nézve  áll, 
oetD  lehet,  netn  uabsd  két  ktlIönbezS  esalád  atonosságának  igénylésére  hasi- 
nálnonk,  mert  a  két  név  a  mily  ktieel  áll  Írásbeli  baionlatoseágban  ,  oly  Ig«a 
különbfizik  jeleatffaégéce  néave.  A  S  o  v  á  d  y  magyar  név,  mely  aat  viselt  férfiá 
testi  tab^ouBágára  vonatkozók  ,  míg  &  Zoványi  név  belyifil  van  véve  ■ 
máig  is  élö  más  család  Is  viselif  Est  figyelembe  véve  a  tő  tb- tütg  oay  i 
Sovány  család  ősei  fisue  nem  téveistheUfk  a  horvát  országi  Tallóc^,  Tal- 
lÓGzy  Bánffy,  éa  esek  egyik  igából  aion  Tallóosi  Zoványi  nevet  viselt 
Jánossal,  ki  mint  aurániai  peijel  éa  igy  pap  halt  el  IMO.  kfirtll. 

,     ,Goo<^lc 


aovivr.    1^ ,;  317 

A  Sovány  család  a  XVT.  században  már  birtokos  volt  KöIbö- 
Szolnok  megyében  fekvü  Thót-Torgoay  helységben ;  és  nevezetesen 
lö58-ban  Sovány  Istvánt  Tharzó  Ferencz  nádor  nevezett  birtokára 
nézve  minden  az  Egri  várba  járandó  fuvarozásoktól  és  más  terhektöj 
fölmenti.  ») 

Már  1560-ban  L  Ferdinánd  király  Sovány  István,  Balás; 
Péter  és  Mihály  testvéreknek  az  Egri  vár  ostroma  alatt  tanúsí- 
tott hlis^ea  szolgálatokért  Eülsü-Szolnok  megyében  fekvő  Tótb-Tur- 
gonyi  cnriájokra  nemességet  ád  „Tóth-Tiürgonyi"  elttnéwel, 
mind  két  a  ágra.  A  beiktatás  a  török  portyázásai  miatt  a  helyezi- 
nán  nem  történhetvén,  az  egri  káptalan  és  az  illető  (Gáspár  János) 
királyi  ember  által  az  akkor  Borsod  megyében  fekvü  (?)  Arokszállá- 
sán  számos  szomszéd  nemes  birtokos  jelentében  minden  ellentmondás 
nélktll  véghez  ment.  '') 

1678-ban  ne.  Sovány  Bslás  hitvese  ss.  Sóska  Zsófia  és  veje 
Horváth  Bertalan  az  Egri  káptalan  által  a  keseinéi  lévő,  de  elrongyol- 
lot  és  sok  helyt  olvashatatlan  adománylevelet  a  beiktató  parancscsal 
és  jetentéssel  együtt  hitelesen  átirata.  *) 

1724rben  Sovány  Mihály  és  Gergely  a  török  fJBl  Kü1b8- 
%olnok  megyei  birtokukból  Zemplin  megyébe  Szerencs-re  költöznek 
ós  ott  nemességöket  kihirdettetik.  *)  Eözfilök 

Mihály  Pelej téré  házasodott. 

1732-ben  Gergelynek  árván  maradt  fia  István  Mádra  teszi  át 
lakását.  ^)  1 741-ben  az  adománylevelet  az  Egri  káptalantól  újra  kia- 
dása; 1742-ben  a  nemesi  fölkelésre  egy  jól  fegyverzett  lovast  állit; 
1749  ben  szegénységi  bizonyítványt  kap  Zempiín  vármegyétől,  mety- 
lyel  a  Neo-aoqnistica ,  bizottság  elŐtt  birtokai  után  fiiradozott,  de  si- 
kertelen. ") 

Istvánnak  fia  István  már  atyja  idejében  1742-ben  személye- 
sen részt  vett  a  Zemplin  megyei  fölkeléeben.  1768-ban  Mádról  áttele- 
pedett Szikszóra.  Fiai  Mihály  éalstván  1806-ban  Abanj  megyé- 
ben kihirdettetik  nemességöket;  vaUmint   1807<bon  Szabolcs   megyé- 

>)  Ex  Mtit  J.  C.  Zemplin  Fuc.  8.  nro  848.  Ae  eredeti  a  családnál. 

')  Az  eredeti  a  ciafádnál,  éa  ex  Elencho  C.  Zemplio  Nr.  1. 

')  Ugyan  otfc 

*)  £x  actia  C.  Zemplin  Prot.  2.  pag.  ITI. 

*)  Ugyan  ott  Prot  8.  pag.  66.  annl  1732. 

')  Ugyan  ott  Prot  tí).  p.  lOS.  anni  1749.  iteui  fuc.  H.  nro  84U.  fsac.  10. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


818 


soucHEe. — 8Öjr, 


ben  íb  kihirdetteté  oemasségét  a  T.  Dadára  leBzármozott  Sovánj  Ist- 
ván dadái  közbirtokos,  fíjai  seTeiknek  beiktatisával  egyűtí. 
A  család&  némi  hézagokkkal  következő  :  ') 


Hovápy  Iittán 


'   István             BsláB             Páter 
1660.              1560.                t 

N.      ■ 

Mihálr 
1660. 

■      N.      ■ 

'  Bálás  1678. 

(SÚBka  Zsőfia) 

l 

N. 
'  István  ' 

Zsófia                      'Mihály 

(Horváth  BertaUn;             1724. 

Pelejtéü 

OuTgelr  1724.  iTS3.   ' 
SzerencBsn. 

látván 
1741— 49.Mádon. 

'   István  1768.  ' 
Srikssön. 

'  Hihálv 
1806. 

t 

litván  1806.    ' 
Dadán. 
(1.  dadái  Nagy  Erzse. 
2.  MunkáosTHária) 

l-t61  P^ter  Zsasaanna  t        Ferencz 

Polgáron  186S.  {Thúry  GySigyné}      f 

(NegyodeB 
Victorla) 


2-t<ilIstván  Mária 

(Gálignss)  (Jakafafalvay 
Lászlónk) 


A  család  használt  cztmere  a  paits  kék  udvarában  zöld  téren 
hátulsó  lábain  ágaskodó  oroszlán,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tart- 
va. A  paizs  fbiötti  sisak  koronáján  férfi  kar  könyököl,  kivont  kardot 
tartva,  A  paizs  sisakjáról  szokásos  foszUdék  veszi  körül  a  paizsot. 

Sonehes  osalád.  Souohes  L  aj  o  s  cs.  kir.  ezredes  1647-beiL 
országgyüléaileg  lionfiuBÍtatott  és  az  1649.  évi  orszá^yfilésen  aa  esküt 
is  letette.  ') 

8ouchea  Lajos  Radivig,  római  sz.  birodalmi  gról^  Jaiapiz  Örökös 
ura,  OS.  kir.  badi  tanácsos,  kamarás,  ezredes,  tKzér  tábornok,  és  a  mor- 
vaországi hadak  fövezére  és  tábornagya  volt  1664-ben. 

Orófí  czimere  négy  felé  osztott  paizs,  az  1.  és  4.  osztályban  egy 
fejű  fekete  aas,  a  2.  és  3.  osztályban  stmcs  tollak  látbatókj  a  paizs  kö- 
zepét kisebb  sziv-vért  foglalja  el  az  ösi  czimerrel,  melyet  az  általam  lá- 
tott pecsét  nyomaton  már  lolismeml  nem  lehetett. 

SAjl  család.  (Söi  t)  Nógrád  várraegyében  Patvarcz,  Szügy  és 


■)  1647  :  IÖ6.  «B  1049  .  101.  tücv.  cs. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


sOnenbbboer. —  sörOh.  319 

Marcsal  helységek  közt  fekszik  a  Stf  j  i  puazta,  hajdan  helység,  me- 
lyet régenten  a  kihalt  SÖji  (vagy  mint  as  oklevelekben  Írva  van)  Süfti 
család  bírt.  1381-beD  valamint  1395-ben  SSji  Jánosnak  fia  Mik- 
1  ó  B  iktettatott  abba  bé  a  Váczi  káptalan  által.  ') 

SÖji  (Seöy)  Orbán  élt  1697-ben.  *)  Ugyan  ekkor  Söy  Zsófia  Sze- 
rémy  Mihály  özvegye  volt,  ')  éa  Söjben  csak  ngyati  birt  napjaink- 
ban is  még  a  Saerémy  család. 

SttBenberger  család.  Erdélyből  köziilök  Sönenberger  Pál 
1760-ban  az  njonnan  felállított  magyar  királyi  nemes  testőrség  tagja. 
Mrfis  család.  I.  Leopold  király  által  nemesitetett  meg  Sörőa 
Mihály  lovas  ezredbelí  záazlétartó,  és  általa  neje  Mészáros  Judit, 
továbbá  akkor  él8  gyermekei  Erzsébet  és  Anna  és  testvérei  Sö- 
rös Fái,  István,  Anna,  Kata  és  Jusztina  éa  ezek  utédai 
1687.  évi  april.  20-án  kelt  czimeres  nemes  levélben,  mely  Nitra  me- 
gyében a  család  akkori  lakhelyén  kihirdettetett 

A  család  czimere  —  minta  321.  l^pou  ábrázoltatik  is  —  a  paiss 
kék  udvarában  zöld  téren  fehér  lovon  ülö,  vörös  öltözetű,  sárga  csizmásr 
kalpagos  vitéz,  zászlót  tartva,  melynek  hegyére  török  fej  van  szdrva ;  a 
paizB  fölötti  sisak  koronájából  pánczélos,  sisakos  vitéz  emelkedik  ki, 
szintén  zászlót  tartva.  Foszladék  jobbról  arany  aranykék,  balról  ezüst- 
vörös.  A  családfa  *)  következő  : 

Barüs  K. 


I.  Mihálr 
1687.  M.  lett 
(Huszáros  Judit) 

Anna         Kata        Joeztina            Pál            latváo  1687.  ' 
1687.          1687.           1687.             1«87. 

'Benedek'. 

Benedek                                           János  ' 

'       Kata                          Mihil7  ' 

■  István                   János,  Mihály.  Perenia.  Ilona. 

J&nos     Sándor.             Jalianna 
Parkasdon.              t  kora  109.  évéh. 

'  Oáapár           Ferenca.           Dávid            Mibálj  ' 
Farkasdon.    8a.  Györgyön.  Cíegtódeü.     Cxegláden. 

^ámnel    Jőzaef.    Hária         -     László 

Jánoi. 

')  Pej^,  Cod.  dipl.  tomo  X  vol.  2.  pag.  822-826.  —  ')  Protoo.  C.  Noo- 
gnd.  aoní  lídt.  —  ')  Ugyanott.  —  ')  IMeg  Énsel  Sándor  kilzltisc  axerint. 


1.  Mib&lj,  fcí  M  ■»»{  lapon. 
1687.  ns.  Istt 

(M^aárOB  Jndit) 

II.  Hihily        Erzsébet        Anna  Ilona  látván 

Fftrkagdon.         1687.  1687.    (KotÍgs  JáuoB)  Parkaadon 

Kajdon-     Uódoaon.  f  1789. 


Ádám.  Pál.  Mihilj 

1       I^Í^T^l^.   _(!«I«KM^ 


Ter&  Kirolv. 

J^ ,      (Fülöp  latv.)  t 

István.    Gábor.       Nyitra  H.-Sókon. 


Gáspár 
■z.  1731.  oct.4. 
(Lázár  Kata) 


(1.  Sailá^  Jánoa 
pT^dtk.  MoeaoD. 
2.  Morócs  Imre.) 


I.     Lidia      Jdzsef        Sándor 
(Farkas  ref.  lelkes 

Ferencz)  BUn 


L^OB  Teréa 

ref.  pap.  (BoroB 

Caapdon.  Jánoi 

t  Bián) 


Mária  ZaöfiA  Károly 

t .  Scikszaj  m.  birtos  tára. 

i.  Farkas)  hivatalnok. 

1864. 


Báchel        Erzie        Lídia 

Sára               QáBpár 
(Deák          BzUl.  f766. 

(DomoskoB    (Bibarí      (Deák 

Páter)       HiklÖB)    Ferenci) 

Pál)              aug.  29. 

(M^BzárOB  ErzBe) 

Mibálj'  Báchel 

A.  SsfillfisÖB      1 18SI. 
1 1831.        (Bésfi  Ensol 
Sándor) 


ia.        LajoB  Antal 

A.  SxaildiSa  KdaBS.Uár- 
f  1817.  mart.      tonban. 

1 18S&.  befillt. 


Hunyadi  LásslÓDftk  kanczel.  titkárnak  1712.  évi  nov.  30-án  Bécs- 
ben  kelt  levele  szerint  nemeB  és  vitézlít  Sörfis  Mihály  négy  helysé- 
get vetett  zálogba ;  de  e  caaládbelí  volt-e  ?  azt  nem  állithatni. 

Birt  a  család  Nyitra  megyében  Farkasdon  catialís  birtokot,  mely 
a  gróf  Károlyi  család  birtokába  jutott.  Pozsony  megyei  Kis-Jokán  is 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SÖBÖ8.— BÖT&B.  381 

birtokosoknak  iratnak.  További 
G&spiirnak  neje  Lázár  Katalin 
Qtán  Komárom  megyei  Alsó-Sztttös, 
F.  és  A.  Petend,  Nyitra  megyében 
Ekei,  Ne.  Ocaa,  és  Nagy-Megyerben 
zálog  földjeik  voltak. 

A  család  reform,  vallású,  és  leg- 
utóbbi nemzedéke  nagyobb  része 
Pest,  Csongrád  atb.  megyében  él. 

SArttscMlád.  Sörös  Mihály 
kapta  1722-beti  dec.  5-én  Hl.  Ká- 
roly királytól  a  czimeres  nemes  le- 
velet, mely  Bzerint  czfmere  a  paizs 
kék  ndvarában  zöld  halmon  álló,  pi- 
ros lábú  és  csörű  febér  galamb,  ciŐrében  zöld  olajfa  galyat  tartva.  A 
pwzs  fölötti  sisak  koronáján  pánczéloB  kar  könyököl,  egy  köteg  búm 
kalászt  tartva.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ozüstvöröa.  *) 

SOrttft  család  1792-ben  nemeaftetett  meg  Sörös  István  sze- 
mélyében I.  Ferencz  király  által. 

Czimere  föggöleg  kétfelé  osztott  paizs,  a  jobb  oldali  vörös  ud- 
varban arany  koronából  két  arany  szarvasagancs  nyúlik  ki,  azok 
között  febér  kiuyilt  liliom  látszik.  A  baloldali  kék  udvarban  hármas 
magas  zöid  bérez  kÖzUl  a  középsőn  píros  lábú  és  ceörtt  galamb  áll,  cső- 
rében zöld  galyat  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  kettÖs  farkú 
arany  oroszlán  emelkedik  ki,  ragadozásra  készen  karamalt  kinyújtva, 
két  felöl  két  kiterjesztett  sasszárny  között,  melyek  közfU  a  jobb  oldali 
vizirányoasn  félig  febér,  félig  vörös,  a  másik  félig  kék,  félig  febér.  Foss- 
ladék  jobbról  ezüstvőrös,  balról  ezttstkék. 

Sötér  család.  (Tápio-Sápi)  Ismert  öae  Sötér  F  e  r  e  n  c  z,  ki  ne- 
jével Pap  Orsolyával  és  mostoha  fiával  Szeredy  Ferenczczel  1658-ban 
Heves  megyei  Gyöngyösön  malom  jogot  ád  a  reform,  egyháznak.  ') 

VolósziniUeg  ezen  Ferencznek  fia  Sötér  Ferencz  már  birto- 
kos Pest  megyei  Tápio-Sajon,  1689.  maj.  18-tól  Pest  megyének  másod, 
—  1692.  apríl  21-töl  elaö  alispánja,  újra  megválasztva  1696-ban  is, 
alispán  volt  1702.  évig,  a  Rákóczy  forradalom  alatt  még  élt,  éa  Jász-Kún 
kapitány  is  volt.  Nejével  Jánossy  Zsófiával  következő  családfát  alkotott : 

■]  Coll  ect.  herald  nro  84& 
')  Adami  Scnta  gentil,  tomo  XI. 
*)  Eredeti  okmány  a  H.  Akadémia  ktSnTvtáriban. 
■uaiABinsslo  cmáiIdu  i.  k4t.  i:<':ircd  :■■,  ittiOOQÍC 


FerencE 
Pest  T.  alisp. 
1689— :702. 

(JáttOifly  Ztéfia) 

'"Zflófia  Gábor  ~~' 

(E*czkovic8         <—  ^^^^  Jnlianna  Eva      "" 

^^"^J  (EtthreFer.)        (Ttiae  Pewiicz  h«j«doii 

tartom,  biztos)     Tipio-Bipóa. 

Ferencznek  lehetett  testvére  azon  Söt^r  Tamás  is,  ki  1708-biui 
Rákóczy  részén  kapitány  volt 

Gábornak  leányai  után  Tápio-Sápón  az  Etthre  s  tSbb  család  örö- 
kösödött. Azonban  lügy  látszik,  Ferencznek  több  gyermeke  is  veit  És 
talán  az  (J  fia,  vagy  Gábor  után  unokája  volt  SÖtér  József,  1 734-ben 
Szatmár  vármegye  föszolgabirája  '),  1748-baii  Ugocsa  mt^e  alis- 
pánja. ') 

Szatinár  megyében  Szamostelken  szUl.  1796.  jan.  11-én  S8tár 
Feren  ez,  ki  1831-ben  Mosony  vármegyének elstf  aljegyssfije,  1832- 
ben  íSUgyésze,  1837.  jul.  6-án  rójegyztije,  közben  1839-ben  orssá^yü- 
léai  követe,  1841.  jun.  20.  óta  elstf  alispánja  (184&-bes  királyi  taná- 
csos is)  lett;  ée  alispán  volt  haláláig,  mely  1847.  febr.  lén  történt  M. 
Óv&^)tt 

A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  söld  téren  bal  lábán 
álló  daru,  felemelt  jobb  lábával  kövecset  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronáján  szintén  hasonló  daru  áll.  A  paizsot  foszladék  diszitL 

S5véiiybiiy  csálnd.  Kihalt  régi  nemzets^,  melyből  Sövény- 
bázy  István  150&-ben  a  rákosí  országgyűlésre  Csongrád  vármegye 
követe  volt  Nejétől  Telegdy  Katatói  gyermekei  Ferencz  1649.  és 
Dorottya  lö28-ban  Eóvay  Istvánné. 

Sövényháiy  család.  (Máskép  Kis)  Nógrád  megyei  kibiűt  ne- 
mes család.  E i  s  máskép  Sövényházy  L  Lürinoz  és  neje^  és  fiaik 
Sövényházy  János  és  II.  LÖrincz  és  a  nemesség  szerzÖ  I  L3- 
rincznek  testvére  Sövényházy  Lukács,  és  végre  nnoka  testvére  Sö- 
vényházy István  1666.  évi  mart,  13-án  kelt  czimeres  nemes  levelet 
kaptak  I,  Leopold  királytói,  mely  Nógrád  vármegyében  hirdettetett  ki. 


')  Saínnar  Szatmár  várm.  I.  134. 
')  SzirniH^  C.  Ugocsa  p.  65. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


A  család  mintegy  három,  nég^    nemzedéken  élt,  és  családfilj* 
következő  : 


SSréDjMzyK S&viajhAzj  N. 

L  LőrincB  Lnkáos  btván 

1666. lu. 


£r»e,  ÖZT.  1689.  „05  .^^^  ^ 

1722. 
I  (1.  Dúl  Hirja  1707. 

,  2.G^dai  BoborÉva  «bv.  1749.) 

ír.  L«miCE  --Jj^^;;        Sándor  Krilíií       ' 

Sándor  LSrincz?       Jáaos)        Katk) 

1734.         (a^CE7  Bora} 


I.  Löríncznek  1689-ben  már  csak  neje  élt  Nesith  Horváth  Erzsé- 
bet. Fiának  IL  LSrincznek  is  1689-ben  már  csak  özvegye  Ugray 
Ensébet  élt,  már  ekkor  Ajtich  Horváth  Ferencz  hitvese.  Ugy  látszik 
ennek  fia  Sándor  és  Lörinczia. 

Istvánnak  fiaFerenoz  1705-ben  a  fölkelő  seregben  főhadnagy, 
1709.  decemberben  haza  vonult  a  szolgálattól.  EUd  neje  Dúl  Mária 
1707.  A  második  Bobor  Éva,  ki  mint  Özvegy  emlftetik  1749-ben.  EttÖl 
gyermekei  :  Ilona,  Sándor  és  Katalin  FoUy  Gábomé,  ki  1765- 
táján  halt  meg. 

A  család  czimere  a  paizsban  tán  magyar  vitéz  buzogánynyal, 
a  paizB  fölötti  sisak  koronájából  vitéz  emelkedik  ki,  feje  fölött  buzo- 
gányt tartva.  A  paizst  foszladék  veszi  körül. 

SpáexAy  esalád.  (Korompaí)  Pozsony  megyében  virágzott  nem- 
zetség ,  azon  megyében  fekszik  S  p  á  c  z  a  helység ,  nem  klitömben 
Korompa  is,  melyről  családi-  és  elő-nevök  származott.  Törzse  a 
családnak  Spáczai  Oeth,  ki  a  Xm.  század  végén  élt,  ettÖl  következő 
ivadék  ')  eredt  : 


'}  Wagner  Tab.  Geneal.  Ub.  XVII.  Oeaeal.  aotbent.  Ü.  atb. 


öv^OOglc 


HiklŐB 


CoiDM  Q«th 
__de8pAc«a__ 


FareucB  Anna. 

t 

JtnoB  Born 


LáBilá.      QjÜTgj.     Jakftb.    Pál. 


MUiilj.    Jánoí.    Tamáa.    Mikló^_ 


n.   tábla. 
iS&rtOD,  U  at  I.  lettén. 


HátfáB 


"i-^-^-lR 


Zcigmond       HUiál7. 


iiürincz  Márton  letván  Qjürgr        Kata 
1«6.         t  t  +      (Paathói  JánoB) 


F«lyt.  III.  mídm. 


'  letyin  1620.   GySrgy.     '     Bora 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


Gianiit.        Boldbaár Pil  Mihály 

Dm  K>U       '        "*"  GyÖrgJ      «'*'«» 

(BeweuTeT  (Nagr  Eriuei  1 

mhUj)    Benedek  liter.) 


L         "iZH: ,  HJUlr.  Imre.  Gvörgy.  JnUanna 

'    Hárton  1646.  (GhUUnTJ) 

komfconü  likap. 


Hárton        János 


■'*">■  ^'™  (káoiOQi  BoniMÜ».t  Zrtfa) 

'     Zsófia  '"      PÜ       ' 

(Eyerl  Fridr.        osIidb.  pttap- 

A  család  miot  származik  leComesOethde  Spácza  nerfi 
tSrzsétSl,  a  táblázat  matatja.  Úgy  látszik,  Vítus  ága  a  korompiü  ágat 
képezte.  Vitásnak  egyik  fia  János  agy  más  genealógia  ')  sserint  de 
Uikola,  de  Spácsa  és  de  Eorompa  neveztetett^  ennek  fia  többi  közt 
a  táblán  álló  szintén  J  á  n  o  s,  kinek  gyermekei  a  másik  említett  ge- 
nealógián igy  állnak  : 


Lásiló            István                       DMottja  Osrát  Dóra 

'  Enáe  '           HSO.                      fSaslay  János)  de  Kotompa  Spáczay 

''Ö^lr.  Pál'       'kHu       Ilona'  '~^a,  1 W.  Tamásná) 

im.  (Bimttd  Pílné) 

Jánosnak  gyermekei  kflzül  tehát  Dorottya  a  Márton  ágából  eredt 
Tamáshoz  ment  férjhez ;  és  a  vér  és  vagyon  közösség  ez  által  is- 
mét szorosabbra  füzMött  a  két  ág  között ;  és  csak  ugyan  is  ezen  Ta- 
más ága  élt  és  virágzott  legtovább,  ógy  mint  a  —  máit  század  közepéig. 

A  család  birtokviszonyMról  következő  adatok  adnak  némi  fel- 
világositást 

Spáczay  János,  Miklós,  Gáspár  és  Bo  Idizs  á  r  Po- 
»ony  megyei  A.  és  F.  Korompa  és  Spácza  helységekre,  melyeket  az 
előtt  sároBÍalvi,  máskép  Ledniczi  Nehéz  Péter  és  Oyörgy  birtak,  L  Má- 
tyás lürálytól  adomány  nyertek,  és  azokba  14S9.  körül  a  pozsonyi  káp- 
talan által  be  is  iktattattak. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


326  spAczat. 

]5ö9-ben  Spáczay  Márton  ésNagyváthy  Aatal  deák  Korompa 
és  Spácza  helységekben  és  F.  Korompa  pusztában  mind  azon  birtokré- 
szekbe, melyeket  dobai  Spáczay  János,  Miklós,  Oáspár  és  Bol- 
dizsár, én  sadáni  Spáczay  J  á  n  o  s,  és  Keresztih-i  I>op8ay  Jáaoa  és 
ennek  neje  Spáczay  Anna,  és  fiók  Dobsay  István  Izabella  királyné- 
hoz pártolásuk  miatt  hfitlenaégi  bélyegen  elvettettek,  —  uj  adomány 
czimén  megnyervén,  azokba  azesztergami  káptalan  által  beiktattattak. ') 

1562-ben  Spáczay  Márton  a  foljebbi  adomány  éitaX  nyert  min- 
den jogot  megvett  Nagyváthy  Antaltól.  ') 

1574-ben  a  Spáczay  család  a  följebb  nevezett  birtokokban  a  kir. 
Bzemélynök  és  választott  bíróság  elfftt  barátságosan  megosztozott,  azon- 
ban Spáczay  Menyhértet  illetőleg  ngos  Porgách  Simon  által  fegyvere- 
sen zavartatott.  ") 

1584-ben  Spáczay  Ferencz  Felsö-Korompán  hat  telket  beJr 
kiváltási  czim  mellett  400  ftban  Keméndy  Kristófnak  és  Gáspárnak 
ugyan  azt  teszi  1585-ben  egy  jobbágy  telekkel  40  ftban  Ocskay  Fe- 
rencz réEzére,iamét  1596-ban  hét  j.  telket  vállba  450.  m.  ftba  beiratké- 
pen  Bodice  Andrásnak  és  ugyan  annak  és  akkor  F.  és  A.  Korom- 
pán  hét  jobbágy  telket  zálogít  el  400  ftban.  *) 

1609-ben  Spácsay  Márton  F,  Korompán  egy  telkét  Apponyi 
Péternek  100  ílban  elzálo^tja.  *) 

lől9-ben  Vitézlő  Spáczay  öábor  néhai  Spáczay  Jánosnak  üja, 
más  részről  Spáczay  György  és  Pál  kölcsönös  szerződése  lépnek.  *) 

1621-ben  Spáczay  György  egy  jobbágyát  nővérének Sp.  Mar- 
gitnak 125  frtban  elzálogftja. 

1628-luui  Spáczay  Imre  A.  Korompán  egy  jobbágy  telket  50 
aranyban  elziUogít  Bédy  Istvánnak.  '') 

1634-ben  Spáczay  Márton  és  Pál  A.  és  F.  Korompa  és  Spá- 
cza  helységbeli  birtokra  nézve  egyezs^e  lépnek.  ^) 

1684-ben  Spáczay  Imre  tiz  holdat  zálogba  ad  Spáczay  Márton- 
nak 100  ftban.  *) 


')  Eiztergami  káptalan  Capsa  39.  fasc-  3.  nro  16. 

')  Ugyan  ott  líbro  2.  folio  465. 

')  Ugyan  ott  libro  5.  folio  279. 

')  Ugysn  ott  libro  T.  folio  346.  ia  libra  la  folio  S66. 

■)  ügj^a  ott  libto  11.  foUo  184. 

*)  Ugyan  ott  libro  12.  folio  SS4.   ' 

')  Ugyan  ott  libro  18.  folio  465. 

*)  Ugyaa  olt  libro  14.  folio  394. 

')  Ugjon  olt  libro  14.  foUo  894. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


BpAckay.  tm 

1628'baii  Spáczay  János,  ú^  látszik  —  a  TTI.  Ubláa  álló  Já- 
nosnak fia,  Láazlóoak  és  Ghlbornak  testvére  Balog-yár  várnagya  volt. 

1635-ben  pedig  Spáczay  Márton  F.  Korompán  az  alsó  rész- 
ben két  malmot,  a  felső  részben  malom  réssét  300  ftért  zálogba  adja 
Horváth  Marásnak.  *)  Ugyan  ez  évben  Spáczay  Márton  feleségének 
Kttbinyi  Magdolnának  javait  Pozsony  megyei  Bodó-Bár,  Ó-Bár  és  Egy- 
házas-Báron  Nagy  Ferencznek  eladja.  ') 

1713-ban  Spáczai  Imre,  Pál  és  Julianna  egyezségre  és 
osztályra  lépnek  egymás  között  *) 

1724.  Spáczay  Pál  esztergami  kanonok  A.  és  F.  Korompán 
Dobsa  FerenczGzel  kőzött  sseizÖdését  vissza  vonja. ') 

Már  1749-ben  vttéslö  Bninsvik  Antal  birt  A.  és  F.  Korompán 
úgy  látszik ,  zálogjogon ,  kit  a  Spáczay  család  épitkezéitBl  tiltott.  *} 
1762-bcn  a  Sándor  család  egész  Spáozayféle  örökaégét  Spiesán  és  A. 
és  P.  Korompán  Bmnsvik  Antalnak  és  nejének  Adellfy  Máriának- 
ekdta.  ") 

Jánosnak  fiában  Spáczay  Pálban,  ki  esztergám!  kanonok  és 
míhú  czímzetes  pttspÖkTolt,  1751-ben  a  család  kihalt. -Nővérétől  Zsó- 
fiától, ki  eyerlsbergi  Eyerl  Frídrikhez  ment  férjhez,  ennek  leánya 
Eyerl  Zsófia  gróf  Berchtold  Antalné  által,  a  Berchtold  család  s  mások 
Örökösödtek. 

Az  eddig  eléaoroltak  között  fölegemlitést  érdemelt  Spácsay  Fe- 
rencznek fia  Márton,  ki  164€-ban Komárom  várának  alk^itánya 
volt '')  Ea  1647-bm  IV.  Ferdinánd  koronázásakor  arany  sarkan^ús 
vitéz  lett  *) 

Hátra  van  még  a  családnak  egy  ága,  melyet  a  följebln  táblásat, 
tal  öBBze  nem  kapcsolhatunk,  mely  igy  következik  ')  : 


■)  EiBtergami  kápUlan  libro  14.  foli  449. 
*)  Ugjan  ott  libro  14.  folio  449. 
•)  Ugran  ott  capsa  70.  nro  1. 
•)  Ugyan  ott  libro  29.  uro.  474. 
')  Ugyan  ott  libro  36.  ^s  Capsa  66.  nro  7. 
*)  Ugyan  ott  capsa  70.  nro  13. 

')  Lásd  k^pét  Wiedsrmun  Comitnm  Oloiíae  Contum  éa  Tasáraapi  nj' 
•ág  18S8.  dee,  ssám. 

')  B^l  a.  Notitia  nova. 

')  Wagner  Tab  genoal.  XVII. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SPAIDL — SPECH. 

Spácuv  PAer 
(Borián  Aana) 

'   Páter 
'  Fereocz 

Ilona 
(Tajnay  István) 

'    Imre. 

Kata 

(Bokros 

Hibái;. 

Márton 
'  Pdter.               ZBDssa. 

A  csalid  czlmer«  a  paizs  kék  udvarában  egy  lábon  álló  daru, 
mely  felemelt  jobb  lábával  patkót,  csürébeu  gyOrttt  tart,  nyakán  szin- 
tén ékes  lAncz  látható.  Ebez  basonló  daru  áll  a  paize  fölötti  sisak  ko- 
ronáján Í8.  A  paizB  sisakjáról  foszladék  nyúUk  le  a  paiss  két  oldalán. 

TrencBÍn  megyében  1728-ban  Nagy-Sztankóceoa,  1748-ban  pé- 
pig Spáczay  Márton  Szedlicsnán  volt  még  birtokos. 

SpftMI  család.  Spaidl  Zsigmond  16ö5-ben  magyar  honfiú- 
sitást  nyert.  *) 

Spanoehi  család.  Orrói  Spanochi  L  e  o  p  o  I  d  1827-bea  ország  - 
gyttléaileg  honfíasitatott.  ')  Arad  megyében  birtokos. 

Spanyol  család.  Ismeretes  közütök  Spanyol  István,  kí  Har- 
tonosan  született,  15&2-ben  Temesvár  védelme  alatt  tör&k  fogaágba 
esett,  honnan  csudálatos  ügyessége  és  biUorsága  által  megszabadult  ') 

Spánylk  család.  (Máskép  Spányi)  Trencsin  vármegyei  csimer- 
leveies  nemes  család.  *)  Azon  megyében  1690-buL  Kis  Csernán  lak- 
tak, 1728-ban  Nemsován.  Spányi  név  alatt  1803-ban  a  nemesi  össze- 
iráabaii  iktatvák  Trencsinben  lakó  András,  József  és  Antal. 

1837-ben  Drokóczon  András  és  Antal  és  az  utóbbinak  há- 
rom fia:  József,  János  és  Antal 

Komárom  megyében  már  l617-bea  Spányi  Andrásnak  Öz- 
vegye Pálffy  Krisztina  élt,  ki  nagy-megyeri  telkét  Örökösen  bevallotta 
Bereczky  Páhmk.  '') 

Spech  család.  Spech  János  1 793-ban  I.  Ferencz  király  által 
emeltetett  czlmeres  nemességre. 

Czimere  négy  részre  osztott  paizs,  az  1.  vSrös  osztályban  ke- 
resztbe helyezve  két  arany  ásó  látható ;  a  3.  ara  ny  udvar  jobb  oldalá- 
ból két  fejtt  fekete  sasnak  fele  test  része  látható ;  a  3.  ezOst  udvarban 
természetes    Bzinti  oroszlán  hátulsó  lábain  ágaskodik,  befelé  fordulva, 

1)  1666.  évi  119.  törv.  ci. 

')  1827.  évi  42.  törr.  ez 

')  látván^  Hiat.  és  Forgácb  Fr.  Commeutarü. 

')  &zontabli  I>áu,  köd. 

^)  Fényes,  Komiiom  várm.  95. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


BPBTKini.— sficziíb.  S29 

eb5  jobb  lábival  estUt  bazogán jt  tartvA ;  a  4-ik  vörös  udvarban  há- 
rom arany  btua  kaUss  Utazik,  a  két  szélső  lekonyulva.  Á  paizs  fölötti 
sisak  koronáján  természeteB  szintt  oroszlán  áll,  szintén  buzogányt  tart- 
va.  Foszladék  jobbról  ar&nyvörös,  balról  aranysárga. 

A  nemesség  szerzőnek  ntódai  Spech  Imre  és  István  Arad 
vármegyében  Írattak  a  nemesség  sorába. 

Spetklns  eulád.  Spetkins  Márton  1648.  dea  3-án  Bécsben 
kelt  czimeres  nemes  levelében  III.  Ferdinánd  király  ^tal  nemesltetett 
meg.*)  Volt  ágostai  evang.  saperíntendens  ós  1599-ben  született  Bajmo- 
czon.  Tán  fija  volt  Dániel  sipiki  evaog.  lelkész,  ennek  fia  György. 

Spielmann  család.  Báró  Spielmann  Antal  az  1791.  óvi  or- 
szággyűlésen magyar  honfinsitást  nyert  ') 

Spinola  esaUd.  Spinola  G  y  u  1  a  az  1681.  óvi  országgyOlós  ál< 
tal  honfiusitatott.  ') 

Spieleaberg  esalád.  Vestfaliából  eredeztetik.  *)  Közlilök  töb- 
ben evang.  papok  voltak.  Székbelyök  utóbb  főleg  Zólyom  megye  volt. 
Köztilök Spieleaberg  Dávid  élt  1750-ben. Neje RadvánszkyFrozsina. 
Spilenberg  L  u  i  z  a  e  század  első  felében  Révay  Fálné  volt  NevÖk 
S  p  i  e  1  e'n  b  e  r  g  e  r  nek  is  irstik. 

Régibb  nemzedókök  így  áll  : 

Dávid 

evang.  lelkésR 

Saepesben. 


Márton 

1638. 

Pomeraniába 


teUpsdik.  orrí^fiLn 

ésUrólftTS. 

Splesz  osalád.  VerÖcze  megyei  nemes  család.  KözUlÖk  György 
ott  1835-ben  föszolgabiró,  János  pécsi  polgármester,  1838- baa  Ba- 
ranya váno.  rendszerinti  esküdt 

Spiosiár  család.  Trencsin  megyei  csdád  volt,  most  ott  nyoma 
BÍnos.  Nevezett  megyében  Spicziar  Jakab  1662-ben  bírdetteté  ki  czi- 
meres nemes  levelét  ^) 

')  Gjüt  vármegfe  levéltárában  vsn  ae  eredeti  armalU.  L.  Hivatalos  Er- 
tesit«  a  Budapesti  biriaphos  1860. 104.  ss.  Lásd  Kleia  Predigec  n.  282—886. 

'}1791.ivi72.  törv.  o«. 

'i  lMl.évi88t«rvc«. 

•)  Lehoczky  StenuDat.  U.  867. 

')  Bsontagb  Dán.  közlése. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


Spiseieh  esalád.  (Jáprai)  Ismert  tönae  SpÍBsich  Miklós,  ki 
sztntéo  részeBdlt  azon  királyi  czimeres  levélben,  melyet  miksincn  Dra- 
gÍBsich  Illés ,  kir.  kanczdlárí&i  irnok,  és  Buchai  Bertalan  éa  ö  áttalok 
rokonai  szintén  Buchat  N.  z^^rábi  kanonok,  Lomniceai  G&spir,  pade- 
nyai  Jurmanovieh  Péter  és  nevezett  SpiBsicb  Miklós  1503.  évi 
az.  Márton  napján  ü.  Uláaztó  királytól  kaptak.  ') 

A  nyert  czimer  következő,  a  paiza  kék  udvarában  koaéppöl  egy 
tök  egy  zöld  levéllel  látható,  két  felöl  egy  koronás  oroszlán  és  egy 
szárnyas  sárkány  küzd  egymással  a  tök  miatt,  mely  szlavón  nyelven 
Bucha-nak  neveztetvén,  a  család  ösi  birtokára  ozéloz.  A  paizs  fölötti  si- 
sak tetejéből  kfilönféle  virágok  taraj  formára  nyílnak  ki. 

A  S  p  i  s  s  i  0  h  család  — '  úgy  látszik  —  két  ágra  szakadt,  a,z 
egyik  ág  Jáprá-t  adomány  mellett  bírta,  legalább  a  család  egy  része 
innen  írja  előnevét  Lakhelyük  a  Dunántúli  Zala  megye,  és  főleg  Hor- 
vátországban Körös  megye. 

Ismeretes  tagjai  a  családnak  a  következők  : 

Jáprai  Spissice  Sándor  1735-ben  a  Károlyi  ezredben  had- 
nagy volt.  ') 

Zala  megyében  jáprai  Spissich  János  1790— l-ben  első 
alispán  és  országgyűlési  követ  vott.  Meghalt  1804.  april.  26-án.  ^) 

Hpissich  Ferencz  1828-ban,  Sp.  Sándor  (lak.  öörbön) 
1832 — 33-ban  Zala  megye  atszolgabirája  volt. 

Horvátországban  : 

Jáprai  SpisBÍch  Péter  1765-ben  Zágráb  megye  alispánja,  1767- 
t<[l  C8.  kir  tanácsos,  Dalm.  Horvát  és  Tót  oraz.  itélömestere  és  a  báni 
tábla  ülnöke,  ')  meghalt  —  úgy  látszik  —  1787-beD. 

Spissich  Antal  1758-ban  Veröcze  várm.  alispánja  volt. 

Spiseich  O  á  b  o  r  1821— 30-ban  Kőrös  várm.  2.  alispánja,  1835. 
ben  már  a  Dahn.  H.  és  Tótorsz.  törv.  itélö  táblánál  Olnök. 

1835-beD  a  Ti!írmezei (Toropolye)  gróloágban  Sp.  Károly  má- 
sod-gróf éa  kapitány;  Benjámin  valóságos  törvényszéki  tábliUiirÓ, 
Ferencz  aljegyző  s  h.  Ügyvéd,  András  írnok  volt. 

1787-ben  Spiasich  Antal  csanádí  ozimz.  kanonok  és  Ujbesse- 
nyői  plébános. 


')  Katona  História  «rítto*  tomo  18.  pa|i>  858- 
■)  MogforóflSf  János,  QjalA  hi^dán  ét  most  241. 
')  Lebocskj  St«mmat  L  210.  Arexkdp^t  kiadU  Kuincsr  Ferenoa  ■ 
kii  dtftt. 

•)  LehocKkj'  Stemmat.  1. 181. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SPLÉHY. 


381 


Ugyan  e  (család  cg^ik  tagjának  Spieeich  6  o  d  Í  z  s  á  r  nak 
mftgTaszakadtával  ennek  kÖh&zát  Szakolczán  Nyítra  megyében  1622- 
beo  n.  FerdÍDantl  király  Perger  Uléanek  adományozta.  ') 

Splésf  család.  (Uiháldi,  báró)  Régi  jeles  család,  mely  főleg  a 
katonai  pályán  szerepelt.  Eredetét  Tirolban  keresik.  '')  Már  a  XVI. 
Szásádban  Magyarországban  találjuk  a  reformatío  első  papjai  közt  Is- 
mert törzse  Jakab. 

A  család  leszármazása  ')  következő  : 

I.   tábla. 

I.  Jakab 
1640. 
(^zkacsányi 
Dorottya) 


111^ 
1865.  t  1676. 
birtfAÍ  biró 
(WRghner  Kata) 


II.  Jakab  Magdolna 

1655.  (Láni  Zachir 

(Qladeczkv  Zauzia)        evang.  BQper.) 


I  László 
1656.  k.  t  1730. 

tábornok 
(1.  Gladeczky  N,  - 

3.  Ubz  Anna. 
3.  Gargey  GygTgy) 

I.  Gábor  Antal 

az.  1690. 1 176S. 

loT.  tábornok 

bArá  1736. 

(gr,  Barínyi 

Kata) 


II.  HMb 
(üjfaluayN.) 
Anna  Jóuef. 

(Reviczky  jezsuita 

Adim)       Bz.  1710. 1 1773. 


llljiatíá  Ferencz  H.  Gábor     Kg>Pl-  János 

II.  1726.  kJtr.  iz.  1784.  sz.  1738.     K  &'S   sz.  1738. 

tábornok  t  1795  t  1816.      •ir-g     +  1798 

(b.  Hesko      vácii  altábomagyw'"  S.  ker.  táb. 


Anna        püspök     (1.  b.  Orciy  '    ^  _ 
I  '  Zsuzsi      -Eg  l 

'  2.  b.GhiUáoyig.Q,' 


Vincz«.  Igná«E  BS  U 
ezredes  j  j  ' 


Ülnök 
(gr.  Klo- 


Francziska) 
Folyt.  II.  UbUn.^S^  I 


Mihály  II.  József  S^^ 
BZ.  1740.  az.  17M.  S"? 
t  1809.  tl831.  S'8- 
m.  testőr-  koronafir  >St 
ségi  (gr  üjfa-g? 
alkapit.  lassy     !*  fc 

Gabriella  ?*§ 


folgL  III.  UbU<t.  g^ 


?-^  '  III.  József  Kata 

az.  1764.  (b.  O'Nagtben 
1 1808.        Vilmos)  C 

CB.  k.  kapit.  S; 


')  Liber  BegiuB  f.  35. 

')  KŐTári,  Erdély  nev.  ca.  2 

^  Családi  adatok  szerint. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


n.  tábla. 

n.  OiboT,  ki  m  tieUi  t 

Bs.  1784. 1 1816. 

tMibaratgj 

(1.  B.  Orczy  Zaniút  1788. 

2.  B.  QbiHinyi  Jnliappa  f  1814. 


ll 


n.  Ferencz 

H.  1774. 

t  1829. 

altiborDftgy 

(MacBkáay 

Annft) 


Hí 

g.N? 

ú 

a  B  e 


les 

ez           bt<ál 

JóíMf           >a^ 
81. 1781. 1 1849.  B     B 

Bí.  1779.        1 1799. 

1 1840.          kapit. 

•lonlu.        ;^g.| 

(Bnlyl 

lirii) 

fi 

1 18Í9.{  (b.  Kemány 

{b.  Kemíny  KaU) 


1^ 


Hifia        Amilia        S&roltA    Angiutft  Jozefa    Lkjoi      BdU     OeU» 

(gr.  Guyon  (gr.  Bwskna  (gr.  Maj-      f  t      "•  1817.  ai.  1819.  h.  1880. 

Bichud)      Alfou)        látb  t  1860.  (Conlon    f  1840. 

Aiajoa)  Eraeatina)    fifbadD. 


Pál         Gabriela 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


ÜL  tábla. 

V..3öMeet,kiatLláiUK. 
■1. 1744. 1 1831- 
korotut-Sr 
(gr.  DjfaliMi  Gabriella) 


AoUt            Kiroty  1.  Henrik 

SíBéicj         ai.  1780.  BE.  1782. 

1 1797.       cs.  k.  kapit.  ea.  k.  kapíL 

(gr.  Torocakar  fKlrcheobetter 

JoiéEa)  UabelU) 

kíiolj  Zsigmond    Albert    Hária    Xatvin      H.  Henik      AnteP 

t  t  B2-  1^09.      f         kapit.      aa.  161S     az.  1616. 

CB.  k.  kam.  t        (b-  SpMnjri    (Dániel 

Paulina)      Emilla) 

ödVn  (Engen) 

BS.18^. 

A  család  eredetére  nézve  hasoulft  a  gróf  Bronswik  és  gróf  Ha- 
dik családokéhoz,  ezeknek  is  Saei  protestáns  lelkészek  voltak.  A  Splé- 
nyi  család  törzs-Öse  Splénj  I.  Jakab  Liptó  megyében  Rozembergi 
evang. lelkész') és  a  liptói  kerület  semora(ven.  contabemü  líptoviensis 
senior)  volt  Elitbbi  neve  K  e  a  s  z  e  1  volt  A  jeles  papnak  nejétül  Szka- 
csányi  Dorottyától  leányát  Magdolnát  Lányi  Zakariás  evang.  super- 
intendens  bb^  nöUl ')  Ezen  kivűl  három  fia  volt :  1 1 1  é  s,  Bártfán  biró  '), 
Jeremiás,  és  II.  Jakab,  kik  mint  már  nemes  szülők  gyermekei  (no- 
bílibns  orti  parentibns)  a  czimeres  nemes  levelet  kapták  1655-ben  Hl. 
Ferdinánd  királytól 

Illés  Bártfán  volt  ev.  tanár,  jegyző,  végre  bíró,  meghalt  1675- 
ben.  *)  Leányát  Zabeler  Jakab  vette  nöUL  ^)] 

n.  Jakab  Sáros  megyébe  BártE&ra  szakadt,  ott  Urdetteté  ki 
nemességét  is  j  nejétől  Oladeczky  Zsuzsannától  nemzé  IL  Illést  és 
L  á  8  z  1  ó  -  J  a  k  a  b  o  t. 

IL  Illés  a  Szepessegen  lakott  és  Rákóczy  Fer.  forradalma  el- 
len működött,  miért  börtönbe  került,  de  sikerülvén  elillannia,  Qaiicziába 
vonult  a  fölkelés  végéig ;  utóbb  Lablyóra  haza  térvén ,  ott  halt  meg.  Két 
gyermeke  maradt,  azonban  azokban  ága  kihalt  ti.  József  ki  N.-Ai^ 
dón  Bzaletettl710-ben.  Jesuita  lett,  és  Egerben  haltmeg  1773-ban.  *) 

n  ég  *>  Schmal  A.  De  Vita  SoperintendeDtom  Evang-  in  Hung.  Com- 
mentatio.  Kiadta  Fabó  Andráa  Uonnm.  Evang.  I.  31. 

•)  Klein  Prediger  1. 101.  ~  Ü.  ott  II.  261. 

*)  Eaan,  Jena  Hnng.  16.  Láad  Hicae  Boriuiae. 

>)  Lckocakr  Stemmat  II.  367.  Láasldnak  atyjául  J  á  n  o  ■  t  (BsBatercs^- 
rfil  Talöt)emliti,  de  igasolás  nélktll,  Jakab  belyett  tán  toIlhibábóL         , 

*)  Katona,  Biit.  critica  tom.  89.  p.  1003. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


884  8Pi.áNYi. 

László-Jakab  1656.  táján  született;  és  n  családnak  alapí- 
tója lJ>n.  Fiatal  korában  katonai  pályára  szentelvén  magát,  megkezdte 
fényes  sorát  azon  nevezetes  férfiaknak,  kik  családjában  majd  két  szá- 
szadon át  a  legmagasb  katonai  méltóságokban  ragyogtak.    Mint  had- 
nagy vett  részt  1686-ban  Bnda  ostrománál  és  ott  kitüntette   magát. 
Hasonlóan  érdemeket  szerzett  Savoyai  Eugen  alatt  a  német-  és  olasz-   - 
urszági  hadjáratokban,  és  1705-ben  már  ezredtulajdonos  volt,  nem  so- 
kára pedig  tábornokságra  emelkedett.  1716 — 18-banaT6rök  ellen  har- 
czolt  Temesvárnál  és  Belgrád  alatt.  Már  fiatalabb  korában  Szepeaség- 
ben  szerzett  birtokokat,  1722-ben  pedig III. Károly  királytól  Szabolcs, 
Szatmár  és  ZempHn  megyékben  terjedelmes  birtokot  nyert  adomány- 
ban, úgy  a  család  elönevét  adó  M  Í  h  á  1  d  i  Szabolcs  megyei  helységbeli 
birtokát  is.  Ekkor  emeltetett  báróságra  is,  azonban  a  bárósági  diploma, 
—  melyben  „celebrigabeximomüitaris  exp^entíae  atvdio  et  heroteo  am- 
mo"  neveztetik,  —  csak  fiának  adathatott  ki.  Meghalt  1730-ban.  Első 
neje  a  Oladeczky  családból,  a  második  uszfalvi  Usz  Anna,  a  harmadik 
Qörgey  leány  vo  It.  A  másodiktól  maradt  egyetlen  fia  G-  á  b  o  r-A  n  t  a  1. 
Nevezett  O  á  b  0  r  1690-ben  született.    16  éves  koriban  atyja  ez- 
redébe lépett,  hol    fizetés  nélkül  szolgált  kapitányságig,  &bt  mint  ilyen 
is  még  hat  évig.  Ekkor  alezredes  19n.  1733-banafranczÍA  háború  aUtt 
saját  költségén  huszár  ezredet  állított,  melynek  élén  Németországban 
harczolt,   életét  és  vagyonát 
—    mint   a   királyi    okmány 
mondja  —  az  oralkodó  ház 
és  az  ország  szent  koronája 
javára  szentelvén.  Eb  időben 
felesége,   gyermekei    is    vele 
voltak.  A  katonai  pályán  UI. 
Károly  király  és  Mária  Teré- 
zia alatt  szolgálván,  lovassági 
tábornokságig    emelkedett  a 
valós.  b.  titkos  tanácsos  lett. 
Jószágaira  nézve  azonban  aty- 
jánál  kevesebb   sserencaével 
birt,  mert  a  terjedelmes  javak, 
melyekből  ezredet  álHtani  volt 
képes,  nagy  részben  fiskalítás 
lévén,  tSle  eipereltetett,  egy 
réssel  pedig  M.  Terézia  királyasszony  hozzá  intézett  felszólítása  foly- 

i:r:,rcdr,C00<^lc 


sPLáNTi.  385 

tán  az  illetíl  családoknak  visssa^attak.  Ö  kapta  ki  1735-ben  a  bárÓBági 
oklevelet,  ')  melyet  még  atyja  nyert.  Uegbalt  1769-ben  rövid  betegség 
utiD  Temyén  Sáros  megyében.  Feleségélfii  gr.  Serényi  Katalintól  kii- 
vetkezS  tisenegy  gyermeke  maradt  : 

1.  IL  László  skUL  1726.  körül,  a  katonai  pályára  lépvén, 
mint  Írjak,  tábornokságig  emelkedett.  Nejétől  b.  Ueako  Aocától  négy 
gyermeke  maradt,  úgymint :  a)  Vincze,  b)  I.  Ignácz  ezredes,  c) 
Mária  Ocskayné,  és  d)  Borbála,  kikben  ága  kihalt. 

2.  L  Ferencz  szül.  1728.  körül.  A  Jézus  társaságába  lépett 
éa'mint  faíttanár  a  bécsi  Pázmáneum  és  Terezianumban  a  hittaní  tanulmá- 
nyok igazgatója  volt,  azután  taoár,  majd  1764 — 1774>igalöcfiei,  utóbb 
a  Nagy-Bzombati  társbáz  főnöke  volt  A  szerzett  eltörlése  után  1776- 
bsn  esztergám!  kanonok  és  bonti  foesperes,  1787-től  pedig  vácai  püs- 
pök volt  Meghalt  1795-Imhl  ^) 

3.  IIL  Q-ábor,  fciröl  mint  máig  virágzó  ág  alapitójáról  alább 
lészen  emlékezet 

4.  Mária  gróf KJobusiczkyné. 

ö.  Z  s  ó  f  i  a  Öróf  Vm  der  Naüt  tíerhardné. 

6.  Éva  született  1735-beQ. 

7.  János  azOl.  1738.  kör.  Atyja  halálakor  kapitány  volt,  azu- 
tán állami  szolgálatba  tépett,  ée  fokonként  a  Galicziat  kormányszéknél 
alelnökké,  utóbb  (1770.  előtt)  a  Tiszántúli  kerületi  tábla  elnökévé  lett. 
Élete  utolsó  napjait  bátyjánál  a  váczi  püspöknél  töltötte.  Meghalt  1798. 
ban.  Feleségétől  Klobosiczky  FraQoziskától  két  gyermeke  maradt : 
a)  UL  József  Bzttl.  1768.  ki  mint  kapitány  1808-ban  halt  meg,  nejé- 
től SeisBwitz  Antóniától  leánya  Francziska  maradván  és  b)  Ka- 
talin báró  O'Maghten  Vilmosné.  Kikben  ága  kihalt 

8.  Mihály  seüI.  1740.  körül.  Szintén  a  hadseregben  szolgáiig  s 
végre  (még  1792.  előtt)  tábornok  ,egy  magyar  lovas  ezred  tulajdonosa, 
és  a  magyar  királyi  testőrség  alkapitánya  lett  Meghalt  nőtlenül 
1809-ben. 

9.  U.  J  ó  z  8  e  f ,  kiről  mint  máig  virágzó  család-ág  alapítóról 
alább  leszen  szó. 

10.  Mária- Anna,  báró  Eötvös  Miklósné. 

11.  Terézia  gróf  Almásy  ^oáczné. 


<)  CoUect.  berald.  pag.  116. 
.j  -  - 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


II.  Gábor  ága. 
11.  Gábor  síttl.  1734-beii  Temyén.  Atyja  és  nagyat^a  nyo- 
mait követve,  szÍDtén  katcoai  pályára  lépett,  mint  ilyen  a  bécsi  Tere- 
zianumban  neveltetett  Kora  18.  évében  már  záazlótartó  volt  Á  hét  évea 
báborúban  neve  már  gyakran  dicséretben  réBzesÜlt,  és  alig  hét  évi  szol- 
gálat után  (1765)  ömagy,  1768-ban  ezredes  és  a  39.  sz,  gyalog  ezred 
parancsnoka,  nem  sokára  pedig  tábornok ,  178&'ben  altábornagy 
lett  A  török  háború  alatt  még  kiválóbban  kimutatta  katonu  jeles  te- 
hetséget, és  az  51.  számú  gyalog  ezred  tulajdonosává  neveztetett  1789- 
ben  a  Mária  Terézia  rend  lovagi,  majd  középkeresztjével  diszitetett 
M.  1791-ben  pedig  Szabolcs  vármegye  fBispánjává  neveztetett.  A  frau- 
czia  háború  kitörésékor  a  Rajnánál  egy  ideig  a  hadsereg  vezére  volt, 
és  1796-ben  valós.  b.  titkos  tanácsos,  utóbb  pedig  Olmütz  várparancs- 
noka lÖQ ;  és  ezen  állomáson  végezte  be  dicsJi  katonai  pályáját  Meg- 
halt Szilvás-Újfaluban  1818.  april  l-én  kora  84.  évében.  Két  neje  volt, 
az  első  báró  Orczy  Zsuzsanna,  meghalt  1783-biui,  a  második  b.  Qhil- 
lányi  Julianna  meghalt  1814-ben.  Ezektől  tizenhét  gyermeke  született^ 
kikből  tiz  gyermek  és  37  unoka  és  kís  unoka  élte  öt  túl.  Azon  ritka 
örömben  részesült  meg  életében,  hogy  két  fia  Ignáczés  Ferencz 
mint  altábomagyok  üdvözölhették  öt  a  katonai  pályán.  Gyermekei  kö- 
zül elésorolhatók  a  következők  : 

1.  Magdolna. 

2.  Zsuzsanna  báró  Vécseyné. 

3.  II.  Ferencz  bxÜL  1774.  noT.  17-én.  Mint  katona  szintén 
még  atyja  életében  altábomagyságig  emelkedett,  és  1823-ban  s  31. 
számú  m.  gyalog  ezred  tulajdonosa  lett.  Erdélyben  lévén  állomása,  és  on- 
nan nősülvén,  féleségűt  vévén  Macskásy  Annát,  ott  lépett  nyugalomra 
és  ott  telepedett  is  meg.  Meghalt  1829.  jan.  29-én.  Nevezett  nejétől,  ki 
1843-ban  nov.  4.  kora  58.  évében  halt  meg,  öt  gyermeke  malradt,  úgy- 
mint : 

a)  n.  Mihály,  ki  a  katonai  pályán  szintén  Őmagysá^g  siol- 
gált  Meghalt  1849-ben.  Nejétől  báró  Kemény  Katalintól  két  gyermeke 
maradt :Berta  és  Emma 

b)  Amália 

c)  Sámuel  szttl.  1812-ben.  Az  erdélyi  főkormányszéknél 
ff^mazó  volt  Nőül  vett  bátyja  Özvegyét  báró  Kemény  Katalint,  kítÖl 
fia  Gejza  született  1862-ben, 

d)  Paulina  báró  Splényi  Heniikné,  és 

e)  Mária  gróf  Lázár  Miklósnó.  ,  , 

i:,:,rcdr,COO<^IC 


spiisyf.  387 

4.  Francziska  I>e6ew%  Sándomé. 

5.  n.  Ignácz  BzlU.  Majlandban  1772-ben  ')  Tizenhét  évea  ko- 
rában atyja  old»láiiál  mint  főhadnagy  harczolt  a  török  háborúban,  és 
Kalafátnál  kitiintetrén  magát  és  meg  is  Bebesitetvén,  kapitány  lett  a  2. 
huazár  ezredben.  17d3-baD  a  franczía  háborúban  aratott  babérts  a  kö- 
vetkező évben  Belgiumban  harczolt,  és  egy  alkalommal  György  an 
gely  király  által  különösen  megdicsértetett.  1797-beD  Stlriában  neve- 
zetes ezámú  gyalogságot  mentett  meg  a  körülvevő  ellenségtől.  1799-ben 
az  olasz  hadjáratban,  1800-ban  Marengénál  harczolt.  1801-ben  mint 
alezredes,  majd  mint  ezredes  a  szabolcsi  fölkelti  nemes  sereg  élére  ál- 
litatott 1808-ban  tábornokká  neveztetvén,  1809-ben  az  olasz  hadjárat- 
ban tüntette  ki  m^át.  1813-ban  már  mint  altábornagy  vezényelt  a  ha- 
naoi  csatában.  Franczia  ország  megBzállásákor  a  Bríennei  csatában  osz- 
tályával a  balszárnyat  támadta  és  nyomta  meg,  miért  I.  Sándor  orosz 
czártól  Sz.  Anna  rendjét  nyerte,  és  a  Bajor  királytól  is  rendjellel  diazl- 
tetett  A  háború  végével  Pesten  nyert  állomást.  1825-ben  a  2.  huszár  ez- 
red tulajdonosává,  1830-ban  val.  belső  titkos  tanácsossá,  lS31-ben  lovas- 
sági tábornokká  és  Ferdinánd  fő  berezeg  mint  a  magyarországi  seregek 
(Bparancsnoka  mellé  oldalas  segéddé  neveztetett.  1833-ban  Eszterházy 
Miklós  herczeg  halála  után  régiebb  szóbeli  Ígérete  folytán  I.  Ferencz  ki- 
rály harmadnapra  a  magyar  na.  test-ör  sereg  főkapitányává  nevezte 
ki ;  mely  állomáaáb«i  mint  ország  zászlósa  valamennyi  törvényható- 
ságtól advözöltetett  1838-bBn  ülte  katonai  pályájának  félszázados  ün- 
nepét. Meghalt  1840.  mart  20-án  Miskoiczon  kora  69.  évében.  Nejétől 
nagyszigethi  Szily  Máriától,  ki  1830-ban  csillag  keresztes,  1834rben 
odvari  palota  hölgy  lett,  és  18&8-ban  jan.  2-án  kora  77.  évében  Pátyon 
(Buda  mellett)  halt  meg,  következő  nyolcz  permeké  rolt 

o)  Mária  BztÜ.  18J0-ben.  —  1838-tól  Beauffré  gróf  Ghiyon 
Richárd  magyar  tábornok  neje. 

b)  Amália  1833.  óta  gróf  Beckers  Alfonz  felesége. 

c)  Sarolta  (v.  Karolina)  1853-tól  Fáy  Alajosné. 

d)  Augusta,  mh. 
«)  Jozefina,  mh. 

f)  Lajos  szül.  1817.  sept  26-ón.  1848.ban  már  kapitány. 
A  magyar  forradalomban  tevékeny  részt  vett  és  mint  országos  ügynök 
Carlo  Alberto  királynál  működött  A  novarai  csata  után  Svajczba  me- 

■)  Cialádi  kOz\4a  sieriat,  de  más  adat  atán  mely  sserint  lUO-ben  kon 
G9.  éviben  halt  meg,  —  1779.  évre  esik  seület^se.  ^ .  , 

-*OYimoBizio  C8*Udh  I.  «ÖT.  DiB.iizedOyCapOglC 


338  3PLÉKVI. 

nekiüt,  utóbb  Franezía  és  Angol-orEzágbao  tartós kodott ;  végre  Szí- 
riába Damaskusba  inent  és  sógorával  Guyonnal  török  szolgálatba  ál- 
lott. Azonbao  a  keleti  éghajlat  és  sanyarú  viszonyai  lelkét  megtörék 
és  elméjében  megliáborodva,  sok  viezoat^ság  után  1860.  január  13. 
Konstantinápolyban  meglialt.  Eltemettetett  Pérában,  hol  ottani  magyar 
társai  által  emelt  szerény  emlék  jetSli  sirját. 

g)  Béla  szül.  1819.  febr.  5-én.  Nejétől  Coulon  Em^ztiná- 
tél  (Id  sztil.  1839.  dec.  10.)  gyermekei  :   1.  Pál  szül.  1858.  mart  4. 

—  2.  Oabriella  szül.  1859.  mart.  13.  —  3.  Ernő  szüL  1861. 
jan.  30.  —  4.  Sándor  szül.  1863.  sept  7-én. 

k)  G  e  j  z  a  sziil.  1830.  jun.  I4-én  Meghalt  mind  fSbadnagy 
1840.  jul.  4-én. 

6.  Katalin  1808-ban  Zoltán  P&lné. 

7.  Pctronelia  szül.  1780.  jun.  29-én.  Csiilf^keresztes  hölgy; 
gróf  Wandernath  Ferencz  neje. 

8.  Anna  1-BZör  CsörgÖ<né,  atébb  gróf  Sztárayné. 

9.  István  Bz.  1780.  Katonai  pályára  lépvén,  1799-ben  Pestről 
sietV9  utasott  Tjrolisba  ezredéhez,  hová  bátyjával  Ignáczczal  épen  a 
roveretói  Ütközet  elö  estéjén  érkeztek ;  és  másnap  István  az  ütközet- 
ben elesett. 

10.  Konstauczia  Szirmayné. 

11.  József  szül.  17Si-beD,  meghalt  1849-beD  mint  alezredes. 

12.  Amália  Festetich  Antalné. 

II.  József  ága. 

n.  J  ó  z  s  e  f  I.  Gábornak  fia  azül.  1744-ben.  Hivatalos  pályára 
lépvén,  már  1770 — 74-ben  cs.  kir.  kamarás  és  a  m.  kir.  udvari  kamara 
tanácsosa  volt,  utóbb  II.  József  császár  alatt  már  1787-ben  valós,  belstt 
títk.  tanácsos,  Tolna  vármegye  föispánja,  továbbá  Baranya,  Somogy, 
Szerem  és  Veröcze  vármegyék  fütspáni  helyettese,  és  a  nevezett  me- 
gyékben királyi  biztos  volt  1802-beQ  az  országgyűlés  által  korona-ífr- 
nek  választatott.  Meghalt  Budán  1831.  mart  10-én  kora  86.  évében. 
Nejétől  gróf  üjíalussy  Gabriellától  (ki  +  1828.)  három  fia  volt :  A  n- 
tal,  Károly  és  Henrik.  Ezek  közül  Antal  még  1797-ben  ele- 
sett Tyrol-ban  a  franczia  háborúban. 

Károly  szüL  1772.  aug.  2i-én.  >)  Volt  ca.  kir.  kapitány  ée  ka- 
marás. Meghalt  1863.  május  21-én  kora  89  évében.  ^)  Eltemettetett 

')  Caalddi  ktizléa  azeriat.  A  góthú  almanach  azerint  ssttlet  1780  ang.  8. 
')  E  SMriot  ha  89.  dv^ben  balt  meg,   aaUleteU  volna  1774-beii.  ÁUlában 

—  úgy  lálBzik  —  a  BzületóBi  évek  köiWse  nem  egíazno  pontos. 

..nOO<^IC 


SPOI.KT. — SPÖNBB.  339 

ideigleneseD  a  Bárándí  sírkertbe.  Lakott  Erdélyben  Kükiillö  megyében 
PáaádoD.  Nejétől  bái-ó   Toroczkay  Jozefinától  (|  1850.)  Iict  gyermeke 
született,  mint  küvetkeznek  : 
0.)  Károly  elhalt. 

b)  Zaigmond  elhalt. 

c)  Albert  azíil.  1809.  octob.  6-án  ca.  kir.  kamarás  és  szá- 
zados. Lakik  Pánádon  KUküllít  vármegyében. 

d)  Mária,  elhalt. 

e)  István,  mint  kapitány,  elhalt. 

í)  II,  Henrik  szül,  1811.  nov.  22-én.  Lakik  Magyar  or- 
szágban Fejér  vármegyében  Sz.  Fejérvárott,  hol  a  gazdasági  egylet 
és  egyéb  országos  érdekű  ügyek  hazafias  pártolója.  Nejétől  báró  Splényi 
Paulinától  (Splényi  Ferencz  altábornagy  leányától)  tia  Ödön  szül. 
1842.  nov.  24-én. 

g)  Antal  szül.  1816-ban.  Lakik  KüküUK  megyében  Pá- 
nádon.  Neje  Dániel  Emília. 

L  Henrik  (U.  Józsefnek  fia)  szUl.  lT82-ben,  volt  cs.  k.  kapi- 
tány. Lakik  Pozsonyban.  Neje  Kirchenbetter  Izabella. 

A  család  8si  nemesi  czímere  —  mint  följebb  a  metszvény  ábrá- 
zolja —  a  púzs  kék  advarában  zöld  téren  hátulsó  láb^n  ágaskodó  fe- 
kete medve,  elaö  lábaival  nyitott  könyvet  tartva.  A  paizs  fölölti  sisak 
koronáján  két  elefánt  ormány  között,  melyek  közül  a  jobb  oldali  félig 
arany,  félig  kék,  a  baloldali  félig  kék,  félig  arany,  hal  (tán  ponty)  fek- 
szik, azon  szétterjesztett  szárnyakkal  daru  áll,  csőrével  a  hal  fej^t 
vagdalva.  Fosztadék  jobbról  aranykék,  balról  ezüstkék. 

Spolky  család.  (Máskép  Szpolk;  s8t  Szpoleczky  íh) 
Trencsin  vármegye  nemesi  Öaszcirásában  fordul  elö  mint  czimerleveles 
nemes  család.  Az  armalis  levelet  1647-ben  Spolky  P  á  1  azon  megyében 
hirdetteté  ki.  Már  1666-ban  a  nemesi  lajstrom  Szpoleczky  néven  mu- 
tatja Trencsin  város  lakosai  között.  így  találni  egyik  tagját  1781 -ben 
is  Trencsin  városi  székhelyén.  ') 

Különben  a  Teszléry  család  egyik  ága  is  e  néven  ismeretes. 

S|Mlarlcb  család.  Horváth  országban  virágzott  a  XVH.  szá- 
zadban, midőn  közttlök  Spolarich  Péter  az  1635.  és  1638.  évi  orsz^- 
gyfUések  által  több  tárgyban  országos  biztosképen  kikilldetott. '')  - 

Sp^íner  család.  Szepes  megyei,  most  Abauj  megyében  is  elter- 


')  Ssontagh  Dia.  kösléae. 

*)  1685.  ét  1638.  évi  tVrv.  ccikkek. 


!íoo<^lc 


340  8PÓMER. 

}edt  család,  mely  Eésm&rk  sz.  kír.  városából  ered,  fiol  Spóner  T  o- 
biás  lC48-baQ  azon  alkalommal,  midün  avíiroa  és  Tököly  István  kö- 
zött némely  viazály  forgott  fen,  nevezetes  szerepet  játszott.  ') 

T  &  b  i  á  a  nak  unokája  Antal  sz.  kir.  Késmárk  város  köztisz- 
teletben állott  főjegyzője  és  több  fzben  országgyűlési  követe,  1702-b6n 
oyert  czimeres  nemes  levelet,  mely  ugyan  azon  évben  Gtömör  várme- 
gyében, 1725-ben  pedig  Sze- 
pes  megyében  kihirdettetett. 
Midőn  Késmárk  városa  Tö- 
köly  hűtlensége  és  ma^^asza- 
kadta  folytán  nrodalmait  kir. 
adomány  utján  nyerte,  neve- 
zett Spóner  Antal  a  várot- 
tói átvette  a  Kakas-Lonmiczi 
és  Hunfalvi  jószágot  ,  s  ez 
által,  —  habár  késÖbb  a  bir- 
tok egy  részét ,  mint  zálogot 
kiadni  kénjielenitetett,  —  csa- 
ládjának ott  raaradó  lakhelyet 
és  birtokot  szerzett.  Élt  még 
1748-ban  is,  és  nejével  Mel- 
ezer  Zsuzsannával  következő 
családfát  ')  alkotott : 


Spóner  I.  Antal 
1703.  t  1760. 

[Melczer  Zsuzsi) 

IT-  Antal  Lukács  Katalin  MárííT' 

t  (Hndriny         (1.  Ooldberger  Divid.      (Hndránvi 

ZsiuBaiina)         3.  Badányi  U&tyia)  Sáranel; 


Zaucei  ni.  Ant&l  f  1820. 
(P(lb2k7  (felBÖ-orosztODTÍ 
Sámosl)  Kies  Etzie) 


'  ■)  Oenenich  Késmárk  város  tSrt^iiet^ben. 
')  Culádi  ktat^s  uertnt. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


8PÓHEB.— SPORNAY. 

m.  AüUI  1 1820.,  ki  at  el 
(felafi-orogEtonji 
KÍB8  E  rue} 


IV.  Antal  Donát  Zsuzsa               Imre               1.  Pál 

aial  1769. 1 1845.  f  1845.             1 1812.             1 1847. 

' Tivldar            '  (Wieland     (EngelJanka)   (Genursicl 

»m.  1810.  '^"""^ L 

Or»z.|ryílI.kápv.l861.'Tii-       o-  ....  "'^ 

(I.  WÍelBnd'Amália  •''^"''   ^'"^■ 

+  1849. 

2.  Máriia»y  OttUia)  _ 


V.  Aatal 
1848.  főezolsa- 
biró  +  1858. 


FercDcz 
+  1849. 
(Frumaua 
Amália) 


Ludmilla     >•   Paala      Imre  ZBDUa        Pál 
(Goldberger  *§    (Pazar  sz.  1816.  (Wieland  Bz.1825. 
Imre)       S   Karolj')   ce.  kir.  Antal)  Vajkileion 
'_                   kapit.  Abaujbau. 


Valéria 
(Háriásay 
Napóleon) 


Matild.    Angelika.    Ferencz.     Sándor.    Mária.     Gyula. 


Gaeztáv  Sándor 

lak.  Rozgony  cb.  k.  fffhado, 

(Máriáaey  (Hűmmel 

Amália)  Mária) 


Valéria. 


A  család  jelenleg  Szepas  és  Abauj  megyében  székel. 

Szepes  megyében  Antal-Donátnak  fia  Tivadar  (azill.  1810.) 
az  1861.  ctí  orssággyülésen  képvieeld  volt.  Lak.  Kakas-Lomníczon. 

V.  Antal  (Irarénekfia)  1839-bcnSzepcsmegyerendsz.  esküdt- 
je, 1846-tól  alBZolgabirája,  1848-ban  fel  szolgabíró.  Meghalt  1853-b&n. 

I.  Pál  az  eperjesi  ágost.  erang.  fStanodának  26  évig  felfígye- 
15je.  Meghalt  1846-ban  kora  64.  évében.  Ennek  egyik  fia  Imre  cs. 
kir.  kapitány,  máeik  fia  II.  Pá I.  Lakik  Vajkóczon  Abanj  megyében, 

Ferencznek  egyik  fia  Onsztáv  lakik  Abauj 'megyében 
Rozgonyban ;  másik  fia  Sándor  cs.  kir.  főhadnagy. 

A  család,  prot  ágostai  vallású. 

Czimere  vSrÖe  puze,  melynek  alját  koronával  fedett  bármas  ha- 
lom képezi,  fölötte  Magyarország  teljes  czimere  áll,  és  abbéi  pálmafa 
emelkedik  ki,  melyen  kőoszlop  nyugszik.  A  paizs  fölötti  sisak  koroná- 
jából szintén  pálmafa  emelkedik  ki,  kőoszloppal  terhelve.  Foszladék 
jobbról  aranykék,  balról  eztlstvörös ;  mint  itt  a  metszvény'az  egész  czi- 
mert  ábrázolja.  ; 

Sporoay  cMlád.  Zetnplin  vármegye  czímérteTeles  nemes  císr 
ládái  közé  soroztatik.  >) 


')  Szirmay,  C.  ZempUn  uot.  top.  117. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


342  SBÉTER. 

Sriíler  cHalád,  (Haandai)  Egyike  azon  clökelö  nemes  családok- 
nak, melyek  a  bányavárosok  régi  meg  telepedő!  közül  emelkedtek  ki. 
Idegen  hangzáaú  családokncvíik  daczára,  moly  liajdán  „Schrött^"  éa 
„ííc/ireHci"  alakban  is  iratotl,  meglionosodáauk  legalább  a  XVL  szá- 
zad eIsS  felérc,  a  mohácsi  időszak  elötü  időkre  tehető.  Ide  mutat  azon 
körülmény,  mely  szerint^  mint  Besztercze  bz.  kir.  vároB  törzsökös  la- 
kói, még  a,  magyar  nemesség  nyerése  előtt  e  városról,  mint  Ősi  fész- 
kükről és  ottani  birtokos  állapotuknál  fogva  „beszterczei  Sré- 
t  e  r''-oknek  (Scliretter  de  Novizolio)  neveztettek. 

A  XVI.  század  derekán  a  beszterczei  Sréter  CBaládból  három  de- 
rék tcetvér  vált  ki,  névszerint  János,  G'áspár  és  Menyhért, 
kik  közül  az  első  a  pozsonyi  kir.  kamaránál  hivataloskodván,  e  pályán 
s  egyéb  alkalmakkal  szerzett  érdemeinél  fogra  maga  és  nevezett  test- 
vérei és  utódaik  részére  Miksa  királytól  Bécsben  1669.  évi  mart 
22-én  kelt  és  „besztorczei"  előnévvel  megnemesitő  caimeres  le- 
velet nyert,  ')  mely  nemes  levél  1670-ben  remete  sz.  Pál  ünnepe  utáni 
3-ik  ferián  Nyltra  megye  közgyűlésen  kihirdettetett. 

Gíáspárnak  éa  Menyhértnek  utódaik  közöl,  kik  azon- 
ban a  XVIL  század  folytán  mag  nélkül  kihaltak,  ismeretes  nevezete- 
sebb féröak  voltak  :  Schretter  Károly,  ki  1644.  febr.  14-én  KörmÖ- 
czön  született,  ^)  és  a  protestáns  családból  vagy  atyja,  vagy  ö  a  kath* 
vallásra  térvén,  Nagy -Szombatban  a  Jézuetársaságába  állott.  Gtrécz- 
ben  a  hittant  hallgatta,  azután  Nagy-Szombatban  és  Bécsben  hat  évig 
s  bölcsészetet  tanította,  majd  Magy-Szombatban  az  egyházijog  tanára  kí- 
lencz  évig,  végre  a  Győri  és  Lőcsei  rendház  Igazgatója  volt  *)  Tudo- 
mányos képzettségét  és  mély  tanúltságát  igazolja  jogtani  munkája, 
mely  „Concordia  Juris  Hutigarici  cum  Jura  civiliet  canomco  ín  tmiait 
testamentariie  et  ultimat  voluntatis",  czim  alatt  Nagyszombatban  4-rét- 
1698-ban  kinyomatott.  Ennek  rokona. 

Vilmos  1687-ben  a  pozsonyi  és  szepesi  kamara  tanácsosa  volt  ') 

')  Ab  4radeti  íüggS  pecsétes  kir.  oklevél  ueriat ;  —  örlfmmel  jegyecvén 
itt  ttiog,  miazerint  szereocaém  volt  a  család  ^dekea  lev^táriban  kntatfaatei, 
ds  itt  közlendtí  hiteles  adataimat  közvetlenül  az  eredeti  okmányokból  me- 
rithetni. 

')  Lásd  Prsy  Msa.  tomo  XVIIL  Fejéi  Q.  História  Acad.  Scientianim.  p. 
20.  S4.  hol  BBÜlet^st  évp  1643.ra  van  téve.  Láed  rdls  P  a  q  1  e  i  értékelését  a 
nagjazombati  jogtudóeokrút  a  H.  A.  Értesitöben. 

■)  Bel.  H.  Notitia  nova  Huag.  tomo  L  459.  v.  0.  IV.  106.  Tin  eaen  Vil- 
moanak  leányajvolt  aion  S.  K  ata,  ki  1699-ban  Nagy  Mihálynak  neje,  férjével 
Eneaén  Győr  megyében  1728-ig,  midőn  már  öivegy  volt,  zálog  jogon  bírt. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


343 

A  két  testvérnek  Gáspámiik  és  Menyhértnek  ága  kihalván,  a  fÖ 
szerzőnek  Jánosnak,  kinek  ága  a  prot.  vallás  híve  maradt,  utódai 
köziü  a  XVII.  század  végén  egy,  mondhatni  lángeszű,  férfiú  :  S  r  é  t  e  r 
János  vált  ki.  Alapos  képzotségérül,  korában  fcitüuö  széles  6a  sok 
oldalú  Í3merotcirül,  kitartó  fáradhatlan  crólyérÜl,  és  szilárd  jelleméről  ta- 
nóságot  tesz  azon  változás-  és  viszontagságteljes  életpálya,  melyet  dicsíJ- 
séggel  és  teljes  sikerrel  megfutott.  Már  iQuságában  (mert  az  adatok 
összevetése  szerint  alig  volt  24  éves  ifjú)  Apaffy  Mihály  erdélyi  feje- 
delem szolgálatában  taliljnk,  ki  mint  hívét  1680-ban  maj.  5-éu  Gyula 
Fejérvárról  megbizással  küldte  a  lengyel  királyhoz.  ')  A  következő 
évben  hadadi  gróf  Wesselényi  László  özvegyének  Bakos  Zsuzsanná- 
nak volt  udvari  fS  embere,  a  midőn  ennek  Ügyeiben  Gr.  Caprara 
Aeneas  császári  lovas  tábornok  és  Magyarország  alsó  részeinek  íü  ve- 
zére útlevelével  ')  az  ország  alsó  részeiben  járt.  Majd  Tüköly  Imre 
pártján  állt,  és  ennek  lőn  tevékeny  híve.  Tököly  ismerve  iigyesaégét 
diplomatíaí  küldetésekkel  is  megbízta.  így  lŐ84-bon  a  franczia  király- 
hoz küldötte,  faová  —  mint  napló-jegyzete  mutatja  —  Kis-Várdából 
1684.  febr.  8-án  indult  meg,  Törökországon  keresztül.  Visszajött  1686 
fcbr.  18-án.  Kern  sokára  ismét  a  Lengyel  királyhoz  indult  Kassáról, 
ugyancsak  Tököly  megbizásából. ")  Még  drágább, "becsesebb  kincsét  híz- 
ta reá  Tököly,  mindőn  öt  Munkács  várába  neje  Zriny!  Ilona  mellé  ren- 
delé.  És  ö  itt  is  helyén  maradt  Maga  irja  későbbi  levelei  egyikébon  *) 
Bákóczyhoz,  miszerint  (1688.  jan  18-án)  midőn  hosszas  ostrom  és  némi 
árulás  folytán  Munkács  vára  bizonyos  pontok  mellett  feladatott,  ő  ak- 
kor is  vonakodott  vala  moghódolni,  és  készen  állott  Tökölyt  száműze- 
tésébe is  követni,  ha  hogy  az  lehetséges  lett  volna.  £s  mind  addig  a 
feladáaba  meg  sem  egyezett,  míg  Tököly  őt  a  neki  esküdt  hűség  alól 
fol  nem  oldotta.  Feladatván  Munkács,  miután  imént  emiitett  szándoka 
nem  teljesülhetett,  a  capitulatio  föltételeinél  fogva  jan.  20-án  Carafia 
tábornagytól  két  roadheli  parancsot  eszközlött  ki,  egyiket  a  szepesi, 
másikat  a  pozsonyi  kamarához  intézve,  amazt  Boregli  megyei,  az  utób- 
bi Trencsin  és  Hont  megyei  elkobbzott  javaínak  visszaadatása  iránt.  *) 


■)  Eredeti 

■)  Eredeti,  kelt  Lücs^n  16B1.  f«br.  22. 

*)  Kegelitu  :  Dnodecim  Piae  meditationesLeatsch  oviae  1679.  cBÍmii  Ims- 
kbnyvAe  jegjzett  napló-ndatai. 
*)  Eredeti  fogalmazat. 
')  Eredetiek 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


344  8RÉT&R. 

Munkács  fcindásít  tilán  haza  tért  birtokára  Zólyom  megyei 
Ribár  hplyBégbc,  molynck  átellenében  a  Garan  tulaó  partján  fekszik 
Hajnik  helysége,  a  Bczegh  család  ős í'szék helye.  Itt  laktak  akkora  Ca- 
raffa  által  Eperjesen  kivégeztetett  Bezegh  Györgynek,  a  kassai  kama- 
rai javak  igazgatójának,  egykor  Nógrád  és  Heves  jeles  főjegyzőjének 
özvegye  Liberesei  Zsuzsanna,  és  árvaí,  kÖztÖk  a  szUz  Bezegh  E  v  a  is- 
Sréter  János  szerelemre  gerjedt  a  méla,  és  elmés  hajadon  iránt, 
és  elgytiriízte.  És  ámbár  némi  félre  értés  majd  szakadást  okozott  köz- 
tök, egy  pár  érdekes  szerelmi  levél  hamar  helyre  állitá  az  előbbi,  söt 
még  forróbb  ragaszkodást,  •)  melyet  végre  1689.  nov.  13-án  íinnepélyes 
nász  örökre  szentesitett.  ')  Házassága  után  a  foglalkozást  kereaö  férfiú 
hivatalos  pályára  szentelte  magát,  és  mert  kitünS  tehetsége  csak  ha- 
mar ismeretessé  lőn,  már  1 694.3ept.  23-án  Zólyom  megye  másod  alispán- 
jává választatott,  és  e  tisztben  mat'adt  folytonosan  megválasztva  és  meg' 
eröflitve,  tíibbször  elsőnek  is  kijelölve,  egészén  a  Rákóczyforradalom 
kezdetéig.  Még  Tokajnál  táborozott  Rákóczy,  midőn  Sréter  János  már 
hódolt  és  felajánlá  hűségét  és  szolgálatát.  És  a  fölkelő  vezér  már  1703. 
octob.  18-án  —  mint  kinevező  oklevelében  iija  ')  —  „megtekintvén  hí- 
rünknek, hozzánk  és  édes  nemzetünkhöz  a  mostani  közügynek  folyta- 
tásában való  igaz  hazafiúi  szeretetét  és  készségét,  —  az  egész  Bányavá- 
rosok főkapitányává  és  parancsnokává  nevezte  ki;  másnap  pedig 
Trencain  és  Zólyom  megyei  birtokaira  nézve  ótalom  levéllet  látta  el.  *) 
A  következő  év  folytán  egy  lovas  és  egy  gyalog  ezred  Ezredese  és  a 
Zólyom  megyei  fiscalis  jószágok  Igazgatója  (Praefectus)  lőn  ;  mint  ezt 
Rákóczynak  1705.  jan.  20-án  hozzá  irt  levele  tanúsítja.  ')  Azonban 
ezek  mellett  még  inkább  szükség  volt  az  ö  tehetségére  oly  téren,  mely- 
re föleg  akkor  kevés  volt  hivatva,   értjük  a  tüzérség  kezelését.   Rákó- 

')  Meg  van  a  családi  levéltár  ereklj^i  közt  as  eredeti  lev^l,  meljben  B«- 
zegh  Éva  lija,  hagy  jegygytirUje  viBszakUld^i^rtil  ^teatllt,  s  melyre  vtizoiiMá- 
*BŰ]  két  egymiehos  forrt  ét  elfűrészelt  szivet  kttld  jegyeidnek  ,  erre  Sréter 
JánoB  legforróbb  drzelmU  magyar  versekbeD  iSiük  sierelemtfil  váUeaolt.  E  levél 
a  meg  van. 

')  Imakönyvi  jegyzeteiben,  hová  gyermekei  sztHetéseit  Is  irta. 

^)  Zólyom  megye  Jegyző  könyveiből  hiteles  kivonat  sBerint,  mely  t«- 
nnaitja,  hogy  1695.  dec.  22.  1696.  oct  13.  1697.  jtd.  80.  ét  sept.  6.  1698.  oet  39. 
1699.  oct.  14.  éa  ITOO.  dec.  lO-én  is  meg  választatott  is  megerdaitett.  —  Uá>  ok- 
IflvA  bizonyítja,  hogy  az  volt  még  1101.  oct.  16-án  is. 

')  Eredeti.  12.  az. 

')  Eredeti,  18.  az. 

*)  87.  iz.  alatti,  éi  Bercsényi  levela  83.  sz.  alatt  1704.  ang.  9-r01. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


czy  megiimerve  sok  oldala  képzettségét  és  ügyeeségét,  több  tiszte  mellé 
1705.  dec  18-án  Sréter  Já^st  dandámoki  (Brígaderus)  ranggal  6se- 
Bzes  tfizéreégfl  fö  fölügyelöjének  (Supremus  Inspector)  kmevezte.  Eb  ez 
idö  óta  —  feomaradt  leveleeéHe  s  szimadásai  mutatják  —  mily  sok  ol- 
dalú, tömérdek  gondot,  Dogyszeríi  figyelmet  és  pontos  erélyt  kívánó 
munka  vette  igénybe  a  £&radhatlaa  és  Qgyes  férfiú  ritka  tehetséget  Es 
hat  éren  át  ennyi  gond,  ennyi  baj  sem  fáraaatá  ki  a  munka  gyttzfi  erdt ; 
1709-beD  nov.  2-án  még  Eperjes  város  és  er8d  parancsnokaága  is  az 
ö  hűségére  bízatott,  mint  errííl  Berceényi  hozzá  irt  tevelében  tndo- 
sjtja  ■)  A  romhányi  vesztett  csata  után,  midttn  Rákóczy  oem  egy  hiva 
tántorodott  el  hűségéről,  és  köstfik  Andrássy  István  már  1710.  évi  mar- 
tiusban  feladá  Lőcsét,  kétszer  is  felhiván  kegyelem  biztosítása  mel- 
lett Srétert  a  város  feladására,  ')  —  ö  szilárdan  meg  állt  helyén.  Azon- 
ban mind  végig  nem  m&ra^iiatott  Eperjes  város  élén,  a  —  knruczok  kö- 
zött, nevezetesen  Radvánszky  Jánosnak  ellene  szőtt  folytonos  (mint- 
maga  irá)  áskálodásai  miatt ;  —  miért  Eperjest  jól  felsserelve  és  m^- 
erősitve,  1710.  év  tavaszán  át  adta  Rákóczy  parancsából  más  oda  ne- 
vezett parancsnoknak ;  ^  a  ki  azután  dec  lO-én  feladta  Virmont  csá- 
Bzári  tábornoknak.  *)  Sréter  az  Eperjesi  parancinokságtél  mart  32. 
és  aprít.  8.  között  felmentve  lévén,  Rákóczy  fejedelem  után  Lengyel  or- 
szágba vonta  magát  Már  1710.  dec.  11-én  L  Péter  czi^  teljes  megha- 
talmazottjától Colgoruky  herczegtfil  nyert  JároBzlóban  orosz  nyelven 
szabad  menet  és  ótalom-  levelet  ^)  A  bujdosok  viszontagságait  a  kö- 
vetkező évi  nyárig  osstá,  ekkor  miután  1711.  jnn.  14-én  Sinyaván  Sie- 
nausky  Ádám  által  lengyel  útlevéllel  ellátva  lőn,  ')  august  15-én  társá- 
val és  nagyobbára  rokonaival  Jaraezlón  Írásban  '')  ^búcsúzva  Rá- 
kocsytól,  a  szatmári  béke  biztosítékainak  elfogadására  hazájába  vúsza 
tért ;  és  hátra  levd  napjút,  miután  Porosz  országból,  h<d  tanolás  végett 
iddztek,  fiú  is  haza  kerültek,  családja  körében  Zólyom  megyében  Rí- 
báron,  majd  pedig  a  Rákóczy  forradalom  eldtt,  m^  1701-ben  sserzett 
Nógrád  megyei  Szandavári  birtokán  töltötte.  He^uUt  1714.  elején. 


')  *J  *)  Eiedetl.  KoÜDOfici  izorÍDt  Bagosj  vstte  át  Eperjest 

')  Katona  Hist  ciiticA  XXXVU.  603. 

Ó  Eredeti. 

')  Eredeti. 

')  Ebialay  L.  I.  Rikócsj  Ferencs  bojdosása  1. 164, 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


340 

febr.  végén,  vagy  mart.  ktizdotóo.  ')  Eltemettetett   következő  tartalmú 

síremlék  *)  alá  :  ^ 

Monamentnm. 

Piae  Memória 0. 

Pci'ill.  ac  Groai  olim  Domini. 

Joannie  Sréter  de  Szanda. 

ex  PrimariÍB  NeogradícD.  ot  ZolienBÍs  Comitatuum 

Jar.  ABsorie. 

Viri 

Domi,  Foríe,  Militiaeqae  clarí 

eacratum. 

Futurum  poBteritatis  suae 

rarae  mansvetiidínis 

Primi  aquisitorÍB  Bonoruin  Szanda 

Humanaeque  caducitatís 

Documentam. 
Ponente  lapidero  eoDJuge 
Eva  Bezegh  de  Hainik 
cum  ProlibuB  Adamo,  Joanne,  Eva  et  Georgio 
Anno  Domini  1714. 
DUdte  a  mt,  qvia  mm  müi»  tt  AunuÜs  corde. 
Math.  XI. 
SrétOT  JánoB   családja  második   megalapítójának   tekinthetS. 
HasEnálva  állását,  melyre  kitünÖ  tehetsége  és  a  szerencse  emelte,  jelen- 
tékeny vagyont  szerzett  Nem  említve  Trencsin  megyei  birtokát,  mely 
ffai  lehetet^  Zólyom  megyei  Ribári  birtokát  még  1696-ban  jelentékeny 
sseTzeménynyel  szaporitá,  és  arra  azon  évi  mart    13-kán  b^.  Esz- 
terbázy  Páltól  nádori  adományt  szerezvén,  dec.  1-én  a  tarócn  konvent 
által  beiktattatott.  Két  év  múlva  Hajnik  helységben  is  birtokrészt  szerez- 
vén, abba  I.  Leopoldnak  1698.  mart  22-én   kelt  megegyezS  kir^  ado-, 
mánya  mellett  sept  10-én  a  tnróozi  cónvent  által  szintén  beiktattatott 
Bereg  megyében  még  Tdköly  idejében  Lónyai  Lászlótól  Boltrágy,  Ha- 
rangláb, Kis  éfl  Nagy-LÓnya  stb.  helységekben  tetemes  birtokot  szerez- 
vén, ezeket  1700.  évben  a  leleszi  convent  előtti  örököB  bevallás  sze< 
rint  elcserélte  Lónyu  László  örököseivel  a  Lónyai  családnak  Nógrád 
m^^eí  Szandavári  birtokaiért,  melyekre  azntán  1701.  mart  6-án  I. 
')  1714.  matt.  b-én  már  Özvegye  Epeijeitífl  azon  ^rez-koponát  kérte,  me 
lyet  fírje  ottan  hagyott 

')  Mely  fVlött  a  családi  esínter  diailett. 


ídOvGoOf^lc 


Leopold  királytól  királyi  beleegyező  adományt  nj'crvcn,  azokbn  apríLSO- 
áD  a  Turóczi  coavent  által  ünnepélyesen  bévezottctett ;  ée  ez  idö  óta  csa- 
ládjának e bírtok  mellett  „szandai"  oldnevétis  megalapitá.  Nem  em- 
iitjük ezek  mellett  még  egyéb  szintén  nejével  közösen  nyert  adományai^ 
melyek  részint  teljesen  létre  nem  jöttek,  részint  idövol  elidegenítettek.  >) 

Sréter  IL  Jánosnak  nejétöl  Bezegh  Évától,  (ki  1 72ő-ben  már  Thas- 
Ay  Ferencz  hitestársa  volt,)  következő  gyermekei  születtek  :  1.  A  d  á  m, 
kiről  alább,  2.  lU.  János,  kiről  alább,  3.  Imr  e  és  4.  Éva  ikrek, 
szül.  1697.  nov,  1-én.  Imre  korán  elhalt;  Éva  pedig  felnevelkedvén, 
idővel  férjhez  ment  Qosztonyi  Jánoshoz,  és  ősanyja  lön  a  Goestonyi  caa- 
lád  proteet.  ágának.  6.  György,  kiről  alább,  és  6.  Mária,  kil707. 
évben  született,  és  valószinftleg  korán  elhalt.  A  nevezett  három  fiú  m^ 
élő  bárom  ágnak  terjesztője  let^  és  ágúkról  egyenként  fogunk  emlékezni. 
L  Ádám  ága. 

L  Ádám  (II.  Jánosnak  a  tüzér  dandámoknak  legídősb  fia  (szü- 
letett 1690.  october  27-én.  ')  Derék  atyja  jeles  neveltetéséről  gon- 
doskodván, őt  testvérével  Jánossal  együtt  külföldön  iskoláztatta ;  Ádám 
nevezetesen  Berlinben  tanúit,  és  ott  időzvén  még  a  magyarorszá^  har- 
czok  végén  is,  a  porosz  királyi  gyalpg  őrségben  hadnagy  volt.  E  ran^al 
jött  haza  is  a  magas  termető,  barna,  22  éves  i^u  testvérével  Jánossal 
együtt  Drezdán,  ")  Prágán,  »)  keresatül  1713-ban,  az  atyja  által  gróf 
PálSy  János  m.  orsz.  fŐkormányzétél  eszközölt  útlevél  mellett  *)  Haza 
érkezvén,  miután  —  úgy  látszik  —  hivatalt  nem  vállalt,  megnősült, 
feleségül  vévén  Trenosin  megyéből  a  szedlicsnai  Lipszky  családból 
Lipszky  Juliannát,  kitől  fia  született  Mihály,  maga  pedig- 
Ádám  —  úgy  látszik  —  az  1755.  évet  sem  érte  el.  Nevezett  fia 

I.  Mihály  Nógrád  vármegyénél  hivatalos  pályára  adván  mar 
gát,  1762-ben  fSpénztámok,ntóbb,  még  1788-ban  is,  tbiró  volt  Nejétől 
Bossányi  Julianoátöl  bárom  gyermeke  maradt :  1.  É  v  a,  előbb  nagy- 
paiugyai  Plathy  Imrének,  atébb  ócsiú  Balogh  Péternek  felesége.  2.  II. 


*)  A  uandavári  biitokok  hasonnevű  váron  klvfll  álltak  :  Baandavárallya, 
Snrái^,  egtfflz  SuDdakér,  éa  Bocakei  rJubirtokból.  Esen  feUl  egy,  1708.  évi,  a 
JOB  aniiorum''-^rt  fisetett  nyngta  Bzerint  bixts  Nógrádban  a  Nempti  pasztát  is, 
és  Hátságon  r^zbiitokot. 

')  Az  atkának  imakdnjvébe  jagysett  adat  asenDt. 

')  Dresdki  útlevele  kelt  1713.  nwj.  16. 

*)  Prágai  útlevele  kelt  1713.  maj.  30-án,  éa  tartalmassía  naailjf  leírá- 
■át,  mindkettőben  porosz  kir.  hadnagynak  n 

*}  Kelt  171S.  fsbr.  iW-án. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


348  SRÉTEB. 

A  dám,  1792-ben  Nógrád  megye  aUzolgabirája,  ki  nőtlenül  halt  tneg, 
és  3.  II.  M  i  h  á  1  y,  ki  1792-ben  Nógrád  megye  elsö  aljegyzői  hivatalát 
TÍBelte.  Ez  0si  birtokai  mellé  az  >/«  részben  öröklött  T.  Sz.  Imrei  pusztán 
még  korszerű  gazdálkodása  által  ottani  birtokát  mintegy  10  ezer  holdnyi 
teljedelemre  szaporította  és  gyermekeit  kitünö  vagyonosságra  emelte. 
Nejétől  losonczi  Gryürky  Klárától  következő  nyolcz  gyermeke  maradt  ;' 

a)  István  fiatal  korában  katona,  mely  pályától  huszár  had- 
nagyi randát  elhficsAzván  ,  az  1848.  előtti  időkben  megyei  tábla- 
biró  volt.  Nejétől  kis-bózsvai  Berhelyi  Klementinától  gyermekei  Ist- 
ván és  Klára. 

b)  Péter,  meghalt  1824.  körül  magtalanul. 

c)  Mihály  fiatalkorában  1828.  oot  8  átót  1834.  július  18-ig 
Nógrád  megye  alszolgabirája  volt.  Utóbb  táblabiró.  Gazdaságra  ad- 
ván magát,  sz.  imrei  jószágát  kezeli.  (Ngtlen.) 

d)  E  V  a  előbb  Dnbraviczkyné  Osgyánban,  utóbb  Szontagh  Sá- 
muetné. 

e)  Miklós  tábUbiró,  meghalt  1840.  táján;  neje  Sréter  Teré- 
zia (t  1833-ban)  leányuk  :  Teréz  Voxith  Horváth  Tunásné. 

f)  Petronella  Losonczy  Lászlóné. 

g)  Klára  Borbély  Hiklósné  Derzsen. 
h)  Ataália  Fazekas  Károlyné. 

;III.  János  ága. 

III.  János  (II.Jánost(lzérdandJTOok  fia)  szttl.  1693.  év  táján. 
Danzigból  ment  Wittebergába  az  egyetemre  1711-ben  tanulása  be- 
fejezésére. ')  1713-ban  jött  haza  testvérbátyjával  Ádámmal  együtt,  ÓB  . 
Nógrád  megyénél  közpályára  lépvén ,  1725-ben  szbiró ,  1733-ban  már 
másod  alispán  volt.  ^)  Kétszer  nösdlt,  első  neje  királyfalvi  Ger- 
Iiard  Anna  vo]t,a  második  Moller  Katalin.  Az  előbbitSl  szOlettek  II. 
Gtyürgj,  ki  1765.  után  magtalanul  meghalt,  I.  Pál,  és  Joban- 
o  a  Földváry  Oyörgyné ;  a  másodiktól  született  I.  István,  ki  szintén 
utódok  nélkül  múlt  ki.  Ezek  közül  egyedSI 

L  F  á  I,  ki  17őÖ-ben  élt^  terjeazté  ágazatát  Feleségétől  Radvánsz- 
ky  Erzsébettől  négy  gyermeke  maradt,  úgymint:  1.  III.  György, 
kir6l  alább,  2.  F e r e n c z ,  ki  magnóikul  múlt  ki,  3.  Katalin  So- 
rodinyi  Jánosné,  és  4.  D  i  é  n  e  s,  kinek  nejétől  Batta  leánytól  gyerme- 
ke nem  maradt. 


')  BartholomaoideB,  Hemorik  Ungaroram  p.  807. 

*)  Usgrei  jegyztfkOnyT,  4»  Uócaáry  Nógrád  vánn.  Mrása  IV. 


r,Coo<^ic 


BBÍTEB.  349 

m.  Oty&rgj  1809-ben  a  trancziák  elleni  hábordban  Nógrád 
megye  felkelő  seregében  Örnag;  volt,  és  1812-ben  a  Ludovicea  kato- 
nai nöreldére  öt  ezer  ftot  adott.  ')  Feleségétől  Szent-Miklóssy  Zsófiá- 
tól hat  gyermeke  maradt,  úgymint  a)  Antal,  kinek  gyermekei  Adal- 
bert, és  Lídia  Gyürkyné  Becskén.  b)  István,  kinek  nejétől 
EorodJnyi  Borbalátói  gyermeke  nem  maradt  c)  IV.  OyŐrgy  magta- 
lanul múlt  ki,  d)n.  Pál,  kinek  nejétfii  Muzay  Kríeztiaától  egy  leánya 
és  egy  fia  Q-  u  s  z  t  á  V,  (ügyvéd  Pesten)  maradtak,  e)  A 1  o  y  z  Í  a  Orczy 
Istráonak  volt  neje,  ésf)  Viktória. 

Ezen  ágon  III.  O-yörgy  utódú  a  kath.  vallásban  neveltetvén,  je- 
lenleg Gusztáv  e  valláshoz  tartozik. 

I.  György  ága. 

L  György  (H.  János  dandámok fia)  szttletett  1702-^n ')  april 
17-én.  A  köz-ügyekben,  csak  mint  megyei  táblahiró  vett  részt. 
Meghalt  1767.  évi  nov.  Lén.  Kétszer  lépett  hasasára,  első  neje  :  Görgey 
Johanna  Mária  Klára  volt,  ettől  született  leánya  :  Mária  Prónay  Mi- 
hályné.  Második  neje  ráhoi  Jánoky  Katalin  volt,  kitől  maradtak 
gyermekei :  IV.  János,  kiről  alább;  Erzsébet  Sándor  Károlyné, 
mhalt  1803.  mart.  8-án,  és  Zsuzsanna  Sándor  Pálné. 

IV.  János  szintén  megyei  táblabiró  volt.  Meghalt  1796.  octob. 
2-án.  Felesége  egymás  után  három  volt;  az  első  assakOrthi  Ghyczy 
Julianna,  kitől  következő  három  gyermeke  született : 

1.  Karolina  ozoróczi  ée  kohanóczi  Ottlik  Józse&é. 

2.  V.  János  szül.  1776.  kÖrUl.  IQa  korában  a  Barco  hu- 
szár ezredben  cadet,az  1809.  évi  nemesi  insnrrecüobaD  kapitány,  meg- 
halt 1835-ben.  Nejétől  sédení  Ambrózy  Klárától  maradtak  gyermekei :  1. 
Eduárd  volt  m.  kir.  testőr,  kinek  nejétől  Scheneríng  Máriától  leá- 
nya Klára  Boltízár  Pálné,  —  és  2.  Anna  Madorassy  Miksáné  Gu- 


3.  Konstanczía  előbb  slavniczai  Sándor  Lászlóné,  et- 
től elválva  Httltl  Fidél  katona  tiszthez  ment  férjhez,  meghalt  1810. 
körűi. 

IV.  Jánosnak  második  nejétfii  budaméri  Ujházy  Erzsébetfit  fija 

4.  József  Bzül.  1781.  octob.  26-án.  Nógrád  megyének 
^yik  előkelő  táblabirája,  tudományos  miveltségU  jeles  férfiú ;  kiütés 


■)  1612.  iyi  OTSz.  gyméti  2.  tOrv.  osikk.  ' 

*)  A  meiiTiie  ai  imakOnyTl  Jegyiek  elbalavánTŰlt  iráiából  meg  ki  ol- 
▼ubató. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SfiO  ,  SRÉTEB. 

táTBától  GoBztonyi  AntoníAtót  (mfaalt  1840.)  megyéje  egyik  legkitűnöbl) 
férfiát  VL  J  á  n  o  8  t  nemzette  és  nevehe.  Meghalt  1860.  sept.  27-én. 
Nevesett  nejétől  meglett  kortért  négy  gyermeke  következő  :  a)  VI.  Já- 
nos (Imre)  azül.  1806.  jan.  12-én.  Jelesül  elvégezvén  iskolai  pályáját, 
és  1826-ban  kitttnS  flgyvédi  vizsgálatot  tévén,  N<)grád  megyénél  mint 
tiset.  aljegyző  kezdé  meg  hivatalos  pályáját;  és  azon  fáradhatlan  szor- 
galma és  beható  éles  tehetségének  eokszerU  jeleit  adta.  1832-ben  másod 
al',  1836-ban  elaít  al-jegyz8nekf8-jegyzői  ranggal,  ISSS-ban  pedig  való- 
ságos főjegyzőnek,  1839-ben  a  legátatánosabb  elismerés  mellett  másod-al- 
íspánaf^  választatott  Azonban  alispán  társának  hosszas  betegsége  alatt 
és  1841-ben  be  iskövetkezett  halála  után  a  megye  kormányzatát  telje- 
sen ő  vitte;  és  talzás  nélkül  mondhatni,  elsS  hivatalos  belépésétől  ide- 
jét a  tehetsegét  a  megye  dolgainak  szentelve ,  mint  kezdő  jegyző  a  leg- 
fárasztóbb, tiz  év  óta  elmaradt  tisztviselői  jelentésekről  és  teendőkről 
a  megyei  jegyzökönyvekből  kimutatást  készített.  1831-ben  részt  veti 
az  országgyűlési  munkálatok  szerkesztésében.  A  nógrádi  nemzeti  inté- 
zetnek 8  éven  át  mtinkás  titoknoka  volt  És  ő  kezdte  meg  első  az  or- 
szágban mint  iűispáo  a  megye  egész  évi  beligazgatásáról ,  és  legelő- 
ször is  1823-tól  kezdve  adott  ily  jelentést,  mely  ki  is  nyomatott.  Mtt- 
veltsége  és  képzettedé,  mely  a  jogi  és  a  politikai  tudományokban  ala- 
pos és  teljes  volt,  kiterjedt  a  művészetekre  és  nyelvekre  is,  tudott  gui- 
tározni,  zongorázni,  a  magyar,  latin  és  német  nyelves  kiv(U  kitűnŐleg 
francziáúl ,  olaszul ,  sőt  spanyolul  és  angolul  is  folyvást  beszélni,  és 
Sheridan,  Byron,  Shakespeare,  Mirabeau,  Cervantes,  Tasso,  Goldoni 
s  többek  munkáiból  sokat  fordított.  Mit  lehetett  vala  még  utóbb  tőle 
remélni,  mutatja  jeles  publicistát  dolgozata,  mely  halála  után,  „Vbsza- 
emlékezések"  czim  alatt  jelent  meg.  De  a  folytonos  monka  korán  sírba 
dönté  a  páratlan  tiazta  jellemű,  lángeszű  és  nőtlen  férfiút  1842.  mart 
27-én  kora  33.  évében ,  azon  alapos  és  biztos  reménynyel  együtt, 
mely  benne  egy  ritka  nagy  ember  és  hazafi  elveszének  megsiratására 
jogosított  —  b)  Horácz  szül.  1814-ben  april  24-én,  megyéjének 
szintén  egyik  jeles  műveltségi!  volt  táblabírája ;  kinek  nejétől  ebeczki 
Tihanyillonátólegy  fiaésnégy  leánya  él  :1.  Alfréd,  (szül.  1845.  febr. 
1.)  3.  H  a  1 V  i  D  a  b.  Podmaniczky  iQ.  Lászlóné.  3.  M  e  t  e  1 1  a,  4.  N  a- 
tal||»  6.  Ca  mii  la  atáblánlátiiatók.  —  c)  Teréz  SréterHiklósné, 
—  ésd)  Aglája  Révay  Károlyné. 

IV.  Jáaosnak  harmadik  feleségétől  kubinyi   és  bertelenfalvi 
Knbinyi  Rozáliától,  fija 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


seítsb.  S6I 

5.  Lisz  ló  Bziil.  1784.  oct.  havában.  Nógrád  megyénél  hi- 
vatalos pályára  lépve,  már  1809'beii  ennek  ftt  Bzolgabirájivá  választa- 
tott, és  e  tisztet  dicsérettel  húsizú  idüo  át  viselte  1828-ig,  egyszersmind 
a  nógrádi  evang.  föesperességnek  ie  föfelíigyelílje  volt.  Meghalt  1863. 
évi  martfasban.  Nejétől  Beniczky  Évától,  kil813.  dec,  Sl-én  halt  meg, 
•következő  hat  gyermeke  maradt : 

a)  Miklós,  íQu  korában  1828-tól  —  1832-ig  Nógrád  me- 
gyének tiszti  aliigyésze. 

b)  Franciska  Mocsáry  Imrének  volt  hitvese. 

c)  László  Nógrád  megyének  1 842-t(f  1  föbiztoaa^  1846-tól 
másod  alispánja,  és  1848-ban  országgyűlési  képviseltje ;  az  ellenzéki 
pártnak  szilárd  elvtí  hivc  volt,  és  ld49-bea  Debreczenben  is  vé^g  kS- 
vetkezetes  kitartással  képviselő  maradt.  Nejétől  Hanzély  Apollóniától 
fia  Ferencz  szül.  1S48.  aug.  hóban. 

d)  Rozália  mikófalvi  Bekény  János  neje. 

e)  Kálmán  1836 — 3d-ig  Nógrád  megyének  volt  rendsze- 
rinti esküdtje, 

í)  L  a  j  o  s  1848-ban  a  12.  számú  Nádor  huszár  ezredben  cs. 
kir.  kapitány ;  a  forradalom  kezdetén  Lengyel  országból,  hol  ezrede  fe- 
küdt ,  Dessewffy  Dénes  hiidnagyával  együtt  századát  a  magyar  kor- 
mány szolgálatára  haza  vezette,  és  a  forradomban  mint  ezredes  szolgált 
1849.  elején  Windscbachtnál  karján  erősen  megsebesülve  a  forradalom 
végén  folytonosan  üldöztetve,  csonka  karral  Belgiumba  menekült. 
A  családfa  közetkező  : 

I.  tábla. 

Stétei  N. 


■"ll-Jáno*  "■ 

TUzdr  dandárnok, 

ezredes 

ZóWomi  alispán 

'tnu. 

(Bazegb  Éva) 

""l.  Ádám  UL  János 

s>al.  169a  N4grádi      

(LipMkvJulianDft)  aliipán  1738.         t      (Qoaztonji  (1.  Görgey  Janka     t 
■TTT^tlIT^  ('■Qe'''>»wl  An"  Jánoe)       51.  Jénoky  Katt) 

fo/y.  in.  táiUn. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


»2 


(1.  PUthy  Imre 

S.  ócMŰ  Balogh 

Péter  fXiip. 


I.  Ádám.  ki  a*  l  UbUn. 
BS.  1690. 
(UpMky  Julianna) 

I.  Mihály 
Nógrád  V.  ftípénz- 

tárnok  176S. 
(BoMányi_  Johanna) 


II 

solgahirö  1792. 


11.  Mihály 

179S.  aljegyzíí 

(iM.  OyOrky  Klára 


lítrán  PéUr  MihíÜ^  Eva  Miktós 
(Berhelyi  (nfitlen)  1828.  (Dobra-  f  1840. 
Clementiaa      f        szbirö     Tiesky  N.   (Srtfter 

1 (nőtlen)  2.  Szontagh  Teréz 

^Tán.    Klára.  '  SámnelJ    fmS^ 


Petronella    Klára    Amália 

(Loaonccy  (BorbAy  (Fas«kaa 

Láazló)      Miklda)  Károly) 


m.  JánoB,  ki  ft 
Nógrádi  aliapán 


i-töl  II.  György  1756. 


I.  Pál  Janka 

1766         ^öldTáry 
(Badvánisky    Oyfirgyné) 

Eraae) 


2-tól  L  István 


m.  Oyfi^y  Dénes  Katalin        Ferenes 

1609.  ina.  Sman^    (Batta  M.)    (Korodinyi  f 

(Sientmiklóasy  Zsófia;    f  János) 


István 

(Korodinyi 

Bora)' 

t 


IV,  György    n.  Pál  A1^»U        Victoria. 

+         ^nzay      (Orcay  litván) 
Krisatina) 


AdalbMl  ladia  Pesten  Ügyv. 

Cieirtvín.        (Gyürkyní  (PéiUs  N.) 

B«cakén.) 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


SB^TEit.  353 


I.  G^Srgj,  ki  at  I.  táUéa. 
az.  1702.  1 1767. 


l.UörgeyJ 
í.  Jánohj  K 


l-m  Uári*  3-tól  JáDOB  Erzsébet         Zsnzei 

S'rónny  mhalt  1795.  1 1803.  (Sáodor 

ibálj)        (1.  Ghyoiy  JuIia  (Sándor  Pál) 

2.  IJjháay  Erzse.  Károly) 

3.  Kiibinj-iRáza) 

l-tiíl  V.  János        Karoliun      KonBtaniTÍa        2-tál  Jóuef  3-tól  László 

infar.  kapit.    {Ottlik           (1.  Sándor     az.  1781- 1 1850.    ■«.•  1784.  f  1863. 
B«.  1776.  +  1835.  JózíeO            László          Nógrádi  Ibiró    nógrádi  fS  sí.  J»iró 
(Ambrózy  Klára)                     2.  HUlItl  Fidfl)        (Gosítonvi        {Beniciky  Eva) 
)  Antónia) 

^uard  SS.  1809.      AnnaT  VL  János            ííorácz  Teréz    ^ 

(Scbenering  Mária}  (Hadarassy  sz   1806.  f  1642.  ez.  1814.  (Sr^ter    1- 

' ín '         Miksa)  Nógrádi  alisp.    (Tihanyi  Miklós)  V 

(BoltízárPil)                                                               """"'  '^ 


Ilona) 


Alfréd  MaWina  MetetU    Natália    Camilla 

■B.  184a  (b.  Podntamwky 
LásEló) 


'  Miklós 

Fáni             László 

Rozália 

Kálmán          L^OB  ' 

▼.  alflgyáiz 

(UocBáry        Nógrádi 

(Bekény 

volt.  r,  esk.  volt  forrad. 

Imre)        alisp.  képv. 

esredea. 

(Hanzdty  Ápol.) 

Ferencz 

Bz.  1846. 

A  család  czimere  —  mint  a  metezrény  mutatja,  —  égSEinü  paizs, 
melynek  alján  hármas  csúcaú  hatom  áll,  ennek  középső  magasabb  he- 
gyéből három  fehér  virágzó  liliom  emelkedik  fel,  a  kSzépaSn  természe- 
tes H:ZÍnU  tengelicz  (cardueÜB  aeuachantis  avicula)  ül,  fölötte  a  palzs  ud- 
varában jobbról  arany  nap,  balról  ezüst  fólhold  ragyog,  a  paizs  fölStti 
sisak  királyi  arany  koronájából  szintén  a  leírthoz  mindenben  hasonló 
hánnas  liliom  virít  (madár  nélktll).  Foszladék  jobbról  ezüstvörds,  bal- 
ról aranjkék  (vagy  inkább  szlirke). 

A  család  ös  eredetére  és  nevére  vonatkozva  meg  emlithetjük  móg, 
hogy  az,  az  1569-ben  beszterczei  elíinéwei  magyar  nemességre  történt 
emeltetése  előtt  jóval  előbb  moghonosulva,  elöbbí  hazájában  szintén 
nemesi  rangban  állhatott,  ide  mutat  előbbi  német  nWoblgemuths- 
h  e  i  m  i"  előneve,  melyet  noha  a  „beszterczei"  és  utóbb  as  adomá- 

MlSTAKORSEia  CB11.ÍIIM.  I.    BÖTKT.  '  SÍ  ^  "^ "" '^S '  ^ 


354  SRÉTER. 

nyos  jogú  „szandál"  elönév  teljesen  kiszorittatott,  még  egyes  ágainál 
a  XVII.  században  is  ismeretes  volt.  ') 

A  csalidnév  az  15ö9-ki  nemes  levélben  „Schrettcr"  alakban 
fordul  elö;  1680— 88-ban min- 
den okmányokban,  valamint 
az  1696.  1698.  évi  nádor!  és 
királyi  adományokban  állan- 
dóan „Sréter''nek  iratik.  Az 
1701.  évi  királyi  adományban 
felváltva  kétszer  „S  c  h  r  e  t- 
t  er",tÖbbÍ8zer  mind  ég  „S  ré- 
té r''-nek  van  írva.  II.  Já- 
nostól ItíSO-tól  kezdve  álta- 
lában a  családnév  mind  ma- 
ga a  család,  mind  mások  ál- 
tal mai  alakjában  íratott ;  csak 
elvétve  idegenek,  és  némely 
Íróink,  mint  Bel  Mátyás,  Ír- 
ták Schrötter,  —  de  legtöbb- 
nyire  Schretter  és  Schreter 
alakban  a  meghonosított  nevet. 

A  család  eredetileg  és  máig  is  protestáns  ágost  evang.  vallású, 
kivévén  m.  János  ágát,  melyen  ül.  György  által  ezen  ágból  O  ii  s  z- 
táv  a  katb.  vallásban  maradt. 

StachA  család.  Bihar,  Békés  megyei  nemes  család.  Alapítója 
Stachó  János,  Nagyváradi  gyógyszerész  és  1766  ban  azon  város  bí- 
rája, *)  1766.  évi  octob.  8-án  Mária  Terézia  királyasszonytól  czimeres 
nemes  levelet  nyert,  °)  mely  1766.  évi  január  8-án  Bihar  megye  gyű- 
lésén Várad-Olasziban  kihirdettetett.  *) 

A  család  czimere  fUggöleg  kétféle  osztott  paizs,  a  jobb  oldali 
ezüst  udvar  alján,  vízen  két  fehér  azámynyal  ellátott  kék  golyó  lebeg, 
és  azon  meztelen  alakban  a  szerencse  nemtöje  áll  ballábával,  két 
kezével  ágyékán  feje  fölött  egy  vöriis  &tyolt  tartva;  a  baloldali 
kék  udvarban  arany  bőség  szarv  telve  virágai  látható,   fölötte  arany 


•)  Bel  M.  Notitia  Nova  Hung.  IV.  p.  S60. 

•)  B.  Vay  L.  német  biviég.  877. 

■)  CoU«ct.  herald  nr.  168. 

')  Bibar  inegr«;  jegyíökönyv. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


6TACHÓ. 


m 


kcrcazt  ragyog.  A  paizs  föIÖttí  sisak  korqnájáa  két  kiterjesztett  fekete 
saaszároy  között  szintén  a  leírthoz  hasonló  bÖség  azarv  látható.  Fősz- 
ladék  jobbról  ezüstvörös,  balnM  aranykék.  ') 
A  családfa  következíl ; 

n.-váradi  gyögyizer^Bz 

1766. 
(Pongrác z  Magdolna) 


II.  JiuoB  1 1818. 
Bihar  v.  oz.biró 
(Urbán)i  Juliana) 


L  Károly  111.  János 

Bihari  alisp.  Békeai  ca.  k.  főnOk 

1 1854.  1 1861- 

(Tburzú  Eleonóra)  (1.  Vidovich  Jozefa 

j 2.  Plaeaintár  Kata) 

ír  Károly     Karolina        Jnlia      Mária        Elek         S  O  '     1--ŐI  Gyula 

■X.  1821.     az.  1822.      sz.  1825.  az.  1826.  tz.  1827.     B%-  szttl.  1827. 

Bihari  eek.  (Reviczky  (Moldován  honvéd  kapit.^i°        (Hűké  Karolina; 


(Nockheim    Láailö) 
Jozefa) 


Bihar         .    _ 
(Sánta  Jozefa);" 


Az  alapitónak  fía  II.  János  Bihar  vármegye  szolgabirája  volt 
e  század  elején,  1807.  előtt.  Me^flialt  I8l8-ban  kora  61.  évében  Ennek 
egyik  fija : 

I.  Károly  Bihar  megyének  al-,  1828-tól  föszolgabírája,  utóbb 
(1834-től)  másod  alispánja  volt  1837-ig.  Lakott  Szakállon.  ■)  Meghalt 
1854-ben  kora  66.  évében.  Nejétől  nosziczi  Thurzó  Eleonórától  öt  gyer- 
meke maradt :  1.  Károly  (sz.  1821.)  Bihar  vármegyének  1848-ban 
Esküdtje,  2.  Karolina  (szíU.  1822.)  Reviczky  Lászlóné,  3.  Ju- 
liana (szül.  1825.)  Moldován  Jánosné.  4.  Mária  (szül.  1826.)  5. 
Elek  (szfil.  1827.)  1849-ben  honvéd  százados,  jelenleg  Bihar  megyei 
esküdt,  kinek  nejétől  Sánta  Jozefától  két  leánya  van  :  Margit  és 
Ilona.  —  6.  Oeiza  (sz.  1836.) 

m.  JánoB  Békés  megyébe  telepedett,  hol  nemességét  1828- 
ban  april.  15-én  kihirdetetté.  ")  Előbb  a  gyulai  uradalom  f<(~ 
Ogyéaze  ,   majd   főnöke.   A   forradalom  után   Békés    megye  cs.  kir. 


')  Colleot.  herald,  ^b  Adámi  Scuta  gentil.  XI. 

*)  Nenieaége  Bihar  megyében  kihirdettetett  1820-ban  is. 

'}  Békés  megye  jegyzfiköny  ve  765.  az.  a. 


iBi^OOglc 


366  8TÍflLl. 

kir.  főnöke  volt,  éa  Ferencz-JózBef  rend  vitéze.  Meghalt  ISöl-ben  Vá- 
radolasziban  kora  61.  évében,  eltemettetett  B.-Gyulán.  EUS  neje  VÍdo- 
vich  Jozefa,  a  második  Placsintár  Katalin  volt.  Ettől  szUletett  fia  G  y  u- 
1  a  1827-ben  Gyulán,  kinek  Híike  Karolina  nejétől  két  gyermeke  van, 
úgymint :  a)  Etelka  szül.  1 852.  és  b).  Gyula-János-JrSzBef 
BzUl.  1863  bsn. 

Stábly  esalád.  Jeles  orvosokat  termett  család,  mely  a  X  VIL  szá- 
zad végén  Donau-Echingenböl  szakadt  hazánkba.  Az  első  meg  települő 
"StáhI  I.  György  volt,  ennek  fia  U,  György  mindketten  orvosok 
Pesten,  ennek  £a  III.  György  Pesten  1765-ben  született.  Bécsben 
végezvén  tanulmányait,  a  Stein  nevU  ezredben  nyert  alkalmazást,  mint 
orvos,  később  a  gumpendorfi  katonai   növeldében  működvén,  boncz- 
tani    remek   készletei  által  Brambilla   protnmedicus  figyelmét  vonta 
magára,  és  csak  hamar  a  József  Akadémiánál  a  boncztan  tanárává  lön, 
azonban  vissza  vágyva 
hazájába,  a  pesti  Egye- 
temhez a  sebészet  taná- 
rának   kineveztetett 
Majd   a  főikelő   nemes 
sereg  tábori   f8  orvosi 
állomására  méltattatott, 
és  e  téren  szerzett   ér- 
demeinél  fogva    1797- 
ben  I.  Ferencz  király 
által    Stábly    néven 

magyar  nemességre 
emeltetett.  ')  És  akkor 
kapta  a  czimert,  mely 
—  mint  itt  látható  ~- 
az  orvosi  jelvényeken 
kívül,  egy  lovas  felkelő 
□emea  vitézt  is  ábrá- 
zol. A  czimer  paizs  t  i. 
vizirányoB  vörös  szele- 
men által,  melyen  két 
arany  csillag  között 
arany  nap  látbatÓ,  két  udvarra  oszlik,  a  felső  kék  udvarban  jobbról 


')  Collec  berald.  és  Adami  Scnta  gentil.  tomo  XI. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


btIhlt.  357 

balra  rézsútos  ezüst  szelemen  botm  tekerödzíi  kígyót  mutat ;  az  alsó 
ezüst  udvarban  fakó  paripán  vörös  nyereg  takaró  felett  kék  magyar  ru- 
hás, prémes  kalpagii,  magyar  felkelő  nemes  vitéz  nyargal,  jobbjában 
kivont  kardot  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  arany  gríf  emel- 
kedik ki,  első  jobb  lábával  botot,  melyre  kígyó  tekerödzik,  tartva.  Fosz- 
ladék  jobbról  ezüstkék,  balról  aranyvörös.  ') 

A  nemesi  fölkelés  ideje  után  a  franczia  háború  alatt  ragályos 
betegségek  dühöngvén,  fíjleg  a  katonai  kórházak  néhányában,  felsőbb 
meghagyás  folytán  ezek  megvizsgálása  és  teendő  czélazertt  orvosi  in- 
tézkedések végett  Zárába,  Raguzába,  Zengbe,  Il^umébe,  Triesztbe 
utazott,  mely  szokatlan  s  roppant  fáradtaággal  összekötött  ntanásának 
áldozata  lŐn,  lebetegedvén  1803.  oct.2-án  kora  47.  évében  Pesten  meg- 
halt Kéjétől  Treutner  leánytél  két  gyermeke  maradt:  Ignácz  és 
L  u  í  z  a  Tamóczy  Jánosné ;  kinek  egyik  leánya  Ida  ismert  jeles  tu- 
dósunk Toldy  Ferencz  bittestársa  volt, 

Ignácz  szül.  1786-ban,  s  ősei  nyomdokán  szintén  az  orvosi 
pályára  szentelte  magát  Már  33  éves  korában  a  pesti  egyetemnél  a 
boncztan  tanára  volt.  Innen  a  m.  kir.  udv.  helytartó  tanács  tanácso- 
Bává,  országos  főoi-voaaá,  1848-ban  pedig  tábori  egészségügyi  osztály- 
főnökké neveztetett  ki.  Több  rendbeli  érdemeiért  a  III.  oszt  vasko- 
rona renddel  ób  egy  würtembergi  diszrenddel  tfintettetett  ki.  Meghalt 
1849.  april.  28-án  Budán  kora  63.  évében.  Két  fia  maradt :  IV. 
György  és  Perencz. 

IV.  György  szül.  1810-ben;  szintén  az  orvosi  pályát  választá, 
és  23  éves  korában  Fejérvármegye  főorvosa  lőn.  Meghalt  legszebb 
férfiúi  korának  36.  évében,  1846-bftn.  Nejétől  O&rtner  Klárától,  ki 
1856-ban  halt  meg,  három  gyermeke  maradt :  Mária  kisfaludi  Lip- 
thay  Komélné,  György  és  Ignácz. 

Ferencz  (szül.  1813.)  katonai  pályára  lépett,  s  előbb  a  Ná- 
dor ,  utóbb  a  Haller  huszárezredben  őrnagy,  a  katonai  érdemrend  tu- 
lajdonosa volt.  Meghalt  1862-ben  magtalanul 

A  családfa  kövekező  : 


')  Adami  Sonta  gentil  tomo.  XI. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


8TA1NBE. — STAINLEIN. 


N.  leiny  III.  QjtSi^ 

(OroBhizi  Bz.  1766.  f  1803. 

(KÚDu^)  orvos  dr. 

(Treutper  N.) 


Ignicz  Luisa 

ex.  1788. 1 1849.  (Tamáczy  JAnoa) 

helyt  tBDács  '^.,  _                    tj    j. 

orM.fÖorvoB.  f^íí*              ,_  /^'í 


IV.  György                            Farencz 
sz.  1810.  +  18*6.                   az.  1812.  t  1862. 
Fejér  m.  ftSovros                          őrnagy 
(GKrlper  Klára  t  1856  ) 


(Toldy  Per.) 


Mária  V.  György        II.  Igoácz 

BZ.  18S4.  az.  1836.  bz.  1838. 

(KUf.  Lipthay  Kornél) 
Margit^  FUlSp  ' 
ez.  1858.        ez.  1862. 

Stainer  család.  Stainer  MáVton,  1714.  febr.  12-éa  Bécsben 
kelt  czimereB  levélbea  érdektársaival  együtt  III.  Károly  király  által 
nemességre  emeltetett,  ')  Czimere  vizirányosan  kétfelé  osztott  paízs,  a 
íelaii  arany  udvarban  egy  fejű  fekete  sas  kiterjesztett  szárnyakkal  lát- 
ható ;  az  alsó  vörös  mezőben  arany  koronán  pánczélos  kar  könyököl 
kivont  kardot  villogtatva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  ezintén  olyan 
kar,  kivont  karddal  látható  két  sasszárny  között,  melyek  kÖzÜl  a  jobb 
oldali  vizirányosan  fekete  arany ,  a  baloldali  ezüstvörös.  ')  Foszladék 
jobbról  ezüatvörös,  balról  aranyfekete. 

Stainleln  család.  (Saalcnsteini  gróf)  Bajor  eredetű.  Alapitója 
bajor  nemes  Stainlein  JánoB-(Oottlieb)-Eduard  (szül.  1785.  mart. 
16.)  ki  a  Bajor  követségnél  Bécsben  titkár  volt,  és  Miksa  bajor  király- 
tól 1815.  sept  27'én  Bajor  ország!  báróságra  emeltetett,  és  mint  bajor 
királyi  kamarás,  val.  Ut.  tanácsos,  és  rendkivtíli  meghatalmazott  mínis- 
ter  I.  Lajos  bajor  király  által  1830.  maj.  31-én  Bajor  országi  grófságot 
kapott.  FeleségUl  vévén  paczolají  báró  Hellenbach  Zsuzsanna  Rozáliát 
(szül.  1794.)  a  bajor  sz.  Anna  rend  hölgyét,  ezzel  Ma^'^yar  országban, 
nevezetesen  Hont  megyében  Szemeteden  birtokos  lett,  és  1827.  évben  az 
országgyűlés  által  bonfiásilatott.  Meghalt  1833.  jan,  13-án  Pesten  kora 
48.  évében,  Özvegye  és  hátra  hagyott  gyermekei  1842-ben  V.  Ferdinánd 


')  Collect.  herald  nro  63tf.  Az  eredeti  GySr  megye  levéltárában. 
')  Állami  Scuta  gentil.  tomo.  X. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


8TANEI0V1CS.— 8TA:íJ8I.AVICH.  359 

királjtólkirályiengGdélytnyertok,  hogy  a  bajor  királytól  nyert  saalen- 
steini  grófi  czimet  Magyar  orazágban  ée  hozzá  csatolt  részeibea  is  visel- 
bessék.  ') 

A  család  czfmere  bárántoBan  kétfelé  osztott  paiza ,  a  felsS  kék 
advarban  derékig  kiemelkedő  kővágó  ember  hegyes  süregben  Utbató, 
jobb  kezében  hegyes  kalapácsot  tartva ;  az  alsó  udvar  négy  sorban  hosz- 
szukás  ezüst  és  fekete  koczkákkal  van  fedve. 

A  családfa  következő  : 

Edaard 
SK.  1785. 1 1833. 
(b.  Hellenbach  Zgngsi)  


(gr.  Wciterhok  (Wagelmaoker  (gr.  Wilci 
Frigyes)       Yslena  aa.  1828.    Henrik) 


HaMna        Leontina        Otto 
182'2.         IS.  1826.     SS.  1830. 


Staneiovics  család.  1751-ben  nemesitottc  meg  Mária  Terézia 
király  asszony.  Czimere  a  paiza  kék  udvarában  hármas  zÖld  halom 
középsőjén  egy  lábán  álló  daru,  felemelt  jobb  lábával  kövecset  tartva. 
A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  szintén  daru  áll,  fölemelt  lábával  köve* 
eset  fogva.  Foszladék  miadkét  oldalról  czüstkék.  ^) 

Stanislavich  család.  Alapitója  Staníslavich  Miklós  előbb 
oicopoli  czimzetes,  1739-t51  csanádi  püspök,")  ki  testvéreivel  együtt 
1746-ban  Mária  Terézia  király  asszonytól  czímeres  nemes  levelet  ka- 
pott ')  Meghalt  1749-ben. 

Czimere  balról  jobbra  rézsútosan  vont  ezüst  pólya  által,  melyen 
P.  R.  E.  F.  betűk  (pro  Rege  et  Fide  jelentéssel)  olvashatók,  két  részre 
oszlik,  a  jobb  oldali  kék  udvarban  arany  csillag  ragyog,  a  baloldali  vö- 
rös advarban  pej  lovon  pánczélos,  sisakos  (melyen  strucz  tollak  lenge- 
nek) vitéz  nyargal,  balkezével  sárga  zászlót  lobogtatva.  A  paizs  fölött* 
sisak  koronáján  pánczélos  kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva.  Foszla- 
dék jobbról  aranykék,  balról  ezüstvöröa. 

Arad  megyében  Staoislavich  János  és  György  l771-bcn 
hirdettető  ki  nemességét  *) 

ÖVvTlág"  politikai  lap  1842.  évt  febr.  Wn  kelt  11.  szám. 

')  Adami  Scuta  geotil.  tomo  XI. 

*>  Pray,  Hierarchia  U.  340. 

')  CollMt  herald,  nro  121. 

')  Arad  megyei  JegysSkOnyr  U6.  ix.  a. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


360  STANISSAUUEVICH. — STANKOVICB. 

StaolBsaiUJevich  realád.  Stanissuuljevich  Tivadart  1763- 
ban  Miría  Terézia  királyaaBzony  nemeeítette  meg  ')  ily  czimerrel : 
a  paizs  négy  udvarra  oszlik,  az  1.  és  4.  kék  udvarban  hátulsó  Ubain 
álló  oroszlán  első  jobb  lábával  kivont  pallóst  tart ;  a  2.  és  3.  ezüst  ud- 
varban fekete  holló  ül,  üeÖréhea  két,  két  zöld  pálmagalyat  tartva.  A 
paizs  fölötti  sisak  koronájából  a  palzsbelibez  hasonló  oroazlán  emelke- 
dik ki,  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany  kék,  balról  ezUst- 
fekete. 

StanUsavlevich  caalád.  KözUlök  Demeter  és  György 
1 792-ben  I.  Ferencz  király  által  emeltettek  nemeeségre.  Czlmerök  négy 
részre  osztott  paizs,  az  1.  és  4.  kék  udvarban  két-két  pánczélos  kar  föl- 
felé nyúlva,  kivont  kardot  tart,  fölöttük  arany  kereszt  ragyog,  a  2.  és 
3.  arany  udvarban  egymással  szemközt  két-két  vörös  oroszlán  ágasko- 
dik ;  első  lábaikkal  keresztbe  helyezve  dzsidát  tartanak ;  a  paizs  fö- 
lötti sisak  koronájából  szintén  vörös  oroazlán  emelkedik  ki,  elsÖ  jobb  lá- 
bával dzsidát  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüstkék,  balról  aranyvörös,  *) 

Stankovlce  család.  Stankovich  Márton  1720-baQ  ül.  Ká- 
roly király  által  nemesitetett  meg.  ') 

Czfmere  következő  :  a  paizs  kék  udvarának  alját  zöld  legelő 
foglalja  el ,  melyen  tehéncsorda  és  kecske  legelesz,  jobbról  magas 
sziklán  vörös  fedelű  tornyos  vár  emelkedik,  alatta  a  zöld  téren  vörös 
magyar  ruhás  vitéz,  sárga  csizmában  zöld  övvel  prémes  vÖrÖs  kalpag- 
gal, oldalán  karddal  áll,  felemelt  jobb  kezével  ezüst  bojtos  nádp&lczát, 
balkezével  vörös  pecsétes  levelet  magasra  emelve,  fölötte  jobbról  arany 
nap,  balról  ezüst  félhold  ragyog.  Á  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szin- 
tén a  leírthoz  hasonló  vitéz  emelkedik  ki,  jobb  kezében  arany  búza  ké- 
vét, a  balban  övet  tart.  Foszladék  jobbról  aranykék;  balról  ezüstvörös. 

E  családból  volt  József  1774-ben  a  selmeczi  bánya  grófság- 
nál hivatalnok,  Katalin  1782— 1804-ben  Mocsáry  József  neje. 

Slankovics  cflaUd.  Stankovich  János  1792-ben  I.  Ferencz 
királytól  kapott  czimeres  nemes  levelet.  Czimere  függőlegesen  kétfelé 
osztott  paizs,  a  jobb  oldali  arany  udvarban  egyfejü  fekete  sas  szétter- 
jesztett szárnyakkal  látható,  a  baloldali  osztály  viisirányoBan  ismét  két- 
felé oszlik,  a  felső  kék  udvarban  zöld  halmon  arany  korona  fölött 
arany  nap  ragyog,  az  alsó  vörös  udvarban  zöld  tér  fölött  fehér  folyam 


')  Collect  herald,  nro  42. 

*)  Adami  Souta  gentil.  tomo  XL 

')  Collect  heraM.  nro  416.  és  Adami  Scata  gsotíL  tomo  XI. 


ídOvGoOf^lc 


8TAM81TH. — STAHBBHBERO.  361 

buUámzik,  e  fölött  két  arany  búsakéve  áll  ée  ezek  között  arany  nyelU 
sarló  látható.  A  púzs  fölötti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett  sas- 
szárny között  arany  oroszlán  emelkedik  ki,  első  jobb  lábával  kivont 
kardot,  a  balban  bárom  arany  búzakalászt  tartva.  Foaztadék  jobbról 
aranykék,  balról  eziUtkék.  ') 

Ugy  látszik  ezen  (vagy  a  följebb!)  Stankovics  családból  eredt  Stan- 
kovics  János  1837-ben  váczí  nagy  prépost, kir. tan.,  czimzetes bosoni, 
utóbb  183S-tól  haláláig  gy<Sri  pUspÖk. 

Stansitb  esalád.  Ld»d  Horváth  ci. 

Slarheoiberg  család.  Stájer  országi  eredetű,  régi,  nevezetes 
család,  mely  magát  a  Welfek  törzséből  Vinulftól,  a  ki  Alarik  gót  ki- 
rály korában  élt,  származtatja.  ")  A  XII.  században  három  testvér  kö- 
zül Albertnak  fía  G-undakar  Ausztriában  az  Ene  vizén  fölüli 
tartományban,  a  mai  Hansruck  negyedben  nem  messze  Uaag-tól  építé 
Starchenberg  (Starhenberg)  vár-kastélyt ,  melytöt  ivadéka  nevét  vette. 
A  családban  ezután  a  Qundakker  keresztnév  is  igen  gyakori  lett. 
Nem  tartozván  ide  a  család  ez  ídétti  teljes  nemzékrendje,  csak  megem- 
litjilk,  hogy  a  XV.  században  l^Iátyás  király  korában  is  az  említett 
Ensentúli  tartomány  a  kapitánya  Stahrenberg  K  o  c  s  á  r  d  volt/)  kit  Má- 
^ás  király  1488-ban  arra  kért  meg,  hogy  János  fiának  nem  sokára 
tartandó  takadalmára  Bécsbe  neki  pisztrángokat  küldjön.  Erz  ösi  vt^- 
kastélyt  1579-ben  Stahrenberg  Rüdiger  el  adta  Albert  osztrák  ber- 
ezegnek. 

A  XVI.  század  elején  élt  Starhemberg  Rázmány,  ki  tetemes  birto- 
kot hagyott  hátra  és  kinek  nejétől  gr.  Schaumburg  Annától  két  6a 
maradt  :Rüdiger  és  Henrik,  két  ágnak  alapitói. 

Henriknek  (ki  1585-ben mhalt) ágából ineg említendő  Gruidó, 
ki  Belgrád  védelme,  és  a  Zalánkameni  ütközet  stb.  által  lett  nevezetes. 
Heghalt  1737-ben.  Agából  ő  is  1723-ban  magyar  honfiusitást  nyert. 

Radigemek,kikevendi  báró  Zékel  Hónát  birta  nŐÜl,  és  1582-ben 
halt  meg,  kis  unokái  által  szintén  két  föágra  osslott  a  család,  mint 
mindezt  a  családfán  láthatni. 


')  Adami,  Scnta  gentíl.  tomo  XI. 

')  Teleki  Hunyadiak  kora,  XII.  416.  as  er«detí  ndmet  levében  ,6  o  t- 
h a 1 1 n"  áll,  tehát  Oothard  magyarul  Kvoiárd.  —  Az  1601.  ^vre  Istvánffj- 
ii  (pag  iW.  ed  2-da)  Gothárdot  említ,  honnan  aet  vélem,  hogy  az  Gaiidakkec- 
ral  volt  felcserélheti!. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


8TAUBEB1BBSO. 


Kásmán 
(gi.  Schaumburg  Add  a) 


Hűdiger  1 1582. 

(Kevendi 

Zekal  Ilopa) 

Pll-Jakuht  1685.         LajOB 
KÖörád-BoIdiza. 

iet3.gri/. 
(1.  b,  Zinzeodorf  A.  Erise- 
2.  gr.  Cavriani  Kata) 


Henrik  t  1585. 
(b.  Lamberg  Magdolna) 
Ez  d^ál  többi  kití 
Gnidá   1723.  magyar 
inASgtna. 


Emeit  RUdiger  1 1701. 

altibornagj 
B^cs  védője  1683. 
(1.  Ott.  Stahremborg  Ilona 

2.  gr.  Jörger  MAria) 
ál  (rdny,  kik  k6U     H.  ADtoni& 
(gr.  Stahremb«rg 
Fer.  Álltaink) 


2-túl  Fereucz  Ottokár 

».  1G62.  t  1699' 

stockholmi  követ 

(gr.  Bindsmaul  H.  Cecil) 

a  berezegi  ág  öse. 


.  orez.  indig.  1723. 
(gr.  Daun  M.) 


Ferencz  F.  Aotal 
BE.  16ai.  1 1743. 
r.  Stabremberg  H.  Antónia) 
a  béc«i  bÖB  leánya) 


Ottó  Gundakker 
■z.  1720.  t  1760. 

V.  b.  tit.  tan. 
(gf.  Brenner  Mari  a) 

Ferencz  Xar. 

8z.  1747. 

(gr.  Neippcrg  M.) 


Antal  Ound.    M.  Alojzia    E&rolj  Gundak. 
».1776.tl712.    sz.  1798.            bz.  1777. 
(gr.  Kaunitz  (Karácaonji  (l.gr.Colloredo  M. 
Karolina)        LajoB)      8.  b.  Luzénazky   <- 
Klár^ 


Júzsef-Ferenck 
tz.  1724.  t  1774. 
altáborn^Lgy 
(gr.  Károlp  Eva) 
'  Antal  idöab 
bz.  1764.  1 1808. 
(kSpSadi  gr.  Tolvay  Alojria) 
""intaí  Gundak.  t  18517^ 
kamaráé,  volt  kapit. 
(gr.  DcBfoara  Bora) 


Mária  Amália 

(CaryTar-    cb.  ker.  h. 
deven  Luciu;) 


Kamilló  KUd.     (baJBai 
BZ.  1804.  VojniCB 

(1.  Na.  Steinmets  Guid.    Vilma); 
2.  gr.  Tbürheim  M.  Leop.) 
'        Kamilló  sz.  1885.  "" 
Ez  ágból  Gundakker  minister  volt,  iga  kapta  Nógrád  me- 
gyében N.  Oroszit  adomány  bao ;  és  Antal-Ferencz  neje.  gr.  Tol- 
vaj Aloyzia  jogán  SomoBkőt  és  Somoeujfiűut,  birva  azokat  1847-Íg;  ha- 
sonló jogon  a  most  is  birt  köpösdi  birtokot. 

A  berezegi  ágból  L a j  o a  berezegnek  Francziska  leányát 
(szül.  1787-bcnJ  gróf  Zichy  István  vette  nöüI. 

A  Henrikféle  vonalból  Giiidónak  első  neje  Berzeviczy  Klé- 
lia,  a  második,  kivel  rögtöni  közbe  jött  halála  miatt  csak  kilencz  na- 
pig élt,  Paukovicb  Anna  volt. 

Magyar  országban  legelőször  honfiusitást  St  Henrik  nyert 
1647-ben,  utána  János-Ríkhárd  1655-ben,  legutóbb  pedig  Ta- 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


8TATIU0. — STG6MEB.  363 

mis,  Oaidó,  Konrád,  Miksa,  0undeinár  és  Perencz- 
József.  >) 

A  család  Ö8Í  czimere  koronás  párducz,  elstf  jobb  lábával  bo- 
roB^áo-ágat,  a  bolbao  levágott  tarfejet  tartva,  mely  a  szaporított  s 
négy  részre  osztott  czlmer-paízBban  a  közép  vért  egy  részét  foglalja 
el.  Starbemberg  Ernő  RHdiger  Bécs  bSa  védelme  emlékére  a  bécsi  sz. 
István  tornyát  nyerte  czimerébe,  de  csak  leányai  maradván  és  egy  leá- 
nyát a  magyar  honSasitást  nyert  Qundakkemek  fia  vévén  nSül,  éa  így 
leány  ágon  ez  örökösödvén  ntánna,  e  czlmerrészt  is  ezen  ág  öröklé. 

Statllio  csalid.  A  graboríai  Beríszló  család  leány  ágán  szakad- 
tak hazánkba  Statilio  János  és  Máté  testvérek,  anyjok  Beriazló 
leány,  nővére  volt  Beríszló  Péternek,  János  egykor  őrsi,  majd  budai 
prépost  végre  1536-tól  erdélyi  püspök,  ügyes,  eszes  pap,  Szapolyai  hi- 
ve,  történelmi  nevet  vivott  ki  magának  és  innen  eléggé  ismeretes ;  test- 
vérének Máténak  fiai  voltak  János  és  Mihály,  kiknek  részére  a 
nevezett  pOspök  nagybátya  1534-ben  Erdélyben  Csombordra  ado- 
mányt szerezvén,  abba  beiktattak.  A  püspök  meghalt  1442.  april  S'án. 
UnokaÖcsjeiben  a  család  kihalt 

StavácB  család.  Szepes  vármegye  nemos  családai  közé  szá- 
mitatik. 

StefTanits  család.  Steffanics  Pált  1620-  ban  II.  Ferdinánd 
király  emelte  nemességre  czfmeres  levélben,  mely  szerínt  czimere 
a  piuzB  két  udvarának  alján  széles  folyamon  balfelé  fehér  lovon 
úszó  zöld  rnhás,  sárga  csizmás,  fekete  süveges  magyar  vitéz,  jobb  ke- 
zével kivont  kardot,  a  ballal  a  kantárig  és  piros  zászlós  lándzsát  tartva. 
A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szintén  hasonló  öltözetű  magyar  vitéz 
emelkedik  ki,  szintén  zászlót  és  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüst- 
zöld, balról  aranyvöröe.  ') 

Steffanits  nevö  család  van  Bihar  megyében,  és  Zala  megyében  ís, 
hol  Steffanits  Ignácz  1838.  jun.  9-töI  rendszerinti  esküdt  volt 

Steguer  család.  Zemplin  vármegyében  a  múlt  század  elején, 
nOO-ban  a  Stegner  család  Nagy-Tolcsvát  és  E  rdÖ-Bényét  vette  zálog- 
ba a  Rákóczy-aktól.  ') 

Stegner  Mátyás  az  1715.  évi  országgyűlésen  magyar  honfiu- 
sitást  nyert.  *) 

■)   1647  :  156.  —  1656  :  119.  cs  1723.  ávi  123.  tBrv.  ex. 

')  Adsmi  Scutn  gentil.  torao  XI. 

')  Ssirma]'  C.  Zemplin.  not.  top.  154.  I6fi. 

')  1716.  évi  136.  töiT.  c». 

DiB.1izedOyGoO<^IC 


364  8TEHBHIC8. — STBLCZÜB. 

Slehenlcs  család.  (Jerebiczi)  Horvát  ország  Zágráb  mcgyd 
nemes  cealád,  mely  a  nevezett  megyében  fekvő  Jorebtczi  hely- 
ségről vette  elŐQCvét.  Kaprinú  szériát  már  1459-ben  az  előkelő  ela- 
dok egyike.  *) 

Egyik  ismeretes  tagja  volt  a  családnak  jerebiczi  Stehenica  J  á- 
nos  1760-baD  győri  nagy  prépost,  temnei  vál.  püspök,  ildai  apát,  a 
bácsai  praedialis  ezek  örökös  főispánja,  és  m.  kir.  helytartósági  ta- 
nácsos. 

György  1765-ben  Győr  vármegye  táblabirája. 

Gábor  1770 — 74-ben  m.  kir.  udvari  kamarai  járulnék. 

Steinbach  család.  (Hidegkúthi)  Pozsony  megyei  család,  mely- 
ből Ferencz  kir.  tan.  és  közalapítványi  igazgató  szül.  1780. 
octob.  16-án. 

SteiBicher  család.  Steinicher  Andrást  1738-ban  ül.  Károly 
király  czimeres  nemes  levéllel  ajándékozta  meg.  ') 

Czimere  vizirányosan  kétfelé  osztott  paizs,  az  alsó  udvar  ezüst,  a 
felső  Törös,  az  előtérben  hátulsó  lábain  oroszlán  áll,  testének  felsŐ  ré- 
sze a  vörös  udvarban  arany,  alsó  test  része  kék,  első  jobb  lábával  há- 
rom arany  búzakaláazt  tart.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szintén 
olyan  oroszlán  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  aranyvörös,  balról 
ezttstkék. 

Slelcier  család.  (Felső-üri)  Előnevénel  fogva  Vasmegyei  FeleŐ- 
Őr  adományos  családaínak  egyike.  Trencsin  vármegyében  a  czímer  le- 
veles családok  sorában  áll,  nevezetesen  az  1803.  évi  nemes  összeírás- 
ban olvassuk  >)  Stelczer  Pált,  és  ennek  négy  £át  u.  m.  Pált,  Já- 
nost, Józsefet  és  Mihályt,  kik  Trencsin  városában  laktaoak ; 
az  1837.  évi  lajstrom  szintén  ott  Pál  Örököseit  mutatja,  u.  m.  Já- 
nost, s  fiát  Károlyt,  —  Józsefet  és  fiait  Gyulát,  Imrót, 
Antalt,  végre  Mihályt. 

A  családfii  ez  : 


Pál  1803. 

■  Pál               János                     JÓBsef 
1803.            1808. 87,                   1808. 
1                            l 

Mihály  ■ 
1808.  S7. 

Károlr.        '   Oviila. 
1837.               1887. 

Imre 
1837. 

D 

Antal.  ' 
1837. 

>)  Kaprinaj  Hii.  B.  tomo  V.  p.  135. 
')  CoUect.  herald,  nro. 
■)  Bzontag  Dan.  kOzI. 

ilized  Oy  ^^t 

BTÉLIR.— STéplM.  S65 

StóUk  család.  MoBony  megyei  család,  meljbSl  Stélik  Fe- 
rencz  1825-bea — 30-baii  nevezett  megye  alíspAaja  volt. 

Stella  család.  Gróf  Stella  Rochns  ae  1715.  évi  orezággyü- 
léaea  magyarországi  honfiuaítást  nyert,  ') 

StcDciel  család.  (Kolozsvári)  Már  a  régiebb  idöbea  mint  Ko- 
lozsvár jelentékenyebb  polgára  említetnek.  János  1622.  nov.  14-én 
halt  meg,  és  András,  kinek  házához  szállott  1622-ben  Bethlen  Gá> 
bőmé.  Utóbb  e  osalád  megnemesitetett  és  László  e  század  elején 
Hányad  vármegye  táblabírája  és  Csigmói  birtokos  volt  Anna  a  múlt 
század  elején  Súky  Mihályné, 

Magyarországban  Stenczel  János  1643-baQ  támasfSi  apát  és 
^ri  kanonok.  ValósziníUeg  nBvére,  bizonyosan  rokona :  Stenczel  Bor- 
bála Borsod  megyében  1646-ban  NyirS  József  neje.  ') 

SieÖBiel  család.  (Rapini)  Heves  vármegyei  nemes  család.  Is- 
meretes közülök  SteÖszel  József,  kir.  tanácsos,  aranysarkantyús  vi- 
téz, és  1798.  óta  a  Jászkúnok  főkapitánya  halállUg,  mely  történt  1815- 
ben.  ')  Családfája  következJÍ : 

József 

Jászkiin  kapit. 

mh.  1815. 

(M^láth  N.) 


Márift  Mária  JóBseff 

(Lubj  Imre  (gr.  Tige  Lajos)  0>-  Bedekovict 

kir.  ttgyigaeg.)  Mária) 

Stépán  család.  (N.-Váradí)  Bihar  és  Zemplín  megyei  birtokos 
nemes  család.  Állítólag  Brankovics  Oyörgy  egyik  fiának  Stépánnak,  ki 
1467-ben  élt,  volnának  utódai;  azonban  ezen  állítás  igazothatását  nem 
ismerjük.  Bizonyos,  hogy  a  XVIL  század  közepén  már  Bihar  inegyé- 
ben  virágzott  Stépán  Ferencz  1646-ban  Tokaj  várában  kapitány 
volt,*)  neje  állítólag  Ráskay  Zsuzsanna,  fia  Stépán  Ferencz  Rá- 
kóczy hive,  N.-Váradon  lakott  1660-ban,  nejeTeleky  Anna,  T.  Mihály 
húga  volt  ^)  Úgy  látszik,  ennek  nÖvére  Erzsébet  Toldalagi  Jár 
nosné  volt. 


■)  1715.  ^vi  183.  tSrv.  ez. 
')  Egri  kápt  Prot.  L.  A.  M.  nro  692.  foIio  44a 
')  Horváth  P^ter,  Értékelés  a  Jász -Kunokról  188. 
'}  Szirmay  C.  Zemplin  not  top.  UO.  hitt.  178. 
')  Szaláidy,  Siralmas  krónika  482. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


8C6  STEÍ-HANIDKB.— STEPftANOVlTS. 

Jctenlog  birtokos  a  család  Stcpán  István  nzouiclycbcíi  BiLar 
mogycbon  Less,  Pósa,  Sarján  és  Mindszent  helységekben.  ') 

ZeinplÍD  megyében  Márk  és  Ráska  Iiclységben,  '')  és  ezen 
megyében  többen  viseltek  megyei  hivatalt,  így  Stépán  László  aU 
szolgabíró,  Dániel  aladószedő,  Károly  rendszraintí  esküdt  1836- 
ban;  nevezett  László  1840-ben  íö  szolgabíró;  Vinuze  ugyan 
ekkor  eskUdt,  ki  1849-ben  aladószedd;  József  pedig  rendszerinti  es* 
küdt  volt. 

lÍíG2'ben  Zcmplin  megye  föispánilag  kinevezett  tisztikarában  ta> 
láljuk  J  ó  z  s  ti  f  e  t  mint  ío-ügyészt.  Ugyan  e  megyében  S.  A,  Ujhe- 
lyen  lakik  Stépán  M  i  b  á  I  y. 

SleplianideB  eealád.  A  Stephanides  vagy  Steianidesz  család 
1.  Leopold  király  által  1683-ben  emeltetett  nemességre  iolcg  a  család 
két  tudományos  férfiának  Györgynek  a  pozsonyi  lelkésznek  és 
Jánosnak  az  epcijeeí  tanárnak  érdemeik  tekintetbe  vételével. 
Az  utódok  Árva  ós  Nyitra  megyében  székeltek.  A  Nyltra  megyei  Csej- 
thei  vonal,  mely  Komáromban  székelt  —  úgy  látszik  —  kihalt,  mint- 
hogy az  eredeti  ezimercs  nemes  levél,  mely  általok  őriztetett,  az  Árva 
megyei  vonal  kezére  jutott.  Árva  megyébe  1700.  körül  költözött  Já- 
nos vonala,  mely  Trsztena  mvárosba  telepedett,  és  máig  is  ott  lak- 
nak utódú. 

Stephanáciy  család.  Árva  megyében  arevisnyai  Matejecz  csa- 
ládnak Istvánféle  ága  ezen  vezeték  nevet  vállalván  el,  részint  egyedül 
Stephanóczy,  részint  pedig  Stephanóczy  máskép  Mate- 
jecz néven  fordul  elő  Árva  megye  tevéitárában ;  söt  Stephanóczy  né- 
ven a  nevezett  megyétől  ezen  ág  nemesi  bizonyságot  is  nyert.  —  1 755- 
ben  pedig  arrúl,  vájjon  a  Stephanóczy  név  azonos-e  a  Stepbanovics 
családdal,  szorgos  nyomozások  és  tanuvallatások  is  tétettek  a  megye 
által  a  Reviczky  család  megkeresése  folytán.  Az  érintett  ág  utódai  Sá- 
ros meg}  ébe  is  költözvén,  közUlÖk  Sámuel  1688-ban  bártfai  evang. 
lelkész  volt,  de  úgy  látszik  —  jelenlt;g  ezek  is  vissza  tértek  a  caalád 
MathaeiJes  nevére,  minthogy  Sáros  megyében  névszerínt  Eperje- 
sen Mathaeides  Jakab  utódai  létezvén,  a  nemzetségbe  behozott  név 
különbség  mintegy  megszüntetett  (Egyébiránt  Jáed  a  családról  a  Ma- 
tejecz és  Ma thaeidea  név  alatti  czikkeket.) 

Stephansvlts  cdalAd.  Pozsony  megyei  nemes  család,  melybSl 


')  Fényes,  HagyarorsBig  1859. 1.  2Űfi. 
')  Surmaj  C  Zemplin  not.  top.  371.  378. 


ir,Coo<^lc 


StEPBANOVlCS.— 'STEBUbERO.  367 

íjtephaaovics  János  nevezett  megyétől  1780.  július  IL-óo  kapott  ne- 
mesi bisonyitvány t ,  melyet  Uktahelyén  Krassó  vármegyében  1781. 
oct.  15-éQ  kiliirdettetett.  Utódai  közÜl  egyik  a.z  utóbb  nevezett  megyé- 
ben bulcsi  jegyző  ISOÍ-ben. 

StepfaanovIcB  esalád.  Stephanovícs  Bazil  1797-ben  I.  Fe- 
rencz  királytól  kapta  czimerea  nemes  levelét.  Czímera  először  vizirá- 
nyoaan  kétfelé  osztott  paizs,  a  felső  ezüst  udvarban  zöld  téren  a  jobb 
oldalon  három  nád  áll,  feléje  fekete  lovon,  melyen  vörös  nyeregtakaró 
van,  kék  magyar  ruhás,  zöld  mentés,  fekete  fíiveges  vitéz  nyargal,  jobb 
kezében  kivont  kardot  tartva.  Az  alsó  osztály  függőlegesen  ismét  két- 
részre  oszlik,  a  jobb  oldali  arany  udvarban  kék  golyón  a  szerencse 
nemtüje  áll,  vörös  fátyollal  fedve  némely  tagjait ;  a  baloldali  kék  udvar- 
ban hármas  zöld  halom  középsőjén  arany  korona,  melyből  oroszlán 
emelkedik  ki,  első  lábaival  ezüst  horgonyt  tartva,  fölötte  jobbról  arany 
nap,  balról  ezüst  félhold  ragyog,  Foszladék  jobbról  eztistkék,  balról 
aranyvörös  ') 

Stepp  család.  Komárom  megye  egykori  birtokosai  közé  tarto- 
zik, a  mennyiben  1615-ben  Stepp  Márton  Badvány  és  Ocsa  hely- 
ségekben Pázmándy  Ferencztől  nfgy  udvartelket  vészen  zálogba  ') 

Stercx  cMlád.  Stcrcz  Theophil  1718-ban  lU.  Károly  ki- 
rálytól kapta  czimeres  nemes  levelét.  ^ 

Czimerc  vizirányosan  kétfelé  osztott  paízs,  a  felső  ezüst,  az  alsó 
kék  udvart  mutat,  az  előtérben  zöld  pázsiton  ballábán  daru  áll,  jobb 
lábával  kövecset  tartva-  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  szintén  olyan 
daru  látható.  Foszladék  jobbról  ezüstvörős,  balról  aranykék. 

Slerka-Sulues  CHalád.  (Kerpényesi)  Erdélyi  család,  melyből 
Sándor  jelenleg  balásfalvi  görög  egyes,  érsek,  János  és  József 
1848-ban  a  Zalatbnai  ktr.  kincstári  urodalomban  hivatalnokok;  Pé- 
ter Abrudbányán  városi  hivatalnok;  Dénes,  J 6 a s e f  jelenleg 
(1863.)  megyei  htvatabiokok. 

Stormenszky  család.  Pozsony  megyei  Szász  nevű  helységben 
Stermenszky  András  1738.  előtt  adomány  mellett  lett  birtokos.  *) 

Steraberg  egalád.  Cseh,  Morva  országban  birtokos.  Eredetét 
Frankoniában  keresik.  A  XVII.  század  elején  a  bécsi  békekötés  alatt 
1606-ban  már  ott  találjak  nevét  Stemberg  Ádámnak.  *) 

']  Adami,  Scnta  gentil.  tomo  XI. 

*)  Fényes,  Komárom  vánn.  129. 

^  Collect  faerald  nro  616. 

<  )Bel  M.  Not  nova  Hong.  Ü.  284. 

')1606.  ^ri  b^esi  bAekttt^s  a  Corpae  Jnrisban. 

i:,:,rcdr,L.OO<^IC 


868  BTEblTBeBÖ. 

A  Csehországi  ágból  1662.  febr.  14-én  Zdenko  és  Elek 
grófságra  emeltettek.  ') 

Gróf  Sternberg  Vratiszláv  1687-ben  magyar  orsz^ban  ia 
bonfiuaitást  nyert,  azonban  ága  nem  igen  honosodott  meg.  ')  Megemlít- 
hetni annyit,  hogy  1827-ben  gróf  Antal  örökösei  a  Ludoviceára  ada- 
koztak ') 

Vratiszlávnál  a  család  két  f<tágra  szakadt,  egyik  fia  F  e  r  e  n  c  z- 
Deménytöl  az  idősb,  úgynevezett  Sternberg- Manderscheid,  az  if- 
jabbtól Ferencz-Lipottól  a  seroviczi  Sternberg  ág  sarjadzik. 

A  családfa  ')  imez  : 

I.  t  á  b  1  a. 

Vratiszlár 
aranygyapjŰB 
tit  tan.  1 1703. 

(gr.  Slawata  Anna) 

FereDCK    Eleonóra    H.  Anoa    M.  Renáta    S  M.  Jozefa    Fer.-KipútXZ^H 

Demány    s».  1666.      f  1728.         t  1726.       «  (gr.  Marti-    bi.  1688.   §oi)  f 

titk.  tan.    t"05.     (gr.  Goet»    (gr.  Paar     V  nitt            +1745.    %:•  « 

f  1719.  (gr.Kannita    János)          Józb.)        P  György)      caehoríz.gHg 

(gr.Walseek    Dómok.)                                         b  helytartó-t-  g.  - 

Karolina)                                                            %  (h.  Schnaiaan-^^  £ 

t-erencz-Fulöp              Frane.iska  '                  g  berg  M.  A^g|:.S 

Bz.  1708.  +  17»6.        sz,  1715.  f  1781.  Fclyl.   11.  lábidn-S- '^-^ 

fdudvanneater.               apácza.  '    •   ^ 


t 


Btahrenberg 
Leogoldina) 


Kerent^ly    H.  Leopoldina    M.  Jozefa   Guadaker  F.     Zeófia    Karo1inag-«. 

az.  1732.    (h.  Lichtenatein  (b.  PUrBten-    az.  1787.  gr.Wald- (gr.Lützow^  <S 

1 1786.  Fei.)  berg  Eár.)       f  1802.         atein       Jánoa)     e^fl 

(gr.  Mander-  Vincze)  g"E 

sebeid  g  i 

Angiata) '~' 

í'erenoi-JóBs.  JinoB    Mikaa  Lipót  Angnsta  H.  Valpuraa  FttlUp  GyOrgy  Józaef 
BZ.17B3.+1830.  paasaui     +         f  +  (h.  Salm  8.      +  +  + 

(gr.  Schön-     kanon.  Konet.) 

boraFániJ 

Leopoldiaa  Aaguat  Krisztina     Ervina    Páni 

Bz.  1791.  BI.  1798.  +  t  + 

(gf .  Taronca         (gr.  Brttbl 
Per,  ösvegye)  Fridi.) 


Ez«n  Tonal  fií^n  kikaU. 


')  Hist.  herald.  Handbuch.  Gotha,  1865.'953. 

')  Schönfeld  Adelslex.  1. 116,  ée  Gothai  Almanaeh  1836.  éa  1869.  foly. 

*)  1687.  évi  27.  törc.  ez. 

')  1827  :  18.  törr.  ez, 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SIVRlIEOa.— BTETTNCtC.  369 

11.   tábla. 

Ferencz-Lip6t,  ki  u  /.  MUAi. 

Bz.  1688  t  1746. 
csehorsB.  helytartó 
(b.  Schwaraenberg 

M.  Auoft) 

k.  Fmicaiskk    Ferencs  Ad.  M.  Joséfa    János    Valpnrga    M.  Emestina  SL*^ 

aa.  1709.      aa.  1711 1  "89.  az.  1712.  ex.  1713.  «z.  1716.         az.  1718.     S  % 

(er.  Clary  Al-    caeh  Urt.  fö.  (gr  Botbal  1 1798.  (gr.Kollow-  (gr.  Czernin  S  a 

driogen  Gáap.)  (1.  gr.  Wald-     Jánoa)  (gr.Kollow- rat  Prok.)    Hermán)      g-S 


burg  H.  Ter. 

2.  gr.  Dichlrich- 

atein  M.  Krísat.) 

S.  p.  Wilciek 

H.  Anna) 


rat  Anna) 


Jozefa        Jáuos        Joacbim        Gáspár   S  ^ 
t         alezredes     kamarás       kanonok  s  o 


^ __^ ^ 

<  H.  Anna  Jozefa  Ádám  Valpurga  Ferencz  Luiza  Lipút  Mária 
11.1741.11819.  az.  1746.  sz  1751.  sz.  1764.  f  az.  1762.  sz.l770.  ai.l774. 
gr.  Martinitz    t  1828.    f  1811.       1 1821.  apácza.  t  1868.  apácza. 

Fer.)        (gr.  Marti-  (gr.  Salm-Reif.  (gr.  Walaeck 

nitz  Kár.)  Fer.)  Karolina) 

J , 


RŰra 
*a.l802. 
(b.  Salm 
Hikaa) 


Karolin 

BB.  1804. 

(gr.  Lamberg 


Jaroazló 

az.  1809. 

omagy. 
(1.  err.  UonEoff  Ant. 
S.  b.  Orczy  Eleonóra) 

Bóza 
az.  1836. 


Lipót 
BE,  1811. 
tábornok. 


Zdenko 
sz.  1818. 
kamarás 

(gr.  StTidiou 

Zsófia) 


Zdenko      Kanignnda.        Alajoe. 
sz.  1846        az.  1847.         sz.  1850. 

A  család  czímere  kék  udvarban  nyolcz  aúgárú  csillag.  ') 

Slemcgg  caalád.  Eözillök  Sterne^  Ignác z  az  1794.  évi 
erdélyi  orazággyfiléaen  hontiuBitatott ,  a  midÖn  már  római  sz.  biro- 
dalmi  lovag,  és  az  erdélyi  kincstárnál  titkár  volt. 

Sternfeld  osalád.  Sternfeld  János  cs.  kir.  alezredes  és  grá- 
nátos zászlóalj!  parancsnok  1836-ban  országgyíilésiieg  magyar  nemes- 
nek bevétetett.  *) 

Stettoer  család,  (Makkos-hetyei)  Pest,  Soprony,  Veszprém  me- 
gyei nemes  család.  Neve  német  eredetre  mutat;  és  e  niinÖBégfí  czimere 


')  Ehren-Splegol  669.  éa  Hiat.  herald.  Hbuch  id.  l. 
a  családról  Hormayr  Medn.  TaBchenbuch  1635.  282.  lap 
*)  1836.  dvi  47.  tOrv.  ez. 
MMT^aoaszio  csilIou.  x.  aOr. 


Különb en  olvass 


,d»jPoogic 


870  STIBOK. 

a  paizsbaa  egy  kiterjesütett  tenyér.  ')  A  muIt  században  Mária  Teré- 
ria  királyasszony  alatt  János-Károly  cs.  kir.  udvari  tanácsos,  és 
1774-bea  már  a  magyarországi  fflhadi  bizt03S%  igazgatója  volt.  Csa- 
ládja igy  sarjadzott  ; 


János  JüT.Bet  Teréz  Mária 

lovas  kapit.        udv.  titkár        (Njilray 
1812.  1815.  kir.  tan.) 

A  családfán  álló  Gábor  Budán  szUletett  1743-ban.  Iskolái  bc- 
végeztévcl  már  1770-bcn  a  m.  kir.  udv.  kamaránál  állott  hivatalban, 
1 785-ben  ezen  kormányszéknél  Budán  tanácsossá  nevezettett.  Jelesen 
kimfvelt  férfiú  volt ;  s  főleg  természettudományi  gj'üj  te  menyei  ritka 
becsíiek  voltak. '')  Meghalt  mcUvIzkorban  1815,  dee.  22-én  kora  75 
évében  Budán. 

Bár  uBszckőtctését  nem  ismerjük,  de  c  csalátlból  származottnak 
véljük  Stettner  Mátét  is,  ki  Makkoa-HctyérÖl  irta  elSnevét,  és  szin- 
tén a  m.  kir.  kamaránál  hivataloskodván,  I S29.  kir.  kamarai  tanácsossá 
neveztetett. 

Ugyan  e  család  tagja  Stettner  György  szül.  1799.  jul.  2-án 
Dukában  Vas  mogyébcn.  1821-ben  tévén  ügyvédi  vizsgálatot,  egyéb 
foglalkozásai  mellett  Fenyéry  Gyula  név  alatt  az  irodalmi  téren 
is  számos  folyóiratba  és  zsebkönyvbe  dolgozott.  Utóbb  nevét  Z  á- 
dor-ra  változtatá,  1848-ban  a  pesti  váltó  törvényszékhez  előadó  ül- 
nökké, 1852-bcn  a  soproni  fíJtÖrvényszékhez,  lS55-beii  a  bécsi  leg- 
főbb és  semmisitü  törvényszékhez  ülnökké,  18Gl-ben  a  hétszemélyes 
táblához  biróűl  neveztetett.  Irodabni  érdemeiért  a  m.  tud.  akadémiánál 
még  az  elsők  közt  levelező,  1835-ben  pedig  rendes  taggá  választatott. 
Adott  ki  egyebeken  kiviil  jogtani  munkát  is ;  és  az  „Ezer  egy  éjszaka"- 
nak  négy  füzetét  forditá.  '} 

Stlbor  család.  (Igazabban  Stiboricz)  Lengyel  eredetű, 
mely  mint  többi  közt  ezimcrc  is  mutatja  :  a  lengyel  O  s  t  o  i  a  nemből 


')  Siebmacher,  Wappcn  Saninilung. 

')  Tudományos  pj-UjtcmL'iiy  1827.  IV.  3.  a  kev.  I. 

')  Lásd  dletét  Magyar  Irök  I.  G23.  Up. 


n,Coo<^lc 


STtBUR.  371 

ssármazik.  *)  A  XIV.  század  végén  Magyar  országban  találjuk  mái-  Stj- 
boriczi  Stybort,  pozBODji  fítiepánt,  és  testvéreit  Pétert  és  An- 
drást, kik  1389- ben  Magyar  ország  honfiuíiitatott  uciiicsci  közé  fogad- 
tatván, azon  évben  Budán  ünnepélyesen  okmányban  adták  ki  n  király 
és  magyar  korona  iránti  hazafiúi  hüségök  fogadalmáról   esküjüket.  ') 

A  nevezett  három  testvér  közül  Péternek  többé  nyomát  nem  lel- 
jük, azonban  1395-ben  midÖn  Zsigmond  királytól  ismét  terjedelmes 
adományokkal  ajándékoztattak  meg,  Stibomak  testvéréül  olvassuk 
Wydgowski  Miklóst  és  Podczcschye  Andrást. 

Nevezett  András,  midőn  1386-ban  Ugrócz  vár  torülotén  Tre- 
bichova  pusztát  vagy  falut  alapitá,  a  megtclepitesi  levélben  ily  czimzct- 
tel  élt :  „Nos  Andreaa  Podczesjo  de  Rtiborzíz,  Capitjineus  Trenchin. 
nec  non  Dominus  castrí  Uhronycz. 

A  legidösb  testvér  Stibor,  ki  1388-ban  András  és  Mik- 
lós testvérével  kapta  Beczko  vagy  Bolondócz  várát,  és  abban  1391- 
ben  Mária  királyné  által  is  megerösitetett, ')  1396-ban  már  erdélyi  vajda 
volt,  *)  és  Zsigmond  királyi  adományzásából,  kinek  nagy  kegyében 
állott,  a  Vág  környékén  roppant  dynasta,  1410'ben  használt  czimét 
mutatja  egy  okmányának  következő  fejezete  :  „S  t  i  b  o  r  u  s  V  aj  v  o- 
da  Transylvanus,  Triohiníi,  Bistricíae,  et  Nitríae 
Comes,  totiusque  terrae  Povaziaescu  Vaganae  Do- 
m  i  n  n  fl."  *)  Wagner  szerint  hajlott  kora  miatt  utóbb  az  erdélyi  vajda- 
ságról lemondott,  do  1414-ben  midőn  nejével  Dobrocbnával  együtt 
fiók  bolondoczi  Stibor  nevében  is  a  vágujlielyi  ágostonrendiek  zárdá- 
ját alapiták,  még  szintén  a  ftiljebbi  czímzettel  élt,  azon  különbséggel, 
hogy  ebben  Nyitra  megye  helyett  Zolnok  megye  íííispánjának  nevez- 
tetik. ") 

Nevezett  nejétől  Dobrochnától  líu  János  keresztnevtt  volt,  mu- 
tatja egy  141 1.  ki  okmány  végzete,  hol  mint  kir.  komornok  mester  fi)r- 
dál  elé.  ^)  Kb  alkalmasint  Stibor  János  volt   az,  kit   Wagner  össze- 

•)Cropi«r,Polon]aeHiat.  corpus.  BaeílUe  158'.  libro  15.p.lH4.  <fa  libro  16. 
')  Ftjér,  Cod.  dip.  tomo  X.  vol.  1.  pag.  Ml. 
*)  Wagner,  Collect.  gencal.  dec.  I.  126. 
■)  Fejér  Cod.  dipl.  X.  vol.  1.  p.  G62. 

')  Ugyan  ott  X.  vol.  2.  p.  393.  Vftjvoda  Traiisylv.  totius  Vsgi  DominoB 
ft  Cun-es  Posoniencis. 
')  Wagner  íd,  h. 

■)  Fej^T,  Cod.  dipl.  tomo  X.  vol.  6.  p.  &46. 
')  Ugyan  ott  352. 

DiB.1izedBv(w»Og[e 


372  STIEPFTEf,. 

téyeszt  atyjára!,  és  a  ki  Bzerínte  is  1434-ben  balt  meg,  benne  halván 
ki  a  bolondúczi  Stíborícz  család,  mert  e  fiün  kivlU  (kit  Wagner  nem 
ismert),  Stibor  Vajdának  csak  leánya  maradt  Katalin,  ki  alsólindrai 
Bánffy  Fáihoz  ment  férjhez,  kinek  leány-ágán  a  báró  Mednyánszky 
család  örökösödött  a  Stibor  nemzetségnek  nem  csak  birtokú  egy  réssé- 
ben, de  nagy  levéltárában  is. 

Ab  előadottak  szerint  a  családfa  ez  : 

Stibor  N. 

Stibor  Andreas  Mik  tói 

1388.  1414.  Podczeaje  Vfyágovexky 

crdélji  vajda.  1366.  95.  liJ86. 

(Dobrochna.) 


János  Kata 

főkomornok  (lindvai  BánSy 

1412.  t  1434.  Pál) 


E  család  ivadéka  volt  még  azon  Stibor  is,  ki  Stiboricz 
és  Kis-Szobo  V  icsnak  irta  magát,  és  1410 — 1421.  egri  püspök 
volt,  tán  őa  a  vajdának. 

A  család  czimere  —  mint  ezt  Wagner  ki  is  adá  ')  —  Stibor  vaj- 
dának 1395.  évi  pecsété  szerint  két  egymással  háttal  álló  félhold,  köz- 
tök arany  kereszt ;  a  púzs  fölötti  sisakon  félholdból  sárkány  fej  emel- 
kedik ki  szUgyíg.  Ugyancsak  Wagnemál  1410.  évi  pecsét  szerint,  hol 
Stibor  az  egri  püspök  Jánosnak  neveztetik,  a  paiza  négy  felé  oszlik,  az 
1.  ée  4.  udvar  a  felholdakat  ós  keresztet,  a  2.  és  3.  félholdból  emelkedő 
sárkányt  mutat.  A  paizst  püspök!  jelvények  diszitik. 

Sllefflel  család.  UOd-bcn  nemesitetctt  meg  Mária  Terézia  ki- 
rályasszony által  c^ímeres  nemes  levélben ;  mely  szerint  czimere  négy- 
felé osztott  paízB,  az  1.  és  4-ik  arany  udvar  fejében  vörös  pólyán  bét, 
két  arany  csillag  ragyog,  amabban  hármas  zöld  halmon  repülni  ké- 
szülő galamb  áll,  emebben  szintén  hármas  zöld  halmon  daru  áll,  fel- 
emelt jobb  lábával  kövecset  tartva ;  a  3.  és  3.  kék  udvar  alján  zöld  tér 
fblött  fehér  folyam  hullámzik ;  fölötte  balról  jobbra  rézsútos  vonalbán 
három  fehér  rózsafej  látszik,  közepén  vörös  gombbal.  A  paizs  fölötti 
sisak  koronáján  arany  Andráskereszt  ragyog,  két  kiterjesztett  sasszárny 
között,  melyek  közül  a  jobb  oldali  vizirányosan  félig  arany,  félig  vö- 
rös, a  másik  félig  kék,  félig  ezÜBt,  amannak  közepén  csillag  a  szárny 
színeivel  ellenkezőleg,  emebben  rúzsa  a  szárny  színeivel  ellenkezőleg 
szinézve  látható.  Foszladók  jobbról  ai-anyvörös,  balról  ezüstkék.  ') 


■)  Wagner  Col.  gcneal.  doc.  I.  fig.  12.  18. 
*)  Adami  Scuta  gúntil.  tomo  XI. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


STiPSicz.  373 

San  «Mlád.  Stift  András  az  1827.  évi  országgyűlésen  lion- 
finsitást  njert.  ') 

Stipsici  cMlád.  {Temovai  h&rft,  ca  nemes)  Netnosségre  emelte* 
tett  a  család  I.  Leopold  király  által  1662.  évi  scptemberben.  A  múlt 
század  elején  élt  Stípsitz  György,  ki  1702.  aug.  22.  lett  pozsonyi 
kamarai  tanácsos,  ennek  utóda  a  múlt  században  Stipeicz  Ignácz, 
kinek  neje  báró  Ujváry  Jozefa  volt.  Tán  ennek  fía  József,  ki  1 755. 
aug.  15-én  Sopronyban  született;  1774-ben  katonai  pályát  kezdő  mint 
kadét  1783-ban  már  ezredi  segéd  tett  és  Belgrádnál  kitlinteté  magát, 
178d-ben  Smagy  volt.  Személyes  vitézsége  és  roppant  katonai  tudo- 
mánya minden  alkalommal  feltűnt.  A  neerwindeni  ütközetben  mint  tá- 
bornoki segéd  és  alezredes  vitézileg  barczolt,  17!)4-ben  M.  Terézia  rend 
lovagi  keresztjét  nyerte,  és  ezredes,  1797-ben  tábornok  lett.  Stokacb- 
nál  a  jobb  szárny  vezényletével  8  dSnté  el  a  csatát,  1800-ban  altábor- 
nagynak neveztetett.  A  béke  beálltával  élelmezési  íö  felügyelő,  1803- 
ban  a  hadi  könyvvezetés  ^igazgatójává  lett.  Az  1805.  évi  hadjáratban 
ismét  részt  vett  A  pozsonyi  béke  után  mint  a  hadi  tanács  tagja  és  az 
ujonczozási  osztály  főnöke  tett  hasznos  szolgálatot.  lS06-ban  ausztriai 
báróságot  nyert,  és  linczi  katonai  parancsnok  lett  1809-ben  a  föher- 
czeg  helyébe  generalissimus.  A  bécsi  béke  után  érdemei  jutalmául 
val.  b.  titkos  tanácsossá  és  1811-ben  Erdély  katonai  parancsnokává; 
1813-ban  lovas  tábornokká,  a  10.  számú  huszár  ezred  tulajdonosává, 
és  a  hadi  tanács  alelnökévé  neveztetett,  és  itt  szerzett  érdemei  ismét 
többrendbeli  rendjellel,  1820-ban  Arad  megyei  Tornova  helység- 
re adománynyal,  és  1821-ben  Magyar  bárósággal  jutalmazta- 
tatott,  végre  pedig  1824-ben  50  éves  szolgálata  jutalmául  a  Leopold 
rend  nagykeresztjét  nyerte.  1830-ban  az  állam  tanácsban  hadi  osztály- 
fönök  lett  Meghalt  1831.  sept  16-án  Bécsben  epe  mirigyben.  Benne 
—  ágy  látszik —  a  bárói  ág  kihalt 

A  nemesi  ágból  ismeretesek  Stipsitz  Ferencz,  szül.  1745. 
sept  11-én.  Papaágra  adván  magát,  1774-ben  N.  Szombatban  tanár, 
1778-ban  ó-badai  plébános,  alesperes,  1803-ban  pozsonyi  kanonok,  1805- 
ben  academiai  igazgató,  1807-ben  esztergami  kanonok  lett  1808-ban 
1000  ft.  adott  a  LndoTiceára ;  végre  olvasó  kanonok  lett  Meghalt  N.- 
Szombatban  1817.  april  2-án. 

Stipsicz  Ferencz  már  1814-ben  m.  kir.  kamarai  tanácsos,  és 
máramarosi  bánym  administrator.  Meghalt  1834  jan.  3,  Budán.  Neje 
báré  Pei^lor  Terézia  volt 

')  1827.  évi.  40.  törv.  «. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


374  STIPSKZ. — STOCKHAHMAR. 

Stipsicz  Alaj  08-Eraanuel  a  m.  kír.  Egyetem  kdnyvtárá- 
jiak  öre,  moghalt  1815.  sept.  18-án.  Kéjétől  Kroyher  Mária  Teréziától 
maradt  leánya  Amália. 

Stipsicz  Ferdinánd  vs.  kir.  tanácsos,  a  pesti  orvosi  egyetem- 
nél tanár,  mint  nyugalmazott  orvos  tanár  halt  meg  1820.  mart  25'én, 
kora  60.  évélien.  Özvegyen  maradt  neje  Herdenbergi  StÖckel  Rozália. 

A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  hátulsó  lá- 
bain ágaskodó  kettős  farkú  oroszlán,  első  jobb  lábával  kivont  kardot, 
a.  ballal  fehér  galambot  tartva,  melynek  csőrében  olajfa  galy  zÖldel. 
A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  szétcrjesztett  szárnyakkal  galamb  áll, 
csőrében  zöld  galyat tartva.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüst- 
vörös. 

Stockhaninier  ccaléd.  Németországból  KümbergbÖl  eredt 
EleÖ  tudható  törzse  Stockhammcr  János  volt,  ki  14ö9-ben  született 
és  t523-bau  halt  meg.  Ennek  fia  Lénárt  (szül.  1485.  f  1550.)  V. 
Károly  császárnak  német  titkára,  ez  által  1524.  niart.  10-éa  birodalmi 
nemességre  ciiieltotott.  Ennek  két  fia  maradt :  II.  J  á  n  o  o  (szöL  1530.) 
és  Sándor,  kik  1 578.  nov.  lO-én  a  császári  örökös  tartományokra 
nézve  lovagi  rangra  emeltettek.  Sándor  a  nürnbergi  Tonal  folyta- 
tója lett ;  II.  János  pedig  nejével  Harsdörfor  Ilonával  nemzé  fiát 
János-Ádámot,  ki  nejével  Aufhufen  Eleonórával  ily  családfát  al. 
kotott : 

Jánoi-Adám 
(Aufhofen  Elennora) 


r.  FciciicK  Pál-Fercnc« 

udvari  orvoB  tr,  (Ciachini  Bora) 

1701. 1710,  ■-:; — t-r: ' 

(Wejfal,or..M..;.)  "SÍ^^T 

Jú/Bef-Antal  1791.  ÍDdigcna 
udv.  tan.                                       (b.  Hnruckern  M.  Anna) 

"^■iü'f"  *"■        íg^ácz-JeromOB  II.  FeTdíüíid"' 

*'*"'■                     aií.  1750.  81.1751. 

(iis.  BLTiiríedec  (gr.  Hartig  Mária) 

Mjlrin)  I 

Fcrdináod  Uerman-LajoB 

1 1685.  BK.  1T96.  t  1&5A. 


ulotii  Pl.  lag. 


')  Hlst.  Ucrald.  Handb.  939.  Bollebrouth  Szarvas  hajdan  ^a  moit- 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


János-Adámnak  egyik  tia  I.  Ferem^z,  bölcaé»zeti  éa  orvostu- 
dor,  C8.  kir.  házi-orvos,  iilsó  ausztriai  kormányszéki  tanát-goa  1701.  aiig. 
23-ái]  I.  Leopold  csáseártól  „Edicr  ron"  nevezettel  birodalmi  lovagi 
rangra  omeltotett,  és  erről  1710.  aug.  5.  I.  József  császártól  is  inegerft- 
sitéat  nyert.  Nejétől  Weninghofon  Margittól  fia  JózsofAntal  1 734. 
mart.  10-én  VI.  Károly  császártól  birodalmi  bárósággal  Jutalmaztatott. 
Jáaos-Adámnak  másik  fia  Pál  Ferencz  voLt,  ki  nejével  Cis- 
chini  Borbálával  nemzé  József-Jánost;  oz  cs.  kir.  pohárnok 
volt,  és  1777-bon  11.  József  császártól  grófi  méltóságra  emeltetett. 
NBül  vévén  báró  Haruckern  Ferencz  Békés  megyei  fdispánnak  egyik 
leányát  Hária-Annát,  ezzel  Békes-Csanádban  roppant  birtokot  nyert,  ne- 
vezetesen a  szarvasi  (irodalomban ;  és  az  1 791.  évi  országgyűlésen  felo- 
dij  elengedése  mellett  a  magyarországi  honfiusítottak  közé  bcvétotott.  ') 
Nevezett  bitestárBától  két  fia  maradt:  IgnáczJcromos  (eziű. 
1750.)  és  n.  Ferencz  (szül.  1751.)  Amannak  nejétől  ns.  Bemrieder 
Mélától  maradt  fia  Ferdinánd,  ki  1825-ben  magnélkül  halt  cl. 

II.  Fercncznofe  nejétÖl  gróf  Hartig  Máriától  fia  Herman-La- 
j  0  s  CB.  kir.  kamarás,  Békos  és  Csanád  megyei  birtokos,  valamint  Mor- 
vaországban is  a  Malostoviczi  birtok  tulajdonosa,  családja  férfi  ágának 
atólsó  ivadéka,  meghalt  magnélkül  Hűtteldorfban  Bécs  mellett  1858. 
ang.  8-án,  kora  68.  évében,  családját  sírba  vivén.  '). 

Á  család  czimere  négy  felé  osztott  paizs,  az  1.  ez(ist  udvarban 
szétterjesztett  szárnyakkal  mintegy  repUliú  akaró  koronás  fekete  sas 
látható,  a  2.  arany  udvarban  hárántosan  fekvő  fekete  pólya  látszik,  a 
3.  kék  udvarban,  fekete  lovon  vörös  ruhás  férfiú,  födetlen  fövcl  nyar- 
gal, jobb  kezében  kalapácsot  tartva;  a  4.  ezüst  udvarban  két  fekete 
madár  egymással  veszekedik,  egyik  sxáraz  törzsről  a  másikra  ugrik; 
a  másik  felemelt  szárnyakkal  várja  a  verekedést.  A  közép  vértben 
arany  udvarban  vörös  ökörfej  látszik,  orrában  arany  gytirti  függ. 

Stojánovits  család.  Btojánovica  Fülöp  1 792-ben  I.  Ferencz 
királytól  kapta  czlmeres  nemes  levelét 

Czimere  előazOr  vizírányoaan  kétfelé  osztott  paizs,  az  alsó  ezüst 
udvarban  hullámzó  folyamon  három  vörös  zászlóval,  vitorlákkal  ellá- 
tott szállító  hájé  úszik;  a  felső  osztály  függőleg  két  részre  oszlik,  a 
jobb  oldali  vörös  udvar  jobb  oldali  felső  szögletéből  felbök  közül  arany 
nap  sugárzik  ki ;  a  baloldali  kék  udvarban  a  baloldali  felső  szegletben 


■)  1791.  évi  78.  törv.  c/. 

=)  1858.  <!vi  Peitl  napló  ang.  14.  n. 


í  ,Goo^\c 


376  9T0JAH0VICS. — STOJtSEVICB. 

tüzes  felhőkből  két  vilUm  czikázik  le.  A  paizB  fölötti  sisak  koronáján 
kék  zászló  longedtíz.  Foaaladék  jobbról  aranyvöröa  bali-ót  ezüstkék.  ') 

SloJsDOTles  esalád.  A  föijebbítöl  különböző  nemw  család, 
melj-Dek  czímeres  nemes  levelét  Stojanovits  György  kapta  1797- 
ben  I.  Ferencz  királytól. 

Czimere  kettöa  függönyös  vágással  három  udvarra  osztott  paizs, 
az  alsó  arany  udvarban  hármas  zöld  halmon  koronából  ki  emelkedő, 
kék  ruhás,  arany  Öves,  prém  kalpagos  magyar  vitéz  emelkedik  ki, 
jobb  kezében  kivont  kardot  tartva ;  a  két  oldalas  kék  udvarban  egy, 
egy  ezüst  oroszlán  ágaskodik,  első  lábaikkal  ezüst  horgonyt  tartva,  A 
paizs  fölötti  sisak  koronájából  szintén  ezüst  oroszlán  emelkedik  ki, 
elstí  jobb  lábával  arany  markolatú  meztelen  kardot  tartva.  Foszladék 
jobbról  aranykék,  balról  ezüstvörös.  *) 

Ezen  két  Stojanovics  családhoz  tartozik-^,  és  melyikhez,  azon 
hasonló  nevű  nemes  család,  melyből  Stojanovics  Mihály  Toroatal 
megyének  aU  zolgabirája,  sok  ideig  főügyésze  és  1848-ban  2,  alispánja 
volt,  nem  tudjuk. 

Stojapovits  csoUd.  (Laczunási)  János  Temes  megyében  L  a- 
c  z  u  n  á  s  helységet  kir.  adományban,  és  erről  vett  előnévvel  nemességet 
kapott  V.  Ferdinánd  királytól  1835-ben,  és  azon  évi  ang.  24-ón  Temes 
megyétől  kiadott  nemesi  bizonyítványát  Krassó  megyében  kihirdetteté. 

Stojánovito  család,  (Cseres  temesí)  Lehet,  hogy  e  család  is  a 
Ibljebbi  két,  czímeres  nemeslevelet  nyert  családok  egyike.  Lehet,  hogy 
egészen  külön  álló ;  —  mert  róla  hitelesen  csak  annyit  tudunk,  hogy 
Stojanovics  Miklós  Krassó  megyei  Csere-Temesre  1831.  dec.  16-án 
nyert  királyi  adományt,  mely  1832.  oct.  2-án  KraBsó  megye  közgyil- 
lésén  kihirdettetett  A  család  jelenleg  is  bírja  Cseres-temest 

Stojesevieb  család,  Stojcsevich  István  éa  János  testvé- 
rek 1760.  febr.  havában  M.  Terézia  királyasszony  által  emeltettek  ne- 
mességre. *) 

Czimerök  aranyfekete  koczkákból  álló  ftiggŐleges  szelemen  ál- 
tal kétfelé  osztott  paizs,  a  jobb  oldali  vörös  udvarban  kettSs  rabláncz 
látható,  moly  atyjoknak  a  török  háború  alatti  fogságára  vonatkozik;  a 
baloldali  udvar  bárántosan  két  részre  oszlik,  a  felsŐ  vörös  udvarból 
arany  oroszlán  emelkedik  ki,  első  jobb  lábával  kivont  pallóst  tartva; 


')  Adaml  Scuta  gentil.  tomo  XI. 

^  Ugyan  ott 

*)  Jelenkor  |i«l.  Up.  18S&.  jnn.  10. 16.  as. 

')  CoUect  herald,  nro  24. 


ídOvGoOf^lc 


BT0JK0V1C8. — STÖBB.  S77 

AE  aUó  kék  udrarbui  báromszeg  bakban  hármaa  ezüst  bizanti  pénz 
lithat4Ü.  A  foizB  fölötti  siaak  koroDájából  két  elefánt  ormány  nyúlik 
fel,  a  jobb  oldali  félig  ezüst,  félig  vörös,  a  máeik  félig  fekete,  félig  lu-any. 
Foszladék  jobbról  aranyfekete,  balról  ezOstvörös. 

StoJkovicB  cMlád.  StojkoTÍcs  Iftimias  éi  fia  ISOS.juIíds 
29-én  nyert  I.  Fercncz  királytól  cztmeres  nomes  levelet,  mely  1823. 
dec  10-én  Krassó  Tármegyének  gyűlésén  kihirdettetett  Erasaó  me- 
gyében  jelenleg  a  család  nem  létezik. 

Stopani  osalád.  Stopani  ker.  János  1722-ben  jul.  ll.én 
UI.  Károly  király  által  nemesitetett  meg.  ')  Czimere  négy  rész- 
re osztott  paizB,  az  1.  ezüst  odvarban  koronás  egyfejU  fekete  sas  ki- 
terjesztett szárnyakkal  látható ;  a  2.  kék  udvarban  söld  halmon  piros 
lábú  és  csörü  fehér  galamb  áll,  csőrében  zöld  galyat  tartva;  a  3.  vörös 
osztályban  kettős  farkú  koronás  oroszlán  hátulsó  lábain  inaskodik,  első 
lábait  ragadozásra  kinyújtva ;  a  4-ik  ezüst  udvarban  hármas  zöld  halom 
középsőjén  arany  királyi  korona  díszlik ;  fölötte  három  vizirányos  vö- 
rös pólya  van.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  három  (ezüst,  vöröa, 
kék)  BtracztoU  leng.  FoszUdék  jobbról  eziistfekete,  balról  ezüstkék.  ^ 

Stoteing  csáind.  Stoczing  Jánoe-Rudolfaz  1649.  évi  or. 
Bzággy ülésen  honfi  usf tátott.  *) 

StöfliDger  eaalád.  Stöffingcr  Mihály  és  Mátyás  1801- 
ben  I.  Ferencz  királytól  kaptak  czimeres  nemes  levelet  Czimerök  fög- 
gőlegesen  két  részre  osztott  paizs ;  a  jobb  oldali  ezüst  udvarban  kirá- 
lyi arany  koronából  szarvas-agancs  nyúlik  ki,  fölötte  kék  csillag  ra- 
gjog ;  a  baloldali  kék  udvarban  hármas  zöld  halmon  fehér  oroszlán 
áll,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva ;  —  a  paizs  fejében  arany 
udvarban  lándzsa  fekszik  zöld  koszorúval  diazitve.  A  paizs  fölötti  si- 
sak koronájából  szintén  ezüst  oroszlán  emelkedik  ki,  első  lábúval 
szarvas -agancsot  tartva.  Foszladék  jobbról  és  balról  ezflstkék.  *) 

8t5hr  etalád.  Erdélyi  szász  család,  melyből  Stőbr  ker.  Já- 
nos 1774-benaka8Baí  kerületi  hadi  biztosságnál  hivataltiezt,  János 
nep.  1796-ban  az  erdélyi  kincstárnál  titkár  volt 

Stőhr  Ferencz  a  m.  kir.  udvari  kanczelláríánál  fogalmazó, 
1802-ben  I.  Ferencz  királytól  czimeres  nemes  levelet  nyer^  mely  sze- 


')  Collect  herald,  nro  Ml. 

')  Adami,  8cuta  gentil.  tomo  XI. 

•)  1649.  in  109.  törv.  ws. 

*)  Adami  Scnta  gentil.  tomo  XI. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


$78  STÖ88EL.— STEEIT. 

rint  czimere  négy  felé  osztott  paízs,  haoem  közepén  feliér  folyam  hul- 
lámzik, éB  abban  kececgc  uszkAI;  az  1.  ér  4.  arany  udvar  belsö  olda- 
laiból két  fejil  fekete  sasnak  fele  teatrésze  nyúlik  ki,a3-ik  kék  udvar- 
ban magas  feliér  szikla  emelkedik,  a  4-ik  kék  udvarban  arany  örves 
feliér  vadászeb  ágaskodik.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  két  szar- 
vas-agancu  között  arany  csillag  ragyog,  Foazladék  jobbról  aranyfe- 
kete, balról  ezüstkék.  ') 

1815-ben  az  erdélyi  királyi  kincstárnál  nemes  Stöhr  János  ta- 
nácsos, Károly  fogalmazó  gyakornok  volt. 

Stttssel  CHBlád.  Lead  Steöszd  cs. 

Strasser  család.  Strasacr  Ferencz-Józscf  az  1687.  évi 
országgyűlésen  honlíusitást  nyert  ") 

Strba  osalád.  Trencsin  megyei  nomes  csalid.  A  czimeres  leve- 
let Strba  János  és  általa  nővére,  továbbá  fia  Strba  J  á  n  o  b  ós  leá- 
nyai Margit  és  Zsófia  és  ez  utóbbinak  félje  szabados -Vizoviczky 
dyörgy  ós  ezek  utódai  kapták  I.  Leopold  királytól  1691.  évi  dec.  31-én 
Bécsben,  mely  czimerlevél  1692.  jtm.  17-én  Trencsin  vármegyében 
kihirdetetett 

Nógrád  megyóben  FelsÖ-Fenczcn  1836-ban  móg  éltacsalád  ogy 
tigja  :  Strba  Sámuel,  ki  igy  -szokta  volt  leveleiben  magát  aláírni  : 
„Princops  Sámuel  Strba  do  eadem,  haores  de  Blon- 
d  ó  c  z",  birván  némít  ez  utóbbi  elSnévbiíI  :  a  bolondosságból. 

Strebel  család.  Strebel  Józsefet  1790-ben  II.  Leopold  ki- 
rály ajándékozta  meg  czimeres  nemes  levéllel. 

Czimere  jobbról  balra  rézsútosan  kétfelé  osztott  paizs,  a  jobb  ol- 
dali kék  udvar  egymás  fölött  három  fehér  folyamot  mutat,  a  baloldali 
arany  udvarban  zöld  téren  fekete  oroszlán  ágaskodik,  elsS  jobb  lábá- 
val rózsafejekböl  kötött  koszorút,  elsd  ballábával  kivont  pa  llóst  tartva, 
ós  annak  hegyével  a  zöld  tort  érintve.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából 
a  leirthoz  egészen  hasonló  fekete  oroszlán  emelkedik  ki.  Foszlsdék  jobb- 
ról flzüatkék,  balról  aranyfekete  ') 

Strelt  család.  Streit  János-Henrik  1797-ben  I.  Ferencz 
k  irály  által  emeltetett  czimeres  nemességre.  Czimere  elöazör  vlzirá- 
nyosan  kétfelé  osztott  paizs,  az  alsó  vörös  u  dvar  hármas  zöld  halmot 
mutat ;  a  fclsö  osztály  balról  jobbra  rózeutos  vonallal  két  udvarra  oszlik, 

'}  Adatni,  Scnta  gentil.  tomo  XI. 

')  1687.  éy\  28.  törv.  ci. 

')  AdBmi,  Scuta  gentil.  tomo  XI. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


STUGNER. — STROBEL.  379 

ft  felftő  eztíBt  udvarban  terméazetos  ezinii  oroszlán  ágaskodik,  elsü  jobb 
lábával  kivont  kardot  tartva ;  az  alsóbb  vagy  baloldali  kék  udvarban 
arany  markolatú  kivont  kard  és  buzogány  keresztbe  helyezve  látható. 
A  paizs  fblötld  sisak  koronájából  természetes  szinti  oroszlán  emelkedik 
ki,  kivont  karddal  Foazladék  jobbról   ezOstvórös,  bab'ól   ozttatkék.  ') 

Strlgner  család.  Öömör  vármegye  nomcs  családa.  A  czfmeres 
nemes  levelet  Strigner  András  kapta  1718<ban  III.  Károly  király- 
tól.') 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  ztild  téren  egy  lábon  álló  daru, 
felemelt  jobb  lábával  kövecset  tartva.  A  paízs  fölötti  sisak  koronáján 
vörös  mező  kar  könyököl,  irótollat  tartva.  Foszlsdék  jobbról  ezüatvö- 
ros,  balról  aranykék. 

Strilich  esalád.  Strílich  Antal  és  Péter  1790-ben  I.  Leo- 
pold  király  által  emeltettok  czimerefl  nemességre. 

Czimerök  fliggíllegescn  kétfelé  osztott  poizs,  a  jobb  oldali  kék 
udvarban  arany  koronából  három  arany  búsakalász  emelkedik  ki ;  a 
baloldali  vörös  udvarban  zöld  téren  sárga  csizmás,  kék  magyar  ruhás, 
kanios,  arany  Öves,  kalpagos  vitéz  áll,  kezeivel  felhúzott  ijjat  tartva. 
A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szintén  az  előbbihez  egészen  hasonló 
férfiú  emelkedik.  Fossladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüstvörös.  *) 

Stringer  család.  A  czimeres  nemes  levelet  Strínger  Péter 
kapta  1741.  octob.  28-án  Mária  Terézia  királyaeszonytól.  ") 

Czimere  következő  :  a  púzs  ezüst  udvarában  középen  ékbe  vég- 
ződő, szeglet«s  vörös  pólya  látszik,  alatta  egy,  fölötte  két  három- 
levelea  zöld  lóher  áll.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  két  kiterjesz- 
tett sasszárny  között,  melyek  kÖzűl  a  jobb  oldali  fehér,  a  baloldali  vö- 
rös, szintén  három  leveles  lóher  zöldéi.  Poezladék  jobbról  ezUstvÖrös, 
baból  ezüstzöld. 

Strobel  vsalád.  StrobelJános  és  testvérének  lía  szintén  Stro- 
bel  János  1744-ben  Mária  Terézia  királyasszony  által  ajándékoztat- 
tak meg  czfmeres  nemes  levéltél.  ^ 

Czimerök  vfzirányosan  kétfelé  osztott  paizs,  a  felső  udvar  vörös, 
az  alsó  kék,  az  elíftérben  zSld  téren  aranyszarvú  szarvas  jobbfelé  ugró 
helyzetben  látszik,  fejet  hátra  fordítva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájá- 

*)  AduDi  Scnta  gentit.  tomo  XI. 
*i  Ugyan  ott 

'}  Adami  Scuta  gentil.  tomo  XI. 
<)  CollecL  herald,  nro.  207. 
*)  CoUect  herald,  nro  208, 

DiB.1izedOyGOO<^IC 


380  STROUEL. — STUBECK. 

ból  két  kiterjesztett  fekete  sasszárny  között  az  elöbbibes  egéiizen  ha- 
BOnló  szarvas  nyúlik  ki.  Foszltulék  jobbról  aranyvSrÖ&j  balról  ezüstkék 

Strobel  család.  Ennek  alapitója  Strobcl  Zsigmond  berezeg 
BaHbyányi  jószágai  igazgatója,  számvevője  és  tevéltámoka  volt,  ki  1766- 
ban  augiist.  hóban  Mária  Terézia  kirátyasszonytól  csímerea  nemes  le- 
velet nyert  ') 

Czfmerök  négy  részre  osztott  paizs,  az  1.  és  4.  vöríjs  udvarban  a 
fels3  jobb  oldali  szegletben  arany  nap  ragyog,  mely  felé  barna  sas  re- 
pül, elöl  hármas  balom  zöldéi ;  a  2.  és  3.  kék  udvarban  hármas  fehér 
sziklán  három  bástyás,  közepén  vörös  fedeles  tornyú  vár,  nagyszegtt 
kövekből  ópitve,  diszlik,  nyitott  kapuval,  fölötte  jobbról  ezüst  félhold, 
balról  arany  csillag  ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  kiterjess- 
tett  szárnyakkal  és  lábakkal  egyfejü  fekete  sas  látliató.  Fossladék 
jobbról  arauyvöröB,  balról  ezüstkék. 

Stróbl  család.  Stróbl  testvérek  1790.  évben  IL  Leopold  király- 
tól kaptak  czimerea  nemes  levelet 

Czimere  négy  részre  osztott  paizs,  az  1.  és  4.  arany  udvarban 
zöld  oroszlán  ágaskodik,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva ;  a  2. 
és  3.  fekete  udvarban  arany  ló  hátulsó  lábain  ágaskodva  látható.  A 
paizs  fölötti  sisak  koronájából  a  leírthoz  hasonló  zöld  oroszlán  nyúlik 
fel,  két  felől  két  elefónt-ormány  között,  melyek  közlila  jobb  oldali  viz- 
irányosan  félig  arany,  félig  zöld,  a  baloldali  félig  fekete,  félig  arany. 
Foszladék  jobbról  aranyzöld,  balról  aranyfekete.  '') 

Zemplin  megyében  van  Strobly  nevű  nemes  család  Szinnay 
szerint 

Stroeier  oealád.  Czimerleveles  nemes  család,  melynek  szer- 
zője Tamás,  s  melynek  eredeti  nemes  levele  Clyőr  városa  levéltári- 
ban van.  *) 

Stmcz  család.  Kihalt  Ismeretes  közülök  Strucz  Ferencz, 
1617 — 1618  ban  Nógrád  megyei  alispán,  éa  Vácz  várának  kapitánya, 
melynek  feladásáért  az  1622.  évi  73.  törv.  ez.  által  megbüntetése  ren- 
deltetett. Neje  volt  szúdi  Dúló  Zsuzsanna,  Dúló  Gábornak  Bimay  Já- 
nos költff  vejének  nővére.  Tán  ezen  Strucz  Ferenoz  az,  ki  Ztroez 
(vagy  Trucz)  néven  lö98-ban  Nógrád  megye  jegyzője  volt  *) 

Stabeekesalád.  Stubeck  János,  Gotfr led,  György,  S  e- 

■;  Collect  herald,  nro  169. 

')  Adsmi  Seuts  gentil.  tomo  XI. 

')  Bsontagh  D.  kilil. 

')  Prot.  C.  Neogrftd  anni  1&98.  png.  18- 

i:,:,rcdr,G00<^lc 


BTDBBNBBRG.  381 

beBtyén,  Fűlöp-Károly,  Mátyás  és  András  az  1659.  év- 
ben magyar  honfiuaitást  nyertek.  ') 

Stabenberg  család.  Stájer  országi  eredetíl  igen  régi  család,  je- 
lenig is  ott,  és  honfiositáa  által  Magyarország  családai  közé  tartozik. 
Osrárai  Stájerban  a  brucki  kerületben,  most  a  Herbersteinok  kezei- 
ben vannak.  Eredetét  a  távol  ösi  homályban  keresik. 

Stabenbei^  Jánosnál,  kinek  báró  Schíb-ffenberg  Benignátél  két 
Ga  maradt :  Radolfés  György-Hartmann,  két  fii  vonal  tá- 
madt, amattól  származik  az  idSsb  szász  vonal ;  Qyörgy-Herman- 
tél  az  ifiabb  stájer  ág,  mely  honfiusitást  nyerve  hazánkban  is,  minket 
egyedül  érdekel.  Ez  ntóbbi  vonal  tehát,  mely  nevezett  Györgynek 
nejétől  báró  Tbambausen  Dorottyától  eredt,  még  két  ágon  virágzik,  és 
pedig  Györgynek  két  unokája  által,  úgymint  Farkas  és  Ferenc  z- 
Qyörgy  által  két  ^ra  oszolva.  Ez  ágakból  Farkas  és  Gily- 
ly  én  bárók  az  1655.  évi  országgyűlésen  a  ll!í.  törv.  czikknét  fogva 
nyertek  faonfiusitást. 

Farkasnak  neje  volt  gróf  Puckbaim  Mária,  ennek  utódaiból  tá- 
madt a  következő  táblázat : 


(b.  Standacb  Fáni.) 


József 

».  1621.  8Z.  1624. 

(1.  BemeklidiT  Jánoi  (gr.  Nimp tsch  M.  Anna) 

2.  gr.  Zichy  FVidrik)  ' ^^^ ■ 

■z.  1857. 

A  táblán  álló  József  birja  a  gutenbergi  uradalmat ;  bír  Stájer- 
ban Stabegg  és  Mureg  ncvU  helyen,  a  Magyaroezágban  Székelybidon. 

A  család  czimere  fekete  udvarban  horgony. 

A  Stubenberg  családból  —  mind  a  család  leírás  mondja  ^)  —  a 
külföldön  1771-ben  nőtlenül  elhalt  Vilmoson  kivui  senki  sem  lett,  és 
Benki  sem  keresett  gróíságot,  miután  a  család  ösi  eredetéhez  ragasz- 
kodva magát  mindéig  csak  „von'Stubenberg"-nek  irta  éa  írja,  és  mely 
mellett  még  is  mindég  az  örökös  tartományok  grófi  rangú  családaival 
egy  sorban  állott  és  áll  mai  napig. 

•)  1669.  ívi  138.  törv.  ez. 

*)  Hist.  Herald.  Hiudbuch.  969b 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


Staninier  család.  Meve  után  ítélve  idegen  saármazisú  volna. 
A  család  megalapítója  a  mnlt  szásad  eUö  felében  ^t  Stammer  I. 
OyOrgy,  ki  kílüntetett  vitézsége  és  hadi  érdemeiért  1741.  évi  octob. 
28-áu  Uária  Terézia  klrályaBBzonytól  czimerea  nemes  levelet  nyert  ') 
Azonban  családi  közlés  szerint  a  család  már  előbb  bonosúlt  és  birto- 
kolt, erre  mutatnak  nevezett  Györgynek  a  múlt  század  elején})  Hont 
megyei  Vísk  helységről  és  Zólyom  megyei  Korpona  városában  kelt,  a 
Paláatliy  és  Szmrccsányi  családok  oUení  magyar  keresetleveleik.  Ez  idö 
Bzerint  a  CBalád  székhelye  Hont  vármegye  volt,  hol  Ipoly-Reszi  és  Te- 
réuy  helységben  s  más  helyeken  mint  birtokosok  fordulnak  elö.  £rre, 
valamint  átatában  a  család  emelkedésére  és  fényére  nézve  tetemes  be- 
folyással volt  a  család  tagjainak  a  Bánhidy,  Péchy,  benedekfalvi  Luby, 
nádasi  Tersztyánszky,  Pongrácz,  Szmrecsányi  stb.  családokba  házaso- 
dásB,  melyek  által  Hont  megyében  a  terjedolmesb  báti,  disznósi,  túri, 
várboki,  cseri,  Zúlyom  mej^yében  a  korponiú  stb.  részbirtokokat  Örök- 
liitték,  és  Hont  megyében,  majd  utóbb  Békés  megyében  megyei  föbb 
hivatalokat  viseltek. 

I.  Györgynek  nejétől  Bánhidy  Annától  hat  gyermeke  maradt : 

Rozália,  I.  János,  Imre,  ki  mint  hadnagy  elesett  Belgrádnál,  II. 

''tíyürgy,  I.  József  és  Anna  sípeki  Balás  Mihályné.  Ezek  közül 

I.  János  Hont  megye  főbiztosa  volt.  Első  neje  FoUy  Rozália,  — 
kitől  csak  leánya  Erzsébet  Paczolay  Benedckné  maradt,  —  1766. 
táján  meghalván,  másodszor  nőül  vette  bencdekfalvi  Luby  Juliannát, 
kitől  kővetkező  hat  gyermeke  maradt, u.m.  U.  János,  Emeren- 
tia  Tersztyánszky  Mihálynak  harmadik  hitcstársa,  L  Ignácz, 
Apollónia  hajadon,  Antal,  és  Elek  főhadnagy  és  nyargoncz 
elesett  1800-ban  a  franczia  háborúban.  Ehat  testvér  közíil  U.  János, 
Antal  ésl.  Ignácz  három  ágra  oszlatták  a  családot ;  és  pedig  II. 
János  osztály  utján  Hont  megyei  T  e  r  é  n  y  helységben  kapván  bir- 
tokrészt, innen  ága  terényi-ágnak  és  menyiben  Békésbe  szakadt  bé- 
kési ágnak  nevezhető,  Antal  Ipoly-kesziben  kapván  részt,  testvéré- 
vel I.  Ignác zczal  együtt  az  ipoly-keszti,  ág  terjesztője  lett,  azon- 
ban Antal  birtokrészét  testvéreinek  eladván,  és  fiában  fér6  í^a  Heves 
megyében  Gyöngyös-Patára  költözvén,  Antal  ága  hevesi-ágnak  ne- 
vezhető, mig  I.  Ignácz  ága  az  osztályba  jutott  ipoly-keszii  birtokról 
honti,  az  az  ipoly-keszii-ágnak  vagy  a  család  ez  ágából  eredt  és  or- 
szág szerte  ismeretes  tudós  Stummor  Arnoldnak  irodalmi  nevéről  Ipo- 
I  y  i-ról  ipolyi-ágnak  nevezhető. 

■}  Collect  Herald,  uro.  209,  —  da  Hont  megyei  Itit. 

i:,-:,.cdr,C00<^lc 


Terényi  v.  békesi-ág, 

11.  Jánoe,  kttö)  följebb  emtékeztaak,  Békés  megyébe  telepe- 
dett, éa  ott  a  vármegyénél  előbb,  már  1790-ban  ceküdt,  ')  majd  al-, 
utóbb  bosezií  ideig  (mintegy  1824 — 1835-ig)  a  csabai  járás  föszolga- 
bir^a,  és  helyettes  alistiánja  volt.  Mcgbalt  1837.  körttl.  Nejétől  Péchy 
Francziakától  következő  öt  gyermeke  maradt :  1.  Franczieka  8i- 
may  Kajétán  Békés  megyei  volt  alispán  és  követ  neje,  2.  II.  I  m  r  e, 
kiről  alább,  3.  Mária  rozvadzi  Omazta  Zsigmond  Bókee  megyei  al- 
ispán neje,  4.  Krisztina  kis-jeazeni  Paulowytz  Gábor  C8.  kir.  tör- 
vényszéki elnök  s  jogigazgató  neje  és  5.  Julianna  Szinovytz 
Lajoané. 

IL  Imre  Békea  megyének  sok  ideig  1825-tol  tiszti  alfigyésze 
1840.  nov.  23-ig,  ekkor  czimz.  központi  főszolgabini  a  következő  1843. 
jqI.  3-ig.  ')  Nőtlen  lévén,  örökösének  tette  az  i))olykcBzi  ágból  unoka- 
testvérének Ferencznek  6át 

Lajost,  ki  1825-ben  született,  és  1844-ben  már  Békés  megye 
nemessége  sorába  iktattatván,  *)  jeles  tcbetaégeinél  fogva  már  23  éves 
korában  1848-ban  Békés  megye  alispánjának  választatott,  A  forrada- 
lom alatt  megyéjében  kormány-biztos  lévén,  fogyver-lctétel  után  kül- 
földre menekült ;  utóbb  Iiaza  térvén,  nő íll  vette  bajuzai  Beliczey  Má- 
riát, kitől  gyermekei  a  táblán  láthatók.  Családi  nevét  már  a,  forrada- 
lom alatt  elhagyva,  és  e  helyett  ágának  egykori  hont!  birtokáról  T  e- 
r  é  n  y-rŐI  magát  „T  e  r  ó  D  y  i"  nevezve  ós  neveztetve,  azt  hatóságilag 
is  meg  erősítette.  1861-bcn  ismét  Békcs  megye  alispánjának  ós  az  Oros- 
házi kerületből  országgyűlési  képviselőjének  választatott,  és  ott  — 
mint  birlapi  necrologja  '')  szól :  a  határozati  pártnak  egyik  legkiválóbb 
tehetségű  tagjaként  tílnt  ki.  Meghalt  a  szép  elutójü,  nagy  reményű  lia- 
tal  18G3.  évi  april  6-án.  Orosháza  városa,  melyet  az  18G1.  évi  ország- 
gyűlésen képviselt,  életrajzának  és  végső  tiszteletének  nyomtatásban 
küzzótótclét  és  arczképének  tanácsterme  számára  lefeatósét  határozta  el. 
Ipoly-keezi  ág. 

I.  Ignácz,  I.  Jánosnak  fia,  1794-ben  Hont  vármegye  esküdtje 


■)  NemeBBtíg^t  ezen  ávben  Hont  mcgyL'töl  nyert  ncmeai  bizonyítvány 
mellett  hirdetetté  ki  Btíliee  megydbcn  1981.  bj..  alat^. 

*)  NemeBBdgít  kihirdotteté  Bdkesben  1808-ban  1572.  aí.  ós  1820-ban  1183. 
Biám  Blatt. 

*)  B^kes  megyei  jegyztf  könyv  1844.  évi  2022.  bz. 

')  „Ország"  polil.  lap.  1863.  80.  as.  Arozkjpe  «  VaBárnipí  qjság  1864.  8 
I  lámában. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


384  BTüHHim. 

majd  biztosa,  1821-tól  1834-ig  BsámTeTÖje  volt  EIsS  neje  nádas! 
Teraztyánszk;  Anna  meghalt  1805.  jan.  I9-éD  Ipoly-Szatkán.  Ettől 
maradt  egy  fija  :  I.  F  erén  ez,  kiről  alább.  Második  neje  évári  és 
szent-miklóai  Pongrácz  Borbála  volt,  kitől  születtek  :  Francziaka 
tamásfalvi  Kasza  Ágoston  alszolgabíró  neje ;  éa  IL  József,  ki  Hont 
megyének  1839 — 1842.  ntaj.  13-ig  rendszerínti  esküdtje,  egykor  volt 
felhadnagy  8  a  forradiüom  alatt  honvéd  kapitány,  1861-ben  Hontmegye 
rendszerint  esküdnének  megválasztva  szolgabírói  czimmel,  1862-beD 
kinevezett  alszolgabíró  1863-ig. 

I.  Ferencz  BzOl.  1799-ben, Hont  megyénél kezdé hivatalos  pá- 
lyájátl821-benmintalbiztos,1824.febr.  3-tóI a  báthi  járásban  rendsze- 
rínti eBküdt,  1831-ban  az  ipolyi  járásban  alszolgabíró,  a  követkesK 
(1835.)  tisztválasztáskor a setmeczi  járásban  ugyanaz,  1839.maj.  7-én 
ismét  megválasztva  az  ipolyi  járásba  fő  h  z.  b  i  r  Ó  i  czimmel,  1842-ig, 
ntóbb  Pozsony  megyében  Páiffyaknál  jogigazgató.  Meghalt  1848-ban, 
Nejétől  Szmtecsányi  Szmrecsányi  Arzcniától  kővetkező  Őt  gyermeke 
maradt: 

a)  Arnold  szül.  1823.  oct  10-én.  Előbb  zohorí,  utóbb  tőrők- 
szent-miklósi  lelkész,  pápai  kamarás,  a  m.  tud.  akadémia  rendes,  éa 
más  külföldi  tud.  társaságok  tagja;  186S-től  egrí  káptalani  kanonok; 
„Ipolyi"  irodalmi  nevén  általában  Ismert  és  hazánk  jelesebb  tudósai- 
nak egyike,  és  a  magyar  irodalom  terén  megjelent  számos  munkálatá- 
val, nevezetesen  a  rítka jelenségŰ  „Magyar  Mythologi a"  éa 
Magyar  archaeologiai  dolgozataival  kitűnő  elismerÓBt  aratott 

b)  Lajosról  (szüL  1825-ben)  ki  nevét  „Terényi^-nek  irta,  mint 
a  békési  ág  Örököséről  és  folytatójáról  följebb  volt  emlités. 

c)  Auguszta. 

d)  m.  György  szüí.  1831.  nov.  24-én  1850.  után  Árva  me- 
gyében volt  hivatalnok,  1861-ben  Poaony  megyei  al-jegyzö,  1862. 
óta  Pesten  ügyvéd.  Nejétől  Varjú  Josztinától  (,azűl.  1836.)  gyermekei 
a  táblán  láthatók. 

e)  Gyula  sz.  1833.  volt  honvéd,  most  cb.  k.  főhadnagy. 

f)  Mária. 

Hmegi-dg. 
U.  Antal  (I.  JánoBnak  fia) 'a  franczia  hábor&k  alatt  katons- 
tíazt,  alapitá  ez  ágat.  Ugyan  akkor  házasodott,  nöUl  vévén  BrüsszeMl  a 
franczia  származású  Bourgeois  Júliát,  kitől  következő  öt  gyermeke  ma- 
u.  m.  1.  Apollónia  Stéger  János  (f  1857.)  Hont  megyei  í»  orvos- 
nak volt  neje,  2.  Johanna  ivachnofalvi  Rády  Ferenczné Gy.-F«íin- 

nOO'ílC 


3.Terézia  Guba  Antalné,  4.  II.  Antal  volt  tüzér  tiezt,  5- II-  Ig- 
nác z  volt  nádor  huszár,  most  Q7.  Patán  lak. 
A  családfa  ')  következő  : 

I.  tábla. 

Stommer  L  GvöritT 
1741. 

(Bánhídy  Apna) 

Bozália.    II.  Jánqs        Imre      II.  Qjürgj.  Jóuef.    Anna 
(1.  F0U7  Éva  hadnagv  (■ip«ki 

"elgridnál  Bálás 

Mihály) 

l-t5l  Ense    2-t61  II.  János    Emerentía        1.  Ignács      Apollónia      Antal 

g'aczolay  Bíkesi  (Tonityánaalty      Honti  t         ■    ■       ■■ 

enedek)  h.  alispáa       Hibály)         ezámvevcí 

t        (Péchy  Francuka}  1821—1824. 

(1.  Tersityánuky 


2.  Luby  Jalia)  f  Belgrádnál 


2.  Pongrácz  Bora) 


Prucaiaka  II.  Imre  Mária  EiiBztina  Júlia 

(Sinay  Kaje-         BAesi        (Omazta        (Paulovits    (Szinovitz 

tán  alísp.)        f5biri.  t    Ztigm.  aÜBp.)    Gábor)  Lajoa) 


Apollónia 
(Stéget  János) 


Janka        Teréx      II.  Antal      11.  Ignácx 
(Bády        (Guba    ttiz^r  tiset    Oyttn.  Patán. 
Ferenca)    Antal) 

n.    tábla. 

1.  Ignácz,  ki  a*  I,  idíUn. 
Honti  ■Bámvevö 
(1.  Terastyánszky  Ann%' 

2.  Pongrácg  Bora) 

1-tdl  I.  FerenCE  2-tól  Francziaka  József 

Bz.  1799.  f  1848.        (Kasza  Agoat)       Honti  v-  hivat. 
Honti  ez.  fÖbiió. 

(SginreegAn^  Arzánia) 

Arnold        Lajos  Teré»y{        Angnazta       III.  Gyürgy        Gyala        Márta 
■z.  1823.    az.  1825.  t  186S-  az.  1831.         az- 1833- 

egrí  kanon.  Bdkeai  ligyvdd  Pesten,  ca.  k-  fdhadn, 

/jpoiyi.  alispán  (Varjil  Juazü) 

(Beliczey  Mária)  -^(^.^  Mária.  ' 


Zoltán 
tl8M. 


')  Családi  8  más  hiteles  adatok  szerint. 

M&aTÁllOBSzia  CSlt.lOAI    X.    zOt. 


idBySoOl^lc 


380  STUUHBR.— STUB. 

A  család  czi- 
merej  —  mint  itt 
a  metszvény  mu- 
tatja  —  a   paiza 

kék  udvarában 
hatágú  CBÍllag  ra- 
gyog; ez  alatt  szög- 
letesen  vont  ezüst 
Bzelemen  ,  m< 
nek  három  szögle- 
tében három,  szár 
□yát  repülésre 
emelő  vüros  rígA 
áll ;  a  szelemen 
vagy  pólya  alatt 
arany  markolatú 
kard  fekszik.  A 
paizs  fölötti  sisak 
koronáján  egymá- 
son két  kiterjesz- 
tett sasszárny  le- 
beg, az  elKtérben 
álló  kék  és  annak 
közepén  arany  csillaga  van,  a  hátsó  szárny  vörös.  Foszladék  jobbról 
aranykék,  balról  ezüstvürÖB. 

Stupicsky  család.  Trencsin  vármegyei  curíalis  nemes  család. 
Nevök  eléfordúl  Stuptczky  alakban  is.  Azon  megye  nemesi  össze- 
irásai  ')  szerint  : 

1748-ban  a  felső  járásban  laklak  Ferencz  és  Józsefnek  fiai- 
1768-ban  József  és  János  Nemes  Kotesaón  székelt. 
1803-ban  Antal  és  ennek  három  fia  :  H  i  k  1  ó  b  ,  A  n  d  r  ás  és 
Antal  Ns  EotesBÓn. 

1837-ben  ugyan  ott  Miklós  és  András  találtattak. 
Stiír  család.  Stúr  József  1792-ben  I.  Ferencz  királytól  kap- 
ta czimereB  nemes  levelét.  ') 

Czimere  négy  részre  osztott  paizs,  az  1.  és  4.  arany   udvarban 


')  SsontBgli  Din.  közi. 

')  Adami  Scuta  gentil.  tomo  XI. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


BTURLÉcz.— stOrokh.  387 

vörös  ruhás,  ezüut  Öves,  fekete  csizia&B,  rdröB  préui  kalpagos  magyar 
ember  áll,  )obb  kezében  két  zöld  galyat  tartva ;  a  2.  és  3.  ezüst  udvar- 
ban  zöld  téren  odvas  fa-törzs  áll,  jobb  oldalából  száraz,  baloldalából 
zöldellő  ig  nyúlik  ki,  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  a  paizsbélihez 
mindenben  hasonló  vörös  mezü  magyar  fér£ú  emelkedik  ki.  Foszladék 
jobbról  aranykék,  balról  ezUstkók,  ') 

Stnrléci  esalAd.  Zemplin  vármegye  czímerleveles  családainak 
egyike.  ') 

StariDIlM  esalAd. -Neve  idegen  származásra  mutat.  Egyik  Öao 
Sturman  N.  1697-ben  Tokaj  vár  alkapitáoya  volt,  niídön  Öt  a  várör- 
séggel  egytltt  Tokay  Ferencz  felkelő  vezér  kardra  hányatta.  ") 

Zemplin  megyében  e  század  elején  birtokos  a  család  Berzék 
helységben.  *) 

Ismeretes  a  családból  e  század  elején  Sturman  Márton,  kinek 
nejétől  szddi  Sembery  Máriától  leánya  Beniczky  Pál  neje  volt,  Zólyom 
megyében. 

StBrgkh  család.  Stilrgkb  György-Kristóf  és  János- 
Eriatóf  1729.  évben  honfiusitattak.  ^) 

A  család  Stájer  országi,  hová  Bajor  országból  szakadt,  1532-beD 
megvette  a  blankenwerthi  urodalmat,  és  házasság  utján  örökölte  s 
Vogelsbergi  jóB^ágot.  I.  Ferdinánd  Császártól  nyerték  a  Blankenwer- 
thi czimert,  és  1G38.  maj.  19-én  lII.  Ferdinándtól  a  báróságot. 

Báró Stürgkh  József- Kristóf nak  báró Herberstein Máriától 
volt  fia  György-Kristóf  (szül.  1666.11739.  maj.  27.)  val.  b. 
tít  tanácsos  és  fükanczellár.  £z  elaö  házasságra  lépett  1695-ben  báró 
Stadt  Mária  Saroltával  (f  1713.)  Testvérével  Ferencz  Bernáttal  1711. 
nov.  23-án  III.  Károly  császár  által  grófságra  emeltetett  Többi  közt 
1729-ben  nov.  20-áo  Magyarországban  is  indigena  lön,  György-Kristóf- 
tól a  családfa  ')  igy  jö  le  : 


')  Adami  Scuta  gentil.  tomo  XI. 

")  SBÍTinari  C.  ZemplÍD  not.  top,  117. 

')  Ugyan  ott  p.  1 99.  ea  hist.  276. 

')  Ugf  an  ott  32&. 

')  1729  :  «.  terv.  ez. 

*)  Oóthat  gr.  AlnutBBch  1869  évrta    ée  ISit.  herald.  Hbnch. 


^yfcoglc 


QjSigyKtiBtót 
n.  1666  1 1789. 
magjar  indigen*. 
(bTStodl  Miria)  _ 

u.  1706.  + 1764. 

kam.  teDÉCMB. 

(1.  b.  SUdt  JiM^fa. 

Ferenoa-AnUl 

sz.  17M.  1 1791. 

al.  aoBStriai  komi. 

<gr.  WnrmbrMd  Charlotte) 

'       KárolT-Anfatl   ""* 

8B.  1764. 1 1826. 

ca.  k.  kttm. 

(gr.  Qiiwyck  Mária) 


Károlf-'nradar  Emma  Hiria 

BK.  1796.  ct.  k,  kapit.  ez.  1600.  >e.  1801- 

(gr.  O'Donell  Adél)  alap.  hUlgj.     (gr.  8iapi>7  Vincié) 


fBhadn. 

(gr.  HeraTÍglia 

EleononO 


Czlmerök  négy  részre  osztott  paizs,  az  1.  és  4.  udvar  háHbitoaan 
arany  és  fekete,  benne  zöld  téren  gólya  áll,  az  udvar  SEtneivel  ellenke- 
zőleg szinezve,  ceSrében  gyilrüt  tartva;  a  3.  és  S.  hermelin  BzinQ  ud- 
varban fíiggöleges  v8rÖa  pólya  látszik. 

fifOrmer  család.  Kflmbergi  eredetű;  a  múlt  században  már 
Bécsben  honos.  Stflnner  József-Ádámnak  Saitz  Anna  Máriától 
Bécsben  1752.  aiig.  21-én  azttletett  fia  Ignácz-Löriocz,  cs.  kir.  val. 
b.  titkoa  és  államtanácsos,  a  tör&k  portán  ausztriai  ictemontius,  ss. 
István  r.  közép  keresztes^  még  1801-ben  osztrák  Srdk.  tart  lovagi 
rangra,  1813-ban  maj,  27-én  báróságra  emeltetett,  1820.  nov.  12-én> 
illetőleg  as  1827.  évi  országgyűlésen  magyar  honfinsitást  nyert.  Heg- 
halt 1829.  dec.  2-án.  Neje  volt  1787  tSI  báró  Testa  Erzsébet  (szOl. 
1770.  t  1846)  kivel  ily  családiát  ■)  alkotott  : 


■)  Hitt.  Herald.  Handbucb  970.  gótbal  grófi  éa  bárói  aln.  1669.  érrSl 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


b.  Ignáos 

M.  I75a  t  1829 

t»rSk  k9v«t 

(b.  Tc»l»  Eli»«) 

BerUlan  Ter^  Károty  Fhilippin       ' 

».  1787.  ««.  1791.  n.  1792. 1 1863.  es.  1799. 

18*2.  grif.  (b.  Bneiár  •Itábornag}'  alap.  htígy 

tOríik  követ  1860-ig  Bálint)  Peaehiera  par.  Uttncheaben. 

(birö  Bontet  Ennance)  (b.  BedekoTÍca 

Uária) 
t 

A  családfán  állók  közül  Bertalan  1842-ben  grófságra  emel- 
tetett, míg  teetrérei  bárók  maradtak.  Azonban  Károly  báró  gyer- 
mektelenül halt  el,  ÓB  móg  Bertalannak  sincsenek  utódai. 

A  család  czimere  vörös  udvarban  arany  pólya,  melyen  bárom 
ezüst  sisak  látható. 

Sévrtnik  család.  Stvrtnik  Ágoston  cs.  kir.  altábornagy  és  Bu- 
dán hadi  parancsnok,  1814. aug, 4-én  ansztriai  báróságot  nyertes  18S6- 
ban    országgyülésíleg   bonfiusitatott ;  l ')   tőle  következő  ivadék  szár- 


b.  Ágoston 

KparancBDok 

tl841. 

^ (b.  Haring  KaU) 

AgMton  Lflopold  Walbarga 

■z.  1790.  tils^r  esredes  (Becker  Eároljn^ 

altáboraagr  f  1849.  o«t  6.  Pesten) 

tttséraégi  icasg.        (Strann  Amália) 
(Sl.vekJo«(fa)    -^~-       Acálía' 
cs.  E.  kapit 

AngtuBtína  ÁgMt  Adolf  Iáp*t 

■z.  1816.  IS.  1618,  es.  1826.  bi.  1828. 

(Haliflsr  Károly  gr.  kapit.         cs.  k.  kap.  drag.  kap. 

■    '      ■  •     '  (Leoímer  MutJldJ 


Insbriiekbaii) 

'     1 


Cztmere  négy  részre  osztott  paizs,  az  1.  advarban  magas  Bzik< 
Un  bagoly  ül,  a  2.  udvarban  zöld  téren  várkastély  áll,  a  3.  udvarban 
három  ezflst  liliom  van,  a  4.  udvarban  kett&s  farkú  vörös  oroszlán  fej 
fekszik. 


■)  1868. 47 :  ttfrv.  ez. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


390  STTASZHY.  —  SUBICH. 

Slyasiny  család.  Trcnesin  megye  uzimcrlcvctüs  nemee  cealáda, 
a  czimerlcvcict  J632-bon  Gáspár  nyerte  és  ugyan  akkor  Trencain 
megyében  kiliirdctteté.  Nevezett  megyében  ily  nevií  család  1660.  és 
ltít)6-ban  Nemes  Koteesón,  16S8-ban  Kalníczon  fordul  elit,  azonban 
ezek  mind  egy  család  tagjai  voltak-e  ?  nem  tudhatni,  fŐleg  miutáD  o 
néven  Trencsin  megyében  a  Budiács  és  Latkúczy  család  egyes  ágai 
is  neveztettek,  ') 

StyavDlcsky  család.  Lásd  Tholt, 

Styrum  család.  Gróf  Ktyrum  Míksa-VilmoB  1741-ben 
országgyülcBileg  honfiusítatott,  *) 

Suba  család.  Göraör  vármegye  czimcrleveles  családainak 
egyike  ') 

Sabich  család.  (Brcbíri)  A  nagy  hirü  Zrínyi  család  törzséaek, 
melyből  eredtek,  neve.  Egyébiránt  Horvátországban  Várasd  megyében 
brebiri  és  vinodoli  S  u  v  i  c  h  (igy)  család  máig  létezik,  melybül  L  aj  o  a 
ott  1835-bcn  ker. esküdt  és  tbiró  ;  Antal  ugyan  ott  esküdt,  József 
Zágráb  megyi  föazolgabiró  volt.  Menyiben  birják  származási  kimuta- 
tásukat? nem  ismerjük.  Lásd  Suvich  cs.  e  kötet  végén. 

Sablch  család.  (Nagy  Eoloni)  Borsod,  Heves  megyei  nemes 
család.  1672-ben  élt  közülök  nagy  koloni  Subtez  Pál  ')  ügyvéd. 

Subich  Fercncz  Heves  megyéből  1760-ban  magyar  királyi 
testőr  volt. 

Subich  Ferenc  K  1770-ben  Albert  szász  berezeg  és  m.  kír. 
hetytarté  titkára,  1774'beD  országbírói  itélŐ-mester  volt. 

Subich  György  1839 — 42.  Heves  megyei  tiszt  aljegyző,  1845- 
tői  pertámok. 

Subich  családnak  czimero  a  paizs  kék  udvarában  zöld  halmon 
hátulsó  lábaival  ágaskodó,  kettős  farkú  oroszlán,  első  jobb  lábával  ki- 
vont kardot  tartva,  a  paisss  fölötti  sisak  koronájából  szíutéa  olyan 
oroszlán  emelkedik  ki,  első  jobb  lábával  zöld  olajfa  galyat  tartva,  két 
felöl  bivaly  szarv  között,  melyek  közül  a  jobb  oldali  vizirányosaa  fé- 
lig arany,  félig  kék,  a  baloldali  félig  vörös,  félig  ezdst.  Foszladék  jobb- 
ról aranykék,  balról  ezüstvörös.  ^) 


■)  SzonUgh  Dán.  kösl. 

')  17*1  :  70.  törv.  08. 

')  Bartholomaeides  C.  GtfinSr  pag.  146. 

'}  Proloc.  C.  Ncográd.  snni  1672.  jan.  13. 

')  Adami  ScuU  gentíL  tomo  XJl. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


SUCUODELE-TÓrH.  -SÓQHÓ.  391 

SHcbod«le-Ttflb  esalád.  Köziitök  M Atyán  1480-ban  rsojtci 
kapitány.  ') 

Sll4arovÍes-G«ja  család.  1751-beii  Mária  Terézia  királyasz- 
BEony  nemesi  tette  meg. 

Czimere  következS  :  a  paizs  vörös  udvarának  közepót  függőle- 
ges ezüet  pólya  foglalja  el,  és  abban  kék  rózsafej  látszik.  A  paizs  lo- 
lötti  sisak  koronájából  két  zászló  nyúlik  fel,  a  Jobb  oldali  vörösfchér, 
a  baloldali  aranykék  azinit.  Foszladék  jobbról  oztistvöröe,  balról  arany- 
kék. ») 

Snffa-Biriasovics  oaalád.  Lásd  Ztuffa  c$. 

Sngh  esalád.  Rugfa  Oyörgy  1801-bcn  I.  Ferencz  királytól 
kapott  czimeres  nemes  levelet,  mely  szerint  czimere  a  paizs  oztist  ud- 
varában liároinszegU  kék  álvány  hegyén  álló  meztelen  vad  ember,  fe- 
jén ós  derekán  zöld  koszoróval,  jobb  kezében  arany  markolatú  kivont 
és  derékban  eltört  kardot  tartva,  bal  kezében  a  törött  kard  másik  részét 
tartja.  A  paizB  fblötti  sisak  koronája  fölött  két  kéterjesztett  fekete  sas- 
szárny között  ariuy  nap  ragyog.  Foszladék  jobbról  ezüstvörös,  balról 
aranykék.  ') 

Súgb  György,  1836-bcn  Horvátországban  ügyvéd. 

SÓghlí  csaUd.  (Kazsúi)  Zomplin  megyei  eredetű  nemes  család, 
mely  azon  megyében  Kazsó,  (hajdan  Kasuh)  helységbon  mint  leány 
ágon  a  kihalt  régi  Katiiihy  cstJádnak  egyik  utóda  Örökösödött,  és  ott, 
valamint  azon  megyei  Szomotor  helységben  még  e  század  elején  a  bir- 
tokosok között  említetik.  *) 

Már  a  múlt  században  Bibar  vármegyében  élt  Síighó  István, 
ki  Trencsényi  Máriát,  (ki  utóbb  Laczkuvies  I^ászló  Bikari  alispán  neje 
volt,)  vévén  feleségUl,  cttöl  három  gyermeke*)  maradt;  u.  m.  1, 
György  Bihar  vármegyének  egykor  aljegyzője,  utóbb  táblabírája, 
végre  királyi  tanácsos,  ki  N.  Váradon  balt  meg  1 793.  aprilben.  Első 
neje  Simonyi  Erzsébet,  a  második  Kállay  Ágnes  (nosiczí  Thur^ó  Já- 
nos özvegye)  volt;  gyermeke  egyiktől  sem  maradt 

2)  Anna  Laczkovícs  Imre  Pest  megyei  alispánnak  felesége. 

S)  Magdolna,  SzentJványí  József  Bihar  megyei  alispánnak 
hites  társa. 


'}  Kaprinajr  Hsa.  B.  tomo  h.  pag,  105. 

')  Adami  Scnta  gentil.  lomo  XIT. 

')  Adami  Hcnta  gentil.  tomo  XII. 

Ó  Ssirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  117.337.284. 

')  Vaj  Lássló,  Német  hfvsi<g.  383.  337. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Említett  Snghó  Istvánnak  testvére,  vagy  imokatesvcce  lehetett 
Kúghó  Z  3  i  g  in  o  D  il,  Bihar  vármegyének  a  rault  században  föszolga- 
hirája,  kinek  nejétől  Palugyai  Annától  fia  volt  József,  aki  1800-ban 
a  Bihar  megyei  fulkclö  seregnél  kapitány,  1806-ban  ugyan  azon  me- 
gyénél szolgabíró  volt.  Nojo  Riotaller  Ágnes  volt  Ugy  látszik,  ennek 
fijai :  József  Bihar  megyének  1841-töl  1845.  jun.  I6-íg  alszolgabi- 
rája,  és  1861'ben  ismét  választott  föszolgabirája,  és  László  azon 
megyének  1841-től  1849-ig  rendszerínti  esküdtje. 

Egy  ág  Nyitra  megyében  származván,  abból  ott  Súghó  József 
1823'han  alszolgabiró,  1825.  sept.  26-tól  fdezolgabiró  1833-ig. 

Suhayda  család.  Törzse  Suhayda  I.  János,  ki  fijaíval  II. 
János,  Mátyás  és  I.  Pállal,  nem  különben  testvérével  Suhay- 
da I.  Istvánnal  együtt  I.  Leopold  király  által  Bécsben  1701.  aug. 
12.  kelt  czimeresloTélben  nemességre  emeltetett  Czimeres  nemes  le- 
vele Nógrád  megyében  akkori  laktahelyén  1703.  mart.  26-áii  Loson- 
czon  tartott  közgyűlésben  kihirdettetett  *) 

Úgy  látszik—  nevezett  I.  János  egy  személy  volt  azon  Sn- 
hajda  Jánossal,  ki  mint  Tököly  híve  és  egyik  fit  tiszte  16S3-ban  a 
nagyszombati  jes.  collegium  fölgyujtásával  és  a  sz.  ra.  képe  kifosztá- 
sával vádoltatott,  '')  és  utóbb  a  kath.  vallásra  tért  volna,  mely  utóbbi 
állítás  azonban  valószínűtlen  maradt 

Suhayda  L  Jánosnak  megnevezett  három,íija  körül  a  kettő  még 
életében  Nógrád  megyéből  kiköltözött,  nevezetesen  IL  János  Békés 
megyébe,  hol  1720.  dec.  10.  évről  már  nemesi  bizonyságot  nyert,  és 
P  á  I  fija  Gömör  megyébe  Királyi  helységbe,  ellenben  az  atya  L  J  á- 
noB  még  1726-ban  ajnnius  I8-án  kezdett  nemesi  vizsgálatkor  Nó- 
grád megyében  eredeti  czimeres  nemes  levele  felmutatásával  igazolta 
kiváltságos  állapotát,  *)  Söt  mint  azon  megyei  legéndi  birtokos  1731. 
évi  sept  1-én  Legénden  hat  házhelyre,  melyből  kettőt  valósággal  bírt, 
FelsŐ-Bodonyban  szintén  h^t  házhelyre  (vagy  is  e  puszta  ^gy  negyed 
részére)  gr.  Pálfiy  Jánostól  nádori  adómányievet  nyert,  *)  azonban 
két  fija  már  elköltözvén,  harmadik  Gjának  Mátyásnak  atódai  máig  is- 
meretlenek lévén,  halálával,  mely  valószínűleg  nem  sokára  b«követke- 


*)  Nógrád  negyei  jegyzSkStiyv. 
')  Kasy  Hiatoría  UnirersiUtH  p.  163. 
•)  Nógrád  ineg7«f  jegyifikfin^,  1T2G  évtfil. 

*)  k%  eredeti  adomán;  levA  ezerint,  mely  idegen  k^zre,  ia  idöjártával  a 
némileg  hMonló  nevit  Bnhi^dy  enládhoz  kerttlt- 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SüBiVDS.  393 

kezelt,  ágazata  Nógrád  megyéből  vagy  legalább  LegéndWil  elenyé- 
szett. ') 

I.  Jánoznat  két  ía  U.  Jáno.  éz  I.  Pál  által  a  csalid  mosta- 
nig terjedő  két  ágra  zzakadl,  mint  azt  a  kSíetkeisö  táblázat  ')  mutatja. 


Hiliály  Oy9rgy 

Hereiben  '"jános"' 

^        I 

Adim              Istvin  Imte 

ei.  177S  1 1825.    Egerben   u.I780.tl860. 
hmx.  kapftány        1616.  Váczon. 

t                       I  (ForoBEkay 

, 1 ,    Jadit) 


LPál 

1701. 

GDinifr  m,  insanr. 

1741.  1744. 

tL|SkCa  KrJBztiua) 

FoíSi.  II.  lábUíit. 


IV.  Pil  IV.  Jinoa  Adm 
síUI.  1816.        Bz.  1818.  dec.  29.  (Ouba  János 
PaBt  városi  Wt.    helytar.  tan,  U(tTV.) 
(Morlin.MAria) 


Irma 

iBtTán 

Judit   ' 

B>.  1847. 

Sí.  1851. 

Bs.  1854 

mart.  16. 

dec.  20. 

noT.  4. 

')  Legalább  Mgriá  megjibm  1781-Un  17l!>6-ig  a  oemeBek  soroaatában 
a  eaaUdnak  njosaa  bídgo.  Az  1755.  ^vi  oemeBi  visagilatkor  kelt  ÖBaaeiráaban 
ily  caimU  rovat  alatt  :  „Seriét  ab  ntoadvmuUum  inBtliganáontm,"  találtatik 
nAdamuB  Snhajda  in  Legőnd";  esen  Ádámot  a  Sahajdy  család 
igényli  elődjének  ,  ^b  róla  a  Snbajdj  családnál  leaien  emliti^B.  Egyébiránt 
1781-ben  ezen  Ádim  ellen  is  a  megyei  tiuti  Ügyész  nem eBB ég-igazoltató  pert 
folytatott. 

')  A  asaUd  által  kOxIWt  hitelea  iratok  Bierínt. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SCHATDA. 

II.   tábU. 

1.  Pál,  ki  at  I.  tdMdn. 
1701.  DB. 

IIW.  44.  iiiBurg.  Gömcirb. 

(Lökaa  KrJBztina) 

1787.  Gömör.  publ. 


(Kék  EmJbet) 


111.  Pál  m.  Jiaos  I.  Sámuel 

a-í..  177S.  dec.  6.       RoBnyón  lak.  MiekolcEon 

Tornallyán  publ.  1813.  1813. 

t  PcBteo  1852.  deo.  2.  '~r7i7.      ÍA~'^3r     ai i 

(VarrinkoTitB                                ^^■"-    ^''^''^-    ^*""'"'- 
Julianna) 


Ferencz  László  István  Jjzecf        Krisztina  V.  Pál 

Bi-.,18I5.ináj.'2l.  Bit.lS17.apr.S6  8z.1820.dec.25  sz.l8'.i2.      bz.  1821.    BZ.I829,tioT.I. 

PcBten        t  18C0.jut.9.  f  1847.lna^t.l^  Bept.  1.        (Vida       fi  853.  in  áj  26. 
takarokpénat.  (Pint«Sr  Anna)    aebdsz  m.       +1862.         Károly) 

bivatalnok  |  '  ,    ',,.    '        april  4. 

(a,b  Benvövky  *»|;| 

Luiza)  I 


Alojzia  Etelka         Francziaka         Aranka  ikrek  Gizella        Böza 

8Z.  1845.  jan  24.    ez.  1850.        az.  1851.  szttl.  1857.  jnl.  25.        bz.  1869- 

máj.  15.  Bept.  6.  ang.  27. 

Az  I.  táblán  állókra  nézve  megjcgyezbotjük  a  következőket  \L 
J  á  n  0  B  Békés  megyénél  1720.  dec.  20-án  birdetteté  ki  nemességét.  En- 
nek Mihály  fia  mint  nyűg.  tShadnagy  lakott  Heves  megyében  Ecséden. 
Fijai  közül  István  (két  fiával  együtt)  Gáspár  (fiával  együtt)  is 
Imre  (kik  katli.  vallásban  neveltettek)  mert  el6deik  protest.  vallá- 
súak voltak)  1816.  jul.  15-én  Békés  megyétUI  kivévén  nemességökrÖl 
a  bizonyítványt,  azt  Heves  megyében  azon  évi  sept.  24-^d  kihirdették. 
Utóbb,  nevezetesen  1824.  febr.  4-én  István  és  Imre  vácxí  lakos 
ujolag,  testvérük  Ádám  pedig,  ki  s  Ferdinánd  huBzár  ezredben  kapi- 
tány volt  és  Boboi  miatt  nyugalmazva,  szintén  akkor  Heves  megy^tSl 
vettek  ki  nemesi  bizonyítványt.  'Nevezett  Ádám  meghalt  Pesten  1825. 
febr.  23-án. 

Imrének,  ki  Váczon  lakott  és  1860.  aug.  29-én  halt  mog,  ne 
jétöl  Poroszkay  Judittól  gyermekei  közül  P  á  1  Fest  városi  tisztviselS, 
János  jogtudor,  1850.  után  Pest,  majd  Fejér  megyei  törvénszéki  ül- 
nök ós  országos  törvényszéki  tanácsos,   1862-t61  m.  kir.  helyUrtósági 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


BÜHAJDA.  395 

tanácsos,  jeles  és  alapos  jogtudós  ée  több  e  SEakbelí  munka  szerzője, 
186S.  óta  a  m.  akadémia  tagja. 

A  U.  tiblán  álló  I.  Pál  Gömör  mi^ébo  Királyi  helységbe  te- 
lepedett, és  1741.  ée  44-bQn  a  (rumör  megyei  felkelő  nemes  seregben 
is  részt  vett  Mejétítl  Lökös  Krisztinától  fija  II.  Pál  (szttl.  1751.  jan. 
25-én.)  lakott  Szt&myán  és  Tomallyán,  és  József  Oömör  megyétől 
1787-  évi  febr.  1-  vettek  ki  nemességökröl  elismervényt. 

n.  Pábiak  nejétel  Kók  Erzsébettel  fijai  ].  lU.  Pál  született 
Tomallyán  1778.  dec.  6-án.  Pestre  tévén  át  lakását,  itt  halt  m^  1852. 
dec  2-án.  2.  lU.  János  rozsnyói  lakos  és  3.  Sámuel  miskolczi 
lakos.  A  két  ntóbbi  GtimÖr  és  Kia-Hont  megyénél  1813.  január  16-án 
hirdetleté  ki  nemességét,  mig  testvérök  :  a  Pestre  költösött  UL  Pál 
ugyan  azon  megyétől  1840.  dec.  9-éQ  vévén  ki  a  nemesi  bizonyítványt, 
ast  Pest  megyénél  1841.  mart  27-én  kibirdetteté.  Ennek  a  táblán  látha- 
tó öt  fíja  kÖKÜl  egyeiM  ét  Ferenoz,  a  pesti  takarékpénztár  ügyes 
köoyvesetö  tisztviselője,  kinek  gyermekei  a  táblán  láthatók. 

Ugyan  e  családból  szánnazott  Suhajda  János,  ki  Arad  mogyé- 
ben  nemességét  1828-ban  hirdetteté  ki.  ') 

A  család  czimere  a  púzs  kék  udvarában  zöld  toron  hátulsó  lá- 
bain álló  barnás  oroiBlán,  első  jobb  lábával  kivont  kardot,  bal  lábával 
három  búzakalászt  tartva;  a  paízs  fölötti  eisak  koronáján  Összetett 
szárnyakkal  fekete  hoUé  áll,  jobbra  nézve.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüstvörös. 

Swlii^dy  csaUtd,  Suhajdy  '')  Máté  és  általa  neje  Urbanovicz 
Zsuzsi,  fiaik  János  és  Mihály,  nemkülönben  Rybarik  János  és 
Szywa  János  1669.  jul.  2&-én  Bécsben  kelt  czimeres  nemos  levélben 
előbbi  nem  nemes  állapotukból  I.  Leopold  király  által  nemességre  emel- 
tettek, és  czfmeres  nemes  levelők  akkori  lakhelyükön  Trencsin  várme- 
gyében 1660.  (sabbato  prox,  anto  Dnicam  Oculi)  kihirdettetett.  ^) 

A  kor  és  egyéb  körülmények  összevetése  azt  mutatja,  hogy  a 
följebb  emlHett  oslmeres  ns.  levél  szerző  Suhajdy  Máté  egy  s  azo- 
nos személy  volt  azon  Suhajda  Mátéval,  ki  1673'ban  mint  Trencsin 
megyei  varini  ^st.  evang.  pap  a  kath.  vallásra  tértnek  iratik,  *)  és 


')  Arad  megyei  jagyzökiíayv  125.  ez.  a. 
')  ElKfordul  a  csAládu^v  „S  o  h  u  h  a  j  d  7*  alakban  ú. 
')  TrcncHÍn  megyei  levéltár,  éa  hiteles  mátolat  szerint. 
'}  BibiDÍ,  Hemorabilia  II.  28.  bol  ugyan  í>  u  h  tt  j  d  a  áll  Suhajdy  helyett, 
de  a  két  aiv  könnyen  öaize  volt  téveuthetü ,  fdleg  miután  mindkét  név  41S 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


ki  isuiét  előbbi  vallására  tértve,  1678-baii  Nógrád  megyei  Szügy  hely- 
Bcgben  Gvang.  lelkéez  ')  volt  Ezen  Máténak  a  nemes  levélben  emlitett 
JánoB  és  Mihályon  kiről  fia  volt  iBtván  ITOl-ben  szintén  Szügy 
helyeégben  evang.  tanitó  ')  innen  1703'ben  Felsít-Bodonyban  (szintén 
Nógrád  megyében)  evang.  lelkész.  ") 

Ugyan  ez  időben,  1 730-ban  Nógrád  megyében  (úgy  látszik  Szügy- 
ben)  lakott  Suhajdy  Gáspár, ki  1731-ben  az  eredeti czimeres nemes 
levél  felmutatása  mellett  nevezett  megyénél  nemesség  bisonjritványért 
esedezett,  azonban  családfáját  Mátéig  be  nem  matatván,  *)  Nógrád 
megye  által  ez  iránt  eredete  helyére  Treneain  megyébe  utasitatott,  a 
hol  ÍB  1731.  évi  sept  27-én  nemesi  bieonyftványt  nyert,  kimutatván, 
bogy  atyja  Andris,  nagy  atyja  Mihály  és  ennek  atyja  H  á  t  é  « 
nemesség  szerző,  voltak. 

Mind  ezek  daczára  már  Ctáspámak  fija  Suhajdy  I  m  r  e,  ki  Szttgy- 
be  volt  telepedett,  nemessége  bizonyítását  1783.  maj.  28-án  kénytelen 
volt  TrencBÍn  megye  elött  per  á^án  igazolni,  a  mit  is  ra^nyervén,  ar- 
ról 1784-ben  maj.  11-én  a  m.  kir.  helytartóság  helybenhagyása  mel- 
lett^ azon  évi  aug.  12-én  Trencsin  megyétől  nemesi  bieonyságlevelet 
nyert,  mely  Nógrád  megyébes  sept  6-án  kihirdettetett  Ezen  Imrének 
a  nemesség  szerzőtől  bemutatott  származását  és  gyermekeit,  valamint 
most  élő  unokáit  mutatja  a  családi  táblázat. 

A  múlt  XVIII.  század  közepén  még  egy  Subajda  (jobban  Suhaj- 
dy) Ádám  telepedett  Nógrád  megyei  Legénd  helységbe  hol  egykor 
ft  másik,  némileg  hasonló  nevű  Suhajda család  birtokolt.  Ezen  Ádám 
a  Nógrád  megyei  1755  évi  nemesi  vizsgálatkor  kelt  összeírásba  vilá- 
gosan mint  jövevény  a  lajstrom  ily  czimtt  rovatába  iktattatottt :  „8e- 


család  tulajdona  volt  Lásd  Barius  Hioae  Históriáé  Evang.  Edi- 
dít  P.  Lichnar  Posonii  1864.  p.  4. 14.  24.  éa  130.  hol  már  Schnhajda  alakban  for- 
dul elJ{,  íb  Máténak  írva. 

')  HomyáiiBzfcy,  Beitrüge  sat  Qeichichte  evangelÍBeher  Gendnde  ín 
Uagarn.  Pest,  ISeS.  268.  lap.  Itt  is  megjegyiondö  ,  hogy  a  Hathaotités 
M  a  t  h  í  a  B  nevek  épen  oly  f^jrakran  falcserdltettek,  mint  a  Georgina 
és  GregoriuB. 

')  Hom^ánazkr,  BeitrKge  264.  lap. 

')  Ugyan  ott  28.  Up. 

0  Ehd  körülmény  is  világoaan  matatja ,  hogy  Gáapámak  atyja  nem 
volt  Nógrád  megyei  Ukoa  ,  kfilSobeD  ott  —  miut  iamert  nemeB ,  gyakorlatban 
lett  volna,  éa  fia  netn  utaaitott  volna  Trcncsia  megyéhez. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SUnAJDY.  397 

ne»  06  nevadvenhm  inveatigandontm"  (t  i.  nobíimm)  •),  és  ennek  foly- 
tán, mint  kétséges  nemes  ellen  1781-ben  a  megyei  tixzti  üp;yés2  nemes- 
sé igazoló  pert  folytatott ") 

A  Snhajdy  családnak  egyik  ága  a  Dunántúlra  szakadt,  Vas  vár- 
megyébe, innen  való  volt  azon  Schuhajdi  György,  ki  1740.  april. 
21-én  irta  magát  a  wittebergi  akadémia  hallgatói  közé  éa  1743-ban 
tért  onnan  basájába.  ') 

E  század  elején  Szabolcs  megyében  Polgár  mezítvárosban  éltek 
Subajdy  János  és  Gáspár,  kik  Trencain  megye  elé  1801.  nov. 
20-án  a  nemesség  szerzS  Subajdy  Mátétóli  származásukat  kŰvctkezS- 
leg  terjesztették,  n.  m.  hogy  nevezett  Máténak  az  armálísban  megne- 
vezett fija  J  á  n  o  s  Pozsony  megyei  Puszta-FÖdímésre,  ennek  fia  Sá- 
muel pedig  Szabolcs  megyébe  Polgáriba  költözött  legyen,  és 
ottnemzé  fiát  Istvánt,  a  kinek  fijai  voltak  a  folyamodó  Subajdy 
János  és  Gáspár. 

Gömör  megyében  is  volt  a  családnak  egy  ága,  ha  ez  nem  inkább 
a  Suhajda  családhoz  tartozott,  ide  mntatnak  az  adatok,  melyek  szerint 
Varaay  máskép  Sohajda  Mihály  1698-ban  Sajó  Gömörben  Lovas 
Lászlótól  egy  telkett  vett  zálogba.  E  M  i  h  á  1  y  1 703-ban  kapott  volna 
Trencsin  megyétől  nemesi  Tbizonyitványt,  és  1711-ben  már  egész  csa- 
ládja Whalván,  javai  János  testvéréve  szállottak  ') 

Ugyancsak  Gömör  megyében  Oeczelován  volt  evang.  lelkész  Su- 
hajda Pál,  kinek  Zsuzsannától  ott  1730.  aug.  29-én  született  fija 
János  '),  1733.  aug.  15-én  született  leánya  Anna.*) 

Az  eléadottak  szerint  következő  családfa  közölhető  : 


')  Piotocol.  C.  Neogiad  anui  1756'  Eien  éa  a  ktlvetkezS  adatnál  fogva  tcl- 
leseD  biteletlenné  válik  a  családnak  azon  geuealogi^a ,  melynek  állítólag  ezen 
Ádám  1781-ben  ezeraCje,  a  meljben  saját  atyját  Andrást  Nógrád  mcgyá- 
ben  lakott  és  telepedett,  és  (hadi)  vagy  biztosi  hivatalt  viselt  személynek  ál- 
Utía,  miatán  megyejegyKÖktínyvi  hiteles  adat  tzerint  maga  Ádám  azon  me- 
gyében jtfvevány  (neo-adveua)  volt. 

')  Nógrád  megyú  lev.  tár.  Acta  nob.  fasc.  V,  nro.  7. 

■)Baitholomaeide>,  Memória  Ungarorum,  qni  Wittebergae  Studuerant 
pag.24S. 

*)  A  Sah^jdf  C8.  Jegyaetei  BZerint 

*)  BaTtholoroasldes  Hemor.  Provlneae  Csetaek.  832. 

*)  Ugyan  ott. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SUHAJD  Y.— SDJÍHSZKT. 

Subaj>ly  Háté 

1659.  (lüíü.) 
(UrbanoTjcz  Zhuzbí) 


János  Mihály  István 

1669.  1659.  f.  bodoDyi  ev.  leik. 

PoMOMbankiJltöz  linAril'  ^"^^^ 


Saabolcaba  kolttfa.                    '        Qi^r  Xdám       ' 

látván                               TreDCíintai  1731.  176Ö.  1781. 

ott  Polgáriban  lak.                       lak.  Nógrád  Vinklcr  Aima. 

■""Já^s^              Gá,pár~'tEl'*«='''y''"""J  ■"     Éva      "^ 

Szabolcsban  Szabolcsban 

1801.  1801. 


JuBStina-     Zauzai.    Mária.    Anna-  Imre 

1781.  1784. 
b.  flgf  réd 
(Medz  i  h  radazky  Eazter) 
.    Qedeon.    Kata.    Janka.     Karolina.        György 

t  t  t  t        pt^nzügyi  nivat. 


A  caalád  czímere  az  1659.  évi  nemeslevél  leirása  szerint  a  paizs 
kék  udvariban  hátulsó  lábain  illó,  kettíls  farkú  oroszlán,  elsö  jobb  lá- 
bával kivont  kardot  tartva ;  a  paizs  tulötti  sisak  koronájából  szintén 
olyan  oroszlán  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  arsnykék,  balról  ezüst- 
vöröH. 

SlOttnsiky  család.  Trencsin  vármegye  ozimerlevelea  nemes 
családa.  —  III.  Ferdinánd  magyar  király  1631.  april.  29-én  Bécsben  kelt 
czimeres  nemes  levéllel  Snjánszky  Györgyöt,  Mihályt,  Jánost 
Menyhértet  és  Sámuelt  nemesi  rangra  emelte ;  6a  czimerea  le- 
velök a  következő  évben  (feria  3.  post  fest.  b.  Francisci  conf.)  Tren- 
csin megye  előtt  kihirdettetett.  ') 

A  család  czímere  a  paizs  kék  udvarában  hármas  htAom  köte^ 
sSjén  arany  koronábél  kinynló  három  arany  búzakalász,  oldalvást 
jobbról  ezUst  félhold,  balról  arany  csillag  ragyog.  A  paizs  fölötti  siaak 
koronáján  felemelt  szárnyakkal  galamb  áll,  csőrében  bárom  buzaka- 
láazt  tartva.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  esüatvöröa.  0 


')  Trenoein  várm.  jegyztiktfnyv  Szontagh  D.  kSzl. 
')  Kiadta  GUnther. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SDJAmSZKY. — SÜKT.  399 

Trencsm vármegye nemeai öB6ze!rásaÍ  szerÍDtSujáD  laktak  1736- 
bu)  András  és  fija  i  f j.  A  d  d  r  á  s ,  azután  János  éa  Oyürgy 
teetvérek,  nem  különben  középső  András. 

1745-ben  szintén  Suján  találjuk  Miklós t,  Jd. és ÍQ.  Andrást, 
Q  á  b  o  r  t  és  ennek  fiait ;  Beczkón  pedig  Andrást 

1 768-ban  Suján  laktak  János  és  fijai  András  és  Jánoa 
és  02  utóbbinak  kis  fija  János;  — azután  Oyörgy  és  ennek  öt 
fija  :  Oyörgy,  Gábor,  János,  József  és  Samu  el;  — ■  to- 
vábbá tdösb  András  és  fijai  :  József  cs  András;  —  majd  ífj. 
András  és  négy  fija:  András,  Oyörgy,  Miklós  és  Tó- 
biás; —  nem  kUlönbcn  i^.  János  és  ennek  fijai  János  és  Jó- 
zsef; —  úgy  szintén  Miklós  ée  fija  András;  —  végre  legidösb 
András  és  négy  fija  Jánor,  Miklós,  Józsefés  András.  — 
Ugyan  ekkor  Beczkön  lakott  András  és  fia  szintén  András. 

1803-ban  Suján  a  családnak  már  31  férfi  ivadéka  jütt  a  nemesi 
lajstromba,  Sec2JM>n  ekkor  éltek  András,  Mátyás  és  János. 

1837-ben  a  SuJán  lakó  ág  már  49  férfi  tagot  számlált,  Beakön 
ellenben  csak  három  házban  laktak,  és  pedig  az  egyikben  András 
és  ennek  fijai  Ferenz,  József,  Károly,  József,  Antal  és 
Iiure,  a  másikban  János,  a  harmadikban  Mátyás. 

Sojánszky  Antal  1824-ben  már  Pesten  ügyvéd,  meghalt  1839. 
táján;  ennek  fija  Sujánszky  Antal  (szül.  Pesten  1815.  aug.  15.)  Pest 
józsefkUlvárosi  plébános,  és  prépost,  ki  mint  magyar  költő  is  nevet  vf- 
vott  magának. 

Saky  CMtlád.  (F.  és  alsó  Zsukí  f)  Erdély  legrégiebb  törzsökös 
kihalt  családfának  egyike.  Eredete  az  etsÖ  foglalás  korában  vesz  el. 
Nevét  a  Kolozs  megyében  fekvS  S  u  k  (mostani  írásmóddal  Z  s  u  k) 
helységről,  mint'  legősiebb  birtokáról  vette.  Teljes  nemzékrendét  nem 
bírva,  a  réglebb  iüökbtil  csak  a  nevezetesebb  tagokat  említhetjük  meg. 
A  XIV.  Szásádban  1332.  clött  éltek  Albert  és  Demeter  két  f» 
ág  törzsei. 

1349-ben  Domokos  Kolozs  megye  szolgabirája  volt.  1448- 
ben  Miklós  és  István  „comes"  czimzettel  éltek.  ') 

1437-ben  a  nevezett  Albertnak  ágából  éltek  Benedek,^)  ki 
az  akkori  pórlázadás  lecsendosltésében  vett  részt^  mig  rokonai  M  i  - 
hály  és  Dávid  a  küvetkezií  évben  épen  ezen  zavargásokban  rész- 


>)  SzAisly  Sándor,  As  UolUria  vallás  tört.  17S. 
*)  Eder,  ObserratioDeB  íd  Felmemm.  78. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


400  «üKV. 

vét6k  miatt  hlitlenségí  bélyegen  elmarasztaltattak.  'Ez  idSben  szerepelt 
János  íb,  ki  1437-bcn  a  pórok  leceendeeítésére  egyik  követűi  külde- 
tett, és  ö  ellene  valiimlnt  érdektársai  ellen  ia  Gáthi  András  és  vingárti 
Qeréb  András  1427-ben  pert  folytattak.  <) 

Nevezett  Mihálynak  fia  volt  János,  Dávidnak  pedig  István, 
ki  magnélkül  balt  el. 

Demeter  ágából  származott  Simon,  kinek  fia  volt  János 
14G7.  és  1474-ben,  és  tán  Katalin  1474.  küHil  harinnai  Farkas 
Miklóené. 

1467-ben  Erdély  Mátyás  király  ellen  fellázadt,  a  fö  pártosok 
között  voltak  Suky  Mihály  ée  László  is.  Legyőzetvén  a  lázadás, 
mindkettő  joszágvesztéssel,  azon  felül  Mihály  életével  lakott.  ') 

Ez  időben  éltek  még  a  Demeter  ágábél  Miklós  és  ennek  fia 
.Péter. 

1525.  kdrttl  találjuk  Saky  Jánost,  kinek  nejétSI  szász  fUlpÖai 
Bikli  Margittól  utódait  muta^a  e  táblázat : 

(Bikli  Margit) 

litván  Kata  Annd-  Hagdolna         Bora         Onolya 

(8c.  aiuai  1^6, 

Lazát  Ferencx]  (Erdélyi 

Tamú) 

1553-ban  élt  Suky  Benedek,  ki  az  idfiben  Lepsény  Anna 
nagyfalvi  Bánffynó  ellen  perlekedett  ') 

Az  1581—1599.  évek  közt  Gáspár  tanács  nr  volt. 

Suky  Benedek  1614-benBethlenOábor  udvamoka,  1612-ben 
Tei^vistiában,  1 636-baQ  tőrök  követ  Birta  Doboka  vármegyében  Me- 
leg-Földvár nagy  részét,  hol  alattvalói  az  unitária  vallásról  a  reform,  val- 
lásra tértek,  de  a  Suky  család  az  unitária  vallás  hive  maradt,  és  vtJa- 
mint  ö,  úgy  utódai  ís  1661 — 1670-Íg  anitáríus  házi  lelkészeket  tar- 
tottak. 

A  XVI.  század  közepén  élt  Sáky  F  e  r  e  n  c  z,  Torda  és  Kolozs 
megyének  főbiztosa,  kinek  nejétői  Bodoni  Máriától  ivadékát  a  család 
kihiüáB^g  mutatja  a  következő  ')  táblázat : 


')  Fojér,  Cod.  dipl.  tomo  XI.  489-491. 

■)  Teleki,  Hunyadiak  ko»  III.  536.  ét  SzAely  Sáiid.  id.  b. 

')  Keménj,  Notitia  Capit.  AlbeasÍB  p.  830. 

';  Eng«lDril  Bojthi  Oáep.  S74. 

i»)  Mikola,  Hist.  geneal.  Trnnsrlv.  64.  Székely  S.  éa  Hodor  Kllroly  íVzlite. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


FeroDcs 

1650. 

kolozai  ffíbiztoa 

(BodomMina) 

*""  Mihilj  Kriítón*  Mária  I.  Pál      ~' 

1698.  kir.  hiTatsloa      1684.  f  1706.         1696-  kir. 

(Stenecel  Anna;       (Vbaknai         (Angfalosj    táblai  fUn. 

' j;;;;^; ■    Mag?  látván)  Mfiiály)       (Göo.  Kata) 

1 1748.  Ql6tt  , 1 

(Járm;  Zanzaa  II.  Pál    Ferenca.        Láizló         Sára        Kláia 

öiv.  1768.)  (Pekry  Klára  +  1 780  kör.  (1.  Haurer  (P.  Hor- 


Jndit 
(Szent-lTánji 
Zsigmond) 


Gábor  1709.     váth 
2.  Dániel    Boldisa.) 

Per.) 


Bora        Znuia        Hihálf        Erisetiaft  Láaali  János 

(Pataky  (Saent-Iványi      f  1 1768.  elütt        (Qálfalíy  + 

Per.      Zrigm.  1788.    1761-        (b.  Kemóuy  Bora 

1768.  a.r.)  uUn.         ZripnoiKÍ)        ^^^'[fi^. ^^7^ 

kir.  hivatalos      f  1797.  előtt 
1 1792.  mart.  11. 
(Dfitlen) 


A  Ublán  &116  H  i  h  i  1  y  kir.  hivfttalos  roit ,  fiágon  uDokájáboD 
Mihályban  1761.  után  kihiűt 

I.  Pál  1696.biui  kir.UbUi  (Ünök,  1700— n02.beD  Meleg-Föld- 
•virott  nSTéréTal  Kl&rávsl  ^y(itt  birtokoB.  Kis-unokája  az  utolsó 
Láazló  1791-ben  kir.  hivataloB,  meghalt  mint  nStlen  1792.  mart. 
ll-éo  kora  50.  évében,  eltemettetett  a  kolozsvári  unitária  egyház  sír- 
boltban. Szerzeményeit  ozunitária  községnek  hagyá,  és  azokból  újra 
épitetett  a  kolozsvári  auyaiskola  is. 

A  mi  a  Suky  caalád  birtokait  és  ezek  viszonyait  illetti,  ezekre 
nézve  megemlíthetjük  :  hogy  1332'ben  Albert  és  Demeter  osz- 
toztak meg  Zsákon  sa  hozzá  tartozó  helységeken ;  a  déli  rész  De- 
meternek, az  északi  Albertnak  jutott 

1438-ban  Suky  Mihály  és  Dávid  nótáztatván,  ezeknek 
zBuki,  sEÓváti,  nj&lvi,  kötelendi,  magyar-  és  óUh-  Sármási  jelenleg 
(Nagy  és  Eis-Sármás)  ombozi  jószágaikat  Albert  király  a  Suky  Albert 
ágiból  származott  Benedek  és  Mihálynak,  úgyszintén  Deme- 
ternek ágából  Jánosnak,  a  Simon  fiának  és  Péter nek,  a  Miklós 
fiának  adományozta. 

1467-ben  Suky  János  a  htttlenségi  bélyeggel  jegyzett  Mihály- 
nak fia,  az  afyjától  elkobzott   f.  zsuki,  oláh-zsuki,  kötelendi,  szóvátbi 


iuaTABOunlaoBu.ÍDU  x 


ídOv^OOf^ic 


402  SULCZ — SULYOK. 

és  szen^mikIófli  részjoszágaít  Mátyás  királj  kegyelméből  riassakapta, 
1 474-ben  pedig  a  magba  szakadt  Suky  István  javait  is  f(  nyerte. 

A  múlt  század  végén  a  Suky  örökösök  pere  az  erdélyi  királyi 
táblán  tárgyaltatván  és  1797.  jun.  17.  kelt  ítélettel  eldöntetvén,  ezen 
per  és  ítélet  valamint  a  Suky  családról,  ugy  birtok  viazonyaírél  is  több 
adatot  tartalmaz,  melyek  inkább  e  birtokok  történetére  tartoznak. 

A  Suky  családnak  tagja  volt,  de  a  tábláeaton  nem  áll  azon  E  a- 
talin  sem,  ki  1610.  körül  Pekry  Mihály  nejéül  iratik. 

A  család  czimere  Suky  Pálnak  1 686.  évi  ércz-csatján  látható  véset 
szerint  a  p^zs  udvarában  futó  farkas,  mely  szájában  bárányt  visz. 

SalcK  család.  Sulcz  idősb  János  n90-ben  IL  LeopoM  király 
által  nemesítetett  meg.  Czímere  négy  részre  osztott  paiza.  Az  1.  éa  4. 
kék  udvarban  zöld  téren  piros  lábú  és  csörtt  fehér  galamb  áll,  fölemelt 
jobb  lábával  vörös  köves  arany  gyürlft,  csőrében  olajfa  ágat  tartva.  A 
2.  és  4.  kék  udvarban  pánczélos  kar  könyökölve,  kivont  kardot  tarL 
A  paizs  fölötti  siaak  koronáján  gyfirUt  tartó  fehér  galamb  áll,  olajfa 
ág  nélkül,  két  elefántormány  között,  melyek  közül  a  jobb  oldali  víz- 
irányosan  félig  ezüst,  félig  kék,  a  másik  félig  vörös,  félig  fehér,  amab- 
ból febérkék,  ebbŐl  vörösfehér  zászló  nyúlik  ki.  Foszladék  Jobbról 
ezüBtkék,  balról  ezüstvöröa.  ') 

Sulyok  család.  (Lekcsei  és  alsó-Bzoporí)  Szatmár  megyének 
legrégebb  nemes  családiú  közé  tartozik.  Eredetét  II.  András  király 
korában  keresi  éa  állítólag  ekkor  kapta  volna  Lekcse  helységet  ado- 
mányban. 

A  család  fészke  —  úgy  látszik  —  Báca-Bodrog  vármegye  volt. 
Itt  találjuk  már  a  XV.  század  közepén  Sulyok  Oyörgyőt,  ki  a 
1447.  évi  budai  országgyűlésen  Bács  vármegye  követe  volt.  ^)  Ennek 
lehettek  gyermekei :  lekcsei  Sulyok  L  a j  o  s ,  kinek  neje  adorjáiú 
Érsek  Máténak  leánya  Érsek  Katalin  1521-ben  idézteti  várallyai  Hor- 
váth Jánost,  a  panaszlónönek  Bodrog  megyei  £rd&-allyán  okozott  ha^ 
talmaskodásai  végett,'')  Sulyok  György  lÖ38-ban  pécsi  pUspök; 
és  Sulyok  idősb  István,  kitől  a  családüa  következőleg  sarjadzott  le : 


')  Adami,  Scuta  gentil.  tomo  XII. 

')  Kovachicli,  Veit.  Com.  p.  268.  hol  j-Sulyog"  áll. 

')  Geneal.  auth.  tom.  1. 

*)  Ugyan  ott,  továbbá  Deductioues  genetl.  Ug  Musaei  foI.  Cat. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


IdSth  iBtráti 

1470. 

(eny.  Tflr»k  MagjÜJ 


(BaImm 
Jánoi] 


Kríizüna  Sára 
(3ocak«j  (Dobó 
GyörgyJ      íatTán)  , — 


iíí.  latráo 
+ 1652.         fmi. 
(Kende  KUra)  Boraemlssa 
'  Anna) 


Magdolna  1652. 
(geraei  Pethtf 
TamiB) 


II.  FerencB  Anna  Zsófia 

I6Ö0. 1670.    (I.  Both  János  f  1590. 

(Ccábolyi  Anna)  2.  Palalioa  János  (QesElhy 

I  János) 


III.  htrin  1676.  Anna        Kata  Petronella 

(1.  UsBnt-LdnnoBÍ  Kata  (PrtfpostTáty  1569.      (Snselith  Horváth 

S.  GWrgoy  Anna)  II.  Bálint)  Mihály) 


D  9     Jánoa     £  Ferenci    QySrgT  WB)2-tól  P4ter    Sára    Sándor 

£:  1642-47.5;  163a  al      (Sárma-  (Oíd.    (Tibay 

F  Szatmári  «  (Hokcsay  _«.  aághi     Kdn      Erese) 

-,U)  Bora)L,tván)'-5;^ 

, L_ .(l.Várady 

Bora     András    Kata        Jáuas 
(Barako-"",,"  "^(Újhelyi  2,Kende 
nyíFer.)    ''"'"     Jánoe)    András) 


aliapán 
(Bagosay 


Hária  1660.  Eva 

(1.  Weer  OyOrgy  (Erdss  Oábor) 

\l.  Barkócay  Zaigm.) 


Hou  Qytvgy  Kau 

(Darniy        (1.  Vasa  ErzBe)       (Náhrády 
rer«Bes)        H.  Tótk  Zaaasi)        Miklós) 


II.  János 
nólátlalolt 
(Váradkay 

(Eraae) 


András  Anna 

(KisB 
Márton) 


I-tdl  Lávsió 
(Swtmáriay  Boia) 
látván.      Láaaló. 


Pere  ne  B 

1663-1676. 

Szathmári  aUsp. 

(1.  Daróeay.Éva. 

2.  Uray  Éva) 

János  2-tól  Imi 

(Kereke* 

Mária) 


;dOyQftO<^lc 


(Kerekca  Mária) 


Ferenc z            BoTft     János  KrÍBStina    Klirft      Kata      László     Sándor 

(LDombrády    (Dom-  (1.  Rftnier  (Roflj    (Kapotiy)  (KUrthy)  (Caomar  (Fráter 

Júlia.            brádj     Anna.  Mihálj)                                      JoUa      Júlia) 

a.  Dojinay      János)    2.  Hagos  2.  Nagy 

Ét  a                          Anna)  Mária) 

i -Ml  Sándor.    2  tói  József.  1  1^1  Jnlia.    2-tól  AndráT 


I 


Ádám.     Karolina.    Godeon.     Bora. 

, i , 

Izabella  Berta  ödSn 

(Nagfidai    (Szaplonczay      1862. 
Ferencs  János. 


1-töl  Gjt>rg7    2-tól  Gergely    Ignácz    Dániel      Mária       Ter^z        Ilona 

1 1832.                     t                ff         (K^rcey    (Stepbáu  (Sempete- 
(PttttomTay                                                            latyán)      MfckJ       lyná) 
Roaália) 

Karolina        Honorata        Rozália        GyBrgy    András        Klára      ' 
(Papp  Károly)   (Dáoaey      (Uray  Andr.)    t  18«.         t      (üray  Károly) 
Sámuel) 

Atáblázat  élénidSsb  IstTán  áll,  ')  mint  ki  1470-beii  élt.  Az 
enyingi  Török  családból  vett  feleségétől  Margittól,  (vagy  Krisztinától) 
gyermekei  Bálás,  Ferencz,  i^.  István,  G-yÖrgy  ée  Mag- 
dolna gereei  Pethö  Tamásné.  Ezek  közHl 

BaláB  kétségkívül  az,  ki  1521-ben  TörSk  Bálintot  és  Heder- 
várí  Ferenczet  Belgrádnak  kezeik  kSzUl  ki  nem  adására  bujtogatta,  ') 
miért  száműzetett,  de  1522-ben  kegyelmet  nyert  A  mohácsi  vész  atán 
István  testvérével  Szapolyai  hívei  1531-ben;  Nádasdy  ótalmára  esküsz- 
nek. Bálás  1542-ben  kir.  fílkomoraok  mester  volt.  ")  Három  leánya 


>)  Aa  idézett  kútfSk  Bzerínt,  t.  i.  Qeneal.  autb.  I.  kA  belyen,  ^  D  e- 
ductiones  stb.  kézirat  a  Muzeamban.  —  Ellenben  egyik  szFrea  kOjJöm  Dtf- 
csey  Bserint  Sulyok  Gábor  állna  a  táblázat  élén,  mint  atyja  Balásnak,  István- 
nak, Magdolnának;  Wagner  is  (Dea.  III.)  a  Török  családnál  Gábort  nevei, 
e.  TörOk  András  vejéül.  De  tn^g  is  István  látszik  valósainttbbnek,  mert  Ist- 
ván-ról  egyebütt  ia  van  emlékezet,  Sulyok  Gábort  pedig  eleddig  nem  bmerjttk. 
Azt  ia  megkell  jegyeznünk,  hogy  S.  Istvánnak  nejáül  az  idézett  genealógiákon 
enyingi  TörSk  Ambrus  leánya  Krisztina  áll,  nem  pedig  Margit,  kit  Wag 
nei  Tttrbk  András  leányának  ismer. 

')  Katona,  Hist  eritica  tam.  19.  pag.  26á.  Stirmay  Szatmár  II.  265. 

')  Horvát  István.  Verböczy  István  emlékezete  II.  289. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


8DLYOE.  405 

auuradt :  A  n  d  a  Balassa  JánOBué,  Krisztina  Bocskay  Oyörgyné, 
ié  Sára  <)  Dobó  Istvánné,  utiSbb  Os&k;  Páthos  ment  férhez. 

I.  Ferenczröi  mit  sem  tudunk. 

Ifj.  István  Iö21-b6n  a  ssabácsi  várat  védi  Bálás  bátyjával. 
1523-ben  &  is  kegyelmet  kap.  Valószinlileg  ö  az,  ki  1552-ben  Temes- 
vár védelmében  elesett.  '*)  Neje  Kende  Klára  volt,  ^)  Kende  bánnak 
leánya.  Ettől  gywmekeiröl  alább. 

György  jelee  i^u  —  úgymond  a  történelem  —  L  Ferdinánd 
alatt,  kibes  Seapolyaitót  azért  pártolt,',  hogy  Hadadét  megtarthassa, 
nStU  vette  1662-ben  kusalyi  Jakchy  Boldizsár  özvegyét.  *)  Elesett 
1562-beD  a  halmi  kastélyban.  Nejéül  ártánházi  Bornemisza  Anna  ira- 
tik.  *)  Gyöi^  Közép-Szolnok  megye  fSispánja  volt.  1660-ban  kapta 
a  ÍSispánsá^t  L  Ferdinándtól,  és  a  47  helységből  álló  Szilágy-csehi 
uradalmat.  Nejével  a  hadadi  jószágokat.  Gyermekeirítl  bizonyosat  nem 
tudunk.  ') 

Végre  Magdolna  gersei  PethS  Tamásné  volt. 

Ifj.  Istvánnak  Kende  Klárától  gyermekei  voltak  :  IL  F  e- 
rencz,  Zsófia  G^szthy  Jánosné,  ki  28.  éves  özvegysége  után  Déva 
alatt  halt  meg  1690.  mart.  4-én  kora  64.  évében ;  ^)  és  Anna  előbb 
bajnai  Bóth  Jánosnak,  utóbb  illadiai  Pidaticz  Jánosnak  neje,  ki  mint 
ilyen  1564-ben  nyugtatta  Botb  Gáspárt  Both  Gyötgy  fiját  a  neki  ki- 
fizetett jegyajándokról.  ') 

Nevezett  Ferencz  löÖ2-ben  vette  el  Tardy  Máté  deák  (lite. 


■)  Sslrmay  C.  Zemplin  not.  hiit.  63.  C.  Ugociia  16.  hol  8  á  r  á-nak  nevezt, 
B^  is  C.  ZeiapUn  not  top.  93.  toll-hibátöl  Annának  iija ;  Sárának  neve- 
ti a  OeaeaL  aath.  1 1.  is  kit  helyen ;  ~  a  D  e  d  n  c.  pedig  hiháwii  Évának. 

*)  Ssirmaj,  BKalmár  várm.  II.  266-  —  Bndai  Fereocs  M.  ont.  pol.  hist. 

iu.nLaTi. 

*)  Lásd  Sulyok  Zsófia  ilriratát  M.  Akad.  Türt^nelmi  tár  XI.  240. 

')  latvánC^  História  Edit.  1685.  p.  S6B. 

')  D^csey  köatéae  szorinL  E  munka  V.  ktttete  'íHl.  392.  lapja  szerint  Bor- 
nemisza Anna  nem  Jakchy  Boldiziár,  hanom  Jakcfaj  Mihálynak  volt  nej« 
(Boldiziár^  B^ay  Anna  volt)  és  igy  letvánfiTy  hibázott,  midőn  Jakchy  Boldi- 
siár  fiivegy^t  irU  Hibályé  helyett. 

')  D^csey  H,  szerint  ennek  gyermekei  voltak  volna  Ferencz  a  Csá- 
holyi  Anna  férje  ét  Zsófia  Oesztby  Jánoiná,  azonban  idézett  kútfíiink  ese- 
ket  határozottan  Istvánnak  gye  írnek  eji  Hl  jelOtik.  Éh  hogy  Zsófia  csak  ngyan 
Istvánnak  Kende  Klárától  leánya  volt,  slriraU  elvitázhatlaaúl  bizonyltja. 

*}  Történelmi  tár,  kiadja  a  H.  Akad.  XI.  SáO. 

')  Oeneal.  aatb.  tom.  I  ■ 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


406  SÜLTÖK. 

ratue)  özvegyét  Ceáholyi  Annát  ')  Ez  után  1570-ben  a  csáholyi  ara- 
dalomban  magát  kir.  beleegyezés  folytán  beíktattatta.  Sttöl  gyermekei 
III.  István,  Anna  Frépoatrárj  Bálíntné,  Kata  Kapy  Andrásné, 
és  Petronella  Susalith  Horváth  Mibályné. 

m.  István  1575-ben  Békrá  Gáspár  réséén  harczol  Bátbori 
István  ellen.  Két  neje  volt ;  az  elaÖ  Szent-Liürincsi  Kata,  a  máaodik  Gör* 
gey  Anna,  kiktől  tizenegy  gyermeket  nemzett.  Köcfllök 

Balázs  családi  jegyzék  szerint  Bátbori  fejedelem  föszolgája, 
magnélkfil  halt  el  Gynlafejérvárott,  és  a  coUegium  mellett  as  ó-tem- 
plom alá  temetek. 

Sándor  Bethlen  Gábor  bejárója,  derék  ember,  Kolossvárt 
halt  el. 

István  ugyancsak  Erdélyben  halt  el. 

Perencz,  ») 

János  alispán  Szatmár  megyében  1642— 47-ben.  ') 

György,  ki  1638-ban  nejével  Mokesay  Katával  egytitt  eladj* 
Nógrád  megyei  Szécsénykovácsi  birtokát  *)  Laktak  KaraSElóban.  Két 
leánya  a  táblán  látható. 

Péter,  kinek  Sármasághy  Borbálatói  gyermekei  és  unc^j*  a 
Ublán  láthatók.  ") 

Sándornak  nejétől  Tibay  ErzsébettSI  leányaatábUo  látbaté. 

Nevezett  Jánosnak  a  szatmári  volt  alispánnak  sejétSI  bagosi 
Bagoasy  Annától  két  leánya  s  két  fia  maradtj  György  fiaiban  ki- 
halt, n.  János  nótáztatott.  Ennek  nejétJil  Váradkay  ErzsétSl  fia 
Ferencz  volt  Szatmár  megyének  1663— 1676-ban  alispánja; ')  és 
a  családot  máig  fentarlá.  Els5  nejétSl  Daróozy  Évától  fia  L  á  8 1 1  ó,  en- 
nek ismét  erdSteleki  Szeutmáriay  Borbálától  két  fia  *  táblásaton  ál). 

Ferencznek  másik  fia  János,  ki  kiskereki  Kerekes  Máriától 
8  gyermeket  nemzett  KözUlOk  János  kétszer  uösttlt,  elössör  Eamer 


')  Szirmaj,  SistmÁr  várm.  U,  265, 

')  Nem  lehetett  tgj  tsemélj  tx  I6fi8— 16T6-bsn  alispánaágot  viselt  Pe- 
renoczel  az  idS  Sesievet^se  tekintet^bAL 

')  Síirmar,  Szatmár  várm.  I.  129. 

')  Eredeti  oUev^l. 

')  Eien  Péter  (BBÍrmaynál  Ssatmár  várm.  II.  275.)  Bn^ak  István  fiá- 
nak íb  pedig  roeálji  Eiln  Anna  nevfi  anyától  állftatik.  Éi  nOv^re  lett  volna  u 
idézett  kiitfd   Bzerint  Sulyok  Kata  Üjhelji   Jánosné,  ki  a  táblán  leánjridl 

*)  Síirmsy  Sz&tmár  várm.  I.  129. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


StTLYOK.  407 

AonáTal,  a  kivel  mint  Eödönffy  oeztólyrégzt  kapja  a  Rözcp-szolooki 
peerí  és  körül  esti  birtokokat;  ettíil  csak  egy  fija  György  maradt, 
kinek  Pottornyai  Rozáliától  ismét  Öyörgy  flzdletott,  ki  1837-ben 
Kfeép-Ssolnok  megyében  törvényszéki  ülnök  volt,  és  magtalamii  meg- 
halt Peerben  1843.  mart.  17-én,  özvegye  iiagydobai  Décsei  Mária  pe- 
dig 18&0.  maj.  24-én. 

Jánosnak  Kerekes  Máriától  másik  fía  Sándor,  ennek  Fráter 
Juliajinától  Gedeon  és  Ádám.  Gedeonnak  a  táblázaton  álló  két 
leányán  kívül  fia  O  d  ö  n  él,  ki  a  megfogyott  családot  tovább  terjeszt- 
heti, —  Ádámnak  szintén  van  6a.  Laknak  Szatmár  megyében  Sályiban. 

Szatmár  megyében  e  század  elején  birtokos  a  család  Csáboly- 
ban,  Máté-Balkán,  Sándorfalván,  Koosordon,  Sályiban,  Sonkádon ;  kü- 
lönösen István  Paraaznyán,  János  Nyír-medgyesen,  ésFerenoz 
Sonkádon.  *) 

m.  István  1669-ben  Eata  nSvérévsl  kapott  Angy^oson  részt 
kir.  adományban. ') 

Úgy  látszik,  hogy  Isvánnak  Kende  Kláxátél  is  volt  fía  I s  t^ 
T  á  %  éB  ennek  Kin  Annától  lett  volna  fia  P  é  t  e  r,  ki  1638-ban  élt.  ') 

Ezeken  kivül  volt  még  a  családnak  egy  ^a,  mely  flileg  Erdély- 
ben virágzott,  és  alsó-szoporí  (v.  alsó-szópn)  eltfnéwel  élt.  Kiváló  tör- 
zse Salyok  Imre  (tán  szintén  Istvánnak  Kende  Klárától  fia)  1574- 
ben  Erdélyben  itélS  mester,  ')  1676-ban  Báthorí  Kristóf  kanczellára 
és  Doboka  megyében  birtokos.  *)  Az  elönevet  adó  Szopor  helység  Ko- 
los megyében  fekszik.  Neje  Kereszttúry  Borbála  volt,  kivel  ily  család- 
fiU  alkotott : 

Imre  1574. 

(Kercsztilry  Bora)       

JánoB  Franc  siska. 


latrán  Kata  Judit 

1 1647.  (Kapj  András)     (Batteghj  Mát^) 

(1.  Almády  Anna  1620. 


2.  Bárczy  Bora  1680.) 

*"      Bára  """ 

(OBd.Kűn  István) 


')  Ssinnar,  Sastmár  vácm.  U.  104—124. 

■)  Ugyan  ott  186. 

')  Vesd  ösiae  SztTmay  Saatmir  If .  266.  27Ö. 

')  Uodor  k.  Bserínt,  Síirmaj  id .  h.  266.  kanoaetlár. 

')  Köváry,  ErdáJy  tört.  IV.  82. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


408  SDHBBBT. — SUPLAI8ET. 

Imrének  fia  J  á  n  o  a  IGOS-ban  Ssékely  Mózses  részén  harotol,  *) 
Fia  István  1689.  1644-beD '')  élt,  és  birt  ÁdámoBoo  éi  Tóthásán. 
Özvegye  Bárczy  Bora,  atébb  Petky  Istvánné  lett. 

Nincsenek  s  táblázaton  Sulyok  Kata  és  Krisztina  Vitéz 
Gábomé,  kik  tán  a  följebb  említett  Péternek  gyermekei  voltak,  és 
mint  Kún  Örökösöknek  ügyében  1659-ben  az  országgyűlés  intézke- 
dett. ") 

A  család  czimere  s  púzs  udvarában  arany  koronából  kiemelkedő 
két  bányász  sulyok.  *) 

Sarabery  család.  íratott  „iSuni&eríu«''-nak  is.  Trencsin  vánna- 
gye  ciílmerlevelcs  családai  sorában  tttnt  fel  a  XVIL  században.  A  czime- 
res  nemes  levelet  Stunbery  Sámuel  1677 -ben  hirdetteté  ki  azon  vái> 
megyében.  Hég  1690-beo  előfordul  a  család  Vág-Beszteresén ;  utóbb 
Trencsin  megyében  nyoma  sincs.  *) 

Nem  lehetetlen,  sSt  előttem  valészioO,  hogy  e  névből  származott 
a  f.-BZÚdi  Sembery  család  neve,  melyre  e  kötet  132.  lapján  van  emlí- 
tés. Ide  látszik  matatni,  hogy  épen  ez  időben  élt  a  Sembery  család- 
fán álló  I.  Sámuel  is,  kinek  neje  L  e  p  f  n  y  i  Kata.  ■>  evang.  pulto- 
kat termett  Lepinyi  családból  számuuott. 

Soplaiaiky  család.  Snplaiszky  Mihailyevicb  Márk  1791-b«i 
H.  Leopold  királytól  nyerte  czimeres  nemes  levelét 

Czimere  négy  részre  osztott  paizs.  Az  1.  vörös  udvarban  p^oi^ 
los  kar  kivont  kard  hegyén  turbános  levágott  török  fejet  tart.  A  2.  zöld 
udvarban  két  vizirányos  fehér  szelemen  között  magas  élőfa  zöldéi, 
alatta  jobbról  arany  oroszlán  fekszik.  A  3.  kék  udvarban  zöld  téren 
fehér  tehén  balfelé  fordulva  látszik.  A  4.  vörös  mezőben  nyitott  fehér 
rabláncz  hosszában  (fUggöleg)  látható,  körttle  két  oldalról  tíz  arany 
péns  ragyog.  A  ptúzs  fiílötti  sisak  koronáján  szintén  páncztios  kar  kö- 
nyököl, kivont  kardja  begyén  zöld  turbános  törökfejet  tartva.  FoszU- 
dék  jobbról  ezűstvörős,  balról  ezOatkék. '') 


')  Bethlen  Wolph  Hist.  V.  2^6. 

'í  Kernén;  JánoH  tSnéletiráia  412.  Up.  > 

')  1659  :  éyi  117.  törv.  ci. 

'  Az  érdeklett  «irk5  szerint  —  A  ^S  n  1 7  0  k*  aevasetet  n&pjunkb«o 
más  eaalád  ia  fblrevé,  Stockinger  H6r,  temeevári  Ugjvéá  t  birtokos,  •  volt  or- 
izággyül.  kdpvíaelö,  1861-ben  változtatta  nevét  „Sulyokéra 

•}  Scontagh  Dan.  közi. 

*)  Burini,  Uicae  Historlao.  Evangelio. 

*)  Adami  8cnta  gentíl.  tomo  XII, 


ídOvGoOf^lc 


Saráayi  esaUM.  (Kis-Sar&nyi)  Nyitra  megyében  fekssik  azon 
Sorány  helyaég,' melyről  e  család  eltj-  és  vezeték-nevét  vette.  Egy 
késirati  családfa  szériát  tÖrsae  volt  B ugar,  ki  iad6-baa  élt  éa  ettÖl 
következőleg  ')  sarjadzott  le  : 

Bogii 
12§S. 


CatnM  Hárton 

18S8. 

Trgncajni  virnagy. 


P<!ter  de  Surán. 


Egj^edde  Surán. 


I.  LáiiIA 

de  KU  Során 

(R^cafayi  An— atásia) 


Agsta  I.  Kristóf  Eme  I.  JánoB 

(0«k»y  Per.)        J^^  (Bucaáayi  N.)  '^  J^-^^^, 

IL  Jánoa  (gyulai  Sándor)    Baláa) 

1560.  Margit; 


JL. 


Kata  Anna  ü.  Eriitof 

t  U>7S.  (BabindáJy  f  1W6.  kVriU. 

(Felváeárdy  Jakab) 


Prfter) 

A  családfiln  álló  I.  Lászlónak  neje  Récsényi  Anasztázia  Récsé- 
nyi  Miklósnak  leánya,  R.  Péternek  unokája  volt.  Fia  L  Kristóf, 
1644-ben  Nyitra  megye  alispánja,  ki  a  kir.  táblán  Svelnn  (v.  Svela) 
János  ellen  perét  megnyerve,  ennek  folytán  Tibichova  helység  ré- 
esére  ítéltetett 

L  Jánosnak  fija  Q-yÖrgy  gyulai  Sándor  László  leányát  Sán- 
dor Margitot  birta  oSül 

n.  Jánosnak  gyermekei  kSzüI  fijának  IL  Kristófnak  magvasza- 
kadtán  1555-ben  Hosszutóthy  György  adományban  nyerte  Fosván, 
Könyek,  Kis-Surány  helységeket,  azonban  mindezeket  barátságos  egyez- 
ség  folytán  1566-ban  teljesen  átruházta  Babindaly  Gergelyre  és  Ja- 
kabra és  ez  utóbbinak  nejére  Surányi  Annára,  valamint  VAsárdi  Pé- 
terre és  ennek  nejére  Surányi  Katára. 

')  G«netl.  aqtlient  tömő  I. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


410  sürAnti. — süSA. 

Valóssiníileg  e  cBaládból  volt  Surán;!  Pál  is,  kinek  fia  J  á  n  o  b 
1381-beii  mint  iktatási  királyi  ember  említetik.  ■) 

Más,  a  Nógrád  megyében  fekvÖ  Surányi  nemzetség  Sseí  kö- 
zül lehetett  azon  Surányi  Baláa,  ki  1295-ben  a  kihalt  Szügy!  család 
okleveleiben  fordul  elé. 

Sarányi  család.  Beregh  vármegyében  szintén  van  San^y  hely- 
ség, és  erről  neveztetett  a  Chemavodai  nemzetséggel  véraéges,  de  már 
kihalt  család,  mely  e  munka  III.  köt  20 — 22.  lapjain  van  érintve. 
Többi  közt  az  endrédi  Szepessy  és  Kerepeczy  családok  elleni  1549- 
ben  kelt  idéző  levélben  fordulnak  elö  j  honnan  egyszersmind  kitűnik, 
hogy  a  Caarnavodai  család  ágazatai  is  viselték  é  nevet.  A  leleszi  con- 
vent  okirati  kivonata  igy  hangzik :  Evocatoriae  pro  parte  n  o  b.  J  o  a  n- 
nis  de  Surán,  filii  oltm  Qregorü,  fílii  condam  Joannia,  filii  olim 
Sigismundi,  filii  Sebaetíani,  filii  CUbrielis  de  Chamavoda ;  item  N  i  c  o- 
lai  de  eadem  Surán,  filii  coodam  Sebastiani  filii  dicti  Joannis, 
filii  praefati  olim  Sigiamondi  contra  Oeorgium  etc.  ') 

E  családok  egyikéből  eredt  Surányi  Zsófia,  1673-ban  BánSy 
Györgyné. 

SorAnr  CMlád.  Snrány  Márton  1718-ban  m.  Károly  király- 
tól kapta  czimeres  nemes  levelét  ') 

Czimere  fítggÖleg  kétfelé  osztott  paizs,  a  jobb  oldali  kék  udvar- 
ban kettős  farkú  arany  oroszlán  ágaskodik ;  a  baloldali  vörös  advar 
hátulsó  lábain  álló  ezüst  egyszarvút  mutatA  paizs  fölötti  sisak  koroná- 
jából balról  kiterjesztett  fekete  sasszárny  nyúlik  ki,  és  abból  könyöklő 
pánczélos  kar,  kivont  kardot  tartva,  Fossladék  jobbról  esüstvörös,  bal- 
ról aranykék 

Tán  ennek  ivadéka  él  Erdélyben,  hol  SurAnyi  Sándor  BaUü-gBol- 
nok  megyében  m-bogáti  és  a.-krÍ8tolczi  birtokos. 

Trencsin  megyében  az  1754.  évi  nemesi  összeírás  Nemes-Koosó- 
CKOn  talált  Surányi  nevű  nemes  családot.  ') 

SurmaDti  család.  (Drekóczi)  Trencsin  megyei  eredetUaek  ma- 
tatja előneve.  Eözülök  Gusztáv  1836-ban  Zólyom  megye  aljegysöje. 

SuMi  család.  (Köri)  KöziÜök  Mihálynak  özvegyo  Somogyi 
leány  élt  1661-beD  A.-Mesteríben. 


■)  Pejér,  Cod.  dipl.  tomo  IX.  yol.  VH.  vol.  VII.  p.  435.  -  A  Surányi  Mm. 
setsrfg  tSbli  oklttvele  talilhktó  KapriDai  Mm.  B.  tomo  L.  pag.  64—100. 
')  Lelefsi  Convent  sub  nro.  7.  h^o.  2. 
■)  CoIIect.  herald,  nro.  49'J. 
')SsonUgh  Dán,  köil. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


suauH.— sdsxtAk.  411 

SuHliii  ctalnd.  1741-benMinaTeréua  királyasszonjtól  nyerte 
csioMrei  nemea  levelét.  ') 

Czlmere  először  vizirinyosan  kétfelé  osztott  puzs,  a  fekÖ  rész 
ftiggSleg  úmét  két  TidvsiTS  onlik,  s  jobb  oldali  eifist  udTarbao  egy- 
mis  fölött  jobb  felé  két  arany  örree  fekete  ogÁr  fdt;  a  baloldali  vörös 
udvarban  ékbe  végzödS  szögletes  (aranyfekete  koczkás)  szelemen  lát- 
ható. Az  alsó  kék  odvar  alján  hnllámzó  széles  folyón  fehér  bárka 
Aszik,  három  fehér  árboczczal,  benne  három  férfi  evez,  a  középső  kék 
a  két  szélső  vörös  Öltönyben,  fdcete  kalapban.  A  paizs  fölötti  sisak  ko- 
ronájából vöröB  oroszlán  emelkedik  ki,  első  jobb  lábával  kivont  kar> 
dot  tartva.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezttströrös. 

Soikovloi  család.  1666-ban  Trencsin  megyében  Trencsin  vá- 
rosában lakott  ily  nevű  nones  család.  ^) 

Saskovioz  osalád  Zemplin  vármegye  nemessége  sorában  is 
éSH  e  század  elején.  ") 

Sotlui  esalád.  (Ladmóczi)  Zempün  vármegye  nemes  családa,  mely 
azon  megyei  Ladmócs  helységet  bírta  a  hasonevü  család  kihalása  után.  *) 
KözÜlök  Sntha  Anna  1598— 1620-ban  Bhédei  Pálnak  neje  volt. 

Ez  ágat  (t  i.  a  ladmóczit)  Szirmay  a  kihaltak  közé  sorolja.  Más 
Sota  ág,  vagy  család  szerinte  Zemplinben  e  század  elején  is  élt 

Satliefa  CMilid.  KözülOk  Sámnel  1836-ben  Pozsega  várme- 
gye Bzolgabirája  volt 

SatoriB  eMlád.  íratott  S  s  n  t  o  r  i  s-nak  is.  Törzse  Sntoris  J  á- 
n  0  s,  czimeres  nemes  levelét  1679-beD  Trencsin  vármegyében  hirdet- 
teté  ki,  Utánsa  többé  nyomát  sem  találni  azon  megyében.  ') 

SaMtáfc  család.  Snszták  Mátyást  a  m.  kir.  testőrség  mázod  őr- 
mesterét és  kapitányt  1768-ban  Mária  Terézia  királyasszony  emelte 
a  nemesség  sorába.  *) 

Czimere  négy  révae  osztott  paizs,  az  1.  és  4,  ezüst  ndvarbaa 
pirduos  ágaskodik,  ^8  jobb  lábával  buzogányt  tartva ;  a  2.  és  3.  kék 
advar  vinrányotan  kétfelé  oszlik,  az  alsó  zöld  téren  egymás  fölött  két 
fehér  folyam  bnllámzik,  a  felsőből  vÖrÖs  ruhás,  kalpagos  magyar  vitéz 
derékig  emelkedik  ki,  jobb  kezében  kivont  kardot  tartva.  A  paizs  fölötti 
nsak  koronáján  vörös  meztt  kar  könyököl  kivont  kardot  tartva,  két  kiter- 


*)  Adami  Seuta  gentil.  tomo  XII. 

')  Saoatagh  Dan.  kCsl. 

'}  Biirmay  C.  Zemplin.  noL  top.  117< 

■)  Ugyan  ott  104. 117.288. 

*)  Ssontagh.  Dan.  köiL 

•)  Collect.  herald  nrg.  tlö. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


41S  BUTICS. — fiÜMEQIir. 

jeeztett  sasBzirny  között,  melyek  köeül  a  jobb  oldali  félig  cattst,  félig 
TÖröB,  a  másik  félig  kék  ,  félig  arany.  Foazladék  jobbról  ezÜBtrörÖs, 
balról  aranykék. 

Snvles  család.  Látd  Subich  ci.  és  e  kittet  Tégén. 

SOkAsd  SMlád.  (N.  teremi)  Erdély  kibalt  caaUda.  1502-ben 
élt  Süköad  Gáspár.  Tán  eanek  fiai  Miklós  és  Gáspár  1&79- 
ben  már  „teremi"  eltínéTrel,  ')  Ez  időtájban  Anna  Béldi  FerenCBOÓ. 
Utóbb  másik  Anna  Bethlen  Jánosnó.  Sükösd  Erzsébet  Láaár 
András  csíki  fitkirálybiró  neje  a  XVI.  század  vegén. 

SokÖsd  János  neje  1607.  körül  I^ázár  Katalin. 

Süköad  István  1603-ban  Ssékely  Mózses  mellett  hucsolva 
elesett  *) 

Sükösd  Miklóst  Bátbori  <3ábor  számüseta.  ') 

György,  barmad  ízen  utóda  Ördög  Mártának,  birt  Doboka  me- 
gyében, 1628-ban  Bethlen  Gábor  küldi  a  dl  kir.  követe  Kérj  János 
elébe.  *)  Neje  Borzovai  Erzsébet  volt.  Tán  fia  György,  ki  ^szent- 
királyi Zsigmond  leányát  vette  nöÜl.  Utódait  nem  ismeijük.  Erzsé- 
bet  1660.  táján  Fetky  Istvánné  volt. 

Sflktad  esalád.  (Sepsi  bz.  királyi)  Székely  család,  melybSl 
József  S.  Sz.-Eirályban  ref.  lelkész  volt  Fija  Sámuel  szOl. 
1816-ban.  Iskolát  Berlinben  végezte.  1843-ban  hasa  térvén,  Léczfal- 
ván,  1844-ben  Déván  lett  lelkész.  1848.  őszén  N.-Váradra  menekült, 
utóbb  a  székely  földre.  A  forradalom  vihara  közt  1849.  jun.  20-in  el- 
tűnt. Valószínűleg  elesett  Sírját  senki  sem  tudja.  Egyházi  beszédeiből 
egy  rész  Baló  Benjámin  által  1858-baD  adatott  ki  Aradon. 

E  család  ivadéka  Dávid  is ,  ügyvéd  Doboka  megyében,  s  tán 
ö  1846-ban  Székváros  fBjegyzöJe. 

Sflmegbjr  család.  Zala  vármegye  nemes  osaláda.  A  ozímer«8  ne- 
mes levelet  Sümegi  Mihály  kapta  1717.  évben  III.  Károly  kihÜytól.') 

Czimere  a  paízs  kék  udvarában  zöld  téren  jobbról  fehér  egy- 
szarvú, balról  vele  szemközt  arany  oroszlán,  mindkettő  hátulsó  lábún 
állva.  A  paízs  fölötti  sisak  koronáján  vörös  ruhás  fórfikar  könyüköl, 
egy  kiterjesztett  fekete  sasszámyat  és  kivont  kardot  tartva.  Fossladé^ 
jobbról  ezttstvöTös,  balról  aranykék. 

')  Hodor,  Doboka  virin. 

')  Wolph.  Bethlen  Hi»t.  V.  408. 

*)  Bojthi  Engelaril  MoDumenta  Ungríca  S99. 

*)  Fray,  EpútoUe  Procerum  H.  II.  187. 

>)  CoUect.  herald,  aro  680. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


gOrÖ.— sCtö.  41S 

Samegby  Józsi f  1812-ben  (2.  tdrr.  ez.)  &  Lndovieeánt  1000 
ftot  adott  NejétSl  Jagasits  Juliann&tól  fia  Mihály  1822— 1828  kíí- 
rfll Zfűa  vármegje  fBszolgabirája volt,  leánya  Judit  Berta  Ignáezné. 

SfltA  család,  (máskép  Fábsics)  SQtö  máskép  Fábsics  János 
1700-ban  I.  Leopold  királytól  nyerte  czimerea  nemes  levelét  és  követ- 
kexö  csimerét :  a  púzs  kék  ndTarában  zíild  téren  arany  koronán  vö- 
rös mezii  kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezOstvöröB.  ■) 

Sflfft  OMIM.  Alapítója  Sütö  OyÖrgy,  ki  1738-ban  ÜL  Ká- 
roly király  által  nemesltetett  meg.  ') 

Caimere  s  paizs  ezüst  udvarában  hármas  eöld  halmon  könyöklő 
pánczélos  kar,  kivont  kardja  hegyén  levágott  vérző  törökfejét  tartva.  A 
paizB  fölötti  sisak  koronáján  szintén  ilyen  kar,  karddal  s  törökfejjel 
látható.  Fossladék  jobbról  és  balról  ezOstvörös. 

Satd  OMUd.  Sütő  J  á  n  0  s  t  1 7ö6-ban  H.  Terézia  királyasszony 
nemesítette  meg. ') 

Czlmere  először  föggöleg  két  részre  oszlik ,  a  jobb  oldali  ezOst 
udvarban  zöld  téren  vasas  vitéz  áll,  pánczélba ,  sisakba  öltözve,  aisak- 
jáo  TÖrÖs  stmcztoU  leng,  oldalán  pallós  lóg,  jobb  kezével  vÖrÖs  zász- 
lót tart,  melléhez  szorítva ;  a  baloldali  rész  vízirányosan  ismét  kétfelé 
oszlik,  a  felső  vörös  udvarba  aranygríf  nyúlik  ki,  első  jobb  lábával  le- 
vágott törökfejet  tartva,  az  alsó  kék  advarban  jobbra  dőlve  fehér 
hoi^ny  látszik.  A  paizs  iölötti  sisak  koronájából  két  egymásra  helye- 
zett kék  sasszárny  emelkedik  ki,  közepén  dőlt  horgony  látható.  Fosz- 
ladék  jobbról  aranyvörös,  balról  ezöBtkék. 

Sütő  nevű  nemes  család  van  Heves ,  Szabolcs ,  Ugocsa  és  Bars 
vármegyékben. 

Ugocsa  megyében  e  század  elején  SQtŐ  S  á  m  a  e  I  birtokos  Sző- 
lős Vég-Ardóban.  *) 

Bars  megyében  SfltÖ  családból  többen  viseltek  megyei  kisebb 
hivatalt ;  igy  :  Sütő  Kázmér  esküdt  1828.  1840.  körül,  utóbb  al- 
szolgabiró,  Ferencz  szintén  alszolgablró  1842-ben,  Ferdinánd 
esküdt  1840-ben. 

Sütő  Dorottya  1668-ban  Oláh  János  neje  volt. 


■)  CoUect.  herald,  nro.  767. 
')  Ugyanott,  nro  313. 
*}  VgjM  ott.  nro  160. 
')  Ssimaj  C.  Ugocsa  p.  77. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


414  svíbt. — svJbczER. 

SvAby  család.  (Tótfalvi)  Szepee  vármegje  régi  nemes  culáda, 
6i  BzármBzva  öömör  megrébe  íb.  Neve  hajdán  íi  t  &py-nak  ú  Íratott. 

1524-beii  tótíatvi  Svápy  Gáspár  és  István  Scepes  me- 
gyei KiLcsinka  helTségbeli  részbirtokukat  100  forintért  lírSkGseu  be- 
vallják Dubraviczky  Jánosnak  és  Lászlónak.  ■)  1 526-baa  Svápy  Gás- 
pár S&epes  megyei  BusfiŰTáD  két  telkét  24  fitban  elzálogoaitja  a  föl- 
iebb  emlitett  Dabraviczkyaknak.  *) 

Szepes  megyében  közUlök  többen  viseltek  megyei  hivatalokat 
így  ;  Sváby  Igaácz  előbb  aladószedö,  18S9-t61  a  magami  járásban 
fö  szolgabiró,  újra  megválasztva  1842.  jon.  22.,  éa  1S46.  oot  1-én  ia. 
—  Sváby  Ferdinánd  1842—1846.  tisati  alOgyéia,  Sváby  Ká- 
roly 1842— 1846-ig  f»adÓBzedö;  Sváby  Gáspár  1846-tól  aladó- 
Bzedö. 

Sváby  Károlynak  nejétől  Andréinuky  Klárától  leánya  V e- 
r  o  n  k  a  Kovács  Tamáané. 

Svájeier  esalád.  AlUtólag  Helvetiából  a  XVH  saázad  elején 
•uúudt  llagyarországba. 

E  században  ismeretes  tagja  Gábor,  ssill.  Kasián  1784.  jaa. 
ll-én,  ki  Szatmár  megyében  Nagy-Bányán,  majd  SeUneczea fökanara- 
gróf  volt  Heghalt  1845.  aog.  4-én  Selmeczen.  Gyermekei  kösfil  L  á  s  z- 
1  ó  lS48-ban  honvéd  főhadnagy,  jelenleg  Péca^  pénz-Qgy  igazgató- 
sági hivatabiok,  Gábor  1848-ban  és  jdenleg  is  huszár  kapitány; 
Géjza  Szatmár  megyében  lakik  N.-Doböson ;  Sándor  bányáaza- 
tottanúL 

Családfájok  következő  : 

aábor 

kam&ra  gróf 

■z.  lT84.tlHtó- 

(t.  aám.  EOtvOB  Kate) 


LáisM 

Oibor              Sej., 
huu.  kapit.     N.  Dobogón 

Siiidor 

K.ti 

t4uMs,i  Uv. 

bínyá... 

(I.  L6i.y.i  Ku™. 

FuUu.) 

l-m  BÓBft    Aladár.    2-tól  Miklós.     Ilona 
t  Bs.  1SD9. 

Svatdl  cMlád.  Svaidl  Ikf  i  b  á  1  y  és  társiú  I.  Leopold  király  által 
Sopronyban  1681.  oct.  1-én  kelt  czlmeres  levéllel  nemesitettek  meg.') 

')  Sseotbenedaki  Conrent,  faie.  9.  nro  31. 

')  UgjiD  ott  fuc.  4.  nro  29. 

')  Qjllt  megfe  lar^ltárábsn  van  aa  eredeti  armaKi. 


ídOvGoOf^lc 


8VAIDL. — STOBODA.  416 

Nem  igy  írván  Derét  más  család  ivadéka  vgh  mkiil  Sc^  waí- 
del  József  örna^,  ki  mint  a  m.  forradalom  részese  Aradon  1849. 
oct  6-^  róbe  lÖvetetL 

Svartner  e«alttd>  Svartner  M&rton  kismartom  polgár  1741. 
oct.  28-án  Uáría  Teréziától  kapott  czfmeres  nemes  levdet'  ) 

Czimere  fággSltg  kétfelé  osztott  paizs,  a  jobb  oldali  vörSs  ud- 
varban hármas  zöld  halomból  magas  fehér  karó  nyúlik  fel,  körlÜe  zöld 
leveles  szÖlSveaazS  tekerddzik,  öt  fíiit  kék  szöltívet  rakva;  a  balol- 
dali kék  udvarban  arany  hoi^ony  áll,  két  oldalról  egy-egy  arany  csil- 
lag ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  két  kiterjesztett  fekete 
Basssámy  között  fehér  egyszarvú  emelkedik  kí.  Foszhul^  jobbról 
arany  kék,  balról  ezttstvörös. 

Svastios  cMlád.  (Bocsári)  Dunántúl  Somogy,  Soprony,  Vas  ós 
Tolna  megyében  lakó  birtokos  nemes  család. 

Egy  Írónk  szerint  Dalmatiábúl  ered,  hol  Tinin  várat  birta.  *) 

Közülök  többen  viseltek  megyei  hivatalt 

Somogy  vármegyében  HvastJcs  István  1828 — 1833-ig  al, 
1836— 1849-ig  föazolgabiró. 

Pál  1828-tól  aUdÓBZedö  1836'ig,  1846-tól  föadószedö. 

János  1828— 1833-ig  rendsz.  esküdt. 

Tolna  megyében  Lajos  1826-ban  tíazti  alUgyász,  1829-bea 
eaolgabiró.  (Lak-Eétyen.) 

Svastics  Péter  és  György,  1810-ben  Arad  megyében  Írattak 
be  a  nemesi  lajstromba 

Svastles  család.  (Cséceenyí)  Qy^r  megyei  nemes.  Közülök 
Ignác  z  Lebeny  sz.-miklósi  plébános,  1796-tól  többm.  történeti  mun- 
kát irt  és  adott  ki  Meghalt  1826.  táján  ") 

Sv^la  család.  (Ozoróczi  és  mittói)  Trencsin  megyei  nemes 
kihalt  család.  Ismeretes  közülök  Mittói  János,  ki  1556-baD  Ozorói 
UklÓB  (Pobera)  leányától  Dorottyától  nemzett  leányát  Margitot 
Sándor  Gáspárhoz  Trencsin  megyei  alispánhoz  férjhez  adta.  Valószi- 
nttleg  ugyan  6  volt  az,  ki  1660-ban  ozoróczi  Svehla  János  néven  isme- 
tetett  azon  megyében.  *) 

Svertuer  család.  Látd  Schwértner  ct. 

Sv«boda  család.  Ldid  Sevoboda  cs. 


']  Collect.  hei^ld.  nro  204. 
')  Lebooskr  Stemmut  II.  880. 
')  Magj-at  írók  II.  369. 
')  SaoDtagh  Dán.  kitel. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


416  BTMÁNDT.— 8TPBÁK. 

SpMándr  esaUd.  Szóltunk  már  e  családról  ezen  ketet  186. 
lapján ;  azonbaa  nevök  leginkább  S  y  m  á  n  d  y  alakban  fordalván  elé, 
betű  sorban  itt  van  belye  s  caaládnévnek.  Az  ott  neveaett  Symándy 
Péter  nejével  mezökeszi  PaláaUiy  Baláe  leányával  Annával  Nyitra 
megyében  a  régtől  Holica  váráboz  tartozott  Vratistya  belység  birto- 
kába I^kyth  Péter  6rök  bevallása  mellett  1551-ben  beiktattatott  >) 

1560-ban  meszSkeezi  Paláatby  János  v^^ndelot-  és  élők  kSati 
adományképen  Nyitra  megyei  MezSkeszi  birtokát,  mely  akkor  idegen 
kezekben  volt,  förfi  ^ának  közelgő  kihalása  miatt  és  Nagyvátby  An- 
tal deák  neje  Paláatby  Dorottya  rokona  iránti  szeretetből,  éa  nővéré- 
nek Annának  Symándy  Petemének  leánya  Symándy  Anna  iránti 
vonzalomból  Örökösen  adományozta. ') 

Symándy  Péter  leányát  Annát  Izdenczy  Péter  vette  nőftl,  a  csa- 
ládi következő  lett : 

SvmáDdT  P^ter 

1661. 

(PalAathy  Aiuia) 

Anna 

Iriencgy  P^temA 

Itdtneiy  Andria  Itdenctg  ZiUZía  Iídmetg  Dora 

160S.  (Elefánt  LáaelÓDé)  1608. 

Sypráb  esalád.  (Viszocsányi)  Trencsín  megyei  régi  nemes 
család,  mely  a  Viszocsányi  családtól  különbözött  jogaikra  és  birtokaik 
természetére  nézve  is,  nevezetesen  mig  a  viszocsányi  Viszocsányi  csa- 
tádnak birtoka  Viszocsány  helységben  csak  fiágra,  —  a  Syprák  család- 
nak i^an  ott  birtoka  mind  két  ágra  volt  szabályozva  és  noha  a  Sy^ 
prák  csiUád-ág  tagjai  is  gyakorta  csupán  ViazocsiUiyi  néven  fordulnak 
elé,  m^  is  valamint  származások  megkalönböBtrthető,  úgy  családi 
történetök  is  itt  kttlön  tárgyalást  igényel. 

t516-ban  Viszocsányi  Bálás  megidézteti  viszocsányi  és  dezseri 
Syprák  István  fiait  B.enedeket  és  Miklóst,  Hiiszerint  Viszo- 
csányi László  fiának  Pálnak  leánya  részére  a  nász  és  jegy>ajándokot 
elvévén,  Viszocsányban  curiájokat  és  házokat  adják  vissza.  *) 

1517-ben  IL  Lajos  király  régiebb  adományra  hivatkozva  Viszo- 
csány helységben  fekvő  birtokrész  és  curiára  vUa»osányi  Syprák  Bene- 


■)  Nyitiai  káptelan  1560—1660.  ^vi  889.  bs.  a. 

')  Eutergomi  káptalan  libro  IL  folio  661. 

*)  Oaran  ■z.-benedeki  Coovent  fasc.  16.  aro  31.  éa  libro  113  nre  13. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


8TPRÍK. 


417 


dekuflk  és  Miklósnak,  kik  Istvánnak  fiai,  k!  Imrének,  ki  Sebestyén- 
nek, ki  Tégre  Dezseri  Jánosnak  fia  volt,  uj  aáományt  ád.  >) 

1617-beu  Viszocsányí  Bálás  deák  maga,  Bernát  és  Már- 
ton testvéreinek  neveikben  is  ellentmond  annak,  hogy  viszocsányi 
Syprák  Benedek  és  Miklós,  Istvánnak  fijaijösanyjoknak  Honá- 
nak, Viszoosányi  László  Pál  nevű  fijától  unokájának  nász  és  jegy-ajáa- 
dokképen  kijelölt  és  a  tiltakozókat  örökségképen  nézS  Viszocaányi 
onriára  II.  Lajos  királytól  nj  adományt  vittek  :  *) 

A  család&  következfl  : 


Degecrj  Jánoa 

*"      SebeatyéD      "" 
(ViMOMányiMon..) 


István 

viiioesányi  Syprák 

nevezetű. 


1M&  1575. 

'Tll,  JánoB  "" 

1565.  1600. 

(Szelezs^nj'i 

Jaaitina) 

í 


Mát;áa 

15GÖ.  1600. 

(Rádeky 

Magdolna) 


Oáipir 
1596.  16:íT. 

(Lüley  Kata) 

■"rv.  JáiiOí 

1687.  líTC.  1637.  1700 


L&azló 
1599.  1610. 

(Símboky  Aona) 


Ferencz  LAazló 

1708— 40.        1708-19. 

(HyroHB  Anna) 


Juilft 
IGIO    99. 
(Tihanyi 

Miklós) 


Kata 

1626. 

(1.  Besznáh 

Gábor) 

<J.  Bocsy  Mátyás 

3.  Bihary  István 

4.  )lelc7iiay  Zeif(m.) 


Bora  1732-töl 
(Rudnyánszky 
László) 


A  temérdek  okmányos  kivonatok  közül ,  melyek  íBleg  birtok- 
viszonyokra vonatkozólag  a  viszocsányi  Syprák  oBaládróI  a  garan  &z. 


')  Nyitrai  káptalan. 
')  Ugyan  ott 
iu«T*aoKMÍa  csalídai.  i.  sAnr. 


=dBy  Google 


418  STPhAk.  — saABADY. 

benedeki  convent  és  nyitraí  káptalan  országos  levéltáratban  találhatók, 
elég  legyen  itt  megemUtentiak,  hogy  a  cealádfán  álló  Syprák  IIL  Já- 
nos elTévén  feleségül  nagy  Bzelezsényi  Szelezsényí  Mátyásnak  Csery 
Fruzsinától  született  leányát  Jusztinát,  (ki  utóbb  Tamöozy  Kristóf  ne- 
je lett)  ezzel  a  Syprák  család  Bars  megyében  a  n^y-szelezsényi,  kis- 
sallói,  kie-lóthi,  fakó-vezekényi  éa  kis-baracskai,  Nyitra  megyében  U- 
povuoki,  Hont  megyében  CBeri  birtokrészeket  öröklé  és  részben  reájok 
örökségi  jogot  nyert ;  és  noha  ezek  egy  részét  (t  i.  a  Bars  megyeieket 
BoBsányi  János  és  Qáspár  zálogjogon  birrán,  magok  részére  adomány 
mellett  is  megerftsiteni  igyekeztek,  még  is  nevezett  Szelezsényi  Jusz- 
tina azokat  1605-ben  a  Syprák  utódoknak  hagyta  TégrendeletUeg,  ') 
a  Syprák  és  Bossányi  család  között  pedig  ezek  miatt  a  per  meg  éve- 
kig (1610.)  tartott.  ^ 

m.  Jánosnak  fija  Gáspár  nSül  bb-ta  LOley  Katalint,  ki  1646- 
ban  már  Szabó  Miklós  neje  volt.  Ennek  fija  IV.  János,  kinek  a  táb- 
lán feleségül  dicskei  Kovács  Ilona  van  téve,  —  úgy  látszik  egy  sze- 
mély azon  Jánossal,  kinek  1  Ő33-ban  felesége  Allia  Erzsébet  volt  '_) 
és  igy  Kovács  Ilona  már  második  neje  lett  volna. 

A  viszocsányi  Syprák  család  leány-ági  utódai  közt  áll  a  Rud- 
nyánszky  család  is,  és  pedig  a  táblán  látható  összeköttetésen  kivUl 
még  László  ágán  is,  mert  Lászlónak  leánya  Erzsébet  Besznák  Mi- 
hályné  szülte  Beszuák  Ilonát,  ki  Zahorák  Simon  feleségévé  és  anyjává 
lett  Zahorák  Évának,  Rudnyánszky  Sándor  feleségének. 

A  csaUd  —  úgy  látszik  —  kihalt,  noha  Síprák  néven  1835-ben 
a  királyi  ügyészek  és  Szerem  megye  táblabiráji  közt  találjuk  Siprak 
Józsefet,  ki  azonban  más  család  ivadéka  lehetett. 


Sz. 


foabadjr  GRaléd.  (Máskép  Lönckey)  A  Szabady  más- 
kép Lönckey  családot  I.  Leopold  király  Sopronyban  I68I.  sept.  2-án 
kelt  czimeres  levélben  nemesítette  meg.  ') 

Szabady  nevtt  nemes  család  van  Somogy  vármegyében,  hol  Sza- 
bady József  1843-ban  megyei  rendszeríntilesküdt  volt. 


')  8a.  benedeki  Convent. 

')  Ugyan  ott  Protoc.  J.  p.  426.  Paao.  48.  nro  89.  i»  faac.  79.  i 

')  0;Sr  vármegye  lev^táriban  van  az  eredeti  armalia. 


ir,Coo<^ic 


8EABADT — -BZABADSZÁLLlSTt 


419 


SiaWdf  CBBlád.  (Bérei)  Eözűlök  Farkas  KukttllS  megyei 
sdóiró  biztos  1840.  körüt. 

Sxabadhegyi  esalid.  Eomirom,  Veszprém  megyei  nemes  csa- 
lid. A  mdlt  század  elején  élt  ismert  törzse  Szabadhegyi  I.  János,  ki 
nöfil  vévéo  MarsoTBzky  Zsigmondnak  Litassy  Máriától  született  leá- 
nyát Marsovszky  Ilonát,  ezzel  fSleg  Bars  megyében  a  Litassy  család- 
birtokaiban  szépen  Örökölt  és  a  következő  családfát  ■)  alkotta  : 


L  JáooB 

1 1717.  elStt 

(MaraoYggky  Ilona) 

11.  JinoH  Ádám 

1788.  1742.  1727. 

tPambakg!  Anna) 


1766—89. 

(Deaericikj 

Júuef) 


fKvaaBovBzkj 
Anna-Mária) 


~X^  SÍ'"?)  '^''íí  '?«~'')  '"''■"*'" 

Uihály)  I 


1859.  Aeaon  18S9.  1869.  1869. 

(BOgjénj  Mária  f)  (Farancay  N.)  (Jartus  István)    (Jankovich 


A  caaládfiln  álló  két  testvérnek  Mériczoak  és  Antalnak  szintén 
vannak  gyermekeik,  ezek  közül  László  jelenleg  ügyvéd  Pesten. 

SiabadoB  család,  (máskép  Guth)  Szalndos  máskép  Guth 
János  czfmeres  nemes  levele  Pest  megyében  1737.  mart.  23-án  hir- 
dettetett ki. 

SiabadsiálláBy  esalid.  (Nagy  és  f.  bánytú)  Doboka  megyé- 
ben Csoma&ján  lakott  és  birt  Szabadszállásy  István,  neje  Caemá- 
toni  Bozália  jogán,  kitől  két  leánya  maradt:  Rozália  1837-beD 
Markos  Józsefeié,  és  Ágnes  ugyanakkor  Ferenczy  Józsefné.  '') 

A  fiág  Szilágyságban  él. 


')  Hiteles  lev<ntári  kivonatok  szerint  Rndnjánasky  Péter  közUae  ntán. 
')  HodoT  K.  Doboka  várm.  69.  227. 

DIB  tized  ffltiOO<^iC 


420  SZABAY. — SEABÓ. 

E  Bzázad  elején  a  Szabadszálláey  család  birtokos  Ssatmir  me- 
gyei Hk  helységben.  ') 

Subay  család,  (az  eldtt  Szabó)  György  és  Péter  eldbbi 
Szabé  DCTöknek  „Szabay''-ra  változtatása  mellett  1791-ben  II.  Leo- 
pold  királytól  czinieres  nemes  levelet  nyertek. 

CzbnerÖk  következő,  a  paizs  kék  fejében  felkelő  nap  sugárzik, 
alatt  ezüst  udvarban  vízirányosan  hat  vttrös  vonal  látszik,  kétfelé  sza- 
kítva a  paizs  aljáról  fölfelé  nyúló  lobor  alakú  kék  udvar  által,  melynek 
alján  széles  folyamban  fehér  hattyú  úszkál,  csőrében  zöld  nádszálat 
tartva,  A  paizs  fblötti  sisak  koronájából  szintén  melléig  hasonló  hattyú 
emelkedik  ki,  kétfelöl  két  kiterjesztett  kék  sasszárny  között  Foazladék 
jobbról  aranykék,  balról  ezlistvös.  ') 

Siabö  CMlád.  (Abrudbányai)  Erdélyben  él.  KözOlSk  Sámuel 
1787-ben  a  külföldi  egyetemekről  baza  jövén,  1796-ban  a  székely  ke- 
resztúri nnitária  iskola  igazgató  tanára,  1815-ben  Tordán  igazgató,  1S32. 
ben  Kolosvárott  tanár,  do  nem  sokára  éltes  kora  miatt  nyugalmazva. 
István  1825.  körül  Abmdbányán  városi  hivatalnok.  Anna 
egy  könyvet  fordított  Huber  aztán  :  „Nína  vagy  az  arany  menyajpEfi" 
czim  alatt,  Kolosv.  1832.  >) 

Siabii  család.  (Almási)  Zemplin  vármegye  czimerleveles  ne- 
mes családai  sorában  áll.  *) 

Siabá  család.  (Altorjai)  Székely  nemes  család,  kiszármazva 
Kolozs  megyébe  is,  hol  Károly  1815—36.  köríil  megyei  ülnök  és 
tizedbér  tárnok,  Farkas  ugyan  ott  ftijegyzö,  1848-ban  pénztárnok; 
testvérei:  Károly  ftikormányszéki  fogalmazó,  utóbb  1860-ban  úr- 
béri törv.  széki  Elnök,  Karolina  Máté  Péter  Özvegye. 

Tán  szintén  e  család  ivadéka  János  (szül.  Altorján)  véczkei  r 
katb.  lelkész. 

Szabó  család.  (Arkosi)  KöziUök  Antal  1837.  közfil  Abrud- 
bányán  városi  gyakornok. 

Siabá  család.  (Barátosi)  Háromezéki  székely  eredetU,  közönsé- 
gesen csak  elönevén  „Barátosi''-nak  neveztetik.  Közülök  Lász- 
ló Harosszékben  törv.  széki  ülnök  1615.  körül,  Károly  ugyan  az 
182&-ben.  Lajos  imok  Kraszna  megyében  1816-ben.  Antal  elÖbb 


')  Szirm..]',  Siatioár  virm.  11.  93- 
')  Adani,  Scula  geatil.  toroo  XII. 
')M»gj«Tlrokll.  291. 
')  Szirmay  C.  Zemplin  not.  top.  117. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZABÓ.  421 

marosMéki  alkirálybíMlybiró,  utóbb  kir.  táblai  szánif.  ülnök  1848-baii> 
Ocscse  J  ó  B  B  e  f,  ennek  gyermekei ;  József,  Antal,  Karolina 
és  Emili  a,  kik  atyjok  és  nagybátyjok  Antal  után  is  Örököltek. 

SMbó  család.  (Baróthi)  Székely  eredetU.  Törzse  Baróthy- 
Siabó  István  Erdélyben  Tancson  ref.  lelkész  és  Apaífy  Mihály  er- 
délyi fejedelem  ndvari  papja  volt,  1673.  noT.  20-án  kapott  czfmeres 
nemee  levelet.  EöretkezS  négy  6ja  maradt :  János,  István,  An- 
drás, Dániel,  az  ötödik  Mihály  atya  halála  után  született,  (pos- 
thnmos  volt) Ezek  kÖzŰl  Mihály,  János  és  András  utódai  1766. 
1772.  és  1780-ban  az  erdélyi  kir.  tábhi  előtt  igazolták  nemességöket 
látván  ága  kihalt  Jánosé  Erdélyben  maradt  és  nagyobbára  Le- 
gényben lakik.  András  ága  Magyarországba  telepedetett. 

Ismert  családfájok  ')  kővetkező  : 


JánoB. 

I 


JóxBCf. 

Sándoi 


István 

tancsi  ref.  lelkeaz 

1678.  ns. 


István  András 

t  (1    Csáki  Ilona 

2  Birő  Mária) 


Uániel.        Mihály 


János  Jóssef 

Biharbft  telepedett.  f 


László  Elek 

ToU  honvtíii  pBendbiztoí. 

Amerikában  Uk.     -^„^^     (,4^^-;; 


Árpád."* 


Csak   emlitve   volt   a  család   e   munka  I.  206.  lapján  Baróthy 
név  alatt 


')  Családi  közlés  szerint. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


András  ágán  áll  a  hirea  tudóé  jezBoita  Dávid  (ssOl.  1739. 
april  10.  t  1819.  nov.  22.)  ki  Kassán  tanárkodott,  1773-ban  irta  ebö 
magyar  verselt  görög  mértékre,  és  számos  munkáÍTat  irodalomtörténeti 
nevet  vívott  ki  magának  ')  Úgy  látszik  látszik,  —  a^ja,  vagy  d  test- 
Térével  Jánoasal  tért  át  a  kath.  vallásra,  melynél  fogva  ága  most  e 
valláshoz  tartozik,  mig  as  erdélyi  ág  re£  valláson  maradt 

Dávid  testvérének  az  emiitett  Jánosnak  egyik  fija  István 
ügyvéd,  és  derék-széki  biró  Zilahon  Közép-Ssolnok  megyében ;  a^ja 
József  nek,  ki  kihalt,  éBJánosnak,ki  Bihar  megyébe  telepedett 
és  ott  birtokos  lett  £imek  fiai :  1.  Pál  Ügyvéd,  kJ^talani  jegyzS  és 
Bibar  megyei  táblabíró,  azon  megyében  Kügy,  és  szigethi  pusstiban 
közbirtokoB.  NejétSl  dömötürí  Neméth  Máriától  gyermekű  a  táblán 
láthatók. 

2-  László  volt  honvéd,  kiköltözvén  Amerikába,  Nebrasaka  te- 
rületen lakik.  Fijai  a  táblán  láthatók. 

3.  Elek  Csendbiztos,  a  táblán  álló  két  fia  atyja. 

Az  erdélyi  ágból  Ferencz  1843.  körOl  Miklósvár  alazék  fSjegy- 
zftje,  ennek  fija  Ferencz  1 86S-ban  Kolos  m^yei  tdrv.  széki  tÜnök, 
ennek  nővére  F  ó  1  i. 

SmIhí  oulAd.  (Baloghi)  Szatmár  megyében  Mátészalka  hely- 
ségben baloghi  Szabó  Péter  1602- ben  egy  nemesi  telekre  királyi 
adományt  kapott  ') 

Siabií  család  (Batta-széki)  Hevea  megyei  család ;  közelebbi  tör- 
zse Battaszéki  Szabó  Lukács,  ki  fija  András  és  utódai  részére  és 
iblöB  gondoskodásból  veje  györí  Nagy  Jánoa  nevének  is  beiktatásával 
I.  Leopold  királytól  Laxemburgban  1677.  maj.  l-énczimeres  nemes  le- 
velet szerzett,  mely  Nógrád  megyének  1677.  évi  maj.  31-én  (íeria  2-da 
post  Dnicam  Ezaadi)  Fülek  várában  tartott  közgyűlésén  kihirdette- 
tett *) 

Lukácsnak  két  neje  volt,  az  első  Hobár  Katalin,  kitSl  szfile- 
tett  leánya  győri  N^y  Jánoané.  Második  neje  volt  Kiss  Erzsébet  ki- 
től született  fija  Szabó  András. 

Lukácsnak  nővére  volt  Szabó  Anna  1667-ben  FUleken  lakó 
Szécsényi  Borbély  Tamás  neje, 

A  családfa  következő  : 


')  Magyar  írók  I.  26. 

■)  Ssiniia;,  Ssstmár  várm.  II.  116. 

*)  Az  eredeti  iKerint. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


6ZABÖ. 

BattMtAi  Szabó 

Anna  Lukiea 

(SzicBénji  1677. 

Borboly  (1.  MolDir  Kata) 

TamáaJ  2.  Kiaa  Ereae) 

fÜn  KaU  2-t61  And 


JáDos) 


Mátyis 


Qjötsj-     Jóuef. 


Siabó  család.  (A^ai)  Ld»d  Czecze  cg. 

SuM  család.  (B^oni)  Erdélyben  él,  közQIök  Sámuel  Ara- 
nyos-széknél aljegyző,  s  adóroTÓ  biztos  1831-ben ;  utóbb  árraazéki  Ül- 
nök 1848-ban. 

Siabó  család.  (Bessenyei)  Ez  elönéTvel  élt  Szabó  Gergely 
cs.  kir.  zálogházi  fSpénztámok,  ki  1824.  jun.  2-án  kora  53.  évében 
Pesten  balt  meg,  és  ily  családfát  alkotott : 

Gergely 
tl824. 

{ns  Akoay  Magdolna) 

'     Gergely  Magdolna  József.  Kata.  Klárár" 

hit.  Ügyvéd  (kia-karanCBÍ 

Náaáay  Hih. 
h.  Ugyr.) 

SxalHÍ  család.  (Bethleni) Hazája  Fogaras vidéke, hol  Oyörgy 
1848.  kőrUI  erdSgondnok  volt. 

Siabö  család.  (Bibarczfalvi)  Erdélyi  család.  KözUIök  János 
fökorm.  széki  díjnok  Kolozsvárott  1837.  körül.  Tán  szintén  e  család 
ivadéka  László  1825.  körül  Bibarczfalván  ref.  lelkész. 

Siabó  család.  (Böszörményi)  Törzse  Szabó-Böszörmény!  M  i~ 
hály,  ki  in.  Ferdinánd  királytól  1646.  sept.  29-éD  Pozsony  városában 
kelt  czimeres  nemeslevelet  nyert.  <) 

Szabó  család.  (Máskép  Csorvási)  A  család  egyik  elíSde  Csor- 
vási  (Chiorvásy)  Tamás  1621.  april.  5-éD  Szebenben  kelt  oklevél 
mellett  szaniszlófi  Báthon  Péter  magvaszakadtával  Szabolcs  megye* 
ben  fekvő  Bátor  helységben  egy  nemesi  cnrialts  házat  tartozékaival 
50.  m.  forintban  Báthori  Gábor  erdélyi  fejedelemtől  zálogjogon  nyert. 

Ugyan  e  család  másik  tagja,  tán  épen  az  emiitett  Tamásnak  test- 
vére János,  maga  és  neje  Jeney  Sára,  gyermekei  István,  Fra- 

*)  Pibar  megye  levéltárában  van  az  eredeti  armaüa. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


494 


BUBÓ. 


ZBÍna  és  Judit,  nem  különben  testvérei  Dániel,  Gáspár, 
Zsuzsa  és  Kata,  úgy  szintén  ségora  Alapy  János  részére  is  II. 
Ferdinánd  királytól  1625-  nov.  17-én  kelt  czfmeres  nemen  levelet 
nyert,  mely  Borsod  megyében  kihirdettetett. 

A  család  egyik  tagja  CBorrási  Szabó  István,  gr.  Almássy  Kál- 
mánnak két-egybázi  m^)dalombeli  gazdatisztje  Békés  megye  ré^bb, 
úgy  az  1847.  évi  szavazó  nemeaségi  összeírásában  és  igy  a  nemesség 
gyakorlatában  találtatott 

A  családfa  tudbatólag  következő  :  ') 


iBtván 

ÍH.-BngoBon 
nlácey  Zeazsa^ 


János 
H.'BagOBon 


P^ter 
f  II.  BaeoaoD 
(BaisaSára) 


It.  iBtv^n 
Í7.U1.  H.-BagoBon  IT9T. 
íéteejhAzi  Bzámtartó 
(Buaznyák  Kata) 


t  H..BMM, 


Sándor 
Ujvid^kaD  lak. 


Julcsa 

iri.  iBtván 

Medird 

Eazt«r 

n..  18J4. 

BB.  1844. 

B7..  1861. 

■z.  185fi. 

(Stál  Anral 

keiesk. 

tanuló. 

kcroBkedö) 

A  CBalád  czfmere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  hátulsó  lá- 
bain ágaskodó  oroszlán,  első  jobb  lábával  meztelen  pallóst,  a  ballal 
zöld  ágat  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájábúl  szintén  olyan  orosz- 
lán emelkedik  ki.  Foszladék  Jobbról  aranykék,  balról  ezüstvörOs. 

Smbő  csalid.  (Csik-Szeredai)  KözUlok  József  kir.  tanácaoB, 
a  kolozsvári  osvos-szebészi  intézet  tanára  s  igazgatója,  és  múzeumi  al- 
elnök, ezül.  1807-beiL  Első  neje  volt  Rissbauer  Adél,  meghalt  1845- 
ben,  ntánna  brennerbergi  Brenaer  Júlia.  Ezektől  gyermekeit  muta^a  *) 
a  táblázat : 

JÓZIflf 

BZttl.  1807. 
(1.  RiBBhaacr  Adél. 

3.  Bfepper  Júlia) 

■"i-töl  Patülua  Kamilla  2-tól  Klaodíl  MAHa        Lajos. 

(Groisz  Nándor      (GnuB  Albeit 
űgjyid)  foftalmazö) 

Józsefnek  testvére  Lajos  r.  katb,  pap,  s  maros-vásárhe- 
belyi  tanár  volt.  1840.  körül.  Rokona  I  s  t  v  á  n  véczkai  r.  katb.  lelkésí. 


')  HogfotOiBjr  Ján.  közi. 

*)  TttrVk  Aat.  Usl^e  BKríqt. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZABÓ. 


425 


Siabö  cMlád.  (Csengeri)  EözfllÖk  dyUrgy  1845.  körül  Do- 
bok* megye  számvevője. 

SiaM  os«lA4.  (Csik-ssent-mártoni)  Erdélyben  70  nemes  csalid 
van  S  s  a  b  ó  nevezetű.  Ezek  kdsött  —  KSvári  zzerint  —  a  legkiemel- 
tett  a  ctik-ttmt-mdrtoni  elSnevü.  Eredetére  nézve  székely.  Czimeres 
nemes  levelét  1677-ben  Apaffy  Mihály  fejedelemtől  nyerte  és  azt  1678- 
bsQ  a  fogarasi  orezággyülésen  kihirdettette. 

Az  ujabb,  ismertebb  nemzedék  származása  Jézsefen  kezdS- 
dik,  ki  nejével  Tboldalagi  Krisztinával  kavetkezS  ■)  családfát  alkotott : 

Jócaef 
(Tholdalaghi  Krianinaj 
'  Gábor  1771. 
Dobokai  ftfbíró 
(Sápdor  Zauwa) 


LJAtnt 
{Bctegb  Teréa) 


PeT«nei 

1791.  1810. 

Dobokai  kiJvot. 

(Apót  Klára  f  1816.) 


II.  Józaef      II.  Fereofli  L^jos  Kl&ra        Karolioa 

tart.  biztos      nbadnagr    fSkorm.  tan.      (Keczely  (Pócsa  Pál) 
t  186a.  (gr.  Hik«e        János) 

Z;^a) 

L^oi.  B^a.  József'' 

Józsefnek  fia  Qábor  Doboka  megye  pénztárnoka  1771-beD, 
utóbb  fSbirája,  végre  törvényszéki  ülnöke.  Fia 

Perencz  szintén  Doboka  megyében  fÖjegyzÖ,  1791.  és  1810- 
ben  az  erdélyi  országgyűlésen  követ.  Ennek  fiai  - 

IT.  József,  eiöbb Doboka  megyében  hivatalnok,  utóbb  Kolos- 
vidéki  tartományi  biztos.  Meghalt  1853-baD. 

n.  Ferencz  nyugalm.  fShadnagy,  1854.  april.  24-én  egy,  Ko- 
lozsvárott felállitandó  magyar  ajk&  leány  tanoda  számára  hétezer  fo- 
rintott  tett  le,  mely  létre  nem  jöhetvén,  az  összeget  utóbb  a  helybeli 
Bcinház  alapjához  csatoltatá. 

Lajos  a  fSkormányszéknél  kezdé  hivatalos  pályáját,  és  ott  1842- 
ben  lett  tanácsos,  1 852-ben  a  szebeni  c«.  hír.  helytartósághoz  tétetett  át, 
1861-beD  nyngalniaztatott. 

A  családfán  nem  találjuk  a  család  több  tagját.  Ilyenek  : 

Idősb  Mihály,  KUküIlS  megyében  törv.  széki  ttlnök  1848-ig- 


')  Kfivári  Erd.  i 


ídovGoOf^lc 


436  SZABÓ, 

A  család  els8  Seci  közül  ez.  mártooi  Subó  B  a  1  á  s,  ki  1628-ban 
al-Csik  szék  jegyzője  volt.  ') 

F  erén  ez  (csüc-Bz.-mártoiu  Szabó)  ki  17&8-ban  Al-Onk  szék 
alkirálybirája  volt.  ') 

Gábor  Csikszékbea  üln&k  1815.  köríU. 

Márton  184S>ban  UdvarhelTszéki  dulló,  utóbb  torvénTaséki 
ülnök.  Lakik  Szombatfalván.  *) 

A  muIt  században  János  Eolozsrárról  Szabolcs  megyébe  !>«• 
mecaerre  költözött,  és  következő  CBalád£át  alkotott : 
Jánoa 


Sáinnel.         István.  Jáuoa.  Gyüigj. 

Í79t.     i  9  b  «  n     illek. 

Ferencznek  fiai,  a  négy  testvér  1791-b6n  az  erdélyi  onwággyű. 
léstől  kérték,  hogy  nekik  Apaffy  Mihálytól  1677-ben  adott  és  az  1678. 
évi  fogaraei  ország^ülésen  kihirdetett  nemes  levelüknél  fogva  nemes- 
ségi  bizonyítvány  adassék. 

Siabd  család.  (Csik-sz.  mihályi)  Szintén  székely  eredetű,  mint 
elöneve  mutatja.  Közíllök  Mihály  ügyvéd  F.  Fehér  megyében  1825. 
körül,  Antal  ugyan  ott  levéltárnok  1848-bui. 

Tán  szintén  ezen  család  ivadéka  Bertalan,  1831-ben  ügyvéd 
Csikszékben. 

Ezen  Csíkszéki  három  család  egyikéből  eredhettek  a  Csikszék- 
ben főhivatalt  viselt  következő  Szabó  uevezetttek.  *) 

Kelemen  1705-ben  Al-Csikszéki  alkirálybiró. 

Balázs  ugyanaz  1708-ban. 

Másik  Balázs,  ki  Litterati-nak  is  neveztetett,  és  1708-ban  ÁI- 
Csikszék  jegyzője  volt 

Szintén  Csikszéki,  ezektől  egészen  különböző  család  Ivadéka 
szent-györgyi  Litterati  máskép  Szabó  Mihály  1656-ban Al-Csikszék 
jegyzője.  *) 

SmIhí  család.  (Czó&lví)  Háromszéki  székely  család,  melybő' 
József  az  orbai  alszékben  árvaszéki  ülnök  1848-ban. 


>}  Benkö,  Csfit,  Ojargyö  i»  Kusoa  6fi. 

»)  Ugyan  ott  M. 

')  TOrSk  Antal  nerint. 

')  Benkff  Kár.  id.  h.  63—65. 

')  Ugyan  ott  56. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZABÓ.  427 

Siabö  csalid.  (D^afalvi.)  Ez  eldaérvel  élt  S&ab6  János, 
egztergsmi  kanonok,  ki  N.-Lévárdon  született  1806.  april  18-án. 

Siabií  család,  (Dalnoki.)  Elöneve  seerint  H&romsséki  ssé- 
kety  eredetű.  Kőzülök  Domokos  sebéazorroB  Kolozsvárott,  testvére 
Károly  fSkormányszéki  hivatalnok,  Deboka  megyében  Császári  kely- 
ségbea  birtokos. 

SmImí  csalM.  (Dicső  8Z.  mártoni.)  EőzOlSk  József  KüküUc! 
megyében  imok  1825.  kfirül. 

Mihály  birtokos  D.-Sz.-Hártonban. 

KíiküllS  megyében  még  tdbb  helyen  birtokosok  Szabó  neveze- 
tiiek,  jelesül  Keszléren,  Bábahalm^,  Magyaroson,  Csikmántoron  stb., 
de  valódi  eredetük  és  ÖBBzeköttetésÜk  előttem  ismeretlen, 

Stabő  család.  (Máskép  Egyed.)  1628-ban  nyert  nemességek 
Látd  e  munka  IV.  kiHet  19.  iapjÓH. 

Siabtf  család.  ^EkeosL)  Komárom  megyei  család,  melyből 
dcecsi  Szabó  János  1647-ben  a  megyei  alispán  fogságában  lévén, 
a^ja  Szabó  Mihály  és  (tán  bátyja)  Szabó  Miklós  őt  300  fttg 
álló  kezességre  kivetbík.  ') 

1780-ban  Komárom  városában  az  udvartelki  nemesek  sorában  ál- 
lott a  Szabó  aevü  család.  >) 

Siabó  család.  (ErdŐ-csanádi)  Torda  megyében  székel,  bot  F  e- 
renoz  1837-bentörvényszéki  ülnök,  La  j  os  1845. körttl Ügyvéd  volt. 

Siabá  család,  ^elvinczi)  Kőzűlök  Ferenez  1837.  körül 
AranyoBSzékben  állomási  biztos. 

Siabtf  család.  (Fényi) Kolozs  megyében  1831.  körül  Sámuel 
adóiró,  utóbb  állomási  biztos  volt. 

SialMt  család.  (Fc^arasi)  Maroaszéki  család,  ktf  sülök  Farkas 
azon  szék  aljegyzője,  utóbb  törv.  széki  ülnök  és  számvevő  184&-ig. 

Siabö  család.  (Göncei)  Oönozi  Szabó  (György  1629-ben 
kassai  lakos  IL  Mátyás  királytól  bizonyos  adósság  behajtása  iránt  ki- 
rályi parancsot  nyert  ')  íratott  neve  „Zab  6"-nak. 

Stabö  család.  (Halászteleki)  A  XV.  század  közepén  Békés 
vibmegye  nemessége  sorában  állet^  1461-ben  élt  közttlök  halászteleki 
Soabó  Sebestyén  *■). 


*)  Fényei,  Komárom  várm.  64. 

')  Ugyan  ott  89 

*)  Pouonri  kápL  Faio.  !t.  nro  16.  Ei.  Stat.  1. 

')  Teleki  Hunyadiak  kora  XI.  kOt.  17- 

DiBfedOyGoO<^lc 


4S8  ssASÖ. 

8iah6  egalAd.  (Haraszt-kereki)  Székely  eredetű,  ismert  tagja 
András  a  múlt  században  élt.  ') 

8iabö  cMlád.  (Máskép  Horváth)  Lásd  «  mymha  V.  km.  168, 
lapján. 

Siabó  otalád.  (Máskép  Hölchicb)  Lá»d  é  munka  V.  kiSt. 
Í81.  lapján. 

SmImÍ  osalAd.  (niyefalTÍ)  Erdélyi  nemes  család ,  melyből 
György  Illyefalva  kiváltságos  város  jegyssSje  1848-baD. 

Sxabó  eflslád.  (Irsai)  Pest  megyei  nemes  család.  Közlilök  irsai 
Szabó  János  1796-ban  Pest  vármegye  fó  szolgabirája  volt  Czlmere  a 
paiss  udvarában  bátulsó  lábain  álló  grif. 

Siabó  csAlád.  (H..Karácsonfalvi)  Erdélyi  család  melyből  J  ó- 
z  s  e  f  rákosi  nnitarías  lelkész,  s  elemi  iskolák  igazgatója  1816.  körül. 

Szabó  nevezeten  az  unitárius  lelkészek  között  többen  fordulnak 
elé,  igy  István  (tán  az  előbbivel  azonos)  1843-ban  vargyasi  leikése, 
Sámuel  hitanár  Kolozsvárott  1831.  óv  körül.  Azonban  mind  esek 
vérsóge  viszonyát  nem  ismerjük. 

Siabd-Kemeneiey  CMlád.  Zemplin  vármegye  nemes  cealádu- 
nak  egyike  *) 

SzatHÍ  család.  (Kézdi-Polyáni)  Székely  eredetű.  KözOlök  Jó- 
zsef KoloBvár  városi  esküdt  polgár,  1848.  előtt  városi  szolgabíró. 

A  család  egyik  ágából  József  Torontál  megyében  becsei 
járásban  esküdt  1864  ben. 

Siatiö  család.  (Kézdi-Vásárhetyi)  KözülOk  Simon  azon  vá- 
ros erdőgondnoka  1825-beD;  Izrael  ugyanaz  1831-beD,  DAniel 
főjegyző  184S-ban,  jelenleg  főbíró  ugyan  ott. 

SiabÖ  család.  (Máskép  Keresztszegby)  Kredetére  nézve  Bor- 
sod megyei,  jelenleg  Csaton  székel.  A  család  általában  protestáns,  és 
állitólag  a  XVI.  századig  Keresztszegby  nevet  viselt,  azonban 
nótába  esvén,  bujdoklottak  és  Szabó  nevet  vettek  volna  fel;  mig  I. 
Leopold  alatt  kegyelmet  kaptak  és  nevŐknek  Szabó-Kereszt- 
szeg fa  y-re  változtatását  nyerték.  *) 

A  Szatmár  megyeiágbót  János  1 800-ben  fíjaival  együtt  a  „Ke- 
resztszeghy"  nevet  vették  fel,  Jánosnak  hét  fia  1848-ban  faonvád 


')  Stikélj  Constitatio  200  lap. 
')  Szirmay  C.  Zemplin  not  top.  117. 

')  ValósBÍnillog  I.  Leopold  királytól  .S»aM-KwM»tt»«jAjt"  niven  nyertA 
a  cilmerei  aemes  levelet 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZABÓ.  4S9 

Tol^  neTeseteseű  Antal  é»  Albert  tazérekj  LajoB  hadbíró^  Oe  j- 
la  elesett  aTemesTári  ütközetben. 

A  Szatmir  megyei  ág  alapítója,  a  nerezett  János,  máramarosi 
kamarai  erdömester,  Debreczea  vároBÍS-erdíEmestere,  Szatmár  megye  fS- 
mérnöke,  és  bölcséBzeti  tudor,  nejével  vinklerköi  Vinkler  Pbíllippával 
(uOl.  1800  t  1832)  ily  családfát ')  alkotott : 

fSmiírnök 

(Vinkler  Philippa) ___^^ 

""ajiUI  Fülöp  Albert  Lajos  Gjula  Kálmán  Károly  Gej^ 
II.  1815.  8z.  1818.  Bi.  1819.  SS.  1821.  bz.  1824.  fz.  1827.  be.  1829.  Ba.  1832. 
h.  mérnök  h  mérnök  f  18B2.  h.  ügyv.  h.  ügyv.  WSS.ca.k.  f  1832.  f  1848. 
ütigYV.     (Péchy      sept.  18.    l-Pesten  az.  biró.  honvéd 

Zsuzai)     Szatmár  m.  (Térey  (Vep^lyi  N.; 

n.  1858.  ^^A "II^    SaroIU.      Kurnél.      Lajos, 
oct.  12.       *^'"J 


PauU.        Etelka.       Piroska  iknk  BéU 

SxaM  család.  (K.-JakabfalTÍ)  Kánzon  Jakabfalváról  egyik  tag- 
ja MarOBSzékbe  Remetére  származott,  hol  mint  egyházi  énektö  műkö- 
dött;  ennek  fija  JánOB  esal.  1767.  jan.  27-én.  Papi  pályára  lépvéti, 
tanár,  kanonok,  apát,  1819-ben  a  fUkormányszéknél  a  katb,  comisBio- 
ban  eléadó  Itfn.  1847-ben  nyugalomban  lépett  mint  kir.  tanácsos  éB  Leo- 
poldrend  vitéze.  Tudományos  iró  és  egyházi  szánok  volt,  meghalt 
1858-ban  kora.  92.  évében.  ") 

Siabó  esalád.  Zemplin  megye  czimerleveles  családainak 
egyike.  ') 

Siabd  család.  (Láczai)  ElQnevét  Zemplin  megyei  Lácza 
helységről  Írja.  Közfilök  József  szül.  1764.  jul.  15-én  Sáros-Pata- 
kop,  bol  ref.  tanár  volt. 

A  g  D  e  B  ugyan  e  családból  Zsarnay  Lajos  ref.  lelkész  neje,  meg- 
halt 1859-ben,  eltemet,  maj.  25-én. 

Ssabö  OMlád.  (Lévaj)  1696-ban  élt  lévai  Szabó  János,  ki 
Darvas  Jánostól  Bars  megyei  zálog  birtokok  kiváltására  engedélyt 
werzett,  mit  utóbb  másra  ruházott  át.  *) 

Siabtí  család.  (Méhi)  Látd  Czeasé  a. 


')  Luby  Kár.  köd.  aserint. 

')  Uagyar  írók  I.  623 

')  Síinnay  C.  Zemplin  not.  top.  117. 

*)  Okirat. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


430  SZABÓ. 

Siabö  cMlád.  (ISotí)  FelBS-Fejér  megyében  Mohában  birto- 
kos Sándor,  ki  ott  1848.  előtt  megyei  irnok  volt. 

Stabó  család.  (Nagy-likai)  Pozsony  megyei  N^y-IIka  hely- 
BégrSi  irta  elKnevét  1492-ben  élt  János  ez  elönéTrel,  és  Nagy-Il- 
kán egy  puszta  házhelybea  beiktatást  nyert  ') 

SiaIhS  család.  (Negyedi)  Törzse  Szabó  András,  ki  Ferdinánd 
királytól  Bécsben  1628.  sept. 
25-én  kelt  czímeres  nemes  leve- 
let kapott.  ') 

A  czfmer  —  mely  itt  látható 
—  a  paizs  kék  udvarának  alyjá- 
ban  hármas  z9ld  halom  középső- 
jén nyugvó  arany  korona,  mely- 
bül  három  ágon  kinyílott  fehér 
liliom  emelkedik  fel ;  a  paizs  fel- 
ső szögleteiben   egy,  egy  arany 
csillag  ragyog.  A  paizs  fölöti  si- 
sak koronáján  vasba  Öltdzött  kar 
könyököl,  kivont   kardot  villog- 
tatva.  FoszUdék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezttstvörös. 
A  család  leszármazását  mutató  egy  régiebb  irományban  ez  áll  : 
„Andreas  SzcAó  f  1637.  at-malium  impetrator,   in  militia   cojidttciitia, 
terius  in  turma  cwtod,  conmae.  Poaonii.  «ii.  D.  commemoratm.'^ 

Ha  ezen  szavak  értelmi  vonatkozása  és  az  1622.  évi  4.  törv. 
czik.  abbéli  tartalma  :  „ut  corona  rursus  in  arcé  Posoniensi,  pristína  ni- 
minim  conservationis  ejusdeni  sede  solenniter  reponator,  ejnsdemque 
custodiae  príoribus  sexaginta  alü  quadraginta  pedites  superaddantur, 
in  totó  c  e  n  t  u  m  constátuentes"  —  és  végre  a  czímer  lebetíj  jelentése 
és  a  czimereslevél  tartalma  összeegyeztetnek ;  igen  vatószinft ,  hogy 
Szabó  András  előbb  a  fogadott  királyi  katonai  seregben,  utóbb  a 
pozsonyi  korona  örseregben  szolgált. 

És  miután  az  1625.  évi  26.  törv.  ez.  rendelete  szerint  azon  50 


'}  Pouonyi  kápt.  libro  4.  Faic.  4.  nro  11. 

*)  A  kftDCzelUriu  jeg^zf  ktíaTvi  izám  pag.  1036.  —  A  cifmerei  lev^t  hi- 
telei  misolftta  a  Kfitra  megyei  levéltárban  raa  ezen  utólratta) :  „^imD  1754. 
dit  27.  ociobrit  in  wtiperiori  Cimtalt  Nilriae  eoram  deputaHonB  fint  inaeiligationAui 
DtmiinaruM  nuiiliiMi  oancdtM*  emu  mfi  yenuimii  originalibu*  collatMB." 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZABÓ.  431 

némel  katona,  kik  a  magyar  korona-íireereg  mellett  ssintén  korona-ÍJr- 
ségi  szolgálatúi  voltak  felállftra,  de  kik,  mint  e  tiJrv.  ez.  1.  és  2.  sza- 
kasza tartalmazza :  ^qui  qnidem  quinquaginta  raílites  germani,  quia 
hacteDOE  aliunde  dependere  TÍdebantur,  dígnum  est,  ut  deinceps  a  tali 
R^mine  abBolvanttír,  et  non  ab  alüa,  quam  conaerratoríbua  Coronae 
et  Caatellania  habeaot  dependentiam  j  in  severiorique  disciplina,  quam 
bBCOsqne  hctom,  contineantur ;  atqne  snper  damnis  per  ipsos  illatia 
Domini  ConoervatoreB  Coronae  «t  CaBtellani  debítam  eatigfactionem  ad 
partis  lesae  ínatautiam  impenderc  debeant  et  teneantnr"  —  féktelenke- 
dÖk  lévén,  a  magyar  korona-örök  éa  váraagyok  parancsnokaiga  alá 
rendeltettek ;  —  valiazinünek  látszik,  hogy  Szabó  András,  a  várna- 
gyok egyike  lehetett  és  a  törvényben  emUtett  eaeteknél  kitítnü  szol- 
gálatot tett,  miért  is  szolgálatai  jutalmául  1628.  évben  nemesítő  czlme- 
reslevelet  nyert. 

Midiin  Szabó  András  a  czfmeres  levelet  kapta,  volt  két  fia 
Pál  és  Péter,  ezek  a  ez.  levélben  említetnek.  Pál  Felaö-Széliben, 
Péter  Taksonyban  Pozsony  megyében  telepedett  le  : 

Péter  szfil.  1625.  meghalt  1685-ben  az  említett  okmány  sze- 
rint. Maradt  két  fija  :  IL  Pál  éa  I  a  t  v  á  n,  ez  maradék  nélkül  ball  el. 

n.  Fái  szül.  1657-ben;  meghalt  1700.  évben;  —és  hagyott  ma- 
ga után  egy  fiút  II.  Istvánt  árván. 

II.  István  azűl.  1686-ban.  Taksonyból  Nyitra  megyei  Ne' 
gyedre  telepedett,  és  minthogy  Negyeden  volt  már  Szabó  István  neve- 
zetíi,  közönségesen  Szabó  Pál-Istvánnak  hivattatott.  NöUl  vet- 
te Takács  Erzsébetet ,  kitÖl  két  fiút  hagyott ;  J  ó  z  s  e  f  e  t,  III.  I  a  t- 
vánt  és  egy  leányt  Máriát.  Midőn  1754-ben  országszerte  ne 
ínvestigatio  tartatott,  tf  magát  a  czímerea  levélben  említett  Péter  uno- 
kájául igazolván,  mind  magát,  mind  két  fiát  a  Nyitrai  megyei  neme- 
sek  lajstromába  beíratta.  Meghalt  1755-ben.  Maradékai  közönaégesen 
„Negyedi  Szab ó''-knak  neveztetnek. 

I.  József  és  m.  látván  általa  család  két  ágra  szakadván, 
tagjai  elszaporodtak. 

III.  István  ágából,  kik  a  nyitrai  püspökség  Negyedi  curialis  tel- 
keiből inscriptiokat  szereztek,  —  Gábor  az  1809.  évi  insurrectia- 
ban  ösmesteri  minőségben  vett  réazt. 

Béla  (szül.  1808.)  a  jogtani  pályát  bevégezvén,  ügyvéd  lett 
1836-ban  Győr  megyében  és  1842-ben  Mosony  vármegyében  magát 
a  nemesek  lajstromába  bejegyeztetvén,  azon  megyékben  táblabíró- 
nak neveztetett  ki.  Szép  tehetségét  éa  közjogi  alapos,  mély  tudonoá- 

i:,-:,.cdr,C00<^lc 


432  SZABÓ. 

nyikt  tsnnsi^a  kSretkezB  czimU  munkija  :  „Magj/arorgBdg  Monarehia 
dUdsa  tiattu-jog  6t  a  tanctio  progmatica  irU^iébea.*'  (Fest  1848.) 

Alajos  az  orvoBÍ  pályára  adván  magát,  orvos  eebész  tador, 
BzOlész  és  szemész  mester,  és  állat  gyógyász  lett  Jelenleg  a  kir  m.  áJ- 
lat  gyógyiotéEetben  Igazgató-Tanár.  A  „M  agyarnéplap''8  atóbb 
a  „Hírnök"  politikai  napi  lapot  alapította,  melyek  tulajdonosa. 

Ede  és  Adolfaz  1848.  és  1849,  években  a  bonvéd  seregben 
hadnagyi  rangban  szolgáltak.  Adolf  Éjszak  Amerikába  kivándorolt 
és  ott  telepedett  meg. 

A  caalád  többi  tagjai  nagyobbára  mezei  gazdasággal  ibgliJkoz- 
tak  B  foglalkoznak. 

A  leszármazási  fa  következő  ')  : 


I.  Pittír       ' 
I.  t62e.  1 16S6. 


II.  Pál. 

8z.  1657.  t  1700. 

""il.  István        ' 

ei.  168S.  1 1765. 

{'oegj'edí  Takács  Erzae] 


GjörgT^ 


II.  JózBcf    Dávid 
íAtkíry        f      "" 
Anua) 
Jósief.    FeruDCZ. 
+ 


Jánoa-GáW'.  t**^*': 


{Atkárj 
Islván) 


Háría 
(esimGi  íQií 

SziU   JÓMttf.) 


Roxália 

(Jedlik  FareiiCí) 

Jedlik  Aiiyos 

egyet,  taiiár^ 


IV.  IstvAu  1.  Jánoa  Gábor 

flz.  1776. 1 1830.  8B.  1780.  1 1816.        az.  1786.  f  1884. 

^üderTerá^  (Márki?  il...gd,)^^-;i^;;r^--^ 

Folyt,  a  köv  lapön.  Bdla  .     II.  János    ai.  1813.     be.  1»16. 

tx.  1808.    ÍZ.  1813. 
t  1852. 
(íuiki  iBák 
Lidia) 


')  Családi  közlés  ueriat. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


4SS 


TV.  lat  vin,  ih'  w  .lóbbi  lapan. 
■z.  1775.    t  1830. 

(Röder  Teréz) 

V.  István  Mihálj  Áiiüöfl        ' 

M.  1800.  B7.  1808.  t  1856.  az.  1818. 

(Bielohradazky  '        (17^771       '  orsós  dr. 

Eleonóra)  .z   1854.  (Sartóry  SarolU) 


álojzia        Karolj        Lajos         Béla         Gejia        Sarolta 
■z.  1860.      as.l8öl.    sz.  1853.     ss.  1855.    bz.  1857.    ss.  1858. 

Koszorús  költőink  egyike  Csuczor  Qergely  BzármazáaH  miatt,  ki 
leány-ágon,  nagyanyjáról  B2Dntén  a  negyedi  Szabó  család  ivadéka,  ér- 
dekes ide  iktatni  a  következőket : 

Komárom  megyében  Szimö  helységben  Tan  egy,  szintén  Szabó 
nevű  család,  melyből  Szabó  József  a  múlt  században  nölil  vette 
negyedi  Szabó  n.  Istvánnak  leányát  Máriát.  E  család  származási 
fája  Imez  : 

Subó  Józaef 
(negyedi  Szabó  Mária) 

Add  a  István  Júzsel 

(Czncíor  Jánoand  (TSrBltRáza) 

^Andódon)_^  ^«ván.    Gergely.    ÁgoatonT^ 


E  szeiint  a  negyed!  Szabó  családnak  leány-ágon  két  nevezetes 
ivadéka  a  benczés  rendből  Czuczor  Gergely  a  jeles  költő,  és 
JedlikÁnyoB  egyetemi  tanár,  n.  reotor,  a  jeles  természet  és  vegy- 
tani tudós. 

SmImÍ  család.  (Nyéki)  Pozsony  megyei  Nyék  helységben  már 
1484-ben,  midőn  Nyéki  Ulrik  coriájába  zálogjogon  magát  ország- 
bírói parancs  mellett  a  Theedi  család  beiktatta,  a  többi  közt  ellent- 
mondtak  nyéki  Zabó  Lukácsnak  fiai  Péter  és  Benedek.   ') 

Lehet,  hogy  e  család  vérséges  viszonyban  állt  a  Pozsony  megyé- 
ben azon  korban  Nagy  Ilka,  Közép-Borsa,  Theyfalu,  Kisfalad,  Magyar- 
ból, HosBzii-Éthe  vagy  Theber-Ethe,  Bodóbár  helységben  bírt  és  ezek- 
ről előnevezett  Szabó  családokkal. 


')  Pozsonyi  kápt.  Capsa  4.  &ac.  7.  nro.  4. 

!Á«  ciiLiDAi  I.  .ÖT.  DiB.1izedOy(áoO(^lc 


434  SZABÓ. 

Subö  család.  (Partsi)  Erdélyi  család.  EöztílSk  János  azáaz- 
vároBÍ  állomási  biztoa  1848-ban.  Öcscse  Albert  helyettes  szolgabíró 
volt  Hulljad  megyében,  1849-beii  megöletett  Dobrán  az  oláhok  áltat 
Farkas  Elek,  Lázár  N.  és  Vajda  Sándor  birtokosokkal  együtt 

SiatMÍ  család.  (Patrúhi)  Somogy  vármegye  nemessége  sorábao 
állott  1488-baQ  patróhi  Szabó  László.  >) 

SiabA-Palaniby  család.  Zemplin  vármegye  czfmerleveles  csa- 
ládai  sorában  emlitetík.  ') 

SialMÍ  család.  (Péterfalvi)  Ugocsa  vármegye  azon  nemes  csa- 
ládainak  egyike,  melyek  1750-bea  Péter&lva  helységre  nádori  oj-adó- 
mányt  vittek.  *) 

E  század  elején  kőzÜlök  Féterfalván  közbirtokosok  voltak  Szabó 
András,  Pál,  György,  József,  László  és  Gáspár.*) 

Szabá  család.  (Petri)  Petrí  Szabó  Mihály  1492.  elStt  ecsedi 
Báthori  Andrástól  Somogy  vármegyében  Merenyei  Ambrus  deákkal 
együtt  kapta  Nezdefalut.  *) 

SiabA  család.  (Petnisevich)  Szabó  máskép  Petnisevich  (vagy 
Petricsevich)  János  1569-ben  gyarmathi  Balassa  Jánost  és  Andr^t 
erőszakoskodás  és  megveretés  miatt  megidézteti.  ®) 

Siabtf  család.  (Poharich)  Poharícs  máskép  Szabó  István 
1655-ben  hirdette  ki  czimerea  nemes  levelét  Nógrád  vármegyében. 
Ldtd  Poharica  cs. 

Ssabá  család.  (Máskép  Pap)  Szabó  máskép  Pap  Miklós  az 
erdélyi  fejedelemtől  nemes  levelet  nyert,  mely  1633.  dec.  17-én  kelt 
Gyula-Fejérvárott;  és  1634.  febr.  23-án  Kraszna  vármegyében  kihir- 
dettetett ') 

Szabá  család.  (Rajkai)  Mosony  vármegyei  nemes  család,  mely- 
ből rajkai  Szabó  Be  rtalan,  mint  Heléna  nevű  néhai  nejétől  asOl^- 
tett  Dorottya  leányának  gondnoka  1551-beD  Porkoláb  János  és  fia 
Balás  testamentoma  üg^'ében  Mosony  megyei  Rajkán  fekvő  curialis 
háza  és  Komárom  megyei  Neszmély,  Ftzektó,  Suuz,  Almás  helységbeli 
részbirtokok  iránt  tanuvallást  tétetett  *) 

■)  Teleki,  HaDyadi^  k«n.  Xn.  köt.  401. 

')  Ssirinaf  C.  Zemptio  not.  top.  117. 

■)  Szirmay  C.  Ugoeu  pag.  134. 

')  U^an  ott  126. 

*)  Budai  Fer.  Híat  Ledon  L  K.  171. 

■)  Pozsonyi  kápt  Ex.  rtat  1.  31.  F.  6.  Nro  81. 

')  Bihar  megye  levéltárában  van  az  eredeti  armalia. 

')  Eaztergami  káptalan  libro  27.  feee.  1.  nro  8. 

i:,:,.cdr,G00<^lc 


SZABÓ.  4S6 

1564-ben  neveEett  Dorottya  Bajkán  volt  nemwl  otviájioak 
Bezenczy  Fáln&k  fia  Kelemen  által  elfoglalása  iiánt  N&dasd;  TamAa 
nádortól  0Eorxett  meginlÖ,  és  idéztí  paraacsot  ') 

1569-beQ  nevezett  Szabó  Bertalan  Mosonj  Tármegye  ssol- 
ga-birija  volt  ') 

1673-ban  Szabó  Bertalan  eladta  rajkai  hazának  felét  Opp  Ba- 
dolfnak,  ") 

1614-bea  BléBy  Jánoe  török  tolmács  Streith  Farkas  nemaetéég- 
böl  saármasott  Szabó  János  m^raszakadtán  Rajka  mezővárosban 
kúriába  beiktattatik,  ellenmondván  Szabó  Zsófia.  *) 

j^aM  esalM.  (Máskép  Racskóy)  Szabó  máakép  Raczkóy  (vagy 
Ráczköy  ?)  P  é  t  e  r  tiltakozik  N,-Szombat  város  tanácsa  ellen,  hogy  tá- 
ToUétében  ottani  szállását  fdtörvén,  kereskedelmi  czikkeit  elhordatá, 
és  5000  ft.  ára  kárt  okozott.  ^)  Nemes  voltáról  nincs  adatunk. 

8l«b6  SArói  OMlád.  Ugy  látszik,  —  Bars  megyei  Sáré  hely- 
■égbeli  eredetű.  A  sok  Szabó  nemzetségtől  megkülönböztetés  miatt 
Szabó'Sárói-nak  neveztetik.  1813-én  óta  Békés  megye  nemesi  lajstro- 
mában találjak. 

Á  család  t4ibb  tagja  Pesten  Ügyvédkedett  Egyik  már  n96-ban 
a  Hartinoviosféle  ÖsszeeaküTÍJk  pere  tárgyalásakor  neves  ügyvéd  volt 

Albert  jelenleg  ügyvéd  Pesten . 

S«ib6  OBalád.  (Máskép  Seres)  Szabó  máskép  Seres  György 
1656.  mart  28-áii  Bécsben  kelt  czimeres  nemes  levélban  nemMítetett 
meg,  és  a  czimerlevél  azon  évi  augnst  22-én  Bihar  megyében  kihirdet- 
tetett «) 

SmM  oMlád.  (Siklósi)  Szabó  máskép  Siklósi  Péter  1828— 
34.  körűi  Qyör  vármegye  másod  alispánja  és  egykor  országgyűlési  kö- 
vete volt  Meghalt  1867.  évi  májasban  kora  77,  évében. 

SiabA  «salád.  (Sásvári)  Ugocsa  megyében  Sásvári  helységben 
1462-ben  birtokosok  voltak  Szabó  Tamás,  Péter  és  Bálás.'') 

Siabtí  család.  (Szepsi  Sz.-gyÖrgyi)  Ssékely  eredetű.  Eözülök 
Dániel  Sepsi  Szent-Györgyön  eskOdt  népszószóló  volt  1831.  körűi. 


')  Pozsonyi  káptalan  ex  Statiitoriis. 

')  Ugyan  ott  llbro  16.  faao.  2.  nro  la.  ex  Stat. 

■)  Ugyan  ott  Prot.  Serial.  13-  f.  14. 

')  Vgysn  ott  as  eredeti,  éa  libro  &.  Fs«c.  8.  nro.  17. 

*)  Esztergálni  kápt.  libro  4.  folio  189. 

')  Bihar  megye  levéltárában  van  az  eredeti  ozfmerea  nemeslevél. 

')  Ssinnay  C.  Ugocsa  psg.  116. 

DiBilizedBy^OOgic 


436  SZABÓ. 

SzalMÍ-SIfflOD  osaUd.  Erdélyi  csalM, melybttl  Józief  1815- 
ben  Kolosvárótt  fökorminyszéki  ajtónálló. 

Siabö  osalád.  (Sarkadi)  Rüküllci  megyébeD  sarkadí  Szabó  Jó- 
zsef ügyvéd  1848-ban. 

SialKÍ  család-  (Sárpatak!)  Szintén  Kliküllö  megyei  család,  kö- 
zlilfik  János  aUzolgabiró  1794-bea,  Lászió  181Ö.  kfiriU  azolga- 
biró,  utóbb  törv.  széki  ülnök,  és  számveTÖbiztos  volt  —  ValószinÜleg 
e  családból  volt  Lajos  ugyan  ott  szolgabíró  1815-ben. 

Sxabö'Rátx  család.  (M.-SüUyei)  Már  „Rácz"  néveii  e  munka 
IX.  kötetében  volt  róla  szó.  Ebez  adha^uk  még  a  köretkozÖket :  Pál 
figyvéd,  N.  Enyed  feldulásákor  1849.  jan.  8-án  az  oláhok  által  gyilkol- 
tatott meg. 

Fogaras  vidékén  János  szbiró  1815.  körlil.  L aj  o s  ngyan  as 
1843-ban.  Mihály  törv.  széki  ülnök,  Antal  sebész  1825.  kfirül. 

Siabd  család.  (Szálai)  Nógrád  megyében  az  1684.  évi  nemesi 
összeírásban  találjuk  szálai  Szabó  Miklóst,  mint  ki  az  akkori  nemesi 
inaurrectioban  személyesen  vett  részt, 

Szabö  család.  (Máskép  Szakai)  Szabó  máskép  Szakai  Am- 
brus 1 58 9-beti  ellentmondott  azon  kir.  helytartói  iktató  parancsnak, 
mely  szerint  Szakái  máskép  Vajda  Bálás  és  László  Pozsony  me- 
gyei Gyorsóka  helységben  egy  nemes  telekbe  beiktattattak.  ')  (Az 
oklevélben  „Zabó"  és  „Zakal^-nak  iratik.) 

Siabií  család.  (Szánthói)  Törzs-Öse  Szabó  Márton,  kitöt  a  csa- 
lád a  XVII.  század  közepe  óta  hiteles  kimutatás  szerint  máig  hatod-  (s 
tán  heted-)  ízig  terjedt  szét,  III.  Ferdinánd  király  korában  mint  had- 
nagy szolgált  &  cs.  kir.  hadseregben,  és  hadi  pályáján  vitézsége  által 
érdemeket  szerezvén,  16ö2-ben  febr.  21'én  kelt  czímeres  nemes  leve- 
let nyert,  mely  Abaaj  megyében  a  nemesség  szerzőnek  üei  bzűIö  föld- 
jén kihirdettetett.  *) 

Nevezett  Szabó  Mártonnak  ősi  lakhelye  és  szerény  birtoka  Abauj 
vármegye  Szántó  nevezetű  mvárosában  volt  Itt  házasodott  &  meg,  fele- 
ségül vévén  az  Ősrégi  szászfái  Uza  család  egyik  sarjadékát,  ozapanníti 
és  szászfái  Uza  Bernátnak  selyébi  Eovách  Dorkótól  származott  leá- 
nyait Uza  Erzsébetet,  kivel  Szászfán,  Kériben  és  egyebött  is  ösí  birto- 
kot Öröklött  és  kitől  született  fia  Szabó  1.  Zsigmond  és  tán  Péter. 

Meghalt  Szabó  Márton,   vagy  is  jobban  mondva  a  török  el- 

')  PoBBonyi  kápt.  Ex  atsL  Itbro  2.  fuc.  8.  nro  IB. 

')  Hiteles  okt«Telek  sierint,  Dagyobbr^satnt  mind  s^át  lavAtárambaD- 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZABÓ.  437 

leni  egyik  ütközetben  16&9.  táján  elesvén,  Özvegye  Uza  Erzsébet  má- 
sodszor férjhez  ment  Gömör  megyébe  runyai  Soldos  Sámuelhez. 

Szabó  I.  Zsigmond  édes 
atyját  korán  elvesztvén ,  édes 
anyjáról  mostoha  atyjánál  mnyú 
Soldos  Sámuelnál  nevelkedett 
Gömör  vármegyében  és  idővel 
GomÖr megye  táblabírája  és  szol- 
gabirája  volt  Élt  1669—1696. 
évi  idSközben.  Bírt  neje  jogán 
Ghigy- Bátorban  is.  Felesége  ru- 
nyai Soldos  Borbála,  runyai  Sol- 
dos Istvánnak  Kertész  Ilonától 
saületett  leánya  volt ;  ki  miután 
öBzvegységre  jutott,  másodszor 
féijbez  mentSeent>Iványi  Má^áa 
boz,  a  multszázad  elején  Gömör 
vármegye   főjegyzőjéhez.    £zen 

Soldos  Borbálától  Szabó  Zsigmondnak  hat  gyermeke  született,  u.  m.  két 
fiú  I.  L  á  B  z  1  ó  és  U.  Z  8  i  g  m  0  n  d,  ée  négy  leány,  úgy  mint  :  Erzsé- 
bet Lövei  Korpás  Istvánné ,  Borbála  hajadon ,  Márta  Fossat 
Györgynél  kik  mindhárman  magnélkfil  hunytak  el,  és  Zsuzsanna 
Jáan|,Györgyné. 

I.  László  Gömör  megyében  maradt,  hol  Felfaluban  székelt. 
Ezen  vármegyének  1745 — 1765-ben  jeles  alispánja  volt  ')  A  reform, 
vallásról  a  kath.  egybáz  hívei  közé  lépett.  Kétszer  nősült,  első  neje 
Szent-Iványi  Borbála,  mostoha  nővére,  emiitett  Sssent-Iványi  Ma- 
rásnak első  nejétől  nagy-dobaí  Dobay  Borbálától  született  leánya 
Szent  Iváoyí  Borbála  (1724)  volt,  kil^l  három  gyermeke  maradt :  L 
József,  Krisztina  senkviczí  Pankovicb  András  Gömör  megyei 
fBjegyzö  felesége  és  Juliánná  görgői  és  toporczi  Görgey  Jobné. 
Másodszor  nőül  vette  Rády  Anna  Máriát,  kitől  egy  leánya  maradt : 
Borbála,  visontaí  Kovách  Antal  Nógrád  megyei  főszolgabírónak 
(1789.)  felesége,  ki  Szakaiban  lakott 

L  József  1762-ben  Gömör  megye  föszolgabírája  volt,  meg- 
halt 1765.   előtt  Házas  volt,  de  ága  elenyészett. 

n,  Zsigmond  (I.  Zsigmond  fia)  Gömör  megyéből  Nógrád  me- 


■)  Bartholomaidea  C.  Oömiir.  761. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


488  asABÓ. 

gyébe  tette  lakását,  miatán  Mucsfnyban  birtoka  Tolt,  1788-  dött  Báa- 
tky  Imrétíll  éa  Janóétól  Demeoser  piusta  felét,  Gellén  Qábortól  pedig 
Nóvák  helység  egy  negyedrészét  szerezte  meg.  1741-bea  ruoyai  bázát 
át  engedte,  illetőleg  elcserélte  testvérével  I.  Láazlóval.  Élt  még  176d- 
ben  is.  Neje  Sas  Erzsébet  volt.  Ettől  n^^  gyermeke nuvadt,  úgymint: 
H á r i B  SziUssy  Ádámné,  L  János  I.  Gábor,  és  Anna  nemes 
Panda  Ferenczné. 

I.  Qábor  RuDyán  lakott  1769— 74rben.  NejétSl  minaji  Borne. 
misza  Annától  fiai  voltak  II.  Gábor,  és  m.  Zsigmond,  kiknél 
családfánk  megszakad.  Úgy  látszik  ezek  ágábél  eredt  Pál,  kinek  gyér* 
nekei :  György,  volt  9.  zászléalji  bonvéd  és  nővére  Szakáll  Elekné, 

I.  Jánosnak  fia  volt  II.  J é z s e f  (lak.  Eozárd.)  NégriUl  vár- 
megye táblabírája,  meghalt  1849.  táján.  Ennek  leánya  szent-jobi  Sza- 
bó Lászlóné,  ésfiaFerencz,  (lak.  Mokosinyban)  fiatalabb  koribaii 
1828— 32-ig  Nógrád  vármegye  alszolgabirája,  meghalt  1846.  körttl. 
Keiétől  Zmeskal leánytól  fiaFerencz  Macsinyban stb.  birtokos.  Ne- 
jétöl  niósy  leánytól  több  gyermek  atyja. 

A  U.  Zsigmondtól  származó  ág  reform,  vallású. 

A  osaládia  következő : 


(sEásKfai  Uza  Erzse) 

1.  Zaigmoiid 

1669—1696. 

GOmöri  tb.  ^t  ss.birú 

■ (mnyai  Soldqa  Bora  t  1^60.) 

I.  Láazló            Erzae            Bora        Mária        11.  Zsigmoad        Ziuzaa 
174&— 1765.  (iHrei  Korpás    h^ad.      (Poisat        1732—1769.  (Jáan  Oyttrgr) 
gömöri  alispán.    István)                         Qjötgy)    LoBOncson  lak. 
(l.Szent  IványiBora    f  (Sas  Erteíbet) 

a.Bády,A.-MárÍB) 

\-t6l  JAsaef            KriBstína        Jnlja  S-tól  BoriT 

OSnifiri  f«szbiró  mh  1766.kttr.  (OOrnr  (irisontlú 

t  1766.  táján.     (Paukovich         Jéb)  Kovácb 

András)  AnUl) 

Mária               János  Gábor                Anna 

(bkíUbí  SiilsBBy     1764. 69.  1769. 74             (Faoda 

Ádám)         (Fáy  Erm)  Bnnydn            (FDreoM 

'~    Jóasef  ~^  (mfn^ji  Bornemiiw 

Koíáiiion,  tbiró      , SÍ2Í> , 

mb.  1849.  Qábor.            Zsigmond. 
(N.  .  N.) 


Feli/l.  a  köv.  lafon. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


JiSMf,  ki  M  OMi  Upim. 
KoBárdon,  tbírö 
Dih.  1849. 

^ íííl  J?-) 

N.                                              Fereucz 
(■z.-jdbi  SsAbó                                   1828—82. 
Látdó)                                  nói^ádi  alaz.birú 
Zmeakal  N.) 


Ferenes 
MacsiovbaD  ISfil. 

ÍN.    N.) 


A  család  czfmere  —  mint  följebb  a  metszvény  mutatja  —  a  púsa 
kék  udvarában  arany  koronán  könyöklíj  férfi  kar,  kivont  kardot  tar^ 
va.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  pellikán  fésEkel,  fiait  melle  véré- 
vel táplálva.  Foazladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüstvdrÖB. 

Siabö  család.  (Szécsényi)  Nógrád  magyei  Szécsény  városból 
eredt,  és  innen  Szécbény- Szabónak  nevezett  Szabó  Giyöigy,  ée  ál- 
tala neje  Róza  Agatba,  éa gyermekeik  Márton,  Gáspár,  György 
és  Katalin  L  Leopold  király  által  nemesítettek  meg  Bécsben  1667. 
oct  8-án  kelt  czímeres  nemes  levélben,  mely  1669.  évben  (feria  4. 
prox.  poBt  Dnicam  2.  Adventus)  Hevea  és  KülaS  Szolnok  m^yék 
kösgyttléeén  Ffilek  várában  kihirdettetett.  ■) 

A  nemesség  szerző  Szabó  György  valamelyik  megnevezett  fiá- 
nak fia  volt  Szécaényi  Szabó  András,  kiaz  1684.  évi  nemesi  össze- 
írás szerint  a  nemeei  inaurrectíoban  vett  részt. 

Ugyaa  csak  e  nemesség  szerzőtől  származtatá  magát  a  Kógrád 
megyei  Becske  helységben  lakó  Szabó  család,  és  az  érdeklett  armálist 
magára  alkalmagva,  ily  családfát  igazolt  1841.  január  21-én  Nógrád 
megye  előtt : 


(Búsa  Agata) 

'  Uárton 
1667. 

QáBpár             U.  GySrgy                  Ksta  ' 

1667.                       1667.                    1667. 

'HátyáB.' 

■  JáaOB  ■ 

'        litván                           Pál                           Károly 
BeeikAa  1841.          BeeskAi  1641.         Baemkéo  1841. 

')  Az  eredeti  Anoslis  Nógrád  megy  levéltárában. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


440  SZÁBÖ. 

Ezen  családfa!  kimutatás  raoltett  Jánosnak  fíaí  különben  is  ne- 
mesi gyakorlatban  élők,  névszcrmt  István,  Pál  és  Karolj  Becs- 
kén  lakozó  kisebb  birtokosok,  Nógi-ád  megyétől  1841-ben  nemesi  bi- 
zonyítványt nyertek.  ') 

Azonban  c  családfára  vonatkozólag  azon  álUtás,  miszerint  II. 
György  egy  személy  lett  volna  a  Nógrád  megyei  1709.  évi  nemesi 
Iajstromba|  foglalt  Szabó  Györgygyel,  egyéni  véleményen  szerint  téve- 
dés, mert  az  azon  Szabó  György  (lásd  alább)  letetett,  ki  1694-ben 
mint  Bztregovai  lakos  Balezer  máskép  Martini  Sámuellal  együtt  neme- 
sitetett  meg,  és  kinek  nemeslevele  Nógrádban  1694-ben  kihirdettetett. 
(Valószínűbb  is  lévén,  hogy  ea  utóbbi  élhetett  még  1709-ben,  mintsem 
az  1667-ben  élt  Szécsényi  Szabó  II.  György.) 

Mint  említők,  a  Nógrád  megyei  nemesi  összeírásokban  az  1684. 
évében  találjuk  a  fCileki  járásban  szécsényi  predikátummal  Su. 
Andrást,  ugyan  akkor  ugyan  ott  elönév  nélkül  Szabó  Jánost,  s 
kékkő  járásban  pedig  Sz.  Simont  és  György  ö  t.  (És  ez  utóbbi 
György  inkább  lehetett  a  szécsényi  II.  Szabó  György!) 

Említetett  Szabó  Simonnak  pedig  nejétől  Bobor  Borbálától  leá- 
nyai voltak  Mária,  Krúdy  Györgyné  és  Kata  Nagy  Mihilynó.  *) 

1705-ben  a  szécsényi  járásban  találják  Sz^bó  Pált. 

1709-ben  a  losonczi  járásban  Szabó  F  e  r  e  n  c  z  özvegyét  és  Sza- 
bó Györgyöt,  (bizonyosan  az  1694-ben  Balczerrel  megnemesitet- 
tet.)  A  fUlcki  járásban  Szabó  Ádámot  és  Dávidot,  mint  katoná- 
kat.—  A  szécsényi  járásban  Szabó  Mátét  (1706-ban  kurucz  ka- 
pitányt) ki  egészen  máf  czimerrel  élt,  mint  a  szécsényi  Szabó  család. 
(Róla  alább.) 

171  l-ben  Sz,  Györköt  (a  Balezer  rokonát)  DávidotésÁdá- 
m  ot,  kik  a  Rákóczy  hadból  17lO.  novemberben  tértek  haza. 

Az  1755.  évi  nemesi  összeírás  mint  jövevényeket  említi  Má- 
tyást Sztregován,  és  Mihályt. 

Egyébiránt  a  Széchcny-Szabó  család  czimere  a  följebb!  armalis 
szerint  függőlegesen  kétfelé  osztott  paizs,  a  jobb  oldal!  vörös  advar 
baloldalából  kék  ruhás  kar  könyökben  meghajolva  nyúlik  be,  ezüst 
kettős  keresztett  tartva;  a  baloldali  kék  udvarban  levágott  turbános 
törökfej  látszik,  fölötte  jobbról  félhold,  balról  arany  csillag  ragyog.  A 
paizs  fölötti  sisak  koronájából  természetes  szinü  grif  emelkedik  ki, 

')  Jegyiökönyv  178.  8z.  alatt. 
')  Sz.-benedoki  Coovent, 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


BEABÖ.  441 

ek'i  jobb  I^Ubával  kivont  kordot,  a  balban  sötd  galyat  tartva.  Fotsladék 
jobbról  aranykék,  balról  eitutrőrös. 

Ssabó  esalád,  (Sseot-jóbi)  Bihar  megyei  nemes  család.  Törzss 
Szentjobi  Szabó  L  á  s  z  1  ó,  ki  előbb  Fráter  István  itóIÖ  meetemél,  utóbb 
Bédey  Ferencz  váradí  főkapitánynál  szabó-mester  volt,  ás  mint  ilyen 
1618-ban  Bethlen  Qábor  által  czimeres  nemes  levéllel  jutalmaztatott  *) 
Utódai  közül  ismeretes 

László  a  költő,  ki  I767'ben  született  Ottományon  Bihar  me- 
gyében, és  1786-ban  IL  József  rendszere  alatt  mint  protestáns  a  nagy- 
váradi nenueti  iskolában  oktatóvá  neveztetett.  A  Józsefrendszer  mol- 
tával  ettől  elesvén  törvényre  adta  magát  és  1794-ben  Bihar  me- 
gye aljegyzője  és  gr.  Teleki  Sámuel  főispán  titoknoka  lett  Belekeve- 
redvén a  Hartinovicsféle  összeesküvésbe,  halálitélete  fogságra  változ- 
tatott, melynek  folytán  Kufstein  várában  1 795.  oct  10-én  meghalt  kora 
28.  évében.  ") 

Másik  tagja  a  családnak  szintén  László,  kinek  szántói  SzabÓ 
családból  vett  feleségétttl  leánya  Onody  Zsígmondné  lett  Él  a  család- 
ból s  birtokos  Ottományban  Szabó  Márton  s  tán  többen. 

Siabó  csaUd.  (Szathmári)  Erdélyben  Abmdbányán  idősb 
István  adószedő,  ifjabb  István  főjegyző,  utóbb  városi  tanácsi 
és  bányaezéki  ülnök  s  h^ymester  volt  1848.  körül.  Pál  aljegyző 
1840.  táján. 

Szabó  máskép  Síékely  család.  (Borbándi)  KtiküUö  vármegyé- 
ben György  Bsolgabiró  volt  1831-ben.  József  Vízakna  város  ki- 
rálybirája,  utóbb  Huoyad  vármegye  szolgabirája  1848-ban,  s  több  oi^ 
EzággyfUésen  követ  Leányú  Anna,  Mária,  Borbála,  Kttkűllő 
megyében  EgrestŐn,  és  Bala-vásáron  birtokosoknak  iratnak. 

SiaM  esalád.  (Szemerédi)  Hont  megyei  SzemerédrŐl  Irta  elő- 
nevét  Törzs-őse  Nyitra  megyei  Ludán  mvárosból  eredt  A  n  d  a  Q  á  1 
volt,  ennek  nejétől  Némethi  György  leányátél  Margittol  fia  Ví^té,  en- 
nek András  1545-bea  a  sághí  Convent  előtt  igaadta  be  ezen  ge- 
nealógiát ') 

Valószílüg  e  család  ivadéka  szemerei  Szabó  Mihály  is,  ki 
1672-ben  Sz."  Mihály -íir  belységheli  minden  jogát,  melyet  I§u  János- 
nakfia Farkas  kötelezvénye  folytán  birt.  Telegdy  Gyöi^re  ruházta.  ') 

')  Aa  eredeti  Ottománjban  Szabó  Mártonnál. 
')  Told;  e.  H.  keltéset  k^ii-kOn;ve  t.  674.— 6. 
*)  Eistergami  kápt.  Capsa  SS-  fssc  13.  nro  48. 
')  Ugjan  ott  C.  34.  f.  2.  Dco  27. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Szabii  esalád.  (Szépen)  Szabö-Sxepesi  csalAd  Zemplin 
Tármegye  czimerleveles  nemee  családaí  lorában  AD.  ')  Eösfilök  Ist- 
ván a  m.  tud.  akadémiára  1827-en  kétszáa  forintot  adott.  ^) 

SialMÍ  család-  (Máskép  Szoija)  IA»d  Stojja  tt. 

Stabit  család.  (HoBs2&-Étbi  vagy  Thebflr-Ethi)  Pozsony  me- 
gyei Csallóközben  birtokolt  Közülök  Sándor  (Sándrínus  Zabó  d« 
HosBZuethy  alis  Tbeberetby)  Fekete  Egyeddel  és  több  más  társává 
1520-ban  hütlens^  bélyegen  vessté  javait ,  és  azokat  Nagy-Hecbei 
László  kapta.  ») 

l&26'ban  Márton  Theber-Éthén  egy  telkét  elzálogosítja  a 
Bíró  és  Mihály  családbelieknek.  *)  Antal  1547-ben  Csenkesz-Ethei 
birtok  végett  tiltakozott. 

Ssabó  család.  (They£alvi)  Pozsony  megyei  nemes  család,  mely- 
ből theyíalvi  Szabó  János  saját  és  neje  Gergetíiey  Orsolya  (Glerge- 
they  István  leánya)  nevében,  ugy  gyermekeik  Miklós  és  Erzsé- 
bet neveikben  is  Gergethei,  Tbeyfala,  Martjaivá,  Ujfalva  belységbeli 
birtok  iránt  lőXO-ben  gróf  Szentgyörgyi  Péter  ellen  tiltakozott.  ') 

Szabé  család.  (Turóczi)  EözfUök  Mátyás  1682.  kSrOl  Do- 
boka megyei  birtokos  volt.  '')  Ma  ott  nem  létezik. 

Szabá  család.  (Udvardi)  Komárom  megyei  nemes  család,  mely- 
nek ismert  törzse  advardi  Szabó  István  a  XVII.  században,  ki  nöfil 
vévén  Konkoly  Thege  Erzsébetet,  ettÖl  leánya  Zsuzsanna  Fekete 
Jakabné  volt. 

SmImÍ  család.  (Uzoni)  Háromszéki  székely  család,  melybSl  a 
múlt  században  élt  uzoni  Szabó  Glyőrgy,  ki  nttül  vette  tokosi  Ve- 
ress Mózses  Özvegyét  Imre  Ilonát.  ') 

Tamás  levéltárnok  volt  Háromszéknél  1815.  kötül. 

SzaM  család.  (Vágási)  Udvarhelyszéki  Vágás  ftdiibeli  eredetű 
nemes  család,  kőzülök  Ferenoz  1848.  előtt  főkormányszéki  hi- 
vatalnok. 

Szabd  család.  (Veszprémi)  Szatmár  megyei  Csecger  helys^- 


')  SBÍrm«7  C.  ZemplíD  not.  top.  117. 

^  1627  :  évi  ya.  törv.  ca. 

■)  PosBODTi  kápt.  Ez  sut.  libro  3.  Eua.  8.  nro  18. 

')  Ugyan  ott  Prot.  Serial  6.  foUo  10. 

')  P0M0117Í  kápt.  Prot.  1.  P.  317. 

*)  Bodor,  Doboka  várm.  SSa 

')  Nb.  székely  nemz.  Cout  211 . 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


SSABÓ.  443 

ben  veszprémi  Szabó  Bálint  1665-bfln  egy  nemee  udvartelket  kapott 
királyi  adoniányban.  ') 

Valószínűleg  6  as,  ki  zndrói  Veszpéiiiy  Bálint  név  alatt  ugyan 
ott  1577-bea  szintén  egy  telekre  kapott  adományt  ') 

Szatmár  megyében  e  század  elején  is  birtokos  Szabó  nevű  csa- 
Iád  Esztró,  Sándorfaln,  Rápolt  helységben,  névszerínt  Szabó  Zsig- 
mond Dert  helységben.  *)  Azonban  Teszprémi  Szabó  Bálint  utódai' 
e  ?  —  azt  nem  tudjuk. 

Siab6  család.  (Viski)  Kolos  megyében  József  1816-ben  me- 
gyei ajtón-álló. 

Szabd  c§alád.  (Zágoni)  Székely  eredetű.  Eözülök  Antal  fS- 
kormányszék  melletti  ügyvéd  1842-ben  Kolozsvárott,  testvére  Jó- 
zsef fö-számvevöaégi  tiszt  1836.  körül,  fiai  József,  Imre  és 
Alajos,  leányai  N.  Folyovicsné,  Teréz  ée  Róza  Ács  Ferenczné. 

Siabtf  család.  (S.-Zaláni)  Közülök  Elek  Ogyréd  Torda  me- 
gyében 1826.  körül,  Áron  törr.  azéki  ülnök  Udvarhelyszéken  1837. 
körül. 

Siabd  család.  (Zetelaki)  Üdvaritelyazéki  szék^y  Bsirmazék, 
Tagjai  közül  János  Koloskerületi  tartományi  biztos  1815.  körül, 
Gergely  tartományi  fcSszámvevöségí  tanácsnok  1831.  körül.  Ennek 
£a  Ferencz  Kolos  megyében  tÖbb  helyen  birtokos. 

Siabó  család.  (Borsai)  Pozsony  megyei  Közép-Borsán  volt  bir. 
tokos.  1509-ben  Mátyás,  Antal,  Veronka  és  Ilona  bizonyos 
etadományzott  középborsai  nemesi  kúria  végett  a  Csöke  és  Takács 
családokkal  egyezkedtek.  *) 

1612-ben  Szabó  Ilona  Borsay  Péter  leánya  megnyugtatja  Fel- 
sfi-RiB'Magyari  birtokra  nézve  a  leány  negyedet  illetőleg  a  Loránth 
családot  *) 

Siabö  máskép  Derekovloa  család.  Közütök  János  Csejthén 
Nyitra  megyében  kiváltságos  házát  Pálfiy  Jánostól  1604-beD  örökösen 
megszerzi.  '^ 

SiabO-Déosi  csidád.  Törsse  Szabó-Décsi  János,  ki  1686. 
évben  L  Leopold  királytól  kapott  ozimeres  nemes  levelet '') 

')  Sciiinajr,  Bzatmár  vátm.  IL  181. 

')  ngyan  ott 

')  Ugyan  ott.  40.  81. 116. 123. 

Ó  Po»BOnyÍ  kápt  Prot  1.  folio  170.  171. 

')  Ugyan  ott.  Polio  888. 

*}  Eazteigami  kápt.  libro  11.  folio  88. 

')  CoUeot.  herald,  nro.  886. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


444  SUBA. 

Czimere  a  paizs  kék  advarábaD  zöld  téren  hátniai  lábain  álló 
oroBzlán,  elsÖ  jobb  lábával  kivont  kardot  tart  A  paiss  fölötti  sisak  ko- 
ronáján karó  mellett  3z<Slö  tenyéaz,  a  tökérdl  két  oldalra  két  piros  flirt 
lóg.  Foazlad ék  jobbról  eztUtrÖrÖs,  balról  aranjkék. 

SmlMÍ  család.  (Máskép  Csepregliy)  Törzse  Csepreghi  máskép 
Szabó  Mihály  a  XVII-  században  Léva  várában  volt  sok  ideig  fS- 
hadnagy,  nőül  vévén  Zámori  máskép  Zakács  Annát^  azzid  következő 
ágat  terjesztett : 

Mihály 
(Zámory  Anp*) 


József  1K36. 


Siabií  család.  (Doborgázi)  Pozsony  megyei  nemes  család  volt. 
Eözűlök  Mihály  150ő-ben  Takács  Löríncz  megöletése  iránt  nyo- 
moztatoti  ■) 

1627-ben  valószinttleg  e  család  ivadéka  nemes  Szabó  János, 
nejével  Anasztáziával,  fiaival  Márton  és  Jánossal  és  leányával 
Erzsébettel  doborgázi  Szetle  Simon  nejével  Kőzölczés  helységben 
nemes  telket  vesz  kis-légbi  Légby  Tamástól  ') 

SialMÍ-lDire  család.  Szabó-Imre  K.  (keresztnevét  nem  tudjuk) 
I.  Leopold  királytól  kapott  czímeres  nemes  levelet,  mely  1693.  ocL 
9-én  Heves  megyében  ki  hirdettetett.  A  nemesség  szerzSnek  (ki 
tán  Mihálynak  neveztetett,  mert  a  Nógrád  megyei  1 709.  évi  nemesi 
lajstromban  „Michael  Szabó-Imre"  név  fordul  elfi)  fiai  voltak  Má- 
tyás és  István,  kik  Nógrád  megye  előtt  az  1726.  évi  nemesi  vizs- 
gálatkor nemességöket  atyjoknak  nemes  tevelérJJl  szóló  s  följebb  emii- 
tett 1693.  évi  Heves  megyei  bizonyltványnyal  igazolták, 

A  Nógrád  megyei  1711.  évi  nemest  összeírás  szerint  Szabó-Imre 
Mihály  mint  császári  hűségben  elhunyt  fordul  elS ;  ugyan  ott  beirva 
István,  mint  ki  honn  tartózkodott  a  Rákóczy  forradalom  alatt 

Az  1755.  évi  nemesi  lajstrom  szerint  András  megyei  f&biztos, 
István  pedig  a  bírtoktalan  nemesek  sorában  állt. 


')  Posíonyi  kápt  Prot.  1.  ée  2.  foL  78. 
')  UKfUi  ott.  ProL  6.  f.  668. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


tZABÓ.  445 

■  család.  (IktiSdi)  TrenceÍD  megye  nemesi  ösezeirásába 
1834-bea  beiktatva.  ■) 

Smbli  család.  (Máskép  Kovács)  Zemplic  megje  czimerleveles 
nemei  családainak  egyike.  ') 

Siabő  esalád,  (Eiafaludi)  Pozeony  megyében  Eisfalndon  birt 
Síubó  Benedeknek  fia  szintén  Benedek  1512-ben.  ") 

Siabií  család.  (Magyar-béli)  Szintén  Pozsony  megyei  család, 
melybífl  János  1514-ben  élt.  Ugyan  ott  birt  163d-bett  Márton.  *) 
Ügy  látszik  —  a  nagy-ilkai  Szabó  családdal  egy  vérségü  vagy  közös- 
Jogá  család. 

Sxabá  CMlád.  Ldtd  Stür-SzaU  és  Szüts^zabó  cs. 

Siabő  család.  Erdélyi  család.  Törzse  Szabó  Péter,  ki  Hö- 
gye  Jánossal  együtt  1634.  ang.  12  én  Gy.  Fejérvárott  kelt  csfmerea 
levélben  nemesftetett  meg,  és  czímerlevele  1639.  maj.  15-én  Bihar 
megye  törvényszékén  hirdettetett  ki.  ^) 

Siabó  család.  Szerzője  Szabó  Péter,  ki  1654-ben  nyert  czi- 
meres  nemes  levelet-  °) 

Czimere  a  pMzs  kék  udvarában  zöld  dombon  arany  koronából 
kiemelkedő  vörös  rahás,  fekete  kalpagos  magyar  vitéz,  kinyújtott  jobb 
karjával  kivont  kardot  villogtatva.  Ugyan  ilyen  alak  látható  a  paiza 
fötöttí sisak  koronáján  is. Foszladék jobbról  aranyvörSs,  balról  ezliatkék. 

Stabó  család.  Lázár  György  eszközlésére  Báthori  Gábortól  kap- 
ta czímeres  nemes  levelét,  mely  Alsó-Fejér  megye  levéltárában  van. 
Tán  ebez  tartozók  az  Alsó-Fejér  megyében  élö  Szabó  nevezetű  család- 
ból IgnácE,  ott  1831.  körül  adóiró  biztos,  Lajos  Hariban  birto- 
kos, FerencE  1861.  törv.  széki  ülnök,  lakik  N.-Enyeden. 

Egyébiránt  valamint  Magyar  —  ügy  Erdélyországban  még  szám- 
talan Szabó  nevű  család  van,  melyeknek  azonban  elönév  hiányában 
családok  szerinti  csoportosítása  is  lehetetlen. 

Az  elönév  nélküli  Szabó  család  alapitók  közül  még  itt  elé  sorol- 
hatók a  következők  : 

Siabd  család.  A  czimeres  nemes  levelet  Szabó  János  nyerte 
1706baO 

')  Ssontagh  Dao.  kUzl. 

')  Szirma}',  C.  ZempUo  not  top.  117. 

^  PoMonyi  kápt.  Prot.  Bud.  3.  t.  S30. 

')  Fouonyi  kápUUn  Prot.  84.  f.  197. 

')  Aa  eiedeti  Bihar  ni«gj«  levéltáriban  rnn. 

')  Adami  Scata  gentil.  tomo  XII. 

')  Colleet  herald,  nro  761. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


44S  UABÓ. 

címere  a  púzs  kék  udvarában  zöld  tireu  átti ,  Töttti  robáa, 
prém  kalpagos,  sárga  csizmáa ,  kardos  magyar  Tités ,  kinyojtott  jobb 
kesével  királyi  pálosát  tartva,  előtte  jobb  felöl  a  fÖldba  sdkrra  piroa 
zászló  leng.  A  poizs  fölötti  sisak  koronáján  vörőa  meztt  kar  könyököl, 
kivont  kardot  tartva,  mely  alatt  jobbról  arany  nap ,  balréi  fÜHiold,  a 
kardbegye  fölött  arany  csillag  ragyog.  Fossladék  jobbról  aranykék, 
balról  eztlstvörös. 

SiabA  esalád.  A  czimeres  nemeslevelet  Ssabó  András  nyer- 
te 1709-ben  L  József  királytól  ') 

Czimere  a  paize  kék  udvarában  zöld  téren  illó  sárga  bugy<^óe, 
piros  kaftányos  janicsár,  tar  fövel,  oldalán  puzdra  lóg ,  j*bb  kezével 
kivont  kardot  tart.  Ugyan  ez  alak  ismétlődik  a  paia*  fölötti  nsak  ko- 
ronáján is.  FoBzladék  jobbról  aranykék,  balról  esüstvörös. 

^abó  család.  Tlirzse  Szabó  György  1694-b«o  L  Leopold 
király  által  Balcser  máskép  Martini  Sámuellel  stb.  emeltetett  nemes- 
ségre, és  nemes  levelök  azon  évi  nov.  22-én  Nógrád  megyében  hir- 
dettetett ki.  <■)  Mindkettő  előbb  Nógrád  megyében  Sstregorán  B.  B*- 
lassa  alattvalója  lévén,  1695-bea  Balassa  Pál  esztergamí  kanonok  ezen 
megnemeeítésnek  az  esztergami  káptalan  elŐtt  ellentmondott  ^) 

Nevezett  Szabó  György  aNÓgrád  megyei  1709.  és  1711.  évi 
nemesi  ösezeirásokban  található.  Valószinttleg  pedig  fia  volt  azon 
György,  ki  1755-ben  a  aemesi  lajstromban  szinten  miKt sztregovai 
lakos,  de  ^Jövevény",  -  jegyeztetett  be. 

SubA  család.  A  nemeseéget  Beabó  György  és  Keres- 
te 1  y  1714-ben  szerezték. ')  Czimerök  a  patzs  ^kék  udvarában  araoy 
búzakéve.  A  paizs  fölötd  sisak  koronájából  arany  gríf  emelkedik  ki, 
első  lábaiviU  arany  búzakévét  tartva.  Foszladék  jobbról  araoykék, 
balról  ezüstvőrös. 

Siabé  család.  Alapítója  Subó  György,  ki  Sóos  Péterrel 
1717-beii  III.  Károly  királytól  kapott  czfmerM  nemeslevelet.  ^) 

Cslmere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  álló  vÖrÖs  ruhás, 
sárga  csizmás,  kék  öves,  prémkalpagos  magyar  vitéa,  oldaUn  fekete 
hüvelyK  kard  lóg,  jobb  kezével  bárom  nyilat  tart.  A  paizs  fölötti  sisak 


>)  CoUect.  herald,  nro  741. 

')  ProtcK.  C.  Neograd,  anni  1726. 

>)  Eutergami  kápC  libto  27.  fol.  1. 

')  Collect.  herald,  nro.  640. 

*)  Ugj'snott  nro  694. 


DiBfedOyGoO<^lc 


SZABÓ.— BKABOSZLAI.  447 

koronáján  vörös  mezil  kar  könyököl,  íjjat  tartva.  Fowladik  jobbról 
ezfiströrös,  balról  aranykék. 

SmM  család.  Szabó  István  és  Ferencz  1741-ben  Mária- 
Terézia  királyasizonTtól  nyerték  czimeres  nemeslevelöket.  >) 

Czimerök  a  paiss  kék  udvarábao  zöld  térwj  almás  szurka  lovon 
Olö  magyar  vitéz,  nyereg  takarója,  dolmánya,  cBÍzmája  narrancuzinü, 
nadrágja  vörös,  fején  vőröa  tetejű  prém  kalpag,  oldalán  fekete  kard- 
hüvely lóg,  balkezével  a  ló  kantárát,  jobb  kezével  kivont  kardját 
tartja.  Á  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szintén  olyan  öltözetU,  zöld 
Öves  vitéz  emelkedik  ki,  kardot  villogtartva.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezUstvörÖs. 

SmM  család.  Szabó  Mihály  kapott  1756-ban  Mária  Terézia 
királyasszoBytól  czimeres  nemes  levelet.  ^) 

'  Czimere  vizirányosan  kétfelé  osztott  paizs,  a  felső  kék  udvarban 
febér  mén  száguld ;  az  alsó  ezüst  udvarban  jobbról  balra  rézsátosan 
vont  négy  vörös  szelemen  látható.  Á  paizs  fblötti  siaak  koronájából 
vörös  nadrágú,  kék  dolmányd  magyar  ember  emelkedik  ki,  feje  födet- 
len, jobb  kezével  kinyílt  piros  rózsát  tart.  Poszladék  jobbról  eziistkék, 
balról  eztlstvörös. 

gialMÍ  család.  Szabó  Mihály  1790-beu  U.  Leopold  királytól 
kapott  czimeres  nemes  levelet,  mely  szerint  czimere  fUggítleg  kétfelé 
osztott  paizs,  a  jobb  oldali  kék  udvarban  zöld  téren  magas  zöld  i&  alatt 
fehér  elefíint  áll,  a  jobb  oldali  arany  udvarban  kékfehér  csíkos  rövid 
szoknyás,  meztelen  szerecsen  áll,  kezeivel  felvont  ijjat  tartva.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronáján  szintén  zöld  fa  alatt  fehér  elefánt  látható.  Fosz- 
ladék  jobbról  ezttBtkék,  balról  aranyfekete.  ") 

Siabó  család.  Szabó  Ambrus  és  fiú  S-yörgy  és  Mi- 
hály és  G^yörgynek  leánya  Katalin  czimeres  nemes  levelet  nyer- 
tek HL  Ferdinánd  kiráJytól  i  azonban  volt  földesurok  Várady  Pál  a 
megnemesitésnek  az  egri  káptalan  előtt  ellentmondott. 

Ssabá  család.  (Darmói)  Ez  előnévvel  említetik  Jn  lián  na 
szül.  17&l-ben,  meghalt  1831-ben  Kassán.  Neje  volt  Sihulszky  más- 
kép Lipniczky  Jakab  kassai  polgánneBtemek,  ki  1801.  juL  28.  halt 
m^  Kauán  *) 

Sxabosilal  család.  A  hivatalos  tiszti  névtárakban  néha  Szabosz- 


')  Adani  Scnta  gentil.  tomo  XII. 
^  CoQect  bersld  nro  161. 
')  AdamI  ficnta  gentil.  tomo  XII. 
Ó  ií*gía  ktlBlés  aseríDt. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


446  szatcsai. 

lai  tnáakor  SzoboBzlai  Déreo  fordul  elÖ ;  pedig  nerSket  bizony- 
sán „Szob oszló"  városról  voTék. 

ElÖnerÖk  szerint  több  ily  család  van,  ilyen  : 

a  szaboezlói  Szabosz'lai  család,  melybSl  Ferencz 
1791— 1809-ben  Doboka  vármegyében  törvényszéki  Ülnök,  fid  ágon 
kihalt.  ')  György  1794-ben  Doboka  megyében  imok.  Egyik  tagja 
most  is  él. 

Másika  bdzás-bocsárdi  Szaboszlai  család,  melybSl 
János  1815-ben  Felső-Fejérmegyében  abzolgabiró.  Lajos  ugyan 
az  1848.  előtt 

Tán  ez  utóbbinak  csak  külön  ágát  képezi  a  bürkösi  Szo- 
boszlai  család,  melyből  József  1794-ben  szintén  FelsS-Fejér 
vármegye  alszolgabirája  volt ;  noha  már  „Szoboszlu  i"-nak  iratik. 

Ismét  tán  más  család  a  szoboszlai  Szoboszlói  máskép  Tóth  ne- 
vezetű, ld»d  Szoboazlai  et. 

Sxaosvai  csaUld.  (Léczfalvi  és  esztelneki)  Tös  gyökes  székely 
eredetű.  Nevét  Háromszék  Szacava  nevö  helységéről  vette.  Egyik  elő- 
de Szacsvai  Gí  e  r  g  e  I  y  már  a  XV.  században  részt  vett  a  szent-im- 
rei  csatában  Hunyadi  alatt.  Azonban  szakadatlan  családtáját  csak 
Bethlen  Gábor  koráig  vihetni  föl.  Ekkor  élt  Szacsvai  Mihály,  mint 
egyik  kapitánya  Bethlen  Gábornak,  kitől  1633-ban  a  szacsvai  jó- 
szágra adományt  kap,  és  ugyan  akkor  vitézsége  jeléül  ily  czímert :  a 
paizs  kék  udvarában  hátulsó  lábain  álló  oroszlán,  mely  első  jobb  lá- 
bával kivont  kardot  tart,  *) 

I.  Mihálynak  H.  Mihály  fiától  unokája  György  és 
András  oszlaták  a  családot  két  főágra,  ágyniint  amaz  a  I  é  c  z  f a  I- 
T i,  András  pedig  az  esztelneki  ^azatra.  *) 

Nevezett  G  y  ö  r  g  y  feleségül  vévén  Léczfalvi  Gele  LŐrincz  leá- 
nyát Katalint,  miután  ezen  ipa  (t  i.  Gele  Lőrincz)  „propter  homi- 
cidium"  nótát  incurrált  1.  Apafiy  Mihály  korában,  léczfalvi  jószágát  el- 

'}  Hodor,  Doboka  várm. 

')  1794.  évi  erdélyi  Schemat.  37.  lap. 

')  Casládi  kCzI^B  izeríDt  Hodor  K.  által ;  megjegyezvén,  hogy  e  leírás 
nem  egyeeik  meg  KKváry  leírásával  (Erdély  u.  S26.  I.)  metj  sMriut  a  czíner 
hánnfts  zöld  halmoD  könyiüklS  kar,  kivoDt  kard  hegyén  levágott  tfirííkfejet 
tartva. 

')  KSváry  Bierint  I.  Mihálynak  másik  fia  volt  Láaeló  és  ennél  szakadt 
volna  ki  a  máeik  ág ;  seerinte  a  családfa  nem  egyes  as  itt  kOdtitteli  mint  alább 
látandjnk. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


azACSvAi.  449 

veaztvén,  ezt  veje  Szacsvai  György  titulo  novae  donationia  impe- 
trálto  különféle  hadjáratokban  szerzett  érdemeiért,  és  abban  1663. 
febr.  26-án  beiktattatott.  Eddig  e  család  „de  e a d e m"  predikátum- 
mal élt;  ez  idötÖI  ez  ág  „Léczfalváról"  neveztetett,  és  igy  ala- 
kult még  a  lécz  falvi  ág. 

Azonban  Szacsvai  Józseféé  Eczkeu  Klára  özvegységében  fiait 
Ádámot  (kf  B.-Szotnok  vármegyei  fobiró  lett)  azután  Sámuelt 
és  Jánost  megyei  birtokaira  kitelepítvén  és  fíjai  polgári  állásukat 
akkor  legitimálni  ia  kívánván ,  onkénytesen  produkált,  minek  követ- 
keztében a  nevezett  bárom  testvér  „dn  eudem  et  Léczfalva"  mind  az 
erdélyi  törvényszékek,  mind  az  udv.  kanczcliária  által  1776-ban  pro 
donatariia  et  poasesaionatis  nyilványftattak ,  noha  azután 
is  nagyobbára  a  léczfalvi  predikátumot  használták. 

Ez  ágból  Sándor  (szül.  1753.) az  elsü  magyar  birlapirók  egyi- 
ke volt;  1787.  jan.  6-án  Bécsből  „Magyar  kurir"  czimü  lapot  Indita 
meg,  és  folytatá  1792.  végéig.  Mcréaz  n  ^akrao  éles  czikkei  miatt 
végre  Bécset  odahagyván,  Kolozsvái'ra  sietett,  hol  többször  íaoiételt 
szélhűdés  életének  véget  vetett  ISlő.  maj.  15-ód.  Fiai  közül. 

Zsigmond  1832-bee  a  fü kormányszéknél  fogalmazó,  1838- 
ban  titoknok,  e  minőségben  1848-igazudv.  kanczelláriánál,  majd  1861- 
ben  tanácsos,  mint  ilyen  jelenleg  nyugalmazva,  ezen  ág  benne  s  gyer- 
mekeiben él. 

A  családfa,  —  a  léczfalvi  ágon  egészen  lehozva  —  következő  : ') 


ÍTMih 


GyCrgy 

166Ü.  Ucz/alvát 

ÍGeleK-.ta) 


András 
ttiUlntki  dg  S: 


I.  Zsigmond  III.  Jánoa 


I.  Sándor 

».  17R3.  t  1815, 

hiilapirá. 


(Eczken  KI  áru) 
1.  Ádám  Sámue 

1786.  B.-Szolnok  + 

főpénztára  ok 
(Kifor  Adu  a) 
'  Evft 

(caegtii  Balugb 
GySrgy) 


')  Uodor  K.  szerint  családi  k<>: 

MASTASDUlia  CSlUiDAl.   I.    KOT. 


vOeo'ílc 


I.  Siodor,  ki  at  áSUi  lapon, 
sz.  1753.  t  leifi. 

hirl  ftpiró. 

n.  Siodor  n.  ZsigiDODd 

f  1820.  1861.  fSkorm.  Unieaoa 

(Haraányi  Boro) 

Aloisia  Anna  Sándor 

i  16Ü.  <CapellÍDÍ 

Adolf) 
E  családfa  lényegesen  különbözik  a  Eöváry  áltsl  közlSttÖt,  me- 
lyet —  habár  hitelesség  tekintetéhen  a  csatád  által  közlöttnek  utánna 
kell  tennünk,  még  is  mind  a  különbözés  felmutatása,  mind  az  ezen 
meg  nevezett  hitestársak  végett  ide  kell  iktatnunk.  E  szerint  I.  Uí- 
hálynak  ,  ki  1623-ban  adományt  és  czimort  nyert,  fiai  IL  Mihály 
és  László,  amaz  a  léczfalvi,  ez  az  esztelneki  ág  törzse,  II.  Mihálynak 
fia  György,  a  Gele  Kata  férje  és  1663-ban  Léczfalva  szerz&je;  en- 
nek fia  m.  Mihály,  kinek  Farkas  Ilonától  IV.  Mihály,  kinek 
Fejér  Erzsébettől  I.  János  és  György,  ez  utóhhí  két  leánynak 
atyja,  u.  m.  Teréz  Donát  Józeefnének  és  Mária  Keresztes  János- 
nének.  —  L  Jánosnak  nejeitől  Pesti  Júliától  ée  Körösi  Annától  gyer- 
mekei :  S  á  n  d  o  r  a  hirlapiró,  és  János,  ki  mint  huszár  hadnagy 
1842.  halt  meg.  —  Sándornak  Szatmári  Júliától  fiai  a  táblán  álló  S  án 
d 0 r  és  élS  Z s i g m 0 n d,  és  ezek  nővérei  JuIia  és  Sára  Miké  Sán 
dómé. 

Az  esztelneki'ág  származtatásában  Kfivári  táblázata  szolgát  ala- 
pút, szerinte  ez  Lászlóiul  következJileg  sarjadzott : 

ljia^ 

István  Farenes 

1669.  (Caomortáni  Dorka 

Utál  rab.  EtwUtHekTSl.) 

Utváu 
(KAazoqi  Jndit) 

Ferenci 

(SfikBidKaUlin) 

látván 


litván 
N-Várad_ra  telep. 


;; '         Ferenea 

koioai 
Rfbiri  1809. 


Bósa  Imre 

(G^cay  képviselő 

Lászlúj  t  IStö. 


ídOvGoOf^lc 


SZÁDAT.— SZÍDBCZET.  461 

Antal  ágán  álló  Ferencz  1848-ig  az  erdélyi  fükormányszék- 
nél  fogalmazó,  utóbb  is  hivatalnok. 

Istvánnak  (ki  Váradra  Bihar  megyébe  telepedett)  fia  Ferencz 
Kolos  megyében  1796-ban  aljegyző,  1804-ben  aliapán,  1809-ben  az 
alsó  kerületben  föbiró.  Több  leánya  közül  egyik  Bakó  Ferenczné.  Birt 
a  mezőségen  és  Petríben, 

Józsefek  fia  Imre,  fiatal  szép  szónok,  1848/9-ben  Bihar  me- 
gyei országgyűlési  képviselJi,  a  fíiggetlenségí  okmány  fogalmazásáért 
vérzett  el  1849-ben. 

Szaday  cBalád.  (Szadai)  Zemplin  vármegye  kihalt  caaláda, 
mely  azon  megyei  Szada  helységről,  mint  ösi  birtokáról  kapta  nevét. 
Hajdani  írásmóddal  a  helység  és  családnév  „Z  o  d  a"  alakban  fordAl 
elÖ.  Már  1300-ban  comes  loannes  de  Zoda  bírta  e  helységet.  ') 

1374-ben  „Zoday  Miklós"  hütlenségi  bélyegén  nyerte  aMo- 
noky  család  Szadát.  ') 

Siádecxky  család.  (Szadecsnei)  Trencsín  vármegye  régi  birto- 
tokoa  családainak  egyike,  és  Szádecsne  Ősi  fészkének  jelenleg  is  bir- 
tokosa. 

A  család  korán  megszaporodván,  számos  tagjai  miatt  a  szétosz- 
lás okozta,  hogy  a  Trencsin  megyei  1736.  évi  nemesi  Összeirás  néme- 
lyeket fíiides  óri,  másokat  pedig  már  csak  az  egyszerű  curialisták  so- 
rába iktathatott;  és  pedig  az  előbbi  rovatba  jöttek  Imre  és  János 
fiával  Miklóssal  együtt,  az  udvarhelyesek  között  pedig  négy  Já- 
nos, négy  Mihály,  két  Andor,  egy  István,  egy  György,  egy 
Zsigmond,  egy  Márton  és  egy  Miklós  fordulnak  elé.  ') 

1748-ban  Moys-Lucskán  laktak  :  Miklósnak  a  fiai;  —  a  kőzép- 
járásban  Jánosnak  a  fiai ;  —  Szádecsiién  Zsigmond,  Ádain,  Mi 
hály,  István,  Márton,  Ferencz,  háron\  János,  négy  A  n- 
drás  és  két  György  — az  aUó-járásban  lakott.  Imre,  Dezseren 
pedig  János. 

Az  1768.  évi  nemesi  összeírásban  Szadécsnén  laktak  első  János- 
nak Örökösei  Miklós  és  Gáspár,  második  János  és  ennek  fiai 
Hiklós  és  András,  —  ismét  III.  János  és  ennek  fia  Tádé 
—  majd  IV.  János  és  ennek  fiai  János  és  József,  végre  V. 
János  és  ennek  fiai  György  és  Gáspár,  —  továbbá  József 

')  Szirmftf  C.  Zemplin  not.  top.  103. 

')  ugyan  ott  171. 

*)  Smontagh  Dán.  küzl. 

DiB.1izedOyTjOO<^lc 


452  SZADUSB.— SZAIDEL. 

fiával  Miliálylyal,  —  I.  Gyiirgy,  EávalJózseffel,  — U.  György 
és  fiai  Imre  s  Qyörgy,  —  '.ovábbá  I.  András  fiaival  János- 
s a  1  és  Mihálytyal,  és  végre  II.  András  fiával  Andrással. 

1803-baTi  Szadecanén  már  negyven  családtag  íratott  össze;  Ha- 
lácBOn  pedig  Antal  fiával  Lászlóval. 

1837-ben  a  aemesi  összeírás  Szádecsnén  inár  78  családtagot  ta- 
lált, ezek  közül  mint  kiköltözöttek  említetnek  Ádám  Fejér  megyébe ; 
János  Bács  megyébe,  Antal-Gyöngyösre,  ki  ISlS-ben  Szádeczky 
Zsigmond  (tán  atyja)  nevére  kapott  nemesi  bizonyítványt,  Ká- 
roly Nyitra  megyébe  szakadtak.  —  Ugyancsak  1 837-bea  FelsS  Liesz- 
kÓD  lakott  János,  Halácson  Elek. 

Szádeczky  János  a  muIt  század  közepén  Nógrád  megyébe  te- 
lepedett, hol  Trencsiu  megyétől  1755.  sept.  15-éokelt  nemesi  bizonyit- 
ványát  Nógrád  megyében  1760.  maj.  10-én  kihirdetteté.  '}  Tán  ennek 
leánya  vagy  unokája  volt  Szádeczky  Krisztina  Fodhorszky  Gáspár- 
nak hitvese. 

Mihály  1805-ben  Vág-ujhelyí  kath.  segédlelkész  volt 

£  családbél  a  legközelebbi  időben  fSleg  ismeretesek  László  h. 
Ügyvéd  és  1 850-ben  Trencsin  megye  társas  törvényszéke  elnöke,  és  fia 
L  a j  o  B  szintén  ott  szolgabíró  és  állami  Ügyész. 

A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  arany  koronán  könyök* 
lü  kar,  kivont  kardot  tartva ;  fölötte  jobbról  félhold,  balról  aranycail- 
lag  ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  szintén  olyui  kar  könyö- 
köl, kivont  kard  hegyén  levágott  törökfejet  tartva.  Foszlsdék  jobbról 
aranykék,  balról  ezUstvörös. 

Siadliss  c»alAd.  Árva  vármegyei  czimerlevelos  nemes  család, 
és  1815-ben  Szadliss  Mátyás  Árva  megyétől  nemesi  bizonyítványt  ka- 
pott 1823-ban  ismételve  folyamodott  azért  a  Szadlis  család  néhány 
tagja,  de  síkertelenlU. 

Régebben  Trencsin  megyében  is  székelt  Szadlis  család,  neveze- 
tesen 1646-bau  Kiszacza-Ujhelyen. 

Szaldel  cMlád.  (Sz.-Udvarhelyi)  EözOlök  Jáuoa  Sz.  Udvu^ 
hely  város  követe  1810-beo  az  erdélyi  országgyűlésen,  József 
ugyan  azon  városban  pósta-meater  1815-ben,  János  ugyan  az  1825. 
után  és  városi  tanácsnok,  és  követ  1834-beii,  Ifj.  János  Ogyvéd, 
Károly  iktató  1848.  előtt  *) 


')  Protoe.  psg.  92- 
')  Tttrtk  Aot.  ktfsL 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


szÁJBBLY. — szakadAtt.  453 

SiAJbely  család.  Czfmere  kővetkezfS :  a  paizs  jobbról  balra 
vont  fehér  ezéles  Bzelemen  altul  elosztott  paizB,  uz  aUó  oaztály  zbid, 
a  fels6  TÖros,  a  fehér  ezelemenben  pánczélos  kar  kivont  kardot  tart, 
balfelé  fordulva.  A  paiza  fölötti  BÍsak  koronáján  szintén  olyan  kar  kö- 
nyököl, kivont  karddal.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüetvörös. 

Szájbely  Henrik  Theol.  dr.  1850.  pozsonyi,  18S2-t81  eszter- 
gám! kanonok. 

Szájbely  Frigyes  Pesten  h.  ügyvéd  1838.  körül,  és  utóbb  is. 

SiakácB  család.  (Szent-erzsébeti)  Több  tagja  Székely-Ud- 
varhely városában  hivataloskod  ott.  Sándor  1792.  és  1794-ben  az 
erdélyi  országgjrliléBén  követ  György  ügyvéd  1825.  köríil,  Jó- 
zsef iktató,  István  sebész  1848.  clött. 

SxakácB  család.  (Krasznai)  A  Szilágyságban  birtokos.  F  e  - 
rencz  Közép-Szolnok  megyei  levéltárnok  1848.  előtt. 

Tán  szinten  e  család  ivadéka  Dávid  és  István,  kinek  Öz- 
vegye Sándor  Borbála  Doboka  megyében  Fellakon,  Dávid  özvegye 
pedig  Kis  Devecserben  birtokos. 

SiakácB  család.  (Eis-Magurai)  Közttlök  Sámuel  ügyvéd 
Abrudbényán  1848.  előtt 

György  erdÖgondnok  Dézsen  1831-ben,  melyik  Szakács  csa- 
lád tagja  ?  —  nem  tudjuk. 

SiakácB  család,  Zemplin  vármegye  czimerleveles  nemes  csa' 
ládái  közé  soroztatik.  Birtokos  azon  megyében  Gercselyen.  ') 

^akacsy  család,  Szabolcs  megye  nemessége  sorában  található. 

Sxakadáty  család.  A  XIV.  században  élt  Szak&dáty  György, 
kinek  fía  Jakab,  kinek  János,  kinek  Tamás  1448-ban  rigóme- 
zön  Hunyadi  János  alatt  harczolt,  törökfogságba  esett,  de  onnan  ídK- 
vei  megszabadult,  1455-ben  V.  László  király  érdemeiért  újra  megerít- 
sité  Szakadat  és  egyéb  jószágai  birtokában.  ^) 

Szakadáty  család  birtokos  Szatmár  megyében,  hol  többi  közt  e 
század  elején  Miklós  birt  Derzs,  és  Kántor-Jánosi  helységben.  ') 

Szakadáty  Zsigmond  1820-ban  Arad  megyében  hirdetetté  ki 
nemességét.  ') 


')  Ssirmaj  C.  Zemplin  sot  top.  116.  879. 

*)  Katona  hiit  crit.  XIII.  3.  pag.  620.  —  V.  9-  Lehoczicy  Stemmat.  II. 
368-  ^s  BndM  Polg.  Lei.  Hl.  274. 

')  Szirmar  Szalmár  várm.  11.  81.  88.  Mb. 
')  Arad  megyei  jegyaökönyv  I5í2.  az.  sUtt. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


464  SZAKÁLL. — 8ZAKÍL. 

Szakadátj  J  á  d  o  s  Erdélyben  1848-ig  fitkorm&nyezéki  ír- 
Dok  Tolt. 

Siakall  család.  Nógrád  megyei  nemes  család  Losonczon  ée  vi- 
dékén. Örökségi  birtoka  Eie-Romhányban  fekszik.  Törzse  Szakáll 
András,  1688.  mart.  8-án  I.  Leopold  királytól  kapta  czimeres  ne- 
mes levelét 

A  megyei  nemesi  összeírások  családtagjai  közül  évenkint  a  ko- 
yetkezSket  tüntetik  fel  : 

1705-ben  Szakáll  János  és  András,  valamint  ugyan  ezek 
1709-ben  személyesen  részt  vesznek  a  nemesi  fölkelésben. 

1711-ben  szintén  azok  —  mint  a  foradalom  alatt  bonn  marad- 
tak, jelftUetnek. 

1726-ban  Szakáll  András  a  nemesi  investigatiókor  elémntatja 
a  följebbi  czimeres  levelet. 

Az  1734.  és  17&5.  évi  kétségtelen  nemesek  sorában  állnak  Sza. 
kall  András  és  István. 

Jelenleg  a  család  két,  vagy  több  ágon  is  él.  Egyik  ág  ivadéka 
Elek  1848.  előtt  Losonca  város  jegyzője,  volt  bonvéd  százados,  1861- 
ben  választott  megyei  föbiró,  jelenleg  a  nógrádi  gazdasági  egyesület 
titkára.  Neje  szántói  Szabó  Emma. 

A  másik  ágból  Andrásnak  fiai:  Antal,  Ferencz  és  La- 
jos élnek,  kik  közüt  Antal  1842-ben  rendsgerínti  esküdt,  szolga- 
bíró czimmel ;  jelenleg  Gömör  megyében  él. 

ISiakál  esálad.  (Váradi)  Törzse  Szakái  János,  ki  nejével 
CsialLayí  Judittal  és  István  és  János  nevű  fiaival  U.  Rákóczy 
Györgytől  1658.  évi  dec.  20-án  Székelyhidon  kelt  czimeres  nemes  le- 
velet nyert,  mely  Bihar  megyének  1659.  april.  8  án  tartott  közgyűlé- 
sében kihirdettetett. 

A  család  czimere  apaizs  kék  udvarában  zöld  téren  sötétpej  (spa- 
diceus)  lovon  ülö,  aranyozott  karddal  övedzett,  veres  magyar  ruhát, 
zöld  lefityegő  prémes  föveget  és  sarkantyús  sárga  csizmát  viselÖ  vitéz, 
jobb  kezével  két  vitorlával  ékitett  dárdát,  baljával  meztelen  kard  he- 
gyén levágott  vérző  fejét  tart.  A  paízsot  koronás  sisak  fedi.  Foszla- 
dék  jobbról  aranyvörös,  balról  aranykék. 

Hiteles  okiratok  szerint  családfája  ')  következő  : 


')  HogyoiÓMy  Jánoi  kUslése  sierítit. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


'      I.  latvin 
f  Debre  ez  énben 
'       I.  Mihlly" 
tDebrí 


SZAKÍL. 

I.  Jinos 
1668. 
(Cgiallay  Judit) 


lilT 


"^n.  Mibily 
Ziaiolyáni  ref  p&p- 
(8>atlunái7  Erzae) 


11.  Jánoi 


András 
t  Debreczenben 


KaU 
íArvay 
György; 


II.  IitváD 
t  Debreczenben 


Fflrencs  1 1635 
k. 'terei  ai  je^tti 
(dab.  Haláac  Ziuzsa) 


I.  Imre 

ref.  lelkiz 

Porc  B«l  min 

(dab.  Haláaz  Zséfia) 


II.  L^oa 

Saathmár  megyei 

eik.  1861. 


Veronka 
íxabó  Lajos) 


LiyOB  Antónia      Antal      LndoTÍca 

IS.  1816.  (Hatházy   sz.  1821.     (Szabó 

BAee  m.  ffijegycfi    latrán)     keresk.      Mihálv) 
(TonnáMT  Mária) 
Jotánta.         Ilona. 


Albert  Böia  Viktor 
■z  1819.  (Fábián  íb.  18SS. 
festdaz.    Gábor)  keroikodJf 


A  család  lakta  megyéjében  mindeDOtt  a  kétségtelen  nemeBek  so- 
rában állt  a  legújabb  időkig.  ') 

,  I.  M  i  b  á  1  y  Szatmár  megyében  Zearolyánban  ref.  lelkész  és  es- 
peres volt.  Ennek  két  fia  Ferencz  ésI,  Imre  két  ágra  oszlatták 
a  családot. 

Nevezett  Ferencz  Békés  megyében  Körös-Tarcsán  mint  köz- 
ségi jegyző  halt  meg  1835>ben.  Nejétől  dabasi  Halász  Zsuzsannától 
következő  hat  gyermeke  maradt :  1.  Lajos,  az  ismert  népdal-költő, 
kinek  nevével,  főleg  az  előtt,  a  szépirodalmi  lapokban  gyakrabban  le- 
hetett találkozni,  sztil.  ISlli-ban, —  mint  h.  ügyvéd,  Békés  megye  tiszti 
alügyésze  volt,  184''/sben  főjegyző  lett,  )t?líl-ben  ismét  megválaszta- 
tott, de  lemondott ,  és  mint  ügynök  jelenleg  kereskedést  folytat.  2. 
Antónia  Hatházy  István  b.  ujfalusí  ref.  lelkész  neje  volt.  3.  An- 
t a  1  kereskedő  Mczö-Berényben.  4.  Ludovíka  Szabó  Mihály  Cson- 
grád megyei  volt  főjegyző  neje.  5.  Albert  fesztész,  ki  művészete 
érdekében  a  külföldet  is  be  utazta,  6.  Róza  Fábián  Gábor  körös-tar- 
csai  népoktató  neje.  7-  Viktor  K.-Tarceán  kereskedő. 

')  A  család  nemeaeégértíl  bizonj-itványt  vett  hí  Bihirmeg^i'lől  1796.  ^v- 
ben  (jegyaökfiny  10-dik  VII.  bt.  a.)  Nemesi  gyakorlatát  muta^ák  Ssathrnár 


D,ptizedOyGoO<^lc 


456  SZAKÁL. — 8ZAKMÁBY. 

I.  Imre  (II.  Mihálynak  másik  fia)  Szatmár  megjébeD  Porcsal- 
luáii  rel'.  lelkész,  nejétől  dabasi  Halász  Zsófiától  (ki  az  előbb  emiitett- 
nek nÜvére)  következő  három  gyermeket  nemze  :  1.  II.  Imre  1857- 
tÖl  Czégény-danyádi  Szatmár  megyei  község  jegyzője,  1861-ben  me- 
gyei esküdt,  2.  Veronka  Szabó  Lajos  neje.  3.  Mária  Jákó  Fái 
b-  ügyvéd,  jelenleg  derecskéi  szolgabiró  neje. 

Siakál  család.  (Kis-Jókai)  £  birtokos  nemes  családból  P  á  I 
birtokos  Jelenleg  Békés  megyében  Szent-Andráson,  Csaba-Csüdön  és 
Szent- Tornyán,  neje  Dabasról  való  Dinnyés  Erzsébet.  Atyja  Szakái 
Jakab  1831-ben  Íratott  Békés  megye  nemessége  sorában.  ') 

A  család  többi  ivadéka  birtokos  Bibar  megyében  Tótíban. 

SiakálloB  CHüláit  Trencsin  megye  nemessége  sorában  leljük 
1646,  és  1648-ban,  ')  nevezetesen  AIsó-Drskóczon. 

Zemplin  vármegyében  e  század  elején  is  a  nemesség  sorában 
olvasható.  ') 

Siakuárdy  család.  (Diankovczei)  Horvátországi  nemes  csa- 
lád, melyből  János  itélö-mester,  1666.  sopt.  13.  1667-Íg  ni.  kir.  sze- 
mélynök  (Personalis)  volt.  Meghalt  Beszterczén. 

Siakmáry  család.  Bars  megyében  Léván  tartja  lakásai.  A  csa- 
lád magát  Erdélyből  ercdoztetl.  Czfmere  útba  igazítása  szerint  a  czí- 
meres  nemes  levelet  Szakmáry  István  és  András  kapták  1722. 
dec.  5-én  III,  Károly  királytól  *) 

Czfmerök  —  mint  itt  a  metszvény  ábrázolja,  a  paizB  kék  udva- 
rában zöld  téren  fehér  lovon  ülő  vitéz,  nyereg  takarója  bíbor  szinü,  nad- 
rága, dolmánya  vörös,  arany  zsinórzattal  éa  gombokkal,  fején  pré- 
mes kalpag,  lefítyegővel,  lábán  sárga  csizma  van,  jobb  kezével  kivont 
kardot  villogtat ,   a  ballal  lova  kantárát  tartja.  A  paizs  fölötti  sisak 


m«Kyétöl  a.  1797—1800  es  1807.  ^vi  nemesi  subsiilialis  öesieiráaok,  <fs  ng^an  ott 
1809.  ^vi  nemesi  felkeléei  lajstiom,  Aelyben  M  i  h  á  1  j  ziarolán^i  prédikátor 
ésfiai  Ferencé  ét  Imre  is  beírva  vaonak. 

')  B^ksB  meg7e  jegyzfiktinjve  2800.  tz.  a.  1881.  évről. 

*)  Ssontagb  Dán.  kfiiL 

'}  Ssirma^  C.  Zemplin  oot.  top.  116. 

<)  CoUact  herald,  nro  349. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


koroDáján  pinczélos  kftr 
kÖDjrököl ,  kÍTODt  kardot 
tartva.  FoazUdék  jobbról 
aranykék,  balról  ezüstvö- 

A  család  e  századbéli 
ivadéka  közül  n e p.  Já- 
nos 1820.  elíttt  BarB  me- 
gye főjegyzője  volt ,  utóbb 
raiat  azoB  megye  helyettes 
alispánja,  és  hzg.  Eszter- 
házy  uradalmiúban  líriszé- 
kék  elnöke  működött.  Fiai 
közül  A  1  a  j  o  s  eiöbb  m. 
kir.  testőr,  utóbb  185Cl-ig 
Bars  megye  pénztámoka, 
Imre  1848-baii  Báthi  lel- 
kész, 1849-ben  bonvéd  tá- 
bori pap,  András  1848. 
és  1861-ben  Bars  tnegyc 
pénztámoka ,  N e p.  Já- 
nos jelenig  is  Kakonczán  plébános. 
A  családfa  ')  következő  : 


András 
(KlobnBJcgky  N.) 

Nep.  JánoB 
Bara  m.  fBJe^a6  18S0.  el6tt. 
(Heinpreeht  grss^et  1862. 


ff  Alajos  Eleonóra  ^S^n'g'g'  Andria  Jndit  Vinczentia  Nep.  Jáaos^ 
°  Barsi  (KftnovicB  ^  c^B-B:^,^  Barsi  (Nedeczky  (Palu-  plébános  g 
Z  p<!i»t.  Lásxló  g  <  C-B  S'-e  p^nzt.  Istv.)  gyay  Rákon-  g 
-i.   IBSO-ig      ügyvéd       >«  5*  S-(.£184B.  61.  Virthen)   Flórii  cián.      a- 

N.B«omb.)  -f-f-^-í-     *  g* 

Siakmáry  család.  Szakmáry  Dávid  és  András  1713-ben 
m  Károly  királytól  kapták  cztmeres  nemes  levelöket  ") 

Czimerök  a  psizs  kék  udvarában  hármas  zöld  halom  középső- 
jéből kinyúló  két  szőlő  vessző,  zöld  levelekkel  és  egy-egy  érett  szőlő 


■)  Szontagh  D.  kttzi. 

')  CoUect.  herald,  nro.  711. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


458  SZÁRHÁRT.  — 8ZAK0LCZÍ.Y. 

fnrttel  terhelve,  t'öiöttök  a  paize  tetejében  arany  csillag  ragyog.  A  paius 
fölötti  sieak  koronáján  fészkében  iilÖ.  a  líaít  melle  vérével  tápláló  fe- 
hér pellikán  látható.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezÜBtvörös. 

Tán  e  család  ivadéka  Szepes  megyében  Lacaivnán  birtokoB  Szak- 
máry  Donát,  és  liai  1850-ben. 

í^áros  megyében  Szakmáry  Antal  birtokos. 

Zemplin  megyében  szintén  a  nemesek  sorában  áll  e  nevű 
család.  ') 

Sxabinár)'  család.  (Kövendi)  Ez  elítnéwel Szakmáry  Mózes 
1848.  előtt  Aranyos  szék  táblabírája.  De  neve  „Szathmáry"oak 
rva  is  eléfordúl, 

Szabmáry  család  (Szakmári)  Eözttlök  Sámuel  1848.  elött 
Vaj da-Huny adón  kir.  urad.  hivatalnok. 

Smkmár;  család.  Szakmáry  János  ]797-ben  I.  Ferencz 
király  által  nemesitetett  meg. 

Czimere  a  paizs 'Jkék  udvarában  arany  koronából  kinyaló,  zöld 
levelekkel  dúsan  ellátott  bárom  teljesen  kinyílt  piros  rózsa.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronájából  fehér  egyszarvú  emelkedik  ki,  szarvára  zöld 
leveles  piros  szSlöfiirt  van  fHggesztve.  Foszladék  innen  aranykék,  on- 
nan ezüstfehér.  *) 

Siakmáry  cSalád.  Azon  régi  nemes  család,  melyből  György 
előbb  pécsi,  utóbb  1621 — 1524-ig,  haláláig  (april  7-ig)  esztergami  ér- 
sek s  magyarország  primása  volt.  ")  Kassán  a  Szent-Mi hály  templomát 
megnjittata  s  megbövítetta,  1783-ban  két  márvány  követ  találtak,  me- 
lyeken nemesi  czfmere  volt  kimetszve  ilyen  felirattal  :  *) 
G-eorgiuB  Szakmar 
Lilia  bina  rosis  totidem  conjuncta  gerebam ; 
Rex  detit  auratnm  Corvinus  et  ipse  leonem. 
MCDLXXXXVin. 

Mely  szerint  czimerében  két  liliom  és  két  rózsa  volt  látható,  és 
egy  arany  oroszlán,  melyet  a  család  Mátyás  királytól  nyert  czímerébe. 

Szakoiczay  család.  TrenCBÍn  vármegye  nemesi  Összeírása  mu- 
tatja föl  1646-ban  mint  Alaó-Drskóczon  Iskozót.  Utóbb  ott  nyoma 
sincs.  *) 


')  Szirmai  C.  Zemplin  uot.  top.  116. 

*)  Adami  Scuta  gentil.  tomo  XII. 

')  Sohmitt  Archi  Eppi  Strígonienses  It.  31. 

')  Budai  Hist.  Polg.  lex.  ni.  376. 

>)  SxDDtagb  Din.  kUsl. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


8SAK0LTI. — 82ALÁNCZI.  459 

Siakolyl  CMlád.  Zemplín  vármegye  uzimorlevelea  nemps  ts;i- 
ládai  sorában  áll.  ') 

Sták ODy  család.  (Uáakép  Bognár)  Szákony  mákép  Bog- 
nár János  1713-ban  IIL  Eárol;  királytói  kapta  czimeres  nemes  le- 
velét. *) 

Czimere  négy  részre  osztott  paizs  sz,  I.  és  4-ik  vörös  udvarban 
pánczélos  kar  könyököl  kivont  kardot  tartva ;  a  2.  és  3.  kék  advarban 
arany  félhold  ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  szintén  pánuzé- 
loB  kar  kivont  kardot  villogtat,  két  oldalról  két  kiterjesztett  sn^^zárny 
között,  melyek  kÖzQl  a  jobb  oldalt  félig  arany,  télig  kék,  a  má.'ik  fólig 
vörös,  félig  ezüst.  Foszladék  jobbról  ezüstvörös,  balról  ezíistUók, 

Tán  ezzel  azonos  a  Veszprém  megyei  Szakonyi  csalid,  im.-iyböl 
Ferencz  szalóki  birtokos,  nejével  Bersenyi  Terézset  1814-bcn  el- 
adják sz.  balási,  bocskai  és  eaztregnyei  bírtokrészöket  Inkey  .Tános 
kamarásnak ;  ugyan  ekkor  Szalókon  birtokos  Sámuel. 

József  1746.  apríl.  28-án  szül.  Dabronban.  Tanult  külföldöm 
1772ben  lett  Nemes  Csóbán  prédikátor,  178fi  ban  Pápán,  1803  ban 
Veszprém  megyei  senior.  Meghalt  1811.  táján.  Irt  „Oskolai  vezér"  s 
egyéb  munkát  ^) 

Veszprém  megyében  többen  viseltek  megyei  hivatalt,  igy  Sza- 
konyi Lajos  1838.  körül  aladószedö,  István  ugyan  akkor  föszol- 
gabiró  volt,  söt  még  1847.  jul.  5-én  is  megválasztva. 

Ezeknél  sokkal  előbb  Szakonyi  István  1658— 92-ben  Szatm^ 
megye  jegyzője  volt 

Sialácsy  család.  Komárom  megyében  Csúzon  birtokos.  *) 

Sxalabáiy  család.  Doboka  megyében  birtokolt  Meleg-Földvá- 
ron, tőle  származtak  leány  ágon  a  Hosszutelky,  Budaházy,  Liptay,  TŐ- 
töry  és  Menyhárt  családok.  Többi  közt  M  a  gd  o  1  n  a  szül.  Tütörben 
1509-ben,  s  férjhez  ment  Liptbay  Györgyhoz.  ') 

Nevezetes  tagja  volt  a  Szalaházy  családnak  Tamás,  előbb  1534- 
töl  veszpémi,  1527 -töl  egri  püspök  és  m.-orBzág  fökanczelUra  i537-ig.  *) 

Szaláiiexy  család.  (Szent-Tamási)  Régi  család,  melyet  a  Cbák 
nemzetaégbíil  származtatnak.  ')  Erdélybe*  szerepelt,  és  oda  —  úgy 


')  Scirmaj  C.  Zemplin  not.  top.  116. 

A  CoUect.  herald,  oro  666. 

')  TadomáoroB  gytljt.  1B26.  ^vi  X.  87. 

')  Fényen  E.  Komárom  várm.  ISI. 

')  Bodor,  Dobokft  várm,  228. 1. 

')  Pray,  Specimeii  HieratchUa- 

')  Pray  MsB.  tomo  XIV.  p.  7. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


460  szalAmczt. 

látszik  —  Magyarország  alsó  vidékérSl  a  temesí  bánságból  szakadt 
Beházasodás  uUn  Erdély  legnevosb  csatádiúval  jött  Összeköttetésbe. 

A  XV.  század  közepén  már  Erdélyben  virágzott,  middn  Szalán- 
czy  János  1658-baii  Izabella  alatt  ország  tanácsos  volt ;  és  adót  vitt 
a  török  Portára.  >)  Ennek  ntéda,  s  tán  fia  Q;örg7,ki  1&94-ben  Bá- 
thori  ZBÍgmond  alatt  Bzámttzetik  s  javaitól  megfoeztatik.  IdÖsb  Lász- 
ló szintén  egykor  nótát  kap,  fejéi  veaztí  (1594.  sept.  3-án  Gy-Fe)ér- 
várott)  és  elveszti  Branyicakát.  Ennek  fia 

IQabb  László  már  Sz.  Tamásról  Írta  olSnevét.  1603-ban 
Székelj  Hózses  megbizásából  Radul  vajdához  követségben  jár,  1636. 
körül  Kükfiliöben  lakott  Csápon.  «) 

György  birta  Zágont,  mi^aszakadtán  1636.  jun.  2C-án  kapta 
azt  Mikes  Zsigmond.  Neje  volt  Kemény  Magdolna. 

János  1632-ben  az  erdélyi  fejedelem  altitkára  volt,  mint  ilyen 
irta  alá  april  7-én  lij.  Rákóczy  György  részére  az  eskűformát.  Ez  évi 
jun.  14-én  Halmiban  jelen  volt  Kemény  János  nászünnepén  *)  Ennek 
neje  volt  —  ágy  látszik  —  Kemény  Erzsébet  a  fejedelem  nővére.  *) 
Ezzel  egy  korban  élt  s  tán  testvére  volt 

István,  1636-ban  követ  törökországba  a  nagyvezirhez,  1637- 
ben  szintén  követ,  nov.  2-án  indulván  törökországba,  ez  év  végén  dec 
lén  Segesvárott  fogságba  tétetik.  1640 — 12-ben  ismét  követ,  az  1646— 
47'ben  is.  Két  fia  és  bárom  leánya  volt  ^)  Egyik  leányát  a  középsőt 
1636.-ban  vette  níiül  Torday  Ferencz,  a  másik  volt  tán  Erzsébet 
Jósika  István  áévü  kapítáoyné,  a  harmadik  lehetett  Anna  Torocz- 
kay  Mihályné.  Bírt  s  lakott  Mihályfalván  (F.-Fejér  várm.)  és  Csápon. 
Fia  lehetett 

G á b o r,  kinek  Dobokai  Klárától  gyermekei :  István  és  Do- 
rottya rápolti  Macskásy  Györgyné. 

Erzsébet  neje  volt  Barcsay  Ákos  fejedelemnek,  1660  évi  ta- 
vaszon halt  meg  a  Dévai  várban. 

Másik  Gábor  nak  neje  volt  Vitéz  Anna. 

^y^'S7  1704-beii  alddija  IL  Rákóczy  Ferencz  száműzetését, 
neje  Pdtky  Anna.  Tán  nÖvéje   Anna,  1693.  táján  Bulcsést  bóér  neje. 

')  Wolph  Bethlen  Hist  I.  621. 
')  Haller  naplója. 

')  Kemény  Vn^letiráia.  Kiadta  Siala;  385.  ^s  64. 

')  E  raanka  YI.  k«t.  176.  lapén  Sealánexj  LinlónsV  nqjéfil  van  irva 
Kemény  Bnsébet. 

')  Haller  Gábor  oapl^Ja  Kemény  Not.  C^ip.  Albens.  11. 146. 


ir,Coo<^lc 


aZÁLÁNCZT.  46l 

Klára  1720.  táján  Katona  Mibályoé. 

László  és  Gábor  1738-ban  Csápon  birtokosok. 

Zsigmond  1 753.  a  kir.  táblai  irnokságtól  búcsút  veaz,  és  meg- 
nősül. Tán  ennek  fia 

Zsigmond  1788-baQ  Szebenben tanuló,  1796-ban  A.  Fejérbea 
szolgabíró,   „örmény-székes i"  előnévvel, 

A  család  jelenleg  is  szépbirtokú  KttküUti  megyében,  ezen  és  A. 
Fejér,  Kolos  és  Hunyad  megyében  többen  viseltek  megyei  hivatalokat. 

1827-ben  Sámuel  helyettes  alispán,  Zsigmond  árvaszéki 
bíró  A.  Fejér  megyében.  József  derékszékbiró  és  árvabiró  Kíl- 
kOllö  megyében,  és  talán  Ü  1846-ban  bz.  fölötti  kir.  táblai  fÜnök  és  az 
országgyűlésen  kir.  hivatalos.  István  (de  Sz.  Tamás)  helyettes  szol- 
gabíró Kolos  megyében. 

Elek  1827-ben  Hunyad  megyében  szolgabíró,  utóbb  törvény- 
széki ülnök.  Fia  ElekésMózses,  amaz  Hunyadban  szolgabíró  volt. 

Józsefnek  a  kir.  táblai  Ülnöknek  fia  Sámuel  hivatalnok 
1863-tóI  kormányszéki  titkár. 

Alsó-Fejér  megyében  Önnényszékesen  egy  ág  birtokos,  ebből 
Aon  a,  szintén  Szalánczy  Kristóf  Özvegye  1858-ban.  Másik  Kristóf 
él  Szebenben,  hivatalnok  s  kamarai  levéltár  mellett 

László  adóiró  biztos  A.  Fejérmegyében. 

Sámuel  1848.  clött  megyei  fítbb^. 

István  özvegye  Szalánczy  Jusztina,  László  özvegye  Ér- 
sek Teréz. 

Élnek  8  birtokosok  Fereucz,  Miklós,  Domokos,  Gá- 
bor, Lajos  stb.  kamarai  levéltári  tiszt,  Lajos  A.  Fejér  megyei 
törv.  széki  ülnök  1862-bea 

Egyik  Szalánczyoak  özvegye  Pallós  leány  1848.  octoberben  Kis- 
Enyoden  a  dúló  oláhok  gyilkolása  elöl  menekültében  két  fiát  a  kútba 
vetteté  B  magát  is  utánnok  Ölte.  ') 

Sxalárdy  család.  Nevéről  ítélve,  Bihar  megyei  kihalt  nemes 
család.  Három  tagját  ismerjük  a  XVII.  századból. 

Szalárdy  Miklós,  alkalmasint  pap,  1643-ban  a  utóbb  is  két 
magyar  könyvet  ad  ki.  *■) 

János  Erdélyben  1666-ban  föadószedö,  a   Rákóczyak  korára 


V  B.  Kmaioj  Oábor,  Eojed  vesaedelme  60.  lap. 
*)  Benkd  Trsns7lvaaia  gener.  11.  409. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


463  seáLatsoet. — azAtJLT. 

fUlÖtte  érdekes    ^Siralmas  magyar  krónika"   irAja,   ')  mely 
munka  Pesten  18ö3-ban  nyomatott  ki. 

F  e  r  6  n  c  z  ugyan  ez  időben  N.  Váradon  hadnagy.  ^) 
Sialatnoky  eiuilád.  Eőzüiok  Szalatnoky  György  1600-1 603-ig 
pécsi  püspök  volt,  ^)  íratott  neve  „Zalatiioky'''mík  is. 

Sialay  család.  (Kerecseni)  Alapitója  Bornemisza  János,  Po- 
zsonyi fcüspárt,  ki  Berzencze  várában  örökösévé  tette  kerecseni  Zalay 
Jánost,  szintén  pozsonyi  főispánt,  a  ki  1537-ben  a  pozsonyi  káptalan 
elStt  végrendeletet  tett  bábolnaki  Károlyi  Imre,  ennek  két  fia  György 
és  János  és  rokona  kerecseni  Nagy  János  részére,  a  kitÖl  a 
kerecseni  S  z  a  I  a  y  máskép  Nagy  nevű  család  következő  nemzékrend 
szerint  *)  származott  : 

Kerecseni  Nagy  János 
Imre  Mihály  Kelemen  Amfanta 

*^'*  Anna  1563.'         Bonaventnra  Péter 

(hrkufalvi  Farkas    '  7^ 


Albert 


(SBapáry  Zaazsi 
el8bb  Sselestey  Sándorari) 


János  Ersse  -,  o. „..„»„„ 


Ziófia  Kata  Zsuzsi 

(1.  Madarász  (HesBlénvi         (Zárka 

Hárk.  Benedek)        Mibály) 


l^  'Ju^ílF  J*--) 


Lássl«) 


A  család  Szála  (vagy  Zala)  megyei  Kerecsény  helységről  veszi 
elönevét 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  hátulsó  lábain  ágaskodó  kettős 
farkú  oroszlán,  első  jobb  lábával  kivont  kardot,  a  ballal  iistökönél  fog- 
va levágott  B  vértől  csepegő  törökfejet  tart.  A  paizs  fölötti  sisak  koro- 
nájából szintén  hasonló  oroszlán  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüstvörös. 

Sialay  család.  Esztergom  vármegyéből  szakadt  Pest  várme- 
gyébe, faol  nemes  levele  1816.  mart  19-én  tartott  közgyűlésen  kihir- 
dettetett. 

Ismert  törzse  Szalay  János,  kinek  fia  szintén  János,  ennek 
Hátyás,  ennek  nejétől  Baranyai  Katalintól  fial.  Péter  született 


■)  B«nk6  Traniylvania  gener.  IL  410.  Tud.  gyűjt.  1824.  IX.  77. 
■)  Sintárdy  Siralmas  krónikájának  kilenct  kSnjrve.    Pest,   Pest   L8&3. 
589.  lap. 

■)  Praj,  Spec.  Hierarchiáé  I.  256. 

')  Wagoer  Tab.  gensal.  Ub.  XVVIU. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZALA.T.  463 

1763.  nov.  20-áii.  Meghalt  1825.  aug.  4-éa  Budin,  oiíat  elnöki  titoknok 
a  magyar  királyi  helytartó  tanácanál- 
A  cBalád&  ■)  következő  : 

János 


HátjáB 

(BaTKnyay  K«t«) 

""l.  Páter    "' 

SS.  1768. 1 1825. 

m.  kir.  h«lTt  titok  n. 

(RndolphTWz) 

'~ir.  Páter    íílgmond        Ágoiton  László  btván 

t  t  »-  ISII-  Bz.  1S13.  M.  1820. 

udvari  tanács  m.  akad.  titk.      udvari  tanács. 

(Tttrck  Karolina)  (B^keffy  Fraociigka)    (Majerffy  Ida) 

'~ítéu.  Imre.  GáborT^  Zsófia.  PáíT'         I 


I.  Péter  a  tudományok  nagy  kedvelíije  lévén,  kéziratban  bá- 
rom rendbeli  munkát  hagyott  hát- 
ra :  1.  Igaz  magyarnak  ohajtdaai. 
1806.  (Láad  a  nemzeti  Múzeum 
kéziratai  közt).  2.  Urbárium  Reg- 
nt  Htmgai-iae,  3  kötetben  ivrét- 
ben,  mely  az  1826.  évúország- 
gyUléa  által  kiküldött  úrbéri  vá- 
lasztmány munkálatainak  egyik 
ahtpjánl  szolgált.  3.  Memória  Pa- 
latinorum  et  Locumtenentum  Re- 
giorum  Rogni  Hungáriáé fidedif- 
lomatica  iÜuítraia  ttudio  et  opera 
Petri  Stalay  ooncinaata.  4-réL  — 
Jeles  magyar  érem  -gyüjtemé- 
nyét  Veazerle  József  tanár  kéz- 
iratban maradt  munkájában  bő- 
vebben ismerteié.  Nejétől  Budolph  Teréztfil  öt  gyermeket  nemzett,  kik 
közül  kettő  :  Péter  és  Zsigmond  kis  korukban  elhaltak,  három 


')  Családi  adatok  acerint. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


életben  maradt  u.  tii.  Ágoston,  Lássló  és  Istvin,  mind  bar- 
mán jeles  férfiakká  válván. 

Agosto  D,  (szül,  1811.  oct.  24-éD)  a  soprotiyi  királyi  váltótör- 
vényazék  elnöke  a  udvari  tanácsos,  a  m.  tud.  akadémiának  1.  tagja. 
Ifiúkorától  fogvsB  zabád  idejét  a  hazai  régiségek  stúdiumának  szentel- 
vén, liazai  régi  irományokból,  pecsétekből,  pecsétnyomokból,  gyűrűk- 
ből, képekből,  s  egyéb  hazai  régiségekből  igen  jeles  gyűjteményt  szer- 
zett, mely  több  ezer  darabot  számlál.  1831-ben  mint  jogász  több  iQA- 
barátjával  Horvát  Istvánnak  arczképét,  ki  a  Diplomáticából  tanára 
volt,  ugy  a  két  halotti  beszédet  mint  nyelvünk  legrégibb  Írásbeli  em- 
lékét részre  metszve  kiadta.  Nyomtatásban  megjelentek  tŐIe.  1.  Leve- 
velek  a  XVL  és  XVII.  századból,  Pesten  1830.  kalön  és  a  Tudományos- 
gyűjteményben.  2.  Magyar  régiségek  Pesten  1831.  kitlöu  és  Tud.  gyűjt 
3.  Négyszáz  magyar  levél  a  XVI.  századból  1004.-1560.  Pest  1861. 
(E  gyűjtemény  teszi  a  m.  akadémia  által  kiadott  „Magyar  Leveles- 
Tárnak"  első  kötetét.)  Hitvesévei  Tűrck  Karolinnal  bárom  gyermeket 
nemzett  :1.  Irént,  2.  Imrét  és  3.  Gábort,  ki  meghalt 

László  (szűl.  1813.apríl.  18-án)  a  m.  tud. akadémiának  rendes 
tagja  és  titoknoka,  sz.  kír.  Pesten  városának  1861-ben  egyik  ország- 
gyűlési képviselője;  hazánknak  átalánosan  ismert  jeles  publicislája,  és 
egyik  legjelesb  történet-irója.  Számos  irodalmi  müvei  közUl  nevezte- 
sebbek  a  „Status-férfiak  é»  szónokok  könyve"  Pest  1845 — 47.  Publicis- 
tái Dolgozatok  1847.  2.  köt.  és  „Magyarország  történeto"  eddig  6  kö- 
tetben Btb.  Nejétől  Békefiy  Francziscától  gyermekei :  Z  s  ó  f  i  a  és  P  á  I. 

István  (szül.  1820.  jan.  28-án.)  a  magyar  királyi  földterhemen- 
tesitési  pénzalap  igazgatóság  alelnöke,  udvari  tanácsos,  s  a  m.  kir.  hely- 
tartó tanács  elnöki  irodájának  igazgatója,  sz.  István  apóst  királyi  rend- 
jének vitéze.  Nejétől  Mayerffy  Idától  kővetkező  gyermekei  születtek : 
1.  Péter,  2.  Mária,  3.  Pál  mhalt  4.  Róza  5.  Gizela. 

A  család  czimere  —  mint  följebb  a  metszvény  is  ábrázolja  —  a 
paizB  kék  udvarában  hármas  zöld  halom  középsőjén  arany  korona, 
melyen  vörös  csőrü  és  Iába  fehér  galamb  áll,  csőrében  zöld  galyat 
tartva.  A  paiza  fölötti  sisak  koronájából  természetes  szinü  oroszlán 
emelkedik  ki,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobb- 
tól aranykék,  balról  ezüstvörős. 

Stnlay  család.  Zala  megyei  Csicsó  helységből  eredt,  honnan 
egy  ága  Fejér  megyébe  is  átas&rmazott : 

A  czímeres  nemes  levelet  Szalay  János,  András  és  Jakab 
twtvérek  kapták  1635-bon  U.  Ferdinánd  kínUytól,  ily  czimerrel :  a 

D,ptizedOyGoO<^lc 


ISAUT.  466 

paizs  kék  udvarábaD  arany  koronáa  oroszlán  hátulsó  lábain  ágaskodik ; 
a  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szintén  olyan  oroszlán  emelkedik  ki. 
Poszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüstvörös.  ') 

A  családfa  1744.  és  illetőleg  1768-ig  következőleg  terjedt  szét : 

SwUyN. 


Andiáa 
16S6. 
1661. 

János 
1635. 

Jakab 
1635.  aa. 

Bálás 

'   IdSsb  JiinoB  ' 

'   Jdnos 
17M. 

Uifa 

ily      litván 
István  ' 
1744. 

Pitei      György      András' 

'   Istf^l. 

János 
1744. 

Fetencz. 

1744.                          1744. 

'     JáDOt 

17M. 

Páter 
1744. 

''mF    ^74Í'                   ITii^Sár.K^u^U 

■  Mihály     Qyargj 
mindasájoH  1768 

Ftji,  megyi 

strán   ' 

1744-ben  idősb  János  inaradéki  mind  Fejér  megyében  laktak 
nagyobbára  Sárkereszturott,  úgy  szintén  1768-baa  (s,  mely  alkalmak- 
kal ott  nemességÖket  produkálták. 

1744-ben  Csicsóban  (Zalában)  lakott  Mihály. 

Szalay  esalád.  Szalay  Miklós  kapta  a  czf meres  nemes  leve- 
let 1670-ben  L  Leopold  királytól,  mely  mellett  1726-ban  produkált 
Nógrád  megyében  Szalaj  István.  ') 

CzimerŐk  a  paizs  kék  udvarában  zöld  tárén  száraz  fatörzsből 
kinyúló  zöld  ágon  űlÖ  fehér  galamb,  szárnyait  repülésre  kitárva,  és 
csőrében  zöld  olajia  galyat  tartva.  Ugyan  ez  ládiató  a  paizs  föliötti  si- 
sak koronáján  is.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüstvörös. 

E  családból  I  s  t  v  á  n  h.  ügyvéd  s  Nógrád  megyének  a  közügyek- 
ben élénk  részt  vett  táblabírája  volt.  Meghalt  1842.  körül. 

Sialay  owüád.  Pozsony,  Pest,  Nyitra  megyében  székel.  E  szá- 
zad elején  élt  közülök  idősb  Gábor,  lőOSban  volt  m.  kir  testőr, 
kitől  a  családfa  *)  igy  jő  le  : 

')  Fejér  megyétől  1744.  aug.  IS-án  kiadott  nemesi  bizonyítvány  ercdet- 
bi  n,  ée  176S.  ^vi  Fejér  megyei  jegysÖkSnyv. 
*)  Nógrád  megyei  JegyzfikSny  1726.  évi. 
*}  Ssoatagb  Dán.  kOzl. 


■uaviKOMiia  ciÁíÍDíi 


,G»ogle 


Jóuef  Károly 

Tápió  Bicskén        Krencien 
{T«kácB  Ad^l)         ■  Jiczon 

(SimODTi 


JinOB 
Toroóczon 
(HullÓBf  N.) 


Qéhot 

Uvin 

(aajddc^N.) 

JánM  nT" 

PeTessltoyben  (fiú) 

pÖHta  kÍBd6. 


János        Aaua        Karolina  3gi     Ens^iiet 
Uodorban  (B«rÍDger)  (ErneyN.^s  g  EfirOsk^rbeD 
^  =.   (AlfBldyné) 


Fáni  Terda  Elek 

Krencsau  (KUieikényben    ügyvéd  N.Ssombatban 
(SioIoaánTi)  Takácané)  (1.  Verner  Hária 

2.  Kálmán  Zemai) 

l-Ufl  Irma. 


JÖBB«f  Jnlia        István  Irma       Viktória  Antónia        Térés 

SS.  1814.  (Bicskey-  T. -Bicskén  Irsáu  (Bicakey)     Aporkán 

Tápió-SaeWn         né}  ÍCBernyus)  (Peraayné) 

plébán. 


Stalay  CMlád.  Pest  megyében  közttlök  Mihály  1798-bftD 
alszolgabiró  volt  Czfmere  a  paizs  kék  udvarában  zfild  téren  fészké- 
ben ülö  pellikán,  fiait  melle  vérével  táplálva.  A  paizs  fölStti  sisak  ko- 
ronáján kar  könyököl  kivont  kardot  tartva,  a  kard  alatt  arany  csillag 
ragyog.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezütvörös. 

Tán  e  családból  volt  János,  ki  1818.  dec.  ] 9-én  kora  72.  évé- 
ben Alsó-DabasOD  halt  meg.  Özvegye  maradt  Tasnádi  Székely  Klára, 
kivel  44.  évig  élt,  de  gyermekök  nem  maradt. 

Sialay  család.  Trencsin  megyében  a  nemesi  lajstromokban 
1646-ban  találjuk  Györgyöt  és  Istvánt;  utóbb  Istvánnak  özve- 
gyét Ugróczon.  1658-ban  és  1754-ben  Latkóczon  lakott  a  család ;  utóbb 
Trencsinben  nyoma  sincs.  ') 

SMiay  család.  (Széki)  Erdélyben  Szék  kiváltságos  város  ta- 
Dácaoftavolt  András  1848.  elStt 

fitealay  Demietségbéllek.  Magyar  s  Erdélyben  még  számtalan 
Szalay  nevű  család  s  egyén  volt,  t  van,  kiknek  családi  eredetöket 
s  Ssszeköttetésöket  nem  ismervén,  álljanak  itt  kortaoi  rendben  a  kö- 
Tdtkeoök: 


■)  SMMitagb  Dán.  kSsL  sseriot 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


azÁLAy.  467 

Szalu  Bálint  deák  1526-bim  kir.  futár  volt  Nógrád  a  több 
megyéhez.  ') 

Szálai  Benedek  eleeeett  1556'ban  Babocsa  alatt  ^ 

Szálai  Mihálynak  neje  1559-ben  Orsolya,  Dubraviczky  Márk 
özvegye.  *) 

Sealiú  Kelemen  15€6-ban  várkapitány.  ') 

Sz.  Benedek  1657-ben  Soprony  megyei  Batiazfalyi  nemest 
kúriáján  osztozik  nádori  parancs  mellett  Anna  nővérével,  ^) 

Sz.  Pál  1721-ben  az  evangelicuBok  részéről  egyik  küldöttségi 
tag  a  föUég  elé.  ") 

Doboka  megyében  feküdt  hajdan  S  z  a  I  a  helység  a  Gyulai  Sz. 
Márton  Macskáéi  és  Kovácsi  határokon,  utóbb  elpusztult,  már  1725- 
ben  puszta  (praedium).  Hodor  szerint '')  ös  fészke  és  birtoka  1406-tél 
1610-ig  a  Szalay  családnak.  A  koloemonostori  Convent  levéltárának 
adatai  szerint  több,  e  családnévvel  élőt  sorolhatunk  elé,  de  különbíizö 
elöneveik  miatt  nem  mei^ük  egy  családbélieknek  állítani.  így 

1408-ban  élt  pókai  Szalay  Bálás. 

1434-ben  Zsigmond  király  ád  Szalay  Is'ván  és  Bokay  Zsig- 
mond részére  Czege,  Fata,  Borzova  és  Tőkés  puszták  iránt  parancsot. 

1460-bau  Margit,  Szalay  György  neje  és  Oroszfáy  Anna  Ha- 
rinnai  Farkas  Miklóssal  pert  folytatnak. 

1478-ban  Szalay  László  és  társai  ellen  Katona  helységben 
elkövetett  hatalmaskodás  iniatt  tanuvallatás  kelt. 

1526-ban  Szalay  György  Ajtón  helység  negyedrészét  meg- 
veszi Sombory  Benedektől. 

1643-ban  Szalay  Gáspár  Bongárti  előnévvel  élt. 

1548-ban  Sz.  György  neje  Nyiressy  Kata  volt  Tán  ezen 
György  az,  ki  1553-ban  „Kovácsi"   predikátummal  él, 

I55ö-ben  Sz.  Antal  megveszi  Bádokbao  és  Csepegő  Macská- 
son Galaczy  Ferencz  részbirtokát. 

1579-ben  Sz.  Borbála  derzsei  Komjáthy  Gáspámé,  birtokolt 
Kovácsiban. 


')  Eogfll  Honumenta  Ungrica. 

<)  PetliU  Getgelj  M.  krónika. 

')  Szentbenedeki  Covent  fkic.  81,  nro  2.  ée  foic.  97.  Dro  48. 

•)  iBtTánffr  BiBt.  382. 

'I  Erdrilji  okirat 

*)  CataloguB  Mbs.  Bíbiiothecae  Ss^ohetiji-regiiico  I.  4. 

']  Hodoc  Doboka  várai,  ét  magán  kSsl. 

DiB.1ized0y®f)O(^lc 


468  gZALATNTAT.^raALBEE. 

1583-ban  Sz.  Zsófia  Vajda  Hártonné. 

1607-beu  Sz.  Zsigmoad  iDagvaszakadtán  publicáltatja  a  fe- 
jedelem anoatc  apahidi  (Fejér  m.)  részbirtokát. 

1610-ben  Sz.  Ferencz  neje  Ördög  Kata  jogán  birta  egész 
Magyar-Uj£alut. 

1614-beD  Sz.  Anna  Hakray  Péterné. 

Sz.  G-yörgy  „átír;!'' elífnévvel kőhalmi  részbirtokba  ígtsttatik. 

Sz.  Ferencz  „kémsri"  előnévvel,  1605-ben S^esvámál  sebet 
kap,  tán  ez  az  Ördög  Kata  férje.  ') 

Gömör  megyében  Szalay  Gy  örgyelöbb  szolgabíró,  163&-beB 
lett  alispán.  ') 

Komárom  megyében  a  kis -leéli  pusztán  Szalay  István 
1697-ben  zálogba  veszi  Sembery  Imre  birtokrészét.  *) 

Zemplin  megyében  a  nemesek  soriban  áll,  és  e  század  elején 
birtokos  Nagy  és  Kis-Ázaron.  *) 

Békés  megyében  Dobozon  lakos  és  1816-baQ  nemességét  kihir- 
deti Szalay  család.  '') 

Arad  megyében  Sz.  Gáspár  és  Pál  1825-ben  a  nemesek  so- 
rába iktattatnak.  °) 

József  kir.  udvamok,  az&l.  Mosony  megyébe  M.  Ovárott  1762, 
tebr.  5-én.  József  Mosony  megyei  1.  alJegyzJf  és  Ferencz  1799- 
ben  Keszey  Péter  hagyománosiú,  CzimeríSk  kék  udvarban  magyar  vitéz 
kivont  karddal,  s  azon  tSrÖkfeJjel.  A  paizs  fölötti  koronából  egyszarvú 
nöl.  stb. 

Istvánnak  nejétől  Brezanóczy  Erzsébettől  fia  volt  Tamás. 

Sulatnyay  család.  Közölök  Gáspár  1660-ban  (april.  29.) 
Zólyom  megye  esküdtje  volt  Nógrádban  szintén  élt  e  család. 

Sialbek  család.  Már  e  kötet  17.  lapján  Salbeck  név  alatt 
volt  róla  szó,  ott  áll  családfája  is.  Azonban  nevöket  most  „S  z  a  1  b  e  k" 
alakban  írják.  Azokhoz,  mik  róla  az  idézett  helyen  állnak,  pótlékul  éa 
ki  igazításul  adhatók  a  következők  : 

M  á  t  é  a  törzs,  előbb  a  moldvai  fejedelem  titkára  volt  ')  Pím 


■)  Wolph.  BetUeu  tomo  V. 

*)  Bartholomaeides  C,  Oömar.  766.  éa  1686.  ^vi  92.  törv.  ez. 

")  Fényes,  Komárom  vána.  118. 

')  Szirmay  C.  ZempUn  not.  top.  116.  és  279. 

*)  Békea  megyei  jegyi{(kOii7v. 

•)  Arad  megyei  jegysökönyv  962.  sz. 

')  Katona  Hiit.  aritioa  tomo  XXXIX.  p.  1008. 

i:,:,rcdr,G00<^lc 


szÁLá.— szalqhísy.  469 

kóziil  FerencE,  a  jeeufta  1705-ben  született  Jaesibao,  úgy  szintén 
ott  Bzül.  Miiiály  is  1709-beD.  ') 

György  ]S48-bRn  Arad  város  képviselője,  hosszas  szellemi 
betegség  után  1860.  évi  júliusban  halt  meg. 

Sli&lé  család.  Nyitra  megyei  nemes  család,  azon  megyéből  egyéb 
megyékbe  is  elszármazott.  Kyitra  megyében  Verbó  mezővárosban  szé- 
kelt, az  1757.  évi  nemesi  vizsgálatkor  kétségtelen  nemesnek  ismerte- 
tett Szálé  András,  kinek  fia  Sámuel  Nógrád  megyébe  költűzött, 
ennek  fia  Mátyás  Qácson  lakott  éa  1811.  mart  29-én'Nyftra  megyétől 
nyert  nemesi  bizonyítványát  Nógrád  megyében  1811.  nov.  15-én  ki- 
hirdetetté ki-  Ennek  fiaiLajos,  Antalés  Péter;  kik  köztti  Lajos 
hites  ügyvéd,  OyUrky  Pál  Krassói  főispánnak  volt  titoknoka,  nemessé- 
gét Nógrád  ui6g}-ében  1836.  jun.  18-án  kibirdetteté.  %  1850—1852- 
ben  Nógrád  megyében  Losonczon  cs.  kir.  járáabiró  volt. 

Ea  ág  családfája  ez  : 


Sámnel 
Hyitrából  M6gtádb>. 


Lvos  Antal.  Pétsr 

1836.  1864. 
ügyvéd. 

Egy  más  ágból  János  nep.  táblabíró  Győr  megyében  Koron- 
czón  született  1784.  maj.  l&án. 

Egyik  nevezetesebb  nÖi  tagja  volt  a  családnak  S^álé  J  u  1  j  a, 
Kovács  N.  Munkács  uradalmi  praefectus  szellemdús  neje,  ki  az  irói 
pályán  is  felmutatta  nevét  1857.  aug.  17-én  alig  21.  éves  korában  ön- 
kezével vetett  véget  életének.  ') 

Slélfl  család.  (Sórfalvi)  Erdély  kihalt  családainak  egyike.  *J 

Sialgbáry  család.  Szabolcs  megye  nemessége  sorában  emlí- 
tetik. *}  Nevét  a  hivatalos  névtárakban  Szalgháry,  Szalgáry 
sőt  Salgari")  alakban  is  találjuk.  Melyik  ezek  közül  a  helyes?  meg 
mondani  nem  tudjuk,  valamint  azt :  sem  kapott-e,  és  mikor  e  család 
magyar  nemességet. 

')  Katona  id.  b. 


')  Nógrád  megyeiJBgysftkOiiyv  186.  bs.  a. 
')  Knbiovi  F.  é*  Vabot  Imra  :  Uagyaionaág  kdpekbsn   111.  ktft  109.  éa 
y,  Munkáca  múltja  ^s  jelene  116—117. 
')  Köváry  Erdély  nev.  cs.  271. 

')  Fínyet  Elek,  Moeysrorsz.  geo^r.  etatis.  itb.  lairiia. 
')  Heg  még  ^Szatkári'  alakban  is. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


470  .SZALGnÁRT. 

Lehet,  hogy  öse,  söt  alapitója  tán  azon  Salgarí  Jáno  s  ca.  kir. 
őrnagy  yolt,  ki  az  osztrák  örökös  tartományokra  nézve  1777-ben  „Eh- 
renkron'^-i  előnévvel  megaemesitetett.  ') 

Magyarországban  többnyire  kormányszéki  hivatalokban  találjuk 
tag)ait,  8Öt  ezalgári  előnévvel  is.  Ilyenek  : 

József  1787-ben  n  kassai  kerdleti  pénztárnál  (a  helytartó- 
ság alatt)  imok,  1792-ben  a  kamaránál  ugyan  az,  ISlO-ben  Sóvárott 
a  kamarai  sóhivatal  számvevője,  1815-ben  kohó-mester  s  Sáros  me- 
gyei tbiró.  1825-ben  a  máramarosi  kincstári  igazgatóságnál  protoco- 
lista,  azállitási  főbiztos  b  Marmaros  megyének  is  tbirája.  Tán  fiai 

i0abb  József  1825-beii  a  máramarosi  kamarai  hivatabál  erdő 
mémökségi  gyakornok,  és 

János  1825-ben  a  sóvári  kamarai  sóhivatalnál  hivatalnok. 

Idősb  Józsefnek  tán  testvére  Leopold  1810— 15-ben  kir.  har- 
minczadi  hivatalnok. 

Salgari  réven  találjuk  Kajétántj  1810-ben  zemliní  posta  hí- 
vatainokot. 

A  Szalgáry  családból  N.  leány  volt  neje  Szabolcsban  Rállay  Ká< 
rolynak,  és 

Szalgáry  Francziska  neje  bernátfalvi  Földváry  Györgynek 

József  lS44-ben  Bocskón  kamarai  hivatalnok,  ez  vagy  másik 
József  1850.  után  a  murmaros-szigeti  járásbíróságnál  irnok. 

Szalkáry  ('íjyj  Ferdinánd  1825.  Heves  megyei  utóbíztos. 

Sialbay  CBalád.  Máramaros,  Szatmár  megye  nemessége  sorá- 
ban emlitetik.  *)  Söt  Zemplin  megyében  is.  ') 

E  néven  történelmi  ssemelyiség  volt  László,  előbb  váczi  püs- 
pök, 1524-töl  esztergám!  érsek.  Neve  az  okiratokban  *)  közönségesen 
„de  Zalka"  alakban  fordul  elé,  de  több  történetíró,  '')  mint  Budai 
Ferencz  "),  Jászay  Pál  ^)  határozottan  Szalkaynak  nevezik.  Szirmay  ') 

'}  Megérte,  AdelBleiicon  ErgttDzaagrsb-  432. 

'j  Fényes  MagvArorsság.  Geogr.  stsL  állapotja.  .« 

')  íjzirmay  C.  Zemplin  uot   top.  116. 

')EsUbb  tjfrt^net  IróDÍi,  igj  IiitTánfiy  .Zalkanua"  ^  „Saalka- 
n  a  s'-nak  iija,  mibÖI  némelvek  Szálkán  Lásalót  faragtak  ,  mások  Z  a  1- 
ka-t  vélnek  heljeenek,  de  hibásan.  —  1  ■  t  vánf  f  y-nál  1685.  kiad.  pAg.  609. 
előfordul  „Boron  k  EiDue"  is,  kit  mindenki  faelyeaen  .Boronkainak 
hias,  ét  ei  mutatja,  hory  „SalcanDs"  alatt  ia  helyesen  8  ■  a  1  k  a  y  név  lappang. 

0  Pető  Oe^ielr  H.  Krónika  99.  lapján  ,SaáUáii''-uak  irja,  rouiil  ugyan, 
de  Zalkának  ez  sem. 

')  H.  oTss.  polg.  hist  lez.  III.  283. 

')  A  magyar  nemaett  napjai  a  mohácai  v^s  ntán. 

*)  Sslrmay,  Saatmát  vánn.  II.  114.  110. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZAI.KÍMTI. — 8ZALI.áR.  471 

pedig  Szatmibr  megyei  Máté-Sstalka  helységbeli  BsUletésünek  állítja,  éa 
testrérejiül  Szaikay  Mártont,  ki  1527.  Eger  várát  védte  János  ki- 
rály részére,  és  Ssalkay  B  a  1  á  s  t  1552-beo  Hevesben  sEarvasköi  ka- 
pitányt. 

László  ének,  szegény,  de  nemes  családból  származott,  s  mint 
iiják  :  vargának  fia  volt  Nemességére  vonatkozik  ozfmore,  melyet  egy 
tudósunk  az  eszterganii  (Segyház  levéltárából  1525.  évben  kelt  okle- 
vélen látható  pecsétről  adott  ki,  ')  a  mely  szerint  az  viziráoyosan  két- 
felé osztott  paizs,  az  alsó  udvarban  liliom  virág,  a  felsőben  növő  hely  ■ 
zetben  lud  (vagy  hattyú)  szétemelt  szárnyakkal  látható.  László  érsek 
Mohácsnál  esett  el  l&26-ban. 

Sealkay  nevii  nemesek  Szirmay  ezerint  e  század  elején  Szatmár 
megyei  C^bócz  helységben  laklak,  s  tán  laknak  míug.  ^)  Ezekbfil 
Szalkay  (régenten  Zalkay)  Györgynek  fia  János  1643-ban 
garbolczi  telket  elcserélte  Kún  László  főispánnal  a  gaosályi  telekért  ') 

Szalkay  Cbrisostom  atya  a  sz.  Ferenczéaek  rendéből  1693-ban 
Léván,  Í702-ben  Szécsényben,  1712-ben  Homonnán  volt  zárda  fbnök. 

Szalkay  Antal  Erdélyi  sziUetésÜ,  magyarra  forditá  Virgflius 
Aeneiee  első  részét,  megjelent  Bécsben  1792.  és  irta  „Pikó  berezeg  és 
Jutka  Perzsi" -melodrámát  1793-ban.  ') 

SialLányl  CMÜád,  Heves  megye  nemessége  sorában  közli  ne- 
vét Fényes  E.  M.  orsz.  stat  geogr.  munkájában. 

Siallaky  csalid.  Ung  megye  nemessége  sorában  emliti  nevét 
Fényes  E.  id.  munkájában. 

SláUásy  család.  Zemplin  megye  czimerleveles  nemes  csalá- 
dA'"*lt  egjrike.  ') 

Sníllér  ecalád.  Szállér  Jakab  1801-ben  I.  Ferencz  király 
által  nemesitetett  meg.  Czimere  négy  részre  osztott  paizs,  az  1.  és  4. 
kék  advarban  hármas  zöld  halmon  arany  koronán  pánczélos  kar  nyug- 
szik, kivont  kardot  tart  villogtatva,  melyen  zÖld  koszoril  van,  fölötte 
jobbról  arany  nap,  balról  ezüst  félhold  ragyog ;  a  2.  ée  3.  arany  udvar- 
ban egyfejü  fekete  sas,  kiterjesztett  szárnyakkal  látható,  karamaival 
egy,  egy  pisztolyt  tart,  mellén  arany  liliom  virág  látszik.  A  paizs  0i- 
Idttí  sisak  koronáján  szintén  pánczélos  kar  könyököl,   kivont  kardot 


*)  Tdrök  János,  M.  onzÁg.  Primáia  U.  i 
')  Szirma;  Siatroár  váno.  II.  277. 
•)  Ugyan  ott  U.  279. 
')  Hagjar  írók,  életr^s  gytljt.  IL 
')  Ssirmaj  C.  Zemplin  not.  to    116. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


472  szAllicb. — szauiíst. 

tartva,  melyen  borostyán  koszorú  zöldéi.  Foszladék  jobbról  ezÜEtkélc, 
balról  aranyfekete.  ') 

Sláirics  család.  SzállicB  Aatal  1763.  évi  májusban  H.  Teré- 
zift  királyaszony  által  nemeeítetett  meg.  *) 

Czimere  először  hárántosan  kétfelé  osztott  paias,  a  felső  rész  fög- 
gölegesen  ismét  két  egyenlő  részre  oszlik,  a  jobb  oldali  ezttst  udvar- 
ban fekete  bivalyfej  látható,  vörös  szarvakkal,  és  a  szarvak  közt  vörös 
csilla^^I ;  a  baloldali  kék  udvar  hárántosan  fekvő  arany  szelemen  ál- 
tal két  részre  oszlik,  fölötte  két  arany  koczka(rhombus},  alul  egy  fény- 
lik. A  púzs  alsó  része  függőleges  vonalakkal  három  egyenlő  részre  osz- 
lik, a  két  szélső  arany,  a  középső  kék,  és  ebben  hét  liliom  látszik.  Á 
púz8  fölötti  aisak  koronájából  két  elefánt- ormány  nyúlik  ki,  a  jobb  ol- 
dali vizirányosan  félig  ezüst,  félig  fekete,  a  baloldali  félig  arany,  félig 
vörös,  mindenikbör  egy,  egy  vörös  csillag  ragyog  ki.  Foszladék 
jobbról  ezOstfekete,  balról  arany  kék. 

Siallopek  OMláil.  VerŐcze  megyei  nemes  család ,  mely  ne- 
mesi czimerét  1747.  februárban  kapta  Mária  Terézia  királyaszonytól.') 

Czfmere  a  puzs  kék  udvarában  zöld  téren  emelkedő  magas  szik- 
lás begy,  meljmek  oldalán  szétterjesztett  szárnyakkal  ^;yfejü  fekete 
sas  áll,  a  paizs  tetejéből  arany  nsp  sugárzik  ki.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronáján  két  kiterjesztett  sasszárny  között  arany  oroszlán  em^kedik 
ki,  első  jobb  lábával  kivont  arany  markolatú,  két  élU  pallóst  tartva. 
Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  eziistvörös.  *) 

Tagjai  közül  többen  viseltek  Veröcze  megyében  hivatalt.  így 

Szallopek  János  (szül.  Miholczon  VerScze  virm.)  1778.  dec. 
l3-án)  CB.  ktr.  tanácsos,  kír.  udvarnok,  tÖbb  vármegye  táblabírája, 
1835-ben  VerŐcze  vármegyének  első  alispánja,  183S— 36.  és  1643— 
44-ben  országgyűlési  követe  volt  Tán  fia 

Lajos  1835-ben  ott  al-,  1839-ben  már  főjegyző,  1843-ban  már 
másod-  1848-ban  első  alispán,  lS47-ben  országgyűlési  követ  volt. 

Smlmásy  család,  (előbb  Strohmayer)  Strohmayer  F  e  r  e  □  c  z 
nevét  „Szalmásy''-ra  változtatván,  1791-ben  II.  Leopold  királytól 
kapott  czimeres  nemes  levelet. 

Czimere  négy  részre  osztott  paizs,  az  1.  és  4.  arany  udvar  belső 
oldalából   két  fejű  fekete   sasnak   fele  testrésze  nyúlik  ki,  csőrében 

')  Adami  ScuU  gentil.  Xll, 

>)  Colleet.  h«ald  nro  43. 

')  Colleet  herald  nro  286.  hol  „S  s  a  1  o  p  e  k'-iiak  von  Írva. 

*)  Adami  Seuta  g«ntil  tomo  Xll. 


ídOvGoOf^lc 


SZALÓ. — 8ZAL0MTAT.  4T3 

ucany  trombitát  tartva  ;  a  2.  és  3-ik  kék  udvarban  fehér  folyam  fölött 
feb^r  vitorláé  hajó  úszik.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  két  kiterjcsz- 
iet  saBezárny  között  páoczélos  kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva.  Fosz- 
ladék  jobbról  aranyfekete,  balról  ezOstkék.  ■) 

Sm1<Í  OMlád.  Szaló  János  1718-ban  UL  Károly  királytól 
kapta  czimeres  nemes  levelét  ^) 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában,  zöld  halmon,  arany  koronán  re- 
pülésre készülő  febér  galamb,  piros  lábbal,  piros  csílrében,  piros  virá- 
got tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  kettős  farkú  oroszlán 
emelkedik  ki,  elsö  jobb  lábával  kivont  kardot,  a  ballal  bárom  bi'iza 
kalászt  tartva.  Foszladék  jobbról  ezQstvörös,  balról  aranykék. 

Tán  ezzel  azonos  az  Erdélyben  „k.  polányi"  előnévvel  clö 
Szálló  család,  melyből  Salamon  az  erdélyi  kir.  kincstárnál  Hzámve- 
ségi  tiszt  lS48-ban.  Valószínűleg  ez  utóbbival  rokon  Szálló  István 
Felső  Fejér  megyében  Hidegvizén  birtokos. 

Sialdccy  esaJád.  Szabolcs  megye  nemes  családai  sorában 
említetik. 

Ssalfíky  csalAd.  Hajdán  Veszprém  vármegyében  birtokos  s 
megyei  hivatalokat  viselt  család.  így  Szalóky  György  1613 — 1630- 
ban  azon  megye  szolgabirája  volt.  ') 

Veszprém  megyében  jelenleg  is  él  a  család.  ') 

Zemplin  megyében  szintén  van  Szalóky  nevű  nemes  család, 
BŐt  ugyan  ott  hajdán  Szalóky  nevű  nemzetség,  rokon  eredetű  a  Paz- 
dicsy  családdal,  birta  „S  z  a  1 6  k"  nevű  helységet  vagy  pusztát  is.  *) 

Sialontay  család,  Nógrád  megyében  élt  a  mólt  században,  név- 
szerint  Szalontay  János  1705-ben  azon  megye  szolgabirája  volt. 
Meghalt  1709.  után,  1711.  előtt,  özvegye  Ebeczky  Magdolna,  és  ennek 
nővére  Ebeczky  Zsófia  özvegy  Qróczky  Istvánná  a  Rákóczy  forrada- 
lom után  1711,  loaj.  1  én  kaptak  gróf  Pállffy  Jánostól  minden  javaikra 
amnestialis  levelet.  ") 

i734-ben  élt  Nógrádban  Szalontay  László,  tán  az  előbbinek 
fia,  ennek  Kubinyi  Zsófiától  fíavoULászló,  17öö-ben  a  nemesek  laj- 

')  Collect.  herald,  pog.  1S9.  ét  Adami  Scula  gentil.  tomo.  XII. 

')  Collect  herald,  nro  508. 

')  1618.  évi  8.  1618.  évi  15.  k.  u.  és  1680.  évi  3.  Wrv.  oz. 

*}  Fénjea  £.  H^yar  oraz-  atat.  geogi.  állapotja  II. 

']  Sainnay  C.  Zempliu  not.  top.  116.  373. 

')  Eredeti. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


474  szAharóczt. 

stromában  mint  árva  bejegyezve.  ')  Ennek  Darvas  Borbálától  gyerme- 
ke! :  József  ée  N.  Jakabfal vjrné. 

Szatontay  Jánosnak  Dacsó  Anna  Máriától  fia  volt  F e r e n c z. 

Czimerök  a  paizeban  kardos  oroBzUn,  felül  kardos  grif. 

Ssamaníciy  család.  Trencsin  megye!  Zamarócz  (vagy  Zomo- 
rócz)  heljségröl  vette  nevét  és  ámbár  Lehoczkynál  „Szamaróczy"- 
nak  találjuk  írva ,  a  család  jeleneg  Zamaróczy-nak  írja  magát 
Egyik  ága  IV.  Béla  király  Erzsébet  leányával  Thuringiába  származott, 
és  állítólag  *)  ott  maradt  ága  „R  i  e  d  e  a  e  1"  nevet  vett  ÍÖl,  s  lön  e  ne- 
vű család  folytatója. 

Magyarországban  maradtak  János  máskép  Joanicsko,  és 
Ábrahám,  ezek  utódait  matatja  ')  a  következő  két  táblázat : 


Andiáa                           Jinofl 
t                               1 1476. 

'  Lánárf  1608. ' 

'Flóriánt  1543.' 

Ábrahám 

'       Hártoii       ' 

Péter 

Jánoi 

Lénárd  1650. 

'  Hikias 

Hier<Miriiv                        JáüM 

Hedvig' 

Ferencz 
kOSta 

+             HieroBzliv            Sára 

'Pe«ncz'         «VS>'' 

Jánoa 

Czimere  is  a  családnak  a  Riedesel  családdal  közös,  úgy 
mond  Lehoczky.  ')  —  A  Riedesel  báró  családnak  ösi  czimere  pedig 
szamárfej. 

A  Szamaróczy  család  ősei  a  régi  latín  oklevelekben  „de  Za- 


'}  Ladialaiu  Szalontay  pupjllua  Ladialai. 

')  Lehocikjr  Btemmat.  II.  866.  Ez  asonban  csak  meae  leaz.  A  báró 
Riedenel  caatád  hivatkozik  ugyan  izáriiiaztatáBi  rendjében  (Góthai  Tascben- 
bnch  der  hejh.  1857.  602.  lap.)  a  magyar  országi  származáarn  ,  de  csak  áUítö- 
lagoaan,  éa  ellentmond  ennek  azoa  küvetkezji  állitásBal,  mely  azerint  a  Kedesel 
caalád  már  1149-beD  HeMeo-beu  okmányosán  eléfordtdua,  tehát  IV  Béla  kora 
előtt) 

•)  Id.  helyen.- 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


'  8EA1IBÓ. — BZAU08I.  476 

mard"  néven  fordulnak  elé.  így  Zamárdi  Miklós  1402-b«n  Tren- 
csín  megye  alUpánja  volt.  ') 

Zamárdi  A  B  d  r  á  a  és  Oroszlánkeöi  Menyhért  egymással,  köl- 
csönös Örökösödési  Bzerz6dése  léptek. 

Jelenleg  egyik   élit  ti^a  Zamaréczy  Eduárd,  báró  Pocgrácz 
Ferencz  nyugalmazott  tábornok  unokája,  kí  1864.  mart.  10-én  kelt  leg- 
felsőbb határozat  mellett  megnyeré ,  hogy  neve  mellett  az  óvári  és 
szent-míklósi  Pongrácz  bárÓDÖ  nevét  és  czimét  is  viselhesse.  ^) 
Számbó  család.  Lásd  Záiabó  cg. 

Siameei  család.  (Ns.  Podhragyi)  Trencsln  vármegyében  van 
lakása,  és  a  curialis  nemes  családok  között  foglal  helyet  ') 

Az  1736.  évi  nemesi  vizsgálatkor  Nemes  Podhragyon  öt  J  ánoe 
két  Ádám,  két  Mihály  és  egy  Márton  lakott. 

1748-ban  a  nemesi  Összeírásba  felvétettek  Ns.  Podhragyon  Már- 
ton, Ádám,  András,  két  János,  két  Mihály,  Ivánóczon  pe- 
dig György. 

1768-ban  Ivánóczon  laktak:  idífsb  György  fiával  Ádám- 
mal, ÍQ.  György  fiával  Jánossal,  Haluzsiczon  Ádám,  —  Ns. 
Podhragyon  pedig  egyik  János  fiával  Jánossal,  másik  János 
fiaival  szintén  Jánossal ,  Andrással  és  Györgygyei ;  harmadik  J  á- 
nos  és  fiai  István  és  Mihály;  azután  egyik  György  fiával 
Oyörgygyel,  máaík  György  és  fiai  Gyö  rgy  és  Andris,  hárma- 
madik  György  és  fia  szintén  György;  továbbá  András  és 
ennek  három  fia  Márton,  Andris  és  János,  majd  Márton 
és  ennek  két  fia  Márton  és  György,  nem  kttlönben  Ádám  és 
fia  haBonlóan  Ádám,  végre  pedig  György,  Ádám,  Márton  és 
Miklós. 

1803-ban  a  nemesi  összeírásba  Ns.  Podhragyon  lakó  33  család- 
tag  Íratott  be. 

1837-beD  Ivánóczon  élt  Márton,  Ns.  Podhragyon  pedig  már 
32  férfi  tagja  jutott  a  nemesi  tisazeiráaba. 

Siamosi  család.  Ismeretes  közülök  deákositott  „Z  a  m  o  s  i  u  s" 
néven  I  s  t  v  á  n,  ki  1593-ban  Erdélyben  talált  régi  római  kövekről  irt  *) 
Láid  Szamotkösi. 


')  Lohoczky  Stemmat  I.  318. 

')  A  Hon,  poliL  napilap  1664.  mart.  35.  szám. 

•)  8«>ntá«Ii  Dáa.  köal. 

')  Benkfi,  TraujlvanU  Gtener.  U.  848. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


4T6  SZAMOSKÖZI. — aZÁSUELÖ. 

SiamSBkAii  «8alád.  (Kolosvári)  Doboka  megyének  koloBvárí 
Szamofiközi  Mihály   1639 — 1665.  jegyzője  volt.  'J 

Tán  ennek  rokona  SzamoBkdzi  István,  a  gyulafejérvári  orszá- 
gos levéltár  requieitora  1606-ban  és  kora  történetének  iriija.  ')  Benkö 
szerint  egy  személy  Szám  osi-val. 

Siana  család.  Heves  és  Kíilsci-Szolnok  megyei  nemes  család. 
Szána  Pál  1769.  évben  nyert  Nógrád  megyétől  nemesi  bizonyít- 
ványt. ') 

Heves  megyében  birtokosok  jelenleg  Szána  P  á  1  öavegye  Deme 
Zsuzsanna,  Száoa  Dániel  özvegye  Mező  Krisztina,  Szána  Zsig- 
mond és  neje  Bógya  Zsófia  a  poói  pusztán,  Szána  F  ál  és  neje  Far- 
kas Teréz  a  kócsí  pusztán. 

Közülök  Pál  1843-45.  Zsigmond  184ö-t(íl  1848-ig  Heves 
megyei  rendszerinti  esküdt  volt. 

Tán  e  család  öse  azon  Zana  (igy  irva)  János,  ki  1760.  évi 
februárban  Mária  Terézia  kírályasszonytól  czimeres  nemes  levelet 
nyert,  ')  mely  szerint  czfmere  következő  : 

A  paizs  kék  udvarának  közepén  bárom  arany  pólya  vonul  ke- 
resztül, azok  fölött  két  ezüst  félbold  ragyog,  az  udvar  alján  zöld  tóren 
rózsabokor  zöldet,  bárom  kinyilt  fehér  rózsával.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronáján  sasszárny  lebeg,  a  paizs  színeivel  színezve.  Foszladék  jobb- 
ról aranykék,  balról  ezüstkék.  ') 

SiaDcaali  család.  KözUlök  Miklós  Erdélyben  Eudsiron  Szász 
város  mellett  rom.  katb,  lelkész  1831.  körül. 

Siandrik  család.  Trencsin  vármegye  1721.  évi  nemesi  össze- 
irása  szerint  lakott  Halácson.  ^) 

StanicB  család.  Szabolcs  vármegye  nemes  családainak  egyike. 

SEanlsilá  család,  (máskép  Gombos)  A  mült  század  elején, 
nevezetesen  1702-ben  Szabolcs  megyében  Kék  helységben  birtokos 
dombos  máskép  Szaniszló  András  és  testvére  F e r e n c z  ne- 
vezett megyének  táblabírája,  kinek  nejétől  Kemecsey  Katától  négy 
leányát  mutatja  a  következő  táblázat : 

')  HodOT,  Doboka  várm. 

')  BenkJi,  TraoBflv.  Generatia.  11.  412.  i»  601. 

')  Núgrid  megjei  jegjEfikanyv  268.  lap. 

')  Collect  herald,  nro.  26. 

')  Adami  ScDta  Kentil.  tomo  XV. 

')  Saontágli  Din.  kOil. 


ídOvGoOf^lc 


BzimcT. — seAntat.  477 

Ferenes  1702. 

(Kemecaey  K»ta)  

Anna                Judit                 Borbála  Erzaébet 

(Váiirbelvi       (CsokD^ay        (Fehdr  Beue-  (Scítha  Siabó 

Ferenu)            btván)                 dekn^)  Uihilrnri) 

E  század  elején  Zemplío  megye  nemessége  aorában  említetik  a 
Szaniazló  nertt  család.  ') 

Erdélyben  Torda  megyében  él  Szantszló  nemea  család,  „t  o  r- 
dai"  elSnéTvel.  Elzek  közül  Zsigmond  1831.  körül  Torda  város 
aenatora  volt 

Ugyan  csak  Torda  megyében  e  század  elején  Alsó  Detrehemben 
és  M.  Eoókon  bírtak  Sámuel,  István,  József,  Albert  és 
Zsigmond,  kik  birtokréBzetket  b.  Bornemisza  Leopoldnak  adták  el. 

E  család  eldSdei  kőzíil  lehet  azon  Szoniszló  István  kolosvári 
unitárius  tanár,  ki  1698-baa  balt  meg,  és  1697-ben  latinul  egy  hittani 
munkát  irt.  ^ 

SsánLy  csalÁd.  Zemplin  megyei  nemes  birtokos  e  század  ele- 
jén Lasztoméren.  ')  Van  Abaujban  is. 

SziÍDtaj'  család.  Nógrád  megyei  kibalt  család,  mely  hajdán 
Szánté  helységet  (most  népes  puszta  Rétság  szoiDszédságában)  birta. 
Szántay  Osvát  1505.  évben  Nógrád  megye  követe  volt  a  rákosi  or- 
szággyűlésre, ugyan  akkor  és  1606-ban  alispán  sÖt  1512-ben  is.  *) 
1539-bea  élt  Szanthay  Péter  oklevél  szerint.  Az  említettől  külön- 
böző személy,  tán  fia  vagy  unokája  volt  Szántay  Osvát,  ki  1575-ben 
iratik  Nógrád  megye  alispánjának.  '')  Ennek  leánya  volt  Szántay  K 1  á- 
ra  leOUben  Banghó  Pál  Özvegye,  1602ben  már  Zekel  máskép  Ba- 
logh Gáspár  Deje.  *)  És  valószinUleg  ebben  ki  is  balt  e  család,  mert 
utóbb  azon  megyében  nyoma  sem  lelhető. 

Erdélyben  Szántai  néven  a  XVII.  század  végén  iameretessé 
tett©  magát  II  i  b  á  1  y,  előbb  aranyos-medgyeai,  utóbb  nagybányai  ref. 
pap,  1677-ben  Kolosvárott  nyom.  magyar  imakönyv  szi>rzője.  ^) 

Zemplin  vármegyében  szintén  e  század  elején  a  nemesek  aorá- 


'}  Sairmaj  C.  Zemplin  not.  top.  116. 
')  Stéííslj  nnitáiia  valláe  tiStt-  16B. 
*)  Ssirmar  C.  Zemplin  not  top.  116.  376. 

*)  Kovachich,  Snpplem  ad  Testi.  Comitior.  11.-—  Jáazay  P.  A  magjar 
íet  napjai  a  mobácsi  yétt  atia.  —  Analect.  Saec.  XVT. 
')  Baday  Fr.  Hiat.  lai.  III.  Q&i. 
•)  Protoc.  C.  Neograd.  aoi.  1GU2.  pag.  135. 
'}  Kmgju  írók  II.  397. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


478  SEANTHÓ. — Bzisn. 

ban  olvasok  aSzintay  családot,  ezek  eldÖdei  közfti  lehetett  Pál  1654- 
ben  8.-pataki  tanárból  tolcavai  rof.  pap.  Mátyás  szintén  a  XVII- 
században  b.  pataki  lelkész.  >) 

Stantbií  család.  BékeB  megyei  nemes  család,  hol  1821-beD  Íra- 
tott a  nemesek  sorába  Szanthó  Pál,  ennek  fia  Albert  egykor  Bé- 
kés várm.  aljegyző,  1857-ben  csabai  cs.  kir.  járáabiró. 

A,X VL  században  Szántó  András  Rábaközi  eredetű,  Eperjesen 
volt  eváng.  tanár,  ki  1670-ben  Wittebergában  tanait.  *) 

Igaz  nevén  Szántó  volt  azon  hires  görög  s  héber  nyelvész  je- 
zoita  ia  Arator  István,  ki  IMl-ben  azttletett,  és  az  ó  szövetségi 
bibliát  magyarra  fordította,  de  ki  nem  adta,  ■) 

Slántlí  esalád.  (Náznánfalvi)  Marosszéki  család,  kfiziilök  L  a- 
joa  azon  székben  1825.  duUó  biztos. 

Valóazinlileg  ennek  ivadéka  Elek  is,  ki  Erassó  megyébe  tele- 
pedett, és  MarosszéktÖl  1845.  jan.  Il-én  kiadott  nemesi  bizonylvá- 
nyát  azon  évi  jun.  11-én  Krasaó  megyében  is  kibírdetteté. 

Siántó  család.  (Radnóthi)  Ez  előnévvel  Gergely  1848-ban 
kir.  táblai  ügyvéd  M.  Vásárhelyen. 

Stáalií  esalád.  (N.-enyedi) Közülök  Gergely  Alsó-Fejér  me- 
gyei adóiró  biztos. 

ValószinÜleg  ebből  valók  György,  1792.  és  94-ben  az  érdé 
iyi  országgyűlésen  Abrudbánya  város  követe. 

Szántó  Györgyné  A. -Fejér  megyében  aanzonnépi  birtokos. 

Stántóhixy  esalád.  Köziilök  Ferenc z  itélőmester  és  lele- 
szi requisitor  1608 — 1625-ben.  ')  Zsigmond  n^ybátyja  gyilkosa, 
miért  a  horvátországi  bán  elé  idéztetik  1655-ben.  *) 

Stádyi  család,  (előbb  Koch)  Koch  nevét  S  z  á  n  y  i-ra  változ 
tátva  Szányi  József  1790-ben  II.  Leopold  király  által  nemesftetett  meg. 

Czfmere  a  paizs  ezüst  udvarábMi  zöld  téren  két,  szemközt  ágas- 
kodó vörös  grif,  első  lábaikkal  három  virágii  nefelejcs  vír^t  tartva ; 
a  paíze  fejében  kék  pólyán  három  arany  csillag  ragyog.  A  paizs  fö- 
lötti sisak  koronáján  szintén  olyan  vörös  griffek  ágaskodnak,  első  lá- 


')  Scirmay  C.  Zemplin  not.  top.  116.  216.  319. 

*)  Bartholomasídes  Memória  Uug.  178, 

')  Hindsseaty  h.  Advocat  lev.  VI.  d.  »47.  lap. 

*)  Corpiu  Joris  Hang. 

*)  ugyan  ott  1655.  ^vi  58.  VStv.  ca. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


8ZAPÁBT.  479 

baikkal  kék  uefelöjcset  tartva.  FoszUdék  jobbról  ezfiströrös,  ^bslról 
aranykék.  ■) 

A  CB&Iád  Torna  megyei  Torna  helységbeli,  bol  1740-b6n  azűle- 
FerencK,  ki  1801-ben  rosnyóí  püspök  lett,' meghalt  1810-ben,  kora 
71  évében.  ■) 

Seányl  József  ld08-ban  Torna  vármegye  föjegyzílje,  a  Ludo- 
TÍceára  ezer  ftot  adott  ') 

Sxapirf  család.  (Szapári  gróf)  Régi  magyar  necozetség,  mely 
Veszprém  megyei  S  z  a  p  á  r  helységről  vette   nevét  éa  azon  helységét 
most   is   birja. 
Ismert     törzse 

Szapáry 
György,  a 
XVL  század- 
ban 1560.  kö- 
rül élt,  és  nejé- 
vel AszBZony- 
falvy  Annával 
nemzé  Szapá- 
ry Istvánt, 
ki  lő82-ben 
Győr  megye 
gyűlésén  tilta- 
kozott a  némái 
nemesek  ellen 

bizonyos 
egyezség  fel- 
bontása miatt.*) 
Ennek  öt  gyer- 
meke maradt, 
két  fia  és  há- 
rom leánya,  a 
leányok  közdl 
Borbála  Kláris 


')  Adaml  ScQta  geotil-  tomo  XII. 

')  VH^a  András  Orkanonok  áttal  fölStte  I8I0.  jnn.  5-  mondott  halotti  be- 
atéü.  NjotD.  Eger. 

')  1806  évi  7.  Krv.  oe. 

')  Oyör  megyei  jegysökönyv  I. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


480  seapAbv. 

Péter  QySrvirí  naszAdoaok  lutpítányának  neje,  1637-ben  idéEteti  báty- 
ját  Andrást  A  fiúk  kÖzUI  Mihály  eleaett  ée  magnélkUl  múlt  kí ;  I. 
András  pedig  1624-ben  Oyör  vármegyének  slispáoja,  majd  1642- 
ben  puzBonyi  kamarai  tanácsos  ■)  és  1640 — 1647.  időközben  ideigle- 
nesen  a  szent  korona  öre.  Nejétől  Csath  Annától  négy  gyermeke  onradt, 
u.  m.  két  fíú  I.  P  é  t  e  r  és  L  M  i  k  1  ó  s  ée  két  leány,  kik  a  táblán  láthatók. 
I.  HiklÓB  leányában  Juliannában  Majthényi  Oergelynében  1675. 
után  kihalt  I.  Péter  pedig  vitézsége  és  föleg  viaseontagBágM  élete 
által  a  4»aládnak  nevezetes  embere  lett. 

Andrásnak  utódai  a  Komárom  megyei  Bana  helységbeli  öröksé- 
gen 1666-ban  osztoztak  meg.  ') 

I.  Péter  i^abb  korában  katona  volt,  és  a  török  elleni  csaták- 
ban vett  részt,  egyszer  Győrnél,  utóbb  Komáromnál  siílyosao  megsebe- 
sítetett, végre  1657 -ben  Csakvár  melletti  ütközetben  három  sebet  ka- 
pott és  török  kézbe  került  Négy  évig  sanyai^ott  a  pogány  fogsága 
bon  és  mint  iiják,  török  földes  ara  eke  elé  járomba  fogatta,  és  általa 
szántatott,  mig  végre  22  ezer  császári  aranyon  váltatott  meg.  ')  Meg- 
szabadulván török  fogságból,  ismét  vitézkedett  egy  ideig,  utóbb  i 
ban  1680.  előtt  Mosony  megye  alispánja.  Az  1681.  évi  sopronyi  ország- 
gyűlésen nevezett  megye  követe  volt,  *)  és  alországbiró  lett,  Tö- 
köly  korában  tett  hűséges  szolgálatiért  1687-ben  I.  Leopold  király 
tói  arany  lánczczal  diszitetett.  Ugyan  ez  évben  —  mint  mosonyi  alis 
pán  és  alországbiró  nejével  Egresdy  Zsófiával,  ki  Egresdy  Boldizsár- 
nak kir.  táblai  (llnöknek  és  a  1  országbírónak  leánya  volt,  tetemes  szer- 
zéseket tett;  ugyan  is  gróf  Kéry  Ferencz,  Vas  megyei  főispán,  kama- 
rás és  tábornok  és  neje  rimaszécsi  gróf  Széchy  Jnliánua,  azon  érde- 
meit, melyeket  családja  irányában  szerzett,  föleg  pedig  a  FelsS-EAnd- 
vai  vár  és  uradalom,  és  Murai-Szombat  és  Széchi-szígetb  megszeraé- 
sében  tett  szolgálatait  tekintvén,  neki  és  nejének  1687.  évi  sept  15-éti  a 
vasvári  káptalan  előtt  örökösen  és  vissza  voohatlanúl  eladta  33fi00 
ftban  a  következő  birtokokat,  úgymint  a  Murai-Szombati  máskép  01- 
stnczi  kastélyt  Vas   vármegyében,  Mura-Szombat  és  Marceiansz  mrvá- 

')  Bel  M.  Notltia  nova  Hung.  IV.  458. 

*)  Fiojea,  Komárom  várm.  147. 

')  Aasmi  Mm.  a  nsti  muzeumbao  4t.  lat.  nro  188.  —  Bajesi*;!  Adáni 
Dednctionei  (iteiteal(^ca«  tom.  I.  Hsa.  p.  37.  sscriot  a  iarev  adskosáa  utján  (se 
akkori  ssokás  aserint)  g^tllt  ösrae,  sÖt  annyi,  hogy  m^g  föl  ii  marsiáván,  jVvö 
vagyonoBodáiiáiiak  aUpjánl  szolgált.  —  Tud.  gyöjt.  18S0.  ÍV.  91-    ■ 

<)  Lehoczky  Stemmat  I.  197 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


tZArÍRl.  481 

Fosokkal,  Szvetebocz,  Ceernocz,  (^radischa,  Tropocz,  Tissenua,  Van- 
csoveca,  Frankócz,  Petrócz,  Qederóca,  Sodisincz,  Krajna,  Kupaincz, 
Veseicza,  CBcroelocz,  Palona,  Noraincz,  Lukavocz,  Mladetincz,  Moracz, 
Tesaanocz,  Sidabegy,  Lak,  Falkocz,  Csekefalva,  Kernecz,  Bokrácz, 
Dolina,  Szembiborcz,  Nemeaecz,  Pusincz,  Vanícza,  SzalamoQcz,  Bo 
doncz,  Szenkácz,  Pusécz,  Lehesmerje,  Bresócz,  Predanócz,  Goricza, 
Kosárháza  kelys^kke),  Busincz,  Obrasakoncz  és  Bükallya  puszták- 
kal egyetemben ;  mely  terjedelmes  uradalomra  1688.  febr.  24-én  Bécs- 
ben kelt  királyi  beleegyezd  adományt  nyert  I.  Leopold  királytól,  ak- 
kor már,  mint  egyszersmind  arany  sarkantyús  vitéz  is,  mely  adomány 
lerélbeD  egyéb  érdemei  közt  a  Tököly  idejében  mutatott  szilárd  hSsége 
ia  említetik.  1689-ben  nagynénjének  Zsuzsannának  kerecsényi  Szalay 
Jánostél  fia  István  zálogba  adja  bábjának  Szapáry  I,  Péternek  Vesz- 
prém és  Qy8r  megyei  Báakfalu,  Börcsháza,  FelsS-Neskenye,  Pervád, 
Asazonyfalva ,  Borbaj  és  Néma  helységbeli  részét  IGO^ftban,  mely 
reá  anyjáról  Szapáry  Zsuzsannáról  maradt  Hasonlóképen  ugyan  azon 
helységekben  zálogjogon  megszerzé  (150  ftért)  Mankóbükki  Horváth 
Zsigmond  és  ennek  neje  ns.  Fitter  Kata  birtokrészeit  1690-ben  I.  Leo- 
pold királytól  bároságra  emeltetett,  és  ugj-an  ekkor  kapta  „Mu- 
rai-Szombat örökös  ura"  czimet  1696-ban  megszerzé  Rados- 
tics  Klárától  Komáromy  Istvánnétól  is  ennek  anyja  Szapáry  Kata 
után  a  följebb  nevezett  helységekben  jutott  birtokrészeket  200  ftért,  — - 
valamint  máj.  16-án  Farkas  Borbaiától  derghi  Somogyi  György  nejé- 
től ennek  anyja  Szapáry  Judit  után  kapott  ugyan  csak  azon  helység- 
beli részelt  1698-ban  Károlyi  Ferencz  és  neje  HoUósy  Kata  ugyan  azon 
helységbeli  birtokjogaikat  bevallják  bátyjoknak  Szapáry  Péternek  a 
vasvári  káptalan  előtt  zálogjogon  150  ftért  Eképea  nem  csak  ösi, 
leány-ágra  ment  javait  szAeé  meg  családjának ,  de  tetemes  szerzemé- 
nyeivel roppant  vagyont  hagyott  utódainak.  Meghalt  1699.  után.  Nejé- 
től Egresdy  Zsófiától  két  fia:báró  ü.  Miklós  és  IL  Péter  és  egy 
leánya  K  r  j  s  z  t  i  n  a  Kapy  Gyöi^yné  maradt 

II.  M  i  k  1  ó  s  és  testvére  IL  Péter  arany  sarkantyús  vitéz  1 722- 
beu  *XIIL  Károly  király  által  grófságra  emeltettek. 

n.  Miklósnak  nejétől  gyöngyösi  Nagy  Sárától  csak  egy  tia  ma' 
radt :  István,  ki  még  1 742-ben  élt,  és  magnélkUl  halt  meg. 

IL  Péter  nejétől  gyarmathi  gr.  Balassa  Teréziától,  (kivel  Vág- 

"  ')  A  góthai  Bút  herald.  Handbuch  977.  kp.  Bzerint  172S-beii,  Adami 

.    MiB.  4-r.  lat  nro  182.  azeriat  1728-ban.  .  ~  , 

■IMITlBOUKia  CIAIíÍDjU   X.    «ÖT.  '    '   '-'"^"^  "'  IHO 


Beszterczéu  stb.  öröklütt)  öt  gyermek  atyja  lön,  úgymint  III.  Péter- 
nek, Ádámnak,  Ignácsnak,  Józsefnek  és  I.  Jánosnak. 
Ezek  küzUl  III.  Péter  ésl.  Jánou  Által  két  ágra  szakadt  a  gróf 
Szapáry  család. 

III.  P  é  t  e  r  ága. 
III.  Péter  katonai  pályára  lépvén  Mária  Terézia  korában,  tábor- 
nokságig emelkedett,  HöS-ban  jan.  17-én  Szécai-Szigeteu  kiadott  tele- 
pítő oklevelében  e  czimét  olvashatni  :  Qi-óf  Ssapdiy  Péter,  Murai- 
Szombath  várnak  »  itg^an  azon  néven  líeoezett,  nem  külanben  Szécn-Szi- 
geth,  Vdg-Beezlercze  Dominiumok,  Krcai,  Csún,  Bábolna  jőizágokaak 
iiriSköa  JiSldes  utv,  Fiilgéges  római  Csdseár  a  magyarországi  királyné  ac- 
Uialia  komornyikja  (-kamarás)  Generális  stráxaamester  atb."  Első  neje 
gr.  Haller  Julianna,  a  második  gróf  Batthyány  Izabella  volt,  ezektől  Öt 
gyermeke  következő  i 

1.  II.  János  Hziil.  1757.  táján,  cs.  kír.  val.  belsői  titkos  tanácsos, 
>Sz.- István  j'ond  nagy  keresztese,  cs.  kir.  ezredes,  főherczag  József  nádor 
fő-udvarmestere.  Meghalt  Budán  I81Ö.  mart.  3-án  kora  58.  évében.  El- 
temettetett Ercsiben.  Neje  volt  gróf  Teleki  Leopoldioa. 

2.  IV.  Péter,  ki  a  Ludovíceára  1812-ben  ezer  forintnyi  alapít- 
ványt tett,  1809-ben  pedig  a  m.  nemzett  múzeumnak  negyven  ezer  ft. 
értéktt  ásvány  gyűjteményét  ajándékozta.  ■) 

3.  Teréz  gróf  Batthyány  Alajosné. 

4.  Juliánnti  báró  Lüien  Józsefnek  183d-tól  özvegye. 

5.  Vincze  szül.  1768.jui.  17-én.  Meghalt  mint  cs.  kir.  kama- 
rás és  valóságos  b,  titkos  tanácsos  1851.  dec.  21-én.  Első  neje  volt  gróf 
Oaisruck  Klementine,  kivel  1793-ban  kelt  egybe,  a  második  gróf  Stüt^gb 
Mária. Az  elsötől  leánya  Antónia  szül.  1796-ban,  csillag  ker.  bölgy, 
gróf  Welsersheimb  Leopold  cs.  kir.  kamao^  neje,  a  második  leánya 
Krisztina  szili.  1824-beD,  gróf  Baíllet  Latour  Károly  cs.  kir.  ka- 
marás és  kapit  neje. 

E  vonal  fiágon  kihalt.  ^ 

I.  János   ága. 

I.  János  (U.  Péternek  gróf  Balassa  Teréziától  Ba)  nejétől  gróf 
Erdödy  Annától  két  fiat  nemzett  :  Pált  és  11.  Józsefet. 

Pál  szül.  1753.  körül;  az  1791.  évi  orsaá^yUlésen  a  67.  tőrv. 
czik  szerint  az  országos  sérelmek  vizsgálására  kikdldtitt  választmány 
tagja,  cs.  kir.  kamarás,  valós,  belső  titkos  tanácsos  és   1796-tól   Árva 

')  1812.  ijvi  2.  törv.  CK.  ^b  1H27.  ^vi  35.  törv.  ez. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


aZAPÍET.  488 

vÁrmegyinbk  fölspánja  volt.  Heji^halt  1825.  évi   febr.  2-áii    kora  72. 
évében  Pozsonyban. 

II.  József  Bzül.  1755.  táján.  Közhivatal  viseléere  szentelvén 
magát,  C8.  kir.  kamarás,  val.  belaS  titkos  tanácsos,  eiöbb  Szerem,  utóbb 
Mosony  vármegye  íBíspánja  és  a  poESonyi  tanubnányi  kerület  fö-igaz- 
gatója  lett  A  Ludovicea  tttkéjét  5000  ftUl  »zaporftá.  Meghalt  1822. 
april.  22.  kora  67.  évében.  TudományoaBágát  mutatja  az  általa  irt  „D. 
untiuítigé  linehtthwn  Hungarns.^  Nümbei^  1784.  czimtt  nemzet  gaz- 
dászati  manka.  Első  nejétől  caak  ogy  leánya.  1.  Anna  Gorzkovszky 
Károly  lovassági  tábornok  neje  maradt.  Második  nejétől  gróf  Oatter- 
bui^  Jankától  öt  gyermeke  maradt  mint  következnek  : 

2.  Fülöp  szül.  1792.  aug.  28-án. Papi  pályára  lépvén,  olmü- 
cai  kanonok  és  prépost  lett. 

3.  in.  József  ezül.  1799-ben  ca.  kir.  kamarád,  és  udvari 
tanácsos,  1850.  után  a  magyarországi  főkormányszék  mellett.  Nejétől 
(1830,  éta)  Orczy  Anna  bárénő  én  csillag  ker.  hölgytől  gyermekei :  a) 
Sarolta  szül.  1831.  jun.  23-áD,  csill.  k.  hölgy,  és  1852.  ÓU  heg. 
Aaersperg  Sándor  cs.  kir.  ezredes  neje.  b)  Gyula  szül.  1832.  nov. 
lén.  c)  Iván  szül.  183Ö. jan.  19.  d)  Imre  szül.  1838. jun.  27-éD 
cs.  kir.  nblánus  ezr.  hadnagy. 

4  Sándor  szül.  Pozsonyban  1801.  jan.  1-én.  hivatalos  pá- 
lyára lépvén,  a  kőszegbi  kerületi  tábla  ülnöke  volt.  Meghalt  1840-ben 
maj.  10.  Nejétől  gróf  Appony  Francziskától  (ki  1842-ben  ismét  férj- 
hez ment  gr.  Zichy  Károlyhoz,)  fia  Béla  szUl.  1829.  martíusban 
nősült  1857.  april  28-án  Atzél  Gabriellával,  kitW  fia  Sándor  szíll, 
1858.  mart. 

5.  Antal  szül.  1802.  aug.  Nőül  vette  1826-ban  gróf  Kegle- 
vich  Augusztát,  (kitől  elválván  1847-ben ,  az  ismét  férjhez  ment 
1847-ben  nov.  4-éD  gróf  Batthyány-Strattmann  Kázmérhoz,  jelenleg  an- 
nak Özvegye  1854.  óta).  Qróf  Szapáry  Antalnak  gyermekei :  a)  Er- 
z  sebet  szül.  1827.  mart  21-én,  1852.  óta  gróf  Vosz  Eugen  cs.  kir. 
kamarás  és  kapitány  neje.  b)  Géjza  szüL  1828.  sept.  18-án.  Nőül 
vette  1861.  aug.  10-én  gróf  tíyőry  Máriát. 

6.  Forencz  szül.  1804 jan.  13-án;  nőül  vette  1825.  mart. 
9-én  zsadányi  s  török  sz.-miklóai  Almásy  Rozáliát,  ettől  gyermekei  ; 
a)  Fánny  szül.  1825- dec.  9-én, csill. k. hölgy,  1845.  óta  bárÓWencb- 
beim  Lászténé;  b)  István  ezül.  1829.  maj.  27  én.  Cs.  kir.  kam. 
Nőül  vette  1854.  lebr.  26-án  gróf  Ráday  Borbálát,  kitől  három  gyer- 
meke van,  úgymint:   1)  Kálmán  szül.  1854.  dec.   18.  2)  Péter. 


484  SZAPJÍRT. 

flzül.  1856.  jan.  30.;  3)  Károly  bzöI.  ]857.jun.  3-4n.  —  e)  LászU 
BzQt.  1831.  noT.  23-éD  ch.  k.  kam.  és  ahUnus  Srnag;. 

A  caaláti  grófi  czlmere  —  mint  följebb  atnetszvény  ábrázolja  — 
a  paiza  kék  ndvarában  bármae  szikla  középsőjén  arany  koronából  ki- 
emelkedő nő,  fehér  talárban,  vörös  Svvel,  hoaazú  BzSka  hajjal.  Jobb 
kezében  kivont  kardot,  a  balban  három  rózsát  tartva.  Fölötte  jobbról 
félhold,  balról  arany  csillag  ragyog.  Ugyan  ity  alak  nffl  ki  a  paizs  fö- 
lölti sisak  koronájából,  mely  a  grófi  korona  fölött  áll.  Foszladék  jobbról 
ezfistvöröe,  balról  aranykék. 

A  családfa  következő  : 

(Aasionyfalgy  Aon  a) 

'~     L  latyán  1582. 

I.  András  Mihály        Fruzsina        Bora  Zrazsa 

1624-1647.  1631.         (Sdkauy      (Kláris       <l.  Sielestey  Sánd. 

gy{(rl  allsp.  kam.  tan.  f  Jakab)         P^ter)    ii.  Ker.  Szalay  János) 

(Cfláth  Anna) 

I.  Píter  "         Kata  Judit  I.  Miklós        ' 

1657.  1699.     (Radostice     (Farkas 
aloHiágbiró     Ferencx       András) 
1690.  Mit!. 
(Egresdv  Zsófia) 


II.  Hiklöe  II.  Pdter  Krisztina 

1722.  srif.  1722.  CTÓf.      (Kapy  György) 

(gyöngyösi  Nagy  (b.  Balassa 
§á»;  Terda) 


II.  István  1742.  lU.  Pdter        Ádám.      Ignácz.      TjóMof.        I.  János 

f  tábornok  1758. 

1768.  (Erd«dy 

(1.  gr.  Haller  Jnlía  AnnaT 

2.  gr.  Batthyányi  laabella) 

II.  János  IV.  Páter         Vincze  Taráz  Julianna 

T.  b.  titV.  Un.        1809.  27.  »z.  1768.tl85l.{gr.Batthyáiiy  (b.  Lilién 
ezredes  f  1816.  v.  b.  t.  tan.        Alajos)         József) 

tgr.  Teleki  Lcopoldinn)      (I.  gr.  Oaisruk  Klem. 
2.  gr.  StBr^kh  Mária) 
1-tÖl  Antónia  8-tól  Krisztina' 

sz.  1796.  sz.  1824. 

(gr.  Welseniheimb  (gr.  Baillet- 

Leopold.)  Latoar  Kár.) 


I.  Pál  It.  Jóasef 

s,  1763. 1 1826.  Bs.  1764. 1 1822. 

Arvai  fiiispán.  v.  b.  1. 1.  Hosoui  föisp. 

(gr.  Oatterbontg  Janka) 
(FolgL  «  A5s.  lapom.) 


8SAPÍBT.— aUPLOHCSAY. 

n.  JÓBMf,  ti  a*  flUbi  Umom. 
«».  1754.t  1832. 
V.  b.  t.  L  Hdsooí  ffiiip. 
(gr.  Gattarbnrg  Janka) 


lUn  Auu        3-tól  FUiap    IIL  Jóisef        Sándor           AnUl  FeraMs 

(GoKkDVBiky      ML.  Í7»2.        sí.  1799.      ez.  1801.        ax.  1802.  az.  ISOj. 

Károly)           ohnttcsi       (b.  Orcsv     kflBieghi  (gr.  Kcglevich  (Alnubj 

kanon.           AdukJ  k.  t  tUnök     AnguuU)  Róui) 

jl  (e,  APPO.J. 


Sarolta       Gyula        Iván       Imro 
IS.  1831.      u.  1889.    iz.  163&.  si.  1838.    B^la 
(h^aenpeTg(cr.  Fm-  be.  1SS9. 

Sándor  t«tich  (Aczd  Gabriella 


AngnisU) 


Sándor  sa.  1 


Erzce  CUíjca 

aa.  1827.  ai.  1828. 

(gr.  VoBB  Eogen      fgr.  Gyfir^  Mária) 
Mária. 


Fáni                          István 
H.  182S.                      M.  1829. 
(b.  Wenokheim        (gr.  Ráday  Borb  ) 
Láííló)     ■ ' 


Nem  áll  a  táblázaton  gr.  Szapáry  Etelka  szül.  1798.  sept.  26. 
a  ki  neje  volt  gróf  Andrássy  Károlynak. 

Siaploneuiy  család.  (Szaplonczai)  Máramaros  vármegye  régi 
gyökes  nemes  caaláda,  azon  megyei  Szaploncza  helységről,  melynek  je- 
lenleg ia  birtokosa,  vévén  vezeték  és  elíinevét 

Eredetét  és  folytonos  leszármazását  adatok  hiányában  nincs  mó- 
diinkban közölhetni 

Régiségét  tanusf^a  már  a  XV.  században  tagjaínak  fSbb  megyei 
hivatalokra  emeltetése  is.  1468-baD  Szaplonczai  hosszú  Mihály  (Mí- 
chael  longUB  de  Zaploncza)  Háramaros  vármegye  egyik  szolgsbirája 
volt  *)  Ennél  is  régiebb  adatokat  nyújtanak  a  Zsigmond  király  kori 
okmányok,  melyek  szerint  1437-beD  e  megye  előkelő  nemessége  sora- 
ban  találjuk  Szaplonczai  Sándort,  (Sandrinus  de  Zaponcha)  Ta- 
más deákot,  (Thomas  literátus  de  Zaponcza.)  N  á  n-t  de  Zaponcza.  *) 
A  család  tagjai  folytonosan  megyei  és  többen  kÖsUlÖk  elítkelö 
bivatalokat  viseltek. 

<)  Teleki,  Bnnyadiak  kora  XI.  808. 

■)  üj  M.  Mnienm  1867. 11.  84&-851.  ^  , 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


48A  SEAPOLTAI. 

József  a  muIt  század  régén,  már  1790-ben  máaod  aliBpán  és 
követ,  ')  utóbb  eUÖ  alispán,  Ss.-lBtTáii  rend  kis  keresztese,  kír.  taná- 
csos mintegy  1813-ig.  Bírt  Ugocsa  megyében  is  Fancsikán.  ')  Nejétől 
Darvay  Krisztinától  gyermekei  Károly  éa  Jozefa  Pogány  La- 
josné.  Nevezett  Károly  1827 — 1830,  körül  megyei  aljegyző. 

Pál  az  ifjabb,  (valószínűleg  atyja  is  Pál)  1812'bea  már  má- 
sod alispán,  18l8.  körttl  eIsH  alispán  haláÜUg,  mely  történt  M.-8Etge- 
ten  1832.  mart,  24-én.  Birt  Ugocsa  megyében  Karáthfalván  ') 

József  fSszolgabiró  1824-1827.  kÖrlU. 

Pál  1827-beD  már  aladóssedö,  1831-ben  hom  fóftdészedö,  1841. 
aog.  6-tól  badi  föadószedö  1849-ig. 

Imre  1831-ben  1.  aljegyeö. 

János.  1831-ben  al-,  1835-ben  már  föszolgabiró  1846.  évi 
jul.  14-ig. 

Zsigmond  már  1835-ben  flfszolgabiró,  egész  1846.  jul.  14-tg 
1848-baD  másoct  atispáa  volt. 

Károly  1836-ben  már  esküdt  1845-ig. 

Oábor  1841.  már  esküdt,  1849-ig. 

József  1841.  aug.  6-án  lett  alszolgabiró,  1845.  jal.  14-éi)  pe- 
dig föszolgabiró,  és  az  volt  1849-ig. 

Sándor  1845-t6l  alszolgabiró  1849-ig. 

János  helyettes  füszolgabiró  1 849-beD.  (Tán  nqje  Sulyok  Berta.) 

Péternek  nejétől  Darvay  ErísztináJiót  leánya  POsp^tyné. 

Sxapolyal  Malád.  (Szepesi)  Á  Szapolyay  *)  ház  eredete,  mely 
János  királyban  a  magyar  trónra  emelkedetett,  jó  formán  ismeretlen. 
Felmer  *)  szerint  eredőtöket  Bosnyák  országból  vették  volna,  és  ne- 
vöket  annak  Zápolya  mvárosáról,  egykor  pedig  0 iá k  ó  lielységérÖl 
pedig  a  D  e  á  k  nevet  Az  első  állítás  is  bizonytalan,  a  másik  pedig 
épen  valótlan,  mei-t  a  Deák  nevet,  egyedül  Sza^lyay  Imre,  mint 


•)  Lfihoczky  Stemoi.  1. 198. 

')  Ssirmay  C.  Ugocsa  pag.  180. 

')  Ugyan  ott  p.  78. 

')  A  család  magát  „dí  Zapoij/a*  irta  ai  akkori  ortograj^ia  sseriot  Lásd 
Teleki  Hunyadiak  kora  XI.  köt  76.  lap.  Hogy  pedig  „Szapolyay "-nak  hangos- 
taták  e  nevet,  gUt  irák  ie  ai  avatottabbak,  ée  pedig  egykorúak,  mint  Brodarics, 
HelUy,  Gercséni  Ambriis,  Valkay  atb.,  kimoUtta  már  Jáasay  Pil  rA  m.  Bem- 
zet  napjai  a  mohácai  \  öaz  ntin  14  lap.  3.  jegyzetben. 

')  Felmer  M.  Fríinae  Lineae  TrttBsjtvaniaB  Hitt*!.  1180. 18.  A  a  U.  ki- 
kiadáa  íb. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZAFOLTAI.  487 

„literatiiB",  azon  kor  szokása  szerint  Írástudása  által  érdemlette  és 
tndtimkra  egyedül  TÍselte.  Wagner  Károly,  ')  a  különben  szemes  tu- 
dós még  inkább  téved,  midőn  a  Szapotyay  családot  a  Kaplai  és  Ka- 
polyaf  családdal  és  ezek  őseivel  igyekszik  ősssekötní ;  nem  azért,  mint- 
ha a  CBÍmer  kíilömbaég  tenné  valósKinfitlenné  az  állítást,  noha  abban 
az  időben  oly  magos  méltóságbeli  személyeknél  a  cziraer  kOlömbözés 
sem  eshetett  oly  könnyen  meg,  mint  az  utóbbi  századokban  kisebb  je- 
lentőségű családoknál,  melyek  gyakran  puszta  szóbeli  leirás  után  is 
vésették  nyomóikat,  és  még  gyakrabban  rosszul  tudták  saját  czimerö- 
ket ;  —  íianem  megdűl  ez  állftás  a  két  család  név  közti  erőltetett  ha- 
sonlítás által,  mely  összeköttetés  azontiU  semmi  más  adattal  nem  támo- 
gatható. De  ez  álUtás  valószintttlenuek  tetszett  már,  a  különben  nem 
igen  válogató  Lehoczki  előtt  is,  ki  ez  egyszer  jól  sejté,  hogy  a  Kaplfú 
család  inkább  a  Rátold  genus  sarjai  közé  sorozandó.  ") 

Istráoffy  ')  a  Szapolyatak  őai  fészkét  Pozsega  m^yében  Chasma 
és  Velika  helységek  közé  helyezi,  hol  feküdt  volna  a  nevet  adó  3za- 
polya  helység.  Jjegyen  bár  miként,  annyi  bizonyos,  hogy  a  család  sze- 
rény állásából  kiemelkedése  I.  Mátyás  király  korára  esik,  a  midőn  a 
két  testvér  :  Sz^olyai  Imreés  István,  a  szintén  szerény  családból 
emelkedett  nagy  király  alatt  magas  méltóságokra  jutva,  és  nagy  nevő 
családokba  házasodva,  családjok  emelkedésének  alapját  megvetették. 
Szírmay  szerint  Tokaj  várát  Szapolyay  Imre  1469-ben  kapta.  *)  Le- 
boosky  szerint  1459-ben.  '')  Honnan  merité  ez  oklevél  kivonatát  Le- 
hoczky,  feltalálni  nem  bírtam.  Szerinte  ez  okmányban,  mely  Szapo- 
lyai  I m r e  és  ennek  testvérei  Miklós  és  István  részére  szól, 
említetik  atyjok  László  és  nagyatyjok  János  ia,  ki  a  rothenok 
vajdája  (Rossiae  vajvoda)  volt. 

Wagner  Ssapolyay  Imrének  és  Istvánnak  atyját  és  nagyaty- 
ját  szintén    Lászlónak")   és   Jánosnak  nevezi ,   azoi 

')  Wagner  Analecta  Scepna.  IV.  6—46.  Különben  Wagner  id.  h.  Szap< 
lyai  István  nádor  1495.  ét  Qy'úrgy  1534.  évi  ciimereíket  is  egTmáBsal  ellanki 
zSknek  állíja.  Igaz,  amazéban  egyBzarvü,  emezébea  farkaa  van,  de 
ennek  oka  Bzeríntem  ai,  mivel  mindketten  a  czimerb^fl  csak  egy  rdezt  vésette! 
ki  nyomóikra  ,  mint  alább  az  egész  czimerböl  látni  fogjak. 

■)  Lehooskr  Stemmat.  n.  437. 

')  István^  libro  IX.  et  XDI.  p.  138. 

')  Szirma;  C.  Zemplio  Dot.  top- 136. 

')  Lebociky  td.  h. 

*)  Vagy  L  e  u  s  t  a  c  h-nsk  is.  És  épen  ezen  L  e  n  s  t  a  c  h-nak  Láaslúviil 
azonitásán  forddl  meg  Wagner  okoakodása  ,  mert  oklevelében  igy  emlittetiki 
László  pedig  elé  Bem  fordiil ,  éa  Igj  azou  oklevelek  más  családot  illetnek, 

,     ,Goo'ílc 


ban  ezeket  as  általa  közlött  oklevelek  de  Eapolya-nak  nevezik  j 
vagy  hibásan  olvasva  tehát  az  okmányok,  vagy  nyílván  más  családot 
illetnek,  és  ezen  utAbbí  esetben  a  Wagner  által  közlött  Kaplai  János 
országbíró  pecsété  nyomán  (ha  csak  ez  is  roszúl  nem  olvastatott)  az  or- 
sz^bírók  névsorából  is  kítörlendö  az  1392  —  1396.  évre  tett  Szapotyai 
János  és  helyébe  Kaplai  János  teendií. 

A  Szapolyaí  család  származtatásában  Budiú  Ferencz  Wagnert 
követi.  Bajcaányi  gyűjteményében  •)  I""^  ós  István  atyjául  Lász- 
1 6,  nagyatyjáúl  névtelenül  csak  vajda  iratik. ''') 

A  legátalánosb  ós  le^alészinUbb  is  tchát^  hogy  a  család  törzse 
János  volt^  kinek  életkora  Zsigmond  király  idejébe  esik.  Ennek  fía 
László,  (ki  nem  tudni  mily  CMládbéti)  Dorottyától  nemzé  gyerme- 
keit Imrét,  Istvánt  és  talán  Miklóst,  meg  Orsolyát  De- 
rencsóni  Imre  bán  nejét. 

Hint  említem,  a  család  emelkedését  Mátyás  királynak  köszönheté,  - 
a  ki  Szapolyay  Imrét  és  testvérét  Istvánt  egyszerű  körfikbÖl  ma- 
gas polczokra  emelé ;  mire  nézve  ntóbb  hatalmas  családokba  történt 
beházasodások  is  nagy  emeltyűül  szolgáltak. 

I  m  r  e,  az  idősb,  mint  tanult  ember  Ittteratos  (deák)  ^)  mellék 
névvel  jelöltetett  kortársu  által.  Fiatal  korában  Hunyadi  János  t^tt 
tanulta  a  fegyverforgatást,  ennek  halála  után  már  1459-ben  az  összes 
sókamrák  gró^a  (Comes)  volt.  *)  Öt  évvel  utóbb  1464-ben  már  a  Bos- 
nyák országi  kormányzóságban,  és  a  Horvát,  Tót^  Dalmátország  báni 
móltóságban  találjuk,  valamint  ekkor  már  Szepesi  örökös  gróf ')  és  fttis- 
pán  is  volt.  1465-ben  —  úgy  látszik  —  a  boszniai  kormányzóságtól  meg- 
fosztatott. Nőül  a  pelsöczi  Bebek  családból  Imrének  leányát  Orsolyát 
vévén,  ez  által  is  tetemes  vagyonhoz  jutott,  és  ez  útón  sógorának  Pelsö- 
czi Pálnak  örökségét  is  igyekezett  meg  szerezni.  Azonban  miután  1468. 
táján  a  szép  jövedelmű  harmínczad  íííigazgatói  tisztét  is  a  király  ren- 
deleténél fogva  Csáktornyái  Hampó-nak  volt  kénytelen  át  engedni,  és 
nevezett  sógora  utáni  örökség  megszerzésére  nézve  is  némi  nehézsé- 
gek gördítettek  elébe,  Má^ás  kírálylyal,  jóltévöjével  feszes  viszonyba 

*)  DednctioneB  genealogicae  U. 

^  Deduot.  Á»  Tabelláé  s  nzti  Mazeumban  foloa  lat.  IV.  213.  aaoobao  aty' 
jok  Miklós  Bzepeti  grófnak  ^b  bosnyák  kormán yzának  íratik. 

')  Cf  ak  ia  as  8  nevénél  fordul  eltS  a  „deák  neveaet,  még  pe<ÍÍK  latíodl 
„literatue"  alakban  éiigy  tévedés  ez  aton  a  Saapol^ay  csaudnak  vals- 
meljr  .Deák*  oevü  nemzettségKel  erőszakolt  ösaieköttetéaét  caak  hinni  ia. 

*}  Teleki  Hunyadiak  kora  X.  613.  lap. 

')  l<66-ben  lett  asepeBÍ  ttröküB  gr.  L.  Cat.  Hsa.  fSz^chenyi  I.  703.  Í9  Ka- 
printí  Haa.  B.  (omo  L.  pag.  189.  350. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


esett  ')  Utóbb  azooban  ismét  a  kir&ly  kegyébejött,  és  több  hadjáratban 
és  békeszerződésekben  vett  részt.  1485-ben  Nádorrá  választatott. 
Meghalt  1487-ben.  Eltemettetett  Szepesen.  0  kapta  Tokajt  és  a  hozzá 
tartozó  aradalmat  Ü,  ki  még  1459-ben  csak  „vitézlif"  (egregíus)  volt, 
emelte  családját  a  förendek  közé.  Q-yermeke  nem  mai-adt.  Testvére. 

István  eleinte  Eszterem  várkapitánya,  innen  bátyja  Imre  ta- 
nátsából  Mátyás  advarába  ment,  hol  esze  és  vitézsége  által  mi^&t  kitíia- 
tetve,  bátyja  helyébea  felső  megyék  főkapitányának  neveztetett  ki,  1471- 
tfil  kezdve  részt  vett  folytonosan  Mátyás  király  minden  hadjáratában. 
Tetemes  része  volt  noki  Bécs  város  megvételében  is,  és  1489-ben  Bécs 
város  kapitánya  és  Ausztria  kormányzója  lett.  Má^ás  királytól  1476' 
ban  kapta  Treucsin  várát  és  aradalmáL  A  nagy  király  halála  után  is  a 
fS-rendek  reá  bizták  Bécset  és  Ausztriát,  melyet  azonban  nem  sokárs 
elég  könnyen  át  engedett  a  németeknek.  Az  ni  király  választásnál  már 
roppant,  mondhatni,  döntS  befolyással  birt,  és  nem  sokára  1492-ben 
nádorrá  választatott  1495-ben  tépett  Somlyó  birtokába.  ')  Meghalt 
1499-ben.  ')  Eltemettetett  Szepesen.  Roppant  birtoka  hetven  két  várat 
számlált  Magyarországban  és  lUiriában.  Etsíí  neje  homonnai  Dmgeth 
Simon  leánya  (tán  Kata)  volt,  ettől  születhettek  leányü  Margit,  vagy 
is  (jobban  Krisztina,  ki  1495-ben  jegyeztetett  el  homonnai  Dm- 
geth Jánosnak  *)éB  Veronka  Buthkai  Péternek  feleségeik.  Máso- 
dik neje  Hedvig  tescheni  herczegnŐ  volt,  (f  1521.  april.  6.)  kitől  szü- 
lettek gyermekei  Borbála,  János,  György  ós  Magdolna. 

Borbála  a  lengyel  királyhoz  Zsigmondhoz  ment  férjhez,  meg- 
halt 1514-ben. 

János,  mint  legjobban  hihetni,  1487'bcn  szUlctotL  Már  az  1505. 
évi  országgyűlésen,  mint  gyermek  jelen  volt  15U-ben  erdélyi  vajda 
lett  1514-ben  ö  mérte  az  utoló  csapást  a  Dósaféle  fölkelésre.  1518- 
ban  II.  Lajos  mellé  egyik  tanácsosnak  rendeltetett  1526'ban  a  itaobá- 
cbí  vész  után  magyar  királylyá  választatott  és  koronáztatott,  mint  a  tör- 
ténelemből bőven  tudható.  Meghalt  1540  ben  jul.  22-én.  Eltemettetett 
Sz.  Fejérvárott.  Nejétől  Izabellától  fia  ' 

János-Zsigmond  szül.  1540.  jul.  7-én.  Előbb  anyja  és  néhány  ta- 
nácsos gyámsága  és  a  török  szultán  pártfogása  alatt  állt  Anyja  halála 
után  Erdély  és  Magyarország  részeit  birá,  és  „választottkirály" 

')  Teleki  Hunyadik  kora  IV.  S-4 
')  Pray  Mas.  IX.  pBg.  10. 

*)  Ksprinai  Um.  B.  tomo  Lll.  p.  53— Ö9.  Ét  végrendeletet  ott  B.  tom. 
53.  p.  9. 

')  Lelesii  Gonrent. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


490  8IlAPOI>TAT. 

czinimet  élt  Meghalt  nStleafil  1571.  mart.  14-én- És  benneaSzApolyaj' 
hAz  kihalt. 

GyÖ'gyj  István  nádornak  fia,  János  király  testvére,  Szepesi 

gráf,  az  ország  egyik  fSkapítáoya  és  a  mohácsi  ütközetben   1626-ban, 

hol  elesett,  egyik  föv^ér  volt.  Mint  nőtlennek  gyermeke  nem  maradt. 

Magdolna  szintén  István  nádornak  leánya,  mint  hajadon  halt 

meg,  és  Trencsin  várában  ékes  aírkö  alá  temettetett.  '} 

A  Szapolyai  családnak  ösi  czimere  —  úgy  látszik  —  az  angyal  ál- 
tal tartott  egyszerű  paízs  udvarában  egyszarvú  volt.  így  találjuk 
azt  István  nádornak  1495.  évi  pechét  nyomatán.  >)  Ennek  György  fia 
1534.  évi  pecséten  Wagner  szerint  a.  hasonló  paizsban  farkast  vi- 
selt. Noha  Wagner  esen  közlött  metszvénye  világosan  kettSs  farkiü 
orOBzltot  mutat,  ')  és  igy  vagy  a  metazvény  roaz,  vagy  pedig  a  pecsét 
nyomat,  melyről  a  rajz  vétetett,  oly 
elmállott   lehetett ,  hogy   a   farkas 
oroszlánnak  is  nézethetett,  de  ezeo 
esetben    lehetett   az   egyszarvú   is. 
Hogy   pedig  a   homályosan  kire- 
lietö   pecsét  nyomatok  után   téves 
rajzok  készülhetnek,   mutatni   lát- 
fizik    Wagner  ellenében   azon    pe- 
csét rajz  ÍB,'.mely  Szapolyay  István 
nádornak  1492.  évi  pecsét  caimerét 
tünteti  fel,  *)  a   hol  a   kereaztvá- 
gással  négyfelé   osztott  paizs   min- 
denudvarában egy  oroszlán  áll,  vi- 
lágos tanúságául,   hogy   az   a   pe- 
csét   nyomatról    hibásan    észlelte - 
lett,  mintán   a  családi  czfmerleirás   mindenütt   egyszarvút  és  farkast 
emift.  A  Szapolyay  család   czimere  már  1492-ben  is  négyfeléosztott 
paixs  volt,  mint  itt  a  metazvény  is  mutatja,  —  az  1 .  és  4.  udvarban 


')  TodományoB  g^fljt.  1818.  ivi  IX.  k.  8.  1. 

')  Wagner  Aaaleota  Bcepos  IV.  44, 

')  Illyennek  nézte  ezt  Lehocsky  i».  Lásd  Stemmat  II.  437. 

']  Bkttyán  Leges  Ecclesiaiticae  I.  528.—  Fugger,  Ehren-tipiegel  733.  lap 
közölve  van  Szapolyay  Imre  uimare  :  vürCs  udarbao  bármu  halombAl  ki- 
növő farkas. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZAPPANC8T.— 8ZAHAKAITY.  491 

bArmas  hegy  lcözép&8jéb<tl  éhes  farkas  emelkedik  ki,  eVHtn  félhold, 
hátúi  csillag  ragyog;  a  paizs  tetején  ak'kori  ssokás  szerint  szárnjas 
angyal  látható,  mintegy  kezeivel  maga  elö  tártra  a  ceimert.  így  talál- 
jak eet  leghíteleBebhen  Jászaynál  Szapolyay  János  királynak  mind 
gyfirü,  — mind  pedig  lfi27.  évi  királyi  titkos  pecsété  kteepén.  ')  Az 
odTarok  aeineit  nem  tadjnk,  erre  nézve  még  a  ceatád  lappangó  czime- 
rei  lerele  adand  egykor  biztost  fetviiágositást,  mert  azon  véleményben 
vagyok :  a  Szapolyay-ak  üsi  czimere  az  egyszarvú  lehetett^  és  Imre 
vagy  valamely  testvére  (tán  István)  nyerte  a  czimer  bÖvitést  Mátyás 
vagy  IL  Ulászló  királytól  1402.  elStt,  ide  matatnak  az  eddig  ismert 
pecsétnyomatok  összehasonlításai . 
A  családfa  következő  : 


MiM6s  Imre  István  Orool^a 

f        siepeai  gróf  1465.  nádor  f  li^9.    (DeraDcaŐDi 

nádor  f  1487-  (1-  Drugeth  N.        Imre) 
(pelsOoxi  Bebek      2.  TesebeRÍ 
Ortolja)  Hedvig) 

l-tíH  Krisztina      Veionka      2-tól  Bora  Jáuoe  Qr'íi'gr    Magdolnt 

(Dntgeth      (Buthkai  f  1514.     magjar  Itirál;  faadve»!r 

János)  P^ter)  (Zsigmond        f  1640-  f  1696. 

lengyel  király)    (lasbelU) 

Ján  os-Zaigmond 

vá).  király 

t  1671. 


Siappanosr  család.  A  Szappancay  család  más  családdal  egytltt 
aemesitetett  meg,  és  Fejér  megyében  volt  honos. 

Ssappancsy  Márton  1721-tí(l  váczi  kanonok,  1736-tól  ugyan 
ott  nagy-prépost  volt  1750-ig. 

Siappanvs  oialád.  Bihar  megye  nemes  családa.  Szappanos 
Mihály  TökÖlyi  Imre  egyik  kapitánya  volt  1693— 4-ben  ^) 

Szappanos  máskép  Nagy  János  1684-ben  a  nógrádi  nemesek 
aorában  található.  *) 

SMrakaar  esalAd.  Láid  íStanikány  cs. 


•)  Jásiay  P.  A  magyar  nemzet  napjai  s  mohácsi  vész  Után  889.  lap. 

^  Tökölyí  Imre  naplója. 

')  Nógrád  megyei  jegyzőkönyv  168Í.  evi.  ,  -  , 


49S  SZÁRABBVICS.— SBÁKáZ. 

SiaraseviM  család.  Ssaraaevics  József  és  János  1793- 
biui  I.  Ferencz  király  által  nemesítettek  meg. 

Czimerök  következő,  a  paizs  vfzirányosan  kétfelé  oszlik,  éa  ezen 
felső  rész  fOggdlegeseB  ismét  két  ndvaira  van  hasftra,  a  jobb  oldali 
ezüst  adrarban  vörös  oroszlán,  a  baloldali  vörös  udvarban  ezüst  oroszlán 
áll,  mindkettő  arao;  markolata  kardot  tartva,  és  azt  egymáséval  ke- 
resztbe helyezve.  Az  alsó  paizs  rész  kék  udvart  mutat,  alól  zöld  téren  le- 
vágott törökfej  vérzik,  tólötía  ezüst  félhold  ragyog,  ékb  e  végződő  arany 
szelemen  által  az  egész  udvar  mintegy  három  részre  oszlik,  jobb  oldalról 
fehér  egyszarvú  ágaskodik,  balrólnyillal  felvont  arany  ijj  látható.  Á  paica 
fölötti  sisak  koronáján  szétterjesztett  szárnyakkal  repülésre  késsen  ter^ 
mészetes  Bzinü  sas  áll,  Foszladék  jobbról  ezflstvöröB,  balról  aranykék.  ') 

Slárasi  etaiád,  melyből  Mátyást  Kemény  János  igen  rósz 
oldalról  bélyegzi.  *) 

Slárai  eealád.  Száraz  Péter  1719-ben eept 23-án  m.  Károly 
királytól  kapott  czfmores  nemeslevelet,  mely  szerint  czímere  a  paizs 
kék  udvarában  zÖld  tér  fölött  fehér  lovon  öIö  és  száguldó  magyar  vi- 
téz ;  nyereg  takarója  zöld,  nadrágja  ós  dolmánya  vörös,  csizmája  sái^, 
fején  vörös,  prémes  kalpag,  oldalán  kard  lóg,  jobb  kezével  fehér  vö- 
rös zászlót,  emel  és  longedeztet.  A  paizs  fölött  koronás  sisak  van. 
Foszladék  jobbról  ezüstvörös,  balról  aranykék.  ^) 

Ugy  látszik  —  Száraz  Péter  Erdélyből  származott ,  és  tőle 
származhatott  Bihar  megyében  most  is  a  nemesség  sorában  említett 
nemes  Száraz  család ;  de  tÖlo  származott  és  fia  lehetett  neki  azon  Szá- 
raz György  is,  ki  1724— 1730-ban  kir.  személynök,  1731-ben  pe- 
dig báróságot  nyert  éa  a  kir.  udvari  kanczelláríához  tanácsosnak 
vitetett. 

Báróságt  czímere  négyfelé  osztott  puzs,  az  1.  és  4-ik  vörös  ud- 
varban fehér  lovon  páncséios,  sisakos  vitéz  lovagol,  nyeregtakarója,  és 
sísaktolla  kék,  jobb  kezében  aranylándzsát  tart.  A  2.  és  3-ik  arany  ud- 
varban zöld  téren,  kék  ruhás  magyar  ember  áll,  vörös  csizmában,  fe- 
jén kék  és  prémes  fÖveggel,  kezében  irótoUat  tartva.  A  piiizs  fiílött  bá- 
rói korona,  és  azon  két  koronás  siaak  áll,  a  jobb  oldalibél  két  fekete 
elefánt  ormány  közt  a  paizsbélihez  hasonló  pánczélos  vitéz  áll,  arany 
lándzsát  tartva,  a  baloldali  sisak  koronájából  ké  tkttetjesstett  fekete  sas- 


')  Adami  S«at«  gentiL  tom«  Xn. 

')  Kem^y  J.  ÖnéletiriM  kiadta  Ssalay  L, 

■)  CollecL  Herald,  nro.  S96. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


ssIbazbebkt.  493 

azáraj  között  a  paizsbelíhez  hasonló  kék  ruhás  magyar  emelkedik  ki, 
irótoUat  tartva.  Foszladék  jobbról  ezűstyörös,  balról  aranykék.  ') 

Gydrgy  báró  fiában  Tamásban  kihalt,  egyébiránt  ily  család' 
fát  alkotott :  ') 

György 
1731.  biró 

(Darúcgj  Kata) 

Tamás  Jalia  Erzsébet  Kata 

t  (Eudnyiiwzky  (1.  Ujváry  táborn.      (Brenner 

JónetDé        2.  Fucbor  Fer.)  Uiháty) 

A  nemesi  ágból,  mely  Qyörgynek  testvérétől  eredhetett ,  a  múlt 
század  végén  éltek  testvérek  Krisztina  Barcsay  Felixné,  és  Szá- 
raz Zsigmond  Bihar  megyének  táblabírája  és  volt  füperceptora ;  ki 
Ugocsa  megyében  is  bírt.  Ennek  első  neje  volt  Török  Anna,  a  máso- 
dik Antalffy  Erzsébet,  ki  180C-ban  tett  végrendeletet.  A  családfa  Így 
kezdett  ')  sarjadzani : 

Si4rai  N._ 


Zsigmond 

Bihari  fűpercept. 

(1.  Török  Anna 

2.  Antalffy  Eraae  1 1806) 


Hibály  1810.  J62sef  Teréz 

kincstári  Ugyvdd  katona.    (Uibályi  István) 


(övári  PongrácE 
Fraocgjaka) 


Hihály,  Bihar  megyei  táblabiró  és  e  század  elején  (1810-bcn 
íb)  a  nagyváradi  kerületben  a  vallás. alapítványi  ottományi  és  szent- 
jánoti  nrodalmak  kamarai  ügyvéde  volt 

SlAraiberky  család.  Szatmár  vármegye  kihalt  nemes  családa, 
mely  azon  megyei  Szárazberek  helység  egy  részét  bírta  már  a  XIV. 
században.  NevÖk  akkor  és  aztán  jó  ideig  az  akktn*!  Írásmód  szerint 
„Ziraz  berky''-nek  Íratott. 

1381-beD  Zárazberky  LiszlóésMihály,  Istvánnak  Bm,  Szat- 
már megyei  Sima  helységet  Diéneasel  ée  Míhátytyal,  Desew- 


>)  Aduni  ScntaOenÜl.  tomoXn.  6a  Hm.  a  nemzeti  Hozeamban  4-rét 
lat  183. 

*)  Wagner  tab.  XXU.  Dedact.  ée  tabelláé  nro  210.  Col.  Cat 

')  Vay  László,  Német  hlvség  441.  698. 608.  Fényes  Komárom  1(>0. 


494  SSÍRHKOn.— SUSTÓRT. 

nek  fiaival  Simái  nemesekkel  az  egri  káptaiim  elStt  kétfelé  osztották. 
Bzek  közfii. 

László  hamispénz  verése  miatt  hütleDségi  bélyeg  atá  kerfil- 
vén,  Szárazberek  és  Sima  lielységbeli  részét  elveszte,  és  maga  eleve- 
nen elégettetett,  részét  Tamás  erdélyi  vajda  kérte  fel  adományban  és 
megkapta,  de  a  beiktatásnál  a  Száraeberkyek  ellent  mondván,  hoBSEas 
per  lett  belőle,  melynek  1339-ben  Pál  országbíró  aUtt  Ítélet  által  vége 
szakadván  és  e  szerint  a  szárazberki  és  simái  jószág  úgy  osztatott  fel, 
hogy  mivel  László  a  nevezett  birtokok  egy  feterészének  csak  egy 
negyedrészét  bírta,  abba  Tamás  vajda  beiktattatott;  a  felerész  másik 
három  részét  pedig  Lászlónak  még  három  testvére  kapta,  a  másik 
egész  fele  részt  Desewnek  fiai  kapták.  '■)  Az  eddigiek  szerint  a  család- 
fa igy  áll : 

^f!^^ DcBew ^_^ 

'        Lásiló  Mihálr        Jakab        Ján<«~'  I>i«nes  Mibál}' 

nótát-kap.  1331.  183S.  1889.  1389.  1889. 


Szirmay  szerint  a  Szárazberky  család  vérséges  összeköttetésben 
állott  a  Mikolay  családdal ,  azonban  ez  összeköttetés  és  leszármaBás 
mindeddig  nem  világos,  mint  erről  e  munka  VIT.  kötetének  491 — 492 
lapján  már  olvashatni. 

Siárhegyi  Mlkl^  cmüM.  Qywgyósséki  székely  csidád,  mely- 
ből Ssárhegyi  Miklós  L  u  k  ác  s  és  többen  Báthon  Zsigmondtöt  1609- 
ben  primipUaris  levelet  kaptak.  *> 

Siarka  család.  (Köveadi)  Erdélyben  Kösép-Szolnok  megyében 
birtokos  nemes  csatád.  Tán  öse  volt  azon  Szarka  Albert,  kit  mint 
Fejér  megyei  nement  említ  egy  t^irténetirónk  ')  Az  ajabbi  időkben 
fjámnel  Közép- Szolnok  megyében  szolgabíró  1815-ben,  ntóbb  törv. 
széki  ülnök  1825.  és  azontúl  is.  S  á  n  d  o  r  szolgabíró  1836.  körttl.  Tán 
szintén  e  család  ivadékai  Oyörgy,  volt  flSsBámvevSségi  hivatalnok 
1815.  körtll,  Jáa'os  ügyvéd  FelaÖ-Fejér  megyében  1848.  elStt 

Siarka  család.  Láad  Zárka  ct. 

Saartáry  család.  Bihar  és  Ssatmár  megyei  nemes  család.  E^ 
utóbbi  megyében  Derzsen  e  század  elején  birtokosok  Szartóry  N  a- 
Lhánael,  Imre  és  József.  *)  Az  utóbbiban  Károly,  Lajos 

■).S>irnia;  Usatmár  Tárm.  II.  a08.  279— ÍÍ81. 
')  Ns.  SaAel;  Constit.  100.  lap. 
■)  Kemény  J.  tfaéletiráM.  4<4. 1. 
')  Sninky  Sutnir  várm.  U.  81. 

DiB.1izedOyGoO<^IC 


SZARUEÁN — S2ASVADV.  499 

és  A  n  o  a  birnak  Sváb-Olánzi,  Köbölkút,  HoBszupályi  és  Uonostorpá- 
lyi  helységekben.  ') 

StarakáD  család.  Saamosujvári  örmény  eredetű  magyar  nemes 
csaláá.  A  nemesaéget  1760-bf)n  kapták  Máría Terézia  királyaeszonyti^l. 

Czimerök  vízírányoean  kétfelé  osztott  paizs,  az  (i,\b&  kék  udvar- 
ban arany  korona  felett  arany  (András)  kereszt  látszik ;  a  felsü  ezüst 
udvarban  vörös  oroszlán  emelkedik  föl,  elaí!  lábaival  öt  pávatoUat  tart- 
va. A  paizB  ftilötti  sisak  koronájából  egymás  iolött  két  sorban  tíz  páva- 
ti'>l  díszlik.  f'oBzIadék  jobbról  ezüstvörös,  balról  aranykék.  *) 

Közülök  Dávid  Ssámüs-Ujvárott   1815.  körül  városi  tanácsos. 

Másik  ágii  kiszakadt  Bihar  megyébe,  hol  Gergely  1848.  előtt 
megyei  tistiti  alttgyész,  jelenleg  ügyvéd  N.- Váradon. 

Ssarvady  család.  (Pele-szarvadi)  Elönevét  az  Érmellékén  Kö- 
zép-SzoInok  vármegyében  fekvő  Pele-Szarvadról  vette,  melyet  a  XVII. 
században  még  birt.  Egy  azon  időbeli  családfa  töredék  ^)  következőleg 
matatja  származásukat  : 

Andris 
(Zimlovica  Horváth  Ziéfis) 

"^     _  MiklŐB  "" 

ErzBijbet  ijára  Orsolya 

(Porcsj-  András)  (Basa  ^erepei 

Demeter)  öyötgyj, 

Andrásnak  neje  Horvátit  Zsófia  Zimloviez  Uorvátb  Oyöi^ynek 
Bánffy  Annától  való  leánya  volt. 

Ugyan  ezen  korban  élt  a  családból  Benedek,  és  ennek  gyer- 
mekei László,  Imre,  Miklós,  B,oIdizsár,  Margit  fíigyi 
SoIymoBsy  Andrásné  és  Erzsébet. 

Siarvady  család.  (Botházi)  Erdélyi  család.  Előnevét  Koiozs 
megyei  Botháiíáról.  irj&.  Adomány-levelet  I.  Rákóczy  Györgytől 
kapott  Az  előttem  fekvő  több  rendbeli  családfák  szerint  leghimlesebb 
nemzékrendje  ')  következő  : 


')  Fényes  E.  M.  orsz.  1869.beii  4Í6-27. 

')  Adami  Scnta  gentíl.  toioo  XÜ. 

')  Décaey  Miklós  kOzlriBe  ntán. 

')  Hodor  K.  által  tjlbb  rendbeli  genealógiák  r^ssint  egyei  család  tagok- 
tól ráaiint  Uike  S.  gytljteményéböl,  és  TtirSk  Antal  kÜBtéiébSl  is.  Amazok  k6- 
■fil  kétB^kivttl  legkitel«a«bbnek  kellé  tekintenem  egy,  1806.  évi  bírói  megintO 
levélbe  foglaltat,  mely  már  kUrülméDyeinél  fogva  is  legtObb  hitelt  igdayel. 

_nOO<^iC 


L  Jánoa 

Koloza  megyei  j«g7BÍÍ  1732. 

Dobokftí  alispte  1786— S7. 

(Betlcghy  Kri««tipe) 


II.  J&noallTO    Ásnea 
(uucaiki        (f.  dobolyi 


Fereocz 

1770. 

j[gaee     tJirínt 
(Fejérdj 
Mihály) 


L  JÖHef 
1756. 
— 'Doboka 
ibiró 


;  Krítitioa        Bora  .  -  -„ 

(Horváth    1 18W.  elBUfnÜfí' 

''»■■"  cs/,  "^ 

IL  Jóuef  Florentína 

1790.  1796. 

^^ (Striplaky  Klára)       (Gere.  KoloBy 

""igne.      Uioi.         Jó»eP         *''*■'*''> 
CBÖmOTlfin  1 1S56. 

1814—19.  (Déney  Bóca) 

eWált. 


Fflleky 
Kríistina) 


VaKB 
Dániel) 


Sáador    Farkai        Elek        János        Jalia  Agneg  Ter^s 

(Bazás    koloBsi      (Balog  SznuákbaD  (Vasa    (1.  B6nii  Fer.  f 

Ter^z)  fÜjegTiti  JnliaDoa)        f  Ádám)    )i.  Báoz  Park.) 

(Mwke     , 1 

ZiDiw)  Károly 


koloui  aljégyzi 
catast  niv. 
Enyoden. 


ZiQsaa 
(Székely 
János) 


Deruen 

(Miki  6b  JozBof 

özvegye) 


Karolina 
(Berde 


I.  L4)oa  Pál 

Arany 0 eszéki  (Práter 

ffijegyzö       Teréz) 
(Báj6  ^BMa) 
N.  (fid) 


UbsIö,  él  Antal,  él 

Amnyoaazéki  *3°g'  kap. 

ufnUk .  Sz.  HihálTfalván 

(Miike  Bora) 

Kata 

(Bersenecey 

Miklós) 


les        Dániel    Teréz    Anna 
les        Dézsea       f  f 

le)         hivat 


Bóza 
(Farkas 
Jáuoi) 


Karolina 
(Bnczy  N.) 


II.  Sándor  Zantea  Sáninel 

adóiró  biztos    (Vessprénú      Dézsea  éL 

(N.  N.)     , 

KaroUna.     Pál.     Adolf. 


-^ 


IL  Dénes  Észtet 

(KecskeUtán        (Vzjda 

lak.)  Lajos) 


Teréz         Anna 
(Pálffy       (Berde) 


Lniz.     Farkas.      Albert 


A  türzsnek  I.  Jánosnak  atyja  lehetett  ] 
é8  bírt  Sajó  Szent-Andráson, 


ttTán,  ki  1702-beDélt 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


5ZABVÁD7  4d7 

I.  JánoB  1722-ben  Koloa  megye  jegyzője,  1735—  37.  Doboka 
vármegye  alispánja  volt.  Fiai  közUl  botházi  Szarvady  Ferencset 
és  II.  JánOBt  1770.  mart.  29.  Doboka  megye  miot  armalistákat  je- 
lentette fel  a  kir.  kormányszéknek,  mint^kik  anyai  jogon  bírtak  akkor 
Iklódon. 

Ferencz  ágát  gyermekeinél  tovább  nem  ismerjük. 

I.  József  1755-ben  Doboka  vármegye  szolgabírája  volt  Becs- 
ky  Katától  fia  II.  J  ó  z  s  e  f  1 790-ben  megvette  Doboka  megyének 
M..Derz8eii  feküdt  házát.  Tán  &  az,  kit  1848-ban  Szász.Régen-ben  az 
oláhok  meggyilkoltak.  Széplaky  Klárától  gyermekei  a  táblán  állanak. 
Nővére  Forentina  Gergely  Kolozsy  Józsefcé  M.-Köblöaön  lakott, 
hol  1795-ben  férjével  uj  kapuja  fölé  magyar  .veraeket  íratott 

U.  Jánosnak  nejétől  Szucsáky  Füleky  Krisztinától  számos 
utóda  maradt.  Ezek  kSzül 

Elek  Balog  Juliannával  három  leányt  és  egy  fiú  Károlyt 
nemzett  Ezen  Károly  1848.  el8tt  Koloas  megyei  jegyző,  és  a  ko- 
lozsvári hirUpok  szerkesztései  körül  ia  szerzett  érdemeket.  Utóbb  ca- 
tastralis  biztos  Enyeden, 

Farkas  1794-ben  már  Kolozs  vármegye  Aljegyzője  volt  1809- 
ben  ugyan  ott  alispán.  Nejétől  Aííske  Zsuzsannától  négy  fia  maradt  u. 
m.  Lajos  előbb  a  fő  kormányszéknél  irnok,  1827-ben  Aranyos  szék 
főjegyzője,  nagy  enyedi  helv.-egyház  ker.  algondnok  éa  azon  székben 
Szent-Mihályfalván  birtokos,  egy  fiú  atyja.  —  Pál  Práter  Teréz  férje. 
László  él  Sz.  Mihályfalván,  1827-ben  Aranyos  szék  alsó  t  széki  ül- 
nök volt.  Gyermekei  Lajos,  ki  az  irodalommal  is  foglalkozott,  és 
Kata  Berzenczey  Miklósné  Kliczen.  —  Antal  nyugalmazott  szé- 
kely huszár  kapitány,  Sz.  Miliályfalván  él. 

I.  Sándor  nejével  Búzás  Terézzel  hét  gyermeket  hagyott  ma- 
ga után.  KözUlök  Dániel  és  Sámuel  Dézsváros  hivatalnokai  vol- 
tak 1848.  előtt  II.  Sándor  pedig  Belső- Szolnokban  adóiró  biztos 
volt  szintén  1848.  előtt.  1.  Dénesnek  fiától  a  meghalt  Károlytól  unoktí 
vannak;  másik  fia  11.  Dénes  lakik  Kecskeh&tán.  Említett  Dániel 
jelenleg  77.  éves,  lakik  Dézsen.  Két  leánya  a  táblán  látható..  II.  S  á  n- 
dornak  és  Sámuelnek  gyermekei  is  a  táblán  láthatók. 

A  családfára  nem  Uletszfaető  adatok  hiányában  azon  Szarvady 
György,  kinek  leánya  volt,  u.  m.  Anna  1783-ban  Pethő  Miklósné 
és  Klára  előbb  1773-baa  Iraay  Ádámné,  utóbb  1783-ban  Irsay 
Gábomé. 

A  család  reC  vallású.  .  ~  . 


Starvas)'  csalid.  (Riomfalvi)  Elne- 
vet Erdélyben  a  medgyesi  székben  fekvő 
R  ion]  fal  váró)  írja.  Ozlmeres  nemes  levelét 
állitólag  Apatfy  Mihálytól  kapta  1667. 
ben.  Czfmere  —  mint  itt  a  metszvény 
ábrásolja  és  mint  a  család  leiráea  mondja 
—  apiúzsjobb  oldali  vörös  udvarában  ál- 
ló vitéz,  kivont  kard  hegyén  törökfejet 
tartva,  bal  felöl  szarvas  ágaskodik,  nya- 
kán nyillal  átlÖve. 

A  család  egyik  tagja  Sándor-Já- 
nos LSomogy  megyében  Bogláron  birto- 
,<!  leszármazást  ')  közöl  : 


Ferencz. 


~  -—^  Kib  MiklÖB 


II.  J«eBef 
H.  Ter^K-reDi]  v. 

tábornok 
BB.  17J6. 1 1810. 


Sándor  JáDoi. 

A  család  legnevezetesebb  tagja  kétségkivül  II.  J  ó  z  s  e  f,  ki  Eper- 
jesen szül,  1746-ban.  Mint  16évee(;adctUllépettaz2.  számú  gy.  ezredbe, 
és  a  tiszti  rangokon  fokozatosan  előrelépvén,  miután  a  törők  háború  alatt 
1790-ben  a  negotini  csatában  mutatott  vitézségeért  már  mint  kapitány 
lovagi  keresztet  nyert,  utóbb  őrnagy  lett,  a  serroriuisi  kis  csatorozás- 
ban  sebeket  kapva  elfogatott,  de  kicseréltetvén,  miután  sebei  miatt  tá- 
bori szolgálatra  képtelen  lett,  a  m.  kir.  testörséghez  őrmesterül  nevez- 
tetett, és  ugyanott  hadnagyi  rangra  lépett,  egyszersmind  pedig  külön- 
ben al-  majd  ezredességre,  végre  tábomokságra  emeltetett  Meghalt 
Bécsben  1810.  nov.  29-én.  ') 


')  A  cBHláafán  állóknak  bbÜI.  ia  baUloiáai  ^veik  s  rangjaik  a  köelfitt 
családfán  állanak,  de  etek  semmivel  nein  támogatva,  e{lt  néhol  a  biatos  adatok- 
kal BsizeUtbözeBbeu  állva,  mint  valöiBinütlenek  le  voltak  itt  bagraadők. 

')  Hirlenfeld,  Der  Hil.  M.  Thereiien-Orden  I.  278.  hitelea  éa  hivaUloe 
adatok  ízcrint,  holott  a  családi  küal^j  sneríot  II.  J  ó  x  ■  e  f  tábornok  1766-ben 


szisz.  499 

Svín  család.  Közép  Szolnok  megyébSl  el5bb  Békés,  onnét 
Arad  és  Bihar  megyékbe  elszármazott  nemea  család. 

Czimere  a  paiss  vÖrOs  udvarában  xöld  téren  hátulsó  Ubaia  álló 
oroszlán,  elsS  jobb  lábával  kivont  kordot,  a  másik  lábával  koronát 
tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szintén  olyan  oroszlán  emeh 
kedik  ki.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezUstvöröa, 

A  család  ismert  törzse,  I.  István,  kitKl  leszármazása  máig  t«i^ 
jedve  következő  : 

I.  Irtváa 

iMcr 

Mihály  I.  ÖTürgy  Mária  "* 

1791—86.  la.  1768.  f  1«1G.  (Somogyi  látván 

Géreseu.         Gyalán  r«f-  pap.        Gyulán) 

(Molnár  ErMe) 

"""l.  Gábor    II.  György    Julianna      Klára  I.  Jöuef  Mária      ' 

t  Simándon   Bdkes  m.  (Nádndvary  at.  1786,     h.  I7»0.  f  1848.    (1.  SzikiBay 
biatoaa       István)        f  1856.     Bihari  flJmérnök        Júuef 
t  (PeOE  Imre  (Jancsö  Veronika)      2.  Biró 

Gyulán)  i  Fereuea) 


n.  btván  Gábor  Lajos 

Pesten.  Aradon,      adó  hivat    (Racsok  Máty. 

"ÍT^     ^-^  cs.k.k.m.  hivat    I 

Káioly  n.  József    Elvárd    Sándor    II.  Lajos    Ágoston     Paulina    Imre 

Ueyved  honvéd  tisst   keresk.  mániökt    Ügyvád    tleyvéd  (Bulyovss-  honvád 

(Satnpa  (Belicisy      (Erdfis      (Bácz      (Bazár     (Oríey   ky  Jóssef  tisst  v. 

Mária)  Emilia)        Mfaia)      Anna)      BerU)    MoJsia) 

j  ■*■          '  N.      N. '  lí!"'^               'n.  "  N.' 


nka.         Irma.         Itéa.         Zoltán, 
t 

I.  Istvánnak  fía  Mihály  Gerésen  lakott  Szatmár  vármegyé- 
ben, és  ott  nemességet  Közép-Szolnok  vármegyétől  1791.  nov.  26-én 
kiadott  bizonyitványnyal  igazolta,  miután  azt  mint  erdélyi  bizonyít- 
ványt a  m.  kir.  adv.  kanczellária  is  1796,  febr.  1.  napján  551.  sz. 
alatti  leiratával  helyben  hagyta.  Testvére 

I.  Qyörgy  szintén  Közép-Szolnok  megyétől  1806.  jun.  27-éi) 
kiadott  nemesi  bizonyítványát  lakta  helyen  Gyulán,  hol  1778-tól  ref. 


■zül.  ás  18Stl-ben  halt  volna  meg,  mely  Jiagsetttkttiáse  az  adatoknak  a  caa- 
ládlai  hitelességet  kocskáaUlja. 


oy^bot^lc 


fiOO  iciae 

lelkész  Tolt,  Békea  megye  előtt  azon  évi  octob.  9-éD  három  fin  gyermeké- 
nek neve  beiktatásával  is  kíhírdetteté.  ')  Meghalt  Gyulán  Í8I6-ban. 
Nejétől  Molnár  ErzsébettSl  a  táblán  látható  hat  gyermeke  maradt,  u.  m. 

I.  Qábor,  fiatalabb  éveiben  katona,  utóbb  a  Békés  megyei  föl- 
kelő seregnél  hadnagy,  ezután  községi  jegyzít,  majd  gazda  tiszt  Végre 
mint  magánzó  halt  meg  agg  korában  Simándon  Arad  megyében,  hol 
nemességét,  két,  már  akkor  élÖfia  IL  István  és  II.  Oábor  neveik 
beiktatásával  Í3  1812-beD  kibirdetteté,  ^)  Gyermekei  a  kath.  vallás- 
ban neveltetvén,  ága  ezen  valláshoz  tartozó  lett.  Fiai  közül  II.  István 
pesti  lakos,  II.  Q  á  b  o  r  Arad  megyei  kórház  gondnok,  gyermekei  van- 
nak. I.  L  aj  0  8  18'i9-ben  Arad  megyei  hivatalnok,  utóbb  cs.  kir.  adófel- 
Ugyeld,  gyermekei  vannak,  és  Julianna  Racsek  Mátyás  cs.  kir. 
kincstári  .biztos  neje. 

n.  György  mint  Békés  megyei  élelmezési  biztos  nötlenség- 
ben  halt  meg. 

I.  Ji^zsef  szül.  Gyulán  1790-ben.  Bihar  megyének  fömémÖke 
volt.  Meghalt  1848.  dec.  7-én  Várad-OIasziban.  Nejétől  esztelneki  Jan- 
caó  Yeronkától,  ki  1862-ben  kora  66.  évében  szintén  ott  halt  meg,  kő- 
vetkező nyolcz  gyermeket uemzett,  u.  m.  1.  Károly  h.  ügyvéd  N.- 
Váradon.  Nejétől  Sztupa  Máriától  gyermekei  a  táblán  láthatók.  2.  IL 
József  volt  honvéd  sEázados,  meghalt  mint  gazdatiszt.  3,  Eduárd 
kereskedő  N.- Váradon.  4.  Sándor  mint  mérnök  halt  meg.  Gyerme- 
kei maradtak.  5.  II.  Lajos  h.  Ügyvéd  C.  Ágoston  1848  ig és  1861- 
ben  Bihar  megyében  tisztvieelÖ.  Gyermekei  vannak  7.  Paulina  Bu- 
lyovszky  Józsefné,  és  8.  Imre  volt  honvéd  tiszt. 

Julianna  Nádudvary  Istvánné. 

Klára  szül.  1786.  mhalt  1856-baD  Fecz  Imre  gyulai  uradalmi 
tiszt  volt  neje. 

Mária  előbb  Szikszay  József  sarkadi  ref.  lelkésznek,  másodszor 
Bíró  Ferencz  pecze  sz.-mártoni  jegyzőnek  volt  neje. 

Stást  CMilád.  (Szemeriai)  Háromszéki  eredetű,  ide  mutat  elő- 
nevők  Szemerjai,  mely  helység  nevezett  székben  fekszik.  Család- 
fájok P  á  1-tóI,  ki  a  mnlt  században  Vízaknán  királybíró  volt,  követ- 
kezőleg adatík  elő  : 


')  B^kfls  megyei  jeg^kttnyv  864.  az.  a. 
')  Ared  megjei  jegyiSkttDjv  103.  u.  a. 


ídOvGoOf^lc 


JúHef  JánÖB 

Tordft  m.  hivat.  1794.  ríiakntü  j«g7>6 

(Sllk ltod  Karolina)  (aldobai  FfllBp  Debora) 

'         Któí        '        '~P41  Károly  Jtoíi         ' 

(Timár  JáH«f)        hoasár  tiut    H.  X798.  f  1663.     1846.  46.  kVret 
1 1809.         tanár.  kSvet  (Fereaczr 

(MttnBtermanii  ZsaBsa) 


JuUa        ^'^        Róbett  Oynla  Domoko* 

(Horritb    az.  1625.    techníkuB  ieagezéa  kolouvári 

Sáod.)  halasi  lalk^as  tiBst.          Idkiez 

(1.  SsáK  Póli  (Nagy  Dka) 


I 


2.  Bib6  Antónia} 
2-tdI  Hona. 


Fóli  Anftnsita  ZauBai 

Itbma  ketiinB        (SaAely  (Wagner 

(Száas  Károly)    Lajoanri)  Frigyei) 


Pálnak  fia  János  1794-beD  Vízakna  várOB  fit  fójegjzÜje, 
1792—1794.  Vízakna  oraz.  gyfti.  követe,  utóbb  ott  királybírónak  íra- 
tik.  Egyik  fia 

Károly,  a  hírneTes  enyedi  tanár,  bzQI.  1798-baa;  Ügyvéd,  utóbb 
Enyeden  jogtanár,  késübb  a  számtan  tanára.  1834-ben  az  erdélyi  or- 
azággyülésea  mint  Vízakna  ellenzéki  követe  és  kitüntt  szónok  lön  ne- 
vezetessé. Az  1848.  évi  erdélyi  s  azután  a  pesti  országgyűlésen  ismét 
Vízakna  követe,  majd  a  kíizoktatási  minieteriumnál  állodalmi  titkár,  a 
m.  tud.  akadémia  rendes  tagja.  Megbalt  1853-ban.  Több  jeles  munkát 
adott  ki.  >)  Fiai  közül  Károly,  jeles  költő  és  mÜ  fordító,  m.  akade- 
Diíai  tag,  és  jelenleg  halasi  ref.  lelkész.  *)  Első  neje  unokabuga  Száas 
P  ó  1  í,  Iduna  néven  szintén  a  költjtnök  között  foglal  helyet  ')  G  y  a  I  a 
tengerésztiszt^  Domokos  lelkész  Kolosvárott,  Béla  író. 

János  1846.  48-ban  szintén  erdélyi  követ,  utóbb  törv.  széki 
titkár,  most  Kolos  megye  törvényszékénél  alkalmazva.  Leányai  a  táb- 
lán láthatók. 

A  család  helv.  hitvallása. 

Slási  esalAd.  (Hlyefalvi)  Szintén  Háromszéki  székely  caaUd. 
EözOlök  Pál  Illyefalva  kiváltságos  város  követe  az  1792.  évi  erdélyi 
országgyűlésen,  1794 — 181ö-ben  ott  város  bírája.  Mózses  ott  181Ö- 

')  Magyar  írók,  tfletr^z  gytijL  I.  683.  Up.  FOlOtte  Kemény  Zsigmond  Je- 
les emUkhesK^de. 

')  Ugyan  ott  633.  Yaiárnapi  qjság  1868.  ^vi  14.  u. 
■)  Ugyan  ott  Kt. 


5dOyGoO<^lc 


B02  Bziu. 

ben  tanácsos,  1825-ben  bíró.  —  Józse  f  tanácsos  1845.körtt].  Is  t- 
ván  föjegyzJi  és  1846-ban  követ. 

Sirisi  csalid.  (OlenczfalTÍ)  Marosszéki  székely  csalid.  Rözít- 
lök  Simael  szül. Dedrád  Széplakon Kolosmegyében  1782. jnn.  l-éo, 
gr.  Teleki  Sámuel  kÖttTTtámoka  és  költíi  volL  István  a  m.-Tásár- 
helyi  ref.  fSiskolában  tdrténet  és  nyelvészet  tanára  1848.  előtt 

StAn  CMllád.  (Bágyoni)  Aranyosszéki  székely,  melylHll  Pé- 
ter ott  1838.  körtfl  törvényszéki  ülnök, 

Siási  cuMlád,  (Eövendi)  Szintén  Aranyosszékben,  hol  Ger- 
gely megyei  iktat<í  1848-ban. 

Siáai  «Mlád.  (Eomolléi)  Közdlök  L  Ö  r  i  n  c  z,  elSbb  Kolozsvá- 
rott orvos  sebészeti  tanár,  utóbb  Abrudbányán  kir.  bányászati  orvon. 
Fái  KükUllö  megyében  adó-iró  biztos  1848.  előtt. 

SiáHCMlád.  (Halomfalvi)  KözOlök  F  erén  ez  országos  fó- 
pénztári  hivatalnok  1848.  elStt  N.-Szebenben.  Özvegye  Poicz  Ágnes. 
Sándor  seborvos  Totdán  1848.  elÖtt. 

Egyik  ága  „Vajda  Szén t-I vány i"  előnevet  használ,  ') 
közülök  Ferencz  1848.  előtt  kamarai  ispán  a  Vajda  hunyadi  aro- 
daloraban.  Özvegye  Bregárd  Karolina.  Fiai  Sándor,  Ferencs, 
Károly  és  Béla  kir.  főkormányszéki  fogalmazó. 

Sxáss  család.  (Mészköi)  Eőzülök  M  ó  z  s  e  s  Aranyosazék  al- 
jegyzője 1848.  előtt. 

Sláss  eMlád.  (Brassói)  Ebből  János  1826.  köríil  Belső- 
BÖ-Szolnok  megyében  sebész  orvos. 

Siási  család.  (Kolosvári)  Egyik  tagja  István,  orvos  Tordán 
1831.  korai. 

Slási  család.  (Sz.  Udvarhelyi)  Közülök  Jó,zsof- András 
Sz.  Udvarhely  kiváltságos  város  követe  az  erdélyi  1792.  és  1794.  or- 
szá^iyüléeen, 

Stási  család.  (Maros-iklandi)  Udvarhelyszékbül  Bözödből 
Bsármazott  át  Karosszékbe.  Tőrzsatyjok  Dániel  1604-ben  Bonczhi- 
dánál  esett  el.  Három  fia  közül  Dániel  Iklandra  telepedik;  ennek 
több  fia  közül  egyik  israétDánie  I  és  ennek  két  fiaközt  az  idősb  ismét 
Dániel  (már  a  IV-ik) ;  ez  három  gyermeket  hagyott  :Pált,  Sárát 
és  M  i  h  á  I  y  t,  a  két  első  korán  elhalt ;  az  utóbbi :  Mihály,  papi  pályára 
készült,  de  Torda  város  az  unitária  egyház  énektői  állomására  biván 
meg,  ezt  elfogadta,  és  ez  állomáson  élt  huzamos  ideig.  Nejétől  Székely 

')  T»rök  Ant.  k6sl. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


szisz.  008 

Annától  gyermekei :  Jnliinna  Aradi  Sámosl  özvegye,  Ádám  és 
M  ó  z  B  e  B. 

Ádám  1848.  előtt  országos  ÍŐazámvevSaé^  írnok,  jelenleg  Ko- 
lozsvár városi  pénztárnok,  elhunyt  nejétfii  KlaoBch  Francziskától  gyer- 
mekei 8  táblán  láthatók. 

Mózses  1S48.  előtt  Torda  város  tanácsi  jegyzője,  és  Torda 
megye  s  Aranyosszék  táblabírája.  1843-ban  mint  a  kir.  tábla  hites 
jegyzője  kereskedői  pályára  lépett,  és  azt  folytatá  1848  ig.  £zután 
honvéd  föhadnagy,  majd  százados  és  b.  Kemény  Farkas  ezredes  had- 
segéde. Utóbb  beaorozott  cs.  katona  másfél  évig.  Cíyermekeit  a  táblá- 
zat matatja. 

Családfájok  ')  következő  : 

ir.  DáDÍel 


Sára  Mihály, 

t  Tordán 

(Székely  Anna; 

.       Ádám  HösBM 

(Aradi  Samu)     koloivárip^DEUrn.     (Dobru  N-) 
(Klanaeh  Francaiaka.)  ) 


Albert.        Hka.        Károly.        Berta.        Teréz.  Ida.  Miklós.  Karolina. 

Tán  Bzinlén  e  család  ivadéka  volt  azon  Dániel  is,  ki  1815-ben 
Kezdi- Vásárhely  főjegyzője  és  tanácsosa  volt 

Siáti  család.  (Vargyaai)  Udvarhelyezéki  család.  Egyik  tagja 
Mózses  (szül.  1780.)  Külföldi  akadémiákon  járt  1807-ben.  Hazajő- 
vén, 1809-ben  a  kolosvári  nnitáregyház  lelkésze  lŐn.  1815-ben  ugyan 
ott  tanár  is.  Meghalt  1834.  jan.  14-én ,  özvegyen  hagyván  nejét ,  két 
leányával. 

A  családik  következő  : 


Uóuas 

az.  1780. 1 1824. 
koloiavári  unit.  l<lk. 


Klára  ZiuzbÍ 

(SsAelf  Móu.  (OroisE  Onntáv 

aidtár.  pOsp.)  kolMÍ  Rfisp.  helyett.) 

Ezeken  kivül  Szász  néven  még  többeket  találunk  Erdély  bir- 
tokosai közt,  nevezetesen  KfikOllő  megyében  HosszuCalván,  Oogány- 


■)  Családi  közlés  TOrttk  A.  iserint 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


604  sziszFALvv.— szAhzt. 

ban,  FeUö -Fejérben  Héjásfalván,  Doboka  megyében  Ordögkóton,  Tor- 
da  megyében  M.-Petén  és  M.-Fülpö8ön.  Még  többet  a  reform,  egyház 
lelkészei  kiJzt,  kik  közül  Szász  Láazlé  m,  igeni  ref.  lelkész  és  es- 
peres 1848-ban  az  oláhok  által  gyilkoltatott  meg. 

Siásifalvy  család.  E  családból  Albert  deák,  (Albertus  lite- 
rátus de  Zazfalva)  1545— 48-ban  Ugocaa  megye  jegyzője  volt,  ■)  Több 
tagja  nem  ismeretes. 

8MBtk6  esalAd.  Nemesi  vol'ukról  mit  sem  tudnnk.  1840-ben  a 
csatád  két  tagja  Szaszkó  András  és  Ferencz  nádori  megkereső 
parancs  melett  keresték  családi  okiratukat  Nógrád  megyében  is,  ösak- 
nek  állftrán  Szaszkó  Imrét,  ki  a  XVII.  században  élt,  és  Szabó 
Menyhértnek  Ebeczky  Máriától  való  leányát  Szabó  Juditot  birta  fele- 
ségül. Ettől  Szaszkó  Imrének  fia  volt  Mihály,  pttöl  Máté,  ennek 
fiai  a  nevezett  András  és  Ferenc  z. 

Stászy  család.  Hajdan  ZaaKi,  táad  Jdnyoki  csahUlot  V,  kot. 
316.  lapon. 

Siászjr  család.  Szászy  András  1552-ben Nógrádban  HollókK 
vár  egyik  vámagya,  ki  azt  társa  ellenére  a  végBŐ  tehetségig  védelmez- 
te. «)  Tán  külömbözö  személy  ettfil  Szászy  András  1569-ben  itélö- 
mester,  1578-ban  királyi  személyaök.  ')  Ezzel  meg  tán  egy  személy 
volt  Szászy  András,  kinek  1600.  táján  nejetol  Nyáry  Margittól  fia 
L  ö  r  i  n  c  z  és  Thuróczy  Márta  leányától  fia  András  volt. 

Ezek  rokona  lehetett  Szászy  János  l66',í-ben  Bcardooai  ez 
utóbb  szerémi  püspök  1666-bau,  midSn  Trencein  megyében  Neporácz 
helységet  Sándor  Jánostól  Örök  áron  megvette,  de  csak  hamar  Szelep- 
csényl  Gtyörgy  primásnak  átengedte.  ") 

Szászy  máskép  Vitái.*)  Ld»d  ezt. 

Slásiy  család.  (Apají)  Pozsony  megyei  birtokos  nemes  csa- 
lád. Hajdan  Szás  név  alatt  ösmeretes.  A  megnemesités  a  családot  előb- 
bi székhelyén  Torna  megyében  érte.  Törzsatyja  Szás  I  s  tvá  n,  ki  ma- 
ga, János  nevfl  fia  s  utódai,  ligy  valamely  rokona  Székely  Miklós 
részére  is  II.  Ferdinánd  királytól  1631.  dec.  12-én  kelt  czfmeres  nemes- 
levelet nyert,  mely  Torna  vármegyében  1632.  feria  3-tia  prox.  post  ín- 


')  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  66. 

>)  Bel,  Not.  nova  Hang.  IT. 

■)  1U9 :  49.  ia  1678  :  Si.  t»rv.  cs- 

'}  Ssontagh  D.  szerint. 

*)  B«I,  NoL  nova  Hnng.  II.  2H. 


ídOvGoOf^lc 


Tentionem  S,  Cru- 
m  kihirdettetett, 

A  csalAd  cz{' 
mere  —  mint  itt 
a  metszvén^  ábrá- 
zolja —  a  fenálló 
paize  kék  udvará- 
ban zöld  téren  há- 
tulsó lábain  ágas- 
kodó, kettős  farkú 
oroszlán,  első  jobb 
lábával  kivont  kar- 
dot tartva.  A  paízs 
fölötti  sisak  koro- 
náján vörös  mezli 
kar  köpyököl ,  ki- 
vont kard  begyén 
levágott  vérző  tö- 
rök-fejet tartva. 
Foszladék  mind- 
két oldalról  ezüst- 
vörÖB. 

A  családfa  ') 
következő  : 


(Nagy  Ilona) 
Ferencz  1740. 
PozioDf  m.  f&lgyétz 
(Drftveo«ky  Kata) 


Ferencz  Sámael     Boldizsár 

1775. 78.  t  + 

PozeoDj  V.  ai.bíró 


Albert 

PozBonv  m.  m1i*p. 

1808. 

(Takáea_  Mária) 

L^oa  1839. 

Pozsony  m.  b.  aljapán. 

^  (Boronkay  Eva) 


íhijfMdta  a  kie.  tapm. 


')  Családi  ktlil.  Siontagh  Dán.  által. 


ídOvGoOf^lc 


skathhírt-kirílt 

Lajos  1889,,  ki  aa  elltbi  lapon. 
PoEiiony  m.  h.  ^ísp^L 

(Boronkaj  Éva) 


AmbrdB  AUjoa 

esQl.  1801.  PoSBOny  t.  aliBblró 
ttdv.  tanácioa  (Benyovejkj 

ker.  táb.  elnbk  Enaébet) 

(GhyatyMina) [^ 


Liasló  KUra  Ágoat  Gynla  Sándor, 

kir.  táb.  fog.    (Zerdsba)vi  ker.  táb.Járuln.     Poaaony  y.  ezbiró  1861. 
1862.  Ferenoc)  1863.  (Abrahárofy  Hona) 


A  család  tfigjú  nagyobbára  Pozsony  megyei  és  más,  konnány- 
8zéki  hivatalokat  viseltek.  Ferenc  z  1740-beii  Poasony  megye  (5- 
ügyésze  volt.  Ennek  fiw  közttl  Ferencz  1775 — 76-ban  ugyan  ott 
főszolgabíró,  m&sik  fia  Albert  1805—^1811.  ugyan  ott  másod  ^íb- 
páii.  Ennek  fia 

LajoB  1838— 1843-iga  viaszahelyezésí  perek  elintézésére  néz- 
ve helyettea  a  1  i  a  p  á  n,  n<>jétöl  Boronkay  Évától  három  fia  maradt,  u. 
m.  AmbrÚB,  Alajos  és  János,  ez  utóbbi  magnélk&l  meghalt. 

Ambrúa  a  családnak  egyik  legnevezetesebb  t^a,  Apajon  a 
család  székhelyén  született  1801.  évi  maj.  21-én.  Miután  1823-ban  az 
ügyvédi  vizsgát  letevé,  1824 — 287Íg  Pozsony  megyénél  tiszteletbeli  al- 
ügyész  és  alszolgabiró  volt,  1828-ban  a  Dunán  innen  kerületi  táblához 
neveztetett  igtató  és  jegyzőnek,  és  ott  volt  1850-ig,  a  midőn  a  pozsonyi 
kerületi  fötörvéayszékbez  t<inácBOsűl  neveztetett,  ezen  hivatalában  mű- 
ködött 1860-ig,  e  tisztében  érdemdúaso  járván  el,  1861.  mart.  29-én  a 
Dunán  inneni  kerületi  tábla  elnökévé,  azon  évi  május  4-én  pedig  ud- 
vart tanácsossá  nevezt«t«tt,  és  mint  ilyen  jelenleg  is  azon  ker.  tábta 
élén  átl.  Három  gyermeke  körlil  László  1862-t«l  a  kir.  táblánál  fo- 
galmazó, A  g  o  a  t  a  kerületi  táblánál  járulnok. 

Alajoa  Pozsony  vármegyének  1832 — 1840.  alszolgabirája.  Két 
fia  közül  Gyula,  az  idősb,  1861-ben  Pozsony  megye  alszolgabi- 
rája volt.       • 

A  család  előnevét  Pozsony  megyei  a  p  a j  í  birtokáról  irja, 

Siathmáry-Klrály  család.  E  munka  VI.  köt.  244.  lapján  ol- 
vashatni róla ;  miután  a  család  neve  inkább  Király,  s  csak  elöneve 
S  z  aH  m  á  r  i.  Szabadjon  azonban  itt  azokhoz  pótlásul  emliteni,  hogy 
Szatmári  Király  Miklós  1619-ben  Gömör  megyeí,VIsnyón  egy  telket 
zálogba  vesz  Soldos  Tamástól,  ') 

')  Eredeti  okirat 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SUTHMÁBT.  507 

Ssathinárí-Királj  József  Bonod  TármegjéDsk  volt  föisp&m 
lifltyettese,  műI.  Boldváa  1793.  joL  5-éD. 

Másik  J  ó  z  s  e  f  a  tiszántúli  kerttleti  tábla  ElaíJke  szül.  IT.-Kal- 
lóban  1792.  dec.  S-án. 

Siathniáry  család.  (Máskép  Pap  stb.)  Szatbmáty  neyit  csalá- 
dot Komárom,  MáramaroB,  Pest,  Ugocsa,  Szabolcs,  Ssatmár,  Zemplin 
vármegyék  nemessége  sorában  találunk.  Ha  egy,  —  nem  annyira  ok- 
leveles vagy  levéltári,  —  mint  inkább  tudományos  forrásbeti  eléadás- 
nak  ')  bitéit  adhatunk ;  akkor  a  Szathmáry  nevű  nemes  család  több  kfi- 
ISnbőcS  melléknevfl,  mint  eiöbb  Sípos,  azután  Péterfalvi,  ké- 
sőbben Nagy,  végre  Szatmári  Pap  nevezetek  alatt  eUgazva, 
egy  közös  gyökből  eredne,  mely  család  még  a  XVII.  században  Szatmár 
megyében  Szatmáron,  Hirípen,  Majtikon,  Kis-Náményban,  Peleskén, 
Daréczon  szép  nemesi  jószágokat  bírt,  de  mind  azoktól  — -  mint  az  idé- 
zet forrás  íija  —  1670-ben  (I)  Kákóczy  Ferencz  alatt  támadott  szeren- 
csétlen zendülésben  gróf  Strassoldo  Károly  azatmiai  parancsnok  által 
bibáján  kivtU  megfosztatott.  A  nevezett  parancsnok  ugyan  is  Szathmárí 
Pap  D  á  n  i  e  1 1  Rosályba  küldé  követségbe,  hol  akkor  a  támadás  fe- 
jeit tartózkodni  értette,  megparancsolván,  hogy  april.  24-ig  választ  hoz- 
zon, de  az  épen  e  napon  történt  gombás!  harczon  Szatmári  a  támadok 
által  elfogatván,  a  kitűzött  napra  vissza  nem  érkezhetett,  és  igy  a  pa- 
rancsnok rebellisnek  Ítélvén  Szathmáry  Pap  Dánielt^  hazát  és  min- 
den vagyonát  elkoboztatta. Idővel  megbizonyította  ugyan  ártatlanságát 
és  kegy  elmet  is  nyert,  de  elvett  birtokait  többé  vissza  nem  kaphatván, 
berkeszi  kicsiny  jószágában  vonta  meg  magát.  Ezen  törzsökből  nyerte 
Erdély  néhány  tudós  férfiát.  *)  EMdig  az  idézett  hely.  Mindezek  mel- 
lett a  Szatmáry  nevti  családok  eredetével  bővebb  adatok  nélkül  bajos 
tisztába  jöní.  Véleményem  szerint  a  Nagy,  Sipos  melléknevli  és 
ismét  a  pé  te  r  falvi  előnovü  Szatmáry  családok  külön-külön  törzs 
ivadékai.  Itt  legelöl  is  csak  a  Pap-Szatbmáry  családról  szólva,  közbe 
vetöleg  ki  kell  igazitanunk  egyik  közlünk  azon  tév  édesét  is,  mely  sze- 
rint a  Pap  nevÖ  családok  közt  e  munka  VIII.  k.  113.  lapján  a  Paksi 
Szatmári  cealáddali  Össze  zavarás  által  Zsigmondot  is  e  család 
közé  igtattuk. 

Ami  pedig  a  Szathmári-Pap  család  eredetét  illeti,  ha  az  aláb- 
bi nemzékrenden  álló  Szathmáry-Pap  Péter  Székben  lakó  volt,  való- 


')  Prédikátori  tár  1886.  V.  ftt.  IV.  lap. 

^  V.  S.  B^csi  Magyar  kurir  társa  Hoaayi  levelek  1S18.  13.  18.  •■. 

_nOO<^lc 


508  szatbhArt. 

BKÍntt  sejtelem  támad  bennünk,  hogy  e  család  eIsS  valódi  neve  Pap  más- 
kép Széky  volt,  és  így  törzse  lett  volna  ennek  azon  Pap  máskép  Széky 
János,  kit  1624-ben  L  Rákóczy  György  nemesített  meg,  és  nemes 
levele  1634-ben  Kraszna  megyében  kihirdettetett.  E  nemes  levél  most 
Szatmár  megye  levéltárában  van ,  jeléül ,  hogy  utébb  a  család  ott 
lakott  (Lásd  VIII.  kötet  114.  htp)  Es  ennek  fia  lehetett  a  szerencsétlen 
Dániel,  —  ennek,  ki  lakó  helyéről  kaphatta  a  Szatmári  nevet.  En- 
nek lehetett  azután  fia  János,  kiről  mint  szathmárí  BzUletésttrSl,  zi- 
lahi, kolozsvári  atb.  papról  mindjárt  szólni  fogunk. 

Á  fúljebbiek  szerint  tehát  a  nevezett  Dániel  atódai  közül  lett 
volna  azon  Szathmáry-Pap  János,  szatmári  születésű,  ki  Fr&nekérá- 
ban  tanúit,  1688-ban  N.-Bányán  igazgató  tanár  volt,  azután  Zilahon, 
majd  Dézsen,  végre  Kolosvárott  pap.  Franekérában  latiniil  bölcsészeti 
értekezést  adott  ki  1682-ben.  ')  Kolosvárott  pedig  1699-ben  „U j  esz- 
tendő ajándéka"  és  1707-bcn  „Uri  imádságunk  magyarázata" 
czimüt.  Fia  volt  Zsigmond,  ki  Kolozsvárott  szül.  1703~b&n,  és  ott 
volt  ref,  lelkész  1735.  körül,  esperes  1748.  egyházi  jegyző  1749.  Sn- 
perintendens  lett  1760-ban  j  de  mielőtt  közzsinat  tartathatott,  meghalt 
azon  évi  april.  9-én.  Jeles  szónoki  képességeért  ^arany  8zájn''-nak 
neveztetett  ') 

A  Szathmáry-Pap  család  egyik  %ának,  mely  máig  virágzik  kö- 
vetkező leszármazását  ^  ismerjük  : 


f.  János 

(Szabá  Ergge) 

Dániel 

tbitó,  ÍDipector  f  I84S. 

(Kállai  ZsozBs; 


Pálit  1861.            BerU        Láasló  Dániai              B4ia              Károly 

(Bartha  János    (Ocsvai  Per.    polgm.  ilgjvéd  [1.  Mát^iu  Sánd.    Eoyeden 

kam.  orvoe)      iró,  tanár;    (P(ÍBkt(j  (1.  Ei6b    ssbiró  t  1850.     (edvi  Ill^s 

Tsrés)  Ter^z    2.  Lásái  János;      Aranka) 


i.  R^noz  Ottil.) 


')  PhiloBophia  prima  aeu  metapbysica  brenboi   apboriamia  delineata. 
Franeq.  1688. 

*)  Beokö  Transylv.  gen.  H.  p.  177.  et  498- 
')  P.  Ssathmárr  Károly  kOzUs^bdl. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


E  nemzékreaden  Péter  ágáo  Dániel  iQú  korátuui  a  szép  tehet- 
ségű és  a  politikai  téren  kitűnt  IQ.  b.  BAnffy  Lászlónak  neveliije,  külföldi 
egyetemekre  kiaeröje ;  utóbb  a  gr.  és  báró  Bán%  család  javainak  igaz- 
gatója, mint  ilyen  Szilágy-Somlyóra  házasodott  és  ott  telepedett  meg, 
mind  az  egyházi  (a  sz.  somlyói  ret.  egyház  fíjgondnoka  lévén)  mind  a  me- 
gyei téren,  mint  Kraszna  megyei  rendes  törvényszéki  táblabíró  huma- 
nitás és  classicai  műveltsége  által  tűnt  fel,  éa  folyékony  tollát  Kraszna 
megye  nem  egyezer  vette  igénybe,  különösen  a  többi  megyékkel  való 
közlekedésnél.  Gyermekei  kÖzűl  László  volt  megyei  aljegyzS, 
majd  polgármester,  Dániel  a  forradalom  alatt  érdemkoszorús  kapi- 
tány, jelenleg  Sz.  Somlyón  ügyvéd,  Károly,  a  legiQabb  1849-ben 
mint  gyermek,  már  honvéd.  1858-ba)iam.-szigBtí  gymuasiumnál,  1862- 
tól  az  enyedi  uollegiumban  történelmi  tanár.  IQan  az  irodalmi  térre 
lépve,  éa  föleg  történeti  regényei  által  ismert  nevet  vivott  magának. 

A  följebb!  táblázat  szerint  F  e  r  e  n  c  z  ^a  volna  azon  Szatmári 
család,  mely  Ugoosa  megyei  Pétertalvára  1750-ben  uj  királyi  adományt 
nyert,  •)  de  melyet  én  külön  csatádnak  vélek.  E  század  elején  ez  ág- 
ból György  birtokos  ugyan  ott,  ZBÍgmon.d  pedig  Csatóházán 
szintén  Ugocsa  megyében.  *) 

Mind  ennyi  kUlöo  ágakra  oszlása  mellett  is  a  Szathmáry  családnak, 
nem  merhetjük  ehoz  azon  Szatbmáry-ákat  csatolni,  kik  paksi  elö- 
vagy  mellék-névet  viseltek,  és  fÖleg  a  tanári  és  egyházi  pályán  a  XVII, 
XVni.  század  folytán  feltűntek.  A  paksi  Szathmáry  család,  a  mennyi- 
ben erről  nyomott  forrásainkból  meríthetni,  már  a  XVII.  század  köze- 
pén virágzásnak  indult.  E  század  kiízepén  túl  Szathmáry  Paksy  I  s  t  - 
V  á  n  a  kászonyi  ref.  egyház  lelkésze  volt.  Fia 

I.  Mihály  1681-ben  született.  1 709-ben  Franekéra  és  Utrecht 
egyetemeit  járta.  1711-ben  Tokajban  lelkész,  1716-ban  a  gyulafejér- 
vári collegiumban  tanár,  majd  M,- Vásárhelyet!  ugyan  az  17.  évig.  1734- 
ttíl  a  B.-patakÍ  iskola  Örökös  igazgatója  haláláig  1744.  jun.  2-ig,  midőn 
63  éves  korában  kimúlt.  ^)  Fia 

II.  Mihály  szül.  1715.  Szintén  külföldön  tanúit.  1742-ben 
3-Patakon  a  keleti  nyelvek  tanára.  1744- ben  atyja  után  igazgató.  Meg- 
halt 1778.  kora  63  évében.  Utánna  latin  versei  és  tudományos  dolgo- 
zatai kéziratban  maradtak.  *)  Testvére 

')  Szirma]'  C.  Ugocsa  p. 

')  Vgj*a  ott. 

')  Magyar  írók.  1.  SMnnay  C.  Zemplin  not  top.  217. 

')  Ugyan  ott,  é»  Szimay  id.  fa.  216. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


610  skathiiIbt. 

Pál  szül.  1730-ban. Kora  24.  évében  már  a  poesÍB  <tiiira.  Utóbb 
Franequeróban  az  orvosi  tudományokat  tanulja  b  ebbSI  1758.  doctorsá- 
got  tesz.  Haza  jíivén,  S.  Patakon  a  bölcsészet  éa  a  görög  nyelv  tanári 
széket  foglalja  el.  Meghalt  1766.  kora  36.  évében. 

IL  Mihálynak  fia  ül.  Mihály  szül.  1746.  Szintén  járt  a  kűl- 
füldi  egyetemeken.  1771-benS.-Patakon  tanár  lett,  de  1773.  jun.  24-én 
meghalt  Egy  pár  értekezés  maradt  ttfle. 

£  család  ivadéka  Paksi-Szathmáry  Mihály  kurialis  Ügyvéd 
Pesten,  meghalt  1828.  majns  5-én  kora  50  évében.  Ugyan  akkor  K  á- 
rol  y  Pesten  h.  ügyvéd. 

Szék  városában  szintén  honos  Szathmáry  család,  melyből  J  á- 
n  o  B  ott  hivatalnok,  és  az  1792.  és  94.  évi  erdélyi  országgyűlésre  kö- 
vet  volt;  if].  János  ott  Senator  1825.  körlil,  Dániel  adóasedö 
1836.  kiürül.  Tán  ezek  szintén  ezen  törzsnek  ivadékai  ? 

Siathináry  család.  (Máskép  Illés)  Marosvásárhelyen  Mi- 
hály városi  hivatalnok,  utóbb  számvevő.  IQ.  Mihály  a  marosszéki 
törvényszéknél  alkalmazott  hivatalnok. 

Siathináry  család.  (Máskép  Kádár)  Ennek  tagja  Pá  1  Ko- 
lozsvár város  Bzolgabirája  1845.  köriil;  leánya  Borbála  Lészai  Sá- 
mnelné. 

SuthniAry  család.  (Csikszeredai)  KözUlök  Dániel  Csik- 
szereda  város  hivatalnoka  1836.  kÖrOt. 

Siathniáry  család.  (N.-^nyedÍ)  Ez  előnévvel  János  szolga- 
bíró és  birtokos  Fels^-Fejér  megyében,  Károly  adéiró  biztos  1848. 
eltftt,  Judit  Hidegvizén  birtokos. 

SialhináiT  c«alád.  (Maroavásái^elyi)  Közttlök  József  kir. 
táblu  ügyvéd.  Tán  fiai :  Lajos  meghalt  1862.  és  J  ó  z  s  e  f  m.-Tá8ár- 
helyi  tanácsos  1861-ben, 

Siathmáry  család.  (Toldalagí)  Elek  szolgabiró  volt  Küküllö 
megyében  1815.  körül.  Tán  Özvegye  Decsi  Klára,  Küküllö  megyében 
több  helyen  birtokos. 

Siadnnáry  család.  (Légeni)  Kolos  megyében  székelt  és  tán 
Bzékel  mai  napig. 

Még  számtalan  Szathmáry-t  találunk  Erdélyben,  mind  a  birtoko- 
sok közt,  mind  a  hivatalos  pályán,  de  elöneveik  nélkül  még  csoportosí- 
tanunk sem  lehet 

Ssathmáry  család.  Szathmáry  István  1792-ben  I.  Ferencz 
király  által  nemesitetett  meg. 

Czfmere  négy  részre  osztott  paizs,  az  1.  és  4  vÖrÖs  udTar  alján 
i:,-:,.cdr,C00<^lc 


RZlTHIlifi-HéHBTBI.  —  SZÍTA.  511 

hármas  Bijtd  halom  kíEzépsöjén  arany  koronán  pánczéloskarkönyököl, 
kivont  kardot  tartva,  mely  fölött  ezüst  félhold,  alatta  arany  csillag  ra- 
gyogj a  2.  éB  3.  kék  udvar  alján  Ungok  között  fehér  phönix  madár 
ég,  fölötte  arany  nap  ragyog.  A  paiza  fölötti  sisak  korODáján  két  kiter- 
jesztett fekete  sasszárny  között  pánczélos  kar  kivont  kardot  villogtat. 
Foszladék  jobbról  eziistvörös,  balról  aranykék.  ') 

SMthrnár-Némethy  család.  Máskép  Németh  de  Szath- 
m ár-Némethi.  Elödjök  Sám'uol  ref.  tanár,  Kolozsvárott  1616-baD 
halotti  predíkácziokat  adott  ki.  Utóda  tán  Mihály  azUl.  Sz.-Némethi- 
ben,  ssmtén  Kolozsvárott  ref.  lelkész,  több  munka  írója,  meghalt 
1689^  ben. 

£zek  utódai  I  g  n  á  c  z  a  fökormányszéknél  postamester,  ennek  fia 
János  1818.  előtt  főkormányszéki  titkár ;  utóbb  törv.  széki  tanácsos 
N.-Szebenben,  és  udvari  tanácsos,  meghalt  1862-ben,  nővére  Anna, 
mint  hajadon  halt  meg  1861. 

J^Hlthtuáry  eMlád.Szathmárrólírja  elönevét.  KözUlök  Oyörgy 
ujabb  armalist  nyert,  ')  ennek  unokája  Mihály,  ennek  fia  Sámuel, 
Károly  Fejérvár  városi  pénztárnok,  meghalt  1845-bea.  Neje  Balogh 
Borbála,  hitÖl  gyermekei :  Mihály  honvéd,  meghalt  1849*ben,  Sá- 
muel, kit  egy  oláh  18ö8-ban  orozva  meggyilkolt,  József,  János, 
Viktória  Benyö  Ferenczné  éa  István  meghalt  20  éves  korában. 

8táva  család.  (Qogány  várallyai,  sárdi  stb.)  Erdély  családja. 
TörzB-atyja  valószinüleg  azon  Száva  Mihály  volt,  kit  többekkel  Rá- 
kóczy n.  O  y  ö  r  g  y  Kővárban  rabul  tartott^  és  1 660-ban  a  gyalui  üt- 
közet után  Bzabaditá  meg  magát  társaival.  ^)  Egyébiránt  a  család  m.- 
országi  nagyváradi  származású,  hová  —  mint  egyik  1700.  évi  czímer. 
levél  szól  —  Rácz  országból  származhattak  ősei.  *)  Bár  mint  legyen,  a 
család  oklevelei  szerint  ^)  bizonyos,  hogy  Száva  István,  (tán  fia  az 
említett  kővári  volt  rab,  Száva  Mihálynak)  mint  nagyváradi  polgár 
1656.  febr.  9-én  nyerte  a  czimeres  nemes  levelet,  maga,  két  fia  IL  Ist- 
ván és  Péter  és  testvére  Bálint  részére,  mely  czimeres  nemes 
levél  azon  évi  aug.  22-én   Bihar  megye  közgyűlésén  kihirdettetett.  A 

')  Adami  Scuta  gentil.  tOmo  XII. 

■)  TöcSk  Antal  kSsl. 

')  Bethlen  Hiklös  Sn^letiráBa,  kiadta  Ssalay  L.  L  26B. 

')  Bodor  uerint,  ki  az  1700.  évi  cxlmerlevel^t  1797.  ^t!  hitelei  másolat 
ban  (dvuta,  hol  es  i\\  :  „Riet  orttá^l  mármattak,  it  ErMy  {iUU  mesMctMn, 
Zilah  vdrotdhnt  meg  Mepedítk," 

')  Csalidi  közién  s^ieríiit. 


jyGoo<^lc 


612  82iti. 

szerző  iBtT&DDak  fia  IL  István  Erdélybe  telepedett  és  fia  U.  P é- 
t  e  r  ott  az  ebesfalri  urodalomban  Apafily  Mlbálynak  tasztartdja  (provi- 
sora)  lett,  és  hü  szolgálatiért  ott  az  urodalomboz  közel  Szász  E  r- 
nyében  adományos  birtokot  nyert;  utóbb  azonban  ezen  birtokot 
ApafiFy  elcserélte,  és  helyette  —  mint  a  család  levelei  tanúsítják 
—  egy  telket  tartozékaival  Bonybán  és  Qogány-Várallyán  adomá- 
nyozott II.  Péternek.  Innen  kezdte  utóbb  a  család  elJinevét  G  o  g  á  n  y- 
várallyáról  irni. 

Ez  időben  a  Magyarországban  künn  maradt  Száva  Bálintnak  is 
egyik  utóda  (úgy  látszik :  fia)  Száva  Mihály,  beszármazott  Erdélybe, 
hol  előbb  (az  akkor  fiscaÜB,  most  piUpÖki)  gyulafejérvári  uradalomban 
Bornemissza  Anna  tisztartója  (provisora),  utóbb  az  erdélyi  ffibányák 
inspectora  lett  Már  1692-ben  midőn,  Ágnes  leánya  meghalt,  Zaránd 
vármegye  föispánja  és  a  sóaknák  föinspektora  volt.  ')  Már  1697-ben 
Mihály  báró  voli  Rákóczy  II.  Ferencz  alatt  —  mint  Cserei  irja  — 
kuruczcza  lőn,  és  az  erdélyi  líscalitást  rábizák,  de  igen  be  merite  maga 
számára  a  jövedelemben.  ^)  E  szerint  is  igen  meg  vagyonosodott  M  !• 
h  á  1  y,  a  báró.  Azonban  utódai  alig  maradtak.  Mint  említők,  Ágnes 
leánya  meghalt  lő92-ben.  Neje  Kovács  Erzsébet,  özvegy  gróf  Csáky 
Lászlóné  volt,  és  pedig  már  a  második.  Meghalt  Sz.  Mihály  1729- 
ben.  ^)  És  benne  —  Apor  szerint  —  is  családja  kihalt,  t.  i.  a  sárdi  Szá- 
va család  bárói  ága.  Kitérésképen  kell  itt  megjegyeznem  hogy  Lebocz- 
ky  után  Fábiánnál  *)  1739-beD  Zaránd  megye  főispánjának  iámét  Száva 
Mihály  iratik  bárói  czim  nélkül.  Ha  ez  való,  azon  esetben  is  ezen 
Sz.  Mihály  sem  a  bárói  czim  hián,  sem  pedig  az  Apor  által  határo- 
zottan kiirt  megszakadás  miatt  nem  lehetett  fia  a  följebb  emiitett  báró 
Száva  Mihály  a  sóaknák  egykori  fSinspectorának  és  zarándi  főispánnak, 
hanem  lehetett  11.  Péternek  fia  IL  Mihály,  kiről  alább  leszen  szó.  így 
tehát  a  bárói  ág  elnyesztett. 

Száva  II.  Istvánnak  —  mint  emiitők  —  két  fia  volt :  U.  P  é  t  e  r 
és  I.  János.  Ez  utóbhbi  KükUllö  vármegyében  viselt  alispánságot  éa 


')  B&rsD^i  halotti  hvaziie  ScávaAgnea  ftSlStt. 

')  Cserei  M.  Históriája.  Pest  1863.  8S6.  U{>on. 

')  Apor,  Sfiiopsis  Hntatioiram.  Riadta  a  m.  akad.  1863.  167.  lap.  —  Le- 
hoezkf  Bserínt  Stemmat.  I.  163.  lap.  (eit  Fábián  is  k«vet«  Arad  várm«gre  le- 
írásában 198. 1 )  ITSl-Uil  1729-Ík  irja  báró  Bsáva  Uibályt  Zaránd  Afiipánjának, 
holott  már  Barauji  halotti  besiéde  sserint  1692-ben  Zarándi  főispán  volL  — 
Cserei  Mihály  466.  lap. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


szXvi. 


513 


fttbiróságot  (elönevét  Váradról  irta).  Nejétől  Jancaó  Máriától  gyermeke 
nem  maradván,  ismét  in.-országi  a.-Tára(]Í  atyafiai  közül  adoptált  egy 
Száva  János  nevezetűt,  a  kf  azonban  szintén  magnélkül  inúlt  ki. 

II.  Péter,  kiről  mondtuk,  hogy  előbb  Száez-Emyén,  atóbb  Qo- 
gány-Várallyán  éa  Bonyhán  szerzett  adományoa  birtokrészt,  bítea  tár- 
sától Pepele  Máriától  négy  gyermeket  hagyott  maga  után,  u.  m.  III. 
Pétert,  n.  Mib&lyt,  I.  Gábort,  ki  mint  együgyű,  nőtlenül  halt 
mag,  és  Máriát,  ki  néma  volt,  ésrétyi  Antos  Máténak  felesége.  Ezek 
1703-ban  osztoztak  Gógányban,  G.  Várallyán,  Danyánbanés  Domáldon. 

III.  Péter  királyi  föpénztárnok  volt  — úgy  vélem  —  Torda 
megyében.  Feleségétől  Somogyi  Tordai  Margittól  maradt  fia  IV.  Pé- 
ter, volt  alispán,  kinek  radnéti  Balogh  Borbálától  gyermekei  nem  ma- 
radván, ága  kihalt. 

n.  Mihály,az,  ki  1739-ben  Zaránd  megyének  főispánja  volt,  ha 
csakugyan  volt  Zarándnak  ')  ekkor  ily  nevű  vala  főispánja.  És  6  az,  ki 
nejével  n.-abafalvi  Ábafiy  Erzsébettel  az  egész  mostan  élő  Száva  csa- 
Iádnak  terjesztője  lett,  mint  a  következő  táblázaton  ^}  láthatjuk  : 


I.  iBtváo 
N.  VáradoD 
1653.  acm. 


II.  iBtváo  1658. 
ErdAjbe  kOItSi. 


II.  P^tei 
Apaffj  alatt 

tiixttartó. 
(Pepele  Máris) 


Száva  N. 


M.  orizigban. 


1.  JáDoa 

kUkUUtfi  alispán 

(JancsóMária) 

adoptált  János 

t 


UI.  Péter 

kír.  főpénztára. 

"    -Dgyi  Tordai 

Margit) 

'       IV.  Péter     ~~' 

alispán 
(radnóti  Balogb  Bora) 


Mihály 
báró,  zá randi 
föiopdn  t  1729. 
(KovAch  Ergse) 
^gnsÉ  t  1692.' 


II.  Mibály  Gábor  Mária 

(AbagrEme)       (DÖtlen)    {r.  Antos  MáU!) 


■)  Leboeiky  Stemmat- 1. 1( 
*)  Családi  küzl^B  Bserint 


DiB.1izedOyVliOO<^lc 


II.  Mihá^,  ki  ax  dSbU  tayon. 
(Abaffy  Erzac) 


I.  Sándor 

kapit. 

(CíereiKlára) 


Sámael  Éva-Krisxt.       Bora  I.  Ádám 

(l.Bó^r  Klára  (Maksai         (Böefr        (1.  Szeredai 

V,  Zs.  Uorvátli  KUra)  Máriaffv       Fereocz)  Anoa 

I                            Dáyid)  2.  N«gy  Szabó 

[ Agnea) 


(Siilíágy  Erese)    JÓKacf       Elek 

1163.  cl.      (Palkó 
t  István) 


III.  Mihály 
(Bóér  Zauzaa) 
"Péter  18ia  27. 
Tordai  wtbiró 
tSrv.  iz.  tilnltk. 


II.  Á,  ám 

1771.  Tordai  Ulnük 
licraát)     (I.  Ceutak  Erzse 
a.  Hcnter 
Zeutpa) 


Krisztina 

(1.  Tonr  a  Per. 

2.  Tlioldalnf-hy 

István  t) 


Gáopár 
DobokHÍ 

Hüámvcvíi 


Mihály 
Ajtay  Bor 


g 

(Uemány 
Anna) 

{Lakatos        ÖJivegj)             2. 
Eszter) 

Rozália 

Cilosvai  GcncBi 

Albctt 

'Gáspár      MiklÚB      András 

1862.          186J.         1862. 

tanuló,      tanuló. 

Anial  Lnjos 

(üiurgai  (sr.  fteiicjiei 

Hoffnur  Gágyi  Mária) 

Jusztina) 

""   László    "■ 

(1.  Kolozsvári 

Eszter 

2.  Bakó  Zsuzsi) 

I 


Lajoa      Pál        Domokos 

(Balogh  N.)  (S/áva 

Poles) 


Amália  Klára 

(Székely  (/ágr.  lioiváth 
Dániel)  tizv.) 


1-tJil  Erzse  Farkas 

(Fónyi  Szahó    lak  Nriznánfalv. 
György)  (tiötlenj 


Agnea  18G2. 
(Bagotai 
Károly) 


Sándor  {&)  Veronka 

(I.  Henter  Amália  (farczádi  Kovács 

2.  gr.  Tholdy  Jozdfa)  Sándor) 


István 
(KásEonyi 

Kakucsi  Mária 


l-t.  Sándor  2  t.  Kata  5        Gábor 


Márton     Karolina 
'T7"^~^     (Csiszár 


+  1848, 
vRátzonyi  Róza) 

Poleiína     Erzsébet 
(Száva      faajaddn. 
Domokos) 


11.  Mihálynak  AbafFy  Erzsébettől  —  raint  a  nemzékrend  ía  mu- 
tatja—  üt  gyermeke  maradt,   két  leány  :  Éva-Krisztina   maksai 


SzAvi.  515 

UáriaSy  D&vídné,  éa  Borbála  nagj-bérivoi  Boér  Ferenczné,  kik- 
nek utódai  máig  élnek ;  és  hirom  fiiü  :  I.  Sándor,  Sámuel,  és  I. 
Ádám. 

I.  Sándor  (veres  csákós)  kapitány.  •)  NBíil  vette  Cserei  Mi- 
hálynak a  történetírónak  leányát  Klárát,  ettöI  lett  fia  11.  Sándor 
szintén  kapitány,  ki  1769-Iien  Xolossvárott  nyomatott  egy  katb.  ima- 
könyvet, midőn  üát  Károlyt  a  romai  katb.  vallásba  iktattatta.  Ezen 
Károlyban  ez  ág  kihalt.  Ezek  Gógán-Varallyáról  irták  elÖnevÖkeL 

Sámuel  kétszer  nÜsUlt,  olsö  neje  Bóér  Kata  volt,  kitől  gyer- 
meke nem  mai-adt,  a  második  Zsákodi  Horváth  Klára,  kltül  gyermekei 
Józseféa  Elek  nőtlenül  haltak  el,  a  hai-madik  tiu  Mihály  ne- 
jével nagy-bérivói  Bóér  Zeuzsannával  nemzette  Pétert,  ki  szintén 
nőtlen  volt,  és  1810.— 1815-  körfll  Torda  megye  alszolgabirája,  1827- 
ben  törvényszéki  számfölötti  ülnŐk.  Mint  nőtlen,  ágazatát  sirba  vitte. 
Szintén  Oógány  várallyáról  irta  magát  ez  ág  is. 

I,  Ádám  kétszer  nősUlt,  elsS  neje  volt  szentháromsági  Szeredai 
Anna,  kitől  senki,  a  második  raároavásArhelyi  Nagy  Szabó  Ágnes,  ki- 
től két  leánya  :KrÍ8ztina  előbb  csicsó-keresztúri  Tonna  Ferenczné, 
ntóbb  gróf  Tholdalagby  Istvánné,  és  Ágnes  Bóra  Bernátné  volt,  és 
három  fia  II.  Ádám,  I,  Antal  és  I.  L  a  j  o  s ,  kiknek  utódaiban  a 
család  három  ágon  él. 

II.  Ádám  1771-beQ  Torda  vármegye  ülnöke  voK  Kétszerníf- 
sült.  Első  nejétől  Kászoni  Csutak  Erzsébettől  lia  J  á  n  o  s  korán  s  mag- 
nélkül  elhalt.  Második  neje  sepai  szent-iványi  Henter  Zsuzsannától 
három  fia  maradt :  Károly,  Gáspár  és  Mihály.  —  Károlynak, 
ki  1848- előtt  Torda  vármegye  adóiró  biztosa  volt,  nejétől  farkaslaki 
Demény  Annától  a  táblán  látható  Őt,  és  ezek  közt  Pál  és  Domo< 
kos  házas  fia  van. —  Gáspár  1848,  elBtt  Doboka  vármegye  szám- 
vevő biztosa  volt.  Kéjétől  Lakatos  Esztertől  egyetlen  leánya  K  6  z  a 
ílosvai  Gencsy  Albertné. —  Mihálynak  vajaadi  Ajtay  Borbálától 
három  fia  maradt :  Gáspár,  Miklós  és  András  ifjak,  mint  a 
táblán  kijelöltetnek. 

L  Antal  murgai  Uofner  Jusztinát  birta  nőül,  ettől  fia  László, 
ki  kétszer  házasodott ;  első  nejétől  Koloavári  Esztertől  maradt  leánya 
Eszter  Fónyi  Szabó  Györgyné,  második  nejétől  Bakó  Zsuzsannától 
a  táblán  látható  két  leánya  és  egy  fia  Farkas  maradt,  ki  előbb  Szen- 

')  Hoílor  K.  Doboka  várm.  220.  Isp  tévedve  irja  Mihály  e  fiit  Sándort 
bárónak,  ee  nem  volt  bárú,  éa  atyja  ia  külömbüzti  személy  Száva  Mihály 
báritöl. 

DiB.1ized0¥<Mr)O<^iC 


fil6  SZAZ.-  SZÁZADY, 

pyelben  lakott  Toitla  jiicgycben,  jelenleg  Marosszékben  Núznánfalván- 
ki  nevét  az  irodalmi  téren  is  fölinutalá,  fÖleg  az  erdélyi  egykori  Vasár- 
napi újságban. 

I.  Lftjos  nejétől  szent-geliczci  Gágyi  Máriától  Öt  gyermeket 
nemzett,  egy  leányt  :Veronkát  farczádi  KovácB  Sándomét,  ée  négy 
fiút:  III.  Sándort,  Istvánt,  és  Ferenceet 

Nevezett  III.  Sándor  lak.  Maros- Vásárhely tt ,  nyugalmazott 
volt  közügy-igazgatósági  iktató.  Első  nejétől  sepsi-szentiványi  Henter 
Amáliától  fia  Sándor,  második  nejétíll  gr.  Tholdy  Jozefintól  gyer- 
mekei Eati  és  Péter. 

István,  ki  Közép-Szolnokban  Vártelken  bir,  ncjétUl  Kápolnai 
Kakucsi  ]^[áriától  három  gyermek  atyja,  ezek  között  fiai  már  szintén 
csalid  apák. 

Ferencz,  kit  az  oláhok  saját  udvarházánál  1848.  octob.  IS-án 
megültek,  és  házát  feldúlták,  felégették.  Nejétől  nagy-kászonyi  Kászo- 
nyi  Rozáliától  két  leánya  maradt :  Polexi  na  Száva  Domokosné,  és 
Erzsébet 

A  család  történetére  vonatkozólag  niegemlithetni  még,  hogy  Mi- 
hálynak Abafiy  Erzsébettől  utódai  1752-beQ  osztoztak  Mezö-Szengyel- 
ben,  Szakálban  és  Eeménytclkén  anyai  javakban.  Továbbá,  hogy  I. 
Ádám  ágazata  kapott  az  emlf tetteken  kívül  még  adományos  jószágot 
Hétkúton,  Nádason,  Domáldon,  Gogányban  és  Dányánban. 

A  csaUd  élt  váradí,  majd  szászemyei,  sárdí,  gógányvárallyai,  sőt 
szengyeli  előnévvel  is. 

Czímerök  a  paizs  kék  udvarában  zőld  téren  egy  lábon  álló  daru, 
felemelt  jobb  lábával  kövecset  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján 
nyillal  átlőtt  kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva. 

Nem  tudjuk  e  családhoz  összeköttetésit  azon  Száva  István- 
nak, ki  oláh  püspök  volt  1668-1701-ben.  ») 

Apor  szerint  az  ö  korában  a  KüküUő  megyei  Száva  Péteren- 
kivül  éltek :  várallyai  Száva  idősb,  és  iíjahh  Mihály,  Ádám  ifjú, 
és  ezeken  kivíil  a  báró  Száva  Mihály.  ") 

Szál  esalád.  (Monaki)  1392-ben  éltek  közUlök  János  és  Mi- 
hály, a  Monoki  család  egyik  ága  ^)  Ldad  Monoky  c». 

Száiftdjr  esalHil.   Fenmaradt  neve  Százady    Ferencznek, 

')  Szalay  L.  M.  ország,  türt.  V.  446.  lap.  63.  j.  Apor  Itt  Sfoopaii  Hnta 
talionum  389.  Erdélyi  diaeták  6»  orizágos  végzőéit  Il[.  19. 
■)  Apor  SjDOpsis  Mut.  389— S90. 

'J  Szirmay  C.  Zeinplia  not.  top.  UO. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SúBlSiiÓ.  — SZÉCIIENYI.  517 

ki  Éraek  ajvár  épitéséröl  ád  számot  1617-beii  és  az  1649.  évi  oreziig- 
gyttlés  által  feloldoztatik.  <) 

Sibískö  család.  Lásd  Zbinkó  cg, 

Siebeoi  család.  (CBÍk-páifalvaÍ)  Elöneve  szerint  Székely  csa- 
lád. Közülök  József  1815  ben  Kövár  vidék  alkapitánya.  Tán  en- 
nek fia  Imre  1848.  elÜtt  szintén  ott  alkapitány,  nejo  Décseí  Jozefa. 
Fái  a  kir.  kincstárnál  közügyi  levéltár  igazgatója.  Jozefa  m,  en- 
küUdi  birtokosnö  stb. 

Máe,  Magyarországból  Krdélybe  szakadt  ')  Szebeni  család  tagjai 
Ferencz  1815 — 25-ben  Abrudbányán  város  és  bánya  tanácsos.  Fia 
F  e  r  e  n  c  z  ügyvéd  K.  Fejérvárott.  Nővére  N  e  U  i,  Moga  Demeter  fít- 
kormányszéki  titkár  neje. 

Siebenyi  eaalád.  Zomplin  vármegye  czímerleveles  családainak 
egyike  ^) 

Sxectányi  család.  Trcncsin  megye  nemesi  összeirásában  tatál- 
juk 1709-ben  Ádámot  cs  Andrást  Latkóczon,  1721-ben  pedig 
Imrének  özvegyét  Csuklászon.  Utóbb  Trencain  megyében  nyoma 
sem  fordul  elé.  *) 

Széchenyi  család.  (Sárvári  ésTelsö- vidéki,  gróf)  Azon  hazaszer- 
t«  ÜBztelt  cevfl  család,  mely  a  XVII.  század  végétől  ragyogó  nevU  főpa- 
pokat, államférfiakat  és  hazafiságban  tündöklő  férfiakat,  ezek  között  a 
halhatatlan  érdemÜ  és  emlékű  gróf  Széchenyi  Istvánt  termetté. 

Eredetének  szálait  a  XVIL  századon  túl  a  családtörténet  eleddigföl 
nem  kutatá.  Atalános  és  legigazoltabb  vetemény  szerint  bölcsője  Nó- 
grád vármegye.  E  megyében  az  Ipoly  balpartján  fekszik  Szécsény 
mvárosa,  melyről  az  ismeretlen  törzs  nevét  kőlcsőnzé,  de  a  mely  mező- 
városról —  mint  tudjuk  —  egy  más,  szintén  történelmi  emlékezetű,  a 
XV.  században  már  kihalt  családunk  is,  mint  ősi  fészkéről  és  birtoká- 
ról vette  nevét :  a  „Széetényi'^  nevet,  mely  azon  kornak  írásmódja  sze- 
rint a  latin  okmányokban  „de  Zéchen"  alakban  fordul  elé,  s  mely- 
ről e  munka  XII.  kötetében  Z  é  c  b  e  n  i  név  alatt  leszen  emlékezet. 

A  XVI,  század  elejétől  a  XVII.  közepéig  Nógrád  megyében  szin- 
tén é!t  Széchényi  (Zéchény)  nevíS,  birtokos,  nemes  és  megyei  tiazt- 
viaelőket  felmutatott  család,  sőt  él  ily  nevU  mai  napig  ia.  {Lásd  alább 
Széchényi  cs.)  Azonban  tudnivalóképen  Nógrád  megyében  az  említett 

■)  1647  !  89.  ét  1649  :  76.  törv.  ca. 

')  Török  Alit.  sierint. 

")  Szinnajr  C.  Zcmplin  not.  top.  117. 

')  SsoDtaeli  Dan.  közi.  j—  ■ 

DiBilizedOyCOOÍ^IC 


518  fiZÉCHENVI. 

Saácsény  m.-városon  kívül  van  Szécsényke  nevö  helység  íb és 
ez  ntóbb  említett  Széchényi  nemes  család  története  8  birtokviszonya  csak 
is  inkább  ezen  helységgel  függött  össze ;  a  most  e  néven  élÖ  nemes  Szé- 
chényi család  tagjai  pedig  még  a  múlt  század  több  megyei  összeírásá- 
ban is  nem  annyira  „Szé  cs  ényi",  mint  inkább  Szécsénykei 
néven  fordulnak  elé,  az  utóbb  febzázad  alatt  azntáa  szécsénykei  S  z  é- 
c  h  e  n  y  i-eknek  neveztetvén.  ')  Ezek  így  lévén,  ezen  család  őseit  sem 
szabad  a  gróf  Széchenyiek  Qseivel  vérségnek  állítani. 

A  gróf  Széchenyi-ek  bölcsője  —  mint  följebb  emiitők  ^  a  Nó- 
grád vármegyei  Szécsény  mváros  volt.  ')  A  grófi  ház  meg  alapí- 
tója Széchény  Cryörgy  érsekprimáa,  életírói  szerint  még  e  mváros- 
ban  született  löd2-ben.  ')  SÖt  e  vidéken  gyermekkori  viszonyairól 
máig  él  egy  hagyomány,  melyet  azonban  —  noha  némely  körülmé- 
nyek, mint  késői  iskolázása,  támogatni  látszanak,  —  biztos  adatokkal 
igazolni  nem  lehet.  Ha  egy  írónknak  *■)  hitelt  adhatank  '■  O  y  Q  r  g  y 
prímásnak  atyja  Széchenyi  Márton,  anyja  Bán  Sára  volt.  Győi^ 
prímás  noha  egy  alapítvány  levelében  emlékezik  szülőiről,  de  meg  nem 
nevezi  Őket.  ^)  Szerínte  atyja  Szécsény  várában  katona  tiszt  (valószí- 
nűleg ductor-badnagy)  volt,  és  vitézül  elesett ;  anyja  pedig  előbb  Budán 
lakott,  utóbb  a  török  miatt  máshová  kényteleufilt  menekülni.  Hínden  oda 
mutat,  hogy  az  Özvegy  Heves  megyébe  Gyöngyös  városába  költözött  ós 
telepedett.  Tekintélyes  forrás  szerint  már  G  y  ö  r  g  y  ís  itt  növekedett.  ") 
György  maga  1692.  évben  kell  végrendeletében  szülőit  nem  említi,  de 
megnevezi  testvérét  Lőrinczet,  ki  a  család  terjesztője  lőn.  Arról 
kétségtelen  hiteles  adat  szól,  hogy  nemes  Szécsényi  Lörincz,  ki 
iskolázottságáról  deáknak  (literátus)  neveztetett,    Gyöngyös  város 


')  A  gróf  Sstfohenjiek  öaí  nemeai  cifmere  kA  mezőben  zSld  kotsorot 
tartó  galamb,  a  nógrádi  aaécB^njkei  Bi^caén;í  család  —  mint  alább  látni  fog- 
jak-eg^szen  más  czímmerel  élt,  éfl  41. 

*)  Ezek  szerint  alig  számítható  a  család  tlaei  küzé  aion  Szdcsénf  Hi- 
ti á  1  j,  1566-ban  veszpri^mi  kapitány,  kit  mint  íllyent  csupán  Istvánfl^ra  hivat- 
kozva említ  fel  öaül  a  grdfi  diploma. 

')  Kaloay  VíDcae  K.  éa  Meloier  nemzeti  Platarkos  U.  108.  ~  Hormajr- 
Hcdnyánssky  Taachenbncb  1832.  439.  ia  kOr. 

*)  Lehoczky  Stemmat.  U.  371. 

^)  TörSk  Jánoa  Magyarorazig  primása  II.  rén  171.  Ez  oklevél  k^ts^eas^ 
teszi  OyOrgy  primás  szülctdii  évét  is. 

*)  Sennjey  László  jezaníta  Katonánál  Hint.  critiea  XXXV-  pag.  863.  hol 
QybTgj-i6l  ea  áll  „Naiut  in  oppído  Sxietínj/,  GydnggÓtbii  pratiextam  ponUt.' 


SZtCHRNTI.  519 

lakosa  volt,  és  ott  ]6dO-ben  malom  részt  vett.  ')  Úgy  látszik,  utöbb 
L  Ö  r  i  n  c  z  is  változtatá  lakdsát,  monnyibon  egyik  fia  állitólag  N.- 
Szombatban  született,  holott  több  gyemiokoi  OyÖngyösöa  sztilcttck, 
mint  alább  emtiteiidjdk, 

öyörgy  a  család  fólemelSjo ,  ki  1628-ban  már  mint  art.  et 
phil.  baccalanreus  Kagy-Szombaton  a  metaphyaicat  tanulta,  ^)  papi  pá- 
lyára lépvén,  1631-ben  fölszenteltetett.  Korán  szerzett  érdemei  gyor- 
san a  legelső  püspökségekre  emelték.  1644-bcn  pécsi,  1653-ban  vcbz- 
prémi,  16ő8~ban  győri  püspök,  1678-ban  kalocsai  érsek,  92  éves  korá- 
ban 1685-ben  pedig  az  esztergami  érsek  a  Magyarország  prímása 
lett;  és  e  magas  méltóságot  is  még  tízévig  viselte.  Meghalt  103  éves 
korában  1695.  febr.  18-án.  Életrajza  nem  e  könyv  feladata.  Szám- 
talan egyházak,  kollegiamok,zárdák,  növcldék  és  más  jótékony  inté- 
zetek, melyek  bÖkezü  és  nagyszerű,  száz  és  százezerekre  menő  alapit- 
ványaiból emelkedtek,  páratlan  nagyságban  ragyognak  most  is  az  örök 
érdem  emlékkönyvében.  Azonban  nem  kevesebb  bökez^éggel  emelé 
föl  testvére  Löríncznek  gyermekeiben  nemzetségét  is,  melyről  1692. 
évi  jan.  22-én  kelt  végrendelete  hiteles  tanúságot  szolgáltat  ") 

Györgynek  testvére  az  említett  Lörincz  még  167S-ban  kapta 
bátyjától  Vas  megyében  a  Sárvári  urodalniat,  melyet  az  gr.  Dras- 
kovich  Miklóstól  részére  vett  meg.  *)  Nejétől  Gellén  Judittól  *)  gyer- 
mekei voltak  :  Márton,  ')  Feroncz,  I.  Pál,  II.  György,  Er- 
zsébet gyöngyösi  báró  Nagy  Ferenczné ,  Kata  Vizkeletby  Fe- 
renczné,  Ilona  előbb  Tallián  Istvánné,  utóbb  Sankó  Miklósné  és  J  u- 
d  i  t  Imrikovicz  GyÖrgyné. 

Márton  noha  házas  volt,  de  gyermekei  nem  maradtak.  Ozve- 

')  Heg  van  es  oklevél  eredetben  at  Akadémia  levéltárában ,  hová 
07»ngjr»BTÖl  a  ref.  egyháxat  ilIetS  iratokkal  kerlUt  1650.  után.  —  E  kCrill- 
aÍBj,  valamint  as  is,  bogy  L6rincsnek  neje  a  ref.  valláBii  Gelldn  családból 
Bz&nnazot^  azon  sejtelmet  ébresztik  beonem,  hony  a  család  öad,  s  tán  még 
OySrgj'nek  é»  Lörincuick  atna  ía  elSbb  «  valláafaoz  tartoatak. 

*)  FasciculuB  Florum  bonon  R.  D-  Mart.  Apátbi,  Georgio  Jurkovico  etc 
Viennae  1628.—  Lásd  ai  egyetemi  kttnyvtárban  „TheoriaMnodi*'  mellett. 

•)  Heveneeay  Mbb.  tomo  XXVI.  pag.  202. 

')  Lchoczky  Stemmat,  II.  372. 

')  Kölesy  V.  én  Melczer  Nztí  Plntarkos  II.  108.  —  Lchoczky  G  a  1 1  i  n 
Jadttnak  nevezi. 

*)  Lehoczky  id.  h.  Löríncznek  két  Márton  nevíi  fiat  ir,  az  egyik  je- 
zsuita, a  másik  maguélkUl  halt  meg.  Azonban  ez  tévedca.  Aa  egyik  Márton 
helyett,  ki  jezBuita  volt,  F  e  r  e  n  c  z  tocndö,  mint  látni  fogjuk.  György  vtigren- 
delet^en  a  másik  Mártonnak  ttzvegye  említetik. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


520  szÉCHENyi. 

gyéről  nagybátyja  György  prímás  T^;reiideletében  szintén  gondos- 
kodott. Ez  Özvegy  Sándor  Anna  volt. 

Perencz  1632-ben  született  Gyöngyösön,  1653-ban  a  Jézus 
társaságába  lépett.  1672-ben  épen  midőn  a  húsvéti  ünnepek  alatt  Har- 
sághy  János  társával  gróf  Erdödy  György  várában  mÍBsioi  küldetésé- 
ben volt  foglalatos,  a  vár  régi  kápolnájának  nézegetése  alkalmával  as 
alatt  lévö  lőporos  bolt  föUobbanása  által  társa  azonnal  szörnyet  halt, 
Széchényi  Ferencz  pedig  súlyoBan  megsérülvén,  harmadnapra  kiadta 
lelkét.  ■) 

I.  Pál  szül.  Gyöngyösön  ')  1642-ben.  1662-bbn  a  pálosok  szer- 
zetébe lépett,  tanárkodott,  majd  perjellé  lett;  mig  végre  1676-bao  pé- 
csi, 1687-ben  veszprémi,  1696-ban  pedig  kalocsai  érsekké  neveztetett. 
Egyházi,  állam-  és  hazafiúi  nagyszerű  érdemei  és  tettei  a  történe  • 
nelemböl  és  életrajzaiból  *)  iamereteaek.  Meghalt  1710.  maj.  22.  kora 
68.  évében.  Eltemettetett  Vándorfon,  honnan  ISll-ben  vitetett  a  nagy- 
czenki  családi  sírboltba. 

n.  György  szül.  lG56-ban  N.-Szombatban.  Hadi  pályára  tép- 
vén ,  1687-ben  érdemeiért  Szent-György,  Egervár  és  Pölöske  vá- 
rak kapitányává  neveztetett  Nagybátyja  György  érsekprímáa  végren- 
delete szerint  öröklé  a  Széplaki,  a  Felső-vidéki,  Egervári,  Pölöskei, 
Sz.  György  vári  urodalmakat,  Babolczát,  Kürtöt,  Cávid-Czenket^  stb. 
Pozsonyban,  Győrben,  N.-Szombatban,  Galgoczén  stb.  házakat  és  egye- 
beket. Nagybátyja  halála  után  1696-ban  Egervár,  Pölöske  és  Szent- 
György  várak  örökös  kapitányává  lett.  1697.  mart.  30-án  Bécsben  kelt 
oklevélbsn  I.  Leopold  király  által  nejével  Morocz -  Ilonával,  Zsig- 
mond, Juliánná  és  Judit  gyermekeivel,  és  minden  élő  és  szü- 
letendő utódaival  együtt  grófi  rangra  emeltetett,  ')  agy  bájainak 
György  ésPál  érseknek  nagy  érdemeiért,  valamint  saját  vitéz  tet- 


')  Elogia  Soe.  Jesn,  tomo  IV.  pag.  394-  az  eredeti  halotti  tevelek  gyüjte, 
minyt  a  m.  kír.  Egyetem  künyvtilrábnTi.  SzUlBi  ngjan  nincsenek  megneveEve  ; 
de  nem  lebet  kétség,  hogj  LÖrincsnck  fia,  P  á  Insk  a  kalocBsi  érseknek,  éi  Már- 
tonnak t«BtvéTe  lett  volna,  fíileg  miután  Lehoczk;  is  emÜt  egj  jezanitat,  csak 
hogy  tévedve  Mártonnak  nevezi. 

■)  EUlessy  V.  és  Meiczer  Nems.  Plntarkns  IV.  80.  hol  életrajza  ált,  de  hol 
GyfingySs  hibásan  Nögrá^megye  városául  iratik. 

•)  6iéce^n7  Pál  kalScBai  ^rsek  életrajza.  Irta  Pados  Jánoi.  Peaten  1862. 
Hűller  Epistolae  Oeorg.  et  Pauli  SEéosénjr  etc. 

*)  Kiadva  a  grófi  Diploma  Törbk  János  ^Masyaromág  Prímita'  csfrafi 
Fest,  1869-ben  nyomatott  munkájában.  II.  IG4.  lap. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


8ZÉCHEMXI.  521 

teiuek  és  érdemeinek  i*  tekintetbe  vételével,  melyek  sserint  nem  csak 
a  nevezett  várak  kapitányi  szolgálatában,  de  a  török  háborúk  alatt  is  a, 
caáízári  hadseregnél  saját  költségén  láborozván  ,   és  Bnda  ,  Fejórvár, 
Eanizsa   és  Sziget   ostromában    is 
személyesen   részt    vévén ,    kitíinö 
hadi  erkölcsöt  tanúsított  Ugyan  ek- 
kor a  család   ösi  czímere   is    nem 
csak  megerÖsftetett ,  de  meg  is  bő- 
vítetett, mely  sserínt  ez,  mint  itt  az 
ábra  mutatja  —  négy  felé   osztott 
tojásdad    badi  paizs,    az    1.  és  4. 
TörÖa  udvarban  hármas  zÖld  halom 
tetejéből  kettős  ez tiatkcreszt  emelke- 
dik ki,  véve  Magyar  orsxág  czimeré- 
böl,&  2.  és  3-dik  égszinü  udvar  alján 
zöld  dombon  drágaköves  aranyko- 
rona van ,  melyről  mint  egy  folre- 
pUlve  látszik   a  természetes    szintt 
sas,  az  udv«rjobb  oldali  szögleté- 
ből tündöklő  nap  felé.  A  paizs  kö- 
zepén a  négy  udvar  közt  egy  ki- 
sebb, arany   koronás    vért   van,   melynek  kék  udvarában  zöld   hal- 
mon szétterjesztett  szárnyakkal  fehér  galamb  áll ,  piros  csőrében  zöld 
koszorút  tartva.  Az  czimerpaízsot  aranybíbor  szintt  díszftmény  keríti.  >) 
A  czimerhez  számíthatjuk  jelszavát  (devise)   „Si  Deut  pro  nohU,  quit 
eontra  nos?" 

Mielőtt  a  család  többi  tagjiüról  röviden  emlékeznénk ,  lássuk  a 
C8alád£fct,  mely  itt  következik  : 

Márton 
{Bín  SárB) 


I.  György  LürincB 

iz.  1692  t  16!'Ö.  leSO. 

érsek,  piitn&e.  (Gelfön  Judit) 

Folgt.  a  kiv.  lapon. 


')  Ugynn  utt  festve,  é»  Adumi  Scuti  geotil.  tomo  XII.  A  láncihldon 
Uthatú  gT.  Szdcbenyi-féle  czimert  két  oldalrúl  tetamonok  gyanánt  kdt  sas 
tartja. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


SZECHENVr. 


tjííiÍDez,  ki  at  tlSibi  lapon. 
1660. 
(Gellán  Judit) 


Fereocz  Pál  Márton 
Bz.  1632.  Bz.  1642.  (Sándor 
t  1672.  t  1710.  Anna) 
jezbuittt.  kalocaai  f 


II.  Gjörgy  Grzse  Kata  Ilona  Judit 
ax.  1656.  (b.  Naey  (Viike-  (1.  Tallián  (Imri- 
^></lett  Fer.)  letby  letván.  kovicz 
(Morócz  Fer.)  2.  Sankó  GyörgyJ 
Ilona)  Htklöi) 
J , 


1.  Zsigmond 
ca,  k.  knm.                (Eberg^nyí 
Somo(;yÍ  föii>p.                  Láuzlú) 
(I.  gr.  Batthyányi  H.  Ter^z 
2.  b.  Batkóczy  Mária) 


Ignácz  1765-        Antal         Láizió         Jozefa        Katalin 
alezredea      altábornagy     1755.  ct.  k.  h       ca.  k.  h. 

(gr.  Viczay    (b.  Barkóczy  cs.  k.  kam.  (gr.  Sihmi-  (gr.  Zichy 
A.  Mária)  Zauzei)    i  gr.  Draako-  degg  Fridr.)  János 

___!  vicL  Mária  A.) 


(gr.  Cziráky 
Máría) 


Aoua-Mária             Tetéf  Anoa 

■z.  1744.              6z.  1743.  ea.  k.  h. 

(gr.  Erdedy  János       f  1777.  (rf.  Stampfar 

bán)            (gr.  Eszterháey  János  OoUl ) 

Ferenc*) 


M.  Terézia  Jóracf  Borbála  Ferencs  Jozefa 

Bí  1749.tl7Ö8.    a/.17.'í2.tl775.    Bz.l753.tI817.  az.l7M.t  1820.  Bz.l75a.+1791. 

(gr.  KncfFbtein         cs.  k.  kam.     (1.  gr.  Forgách  fúkomorn.  moat.    (b.  Meanil 

Fcrcncz)  (gr.  Peatetich  János  (gr.  Festetich         JózseO 

Julianna)      2.  gr.  Desfoura        Júlia) 

Ferenci)  I 

Lajoa           Froncziska  ZaóSa  Pál  István 

BZ.  1781.      BZ.  1783  t  1861.  bz  1789.  az.  1789.  sz.  1791.  t  1860- 

V.  belucí  1. 1.    (gr.  Batthyány  ((jr.  Zichy  (t.  Lady  m.  miniater 

(1.  gr.  Clam-Gallafl    Miklöa)  Ferdin.)  Meade  (gr.  Seilcrn  KreBcentáa) 

Alojzia.  Caroliua'  díi.  nAnr,       ' 

2.  gr.  Wurmbrand  2.  gr.  Zichy„"%  jf^og 

^rancziska)  I^^  ^  (Al"ayW) 


Í>2-tél  Eálraán        Erzsi  Gábor        Gyala        Eugen      Ferencz 

g,        ez.  1824.  az.  1827.  bz.  1828.    ez.  1829.    ez-  18S5.    bb.  18S6. 

g.      Cl.  k.  kam.  (Romána  katona,      k.  kam.      katona. 
,      (gr.  Grlfnne      Péter  katona. 

."         Karolina)  marquis) 


ídüvGo' 


I 


EZÉCBESTI.  523 

L)noi,  ki  at  tl£iU  lapott. 
».  1781. 
V.  beieS  1. 1. 
(1.  gr.  Clam-Gall&a  Alojzia 

2.  gr.  Wurnbraud  FranczJaha) 

'"'jimw        Mária  Alojzia.  Julianna.    Károly     ádalbcrt  2-tól  Imre    D^nea  ' 
■z.  1802.    az.  1804.  bz  18C9.  t  1815.      sz.  1826.  as.  1826. 

Cl.  k.  kam.  (gc.  Zichy  (P*rry  Jóu.  követségi     katona, 

(gr.  Erdődy     Láesló)  esquirj  tanácaos.  (gr.BojoB 

Agatft) Mária) 

László      Gyitrgy      At;ata      Emetztína      Sándor    Háría  Gob.  Imre 

st.  1826.    Bs.  16^.    az.  18S3.      Bi.  1836.        as.  1837.    az.  1848.  bz.  1858. 

(gr.  Breaner    {gj-  Zichy 
Ágogt.         LásEló) 

n.  GryQrgy,  k!  még  1730  ban  Í8  élt,  nejétől  beketíalvi  M&- 
rócz  Ilonától  három  gyermeket  hagyott  maga  utáo,  két  leányt,  úgymint 
Jnliannát  Ebergényi  László  tábornok  nejét  ée  Juditot,  éa  egy 
6útL  Zeigmondot 

L  Zsigmond  cs.  kir.  kamarás,  és  Egervár,  Fölfiske,  Szent- 
Gyöi^y  yárak  Örökös  kapitánya,  kétszer  nílBült ;  első  neje  gróf  Batthyá- 
nyi M.  Teréé,  cs.  ker.  h.  —  a  második  báró  Barkóczy  Mária  volt  Ezek- 
ttfl  hat  gyermeke  maradt:  két  leány:  Jozefa  ob.  ker.  hölgy,  gr. 
Scbmidegg  Fridrikné  és  Katalin  cs.  ker.  h.  gróf  Zichy  Jánosné; 
négy  fiú,  u.  m.  II.  Zsigmond,    Ignáoz,    Antal    és  László 

Ignáez  cs.  kir.  kamarás,  huszár  alezredes  volt,  n55-ben  la- 
kott Egervárait.  Nejétől  gróf  Viozay  A.  Máriától  utóda  nem  maradt. 

Antal  cs.  kir.  kamarás,  szintén  katona,  és  mint  illyen  altábor- 
nagy és  egy  huszár  ezred  tnlajdoaosa  volt.  Nejétől  báró  Barkóczy  Zsu- 
zsannától egy  leánya  maradt :  Anna-Mária  csUl.  ker.  hölgy,  szül. 
1744.  sept.  29-én,  férjhez  ment  1762.  oct  6-án  graf  Erdödy  Nepomuk 
horvátországi  bánhoz. 

László  cs.  kir.  kamarás,  1 755-ben  Horpácson  lakott.  Nejétől 
gr.  Draskovich  Mária  Annától  csak  két  leánya  maradt :  Terézia 
csil.  ker.  hdlgy  szttl.  1743.  maj.  1 1-én,  meghalt  1777-ben.  január  17-éD. 
Neje  volt  gróf  EezterházyFerencznek  és  Anna,  cs.  ker.b.  gróf  Stam- 
pfer  János  Gottlieb  neje. 

U.  Zsigmond  szOL  1720.  dec.  21-én.  Cs.  kir.  kamarás  volt, 
és  egy  ideig  a  Nádasdy  huszár  ezredben  kapitány.  Megnősült  1747. 
jun.  25-én.  Meghalt  1769.  oct.  19-én.  Neje  volt  gróf  Cziráky  Mária-An- 
na (sz.  1724-  sept.  1.  mh.  17S7.nov.  17.)  kitől  két  fia  József  és  Fe- 
renc z,  és  három  leánya  született,  u.  m.  M.  T  e  r  é  z  i  a  ca.  k.  bölgy, 
szüL  1749.  oct.  9-én,  meghalt  1798.  maj.  19-én,  férjhez  ment  1774.  iuL    t  , 


524  fiziCHBNTI. 

1-én  gr.  Eueffstein  Ferencz  Antalhoz ;  - —  Borbála  szül.  1 753.  mart 
2-áD,  mhalt  1817.  nov.  6-án.  Előbb  1771.  jan.  19-ttí!  neje  gróf  Forgách 
Jánosnak,  másodszor  1777.  jul.  26-ti^l  gróf  Desfours  Ferencznak.  — 
Jozefa  Bzül.  1750.  jul.  25éii  férjhez  ment  b.  Mesnil  Józsefbez, 
mhalt  1791.  april.  5-én. 

József  cs,  kir.  kamaráé,  szül.  1752-  dcc.  4-én.  Meghalt  1775. 
nov.  20-án.  Özvegye  gróf  Festetieh  Julianna,  utóbb  testvéréhez  Fe- 
reoczhez  ment  férjhez. 

Ferencz  a  m.  nomzetí  múzeum  alapitója,  szül.  1754.  apríl. 
29-én  Széplakon,  Soprony  vármegyében,  1776-ban  cs.  kir.  aranykul- 
csoB,  azon  éví  dec.  12'Cn  a  dunántúli  kerületi  tábla  ülnöke,  II.  József 
Császár  alattl783.  aug.  17-én  báni  hetyottes  és  a  báni  tábla  elnöke,  azon 
évi  sept  26-án  Almásy  Pál  szeverini  fSispán  beiktatására,  úgy  1784-ben 
Várasd  és  Zala  megyék  közötti  határ  kérdések  elintézésére,  valamint 
1 785bcn  a  Szeréra  és  Veröcze  megye  közti  határok  elintézésére,  és  végre 
178&.  febr.  1 1-én  a  zágrábi  kerületben  kir.  biztos,  ez  utóbbi  év  mart 
9-én  vol.  belső  titkos  tanácsos,  és  april.  18-án  péos  kerületí  kir.  biztos 
és  Somogy,  Baranya,  VeHicze  és  Szerem  megyék  fOispáni  helyettese 
lett.  1786-ban  leköszönt  Az  1790/1.  évi  országgyűlésen  nevezetesen 
szerepelt  Innen  Nápolyba  állami  követté  neveztetett  1792.  jan.  23-án 
a  Sz.  Január  rendjével  diszitetett,  1 798.  apríl.  6-án  ujolag  Somogy  vár- 
megye fSispánjává  és  a  Dráva  és  a  Mura  közti  folyamok  szabályozá- 
sára kir.  biztosul,  1799.  oct,  1-én  a  hétszemélyes  tábla  elnökéül,  dec. 
6-án  Magyar  orsz.  fökamara-mestereül,  dec.  23  án  országbírói  elnöklő 
helyettesül  neveztetett  ki.  Már  1806-ban  elvonulni  akart  a  fényes  mél> 
toságOB  hivataloktól,  de  még  mindég  újakkal  tetéztetett  1808.  jan.  8  án 
pedig  az  arany  gyapjas  rend  vitézi  rendjével  diszitetett  Végre  1811-ben 
minden  hivatalát  letevé.  Roppant  bSkezU  és  hazaszeretetét  fényesen 
igazoló  adományozásai  s  áldozatú  életrajzuban  olvashatók.  ')  Ezek 
között  emlékét  az  általa  alapított  magyar  nemzeti  Mozeum  egyedfii  is 
örökre  biztosítja.  Családja  érdekében  is  nagyszerűen  gondoskodott  O 
szerzé  meg  annak  a  sárvári  és  felsö-vidéki  elfinevet  Tetemes 
régi  adósságokkal  terhelt  családi  birtokait  teljesen  letisztázta ;  az  el> 
idegenitett  javakat  visszaváltotta,  ujabb  szerzeményekkel  szaporitá. 
Három  fia  mindenike  számára  urodalmaiból  egy-egy  majorátust  sza- 


■)  HotmayT,  Medpyinazky  TaBchcnbnch  1822.  ávf.  429—458.  Tadomá- 
nyoB  gf  tljt«m^D7  1822.  ivf.  III.  124.  Beg&Ü  1886.  II.  41T.  Vahol  ^s  Kabin^  J. 
MsgyarorMág  képekben  lU.  1—6. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


szÉcnÉNY!.  525 

kasztott  ki,  II.  in.  S  e  g  e  b  d  e  t  Somogy ,  Ivánt  Soprony,  s  P  ö  I  ö  s- 
két  Zala  megyékben.  Azoknak  mindeoíkéhez  nagyszerű  házat  adott, 
u.  m.  a  aegcsdihez  Pesten,  az  ivánihoz  Sopronyban,  a  pölöekeihez  N. 
Kanizsán.  Myár!  lakásul  mindenik  fiának  pompás  palotát  épitetett,  yagy 
újra  Bzerrreztetett,  n.  ra.  HorpácBon  és  Nagy-Czenken  (Soprony)  Apáti- 
ban (Vas  megyében).  Két  leánya  jövendőjét  pedig  tökepénzekkel  biz- 
tositá.  Kimúlt  a  nagy  ember  1820  dec.  13-An  kora  67  évében.  Nejétől 
gr.  Festetich  Juliannától  (mhalt  1824. jan. SOán  Bécsben  kora  71  évé- 
ben) bárom  Sa:  Lajos,  Pál  és  István  és  két  leánya  F  r  a  n  c  z  i  s- 
ka  és  Zsófia  maradtak.  A  leányok  közül  Franczíska  szül. 
1783-ban,  férjhez  ment  1802-ben  gróf  Batthyány  Miklóshoz,  meg  Jízve- 
gyUlt  1842-ben,  185ö-ben  Fínkafön  az  irgalmasrendü  zárdanük  kolos- 
torába vonult.  Meghalt  1861.  oct.  10-én,  ')  Zsófia  szQl.  1789.  oct. 
16-án,  férjhez  ment  1807-ben  gróf  Zichy  Ferdinándhoz. 

Lajos  cs,  kJr,  kamarás,  és  vatos  b.  titkos  tanácsos,  szül.  1781. 
nov.  6-án.  Elstf  neje  1801.  maj.  16-tól  gróf  Olam-Oallas  Alojzia  volt, 
ki  1822-ben  meghalván,  másodszor  1824-ben  nöUl  vette  gróf  Wurm- 
brand  Franczískát.  Az  elsőtől  a  táblán  látható  hat,  a  másodiktól  két 
fia  Imre  és  Dénes  született.  Ezek  közül  Jánosnak,  ki  cs.  kir. 
arany  kulcsos,  ég  Imre  nek,  ki  a  pétervárí  és  nápolyi  udvaroknál  vi- 
selt követséget,  vannak  gyermekei,  mint  a  táblán  láthatók. 

Pál  szül.  1789.  nov.  19  én,  a  cs.  kir.  hadseregben  alezredessé- 
gig  szolgált.  A  polit  irodalom  téren  is  részt  vett.  Első  neje  ISIl-töl 
Lady  Meade  Karolina,  a  második  gróf  Zichy  Ferraris  Emília.  A  nem- 
zékrenden látható  kílencz  gyermeke'- közül  Kálmánnak  is  vannak 
gyermekei. 

István,  a  legnagyobb  magyar,  a  mondhatni  :  a  legnagyobb  ha- 
zafi, szül.  1791.  sepL  11-én.  A  m.  akadémia,  a  dunai  gőzhajózás,  láncz- 
htd,  alagút,  stb.  alkotója,  mély  belátása  állam-férfiú,  és  író,  1848-ban 
m.  minister.  Sokkal  ismertebb,  mintsem  nagyszerű,  hazafiúi  életrajzá- 
ból egy  két  szaggatott  vonást  ide  iktatnunk  kellene.  Életének  vége 
szakadt  Döblingben  Bécs  mellett  1860.  april.  8-án,  hogy  nemzetének 
emlékében  örökké  éljen.  Nejétől  gróf  Seilem  Crescentiátél  két  nagy  re- 
ményU  fia  maradt :  Béla  és  Odőn. 

Síéchtfnyi  család.  (Szécsénkei)  Nógrád  vármegyében  a  XVT. 
század  elején  ismét  föltűnik  egy,  Szécsényi  nevű  nemzetség,  mely- 
ből Benedek  (Benedíctua  de  Zechyn)  1505 — 8-ban    azon   megyei 


■)  L.  Életrajzát  Peati  Hirnük  1881.  nov.  15. 


n,Coo<^ic 


626 

szolgabíró  volt  ')  de  mely  már  azon  azázad  végén  kimalóban  volt,  sőt 
valósággal  fiágon  ki  is  halt,  mert  a  szeDtbeoedeki  Conveot  hkelea  kiad- 
ványa szerint  1590-beD  Budolf  királytól  a  Zécbeny  (így)  Féter  mag- 
vaszakadtáa  a  koronára  viaszaszállott  Alsó  és  F.-Szécsénkei  és  becakei 
részjóazágot  Zécbeny  Miklós  éa  ennek  Elára  leányától  fiiieitott  uno- 
kái Zócbény  Ferencz  éa  Lajoa  adományban  nyerték  és  a  neve- 
zett convent  által  beiktattalak.  ')  Ezek  közül, 

L  a j  o  s  1698 — 99-ig  Nógrád  megye  szolgabirája  volt.  *) 
lC45-ben  már  Balassa  Ferencz  azon  űrügy  alatt,  mintha  Zé- 
cbeny Miklósnak  és  Lajosnak  magvaszakadt  volna,  Eszterbázy  Ná- 
dortól az  ordasi  éa  szécsénkei  részjósz^^kra  adományt  szerezvén, 
azokba  magát  beiktatni  igyekezett,  azonban  a  sz.-benedeki  convent 
előtt  a  beiktatásnak  ellent  mondtak  Zécbeny  László,  Zécbeny  Ka- 
talin Bolgbár  Benedekné,  Zécbeny  Fruzsina  £ulifaj  Jakabné, 
Zécbeny  Zsazsanna  Barsi  Jánosné,  és  Zécbeny  Erzsébet  Ka- 
sza Gyürgyné.  *)  Ezen  okiratok  a  következő  leszármazást  mutatják  : 


Zéchénj  Klára 

Jiúríloii 

(Horváth  Lukácsuk) 


Zócbény  Hiklój 

I 


Kata  Fnizsina  Zauzia           Ettaéhcl 

1645.                1645.  1645.                1646. 

{Bolghár  (Kulifaj  (Barsi  (Kasza  Gyíirgy) 

Benedek)           Jakab)  János) 

Seécsényi  Erzsébet  Kasza Oyörgyné eléfordól még  az  1 G53 — 
56.  évi  Nógrád  megyei  jegyzőkönyvekben  ia. 

E  Széchenyi  család  az,  mely  nem  annyira  Szécsény  mezőváros- 
ról, mint  inkább  -—  a  mint  a  birtokviszony  is  mutatja  —  Szécsénke 
helységről  vehette  nevét. 

Saijadékáról  további  összefuggéaben  mint  sem  tudunk.  A  Nógrád 
megyei  nemesi  Összeírások  figyelmes  át  vizsgálatából  azt  látjuk,  hogy  a 


')  Eredeti  okirat. 

')  Hiteles  transamptam. 

')  Protoc.  C  Noograd  anni  1598  1599.  pag.  28.  49. 

*)  Sz.-benedeki  Convent  bit.  átirata. 

i:,:,.cdr,G00<^lc 


szÉcnÉMTi.  527 

következS  századbaa  nevök  is  inkább  Szécsénkey  alakban  volt  tiasz- 
nálvB.  Az  érdeklett  nemesi  űsszeirásokban  találjuk  : 

1684-ben  a  nemesi  fölkeléeben  személyesen  résztvevő  Szécséni 
(így)  Lászlót  és  Miklóst. 

1705-ben  Szécaényi  Miklós.  Már  1709-ben  Szécsénkei  Mik- 
lós van  írva,  hasonlóképen  1711-ben  is. 

1734-ben  találjuk  Szécsénykey  Feronczet,  Miklóst  és 
Istvánt 

1755.  évi  nemesi  összeírásban  pedig  Jánost,  Gábort,  idSsb, 
ifjabb,  és  I^Qabb  Ferenczet,  kik  mindnyájon  széosénkei  Szé- 
c  s  é  n  k  e  i-eknek  Írattak.  (Omnea  Szécsénkei  de  eadem.) 

A  múlt  század  végén  élt  Széesényi  László,  kinek  nejétől  Koncz 
Rozáliától  gyermekei  :János,  Zsuzsa  Szabó  Jánosné  és  R  o  z  á  I  i  a 
voltak,  e  század  elaö  felében  élők. 

Mindezekhes  eem  bírjuk  kapcsolni  a  két  teslvért,SzécaéiiyÍ  M  i  k- 
lóst  és  Dénest,  kik  magokat  azécaénkeí  Szécsényi-eknek  irták 
és  nejeik  jogán  Nógrád  megyei  P.  Szántón  részbirtokot  bírtak,  és  kik 
közül  Miklós  már  1818-ban  rendszerintí  eskUdt,  1836-baQ  alszol- 
gabiró  volt  1846-ig.  Ennek  hivatalosan  használt  pecsété  szerint  czl- 
mere  négyfelé  osztott  paiza,  az  1,  és  4.  udvarban  vfzirányos  pólya  (faa- 
cia)  a  2.  éa  3  ik  udvarban  kai'doa  magyar  vitéz  látható.  A  paizs  fölötti 
sisakon  két  kiterjesztett  sasszárny  között  csillag  ragyog.  E  két  testvér 
ismeretes  nemzékrendi  kimutatása  ez  : 

9z4ct4nyi  N. 

'~  Miklós  Dénes  ' 

1836.  1846.  {hUnÍTMTerü) 

SSS!"     Amálin      Lajoa      Piroikn  Zeigroond  Ferencé   SPíg^S^ 

'^S-;„o  BB.  1831.  BK.  1823.  ez.  1825.  volt  ca.  kir.  sz.  1829.  ;..S';.SUS 
2  »>■  2 »                    n.  váradi         t             járit  biró  S 1  SS  5-  w ' 

r*     IP  megyében  1 186a.  -.  -.  t«  »  « 

pIcbáaoB. 

Ezek  közül  L  a  j  o  s,  előbb  már  tiszteletbeli  esküdt,  utóbb  pap  a 
nagyváradi  megyében,  jelenleg  plébános.  Testvére  Zsigmond 
1850.  után  CB.  kir.  hivatalnok,  ideiglenes  járásbiró,  majd  toUnok,  végre 
rendelkezéai  hivatalnokból  1861  ben  kinevezett  törvényszéki  ülnök, 
inhalt  1862-ben. 

DiB.1izedOyGoO<^IC 


528  asiiCHt. 

SzécBéayi  néven  találjuk  m^  Tamást  a  CskllA  közben, 
ki  1655-beD  Takács  István  s  tübb  társával  Nyék  helységben  rész- 
birtokra  kír,  adomány  nyert,  *)  mint  a  nyéki  Németh  családnál  is  ol- 
vasható, 

Slécby  esalád.  (Ríma-Szécbí  és  Felsft-Lindvai  f)  A  Balogh 
nemből  (genus)  eredt ,  mely  hajdan  Qömör  megyében  Balogh  várát 
bírta.  £Uif1>izonyoB  törzse  Ivánka,  (vagy  Anoha,  Joanka  de  genere 
Balogh),  TV.  Béla  király  korában  élt.  ')  Ennek  volt  6a  Miklós,  en- 
nek két  fia  maradt :  F  é  t  e  r  és  Dénes.  Amaz  1333-ban  Nógrádi 
fSispán  és  szandai  várkapitány ,  ki  megosztozván  testvérével ,  Felsíi- 
Ijindva  várát  és  uradalmát  kapta  Vas  megyében,  testvérének  Dénes- 
nek  pedig  Rima-Szécs  jutott,  igy  a  család  két  ágra  szakadt,  amaz  a 
feUS-lindvai,  emez  a  rima-szécsi  ágat  alkotta.  A  családfa  következe : 


'  F^tei  1333. 

Dénes 
rima-ttiíri  vonal. 

'    Ivánka 
1B74. 

If.  Uikidi 
[884.  Dádor. 

■  II.  János    Frankó 
1391. 

III.  Miklós 
1409.  tárnok. 
(Qara  Ilona) 

II.  Páter 
KBrmendet 
kapja  1893. 

III.  János  Tamás 

Komárom,  Zala    komár.  fóiap. 

ffiiap.  1459.  kincstára. 


IV.  Miklós 
1469.  főlováazm. 
(«.  1.  Bánfl^  Bora) 


István 
tlM6. 


II.  Tamás 
Vss  V.  faisp. 
tl62«. 
[arm.  Székely  Magd.) 

(1.  gr.  SalmU  Miki. 
í.  Fyrho  ab  Arco) 


')  Lebocik;  Stcmmai  II.  S54. 
')  E  családtól  értekesett  Wagner 
118-129. 1. 


Colleetanea  Oeneal.  bíst.  dec.  II. 

aBili;edOyGoO<^lc 


'  ll.Diam 

It.  P^t«r 

U.  Ferencs  t.  Frank.          Prokop. 
(N.  Dorottya) 

'  III.  JánoB          Zsigmond  1114. ' 
P»pt                 t 

K«U                   IV.  Pdter 
(BosUi                       U69. 

1.  László      ' 
1460.  1600. 

(Jánosi  MiklÚB 
1 1607.) 

AniiEt) 

V.  Jinoe    III.  F«nDC(     RiÜnt  Mihály.  Demeter  Ii.  LászM      VI.  Miklós 

""'      "^            '     '                        (KÍBíartnyi  1&4Ö.        de  Dobocxa 

Serínji  (Tibay       f  1650.  elŐtt 

Petrqnells)  Orsoljs)  (Zúlyomy  Annft) 


1624.     (Derencíáiyi 
(Foi^Ach      KkU  1M5.) 


Kata 

SbM  ?        (BoTDemini 
(KirölyTP^ter)    Boldiss.) 


(l.^só  Parkos  1Ö73. 

2.  kistádei  Rh^dej 

Ferencé  1678. 


I.  György  lft7!(. 
(-Rhédey  Magdolna) 

i 


III.  Tamáa 


Sára 
(Csetneky  P«r.) 


S.  Batthyány  Kata 
3.  Forgách  Margit) 


1-tSI  II.  GyfifgT     n  2-tólVU.  Miklós  S::  II.  István    S-t4iHV.  D«ínuSZ? 

t  1626.   '  t  (a.  I.  Báii£^  »'  (a.  1.  Bánffy       (Draskovlchi^  S  g 

(Drugeth  X  Mária)      Pí       Zsófia)                    Sára)      g^*- 

«á,í.tl648.)£>  t         tse-firi?                    I         H-S 


i.  f  Tai 
*  i„ 


'  F      'Jbüi  _.  _    . 

||.CKáryFer.)(B«mnye.y)l 


g-5  3. 


(KPKl>!TÍ<:h  raav.föi«p.'3,£:S. 
Toréi)      t  1686.     S  S  a. 
fBiitthyáBT3.£ 


Sr?£07Vrgy    Mária    Bora    Magdolna    Kata 
gSB       t  1648.  (Tburtó  1648. 

S  ^  g  (l.BetUoD  Idám)  "      ' 

-^"^r  litván. 

3.  Kdn  Istv. 
8.  Weucl^ny  Ferencz) 
■uwuwauio  etiLivAi.  i.  bót. 


Eva 


Kata-Ersse 
(Nádasdy  Ferenez) 
(l.Listthy(IIHsltáz; 
Jánoa      Qábor) 
2.  Prépostvári  f  \->r,nlf> 

ti 


630  BiíCBt.  , 

Látván,  uiikéot  szakadt  a  két  testvér  *)  által  két  vonalra  a  csa- 
lád, szoljnnk  elSbb  a  felBÖ-lÍDdvai  vonatról,  mel7et  I.  Péter 
alapított. 

FeUS-liadvai  votuü. 

I.  Péterceka nógrádi föispán  és  Szandál  várnagynak  (1326.) 
gyermekei  voltak  :  Ivánka  (vagy  János)  1347-ben  kir.  fílaaztal- 
nok,  éaH.  MíklÓa.  «) 

II,  Miklós  vitéz  férfiú,  Szepes,  Sáros  és  Nógrád  megje  föla- 
pánja,  a  nápolyi  hadjáratban  szerzett  érdemeiért  ösi  Balogh  várának 
birtokában  L  Lajos  király  által  megerösítetett,  az  ország  nagyai  kOzé 
soroztatott,  szörényl  bán,  majd  (1355)  Horvát,  Tótéa  az  egész  Dalmát- 
ország bánjává,  ntóbb  (1356)  országbíróvá  és  végre  (1385)  nádorrá 
neveztetett  Rajceányi  szerint  birta  Turóczban,  Szklabina  és  Blatnicza 
vár^t,  és  Tnrócz  megye  fVlspánja,  a  király  komája.  Neje  volt  Margit, 
leánya  Pálnak,  unokája  Debreczeni  Dósa  nádornak.  Ettől  négy  gyer- 
meke maradt :  F  erén  ez  (v.  Frank),  II.  János,  III.  Miklós  és 
II.  Péter,  kik  1391-ben  Zsigmond  királytól  a  szentgotbirdl  apátság 
kegynraságát  kapták. 

Ferenc  z-nek  Rajcsányi  szerint  volt  leánya  Orsolya,  ki 
1477-ben  leány-negyedet  kapott. 

II.  Jánosnak  is  Rajcsányi  két  hát  említi  :  Istvánt  és  Im- 
rét, kikben  ága  kihalt 

n.  Péternek  neje  Sára,  Asszonyfalvi  Leukus  nevezetU  Já- 
nos leánya  ^)  Zsigmond  királynak  cserébe  adván  Újvárt  éa  Kdzép-Né- 
meü  (vagy  Ncmtit),  ezért  1393-ben  Könnendet  kapta.  Ezen  Péter 
neveztetett  Herczegnek  is.  Nevezett  nejétől  volt  egy  Ieáii^';t.  *) 

III.  Miklós  1409-ben  királyi  fStárnok  mester  volt  ")  Nejétől 


')  Bajcsáori  kíúratKi  kost  Deduct  geaesl.  II.  226. 1.  Uiklósoak  gyerme- 
keiflt  iratDak  Páteren  ^;Dáaeaen  ki?Ut  még  András,  ISSfi.ban  erdé- 
lyi pUipOk,  László,  Miktöa,  Béka  13 ».  és  Pál.  És  ezekkel  egykorú 
családtagok  B  o  r  c  b  de  genere  Balogh  et  L  u  k  a  de  gcn.  Balogb  182S. 

*)  Bajcsányi  szerint  Domokos  1367.  érdél;  i  pttspük  is. 

")  Ugjan  ott 

*)  Ugyan  u  szerint.  Rajcsányi  pátlásai  nem  állnak  a  családfán,  mely 
ugésien  Wagner  atán  van,  kit  Budai  teljesen  követett. 

')EsÍd5ben  (US9.)  éltek  Wagner  szerint  Lukács  és  János,  Zéeby 
Lukácsnak  fiai.  Hintán  Bartholomaeldes  szerint  Notlti  i  Cottns  OümOr  198.  a 
Zéeby  nevezet  (fsiebb  a  Balogb  gennsnál,  Rajcsányi  szerint  pedi;;,  —  mint  egy 
flUjebbi  jegyzetben  érintve  van,  ~  élt  L  u  k  á  c  s  ii  (de  genere  Balogb),  még  is 
ugy  lebetett,  bogy  a  nevesetttik  ezen  Lukácsnak  voltak  fiai. 


SziCHY.  631 

Oaroi  MiklÓB  nAdoroftk  Ilona  nevU  leányától  négy  gyermeke  ')  maradt : 
IIL  János,  Tamáfl,  ni.  Dénes  éa  VI.  Miklós. 

ni.  János  Komárom  és  1459-ben  Zala  vármegye  föispánja, 
ki  a  német-uJTári  gyülekezetben  Fridrík  Császár  kikiáltásában  vett 
réaat ') 

Tamás  ssintén  Komárom  vármegye  föispánja,  Albert  király  ko- 
rában H39.  kinostámok.  ') 

ni.  Dénes  előbb  nyítrai,  majd  egri  püspök,  végre  esztergám! 
érsek,  prímás,  és  bibomok,  1463-ban  szentelte  föl  az  esztergám!  basi- 
licat  Meghalt  1465.  febr.  1-én.  ') 

IV.  Miklós  1469-ben  királyi  fölovászmeater.  I'estvérei  halálá- 
val esek  vagyonában  is  örökösödvén,  roppant  gazdaggá  lön.  Az  1498. 
évi  országgyűlésén  a  bandérium  állitó  zászlósok  sorában  állt.  Neje  volt 
alsó  lindvai  Bánffy  Borbála,  kitől  két  fia  maradt :  IV.  Ján  o  a  ^)  és 
II.  Tamás. 

II.  Tamás  Vas  megye  főispánja  volt.  Elesett  Mohácsnál  1526- 
l>an.  Neje  ormosdi  Székely  Magdolna  volt,  (ki  utóbb  Thurzó  Elek- 
hez ment  férjhez)  ettől  lettek  Tamásnak  gyermekei :  István  és 
Margit")     - 

István  a  az.-gothárdi  apátság  kegyuraságávnl  élt  vissza,  mint 
atyja.  Neje  volt  gróf  Stumbergh  Erzse,  de  gyermeke  nem  maradt.  Meg- 
halt magnélköl  1535-ben.  Nővére 

Margit  előbb  gr.  Salmis  Miklósné,  ennek  halálával  Pyrbo  ab 

Arco  neje  volt;  de  leány-ági  utúdai  helyett  az  Istvánban  kihalt  alsó- 

lindvai  Széoby-ek  biartokait  a  még  virágzó  mádik  ág  kapta  meg. 

Rima  széchi  áij. 

Ennek  törzsalapitója  I.  Dénes,  ki  osztályban   Rima-Szécset 

kapta,  BEŐrényi  bán,  és  királyi   főasztalnok   volt.  Túréczy  kroDikája 


')fisjcBán7Í  BieriDt  volt  István  nevU  fia  íb,  kinek  neje  Oraolya 
volt,  1476.  alaö-lindvai  Bánffy  István  felesége. 

')BajcB&iiji  tzotint  Vaa  megye  főispánja  éa  14'28.  fö-Iuváaz  meiter,  ki- 
nek H7l-ben  öivegya  lett  volna  Katalin,  ettitl  gyermekei  Miklós  á»  Do- 
rotya  Ujlnky  Hiklúsn^. 

*}  TnröCBy  sBeriot  jelea  it  szép  férfiú,  Bonfin  szerint  jeles  víttJz  éi  bá- 
tor katona. 

*)  Memória  Baailicae  Strigon.  77—80. 

';KajCBányi  a  serint  nem  János,  hanem  iQftbb  Miklós,  ki  117  l-ben 
K-IováM  mester  volt,  éa  1620-ban  halt  meg. 

•}  Esjcsányi  Bzerint  még  M  i  ki  ó  s  és  Ts  iii  «  s  i«,  Lik   korán  elhaltak. 


532  8ZÉCHT. 

szerint  Bazarád  alföldi  vajdával  LaBZontalan  vereséges  csatákat  vívott 
Fia  maradt  Bálás,  ')  ki  1347— 73-ban  élt  Ennek  két  fia  n.D  én  ea 
éam.  Péter.') 

m.  Péternek  fiai  voltak  :  III.  János  pap,  ésZsigmond. 
Mindketten  1414-beD  a  hangonyi  pálos  rend  iránt  tanusítákbökezöaé^- 
ket.  Bajcsánji  szerint  nővéreik  voltak  A  n  g  1  í  s  Kalondai  Gtyörgyné, 
és  Erzsébet  O-Budán  apácza  fejedelem  asszony, 

n.  Dénes  két  fiúnak  atyja  lett:  Ferencznekés  Prokop- 
n  ak,  ez  utóbbinak  Rajcsányi  szerint  fia  volt  L  á  s  z  1  é. 

Ferencz  vagy  Franknak  fia  volt  V.  Miklós,  •)  ki  1499- 
ben  élt.  Nejétől  N.  Dorottyától  három  gyermeke  maradt  :  Kata  Búz- 
tál Miklósné,  I V.  P  é  t  e  r,  és  I.  L  á  &  2 1  ó,  kik  hütlenségi  bélyegen  1460- 
ban  Balogh  várát  elveszték. 

IV.  Péter nek  csak  leánya  maradt  Jusztina,  ki  Jánosy  Ist- 
ván neje  volt,  és  1507-ben  lett  özvegygyé. 

L  László  Abauj  megyében  Enyiczke  várát  szerezte,  éa  abba 
lóOO-ban  be  is  iktatutott.  Nejétől  serkei  Lorántfiy  Annától  következő 
nyolcz  gyermeke  született : 

1 .  V.  János,  gimesi  gróf  Forgácb  Fruzsina  férje,  kinek  ü.  La- 
jos király  1524-ben  kápolnai  Orros  András  és  Caenteházi  Péter  minden 
javait  Gömör  és  Borsod  megyében  adomány  mellett  adta.  Tán  leánya 
volt  Kata,  Károlyi  Petemé. 

2.  HL  Ferencz,  1605-ben  a  rákosi  orsz.  gyűlésen  Oömór  vár- 
megye követe.  ^)  Ennek  neje  Derencsényi  Katalin,  lfi25>ben  már  öz- 
vegy volt  Ennek  lehetett  leánya  Kata  Bornemisza  Boldizsáraé. 

3.  Bálint,  4.  Mihály,  kikről  mit  sem  tudunk. 

5.  Demeter,  nejétől  kis-serényí  Serényi  Petronellától  nemzé 
Annát,  1572-ben  Basó  Farkas  nejét,  és  lŐ78-ban  már  kis-rédei  Rhé- 
dey  Ferencz  özvegyét 

')  RsjcsáDji  aserint  még  fiai  Tamás,  P^ter  éa  János. 

')  Rajcsányi  ueiint  L  á  i  z  1  ó  is  1410-ben. 

')  Ugyan  az  szerint  m^  fiai  János  löOt-ben,  éa  Ferenci,  kinek  ii- 
mét  fiai  F  é  t  e  r,  L  á  a  z  1  d,  kinek  1468-ban  özvegye  Tibai  Onolya,  János 
^Demeter, 

')  Itt  Rajcaányi  táblásata  í4t  nemzedéket  tévedésbSl  kihagyva,  nsgjott 
hibáz,  V.  Miklósnak  egyenesen  fláál  tévi^u  1.  Oyörgyfit,  ki  V.  Miklós  unokájá- 
nak VL  Miklósnak  volt  éa  lehetett  csak  is  &%. 

')  Jászsy  P.  A  magyar  nemzet  napjai  a  mohácsi  véss  után.  167. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZÉCHY.  538 

6.  II.  Lász  ló  1545-ben  I.  Ferdinánd  kiriilylól  kapta  Derencsén 
ée  Kápolna  várat.  Neie  Tibay  Orsolya. 

7.  IV.  Péter.  ') 

8.  VI.  Miklós  Doboczáról  irta  elönevét.  Testvéreivel  mindent 
elkfivetett,  hogy  a  kihalt  alsó-lindvai  Bánffy  István  utáni  hagyatékot 
megkaphassák,  de  ezt  már  csak  örököseik  érték  meg,  ö  1550.  elStt  meg- 
halt, özvegyen  hagyván  nejét  albesi  Zólyomi  Annát,  kitől  leánya 
Anna  1568-ban  Liptay  Györgyné,  és  fia  I.  György  maradtak. 

I.  György  1572-ben  élt  nejével  Rhédey  Magdolnával,  kitől 
leánya  Sára  Chetneky  Ferenczné  volt,  és  fia  III.  Tamás. 

III.  Tamás  jeles  férfiú,  arany  sarkantyús  vitéz,  Gömör  várme- 
gye tflispánja,  kir.  ÍÜ  udvannest-^r,  felső  magyar  ország  főkapitánya 
volt.  Meghalt  1618.  febr.  9-én  öreg  korában,  eltemettetett  ón-koporeú- 
ban  Uurányrár  kápolnájában,  hol  a  fölirat  tán  még  most  is  olvasható. 
Háromszor  nŐBÜlt.  EUö  neje  Perény  Borbála  volt,  kitÖl  születtek  II. 
György,  kiről  alább,  és  K  a  t  a  1  i  n  ráthóti  GyulaflFy  Lászlóné.  Máso- 
dik nejétől  Batthyány  Katalintól  négy  gyermeke  maradt :  VIL  Miklós 
ki  házasságban  élt  nlsó-lindvai  Bánffy  Máriával,  de  magtalan  maradt; 
II.  Mihály,  IV.  Tamás  és  lí.  István,  ki  nejétől  alsó  Undvai  Bánfly 
Zsófiától  (utóbb Czobométól,) nemzé  V.  Tamást,  ki  árván  maradván, 
gondnokával  Dénes  nagy  bátyjával  bajba  keveredett,  miről  az  1647. 
évi  országyüléei  is  intézkedett,  de  Időközben  az  árva  elhalt  Harmadik 
neje  III.  Tamásnak  Forgácb  Margit  volt ;  ettől  születtek  IV.  Dénes, 
kitől  alább,  Magdolna  (v.  Erzse)  Zrínyi  Qyörgyné,  Margit  De- 
sewfFy  Lászlóné,  Fruzsina  Síbrik  Istvánné. 

IL  Öyörgy  (III.  Tamásnak  fia)  terjedelmes  Ősi  örökségéhez 
tetemes  szerzeményeket  csatolt.  1620-ban  szerzé  Zólyomi  Lipcse  vá- 
rát A  következő  évben,  miután  százezer  ftot  letett,  a  Murányi  ttradal- 
dalmat  is  magához  ráltá.  Méltóság  szerint  báró,  aranysarkantyús  vitéz, 
kir.  tanácsos,  kir.  fffkomornok  mester  volt.  Eleintén  Bethlen  embere, 
utóbb  a  bécsi  udvar  hfve.  Saját  szolgát  öiték  még  162ö-bcn.  ^)  Ham 
vai  a  Murányi  kápolnába  tétettek  ón-koporsóba  Wagnernél  olvasható 
felirás  alá.  Nejétől  homonnat  Drugelh  Máriától,  kit  szintén  oda  temet- 
tek 1643>ban,kileQCz gyermeke  született :  János,  Péter,  Sámuel, 
György,  Magdolna    íQan  haltak  el;   Borbála    1629-ben  gr. 


>)  Es  idSben  élt  löSO-bui  Stiátj  A  n  d  r  á  t,  ^i  neje  bedeghi  Nyár;  U»t- 
kK.  Kinek  volt.  fia  f  nem  tndhatni. 

')  Petii  Gergely  M.  krónika  203 

DiB.1izedOyGOO<^IC 


5S4  8ZÉCHT. 

Thurzó  Adámné,  utóbb  Forgaob  Adámné  lett,  Katalin  köpcsényi 
Liazü  Jánosné,  utóbb  lokacsi  Prépoatváry  Zsigmoadoé,  Évá  1641-ttíl 
nijésházy  Gábomé ;  és  végre,  kit  elÖbb  kellett  volna  említenem ;  M  Á- 
r  i  a ')  a  regényes  Murányi  hÖBoö,  1627-ben  iktarí  Bethlen  Istvinné, 
ennek  haUUval  rozsályí  Kún  latváoné,  ettől  elT&lva  Wesselényi  Fe- 
reocz  nádorné.  Mint  a  Weaselényiféle  uBazeeskavéB  szereplő  tagja,  bör- 
tönben flit  sokáig,  utóbb  rokonaihoz  bocsátva  halt  meg  1680-ban.  ') 

IV.  Dénes  (III.  Tamásnak  fia)  feleségül  birta  trakosty&ni  Dras- 
kovich  Sárát.  Bttöl  két  leánya  és  három  fia  maradt,  u.  m.  Julianna 
ipolykéri  gróf  Kóry  Ferenczné, 
és  Mária  Sennyey  Ferencz  kal- 
lói kapitány  neje.  A  Hdk  közül 
Gáspár  Nagy-Szombatban  járt 
iskolába  és  1663-ban  a  bölcsé- 
szeti tudományokból  baccalau- 
reátust  nyert,  '')  de  iQuságában 
-  elhalt.  Testvére  III.  György 
szintén  korán  elhalt,  és  nejétől 
buzin!  Keglevich  Teréziától  gyer- 
meke nem  maradt;  a  harmadik 
testvér  V.  Péter  volt,  Vas  me- 
megyének  főispánja,  KÖszegb  vá- 
ra Örökös  ura,  és  ott  1671-ben  a. 
kath,  egyházak  vissza  szerzője. 
Meghalt  1684-ben,  és  családját  fiágon  sírba  vitte,  miután  nejétől  Bat- 


■)  Makrai  akadémiai  Értesítő  1663.  IV.  kttt.  178. 179. 

*)  Lásd  ^letérSl  üj  Magjar  Husenm  1866.  1.  553.  Kda  Istvánnal  esetet 
Ssalidj  Siralmas  krónika  92.  lap.  Hogy  elsB  f^rje  idejében  és  temetésékor  is 
Zólyomi  BMreUfje  volt  volna;  Kemény  János  Onéleti-  á«a  246.  lap.  KubinTí  F.  in 
Vahot  J.  Magyarország  képekben.  Ilf.  81. 

")  Ennek  emlékét  tartja  fenn  a  kSvetkezö  nyomtatvány,  melyegysser- 
■mind  családi  egésc  czfmsetérffl  felvílágosit ;  „Sopbia  in  aqnila  gentílítia  adnm- 
brataet  illaetriBeimo  Dominó  Dno  Comíti  Qasparo  SzécaidoRima- 
a  z  é  e  ■,  Perpetuo  de  KSszeg,  Balogbvár,  és  Felsfi-Lindva,  Baeredítarlo  Dominó 
in  Hnra-Saombat  ete.  cam  in  Alma  ac  archjepiscopati  anivenitate  TyrnavienBi 
príma  in  ph^losophia  laurea  inaigneretar,  per  R.  P.  Andreám  Elevenkatí  e  Soc. 
Jean.  A.  A.  et  PbDos.  Profesiorem  ordinarinm  ac  p.  t.  senioTem  oblata  a  spcc- 
tabili,  maguiflea,  nobili  ac  ingenna  sacrae  poeseoa  bcultate  menae  majo  die  10> 
.\iino  1663.  Tyrnaviac  Tipis  Acadamicis  impríraebat  Helchtor  ^'eneealana 
Bcbnekenbaui. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


szÉciiT.  586 

thyAnj  Ttrréztöl  csak  egy  leánya  Katalin  maradt,  kt  gróf  Nádai^dy  Fe- 
rencé neje  volt 

A  csalAd  cziinere  —  mínt  följebb  a  metszvény  is  ábrásolja  — 
ki  terjesztett  szárnyakkal  koronán  álló  két  fejd  sas,  rajzolva  Széchy 
Mária  Wesselényi  Ferenczné  pecsétértfl.  Széchy  Miklósnak  az  ország 
bírónak  1381 .  évi  fUggő  pecsétén  a  korona  még  nincs  meg  ;  *)  ellen- 
ben rímaszécBÍ  Széchy  Tamásnak  1578.  évi  pecséten  a  sas  is  koronás.^) 

Síéeby  eaalid.  (Gál-Szécsí  f)  A  Boxa  genusból  ered.  ^)  Lásd 
Qál-itéchy  ct.  IV.  ktit.  318.  lap. 

Sw^ehl  család.  Czimerleveles  nemes  család.  A  czimeres  levelet 
Széchy  János  kapta  1755-ben  Mária  Terézia  királyasszonytál.  *) 

Czfmere  előbb  szelént  (horieontalíter)  kétfelé  osztott  vért,  az  alsó 
osztály  vörös  udvarában  jobbról  balra  rézsútosan  vont  három  fehér  pó- 
lya látszik,  a  felsS  kék  udvarban  derékig  pánczélos,  sisakos  vitéz  lát- 
szik, kinyújtott  jobb  kezében  kivont  kardot,  a  balban  piros  táblás  köny- 
vet tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  egymással  keresztbe  helyez- 
ve, két  könyöklő  kar  látszik,  az  egyik  pánczélfaan  és  jobb  felé  fordulva 
kivont  kardot  villogtat,  a  másik  vörös  mezben  balfelé  fordulva,  pálma 
gallyat  tart  Foszladék  jobbról  ezüstkék,  balról  ezüstvörös. 

A  család  Zemplin  megyében  honos,  ")  e  megyében  Sáros-Pata- 
kon született  Széchy  Imre-Agostoa  1778.  jon.  5  én.  Iskolait  vé- 
gezvén, közben  az  ájtatos  iskolák  rendébe  lépett,  és  tanárkodott;  mint 
fSleg  a  nyelvészeti  tudomány  művelője,  és  több  munka  kiadója  a  m. 
Akaaemia  tagja  lön  1840-ben.  ")  Meghalt  1852.  mart.  6-áD. 

Sléesen  család.  (.Temeríni,  gróf.)  Horvát  ország!  eredetű.  A 
család  felemelői  és  meg  alapitót  Szécaen  Mátyás  és  Sándor  test- 
vérek, kik  1763-ban  Mária -Terézia  királyasszony  tói  czimeres  nemes 
levelet  nyertek. ') 

Nevezett  Sándor  született  1740 ben,  fiatal  korában  a  horvát- 
országi helytartóságnál  kezdé  hivaUlos  pályáját,  1770— 74.ben  titkár, 
1787-ben  már  a  ra.  kir.  helytartóságnál  ^ásod  alelnök,  valós  b.  titkos 
tanácsos  volt,  majd  Sz.  István  rend  kis  keresztese  és  Körös  vármegye 
főispánja  lett.    Bács  vármegyében  T  e  m  e  r  i  n  t,  melyről  a  család  elö- 

^)TVÍÍner  id.  h.  dtc.  U.  fig.  10. 

*)  ugyan  ott  fig.  9. 

')  Errdl  oklevdek  Kapriaai  Hss.  B.  tom  XXIX.  p.  384.  atb. 

*)  CoUect.  herald.  Adami  Scata  g«ntil.  tomo  XII. 

')  Szirmay  C.  Zemplin  aot  top.  116. 

')  Magyar  írók,  fletrajz  gytljt.  1.  538. 

')  Collcct-  herald,  nro  41.  —  E  libro  regio. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


586  8ZÍCBBN. 

nevét  iija,  kir,  adomány  mellett  szerzetté,  1811-ben  pedig  grófaigra 
emeltetett.  Tőle  ezármazik  az  egésE  mostani  temerini  gróf  Szécsen  o«a- 
lád,  mint  al&bb  a  nemzékrenden  láthatni.  Meghalt  ISlS-ban. 

Az  1763-ban  nyert  nemesi  czimer  négyfelé  osztott  vért,  az 
1.  és  4.  kék  udvarban  jobbról  balra  vont  rézsútos  arany  pólya  látaaikt 
a  2.  és  3.  vörös  udvarban  hármas  fehér  szikla  középsőjén  pánczélos 
kar  könyököl,  kivont kardut  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  két 
kiteijesztett  kék  sas- 
szárny lebeg,  mindeni- 
ken arany  pólya,  a  szár- 
nyak között  pedig  fehér 
rózsa  látható.  Foszladék 
jobbról  aranykék,  bal- 
ról ezüstvörös.  ')  Az 
I8ll-ben  nyert  grófi 
czimer,  mint  itt  a  melsz- 
vény  is  matatja,  csak 
a  grófi  koronával  sza- 
porodott a  paizs  fólött, 
melyre  azután  három 
koronás  sisak  adatott,  a 
középsőn  a  kék  szár- 
nyak, a  két  szélsőn  pe- 
dig egy-egy  pánczélos 
kar  kivont  karddal,  be- 
felé fordítva  láthatók. 
Foszladék,  mint  előbb,  innen  aranykék,  onnan  ezSstvörős. 

Sándornak  elsÖ  nejétől  leánya  J  o  z  é  f  a  (v.  Antónia)  Inkey  Im- 
rené,  második  nejétől  báró  Bedekovich  Rozáliától,  ki  1825.  jun.  11-én 
kora  68.  évében  halt  meg,  gyermekei  :  Magdolna  (meghalt  1837. 
febr.  25-én  kora  67.  évében  Pesten.)  Károly  (szül.  1778.  mhalt 
1845.)  ki  alezredes  volt,  Francziska  báró  Degelmann  Özvegye, 
Miklós  kiről  alább,  és  Adolf  szül.  1790-ben,  volt  nádor  huszár 
kapitány. 

Károly  alezredesnek  nejétől  zsadányi  Almássy  íótéÜtól  gyerme- 
kei :  H  A  d  o  1  f  volt  őrnagy,  H.  Sándor  százados,  ki  1844-ben  kelt 
egybe  gróf  Csáky  Kataltával,  és  M  a  1  v  i  n  a  ki  1 833-ban  ment  férjhez 
báró  Rédl  Imréhez,  özvegygyé  lÖn  1845-ben. 
')  Adami  Scuta  geutil.  tomo  XII. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZÉCSBir. — SZECSET.  537 

Miklós  Gzűl.  1783-beii.  Hivatalos  pályára  lépvén  a  m.  kir.  ad- 
vnrí  kanczellariánál,  ott  1810-ben  már  titkár,  utóbb  valós,  belső  titkos 
tanácsos,  Pozsega  vármegye  főispánja,  és  Zsófia  fítberczeg  asszony  fö- 
udvarmestere  volt  Nejétől  gróf  Forgách  Francztskától  két  fia  :  Ká- 
roly és  Antal. 

Károly  (szül.  1818.)  a  katonai  pályára  lépvén,  mint  örnugy 
a  Radeczky  bnazár  ezredbon,  legszebb  korában  elesett  Valeggionál 
1848-ban.  Özvegye  báró  Honricbs  zn  Wolfswarffen  Leopoldina,  cs,  ker. 
hölgy,  gróf  Coiidenhove  Károly  ezredeshez  ment  férjhez. 

Antal  sztll.  1819.  oct.  17-én,  jeles  állaraférflu,  1848.  eiött  m. 
kir.  adv.  kanczelláriai  titkár  b  tanácsos,  1858-han  birodalmi  tanácsos, 
1860-ban  valós.  beUS  titkos  tanácsos  stb.  Nejétől  gróf  Laniberg  Er- 
ncbztína  (szül.  1829,  april.  33.)  Erzsébet  császárné  palota-höIgyétöI 
három  gyermeke  a  táblán  látható. 

A  nemzékrend  a  következő  : 


I.  Sándor 

■zUl.  1140.  t  1818. 

körösi  fSispán 

1811.  gróf. 

(1.  N.  N. 

2.  b.  BedekorJM  Róza) 


1  tlflJditffa-Antonia    Magdolna    KároJ;      Francriika        HikMn        Adolf 
(Inke;  Imn)        f  18S7.      ac.  1778.  (b.  Degelmknn)  bx  17B9.    ai.  1790. 
t  Wtt.  pozaa^ai  fSiap.  hoesár 

alearedea  v.  b.  (itk.  tan.    kapit. 

(Almáay  Joi^h)  (gr.  Forgách  Fraocsiska) 

'~Ad5f  U.  Sándor  MdvinÜ       '       '"íl.  Károly  AnUl  "" 

Smagj.  asázadoa  (b.  BMl  Imre        az.  1818.  t  1848.       az.  1819. 

(gr.  Caikj  Szvegje)  ale^redea         v.  b.  titk.  Un. 

Natália)  (h.  Uonricha      (gr.  Lamberg 


Leopoldina)        Ene>atin«) 


Horvátországban  a  család  másik  ágából  Mária  Terézia  királyasz- 
Bzony  korában  1760-ban  Szécsen  Ignác z  Szluinban,  Józef  Moví- 
grádon  barminczadoBok  voltak. 

SieoMf  család.  Szecsey  vagy  Szécsey  C^yőrgy  1698-ban 
Borsodban  izendrői  alkapitány  volt,  midőn  Szabolcs  megyében  Takta- 
Kenézre  királyi  adományt  nyert.  '} 

')  Begeatrom  Donatlonaliam 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


588 


szKCsönv, 


1 848.  előtt  S  z  e  c  s  e  y  nevű  csalAd  Pozsony  megye  nemessége  so- 
rában állott. 

Sieesddy  család.  (Szecstídí)  Vas  vármegye  jelenleg  is  virigsó 
gyökeres  ös  régi  családa,  melynek  egyik  tagja  az  ősi  szecsödi  birto- 
kot Egyházas-SzecBÖdön  jelenleg  is  birja.  Gyöke  csöratnöki  Csörnök 
(az  okmányban  Churnuk  de  Churnnke)  fia  volt  látván,  ki 
1205  ben  II.  András  királytól  kapta  örökös  adományképen  Vas  me- 
gyében SzecBÖd,  másoévea  Lapsa  helységeta  Rába  vise  mellett') 
Ezen  adománynál  fogva  István  és  ennek  utódai  Szecsödy-ek- 
nek  nevestettek.  Mint  származott  la  a  család  a  nevezett  gyök-Sstöl 
kezdve,  mutatják  a  következik  **)  táblázatok  : 
L    tábla. 
CBOmSk 
(t.  Cbnrnuk) 
"^L  István        ' 
1 205.  kapja  8«eCB6dgt. 


Sclke 


11.  iBlván 
Folyt,  a  II.  támü. 


I.  r»i 

I.  Henrik 
de  Kukinér 
ISaa.  1288. 
ÍFmíÍÍós 
IS39. 


Bernát 


Tereitíny  • 
(Trülianut) 
de  Knkmer 
1288—88. 


I.  Andids 
1815-1862. 


Líirincx      II.  P^ter 
hoBpcB.      1339-1361. 
1889.     '~7,    ,..„'t~' 


LihAJv 
I.  1361. 


U- 


II.  Mihály  VI.  MikWs 

1879.  cgyhÁzM  aKCcaÖdi  1379. 

nCo^  plébános  1379. 

')  Fej^T  Cod.  dip].  tom«  111.  vol.  1.  pag.  21.  Az  oklevél  kelte  a  család 
■serint,  mint  179a-baD  perben  is  felroatUttatott,  1809.  tfvinek  olvaatatik,  de  Fe< 
jér  sierínt  12ü6  ben  kellett  kelnie.  -  ')  Cíaládi  kSsléi  atán. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


II.    t&bln. 


II.  l»tvii.,  hl  «i  I.  Iáhiá.: 


IV- István  111.  Pál  Il[.  Miklós 

1339.  1876.        1339.  137G.  t.;i3SJ35fi. 

(Septhey  Margit)  I  q^  MiklíT 


II.  János 

koDODok 
1361.  1396. 


Dömjén 

1876. 1396. 

(óvári  Klára) 

elSbb  Caemctbej 

Hiklósne) 


Eraae 

1690.  1690. 

(Siemorei    (ss.  balázri 
Somogyi    Z<>1e  Ferenc >) 
Benedek) 


lU.  Áiiám 


Kata  Zaussi               Aduk 

S!Bak«  (8tephel  (Horváth 

iklós)  Mihály)  Márton) 

1606.  I60(>.                 1606. 


VIL  lelván        I.  Qáfaor       V.  János  Ftrkns    U,  Mátyás    II.  Lőríncs  1686. 

1554—82.        1553—76.           1521.  1524.          1558-9.     (F.  nx.  caai  Ctóy 

(Dobri  Ilona)  (N.  Anasitázia)  (N.  Anna)            Sára) 

^__1^ ^  ^„i , 

'~a.  Ádáin^l5ö4.           Erise  15767*  Zsófi            KaU            Ilona 

(Botka  Kata             (Blnko  Menyh.)  1568.             1568.             1&68. 
OtóbbKörmendyPálni) 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


8EBC8ÖDT. 

n.  Ádám  1684.,  Jki  M 
(Botka  Kata) 
ntébb  KSrniendy  Fálnri 
IX.  István  1680-1628. 
{I.  Fogán;  KaU 
%  Dániel  KaU 


X.  htván  1648-92. 

ez.  gróti  ^8 

eaákányi  kapit. 

(1.  Potrondi  EriBB  1661. 

^.STastica  Bora  1681. 


Mária 
1681—98. 
(KiBfaladyGy.)  i 


V.  QySrgy  IV.  Ádám       Zenzai      Kata      ErsM 

1653.      1647-63.     1653-94.  1668.        1668. 

I     (Segéd  Jnlia)    (I.  Boros  (Opoka     fOdor 

""é^imT    H""^"-   "*'*'^  ÖyörgT) 

[  2.  Farkas 

Jáaoa) 


Kuta  m.Oátpár  U.Benedek 

.681—98.       1664—1707.         1684 
ízee»edyFer.)       [         (Cgigán  Margit) 


XL  IilTán    XI.  Jánoa    VI.  Ferencs 
1654.  1671.        1682—1733. 

(Neneenépi  Kata)  (Babolcaay  Jnlia) 

'      IU.Ímre       ' 


I.  Demetet  dedk 
(literátus 
1409.  1418. 


III.  György 
literatoe 
1467.  1466. 


Owald  1643— IHS 

1640.  1461.  1669.  (Klakdcty  máaktjp 

'. Gorieaaj  Ilona) 

JI.  Márton    III.  Ferenci     MoKdolna      ^U.  István        UaKJt  II.  Bálint' 

1601.  1628.     1689.  169i!.        1601.  1664. 1689.    (Körtnendy  1664. 

(Oeipeterics  (Küver  Anna)  (Hedgyeai)  Antal  literátus  v 

"^f"*      ^I.Jánofllölo  ^"'■ 

(DOmBlki  Orsolya 
*"     Éva  1630. ' 


IX.  Jáitoi        I.  Inve    V.  Feronn  Hl.  Bálint     Onolya 

1619—1661.  1612.  1613.         1611. 

(DeepotonicB  (Bagoly  Zenaea  1662.  ""j^aj^  (Vályi 

, S^í .      '~  Bora  1669.        1669. 1689.*°'**'> 

Felfl.  a  kót.  lapoH, 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


IX.  JánoB,  U  M  ttmi  (^xm. 
1619.  1661. 
)eBpotonieB  Ilona) 


Vlt.  QjUTgj  ZbuziI  Magdolna 

1660-69.  ÍÍS2~M.         1674. 1680. 

(Potyoojy  Éva)        (Kardw  Pál)    (Pilfy  Bold.) 
m  Ferenei  1660.  ITOsT^ 

(Saecflgdj  Kata  1698.  1732. 

fii.  Utvia  VIII.  Ferenc*    U.  Imre        V.  Ádáoi        Hária      Kata        KUt«~' 
1782.  1784.    1700.  17M.    1732-64.       1724—85.        1716.  1718—86.     1788. 
(Bárdoiíy       (Megyeii     (Talliin    (agaUy.KaU)    ÍN»gy  fGaiger    (VUIend- 
Jplianna) Bora)         Anna)     'm  Antal  1787     ^^  Sindor)  vay  Irtv.) 


fVfi.  17.  Idblin. 


(Csnpor  Anna 
utóbb  SzdI  Györgyöd) 


Izoács  1756-       Mária        KaU  1766.     Erzu 
(1.  Kiciky  Klára    1765.    (Caoknyay    (Verebélyi 
2.  Dienes  Jndit)  (Thnry  Jáa.)  Pál)  Imra) 


IV.  Oáapár         IX.  Ferenoa  f 
1791. 1T98.  I 


XIII.  János     KaU     I.  Káioly    Sándor    It.  Jósicff 
t    (BozolyN.)        t  t         (Tai-0_k  N. 


XII.  latrán,  ki  a  m.  títlén 

1782.  1784. 
(Bátdoay  Jnlianna 


'  LJósaef          IX.  OyörgT        XXL  Jánot.  1798.       Zaófia  1769. 
1748-60.             1760.  1780.         (Storíci  Éva)        (Zigán  Pál)  - 
CBenkfi  Teráa) 

TI.  LácBló                      Lilát                      JalJBDoa 
1821.                        1804.               (Egerráry  litván) 
(Kelemen  Terítia)    fRotlner  Róaa) 

LajOB                       Fáni 

I            (HemeUberger  Per.) 

'  Kálmán.      II.  L<uos.        Oyula.  ' 

Krirtóf  n.  Károly  IV.  Mihály  f 

t  Vf».'_*£'£;.SLJíÍ£Í  Tudmitla  1860: 

IV.  Pál  (Eoía  Oyttrgy) 
""x.  Gyöi^. 

Még  eg;  élÖ  ága  van  a  családnak,   malyet  réazletesebbk  adatok 
hián^'ábai)  as  elttbbi  táblásatokkal  ÖsBzekötni  nem  tudnók,  mety  asoo- 

nOO'ílC 


Htö  SEBOaŐDT. 

ban  —  úgy  látszik  —  a  III.  tibUn  álló  II.  H  á  r  t  o  d  d  a  k  egy  BátŐI, 
táa  I.  I  m  r  é-tífl  ered,  s  mely  Fejér  megyébe  szakadva,  most  Nógrád  s 
egyéb  megyékben  is  honos  és  ily  családfa  szerint  terjedt  szét : 

V.   tábla. 

Hái^n 

1660.  kürUl 

k.  k«ssi  Mf.  ialk^is 

(KoTács  Erwe) 


(Sebeatyfa  Kata) 


Sámuel  Hibálr 

iconblrtf  7 —  ■ 

(TimárSára) 


CsajicOD  bírt  f  I80E>.  f 

(Ti    '    "•    • 


Mihálr  János  tz.  1790. 

1778.  1809.  Veszprémből  NóerídEi 

kapit.  biitOB  1833—50. 

(Oláb  Éva)  1861.  számvevíi 


"~  Mibály  Já»08.       1.1^  í^"^'^  ^^  JniianDa) 

(Faragó  Z»6fia) j 

'       Sándor.  ~'       ""SáDdor        Jóasaf        OtjuU        Mária     OttiUa      BóáT 
SS.  1829.     Bi.  1887.    ai.  1850.  (Kaloiukj  (Heicha 
PálD<j)    AndrásRri) 

A  család  történetére  nézve  következü  okmányí  kivonatok  nyúj- 
tanak adatokat ; 

1283-ban  I.  Istvánnak  (ki  Stefk  és  Chepan  alakban  is  eléfordul 
az  okiratokban),  unokái  Terestyén  (Tríatianus)  Z  u  c  h  e,  II.  Ador- 
ján, II.  László,  m.  látván,  I.  Sándor,  I.  Henrik  és  Ber- 
nit SzecaSd  iolött  megosztoztak,  mely  alkalomnm]  a  kegytiraság  (Pa- 
tronatus)  úgy  a  királyi  kisebb  haszonvételek  (jue  regale)  valamint  a 
családi  iratok  is  osztatlan  állapotban,  közös  kezelés  és  felügyelet  alatt 
tartatni  rendeltettek. 

1288-ban  Teres  tény,  I.  Adorján,  I.  Mi  klós  és  I.  He  n- 
rik  osztoztak  Kajd,  SzecsSd,  Kakmér,  Selk,  és  Ghumuke  (Csörfit- 
nök)  fölött 

1339-ben  I.  András,  I.  Oergely,  IL  Pál,  Bertalan,  U.  Miklós,  I. 
Líirincz,  H.  Péter,  I.  Mihály,  III,  Miklós  és  I,  János  ugyan  azon  ja- 
vakban és  ismét  az  1288-ik  osztály  alkalmával  megállapított  feltételek 
mellett  megosztoztak. 

1356-ban  IV.  István,  Hl.  Pál,  III.  Miklós  testvérek  közt  toU  osz- 
tály Egyházaa-S&eostfd  felett. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


1361-ben  I.  András  kukméri  egész  illetőségét 60  markáért  10 
évre  elzálogosítja. 

1406-ban  Óvári  Klára  Chemetoy  Miklósnak,  utóbb  SzecsfSdy 
Dömjén  özvegye,  IV,  látván,  ennek  Dávid  és  IV.  János  fiai,  ugy  I.  De- 
iDeter  (I.  Jakabnak  fia)  által  a  hitbérre,  úgy  SzecsÖdy  Dömjénnel  nem- 
zett leánya  a  leányi  negyedre  nézve  12  márkával  kielégítettek. 

1417-ben  (dnica  prox.  ante  festum  b.  Urbani  papae)  Szecsöd  és 
KÍB-Kajd  helységre  Zsigmond  király  Szeesödy  I.  Demeternek,  Dá- 
vidnak, IV.  Jánosnak,  úgy  IILFál  fiainak  V.  Istvánnak  és  III.  Mihály- 
nak (nj)  adomány  levelst  adott. 

1418-ban  ugyan  csak  Zsigmond  király  Szeesödy  I.  Demeternek, 
általa  Dávidnak  és  IV.  Jánosnak,  ágy  V.  Istvánnak  (Pál  fiái.ak),  vala- 
mint ezek  örököseinek  és 
utódaiknak  czímeres  leve- 
let adott,  mely  szerint  a  csa- 
lád czímeire  —  mint  itt  a 
metszvény  is  ábrázolja  — 
balra  döIt  vért,  fUrész  vá- 
gással két  udvarra  osztva, 
a  felső  (vagy  jobb  oldali) 
arany  udvarban  piros  ró- 
zsafej, az  alsó  vörös  udvar- 
ban arany  rózsa  dfszlik.  A 
puzs  fölötti  sisak  koroná- 
ján két  sasszárny  lebeg,  a 
jobb  oldali  arany  szinii,  vö- 
rös rózsával,  a  baloldali 
vörös  szinti,  arany  rózsával. 
Foszladék  mindkét  oldal- 
ról urany  vörös. 

1438-ban  Szeesödy  I. 
Gáspár,  ki  a  táblázaton 
nem  áll,  (s  fán  VH.  Mik- 
lós  vagy  Dávid   fia  volt?)  Vas  vármegyének  alispánságát  viselte.  ') 

1457-ben  IV.  János,  Ilona  Icányjit  baranyai  Nagy  Oyörgynek 

')  AiOBlffynaiMetpégleíeleiBxsrínt  2.  Nro  9.  altÓ-aiopori  NaK5  Imre 


644  SKECBÖDT. 

(Georgio  Magnó  de  Baraojra)  eljegyezvén,  minthogy  menyegzői  roházat- 
tal  illSleg  et  nem  láthatta,  azért  a  ssecs{!di,  kis-kajdi  és  septei  (Vsa 
megyei)  úgy  a  pásztori  (OySr  megyei)  községekben  létezett  birtoká- 
nak felét  minden  hozzá  tartozó  javadalmakkal  és  illetőségekkel,  neve- 
zett leányának  és  vSjéaek,  úgy  ezek  Örököseinek  (111.  György  önkény- 
tes  jóváhagyásának  hozzájárnltával)  oly  feltétellel  örökítette  el,  hogy 
az  esetre,  ha  Nagy  György  bár  mit  szerezne,  azt  I.  Antallal  megosztja, 
ha  pedig  bár  melyikök  örökös  nélkül  halna  meg,  minden  ingó  ée  ingat- 
lan javak  az  életbea  maradottra  száljának. 

1468.  berki  Pázmán  Péter,  ennek  nővére  Apollónia,  Agy  septhei 
Lukács  és  Balázs,  —  Szecs&dy  I.  Antal,  III.  György,  lY.  László  és 
I.  Benedek  ellenmondásaik  dauzára  is  —  a  septei  határban  fekvS  két 
hold  földnek  birtokába  vezettettek, 

1524.  Pázmán  Ágoston  kis-kajdi  pusztabeli  birtokát  minden  hoz- 
zá tartozókkal  Szecsödy  II.  Gáspár  éa  I.  Ferencznek,  úgy  ezek  által 
V.  János  éa  Farkasnak  (Gáspár  fiainak),  valamint  ezek  atódai  s  örö- 
köseinek a  vasvári  káptalan  elttt  bevallja. 

1543.  Kalóz&Ivai  Thaba  Péter  és  Ferenoz,  az  előbbi  György  és 
Ferencz,  az  utóbbi  pedig  Ferencz,  János,  Mihály  fiaik  terheit  magokra 
véve,  minthogy  N.-Kalózfalva  iránt  folytatott  perök  költségeinek  fedezé- 
sére Szecsödy  II.  GUspártól  és  I.  FerencztÖl  50  magyar  forintot  kfil- 
cBön  felvenni  kényszerQltek,  annál  fogva  Zala  megyei  k.  kalózfíslvú 
egész  illetöeégöket  ezeknek  a  vasvári  káptahtn  előtt  elzálogosítják. 

1543.  hídvégi  Polány  Ferencz  Vas  megye  alispánjának  bizonyít- 
ványa arról ,  hogy  Szecsödy  IV.  Pétert  és  Osváldot,  továbbá 
Bakos  Jánost,  Bora  Tömördy  Györgynét,  Uona  TolkötS  Mátyásnét,  má- 
sik Bora  patyi  Patyt  Mátyás,  és  Ilona  patyi  Fatyi  György  özvegyei- 
ket, a  váthi,  kie-répi,  úgy  surániblde  pusztai  birtokaikba,  melyeket  her- 
oáltmesteri  Mesthery  György  erőszakkal  elfoglalt,  visszahelyeztette  és 
bevezette. 

1662-ben  Szecsödy  X.  István  szent-gróti  kapitány  volt,  1676- 
ben  pedig  törökfogságba  esett,  miért,  hogy  e  fogaágból  megválthassa 
magát;  1681-ben  nejének  (Svastics  Borának)  úgy  Mária  és  Kata- 
lin leányainak  a  tocsmándi  (Soprony  megyei)  tétényi  (Mosooy  me- 
gyei) agy  Korong  és  Rönök  (Vas  megyei)  birtokait,  minden  ingóságo- 
kat, épületeket,  valamint  az  egyházas-szecsödt  Ssi  jobbágyi  birtokait 
3000  ftért  a  vasvári  káptalan  ellőtt  bevallja.  Haza  szabadulása  atán 
1691-ben  Csákányi  kapitány  lett. 

1679-ben  III.  Gáspár  Lentí  (Nemti)  hadnagy,  1691-ben. lend- 


SZEOSÖDT.  S46 

Tai  véghlovas  főhadnagy,  Bzlntén  török  fogságot  szeavedett,  és  e  núatt 
birtokainak  nagy  részét  eladni  kénytelenítetvéD,  oly  szegénys^e  ju- 
tott, bogy  1697-ben  Szecsödy  Katalin  Szecsödy  VIL  Ferencs  neje  tar- 
totta és  a  család  tagjú  adakozásából  ruháztatott. 

II.  Benedek,  valamint  ennek  V.  Péter  és  III.  And  risfiu, 
kik  1684-ben  Dömölky  Páltól  Mihályfán  (Vas  megyei  Eemenesallyaí  já- 
rás) '/ijo^'>^7>  telket  vettek  114  talléron,  csupán  családi  értesítés  sse- 
rint  helyeztettek  a  családfára,  miután  a  vasvári  (most  Szombathelyi)  káp- 
talanban lévő  bevallásban  II.  Benedeknek  atyja  nincs  megDevesve. 

1689. egyházaa-szecsjídi Szecsödy  István  Baxafalván (Zala me- 
gyében) egy  telket  ád  Soos  Oyörgynek  és  nejének  Szép  Magdolnának. 

Még  egy  él6  ága  van  a  SzecsíJdy  családnak,  mely  az  V.  táblán  lát- 
ható. Ennek  kezdője  Szecsödy  Márton,  igen  ifjú  korában  Rákóczi 
György  seregében  szolgált,  és  1644-ben  vallását  változtatva,  a  sáros* 
pataki  coUegiumban  theologiát  hallgatva  papi  pályára  lépett,  és  Fehér 
megyében  Kis-Eeszin  ref.  lelkész  lön.  Fia  Mihály,  valamint  unokája 
János,  ugyan  azon  egyházban  voltak  lelkészek  és  pecsétnyomóikon 
a  Szecsödy  czimeren  kivül  „Deus  providebit"  körirattal  éltek. 

Emiitett  Mihály  lelkésznek  másik  fia  Mihály,  1826-ban  halt 
meg ;  harmadik  fia  Sámuel  Veszprém  megyei  Csajágon  közbirtokoa 
volt.  Meghalt  1805-bea  Nejétől  Tímár  Sárától  egyik  fía  Mihály  ka- 
tonáskodott és  kapitányságig  vitte,  1778-ban  a  török,  1792—1809.  a 
francziu,  (mely  időkben  1794-ben  mint  már  őrmester  arany  érdem 
pénzzel  is  jutalmaztatott)  végre  1812-ben  az  orosz  háború  bevégeztüg 
minden  hadjáratban  és  számtalan  ütközetben  vett  részt.  Fiai  kik  közül 
János  1831-töl  katona, és  unokája  a  táblán  látható.  Testvére  János 
(sz.  1790.)  a  Veszprém  megyei  fölkelt  gyalog  seregnél  a  győri  Ütközet- 
ben kapott  sebeiből  kigyógynlásaésa  franczía  fogságból  kiszabadulása 
után  hadnagy,  a  fölkelt  sereg  eloszlása  után  azon  megyében  1822.  évig 
biztosi  hivatalt  viselt ;  ekkor  házassága  folytán  lakását  Rttrtösre  Nógrád 
megyébe  tette  által,  hol  1832— 1850-ig  mint  eskUdt  és  biztos  szolgált  és 
mint  megyei  küldöttségi  tag  OömÖr,  Hont,  Zólyom  megyékben  táblabí- 
róvá neveztetett.  1861-ben  Nógrád  megye  számvevője  volt.  1818 — 1821. 
és  utóbb  is  néhány  értekezést  közlött  a  Nemzeti  Gazda,  és  Tudományos 
Gyűjt,  köteteiben.  Gyermekei  közttl  Sándor  1848— 9-ben  honvéd, 
1861-ben  tiszt,  esküdt  volt. 

Nincs  a  családfán  azon  Szecsödy  Máté,  ki  1666-ban  Sziget- 
várnál Zrínyi  Miklós  alatt  esett  el ;  ')  ha  csak  a  Mathaeus  és  Ha- 

')  btvánfi;  Hiat.  1685.  kiad.  318.  és  Zrínyi  Miklós  niutkái. 


546  8ZECZE.  — SZtSDLMlCZKT. 

thias  nevek  könnyen  össze  tévesztbetéBénél  fogra  nem  &  azon  H. 
Mátyás,  ki  a  U.  táblán,  mint  1558— 9-ben  élö  említetik,  éB  kinek 
csak  három  leánya  maradt.  Nincs  a  táblázaton  azon  SzecBÍfdy  Mária 
sem,  ki  1774— 82-ben  Vajdeman  Antalné  volt. 

Megjegyzendő  még,  hogy  a  család  név  a  régiebb  okiratokban  de 
„Zechewd"  és  Zecheud  alakban  fordul  elé,  s  csak  a  XVII.  szá- 
zadban kezdték  a  család  tagjai  magokat  „Szecaí}dy''-nek  írni.  A  táblá- 
zaton eléforduló  évszámok  azon  okmányok  kelteire  vonatkoznak,  me- 
lyekben az  illető  családtagok,  mint  élők  emlitetnek. 

A  most  élők  közül  IV.  Pál  Zala  megyében  lakik  Andráshídán. 
II.  József  ága  (III.  táblán)  elszegényedve  Vas  megyében  Szecsö- 
dőn  székel. 

Siecie  CBoUd.  Szecze  G-yÖrgy  a  Kolos  családból  való,  1628. 
ban  Komárom  megyei  Aca  helységet  kezdé  megnepesiteni.  ')  Lá»d 
Kohl  cs. 

Siedlioiky  csalid.  1793-ban  kapták  Szedliczky  József  és 
András  a  czímeres  nemes  levelet  I.  Ferencz  király  tót.  CzimerÖk 
négy  felé  osztott  vért;  az  1.  és  4,  arany  udvarban  fekete  ló  ágaskodik, 
nyakában  arany  lánczon  ércz-trombita  csüng ;  a  2.  és  3-ik  kék  udvar- 
ban, zöld  téren  fehér  pellikán  feszkél,  Sait  mellé  vérével  táplálva.  A 
paízs  fölötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  könyököl,  kivont  kardot 
villogtatva.  FoBzladék  jobbról  aranyfekete,  balról  ezQstkék.  ') 

Siedniáky  család.  Pozsony  vármegyei  nemes  család,  melyből 
Qalanthán  lakott  Szedmáky  M  i  li  á  1  y,  ki  1717'ben  III.  Károly  király- 
tól kiadott  czfmeres  nemes  levélben  nyerte  nemességét.  ^)  Czimere  a 
paízB  kék  udvarában  zöld  téren  áltó  kettős  farkú  oroszlán,  első  jobb 
lábával  bárom  nyilat  tartva,  a  ptúzs  fölötti  sisak  koronáján  két  kiter- 
jesztett fekete  sasszárny  között  fehér  pellikán  fészkel,  fiait  melle  vé- 
rével táplálva.  FoBzladék  jobbról  eziistvörös,  balról  aranykék. 

Tán  a  nemesség  szerzÖ  Szedmáky  Mihálynak  fiai  Ferencz  és 
Antal,  kik  Trencsin  megyében  az  1750.  évi  nemesi  összeírásokban 
emlitetnek,  az  elsőnek  neje  Jánszky  Terézia,  a  másodiké  Jánszky  Mag- 
dolna volt 

Szedmáky  János  1826-ban  Pozsony  vármegye  esküdtje. 

Sxedlnlexky  oMlád>  (Cholticzi)  Sziléziai  nemzetség ;  itt  annyí- 


")  Fényes,  Komárom  várm.  142.  lap. 

*)  Adami  Scuta  gentil.  tomo  XII. 

')  Colleot.  herftld.  oro.  &Be.  éa  Adami  Scota  gentil.  tomo  XU. 

_nOO<^lc 


SZEOEDT.  547 

ban  fel  emUtendS,  &  mennyiben  Venczel  és  Albert  testvérek 
1546 — lŐ56-ban  az  Arvai  nrodalomban  birtokosok  voltak.  Söt'Ven- 
c  z  6  1  az  Árva  megyei  föispáneAgot  ie  bitorolta  mindaddig,  míg  1557- 
ben  I.  Ferdinánd  király  az  említett  urodalmat  Thurzó  Ferencznek  ado- 
mányozván, a  fSispáoBilgot  ia  erre  át  nem  ruházta.  Szedlniczky-nek 
18,338  f.  25  kp.  bemházáai  ösBzeget  Thurzó  kifizette.  —  Még  citíbb,  t 
i.  1554-ben  Szedlniczky  Venczel,  testvérét  Albertet  kifizette  az  árvái 
uradalomból.  Utóbbi  ivadékaihoz  a  családnak  semmi  közQnk, 

Siegedy  walnd.  (MezS-Szegedi)  Dunántúli  Vas,  Zala,  Vesz- 
prém stb.  megyei  birtokos  család,  mely  valószínűleg  Mez K- Szegedről 
származott  Ismert  törzse  Szegedy  F  e  r  e  n  c  z  Kassán  hadbiró  volt, 
midőn  Rákóczy  I.  György  fogságába  esett,  innen  megszabadulván,  ér- 
demeiért in.  Ferdmand  király  1646.  apríl.  27-én  Bécsben  kelt  okle- 
velében biztosítja  itt,  hogy  mihelyt  az  országban  bármi  jogon  egy,  8000 
ít.  értékű  jószág  a  koronára  száll,  azt  fazonnal  neki  adományozandja.  ■) 
Ezután  a  Dunántói  gr.  Nádasdy  Ferencznél  lett  Pracfectue.  Nejétől 
Angyal  Judittól  maradtak  gyermekei  István,  Uária  CHemel 
Oyürgyné  és  I.  Pá  1. 

Nevezett  I,  Pál  1698-ban  már  Vas  vármegyének,  utóbb  az 
egyesült  Zala  és  Somogy  vármegyék  alispánja  volt  20  évig.  Megyéje  ré- 
széről többszőr  országgyűlési  követ  is.  Mint  a  Dynastia  híve  L  József 
király  koronázásakor  arany  lánczcza)  diszitetett  fol ,  mit  neje  végren- 
deletileg  mindég  a  család  legidősbje  által  kívánt  családjánál  Őriztetni. 
Tftbbssör  járt  a  megye  részéről  követségben  is  az  udvarhoz,  és  egy  iz- 
beo  1683-ban  gr.  Drashovics  Miklós  országbíróval.  A  Rákóczy  forra- 
dalom alatt  Szalonakon  és  Sopronyban,  Lékán  és  Lánzséren  vonta  meg 
m^;át  mÍQt^y  6  évig.  O  nyerte  családja  részére  Kőveskútra  és  Acsád- 
ra  a  kir.  adományt.  ')  ElaÖ  neje  Szily  Magdolna  volt,  kitől  csak  egy 
leánya  maradt :  Borbála  szent-györgyi  Horváth  Józeefné.  Második 
neje  volt  telekesi  Törők  Kata,  kitől  követkcBÖ  kilencz  gyermeke  ma- 
radt:  1.  Antal  katonai  pályára  lépvén ,  alezrcdességig  emelkedett, 
meghalt  1773-baii.  Nejétől  Qundl  Teréztől  utódai  nem  maradtak.  2. 
Ignácz,  ki  mint  a  Dynastia  híve  Hajnácskőben  1709-ben  Bercsényi 
paraocsára  lefejeztetett  3.  TI.  F  e  r  e  n  c  z,  kiről  alább.  4. 1.  László, 
róla   szintén  alább.  5.  János  szUl.   1699.   april.  4-én,   Jézus    társar 


')  Kaprínay  Usi.  A.  t«mo  XXXIO.  f.  366. 

*)  ügfAO  ott  268.  Szegedy  Jilnos  válasia  családja  tört^netérSl. 


jyGoot^ic 


548  BZEOEDT. 

aigába  állott,  jogi  munkáiról  általában  ismeretes  férfiú.  ')  M^h«It 
1761.  dec.  8-án.  6.  Innooentia  Pozsonyba  orsolya  szűz  és  fejede- 
lemnö.  7.  Zsuzsanna  1747-ben  már  Sibrik  Ferencz  özvegye.  8. 
Mária  Inkey  Jánosné,  9.  Judit  Festetich  Eristóihé. 

Nevezett  Lászlónak,  ki  1750— 60-ben  a  Dunántúli  kertÜeti  tábla 
Ülnöke^  1770.  és  1774-ben  mint  jubilatus  és  cs.  kir.  tanácsos  jelöltetik, 
nejétől  Majthényi  Polexinától  gyermekei  voltak  :  P  á  1  jezsuita,  utóbb 
(1787.)  Székesfejérváríolvaeó kanonok,  Magdolna,  Mária,  Mar- 
git és  János  pap. 

II,  Ferenc z  1733-ban  élt.  £lsí>  neje  Palkovicb  Magdolna,  a 
második  Somogyi  Róza  volt.  A  elsötÖl  következő  három  leánya  maradt : 
Zsuzsanna  Biró  Fereoczné,  Francziska  Rimanóozy  Adámné, 
és  B  0  r  b  á  1  a  Salamon  Sándomé,  a  második  feleségétől  két  fia :  II.  I  g- 
n  á  c  z  és  I.  Mihály,  és  leáayai :  A  n  n  a  báró  Rauch  ezredesné  és 
Mária  Biró  Józsefhé  szOlettek. 

Mihálynak  nejétől  Móricz  Annától  fia  volt  Károly  ca.  kir 
kamarán,  ki  I8ő8.  sept.  3.  kora  79.  évében  halt  meg  Hermánban  és  el- 
temettetett a  családi  sbrbolba  Acsádon.  Utódai  a  táblán  láthatók. 

II.  Ignácz  1773-ban vette  nöől  Rosti  Katalint;  és  eUÖl  szület- 
tek gyermekei  :  III.  Ferencz,  Rozália  Kis&Iudy  Sándomé,  ki 
1832-ben  halt  meg  Sümegen,  Antónia  és  Katalin. 

III.  Ferencz  szül.  1787.  körül,  az  ötvősi  pusztán.  1809-ben 
a  Zala  megyei  nemesi  fölkelő  seregnél  mint  kapitány  vett  részt  a  győri 
ütközetben.  1815 — 1819.  Zala  megye  alispánja  volt  Az  1825.  évi  or- 
azágyiüésen  azon  megye  követe,  majd  Szabolcs  megye  főispáni  helye- 
tesse, 1829-ben  a  hétszemélyes  tábla  Ülnöke,  nem  sokára  Verőcze  vár- 
m^ye  főispánja  1842-ig,  midőn  hivatalairól  lemondott  A  magyar  aka- 
démia igazgató  tagja  ós  cs.  kir.  kamaráé  volt.  Meghalt  Bécsben  1848. 
nuj.  24-én.  *) 

Az  eddig  emiitettek  nemzékrendje  ^)  következő  : 


')  Láad  Magyar  Irék.  Étetraji  gfttjt.  II.  803.  Egyik  maokAjában  Bubri- 
oae  HU  Sfnopaes  TitD lórum  etc.  Juris  Hnogar.  III.  3S0.  lapján  caaládjáról  is 
ktfiBl  aastokat. 

')  Hkfcysr  Akadémiai  Almanach  186S.  évre  268.  lap. 

')  Qeaeal.  aath.  tomo  1.  —  Sckünfeld  Ade(i  leiic.  I.  306.  —  Kaprinay 
id.  k.  itb. 

D,ptizedOyGoO<^lc 


htTán 
t 


:•  "fi    Antal     ^  II.  Feren 
BSalesreaeed?  1738. 


I.  Ferenci 

1M6. 

(Angyal  Judit) 

Mária 
íChernel 
Györgyi 


I.  Pál 

169Ö.  1710. 
YtkB,  Zala,  Somogy 


(Gundl    g.(l.  Palkovics  ker.  t.  üln.  +  1761. 
Ter^x)    S     Magdolna    (Majthényi 


alispán ji 

(1.  Szily  Uagdoloa 

2.  TtirCk  Kata) 

Láailó     JánoB    Innoccntia  Zsaasa    Uária  ^ 
nao.  1774.  je/Buita    Hpácia      (Sibrik     (Inkey  B: 


3.'— 


Pál        Magdolna.  Háría.  Margit.  JinoB 

fej  ér  vári  pap. 

kanon.  1787.  f 
t 


i-ttíl  ZnzBÍ      Fi<ni      Bora      S-túl  II.  Ignáci    Mihály      Anna  Mária 

(Riró  Fer.)  (Rima-  (Salamon  1773-91.  (Móricz  (b.  Ranch  (Biró 

nóczy  Ferpnrz)        (RoBty  Kata)  Anna)    ezredei)  Júsaef) 

Ádám) 


FereucB  Róza 

BB.  1787.  t  1848.  +  1882. 
septemvir  (KiBfalndy 
főispán.        Sándor) 


.1^  ^1- 

Antónia.  K'ita.        Károly 


'   Sindor 
'     Pál. 

MikU> 
18S8. 

ca.  k.  h.) 

■  <h"ISJ 

Béla. 

Imre        Antal. 
(b  Ensch 
Janka) 


Károly.  Inna. 

A  mezö-szegedi   Szegedy   családnak  egy 
kezö  >)  nemzékrend  iBuieretes  : 

1.  Oáspár 
(Ekciy  Oreolya 
'^.  Gáspár  ~~' 
^ (Schvaclioda  Ilona) 


István  Mária  Karolina 
a.  k.  h. 
(gr.  Zichy 
■—'  Hermáig 


□ásik  ágiról   követ- 


(RajcBányi 
Ádám) 


Zsigmond        Bálint         Éva        HagdolDa      András 

'~^. '     (Kiefalody  (Somogyi  (Acsády  ( 

(Bokroe  ^''**'       MlkliS)  Pál  voszpr.  áliip. 


Kata 

(VinOBaáBTÍ 
András) 


Pál)       , í . 

Jnlianaa  1770. 
(Kerekes 
,      Mihály) 


Pál.    Jnlíanna 


Judit 

(Andreánitky   (Makripodáry 
Ziigmond)        Farenca) 


■)  SehVnfeld  id.  h.  I.  308.  es  parbeli  iratok. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


650  eZEQBDT. 

Ugy  látBzik,  —  II.  Gáspár  ugyan  az,  ki  a  Trencsin  megyei  ne 
mcsi  ÖBBzeirás  szerint  Oiumczen  birtokolt,  és  fia  L  á  b  z  1  ó  az,  ki  ugyan- 
azon   öSBseirás    szerint 
1768-ban  FeUö-Vadi- 
oson  bírt  vagy  lakott. 

Egyébiránt  ezen  ág  a 
Kisfaludy  és  Acsády 
cnaládokkal  ÖBBzeháso- 
d&Ba  által  Dunántól  \n 
érdekelve  volt,  és  igy 
aligha  azon  Dunán  in- 
neni ág  ez,  melyről  Sze- 
gedy  János  a  jesuita  ér- 
tette azt,  bogy  családjá- 
val semmi  öBSzeknttetés- 
ben  sincs.  ') 

A  család  czímore  — 
mint  itt  az  ábra  mutatja 
—  a  vert  kék    udvará- 
ban rq)ülí>  egy  fejii  fe- 
kete sas ,  sárga  jobb  Iá 
bávul   aiany  királyipál- 
czát  tartva,  bal  lábával 
pedig  arany  markolatú  pall<^Bt  lefelé,  ugy  bogy  a  pallós  a  paizs  alján  fek  - 
vö  zöld  dombba  mélyed  és  a  sas  mintegy  ezen  tartózkodni  látszik,  a  sas 
feje  fúlött  zöld  koszorú  lebeg.  A  paizs  fölötti  eisak  koronáján  hasonló 
helyzetben  a  paízsbelihcz  mindenben  hasonló  sas  ismétlődik.  FoBzIadék 
jobbról  aranykék,  balról  czUBtvörüs. 

Tán  szintén  e  család  ivadéka  volt  azon  Mezöszegedy  Anna,  előbb 
Várady  Fálné,  utóbb  Hartyányi  András  szepesi  kamarai  tanácsos  neje, 
ki  1670-ben  Szabolcs  megyei  részbirtokokra  kir.  adományt  nyert,  és 
1680-ban  mármint  Özvegy  panaszkodott, hogy  első  férjétől  fiát  Mihály 
ősi  javaiból  ki  akaiják  tudni.  ^) 

Siegedy  OMllád,  (Dombai)  Ismeretes  közülök  dombai  Szegedy 
F  e  r  e  n  c  z,  kinek  nejétől  Lónyay  Borbálától  fia  ismét  F  e  r  c  n  c  z,  ki- 
nek leánya  Klára  Pogány  Lajos  referendarius  neje  volt. 


')  KapriDai  iá.  h. 
')K(Untok. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


Siegedy  család.  (Pesti)    Erdélyi  nagyenyedi  nemes   CBal&d, 
melynek  három  nemzedéken  családfája  ')  következő  : 

Pesthj  Szegedy  István 

(Imre  Erzse) 


György 

lak.  N.  Enyed  1770. 

(labolai  Konya  Zanssi) 


Rebeka  1770.  Sámael  Zssebí 

(Szathmári  ez.  N.-Enyedan  fatgatloii 
Pap  Zsigmond                   1747.  nr^ai.  8.  1770. 

kolozsvári  jegyző  i  !770.  jnl,  5. 

Nem  e  család  öse  volt  e  ?  azon  Szegedi  István,  kit  mint  ken- 
gyelfutóját Bethlen  Gábor  1619.  táján  niegadományozott  éa  megneme- 
sitett  azon  elszánt  készséges  szolgálatért,  midőn  a  Morva  vízénél  egy 
hid  leszakadása  által  élete  veszélyben  forgott  ')  —  neio  tudjuk. 

Szegedy  család.  Szegedi  tíyörgy  és  Miklós  1600-ban 
kaptak  ezimeres  nemes  levelet.  Czfmerök  a  paizs  kék  udvarában  zöld 
téren  áll6  vitéz,  vörös  ruhában,  mellén  fehér  pánczéllal,  fején  sisakkal, 
lábán  fekete  csizmával,  kezében  kivont  kard  hegyén  levágott  török  fe- 
jet tartva.  ') 

Utódaik  ismeretlenek. 

Megemlitendő  ínég,  ámbár  csnládieredet^téaösezekötettéflét  nem 
ismerjük,  Szegedy  P  e  r  e  n  c  z,  kí  előbb  váczi,  1 669-töl  egi-i  püspök, 
Heves  és  Eülsö-Szolnok  t  e.  vármegyék  főispánja,  cs.  k.  tan.  és  kan- 
cellár volt.  Meghalt  1675-ben.  *) 

Szegedy  család.  (Hidegvizi)  ESzülÖk  F  e  r  c  n  c  z  Alaó-Fejér 
vármegyei  táblabiró  és  birtokos,  fiával  Perenczczel,  ki  szintén 
Ublsbiró  volt,  1849-ben  N.-Enyed  feldálásáboz  az  oláhok  által  öletett 
meg,  daczára,  hogy  életöket  Prodán  oláh  vezér  (muzsinai  oláhpap)  200 
ftért  bíztositá,  a  pénz  átvétele  után  őket  még  is  legyilkoltatá.  ^)  Fe- 
rencznek  másík  fia  János  volt,  kinek  Özvegye  Nagy  Klára  és  gyer- 
mekei 0-Lapádon  A.  Fejér  megyében  birtokosok. 

Szegedy  család.  (Gyulafejérvári)  Közölök  Ignácz  KüküUö 
megyei  pénztárnok,  utóbb  fiSbiró  1825.  körül.  József  ugyan  akkor 


■)  Halotti  bMséd  Pestbi  Szegedi  Sámnel  fölStt. 

')  Kemény  János  önéletírása.  KiadU  Szalay  L.  62.  lap. 

*)  Adami,  Seata  gentil.  tomo  XII. 

')  Ennek  ajánlá  Ágoston  Pdter  :  „Mirnt  $%edi  Sutrándik'  czimfl  köny- 
vecskfijét  Nyom.  167S. 

')  TSrtIk  Antal  kUil^e  szerint,  ée  Nagy  Enjedi  album.  Snerkeuité  Ssi- 
lágji  Sándor  1861.  37.  lap. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


D52  SZEGEOT. — SZEGEBDY. 

törréDjsséki  ülnök,  Rozália  azon  megyében  mikeszászi  és  lunkai 
birtokosnö. 

Siegedy  család.  (Alvinczi)  Közttlök  Sámuel  kir,  táblai  ügy- 
véd M.-Váflérhely6n. 

Siegedjr  család.  \(íi-  Enyedi)  Ahó-Fejér  megyében  birtokoB  ; 
kOziilök  Sámnel  1848.  előtt  ott  szolgabíró  volt,  de  kinek  c«ak  leá- 
nyai maradtak. 

Siegedy  család.  (Zetelaki)  Udvarhelyszéki  székely  család, 
mely  Zetelakán  székel  Közülök  Pál  az  1790/1  év!  erdélyi  ország- 
gyflléere  Zetelaka  követe.  Mihály  fökormányszéki  tanácsos,  özve- 
gye Dardczi  Ágnes. 

El&név  nélkül  is  többet  lehetne  Erdély  földéről  elésorolnunk, 
igy  Sámuelt,  Kraszna megyei  birtokost,  ki  ott  1848.  előtt  számvevtí 
volt.  Szegedi  Józsefet,  ki  Nagy-Enyeden  1772-töl hosszú  ideig  hit- 
tan! tanár  volt.  De  kiknek  családi  összeköttetésök  ismeretlen. 

Siegesdf  család.  Hont  vármegyei  nemes  család ,  melynek  a 
XVII.  században  élt  törzse  Szegesdy  Oáspár  volt,  kitől  a  családfa  kö- 
vetkezőleg terjedt  szét : 

I.  Oáapár 
1630.  kttrül 
{Bajcsy  Ilona) 


Basinban 
Pozsony  várm. 


Márton  Zsuzsi 

(Siraky  Judit)  (Bondoi  letvánné 

I  Bazioban) 


n.  Oáepát 
(Bakalár 
ZsttMJ) 


QjUrgy         Erise  Zanzsa  1732. 

1721. 1783.  (Jakobey  (1.  Nátksy 

(Hnrányi        Jakab)  Láraló 

Kata)  2.  Egry  András 


L  János  István        Mária        Jndit 

(Fekete  Uária)    (Ambrus    (Lábody  (Ojflrky 
Bora)  Pál)         János) 


Miklós  1731.  Dániel  1721.  II.  János 

(Csftgány  Kata) (Szcntkeressti  (Balogh  FrnMinal 

ni.  János     n.  Márton     Jakab""     "*"*»)  "Kata    András.  Bora.  Janka,  kláca'. 
(Bolgár 
JóíSef) 


Mátyás       Zsniai        Hária        Eriae        Anna        Judit 

1733.         ^boi    (Csessnak  (Plachv    {ÖyUrky      1788. 

Gábor)        Istv.)        Uárt.        István) 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


SZEGBSDV.— SZKGHI-KIS.  563 

1729-ben  Szegesdy  Mátjáe  elleotmond  Kellio  Adim  és  társai 
beiktatáBának  Hont  megyei  FelBÖ-Thúr  heljségbeli  résEre  nézve,  ') 

1732.  apríl.  lö-én  Szegee<3y  György  Ipolykesziben,  és  ugyan 
azOn  napon  testvére  Zsuzsanna  Sirakon  Plachy  Mátyás  sógoruknak 
Felső- Cseri  ben  fekvii  és  Csesznsk  Andrásnál  zálogban  lévO  birtokrész 
kiváltására  engedélyt  adnak.  ^)  Ugyan  azon  napon  ezt  cselekszi  Sze- 
geedy    Miklós  Terbegeczen  és  Szegesdy  Mátyás  szintén  ott.") 

1738-ban  a  táblán  allé  Daniéinak  négy  leánya,  és  Juditnak  Bo< 
bor  Oábornénak  leánya  Bobor  Kata  ellentmondanak  Nesitb  Horváth 
László  bevallásának,  mely  szerint  a  nagy-*üri  részt  Szentkereszty  Mi- 
hály éa  Ist\'ánnak  adták. 

A  család  czfmere  —  Szegesdy  Györgynek  1732,  évi  pecsét  nyo- 
mata szerint  —  a  paizsban  madár,  a  paizs  fólött  koronából  nemtÖ  emel- 
kedik ki,  maga  fölött  fátyolt  tartva. 

A  család  jelenleg  is  Hont  megye  kisebb  birtokosai  közé  tartozik, 
oévsjserint  birtokos  a  család  Terbegecz  helységben.  Az  utóbbi  időkben 
Szegesdy  Ádám  terbegeczí  birtokos  1824-ben  Hont  megyei  rendsze- 
rinti eektidt,  1830— 1836-tg  aladószedö  volt. 

SMgbi-Kis  eMllid.  Adományos  nemes  család,  eredetileg  Zem- 
plin  megyei,  innen  Ung  és  Borsod  megyébe  is  elszármazva.  Igazabban 
a  család  neve  „  K  i  s"-  és  etöneve  „S  z  e  g  h  i."  Családfáját  hitelesen  a 
XVII.  század  második  felére  vihetDÍ  fól  az  akkor  élt  Szeghí  Kis  J  á- 
Q  o  8  i  g,  kitől  az  utódok  következőleg  ^)  származtak  : 


Ji^zBef 
t 


A , 


Károlj-Fer.  Ferenci  Gábor  Oáapár 

Borsodba  Palágyon     Zemplinben  1732.  1732. 

telepedett,  1763.    N.-Tárkányban  Ungban  Unehan 

t  1766.  1758.  k.  GejÖOBÖn  k.GojöczBű. 

(Hot!a  Rebeka) 

'~   Jésaef  1808.  II.  Tamás  1832"" 

Borsodi  alisp.  kamar.  Ügyész 

■"  LáB»lMÍ32.  , (Magyar  Ágne-Karolipa) 

Borsodi  számvevő  Károly  Sándor         Gábor 

(PauUkovice  Mária)  _      _  alUgy^Bz  1882.     káplin   levéltárnok. 

'~GypIa.  Lajos.  ZBÍgmond?  *°*^' 


')  Szentbe nedeki  Convent  Capea  H.  fase.  8.  oro.  21. 
')  ét ')  Eiedeti 

')  Szentbeoedeki  Convent  Frot.  B.  B.  pag.  839. 
')  A  cialád  által  kfizlOtt  hiteles  Iratok  njomán. 

i:,:,.cdr,G00<^lc 


654  8ZE0HI-RIS. 

A  tábla  élén  álló  Jánosnak  üai  közül  Istvánnak  fiai,  Ung 
megyében  Kís-Gejöczön  lakozók,  Zamplin  vármegyétől  nyert  nemesi 
bizonyítvány  mellett  nemesBégÖket  Ung  megyében  1732.  dec.  30-án 
kihirdettették. 

T&másnak  fiai,  nevezetesen  Ferenc z  Palágyon  (Ung  m.),  Gk- 
bor  Eis-Tárkányban  (Zemplin  ra.)  laktak,  Eároly-Ferencz  pe- 
dig ekkor  már  Borsod  megyében  Emödön  lakott ,  mindhárman  Ung 
megyétíil  1753.  évi  april.  3  án  nemesi  bizonyítványt  kaptak.  A  kettő- 
nek utódait  nem  ismeijük,  de 

Károly-Ferencz,  ki  Borsod  megyébe  telepedett  és  pedig 
előbb  Tibold-Daróczra,  utóbb  Emödre,  s  végre  innen  Miskolczrs,  Ung 
megyétől  nyert  bizonyítványát  Borsod  megye  előtt  1754.  febr.  14-én 
kihirdette.  Meghalt  1 765.  febr.  27-én.  Nejétől  Hotta  Rebekától,  ki  1789- 
febr.  24-én  halt  meg,  két  fia  maradt :  József  és  ü.  Tamás. 

József  Borsod  megyénél  házi  és  hadi  főpénztámoki  hivatalt 
viselt^  majd  második  helyettesített  alispán  volt,  mely  hivatalt  1806-b&n 
letévén,  a  megye  előkelő  táblabírája  lett  1807-ben  az  országos  se- 
gedelmek és  a  nemzeti  Múzeumra  tett  ajánlatok  pénztárának  gondvi- 
selője, 1809-ben  a  Borsod  megyei  gyalog  és  lovas  seregnek^  úgy  1809. 
és  1813-ban  a  Borsod  által  állított  könnyli  lovasok  kikészitésére  ügyelő 
megyei  biztosság  elnöke  volt.  Fia  László  1809 — 1815-ig  becsületbeli, 
1815-tiíI  1825-ig  első  aljegyző,  ekkor  számvevő  1832-ig  és  még  tán 
azontúl  is,  a  midőn  nagybátyjával  11.  Tamással  együtt  (1832.  nov.  7-én) 
Borsod  !megyétöl  Ősi  adományos  nemességökről  elismervényt  kaptak 
fiaik  neveinek  beiktatásával  együtt.  Jelenleg  Szendrőn  lakik,  hol  köz- 
birtokos. 

n.  Tamás  iQabb  éveiben  Borsod  megyében  esküdt,  utóbb 
mint  ügyvéd  a  sajé-ládi  politico  fundatíonale  és  a  tapolczai  apátúrí  ura- 
dalmak rendazerinti  ügyésze,  móg  1833-ben  is,  midőn  testvérével  és 
fiaival  együtt  Borsod  megyétől  nemesi  bizonyítványt  vett  ki.  Nejétől 
Magyar  Ágnes  Karolinától  fiai :  Károly  Borsod  megyének  volt  al- 
ügyésze,  Sándor  alaé-szent-györgyi  káplán  1832-ben  és  Qábor 
Borsod  megyének  volt  levéltámoka. 

Józsefnek  elhalt  nejétől  Paulikovics  Máriától  fiai  Q-yula,  La- 
jos és  Zsigmond. 

A  cBalád  czlmere  a  paiza  kék  advarában  hátulsó  lábain  álló  orosz- 
lán, első  jobb  lábával  kivont  kardott,  a  balban  levágott  török  fejet  tart- 
va. A  paizB  fSldtti  siaak  koronáján  férfi  kar  kÖnySkSl,  kivont  kardot 
arya.  A  paizst  foszladék  veszi  körUI. 

DiB.1izedO¥  Google 


8EE0HY.  565 

Satghjf  culád.  Sáros  megyei  nemes  cealád,  birtokos  jelenleg 
is  Szeghy  István  ésFerencz  ■)  saemelyében  Sáros  vármegyében 
Topoly-Bisztrán. 

Egy  igának  töredék  nenizékrende  ez  : 

Benedek 


Lajos 

(Berthóty  Anna) 

ki  1705.  már 

ViczmáDdj  GjCrgyné) 


Erzsébet 

(Révén  Fereacz 

1691.  170S.) 


ÍWI. 


Ugyan  e  csatádból  Szeghy  Zsigmondnak  Révész  Erzsébet- 
től fia  László  1730-ban  élt. 

Egyik  utód  Szeghy  Gyula  lak.  Zemplén  megyében  N.  Kövés- 
den,  birtokos  Sáros  megyében  Bisztrán  és  Hanuefalván.  *) 

Szeghy  család.  (Tridworei)  Trcncsin  vármegyei  curialis  nemes 
család,  mely  Tridvornak  jelenleg  is  birtokában  van.  Tridvor  helység- 
nek hajdán  birtokosa  a  Ludbreghy  család  volt,  melyből  Ludbreghy 
István  fiu  magzat  nélkül  hunyván  el  1590.  táján,  birtokát  a  kir. 
ügyész  foglalta  el,  és  azt  1601-ben  bizonyos  kamarai  tisztnek  adoma- 
nyöztatott.  Azon  Ludbreghy  Istvánnak  leánya  Dorottya  az  u)  ado 
mányoB  szerzővel  az  atyai  birtok  iránt  egyezségre  lépett  és  így  ma- 
gára Hibáztatta  az  Ksi  tridvorei  jószágot  1647.  köiiil,  férjhez  menvén 
pedig  Szeghy  látván  hoz,  ez  által  a  tridvorei  Szegby  családnak  ős- 
anyjává I9d    a  családfa  *)  következő  : 


Ladbreghy  Dóra 
(Szeghy  I«tváiin  á) 


SMghy  Mihály  &xDgby  Hiklóa  István  Bora  1612. 

'~DoK>ttyt~'  16g2.  (Satupiczky  Dániel) 

Tttraiky  Márton)  '~^— •-  -  ■-    -— -""^ 


>)  Fényes  öeogr.  Szótár  I.  136. 

0  Fiojea,  Magyar  otbz.  1859-ben.  348 

'^  Szontagh  Dán  köil.  ^  , 

DiBilizedOyCOOÍ^IC 


S56  SZEGET. — 8ZB6HÖ. 

A  Trenceiii  megyei  nemesi  összeírás  szerint  Tridvorén  laktak 
1748.ban  István,  Oábor  és  MikUsnak  a  fiai. 

1768-ban  Tridvorén  laktak  Sándor,  Miklós,  György 
fiával  Antallal,  valamint  Ferencz  és  János,  Zolnán  pedig 
lakott  Miklós. 

1803-ban  Tridvorén  öaszeirattak  Ferencz  és  János,  eseti- 
nek fiai  J  á  n  0  s  és  J  ó  z  s  e  f,  valamint  ezen  utóbbi  Jánosnak  fiai  A  n  d- 
rás  és  István;  —  továbbá  Györgynek  Örökösei,  névszerínt 
József  és  Antal  és  ez  utóbbinak  fiai  :  Antal  és  Ferdinánd, 
végre  Istvánnak  fia  István. 

1837-ben  ugyanott  laktak  Jánosnak  örökösei:  András  és  Ist- 
ván, és  nevezett  Jánosnak  fia  Sándor,  továbbá  Ferdinánd  és 
János,  ez  utóbbi  Istvánnak  fia. 

Mint  megyei  bivatalnok  az  utóbbi  idökbtfl  ismeretes  János,  ki 
1849.  és  1861-ben  megyei  szolgabiróságra  választatott 

Tán  e  család  físei  közül  volt  Szeghy  János  1655.  el<itt  Komá- 
rom vármegye  alispánja. 

Sieghy  család.  Doboku  vármegyében  Szeghy  Sándor  pó- 
sai  és  szótelki  birtokos.  Tán  e  család  tagjai  J  ó  z  s  e  f  is  ,  ki  ISlö'ben 
fökormányszéki  imok,  és  József  jelenleg  tartományi  főszámvevő. 

SieghA  család.  Több  ily  nevtí  nemes  család  ól  Mi^yarország- 
ban,  kivált  Borsod  és  Gömör  megyében,  a  nélkül ,  hogy  egy  közös 
törzsbeli  eredetöket  igazolni  lehetne,  noha  a  XVII,  század  folytán  nyert 
czfmeres  nemes  levelek,  állltétag  mind,  már  mint  előbbi  nemeseknek, 
csak  nj  megerősítésről  szólanak. 

A  Gömör  megyei  agteleki  ágnak  nemes  levelét  SzeghŐ  P  á  1  nye- 
ré.  Tán  ennek  utóda  Zsigmond  Rosnyón  ügyvéd. 

Borsod  megyében  föszékhelye  a  Szeghö  családnak  C  s  á  t  h  köz- 
ség, hol  a  Pottornyay  családdal  1750-ben  kötött  egyezségnél  fogva  bir- 
ják  birtokrészeiket  Borsod  megyében  Szeghö  András  állítólag 
1653— 76'ban  szolgabíró  voit.  Egyik  Sz^hö  család  ősei  Mátyás, 
István,  András  és  Ferencz  1618-ban  kaptak  czímeres  nemes 
levelet,  mely  Torna  megyében  hirdettetett  ki. 

A  Borsod  megyei  Szeghö  család  János,  Jakab  és  Mátyás 
személyében  163ö-ben  nyerte  czímeres  nemes  levelét,  mely  Sáros  ós 
Borsod  megyében  tétetett  közzé.  Ez  ágból  volt  —  mint  iratík  —  Sze- 
ghö A  n  d  r  á  s,  ki  állítólag  egész  Vattát  bírta  volna,  de  1642-ben  m^- 
vaszakadván  az  más  családok  kezére  került  Ennek  fiáAI  iratik  J  a- 
k  a  b,  ki  Nyitra  megyébe  származott  és  mint  kapitány  és  gr.  Forgách 


567 

(melyik?)  Ubomok  segéde,  Komjátiban  halt  meg  1624.  sept  ISán  ') 
kora  88.  évében.  Ezen  Jakabtól  a  Szeghö  család  következő  nemzék- 
rend  szerint  ^)  származtatja  magát : 

Jakab 
HyitiAbaQ 


I.  János 
(Fttlöp  Kata) 

i 


II.  Jakab 

t 


SHgedre  ktfltOiütt 
(Aimdy  Magdolna) 


II.  István 

Szegedre  kttltOiött 

rvsiók  ADna) 


III.  Jakab 

Myftrában 

(Paozolar  Mi  rí  a) 


QyOrben 


V.  Jáuoa 
(Páiroándy  N.) 


Zsigmond 
lak.  Mártonfalván 
Nyitra  m.  szbiró 
(Paczolay  Bora) 


m.  János 

Szegeden 
árva  gyámnok 
(Toniay  Veron.) 


,  II.  Jöuef 


IV.  István  t  1608. 
Tiastartó  B^bin 
(Tornay  Erzse) 


I.  József  Mátyás 

Szegeden    (Ggapek  Eraie)    Csongrádi  kOvet.  (Falcaik  CzbceíI) 
'"  '     ■    ■    ■  '  '  (Themleitner  Erzse) 


Yll.  János  Atilla  Qejza 

flgyvéd        mtfnitlk.  m^rnOk. 

Szegeden 
Unáci.  1861. 

I.  Jánosnak  tía  közUl  II.  Jakab  Nyitni  megyében  terjesztá 
ágát.  Egyik  unokája  Zsigmond  több  ideig  volt  Nyitra  megye  szol- 

')  És  igy  ezen  1624-beD  meghalt  Jakab  nem  lehetett  egy  személy  az 
1 6S5  ben  nemes  levelet  nyert  Sseghö  Jakabba).  De  fia  is  alig,  mert  atyja  neme- 
•ed^Bo  elíitt  hall  volna  meg. 

')  Steghö  JúiB.  síives  kSzláie  szerint. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


558  8ZBOHÖ. 

gabirája.  Fiai  Lílrincs  és  Antal  Nyitra  és  Hont  megyében 
birtokos. 

H.  István  Szegedre  költözött,  nejétől  Török  Annától  gyerme- 
kei, mint  a  táblán  láthatni,  iparos  pályára  aáták  magokat 

II.  János,  ki  a  reform,  vallásról  a  kath.  egyházba  lépett  át,  szin- 
tén Szegeden  árva-gyámnok  volt.  Ennek  Tomay  Verontól  három  fia 
maradt,  úgymint :  VI.  János  Csanád  megyének  volt  caendbiztosa.  I. 
József  Szegeden  Csávojszky  Erzsébettül  egy  derék  fiat  nemze,  ki 
mint  katona  baza  térvén,  magát  agyonlőtte.  Mátyásnak  egy  fia  La- 
jos honvéd  volt.  —  VI.  Jánosnak  Rósa  Júliától  három  fia  szUletett :  VII. 
János  ügyvéd,  éfl  1848 — 9.  és  1861-ben  Szeged  város  tanácsnoka, 
gazdag  özvegyet  vett  nöül,  testvérei  Atilla  és  Qejza,  a  Tisza  sza- 
bályozásnál mttküdö  mérnökök. 

II.  Jánosnak  másik  fia  IV.  István  a  franczia  háborúk  alatt 
insnrgens,  azután  Temes  megyei  imok,  utóbbi  község  jegyző,  végre 
gazdatiszt  Pallavicini  örgrófnál,  innen  pedíggr.  Batthyányi-aknái  a  bé- 
bai  urodalomban  tisztortó.  Meghalt  Bébán  1833-ban,  Neje  Tomay  Er- 
zsébet, leánya  Szegedről  Tomay  Györgynek,  ki  125.  és  Botka  Erzsé- 
betnek, ki  105.  évében  halt  meg.  Eét  fia  maradt^  az  íQabb  A  1  a  j  o  s 
Ügyvédi  oklevelet  nyert.  Békés  megyénél  esküdt  volt,  ')  1848-  9-ben 
honvéd  hadnagy.  Jelenleg  Tisza-igari  birtokon.  Testvér  bátyja  II.  J  ó- 
zsef  szUl.  1806-ban,  Ügyvédi  vizsgát  tévén,  1829-ben  házasodott,  nöUl 
vévén  Themleitner  Erzsébetet.  Pályáját  Csongrád  megyénél  mint  tisz- 
teletbeli Ügyész  kezdé,  innen  a  g}'omai  uradalom  éa  a  gróf  Stockham- 
mer  ágak  meghatalmazottja  lett,  és  élelmes  ügyessége  és  erélyes 
iparkodása  által  szép  vagyont  szerze,  1845-ben  Eger-Farmoson  (1700 
holdnyi)  birtokott  vett.  Csongrád  megyében  a  megyei  életben  az  el- 
lenzéki párton  szerepett  vitt,  és  az  1843 — 4.  évi  országgyűlésre  Klau- 
zál Oáborral  követté  választatott.  Csanád,  Csongrád,  Békés  és  Borsod 
megyék  táblabírája  volt  Mint  tevékeny  gazda  a  „Falusi  Gazda"  szak- 
lapban is  föllépett  —  i861.  uiÁn  pedig  „Mindent  a  kazáért^  még  népszerű- 
ségedet is"  czlmii  pol.  röpiratot  adott  ki.  Egerfarmoson  takarék  mag- 
tar alapját  veté  meg,  és  jelenleg  Borsod  megyében  a  szegénységi  bi- 
zottmánynak ta^a.  Mint  gyermektelen,  tetemes  vagyonából  rokonai 
iránt  nem  csekély  jótékonyságot  gyakorol, 

A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  ágaskodó  szarvas ;  a 


')  Békés  megyében   1830-ban  Íratott  a  Sseghtl  család  a  nemesek  laj- 
•tromiba. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


BZBaMBB. — SZÍKELT.  659 

paize  fölfilti  sisak  koronájából  egy  iérfiú  emelkedik  ki,  jobb  kezében 
TaUnut  tartva. 

Sxegner  család.  Heves  vármegye  nemes  család  Czimere  jobb- 
ról balra  vont  rézsútos  vörös  pólya  által,  melyen  három  fehér  rózsa  lát- 
szik, kétfelé  oszlik ;  a  felső  kék  osztályban  tigris  látható,  felemelt  jobb 
lábával  egy  nyilat  tartva,  az  alsó  kék  udvarban  szintén  tigria  látható, 
felemelt  jobb  lábával  négy  nyilat  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koroná- 
jából szintén  tigris  emelkedik  ki,  elaö  jobb  lábával  pallóst  tartva,  a 
koronából  három,  három  zászló  nyúlik  fel,  jobbról  ezüetvűrös,  balról 
aranykék  sziníl.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balrM  ezüetvörös,  ') 

Sxeiff  család.  Czimere  négy  részre  osztott  vért,  az  1.  és  4.  le- 
kete  udvarban  három  arany  búzakéve  áll,  kettő  fíiliil,  egy  alul ;  a  2.  éa 
íí-ik  zöld  udvarban  alól,  és  fölül  egy-egy  fehér  folyam  hullámzik.  A 
paízB  fölötti  aisak  koronájából  kettSs  farkú,  koronás,  arany  oroszlán 
emelkedik  ki.  Foazladék  jobbról  aranyfekete,  balról  ezíiatvürös.  ') 

Székely  rsalád.  (Ormoadi  és  kevendi,  báró  f)  Erdélyből  a  szé- 
kely földről  származtatják,  ide  látszik  mutatni  családneve  is.  Törza- 
atyjáúl  Székely  Jánost  irják,  Hunyady  János  sógorát,  ki  néme- 
lyek szerint  Horvát  Tót  és  Dalmát  ország  bánja,  és  auraniai  perjel 
volt ,  és  1448-ban  a  rigómezőn  vérzett  cl.  ^)  Hunyadi  sógorának 
szent-györgyi  el<Jnevü  Székely  Jánosnak  fia  volt  Székely  I. 
Jakab,  Horvátorazágban  Mátyáa  király  alatt  Gereben  vára  várnagya. 
Mint  jelca  katona  a  Fridrik  császár  elleni  hadjáratban  tünteté  ki  ma- 
gát, éfl  1480-ban  Stájer  ország  kormányzójává  lett  Mátyás  halála  után 
annak  fiát  Jánost  elhagyá  éa  Miksa  császárhoz  pártolt,  ettől  kapta  Stá- 
jer országban  Ormoad  és  Boriin  várát  Rút  hütelcnaégét  így  rójja  meg 
egy  krónikásunk  :  *)  „Mátyáa  király  halála  után  Székely  Jakab  elárulá 
Uagyarorsságot  Ormoad  és  Boriin  váráért,  és  Mátyáa  királynak  nálla 
való  kincsejért,  melyért  az  I.  Mazímiliánnak  Regedét  és  Potolit  oda  adá, 
és  a  németekhez  álla,  de  be  tellek  róla  az  Isten  szava  :  hogy  a  hami- 
san való  kereseten  harmad  izén  való  maradékja  nem  örül  embernek  : 
az  ő  luaradéki  ezeket  mint  fel  jádszák  éa  aipolák,  és  annyira  jutának, 
hogy  végre  csak  jó  nemea  ember  módjára  sem  élhetnek  vala."  — 
Utóbb  1493  ban  a  magyarok   ellen  harczolt  és  11.  Ulászló  kir.  által 


')  Bargataller,  Collectio  iDBlgninoi. 
*)  Adami  Scuta  i^entil.  U>mo  XIl. 

')  Uáratt  az  auraniai  perjel  Székely  T  a  ro  á  a  nak  iratik  ;  és  iámét  más 
adat  (Rajcsiny i  gyiljt  szerént)  János  auraniai  perjel  1468-baD  balt  meg. 
')  Pető  Gergrlf  H.  Krónika.  89- 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


száműzetett.  Nejéül  Zerueeg  (tán  Herczeg?)  Mai^itot  olvasom.  ')  A 
cBBl&df&t  *)  következőleg  állithatní  öseze  : 


I  Jakab 

de  OrmoBd  et  Kevand 

1490. 


I.  Miklós  Uargit  Lukáet 

báró  1605.      {BÍD«j  János)  f  167C>. 

(Gyulgg^  K.) Stájer  orai.  korm. 

"kÍÍ^      Magdolua"'  ^l'  Marburg  KaU 

(PMáíyi    (1- S  Jchy  Tamia  , 2.  Im.effj-Tlata, 

Pét«r)        3.  ThUTZ^^lek        It  Jakab  1560.        Mihály      Fereocz       K»ta 
3.  PersDtein  Jáaosné)  (LHerberstsin  Zaófiakrapinai  ( Kori Atkö j (l. Percnyi 


2.  Erdfidy  Margit)  kap.  t  1607.     Anna)    Mihál; 


II.  Lukács 


V  Harftit)  kap.  t  1607.     Anna)    HibUv 

V:Afi„   '  (Peklin  M.  Eraee)  a.  DroA. 

Zsófia  _ ' _. , '         .^  Q^^. 


1606.     (Kollonichn^y       Prigyee  *'"i?w?*' 

t  i^an.  1 1«1*-  ' 

(Keglevicb  Anna) 

I,  Jakabnak  gyermekei  ^)I.  Mikli^s,  ki  u  159Ö.  évi  rákoai 
orezágyliléaen  az  országuagyai  közt  jelent  meg.  *)  Nejétől  Gyulaffy 
leánytól^)  Klára  Perényi  Petemé,  éa  Magdolna  először  lindvai 
Széchy  TamásDé,  másodszor  Thurzó  Elekné,  harmadszor  1575-beD  helf- 
fensteioi  Pernstaín  Jánosné. 

I.  Jakabnak  második  gyermeke  Margit  alsó-líndvai  Bánffy  Já- 
nos oádorné. 

I.  Jakabnak  harmadik  °)  gyermeke  :  I.  Lukács  1543-ban  Stá- 
jer ország  éa  Kaproncza  vár  kapitánya,  és  cs.  kir.  tanácBoa  1556'ban. '') 
Meghall  l&?5-ben  febr.  S-án,  eltemettetett  Ormoadon  az  atyja  által  ala- 


')  ia  ')  Geneol.  autbent  II.  Gh-óf  Széchenyi  Fer.  gyűjteményében,  melj 
WIetorii  példáDjával  volt  ÖBSEehasontltva-  Azonban  aa  egéas  nema^krendet  hi- 
bátlannak nem  tartbatva,  a  nemzékrendri;  néive  Bajctányi  gyűjteményét  vél- 
tem jobbnak  használni,  össze  egyestetve  mindkettőt  a  lehetőségig,  dGatti  okmá- 
nyok hiányában.  A  variánsokat  jegyzetekben  adom. 

')  Bajcsiuyi  ezerÍDt, 

')  Kovacbich  M.  O.  Supplementa  ad  Vestig.  Comitorum  )I.  334. 

>)OeneaL  autbent  II.  Tán  Dorottya  volt. 

*)  Oeneal.  autb.  IL  szerint  Jánosnak  gyermekei :  L  U  i  k  I  o  s  és  I.  Ja- 
kab, de  ennek  a  chronologia  eLent  mond.  Ugyan-e  forráa  sserint  I.  Jakabnak 
gyermekei :  Kata,  Bora, Ferenci,  Orsolya  Raaber  Miklósné,  D  o- 
rottya,  Margit  elfibb  Bánfiy  Jánoeué,  ntóbb  Berisló  Farenciné  és  I. 
Lnkáes.  —  Budai  sserint  1.  Jakab  gyermekei  Lakács,  Faranci  (1580.) 
Klára  Perényl  Petemé,  és  Magdolna  Saéohy  Tamás  atb.  ncja. 

')  Oesaal.  onth.  U.  sserint. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SSteELT.  561 

pitott  zárdában.  Elsl}  neje  Harbni^  Erznébet,  a  második  BzerdahelTÍ 
Itnreffjr  EatalÍD.  Gyermekei  maradtak  :  ')  II.  Jakab,  Mihály,  Fe- 
rencz  és  Katalin  előbb  Perény  Mibályné,  utóbb  1574-ben  Draa- 
koTÍoh  Gáspámé. 

H.  Jakab  1552-beQ  Balassa  Jánossal  Genuába  járt  „Liber  baro 
tn  Ormoíd"  íratott.  Neje  volt  Perényi  István  leánya  Zsófia,  ki  utóbb 
Eollonich  Zsigmondhoz  ment  férjhez.  Gyermeke  ^)  maradt :  U.  Lu- 
kács, ki  ifjúságában  ~  úgy  látszik  —  1606-ban  meghalt. 

Ferencz  1530'ban  Ferdinánd  részén  liarczol  Szapolyai  el- 
len. ')  Nejétfil  Korlátkeöi  Annától  gyermekei  nem  maradtak.  *) 

Mihály  (kevendt  Székely,  lib.  baro  in  Ormosd)  Károly  föher- 
czeg  komomoka,  kir.  tan.  és  Horvátországban  Krapina  várparancs- 
noka, utóbb  a  Tiszántúli  részek  és  Szatmár  vár  fökapitánjának  iratik. 
Élt  1564-1699.  időközben,  eÜt  utóbb  is.  Meghalt  1607-ben.  Nejétől 
Peklin  M.  Erzsébettől  fin')  Fridrik,  ki  buzint  Keglevicb  Annát 
vette  nőm,  de  1614-ben  magnélkül  elhalt,  és  igy  a  kevendí  és  ormosdi 
Székely  (hajdan  Zéket)  családot  sírba  vitte. 

A  család  első  előneve  K  e  v  e  n  d  i  (vagy  Ktivendi)  mely  helység 
Erdélyben  Aranyos  székely  szék  fetsíí  járásában  fekszik,  és  igy  a  csa- 
Udoi^  igazi  Székely  eredetére  mutat,  mely  azonban  utódaiban  nagyon 
elkorcsúlt,  és  messze  esett  eredeti  fajától, 

A  család  czfmere  I.  Jakabnak  czimere  szerint  hosezában  kétfelé 
hasított  vért,  a  Jobb  oldali  kék  udvarban,  melynek  közepét  vízirányo- 
san  arany  pólya  választja  két  felé,  hármas  zöld  halomból  ezüst  bárány 
emelkedik  ki ;  a  baloldali  vÖrÖs  udvarban  kétfejti  arany  sas  azét  terjesz- 
tett szárnyakkal  látható.  ^) 

')  A  Oaneal.  anth.  IL  Bierínt  ezek  voltak  volna  gyermekei :  1.  M  a  g- 
d  o  1  n  a,  ki  befdlt  3.  J  a  k  a  b  (kinek  nejéül  Herbentein  Zsófia,  és  ErdSd;  Har. 
git  iratik).  3.  Miklós.  4.  Kata,  előbb  Percnyi  Mihály,  utóbb  Draakovicli 
Gáspárnál  és  6.  M  i  h  á  1 7.  Eszel  nagyobbára  egyez  LeLocskj  is. 

')  IL  Jakabnak  egéssten  más  bítvei  társaktól  a  Geneal.  autb.  II.  köteté- 
ben ezeket  olvassuk  :  Margit,  Kata,  Eleonóra,  Ersse,  OyOrgy, 
János,  Károly  ^  Ilona,  el({bb  Peklin  OyCrgyn^ ,  utAbb  Stahremberg 
Gundakkerné. 

*)  Ez  adat  cbronoiogiai  szempontból  nebezen  alkatmazbató  reá ,  mintán 
testvérei  kéaflbb  szerepeltek. 

*)  A  Geiieal.  auth.  II.  azerint  maradt  leánya  U  a  g  d  o  1  n  a. 

*)  A  Geneal.  antb.  n.  sierint  gyermekei  :  Károly,  kinek  neje  Ingsberg  ' 
Erue,  Fridrik,  ismét  Károly  ée  Kristóf. 

')  Fngger,  Bkreuspiegel  1088.  lop. 
luSTiaonaia  ii%uÁdu  x.  kOt.  i;ati??dQy CIOOQIC 


562  SZÉKELY. 

E  Bzerúit  más  Székely  czalád  czfmere  lehet  az,  mely  egy  ökle- 
iével szerint  ')  &  vért  udvarában  nyíllal  átidtt  lovas  vitézt  ábrázol. 

I.  Jakabra  nézve  megkell  még  emlitenUnk,  hogy  ö  1474-ben 
Mátyás  irálytól  kapta  Erdélyben  Torda  megyében  Gyéres,  Tóhit, 
Csörke  helységet  ée  Tordalak  pusztát.  ^) 

Székely  család.  (Lisznyói  és  kiUyéni)  Tömsifköa  székely  család. 
Türzsatyja  lisznyói  Székely  Bálint,  ki  1Ö83.  juu.  14-én  mint  had- 
nagy Báthori  Istvántól  Killyénben  réazbirtokra  adományt  kapván,  ^) 
oda  telepedett. 

A  csahldfa  *)  következő  : 

Bálint 
1688. 

Killy^nbe  telep. 

'~Tainá«. 


Bálint,  Zsigmond 

,  1699.  17«. 

Boldisaár            Ferencz        Mihálr        Miklós  (Kálnokf 

(Kerei«hlri  Anna)  (Ballé  Mária)  (Imeca    (Papp  Anna)  Erzse) 

'~   LáíiÜ        '     ""Mihái^      •EzMébtt)  ^CaT^       ' 

(BaiaN.)  t  1       (Tompa  Giip.) 


I.  Dávid  Elek 

kaocMllár  1 1800.                  (Hollakr  Anot) 
(gr.  Lázár  Annát  1604.) ZTJ^o. ' 

Mihály  t  1832.  J4dos      (b.  Apor  Péter) 

kir.  Ubl.  elnök       száxadoa  f  1851.  , 

(I.b.Rndnjángzky  (gt.  Mikő  Anna)  Károly  Antal 

^■P-"'"^"**Jkapit.l861.       rKendeffy  Sárnnel 

(b.  Toroctkai  királybíró 

B<^)_  (Horváth  N.) 

Jánoi.        Eliz.        Böxa.  Károly  Gergely 

(Manrer  Jtáéía.) 


')  Kercbelich.  Notitiae  pruelimib.  Ugyan  ez  említi  T  a  m  á  a  t  is  aa  aura- 
uiaipeijeltl449— U61.  évre. 

')  Kállay  székely  nemzet,  281.  lap,,mely  azerint  az  adománylevél  az  lirmQ- 
bí  Hauer  családnál  van, 

')  Kállay  Székely  nemzet  115.  éa  281.  E  sierínt  hibás  lehet  as  éveaám- 
ban  azon  adaU  Kállaynak  (28l.  I.)  mely  szerint  Killdnyí  Székely  Antal  már 
•  M59-ben  Sepsiazék  kOvete  lett  volna  a  medgyesi  gyUl^sen  ,  vagy  nem  áll  ott  a 
Killyéni  el6név?  —  Décsey  Miklós  ezen  székely  Bálintot  Boldizsár- 
nak nevezi. 

')  Décgey  Miklús  kCzL  ~  Rtíváry  Erdély  nev.  cs.  2S8.  stb 


SZÉKBLT.  663 

Acsaládfilb  állók  kösfll  I.  Dávid  HöO-baD  mindjárt  a  felállí- 
táskor a  magyar  királyi  tettíinéghe  lépett,  utóbb  bivatalnok,  1783. 
niart.  12-én  tartományi  kanczellár,  1786-baD  felmentik,  de  1790-bBn 
ismét  viBszaáHitja  az  ország.  Megbalt  1800  febr.  10-én.  Ennek  idősb  fia 

Mihály  igen  tevékeny  hivatalnok,  kamarás  és  udv.  tanácsos,  ké- 
sőbb kir.  táblu  elnök.  1816-ban  H  adta  ki  a  N.  Székely  Nemzet  Consti- 
tutioit  és  végén  a  székely  csíki  krónikát  Meghalt  1882-ben  jan.  11.  M.- 
Vásárhelyen.  Első  neje  b.  Rudnyánszky  Teréz  1804-bfln,  másoiük  neje, 
illetőleg  özv^ye  gr.  Miké  Kata  18ő4-ben  halt  meg.  Gyermekei  nem 
maradtak.  Unoka  öcscse 

II.  Dávid  százados,  1861-ben  nyngdijííb^íl  lemondott  A  táb- 
lán álló  három  gyermeke  van. 

A  másik  ágZsigmondtóljS  le,  ki  a  Zemyesti  csatában 
rését  vett,  utóbb  Tököli  bive,  és  kibujdosott,  1704-ben  Rákóczy  részére 
Háromszéken  mükSdött  >)  Nejétől  Káinoki  Erzsébettől  három  gyer- 
meke maradt  Dénes  ága  Zsigmond  onokájában  él.  Lajos  kis 
nnokái  Károly  és  Gergely  birják  jelenleg  a  killyéni  szép  javakat. 

Nincs  a  táblázaton  killényi  Székely  Mózses,  ki  1840-ben  Há- 
romszéki levéltárnok  volt 

Székely  esalád.  (Borosjenöi,  gróf  f)  Magyarországból  szakadt 
Erdélybe.  A  XVII.  században  emelte  fel  magát  Első  ismert  atyja  bo- 
rosjenői  Székely  J  á  n  o  e  Zaránd  megyei  nemes,  ki  birtokos  volt  Sza- 
mos-közi,  Bán-HodoB,  Kslmigy,  Tivadarfalva,  E.  Csernél,  Rekottyetal- 
va,  Tolmács,  Szénás,  stb.  helységben,  ^)  egyébkínt  Teleki  Mihály  jó- 
flságainak  tiszte.  ")  Fia  I.  László  Erdélybe  ApafEy  alatt  szakadt,  ott 
előbb  fttposta-mester,  utóbb  tanácsos,  Teleki  Mihály  eszköze,  1678-ban 
kolosvári  kapitány.  A  törők  Portára  többször  követ  Cserei  szerint 
kapsi,  gyanús  ember,  és  nyomorultul  halt  meg  1679-ben  kődök  rotha- 
dásban.  *)  Megjegyzendő,  hogy  1662-ben  Szatmár  megyében  Fülpős, 
éa  KiS'Ar  helyeégben  részbirtokot  kapott  adományban. ')  Neje  Bulcsest 
Sára  egy  ol^  bojárnak  Szalánczy  Annától  születetett  leánya  volt,  atóbb 
Haller  Istvánhoz  ment  férjhez,  1699-ben  a  kolozsvári  helv.  hit  templom 
építésére  500  m.  ft.  adott  EttÖl  gyermekei  11.  M  ó  z  s  e  s,  •)  ki  I.  Leo- 

<)  Ca«rei  Hiat.  208.  82ft. 

')  BenkS  Transylvania  gen.  II.  500.  Huzti  Jaris  prudentis  dedic.  azebeni 
kiadás. 

>)  KSviry  Erdély  ca.  227. 

'}  CaeTel  Uih.  Hiit.  64.  76. 113.  148.  195.  S98.  stb. 

*)  Síirmay  Szatmár  v.  II.  227.  336. 

')  Apor,  Sjnopaia  Hutationum  2M). 

DiB.1izedBvG««glc 


664  BZ&KEI.T. 

pold  király  által  1700-ban  testvéreivel  együtt  grófságra  emeltetett '), 
de  Pocstelkén  zsiványok  ölték  még,  II.  László  kinek  neje  losoncsi 
Bánffy  Kata  174ő-ben  halt  meg,  *)  és  I.  Á  d  á  m  gróf,  elsS  neje  TorocB- 
kay  Zsuzbi,  a  második  Rhédey  Katalin,  kitÖl  fiai  IQ.  László  ás  IL 
Ádám,  amaz  Eodor  szerint  1 772-ben  halt  meg  Ssebenben,  kora  55. 
évében  és  Alamoron  temettetett  Ez.  t.  i.  IL  Ádám  cs.  kir.  kamarás, 
Erdélyben  a  reform,  egyházi  alapítványok  és  iskolák  gondnoka,  külföl- 
dön utazott  férfiú.  Két  munkát  forditott  magyamt :  Locknak  neveléaröl 
irt  müvét,  és  egyet  a  marhák  gondviseléséről  1763.  és  1771-ben  fran- 
cztából  és  németből.  Nőtelen  maradt,  és  benne  családja  kihalt  1771- 
ben.  ^)  A  kolozsvári  reform,  egyházra  végrendeletilegŐOOftot  hagyott 
A  családi  javak  a  Eálnoky-akra  szálltak,  *) 

A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  tóren  hátulsó  lá- 
bain ágaskodó  kettős  farkú  oroszlán,  eUíí  lábaival  kettSs  ezflst  keresz- 
tet tartva. 

(ktikely  család.  (Nagy-idai)  Kihalt  család,  melynek  következő 
nemzékrende  ^)  ismeretes. 

SsAsly  András 
(Sgirmay  Sára) 


András 
(Fe járván  Jnagtina) 


Lajos  Sára  Zsuua  Zsófia  Bora  Éva. 

(Keczer  Julianna)    (Nemoaaányi    (Kovách  f 

I  Bálint;         László)  3. 

Jö»ef  L^jos 

f  lUoUS  f. 

Székely  család.  (Dobai)  Szepes  vármegye  adományos  nemes 
családa,  melyből  András  1667-ben  Szepes  vármegye  jegyzője  volt.  ') 
E  csatádból  való  dobai  Székely  Sámuel,  egykoron  1741-ben  ka- 
pitány. Született  1704.  apríl  3-án  Hunfalván  (HnnsdorO  1763-tól  mint 


')  Leboczky  I  170.  lap  ITOO-ben.  Apor  id.  helyen,  hol  mondja,  hogy 
Ádám  kapta  I.  Leopoldtól  a  grófságot.  K  ti  v  á  r  í  id.  h.  aierínt  VI.  Károlytól 
kapták. 

*)  Borosayü  Nagy  Zsigmond :  Az  alásatosságnak  fönyes  ttlkVre  :  halotti 
bestéd. 

')  Hodor  sseTÍnt  bermaphrodítas ,  semmi  hitU.  ö  és  Kővári  sBerint  miitt 
tiltott  azerelem  fildözöttje  halt  el. 

')  Rettegby  Oyörgy  naplója  149.  lap.  Hodor  sserínt 

')  Wagner,  Tsbnlae  genml.  I.  LV. 

')  Lányi  cs.  armalisán  aláirva. 

i:c:,rcdr,G00<^lc 


8ZÉKBLT.  565 

Djugalmazott  Eperjeaen  telepedett  le,  és  történelmi,  föleg  oklevelek  ku- 
tatásával és  másolásával  tölte  idejét,  moljek  által  történelmi  irodftl- 
rnunk  érdekében  derék  érdemeket  szerzett.  1759  ben  egy  magyarra  for- 
dított munkát  is  adott  k!.  Halála  után  több  kötet  kézirata  maradt.  *) 

A  család  czímera  a  paizs  udvarában  hátulsó  lábain  allé  grif,  bal- 
felé fordulva,  és  clsö  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva. 

Slékely  osalnd.  (Siményfalvi)  Udvarhelyezéki  székely  család, 
melyből  I.  M  é  z  s  e  a  még  mint  közrendU  ember,  egy  ember  ilile  elvágá- 
sáért Lengyel  országba  bujdosott  s  utóbb  mint  Báthori  István  egyik  had- 
nagya Foloczkó  ée  Fleskónál  vitézül  viselte  m^át,  1583.  jun.  10-én 
Bátbori  Zsigmondtól  16  jobbágyős  telket  kapott  Szemerefalván  és  Si- 
ményíalván.  ^)  Utóbb  Báthori  Zsigmond  ellen  lép  fel,  midőn  ez  Er- 
délyt Rudolf  császárnak  akarja  adni.  Básta  ellen  mint  fővezér  csatázik. 
1603.  maj.  9-éQ  Erdély  vajdája  leszen.  Básta  ellen  indul,  a  Bárczán 
csatát  veszt  július  17-én,  és  ott  elesett  ^)  Fía  II.  Mózsef  1627.  kö- 
rül udvarbelyszéki  f5kir.  bíró  és  föasztalnok,  1622.  aug.  32-én  kapta 
Szederjest  és  Fiáthfalván  egy  részt  a  kastélylyal,  1626.  jun.  24-én  Ma- 
roanjvárt  és  HenningfalváL  1633-ban  száműzetett,  és  birtokai  nagyobb 
részét  1635-ben  Huszár  Mátyás  nyeré.  *) 

A  család  czioiere  a  paizs  udvarában  oroszlán,  volt 

Székely  esalád.  (Aranyos-rákosi,  és  é-tórdai.)  Székely  család 
Aranyos  székbSl,  melynek  egyik  ágazata  ó  ■  t  o  r  d  a  f  elÖnevet  is  visel. 
Törzse  Székely  Boldizsár,  ennek  1600.  febr.  10.  éröl  Görgény  vá- 
rában Báthori  Qábor  ótalomlevelet  ad,  melyben  rákosí  és  sinfalvi  bir- 
tokáról is  tesz  emlitést  Ennek  6a  Miklós,  ógy  várfalvi  Bordács  Mi- 
hály, Sámuel  és  Gergely,  nem  különben  Varga  János  rokonaival  együtt 
egy  armalisban  1674.  sept.  2-án  Apa^  Mihály  fejedelem  által  megerS- 
sitettik.  E  nemes  levél  1675.  január  7-én  a  köveadi  mezSn  tartott  vizs- 
gálat (lustrum)  alkalmával,  valamint  1750.  jun.  24'én  tartott  köz 
daszeiráskor  is  előmutattatott. 

A  családfa  ')  következő  : 


0  Hagy&r  írók,  Életraji  gyí^t.  II.  S06- 

')  Kállaj  Fer.  Székely  nemx  383.  Vead  tJBSze  KemtSny  JinoB  ön^ltitírása. 
Kiadta  Szalax  L.  33.  288.  bol  igen  parasztos,  kös  neniKetbfll  álI6  embernek  de 
jó  Tit^snek  iratík. 

•)  Wolph.  Betblen  V.  896.  403—407.  Hikó  Etáély  (Srt.  ad.  L  8S.  IL  8  stb. 

•)  Kállay  Saékely  nemz.  383. 

•)  A  osalád  által  elJmuUtoU  okmányok  nyomán  kozU  Türbk  Antal 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


Boldiuár 
(Tag;M  Judit) 


Ferenci 
(Cfipk^B  Anna) 


Kata.        Anna- 


í^^i^rS!,^,^*"^' '"Károly  Anna 


I 


(Feket« 


B«ta  Sándor  Klára        Teréz 

(Kacaó  József)    nmtáipügpek      t  1824.     (Kováce 
t  18a3.  (Czirma;     Jánoe) 

iHince  Zbuhí)    Qy'úrgjaé) 


I 


Ádám. ' 


Teréz  1.  Elek 

(Vitéi  (Fekete 

Andr.)  András) 


Ferenci        Zsigmond 
elesett        elesett  1710. 
1710. 


Sámoel 
(Petg  Jndit) 


FerencB 
(Fodor  Zsuxbí) 

tl809. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Fereat 
(Fodor  Zb 


Zrigtnoiui 
ügyTéd 
+  1847. 


Andris 
'"Márton 
Simnér 


1.  Márton  MÓEiea 

(Borboly  Júlia)  uaWdi  pap 

I  ('AaRnistiDovica 

Lidia) 


II.  Márton  Sámuel 

{1.  NemeBsánjí  Bora      (Birá  Róza) 

2.  Török  Anna;  ^,^„_  „^^^  ^^^^^^^  Róza.' 


Árpid"" 


János.    Márton.     Miklós.     Anna. 


Kirolv 
tCaongvai  Kata) 
'~    Klára 
(Csongvai  Lífríncz) 


Betyunin 

unitár,  pap 

Ssinden 


Mózaes 
pttsp.  helyettes 

+  1862. 
(StászKlára) 


Hudvig 
JÓEsefn^) 


Albert     Kálmán, 
kath.  pap. 

A  csatád  unitaria  val- 
lású, s  közUlök  három 
püspök  Tolt ,  úgymint  a 
táblán  nem  álló  ó-tordaí 
Székely  Miklós  1848- 
ban.  Ut&ona  következett 
Sándor  az  aranyos- 
rákos  ágból,  ki  test- 
ben halt  meg.  Utánna 
ágyanazon  ágból  M  ó- 
z  B  e  8]  mint  püspöki  he- 
lyettes 1861-ben.  Meg- 
halt 1862-ben.  Fiai  kö- 
zül Albert  a  rom. 
kath.  egyházba  tért  át,  a 
most  kath.  áldozár. 

Ezeken  kívül  emlí- 
tendők :  S  á  m  u  e  1  ügy- 
véd, másik  Torda  város 
pénKtámoka.  Zsig- 
mond ügyv. ;  László 
a  tordai  isk  ola  pénztár- 


Klára.    Zsaui.    Sándor.     Matild. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


568  BZKKBLY. 

DokSf  JánOB  ugyanannak  gondnoka  volt  I.  Elek  ügyvéd,  utóbb 
Torda  városa  tanácsosa  1848.  előtt. 

I.  Mártonnak  fía  II.  Márton  ügyvéd  és  1848.  olött,  valamint 
1861-ben  Kolozsvár  város  szolgabirája. 

A  család  czimerc  —  mint  följebb  a  metszvény  ábrázolja  —  a 
paizs  kék  udvarában  hátulsú  lábain  ágaskodó  oroszlán,  első  Jobb  lába- 
val  kivont  egyenes  kardot ,  a  balban  nyitott  könyvöt  tartva.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  könyököl ,  szintén  meztelen  pal- 
lóst tartva.  A  paizsot  két  oldalra  leomló  sisak  takaró  veszi  köríÜ. 

Székely  család.  (Ádámosi)  KUkuUö  megyei  eredetű  család.  Ne- 
mes levelét  Székely  Bertalan  és  fia  István  kapta  1592.  dec 
8-án  Báthori  Zsigmond  erdélyi  fejedelemtől.  A  családfa  ')  következő : 

Bertalan 
1593 
(Adámoaj  Agnc«) 
'~  Utván  1592'.  


in.  István  I.  Uihily      Qyütgj     Uárton    II.  János 

Íl.P^ter  Andrá^  ^ÍLKL,         t 
Láasló 


Fereiicz.  IV.  István    János 


éeMgerM. 


Bertalan 
Jeles  festásE. 

A  táblán  állók  közül  II.  I  s  t  v  á  n  vadászaton  lelte  halalát.  L  M  i- 
bály  Bzentpéterí  ref.  pap.  II.  Jánosnak  fia  Márton  báró  Kemény 
Simon  gazdatisztje  volt,  Aranyosszékben  F.  Sz.  Mibályfalván  és  Sín- 
falván, —  és  Alsó-Fejér  megyében  Tövisen  birtokos.  Testvére  IIL 
Péter  k.  fejérvári  kerületi  esperes  és  ref.  lelkész  volt.  Fiai  Dániel 
kir.  ÍSkormányszéki fogalmazó,  1863-ban  titkár,  és  János  1848.  el8tt 
Kolos  megyei,  most  Marosszéki  mérnök. 

Dánielnek  fia  Bertalan  mint  festesz   Müncbenben  a  hires  FÍ- 


')  TOrflk  AnL  kSal. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


seÉRBi.Y.  669 

lotí  tanár  termében  tökélyosité  magát,  és  legtehetségesebb  fiatal  feeté- 
flzeink  egyike.  ') 

Ssékely  esalád.  (Póka-kereaztúri)  Torda  vármegyének  Vajda* 
Szent-Iványi  járásában  fokvö  Póka-Keresztúr  helys^öt  vette  nevét 
Ismeretesek  közlUítk  Székely  László,  kinek  fia  volt  F  a  r  k  a  b,  1699. 
april,  23-án  osztoztató  biró  (arbiter)  Vajda  Sámuel  és  Vajda  ErBsé  Ve- 
res Sámuelné  közt.  Farkasnak  fiai  Gábor  ée  Hikléa  adományoa 
nemesek,  atyjok  jogán  birtokosok  Kis  Budakon.  Az  előbbi  1771-ben 
számfeletti  székbiró  vagy  alnSk,  Miklós  pedig  szolgabíró  volt  Do- 
boka vármegyében.  *) 

István  Bzolgabiró  Doboka  megyében  1763 — 1771-ig.  *)  Zsig- 
mond ugyan  az  a  boi^ói  járásban  1796—1809. 

Sámuel  1809-ben  Doboka  vármegyében  derékszéki  büré.  Fia 
Etek  1809-ben  kapitány  az  erdélyi  felkelt  nemes  seregben  Elad  neje 
Salánky  Judit,  a  második  Vér  leány,  kinek  jogán  birt,  és  lakott  Sőfid- 
ván  Doboka  vármegyében.  EIbö  nejétSl  fia  Károly  féleszű,  meghalt 
1840-ben,  kinek  magvaszakadtán  M.-Derzsén,  At-Orben  stb.  jeleoti- 
keny  birtokot  örököltek  a  leány-ági  utódok. 

Si^ely  család.  (Kalota-szentkirályi)  A  XVn.  században  élt  kö- 
zÜlök  István,  kinek  nejétől  Daczó  Erzsébettől  fia  György,  ki- 
nek sz.  Qalaczi  Török  ErzsébettSl  leánya  Klára  Alvinczy  Petemé, 
ettől  1683.  körttl  elválván,  másodszor  oroszfáji  Mikó  Oábomé,  az  még 
1696-ban  is.  *) 

1676-ban  borbereki  Alvinczy  Péter  nejével  Székely  Klárával  köl- 
csönös bevallásra  lépnek,  mely  szerint  a  nö  saját  galaczi,  sajó  sz.  an- 
drási,  simontelki  ée  apátbi  (Doboka  várm.)  m.  fttlpösistb.  részbirtoküt 
férjének  bevallja.  Ennek  daczára  utóbb  elváltak.  1678-ban  Alvinczy 
Péter,  neje  Székely  Klára  nevében  ellent  mond  Csikmántor  iránt  *) 

E  Székely  család  egyik  ága  Abos  fa  Ivaréi  irta  etönevét,  igy 
László  1676-ban,  ■)  midön  ellentmondást  tett 

E.-Szentkirályon  egy  jobbágy  telkéért  Sz.  László  orbérí  kár^ 
pótlást  nyert  Az  utóbbi  időkben  Sz.  Dániel  Doboka  megyében 
1832.  körtÜ  szolgabiró  volt 


')  L.  Areskripdt  s  életr^sát  1868-  évi  MagyUpet  MspUr. 

>)  Bodor  Károly  kOsl. 

'}  Hodor  K.  Doboka  vám.  466.  lap. 

')  K.  FoJ^rrárí  káptalan  CisU  KUkUllö  &h.  I.  uro  Sl. 

')  Hodor  Károly  kUil. 

)  Egyet  H.  BiÚBvolopaedia  L  218,  .^  , 

DiBHizedByGOOglC 


970  seérelt. 

Slékely  esalid.  (Szent-Iványi)  KözUldk  Mihály  1459ben 
beszterczei  gróf.  ■)  Utóbb  hütlenaégbe  esvén,  javait  147ö-ben  Csupor 
ifíklÓB  alvajda  kapta  adományban,  ') 

Síékely  esalád.  (C&ikfalvi)  Közülök  János  MarosBzéki  ül- 
nök 1571-ben.  ■) 

Székely  esalád.  (Benczódl)  lameretesgé  tette  e  nevet  Székely 
István,  a  gönczi  prédikátor,  eredetére  Udvarhelyszéki,  két  hittani 
magyar  munkája  által,  de  fSleg  1648-ban  Krakóban  nyomatott  kró- 
nikája által,  *)  melyet  részben  Toldy  Ferencz  újra  kiadott. 

Síékely  család.  (BibarczCalvi)  Egyik  nöitagja  Borbála  kis- 
szerényi  Szerényi  Ignácz  neje,  meghalt  1766.  apríl,  12-én. 

Síékely  oealád.  (Rétyi)  Három  széki  székely  cselá^  mely  most 
is  jó  karban  áll.  A  matt  században  1 733ban  éltek  közfilök  M  ó  z  s  e  s, 
András,  Márton,  Sámuel  egykor  Sepsi  szék  jegyzője,  és 
Zsigmond.  ^) 

E  században  Ferencz  Három  széki  törvényszéki  ülnök  1815- 
ben;  Dávid  tartományi  számfeletti  biztos  1848.  előtt,  hivatalától  a 
forradalombani  részvétéért  megfosztatott 

Székely  esalád.  (Dáboki.)  Szintén  Háromsséki  székely  csa- 
lád, melybal  István  élt  1730-ban.  •) 

Sámuel  1 846.  elÖtt  fükoimányszéki  imok. 

Siákely  esalád.  (Eézdi  Sz.  léleki.)  Kihalt  a  múlt  században 
Székely  Péterben.^) 

Székely  esalád.  (Csik  BZ.-tmrei.)  KözÜlök  Székely  György 
élt  1740-ben.  *) 

Székely  család.  (Szász-Sombori.)  Doboka  megyei  nemes  csa- 
lád, melyből  János  ott  1588— 159Ö.  főbíró  volt  »)  László  1702- 
ben  Zsomboron  birtokos. 

Székely  család.  (Dombi.)  Közülük  József  Abrodbányin  b&- 
nyatörvényszéki  és  városi  ülnök  és  országgyűlési  követ  1886-ban. 


0  HnsEti,  Jnríi  prűd.  116.  Kállaynát. 

')  Teleki  Hiuijadiak  kora  XI.  183. 

')  Kállay,  Sekkel;  nemz.  281. 

*)  Hsgjar  írók  I. 

')  Apor,  STDopsis  Hutationam  S90. 

')  Ugyan  ott. 

')  UgTED  ott 

')  Ugyan  ott. 

•)  Hodor,  Doboka  váin.  425. 


ir,Goo<^lc 


SZÉKELT.  5T1 

Tán  szintén  e  család  ivadéka  Lörincz,  ügyvéd  1815-ben 
Abrndbánján. 

Slékely  esaUd.  (Abradbányai.)  Ezen  előnévvel  találjnk  Szé- 
kely Pál  sebészt  Abrudbányán  1831-ben. 

Síékely  esaUd.  (Rákosdi.)  A  hivstalos  téran  Sándor  1837- 
ben  Hunyad  megyei  imok,  b  talán  S  azoD  Sándor,  ki  lS48-ban  bzoI- 
gabiré  volt. 

SlAely  CBSlád.  (Csik-rákoBÍ.)  Ez  előnévvel  József  Kolos- 
megyében;  János  Torda  városi  ajtónálló  1848. 

Csík-székben  több  helyen ,  mint  Mádéfalván ,  DAnfalván ,  Csik- 
Bzent-Imrén  laknak  Székely  nevű  családbeliek ,  kisebb ,  nagyobb 
birtokosok. 

Si^kely  OBBlád.  (Felvinczi.)  Ktizfllök  PAl  Oy.-Fejérvár  városi 
tanácsos  1831-ben;  László  ugyan  az  jelenleg,  az  1846.  évi  erdélyi 
országgj'űlésen  azon  város  követe,  Lajos  1848.  előtt  ügyvéd. 

Síékely  család.  (N.-Bányai.)  Máskép  Bányai-Székely- 
nek Írják  nevőket.  Eözfilök  ismeretes  Dániel,  ki  1848.  előtt  Maros- 
Vásárhely  tanácsnoka  volt. 

Soékely  család.  Torna  megyében  élt  törzs-őse  Székely  M  i  k- 
lós,  ki  1631.  dec.  12-én  a  Szászy  család  őseivel  együtt  nemesftetett 
meg.  Ldad  Száazy  ct. 

Slékely  egaiid.  Trencsin  megyei  nemes  család ,  melyből  ott  a 
Demesi  lajstromok  szerint  megemlíthetők  Tamás,  ki  1646-ban 
élt,  1658-ban  Drskóczon,  1728-ban  Felső  Vadicsoa  élt  a  c«ilád,  jelen- 
leg legalább  azon  megyében  kifogyott,  és  eredeti  czimereslevele  a  me- 
gye levéltárába  került.  ') 

SxíkelycHalád.  (Máskép  Németh)  1725-ben  IIL  Károly  ki- 
rálytól  kapta  czimeres  nemeslevelét  Seékely máskép  Németh  Miklós, 
Márton  és  Pál.  ») 

Czímere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  halmon  njoigvó  arany  ko- 
ronán könyöklő  vörös  mezü  kar ,  mely  a  paizs  udvarának  felső  bal 
szeglete  felé  rézsútosan  nyúló  zászlónyelet  tart ,  azon  két  ágú  vörös 
zászló  leng,  az  udvar  jobb  oldala  felé  nyúlva.  A  paizs  fölötti  sisak  ko- 
ronáján szintén  vörös  ruhás  kar  kivont  kardot  villogtat.  Foszladék 
jobbról  aranykék,  balról  ezöstvörös. 

SiÁkelf  osalAd.  (Vízaknai)  Tagjai  többnyire  Vízakna  városnál 

'}  SzoDtagh  Dáo.  kijsi. 

')  Collect,  herald,  nro  319.  ■      ,      ..;       i      .v.^.m.-... 

i:r:,rcdr,C.OO<^IC 


972  SZáEEI.Y.  —  8ZBKKB. 

hivatalkodtak ,  igy  :  I b t t á n  pénztániok  183) .  Ferenc z,  József 
tanácsnokok,  8  felváltva  föbirik.  Mihály  albÍTstalnok,  1848.  elStt. 
Józsefnek  fia    L  a j  o  e    jelenleg  KoloEBvárott  pénzügyi   igaagatÓBÓgi 


St&Lély  esaládbeliek.  Ide  sorozzuk,  kiket  elönév  hiányában 
családok  szerint  csoporsitani  nem  lehet,  ilyenek  : 

Székely  Miklós  t443-ban  Arad  megye  alispánja  ') 

Pál  i<t  nenaes  székely,  kit  lö24-ben  a  fogaraai  Tárkiq>itány  fel 
akasztatott.  ^ 

István  1564-ben  több  más  nagy  emberrel  elfogatott  de  az  or- 
szággyűlés által  szabadon  bocsáttatott  ^ 

Antal  ugyan  azon  idítkben,  1562 — 63-ban  szerepelt.  *) 

Mihály  1594-ben  Báthori  Zsigmond  altisztartója. ') 

István  lö95-ben  Zanlndi  fSiepán.  ") 

F  e  r  e  n  c  z  1604-ben  Bocskainak  Szent-Jóbon  praefoctuaa  leszen. 

István  1662-ben  bfitlességi  bélyegen  elaiarasztaltatik.  ') 

Sámuel  1662-ben  Csikszéki  alkapitány.  ") 

Ifásik  S á m n e  1,  kinek  nejétSl  Veres  Katalintól  leánya  Kata- 
lin Bocakay  Istvánná,  kinek  leányát  Torday  József  vette  nöSl,  és 
nemzé  Torday  Ferenczet, 

Ae  ujabb  időben  Antal  alkényeri  (v.  sibóti)  postamester,  ki 
korán  elhunyt  Imre  fiával  együtt  a  Kenyérmezőn  a  Báthori-Kioizsi- 
féle  emlék  oszlop  mellé  volt  temetve,  de  az  emlékoszlopot  1848-bao 
a2  oláhok  feldúlták,  széthányták. 

Ezen  kivül  Erdélyben  még  számtalan  Székely  nevÜ  birtokos 
család  van,  így  Kükttllö  megyében  Zagoron,  Fuletelkén,  Felsö-Fejér  me 
gyében  Arapatakán,  Salldorfon  és  Hidvégen. 

Slék  család.  Gömör  vármegye  nemesi  közé  ssámitja. 

Siekér  esalád.  Zemplin  vármegyében  a  nemesség  sorában  áll.  ") 
Honos  Somogy  megyében  is.  Tán  ivadéka  Szekér  Jo^im  Alajos  szer- 


*)  Teleki,  Hunjadiak  kora  X.  k.  lU. 

■)  Eder,  Obterv.  Critíc  256.  KáUsy  SHrint. 

•)  KáUar,  Székelj  nemz.  881. 

')  Wolph.  Bethlea  tomo  11. 19—81. 

')  Kállay  i.  m.  281. 

*)  Ugjran  ott  382. 

')  Kmáy  lifaro  &  KálUy  uerínt. 

*)  KáUa;  i.  m.  a83.  BonkS  Kár.  Crik,  Qyergyi  éa  KáMOn  H. 

0  Satnnay  Zemplin  not  top.  117. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


ft78 

zetes,  atóbb  t&borí  lelkész,  ki  Komáromban  szlüatett,  és  1791.  1807. 
években  több  történeti  mnnkát  adott  ki.  ') 

Siekeres  eMlád.  Törzse  Szekeres  Pil,  ki  1687.-ban  maj. 
25-éQ  Lazenbnrgban  kelt  czímeres  nemes  levélben  I.  Leopold  király 
által  czimeres  levélben  megnemeBitetett.  ') 

Szekeres  esalád.  Szekeres  U  i  b  i  1  y  czimeres  nemes  levelet 
nyert  1791-ben.  Czimere  balról  jobbra  húsott  rézsútos  fabér  sselemen 
által  két  részre  osztott  paizs,  a  jobb  oldali  kék  szegletodvarban  hár- 
mas zöld  halmon  piros  lábú  febér  galamb  áll,  piros  csőrében  zöld  galy- 
lyat  tartva,  fölötte  balról  ezüst  félhold  ragyog ;  a  baloldali  vörös  szeg- 
letodvarban  balról  felhők  közül  benyáló  kéz  arany  mérleget  tart  A 
paizs  fbtötti  sisak  koronáján  két  kiterjesztett  fekete  sasszárny  között 
hármas  zöld  téren  a  leírthoz  mindenben  hasonló  galamb  látható.  Fosz- 
ladék  jobbról  ozüstkék,  balról  aranyvíírds.  ') 

Siekeres  esnUd.  Szatmár  megyében  birta  bajdán  Kis  Szeke- 
res helységet.  13ő9-beD  Szekeressy  (Ze keresi)  Tamás,  István, 
László  és  Lukács  Lászlónak  fíiü  határt  járattak.  Tamásnak  fia 
Ferencz  és  Istvánnak  fia  Ifiktós  1379— 1404-ben  bírtak 
ot^  Zsarolyánban,  és  Fülpös  Daróczon.  Utóbb  nem  említetnek  a  birto- 
kosok közt.  *) 

E  század  elején  Szekeres  Antal  bírt  Gencsen.  ') 

Siekeree  esalAd.  (Mezö-Madarasi)  Marosszéki  székely  ivadék. 
Közüljik  Qergely  1600-ban  Mihály  Vajda  ellen  Miriszlónál  esett 
el.  Neje  Gálfi  Hona  volt 

Ferencz  Marosszék  alkirály  bírája  1700.  körül.  István  a 
maroBSzéki  lustraÜB  könyv  szerint  oemességi  hadnagy. 

Sándor  Doboka  megyében  törvényszékbiró,  első  neje  Henter 
leány,  a  második  Cserényi  Ágnes. 

László,  Ferencz,  Zsigmond  ós  János,  mint  primőr* 
székelyek  említetnek  1806-ban.  János  M.  Hadaráson,  László  M. 
Bándon,  Sándor  M.  Bégenben  birtokos  föszékelyek. 

Az  ojabb  nemzedékből  Sándor  és  ennek  le^yai  Fáni* 
Róza,  Adél,  továbbá  László  és  ennek  fiai  Ákos  és  Qábor 
birtokosok. 


')  Hag7«r  Írók,  Eletr«i*  gjÜiU  IL  S06-6. 

^  Az  eredeti  QjSt  megye  levéltárában  Arístetík. 

')  Adami  Seuta  gentil.  toino  XIL 

*)  Szirmaj,  Siathmár  várm.  11.  21&  397.  éa  244. 

*}  Ugyan  ott  U.  88. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


574  SZEKBBBfl.— SZáLL. 

Swberes  eMlád.  (Abrudbányal)  Közülük  János  1815.  körűi 
Zaránd  vármegye  szegénységi  ügyésze  volt. 

Sickereuy  család.  (£löbb  Wagner.)  SzekereBay  elÖbb  Wajp 
ner  Antal  1792-ben  kapott  cziineres  nemes  levelet 

Czimere  következő  :  a  paizs  udvarát  négy  kék,  négy  vörös  pólya 
fedi,  az  előtérben  febér  sziklás  halmon  vasba  Öhösött  férfiú  áll,  jobb 
kezében  tartott  lándzsája  begyén  anwyvörösarany  zászlócska  leng, 
bal  kezében  zöld  koszorút  tart.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  két  ki- 
feszített fekete  sasszárny  között  szintén  olyan  férfiú  ismétlődik.  Fosz- 
ladék  jobbról  esUstvÖrös,  balról  ezüstkék.  >) 

Sxékeefejérvári  család.  Közülök  Benedek  Kolosvár  város 
fSbirája  volt  Meghalt  1664.  aug.  5-én ,  kora  76.  évében.  ')  Egy  Szé- 
kaafejérvárí  névszerint  Mátyás,  még  etöbb  1578-baQ,  mint  köblösi, 
majd  kolosrárí  unitárius  lelkész  és  egybási  főjegyző  említtetik 
1606-ban.  ^ 

Sléky  család.  (Máskép  Pap)  Idsd  Pap  cs.  IX.  köt.  114.  lap. 

Sséky  család.  Heves  éa  ZempUn  megye  nemessége  sorában  álL 

Síéky  család.  (Peteki)  Erdélyi  család,  melyből  Károly  KU- 
külld  megyei  táblabíró ,  számvevő  biztos  és  szőkeíalvi  postamester 
volt  1831.  körUl.  —  Sándor  ugyan  ott  írnok.  Tán  eunek  neje  Csa- 
nády  Zsuzsi  kis-sárosi  birtokos  KUküllŐben;  és  valószínűleg  ezen 
családból  Sándor   és  Ábel  birtokosok  FelBŐ-F^érben  Walldorfon. 

Síéky  család.  (Széki)  Boboka  megyében  virágzott  még  jt  XVI. 
században,  és  ott  Szék  helységben  volt  birtokos.  Utolsó  ivadéka  Széky 
Kálmán  hűtlenségí  bélyeg  alájött  Báthory  István  fejedelemsége 
alatt  *) 

Sléll  család.  (Dukai  és  szent-györgyvölgyi)  Vas  vármegye  birto- 
kos nemes  családa.  Bővebb  adatok  hiányában  nem  merjfik  ösú  közé  si^ 
mítani  azon  Szél  Pétert,  ki  1556-ban  igen  gyenge  ostrom  folytán  a 
tBröknek  feladta  Kaposvárt,  melynek  kapitánya  volt,  és  melyért  Tö- 
rök Ferencz  őt  Pápán  felakasztatta  ')  Hasonlóan  nem  lehet  ide  soroE- 
nmik,  mert  :előneve  Csanád  megyei  származást  sejtett,  aaon  makói 
Széli  Mi  hályt  sem,  ki  1650-ben  új  adomány  mellett  Békés,  Csa- 


')  Adami,  Senta  gentil.  tomo  XII. 

')  TfirOk  AnUl  kOzli  a  koloasvárt  tsmatJ(b«a  Ulált  líríratos  t4x  le- 
fl. 
■)  Si^ely,  Unitár,  vallás  tSrt. 
')  Hodor,  Doboka  várm.  280.  ét  649. 1. 
•)  Istvánfir  Hiatoría  1686,  Uadáa  284.  lap. 

i:,:,.cdr,G00<^lc 


szihL.  575 

nid  és  Arad  megyékben  Kakiéi,  Batonya,  Tompa,  Sziind,  Kún-Agotha, 
Nagy  Iratos,  Trínta(?)  Dombegyháza,  BánkamaráB,  Csató-kamar&s  és 
Domb-IratOB  helységeket  és  pusztákat  nyerte.  Ezen  Hihály  yalószi* 
nüebben  ivadéka  lehetett  axon  Szél  Istvánnak,  ki  1581—1599. 
ktízött  Zaránd  vármegye  egyik  főispánja  volt  Ugocsa  megyében  pe- 
dig Szél  (vagy  azon  kori  írásmód  szerint  Z  é  I)  család  már  1Ö23 — 
1550.  között  Fertü-AImáson  volt  birtokos.  <) 

A  Dukai  és  szent-györgy-völgyi  Szél,  Zala  és  Vas  megye  nemes 
családainak  egyike.  Tán  az  elQbbi  megyéből  Szent-György  völgye 
BzámoB  nemességéből  származott  át  Vas  megyébe.  Ismert  tönsse  SzéU 
György,  ki  1639.  évi  maj.  22-én  III.  Ferdinánd  királytól  nyert  (mint 
a  családi  tudósítás  mondja)  újjitott  czimeres nemes  levelet.  György, 
nek  egyik  utAda  volt  Széli  Miklós,  búcsúi  földbirtokos  Vas  megyé- 
ben, kitől  egyik  ágnak  a  leszármazása  ')  következő  : 

8tél\  HiU6« 

(1.  OarajZauzai 

2.  Hertelendy  Jalia 

3.  Dániel  Anna) 

"^     1.  Kriítóf  179l!~'     . 

Dl.  fSlkel^BÍ  fdhado.  tbírö. 

(Vajda  Antónia) . 

Imr«  Jóssef  Antal.        Anna.  II.  Kríttóf  Jdnos 

volt  aeptemvii  Vasi  aliipán  udv.  tanács.     Va*  a.  azbiró 

1 1866.        ée  kOvet  váltó  fdl.  t.  ttln.      t  1348. 

(Redi  Teráz)  (Bertha  Jqlia] (Vajda  Magdolna) 

I  Kálmán.      Ignácé.      Mária.  Oyula.     Karolina. 


Sándor.  Miklós.  Lajoa. 

L  Kristófnak,  ki  1791-ben  a  Vaa  megyei  nemesi  fölkelésnél  fő- 
hadnagy, utóbb  táblabíró  volt,  fiai  közül  Imre  egykor  (1832.)  Vw 
megye  föjegyaöje  és  országgyűlési  követ.  163G-ban  személynöki  itélő- 
mester,  1841-ben  lett  nádori  itétömester,  utóbb  septemvír,  1850.  utáa 
Bécsben  a  cs.  kir.  legfőbb  semmisítő  törvényszék  ttlnöke  és  udvari 
tanácsos.  Meghalt  lS&6-ban.  Gyermekei  a  táblán  láthatók. 

J  ó  z  8  fi  f  szintén  Vas  megyénél  hivataloskodott ,  és  1848-bav 
első  alispán  volt  Nejétől  Bertfaa  Júliától  gyermekei  a  táblán  láthatók. 

Antal  búcsúi  birtokos. 


')  Ssirmay  C.  Ugooea  p.  174.  .    '  > 

')  Caaládi  ktfzl^  szerint. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


6T6  SZÉL. — BZBLDMAJBH, 

n.  Kristóf  Víi3  megyénél  TÍaelt al- éa fítazolgabírúaágot,  1860- 
ban  a  nagyvántdi  ca.  kir.  ffitörvényazéknét  volt  tanAcaoa,  innen  a  pesti 
váltó  feltörvény u  ék  közbir&ja  lett. 

J  á  n  o  a  Vas  megyében  volt  ezbiró.  Ueghalt  lő48-ban.  Két  gyer- 
meke a  táblán  látható. 

Á  család  csfmere  a  ptúza  udvarában,  valamint  a  paiza  fölötti  si- 
sak koronájáo  ia  oroszlán. 

A  caalád  másik  ágából  eredhetett  Széli  Károly,  Krasaó  me- 
gyébeo  imok  1847  ben,  ki  Veszprém  megyétől  1846.  évi  május  4-én 
kiadott  nemesi  bizonyítványát  Krassó  megyében  1847.  január  20  án 
kihirdettette. 

Lehet,  hogy  e  család  ősei  kÖzÜl  valók  Zel  Péter,  éa  öoecse 
Gáspár  Keszthelyről  való  gyalog  katonák  1657-beD.  Ugy  Zel  Fe- 
renc z  szintén  gyalog  katona  Zalavárott  a  ^lavári  apáté.  <) 

Slél  CMlád.  (Nyáradtői)  A  XV.  században  1461-beD  cyáradtöi 
Zél  Jakab  nak  fis  S  i  ra  o  n  Harosszékben  föszékely.  '). 

Slél  csalid.  (.HarasEtosi)  KőzOlök  Sámuel  1826-ben  Aranyos 
síékben  imok. 

Sieldnajer  c»alád.  (Buzithai)  Abauj,  Sáros,  Zemplin  megyei 
nemes  család,  mely  elönevét  az  Abauj  megyei  B  u  s  i  t  h  a  helységről 
iija,  és  ott  jelenleg  is  birtokos.  ') 

A  czfmwes  nemeslevelet  Szeldmajer  Sebestyén  és  László 
nyerték  1751-ben  Mám  Terézia  királyasraonytól.  Czimerők  a  paize 
kék  udvarában  hátulsó  lábain  álló  oroszlán,  első  jobb  lábával  kivont 
kardot  tartva.  A  paízs  fölötti  sisak  koronájából  piros  ruhás,  és  derekú, 
fehér  kötényes  hajadon  nS  emelkedik  ki,  derék  mellén  arany  zsinorzat- 
tal,  ing  ujjai  könyökön  fölfii  vÖrÖs  szalaggal  vannak  lekötve ;  felemelt 
jobb  kezében  zöld  koszorút  tart  Foszladék  mindkét  oldalról  ar«ny- 
kék.*) 

A  család  a  múlt  század  elején  már  diszlett,  a  midŐn  egyík  Szeld- 
majer ezredes,  utóbb  sóvári  ínapector  volt  és  bUsége  miatt  a  Rákóczy 
ellenpárttól  fogságot  szenvedett.  Ennek  fia  volt  György.  Ennek  fia 
SBintén  György  kassai  nagy  prépost  és  czimzetes  püspöki 
1818-bui.  *) 

>)  H.  Akad.  LsTslastár  L  208.  210.  314.  367.  316.  lap. 

^  Kállay  Sstfkel;  nems.  488. 

^  Fiüjw  OeogTaphiai  Btátír.  I.  189. 

')  Adami  Scata  gentil,  tomo  XII. 

*}  B«iirA  Hath,  ParenUtio. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZBbB.  —  SZBLECZRY.  577 

László  és  Sebestyén  1 765-ben  SároB  megyében  bírtak. 

Szeldmajer  László-Sebestyén  1760-ban  Torna  várme- 
gye alispánja  volt;  utóbb  1774-ben  &  Tiszántúli  kerületi  tábla  ülnöke. 
Tán  ennek  fia  Antal,  kinek  neje  OJedeon  Mária  volt. 

Szeldmajer  József  1822  -28-ban  Zemplin  vármegye  levél- 
tárnoka volt. 

Siele  osaUd.  (Szent-Balázsi)  A  család  neve  hajdani  írásmód 
szerint  Z  e  1  e. 

1482-bea  szent-balázsi  Szele  Antal  és  Márton  Zala  megyei 
birtokukra  uj  királyi  adományt  nyertek.  ') 

1551 — 1560-ban  Bz.-balá8i  Szele  Jakab  Kanizsa  várparancs- 
noka volt.  *)  Rokona  János  1557-ben  említtetik.  ^ 

A  családfa  *)  következő  : 


Ágata 
(NádaBdi  h&aM) 


János  Erzse 

IMI— 60.  ^^'"  meettt) 

kanizsai  kapit. 

Szent-balázsí  Zele  Ferencznek  1590-bcn  neje  SzecsMy 
Anna  volt. 

Tán  más  hason  nevű  családból  volt  Szele  Borbála,  Csabay 
János  özvegye,  ki  15S4-ben  Nyítra  megyei  Csaba  helységben  egy 
puszta  házhelyet  36  ftért  zálogba  vetett  Dalmady  JánoBnak.  ^)  Ltisd 
Szelte  cs. 

Sieleozky  család.  (Szeleczi  és  Boczonádi.)  Jelenleg  Heves,  Po- 
zsony stb.  megyében  székel.  Törzse  Czamovai  Wajszkó  Mátyás 
volt,  ki  Bodrog  megyei  Vajszka  helységből  Zólyom  megyei  S  z  e  1  e  c  z 
helységbe  telepedett ;  és  ott  1402-ben  Széohy  (Hltól,  1443-ban  pedig 
Gergely  korbovai  gróftói  Lipcse  váriak  örökös  urától ,  kinek  javai 
igazgatója  volt,  részbirtokot  kapott,  és  ebben  1447-ben  Hunyadi  János 
kormányzó  által  is  megerösitetett 


')  Teleki,  Hunyadiak  kora  XU.  315. 

<)  M.  Akad.  Magyar  levelestár  I.  87.  89.  126.  819.  285. '909.  379.  atb. 

')  Ugyan  ott  250-254. 

')  RaJCBányi  Geneal.  clednct.  k^zirati  gyűjt. 

')  Az  eredeti  Lipthay  l.véltár  C.  VII.  nro.  1Í2«. 

HÁSTlKOMEla  CBllJlDAI.  X,   'ÜTRT. 


,Coo<^ic 


678 


8ZELECZKT. 


Ezen  MAtyáBnak  kis-anokája  volt  Vajazkai  TamáB,  ki  itt&f- 
ban  Nádasdy  Tamás  nádoi-tól  Szelecz  helységben  nemeai  udvar  telket 
nyert,  és  abban  15Gl-ben  I.  Ferdinánd  király  által  örökképen  megerS- 
sftetett,  és  neve  ia  S  í  e  1  e  c  z-r61  8  z  e  1  e  c  z  k  y-re  változtatott  ')  Sze- 
leczen  jelenleg  az  egykori  kurtalis  kastély  romladozó  félben  áll.  ') 

Tamásnak  egyik  utóda  I.  Márton,  mint  I.  Leopold  király  híve 
a  Tökiily  párttól  Murányban  félévig  volt  fogva  tartatott,  1679-ben 
drági  áron  válta  nieg  magát.  ÍGHl-htin  Zólyom  követő  volt. 

Ugyan  <í  korban,  1681-ben  Szeleozky  István  Szerencs  várá- 
ban fosztatott  meg  mindenétől  a  Tököly-ek  által. 

A  családfa  következő  ; 


Gergely 
t  Moliácanál  (?) 


I.  Márton 
1GJ9.  1G87. 


|[.  Márton  II.  János 

báró  1727.  1899. 

(Sokoróy  Erzse)        


1G70. 


Sámnel      Julianna      Anna  M. 

alexrniies  (Jeszenszky  (Somogyi 

Sámnel)        Antal) 


LáBÜé  JnUai 

lUrMártilír 


Márton 

1818. 

Boczonádon. 


I.  Mártonnak  fia  11.  Márton  előbb  Glockelsbeigi  Detrik  lovas 
eBredében  kapitány,  ntóbb  gr.  Nádasdy  Ferencz  ezredében  kapitá^^ 
majd  őrnagy,  részt  vett  Szatmár  vára  védelmében  is.  1705-bcn  Ráká. 
czy  foglya  volt  1715-ben  Pest  megyében  Alberti  helységre  vitt  ado- 
mányt nejével  Sokoróy  ErzBébettct  együtt;  de  ellent  mondtak  többen 


'}  Adami  Míb.  Miuaei  4-r.  lat.  nro.  182. 
')  Pénveí,  Georgr.  Szitir  IV.  83. 


ir,Coo<^lc 


SZELECZKV. 


a  beiktatásnak.  1717-ben  Pest  viinno^ye  elaö  alispánja  lett,  innen  a 
kir.  tábia  táblánál  alorazágbirú,  l727-lM!n  báróságra  emeltetett.  Királyi 
táblai  ülnök  volt  még  173l>-b(m  is.  Benne  -  úgy  látszik  —  kihalt  a 
bárói  ág. 

Úgy  látszik  testvérétől  U.  Jánostól  származtak  a  múlt  század  vé- 
gén a  kamarai  bánya-hatóságnál  bivatalkodó  Szeleczkyek,  névszerint 
János,,  ki  1787-ben 
bányatanácsos  és  ta- 
nár Toit ,  József 
Qgyan  akkor  a  szo- 
molnoki  rézbányá- 
'  nál,  Mihály  pedig 
Nagybányán  kama- 
rai tiszt. 

I.  JánoBtól  eredtek 
m.  JánoB,  kinek 
fia  Sámael  alezre- 
des volt  1818.  elíitt, 
továbbá  László, 
kinek  Márton  unoká- 
jától atódai  tán  a  He 
vea  megyében  B  o- 
czonádon  e  szá- 
zad elején  (1818.) 
birtokos  s  elön  övö- 
ket innen  irt  Szeleoz> 
ky  M  á  r  t  o  n,  J  á 
nos  és  Antal. 
Ezek  egyikének  utó- 
da lehet  Dénes,  jelenleg  a  Pói  pusztán  is  birtokos. 

Egyik  ág  már  a  XVIL  században  Pozsony  megyében  székelt,  eb- 
ből Szeleczky  Jakab  1619-ben  országgyűlési  követ '),  1622-ben  Po- 
zsony az.  kir.  város  jegyzője,  1637— 39-ben  fitbirája.  *)  Ez  ágból  K  á- 
roly  1848.  előtt  esküdt,  utóbb  adószedő  Pozsony  megyénél. 

A  családnak  egy  ága  még  Erdélyben  ia  Doboka  megyében 
Vasas  Szent-Iványon  birtokos  volt,  ■) 

')  Katona  HiBt.  critika  XXX.  p.  64.  Acta  Oomit.  161S  pa^-  3iíH. 

'}  Bel  H.  Notitia  nova  Hung  I.  665,  GCe. 

')  Hodor,  Doboka  várrn.  230.  ^  ^^  ^  ^  I  „ 


680  9ZEíÁsn. 

Á  család  czímere  —  mint  följebb  a  metszvény  mutatja  —  a  paizs 
kék  udvarában  jobbról  magas  szikla,  melyrÖl  jobb  felé  pegazus  ugrík, 
hátsó  lába  nyomában  forrás  fakad,  metj  a  Bzikla  aljában  elterülő  tóba 
folj,  melyben  jobb  oldalról  daru  ált,  egyik  felemelt  lábával  körecset 
tartva.  A  ptúss  fölötti  sisak  koronájából  pánczélos,  BÍaakos  vitéz  emel- 
kedik ki,  kinyújtott  jobb  kezében  zöld  koszorút,  a  balban  lándzsát 
tartva.  Foszladék  jobbról  ezüstfehér ,  balról  ezüstvörös.  Ezenkívül  a 
bárói  czfmernél  a  paizst  bárói  korona  fedi. 

E  szerint  nem  e  családból  lehetett  azon  Szeleczky  János,  ki 
1706.  jun.  1-én  Nógrád  megyei  Kábón  lakott,  és  pecsét  nyomatán, 
melyen  neve  kezdő  betűi  állnak,  egy  könyöklő  'kar  látszik,  TÍrá^;a- 
lyat  tartva. 

Sxeléoyi  család.  (Felsö-Szelényi  f)  Hont  vármegj'e  régi  kihalt 
adományoB  nemes  családa,  mely  hajdan  azon  megyében  fekvő  F.  és 
A,  S  z  e  1  é  n  y  helységet  bírta  és  nevét  is  arról  vette. 

Már  a  mohácsi  vész  elütt  azon  birtokban  találjuk  a  családot,  mi- 
dífn  1519-ben  kökeszi  Szelényi  Verona  részére  Ujlaky  LŐrincz  or- 
Bzágbiró  osztoztató  parancsot  intézett  a  sághi  couventhez  Szelényi 
Menybért  és  Zsigmond  ellen  a  fclsö- szelényi  birtokban  teendő 
egyenlő  osztály  iránt.  ') 

Ezek  utódai  közöl  a  XVI.  század  végén  élt  Menyhért  (vagy 
más  adat  szerint  Mihály)  kitől  a  családfa  következőleg  terjedt  le  : 

Mihály  1690. 
(Palojtbay  N.)  _^_^__ 


I.  Jánoa  Bora  I.  Andráa 

(I.  aoraj  ErsBe  16S9.         (Csery  1615.  1646. 

2.  Gyflrky_ZsuzB»)  Hiklóe)  (BombiDyi  Grzte) 

'íTól  JioOBTesS.       , 1 , 

(Battha  Zsófia)  II.  Mihály  Dóra  ?  II.  János  f  1680. 

'         TA  '       Tü  j^~u~A        í         (PoDitrácz  1670.  hontí  aliapán 

János.  ^(Madách  Aa..a)_         ^  p^«j      (Kubinyi  Magdolna  f  1695.) 

István ■ L. 

(Madá£b^E«M)'   p^,         Lfl,;^,     Erzae     Mária     Borr 

Pál  1712.  elesett        1681.  (l.Madich  (Víesey  (Dvor- 

TH  .!■       A    j  .1       D.11       uTZ      '    1667-  János  8áodor)oikovich 

\r^*'^y  Anna)  Ádám) 

Zzaua. 


Erzse) 


Pál 


'}  Eredeti  a  lutregűvai  Mndács  cs.  levéltárában. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


6ZBLÉNYI.  581 

I,  András  16l5ben  Korponán  egy  darab  földjét  Lajkov  Já- 
nosnak eladja,  1630.  jan.  12-én  Korponán  Valika  András  házát  zálog- 
jogon megveszi.  1634-ben  Korponai  minden  ingatlan  birtokát  nejének 
és  őának  ifj.  Jánosnak  örökösen  bevallja. 

II,  János  1655 — 1674-ben  Hont  vármegye  alispánja.  ')  Még 
1 669-ben  Szelényi  Judit  (nem  áll  a  családfán)  Bossányi  Jánosné, 
osztálypert  folytat  Szciényi  János,  István  és  András  ellen.  1669-ben 
Szelényi  János  végrendeletet  tesz.  Í67I.  nov.  21-Gn  Kubinyi  Mag- 
dolna Szelényi  Jánosné  és  Akay  Mária  testvéreik  Kubfnyi  János  és 
Menyhért  ellen  uj  osztályra  parancsot  kértek.  Ugyan  ez  évben  Szelényi 
János  Oerhárd  Györgygyei  a  bózoki  parancsnok  ellen  a  miadonyai  és 
bozóki  dézmák  végett  tiltakoznak.  1674- ben  Sz.  János  nógrád  me- 
gyei Horpácsi  birtokát  Bárdy  Mátyásnak  cizálogítja.  ]6S0-ban  Szelé- 
nyi János  ismét  végrendeletet  lesz,  és  úgy  látszik  —  ez  évben  meg  is 
halt;  mert  1681,  febr.  26-án  már  özvegye  és  gyermekei  osztoztak.  Fiai 
közül  F á  1  még  Í667-ben  elesvén  ')  csak  egy  leánya  Zsuzsanna 
maradt,  azonban  ez  is  nem  sokára  magnélkül  elhalt  és  igy  a  testvérek, 
úgymint  Lőrinc z,  Erzso  Madách  Jánosné,  Mária  Vécsei  Sáo- 
domé  és  Bora  Dvomíkovícs  Jánosné  ennek  fiágat  illető  részén  is 
1690-ben  megosztoztak.  János  Özvegye  Kubinyi  Magdolna  1695-ben  tett 
végrendeletet.  Ugy  látszik  —  Lörincznek  [sem  maradtak  utódai,  s  igy 
ez  ág  kihalt. 

I.  Jánosnak  (I.  Mihály  fiának)  1629-ben  feleségéül  Craray 
Erzsébetet  olvassuk,  másik  neje  Gyürky  Benedek  leánya  Zsófia  volt. 
Ettől  fia  János  1652-ben  élt.  Tán  ennek  neje  volt  Battha  Zsófia,  ki- 
től fia  ismét  János. 

n.  Mihály  ága  legtovább  -virágzott.  Ennek  ivadéka  élt  még 
a  múlt  században  is,  név  szerint  1760-ban  István  és  Pál,  kikben  a 
Szelényi  család  kihalt. 

Nincsenek  a  táblázaton  Szelényi  Judit,  1665— 67-ben  Bos- 
sányi Jánosné,  Anna  Ordódy  Ferenczné,  és  azon  János,  kinek 
neje  BartakovicB  Judit  1665-beQ  halt  meg.       -^ 

A  család  czimere  a  paizs  a  kék  udvarában  koronán  könyöklő 
férfi  kar,  kivont  kardot  tartva,  ugyan  az  a  paizs  fölötti  sisak  koro- 
náján is.  Szelényi  Jánosnak  1677.  évi  pecsét  nyomatán  azonban  egy 
szálon  három  rózsa  virít. 


')  1655.  mart.  24.  mint  alispán  irja  alá  Bory  István  őrSkiJsei  oaztál^-levs- 
velét  1674-ben  ie  oklevelén  fordul  elti  mint  alispán. 
')  Bel,  Notitia  nova  II.  184. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


682  SZELEPCHEHyl. 

Szelepohényi  eetalád.  (t-'ohroncsi)  ügy  látszik,  a  csalid  eredeti, 
igazi  neve  Pohronczi  Tolt,  hanem  e  helyett  a  hangzatosabb  S  z  e- 
iepcaényi  nevet  vette  tíi)  Bars  megyei  Szclepcscny  helység- 
ről, honnan  a  család  eredhetett. 

1629.  előtt  élt  a  családból  Szclepcsényi  Mihály,  kinek  neje  Gyür- 
ky  Zsuzsanna  volt,  olöbb  Vívirényi  máskép  Elevenkúty  Ábrahám  neje, 
ki  már  a  kitett  évben  mint  özvegy,  gyermcküi  Elevenkúty  Ábrahám  és 
András,  és  SzelopcHényi  11.  György  nevében  tiltakozott  Bars  megyei 
Caerenye  helység  iránt.  ') 

IL  György  papi  pályára  lépvén ,  előbb  veszprémi  püspök, 
azután  kalocsai  érsekéin  nyitrai  püspöki  helyettes,  16(>tí.  jan.  15-töl 
eaztergami  érsek,  már  előbb  I.  Lcopuld  alatt  fokunczollár,  1667 — 1673. 
magyarországi  helytartó  volt.  ''}  Meghalt  1685.  jan.  14.  Morvában  Li- 
toveczi  jószágán. 

Testvére  volt  Györgynek  Szeleiicaényi  Mihály  a  garan-szent- 
benedckí  Conventnck  és  Bars,  Hont  megyéknek  jegyzője,  ki  1676- 
ban  halt  meg,  ce  a  szent- be  ne  de  ki  egyházba  temettetett,  hol  sírirata  ol- 
vasható. *)  Gyermeke  nem  maradván,  a  család  ezekben  kihalt.  Ugy* 
látszik  azonban,  hogy  még  egy  testvérének,  vagy  valamely  rokonának 
tíavettefelaMaholányi  nevet,  mert  Szelepcsényi  György  prímás  1684. 
april.  27-én  Litovicz  várában  tett  végrendeleté  bon  *)  pohroncz-szelep- 
esényi  előnevű  Maholányi  János  kanczelláriai  titkárt,  ki  utóbb 
mint  báró  ós  personalís  1600'ben  halt  meg,  tette  egyik  fŐ  örökösévé, 
pograncczí  Jókay  János  és  András  testvérekkel  és  Eordics 
Istvánnal  együtt,  kiknek  hagyá  minden  Morvaországi  birtokát.  De  Ma- 
holányi János  is  leány  unokáiban  kihalt,  valamint  a  báróvá  lett  Jó- 
kay János  is ,  kinek  Schédy  Máriától  leányát  Zsuzannát  Lohoczky 
Márton  báró  birta  nőül.  *)  Ugyan  e  végrendelet  szerint  György  prí- 
más Nagy-Szomba'on  volt  Ö  s  i  házat  Kordicz  Istvánnak  és  nejének 
hagyta.  Hagyományozott  ezen  kivíil  még  mint  rokonainak  Urbiny 
Miklósnak  és  nejének  Dékán  Katalinnak,  szintén  Magy-Szombatbaa 
pedig  Balassafélc  házát  Maholányi  Ilonának  Buzásy  Ferencz  özvegyé- 
nek hagyta. 


')  Szent-b  nedeki  Con  vont  prot.  M.  )>.  15S.  jirot.  Ij.  p.  54.  ttl 
')  Memória  Basílieae  Slrif-onicD.  91.  Katona  XXXIII.  653. 
'}  Magyar  UlrtÚDolmi  tár  XI.  '^W. 

•)  L.  V<!greiideliit<!t  Hcvoneesy  Mbb.  tom.  XXXV.  p.  i8J. 
')  SchOnfeld  Adeli  lei.  I.  218. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


A  Szelopcsfinyi  család  czímere  a  paizs  kék  udvarában  zóld  téren 
hátulsó  lábain  ágaskodó  koronás  oroszlán,  elsÖ  jobb  lábával  arany  na- 
pot, a  ballábával  arauy  csillagot  tartva. 

Sxeles  cealád.  (Kis-jáczi)  Hajdán  a  XVI.  század  derekán  Nyit- 
ra  vármegyében  cit  ily  elönevii  birtokos  nemes  csatád,  melynek  neve 
az  akkori  írásmód  szerint  „Z  e  l  e  s"  alakban  fordú)  elé.  ')  1559-ben 
kis-jáüzi  Zelcs  István  és  tiai  Máté,  Ferenc  z,  Márton  és  An- 
drás nyertek  [beiktatást  Kis-JAcz  helységébe  a  Nyitrai  káptalanié, 
véltára  szerint. 

A  kis-jáczi  Hzelea  családról,  mely  utóbb,  nevezetesen  1649-ben 
tízeleösy-nek  Í8  Íratott,  a  nyitrai  káptalan  következő  adatokat  mutat 
föl  :  1581-ben  Szeles  Fei-encz  nővérével  Annával  Vaczó  Lászlóné- 
vel egy  darab  földet  elad  Szeles  Lás?  lónak. 

1588  ban  Litteraty  Antal  8z-  F  e  r  e  n  c  z  BÓgora  eladja  kis-jáczi 
birtokrészét  Szeles  (Zyles)  Mihálynak ;  ugyan  ez  évben  László  Kö- 
zép-Jáüzon  megveszi  Uoicsányi  András  birtokrészét.  Ugyan  ezen  Sze- 
les László  Í592-ben  Rorcsányi  Tamástól  és  nejétől  Antalóczi  An- 
nától megveszi  9  Trcnesin  megyei  Dczsericzen  fekvő  kúriát  és  Kai- 
zovszkó  nevű  csárdát,  1593-ban  Közép-Jáczon  nemes  Kuklys  Márton 
kúriáját. 

1597-l)en  Zeles  János  galgóczi  harminczados  eladja  Csórt  más- 
kép Eördögh  Rátáéinak  F.  Átrakón,  F.  Soókon  és  Rovenszkón  bírt 
jobbágy  telkeit,  1598-ban  elcseréli  felaö  sóoki  két  jobbágytelkét  só- 
gorával Dióssy  Kristóffal,  Piirucza  hclységbeli  két  jobbágy  telkét  el- 
zálogítja  Török  Lörincznek  és  nejének  Kincses  Erzsébetnek  ;  ellenben 
Dióssy  Kristóf  engedménye  folytán  kiváltja  Lcszkovszky  I^ászlótól  a 
diósi  birtok  részt. 

1599-bcn  Zelessy  Oyörgy  és  6a  Mihály  megveszi  Farkas 
Márta,  előbb  Nagy  Tamásné,  utóbb  Bárányi  Lörincznétöl  és  fiától  felső- 
közép-jáczí  és  nagy-zciői  birtokait. 

.1609-ben  Szeles  Kristóf  sógorával  Füter  Gyulával  lUésházy 
István  nádortól  adományban  kapott  Beczkó  várában  kúriáját  Trencsin 
megyei  renfalvi  ós  nyitrai  megyei  újhelyi  birtokait  beirja  slavniczai 
Sándor  Jánosnak.  Már  1613-ban  nejétől  Fekete  Margittól  való  gyer- 


■)  H^g  előbb  pedig  már  kisfalud!  elöaevü  Zeles  család  fordál  elÖ", 
n^vsserínt  1634.  évben  a  nyitrai  káptalan  sserint  a  Sambokrdty -ékkel  egyez- 
kedett GeoT^iiM  Z«Im  JtcfM  de  kisfalud. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


684  SZELBB. 

mekeí  :  Kata,  Magdolna,  Dóra,  Zmissa,  Judit,  Ilona, 
Mátyás,  továbbá  Zeles  Máté  árvái  István,  Bora,  Zsuza  és 
Kristóf  választott  biróság  előtt  Bokri,  Verbó,  Nagy -Zolii,  (jalgócz, 
Kistaludon  fekvő  javaikon  osztoztak. 

1628-ban  Zeles  Anna  Hadakos  Pálné  özvegye  elzálogitja  Po- 
zsony megyei  alsó-csepi  részét  Keresztúri  Andrásnak  ;  1642-ben  Zeles 
Mátyás  és  Anna  Ny itra  megyei  Majosz ka  pusztát  beírják  Fitter 
Gyulának. 

164^ben  Dorottya,  kis-jáczi  Szelossy  Boldizsár  lánya,  miután 
1645-ben  az  erdélyi  hadak  által  mindene  feldúlatott,  verbói  r^zét  el- 
adja nővérének  Juditnak  Literaty  Jakabnénak. 

Végre  1753-ban  Szeles  Fercncz  tiltakozik  Gunda  Mihály 
és  Szabó  János  ellen  ezeknek  Kis-Jáczra  febr.  20-án  nyert  adomány- 
leveleik  és  beiktatások  végett  Utóbb  nyomait  a  Szeles  családnak  Nyit- 
ra  megyében  nem  igen  találjuk. 

Szeles  nevU  nemes  család  van  Fejér  és  Pest  megyében ;  ez  utób' 
biban  törzsfészke  Kecskemét.  £  család  a  feanebbi  családból  igényli 
származását  és  időnkben  szintén  Kis- Jáczról  isja  elSnevét  Csa- 
ládfáját azon  Szeles  Mátyástól  vezeti  le,  a  ki  —  mint  az  arma- 
lis  mondja  —  Szinán  basa  hadjárata  alatt  nomes  levelét  elvesztvén,  — 
1632-ben  II.  Ferdinánd  királytól  ujjító  és  előbbi  nemességét  megerŐsitÖ 
czimeres  nemes  levelet  nyert  Tőle,  ki  közlés  szerint  Kecskemétre  te- 
lepedett és  a  ref.  vallásra  tért,  a  nemzékrend  ')  követkesö  : 


U.  Györpy  f  ÍH6- 

kecBkcmdti  tanácsnok 

(M^zároa  Kata) 

Folyl.  a  kön   lapon. 


')CBaIádikt>Kl^autáD. 


DiB.1izedOy^OO<^lc 


11.  György  f  I74G..  *."  m  elStbi  lapon 
bccakotnúti  Unácünok 

tML'azároB  Kala) 


I.  Jánog  t  1T58. 
kecskemtíti  aenator 
(Patay  R^tkhcl) 


III,  György 
BZ.  !730. 
kecgkenKitiföliirö 
(Tormásy  Erzee) 


I.  Gíbor 

1600.  inBurg. 

'  I*Job"  K 

honvé<l 
1 1849.  »z. 
TamfUnil. 


im        II.  JóSBef        ° 
kccBkcmiití  főbíró 
t  1842. 


István 

t  1849. 

;.-TamáBnál 


[        JŐKsef      LáBzló 
PoBt  m.  türv.      t 
Bz.  ülnök 

1861. 


Ferencz  György 

m(<rnök.  PcBtm.eskUdt 

I  t  1848. 


Kálmán.       JóiBef. 


IIL  JánoB 

ez.  ns-2. 


1     LajoB        V.  JánOB 

Dániol         Tolnában       Peet  m. 

Pcat  m.  ügyéBZ.     tbirú.       aladófizcdő 

1848—49. 


Kálmán. 


Pál. 


Zbuzbí            Sámuel  V.  György                 Mária                 \á.  Láailó 

(LÓBBy  Imre)  ref.  esperee  ez.  1188.            (DoboBné)            SsabadBiáltási 

t                     I  vÍBettádi                                           volt  j«gysd. 

, i 1  kincatári  tiazt. 

LajoB             József  (Kisboni  Horváth 

Pest  m.  képvis.  főmérnök  Anna) 


1664. 
Eny  ingen. 


Mihály 


Páter 


PcBt  V.  alisp.  1862. 
(Piaely  Eliza)     ■ 


Zaigmond. 


Elendr      Et«lka.      Adorján. 


A  családfa  I.  Jánosnál  és  III.  Oyörgynél  két  ágra  sza- 
kadt Tagjai  többnyire  Kecskeméten  városi  hivatalokat  viseltek. 

I.  János  ^án  LésII.  József  Kecskemét  város  tanácsában  ál- 
lottak, az  utóbbi  ciöbb  ott  füjegyzö,  utóbb  tanácsnok  és  végre  fSbiró 
volt.  Meghalt  1842-ben.  Ennek  fiai  közül  III.  József  egykor,  1845- 
t<íl  1849.  Fest  megye  alszolgabirájaj  utóbb  1861-ben  alkotm.  törvény- 
tizéki  ülnöke  volt. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


I.  Gábor  1809-ben  ingurgens,  a  franczia  báborúbaa  Huszti 
nevű  nádor  ezredbeli  kapitányt  hat  franczia  kezébSl  és  illetőleg  fogsá- 
gából kiragadván,  e  vitéz  tetteért  a  nádor  által  érdemkereszttel  jutal- 
mazta,tott.  Fia  L  a j  o  s  mind  honvéd  1849-ben  esett  el  Sz,  Tamáa  os- 
tromában. 

II.  JánoBoak  Ha  IV.  János  Nagy  Kíiros  városnál  viselt  fö- 
jegyzöséget. 

A  másik  ágnak  kezdője  IIL  Gyurgy  Kecskemét  város  föbi- 
rája  volt.  Fiai  közttl  I.  Mihály  Fejér  megyében  esküdt,  ennek  fia 
Dániel  Pest  megyének  egykor  tiszti  alügyószc. 

III.  -lánosnak  fiai  kÖzUl  Lajos  Tolna  mej^yében  volt  táblabí- 
ró;  V.  János  Pest  megyének  1845 — 49.  aladósKcdöje.  Fiai  a  táblá^, 
láthatók. 

IV.  György  (szül.  1758-ban),  kétszer  nősült.  Első  nejétől  Fe- 
hér Zsuzsannától  született  tia  Sámuel  a  dunamelléki  rcf.  hclv,  egy- 
ház kerület  esperese.  Ennek  egyik  fia  Lajos  1848-ban  Pest  megyének 
országgyűlési  képviselője,  majd  másod  alispánja,  és  kormánybiztos, 
a  forradalomban  részvétéért  tiz  évi  várfogságra  Ítéltetvén,  18ö2-ben 
a  komáromi  várban  halt  meg.  Testvére  József  előbb  Veszprém  me- 
gyénél, jelenleg  berezeg   Batthyány  enyingi  uradalmában  főmérnök 

IV.  Gyöt^nek  második  nejétől  Pétery  Zzuzsannától  gyermekei 
V.  György,  Mária  Dobosné,  és  idÖsb  László,  ki  Szabadszállás- 
mvároB  főjegyzője  volt.  Ezek  közül 

V.  György  (szül.  1788.)  mint  felesküdt  kír.  tablú  jegynÖ 
1809-ben  a  felkelő  lovas  nemes  seregbe  lépett  alhadnagyi  ranggal. 
Qamica  tábornok  parancsnoksága  alatt  kitüntetvén  magát,  fobadnagy- 
gyá  lőn,  és  utóbb  a  magyar  nemes  tostörseregbe  lépett,  innen  pedig 
ugyancsak  főhadnagyi  ranggal  a  nádor  huszár  ezredbe  tétetett  át.  Nem 
sokára  a  katonásából  kilépvén,  a  m.  kir.  udv.  kanczelláriához  fogal- 
mazónak, innen  pedig  saját  kívánságára  a  m.  kír.  udvari  kamarához 
neveztetetett  ki,  és  e  kormányszéknél  a  visegrádi  koronái  urodalora- 
ban  kasznár  lett  Itt  főleg  1821-ben  az  Ö  felügyelete  alatt  készí- 
tett hajóvontató  útnak  végrehajtása  által  szerzett  közérdemeket,  s  ez 
B  más  több  rendbeli  érdemeiért  több  szomszéd  megyék  táblabirájavá 
is  neveztetett  Ezen,  főképen  az  akkori  dunai  kereskedelem  köny- 
nyitésére  és  emelésére  czélzott  szikla-ót  emlékére  vonatkozik  ott  a 
sziklafalba  helyezett  s  m^g  fenn  lévő  márvány  tábla  következő  latin 
felirata:  Vlator!  m  gaXa  sVperba,  laM  perVIa  tibl,  qVh  qVh  ea, 
VadefeUX;  aCConatlbVs  greneros/e/o  Ke  .'Később,  40  évi  közliasznú 


DiB.1izedOy  Google 


szGLKa.  587 

szolgálat  után  egész  fizctéeével  nyugalomba  lépett.  Nejétül  az  erdélyi 
származású  boni  Horváth  Aiiiiától,  kii  Itílii-hcn  vett  nÖiil,  és  ki  1820- 
ban,  kora  21.  évében 
koráD  elhalt,  tiai  ma" 
radtak:Mihál;,iQ. 
László  ügyvéd,  Pé- 
té r  (meghalt). 

Noveisett  Mihály, 
ki  a  ref.  vallást  kö- 
vető atyja  által  korán 
elhunyt  kath.  vallású 
édes  anyja  iránti  ke- 
gyeletből ennek  val- 
lásában neveltetett , 
1841-bün  kezdé  hi- 
vatalos pályáját,  mint 
Pest  megye  tiszti  al- 
iigyészc,  innen  1845- 
ben  az  ó-budai  ós  vi- 
segrádi koronái  ura- 
dalom ügyésze,  majd 

a  nagyváradi  kincstár!  uradalom  igazgatója  s  főügyésze,  1851.  után  a 
Bihar  megyei  cs.  k.  törvényszék  tanácsosa,  1862-től  Pest  megye  kine- 
vezett másod,  —  jelenleg  elsŐ -alispánja. 

A  család  czfmerc  —  mint  itt  a  mctszvcny  is  ábrázolja  —  fenálló 
hadi  paizs,  mely  szelént  egy  kék  pólya  által  két  udvarra  oszlik,  a  pó- 
lyán három  arany  üstökös  csillag  ragyog,  a  felső  vörös  udvarban  fiaít 
melle  vérével  tápláló  pellikán  ül,  felnyújtott  szárnyakkal;  az  atsó 
arany  udvar  közepén  nyolczszeglctcs  keretben  kinyilt  piros  rózsa  lát- 
szik' A  paizB  fölötti  sisak  koronáján  szinten  fiait  vérével  tápláló  pelli- 
kán öl.  FoBzIadék  jobbról  aranykék,  balról  arany  vörös. 

Síelés  család.  (Sz.  Udvarhelyi  éstelckfalvi)  Törzsökös  székely 
család  Udvarhelyszékben,  melyből  János  1794  ben  Udvarhely  vá- 
ros jegyzője,  JózB  c  f  Zalathnán kamarai  cllcníír,  Lázár  töinösi  har- 
minczadi  ellenőr  1794-ben. 

Antal  tartományi  föszámvovőacgi  hivatalnok,  meghalt  Kolozs- 
várott 1861-bcn.  János  Zetelakon  kath.  lelkész  1836.  körfil. 

Egyik  áíi;az!it  Telek  f  alva  ró  I  előnevezi  magát,  moly  hely- 
ség szintén  Udvarhely  székben  fekszik.  Ezen  ágból  E  á    oly  Udvar- 

l),oti.JoyGoO<^lc 


88  SZÉLES. 

heIyváro8JegyzojeiÍ8!848.clötte  várua  nrazággyiilésí  követe;  Ign  Ac  z 
ugyan  ott  tanilesos,  József  ezintén  az  1848.  clÖlt.  János  és  Jó- 
zsef 1815-bcn  Abrudbányán  a  kir.  bányászatnál  szolgáltak,  László 
ugyan  akkor  Szcbenbcn  a  kir.  kincstárnál. 

Széles  család.  (Szecsényi)  Nógrád  megyóbitt  Szccsényböl  szár- 
mazott a  műit  század  közepén  Erdélybe,  bol  racgtelopedott.  Nemesle- 
vele 1784-bon  a  Hórafélo  oláh  lázadáskor  Abrudbányán  elveszvén, 
n98-ban  mogújjitatott,  de  1849-ben  N.-Enyed  feldulásákor  ismét  el- 
pusztult. 

Cztmero  a  pnizs  zöld  udvarában  száguldó  lovasvitéz,  kinyújtott 
közében  meztelen  kardot  villogtatva,  a  fölött  szalagon  e  fölirat  olvas- 
ható :  „Pro  Rnye  ejusque  impci-io  vincere  atU  nwri  pidchrum  et  decorum 
est,"  A  paizs  f<tlötti  sisakon  pcllikán  fiait  melle  vérével  táplálja. 

A  családfa  ')  következő  : 

Széles  N. 


Mihály  Sándor  Tamás 

kolosvárí  fffbiió  (Kozárj  Iloutt)  Abrucibáayáii 

1760— 70.  kü/t         ' — r-;7'^-, '  főbirú  1782. 

I.  Józsct 


1760—70.  kö/t  '"PTT^'Í '  föbiri  1782. 

TeriSíi  ez.  1766.  t  1834. 

{ZÁiaUaé  Kalo-  (Kia-árkoú  Geloi 
taszegcn.)  Anna) 

II.  József  Anna  Ferencz 

8/.  17tj4.  f  1860.  (Kiepolyáni  EráSgouámí 

{Fogarasi  Biró  Mózbcb)  A.-Fejérben. 

(Horvátovica 

Jn;M_a) 

'     Dénes  Farkas  III.  József 

ez.  181S.  sz.  1816.  s>.  1831. 

bányanagy  (l.  Kalmár  Matild  tiaztartó 

Abrudbányán  f  IB^^-  Marczalíban. 

(Orbonás  2.  Kaialer  Antónia) 

Hermina)  | 


l-t61  Etelka.         2-tól  Júlia         Dénes  Géza.  Biaa. 

t  1856.      t  1860. 

A  táblán  állók  közül  L  J  ó  z  s  e  f  szül.  176ö-beD  PSstényben  (Nó- 
grád megyében)  megnösUlt  1784-ben  Erdélyben  Abrudbányán,  hol  a 
kir.  bányászatnál  aranyváltó  űlnök  volt.  Meghalt  1834-ben  Zalathnán. 
FiaU  József  (ezfil.  1786.)  bánya  törvényszéki  titkár  volt  Meghalt 
1860-ban.  Testvére  Ferencz  Alsó-Fejér  megye  erdögondnoka  voltr 
N.-Enyed  feldulásákor  1849.  jan.  8-án'az  oláhok  által  megöletett, 

')  Ktisli  'lerök  Antal  caaiádi  adatok  után, 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


3ZBLESÉN7I.  589 

II.  Józsefoek  tiai  kőziit  DóneB  (szül.  18]5.)  fSbánya  mérnök- 
ből 1863-ban  abrudbányai  bányanagygyá  neveztetett  Testvére  F  a  r- 
k  a  a  Rézbányán  bányanagyi  segéd ;  gyermekei  a  táblán  láthatók. 

Nógrád  megyében  a  Széles  (vagy  inkább  Szeles)  nevfi  c«alád 
igen  középmódú  állapotban  él,  f&leg  Lóczban. 

Sielesényl  esaUd.  (Nagy-Szelezsényi  f)  Bare  vármegye  ki- 
halt régi  cealáda,  mely  azon  megyei  (Nagy-  és  Kía-)  Szelezsény 
helyeégről,  mint  Ssi  birtokáról  vette  nevezetét.  Hajdan  a  család  neve 
„de  Zelchén"  alakban  fordul  elé  az  oklevelekben.  E  néven  a  caalád 
eredetét  a  XIV.  század  elejéig  vihetni  íol. 

1369-beii  László  nádor  Zelchéni  György  fiának  Miklós- 
nak szelcséni  és  nagyfalvi  birtokát,  melyek  hűtlenség  bélyegén  jutot- 
tak a  koronára,  18  marka  aranyért  eladja  Zelchéni  László  fiának 
Jánosnak.  >)  Azonban  Miklós  fiai  ismét  birtokába  jöttek  az  ösi  javak- 
nak, mert  1416-ban  a  sághi  convent  Zelchéni  Miklós  fiait  O  s  v  á  t  o  t 
és  Zsigmondot  minden  ellenmondás  nélkül  az  említett  birtokba 
bevezeti.  ^ 

Zelchéni  Osvátról  tudjuk,  bogy  1430-ban  50  embert  állított 
a  HusBÍták  elleni  ftilkeléshez.  ') 

1441-ben  a  sághi  convent  által  végrehajtott  tiszta  (púra)  beikta- 
tás ismételtetett.  *) 

Zelchéni  Osvátnak  fia  QyÖrgy  éa  veje  Baloghy  János  közfitt 
a  sághi  convent  előtt  1509-ben  kötött  kölcsönös  bevallásra  királyi  be- 
leegyezés adatott  1013-bau.  ^) 

lölS-ban  Dorottya  Zelchéni  György  másik  leánya,  kis- 
terényi  Érsek  Gáspár  neje,  ki  Zetcaén  (Szelezsény)  felét  bírta,  süvét 
Baloghy  Jánost  idéztette.  ^) 

Az  eddig  eléadottakból  következő  nemzékrend  tűnik  ki  : 

György 

de  Zelchén. 

Miklós   ""■ 

1369.  nótát  kap.  


Péter 


Anna  Dorottya 

(Balogby  .      1518. 


,   Jinos)  (ÉreekGáípár) 

')  Eredeti  a  Lipthay  oemi-  levéltár  E.  XI,  325.  —  *)  Eredeti  ugyanazt  E. 
XI.  326.  —  ')  Fejér,  Cod.  dipl.  tom.  X.  vol.  Vll.  p.  SG1.  —  ■)  Eredeti,  Liptbay 
levéltár  E.  XI.  3'i1.  —  ')  Ugyan  ac  és  ott  E.  XI.  829.  — ')  Hasonlóan  E.  XI,  331. 


690  SZBLEBÉNTI. 

Itt  a  CBatádfa  blivebb  adatok  hiányAban  megssuikad,  azonban 
főképen  agaran-BZcnt-bcnetleki  convcnt  levelei  aaerint  1493-ban  talál- 
juk Szelezsényi  Simonnak  leányait  Margitot  bachafalvi  Kerék 
Antalnét,  Katalint  és  Ilonát,  kiket  a  cstiládfával  Összekötni  nem 
tehet.  1468-ban  élt  Szeleeényi  Pál,  kinek  ni^Je  Tapolcsányi  Dorottya 
voIL  1506-ban  emiftetik  Szelesúnyi   Ferencz  leánya  Zylva  Máté  neje. 

A  XV.  század  közepén  élt  SzelccEÓnyi  Miklós,  kit  szinten  a 
följebbi  táblával  összefliznünk  nem  Icliet,  de  a  kit<'[l  a  garan-sz.-bene- 
deki  convent  levéltári  adatai  szerint  ')  a  esaládfn  magvaszakadtáig  kö- 
vetkezőleg derül  ki  : 


Miklós 


Lőrinc  7. 

UtiO.  16ÜÜ. 

(Hulápai  Kala) 

"Mihály  lft|0^14. 
(Lipovniki  Kala) 

Mátyás  Bora 

1ö;U.  (Cseryuú 


Ferencz 


Oátipár     Andráfl      Jusztina      Fruzsi 
l.Wit.  ir.ti(i.    ir>74.  (L.Tarnovflxky  1594.39.  Magdolíia) 
Kristófn^     (BosBáiivi  I 

1594.  Gáspár) 

2.  Viszocaányi  I 

Syprák  János) 


István 
15G3-78. 
(1.  KounafAlvi  Dol- 
gOB  Orsolya. 

^     '2.  Apponyi  Kata?) 

Bzaniazló        Kata  Zsuasi 

lálkí,^   1678.  I61U.    (1.  Oűskay 
1540  70   í**^""*'  ^'^'^' 
(Ni'very 


Benedek) 


Barsi  alisp- 


Péter             n.  LfiríDcs                 István 
1600—10.                 1690.                  1601.  1619. 
(Zudar  Margit  tizv.  1697.) 


Miklós  F(.'ter.        Uora  István  Fnusina 

1600—10.  (Hidvégliy    1614.  Bars  v.Bsbiró    (Hindj 

(Bossányi  Zsófia)  Lássló)      (Bajnay  Roxina)     Pá)  tiiv.1635.) 


Máría  1632. 
(Ein«dy  György) 


uiÓiS-f  1731.  előtt. 

A  család  birtokviszonyaira  vonatkozó  üdatokat,  melyek  az  emlí- 
tett sz,-benedeki  Convent  levéltárában   1468-tó)  a  család  kihaltáig,  aöt 


')  És  Rajcsányi  Ad.  gyűjteménye  sserint  ú 


ir,Coo<^lc 


SKKLEsTlíY.  591 

tovább  is  találhatók,  melIílzTe,  meg  kell  einlitenimk  ,  hogy  a  család 
tagjai  Bai'S  megyében  több  lielyen  íb  birtokosok  voltak,  és  többen 
megyei  hivatalokat  is  viseltek.  így  Gáspár  1584-ben  aliapán, 
István  1614  ben  szolgabíró  voltak,  és  bizonyosan  meg  többen  is 
szolgáltak. 

A  család  utúlaó  tagjn  Szelesényi  Miklósnak  fia  Pál  volt,  kiről 
Í731.  évben,  már  mint  meghaltról  tétetik  említés. 

Stelestey  család.  (Felsö-Szclestei)  Vas  vármegye  legrégiebb 
nemes  családainak  egyike,  mely  azon  megyei  Felsö-Szeleste  helység- 
ről, egykoron  Ösi  birtokáról  vette  nevét,  és  neve  hajdani  Írásmód  sze- 
rint „de  Zelesthe"  alakban  fordul  elé  a  régi  okmányokban. 

1366  ban  élt  a  családból  Zelesthei  Györgynek  fia  Miklós, 
ki  mint  királyi  ember  említetik.  *) 

1419-ben  Zelesthei  Istvánnak  fia  Tíbold  Vas  megye  ál- 
tal az  ellene  emelt  halai maskodási  vád  alól  fólmentctik.  ') 

1429-ben Zelesthei  Istvánnak  másik  fia  György  a  nádor 
nak  panaszolván  be  Kiczky  Lászlót,  mint  a  ki  meghalt  testvérének 
Zelesthei  Tíboldnak  Özvegyét  okleveitöl  stb.  megfoaztá,  ez  iránt  Vas 
megye  tartott  vizsgálatot*)  Ugyan  ezen  .György  1438-ban  Kani- 
Bay  Imre  ellen  perelt.  *) 

Ez  idö  tájban  élt  a  családból  Domokos,  kitől  a  családnak 
egy  ágon  a  múlt  század  közepéig  következő  leszármazását  ^)  is- 
merjük : 


Gygrgy 

[Gdccsey  Bova 
G.  Mikláa  Icápja) 


JánOB      TamAs        Gei^ely        Kata        Perencz  Miklós 


1610.  t  mi.  (N.  Orsolya)      Pál)  ií:^;rT5.-l^.  ^^f^^y" 


')  Fojdr,  Cod.  dipl.  tomo  LX.  vol.  7.  p.  638. 
')  Ugysn  ott  tomo  X.  vol,  6.  p.  243. 
^  Ugyan  ott  tomo  X.  vol.  7.  p.  169. 
*)  Ugyan  ott  tomo  X[.  p.  190 
')  Genral.  authent.  I. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZKLESTKT. 

Fetcfcz,  ki  a 

(máiké p  tínzlAoni 
Hiöbb  Guaiy) 

""iára  Hikiús 

(Voiescj-  ISzíkely  ■" 

Bálint)  Annn) 


Sára 
(Mes/ktnvi 

Ik'iicdeli) 


L»^r l'iil.  Jiinoe 

■"Gábor.      LíijoB.    Miklóa""'         |  ''^R^fa/ 

I 1  L&joB.     Margit. 

Bora  1604.  Miklús 


Mihály)  '2.  Szclestev  Búra 

-'■■■  '^■'-'t  Síiki' 


ÍEentpdIi  (I.  Jáiioes}'  Anna) 

2.  Sücleatey  Sára 

előbb  Tulok  MikláBDtt)        

MÖl  Zsii/BÍ     Anna       Oraolya      Katn     Gergely     EríBÓ  ZBÍj;monil.  2W1  PáíTi- 
{Horváili    {Jeli  (Bompmisíia  (Saller  (Tompa   í,tíée7.j  a. 

István)  György)    Andria)    htván)    Ah'  a)    András)  f 

■"         MiklÓB  KaTa.  BoldizsárT" 

1687. 
(Landor  Erzee) 
elfibb  Siinahágy  Ferencznd) 

^~         GábŐT"^  ' 

(GoC'.ÍDge  Julianna) 

Lf^oB  Uiklóa 

(Hsndlain  Kláia)        (Potányi  Jautina) 

Nem  nyervén  a  családtól  adatokat,  e  canládfa  történetére  nézve 
mit  sem  mondhatok,  és  Így  az  is  megfejtetlen  maradt,  miért  nevezé  a  csa- 
ládfa élén  állú  Miklósnak  Gérczey  Borbalátói  három  fia  magát  máskép 
Ooszthoni-Qak,  kik  közül  felsÖ  szeleatei  Oosztoni  János  gySrí, 
utóbb  erdélyi  piiapököt  eddig  (lásd  e  munka  IV.  428,  lapon)  a  Gosz- 
tonyi  család  ivadékának  tartottak. 

Ily  körttlméiiyek  között  még  más  két  rendbeli  töredék  ágazat 

összekötetését  sem  lehet  a  fölebbi  családfával  eszközölni-  Egyike  ezen 

ágaknak  az  1622-ben  élt   Szeleatey  FerencztÖi  jíí  le  ')  kovetkeíÖi^  : 

Szeleetey  FerencE 

1622. 

(Mchy  Éva) 

György  János  Perencs.        Ersstíbct        Anna 

gyCTDiek  1642.      1665.  (Poldnyi   (Kéry  Pál) 

(kerecaeni  György  t!zv.) 

(SznlayZiéfia) 
Anna 
(sí.-gyÖTgyi  Horváth 
—  —  György) 

')  BajCBiiiyi  Collect.  geneal.  Dis.iizedOy GoOqIc 


ÜZBLBSTE7.  593 

A  második  ágazatot  Szelestey  J  &  n  o  s  ícdi^a  meg  köTetke- 
.öleg  :  ') 

Jinoa 

(Véaaey  Éva) 

Ádám  Anna  Mária 

'       Boldizsár        ^ ^. '^'',Vl:int''       *''"''''"* 

V8»  V.  alispán  (jikfal'i  ' 

I  (Boiváth  Jösaef) 


Ádám  János  István 

(SaUdr  Magdolna)  (Tallián  (Nagy  Anna) 

Antónia) 

Ezeken  kivül  ismeretesek  a  Szelestey  Családból  tJánosésLa- 
j  0  fl,  kik  1524-ben  Krakóban  jártak  iskolába.  *) 

Sebestyén,  ki  1558-baD  Csesznek  várkapit^ya  volt,  ')  és 
kinek  Szelestey  Leóval  együtt  petrinyei  Horvát  Gergely  győri  kapí- 
tánynyal  Bottoaháza  miatt  volt  perlekedése. ')  Ezeknek  atyjok  —  ugy 
látszik  —  Miklós  és  G-ergely  voltak,  ^)  tán  kik  az  első  rendbeli 
családKn  állanak. 

.Szelestey  János  1588-ban  Esztergom  ostromakor  tűnt  fel.  ") 
Utóbb  Erdélyben  szerepelt.  1598-ban  Várad  védelmében  tOnteté  ki  ma- 
git. '')  1602-ben  Székely  Mózses  alatt  barczol,  majd  Világos  vár  ka- 
pitánya les2.  Básta  elöl  Erdélyből  kifutTa,^Bá8ta  megöleté  1602-ben. ") 

A  mutt  században  Fejér  megyében  élt  Szelestey  F  e  r  e  n  c  z, 
kinek  fia  Antal  ott  megyei  esküdt,  1754.  körül  a  kétségtelen  neme- 
sek sorában  állt. 

Az  ujabb  időkben  ismeretes  a  családból  Zsigmond,  kinek  fia 
László  (szül.  1821.)  az  ismert  magyar  költő,  ")  és  az  1861.  ország- 
gyűlésen Vas  megye  egyik  képviselője.  Neje  Igmándy  Magdolna  meg- 
halt 1854.  jut.  10-én  Jakfán  Vas  megyében,  kitÖl  gyermekei  ma- 
radtak. 


')  Geneal.  antben.  I.  Família  Vétaej. 
^  Segestrum  Buisae  Cracovieneis  89. 
•)  Wattay  NapWja.  KiadU  P.  Thewrcwk  Jóm. 
')  Magyar  Itrelestár  I.  SOO. 
')  Ugyan  ott  801. 

')  Sialárdy  Siralmas  krónika  21.  lap. 
Ó  Iitvánffy  Hist.  1685.  kiad.  876.  lap. 

')  Wolph.  BetUen  tomo  V.  14IÍ.  154.   l66.  168.  171. 174.  ét  Pető  Gergely 
H.  krónika  ISI.  lap. 

*)  Magyar  Irök.  I.  443. 


Xftogie 


594  SZÉLEST. — SZELNlfZKY. 

A  cBolád  cziiiicre:  a  paizs  kúk  udvorábaa  bátulaó  lábain  kettős 
furkú  oroszlán  ágaskodik  ,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  és  annak 
hegyén  turbános  levágott  vérző  törökfejet  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronájából  a  leírthoz  egészen  hasonló  alak  nyúlik  ki.  Foszladék  jobb- 
ról aranykék,  balról  ezUstvöröB.  •) 

Sli'lesy  CBaUd.  Szélesy  Mihály  1712-ben  ül.  Károly  ki- 
rálytól kapott  czimeres  nemes  levelet  ') 

Czimcre  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  hátulsó  lábain  ágas- 
kodó grif,  elaö  jobb  lábával  Író  tollat,  bal  lábával  aranyszegélyű  vörös 
könyvet  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  szinte  olyan  grif 
emelkedik  ki,  első  jobb  lábával  három  febér  liliomot ,  a  ballal  vörös 
könyvet  tartva.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüstvörös. 

Tán  e  családból  volt  Szélesy  Fái  nagykörösi  prédikátor  és  es- 
peres, ki  egyházi  beszédeit  1792-ben  adá  ki. 

Sirll  család.  (Közönségesen  Cscpelényi)  Trcncsin  megyei  ne- 
mes család,  ott  1688-ban  a  nemesi  lajstrom  szerint  Pecsenyéd  hely- 
ségben lakott,  utóbb  ott  nyoma  sincs.  ValószinUleg  a  Csepellényi 
nevet  tartá  meg  állandóul.  Lásd  ezt. 

Szeli  néven  Magyarországból  szakadt  Erdélybe  a  XVn.  szá- 
zadban Szeli  Oyörgy,  szász-balmágyí  lutheránus  lelkész,  kinek  fia 
József  több  könyvet  irt,  1763.  kördi  szász-sombergi  lelkész  volt  Fia 
Károly  or\-ostudor  a  múlt  század  végén.  *) 

Szcllody  család.  A  XVII.  században  tJgocsa  megyében  lionos. 
1622-ben  Szciindy  János  azon  megje  esküdtje  volt  ') 

Szcllszlevich  család.  Horvátországi  nemes.  Közülük  István 
lC87-beD  Zágrábi  nagyprépost 

Szclle  család.  Bars  megyei  nemes  család ,  melyből  az  utóbbi 
időkben  Károly  1847  tői  azon  megye  esküdtje  volt  Sámuel 
1813  ben  a  Ludoviceára  tett  ajánlatot 

A  család  Komárom  megyében  Ks,  Olcsán  is  birtokosnak  iratík,^) 

SzeloiciLy  caalád.  (Majdani.)  KözUlök  Ferdinánd  Ügy- 
véd Zi^ráb  megyétől   1821.  nov.   ö-én    kelt   nemesi    bizonyítványát 


')  Adatni  Scuta  gentil.  tomo  XII. 

')  Adami  Scuta  gentil.  tomo  XII.  ds  CuUact  hertild.  iiro.  71^.  Lol  Sil- 
B  y-nck  van  irvu  hibá^iJI. 

')  Benkű  :  TTansjlvania  Generális  II  b'ib.  627.  Magjsr  írók  11.  3:>S. 
')  S>irniay  C.  Ugocsa  p.  60. 
*)  Fínyei,  Komárom  virm.  107, 

DiB.1izedOyGOO<^IC 


SZÉLTB8. — SZBKERE.  695 

Krassd  megyében  lakta  helyén  aison  évi  dec.  3-án  kíhirdetteté.  Azon- 
ban 1826.  dec.  11-én  Kraeaó  megye  végzésénél  fogva  a  nemesség  so- 
rábél  kitörfiltfltett  ') 

Siélyes  család.  (Bétái.)  KözUlők  Mihály  1848.  elStt  Kolos- 
várott  a  tartományi  föszámvevöaégnél  Írnok  volt. 

SsemesiCB  család.  Szerem  megyei  nemes  család  ,  melynek 
egyik  tagja  1622-ben  karloviczi  kapitány  volt,  midSn  a  török  ellen 
őrségével  portyázni  ment,  de  a  törökök  fölverek  és  Szemenich  maga 
is  elesett  ") 

Ugyan-e  oaaládbél  Szemenich  Ferenoz  pécsi  kanonok  volt 
Czimere  vízirányos  ezQst  pólya  által  két  felé  osztott  vért,  melynek  kék 
udvarában  fölül  két,  alól  a  pólya  alatt  egy  arany  csillag  ragyog.  A 
paizB  fölötti  sisak  koronáján  szintén  kék  sasszárny  lebeg,  rajta  szin- 
tén ezOst  pólya,  és  a  paizsbeli  udvarhoz  hasonló  csillagok  ragyognak. 

Siemere  csAlád.  (Szemerui)  Os  régi  magyar  család,  melyet  a 
honfoglaló  hét  ma- 
gyar vezér  egyiké- 
től Hnbá- tói  származ- 
tatnak. ')  Időnként 
valószinUteg  a  család 
Dak  több  tagja  viselte 
aSzemere  nevet,  mely 
eleintén  keresztné- 
vül szolgált  Egy 
Szemere  (vagy  régi 
írásmód  szerint:  Ze< 
mere)  IV.  Béla  ki- 
rály korában  a  tatá- 
roktól nyert  nehéz 
sebeket,  és  ha  nem 
is  ekkor,  de  ennek 
emlékére  nyerte  a 
család  ösi  —  mint 
egy  XVn.  század 
családi  halotti  beszéd 


.  ')  Krassó  megyei  jegyzSkiJnyv  182fi 
')  Pető  Gergely,  M.  Krónika  200.  lap 


')Biílalíir4Iy  nM.  jegyzöjo  VII.  fej  ford.  Szobó  Károly  II.  W',-.,-.f,|p 


596 

is  említi,  nemesi  czimerét,  mely  —  mint  as  ábra  ia  mutatja  —  a  vért 
]íé]í  udvarában  Eüld  téren  egy  piros  nadrágú  férfi  jobb  láb,  térdén 
nyíllal  átlőve ;  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján  pedig  kifeszített  kéziv 
áll.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezűatvöröa. 

1.  Lajos  király  korában  szintén  feltUnt  egy  Szemere,  1346- 
ban  nevezett  király  részéről  a  lázongó  moldvfú  vajda  ellen,  mint  akkor 
machói  al  Bán  dicsőséggel  harczolL  *) 

Ugyan  ez  időben  tájban  élt  a  családnak  ismeretes  kétségtelen 
törzse  Szemére  Domokos,  (Domínicus  de  Zemere)  kinek  Ga  Sze- 
mere János  volt.  Ez  az  Aba  nemzetségből  gagyi  Bakos  Miklós  leá- 
nyát Erzsébetet  vette  nŐfil.  Ezen  gagyi  Bakos  család  törzse  Comes  de 
Qverin  de  Gagh  de  genereAba  volt,  a  családi  genealógia  szerint,  mely 
a  családi  levéltár  adatain  alapszik,  szerzé  Qágy-Bátort,  Vendégi-t  és  a 
két  Szemerét.  *)  Ezen  g^yi  Bakos  család  nemzékrendi^  összeköttetése 
következő  : 

Comes  de  Gverin 
de  Gagh  de  genere  Abs . 


máskép  Bakos  de     Pál.  JáDoa.  AnU). 

Eneébet 
(Szemere  JáooBné) 

Azon  áliitás  is,  mely  szerint  a  Szemere  család  a  Vendégby  csa- 
láddal egy  töi'zsből  ered,  valószínűleg  ezen  származási  táblázattal  áll 
összeköttetésben.  Nevezett  Szemere  Jánosnak  atyjától  Szemere  D  o- 
m  0  k  0  s  t  ó  1  kezdve  a,  Szemere  család  nemzékrendje  következőleg  *) 
sarjadzott  le  : 


■)  Petii  Oergelr,  M.  krónika  53.  lap. 

■)  £  kürUlmény  ii^mi  ellenmoniláBba  bonjoUtja  a  esalád  szármaaáaát,  a 
mennTiben  e  szerint  a  család  a  nemieta^gi  névhez  hasonló  nevezetű  helysége- 
ket ledny-ágon  örökölte  volna ,  La  csak  nem  felt^teleiiUk ,  miszerint  a  caalU 
vezetékneve  az  elübbi  haBonnevU  öaöfctől  származott,  ét  ezen  esetben  a  baion- 
nevU  bel}'ség<'k  ia  már  egykor  a  nemzetség  birtokában  Idteztek  volna. 

■)  Családi  küKlimény  szerint 


DiBilizedívGoOí^lc 


1.  Lttiincz 
megöletett 
g.  BakoB  Pil 
ét  Aotal  által, 
(neje  Dóra) 


(gagyi  Bah 08  ErMe) 

Sándor  !•  Gjörgy 

t  1435. 

frdilyi  dg. 
M&rgit.  Advig.     Erzse    Miklós.  Bálint.  Löríncz.  If.  GjSigy 
(Ongai  (H.  Erxae) 

György)  j 

András.  Antal.  Erese.      Bálint      Krisztina.  Ilona.    Jánoa. 
LSriocz. 


Sebestyén 

(Piliay  Margit) 


Gjörgy.     Zsófia. 


Jáoos  György 

esztergám )    atyja  viű 

váraagy  U60.  megöletetL 


Miklós.  Ambrus.  Jakab.  Bálás.  ErZB«. 


Ilona 
(Póly  N.) 


Gyi 


gpH:>£'    László    >     Kelemen. 

s  s  o,<T~írr'  S-     'á88. 

Q,B  ífi*.  Ambrus   s  :.,:..«.;  h^,. 
?>     visegrádi 
várasgy 
<tit"lca  Magdolna) 
'pötyl.  II.  MÜm. 


Ir?? 


LöriiicK.     Mihály 
varaai  Al>auj  v. 

prépost.  alÍRp.  1519. 


Farkas. 


András.  Tamás 

1669.  de  Barcth 

1^  (Zandy 

.  '       Fnixsin&l 


Anna 
{llorsoe 
Nagy  Fcr.) 


P^ter 
(Baiy  Sára) 


Mihály 
{Fanc8«íy, 

Kata) 


.L 


Kata 

{1.  Latrán 

András 

•i.  Tomory 


MóricK.      András     László. 


Tamás.  András 

(Hegymeghy 


Péter 
(Novaji  Sára) 


György-      István .    Pál. 


ídOvGoOf^lc 


8ZBUEBE. 

IL   t  á  b  U. 


Kelemen,  ki  at  I 
1483. 
jajcxai  bún, 

viBcgiádi  vimagy, 
(Stoicz  U&gdolna) 


Furuiicz.    Gyürgy.     Péter.     Pál. 


Jánoa.      Dóra       Albert  Gergely 

(Bagúdy  de  Kak.  (I.FiíláHagdMns 
AndrAs)  2.  Cnkó  Annk) 

I 


Miklúa        Gergely    András      Dóra       Erzae     Albert      Erue      Kata 
15W  kapiláiiy.      f  (Belliínyi    (Barna      1616.    (Gyulay  (Horváth 

Zaigmond)  Farkas)  ^iniay  (György)  JánoeJ 

^_  Z»uia») 


_1_ 


Anna  Zaúfia. 
(Szikszay  (Négy esi 
Iilván)      György) 


(Nánási 


György 

(Fodor 
Mihály) 


Jánoa  Anna  Magdolna        Doia        GySrgy 

1613.    (Bodó  Gergely)     (Puky         (Barkáca    (Zaujtay 
Péter)  Mihály)        Kata) 


Ferenci. 


Pál. 


György.  Albert.  Zaigmond.  Erzae 

(Várday  György, 

kinek 

utódai  SzemerovioS'  ok) 


Ze.Jfia 

CKáceán<ly 

iBtván) 


Pál 

kir.  tihlai 

Ulnök  1647. 

(Putnokj;  Kljraj 

'~I.  László 

1667—1672. 

Zenuilini  alispán. 

(Vay  Kata) 


II.  László  Pál  Gyöny 

Rákóczy  alatt  Zemplini  követ  1&81.  (b.  BossTnyi 

dandárnok  1706.  (Keczor  Klára)  Eriazlina) 

1714.  t  I 

(Ilosvay  Klára)  . J 

I  „KaU         Judit        ErzsB        Klára 


Miklós 

(Szentp^to- (Ottlik  (Nikiiázy  (Bárczay    (Vasa 
ry  András)    Pál)     György)      Lásaló)     Erzse) 


i 


Krisztina  Klára  Jndit 

1772.  (Vattay         (Fáy 

(Vattty  Pál)  András) 

János) 


Etbib. 


III.  László  Anna  Ádám 

(Darvas  (1.  Virady  Mih.  (1.  Makcsay  Jnlia 

Zauzaa)  2  Bornemisza  Antal)  2.KartösBy  Erzae) 

Folyt.  ni.  táblán.  F^st.akúv.t^<m. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


Ádám,  ki  as  elSbbi  lapon. 
(i.  Mokcsay  JuiU 
2.  Klirtöggy  Erase) 


István  Anna 

(Kandó  Erzse)  6rnagy  (Miti&eay 

elcFetL  üchwodnitsnAt     SAndor) 
(Konyári  Kenis 
Anna) 

(Ssathroáry 
Király  JőHef) 


Janka        Mária       Zausaa 

(Mocaáry   (Bziloasy    (Puky 

Pál)         Jáuos)      Aiidráa) 


Gábor.    Idám.         Pál         Etsao.     Anna. 

ezredea 

t  1820.  kSrűL 

III.   tábla. 
III.  Láazló,  ki  a  II.  lábtán. 
(Darvas  Zaaisa) 
■"    IV.  LáBzM        "" 

(1.  caobHÍ  Nagy  Eresn. 

3.  Zoltán  UárJR. 
8.  TnsBay  Krisztina. 
4.  Körtvétyeaiy  Zbuxsu) 


fi-t.  Kata     V.  Láazld  8 1.  Ersae    Krisztina    Zsuzsa    4  t.  István    Jánoa     í^i 

g    (ValUy      Ung  v.  (Páy          (Páy        (Gábri«l        aliepán  GáÍ8:!CCB-»~ 

0)    György)     követő  Ábrahám)    László)      Miklóa)        kir.  tan.       beo.     ^ 

2                         1802.  tlSüD.  (Kazinczyw 

(Vftttay  (Máriássy  Tcráz)     | 


Kriaztina) 


Klára) 


Folyl.a  kiti.tapon. 


— ', L_B- 

Píter  Teréz  2. 
(Bay  (Szirmay 
Ter/z)    Mibily) 

, L , 

Emília  Bora 

(Jantú     (Sientpétcry 
htván)  N.) 

Cáiziö        Jössef        Klára         János  "^  Bora        PáT       Zsiizaa"' 
Őrnagy  vész.  törv.  (LDcrcsényi  (Boron   (Pongrárz  t  18Í8.  (Moi  sáry 
Olntfk        FerencB        kay      Fcrencz)  Perlasa-  Gábor) 
f  1862.     2.  Semavy     Mária)  nál. 

(Máriássy      Lajos) 
Enwe) 


Őrnagy  i 
t  18ÍH. 


Klára 
(Kerekes 
Al^oa) 


Pál 
ca.  hír. 


József. 

'     '  Anna      Erzse      István       Lajos 

(BoronkHy  (tízalay  BeriiSken  Az'^rban  ( 

Károly)    Antal)    (Tfírös  (Pinta 

Mária)  Jolán) 
TlikióT 


László     András 
Szem  ere     ntítlen. 

ErBse) 


ir,Coo<^lc 


V.  Lásslú,  ki  <a  eiShbi  lajiim 
U.ng  V.  követe 
1802. 
(VatUy  KfÍBEtiiüi) 


Bora      Jaokft    Judit    Jóasef.    Teréa  KríB2t!ua  György  Uikl6« 

(S/.iliLHBy  (DaiVAB  (Jnan  (Baj    (Szemero    Ung  v.  Bz.  1804. 

Jvtitf)    JúzBff)     N.)  JózBcf)      Pál)      fösabírA  költő 

(Boronkay    (MáríísBj  Aona) 

^°>í''»)  1 

Gyula        GcjzB        Ödöo        Erzea        Amália.    Emil.    '„,, ,j    \,j,,„  ' 

(KÍíter  (Ceemiczky  (Szemére  ^''■""-  '^''-  "*"»■ 

Etelka)  N.)       László} 

Vissza  tekintTe  a  családfára,  látjuk  :  Szeoiere  Jánosnak  három 
6a  kűzítl  Lörinczés  György  hagyott  utódokat.  Ez  utóbbinak 
ága  utóbb  Erdélybe  szakadt,  közillök  László,  (ki  nincs  a  családfán) 
Báthori  István  mellett  harczolt  Békés  Gáspár  ellen,  és  követségben 
járt  1575-ben  a  budai  basához.  ') 

Ugyan  ez  erdélyi  ágból  János  —  (ugy  látszik  Györgynek  fia) 
—  dobokai  előnévvel  1594 — 1629.  Doboka  megye  fSbirája  volt,  ■) 
azon  megyében  több  helyen  birt  és  1606-ban  Basta-tól  véd  levelet 
nyert.  •) 

Ugyan  ezen  ágon  Szemere  György  (tán  Sebestyén  testvére) 
1601.  jun.  1-én  enyingi  Török  Istvántól  beiratképen  (inscríptionaliter) 
kapta  Hunyad  megyében  Ealánfalut.  1615-bcn  ugyancsak  Hunyad 
megyében  Magyar-Brotyén  és  Plópon  kapott  jószágot  Bethlen  Gábor- 
tól. Az  erdélyi  ágból  nevezeteseK  voltak  meg  Zsigmond  és  Bol- 
dizsár. 

I.  Lörinczet,  kinek  ivadéka  máig  él,  rokonai  gagyi  Bakos  Pál 
és  Antal  megölték  fiával  Györgygycl  együtt.  Több  gyermeke  közül 
János  1460-ban  esztergami  vámagy  volt.*)  Ennek  tiz  gyermeke 
közül  György  váradi  prépost  volt.  Mihály  1619-ben  Abauj  vár- 
megye alispánja.  Nevezetesebb  tagja  volt  a  családnak  ez  időben  Mi- 
hálynak testvére  Kelemen,  ki  Mátyás  király  alatt  visegrádi  vár- 
nagy, és  a  korona  al-öre,  majd  jajosai  kapitány  Tolt,  kinek  feleségíU 
Beatrix  királyné,  (mint  egy  családi  17.  BZ|ázadbeIi  halotti  beszéd  mond- 
ja) saját  legfőbb  komomáját,  morvaorszf^  nemea  családból  eredt  Stolcz 
Magdolnát  szerzetté,  és  e  mellett  Mátyás  királytól  1^  adományt  is  nyert. 
Ennek  nyolcz  gyermeke  közül  csaJádfentartóúl  maradt 

')  Wolph  Bethlen  Hist.  tomo  II.  297.  utánna  Budai  Fer.  bist.  lez.  II.  147. 

')  Uodor  K.  Doboka  várm.  425. 

')  Ugyan  olt  230.  * 

^  Kaprinai  DípL  II.  44a    ,^^t^ 

DiB.1izedOyGOO<^IC 


8BEHBBE.  601 

I.  Gergely,  ki  kétszer  n'isíHt,  elsö  neje  fúló-kcrtei  Fúló  Mag- 
dolna, a  második  Czikó  Anua  volt.  Elsö  házasBágából  született  több 
gyermeke  kÖsUI  fSképen  emlitéat  érdemel  Miklós,  ki  Rudolf  király 
korában  csapatkspitány  volt,  és  1596-b&n  Eger  védelmére  sietett,  ■) 
és  testvére  Albert,  ki  KídU/  Beoedekaek  Pál  fiátffl  unokáját  Ki- 
nisy  Zsuzsannát  birta  nőül.  Ettől  bárom  tia,  bárom  leánya  maradt  A 
fiúk  közül  Jánosnak  egy  leányát  Erzsébetet  feleségül  vette  várdai 
Horváth  György,  kinek  utódai  anyjokról  magokat  előbb  Szemerovice, 
utóbb  Szemerék  nek  nevezték  és  a  múlt  század  végén  a  család  el- 
len osztályos  pert  folytattak. 

KitflnS  fia  volt  Albertnek  Szemere  Pál,  1635—1647.  időközben 
Borsod,  Abauj  vármegyék,  nem  különben  a  jászéi  convent  jogyzöje. 
Abaej  megyének  alispánja,  Bákóczynak  udvamoka,  utóbb  szopesi  ka- 
marai tanácsos,  majd  kir.  táblai  ülnök  volt.  Többeeör  volt  Borsod, 
Sáros  és  Abauj  megyék  részéről  országgytUési  követ,  és  jeles  eszét, 
kitartó  szorgalmát  mutatják  azon  számos  naplók,  melyek  az  orazd^- 
gyUlésekröl  az  ő  tolla  által  irva  fen  maradtak,  1622.  évi  soproni  ország- 
gyűlés naplóját,  még  mint  kir.  táblai  jegyző,  ')  az  1626.  évit  mint 
Borsod,  ')  az  1630.  évit  mint  Sáros,  *)  agy  az  1634.  és  1635.  évit,  ") 
nem  ktUönben  az  1637.  és  1638.  évit  ')  mint  Abauj  megye  követe  irta 
le.  —  1642.  valamint  1646 — 7-ben  söt  1649-beD  szintén  Abauj  megye 
követe  volt,  mint  felmandt  naplói  tanosl^ák  '')  Az  orsz^gyülésen  viti 
szerepeiről  tanúskodnak  több  küldöttségben  kineveztetései  ')  1635- 
ben  már  egyszersmind  kir.  táblai  ülnök  volt,  ')  1647-ben  kamarai  ta- 
tanácsos.  '^)  Rákóczy  György  részéről  1647-ben  Eperjesen  biztoské- 
pen müködőtL  ")  Neje  Pntnoky  Klára,  Putnoky  György  leánya,  híres 
•zép  aasaony  volt ;  állítólag  Wesselényi  nádor  kedvese.  Férjét  400  ftéri 
turóczi  tótok  által  megölette ;  de  baja  nem  lett  Wesselényi  ártatlannak 


■)  Utvánl^  16S5.  ^vl  hiadis  461.  lap. 
*)  Eovachieti  Seríptores  minores  L  app.  43. 
')  Ugyan  ott  44. 
*)  Ugyan  ott  46. 
')  Ugyan  ott  46. 
•)  Ugyim  ott  47. 
')  Ugyan  ott  48.  M.  63. 

')  1686  :  54.  tttrv.  cs.  1647  :  70.  törv.  ei.  Lásd  Kemény  János  önriletiriia, 
kiadU  SiaUy  L.  463.  lap. 

•)  1686:  72. 1647!  91.1649:  28. 

'•)  1647  :  89.  t»rv.  ez. 

")  Szinnay  C.  Zemplin.  not,  tu«'.  180. 


ídOvGoOf^lc 


nyilatkoztatta   öt.    Kttöl    ezültitett   Pálnak    egyetlen    fia    Szemere   I. 
László. 

I.  László  16t>G-ban  Rákóczy  L  Ferencznek  Zrínyi  Ilonával 
tai'tott  lakodalmán  Zcmplin  megye  képviselője  ')  Zemplin  várinogyé- 
aek  1667 — 16T2-i}í  alispánja  volt  *)  A  Wesselényi- féle  ÖBSzeoaküvés- 
Bcl  vádoltatván,  167t-benScrédy  Benedek  és  Várady  István  óa  Mihály 
bizonyítványt  adtak,  hogy  a  kir.  hűségében  maradt  *)  Nejétől  Vay 
Katától,  Vay  Péter  leányától  három  fia  maradt  :PálII.  Lássló  és 
György. 

NeveT^ett  Pál  1681-ben  Zemplin  vánoegye  orst^gyiüéei  kö- 
vete volt,  ')  1686-ban  Caraffa  Eperjesen  tartá  fogva,  de  1687-ben  sza- 
badon ^bocsáttatott.  ^)  Nőjétől  Lipóczi  Ecczer  Klárától  gyermeke  nem 
maradt.  Tostvórónek  Györgynek  pedig  nejétSl  b.  Boasányi  Krisz- 
tinától származott  leány  unokáiban  ága  kihalt 

II.  László  1704-tÖl  a  Rákóczy  íorradalomban  vett  réest^  és 
dandárnok  volt,  Elt  még  1714-ben  is.  NejétSl  lioavay  Klárától  egy  leá- 
nya és  két  fia  lU.  László  és  Ádám  maradtak,  kik  által  a  család 
a  most  élö  két  ágra  szakadt 

Ádám  törzse  a  borsodi  ágnak,  mely  azonban  táblázatunkon 
máig  lehozva  nincs.  Fiai  közül  István  mint  őrnagy  esett  el  Sohweíd- 
nitzaál  a  múlt  században,  másik  fiának  P  á  I  nak  fia  P  á  1  mint  ezredes 
halt  meg  e  század  clse  felében.  Ezen  ágból  eredt  : 

Ferencz  péczcli  birtokos;  Badán  e  száz^  elején  (1810.)  m. 
k,  helytartósági  Qgynök,  Ennek  fia  Pál  költő  és  aesthsticus,  szül.  Pé- 
cseién 1786,  fobr.  19-én.  1808-ban  ügyvédi  vizsgát  tett,  majd  Pest  me- 
gye alügyószévé  választatott  Utóbb  egészen  a  tudományoknak  élt 
Költeményein  kivűi  füleg  nyelvészeti  és  critic^  dolgozatokkal  foglal- 
kozott, és  többi  közt  az  Élet  és  Lítoratura  nevű  utóbb  „Ma- 
2  árion"  folyóiratot,  Aurorát  szerkesztett  és  adott  kí.  1831-t8l  a  ma- 
gyar akadcmi.\i  rendes  tagja  volt.  ■)  Meghalt  1861.  mart  14-én.  Neje 
Szemére  Ki-ísztina  volt,  ki  Képlaky  Vilma  név  alatt  szintén  a  szépiro- 
dalomba vitte  nevét.  Irt  az  Aurora  és  Urániában,  Tud.  Gytijt.  és  szép 
Literatúrai  ajándokban.  Meghalt  1828.  mart.  26-án  kora  36,  házassága 
14,  évében- 

')  Szírmaji  C.  Zemplin  not  hist  206. 

')  Ugyan  ott  2ü9— 2S2, 

•)  OkiraL 

'}  Szirma;  C.  Zon.plin  not.  hiet.  353. 

')  Ugyan  oít  270. 

*)  Hagjar  íróit  I.  541. 


ídOvGoOf^lc 


SZESHBBE.  603 

Ugyan  ez  ágból  szárinazott  Bor  talán,  ezülotott  BorBod  me- 
gyében Valtán  1812.  ang.  27-én.  Iskolái  végestével  megyéjében  kesdé 
mint  tiszteletbeli  jegyző  pályáját.  1840-bcn  külföldi  átázása  leírásával 
vivott  ki  méltó  olismorésL  1845-ben  Borsodban  föszolgabiró,  1843.  és 
1848-ban  követ,  ')  niajd  ugyan  ezen  évben  aprilban  belügy  minis- 
ter,  1849  ben  pedig  mínistor  olnök  lett.  A  forradalom  bukásával  kime- 
nekülvén, jelenleg  Fronczia  országban  él  családostól. 

III.  L  á  e  B I  ó,  kitfil  a  zemplin,  abauji  ág  ered,  Eperjesen,  fogház- 
ban balt  meg  kora  40.  évében.  Nejétlíl  nagyréthi  Darvas  Zsuzsannától 
maradt  fia 

IV.  László,  ki  négyszer  házasodott  és  minden  nejétől  maradt 
—  mint  a  táblán  láthatd  —  gyermoke.  Második  uejétSI  született  fia  V. 
László,  ki  e  század  elején  Ungmegyo  körete  volt.  Meghalt  1813.  kö 
rtil.  Vattay  Krisztínátél  Uibb  gyermeke  közttl  (György  Ung  megyében 
volt  fSszolgabiró,  gyermekei  a  táblán  láthatók.  Testvére  Miklós  szOi. 
1804.  jnn.  17-én,  eredeti  erU,  örök  iQuságA  m^yar  kÖltö,  ')  amagyar 
akadémiai  (ag,  három  leány  atyja.  Nővére  Krisztina  az  iró  Szemé- 
re Pál  neje  volt,  ki  Vilma  név  alatt  szintén  irodalmilag  ismeretes, 

IV.  Lászlónak  harmadik  nejéttÖl  Tnssay  Krisztinától  született 
tt^bbi  közt  Krisztina  leánya  Fáy  Lászlóné,  Fáy  András  jeles 
veterán  irónk  édes  anyja. 

IV.  Lászlónak  negyedik  nejétől  Körtvélyessy  Zsuzsuinától  fiai 
István  és  János,  ennek  ELazínczy  Teréztöt  utódait  a  táblán  lát- 
hatni. István  Zemplin  vármegyének  volt  boezabb  ideig  alispánja, 
országgyűlési  követe,  és  kir.  tanácsos.  Meghalt  Kis-Azarban  1829. 
sept  20-án.  Nejétől  Máriássy  Klárától  született  gyermekei  köztil  töb- 
ben vettek  1848-ban  a  forradalomban  részt;  igy  László  előbb  fő- 
hadnagy, 1 84d-ben  mint  a  hajdék  őrnagya  esett  el.  József  Zemplin 
megyének  volt  föszolgabirája ,  1849-ben  a  vésztörvényszék  ülnöke, 
utóbb  fogoly ;  gyermekei  a  táblán  láthatók.  János  szintén  a  forrada- 
lombani  részvétéért  volt  fogva;  gyermekei  a  családfán  állnak.  Pál 
mint  a  X.  honvéd  zászlóalj  parancsnoka  1848-ban  Periasz  ostrománál 
esett  el. 

Siemere  család.  (Szent-királyi)  Máskép  Kétházinak  no- 
veztetotett.  Csíki  székely  család.  KözüIÖk  szent-királyi  Szemere  M  i- 
hály  1593-ban  Csíki  fökirtllytiró,  ki  már  1583-ban  Andrási  Péter 


■)MBgxaTlrék  I.  643-541. 

')  Életr«j«át  liBd  Magyar  írók  U.  ?08.  T  \-»,^ní,> 


604  SZEM  KRKT.— SZÉN. 

birtokának  egyréezct  adományban  kapta.  Valószínűleg  8  egy  személy 
azon  Szemere  M  i  h  á  I  y  1  y  a  I,  kit  1 601  -ben  Segesváron  Mihály  vajda 
megöletett  •) 

Szemére  Zsigmond  1600-ban  a  léczlidvi  országgyüléB  vég- 
zéseiben cmlitetik. 

Szemere  Pongrács  1601-ben  börtönbe  jnt  Báthori  Zsigmond 
parancsából.  ^) 

Szemerei  család.  (Répcze-Szemerei)  Soprony  megyei  törzsökös 
nemes  család,  mely  magát  azon  megyei  Répcze-Szemere  faelyeégHII 
Írja.  KözOlÖk  Sándor  lakik  Kisfaludon  Sopron  megyében. 

József  1750-ben  Soprony  megye  helytartója  volt 

Szemerey  család  eléforddl  Trencsin  megyében  is  Klobasiczon  az 
az  1688.  évi  nemesi  Összeírásban. 

Szemeriai  osalád.  (Szemeríai)  Erdélyi  háromsiáki  osalád,  több 
tagja  a  megyékre  is  kiszármazott,  és  gazda  tiszti  állomiásokoD  szolgált 
Zsigmond  Alsó-Fejér  megyében  lakott,  hol  1848-ban  több  nemes- 
sel együtt  öt  ÍB  az  oláhok  legyikolták.  Élők  Károly,  Dániel,  La- 
jos Btb. 

Egyik  ága  ugyan  csak  szemeríai  előnévvel  Demeter  család- 
nevet basznál.  Ezek  közül  Sándor  ügyvéd  és  városi  tanácsnok  Üd- 
varhely  városánál  1848.  etött,  József  ugyan  akkor  Sepú-Sseid- 
György  város  főbírája  és  1848.  elStt  orszá^yülési  követe.  ') 

Stemes  család.  Oömör  megye  nemessége  sorában  áll. 

Szemetey  család.  Trcncsin  megye  nemesi  összeírásában  1622- 
eléfordúl  Pál  és  1646-ban  Fcisö-Liészkón  lakottá  család,  »)  Utóbb  oU 
nyoma  sincs. 

SiempczI  család.  Bara  megyében  élt.  Közülök  Szempczy  J  á- 
nos  1611-ben  a  nevezett  megyének  szolgabirája  volt, 

SieiDpery  család.  (Máskép  Kertész)  Kertész  máskép  Szempery 
Ábrahám  a  váradi  egyház  nyomdásza  %%lt,  és  1648-ban  I.  Rákó- 
czy Györgytől  czímeres  nemes  levelet  nyert  *)  Láid  Keríést  c$. 

SléD  család.  Szén  Péter  és  általa  neje  Orsolya  és  fiai  Szén 
András,  János  és  István  nemességökre  királyi  megerősítő  czi- 


->)  KállAjr  SB^kolj  nems.  368. 

')  Ugyan  olt,  mely  izerint  ezek  is  székely  eredetűek. 

■)  TtlrSk  Antal  ktizl.  szerínt 

'}  Szontagb  Dániel  közldae. 

>)  Kemiaj  Not.  Capitali  Albenaii  244.  ^->  . 

i.i.cd  ,Cooglc 


SzáN<ífl. 


605 


merea  levelet  nyertek  II.  Ferdinánd  kíriljítól  Bécsben  1630.  mart. 
25-én.  ') 

Tán  e  családból  származott  Szén  Antal  m.  kir.  kamarai  szám- 
TevStiszt,  ki  179&-ben  mint  a  Martinovicsféle  társulat  ta^a  elítéltetett. 

Sténáe  család.  (Bályogi-Hégcn)  A  Bályoki  Hegen  Szénás, 
vagy  Szénásy  család  egyike  a  legrégiebbeknok.  Törzse  A  m  b  u  s,  ki- 
nek fia  Comes  Hegen,  egy  írónk  szerint  ^)  Trencsin  megyei  Froszne 
helységrül  irta  magát.  1278  ban  Ottokár  ellen,  hadban  vitézül  visel- 
vén magát,  Belst!  Szolnok  megyei  Szarvad  helységre  Gógán  bán 
nevű  fiával  IV.  László  királytól  új  királyi  adományt  ny^.  ") 

A  családfa  következőleg  *)  saijadzott  le  : 


1.  LAszló 
1813.  magiatei 
de  BájfOk. 


IL  Láesló 

Stiniin 

18fe0. 

Irtván 

1 1<«- 
ÍII.  Lisslö  U65. 
CBeJtei  várnagy. 
Folyta  köir.ítipon. 


DieneB.      Péter.      István. 


György. 


Gogin  (György  í) 
bán  1279. 


Jánoa 

1830. 

de  Zarrad. 


Dankert.    Jánoa.     Péter 


István 

t 


X 


László.         György.         János. 


')  áz  eredeti  Baiin  >i.  kir.  város  levéltárában  6rÍEtetÍk  1793.  évi  m.  kir. 
helytartósági  bírlelrfs  seerint. 

■)  Budai  Fer.  Hist.  polg.  lei.  III.  304. 

■)  Fejér  Cod.  dipl.  tomo  V.  vol.  S.  p.  569. 

')  Bodai  Per.  lez.  III.  307.  stb.  -  Sxirinay  Szatmár  Tárn.  II.  Décaey 
Miklós  kösléae,  stb. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


szíhís. 


III.  László  1465.,  ki . 
caejtei  várnagy. 


^1- 

Gáspár. 


Péter.    Silreeter. 


Lajos 

tl626. 

(Kaplyoni  Ertee) 

fÜyt.  IL  táUán. 


András 

(Topay  Qriolya) 

'~Hiklós.        András. 


litván.     Annn.        Báliut 
_  J (Ippy  Kata) 


Don  a 

(Szénás 

Pdter) 


;p        ^ibor.      Miklós     András.' 
István.  '''  Márton. 


Gáspár.        JánoB. 

'~  Pál~  ■ 
(1,  Décsey  Er:eBe 
2.  ciegfii  Balngh 

Bo/a) 

rtiil  Forencs    2  t  István 
(TótfaluBy  1736. 

Sára) 


Boldiieár  Anna 

"^JT^fl-Tarpay  Zsófia  (I.Tepessy  Islv. 
_'^*'-  2.SzÍntay  Anna.    2.  Vasa  Pál. 
3,  Majádj  Kata)    3.  Baxay  Pál) 

Boldizsár 
(1.  Ujndmety  Zsófi, 
a.  Banga  Uobay  Kata) 


Pál.       Bálint. 


Anna 

Dávid            Kata      Stól  Bora 

(Kőszegi 
IstvánJ 

(1.  Valkay  Zsófi,  (ákosi            (Dancs 

2.  Hászáros     Kiss  Fer.)         János) 

Anna) 

1-tSl  Anna 

(Tyukodi 
Kagy  Mihály) 


e-tól  Zsúfia 
(Dobay 
Dáulelj 


Julianna  Miklóa.     Giamnnda.     Erzse.     Sára,     Fcrencz. 

(Na|;y  Sándor) 

II.    tábla. 


Lajos,  Ki  az  I.  IdUán. 
1 15-36. 
(Kai'lyoniErzse) 

Silvestcr    III,  PiSler                     Lásüló 

Kelemen 

'     Menyb(írt      ' 
(Czudar  Margit) 

'  Gyürgy              Kata 
1625.           <Lecsméri 
1             Pándi  Tamás) 

'   Dávid.           Kristóf             Silvester 
■"  Mihály  1GP8.      'Vere^ 

Márton            IV.  P^ter              And 
^              ■   V.  Péter.  '                + 

áa  ' 

fo  lov.  mest            (Kivasi 

(Tarpay  Esiter           Kata) 

fóqgjilkos)                  [ 

«»■-'-'•■-     » 

Sára                        Margit 

tKéraeri                       (Gálffy 

Torday  István)         ,        István) 

1    ,      C.ix>';[c 

VL  P^tar,  ki  <a  elSUi  lapon. 


Hária  Zsiginond.  Krisitioa  Jósaef 

(Irínji  {QencBy         (I.  Domahid^  Judit. 

Zsigmond)  György)  a.  Tcrjány  Rebeka) 

1-taiAgncB        2  Wl  Bebcka  Ilona  Mária        Zauzsa 

(Kabos  (TisBa  Irtván)       (Rarasdj       (W<<er      (Bárczay 

Farkae)  György)        Aadrás)     Miklús) 

I.  László  Róbert  Károly  híve  volt  és  jTrencaéni  Csik  Máté 
ellen  tüntette  ki  magát.  Ennek  fia  11.  László,  ki  a  Szénási  ne- 
vet vette  föl,  és  Zsigmond  király  által  minden  javaiban  megcrüsittetctt 
Ennek  fia  István  1444-bcn  Várnánál  esett  el ;  ennek  fia  III.  Lász- 
ló 1465-ben  Nyítra  megyében  csejtei  várni^y  volt.  Ennek  egyik  fia 
Lajos  Mohácsnál  lelte  sírját  1526-ban. 

A  XVL  század  közepén  a  család  már  nagyban  birtokos  volt  Bi- 
har vármegyében.  1552-ben  a  Biliar  megyei  portalís  összeírás  szerint 
Mihály,  László,  György,  István,  András  ós  Péter  bír- 
ták Biharban  Bályok  falut,  melyről  a  család  elönevét  is  irta,  közíl- 
lök  László  és  Péter  még  azon  megyei  SzépI;ikon  is  birtokosok 
voltak.  ')  Egyébiránt  már  elÖbb,  1550.  jan.  20-án  I.  Ferdinánd  király 
uj  királyi  adományt  adott  bályokí  Zénás  István,  András,  Péter,  László 
és  György  részére  Bályok  és  Száldobágy  egész  helységekre,  vala- 
lamínt  Széplak,  Baromiak  helységbeli  és  Köre  ptisztabcli  résabirtokra 
Biharmegyében  ;  ismét  Somály,  Sirniezö,  Almás,  Sohárszeg  és  Bogdán- 
falva egész  helységekre,  DörsÖk,  Butraér,  Genbctelekc  és  Ilerberth 
nevű  pusztákra  Kraszna  megyében ;  Szar\ad  és  Puszta  Sz.-Mik!ó8 
egész  helységekre,  és  Kekeez-ujfalu  és  Jakabos- teleké  nevii  pusztákra 
Közép-Szolnok  megyében.  *) 

Silveater  (vagy  Serestély) —  úgy  látszik  —  Lajosnak  fia, 
15G3ban  Báthori  Istvánnak  Szapolyai  János-Zsigmond  követének 
Bécsbe  egyik  kiseröje  volt.  ^) 

Péternek  fia  Menyhért  egykor  elzálogitá  Nógrád  megyei 
Bodony,  Csalár,  Kia-ZellÖ,  Dolyán,  Pilis,  Rétság,  Szécsényhe,  Beeske, 


')  BieUk,  Majorcs  hungnr. 

*)  KolosuoiioBtori  Convunt  Hodor  kfixl^si'  snerii)!. 

■)  Buday  Fer,  Les.  III.  ^  ■ 

DiBilizedOyCOOÍ^IC 


608  AzisÁBi. 

és  Romhány  belyBégeket  tarjáni  Nagy  Fábiánnak,  melyek  utóbb  Sam- 
bokréty  Tamás  kezébe  jutottak,  és  melyeket  utóbb  Zénássy  Henybért 
özvegye  Czudar  Margit  és  leányai  Zsófia  és  Zsuzsanaa  1597-ben  per- 
lettek.  ■) 

Kelemen  ágán  Mihály  erdélyi  fejedelmi  fö-Iovászmester  1608. 
dec.  8  án  Báthori  Gábortól  beiratképen  3000  in.  ftban  mind  két  ágra 
Jegenyét,akülo3-moatori  uradalom  egyik  egész  hely8égét,1609  ben  Szat- 
már  megyei  Dob  belységben  Tagyszeg  neTÜ  birtokrészt  kapta.'')  Ugyan 
ö  tiltakozik  1630-ban  jószágainak  (Jegenye,  Darócz  stb.)  elfoglalása 
miatt,  melyeket  Bethlen  Gábor  fejedelem  vett  el  töIe  nótán,  mivel  II. 
Ferdinándnak  hódolt.  Végre  neje  Tai-pay  Eszter  ölte  meg  öt 

VII.  Péter  az  erdélyi  fiakalitási  összesjavak  igazgatója;  öca- 
csrí  Miklóssal  és  Ferenczczel  együtt  1647-ben  a  széplaki,  ba- 
romlaki részbirtok  ésKörÖ  puszta  iránt  tiltakoznak;  ugyan  ü  1640-ben 
Kőszeg,  Fesztre,  EsküUö,  Ürgétek ,  Kalota,  Köbölkút  Bihar  megyei 
részjúszágokat  zálogba  veszi  Ramocsaházy  Ananiástól  és  FerencztSl. 

Miklós  1677-ben  Bádokban  lakott. 

Nem  tudjuk  :  volt  e,  és  miféle  vérségos  Összeköttetésben  a  bá. 
lyogí  Hegen  Szénás  családdal  a  nagj'váradi,  kidéi  és  pánczél  csehi 
Szénásy  család?  melyről  következő  adataink  vannak. 

Szénásy  család.  (N.  Váradi,  kidéi  és  pánczél -csehi)  Doboka 
megyében  virágzott  Származását  Szénásy  Miklóstól  hozzák  le,  ki  1626- 
ban  Mohácsnál  esett  eh  A  családfa  *)  kővetkező  : 

Miklós 

1636—1656. 

(n.-váradi  Ibrányi  Zsmsa) 

'  Piter  1670—90. 

Pest  vári  kapitán7 

(Ráakay  Anna) 

'        iTAndiii  1681. 
(Komjátlii  Orsolya) 


II.  András 
1 1688.  aUK- 
(Szathmári  Pap  Etms) 

1CKÍ llUÍM 


')  Protocol.  C.  Neoerad  anui  1597. 
')  Ssirmaj,  Szatmár  várm.  11.  140. 
')  Hodor  K.  k{lzl<<Be  szeríiit.  -,  . 

DiB.1izedOyCOO<^IC 


II.  Andris,  kiat^m 
t  1683.  aug. 
(tísathmiri  Pap  Erzae) 
1664-1683. 


in.  András  16BS. 

1720-1724. 

Dobok  bí  AlUp. 

(póeaai  Na^  Bora) 


IV.  Andria  I.  Józief  Erze^bet  Anna 

1763—1771.  t  (olábpatak!  (Uar«LnyÍ 

Dobokai  nbiró.  Vára4fn4)  Zsigmond) 

(Yárady  Bora) 


István  1794.      II.  Józief    V.  András        Ter^z    Bora       Zsuzsi      Klára 
fllyda  Bora)       de  ti.  Várad  1760.  szbiró  (Balogh  (pőkaf.    (GombAs  (Aknay 

I r-: ■     180(>— 1810.  1771.  Mrv.     András)  Becsky     Fer.)      Jóisefi 

j-^^SIL-,       (Fojérd;  Júlia)  az.  Uln6b.  Mihiús) 

Károlr  I 


m.  József  Elek 

nőtlen  (Balogh  Eszter) 


lS2B-t6l  atlAn>v& 


Eszter 
(BpotjesTntf) 


A  osaládf&n  álló  I.  Andrásnak  neje  Komjáthy  Orsolya  derzaei 
id»eb  Komjáthy  Hikliihak  leánya  volt,  kivel  ntóbb  1624-ben  a  11.  Fer- 
dinánd és  Bethlen  Gábor  köaött  kötött  béke  után  Erdélybe  Do- 
boka megyébe  Pánczél  Csehibe  telepedett  és  törzse  lön  ott  a  Ssénásy 
családnak. 

Ezen  I.  András  kideí  előnévvel,  mint  már  elÖbb  is  nemes 
1639.  maj.  12-én  Qynla-Fejérvárott  kelt  czhneres  nemes  levelet  nyert 
L  Báköczy  Qyörgy  erdélyi  fejedelemtől,  ')  mint  meaei  katonaság  had- 
nagya, maga,  neje  Comiathi  Orsolya,  Anna  és  Margit  leányai  BBámára. 
Bsen  armális  levél  1649-ben  (fería  S-ia  prox.  post  Dnicam  tartiam  Trí- 
mtatis)  Bonczida  mvárosban  kihirdettetStt.  ') 

A  család  cefmere  a  fölebb  emiitett  armalis  szerint  ez :  a  paízs  kék 
udvarában  zöld  halmon  lovas  katona  látszik,  jobb  kesében  véirel  fecs- 
kendett mestalen  kardot^  balkarávsl  pedig  melléhez  szorttott  törökfe- 
jet tart,  ugyancsak  balkezével  a  ió  kantárát  is  tarlja.  A  vért  fölött  ko- 
ronás aisak  áll ;  foezladék  jobbról  aranyvArÖs,  balról  eeOstvörSs. 

I,  András  idővel  —  úgy  látszik  —  (Sfaadnagy  lett,  ezt  valIá  ' 
1758-ban  a  család  érdekében  egytanú  :  csomafáji  Batka  Mihály,  okle- 
vélre hivatkozván,  midőn  álUtá  :  „idősb  Szénásy  András  uram  I.  Bá- 


')  Bákdcz)'  Oysrgr  fpjedelem  dsHarkoaEtlví  Márton  titkár  aláírása  alatt. 
')  A  kihirdctdst  aláírta  Szamoskeüiy  Ulhály  Doboka  vármegje  jegjafije.  ^ 


610  SZBHCZT. — 8ZEKDBET. 

k&czy  György  hadának  fBbikdnagya  volt,  a  mint  ast  in  anno  1646-ban 
die  19-a  martii  az  atyámmal  transigált  contractus  bizonyi^a."  I.  An- 
dris neje  atóbb  Nánáay  Míbályboa  ment  féijbez.  Fia 

II.  András  1654— 1683-ban  élt  Panczélcsehiben ,  mídSn  a 
tatároktól  megöletett. 

m.  Andris,  1720— 1724-ig Doboka  megye  alispánja  volt.  Élt 
meg  1755-ben  ú.  Nejepócsai  (vagy  tán  borsiú)  Nagy  Borbila  volt.  Et- 
tSlfiuIV.  Andris  és  I.  József  1770-ben  kidéi  és  pinceél-csefai 
elfinéwel  Páncsél-csehiben  adominyos  birtokosok. 

IV.  Andris  kinek  neje  Várady  Borbála  (mis  adat  szerint 
Alsó-Bora  volt),  1763— 1771-ig  Doboka  megyének  szolgabirija  volt 
Fiu  közül 

H.  J  ó  z  8  e  f  mir  n.-viradi  előnévvel,  adórovó  1800— 10-ig,  en- 
nek fialILJózBef  1828-tól  szintén  adórovó.  1848-ban  H-Eöblösőn 
a  fetlisadt  oláhok  megvérzék,  és  jobb  keze  egy  Ajjit  elvágták. 

Sieqoir  cMlád.  (Miskép  RÖtth)  Szenczy  miskép  RÖtth  Ist- 
vin  1724rben  Hl.  £iroly  királytól  kapta  czfmeres  nemes  levelét  ') 

A  család  czímere  a  paizs  kék  ndvariban  zöld  téreip  kfinyöklö  vö- 
rös mbis  férfi  kar,  kivont  kardot  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koroni- 
jiból  fehér  egyszarrd  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  eztUtvörÖs,  bal- 
ról aranykék. 

Szenczy  nevÜ  család  él  Zemplin  megyében,  hol  e  század  elején 
birtokos  Cselej,  M.  és  Ki»-Azar  helységben.  *) 

Ugocsa  megyében  szintén  van  Szenczy  nevft  nemes  csalid,  mely 
birtokos  Milyfalvin,  és  közUlök  József  180&-beD  azon  megye  me- 
zei biztosa  volt ') 

Mis  Szenczy  csalid  tagja l^etett azon  Szenczy  Imre,  ki  1702- 
benaBozóki  prépostsági  orodatbm  tisztje  volt,  és  czímerében  koronán 
könyöklő  kart  kivont  karddal,  annak  hegyen  törökfejet  viselt,  ugyan 
ez  ismétlődött  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján  is. 

Szenczy  István  1760-ban  nagyváradi  kanonok  volt 

Sieade  család.  Ldmi  Frununer  cs. 

Siendrey  «MlUd  Trenciin,  Torna  és  Zemplin  *)  megyék  ne- 
messé soriban  találjuk.  Egy-e  mind  ?  —  vagy  több  ily  nevű  csalid 
van  ?  —  nem  tudjuk. 

■)  Collect  herald,  nro  366. 

*}  Ssirma^  C.  Zemplin  aat.  top.  116. 279. 280. 

')  Btímaj,  C.  Ugoua  p.  63, 7fi. 

')  Ssirmar,  C.  ZempUa  not  top.  116.  DionizedOyGoOQlc 


SZBNDBBT. —  BZ&HES8T.  611 

• 

Szendrey  Benedek,  és  általa  testréreí  Pál,  Ferenc  s,  An- 
drás éa  Antal  kitünö  hadi  érdemeikért,  melyeket  a  török  ellem 
harcEokban  stereztek,  Miksa  királytól  Bécsben  1572.  évi  január  30-áii 
kelt  crimeres  nemes  levelet  kaptak.  ') 

Trenoein  megye  1838.  évi  nemeBÍ  lajstromában  János  vaa 
beirva  ') 

Erdélyben  Ssendrei  Ferencz  1673-baD  EobBvárt  Elmélke- 
ttéaéket  adott  ki  négy  prédikáczióban.  ') 

Stendrey  család,  (Carlahnldeni)  Ugy  látssik,  —  erdélyi  csa- 
lád. Szendrey  vOd  Carlshulden  János  cs.  kir.  kir.  taná- 
csos és  Erdélybe  az  Apaffy  kamarai  jószágok  igazgatója  1732-ben  VI. 
EUroly  császár  (HL  Károly  király)  által  római  német  szent  birodalmi 
lovagi  (rítter)  rangra  emeltetett  *)  Ennek  utóda 

János-Benedek  1760-ban  a  m.  kir.  udv.  kamiuilnál  szám- 
vevő, 1770-ben  már  tanácsos,  és  kamarai  levéltári  igazgató,  ugyan  az 
még  1774-ben  is. 

Siendy  család.  Ugocsa  megyei  család.  Szendy  Zsigmond 
1660-ban,  Szendy  Ferencz  1721-ben  Ugocsa  megye  szolgabirái 
voltak.  *) 

SWDessy  család.  Szenessy  Q-yörgy  és  Mátyás  ITIT-ben 
III.  Károly  királytól  kapták  czfmeres  nemes  leveldket.  ') 

CzimerÖk  :  a  púzs  kék  udvarában  zöld  dombon  arany  koronán 
könyöklő  vörös  kar,  kivont  kardot  tartva.  A  paias  fölötti  sisak  koro- 
náján három  egymással  keresztbe  helyezett  nyil[  áll,  hegyeikkel  föl- 
felé. Foszladék  jobbról  ezflstvörös,  balról  aranykék. 

Szenessy  nevtt  család  Torócz  megye  birtokos  nemesei  sorában 
áll,  söt  Kyitra  és  Trencsin  megyékben  is  elterjedt ;  ezen  utóbbi  megye 
ben  már  a  nemesi  Összeírás  1764.  évben  említi,  mint  oda  való  lakosokat 

Ismeretesek  Szenessy  G-  á  b  o  r ,  kinek  nejétSl  Darvas  Zsuzsán 
nától  leánya  Borbála  Veres  Istvánné ; 

Továbbá  Szeonessy  Imre,  kinek  nejétttt  Justb  Klárától  leánya 
Zsuzsanna  Dnbraviczky  Sándomé  volt. 


■)  Kaprínar  Hss.  B.  tomo  XLL  p.  167. 

')  Szontagh  Din.  kSil. 

'jHagjrarlrökU.  811. 

<)  Hegerle,  Adels  Lex.  ErgKni.  b.  914. 

>)  Srinn«7  C.  Ugocsa  69.  60. 

*)  Collect.  herald,  aro.  678. 


5dofCoO<^lc 


612  SZEHOTBL. — BKEirTE. 

Zemplin  mogyében  van  Szennyessy  nemes  CMlád.  ')  Tán 
ennek  elíEdei  közül  volt  azon  Szennyesy  Mátyás,  1563-ben  Hadadi 
kapitány,  kitül  —  noha  vitézUI  védte  —  két  év  múlva  as  erdélyiek 
Hadadot  elvették ,  mi^a  is  súlyosan  megsebesült ,  de  kigyógyult.  *) 
Azonban  e  Szenessy  ésSzensyesíiy  család-nevek  bisonyosan 
két  különböző  származék  tulajdonai. 

Ssengyel  család.  (Szengyeli.)  Erdély  kihalt  családa.  ")  A  csa- 
lád elS-  és  vezetéknevét  adó  ErdJi-  és  MezS-Szengy  el  helys^ 
Torda  megyében  fekszik. 

Szecgyel  Tamás  1409-ben  Marosszékben  fSaeékely  volt,  *) 
de  ez  tán  a  beKÍ  Szengyel  családból  származott,  mely  családból  beöi 
Szengyel  B  á  1  i  n  t  a  Jenő  nemzetségbe  a  Szomorú  ágon  prímipilaiis 
székely  volt  1579-ben.  *) 

SuBByeny  osiilád.  Lásd  fblebb  a  Saaieeay  esalíídoK 

Sieotall  család.  Lásd  Zentall. 

Sieate  család.  Szenté  Bálint  1681.  1687-ben  alnádor  voh.*) 
élt  1698-ban  is.  íratott  neve  „S  s  e  n  t  h  e''-nek  is. 

S«n(e  család.  Nemesség szerzSi  Szenté  János  és  Mihály, 
kik  1718-ban  ül.  Károly  királytól  kapták czimeres  nemes  levelöket.'') 

Czímerök  a  púzs  kék  udvarában  zöld  téren  hátdsó  lábtúra  ágas- 
kodó gríf,  első  Jobb  lábával  kivont  kardot  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronáján  vörös  mhás  kar  könyököl,  kivont  kardot  villogtatva.  Fősz- 
ladék  jobbról  aranyfeketo,  balról  eztlstvörös. 

Erdélyben  Doboka  megyében  szintén  élt  és  él  8z  ente  (vagy 
régi  Írásmód  szerint  Zente  és  Zenthey)  család.  Egyik  ág,  vagy 
család  szent-egyedi,  a  másik  pujoni  előnévvel  fordul  elé. 

A  Szent-egyedi  ág  ott  most  is  birtokos  Hodor  szerint,  Puj  ont  pe- 
dig n02-beQbirta  és  lakta  Zenthey  Bálint.  Ennek  előde  lehetettuEon 
Zenthei  Bálint,  ki  Székely  Mózsessel  az  apáczai  csatában  esett  el.  '• 

Szentegyedi  Zenle  Gergely  1606 — 1622-ben  Doboka  várme) 
megye  alispánja  volt  ') 

')  Ssirmay,  G.  Zemplin  not.  top.  tl6. 

')  Budai  Fer.  lez.  111.  809. 

■)  KSvári,  Erd^lj  nev.  cs.  271. 

<)  Kállay  Fer.  Székely  nems.  S8S. 

*)  Nemes  Szákelf  nemz.  ConBtitntioI  278. 

•)  1681.  ie  1687.  ^vi  tSrv.  e(ikkel7. 

')  CoUeet.  herald,  nro.  606. 

■)  Bethlen  Wolpb.  V.  409.  ; 

')  Hodor  K.  Doboka  m.  436. 

DiB.1izedOyGoO<^IC 


8ZENTBB.  613 

FujoDÍ  Szenté  Pál  Harosezéki  törvényaséki  ülnök  1837.  kö. 
rUl.  F  erén  ez  ügyvéd  Torda  megyében  184S.  előtt,  lakott  M.-Re- 
gémben ;  örökösei  Ferenc z  és  Gábor  idecspataki  birtokosok. 

Táf^e  család  ivadéka  Szenté  Sámuel  is ,  Eunyad  megyében 
Benczenczen  nemes  birtokos. 

tiientes  család.  (Szent-Király-Szabadjai)  Szentes  vagy 
Szenté  család  Veszprém  megyei  Szent-Eirály-Szabadjai  curialÍB 
helységre  Szentes  IstTán,  Rosos  Mihály,  Pap  Péter,  Simon  István 
éa  több  lakosokkal  III.  Károly  királytól  1718.  febr.  6  án  királyi  ado- 
mányt nyert,  és  azon  évben  abba  be  is  iktattatott  ■)  Utóbb  a  csatád  De> 
hány  tagja  Borsod  és  Zemplin  megyébe  telepedett  le. 

Á  családfa  ^  következS  : 


Sámael  Dániel 

(Farkas  Auaa)  (Sáary  _;;J^^^mIí:^ 


1787—1781. 
pataki  böloa^ss,  tanár. 


Jó2Bef  1 18S0.  jsn.  6.        János  t 
nyűg.  CB.  k.  üTuagy  "ifS-  "■•  k* 

1809.  semplini  főhadnagy 

sereg  paT.  alesredesi  cslm. 
(Ifayer  Mária) 


Lajos 

1889— 1858. 

mannaiosi  kir. 

kincstári  Ügyéaz. 

(Gervay  ifdria) 


A  család  togjiü  —  mint  tatszik  —  tanári,  *)  katonú  és  fökor- 
mányszéki  szolgálatokban  szerzettek  érdemeket. 

Czimerök  a  paizs  kék  udvarában  hátulsó  lábain  álló  kettős  fax- 
k&  oroszlán,  elsS  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva.  A  paizs  fölötti  sí- 
«ak  koronájából  szintén  hasonló  oroszlán  emelkedik  ki. 


')  Bár  —  mint  fSlebb  láttak  —  1718-ban  Ss«nte  nevU  esalád  is  kapott 
czimeras  nemes  levelet,  névsserint  JánosísPál,  mégis  a  Cíimer  különbö- 
zésénél fogva  ezen  családdal  azonosnak  lenni  nem  látssík. 

')  Családi  közlés  szerint. 

')  Szirmay,  C.  Zemplin  not.  top.  218.  lapon  János  sáros-pataki  tanárt 
S  s  e  n  t  e  s  y-nek  írja- 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


614 

Tán  szintén  e  CBaládból  valAk  Ssentes  Ferencé,  Istvánis 
András,  kik  ISOS-ben  Arad  megye  nemessége  sorába  írattak. ') 

Szentes  esalád.  (Kis.baczoni)  Udvarbelysséki  székel;  csaUd, 
melybfil  Ssentes  János  16Ö9-ben  Barosai  Ákos  erdélyi  ftjodelemtöl 
Tiltott  czimeres  nemes  levelet. 

A  családfa  ')  kŐvetkezS  : 


MiMly..                         Istrin. 
■  Píter.  ■                        '  lítTin. ' 
'  Píter.  ■                  '  I.  Márton. 

Andria.' 
'  Hibil;.' 

'  Audrái.            litván. 

! 

GyUrgy-        " 

.liUj. 

'dí 

áU.)                                      B 

noi 

Eugénia                Leontina 
(Stnidier             (BiaUiioaini 
HibUj)                   Sándor) 

'  AnUl    JótMf   JioM    Simon 
t            t           t           t 

nUirton 
(1-  StJiea  BóM. 
S.  8s«ca  Ze6iU) 
'     l-UJlBAan.    ' 

Biia    ' 

(CeU  Lajoa) 

D^nei     OrttTgr     L^oi     Károly 
tiQ««i.         t  t  t 

Dávid  a  koloamoDOBtorí  tannlniányi  alapítvány  uradalmában 
gazdászati  gondnok  volt. 

n.  Márton  Eotosvár  városi  pénztárnok. 

Tán  ugyan-e  család  ivadékai  :  Ferencz  íb,  ki  Kosesden  poa* 
tamester  1848-baD ,  és  József  a  kincstári  tanácsnál  imok  1836. 
körül. 

Csikszékben  szintén  van  Szentes  család,  melyből  Jóasef  Há- 
défalván. 

Sienthey  család.  (Szentéi  f)  Szenté  (vagy  hajdaniaian 
Zentbe)  helység  Nógrád  megyében  fekszik  Nándor  helységnek  szom- 
szédságában, ezt  birta  hajdan  és  innen  vette  nevét  is  a  kihalt  SzoQ- 


■)  Arad  megyei  jegysekSnyv  790.  U. 
')  TOrOk  Antal  kVsl^  aserínt. 


DiBi1izedOyGoO<^lc 


SZEMT-JJÜDBÍBST.— BEENT-Q^aJCBBI.  615 

íbey  (de  Zenthe)  család ,  melyből  néhány  ízen  ■  következők  isme- 
reteid: 

Bsenthe;  Láuló]  Gergely 

L 

Nevesett  Sebestyénnek  ]a.vait  14B9-ben  Verböcsy  István  kap- 
ván, a  beiktatásnak  ellene  mondott  Sseothey  Péternek  ivadéka  '), 
mely  igy  áll : 

Samthey  P^ter 


Anna  Kata  Zsófia  1490^1600. 

(csepehlvi      (Zelllettei  (Prri  Tamásáé) 

Pyii  Antal)     IfUiilTiié) 

Útibb  e  családnak  nyoma  sinos,  —  kihalt 

Simt-Alidráuy  Malád.  Szepes  megyei  nemes  család.  Eösű- 
lők  Szent-Ándrássy  Jeromos  a  szepesi  káptalan  jegyzője  volt  Czi- 
mere  a  vért  udvarában  hátulsé  lábún  álló  oroszlán ,  fölötte  jobbról 
arany  csillag  ragyog  j  a  vért  fölötti  sisak  koronájábél  magyar  vitéz 
emelkedik  ki,  jobb  kezével  kivont  kardot  tartva. 

Sienf-ADdrássy  esaUd.  (Csik-Mádéfalvai)  Erdélyi  csiki  szé- 
kely család,  melyből  István  161&-tól  erdélyi,  1630-tól  veszprémi 
püspök  alig  egy  évig,  mintán  hamar  meghalt  ') 

Sient-ABnay  esaUd.  (Sz.-Annai)  Marosszéki  székely  csatád, 
melyből  Pá  1-nak  fia  Imre  1409-ben  Marosszékben  biró.  ') 

Szent- Annái  Tamás  1561-beD  Becse  vár  kapitánya.  *) 

Sient-Benedeky  család.  Bars  megyei  régi  család.  Eléfbrdul 
Trencsin  megyében  is,  hol  1667-ben  István  Beczkón  lakott,  mint 
Révay  György  tiszttartója.  *) 

Stent-Gerileiel  csulild.  Erdélyi  Doboka  megyei  család,  mely- 
ből Sándor  örökösei  és  Zsigmond  Eethelen  és  másntt  birtoko- 
soknak iratnak. ') 


■)  Horváth  btván,  V«rb«cai  emléksaete  U.  137—131. 
*)  Sasrsdaj  Series  Episcoporom  TransrlTaaiae  210—216.  Pray,  Hierai- 
a  1. 806.  n.  379. 

■)  Kállay,  Si<!kel7  nemi.  S88.  HuszH  után. 
')  Budai  Fer.  Lex.  IL  18. 
*)  Ssontagh  Dán.  k«sl. 
•)  TSrSk  Ant  köal. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


Sieut-Gofhárdi  család.  BzeDt-GotLárdi    JánoR   1720.  aiig. 

24-én  kapott  czímcroa   iicmcB  levelet   ')  közösen  Cseh  Ad&inmal  és 

Lendvay  MiklÓBsal.  IMad  Cseh  ca. 

Sienf-GyArgyl  cMlid.  (Bazini  gróf  f)  A  Szent-Györgyi  és 

Bozini  grót  kihalt  család  oklevelek  tanúskodása  szerint  a  Hunt-Paznáa 
nemzotségbjil  ored  ")  és  nevét  a  Pozsony 
megyei  Szent-György  és  Bazin  szabad 
kir.  városokról  vette. 

EUöbietos  törzse  Tamás  grér(GO- 
mes)  volt,  ki  Imre  királytél  a  Eeykeus 
erdőt,  IL  András  királytól  pedig  1209- 
ben  Szakoiczá-t  kapta  kir,  adományban. 
Nemsokáraez  utóbbi  királytól  kapta  1 216- 
ban  Bozen,  vagy  Bazyn  földet,  (most 
SS,  kir.  város).  És  e  szerzemények  után 
—  úgy  látszik  —  Tamás  fiíldi  pályáját  is 
bevégezte,  mert  1217-b'en|  már  az  élők 

sorában  nem  találjuk.  T31e  a  család  kihalásáig  szakadatlan    lánczo; 

latbao  következfileg  ')  sarjadzott : 


Tamás 

1309. 1316- 

comea. 


Sebas 
Spohárno 
1.  8z..Gyi 
kapta. 


„    . ,      ,  Sándor 


>  ,   I, —  — 1  j.  Kozma 

L  Ábrahám  (Abych)  1215, 

'  ír.  ÁbMhám  Tamás  ~~'       '~Pa  H.  Koama"^ 

Abycb.  oraiáijbiró  1270.  1270. 

F<Afl.akliv.hp,nl.  pOMOnji^föííp.  f  f 


•)  CoU.  berald.  nro.  411. 

*)  Laziiu  Farkae  gjengs  hitelű  munkája  alaptalanál  aa  Altenbargi  gró- 
foktól uármazUtJa. 

*)  Wagrer.  Coll.  geneal.  biit.  dec.  U.  48—70.  Ugyan  fi  Tab.  geneal.  Hh. 
tab.  XXXI. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


1.  Péter 
13jS.  oBzt 
Datint  kaija. 


SZBMT-GVÖfieiri 


II.  Ábrabám,  ki  a*  tlSM  lapon. 
Abycb.  ^     


Bora     m.  Tamáe 
{Polheitni  1369. 

Farkag)  t 


V.  Tamás  Tem«l 
FStárnok  mest. 
éa  bAn  1897. 


I[.  SebiiB 
1S43.  o»t. 

S»  Györgyét  kapja. 

II.  János  Miklóa  1.  JAnoa 

I.  György 

tl419. 

(Oxdravasky 

Íratna) 


Hc4vig  UL  Lá«Blö  Eberhárd  Márton 
(Pernek  f  t  pa 

Vilnos) 


111.  Kozma.    Láatló. 


Cucielle 
a  galambóczi 
hffsnő  1896.  1484. 
(Rosgonyl  lat?^) 


IV.  Péter 
1446. 
(Marcaali  Hedyig) 


Imre         IV.  Lásdó 
(Rozgonyi  1445. 

Ilona)  t 

Kmon 
1488.  (Balaaia  KaU) 


II.  Oyörer 

koronaőr 

1489. 1469. 

(1.  Oppelni  Judit 

8.  Lichtenatein 

Ua^t) 


a  <I.  Ferencz 
^l,       Í527. 
E.(S(WeÍBpraeb 
^»       Bora) 


Farkas 

fökamaráB 
tl584.    f 

(ZabUthi 
Znúfia) 


IV.  GyBrgy 
1509. 1 16*8. 


11.  Kríttóf 
1 1H8. 
(gr,  Salmia 


(Mithény   II 


VTOytírgy.  II.  István  IV.  latrán  Anna  Gartrnd  Margit  ZsüSk    <- 


íyBrg; 
I60Í 


1527.  1516.  (Pneek-(ZelckÍDg 
(PrHaiDK  beim  Vilmos) 
BoldizO  Farkai; 


lU.  JáDoi  Zsigmond        V.  P4U)T        Kristóf    lU.  OySrgy 

U67.  erdélyi         1466.        erdélyi  vi^jda  (Neypei^  t 

valda.        erdélyi  vwda    országbíró       Graso) 
(Batthyány  N.)   (N.  Bptbála     1499.  Ifi  17. 

•"»«•)  Z.SS.) 


„Gooi^lc 


618  BZENT-gTÖRBGTI. 

Tamianak,  a  törzsnek  két  fia  maradt :  I.  S  e  b  u  s  gróf  és  S  á  n- 
d  0  r,  \^.  pobiraok  mesterek. 

I.  SeboB  már  1212-ben  érdemeiért  Roxovag,  Miley  és  Qrad 
birtokokat  a  PozBonyi  és  Nyitrai  vártól  elmentve  adományba  kapta.  ■) 
1217-ben  atyja  halála  után  testvérével  egyStt  Ssakolczára  megerősí- 
tést kap.  Ugyan  akkor  kapta  a  sztflSsí  udvarnokok  földjét  is.  *)  0 
Bzersé  Szeot-G-yörgy  várát  is.  Fia  maradt  I.  Ábrahám,  kírJil 
mint  a  család  folytatójárót  alább. 

L  Sándor,  kia  Henrik  császár  elleni  csatában  fogollyá  lévén, 
rabságot  szenvedett,  1216-ban  kapta  11.  AndráB  királytól  FoxBony 
megyében  CBütörtökhely  helységet  ")  1217-ben  megerílsítetik  Sza- 
kolcza  birtokában  testvérével  együtt.  *)  Egy  névtelenen  kiviU  két  fia 
maradt:!.  Kozma  és  Akhilles,  kik  1241-ben a sajói  Qtközetbea 
tetemes  résst  vettek,  testvérdk  eleBett,  Sk  sebet  nyertek ;  utóbb  E  o  e- 
m  a  Pozsony  megyét  ótalmazta  az  ausztriai  berezeg  ellen,  hol  tizen- 
két sebet  kapott  és  elfogatott,  az  alatt  pedig  Akhilles  a  határokat  vé- 
delmezte. ')  Akhilles  utódok  nélkül  halt  meg.  I.  Kozmának  maradtak 
űaí  Pál  és  11.  Kozma,  kik  1270.  évi  oklevélben  említetnek ;  de 
magnóikul  haltak  meg. 

I.  Ábrahám  (I.  SebusDf^fia)  atyja  után  birta  Szent-Györgyöt, 
és  két  fiat  nemzett):  U.  Abraliámot,  a  vöröset  (rufiiB)  ki  Abycbnak  is 
neveztetett  és  11.  Tamást,  akiaz  esztergami  érsekségnek  helysé- 
gei etpnsztitása  által  temérdek  kart  okozván,  Lodomér  érsek  által  az 
egyházból  kizáratott,  ezt  lelkére  vévén  három  ezer  márkát  ajánlott 
az  érseknek.  Az  érsek  a  megtórönek  ez  összeg  egy  részét  elengedte, 
de  300  márka  fejében  testvére  megegyeztével  Tamástól  Nyitra  me- 
gyei Gyorokot  kapta  az  egyház  részére  1287-ben.  Tamásnak,  ki  or- 
szágbíró Pozsonyi  és  Szentgyörgyi  gróf  volt,  fia  nem  maradt. 

n.  Ábrahám  a  XIV.  század  elején  élt,  és  két  fiát  hagyott 
maga  után  :I.  Pétert  ésH.  Sebust,  ki  1343-ban  a  gyön  káptalan 
előtt  osztozott  meg,  e  szerint  Bazin  vára  a  hozzá  tartozó  Sumberg  és 
Újfalu  pusztával,  Szeles  és  Zemech  helységekkel  a  Csallóközben  Se- 
buB  mesternek,  ellenben  Szent-György  vára  és  alja,  Ziki,  ivándi  puszta, 


')  P«i^r,  Cod.  dipl.  tomo  IIL  voL  1.  p.  126. 

')  Ugyanott  201. 

*)  Ugyanott  176, 

*)  Ugyanott  199. 

*}  124a.  &  13W.  oUev^l  kivonat  Wagneniál  II.  51—68. 

.nOO<^iC 


sebmt-otGroti.  619 

4a  Eberiiard  helység  L  Péter  mesternek  jutottuk;  ig;  es  a  szeat- 
g  y^fgyh  amaz  a  b a z i n i  toiuű  flfyja  lett. 

I.  Péternek  Borbára  leányán  kívül,  ki  1364-beii  Polheim 
Fai-kasnénak  iratik,  még  három  fia  volt :  ÜL  Tamás,  íl.  Péter  és 
n.  János,  kiknek  1369-ben  I.  Lajos  király  engedélyt  ád,  hogy  az 
Eberiiardi  hidat  megtarthassák.  HL  Tamásnak  at6da  nem  maradt. 
n.  János  fiában  IV.  Tamásban  halt  kL 

IL  Péternek  fiai  Toltak  :  Temelnek  nevezett  V.  T  a  m  á  b  és  ül. 
Péter,  kik  1397-ben  r^  leveleiket  a  gySrí  káptalan  által  átiiatják. 
m.  Péternek  fián  HL  Kozmán  kÍTŰl,  ki  1412-ben  magnélkül  meg- 
halt, és  IL  Lászlón  kivül  ToIt  leánya  CzeozlHa  is,  Rozgonyi 
Istránné,  a  híres  galambóczi  hSanö. 

V.  Tamás  (Temel)  L  Lajos  király  alatt  tárnokmester,  Uária 
királyné  alatt  ped^  Dalmatia  és  Horrátorsaág  bánja^  ez  utóbbi  ki- 
rályné híve.  Ennek  fiaál  írják  YI,  T  a  m  á  s  t,  kinek  nejétttl  Haym  Ka- 
talintól gyermekei  :  Hedvig  Pemeck  Vilmosné,  IIL  László  és 
Eberhard  kihaltak,  éa  Márton,  ki  pap  volt.  Ezekben  L  Péter 
ága  kihalt 

n.  Seb  US  két  fiát  hagyott  L  M  i  k  1  ó  B  t  és  L  Jánost,  ennek 
I*  Lajos  király  1361-ben  Hedvára  helységben  Bazin  vára  tartozéká- 
ban megengedte  nj  várat  építhetni.  Ezt  megerösité  1371-ben  is. 

L  Miklósnak  két  fia  volt  :LQyörgy  ésH  Miklós,  aki  ki- 
halt Qyürgy  1412-ben  aláirta  a  Zsigmond  király  és  Ulászló  lengyel 
kir.  kSztí  békeszersítdést.  Meghalt  142ö-ban,  eltemettetett  Bazinban  a 
jBtemplomban.  NejétSl  Ozdravszky  Irathnától  három  fia  maradt :  IV. 
Péter,  LLászló,  ki  magnélkfU  halt  meg,  és  II.  György,  kiás 
osztályban  kapott  SzentgyÖrgy  vára  által,  uj  vonal  atyja  lett 

IV.  Péter,  mintán  nejétSl  Marcz&li  Hedvigtől,  ki  Marozali  Dé- 
nes slav.  bánnak  leánya  volt,  három  fia  szOletett,  úgymint  I  m  r  e,  IV. 
László  és  Llstván, maga meghaltl445-ben. Fiai küzűlakét utóbbi 
magnélkfll  múlt  ki. 

Imre  Rozgony  Ikinát  vette  nőül,  ett&l  lett  egyeUen  fia  S  i  m  o  n, 
ki  1488-baQ  a  leopoldsdorfi  uradalom  felét  bírta.  Nejétől  Balassa  Ka- 
talintól hét  gyermeke  született:  IV.  László,  VI.  Péter,  L  Fe- 
renoz,kirSI  alább,  Farkas  II.  Lajos  király  alatt  tanácsos  1526- 
ban,  utóbb  Szapolyaí  János  híve  haláláig  1534-íg.  Házasságban  élt 
zábláthi  Trencséni  LSríncs  leányával  Zsófiával,  ákosházi  Sárkány 
Ambrus  országbíró  özvegyével ,  gyermekei  nem'  maradtak.  IV. 
OySrgy,  ki  1543-ban  balt  me«,  két  fiat  nemzett  Adolfot  és  H. 


020  BBBNT-QyÖaOYl. 

Eristófol,  a  kinek  gróf  Salmb  Erzsébettel,  ki  utóbb  HoSiiiaa  Ádám 
nejéül  iratik,  egy  leánya  maradt ,  de  elbalt,  e  igy  az  eberhardi  urada- 
lom a  kir.  ttgyéBKségru  Beállott.  K  r  i  e  s  t  i  n  a  klistiányí  Mitthány  Já- 
noflné,  és  Borbála  ')  1511-beti  férjhez  ment  Lichtenstein  Bázmin- 
hoa,  ennek  halálával  Joróczky  vagy  GragoBzky  Gáspárhoz. 

Említett  1.  Forencz  a  mohácsi  csata  után  I.  Ferdinánd  buzgó 
hive,  1527-beii  Miksa  fÖhzg  kerosztatyja.  Ugyan  est  évben  osutozott 
meg  testvéreivel.  Neje  Weiaprach  Borbála  volt ;  fiai  magnélkül  balták, 
nagy  kort  ért  leányai  idegen  házakba  mentek  férjhez.  Követkesö  hét 
gyermekét  ismerjük  : 

1 .  V.  G  y  ö  r  g  y,  élt  1507-ben. 

2.  U.  István  1537  ben. 

3.  IV.  Jánoa  1523-baD. 

4.  Anna  1527-ben. 

5.  Gertrúd  De  Prösing  Boldizsár ,  Steini  báró  és  felsS-aoss- 
triai  kormányzó  neje  1646-ban. 

6.  M  a  r  g  i  t  PDeokheim  Farkasné. 

7.  Z  B  ó  f  i  a  Zelkíng  Vilmos  neje. 

Visszatérőnk  L  György  másik  fiához  11.  Györgybe z. 

II.  György  Albert  király  korában  élt,  kinek  1439-lKin  as  or- 
szág; koronáját  átadá.  Albert  király  és  ennek  fia  V.  László  halAU  után 
Mátyás  király  ellen  Fridrík  csáazárral  szövetkezett,  kitül  ezen  hűségéért 
családi  ösi  czimeréröl  levelet  nyert  1459-ben.  ^)  A  család  ösi  czimere 
— úgy  látszik  —  előbb  csak  egy  ceillagból  állott,  mint,  egy  1412.  évi  pe- 
csét mnta^a.  ')  Fridrik  császár  Szent-Györgyi  11.  György  részére  már 
négyfelé  osztott  vérttt  czimert  adott,  a  1.  és  4.  arany  udvarban  vörds 
csillag  ragyog ;  a  2.  és  3.  arany  udvarban  koronás  egyferjü  sas  szétter- 
jesztett szárnyakkal  látható;  a  paizs  fölött  két  koronái  sisak  áll,  a  jobb 
-oldalin  püspök  sUvegféle  ál>,  és  abból  páva  tollak  emelkednek  föl,  a 
baloldali  sisak  koronáján  koronás  cgyfejU  sas  kiterjesztett  szárnyí^kal 
látható.  A  paízst  két  oldalról  a  szokásos  sisaktakáró  veszi  körfiL  Mint 
<ezt  fölebb  a  metesvény  mutatja.  Ugyan-e  czimert  használta  1502 — 
I5l4-ben  *)  pecsétén  Szent-GyÖi^i  Péter  országbíró. 

II.  György  .meghalt  1467-ben,  mint  Szent-Gyöi^yön  az  egyház- 


')  Uohencck  eserÍDt  nem  Siuoimak,  hanein  FerBnCEoek  leánya  volt. 
')  EapTinai.H.  Diplom.  11.  S25-  ^b  Telek:,  Hunyadiak  kofa  X.  621. 
')  Wagner  Dec.  U.  tab.  II.  fig.  í.  i 
')  Ugyan  Mt  Bg.  6.  és  kiadta  Battyáu  is  Xisgea  Eodw.  II.  669. 

.nOO<^lc 


S2BHT0VÖRGYI.  621 

ban  BÍremlék  raaradvAnya  mutatja.  ')  Kitaier  h&uwodot^  elei  neje 
Oppelní  Jutka,  előbb  vöröeköi  vagy  <)vári  Wolfard  özvegye ;  a  m^ik 
LichteDiteia  Margit  volt  Ezektől  következő  tit  gyermekét  nenuette  : 

1 .  III.  J  á  n  0  B  eleinte  szintén  Fridrik  császár  híve,  de  atóbb 
Mátyás  király  bils%re  tért  és  ezért  1467.  kürlil  Erdély  vajdájává  té- 
tetett. Neje  Batthyány  leány  volt  volna,  *)  és  ettől  leánya  H  a  r  g  1 1,  ") 
Hohenberg  Jánoshoz  ment  férjhez. 

2.  Zsigmond  nem  csak  hive  Fridrik  csásüárnak,  de  tábornoka 
is.  1466— őS-ban  János  testvérével  egytttt  Erdély  vajdája  volt  Éltek 
még  1486>ban  is,  midőn  Szent-György  és  Kabold  vár  iránt  Mátyás  ki- 
rály nekik  uj  ítéletet  engedett.  Borbála  nevíi  nejétől  egy  fia  :  VII.  T  a- 
ro  á  B  maradt,  ki  az  esztergami  érsek  ellen  egy  Ősi  perét  bevégezte  és 
fiatal  korában  magnélkül  meghalt. 

3.  V.  Péter  i;.  Ulászló  alatt  1499-161  ardélyi  vajda  és  széke- 
lyek föispánja,  1604-től  1516.  országbiró  volt.  ElaŐ  neje  caimburgi 
Gtibor  Kunigond,  második  Waldstein  Zsófia  volt ;  mindkettő  magtalan 
múlt  ki,  utánnok  V.  Péter  özvegyen  élt  haláláig. 

4.  Kristóf,  kinek  neje  Neydperg  Erzsébet  volt. 

6.  IIL  Gtyörgy,  szintén  magnélkül  halt  el.  Es  igy  ezekben  a 
Bzent-györgyi  és  eberhárdi  ág  elíogyván,  ezen  urodalmak  I.  Péter 
ágán  Simon  gyermekeire  ssátlottak,  kik  valamivel  tovább  tartották  f^ 
a  családot,  de  kik  szintén  a  XVI.  század  miaodfelét  sem  érték  el.  ') 

Sientgyftrgyi  esalAd.  Szentgyörgyi  János,  és  másik  Já' 
noe  és  István  1686.  évben  I.  I^opold  királytól  kapott  czüneres 
nemes  levelet,  ^)  mely  szerint  ozímere  a  paizs  kék  udvarában  zőld  té- 
ren álló  magyar  vitéz,  vörös  nadrágban  és  mentében,  zöld  öwel, 
oldalán  fekete  bűvelyd  kard,  jobb  kezében  kivont  kardot  tartva,  A 
paizB  ibIStti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  könyököl,  arany  királyi 
pálczát  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüstvörŐs,  balról  aranykék. 

Ezen  Szentgyöi^yi  családból  származhatott  ason  György,  ki- 
nek nejétől  Nagy  Magdolnától  leánya  Julianna  EürtöSBy  Mihályné 
volt  «) 

Hás  családból  eredt  Szent-györgyi  Ferencz,  1660-ban  váczi 
püspök,  és  Erdélybe  követ. 

')  Qynríkovici,  Hogyar  akud^miai  Érteaitíi  1847.  S6S— 870.  lap. 
')  Spener  izerint  De  a  Battbjáujiak  ca  alád  fáján  nem  található. 
')  fi.  Hoheneck  :  Die  Herren  SttCnde  d.  Ershers.  UBterreich  II.  633. 
')  A  család  Qrfir  megyei  b irtok vÍBxODjairól  irt  Cieh  J.  Tudományba 
Gyűjt.  1829.  Xn.  61. 

')  Collect.  herald,  iiro.  827. 

•)  Schönfeld  Adelslei.  1. 208.  .-  , 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


633  SZEirrGTOBOTT.— SZENT'DCBET. 

SieoigyOrcjl  esalád.  (SzentOyörgy  Tölgyi)  Doboka  megye 
nemes  családa,  melybdl  Mátyás  azon  megyei  ssentgyörgyi  birtokos 
Tolt ;  nejétől  Drá^  Mártától  nemzé  Erzsébetet  egerí  Kftmuthi  Ba- 
lázsnét  ■) 

SientgyOrgyl  cMlád.  Föszékely  osalád  rolt,  kSeültik  Bbi^ 
nab&s  ^1451.  évim.  Táairhelyi  coostitutío  sseriut  nagyobb  had- 
sereg kapitánya. ') 

SiBDigyOrgyl  esalAd.  (N.-Rápolti)  Alapitá  Imre,  ki  az  erdé- 
lyi advari  kanczellaríanál  eléadó  tanácsos  volt,  mohait  1863-ben. 
Fiai  kdzfii  Imre  itiSlKmester  az  erdélyi  kir.  táblán,  Ctyula  az  ndy. 
kanczelláríánál  titkár  Bécsben. 

SseotgyOrgyi  o»alád.  (Egeresi)  melybSl  Sándor  Kolos  mo< 
gyében  adóirói  biztos  1831.  körttl. 

Szentgyörgyi  néven  a  XVII.  század  végén  két  re£  lelkészt  is 
SsmerOnk,  egyik  Dávid  1679.  kSrdl  dévai,  a  másik  István  be- 
nedeki  ref.  lelkész,  ez  utébbi  1688-ban  egy  magyar  hittani  kSnyv 
szerzője.  ') 

SieHt-lllonay  oialád.  Ismeretes  kÖzUlök  József  pozsonyi 
kanonokból  1744-töl  esztergám!  kanonok,  nagy-szombati  plébános  és 
szent-tamási  prépost,  ki  Pápáról  származott  és  1769-ben  halt  meg.  *) 
Czimere  nemességre  mutat.  ') 

SieDt-lmrey  esalád.  (Szent-Imrei  és  Krasznik-Vajdsi)  Sáros, 
Abanj,  Borsod,  Tonta  megyei  birtokos  nemes  család. 

Tagjai  többnyire  megyei  hivatalokat  viseltek,  és  más  megyékbe 
is  elszármaztak.  így  Szent-Imrey  Sámuel  1704-181  Gömör  megye  je- 
les ÍKjegyzítje  volt,  és  Rákoczyboz  is  járt  követségben,  1713-ben  or- 
szággyfllési  követ  volt  Tudományos  hire  oly  terjedt  volty  hogy  1708- 
ban  S. 'Patakra  jog-  és  történet  tanárnak  hívatott  meg,  de  el  nem  fo- 
gadá.  Meghalt  1718-ban.  ')  Pál  Abauj  várm.  törv.  sz.  flloök  1788. 

Ábaaj  megyében  Gábor,  (ki  az  ösi  birtokon  Erasznik -Vajdán 
tztüetett  1759.  fébr.  3-án,)  megyei  hivatalra  lépvén,  1619'ben  már 
etsö  alispán  egész  1840-ig  közben  követ,  és  1836-ben  kir.  taná- 
csos. Ela 

■}  Hodor,  Doboka  várm.  S31. 1. 

^  EálUy.  Ssékolj  Bsmz.  888. 

■)  BenkO.  Traneylv.  Cten.  IL  éa  U^gytr  írók.  U.  K.  Síirmay  C.  Zem- 
pliaSl&sz. 

*)  Hemoria  Basilise  Strigoniensia  168. 

*)  Eaprinai  Hss.  B.  tomo  44.  pag.  180.  868. 

')  Butholomaddoa  C.  GttmOr  40S.  4b  7M.  ,  ~  , 

i:,:,rcdr,L.OO<^IC 


SZEMT-ITÁMTI.  623 

András  1825101  1833-ig  al-,  azután  fŐBKolgabiró  1846.  febr. 
24-ig.  Előbb  Elrasznik- Vajdán,  atán  Kassán  lakó.  Birtokos  Abanj  me* 
gyéa  kÍTUl  Sáros  megyében  Keczer-Lipócz ,  Keczer-Feklin,  Ofalu, 
Tuchrina,  Zsegúye  beljBéges.  Fia 

G-jSrgy  1838 — 12-ig  Abanj  megyei  másod  aljegyzS,  1846. 
febr.  24-tSl— 1849.  fBjegyzfi.  1847-beQ  köret 

Jóssef  1825-tSl  eekadt  Borsod  vármegyében,  utóbb  alazolga- 
biró  1837.  köHil. 

A  család  nevét  adó  Szent-Imre  helység  Sáros  megyében 
fekszik,  hol  a  család  jelenleg  is  birtokos,  úgy  bitja  az  elSnevet  adó 
Abanj  megyei  Erasznik- Vajda  helységet  is. 

SieDt-lványi  család.  (Szent-Iványi)  Liptó  vármegye  egyik  leg- 
régibb ös  caaláda,  mely  —  mint  e  munka  IX.  kSt  401.  lapján  a  Pon- 
grácz  csatádnál  mond- 
va volt  —  az  óvári  és 
sient  -  miktósi  P  o  n- 
grácz,  Szmre- 
c  s  á  Q  y  i ,  uádaadi 
Báan  és  Pottor- 
nyai  családokkal  egy 
közOs  törzsből  eredt. 
Innen  czfmerök  is  ezen 
családoknak  lényege- 
Ben  egyezS.  Ki  volt  leg- 
régibb ösmeretes  törzse 
és  miként  szakadt  több 
ágraanemes  sarjadék? 
az  idézett  helyen  bőven 
ki  van  matatva. 

A  törzs-öaök  életéről 
és'  birtok  viszonyairól  is 
a  hivatkozott  helyen  volt 
emlités.  Itt  tehát  elég 
leszen  csak  a  kfllön  csa- 
ládokra oszlásnál  fognunk  fel  a  leszármazás  lánczotatáL 

A  Bzétágazás  és  kfllSn  családokra  oszlás  a  nemzetségi  javaknak 
felosztása  áltid  vette  kezdetét  mintegy  a  XIV.  század  közepén,  a  mi- 
dőn a  táblázaton  álló  I.  Lászlónak  fia  Sebestyén  osztály  és  fSbir- 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


634 


szent-itAnyt. 


tokképen  Liptó  Szent-Ivány  helységet  örökölvén,  lí  és  ivadéka  erről 
Szent-IvAnyi  nevet  kapott 

A  családfa  I.  Lörincztöt  kezdve,  ki  1241-ben  a  tatárok  el- 
len a  sajói  ütközetben  vett  részt,  követke  eÖleg  ')  sarfaSzott  le  : 

*         I.    tábla. 


I.  Serefii 
1S8B. 
kitJfl  a  Pongrda 
él  PoUomyan  ei. 


I.  Bogom^r 


I.  Miklós     II.  Bogam^r     János 
>.  iS*i)ireci(fn|f>         a  Báan  1298- 


Ldrincs 

1310. 

ent  kanon. 


Sebes  tvtfn 

1388. 

de  Szent-Ivány.'' 


ik.  HiklÓB  János 

t  1«9.  t 

(megolts  I.  Bencd.) 


1410. 
_JL_ 


Barnabás.      Bernát     Fábián. 


II.  István 

1464. 
(QBrg^Bora) 

'folyt.  IV.'mi^. 


Páter 

1464. 

t 


János 

14eá. 

t 


II.  Ctáepár        Bernát 
1620.  1506. 

(Gtfczyllona) 
I.  EáfaeTTea?. 
(Knbinyi  Msrgit) 

*"  Mibály  1670. 
(ngos  Pongrácz  Prussina) 


Pál  FereacB  Menyhárt 
(Bakos  (Kobo  (Bornaoi  ? 
Bora)        Anna)  Kata) 

U.  Bálael  V^. 

(1.  Battba  Bora 

2.  Boiy  Judit  1680.) 

Fotgt.  III,  táblán. 


')  Leboczky  Stemmat  11.  B81.  Rajcerinyi  Gencal.  deductionca,  Mbs.  I.  65. 
66.  tOO.  n.  0.  67.  140.  Ét  a  család  egyik  t.  tagja  által  kSilOtt  tábla,  továbbá  Vsy 
L.  Námet  faivség  697.  stb.  ,  -  i 

i:r:,rcdT,L.OO<^IC 


Gáspár,  ^t  11  /.  I 
1620. 
(Kubinji  Magdolna) 


Mátjás 
(Rebolubik 

Eraae  1658.) 


P^ter  1658. 
(Pongrácz  UoDft) 


Pál  1699. 
(Ssent-Irányi 

Jinoa 

váradi 

kanonok 

1760. 


Ádám 


Dániel  1690. 
(PoltornyaT 
Magdolna) 


Hibálj 
(Qörgei 

Mária) 


Ignácz.     JázHcf  Antal  Jáous.         Mihály 

Bihari  aliap.        Árvában  (BafcóvEzky 

(Sughd  Magd.)    (ICeviciky  Mária) 

FranciUka) 


Jőzaef 

1806. 

Ker.  táb. 

UloOk 
(Murányi 

Kata) 

(b.  Szepcaay 
János)        r- 


Albert 

(Kubinji 

Julianna 

t 


Ferenci  Benedek  Kata  Anna  Czeczilia  Róza 
Bihari  Bihari  (BelWt  (Lányi  (Fcrddnyi  (Náray 
tbirú         Bzblrií     Júz^efj    Jöziiíf)    János)      János) 

(teleki  (Bclíczay 

Balogh        Rúm) 

Kata)  "^in^  Julianna.  ' 


Mihály 
(DcBsewffy  Kata) 


Márton 
t 


Sándoi 

(Boser 

(Fr^sin 


Károly 


Sándor 

(Pottornyay 

Porai 

Ferencz 
t 


Bcflztercz^n.  '"jV. 


Márton 
Cl.  Oitltk  Judit 
2.  Kubinyi  Mária) 
Márton!       ' 


(Sz..lványi 

Lásztú) 


Márton 
(Ottlik  Jndii] 

Márton 
1M4.  liptói  fÖBzbir 
1861.  főispán 


i.-Iványban 


lUQTAltOBSlla  CSALÍDU  X.  KdT. 


,a»,  google 


626 

SZENT-IViSTt. 

m.  tábu. 

Báfael,  ki  az  l.  lái!án. 
1629. 
(l.BfttthaBora. 
2.  Bori  Judit  1680.) 

'  Oibor  1658. 
CGylirky  Mária) 

István                                               B 

(meglíJtte  ÜzUviasy                                   1 

JánoB)                                      (Kubio 

ilint      ' 
E58. 
i  Mária; 

■  Gábor 
(Báai 
Eáta) 

Menyhért 

1687.  16ÍI6. 

(Pongrácz  Ilona) 

László 

(LáüK  Ilona) 

'     Henfhért 
(Zmeekal  Ilona) 

Qábor                                 József 
(Kubiiiyi  Mária)                       (EubinTi 

£1 

ek             L 
thy        (Szc 
zbI)            Z 

rincz        ■       Gáspár              Jónás', .^íiÜSÍL- 

nt-Iványi      (Báan  Anna)        katona.        Mihály 
az8i)                     l                                  TreniwéQben, 
'  József                 Péter    ' 
1              flgyvéd  1830. 

'       Adolf                  Gasztáv      ' 
Liptói  esküdt     liptói  aladószedfi 
1840-44.                 1844. 

Adolf.    '         '        Gejza. 

'      Jdoáa 
(Ssent-IyáDTÍ 

Tamás 
Szent-Iványban 

Imre                 Tamás            András, 
liptói  Bzbiró        aladószedfi 
1840—44.               1847. 
(Pongrácz 

Hermina) 

Antal 

(Szent-Ivánj^i 

Máris) 

Szent-Iráujbaii. 

'  Pál.               Gyula.  ' 

'  Gj 

nia.      líiíUa.      Oida.      Bogas.  ' 

Sándor    Imre  Káfaol  Hityás  István        Bálint 

t  t        (Palásthy  Mária       1700.  1718.    1691.  oszt    1691.  ociL 

16Ö9.  Oamörí  fSjeKjsCI 

'  ' (1.  Dobay  Bora 

1.  Soldos  Bora) 


Folyt,  a 


Bora 

(szántói  Szabó 

László) 


Krisztina  1741. 
(Köveady  László) 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


Báfael,  ki  ni  ellibbi  lofon. 
(Pvláathy  Mária 


György 

1728—87. 

NAgrád!  mliepán 

(GhiTlányi  MAria) 


Menyhárt  1730. 
(Lnby  Mária) 


Rafael            Oytiigy  Jáuoa 

árbai  czim.        fira  egy  Ordódy 

pUspUk     (b.  FeuerBtein  Mária) 

1 1783.          Jauka)  1 


N.  Simon 


AnUI  Tekla 

tatai  praefect         (Ohycs; 

Perer.ca) 


^Pi  Mihály        Gytírgy      Tamáa    Rafael      Elek      Láazló.  Ignácz. 


^Pranczitks) 

katona 
Baranyában. 


(Eciet    Myitrai 
"'  ia)  esküdt  1894. 
(DeBoö  Tekla 
Emukén) 


László 
(Scbmíd  Zsuzsi) 


Bora        István  Zsuxsi             László 

(Ssigyártó)  (Schedl  (Kbeberich    nógrádi  szbiró 

Anna)  Kristóf)           1 1821. 

•^í^^n "flT  (Bástby  Mária) 


Qábor 
(VQrSs  Szidónia) 

J_ , 


János  Sándor 

alezredes  kaioúa 

(b.  Wnifen  N.)  Korponán. 
Korponát). 


Bogomér 

Tolt  Bzbiró. 

lak.  Szakaiban. 


Hária 
t 


II.  Utv&u,  ki  (U  /.  láhUÍ^ 
(Görgfy  Bora) 


Láazló 
pap. 


Foli/I.  VI.  IáiUtt.        Folyt.  V.  tétián. 


QjÜTgy,  ki  ax  asm  lapon. 
1554. 1563. 
(Hliniczky  Bora) 


,     Benedek      Lísílú 

Benedek  t  t 


Dániel  Miklöa. 

t 


Báfael 
liptói  követ  1679.  _ 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Qitpir,  ki  a 
16-24. 
(Biaa  Kata) 


Jánoi  P^ter 
1668.  (Plathy 
(Vitális     Zsófia) 


MttiálT  János 

1690.        1731-  biró 
^U^  Beregi  föisp. 
BETedes. 


ZaigmoDd    Gábor- Hí mon 
(Palugyai 
KaU) 


JóiBef         Anna         Teréz  N. 

báró  +  (h.  Sennyey  (b.  Barkóczy  (gr.  Stad- 
LásílÚ)         Kir.)  niczky) 


Mátyás. 


Antal. 


György  Gábor 

(PlathyBora) 


Jenü  Ferdinánd  Miksa 

1839 — 17.  h.  Ugyv.  Pest  föadósíedS 
liptói  követ             t  1837—40. 

alispán. 


■^dám 


.  Andr. 


Gábor 
t 


Zsigmond 


Zsigmond 

György 
Osztrokuczon. 


Zsigmond 

( Petea  Frmsina) 

'  Pál  1821— 24. 

liptói  alisp. 

(csieseri  Oroaa  Fáw) 


Uikldfl     Pál 

t 


id,  István.  Kázmír  Vincze 

Ömagy  1848.     főjegyző 


L^a. 
""pálTTÍÖ? 
'  Mihály.    Sándor.  Pál.  László.  János. 
'KáídTt  ^^'"^  "*""'*''* 

leopoldvári  r 

parancsa  ok. 


Menyhért       Miklós 

(Audreánszky  (Jánoky 

Anna)  Bóza) 


L^os.     János. 


András  János 

(Schmid  Miigd.)        kapit- 


Márk. 
István. 


János.    Antal, 

,     ,Goo'ílc 


szbht-itIktl 


Mihálv 
riwpAii  1670. 


_t ,  Gáspár. 


sliipán  1650. 
(Enbinyi  Kata) 


Mihál; 

1670. 

(Ordődy  Era»e) 

'        Liszió        ' 

gróf  1690. 

Jözief  .gröf 

DDgi  fíliap.  aept. 

t  1730. 


1681.  Liptói  kUvet 
árvoi  Praefectns 
(Kiazely  Zaófia) 
Farkas 
aliepáu  1690. 
(Sirchich  Judit) 


Péter 
aliapin 
e  kOTCt 


Márton 


.L 


FerCDcz  Miliály 

1722—58.  kapit.  1770. 

liptói  alisp.  követ  (Okolicaányi 

ÍOkoUcaAnyi  Ró»a)  Kl&ra) 

n.  1741. 1 1834. 

■eptemTÍr 
(BoMánjiKriBStina) 


Eszter  Teráz  Farka*  I6». 

orsotja  apácza  (Csemicgikr  (OkolícsáDji 
Sándor)  Kata) 

'    .      Pái  ' 

(Be vaj  ZsnzBt) 


latváD    János. 


sz.  1731. 1 1883.  (Révay  (Jankovich  László)  (OkoUesá- 
OTSzágbiró.       Simon)  nyi  Ter^i) 

^""■^í  Uhor«káii 

tl856. 
(Bzent-Tványi  Antónia) 
Janka  Farkas. 

(Scentíványi     (EtJrdOgb 
Ferenci^  N.) 


A.'Hária                 János  Hárk 

(EW7  József      Hl.  1760.  f  1S18.  tbiró 

kir.  tan.)          nógrádi  alispán  f  1848. 

(Jóny  Ró«a) 


Anselnt  Anna 

es.kir.kam.^B  követ  (Szinyei 

1 1863.  Merse 

(Jezemiczky  Kata)  László) 


Erzse 
(gr.  For- 

gácb 
János) 


Bonaventnra  Medárd 

ca.  kir.  belyt.  t.     cs.  k.  kam. 
^s  kam.  1 1611.       f  1823. 
(Szirmay  Hono-    (Jezeraicaky 
"^      ráta  t  Karolina) 

j'uíyl.aitöp.lapm. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


Mária    SdudoT  Ferooci 

Varbön  Sí.  KovicBiban. 
ntitlen.      (Szent-IvinTÍ 
Janka) 
több  gyermek.  Irma.      Etelka. 

A  család  legrégibb  Ssei'ro  vonatkozólag  közöltük  adatainkat  a 
Pongrácz  családnál.  A  váltörzsnek  Sebestyén nek,  ki  magát  Szent- 
Iványinak  kezdd  irni,  cb  I.  Lajos  király  korában  élt,  fiai  közül  Miklós 
tcrjcsztc  a  Szent-Iványi  családot.  E  Miklósi  1419-beD  rokonának  Lam- 
bertnak  fia  Bűnedek  ülte  meg.  Négy  fia  (némelyek  szerint  Dénessel  öt) 
maradt.  Ezek  közüli.  Balázs  és  11.  István  két  fővonalra  oszlat- 
ták a  Szent-Iváoyi  családot ;  szólunk  —  mennyire  adataink  terjednek 
—  mindkét  vonalról  egyenként. 

I.  Bálái  vonala. 

I.  Baláanak  kis-unokája  Mihály,  ki  nagyságos  Fongr&cz  Fru- 
zsinát birta  nSül  és  ki  által  ezen  vonal  a  tindvai  BánfFy  örökösödésbe 
jutott,  három  fiút  nemzett :  Jeremiást,  kinek  magvaszakadt,  Gás- 
párt és  I.  R  á  f  a  e  1 1,  amannak  ága  a  II.  ezé  a  lU.  táblán  látható. 

Gáspárnak,  ki  1629-ben  Papos  Mibály  Sara  megyei  másod  alis- 
pán ellen  tiltakozott,  mivel  a  Dóczy  család  bizonyos  egyezségéi  a  hely- 
Bzinéa  meg  nem  jelent,  ')  ága  ismét  két  ágra  oszlott ;  M  á  1 7  á  s  é  uno- 
kái által  Bibar  megyébe  szakadt.  Péteré  Liptó  megyében  maradt. 

Mátyásnak  egyik  fia  Fái  nejétől  Szent-Iványi  Annától  nemzé 
Jánost,  ki  1756'ban  lett  na^j^áradi  kanonok,  meghalt  mint  orodi 
prépost  és  olvaeó  kanonok  1 767.  april.  25-én ; ')  éa  A  d  á  m  o  t,  ki  Göncz 
Annától  öt  fiút  nemzett,  ezekből  Antal  ága  Árva  megyébe  telepedett, 
testvére  József  1760-ban  már  Bihar  megye  fÖszolgabirája ,  utóbb 
1765 — 1773-ig  alispánja. ')  Ennek  nejétől  kazsui  Sughó  Magdolnától 
gyermekei  : 

1.  József  előbb  visegrádi,  azatán  é-budai  kincstári  ügyvéd, 
végre  a  Tiszántúli  kerületi  tábla  ülnöke  1806-ban.  Nejétől  murányi 
Murányi  Cbarítastól  csak  leánya  Jozefa  élt  1806-ban. 

2.  Fercncz,   Bihar   vármegyének   volt   azolgabirája ,    atóbb 

')  Szent- bcnodeki  Convent  fasc.  150.  nro.  26. 
')  B.  Vay  László  N^met  hívBág.  721—736. 
')  Ugyan  ott  787.  838. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


632  szent-ivAhyi. 

táblabírája  (1806.)  Nojétíil  telek!  Balogh  Katalintól  gyermekei  Lsr 
jos,  László,  Róza,  Francziaka  ósCzeczilia.  Ezek  közül 
Lajos  1825.  ang.  8't61  Bihar  megye  alezolgabirája  1831-Íg;  majd 
1836—1841.  frfszolgabiró  volt 

3.  Benedek,  Bihar  megyéaek  volt  ezolgabírája,  at&bb  (1806.) 
Ublabiró.  Kéjétől  Beliczay  Rozáliától  gyermekei  Nep.  János  és  J  a- 
liaQQa. 

4.  Katalin,  Beller  József  Borsod  megyei  főszolgabíró  neje. 

5.  Anna,  Lányi  József  kir.  kanczell.  refcrendaríus  neje. 

6.  Czeczilia  kaballás- pataki  Ferdényi  János,  Bihar  megyei 
szolgabíró,  utóbb  alispán  neje. 

7.  Rozália  földeáki  Návay  János  Csanád  megyei  alÍBpáo  neje. 

Gáspárnak  másik  fia  Péter,  (Mátyásnak  testvére)  Liptó  me- 
gyében terjeszté  ágát.  Kéjétől  Pongrácz  Ilonától  egyik  fia  Márton 
magnóikul  balt  ki,  másik  fia  Mihály  1600-bcn  Dcsscwffy  Katalint 
bírta  nijUl.  Ennek  többi  'közt  fiai  közül  Sándornak  egyik  fia  D  á  n  i  e  1 
Beszterczén  élt.  Mihály  másik  fiának  Mártonnak  két  neje  volt,  1.  Ott- 
lik  Judit  2.  Kubinyi  Mária,  ezektől  fia  ismét  Márton,  ennek  fia  Ist- 
ván az  iQabb,  ki  Plflthy  Annát  bírta  nöÜl,  és  kinek  utódai  közíU  Már- 
ton (az  élö)  egykor  Liptó  megyei  tiszt,  aljegyző,  1842-ben  főszolga- 
bíró, 1844.  jun.  27-től  hadi  fŐadószedö,  1847.  oct.  I4-töl  főjegyző, 
1861-ben  Liptó  megye  alkotra.  föíspánja. 

X.  Bálás  vonalán  a  másik  főágat  Rafael  kezdi  meg. 

Rafael  kétszer  nősült,  első  neje  Battha  Borbála  volt  1629-ben, 
második  neje  Bory  Judit  1637-ben,  előbb  Gyürky  Benedek  özvegye.  •) 
Ez  élt  még  1640-ben,  ^)  1642-ben  azonban  már  az  élők  sorában  nem 
volt  ^  Rafael  1640-ben  Hont  megyei  Kis  máskép  Alsó  Sipik  egész 
helységben  fiágra  beiktattatott,  de  ellent  mondott  neje  Bory  Judit  Ez 
adat  is  sejteti,  hogy  Hont  megyében  élt,  és  ott  is  birtokolt.  Három  fia 
volt,  —  úgy  látszik  —  első  nejétől  :  Gábor,  István,  kit  Szilvássy 
Györgynek  fia  János  meglőtt,  és  Bálint.  Előbb  Gábor,  azután 
Bálint  ágáról  szólunk. 

Gábor  éltl658-ban.  Neje  gyürki  Gyürky  Mária  volt,  ki  1674  ben 
Hont  megyei  Kíe-Varbók  iránt  a  Boryakkal  teendő  egyezségre  Gyürky 
Jánost  mcgbatalmazottjának  vallotta.  *)  Fia  kettő  maradt :  Gábor, 


■)  Szentbenedoki  convent  fuc.  17.  nro.  &8. 

')  Ugyan  ott  Capia  A.  fusc.  6,  nro.  8. 

')  ügjAn  ott  fABC.  84.  nro.  19. 

')  Ugyan  ott  Prot  R.  pag.  69.  ^  , 

i;.:,.cd.,C00glC 


SZENT -ivInti.  633 

kinek  Baán  Eiitától  uUdaí  nem  maradtak ;  és  Menyhért,  ki  1687 — 
1 695~ben  élt.  Ennek  Pongrácz  Hónától  fia  László  nejétől  három  ágat 
terjesztett.LegíQabb  fia  Jó  z  se  f  fiában  Mihályban  Trencsinbe  telepedett, 
Menyhért  ée  Gábor  Liptó  megyében  azékeltek.  Menybért  ága, 
mely  mai  napig  lehozva  van,  Szent-Iványban  tartja  lakását;  Gáboré 
hasonlóan.  Gábornak  egyik  fia  Jónás  katona  volt;  másik  fia  Gáspár 
Báan  Annától  nemzé  Jóssefet  és  Pétert  1830-ban  pesti  ügy- 
védet. Józsernck  fiai  közül  Adolf  1840— 44-ben  Líptó  megye  rend- 
szerinti  esküdtje,  Gusztáv  1844-ben  aladószedöje  volt. 

Rafaelnek  Battha  Borbálától  másik  fia  B á  1  i n  t  volt,  kil658ban 
Kubínyí  Máriát  bírta  nSŰI.  EttSI  voltak  fiai  Sándor,  Imre,  Rá^ 
fael,  Mátyás,  István  és  Bálint,  kik  1691-ben  jul.  2ö-énoBztoz- 
tozt^  Liptó  megyei  jószágaikon.  ')  Közülök  csak  Rafael  és  Má- 
tyás hagytak  utódokat. 

Mátyás  Gömör  megyében  vállalt  Jiívatalt,  1700-ban  al-,  1718- 
ban  iöjegyzd  volt.  ^  1751-ben  már  nem  élt.  EIsS  neje  nagy-dobú  Do- 
bay  János  Nógrád  megyei  alispán  leányaDobay  Borbála  volt,  ki  1730- 
ban  halt  meg,  és  kitíil  leánya  Szent-Iványi  Borbála  szántói  Szabó 
László  Gömör  megyei  első  aliapin  (1745 — 66)  neje  volt.  Másodszor 
nőül  vette  Szent-Iványi  Mátyás  most  emiitett  vejének  édes  anyját  ru- 
nyai  SoHos  Borbálát,  kitöI  született  leánya  Szent-Iványi  Krisztina 
Kövesdy  László  kapitány  neje,  ki  1741-ben  már  meghalt 

Rafael  már  1689-ben  Palástby  Máriát  birta  nMI.  1706-ban 
Hont  vármegye  alispánja  volt ;  ')  egyszersmind  Rákóczy  hive ,  ki  (ft 
mint  tapasztalt  ügyes  férfiút  vitte  különös  szolgálatára.  *)  A  forrada- 
lom után  az  1715.  évi  országgyűlésen  Hont  megye  követe  volt.  *)  Élt 
még  1727-ben  is.  ')  Kevezett  nei'étÖI  két  fia  maradt:  György  és 
Menyhért  amaz  a  kath.  vallásra  tért,  mig  Menyhért  megma- 
radt az  evang.  protest.  vallásnál. 

György  1728-tél  1 737-ig  Nógrád  megye  elsÖ  alispánya  volt '') 
Nejétől  GhilUnyi  Máriától  utódai  közül  György  ümagy  volt  Ennek 
DejétÖl  báró  Feuerstein  leánytól  fia  A  utal  Tatában"  jogkormányzó,  és 

')  Eredeti  okmány, 
•)  Bartholomaeides  C.  Gömör  p.  781. 

^  B^  M.  Notitio  DOVB  Hung.  IV.  563.  lapon  elbibázva  az  év  ITOG-  heljett 
1760.  liásd  Lebocikf  Stemmat  1. 196. 

■)  II.  Bák<Scz7  Ferenca  éa  kortársainak  leveleik,  Fest,  1861.  48.  lap. 

*]  Lehoczky  Stemmat.  I.  196. 

*)  Szentbenedoki  Convent  1727.  Fasc.  137.  mo.  5. 

')  Hociáry  Ant  Núgrád  m.  leirása,  »  jegyzökönyvek.  ^  CjOOqIc 


634  szent-ivImyl 

leáDya  T  h  e  k  1  a  Ghyczy  Fereoczné  eredtek.  Dániel  katona  Bara- 
nya megyében.  Eleknek,  ki  Nyitra  megyében  lakott  és  megyei  hi- 
vatalt viselt,  (1824 — 27.)  rendszerinti  esküdt  volt,  fia  Pál  él.  Ugyan 
ez  igon  Simonnak  fia  Mihály  öraagy  volt. 

Menyhért  1727-ben  élt.  Nejétől  Luhy  Máriától  fiai  Mátyás, 
László  és  Qábor.  Az  eIsS  kihalt  Lászlónak  fia  László  Nógrád 
megyében  alszolgabiróságot  viselt,  és  táblabíró  volt.  Meghalt  Szakai- 
ban 1821.  febr.  22-én  kora,  59.  házassága  28.  évében,  eltemeUetett  az 
alsó-3ztregovai  sírboltban.  Nejétöt  Básthy  Máriától  maradt  egyetlen  fia 
Bogomér  (Vincze  öottfr.)  egykor  Nógrád  megye  alszolgabíraja, 
utóbb  táblabirája,  nagy  olvasottságú,  mivclt  hazafi,  kinek  a  megyében 
jelenleg  tán  a  legszebb  és  legbecsesebb  könyvtára  von. 

Gábornak   nejétől   Vörös  Szidóniától  egyik  fia  J á n  o  e  az 
Eszterházy  ezredben  szolgált,  mint  alezredes  nyngalomba  lépett  és  la- 
kott Korponán,  hol  meg  is  halt  Neje  báró  Wulfen  leány  volt  Testvére 
Sándor  szintén  Eszterházy  ezrcdbelí  ezredes  volt 
//.  Ittvdn  wnala, 

n.  Istvánnak,  ki  1464-ben  élt,  nejétől  Görgei  Borbálától  négy  fia 
volt ;  Mihály,  ')  A  n  d  r  á  s,  L  á  s  z  1  ó,  ki  pap  volt,  és  Zsigmond, 
éltek  1500-ban,  és  Lászlón  kívül  mindnyájan  külön  ágat  terjesztettek. 
Lássuk  előbb  Zsigmond  nak  (a  IV.  táblán)  azután  Andrásnak  (az 
V.  táblán)  és  végre  Mihálynak  (a  VL  táblán)  ágát 

Z  s i  g m  o d nak  nejétől  Vitális  Margittól  két  fia  maradt :  Kris- 
tóf, ki  fiaiban  kihalt  és  György  (1554 — 63),  a  ki  Hlíniczky  Bor- 
baiától nemzé  Benedeket  ismét  magba  szakadt  fiák  atyát  és  Zsig- 
mondot 

Most  nevezett  Zsigmond,  ha  nem  csalódom,  egy  személy  volt 
azon  Szent-Iványi  Zsigmonddal,  ki  1600,  és  1604-ben  Zemplín  megye 
követe  volt,  ugy  szintén  az  volt  1605-ben  a  Bocskai  által  Szerencsen 
tartott  gyűlésre,  valamint  Korponára  is.  *)  Két  fia  maradt :  G  y  ö  r  g  y  *) 
és  Benedek. 

György  1625-ben   élt  Neje  volt   Rutkay  Kata,  ettől  fia  Já- 
nos, ennek  egyik  Márton,  kinek  egyik  fia  L  á  s  z  1  ó  által  Torna  me- 
gyébe szakadt,  másik  fia  Mihály  1687.  Gömör  m.  jegyzője. 
Bene d e k n e k  Baán   Zsuzsannától  fia  Dániel,  kinek  (nem 

')  Némely  cealádfákon  M  i  h  á  1 ;  helyett  Péter  tétetik  ,  ée  ennek  fia 
l«tt  Tolna  Mihálj, 

')  Szirmay,  C.  Zemplio,  not.  hietorics  105.  103.  113.  118. 

')  Ezen  GfOrgj  Démcly  családfán  Zsigmond  testvérének  Benodcknok 
fiádl,  tnáantt  Zeigmond  fiának  Benedeknek  6ául  intik. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


szbkt-ivínti.  635 

tadom :  mily  caaládbélt)  Zsuzsanna  nevU  nejétSl  fia  Menyhért,  en- 
nek Joób  Zsófiától  fia  Feroncz,  önnek  Sámael  és  László,  ki 
1755-ben  élt,  és  két  házasságából  Draakóczy  Katával  és  Szent-Iványí 
Jndittal  több  gyermeke  maradt  Ezek  közt  Mátyás  Eubínyi  Zaó&á- 
tól  négy  fiút  nemzett,  köztök  Dénest,  ki  tán  egy  azon  Dénessel, 
ki  1840— 1844-ben  Líptó  vármegye  alszolgabírája  volt ;  L  á  s  z  1  ó  atyja 
Yolt  Károlynak,  ki  Gömör  megyénél  mint  al-  majd  mint  másod 
fitjegyzö  tisztviselösködütt  1826— 1836-ig.  Az  1839.  éa  1847.  évi  or- 
BzággyíÜéaen  GömÖr  megye  jeles  követe,  úgy  1848.  és  1861-ben  is 
képvisel<{je,  és  az  ellenzéki  párt  egyik  kitűnőbb  szónoka. 

n.  István  fiának  Andrásnak  egyik  utóda  Péter  1590-ben 
bárom  fiút  hagyott  maga  után.  Közülök  Rafael,  alkalmasint  az,  ki 
1646-ban  Liptó  megye  követének  iratík,  ')  csak  két  fiút  hagyott,  kik- 
ben ága  kihalt.  Istvánnak  ága  szintén  nem  terjedt  Gáspár  há- 
zassága szerencsésebb  volt.  Négy  fia  közül  mindenik  ága  leterjedt.  A 
négy  fiú  nevei  ezek  :  Miklós,  János,  Péter,  Mihály. 

Miklós  ágán  áll  Mihálynak  fia  Károly,  szül.  1765-ben  L. 
Szent-Iványban ;  17.  éves  korában  a  Nádasdy  ezredbe  állott,  és  a  török 
és  olasz  háborúban  vitézkedett,  1796-ban  kapitány,  1805-ben  őrnagy, 
IS12-ben  alezredes,  1814-ben  ezredes  lett  Különösen  kitüntette  magát 
Lipcsénél  és  Lyonnál.  1814.  april.  10-én  Mária-Terézia  rendet  kapott, 
1819.  jalínsban  lett  Leopoldvár  parancsnoka  és  ott  halt  meg  1838. 
ang.  3-án.  ')  Ez  ágon  Mihálynak  testvérei  többnyire  katonák.  Sáros 
megyébe  telepedtek.  És  igy,  bár  a  családfán  nincs,  ez  ágból  eredhetett 
József,  ki  1825-töl  1828.  sept.  l&-ig  Sáros  megye  aladószedöje  volt 
Ugyan  ez  ágon  Györgynek  utódú  közül  János  élt  1710-ben  ')  Fiai 
voltak  Lajos  és  János. 

Menyhértnek  fia  János  kapitány  volt,  fiai  István,  Já- 
nos és  Antal  Szent-Iványban  Iskozók.Tán  ezen  János  az,  kil838 
— 1844-ig  és  ismét  1848-tóI  Liptó  vármegye  alszolgabirája  volt. 

Jánosnak- ivadéka    nejétől    Vitális   Zsófiától  született  két  fia 
György  és  Ferencz  által   két  ágra  oszlott.  Ez  utóbbi  ága  Bars  me- 
gyében (erjedt,  —  György  ága  Liptóban  maradi  Unokája  Pálé  század  ■ 
elején  bosszú  ideig  (tán  1810-t3l  1824-ig)  Liptó  megye  alispánja  volt  Fiat 


■)  Lehoczkj  Stemmat  I.  196- 
')  Uirtenfeld  :  Der  Maria  ThSTeriett  Ordcn  II.  1301. 
*)  TAn  e  Janóinak  volt  neje  Pon^icz  Erzie,  it  leánya  A  s  n  a-M  ária 
Badvánazkj  Jánosn^.  CiOOqIc 


636  szent-ivínti. 

közül  Pál  ugyan  ott  1835— 44.  tiszti  alUgyész,  Kázmér  1848-baQ 
honvéd  őrnagy,  utóbb  alezredea.  Vincza  egykor  Liptó  megye  al- 
jegyzője 1824-töl,  ntóbb  ISül-töl  mised  főjegyző  1840-ig  vagy  tovább, 
innen  kir.  helytartósági  titkár  (már  1843-ban),  majd  helytartósági  tana- 
cBoa  1848-ig;  1850.  után  buda-pesti  kerületi  cs.  kir.  főispánja. 

Péter  ágán,  mely  táblázattinkoa  négy  nemzedékre  terjedt  1«, 
áll  O  y  ő  r  g  y,  ki  Osztroknczon  (?)  lakott 

Mihály  ágán  találjuk  Ádám  fiától  egyik  unokájának  Mihály- 
nak fiát  Lászlót^  ki  az  Eszterházy  ezredben  kapitány  volt  Mária  Te- 
rézia alatt,  és  elesett  Lobositznál.  —  Ádámnak  másik  fia  János,  egy- 
kor Rákóczy  II.  Ferencz  testőreinek  ezredese,  1716-tól  Zemplin  vár- 
megye alispánja,  '}  utóbb  1721-ben  jan.  15-ón  IIL  Károly  király  által 
báróságra  emeltetetett,  *)  a  kir.  tábla  bárója,  ca,  kir.  tanácsos  éa  Bereg 
vármegye  főispánja  lett  1728-ban  >)  Előnevétj  Bethlenfal  várói  ') 
Szepes  megyei  helységről  irta.  Három  leánya  éa  egy  fia  maradt :  J  ó  z  s  e  f, 
ki  1747-bena  szepesi  kamara  tanácsosa  volt,  és  mint  nőtlen,  ágát  sírba 
vitte.  A  bárósági  diplomában  Jánosnak  családi  czimere  is  megbővitctett. 
A  paizs  négy  részre  oszlott,  az  1.  fekete  udvar  közepén  szelént  fehér  fo- 
lyam hullámzik,  fölötte  arany  nap,  alatta  két  arany  csillag  között  félhold 
ragyog;  a  2-ik  kék  udvarban  koronás,  két  farkú  oroszlán  ágaskodik 
hátulsó  lábain,  elsíJ  jobb  lábával  kettős-kettős  keresztet  tartva ;  a  3-ik 
kék  udvarban  balról  jobbra  benyúló  vörös  mbás  kar  egy  előtte  fekv{J 
papírlapra  fehér  lúdtollal  ír;  a  4-ík  vörös  udvarban  zöld  halmon 
arany  korona  nyugszik,  azon  pánczélos  kar  kivont  kardot  villogtaC 
Ezen  négy  udvar  között  egy,  kisebb  középvért  foglalt  helyet,  mely- 
nek kék  udvarában  a  caalád  nsi  czimere  látható,  némileg  alakjában  az  Ssi 
czimertől  elütőleg,-t.  i.  kék  udvar  alján  koronábŐI  jobbról  arany  trom- 
bita (kürt  helyett)  nyúlik  ki,  balról  (kar  helyett)  könyöklő  kar  kivont 
karddal,  és  ezek  fölött  két  arany  csillag  és  félhold  láthatók.  A  paiss 
fÜlötti  bárói  koronán  két  sisak  áll,  a  jobb  oldali  sisak  koronájából  a 
paizsbelihez  mindenben  hasonló  oroszlán  emelkedik  ki,  a  baloldali  si- 
sak koronáján  pánczélos  kar  könyököl,  arany  trombitát  tartva.  Fossla- 
dék  jobbról  ezüstkék,  balról  aranyfekete.  *) 

János  bárónak  egyik  testvére  Ádám  nemzé  Gábor  Simont, 
'  ■)  Szirmaj  C.  Zemplin  üst.  811. 

•)  Collect.  herald,  pag.  117.  Lehoczky  (Stemmat  1, 170.)  szerint  ekkor  vele 
László  ^B  Ignácz  is  báró  lett. 

')  Lehoczkj  id.  h.  116. 

')  A»  1780.  tívi  Calendariiim  Jaariaense. 

*)  Adami  Scuta  gentil.  tomo  XU,  és  Coll.  herald.  pa|[.  117.-  i  ^ 


eZEHT-ITlENYI.  637 

kinek  Palugyai  Katalintól  fia  ismét  Gábor,  lakott  Liptó  Szent-Ivány- 
ban.  Nejétől  Plaüiy  Borbálától  négy  fia  maradt :  J  e  n  6  (Eug«n)  Fer- 
dinánd, ki  Pesten  1830.  körül  kir.  táblai  ügyvéd  volt,  Miksa  és 
Antal.  Ezekből 

Jenő  (néhol  Ödön)  1840-ben  Liptó  Tármegye  hadi  föadósze- 
döje,  1847-ben  első  alispánja,  az  1839.,  1843.  és  1847.  évi  országgyű- 
lésen követe,  1849-ben  Liptó  vármegye  főispánja  volt. 

Miksa  1830  tói  Liptó  megye  al-,  1837-től  hadi  fdadószedöje 
1840.  sepL  38'ig. 

Következik  ILIstvánnak  Mihály  fiától  terjedő  ága,  mely  — ' 
mint  a  VI.  táblán  láthatjuk,  -^  több  alispánt  termetL  Mihálynak  egyik 
utóda  János  Miksa  király  korában  jeles  katona,  másik  utóda  Mi- 
hály 1650-ben  alispán,  Enbinyi  Katától  nemzette  :  Mihályt,  Já- 
nost, Pétert,  (tán  az,  ki  1659-ben  Liptóból  követ)  és  Mártont, 
a  hires  jezsuitát  Ezek  közül 

Márton  született  1633.  oct  20 án.  Jesuitává  lett,  és  Nagy- 
Szombatban  tanárkodott,  és  az  egyetem  kanczetára,  majd  rectora  is  volt 
Számos  munkát  írt  Meghalt  170Ő.  mart.  29;én.  >) 

Mihály  nejétől  Ordédy  Erzsébettől  nemzé  Lászlót,  ki  ne- 
vére az  eperjesi  vész  törvényszéknél  Caraffa  alatt  1687-ben  mint  egyik 
Tádló  homályt  vetett.  ')  Előbb  báró,  1690-beD  gró&ágra  emeltetett 
Mint  túlbuzgó  katholikus  a  protestánsok  üldözője  és  gyűlölt  ember 
volt  Rákóczy  alatt  részt  vett  1707-ben  a  szécsényí  gyűlésen,  hol  el- 
lene Radvánszky  János,  kinek  atyja  Eperjesen  végeztetett  ki,  indu- 
latosan kikelt  ')  Bártfa,  Szeben,  Eperjes  városok  kapitánja,  utóbb 
1699-tfil  Kraszna  vármegye  főispánja,  és  a  Pozsonyi  kamara  tanácsosa 
vott  Meghalt  1713.  körül,  egy  leánya  Terézia  és  fija  maradt :  Jó- 
zsef, ki  magát  1730-ban  „de  «adem  ei  tn  Sebes,  haereditariut  in  Hert- 
nek,  Szaldncz,  et  Szent-Márton"  irta,  és  ekkor  királyi  tanácsos,  a  hét- 
személyes táblabírája,  és  Ung  vármegye  főispánja  volt  Meghalt  1737. 
körül  magtalanáL 

Mihálynak  (ez  ágon  a  Ul-iknak)  Kubínyi  Katalintól  másik  6a 
J  á  Q  0  B  Liptó  Hegye  alispánja  ')  és  Árra  urodalom  Praefectuaa  volb 


■)  Lásd  Uj  Magyar  Múzeum  1867.  U.  köt.  252-268.  t. 
')  Kezik,  Theatrum  EpcrjcBÍeDsc.  Szalay  M.  orez.  tSrt.  V.  349.  Horváth 
mhi^7  MaRyarorsz.  tűrt.  IV.  187.  Engel,  Gcech.  V,  126. 
*)  Csécsi  D.  Diarinm  Conventus  Sz^cséojienBis. 
*)  LebocEky  Stemmat  1. 198. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


638  bzkkt-ivIbti. 

Nejétől  benedekfalvi  Kiszely  Zsófiától  egy  fia  maradt:!.  Farkas, 
(tán  ssintéri  alispán)  1690-beii  neje  volt  kis-zsiru  Sircbich  Judit.  Et- 
től őt  gyermeke  maradt:  I.  Ferenc z,  V.  Mihály,  U.  Farkas, 
Eszter  orsolya-apácza  és  Terézia  Caemiczky  Sándwaé. 

II.  Farkasnak,  ki  1690-ben  táblabiró  volt,  nejét&l  OkoUcsá- 
nyi  Katalintól  maradt  fia  Fái,  férje  Révay  Zsuzsannának. 

I,  Ferencz  Liptó  vármegyének  az  1722.  és  1741.  évi  ország- 
gyűlésen követe ,  1740— 60'ban  alispánja  volt.  Nejétöt  Okolicsányí 
Rozáliától  két  leánya  :  Judit  Okolicsányi  Antal  aljegyző  és  Zsu- 
zsanna Szent-Iváayi  Lőrincz  neje  és  egy  fia  maradt:  János,  ki 
1741.  octob.  31-éo  Liptó  Szent-Iványban  született  Nógrád  megyénk 
mint  aljegyző  kezdé  hivatalos  pályáját,  1778-ban  vette  el  Bossányi 
Krisztinát,  1770-ben  föbiztos  lett,  majd  neje  kedveért  Bars  megyébe 
ment,  hol  alispán  lett,  (az  volt  ott  1787-ben)  és  kir.  udv.  tanácsos, 
1792benaseptemviralie  táblához  közbiróúl  neveztetett,  az  volt  1814-ig. 
Meghalt  magnóikul  1824.  mart  13  án  kora  83.  évében  Léván.  >) 

V.  Mihály  kapitány  volt  1770-ben.  ")  Nejétől  Okolicsányi 
Klárától  gyermekei  maradtak  :  József,  István,  II.  Ferencz, 
III.  Farkas,  Anna  Révay  Simonné  és  Teréz  Jaokovics  Lisz- 
lÓDé.  Ezek  közUl. 

József  az  ó-budai  kincstári  urodalom  ügyésze  Tolt  1787-beii 
Gyermekei  nem  maradtak. 

István  a  Jézus  társaságába  lépett  1760-ban  ékes  szóUási  ta- 
nár volt  *) 

HL  Farkasnak,  kí  Liptó  megyében  szolgabíró  volt,  nejétől 
Okolicsányi  TeréztÖl  maradt  fiaFarkas,  ki  Nógrád  megyei  Uhorsz- 
ka  helységbea  élt,  és  ott  halt  meg  1855-ben  msjus  7-én,  kora  61.  évé- 
ben, eltemettetett  Berzenceéa.  Nejétől  Szent-Iványi  Antóniától  marad- 
tak gyermekei  :  Janka  Szeatlványi  Ferenczné,  és  Farkas. 

II.  Ferencz  született  1731.  jim.  28-áa  Liptó  Szeot-Iránybao. 
Elvégezvén  iskolai  pályáját,  n54-ben  Csáky  Miklós  primás  udvarába 
ment,  innen  17Ö7-ben  Nógrád  megye  tiszt  aljegyzőjévé  neveztetett, 
1761-be  elvette slavniczai  Sándor  Rozáliát  1763-ban  főjegyzővé,  1765- 
ben  dec.  7-én  másod  alispánná  neveztetett  1769.  nov.  27-én  pedig 
első  alispánná  választatott.  1772-ben  kir.  személynöki  itélőmester,  1779- 

')  Tudom,  gjüjt.  1823.  IK.  116. 

']  Ez  így  más  Mihály  lehetett  az,  ki  lT60-ban  Liptó  vármegye  alis- 
páoja  volt. 

')  CBBládjáról  némi  jegysete&et  írt  öasze.  Oly.  EApriaal  Mss.  B.  tomo 
44.pag.m  ■-         *"      . 

i:r:,rcdT,L.OO<^IC 


SZÍHT-iVÁKTI.  639 

ben  helytartói  itétömester,  1783-baD  Bécsben  a  m.  kir.  udvari  kanczel- 
laríáDál  adv.  referendarius  tanácsos,  ée  József  császár  readazero  alatt 
178ö-ben  kassai  kerületi  biztos,  és  Sáros  vármegye  főispánja  lett. 
1798-ban  kir.  íStárnok  mesternek,  1802-ben  pedig  országbirájának  ne- 
veztetett ki.  Meghalt  e  magas  méltóságban  mint  val.  betsö  titkos  taná- 
csos, Sz.  István  ap.  király  nagy  keresztese,  Sáros  megye  föispánja, 
rendszeriati  lakó  helyén  Nógrád  megyében  Varbó  helységben  1823. 
évi  apriL  15-én,  kora  92,  évében  és  ott  temettetett  0  szerze  tübb  bir- 
tokot ;  Nógrádban  a  rónyai  uradalmat  pedig  családi  osztatlan  urada- 
lommá szabályozta.  Gyermekei,  kik  nagyobbára  elöbb  elhaltak,  küvet- 
kezSk: 

1.  Anna-Mária  Kapy  József  kir.  tanácsos  neje. 

2.  Márk,  több  megye  táblabírája,  nagy  pomologus,  lakott  Tol- 
mácson. Meghalt  Váczoo  1848. 

3.  Medárd  volt  cs.  kir.  kamarás j  meghalt  1823.  jan.  23-áD. 
NejétSl  Jezeroiczky  Karolinától  gyermekei  : 

a)  Károly  lak.  Marczalban.  (neje  Jezeroiczky  N.) 

b)  Borbála  ssitányi  Clmann  neje. 

c)  Ottilia 

ő)  László  lak.  Varbónj  nejétÖl  Jeszenszky  Szidóniától 
több  gyermeke  van, 

e)  Mária 

f)  Sándor  nőtlen.  Lak.  Varbón. 

g)  'F  e  r  e  D  G  z  Nógrád  megyének  vott  rendszerint!  esküdtje 
1848.  elStt.  Lak.  Szécséoy  Kovácsiban.  Nejétől  Szent  Iványi  Jankától 
több  gyermek  atyja, 

4.  Bonaventura  1782-ben  már  pbilosophiae  doctor,  majd 
(1777.  körül)  a  m.  kir.  septemviralia  tábla  titkára ;  innen  (1810.  elStt)  a 
m.  kir.  helytartó  tanács  tanácsosa,  cs.  kir.  kamarás  és  aranysarkantyús 
vitéz.  Bírt  Kézsán.  Meghalt  1611-ben.  Özvegyen  és  utódok  nélkül 
hagyván  nejét  Szinnay  Honoratát. 

Ö.János  szül.  1760-baQ.  Nógrád  megye  elsS  alispánjává  be- 
lyettesfté  Mualay  Antal  helyébe  öt  gróf  Batthyány  föispán  1802.  dec. 
18-án.  Ismét  megráUsztatott  első  alispánnak  az  1806.  1811.  és  1817. 
évi  tisztujitásokon,  midőn  már  egyszersmind  kír.  tanácsos  ée  kamarás 
is  volt  Meghalt  1818.  maj.  15  én,  kora  68.  évében.  Nejétífl  jamniki 
Jóny  Bozáliától  (ki   meghalt   1817.  jun.  lOén)  gyermekei  maradtak: 

■)  Élatét  leírva  Félttí  Magraronzági  Minerva  1628.  évi  foly.  1561.  ^  oly. 
Tudományos  gytlít.  1628.  éyi  VI.  kU.  128.  lap,  . .  , 

DiBilizedOyCOOÍ^IC 


640  SZBHT-ITÁNTI. 

a)  Aneelm  Nógrád  megyének  1818— 1828-;g  föszolga- 
birája,  1832/6.  éa  1839-ben  onsággyOlési  követe,  majd  cb.  kir.  kama- 
rás, 1850-ben  néhány  évig  Nógrád  megye  cs.  kir.  törvényszéki  ülnö- 
ke. Meghalt  1854-beD,  özvegyen  és  utódok  nélkül  hagyván  nejét  Je- 
cemiczky  Katalint,  ki  utóbb  Öevegy  báró  Fongrácz  István  neje  lön. 

b)  Anna  szinyei  Uerse  Láezlóné. 

c)  Erzsébet  gróf  Forgách  nep.  Jánoa  neje  volt 
Eddig  a  Szent-Iváayi  családnak  a  táblázatokon  álló  tagjairól  szó- 
lottunk ;  de  sajnálva  be  kell  vallanom,  hogy  e  cBaládia  nem  teljes ; 
róhi  több,  kivált  nötagja  hiányzik  a  családnak.  Több  ágak  máig  nin- 
csenek lehozva. 

Több  családtag  neve  ismeretes,  kit  a  család£b  részint  nem  tata- 
lünk,  részint  határozottan  megjelölni  nem  tudunk.  így  vagynnk  kivált 
e  Zemplin  megyei  ággal,  holott  azon  megyében  már  a  XVIL  század 
elejétől  látjuk  a  családot  virágzani.  Emiitök  már  Zsigmondot,  ki 
1603 — 5-ben  a  nevezett  megye  követe  volt,  és  kit  gyanftáaból  II.  Ist- 
ván ágán  a  IV.  táblán  György  fiának  jelöltünk ,  de  biztos  adatnál, 
kül.  Határozatabban  állíthatjuk  az^  hogy  a  két  Mihály,  kiről  mind 
járt  szólni  fogunk,  András  ágából  (V.  táblán)  Gáspár  egyik  fia 
Mihály  és  ennek  unokája  volt. 

Szent-Iványi  M  i  h  á  1  y  1663-ban  Zemplin  vármegye  fölkelést 
hadnagya,  1665-ben  táblabiró,  1668-baii  másod-alispán,  1671.  és  1673- 
ismét  megválasztva.  1676-ban  (már  idősb  Mihálynak  nevezve)  első  al- 
ispán, 1680-ban  az  adó  be  nem  hajtás  miatt  Strassoldo  császári  tábor- 
nak által  vasra  veretett  Utóbb  betegsége  miatt  segédet  kap.  ')  Uno- 
kája azon  másik 

Szent  Iványi  M  i  h  á  1  y,  ki  1686-ban  másod  alispán  szintén  Zem- 
plin megyében,  lC87-ben  követ,  1691-beQ  első  alispánnak  választatott, 
1707.  évben  a  Bákóczyféle  Onódi  gyűlésen  volt;  1711-ben  iámét  meg- 
válaaztatott  első  alispánnak,  noha  azt  már  20  évig  viselte  és  ezután  még 
hét  évet  töltött  e  hivatalban  *)  1676-ban  Zemplin  megyei  több  helyre 
adományt  kapott 

Tán  szintén  ezek  ágából  származott  Károly,  1821— 31.  Zem- 
plin vármegye  fÖszolgabkája,'_1832töi  másod-,  1841-töl— 1843.  sept 
9-ig  első  alispánja. 

Nem  találhatók  a  családfdn  : 


■)  Bsirmay  C.  Zemplin.  not.  hitt.  199.  SOS.  211. 226.  294.  213.  2&3. 
')  Ugyan  ott  265.  270.  272.  290.  306.  307. 

i:r:,rcdr,C00<^iC 


skgnt^vAmti.  641 

Szont-Iványi  Pongrácz  1686-ban  kír.  biztos  avallási  ügyekre 
nézve.  ') 

SzsDt-lTányi  Borbála  báró  Barkóczy  Zsigmoadné. 
Szent-Iványi  M  i  k  1  ó  a ,  kinek  neje  Fejérpataky  Ilona  volt,  ée 
kiknek  gyermekei  Sáros  me^ei  Kis-Ssebenben    1780.  apri)  28-án 
OBBtozkodtak,  nevezett  Miklósnak  1779.  sept  29-én  kelt  végrendelete 
folytán. 

Szent-Iványi  Anna,  sziuyei  Merse  Ádámnak  elaíi  neje,  ki  meg- 
halt 1729.  octob.  22-én  stb. 

Szent-Iványi  G-yörgy  1582-ben  Zemplin  m.  Eörtvélyei,  Ka- 
láza  ée  Kisfaluban  j  —  Sz.-Iványi  László  Sárosban  Badácson, Ábauj- 
ban  Szurdokon  1686.  Szécs-Keresztiürott  (Zempl.)  1691-ben  adományt 
kapott.  Tán  e  László  az,  ki  1727-beii  Szatmár  m.  főügyésze  volt  ■ 
A  család  ösi  nemesi  czlmere  —  mint  a  me^szvény  mutatja  —  a 
paizs  kék  udvarában  arany  koronán  jobbról  arany  kürt,  balról  felnyúló 
vörös  férfi  ruhás  kar,  ezek  fölött  arany  caíUag.  A  paizs  fölötti  sisak  ko- 
náján  szintén  ezen  jelvények  láthatók.  Foszladék  jobbról  aranykék,  bal- 
ról ezUstvörfis. 

A  család  egy  némely  ágánál  —  névszerínt  F  e  r  e  n  c  z  volt  or- 
szágbíró ágánál-e  czímer  némileg  változott  alakban  használtatik,  nem 
ugyan  a  paizs  udvarában,  mert  annak  tartalma  teljesen  egyez  az  elfib- 
bi  leírással,  hanem  a  puzs  fölötti  sisak  koronájából  hat  strncztoll  leng. 
És  két  oldalról  a  czimervértet  telamouok  gyanánt  két  bányász  tartja. 
A  családnak  Ösi  osztatlan  birtoka  Liptó  megyében  a  Szent-Ivá- 
nyi urodalom ,  mely  Bocza  bánya  mezővároson  kívül  hat  helység- 
ből áll. 

A  család  ösi  vára,  a  (castrum  aancti  Joannis  bapt)  mely  magya- 
rul „Sz  ent-Ivány''-nak  neveztetett  most  romjaiban  a  Hradcki  lio- 
gyen  porladozik. 

Sxent-IvAnyi  család.  (Szent-Iványi  f)  Szont-Ivány  hely- 
ség tiibb  van  hazánkban,  és  így  több  ily  ne^-li  család  is  lehetett.  A 
(^ékes)  Fejér  megyében  fekvő  Szent-Ivány  helységről  szintén 
irta  nevét  hason  nevU  család,  mint  oklevelek  bizonyítják,  a  nélkül, 
hogy  ez  és  a  Liptó  megyei,  vagy  erdélyi  Szent-Iványi  család  közös 
verség  volt  volna. 

132G  bau  Szent-Iványi  lícnedoknek  lia  György  Fejér 
megyei  nemes,  15  márka  ezüstért  Román  fiától  Páltól  Fejér  megyében 


')  Szalay  László,  Mapíyar  oraz.  lört.  V.  851.  jegyitctben.  .  -  , 

i:i-:i?cd  ;,^OOQlC 

av.lBOi:SZÁll    CBILÁDII.    X.    KÖTIIT.  O  O 


642  BZENT-ívlmri. 

Véd,  Kattul  és  Serk  helyeégbeli  részeit  zálogba  veazt  a  budai  kapta- 
laD  előtt.  ') 

1379-be:t  a  budw  káptalan  el8tt  Szent-Iványi  Serkei  Gál,  Mik- 
lósnak liü,  Kájoak  unokája  egy  részről,  más  réazröl  Osztári  Bene- 
deknek fia  Imre  és  Mózsesnek  fia  Antal  és  Láazlé  Fejér  megyei 
Szent-IvAny  Serkeés  Gallos-teleke  helységek  iránt  egyezségre  lépnek. 

1438-ban  Albert  király  új  királyi  adományt  ád  Fejér  megyei 
Szent-Ivány  (is  Román-teleke  helységre  Szent-Iványi  Miklós  fiának 
Bálintnak,  és  István  fiának  M  á  t  y  á  s  nak ,  Szent-Iványi 
György  unokáinak,  és  Ireneus  fiának  Demeter  deáknak. 

1440-ben  uj  adomány  mellett  a  budai  káptalan  Fejér  megyei 
Szent-Ivány  máskép  Serk  és  Véd  helység,  és  Roraán-Teleke 
puszta  birtokába  beiktatja  és  bevezeti  Rádai  Demeter  deákot  (literátus) 
Szivnyoki  Miklós  fiát  Bálintot,  éa  Szeot-Iványi  György  fiait  Mátét 
(v.  Mátyást)  és  Istvánt. 

1459-ben  Szent-Iványí  Mihály,  és  Kápolnai  Benedek,  János 
deák  és  Jakab  testvérek  Mátyás  királytól  Dak  szigetre  kir.  adományt 
kapnak,  és  abba  a  fejérvárí   keresztes  ispotályosok  által  beiktattnak. 

Szent-Iványi  Mihály  (év  nélkül)  Kápolnai  Miklóssal  Kápolna 
és  Csalka  birtok  iránt  egyezségre  lép. 

1462-ben  Mátyás  király  Szent-Iványi  Mihálynak  adományt  ád  Fe- 
jér megyei  Czalka  helység  és  Pest  me,jyei  Sikony-foldje  helységre. 

1466-baD  Mátyás  király  Szent-Iványi  Mihálynak  és  János- 
nak királyi  adományt  ád  Pest  megyei  Chalka  helység,  Sikat  puszta, 
és  Fejér  megyei  Kápolna  helység,  Detekház  és  Virágos  Kerék  puszta 
iránt,  és  a  budai  káptalanhoz  iktató  parancsot. 

1467-ben  Mátyás  király  iktató  parancscsal  együtt  megeríisitS 
adományt  ád  Szent-Iványi  Mihálynak,  Kápolnai  János  deák  anyai 
testvérnek,  és  Kápolnai  Jakab  nagybátyjának  Fejér  meg^'ei  Czatka  és 
Pest  megyei  Sikony-Földje  pusztákra. 

lŐSü-ben  Szent-Iványi  Ambrus  Dan  helységbeli  részét,  me- 
lyet Vany  Miklóssal  osztallanál  birt,  50  magyar  forintért  bevallotta 
Halmi  Gábornak. 

E  családból  lehetett  Szent-Iványi  Oyörgy  is,  ki  1526-ban  II. 
Lajos  király  futára  volt.  *;  És  Szent-Iványi  Antal  15&6-ban  derék 
i^i  Ontö.  ') 

')  Hiteles  kivonatok  szerint. 
')  Engel,  Monuir.enta.  pag.  226. 
')  Budai  Fer.  lei.  III.  S 19. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


szent-ivInti.  643 

Utóbbi  idükre  a  Fejér  megyei  Szent-Iványi  csftUdról  adataink 
DÍnoeenek.  Valóaziníi,  ho^y  nonmukára  kihalt  a  csul^. 

Sxent  lváu}'Í  cnalád.  |ííepsi-SzeDt-Iványi)  Erdélyben  tSbb 
SzentlváDy  nevű  helység  van,  éa  tübb  ily  nevű  család  is  volt,  ée  Tan 
mai  napig. 

Ez,  melyrííl  itt  Bzólank,  Háromszéki  ös^Bzékely  eredeti),  '6m  fészke 
Háromszékben  Sepsi-Szent-Ivány,  melyről  elönevét  is  irja.  Egyik  öse 
Péter  állitiMag  már  1250-ben  csapátvezénylö  volt. 

Mátyás  kii-ály  alatt  élt  György,  ki  a  családi  közlés  szerint 
1461 — 1465-ben  erdélyi  alvHJda  volt.  Ennek  fia  Zsigmond  —  mint 
ir}ák  —  a  XVI.  század  első  évében  teszi  le  Myárad-Gálfalván  azon  óshia 
alapkövét,  mely  mai  napig  acsalád  birtoka.  Ennek  egyenes  utAda  Sá- 
muel, 1678  ban  Apaffy  alatt  causarum  fiscalium  director,  ki  akkor  a 
nevezett  fejdelemtől  Szász-Zsombor  és  Fodorháza  (Doboka  várm.)  és 
FUzkút  D6v(i  birtokra  (Kolos  várm.)  megerÜsitést  nyert  Neje  Mik6 
Anna,  kivel  következő  családfát  •)  terjesztett : 


II.  Zsígmotid 
(1.  Súky  Jndit 
2.  Sáky  ZauzBJ) 


tn.  Ziigmond  iimnel  Dániel  JóiMf  György 

t^,                      kir.  táb.  Ulntík      18<i9.  kapitány     Háromsz^ 

' 77' Í7^ — '  t  1814.     ' nT^t '(b.  Apor      követ  1848. 

•>*■«•'.       ,^^^"J/  V-    ?/h'HLk  n*-^  (Jármi  .Jndit) 

maroaBz^ki       (bála  N.)  kir.  táb.  ülnök  fi : i-, 

alkir.  bíró  1643.  (Uercseeb  |  Zaazai 

Matild)  I  (Tolnay  János) 

P.  Fejtír  állap. 

'Sándor            Juiis            Mária       '  '^""^  "■""  '  vénfi        kit.  bivataloa 

t               (Nagy    (Kagy  látván)  Elek)    fKönessy  Mária) 

Zaigmond)  | 

LörincB    Alberr" 


Oisella. 

A  táblán  állék  közül  II.  Zsigmondnak  öt  fia  maradt,  mint  kö- 
vetkeznek : 


>)  Családi  Ut\éa  BEeTint. 


jyí^DOt^iC 


644  SZBKT-IVÁNTI. 

1.  III.  ZBigmond,  kinek  egyik  fia  János,  MaroBSsék  alki- 
rálybirája  1842— lS47-ig.  Az  1848.  évi  erdélyi  országgyűlésen  királyi 
hlvataloB.  Fia  van  Károly,  valamint  testvérének  Sándoroak  él  két 
leánya. 

2.  Sámuel  1794-ben  Kolos  megye  alispánja,  hosszú  ideig  kír. 
táblai  fÜQŐk,  az  1791 — 9Í.  évi  országgyűléseken  kir.  bivatalos,  az  oni- 
tária  egyházi  consistorium  ülnöke  volt.  Meghalt  1814-ben. 

3.  Dániel  1809-beD  élt,  fia  szintén  Dániel  Kolos  megye 
fBbirája,  utóbb  (1848.  előtt)  királyi  táblai  ülnök  volt  Nejétől  Herezeg 

Matildtól  fia  Lász- 
ló 1848.  előtt  Ud- 
varhely széken 
dulló. 

4.  J  ó  z  s  e  f  ma- 
gyar királyi  test- 
őr, utóbb  az  I.  Szé- 
kely gyalog  ezred 
századosa.  Nejétől 
báró  Apor  Borbá- 
lától leánya   Má- 
ria Eresztevényi 
Elekné ,     és     fia 
Szent-Iványi  J  ó- 
zsef  hosszas  ideig 
Felső   Fejér    me- 
gyének      erélyes 
alispánja,  az  1834. 
és  1887.    évi   er- 
délyi orsz.  gyUlé> 
seu     kir.     hivata- 
los.  Szenvedélyes 
tőrténetbuvár  és  fáradhatlao  gazda.  Nejétől  Kőnczey  Máriától   fiai  kö- 
zül Sándor  Kolos  várm.  szolgabíró  1831.  körül,  meghalt.  Él  egye- 
dül Ignávz,  lak.  Kis-Nyujtódon.  Birtokos  több  helyen  KflküUő  me- 
gyében is.  Hitestársától  Zathureczky  Máriától  egy  leánya  van  :  Q  i- 
z  e  1 1  a. 

5)  György,  részt  vett  a  hírlapirodalomban  ís,  1848.ban  Há- 
romszék részéről  országgyűlési  képviselő  volt.  Lak.  Szent-Iványon. 
E!i;yet len  leánya  Zsuzsi  Tolaay  Jánosné. 

i:,-:,.cdr,C00<^lc 


ÜZENT- ivAkh.  645 

A  család  milsík  ágAbi'il ,  melynek  leszármazását  nem  bírjuk,  a 
mely  nagyobbára  Maros  ésUdvarhelyszékben  él,  említhetők  György 
lS25-beD  maroHszéki  törvényszéki  ülnök,  László  1794-ben  az  uni- 
tária  egyházi  consiatorium  ülnöke.  Idcieb  Sámuel  Marosszékbon 
dulló,  ifjabb  Sámuel  ugyan  ott  aljegyző  1848.  előtt.  József  Há- 
rom BzékcD  dulló  1848.  clött. 

Mihály  Kolos  megyóbcn  volt  aljegyző,  publicista  ós  költő. 
Meghalt  1842.  dec.  10-én. 

Ugyan  e  család  ősei  közül  lehetett  azon  Szcnt-Iványi  Sebes- 
tyén, ki  mint  vitéz  kapitány  Rákóczy  I.  György  alatt  Füleknél 
esett  el.  ') 

A  család  czimerc  —  mint  tuljcbb  a  metszvény  ábrázolja  —  a 
paizs  kék  udvarában  zöld  téren  Tutó  farkas,  szájában  bárányt  visz.  A 
paizs  fölötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  kivont  kardot  tart.  Foszla- 
dék  jobbról  aranykék,  balról  czfletvörös. 

Sient-lványl  család.  (Iklód-szent-iványi)  Doboka  vármegye 
ben  jelenleg  puszta  Iklód-Szcnt-Ivány,  *)  hajdan  B.  Szolnok 
megyo  nyugotí  szélén  feküdt  Erről  Írja  ezen  Szent-Iványi  család  elő- 
nevét.  Őseit  a  XIV.  században  mutatja  fel,  midőn  1380-ban  Zenth- 
Iváui  Miklós  éa  fiai  "Gergely  éa  János  és  ennek  leánya  E r 
z  a  é  b  e  t  és  mindkettőnek  fiai,  (kik  az  oklevélben  meg  nincsenek  ne- 
vezve) a  hütlenaégi  vad  alól,  mellyel  vádoltatva  László  akkori  erdélyi 
vajda  és  szolnoki  főiapán  által,  Szcnb-Iványi  birtokuktól  megfosztattak, 
—  fölmontetvén,  azokba  Erzsébet  és  Mária  királynénak  éa  az  orazág 
tanácsának  1380.  évi  Pál  fordulása  utáni  hatodik  napon  Visegrádon 
kelt  és  a  kolosmonostori  konventhez  intézett  iktató  parancaa  folytán 
rizsza  helyeztettek.  ^) 

1492-ben  Zent-Iváni  György  özvegyét  Potentianát  és  fiait 
Imrét  és  Jánost  a  kolosmonostori  convent  által  evocáltatni  rendeli 
Telegdy  István  alvajda  zamoafalvi  Mikola  Perencz,  Eémerí  Gyöi^y  éa 
István,  Valkai  Tamás,  éa  Thamáefalvi  Imre  részére  Szent  Iványi  bizo- 
nyos zálogoB  réazek  kiadása  végett  *) 

1497-ben  Zcnth-Iváni  Anasztázia  Pad  Benedekné  iklód- 
Bzent  Iványi  egy  nemes  udvartelkét  és  két  puszta  telkét  46  flért,  to- 
vábbá Szenth-Iváni  Imre  és  Jánoa,  Györgynek  fiai  zenth-iványi 


■)  Keméor  János  ea^letirása.  Kiadta  Szalay  L.  430- 
')  Hodor,  Doboka  várm. 

*)  Kolosmonostori  konvent  Törtfk  Antat  közlése  sserínt 
')  Ugyan  ott. 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


646  SZENT-IVÁNTl. 

eddig  lakott  nemes  udvartelkeiket,  három  puszta  jobbágytelekkel,  úgy 
a  Víz- Szamoson  lévÖ  malomrész  birtokot  eladták  Zamosfalvi  Mikola 
Ferencznek.  ') 

1643-ban  már  Nagy-Iklódon  lakott  Szent-Iványi  Miklós  és 
Borbála  técsi  Nagy  Györgyné  a  már  pusztává  (praedium)  lett  IklAd- 
Szent-Ivánt  kijártatvánj  abban  részeiket  Tholdalaghi  Ferencztöl  éa  Gá- 
bortól kiváltják  és  erről  hiteles  okmányt  készítetnek. 

1717-ben  Márton  Ferencznek  testvére  osztozik  az  Iklód-Szent^ 
iványi  pusztán  eredeti  osztátylevél  szerint.  Ferencz  az  akkori  há- 
borús idSkben  elesvén,  fia  György  panaszt  emelt  atyja  testvére 
Uárton  ellen,  hogy  ez  apai  részét  kiadni  nem  akará,  1738-ban.  ^) 

A  családfa  az  1492.  elÖtt  élt  Györgytől  kezdve ')  következő : 

^        György 
(Potantiana  Czv.  149'2.) 


Anasztázia 
(Pad  Benedek) 


i.  FerencÉ 

Kálmán.            Gáapár.            András. 

Boldizsár     ' 

.    ) 

n.  Ferencz        Miklós.        Gergely.        KUra 
1«46.                                                     1646. 

Anna          Borbi^la  1648.  ' 
1646.  (téeti  Napy  György) 

'lll.  Perercz.          Márton         Anna. 
[Gyar^ 
András. 

Mihály               András.  ' 
'vi.Perencz^ 

flgyvéd 
(Guzner  Anna) 

Kálmán            Ilona.         eianks.  ' 
kormányaíéki 
Írnok 

Szent-Iványi  Miklós  és  Borhála  técsi  Nagy  GySrgyné test- 
vérek az  iklód  Szent-Iványi  részben  osztoztak,  mutatja  a  fiinnebb  idé- 
zett 1643.  évi  kijártató  oklevél. 

Hogy  BoldizBámak  gyermekei  11.  Ferencz,  Borbála  tócai 

*)  KDloamonostorí  konvent  Török  Antal  közlése  szerint. 

')  Aa  eredeti  a  családnál. 

")  E  leazánnazás  a  kolosmonoetori  oonventben  be  helyezett  geBealogiáril 
van  vdve  «  család  közUse  szerint  Török  Antal  áltaL  A  cbronologia  aserint  a 
ea«lád&  nrimlleg  kiányouiak  látásik.  /^  -  i 


8ZENT-KESEBZTI.  647 

Nagy  Gj'Örgyaé,  Mikl&B,  Gergely,  Klára  és  Anna  tcs^érek 
voltak,  1646-baD  Sároei  János  ítélömester  hivatalos  esketéae  igazolja. 

n.  Forencznek  kitett  három  gyermekét  szintén  1643-baii 
kelt  okmány,  1702-beii  törvényesen  átírva,  mntatja. 

Az  utóbbi  leszármazás  az  17^7.  évi  osztálylevél,  1738.  évi  kér- 
vény és  1791.  évi  tanuvallatás  által  igazoltatik,  és  1845-ben  ae  erdélyi 
ktr.  tábla  az  ikléd-szent  Iványi  osaládot  itéletileg  adományoa  nemes  csa- 
ládnak elismerte. 

Nem  találjuk  a  családfán  ikléd-szent-iványi  Szent-Iványi  Sá- 
muelt, ki  1794  ben  Belső  Szolnok  megye  protokoUistája  volt, 

Sient-Keresiti  család.  Magynroszágban  jelenleg  Gömur  ')  ée 
Zemptin  *)  vármegye  nemessége  sorában  említetik. 

A  XVII.  században  találjuk  Hont  éa  Komárom  megyében.  A 
Hont  megyei  ágból  ismeretes  Szent  Kereszti  Kristóf,  kinek  fia  yolt 
János,  kinek  leánya  volt  Mária,  1738  ban  Szegesdy  Dániel  hitvese, 
ki  többekkel  együtt  a  kitett  évben  tiltakozott  Szent- kereszti  Anna  Ne- 
sitb  Horváth  Lászlóné,  Szent-Kereszti  Mihály  és  István  ellen 
Hont  megyei  Kis-Túr  helységbe  történt  iktásuk  miatt.  ^) 

Komt^om  megyében  SzentK«reszty  István  1695-ben  szolga- 
bíró volt  ») 

Trencsin  megye  nemesi  összeírása  1780.  évrÖl  mint  Kocsóczon 
lakozót  mnta^a  fel  a  Szent- Kereszti  családot.  ^) 

Magyarországból  Erdélybe  is  átszármazott  a  Szent-Kereszti  csa- 
lád, mint  a  következő  családnál  olvashatjuk. 

Stent  Keresill  esalád.  (Zágoni,  báró)  Ismert  törzse  Szent-Ke- 
reszty  idősb  A  ndrás,  ki  Magyarországból  Szent- Kereszt  mvárosból 
szakadt  Erdélybe  I.  Apafiy  Mihály  korában,  mint  lutheránus,  és  előbb 
a  kolozsvári  szerzetes  atyáknál  organista  volt,  majd  reformátussá  lőn 
és  Kolozsvár  városánál  viselt  kisebb  hivatalokat,  ")  utóbb  a  kir.  táblá- 
nál ügyvéd  lett.  1695-ben  minden  vallás  küldvén  az  erdélyi  kanczel- 
laríáboz  egy  titoknokot,  a  reformátusok  őt,  mint  igen  tudóst  férfidt  kül- 
dék  fel.  '')  Már  1708-ban  ott  tanácaoe-  és  előadó  titkárnak  olvassuk. ') 

■)  BartbolomaeideB  C.  Gömör.  p.  146. 

*)  SBÍnna7  C,  Zcmplin  not.  top-  117. 

')  Szentbencdeki  Convent  Protoc.  BB*  pag  339. 

')  Eredeti  oklevfÜ  aaerint. 

')  Szontagh  Dániai  kőal^efl. 

*)  Apor  P  SjnopBis  Miitati«niim  193.  ie  300 

')  Ugyan  ott,  ^i  Caere;  Mihály  Hintoria  250. 

•)  HevenetBj  Hn.  tomo  XXV.  folio  231. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


648 


SZENT-KEBE8ZTI. 


Itt  17J3-ig  magát  igeo   sercnyeti    viselvén,   több  jószágot  szci-zctt  ré- 
szint pénzen  a  kincstártól,  részint  a  király  kegyelméből,  és  ekkor  ogy- 
Bzersmind  báróságot  ')  nyert  ujjitott  ca  bövitctt  czímerrel,    vissza  tér- 
yen   Erdélybe   itélöracstcri   hivatalra,   majd  kormányazéki    tanácsos 
lett.  Jó  ember,  kitűnő  jogász  és  fogalmazó  volt.  ^)  1727-ben  adomány- 
ban kapta  a  kibujdoBott  Mikes  Kelemen  jószágát,  Orbai    széken  Zá- 
g  o  n  t,  honnan  clöncvct  írta.  Meghalt  Szcbcnbcn  1 736.  január  3 1  -én  ') 
Végrendeletet  még  1732.  febr.   19-én  tett,  cs  birtokaiból    családi  ma- 
jorátust kivánt  felállJtaní,  du  utóda!  cttül,  raint  Erdélyben   páratlantól 
eláljottak.  ')  E^yikFialI.  András,  kielJJbb  tartományi  biztos,  atóbb 
Fogarasi  kapitány  s  egyszersmind  ezredes  volt,  és  meghalt  1745-ben,  ') 
továbbá  terjeszté  a  családot,  melynek  nemzékrende  ")  következő  : 
I.  András 
korm.  tanács. 
bdri  1713.  t  1736. 
*"   II.  AndíiaTt745. 
fogarasi  kapit. 
(gr.  Korda  Mária) 


1.  Sámuel 
ezrcdea 
(Dániel 
Zsuzsa) 


(Tornya   (gr.  Kiin  (l. 

Sámuol)    LásKlú)    MiklÚB)  1 1 


(gr.  Mikes 
Zsazai) 


Ad  na 
(Ugrón 
István) 


II.  Sámuel        III.  András  György  t  1808.  , : 

ezredes             tdbomok        táblai  ülnök  Hária 

t  1819.               1 1805.     (gr.  Mikes  Mária)  (gr.  UaUcr  László) 

(b.  Naláciy 
Zsuzsi  1 1821.) 


Borbála 
(Sándor 
László) 


Zanzsi 

(P.  Horváth 

Alb.) 


Böza            Mária            István            Klára  Anna 

(«.  Béldy      t  1828.        kapitány         +  1838.  (Pekry 

Venciel)    (b.  Kemény  (gr.  Nemes  (gr.  Komis  Imre) 

Ignácz)        Omzia)  Jáuos) 


István  Karolina 

(Dániel  Anna) 


Zsigmond 

(gr.HalIer 

Anna) 


Bdls.    BUria.    N.N. 


OySrgy.    Andor.    Stefánia.    Zsigmond.     Sándor.    Fcrcncz.     Mária.    Irene. 


■)E6vári  szerint  1713-ban  lett  báró,  Apor  szerint  1728-ban  Synopsis 
HuL  164.  lap.  Ez  utóbbi  valószinUbb.  —  ')  Kéziratai  kÜRt  maradt  fel  „Erddly 
politikw  it  polgári  kormányáról"  .mUvo.  Teleki  kSnyvtár  fal.  1145.  --  ')  Apor, 
Synopsis  mntationnm  198.  ~-  ')  Kdvári  L.  Erddly  nev.  os>  299.  —  *)  Apor,  Sy- 
nopsis S90.  —  ')  Kffvári  id.  h. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


KZEMT-KRIiESZTl — itZEMT-KlUALYI.  649 

II.  Andrásnak  mind  a  liái-ODi  6a  katonA  lett :  László  százados 
volt.  I.  Sámuel  niiut  czrcdea  halt  cl  a  poroszok  elleni  hadjáratban 

I.  Zaígmond  aziil.  Zágonban,  18  évos  korában  1763.  júliusban 
lett  katonává,  én  két  év  múlva  mint  kapitány  kilépett;  majd  ismét  be' 
állott,  és  30  évig  katonáskodott,  1702-töla  franczia  hábon'ik  alatt  szám- 
talan érdemet  szerzett,  már  mint  ezredes  1796.  scpt.  3-án  a  würzburgi 
csatában  különösen  kitlinletc  magát,  és  ezért  Mária-Terézia  lovagrend' 
Jet  kapta.  A  lunevillci  béke  után  altábornagy  lett  és  ozrodtulajdonos 
1814-ben  lovasaágí  tábornoki  ranggal  nyugalomban  lépett;  meghalt 
Maros  Vásárhelyen  1823.  dec  24-én  kora  77.  évében.  ') 

I.  Sámuelnak  fia  András  1794.  april,  24-én  Villjersnél  mint 
huszár  ezredes  kitűnő  győzelmet  vívott  a  &ancziákon,  melynek  emlé- 
kére némely  angoltiszt  barátai  egy  tiszteleti  karddal  lepték  meg,  me- 
lyet 1805-beD  a  marosvásárhelyi  ref.  tanoda  mnzeumáaak  ajándéko- 
zottj  ott  kezdvén  egykor  tanulását 

A  család  ösi  czimcre  a.  paizs  udvarában  hátulsó  lábain  álló  orosz- 
lán, első  lábaival  kettős  keresztet  tartva,  mint  ezt  I,  Andrásnak  1 708, 
évbeli  pecsétén  láthatni.  A  bárósági  diploma  szerint  a  czimer  követ- 
kező :  négyfelé  osztott  paizs,  az  I.  és  4.  vörös  udvarban  arany  orosz- 
lán ágaskodik,  első  lábaival  arany  kettöa  keresztet  tartva ;  a  2.  és  3-ik 
kék  udvarban  zöld  téren  fehér  battyú  áll,  csőrébcD  egy  szál  nádat  tartva, 
A  paizs  fölött  bárói  korona,  azon  két  koronás  sisak  áll,  a  jobb  oldali 
ból  a  paizsbelihűz  hasonló  oroszlán  emelkedik  ki ;  a  baloldalin  a  paizs- 
bélihez  hasonló  hattyú  áll.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüst- 
kék. ') 

Sient-Klrályi  család.  Közép-Szolnok   vármegye   ős-  caaláda. 
*^  Eredetét  és  nevét  azon  megyében  az  Érmellék  sikján  elterülő  E 
Szent-  Király  helységétől   vette,  melyet  a  család  szélesen  elága- 
zott Gú-  ós  leány-ivadékai  bírnak  jelenleg  is. 

A  családnak  mintegy  a  XV.  század  közepétől  kezdve  a  XVI.  szá- 
zad végéig  terjedt  nemzckrendét  ismerjük  csak,  mely  ')  itt  következik  '• 


')  Hirtenfcid,  Dcr  Mafia-Terezicu-Orden  I.  690-592. 
')  Adami  Scuta  gentil.  tomoXEf , 
')  Décsey  Miklós  kfizl. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


szeht-kirAlti. 

György 


László 


Mihály  OyOrgy  |  Kata 

alispán  1588.  ibályokl  Szénás  MúrtOD) 

ir.Hfl  __  L 


Lörincr        Jánoa.    Gergely.     Benedek 
(By4eBkútbi 

Eva) 

A  család  tagjai  aagyobbára  megyei  hivatalokat  viseltek.  Mi- 
hály (ki  a  táblázaton  áll)  alispán  volt,  mint  ezt  egy,  1Ö88.  évbKI  ér- 
mihályfalTÍ  Ördög  Qjörgy  éa  nővére  Kata,  köblösi  Teke  TamásDé  ré- 
szére kelt  beiktatási  oklevél  tanasitja,  mely  szerint  Szent-Királyi  Ist- 
ván fia  Mihály  és  György  ellentmondanak  a  fennebb  említett 
személyeknek  Ér-Szent-Királyonadomáojban  nyert  birtokukba  leendft 
beiktatására  nézve. 

1616-ban  Szent-Királyi  Mihálynak  neje  volt  O^ncsy  Kata. 

János  előbb  Bzolgabiré,  utébb  törvényszéki  ülnök  1S25.  körül. 

Jelenleg  élnek  a  családból  László,  Pál,  Imre,  Mária 
Szunyogh  Sámueiné  Ér- Szent-Királyban  bírtokosnÖ.  stb. 

Tán  szintén  e  család  ivadékai  volt  Szent-Eir^lyi  U  i  k  I  ó  s  1568- 
ban,  ki  Miksa  császár  elleni  erdélyi  titkos  tervekről  Balassa  levelét 
Ruber  osássári  vezérrel  közölte,  ') 

Ugyan  e  családból  eredeztetik  Szent-Királyi  László,  ki  Kecs- 
keméten született  1764.  jul.  15-én.  KUlönös  ész  tehetsége  által  magasra 
emelkedett.  Pest  megyénél  1792-ben  már  aljegyző,  1798.  dec.  18-in 
másod,  1810.  nov.  13-tól  első  alispán,  (közben  országgyűlési  követ,) 
1820.  maj.  8-ig,  midőn  itélőmester,  majd  végre  a  hétszemélyes  tábla 
birája  lett.  Meghalt  Pesten  1833.  dec.  17-én  kora  70.  évében.  Két  fia 
maradt : 

László  Hont  megyének  1839—45.  volt  főszolgabirája,  és  Mó- 
ricz (szül.  1807.  mart.  7-én)  a  kitűnő  esztt  ellenzéki  szónok,  egykor 
Pest  megye  fSjegyző,  1841-től  másod,  1845-tŐl  első  alispánja,  1847-ben 
országgyűlési  követe.  1848-ban  Jászkún  főkapitány,  jelenleg  orvosta- 
dor.  Gyermekei  vannak. 

Tán  e  Szent-Királyi  család  czímere  a  következő  :  a  paizs  ezüst 
udvarában  zöld  tér  fölfttt  pej  lovon  kék  rakás  magyar  vítéz,   fekete 


■)  litvánig  Birtotia.  1666.  kiad.8Sl.(UbroXXir.J  ,.  , 

i:,:,rcdr,L.OO<^IC 


SZENT-KIBÁLTI.  661 

csizmában,  vörös  fövegben  ül,  nyereg  takarója  vör^iB,  balkezével  a 
kaniárt,  jobb  kezével  kivont  kardot  tart.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján 
két  kiterjesztett  sasszárny  között  kék  ruhás  kar  könyököl,  kivont  kar> 
dot^tartva.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  eziistvörös.  ') 

Ezen  cií:tládnak  egyik  ága  lehetett  az  is,  mely  Doboka  megyében 
1693— 1837-ig  birtokos  volt,  de  fiágon  ott  kihalt. 

Szent-Királyi  Ferencz  1805-ben  birtokos  Szatmár  megyei 
Pettyénben. 

Szent-Királyi  esalád.  (Komjátszeghi)  Torda  megyei  nemes  csa- 
lád. Közülök  Mihály  1791-ben  erdélyi  országgyűlési  kövef,  és  Ko- 
lozsvár város  tanácsosa  és  föbirája  volt  e  század  két  elaö  tizedébea 
TöIe  a  leszármazás  *)  következő  : 

Hihál7 
1792.  1830. 

(Rsdnétfsi  M.  Máris)  

Zsigmond  Mriria        Ágnes        Adus.      Jozefa       Pdli      Antal, 

kir.  bánya  (Áron    (Nesseofeld  (Móaa       (P"pp 

kapit.  1841.  Láesló)     FerenCE)  Jöi8«f)     János) 

(1.  Újvári  Jozefa 
2.  Hoffmann  Amália) 

Etöl  András        Vilma      2-töl  Lajos.  Gizella    Ákos.  Ilks.  Oynla.     a*®!^ 
főhadnagy.  (Hoffmann)  g |- ^% 

Mihálynak  fia  Zsigmond  királyi  bánya  kapitány,  1841-ben 
egy  munkát  adott  ki  ily  czim  alatt  :  ,,-Az  erdélyi  bányászat  ismertetése 
nemzeti  gazdasági  és  magánjogi  tekintetben"  Kolozsvárott. 

Stent-KIrilfi  esalád.  (Sepsi  szent-királyi)  Háromszéki  szé- 
kely csatád,  melyből  József  kir.  táblai  fllnök  1825.  körül.  Tán  e 
család  Őseinek  egyike  volt  Benedek,  ki  Sepsi-Szent- Királyban  szü- 
letett, éa  1617-ben  ktilicildi  egyetemeken  tanúit.  1619-ben  Marpurgban 
egy  hittani  ma^ar  munkát  nyomatott,  ^) 

SteDt-KIrálri  család.  (Kis-Sárosi)  Küküllö  megyei  Kis-Sáros- 
ról  íija  magát,  éa  azon  megyében  most  is  birtokos,  elterjedve  több  me 
gyében.  Ismeretesebb  közülök  József,  az  1791.  évi  erdélyi  ország- 
gyűlésen KoloB  vármegye  követe. 

Sándor,  Lajos,  Ferencz,  Mózes  és  Zsigmond  Kü- 
kUltS  megyében  hivatalt  viseltek  1848.  elStt. 

Anna  Komáromy  Istvánné,  Balástelkén  birtokos. 

')  Adami  Scuta  gentil.  tomo  Xll. 
■)Tfirilk  AnUlkítzl. 

*)  Benkü  Tianiylvinia  geo.  IL  áll.  P,-i,-vnl,- 

Digilized  Oy  vjvjt.Jv  !•- 


65^  BZENT-KIRÁLYI.  -  SZKNT-MÁBIAY. 

Szent  Királyi  család.  (Pálosi)  Lehet,  hogy  egy  a  fólebbivel. 
1742-ben  élt  közülök  József.  ') 

Pálos  helység,  bonoaD  elöoevük  van  véve,  Pelsíf-Fejér  megyé- 
ben fekszik. 

László  F.-Fejérbcn  állomási  biztos  1831.  körül,  Ignácz  és 
Teréz  Páloaon  birtokosok. 

EzoQ  clésoroU  Szent-Királyi  család  valamolyikének  Ősei  közül 
volt  Kelemen,  ki  1603-ban  Básta  üldözése  elöl  többed  mfkgával  me- 
nekült Karansebesrc.  ') 

Szent-Királyi  néven  élnek  meg  Lajoa,  kinek  neje  KÖvárvidé- 
ken  N.-Nyirescn,  —  és  Gábor,  kinek  neje  Várhegyi  Elisa  Torda 
megyében  M.  Kookon  birtokos. 

Sient-Kiriák  esKlád.  Szent-Kiriák  László  és  GtyÜrgy 
1762-benMáríaTercziakirályaszonytólkaptakozimeres  nemes  levetet,*) 

Czimerök  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  álló  vörös  lábú  és 
csörU  fehér  galamb,  csőrében  arany  olajfa  galyat  tartva.  A  parzs  fö- 
lötti sisak  koronáján  zöld  ruhás  kar  könyököl,  bárom  arany  levélbSI 
álló  olajfagalyat   tartva.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüstkék, 

Stent-LáBllójr  család.  Szatmár  vármegyei  nemes  család.  Szent- 
Lászlói  István  e  század  elején  birtokos  Vetésen.  *)  Egyik  ágiból 
Sándor  1722-beD  Nógrádban  Surányban  fordul  elö, 

Stent-Lélekf  család.  Zemplia  és  Szatmár  vármegyei  nemes 
család.  Zemplin  megyében  e  század  elején  birtokos  Kucsin  helység- 
ben ^)  Antal  1830.  körül  Zemplin  vármegye  aladószedÖje  volt 

Szatmár  megyében  iQ.  Antal  Í790-ben  jegyzS,  1796-bMi  ala- 
dószedö,  1808-ban  számvevő,  József  1825-ben  as  eperjesi  kerületi 
tábla  jegyzője,  Szatmár  és  Sáros  vármegye  táblabirája.i 

Szent-AIargltay  család.  Ismeretes  János,  ki  a  kolosvárí  uni- 
tária  röiskola  igazgatója  volt  15g2-t61  haláláig  lö96-ig.  ■) 

Szent-Máriay  esalád.  (Erdö-teleki)  Heves  vármegye  Ss  régi 
cealáda,  melyből  Lambert  1334-ben  Erdő-teleket  ősi  joggal  8rök> 
lőtte.  Ezen  Lamberttól  egy  ágon  a  családfa  mai  oiqtig  követkesSleg  ') 
saijadzott : 

')  Apor,  SynopBÍs  Hntationnm  990. 

')  Bethlen  Wolph.  Hist.  V.  461. 

'}  Collect  herald  nro.  45. 

*)  Szirmay,  Szathmár  várai.  I.  135. 

*}  Szirmay  C.  ZemplÍD  not.  top.  391. 

•)  Székel;  8.  Unitária  vallás  tfirt. 

')  Hodor  K.  küal.  Bzerint . 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


Bicho  de  Erdatelok 

de  egfbáiaa  Erdőtelek 

Oevát  de  Erdőtelek 
(MéraAiitMtaMftlJ63.Özp.) 
8i«ntmartai  I.  Imre 
(Kiln  Erza^bet) 
I.  FereocE 
(Danca  KaU) 
'        n.  Imre  1677. 
(TegMB  Bora) 
n.  Ferenez  1626. 
(Gatbaly  Pora) 


I.  Liazló 

Kraeanai  tliap.  1771. 

(BecBky  Jiilia) 


n.  L&Bzlű        II.  OjOigy  JánoB  Anna      Kata    Antónia 

M,  1732. 1 1782.         1775.  1809.  (Perczel       t  t 

(1.  Endea  Róza    (Apor  Zanzsa)    kir.  Un.         Antal) 
S.  Lázár  Addk)  I         (Kálla;  Amália) 


IIL  latrán  Anna                 Jnlia 

EraBanfti  fSBzbiró  (Caikó  Fer.)    f  1855.  Jan.  21. 

(I.  Lázár  Antónia  (Bettegi  Sándor) 
a.  Ladányi  Zenzea) 

t  L^oB  Oyola 

Krasznai  »biró  t 

(Fark  aa  Anna) 


DeztIS.  Lajofl.  Róza. 
A  tábl&zatoD  állókról  keveset  mondhatni.  Heves  megyébtil  a  csa- 
lád eg^ik  ága,  mely  a  tábUn  lehozva  van,  Kraszna  megyébe  szakadt 
—  úgy  látszik — ni.  Imre  esemélyében,  mert  ennek  özveg}'e  Rátliy 
Mária  már  Perécaenben  lakozónak  említi  fiát  Zsigmondot,  kinek 
fia  I.  László  ftzon  megyében  1771-ben  alispán  volt.  Ennek  fia 
n.  László  Perecsenben  született  1732-ben  és  meghalt  1782-ben. 
Kraszna  vármegye  kir.   pénztámoka  volt,  mint  halotti  czímer^n  e  föl- 

.nOO'ílc 


664  szbni-kíbiat. 

iré«  mutatja  :  SpectabilU  ae  Perülmtris  Ladidaus  Szmtmdnai  de  SrdS- 
telek,  Ptnr.  J.  Cottuum  Pr.  Aaaor.  J.  Coltua  Kraazmn  R.  Ptor.  Nafus  in 
Precsen  14.  Xbria  1732.  Denatiu  in  Somlyó  die  11.  mv.  1782.  Két  ne- 
iétöl  sem  maradt  gyermeke.  Testvéreivel  együtt  1775  ban  Külső-Szol- 
nok megye  előtt  produkált. 

U.  György  nejétől  Apor  Zsuzsitól  három  gyermeket ,  két 
leányt,  és  egy  fíút  hagyott :  Istvánt,  ki  Kraszna  megye  f(ÍBzolgabi- 
rája,  1825-ben  törvényszéki  ülnök  volt.  Kítszernösült  Fiai  Lajos  és 
Gyula,  ki  elhalt.  Amaz  1848.  előtt  Kraszna  szolgabiráJA  volt,  és  há- 
rom gyermeke  a  táblázatoa  látható, 

János  1809-ben  kir.  tanácsos  és  kir.  hivatalos  az  erdélyi  or- 
szággyűlésre. Tán  fia  luár  azon  János,  kit  1840-ben  kir.  tanácsos 
és^alispánúl  olvasunk,  k!  az  1846,  és  1848.  évi  erdélyi  országgyűlésen 
kir.  hivatalos,  az  1840.  évi  pozsonyi  országgyűlésen  Kraszna  megye 
követe  volt.  Meghalt  1849-ben.  Tán  ennek  testyére  Lászl  ó  szolga- 
bíró, utóbb  számvevő  1836-ban,  kinek  özvegye  Lázár  Anna  O-Kecee- 
len,  Perecsenben  s  egyebütt  birtokos. 

Á  táblán  álló  Miklósnak  leánya  Anna  (vagy  Annicske)  még 
élt  1382-ben,  mldön  az  erdöteleki  jószágból  öt  illető  leány  negyedet 
testvérétöli  unokájának  Bichó-nak  adja,  ki  1387-ben  abba  Garai  Mik- 
lós uj  adománya  mellett  be  ís  iktattatott, 

1650-ben  n,  Imre  és  osztályosai  nagyanyjok  Kiin  Erzsébet 
után  Ugocsa  megyei  saláuki  és  nagy  és  kis-karaszlói  birtokukból  ré- 
szöket  igénylik,  *) 

Nincsenek  a  táblázaton  a  következők  : 

Erdőteleki  Szent-Máriay  Mátyás  1570-ben  Zemplin,  1683-fian 
Ung  megye  jegyzője,  *)  ki  1677.  febr,  19-én  bizonyságot  tesz  ar- 
ról, hogy  1.  Imrének  I.  Ferencz,  ennek  II.  Imre  volt  fia.  Egy  okle- 
vél szerint  ezen  Mátyás  egyrészről,  másrészről  Mihály,  Fe- 
rencz és  György  mint  kápolnás  erdőteleki  és  ssent-máriai  birto- 
sok,  és  osztályos  rokonok  voltak  azon  birtokokban ,  melyek  reájok 
Szent-miriay  Osvátról  szálltak. 

Szent<Máriay  Benedek  mester,  ki  1520-ban  Zemplin  megyei 
Ond  helység  felét  és  bárom  darab  szőlőt  per  utján  vissza  váltott  Oer- 
csely  Miklóstól  és  nejétől  Erzsébettől. 

1690-ben  Borsodban  élt  Mihály,  kinek  neje  Lengyeldt 
Kata  volt. 


')  Sdratar  C.  Ugoou  86.  67. 

Ó  Smnnaj  C.  ZempUa  not  hiit  839.  S88. 


ir,Goo<^lc 


szBMT-HÁRTOinri.  665 

Ugyan  ekkor  éltek  Qyiirgy  (Nógrádban)  és  F  erén  ez  uno- 
katestvérek, biitak  Pest  megyében  Fundl'alnban,  Kecskeméten.  HevcB 
megyében  Felaő,  alsó  Erdőtelek,  Kövesd,  Szentmária,  Thenk  helység- 
ben, Nógrád  megyében  Andrásfslva,  Pilíny,  Perzse  és  Terbeléd  hely- 
séget, —  úgy  látszik  —  anyjok  Pilinyi  leány  után.  A  két  rokon  össze- 
veszvén,  egymást  megsebzék  éa  Ferencz  sebeiben  meg  ia  halt. 
Ezért  nótán  javaikat  veBzték,  és  1592-ben  Rudolf  király  azokat  Oro- 
szi  Jánosnak  és  Kiss  Andrásnak  adományozta ;  ezektől  Pethe  László 
kamarai  elnök  s  fia  Márton  szerzek  meg,  és  kir.  jóváhagyást  és  beik- 
tató parancsát  nyertek,  de  Szentmáriay  György  a  beiktatásnak  fegy- 
veresen ellenszegült,  míg  8  is  1601.  évi  télen  elhalván,  Özvegye  Ken- 
dercsi  Mária  birtokban  maradt,  mind  a  mellett  ezután  a  beiktatás  meg- 
történt. ')  Nevezett  György  1597-ben  Nógrádban  birtokos  volt  Tö- 
rincs.  Fekete  erdö,  Kis-Dolyán,  Nagy-Arany,  Nádasd,  Kis-Törincs,  Lít- 
ketelke,  Tamócz,  Nóvák,  Fábian&lva  helységekben  és  pusztákban  is, ') 

1601-ben  éltek  Zsófia,  Anna  és  Farkasnak  fiai. 

István,  kinek  neje  Pécsy  Éva  volt. 

Nincs  a  táblán  Ferencz,  ki  előbb  a  császári  hadseregben  szol- 
gált, utóbb  II.  Rákóczy  Ferencz  (1703—1711)  forradalmában  ennek 
ezredese  volt ') 

Nincs  a  táblán  azon  Ferencz  sem,  ki  a  MartinovicafÜle  dol- 
gokba keveredvén,  1795-ben  Budán  lefejeztetett.  Búcsú  levele  erdélyi 
rokonainál  olvasható. 

Általában  a  táblázatról  a  magyarországi  ágazat  egészen  hiány- 
zik, holott  e  század  elején  is  a  család  Szatmár  megyei  Oköritó  és  Por- 
csalma  helységekben  birtokosnak  iratik,  *)  és  azon  megyében  János 
1808  ban  tiszti  aljegyző  volt 

Zemplin  megye  nemessége  sorában  említi  Szirmay  ezen  családot 
deeademetHlinikMné-vvel.  ^)EzekbŐl  József  ott  esküdt  1821-ben. 

A  család  czimere  a  paizs  udvarában  álló  magyar  vitéz,  kivont 
kardja  hegyén  levágott  törökfejet  tartva ;  a  paizs  fblötti  sisak  koroná- 
ján szintén  kar  könyököl  kivon  kard   hegyén  levágott  törökfej  vérzik. 

SteDt-HiírtOD)  i  család.  Abauj,  Heves  megye  nemes  családa, 
EzcV  közül  Ferencz  1770 — 87.  Váuzi  kanonok.  Szentmártoni  Ja- 
kabnak fia  Sebestyén  élt  1460-ban-'') 

')  Honi;pik  J.  Kecskemét  lII.  6 — 6  éa  a  Jáazói  konvent  Hodor  sierlnt  — 
*)  Kögrád  megj'ei  je^Tzíf  ködjv  1597.  ^vi.  —  ')  Szirmay,  C.  Zempüo  not,  hitt. 
293.  —  *)  flzirmar  Sxatmái  váimegye  II.  121.  123.  —  ')  Ssirmay  Zemplin  aot 
top.  109.  —  *)  Eaprioai  Dipl.  U.  447. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


656  SZEMT-KIHAlYI. — aZENT-HIKLÓSST. 

Erdélyben  szintén  van  hasonló  ncvtí  CBalád  Alsó  Fejér  megyé- 
ben, bol  Gergely  1825-  kfirUl  adóiró  biztos,  Györgynek  özv^ye 
Brínyi  Anna  birtokos  ott  Maros  Szent-Imrén. 

Régebben  eléfordtíl  e  néven  Bálint  tordai  anitária  iskolai 
igazgató,  159ő-b&n  Kolozsvárra  tétetett.  1678-ban  János  (v.  JózseQ 
Toroczkón  ugyan  az  ') 

SlCDt-Mihtíyl  OBSlád.  Zemplin  vármegye  nemes  családa,  bir- 
tokos ott  Nagy-QéreBcn.  *) 

A  Szilágyságon  szintén  él  ily  nevU  család,  névszerint  F  e  r  e  n  c  z 
birtokos  Varsolczon  ée  Szilágyszegen. 

Sient-Miblöny  osalád.  (Primóczi)  Gőmör  vármegye  ismertebb 
nevli  nemes  családa,  mely  elftnevét  Szepes  megyei  Primócz  helységrSI 
irja.Eldödei  közUl  lehetett  azon  Szent-Miklossy  (az  oklevélben  deZenth- 
Hiklós)  Jakabnak  fia  Benedek,  ki  1460-ban  élt  ■)  Valamint  tán 
azon  SzentMiktÓBsy  Benedek  is,  ki  1633-ban  Vizkelethy  Judit 
Dóczy  özvegye  ellen  tiltakozik,  kinyilatkoztatván,  hogy  8  kész  tisz- 
tartói  számadását  elk^ziteni.  *) 

A  család  ősei  közül  volt  Szcnt-Miklóssy  Fe  r  e  n  c  z,  kinek  Pa- 
locsay  Annától  fia  volt  Sándor. 

Azonban  e  család  nemzékrendjét  családi  közlés  hiányában  csak 
a  XVIt.  század  végén  élt  Szent-Miklósay  Györgytől  közölhetjük, 
a  mint  következik  : 

Györgj 

1699. 

tüza  Márift) 

István  1714. 

Oömörv.  aliapán 

I.  Ant8U76r. 

kir.taoácMB 

lak.  Uza  Paoriton. 

(CBJngelyZaófia) 

í-iagli  Gábor    II.  Antal  Ferencs  MÍkíóT" 

kir.  lanicioa  1781.         nötlen.  1781.  17Sl. 

lak.  Nógrádban  1781,'" 


t  1824. 


(Blav.  Sándor  KrÍMtioa)  ^.f*^í'í,'í^„       (Bieliknd) 

) » i 1      követ  1840. 

Jánoa  Alofz  Lásslő 

t  «'"«ti«»-  t       -B„a,if     ,i.A.ui S- 

'^  ^         '  1820—25.  1845-49.1(861.  Miklós) 

(Abafiy  SaroltaJ  (Ragályi 

Apolíúnia) 

')  Satiely  S.  Uiiitáría  vallüs  tört.  106.  148.  —  ')  Silrmay  C.  Zemplin  nol. 
top.291.  — ')K8priDaÍDÍpl.  II.  447.—  ■)  8b,  b«n ertek Í  Convent  Protoc  LL. 
p.  2H5.  iiro   194.  ,  >  , 

,     ■:     ,LnOO*í    C 


8ZENT-MIKLÓ88Y.  687 

A  tábla  élén  álló  György  nejével  Uza-Paimiti  és  ScasB&i 
Uu  Máriával  kapott  Uza-Pannitoa  birtokot  Fia  L  István  Gömfir 
megye  másod,  és  1714-t01  eled  alispánja,  1715-ben  követe  volt  ')  En- 
nek fia  L  Antal  kir.  tanácsos,  ki  ellen  az  Usa  CBalád  tiltakoeott.  ') 
Ennek  fiai  közül  László  Qömör  megyei  Királyi  helységb&l  Nógrád 
megyei  Erdö-Tarcsára  tette  lakását.  Meghalt  1824-ben.  Ennek  egyik 
fia  Aloys  (Alajos)  azUletett  Királyiban  1793.  oct  12-éD.  Nógrád  me- 
gyénél 1817.  tiszt.  1818-baQ  valóságos  aljegyzS  lett,  és  az  volt  182&-ig. 
midÖD  elvonult,  és  magányában  az  irodalomnak  élt  Meghalt  1849,  april) 
6-án.  ') 

Ferencznek  fia  Viktor  QrömÜT  megyének  1832-tftl  al-, 
1836-tól  föszolgabirája  1839-ig,  a  midÖn  országgyQléaí  követté  vá- 
lasstatott 

Miklósnak  fiai:  Rudolf  1820— 1824.  Gömör  megye  alscol- 
gabirája  volt  Nejétől  Abafify  Saroltától  gyermekei  vannak ;  és  III.  A  n- 
tal,  Gömör  megyének  1639-tÖl  másod  alispánja,  njra  megválasztva 
1842.  maj.  2&-éD  is,  I84Ö.  maj.  29-én  első  alispán  lett  éa  volt  1849- 
ig.  1861-ben  ismét  első  alispánnak  választatott. 

Hogy  e  táblázat  nem  teljes,  matatja  az,  hogy  rajta  nem  találjak  : 
Zsigmondot,  ki  1 726-baQ  Timonnat  levelezett,  *) 

Emília  báró  Luzénszky  Jánosné,  kinek  leányát  Luzéoszky 
Emiliát  szintén  Szent-Miklóssy  vette  nfíUl. 

József,  ki  ISlö.ben  Gömör  vármegye  fSjegyzftje  volt,  és  I, 
Antal  ismeretlen  nevÜ  testvérének  fia. 

A  ujabb  időben  Gömör  megyénél  tisztviselők  voltak  még :  A  g  o  ■- 
ton  1882— 1836.  fSszolgabiró, 

Gusztáv  1842-töl  1846-ig  alszolgabiró. 

Pál  1861-beii  alszolgabiró. 

A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  fészkén  ülő,  és  fiait  mel- 
le vérével  tápláló  fehér  pellikán,  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján  két  ki- 
terjesztett fekete  saaszárny  között  meztelen  kard  áll,  hegyével  fölfeléi 
hegyén  tarbános  törökfej  vérzik.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról 
ezUstvöros. 

Úgy  látszik,  —  a  család  egyik  tagja  báróságot  is  nyert,  de  ágát 
czimével  együtt  sírba  vitte.  ■) 

')  Bartholomaeides  C.  Gömöi  pag.  76.  * 

')  Protocol.  C.  Gömör  pag.  209.  210. 

■)  Életrajza  olv.  Toldy  Fer.  A  magjar  költéiset  kjeikünyva  IL  183. 

*)  Kspiinai  Hbb.  A  tomo  48.  pag.  146. 

*)  Adami  Bcnta  gentil.  tomo  XII.  hol  bitii  czimere  tátható.  OOqIc 

■uorAKOMzia  cs<ll1dai  i.  kjJt.  R       O 


658  BZEMT-HIKLÓSSr. 

Ssent-Miblóssy  osalád.  (Mezö-Szent-Miklóai)  Ssatmár  rárme- 
gyében  találjuk  a  XVII.  száBadban,  a  middn  Mezö-ssent-miklóS' 
aj  János  1601-ben  Szatmár  megyei  MezS-Terem,  Vetéa,  Petéay 
máskép  Bazánd,  Nagy  és  Kis-Hodoa  belyaégben  királyi  adományban 
részbirtokot  kapott  *) 

i         Tán  ezen  család  ivadéka  az  is,  ki  1730 — 32-ben  Zemplín  vár- 
megyében Bekecs  és  Monok  helységet  zálogjogon  birta.  ') 

Szatmár  megyei  Szent-Miklóssy  caalád  egyik  tagja  János, 
Szatmár  vármegyétől  1790.  sept  13-án  kivett  nemesi  bizonyítványát 
Krassó  megyében,  hol  alügyész  volt,  1791.  april.  5  én  kihirdetteté. 

Tán  e  családból  József  1787-ben  a  Tiszántúli  ker.  táblá- 
nál írnok. 

Szent-Míklóssy  nevU  család  Trencein  megyében  is  élt,  név- 
szerint  1690-ben  Domanikon  és  1720-ban  Morva  LJBzkón  anemesí  laj- 
strom szerint.  ') 

Sient-MlkIfíSBy  család,  (Máskép  Kállay)  Ismeretes  közUlök 
Pál,  1753-ban  Gömör  megyétől  kapott  nemesi  bizonyítványát  1776. 
jun.  10-én  Kógrád  megyében  kihirdetteté,  ennek  fia  István  1794-ben 
Bihar  megyében  Tordán  reform,  prédikátor,  utóbb  ugyan  az  Caba  hely- 
ségben, 1799.  apríl.  20-án  Nógrád  megyétől  nemesi  bizonyítványt  vett 
ki  fia  részére  is.  Fia  Lajos  szOl.  1794.  Tordán,  utóbb  kereskedő 
Debreczenben,  mint  ilyen  1834.  april.  11  én  Nógrád  megyétől  nemeeí 
bizonyítványát  kikapta.  ') 

8xenf-lHikl(ÍBÍ  család.  (Szőkefalvi)  KttkűllS  megye  nemes  csa- 
láda.  Sámuel  ott  1794.  adórovó  biztos,  Bálin.t  oU  törvényszéki . 
ülnök  és  számvevő  biztos,  Sámuel  szolgabíró,  mindketten  1844.  kő- 
rlU,  Sándor  ugyanott  útbiztos  1831-ben.  István  szolgabíró  Torda 
megyében  1825-ben. 

Tán  ebből  származtak  Q-y  Ör  gy  marosvásárhelyi  tanácsos  1848, 
és  Károly  ugyan  ott  kir,  táblai  Sgyvéd  1848-ban. 

Itt  említhető  meg  minden  következtetés  és  összekapcsolás  nélkül 
azoQ  Szent-Míklóssy  Mihály  is,  ki  HorvátorBságból  eredt,  és  Er- 


■)  Szirmay,  Ssatmár  vára.  U.  84.  189. 198.  376. 

')  Surmaj',  C.  ^mplin  not.  top.  170.  280.  Háe  csaUd  lehetett  as,  mely- 
b61  ZenthmiklÓBBBf  István  vajda  fiának  Hihálrnak  Szveg^e  Draga  1417-baa 
Ugocaában  laóföia^t  birta.  (Sziraar  C.  Ugocsa.  176). 
'  *}  Siontftgh  Dániel  kUsl. 

*)  Hegyei  jegysSkiliiyv  .671.  ss.  a. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


szeht-pAly. 


659 


délyben  unitárius  lelkész  volt,  a  szombatosok    hive,  és  iró.  Meghalt 
1668-ban.  ») 

8sent>P4tjr  család.  (Homoród-szent-páli)  Udvarlielyszéki  tör- 
zsökös székely  család.  Törzse  István,  állítólag  1220-ban  II.  András 
királytól  a  szentföldön  mutatott  vitézségeért  adományt  kapott  H  o  m  o- 
rod-szent-pál  helységre.  ')  Ennek  utóda  volt  (mintegy  ötöd  ízen) 
szintén  István,  kítöt  a  családfa  következőleg  >)  sarjadzott  le  : 


J&nOB  1668. 
Csíki  fgkapit.  1667. 
Ferencz  bz.  1651. 
Vísaknaialkir.biró  1700. 

(1.  Böer  Anna) 
2.  gr.  Bethlen  Zsőfla) 


latrán  1.  János 
kir.  tábla  1 1603. 
biró 


1-tSl  István 

katona 

(Boér  Zsófia) 

József 

(Pongrácz  Kata) 


Lássló  JúzBflf 

1794.  1774. 

kincstári  tanácsoB        '"^ürtfi 


8-tól  Bei^smin 
lovas  kmpit  1709- 
(PMna^jaária) 
n.  Benjámin 
lovas  kapit 
(Podhráczky  Anna) 


ZsiKmond 


1846. 


L  Elek  Farkas  Imre  Gábor 

kir.  táb.  ttloQk  székelj      miklósvári   Ugocsa  megyében 

1 1813.  alezredes     alkir.  biró  ISÍB. 

(Csolnokosy  Mária)  1815.  '  Láa^tó  f  1861. 

II.  Elek  Ágnes  MarmarOBi  ffiisp. 

kir.  táb.  tUnÖk  (b.  Keminj  helTtartó 

1815.  János)  (Ssotóczky  Klemeat) 

(gr.  Bethlen  J ^ 

ICarolina)  '     j^qI^^^         e^^b         Josífa    JenÖ.  Klemantin  István. 
(Ssabó  József  (BomFer.)    (Lator  (Bndaj 


')  Benkö  Transylv.  gen.  11.  242. 

')  Szirma^  C.  Ugocsa  p.  160. 

^  Ugyan  ott,  ée  Kővári  Erdély  nev.  es.  230. 


»,frwgic 


660  szkhT'pAly. 

A  táblán  állók  bözűl  Lászl&naU  egyik  Ea  János  Báthori  Zsig- 
mond hfve  és  ettöI  kapta  Alamort  és  Csanád  helységeket ,  melyeket 
fiaitól  I.  Rákóczy  Győi^y  visszavett.  *)  0  Ölte  meg  Barcaay  (Gáspárt. 
Elesett  az  apáczai  csatában ;  -)  másik  fia  I  e  t  v  á  n  kir.  táblabiró  volt 
1636-ben ;')  harmadik  fiaZsigmond  ezredese  volt  1614-ben  Bethlen 
Gtábomak,kit8L1620'ban  Szatmár  megyében  Méhtelek  helységben 
birtokot  kapott  adományban.  *)  ügy  látszik,  az  ü  neje  volt  Fetki  Erzsé- 
bet, kit  1640.  juL  31-én  mint  özvegyet  Toldalagi  llihály  vett  nöUl.  ^) 

Zsigmondnak  fia  volt  János  jeles  katona,  1622-ben  Kemény 
János  részén  harczol,  és  Brassó  táján  az  oláhokat  megveri.  Azonban 
Kemény  eleste  után,  Apaffy  által  a  görgényi  országgyűlésen  nótát  ka- 
pott ")  Utóbb  azonban  kegyelembe  jö,  és  1667.  Csíki  főkapitány  lett; 
beiktattatott  mart.  28-án.  ')  Fia  volt 

Perencz  (szül.  1661-ben  Kővári  szerint)  Vízaknán  volt  alki- 
királybíró,  mely  hivatalát  az  úgynevezett  Qerébházzal  együtt  a  Hal- 
ler  családtól  megvette,  később  ktbocaatá.  Verböczy  Hármas  törvény- 
könyvét magyarul  versekben  fordilá  és  adá  ki  Kolozsvárott  1701-ben. 
Egyéb  verseket  is  irt.  Két  nejétől  fiai  által  két  ágra  szakadt  családa. 
Fiának  Istvánnak  maradéki  közül  László,  tán  az,  ki  1792-ben  vér- 
gyilkoltatáeért  perbe  idéztetetett,") — 1794-ben  kir.  kincstári  taoácB09,B 
többször  orsz.  gyűlési  kir.  hivatalos  volt.  Ennek  Zsigmond  fiától  uno- 
kája Ákos  1846-ban  BelsÖ- Szolnok  megyében  adóbiztos.  László  test- 
vére József  1794-ben  a  fiscalis  directiónál  imok.  Sándor,  tán 
az,  ki  18l5-ben  Kolos  vármegyénél  igtató,  vagy  a  ki  ekkor  Vízaknai 
alkirálybiró 

Ferencznek  második  nejétől  gróf  Bethlen  Zsófiától  fia: 
Benjámin  Rákóczy  II.  Ferencznek  1709-beD  lovas  kapitánya,  mi' 
dÖQ  Rákóczy  egy  jó  ló  szerzésével  megbízza.  A  mint  e  lovat  Benjámin 
UgocBa  megyében  Halmin  keresztül  viszi,  beleszeret  osztopáni  Peme- 

')  Esmday  JánoB  tinéletirása.  Kiadta  Sialay  L.  29.  ia  tSb. 

>)  Wolph.  fiothlen  tomo  V.  pag.  jO&  Szalárdy  146. 

■)  Eátlay  Székelj  nemz.  S&8. 

*)  Ssinsaj,  Szatmái  várm.  II.  303.  B  heljségbeo  a  BientpálTi  család  e 
'  •lisad  elején  U  birtokos. 

>)  Mikó,  Szabó  Kár.  Erdély  t»rt.  adatok  IT.  66.  Haller  Gábor  napU- 
Jában. 

*)  Kaz7,  Hiitorja  Hnng.  II.  SGO.  251. 

•)  Kállay  Ssékely  nemz.  288.  ki  hibásan  idéii  ez  adatra  Bethlen  Jánost, 
ki  CMk  1668-ig  irt  —  Benkff,  Csik,  Qjttgié  és  Kászoo.  63. 

*)  Szirma;  C.  Ugocsa  pag.  161 — 162. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZENT- PALY.  661 

ezy  Gábornak  leányába  Pemeszy  Máriába,  és  eljegyzi.  A  rorradalom 
bnktáral  menekült,  de  1718-ban  kegyelemre  haza  térvén,  jegyesét  ul- 
Tette.  >)  Etíül  lett  fia 

H.  BenjamÍD  kapitány  a  Ghillányi  lovas  eeredben ;  kinek  ne- 
jétől Podbraczky  Annától  gyermekei ; 

1.  EUk  erdélyi  itélít  meater,  a  királyi  táblai  ülnök  1794 ben. 
Megbalt  1813-ban.  Ennek  egy  leánya  és  egy  fia  maradt :  E 1  e  k  1815- 
ben  már  kir.  táblai  ülnök. 

2'  Farkas  a  székely  huszár  ezredben  alezredes. 

3.  Imre  előbb  tordai  sós-kamarai  Perceptor,  utóbb  1815  ben 
már  MiklÓBvár  szék  alkirálybirája. 

4.  Qábor,  ki  nagyanyja!  birtokukba  Ugocsa  megyébe  telepe- 
dett, ott  táblabíró  volt,  birt  a  Halmi  urodalomban  Bábonyban  ás  KO- 
könyösdön.  ^)  Ennek  egyik  gyermeke  László  Ugocsa  megyének 
1839-ben  fószolgabirája,  és  az  1836.  1839.  és  1843.  évi  országgyttlé- 
sen  követe,  1845-tÖl  1848-ig  Háramaros  megye  főispáni  administratora. 
Meghalt  ISÖl.maj.  29.  eltemettetett  Halmiban.  Nejétfii  monyáasói  Szo- 
tóczky  Klementinától  gyermekei  a  táblán  láthatók. 

A  családfa  nem  teljes.  Többen  hiányzanak  róla.  Úgy  látszik  — 
Ferencznek  testvére  volt  azon  I  g  n  á  c  z,  kinek  neje  Báldon  lakott  éa 
mint  özvegynek  házát  1674.  köHil  földig  lerontatá  Bánffy  Dénes.  ") 
£z  Ignácznak  lehetett  fia  Ignácz   1729-ben  főkapitány.  *) 

Tán  Ferencznek  első  nejétől  voltak  még  fiu  Ferencaéslst- 
vá  n  Vizaknán  1729-bfln.  ^) 

Uég  régebben  élt  ezeknél  azon  István,  ki  eltfnevét  3z9vény- 
falváról  irta,  ')  és  1643 — 14-ben  I.  Rákóczy  György  hive  volt '') 

Kincsének  a  táblázaton  : 

Ádám,  kinek  1782-ben  neje  Miske  Ágnes  élt. 

Károly  1815-ben  EOkOllö megye  törvényszéke  ülnöke,  és  kir. 
dézmaszedő. 

Dániel  Kolos  megyei  számvevő  biztos  1831-ben,  másik  Dá- 
niel ngyan  ekkor  Zaránd  várm.  levéltárnoka. 

')  SsJrmay  C.  Ugocem,  161. 
')  Szirma;  C.  Ugocaa  167.  174. 
')  Csere;  Mihil;  Hist-  76. 
')  Apor  P.  Bynopsii  Hntatfonnm  390. 
')  Ugyan  ott. 

*)  ötvVi  ÁgoBtOD,  Bejtelmea  levelek  40. 

')  Katona  Hiit  eritio.  Xlll.  144.  K9várí  Erdély  t«Tt.  V.  U.  KemAi;  Já- 
nos tfn^Ietiiása  439. 1. 

DiB.1izedOyCOO<^IC 


663  SSEhTPALT. 

József  kir.  táblai  ügyvéd  Horos- Váe&rbelyen  1848  buu 
Etek  1836-b&n   Ale6-Fejér  megye  föbirája,  és  orss.  gyűlési 
királyi  hivatalos,  és  István  ezredes  és  1848.  elStt  királyi  hivatalos. 
Üaek  ketten  tán  a  táblán  álló  II.  Eleknek  fiai  voltak. 

Zsigmondnak  örökösei  Pál  és  Eszter  Daczó  Öyöigyné  Qir- 
bón  és  másutt ;  továbbá 

Sándor,  György,  Mihály,  Lajos  és  Ignácz  tőbb 
helyen  birtokosok. 

Tán  szintén  esen  családból  eredtek ,  noha  elSnév  nélkOl  talál- 
jak :  István  1794-ben  Oyalafejérvár  kir.  pénztámoka  et  tanácsosa 
és  Lörincz  kincstáti  gyakornok  szintén  1 794. 

Ügy  látszik  e  család  egyik  ága  volt  csak,  mely  elönevét  N  o- 
vajról  irta,  és  melyről  alább  leszen  emlékesés. 

Trencsin  megyében  a  nemesaégi  össaeiráa  1646.  matatja  e  csa- 
ládot, de  J  á  n  o  s  ban  ott  ]  660-ban  kihalt  1781-ben  Froszkán  ismét  ta- 
láltatik egy,  de  más  családbeli.  ') 

SieBtpály  család.  (Kolos  szentpáli)  Hodor  szerint  e  család- 
nak  a  Kolos  megyei  Szent-Pál  helység  volt  Ösi  fészke  a  XIII- — XVI. 
század  folytán.  12gö-ben  a  Borsay  nemzetségből  származott  comes 
Szen^ály  Rndolf  fia  Gyala  bírta  a  Sasság  föld  telét. ') 

1523-ban  Szentpályi  András  (de  eadem)  elcseréli  Ugrócs  hely- 
séget üsküllöi  Ördög  Péterrel  ÜskOllö  helységeért,  ^ 
1555-ben  élt  Menyhért. 

Ez  idü  tájban,  vagy  késÖbb  hid-almási  Szentpály  László  ,  ki 
lettoyai  Anna,  és  Erzsébet  nevökben is Babuczai  birtokát  elakará 
idegeníteni,  de  rokonai  Valkay  Fruzsina  stb.  tiltakoztak  j  A  n  n  a  nővé- 
rének hagyományozta  Hidalmás,  Ugrócz  és  Felegregy  belységbeli  bír 
tokait  *) 

'1626-batf  éltMenybértés  Sombory  Sára. 
Stentpály  család.  (Novaji)  Ismeretes  közülök  András,  ki 
1642-ben  élt')  Ennek  leánya  Borbála  lörincz-révei  Koncz  Andrásná 
birta  Kolos  megyében  Novajt,  Báldot,  Csetelkét  és  Kis-Sarmás  fel<ét  *) 
Azonban  a  novaji  Szentpály  család  valószínűleg  csak  egy  ága 
a  homorod  szent-páli  Szent-Pály  családnak,  melyről  feljebb  olvashatni. 
■)  SsoDtagh  Dáoiel  kbzl. 
*)  Sseredaj  Seriea  Eppor.  Tranejlv.  31. 
*)  EolMmonostori  Coovent. 
<)  Doboka  vármegye  Prot.  DD.  folio  66. 

')  Hikó  Imrft,  Subó  Kár.  Erdély  tört  adatok  IV.  kfit  Haller  na^^ja. 
*}  Kemény  Jóuef  giöf  Stemmatogr.  gyl^t  VilL  Hodof  aauiBt. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


SZENTPÉTEEV.  663 

Sientpéterjr  család.  (RománfalTai  f).  Kihalt  család ,  melynek 
következő  ')  nemzékrendje  ismeretes  : 
János 

(CaágyFrnzsiiia) 

Jánoi  Pál.  Anna  Kata  Borbila  Hagdolna  ' 

"^'"'  {Benlcaky       (T6káf         (Chimory  (Tarícíy 


Jánoi)       lI|falaiB7  Imre)  Albert) 


(Lencae  Znasa)  "'^*"> 

ggy.  1656. 
Jánoa 
1666.  gyermek. 

Eteentpétery  család.  (Sajó  Szentpéterí)  Borsod  Tármegye  ki- 
halt birtokos  nemes  családa,  mely  fSleg  a  múlt  században  virágzott. — 
1670.  táján  élt  Őse  Szeotpéter;  István,  kitől  ily  családfa  vette  eredetét: 
István 
,1670-  körUi 
(Ujváry  Mária) 
Imre 
(Pgky  Éva) 
András 

Borsodi  mbitó  1724. 

'       Krisrtinm  Erue  Eva  Kata  Klára  Jadit     ' 

(Fáy  LásilÚ)  (VasB         (Ragályi    (gr.  Bádaj-    (Ssemere      (Sseremley 

Ldstló)        FetencE)     Gedeon]        Lissló]  Károly) 

Imre  1698  Borsod  megyei  Szentpéteren  szöl/jt,  Alacskán,  Sze- 

nyefalván,  Dusnokon,  Hamóczon,  Szentmártonban  részbirtokot  kapott 

Onódy  Oáspárrsl  kir.  adományban.  ") 

E  században  a  család  fiágon  is  már  elenyészett 
Valószínű,  hogy  e  család  egyik  5se  volt  azon  Szentpétery  B  á- 
ÜQt,  ki  1564-ben  Wittebergában  tanúit.  ') 

Más  Szentpétery  családból  kellett  erednie  azon  László  nak,  ki 
1506-ben  Valkó  vármegye  rákosí  orsz.  gyttl.  követe  volt,  ') 

Valószinttteg  azon  Szentpétori  család  is  különböző   volt  ettől, 
mely  1660-ban  Qyör  megyei  Álsó-Szana  pusztára  adományt  kapott, 
Szentpétery  család  e  század  elejés  Zemplin  megye  nemessége 
sorában  is  említetik,  '')  valamtot  Szatmár  megyében  Ucskán  Szentpé- 
tery Zsigmond  birtokos  volt.  ') 

')  B^ceányi  Deduot.  geneal.  II.  48. 
*)  Liber  rogiaa  folio  467. 
Ó  Bartholoinseidei  C.  OSmOr  pag.  45. 

')  Jássay,  A  magyar  nemaet  napjai   167.  És  Kovacbich  Snplern.  ad 
vestig.  Comit.  IIL  8SS— 886. 

*)  Ssirmay  C.  Zemplin  not  top.  116. 
*J  Sairmay,  Ssatmár  várm.  U.  262. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


664  BZENT-PÉTEHl, — 8ZEÖKK. 

Sgent-Péteri  oMlád.  1760-bitn  QomeBÍtet«tt  meg  Mária  Terézia 
kirát^MszoDj  által. 

Czltnere  a  paizs  ezüst  udvarában  álló  Törös  ruhás,  sárga  öves, 
dárga  csizmás,  prém  kalpagos  magyar  vitéa,  oldalán  fekete  hüvelj'fi 
kard  lég,  kinyújtott  jobb  kezével  keresztbe  helyezve  két  érez  kulcsot 
tart.  A  paizB  fölötti  sisak  koronáján  egymásra  helyezve  kiterjesztett 
két  fekete  sasszárn  y  lebeg,  közepén  az  előtérben  arany  csillag  ragyog. 
Foszladék  jobbrél  aranyvörös,  balról  ezüstvörös.  ') 

Tán  e  család  ivadéka  János,  ki  1822-ben  Arad  megye  kétség- 
telen nemesei  sorába  Íratott.  ^)  És  tán  azon  hires  ezfist  és  dombor 
művész  Szentpétery  József  is,  ki  Rimaszombatban  született  1781. 
april.  12-én;  meghalt  Pesten  1862.  jnn.  IS-án. 

Szentpétery  család  van,  vagy  volt  Kraszna  megyében  is,  mely- 
ből ott  Sámuel    183&'ben  törvényszéki  ülnök,  és  adó  iró  biztos. 

Régebben  Szentpétery  néven  Hihály  sárospataki  tanár  volt 
1641-ben;  meghalt  ott  1645-ben.  ^) 

Sientp^tery  család.  (Zalathnai).  EözOlÖk  János  Csikszéki 
fö  orvos  1848.  előtt.  Tán  rokonai  Domokos  1794-ben  Erzsébetvá- 
rosi tanácsnok,  éa  Dániel  1815.  Hunyad  megyei  írnok. 

Sient-Taoiásey  család.  Ismeretes  közülök  Mátyás  165ö-ben 
csornai  prépost,  1659 — 1662-ben  korbovai  püspök.  *) 

SieDfes  család.  Ugocsa  vármegye  nemes  családa,  mely  több 
mással  1750-ben  Péterfalva  helységre  nádori  adományt  kapott.  ^) 

Sie&os  család.  Lásd  SzSct  a. 

SieAke  család.  (Óvári)  Szatmár  vármegye  adomáoyos  nemes 
családa.  Törzse  SzeÖke  Mihály  Szatmár  várában badnagy,  ki  1563- 
ban  Miksa  királytól  azon  megyei  Óvári  helységben  részbirtokot  ka- 
pott adományban.  Tőle  következőleg  °)  sarjadzott  le  a  család  : 

Mihály 
1663.  várhadnagy 

*"  látván  1610. 
Saatmári  gsbiró 

(Vet^BByN.) 
Fotyl.  a  ido.  lapon. 
')  Adami,  Souta  gcniil.  tomo  XII. 
')  JegyiÖkÖnyvi  11Í52  bz,  b. 
')  Sairmay  C.  Zemplin  uof.  top.  215. 
')  I66S  :  80.  ét  1659.  ^b  1662.  i!vi  türv.  záradék. 
')  Szirinsy  C.  Ugocsa  p.  126. 
')  Luby  Károly  köel^Be  cBsIádi  adnlok  nyomán. 

i:,:,.cdr,G00<^lc 


István  1610.,  kit 
SiAtinári  szbirö 
(Vetóísy  N.) 


I.  Zaigmond 

(RáczÉva) 

II.  Zeigmond 

(Dwvay  Poleaina) 


Lajoi  III.  Zaigmond 

■».  1798.  t  18Ö2.  Bz.  1795. 1 1861. 

{Caétty  Jotéia.) 


Kiroly  Polezina 

s>.  1797.  M.  1801. 

Szatmári  föBsbiró  (BöasSmiányi 
/v<i,-r.A™  iii,.í      ^8  "Inök  1S46.  61.         Józiel) 
(Ferencgy  lika)       ^^^^^^  ^Mwa) 

LiyoB  I 


Bálint 


Barna                  Kálmán                   Pirosba             Jaalta  Lilla 

SS.  1835.              azai.  1836.           (Abonji  Imie)  (DezsS  Lajoa)  (HorTith 

m^rnSk              kinev.  sabirö  latrán) 
(tunvogi  Sittes  (Smháuyi  Jasatina) 

Jolán  BZ.  1668.  jnn.  23. 

az.  1863.  máj.  3. 

Mihálynak  a  szerzőnek  fia  István  161  l-ben  Szatmár  várme- 
gye szolgabirája  volt.  •)  NejétÖl  Vetéssy  leánytól :  nem  tudni,  mily  ne- 
vű fia  volt  ?  —  én  ugy  hiszem,  fia  azon  Szeöke  Mátyás  lehetett,  ki 
1620-ban  Szathmár  megyei  Eomlód-Tótujfalúban  királyi  adomány  mel- 
lett részbirtokba  beiktattatott.  ^) 

Istvánnak  unokája  Albert,  kitítl  szakadatlanul  jS  le  a  család 
nemzékrende. 

III.  Zsigmondnak  egyik  fia  Károly  Szatmár  megyének  1823- 
ban  esküdtje,  1832-ben  al-,  1846-ban  ftíszolgabirája  lett,  1861-ben  ismét 
törvényszéki  ülnökké  választatott,  1863-tól  azon  megyének  kinevezett 
helyettes  alispánja.  A  táblán  álló  gyermekei  közül  az  idöab  Barna 
okleveles  mérnök  és  épitéez,  az  i^abb  Kálmán  1858-ban  Szathmá- 
ron  CB.  kir.  figyelő,  1863-tól  ugyanazon  megyénél  kinevezett  alszolga- 
biró.  Mindkettő  bázas  és  gyermekök  van. 

Egészen  máa  Szeöke  család  lehetett  az,  mely  1628-ban  IL 


')  Bzinnay,  Szathmár  várm.  II.  189, 
')  Ugyan  ott.  11.  210. 


ídOvGoOf^lc 


666  fizÉp.— szepeshAzt. 

Ferdmaod  királytól  Veszprém   megyei  Ardolod  pusKtára   adományt 
kapott.  ') 

Slép  OMllád.  (Sz CD tgyőrgy- völgyi  és  Bzent-ivánfalrfú)  Danán- 
túli  régi  nemee  család  Zala,  Vas  megyékben.  Ismert  törzse  Szent- 
györgy-TÖlgyi  Szép  Márton  Szent-Ivánfalrai  Jánosnak  leányát  Or- 
solyát vette  oÖül,  és  következő  családot  alkotott  ') 

Uárton 

(Saent-lTánfalvai  Orsolya) 


Veronka  László 

(Kem^ny-egerasegi  (^ky  Érme) 

Keméoy  László)  '       ^^^^        ' 

■    (Nicsky  Apollóaia) 

'        Oáspár  1569.  '  E»se      ' 

(1.  Sárkándi  Hugit  (Ráldy  OjSrgy) 


2.  Bsarvoskeudi  Markos 
Margit 
S.  Bárkány  Kata) 


1-ttíl  Uiklóa  FerenCB.      2-tól  Bora  1668.  Dona       3-tól  Kata       Anna 

1671.  (1.  nebojszai  Balogh  (1.  Vragorich       {Vessey  1689—90. 

Oergelj.  Kristóf  1690.        József)  (PaUsthy 

2.  Heaslény  Benedek    2.  Uegyary  OySrgy) 
deák)                   Gáspár) 

Mártonnak  unokája  Miklós  nagyanyja  után  már  szent- 
ivány falvai  előnévvel  is  kezdett  élni.  Ennek  nejétSl  Niczky  SK- 
báty  leányától  Niczky  Apollóniától  fia 

Gáspár  1569-beQ  élt,  és  háromszor  nSsQlt,  első  neje  ákosházi 
Sárkány  Margit,  a  második  szarvaskendi  Márkus  Tóbiás  leánya  Mar* 
kus  Margit,  a  harmadik  ákosházi  Sárkány  Lászlónak  leánya  Katalin 
volt.  Mind  a  három  házasságból  maradtak  gyermekei,  s  pedig  az  etsS- 
tÖl  két  fia,  de  azok  utódait  nem  ismerjük. 

E  családból  volt  kétségkivül  Szép  Miklós  ts,  1447-ben  Vas 
megyének  a  Budai  országgyűlésre  követe.  ') 

Veszprém  megyében  e  században,  l822-ben  Ssép  Ábrahám 
megyei  tiszti  föOgyész  volt.  E  család  ivadéka-e?  —  nem  tudjuk. 

Siepesháiy  család.  Máramaros  és  Szepes  vármegyék  nemesei 
sorábao  találjuk. 

Szepesházy,  előbb  Haaez  Ágoston  és  Tóbiás  1798- 
ban  L  Ferencz  királytól  kaptak  czimeres  nemes  levelet 


')  Liber  Begina  folio  118. 

^  Bajcsányi  Oeneal  deduet  L  S9. 

')  Kovachich,  Vestigia  CoiDitioram  266 — 67.  ^--  ■ 

i.i.cd  ,Cooglc 


SZKPB88T.  667 

CzimurÖk  aégy  réazre  osztott  paízs;az  1.  kék  udvarbaa  fehér 
áti  bőrönd  van  ;  a  2.  arany  udvarban  zöld  hegyen  zerge  űl  hátulsé  lá- 
bain, ölében  lándzsát  tartva,  a  3.  arany  udvarban  fehér  hármas  szik- 
lán fehér  egyszarvú  ágaskodik  liátulsó  lábain,  befelé  fordulva ;  a  4.  kék 
udvarban  nyillal  kifeszített  fehér  ij  látható.  A  paizs  fölött  két  koronáa 
sisak  áll,  a  jobboldalibél  fehér  egyszarvú,  a  baloldaliból  tflében  lándzsát 
tartó  zerge  emelkedik  ki. .  Foszladék  jobbról  ezSstkék,  balról  arany- 
vÖrÖB.  *)  E  család  az,  mely  Szepes  megyében  lakozik. 

tteepesiy  család.  (Négyesi,  báró  és  nemes]  Borsod  vármegye 
régi,  előkelő  birtokos  nemes  cealáda,  mely  a  hajdán  Bihar  és  Szatmár 
megyében  virágzott  SzepeasyektÖl  eredeztetik.  Bihar  megyében  fe- 
küdt Szepes  nevU  helység, 
most  puszta  Debreczen  ha- 
tárához tartozó,  ')  melyről 
annak  egykori  birtokosa  a 
Szepessy  család  nevét  vet- 
te. Még  1552-ben  e  hely- 
séget kizárólag  a  Sze- 
pessy család  négy  tag^a: 
György  (30  portát)  Fe- 
rencz  (21  port.)  Lász- 
ló (9.p.)é9  Sebestyén 
(11  port)  bírták.')  Ugyan 
e  négy  férfi  akkor  Bihar 
megyei  Ebest  is  kizárólag^ 
továbbá  Pács,  Bodoháza, 
SzoTáth,  Mike-Pércs,  Bol- 
dogfalva, Pusztaapáthi,  Va- 
sad éa  több  helységben  is 
tetemest  részt  birtokolt.  *) 
Azonban  ezeknél  a  Sze- 
pessy    családnak     sokkal 

előbbi   virágzásáról  még   régibb   keletÜ   okmányok  ia  tanúskodnak. 
1409-ben  Szepessy  János  a  Thakossy   fiág  kOialtával  Szatmár  me- 


')  Adamí  Scnta  gentil.  XIL 
Ó  FéajM,  Geographiai  szótár  IV.  123. 

')  Lásd  CoDBCriptio  J.  Cottas  Bihar  aono  1552.  B  i  e  I  i  k_;  Htyorfls  Hnn- 

garomm.  Peat  1796.  pag.  118—117.  é»  utánoa  Budai  Fer.  Polgári  Lei.  III.  SSO. 

')  Ugyan  ott.  ^  -  l 

DiBHizedByGOOglC 


868  8ZBPEfl9V. 

gjei  FapoB  helységbe  királyi  adomioy  mellett  iktattatott  be.')  E  JAnoB- 
leánjai  Anna  és  Dorottya  142&>ban  bírtak  Ssatm&r  megyei  Pa- 
radznyán  Íb.  ') 

1444-ben  Szepessy  L  á  b  z  I  ó  t  a  budai  országgyüléBÍ  végxemény 
aláírói  közt  találjak.  ')  1447-ven  ugyan  ö  Szatmár  megye  részérttl  a 
budai  országgyűlésen  volt  köret.  ') 

144d-ben  Szepessy  Péter  és  István  Szathmár  megyei  Ki- 
rály^Darócz ,  Lázári ,  Ceászló,  Saar,  Homok,  Szigetit  helységekben  kir. 
adomány  mellett  réeebirtokban  beiktattatnak.  ') 

14ö9-beii  Szepessy  Mikl6e,  Lászlónak  fia,  Jánosoak 
unokája  bevallást  tesz  Szoboszlón  Szokoly  Miklós  részére.  ') 

1461-bea  Szapolyai  mint  választott  bíró  eszkölött  egyezséget 
tisztelendő  Szepessy  Illés  egyházi  jogtudor,  és  Szepessy  Péter 
és  István,  nem  kolönben  Szepessy  Demeter,  Miklós  és  Ad- 
viga  között^)  Ezen  emiitett  Istvánnak  neje  volt  endrédi  Zo- 
várdi  Margit,  kinek  pere  Almosdi  András  elten  1461-ben  ujabb 
határ  idÖre  halaaztatott.  ")  Inuen  István  atódu  endrédi  Szepes- 
syeknek  ia  neveztettek,  mint  alább  látandjak. 

148S-bau  Ugocsa  megyében  a  Halmi  urodalom  egyrésze  birtokába 
ment  anárcsi  Tegzes  Péter  nváradi  kanonoknak,  kinek  anyja  GsemaTO- 
dai  Kata,  Chemavodai  Jakab  leánya  volt,  ugyan  ekkor  itt  birtokba  jutot- 
tak Szepessy  Imre  éB  Miklós,  Szepessy  Jánosnak  és  nejének 
Chemavodai  Ilonának  (Cbernavodú  Jakab  leányának)  fiaL  ') 

1496-bao  Szepessy  László  nejével  Ujbelyi  Ágatával  és  Újhe- 
lyi Lászlóval  Szatmár  megyei  Czégény,  Cseke,  Istváodi,  Kis-Szekerea, 
Fülesd,  Kölese,  és  Milota  helységekben  réezbírtokára  kir.  adományt. 

k.p.  ■•) 


')  Bsirmtj,  Szatmár  várm.  II.  103. 

')  Vgyna  ott  U.  104. 

>)  Teleki,  Hanyadiak  kora  L  877. 

*)  Kovaoliicli,  Teatigia  Comítiorum  pag.  366.  ét  otiDna  Bndal  Polg.  Lez. 

in.  819. 

')  Ssirmay,  Ssatmár  várm.  U.  146.  196. 313.  38S.  S84.  386. 

•}  Oklevél. 

')  Bzirmay  C.  Ugocsa  pag.  169. 

•}  Horvát  latrán,  VerbfiCBf  Emt^keseta  D.  107.  oklevél. 

*)  Bairmay  C.  Ugocsa  pag.  169. 

*')  Sslrmar  Szatmár  várm.  n.  334.  S89.  340.  346.  268.  366.  369.  S60. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


1505-beD  Szepessy  János  Szatmár  vármegye  orezággyttlési  kö- 
vete Tolt  a  rákoBi  orazággjüléere.  *) 

164ő-beD  Szepesey  Z  s  ó  f  i  a  rosályi  Eún  Lnkácsné  volt.  ') 

1649-beD  a  ChamaTodai  nemzetségből  eredt  nemes  Surányi  Já- 
nos, és  Surányi  MiklÓB  idéztetik  endrédiSzepesBylstván  nak 
gyermekeit  Q-yörgy  öt  éa  Katalint  Kerepeozi  Pelbárt  özvegyét, 
néhai Szepetey  Miklós  leányát,nem  kfllönben  Ilonát  vasad!  Silindy 
Jánosnét  néhai  Szepessy  Gergely  leányát,  azon  Beregh  megyei  Fe- 
jércse  helységbeli  részbirtok  iránt ,  mely  zálogképen  ChemaTodai 
Egyed  által  jutott  birtokukba,  és  melyet  moat  a  SzepessyektftI  zálog- 
czimen  vissza  bocsátatni  követelnek,  ') 

Ez  oklevélben  Szepessy  István  endrédi  előnévvel  iratik,  va- 
lészinttleg  —  mint  följebb  emiitök  —  azon  oknál  fogva,  mivel  vagy  Ü, 
vagy  atyja  lehetett  azon  Szepessy  István,  kinek  1461-ben  neje  e  n- 
d  r  é  d  i  Zov^di  Margit  volt,  kinek  tehát  vagy  fia  vagy  unokája  a  most 
említett  (lö49-ben  élő)  Szepessy  Oyörgy  ezen  anyja  vagy  nagyanyja 
elŐnevéről  s  bihetCSleg  utánna  Öröklött  birtokáréi  vette  föl  az  endrédi 
elönevet 

Azonban  alig  25  év  múlva  már  mas  előnévvel  is  találunk  Abanj 
megyében  Szepessy  cealádo^  ugyanis  : 

1673.  táján  vitánfalvi  Szepessy  Lörincz  magára  vállal- 
ván fiainak  Miklósnak  és  Lászlónak  is  terheiket,  Abauj  me- 
gyében Eniczke  helységbeli  részbirtokukat,  melyet  Bácskai  Zsigmond 
leányától  Erzsébettől  ök  is  zálogjogon  birtak ,  szintén  zálog  czimen 
bevallják  Liptay  András  leányának  Erzsébetnek  Semsey  László  hítve- 
aének  100  ftért.  ') 

1618-ban  Szepessy  Pál  Borsod  vármegye  orsz,  gyűlési  követé- 
nek initik.  ') 

1641-ben  sept.  23-án  Szepessy  Oyörgy  mint  Borsod  várme- 
gye eskttdtje  hivataloskodott  ') 


')  Kovacliicli,  Üupplem,  ad  Veatigía  Comitlonim  II.  S85.  éa  atáona  Já- 
•Baj  Pál,  a  magyar  aemzet  napjai  a  mobácei  véts  után  157.  ét  Budai  Fer.  Polg. 
Lei.  ni.  S70.  *tb. 

*)  Ssinnay,  Siatmkár  várm.  II.  276. 

■)  Leleszi  Convent  1649.  snb.  nro  7.  fasc.  2. 

')  Ugyan  ott  íy  nélkUl,  de  1673.  évtak  kost  Faec.  29.  nio.  29. 

*}  Iiehoeikj,  Stemmat.  1.  pag.  190.  Ha  e  fornUbao  taljeien  bisbatni 
labetne. 

*)  Uagyar  tört^Delmi  tár.  YL  k«t.  131.  lap. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


670 

Ezen  hiteles,  de  kevés  adatok  is  mutatják  &  Szepeesy  caaládnak 
a  XV.  sKt  a  XIV.  századig  terjedő  régÍBégét,  de  más  részrSI  ezen  ke- 
vés száma,  hézaga  adatok  nem  elegendők,  hogy  ezek  alapján  teljes 
összef&ggéeben  a  család  leszármazási  fája  össze  szerkesztethessék ;  és 
hogy  az  elésorolt  családtagok  családfallag  elhelyeztethessenek;  míg 
erre  nézve  a  hézagokat  pótolható  okmányok  elé  nemkerUlnek,  és  így  a 
nemzedékrend  hitelesen  csak  a  XVII.  században  i^lt  I.  Pál  és  Má- 
tyás testvérektől  veszi  kezdetét,  a  mint  következik  : 

I.   tábla. 


.LPál 
1662. 1663. 
TSkBlitaDáoBosa 
(Csuda  Znnza) 


Hátyáa 

1674. 

(JAwy  Erzse) 

'fÜye.  777.  lébUhi. 


Uárton  Ense  Kata 

1698.  1698.    (l.HocBáryBalis 

(Toraallyaj  Bora)  9.  Bainnay  látván) 


Ersse 
(Sípos 

JáDOS) 


Pál.     Uárton.      Júlia 

(Sífty 

Ziigm.) 


(Báruay  Klára) 


(Báiciaj  JöBsef) 


(Beratky 
Uihály) 


Sona 

(Sipos 
»amn) 


L  UaEl6  Zaigmoad  Í81C 

(Bagályi  Kata  f  1816.)  f 

,        ■     ) 

II.  Lássló                  KaU  Mária 

Bonodi  alispán.        (Gombos  (Háriássy 

1844.  1848.               Imre)  ZBÍgm.) 
(Csorna  Teréa) 


Jóisof 
(Geocey  Zsófia) 


, l 

Amália  Malvina  Gytűa  Kata 

(Hámos)         (Darvas  (PaUy    (Badvánsxlcy 

Antal)  Imre)  Panlína)      Károly) 


Kálmán  Anna        Endre 

(SaathniáT;    (Cflemicsky 
Panna)  Pil) 


Piroska  Ilona        Jolán 

(Sssthmáry        (Bánis       (Oláh 
Júxaef)  Samu)      Miklós) 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


I.  JáDoa,  ki  a*  I.  Mlán. 
1696. 1727. 
(Dőry  Zaazri) 


LáiBl6  Jánoa  Krüstina 

kir.  tanács  1755.  1732.  (H&riáaBy 

birí  leU  1776.        (GiríDosy  Anna)      UbsIíJ 
(1.  Nikházi  E&M 

2.  Bébe  KriggÜDa) 

Klirft 


ZioBii  Simael  Híria 

(Szent-Imrei    (gr.  Gyulay  báró  (b.  EOtvUa 

Jánoa)  Fer.)  (1.  Battha  Hária        Ignácé) 

g.  Bakk  Bebeka) 

1-töl  IgnicE      Antal     Ferencz     Jánoe      Jnlia        Anna    2-t<51  Lajw  Janka 
pécai  pUap.  (gr.Sehaff- alezredes  (Szent-   (Káltay  (Pankovich    (TalUán  (Kelcs 

az.  1780.  gotschAnna)  Ivánvl     ' i.    -  .   J. 

1 1888.      HíiíV;- Ji^)_ 


(gr.Dessewliy    Anna. 
Egyed.) 


Jóséfa)  József) 

Ádám  Eugénia  Magdolna 

a>etricb       (b.  Witdbnrg     (b.  Seekendorf 
Karolina)    Adolf  alezred.)       Ferdinánd) 


Karolina        Etelka        Árpád        Gabriella 

u.  1846.  nOT  4.  u.  1660.    sz.  1861.        la.  1863. 

oct.  8.    tl661.dec.I7.    dec.  U- 


Hátrás,  ki  » 
167i. 
(JáaziErzae) 


btván 

1701. 
(Hagy  Zsmm) 


Judit 
(Páy  Györgyni!) 


látván 
1789. 1 1767. 


Zaigmond 
kapitány 
tl768. 


PAer 
1762.  t  1778. 


Mátyás 

1816. 

(Bárczay 

Jnlia) 


Ferenci 

1616. 

(Vend^ghy 

Ergie) 

Francziska 

(Bemátb 

Samu) 


Józaef 
1616. 
(Eagályi 
grisaüns) 
Ferenc z  f 
(Téohy  Janka) 


Sámuel 

1816. 

(Miskolcsy 

Erzae) 


Ziussi 
(Saentesay 
őrnagy) 


Jinoa        Sáffloel        Janka 

(Liazayay     1 1846.  (Pdly  Hagy 

Bora)  Gábor), 


Ferencz 
Borsod  V, 
Kbiró. 


(Papp        V.  honvéd  kapit. 
Gnaatáv)        (HosBznfalasay 
Kató) 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


Károly,  W  at  tUbbt  lapén. 
tBernith  Agnea) 


Júlia  Gusztáv  P^ter  Etelka 

(Stepio  Fer.)   (Boronkaj  Zemplini  föbirú  (Janik 

Mária]  (SiBár:g  Jolán)  QmbUv) 

Zsigmond,  Péter. 

'~BtfU.      ödfin.      Hátfáa.      Bora.      Mária.      EteíT' 
A  családfa  étéa  állókét  testvérnek  L.tyjaazoD  Szepessy  Györgj 
lehetett,  ki  —  mint  fölebb  emlitök  —  1641-ben  Borsod  vármegye  es- 
kttdtje  volt 

I  Pál,  kitSluI.  és  U.  tábUn  áUók  eredtek,  1660-baii  Vá- 
radnak ostromakor  ZempUn  követe  volt  I.  Leopoldhoz,  honnan 
gély  igétptével  és  nemesség  fölkelésére  parancscsal  érkezett  viss- 
Bza.  >)  1662-ben  Borsod,  1663-ban  Szatmár  megye  követe  ■)  és  1666- 
ban  Borsod  alispánja  ')  volt.  A  Vesselényi-féle  összeesküvésbe  lé- 
vén keveredve,  1670-ben  mint  csapat  vezér  Szuhay  Mátyás  dan- 
dámokkal  Tokajt  kerité  be.  *)  1671-ben  több  társával  bemene- 
kül Erdélybe,  *)  hol  Sorostélyon  tartózkodott,  ')  majd  a  bujdosók  ré- 
azértfl  Konstantinápolyban  jár  követségben  a  szultán  segélyeért '')  A 
következő  1672.  évben  Vessetényi  Pál  főnöksége  alatt  a  bujdosók  be- 
atvén Magyarországba,  ismét  Ssnbayval  táboroz  és  Kassát  igyekszik 
bevenni.  *)  Ez  idSben  Zemplin  megye  az  udvar  hűségére  szólltá  fel, 
mire  mintán  reá  nem  állott,  számOzá.  °)  1673>ban  ismét  a  portára  járt 
követségben. '"}  Utóbb  1680-ban  a  bujdosok  részéről  követ  Tökölyi 
Imréhez  '*)  ki  alatt  harczolt  és  kinek  azután  tanácsosa  volt,  1683-ban 
mint  Tököly  egyik  legfcíbb  tanácsosa  működött  az  ez  által  Kassára 
összehívott  országgyűlésen.  '')  Neje  volt  kakaa&lvi  Csuda  Zsuzsanna, 


')  Ssirmay  C.  Zemplin  not.  Uatorica.  pag.  190— lÜÜ. 

■) Ha  hilietttnk  Lehocikynak,  ki  íijB  Stemmat.  I.  190.  és  Szirma; 
Sntmár  I.  75. 

n  8m1«t  L.  Magyar  orsB.  tört.  V.  128.  BzeOte  Oy.  armálisa  publioatioján. 

')  Ugyan  ott,  és  Szirmay  C.  Zemplin  not  316. 

•)  Cserey  Mihály  M.  Históriája  61.  Wagner  Hist  Leopold.I.  245. 

*)  A  nemzeti  mnzeumbau  m.  kézi r.  lat.  411.  sz.  a.  megvan  egy  általa  össM 
gyttjUtt  k^zirati  gyűjtemény  ,  melybe  eseket  irá  ;  „Anno  iS71.  die  H.  január. 
L»opold  n^aul  eidttér  it  magyar  királj  i<lrjében  Erdilyben  bt^dotlonban  ii^lan  Ml  U 
SonitŰyon  (máa  tintával)  Teleki  Mihály  kenyerén."  Stcpstt  Pál  s.  k. 

T  Szalay  L.  M.  oraz.  tört.  V.  147. 

')  Ugyan  ott  V.  150.  éa  Baboceai  FaU  TarcxaUenaia  Ramynál  1.  38. 

^  Szirmay  C.  Zemplin  not  top.  234. 

'•)  Szalay  id.  m.  V.  156.  157.  Horváth  Mih.  III.  307.  stb. 

")  Ssalay  id.  h.  r.  194. 

")  Ugyan  ott.  V.  kttt  S88-289. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


kitOl  sxülutlek  gycruiukei  II.  fnl,  János,  Mártun,  Krzaébet 
éa  Kata  elílbb  Mocsáry  Bal&ané,  utóbb  Szirmay  latvánné. 

II.  Pál  testvéreivel  együtt  1698-ban  I.  Leopold  királytól  Bor- 
sod megyei  Bük,  Darócz,  Dorogbma,  Pély,  Saly,  Fejéregyháza,  Kacs 
Várallya,  Kelemenfalva,  Leányfalva  és  Nagy  Miliály  helységekben  és 
pusztákban  részbir tokáikra  királyi  adományt  vitt.  ')  Nőül  vévén  tíön- 
czy  Andrásnak  leányát  Gönczy  Ei'zsébetet,  ezzel  nemzé  a  következe 
négy  gyermekéi  ^)  úgymint  György  Üt,  III.  Páít,  Sándort  ér 
Erzsébetet  Sipos  Jánosnét  Ezek  kÖzUI 

Sándor nak  két  fiilt  Farkast  ós  Istvánt  ismerjük,  kitÖl 
származott  vatóaittnülcgaSzepessyek  azon  ága,  melynek  egyik  ivadéka 
Nógrád  megye  K.-Keszi  táján  él. 

IIL  Pálnak  Öt  gyermeke  maradt,  leányai :  J  a  1  i  a  a  n  a  Széky 
Zsigmondné ,  Anna  Beretky  Mihályné ,  Ilona  Sípos  Sámaelné, 
IV.  Pál,  ki  kihalt,  ós  Márton  (tán  az,  ki  1709-ben  Nógrádban  élt) 
és  kinek  egy  6a,  és  két  leánya  a  táblán  látható. 

(Györgynek  leánya  Zsuzsanna  Bárczay  Józsefbe,  fia  pe- 
dig I.  Zsigmond  voU,  ki  nejétől  Bárczay  Klárától  nemzé  II.  Zsig- 
mondot, ki  kihalt,  és  Lászlót,  kinek  neje  Ragályi  Kata  1815-ben 
halt  meg.  Ettől  születtek  :  László,  Kata  Gombos  Imrené,  Mária 
Máriássy  Zsigmondné,  és  József  l83I-tÖl  1837-ig  Borsod  hadi  frf- 
adószedője,  kinek  Gencsy  Zsófiától  hét  gyermeke  és  unokája  a  táblán 
állának,  és  ki  testvérével  II.  Lászlóval  —  mint  iratik  —  184ő-ben  birói 
zálog,  majd  őrökbevallás  mellett  Négyesen  szintén  birtokossá  lett. 

Nevezett  n.L  ás  zIjS  1825.  apnl.  26-iól  Borsod  megye  alszolgabi- 
rája,  1831.  jiin.  16-tól  fössolgabirája  a  miskoiczi  járásban,  1844-t(fl 
elsÖ  alispánja,  újra  megválasztva  1846.  január  27-éD,  viselte  e  tisztet 
1848-ig.  Gyermekei  a  táblán  láthatók,  ki  közül  Gyula  1861-bea 
Borsod  megye  választott  alszolgabirája  volt. 

A  másik  ág,  mely  a  II.  táblán  áll,  I.  Pálnak  másik  fiától  I.  Já- 
nostól eredt,  ki  1717  ben  a  beütött  tatárok  ellon  Borsod  megye  fölkelő 
nemes  seregének  fővezére  volt  és  kinek  nejétől  jobbaházi  Dőry  Zsu- 


'}  Liber  regina  anni  1698.  folio  48S. 

*)  Est  általam  látott  hiteles  okmány  bisonjitja  ,  éi  ez«ii  ssárroazásnak 
ellent  nem  állhat  azon  ktlrlllmény  sem  ,  hogy  netán  II.  Pálnak  ivadéka  ktixttl 
176S-beB  a  Nágyesre  vitt  qj  nádori  adományban  egyik  sem  vett  vala  róstt 
mint  akkor  ott  mág  nem  birtokosok.  Ai  is  biionjos ,  hogy  N^es  beljeég  egy 
résmére  még  ITOO-han  Almáay  Jánoa  é»  neje  Deák  Judit  is  vittek  királyi  ado- 
mányt (Irtber  regiu  fclío  M2.)  CiOOqIc 
iuaTM«BSsla  GiAiJoAi.  z.  aOr.                                                                43         *^ 


6M 

ZBann&tól  )Ubx)m  gyermeke  maradt:  László,  János,  ki  neje  Öí- 
riocsy  Anna  után  1732-beQ  Zemplin  megyei  Kis  vagy  PÓBsa-CBécséa 
is  örökösödött,  ■)  de  kihalt,  és  Krisztina.  Ezek  közül 

László  a  kath.  vallásra  tért  át,  17Ő2-ben  Négyesre  uj  nádori 
adományt  kapott  a  m.  táblán  álló  Istránnak  fiaival ;  1 755-ben  kir.  taná- 
csos, 1775.  octob.  I3-án  pedig  Mária-Terézia  királyasszony  által  báró- 
aágra  emeltetett.  Ekkor  a  család  ösi  czímere,  mely  mint  fötebb  láttak, 

—  a  paizs  kék  ndvará- 
ban  hármas  zöld  hal- 
mon nyugvó  koronából 
kiemelkedő  fehér  egy- 
szarvú, eUö  lábtúval  ko- 
ronát tartva;  ugyan  as 
alak  ismételve  a  paiza 
fölötti  sisak  koronáján ; 

—  a  bárói  ágra  nézve 
a  b^éi  diplomában  te* 
temesen  megbSvitetett^ 
mint  itt  a  metsz  vény 
mutatja,  —  mely  szerint 
a  család  czímere  négy 
felé  osztott  paizs,  alól- 
ról  ék  gyanánt  benydló 
ötödik  advarral ;  az 
egész  paizs  közepét  egy, 

kisebb  mellvért  foglalja  el,  mely  az  Ssi  nemesi  czimerböl  kék  udvar- 
ban két  egymással  szemköit  ágaskodó  fehér  egyszarvút  matat,  mely- 
tyek  elsö  lábaikkal  Öt  ágú  arany  koronát  tartanak,  A  nagy  paizs 
1.  ezüst  udvarában  arany  koronán  vörös  meztt  kar  kivont  kard- 
dal átszúrva  levágott  törökfejet  tart,  a  báróság  seerzö  menyének  vat- 
tai Battba  Antóniának  (vagy  Mária)  czlmeréböl  véve ;  a  2,  és  3-ík 
arany  udvarban  vörös  grif  ágaskodik,  elsÖ  jobb  lábával  érez  buzogányt 
emelve,  a  4-ik  kék  udvarban  vörös  fedelű,  rovátkolt  hegyes  tornyú 
vár  áll,  tornya  tetején  ezUst  kereszttel ;  az  alsó  5-ik  zöld  udvarba 
balról  felhöbül  férfi  kar  nyúlik  be,  ezüst  keresztet  tartva.  A  paizst  bá- 
réi korona  ékesíti,  és  azOn  három  koronás  sisak  áll,  a  baloldalibél  bu> 
Kogányt  tartó  vörös  grif  emelkedik  ki,  »  jobb  oldalin  vöröt  meztt  kar 


')  Bsirmay  C.  Zemplin  not.  top.  323. 

DiB.1izedOy  Google 


kivont  kard  hegyén  tfirCk  fejet  tart,  a  kdzépBÖbÖl  ezüst  egyszarvú  emel- 
kedik ki,  eleö  jobb  lába  CBuklóján  arany  koronát  tartva,  két  felíil  két 
Basazámj  lebeg,  jobbról  ezŰBtkék,  balról  kékezüst.  Foszladék  kösép- 
rOl  esQstkék,  jobbról  ezUstvörÖs,  balról  aranyvörös.  A  paizst  telamonok 
gyanánt  jobbról  oranyciörü  és  lábú  sas,  balról  arany  oroszlán  tartja. 

László  báró  kétszer  nüsült,  elsS  neje  Nikbázi  Katalin,  a  második 
Sebe  Katalin  volt  Ezektől  három  leánya  és  egy  fia  maradt,  úgymint: 
Klára  Szent- Imrei  Jánosáé,  Zsuzsanna  ^óf  Gyulay  Ferenctné, 
és  Mária  báró  Eötvös  ^náczné,  ésfial.  Sámuel. 

L  Sámuel  báró  már  1792-ben  a  Tiszán  inneni  kerületi  tábla 
ülnöke  volt  ElsÖ  neje  Vattai  Battha  Mária,  a  második  felsfi-pnlyai 
Bükk  Rebeka  volt,  et  utóbbi  1826-ben  már  özvegy.  Elstt  nejétfii  hét 
gyenneke,  a  másodiktól  kettíj,  úgymint : 

l.Ignácz  az  érdemdús,  buzgó  erdélyi ,  utóbb  pécsi  pUapÖk,  a 
pécsi  lyceum  alapitója;  1820-tól  valós,  belső  titkos  tanácsos;  siül«t^ 
Egerben  1780.  aog.  13-án,  meghalt  1838.  július  l&ác. 

2.  Antal,  kinek  nejétől  gróf  Sohaffgotsob  Annától  egy  l«iaya 
maradt :  Mária  gróf  Deaaewffy  Egyedné. 

3.  Ferencz  alezredes  v<Jt 

4.  Jáno  e  1820—1827.  aTiszántúli  kerület  táblánál Űluök volt,  . 
nejétől  szent-iványi  Szent-Iványi  Jozefától  maradt  egyetlen  fia  A  d  á  m, 
kiről  alább ;  és  két  leánya  Anna   és  Eugénia  báró  Wildborg 
Adolf  cs.  k.  nyogalm.  ^ezredes  és  Mária  Terézia  rend  lovi^átuűt  q^ 

5.  Julia  KáUay  Ignáozué. 

6.  Anna  Paukoviob  András  kir,  táblai  ülnök  neje. 

7.  Jozefa  Halassy  Józsefbe. 

8.  LajoB,  kinek  nejétől Tallián  Jozefától  egyetlen  leánya  Mag- 
dolna báró  Seckenőorf  Ferdinánd  neje;  —  és 

9.  Johanna  fUletinczi  Kelcz  Józsebé. 

János  nak  egyetlen  fia  Ádám  báró ;  neje  detrich&lvi  De* 
trich  Miklós  volt  ca.  kir.  törvényszéki  alelnök  leánya  Detricb  Karo- 
lina, kitől  a  táblázaton  álló  négy  gyermeke  közttl  az  eddig  egyetlen  fiú 
elhalván,  eddig  a  bárói  férfi  ágat  egyeddl  képviseli,  és  ez  tőle  várja 
tovább  terjesztését. 

Az  i^abb  nemesi  ág  Szepessy  I.  Pál  kumcz  tábornok  testvérétől 
Szepbssy  Mátyástól  ered,  mint  a  ül.  tábla  mutatja. 

Nevezett  Mátyás  1666-ban  Borsod  v.  sz.  birája.  ')  1674.ben 
Borsod  megyei  Visnyó  helységnek  birtokosa  volt  aoon  tőtök  parancs 

')  SaeUtB  Qjüigy  1666.  Jun.  2i.  armálisa  pnblicatiója  szerint.'  -  t 


6lé  kZííflíSsV. 

szerint,  melyet  ShIí  Bulíng  baai  nevií  török  a  fiildes  urok  ellen  panasz- 
kodó nevezett  helységhez  intézett  >)  Ifgyan  e  levél  mutatja,  hogy 
Hiakolczon  lakott.  Nejéttfl  Jiezi  ErzBébettffl  két  gyermeke  maradt: 
Judit  Fáy  Györgyné,  és  I.  lat  ván^ 

1. 1 B  t  V  á  n  1701-ben  élt,  neje  felsö-bükki  Nagy  Zauzeanna  volt,') 
kltHl  követkesö  négy  gyermeke  maradt, úgymint :  II.  István,  Zsig- 
mond, Ferencé  és  Péter,  ki  a  bárói  ágon  álló  Lászlóval  I Töb- 
ben Borsod  megyei  Négyes  helységbeli  birtokukra  gr.  Batthyány  Lajos 
nádortól  aj  adományt  vittek.  ')  Kisek  köiUl 

II,  Istvánról  eseket  olvassuk  ;  „1739.  január  30-án  a  mia- 
kolcei  ref.  egyház  fögoadnokáúl  választja  négyesi  Szepessy  Istvánt, 
1767.  a[Hril  22-én  pedig  jelentetik  a  f&gondnok  halála,  ki  e  hivatalt  27 
évig  kitünö  buzgósággal  vitte ,  hagyván  a  tanítók  fizetésére  hat  eser 
magyar  forintot|  az  iskolák  szükségeinek  fedezésére  három  ezer  ma 
gywr  forintot.  *)  Testvére  volt 

Zsigmond,  cs.  kir.  kapi^y,  ki  ugyan  aznap(1767.  jsn. 22.) 
meghalt  testvére  helyébe  fBgondnokúI  választatott  Ez  is  1768.  május 
27-én  meghalván,  részint  iskolára,  résxint  templomra  és  ispotályra 
2263  ft  94  d.  és  AG'I,  hordó  részint  aszú,  részint  közönséges  bort  ha- 
gyományozott ^)  Eltemettetett  a  miskolozi  ré^  nagy  templom  köze- 
péa  lévÖ  sírboltba,  ott  a  templomban  látható  gyászlobogója  is,  melynek 
jobb  oldalán  a  család  czimere,  baloldalán  pedig  a  boldogúltnak  neve 
kora,  rangja  stb.  arany  betttkkel  olvasható.  E^ála  atán  testvére 

Péter  választatott  meg  fögondnoknak.  Ez  meghalt  1773.  jan. 
S-án,  hagyván  336  darab  hollandi  aranyat,  felerészben  a  sárospataki, 
felerészben  a  miskolczi  oukola  részére.  Továbbá  60  hordó  bort,  és  100 
magyar  Forintot  a  miskolozi  kórházra.  Ezenkívül  minden  kQnn  lévS  tö- 
kéjét a  s.-pataki  és  miskolczi  iskolákra  hagyta;  az  1773.  maj.  11-én  tar< 
tott  consistoríum  elé  teijesetetett  tudósttás  szerint  a  ládában  találtatott 
1198  ft  88  d.  kötelezvényekben,  kttnn  lévS  tökékbÖl  jntott  a  s.-patakí 
oskolának  még  4441  ft  68  d.,  a  miskolczinak  4441  ft  76  d.  és  ezeknek 


')EtM1r«e  ler^I  Vlsnyó  leiráaában,  P^nyes,  Geogrsphial  ssótár 
IV.  807. 

*)  Egri  kápUlan  Protoc.  AA.  pag.  i.  nro.  6.  a  midttn  viiBSahátaa  test 
várinak  Nagy  Zeigraondnak  a  Zetnplin  megysi  ErdÖbínyeí  knriártl  tett  bo- 
vaUiiL 

'}  Heg  TAD  es  oklevél  a  családnál. 

*)  aároipataki  fttietek  11.  4rfaly.  X.  977.  978. 

•J  UgyM  ott  97&  «». 

DiB.1izedOyGOO<^IC 


SZEPSSST.  &77 

kamat  hátralékai  ')  E  három  testvér  mag  nélkül  halt  meg ;  a  negye- 
dik testrér 

Ferencz  1783.  dec.  7-éD  az  egyházi  gytiléaben  felolvasott 
ajándékteTele  SEerínt  Hukoiczon  az  új  templom  épitéséra  telket  adott, 
a  mint  arra  a  templom  fel  íb  épölt.  Testvérei  közttl  egyedül  e  Ferencz 
nttsült  meg,  feleségül  vévén  Toluay  Évát ,  kit&l  öt  gyermeke  seületett, 
úgymint :  11.  Mátyás,  H.  Ferencz,  Jéasef,  Sáoinel  és  Zsu- 
zsanna Seentessy  ítmagyné.  E  négy  fiú  testvér  1816.  maj.  7-én  Vis- 
nyó  helységre  nj  adománylevelet  szerzett. 

n.  Mátyásnak  Bárczay  Jolíannátél  két  fia  maradt  :  Ká- 
roly és  IL  Zsigmon  d.  Ez  nőtlen  volt,  meghalt  1857-ben, sok  ssép 
vagyont  hagyva  rokonaira,  és  azon  kívül  egy  végrendeletet  100  ezer 
váltó  forintról  az  összves  család  részére,  mihez  azonban  csak  ezen  ösz- 
szegnek  ^y  millió  pengü  forintra  szaporodása  ntán  lehet  a  végrendelet 
szerint  nyúlniok.  ') 

Károlynak  feleségétől  Bemáth  Ágnestfil  leányai :  J  u- 
Hanna  Stépán  Ferenczaé,  Etelka  Janik  Giisztávné,  és  fiai  O  u  s  z- 
táv  és  Péter  maradtak.  Gasztávnak  nejétől  Boronkay  Máriától,  — 
Péternek  pedig,  ki  1843— 1848.ig  Zemplin  v^bmegye  alszolgabi- 
rája  volt,  nejétfii  Sisáry  Jolántól  a  táblázaton  álló  gyermekeik  vaniudí. 

n,  Ferencznek  nejétfii  Vendéghy  Erzsébettől  csak  leánya  F  r  a  n- 
0  z  i  8  k  a  Bemáth  Sámuelné  maradt.  Hasonlóan 

Józsefnek  is,  ki  1792-ben  a  m.  sz.  ki»^na  őrző  borsodi  ban- 
deriamban  vett  részt,  ^)  nejétől  Ragályi  Krisztinától  csak  fiaFerencz 
maradt,  ki  azonban  nejétől  Péchy  Johannától  (f  1860)  semmi  gyerme- 
ket nem  hagyott. 

Sámuel,  a  negyedik  fiútestvér,  1 792-beD  a  korona-Őrző  borsodi 
bandériumban  vett  részt, ')  éa  182ő-ben  Borsod  megye  aladószedSje 
volt  Nejétől  Miskolczy  Erzsébettől  gyermekei  maradtak  :  János,  Sá- 
muel (ki  meghalt  magtalanul  1845.)  és  Janka  Pély  Nagy  Gáborné. 

Nevezett  János  nak  *)  nejétől  Lisznyai  Damó  Borbaiától  bá- 
rom gyermeke  maradt :  Ferencz,  Emília  Papp  Gusztávné ,  éa 
Gejza.  Ezekből 

Ferencz  1843.  máj.  31-től  Borsod  megye  alszolgabirája  1848-ig; 

■)  Sároi-psUlci  ffizetek  II.  értolf.  X.  980. 

*)  A  vdgrendolet  a  oalácti  Isv^tárban. 

')  Decey  Samu  :  A  m.  sReat  korona  históriája  S75. 

')  Ugyao  ott. 


ídOvGoOf^lc 


678  SZBPEBT. — SZÉPLAKI. 

1861-beD  pedig  megrálustott  fSBSoIgabir^a  volt.  Testvére  Gejza 
1848/9-bens  veres  sapkás  IX.  honvéd  sászlóaljbati  hadnag;',  legutóbb  a 
BsáE  ée  nehányadik  honv.  z.  aljnál  kapitány.Neje  HoasBU&litBsy Katalin. 

Siepesy  család.  (Bethlen&lvi)  Ismeretes  e  családból  beÜden- 
fidvi  Szepesj  Gergely,  ki  145&:ba&  V.  László  királytól  testvérével 
Fodor  János  bndu  {nréposttal  együtt  nemesi  czfmert  nyer^  a  ozímer  az 
oklevél  szavai  szerint  a  következő  :  a  vért  vÖrSs  udvarában  araoy 
oroszlán  hátolsó  lábain  ágaskodik,  hátra  kondoritott  fiakkal,  első  jobb 
lábával  arany  rózsát,  vagy  koronát  tart,  melyről  kereszt  emelkedik  fel, 
a  paizB  fölött  a  sisakon  vörSs  sasszárny  lebeg,  és  ebben  az  előbbihez 
egészen  hasonló  oroszlán  látíiató  a  keresst  nélkOl.  Foszladék  mindkét 
oldalról  arany  vörös.  ') 

Utódait  e  családnak  nem  ismeijflk,  valószinttleg  kihaltak. 

Siepetki  «8alád.  Szepetki  Sebestyénnek  özvegye  Kollár 
Borbára  150ő-ben  zálogjogon  beiktattatott  Bars  megyéi  Bevistye  vár 
birtokába,  de  ellentmondott  a  Dóczy  nemzetség.  ^) 

Saéplaki  CMilád,  (Máskép  Krassnay)  E  családról  máre  monka 
VL  köt  462.  liqtján  emlékeztDnk.  Az  iratokban  Erasznay,  majd 
Széplaky,  majd  Varbóki  néven  fordul  elft,  Kraszna  (magyarál 
-Sséplak)  helység  Nyitra  megyében.  Varbók  Hont  megyében 
van.  Ezekről  irta  a  család  nevét  Azonban  igazi  neve  Vas  volt,  éa 
ason  György,  kitŐla  család&t  kezdtük  „Otorgius  Varboky^  <dia§ 
Va»  dó  Varí>^,  Dommtu  tn  Széplak  teu  Kratzna"  neveztetett  Kéje 
Borbála  Tolt 

Széplakról  nevezve  már  a  XIV.  században  találjak  a  követk«> 
zőket:  1395-ben  zéplaki  llUeth  János  Széplaki  Istvánnak  fia 
Tamás  ellen  Zsigmond  király  előtt  osztályos  BgybenLitva  ésUszkóra 
nézve  makacasági  Ítéletet  nyervén,  a  nevezett  javak  felének  birtokába 
végrehajtás  ntján  behelyeztetett.  *)  Azonban 

1396-ban  Zéplaki  János,  ^ Míletbnek  neveztetett,  és  Zéplak; 
Györgynek  István  nevU  fiától  unokája  Tamás  a  szent-bene- 
deki  Cottvent  előtt  a  peres  nehézségekre  nézve  megegyeznek  és  Ősi 
Zeplak,  Litva  és  Lecbkeo  birtokaikat  kétfelé  megosztják.  ') 

Uiután  —  ngy  Utssik  —  a  család  előbb  Vas  és  Varbóky  nevet 
viselt,  és  utóbb  a  nyitrai  megyei  Széplakról  kapta  a  Széplak  nevet. 


')  Lásd  aa  oUevelet  Teleki,  Hanyadiak  kora  X.  49S— 494. 

*)  Sieatbenedeki  CoDvent  fuc.  141,  nre,  86. 

^  r^ir,  Cod.  dipl.  tomo  XL  p.  452. 

♦)  Ugyao  ott.  ^--  I 

DiBHizedByGOOglC 


BBÍFLAKT.  679 

csak  a  köTetkesSket  merem  a  V&rbóky  máskép  Szépiák^  család  Ősei- 
Bek  álUtani : 

1429-ben  Varbóki  BáiintDak  6a  Tamás,  testvéreivel  Já- 
nos, Szanisslé,  Mikláa  és  Balással  Hont  megyei  Bemecse 
helységbeli  cariájok  iránt  tanavallatást  tétetnek.  ') 

147S-ban  Varbóky  Zsigmond,  továbbá  Bálás,  Pál,  Vitá- 
1  y  0  B,  és  nevezett  Pálnak  fia  János  atyafiak  (fratres)  ellen  a  bozóki 
prépost  bozéki  cnriájának  megrohsnása  miatt  vizsgálatot  tétetett.  ^) 

1504-beDVarbóky  Zsigmond,  Bálás  és  György  idézte- 
tetik  Valkán  Gáspárt  és  Varbóky  Ferenczet  b  a  többit  Hont  me- 
gyei Varbóki  cariájok  megrobanása  miatt.  *) 

1505-ben  Varbóky  Zsigmond  és  fia  György  idéztetik 
Varbóky  Mátyást  és  Benedeket,  és  Valkáo  Gáspárt  ') 

1575-bea  felsó-varbóki  Varbóky  Balásnak  fiai  Péter  és 
György  testvérökkel  Kristóffal  Hont  megyei  F.- Varbóki  ré- 
Bzöket  150  ftban  Varbóky  Ferencz  fiainak  Zsigmondnak  és  Jánosnak 
zálogba  adják.  ') 

A  család  fílját  négy  ízen  Erasznay  család  név  alatt  közlöttfik, 
itt  az  némileg  bővítve  következik ;  a  család  a  XVII.  század  folytán 


György  1606. 
Vatit  IWMk 
(H.  Borbála)  ■  _ 

Fereocz  1678. 
BüfUlkm  míAéf  VarMky 
(ekUayBora) 


Zsigmond  Jáno*  KrÍBZtiaa  Jalianna  Kata  Auna 

1576.  1677.  1679. 89.  (KurtöBiy        (Sóos        (Thúry 

(CMryOáq).)  Balág)        Bertalan)       Pál) 

Siéplaky  család.  GömÖr  vármegye  nemes  családa.  A  cztme- 
res  nemes  levelet,  állítólag  már  előbbi  nemességet  megerősítő  armali- 
Bát,  Széplaky  András  kapto  1717-ben  ül.  Károly  királytól.  «)  £k- 


■)  Saentbenedeki  Conv«nt  faac  68,  nro  33. 

')  Dgyan  ott  ^c.  100.  nro.  43. 

')  Ugyan  ott  Prot  A.  pag.  67. 

')  Ugyan  ott  Prot.  A.  pag.  66. 

')  Ugyan  ott  Prot  K.  pag.  88, 

•)  Colleet.  berald.  nro.  667. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


(ií^O  SZÉPI.AKY.  — SZU'öy. 

kor  nyert  czimere  a  paízs  kék  udvarában  márvány  talajon  Janiu  mit- 
vány  mellszobra ,  arany  koronával.  Ugyan  esen  ábra  látható  a  pu» 
fötjJtti  sisak  koronáján  is.  FoszUdAk  jobbról  ezfistvürös,  balról  inBj- 
kék.  ') 

Andrásnak  a  szerzőnek  ivadékai  Rímaszombathba  telepedtek  u^ 
és  ott  a  városnál,  valamint  a  megyénél  is  viseltek  hivatalokat.  Igj  Si^ 
laky  Lajos  1842-ben  — 1849-ig  Gömfir  megye  alssolgabirája,  1861- 
ben  választott  fífszolgabiráJB  volt.  Ennek  fíai  András  és  Lajot. 

Egy  ág  1770.  köríll  a  Dunántúlra  költözött 

8z<plaky  ctalád.  (Széplaki)  Erdély  kihalt  családa,  mely  el5- 
nevét  a  BelsK  vagy  Közép- Szolnok  megyében  fekvÖ  Széplak  belfs^ 
röl  vette.  EIbS  ismert  tagja  Széplaki  István  mint  zászlótartó  eiell 
el  Mihály  oláh  vajda  elleni  harczon.  ^  Széplaki  Péter  1607-ben Kl- 
rök  követségben  járt  Homonnai  részéről.  ') 

1709  ben  széplaki  Széptaky  Mihály  Kolos  megyében  Kattu 
helységben  II.  Aflafiy  Mihálytól  egy  telket  200  ftban  beiratképeo  (tD- 
scriptionaliter)  kapott  *)  Ennek  utódai  Doboka  megyében  is  birtoko- 
sok voltak,  s  közülök  ]  s  t  v  á  n  1780— 1785  igazon  megyének  alispán- 
ja, *)  és  az  1791.  évi  erdélyi  országgyűlésen  követe  volt. 

1794-ben  Kolos  megyében  L  a  j  o  s  királyi  pénztárnok,  József 
adórovó  biztos  volt 

E  század  els^  tizedében  a  csatád  kihalt.  ") 

Ssepsy  esalád.  Zemplin  vármegye  nemea  családa,  birtokos  olt 
M.  Jesztreben.  '') 

Szepsy  János  1722-ben  III.  Károly  királytól  kapta  czimerei 
nemes  levelét, ')  czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  álló  vaist 
vitéz,  kezeit  derekához  helyezve,  fejét  zöld  koszorú  ékesfti.  A  psiu 
fölötti  sisak  koronáján  vasas  kar  könyököl,  kivont  kardot  villogtatvt. 
Foszladék  jobbról  és  balról  aranyvörös.  *) 

Szepsy  melléknévvel   ismeretesek  a  Szepsi    Laczkó   család. 


')  Adsmi  Üeuta  geiitil.  tomo  XII. 

=)  üethleo  Wolph.  Hi--t.  IV.  401, 

')  Ugyan  ott  tomo  VI.  470. 

')  Hodor,  Doboka  várm.  S3t. 

*)  Ugyan  ott.  440. 

*)  Hodor,  Doboka  várni.  Mül. 

')  Sünnay  C.  Zemplin  not  top.  111.  270. 

•)  Collect.  herald  nro.  aöl. 

*)  Adaml  Scnta  gentll.  tomo  XII. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


UKl'TEXSZKY. 


681 


melylKil  Mité  a  krónikáé,  >)  Pál  1636.  sároapAtaki  tanár  voltak.  >) 
—  A  ssepai  Pap  családból  Q ás  pár  1646  ben  szintén  sárospataki  ta- 
nár volt.  ") 

Sieptenuky  család.  (Szepteocz  Ujfalusi  f)  Mctl;  elönevót 
Kjritra  megyei  Szeptencz-Ujfaluról  irta,  és^vétis  e  helységről  mint  Ssi 
birtokáról  votte,  a  Rajcsányi  családdal  egy  kösös  törzsbSl  ered,  s  pe- 
dig —  mint  e  mnnka  IX.  köt  501.  lapján  látbaU  —  Comes  Bethle- 
hemnek  Márk  nevű  fiától,  kitől  miként  terjedt  tovább  ea  ágazat,  a 
következe  táblázat  *)  mutatja  : 


Mfliálj  1379-87. 

dictiu  liBOke 

de  Szeplenca. 

Pásztó  Tamás  A 

1887.  1387. 

1411.  1426. 

(Ssüke  (SíÜke 

de  Szepl.)     da  feept.) 


Miklós  i8sa 
kapta  Seepteoes 
Újfalut  oBzt. 


de  Ujfalo. 


Bimon         László 
188(1.  1426.     1424,  30.     de  Újfalu. 
SzflkedeUjf.    ^  líssIó  1426.  30. 
Miklós  1411.          de  Saept.  UJfala 
,                      ét  de  Rajcsiny 


idasb  0;öi 


ití.  András 
1426.80. 
Ssttke  de  Szept. 
*"  Kityi*   ~' 
Ae  Szcptenez  Ujf. 


de  SeepL  Újfalu 


ÍQ.  GybTgy 

de  Szept.  Ujf. 

LAezló    Fereocz 

1619. 27.        t 

de  Sz.  Ujf. 


de  S>.  Ujf. 

(Paczolsy  BiigiM 

özr.  1G42. 


Ztigmond      István  Mibily         Miklós 

1624.            1624.  pap  1626.  gyermek  1519. 

de  tizept.  t 
Ujlalu. 


RTfirev     János     Anna         Dnra         Kata 
l&)4  67.       t  (vozokányi  1569.  76.     1C74. 

(Scalay  (l.Tarnúcsy  (Meden- 

JAnoB      Márton       ciics 

1542. 2-  Boronkay  Istrin) 

György) 


Oyócfiy     Mátyás. 

166.5. 

gsigóczi  vánisgy 

(1.  Biby  Zsófia 

2.  Ocskay  Anna) 

""Miklós  DoriT 

ifií  1567. 

t  1669.  (Simonffy 

Gábor) 

■)  Láad  Mikó.  ErJ.  tört.  adatok  UI.  k«t.  —  ')  Szitmay  C.  ZempÜn  not. 
top.  914.  —  ')Ugyan  ott  W.  "  ')  Bajcsány  Adáw  Genoal.  dednetttmes  I.  21. 
Qeneat.  Auth.  I.  itb. 


nvG00<^lc 


^82  8ZEBCHRKT.  —  BUntDAHBLTl. 

A  táblán  állók  kösfll  Istránnsk  fia  OyO  rgj  15S2-ben  GalgAcs 
várában  ráraagy  volt.  EIb8  neje  csep^ni  Bibj  Zsófia,  elSbb  EUecskei 
Aadrás  ÖBvegje  volt ;  második  neje  Ocsku  btván  leánya  Anna  toI^ 
1663<ban  már  Györgynek  özTegye,  1568-ban  már  Illavay  Hártonné, 
1574-bea  pedig  már  Vizkelety  Tamásnak  neje.  —  Vizkelety  Tamás  ka*' 
marai  elnök  lett,  és  a  szeptencz-újfalnsi  jóizágot  adomány  utján  maga 
részóre  elkarácftolván,  az  leány-á^  atódwra  szállL 

Élt  még  e  családból  l&47.ben  Benedek  is,  ki  Rajcsányinak 
is  neveztetett  fia  O  y  tt  r  g  y  154d-ben  gyermek,  kihalj  leánya  Krisz- 
tina elSbb  Füssy  Ferenczné,  utóbb  lS67-ben  Hevessy  Ferencz- 
né  TolL 

Siereheky  eiaUd.  Lásd  SzSrctbky  et. 

Sierdahelyi  család.  (Szerdahelyi)  Zala  vármegyei  eredetS,  és 
nevét  is  azon  megyei  Szerdahely  nevíi  helységről  vette.  Nemes 
levelét  1566-ban  kapta  I  Ferdinánd  királytól.  Egyik  ága  a  XVIL  szá- 
zad első  negyedében  Szerdahelyi  Pál  által  Szathmár  vármegyébe  szár- 
mazott, ott  Vetésj  Lázári,  Zsarollyán,  Kis-Palád  és  Egri  helységben  *) 
stb.  birtokos  éa  nemzedék  rendét  csak  Is  ezen  ágnak  közölhetjük,  *) 
a  mint  következik  : 


Ssatm  árban  Ügyvéd 
(Egry  Bora) 


(BónJB  Ziii»»a) 


látván  Bora 

t  fSwgethv  Erue)  + 

Anna  Eme  János        ZioHa  István 

(Técby  Sáud.)  (Fogarauj  (patóbán    (Balogb      (Dartesy 

Dtoiel)         Patbó        latyfa)         Etms) 

Statmárbam. 

Fermics        Ense      István      János       I.  Zsigmond        LásslA    Klára    Pál 
(Ss«iGS7      (Szttea      (Fóris    (Ornlaj        178£  1808.     (Hakian-      f  t 

Jttlia)       Hibály)     Hona)      EnseJ       alBsolgabUd.     csay 
'«  útiy.'  (rápolti  Nagy  Krisztina) 

Bora) 
Folyl.atíii,lapon. 

■)  Ssitmay  Siatmár  várm.  IL  185. 196.  218-  867.  8H.  stk 
^OaládikSzMsszsrintLtiby  Károly  által.      ,  CoOqIc 


iZBBDAHBLTL — BZEBECSBHT.  683 

I.  Zfligmond,  U  at  eUtH  l(>p«n. 

ITM.  1608. 
alazolHbiró 
(rápolti  Ifagj  Bora) 

Klára        II.  Zngmoud  FerencM         Liailó        KrintiBa 

(Oenciy  1808.  18-J6--39.  1808. 

Miklói)  Lázáriban         feugv^z      K.  Paládon 

(I.  DnaewSy        (Suller      (Vbh  Jalia) 
Mária  Terézia) 

2.  NemcB 
Terrfg) 
'N.      N." 

""      N.  Pál  EraiiP 

(Batyk«7  1661.  ffiiip.  (J^kej 

Mapyhért) (Dlo«Tay  Lilla)  Ferenoa) 

Oyala  OnietáT. 

PAl  mint  ttgTTéd  telepedett  1620-bui  Sutmár  megyébe,  hol 
as  Egry  csalidból  E^  Borbálit  vette  nSOl. 

I.  Zsigmood  1 784-t(U  Szatjnár  megyéoek  boBSza  ideig,  e Bsi- 
sad  eleJMg  aUsolgabirija  volt  ')  Fia 

F  e  r  e  D  0  z  1826 — 29-ben  Szatmir  megye  fSfigyésze  volt.  En- 
nek fia 

Pál  1829-ben  már  alezolgabiró,  majd  íBjegyzÖ,  aliapán,  1847- 
ben  fEtÍBpáni  helyettes.  1850-ben  Ssatmár  megyei  ce.  kir.  törvényszéki 
elnök,  majd  N.- Váradon  országos  cs.  kir.  széki  elnök,  ntébb  nyn. 
galmaEva.  1861-ben  Szatmir  megye  főispánja,  1862-ben  végkép  nyu- 
galmazva. Fia  QuBztáv  1860.  előtt  Erdődön  os.  kir.  tollnok. 

Az  endrédi  ágból  lehetett  József,  1825-ben  Szatmár  megye 
rendflz.  esküdtje. 

A  Zala  megyei  ágból  lebett  Szerdahelyi  OyÖrgy  1617-b6n 
Veszprém  és  Palota  orodalmí  biztosa. 

Szerdahelyi  I  g  n  á  c  z  a  Donistdli  kerfileti  tábla  birija  volt, 
meghalt  1833.  apriL  18.  Váthon  kora  64.  évében. 

SieHahelyi  család.  Ldtd  Zerdahek/  a. 

Sierdahelyi  esaUd.  Erdélyben  ismeretes  Albert,  ki  1601- 
ben  Goroszlónál  Baata  ellenében  esett  eL  ') 

SiereoMDy  oMlAd.  (Mesztegnyei  f]  Somogy  megye  Hess- 
tegnye  helységről  vette  elönevét,  dSbh  pedig  —  űgy  látszik  — 


■}  Sdnnar,  Sutmár  viim.  1. 185. 

■)  Bethlen  Wolpfa.  História  lem.  V.pag.as.  DiBfedOyGoOQÍC 


684  SZÜBECSEMT. — SZlüBliDAT. 

Goreczról,  ')  éa  igy  öse  goreczi  Szerecsen  M  tklós,  ki  1396-baji 
a  nikapolyi  cBat&ban  vett  részt,  és  1428-baD  KGtÖb  és  Zágr&b  megyé- 
ben több  birtokot  kapott  kir.  adományban. 

1418-ban  már  Mesztegnyét  birta  a  Sserecsen  (Zerecben)  csa- 
lád. Ez  évben  meeztegnyei  Zerecben  Mihálynak  leányai  Anni 
LÖrentbei  Lászlónak  (a  Bezreédyek  Ősének)  neje  volt,  midSn  férje  az  ' 
S  bevallása  alapján  a  szilvágyi  éa  albéri  jószágba  Zsigmond  király  ado- 
mánya folytán  beiktatott  *) 

Meaztegnyei  Szerecsen  OyÖrgy  1447-ben  a  budai  ország- 
gyűlésen vett  részt.  Tán  ennek  fiai  Lajos,  az  alorazágbiró  l&05-beD, 
ég  Gy  Orgy  1505- ben  Tolna  megye  követe  a  rákosi  országgyűlésre. ') 
Lajosnak  volt  fía  : 

J  á  n  0  8,  ki  1526-ban  részt  vett  a  mohácsi  ütközetben.  Annak  után- 
na  János  király  állandó  hive,  a  miért  a  pécsi  püspökség  jövedelmeit 
kapta,  és  birta.  Élt  még  1520>ban  is. 

MeaztegnyÖi  Szerecsen  Pétert  emlit  Leboozky,  mint  1460- 
ban  élöL  *) 

Lajosnak,  ki  már  az  ország  nagyjai  sorában  állott,  ivadékát  mn- 
a  következő  ^)  táblázat : 

Lajos 
1406.  aloruAgbiró 
(bakoDvai  Horváth 

Rriastína  KaU  Janoa  IftM.     ' 

(Homonnai  (Istvánfl;  kir.  komornok 

(DrOgeth  Gf Vrg;  János)  (kápolow  Borneniiaas  Zgőfia) 

Krifctjna 

(kecskemátí  Pat4<»7 

ttzvegje  1668. 

SlBreeaenjr  család,  Gömör  megyei  nemes  család ;  köziUök  J  á- 
nos  azon  megyében  1827-ben  rendszerinti  esküdt  mintegy  1839-ig. 
D  i  e  n  e  B  ugyan  az  1840.  táján. 

Siereday  család.  (Szent-Háromsá^í)  Mint  elöneve  is  matatja, 
marosHzéki  székely  család.  Már  a  XVII.  század  elején  e  helyről  irta 
elönevét,  mely  néha  szent-rontási  (jobban  szent-Trontáei*) 
(az  az  S.  Trinttas)  alakban  fordul  elö. 

>)  Tán  a  Varaad  megjei  Qorenect  heljaég. 

■)  Fejtfr,  Cod.  aiplom.  tomo  X.  vol.  6.  p.  186  V.tt.  tomo  X.vol.  i.  pag.  747. 
')  Játaaj,  A  mag;rar  nemzet  napjai  a  mohácsi  vész  után  166.  167. 
')  Lehocikr  Stemat.  L  877. 
')  Bajcaán^,  Oeneal.  Deduct.  II.  67. 

')  MarosBx^ki  SzRiithátomság  helya^i;  npve  Sa  e  ii  Vt  r  o  n  t  á* 
alakban  valÖBSiulilug  a  Utia  Sauu-T  r  i  n  i  t  a  ■•hói  eredt  i 


SZEBEbAY.  685 

A  Szuroday  csuládncvet  már  1349-ben  I.  Lajos  király  hadsere- 
gében találjuk,  midcÍQ  annak  viselőjét  a  sodró  folyam  árjaiból  maga  a 
nagy  király  menté  ki.  ') 

1607-ben  Bzent-trontáai  Szcrcday  András  a  ezárhegyi  Lázá- 
rok perében  egyik  választott  biró.  *) 

1639-ben  Szereday  Péter  élt.  •) 

1722-ben  F é  t e  r  orezággyUlési  követ  és  kir.  hivatalos.  (?)  1732- 
ben  a  parajdí  sóbányák  inapectora  volt.  ') 

Ez  időben  éltek  :  István,  János  és  Imre,  ki  borosan  vízbe 
Túlt,  Zsigmond  1740-beD  Szent-Rontási  Szereday  András  Mihálca 
Mihály  veje,  megfagyott.  ') 

Borbála  1735.  táján  Jábr  óczky  Gáborné,  eltemetve  1750.  kí>- 
rül  Viczében. 

1760-ban  András  kanonok  és  egyházi  mankát  iró.  *) 

1758  ban  Ágnes,  Sándor Pálné.  1770-ben  Katalin  Pekry 
Imréné  Harinnán  birtokos. 

Kristóf  1771-ben  kir.  pénztárnok  KűkUllö  megyében,  1784- 
ben  kir.  táblu  számfölötti  BloSki 

Péter  1771-ben  valóságos,  Ferenez  számfölötti  űlnök  Ma- 
rosBzékben. 

Elek  1784-ben  kir.  tábhd  val.  Ubök. 

Antal  gyula-fejérvári  nagy-prépost,  és  elsÖ  és  utolsó  kir  táb* 
lai  praelatas;  ezzé  lett  1771-ben.  Jogi  munkát,  azután  a  gyulafejér' 
vári  püspökség  történetét  irta  meg,  mely  1790-ben,  és  az  ottani  sirkö- 
vek  feliratúról  pedig  1791-ben  jelentek  meg. 

Kristóf  Kokűllő  megyében  1794-beQ  szolgabiró,  ISlO-ben 
fSbiró. 

Domokos  1773-ban  Kolozsvárott  jesuita.  1796-ban  gy.  fejér- 
▼4ri  kanonok  és  kakdlltSi  fBeaperes. 

Mihály  1794-ben  tanár  Gy.-Fejérvárott,  1808— 1822-ben  ka- 
□ok  agyanott. 

András-Zsigmond  17g4-ben  gy.  fejérvári  nagyprépoat 

Kata  férjével  Tompos  Jánossal  3200  ftot  alapitványoB  1781- 
ben  a  m.  vásárhelyi  seminaríamra. 

■)  Hoirátli  Hib.  Uagrar  otíz.  tört.  8.  kiad.  IL  101. 

*)  HodoT  K.  eierint. 

■)  Haller  Gábor  naplója. 
,   *)  Apor,  Sjrnopala  HutaÜoDDin  St91. 

')  Ugyan  ott  20S. 

')HorányiMoinori»Himg.  II.  686.  Dig.iizedOyGoOQlc 


68Ő  aíiBBBDÁy.— SSBÉtitÜK. 

Igaice  1790/'l-beD  orsziggyUlési  hivatalos  éa  Hányad  megye 
követe. 

József  udvM*!  tanácsos,  éa  1810-ben  orsz.  gylilési  kir.  hirataloi* 

János  1810-ben  Maroaezék  alkirály  birája. 

Benedek  dulló  és  adóiró  biztos  Harosszék  abódi  járásában 
1827-beQ.  FOrdés  közben  a  vizbe  üAIt. 

Kristóf  föbiróKUkallÖ  megyében  1831.  körUl. 

D  o  m  o  k  o  H  Hunyad  megyei  pénztárnok.  Özvegye  Bija  Mária. 
Fia  Xgaácz  1848.  elílltszolgabiró.  1846ban  kir.  hivatalos.  Etaö  neje 
gr.  Tholdalagfai  Zsozsi  meghalt  1839.  második  neje  Kállay  Ilka.  Kd- 
vére  Róza. 

Antal  MaroiBzéki  alkirálybirS,  meghalt  1864.  elStt. 

Még  néhány  nütagját  emlithetjUk  a  családnak,  illyenek  :  Mária 
Száva  GábornÓ  1770.  körül,  Anna  Máriaffy  Lajosn^  Hária  Mak- 
say  Qábomé  Szász-Kádoson  birtokos,  Anna  Bóér  FerencznÓ  Uke- 
falvin  birtokos. 

NemzedékrendébSl  következő  töredék  közölhető  : 
U»l« 

(káli  KAn  Aana) 

Láisld.  SámaeL  BotbiU 

(tompái  OrjStgj  Irtván) 

Egy  osztályos  perbKl  pedig  következő  származásba  ')  tGnik  ki : 

János 
(Vadas.  Mária) 


(KadiesfalviTOrBk  Anns) 


Ignácz  £l«k  felp. 

1790.  kir.  Uvat       (HoUakyBáaa) 

■^il  Joséfa 

1622.  (Bethlen  Jánoa) 

A  csatád  czimere  vlzirányosan  kétfelé  osztott  püzs,  felsS  tík 
udvarában  repülni  készOlÖ  galamb  csőrében  söld  galyat  tart,  as  alsó 
vörös  ndvarban  kígyó  emelkedik  fel,  nyakán  nyíllal  átlőve.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronáján  két  stmcztoll  közt  arany  csillag  ragyog. 

Siendy  esalAd.  Ldtd  Serídtf  cs. 

Siervleill  család.  Heves  vármegye  nemes  családai  sorában  áll.  ^ 

■)  Hodor  K.  küsléie  seerist  Basis-Bocsárd  éa  Iszákfalva  fele  r^uQ  iráat 
indított  osmtáljo*  perből. 

■)  Fényei  E.  Hagjaroruág  sUt  éa  geogr.  tekíutetben  Peat  1837.  DL 
kot.  197. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


maamM.  687 

Sieremley  esaUd.  Bilmr,  Sz&bolc*,  Borsod  stb.  megyébea  élS 
nemes  caalAd,  me\j  magát  Donántálról  FelBÖ-OrbŐl  izármaztatja,  és 
ágazatának  némely  tagja  ezen  helyaégröl  irá  elönevét 

A  CBsIád  azon  ága,  mel;  e  Bzázad  derekáig  leginkább  Borsod  me- 
gyében Tolt  elterjedve,  vezeték  dotüI  a  „C  s  ászár"  vezeték  nevet 
használja.  *J  Tagjai  leginkább  a  protestáns  egybázi  pályán  tüntetek  ki 
magokat,  éa  e  pályán  most  b  több  tagja  működik.  Származási  fajúk 
a  XVn.  Szásádtól  lebozva  igy  adatik  elé  : 
János 


Szemerei 
leikéss. 


Hifaálj 


Uibáljr 

nj  BSlovfni 
lelkész. 


IIL  MihálT 
M.  1742. 
ezlni  tarjái 

radiatjini 

ZsazBa      Jóssef     Ábrahám 

Miskol-  SS-  1789.     Jánosi 
csőnél      t  1812.      lelkéss. 

(Bakos  miikolczi 
Fer.)        tanár. 


JáDOa      II  Sámuel  latrán  Dániel 

1760.        SS.  1766.        az.  1768.    as.l772.  Zilahon 
Cseh  oras.  Cseh  or».  leik.      t  >817. 


nsgy-'^ 
elkéss    , 


Józset     István.    Gábor     Pál. 
■.-pataki 
tioár. 


Dániel  Krisztina         Anna 

SS.  1806.  1 1862.  (Varn 

1 1868.  (EovácBi  Fer.) 

figrv.  Kolosv.    Zsisni.) 
(Csákai  Pap 

Klára) 


Jdassf) 


Eszter.  Lajos  Esti  Jnlis. 

KoloBVárt  (Kecskeméthi 
papjelölt        János) 


Sámuel 

János 

IV.  Hihál7 

ZsQssa 

Jóaaef' 

tl64&. 

ötvös 

m -kereaztesi 

(Szaláncsy 

Bzfirszabi 

ároktői 

flStí. 

gel^i  lelkéBz 

Mihály) 

leUtész 

t  18M.  n©T.  SS. 

(Igaz  Sára) 
'Folj/l.aiav.lapm 

')  A  család  ez  ágának  kezénél  lévö'  és  a  család  egyik  tA<^B  által  Utinayel- 
ven  BzerkeBztett :  .ExtraHui  gentoíogiae  Chtuaridma  dé  Sttremtt'  kézirat  a  easlád 
uemsékrendét  a  XV.  ssásad  elején  élt  Z  ■  i  k  m  o  n  d  tói,  ki  14 18-ban  donaüiit 
Bser7Knek  iratik,  fsrQl  tsre  hossa  le,  a  le{;t{lbbaek  még  azületéai  éveiket  íb  U- 
JelOtve,  mely  esaládüt  saonban  semnl  lutelea  adattal  nem  tánogatbatváii,  itt 
ezennel  meUösntlnk  kell. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


üHSi  82KREHLGY. 

IV.  MÍhi\j,ktatetMitap<m: 
in.  k«ieiBtMi 
.  gcl«ji  lelk^M 

t  1844.  aov.  23. 

^ (lg*Z.6áT«) 

E»Ur      Kiroly      Zraui      Hihály      Jóuef      S&nuel      Lajos      Eaiter 
sz.  1827.    ».  1^28.  BZ.  1830.   bz.  1832.   az.  1839.  sz.  1837.  az.  1837.    (Bedé 
1 1831.  r.-Bzombati  (Baksa  orvos  növ.  b. lelkész  s. lelkiz  iakigBzg.LáBBlö) 
tBDár        Samu> 
(Bed a  Zauzni) 

A  családfa  törzse  János,  FelsS  Őrben  lelkész,  utóbb  ott  esperes, 
éa  ott  az  egyház  torony  épltítje,  sÖt  ott  donátiót  is  szerzett.  *)  Egyik  fia 
M  i  b  á  I  y,  kiről  íratík,  bogy  Pápán  igazgató  tanár  volt,  több  efryliázbao 
lelkészkedett,  agg  korában  megEavarodol t  és  „bité  hagyó"  lett. 

Ábrahám  (lU,  Mihálynak  fia)  előbb  mádi,  utÓbb  Jánosi  lel- 
kész 60m6r  megyében.  Később  hivatalát  oda  hagyván,  jógi  tanolmA- 
nyok  végett  Pestre  költözött.  Kora  halála  után  pénze,  végrendelete  sze- 
rint a  sárospataki  oskolára  maradt,  hol  a  magyar  irodalmi  tanszék  résE- 
ben  az  0  hagyományára  van  alapítva.  Jeles  egyházi  beszédeit  halála 
után  Somodi  gömörmegyei  lelkész  adta  ki  tly  czim  alatt :  „SzeranU^ 
remekei"  Nemesi  bízonyitránjrt  kapott  Pest  megyétől 

Gábor  (II.  Sámuelnek  fia)  szOt.  D.  HorvádoD  Borsod  megyé- 
ben. F.-nyarádi  lelkész  ISn  ISSS-ban,  a  következő  évben  M.-Sugetbre 
a  tbeolog.  tanszékre  kapott  meghívást,  innen  1841-ben  S.  Patakra  vá- 
lasztatott a  politika  és  atatistika  tanárának,  ugyan  ott  1847-beD  a  böl- 
csészeti tanszékre  lépett  át  1851-ben  Bécsbe  hivatottá  protest.  tanin- 
tézetbe a  ref.  egyház  dogmatikájának  eléadására,  1866-ban  Ismét  S.- 
Patakra  szólította  a  tisza  melléki  ref.  egyház  keHliet  közbizalma.  Irodal- 
mi nevezetes  vitája  volt  az  ^Atheoaeum"  folyóiratban  Vecsey  debre- 
czeni  tanárral  Hegel  bölcsészete  f&lölt.  Nyomva  megjelentek  tÖle  :  Po- 
litika, Neveléstan,  Vallástudomány. 

Sámuel,  IV.  Mihály  geleji  lelkész  egyik  fia,  H.-BÖ8zörmén7- 
ben  algymnas.  igazg.  tanár  18öS— 61-bea,  jelenleg  Makón  s.  lelkész, 
szintén  az  irodalommal  is  foglalkozik. 

Ez  á^nak  —  mint  egy  pecsétnyomatról  ■)  látjuk,  —  ozfmere  a 
paizs  udvarában  lovas  vitéz,  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján  kivont  kar- 
dot tartó  kar. 

A  másik  ágazat,  mely  elönevét  jobbára  GömÖr  megyei  Polsöcz- 


*)  Családi  egyazerfi  kOúia  iseríDt 

^)  Melyen  S.  H.  kesd«  betUk  (Saeremlei  Hthálj)  állnak,  ^i  18Sl-ben  kelt 
vrigretidelet  aU  nyomatott. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


r&l  Írja,  és  ivadéka  jelenleg  oagyobbára  Bihar  és  Szabolcs  megyében 
Nyíregyhássán  székel,  következő  családfa  szerint  terjedt  le  : 


János 

Mihály                                 a  János             Utván   ' 

'    I-  GjCrgy  t  1754.             N. 

1723.  követ            t  olasz  hadban 
Hoi.  GyUrky  ZanzBi) 

t 

■  Károly            Eszter           Júlia           Pál?' 
fl768.             1815.      (los.  Farkas      kapit 

fSzentpfíteri    (Chernél         János)            f 
Jndit)          Láealó) 

'  György             Krieitina     ' 
«a.l76é.    (Ragályi  Gedeon) 
F..  őrben  f 

J8gyaő,biró, 
(Hlke  Jadit) 


Sándor        Erzse  Kata  Mária 

(Simonfi  (Mibályfaázi  (Pas  Istv.) 
János)         Jánoi) 


1 


Sándor.      Mária.      Sára. 


József.    Kriszti  na.     Klára    Julianna. 


József.    Qábor.    Pál. 


(Nagy- Szilágyi 
Dámnel) 


(Guláciy'ÜMtBi) 

József  ' 

■  Károly  1817.                 Sámuel 
Bihari                    '     «,«li:",fic<,' 

'  Sámuel    Klára. 

t 

'  József     Gábor 
t            t 

Dániel 
Haló  Er/sB) 
U.  Dániel 
Jankafalván 
birtokos  1868. 
(Lávay  Róza) 

Zsozsi  Dániel  Sándor  Miklós. 

(Tóth  József)  (Décsey  Mária) 

E  családfán  állók  közül  I.  György  1723-baa  országgyűlési 
követ  volt,  úgy  látszik  —  valamely  város  részéről.  1731-beii  Borsod- 
ban  Nyáradfalván  birtokára  nádori  adományt  kapott.  Fia  Károly 
pelsöczi  előnévvel  élt,  özvegye  még  1797-ben  ott  lakott  Ennek  gyer- 
mekeiben ez  ág  kifogyott, 

II.  J  á  n  0  s  ntédai  István  nagybátyjokról  maradt  nemesi  telket 
MAorASMMán  csu-isAi,  x,  xSibt.  44 


£90  [  f^ftííxr. 

eladták);, I.  Gyöi^nek  nagyváradi  káptalani  kiadvány  szerint.  Ezea 
Jánosnak  fia,  vagy  unokája  az  I.  vagy  11. 

tízeremley  Sámuel  1760-ban  Mária  Terézia  királyasazonytöl 
czimeres  nemes  levelet  (lehet,  hogy  újjitva)  kapott,  ')  mely  szerint  » 
Szeremley  család  ez  ágának  czimere :  a  paies  vörfis  udvarában  söld 
téren  bátulsó  lábain  ágaskodé  arany  grJf,  szétterjesztett  szárnyakkal, 
elsK  jobb  lábával  zöld  koszorút  tartva.  Ugyan  éhez  egészen  hasonló 
grif  emelkedik  ki  a  púzs  fölötti  sisak  koronájából  is.  Foszladék  jobbról 
aranyvörÖB,  balról  aranyzöld. '') 

Györgynek  Gulácsy  Zsuzsannától  fia  E  áro  ly  Bihar  megyének 
1817.  kÖrOl  fopénztámoka  volt.  Később  föbe  lőtte  magát  Utóda  nem 
maradt.  Unokaöcscse  György  Nyíregyházán  birtokos. 

II.  Sámuelnek  a  debreczeni  bírónak  ágán  IL  Dániel  Bihar  me- 
gyében Jankafalván  birtokos,  több  gyermek  atyja. 

Szerémy  csalid.  (Eözép-géczi)  Nógrád  megyei  nemes  család. 
Már  1597-beD  élt  Szerémy  M  i  h  á  1  y,  ki  1598-ban  Nógrád  megyei  szol- 
gabíró leti  ^)  Meghalt  1602.  körül,  mert  ekkor  neje  Setty  (olvasd  Söy) 
Zsófia  már  mint  özvegy  emlftetík  fiával  Szerémy  Bálinttal  együtt,  *) 
a  ki  tán  kihalt ;  mert  már 

1635,  évi  Qov.  30>án  Bécsben  kelt  czimeres  nemes  levelet  kapott 
Szerémy  T  a  m  á  s,  és  neje  Alberti  Erzse,  és  ettől  gyermekei  Lukács, 
Bálás,  Jakab  ós  Éva,  mely  czimeres  nemes  levél  Nógrád  megyé- 
nek 1636.  febr.  11-én  Füleken  tartott  törvényszéke  előtt  kihirdettetett^ 

Nevezett  Xiukáca  1654-ben  megyei  esküdt  lett,  lG56-b8n  már 
csak  neje  Balogh  Erzse  (ekkor  már  Berthóty  Istvánné)  és  leányw 
Erzsébet  és  Anna  említetnek.  Úgy  látszik,  ennek  fia  volt  Il-ik 
Lukács  is,  ki  az  1663.  évi  nemesi  összeirásben  foglaltatik,  és  1665- 
ben  birt  a  scőrösi  pusztán  és  Perenna  helységben.  ') 

Szerémy  Györgynek  fia  volt  Szerémy  János,  kinek  neje  Nagy 
Mária  már  1663-ban  özvegy  voltjkitől  leánya  Szerémy  Ju  dit  1694-ben 
már  egresi  Nyáry  Imre  özvegye  volt. 

1705-ben  a  nemesi  összeirásban  foglaltatnak  idősb  és  íQabb  Ist- 


■)  Colleot  herald,  nro.  26. 
*)  Ugyan  ott,  ét  Adami  Souta  gentil.  tomo  XIL 
*)  Frotoc  C.  Neograd.  1698.  pag.  4a 
')  Protoc.  anni  1602. 

*)  Az  eredeti  CKinierlevél  szerint ,  mety  Nógrád  megje  levéltárában 
Arietetik. 

*)  Hógrád  negyei  levéltár. 


ídOvGoOf^lc 


szERiirr.  6SI 

via  és  Mihály,  l709>beD  ugyan  oBok,  de  Mihály  szegénynek  je- 
lölre a  fölkelési-e  állitásnál.  17U-baii  ugyan  azok  éltek. 

Az  1722.  évi  nemesi  vizsgálatkor  a  család  kétségtelennek  is- 
mertetett. 

175Ő-beD  éltek  András,  György,  István,  János  és 
Márton.  Eb  ezeknek  utódaiban  él  jelenleg' is  a  család,  nagyobbára 
Hegyerben  a  szerényebb  módú  nemesség  sorában. 

A  múlt  században  élt  Nagy  Géczben  Szerémy  J  ó  b,  kinek  nejé- 
től Berkó  Francziskától  leánya  Borbála  Géczy  László  neje  volt. 

Szintén  a  múlt  században  élt  Szeré my  A  n  d  r  á  s,  kinek  Gyura 
Borbálától  ivadéka  Gécz  ésMegyerben  birtokolva,  a  cs^ád  módosabb, 
kitűnőbb  ágát  képezé.  Sarjadéka  következő : 

András 
(Gyüra  Borbála) 


Gábor  1 1811. 
volt  ffijegyső. 
(diagpóai  Horvátbi  Anna) 


L^oa  Antal 

(Kubluyi  N.)  volt  megyei  íündószedö 

tít.  Unácios  1 1869. 
(boldogházi  Kiss  Anna) 


Andrásnak  fia  Gábot-  1796— 1806.  Nógrád  megye  föjegyztije 
1811.  oct.  21-éa  kora  Ő4.  házassága  33.  évében  halt  meg,  eltemettetett 
Megyerben.  Két  fia  maradt :  L  a  j  o  s,  kí  korábban  elhalt  mag  nélkül  és 
Antal,  ki  181 8  ban  Nógrád  megyénél  már  rendszerinti  esküdt,  majd 
alszolgabiró,  1836-tóI  1851-ig  hadi  íö  adószedő  volt,  többször  alispán- 
ságra is  kijelölve,  18dO-ben  kir.  tanácsosi  czimet  nyerL')  Meghalt  mag- 
talanul 1859.  jan.  31-én  kora  62.  évében  -,  örökösévé  egyik  oldal  ági  ro- 
konát Szerémy  Gábort  tévén. 

A  család  czímere  az  1635.  évi  armális  szerint  a  paizs  kék  udva- 
rában zöld  téren  hátulsó  lábún  álló  arany  oroszlán,  első  jobb  lábával 
kivont  kardot  tartva.  Ugyan  ilyen  oroszlán  emelkedik  ki  a  patza  fö- 
lötti sisak  koronájából  is.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüst 
vÖrSs. 

Ettől  különböző,  más  Szerémy  nevű  nemes  csatád  az,  mely- 
ből Szerémy  István,  Pál  és  Mihály  UI.  Ferdinánd  királytól  kap- 
tak czímeres  nemes  levelet,  melynek  elmetszett  darabja  egy  kézirat 

')  Magyar  Hírlap  1850.  dec.  15.  BX.  *      ,.  , 

D,B.lizedby44llOOglC 


692  RZntEKCSY. 

bekötésére  felhasználva,  beltSie  mir  csak  a  czitner,  az  adományozó  kí- 
rAljnak  éa  a  azerz^  három  megnerraett  Sxerémy  családtagnak  nevei 
láthatók  és  olraahatók.  ')  A  nyert  ozimer  következő :  a  paizs  kék  ud- 
varában zöld  téren  hátulsó  lábain  természetea  azfnU  farkas  ágaskodik^ 
eleö  lábaival  vörös  zászlót  tartva,  melyen  arany  csillag  ragyt^.  A  paiss 
fölötti  siaak  koronájából  pánczélos  és  aisakos  vitéz  emelkedik  ki,  ki- 
nyújtott jobb  kezében  meztelen  pallóst  tartva.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezdatvörös. 

Siereicijr  maUd.  (Szigethi  f)  Máramaros  megyei  szármasáaA, 
kEon  megyei  Szigeth  viroaról  vévén  elönevét  is.  Ha  fbrráeuak  ') 
nem  téved,  Szerencsy  Ferencz  1729-ben  Harmaros  megye  orss. 
gyűl.  követe  volt.  Utánna] 

Szerencsy  Hajnal  Q  e  r  z  o  n  szerepelt,  ez  ia  1741-beQ  Marmaroa 
megye  követe  volt.  ')  A  család  előbbi  neve,  —  mint  Gerzonnak  veze- 
téknevébSl  aejtbetni,  „H  a  j  n  a  1**  volt.  Nevezett  Cleraon  jól 
házasodván,  ez  által  czaládja  emelkedését  elé  mozditá,  t  i  nőül  vette 
Sztthay  Györgynek  majd  csebi  Pogány  Istvánnak  özvegyét  gr.  Teleki 
Annát,  kitől  két  fia  Mihály  és  Sámuel  1 744-ben  élt. Ugy  látsxik 
ezek  egyikének  fia  Ferencz,  kinek  sarjadéka  következő  : 

Ferenez 
1760. 

(BJvay  Anna  Mária) 

Eriictina  Feienci 

(csebi  Fogéay  (Birczaj  Bora 

latyán)  gzv.  1794. 1804.) 

'"klíra  Jóaaef  ?  "^ 

(gr.  Wass  1 1804.  eljftt 

Dániel)  (BadváDMkr 

Teníi) 

A  táblán  álló  előbbi  Ferencz  1762.  dec,  njjftó czimeres netnea 
levelet  nyert  Mária  Terézia  király  asszonytól,  *)  mely  azerínt  a  ceaUd 
czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  ágaakodó  azarvaa,  melynek 
agancsai  közt  arany  csillag  ragyog.  A  paizs  fölött  két,  koronás  siaak 
diazlik,  a  jobb  oldaliból  azarvaa  emelkedik  ki,  a  balból  zöld  feny8& 
nyúlik  föl.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezOatkék. 

Legnevezeteaebb  éa  a  családnak  utolsó  férfiú  lagja  volt  lat- 
rán, (anyja  Czóbel  Julianna)  ki    1826 — 1827-ig  Uug    megye  tisz 


')  Pra7  Qjr.  k^iratainak  XXVIII.  kötete  a  m.kir.Egjretem  kön^vtárábaB 

■)  Leboczky  Stemmat.  I.  198. 

■)  Ugyan  otL 

*)  CoUeet.  herald,  nro.  46.  ^  -  i 

DiBilizedOyCOOÍ^IC 


UBUbni, — BKÍVALD.  9M 

teletbeli  töjegyzÖje,  azután  m.  k.  helytartósági  titkár,  18dO-tól  kir. 
tábla  ttlaSk,  1839-t01  királyi  Személjnök,  egjszersmind  Arad  megjt 
föiipáDJa,  és  valós,  belsü  titk.  tan.  1847-ig,  midőn  a  iBemélyDöki  mél- 
tóságból föpohámok  mesterré  oevezteletL  Ueghalt  1850-bei).  Egyetlen 
leánya  Anna  báró  Beássa  Antalnak  volt  neje. 

Suréoyi  osaUd.  (Etöbbi  neve  Solue)  Szerény!  (előbb  3o- 
lus)  Ferencz  1840.  jnlins  30-án  Bécsben  kelt  királyi  adományt 
nyert  Ktbbsó  vármegyei  Krioaova  helység  egy  részére,  mely  adomány- 
levél azon  megyében  1841.  ,oct.  12-éD  kihirdettetetL  ')  Mevesett  Fe- 
renci megyei  Híjegyzö,  ld47-beQ  országgyűlési  követ,  1858-ban  cs. 
kir.  úrbéri  törvényszéki  tanácsos  volt.  Oyermekei  vannak.  Testvére 
An  tal  ott  szolgabiró  volt^  mint  menekölt  Uj- Yorkban  halt  meg. 

Sterváuikjr  család.  Néhol  nevét  „Servánszky''-nak  találtok 
Írva,  ez  okból  e  név  alatt  is  volt  emlitve.  (ttí  166.  U^.)  Szervánszky 
Ádám  1795-ben  L  Ferencz  királytól  kapott  nemességet  ily  czfmer- 
rel :  a  paizs  iobbról  balra  vont  rézsútos  vonal  által  két  udvarra  oszlik, 
a  jobb  oldali  kék,  a  baloldali  vörös  szinfi,  a  paizs  közepét  fekmentes 
ezflst  széles  pólya  is  két  részre  osztja,  e  fölött  kát  arany  csillag  ragyog, 
a  pólya  alatt  arany  nyíl  fekszik,  hegyével  a  jobb  oldalfelé  fbrddlva. 
A  paizs  fölötti  sisak  karonáján  két  arany  markolatú  meztelen  kard 
kereastbe  helyezve  látható,  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  eztlst 
TÖrÖB  •) 

Siervleiky  család.  Másik  neve  K  a  r  i  s  c  b.  lAad  e  nsMti  VI, 
fat.  96.  lapon. 

Sseutay  esalád.  Szabolcs  vármegye  nemesség  sorában  említi 
Fényes  M.  orsz.  geographiai  munkájában. 

Síévald  család,  őse  Márton,  ki  nejével  Scbwarz  Anna  Er- 
zsébetté], úgy  Károly-József,  János-Márton,  Ferenoz,  és 
Anna-Hária  gyermekeível  és  ezek  utódaival  együtt  1699,  sept. 
27-én  az  ebersdorfi  várkastélybea  S  e  w  a  1  d  t  családi  névre  kelt  czi- 
meres  levél  által  Magyoroezág  nemesi  rendébe  fölvétetvén,  ezen  nemei 
levél  1700.  január  15-én  Komárom  vármegye  közgytflésén  kihirdet- 
tetett 

A  nemesség  szerző  Sewaldt  Mártonnak  utóbb  született  A  n  t  a  1- 
József  fiától  származott  unokája  IT.  Ferencz  kérelmére,  ennek  fia  III. 
Perenoz-Don  áth    1816.  évi  sept.  18-án  Eomárom  vármegyétől 


')  Kroeió  várm.  JegjzfikfiDyve. 

')  Adami,  ScnU  genti!.  tomo  Xn.  DiBfedOyGoOQÍC 


(Íí)4  BZÉrALD. 

nyerréa  kétségteleo  nemesBégérÖl  bizonyítványt,   abban  a  csaUdnéT 
„Sxérald"  maghonosalt  alakban  fordul  elS. 

A  cB&lád  czhnere  — ■  mint  itt  a  metazvény  is  ábrázolja  —  fenálló 
hadi  vért,  melynek  kék  udvarában  zöld  halmon  arany  grif  kiterjesztett 
szárnyakkal  ée  hátulsó  lábún 
ágaskodik,  eUö  jobb  lábával 
három  búza  kalászt  tartva, 
ballábát  ragadozásra  kinyújt- 
va. A  paiza  fölötti  sisak  ko- 
ronáján kiterjesztettssárnyak- 
kal  fészkén  petiikán  td,  aUtU 
levő  kis  űüt  felhasított  melle 
vérével  táplálva.  FossUdék 
jobbrél  aranykék,  balról  e«flst 
vOrÖB. 

Márton  és  neje  Schwan 
Anna-Erzsébet  Komárom  vá- 
rosában lakván,  ott  nemesi  kú- 
riát bírtak.  Márton  1710-ben 
elhalt  :  özvegye    1713.   maj. 
31-éD   nemes    Satzger  Bene- 
dekhez ment  férjhez,  elaS  há* 
nasságából  Bzármacott  és  ak- 
kor még  élö  gyermekeinek: 
JánosMárton,  Antal-JózBofés  Mari  a-K  lárának  as  apü 
örökségből  2100  rén.  forintot  kifizetett,  a  többi  ingó  és  ingatlan  va- 
gyont pedig  második  férjének  móríngolta,   ki  azonban  magtalanul 
hunyt  el. 

I.  Antal  József  s  neje  ns.  Rötth  Anoa-Máría  1737-ben  Örök 
áron  megvették  Tancz  Jeromosról  örökségképen  a  Záporszky  családra 
szállott  nemesi  curiát  IlOOftért. 

U.Antal  Komárom  megyében  1793-ban  aljegyzit,  1808-ban 
táblabiró  éa  levéltárnok  volt. 

ignácz  Demeter  1793-baa  Praedikátorreadbeli  lelkész  és 
a  IV.  nyelvészeti  osztály  tanára  volt  Sopronban. 

ILFerencz  szintén  Komárom  vármegyében  1 780 — 1825.  köz- 
hivatalt viselt  45  éven  át :  a  tatai  járásban  alszolgabiré  volf^  és  megyei 
táblabiró. 

III.  Ferencz-DonátszUl.  1782-ben  Tatán.  Földváron  (Toh» 

CnOO'ílC 


SZÉTILD.  695. 

várm.)  1812.  jan.  l-éa  ndíil  vévén  kajdacBÍ  Eajdiwsy  Utvía  hajadon 
leányit  Ilonát,  ott  megtelepedett  1815.  febr.  7-én  ípát<il  az  ottani 
postát  átvette  és  felsőbb  megerősítéssel  királji  PÓBta-mestorré  ne- 
veztetett 1816.  sept.  18-án  Komárom  vánneg^töi  6si  nemességéről 
nyert  bizonyítványát  Tolna  megyében  Szekszárdon  1817,  mart  19-én 
tartott  közgyűlésben  kihirdetteté.  1836-ben  a  megyei  táblabírák  so- 
rába iktattatott.  Meghalt  1839-ban  D.-Földvárott.  Fiu  közttl 

István  szül.  1813.  febr.  Ift-án.  Tolna  vármegyében  1 837—1849 . 
évi  időközben  símontomyai  járási  eskadt  és  tiszt  szolgabíró,  utébb 
pedig  vámagy  volt  Meghalt  1851.  dec.  4-én.  Nejétől  felsö-eöri  Nagy 
TeréstSl  gyennekei  Mathíld,  Vilmos  és  Mihály. 

Méricz-Ferencz  (szül.  1817.  sept  28-án)  iskolái  végeztével 
Tolna  megyében  1838-ban  tiszteletbeli  aljegyző  lett,  1839-ben  ügyvédi 
oklevelet  nyert  1840-ben  másod-,  184&-ben  első  al-  és  1848-baD 
tiazteletbelí  ró-jegyzővé  neveztetett  1843.  apríl  20-án  osztályos  test* 
véreivel  kiegyezvén,  ethúnyt  szülőiről  örökségkép  visszamaradt  min- 
dennemű javakat  magához  váltott,  mínek  folytán  1844-ben  Duna- 
földvári  kir.  pésta-mesterré  is  kineveztetett.  Ugyan  ez  évben  Tolna 
megye  táblabirói  közé  soroztatott  1850.  febr.  4-én  törvényszéki  fö- 
jegyzÖ,  azon  évi  juliitH  26 -tél  1854.  apríl  24-ig  a  dnna-fötdvári  CB.kir. 
társaabiréságnál  ülnök  ;  1854 — 1856.  Somogy  megye  marczali  járásá- 
ban ca.  kir.  szolgabíró.  1856 — 59.  Veszprém  megyében  első  biztos, 
1859.  jul.  19-én  cs.  kir.  helytartósági  tAnáceos  és  Arad  megye  fönöke 
lett  1859.  jnlíns  19-én  Duna-Földvárott  a  Bertalsnféle  kíteijedt  külső 
birtokot  megvásárolta.  1860.  janoar  6-án  Aradmegyében  az  úrbéri  tör- 
vényszék elnöki  teendőivel  is  felraháztatott  1860.  aug.  3-án  c  s.  k  i  r. 
kamarás  lett  1863.  febr.  26-án  puszU  Szent-András,  úgy 
Bdlcske  és  Madocsa  községek  határában  fekvő  Forster-Eomisféle  ne- 
mesi birtokrészt  örök  áron  megvette.  1864.  év  elején  Veszprém  vár- 
megye királyi  biztosának  kineveztetett,  és  ugyan  ez  év  elején  feje- 
delmi legfelsőbb  engedélj^  nyert,  hogy  „szent-andrási"  előnév- 
vel élhessen.  ')  Nejétől  Qeísz  Teréztöl,  kí  1853.  aug.  2-án  elhalt,  gyer- 
mekű Leontina  és  Móricz. 

A  esaládfa  *)  következő  : 


'}  SttrgSny,  hivatalos  pot.  lap.  1864.  apríl  18.  99.  szám. 
>)  Családi  kOzlá  izeriot. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


696  BZÉTAU).— 8ZRTFBIE0. 

Udrton 
Jfi99.  H«.t  ITIO. 

(Scbwurz  Anna-Erzee) 

iCár.-Józief    Jdnot-Márt.    L  Tcrmcx    Aona-U.   I.  Autii'-Józaof.    Mária-Klára 
t  t  -  t  t  1737.  t 

(RŰtth  Anna-M.) 

Turdz    Klára    Dorn  II.Anral    Jgndcü-Dcai.    IT.  Ferenez    Eieonora    Jóiaef 

(Fran-  (Hadei*(Haizl)170.').18i)3.   Bicrxotas        komárcmiv.(Simonc<  cs)  tlUSl. 

(Sica     mann  levéltári).        tanár        alsibiró,  tbíró  Puláa 

Jáuoa)     Antal)  tátiUbiid.      1 1S;>0.        t  >ti35.  Tatán  (Duchoo 

nTlInddTí  (BerncrTeréa)  Lr«e> 


Anna  Twéx        III.  Ferencz-Donát        Francziska 

1 1S33.  Vácxon  1 1858.        azQI.  178J.  1 1839.        lak.  Tatán, 
(gyerjí.  Pyber  Póstameet.  táblabíró 

Ágost.)  (Kaid.  Kaidacsj  Hona 

íil^áO 

litván  Károly  Jözief  MóticzFer.  Lajos  Emilia  Vlneze  Igaács  Jink& 
».1813.  gz.l6l5.  az.l8l6.  ai.  1817.  es.lSlS.  ei.l820.  az.lSai  Biai.da  8S.1824. 
1 1851.  t  1822  üsyvád  ca.kir.kam.  f  1840.  +  18*3.  +  1831  m.h.l823.  (Miltó- 
tiait  al-  honvéd      (Oelaz      Váczoo  máj.  29.  nyi 

Bzbirö  kapit       Ter4z     kir.  táb.  (Uüténji  HikMa 

várnagy  tlS49.nov.l3.  f  1853)    jegyző    Miklós  ^dik  n^ej 

(Kagy  BábaHidvég.        1  arad.  Ugyéaa) 

"erli)  ' 


Terái) 


Leontina  Mórioe-For. 

BZ.  1611.  iz.  1817.  oct.  2' 

april.  1.  tanuló. 


Matild  Vilmos  Mihály 

BZ.  1811.        sz.  161S.  SB.  1817.  sept,  17. 
roart.  8.         maj.  37.  tannlö. 

jogász. 

SieTeBitréoyi  OMlád.  (Szevesztréttyi)  Fogaraa  vidéki  caaUd, 
meljbSl  Antal  ott  kir,  pénztárnok,  Lajos  azolgabiró  1843.kŰrttL 

SieyfHed  család  Szeyfried  János  és  Tamáa-Gil  1758-ban 
Mária  Terézia  királyasszonytél  kapták  czímeres    nemeslevelőket.   ') 

Ozimerök  négy  részre  osztott  vért^  az  1 .  éa  4.  osztály  fílggSlegesoii 
ezüst  vörös  udvarra  oszlik,  a  közepén  nagy  kerék  látható,  fele  részben 
a  paizs  színeivel  ellenkezíileg  színezve ;  a  2.  és  3.  ezüst  udvarban  zöld 
halmon  zöld  pálmafa  zöldéi.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  két  ki- 
terjesztett sasszárny  között,  melyek  közUl  a  jobb  oldali  vizirányosan 
félig  ezüst,  félig  vörös,  a  baloldali  félig  zöld ,  félig  ezüst,  a  koronából 


')Co1lect.  herald,  nro.  71.  és  Adami  Bcuta  gontil.  tomo  ^''00010 


8ZID0B.— 4BiaETHT  697 

róka  emelkedik  kt,  farkát  batá  mSgÖtt  felnjujtra.  Fossladék  jobbról 
ezOBtrörös,  balról  ezttst  zöld. 

A  csalák  oere  iratik  S  «  7  f  r  i  e  d-nek  is. 

A  nemeasógazerzök  egyike  TamáB-GAl  1760-ban  GySrben 
kincstári  sóbimtaH  pénztárnok  ToIt.  Ugyanakkor  Ferdinánd  Pes- 
ten kir.  sóházi  ellenőr,  Ferencz  Xavér  pedig  T.  Újlakon  kir.  só- 
hází  ellenőr  és  mázsáló. 

Szidor  osaláJ.  (SzidorfaWi)  Szidorfalra  helység  Bereg  várme- 
gyében fek  szik,  jelenleg  gr.  SchöDbom  birtoka,  £  helységről  irja  elö- 
nevét  a  S  z  i  d  0  r  család,  melyből  Dániel  l825-ben  Eraszna  vármegye 
főorvosa  volt. 

Sxigfltby  esalád.  Nógrád  megyében  találjak  a  XVIL  század 
elejétdl  fogva,  gyakran  S  z  i  g  e  d  y-nek  is  irra,  mint  a  nép  most  is  ott 
gyakran  nevezi.  Elvétve  néha  Szegedynek  is  van  írva  egy  két  helyen, 
azonban  az  Összevetés  mntatja,  hogy  itt  Szegedy  név  alatt  is  a  Szigethy 
család  tagjai  értetnek. 

1600-ban  Nógrád  megyében  Eis-KUrtös  helységben  birtok  Szi- 
gedy  Imre,  Demjén  és  Bálint. 

1684-ben  Szigethy  András  személyesen  áll  a  fOlkelS  nemei 
seregben. 

1701-ben  Szigethy  Mihály  a  losonczi  járásban. 

1702-ben  ugyan  az  Nógrád  megye  szolgabirája. 

1705-ben  ugyan  az  Gácson  tisztartó. 

1709-ben  ngyan  az  a  losonczi  járásban. 

1705  ben  Szeged^  néven  Gyö  rgy  a  kékkSi  járásban. 

1709-ben  márSzigedy  György  és  Andrása  kékkői  járásban. 

1711-ben  ismét  Szegedy  néven  ■)  György  és  András  mint 
a  forradalom  alatt  honn  tartózkodók  jelöltetnek. 

1722-ben  Szigethy  ('íjyj  G y ö r g y  és  M i h á  1  j- kétségtelen 
nemességöket  igazolják. 

1726-ban  a  nemesség  vizsgáló  törvényszék  előtt  Szigethy 
György,  Mihály  az  idősb  és  ifjabb;  és  István  Nógrád  megyétől 
1725.  febr.  15-én  kiadott  nemesi  bizonyítványukat  fclmntatják. 

1734  ben  Szigethy  idöab  ós  íQ.  Mihály,  Gáborés  Márton 
foglaltatnak  a  kétségtelen  nemesek  sorában. 

1755-bon  a  kétségtelen  nemesek  sorában  állnak  Szigethy  néven 
Mihály,  Gábor,  Imre,  András  és  György  Kis-Kürtösön, 


')  Csak  17u6  ben  éa  1711-ben  iratuk  Ssaf^edj  iiéveo  ,  egj^bkor  mind^ 
zigedy-^  S  í  ige  th  y-nek.  lOO'ílc 


699  SZIGBTHT. 

Hirton  Szent  Iránybaa, 

István  és  Jakab  Szécsényb en. 

1767-bea  Szigetíiy  Imre  Nógrid  ineg7^1  nemeBségi  bizonyit- 
vAnyt  kap. 

nii-hea  Szigetbj  György,  valamint  1782-ben  íb,  úgy 

1781-ben  Szigethy  András  és  társM  nemesség  igazoló  pert 
folytatnak  Nógrád  megye  előtt 

Szigethy  Jakabnak,  ki  az  17ö5.  évi  nemesi  összeírás  szerint 
Széosényben  lakott,  fia  rolt  János,  ennek  fia  J  á  n  o  s  Hont  megyei 
Bél  és  Lonthó  helységbe  költözött,  ennek  fia  Jáuoe  1842-ben  Ni^- 
rád  megyétől  nemesi  bizonyítványt  vett  ki.  ') 

Jelenleg  ismeretes  a  családból  Jánoa-F  e  r  e  lí  c  a  h.  flgy  véd,  He- 
gyerben  birtokos,  1848,  előtt  és  1861-ben  Nógrád  megyében  volt  aladó- 
szedÖ.  Neje  Krúdy  Izabella  volt. 

A  család  czimere,  mint  1702  ben  Szigethy  Mihály  szolgabiré  pe- 
csétén viselé,  a  paizB  udvarában  koronán  könyöklő  kar,  kivont  kardot 
villogtatva,  ugyan  ez  hitható  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján  ía. 

Trencsin  megyében  a  nemesség  összeírás  szerint  1728-baD 
Chiuneczen  lakott  Szigethy  csahld.  ') 

Zemplín  vármegyében  szintén  a  nemesek  sorában  áll  s  Szigethy 
nevű  család.  ^) 

Arad  megyében  Szigethy  József  1816-ban  íratott  a  nemesek 
sorába.  *) 

Nem  tadhatni,  nem  ezen  Szigethy  család  öse  volt-e  azon  Szigethy 
András,  ki  1653.  dec.  18  án  Ilt-  Ferdinánd  király  álial  czlmeres 
nemes  levélben  nemeaítetett  meg.  ^) 

Sdsetbf  csaUd.  (Máskép  Tóth)  Ldtd  Tóth  cialdd. 

Szigethy  máskép  Gyula  család.  (Szigethi)  Magyar  országból 
Oyiila-Szigethrill  számazott  egy  ága  Erdélybe.  EbbÖl  volt  Miklés  "), 
kinek  fia  István,  ennek  dyörgy,  ennek  Nánási  Svától  II.  Ist- 
ván (szül.  1678.)  volt  tanár  N.  Enyeden,  innen  az  1704.  évi  kumcz 
világban  történt  posztításkor  N.  Bányára  menekült,  majd  küIEoldi 
egyetemekre  ment,  innen  haza  térvén,  több  helyen  pap  és  tanár,  1713- 


■)  Megyei  jegfEfikÖDj  1842.  évi  2U.  szám  alatt 

Ó  SsODUgh  Dán.  kOzl.  azerint. 

•)  Szirmsj,  C.  Zemptin  aot.  top.  117. 

<)  Arad  Tárm.  jegyzökönyve  1816.  évi  1315.  n.  a. 

*)  Katona,  Hist.  oritica  tomo  XXXU.  pag.  751. 

*}  BankS,  TraDiylvania  U.  501- 


ir,Goo<^lc 


ban  N.  Enyeden  hittaoár  24  évig,  1737-b6n  auperintendenBnek  tí- 
lasztatott.  1738-baD  öBszeeBkűvéa  gyanújában  elfogatott,  de  ártatlan- 
nak találtatva  elbocsáttatott.  Irt  tdbb  tudományos  értekezést  Meghalt 
1740-ben  kora  62.  évében.  Első  neje  Qálfi  Eraee,  ettSt  gyennekei 
látván,  József,  Sámuel  szászvárosi  lelkész,  Mária  borosnyai 
Lukács  Jánosné,  Erzse  és  Zsuzsa.  Második  nejétől  Enyedi  Klárá- 
tól gyermekei  nem  maradtak. — Fiaitól  unokái  voltak:  János  kir.  bá- 
nya hivatalnok  és  István  1797 — 1814-ben  Alsó  Fejér  megyei  adó 
iró  biztos.  ElSoevét  Nagy  Enyedröl  irta. 

Jánosnál^  fiu  III.  István  bányahivatalnok  Verespatokon ;  II. 
János  és  József.  Ezek  közUl  III.  Istvánt  1849-ben  nejével  Vida 
Júliával,  Irma  éa  Etelka  leányaival,  ipa  Vida  Antallal  s  több  ro- 
konaival az  oláhok  legyilkolták ;  életben  maradtak  gyermekei :  I  s  t- 
V  á  n  növejtadékpap,  János  orvos  tanuló,  L  a  i  z  a  Jenéi  Zsigmondné. 

n.  János  1848.  előtt  Fejér  megye  szolgabirijá.  Meghalt  1855- 
ben,  özvegyen  hagyván  nejét  Jeney  Máriát  gyermektelenttt. 

A  családfa  ktfretkezS  : 


TI.  István 

8«.  167a  t  1740. 

superintendens. 

(1.  Gálfi  Eme) 

2.Enyedi,Klár»t) 


Jóysef  Sámuel  Mária  Ente.    Zsuzsi. 

'      JÍ      '       Bsásivároai    (BoroBayal 

ti: ,    lelkáis.      Lukács  Ján.) 

látván  1791.  JánOB 

1811.  adóir6  kir.  bánya  hív. 

Fejér  várm.        '    m.  Liuán  n.  János.    Jó»ef.  ' 

bányahivat. 
Verespatakon 


Ifina        Btelka    István.    János.  Lniza 

1 1849.     1 1B49.  (Jeney  Zsigm.) 

Sllgethy  család.  (0alaczi)  Doboka  megyében  a  XVII.  század- 
ban birtokos  és  főbb  megyei  hivatalt  viselt  Szigethy  György,  ki  1629 
— 1634.  alispán,  és  egyszersmind  fBbiró,  azontúl  1641-ig  főbíró,  majd 
iámét  1633'-1660-ig  ugyan  az.  ■) 


')  Bodor  K.  Doboka  virm. 


ídOvGoOf^lc 


700  BEIQETHT.— 6Z1QYÍBTÖ. 

Táo  enoefc  eldödei:  PAl,  ki  1660-lian  Erdélyben  ítélömeBter,  éa 
máaik  Pál,  ki  1603-bsn  Székely  Mósseuel  az  spáozai  cMttában 
MeH  el.  ') 

Szlgethy  család.  (Polyáni)  EfisOlSk  J  á  d  o  e  1837.  kÖrfU  Ara- 
nyos székben  ügyvéd, 

Biigetfay  család.  (Nagy-Szigetbi)  K&zlUök  Qyörgy  fSkor- 
mioyszéki  fogalmazó  volt  B^>loBVárott,  az  Ö,  és  fiai  Károly,  Lajos, 
József  neveikre  1810.  évi  nov.  6án  kelt  új  armálielevél  sz  1811.  évi 
erdélyi  ország  gyUIésen  kíbirdettetett  Utódaik  vagy  oldalrokonaik  L  a- 
jos  és  György  Kolos  megyei  adóiró  biztosok  1848.  «l8tt.  István 
tartományi  fá  Bzámrevitségp  tiszt  1840.  kSrttl.  ZsigmoDd  főkor- 
mányszéki kiadó. 

Tán  e  család  tagju  és  épen  tán  a  nevezettek  Torda  éa  Kolos 
megyében  birtokosok? — így:  Zsigmond  rSdi,  Lajos  rSdi  ás  mi- 
kesi,  György  m.  palatkai  birtokosok.  —  Gyögynek  neje  Zudor 
Zsuzsi  Doboka  megyében  szavai,  J  ó  z  s  e  f  a  Szilágyságban  feUö  szo- 
pori  és  kémeri,  —  Lajos  Kttküllöben  mikefalvi  és  somostelki  bir- 
tokos, ^) 

Silgetby  máskép  Csebi  esalád.  (Szigetbi)  Torda  megyei  csa- 
lád, melybSl  Csehi-Szigethi  Sándor  1815-ben  Torda  megye  adólré 
biztosa.  Ismét  Sándor  1846-baD  Torda  város  fitbadnagya,  József 
Torda  város  aljegyzője  1848-ban.  Sám  uel  orvos  F,  Fejérben  1845. 
körül.  J ó z B e f  Torda  megyei  törvÓDyszéki  ülnök  1840-ben.  Sándor 
főkormányszéki  irnok  1848.  előtt,  1848 — 9-ben  honvéd  százados,  majd 
besorozott  cs.  katona,  1861-bQn  koloavári  tanácsos  ,  most  ügyvéd  Ko- 
losvártt.  F e r  e n  c z  szolgabíró  Alsó-Fejér  megyében  1840.  elStt.  Sán- 
dor főkormányszéki  fogalmazó  gyakornok  1848.  előtt  ') 

Szígyártó  oialád.  (Losonczí)  Nógrád  megyei  Losoncz  városá- 
ban törzsökös  nomea  család.  Nemességet  a  XVIL  században  Szfgyártó 
Tamás  1620.  táján  11.  Ferdinánd  királytól  kapta.  A  család  Loson- 
ozon  egy  szabad  telket  birt,  innen  losonczi  előnevét  vette.  Már 
16&3-ben  Szígyárló  Andrást  a  nemesek  sorában  találjuk, *) 

Az  1684.  évi  nógrádi  nemesi  fölkelésen  személyesen  részt  vet- 
tek: Szigyártó  István  (szQl.  1650.)  ')  és  András,  amaz  a  birto- 

■)  Bethlen  Wolph.  Hist.  V.  409. 

')  Törlik  Antal  ktlzldse  szerint. 

')  Ugyan  az- 

'}  Protoc.  C  Nűogradienais  anoi  1662 .  pag.  21. 

*)  Egy  16S0..!ri  taniívalUlás  alkftlmival  80  ^?es  volt,  tehát  l650-bea  síU- 
lotett 

^  D,B.lizedbyG00glc 


SZIGTÍRTÓ. — SZIKBZAY.  701  • 

^osok,  emea  az  úgy  nevezett  armalistAk  közé  frvs.  ')  Nevezett  tBtván 
nsk  neje  volt  Király  Erzsébet,  16S0>ban  22  éves,  ^)  Tán  ez  utóbbiDak 
teatréret  Szigyártó  Kata  Csizmadia  Pálnak  és  Szígyártó  Ilona  Sza- 
latayay  JAnoanak  özvegye  1680-ban ,  amaz  akkor  35.  ez  30.  éves. 

Az  1705.  évi  nemesi  fölkelésben  részt  vettek  idÖsb  és  ifjabb 
István.  1 709-beD  a  birtokosok  között  állt  i  d.  I  s  t  v  á  n,  az  armalisták 
között  ifj,  István.  1711-ben  az  egyik  István,  valószinüleg  az 
idflab,  már  meghaltoak  iratik ,  a  másik  István  1710.  novenlberben 
került  baza  a  Rákóczy-táborból. 

1734-ben  Lászlót,  1755-ben  az  armalisták  között  Istvánt  ta- 
láljuk. ») 

E  században  élSk  A  n  d  r  á  s  ügyvéd,  ennek  Szentlrányi  Bora* 
tói  fia  Mihály,  h.  ügyvéd,  1848.  elfftt  tevékeny  táblabíró,  1850. 
otán  DÓgrádfflegyei  cs.  kir.  törvényszéki  Ülnök ,  meghalt  Szakaiban 
18Ö9.  ang.  SO-án.  kora  72.  évében.  Nejétől  Okolicsónyi  Lujzától  gyer- 
mekei :  István,  ki  meghalt  1861.  dcc.  17.  kora  27.  évében  és  Pál. 
Losonceon  városi  hivatalnok  volt  I.  Sámuel,  ennek  fia  II.  Sá- 
muel olt  fSbiró,  a  megyénél  tbiró  és  pénztárnok,  mhalt  1825.  Nejétől 
Fatavich  Klárától  (t  1841)  fia  Ul.  Sámuel  (szül.  1815.  aept.  8.)  h. 
f  gyvéá,  több  uradalom  és  ÍÜ  nemzetség  r.  ügyésze.  Neje  Hajós  Mária. 
Egy  ág  Borsodba  szakadva,  Losouczy  néven  ismeretes ,  eb- 
ből élnek  testvérek  :  K  á  r  o  1  y  S,  Szentpéteren ,  J  ó  z  a  e  f,  kinek  neje 
Fáy  Jozefa,  Miskolczon,  László  Hevesben,  és  Luiza  Fáy  Károly 
özvegye  Lobduczod. 

A  család  czimere  a  paizs  kék  udvarában  arany  koronából  ki- 
nyúló férfi  kar,  kivont  kard  hegyén  törfikfejet  tartva,  felette  jobbról 
félhold,  balról  arany  csillag  ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából 
az  előbbihez  hasonló  kar  nyúlik  ki,  kardja  hegyén  levágott  tőrökfejjel. 
Fossladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüatvörüs. 

Slikoujra  esalM.  Szabolcs  vármegye  nemessége  sorában  em- 
iili Fényes  £.  M.  orsz.  Qeograpbiájában. 

Sdkra  esalád.  1739.  körül  élt  Oyörgy  Erdélyben  Enyeden 
ügyvéd.  *)  Magyarországban  mellékneve  egyik  Boros  családnak. 
Ldtd  Boros  eg. 

Sxiksiay  család.  Jelenleg  Abaaj ,  Bereg,  Szabolcs,  Ung  és 
ZemplJn  megye  nemessége  sorában  leljük  a  Szikszay  nevet. 

')  Proloc.  C.  Neograd.  aani  1684. 

')  TaDuvallatások  1660.  dvrÖL 

'i  1705— 1765.  évi  megyei  Jegyiő könyvek. 

')  Apor,  Synopaia  HntiÁioiMim  891.  ^.  , 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


702  SziitazÁT. 

Zenaplin  megyében  e  ecázad  elején  BarancBjlLErQcsó  éa 
V  é  k  e  helységben  Íratott  kösbirtokosnak,  az  utolsó  helyen  mint « 
Vékei  család  leányági  rokona. ')  E  megyében  Scikszay  Imre  1674. 
ben  a  beregi  pusztán  részt  kapott  kir,  adományban. 

Tállyoi  Szikssay  J  á  n  c  s  1832-beii  Zemplin  várme^e  alügyi- 
8ze  Tolt. 

Szikszay  János  1582-ben  Szatmár  megyei  Eíb-EoIcz,  és  Ká- 
polnán és  Abaoj  megyei  Kis-Vilmán  máskép  Kis-Faluban  nyert  réss- 
birtokra  kir.  adományt  ') 

Nógrád  megyében  1688-baD  Szikszay  János  Losoncz  vároB 
jegyzője.  *)  Fia  János  ugyan  ott  bíró  1705-ben,  *)  meghalt  1711. 
előtt  ^)  1688-ban  Szikszay  G-ergely  Crijmör  megyében  Uza-Faoni- 
ton  prédikátor  volt  ") 

Szikszay  Fabritius  néven  ismeretes  Gáspár  és  Basil,  ki 
1568-ban  sáros-pataki  tanár.  —  Mindezeket  azonban  egy  családbeliek- 
nek  binni  adatok  hiányában  nem  lebet 

SsÍk8«ty-KÍB  család.  Szikszay  Kis  Péter  állítólag  I.  Leo- 
pold  alatt  ennek  részéről  török  kém ,  adományban  kapta  (nekem  ~- 
úgy  látszik  —  a  XVIU.  század  első  felében)  Bihar  megyében  Janka, 
Hódos,  Kovácsi  és  Hegyköz-pályi  helységekben  részbirtokait,  melye- 
ket leányai  után  leányági  iradékai  máig  bírnak ;  családja  igy  álíott : 
Pét«r 


Mária  Jnlianoa  Kata 

(DöiMÖdy  György)     (Komáromy  (Szeramley 

GjOrgy)  JóueO 

Slikbiay  család.  (Vagy  Szikszói).  A  XIV.  ssázadban  élt  I  m- 
re(£merícus  de  Sziksov)  ennek  fia  Péter  mester,  kinek  leányát 
Annát  1353-ban  Lajos  király  aprodjának  Bulcai  Simonnak  adta 
férjhez.  ■") 

Sitkszay  család.  (Szamos-ujlaki).  Ktlzép-Szolnok  m^yei  Sza- 
mos Újlakról  irta  elönevét  a  család.  1698-ban  a  fejérvári  országytt- 
lésre  hivatalos  volt  Szikszay  György.  Tán  ennek,  vagy  hason  nev3 
fiának  neje  Bánfiy  Judit  A  mnlt  század  ejstí  negyedében  kihalt  a  caa- 


■)  Stírmay,  C.  Zetnplin  not.  top.  117.  236.  288.  SiO. 

')  Libcr  regnie  folio  246. 

')  Hevenessy  Hsa.  tomo  LX.  p.  215. 

*)  Ptotocol.  C.  Neograd  aoni  I70&. 

*)  Ugyan  ax  1711.  tírröl. 

*)  HeveneBiy  id.  h. 

')  F^ér  Cod.  dipl.  tomo  IS.  vol.  tll.  pag.  S6&. 

i:,:,rcdr,G00<^lc 


sziKszAr.— íziljÍdt.  703 

Iád,  mert  annak  kihaltán  hirleltette  a  kir.  Ugyéaz  Sztojkafalya  egész 
fafllységet,  mint  SEÍkszay  birtokot.  ') 

Sxiksiay  család.  (Ér-Bzentkirályi).  A  XVII.  században  élt 
Szikszay  Zsigmond,  ki  Borra,  Válaszút,  Ugrócz,  Poklostelke  éa 
Fejérd  helységekbe  történt  iktatásnál  Kasaaj  István  itéldmesternek 
ellentmondott. 

ElÖnéT  nélkOl  ismeijük  Gergelyt,  ki  1631-beD  Leydaból 
ment  baza  Erdélybe.  ') 

Síikuay  család.  (N.-Bányal).  Közülök  László  dullóbiztos 
MarosBzékben  1848,  előtt 

SzikBiay  Malád.  (Gyulafejérvárí).  Eözfllök  Istv  án  Gy.-Fe 
jérvárott  városi  tanácsos  1794-ben.  Károly  tizedbértárnok  1815 
ben.  Másik  Károly  vereatoronyí  harminczadi  ellenSr  1840.  körÜl 

Ezeken  kívül  Erdélyben  még  e  néven. ezámosao  éltek,  kik  köz- 
hivatalokat viseltek.  FelsÖ-Fejér  megyében  pedig  Komeczelen  (v. 
Hortobágyfalván)  a  Szíkszay  családot  a  birtokosok  sorában  találjuk. 

A  székely  földön  is  találunk  Szíkszay  névre ,  melynek  ÖseíbSI 
Szikszay  Mihály  Oyergyószékben  1646-ban  Rákóczy  Györgytől 
kapott  píxidaríus  levelet.  *) 

Szlksid  Malád.  Szikszó  János  1720.  april  29-én  III.  Károly 
királytól  kiqwtt  czEmeres  nemeslevelet.  *) 

Czímere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  két,  keresztbe  helye- 
zett nyíl,  alól  vörös  tollal,  hegyeikkel  fölfelé,  az  előtérben  arany  mar- 
kolatú kard  áU,  hegyével  szintén  fölfelé.  A  paízs  fölötti  sisak  koi-onáján 
pánczélos  kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék,  balról  eztist vörös. 

Sslfculár  család.  Trencsin  megyében  az  1666.  évf  nemesi  össze- 
írás szerint  lakolt  SzkalaUjfalaban.  ^) 

Sxllády  család.  A  szentgáli  királyi  vadászok  közül  való,  s  Qsi 
fészke  Szén  i-O  á  I  helység  Veszprém  megyében,  honnan  a  muIt  szá- 
zad közepén  István,  János  és  Mihály  testvérek  közUI  János 
kiszakadván,  reform,  lelkész  lett  Pest  megyében  Szalk-Szent-Márton- 
ban.  Meghalt  1778-ban.  T6Ie  a  Pest  megyei  és  kis-kúasági  ág  így 
származik  : 

■}  Hodor  Karolj  kOzI. 

')  Hallét  Qábornaplőja. 

')  Nemes  eaikalj  nemz.  CoDStitutiöí  97. 

')  Collect.  hetald.  nro.  4i9.  éa  Adami  Scnto  XIL 

')  Sionlagh  Dán.  kUsl.  ^  . 

DiB.1izedOyCOO<^IC 


i.  JánoB 
sz.  szén  t-m  ártoni 

lelkészt  1778. 

Jinoa  P^ter  Benjámin 

kktODft  Bzalk-B2.mirtODÍ  f  1857. 

t  lelkéez  (Ozer  Ráya  t  1828.) 

, (Caepán^Julianna) ^  ■"         ^áí^ló  f  IB^ 

Jnlianna  Zbuzba  Eárolj  Gedeon  halaii  lelk^K 

(K'aiXj  (llkei  njomdáBz  Ridon  Mtigridban    (Magjftr  Zsdfia) 

Mihály)     Varga  Sándor)  KeCBkemáten.    [Marea  N.) 
Pón>á«.n.  tK.Ken^»Mária)'^^„     g^,^     q^^ 

JóBief  Lajos 

(Vetea  Ottilja) 

'Hária.     öd«B.     Janka.     László. 

Áron.      JánOiB.      Hório.      Lörino.     Terds. 

I,  JÍDOBiiak  fia  Péter  44  évig  volt  Ssalk-SaenttMártotiban  lelkész. 
Ennek  fiai  köettl  Károly  nyomdász  Kecskemétea ;  másik  fía  Ge- 
deon Nógrád  megyében  Radon  lakott,  b  halt  meg. 

Benjáminnak  fia  L  á  b  z  1  ó  25  évig  lelkészkedett  Ságvirott, 
JáBZ-KÍE-Eren,  és  végre  Halason ,  egyszersmind  keoBkeméti  egyhie- 
megyei  és  Dunamelléki  egybázkcrdleti  tanácsbirA  rolt.  Me^ialt  1862. 
évi  JUD.  7-én.  ')  Nejétől  Magyar  Zsófiátél,  ki  előbb  Láczai  Szabó  Zsig- 
mondné  volt,  több  gyermeke  közül  Áron  azintén  ref.  b.  lelkész,  jeles 
keleti  nyelvtndÓB,  a  m.  akadémia  tagja. 

Czimerök  :  a  psizs  (tán  kék)  udvarában  kátnlaó  lábain  ágaskodé 
oroszlán,  mely  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tart 

Tán  szintén  e  család  ősei  közül  valók  :  azon  Szilády  Mihály, 
ki  166Ö-ben  Fülek  várában  tömldcztartó  volt,  ")  és  Sziládgyi  (igj/) 
András  1661-ben  Trencsin  vármegye  táblabírája;  ")  —  noha  a  Szí- 
lády  név  Írásban  hibásan  épen  úgy  összezavartathatott,  minta  Somo- 
dy  és  Somogyi  név. 

-SzUádjr  család.  (Gelléníialvi).  Nyitra  megyei  Qellénfalváról  irta 
elünevét.  KözUlök  lő69-ben  élt  László,  kinek  ivadéka  —  mely  ne- 
gyed ízen  kihalt,  —  igy  *)  sarjadsott. 


'}  A  fölStte  mondott  halotti  beszédek  kinyomattak. 

<)  Nógrád  m.  levéltár. 

')  Eredeti  okirat. 

')  Hajcsányi  Dedact.  geneal.  U.  349. 


ídOvGoOf^lc 


SZILÁDY.  — SZILIoTI. 
Láazló 


János  1635. 
(Bway  Kata) 


KaU  Zsófi* 

(RutUca;  máskép      (Horvát  máekép 

LamoB  Jánoa)        8ztrngár  János) 


Slllágyi  oMlád.  (Horoghazeghi  f)  Ré^  magyar  faj ,  mely  — 
mist  e  mnnka  IV.  kötet  333.  lapján  emlitve  volt  —  a  mecsínczei  0  a- 
rázds  családdal  egy  tfirzsböl  eredt.  Birtokaik  nagy  részo  —  kőztök 
Meceiocze  is  —  a  magyar  koronához  tartozott  Bolgárországban  feküd- 
tek. A  XIV.  Bsásad  vége  íeU  a  Garázda  család  két  fíiágra  oszlott,  az 
^^ik  ág  megtartá  a  Garázda  nevet,  mecsinczei  és  utóbb  kereszt- 
túri elSnév  mellett,  a  másik  ág  S  z  i  1  á  g  y  i-nak  neveztetett.  Loránd, 
(táa  jobban  I.  László)  volt  az  első,  ki  a  Szil^yi  nevet  fölvette ; 
azonban  a  ca&ládnak  vér-  és  osstályos  közössége  meg  ezután  is  egy  ide- 
ig megmaradt,  mint  ezt  a  XV.  század  elején  szerzett  közös  birtokokról 
szóló  adománylevelek  mutatják.  Czimerök  is  közös  maradt,  és  pedig 
as  egéss  köBÖa  vérségnek,  úgymint  a  Garázda  nemzetségből  kifejlett 
Széki  és  Teleki  utóbb  egygyé  olvadt  családokkal  egyetemben. 

Emiitett  Lorándnak  ')  két  fia  volt :  Miklós  és  Gergely, 
ez  D^ol  —  mint  emlitve  lesz,  —  György  nek  is  Íratott ,  és  Szent- 
Eirályról  is  neveztetett,  ellenben  Miklós  mindég  Szilágyi  névvel 
fotóul  elé. 

Miklósnak  hat  £át  ismerjük  :  L á s z  1  ó t ,  IL  Gergelyt,  Mi- 
hályi Albertet,  Domokost  és  Sebestyént.  Ezek  közül 

László  rokonával  keresztóii  Garázda  Miklóssal  azon  érde- 
meikért, melyeket  Zvomik  (Zrebemik)  várának  négy  évi  hősi  védelmé- 
vel szereztek,  a  közös  vérségtt  Garázdákkal  és  nagybátyjával  Szilá- 
gyi Gergely,  Mihály  és  Domokossal  1407-beD  Zsigmond 
királytól  kapták  adományban  Doboka  vármegyében  Balásfalva,  és  Fe- 
jir  megyében  Szentlmre  helységeket.  *■) 

1408-ban  keresztúri  Garázda  Miklós  István  fia,  és  Szilágyi 
Miklósnak  fia  László  zrebemiki  várnagyok  a  törökök  elleni  har- 


')  Teleki  inrint  Hunyadiak  kora  L  2B.  De  Fc^ér  Cod.  DipL  tomo  X. 
TOl.  4.  pag.  654.  a  Horogizegliidl  kelt  adomány  lev^l  flserint  László. 
*)  Fejér  6.  Codex  dipl.  tomo  X.  vol.  4.  p.  £09—612. 

KMVASOMtiA  OMtJiDU  JC  »ÍH.  '   '  '■'"■■■'->    'MlP'-'^"- 


czokbnn  Boazniábau  és  liianich  vára  ostromában  és  megvételében  Bier- 
zett  érdemeikért  Zsigmond  királytól  a  magok ,  úgy  Oarázda  Miklós 
atyjának  Istvánnak  és  Garázda  Imre,  László ,   JánoB  ós  Pál  testvérei- 
nek, továbbá  Siilágyi  L  á  s  z  1 6  ')  atyjának  Szilágyi  Miklósnak,  en- 
nek testvére  Gergelynek  az  I.  László  fiának,  úgy  IL  László  testvérei- 
nek Miklós  fiainak  u.  m.  Szilágyi  Gerg  ely  (v.  György),  Mihály, 
Albert   Domokos  ós  Sebestyénnek  részekre  az  előbb  He- 
ves megyében  adományban  kapott  Heves  megyei  Z  e  u  t  h  (Szűcsi  ?)■ 
FajíathjBéde,  Etbed  (Ecséd)  é«  Nógrád  megyei  Cetbe  (Csé- 
cae)  helységek  '.helyett ,  melyeket  Zsigmond  király  töIük  visazavtíl, 
csere  adományképen  Temes  megyei  tHlorogszegh  helységet,  axon 
és  más  megyékben  fekvő  Kis-  és  Nagy-Poaarast,  Böszöroiényt,  Tóbm- 
get,  MoBOtót,  a  három  Bege- 
nyét,  nem  kalönben  Telek 
földét  kapták  és  királyi   ado- 
mányban  nyerték.  *)  És  in- 
nen a  család  elönevét  Horog- 
szegről   irta,  úgy    látszik  — 
azonban :  csak  EL  Lásrió  ntó- 
dai,  mert  az  8  testvérei  birto- 
kaikról —  mint  Teleki  irja— 
Bernolcliiaknak  hívattattak. 

I409hen  mecsincsci  G«- 

rázda   Miklós    és  Déne» 

és  Szilágyi  László  utódaik 

részére  is  uj  adományképen 

Zsigmond  királytól  czlmerle- 

velet  kaptak,  mely  síerintcri- 

merök  a  pwzs  ezüst  advaii- 

ban    lángokból     kiemelkedő 

zerge  C'*ey  ^^  kecske  capi* 

.,k»trl.)  .t.ny»olt  .^-vakk.1  i.  kömökM  melj  "!•»  1^'"1."*" 

le«l»  tenjöfit  (.bie.)  frl.  A  p»».  Blöttí  .„.A  koro«4,áMl  i^ 

„lj.«  »,rge   língokbíl   emelkedik   fel.   Foe.Udék   ■»'»"«  old JrJ 

e.ü.t  fekete.  É.  .  cinért  .  nenuetség  ol,  hoz»i.dto.l  k.pl. ,  taW 

•)  Feji.  G.  Codcj  dipl.  tomo  X.  volt  4.  p.  664-660.  -  K.ptiau  11».  B 
IV.  62.  Telcky  Hunyadiak  kora  1. 28.  . .  , 

DiítsdByljOOl^lC 


kzilAgyi.  707 

a  családból  mindazok,  kik  a  hadi  pulyán  feltűnnek,  a  czfmer  fehér  szí- 
neit aranynyal  fölcserélve  viselhessék.  ') 

László  1428-ban  bácsi  f&ispán  volt.  Neje  Belléni  Istvánnak 
leánya  Belléni  Katalin  volt  Etíül  született  következS  hat  gyermeke : 

1.  IL  Mihály,  1456'baQ  belgrádi  kapitány,  Teniesi  fSispán  és 
macbói  bán,  1458-ban  miután  öcscsét  a  kir,  trónra  segité,  mármint 
beszterczei  gróf  unoka-Scacsétí!!  Uátyás  királytól  Torontál  megyei 
Becsét,  és  KrassÓ  megyei  Somlyót  kapta  kir.  adományban.  *)  Mátyás 
király  mellé,  míg  ez  törvényes  korát  eléri,  kormányzónak  választatott, 
áa  ntóbb  is  több  adomány t  kapott.  Mindjárt  eleinte  Mátyással  viszályba 
keveredett,  ^)  és  ezért  Világos  várában  fogságot  is  szenvedett^  de  nem 
sokára  1459-ben  kibékültek,  •)  és  ismét  Mátyás  híve  volt,  haláláig  har- 
czolva  a  tördk  ellen,  azonban  még  ez  évben  azok  kezébe  esve,  Kon- 
stantinápolyban feje  vetetett.  ^)  Nejétől  Báthori  Margittól,  Bátboii  Ist- 
ván országbíró  leányától,  ki  utóbb  1464-ben  már  alsó-lindvai  Bánffy 
Fáiné  vol,  gyermeke  nem  maradt.  Özvegye  birtokában  maradt  Diód 
várának.  Túr  és  Varsány  mvárosoknak.  ') 

2. III.  László  1457-benbelgrádivámagy  volt,  midőn  testvérével 
Mibálylyal  együtt  Brankovics  Oyörgy  által  orozva   megtámadtatott, 


')  Ax  oklevél  Katonánál  kivonatban,  Katontt  Hlit.  Oritfc.  tomo  XI.  pag 
761—763.  Eg^Bisen  Fejér  O.  Codex  diplom.  tomo  X.  vol.  4.  pag.  742—746.  Na 
gjoa  tévedett  tubát  Szilágyi  Fercnoz,  midSn  az  általa  Bierkesztett  8on 
és  Külföld  IMI.  íehr.  Id-ki  14.  szán  55.  lapon  a  jogjzotben  azt  irta,  hogy  a 
faorogBieghi  Szilágyi  ncmzetadg  czlmere  „nyiUal  kereBstttlIöttfél- 
b  o  1  d."  Hasonlóan  tévedett  Siebmacher  is,  kinok  Gr.  Wappenbuoh  Supl. 
X.  Bd.  nro  31.  alatt  kö/.lött  czímere  egészen  clUtt  a  valóditól.  Siebmacher  ily 
cclmcrt  tulajdonit  fllaptalanúl  a  horogszegi  Szilágyi  nomzeteégDck  :  a  paizs 
kék  odvai^ban  arany  borgony  áll,  melyet  kGzcpén  keresztül  haBÍt  egy,  a  paizs 
advarán  vízirányosaa  átvonnlö  czOet  pólya  (fascia).  A  pala*  fttlötti  Bisak  ko- 
rónájából  felfordított  arany  horgony  emelkedik  ki,  k^t  kiterjesztett  fekete  sas- 
szárny  ktízütt.  FoezladtSk  jobbról  araaykék,  baliól  ezUstvörSs. 

')  Kaprinai,  Hungária  diplomatica  H.  195. 

')  Teleki  Hunyadiak  kora  III.  96. 

')  Ugyan  ott  Hl.  165. 188- 

*)  Ugyan  ott  III.  192.,  hol  arczképD  is  látható.  Hint  kormánytótól  egy 
töcrénye  14fi8.  évrCII  havonmásban  látható  a  M.  Tud.  Tár.  ÚvkSnyvei  I.  köteté- 
bon 846— 364.  hol  pecaétrajza  is  látható,  aíonban  a  czimerlevelet  nem  iamerS 
rajzoló  a  vadkecakét  tUzlángok  helyett  mintegy  koronából  klenelkedve  tUnteté 
t-lé  —  hibásan. 

•)  ügynn  o<t.  III.  194.  a  jegyzetben. 


GooqIc 

45#       ö 


708  eziLiQXi. 

testvére  a  koceiról  leugorván,  és  lóra  kapván,  megmenekülj  azonban 
László  sebekkel  terbelten  halva  ni&radt  *) 

3.  O  e  T  á  t,  kiről  mit  sem  tudunk.  Ha  ceak  ennek  leánya  nem  volt 
horogszegbi  Szilágyi  Jusztina,  ki  1481.  évben  somkeréki  Erdélyi 
János  neieül  íratik,  ')  miután  MihálynEik  és  Osvátnak  nem  Tolt  JosS' 
tina  nevU  nSvére,  mint  némelyek  állítják.  ^) 

4.  Erzsébet  mintegy  1432.  éta  a  halhatatlan  nevű  Hunyadi 
JánoB  neje,  Má^'ás  király  anyja.  Meghalt  1484.  táján. 

5.  Z  í  ó  f  i  a  Vingárti  Oeréb  Jánoané. 

6.  O  r  s  o  I  y  a  Désbázyaé,  *)  kinek  fia  Déaházy  István  mohait 
1530-ban. 

Ezekben   kihalt   a   horogazeghi  Szilágyi  cealád,  melynek  táblá- 


Hifalöa  L  Gergely  1407. 

de  Ssilágy  1408.  de  8x.  KíMj 


11.  Lászlú 

1407.  1428. 

BácBÍ  főisp. 

fBalléni  Katft) 


11.  Mihály  III.  Lásslö        Osvát.        Erwe        Zsáfia        Oriotva 

1 1469.  belgrádi                       f  1484.  (vingárti    (Dithitjníi 

kftrmánjzó  várnagy.                     (Hunyadi  Oeréb 

(Báthori  János)        János) 
Margit) 

Szilágyi  család.  (Szilí^y- Somlyói)  Eraszna  megyéből  eredhe- 
tett, mely  megyének  mvárosárol  írja  elŐnevét  is;  innen  származott 
Szatmár  megyébe,  hol  birtokos.  Törzse  Szilágyi  János,  1617>beii 
kővári  kapitánynak  iratik.  Tán  &  acon  Szilágyi  János,  ki  1609-ben 
Szatmár  megyében  Anaczot  királyi  adományban  kapta.' ')  Annyi  bizo- 
nyos, hogy  fiai  már  Szatmár  megyében  birtak,  és  közütök  F  e  r  e  n  c  z, 
ki  1642-ben  Alsé-Misztétfaluban  birtokrészére  kir.  adományt  vitt, ') 


•)  Teleki  Hunyadiak  kora  It  598. 

*)  HodoT  K.  Doboka  várm.  74.  ^s   3&4.    és  azninte  a  kolosnionoitori 
convent. 

■)  HodoT  id.  h. 

<)  KspriuBi  Hnng.  Dipl  11. 196. 
')  Szirmay,  Bzatmár  várm.  11. 196. 
')  Liber  BeginB  folio  68. 

DiB.1izedOyGoO<^IC 


1647  ben  azon  megye  követe, ')  éa  alispánja  volt  1657-ben  is. ')  Ez  test- 
vérével  Istvánnal  osztozott  Szatmár  megyei  Övári  helységben,  hol  a 
család  jelenleg  is  birtokos. 

A  családfa  ')  kővetkező  : 


1617. 
Küvárí  kapit. 
(Lópyay  Bora) 


István 

(KavdrMiria) 

(Kormga  Éva) 

Sámael 
(Királyi  Sára) 
*"!.  JÓMef        ' 
(Ssent-Lásalav 

8ira) 

ÍTjíisef  V.Feranca  II.  Ádám  Qj'órgj  Kiről;.  JankT 
(BalU      (^ziUgvi      iDicse         t  (Hetey 

Hiehaela)    Miria)        Erue)  Ádám) 

1  Lóra 

(Boros  Ign.) 

EmÖü  Amália       Qrala.  ' 

(Jármy  Pál)     (KOlcaey 
Dusff) 


I.  PcMuez 

Sisatmári  al  ispán 

16*2—1657. 

I  Rbkénjeady  Zausst) 

'        ÍLFerenoa       ~^ 

(Horváth  Ersee) 


Láailó 
(H«te7 
Piroska) 


Emilia.       Piroska. 


I.  András 
(Balogh  Emma) 
ÍLAndráa 


III,  Ferenoz 
(I^elei  Szilágyi 


(Nagyiday 
Eriastína) 


(1.  Tardy  Láailá    III.  JúzB«f 
2.  Hátay  György)        (Bágányi 
■      aj 


(Bágányi 
JalíaDDa) 


Dániel               Polflxlna 
BsUI.  181S.      (Ssilágyi  Jánoa) 
(Isák  Emilia) 


L^os. 
Í.1886. 


Eazter.    Júlia.    Irma. 


')  Kapiinai  Hsa.  A.  tomo  43.  pag.  2ád.  ia  Szirmay  Szatmár  1. 75.—')  Saif- 
may,  Szatmár  vám.  1. 129.  —  *)  Labjr  Károly  családi  ktizlás  tttán.        iQOQÍC 


OyüiKV,  *■ 
(KorekCB  Jiilia 


Teiez  János         Zsukbí         Mária         Klára         Julia         Krisstiní 

;yi    (Toleky    (Srilág       "  ""  '~  '  ' 

>a)    Dániel)     Ferenc 


(Hartmaimé)    (Szilágyi    (Toleky    (Síüágyi  (Focmmbj'  (Jekcy      (Gabinji 
"  •     '     '     "'  ■  "     "        az.)    LáBiló)  Menyhcrt)    Sándor) 
'        EuíáiüT 
{gutorfóldi 
Mátay  Antal) 

A  uealáü  ű  század  dlcjcn  tízatuiár  megyében  birtokos  több  bely- 
ségbcn,  miDt  Erzsébet  Vetésen,  József  Király- DaróczoD,  továbbü 
Gacsalyon,  N.  és  K.  Hódoson,  Egriben  etb.  ') 

A  családhoz  számítandó  Sz.  András,  1825.  körül  Kraazna  me- 
gye törv.  széki  ülnöke.  Zsigmond  ugyaoott  írnok  1825.  És  tán 
Benjámin,  kinek  neje  Katona  Zsuzsi  ott  bogdánházi  és  perecseni 
birtokoB. 

Valószínűleg  c  cafljád  Ősei  közül  voltak,  noha  a  vealádfáu  nem 
állanak,  B  következek:  Gábor  Szatmár  megyei  jegyző  IGOOban, 
P  á  1  és  P  é  t  e  r  szolgabirák  1692-beii.  ') 

Ide  számíthatjuk  tán  azon  nemes  Szilágyit  is,  kit  1717-ben  Zsa- 
rollyánból  a  tatárok  fog'ságba  vittek.  ^) 

Szilágyi  család.  (Piskárkosí)  Hzatinár  megyéből  ered,  éa  azon 
megyei  Pískárkos  helységről  írja  elönevét.  Jelenleg  nagyobbára  Bihar 
megyében  birtokos.  Eleí  a.  múlt  században  rcf.  tanári  éa  papi  pályán 
szerepeltek. 

A  múlt  század  elején  élt  ismert  törzs  atyjok  Szilágyi  I.  Márton 
debreczeni  tanár,  kinek  nejétől  Kcrcatély  Szilágyi  Máriától  származó 
ivadéka  következőleg  *)  sarjadzott: 

1.  Márton 
debreczeni  tanár 
1719. 
íKcrcstóly  Szilágyi  Mária) 


I.  Sámuel  Mária 

ref.  eupcrintcndene  (m.-tclcgdi  Mia- 

8z.  1719.  t  1785.  kolcay  István) 

( Szere mley  Zsuzsa) 
Foljfl.  a  kSv.  lapon. 
')  Síirmay  Szatmár  várm.  11.  Í34,  145.  269.  276.  ^4. 
')  Ugyan  ott  I.  133, 
')  Ugyan  ott  II.  219. 

')L'Advocat,  MiniU/.otity  Loxicon  VI,  361.  —  Sumbory  ZauaiáiiDa 
1861.  <!vi  nyomott  halotti  Jeleatúsc.  Halmágyi  Znódií  fülútt  hatott!  besi^d 
1810.  atb. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


I.  Sáiniiel,  kt  Ili  etiibbi  lapon. 
ref.  supi^nntnndcng 
s/..  1719.  t  1786. 

, (Sacrcntlqy  Zauzaa)    

IlT Sámuel  177Ü.  11.  Márton  Mária  Zbuisí  Sára  Anna  Mibály  Gábö7 
Bihari  táblabiró  sz.  1748.  (Vucsoy  (Czakú  (Vinize  (Öri  mérnök,  debre- 
(Halmágyi  Zsőfi         f  l'M.      Samn)    Fflredy    Pál)    PUlap  czeni 

ez.  1763. 1 18ia)  B-tiataki  tanár  Sáodor)  Gábor)  tanár 

(Abádi  Júlia) (Oláh 

'  Kriíistba  Károly        '  ^I^^ 

debrecseni  fSjegygg. Gábor 

■"imre  Teráz^  (Menerfros 

Bihar  v.  szám  (Nagy  Péter)  r— -^'s 

Tevő.  Amália 

(Baj  Per.) 

FercDcz     I£I.  Samu    Zeúfia.     Háría        I.  Lajos  Teréz 

elesett  a  f  t  Bihari  azbiró       (Budahá/i  Pál 

fraiBce.  báb.  tbiró  166t.  ügyvéd) 

(Sombory  Zsuzai) 

1 186h  aov.  14. 

Ludovika      Karolina.         Janka  Lajos  Ida  Kriaatina       Ferencz 

(Fráter     (Fényes    (mieakeí      (Gruden     (m.  Bárányi 
Tamás)    Karolina)  Miskolczy  .  Imre)        Kornélia) 

l Károly)  I 

Vilma  Gyula  Izabella.     Judo. 

(Fráter    ce.  k.  hadnagy 

Gyula)  ■■  "■"  ' 


Zsigmond.     Boldizsár.     SsUrény.    öre.    Margit. 


A  törzs-atya  I.  Márton  1719-bcndebrecaem  hittanár  volt.  Neje 
Kerestély  Szilágyi  Márton  a  bihari  tractus  aeoiorának  leánya  Mária. 
Ettől  Bzületettl.  Sámuel  Debreczenben  1719.  febr.  19-én.  Külföldöo 
végzett  egyetemi  iskolázása  után  1741.  táján  Debreczenben  a  pbilo- 
sopbia  és  görög  irodalom,  atyja  halála  után  1746-tól  a  hittan  tanára, 
1^59-ben  diószegi,  két  év  múlva  szatmári  ref.  lelkes;;,  176d-ben  tiszán- 
túli superintendens  és  debreczeni  lelkész,  mely  utóbbi  hivatalát  szél- 
ütés által  tfirtént  elgyengülése  miatt  csak  1772-ig  vitte.  Meghalt  neje 
utáni  birtokán  H.  K.  Kovácsiban,  hová  1779-ben  telepedett,  1785.  jul. 
12-én.  Lefordítá  Voltaire  Henriását,  melyet  fia  adott  ki.  ')  Nejétől 
Szeremley  Zsazsannátél  kilencz  g^'ermeke,  négy  fia,  öt  leánya  maradt. 
Ezek  közül 

Gábor  debreczeni  tanár  volt,  unokája  Amália  Bay  Fereaczné. 

n.  M  á  r  t  o  n  szül.  1 748.  mart.  26-án.  Külföldön  tanúit  és  utazott 


')  L'Advocat  HindsxQnty  Les.  Vi.  S$3,  éa   Tndonányot  gyttjt.   UW. 
VU[.  93. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


712  8ZILÁ0TI. 

Sáros-Patakon  lett  phjBÍca  és  math.  tanára  1773-ban.  Meghalt  1790-bcn. 
Az  atyja  által  fordítani  kezdett  Xenophon  Cyropaedinját  bevégzo  és 
kiadta  1784 ben.  ')  Fia  mai-adt  KároI;  Debreczcn  viroa  főjegyzője; 
ennek  fia  I  m  re  Bihar  rármegye  számTevdje. 

II.  S  á  m  u  G 1  Bihar  megye  táblabírája  volt.  NejétÖl  (kit  1770-ben 
vett  el)  szilágy-somlyói  Halin^yi  Za&fiától  (szUl.  1754.  f  1810.)  hat 
gyermeke  maradt,  ki  közül  Ferencza  franczia  háborúban  esett  el. 
L  a  j  o  s  Bihar  megyében  szolgabiró,  utóbb  táblabiró  volt.  Nejétől  Som- 
bory  Zsuzsannától  (ki  1761.  noT.  14.  kora  71.  házassága  55.  évében 
halt  meg)  a  táblázaton  látható  gyermekei  és  unokái  származtak. 

A  család  birtokos  Bihar  megyében  Jankafalván,  Hk.  Pályiban, 
Hk.  Kovácsiban,  és  J.  Hódoson  éa  pedig  I.  Sámuelnek  neje  Szeremley 
Zsuzsanna  után  Szikezai  Kis  Péter  jogán,  miután  nevezett  Szeremley 
Zsuzsannának  nagyanyja  Kis  Katalin  a  szerző  Szikszay  Kia  Péter  le- 
ánya volt. 

Siilágyl  család.  Zemplin  vármegye  nemessége  sorában  áll. 
Törzse  Szilágyi  Ferencz  Letesz  mvárosából  származott,  és  mint 
kis-várdai  alkapitány  I.  Ferdinnád  király  által  1560-ban  czímeres  ne- 
mes levéllel  ajándékoztatott  meg  hadi  érdemeiért,  melyeknél  fogva 
czimerébe  saskeselyűt  nyert,  mely  jobb  lábával  kivont  kardot  tart  *) 

SzUágyl  DMlád.  Ugocsa  vármegye  nemes  cssláda,  melyből 
Szilágyi  Lászlót  1503-ban  öszddfalvi  Osz  (Bwz)  László  atyafijá&l  ée 
örökőseiit  fogadta  II.  Ulászló  király  beleegyezésével.  ') 

Ugyan  csak  Ugocsa  megyében  él  a  péter falvi  Szilágyi 
család,  mely  a  többivel  együtt  1750-b6n  Péterfalva  helységre  új  nádori 
adományt  nyert.  *)  E  század  elején  éltek  közUIök  Oyörgy,  Márton, 
József,  Mihály,  és  Zsigmond  birtokosok  Tisza-Keresztúrott, 
Fertií-AImáson,  Tivadar  falván,  Forgolányban,  GSdényházán,  Tamás- 
várályjan,  Verbőczön.  *) 

ugy  látszik,  e  család  ivadéka  volt  Szilágyi  J  á  n  o  s  is,  ki  Ugocsa 
megyei  Nevetlen  faluban  született,  éa  idővel  Máramáros-Szigetht  tanár 
lett.  Meghalt  1854-ben.  1713-han  magyar  Philosophiát  irt  és  adott  ki.*) 

';  L'Advocat  HindiiseDfy  Lei.  VI.  365.  én  Tudomáoros  gyOjt  1930. 
Vili.  9S. 

■)  BsiniW7,  C.  Zemplin  not  top.  117. 

')  Ssirniart  C.  Ugocsa  p.  181. 182. 

')  Ugfan  ott  12&. 

')  Ugyu  ott  74.  64.  136. 1S9. 161.  ÍM.  166.  175. 

•}  Hagrar  bók  II.  8S0, 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZII^GYI.  718 

Tán  eDDek  fia  I  s  t  v  á  n  magyar  akadeniiai  tag,  éa  jelonleg  a  máramá- 
ros-szigeti  ref.  fötanoda  igazgató  tanára  Btb.,  kinek  czfmor  pecsétéa 
jobbról  balra  rézaútoaan  oeztott  paízsnak  jobb  oldali  kék  udTarában  hár- 
mas halmon  három  rózsát,  a  baloldali  vörös  udvarban  fehér  egyazarrit, 
a  poizs  fölötti  sisak  koronáján  repülÖ  galambot  láthatni. 

Sillágyi  család.  Czfmeres  nemes  levelét  Sziliigyí  András 
kapta  1658.  jan.  14-éo  Szatmárott  Rákóczy  Györgytől,  tnely  czimerea 
nemeslevél  1659.  &pnl.  8-án  Bihar  vármegye  közgyűlésén  kihirdet- 
tetett. ')  Utódai  ismeretlenek,  valószínűleg  kihaltak. 

SíUágyi  család.  (Szedlicsnai)  Trencsin  vármegyében  honoB, 
hol  a  nemesi  lajstromok  szerint  1646-ban  már  Szedlicsnán,  1648-baD 
pedig  Felsö-Breskóczí  birtokán  székelt.  ') 

1736-ban  éltek  László,  József,  Andráa,  Uárton  és 
Imre  mint  elíSkelö  birtokosok ,  idősb  János,  István,  György, 
és  ífj.  J  á  n  0  s  mint  egyszerű  curíalisták.  Ezek  közül  András  és  iQ. 
János  Pozsony  megyébe,  Márton  Báca  megyébe  költöztek.  Imre  és 
István  katonáskodtak. 

1748-ban  Trencsin  megye  alsó  járásában  idÖab  és  ÍQ.  László, 
Cryörgy  és  József,  Szedlicsnán  pedig  Dániel  Írattak  össse. 

1768-b8D  Szedlicsnán  József,  Volcsiczen  György  fiaival 
Gáspárral,  Imrével,  Pállal  és  Elekkel,  Becekón  pedig 
László  laktanak. 

Az  1803.  és  1837.  évi  nemesi  Ssszeiráskor  már  csak  egyedül 
Elek  találtatott  Velcsiczen. 

Szilágyi  család.  Komárom  vármegyében  élt  1631-ben  Szilágyi 
Pálnak  fia  János,  ki  Szilágyi  Mihálynak  fiával  Lászlóval 
Bana  nevű  pusztát  elzálogitá  Szapáry  Andrásnak.  ') 

Szilágyi  család.  Szilágyi  János  1686-ban  L  Leopold  király- 
tét kapta  czlmeres  nemeslevelet.*)  Czimere  a  paizs  kél:  advarában  zöld 
téren  balra  futó  szarvas,  melyre  egy,  zöld  magyar  rahába  öltözött,  fe- 
kete kalpagos,  sárga  csizmás  férfiú  puskájával  épen  nyakának  czó- 
lozva  la.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  jobbra  fordulva  szarras 
emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezOstvörös. 

Szilágyi  család.  (Ákosfalvi)  Magyarországi  eredetű  a  Szíiágy- 


')  Bihar  megfe  lev^tár&ban  vao  ae  eredeti  armdlis. 

')  Szontagh  Dáu.  küal. 

')  Fényes  E.  Komárom  várm.  146. 

*)  Collect.  herald,  dto  838, 

^  Adam^Scnta  gentil.  toroo  XII. 

DiB.1izedOyCOO<^IC 


714 


milAoyi. 


aágról,  előbbi  neve  Tolvaj  volt.  Törzse  Tolvaj  János,  ki  1630- 
ban  erdéljri  fejedelem  Rákóczy  György  beleegyeztével  (consensü) 
Sailágyi  nevet  vett  fol,  és  adomány  mellott  kapta  Maros  székben  a> 
ikosfalvi,  csere&lví  éa  ménesi  birtokokat,  oiig  Magyarországban  lar 
kó  testvére  Tolvaj  István  Közép-Szolnok  megyében  Menyön  maradt, 
és  utódai  mug  is  ott  bimak. 

Említett  Szilágyi  János  nejével  ákosjalvi  OyerÖ  Erzsébettel 
következő  család&t  ')  teijeeztett : 

I.  tábla. 

János 

1680. 

(Gyere  ErMa) 


II.  János 

(Szereday  K.) 
'~Í  LAszlú  1708  í 
maroMZ.  alkir.  bíró 
(Novácskf  Bora) 


I.  Mihály        ErcM 

1680.      {Sároayné) 
(Bodóháey 


Bora 

(Cianády 


EsEter 

(pávai 

(Vajoa  Fer.) 


Bora 
t 


Bákbel 

t  1835. 
(1.  Caerey  Zii|;m. 
a.  Keezeli  Zsigm. 
3.  Hatfaludy  Fer.) 


m.  JáDOa  I.  Jóssef 

1691.  (Medes^ry 
(Hedes^ry         Zsnua)  r 
Anna)  I  ' 


I.  Sámael  Mária    Klára    Anna    Kiisztiaa 

(N.^N.)        (Ktipeegy)  (BUay)  (Halmy        f 


Zanssa 
(Roskoványí 


I.  Sándor        Eva    Dániel        f  1812. 


Beqjamin      U.  Jóuef    László 
(Nagy  Anaa)        kir  -bíró       t 
'       p_,fc..       '  maros  sz. 


^S>    Sára 
S:S     (Vas 


1788. 

(l.  Patkós  Judit 

2.  Enyedy  Anna) 

""v.  János   ~' 
(Bothoe  Krisztina) 


Eva.    II.  Mihály    IL  Dániel 
t  kir.  tábUi 

ÜlnBk  1791. 
(B^sey  Ágnes  f) 

')  Családi  kOzléa  Hodor  K.  saerint. 


Jasztina        Karolina    I.  Károly      El«k        Mikály 

(Nagy  Simon)     (Feley  t        (KCpeczi    (Marjsy 

Ádám)  Böia)        Sára) 

^ áÍMti-Íg. 

Zinzaa  Imre  Sára 

(Szent-Iványi    dézsi  jegyző         f 
József)      (1.  SsilágyiZsassa 
T  2.  Brrn^ny  leány  +) 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


Imra,  ki  as  elSübi  lapon. 
<Mr.»\  jegyző 
(1.  S  ni  lágy  i  ^auiaa 


Zsazra.         Uóza         Janka.      Kata      11.  liore        Ferancc 
(lipán  letván  (Pdtcr  ügyvéd  1845. 

TUréfaon)  Per.) 


Ezsébet  I.  .TánoB  Kata  Ágnus 

(Pataky         (1.  Vida  Agn«f    (Zsigmond     (Mcdgyes 
JúzBcf)  2.  Bodó  Jnlia)        Albert)  Lajos) 

, \ , 

■T'III.Sámuel    '^lU.JÓuef    ll.KároIy    Zsuzea    Aima    Bó^a     S    lU.Sándor 

EÍtöökiViikyS;      (Nagy       (Tortlay  ÍSsilágyi  (Bonkö  (Becsky  p    lak.  Haroa 

Róza)  Eszter)        Erzao)      Imre)      Per.)    Ist»  án)  £,8z.  Királyban 


LLajos.  III.Károly.   JV.Józsof.  Albert.  Erzse.  Karolina. 


IV.  Simnel        il.  József.        Kata        Ignácz.        11.  Sándor 

t  t  t  1846.  körftl. 

A  család  czimere  I.  Imre  peceétnyomftta  szerint  a  paizs  udvará- 
ban horgony,  melynek  tetején  korona  áll,  a  liáttérben  tán  mcUvas.  A 
paizB  fölötti  sisakon  liárom  strucztól  leng. 

Ügy  látszik,  -  e  családból  eredt  azon  Szil^;yi  Tamás  ía,  ki  Dm- 
getycvith  Horvátb  Judit  első  férje  volt  a  XVII.  században.  Még  f  aló- 
szinübb,  hogy  ebbítl  eredt  azon  Szilágyi  Mihály,  kinek  nejeDruge- 
tyevith  Horváth  Anna  (előbb  Rettagfay  Mihályné)  volt  felesége,  leánya 
pedig  Szilágyi  Borbála  káli  Kún  Mihályhoz  ment  férjhee,  miután 
ezen  Borbálának  férje  káli  Kún  Mihályról  szállottak  a  marosszéki 
birtokok  a  leányágakra. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


716 


SZILÍGTI. 


A  család  utóbbi  nemzedékéből  Józeef  1791  ben  királyi  hiva- 
talos Tolt.  Iddeb  Károly  táblabiró,  és  iQ.  Károly  aljegyző  és  le- 
véltárnok MarosBzékben  1848.  előtt  Sándor  dulló  biztos  1836.  kö- 
rül. Imre  Dézsváros  föjegyzöje.  Mihály  BelsS-SzoInokban  sz^é- 
nyek  ügyréde  1848.  olött 

Slilágyl  «Balád.  (Székely-Kocsárdi) Törzse  Szilágyi  András 
BorosJenőről  irta  elítnevét,  éa  boroB-jenöi  és  lagosi  fSkaiHtáay 
volt.  Egyik  fia  II.  András  nagyváradi  főkapitány  (?)  kinek  leányát 
Annát  Fráter  István  vette  nSűl.  Másik  fia  I.  János  nemzé  OL 
Andrást,  Aranyosszék  fŐkirály  bíráját,  ')  kitŐl  a  család  tovább  ter- 
jedt, azonban  családfánkon  csak  V.  Andrásig,  ha  csak  ebben  és 
testvéreiben  ki  nem  halt-  ^)  Az  ismert  családb  *)  következő : 


1.  András 
boroB-j«aőí  éa 
Iggoei  kapitány 


LásilA  Bora 

1771.         (CsnUy 

(Valkay  Pál) 

Zaitat^ 


Siilágyi  esalád.  (Báró  f)  Eredetét  nem  ismerjük  följebb  azon 
Szilágyi  P  é  t  e  r  n  é  1,  ki  külföldön  tanúit,  1696-ban  értekezéseit  adta 
ki ,  és  nagy-«nyedi  tanár  volt.  Kiadott  egy  magyar  nyelvtant  is,  ée  a 
nagy-enyedi  coUegium  okiratait  Összeszedve  rendezte.  *)  Fia  Sámnel 
szintén  külföldön  végzé  tanulmányait,  azután  Bécsben  az  erdélyi  udv. 
kanczell áriánál  ilgyaök,  innen  az  erdélyi  kir.  tábla  ülnöke  lett,  és  bá. 
róságra  emeltetett.  Meghalt  1771-ben.  ')  Még  1740-ben  adta  ki  Bécs- 
ben „Keresztyén  Senecá''-ját.  Erem  és  könyvgyűjteményét  a 
m.  vásárhelyi  iskolának  adományozta.  Fia  József  a  szászváron 
ref.  iskolára  tett  3000  m.  f.  alapítványt,  s  képe  ma  is  ott  az  iskola 
tendében  látható.  Benne  ága  kihalt. 


')  Apor,  Synopais  Uotatioiinm  S91. 

■)  Hodor  K.  Doboka  várai.  3SS. 

■)  Décaey  Uiklöa  kQal.  Bterint. 

')  BenkS  Transylvania  gen.  II.  S63.  600. 

>)  Ugyan  ott  600. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


azvLÍQji.  717 

fMlágyi  család.  (VoresegybáEÍ)  Ismereteid  kdzOldk  JáoOB, 
ki  1638— 39-beD  Doboka  vármegye  alíspáoia  volt  ') 

Sillágyi  család.  (Székely  földvári)  Erdélyben  Aranyossaékbea 
birtokos  család.  Legutóbbi  nemzedékreade  ')  következő : 


JánoB 
aranroMzékí 
, alkir.  bird. 

""józief  Jiaoe  Sándor  András  Hiklóa  Pál      "" 

m.  kir.     nyag.  kapit.    dnlló-biztoa    Ecakán  volt        orvoa        fdiiámvevő 

kamarai  181&.  gaada  liszt        f  1863.       Kolosvárt 

tzánv.  tan.  [  H.  EDveden    fm.-caügedi 

""víígíi  N  '    (kad-TBrök  Pap  Antonia) 

Pesten       tábori  lelk^ai.      ^£R^''~   Miklös    """ 
ttgvT^d.  Kornélia 

1 1863.  JDl.  S. 

Jánosnak,  ki  aranyosszéki  alkirálybirá  volt,  fiai  közül  József 
Budán  a  m.  kir,  kamaránál  Bzámvevöí  tanácsos  volt.  János  nyugdi* 
jas  Bzázados magtalanul  halt  el.  Sándor  1815-beD  Araoyosszék  dutló 
biztoaa.  András  Torontál  megyei Écska  helységben  gazda  tiszt  volt. 
Fiú  közOl,  kik  katbolizáltak,  Virgil  (szül.  1824.  nov.  27.)  ügyvéd, 
író,  1861-beD  országgyűlési  képviselő.  Testvére  tábori  lelkész.  Miklós 
jelee  orvos  N.  Enyeden.  Meghalt  1863.jun.  4-én  kora  69.  évében.  Leírta 
a  Borszéki  fürdöt,  és  1849-ben  „A  rabbi  átka"  czimU  pol.  köny- 
vecskét adta  ki.  F  á !  Koloavárott  tartományi  R  számnevöségi  tanácsos, 
ennek  fía  Miklós  ogyan  ott  megyei  törvényszéki  ülnök. 

Szilágyi  család.  (Radnótfái)  Ismeretes  József,  ki  n25-ben 
kincatári  számvevöaégi  tanácsos. 

SsllágyI  család.  (F.  bányai)  Eözülök  Sámuel  szolgabíró  Fo- 
garas  vidékén  1825.  körtti ;  i  f  j.  Sámuel  ugyan  ott  levéltárnok  1832. 
körül. 

Sltlágyi  család.  (Dézsi)  Eözülök  István  Dézs  városánál  al- 
hivatainok  1820.  körül,  J  ó  z  s  e  f  adószedő  1848-baD. 

Siilágyi  család.  (Gogánvárallyai)  melyből  J  ó  z  a  e  f  Kttkűllö 
megyében  ügyvéd  1836,  körül. 

Siilágyi  család.  (Sepsi-Bzent-györgyi) Közülök  Sándor  Sepsi- 
Szent-György  kiváltságos  város  tanácsnoka  1810-ben. 


■)  Hodor,  Doboka  várm.  231.  436. 

')  L.  életéről  adatokat  Hagyat  bók  1.  557. 

DiB.1izedOyCOO<^IC 


7 1 8  RZILAQTl.— BZtLASBV. 

Szilágyi  Nagy  csalid.  Meljbttl  Dániel  Maros-VásArtiel;  ta- 
nácsnoka 1848.  el8tt.  IQ.  Dániel  ugyan  1843.  körÜL 

fcilák  CMlIád.  Heves  y  ár  megye  netnesBége  sorában  említi 
Fényes  E.  G«ograpbiájában. 

Szllasay  csalid.  (Szilasl  éa  pilisi)  Régi  nemzetség,  melyből 
Szilasay  G  y  Ö  r  g  y  1463-ban  testvérével  Vinczével,  aki  1455— 
1475.  váczi  pOspÖk  volt  ■)  V.  László  királytól  hűséges  szolgálatid 
Pest  megyében  Pándot  és  Pilist  kapta  királyi  adományban.  *) 

Nevezett  Györgynek  fia  B  a  1  á  a  1477-ben  többek  kdat  N^;nil 
megyében  Loaoncz-Tugárt  Derecskéi  Péter  magva  szakadtával  kapta 
adományban  Mátyás  királytól,')  és  bírta  maradékaival  egyfitt,  aöt  bírja 
családja  máig. 

Baláanak  fia  volt  Ferencz,  ennek  fija  volt  II.  György,  ki 
1562-ben  I.  Ferdinánd  m.  királytól  többi  jószágai  közt  Loaoncs-TugáiT* 
is  új  kir.  adományt  nyert.  *) 

Adatok  hiányában  az  ízről  ízre  való  azármaztatást  nem  folytat- 
hatván, caak  a  következőket  lehet  etéadnunk : 

1617-ben  Szilasay  látván  mint  Losoncz-Tugár  birtokosa  emlí- 
tetik. *)  Ennek  fiai  lehettek  I.  András  és  II.  látván,  ki  1655-ben 
mint  amannak  nagybátyja  említetik. 

I-  András  1633.  oct.  16-áD  vette  nŐlil  Liberchey  Juliannát,  ki 
1653.  febr.  21-én  halt  meg,  éa  kitől  gyermekei  voltak:  Zsófia  Far- 
kas-Istváoné,  B  0  r  b  á  1  a  (meghalt  ÍQan)  J  u  d  i  t  (meghalt  1G53.  elötO 
és  n.  András  ki  1670-bon  már  házaságban  élt  pethüfatvi  Petk" 
Annával,  1684-ben  Heves,  ^)  1689— 1690-ig  Nógrád  megye  másoa 
alispánja  volt. '')  1675-ben  Panyi-Darócz  birtokosai  közt  ís  eléfordúL 
Meghalt  1709.  eXiStt.  ')  Ennek  lehetett  többi  közt  űa  István,  kitol  a 
család  leszármazása  következő : 

*)  Deaerici,  História  Eppstua  VacicDSÍB  Supplea.  pag.  8.  sserínt  14M- 
tífl  1478-ig.  Sofaematiamiu  Dioeo.  Vadenais  1836.  évie  XLIII.  Upon  neiül 
1466— 1476-ig.  Mocaárr  Nógrád  várm.  leiráaa  I.  kSL  81.  lapja  Bieriat  «ki 
Vincze  ptlapttkiíil  maradt  a  példabesaéd  :,  FetVa  cMttS  Vdexi  Vuuxe  B«talcli«c< 
Yáv*  virauénak  nrig  tnudnutpi  rat  viaárát. 

■}  MocBái7  Ant.  Nógrád  várm.  leírása  I.  81. 

Ö  Ugyan  ott  L  82. 

*)  Ugyan  ott  I.  82. 

')  Nógrád  várm.  levéltár. 

*)  Begeatmm  inaunectionÍB  C.  Neogr.  1684.  mely  aaerint  ekkor  —  igf  l 
láterik  —  Nógrádban  as  egéat  szUasi  SzilaaBy  csnládból  egy  maga  «t.  ' 

')  Protoc,  Neogradienals  aniii  1689—90.  i 

')  Protoc.  C.  Neogr.  anni  1709.  hol  már  caaV  ösrcjíya  eaUteti^ 


IstváD 

(Darraa  ZauMJ  öav.  1706-) 


173Í.  1765. 
(EgTj  Zeazgi} 


(FiyZaigPi.) 


Zsussi 
fPukv 
Lé»zl6) 


II.  Ádám  László         Sá 

1765.  17Ö5.  li 

(Szántói  Seabó 

Máris 

I.  József 
M.  176&.  1 1836. 

koron  a-0r 
n.MoeaárjrBoTa 

2.  DflBeawffy  N. 

3.  Inczédj  Kata 

t  1847.  k.) 

iT  Janka    2-1.  Ter^z    3-t.   11.  József    Ferenci     Gfói 


I.  Jiooa 

1755. 

(Szetoera  Mária) 


(Jakabfalvy 
András) 


(Csorna 
Zsigm.) 


2  t^l  Bifla.  Ofuta.  Aladár.  Panlio.  Irma 


helytartö  bí.  1793 

tanácsos  f  1841 

(l.Bh^ey  GSintSrv.  alispán. 

Klára.  alispán  (1.  dioma 
2.  Frejborg  (Tomallvay    Klára 

Petronella  TertízJ  2.  Sailassr 
■  Bora) 


(b.Györfl^  (Pé!r 
Pest  y.         Pál)        Nagy 
András) 


L 


Miklós  Lásiló.      G^a.      Pál.  ' 

SzUgyben 
(Trajtler  Amália) 


1-tíSI  Oytfrgy.     B&a.    2-tól  Elek.    Klára.    Bora.    Ilona.    Jöaief. 
II.    tábla. 
I.  János,  ki  a*  I.  Mláa. 
1755. 
(Sgsmere  Mária) 


II.  János 
(Fáy  KriMtina) 

'*"        Lásaldf  1852.^ 
tbiró,  egyházi  fogon  dnok. 
(Bay  Jnllanna  f  1864.) 


István        János 


iBivau         (laaos         xvaiinan  rani  u 

Pest  V.  fö  (Doboay    (Keneesy  (1.  Irsay  Pi!  1861. 
izbiró     ^iia)      Kornália)    2.  Eeindl  ömagy) 


Janka.    Julianna      Zsihbí 


(Viczián  (Kovásanai 
AnUl)      Kovács) 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


720  HZILABST. 

E  táblázaton  I.  Ádimnak  6ainál  két  ágra  szakadt  a  család,  az 
egyiket  II.  A  d  á  m ,  a  másikat  I.  János  terjeszté.  II.  Ádám  ágán 

Legnevezetesebb  férfía  volta  családnak  I.  József,  ki  1755. 
mart.  8-án  Losonczon  született.  Hivatalos  pályáját  N<ígrád  megyénél 
kezdte,  hol  1790  ben  fílszolgabiró  lett,  majd  föjegyzS,  15  évi  megyei 
szolgálata  után  a  kír.  tábla  ülnöke,  személyntíki,  orsz^biréi,  és  nádori 
itélömester  lett,  utóbb  1819.  nov.  a  hétszemélyes  tábla  bírójává,  vál. 
betsö  titkos  tanácsossá,  Sz.  István  rend  vitéze,  Torna  vánnegye  füispán- 
jává  neveztetett,  1832 — 6.  éví  országgyűlésen  pedig  asz.  koronaőrévé 
yálasztatotL  Meghalt  1836.  jul-  2-án,  kora  82.  évében.  Losoncz-tugári 
birtokát  rendbe  hozva,  arra  1 804-ben  új  királyi  adományt  vitt  és  abban 
octob.  23^2ö-én,  valamint  némi  ettenmondáeok  megszüntetése  után 
1808-ban  újólag  beiktattatott.  ')  Két  elsÖ  nejétől  egy  egy  leánya  ma- 
radt, mint  a  táblán  látható  ;  harmadik  nejétől  Inczédy  Katalintól  két 
leánya  és  három  fia  maradt.  A  fiúk  ezek : 

1.  II.  József,  ki  a  m.  kir.  helytartóságnál  titkár,  1835-tÖl  ta- 
nácsos, az  1846.  évi  erdélyi  országgyűlésre  kir.  hivatalos  volt  EU6 
nejétSl  gyermekei : 

a.III.  József  1844—1848.  körül  a  m.  kir.  helytartóságnál 
fogalmazó  (f  1855.  kfirüt)  &.  Eduárd  a  mérnök  karnál  1847-ben 
kapitány,  magtalanul  múlt  ki,  c.  F  e  r  e  n  c  z  cs.  kir.  kapitány  volt, 
d.  Sándor  ublánus  erzedbeÜ  hadnagy  meglőtte  magát.  Második  nejé- 
től Freyburg  Petronellától  gyermekei  a  táblán  ládiatók. 

2.  Peren  ez  szül.  Gömör  megyében  Serkében  1793.  jun.  San. 
CKimSr  megyénél  viselvén  hivatalt,  ott  főszolgabíró,  1827.  oct.  29-től, 
1836-ig  alispán  volt  Meghalt  1841-ben.  Nejétől  Tornallyay  Téréstől 
négy  fia  maradt,  kik  közül  Miklós  Nógrád  megyében  Szügy  hely- 
ségbe házasodott,  nőül  vévén  ott  Trajtler  Amáliát,  ki  1863-ban  meg- 
halván, tSie  gyermekei  maradtak. 

3.  Qy  örgy  Pest  megyénél  előbb  al-,  1836-tól  1841-ig  főszolgabíró 
volt.  (szül.  1808.  körOl)  lakik  Pándon,  hol  gyönyörű  kértészgazdaságot 
folytat.  Kétrendbeli  házasságából  a  táblán  látható  gyermekei  vannak. 

I,  Ádámnak  másik  fiától  I.  Jánostól  másik  ág  Bzánnazik.  Ennek 
fiától  n.  Jánostól  unokája  László  táblabíró  és  a  kecskeméti  ref.  egy- 
ház kerület  fő  gondnoka  volt.  Meghalt  1852-ben.  Nejétől  Bay  Julianná- 


■)  Hocsárj  A.  Nógrád  vám.  leírass  I.  83.  IJl.  33. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZILASBV.  721 

Ül  Öt  leánya,  és  három  fia  maradt,  a  fiúk  kö2Ül  István  (lak.  Dáno- 
son] Fest  megyének  I841-t<)l  al-,  1845-töl  föszolgabir6ja  volt  1849-Íg, 
ismét  választott  főszolgabíró  1861-ben,  a  lemondásig. 

Négrád  megye  nemesi  összeírásában  találjuk  a  következőket^  kik 
közül  némelyek  a  táblázatról  hiányzanak ;  úgymint : 

1711-ben  élö  György  és  András. 

1725-ben  Fái,  ki  akkor  ott  szolgabiró  volt  l'fSO-ig. 

1734ben  Ferencz,  Ádám,  Pál  éa  JózseC 

17ő5-ben  György  Pálnak  fia,  Ádám,  László,  Sándor 
és  János. 

Tán  e  családból  voltak :  Mihály  is,  ki  1684-ben  személyesen 
insurgált,  és  Dávid,  ki  1705'ben  a  nemesi  fölkelésnél  gyalogsági  had- 
nagy volt,  1711-ben  a  forradalom  alattahonn  maradtak  közé  voltírva. 

A  család  czimere  a  paizs  udvarában  félkerékböl  kiemelkedő 
egyszarvú. 

A  család  reform,  vallású. 

Ugyan  e  cealád  egyik  ágának  tartják  némelyek  azon  Szilassy 
nemzetséget  is,  melyből  János  1613-ban  Nadányi  Gergelylyel  N. 
Váradon  Báthori  Gábort  megölték,  ')  miért  a  medgyesi  toronyból  kivet- 
tettek. Azonban  ez  valószín (Itlen.  Ezen  Szilassy  János  lovas  százados  ho- 
mályos állású  családból  eredt,mesterBégére  nézve  egykor  kóborló  molnár 
volt,  utóbb  bélyegzett  emberek  főnöke  lett  és  a  törökök  elött,  valamint 
a  magyarok  elÖtt  is  a  török  háború  idejében  Bocskai  alatt  tűnt  fel,  és 
utóbb  katonai  tehetségénél  fogva  kapitányságig  (tán  ezredességig)  emel- 
kedett. ^  Ennek  Sai  lehettek  azon  Szilassy  János  és  Miklós,  kik 
Belső-Szolnok  vármegyében  Arokháza  pusztára  és  Csanádban  Dorozs- 
ma  és  Szent-Mihály  puszta  telekre  új  kir.  adományt  nyertek  1675-beQ.  *) 

1460-ban  a  Dunántúl  birtokos  nemesek  voltak  Szilassy  (így  Zj- 
lasi)  István  fia  Domokos,  Mihálynak  fia  Fái,  és  végre  Tamásnak 
unokája,  Istvánnak  fia  Benedek.  *)  Mindezek  szintén  máa  családbé- 
liek lehettek. 

Síüassy  család.  Nógrád  megyében  Szent-Iványon  székelő  czí- 
merleveles  nemes  család,  mely  czimeres  nemeslevelét  a  XVII.  század- 
ban (hajói  emlékszem  1630.  táján)  kapta. 


')  Naaányi  Florua  HuDg.  867.  Kemény  János  On^letiráaa.  KiadU  S^- 
la;  L.  32. 

■)  Bojthi  Gásp.  Eogeln^l  Honumeota  Ungr.  353.  SbU. 
')  Liber  Begius  folio  5G2. 
')  Kaprinai  Hnng.  diplom.  II.  447. 
luorAKúHxla  ctuJkDu  z.  i0t. 


„(google 


T22  SZILÁT. — SZILVÍBSY. 

Ecaaládból  Antal  mÍDtbzg  EszterhAz^uradalmábaa gazdatiszt 
Peat  megyébe  Túrára,  éa  ionén  végre  mint  már  pénztári  tiaztartó  Léván 
telepedvén,  éa  1817.  april.  24-éD  Nógrád  megyétől  nemeai  bizonyit- 
ványt  kapván,  azt  1822.  ang.  30-áD  újra  Feren  ez,  Antal,  Jáno*, 
Qábor  és  Károly  fiai  neveinek  beiktatáaával  kirette.  Nevezet- 
tek kÖzOl 

Gábor  elSbb  bzg  Eazterbázy  uradalmában  ügyvéd,  1850.  ntán 
a  Nógrád  megyei  cb.  kir.  törvényszék  ülnöke  volt,  jelenleg  1862-tSl 
pedig  Hont  megye  kinevezett  első  alispánja. 

A  család  másik  ágából  Nógrád  megyei  Szent-Iváayon  moat  is 
Uknak. 

Tán  szintén  e  családból  volt  Szilasay  J  á  n  o  a ,  kinek  nejétfit 
Csesznák  Rozáliától  leányát  Klárát  Kabzán  András  birta  feleségOl. 

Sillay  család.  KözUIök  0  y  ö  g  y  1 732-ben  Gtjür  vármegye  es- 
küdtje volt 

Sillei  esalád.  Szabolca  megye  nemessége  sorában  áll.  Lajos 
ott  1636—1841.  aug.  6ig  alQgyész,  aztán  1844.  dec.  2  tói  1849-ig 
fVszolgabiró  volt  a  nyírbátori  járásban.  Ferencz  ott  eeküdt  1838 — 
1849  ig. 

Szilczné  szül.  Szoboszlay  Janka  birtokos  Nagy  Halásziban. 

Sziller  osalAd,  SzíUer  Ferencz  Sopron  sz.  kir.  vái-os  egykori 
orvosa  1840-ben  V.  Ferdinánd  királytól  magyar  nemességet  kapott,  éa 
1841-ben  nevétSzilley-re  változtatá.  Fia  Sándor  hoszár  kapitány. 

Sillley  esalád.  Ldtd  Szüler. 

Stilva  család.  (Baroki)  Szilva  máskép  Szilvaközi  család  azár- 
nutsisából  ismeretes  a  következő  *)  nemzedék : 


Slllvásyl  család.  Vas  megyében  virágzott,  ott  bírtak  hajdan 
Szilvágy  helységben ;  1418-ban  éltek  Szilvágyi  János  fijú  Imre  és 
Benedek.") 

SsilTássy  CMlád.  (Kecsét- Szilvási,  éa  cseBzelicski)  Erdély  6b 


')  Perbeli  genealógia  sserint.  .  . 

')  Fejír,  Cod.  dipl.  loino  X.  Tol.  tpag.  lU.  it  186.     .nOOglC 


aziLviflNT.  723 

családa,  mely  az  oklevelekbeo  e  két,  söt  tübb  elíínévvel  fordul  elé.  Bir- 
tokviszonyaikra ronatkozé  oklevelek  és  peres  iratok  oda  mutatnak, 
^'^Sy  &  Doboka  megyei  Kechet  Szilvás,  Kolos  várm.  Mezö-Szilvás,  és 
a  tordai  Magyar-Szilvás  egy  s  ugyan  azon  ,  még  pedig  gazdag  család 
birtokait  képezték. 

Okleveles  emléke  a  családnak  a  XIV.  század  derekáig  terjed  fel. 
1367ben  Szilvási  (de  Zylvaa)  Pálnak  fia  András  Szilváson  birtokos 
volt  ') 

1376-baii  Szilvási  Dénes  fia  Péter  Doboka  vármegyében  Szil- 
vás helységet  elzálogosítja  50  márkáért  Teoki  Tamás,  Teoki  Antal, 
Recheti  Gergely,  és  Keoheti  Jánosnak.  ') 

1394-ben  Péter  mester  Veréb  Ctyörgy  alvajdafia,(filíuaGeorgÍi 
de  Veréb  vicevayvodae)  beiktatja  Szilvási  Pál  fiát  Andrást  Torda 
megyei  koppáui  jószágába.  Ezen  Andrásnak  és  fiainak  Bertalan, 
Bálint  ée  Jáno  sn  ak,  valamint  testvérének  Lászlónak  1407'beD 
Barcsán  Peres  Mihályné  Detrek  Ilona  Torda  megyei  Qerestelke  hely- 
ségét birtokukba  engedi.  Ezekből  következő  származás  derül  fel : 

L    tábla. 


Itt  a  azármazási  kimutatás  megszakad. 

1456-ban  Hunyadi  János  és  húga  részérc  Kolos  és  Torda  megyei 
jószágokról  kelt  kir.  iktató  parancsban  találjuk  Szilvási  B  a  1  á  s  t  egyik 
királyi  emberül  kijelölve.  ')  Ezzel  egykorú  volt 

Szilvásy  Bálint  1446-ban  tordai  esperes,  fejérvári  prépost.  *) 

A  XVL  század  elején  kecset-szilváai  Szilvásy  Kristófot  talál- 
juk, kinek  1502-ben  neje  Bethlen  Kata  volt,^)  és  a  ki  1505-ben  Csesztvei 
Barabás  Lénárt  és  Keoheti  Lászlóval  II.  Ulászló  királytól   adomány- 

')  A  kolosmoDoitori  convent  kiadváajai  szerint  Déttanj  Miklda  szivet 
kSzNse  után,  ki  e  család  szármaKására  vonatkozólag  s  legtQbb  s  liiteleBb  ada- 
tokat azolgáltattn. 

')  Ugyan  a  koloimoDOatoti  cooveot  kiadv.  Décsey  izerint  a  kVvelke- 
■dkkel  együtt. 

*)  Teleki,  Hud; adiak  kora  X.  496. 

')  Szereday  Adí.  Notitia  Capit  Albenili. 

•)  Hodor  K.  .MrinC  D.g.tizedbyGoOQlc 

46*        '-^ 


724  sziLVÍssT. 

bsn  nyeri  B.  Szolnokban  Theurpen,  Eemene  és  A.  Gjékénes  egén 
falukat,  kodorí,  f.  gyékénesí  és  péterházi  részjóss&gokat  és  Doboké- 
ban Eecheti  Péter  magraszakadtán  egész  Eecbet  helységet;  a  b«k- 
tatáenál  Eecbet  és  Eodorta  Bethlen  Miklós  nevében  Szílkereki  Ln- 
kacs,  Péterházára  pedig  Bogdán  moldvai  vajda  nevében  Vajda  Deme- 
ter ellentmondott.  1514-ben  Erlstófot  és  nejét  Katát  a  boncznjireü 
jószágokba  Szapolyay  vajda  beiktatni  parancsolja,  itt  is  az  iktatásnál 
ellentmondtak  Nyfresi  Tamás  fiai  Tamás,  János  éa  Miklós. 

Emiitett  Szilvásy  Miklósnak  neje  Eata  lÖ38-ban  már  özvegy 
Tolt.  Fiai  Márton  és' András  Eurdeog  Ferencztttl  1000  mftért 
sálogba  veszik  a  n.  eaküllöi,  ördög- keresztúri,  fodorhási,  sólyomkSi, 
■zent-katolnai,  kovácsi,  újfalvi,  és  eugroczi  részjószágokat,  a  nagy- 
eskfilISi  kőházzal  együtt  a  kolos-monostori  convent  előtt  Ezenkivfil 
Márton  beiktattatik  Majláth  István  vajda  parancsa  mellett  Veres- 
egyháza helységébe,  de  a  beiktatásnál  Eendy  Ferencz  képében  Szent- 
egyedi  Bálás  meztelen  karddal  ellent  áll.  ') 

A  két  testvér  nővére,  Kristófnak  leánya  Zsófia  Eendy  Gál  fiá- 
hoz Eendy  Mihályhoz  ment  nöíil,  a  ki  végrendeletében  1538  ban  nejé- 
nek a  lónai,  válaszúti,  losádi,  borsai  és  a  báthoki  részjavakat  oly  ki- 
kötéssel hagyományozta,  hogy  azt  a  Kendy  testvérek  1000  m.  for.  le- 
tétele mellett  magokhoz  válthassák. 

Márton  és  András  testvérek  —  nem  tudni ,  mi  okon ,  — 
nótáztattak  és  a  tülök  elkobzott  kecbet-szilvási,  boncznyiresi,  iklód- 
azent-iványi  javakat  Izabella  királyné  1548-ban  hivének  Gyolay  Mi- 
hálynak adományozta.  András  1540-ben  már  nem  élt ;  ekkor  már 
özvegye  és  árvái  János,  István  és  László  említetnek,  mint 
a  kiknek  Járay  Margit  228  mforíntban  elzálogosítja  Torda  megyében 
a  n.  oklosi  részjószágot.  Ezek  szerint 

Eristóf  ágazata  (gy  áll  : 

U.   tábla. 

Kristóf 
1502.  1514. 

(Bethlen  Kata) 

'       Zsófia  Márton  András  1688.^ 

(Kendj  Mihály)  1538.  nótáatatott 

nótdttaiolt.     (Márta,  özvegy  IHO  ) 

'  János  István  Láseló"' 

1640.  IMO.  1540. 

')  Kolosmonostori  conv.  D^osey  »,  i:ati??dQy  ^OOQIC 


BziLvAssy.  726 

Ugy  látszik  —  hogy  a  Szilvisyak  ma  Í8  él8  ^a,  mely  itt  a  IV. 
táblán  látható,  ^  ezeo  II.  táblán  álló  Andráa  Talamellyik  £ától, 
(tán  Jánostól)  eredt,  jizonban  az  adatok  hézagossága  ezt  eldönteni  nem 
engedi;  és  mielőtt  ezen  máig  élÖ  ágazat  Bzármazását  beinutatnók, 
még  egy  más  ágat  kell  felmutatnuak,  mely  a  XVII.  század  elsö  felében 
valódilag  fiuaitott  vonalon  terjedt  kihalásáig,  mintegy  1639-Íg.  B^en  ág 
ismert  kezdője  meztí  szilvási  Szilvássy  Ambrus,  kinek  atyját  J  á- 
n  0  s  t  ■)  és  elődeit  az  eddig  közlött  táblázatokon  kimutatni  nem  tudjuk, 

Nevezett  Szilvássy  Ambrus  állítólag  ágának  utolsó  fitagja 
volt.  Élt  1469-ben,  midőn  Küküllíjben  Sáliban  birtokát  Byró  Benedek- 
nek 26  arany  forintért  elzálogosítja.  Két  fia  G  á  1  és  A  n  d  r  á  s  magnói- 
kul halván  el,  egyetlen  leánya  II  o  n  a  Cseszeliczky  Mátyáshoz  ment 
férjhez,  és  a  kihalt  ág  ösi  birtokát  Kolosban  Mezö-Szilvásnak  felét 
férjével  együtt  U98-ban  II.  Ulászló  királytól  fbikérte,  és  adományilag 
meg  is  nyerte.  Azonban  ez  csak  is  a  családnév  megalapítására  szol- 
gálj mert  magát  a  jószí^t  még  ugyan  azon  évben  &imasi  Veres  Bene- 
dek özvegyével  Somkereki  Erdélyi  Hónával  elcserélték  Torda  megyé- 
ben a  mikesi  jószágért  és  Szelistye  helység  egy  negyed  részéért.")  Ne- 
vezett szilvási  Cseszeliczky  Mátyás  II.  Ulászló  királynak  udvari 
szolgája  lévén,  ettSl  h(i  szolgálatiért  1504-ben  Torda  megyében  fekvíS 
puszta-egresi,  magyar-peterdi,  és  az  indali  részjószágokat  kapta.  Ugyan 
ez  érben  adományban  kapta  magvaszakadt  Járai  Ferencz  birtokait 
u.  m.  egész  Remethe  helységet,  a  f.  és  alsó-járai  réazjószágokat ,  Eis- 
Oklost,  és  Kis-Bunitát  A  beiktatásnál  azonban  ellentmondtak  Járu 
Bálás  és  fia  László,  Járai  László,  Járai  Bernát  és  fia  Miklós,  Lupsú 
Miklós  és  Pál  testvérek,  Uosszu-aszói  Gergely  és  fiai  Mátyás,  Mihály, 
Márton,  Miklós  és  Péter,  Petherík  Imre  és  P.  Lászlóné  Dorottya. 

Szilváai  Ilona  (Sz.  Ambnis  leánya)  elsÖ  férje  Cseszeliczky 
Mátyás  halála  után  másodszor  férjhez  ment  Gyeröffy  Szalátielhez, 
gyermekei  első  férjétől  Cseszeliczky  Marástól  András,  János  és 
Imre  anyjok  osaládoevét  a  SzUvásay  nevet  vették  fel,  saját  vezeték- 
nevöket  elönevül  viselvén ;  igy  támadt  a  cseszeliczki  Szilvássy  család, 
melynek  családfája  ^  egy  ágon  a  kihalásig  következő  : 


')  IMceey  adatú  BBerint  Ambnis  oak  atyja   János   lett  volaa,  de  kér- 
dés :  melyik  7 

*)  Décaey  Illikl.  ia  Hodor  K.  rxerint. 
*)  Ugyan  azok  ixerint- 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


UoDK  1496. 1506. 
2.Gyer6ffy  SzalAthiel) 


Cs.  Sz.  Bora 

1525.  89. 

(LKabÓB  Zsigm. 

a.  Haray  Sebea^&i) 

Hara7  alias 

SzilvátHT  Kata 

■in.A.w.         i..vd.       Si^'^Zr"-    (85£t£í!;ÜJ5^) 

1667.  1668.  (ToKieskat  Tordai  Szilvisy 

(Valkay  Magd.)  (Eb«iijj_Kato)       JinoB)  Zaigmond  deók 

'  IV.  Andráa  Ilona  Tordai  SrilTáaey 

(Tordai  Bora)        (Pápaj  Anna 

I  Balázs)  (tordai  Jobbág; 

latvánnd) 

Anna        [I.  Hátváa  Boldizeár  Erca^bet        Bora  T^ 

(Torma  Utar  tordai  fVispáo        (Henter     (GyerA^ 

látván)         rabaágban  t  1639.  Pil)  Fer.) 

+  (Perneszy 

Eraaébftt) 

E  táblázaton  Szilvássy  Ambnüsnak  leányától  Iloná-tól  Cseaze- 
liczky  Mátjásnétól  látják  a  cseszelicEki  Szilyásajak  leágasását  En- 
nek fiai  közé  I.  lm  rét,  (kinek  neje  Míhálcs  Ilona  LagOBy  Istránné 
lett,)  egy  írónk  után  ■)  helyeztük.  Tőle  ered  II.  és  III.  lm  re,  ki  1582- 
ben  Torda  vármegye  föUpánja  volt,  ée  birta  Szilvást,  Csttrtilyét  és 
Szelistyét  Torda  vármegyében. 

Jánosnak  a  táblán  álló  három  gyermekén  kivflt  még  többet  is 
tnlajdonitanak,  azonban  ezt  a  chronologia  valószínűtlenek  tanúsítja,  *) 
mert  e  János  aligha  egy  személy  azon  Szilvásay  Jánossal,  ki  lö62-ben 
Eolosvár  mellett  Léta  vár  ostromakor  ")  ennek  fblrepitett  romjai  alatt 
lelte  haláUt 


")  Bodor  Károly,  Kemény  József  .Lateroali  genealogici"  csiinfi  gytUte- 
taiaye  nyomás.  D^caay  assrint  —  úgy  látaiik  —  ezek  aSviio  volt  volna  8s. 
Ersa^bAtBo gáthy  Andráané  ia. 

')  Szinten  Hodor  R.  azerint,  ki  Juditot  Virginás  P^temA  ,  Borát 
KoBsta  latránodt  éa  Annát  Kemény  Oyörgynjt  is  e  Jáooa  leányainak  irja, 
azonban  ezekrül  alább  leizen  azó. 

■),  K«vári,  Erdély  tört.  III.  176. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


8ZILTÁBST.  7S7 

Jánosnak  HosBzoaess&i  Potentiánától  egyik  fia  István,  Hodor 
Bzerint  Ebeni  Katát  bírta  nSül,  e  ezerint  6  lett  volna  aeon  István, 
ki  ^)  aleó-járal  predikátummal  élve,  1602-ben  ezer  m.  forintba  nöi 
hozományképen  a  i.  és  alsö-járai,  m.  szilvási,  n.  és  kia-oklosi,  remetei 
ivánfalvi,  k.  báayai,  peterdí,  berkeszi,  csánt,  és  boldóczi  jószágait  ne- 
jének hagyományozta.  Leányában  Ilonában  Fápay  Balásnéban  ága 
kibalt. 

m.  Andrásnak  nejéül  Valkay  Magdobia  Iratík.  •)  Fia  IV 
AndrásTorday  Borát  bírta  nSlíl.  Ez  lehetett  azon  András,  kit  gr6f 
Eszterházy  Miklós  1628-ban  a  török  portára  követül  ajánlott.  Ennek 
négy  gyermekét  ismerjük:  I.  Annát  ")  Torma  latvánnét,  2.  II.  Má- 
tyást, a  ki  III.  Imre  magvaazakadtán  birta  Szilvást,  Szelistyét  és 
Csürülyét,  de  tatár  fogságba  esvén,  azokat  édes  anyja  zálogba  adta; 
3.  Boldizsárt,  kiröI alább, és  4.  Erz&ébe tet.')HenterPáInét;  és 
éhez  számitják  még  Borbarát  GyerÖffy  Ferencznét  *)  is. 

Boldizsár  ez  ágnak,  eöt  családjának  egyik  legtekintélyesebb 
tagja.  Nejéi  Peraeszy  Katát  azok  közé  számitják,  ki  után  Bátbori  Gá- 
bor bálóját  kiveté.  Boldizsár  1603-ben  B.  Zsigmondot  kikiséré.  Báthorí 
Gábor  notáztatja  és  ekkor  vingárti  jószágát  veszté,  de  Ö  kimenekül, 
1606-ban  követ  a  moldvai  vajdához,  1607-ben  országos  tanácsos  a 
kath.  fö  rendek  közt,  *)  egyszersmind  a  fiscalis  uradalmnk  bérlője. 
Utóbb  Torda  megye  főispánja.  Meghalt  1628.  körül  magtalanul,  öz- 
vegye Pemeszy  Kata,  ki  előbb  Pálfy  Jánosné,  másodszor  Keseríi  Já- 
nosné  volt,  a  visszakerült  vingárdi  és  ohábai  jószágokat  Miké  Fe- 
reocznek  és  Józsefnek  engedte  át  1630.  jan.  2ő-án.  Ugyan  ott  és  he- 
ríngfalvi  és  más  1 7  helységbeli  résitjavait  még  azon  évi  febr.  lö-én 
Zólyomi  Dávidnak  és  Apaflfy  Györgynek  engedi  át.  1634-ben  anyósá- 
nak Torday  Borának  és  sógorának  Szilvágy  IL  Mátyásnak  átenged*-tt 
Szilváson  egy  puszta  házhelyet,  CsUríllyén  és  Szetístyén  két  puszta 
házhelyet  a  curialis  funduson,  melyeket  halálok  utitn  mint  ÖrökUket 
bírhassanak.  1636.  april.  I9-én  a  Mikó  Józsefről  maradt  vi:  gárdi  jé 


')  Döcsey  M-  a  koloa monostori  coov.  rcgeBtrnmiti  acerint. 

')  Hodor  K.  Mcrint. 

5  Miké  Sándor  gjüj  te  ménre  szerint  ez  ErKidbet   lett  volaa. 

V  Ki  Hodor  (Koriut  Judit  és  ndhol  ZauicBiuak  ir&iik. 

*)  Uodor  K.  EzerÍDt. 

')  Erddlyi  egyhií  tört.  adatk  1860.  2S7.  A  család  külonWii  m  uniári.i 
eíjhABhoz  tartozott.  Icf{alibb  a  kecaetMÜváBi  lig.  í>Kákc)y  8.  ÜntárU  valUs 
tOit.  113.  lap. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


728 


bziltIsbt. 


fizig  iránt  acoak  özvegyével  Macekási  JulíaDnával  sserzífdésre  Up,  de 
a  birtoklás  iránt  1637.  mart.  U-én  választott  bírák  intézkedtek.  Ha- 
lála után  pedig  1640.  jan.  23-án  a  jószágot  a  kir.  fiscus  foglalta  el. 
Heghalt  Perneszj  Kata  1639.  aug,  15-én  kora  77.  évében  a  bolyai 
kastélyban,  melynek  sírboltjában  nyugosznak  a  Szilvássyak  hamvai. 

II.  Mátyás,  kiről  már  szóltnnk,  II.  Rákóczy  György  alatt  a  sze- 
rencsétlen lengyel  hadjáratban  részt  vévén,  tatár  rabságba  esett  Anyjft 
Tordai  Bora,  hogy  fiát  kiválthasa,  annak  apai  örökségét  Sselietyét 
Benkö  Bálintnak  a  nejének  Pulbakker  Borának  600  tallérban,  a  szil- 
vás! és  csűrUlyei  jószágokat  pedig  2600  m.  forintban  Szigethi  Márton- 
nak elzálogosította.  Ki  is  váltá  fiát  1300  m.  Tor.  lefizetése  mellett, 
azonban  a  viszonlátás  örömét  nem  élvezhették ,  mert  Mátyás  haza  felé 
valé  útjában  elhalt,  és  ágát  airba  vitte.  Leány  testvérei  a  fiúágat  illető 
szilvási  javakban  nem  örököaödvén ,  Mátyásnak  minden  jószága,  és  ss 
elzálogositottakhozi  jog  is  a  kincstárra  szállott.  1670-beQ  Bethlen 
Miklós  (a  később  gróf  és  kanczellár)  e  javakat  Apaffy  I.  Mibálytól 
adományban  kapta,  és  így  M.  Szilvás,  Szeltstye ,  Csürülye  egészen,  és 
a  k.-petherdi  éa  indali  réazjószágok  a  Bethlen  család, kezére  jutottak. 

A  végzet  azonban  jobban  kedvezett  azon  Szilvásy  András  ágá- 
nak, mely  előbb  a  Doboka  megyei  Kechet-Szitvásról,  utóbb  pe- 
dig és  jelenleg  is  Cseazeliezkéröl  Írja  magát.  Ennek  származási  táb- 
lája ■)  következő  : 

IV.    tábla. 


András 
(Jankftfalvj 
Hagdolaa) 


Péter 
151(0.  1608. 

S.  Horváth  Kata 
aranglábi  Margit) 


Zsófia 
(Almády  Gáap.) 


l-tOl  Uihálr         Ense 

de  Gál&Iva.    (Torma 

Péter) 


István  2-tól  Magdolna 

1630.  (l.Siild^i  István 

(Hajósi  Bome-  2.  Fűsesl  Katona 
mJBW  Rebeka)  Pál) 


■)  D^cter  H.  kUsl.  sierint. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


latrán,  Ma* (U 
1630. 
(Hajód  Bornemiasft 

^ Rebeka) 

""Péter        Sára.  11.  Boldizair 

fBán^  1668. 

Margit) (n.  megyeri 


(SiÜTáay  _^ 

Z«BMa)  n.  Jánw  1 1730. 

(1.  Czagei  Vaes  Zenzaa 

2.  Kereaztiiry  Erzse 
3.  K^m^ndi  Várad7  N. 

4.  locz^dy  Klára) 

I  t.  III.  Boldisaár      2-t.  Judit    4-1.  S&moel    Ádám    lU.  Jánoi    Krisztina  ~ 
(gr.  Bethlen  Bora)    (Darvay       ez.  1720.  bz.  1718.     bz.  1721.     ez.  1716. 
[  Per.    (MaraKTM»t.)tl803.        f  180ft.      (1.  osd. 

Paliban'        öjrí-r"  (Nímethy  kir.  hívat.       Kijn 
mi         ■*'"'*'     (LBánffy       Gásp. 


Zsuzsi     Bora     Ilona      Erzse    Hnnyadi  allsp.         „  i.   n'^  a      ',    /u\*    -o 
(NalácayíNftláczy  1768.    (Száva    (1.  inda  N.  2- b.  Qyőrffy    lasáb)     1 

Dániel)  Gábor)  (Bydes-  Sándor)  2.  Kendeffy  *""*J  § 

knty  Judit)  - 

^^"""^      ■  János.  MikjŐs  1803.    Farkas  és  5i  teániP  J 

'Uikiós  1849.  ■S- 

(Gad«  Anna) 

'~Bdla.        Ida  Oicalla  EatíP 

(PáUÜr      (B.  Kemény 
Dénes)  Géza) 

A  tábla  élén  illó  András  volt  talán  as,  ki  1603-baD  az  apácziti 
ütközetben  elesett,  ')  NejéTel  Jankafalvy  Magdolnával  kapta  Kolus 
megyében  a  légben!  birtokot  1590-ben  három  gyermeke  János,  *) 
Péter  és  Zsófia  Almádj  fíáspárné  ')  beiktattatnak  Koppant  Gcr* 
gely  magraazakadtán  a  Torda  megyei  koppáni,  csáni,  índali,  p.  egeresi 
Bzarkadi  és  boldvai  jószágokba,  azonban  ellentmondtak  Székel  Bertar 
lan,  Cberéni  Márton  maga  és  István ,  Gábor  fiai  neveikben  is.  Fiai 
közttl 

Péter  1599-ben  Koloa  megyei  azolgabirónak  iratík,  a  mikor 
Közép-Szolnok  megyei  Árpáató  és  Cheh-Horv&tbban  fekvő  jószágait 


')  Wolph.  Bethlen,  tomo  V.  409. 

')  E  J  á  n  0  s  lehet  as,  ki  Déisen  született,  ktilfdldi  egyetemen  (Argen- 
tínáé) tanált.  1591-ben  mint  pap  a  m.-vásárhely  í  ref.  kHzuitiaton  beszedet  tar 
tott  é%  aat  kinyomatta  Siebenben.  Eatholizált,  áa  tCbb  értekezést  is  irt.  BenkS 
Transylv.  n.  848.  858. 

')  Ennek  második  férjéül  Kendy  Mihályt  Iija  Hodor  Károly.        >  -.-.ni- 


730  BZILVÍ8BY. 

elcseréli  BornemigSA  Anna,  elSbb  Cháki  Mihály,  azután  Zichy  Rafael 
fejedelmi  udvarook  nejével  Doboka  megyei  Centhe,  Nosnoly  és  Féke- 
tbe  helységbeli  részjavi^ért.  IGOl-ben  Szentp&ly  Jánostól  B.  SzoN 
nok  megyében  a  láposi  kerületben  egész  LibathoD  oláh  fítlat  1400 
m.  forintért  megveszi.  Ugyan  azon  évben  Kolos  megyei  Kalotasz^- 
ben,  Valkón  három  jobbágyát  elcseréli  Pemoszy  Gábor  gyámjával 
B.  Szolnokban  a  kozárvárí  és  szunyogszeghi  pusztabeli  birtokokért. 
1606-ban  Lónai  Kendi  István  Dobokában  a  boncznyiresi  Szilvássyféle 
jószágokat  birtokába  bocsátja.  1608'ban  megcseréli  azon  megyei  sza- 
vai jószágot  a  Rndnay  István  n  neje  Almády  Druzsiána  szilkereki  és  m. 
palatkai jószágaival,  Péter  légeni  előnévvel  élt  és  1612-ben  (maj. 
15'énJ  számSzetett,  de  1614-ben  felmentetett.  Első  nejeCheh-Horvátlii 
Horváthi  Kata  volt,  kitől  a  gálfalvl  elönevet  viselt  Mihály,  Erzse 
Torma  Péterné,  és  I  a  t  v  á  n  gyermekei  maradtak.  Második  neje  a  ki- 
halt Haranglábi  családból  Margit  volt,  kitől  egy  leánya  Magdol  na 
előbb  Szilágyi  Istvánné  utóbb  Katona  Pálné,  született  Ezek  kdzíU 

István  1630-ban  gyermekei  és  testvérei  nevében  ellentmondott 
Kasasy  István  itélömester  beiktatásának  Kolos  megyei  Kötelend,  ée 
Torda  megyei  Indal,  és  P.  Csaura  nézve.  Nejétől  hajósi  Bornemisza 
Rebekától  k  ét  leánya  és  kát  fia  maradt,  kik  közül  Péternek  >)  nejétfii 
Bánffy  Margittól  M  i  k  1  ó  s  fia  éa  Zsuzsa  leánya  maradt,  Boldizsárnak 
pedig  Keresztesay  Zsazsannától  (n.  megyeri  Keresztessy  Ferencz  éa 
Béldi  Kata  leányától)  csak  is  egy  fia 

János  született.  Ez  négy  Ízben  nősült,  három  nejétől  hót  gyer- 
meket nemzett,  *)  ezek  közül  Ádám  1809.  jnl  6-án  halt  meg,  1742- 
körül  niftil  vette  Németby  Annát  III.  János  őrnagy  és  1791.  92. 
94-ben  kír.  hivatalos  volt  Meghalt  1805-ben  kora  84.  évébe  n,  eltemetve 
Kolosvárott  a  belaŐ  templomban.  A  család  jelenleg  Sámuel^  mar  adé' 
kaiban  él,  kik  közül  Miklós  1849-ben  a  forradalomban  tevékeny 
részt  vett. 

Sámuel  fiának  Bálintnak  *)  János  vagy  Farkas  fiától  unokái 
Sándor  és  L á s s I ó  Hunyad  megyei  főbiró. 

A  csilládból  fordulnak  még  elő  többen  olyanok,  kiket  a  tábláza- 

')  Hodor  K.  Bierínt. 

*)  Hodor  e  Jánot  teatv^reifilfrjauoa  ndgy  leányt,  kik  a  táblin  leányai- 
ként állanak. 

')  Bodor  ia  gr.  Eem^n^  József  aierint  Sámuelnek  gyermekei  P  ^  t  e  r  tf  ■ 
2  a  US  B  a  Túry  Láazldn^  volt. 

')  Hodor  K.  e  Bálintoak  £áál  [rja  Ádimot,  v.  Andráat  —  úgymond  —  es 
Utóbbinak  nejéül  Endea  B  ora  iratik. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZILVÍB8T.  T81 

ton  elhelyezni,  vagy  megjelSlni  elegendS  adatok  hiányában  nem  lehet. 
Hlyének : 

Kechet-Bzilvási  Szilvásey  András  1566-1695-ig  Doboka  vár- 
megye alispánja,  közben  1585 — S8-ig  egyszerimind  fbbírój  ')  ki  úgy 
látszik  a  IV.  tábla  élén  álló  Andrással  egy  személy. 

Dobokai  Szilvássy  András,  1695—1600.  és  1509— 29.Doboka 
megyei  alispán,  1630— 47'ig  alispán,  ')  (ha  mind  ez  adatok  egy  sze- 
mélyre vonatkozhatnak,  mert  véleményem  szerint  két  személy,  az 
egyik  András  1695 — 1609.  alispán  és  a  másik  András  az,  ki  1609— 
47-ig  mint  alispán  és  fÖhiró  szoIgáU).  A  dobokai  elÖnév  világosan 
megkülönböztetésül  használtatott  az  előbbi  kechet-szílvási  Szilvássy 
András  ellenében.  Ezen  dobokai  Szilvássy  Andrások  egyike,  az  előbbi, 
lehetett  a  ül.  táblán  álló  IV.  András,  a  Torday  Bora  férje ;  a  másik 
dobokai  Szilvássy  András  neje  szúkereki  Somlyayjudit  jogán  örökölte 
jenSi  birtokát,  melyet  Kendi  Krisztinával  a  kechet-szilvási  és  tótfalusi 
birtokért  elcserélt,  azonban  1616-ban  új  adományt  nyer  több  bii-tokai 
között  Jenőre,  benne  magát  statuáltatja,  miért  Kendi  Krisztina  képében 
Oiréthi  Torma  Oyörgy  ellentmond.  Egy  leánya  ^)  maradt :  Judit, 
élö  1643-baD.  Lehet,  hogy  ez  volt  azon  Judit,  kit  elÖbb  kézdi-polyáni 
Veres  István,  utóbb  galgói  Rácz  Péter  nejének  olvasunk. ') 

1633-ban  élt  cseszeliczki  Szilvássy  András,  mert  ez  évben 
vele  és  Koszta  Mátyással  szerződésre  lép  Szilvássy  Bora  kocsárdi 
Csegezy  György  özvegye,  s  nővére  Szilvássy  Erzsébet  Bogáthy 
Andrásáé,  vagyonuk  átengedése  mellett  holtig  való  tartást  kötvén  ki 
magoknak.  Ezek  bizonyosan  a  III.  táblára  lennének  helyezendiSk,  úgy 
ax  itt  726.  lapon  jegyzetben  említett  három  teáoy  is  Judit  Virginás 
Petemé,  Bora  Koszta  letvánné,  (tán  ez  volt  másodszor  Csegezy 
György  neje)  és  Anna  Kemény  Jánosné  is. 

1641-bea  Szilvássy  Mihály  máskép  Szílv.  Zsigmond  Mihály  Lo- 
rándffy  Zsuzsanna  fejedelemnö  udvamoka  és  í<!pohárnaka  ellenemond 
m.-8zilvási,  szelistyei  és  meurei  birtokílletösége  elzálogitására  nézve 
Szilváey  Pál  testvérének. 

')  Hodor  Doboka  várm.  426.  486. 

')  Ufryan  ott  42ft.  436.  466. 

*)  H  odor  K.  Mtl.  szeriDt  enaek  (t.  i.)  Andrásoak  Somlyay  Judittá  E^st- 
mekei  voltak  méf;:  Erzse  Efirdfigh  latvánné,  P^ter  Drugetf erjth  Uoi^ 
váth  Jadit  férje,  János,Zi6fia  elSbb  Almády  Q&apitné,  ntóbb  Kead^  Mi- 
báljné  (ki  «  IV.  tábÜD  ill)  Z  ■  u  z  I  i  előbb  Zakariás  Zaigmondné,  utóbb  Nmgy 
Jáaoiaé,  és  András. 

<)  H  odor  K.  kösl.  asemt. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


732  SSILTÁSST. — SZILVÁT. 

1648-baa  Szilv.  Erzsébet  Súky  Pálné. 

1665' ben  Szilvássy  Bálint,  nejével  Eenderessy  AnnáTal  Ha> 
nyad  megjébSl  beiktattatnak  a  bátazegi  Nsgy-Osztrói  birtokba,  EzeD 
Bálint  1662— 1071-ben  aportára  követségben  jí^L  Az  erdélyi  fe- 
jedelemhez 1662.  apríl,  17.  Eonstantinápoljból  irt  levelének  pecsétén 
czImerUI  oroszlánt  viselt,  mely  elsÖ  jobb  lábával  kardot  (tán  buzo- 
gányt) tartott.  ■)  1671.  nov-  14.  Drínápolyban  kelt  levelén  „Szilvásay 
Bálint"  körtratú  pecsétén  kerék  paizsban  három  nyílvesszőt  tartó 
kar  látszik.  °)  Alsó-Arpásért  ezer  aranyat  fizetett  Bornemisza  Anná- 
nak. Gyermekei  Gáspár  és  Kata  Buda  Lászlóné,  kik  1684.  maj. 
2-án  osztoztak  éa  azon  évben  Árpásíalut  eladták  Teleki  Mihálynak. 

1668-ban  Szilvássy  Magdolna  Szigetby  György  neje  volt 
Légh énben. 

1701-ben  Sz.  Kata  tordai  Vajda  Ferenczné. 

Év  nélkül  olvassuk  a  következőket : 

Sz.  Andrást,  kinek  neje  száazczegöi  Balogh  Mária. 

Sz.  Anna,  Makray  Sándomé. 

Se.  N.  neje  Hegyeey  Amália. 

Patai  Szilvássy  Péternek  nejétől  Folthy  Zsuzsannától  leánya 
volt  Zsuzsanna  elttbb  somog^'omi  Torday  Miklésné,  utóbb  kő- 
veadi  Bóér  Lászténé. 

A  család  czimere  kerek  vértben  kettös  (arkú,  ^askodé  oroszlán, 
mely  elsö  jobb  lábával  buzogányt  tart  A  vért  fölOtt  zárt  eisak,  mely- 
nek koronájából  ugyan  ollyan  oroszlán  emelkedik  ki. 

SzllváBsy  esalád.  Pozsony  megyében  találjuk  a  XVI.  ssásad- 
ban,  a  mikor  Szilvássy  György  1550-ben  Szenczen  egy  szSlöt  vess 
zálogba  Bély  Miklóstól. 

Borsod  megyében  e  század  első  negyedében  (1816)  élt  Szilvisy 
Sámuel  táblúró. 

Zemplin  megyében  a  Szilvágy  család  e  század  elején  birtokos 
F&zeaéren. ') 

Siilvay  család.  (Bellai  és  kis-eztankóczi^  Trencsin  vármegye 
előkelő  birtokos  nemes  családa,  mely  ott  az  elŐnévUl  használt  két  hely- 
ségben éa  Kohanócz  éa  Kis-Lieszkón  birtokol. 

Családi  közlés  hiányában  róla  a  következők  tudhatók : 

•)  Or.  Kemfey  Jóanf  gTtijtem^r^ben  Hodor  K.  Herint. 

')  Ugjan  ott. 

')  Sdrmay  C.  Zeroplin  not.  top.  879. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZILVÁT.  733 

1598-bftn  Buchon  Zsófia  elSbb  Tanách  András  utóbb  JanicBek 
Qjörgy  DGJe  végrendeletében  leányának  Katának  idÖBb  Szilvay 
György  nejének  tetemes  öröksógat  hagyományozott.  ■)  E  végrendeletet 
16ö7-ben  ifj,  Szilvay  Oyörgy  Trencsin  város  tanácsa  előtt  ujolag  fel- 
mutatta. 

1603-ben  Dimiény  András  és  Márton,  apa  utáni  unokák  és 
Szilvay  János,  és  András  anya  utáni  unokák  Rudolf  királytól 
apríl.  29>én  Prágában  kelt  czimeres  nemes  levelet  nyertek. 

1622-ben  Szilvay  ifj.  Gry  örgy,  nem  különben  András  és  íQ. 
János  testvérek  réssére  Trencsin  megye  a  cztmeres  nemes  levelet 
hiteles  átiratban  kiadta. 

1636.  sept.  23-án  gróf  Eszterházy  Miklós  nádor  Baracskay  Pál 
magvaazakadtán  Trencsén  megyében  a  koronára  visszaszállott  Bella 
egész  helységet  giletinczi  Osztrosith  Istvánnak  adományozta^  ki  ia 
abba  nov.  6-án  beiktattatott.  Ezen  birtokot  1681-ben  Osztrosith  Má- 
tyás Szilvay  Istvánra  átruházván,  ez  1682,  évi  april  15-én  LLeopold  ki- 
rálytól több  bellaí  közbirtokos  társsal,  úgymint  Marsóvszky  Miklós, 
Efirthy  János,  Borovszky  István,  János,  Mihály  és  Zsuzsannával  kir. 
adományt  nyert  egész  Bella  helységre,  és  abba  június  2-án  beiktattat- 
tak, ekkép  került  a  Szilvay  család  kezére  a  Bellai  birtok,  melyet  máig 
is  bir  a  család. 

1 656.  Húsvét  utáni  5.  féríán  nemes  Eaczor  Sámuel  mint  a  Szil- 
vay család  meghatalmazottja  Szilvay  György  czimeres  nemes  levelét 
Trencsin  megye  elÖtt  kihirdetteti. 

1680  ban  Szilvay  András  armalisa  ujolag  ugyan  ott  kihir- 
dettetett. 

1736-ban  éltek  a  családból  Pál  és  fia  László,  1750-ben 
József. 

K  században  legnevezetesebb  tagja   volt  a  családnak  Szilvay 
János  több  megye  táblabírája,  és  a  ti-enceéni  evang.  eaperesség  fel- 
Ügyelője.  Meghalt  1846.  dec.   1  én  kora  91.  évében.  Nejétől  ebeczki 
Tihanyi  Teréztöl  utódait  e  táblázat  mutatja : 
Jánog 
+  1846. 
(Tihan:;!  Tarfe) 


Sándor  Feiencz.        Károlv  Hennina 

1861-ben  huszár        (Fij  Albertiig) 

Trenctin  kapft. 

várm.  ffip^nz-  ^i  evang.  eip, 

tárnok.  ker.  felOgy. 


')  Bsontogh  Dán.  k»zl.  útin.  .-~  , 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


734  8ZILVAT, — szrw. 

A  család  czimere  két  rézsútos  pólya  által  keresztbe  osztott  vért, 
a  jobbról  balra  vont  vörös  pélyán  fehér  pegazus  nyargal,  a  háttérben 
álló,  balról  jobbra  vout  kék  szelemen  feleS  és  alsó  részében  egy  félhold 
és  csillag  ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  kettÖs  farkú  srao; 
koronás  oroszlán  emelkedik  ki,  elsQ  lábaival  arany  markolatú  kivont 
kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  esüstvörös.  '). 

Siilvay  csalid.  A  czimeres  nemes  levelet  Szilvay  Péter 
kapta  1648-ban.  ')  Csfmere  a  paizs  kék  udvarában  zöld  halmon  arany 
korona,  melyen  zöld  mhás  férfi  kar  könyököl  kivont  kardot  tartva, 
fblötte  ezüst  félhold  ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  szintén 
oUyan  kar  látható  meztelen  karddal.  Foszladék  jobbról  aranykék,  bal- 
ról ezüstvörös.  " ) 

Siilvay  család.  Más  neve  Gallovics,  lásd  e  neveo  már 
ismertetve  e  mnnka  IV.  köt.  317 — 318.  lapjain.  Ahoz  adhatni,  hogy  a 
nemesség  szerző  Szilvay  G^allovics  János  előbb  rendes  ezrednél  szol- 
gált, utóbb  a  Bihar  megyei  nemesi  fölkelésnél  volt  kapitány.  *) 

Sxlty  család.  (Nagy-Szigeti)  Többféle  Szily  nemes  cs&Ud 
van.  Ez,  melyről  szólunk  —  Nagy-Szigetbről  frja  elŐnevét  és  Pest, 
Kógrád  megyében  honos.  Tán  Ősei  közfii  volt  János,  1653-ban  Nóg- 
rád megye  táblabírája. 

Ismert  családfája  Szigethi  Szily  Ádámnál  kezdődik,  kit  1760- 

ben  Sár  várott  találunk,  ettől  a  leszármazás  következő  : 

Ád&m 

1769. 

(galanthai 

Balogh  Kata) 

tornai  fői  apán 

septemvic  f  1621. 

(l.hUgjreíFarkasTer^z 

2.  Pridecrty  Rőta) 

Antal  János  Karolina  Mária 

t         (CBernjua  Kata)      (Tíy  fiarnabáa)     {b.  SpMdtÍ 


I 


Ignáouié  ISffl-m) 

István  Barnabás  Borbála.  Hária 

Nógrádi  volt  Peit  v-  szbird  fBenciik 

úti  ffibiztoB       (b.  Bemer  GyStgjaé) 

(b.  Pongrács  Emilia  1888-töl 
Janka) 


')  Borgstaller  Colkct.  Insignium. 

•)  Colleet.  berald.  p.  126. 

')  Adani  Scnta  gentil.  tono  XII. 

')  B.  Vay  Lásslé,  ntfinot  hiviág  880.  lap. 


ir,Goo<^lc 


SZILT.  73S 

A  cB&Iádfán  álló  József  1784 — 86-ban  Feet  vármegye  alispánja, 
1803-baii  kir.  tanácsos,  a  hét  személyes  tábla  kfizbirája,  majd  egyszers- 
mind udv.  tanácsos  és  Torna  megye  fBispánja  volt.  Meghalt  Bián  1824. 
oct.  4-én  kora  83.  évében.  János  fiátéli  unokái  kSzttl  élnek  I  s  t  t  á  n  és 
Barnabás,  amaz  Négrád  megyében  viselt  hivatalt,  hol  1836-ban 
fö  úti  igazgaté  volt.  Barnabás  Fest  megyében  viselt  azolgabirói 
hivatalt 

Pest  megyében  N.  Abonyban  bír  a  család,  Nógrádban  bírt  Teres- 
kén  Btb. 

Tán  e  család  czimere  a  következő  :  a  paizs  kék  udvarában  ma> 
gas  zöld  &  alatt  két  felSl  két  zöld  medve  áll  hátulsó  lábúkon,  első 
lábaik  egyikével  a  fa  derekát  fogva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  vörös 
mezü  kar  könyököl,  kivont  kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék, balról  ezüstvörös.  >) 

Ssily  család.  (Felsö-Szopori)  Soprony  vármegyei  nemes^család, 
mely  a  Dunántúl  több  megyébe  is  elszármazott  Egyébiránt  Szirmay 
szerint  a  FelsŐ-szopori  Szily  család  nem  a  Soprony  megyei,  hanem  a 
Szatmár  megyei  Felsö-Szopor  helységről  vette  elönevét,  és  Szatmár* 
ban  c  helységet  birta  is. ')  F  szerint  felsö-szopori  Szily  János  előbb 
győri  kanonok,  1777.  febr.  17-töl  szombathelyi  elsÖ  megyei  püspök,  ki 
1799.  jan.  23.  kora  64  évében  halt  meg,  e  Szatmár  megyei  családból 
származott  vala.  Felső-Szoporí  előnévvel  élt  Szily  Farkas  17Ő0-bea 
publicista. 

Az  bizonyos,  hogy  a  Dunántúl  névszerint  Zala  megyében  1572- 
ben  Szily  Mihály  a  karmacai  pusztán  curiára  és  10  telekre  Miksa 
királytól  adományt  kapott.  ') 

1590-ben  Pozsony  megyében  találjuk  Szily  (Zíly)  Gergelyt, 
ki  az  Apaj  helységbeli  kúriára  királyi  jóváhagyást  nyert 

1629.  jan.  12.  Bécsben  kelt  czimeree  nemeslevelet  kapott  II. 
Ferdinánd  királytól  Szily  Mihály  és  általa  testvérei  János  és 
Q y  ji r g y,  nővérei  Ilona  és  Kata  és  Ilonának  fia  P á I,  mely  nemea 
levél  azon  évi  sz.  háromság  vasárnapja  utáni  2-dik  férián  Soprony 
megyének  Ujkér  helységben  tartott  közgyűlésen  kihirdettetett.  *)[ 

Valószínűleg  a  most  nevezett  Szily  György  az,  ki  1632-ben 


')  Adami  Scuta  gentil.  tomo  XII. 

']  Sslrmnjr,  Bvatmár  várm.  IL  162. 

')  Liber  regins  t.  863. 

*)  VesipréiD  megye  levéltárában  vin  u  eredeti  amiáliB. 


,Goo<^lc 


T36  BZILT. — SZIHA. 

Veszprém  Tárában  hadnagy  volt,  és  fiai  azon   megyei  Bogács  poBi- 
tára  kir.  adományt  kaptak.  ') 

1680-ban  éltek  Szily  András  és  Gábor.')  Ugyan  e«  időben 
éltek  Soprony  megyében  Szily  Mihály,  ki  nőül  vévénKochy István- 
nak leányát  Eochy  Erzsébetet,  ettől  lett  fia  SzUy  Mózses,  ki  nagy 
bátyjával,  anyjának  testvérével  Kochy  Mihálylyal  1690-ben  alsó  mes- 
teri birtokréazőket  eladták  EKry  Mihálynak.  ') 

A  Dunántúli  Szily  családból  többen  az  egyházi  pályán  működ- 
tek, igy: 

Szily  András  1681>ben  skopi  czímzetes  pflspök  volt 
Szily  Gábor  szül.  1646.  febr.  24.  Győrben.  1662-ben ajesmU 
szerzetbe  lépett  és  tanárkodott.  Meghalt  1711-ben.  *) 

Szily  Márton  1760-ban  vasvári  olv.  kanonok  és  iváni  ^atár 
volt. 

Szily  István  1787-ben  pozsonyi  kanon&k  volt 
Szily  F  e  r  e  n  c  z  esztergám!  kanonok  volt.  Meghalt   1836.  mtj. 
23  kán  kora  81.  évében. 

Kiket  számithatunk  ezek  közÜl  az  1629-bea  megnemesltett  SsUy 
családhoz,  és  kiket  a  következő:  1751'ben  nemességet  nyert  Sxilj 
családhoz,  —  nem  tudjuk. 

Sllly  CBalJÍil.  1751-ben  Mária-Terézia  királyasszonytól  kapott 
nemes  levelet,  küvutkezü  czimerrel :  a  paíza  alaé  kék  udvarában  anmy 
oroszlán  ágaskodik,  első  jobb  lábával  három  ezüat  nyilat  tart,  fölötte  a 
paizs  udvarát  fehér  pólya,  melyen  zöld  függőleges  hét  koczka  van 
osztja  el  a  felső  keskenyebb  vüröa  udvartól ,  melyben  V  alakú  feUr 
szelemen  látható,  ennek  két  oldalán  két  arany  csillag  ragyog.  A  paiu 
fölötti  sisak  koronájából  a  leírthoz  egészen  hasonló  oroszlán  emelke- 
dik ki.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüatvörös.  ^)   • 

Síity  esalád.  (N.-enyedi)  KözOlök  József  1840.  kdriU  Alsó- 
Fejér  megyei  számvevő  biztos  és  nagy-enyedi  tanácsos  volt 
Slina  család.  Lásd  Sina  ct. 

Szioa  csa'ád.  Trencsin   megye  nemesi  öaszeirásai   szeiiiit 
1660-ban Nemes-Eotessón,  1688-ban  pedig  János  Varínban  lakott*] 
Utóbb  ott  nyoma  aincs. 
V  Okirat  szerint. 
')  Pray  Me>.  tomo  IV.  p.  802. 
Ő  Oklevél  azerint. 
Ó  Eapnnai  Mbi.  A.  tomo  V.  p.  13. 
*)  Ádami  Scnta  gentil.  tomo  XII. 
*)  Ssontagh  Din.  kSal.  ^  , 

DiB.1izedOyCOO<^IC 


8ZINC6ÍK. —  8ZIRA.  737 

SihictMÍk.  család.  Zemplin  megye  czimer  leveles  nemeB  csalá- 
dai  közé  soroztatík.  ') 

Sciody  család.  (Szindi  f)  Torda  megye  kihalt  családa.  Isme- 
retes tagja  Jánoa  1601-ben  katonatiszt,  neje  OörögbAnDa  ') 

Stlnyéry  oaalád.  (Szíoyérí  f)  Zemplin  vármegye  kibalt  csa- 
láda,  mely  hajdáa  azon  megyében  a  haaon  nevű  helységet  bírta  ') 

Sxittyoy  család.  Ldtd  Merse  ca. 

Sxfaj'  család.  Lásd  Szyni  és  Ziny  cs. 

Sxinthay  esalád.  Szabolcs,  Szatmár  és  Ugocsa  megyében  bo- 
nos  régi  nemes  család.  Szatmár  megyében  e  század  elején  birtokos 
Angyaloson.  *) 

A  család —  úgy  látszik  —  Zaránd  megye  ös  családainak  egyike. 
Ott  már  1561-ben  Ketdaka  helységben  birtokos  volt  Szinthay 
János*) 

őseinek  egyike  volt  Szinthay  Ú  r  i  e  1,  ki  1679-ben  Zaránd  me- 
gyei Eaktich  pusztára  királyi  új  adományt  nyert .') 

Ugocsa  megyében  Szinthay  Zsigmond  1744-beQ  Sásvárott, 
Öszödfalván  és  Hetényben  nádori  adományban  rész  jószágokat  ka- 
pott ''),  és  ez  utóbbi  helységben  utódai  e  század  elején  Saintay  F  e- 
r  e  D  c  z  özvegye  és  Szintay  Péter  birtokosok  voltak.  ^) 

Sstpoly  család.  Erdélyben  Közép  Szolnok  megyében  él,  hol 
E 1  e  k  1831.  körül  alflgyész,  lS4S-ban  szolgabiró  volt  I  m  r  e  ugyan 
ott  birtokos  jelenleg. 

Sllra  család,  Nógrád  megyei  nemes  család,  melyből  Szira  II. 
István  az  1722.  és  1 726-  évi  nemesi  vizsgálatkor  nemességét  kimu- 
tatván, II.  Mátyás  királytól  egy  nemesi  kui-iáról  nyert  adomány  levelet 
produkált,  és  kétségtelen  nemesnek  ismertetett  Ennek  atyja  volt  L 
István,  ki  1670-ben  Ebeczken  bírt,  és  az  1684.  évi  felkelő  nemesség 
ftsszeírásában  is  ben  foglaltatik.  Ennek  atyja  Gergely,  ki  1611'ben 
osztozott  Edvi  Máriával  és  Bori  Istvánnal  és  ki  valószínűleg  az  emlí- 
tett adományt  nyerte.  ^)  TöIe  a  családfa  következőleg  terjedt  le : 

')  Stírmay  C.  Zemplin  no(.  top.  117. 

•)  Wolph.  Bethlen.  Hiet.  V.  62. 

■)  Síirmaj  C.  Zemplin  oot.  top.  104.  286. 

')  Síirmay,  Saatmár  váim.  II.  125. 

')  Fábián,  Aiad  váim.  8S. 

')LibeTTeg.  folio  169. 

')  Sdrmaj  C.  Ugocaa  p.  117. 132.  1S4. 

')  Ugjran  ott  ISS. 

•)  Protofl.  C.  Neograd.  anni  1726.  ^^^^^.^^^  ^^  GoOqIc 


SZIRA.— flZreHATT. 

Gergely 

1611. 1629. 

(1.  Vári  Ilona 

a.BBrky  Zguzsa) 

idSab  L  István  2-töl  Zaatö'' 

1G70. 1681. 

(Ebeciky  Zaófia) 

íQ.  II.  István  Eraae  Kata 

1706. 1TS4.    (Czűcs  István)        (Nagy 

" Márton) 


I.  János  1705-ben  a  nemesi  fölkelésre  kényszeritetrén,  maga 
helyett  állítá  Fabó  Mátyást  Ugyan  ö  testvérével  II.  Istvánnal  együtt 
benfoglaltatik  az  1709.  és  1711.  évi  nemesi  Össaeirásokban.  Kihalt 
magnélkfil.  Testvére. 

II.  István  1722.  és  1726-baD  a  birtokosok  között  mutatta  be  ne- 
mességét >) 

EttÖt  különböző  család  leaa  az,  melyből  3zira  Glyörgy  1718- 
ban  III.  Károly  királytól  kapott  czimeres  nemes  levelet,  ')  mely  szerint 
czimere  a  pwza  kék  udvarában  zöld  téren  nyargaló  lovas  magyar  vitéz, 
lova  fehér,  takarója  zöld,  ruhája  vörös,  hátán  prémes  mentéje  fityeg, 
czizmája  sárga,  fejét  prémes  kalpag  fedi  veres  lefityegitvel,  jobb  közé- 
vel lándzsát  tart.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  két  kiterjesztett  sas- 
szárny lebeg.  Foazladék  jobbról  ezüstvörös,  balról  aranykék  ^ 

Silrmay  család.  (Szirmai  ns.  és  Szirma-bessenyÖi  db.  és  grÓf.) 
Borsod  és  Ugocsa  vármegyék  8s  régi,  törzsökös  magyar  nemes  cta- 
láda,  *)  mely  utóbb  Zemplin,  Szatinár,  Sáros,  Szepes,  Ung,  Nógrád  éa 
több  megyébe  elterjedt.  Első  ismert  törzse  Raak  nevű  vitéz  férfiú 
volt,  a  ki  124  l-ben  a  sajói  ütközetben  a  tatárok  ellen  a  királyt  38  ro- 


')  Protoc.  C.  Neograd.  anni  1736. 

')  Collect  herald,  nro.  876. 

')  Adami  Seota  gsntil.  tomo  XII. 

')  A  család  tSrt^net^öl  nyomtatásban  olvashatni  Szirmay  Aut  Notítia 
C.  Ugocsa  107 — 115.  stb.  Ugyan  nttúl  Not.  C.  Zemplin  not.  top,  ^g  not.  hiat 
S80.  fltb.  —  Csupán  ei  adatok  után  Mednyánszky  aHormayrTRBChen- 
b  a  c  h  1831.  évi  foly.  1—13.  lapján,  ^s  magyarál  Kovaciócsy  A  r  p  á  d  i  a  KI. 
kot.  188— 201.  Kazinczy  Per.  Ffllsö-HagyaroTSzági  Minerva  1825.  ^vf.  819-864. 
—  V^e  Kováu  á6n«m\  Suimay  Láasló  fVlStti  halotti  beaz^.  Eger  1776. 


SSIItMAT.  7S9 

konával  védve,  hullott  el,  ')  ElÖbbi  eredeti  lakhelye,  hová  a  magyarok 
bejövetelékor  telepedhettek,  3zirmia(Szeréinflég)  volt,  és  iTmen  utóbb  a 
Szirma  7  helys^  név  és  család  név  eredt,  ^)  mert  igen  valószínű, 
hogy  Ö  alapítá  már  Borsod  megyébea  Szirma  helységet,  melyrffl 
utéd^  nevextettek. 

Ra  a  k-nak  az  alapité  törzsnek,  kinek  emlékét  később  azntódok 
czimerökbe  egy  zöld  koszorút  tartó  rá  k-nak  fölvétele  által  is  (a  névre 
czélzólag)  megörökítették,  három  fia:Ottobor,  I.  János  és  Che- 
burka,  kik  már  közönségesen  a  Borsod  megyei  Szirma  helységről 
neveztettek,  Torna  megyében  a  Sajó  partján  Szánté  helységet,  illetőleg 
puszta  földjét  kapták  királyi  adományban.  ')  E  három  fiú  által  szélesen 
elterjedt  R  a  a  k  nemzetsége, 

Ottobor  1273-ban  Szolnok  megyei  főispán  volt  és  Szánté  helységet 
elcserélte  IV.  László  kiráJylyal  Ugoosa  megyei  Hetény  helységért,  hova 
e  szerint  utódai  át  telepedtek  tesrérével  Chebnrkával  és  fiaival.  Otto- 
bomak  hárOm  gyermeke  volt :  I  s  t  v  á  n,  ki  korán  elhalt,  Kozma  és 
M  i  k  ó,  és  Chebnrkának  fiai  J  á  n  o  s  és  J  á  n  q  s,  ezek  éltek  1295-ben, 
a  midőn  Ül.  András  királytól  Hethén  földre  megerősítő  királyi  ado- 
mányt nyertek,  nevezet  szennt :  az  elhalt  Istvánnak  fia  I,  M  i  k  1  ó  s,  to- 
vábbá Kozma  és  Myko  Ottobomak  fiai,  és  Janns  és  János 
Cbeborkának  fiai.  *) 

Kozmának  fia!  voltak  G  o  d  o  d  (olv.  CKídÖn)  és  E  u  z  e  n,  ezek- 
től az  ösződfalvi  G-  ö  d  e  család,  valamint  Myko  fiától  a  Bekény  stb. 
család  származik,  mint  a  családfán  láthatni. 

Istvánnak  fiai  volt  Mikló  s  Ugocsa  megyének  föispánja,  ki  1300. 
körttl  Ugocsa  megyében  Szirma  helységet  alapitá,  és  így  a  Szirmay 
czalád  Ugocsai  vonalának  törzse  Itfn.  ^)  Erről  tehát,  mint  kolön  vonal- 
ról alább  szólandunk.  Térjünk  a  borsodi  vonalhoz. 


■}  Katona,  Híst  critíca.  tomo.  V.  p.  ÍQ62. 

*}  £e  Katona  véleménye,  melyet— miatán  B  a  a  k-ról  IV.  Béla  okmánya 
emlití,  hogy  a  nzeiémaéghlSl  (e  Syrmio)  jött,  —  sem  Szirmay  Antalnak  n^mi 
magyarázó  mödosítása  (Notttía  Cottns  Ugocsa  pag.  109)  sem  Mednyáuazky  ke- 
véa  bírálattal  írt  értekezése,  sem  Kazinczy  Ferencz  szépen  irt  dolgozata  pasz- 
tán bizonyitAok  nAtll  nem  gyengíthet  meg. 

■)  Szirmay  C.  Ugocsa  108.  C.  Zemplin  not  top.  880. 

0  Ugyan  ott  110.  Ez  oklevél  már  meg  van  a  család  levéltárában. 

')  Szirmay  C.  Ugoeia  111.  így  állhat  a  kit  Szirmay  vonal  kSzött  a 
kflztía  kapcsolat,  melynek  régisége,  vagy  egyéb  hiánya  okozhatta,  hogy  az 
agoosaí  Szirmay  vonal  abonodiBzirmay-ak  által  ktllQnbözfi  nemzetségnek  tekin- 
tetett. Példa  volt  reá  as  ngocsiü  ágból  eredt  Szirmay  Antal  a  tadds  Íi6.  Lisdj 


740 


SZIBMAT. 


Kuak  fiának  JánoB-nak  Hn  II,  J&nos  1 260-baii  BorBodban Sur- 
ma  várát  megájjitatá,  ')  és  a  borsodi  vona  Inak  torza  at^ja  lön. 
LásBuk  a  családfát ''}  a  következőkben : 

L    tábla. 


Ottobor 

1245.  1273. 

Saolnoki  ffiiap. 


1296.  1300.     GodoD     Eucen       Beotb 

Ugocsai  fSiBp.    tztlaSl  at  Sttöd-   Benth  fa- 

2irma  i.  falói  GSJe  ei.        lut  épít. 

építejo  ' — 

ttiSl  a*  tigociai 
Polgt.  ir.  MUn. 


,      I.  János       11.  Jáuui      n.  Jáno6 

Uik4      1260.  Bonod-        l29b.  1196. 

1294.         bau  Sdrma 
alapttója. 


Benedflk 
kml  a  Betíní 


Kbzídcz;,  Minerva  1825-  861.  lap.  Egyébiránt  a  két  vonal  abban  is  návi  ka> 
lOobe^get  tartott,  hogy  a  borsodi  Szirma  y-nak,  az  ugoceai  Z  i  r  m  a  y-nak  irta 
aevét. 

'}  Ugyan  ott. 

*)  Wagner  Hm.  LXX.  p.  813.  Sairnay  Tamás  esredu  által  aaerkeaam 
a  mait  laáudbaD,  elején  toldva  Wagner  éjtal.  —  Ugyan  ott  pag.  182.  toldva 
Wagner  által.  Lefaocaky  ii  Bteramat  II.  378.  de  hibátan.  ,  .  , 

i:,:,rcdr,L.OO<^IC 


AmbnU,  Ma*/,  tábldtt. 
iibi. 
(Caabai  Anoa) 


III.  Pál 
1616. 
(MályEMe) 


Mihily 


IX.  Jánoa.    OyÜTgy. 


III.  Uttfán  1648. 
bonod  i  alÍBp. 
(vattai  Ssenyn 
Margit) 


IV.  Pál 
1662.  Egert  védi 


IV.  István 
(Ongaj  Bora) 

'IV.  Pátectl969". 
Zemplrai  alisp. 
kir.  táb.  ÜlnSk 


V.Pál 
boriOdi_  aliap. 


Miliily.      GySrgy. 


V.  iBtván 
1693.  báró 
1707.  gróf 
(EfidbDr 


IbDf^ 


aéopUUea  Deue  vfiy , 
Tamá*. 
1789.  aároBÍ  i 

ffiÍBp. 


III.  HiklÓB  Sára  V.  Péter  1.  Aodráa 

1 1720.      (1.  Eottkay      (Fáy  ZBÓfia  t  1724. 

(Semeey        András       •„  ..„.'^ut  i.tJZ?     ZeropUní  követ 


TamáB       Feiencz      Anna 
,1688.tl748.      t        (l.SárosBy 
.  ^  ozredes.  István. 

(1.  Bergen  Aanft  (Hednyánssky  '^.  Ubb 

•2.  gr.  Ifarkóciy  Anna)  Bálint) 

Aurora-Anna)  <—    ^^^  ,„g^ 
(l.RadvánsBky 
István. 
2.  PottOi 
András 


)rnyay 
s  1769. 


Anna    Zsófia    Uária    Kata    VII.lBtván 

(Plathy  rPéchy       t     (Okoli-       gtansitb 

Imre)    Qábor  esányi      Horváth 

Józeef)       Janka) 


iBtván.      Péter  " 

||-r 

.    Jánoa 
BSepesj 
kanon. 

Ádám           Henrik 
(Daróczy         t  báró 
Ajn^  'HBM-ik   Károly' 
¥              +             + 

Tatnáe 
1760. 

aároei 

b.  t  tan. 

JÖBsef      Anna  ' 
1800.  (Barkóosy 
'       ■       '    Imre) 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


I.  AaáiU,  ki  a  11.  iMin. 

Zemplini  követ 

' (Rtftn  Jplianna) 

'     Menjh^it  Ádám    II.  Andráa        Láailó        Imre        Bora        Sindor 

.    (P^chr  Éva)         1761.        (ceicieri     1740.  aem-  (B^ánri  (Ebeídu;  ~  1776. 

I r" '  Zemp1ÍDÍ       Oroez     pliiú  aliip.  Krisztinft)  D&niel)  (l.lfáríáa- 

/fl.„i^?.«w»       ""8*         TetéB)      kir.  tao.    Özv.  1776.  ey  N. 

^*"'*J  fOkoliciiayi  7áthKlár») 


Tam^B  Anna      Jaliaona 

(Kíb  Judit)    (Eiadorfer  (Berheiji 

' t:^» -Boldiae.)  Andrea) 

1776. 


L^os  Ziigmoad  P^  M 
(b.  Secken- (Uáriásar  ^'S 
dorffTeréa)  Zbuzu)    f? 


Taroáa-Ant.  Láazlú        Janka        Bósa        Ter^        Jóaief 

Zemplini  alispán       (b.  B^vay    (Farkas      (Sóo*         (Sáos      volt  kapit. 

1767.  Apollónia)    János)     József)        Pál)  f 

(Beniczky  Honorata) 
LászlÚ.       Honorata       Apollónia.     Janka.    B4za.    Tamás. 
(Szent- Iványi 
Bonaventnra) 


I^íe!       Páter       Sándor.      Xdám.      Pál.     Andiia.     Jduef.     Zniu». 
(Pottomva; 
Dona) 

A  három  eUS  táblásaton  lá^uk  —  nem  ugyan  adatok  hiiny&ban 
máig  —  lehozva  a  szirmai  éB  Bzirma>beasenyöi  SBÍrmay  csal&d  Borsod 
megyei  vonalát. 

LJánosnak,  kii  260  ban  a  Borsod  megyei  SEirmai  várkastély 
megujjltója  volt,  két  fia  maradt  lU.  János  éal.  Baláa. 

HL  Jánosnak  fíaí :  I.  P  á  1  Apalliában  harczolt  L  Lajos  király 
alatt,  I.  Péter  1364-ben Borsod  vármegye  szolgsbirája  volt  ')  Si- 
mon nápolyi  Andráa  tárnoka  volt.  Ezeknek  gyermekeik  u,  m.  I.  Pál- 
nak fía  G-  y  ö  r  g  y,  I.  Péternek  fia  II.  P  é  t  e  r  Zsigmond  ^klr.  ndvaii 
kápolnájának  Öre  jelen  volt  1414-ben  a  kosztniczi  zsinaton,  ')  és  Si- 
mon fiának  V.  Jánosnak,  ki  Lengyel  országban  Hedvig  királynéval 
kiment,  ott  jószágokat  is  kapott  a  szirádi  palatinatuaban,  fiai  H.  Mik- 
lós egri  prépost,  m.  Péter  és  IL  Pál  1417-ben  Zsigmond  királytól 


')  F^ér  Q.  Cod.  dipL  tomo  IV.  vol.  8.  p.  881. 
^  Btármaj  C.  Zemplin.  noL  biab  24 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


BZIHHAT.  "^43 


Borsod  megyei  Szirma  helységre  új  adományt  nyertek,  •)  éa  abban 
1418-ban  is  megeröaitettek.  ^)  Ezekben  ~  úgy  Utazik  -  ez  ág  kihalt. 
Do  ugyan  ezen  adománylevélben  réazeaültok  I.  Baláanak  unokái  is, 
nóvBzerint  I.  Domokosnak  fiai  A n t a  1  és  Jakab,  és  Fábiánnak  Já- 
noa  fiától  unókai  II.  D  o  m  o  k  o  a  és  VU.  J  á  n  o  s.  Ugyan  ekkor  ezek- 


nek kellett  kapniok  a  czimert  is,  melyet  a  család  már  a  grófi  diploma 
azavai  azerint  I.  Lajos  király  korában  viselt,  éa  reá  Zsigmond  király- 
tól oklevelet  nyert. 

A  család  tovább  terjesztője  Antal  Idn.  Ennek  két  fia  G-  y  Ö  r  g  y 
és  A  m  b  r  ú  B  közül  az  utóbbi  Csabay  Annát  vette  nőül.  Tőle  három- 
fia maradt :  II.  I  b  t  v  á  n,  IH.  P  á  1,  éa  Mihály,  kinek  fiai  közÜl  IV. 
Pál  1552-ben  Eger  várát  védte  Dobó  látván  alatt.  ') 


■)  F^^r  Cod.  dipl.  tomo  X.  vol.  6  p.  T5S.  Katona  Uiet.  critiaa.  XU.  269 
—271. 

']  Ugyan  ott  tomo  X.  vol.  6.  pag.  89—93.  il«vene«i  Has.  tomo  XTU.  52. 
')  Forgáeh  Frano.  CoBunentarii  loi  tempoiis.  96- 

i:,:,rcdr,COO<^IC 


744  aznuuT. 

III.  Fái  élt  151Ö-ben,  nHill  vette  Mály  Péternek  leányát  Emé- 
betet,  kitől  lettet  gyermekei  IX.  János,  Oyörgy,  és  III.  István, 
ki  1548-baii  Borsod  megye  alispánjának  iratik.  Ee  nejétől  vattai  Szen- 
nyes Margittól  szintén  három  fiút  nevelt  föl,  Mihály t,  V.  Pált,  ki 
Etorsod  megye  alispánja  volt,  és  IV.  I  s  t  v  á  n  t,  ki  Ongai  Antalnak  f&- 
gei  Baló  Erzsétöl  leányát  Ongai  Borbálát  vette  feleaégiH,  és  született 
tülefia 

IV.  Péter,  ki  Borsod  megyéből  Zemplio  megyébe  telepedett,  éa 
ott  1644-ben  jegyző,  1646't6]  haláláig  Zemplin  vármegye  alispánja  volt, 
többször  úgymint  1647.  1649.  és  1656-ben  követ,  1656-ban  egyszers- 
mind királyi  táblai  ülnök.  Meghalt  1659-ben.  ')  Nejétől  HpócziKeczer 
Annátólnégy  fia:  V.l8tván,in.  Miklós,  V.Péter,  I.  András 
és  egy  leánya  H  ára  előbb  Butkay  Andráené,  utóbb  nagy  Létai  Szé- 
kely Sáudorné,  maradtak.  A  fiúkról  mint  kOlÖn  ágak  alapitóiról  egyen- 
ként szólnnk : 

V.  htván  ága,  vagy  a  grófi  ág. 

V.  István  167ő-ben  Zemplin  vármegye  táblabírája  lett,  1676- 
ban  Hotaoiinai  Zsigmond  főispánnal  l,  Leopold  király  által  a  lengyel 
köztársasághoz  követül  küldetett  1681-benaTökölyvel  folyt  alkudozás 
és  fegyverszOneti  szerződés  főtényezője  volt  a  bécsi  udvar  részéről.  *) 
1685-ben  Tökőty  —  állitólag  —  általa  akart  a  bécsi  udvarral  megbé- 
kélni, és  e  végből  Szirmay  Bécsbe  ment,  hol  azonban  elfbgatott,  és  Cseh 
és '  Morva  országban  fogva  tartatott.  ')  Ekkor  a  kath.  hitre  tért,  és 
1687-ben  megszabadult,  majd  országbírói,  utóbb  nádori  itélőmeater 
lett  1693-ban  pedig  báróságra  emeltetett.  *)  1696-ban  I.  József  föher- 
czeg  menyegzőjére  Bécsbe  követségbe  küldetik  Zemplin  megye  részé- 
ről. 1701-ben  Rákóczy  II.  Ferencaczel  elfogatott  és  Ujhelybe  elzára- 
tott, de  ártatlannak  nyilatkoztatva,  fölmentetett  és  szabadon  bocsátta- 
tott. Végre  1707.  april.  23-án  I.  József  által  grófi  rangra  emeltetett  ») 
Mivel  nejétől  vinnat  Eödönffy  Zsuzsannától  utóda  nem  maradt,  Sára 
testvérének  Butkay  Andrásáénak  unokáját  (Butkay  Margitnak  Des- 
sewSy  Ádámtól  való  fiát)  Dessewffy  Tamást  fiául  és  örököséül  fo- 


■)  Snrmar  C.  Zemplin  not  hiit.  177—184-  és  329. 

■)  Ugyan  ott.  242—268. 

')  Ug^an  ott  968—261.  Kaprínai  Has.  A.  tomo.  XLI.  p.  262. 

')  UgTBü  ott  S68.  da  398.  a  gróS  diplomában  emUtve.  Lehocsky  sserint 
(Stemmat.  I.  p.  170.)  1696-beii  lett  bárövi ;  de  valóazinüleg  sajtó- bibiből. 

')  Ugran  ott  380.  S93.  Kaprinainál  ia  megvan  a  grófi  diploma.  Blss.  A. 
tomo  XLU.  p.  469.  éa  B.  tomo  XVIII.  p.  60. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


8ZUUUT.  745 

gadts,  és  arra  királyi  heegyeiéat  eaközlött,  éa  így  az  által  Deaaewff; 
Tamás  a  Szirmay  nevet  felvévéD  a  grófi  Szirmay  ágat  tovább,  söt  e 
mai  oapig  leterjeseté;  mint  eiröl  mindjárt  leszen  emlékezet.  Gróf  Szir- 
may Istrán  meghalt  1711-ben.  '}  A  Rákóczyféle  birtokokból  ö  a  m&- 
koviczai  uradalom  felét  kapta ;  ')  bírta  Mád  '/<  részét  stb.  Végrendeleté- 
ben irrán,  hogy  bajait  Jébkéutturte,  és  jobb  jövendőjéről  Tamásként  két- 
kedett, ez  okból  utódai  nagy  részben  a  Tamás  és  Jób  neveket  szokták 
viselni.  ^)  Fogadott  fia  Deseewffy  T  a  m  á  s,  ki  azontúl  csemeki  és  ezir- 
ma-beBsenyíli  gr.  Szirmay-nak  neveztetett,  1730-ban  Sáros  vármegye 
fttispáoja  volt.  Két  nejétÖt  több  gyermeke  sziiletett ,  köztök  János 
még  Dessewffy  névén  1761 — 1782-ig  szepesi  kanonok.  Henrik  még 
báró  korában  halt  meg ,  gyermekeivel  együtt ,  és  —  úgy  látszik  — 
csak  Ádám,  Tamás  1760-ban  Sáros  megyei  főispán,  val.  b.  titkos 
tanácsos,  és  József  ce-k.  kamaráé  terjesztek  ágaikat,  mivel  azon- 
ban a  leszármazást  nem  tudjak ,  <;8ak  az  ismertebbeket  lehet  elé  so- 
rolnunk, ilyenek  : 

Gróf  Szirmay  Tamás  már  e  század  elején  (1 810.)  a  Tiszántúli 
kerületi  tábla  ülnöke,  ugyan  annak  mintegy  1814-tÖI  1848-ig  elnöke. 

Másik  gróf  Tamás,  ki  I848/9-ben  a  forradalom  ellenében  csa- 
patot állított,  és  annak  ezredese  volL  Meghalt  1857-ben.  Örökösei 
Sáros  megyében  stb.  bimak. 

Sáros  megyében  bimak  gr.  Sz.  István  örököüi^i,  továbbá  F  e- 
rencz,  és  Károly,  Gellért  és  Sándor. 

A  cs.  kir.  hadseregben  a  buszároknál  szolgálnak  a  Szirmay  ág- 
ból Károly  kapitány  és  cs.  kir.  kamarás,  F  e  r  e  n  c  z  főhadnagy  és 
cs.  kir.  kam.,  Ottó  és  Vilmos  főhadnagyok. 
///.  Miklós  ága. 

III.  M  i  k  1  ó  s  IV.  Péternek  fia,  1 720-ban  halt  meg.  Nejétől  Sem- 
sey  Annától  maradtak  gyermekei:  Tamás,  Ferenc z,  ki  kihalt,  és 
Anna  elÖbb  Sárossy  István,  utóbb  Usí  BáUntné.  Ezek  három  gyer- 
meke közül : 

Tamás  született  1688-ban  Komlós-Kereszteaen.  Tanúit  170&- 
ben  Greifwaldban,  hol  XII.  Károly  svéd  királytól  öaztöndijt  húzott, 
utóbb  utazott.  Katonai  pályára  lépvén,  Eogen  berezeg  alatt  a  gránáto- 
sok közé  állott,  1709-ben  százados  tett,  1711-ben  hasa  jött,  megnöatUt, 


1)  Pethfi  Gur.  krótúka  89.  lap  ezerint  lüO-ben. 
^^xUmay  C.  Zemplin  806. 
■)  ÜgyM  ott  363. 

DiB.1izedOyCOO<^IC 


746  Bzuüur. 

elvette  Mednyinszky  Zsigmond  leányát  Anna  Háriát,  kivel  32  évig 
élt  Itt  honn  Sáros,  GSniör,  Szepee  és  Zemplin  megyék  táblabirájává 
neveztetett  és  ezen  utóbbi  megyének  az  1720.  1729.  és  1740.  évi  or- 
BzággyíÜéeen  követe  volt,  egyszersmind  a  tiszántáli  ágost.  evang.  egy- 
ház kerület  felügyelőségét  is  viselte.  Ifáría  Terézia  királyasszony 
trónra  lépte  után,  midQn  az  ország  ezen  királyasszony  részére  nevezetes 
hadsereget  szavazott  meg,  az  állítandó  egyik  gyalog  ezrednél  Szirmay 
Tamás  ezredes  lett,  és  ezredével  a  poroszok  ellen  küldetett,  hol  1742- 
ben  és  a  következő  évben  magát  több  alkalommal  kitünteté.  Azonban 
megbetegedvén  a  táborban,  1743.  jul.  9-én  Ambergben  kora  55.  évé- 
ben meghalt,  eltemettetett  Altorfban.  A  császári  hadsereg  hadi  tettei- 
ről egy  naplót  és  több  érdekes  kéziratot  hagyott  maga  után.  Birtokos 
volt  Lóczon ,  puszta  Abonyban ,  Hidvégen ,  Szerencsen  stb.  Bgyetleo 
leánya  Anna  elSbb  Radvánszky  Istvánné,  utóbb  (1759—1776.) 
Pottomyay  Andrásné  volt,  és  fgy  ez  ág  kihalt. 
V.  Péter  ága. 

V.  Péter  nejével  Q^rgey  Zsófiával  négy  leányt  és  egy  fiút 
Istvánt  hagyott  maga  atán,  kinek  gradeczi  Stanslth  Horváth  Jan- 
kátólbét fiánál  Istvánnál  és  Péternél  családfánk  megszakad, 
ezeknek  ntódaít  elé  sorolni  nem  tudjuk. 

/.  András  ága, 

I.  András  buzgó proteBtán8,1671-benajezBnitákOldözéaeiniatt 
a  pozsonyi  törvényszék  elé  állítatott^  innen  megszabadulván,  mivel  a 
Wesselényi  féle  összeesküvésben  részt  vett  Bocskay  György  özví^e- 
ért  kozesBéget  vállalt,  a  kassiü  kamara  Hazsina  belységbeli  birtokát 
két  ízben  is  elkoboztatá.  1687-ben  Caraffa  fogata  el,  de  innen  is  meg- 
szabadult. 1712.  és  1723-ban  Zemplin  megye  országgyűlési  követe  és 
tizenhárom  megye  föpénztámoka  volt.  >)  Meghalt  1754>ben,  kézirat- 
ban kora  történeteit  hagyva  hátra.  ^)  Nejétől  király&lvi  Bóth  Ádám 
leányától  Bóth  Juliannától  hét  fia  és  egy  leánya  maradt,  u.  m.  Meny- 
hért, Ádám,  n.  András,  László,  Imre,  Sándor  és  Teréz 
Kazinczy  Dánielné. 

Menyhértnek  nejétől  Péchy  Évától  csak  egy  leánya  maradt : 
Borbála  Syrmiensis  Szulyóvszky  László  neje. 


>)  Lásd  Aotéie  nésv6  Szirma^  C.  Zemplin  aot  bút.  819—316. 
']  Kovác«  Jözsef  halotti  beszéde  Szirmay  László  fölött, 
■)  Szirmaj,  C.  Zemplin  not.  bist  221.  386.  264.  270  .811.  IS3.  Kovachich 
Scriptoru  mlaores  1. 306.  .~  , 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


SZIBHAT.  747 

Ádám  1751-deo  Zemplín  T&rmegye  követe  volt  ■)  és  Agy  lát- 
szik magnélkül  halt  et 

U.  András  feteaégUl  vette  csicseri  Oross  Terézt,  ettSl  két  le< 
anya  és  fia  Tamás  maradt,  kinek  utódait  megnevezni  nem  tudjak, 

László  született  1701.  dec.  lén.  Kijárván  iskoláit,  gr.  Caáky 
Imre  bibomok  és  váradi  püspök  udvarába  került,  miután  már  elSbb 
a  kath.  vallásra  áttért.  1740-ben  Z^mplin  megye  másod,  1757'ben 
első  alispánja  tett,  egyszersmind  királyi  tanácsos  volt  Meghalt  1776- 
ban.  ")  NejétSl  Okolicsányí  Teréztfll  a  táblán  látható  három  leányán 
kívül  bárom  fia  maradt:  Tamás  Antal  17Ő7-ben  aljegyző,  1767- 
benZsmplin  vármegyei  alispán,  Lássló  és  József  volt  kapitány. 
Lászlónak  nejétől  báró  Bévay  Apollóniától  utódait  nem  tudjuk;  Ta- 
m  á  B-A  n  t  a  1  nak,  ki  Náthafaluban,  Izbagyán  stb.  bírt,  nejétől  Beniczky 
Honoratától  négy  leánya,  és  két  fia  László  1767-ben  aljegyző  és 
Tamás  maradtak,  kiknek  utódiú  előttünk  szintén  ismeretlenek. 

Imre  szintén  I.  Andrásnak  fia,  nőül  vette  Bégányi  Krisztinát, 
ki  1776-ban  már  özvegy  volt.  Gyermekei  Lajos,  Zsigmond, 
Klára  ésErzse.  Zsigmondnak  nejétől  Máriásey  Zsuzsannától  gyer- 
mekeit nem  ismerjük;  Lajosnak  báró  Seckendorff  Téréstől  gyermekei 
Dorottya  és  Károly,  ki  1801-ben  a  Zemplini  fulkelő  lovas  osz- 
tály őrnagyává  és  parancsnokává  neveztetett  ') 

Végre  Sándor  szintén  L  Andrásnak  fia,  élt  1776'ban,  birt 
Csanáloson  atb.  kétszer  nősült,  első  neje  Máriássy  leány,  a  második 
Stansitfa  Horváth  Klára  volt  Ezektől  gyermekei  Imre,  Péter  e 
század  elején  birt  Hencsoczán,  Sándor,  Ádám,  Fái,  András, 
József  és. Zsuzsanna,  kiknek  utódai  _élnek,  de  megnevezni  csa- 
ládi közlés  hiányában  nem  tudjuk. 

Ezen  vonalból  valók  lehetnek  a  következők:  Ádám,  ki  Bé- 
nyén  halt  meg  1810.  deo.  1.  ennek  tán  fia:  Ádám  szül.  Vinnán 
1781.  jan.  20-án,  cs.  kir.  kamarás,  1844-ben  a  kir.  hétszemélyes  tábla 
ülnöke,  szirma-bessenyöi  előnévvel,  mint  Tolcsva  és  Erdőbénye  örököse. 

L  tf  r  i  n  c  z  1847-ben  haszár  hadnagy,  szirma-besBenyöi  előnévvel. 

Továbbá  azon  Szirmay  György,  ki  Nógrád  megyébe  házaso. 
dott  Berczebe,  nőül  vévén  Próoay  Johannát,  kinek  gyermekei  é? 
unokái  ezek: 


')  Srirmaj  C.  Zemplin  not  híst  319. 

*)  Kováu  Jóasef,  Halotti  besz  éde ,  £ger  177S.  éa  Sziimay,  C.  Zemplín 
not  hirt.  818. 820. 

•)  Srinnaj  C.  Zemplin  not  hiBt  888.  GoOqIc 


Sándor.    Janka.    Klotild.  Albert 

volt  cadet 
mbalt  1862.  mart.  15. 
kora  3fi  évéh. 
Harcsaiban . 

A  Szirmsy-ak  ezen  Bzirma-besBenyÖi  vonala  majoratn^épen  bir 
ja  a  nagy-tolosvai  jÓBságokat. 

Asi  ügocta  magyü  Szirmay  vonal. 

Következik  s  Szirmaj-ak  Ugocsa  megyei  ^a ,  mely  elönevét 
Szirmáról  írja,  és  I.  Istváanak  Miklós  nevU  fíától  ered 'mint  a 
követkrait  táblásat  *)  matktja  : 

IV.   tábla. 
Á»  Ugoaa  megyei  Szirmay-ak  vonala. 
Miklós,  ki  oi  /.  Mlán. 
11)96. 1800. 
Ugocaai  fdUp. 


II.  JánOB  1409.        Dén«8  ? 

de  Zlrma  1418  aíbirö. 

U17.UgoCBaÍB.birá. ■Jj,^  ^^^^  ,  ^^^^^ 


Bertalan        I.  László  Simon  1U7.  de  Zlrma         1401  leánjitot 

de  Zinna  1428.  de  Zirma  TT  LA^riöTtóO     ***  ^"^í^tA 

. . íy"       „ ':..fr;    '         ttm  »  Bílai  a.  Bernát  1600—5. 

_Klira) 


de  Ziimu. 


IL  Dénes  I.  András       II.  György     '       fllC"— 

^^.JJM6^  ^I.G;^;ir^  ^^'ö'  f"")  1669.  t  líSo. 
Györgj-         '  Sii  '  (BódyBora) 

Kávaai  kapit.  "' 

1646.  , 1 

1.  FerenoK  m.  Orttrgy 

szatmári  szolgabíró  Bsatmárí  Bzbiró 


160i~16ia  16SSt— 87. 

(Oa»Bdfalvijafld«ABna> 


II.  Ferenca  lS6fl. 
szatmári  szbiró  Fol^.  a  JMv.  Iitpoa. 

Eme  1690. 


■)  Wagner  Hes.  tomo  LXX.  p.  182.  stb. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


ni.  Ojütgj,  ki  Mtisu 

Bzatmárj  Bsbiró 

1632-37. 

(ÖBgUdfalvi  Gttdo  Anna) 


V.  György  1692. 
Bzatmirí  fliblró 

éfl  adórovú 
(Ilid.  Bay  Mária) 

IV.  latvín 
1723. 1^1  ctlmert. 


III.  látván  166S. 
1669.  inaurg.  Iiad- 
(laeztóczi  fiotka 
ZíUHa) 


Oábor 
CJáai^  Éva 

t  1708.) 


megölelűtt 

nos, 

{Síüyásey  KaU) 


György     Antal    Pál    Lajt 


ásatnia    nOtlen 

fdasbíró    Hiko- 

t  Iában 


t    (Csabai  (Baraayay, 

Emilj*) 1-tBl  JóMef 

(ZámbOTyN.) 
N. 


VI.  György 

1723.  új  czimort 

1747.  60 

(Bertóthy 

Kata)_ 

""il.  Antal  "" 
K.  1747.  t  leia. 
ker.  táb.  ttlnttk. 

tadói,  irő. 
(1.  Pintér  Anna 
8.b.GhillányiFáni) 
2-töI  AnUl.""* 
aí.  1785. 
tbiri   . 
lak.  Eaaián. 


Mint  már  emlitettak,  Miklós  akiváló  törzB-őe  ISOO-ban  Ugo- 
csa  megye  fOiepÍDJa  ée  Ugocsa  várnagya  volt,  élt  még  1352-ben 
íb.  *)  A  táblázaton  három  fia  áll.  Ezek  közül  I.  Jánosnak  ágán  I.  A  n* 
t  a  1  leánynegyedet  fízet  ki  1404-ben  Szirma  helységből  Szirmay  Ev- 
zsébetnek. ')  Hl.  Janóénak  unokája  Bernát  1500 — 5>ben  Ugocsa  vár- 
megye alispánja  volt,  ')  felesége  volt  magyfolvi  Zovárdffy  Klára,  kitől 
fia  Lajos  eceedi  kapitány,  a  ki  1564-ben  vette  nSfll  Bódy  Borbálát, 
1567-ben  kapta  Báthory  Miklós  országbirótól  Szatmárban  a  szárazberki 
jÓBS^got ;  1573-ban  már  neje  Özvegy  volt.  Tovább  es  ág  nem  terjedt.  *) 

Miklósnak  másik  fia  I.  Mihály  nemzé  IL  Jánost  és  tán 
Dénest,  ki  1413-ban  Ugocea  vármegye  Bzolgabírája  volt  ^) 


*)  BBirnay  C.  Ugooia  p.  11.  $2. 

')  Ugyan  ott  109.  112. 

'}  Ugyan  Ott  61. 

*)  Ugyan  ott  17.  18.  38.  74.  7«.  ^e  Siatm  r  vánn.  U.  ( 

')  Szirmay  C.  Ugocsa  p.  60.  69. 


ir,Goo<^lc 


760  82IB1UT. 

Ez  időben  igen  terjedt  volt  a  cealid,  igy  1409-ben  a  szomszéd 
Sásvár  batirjárásakor  omlitetDek  még  a  Szirmay  családból  Gydi^ynek 
fia  Qyörgy,  Míklésnak  fia  Oyörgy,  Miklósnak  fia  János, 
Mártonná^  fiai  látván  és  Mihály,  Györgynek  fiai  Péter  és 
László,  Mártonnak  fia  János,  Jánosnak  fia  András^  iámét 
másik  Jánosnak  fia  András,  kiknek  helyét  a  táblán  kimatatni  nem 
lehet.  ») 

Emiitett  n.  János  1417-ben  Ugocsa  vármegye  szolgabirája 
volt. ')  Ennek  három  fia  maradt :  Bertalan,  kinek  csak  Mátyás 
fiát  ismeijttk  az  1469.  és  1478.  évekből,  ')  L  L  á  s  z  1  ó,  kinek  ága  máig 
teljed,  és  Simon,  ki  1447-ben  Ugocsa  megye  követe  volt,  *}  és  K  á- 
loB-nak  neveztetvén,  ')a  szirmai  Cálos  mostanáig  élfj  család- 
nak Sse  lett,  mint  atódait  az  V.  táblán  láthatni 

I.  Lászlé  élt  1428-ban,  ")  nemzé  II.  Miklóst,  kinek  há- 
rom fis  közül  II.  Dénes  1504-ben  Ugocsa  vármegye  alispánja 
volt  Elesett  Mohácsnál. ')  Ennek  fia  Qyörgy  kávási  kapitány  volt 
1545-ben.  ^)I.  Andrásnak  Tassi  Margittól  csak  unokájig  ismerjflk 
utódut. 

II.  György  —  úgy  látszik  —  Szatoiár  megyébe  szakadt,  de 
a  ZVII.  század  elején.  ")  Nejétől  Tardi  Vörös  Zsófitól  azületcUfi^  már 
azon  megyében  hivataloskodtak.  így  I.  Ferencz  1604 — 1610-ben 
szolgabiré  volt  Ennek  fia  n.  Ferencz  ngyan  az  1656-ban,  ■")  de 
leányában  Erzsébetben  ága  kifogyott. 

n.  Györgynek  másik  fia  IH.  György  1632— 37-ben  Szatmár 
várm.  szolg&birája,  öszödfalvi  Ööde  Annától  két  fiát  nemzette :  IV. 


')  Stírma;  C.  Ugocsa  p.  107. 

')  Ugyan  ott.  p.  58. 

•)  Teloki,  Hnojadiak  kora  XI.  419.  Ssirmay  C.  Ugocsa  96.  118.  ISI.  173. 

']  SDTinay  C.  Ugooaa  p.  61. 

•)  Ugyan  ott  111.  ÍM.  IlK. 

*)  Bzinnay  C.  Ugocu.  p.  51. 

■)  Ugyan  ott.  15. 

■)  Ugyan  ott  16.  Not  C-  ZempUn.  biat.  ÍM.  Seirmay  Antal  már  1608-ban 
élteti,  tehát  as  egyik  évexim  hibás. 

*)  Ugyan  ott  SO.  Bsirmay  Antal  itt  a  cbronologia  »erint  hibásan  1668. 
^vrSl  SIÓI,  Írván,  hogy  Q  y  0  r  g  j  nek  javai  elpnutítatván  elfibb  katona,  ntöbb 
Snatmár  megyébe  telepedik.  De  ai  érnwim  nem  állhat,  mert  már  1604-bBn 
16S2-bBn  eaen  11.  OyiJrgy  fiait  Haatmár  megyében  találjnk,  ^b  igy  &  alkalmuint 
a  tSbb  György  nevűeket  Sanetévmté. 

")  Ugyan  a*  Siatmár  várm.  I.  131—186- 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


SZtKHAV.  761 

Györgyöt,  és  III.  IstvAnt  Amaz  atódaiva!  együtt  Szatmár- 
ban  maradva,  aBzatmári-ágat  al&pEtá,  UI.  István  Zemplinbe  vissza 
tért ;  ága  a   zemplini-ágat  képezi. 

Lássuk  elSbb  a  Zemplini-ágat. 

m.  István  lŐ59-ben  a  Zemplioi  fölkelő  seregben  hadnagy. 
Részt  vett  Rákóczy  Györgygyei  a  gyalui  ütközetben  is,  és  Zemplinben 
attól  javakat  kapva,  oda  vissza  telepedett  ')  Egyik  fia  Gábor,  kinek 
neje  Jászai  Éva  1708-ban  halt  meg.  Uisik  fia  Domokos  már  a 
koniczok  ellensége  volt,  és  ezek  konczolták  fel  Kanyatánál  1703- 
ban.  ')  Ennek  Szilvásy  Katától  fiu  Ferencz  és  VT.  György, 
kik  1723-bana  szatmári  ágon  álló  V.Györgynek  fiával  IV.Istvánnal 
együtt  1723.  évi  jun.  9  én  III.  Károly  királytól  régi  nemesi  czimerökröl 
áj  czfmeres  levelet  vettek  ki.')  Ferencz  Ömagy  volt  1741-beti. 
Testvére  VI.  György,  ügyvéd  és  táblabíró,  egy  magyar  törvény- 
tudományt dolgozott  ki,  melyet  fia  Szirmay  Antal  állftása  szerint 
Huszty  István  megbövitve  kiadott.  Nejétől  Berthéty  Katalintól  fis  A  n- 
tal  a  tndós  iré,  született  Epeijesen  1747.  jan.  20-án. Iskoláit  17ő6-ben 
végzé,  már  1762-ben  laureatus  poéta,  és  1764-ben  AA.  LL-et  Pbilos. 
mesteri  czimmel  tiszteltetett  meg.  1773-ban  jutott  be  Zemplin  me- 
gyében aljegyzőnek,  1777-ben  főjegyzőnek,  1785-ben  kir.  táblai  ülnök 
lett  1787>ben  kir.  udv.  tanácsos  és  a  tiszáninnení  kerületi  tábla  el- 
nöke. Az  1790.  és  179Ö.  évi  országgyűléseken  Zemplin  megye  követe. 
De  sértegető  élozei  és  elve  (mindég  az  erÖsbekkel  tartás)  utóbb  kö- 
zönséges gyülőlségbe  sodorták,  és  1797.  octob.  27  én  az  eperjesi  táblá- 
tól is  elkeltett  válnia.  Élete  vége  felé  1809-ben  rádi  jószágára  királyi 
adományt  szerzett  Meghalt  1812.  aept  Id-éo  Szinyéren.  Eltemettetett 
Veken.  Számos  mnnkái  közt  Zemplin,  Ugocsa,  és  Szatmár  megye  le- 
írásával (ez  utóbbi  magyar  nyelven)  jeles  érdemeket  szerzett  a  tndo-  ' 
mányosság  terén.  *)  Két  neje  volt ,  az  első  legényei  Fintér  Anna,  ki 
1783-ban  balt  el,  ettfil  fia  J  ó  z  s  e  f  maradj  a  második  báró  Ghillányi 
fVancziska  volt,  kitÖl  maradt  fia  A  n  t  a  I,  Amaz  (t.  i.  József)  szüle- 
tett 1781-ben,  Zemplin  vármegye  szolgabtrija  1804-ben  és  követe 
volt.  Nejétől  Zámbory  leánytól  utóda  Zemplinben  ét.  Antal  nőtlen, 
lak.  Kassán. 


')  Ssirmay  C.  ITgocea  p.  50. 
')  Ugyan  ott  28.  34. 
')  Collect.  herald,  nro.  887. 

')  Lisd  életr^Jia  Eazincsytöl  F.  Uagjaroraz.  Minerva  1825.  ^vi  foly. 
349— 364.  lap.  íi  Srirmay  C.  Ugocsa.  -  GoOqIc 


152 

A  másik  —  úgy  nevezett  szatmári  ú,g  —  IV,  Györgytől  teijedt 
le.  Ennek  nejétől  Eamocsa  Erzflébettöl  fia  V.  György,  ki  1691-ben 
Szatmár  vármegye  szolgabirija  *)  ée  adórovója.  EUö  nejétől  fia  maradt 
IV.  István,  (kiről  alább)  második  nejétől  Mikolay Judittól,  kiatóbb 
Szodoray  Boldizsárhoz  ment  férjhez,  két  szerencsétlen  leánya  maradt : 
Ilona  és  Klára,  kit  mostoha  atyja  Szodoray  Boldizsár  véletlemül 
meglőtt.  Ilona  volt  azon  sokat  szenvedett  hölgy,  kinek  visszontsgai- 
gai  egy  Írónknak  regénye  szövegéül  szolgáltak.  1717-ben,  midŐn  6 
évea  volt,  a  Szatmár  megyébe  befitött  tatárok  által  a  fertö-almási  tem- 
plombél, hová  a  megrémültek  futottak,  elraboltatott,  iís  négy  év  mnlva 
Mingyer  faluban  találtatott.  A  tatár  kezéből  egy  üzérkedő  moldován 
kapitány  keeébe  került,  ki  200  arany  váltaágdijt  és  egyéb  drágaságot 
kivánt  foglyaért.  Meg  is  kapta,  és  1725-ben  került  haza  —  mint  ú^ 
levele  matatja  —  Szirmay  Ilona.  Ezen  tatár-dulás  emléket  a  Iliko- 
lay  nemzetség  egy  tagja,  Qyürgy  a  mikolai  templomba  helyezett  felirás* 
aal  is  erősité ;  és  ezen  tatár  pusztításkor  a  Szirmayak  sok  levele  elvesz- 
vén és  elégvén  Fertő- Almáson,  okot  szolgáltatót^  hogy  Ilonának  testvár- 
bá^ja  említett  IV.  István  atyafiaival  Ferenczczel  és  Györgygyei  nem- 
'zetségi  ozímerök  megújjitását  és  mcgerösitését  III.  Károly  királytól  esE- 
kőzölték.  ^)  Ezen  IV.  Istvánnak  utódaiból,  mint  a  táblán  láthatni :  idősb 
Lajos  1788 — 1806-ban  Szatmári  i<Jszolgabiró  volt;  ennek  élnek 
fiai  A  n  t  a  1  nőtlenül  Hikolában  és  L  a  j  o  s,  kinek  családja  van. 

Hogy  e  családfák  nem  teljesek,  elvolt  mondva,  rólok  nem  csak 
as  utóbbi  és  mostani  nemzedékek  hiányzanak,  de  arégiebb  időkbttlis.  így 

András  éB:János  Miklósnak  fiai,  kik  emberölés  miatt  na- 
gyobb hatalmaskodási  bélyegen  élet  b  vagyonvesstéaben  elmaraeiital- 
tattak,  de  1406  ben  Zsigmond  királytél  kegyelmet  kaptak.  ^) 

Márton,  ki  1331-ben  Gyula  határát  jártatja.  *) 

Jakab,  a  litteratus,  (deák)  ki  1447- ben  Ugocsa  szolgabi- 
rája  volt.  '•) 

S  z  &  n  i  B  E  1  ó,  és  ennek  1461-beu  élt  fiai  Bálás  ét  János.*) 

Károly  (litteratus)  deák  1545-ben  Ugoosa  vármegye  esküdtje. '') 


')  Szirmay  Sxatmár  várm.  I.  k.  136. 

')  Szirma^  C.  Ugocea  p.  23—24.  és  Szatmár  várm.  I).  68-64. 

')  Sziriiiay  C.  Ugocsa  pag.  13. 

')  Ugyan  ott  31. 

*)  Ugyan  ott  58. 

')  Horvát  litván,  VerUfoay  Ist  emlAe  II.  108. 

T  SEÍnnay  C.  Ugocsa  60. 

DiB.1izedOyGoO<^IC 


SZIKKAT.  753 

András  ugyanott  1636-ban  esküdt.  ') 
Sandrin  (Sándor)  1605'ben  Szafmár  váint.  szbirája.  *) 
A  család  czfmerére,  melyet  már  cifíbb  is  viselt,  még  1417'ben 
Zsigmond  királytól  kapott  oklevelet,  azonban  ezt  uem  ismeijük. ')  Utóbb 
1693-ban  a  szirma- bessenySi  ág  a  bárói  diplomában  szintén  ájjltást 
nyert,  1 707-ben  pedig  a  grófi  diplomában  újra.  Azonban  ezeket  sem 
ismerjük.  *) 

Az  egész  Szirmay  nemzetség  czímere  közösen  és  lényegileg  ab- 
ban megegyez,  hogy  az  a  vért  udvarában  egy  fölfelé  nézd ,  lábait 
azétterjesztil  vörös  rák,  ollóival  zöld  koszorút  tartva.  A  vért  színei, 
kivált  alul,  mint  szóbeszéd  után  értesUIvc  vagyok,  némelyeknél  kü- 
lönbözők. Azon  czimer  —  mely  itt  följebb  metszvényben  is  közölve 
van,  —  a  szirmai  Szirmay-ak  ugocsai  igát  illeti,  és  ugyan  az,  melyet 
1 723  ban  Szinnay  Öyörgy,  Perenoz  testvérek  és  unoka  testvé- 
rök  István  kapott.  Ez  egy  fen  álló  hadi  vért,  melynek  kék  udvará- 
ban széles  zöld  réten  át  febér  folyam  hullámzik,  abból  mintegy  a  far- 
kán vörös  rák  áll  fölfelé,  ollóival  fehér  virágokkal  vegyitett  zöld  ko- 
szorút tart.  A  paizB  fölötti  sisak  koronáján  ugyan  azon  ábra  ismétlő- 
dik. FoBzladék  jobbról  kékzőld ,  balról  ezüstvörös.  ^) 

Hátra  van  még  az  Ugocsn  megyei  szirmai  Szirmay  nemzetségből 
»  XV.  században  faivált  Kálos  Szirmayakról  szótnnnb.  Ezekről 
már  e  munka  VI.  kötet  57.  lapján  is  van  emlékezet ;  azonban  hadd 
álljon  itt  az  anya-nemzetség  után  mintegy  összefüggésben  azzal,  és 
mintegy  pótlásul  e  század  elejéig  leterjedö  nemzékrende  °},  mint  kö- 
vetkezik : 


')  Szima;  C.  Ugocsa  60. 

')  Ugjan  ax,  Szatmár  várm.  11.  131. 

')  l^Sy  barátunk  állítja,  hogy  látta  a  cealád  valamely  tagjánál. 

')  KaprJnai  Msb.  A.  toiuo  XLlt.  p.  459.  ía  ugyau  olt  Mas.  B.  XVUÍ.  p. 
50.  hol  azonban  a  diploma  egéexca  közttlvc  nem  tíviSn,  a  c/lmerleirása  sem 
található. 

*)  Szirmay  C.  Ugocsa  pag.  23—24.  AÜHuti  Svnia  gcniil-  tomo.  XII.  éa 
Coll.  herald,  iiro.  337. 

•)  Wagner  Mbb.  tomo  LXX.  p.  18-2. 


luaVlDOBBZiU  cbilídai  z.  kOt. 


5d0¥^OO<^lc 


}4  '     SZIBMIBNBIS. — SZlTá. 

V.    tAbla. 

Simon,  Irt  a  IV.IákUn. 
de  Zirma 
Kálos  díctua 

1447; 

Poria  KiloB                    TamdB        Bertulan.     Jánoa.     LásElö. 
de  Zirma                 diciut  Kiilot 
(1  Veromka  1478      '        j;^,"^        ' 
4.  Apollánia  U93.)             jg^ 
i-tSl Antal.    2-tílDÖ^  'idÖBbPii          ' 
KáloB  de  Zirma 
1590. 
(Zoltán  Bora) 

"^dösb  laiHu 


'"Bertalan-         Pál  köz^p  István 

kUxiegjzS.  (Caatbó  Ilona) 

■"íe.  Istíán  ig.  Pál                 lloniT 

(Taaay  Margit)  1694.           ^icgkc)' 


látván.    Ferencz    Bertalan.  Dóra.  g!      Láaslö 
KáloB  g     Kilós  de 


Láízlá) 


(Gacaaty 
Anna) 


Zinna. 


pnond  1786. 
n  Anna) 


Láaslö 
tKodraAnm) 


D^nea  Bertalan. 

Ugooaa  ÍÖUgyfÍBíe     1804. 
1804. 

Sllrmiensis  csalid.  Lásd  Si/rmiensia. 

Síita  család.  (Salfai)  Vas  vármegye  birtokos  nemeB  családm, 
mely  azoo  megyei  S  a  1  f a  helységre  adományt  is  nyert ,  onnan  írja 
elönevét  ée  ott  jelenleg  is  birtokoa.  ') 

A  czimereB  nemea  levelet  Szita  Bálint  nyerte  Rudolf  király- 
tól 1587.  évi  jul.  13  án  Prágában,  mely  caímerea  nemeslevél  Soprony 
megyében  1590.  évben  Szent-Miklóson  tartott  köígyüléaen  ki  is  hir- 
(lettettett. 


')  Fényes  M.  orsz.  Geogr.  stat.  szótdia  IV.  k.  &. 

i:,:,.cdr,G00<^lc 


8zrrj,  756 

A  XVIIL  században  már  Somogy  megyében  Ib  találjiik,  a.  midSn 
azon  megyénél  1738-ban  Szita  Lörincz  rendszerínti  esküdt  volt. 

Vas  megyében  élt  és  birt  Salfán  Szita  János,  kí  1824.  nov. 
9-tiil  (megválasztva  újra  1828,  oct.  1-én  is)  Vas  megyének  köíjzöghi  já- 
rásában fÖBzolgabirája  volt  1832-ig,  aöt  tán  tovább. 

E  század  elején  élt  F  e  r  e  n  c  z  már  Orosházán,  nejétől  Hetyey 
leány  t<íl  három  leánya  volt :  1 .  R  e  b  e  k  a  Kunos  Andrásné,  ki  Hetyében 
lakott  és  halt  meg  1805.  évi  febr.  16  án  ■ )  2.  Rozália  Tegyei  Bá- 
lintné,  és  3.  Rebeka   Guóth  Jánoané  Magasiban  (Vas  várm.) 

Ez  időben  (1805.)  élt  Vas  megyében  Szita  idősb  Lászlú,  ki- 
nek első  nejétül  Szalay  Erzsébettől  gyermekei:  László  éa  Péter; 
második  nejétől  Fodor  Juliannától  gyermekei:  János  (valÓBzinüleg, 
kit  följebb  fSszolgabirónak  irtunk)  István,  Teréz,  Ferenc z,  és 
Rozina. 

Egy  ága  a  családnak  Fejér  megyébe  szakadt,  cbböl  volt  Szita 
István,  azon  s  tőbb  megye  táblabírája ,  ki  a  sorsjáték  szerencséje 
által  is  tetemesen  szaporltá  vagyonát.  Meghalt  1860.  dov.  30-án  Pet- 
tenden  kora  77.  évében,  eltemettetett  Kápolnás  Nyéken;  nejétől  Papp 
Juliannától,  ki  1859.  mart.  2-án  kom  08  évében  Fettenden  balt  meg, 
ésngyan  ott  eltemettetett,  egyetlen  leánya  báró  Földváry  Lajosnak  fe- 
lesége. 

A  családnak  egy  más  ága  Veszprém,  innen  Fejér,  Békés  s  Pest 
megyébe  is  elszármazott,  ez  ág  a  czlmerlevclet  szerző:  Szita  Bálint 
és  neje  Zánkay  Ilona  utódaitól  (mintegy  kÍs-unokáitúI)  származását 
következőleg  mutatta  ki :, 


1Ö87. 
(Zénkay  Ilona) 

Imre 
Caákvirí  lakos. 
'     I.  János 
Caikvárott  1733-41. 

György 
pápai  iStos. 

AndráB 
pápni  lakos. 

'    I.  JáDOB               I.  Mihály 
Caákvárott               1742. 
1741. 

II.  Ádáin. 
174SÍ. 

fi.  Hihálf           Erzae.  ' 
Csákvárott. 

')  FölUtte  Buctiiztató  Vrraek.  nyomt.  Sopron.  1H05. 


..j^ooglc 


SZIRHAY. — BZfvoS. 
II.  Mihály,  ki  a*  elSibi  lapim. 


II.  JitnOB    Teréz.    Anna.   III.  Mihílj        FUlü^        Kata. 
1805.  1Ö05.      B.  Gyulin. 

1»36. 


"T.l^pc..     Il.Jö«,ef.'  (^"P  f'^" 


AIoJBÍa.     Róza.    •fuli.     III.  Jánoe. 


Sándor  Konitanczia  Gyula  Kálmán  Qcjia 
az.  1833.  Bz.  Gyulán  1837.  Bz.  IBii.  az.  1844-  a-r.  1850. 
Dukán        (Kilmery  Pál)      Oynlás.    Gyulán.    Gyulán. 


A  táblán  álló  Györgynek  fia  András  1733-ban  Veazprúm  me- 
gye által  kétségtelen  nemesnek  ismertetett,  ennélfogva  ia  unolia-teat- 
vére  I.  Ádám  szintén  Veszprém  vármegyéül  1741.  uov.  13-úii  Pápáu 
tartott  kozgyUlésbül  nemeasógi  bizonyítványt  nyert,  melyet  miután 
Caákvárott  Frjér  megyében  lakott,  a  következő  1742.  jan.  12  én  Sz. 
Fejér  megyében  is  kihirdettetett  ée  pedig  a  táblán  látható  bárom  fia 
nevére  is. 

II.  Mihály  fiainak  neveire  is  1805.  máj.  8-án  Fejéi'  megyében 
ismét  kirbirdcttcté  nemesBégét.  Fiai  közül  Fülöp  Csákvárról  elübb 
Ercsibe  (Pest  várm.)  innen  Pest  megyei  Duka  helységbe  költözött, 
végre  innon  Békés  megyébe  Gyulára  (mint  a  Wenkheim  grófok  dísz 
kertésze)  telepedett,  éa  Békea  megyénél  nemességét  1837.  apríl.  11-én 
kihirdelleté.  ')  Gyermekei  n  táblán  láthatók. 

Ugyan  e  családból  Szita  Márton,  fia  Andrásnak,  unokája  Be- 
nedeknek, (ki  tán  fia  volt  a  szerző  Bálintnak)  1732-ben  a  Veszprémi 
káptalan  elÖlt  az  eredeti  czímeres  nemes  levelet  hitelcsen  átíratta. 

A  család  czimcre  a  paizs  kék  udvarában  hátulsó  lábain  allé  gríf ; 
ugyan  éhez  hasonló  grif  emelkedik  ki  a  paizs  fölötti  sisak  koronájából 
is.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüstvOrös.  ^) 

Sxita  család.  Ldsd  Zita  ca. 

Sllvák  osalÁd.  Békés  vármegye  nemessége  sorában  1834-ben 
beirva  találtatik. 

Síiviís  család.  Qömör  vármegye  nemes  családa ,  ")  birtokos 
azon  megyében  Bikkszög  faluban,  *) 

'}  Békés  várni,  1836.  tJvi  jogyxdkOnyve  2347.  s>.  a. 

*)  Szila  Lfirincs  a  somogyi  megyei  caküdt  1738.  vvi  pccactiin  czimRtlil 
a  jiaivsbua  knrdol  tnrtú  oroszlánt,  éa  a  eieak  fülfitt  ugyan  ast  viaelt. 

')  BaTiholomueidca  C.  GUmör  pag.  147, 

*)  Péiiycs,  M.  orsK,  Gcographiai  aiótáru  I.  193. 

i:,:,rcdr,COO<^IC 


8ZÍVU8.— szkacsínyi  757 

Egyóbiránt  a  caalád  Pest  megyei  Körösi  származék ,  hol  m^g 
Bzékel.  OtUzabadiíUfbl  Ssivos  János  deák  1666-ban,  és  1667.  jan. 
8-án  I.  Leopoldtól  armálíst  nyert,  mety  Pest  megye  elött  azon  évi  máj. 
20  án  kihirdettetett. 

Ugyan  e  családból  volt  Pál,  ki  mint  (iszttarló  leszármazott 
KrasBÓ  m^yébe,  kol  Pest  megyétől  1835.  évi  mart  23án  kiadott  ne- 
mesi bizonyítványát  azon  évi  május  11-én  kihirdetteté.  Ivadékát  etáb- 
lázat  matatja : 


Pált        Andriii        HiklÚB        LaJM      Zsigmond 
Ugfv^d     gazdatiszt       1850.  1859.  1859. 

'    píi.     '        1859. 

Siívy  család.  Trencsin  és  Zemplin  vármegyo  czimerltiveles 
családa.  A  czímerea  nemes  levelet  Szivy  András  nyerte  III.  Ferdi- 
nánd király  tót  és  azt  azon  megyében  azon  évben  ki  is  hírdetteté.  1666- 
ban  Trencsin  városában  székolt,  1746-ban  ugyan  ott  lakott  Szivy 
Ádám.  Utóbb  azon  megyében  nyoma  sincs,  ')  ellenben  e  század  ele> 
jén  Zemplin  megye  nemessége  sorában  találjuk,  ') 

Slkaesányi  család.]  Nógrád  megyei  nemes  nemzetség,  o  me- 
gyében érte  a  megnemesités ,  melyet  —  úgy  látszik  —  Szkacsány 
Mátyás  nyert  meg,  ki  1697.  nov.  24-ón  I.  Leopold  királytól  kapott 
czimeres  nemea  levelet,  mely  1698<ban  Nógrád  vármegyében  kihir- 
dettetett. ") 

A  család  neve  néha  bibából  a  megyei  j^yzökönyvekben  K  a- 
csán,  Kaceányi  és  Szkacsán-nak  is  olvasható.  Az  1705.  ne- 
mesi lajstromban  eléfordúl  Kacsán  (így)  Mátyás  a  fUleki  járásban, 
1709-bcn  Szkacsányi  György  ugyan  ott^  1711-ben  a  honn  maradot- 
tak közt  Szka(»án  (í^^y)  Oyörgy  és  Márton. 

1726-ban  Szkacsányi  György  fiaival  Márton,  János, 
Pál,  András,  Mátyás,  Miklós,  Jakabbal  az  1697.  évi  ar- 
malia  alapján  a  nemesség  vizsgáló  törv.  szék  etStt  igazolák  nemessé- 
göket.  Eb  ekkor  K  acsányi  név  alatt  fordulnak  elé. 

1734.ben  a  Szkacsányi  csatád,  ismét  mint  1726-ban  produkált 
már  Szkacsányi  név  alatt  beirva. 

Az  1755.  évi  kétségtelen  nemesek  sorában  találjuk  a  K,  belO 

')  SBontHgh  Dán.  ktjel. 
^)  Sziiiuay  C.  Zempiin  not.  top.  117. 
')  Protoc.  C.  NeoKcad.  ^  -  i 

DiBilizedOyCOOÍ^IC 


758  SZKALKA. — KZKÁR08I. 

alatt  az  artnálietak  között  e  család  tagjait  u.  m.  Kacsány  Mártó  d  t , 
Pált,  Jánost,  Miklóst,  Györgyöt,  Andrást  MIágyó  fa- 
luban, éa  Andrást  Poltáron.  —  A  család  protcst. , vallású. 

Szhalka  család.  Trenosin  vármegye  czImerlAveles  családaínak 
egyike.  Az  armalist  ott  Szkalka  Dániel  és  Márton  1647-ben 
hirdettették  ki,  e  valóssiniileg  'ói  nyerték  is.  A  nenaesi  összeirások  ') 
szerint: 

1 748-ban  J  ó  z  s  e  f  a  felaö  járásban,  János  pedig  Zolnán  lakott. 

1768-ban  a  tíiiobbi  János,  négy  fiával  u.  m.  András,  János, 
József  és  C^yörgygyel  Zolna  városában  laktak. 

1  S03-baD  Zolnán  laktak :  András  sfía  SEÍntén  János,  majd 
J  ó  z  s  c  f  és  fia  iQabb  András. 

I837>ben  ugyan  ott  idősb  József  és  fia  András  és  ettŐl 
származott  unokája  Ádám;  azután  Andrásnak  fia  iQabb  József. 

Egyik  ágnak  néhány  izén  származási  Cája  ez  : 
Sekalka  János 

(Szi>b«fc  Eraae) 

Jdjtaef. Láwló. 

ErzM  Bóza  Anna  Eva     János  László       Mkgdolna 

(1.  Kvaasay  György  (Görögh  {Benyovazkv  (Gyarma-  f  t  (1-  Chiko  Aadráa 
S.  Borcaiezky  Pál       Pál)         Gábor)  tfay  látván)  2.  Ssobek  Jótael) 

3.  Uhláhrik  JáDOB) 

Sikárosl  esalád.  (Szkárogi)  Gömör  vármegye  kihalt  családa, 
moly  a  Farkas,  Hamvai  stb.  családokkal  közös  vérségbdl  eredt 

1366-ban  élt  Jakabnak  fia  Albert,  ki  ba  magnélkUI  halna 
ki,  I,  Lajo:j  király  Hamvai  Sándor  fiait  biztositá,  hogy  a  leányágnak 
fiusitása  előtt  őket  tenné  örökösökké.  ') 

1381-ben  Gara  nádor  által  tartott  GömÖr  és  Torna  megyék  gyti- 
lésen  Szkárosi  Sándornak  fia  P  é  t  c  r  mint  megyei  oaküdt  volt  jelen.  ^) 

1381-ben  mint  már  az  emiitett  Albert  csak  ugyan  magvaaza- 
kadta  után  a  Szkárosi  nemzetség  osztályos  végrehaj^i  okleveléből  c 
származás  *)  tűnik  ki : 
Vcncsel 

MiklóT"  János  UiizlJ       András Jánoa  Péter 

letván  Farkae        Albert         Jáooa        Jakab         Miklós  Jánoa 

1381.  fölp.      alp.  1381.    alp.  1881.    alp.  1381.  alp.  1881.    alp.  1861.     alp.  1381. 

')  SKontagli  Dáti.  közi. 
'-)  FcicT,  Cod.  dipl.  toin.  IX.  7.  p.  233. 
)  Ugyan  ott  Í2'J. 
')  Ugí'BQ  ott  4í(i. 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


bzklAr. — szlíbuk.  -0     759 

1429-boD  élt  SzkárOBÍ  J&noBnakfiR  Tamás.  ■) 

Slklár  oaalád.  Trencein  vármegyében  az  1666.  évi  nemesi 
üSBSoirásban  találjuk  nevét,  mint  Latkóczon  lakozónak.  KésÖbb  ott 
eonimi  nyoma,  ") 

Szknba  esalád.  (máskép  Csaplovios)  Árva  vármegye  czi- 
merlevelea  nemes  csalásaiból  való.  Az  armálist  III.  Ferdinánd  király* 
tói  kapta  1643-ban.  {Lásd  Csaplovics  csaldd  a pótlék-ki}ted}en)  Csaplo- 
vics  nevet  vett  föl,  miután  az  adományos  Csaplovics  családdal  sógor- 
ságbao  jővén,  ajeszenovai  birtokban  isrészesitelett.  E  család  Löríncz- 
ben  ki  balt.  ') 

Silábigh  család.  Tagjai  nagyobbára  kormányszéki,  f&kép  ka- 
marai hivatalokban  találhatók.  1760-ban  Szlábigh  András  am.  kir, 
«dv.  kamaránál  számvevői  imok  volt  Ez,  vagy  hason  nevíí  fia  Szlá- 
bigh  András  1791-ben  II.  Leopold  király  által  magyar  nemességre 
emeltetett.  Czimere  jobbról  balra  rézsútosan  két  felé,  arany  és  kék  ud- 
varra osztott  paizs,  az  eltítérben  zöld  halmon  grif  ágaskodik,  úgy, 
hogy  teste  fele  rószo  hosszában  az  udvarok  színeivel  ollenkeiöteg  van 
szinezve,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tart.  A  paizs  fölötti  sisak 
koronájából  szintén  arany  és  kék  szinÜ  grif  emelkedik  ki.  Foszladék 
mind  a  két  oldalról  aranykék-  *) 

Valószínűleg  ezen  András  atödai  és  tán  fiai  voltak  Alajos 
1710— 1715-ben  a  magyar  királyi  helytartóságnál  fogalmazó,  egyszers- 
mind jogtudor; —  FSlöp  a  kamaránál  hivatalos  kódolt  már  1810< 
hcn,  már  1825-ben  ott  számvevői  tiszt  volt 

1844-ben  Károly  a  polit.  alapítványi  pénztárnál  tiszt,  Jakab 
Barcsán  sóhazi  tiszt;  lS63-ban  amaz  az  országos  cs.  kir.  pénztár  tisztfe, 
emez  Csabán  cs.  kir.  adó  pénztárnok. 

Szlábor  cMlád.  Szlábur  Mihály  1798-ban  I.  Ferenoz  király 
által  czimeres  nemes  levélben  megnemesitetett. 

Czimere  vizirányosan  kétfelé  osatott  paizs,  a  felső  udvar  arany, 
az  alsó  ezilat ,  az  elő  térben  párdacz  ágaskodik  hátulsó  lábain,  első 
jobb  lábával  kivont  pallóst,  a  ballal  arany  koronát  tartva.  A  paizs  fö< 
lötli  sisak  koronájából  az  előbbihez  egészen  hasonló  párducz  emelke- 
dik ki.  Foszladék  jobbról  aranyvörös,  balról  ezflstvörös.  ') 


')  Fejír,  Cod.  diplom.  toiuo.  X,  vol.  I.  p.  190. 

')SzoaUghDán.kOzl. 

V  Ugyan  attól. 

')  Adami,  Scuta  gentil.  tomo .  Xli. 

')  Ugyan  ott 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


760  hzlAdek.—  szlaténvi. 

Szládek  család.  Trencsia  vármegye  nomcssége  soráLan  talál- 
juk, hol  Szládek  QyöTgy  1678-baa  czimorea  nemeslevelét  kihirdet- 
tété.  1728-ban  még  ott  található;  ')  kéaSbb  nyoma  sincs. 

Szladovioh  esalád.  Vas  vármegye  nemes  családa,  melybdl 
János  azon  megyében  1759-ben  alszolgabiró,  György  1787-ben 
chaamai  káptalani  kanonok,  éa  zágrábi  egyház  karkáplána  volt. 

Károly  ISll-tíSl  1814^ig  Vas  vármegye  elaö  alispánja  volt 

ISxIania  család,  (máakép  Szlamenka)  E  néven  fordul  elö 
TroDcain  megyében  e  nemea  család,  melybSl  Szlama  Miklós  1660- 
ban  Troncsin  megyében  birdetteté  ki  czimeres  nemeslevelét.  1666* 
ban  Szlamenka  néven  mint  Okrutb  helységbeli  Ii^os  jelöltetik.  ^) 
Utóbb  semmi  nyoma. 

Silalényl  család.  Szintén  Trenosin  megyében  honos  czimer- 
loToles  nemes  család. 

A  nemoBsi  összeiráaok  ')  szerint: 

1748-ban  Závodján  lakott  Illésnek  afia,  Zolnáo  pedig  idősb 
éa  íQehh  János. 

1768-bsn  Zolnán  lakUk:  Dániel  és  ennek  fia  Sámuel, 
továbbá  András  éa  fiai  Andráa  éa  Ignácz,  nem  különben 
György  8  enoek  fiai  Sámuel  és  János. 

1803-ban  Ne.-Kot«aeón  éltek:  Sámuel  és  hat  fia  :  Ignácz, 
József,  Mihály,  János,  G-yÖrgy  és  Gáspár;  Ugyan  okkor 
Zolnán  laktak  idSab  János  két  fiával  Jánossal  éa  Józseffel,  —  éa 
végre  Ignácznak  fia  iQ.  Jánoa. 

1837-ben  Na.-Koteasón  össseirattak  Sámuel  örökösei:  Józaef, 
Péter  éa  János,  ésez  utóbbinak  fiai  Ferdinánd,  István  éa 
MártoQ.  Ugyan  ekkor  Zolnán  középaS  Jánosnak  örökösei  u.  m. 
Károly,  Antal  és  Józaef,  nem  kalönben  Ignácznak  fia  ifjabb 
Jánoa. 

A  család  az  utóbbi  időkben  neme  s-k  o  t  e  s  s  ó  i  elünevet  basz- 
nál, Így  Szlatinyi  Antal  1863-ban  a  pozsonyi  cs.  kir.  országos  pénz- 
ügy igazgatóságnál  fogalmazó  gyakornok. 

Tán  e  családból  származott  Szlatiny  (lí^y^  Ágoston  is,  1810- 
ben  m.  kir.  kamarai  járulnék,  éa 

Szlatini  Ferencz  Peat  v.  tbiró,  a  pesti  azépitÖ  bizottmány  el- 
nöke, mhalt  Pesten  1828.  (?)  sept.  4-én  kora  70.  évében.  ElsÜ  nejótÖl 

')  Szontagh  Dán.  kSzl. 

')  Ugyan  attiil. 
')  Ugyan  attól. 

DiB.1izedOyCoO<^lc 


EZLÁVIK. — s^L^vr.  761 

leánya  A  mali  a  Kenn  Anlalné.  Mitsodtk  neje,  liit  ozTOgyen  hagyott: 
Eötrös  Teréz  volt. 

Silávík  esaUd.  Trencsii  megyében  az  1688.  évi  nemesi  ösbzo 
iráe  szerint  lakott  FeUS  Dreskéczon  ily  nevfi  nemes  család.  Valószi- 
nlllog  ivadéka  azon  Szlávik  János,  ki  e  század  első  felében  hosszú 
idő  során  (miategy  1834—1849.)  Nógrád  megye  írnoka  volt,  és  az 
eredeü  czfmerea  nemes  levelet  is  birta.  Meghalt  1 852.  táján  magtalnnúl. 

Silavikoveoz  csnlád.  Szlavikovocz  Imre  1659-ben  magyar 
honüusitáat  nyert.  ')  Most  ismeretlen,  valószínűleg  kihalt 

tSilávy  osalad.  (Érkenézi  és  okányi)  Bihar  Szabolcs,  Szatmár 
stb.  megye  birtokos  nemes  családa.  Családi  értesítés  szerint  Ősei  a 
XVI.  században  már  Qy'ór  megyében  omlitotnek,  azonban  adatok  hi- 
ányában a  hiteles  családfa  csak  a  XVII.  század  végén  kezdődik.  Ek- 
kor élt  Szlávy  János,  (ki  1674.  táján  szOloteU)  és  Kovácsy  Erzsé- 
bettel két  fiát  I.  P  á  1 1  és  I.  aydfgyöt  nemzette,  kik  által  a  család 
két  fö  Ágra  szakadt,  mint  a  csijádfíb  ')  láthatni. 

I.   tábla. 

Jántw 

tbiró 

B>.  1674.fcöra) 

(KovácBj^  Erzae) 


I.  Pál  I.  György 

M.  1706.  +  1787  .  BB.  1726.  t  1801. 

bureffi  fSiap.  tbiró,  a  hzg.  ura<1. 

Íl.  b.  Por^oyí  Kata  tgasgató 

^iseher  Anna  1781-101)  (Lscskovieh  Magdolna) 

érk«nén  ág.  ol>iin;n  <)jr- 

I  P^f^l.  il.  táblán. 

MSI  Róza       >~ll.  PÜ       ffo:!?!}?"  >'>-'=3  JAnös        2  tói  Sal.  Perencz  ' 

BB.1763.  S    flz.1755.  süf  |.3;g  SEb»,1773+1831.      bz.  1782. 1 1866. 

(Czindwy  ^   kanczel.   '   2.ggp'°r-Ia  kapitány                   oct.  31. 

Bochus)     N         tan.          ?"  ^  et-  '  "^     S'  {adelsbcrgi  Afalter 

i;;                       ■S.Mg,     ?     ""  Anna) 

2                          ^'1      "í.      g  ^gl.aUt.la^. 


•  1659  :  138.  törv.  ez. 
')  Caaládi  közl^  szerint. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Károly 

BZ.  1803. 

(Schwethelm 


Fereocst       Matild      Adolf    Karolina 
BZ.  1834.      sz.  1836.  w..  1840.  bz.  1816. 
(Fráter  Lajof ) 


ShI  Fereni'Z,  H  ai  elSbii  lapou. 
sz.l7»2.t  L85B.iiov.3t. 
(adclsbergi  Afalter 

Kat^ 

Tivadar    Matild.    Mária     Vilma        PereoM       ' 
8Z.  1805.  az.  1812.    1814.      Ér-Hihálr- 

(Skoddál  t  1H3I.  (/.líjmund     fakán. 

Anna)  Jóuef) 

Anna    Goiza    Laura    Q-ojza    Hermina  Tivadar 
t  +  t        ca.bir.  t  t 

főbado. 
■Z.1834. 


(Lflczkovica  Magdolna) 


Mária 
az.  1761. 
t  1837. 
(I.  Bárányi 

Péter. 
•2.  Majtdtb 
György  peri.) 


U.  György 

z.  1764.  t  1818. 
fö  szbiró 
(Baláa  Júlia) 


János  Julianna  Láazió 

az.  1772.  ÍZ.  1773.  t  IÖ2á.  az.  1774.       i 
t  1840.  (Gedeon  t  ISlít- 

Ferencz)         kir.  tan. 

(\.  gr.  Forgácb 

Antónia. 

2.  Playe  Virginia) 

Viktor         Györgi 

ez.  1816.      BE.  IW£ 

dec.  II.       dec.  S. 


(SpiTk      ? 
Loiia) 


Ferenci)  aug.  30.  ang.  17.    mii-  24.    dec.  1.  ,^f """??«« 

1 1848.  (b.  ÍVuiat-  kTpitány  1 1802.    (Nagy  "'?*  "« N 

m.  2.    hof  Káról.  (Noízky  jiin.  5.    Sarolta)     »PJ- ="' 


iVuist- kapitány  1 1802.    (Nagy  ' 
_     Káról.  (Noízky  ;       -     "      '   ■ 
táborn.)    Mária) 

Láazló-  B^la  Olivér  Sándor 

sz.  1846.       sz.  1848.      ei.  1851.         ez.  1862. 
eept.  7.        máj.  16.        apr.  12.         octob.  20. 


Jóisef.      Antal    Károly         Julianna  Jobannt 

BZ.  1818.        +  t        82-  1827.  aov.  4.  + 

nor.  28.  (gr.  Nyáry 

Jánoa) 

A  tábla  élén  álló  törzsnek  JánosDak  kétfia  I.  Pál,  és  I  Oyörgy 
1766-baD  Mária  Terézia  királyaeszonytét  czimerea  nemes  levelet 
nyertek,  >)  mely  azerínt  czimerök  föggölegeiien  kétfelé  osztott  paü^ 
a  jobb  oldali  kék  udvarban  züld  téren   természetes  színű  gólya  tíi. 


')  Liber  regina  ét  Ad        tjcuta  geatil.  tomo  2J1.  sserint. 


szlAvy.  763 

<»örébea  ezüsl  kígyót  tartva ;  a  baloldali  TÍ>rÖ»  udvart  iekmentOB  arany 
Bzelemcn,  melyen  hat  ági'i  vörös  csillap;  ragyog,  két  felé  osztja,  a  sze- 
lőmén fölött  és  alatt  arany  loopárdfej  látható.  A  paizs  fölötti  sisak  ko- 
ronáján két ,  egyioásra  helyezett  sasszárny]  látható,  a  háttérben  álló 
kék,  az  elö  térben  álló  vörös,  és  ennek  közepén  ismét  arany  leopárd- 
fej látható.  Foszladók  jobbról  ezUstkék,  balról  aranykék. 

Az  emlftett  két  testvér  által  két  ágra  oszlott  a  család.  I.  Pál  az 
általa  adományban  Szabolcs  megyében  nyert  É  r  k  e  n  é  z  helységről, 
I,  György  Bihar  megyében  kapott  Okány  helységről  kapta  elö- 
nevét.  Szóljunk  rólok  egymás  után. 

I.  Pál  szUl.  1706-ban.  1747-ben  a  tartományi  biztosságnál  titok- 
nok, később  a  kir.  ügyészségnél  szolgált  Derecskén,  1756-ban  procu- 
rator,  1763-ban  a  kir.  táblánál  itélö  mester,  utóbb  kir.  ügy  igazgató, 
és  az  udvari  kamaránál  tanácsos,  1782-ben  septemvir,  1783-ban  sz. 
István  rendvitéze,  1785  ben  Bereg  vármegye  föispánja,  val.  bels.  tit. 
tanácsos  ')  és  1787-ben  a  munkácsi  kerületbe  királyi  biztosnak  nevez- 
tetett, azonban  midőn  ezen  méltóságot  épen  megköszönni  járt  Bécsbon, 
a  vendéglő  lópceŐin  hirtelen  szélhűdés  életétől  megfosztá  1787-ben, 
kora  81.  évében.  O  kapott  Szabolcsmegyében  Erkenéz  és  Kr-Mí- 
hályfalra  helységre  adományt  1785.  táján,  ós  abba  be  ia  iktattatott.  ^) 
Két  neje  volt,  az  első  báró  Perényi  Katalin,  a  második  Fischer  Katalin, 
olübb  Kovácsné,kÍt  1781-ben  vett  feleségül,  azcleőtöl  tizenkét,  a  má- 
sodiktól egy  gyermeke  volt,  mint  a  táblán  láthatók.  Ezek  közül : 

ILPál  előbb  Csongrád  vármegye  föjegyzÖje,'MDúen  a  m.  kir, 
udvari  kanczelláriánál  fogalmazó,  majd  titkár,  egyszersmind  tanácsos, 
végre  referens  tanácsos. 

József  előbb  a  Hadik,  utóbb  a  Blankenatein  huszár  ezredben 
kapitány,  elesett  a  franczia  háborúban  180tí.  előtt. 

Ign  áoz  elesett  mint  hadnagy  a  török  faáborúban. 

János  elfibb  hadn^y  az  Eszterházy  nerü  m.  gyalogezredben, 

')  Családi  közWs,  ée  nsgyobbára  mind  ezt,  L  t.  hogy  aeplemvir,  val.  b, 
tit.  tan.  ét  Bemg  megye  főispánja  volt,  B.  Vsy  László  is  írja  ,N  é  m  e  t 
hívság"  czlmtt  muDki^a  383-886.  lapjain,  ftzODban  mi  M  1770.  és  1774.  ^vi 
hivatalos  orazágos  tísKti  n^vtirban  is  csak  liamarai  tsnácsos,  si.  koronái  ée 
kir.  ügy  igBsgalÓDák  találjuk ;  az  1767.  ^vi  Schematiimosban  már  csak  fia 
Pala  kiiDcaellariai  titkár  éa  tanácsos  rordul  eli!.  Leboczkynál  sem  talajuk 
seiD  a  septemvirek,  sem  a  Bereg  megyei  főispánok  sorában,  Ssemmúiogr,  pag. 
79.  ée  116. 

')  B.  Vay  Miklóa  id.  h.  S8S.  .  -  ■ 

DiBilizedOyCOOÍ^IC 


764  szlívv. 

utóbb  kapitány,  luogbalt  t83t-bon.  Mindezeknek  utódaik  nem  marad- 
tak. Azonban  a  második  házasságból  született 

Forencz  (sales.)  ki  mint  nyugdíjas  cs.  k,  tírnagy  18Ö6.  oct. 
31-én  balt  meg,  nejétffl  adelsburgi  Aff&lter  Katalintól  bárom  leányt 
és  bárom  fiút  bagyott  maga  után.  Ezek  közül  Károly  és  Tivadar, 
kiknek  a  táblázaton  álló  gyermekeik  vannak,  birtokosok  Bibar  megyé- 
ben Genyétén,  az  utóbbi  Érkenézen  is,  Ferencz  Er-Mihályfalváu  és 
Érkenézen. 

A  másik  ág,  mely  okányi-nak  neveztetik,  L  Fái  testvérétől 
I.  Györgytől  származik. 

1.  György,  (sjsül.  1726.)  táblabiró,  és hzg.  Eszterhásiynak  de- 
Tccskoi,  k.-várdai,  b  Almási  uradalmaiban  igazgató  volt.  Meghalt  1801. 
máj.  4-éo,  0  kapta  Okányt  Bihar  megyében.  Nejétől  Laczkovics 
Magdolnától,  ki  1795.  jun.  29-én  halt  meg,  következő  12  gyermeke 
született: 

1.  Anna  szül.  1760.  meghalt  1763.  nov.  7-én. 

2.  Mária  szül.  1761.  jul.  25-én,  előbb  micskeí  Bárányi  Pé- 
ternek, utóbb  székhelyi  Majláth  György  personalis  és  főispánnak  neje, 
meghat  1837.  mart.  13-án. 

3.  György  szQl.  1763.  jul.  12-ón,  meghalt  1764.  jan.  6. 

4.  György  szül.  1764.  oct  13-án.  Bihar  megyében  volt  fő- 
szolgabíró, a  Martinovics-féle  bajba  keveredvén  fo^ágot  szenve- 
dett Meghalt  1818.  febr.  16-án.  Nejétől  Sipeki  Bálás  Juliannától  öt 
gyermeke  a  táblán  látható,  ezek  közül  Eduárd  kapitányos  Mik- 
lós birtokosok  Okányban. 

5.  T  0  r  é  z  szül.  1 766.  oct.  23.  meghalt  oct.  25-én. 

6.  Mihály  szül.  1767.  meghalt  1783.  dec.  22-én. 

7.  Anna  szül.  1769.  apri).  14.  meghalt  a.  évi  maj. 6-án. 

8.  Anna  szül.  1710.  jul.  28.  mhalt  a.  évi  sept  22-én. 

9.  János  szül.  1772.  jan.  10  én.  A  Martinovica  féle  össze- 
esküvésbe keveredvén,  KuETstein  és  Munkácsban  6  évet  töltött  rabság- 
ban ,  hol  idejét  tudományos  foglalkozással ,  classicuBok  olvasásával 
töltötte.  Bécsben  lakott  Meghalt  1840.  aug.  29-én,  nőtlenül. 

10.  Julianna  szül.  1773.  jan.  24-én.  Meghalt  1826-baD. 
Gedeon  Ferencznek  volt  felesége. 

11.  László  szül.  1774.  maj.  23-án.  1796-ban mintföhadnagy 
a  franczia  háborúban  Lódynál  sebet  kapván,  kilépett  és  GalUcziában 
hivatalkoskodott,  hol  kerületi  biztos  volt,  1801-ben  haza  ment  Bihar 
m^yoi  jószágára,  és   40  éven  át  nagy  tevékenységet  fejteU  ki  a  Bi- 


8ZLOBODNIK. —  8ZL0PSAT,  765 

har,  Békés  és  Arad  megyei  vizi  sznbályozisok  körUl,  n  közdolgokban  is 
résst  vett,  1829-ban  Bihar  megye  részéről  Soprony  megyei  conscriptor 
volt.  Később  kir.  tanácsos  éa  több  raegyo  l&blabirája.  Meghalt  mint  cs. 
k.  tanácsos  1849.  april.  25  én.  EIbö  nejétSI  gr.  Forgách  Antcniátél, 
gr.  Fáy  János  özvegyétől  (ki  f  1823.)  fia  Viktor,  kinek  gyennekei 
a  táblán  láthatók,  máaodik  nejétől  Playe  Virginiától  (ki  bz.  1812.  sept. 
23.)  fia  György  szül.  1838.  dcc.  2án,  birtokos  VircBolagon. 

11.  Antal  8z.  1778.  febr.  8án.  E  század  elején  (1806.)  b. 
Alvinczy  ezredben  hadnagy,  hoBszos  katonáskodása  után  e  pályát 
mint  nyugdijuB  Őrnagy  hagyá  oda.  Qyermekei  közül  él  József,  (blr 
Almosdon)  roivelt  férfiú,  ki  az  1848.  évi  dolgokért  el  volt  16  évre  Ítélve, 
és  Júlia  gv.  Nyáry  Jdnosné. 

Nem  találjuk  a  családfán  azon  Jánost,  ki  1844-ben  az  Oravt- 
CKai  igazgatóságnál  gyakornok,  a  forradalom  alatt  ott  bánya-igazgató 
voit,  és  1844  sept.  20-án  Bihnr  roegjétöl  nyert  nemesi  bizonyítványát 
Krasaó  megyében  1845.  april.  30-án  kihirdettette.  ElSaeve  szerint  az 
okányi  ágból  volt. 

Szlobodnik  család.  Trencsin  vármegye  nemesi  összeirásai  sze- 
rint ily  nevű  nemes  család  lakott  Felsö- Dreskóczon  1688.  évben.  ') 
Utóbb  ott  nincB  nyoma. 

1720-ban  Oláh-lápos  Bányán  Szlobodnik  Károly  bánya-kama- 
rai HebÓBz-orvos  volt. 

SilopDJiy  esalAd.  Trencsin  vármegye  legrégibb  kihalt  családai- 
nak  sorában  álLMáa ismertebb  éaliangzatoBabb  neve  nOroezlánkeöi", 
melyen  e  munka  VIII.  köt.  279.  lapján  már  eléfordúl.  Ott  nincsenek 
megemlítve  HiklÓB  ós  János,  kiket  1474-ben  ifj.  Zamárd  Miklós 
TrencBin  megyei  alÍBpán  azon  megyei  szerzett  birtokukba  Chocholna 
helységbe  beigtatott. 

1527-ben  Miklós  Trencsin  megye  föispánja  volt,  benne  halt 
ki  a  család  1549-ben. 

Hogy  mennyire  különböznek  gyűjteményeinkben  a  Szlopnai 
Oroezlánkeí^i  család  nemzékrendei,  azt  az  idézett  helyen  már  omIftJik, 
és  e  részben  teljes  hitelű  családfát,  míg  az  okmányokra  nem  fog  alapi- 
talhatni,  nem  íb  közölhetni.  Rajcsányí  Ádám  egykori  kamarai  tanácaoB 
gyűjteményében  ')  következő  családfa  fordul  elő,  mely  a  közlöttŐl  lé- 
nyegesen  különbözik : 


')  SKOutagh  Daa.  közi. 


SZtiOPKAT. — SZLDHA. 


L  Gáspár 
de  Sitopna 


1.  Menyhért 
1176.  kapta 
OroBzláDkőt. 


1.  Miklós  Kata  Bon 

1519. 25.  (Appony  (Boaainy 

(Oroezláiikeöy  Miklöa)  Márton) 
de  Sglopna) 


János  Kata                 Brigitta  1546. 

1560.  1550.                 (Szcdliesi 

(Jakassich  (Sárkány        Kosztka  Miklós) 

Ktiaatina)  Ambnu) 
*   U.  Mikió^ 
az  utolsó  t 


II.  Gáspár 
ds  Bglopna. 

Kata 
(Báli  László 
Nyltw  várm.) 


Menyhért  és  általa  Oroszláokeíti ^Jeromos  1470-beD  kapták 
az  OroBzIánkeöí  várat  éa  uradalmat  Trencsin  vármegyében  Alátyái 
királytél. 

Sxiopnay  család.  Ily  nevfl  család  l'rencsiD  megyébeo  1  TOO-bao 
tűnt  fel,  azonban  nemessége  ellen  a  közgyülós  tiltakozott,  és  valóeeiDii- 
leg  ez  oknál  fogva  többé  nyoma  sincs.  ') 

SiloBzár  esaláil.  Nemesi  származási  irományai  Trencsin  mc^e 
levéltárában  vannak.  ') 

Sxlotta  család.  1690-ben  Trencsin  megyében  birtokos  volt  *) 
Eldédei  közUI  Márton  1 659-ben  Zsolnai  lakos  volt.  <) 

Sxinba  család.  (Ekladi  gróf  f ;  verbói  nemes)  Vas,  éa  Fejér 
megye  birtokos  nemes  családa,  melynek  egyitc  tagja  a  szép  észü  és  jeles 
szónok  Szluha  Ferencz  az  ikladi  ágat  grófságra  emelte. 

A  családfa,  mennyire  családi  közlés  hiányában  csak  hés^osao 
tudhatni,  ^)  következő : 


(R» 


1.  Márton 
1693. 
Teréz) 


I.  Mátyás 
161-2. 
(Halácsy  Kata  1633) 
Ftdyt.a  kön.  lofoti. 


I.  János 

baiiddr.  kapít. 

elesett. 


■)  üzoaiagh  Dán.  klial. 

')  Ugyan  attól. 

')  Ugyan  attól. 

')  1659 :  82.  törv.  ca. 

')  Ldsd  Bajcsányi  Deduct.  gen.  I 


ir,Goo<^lc 


(HaUcay  Kata  1683) 


I.  Jbívíu 

1649. 

(Bika  Kata) 


IIL  János  I.  Porenca        I.  Mijdófl        Kata +1684. 
1668)  Zaozw)         "'  ^'"*"-      Gáspár) 

I.  György  II.  Perencz         • 

kamarai  it^lít-mester 

UnáCBOB.  171&— 3S. 

t  ikladi  Utó 


(Konkoly  Júlia) 


II.  György  JánOB  nep.  Eleonóra 

gr^í7t3.  jezBUlta  fb.  Baboctay 

(gr.  SinzsDdorf  Ignáci) 


Róza) 


gr.  Károly 

1815.  20. 

■óbáii  tiett. 

'        Károip       ' 

1844. 

kamarai  tiszt 

I.  János  mint  az  esztergami  érseki  bandérium  kapitánya  el- 
esett a  törökök  elleni  ütközetben. 

I.  Mátyás  (néhol  Máté)  lti33-ban  nejével  Halácsy  Katalinnal 
Spácza  helységben  három  jobbágyát  elzálogosítja  Egry  Katalinnak,  ') 

I.  Ferencznek  fia  II.  Ferencz  legnagyobb  férfia  rolt  a  csatád- 
nak. 1709-ben  érsek-újvári  kapitány. '')  1715-ben  már  itéISmester,  ^) 
1719-tÖl  egyszersmind  Komárom  megye  alispánja.  *)  Az  1723.  évi  or- 
szággyűlésen a  sanotio  pragmatica  elfogadása  körUl  kíllönös  érdemeket 
szerzett.  '')  Ezért  1726-ban  báróságra  emeltetett.  ")  Végre  val.  belső 
titk,  tanácsos,  és  kanczell.  ref.  tan.  vott.  Meghalt  Bécsben  1729-ben.^) 
ü  szerzé  Pest  megyében  Iklad  helységet  adományban,  melyről  ága 
elÖDevét  vette.  Birt  több  helyen  Komárom  megyében  is,  mint  Szeme- 


■)  Esztergálni  kápt.  libro  14.  folio  837. 
')  Kaprinai  Mas.  A.  tomo  L.  p.  2S8. 
■)  Láad  1715.  ^vi  orsz.  gyUl^s  czikk. 

')  Pénya",  Komilrom  várm.  59.  es  Lehoczky  Stcmmat.  I.  178. 
']  Lásd  ide  vonatkozó  levelezéseit  Budapesti  si-.ein|p  XIX.  kSt  867— 
^1f.  I.  Akkori  inondott  bceztjdo  nyomtatásban  is  rae^elent- 
')  Lehoczky  Stemmat  I.  170. 
')  Magyar  tört.  tár.  VI.  98. 

DiB.1izedOyGoO<^IC 


768  SKLonA. 

rén  ')  Btb.  Nejét&l  Konkoly  Thege  JnliannAtól  három  gyermeke  ma- 
radt: II,  György,  János  ncp,  ki  jesuila  lelt,  és  Eleonóra  báró 
Babocsay  Ignócz  neje,  anyja  báró  Babocsay  Pálnak. 

II.  Q  y  ö  r  g  y  atyja  után  báró,  és  Salgó  és  Bábolna  öi'ököa  ara, 
1 743.  april.  3-án  grófságra  emeltetett.  '')  Ekkor  nyert  czímerérSl  alább 
szólunk.  Nejétől  gróf  Sinzendorf  Rozáliától  fia  Alajos  gróféltl785. 
1817-ben,  midőn  ennek  fia  József  1817-ben  kora  32.  évében  meg- 
halt. II.  Györgynek  másik  fia  Károly  e  század  elején  (1815.)  N. 
Váradon  a  cs.  kir.  sóháznál  mázsáló,  utóbb  (1820 — 35.)  Veszprémben 
sóbázi  pénztárnok.  Ennek  fia  szintén  Károly  1844-ben  a  m.  kir. 
udv.  kamaránál  számvevőségi  tiszt. 

Az  1743  ban  kapott  grófi  czfmer  követkevö,  a  paizs  négy  felé 
oszlik  kereszt  vágással,  de  alsó  részébe  alulról  ék  gyanánt  gúla  alakú 
ezüst  udvar  ékeli  be  magát,  melyben  öt  pacsirta  repdes ;  —  az  1.  és.  4. 
vörös  udvarban  zöld  téren  természetoB  szinti  medve  áll,  első  lábaival 
három  ágacskán  viruló  fehér  liliomot  tartva;  a  2.  és  3-ik  udvarban 
zöld  téren  ezüst  egyszarvú  áll,  etső  lábaival  kivont  pallóst  tartva.  A 
paizs  udvarai  között  a  középvért  áll,  arany  koronával,  melynek  fekete 
udvarában  fehér  sziklán  vár  torony,  (vagy  pharusféle  tengeri  világító 
torony)  emelkedik,  tornya  tetejéről  egy  póznán  lámpa  nyúlik  jobb  felé. 
A  paizst  grófi  korona  fedi,  a  fiilölt  négy  koronás  sisak  áll,  a  jobb 
oldaliból  arany  grif  emelkedik  ki,  ezüst  kettős  keresztet  tartva,  a  má- 
sodikból a  leírthoz  hasonló  medve  ,  a  harmadikból  a  paizsbélivel 
egyeső  világító  torony,  a  negyedikből  szintén  az  előbbihez  hasonló 
egyszarvú.  Foszladék  jobb  szélről  arany  vörös,  a  3.  sisaké  ezüstvürös, 
a  3-ké  aranyfekete,  a  4-ké  ezüstkék.  A  paizst  két  oldalról  telamonok 
képen  két  elefánt  tartja.  Alól  rózsa  szinti  szalagon  c  jelszó  olvasható: 
Constantia,  Fide  et  Sinceri taté. ') 

A  másik,  nemesi  ág,  Nyitra  megyei  V  e  r  b  ó-ról  irja  előnevét,  éa 
II.  J  á  n  0  B,  és  IT,  M  i  k  1  ó  B  t  ó  1  eredhet  Családfáját  nem  ismerve,  csak 
a  következőket  említhetjük  meg : 

1772-ben  Szluha  Sándor  és  Ferencz  Nyitra  megyei  Gesz- 
tbe helységbeli  két  telket  elzálogltottak  Dióssy  Ádámnak.  *) 

A  család  jelenleg  föleg  Vas  és  Fejér  megyékben  él. 


')  Fényét  C.  Komárom  vámi.  ISO.  slb. 

')  Bihari  levéltár,  ée  Collect.  herald,  pag.  124.  —  Lehoczk;  St^mmat.  I. 
p.  170.  hibásan  teasi  1780.  ^vre. 

■)  Ccllcct.  herald,  p.  124.  ia  Adami  Siuta  gontil.  tomo.  Xn. 
')  Szentbcnodeki  Convcnt  Prolocol.  J.  J.  pag.  68. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


B2LUHA. — BZHBTAMA,  769 

A  Vaa  megyei  ágból  János  l?8T-ben  ESszegen  a  ker.  táblá- 
nál 8zegéD;ek  Ügyvéde.  Yalószinüleg  fia  azon  János,  ki  ismét  ott 
1810 — 15.  évi  időközben  szegények  ügyvéde.  Tán  ennek  fia  Márton 
1824.  nov.  29-tóI  ]835.ig  Vas  megyének  al-,  1835-t(Íl  1838-ig  föszol- 
gabirája  volt  a  kSszegi  járásban,  előbb  Kőszegen,  atóbb  Csfimötei 
jószágán  lakván. 

A  Fejér  megyei  ágból  György  1810—20.  körŰl  madocaai 
apátúr,  és  szekszárdi  plébános. 

Ignácz  cs.  kir.  alezredes  volt. 

János  bzg.  Eazterházy  jog-igazgatója. 

I.  Antal  táblabíró,  ennek  fia  szintén  Antal  Fejér  megyé- 
nél kezdé  hivatalos  pályáját  a  jegyzői  karnál,  utóbb  főszolgabíró  lett, 
az  1836.  évi  országgyűlésen  azon  megye  követe,  ezután  kir.  tan,  ét 
1837-ben  a  Jász-kón  kerületek  főkapitányára  neveztetett  ki,  éa  e  mél- 
tóságba azon  évi  febr.  6-án  beiktattatott ;  és  az  volt  1848-ig.  Ennek  fia 
Antal  előbb  1843-fg  Fejér  megye  t.  aljegyzője,  majd  m.  kir.  hely- 
tartósági t.  titkár.  És  tán  Károly  lS44-ben  kir.  Ogyész  Csongrád 
megyében. 

Benedek  Fejér  megyénél  1843-tól  al-,  1845-tdl  főszolgabíró 
1849-ig. 

Fejér  megyében  birtokos  a  család  Czeczén,  Tolna  megyében 
GörbŐn  stb. 

Stluka  család,  Trencsin  vármegyei  nemes  család.  A  czímeres 
nemes  levelet  Szlaka  Gáspár  és  Miklós  kapták  H.  Ferdinánd 
királytól  1622-beD,  és  azt  azon  évben  Trencsin  megye  előtt  ki- 
hirdették. 

1714-bett  Miklós  nevű  lakott  Kiszucu-Újhftlybta,  1736-ben 
János  és  testvérei  a  fölebbi  armális  mellett  Trencsin  megyében  ne- 
mességöket  ismét  igazolták.  ')  Trencsin  megyében  ezntán  nyoma  nince 
a  cápádnak ,  mert  Nyitra  megyébe  átköltöztek ;  innen  Siluka  And- 
rás Erassó  megyébe  telepedett,  és  ott  szolgabíró  volt,  és  egyszersmind 
ott  Nyitra  megyétől  1782.  maj.  8-án  kiadott  nemest  bizonyítványát 
azon  évi  octob.  15-én  hirleltette.  Utóbb  a  család  Eravó  me|^bÖI  is 
eltűnt.  ") 

Szmathana  család.  Láad  Szmetana. 

SzmetaDa  család.  Trencsin  vármegye  nemes  csalida,  melyből 
Szmetana  Gáspár  és  András  testvérek  1791-be&  IL  Leopold  ki- 

■}  Saontagh  Dán.  kSiL 

')Kraw6Tárni.  Uv^tir.  D,B„izedbyCoOQÍC 

iu.«rAaoBaiia  csaíLdái.  i,  bAtbt.  tS         O 


770  S21CETANA.— 8ZHIT8EK. 

rálytól  kaptak  czimeres  nemes  levelet,  *)  mely  1791-ben  Trencain 
megjrében  kiliirdetteteU. ') 

Czimerök  négj  felé  osztott  püzs,  ae  1,  és.  4.  oaztily  fölül  fekete, 
alól  ezÜBt  udvart  mutat,  benne  zöld  téren  oroszlán  hátulsó  lábain  ágas- 
kodik, és  pedig  félig  ezOat,  félig  fekete,  az  udvar  sziaeivel  ellenketÖl^ 
Bzínezve ;  a  2.  és  3,  kék  udvarban  vízirányos  széles  arany  szelemen  fölött 
két,  alatta  egy  arany  cailUg  ragyog.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából 
két  kiterjesztett  fekete  saaszámy  között  kék  meztt  kar  nyúlik  f^l,  ki- 
vont kardot  tartva.  Foszladék  jobbról  ezüstfekete,  balról  aranykék.  '} 

A  családneve  Trencsin  megye  jegyzökönyveiben  Szmathana  és 
Szmatanovics,  meg  Szmetanovics  nevek  alatt  fordul  elíl.*)  Az  1803.  évi 
nemesi  összeírás^)  szerintGás  pár  fiával  Károlylyal,  ós  idősb  An- 
drásnak örökösei  András  és  János  Rajecz  mvárosban  lakoztak. 

1839-ben  Rajeczen  lakott  Károly,  A  n  dr  á  s  és  J  á  n  o  s, 
Tridvorén  János  és  fiai  Antal  éa  József,  Driethomán  pe^ 
András  éa  fia  Lajos,  és  az  utóbbinak  fiai  Sándor,  Albert,éa 
Gáspár. 

A  csiUádfa  ilyen  formán  áll : 


SzmeUna  N. 

'  Qáspár 
1781. 1808. 

id.  András  ' 
1791.  1808. 

Károly       ■ 
1808. 

'  Andráa            Jánoa  ' 
1808.               1808. 

'  András            Jánoa' 

'  Lajoj  Í8B9.'    Antal 

'Sándor 
1889. 

Albert     Gáapár'       ^'»''- 
18S9.        1889. 

Simertlch  OMlád.  Láad  Zmsrtíei  ca. 

Snuidek  etalild.  Ily  néven  fordul  elö  a  Schmidegg  család  neve 
1690-ben  Trencsin  vármegye  ösazeirásában. 

Színit  esalád.  (máskép  Kovács)  Láad  e  munka  VI.  köt.  406— 
407.  lapjain.  Czimerében :  a  vért  egész  udvara  hullámzó  tengert  mutat, 
melyben  a  természetes  szinli  oroszlán  mintegy  Aezik.  ") 

Simltsek   esalád.    1790-ben  Szmitaek  József  és  Sándor 


')  Collect.  herald,  p.  139,  a.  Liber  reg,  után. 

')  Treneiin  várni.  jegjsS  kttnyve. 

')  Adaml  Benta  gentil.  tomo.  XII. 

■)  éi  ')  SzonUgh  D.  ktfzL 

*)  Adami  Scnta  gentil.  t«nio.  XU. 

'DiB.1izedOyGöO<^lc 


aZHODISS — 8ZMBEC8ÁNYI.  771 

kaptak  cztmeres  oemeB  levelet.  Czimerök  elÖBzfir  vizírányban  két  felé 
osztott  vért,  a  telaÖ  vörös  udvarban  ezüet  mérleg  látszik,  az  alsó  rése 
függőlegesen  ismét  két  részre  oszlik,  a  jobb  oldali  kék  udvarbaD  zöld 
téren  arany  eke,  a  baloldali  arany  udvarban  zöld  téren  három  piros 
rózsa  l&tfaatA.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából  két  kiterjesetett  fekete 
sasszárny  között  szintén  három  piros  rózsa  virfL  FoBzladék  jobbról 
ezüstkék,  balról  aranyvörös.  ') 

Simoüiss  esalád.  (k.  éa  nagy  barkóczí)  Vas  megyei  nemes 
család.  Közülök  János  1829-ben  veszprémi  kanonok  voU. 

SllDreosáliyl  család.  (Szmrecsányi)  Liptó  vármegye  egyik  leg- 
ílsibb  törzsökös  családa,  mely  a  Szent<Iványi,  Fongrácz,  Baán,  Pottor- 
njay  stb.  családokkal  egy  közös  törzsből  ered.  Czimere  is  a  Sxeot- 
Iványi  éa  Fongrácz  családéhoz  faosonló. 

Törzse,  mint  itt  a  624  lapon  láthatni,  Bogomémak  fia  L  Miklós 
volt,  ki  1286.  körül  élt. 

Nem  bírván  megnyerni  a  család  azármazáai  fáját,  kénytelenek 
vagyunk  a  következtS  töredék  nemzékrendeket ')  közlení,  melyeket 
egymással  adatok  hiányában  összekötnünk  nem  lehet : 

L    tábla. 

SzmreMánvi  János 
1636—1668. 

(■emberi  Sambery  Bagina) 

Ferancz  István  Zsazsi 

Jánosne) 


Zsuzii        Hária        Láazl6    János 
(Kakns       (Lnby  1  t 

Andr.)        János) 


Gáspár.  Bora  Julianna 

I        (Lokesánszky     ^"^"^  ^^^' 

Aodrás) 


Antal.      Kristóf.     Feiencc. 

Minthogy  ez  ág  bírt  Kógrádmegyei  Tereske  helységben,  valószí- 
nűleg ebből  származott  az  ottan  szintén  birtokolt  Szmrecsányi  József, 


')  Adami  Scnta  gentil.  tomo  XII. 
'J  Wagner,  Hib.  tom,  LXX.  p.  126. 

D,B„izedbyfcOglC 


772  szhuecsAhtt. 

ős  fia  Dénes,  ki  Nógrád  megyének  1823-ban  íBügyésze  volt,"  atóbb 
tbir6.   Meghalt  Tereskén  birtokán  1845.    táján    magtalanul,  utánna 
Liptó  megyébCl  rokona  Szmrecaányi  latrán  ÖrdkdBődött,   kinek  fia 
Emil  jelenleg  Tereskén  birtokoa. 
Máaik  ágból  következik  a 

II.  tábla.     ' 

György 
(Zmeakál  Anna) 

Andráa  f 
lakott  Qeáía 

(Qedey  Klára  +  1806.) 

Janka         EiÍMtina        Ense        TeHz        Anna        Benata 
(Horváti);       (Haraó  (Maraö     (Bá«thj  (iQ.  Fr&ter    [Sípos 

Gáborné)       Gyfirgr         János)      Sándor)      Pálné)        Andráa) 
Db  vegye) 


Sándor 
(Fejárváry  Et*> 


Sándor  Lajos 

(MikloTJca  Tméf)  (fanciali  Jóob 

asló  Sándor"^       £í5^5Í 


Térés.    Anna  Mária. 

IV.tibla. 

Antal 
(Reviczkj  Tarám) 


Innra  Nep.  János 

Lipli  V.  föiBbirő  (Ambrfay  Zaófia) 

, tP^Py  M-) ^  ""Engea.      Darim.       János  n 8^ 

Kálmán.    Paulina. 

Tán  e  táblán  álló  Nep.  János  az,  ki  SzmrecBányban  szQl- 
1784.  máj.  16-án  és  l847/8-ban  Arra  megye  követe  volt. 

Más,  régebben  élt  Imre  az,  kinek  nejéUtl  Palástby  Annától 
gyermekei :  Ignác z,  Gáspár,  Eszter. 

Hont,  vagy  inkább  Zólyom  megyében  élt  Szmrecsány  Elek, 
kinek  nejétitl  disznósi  Horváthy  Annától  (ki  mhalt  Disznóson  1832. 
máj.  16,  kora  62.  évében)  leányai  Arzénia  Stdmmer  Ferencs 
özvegye,  és  Ágnes.  Eleknek  tán  testvére  (vagy  atyja?)  volt  Snnre- 
oaányi  István,  kinek  neje  PierstI  Terézia  Tcrft  Eorponáról. 

E  század  elején  Ung  megyében  élt  Ádám  (1816)  táblabiró. 


SZMBTinK. — BZOBBE.  773 

A  család  több  ta^  Líptó  éi  Árva  megyében  viselt  megyei  hiraUtt 

Jelenleg  (1864.)  a  hivataloB  névtár  szerint  Liptó  megyénél  törr. 

széki  ülnök  János,  telekkönyv  igazgató  Onsztáv,  tmok  János. 

Siinriiiik  család.   Pozsony   és  Zemplin  ')  megye  nemessége 

Borában  említi  Fényes  E.  Geographiáj&ban. 

SiobeL  család.  (Eorniczi,  bár&)  Sziléziai  származék,  melynek 
egyik  ága  jelenleg  is  bárói  ágon-  Sziléziában  él ;  ez  azonban  ide  nem 
tartozik.  *)  Magyarorsz^ban  a  család  már  a  XVL  század  második  fe- 
lében a  birtokosok  közé  lépett,  ngyan  is  egyik  Szobek,  (valószínűleg 
I.  Henrik)  1575-ben  Trencsin  megyében  Kö-Pomba,  Relecsény, 
Knnyarad  helységre  kir.  adományt  kapott.  ')  Ugyan  ez,  vagy  ennek 
fia  Dávid-Henrik  kapott  1637.  ang.  26-án  Hl-  Ferdinánd  királytól  ró- 
mai német  birodalmi  báróságot  is.*)  Fzen  Dávid-Henrik  16Ö6- 
ben  országgyülésileg  magyar  honfiusítást  nyert,  ')  1659-ben,  állítólag 
m^yar  báróságra  emeltetett.  ")  TÖle,  íüetfileg  atyjától  a  magyar-or- 
azági  ág  leszármazása  '')  következő  : 
I.  Henrik 
1676. 

(KoloBEraBe) 

ErsBe  Asna-ErzBe  Dávid- Benrik 

(Majtbényi  ISM. 

MotMÍosky  I 

Andtás) 

Ádám  János-Dávid  LáaBlé 

JáDM  '*  látván 

1 17C0.  (Piacsek 
(Nedecikv  Máría) 

Uiría.)    ■ 
^fUakSv.lafoii. 


EriBe 

mskalka 

t%ilko  János; 


MagdohA.      Láiiló 
[l.KvuBay 
Anna) 


3„.» 


Pát        József        KriBstina  S^^S^ 

minorita.  jeMnita.  (EaaovBíky Gábor)*  8  S 

$•»-«• 


(TacbiMaky  (MatiovBakv)    (1.  ViaanyovBaky  Jöuef  JJ. 
fUia)  3,  RsBOVisky  Uibály)    ^ 


Antónia  Janka 

(Nagy  JánOB)  (Liebfaardt  JánoB)  (Uhli 


Aaw 
li^k 


látván) 


')  Ssirmajr  C.  Zemplin  not.  top.  117.  —  ')  Láad  taStk.  én  1858.  jgdtkai  báidi 
almanaeh.  —  *)  Llber  regina  follo  438.  —  <)  Góthai  Blmanüch  1855.  éri  foly-  6«5. 
—  ')  1665.  évi  119  tJlTv.  ea.  —  ')  Adami  Hsb.  b  nsti  Mncenmban  qaart.  Ut  nro. 
182.— 'íSiontaghDán.  köal.  ■  OOqIc 


BEOBI. — SZOBOMTA. 

Jánoe,  ki  az  tlalAi  lapon. 
t  1750. 
(Medecaky  Mária) 


József  Klára  tstván  1748.  Anna-Hária 

Ka-Pornbán  1718.        (Uarcsibányi  PMusoócson 

(Szkalka  Eva)  (1.  HaTsoveckjr  Uih. 

Hagdolaa)  I  3.  UhUrík  Oj^rgj) 


Kitolj         Oibor         Imre. 
Pra«ij6c»n  "-[^ 


Karolj'  t  JánOB        Flórián. 

M.  k.  kapit.  (Kabínyí 

(1.  Ettbfnyi  H.  AmáUa) 

2.  PoDgrácz 
Joxdfaüiv.  1882.) 

Ádinuiak  fia  J  &  n  o  a  Trencain  megyei  Kö-PorubárAI  és  Nyítn 
megjei  Fraznóczról  irta  magát  Ctyennekei   1748-ban  OBZtostak. 

A  csal  ád  czimere  a  paiza  vöröa  udvaribaii  egy  felforditott  asstal 
talap.  A  paiz  a  fólöiti  sisak  koroDájAból  kezetlen ,  nagy  szakállú  enf 
berke  emelkedik  ki,  fejét  prémezett  vÖrÖs  lengyel  sapka  fedi,  Fossla- 
dék  aranyvö  rös.  ') 

Stobi-Sulal  cMlád.  Szobi-Szalai  letváo  1686-ban  I.  Leo- 
pold  királytól  kapott  czfmerea  nemes  levelet.  *) 

Czimere  a  púzs  kék  udvarában  zöld  téren  álló  magyar  vit^ 
vOrSa  magyar  rubában,  sárga  csizmában,  oldalán  fekete  kardhűrdy 
lóg,  derekát  zöld  civ  köritj,  fejét  prémes  vörös  kalpag  fedi,  jobb  kesé- 
vel vörös  zászlót  tsrt,  me^en  ezfiat  kettSs  kereszt  ragyog.  A  paits  fö- 
lötti eiaak  koronáján  vörös  ruhás  kar  kSnySkÖl  kivont  karddal,  két 
oldalról  két  vörös  zászló  leng,  mindenikén  ezüst  félhold,  és  két  arany 
csillag  ragyog.  Fossladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüstvörös.  ') 

SioboDya  csaUd.  (Nagy  Endrédi  és  Födémesi)  Bara  vármegye 
egyik  legrégiebb  nemes  családa,  mely  azonban  jelenleg  azon  megyében 
már  nem  létezik.  Családfáját  egy  előttem  fekvő  hiteles  táblfsat  BMrinl 
a  XV.  század  derekáig  ftilvihetni.  Ekkor  élt  nagy-endrédi  és  födémesi 
Szobonya  László,  ki  1466.  év  elfJtt  lépett  ki  az  élők  swábóL  Tőte 
a  családfa  a  XVII.  század  végéig  következőleg  terjedt : 


■)  Gótfaai  1860.  ^Ti  bárói  almanacb.  66S.  Up. 
*)  Colleot.  berald.  oro.  639. 

'}  Adami  Scnta  gentil.  tomo.  XII.  /--  -^  -.íil  > 

.  i:í-:i?cd  vyV^OOQIL 


1466. 
de  N.  EDdiéd 


I.  Iitrán 

1466. 
de  Endr^. 


n.  JánoB    II.  QjÜTgy     Gáspár    II.  Miklós 
UH.  14M.         HU.    1 1494.  előtt. 

, i , 

IV.  Miklós  Gábor 

lt>2fr— 6a. 
(N.  KBt*) 

flKO. 


Imie  IIL  Miklós 

16S6.  de  Vár«d  et  Enáriá. 
Bars  T.  ubiró    Bttrsi  alispán, 
de  Endréd. 


n.  litván      lil.  János        I.  András        Simon 
1Ó80.47.        Ö^itusj  1631.  1&86. 

I      Zsófi  ötT.  1666.  ír~^,rp 


IV.  János  Eftta  1660. 

1 1689.  (buMskai 

(KUrtb7  FroEsi  7)    Maszlik  Istv.) 


in.  Gyargy 
1600. 


T.  János  I.  Lásár 

1697. 1600.  1563. 

''      Z.u;ril627:tlM9.eiett. 
[DAán  János) 


Meivit  1660. 
idsT  Gásp ' 
deákj 


(Csásj  Gáspái 


Zsófia  VI.  János  Gergely    m.  István  Kriutína      Anna 

1688.  1M9.      168ir.  161S.  (8s«lt«s7  (Osgyáni 

a  (1.  Gyepes  Fnusina  Miklós     Bakos 

3.  Baeskády  Ftosbí.)  János) 

n.  Láxár  IL  Bálint 

1612. 1 1647.  előtt    elesett  1637. 
(KUrmendy  Zsassi]  Esatergomn. 


Emse  Zsófia 
(Bfaron  (LUIey 
Istrán)      János) 


LPál 

1612. 1619. 
Barsi  alispán, 
f  1662.  elOtt. 
(Bogády  Anna) 


Jadit  1667.  VI.  Miklós 

(BartakoTics  1614. 


Judit        KaU 


1664.62.   {Cserg«    (Deáky  (l.Pruszkay  (EadoTány    (Móri 
(Konkoly   Istrán)      '       ~        '"    "  "'"  i-— J-^ 


Imre.     '        Pál) 
S.  Illeray 
Imre) 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


BZOBONYÁ. — BZOBOSZLÁL 


fii.  JánOB  IV.  GydrgT  Oraolyr^ 

' vTlirtiü '        (LflUeyAnna)  (MMkády 

(Agárdy  Ilona  özv.  IL  Pál     VUI.  JíaoT^     György) 
'    Kat«        ZBU«mi;^     1654.  ^i697__ 

(Takó       (Drakó    (Tajnay  Hihily. 

Pál)        Jánoa)     Mihály) 

Bars  megyében  a  család  as  előnovűl  hauoált  Nt^-Endréd  halj' 
Bégen  kivtU  t6bb  helyen  is  birtokos  volt,  mint  ez  föleg  aazentbeaedeki 
Conventben  a  családról  tömegesen  található  okmányokból  kitünft. 
Ezekből  említhetjük  mint  nevezetesebbeket,  bog; 

1588-baQ  I.  Lázárnak  fiai  Farkas,  JánoB  és  látván  osz- 
tató par&ncB  mellett  osztoztak  meg  a  n.  és  kis  endrédi,  kis-sallói,  kis- 
sári  és  kis-baracakai  réazjószágokban. 

I.  Pál,  ki  1614-ben  tbirája,  lŐigben  alispánja  volt  Bars  me-  . 
gyének,  ISlS-ban  Forgách  Zsigmondtól  nádori  osztoztató  parancsot 
eazközlött  főleg  az  anyja  Gyepes  Anna  utáni  javakra  nézve  nagybátyja 
ni.  István  ellen,  mint  nejétől  Gyepes  Fruzsinától  származott  gyerme- 
kei gyámja  ellen  a  folebb  emiitett  javakon  kivtil  Kia-Belád,  KísHe- 
restény  éa  Caeke,  Szent  György,  Ürméay,  Szent  Mlhály-úr  pusztabeli 
részbi^kok  iránt. 

Á,  családból  a  XVI.  XVII.  században  többen  viseltek  Bars  me- 
gyében íSbivatait,  így  Miklós  1524-bcn,  Pál  1619'ben  alispánok 
voltak  stb.  ez  utébbi  1635.  37-ben  oraz.  gyűlési  követ 

Családfánk  a  XVIL  végén  Itl  i  b  á  1  y-nál  megszakadt,  valóazintt- 
leg  ekkor  Bars  megyében  ki  is  fogyott,  azonban  él  jelenleg  Abanj  me- 
gyében,  hol  azonban  bdzafalvi  előnévvel  találjuk.  Ezen  ágból  Szobo- 
nya  Szabina  a  múlt  azázad  végén  (1798)  oselH  Pogány  Józsefhé  volt- 
János  1816'ban  Abaéj  megye  Esküdtje,  ez  vagy  fía  János 
(lak.  Tomoron)  ugyan  azon  megyének  eiöbb  (1833.)  esküdtje,  ntébb 
(1839.)  fSszolgabirája. 

Antal  1832 — 36-ban  lakott  Szántón,  és  nevezett  megye  t  al- 
ügyésze  volt 

Szirmay  s^wint  Zemplio  megyében  nagycsebi  etönerü 
Szobonya  család  élt  ') 

Stoboszlai  máskép  Tóih  OMhid.  Erdélyben  Alsó-Fejér  me- 
gyében bonoa,   hol  Gyfirgy  táblabird  és  birtokos  .Eároly-Fejérvár 

')  Silrmay  C.  Zemplín  not.  top.  104. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZOBT. — BZOD0IU.T.  77T 

ez.  kír.  városban  vieelt  UoácBOBi  és  föbirói  hivatalt,  s  as  1848.  év  eUitti 
orBKággyÜléBfiken  aaon  város  követe  is  volt.  Fia  Ferencz  1861-ben 
megyei  törv.  széki  tiszt,  ülnök  Alsó  Fejérben.  Leányai  közül  Bóza 
előbb  Sebesi  Eárolyné,  most  Ugrón  Jézsefné ,  L  u  d  o  v  i  k  a  Sebesi 
Albertné  —  és  még  több  gyermeke  van. 

Sioby  család.  (Szobi  f )  Hont  vármegye  régi  kihalt  nemes  csa- 
lád, mely  azon  megyei  Szob  helységről  vette  nevét,  és  azt  hajdani 
Írásmóddal  „de  Zob"-nak  írta. 

Családfája  a  XIV.  századig  megy  föl,  ekkor  éltBertalan(Ber< 
tholomaeus  de  Zob)  ennek  fía  volt  János,  ennek  Péter  már  nagy- 
ságos, mint  öt  fia  Mihály  1486.  évben  az  által  a  birt  Theke  mváros 
részére  adott  új  kiváltságos  levelében  czímesi.  ') 

Említett  Mihály,  utolsója  a  családnak,  mint  Bert^annak  kis 
unokája  1498-bsn  VerbÖczy  Mihálynak  hü  szolgálatid  a  sági  oonvent 
előtt  beirja  Nógrád  megyei  Szenté  és  Csesztve  belységbeli  részjészi- 
gait,  elé  sorolván  ezen  beiratos  okmányban  8aeit  Bertalanig.  ')  1517- 
ben  Mihály  VerbÖczy  Istvánnal  egydtt  a  Sághi  család  javaira  ü. 
Lajos  királytól  adományt  nyert.  Mint  Verböczynek  elvtársa,  sttt  a 
mennyiben  VcrbÖczyt  fiúi  fogadta,  annak  atyja,  1526-ban  száműzetett 
vele  együtt.  ^)  Javait  utóbb  —  mint  magbaszakadó  ét  adoptált  fia  Vsr- 
böczy  örökölte. 

Sioehor  család.  Trencain  v^megye  nemesi  összeírása  szerint 
17ö4-ben  ily  nevű  oemea  család  Felső  Lieazkén  székelt.  *) 

Stodorar  család.  (Ér-Szodorói)  Közép  Szolnok  vármegye  ös 
családa,  mely  kiterjedt  a  szomszéd  Szatmár,  Bihar  söt  Heves  megyék- 
be, Erdélyben  pedig  Doboka  vármegyébe. 

Eredetét,  valamint  legré^bb  múltját  homály  fÖdi,  a  mennyiben 
azonban  az  Er-Szodoró  körül  fekvő  helységeknek  egymást  felváltó  ösi 
birtokosaik  fenmaradt  oklevelekből  ismeretesek,  melyek  szerint  neve- 
zett helység  egyiknek  sem  tartozott  uradalmához,  azt  lehet  követkéz 
tdtnünk,  miszerint  az  eredetet  és  nevet  adó  Ér-Szodoró  helység  okleve- 
leket meghaladó  idÖktSl  fogva  a  család  birtokában  volt 

A  családnak  egy,  régebben  szerkesztett  nemzékrende  mintegy  a 

'J  Teleki,  Honradiak  kora  XH.  336. 

')  Hoirit  István,  VerbSozj  István  emléke  134. 

')  Ugyan  ott  180.  334— 2M.  388.— IBlT'bea  Műre  Hátétól  300  mforintot 
v^vén  kUlcsÜn  Bz.IváaszfHet^  napja  ÖTiaepdig  lafizetendfit,  ellen k ec öleg bite- 
lesSjének  zálogul  lekUt!  Nógrid  meg;<  i  OnU  helyaégbeli  birtokát 

')  SionUgh  Dániel  Wf)f-  mviat. 

i:,-:,.cdr,C00<^iC 


778  SZODOBAT. 

XIV.  század  elejére  viszi  fel  származásit,  mintán  azoobaii  róla  a  XVI. 
századig  az  évszámok  és  idésési  adatok  biányzanak,  azt  hiteles  kfitfööl 
nem  tekinthetvén,  csak  a  XVL  .század  derekától  Zsigmondnak  aéfj 
fiától  I.  Jánostól,  Györgytől,  Ferencztöl  és  Andrástól  mutatjuk  fel  a 
család  származási  rendjét  történelmi  okleveles  adatokkal  fölvilágosftra. 
A  családfa  *)  egészen  következtt : 


L  tábla. 

Zakariás 


Ambrus  András.    Bebeka.    Páter 

_-L I 


Ámbrás  Istváo 

Zsigmond.      Mihály.         Kálmán. 
Gergely.'  | 

^ \ 

Blátyás  wyy  Márton.  Sára.    Onolya.        András 

JWfí.  n.  táblád  ■     Bouissár     ' 

(S&mocsaháai 

55SSÍ 

I^mU    GyttrgT     btván.      Hihály.        Hiklis. 

t       t  I 


János. 
krisztina. 


Hihilr. 

BoldúfAr. 

ióoef.  LÚMili.  Fcrein.  Boldixár.' 

Uibil;.  Eri>ilU>. 

ÉYL  ZnxL  Jilim. 

m. 

tibla. 

ZBigmond,  ki  o.  /.  MUn 

%,"  ^'S- 

Andrii 

l.Jáaot 
1&88. 

L  Boldinir 

llitrin' 

min  ktiiU  DiotvT  HikMs. 

■)  OtUa  aditok  117 

^ 

iCooi^lc 


I.  BoMJMár,  fa  oi  timilapon. 


I.  KihÁlj 
Szatmári 
alkapit. 
1677.  81. 

(Pwtcleky 
Agyea) 


MiUÓB 

Erue)    /| 


II.  btrin 
16M.  kttrfil 
— '    (ördög  Kata) 
— I        gfiitfyt  ág. 
brasePBi        '       f3„x,_„       ' 
>ra.b,DÍ.W)    (TSSri 
Anna) 


Gy»ryy 


Ferenoa     m.  BoldizsáT  János 

autmári              1682.  1681. 

eibirö        Bzatmárí  Bsbirú    (Séra  Erzse 
"•"t-ieflö.    (MikoUy  Jndit)' Kri^kT" 


(Ladányi 
János) 


Gyöwy 

(BaloghHária) 

*"   Anna  1734. 

(l.KeoBeli  Mihály 

3.  Kabös  Ferenos) 


n.  Uihály 
CDobayKlira)_ 


IV.BoldÍBeár 

172S. 
(Cherael  Érme) 


Ferencz   Boldizsár  Láastó  , ^^ 

(Kerekes    (Mándy  1  Julianna  Zsassa  Krisztina  III.  Mihály        Éva 

Sára)  Sára)  t        (Bartha    (Boros       (1  Balkn  (Csanády 

j  1  ^András)    Zsigm.)      ^Ann«._     János) 


Hária 
(Ssirmay 
Lajos) 


Klára 
(Mikolay 

György) 


a.  IHósceghy 
Zsnssa. 
8.  Zoltán 
Anna) 


l'tSl  Zsigmond  2-tól  Julianna 
1780.  (Tamöcsy 

(Sebes  Anna)  litvio) 

1 


Hária 
(Erdífdy 
Perenes) 


Teréz        8-tól  Károly 
(Knlin  nyng.  ffmagy. 

Jóuef) 


Esstei         LászU        Zsienond        Sándor  Fa^Bs 

(t.  Hiskolcay    Bihar  (Odthy  Eszter)  hon»,  őrnagy        (Sólyom  Jnlia) 

(GúthyTiária)  f^^*^;?  (Fogthüy     honvM       ^lak. 

Téré.)     Ltj^/    g,„  1848.    Ér-S»- 
'-  -^  SsoboHlón)  dorón. 


Etek  Kata        Enlália      András 

T.  Váilonyban  (Habay  (Uiskolosy    f  1842. 
(Plathy  Emília)    Bért)        Imre) 


DiBfedOyGoO<^lc. 


780  SZODORAY. 

Ezen  táblásatok  elseje  azerínt  &  cealád  már  a  törzsapa  két  fia 
által  két  ágra  osalott. 

A  Fereocz  ága  — '  mint  a  néma  táblázathoz  —  nz  Ízek  BzáinitáBa 
utáu  hozzá  vethetüok ,  a  XVII.  század  vége  felé  enyészhetett  el ;  ok- 
mányok hiányában  azonban  múltja  ismeretlen. 

Antal  ágán  jönek  le  a  ma  íb  élö  Szodoray-ak ,  azonban  ez  ágról 
ifl  —  mint  említSk,  —  csak  a  XVI.  századtól  kezdve  ismerünk  ada- 
tokat. 

ElsS  okleveleB  emlékezet  van  *)  1551-ben  gencsi  Szodoray 
Pálról,  és  nejéről  Zséfiáról,  mint  a  kik  többekkel  egytitt  ellene 
mondanak  a  Gencsy  János  gencsi  és  Hatvani  János  birtokaikba  való 
beiktatásoknál. 

A  XVI.  században  már  a  történelem  is  emlití  a  cealád  e^y,  két 
tagját. 

Szodoray  Ferencz  Békés  Qáspár  hive,  és  ennek  pártján  har- 
czol  Báthori  István  ellen ;  de  a  radnóti  és  Bzentpáli  csaták  vesztével 
és  Így  Békés  megbuktával  1575-ben  30  fö  úr  társárai  fej  éa  jószág 
vesztésben  marasztaltatott.  ^)  Miután  a  történelmi  forrás  nem  emléke- 
zik névBZ0rÍDt  arról,  hogy  az  Ítélet  végrehajtatott  e  Ferenczen  is? 
vagy  azon  kevesek  közé  tartozott,  kik  k^;yelmet  kaptak?  el  nem 
dönthetjük  azt,  hogy  e  Ferencz  egy  személy-e  a  II  táblán  álló  L 
János  testvérével,  ki  1583-ban  a  czimerea  levét  közös  szerzője  volt 

1599-ben  említetik  ezodorói  Szodoray  Ferenoz,  mint  kirilyí 
táblabíró.  ') 

A  XVn.  század  elején  találjak  a  családot  a  szomszéd  Ér-Hat- 
van helységet  birtokló  Hatvány  családba  beházasodva,  u.  m.  Szodoray 
Jánosnak  neje  Hatvány  Kata  által  1631-ben,  Szodoray  Borbá- 
lának férje  Hatvány  István  által  1609-ben,  ugyan  ez  ídfit^ban  Szo- 
doray V  e  r  0  □  k  a  baUsházi  Balásházy  János  neje  és  hodosi  Szodoray 
Ferencz  mint  Ippy  István  leányának  Annának  förje  említetik.  *) 

Nincs  a  családfán  Szodoray  Tamás  sem,  ki  1611-ben  Lónyay 
Péternek  Szatmár  megyei  Sz.  Miklóson  tortént  beiktatásánál  jelen 
volt.  ») 

1603-ban  Báthori  Zsigmond  erd.  fejedelem  Boroa-JenSn  Szodo- 


■)  A  caaládnál. 

')  Betfalea  Wolph  Hist  II.  822.  S7S.  '  / 

')  Hodor,  Doboka  várm.  238. 

*)  Déceej  MikUi  saját  okiratai  aierint. 

*)  Ei«detí  okiratban  olvastam.  _^ 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


8Z0D0BAT.  781 

ray  Miklósnak  és  CBaládjának  Zaránd  megyében  egész  Agy^^B  éa 
Székes-Dad  helységet  éa  Kémes- Vásáron  rész  jószágot  adományoz.  ') 

A  családnak  új  élete  a  XVI.  század  végén  kezdSdik,  melyidöltíl 
fogva  tagjairól  okleveles  adatok  szólanak : 

I.  János  1583'bao  a  H.  táblán  látható  Oyörgy,  Ferencz, 
és  András  testvéreivel'Radolf  királytól  nemeaségöket  megújjltó  le- 
velet kap,  és  czlmeríll  sárga  udvarú  paizaban  kotat  keresztül  szökfi  és 
szablyát  markoló  szarvast  A  paizs  fölötti  zárt  sisak  koronájából  ismét 
szablyát  tartó  szarvas  emelkedik  ki.  Foazladék  mind  két  oldalról  aárga- 
fekete.  A  paizst  két  felÖl  két  vadember  tartja.  Kihirdettetett  e  czlmeres 
levél  Közép  Szolnok  megye  Ákos  mezlt  vároaában  (most  falu)  tartott 
közgyalésen  lő87-ben.  ') 

I.  Jánoanak  két  fia  maradt:!.  látván  és  I.  Boldiaár.  £s 
utóbbi  ismét  két  fia  által  két  ágra  oszlatta  a  családot,  egyik  fia  II.  István 
a  XVIL  század  elején  elveszi  Ebeni  Qábor  özvegyét  eskOll&i  Ördög 
Katát,  éa  ennek  jogán  Doboka  megyébe  azármazott,  hol  iga  a  múlt 
század  közepén  fiágon  kifogyott,  A  másik  fiuIL  Boldizsár  öt 
gyermeknek  lön  atyjává.  Ezek  közül 

I.  Mihály  tűnt  ki,  16ő7-ben  a  szatmári  várörségoéiföliadnagy 
volt,  és  ez  évben  I.  Leopold  királytól  1600  m,  forintban  beiratképen 
kapta  Szatmár  megyében  Piskárkoa  helyaégeL  ^)  1677-ben  már  mint 
a  vár  alkapitánya  említetik.  Neje  Szodoró  szomszédságából  Portelekről 
Forteleky  Agnea  volt,  kitől  három  fia  maradt.  Ezek  közül : 

IL  János  ÓB  Ferencz  1680-ban  Szatmár  vára  védelmében 
hősiesen  kitűntetek  magokat,  és  a  következő  évben  L  Leopold  király- 
tól ^atmárott  egy  udvarházra  királyi  adományt  kaptak.  *)  Ferenoz 
169ő-ben  Szatmár  megye  azolgabirája  volt.  ')  A  harmadik  testvér 

III.  Boldizsár,  kit  a  megyei  nemesség  éa  Lónyay  Anna  öz- 
vegy fejedelemnö  felhatalmazott  a  Szatmári  várból  a  vidék  lakosúnak 
kizsákmányolására  időnként  kirontó  Qémetőraég  megfékezésére,  1669- 
ben  ily  portyázásnál  a  Clombás  nevtt  erdőségnél  &  diló  őrségén  nap- 
ban   megboezútta   magát    tŐbb    társával.    ')    1682-ben    B  o  1  d  i- 


■)  CsaUdi  okmány. 
*)  Az  eredeti  a  csatádnál  van. 

Ó  Eredeti  a  cealádnil.  —  Szirmay  Szatmár  várm.  II.  14Ő.  kttt.  ezt  1660. 
évrSl  iija 

V  Szíruay  Ssiataiár  Tárm.  I.  lT6. 
')  Ugyan  ott  1S3. 
')  Ugyan  ott  170. 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


zsár  Szatmár  T&rmegye  Bzolgabtrájs  volt.  ')  Nejétől  Míkolay  Judittól 
(ki  utóbb  Szirinay  Györgyhöz  ment  uÖül)  két  fia  maradt:  Mihály, 
kinek  igát  a  táblán  láthatói  e  század  elejéig ;  —  éa  IV.  Boldizsár. 

IV.  Boldizsár  1723.  aept,  21>én  puszta-daróczi  réazét  elcse- 
réli Oytüaffy  Lászlóval  a  nagy  kölesei  rész  birtokért.  ^)  Már  előbb, 
még  fiatal  korában  t  t.  1717-beD  a  tatár  beQtéskor  Öt  testvérével  a 
csiJádjával  egyUlt  elhurczolák  ')  a  tatárok,  azonban  Borsán  Márama- 
rosban  a  tatárok  szétveretvén,  kiszabadultak.  Neje  volt  caemelházi 
Chernél  Pálnak  Fráter  Klárától  sztlletett  leánya  Erzsébet,  ettől  szüle- 
tett négy  leánya  és  egy  fia : 

III.  Mihály,  ki  háromszor  nösíUt,  elsS  nejétől  hathási  Balka 
Anoától,  kivei  Biharban  a  laksági  jószágokat  kapja,  maradt  fia  íIbí^ 
mond,  másodszor  elvette  Csomaközy  Grábor  özvegyét  giczei  Diósze- 
ghy  Zsuzsannát,  kitől  a  táblán  látható  három  leánya  maradt,  harma- 
dik neje  volt  Szabolcsból  csepei  Zoltán  Anna,  ettől  született  fia  Ká- 
roly, ki  mint  cs.  kjr.  nyugalmazott  őrnagy  184ö-bfln  N.  Váradon 
halt  meg. 

Nevezett  Zsigmond  teijeszté  ez  ágat  tovább,  elvévén  zilahi 
Sebes  Gábornak  tolcsvai  Bónis  Krisztinától  leányát  Sebes  Annát,  et- 
tüí  Őt  gyermeke  maradt :  1.  E  s  z  t  e  r  telegdi  Miskóiczy  Lajoané  Almoe- 
don,  2.  László,  3.  Zsigmond  4.  Sándor  ás  5.  Farkas. 
Ezek'kőzOl 

Zsigmond,  noha  nős  volt,  mag  nélkül  halt  el  Ér-Szodorón. 

Sándor  előbb  cs.  kir.  főhadnagy ;  1848y9-ben  agg  kora  daczára 
a  forradalomba  elegyedve,  mint  honvéd  ömagy|  fegyvert  fogot^  és 
mint  ilyen  és  zsibói  parancsnok  két  Ízben  csatázott  Meghalt  1850. 
íanoar  24r-én  Er-Szodorón.  Neje  nagydobai  Décsey  Teréz  voll^  ki  mo- 
hait 1854-ben.  Gyermekök  nem  maradt. 

Farkas  Sólyom  Júliát  vette  nŐül,  ettŐI  gyermekei  RozálÍK 
Fogfatdy  Lajosné  Szoboszlón,  Miklós  mint  honvéd  1849-ben  eleaett 
Szent  Tamás  alatt,  Sándor  él  Ér^szodorón. 

László  Bihar  megyének  aljegyzője,  majd  esküdtje  volt.  NÖÜt 
vévén  gúthi  Gúthy  Gáspárnak  péti  Nagy  Judittól  született  leányát 
Gűthy  Máriát,  ezzel  Heves  megyében  a  Tisza-várkonyi  jószágot  kapta, 
hová  családját  átfliteté.  Két  leánya  éa  két  fia  maradt,   ez  utóbbiak 


')  Ssirmay  Sistmár  várm.  1. 133. 

■)  B<!geBtrttm  OynlaflyaDum  Mbb.  Miu.  foL  UL  nio.  3S40. 

')  Srirmay  C.  Ugocsa  pag.  '25.  26. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


szÓJJA.— szoROLÓczr.  783 

közül  András  meghalt  1842'ben.  Él  £l«k  Tisza- Várkonyban,  ki- 
nek a&gy  palugyai  és  t.  diréki  Plathy  Bmili&tól  egyetlen  fia  László 
növeodék  koriban  1 852-ben  Pesten  elhalván  ,  egyetlen  leánya 
Oizella  él 

A  család  reform,  valláaií. 

Sxájja  csalAd.  (Máskép  Szabó)  Trencsin  vármegye  ozimerle- 
veles  nemesei  sorában  állott.  Az  armális  levelet  1646-ban  kapták  Szój- 
ja  Mihály  és  János,  és  azt  1647-ben  azon  megyében  ki  is  hirdet- 
tetek. Az  1658.  1660.  és  1666.  évi  nemesi  összeírások  *J  szerint  Zolnán 
lakott  A  család.  Tán  más  család  tagijai  voltak  azok,  kik  1660-ban 
Szojka  néven  fölvétettek  a  nemesi  összeirásbs,  mint  Dezsericzen 
lakozók.  Utóbb  sem  az  egy,  sem  a  másik  családnév  nem  fordul  elS  azon 
megye  levéltárában. 

Siokolay  család.  Alapitója  Szokolay  János,  ki  1664.  évben 
L.LeopoId  királytól  czimeres  nemes  levetet  kapott,  ily  czimerreha 
paizs  kék  udvarában  természetes  szinti,  kettős  farkú  oroszlán  hátulsó 
Ubain  ágaskodik,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva ;  a  paizs  fö- 
lötti sisak  koronáján  kék  mezü  kar  könyököl  kivont  kardot  tartva. 
Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezSstvörös.  ') 

E  nevft,  család  176ö-ben  Békés  megye  nemessége  sorába  iratot^ 
és  Orosházán  székel.  ■) 

1780— 90-be&  Bév-Eomárom  város  advartelkí  nemesei  sorában 
ia  találjuk.  *) 

Pest  megyében  Váczon  is  honos,  ebből szárinazik  István  jog- 
tudor, h.  ügyvéd  Pesten,  és  jelenleg  a  „Törvénykezési  Csarnok"  szer- 
kesztője. 

Sxokelóeiy  család.  Trencsin  vármegye  ezlmerleveles  nemes 
családa,  mely  családbeli  hagyomány  szerint  Ulászló  király  korában 
Lengyelországból  jött  sokolovi  Szokolovszky  nemestől  ssármaznék. 
Bizonyosabb  az,  hogy  e  család  Nyitra  megyében  a  Vág  balpartján 
felvő  Szokolócz  helységtíil  vette  nevét,  és  bizonyos  törzse  azon 
Szokolóczy  György  volt ,  ki  nejével  Fekete  Bonával  egytitt  ül, 
Ferdinánd  király  által  Pozsonyban  1646.  évi  nov.  20-án  kelt  czimeres 


■)  Saontaffb  Dia.  kSsl. 

')  Collect  herald,  dt*.  ^b  Adamí  Seata  geatil.  tomtt.  XII, 

')  Békés  meg7e  jegysO  kSnyve- 

*)  F^D^ea,  Komárom  vám.  89. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


784  SZOEOLÖCZT. 

levélben  megnemeeftetett,  mel;  czfmereB  nemes  levele  Trencsin  megye 
előtt  1647.  évben  (feria  2.  ante  festam  Puriflcationis)  kihirdettetett  <) 

Cztmere  —  mint  alább  az  ábra  is  mutatja  —  a  paizB  vörös  advará- 
ban  2öld  téren  nyugvó  arany  korona,  melyen  repüIéBre  készülS  feh^ 
galamb  áil,  CBŐrébeo  bárom  buzakalászt  tartva.  A  paiza  fölötti  sisik 
koronájából  vörös  ruhás  vitéz  emelkedik  ki,  fején  prémes  kalpaggal, 
oldalán  karddal,  kinyújtott  jobb  kezével  kivont  kardot  villogtatva. 
FoBzladék  mindkét  oldalról  ezüstkék. 

A  család  a  Trencsin  megyei  nemesi  Öaszéirások  tanúsága  ezerint 
1658.  1660-ban  Beczkón,  1688-ban  Apáthiban  székelt;  Utóbb  Nyitrs 
inegyébe  szakadtak. 

A  netnességBzerzö  Györgynek  utódai  öyörgy,  és  testvére  J  i- 
nos  1754-ben  a  nemesi  vizsgálatkor  °)  fiaikkal  Jáno  b  és  Jánot- 
aal  együtt  származásukat  a  nemesség  szerző  Szokolöcsy  f.  Györgytől 
bemutatván,  a  kétségtelen  nemesek  sorába  Írattak.  Ezen  1754-ben  élt 
éfl  produkált  II.  Györgytől  a  család  származása  következő : 

I.  György 

1G48.  ne. 

(FeketB  Hona 


U.  QjiSrfj  I.  JáDoi 
1764.  1TÖ4. 

(J.Hoíztény  Mária  "ÍSÍ*- 
2.  ns.  Uéiziroa  Eebeka)  ^  "**■ 


J^_ 


i-ttfl  m.  JáooB            Kata     Ferenci  -  íJtrefc  -  látván  2-tóI  1.  Károly 

az.  1761.            1766.      aa.  1760.             as.  1760.  (Hndoaay  Jnlía) 

t  V.  Vecaán.                      1814.             gazdatiszt  ■  f,..,,     ' ,„,r— 

1                            Hantban.              1 182a  .^"'*            ^"^ 

'    János        Józaef       Dávid  Júlia  Erzee) 

V.VeeaáLV.Veasén.  Ürm^nybeii  (Zelovicand)  i 


Mihály        TeréE  IL  Kiroly  1863.  Lajoa 

alezredea    (Királyi  Z.  Ugróczon  gazdatiBit 

i .      .               18i&~9..      Jánoa  (1.  Baprecht  Erzae  lUl. 

Peaten)  2.  aeczsö  Emilia) 

, L , 

OyÖigyEde-GyuIa  Lujos-Henyh.  2-tó)  Emília.  Károly.  Hormina  Jánoa.  Sindor. 
katona.  .katona.  >  t 


■}  CaaUdi  ktfil. 

*)  Nyitoa  megyu  j«gyz6k<inyv  pag.  7fi. 


ídOvGoOf^ic 


SZOKOLÓczr.  78fi 

A  Ublán  álló  11  György ,  íi  Mária-Terézia  király-aaszony 
alatt  a  nemeai  fölkeléaben  is  résztvett  ée  sebekkel  tért  haza,  kétszer 
nősült;  első  nejétSl  Hosztényi  Máriától  gyermekei:  III.  János,  Kata 
és  Ferenez  és  István  ikrek.  Második  nejétől  na.  Mészáros  Rebe- 
káiéi egy  fia  maradt :  I.  Károly. 

III.  János  meghalt  Vág-Vecsén,  hol  Jánost,  JózBefet,  Ürmény- 
beo  pedig  Dávidot  és  Júliát  Zelovicsnét  hagyta  maga  után. 

Ferencz,  az  ikrek  egyike ,  1814-ben  Nyitra  megyétől ')  ne- 
mesi bizonyítványt  vévén  ki,  Hont  megyei  Kis-Túr  helységbe  telepedett. 

I.  Károly  birtokos  Vág-Vecsén ,  Szötö Bön,  és  CsaUöktízben 
Jékán.  Nejétől  Hodossy  Júliától  két  gyermeke  a  táblán  látható. 

Ferencznek  iker  testvére  István  iQu  korától  báré  Zay  Imre 
mellett  élt;  utóbb  e  családnak  magtámokí  minÖRégbea  Buoeánban, 
majd  N.  Orvistyén  gazda- 
tisztje, meghalt  Modor  vá- 
rosában 1 820.  májusban. 
Nejétől  Wagner  Erzsébet- 
től egy  leánya  Terézia 
Kii-ályi  Jánoané,  és  három 
fia:Mihály,II.  Károly 
és  Lajos  maradtak,  kik 
1841.  május  29-én  Nyitra 
megyétől  kivett  nemesi  bí- 
zonyitványukat  Trencsin 
megye  előtt  azon  évi  octob. 
4én  kihirdettették.  Kö- 
ziUök 

Mihály  a  katonai  pá- 
lyára lépvén,  tisztté  lön,  és 
1848/9.ben  a  forradalom- 
hoz csatlakozva,  mint  al- 
ezredes szolgált,  a  Világosi 
catastropha  után  N.  Váradon 

golyó  általi  halálra  Ítéltetett,  azonban  kegyelmet  nyert?  de  magát  csak 
hamar  kirégzé. 

LajoB  előbb  katona,  utóbb  a  Zay  grófoknál  gazdatiszt,  Pest 
■wegyébe  költözött,  és  végre 


')  Nyitra  megyei  jegyiöiönyv  18tá  éyi  1014.  Bsám  alatt,; ,  .,,,.,^  ,^  GoOqIc 


MiaxAioHsia  cuUdí 


786  SZOROtT. 

U.  Károly  jogi  t&a&\miayait  hevégezvév,  1830— 61-íg  a  gróf 
Zay  családnál  felváltva  Bucsinban,  Nagy-Orvütyéa,  Bicsiczen  éa  Zay- 
Ugróczon  magtámoki,  tiszttartói,  levéltárooki  éa  végte  télUgytló  Bzáin- 
vevlíi  hivatalt  viselt.  Trencein  megye  táblabirájává  neveztetett  Jelen- 
leg nyugdíjazva  ^a;-Ugróczon  szwzett  nemesi  és  harmadfél  volt  úrbéres 
telki  birtokán  él.  Kétszer  niJBÜlt,  els8  nejétSl  Ruprecht  Erzsébettel 
gyermekei:  1.  György  Ede  Qyula,  mint  katona  SoUerinotól 
golyó  sebet  vitt  haza,  jelenleg  a  45.  sz.  gyalogezredben  tizedes  és  Pe»- 
ten  tanuló  hadfi,  2.  Lajos  Menybért  OlaszországbanaSl.szimá 
CB.  kir,  vadászezrednél  tizedes ;  —  második  nejétjil  Qerzaó  Emiliától 
gyermekeid.  Emilia,  4.  Károly,  5.  H  e  r  m  i  n  a  (mhalt  Z.-Ugró- 
czon)  6.  János  és  7.  Sándor. 

Siokolf  család.  (Szokoli  és  kis-várdai  f)  Eredetét  a  Báthori- 
akéval  kfizöaön  a  Qulkeled  nemből  hozzák  le.  ')  Nevét  a  Szabolcs 
megyei  Bzokoly  vagy  Szakoly  helységt&l  vette.  Származáai 
fáját ')  a  XIV.  Bzáead  elejétíil  Igy  találjuk : 

^___ N; 

'  Utván 


^  Mi  hálj'  Jánoa    "> 


DomokM  I[.  LáMzU 


1S88.        isse.        I 


^''Xíi'S-    iSI"        i-4e'5 


Hihálf.    Uatló    Baláa.    GyOrgy. 
'Mihály'' 


iOjOrgy    k^  Imre  II.  LBrincz 

il.Imre.  Berecik.  in.Jánoi.  Tamás.    Báji^ 


fTlsIván.    HártOQ.    II.  János 

(BátonZsoui) 

'         PtíTt         ' 

tl&B.  1469. 

>  nacli&i  bán 

temeai  ÍSiaf. 

(Kiavdrdai  Potentláiia) 

Fulgl.  a  iküo.  lafUL 


')  Wagner,  Collect.  genoal.  fam.  dec.  IV.  106-112. 
')  Ugjan  ott,  éa  ngyan  attól  CoUf  ct.  geneal.  fam.  e  1 1 0  kiadás  Dec.  I. 
Bátbori  cialidaál.  CioO'jlc 


SZOKOLT. 

Péter,  ki  dl  eimi  tapoi 
1466. 14G3. 
macbói  báo 
MmeBí  fSiBp. 
(Kiavárdai  Potentiana) 


IV.  Jáoos  I.  András  Albert 

1466.  ceanádi  1486.  1495.  belgrádi 

ptispök         BE«rén3>i  báu  bán 

1493.  paaÜDUs  (Dóczj  Ezec  (Bil  Katdiin) 
özv.  1509.)  I 

Feroncz    II.  András      VI.  Jánoe 
1520.  1526.    Cf^lmniitcrúky 

orodi  prépoBt  Margit) 

ín.  MiklÓB  V.  htván 
<Várdai  Anna) 
'v'.  HiklÓB  1595. 
(Tejegd^Katft) 

Ezaébot 

(pribéríHetitli 

Péter) 


I.  Miklós 
Báthorí 
Verőnk  a} 


Margit    II.  Miklós      V.  János 
RuBzkai    (1.  Telegdy 
Pálnd)  KJára 

2.  Drigffy 

'  Borbála  ' 
^1.  Báthori  János 
2.  Oereodi  Péter. 


II.  Gyargy.        II.  Péter. 


fű,  János. 


II.  László 

(N.  Bora 

Bgv.J626.) 

Boldizsár 

"Tv.  HiklÓB  ~' 


II,  Ferencz 
(Lónyay 
Ilona  öüv. 

1526.) 


Történetükről  nem  sokat  mondhatni.  A  XIII.  században  oaztáty- 
bon  kapT&n  Szokoly  helyeégut,  arról  irák  magokat,  és  pedig  hajdan  d  e 
Z  okoly  alakban. 

HodoB  (vagy  Hudus) unok^  Illés,  DoiuokoB  és  II.  László 
sokáig  perlekedtek  a  rokon  Báthoríakkal,  Báthori  Bereczk  unokáival, 
mig  1338-ban  atyafiságos  egyezség  és  osztály  a  pernek  véget  vetett. 

Nevezetes  tagja  volt  a  családnak  II.  Jánosnak  nejétől  Báthori 
Tamás  leányától  Zsuzsannától  szOletett  fia  Péter,  ki  léöS—l^eS-ban 
Mátyás  király  alatt  mint  machéi  bán  és  temesi  főispán  szerepelt  ') 
1462  ben  Halilbeget  a  Szávánál  megverte.  Nejétől  kis-várdRÍ  PoteDtí> 
ánától  négy  iía  maradt,  ógymint ; 

1.  IV.  János  előbb  1466-baQ  csaiiádi  püspök  1493  ig,  ekkor 
Diós  Győrött  pálos-barát.  *) 


<)  Bonfini  Hist.  áee.  III.  libr«  tS. 

')  Ezt  más  csaUdfán  báa-M  embeniek  találjuk  éi  családapának,  mint^^ 
alább  látan^jnk. 


788  S^OKOLf. 

2.1.  András  1486-baD  BzÖrényí  bán;  <)  lö09-bea  már  csak 
Özvegye  Dóczy  Erzae  élt. 

3.  Albert  1495-bea  belgrádi  bán.  1498-ban  zászl&e  ur.  ■)  Ne- 
jétől BU  Katalintól  bárom  Ga  maradt :  F  e  r  e  n  c  z  1Ő20.  orodi  pré|K>at, 
II.  A  n  d  r  á  B,  és  VI.  J  á  n  o  8,  ki  152Ő-ban  élt,  éa  nejétfii  Podmaoicsky 
Margittól nemzé  III.  Miklóst,  (mások  szeriot  István).  ')  Ennek 
Várdai  Annától  fia  V.  Miklós,  ki  1595'ben  követségben  jár  III. 
Zsigmond  lengyel  királynál.  ')  Ennek  nejétől  Telegdy  Katától  *)  csak 
leánya  Erzsébet  maradt,  pribéri  Melith  Péterné,  ki  a  Szokoly  java- 
kat öröklé. 

4.  I.  Miklós  nejétől  Bátlioii  Veronkától  három  gyermeket  ha- 
gyott: Margitot  Buszkai  Pálnét,  II.  Miklóst,  kinek  első  nejé- 
M  Telegdy  Klárától  leánya  Borbála  előbb  Báthorí  Jánosoé,  utóbb 
Gerendi  Féteroé  lett,  második  nejétől  Drágffy  Juliannától  senki,  *)  és 
harmadik  gyemekét  V.  Jánost,  kitől  állítólag  a  táblázaton  állók 
származnak. 

így  szerkeszté  Wagner  a  Szokolyak  nemzékrenáét.  Azonban 
egy  más  családfa  szerint,  mely  okmányok  után  készUlt,  II.  Jánostól 
kezdve  a  család  bítelesebb  nemzékrendét  kövekezőleg  találjuk : 


Hiklói 
(Dflje.Klára) 


II.  JáDOBl469.        IV.  Jáooi       Miklós        Albert  András 

i>ali$tíntilt>)  ji59.      1469.  1469.  1469. 

M  a  ettmádi  v>  ,  ,    "T^J    I        '  srörényi 

ptt»psk.         ^"'s*-"  *»"■'''?<«■  bto  uée. 

(DőctlErMo) 


')  Lásd  a  Corptif  jariaban  as  1186.  végseménj  végia. 

■)  1496.  évi  33.  tSiv.  ez. 

*)  Silrmay  is  SsAtnidr  Tárm.  II.  119.  Iitránnak  nevezi. 

')  IitvánfFy  biet.  1663.  kiadái  416. 120. 

*)  Ssirmaj  Szatmár  viirmegje  II.  8CG.  lap  aierint  mlaodik  neje  lett  volna 
OiAgfty  Jnllnna,  kitől  fiainak  irja  azon  négy  személyt,  kik  itt  a  táblán  V.  Jánoa 
gyermek eiként  állanak.  Mdantt  meg  ezeket  1(.  Hiklós  gyermekeinek  álU^a. 

*)  Ssirmay  szerint  ennek  is  lebettek  fiai  azok,  kik  T.  J&ooaé  voltak  a 
családfa  szerint. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


ÍTÖvbrgv                     Ferencs                     F^ter  Usdó 
Í60Í.                          1604.                       1604.  rajr- 
I              CUnTftT  Dona  ttsv.  1626.)  (BotbiUasr. 
1626.) 


P.íter 


JinoB  Boldi»aár. 

(BMóSÁra) "            Piter)'  tCriDci)  Uiklúa 

'        Biií                Elira    '  ^*^- 
(Lónyay  Gergely)  (Tspin;  Ferenci) 

A  táblán  állók  kijzfll  Miklósnak  és  Péternek  és  ezek  gyermekeik- 
nek 14&9-ben  Szepee;  László  berallja  a  Telegdy  Miklós  részbirto* 
kait.  Az  1504.  évszámmal  jelöltek  azon  évben  a  Magkiakkal  egyezségre 
léptek  azon  javak  iránt,  melyeket  Zalmad  Má^ás  magvaszakadtán 
adományban  birtak.  ') 

János  a  csanádi  püspök  1483-ban Szatmármegyében adomány- 
ban kapta  Óvári,  Darab  helységet,  ") 

n.  György  15T8-ban  (Miklóssal  a  Boldizsár  fiával  együtt)  a 
Sbcus  által  megtámadott  birtokréBzekben  az  országgyűlés  közbenjárá- 
sára meghagyaták.  >),  1588-ban  Zemplin  megye  Eger  vára  erősítésére 
küldi.  ')  Ugyan  ez  évben  határjárási  ')  1597-ben  az  adÓ  számadások 
megvizsgálására  vájasztatík.  ')  1599-ben  a  tábori  élelmezés  mesterévé 
tétetett. '')  Testvére 

Péter  az  1600 — 8.  évi  országgytiléseken  Dóczy  Fruzsina,  és  fia 
Homonnay  OyBrgy  által  szenvedett  eröszakok  miatt  emelt  panaszt  az 
országgyűlés  előtt,  utóbb  maga  Íb  börtönbe  került,  nni  végre  1609-ben 
az  orsz^  rendéi  k&tek  a  fölséget,  hogy  kezességre  ssabadon  bocsát- 
tassék.  1618-ban  már  nem  élt.  Ellenben  Wagner  szerint  1618-ban  élt 
meg  testvére  György. 

A  XVn.  században  a  család  kihalt. 

')  Leleszi  CouventE  két  okmáii;  hatom  faeu  igazolja  a  családfát,  azon- 
tál  már  1.  Qjürgy  fiainál  a  ehronologia  hézagot  mntat,  legalább  igen  hosstá 
^letfi  kot  teheti  oisk  val<iizÍD{ÍTé  pAdánl  azt,  hog^r  L  OfSrgTneli  ki  1601-beq 
At,  fia  P  d  t  e  r  161B-bau  (!16aek  hitetheaidk  eL 

')  SEÍrmar  Saatmár  vinaegye  II.  ISá.  204. 
'  0  1578-  ^vi  81.  terv.  cs. 

')  Szirma;  C.  Zemplin  not.  UsL  92. 

>)  1668.  évi  10.  éa  83.  tStv.  ca. 

*)  1697.  évi  11.  tSrv.  ei. 

Oim^SvllT.törT.c  Tnnolr 


790  SZOKOLY.— SZOLGA. 

A  család  czimere  egy  1598.  évi  pecsét  ')  szerint  a  paizs  udvará- 
ban félhold,  a  paizB  fölötti  sisak  koronáián  pedig  három  stracztoll.  A 
czimer  színei  ismeretlenek. 

Siokoly  esalád.  Ámbár  a  fölebbi  Szabolcs  megyei  Szokoly 
cm'ád  kihalt,  mind  a  mellett  e  név  még  élt  más  hason  nevű  nemes 
családaiok  által,  mint  a  következők  mutatják.  így  Trencain  megye  ne- 
mesi összeírásában  1721  ben  Szokoly  Qyörgyöt  találjuk  beczkói 
székhelyén,  '*)  utóbb  azonban  e  névnek  ott  nyoma  BÍncs. 

Jelenleg  Baranya  megyo  nemessége  sorában  említi  Fényes  Elek 
Geograpbiájában  a  Szokoly  családot. 

Siokoly  család.  Ujabb  nemes  család,  melynek  nemességét 
Szokoly  Jakab  1795'ben  I,  Ferencz  királytól  kapta czlmeres  nemes 
levélben.  Czimere  négy  részre  osztott  vért,  az  1,  és  4-ik  kék  udvarban 
hátulsó  lábain  arany  oroszlán  ágaskodik,  első  jobb  lábával  kivont  kar- 
dot tartva,  fölötte  jobbról  arany  nap,  balról  ezüst  félhold  ragyog.  A  2. 
és  3-ik  vörös  udvarban  zöld  téren  faragott  kövekből  nyitott  kapuval 
vártorony  magaslik,  tetején  pánczélos  kar  könyököl,  kivont  kardot 
tartva,  fölötte  bét  oldalról  két  arany  csillag  ragyog.  A  paiza  közepét 
koronás  kis  ebb  vért  foglalja  el,  melynek  ezüst  udvarában  hármas  zöld 
dombon  karóval  eriJsitett  három  szölíJtiJ  tenyéaz.  Á  paizs  fölötti  sisak 
korunájából  pánczélos,  sisakos,  vörös  tollas,  vitéz  emelkedik  ki,  két 
felől  két  vörös  zászlót  tartva,  mindeniken  egy  egy  arany  csillag  ra- 
gyog. Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüatvörős.  ^) 

Siokolyay  csAlád.  Erdélyi  család.  Nevét  a  Kolos  megyei  Szo- 
koly helységről  vebeté.  Ismeretes  tagja  Szokolyai  István  nagy-ba- 
czoni  ref.  pap,  utóbb  udvarhelyi  aenior,  künn  járt  a  külföldi  egyeteme- 
ken a  XVn.  században,  és  1648 — 73-ben  Leidában  adta  ki  hittani 
müveit.  *) 

SioldaD  család.  Alapítója  Szoldán  Ferencz  1Ö98.  évi  mart. 
l2-én  Prágában  kelt  czimeres  tevéiben  Rudolf  király  által  emeltetett 
nemességre.  '')  Valószinüleg  utódai  kifogytak. 

Siolga  család.  (Vargyasi)  Udvarhely  széki  székely  család. 
Közülök  Gergely  1697— 1711-ben  Bardócz  szék  jegyzője,  ")  Fe- 


•)  Wagner  dec.  IV.  tab.  fig.  10. 

>}  Szontagh  Dan.  közi. 

')  Adaml  Scnta  gentil.  tomo  XII. 

')  BenkÖ,  Tranaylvania  II.  189.  190. 

')  Az  eredeti  arniális  a  mti  muzeumbtn  íirixtetik. 

•)  KAIlay,  Székely  nemzet.  284.  lap. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZOLGA.— SZOXBATFPALVT.  791 

re DC'z  1794  benanitarius  esperes  Háromszékben;  János  1815  beo 
kir.  táblai  ügjvéi,  Miklós  1816-bea  Udrarhel^Bzék  duUója.- Neve- 
zett Jánosnak,  ki  bíres  ügyvéd  volt,  fia  Miklós  ifiabb  korában 
az  irodalommal  is  foglalkozott,  1861-ben  Bardócz  alszék  király  bí- 
rája volt. 

Stolga  család.  (Várfalvi)  Közülök  Mihály  1825.  köríil 
Krsszna  megyei  ttdrényszéki  ülnök. 

Siolnoky  család.  Jelenleg  Szabolcs  megye  nemessége  sorában 
találjak. 

1584-ben  Szolnoky  Mózses  Hont  megyei  Karincz  pusztára 
királyi  adományt  kapott  Radolf  királytól.  ') 

Siomay  esalád.  Közülök  Fái  1654-boD  Soprony  megye  es- 
küdtje TOlt 

Sxombalh  család.  Alapítója  Szombath  Imre,  ki  17l3-bea 
m.  Károly  királytól  czimeres  nemeslevelet  kapott.  ') 

Czlmere  a  vért  kék  udvarában  bármas  zöld  dombon  gyümölcs- 
csel rakott  magas  atmaia ,  két  oldalról  egy  egy  arany  búzakéve  áll, 
A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  fehér  galamb  felemelt  szárnyakkal  áll, 
piros  csőrében  zöld  ágacskát  tartva.  Foszladék  jobbról  aranykék,  bal- 
ról ezüstvörös. 

Ily  uevtt  család  Szatmár  megyo  nemessége  sorában  áll.  —  De 
van  család,  mely  nevét  Z  o  m  b  a  t  h-nak  is  írja.  Lásd  tzt. 

Siombatlblvr  család.  (Szombatfalvi)  Udvarhelyszéki  8s  szé- 
kely család,  kiterjedve  KüküUö  és  Közép-Szolnok  megyékre.  A  nevet 
adó  Szombatfalva  Udvarhely  városának  szomszédságában  esik ,  melyet 
a  család  egészen  birt,  mig  a  közelebb  múlt  években  az  illető  ág  fiakban 
kihalván,  vele  az  Ösi  fészek  nagy  része  a  székely  örökösödési  tör- 
vények szerint  ieány-ágra  as  Ugrón  családra  szállt. 

A  család  első  feltűnése  nemzetének  egyik  nevezetesebb  napjával 
1605-ben  az  ^yagfalvi  gyűléssel  kezdíidik,  melyen  Szombatfalvy 
Gergely  Udvarhely  székből  a  székely  nemzet  egyik  birájának  vá- 
lasztatott *) 

1690-ben  említetik  SzombatSalvy  T  a  m  á  s,  a  fejedelmi  nagyobb 
kancMllárÍA  írnoka,  mint  a  kinek  Udvarhely  és  Marossaék  fökirálybi- 
rája  és  Udvarhely  vár  kapitánja  osztopání  Perneszy  István  eladja  Ud, 


')  Lábét  tfgim  fölio  885. 

')  Co11«ot.  faersld.  nro.  713. 

')  KálUy,  SbAsIj  aemi.  284.  ^  . 

DiBilizedOyCOOÍ^IC 


702  BZOHBATFFALVT. 

▼ariiely  ptaozán  egy  udvarházát  a  bozzá  tartózd  kttlsS  földekkel  «gyfltt 
12&  mforiotért.  ')  Ezen  Tamásnak  egy,  az  udrarbelyi  levéltárban  ta- 
láltató valami  örflkÖBödéBÍ  perbSl  felmaradt jegyzetazerint  atyja  Már- 
ton fi  Benedek')  néven  említetik.  Használta  e  a  családé  nevet  is? 
mely  kétféle  vezeték  név  viselése  a  XVI.  ée  XVII,  század  szokásával 
megegyeztethetS,  bővebb  adatok  Hiányában  el  nem  dfintketS. 

Szombatffalvy  Pétert  1624—27.  között  a  székely  nemset 
lostralis  öBsseirásában,  melyet  Bethlen  Gábor  rendelt  meg^  —  találjak. 
1630-ban  Udvarhely  határában  esS  és  a  vártól  kiperelt  bizonyos  rét- 
nek egyik  birtokosa  volt  Erőszakos  halállal  múlt  ki,  1639-ben  Ud- 
varhelyszék  akkori  jegyzője  Eénosi  Oál  Ferencz  mások  által  annyira 
megverette,  hogy  bele  halt.  Neje  Gergely  Katalin  volt. 

A  család  nemzékrendét  e  század  elején  Erdélynek  egyik  nagy 
szorgalmú  genealogaaa  Fancsali]  Dániel  állította  ösuze,  Szombatffalvy 
Mátétól  kezdve  azonban  a  fölebb  emiitetteket  minden  kutatásai 
mellett  sem  sikerült  a  Szombatffalvy  Mátétól  kezdett  családfával  össze- 
köttetésbe hozni,  sfit  a  csaUd£it  kezdő  M  á  t  é  és  testvére  Benedek 
származásáról  ia  csak  annyit  sikertilt  ki  buvárlania,  *)  hogy  anyjok  tl- 
key  leány  volt. 

A  családfa  ')  következő : 

8sombstffalT7  N. 
(Ilkay  leány) 


1.  István 

1623- I6S0. 

(Baróthi  Ersac) 

Patyl.  a  kSv.  lapon. 


'}  Fancsali  családlaní  jegyzeteiben  D^csey  Hiklöe  kSüéae  netínt. 

'}  A  mi  (án  annyit  jelentett,  hogy  Benedek  Mártonnak  fia  volt. 

^Bacsake  Benedek  afitlebbi  Mártonffy  Benedekkel  nem  egy 
■Mmély  volt  ?  4t  ez  e*etben  tán  Benedek  atyja  Márton  lehetett  ?  (Benedeo- 
toa  filius  Martini)  De  ex  ia  csak  tapogatödzás ! 

')  Családi  adatok  nyomán  kSzli  DécBoy  Hiklói. 


ídOvGoOf^lc 


SZOKBATTFALVT. 

L  latrán,  ki  a>  «imi  topon. 
162Í— 1680. 
(BarAthy  Erzge) 


(BesieDvíti 
BarvUb  HiUóa) 


Péter  1 1737. 

(1.  Kendeffy  Zaaui  Koeairdoi 
a.  Donáth  Sára 

3.  Cgerey  Klára) 

'     l-míie^K  2-Wl  Pái"* 

1763-1776.  utll.  1701. 

mVÍ  mester.  marL  14. 


I.  Zsigmond 
1C99.  1700. 
alkiráljbirft 
(KoTách^b 

Horrálh  En) 


Ferencz 
1794.  doUÓ. 
(Pálgr.  Enae) 

'      iáidéi     ' 

dnlló  1887. 


Ignáes  Jnlianna 

ndr.  aÜir.  (Birö  6amu) 

biró  1815. 

(KoTáoa  Jnlia) 

nTliáiBlö    in.  István         Jótief  ' 
dnlló  1837.   kir.  péazUr.  volt  kOvet 
föjegjaÖlSei.    tl861. 


JAuef    UiUóa    János    11.  ZaiRmond    Ignáius    F«nnes    János     Enidbet 
t  1748.  sz,  1690.  la.  1701.     szttf  1708.        f         ss.  1706.  sa.  1716.  (Szatbmárí 
(Farkas  jan.  80.  (Rlbiciey  Klára)                           (Benktt      Lásslö) 
Blária) J  KtUrtina) 


'  Jnlianna  Antal 
1 1806.  (Sándor 
(PintaN.)    Máriai 


III.  Jáooi  Veronka 

1794. 1815.  OJgron 
ttSrr.  tUnOk.  Hihálj) 
(K.  TBrtk  Mária) 


Zsiemoii 
sBflLl77S.  Anna  Veronka 

(UgTon  Antal)    (Ssabö  Gábor) 


Éra       ETZsA>et    BoaállB    Erísitlna 
itASmüiter      (Mátjuss    (Káazoni     (Orbók  f 

(Kolnnibán  Jnlia)  István)     Fetencz)    Qábor) 


György 
it^omester 


Rebeka          Mihály  1807.    Jnlianna    Gergely    Anna             István 
(1.  Molnár  Andr.  kolosi  aijegyBŐ  (Tnróciy  ss.  1777.  (l.Kftszegby    (Uártonliy 
3.  Sflkesd  Bánd.)  (Lásár  Anna}    Júasef)     mart.  1.      Antal.  " '' 


(Sombory  2.Borbáthr: 
Teiim)      Dávid) 


Klára           Julianna            Oytirgy  1862.    Tbt^s         Erzse 
(Btllgözdiné)  (Biró  Oytirgy)  SsSdenieteren  (Koimáná)  (Péchya<{) 
(Qnláoay  Qttilia) 


Berti.       Klári. 


A  családfán  álió  Benedek  mint  Székely  Mdzses  híve  eeett  sl 
Brassónál  1603-ban.  Testvére 

Máté  már  egy,  1567.  évi  Üdvarbelyszékröl  es61ó  oklevélben 
emlitettk  Fancsali  szerint.  Neje  Zsófia  volt.  Fiáról  I.  Jánosról  i^tS.  i 


,  7d4  szohbatffalvt. 

évben  az  Udvarhelyezéki  leréltárbsn  talAlbatiS  bizonyos  tilalomtörési 
perben  van  emlékezet.  Fancsali  szerint  egy,  1613.  évi  oklevélbdl  ezt 
jegyzé  ki  róla :  loannes  literatue  SzombatSalyynobílis  de  eadem  curiam 
in  vicinitatibus  nobilis  Tóth  Gergely  ab  una,  et  publicae  viae  regiae  ab 
altéra,  legát  filio  suo  Stepbano  Szombatbfalvi  feria  2-da  prox.  poBt  do- 
mínioam  Rogate."  Életben  volt  még  1630-ban,  mert  a  székely  családok 
szokása  itzerint  azon  évi  sept.  SO-án  Kolosvárott  kelt  czimeres  levelet 
nyert  Br.  Katalin  lejedelemasszonytól  maga  és  fia  István  nevére. 
E  szerint  czfmere  a  vért  kék  udvarában  nyitott  könyv,  melynek  lapjain 
ezen  fölirat :  „J  u  s  Dívinum  et  Hnmannm"  olvasható ;  a  köny- 
vet felhfSk  közül  kinyúló  páozczélos  kar  borostyánnal  koBr.orúua 
meg.  A  paizs  fölötti  zárt  sisak  koronáján  hasonló  borostyánt  tartó 
pánzczéloB  kar  nyugszik.  Fosztadék  jobbról  aranykék,  balról  esflat- 
vörös.  ') 

L  Istvánnak  neje  Baróthy  Tamás  leánya  Erzsébet  volt,  ki- 
t61  négy  fía  maradt:  Sámuel,  Péter,  U.  István  és  I.  Zsig- 
mond. Ezek  közül  Sámael  ága  leányában  balt  ki,  II.  István  ma- 
gában vógzé  be  ágát.  Péter  és  I,  Zsigmond  két  ágat  alapítottak. 
Lássuk  előbb  Péter  ágát. 

Péternek  elaö  nejétÖl  malomvizi  Kendefiy  Zsuzsannától  egyik  fia 
László  a  család  egyik  jelesebb  embere,  a  múlt  században  hivata- 
loskodva,  kir.  itélömesterí  méltóságig  vitte.  1762-ben  egyike  volt  azok- 
nak, kiket  a  főkormányszék  a  törvénykezési  munkálatok  kidolgozáaá- 
val  megbízott.  1775'ben  még  itéltfmeeter.  Két  neje  volt,  ezekttti  egy 
leánya  és  két  fia  Feren  ez  és  Ignácz  születtek. 

F  e  r  e  n  c  z  1794-ben  Udvarbelyszék  dnllója  volt,  nejétől  larcss- 
falvi  Pálffj  Erzsébettől  fia  S  á  n  d  o  r  1837-ben  szintén  ott  dulló  biztos 

Ignácz  1794-ben  Udvarbelyszék  íevéltámoka,  1815— IT-ben 
ugyan  ott  alkirálybiró.  KejétÖl  Kovács  Júliától  három  fiút  hagyott  maga 
után,  úgymint:  II.  Lászlót,  ki  1837-ben  ugyanott  dulló  biztos, 
IIL  Istvánt,  ki  ugyan  ott  1843-ig  pénztárnok,  jelenleg  Udvarhely- 
szék  föjegyzŐje,  és  Józsefet  ki  ott  aljegyző,  időközben  főjegyző  is, 
az  1834.  évi  s  utóbbi  erdélyi  országgyűléseken  azon  szék  követe.  Meg- 
halt 1861-ben. 

L  Istvánnak  negyedik  fia  I.  Zsigmond  1699—1700.  Udvar- 
belyszék alkirályblrája  volt,  '')  és  a  másik,  jelenleg  is  virágzó  ágnak 

')  Ae  eredeti  czimernslevél  Bzombatffalvj  QjHigj  keaeí  közStt  Utexik 
SzCdemctercn . 

')  Káltay,  BzékeJy  aemaet  384.  ^-  ^  _,^|  , 

DigilizedOy  vjtHjUlL 


SZOHBATHELTl.  790 

nlapitója  lett.  Elvévéo  az  Erdélybe  akkor  tájba  telepedett  buzÍDÍ  Ku- 
váuhovich  Horváth  Miklósnak  Bíró  Ilonától  született  Éva  leányát,  evvel 
Kükülttí  megyében  jószágokat  kapott.  Meghalt  1737.  nov.  14-én.  Elte- 
mettetett SzombatfalváD.  Nejétől  nyolcz  gyermeke  maradt.  Esek  közlU 
ciak  három  hagyott  utódokat,  úgymint: 

M  i  k  1  ó  8,  ki  az  anyai  jószágból  kapván  ki  osztályrészét  KllkttUS 
megyébe  Buzáa-BesBenyöre  telepedett.  Nejétől  a  Literati  Farkas  csa- 
ládhói eredt  Farkas  Máriától  négy  leánya  és  egy  fia  maradt :  György, 
hi  szintén  itélümeBterí  hivatalt  viselt.  Neje  olaaztelki  Kolumbán  Juli- 
aona,  Kolumbán ', Jánosnak  Bydeskúty  Évátóli  leánya  volt;  ez  után 
KÖsép'Szolnok  megyében  Szíidemeteren  és  környékén  örökösödött- 
Hat  gyermeke  közt  fia,  ki  a  családot  tovább  terjeszté,  csak  egy  ma- 
radt: Gergely,  a  ki  elhagyva  családja  ösi  vallását,  a  kath.  hitrÖl  a 
református  ra  tért  át.  Nőül  vévén  Sombory  Eleknek  Palatkay  Klárától 
született  leányát  Terézt,  vele  Szífdemeterrc  telepedett,  hol  fiában  és  an- 
nak a  táblázaton  látható  gyermekeiben  a  család  jelenleg  is  él. 

II.  Zsigmond  ágát  a  táblázaton  harmad  Ízen  unokájáig  III, 
Zsigmondig  láthatni. 

II.  Jánosnak  (azfil.  1716.)  nejétől  Benkö  Krisztinától  három 
gyermeke  kÖaÖl  III.  János  1794— 1815.ben  Udvarhelyszék  tör- 
vényszéki ülnöke  volt.  Nejétől  kadicsfalvi  Török  Máriától  csak  két  le- 
ány gyermeke  maradt :  A  n n a  Ugrón  Antalné,  és  Veronka  Szabó 
Gáborné,  birtokos  m.  Feleken. 

Máa  Szombatfalvi  család  ivadékai  lehettek  Szombatfalvi  Miklós 
i794-ben  az  Udvarhelyszéki  tractusban  unitárius  egyházi  jegyző,  Már- 
ton fiscalis  direotor  1815  ben  Kolosvárott,  és  Mihály  1815 — 36. 
postamester  Kia-Fetriben. 

Sxombathelyi  család.  Vas  megyéből  Szombathelyről  szárma- 
zik, onnan  vette  nevét  is.  Eözütök  Márton  löSSban  itélőmester  és 
l&90-ben  Soprony  vármegye  jegyzője  volt.  Tán  ö  élt  1635-ben  ia. ') 
György  1606'ban  Mosony  megye  alispánya,  1618-baa  kir.  táblai 
ülnök.  '') 

Ett61  kUlömbÖző  család  lehetett  az,  melyből  Szombathelyi  Já- ' 
nos  testvéreivel  Péterrel  és  Mibálylyal  1644.  jul.  1-én  Bócs- 
bea  kelt  czimeres  nemes  levelet  nyert  III.  Ferdinánd  királytól,  mely 
czimerlevél  1646.  jan.  9  én  GyŐr  megyében  kthirdettetetí. 


')  1688.  evi  33.  ia  1636.  évi  73.  törv.  ca. 

')  1618,  évi  16.  ^s  aO.  törv.  M.  r<-y>-^n\n 


BZOMBATHKLTI. 


BgT  ágs  Bars  megyébe  szakadt  NéTSEerínt  Szombathelyi  J  á- 
noB  1652- köríil  nSttl  vette  Verébéi;!  János  váczt  kapitánynak  Lip- 
thay  Katalintól  született  le&syát  ZBÓfíát,  kinek  atódaí  voltak  István, 
Oáspár,  János,  Judit,  Éva  és  Anna  elíEbb  Horánszky  Já- 
nosné,  utóbb  Cseh  Péterné.  Ezek  utódai  közűl  Szombathelyi  János 
élt  Bare  megyében  1746-ben.  Ugyan  ez  ágból  származott  Kasza  Fe- 
rencznek  (f  1808.)  felesége  Hont  megyében, 

Oydr  megyéből  egy  ág  Heves  és  innen  Békés  megyébe  származott. 
A  múlt  század  második  felében  Heves  megyében  Poroszlón  lakott  bá- 
rom testvér:  Szombathelyi  Gábor,  Ferencz  és  János,  kik  kö- 
zül az  eUÖ  1778.  april  29-én  kapott  nemesi  bizonyítványt 

A  családfa  ^)  következei : 

Szomtathelyl  N. 


Jdssef 

B4ka  m.  tbird 

KőrOs-LadáDTban 

tl846. 

(HrabávsBky  Antónia) 

'  A^táT  ' 

BAeeilkST.  sliapán 

tl86a. 
(Kovacidcsy  Lni»«) 


Kálm&a  QvuU  Szidőnia  Alojsia  Antal 

SS.  1830.  fébt.  8.    lE.  1832.  oci.  8.    u.  1884.  se.  1887.  ea.  1887. 

ea.  k.  főhadnagy     Biíea  vivm.  (Nagy  Gasitár  m.  bistosftó  tára  - 

BEámvevfi         memflk)  blvatalnok. 

1864. 
(Regnly  Paulina) 

A  táblán  álló  János  Heves  megyénél  eskadt,  ntébb  aladószedS 
volt  Fia  József  szQl.  Poroszlón,  honnan  Békés  megyébe  Ktfrds- 
LAdáoyba  telepedett.  Békés  megyében  hosszasan  viselt  me^ei  hiva- 
talt, előbb  esküdtséget,  utóbb  szolgabíróságot,  végre  agg  korában  le- 
mondván a  tÍBzü  pályáról  megyei  táblabiróaággal  tiszteltetett  meg. 
Kemességét  Heves  megyétől  1832.  april  10-én  Egerben  tartott  köz- 
gyűlésből kiadott  bizonyítvánnyal  fia  Antal,  és  unokái  Kálmán  és 
Oyula  neveiknek  beiktatásával  Békés  megye  előtt  azon  évi  aag. 
8-án  kibirdetteté.  Meghalt  békési  magányában  1846-ban  kora  67.  évé- 


')  Családi  ^  B^kes  megye  levéltári  adatai  nyomán  Hogyorówy  Jinos 
szerint.  ,  ~  i 

i:(:,rcdT,L.OO<^IC 


82ÖUBátSELTI. — EtZOHBATaf.  797 

ben.  NejétSl   Hrabóvszby  I^ácz  Békea  megyei  alispán,  kir.  tan.  és 
arany  sarkantyús  vitéz  leányától  Hrabóvszky  Antóniától  ')  6a 

Antal  elJibb  kÖrÖG  ládányi  uradalmi  Ügyész,  majd   1832/6-ban 
Békés  vármegye  országgyűlési  követe.  IS^T/S-ban  Békés  vármegye 
föjegyzöje,  1849-ben  első  alispánja,  és  ugyan  ekkor  kormánybiztos, 
miért  börtünbe  kerttlt  és  balálra  ítéltetett,  de  kegyelmet  nyert.  Meg- 
halt 1862.  nov.  7-én  kora  60.  évében  Békésen  fiánál  QyuIánáL  Ssep- 
Itftlen  jellemű  bazafi  és 
jeles  szónok  volt.  Nejé- 
től  nemes  Eovacsóczy 
Alojziától  gyermekei  a 
táblán  láthatók.   Közii- 
lök     Kálmán     elShb 
honvédszázadoB  ,    most 
cs.  kir.fBhaduagy,  Gyu- 
1  a    előbb  cs.  kír.  had- 
nagy,  jelenleg    Békés 
megyei  számvevő. 

A  család  czimere  — 
mint  itt  a  metsz  vény 
ábrázolja — a  paizskék 
udvarában  zöld  téren 
koronából  kiemelkedő 
vörös  grif,  mely  eleÖ 
jobb  lábával  fekete  sast 
tart.  A  paiza  fölötti  si- 
sak koronájából  kettős 

farkú  oroszlán  emelkedik  ki,  első  jobb  lábával  kardot ''),  a  másikkal  fe- 
kete sast  tartva.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezűstvÖrÖB. 

Szonibatby  család.  (Máskép  Kies.)  A  czfmeres  nemes  leve- 
let Kies  máskép  Szombathy  János  nyerte  maga ,  és  gyermekei 
Sámuel,  Mária,  Kata,  Erzsébet  és  apúl  testvére  István 
részére  I.  Leopuld  királytól  1694.  mart.  l-én  Bécsben, 

Ceimerök  a  paizs  kék  advarában  zöld  téren  hátalsó  lábain  ágas- 
kodó szarvas,   melynek  agancsai  közt  csillag  ragyog.  A  paizs  fölötti 


')  Enoek  testv^ro  volt  UtAhivnky  János,  az  1648.  ^vi  Péterváraai 
várparancsnok.  Atyjok  nevetett  Ignácz  179e-ben  birdetteté  ki  uemesBégct  Bé* 
kei  vánnegrébeii. 

')  Itt  a  metssvány  hibás.  DiB.iizedOyGoO<^lc 


798  SZOHUATHT. 

sissk  koronájából  egy  szarvú  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  arany- 
kék,  balról  ezÜBtvÖrÖB.  ') 

Siombathy  CMlátf.  TrenCBin* vármegye  családs,  elszármazva  on- 
nan Komárom  és  innen  ismét  több  megyébe.  Trencein  megyében  már  a 
XVII.  század  második  felében,  nevezetesen  a  megye  nemesi  összeirá- 
sai  szerint  1666-ban  már  SzedlÍcsnán,1 688-ban  pedig  Beczkón  székelt.*) 
Czímerea  nemes  levele  szerzSjét,  és  a  nemesség  keltét  nem  ismerjük ; 
de  az  Talószinttleg  I.  Leopold  király  korára  esik.  A  bizonyos,  hogy  a 
Trencsin  megyei  1748.  és  1754.  évi  nemesi  összeírásban  Beczkói  lak- 
helyén eme  egész  családból  csak  Szombatliy  G-yÖrgyÜt  találjuk. 
Ennek  neje  családi  tudósítás  szerint  a  Dezsericzky  családból  való  volt. 
Nevezett  Györgynek  egyetlen  fia  volt  József,  a  ki,  mintán 
Trencsin  megyéből  Beczkóról  Komárom  megyébe  Vacsi  helységbe 
tette  át  lakását,  atyja  Öyörgy  1764.  febr.  I9-én  ezen  József  fia  részérő 
is  Trencsin  megyétől  nemességéről  bizonyitváiiyt  veit  ki, 

József  Komárom  megyébe  telepedvén,  előbb  tán  mint  vámbértö 
lakott  Szítnyön  nejével  a  Trencsin  megyéből  vett  hliniki  Hliniczky 
Katalinnal.  Utóbb  Ácson  haszonbérlett.  1792-ben  mart.  28-án  Komárom 
megyétől  maga  és  fiai  István  Ácsi  községjegyzö,  Oyörgy  ma- 
róthi  gazdatiszt,  József  dömösi  mészáros,  János,  Péter  (utóbb 
esztergám!  mészáros)  Sándor,  Mihály  (utóbb  ácsi  számtartó)  é^ 
Ferencz  neveikre  is  a  Trencsin  megyét&l  apjával  együtt  1764-ben 
kapott  bizonyítvány  alapján  nemességét  kihírdetteté ;  roely  után,  mi- 
után neje  1793.  oct.  19<én  meghalt,  azt  maga  is  1796.  aug.  20-án  kö- 
vette, és  Ácson  a  sírkertbe  máig  meglévd  márvány  emlékkereszt  alá 
eltemettettek. 

Ezen  Györgynek  és  fiának  Józsefnek  számos  ivadékait  mutatják 
a  következő  »)  táblázatok : 


')  Veszprém  megye  levdltirából. 

')  A  család  hagyománjk^pen  v41i ,  hogy  Eiáé\jhlSl  K  i  s-S  zomb  a  tl- 
ról  eredt,  éa  ianen. vette  volna  nev^t  íj.  Hí  an  Elenchus  Civitatam,  Oppidorum 
et  PsgOTom  M.  Príncip.  Tranaylvaniae  (1824.)  hívataloi  kiadásában  aem  lelltnk 
Erd^ybeu  ily  helynevet.  Eb  bozzávetfi  r^leményÜDk  szerint  a  család  N.  uatn- 
bathi  BzármazáBá  lehetett  sokkal  valóssinttbben. 

')  Szombathy  Ignác z  tanár  ktSxl^ie  szerint. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


btván     GySrgT      József 
ácsi       kasmu    máaiáf-  ^ 
.  MaróthOQ  DCmtistSn  ^ 


.       -..  .—  _. „-mMBB. 

(Torma   (Kustjdn    jegysd.  Maróthoa  DCmtistSn  ^  h  méssároB  p.  t  1830.  f  1 

Én)        Eriie)      (Panlik  CT  "  „  ;  N.  Sápon  "^-p  (ni.  Béli-  ?  (Jankó  azái 

fTiíittT.         I         ^5212),      *"                            ?.  M  ''^''í  N.)  ?  _Am.a)  Ác 
FoIsUIU. 


András    JÖseef       Rósa 
+  t       (BaloghQáJ 


Józief 
n.  aápi 
jegyző. 


FerencB 

n.  Bápi 

méizároi- 


P^ter     H  SáDdoT     Mihály 
Esztergom  m  bb.  1776.    sz.  1772. 

'     '        **-    ^  188«. 

.mtartó 

F       ^ 

if         ^ 

r  e- 


Ánpa) 
Folyt.Vl.  t. 


János,  M  a  /.  iMUn. 
tlBOJ. 
(Torma  Eya) 


TeTÍeia 

sz.  1808.  f  1S69. 

(Biró  JÍdoh) 


Teréa     ^ 
■I.  182G.   S 

tl855.    S. 
(TimÉr   -h 

Antal) 

Térés. 


Ferencz    János 

t        ■£.  1833 

(Mikliai 

Terdz) 


György 

Bi.  1806. 1 1860. 

Ácson. 

<;MolBár^Teréa) 


Inos  Károly  Mihály  ?  GySrgT  K>  Károly 
183a.  t  BZ.  1887.  g  iB.  1811.  g-g  sz.  18<9. 
kliao  (Janautek  P     katona.     '  !° 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Andris 
3Z.  1788. 
njng.  kapit. 
PouonyDBn 


szoHfiATinr. 

HL   táblU. 
Utvin,kí<ul.MUm. 
ácBt  jegyaő 

(PauUkTBora) 


Kátoir 

■s.  1786. 1 1836. 

icBÍjegyzö. 

(1.  Boldisát! 

Peláeia. 

2.  Molnár  Kata)  volt  katona. 

l-tSl  Brue  1 1887. 


Igoácz            L&Bsló            Bora  £r»o 

az.  1797.        az.  1799.  sz.  1801.  Bt.  IbOS. 

tl860.           tl8«.  tl830.  (Kngler 

Hiaelán  (B^get  Erzse)  (Landeaz  Jinos) 
tanitó,                  I                látván) 


Anna 

t  1850. 

(Váber  Ant.) 


Eriae 
acl84a 
tl861. 


Qj&rgj,  ki  a*  I.  Mlin. 
1792. 
katznir  Hardtbon, 
Szönyön. 

Fetencz        OyOrg}'     Antal    Károly     .ErzBu     Teréz        Janka        Kata 

Bz.  1788.         gazda-    moln&i.  kerei-     (EcByn^)        f       (Ssáraz  N-    Komá- 

BzBnyi  plébá-     Uwt.  kodfi.  adonyi      rombaQ 

noB  1 1885.  k.  jegyző)  (Jóiii«  N. 

kereak) 


Sápdor,  U  (u 
81. 1776. 
tl830. 
(db.  Jankó  Anoa) 


Mihály  Kata 

H.  1798.  t  1826.  BZ.  1796. 
■sabó  mest- 


Perenez 

!.  1796.  +  1868. 

urgói 


(Hnttinger    (Begenapurger  verebi  stb. 

Erue)  Jánoa)  jegraS- 

_j_ _^  (E^bay 


tl888. 

(SztlcB  Páliig 

Ácion) 


^gnea 
1. 18ia 


Ferencz        Jizaef       Károly        Ignácz     Antonlm  Varook* 

„..^.o.      iz-lSSO.     a«.1823.     iz.  1824.      sí.  1827.    bz  1829.  aa  1^9. 

(Stolmár    ía-fejérvári    orvos         Pécaett         Budán    (Mul  ner  (Takáca 

Seboet.)  pap.        Dorosmán      tanitú     förealt.  tanár    Pál  JózBef 

(KlBBzy    (l.BAnold«r(Rá(aoIderTabajdon)  Sukoröo) 
Ida)          Jozefa           Kati) 
a.  Bátor  Mária)'       ' 

ftMTwdat 


Istyáa.     FerencB.     T«téa. 


)r,C00tílC 


BZOHBATHT. 

VI.  tábla. 

Bi.  un.  t  ,1836. 

(FalkAnna) 


Addb  Jankft      Za6fi  Ede  Hermina 

1 1868.  t  t  BS.  1819.      (MicBoU  János 

(JazanBskyné  1 1868.        Gárdonyban) 

Hocaán)  Velenczei  jegyző 

(Lakó  a  Bora) 

A  Trencsia  megyéb&l  Ácsra  telepedett  Józsefnek')  tizenkét  gyer- 
meke közül  öt  £a  által  ivadéka  igen  elszaporodott.  Ezek  közül  István 
ágán  (III.  tábla)  mely  két  nemzedéken  félszázadnál  tovább  az  ácsi 
község  jegyzöségét  tdlté  be,  kiemelendő  András,  ki  1802-ben  ka- 
tonai pályára  lépvén,  a  franczia  háborúk  alatt  1813  ban  albadnagy, 
utébb  18-i2ben  főhadnagy,  1831— 2-ben  kapitány  leU,  1834  ben 
nyugalomba  lépett,  és  jelenleg  mint  legidöab  tagja  a  családnak,  él  Po- 
zsonyban. Több  nyelvet  beszél,  és  több  franczia  müvet  németre  fordí- 
tott, melyek  kéziratban  állnak. 

A  IV.  táblán  állók  közül  F  e  r  e  n  c  z  gönyöi  plébános  volt,  mint 
ilyen  halt  meg  1835.  körül. 

Az  V.  táblán áiló  Sándornak  (ki  1770-ben  sz.)fia F e r e  n  o z,  előbb 
Mocsán,  majdSzönyön,Eomároraban,é3  Szendén  segédtanító,  1817-ben 
Csurgón  (Fejér  m.)  iskolamester,  1825-ben  ugyan  az  Velenczén,  1828- 
tól  Verében  ugyan  az,  és  községi  jegyző.  1832.  aept.  11-én  Komárom 
megyétől  fiainak  neveire  is  nemesi  bizonyítványt  vévén  ki,  azt  1833. 
dec.  18  án  Fejér  mrgyében  is  kihírdetleté.  1861-ben  Fejér  megye 
tiszteletbeli  esküdtté  is  kinevezte.  Meghalt  1863.  febr.  20-án,  beteg 
özvegyét  Barbay  Ágnest,  kit  Szendről  vett  nöül,  és  bét  gyermeket, 
ezek  közölt  négy  jól  kiaevelt  fiút  hagyván  maga  után.  Fiai  közül 
Ferencz  a  sz.-fejérvári  püspöki  megyében  pap,  József  orvos Do-. 
rozsmán,  Károly  fSelemi  tanító  Pécsett,  és  Ignác z  főreáltanodai 
tanár  Budán,  több  munka  írója,  és  a  „Qyors-irászat"  szaklap  szerkesz- 
tője. Józsefnek  gyermekei  :  Mari,  Angyalka,  Dezső  és  Aranka;  többi- 
nek gyermekei  a  táblán  állanak. 

Az  egész  család  kath.  vallású,  hagyomány  szerint  azonban  az 
ö«ök  a  protest.  valláshoz  tartottak,  és  azt  György  a  felesége  Dese- 
rlczky  leány,  illetőleg  ipa  működése  folytán  hagyta  oda.  Györgynek 
ezen  neje,  valamint  Józsefnek  neje  Hliniczky  Katalin  után  a  család 
Trencsin  megyében  állitólag  a  Bori,  Dezséri  és  Hlíniki  rész- 


e  f  helyett.  .  -  , 

i:.-:i.cdr,(6|OOglC 


802  820MRATHT. — 8Z0M0LDY. 

jószágokban  örökséget  bJrt,  molyok  után  némely  tagjai  ezen  hely* 
ségekröl  elSnevet  ígénylettek. 

A  család  ozlmere  családilag  használt  pecsétayomatok  után  a 
pMZB  (kék?)  udvarában  bátulsó  lábain  ágaskodó  ketttís  farkú  oroazlán, 
mely  jobbra  nézve,  eisd  jobb  lábával  kivont  kardot  villogtat;  a  paizB 
fölötti  sisak  koronáján  férfikar  könyököl,  szintén  kivont  kardot  villog- 
tatva. A  paizst  szokás  szerint  foszladék  veszi  körlit. 

Daczára,  hogy  e  család  ősei  állítólag  protostáoBok  volt,  nem 
mérnök  e  család  ivadékának  tartani  Szombathy  Jánost  egykori  sá- 
ros pataki  tanárt,  (szül.  1749.  f  1823.)  kinek  több  kéziratban  hagyott 
mnnk^  közUl  a  „HUtoria  scholae  seu]  collegii  Sárospatak"  Monumonta 
Protestantiam  Hung.  ecclesiastica  czím  alatt  1860-ban  megjelent,  de 
Önéletrajza^  mely  valószínűleg  származásáról  is  adand  felvilágosítás^ 
még  közzétevésre  vár. 

Siombatby  esalnd.  (Máskép  Oek  Szombathi)  EbbÖl  számacott 
a  korában  hires  pesti  orvos  tudor  Cseh  Szombati  József.  Családja, 
mint  a  fölötte  mondott  halotti  beszédek  *)  írják :  igazán  Cseh  neve- 
zetű volt,  és  Nag^-Szombatból  eredt,  honnan  Rév-Eomáromba  szár- 
mazván át,  ott  ragadt  reá  a  Szombati  név.  Ott  élt  már  idősb  Cseh 
Szombati  József,  kitÖl  a  családfa  fgy  terjedt : 

Júzeef 

(Pázmindy  Kata) 

József 

(Caajághy  SzCke  Kate) 


József  János  István  Sámuel        Dániel        Kata 

«z.  1748.  JQl.  11.       ref.  lelk^az.         (N.  N.)  orvos.         (N.  N.)  ^oui 

t  1816.  febr.  2.  t  ""iTír^  '~Ír'v~'  HorvAlh 

Pest  várm.  füorvoB.  "■  "■  ""  "'  Mihály) 

Szombnlby  család.  (Péterfalvi)  Ugocsa  megyei  nemes  család, 
mely  több  más  családdal  1750  ben  Péterfalvára  tij  nádori  adományt 
kapott.  Eözűlök  János  e  század  elején  közbirtokos  Foi^olány  hely- 
ségben. *) 

Szatmár  megyében  Szombathy  Qyörgy  e  század  elején  bí^ 
tokos  Papos  helységben.  *) 

Szomoldy  család.  A  S  2  0  m  ó  d  y  caalád  nevét  így  is  találjuk 
Írva.  Lásd  Ssomidy  cs. 


')  L,  NAai  orvoB  doktor  Tek.BB.  áa  nztea  CbcH  Szombati  József  nríif 
halma  Peat.  1815. 

')  Bzirmay  C.  Ugocsn  pag.  124.  és  129. 
')  Szirmay  Szatmár  várm,  II.  10!. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


8Z0MÓDT. — SÍONDT.  803 

StomMy  csalÁd.   (Hetei)  Közép-Szolnok    Tármeg:yo   csaUda, 
mely  különösen  Ákoa  községében  székel. 
Töredék  sz&rniazáBi  ')  fája  ez  : 


SEOuódf  István 
(Tyiikttd/  ZbőSb) 


János  QábOT  Zsófia 

(Szekeres  (Dobay  (Szanvogh  F«r.) 

Uáría)  Bákhcl) 


Mária  Zeazsa  Erzse 

(^yné)  (3ölöny  (BölÖny 

Lajos)  Salamon) 


A  család  végnemzedékhez  tartozik  Károly,  ki  meghalt  Áko- 
son 1862-ben.  Neje  Sándorházy  leány,  kitől  leányai  Z  s  ó  f  i  a  és  K  a  t  a. 

A  család  reform,  vallású. 

Szonior,  Lásd  ZomoT  és  Kondé  cs. 

Siomordoky  család.  Kolos  megye  kihalt  régi  nemes  családa- 
moIybSl  1456-ban  élt  Zomordoki  Domokos.') 

Sldiiay  család.  Közép-Szolnok  megye  régi  kihalt  nemes  c^a- 
láda ,  melyből  Miklósnak  fia  János  (Joannes  filíus  Nicolai  de 
Zwna)  1447  ben  Keszí  Miliálylyal,  és  Faczali  FerenczcKel  kis-szarradt 
jószágán  határelkülönitést  hajutott  végre.  *) 

Sionda  család.  (K.  Polyáni)  Régi  azékely  család ,  melyből 
István  1666-ban  Sepai  szék  bírája,  1674.  és  1677  ben  ugyanott 
jegyző  is.  Szonda  Tamással  együtt  16G6-ban  primor-nak  irá  magát.  *) 

Mihály  1794  ben  kormányszéki  írnok  volt. 
Sxondy  család.  Emlékezeteséé  tette  e  nevet  Szondy  Oyörgy 
Hont  megyében  Drégely  vár  hős  kapitánya,  ki  azon  várat   1552-ben  a 
török  ellen  utolsó  csepp  vérig  védelmezte,  és  ott  el  is  hullott.  *) 

Tán  ennek  rokona  Szondy  Pál  esztergám!  és  zágrábi  prépost, 
éa  rosoni  czlmzetes  püspök,  ki  1556-ban  Olaszországban  Bolognában 
magyar  iQak  részére  alapítványt  tett.  Meghalt  1559-ben.  ") 

■)  D^csey  Mik.  kSal. 

')  Teleki,  Hnnyediak  kora  X.  496. 

*)  Ugyan  ott  214-21.Í. 

')  KálUy  Székely  nemz.  281. 

^  I>tván%  HUt.  1GB6.  kiadás.  £14.  216. 

•)  Budai  Per.  Hist.  Lei.  IlL  366. 

DiB.1izedOyGOOQlC 
1  ül «  t-' 


•  804  B20MDT. — BZONTAQB. 

Szondy  Györgynek  (tán  a  Drégelyi  bősnek)  fia  Szondy  Jakab 
Komárom  megyei  Martoa  helységbelt  Szondy  örökség  felét  1627- 
ben  Örökösen  eladta  Bóka  Jánoanak.  *) 

Ettől  tán  különböző  család  a  következő  : 

Ssondy  CBAlád.  Ey  nevű  nemes  család  él  Szabolcs  vármegyé- 
ben. Tán  ennek  is  őse  és  törzse  volt  azon  Szondy  M  á  t  h  é,  ki  1619- 
ben  II.  Ferdinánd  királytél  kapott  czimeres  nemes  levelet,  mely  jelen- 
lög  egyik  utódanái  Szondy  Imre  Arad  megyei  kis-peregi  lelkésznél 
őriztetik. 

Czfmere  a  paizB  kék  udvarában  Iiátulsé  lábaikon  két  szemközt 
álló  oroszlán,  etsö  lábaikkal  kivont  pallóst  tartva,  begyével  fölfelé,  a 
paizB  fölötti  sisak  koronájából  szintén  oroszlán  emelkedik  föl,  elaö 
jobb  lábával  kivont  kardot  villogtatva.  A  paizst  foszladék  veasi  kőzűl. 

Szongor  család.  Lásd  Zongor  cs. 

Szontagh  család  (Igléi  és  Zabari)  Magyarország  azon  csalá- 
daínak  egyike,  ^)  melyek  hazánk  történetében,  szepesi  vendég- szászok 
(hospitea  saxones  de  Scepus)  neve  alatt  ismeretesek,  és  még  az  elsS 
korezakban  a  mtivészet,  kereskedelem  és  bányászat  emelésére  behivat- 
tak. A  lőcsei  krónika  szen'nt  e  családok  már  a  tatár  dúláskor  a  XXtV 
Szepesi  városok  neve  éa  tulajdon  szász  grófok  vezérlete  alatt  Litbon- 
keo  (Lapis  refugii)  Szepcs  megyei  helységben  magokat  magas  kőfalak- 
kal bekerítvén,  éa  igy  háznépöket  s  ingóságaikat  megvédve,  a  feidutt 
Szepesi  városok,  köztök  Lőcse  új  felépítői  lettek. ') 

A  családnak  Magyarországban  megtelepedését  megelőző  korsza- 
káról, valamint  künn  a  azász  ős  helyeken  és  egyébb  német  telepeken 
nevezetesen  Weimarban,  Oppurgban,  Altdorfban,  Erégában  a  több 
helyen  vissza  maradt  ivadékok  sorsáról  és  emlékezetéről  más  illetékes 
munkák  szólanak.  ')  Itt  elegendő  megemlítenünk,  hogy  a  család  be- 


'}  F^D7e9.  Eomárom  várm.  1S6. 

')  Ezen  egéiz  cialádi  iBEaertpteBnck  forrásául  szolgált  a  köTetkezS  kítnj- 
Veceke :  Iglü  i*  tahari  Stonlagk  cialád  $tármatáii  lórtiaett  oUevelrkktl.  Irta  iSfO*- 
lagh  Dániel,  nemtUége  és  ftódai  ttámdra,  Peit.  1864.  tnelj  fáradhatlan  Bzorgaloin- 
mal  SBBzeg^üjtvo  éa  szerkesztve,  legcsekélyebb  felhozott  adatait  hiteles  {duet- 
tekkel támogatva  éa  bizonyítva  teijeszlá  elé. 

*)  Wagner  C.  Anxleeta  Scepusií  P.  11.  Cronic.  Leutscbovien.  pag.  8.  -- 
És  Rundechreiben  dcr  XVI  priv.  Erőn  und  Zipser  ííttfdte  n.  s,  w.  Leatscbovias 
1842.  8.61.0.  f. 

'}  lAaá.  Gross.  UoiveTsal  Lezicon  Leipzig  «.  Halle  1742.  83.  kíJt.  AUgem. 
Oelehrten  Lei.  v.  Cbristiaa  Gott.  Jticber.  Leipz.  1751.  IV.  köt.  677.  Knescbke: 
Adele  Lexieon.  stb. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZOHTAOH.  806 

Jövetele  előtt  már  elJJbbi  Bzékheljéa  is  szász  lovagi  rangbao  ál- 
lott, mint  azt  magyar  királyaink  által  kiadott  Ősi  czimereikröl  szóló 
okleveleik  igazolják.  >) 

Már  a  a  XIV,  században  bazánkban,  nevezotesen  a  Szepesaégen 
ée  bányavárosokban  találkozunk  a  Szontagh'')  családdal,  a  midőn 
bányászati  tudományaik  és  érdemeik  méltatásául  a  Körmöcz  bányai 
telepeikhez  közel  esö  Csernakou  helységgel  királyilag  adományoztat- 
tak.  Utóbb  ezen  birtokot  a  Zontag  család  a  többi  jog  és  vér  közöeségü 
Kermöczi  bányász  családokkal,  névszerint  Ivank,  Palik,  Kopecb,  Ku- 
bina  stb.  családokkal  I.  Lajos  király  kívánságára  a  cserébe  adott 
Muthiua  és  Csepcsín  helységekért  a  kincstárnak  vissza  szol- 
gáltatták ,  és  ez  utóbbiakra  1343.  (5-to  díe  festő  pascbae  Dni)  és 
1349.  (6  to  kai.  m.  április)  kelt  adomány  leveleket  kaptak.  *) 

Ezen  idÖtöl  egész  addig,  hol  a  család  ezakadatían  nemzékrendét 
megkezdhetjük,  több  egyes  családtagot  kell  kiemelnŰDk. 

Hlyen  volt  János  1518-ban  bélai  plébános,  ')  Utánna 

1523-ben  szerepelt  Bálint,  mint  Szepes-Béla  koronaváros 
plébánosa,  ki  mindjárt,-  a  mint  1519-ben  a  24  szepesi  kir.  városi  egy- 
házak magok  közt  Luther-szövetséget  (Fraternitas)  alapítottak ,  egy- 
házával Luther  tanát  elfogadván,  annak  terjesztése  kÖrUl  kifejtett  párat' 
lan  buzgósága  folytán  1523-ben  a  bélai  egyházban  esperesnek  válasz- 
tatott, és  ö  lett  Hellebrand  Lörincz  iglói  lelkészszel  e  vidéken  az  egy- 
ház legfőbb  reformátora.  ^) 

1533  ból  ismeretes  János  Iglón,  kinek  e  városban  volt  és 
máig  fenálló  családi  kei  báza  kapuja  fölött  e  felirat  tartá  fel  emlékezetét : 
„HANES  SVTAG.  1533." 

')  Rndolf  király  Bdománylevels  1682.  évrÖl  nemes  Zontag  Imre  litzért, 
II.  Uityia  király  czimerlevele  1610.  ^vtöI,  hol  ez  áll  i  „egregiorun  EmeritI  e< 
ÍArúiopiori  Sotmiag  í  e  cui  eliam  equitiim  Saxent'eorvm  tíe.  iüdam  tq  vilii    lui 


')  A  családnevet  a  régi  német  irományokban  Sonntag,  a  magyar- 
orazági  levéltárak  latin  leveleibea  Zontag,  régibb  magyar  okmányokban  Zon- 
togésZoDtok  alakban  találjuk  írva.  Az  1659.  dvi  czímeres  levélben  Sxon- 
lagh  de  Igló  fordul  etj. 

')  Lásd  Begestrum  de  Turoch,  Eogetnél  Mounmenta  Uugrica  p.  108.  As 
eredetiek  a  közszerzBk  ?gyik  utódánál  a  Buda  családnál  firiztetoek. 

*)  Wagner  Aoalects  Scepus  II.  p.  139. 

*)  CathaloguB  Presbiter  orum  BCupeBienainm  etc.  4-rét  Bartfael668.pag.3. 
éa  13.  Melynélfogva  tévei  Czwittinger  Dávid  állítása  .Hungária  Litte- 
rata"  ozimü  muakájában.miuth&Seypilitis   (Quendel)    Ulrínoz  hélai  els4  lu- 
tharánus  lülkéas  és  Szopea  mogyei  fdreformátor  lett  volna.  Serpíl'ns  csak  Zoti-  , 
tag  atán  1545-bea  lett  bél^  lelkész,  és  1657  -ben  lett  aaperea.  .nOO^^IC 


1556-bau  élt  GAspir,  Igló  város  bírája,  kit  hivataltáreivai 
Kupferschmídt  Jánossal  együtt  mint  a  XIII  szepesi  város  fSnökét  az 
akkori  császári  hadak  biztosai  Schreiber  Farkas^  és  Khom  Qyörgy 
vasba  veretve  Igló  piaczán  hevertettek  egész  éjen  át,  azért,  mert  köze- 
ledésök  hírére  ajándékokkal  nem  mentek  elctbck,  bizony ossabban  pe- 
dig azért,  mert  Szapolyay  hivei  voltak. ') 

Ezzel  közel  egykorii  volt  Imre,  előbb  Késmárk  kir.  várót 
jegyzője,  azatáa  1570  — 1585-ben  Laszki  Albert  szíradíai  Palatinas  ti- 
toknoka. ^)  Mint  ilyen  1593-bati  a  Szepességen  hatalmaskodó  Rueber 
János  ellen  a  káptalan  elfitt  tiltakozott.^)  1580— 1684'beQ  Tököly 
Sebestyén  ellen  Laszki  Albert  késmárki  ésschavnikijészágainak  vÍsz- 
ezafoglalása  Iránt  késmarki  és  rokuszfalvi  saját  házaiban  tartott  ta- 
nácskozmányokban  az  akkori  küzrend  és  caendháborttók  ellen 
erélyesen  föllépett,  éa  ez  által  Rudolf  király  figyelmét  is  kiér- 
demlé,  a  kítöl  1582-ben  Rokusz  és  Kaczvínk  részbirtokaira  jóvá- 
hagyó adományt  nyert.  Még  bővebb  elismerést  aratott  U.  Mátyás  ki- 
rálynál, kitől  1610.  mart.  20-án  czimeres  nemeslevéllel  díszitetett  föl, 
melyben  a  Laszki -Tököly  féle  viszályok  ügyében  a  magyar  szent  ko- 
rona érdekében  tett  hasznos  szolgálatai  elismertetnek.  *)  Nevezett  bir- 
tokain kivűl  még  a  Szepességen  Farkasfalván  1573.  76.  79.  és  81-ben 
Dubraviczky  Györgytől  szerzett  birtokrészekot.  *)  Nejétől  Láagh  Zsó- 
fiától, Lángh  Ezsaiásnak,  a  bártfai  reformátornak  közelebbi  rokonától 
voltak  e  utódai?  nem  tudjuk.  Azonban  közet  vére  volt  Kristóf,  az 
1610.  évben  kelt  czimeres  levél  kttzös  szerzője,  ki  a  most  élő  család- 
nak közös  törzsalyja  lett. 

Kristóf  15T0-ben  a  XIII  szepesi  koronaváros  tanácsnoka, 
utóbb  Igazgatója  (Fraefeclus),  végre  a  felső  magyarországi  bánya  váro- 
sok kamarása  volt.  Vérével  lidebbi  Imrével  t610-ben  az  áltatok  hass- 
nált  régi  ezáez  lovagi  ciimernek  (kék  udvarban  és  a  paizs  fblőttí  sisakon 


')  Wagner  C.  Analecta  ScepasiJ  az  iglíi  krónikában. 

')  Wagner  AnHlecta  Sccpits  U.  302. 

*)  Biepesi  káptalan  Jeg;z{lk0ii7ve  1570— t&TS-ig.  pagina  185. 

•)  n.  Mátyás  király  1610.  ^vi  cilracres  lövőiében  többi  kBzt  ezek  olvM- 
hatók:  Servitiie  Egregiorum  Bmerici  et  Ch  ri  b  topbori 
SonntagoeoaBOtiam  eqaitum  Saiionicorum,  quae  tam 
evooati  a  aton  ati  ip  a  0  rnm,  quam  et  ipái  tum  in  ezpedi- 
tione  Laszkiano  TUkSlyana,  tum  circa  Camoras  n«itt»i 
montanae  etc  cihibuerunt. 

•)  Szepesi  káptalan  1682.  lad,  6-  faio.  8.  nro  8.  Proloo.  1578.  p«.  136- 
item  157G,  nag.  9.  28.  JW.  et  1590.  png.  117.  ,  -  , 

i;,:,.cdr,COOglC 


SZOMTAOR.  807 

ÍB  ragyogó  napnak)  CBoládjn  számára  megeríieítéaát  nyerte  azon  pótlás- 
sal, hogy  a  vértbeli  nap  ezentúl  a  magyarorezági  hármas  hegy  fSIOtt 
íb  Bzétterjeszsze  melegitJJ  arnny  sugarait.  Qyermekei  közül  ismerete- 
sek :  Lajos  és  Fái,  kik  a  családot  utóbb  a  mai  napig  fenálló  czi- 
mer  kíilöobségnél  fogva  két  külön  íö  vonalra,  mintegy  kUlön  álló,  de 
együtt  tarló  családtömbre  osztották,  Lajos  utódai  czimerökrÖl  két- 
napos, Pál  utódai  pedig  sasos  Szontagh-ol<nak  neveztetvén. 

1578-ban  ismeretes  lett  Jioos-György  szepea-szombathelyt 
oskola  tanár.  ■)  1582-ben  iQ.  János,  ki  Wittebergben  tanult  ^)  és 
S  í  d  e  r  í  u  s  név  alatt  lett  ismeretes. 

Ezek  ntán  azon  korszakhoz  jiitottank,  honnan  a  család  izrSl  fzre 
követhetS  leszármazása  kezdődik.  A  fölebb  omUtett  l.  Kristófnak, 
ki  1543  banszűlo- 
tett,emlitettkét6a 
Lajos  és  Pál 
által  a  család  két 
ágra  oszlik.  Lajos 
ivadéka  azért  ne- 
veztetik két  na- 
posnak, minthogy 
fj  az  atyai  1610. 
évi  czimercs  levél 
nyomán,  mely 
nagybátyja  Imre 
kezén  elveszett , 
1632.  május  13-án 
II,  Ferdinánd  ki- 
rálytól maga  és 
Pál,  Tóbiás, 
János  és  La- 
jos fiai  részökre 
ismét  két  napos 
czi  mer  levelet  szer- 

zett :  ellenben  testvérének  L  Pálnak  utódai  s  a  s  o  s-nknak  neveztetnek, 
mert  P  á  1  nak  mint  hadi  érdemei  folytán  kfilön  czimerre  érdemesnek, 
fiai  Lajos,  Kristóf  és  János  1661.  mart.25-én  L  Leopold  ki- 
~^)"KÍ^n  8.  Nachtichten  von  deii  Lcbensumatíinden  dor  evang.  Prodiger. 
H.  73.  U. 

')  Ugyan  ott.  .  , 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


308  BZONTAOH. 

rálytdi  régi  neméeségök  megerSsitése  mellett  a  ozímer   vért  kik  odva- 
pába  a  nap  helyébe  fekete  egyfejü  sast  nyertek,  ') 

A  két  napos  czimer  a  túnan  látható  ábra  szerint  kOvetkezö :  a  fen- 
álló  hadi  paizB  kék  udvarában  hárniaa  zöld  hegy  fölött  kiható  angárok- 
kai  arany  nap  ragyog ;  a  nyílt  hadi  sisak  koronáján  ae  elöbbenihes 
szintén  egészen  hasonló  nap  ömleszti  szét  eugárait.  Foszladék  mindkét 
oldalról  arany  kék. 

A  sasos  czimer  itt  láthatólag  köretkezü :  az  egyenes  hadi  paizs 
kék  udvarában  hármas  arany 
bérez  fölött   aranycsÖrü,  egy- 
fejü  fekete  sas  szét  terjesztett 
szárnyakkal,  jobbra  fordulva, 
lábaival  a  két  szélső  bérezre 
ereszkedve  áll.  A  paiaa  fölötti 
sisak  koronáján  pedig  az  ifsi 
cflmer   arany  napja    ragyog. 
FoBzladék  jobbról  arsnykék, 
balról  ezüst  vörös. 
I         Kristófnak  £a  I.  Lajos 
öt  fiút  nemzett,  ezek  utódai  öt 
vonalra. szakadtak:  Pál  leg- 
idösb  fiúnak    vonala  azonnal 
k^  fiában  Pálban  és  Gás- 
pár ban  két  ágra  oszlott,  Pál 
az  úgynevezett  beliif-iglai,Qi»- 
pár  pedig  az  i9/<f-(ío&8tna>  ágnak  törzse  lett;  ennek  if)abb  Pál  fiantáo 
keletkezett  még  a  harmadik  az  iglá-tdroi-nögrddi  ág.  I.  Lajosnak  má- 
sodik és  harmadik  fia  T  ó  b  i  á  s  tói  és  Jánostól  ezeknek  neveit  viselő 
vonalak  származtak  ;  negyedik  fia  II.  L  a  j  o  a  az  ógy  nevezett  igU-érwá 
vonalat  alapitá,  végre  az  ötödik  fiú  a  posthnmua  Zsigmond  a  Za^ 
bari  vonalnak  lett  törzaévé.  E  azerínt  a  két  napoa  Szontagh  család  öt 
vonalra  a  több  ágra  oszlott. 

A  család  második  ikerfelében,  vagy  ie  a  saeoa  Pálnak  három  fia 

')  Éten  1661.  mart.  26-^n  kelt  czlmeres  levdlbsa  esek  olvas katók :  .Emi' 
dem  ftaqne  Lndovioam  Sxontsgh  etc  quí  alias  ab  antíqao  nobilitsri  praerogi- 
tlva  gavisi  ein  perbib«Dtur,  de  regiae  oostrae  poteatatis  plenitadioe  et  grstis 
Bpeeíali  nanc  deoDo,  Ainisais  injQria  t«mponim  prioríbns  privUegiis  In  coetnm 
Terorutn  Dostri  regni  Hangsriae  et  partiam  ei  adoeiarnm  nobilíniD  dniliiii]* 
cooptandnm,  adnamersndog  et  adscribeDdoB." 

i:r:,rcdr,C00<^lc 


SZ0HT4QH.  809 

Lajos,  Kristóf  és  Jánoe  által  három  vonal,  és  szintén  több  ág 
nÖvé  ki  magát. 

A  család  a  reformatio  óta  az  ágostai  vallást  követi,  és  annak 
Bálint  Bzepea-bélai  lelkész  ösétűl  kezdve  bazgó  híve,  tagjai  közül 
tJibben  mint  az  egyház  páratlan  buzgalmií  védői,  pártolói,  nem  különben 
mint  egyházi  férfiak  a  lelkészségtől  kezdve  a  superíntendensi  és  fel- 
ügyelői méltóságokban  fénylettek,  ')  többen  hittudorí  oklevéllel  jeles* 
kedtek,  és  vallásukért  —  mint  alább  említve  leszen,  a  legnagyobb  ál- 
dozatoktól sem  vonakodtak.')  A  polgári  pályán  ös  idöktÖl  a  bányászat, 
tudomány,  ipar,  és  füleg  a  jog  terén  működve,  számos  jeles  hazafiakat 
mutattak. 

Ezek  után  lássak  a  család  nemzé  krendét,  melyből  a  következS 
L  t  á  b  1  a  az  egész  Magyarországban  élő  nemes  Szontagh  nemzetségnek 
öbb  vonalra  mikénti  oszlását  tU  nteti  fel : 


BáliDt  János  (Har.eB)       Gáspár         iíaos-GyÜrgy         E  négyek, 

:.  hél&í  \M4tx   iglúi  bázápítŐ     iglöi  biró    sz.  szombati  tanár  [  flíAeíyetAe 
152.'.  1533.  1556.  1578.  nen  luáható. 


Imre    ...  .       Kristóf 

1570. 1610.  1570.  bánya  kamnrás 

titkár  és  1610.  czimer  sierzíi 
késmárki  jegjxb  Jmre  testvérivel. 
(Láog  Zsófia)  I 

"""l.  Lajos  Pái  ' 

»x  Ifiea.  t  1661. katonát  1650. 

^^Íl'lL"Sf.\'"'*'"Lajos      ^         Krisztúf  János        Pál        Má^Tor 

^euaigjjnauj^     1661.  sasos     1661.  kB^BgergS       Iglón    Ssiléziá-  megöletett 
Ftiyt.akSv.lafo».  ozímerszerzfi     FuJ  /  vilIIMldn  ^^^l'^**"'     han  1660. 


')  Ide  nem  ^rtre  a  nemietségnek  Námetortzágban  visssa  maritdt  vona- 
laiból kitíint  nevezetes  tagjait,  kik  kEJzül  két  Kristóf  16m  1740.  k^t  Jere- 
miás 1692.  1720.Kereszt^Iy  1720.  Károly  Gotlób  1791— 1827.  supe- 
riDteodeDBek,  bittudorok,  egyházi  tanácsosok  voltak. 

■)  Budapesti  szemle  XLVI.  XLVII.464.  —  Magjarorsz.  családai  VI.  491. 
YKI.  209.  es  M.  D.  Kleseh  Trenheraige  WKohterstimme.  Jena  1679.  4. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


I.  Lajos,  ki  at  elSba  laptm. 


1682.  hj  cxfműrlevél 
(Zeiiai|;  Jndit) 


I.  Pál            Túbiáa        N.  N.        János        ZaúGa    II.  L^oa        Zaigmoad 
iglói  bíró  OíSmöri  r-.e(Vaclia-(JóhDj)iejxl<rae«i  (Megan-    tanáoanok    potthumiu. 

■z.  1606.  hámor  blrto-  mann)  eomí  Sie     der     1659.  üj  cíímertCVTin 

f  1688.  kos  Polomán  (1.  N.  KaU  János)  (l.BÍchterK4M'^'''a'-  ^'-  '■ 

""wíAii  '(CselaerEva)  2.  N.  Zaúfia)                  8.  Horváth 

a  II.  ni. 
ét  IV. 


I Judit) 


Dániel         János  Pál  Fdyí.  V.  láilén. 

SE.  Iglún    sa.  Iglón         k.  1663. 
1646.  1661.  (N.  Anna 

Mária) 


sa.lRlón  ez.  Iglón  (Zabresikv      a».  Iglún    IgW"  "■  l^CO.    (Hoatódj  Jínoa) 
1683.      1640.      LáaiIÓD^)  16l2. 

(Olmlicser  JánoB 
XII[  Bi.  V.  gróQa) 
A  táblázat  homlokzatán  állókról  elmondottuk  adatainkat ;   vala- 
mínt  azt  íb,  hogy  a  családfa  élén  álló  Kristófnak  két  fiától  I.  L  a  j  o  s- 
t  ó  1  éa  Páltól  ered  az  egész  moBtani  Szontagh  nemzetségnek  napos 
és  sasos  czimeríl  ivadéka. 

I.  Lajos  Bzül.  1569-ben,  mint  kereskedő  éa   városi  tanácsnok 
több  mint  70  évig  hasznosan   működött  Igló  városában ;  egyházának 
egyik  legfílbbje,  és  a  város  temploma  lijra  épftéséné!  e  vállalat  voze- 
ttf)e  éa  tetemea  adakozással  létesítője  volt.  1632.  maj.  ISán  11.  Ferdi- 
nánd királytól  az  IdÓk  viharai  közt  elveszett  régiebb  armália  helyébe 
maga  éa  fíai  Pál,  TóbiáB,  János  és  Lajos  fiai  részére  új   ne- 
mesi kiváltság  leveled  szerzett.  Meghalt  Iglón  1661.  mart.  4-én,  kora 
92.  évében,  eltemettetett  az  általa  újjíttatott  templomban,  hol   örökösei 
mart.  33-án  a  következel  síremléket  álliták : 
Dem  wciland  Edelen 
Ehrenvesten  Herrn  Ludovico  Sonntag 
Dem  in  Ehren  gewesenen  vornehmen  Bürger 
Und  Handels-Herrn  in  dieser  Königlichen 
Freyen  Bergstadt  Igló,  welcher  ím  Jahr  ChriBti 
MDCLXI.  den  4.  mart.  in  XCII.  Jahr 
SeineB  Alters  auf  Christi  Verdienste  sanft 
Und  Selig  eingescblaffen  ist,  —  habén 
Seine' hinderlaasene  SShne  und  Töchter 
Dieses  Epitaphium  zu  ewig  werenden 
Gedaontniss  aurrichten 
lassen.  ^) 

')  E  Bireml^k  e  axázod  eUti  nogyeddben  -faelj^böl  ktmozdtttatván,  ttEre- 
dékei  a  caalád  tagjai  által  {tsaz  eszedet  ve,  neveaetoBen  a  fölirás,  melj  egy  Obllts 
kezel  4  láb  siélea  ée  3  láb  roagaa  táblán  aran;betUkkel  díszlik,  Dobsinára 
Siontagh  Vilmosból,  ax  nldal  lanok  Csetnekro  Sz.  Ádámhoz,  a  k«- 
alapiata  Iglún  Sí.  M  f  h  á  1  y  h  o  a  kerültek  ^a  ott  őriztetnek. 


SZOMTÁGH. 


811 


A  hálás  egyház  község  pedig  az  8  korában  emeltetett  t<3mpIom 
tornyára  cBalád  czimerét :  az  arany  napot  tűzte  fol  emlékül. 

I.  Lajosnak  fiától  I.  P  á  I  t<i  1  tovább  terjedt  a  család,  ennek  vo- 
nalán I.  Fát  két  fiától.  II.  Páltól  és  Gáspártól  és  egyik  unokájától 
Páltól  bárom  ág  veszi  származását. 

II.   tábla. 
/.  Pdl  vonalán  a  belsSiglóidg. 
1.  Pál,  ki  at  l.  táblAn. 
iglúi  biró 
BZ.  1606.  t  1683. 
(GrUnblaltErKie) 


Ziazsa  Kata        Dóra. 

(HolleRanz  (l,  Modorj 
lotvan)         Györ^ 
9.  Jelenik 
András  Oömltri 
alispán) 


II'  Pál        Jadit        JánoB 
BZ.  1636.  BZ.  1640.    BT.  1613. 
(Szontagh    IglÓD.        Iglón. 

Dora) 
itltS-igUi-dg. 


biliű-iglit-dg.  (Xanier  uota.) 

í  igló-dab»inai-ój. 

I ÍWsí.  lII.  táblán. 


Erz«a           Tóbiás        János    III.  Pál 
(Pfeaschmidt      sa.  1656.    bz.  1657.    bz.  167-2.  (RaUz  i 
Dani)           (Mal^ter  (Forschnell   <RaÍ8i        Pál) 
N.)          Zsuzsa)       Mária) 
— ' 1690. 


Szepes  m.  f 

bányász 

(Zabler  Dora) 

igló-  dobtinai-^g. 

'fÖIsi.  III.  tábUm. 


N. 
(LipichJ 


I.  Jáaos-Mibály 

szül.  1668. 
(Hartach  Mária) 


Aiina-M.     Dora.    Anna-KKta. 


JáooB.    II.  Tóbiás 


11.  Mihály 

BZ.  1718, 

(KélerZBÖfi-Mária) 


Zsófia    Rozina. 
(Dirner 
Márton) 


Anna-M.        János  III.  Mihály 

{1.  Benigni  J.  bz.  1740.  sz.  1751.  +  1825. 

2.  Bnrián)    f  1804.  orvos  dr.  IglÓD 

katona.  (Adámy  Janka) 

*"    Ede  IV.  J.  Mihály        ' 

BZ.  1803.  Iglóii  Éz.  1780.  t  1848. 

oki.  m^rnSk  Qyámnok  Iglón 

(Thomann  Emilia)  (FalzmanD  An.KH.) 
Fvlst.»kiít).la^ott. 

Janka          Anna        Ágoston    László        Vitmos        R 
sz.  1819.      BB.  1820.      sz.  1821.   az.  1829.    sz.  1828.      sz 
rGoldhecber  (Lupkovics    f  1814.  N.Váradi  Ugy v.  Lílos^n 
Aat.  Eper-     Tamás)                        hivat.      (BteioliUbel 
jesen)  5iíÍ'Í^ 


Lajos  1838. 
keresk.  Iglón 
(Benigpi  N.) 


Lajos 

Ugyv.  Iglón. 

t  1864. 


Apolló 

(Pollák  Rud.) 

RemetÓD. 


Olga 

Sí.  18S 


Ede,  ki  M  elSbU  lapon. 
az.  1808.  Iglón 
oki.  méroSk 

(Tbomann  Emilig} 

'^.  Mihály  Aureli* 

».  1631.  sz.  1833. 

TBiKyári  hfv.  (telegdí 

(inis  TalliftJ       Kovács  Liazló) 


I.  P&l  e  vonal  törzae,  szül.  Iglón  1606-ban  (L  Lajos  és  Zeasig 
Judit  szülSklöl).  ő  volt  a  XVII.  század  eUÖ  felében  Szepes  és  Gömör 
megyékben  a  bányamüvelök  és  gyártulajdonosoknak  Igló  éa  Kis  Vesz- 
verés  határaiban  a  föbbike.  O  fedezte  fel  az  iglóí  határban  legelőször  a 
Leuthansen  utóbb  Johannis-atoUna  bánját,  mely  millió  pftnál  már  több 
tiszta  jövedelmet  hozott  Mint  vallásának  buzgó  éa  renditbetlen  hive  a 
vallási  üldözések  korszakában  1678  ban  borzasztó  kínokat  állott  ki,  forró 
szurokkal  forráz v a, husszú  szakálla  égö  fáklyával  leperzselve,  Igló  város 
piaczára  a  felizgatott  nép  elé  kipelengérezve,  majd  a  város  ótczain  éa 
árkain  fel  s  a'á  hurczolva  akarák  kényszeríteni  vallása  megtagadá- 
sára; ')  azonban  6  rendithctlen  maradt,  és  polgártársai  íít  Igló  város 
fübirói  székében  tovább  is  megtarták.  Már  elübb  1664  ben  Rosnyó 
város  ellen,  mely  azon  városban  a  Szontagh  család  kSházát  vallási  ül- 
dözések folytán  elfoglalta,  a  szepesi  káptalan  előtt  tiltakozott  maga, 
János,  Lajos  és  Zsigmond  fivérei  és  Gríinblatt,  Zabreszky, 
Megander  és  Olmüczer  sógorai  nevében  is.  ^)  1676.  sept.  10-én  Szepes 
megye  törvényszéke  etött  nemességét  igazolta.  ')  Nejétől  rosnyóí 
Orünblatt  Erzsébettől  hét  gyermeket  nemzett :  II.  Pált,  Jánost 
ésL  Gáspárt  és  leányokat :  Juditot,  Dórát  Zsuzsit  utóbb 
Hollegancz  Istvánnét,  és  végre  Katát  előbb  Modory  Györgynét  utóbb 
Jelenik  András  Gömör  megyei  alispánnét.  Neje  meghalt  1679.  máj. 
27-én,  ö  követte  azt  1682.  oct  12-én  az  íglai  temetőbe. 


')  Klescta  Dániel :  Treuherzíge  Wflchteratiinine,  Jeoa,  1679, 

')  Siepeai  káptalan  1656— 6'.  Jegyzdkijnjv  i88  .lap. 

')  Szepeg  megjei  levélUr  1676.  ^vi  ygyzSkOayv  díO.  lap. 

.nOO<^iC 


BZOKTAGB.  813 

IL  Fái  BZÜl.  Iglón  1636.  (dníca  3-ia  trímtatis)  1683— 1686-ban 
előfordul  Zsuzsa,  Kata  és  Dóra  DÖvéreÍTel  ae  atyja  L  PAl  végrendelete 
iránti  tanuvallutáBokban.  >)  1687-ben, az  ö,  úgy  Lajos  és  Gáspár 
részéről  Szepes  megye  az  iránt  kereste  meg  Gőmör  megyét,  hogy  mi- 
vel nevezettek  mint  országos  ajánlatú  illető  armalisták  ezt  Szepes  ma- 
gyében  fizetik,  e  tekintetben  Gömör  megyében  meg  ne  rovattassanak. 
Neje  sasos  SzoDtagb  Dóris  volt,  ettől  hat  gyermeke  lön:  Tóbiás, 
János,  Pál  és  leányok  Pfanschmidt  Dániel ,  Eaisz  Pál  és  Rozer 
Pál  feleségeik. 

János,  II.  Pálnak  sasos  Szontagh  Dóríst&l  fia,  fzületett  1657. 
(tertia  trinitatis).  Ennek)  kassai  Forschneller  Zsiusitél  fial.  Mihály 
szül.  1688.  aug.  31-én,  ennek  Hartsch  Mariától  fia  11.  Mihály  (szül. 
1712.  aug.  5) ennek  Eéler  Zsófitól :  fiai  in.  Mihály  (szül.  1751.  jul. 
5  én)  in.  Tóbiás  és  János  és  leányai  Anna-Mária  etöbbBe- 
nigni  utóbb  Burián  neje,  Zsófia  Domer  Mártonné,  és  Rosália. 

Lajos  szül.  Iglón  1733.  nov.  17-én  (Lajos  és  Anna-Márta 
szülőktől)  17ö3-ban  maj,  16-án  a  jenai  egyetemnél  irata  be  magát,  ott 
1755-ben  theol.  dr.  lett,  és  hittani  értekezést  irt  és  adott  ki.  ^}  Nagyob- 
bára  Németországban  működvén,  utódai  ismeretlenek. 

UL  Mi  hály  (IL  Mihály  és  Eéler Zsófia  fia)  szUl.;i7d(.  jul. 5-én 
IglÓD.  Orvosi  pályára  lépvén,  1771-ben  a  hallei,  majd  a  lipcsei  és  végre 
a  jenai  egyetemen  végzett,  ott  1774-ben  orvostndor  lett  ')  és  vita  érte- 
kezését ott  ki  nyomatta.  *)  Haza  térvén ,  orvosi  gyakorlatán  kivül 
mint  Igló  városánál  árva-gyámnok  és  a  szepesi  koronái  keríiletaé! 
mint  főpénztárnok  és  táblabiró  működött.  Mint  növénybuvárt  Kitaibel 
hagyományai  is  kiemelik.  Meghalt  Iglón  1825.  maj.  5-én.  Nejétől  besz- 
terczebányai  Adámy  Jankától  fiai  IV.  J.  Mihály  és  Ede  maradtak. 
IV.  J.  Mihály  (s«(}l.  1780.  oct.  8.^  ősei  nyomain  a  bányá- 
szatra lépvén  Selmeczen  végzett,  ^s  honn  Iglón  a  bányamUvelő  és 
éreztermelő  több  társaság  igazgatója  lett,  a  városnál  pedig  mint  árva- 
gondnok és  utóbb  tanácsnok  szolgált  Nejétől  Palczmann  Annától 
gyermekei:  Vilmos,  László^   Ágoston,  Janka  Goldbecher 


')  Síepeai  káptalan  1676  -68.  jegyzSküajv  533.  lap.  4a  1686.  évi  8.  füzet 
H.betaNTOll. 

*)  Commentatio,  qua  Chriati  hnmanae  aatarae  etc.  Jenae.  1756.  Lásd  Ca- 
thalog.  Bibliothecae  Ss^cheojianae  II.  358. 

')  Haaa  huú.  Jena  Hungarica  pag.  77. 

')  De  Canaia  Impotentiae  etc  Jenae  1774.  i-i.  Lisd  Cath.  Biblioth.  Síéch, 
n.S68. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


814  BZOHTAOH. 

Antalné ,  A  n  n  a  Lupkovich  Tamisné ,  és  Paulina  Pap  Istvánné. 
Meghalt  1848.  febr.  IS-éu. 

Ede  (bzüI.  1803.  sept.  23.)  oklevelea  mérnök  ,  szintén  tglón  a 
bányász- társul  átok  igazgatója,  és  ott  a  evang.  egybáz  felügyelője,  söt 
a  városnak  polgármestere  is.  Nejétől  Thomann  Emíliától  öt  korán  elhalt 
gyermekén  kivül  születtek :  V.  Mihály,  Kálmán,  Titus,  Soma,  Viktor, 
Frigyes,  István,  Aurélia,  Alvina,  Augusta,  Thekla ,  Mária  és  Paulina 
férjezett  Telegdy  Lásziéné  Dfibreczenben. 

III.  Lajos  (II.  Lajosnak  Benígni  leánytól  fia)  hites  ügyvéd, 
1848'íg  a  szepesi  város  kerület  jegyzője ,  utébb  magányba  vonulva, 
meghalt  IglÓD  1864.  jun.  27-én.  Végrendeletében  2000  ftrot  hagyott 
özvegy  és  árva  intézetre  és  iskolákra, 

László  (IV.  Mihálynak  Palczmann  Annától  fia)  szül.  1822-ben. 
Jelenleg  N.  Várad  város  hivatalnoka.  Testvére 

Vilmos  (ssül.  1823.  máj.  22.  Iglón)  1845-ben  ügyvédi  vizsgát 
tévén,  1846-ban  Szepes  megye  liszt,  aljegyzője,  1848/9-ben  Igló  főjegy- 
zője. 1860baD  Szepes  megyei  törv.  széki  közbiró.  Jelenleg  ügyvéd 
Lőcsén.  Kéjétől  Steinhübel  Natáliától  gyermekei :  Olga,  Irma  és  Félix. 

V.  Mihály  (szül.  Iglón  1831. jan.  21.)  Edének  Thomann  Emi- 
liától fia.  Selmcczen  bányász  Akadémiát  végzett ;  jelenleg  Bercgh  me- 
gyében gr.  Schönbomnftk  munkács-frtgyes&lvi  vas-olvaszté  gyárában 
tiszt.  Neje  Illés  Tullia.  Testvére 

Eálmán  (szül.  Iglén  1837.  maj.  7-én)  mint  cs  k.  hadnagy 
1859-ben  Magentanál  elesett.  Tealvére 

Tita  s  (szül.  Iglón  184].  jan.  10.)  a  bécsi  mUegyetemen  véj^ez- 
vén,  jelenleg  bánya-mérnök.  Testvére 

Soma-Kornél  (szül.  1843.  febr.  25.  Iglón)  okleveles  gyógy- 
szerész. Végre  Viktor  (Oyőző,  ezül.  ugyan  ott  1844.  april  19-én)  c«. 
kir.  cadet. 

m.  tábla. 
/.  Pál  vonalán  Oáspdrtól  az  igló-dohiinai-  ág. 

Oáspár,  ki  a  //.  táiAán. 
8z.  1649 1 1711. 

(Zabler  Pora) 

^    Erzse  III.  Pál  11.  Gáspár  Ztw^ 

(1.  KnblDji  Oáap.        ^z.  1678.  f  1736-  ss.  1676. 1 1629.  (Schneider 

2.  Okolicsányi  Jón.       gjógyBEerész  kir.  urbur.  e  tbiró  Mátjás) 

-atispánok)  (  1.  AUdorfer  Mar.         (1.  Róth  ChariUs 

2.  KleBcb  A.  M.)         2  ^áriái^  Jalia) 
JSió-tárot-nigTádi  d 


Folyt.  IV.  IdiUn. 


Fctgl.  a  kft.  lapon. 


ídüvGoOf^lc 


SBONTAOH. 

II.  Qiapir,  ki  01  s»í£í  Uipan. 
BZ.  1675. 1 1729. 
kir.  arbuT.  ■  tbirú 
(I.  Bóth  Charítu 

2.  Máriáwy  Julja) 

""í." Mihály  Zauua    Gáapár    I>or«  IH.  Oáapflr  S-t.  Uiklóa  BS|''S  E 

Bz.  1701. 1 1760.   aa.  17Q((.  az.  Lö-  aíEpari.    ».  1711.      ax.  Igtűn'3  kÍ  g 
Görnöri  fepdoBt.    tl770.     cedn       1707.         1 1786.  1720.   g.jLg" 

(1  .Székely  Klára  (Máriásay    1706.  (JÚny  Ján.  OOmeri  kSvet  1 1^23  g  >--  S.  S 
S.Sidliely  Janka)  Ferencz)     t       klr.  nrb.)  (Csimermanit  |.^  h  ,. 

J Mária) 

'Oiaritaa    IL  Mihály    RAkhel         Klára 
Bc.  1734.        Bz.  1786.  az.  1787.        1759. 
BosnyÖD.      Rosuyön.  Roanyöo.  (Okolicaáoyi 
György 
Hanfalváa) 


i. 


IV.  Gáapár  Klára  Mária  IlLMihály    Dóra    Jánoa        Ádám    IV.  Pál. 

az.  1745. 1 1807.  (Czekua  (Merse    az,  1742.  (Görgey  az.  1751.    aa.  1759. 

táblabíró        Lajos  Zaigm.     1 1813.    János    t  1826.       1 1840. 
Dobaináj.       1758.)      1757)    Dobsinán  1768.)  Caetnekao    Oömöri 


8.P01 


1.  JuBth  Évn 


iDgrácz  Rdsa) 


2-m  VilmoB  Klára      Lipót 

■z.  1776. 1 1648.  (Dráaköczy  gz.l778. 

Dobainán  Sámuel     -f  183S. 

GOtnöri  azámveTfi    1798)  ca.  k.  kap. 

(LaDgafflId 


a  köv.  lapon. 


'  táblabíró,      azbiró 
(Fejes    HárkicHOD. 
Mária)        (Bodó 


QuaatÁd.  Ád.T"á 
SS.  1798.  Oömöri 
t  1858.  szbirá 
cs.k.kapit.  (Abra- 
m.akad.r.t.    bámy 

Joztífa) 

Albert      Hermina 
az.  1823.  (CervaN.) 
Gömöri 
sabtró 
főjegyző 
(Torma  Anna) 


£őítán.  Béla.  Jolán! 


Teréz        Kata  István 

(Tarcsányi  (Eaisz    az,  1777,  1 1859. 

Károly)    Samu)    táblab.  a  felttgy. 
Sáhón. 

(Féjérvár^  Zsnzai) 

^nlia    AnnaVlLGáa-  Fri-    TeréT 
(Both  (Okoli-        pár    gyos  (Kere- 
Tatnáa  c  lányi        t       + 
Aagii-  Dénea) 

ton) 


S^n'^ 


V.  Gáapár 
az.  1766.  t  1812. 
Dobainai  jegyzű 
(Lányi  Karolipa) 
""VT.  Gáspár  ""■ 
t 


Krisztina         Cheri  taa        Juaztina 

(Raiaz  Kereat.      (Demián  (Rupecz  János 

mérnök.  Jánoa      Iflcaei  tanár) 

ev.  leik. 


ir,Coo<^ic 


816  SEONTiaB.. 

3-tól  Vilmoi,  ki  <u  tlStAi  lafxm. 
■B.  177S.  1 1848. 

Dobiioin 
GömOrí  B  lám  vevő 

(Langafejd  Anna) 

PentheBÍleB     V.Pál  Márton    Boldiitár.     Ábrahám    BerUUo    LátiU 

■z.  1819.        BZ.  1831.    az.  182S.     az.  1917.       se  1830.    as  1833.     bs.  ISSC. 

(ig.  Ssotttagh   OSmOrí  t.  Dobsioán  Papirg^ár     orvoa  tr.   tecknihiu.    báaja- 

Dániel     üg;riBz,tbiró,  Pdnitárn.  igaigató.       Pestsa.  ÍS**8- 

kir.  tan.)  gjár-igazg.      (Niki    (HátMn  Erue)  f  1864 

(Uadaráaz  Karolina) 

Panla)     '^„^nugi,    in^^    (jjj,,    Mai^t        Dona 


I.  Q  á  e  p  i  r  ezen  ág  törzse  ,bzÍ11.  Igl&n  1649.  (fería  4.  poit 
Daicam  AdveDtus)  I.  Pál  és  OrUoblatt  ErzB«  szalSktöl.  Bűnt  hira 
bányamivelöjiherczeg  LubomírBzk;  SzanísKlótól  Lengyelország  l^^bb 
marsatljátóL  és  a  Szepesség  fclkapitányától  a  bányászat  emelése  ér- 
dekében több  rendbeli  kiváltságlevelet  kapott  1686-ban,  ezek  egyiké- 
ben Gáspárt  mint  értelmes  és  szerencsés  ércztermeldt  minden  bivatal 
elvállaláBátél  a  hatóságok  irányában  fölmenti,  a  másikban  megadom*- 
nyozza  az  érczgyárak  forgalmához  szükséges  szénégetési  joggal  ü  ig- 
léi  erdőkben  háboritlanul,  egyszersmind  négy  évre  díjmentesen  arany 
és  ezfistnél  nemesebb  előfordulható  érczekre  nézve  is  új  bánya  szaba- 
dalmat nyert.  ')  Bánya  telepeinek  főbbjei  Igló,  Demd  és  Veszverét 
községek  határában  léteztek.  Mint  buzgó  protestáns  a  dobsinai  evang. 
egyháziak  1666  ban  orgonát  ajándékozott^  a  tiszolozi  egyháznak  pe- 
dig felszerelését  tulajdon  költségén  eszközlé.  Neje  Zabeltlczi  Zsbler 
Dóra,  Zabler  Jóbnak  egyetlen  leánya  volt.  Ettől  két  leánya  Erzsé- 
bet elSbb  Eubínyi  Oáspár,  utóbb  Okolicsányi  József  alispánok  neje, 
Zstizsa  Schneider  Mátyásné,  és  két  fia  IIL  Fái  éa  II.  Gáspár 
maradtak,  kik,  miután  atyjok  1711.  sept.  22-én  meghalt,  1712.  jul 
4-én  kelt  osztály-levélben  tetemes  örökségi  hagyatékon  osztoztak. 
III.  Pálról,  mit  kalön  a  sáros-nógrádi  ág  alapitójáról  alább  a  IV.  tábis 
után  leszen  emlékezet  Most  ez  ágnak  II.  Gáspártól  terjesztését  lássuk. 
II.  Gáspár  szül.  Iglón  167Ő,  jan.  l-én.  E^t  bányászati  kitűD? 
ismeretei  s  az  érczgyárak  körül  üzleti  jártassága  annyira  emelték, 
hogy  királyi  orburariussággal  bízatott  meg ;  és  e  mellett  terjedelmes  ta- 


')  £  kiváltBág  levelek  eredetben  a  DobBinai  családi  levéltárban  álltasd 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


8Z0NTAQH.  817 

lajdon  bányai  Tátlalfttait  íb  hasznosan  foljtatta.  ProteaUns  vallásához 
ragasEkodásának  váltságáúl  1700-ban  100  aranyat  fizetett  a  Szepesi 
Itáptal&n  pénztárába.  Meghalt  Kassán  1729.  noT.  H-én  éa  ott  a  nagy 
templom  melletti  kápolna  Birbol^ába  temettetett.  Első  nejétől  pon- 
gyelokí  Bóth  Cbaritáatót  szUlettek  Mihály  és  Qáspár  fiai,  és  leányai 
Zsuzsaona  Mariássy  Ferenczné,  és  Dorottya  jamniki  Jéhny 
Jáoosné.  Második  nejétől  Máriáasy  Júliától  lett  bárom  leánya,  u.  m. 
Júlia  aenlói  Syrmíensis  Ferenozné,  Erzsébet  Berzeviozy  Sán- 
domé,  és  Éva  Syrmiensis  Eárolyné ,  és  fia  MJkUe,  ki  1723-ban 
gyermek  korában  elhalt  E  Oáspár  második  neje  után  Lorántffy,  Ba- 
kos-Petnebázy  leány  j<^n  a  Csetneki  uradalom  egyik  föbirtokosa  lett. 
Egyik  fia 

I.  Mibály  Bzal.  Eperjesen  1701-ben.  Kezdetben  Qömör  vár- 
megye táblaUráJa,  utóbb  hadi  föpénztárnoka,  végre  1730-ban  fSlUl 
vizsgálati  törvényszéke  előkelő  közbirája  volt.  ')  1711,  febr.  13-án  a 
rosnyói  templomtól  elmozdított  evangélikusoknak  maga  házában  Ber- 
zéthen  nyújtott  menedéket,  hová  a  [M-ot.  hivek  azután  is  egész  1784-ig  ^)  ' 
gyülekeztek.  Meghalt  Hnofalváa  1760.  aug.  18-áu  kora  59  évében. 
Eltemettetett  a  Késtoárki  evang.  egybáz  alá.  Feleségei  egymás  után 
dobai  Székely  Klára  és  Janka  nővérek  voltak.  Öyermekei  közül 
csak  első  nejétől  született  leánya  Klára  ért  nagykort,  mint  Okolí- 
oainyi  Győi^  neje,  kivel  az  a  terjedelmes  hunfalvi,  hozeleczi  és  szent- 
audtíiBi  birtokot  kapta.  Testvére 

III.  Gáspár  szül.  Iglón  1711.  sept.  S-án.  Atalánosan  elismert  ' 
kitűnő  törvéaytndományánál  fogva  neveztetett  ki  Qőmőr  megye  tábla- 
biiéjának.  ")  TttbbszŐr  mint  helyettes  alispánja  ia  mfiködött  176Ö-ben 
pedig  aaon  megye  orsz.  gytll.  követévé  választatott,  és  azt  dicséretesen 
viselte.  *)  Mint  bozgó  protestáns,  1747-ben  gróf  Ándrássy  Ferencz 
vmllási  buzgalma  ellenében  a  csetneki  és  dobsínai  evang.  egyházak 
mellM  caáfoló  nyomozásokat  eszközöltetett,  ')  174íi-ban  a  Qömör  me- 
gyai  eepcaresség  felügyelője  lévén,  az  akkor  még  két  egyház-kerületet 
képező  ágy  nevezett  6  királyi  város  és  tiszai  superintendentia  egybe 
olvaeztatásárél  tulajdon  indítványát  érvényesíteni,  és  Ambrózy  GyŐr- 


■)  QOmttr  megye  1780.  évi  jegjitfkttnyv.  161.  lap. 
')  Bartb«l«i&a«idfls  C.  OfimOr  978.  lap. 
')  Ugyanott  409.  lap. 

')  QHmai  megye  IsTéltárában  a  követi  jelentéarSI  v^gzíi  1766.  april. 
la-io. 

*}  Fabó  A.  MoDimeDta  hiatoríoa  Evaugelicorum  II.  168.  lap.        ^iOOQIc 
HAOVAKoaMia  oauJLDAi  z.  aOi.  6S 


SIS  SKOHTAOIL' 

gyöt  oklcori  anjét  egyháza  lelkésziét  aa  egyeelilt  keiriilfit  Baperíntenden- 
aeíÜ  tuegválMxtatflí  nskia  eikerttlt.  A  dúbsiúftí  evaag.  egyházban  tU' 
lajdon  költaégén  oltárt  állítatott.  Meghalt  llS^-baa.  Nej^l  Csünmer- 
Diann  Máriától,  kivel  1736.  Caelfatván  kait  egybe,  gyermekei  lettek: 
P&l,  IV.  Oáspár,  Mihály,  JánoB,  Ádám,  Klára. Ozékiu  Lajosáé,  U^ia 
Siiayei  Merae  Zsigmoodaá,  Dorottya  Qörgey  Jánomé  ós  Charitaa. 
Esek  küzUl 

III.  Mihály  Bzűl.  1742.  fehr.  13-áD.  Lakott  Dobainán  az  ügy 
nevezett  „Szott-kerti"  lakábaa.  Mint  GdmSr  és  Ltptó  megye  táblabírája 
éa  A  dobsinni  evaog.  egyház  felügyelője  iimeretBB.  A  dobaíiiid  ^;yház- 
ban  eoal^ét  fentartja  az  általa  áilitott  kereaatelő  medenoze.  Meghalt 
Dobainán  1813.  eept.  6-án.  Nejétől  benedekfalvi  Kiazely  Erzaétöl  gyer- 
mekei; 1.  V.  O-áspár  utóbb  Dabsiiui  város  fSjegyzöjé  éa  Lányi  Ka- 
rolina férje,  S.  C  h  a  r  i  t  a  s  Demián  Jánoaoé,  3.  J  a  b  z  t  i  n  a  Kopees  Já- 
Doa  löcaei  tanámé,  é«  4.  K r  i  a z t i  na  BaisE' Ker«gstóly  méntíikiié  v«l- 
Uk.  Testvére 

IV.  Gáspár  ssül.  1745.  oct  ő-án.  £z  íz  Qömör és Uptó megye 
táttlabirája  éa  a  debsinai  evang.  egyház  fetiigyelfije  volt.  TMtvéreivel 
Mihály,  Jáoos  óa  Ádámmal  Oömfir,  Sztpes  éa  Líptá  megyében  a  ozi- 
gányok  állandó  megtelepibéséa'Öl  iuunalyaii  goadoakodott,  és  e  végbU. 
dabfiinai  éa  oaetDeki  birtokaikon  agész  ateeákat'  épttettok  kisebbascrtt 
de  0BÍ110B  kiüsejíi  viskókbál,  hová- azegkováesolási  kötelességgel  .éa 
óhajtott  eredménynyel  számos  czigány  családot  telepítettek.  Ae  S^ 
*állandó.  lakhelyhez  kötött  gyarmat  az  istent  szolgáJatbao  is  foldea 
uraik  egyháxáhűs,ragaBskodváB,  midőn  vallásokról  kérdeztettek ,  ma- 
gokat Szontagh-valláBuakna^  leaai  v^tetták,  ebt  ma  aam  titktaif 
a  Glömör  megyei  nép  ajkáréi  az  evang.  yallásnak  'úyvo  eburesésát 
hatihatni  Meghalt  IV.  Oáspár  Dobainán  1607.  jumu*  6-án.  iiitó  tleje 
naczpáli  Juath  Éva  (1771.)  a  második  óvári  és  Bzent-mJkléai  Poográes 
Róza  (Baán  József  özvegye)  volt.  Ez  nlébbitól  Lipté  Mádas&Iváit  bbö- 
lettek  gyermekei  Vilmos,  kiről  alább,  Lipót,  ce.  kir.  kapitány 
kiről  alább,  és  Klára  a  legidőeb  (őzül.  Í17ö>  Dráakóoiy  Sámuelné 
voit.  Teaívére 

J  á  n  0  a  azül.  1 751 .  maj.  22-én,  Gömőr  megye  jeles  táblabírája, 
éa  a  kia-honti  evang.  eaparesaég  é»  rozsnyói  erang.  BUBsett  iskolának 
hoaazá  időn  át  tisztelt  fdlügyelüja,  Lakbtt  'Háh6«,  meghalt  Oe4tneken 
1825.  oct.  lÖ-én.  Nejétől  Fejes  Anna  Máriától  gyermekéfí  Ibtván 
kiröI  alább,  éa  Terézia  Tarcaányi  Károlyné  és  K  a  t  a  Raiaz  Sá- 
muelné.—  Teatvóre  ...  í~,-.,-.íiI„ 


SZONTÁGH.  819 

Ádám  Síül.  1759-beti  11.  József  császár  rendszere  után  Qö- 
mfir  megye  szolgabirája,  utóbb  a  gÖmOri  esperesség,  majd  a  sajó-gö- 
mtiri  evang.  nemzeti  iskola  felügyelője ,  valamint  a  megyei  élet- 
ben, úgy  az  egyháíi  kormányzat  terén  páratlan  erélyességet  fejtett  ki. 
1802-ben  egyik  tagja  volt  azon  felső  magyarországi  prot.  küldöttség- 
nek, mely  az  1791.  évi  budai  zsinat  által  kidolgozott  evang.  egyház 
törvényeit  szentesítés  végett  a  trón  elé  terjeszté.  Göniör  megye  a  keb- 
lebeli  kereskedelmi  vállalatok  és  vasfermelö  egyesületek  keletkeztet 
neki  köszöni.  Meghalt  1840.  mari.  17-én  Harkácson  unokaöcscsénél 
Dráekéczy  8áiauelnéL  Nejétcíl  bodófalvi  Bodó  Zsuzsitól,  kivel  1793. 
mart.  18-án  kelt  egybe,  Csetneken  születtek  fiai  Gusztáv,  és 
Ádám,  kikről  alább. 

Vilmos  szal.  Nádosfalván  Liptóban  1776.  nov.  6-án.  Az  1800 
és  1809.  évi  nemesi  fölkelésben  GömÖr  megye  seregénéf  kapitány, 
irtóbb  hosszú  évek  során  29  évig  Gömör  m<!gyp  érdemteljes  számve- 
vője volt;  egyszersmind  a  dobsinai  erang.  egyház  községnek  felügye- 
lőségét viselte  haláláig,  mely  történt  Dobsinán  lakhelyén  1848.   febr. 
15  én.  Mint  Icitíinö  és  szenvedelmes  kertészgazda  1829.  aept.  14-én  a 
bajor  frauendorG  kertésztársulat  által  rendcstagi  oklevéllel  tiszteltetett 
meg.  NejétSI  Langsteld  Annától  következő  bét  gyermeke  maradt:  1. 
Pentbesilea  Atalanta Léda Ifigenia szili.  1819-ben,  neje  iglői  Szon- 
tBgb  Dánlel  kir.  tanácsos  és  ker.táblai  tllaöknek.  2.  V,  Pál  szül.  Dob- 
sinán 1821.  april.  16-án.  Az  ügyvédi  vizsga  letétele  után  1840—44. 
Q^mör  megye  tiszt!  ügyésze  s  táblabirája  volt,  l844-beo  a  csetneki  réz 
és  vasgyárak  igazgatóságát  vállalá  el ;  e  tereli  szerzett  kitünS  avatott- 
ságának  az  irodalmi  térén  is  jelét  adá.  A  tiszai  evang.  snpenrintenden- 
tiánsik  jegyzője,  és  a  gömöri  ev.    esiieresség   felügyelője,  lak.  Csetno- 
ken.  NejétJTI  Madarász  Paulinától    gyermeke!  a   táblán   láthatók.   3. 
Márton  szül.  1823.  april.  1-én.    Jog!  pályája  után  j< 
város  pénztámoka  és  a  bányaművelésnek  is  gyakorlój 
mekei  ft  táblán  láthatók.   4.  Boldizsár  sí.   1827. 
a  jogi  pályán  haladva,  1846/7  ben  Árva  megyében  e 
bonvéd,   1860-ben   besorozott  cs.  katona.  Innen  kiv 
masznikói  papirgyár  igazgatója.  Neje  Ochtinai  Mártor 
rahám  szül.  1830.  jan.  16-án.  1848-ban  honvéd  tüz*  , 
komáromi  capitulans  szabadulván,  Bécsben  az  orvosi  tudományra  adta 
magát.  1856.  raaj.  6-áu  orvos  tudori,  1857.  mart.  ö-én  azUlész^mesteri, 
1867.  april.  20-án  basoiuzsDvi  r.  tagsági,  1367.  maj.  4-ín  sebész  tudori 
okleveleket  nyert  Előbb  több  nagy  hiiznak  rendes  házi,  Pozsony- > 

5!i» 


ban  1861-ben  vilasztott  ozegénységi  orvoB,  es  ntóbbi,  évi  oclobertól 
Pesten  egyik  jelesb  haazonszenvi  gyakorló  orvoa,  és  itt  a  torna-^ylet 
egyik  fö  alakitója.  Irt  több  Bzakbeli  tudoiu&Dyoa  értekezést  is.  *)  6. 
Bertalan  szül.  1832.  febr.  18-áD.  A  bécu  müegyetemeo végezve, 
jelenleg  QömÖrben  mérnök.  7.  L  &  s  z  1  ó  sz.  1636.  jul.  22-én.  A  selme- 
czi  bánya  Academián  végzett  és  már  a  dobsinai  érczbánya  igazgatója 
volt.  Meghalt  1864.  ang.  24.  és  ott  az  evang.  temetőben  eltemettetett.  ' 

Lipót  Vilmosnak  testvére  szül.  1 778.  Nádosfalván  Liptóban. 
1800-baa  már  a  Ferdinánd  föbzg  gy.  ezredben  kapitány.  Az  1806.  évi 
hadjáratban  kapott  súlyos  aebek  folytán  nyugalomba  tépett,  és  sokáig 
Bécsben  elfikelíi  ismeretségi  körben  élt.  Utóbb  Dobsinán  lakott.  Ifeg- 
halt  Rosnyón  1832.,  febr.  3-án  nötlentíl,  ^s  ott  temettetett. 

István  (Jánosnak  Fejes  Máriától  6a)  szül.  17T7-ben.  Korának 
nevezetes  jogtudósa  és  Qömör  megyei  táblabiró.  A  kishonti  evang. 
esperesség  buzgó  felügyelője  volt,  és  a  rima-szombati  evang.  egyház 
és  paplaknak  felépítésénél  egyik  bőkezűbb  adakozó,  A  nma-brezói  vaa- 
termelö  társaság  igasgatóságának  tevékeny  tagja.  Meghalt  Ráhón  1859. 
dec.  8'án  és  ott  temettetett.  Nejétől  komlós-keresztesi  Fejérváry  Zsu- 
zsannától gyermekei  közül  VI.  Gáspár  és  Frigyes  korán  elhal- 
tak ;  leányai  Júlia  Both  Tamásné  Asgáthon,  Anna  Okolicaányi  Dé- 
nesné  Rima- Bányán,  Teréz  Kerepeasy  Jenöné  Csetneken. 

OuBztáv-Ado  I  f  a  híres  magyar  bölcsész  szül.  Csetoekea 
1793.  april.  9-én.  Elvégezvén  a  jogot,  és  már.  tíirvény  gyarkorUton  lé- 
vén, 1813-ban  katonai  pályára  lépett,  mely  téren  a  franczia  háborúban 
is  részt  vévén,  14  évet  töltött  főhadnagyságig  emelkedve.  Már  ez  idő- 
ben a  tudományos  irodalommal  faglalkozván,  1832-beQ  a  m.  akadémia 
1.  tagjául  választatott.  1836-ban  kapitányi  ranggal  nyugalomba  lépett, 
és  lakását  elŐbb  Rosnyón  és  Miskolczon,  majd  utóbb  véglegesen  Bu- 
dapestre tévé,  és  szenvedelméé  dinnyészete  mellett  magát  egészen  a  tu- 
dományos, kiválólag  pedig  a  bölcsészeti  szaknak  szentelé.  1839-ben 
a  m.  akadémia  rendes  tagúi  választotta.  Számos  irodalmi  müvein  kívül, 
mint  bölcsészeti  iró  e  nemben  kiadott  önálló  müvei  a  „Fropylaeumok" 
stb.  által,  úgy  jeles  értekezései  nevét  irodalomtörténetileg  nevezetesaé 
tevék.  Hint  iró,  mint  ember  s  hazafi  átalában  a  kitűnők  sorába,  tarto- 
zott. Meghalt  Pesten  1858.  jun.  T-éo.  Eifemettett  a  kerepesúti  katonai 


')  Láad  SitzaDgsberíchte  der  kaís.  Akademie  der  WiBsenscb.  1866. —  He- 
diz.  Woctietiichrífr.  1865.  67.  —  Zeitschrift  des  tJat.  homeopath  VereioB  1857. 
Za^rift.  f.  homwp.  EUatfc.  1869.  Verbandhugcn  dea  Verelna  fllr  NatorkoDde 
sn  Prewburg.  atb.  ^.  , 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


8Z0NTAQH.  831 

temetőben ,  sírja  fölé  az  akadémia ,  gazdasági  egjesület  b  rokonai 
egjeeülten  díszes  emléket  állítottak.  Képe  az  Akadémia  termében 
felftiggeszletett.  ')  Testvére 

Adám-Tadé  szül.  Csetneken  1794.  nov.  2-án,  Egykor  GömÖr 
megyének  1819-töI  a  ratkói  járásban,  1823 — 27.  a  serki  járásban  szol- 
gabírája,  utóbb  Özv.  gróf  Steinleinné  jószágkormányzója.  Meghalt 
1830-ban  Száazdon  Hont  megyében.  Nejétől  Abrahámy  Jozefától  gyér* 
mekei:  Hermina  Cerva  Sándorné  és  Albert,  ki  1823.  született. 
Az  ügyvédi  vizsga  letétele  után  GKímör  megye  jegyzője,  1846-ben  al-, 
1S48— 5(Xben  föszolgabirája.  Majd  ismét  1861-brai  azon  megye  fŐjegy- 
zíiije  volL  A  sajó-gömörr  nemzeti  iskola  felttgyelősséget  viseli.  Lak- 
helye Királyi  helység  Gömörben.  Nejétdl  Torma  Annától  gyermekei  a 
táblán  láthatók. 

E  nevezetes  ágból  megemlítendő  még  a  XVII.  századbeli  vallási 
üldözések  korából  az  essélyes  és  buzgó  nő  Szontagh  Erzsébet  I.  Gás- 
párnak Zabler  Dórától  lő71-ben  született  leánya.  Kagyatyjának  Pál- 
nak, úgy  Róth,  Czimmermann,  Czauner,  Absoloo  stb.  sógorainak  kí- 
noztatásait  többnyire  talajdon  tapasztalásából  tudván,  elhatárzá  magát 
rokonai  további  megvédésére  a  vér  ontó  Caraffát  megkérlelni,  e  czélra 
módos  szülőitől  tíz  ezer  f^t  eszközölvén  ki,  ')  sat  1687-beo  ang.  hó- 
ban maga  személyesen  mintegy  vérváltságul  kézbesité  a  vérontó 
tábornagynak,  melynek  következtében  a  Szontagh  család  egész  rokon- 
sága és  ezzel  Árva,  ~Liptó  megyék  egy  nagy  része  megmenekült  az 
eperjesikegyetlenkinoztatáfltól.  Első  férje  Kubinyi  Gáspár  Liptó>Nagy- 
Olaszíbao,  a  második  Okolicsányi  József  Arra  megyei  aliepány  Mok- 
rágyon,  kik  a  nejök  által  lefizetett  váltságdíj  folytán  nem  kevéssé  ha- 
tottak oda,  bogy  a  nevezett  megyebeli  evangélikusok  Caraffa  kegyet- 
lenségeit kikerülték.  Végre  Árvában  a  pestis  dühöngésekor  pénz  köl- 
csönzéssel segíté  a  szenvedőket. 

Következik  e  vonalon  i  f  j  a  b  b  Pál  ága. 


*}  Lásd  Aetiajza  Ujabb  ismereték  tára  VI.  k.  807.  Magyar  írók  dletr^sa. 
I.  k.  464.  stb. 

*)  Hafaxin  fitr  Geacbibta,  Statistík  nad  Slaatireoht  dor  oest.  Hoiiaicbi« 
OOtting.  1806.  IL  27.  -  Budapesti  Hemle.  XLVL  464.  éa  e  muuka  VI.  kOt.  491. 
VUI  ktít.  ao8. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


n  BZONTAOB- 

IV.    tábla. 
/.  Pál  vonalán  Oátpár  fiától  III.  Páltól  az  igló-sároí-nógrádi-ág. 
'Oáapár,  ki  a  III.  tüMn. 
tz.  1649.  t  1711. 
(ZaUet  Dóra) 


m.  Pát,  ti  a  m.  lábidm. 
■z.  1673.  +  1726. 

4»  birtokos 
(1.  Aiadorffer  Anna  M. 
S.  KleichA.  Zsuzaanna) 


U.  Qáepár  atb. 

ai  igló-dob- 

anaiág 


Dóra      GrzBe       Bóia    I.  Sámnol    IV.  Pftl  Anua-H.    a-t.  JAnOB-Lijos'?  ^ 

p«itÍBben  (Jöho;  (1.  báró      az.  1704.    jesnltB.  (Bchober         (B«er  ZiDzai)n° 

i       Tóhiit)  de  Bois       t  "66.  Márton)                                -f  S 

de  Valler  orvos  doctor  g-Ö 

8.BrniupUller  Epetjesan  "B.J" 

katoDatiazt)  (fialliganaz  -      m^ 


Anna- Róza) 


M.  Erzse        ZauKsa    Éira-Röza    II.  Sámael        Hibáty      Anna-Uária     =•■ 
(Ouwxaugb  (Bauantz    (Tomárj  as.  1136.t  18^3.  es.  1736       {WeUerné       S 
Pál)         Frigyes)      Márt )      Superiotend.      f  1822.        Roenyón)       """ 
JogkOrmánjxó 
(1.  OkoliMánTi  A.  Uári^ 
2.  Qedej^  Janka) 


I.  látván 

■z.  1779.  t  1851. 

e^d.  Bdr.  taa. 

lak.  Sxéceéuf. 

(Veres  Anna) 

mb.  16fi».)    , 


LajoB 

Bs,  1783.  t  1846. 

jngkorm. 

(rúseneggi  

Wekker  Anna)  ^,,g^j     " 

t.  leia. 

Hiekolot. 
(Dubraviczkj 

Júlia) 

Tamás. 


lII.  Sámael 
az.  1788. 1 1843. 
UT.  ügyész  EperJ. 
(Mflrtonffy  JMika) 


Urv 


Zbuzsí  Ousztáv 

Bz.  leSO.  BS.  1826. 

(Sarlay  Jánoa  tíizéi  föhadn. 

tanár)  (P^icaky 

Flini) 


Hlklús. 


Aranka. 


Janka        IV.  Sámuel  Mibál;  Erzsi 

iz.  1607.  t  1659.      BZ.  1610.         sz.  1814.         sz.  1816. 
(Kheberieh        lak.  BrUsfel.  f      (Tolnay  Jánoi) 

Páln^)    (1.  Szontagh  Antónia) 
2.8r4tar  Éva) 
1-ttfl  Tivadar  sz.  1833. 

(S«ontagh  Blanka) 

Ágpta  Sára  Antal 

BZ.  1861.  sK.1862.  BB.  1864. 


Mária 

Antona 

z.  1812. 

sz.  1610. 

+ 

(Szontagh  Sámnel 

elvált) 

.-   Ferenca  V.  Pál 

BZ.  1S14.  sz.  1820. 

volt  nógrádi       V.  vároai  kttvet  1647. 
Bibicó.  lak.  HorpácB. 

(Darvaa  Ágnes) 


U.  István  Blanka 

aa.  1839.  sa.  1811. 

(Szontagh  Tivadi 


Mária      Áknea 
t  1651.    aa.  1867. .  , 

r)  ..nOO<^IC 


8K0KTA0H.  S33 

El  Ag  törzse  III.  vagy  iQabb  PAl,  I  Gáspárnak  Zabtsr  Dorot- 
tyálól  1673-ban  Bzületctt  fia/  lg\6  városábRii  mint  bányatatajdciios, 
Bárifa  és  Bperjes  v&roaában  mint  gjógyEz^rén  és  ftildbirtokoB  isme- 
retes. Megbalt  BpsrjeBen  17^.  májas  28-An.  Kétszer  nösü(t,  elsÖ  n^e 
nB<  Aisdorfer  Anna-Mária,  a  második  Elesch  Anna-Zsuzaantia  volt, 
Az  eistitöl  születtek  gyermekei:  1.  Dóra,  mh.  pestieben,'2.  Brsee 
jamnik!  J6hay  -Tóbiásné,  3.  R6za  elSbb  báró  de  Bois  de  VaUef, 
ntóbb  Bnmnmfíller  kirtonatisztek  neje,  4.  I.  Sámuel,  kiről  alább, 
5.  IV.  P  á  t  jeauita,  6.  A  n  n  ar-M  ária  Sch&ber  Hártonné ;  a  mAsodík 
házasságból:  7,  János-Lajos  Beér  Zsuzsi  för)e,  és  8.  János* 
Gáspár,  báró  SplényE  Karolina  férje,  kiknek  részére  alyjok  1793. 
ocrt.  27>én  kelt  végrendeletében  tetemes  vagyont  hagyott 

I.  Sámuel  szUl.  1704.  A  német  egyetemeken  tanált  1727—31- 
bflB,  ez  utóbbi  évben  a  HaUei  egyetem  előtt  orvost  tudoreágra  emel- 
tetett, éa  „De  MetftstHsi  Morbomm"  (nyomt.  Halle  1731.)  ér- 
fékezett.  Mint  Eperjes  városa  fi  orvosa  34  évig  szerenesés  eredmény- 
nyel működött.  Meghalt  ott  1766  ben  és  ugyan  ott  april.  21-én  elte- 
mettatett.  KejétÖl  nemes  Halligansz  Róeától  négy  leánya  és  két  fiíi  II. 
BAmuel  és  Mihály  maradtak. 

II.  9ámuel  Eperjesen  szül.  1736.  febr.  26~án.  Mintán  Eperje- 
sen  és  végre  Pozsonyban  iskoláit  bevégzé,  1760-ban  akormánytól  kiadott 
i&tlevél  mellett  előbb  az  altdorfi,  utóbb  a  jenai  egyetemeken  a  hittan 
reades  hallgatója  lett,  Esntán  a  göttingeni  egyetem  látogatásától  á 
kormány  visszahivó  rendelete  folytán  ehtttetvén,  haza  tért,  és  a  szak- 
májához tartotó  nevelési  téren  báró  Podmaniczky  LAszlóés  József  ve- 
■etőjé  lön  14  éven  át  a  hazai  és  német  ÍÖ  iskolákban.  1776-ban  a  kas- 
sai evang.  német  egyházközség  lelkészéül  hívatott  bieg,  ée  miután 
időközben  még  is  a  Oöttingen!  egyetem  előadásait  hallgatá,  onnan  VÍ- 
SZB  térvén  és  dec.  16-áD  felszenteltetvén,  advent  4.  vasámapjáD  Kas* 
«án  hivatalába  beiktattatott.  Itt  mtíködőtt  1806-ig,  midtin  e  brva- 
taláról  leköszönt.'  Időközben  ]791--ben  a  pesti  zsinatnak  egyik  ki- 
tÜnö'  tHgja  volt  Végre  1807-í>en  Superintöndens-nek  válaszi 
Utottí,  é«  april.  27-én  beiktattatotf.  ')  1817-ben  a  göttfngeni  egyetem 


')  aStrmones  oocMiIoae  electlonfB  et  inaugarátionis  BtrrerentiiMimi  Dni 
SaaiMlis  gaontagk  Distríctiu  Tibiseani  A.  Evang^icOTnm  BapeEÍnteodeBÜh* 
Eperjesioi  1807.  —  Amici  Caaiovienaes  riro  Dei  Revorandieaimo  etc,  Samueli 
Saontagli  etc.  gcatalabuodi  erezQcuDt.  CaaaqvUi:  1808.  —  Ée  Orfttio  impedi- 
menta  salatis  Evaugelloorum  ín  Hungária  siooere  recensene.  Auctore  Joan- 
Fitjaa. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


834  SZOMTAŰB. 

hittuii  tudori  oklevéllel  tisetette  meg.  Meghalt  1622.  jnl.  7-én,  kora 
S6  évében  Epeijesen,  é»  ott  az  általa  alapított  sírboltba  eltemettetett 
OsezeB  vagyonát  az  evang.  egyház  anyagi  felsególlÓBére  fordítá.  0 
Bzeírzé  azon  telkét,  melyen  1804.  máj.  S-án  a  kassai  er.  egyhás 
al^ja  megvettetett ;  tőle  ered  a  tiszai  evang.  egyházkerület  péns- 
tára,  USIe  az  elemi  tanítók  és  ezek  özvegyei  gjámalapja,  valamint 
a.  szerencsétlen  és  szűkölködő  egyházak  segedetmi  tökéje  is.  O  ala- 
pítá  ama  60  pftnyi  Ösztöndf  jt,  mely  a  német  egyetemeken  hittanhall- 
gató  magyar  i^ak  egyikének  szánva  van.  A  fancsali  ev.  egyházat  or- 
gonával látta  el.  És  ezeken  kivUi  még  mis  13,000  forintra  menő  ke- 
gyes alapítványok  is  tSle  származnak.  Dolgozatai  közfii  szésaéki  be- 
szédein kivüt  említést  érdemel.  „Occasionalia  ChronostioaéaEpigram- 
mata"  czlmtt  kéziratának  egy  kötete.  Testvére 

Bíihály  SZÜL  Kperjesen  1738.  aug.  4-én.  Jeleefll  bevégzett 
jogi  folyam  és  ügyvédi  vizsga  után  1765-ben  gr.  Amadé  Thadé  r. 
ügyésze,  majd  hamar  herozeg  Eszterházy  Miklósnak  előbb  a  véglesi, 
utóbb  a  bajáki  uradalmában  r.  ügyésze,  végre  a  berezeg  uradalnuú 
jog-igazgatója,  és  midőn  hzg  Eszterházy  Hiklós  az  Edelstetteni  arada- 
lom megvétele  által  a  német  birodalom  fejedelmi  herczegeinek  sorába 
lépett,  ennek  udvari  tanácsossává  neveztetett  ki.  Az  1790,  évi  ország- 
gyűlésen mint  b.  Calisch  János  képvlselSie  vett  részt,  1792.  és  a  köv. 
években  a  budapesti  evang.  egyházközség  felOgyelSségét  viselvén,  az 
1811.  évi  e^etemes  ev.  gyUlésenÖOC  ftal  járult  az  evang.  iskola  aege- 
delmi  alapjához,  tlógrád  megyében  szép  birtokokat  szerzett,  melye- 
ket utódai  jelenleg  is  bimak.  Meghalt  1823.ban.  £ls0  neje  Okoficáá- 
nyi  Anna  Mária,  a  második  Mesko  János  özvegye  gedei  Qedey  Jaaka 
volt.  Az  elsőtől  maradt  csak  három  fia:  István,  Lajos  és  HZ.  Sir 
m  n  e  1.  ■) 

István  szOl.  1779.  febr.  3-án.  A  törvényes  pályát  dicsérettel 
végeevén,  előbb  hzg  Eszterházy  r.  ügyésze,  majd  gróf  Forgáoh  Jów^ 
és  h^  Kohiry  Ferencs  uradalmaik  igazgatója,  végre  pedig  Szász-Co- 
burg  Góthai  Ferdinánd  fejedelmi  hzg  magyarországi  uradalmainak  fB- 
iga^atója  lett  és  1827.  febr.  1-én  Szász  Coburg-góthai  Ernő  fejedelmi 
hzg  által  udvari  tanácsosul  neveztetett  ki.  1838.  nov.  9  én  a  f^edelmj 
ház  által  nyogalmazva  lön,  de  aaon  meg  külömbőstető  mAgtiseteltetés* 
sel,  miszerint  a  m.  nrodatmak  úriszéki  elnökségét  a  fejed,  hsg  réwé- 


■)  Kik  Hógrád  megyétől  1886.  Jul.  15-^d  1068.  u.  a.  kaptak  Demesi  bt- 
aODyitvinyt. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


röl  továbbá  is  ö  vigye.  Párfttlon  eszélye  és  erélyegsége  úgy  a  megyei 
életben,  mint  föleg  pedig  azon  kivUl  íb  aa  ország  minden  httóságainái 
és  íntéset^nél  jótevő  ét  hat^yos  befolyással  birt.  Örökségét  maga  is 
Bzerzeniényekkel  gyarapitá.  Ue^ult  1851.  sept  It-én  lakhelyén  Szé-, 
csényben  éa  15-én  a  családi  sírboltba  Ssirákon  eltemettetett ;  hová  öt 
öBvegye  Veres  Anna  1869.  majua  4-én  követte.  Gyermekei  követ- 
keBÖk: 

1.  Mária  BZ.  1812-ben.  Heghalt  hajadonan. 

2.  Antónia  aziU.  1810-ben,  unoka  testvérének  Szonta^ 
Sámuelnak  elsS  elvált  neje,  Ss.  Tivadarnak  édes  anyja. 

8.  Ferencz  sz.  1814-ben  febr.  27-én.  Az  Sgyvádi  viasga 
letétele  után  1836—1842.  Nógrád  megye  abzolgabirája,  1649  ben 
agy  ideig  föszelgabiró  voH.  Szép  birtoka  kezelésében,  meljTe  néave 
még  íQu  korában  1834/5-ben  a  magyar-óvári  gazdászati  intézetben  ké- 
SBŰlt,  mint  kitűnő  gazda  ismeretes.  Lak  Lapajtön.  Nejétől  nagyréti 
Darvas  Agnestól  egy  fia  István  és  két  leánya  Blanka  (kétszere- 
sen unokatestvérének  Szontagh  Tivadarnak  neje)  és  Ágnes  él, 
nvnt  a  táblán  láthatni. 

4.  Pál  Síül.  1820.  sept.  Il-én.  Jelesen  végzett  Ügyvédi 
vizsgája  után  k(wa  if  joaágában  1842-ben  Nógrád  megye  szolgabirája 
1847-ig,  a  midőn  le  mondván,  mint  Libetbánya  sz.  kir.  ■ffáros  követe 
vett  részt  az  utolsó  pozsonyi  országgyűlésen.  1848-ban  Bécsben  a  ma- 
gyar kQlagy  ministeriumnál  fi^almaaó  ,  utóbb  Bém  tábornoknak 
Béoaböl  kimenckttléee  elömozditásávid  vádoltatván,  két  évi  vasra  elOélt 
várfogoly  Csehországban,  honnan  azonban  1850. jul.  27-én keltcsászári 
kíbocsátvány  mellett  m^szafaadolván,  nem  sokára  birtokára  Horpácsra 
telepedett.  A  politikai  pályára  alapos  és  kiterjedt  késztüts^nek,  va- 
lamlot  előbb  «  polgári  és  egyszersmind  az  irodalmi  téren,  ngy  jelenleg  a 
visconyok  jelen  állásában  föleg  aa  evang.  egyházi  egyetemes  gyűlésen 
ÓB  azon  kivűl  is  fényes  jelét  adván,  átalában  mint  a  hazai  intézeteknek 
anyagiiag  is  hő  pártolója  ismeretet. 

Lajos  szál.  1 782.  febr.  8-án.  A  jogi  pályá^  és  egyszownind  az 
idelsborgi  gazdasági  intézet  tanfolyamát  is  vizsgatétellel  bevégezvén, 
előbb  híg  Eszterb^y  arodalmi  igazgatóságánál  titoknok,  majd  1806^ 
bao  agyon  oU  uradalmi  igMgató,  1618-bBn  gr.  Erdődy  József  urodal- 
mi  és  jogigaagatója  és  több  megye  táblabirája  volt,  átalános  tiszteletet 
aiatfa  min4anQ|tt.  U^balt  Epetjeken  1848.  nov.  14-én,  és  ott  a  családi 
sírboltba  eltenMttetett.  .Mint  ai^  egyház  ügyének  buzgó  előmozdítója, 
Trencsin  megyei  K.ohan6czi  birtokán  az  egyháBfelUgyelSeégel  is  vitte, 

.nOO<^iC 


^8  ottaUlk^  fiseté8ét400  ft.  alapitrányávs)  gyarapitá.  Nejétit)  roeen- 
B^  Wecker  Annától  a  táblán  látható  négy  gyermeke  közfti  fia 

IV.  Sámael  nal.  1610.  niaj.  29.én  Zólyom  megyében  Magy- 
.  Ssalatnyán.  183L-ben  ügyrédi  vizKgát  tévén,  nógrádi  megyei  Kie-Ssa- 
latnyai  pasBtai  Inrtokára  telepedett,  éa  1843-ben  Nógrád  megye  í6  áti 
igaBgatéjává  választatott,  ats  matadváii  1843-ig,  —  1848  bsti  az  eper- 
jesi  nemzeti  őrség  parancanokának  segéde,  majd  honvéd  k^ntány, 
utóbb  a  nagyTáradi  ioir.  VésetÖrvényszék  közbtrájo,  végre  a  13.  bn- 
azár  ezred  őrnagya,  és  kományBÓi  badioaztalyi  titkára.'  A  fegyver  le- 
tétel után  Aradon  virfogoly,  a  ob.  hadi  törvényaaék  elé  állítva,  asou' 
b«n  1849.  noT.  onnan  kiszabadáit,  de  1850.  jan.  1-én  ismét  a  pesti  cs. 
k.  hadi  tBrvényszék  elé  idéztetvén,  nánt  meg  nem  jelenfi,  hri^téletben 
mwaiztaltatott.  O  az  alat^  mint  kíüföldre  menekdlt,  végre  Brasselbe 
telepedett.  1863.  aug.  31>én  Pesten  megjetenvén,  maga  bejelentése 
ntán  ismét  letartóitatott,  atonban  nov.  19-én  megkegyelmesés  mellett 
ktazabadnlt.  Mint  a  Bicbeféle  bankárfaás  ügynöke  jelenleg  »  Vág 
Tttigyi  vasit  érdekében  mttkiídik.  Elaö,  elv^t  nejétSl  Szont^b  Aoto- 
niátél  fia  Tivadar  (szül.  1832.  jul.  1 .)  Iskolai  végétével  a  m.  óvári 
intézetben  a  gazd.  tanfolyamot  is  bevégezve,  jelenleg  mint  nÖs,  gazda- 
sággal fogialkoxik ;  gyertaekei  a  táblán  állanak.  IV.  Sámuelnek  máso- 
dik aeje  soandai  Sréter  Éva  öavegy  DobraTÍCBkyaé,  kittil  gyermekei 
rácaenek. 

HL  Sámuel  (Mihálynak  harmadik  fia)  síüL  1788.  febr.  15-6n. 
Bli&t  oUefvele8'(lgyvéd  gr.  Forgáoh  József  s  mások  r.  f^észe  volt 
33  év  sováfl.  Ab  orssággyülésen  mint  gr.  Zichy  és  b.  Lueénszky  kép- 
▼isetöje  vett  rjszk  A  foUö  m.  országi  bányáBsati  társaUt  r.  tafja,  s 
Bpeijes  és  Kaua  sz.  k.  városoknál  es  ügyben  képviselttje,  a  fefsR  ke- 
BOSBOzei  és  ránki  evang.  egyházak  frittgyslSje  e  tttb^  megye  táblabi- 
tA^  volL  Meghalt  rozgOnyi  birto^ln  1843.  spril.  6  án,  eltemettetett 
Epeijesen  a  osdádi  sírboltban.  !Neját6l  Mártonffy  Jankától  gyermeken: 
Albert,  Zsuzsi  Sarlay  János -narviui  ev.  tanár  neje,  és  Q a s a- 
táv  mMradt^.  Esek  kikiÜi 

Alb«rt'ual.  1818.  nov.  7-én.  Oklevele*  flgyvéd,  1841—46- 
ban  kzg  EnsterfaáBy  nrod^  gtbst.  1847— 185ő:  az  ózdi  vasgyár  péna- 
támoka,  186(X'l-t)en  Borsod  vármegye  aljegysJtje  volt  Jelenleg  lak.  Mis- 
kolcBon.  Mejétfll  Dubravíosky  JnliánDátét  gyermekei  a  t^lán  láthatók. 

Guaztáv  Mül.  1825-ben;  A  katonsá  pályárU  mint  a  7.  m. 
tflséareBredben  hadnagy  ríaua  vooAtt.  186e-ban  n6al  vette  Té%yörii- 
HU  Pánícsky' Fruerisicát, 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


II.  Lafoe  vűnaltfn  fiailól  Jánoítál  az  i^ó-dreai  dg ,  ///,  Lajostél  a  roee- 
nyói,  Jákahlól  a  tornai  dgakknl. 

II.  LaJM,  t>'  o*  /.  WU>. 
HenRtw  IglÓD 
1659.  újított  oiüner 

lOT^l  szerzfije 
(1.  Eichter  BÓH 

2.  HorvAth  Judit) 

I.  JánoB  Mátyás  Margit  Bozioa  UI>  Lsjoe  Judit  Eizse  '2-t.  Jakab 
ao.  leöO.  SB.  1653.  (Groth  (LNoomsnn  bz.1654.  (l.Uodorj  (OHii-  sa.  1675. 
XULsze-  lg\6a.      Jánot         Jakab       OSmtíri  KdlerJAn.  ther  IglÓD 

peai                 Keamárkról)  2.SBend7  '  tbitó       2.  Tóth    Sajnu)       (Ujbiay 
V.  Praetor                                   Oábor)    (N.  Mária)  Szabados  Zsacti) 

(FiokZauzai                r » >.•  n  y  d  í-d ;.        j  Márt.)  | 

Kata  LÖ-  <— ^ ■- ^— -.  .     .        I 


j^,.        Zsuzsi        Qj'úTgj    JáocB      Márton 

'  "««"*     (Seentmik-    t%.  1700.  bb.1679.  aí.l690.1glón 

löea;  Oodof.   Igtto.  lak.  Kdemárk 

PrímóczoD)        I 


I 


Jánop  Lnídgard 

az.  1692.       BS.  im 
RozBfdn.       BoiDfőn. 


<8Mlb>v;ce 


Sámual 
Rozsnyán 


Kata  Judit        U.  János 

1702—1749  (Graub    az.  1697.  Iglón 

Gábótioa  Mártm).        f  l^B^         '  lír.^.  «=«,»„  ' 

~     -  -  ■  ÍSpóner  A™eB^     ^™'  '»'*"■ 


(Venkócay  Dán. 


I  Ágnes) 


Rozina         Ül.  János 
(Fiacber  sa.  l!2i.  Kéamárk. 
N.)      (SzODtagk  A.Mária 
6z.  Bzombatbál) 


I.  Sámuel 
sz.  17611 1 1815, 
(GrodkoTBzky  Éva) 


Anna-Mária 
(Usruty  Jáaos)  ' 


H^YM  1607.     Asaa^Uácia        U-  Sánuiel    IV.  Lajos        Zlöfia  1780' 
{PaleflcUán,Mih.  1808—1825,    az,  17^2.  t  1817.       f  CMank  N. 

BoBztcrcze'n)  (MáríáBaj  Zsicn.)    Zaszkálon  SáTos-Szebenben) . 

(Beldnyinona) 
Fofi|l,aJbÍD.(npoit. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


II.  SAmnel,  ti  -i  előbbi  Uip<m. 
sí.  1762.  t  >847. 
ZasEkáloD. 

(BeUii;i  llon»> 

m.  Sámuel        ^     Dipiel      > «    Juli  a     ^S    Hátyáe        Pii        Mihih' 
8».1S06.  t18&6.°     Bs.  1809.     a  3  la.  1814.  a^   ».  1830.  u.  18SS.    ■■.  ISa 
Óláborazágban  ?    kir.  tsnáca  ^•^crancMli-o  ,'    m^rojik     Árra  t.         t 
(Burgh  Erese)    S  ker.  t.  Uln.  F- Joob  Pál)S  ?    Bitranya  uü  igazi;. 

' Sr": '  r  (S»ontagh   -  ■      Cser-     U  -v.Ceobokán    1861. 

IRJL1  sPentbeaifea)-   S    nótán     3?^  (Madarász    (Lilge 

S«,    ;.  2^  Bara^a^:^  Hermina)    Wi) 

-^  'Zioui  IV.  SímneL 

SE.  1847.  ■«.  1848. 

Zasakákn. 


akad.  (eat^sz, 


Ilona       Szaniazló 

Miklós 

Mdrica 

Liria 

Danát      H&kA      Ann 
u.  184S.  sB.t{So.  »■.  I8SÍ. 

•>.  Í8S9.      BE.  1841 

•X.  184:1. 

BZ.  1845. 

m.  1847. 

^.-Kabinban,  jogász. 

orvoB  lau. 

tötór. 

Ez  ág  törzse  II.  L  a  j  o  b  (L  Lajosoak  Z«uBÍg  Jndíttól  fia)  u 
1632.  évi  czimeres  levélbea  benfoglalt  közös  szerzS.  Azonban  1669. 
nov.  12-én  ama  czimeres  levelet  I.  Leopold  király  tol  Ü  újra  m^erM- 
teté  fiai  I,  János  és  III.  Lajos  neveikre  ts,  és  így  ágának  mintegr 
különfélévé  vált  Ezen  ujabbi  megerítaitö  ez.  levél  világoasn  tartal- 
mazza a  családnak  t^ícíielíinevéttéBeoB.  levél  1660-ban  LiptA,  1667 -ben 
pedig  Turócz  vármegyében  is  kihirdettetett.  ')  II.  Lajos  a  felatt  m.  oiu 
bánya  mivelőkéa  kereskedőknek  korában  egyik  föbbike  volt.  *)  166^ 
banCsetneken  is  közbirtokosnak  olvassak,  ^)mint  ilyen  Pál  lestrén 
és  Tóbiás  testvérének  leánya  Ágnes  kösött  osztály  kiegyenUtW 
eszközlött.  1675-röl  miot  Igló  város  tanácsnoka  szerepelt,  és  inMB 
„Senator"  mettébnév  ragadt  rá  és  családjára. '}  Első  neje  ns.  Kiefa- 
ter  R^za,  kitÖl  négy  leáoya  és  három  fia  L  János,  Mátyás  éa  III 
Lajos  maradtak,  második  nejétől  Horváth  Júliától  tett  fia  Jakab- 

L  J  á  n  o  B  Bz.  Iglón  1650.  ez.  háromság  lő.  vasárnapja  ntáo  sicf- 
d&n.  Iskolái  befejeztével  az  Iglói  határban  neki  osztályképen  jatott  fi* 

')  Llpt^  várni.  1660.  ^vi  Protocoi.  Sa.  QjÜTgj  Ünnepe  utáni  8-dÍk  n^m: 
Tarócz  megy^bef)  1667.  Protocoi.  XVI.  köt.  181.  lap. 

")  Ae  1659.  ávi  nemes  levél  mosdja :  eonsideratia  Ludoviei  juniorís  Sm- 
tagh  de  díeto  Igl6  eet.  qnae  ipsi  ect.  pro  locorum  et  temporani  varíetate  fir*^ 
prímisTero  ad  eameras  noatraa  montanaa  et  in  ptomotjone  co» 
m  c  r  c  t  i  fideliter  exbibnerant  etc. 

')  Gömör  megyei  Protoc.  1669.  évi  486.  lap. 

')  Szepesi  káptalan  1643.  évríJl  protocoi.  pag.  104.  —  Ofimör  váim  jeff- 
zökönyr  1669.  évi  486.  lap.  é»  1686.  évi  73.  lap. 

■       i:,:,rcdr,C00<^lc 


báoja  birtokok  mívelését  vette  át  Ekkor  a  Szoi^tagli  csalid  báo^a  és 
ércz-termeléfli '  telepei  Kís-Veazverés,  Dernö,  Hosszúrét,  Csetnek  és 
Pobsina  GömÜr  és  Szepes  megye  területeire  terjedtek.  Szerencsés 
vállalatai  éa  a  szepesi  azáaz  nép  előtt  tanúsított  kösügyi  bozgalmánáL 
fogva  a  Xm.  szepesi  városoknak  ia  helyettes  fönöke  (Praetor)  lett  Ne* 
jétöl  LScaérd)  nemes  Finck  Zsuzsa  Katától  bárom  tia  maradt :  S  á  m  u- 
^el,  ki  Rozsnyóra,  Zakariás,  ki  Darmatadtba  telepedett,  és  II. 
Jídos,  ki  honn  maradt,  és  két  leánya  Kata  és  Judit,  mint  a  táblán 
láthatók.  Testvére 

ni.  Lajos  szül.  Iglón  1654.  (Dnica.£xaudi).  Őt  1722-bea 
Qömör  megye  táblabirájának  olvassuk.  ')  Nejétől  N.  Uáriától  gyerme- 
kei Zsuzsanna,  Oyörgy,  János  és  Márton  Iglón  Bztilsttek,; 
ÓB  a  rozsnyói  ágat  alaplták.  Ezek  közUl  nevezett  Mártonnak  fia  IL 
Hárton,  ki  174&>baa  a  jenai  egyetemen  tan&lt,  ^)  Passauba  tanár- 
nak meghivatván,  ott  maradt ;  utódai,  valamint  nagy  bátyjának  Zaka-. 
riásnak,  ki  Darmstadtba  telepedett,  ismeretlenek.  I.  Mártonnak  test- 
vére OyÖPgy  nemsé  Györgyöt,  ki  1739-ben  Jenában  tanúit  ') 

Jakab  (U.  Lajosnak  Horváth  Judittól,  fia)  szül.  Iglóa  167S. 
jul.  25-én.  Nejével  Ujbázy  Zsuzsannával  két  fiat  nemzett:  Jánost 
szül.  1692.  oct  23.  és  Luídgardot  szül.  1695.  jul.  6<áa,  kik  ator,- 
nai  ágat  képezik. 

n.  J  á  n  0  s  (I.  Jánosnak  Finck.  Zsuzsitól  fia)  szül.  1697.  oct, 
19-én  Iglón.  Feetöségre  adván  magát  1712-ben  Késmárkon,  1719-ben 
Rozsnyón,  utóbb  halaiáig  1750.  aug,  15-ig  Késmárkon  Ukott.  Neje 
volt  Ágnes,  Spóner  Bazil  leánya,  ez  utóbbinak  és  általa  Késmárki 
utódai  kezébe  jutott  II.  János  arczképe,  melyen  ily  körirat  olvasható : 
yGrosns  Joannes  Szontagh  de  Igló  natus  anno  1697-die  19.  octob. 
Igloviae,  delegátus  antistes  rei  evaagelicae  inter  Saxones  scepusiacos", 
mibSl  as  evang.  vallás  iránti  lelkészszerü  buzgalmára  következtethetni. 
A  táblán  látható  két  leánya  *)  maradt  ée  egy  fia 

ín.  János,  ki  Késmárkon  szül.  1724.  dec.  15-én.  Atyja  ipar- 
ágának folytatója  1770-ig  Késmárkon  ^)  utóbb  Sz.  Szonbathelyen.  ") 
Mid{(n  1764-beD  a  tized  megtagadása  végett  a  fetsÖbbi  helyrtfl  indított 

■)  OtlmSr  vina.iegjtliköBjY.  1T32.  ^vi  373.  lap. 

')  Haan,  Jena  Hungarica  pag.  63. 

')  Vgjvt  ott  69. 

')  Keamárk  város  Háeadáavcv^i  jogjtSk^ayv  1759.  ang-  3-röl. 

*)  Ugran  ott  1770.  jiiit.  38.  naplói. 

*)  Bupes  Siombati  HáBadáavevéai  iegjzISkSajY.  17T0.  jao.  8.  803>  lap.     i  ^ 


nyomozás  folyt,  sok&t  szenvedett  azon  okból,  mert  ü  egy  .ótalmí  levéllel 
birt  gróf  Brübl  Henriktől  a  szepesi  kerület  akkori  főkapitányától,  ki 
az  eyang.  vallásuaktól  szedett  papi  tizednek  nem  volt  barátja.  Megtisz- 
teltetései közé  tartozott,  hogy  a  szepesi  lándzsás  csapat  vezetője  volt. 
174S.  f«bp.  26-án  nölll  vette  Szepes  Szombatból  Szontagh  Anna-Há- 
riát,  kitSl  egy  leánya,  és  egy  fial.  Sámuel  maradt. 

L  Sámuel  azöl.  Késmárkon  1761.  jnl.  29-én.  Atyjának  ipar 
vállalatában  titóda,  egyszermind  Szepes  megyei  Tótbfalu ,  Érig  és  Dra- 
veoz  helységben  közbirtokos.  1780  —  1799.  Szepes-Szombatbelyen,  ') 
ntóbb  Késmárkon  és  Tóthfslnban  székelt.  Meghalt  Eperjesen  1815. 
nov.  10-én.  Nejétől  ns.  Orodkovszky  Éva-Rozinától  a  táblán  álló 
három  leánya  és  két  fia :  a  korán  elhalt  lY.  Lajos  és  II.  Sámuel 
maradtak. 

II.  Sámuel  szOl.  Sz.  Szombathelyen  1782.  jul.  ^S-án.  Kezdet- 
ben gyógyszerész,  utóbb  festS.  Árva  megyében  Zászkal  helységben 
birtokot  szlerezvén,  1804.  aug.  l9-én  nHűX  vett  ns.  Belányí  Ilonával 
oda  telepedett,  és  ott  halt  meg  1S47.  april  lÖ-én.  Mint  köztiszteletben 
és  bizalomban  álló  t&bbször  a  zászkali  közbirtoltosBágnak  teljhatalmú 
igazgatóságát  viselte.  Nemességét  Árva  megye  előtt  1895.  jun.  30-án 
klbirdetteté.  Tizenegy  gyermeke  közlll  a  többi'korán  elhi\nyván,  csak 
leánya  Júlia,  ki  fancsali  Jóob  Pálhoz  ment  nKül,  és  négy  fia  XI.  S  á- 
muel,  Dániel,  Mátyás  és  ^il  élt'ék  túl. 

III.  Sámuel  szKl.  Zászkalon  1806.  jan.  20-án.  A  pesti  egye- 
temnél 1829-ben  gyógyszerészi  szigorlat  után  oklevelet  nyervén.  1831- 
ben  Olábországban,  elSbb  Bukurest,  utóbb  Kalarasba  telepedett.  Itt 
az  orosz  hadak  által  gyógyszertárával  együtt  Szilisztriába  hurczoltatott, 
él  az  orosz  beteg  hadi  legénység  ápolására  szoríttatotL  1832-ben  onnan 
megszabadulván,  Pitesten  telepedett  meg,  ésBukurestben  Burgh  Erzsé- 
betet nőül  vette.  1840-ben  haza  térvén  Liptó-szent-Miklóson  vett 
gyógyszertárat,  itt  tőltdtt  ideje  alatt  szQletett  fia  Qeiza  ISil.  sepl. 
18  án.  1842-ben  visszatért  Oláhországba  és  az  Oltmelléki  Rímnikben 
végképen  megtelepedett.  IdSO'ben  ott  ausztriai  cs.  k^  iigyoöknek  és 
IKmntfc  iUlomási  sztarosztának  is  kineveztetett.  Ott  éU  haláláig,  mig 
1855.  jan.  9  én  az  ott  dühöngött  forróláz  áldozata  tett.  Eltemettetett  a 
helybeli  temetőben.  Fia  a  bécsi  cs,  festesz  Akadémián  tanúi. 

Dániel  szül.  Zászkalon  1809.  jan.  3-án.  Sároe  Patakon  a  híres 


')  ugyan  ott  HistdáBTev^iJeg7i«kaByr  1790.  M  1096.  és  ttdl.  érr. 
108&Í  ■  ■  ■  /-  I 

i:r:,rcdr,L.OO<^IC 


szohtaob.  Ml 

Kítvy  «l»tt  1829-beabOT4g«Bvéaaj4gt  tanlblyamot,  l^Ű/l-ben  Árva 
menyinél,  as  eperjaai  ker.  tábUnAI,  a  kir.  Korí&nál,  és  az  orseággjü- 
Uaeu  gyakomokotkodTAu,  18S2>  april.  4éD  Agyvédi  visigát  tett,  év 
azóta,  aSt  1830.  juL  Öl^én  már  mint  Árva  megye aljegyzttje  abívtitalos 
pályát  megkeadvö,  tÍBEtí-ttgyéeii ,  föaaolgabirái  nÜDÖaégbea  184d-Íg 
Árva  meciyénél  hívataloBkodott.  L850— 61-ig  mint  Árva  n«gjei  törv. 
se^ki  kJJzbiré,  nuyd  nHbéri  líírvénysséki  elaök  Xruictinben,  majd  megy« 
tÖrréoyBzéki  elnök  Árva-Liptó-Türóczban.  lS61-t81  pedig  aDooin  in- 
neni kir.  kerületi  itélö  tábla  kösbir^a  mottaoíg.  1861.  mart.  30'én  pe- 
dig  m.  kir.  tanáoaoei  cstmmel  is  feldisdtetett,  a  kinevezési  lAlevélbeo 
ff^lalt  ason  különös  érdemeinél  fogva,  melyek  szerint  az  18S1.  évben 
Arrában  aral^tt  oboUra  idejében  rendkÍTülí  buzgó  áldoeatokat  tett, 
1847-ben  ugyan  ott  as  éhség  dólásákor  az  áhaJa  léteritett  Bari  neiHI 
ingovány  leceapolása  által  az  ínségeseknek  keresetmódot  nyitott ,  az 
1840.  évi  hadjáratkor  az  A.  Kabinba  száltftott  sebesültek  részére  az 
emberiség  érdekében  a  magáéból  ingyen  minden  jotalom  nélkül  kor- 
házi betsö  felszerelésre  és  ápolásra  szUkaéigdt  tetemes  szereket  kiátli- 
tott.  —  KitünS  érdemei  közé  tartozik  Árva  megyében  a  Csaplovics 
közkönyvtárhoz  általa  tervezett  Uidományos  társulat  létesítése,  mely 
társalatnak  tf  volt  buzgó  dnöke  és  égy  szólván  melegítő  lelke,  mely 
azt  virágzó  gyarapodásra  emelte.  HÍT«t«Uoe  teendJHn  kívül  a  tudomá- 
nyokkal foglalkozva  és  mint  átalában  a  hazai  közművelődés  bozgö 
barátját  nem  csak  több  közíntézet  pártotói  között  találjak ,  kanem 
mint  fSleg  jogi  és  történelmi  éa  ebben  a  CBaládtörténeti  szaknak  míve 
lÖjo  ■)  az  idÖBsafci  lapokban  is  több  alapos  értekezéseket  Irt  és  adott 
ki.  ')  Az  egyházi  téren  pedig  mint  az  Árva  megyei  evang.  egyház  es- 
peresség  jegyzője  és  a  zsaskói  egyházközség  felügyelője  buzgólkodik. 
Nejétől  Szontagh  Penthesileától,  nyolcz  élő  gyermek  atyja  lön ;  kik 
közül  Szaniszló  a  jogi  pályára  adá  magát,  Miklós  a  bécsi 
Egyetemben  orvosi  tannló,  már  is  a  fÜvéBzet  terén  több  rendbeli  dol- 
gozatai által  ébresztett  maga  iránt  6gyelmet,  ')  Móricz  pedig  mint 
cs.  k.  tüzér  a  közel  múltban  az  egész  Slesvig- Holsteini  hadjáratban 
részt  v«tt. 

"  >)E  T^Bzben  a  fel«ö  megyákböl,  fölsg  Árva  ^b  Treneilo  menyek  lev^ltá- 
ralbM  gJiljKtt  adalaioak  közlése  által  e  mttnka  irújdt  íb  sziveB  hálára  kSts- 
lesto  le. 

*)  A  Világ,  P«8ti  Naplö,  Zeitachr.  fUr  Getetigebang  etc,  Presburger 
Zeitnng,  SürgSity,  Temesvári  DelejtU  Btb.  lapokban. 

■)  Az  OcBt.  botaniBche  Zeitichrift  1863.  évt  S8T.  1.  —  JahtbUetaer  der 
coolog.  botan.  gelebrten  GeBsllscbf.  1663.  jnl.  Heft.  ,        CiOOqIc 


Mátyás  azttl.  Záazkalon  1S20.  febr.  30-áii.  A  pesti  egycftömléf 
1843.  aag.  28-án  mérnöki  oklevelet  nyerrén,  dec.  ti-én  a  magysr  kir. 
onz&gOB  épitészethöz  Budán  mérnöknek  kineveztetett,  a  ott  mttkSdött 
1849-ig.  Ut6bb  b  jelenleg  Buanjra  megyében  a  czobokai  pusztán  gaz- 
dálkodik.  1856.  mart  lö-én  a  Baranja  megyei  árra-bizottmáBy  ÜfaiB- 
kévé  válaaztatott,  1843.  mart.  14>éa  Árva  megyétől  kiadott  nemeú 
bizonyítványát  Fest  megye  elStt  1844.  jnn.  4-én  kihirdetteté.  Neje  Ita- 
darásE  Hermina. 

Pál  szfil.  1822.  nwj.  IS-án.Zásskaton.  Kémetorazágban  tett  nta- 
záai  t^asztalatai  folytán  főleg  a  kSzledéaiessközökettaii/UmányoETán, 
és  mint  vállalkozó  gyakorlatilag  is  érrényesitvén,  1861~I>en  Árva  raer 
gye  f6  iití  igazgatójául  választatott  Kejétfil  Lilge  ZsuzsMinától  a  táb- 
lán álló  két  gyermeke  van. 

VI.  táblfc 
Zngfaond  (posthumua)  utódai,  vagy  U  a  Zab  art  vonal. 


Jtkab  I  LajM 

(Badványi  Zsaati         Ssepes  Táncai 
Boinyöu)  biró  1700.  kürUI. 


Judit  J&DOa  II.  Lajos  Zausua 

•E.  1688.      (Huaz  Zbumí)    (Trop  Mária)  bz.  1697-. 

Boin;őn         BMnyÖD)  1766,  egrUtt  BotnyÓB. 

(1.  CornideB  N.   r--^ 1        Bíer»i  a  Zabari 

2.  Sándorffr  N.     '^'™'  birtokot, 


-János        111.  L^os  Jakab        Uibály        Bora         Uária         Zsasía 

sx.  17SI.        BossDjÓD    BoEsnyón  Sozsnyón  ».  17«1.    (8str<n;i    (VidayN) 
(Böttlicb        sz.  1723.      sz.  172ii.    se.  1737.  Mátyás) 

Ztnui)    (BogárBáchel) 

KoMigróii.      '       Ziaxtx  MihÜy       Hitjás      Lajos        Lajoa        3o^ 

si.  1763.        BS.  17M.     BZ.  17&7.  BZ.  1761.    sa.  1765.  bz.  1773. 

(Záborszky     Ofimör  v.  f  (tolcBVsi 

Inra)  fVjegyafi  t  Nagy 

^^^  (Lauteek  Űeimu) 

Bora) 


I.  Simual  JánoB 

Bz.  174fi.  t  1813.    az.  1782. 
Tora  a  V.  tbiró 
(Czékas  Bora) 


ir,Goo<^ic 


I.  Sámuel.  U  ai  .ISUi  (apón- 
az.  1745,  t  X813. 
Torna  V.  tbiró 
(Cüi'liUB  Bora) 


rOömtlri  fflpénzt.  £      tbiró     »'  •  ^-h.  Cobnrg  r.  ilgy^M  h.  lifljTád 
(B^jahy  ^  a.  Ugyv^dS  »  ..  (1.  Máriáai^  Agnei    (Dabvich 


Kriestiiia)        ÜBozBiiyón^-    ^  S.Halatinssky  JuIia)      Anna) 

•     (Muyer    SSt3 I 


:^   Jaaka) 


JAsaef 


I-Uii  Kálmán  Emília 

jogtador  (StBmmel 

tMBti  Ugy^M         Sámuel) 
(Prokopioa  Gizella] 
Elemár  oVís  ' 


Ídís.      Gyula  MikBa        Fotronella        OttÜia        Emili*        Ede 

1842—49.        OtSmtíri     (Sebők  N.)    (Kocfafalua-  (Fabrícius       f 
aöBtiri  Knhiii  i.  flgj^  B7  Manó)      Valér) 

Kir.  Lehotán    (Fabiicius 
~  (Leboczk^         Adél) 


Ftorentliia) 


Etelka. 


Iién.    Aladár.     Heláoia. 


E  vonal  törzse  azon  Z  s  ig  m  o  n  d,  ki  a  családban  ^P^^ 
t  b  u  m  u  s"  név  alatt  Ösméretes.  Noha  I.  L  a  j  o  s ,  az  eddig  etösorolt 
vonalak  közös  atjja  1661.  évi  mart.  4  én  kora  92.  évében  na^  korú 
utódai  közt  Iglón  balt  meg ,  éa  balála  idejekor  Z  e  i  g  m  o  n  d  fiáról 
nÍDCs  emlékezet,  az  azonban  tény,  hogy  1664-ben,  midSn  nevezett  I. 
Lajos  egjetemes  örökSsei  a  vallási  üldözések  miatt  Rozsnyón  a  pia- 
czon  fekvő  bázoknak  erSveli  elfoglalása  iránt  a  Szepesi  káptalan  elÖtt 
tiltakoztak,  akkor  a  többi  mind  nagy  korú  örökösök  között  már  Zsig- 
mond is  eléfbrdúl.  ')  Zsigmondnak  két  fia  maradt,  Jakab  és  Laj  os, 

'}Szepeai  káptalan  levéltárának  1656—1664.  érre  asóló  jegTafikttnyv^aek 
488.  lapján. —  Hágán  véleménjem  uerint  e  Zilgmond  poithamns  nem 
leli«taU,  ée  mint  látni  fogjuk,  nem  la  aaUMhetett  ld61-ben,  hanem  eldbb  kellett 
aaSletoi* ;  valdiatoülq;  aaonban  valamely  okok  miatt  Uft4-ig  t.  i.  a  aseperi 
káptalan  előtti  tiltakozáaig  a  oaaládi  kUzöaaégbdl  eUehetett  távoUtva.  Nem 
satUethetett  pedig  1661-ben,  hanem  elfibb  kellett  uUletnie  aaárt,  mert  már 
16S8-ban  Jndit  ueTS  nnokája  asUletett,  pedig  ba  IMl-ben  ssflletett  volaa, 
úgy  27  évea  korában  lett  voloa  nagr  apa. 
■uSTiMMuiio  osaiJnii,  x,  kAtit, 


;dltt-G00giC 


834  BZOKTAOH. 

kit  e  vonalún  megkfllömbttztetAs  végett  ismét  L  Lajosnak  jelölnek. 
Ez  Szepesvárallyira  költözött  és  ott  1700.  körttl  a  tÍtoi  birésAgát  vi- 
selte. Testvére 

Jakab  a  rozsnyói  birtokot  megtartá  és  tartják 'ntMai  múglan 
is.  Nejétől  Badványi  Zsuzsannától  nég;  gyentieke  közÜl 

U,  L  a  j  0  8  8rÖk  emléket  hagyott  osaládára  as  által ,  hogy  8 
etvévén  Tropp  Jakabnak  leányát  Máriát,  sógorával  Mauks  Tóbiásssl 
Tropp  Borbála  férjével,  továbbá  má«od  fzí  sógoraival  Pmszkay  Fe- 
reoezcsel ,  Bényey  Mihálylyal ,  és  Troesányi  Fereacaczel  miot  Tóth 
Szabados  János  leányainak  férjeikkel  a  GömSr  megyei  Zabari  ')  jó- 
szágnak közös  szerzője  lett,  és  arra  mtAbb  17Ö6.  octob.  19-én  gr.  Bat- 
thyány Lajos  nádortól  kir.  jog  megnyerése  mellett  közösön  adományt 
szerzett,  melynél  fogva  azon  jószágot  a  család  ma  is  bírja.  Nevezett 
nejétől  hét  gyermeke  volt,  kik  közttl  csak  János,  és  III.  Lajos 
terjeszté  a  családot ;  ez  utóbbinak  egyik  fia 

Mihály  sz.  1754.  sept.  9-én  Rozsnyón,  elSbb  ügyvédkedett, 
utóbb  Gömörmegyének  jeles  al- majd  fSjegyzöje  volt  e  század  elején.*) 
1814-ig  a  gömöri  evang.  esper.  felíigyelSje,  utóbb  a  rimái  vas  tenn. 
egyesület  igazgatója  lett.  1807  ben  oct  16-án  unoka  össcaével  IL  Sá- 
muellel az  1756.  évi  adomány  alapján  családi  vonala  részére  a  „Za- 
bari"  elönév  használatára  királyi  kiváltságtevelet  nyert.  Nejétől 
Lautschek  Borbalátói  utódja  nem  maradt.  Testvére 

János  szül.  1721-ben  Bozsnyón.  Feleségül  vévén  Böttlích 
Zsuzsannát,  ezzel  nemzé  fiait  Jánost  és  I.  S&macit. 

■  r.  Sámuel  szül.  Rozsnyón  n45-ben.  Gömiír  és  Torna  megyék 
láblabirája,  Rozsnyó  püspöki  város  tanácsnoka,  az  ottani  evang.  egy- 
háznak előbb  gondnoka,  majd  felügyelője  volt.  Ö  volt  a  rozsnyói  pa- 
pírgyár első  alapitója.  Meghalt  1818.  apri)  13-án.  Nejétől  ne.  Cséktts 
Borbálától  tíz  gyermeket  nemzett,  ezek  közül  IL  Sámuel,  József, 
IV.  La)o8  és  Imre  hagytak  utódokat 

IL  Sámuel  ssttl.  Rozsnyón  1777.  jul.  12-én.  E  szásad  elején 
Pestftn  ügyvéd,  utóbb  honn  megyéjében  a  megye  pénztámokáúl  vá- 


•)  Zabát  hsIjBégot  hajdan  a  Zabci?  család  bírta,  «BBek  Ságon  Kagrt 
szakadtával  Zabary  Zauisann&val  omek  frirjárs  TöthSzabados  Jánosra  tiál- 
lott,  Bnnelc  n^gy  leáujslt  nőül  vsttrik :  Tropp  Jakab,  Prusakaj  Per«»,  B4- 
njcy  Mlbáljr  és  TrMHáByi  Fersncz,  eiekbU  Tropp  Jakab  leánjait  Máriát  di 
Borát  BsDQtsgb  Lsjofi  H  Uaska  Tbbiáa  rették  el,  kikre  saillváa  a  sabarí  Jówig. 
aa  lT56-ban  nádori  admánriáaúl  ezolgátt 


■)  BartbolomaeiileH  Not.  C.  GSmttc  400.  766.  és  aa  «Uuá  vigia.. 


c 


la«ztatott  és  az  volt  hoeszabb  Ideig.  EésSbb  gr.  Andrássy,  Stnrmann, 
Pletrích  stb.  családok  képTÍSetüje,  és  egyszersmind  a  MarányvSlgyí 
és  Concordia  nevű  vastemietö  táraulatok  tevékeny  tagja,  a  Csetneki 
nt^dalom  admínistratora ,  nem  különben  a  rozsnyói  evang.  nemz. 
iskola  és  tíH4— 19.  a  gömöri  esp.  ker.  felügyÖje  volt.  Meghalt  Cset- 
neki birtoklakheljén  1846.  dec.  7-én.  Nejétől  gcczelfelvi  Bajchy  Erisz- 
tinátél  hét  gyermeket  nemzett,  ezek  küzUt  0  y  u  1  a  1833-ban  ügyvédi 
vizsgát  tévén,  Oömör  megye  t.  jegyzője,  majd  t.  alügyéeze,  1837 — 41. 
al-,  1843-^9,  és  ismét  1861-ben  iSszolgabir^a  volt.  Viselte  egyiddben 
a  Bedova  evang.  egyház  község  felügyelőségét  is.  Jelenleg  Eún-Tapló' 
czai  birtokán  éL  Nejétől  Lebocsky  Florentinától  három  gyermeke  a 
táUin  olvasható.  Testvér  6cscs«  Miksa  Oömör  megyének  volt  tiszti 
ngyéssfl.  Jelenleg  lak.  Csetneken,  hol  a  közbirtokosság  igazgatóságát 
viseli.  Fabrícius  Adéltól  leánya  Etelka. 

József  Bzül.  Roaenyén  1780.  npv.  19*én.  Mint  okleveles  ügy- 
véd hzg.  Eazterfaázy  MiklÓB,  gr.  Gyolay  Ignácz  bán,  és  gr.  Andrássy 
József  jogi  képviselője,  és  Gömör  és  Torna  vármegyék  táUabirája 
volt  A  rozsnyói  nemz.  iskolának  is  felügyelője  volt,  és  a  csetneki  uro- 
dalmi  igazgatósága  jegyzSségét  is  kezelte.  Nejétől  Mayer  Jankától 
egyetlen  leánya  Jozefina  maradt,  kit  Aranyhalmy  (előbb  Gold- 
berger)  Ádám  Coburg  hzg  uradalmi  igazgatójii  vett  döííI. 

IV.  Lajos  szül.  1793.  aug.8-án.  Letévén  1810-ben  az  ügyvédi 
vizsgát,  több  nagy  család  r.  ügyésze,  1828-tóI  Kzg  Koháry  Ferencz- 
nek,  majd  ennek  utódának  szász  Coburg  Férd,  hzgnek  1849-ig  a  mu- 
rány  völgyi  és  garami  uradalmakban  r.  ügyésze.  Giimör  megye  köz 
ügyeiben  élénk  részt  vévén,  többazőr  választmányi  elnökséggel  és 
helyettes  alispáni  megbizással  ii  inegtiszteltctett.  1851/2-ben  az  úrbéri 
visaonyok  tárgyában  Béoabou  a  ministeri  tanácskozmányokbaji  is  részt 
veti.  Mint  egyházának  buzgó  faive,  1818-ban  már  a  rozsnyói  evang. 
egyház  jegyzője,  a  helybeli  slemi  iskola,  és  1830-tóI  a  gönörl  eepe- 
resaégnek,  majd  1848-ban  a  tiszai  si^erintendeotúi  felügyelője.  1861- 
ben  az  evang.  egyház  törvényszékének  közbirájáúl  választatott.  Meg- 
halt Rozsnyón  1862.  nor.  16-án.  Emlékét  és  érdemeit  az  ágostai  vall. 
egyházi  egyetemes  gyűlés  Pesten  1863  sept.  23-áD  jegyzőkönyvileg 
örőkité.  Nejétől  Máríássy  Agneatól  gyermekei  Emma  StUmmel 
Sámnelné  BozsnyÓD  és  Kálmán,  ki  1857.  febr.  1-én  jogtudor  lett, 
1861.  aug.  27.  kSz-  éa  octob.  8.  váltó  ügyvédi  vizsgát  tett,  mint  itlyen 
Festen  ügyvéd,  1862.  óta  a  helytartóság  által  az  állam-vizsgálati  bi- 
zottmány tagjá&l  is  kinevezve,  és  egyszersmind  a  evang.  egyház  egye- 

68*     ..nOO<^iC 


tem  réazéröt  a  m.  kír.  hel;tartóaignál  egyházi  QgyDöküI  is  megráUBstn. 
Neje  s  gyenoekei  a  táblán. 

Imre  1820-baii  ügyvédi  vizsgát  tévén,  miut  több  neves  cuUd 
tigyvéde  mUködik.  Egyszersmind  elSbb  a  rozsnyói  evang.  ^ybái  ^ 
iskola,  jelenleg  pedig  a  gomör  megyei  e&pereaség  felOgyelSje.  Neje  i 
gyermekei  a  táblto  láthatók. 

VU.    tábla. 

Sa»o$  czimtrtí  Pál  vonalán  ^átál  Lajost^  a  ketimárk-horwadi  dg. 

I.  Pál.  ki  n  I.  idMán. 

katona j;  1660. ^_ 

'~1.  L^jos  Kriit^  János  Pál  Uirtn'' 

valgo  BMl«U«r      1661.  kösizersS      1661  kösHenfi    Bailésiábaa  megöMett 
1661.  Buoa  ciim.  1675.  BoBBSuréten        lak.  Iglón.  1660. 

szerzője  bánja  birt.  (N.  Zbii«bí) 

(Kayaw  zTsuíá)    ^^yiuMia^^    f^Iyc.  fX  MIAÍ. 

'Zgoston.  Tóbiás  GottfiríeS. 

•i.  1649.  lelón 
á.  Boier  &6Ű 

a.  Hanswr  Mar.  Marg.) 

1-töl  I.  János  2-feJl  n.  Lajoa      ~^ 

BS.  167Í.  (Bóth  Mária) 

2.  MaWter  Zsnsa.)  ^^^  Rigiba^ 

'      II.  Pál  n.  János        ZsUBsa        Jakab        Zaófi  A.  HárU 

1732.  pablic,  (Perliciy  (Szakmáry    1 1760-     (Lánji       (Kder  Za(^ 

1 1746.  Késmárk.      Elsonara)  ZBigmODd)   Borsodi     Józs.)        poas.  lelkén) 
(Váradi  Szakmáry  N.) 
m.  János 

(Guttsmittel  N.) 


LiAszló      ZsDzsa  Katalin 

^ 1771— J9.  fVáges  (1  Palogyajlitrfi 

í?:Jána..I>án.  IILPál    Gottíned  ^jfj  .MJ'i^'^'Sr.i**^ 


Serbelloni  sebei  N.)     sen     tr.™^ 

"'edben. ^  <irr 

'<  VI.  János-Dán.    Mária  Kat.        Ptí     ""MWa  X808.      "^ 
y  (Udssel        1 1S21.  (TaUián  Ignácii  Vattán) 

g  Adolf  kap.}  Hiakolcson 

?  jRorm  A.-Mária) 

%.       ''v.  Pál  Amália       Zsnzsa      AnnaJaDka    LadoTikT 

i  karesk.    (Varesmarthy  (Bajkoi      (Szombatby       hqadon. 

^         HiskolcBon.      László         József  Sámnel 

1868.       Igmándon)  tfiskolez)       Hiskolcz) 
Brassóban. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


E  Tonal  törzee  Pál  mint  katona  távol  lévén  az  atyai  háztól,  sem 
a^a  I.  Kristóf  és  nagybátyja  Imre  által  1610-ben,  sem  testvére  I. 
L  a  j  o  s  által  1632-beD,  sem  a  II.  Lajos  által  1659-b6D  nyert  czimerea 
nemes  levelekbe  be  nem  iktattatott,  így  minden  írott  kitüntetés  nél- 
kUl  csupán  személyes  hadi  érdemeivel  szállott  1650-ben  sírjába.  Fiai 
azonban,   úgymint  Lajos  a   Besteller,   IL    Kristóf   és    János 

1661.  octob.  21-én  atyjok  érdemei  alapján  is  a  már  előbb  birt  és  idő- 
közben elveszett  kiváltságlevél  pótlásául  is  L  Leopold  királytól  njjitó 
czimeres  nemes  levelet  nyertek,  azon  a  család  tCbbi  vonalától  külön- 
böző czímerrel,  bogy  a  vért  kék  ndvarában  az  arany  nap  helyébe 
hármas  arany  hegy  fölé  egy  fejti  fekete  sas  adatott,  mely  czlmerlevél 

1662.  april.  13-án  Lőcsén  Szepes  megye  közgytilésen  kihirdettetett. ') 
Fáinak  fiai  lehettek  a  nevesett  báromon  ktvUl  még  azon  Pál  is, 

ki  Sziléziában  kereskedő  volt  és  Pölitz  város  polgára,  és  Márton, 
kit  1660-ban  Horváth  máskép  Balogh  György  megölvén,  testvére  Pál 
1663-ban  a  gyilkos  ellen  Szepes  megye  előtt  bűnvádi  pert  inditott  és 
azziü  testvérét  megboszúlta.  ') 

Pálnak  a  katonának  fial,  Lajos  a  Besteller  ^)^  kinek  Sel- 
meczbányáról  való  nejétől  Eayser  Zsuzsannától  fiü  Ágoston, 
Tóbiás  és  Oottfried  1661-ben  már  éltek,  és  az  érdeklett  czi- 
meres levélben  is  bentfoglaltatnak.  Közűlök 

Tóbiás  Iglón  szili.  1649-ben.  Ennek kétnéjétől  két fiamaradti 
a  másodé  ssülött  IL  L  a  j  o  b  a  rigai  ágnak  lett  eldöde ;  az  elsőtől 
született  1672''ben  L  János,  ki  Szepes-Szombatban  lakott,  kinek 
iámét  kétszeri  házasságából  hat  gywmeke  maradt,  ezekből  három  fíú 
n.  Pál,  IL  János  és  Jakab  ágaik  terjesztői  lettek. 

n.  Pál  a  gazdag  Váradi  Szakmáiy  családból  nősült.  1732-ben 
Szepes  megye  előtt  nemességét  igazolta.  Meghalt  1745.  Késmárki 
lakhelyén.  Fiától  IIL  Jánostél  ága  jelenleg  —  mint  a  táblázat  mutatja 
—  kis  nnokátban  él. 

n.  János  Perliczy  Eleonórától  nemzé  tübbi  közt  IV.  János- 
Dánielt,  ki  a  Serbelloni   ezredben  alezredes  volt,  és  a  csatamezŐkOn 


')  És  jelenleg  Hiskolczon  V.  P  á  1  álUl  öriztetilcl 

')  Ssepes  megyei  1663.  ^vi  jflgyEÖkBnyv  149.  lap-  éi  Szepesi  káptalan 
1666.  évi  Protocol.  SS6.  ét  406.  lap. 

')  aBeatellec"  bányaváUalkozöt  jelent,  roillyen  volt  !■  Lajos^s 
elfftte  rokonai  Pál  ét  János  mloduy^an  Iglön,  hol  a  keresztelő  kSnyvben 
Is  a  tübbi  családbeliektől  megkHIönbeatetds  végett  „B ei tel ) er", névvel 
különbörtetnek.  ,         LnOO'ílc 


szerzett  érdemeket!  egyik  testvéréoek  Gottfrtedaek,  ki  til^b 
Eperjesen  lakott,  fia  lehetett  azon  Mártoa,  ki  1794-ben  ogju  ott 
evang.  tanító  volt. 

Jakab  ügyvédi  vizsgálatot  tévén,  Bonod  megjébe  telepedett, 
és  ott  QÖül  vette  na.  bükki  Bükk  EatalinL  ]737-ben  Alsá-SzalonÜn 
mint  Bzerzö  már  birtokos,  1741-ben  csabai,  utóbb  mint  babai  és  hti- 
BÁaji  közbirtokost  találjuk,  Borsod  megyének  t.  ügyésze  volt  ütf 
halt  1750-ben.  Özvegye  atóbb  Líícsey  Zsigmondhoz  ment  förjhei.A 
táblán  látható  gyermekei  közül  fia  László  1768-ban  Borsod  vinn. 
aljegyzője,  1772—1778.  föpénztámoka,  1779— 82  föszolgabirája  if^ 
Egyetlen  leánya  Mária  Vattára  Tallián  Ignáczhoz  ment  féijhez. 

Jakab  egyik  nővére  Anna-Mária  1741.  nov.  23  án  Bni- 
tercze-bányára  Kéier  Zsigmond  odavaló,  utóbb  pozsonyi  ev,  lelkis^a 
ment  férj  hoz. 

Ez  Ág,  —  kivévén  a  netán  Livoniában  Rigában  letelepedett  utó- 
dait, kik  ismeretlenek  —  kihaláshoz  közeledik,  mintán  bel9le  V. 
Pálon  kivUl,  ki  Miskolczon  szókel,  és  Brassóban  is  van  kereskedés^ 
—  több  férfi  tag  nem  él. 

VUL  tábla. 
A  »asoe  vonalon  KrUtóftól  a  Kéunárk-St.Stombati  dg. 
l.  Kristóf,  ki  a  VII.  iMán. 
1B61.  kSzBzentO. 

1676.  Hoaaririten- 

"""l.  JáooB  U.  Pál""* 

Bi.  IMT.  sa.  16&Í. 

, (Studnicz  Anna)  tl.Jánoí  ' 

r.  Andráo  -     GyOrgy  az.  1697. 

B1.1694. BB.  1102. nST-pablic , 

iTAadrás    UI.JánOB  '  "oms^N'í'íí^Knstif  JdnOB-Mih.  ÍV.  Pál     IV.Jiw 
•7.  1719.      Bz.  1727.      ^"™  "■■'      s>.  1730.  tSi.-Szomb.  sa.  1732.  t 

fjá^, l .  .Sz.-8x5mb. 

(HentBcbel  N.)    III,  Pál  GyBrgy. 

VLJánoB.   IILAndráB.    Sz"szJ2at 
(Schwarz  N.) 

'       Simnel   ""  *'««* 

KeBmárkoD 
{Heckor  Zsuzsi) 
'        Tóbüb        ' 

Késmárkon 

(Rainiach  Zantaa) 

Károly  Keam árkon 

lese.  SacpeB  V.  ügy^iB 

XSmilhKoTách  Anna) 

Hermina.      Ilona.     "Gyula.        Gejta.       Iinr«.       Alnffi^''^ 


SZOHTAaH.  839 

Ez  ág  törzse  I.  E  r  i  b  t  ó  f  löŐl-ben  a  saaoa  czimer  kőwzerzöje, 
mint  bánya  miveltf  és  kereskedő  müködStt.  167Ő  ben  többek  köat  a 
Oömör  megye  Hosnzúr^thi  vasgyárt  is  birta.  *)  EereBkedelmi  üzletei 
I^akirUl  kiterjedtek  Szileziába  Brígáig. Két  fia  maradt:  I.  János^ 
kinek  lUódai  a  Késmárki,  és  II.  F  á  1,  kinek  iradéka  a  Szepee-azombati 
ágat  képezi.')  Amannak  fia  Qyörgy,  II.  Pálnak  fia  II.  János 
1737-ben  Szepes  inegye  elStt  igazolták  nemeBségÖket, 

Emiitett  U.  JánoB  (szül.  1697.)  négy  fiat  nemzett,  ezek  kiSxU 
IV.  Pálnak  fia  volt  ismét  V.  Pál,  ennek  JánosGyörgy,  kinek 
fia  L  a  j  0  a  moat  ez  ágat  képviseli. 

Nevezett  OyÖrgysek  fia  volt  III.  Pál  azűl.  1728.  S»epeB-Szom- 
batban,  ennek  fía  Sámuel  Késmárkra  telepedett,  unokája  a  most  él9 
Károly  1839'ben  Szepes  megye tiezti-ügyésze,  utóbb  több  családok 
rendes  ügyésze.  Lakhelye  Késmárk.  Gyermekei  a  UU)láa  láthatók. 

IX.  tábla. 
SaaoB  exímerü  Pál  vontüán  fiának  Jáno$nak  ága. 

I.  Jánoa,  ki  a  TU.  MIA. 
UU  ktfiBzerzö 
lak.  I^in 
(H.  Zaimi) 


l[.  Pál 
sz.  1687.  Iglön 
t  1746.  Késmárkon 
fÍLPál.  ^ 


IIL  János.      II.  Mihály. 


V.  János  1749. 
Beaztenzéa. 
(Mastjár  Jttdit) 
T  Tóbiás  1770^ 
Beastercsén. 
(Scbleimej  Rebeka) 


II.  TAbiái  IV.  Pál  I.  Dániel  Janka 

1793.        N.  BeCBkereken  1811.  (Krsko  N.) 

(Rell  ZbuxbÍ)  t  BeBztercs^n. 

(Horeczky  Zamai) 

Zauzaa.    Karolina.     Anna.    Jóiaef     II.  Dániel 

1868.      Radványban 
1860. 

<)  GSmUr  megye  1670.  évi  jegysökünjTe  278.  lap. 
*)  Szepes  megye  1785  evi  j«gyi6kfinyv  38.  «■  ii.  lap. 


ídOvGoOf^lc 


S40  SZONTAOU.— «ZOTÖCZKV. 

I.  Jánostól  a  saaos  czimer  köz9s  Bzei-zíijétfil  mint  Bzármasík  ez 
ág  le  mostanig,  a  tábla  muta^a.  Róla,  mert  az  egész  ág  teljes  nemzék- 
rendét  a  történeti  viszonTait  kevésbé  ismerjük,  keveset  mondhatni. 
IglÓrél,  illetőleg  Késmárkról  II.  János  gyermekei  által  ezen  ág  Zóljom 
megyébe  Beszterczére  szakadt^  és  ott  és  a  kSzel  Radványban  most  is 
L  Dániel  fiúban  élnek. 

Mi  a  cealád  idegen  nevét  illeti,  az  sokkal  emlékezetesebben  ösa- 
Bsefortt  a  család  Ssi  történetével  és  ezen  név  alatt  régi  meghonosodása, 
úgy  BKÓlvto  megtörzBÖkdsŐdéBe  óta  szerzett  érdemei  ée  kitüntetései  oly 
ragaszkodóvá  tevék  e  családot  ösi  nevéhez,  mint  ré^  próbált  hazafi- 
sága ezen  ssázadok  előtt  eljegyzett  édes  szülfi  hazáhoa,  hol  a  családfa 
derék  terebélyes  virágzó  szét  ágazását  elérte.  Es  különben  te  dacz&rs 
idegen  hangzásának  a  nemzetségi  név  maga  is  oly  meghonosodott  éa 
megszokott  bangsású  lön,  hogy  az  újonnan  megindult  névmagyaritá- 
sok  közepette  1862-ben  Pollák  József  rima-szombati  polgár  sze- 
mélyében akadt  ember,  ki  felsőbb  engedély  mellett  nevét  „Zon- 
tag  b''-ra  változtatva,  ')  ez  által  azt  mintegy  honosabbá  tenni 
igyekezett 

Sionté  család.  (Szent-andrásl)  Borsod  megyei  Miskoicz  városá- 
ban honos,  melyből  Pál  azon  városnál  1831 — 35.  körűi  tanácsnok, 
birtokos  Bihar  megyei  Valány  helységben.  Nővére  Szonté  U  á  r  i  a 
Pompéry  Györgyné,  meghalt  Miskolczon  1S56.  nov.  15-én  kora  67> 
évében. 

SlopOB  esalAd.  (Csik  Szeredai)  Székely  család,  melyből  F  e- 
rencz  Csikszereda  város  tanácsnoka  1815,  körül,  József  ugyan 
ott  tanácai  Qlnök  1836.  körttl,  János  ugyan  ott  alsóbb  állomáson 
1861-ben,  Ignácz  tanácsnok  1848.  előtt 

Sxorád  család.  Szorád  János  1696-ban  I.  Leopold  királytól 
kapott  czimeres  nemes  tevelet,  mely  szerint  czimere  a  paizs  kék  udva- 
rában zöld  téren  álló,  magyar  vörös  ruhába  öltözött,  fekete  csizmás, 
prém  kalpagoB  férfiú ,  kinyújtott^  jobb  kezében  három  búzakalászt 
tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  két  elefántormány  között,  melyek 
közül  a  jobb  oldali  félig  vörös,  félig  ezüst,  a  baloldali  félig  vörös,  félig 
kék ,  három  arany  búzakalász  áll.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról 
ezüst  vörÖB.  ') 

Siotóciky  család.  Szotóczky  Xav.  Ferencz  a  nagyváradi 


■)  Vasárnapi  Újság  I8«2.  éji  sept.  U,  37.  ssim.  448.  lap. 
')  Collect  heTBld.  éB  Adami  Scnla  gentil.  XII. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


8Z0TT0BY. — B2ÖCS.  841 

latin  szert,  pttapök  uávarbiri^a,  gyennekeivel  együtt  n96-baa  L  Fa- 
rencz  királytól  nyert  czimeres  nemeslevelet,  mely  szerint  czimere  a 
p«izs  ezüst  udvarában  magas  sziklás  balmokon  bátulsó  kUuiin  ágas- 
kodó oroszlán,  eleS  jobb  lábárai  kivont  kardot  tart,  báta  megett  egy. 
BÖldellS  ÜSfa  magaatik.  A  paisss  fölötti  sisak  koronájábwl  pánccálos  és 
8Í3ako«,  (melyen  vörös  stmcz  tollak  lengenek)  vitéz  emelkedik  ki. 
Foszladék  mindkét  oldalról  ezüstTÖrös.  ') 

Ettől  különböző  Szotóczky  cstUád  leszen  az,  mely  1776-baii  dec. 
6-án  kapta  czimeres  nemes  levelét,  és  melybÖl  Szotóczky  Ignácz, 
oraviczai  bánya  Ügyész  1836,  mari  9  én  Krassó  megye  gyűlésén  hir- 
detteté  ki  nemességét.  ') 

Sxotfory  esalád-  (Szotyori)  Háromszéki  székely  család.  Eö- 
zUlök  István  1791-bea  az  erdélyi  országgyűlésen  kérelmezte  a  Hóra 
féle  oláh  lázadáskor  megöletett  neje  gyilkosainak  megbüntetését.  F  e- 
rencz  1794-bea  Gyulatejervári  tanácsnok,  és  káptalani  requisitor, 
Sámnel  1794.  ugyan  ott  Unácsnok,  József  1794.  Késdi-Vásár- 
belyen  városi  pénztárnok  és  tanácsnok,  Benjámin  ngyan  akkor 
tanácsnok  és  városi  gazda.  János  szolgabiré  volt  Hunyadban  1815- 
ben.  Lajos  Eézdi- Vásárhely  városi  hivatalnok  1831 .  körűl.  József 
méz  elSbb  Maros-Vásárhely  fg  orvosa.  Ismét  J  ó  i  s  e  f .  163&.  körül 
^  Sámuel  1848.  elStt  Céadí-Vásárhelyi  tanácsnokok.  Lajos,  és 
F  erén  ez  ugyan  ott  alsóbb  hivatalnokok  184Ő.  körüL 

Siováthy  eealád.  E  század  elején  Szatmár  megyei  G«ncs  hely- 
ségben közbirtokosúl  iratik.  ^) 

SxöcB  család.  A  Szöcs  nevli  családok  nevei  hajdán  ZeSch, 
S  z  e  S  c  h  alakban  Írattak,  és  némelyek  ezekből  utóbb  Szűcs  alak- 
ban tartották  meg  nevöket  Elé  soroljuk  az  ismertebbeket^  a  mennyire 
lehetséges,  úgy  mint  ma  családneveik  iratnak :  részint  S  z  Ö  c  s,  részint 
Szűcs  alakban. 

Szöcs  János  1650-ben  Hl.  Ferdinánd  királytól  kapta  czime- 
res nemes  levelét,  *)  mely  szerint  czimere  a  paizs  kék  udvarában  zöld 
halmon  álló  vörös  ruhás,  sái^a  csizmás  magyar  vitéz,  oldalán  fekete 
kard  ugyan  ollyan  kötön  fÜgg ;  jobb  kezével  fekete  botot  tart ;  a  paizs 


■)  Adami  Scatft  geatil.  tomo  XII.  ^s  B.  Vay  N^met  Uvtég  88i.  lap. 
*)  KraisA  megye  jogjzSkHajée. 
')  Szirmaf ,  Szatmár  várm.  IL  28. 
')  Collect.  herald,  pog.  126. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


842  szöCB. 

fölötti  BÍBak  koronájából  szinten  olyan  TÍtéz  emelkedik  ki.  Fossladék 
jobbról  aranykék,  balról  ezttstvdrÖB.  ^) 

E  családból  ToIt  SkScs  Péter  OjüngyöaGn  1648-ban,  és  ennek 
leteya  Szűcs  ZBazsánna  Helle  Oyörgyné  1670.  kSrüt 

SsAeg  család.  Saöcs  András,  ki  1716-ban  Szécnény  vém 
jegyxdje  Tolt,  1719.  nov.  l6-án  Bóosben  kelt  czfmarea  namealerél  által 
nejével  SzécBÓnyi  Erzsébettel  és  fiaival  Szöcs  Gáborral  és  Ferenci- 
özet  m.  Károly  királytól  megnemeBitetett,  és  a  czimeres  na.  IstÓI 
Nógrád  megyében  1730.  mart.  21-én  tartott  közgyűlésen  kihirdetve 
lett') 

Caimere  a  púzs  kék  udvarában  zöld  téren  bátalió  lábain  ágas- 
kodó oroszlán.  A  paizs  fólötU  sisak  koronáján  fészkében  Olct  pellikán 
fiait  melle  vérével  táplálja,  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  esőst 
vörös.  •) 

1745 — 49-ben  nevezett  Gábor  Nógrád  megye  esküdtje  volt,") 
Agy  látszik,  a  család  kihalt,  legalább  nemes  levelök  eredetben  NÓgtád 
megye  levéltárában  Őriztetik.  Gábor  élt  még  1755-ben,  a  midite  a 
nemesi  lajstromban  Stttcs  néven  fbrdAl  elö,  noha  valamint  atyja,  Agy 
0  is  S  2  ö  0  B-nek  irta  magát 

StAoB  esaUld.  (Nagy>Ernyei)  Maros  széki  székely  eredetű  oM- 
Iád,  melyből  Albert  (szOL  1773.  f  1831.)  előbb  Kolos  megyei  f9birái 
utóbb  itéltfmester,  ')  tSle  egy  ág  származása  es : 

Albert 

■1.  1772. 1 1831. 

itélS  mester 

(Mohai  N.) 

'       Farkas                      Rdza.               Anna  Albert 

Kolos  várm.  Bzbirö                              (Vau  Fer.    nyűg.  Smagj. 
(Szentpály  Júlia) 


Albert.        Luiza         Janka        Ferenci. 
(Qomboa      (A  utat 
Sándor)       JózBef) 

A  másik  ág,  mely  Torda  megyébe  vette  lakását,  következő  fói^ 
fiakat  termetté :  M  i  h  á  1  y  t  1794-ben  Torda  megyének  alszolgabiráját, 


')  Adftmi  Bcata  gentil.  tom.  XIL 

*)  As  eredeti  után  Núgiád  vgye  levéltárából. 

')  Adami,  acuta  gentil.  tomo.  XH;  éí  Coll.  herald,  oro.  402.  is. 

'}  Eredeti  oklevelek  bbci-ídí. 

')  Kövirí  Erdély  nov.  cb.  262.  ^-  i 

DiBilizedOyCOOÍ^IC 


saŐcfi.  843 

Sinnelt  ngyMi  akkor  és  ott  bA&tovó  biztost  Ezek  titddai  Míliály 
ngjaa  ott  1837.  kOrUl  Bljeg;zfi,  Káról;  akkor  ott  fBjegyii8,  ée 
egyik  Kátoly  ugyta  as  id&ben  kir.  táblai  Beámfelettí  flindk,  Láesló 
tábkbirA,  Sámuel  Torda  títob  tanáoenoka  1840.  körül,  Dániel 
ugyan  ott  hfTatalnok,  Gábor  ugyan  ott  1848.  előtt  aljegyaff. 

8liM  esaláá.  (Eéidi  Vásárhelyi)  Hasája  nagyobbára  Kezdi 
Vásájcfaely,  hol  tJ^bben  vároBÍ  hivatalokat  viaeltek.  Dániel  Három- 
BK^knek  tOrv.  uéki  fllnöke,  éa  az  1 792.  és  94.  évi  orezággyüléseken 
követ  Mihály  éa  István  1794-beii  kezdi- vásárhelyi  tanácsnokok. 
Jössef  ngyoo  ott  jegyző  1815.  körül.  János  városi  tanácsnok 
1837.  Ferenoz  városi  gazda  1831-ben,  Dániel  erdÖ  gondnok 
1837 'bea,  Ábel,  Dávid,  András,  József,  Ferencz  ugyan 
ott  városi  hivatalnokok  1848.  előtt 

TáoBziaténe  osalád  ivadékai  József,  Bálint,  János,  ki- 
nek neje  Tóth  Ottilia,  máaik  József  egyházi  algondnok,  ós  Sám  uel 
kereskedő  mindnyájan  Eázdi- Vásárhelyen  élők, 

8iA«B  család.  (Körösi)  Közülök  Sándor  1815.  József 
1810.  körül  Alsó  Fejir  megyében  adó  iró  biztosok,  Mózes  Haros- 
ssékbea  t«rv.  eióki  ülnök  1881.  József  Belső  Siolnok  megyei  adó 
iróbiztoa  1815.  kÖrOl.  Károly  Alsó  Fejérben  megyei  imok  jelen- 
le^is. 

Sámuel  Belső  Szolnok  megyének  huzamos  ideig  fŐorroBa, 
gyermekei:  Ede,  kisek  neje  Dobay  Ottilia,  és  Matild  Naláczy 
Faikaané. 

SiAes  esaUd.  (ZeteUki)  Kőztttök  József  1815.  kőrÜl  a  kír. 
konoányszék  mellett  szegények  ügyvéde.  Fia  József  tartományi  fő 
számvevőségi  számtiszt  Meghalt  1860-ban. 

SlAos  CMlM.  (Oláhfalvi)  Közüiök  István  Oláh&lu  kiváltsá- 
gos város  követe  az  1794.  évi  erdélyi  országgyűlésen.  Mártonl81ö. 
Ferenoz,Féter  1825.  kőről,  István  1848.  előtt  azon  városnál 
tanácsnokok.  János  1825.  körül  ott  főjegyző. 

Si^eB  tisalád.  (Kolosvárí)  Közülük  József  orvostudor  a  Kolos- 
vári  orvoB-sebészi  iutéfEet  igazgató  tanára  és  kir.  tanácsos  volt,  özvegye 
Bogner  Matild.  Gyermekei:  József,  Albert,  Emil,  Endre, 
Lujza  és  Ida. 

SiAeaesalád.  (N.  Váradi)  Farkas  AUÓ-Fejérben  táblabíró 
volt,  neje  Vájna  leány,  gyermekei:  Ferenoz  apabfdi  birtokos  A- 
Fejér  megyében,  Károly  1849-ben  Enyednek  az  oláhok  általi  fel- 
duláaákor  halt  meg,  özvegye  és  Elek  Lőrinozréven  birt«ko|p^.>g|c 


844  BZÖCB.— SZÖOTÍHT. 

SxAm  oaali4.  (Dévai)  KösülDk  O  7  ö  r  g  y  Qgyréd  Tordin 
1826.  kftrül. 

Si&es  osaUd.  (Eovásznai)  L  a  j  0  b  fö  SBámTevÖBégi  írnok  volt, 
1848.  előtt,  már  meghalt,  testvére  József  írnok  a  ffikomUnyasék- 
nél  EoloBvárt. 

Még  több  SzöcB  nevezetűi  találunk  a  bívataloe  pályán,  kik 
azonban  elönév  nélkül  családi  cfloportositáeban  fel  nem  említhetők. 

St&gjiuy  család.  (Hagyar-SzSgyéni)  öai  féazke  Magyar-  és 
Német-Szögy  én  helység  (bajdan  Saijlgyén-nek  is  Írva)  Esztei^m 
vármegyében  fekszik,  jelenleg  az  ország  Prímásának  birtoka.  Eredete 
és  nemessége  több  századot  maghalad.  A  XVI.  század  végén  SzSgyény 
M  á  t  é  az  esztergomi  várnak  kapitánya  volt  1588-ban.  A  család  már 
ez  időtájban  többfelé  elágazva  Pozsony,  Nyitra,  Gömör,  Szabolcs  és 
Zemplin  vármegyékben  telepedett  meg,  és  tagjai  már  a  múlt  száKadok- 
ban  föbb  polgárí  és  katonai  hivatalokban  tfindöklöttek. 

A  Gömör  és  Nyitra  megyei  ágból,  mely  kéafibb  kihalt,  a  XVGL 
század  folytán  többui  a  megyei  pályán  tűntek  föl,  mint  ezt  egy  tudós 
jesoita  köv^eott  szavakkal  irva  hagyta:  „Complores  e  gente  Sz&- 
gyényiana  provincia  Nítriensú  et  Gömöriensia  sibi  adscivit  Praesides, 
ab  eonun  splendore  sibi  lacem  mntuatara."  *) 

A  másik  ág,  mely  Szabolcs,  Zemplin  megyékbe  telepedett,  jelen- 
leg U  virágzik ,  éa  bírja  nagy  részét  azon  javaknak,  melyek  I.  Mátyás 
király  által  —  a  család  kezei  kdzt  eredetiben  meglévő  — 1466.  évben 
(in  festő  divísionis  Apostoloram  Fejérvárott)  kelt  adomány  levélben  Sza- 
bolcs és  Zemplin  megyékben  adományoztattak.  ') 

A  Szabolcsi  ágból  István  1700  ban  azon  megye  táblabírája 
volt  ')  Ugyan  ez  ágból  U.  Ferencz  mint  pozsonyi  kanonok  1758- 
ban  halt  meg.  János-Háté  előbb  (1737.)  b.  tartományi  biztos,  *) 

")  A  ktfDjvnek,  mely  több  kiadást  ért,  vag;  legalább  axon  kori  ecokis 
BieríDt  alkalmilag  más  más  elílszót  nyert,  cslme  da  ide  vonatkozó  kiadás*  ktf- 
veAexü '■  Auerlor  LSierlalü  ünganeaa,  Dahutlieat,  CroMcae,  •<  SctaBonieűe  Án- 
drtat  II.  Rtx  Syerotoli/mxianvi,  SbnwtfrtM  Pwílhtttrit  Domini  Praneiiet  Stüggéni  de 
tadtm  AA.  LL.  tt  Phitotophitit  BaeeaUmrti,  dóm  in  Alma  Epiteopalt  8oc.  Jem  Uni- 
verriUUt  CofxwleMt  p«r  Re*.  Pairtm  Pamlum  Walier  »  Soe.  Ami  AÁ.  LL.  ti  PIkil- 
Doctarmt,  ejiitáemfiie,  Profutortm  emtrtlma,  Fae,  Phil.  len.  $¥pr*ma  AÁ.  LL.  «< 
Philoiaphiae  Laurttt  ornartlKr,  a  condiieipíilü  nto-nagUIri*  ^wtltt*.  A»mo  1753. 
mente  Julio  <Ht  18.   Catioviat. 

')  Családi  kSzI, 

Ó  Okirat. 

•)  Bibari  megya  levíltár.  í  \-.,^r,l,> 


8ZÖGTÍNT. 


845 


majd  III.  Károly  király  által  a  m.  k.  helytartóság  szervezése  után 
helytartósági  tanácsos.  Tőle  ós  nejétfii  bulyi  Jékey  Zsuzsannától,  illető- 
leg egy  ízzel  folebb,  atyjától  L  Fereucztöl  a  család  nemzékrende  kö- 


Ferencz 

164 1. 1 1705. 

(Podhor&Dfi  Anna) 


JÁQ<M-Mát4 
■I.  1702. 1 1767. 
kir.  h«l;t.  tanácsoi 


Ferencz 

pozsonyi  kationok 

11758. 


Imre  Lffrincz 

az.  1769.  t  1806.  ei.  1741. 1 1805. 
szabolcsi  alispán  cs.  k  JfrosKy 
(l.Kmcaay  Hiria  (1.  ar.  L&mberg 
3.Siskovios  Mária)     Annn. 

I    '  9.  gr.  QTnadflmtUin 

I  Jozefa} 


oreolys 


Jozefa- Anna  József 

(gr.  Lichtenberg        szabolcsi 
Pompejtu)      törv.  ez.  Eloök 
(V.  n.  Eötvös 
Miri^ 


Folsl.  ti.  tdbUit. 


m.  Ferencz 

SB.  17«4.  i  1SÖ3. 

Kemplini  alispán 

(csicseri  Oroaz 

Róza) 


Zsigmond  Magdolna 

sz.  177B:  1 1826.  (Lengjel- 

alkanczeitár  falvi  Erőn 

(Pásithory  Jnlia)  György) 


János        Mihály 
es.k.p^DB-    tlS24. 
ügyi  tanácsos 
LWtút  r.  jiUx 
t  1868. 


Ferencz 
tl856. 
(vattai 
Battha 
Sarolta) 


Imre  Aoua-B. 

xemplini  (Kossuth 

alispán  János) 
1844-48. 


Antónia 

BSB.  1804. 

(Bob na  János 

fílispán) 


László 

•c.  1806. 

m.  kir.  kancaellár. 


László.    Bóaa.    Gynla    Oejza.     Julianna.    Francsiska.    Mária.    Ferenez. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


József,  U  oi  1.  IdbUn. 
Szabolcsi  töiT.  Bz. 
elnök 

(V.  n.  EötTtia  Mária)  

Jaoka         Mária         Anna     Il.Júzeef    ILLőríncz         Sándor  

(Kelemen      (Czihö      (Pelej     ssabokei  m.k.kamarai  ker.táblai  (l.Jámborl^N. 
Ferencz)      Jioos      JAzaef)       ssbiró.      taDáesoi  Ülnök  f  1853.    2.  Ujbclji 

^Z^t^    (CsUzir 
(Török  Kár.)    *^'"''*^ 


Zsigmond      Mária.  Jozefa.  Emília  B^la.  Gabriella, 
cs.  k.  pénzUgyi  (Schweíczer) . 

bisaUln.  t  lí""  " 


Szászvároson.  Istráa  János 

(Keserű  BerU)  sa.  1824.  sí.  ISSa. 

' — 7T^^ — '  ""•  ki''-  í*"*-  "!■• 

'**"y''''  a  váltó  feltörv.  «z. 


l-tfll  Emil  Máris         2-IÓ1  JenS.    Sára.     Addk.     L«j«c 

(Fcrenozy  N.)  (Thomka  N.))      V^.  "]i 

A  család  ÖBÍ  nemesi  czimere,  —  miDtaUbb  a  metszvény  ábrá- 
zolja—  kereBzt  vágással  négy  felé  osstott  vért,  az  1.  és  4.  kék  udvarbin 
fészkén  ülÖ,  3  fiait  melle  vérével  tápláló  pellikán,  a  2.  és  3-ik  vj^ 
udvarban  bátulsé  lábain  ágaskodó,  kettős  farki'i  oroszlán,  elofi  jobb 
lábával  kivont  kardot  villogtatva  azemlélhetfi ;  a  vért  fölötti  sisak  ko- 
ronáján daru  áll,  felemelt  jobb  lába  körmeivel  golyót  tartv*.  Fosil&- 
dék  jobb  oldalról  ezfietkék,  balról  eiOstvÖröa. 

A  táblán  álló  János  Máténak  feleségétSI  bulyi  Jéke;  Máriától  két 
leánya,  az  egyik  orsolita  apácza,  a  másik  Anna  gr.  Licbtenberg  Poin- 
pejuB  neje,  éa  három  fia  maradt:  Lörincz,  József  és  I.  Imre. 

L  ö  r  i  n  c  B  a  hadi  pályán  szerzett  érdemeket,  atóbb  Laibacfabso 
telepedett  meg,  és  ott  egyedHI  a  tudományoknak  élt,  éa  Krainban  (ti- 
vö  tetemes  birtok,  és  egy  szép  könyvtár  bátrabagjásával  halt  meg. 
Eaaa  kQnyvgyüjteménybSI,  melynek  kötetein  a  család  czimere  W" 
felirattal :  „Laurentius  Szögyény  de  eadem  S.  C,  et  B.  A.  H.  Centuú 
Catapaltarins"  és  e  jelszó :  Praeatat  eaae,  qiiam  viderí"  —  olvaahatÓ, 
—  még  számos  könyv  létezik  a  család  birtokában.  Két  neje  volt,  as  ebÖ 
gróf  Lamberg  Janka,  a  másik  grófCIrundemann  José&;  de  gyermekei 
egytől  sem  maradtak.  Teatréreí 


jyG00<^l' 


C 


sbCgtíntt.  847 

L  Imrfi  ée  I.  József,  kik  máig  élÖ  két  ágra  oszlatták  «  vi- 
rágzó családot. 

1. 1  m  r  e  (sz.  1752.)  SzabolcB  megyánál  Tiselt  aliaptoságot.  Meg- 
halt lS06-bui.  Első  n«je  a  kihalt  neves  nádföi  Eruosay  család  alolsó 
ivadóka  Hária  volt  (ki  1805.  Bept20.  tett  végrendeletet)  a  második 


ontopa!  SiekoTÍch  Mária.  Gyennekei  csak  első  házasságából  maradtak 
és  pedig  három  u.  m. '  III.  Ferenc  z,  Zsigmond  és  Magdolna 
lengyelfalvi  ErSss  Györgyné. 

IIT.  F  e  r  e  n  c  z  (bz.1764.)  Zemplin  megyének  1816—1827.  másod 
alispánja  volt.  Meghalt  1852-ben.  Nejétől  csicseri  Orosz  Rozáliától 
permekéi:  1.  János  acs.  kir.  pénztigyí  ministeriumban  volt  taná- 
csos, és  Lipót  rend  vitéze,  meghalt  1856-ban.  2.  Mihály  anádori iro- 
dában kezdte  hivatalyOB  pályáját,  de  korán  mh.  1824.  S.IY.Ferencz 
meghalt  1866'ban.  NejétSl  vattai  Battha  Saroltától  gyermekei  nem 
maradtak.  4.  II.  Imre  előbb   Zemplin   vármegye  fSOgyésze,  1843. 


848  ezOaTÉNT. 

sept.  19'töl  1849-ig  másod  alispAnja  volt,  5.  Anna  KoBButhíalvi  Kob- 
gnth  JáDOB  neje. 

LZBÍgmoDd  nagy  tudominyi, ritka rnSreltaégD  férfiú, hazafisá- 
ga és  fényes  polgárt  erényei  miatt  kÖetiszteletbMi  állt  Született  Eis-Vár^ 
din  1775.  mart.  27-én.  Hivatalos  pályáját  1796-ban  a  fiaméi  kormány- 
széknél kezdette,  1800-ban  a  Bzabolcsi  nsi  fölkelő  seregnél  századosi 
ranggal  faadbiréságot  viselt.  1801-ben  a  közalapitrányi  igazgatóságnál 
ügyész,  1810-ben  kir.  táblai  üla«k,  1814-ben  udvari  tanácsos,  1821- 
ben  királyi  személynök  (Personalís)  és  Fest  megye  főispáni  helytartó- 
ja, 1824-ben  sz.  István  apóst  kir.  rendének  vitéze  lett  Az  1825,  évi 
országgyűlés  zajos  kezdetén  különben  is  gyenge  egészségét  tetemesen 
megerőltetvén,  véf^épen  vissza  akart  a  bívstaloa  pályától  vonulni,  de 
a  kir.  Felség  a  nagy  érdemű  és  tudománya  államförfiút  a  kormány  kö- 
rében megtartani  óhajtván,  kir.  adv.  alkanczellárrra  és  sz.  István  rend 
közép  keresztessévé  nevezte  ki.  Azonban  betegsége  súlyosodváa,  új 
méltóságát  el  sem  foglalhatván,  meghalt  1826.  fsbr.  8-án  kcra61.  évé- 
ben. ')  Neje,  kit  1802-ben  vett  nöÖl,  felső  pásztori  Fászthory  Jtüiaua, 
a  hires  magyar  tengerparti  kormányzó  leánya,  korániŰE  szintén  esze 
és  műveltsége  által  egyik  kitünŐ  hölgye  volt  Ettől  két  gyermeke 
maradt: 

1.  Anna,  az  előkelő  műveltsége,  és  számos  jótékony  tetteiről 
átalánosan  ismert  és  tisztelt  hölgy,  világosvári  Bohus  János  Arad  me- 
gye volt  (Sispánjának  neje.  (SzÜl.  1804.)  és 

2.  László,  (szül.  Pesten  1806, jan.  2.)  nagy  nevű  atyja  eré- 
nyeit örökölve.  Pest  megyénél  kezdett  hivatalos  pályáján  haladva, 
1841-ben  nádori  itéiőmester,  1844.  a  m.  kir.  udv.  konczelláriánál  refe- 
rendárins,  cb.  kir,  kam.  majd  m.  kir.  helytartósági  és  val.  belső  titkos 
tanácsos,  a  m.  tanulmányi  biztosság  elnöke,  ás  végre  m.  kir.  udvari 
alkanczellár  lett,  mely  utóbbi  méltóságról  1848-ban  a  m.  ministerium 
felálUtáaa,  és  a  m.  adv.  kanozellária  feloszlása  után  lelépett  Később 
1861-beD  a  birodalmi  tanács  felállítása  után  ebbe  hivatott  meg,  és 
1860-ban  a  megerősített  birodalmi  tanácsnak  alelnöke  volt,  midőn 

-több  magyar  hazafi  elvtáreával  a  magyar  alkotmány  vissza  állítása 
mellett  erélyesen  küzdvén,  azon  évi  octob.  20-án  a  m.  udv.  kanczellá- 
ríának  ujabbiTÍsasa  állításával  második  magyar  kir.  udvari  kanczellár- 
rá  neveztetett,  mely  állásról  azonban  utóbb  az  országgyűlést  feloszlató 


■)  Lásd  Aetirdsát  Fábláu  Gábortól  a  Tadományiu  Ojl^Umitj  1838.  évi 
folj.  V.  köt  62.  ím  kto.  1.  , 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SXÖGYÉNT. 


legfelaöbb  leirat  keletkoztóvcl  b,  Vay  Miklós  elsÖ  udv.  kanczeHárral 
együtt  önkényt  lemondott.  18ö5.  óta  a  magyar  tad.  AkademUnak  is 
igaegató  tagja.  Neje  azolga-egjházi  Marich  Istváo-Dávidnak,  Torna, 
Qyör  s  utóbb  Veszprém  virmegye  föispánja,  os.  kir.  kamarás,  val,  b. 
tit  tanácsos,  Sz.  István  jeles  rendje   commendatorának  és  krajovai  s 


topolyai  báró  Kray  Francziskának  egyetlen  leánya  Mária,  csillag 
ker.  hölgy,  ki  családjának  utolsó  ivadéka  lévén,  1841.  jan.  1.  fiagát 
illető  javaiban  ia  fiusitatott  (praefícialtatott),  minek  következtében  ftrje 
1854.  jnl.  31-én,  majd  újólag  1862.  jan.  22-én  kelt  királyi  magyar  ok- 
levélben ftarégí  nemes  családi  nevének  ée  czimerének  a  fiágon  kiha- 
landó szolga -eg^'házi  Marich  nemzetség  régi  nemesi  czimerével  éa  ▼€• 

■uaVABOBSEio  CBÁlJÍDAI    I.     BÜI.  I  6*-^ '-' '-^í  V '- 


850  SZÖOYÉNT.—  SZÍÍKE. 

zeték  és  elílnevével  egyesitéeét  nyerte,  úgy  bogy  ö,  és  ezon  házasság- 
ból lett  B  leendő  mindkét  nemS  gyermekei  és  utódai  ezentúl  „magyar- 
SeSgyéni  és  Szolga-egyházi  SzSgyény-Marieh"  nevezettel  ée  az  itt  lát- 
ható egyesített  czimerret  élhesBeavk.  Oyermekei  —  mint  a  táblán 
ÍB  láthatni  — kdvetkezök :  László,  Rozália,  Gyula,  mhalt. 
Gejza,  Julianna,  Francziska,  Mária,  Ferencz. 

Az  egyesített  és  megbővitett  czimer  —  mely  csak  a  Szögyény- 
Marich  ágat  illeti  —  itt  láthatólag  ugyan  az,  a  mi  fölebbi,  azon  kűlöoh- 
seggel,  hogy  a  vért  közepét  egy  kisebb  czímer  vért  foglalja  el,  mely- 
nek kék  udvarában  zöld  téren  csőrében  tollat  tartó  lúd,  a  Marich  család 
ősi  ezímere,  látható.  Továbbá  az  egész  czimervértet  két  oldalról  két 
arany  oroszlán  telamonok  gyanánt  tartja,  alattok  pedig  egy  hullámzó 
szalagon  e  család-ág  jeligéje :  ,)Pro  Rege  et  Lege"  olvasható. 

A  család  másik  ága  L  János- Máténak  másik  fiatói  I.  József- 
tól  ered. 

L  József  a  József  császári  rendszer  alatt  Szabolcs  vármegye 
törvényszéki  elnöke  volt.  NejétBl  Vásáros  náményi  Eötvös  Máriától  a 
táblán  látható  három  leánya  és  négy  fia  II.  József,  II.  L  ö  r  í  n  c  z, 
I.  Sándor  és  I.  Gábor  maradtak.  Fzek  kgzUI 

II.  J  ó  z  B  e  f  Szabolcs  vármegye  szolgabírája  volt  1828-ig.  Ne- 
jétől lászlófalvi  Eördögh  Erzsébettől  leánya  Zsuzsanna  Török  Ká- 
rolyné. 

II.  Lörincz  a  m.  kir.  kincstárnál  tanácsos  volt,  1855-ben 
nyugalmazva  Erdélybe  telepedett ,  hol  Alvinczen  bii-tokáo  halt  meg 
1858-ban.  Nejétől  Csiszár  Eniiliától  a  táblán  álló  gyermekei  maradlak, 
kik  közUl  Zsigmond  cs.  k.  pénzügyi  hivatalnok  meghalt  1862  ben 
Szászvároson,  nejétől  Keserű  Bertától  csak  leányai  maradtak. 

I.  Sándor  előbb  Szalmár  megyénél  volt  szolgabiró  1835  — 
37-ben.  Meghalt  1853-ban.  Két  fia  a  táblán  látható,  kik  közül  István 
kir.  táblai  Ulnök  a  váltó  feltör  vény  széknél. 

L  Gábor  Szabolcs  megyénél  1834  ben  adószedő.  Két  rendbeli 
házasságából  gyermekei  a  táblán  láthatók. 

A  család  kath.  v  állás  li. 

A  családnak  egy  másik  ágából  eredt  SzŐgyény  Sámuel,  ki 
1695-ben  Szatmár  város  föbirája  volt.  ') 

Sz&kR  CMalád.  Lásd  Szelike  c«.  ilt  a  664.  liipoti. 

Íil5ke  család.  Arad  megypi   nemes  család,  melyből  Sámuel 

')  Svirmav  Szatmár  várm.  I.  120.  f  -  i 

DiBilizedOyCOOÍ^IC 


SZŰKE — PZÍll.LÖSST.  851 

és  fiai  Kái'oly,  Márton  és  János  ismeretekek,  ezek  k&zlil  K á- 
roly  1848-ban  Arad  megye  m.  alispánja  volt. 

Tán  ettől  egészen  más  különböző  Szőke  család  az,  melynek 
ezímere  a  paizs  ezüst  udvarában  zöld  téren  egy  m^as  szölötö  rakva 
három  ftirt  szőlővel,  a  paizs  fölötti  sisak  koronájából  arany  hajtókás 
vörös  ruhás  kar  nyúlik  ki,  markában  egy  szölőfOrtöt,  melyet  két  zöld 
levél  ékesit,   tartva.  Foazladék  jobbról  araoykék,  balról  ezttstvörös. ') 

Ugocsa  megyében  Szőke-Mészáros  nemes  család  ismeretes,  mely- 
ből e  század  elején  Györgyöt  Forgolány  helység  közbirtokosai 
között  találjuk.  *) 

Sxdke  család.  (Péterfalvi)  Ugocsa  megyei  nemes  család,  mely- 
ből István  1520-ban,  A 1  b  e  r  t  1587'ban  és  1596-ban  Ugocsa  megye 
Bzolgabirái  voltak.  *)  Sámuel  e  század  elején  Péterfalván ,  F e- 
r  e  R  c  z  Forgolányban  közbírtokos. ') 

SiAke  család.  (Gelenczei)  Ismeretes  köztilök  A  m  b  r  n  s,  kinek 
1662.  évből  magyar  versei  maradtak  fen.  *) 

Tán  ennek  ősei  közül  volt  Szőke  Péter  primipilus  székely 
1579  ben  a  JenÖ  nemből  Szomorú  ágból.  ") 

SzAke  család.  (Magyarosi;  Közülök  Márton  1848.  előtt  az 
erdélyi  kir.  tábla  le  vél  tárnok  a. 

SEftIiaczey  család.  Közütök  Bálint  1848-ban  Kösép-Szolnok 
megye  másod  alispánja  vott. 

SsAllftssy  család.  (Szőlősi  és  elefánt!)  Pozsony  megyei  nemes 
család. 

SzőUősi  SzőllŐBy  Pál  élt  1463-ban.  ') 

ZonczazőUősi  SzőUŐsy  Mihály  1507-ben  Pozsonyban  egy 
szőlőt  vesz  zálogba  Bély  Tamástól.  *) 

Pozsony  megyében  SzÖltősy  Gáspár  1776-ban  másod  alispán 
volt.  Ugyan  ott  János  esküdt,  szül.  Pozsonyban  1 799.  dec.  1-én. 

Bars  megyében  találjuk  az  elefánti  Szőllősy  családot,  melyből 
Margit  1588-ban  Dechticzky  máskép  Zakács  János  neje  csamovi- 


')  Bur};staller  Collectio  iDBisníam. 

')  Szirmaj,  C.  Ugocsa  pag.  1S9. 

^  Ugjan  ott  58.  59. 

')  Ugyan  ott  136.  129. 

')  Tudományos  gyűjtemény  1880.  évi  VI.  köt.  126. 

*)  Székely  nemzet  Conatitutioi  272. 

')  Teleki,  Hunyadiak  kora  XI.  63. 

')Eredeti  okirat  D,B„izedbyGoOglc 


852  8ZÖu,össY. 

czi  házát)  tett  erössuik  miatt  evocálja  Nyáry  Krisstinát  Dúczy  Gábor 
özvegyét  és  fiait.  ') 

JánoB  160S-ban  Bars  megye  alispáDJa  volt.  '^) 

1661-ben  SzöllÖBy  idősb  JánoB,  és  fiai  JánoB,  Istváo  és 
FereDcz  96  akó  bor  fejébea  felveitzik  annak  árát  22öO  ftot  Kayzer 
Fruzsinától  Dóczy  Zsigmond  özvegyétől,  minden  100  fr.  után  ján>  10 
r.  kamattal.  ^) 

1672-ben  elefánt!  Szölltisy  Györgynek  Csei^o  ZsófiátM  leá- 
nya Magdolna  etöbb  Nyáry  Mibályné,  utóbb  losonczi  GyCirky  let- 
vánné,  testvérét  SzöUösy  Ferenczet  eltiltja  anyai  jogon  Draanviczon 
levií  része  elfoglalásától.  *) 

1 701  -ben  a  Szöllösy  család  is  ttllakoBott  b.  Rhargen-nek  a  Salgói 
uradalomba  iktatására  nézve.  ') 

Szüllösy  János  1 822.  febr.  25.  Pozsony  megyétől  nemesi  bíso- 
oyítványt  nyervén ,  azt  laktalielyén  Krassó  megyében  1826.  april  10. 
kihirdetteté.") 

SzőllÖBy  JánoB  kincstári  tanácsos  volt,  meghalt  kora  49*  évé- 
ben, maradtak  gyermekei  :  Paulina,  Sarolta,  Jozefa,  Szi- 
dónia és  Kálmán. 

Sx&ll&Bsy  család.  (Herczeg-BzotlÖai)  Doboka  megyében  1702- 
ben  már  birtokos  M.  Iklóilon.  Mózes  azon  megyében  adó  iró  biztos 
1819— 24-ben.  János  ugyan  az  A.  Fejér  megyében  1825.  körül. 
Elek  ugyan  ott  szolgabíró  184S-ban,  midiin  Károly- Fejérvár  mellett 
az  úgynevezelt  hegyalján  több  magyar  nemessel  együtt  az  oláhok  ál- 
tal meggyilkoltatott,  Ocscse  F  e  r  e  n  c  z  birtokos  Oláh-Bogáton. 

Sx^USmy  család.  (Nagy-SzöUösi)  Közülük  Péter  erdélyi  kir. 
táblai  ügyvéd  1848.  előtt.  Fia  Fe  rcncz  Biharban  aljegyző  1841-ig, 
majd  táblabíró,  J  ó  z  s  o  f  ügyvéd  Kolosvárt.  Tán  ezekhez  rokon  J  á- 
n  0  B,  kinek  neje  Dávid  Anna  birtokos  Torda  megyében  K.  Bányán  és 
Kakován. 

E  családból  volt  Ferencz,  a  török  tolmács,  ISSS-ban  a  „Nap- 
keleti képek"  Írója. 

SlAlAssy  család.  (Dévai)  KözUlök  I  g  n  á  c  z  Torda  város  taná- 
csi esküdtje  1848.  előtt. 

')  Sz.  benedeki  Convcnt  fnec.  60.  nro,  1'2 

')  Eredeti  kiadvány 

')  ÜTi.  bonedeki  cnnvcnt  fasc  45,  »ro,   1. 

')  UgyaD  ott  Protoc.  Q,  P.  p.  297, 

')  Ugyan  ott  csapa  G.  fuc.  4   nro  &. 

')  Kraaaó  várm.  jegyiJi könyve-  ^-,  . 

DiB.1izedOyCOO<^IC 


8ZÖLLÖ88Y.— szÖBÍiirri.  853 

SlAlldsey  család,  (máskép  Szabó)  Ismeretes  Lajos,  kinek 
leányai  Róza  és  Piroska  a  színészi  pályán  szerepelnek. 

Síiny  csnlád.  (Máskép  Bogyay)  Márton  és  érdektársai 
III.  Ferdinánd  királytól  Pozsonyban  1655.  april.  16-án  keh  czimeres 
levélben  nemesittettek  meg.  ') 

SxdDyi  esalád.  (Máskép  Nagy)  Ismeretes  kösűlök  István 
ref.  lelkész  Qyulafejérvárott,  Szatmárott,  1675—1714.  között  több 
munkn  szerzője,  ^)  A  család  jelenleg  is  él. 

SlAroMi  család.  (Szörcsei)  Háromszéki  székely  család.  Fé- 
rc ncz  1603-ban  Székely  Mózses  részén  viv,  a  Bárczán  elfogatik,  éi 
Básta  lefejezteti.  ')  János  az  1612.  gyfilésen  nótát  kap,  utóbb  ke- 
gyelmet nyer.  ') 

József  1794ben  Orbai  szék  alkirálybirája,  ugyan  akkor 
László  Háromszék  törvényszéki  ülnöke ,  ugyan  akkor  Imre 
Brassóban  a  harminczadnál  hivataloskodik ,  utóbb  Déván  ellenőr. 
Másik  József  1815-ben  a  bárczai  kerületben  tized bértámok.  Ger- 
gely most  Alsó  Fejérben  törv.  széki  ülnök.  Imre  Csik  és  Három- 
székben birtokos,  1 848.  előtt  Csikszékben  törr.  széki  ülnök.  Dénes 
Háromszéken adóiróbiztos,és István  dúltóbiztos ugyau ott  1848, előtt. 
Elek  dulló  biztos  1846-ban  Maros-székben.  Ádám  neje  Nagy  Te- 
réz és  István  neje  Antos  Krisztina  birtokosok. 

-    SittrosSkl  eMlád.  (Szörcsöki)  Veszprém  vármegye  kihalt  csa- 
láda,  utóbb  Vasmegyében  is  honos. 

Szörcsöki  (vagy  mint  néhol  irva  előfordul :  Szercbeky)  I  m  r  e,  B  e  - 
□  edek  és  Miklós  1560-ban  Veszprém  megyében  Karako-Szörcsök 
pusztabeli  négy  curiára  kir.  adományt  kapnak.  ')  Eözülök  Benedek 
1561-ben  Bosnyák  Andrással  Pozsony  megyei  Kis  magyarí  pusztában 
is  részt  kap  kir.  adományban.  °)  1572-ben  pedig  Uzak  László  és  Árok- 
háti  Péterrel  Nyitra  megyei  Bmnóczon  curiát,  és  rész  birtokot  nyert.  "*) 

Szörcsöky  Mihály  1646-ban  Mesteri  helységben  volt  birtokos- 

SsArényi  család.  (Kis-szörényi,  báró  és  nemes)  Nyitra  megyei 
nemes  család,  hol  a  XVI.  században  tűnik  föl ;  és  ma  már  bizonyosan 
—  legalább  a  bárói  ágon  —  a  kihaltak  közé  tartozik. 

')  Qjüi  megj«  levéltárában  van  az  eredeti  armália. 

')  BenkS,  Transylvania  generális  11.  413. 

')  Bethleo  Wolph.  Hist.  V.  411.  498. 

*)  Engel,  Monumeata  Ungrica.  399. 

*)  Libro  regíné  folio  211. 

')  Ugyan  ott  f  236. 

')  Ugyan  ott  f.  877. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


Eredetét  és  Bzármazását  a  XII.  századig  vÍBsik  f&I  izrfil  isre 
a  legpontoBabbao  öaszekohoU  csaUdfán,  melyet  magyarul  Htadszenty 
Sámnel.  L.  Advooat  féle  Lexicona  VI.  kötetében  olvashatni,  hol  erede- 
tök  a  Szörényi  bánsággal  és  mi  több,  a  Serényi  csatáddal  ia  faaióba 
hozatott  Úgy  látszik,  ezen  szembetÜDÖ  koholt  szármaEtatás  a  Serényi 
családnál  itt  157.  lapon  3.  jegyzetbea  idézett  szerző  álmíÍTének  eredmé- 
nye. Nem  lévén  ide  való  ezen  szembetlinőleg  álnemzékrend  koholtságát 
hoBBzasan  mutogatni ,  itt  a  Szörényi  család  származási  kimutatását 
csak  onnan  kezdve  köiöljiik,  a  honnan  azt  hiteles  allatok  tannsit- 
ha^ák.  E  szerint  első  tudható  törzsül  Szörényi  Pétert  jelölhetjük 
ki,  ki  alkalmasint  egy  személy  azon  Sz.  Péterrel,  ki  1572-ben  Nógrád 
megyében  is  a  Eelecsényl  pusztán  curiát  és  10  telket  nyert  Maximi- 
lián királjTtól  adományban.  ')  E  Pétertől  a  leszármazás  következő :  *) 

P^ter 
157S. 

(Gáspár  Margit) 

I.  Ferenc z 

1680. 

(P  Kalo  vics  Z»6fia) 

II,  Ferencz 

fTuohiPBzky  Judit) 

■"  III.  Fmei^  ' 

Csabajon  f  1755. 

^ (Nyárj  Karolina) 

Tgníea  K*U  J&uef  Bora  Terei  Júlia  ^ 

1 1766.  (Dobta        ez.  1724.      (Reviczky  (1.  Ordódy  SimoD     (Turóczy 

(libareilalvi  Ferencz)      táborbok        Ádám)      2.  Ordódy  P^ter)       Bánnt) 
Székely.  Bora)  1771.  báró 

'         lAb,|a        '  (1-  Szörényi  Aona 

kapitány.  ''■  «'■  ^■"8*'=''  "^*  *) 

András    Imre    L^os.    Janka    Júisef    Klára  2  túl  József    Antal     Háría' 
ez.  1766.  1 1789.  (b.  IWvaysz.  1754.  Bscs-        ».  1766.  sí.  1768.  (b.  Vol- 

jun  28.  Moldvában.  Imre)    f  1761.     kády     kspit.1788.  fShadn.geniperit 

Omagy  AnUÍ)        (b.  Haló-  (Bősen-  Vincce) 

nyay)     wald 
Terii) 
Francziska. 

Péternek  fial.  Ferencz  a  nem  egész  hitelű  L.  Advocat  Lexi- 
con  adata  szerint  1595-beu  született  volna,  1630-ban  kapitány,  és 


')  Líber  regius  folio  888. 
■)  Kir.ltáblai  perbKl  váré. 


ídOvGoOf^ic 


8ZÖRÉNTI.  855 

1675.  körűi  meghaltnak  iratik  Farkas  Dovoránban.  Ugyan  ott  nejéül 
Bokros  Zsófia  iratik.  Fia  II.  Ferencz  gr.  IlléBházj  Oyörgj  titkára 
Tolt.  NÖUl  vette  Egready  János  özvegyét  Tuchinczkj  Juditot,  ettől  fia 
maradt :  III.  Ferencz. 

m.  Ferencznek  gyermekei  a  táblán  láthatók.  Ezek  közül  J  ó- 
zseí  (szül.  1724.)  katonai  pályára  lépvén,  már  1753-ban  örnagygyá 
lett,  1771-ben  ezrodes,  cs.  kir.  kamarás,  és  báróvá  neveztetett,  1783- 
ban  tábomoks^l^a  emeltetett.  Két  házasságából  származott  gyermekei 
három  fiú,  mint  a  táblán  láthatni,  szintén  a  katonai  pályán  fötiazti  rang- 
ban szerepeltek ;  azonban  kihaltak. 

A  családnak  több  tagja  élt  még  ,  kiket  családfai  kapcsolatba 
nem  hozhatni,  illyen  volt  Gábor,  Abauj  megyei  jegyző,  alispán, 
utóbb  alorsságbiró,  ki  Pozsonyban  halt  meg  1708-baD,  ennek  ivadéka') 
igry  áll: 

Oábor 
ftlorazágbiró 


Láiiló-Sánd.  András 
1722.  Abanjb.                  1732.  Nyitra  v-  jegTEÖ, 
(Gellért  Klára) 

Zsuzsi  Francsiaka  Anna 

sz.  172S.  SS.  1724.  ss.  178Ö. 

(1.  M^jthéDfi  Aatal  (Majth^nri  Jóasef)  (Ször^nTÍ  József) 
2.  Dávid  Károly) 

Ügy  látszik  Gábor  I.  Ferencznek  fia  volt,  mert  unokáját  Annát . 
Szörényi  József,  az  utóbb  báróvá  lett  tábornok  vévén  nÖíil,  ezt  mint 
közel  rokonát  pápai  engedély  mellett  tévé.  Gábor  fia  András  Nyitra 
megye  jegyzője  volt  1732-ben. 

Ugyan  e  család  tagjai  voltak  Szörényi  Zsigmond,  1688-ban 
nyítrai  kanonok,  dömösi  sz.  Mai^t  prépost,  és  tragurí  (simzetes  püs- 
pök, továbbá 

Szörényi  László  1709—1752.  nyitrai  kanonok ,*" rajki  apát 
kir.  tanácsos,  és  végre  szerémi  püspök.  Ez  az  idézett  kétes  forrás  sze- 
rint szintén  Gábor  testvére  lett  volna.  Végre  e  család  ivadéka  lehetett 
Sándor  a  tudós  jezsuita  Író  1717-ben. 

A  család  czimere  a  czabaji  kastély  házi  kápolnájában  kÖbe  vé- 
sett példány  szerint  a  tojásdad  alakú  vértben  koronából  kiemelkedő 


')  Szintén  perbeli  adatok  sieriat,  és  MindaiBDti  L'Advocat  Les.  VI.  kSt, 
Hely  (zerint  Qábomak  atyja  Hihály  lett  voba. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


856  SZÖVÉKDFI. — sztankovínszky. 

pánczéloB  és  zárt  sisakú  vitéz,  jobb  kezében  btuoginyt,  a  balban  ko- 
Bzonit  tartva.  A  paízs  fölötti  sisak  koronáj&ból  ugyan  olyan  alak  emel- 
kedik ki.  Á  paÍKBt  jobb  oldalról  telamonkipen  pánczéloa,  lándzsás  vi. 
tés,  balról  hajadon  nö  íirzi. 

SlévérdO  OMlád,  Közülök  József  kir.  tábl^  ügyvéd  Maros- 
Vásárhelyen,  és  másik  József  duUóbiztos  Maros-székben  1831.  körÜL 

Sttánkay  osalád.  Sáros  vármegye  etökeifi  régi  nemes  ottr 
láda,  birtokos  egyéb  megyében  is,  mint  e  század  elején  Zemplin  me- 
gyei Cséke  és  Fflzessér  helységben.  ') 

Eözülfik  többen  Sáros  megyénél  főbb  hivatalokat  viseltek.  Szt&n- 
kay  István  1637-ben  országgyűlési  követ.')  Sztánkay  András 
1659.  1662-ben  követ,  1664  ben  alispán.")  Sztánkay  Lajos  1681- 
ben  követ,*)  1686-ben  alispán.  ")  Sztánkay  Antal  1715ben  követ') 

Sztánkay  Istvánnak  Nagyszilvai  birtoka  iránti  ítélete  végre- 
hajtásáról az  1659.  évi  országgyűlés  gondoskodott,  ^) 

A  család  jelenleg  is  birtokos  Sáros  megyei  Cselfalu,  Komló-Ke- 
resztes, Nádfö,  Fóafalu,  Procs,  Sósujlalu,  Kellemes  helységekben. 
Egyik  vagyonosabb  élű  tagja  a  családnak  Sztánkay  László,  ki 
1840  ben  r.  esküdt  és  József,  ki  1840.  tiszt,  szbiró  volt. 

Sifankit  család.  Zemplin  megyei  nemes  család ,  melyből 
László  1840-töl  Zemplin  megyénél  levéltári  segéd. 

Sitankóoiy  család.  Ung  megyei  nemes  család  Baranya  hely- 
ségben ,  melyből  János  Zemplin  megyei  biztos  1840-töl,  Gáspár 
.  Ung  megyei  esküdi  1845  töl  1849-ig. 

Sltankóoiy  család.  Trencsin  megyei  czimerleveles  nemes  csa- 
lád, armálisuk  1660  ban  Sztankóczy  vulgo  Qyurkovech  névre  szóló 
azon  megyében  kihirdettetett.  1666-ban  Szedlicsnán ,  168S-ban  Becz. 
kón  mutatja  fel  a  nemesi  Összeírás.  ^)  Utóbb  ott  nyoma  sincs. 

Sitankovánstky  család.  (SzUnkováoi)  Tolna,  Baranya  m^yei 
nemes  család.  Sztankovánszky  Farkas  az  1600. évi  táborozáskor  tö- 
rök fogságba  esett.')  Ismeretes  közttlök  Imre,  ki  Tolna  megyénél  mint 

')  Szirmay  C.  Zemplin.  not.  top.  120.  831. 876. 
*)  Lehocskjr  Stemmato^.  1. 304. 
■)  Vgjm  ott  204. 205. 
')  1681.  évi  28.  terv.  ea. 
>)  Lehoczky  id.  h.  306. 
')  Ugyan  ott  304. 
')  1669.  ^vi  119.  tSrv.cz. 
*)  BsoDtagh  Dán.  k&i). 
')  Pethfi  Gerg.  H.  Krónika  149.  lap. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


8ZTANY0 SZTAbaT.  857 

jegyző  kezdé  hlvataloB  pályáját,  innen  fítjegyzŐ,  s  végre  1848-ban 
azoQ  megye  fS  is  pán  ja  volt. 

ftetanyo  család.  1646-ban  Trcncsin  megyében  a  nemesi  ÖSBze- 
írás  szerint  Feleö  Dreskóczon  lakott  ily  nevű  nemee  caalád.  ') 

Sitáray  esalád.  (Sztárai  és  Nagy-niihályi)  ős  régi  magyar 
nemzetség,  mely  oklevelek  tanúsága  szerint  a  bazát  foglaló  108  ma- 
gyar nemzetség  egyikébttl  a/  K  a  p  I  o  n  y  genusból  származott.  *)  Is- 
mert törzse,  a  meddig  az  oklevelek  szakadatlanul  terjednek,  J  á  k  ó  de 
Nagy  Mihály  volt  1249-ben. 

A  Sztáray  nemzet«égrtii  eddig  majd  minden  író  által  azon  téves 
vélemény  terjesztetett,  ")  mintha  az  a  J  á  k  nemzetségből  és  az  által  a 
sz.  István  király  korában  hazánkba  telepedett  Wasserbai^  Venczel- 
lintől  eredt  volna.  Ezen  roppant  tévedésre  valószínűleg  azon  körül- 
mény szolgáltatott  okot,  hogy  a  Sztárai  család  Ősének  J  á  k  ó-nak  neve 
(mely  a  Jakab  keresztnévnek  csak  egyik  variánsa)  a  helységríil  ne- 
vezett Ják  nemzetség  nevéhez  feltűnŐleg hasonló.' A  Ják  genus,  mely 
Wasserbnrgi  VenczellintÖl  eredt,  és  melyből  az  élit  Niczky  és  kihalt 
Sitkey  stb.  család  származott,  a  Dunántúl  volt  meg  telepedve,  soha 
semmi  vér  és  jogközösségben  oklevelesen  kímutathatólag  nem  ál- 
lott a  Sztáray  s  vele  rokon  eredetU  családcsoporttal ;  ellenben  a  Sztá- 
ray éa  vele  törzsrokon  Nagy-mibályi,  Vinnai,  Eödönffy,  Eördögh, 
nagy-mihályi  Fongrácz ,  és  Tibay  stb.  esaládok  őseinek  a  Kaplony 
nemzetséggel  vér-  és  jogközösségéről  több  oklevél  tanúskodik.  A 
Kaplony  nemből  való  kiszakadás  régebben  élt  törzsnél  kezdődik,  mi 
előtt  ugyan  abból  a  gróf  Károlyi,  és  ennek  törzs  rokonai  a  Csomaközy, 
Vaday,  Vctésy,  Bagosy  stb.  másik  családesoport  ki  vallott  volna.  Az 


<)  Szontagh  Dán.  k6zl. 

')  Ezt  bisonfítják  n<!bai  Walthorr  Lászlónak,  a  Krúf  EárolyUk  lev^ltár- 
nokának  küzldaei,  meljiek  szerint  a  uerezett  grófi  lev^ltárbau  íb  vannak  ezt 
tanualtó  okmányok.  Lásd  Tud.  gyUjlemííny.  1836.  IX.  71.  Ugyan  ott  V.  29. 1. 
jegyzet.  Kaprínay  Msa.  B.  tumo  XIX.  31.  oklevél,  mely  a  Hztárayak  levéltárá- 
ban van.  Lásd  Szirmay  Szatmár  várm;  II.  46.  47.  hol  J  á  k  ú  a  Kaplyon  nem- 
b61  eiedettnek  jratik,  ^b  mdg  is  Szinnay  ennek  daczára  másutt  máskép  irt.  To- 
vábbá Wagner  Tab.  geoeal.  XLVI.  Btb. 

')  Úgy  látBzik,  elaő  volt,  ki  e  tévedésbe  esett :  K  o  1  i  e  r  Hist  EppatnB 
QomqDe  Eeol.  V.  klit  4l7.  lap  etb.  Utánna  Lehoczky  Steitimat.  tl.  382.  Badai 
Fer.  Polg,  Lei,  III.  365.  Horvát  iBtváu  Magyar  orBZ.  gyökeres  régi  nemz.  73. 
ás  74.  lapon  hnllomás  után.  —  Hormnyr  Tascbenbuch  1821.  évf.  13.  ée  RovncBÓ- 
czy  Arpádia  III.  kSt.  ^b  v^gre  mdg  többen  is,  BÍÍt  ennyi  után  már  már  a  cBalád 
ja  hinni  kezdt'  »  Ják  f^nusból  (íredüstetcst ;  de  ez  tévedés. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


858  SZTÁKIY. 

egész  Kaplony  nemzetség  az  oklevelek  össEeretése  sserint  Szatmár  és  a 
BzomBzéd  megyékben  terjedt  szét. 

Miután  a  nevezett  Jakétól  származott  Eödöaff;,  Eördőgb, 
nagy-míhályi  Báaffy  és  Pongráoz  köz^s  törzsli  családok- 
nak teljes  leszármazások  mind  ez  ideig  hitelesen  közölve  nem  volt,  és 
több  családfái  gyűjteményekben,  milyenek  a  nemzeti  múzeumban  a 
Qeneal.  authenticae  féle,  Wagner  kéziratai  tom.  LXX.  és  Tab.  genealo- 
gícae,  továbbá  Rajcsányi  Ádám  gyüjleményei,  több,  fÖleg  az  elsö  né- 
hány nemzedékben  egymástól  is  eltérők,  mint  ezt  e  munka  IV.  köt 
42.  45—46.  Vm.  köt.  94.  és  IX.  447.  lapjain  az  Eödönffy,  Eördögh, 
Nagy-mihályi,  Pongrácz  családoknál  sajnosán  vettem  éezre,  szükséges- 
nek véltem  a  közös  törzstöli  leszármazást,  a  menyire  lehetett  okleve- 
lek ')  alapján  és  Wagnernek  gyűjteményében  tab.  LIV.  után  itt  a 
Sztáray  családnál  részint  kiigazítva,  részint  pótolva  egyben  közlem. 
Lássuk  azonban  előbb  a  Sztáray  családot. 

IV.  Béla  király  korában  élt  a  Kaplony  nemzetségből  J  a  k  ó,  ki- 
nek 1349-ben  neje  Szoboszlat  Péternek  (Petri  de  Zobozló)  leánya 
Katalin  TOlt.  Ettől  voltak  fiai  András  Ung  megye  és  II.  J  á  k  ó,  Zem- 
pUn  teegyének  föispánai  (Comites)  (az  oklevélben  Andreas  de  Ungh,  et 
Jakov  de  Zemplyn  Comites),  kik  már  IV.  Béla  és  V.  István  királynak 
hasznos  szolgálatokat  tévén,  1273-ban  IV.  László  királytól  a  Zemplini 
várhoz  tartozott  Pereche  és  Sztára  helységeket  királyi  adományban  nyer- 
ték. >)-Ugyan  ök  1279-ben  már  mesteri  czlmmel  jelölve  ésIL  Jákó 
egyszersmind  királyi  pohárnok  mester  nevezett  helységekben  ugyan- 
csak IV.  László  király  által  megerö  sí  tétnek,  ^)  mely  adománylevélben  a 
cseh  király  elleni  háburúban  szerzett  érdemeik  is  megemlí létnek. 

I.  Jákótól  kezdve  az  utóbb  szétágazott  nemzetség  következőleg 
sarjadzott : 


■}  KaprÍDiai  Hsa.  B.  tomo  XXIX.  1—40.  Fejér  Cod.  dípl.  tomo  V.  vol.  8 
p.  79.  tomo  IX.  vol.  I.  p.  279.  tomo  X.  vol.  6.  p.  114—129.  és  2i4.  Szirmaf  C. 
Zenplin  ée  üzatmár  várm.  leírása. 

')  Fejér  Cod.  dipU  V.  2.  p.  79. 

')  Ugyan  ott  p.  660. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


I.  Andrái,  mest. 
Ungi  fftiapán 
1273.  79. 


sztíray. 

I.    tábla. 
I.  Jákö 
1249. 
(StoboiriM  Kata) 


uTAadráa      letván 


U. Jákó 

Zempliui  foiap. 

4t  pohiLrnok  mest 

V273.  79. 

Láailó        GyBrgy        11.  LÖrmci 

"i^a^fi      '"jánoí              '"Lá.zíT 
_ÍÍHl^      1879.                   1879. 
MiklÓB 1 


Hihilv  m.  Jáká  1S28.  I.  LöriDcz 

1328.  1945.  de  N.  Mihály  EöidSgh  mpi 

kiiSt  at  ESdánjfsüBinffy  f».  1828.  1887-.  46. 
Folyt.  17.  tábUn.             '  1 


Pongiici 
kitSl  a  Pangrát* 


Fo^.  in.  tábUn. 


I.  László 
dián*  EBnünA  ^ 
1416. 


Mihály. 


[I.  László 
EStdBgh  de  N.  Mih. 


Benedek    Láazló 

1569.         1669. 

Tihay-ak. 


(1.  Uray  Lsjoe  Andráa  1669. 

2.  lub.  Horváth  OyQrgy)    (NáUfsluiBy  Zanzai) 


Láuló 

1686.  lemplfni 

alispán. 


n.  tábu. 

I.  Farencz,  Aí  a>  /.  lilUdn. 
1690.  1611. 
ZempKni  alispán 
(Tarttf  Margit) 
István  {vak) 
1681. 
(bertóti  Frjcby  Z»őfi)   


(Se msey  Klára) 

in.  Ferenoa  báró. 

8Z.  1672  t  1703. 
(b,  Perényi  Bora) 
*"     IntiegráfíT^. 

B2.  1698. 1 1769. 
Uogi  főisp.  V.  b.  1. 1. 
[1.  gr.. Zichy  Anna 
2.  b.Deefaigny  de  la 

Tournella  Teréa.) 


Erise 
(1.  ütépia  István 
a.  Fejérvárj  Lajos) 


Loopoldina 
(gr.  Ba^kóczy  i 


Vincae 

IS.  1771. 1 1927. 

(gr.  BBirmay 

Janka) 


a,rk.  bam. 
(gr.  Higaszt 


Anna-Mária 
hölgy  1782. 


Anta)  MiMlT 

iB.  liiŐTl- 1808.  81.  l749!Tira8. 

táborszernagy     Szabolcsi  íSisp. 

máltai  vitéz       (I.  gr.  Haller  N. 

t  2.  gr.  Eszterházy 

Eleonóra) 

Albert  Eleonwa 

az.  1785.  t  1848.  (gr.  Dessewffy 
CB.  k.  kam.  Jóuef) 

(1.  gr.  Csáky  Valbnr^a. 
2.  gr.  Károlyi  f  rancsiaka 

3.  gr.  Waldatein  Mária) 

^il  Jnlia  Zsófia  3-tól  László  Antal       ' 

CB.  k.  ét  p.  h      OS.  k.  ^s'  p.  h..         sz.  1880.  ex.  1839. 

(gr.  Appony        (gr.  Appony  jul.  18.  apr.  8. 

György)  Qynia)  katona.       (gr.  Batthyány 

Franctiska) 


Imre 
olmQczi 
kanonok 

tr 


János        Tivadar        Ferdinánd 
■z.  1809.      ez.  1816.         es.  1819. 

t  1889.  (1.  Klobasicsky 

(b.  Brudcrn  Matild  1 1846. 

Jozefa)  2.  b.  VécBOj 
" '    Gabriella) 


Mária 


Viktor 


.  Bda 


(b.  Fischor 
Mária) 


CB,  k.  h.     (gr.  TSrUk  Mária) 

(gr  zichy-ödj,^      W»i^ 

János- -^*''    ...1855.    sz.  1857. 

K.  1840.     1-től  Alexandra    2>tó1  Ferdinaodina    Vilmos 


fls.1843. 


Bi.  1859. 


A  táblán  álló  I.  András  usgi  főispán,  lett  a  több  családira 
Oszlott  nemzetaégaek  máig  terjesztője,  míg  testvérének  II.  Jaké  nak 
aZemplini  fSispánnak  utódait  caak  negjed  ízig  ösmerjUk. 


ir,Goo<^lc 


sztAray.  861 

A  család  történetére  vouatkozólsg  logliitülcsebb  adataink  lesznek 
az  okmányos  kivonatok. 

1312-ben  Gergely  mester,  nagy-mihályí  LítrinczDek  (a  táblán 
I,  Lörincz)  fía  I.  Károly  királynak  híve  a  Trencséní  Máté  és  Omodék 
elleni  kassaiharcsban  vére  ontása val  szerezvén  érdemeket,  Nagy-Mihályi 
birtokábtui  vámszedést  jogot  nyert.  ')  1326-bati  ugyanesak  I.  Károly 
királytól,  mmtán  többi  testvérei  kizártával  Apáty  és  Tarcha  helységeket 
nyerte  adományban  a  oagy-tníhályi  vámmal  együtt,  erre  1327-ben  azon 
királytól  ünnepélyes  adományt  kapott.  ^) 

1328-ban  IL  Jakénak  (de  Nagy-Mihály)  fia  László,  és  teatvé- 
rei  András  ós  István,  továbbá  I.  Andrásnak  fiai  I.  L  9  r  t  n  c  z , 
III.  Jákó  és  Mihály  negyedik  László  királynak  Zemplin  megyei 
Sztára  és  Perecbe  helységről  1273.  évben  kiadott  adománylevelét  az 
egri  káptalan  által  átíratják.  ')  1371-ben  I.  Liírineznek  fia  I.  László 
és  Qyöi^ynek  fia  György  (II.  Jákó  ágán)  Lajos  királytól  parancsot 
nyernek  az  egri  káptalanhoz  ugyan  a  fölebb  emitett  1373.  évi  ado- 
mánylevél átírására.  ")  És  végre  1416-ban  nagy-mihályi  Gergelynek 
fia  Albert  (az  auranai  perjel)  ngyan  azon  okmányok  elvesztése  al- 
kalmából Zsigmond  király  rendelete  folytán  az  egri  káptalan  által  hi- 
teles átíratát  veszi  Ung  megyei  Sztára,  Perecbe,  Györké,  Jeszenö,  és 
Zemplia  megyei  Tiba  és  tartozékaiból  allé  jószágokról.  ^) 

1345-ben  a  váradi- káptalan  Lajos  királynak  Visegrádon  azon 
évben  (in  festő  Epiphaniae)  kelt  parancsa  folytán  II.  Jakónnk  fia 
László  mester,  Andráénak  fiai  Mihály  és  LÖrincz,  továbbá 
m.  Jakénak  fiai  János  és  E D  d r  e,  ")  kérelmére  öt  ra^yébol  iga- 
zoló bizonys^;okat  szedett  arról,  hogy  Nagy  Mihály  vára  a  hasonnevű 
helységgel  és  tartozékaival,  és  Györké  hegye  Zemplin  és  Ung  megyé- 
ben a  nevezetteknek  már  nagy  apjok  és  ös  apjok  által  kétségtelenül 
biratott  a  tatárjárás  korában  is,  '') 

')  Kaprínai  Msi.  B.  tomo.  S9.  p.  32.  KovacBÓcz^  ArpádilíjábaD  \1U.  kSt. 
213.  köeli  a  f  r.  Sstáray -ak  lovéltáriioka,  aeon  téves  jegyzettel,  hogj  e  Oergely 
tO]  egjenesen  izáimaznak  »  Satárayak,  holott  testvéritől  I.  Láailótúl  eredoek, 
mint  az  I.  tábla  matatja. 

')  Kaprínai  id.  b.  p.  40. 

')  Ug^an  ott  p.  88.  39. 

*)  Ugyan  ott  p.  38. 

')  Ugyan  ott  p.  87- 

')  Ki  a  caaládi  genealógiákon  Ernev,  éeEtuer  nek  iratjk  —  hibáaan. 

')  Kaprínai  id.  h.  p.  7, 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


1379-beii  Nagy-raihályi  Andrásnak  fiai'  lg  t v á d  mester  és 
linre,  Lászl&nak  fiai  Jakab  és  Miklós,  Oyőrgynek  fia  János, 
és  I.  Lörincznek  fia  I.  László  Ung  megyei  Tiba  helységre,  melyet 
hajdán  eldödeik  szereztek  IV.  László  és  IIL  András  királyok  alatt,  mi- 
után az  egykor  vártartozék  volt,  I.  Lajos  királytól  már  1370  ben  m^- 
erÖsítÜ  adomány  levelet  nyervén,  ugyan  abbíui  mint  (isi  nemesi  jó- 
szágukban nevezett  király  által  megerősítettek.  *)  Ugyan  ezen  ado- 
mány levelet  1413-ben  megerJisité  Zsigmond  király  is  nejének  Borbála 
királynénak  beleegyezésével.  ') 

1418-ban  sz.  Bertalan  apostol  napján  Ravenspurgban  Zsigmond 
király  tisztelendő  Unghí  AJbertnak  auranai  Perjelnek,  Gergely  fiá- 
nak, a  ki  Jánosnak,  a  ki  nagy-núhályi  Jákónak  fia  volt,  érdemeit  te- 
kintetbe véve,  melyeket  fSleg  a  boszniai  hadjáratban  s  másutt  is,  fSleg 
pedig  Stybor  erdélyi  vajda  hadseregének  élén,  úgy  a  velenczések  dien 
is  vitézségével  szerzett,  és  rokonai  is  vérök  ontásával  tanúsítottak,  ne* 
ki  és  fiainak  Jánosnak,  Lászlónak  és  Györgynek,  nem  különben  János- 
nak, Lászlónak,  Pálnak,  Istvánnak  és  Mihálynak  Ettden  fiainak,  Mik- 
lósnak László  fiának,  Jánosnak  Jakab  fiának,  másik  Jánosnak  és  An- 
drásnak László  fiaínak ;  ismét  Györgynek  Mihály  fiának,  Lászlónak  és 
Dienesnek  Pongrácz  fiainak,  és  Pongrácznak  András  fiának  Nagy 
Mihályi  aknák ;  ismét  dsztes  Péternek,  György  fiának  nagy-bányai 
plébánosnak,  Mihálynak  és  Jánosnak  Eördöghnek  nevezett  László 
fiainak,  Jósának  Ürdegh  Miklós  fiának,  ki  Urdegh  nevezetű  LÖrincz 
fia  volt,  Györgynek  és  Istránnak  nagy-mihályi  Urdegh  László  fiainak, 
ismét  Lászlónak  Miklós  fiának,  a  Tibay  Lőrínoz  fiának  nj  adomány 
képen  adta  a  következő  részint  ösi,  részint  szerzett  birtokokat :  Sztára, 
KrivoBtyán,  Orozka,  Visk  máskép  Gyalnez,  FelsÖ  Zbugya,  Hense- 
löcz,  Veres- Vágás,  Bruszfalva  népes,  és  Ozdó  puszta  Jielységeket ;  is- 
mét Perecbe,  új  és  ó  Tapolya,  új  és  ó  Petrócz  helységeket,  nem  külön- 
ben Nagy-mihály  mezőváros,  és  Györgyhegye  nevfi  várlielyet  Zemplin 
megyében ;  Ismét  Nagy-Mihály  várát,  Vinna,  Felső  és  alsó  Tama,  Si- 
monlese, Qalussa,  Glacza,  Elokocsó,  Varkond,  két  Zahicska,  Új  Zo- 
^hogo,  Verbócz,  ó  és  új  Gézeny>  Lucska,  Kis-Porabka,  Laaz,  Sztrajna, 
Alsó-Szbugya,  Heroicz  és  Porubka  azon  Nagy-Mihály  vára  tartozékút. 
Ismét  Remethe  máskép  Jeszenő,  Németh  Poruba,  Jósza,  Huszin,  lüb- 
nyicske,  Jeszenőv,  Ubres,  Revese,  máskép  Zavatka,  Hnyona  máskép 


')KapriDaild.h.  p.'S8.24. 
')  Ugyan  ott  24.  26. 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


S2TABAY.  {163 

Revese,  Fekéeháza  máskép  Revese,  Alsó  Revese,  Bankháza,  Ahó  Re- 
mete, Ruszkóuz,  Ribaiezc,  Kajdanov,  Herovnicza,  és  Hlinik  ugyan  azon 
Jeszenöhöz  tartozókat.  Ismét  Tyba  várát  és  mind  a  két  Váraílya,  Vá- 
sáros Tyba,  máskép  Szobráncz,  Felső  és  Nagy  Tyba,  Honykócz,  Ko- 
nyuB-Cserches,  Osztró,  Vajnatina,  Tyba,  Jakabháza,  Koromlya,  Ba- 


bázó, és  Prekopa  helységeket  Tyba  várához  tartozókat  Ung  várme- 
gyében, és  Gelényest  Szatmár  vármegyében,  melyekben  a  nevezettek 
1419-beii  a  leleszi  Convcnt  által  ellent  mondás  nélkül  beiktattak,  és 
melyekről  azon  1419.  évben  (Octavo  calendns  Marty)  Zsigmond  ki- 
rály az  ünnepélyes  adomány  levelet  is  kiiidta.  ') 


')  Kaprinai  o.  ott  12  -21,  leírva  oJa  1760-ban  gr,  SMÍrai  ImrHSl  Nagy- 
Mihályon.  lOO'ílc 


864  SZTÁRAV. 

141S-baD  Constanczban  (feria  3.  prox.  poat  fest.  Paschae  D.) 
Zsigmond  kir^y  ugyan  csak  Albert  aaranai  Perjelnek,  Nagy-mi- 
Iiályi  Gergely  fiának  és  a.  fennebb!  adomány  levélben  megnevezettek- 
nek ösi  czimerliket,  metylyel  már  elei  éltek,  czimores  levélben  adja 
és  megerSaiti.  ') 

152S-ban  Nagy-mihályi  György  (lehet,  hogy  IL  András  ágá- 
ból Benedeknek  fia)  mint  János  király  hive  ettQl  Tamovban  sz.  Margit 
napján  kiadott  adománylevélben  Literati  Kelemen  terebesi  várnagy 
hűtlenségén  ennek  tolesvai  szöltöjét,  lígy  Tehén  Jánosnak  Zemplin  és 
Ung  megyékben  Nagy-Míhály,  Füzesér  és  Sztranya  helyaégbeli  birtok- 
réezeire  adományt  nyert.  ') 

1545-ben  Nagy-mihályi  János  királynői  udvamok  Izabella 
királynőtől  Gyalu  várában  Cdie  domin.  prox.  Ín  crastino  festi  b.  Petri 
apostoli  ad  vincula)  Ung  megyei  Hanaynar  helyeégben  vámbeli  kivált- 
ságot nyert.  *) 

1559-ben  az  egy  törzsből  több  családra  szakadt  nemzetségnek 
tagjai  ökeí  közösen  illető  és  Zsigmond  királytól  1418-ban  Sz.  Bertalan 
napján  kelt  adumánylevelet,  a  leleszi  Convent  beiktatási  jelentésével 
együtt  I.  Ferdinánd  király  által  hitelesen  átíratták  és  megerősítettek, 
mely  okmány,  miután  &  kérelmezők  abban  családneveik  szerint,  sőt 
leszármazásuk  kimutatásával  fordulnak  elé,  igen  érdekes  és  család 
történeti  szempontból  fontos  figyelmet  érdemel.  Neveik  azoknak,  kik- 
nek részökre  az  átirás  történt,  következőleg  soroltatnak  fel :  nagy- 
mihályi  Pongrácz  Benedek,  néhai  Dénesnek,  Mihály  fiának,  An- 
drás fiának,  Dénes  fiának,  Pongrácz  fiának,  Mihály  fiának,  András  fiá- 
nak ,  hajdán  Jaké  fiának  fia,  maga  és  méhtestvérei  Pongrácz 
Mátyás  és  Jánoa  neveikben  is,  és  nagy-mihályi  E  ö  d  e  n  fy  István,  néhai 
Jánosnak,  Albert  fiának,  Pál  fiának,  Eöden. fiának,  Emea  *)  fiának, 
Jákó  fiának,  András  fiának,  másik  Jákó  fiának  fia,  maga  és  aprói 
testvére  Bernát,  nem  kfilönben  Ferenez,  Tamásnak,  János  fiának, 
Albert  fiának,  Pál  fiának,  nevezett  Eöden  fiának  fia,  és  másik  Ferenez, 
néhai  Lászlónak,  Imre  fiának,  István  fiának,  Pál  fiának,  emiitett  néhai 
Eöden  fiának  fia,  ismét  András,  néhai  Mihálynak,  András  fiának^ 
György  fiának,  Pál  fiának,  többször  említett  néhai  Eöden  fiának  fia, 


')  Ugyan  ott  pag.  29. 

')  ITgyan  ott  86. 

')  Ugyan  ott  84. 

')  Másutt,  a  régibb  oklevelekben  Erneu  helyett  E  n  d  r  e  áU-  , 


setAbat.  865 

neveikben  is;  és  Dugy-mihályi  Tibay  Kristóf,  néhai  MihÜTnak, 
JinoB  fiának,  Ambrus  fiának,  Oybrgy  fiának,  László  fiának  néhai  mi* 
aik  Eördögh  László  fiának,  Lörincz  fiának,  András  fiának,  néhai  idősb 
Jákó  fiának  fia  hasonlóan  maga  és  méhtestvérei  Ferencz ,  Gáspár, 
János  és  Diénes  neveikben  is,  nem  kiilíinben  Bálás  Jánosnak ,  emlí- 
tett Ambrus  fiának,  és  Gergely  néhai  Lázárnak,  Albert  fiának,  Miklós 
fiának ,  Lörincz  fiának ,  eltíbbirt  EördÖgh  László  fiának  fia ;  Ismét 
Ferenoz  Gergelynek,  Andris  fiának,  Miklós  fiának,  János  fiának,  néhai 
előbb  nevezett  Eördögh  László  fiának  fia,  és  Benedek  és  László  néhai 
Mártonnak,  Benedek  fiának,  János  fiának,  László  fiának,  gyakran  ne- 
vezett másik  Eördögh  László  fiának  fiai,  nem  kttlönben  Ztáray 
János,  néhai  Györgynek,  Benedek  fiának',  András  fiának,  János  fiá* 
nak,  Eördögh  László  fiának  fia  és  Ztáray  Antal  Ferencznok,  Imre 
fiának,  András  fiának,  János  fiának,  Eördögh  László  fiának  fia,  és  An- 
drás Ambrósnak,  László  fiának,  LÖríncz  fiának,  András  fiának,  János 
fiának,  már  nevezett  Eördögh  László  fiának  fia  neveikben  és  szemé- 
lyekben ia.  ') 

1607.  évi  maj.  ö-én  Nagy-Mibályon  a  vér-  és  birtokkösösségff 
nemzetség  következő  csatádtagju  községi  szabályzatot  alkottak,  n.  m. 
Sztáray  Ferenoz,  Nagy-miháli  Gothárd,  Tibay  János,  Nagy< 
mtbáli  P&t  idösbik,  Nagy-miháli  Pál  íQabbik,  Nagymi- 
háli  Benedek,  Nagy-miháli  Zsigmond,  Nagy-miháli  György, 
KorcBTBÍ,  Nagy-miháli  László,  Nagy-miháli  György,  Nagy- 
miháli  Gáspár,  Nagy-miháli  Albert,  Edenfi  László,  Edenfi 
Kristóf,  Vinnay  Kristóf,  Vinnay  Károly,  iQabbik  Sztáray 
Ferencz,  Tibay  Gáspár  és  Márton,  Vinnay  Kristofíié  öregbik, 
Vinnay  Gáspámé,  Vinnay  Györgyné,  Eödenfy  Ferenczné,  Nagy- 
miháli  Farkasné  ,  Nagy-mihályí  Györgyné  ,  Nagy-miháli 
Jánosné,  Nagy>miháli  Ferenczné,  Nagy-miháli  Kristófbé.  •) 

A  Sztáray-ak  azon  ága,  mely  máig  virágzik ,  az  I.  táblán  átló  IV. 
LörincztSl  származik.  Ennek  másod nnokája azon  András,  ki  1559. 
ben  I.  Ferdinánd  királytól  a  közos  verség  több  tagjával  birtokaira  uj 
megerősítő  adományt  vitt,  és  —  mint  iratik  —  János  Zsigmond  ellené- 
ben a  Nagy-mihályi  várat  erélyesen  védelmezte.  Egyik  fiának  Andrásnak 
fia  László  1635-ben  lett  Zemplin  megye  alispánja,  *)  Másik  fia 


')  Kapiinai  id.  b.  8.  lap. 

*)  Kovacsócaj  Arpádia  IlL  203. 

*)  SBÍrmar  C.  Zemplin  not.  biit  169.  ^  .  ^ 

•unuOHsia  UuJdu.  X.  Kflr.  Dis.lizedOyLggOglC 


I.  Ferenos  1589-ben  válaaztatott  Zemplin  megye  alispánjá- 
nak és  szt  a  legrálságösabb  időkben  derekasan  kormányozta  1602. 
ivén  túl  íb.  ')  Unokája  U.  Ferencz  ezredesnek  iralik.  Ennek  Sem- 
sey  Klárától  fia  III.  Ferencz,  Zemplin  megyének  volt  alispánja 
1700-ban,  midSn  a  Zemplini  malmot  a  Bodrogon  levágatta  mint  áradá- 
sokat okozót.  ^)  1726-ben  évben  érdemeiért  báróságra  emeltetett  ^ 
Nejéttlt  báró  Ferényi  Borbálától  6a; 

Imre,  ki  1747-ben  grófi  rangra*)  emeltetett.  Mint  hivatalos 
közpályán  szereplő,  cs.  kir.  kamarás,  valós,  belsít  titkos  tanácsos,  Ung 
vármegye  fUispánja  ^)  és  Sz.  István  r.  közép  keresztese  balt  meg 
1769-ben.  Kétszer  nöiUlt,  első  neje  gróf  Zichy  Anna,  a  második  báré 
Des&igny  de  la  Toumelle  Teréz  volt.  Ezektől  két  leánya  és  három  fia: 
Jánoa  Fülöp,  Antal  és  Mihály  maradtak.  Ezek  közül 

Antal  seUI.  1740.  katonai  pályára  lépvén,  Mária  Terézia  korá- 
ban az  örökösödési  háború  alatt  mint  jeles  katona  és  kitOnö  hadvezér 
fokonként  1800-ban  táborszemagyeágra  emelkedett,  a  33-ik  számú 
m.  gyalog  ezred  tulajdonosa,  máltai  lovag  volt,  és  vitézségével  a  Téré* 
zia  rendet  is  megnyeré.  ")  Ueghalt  Öcáczban  1808-ban.  Utóda  nem 
maradL  Testvére 

János  Fülöp  előbb  (1770)  atn. kir. helytartóságnál Uuácsos, 
utóbb  (már  1792-ben)  Uog  várraegye  főispánja,  és  cs.  kir.  kam.  volt- 
Meghalt  1815-ben.  Nejétől  gr.  Migazzi  Borbálától  gyermekei: 

a)  Kristóf,  iQabb  korában  (1792.)  a  m.  kir.  helytartó  tanács- 
nál kezdett  hivatalos  pályát ,  és  mint  követ  is  szerepelt.  Meghidt 
1836-ban. 

b)  Imre  egyházi  életre  adván  magát,  olmttczi  kanonok  volt, 
mint  ilyen    1779-ben  ausztriai  grófságra  is  emeltetett  '')   Meghalt 


■)  Sürmay  C.  Zemplin  not  hist  93.  106. 

*)  UgyaD  Ott  388. 

')  Adami  Hbb.  Hus.  i.  lat.  nro  162.  szeríDt  Imre  mint  kamarai  tanácsos 
1726-beii  lett  bárd.  1725.  ^vre  t^ui  a  gótbai  Hjator.  Herald.  Haadbnch  ]■  982. 
lapjáo  a  báróaágot ;  ^a  (g;  as  bisonjosnak  tekintbetfi,  ellenben  Lekocikfoál 
Stemmat  I.  p.  170.  hibásan  áll  1700.  ivn  Uw. 

•)  A  gdthai  1809.  ^vi  gri6  Almanach  849.1apja  sMiint  ITfiO-bsn  lett  grdf. 
Ellenben  a  Hist.  herald.  Handbuch  989.  lapján  sajtó  hibából-  áll  1797.  ivn 
téve  a  grófság. 

'}  Lebooiky  mrlnt  17U-t{l)  Ungi  fölapán. 

*)  Hirtenfeld  Der  H..Theréaien-OTden.  L  603. 

')  Ifegerle,  Aldes  lex,  Erg.  b.  81—88.  ,  ~  i 

i:,:,rcdr,COO<^IC 


azTÁRiT.  867 

1829-ben.  PlUpÖkBégre  neveztetvén,  azt  közbejött  bal&la  miatt  élnem 
foglalhatá. 

c)  V  i  n  c  z  e  a  katonai  pályán  szerzett  érdemeket ,  a  (ranczia 
hábonü  alatt  mint  Srnagy  esett  fogságba,  honnan  többed  magával  ve- 
szélyek közt  elmenekült.  Meghalt  1837ben.  Nejétől  gróf  Szirmay 
Jankától  a  táblázaton  látható  gyermekei  és  unokái  származtak. 

Mihály  (Imre  grófnak  iia)  szül.  n49-ben,  eiöbb  (1770.)  a  Ti- 
szán inneni  ker.  tábla  tllnöke,  ntóbb  cs.  k.  kamarás  tanácsos  és  a  kas- 
sai kamara  Igazgatója  (Admiaistrator)  majd  Szabolcs  megye  fSispánja 
volt  Meghalt  1798-ban.  Maradt  fia 

Albert  cs.  kir.  kamarás  (szttl.  1785.)  ki  mint  jeles  publicista 
az  1835.  1836.  és  1840.  évi  ország  gyűléseken  szerepelt.  Mint  a  con- 
servativ  párt  egyik  tekintélyesebb  tagja  a  gv.  Dessewfify  Aurél  által 
szerkesztett  Világ  czimU  polit.  hirlap  hasábjain  „Nagy-mihályi  le- 
velek" czimff  ez ik sorozatával  jeles  készHltségét  tanusitá.  Hivatalt  vál- 
lalni nem  akarván,  a  neki  kinált  főispáni  méltóságokat  megköszönte. 
Meghalt  1843-ban.  Háromszor  nösÜlt,  két  utóbbi  házasságából —  mint 
a  táblán  láthatni,  —  két  leánya  és  két  fia  maradt. 

A  család  ösi  czímere ,  melyre  a  család  —  mint  fenébb  mondók, 
1418-ban  Zsigmond  királytól  czfraerlevelet  nyert,  —  a  grófi  rang  nye- 
résékor Mária  Terézia  királyasszony  által  két  oldalról  telamonokkal 
megbövftetett,  e  szerint  a  grófi  czimer  —  mint  felébb  a  metszvény  is 
ábrázolja  —  fen  álló  hadi  pazs,  melynek  kék  udvarát  középig  egy, 
négyszegű  kövekbíjl  épült,  nyílt  kapujú,  felül  rovátkolt  arany  vár  fog- 
lalja el,  fölötte  egymással  szemközt  két  természetes  szlnÜ  szarka  áll, 
csőreikkel  egy  drága  köves  arany  gyürüt  tartva.  A  paizs  fölött  grófi 
korona  áll,  azon  ismét  koronás  sisak,  melyen  ismét  az  előbbihez  ha- 
sonló helyzetben  gyürüt  tartó  két  szarka  áll.  Foszladék  mindkét  ol- 
dalról artnykék.  A  paizst  két  oldalról  egy-egy  vörös  mhás,  párduczos 
kalpagOB  magyar  testőr  fogja.  ') 

Sztárai  Mihálynak  az  1632-ben  élt  reformátornak  e  család- 
hosi  viszonya  ismeretlen,  de  úgy  látszik,  ahoz  verség  nem  volt 

Hátra  van  még  felebbi  ígéretem  szerint  a  Sztáray-akkal  közös 
vérségtt  többi  —  nagyobbára  kihalt  családokni^k  leágazása,  mintán  azok 
egy  részben  hiányosan  közöltettek,  és  igy  a  nagy-mihályi  Pongrácz 
családnak  e  munka  IX.  köt.  448.  451.  lapjain  álló  nemzékrende  he- 
lyett álljon  itt  a  következő  teljesebb  ")  folytatás : 

0  Adami  Scata  g«ntU.  tomo  Xlt. 

^  Wagner  Tabnla  LIV.  4a  Bajciáttvi  Dednet.  geneal.  I.  ISS.  atán-     i 


sztAhat. 

in.  tábla. 

PoDgráOB,  ki  OE  /.  tdbtán. 
kitel  a 
PotiffTdei  ct.  név 


II.  D^uea 
1609. 

(N.  Kata) 

Benedek  Margit 

Ibm.  (ZritU; 

(Bi-mihályi  .viklóB 

Binffj  Magdolna)      1514.) 


Dóra 

fftarkáDfi 
oda  N.) 


'     Bora        Hiklds      KaU 
fVav  Pét«T)  (Boray  (Birciay 

Kata)        N.1 


Sára) 


Zaófia 
(MAriiuy 
Fereoca) 


FerencB 

(Desaevfiy 

Anna) 


— u 

Farkat 

(CMaid; 
Macgii) 


Sára  Fraadna 

(Vékey        (BogdáüTi 
Ambrue)  LmsIÖ) 


ZBigmon 
1676. 


(DeregDjei    (fintú  Darholczi 
BesienySi  Dóra)  Kata  6st.  161 1. 


DJoee 


Pál  idM  Anna 
(riköczi  (Tibay 
Horvay  Gá«pár) 
Pora) 


Mátjáa 


I^kIó  Pá). 

1615. 
(1.  nm.  Bánffy  SaU 
2.  prUy  Jndit  Bav.  1689.) 
Ádám  Láuió'' 

(1.  Butkay  Zaazsi         1696. 
S.  Fáy  Zsófia 


OySrgy?  Magdolna 
£g^(EálSiZsigm.) 

Uiklói 

""Dénei.    KriíWf.     MiklŰB"" 


Eraee  16II.  1642.   (1.  Tibay  8.  Egdöngy  Bora) 
gyerekek.  ^  Em'A"^*""  •«-  -      ^^^•"'>^'- 

Láealö)^ 


1696.  (Gyfirky  idáK) 


E  táblán  állanak  a  nagy-mihályt  Poográcz  kibalt  család  tagjai 

A  következei  tábla  az  Eö<l6D%ek,    nagy-mibályi  Báuffyak  és 

Vmna;ftk  táblázatát  >)  adja  az  e  munka  IV.  köt.  43.  44.  lapján  álli 

helyett,  azon  ígazitáaBal,   hogy  E  ö  d  Ö  □,  hitöl  e  kihalt  CBolád  nevét 


')  Wagner  Tab.  UV.  éa  Rajcaányi  atb. 


ir,Coo<^lc 


vette,  nem  Andrásnak,  hanom  fiának  III.  Jikénak  Endre  fiatóli  uno- 
kája ToIt,  eg^éb  kiigazításokkal  és  pótlásokkal  egyUtt. 


IV.    tábla. 

III.  Jákó,  ki  az  I.  tdbldn. 

1328. 
de  N.  Mihály.    


1346. 
ESdtfn. 


Gergely. 
UDgi  Albert 
1418.  49. 
anranaj  peijel. 


János  Láiiló 

1Í18.M.  1418. 

(Faamay  Bora)  (Receithei 

I  Orsolya) 


Hlklós    Margit      Ádvigt 

I  (BaCB-  (Dengeleghy    Usv.  1494.) 

kai       Bernit) 
István) 


András     Gergely  r^iííi" 
1449.  1418.    PWjí,  V. 

(Ani 


Lásxló        Benedek        Imre        Ambrus      András    Haltyos. 


1449.           1486.    (I.  PaidiDBy    egri 
(N.  Zsnua)      egri     Agata  1469.  kanonok. 

kanonok  ,  3.  Károlyi 
ÁgatS  1459.) 

László 


Lásrió 

*"    László   "" 
(Pongrács  Kata) 

'        LAi^ó 
(tbráuyi  Anna) 

János  Zsuz 


(Bay  Judit) 

*""  KriBtóf  1684. 

Gjörgy  1659.  63.    Erzse 
''(iloavai  kaTácson  (Kasinozy 


Kata) 


András) 


3.  Draveozky  Gásp. 


Gábor  Anna  Ekata  Ersse 

(ros.  Kiin   (Dessewffy  (Pongrácz      (f.-vadáazi 
Anns)  Ádám)      László)  (Bákóczy  Lásilő) 


ir,Coo<^ic 


sstíbat. 
V.  tábla. 


Pil,  ki  a  I 
U18. 
(OroMKata) 


Márton    JáDoi        OrVtgT 

(PásBthoi      t  1116.  &>. 

Ilona)  Bánffn 


Andráa 


OraoljB 
(BacBkAÍ 

latrán 

1463. 

Hiklös) 

Imre 

{Ciekei 

Kriiztina) 

Hihál^r  Potentiftoa 

168B.  1628. 

(CaekKnecBkr  (Butkav  Mihály) 

KaU) 


LiBzld      Tamás. 


idfieb  Btfnffy 
(Orosa  EuKmia) 


Albert 

1175. 

d«  Vinna 


(CBáhotyi 
Onolja.) 


Andráa  1669.  . 
(l,  Ss.-máría7  Bora 
3.  Sőoi  Anna) 


Orsolya  Fereaca  Jánoe  1/ 

(Súos  György        16B9.  (Pázmány— 

SíV.  1889.)    (I.  SóoB  Dóra       Bora) 
2.  Valkay  Anna) 


Kriatóf    O&spár        Simon 
lfi90.  (1.  N.  Luiza     1597. 


Kata       Fruuina.  Anna.S 

(Seenyey  g 


Zgucsanna 
(1.  Doeaewfff  Far. 
a.  Szinnay  István) 


(deregoyU 
Beaaenyey  Bora) 


Bernát 

1Ö69. 

.  (Polyka  KaU) 


Anna        Jánoa        Zaófia        Klára.  Bora. 
(BOdttnffy     1578.    (LBöoilnr. 
Andráa)  2.  alav.  Sándor 

Hikl.) 


András  Péter  Pál 

(Blfdan^  1683.  1674. 

^"^^f    Ti^  c?!«"ry 

(Orlay.Erzae) 
Miklós  1609.' 


Zanasa 

(Izdenczy 
GyBrgy) 


Itt  megjegyzendő,  hogy  a  három,  négy  végsS  nemzedékek  ai 
EöiüaSj  ceaUdnil  küü&tí  táblázat  szerint  vanoi^,  él  ez  okböl  Ji- 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


SZTArAY. — 8ZTABBT.  871 

nOBDAk  Cséholyi  Orsolyától  &a  Istvánoak  is  úgy  áll,  mint  ott  DemEe- 
déke,  holott  Rajcsinyi  Bzerint  ezen  IstránDak  els0  neje  bribéri  Melitb 
Sára,  a  második  Meszesy  Hona  lett  volna,  és  ezektől  leányai  Borbála 
és  Zsófia  sUt.  Sándor  Miklósné. 

Hátra  volna  még  az  I.  táblán  a  Tibay  család  tovább  ssármazá- 
sát  folytatni,  az  azonban  a  Tibay  család  név  alatt  látható. 

SitarikovBlky  család.  Zemplin  vármegye  ezimerleveles  nemes 
családainak  sorában  áll.  ') 

Sxtárnay  család.  Gömör  megyében  lakozó  nemes  család.  ') 
Zempliu  megyében  a  kihaltak  kosé  eoroziatik  és  hajdán  birtokos  volt 
BarancB  és  Eaziú  helységben.  ^) 

Síbirok  CMilád.  Bihar  megyei  nemes  család,  Ifiabb  Sztárok 
János  Nsigy-Tárad  föjegysöje  voltj,  1797'beu  I.  Ferencz  király  ál- 
tat czimeres  oemeseégre  emeltetett. 

Csimere  négy  féle  osztott  paizs,  az  1.  és  4.  kék  udvarban  zöld 
téren  fészkén  ülö  ezüst  pellikán  fiait  melle  vérével  táplálja,  fölötte 
jobbról  arany  csillag,  balról  ezüst  félhold  ragyog,  a  2.  és  3.  arany 
meztfben  vörös  grif  hátulsó  lábain  ágaskodik,  első  jobb  lábával  kivont 
kardot,  a  ballal  kék  keresztet  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronájából 
két  kiterjesztett  fekete  sasszárny  közfitt  a  paizsbelíhez  mindenben  ha- 
sonló vörös  gríf  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  ezüst  kék,  bah^I 
aranyvÖröB.  •) 

Nevezett  Sztárok  Jánosnak  nejétől  Anderko  Annától,  a  n.-váradi 
g.  sz.  pUspök  Darabantb  Ignácz  rokonától  e  század  elején  étÖ  gyerme- 
kei: Ignác z,  Karolina,  Anna  és  Petronella.^) 

Ártaroveeiky  család.  Bihar  megyei  nemes  család,  melyből 
névBzerint  Rozália,  Imre,  Julianna,  Erzsébet  és  Iréné 
bírják  Bihar  megyei  Ko^iklet  helységet.  ') 

Sltaray  család.  Arra  megyében  a  ozfmerleveles  nemoB  csalá- 
dok sorában  állott  Hedvedzén  lakozva.  Ismeretes  közülök  József 
1702-ben  azon  megye  törvényszéki  vizsg,  birája.  Hőst  ott  ivadéka 
nem  él.  ') 

')BBÍnnsj,  C.  ZempUn  not.  top.  116. 

')  Bartholomuldea  C.  OtimOr  p   l46. 

')  Ssítidsj  C.  Zemplin  not.  top.  104. 

')  Adami  Scata  gentíl.  tomo  XII. 

')  B.  Va;  LáBslö  Német  tínég,  682. 

')  Fényei,  Magyarország  1869-ben. S06.  248. 

')820iitagbDáD.  kOsl. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


872  8ZTAHY. S2TEKHLÓ. 

Sltary  cMlád.  Valószínűleg  a  Starníszk;  családdal  azonoi. 
Trencsin  megjében  1754-beti  mint  Zolnin,  ITSl-ben  mint  Bolemio 
lakott  nemes  család  volt  iameretes.  Lehet,  hogy  e  név  nem  is  valódi 
neve  volt  a  családnak,  hanem  a  Trencsin  megyei  Caernjinszky  és 
Klaosik  család  meiUk  ágát  képezte,  miután  a  nevezett  családok  egja 
vonalai  is  éltek  Sztary  vezetéknévvel.  ') 

Sitekbló  eMlád.  Sztekhló  Mátyás  1712-ben  Ül.  Károly 
királytól  kiadott  czimereslevélben  nemeaitetett  raeg.  ')  Czimer«  a  paiss 
kék  ndvarában  zöld  téren  hátalsó  lábain  ágaskodó  ketUSs  fiu-kú  orosz- 
lán, első  jobb  lábával  három  b&zakalászt  tartva,  A  paizs  fltlStti  rasak 
koronájából  szintén  olyan  oroszlán  ágaskodik  ki.  Foszladék  jobbról 
aranykék,  balról  ezOstvörOs.  ^ 

Nevezett  Mátyásnak,  ki  Gömör  megyében  élt,  neje  Urbáoyi 
leány  volt,  és  atyja  valószínűleg  azon  Sztekló  Mátyás,  ki  evang. 
lelkész  volt  Felső  Sajón  1693-ban  és  ott  halt  meg  1698-ban.  *) 

Úgy  látszik,  megoemesltett  Mátyásnak  testvére  volt  Sztekhló 
János  felsÖ  sajói  evang.  rector.  Részesült-e  ea  a  czlmereslevélben  ? 
nem  tudjuk,  azonban  ennek  ivadéka,  nagyobbára  az  egyhán  és  iskolai 
pályán  mllködvfl  következőleg  származott  le : 


I.  András 

1742.  Witeberg.  jár. 

kÖTÍ  ée  kraszkói  pap 

1 1776. 

(8i mo n idea  Jndit) 

'~     II.  Andria       ""^ 

Bű.  175Sí.tl818. 

FetroTácii  lelkiz 

Bácaban  én  Senior. 

(DedÍMBaky  Zamsa) 


II.  JáoDS  Janka      András  Károly 

PotrováeíOD    fHiynúcay  (iáréki  (SzttcsN-tlS 

lelk^ss  181 1-töl  Sámuel)    jegvaö  ' TT' 

(RobonyiN.)  ^°"°*' 


Uí.  András  JAdob  Jóesef 

SS.  1817.         Eperjesen  Glozainyi  pap. 


Ifllkéas  1857-töl       lelkftsa 
LoBoncsoD.  1SÖ8. 

*)  Szontagb  Dán.  közi. 

■)  Collect.  berald.  nro.  7U. 

';  Ugyan  ott  ie  Adami  Scuta  gentiL  tomo  XII. 

*)  Bartholomaoides  Uemor.  Prov.  Csetnek  p.  U9.  et  884. 


ídOvGoOf^lc 


9ZTOJKA.  873 

L  András  1742-ben  Wittebergáb&n  jírt,  utóbb  OömSrben 
küvi  és  KraszkoTÍ  evang,  lelkész  volt.  Meghalt  1775-ben.  *)  Fia 

IL  András  szül.  1752. aprít  14. Eraszkorón,  1777-ben  Jenában 
tanúit,  utóbb  BácB  megyében  PetrováCBÍ  ev,  lelkész  lett  és  bácsi  seoíor. 
Megbatt  1818.  febr.  6-án.  ')  Egyik  fia 

János  1810-ben  Wittebergben  tanult,  már  1811-ben  atyjamel- 
lett  Petrováczon  káplán  volt,  utóbb  LajosfkWán  a  kat.  végvidékben  lel- 
kész. ')  Ennek  egyik  fia 

m.  András  beOI.  1817-ben,  Jenán  tanúit  1839-ben;  1857-tSl 
LoBonczon  evang.  lelkész.  ') 

JÓBsef  1861-ben  Báce  Bodrog  megyei  petrOTácsí  kerületből 
orazá^yÖlési  képviselő  volt. 

A  többit  a  táblán  láthatni.  A  család  ágoet.  ev.  vallfaú. 

Sltojka  esftiad.  (Szálai  és  Kerekfalvi  báró)  Máramaros  vár- 
megye ÖB  régi  cealáda,  melybSt  Qiár  14€5-ban  Sztojka  Uibály  azon 
megye  szolgabirája  volt.  ^) 

A  családot  a  XVIII.  azázadbao  Sztojka  László  emelte  föl,  ki 
1717-beo  a  HáramaroBba  betttOtt  tatárokat  ki  űzte,  részt  vévén-  abban 
Sstojka  Zsigmond  is.  ")   ■ 

Nevezett  Lászlónak  nejétől  Szegedi  Sárától  négy  gyermekét  is- 
meijttk :  Krisztinát  osebi  Pogány  XUI.  Gyflrgy  nejét ,  Z b i g- 
mond  Antalt,  Pál  Sándort  és  Lajos  Józsefet. 

Zsigmond  Antal  papi  pályára  lépvén,  1733-ban  már  egri 
kanonok  lett,  és  innen  1749-ben  erdélyi  pOspők,  beiktatva  1750-beD: 
lemondoU  1750-ben,  meghalt  1770.  april.  21.  kora  72.  évében. '')  0 
kapta  testvéreivel  Pállal  és  Lajossal  a  báróságot  1750-beo 
Máris  Terézia  királyasszonytól.  ") 

Pálnak  neje  volt  b.  Perényi  Veronka  1750-beai. 

E  száaad  elején  éltek b.  Zsigmond  birtokoB  Ssatmár  megyá- 


')  BartbolomaeídeB,  Hemoria  Ungaroram,  946. 

')  Haan,  Jana  Hong.  85. 

')  BartbolomaoidM  id.  h.  306. 

■)  Haan  id.  h.  164. 

')  Teleki,  Uuayadiak  kora  XI.  kOt.  146. 

*)  Sdgeti  Album  1860.  809.  810.  ttít.  bol  Lássló  k^pe  b  magjelent 

')  Szereday  S^ríea  Epp.  Trona.  329—386, 

*)  Bihar  megyei  levéltárból. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


874  BZTOJANOVICB. — SETKAEONICZKY. 

ben  Zaadiay  és  N.  Kólcs  helységben.  >)  Ugocsában  Bökényben  éa 
BatAron.  ') 

Másik  Fáinak  Özvegye  b.  Ferényi  Katalin  eléfordúl  1832— 
1847-ben. 

Imre  báró  az  1825. 1832/6. 1843/4.  országgyűléseken  Mirama- 
res  vármegye  követe  volt. 

Most  élnek  Gyula,  Júlia  Bajéi  Mán  Jézsefné  stb. 

Ezek  a  báréi  &g  ivadékai ;  a  nemesi  ágbél  ismeretes  István  e 
század  elején  birtokos  Ugoosa  megyében  Karátfalván,  és  János  és 
Mihály  birtokosok  Batáron.  ^) 

A  XVU.  század  elején  1603—43.  körül  élt  Sztojka  Ágata 
csebi  Pogány  VII.  György  Máramaroei  alispánnak  neje. 

Tán  szintén  e  családhoz  számitbaté  azon  Sztojka  is,  ki  1599. 
körül  mint  Mihály  vafdánaklladolflioz  követe,  említetik.  *) 

Más,  ettől  különböző,  vagy  legalább  régebben  elszakadt  ágból 
lehet  azon  Sztojka  család,  melyből  bácsi  előnévvel  Gábor  1831. kő- 
ről Erdélyben  Baláefalván  gör.  egy.  kanonok  Tolt,  és  melyből  egyik 
Sztojka,  mint  mehádiai  g.  n.  e.  esperes  Hunyad  megyétől  1798.  jan- 
26'án  kiadott  nemesi  bizonyítványát  17^8.  máj.  30-án  Krassó  várme- 
gyében kihirdetteté. 

SitojanovleB  csalAd.  KŐzttlök- János  1843-baD  Veszprém 
megye  hadi  fő  adószedője,   Ldad  itt  Stojanovict  ct.  a  376 — 6.  lapokon. 

Sitopkovici  család  Trencsin  megyében  1690-ben  Borcsiczon 
saékett  a  nemesi  Összeirás  szerint.  Utóbb  ott  nyoma  sincs.  '') 

Sltraka  oflalád.  Trenosin  vármegye  nemesi  összeirásMbui  ol- 
vasható az  1646.  és  1666.  évekről,  midőn  ott  Vág  Beszteiozén  lakoaotL 
Jelenleg  ott  ismeretlen.  °) 

8itrab(Hilezky  osalád.  Zólyom  várm^yei  nemes  család.  A 
czimeres  nemes  levelet  Sxtrakoniczky  András  ssersé  1741-ben 
Uáría  Terézia  királyasszonytól.  '') 

Czimere  a  paizs  arany  udvarában  zöld  téren  álló,  kék  magyar 
nihás,  vörös  csízmás,  vörös  öves  és  vörös  prémkalpagos  ma^ar  vitéz, 
jobb  kezében  nyelével  a  földre  érő  fehér  zászlót,  a  ballal  kivont  kardot 

■)  Szlrnay,  Szatmár  váno.  II.  141.  186. 

'}  Sainnay  C.  Ugoou  p.  122.  172. 

')  Ugyan  ott  78. 172. 

')  Magyar  tUttéaelmi  tár.  III.  188. 

*)  B»ntsgh  Dán.  kSsl. 

*)  UgjBD  ai. 

*)  Adani,  SonU  gentíl.  t.  XII. 

i:r:,rcdr,G00<^lc 


8ZTBANTATSZKX.  875 

tartva.  A  paxs  fólötti  sisak  ktn^oájiból  az  eltibbíhez  egészen  hasonló 
férfid  emelkedik  ki.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezttstvörőa.  *) 

A  család  tagjai  közül  lS61-ben  Károly  alesolgabíré,  G^uss- 
táv  rendez,  esküdt  volt  Zólyom  vármegyénél. 

A  család  ágost.  ev.  vallású. 

SitranyavHky  cMlád,  Ii'atik  neve  Sztranovszky-nak  is.  A 
czimeres  nemes  levelet  Sztranyavszky  Miklós  és  fiai  János  és 
Mihály  kapták  1640-ben  lÚ.  Ferdinánd  királytól  és  azt  elSször 
Zólyom  vármegyében  hirdettetek  ki.  A  család  1646-ban  Treoosin 
megyében  Biróczon-mint  birtokos  említetik.  Nevesett  Miklós  1647- 
ben  armalisát  Trencsin  megyében  is  hirlelteté.  Ugyan  azon  várnw- 
me^óben  172ő-ben  idöeb  Oábor  és  László  produkálták  az  ere- 
deti ármálist 

Trencsin  megyében  1736-ban  élt  ifj.  Miklós.  1768-ban  Zol- 
náo  lakott  Boldizsár  és  ennek  négy  fia:  János,  Imre,  Fe- 
rencz  és  Pál;  továbbá  iQ.  Gábor  fiával  Jánossal,  UAjd  Jó- 
zsef és  ennek  fia  István,  azután  László  és  idfisb  és  ifiabb  Já- 
nos. Ugyan  ekkor  Eiszucza  Ujbelyen  lakoU  Dániel.  —  1803.biui  Zol- 
náu  találtattak  József  és  Sa  István,  másik  József  Gábornak 
fia }  —  Moys-Lucskán  székelt  István  három  fiával  u.  m.  Ádám- 
mal, Jánossal,  és  Istvánnal.  Végre  lS37-ben  Zolnán  lakott 
János  és  Ádám  és  ennek  fia  József,  és  egy  másik  Józsefi 

A  czimeres  levél  szerző  Miklósnak  nevezett  Mihály  és  János 
fiain  kivül  fiai  voltak  még  Boldizsár  és  Dániel, 

Nógrád  megyétől  1767.  aug.  11-én  Sztranyavszky  Mihály  Gü- 
mör  megyében  Tamásfalvlán  és  testvére  András  Breznóbányán  la- 
kozó,  nembsi  bizonyságot  kapván,  így  mulaták  ki  szármasásnkat  a 
nemesség  szerző  Miklóstól. 


Mihály. 


Mihály  András  17&7. 

1767.  BreiDÖbáaráD. 

TamásfalTán. 


Ugyan  akkor  kétségtelen  nemeseknek  ismertettek:  János n 


')  CoUect.  her&Id.  éa  Adami  Scats  |;entil.  tono  XII. 

i:,:,rcdr,C00<^iC 


876  BZTRÁHYAT. — BZTRIBA, 

fiaj  Simuel,  Diniéi,  Mibály  ée  Istvánnak  fiai  István  éft 
János.' 

Nevezett  Jánnenak  Sámnel  fia  nemzé  Pált,  ez  ismét  Pált,  ki 
Nógrád  mcgyétíil  1810.  máj.  10-én  kapott  nemesi  bizonyítványt.  En- 
nek rokona  Mária  Tornyos  Mátyásné. 

Nyitra  megyében  Qftlgóczon  1755.  jan.  24-én  tétetett  a  család 
Bzámuwásárúl  tanuvallatást.  *) 

Sztránssky  máskép  Sztranyovszky  Dánielnek  Sztanislaides 
ÁgnestSlfia  Dániel  szttl.  Körmöczön  1724.  oct.  13.,  Wittebergben 
járt  1746-ban,  Polichnón  volt  1749-ben,  éB  Ufaorazkán  lett  i752-ben 
evang.  lelkész.  ■) 

Sztránszky  János  galgóozí  szfitetésü, WittebergbíJl  hazajővén 
1727-ben  Nógrádban  Kürtösön,  utóbb  Tapolcsánban,  végre  Alsó  Sztre- 
gován  lett  pap.  •) 

Ezek  tán  szintén  e  család  ivadékai?! 

Sttrányay  CBalád.  Sztrányay  György  1672-ben  I.  Leopold 
királytól  kapott  czfmeres  nemes  tevelet,  ')  melyet  azon  évben  Tren- 
CBtn  megyében  kibirdettetett  Azonban  nevezett  megyében  utóbb  nyo- 
ma sinoB. 

Czimere  »  paizs  kék  udvarában  zöld  halmon  antny  koronán 
Itönyöblö  vörös  mbás  kar,  arany  markolatú  kivont  kardot  tartva.  A 
puzs  fölötti  sisak  koronáján  ngyan  ollyan  kar  látható.  Foszladék  jobb- 
ról aranykék,  balról  ezüst  vörös.  ^) 

Sxtratimirovleh  család.  Ujabban  nemesített  család  Bács  vár- 
m^yében,  melyből  volt  István  s  karloviczi  görög  n.  e.  érsek  1827- 
ben  1837-ig. 

Síiránay  család.  Szabolcs  vármegye  nemes  családai  sorában 
áll  Fényes  Geográphiája  szerint. 

Sltrilia  család.  (Dreskóczi).  Nevét  Z  t  r  i  h  a  alakban  is  talál- 
juk. Trencsin  megye  curialis  nemes  családai  sorában  áll.  1639.  febr. 
20-án  Bécsben  kelt  adománylevélben  ni.  Ferdinánd  király  Groboty 
János  és  Ádám  magvaszakadtán  a  kír.  koronára  szált  Trencsin  me- 
gyei Felső- dreskóczi  három  udvartelket  Sztriba  Mihály  fiának  M  i- 


')  Nógrád  megrei  levéltár,  éa  HMntagh  Dán.  a  Trenoein  ro.  levéltárból. 

*)  Bartholomaeidea  Memória  Uagarornm  963. 

*)  Ugyan  ott  217. 

*)  CoUeet  harald. 

*)  Adami  SontagentU.  toiao  XU. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZTHI8ICS  — SZTROKAT.  877 

hátynak,  és  idöab  János  fiaÍDak[  ífj.  Mihálynak,  Jánosnak  és 
Andrásnak,  valamint  Farkas  Miklés  fiának  Mihálynak,  és  György 
fiainak  Andrásnak,  Ferencznek,  és  Jánosnak  adományozta.  ^) 

Azonban  a  Sztriha  család  F.-DreBkóczoQ  és  Csnkláazon  már 
előbb  udvartelkes  birtokos  volt,  1636-ba&  F.-Dreskáczon  Mihály, 
Csuk lászoQ  pedig  András  lakták.  1748-ban  F.-Dreskóczon  ismét 
Mihályt  lelte  a  nemesi  összeírás,  1756-ben  pedig  ugyanott  Mi- 
hályt és  Istvánt.  Utóbb  nyoma  veszett 

Sztrisics  CBalád.  Czimere  következő  :  a  paizs  balról  lefelé 
jobbra  rézsútosan  két  részre  oszlik ,  a  baloldali  kék  udvarban  zöldes 
szikláról  arany  szarvas  hátulsó  lábain  ágaskodik ,  a  jobb  oldali  ezüst 
ndvarban  zöld  téren  magas  élÖfa  zöldéi.  A  paizs  fölötti  sisak  koronája 
fölött  két  kiterjesztett  fekete  sasszárny  között  arany  csillag  ragyog. 
Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezfletkék.  ') 

SltriMey  család.  Lá»d  Zrittey  cs. 

Sitro^  CMilAd.  Szabolcs  vármegye  nemessége  sorában  emifti 
Fényes  Magyarország  geographiájában. 

Sztrokay  család.  (Nemes-Csói)  Vas  megyei  nemes  család  a 
Nemes-Csó  helységben  közbirtokos  törzsből.  Családfája  mintegy  a 
XVn.  század  elejétől  kezdve  következő  :  ') 

Láizlú 
(Kajtár  Erzie) 


Sándor 

(Vi  tayridy_  Julianna) 

Károlr 

(S^pye  Kata) 


I.  Pál  1766. 
(Vartta  Zgnzei) 


István  Gyargy 

U.  Pál  kapit. 


1786    n.urg.  Sodfodí  Jy.  Uiiir.    1808. 


Beiek-Bllyáról)  Oynla,  Boldiasár 


i&Bni- 


')  Ssontagb  Dán.  kSzl. 

*)  Adami,  Bctita  gentil.  tomo  XII. 

Ó  Családi  kUzl^B  izerínt. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


II.  P&l,  H  M  eWbii  lip«n. 
1796.  iDattrg. 
(Horv&th  U^Kdolna 

Berek  mPyfcól) 

*"    Antal     ,  SAndor Lá»ilA   ~^ 

«''»'*?  oí/l^?:™    "^"Jo*  Sándor"'  '~    JW       ' 

'         Élek  Gyula        Béla.        Amália  UoeT* 

Ht  1618.  t  1847.  OyOt  vm.  (hamvai       (Uolaár 

főhadnagy.      aÜeeyzö  Sándor  Fer.)    János) 

A  nig;  eJBÖ  ízen  &llókr<il  í'ratik,  névszerint  Lászlóról,  hogy  Na. 
Caónftk  védelmezője  volt  a  kőszegi  őrség  beütései  ellen,  JánosrAl 
mint  Tsjdárél,  hogy  a  török  hábonibao  vett  volna  részt. 

I.  Pál  a  többi  Ns.  Cbóí  közbirtokossággal  Ma.  Csón  lU.  Károly 
kirilytól  aj  adománylevelet  kapott,  éa  1756-ban  a  Vas  megyei  kéta^- 
telen  nemesek  sorában  állott.  Tőle  három  igon  jö  le  a  család.  Oyfi^y 
fia  Zsigmond  a  múlt  század  végén  kapitány  volt  II.  Lászlónak  nt6- 
dai  köafil  Sándor  1809-ben  a  Vas  megyei  nemesi  fölkelésben  vett 
részt,  Ignácz  a  Sopronyí  evang.  Lyceumban  volt  tanár.  Ennek  6a 
Boldizsár  1859-ben  a  szegedi  cs.  k.  törvényszék  ülnöke. 

Istvánnak  fis  It.  Pál  1796-ban  a  Vss  megyei  felkelő  nemes  se- 
reg tagja.  Neje  volt  berekallyi  és  tompaházi  Horváth  Magdolna,  ett£l 
gyermekei  Antal,  Sándor  és  László.  Sándornak  fia  Lajos 
Somogyban,  Sándor  Berekallyán közbirtokos.  Lászlónak  fia  Józset 
Horvátországban. 

Legnevezetesebb  tagja  volt  a  családnak  Antal,  szül.  Salfia 
1780.  dec.  20-án.  Pestre  telepedvén,  mint  ügyvéd,  nemességet  Vu 
megye  előtt  1808-ban  igazolta.  Mint  jeles  jogtadós  a  m.  akadémiának 
már  felállítása  korában  rendes  tagja,  több  megye  táblabírája,  éa  tsVb 
fó  család  jogi  képviselője  volt.  Egyszersnünd  birtokos  Ns.  Csóbaa, 
SalOn  és  Kopácson.  Meghalt  1850.  jul.  9-én.  Nejétől  Kéler  Katalintól 
gyermekei  a  táblán  láthatók.  Ezek  közül  Elek  szül.  1818.  ang.  12-^ 
katonaijpályára  Upvén,  1837-ben  m.  kir.  testőr,  1842-ben  houár  R 
hadnagy  leH,  meghalt  1847.  sept.  23-án.  Tanúit  készültségét  „As  irC- 
ditéi  tudománya"  czímü  munkája  bizony ttá.  Testvére  Gyula  Gy5r 
megye  aljegyzője  volt.  Meghalt  1846-ban.  Béta  ns.  csói  és  gytbi 
közbirtokos,  és  ez  utóbbi  községi  evang.  egyház  felügyetője,  1849-ba 
Tolt  honvéd  főhadnagy. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


aZTBOCZ. — BZTDPATSZKT.  879 

A  család  cztmere  a  paiza  kék   udvarában  zöld  tér  fölött  Loron 
ülö  magyar  vitéz,  kivont  kardot  villogtatva,  fölötte  jobbról  arany  csil- 
lag, balról  ezüst  félhold  ragyog. 
A  család  ágost.  ev.  vallású. 
Sitrncx  család.  Ldid  Ztrucz  ct. 

Si^ahár  család.  (Báthi)  Hont  megyei  nemes  család.  Egyik  ága 
tSbb  evang.  lelkészt  mutatott  föl.  így  András  GyÖrbtil  való,  1Ő92- 
ben  járt  Wittebergben.  *)  János  nak  DiaDzska  Máriától  fia  András 
1728-b8n  Wittebergben  járt,  utóbb  Gömörben  tiszolczi  evang.  pap. 

Ádám  1763-ban  Jenán  tanult,  utóbb  Nógrádban  Szttgyben 
majd  Zólyomban  Garamszeghen,  végre  Beazterczén  pap,  ')  Ferencz 
ISSO-ban  Hont  megyei  rendszerinti  esküdt,  Elek  ugyan  akkor  éi  ott 
megyei  fmok. 

Sitaparich  esalád.  Ujabb  időben  a  családnevet  Ztuparicli 
alakban  is  találjuk.  Lakhelye  s  birtoka  Vas,  Trencsin  és  Bars  megyé- 
ben. Törzse  Tamáa^kimagaéstestvéreilstván,  András  ée  Péter 
neveikre  1632.  jul.  15-én  Bécsben  kelt  czimeres  nemeslevelet  szerzett 
II.  Ferdinánd  királytól,  és  azt  1633.  máj.  30-án  Vae  megyének  Szom- 
bathelyen tartott  közgyűlésén  kihirdetteté. 

1736-ban  Trencsin  vármegyében  Pál  és  Ferencz,  Bars  me- 
gyei Oazlánban  pedig  István  laktak,  és  ezek  Trencsin  megye  elStt 
azon  évi  nsi  vizsgálatkor  az  eredeti  armáUst  is  produkálták,  kimutat- 
ván egyszersmind  Szakolcza  sz.  k.  városnak  1724.  nov.  2-án  kelt  le- 
velével, hogy  Tamás  a  törzsszerzö  1640-ben  Szakolczára  teleped- 
vén, ott  nemzé  fiát  Ferenczet,  ez  ismét  FerenczeL 

Trencsin  megyében  a  nemesi  ösezeirások  szerint  1748-ban  Ne- 
mes Hiticzen  lakott  Pál. 

1768-ban  Desseretklaktak  István  éa  Jáno  a,  Dreskóczon  pe- 
dig Józsefi 

1803-ban  Dreskóczon  János  éa  Ferencz,  éaennek  fiai  Ist- 
ván és  Ferenc B. 

1837-ben  Dreakóczon  laktak  Ferencznek  Örökösei :  I  a  t  v  á  n  és 
ennek  fia  Péter,  Ferencz  és  ennek  fiai  Flóris,  István  és 
János. 

Sltapavszky  család.  Trencsin  megyei  nemea  család  ,  hol 
a  nemeai  összeirás    szerint    1646-ban   Kis-Csemán  ,    1666-ban  pe- 


')  BartholomaeídeB,  Uemoria  Ung.  193. 

•)  HaaD,  Jena  Hong.  73.  ^,^„1^^^  ^^  GoO<^lc 


880  BZTüPSICZKT.— SZOCBEVlCS. 

dig  Nimniczea  és  Oknithon,  1670-beii  PraEnovban  lakott.  Nagyon 
valószioli ,  hogy  e  CBalád  azonos  a  Sztupiceky  csaliddal ,  miután 
amannak  letűntével  eme  név  tÜnik  fel  Trencsin  vármegyében  1730- 
táján,  midÖD  a  Sztupiczkyak  a  krivácsi  és  nagy-kotessói  birtokré- 
szeket szerezték.  Ez  alkalommal  Ádám  cb,  kir.  kapitány ,  F  e- 
rencz  ésJóasef  Satupiceky  néven  éltek.  Kfilönben  a  Sztupiczky 
név  ismét  Stupiczky  alakban  is  Íratott.  ')  Ld»d  Stufictk^  e». 

De  íratott  a  család  Sztapniczk  y-nak  is ;  és  mint  Wagaer  Ká- 
roly geneal.  gyUjteménybeD  ^  egy  táblázat  mutatja ,  olöbb  Erivách 
nevet  viseltek ;  Miklós  volt  az  elsÖ ,  ki  a  Krivách  nevét  Sztupnicz- 
kyval  válta  fel,  mint  a  táblázat  azt,  és  a  leszármaaást  a  múlt  századig 
mutatja  : 


Wachst  de  Krivács 

Wochow. 

' 

NicolaoB  de  Krivácz 
cognomeoto  SííüjM»íc*ty. 

'  Jánoi. 

István. 

Láuló 
t 

Pál.     ■ 

Hát^.  ' 

'  Lábaló." 

'  Miklö*. 

'  János 
■  Dániel. 
'Ferenc. 

látván  ' 
t 

'Hóues. 

JáEsef 

Pil.  ' 

'"Ádám 
ce.  k.  kap. 

Perencz. 

Sttapnieikr  család.  Látd  SztupavKcley  ca. 

Stubsikj'  család.  Árva  megyében  Bapczán  lakos  volt  1722- 
ben  Szubszky  Márton,  ennek  utódaiból  Szubszky  István  Nógrád 
megyében  B.-Oyarmaton  báró  Balassa  Sándor  Praefectusa  a  múlt  szá- 
zad végétől  Ualáláig,  mely  történt  1815.  jua.  26-án,  kora  77.  évében. 
Nejétől  járdánházi  Kovách  Annától  egy  leánya  maradt  L  u  i  z  a,  Laka 
Ferenczné.  —  Egyébiránt  a  Szubszky  család  nemességérSl  mit  sem 
állíthatunk. 

Sindievies  család.  IA»d  Shuttoviea  c». 


')  Szontagh  Dán,  kOzl. 

')  Wagner  Cab.  geneaL  tab.  LVI.  -  /^  i 

i:(:,rcdT,C00<^lc 


8ZUCHODOLWKT. — 8ZrC8ÍKT.  881 

Síuchodolstky  család.  (Welleskviczi)  Magyarországi  nemes- 
ségéről mint  sem  tudunk.  Ismeretes  közülük  József,  kinek  neje  nagy- 
sároei  Sároay  Ilona  1860.  dot.  ll>én  balt  meg  Aradon.  Ivadéka  igy  ált. 

Jöxsef 

SArogy  Ilona  f  1860. 

UáriA  Júlia  Ágoeton  Zaigmond. 

(Ní,.r>.é)  (V»rí.ní)      HiVníiiSr' 

SxDcsáky  család.  (Szucsáki  f)  Kolos  megye  kihalt  régi 
családa.  Egyik  elöde  Sandrinas  1465-beD  a  kolos  monostori  con- 
TODt  tagja.  ') 

1483-bon  Szucsáki  Benedek  Kolos  megye  alispánja  volt.  ') 

l&74-tSl  kezdve  B.-Szolnok'  megyében  Némán  birtokosok  Szu- 
csáki P é t e r  és  másik  Péter,  Márton,  Benedek,  Lajos,  két 
Hiklós,  Mibály  és  István  szolgabíró,  és  K a t a  Kodra  OySrgy 
gyám-leánya. 

1657 — J665-baa  Lengyelországban  hadi  fogaágban  ültek  fűl- 
p ö B i  Szucsáki  Péter  és  István,  kik  szabadulásuk  eszközlése 
végett  nagyszederjesi  részbirtokukat  200  talléron  eladták.  Fülpös  a 
predikátum!  név,  és  N. -Szederjes  Torda  megyében  vannak. 

A  XVU.  század  vége8  negyedében  élt  Szucsáky  Ferencz 
kitÜl  a  kihalásig  következS  nemzedék  "}  eredt. 

For«iicz 

(KecaelÍErgBel723.) 

'         Péter  "" 

(Vitéa  Krisztin*) 


FerencE  Bora  Erese 

Bz.  1723.  t  17?8.  tl"8.  1757. 

(1.  Somborv  Agaea        (czegfli 
2.  KaboB  Klára)       Balogh  Zsigm.) 

A  családfa  végső  nemzedékén  álló  Ferencz,  meghalt  1783, 

,  april.  21-án,  az  erdU-csanádi  határon  emelt  családi  sírboltban  fekszik. 

Ott  Qyfingyösy  János  leoninus  versköltö  által  irt  epitaphiuma  szerint 

fiatal  korában   hadnagy,  1771-ben  Torda  megye  fSbirája  volt  Benne 


■>  VBras  Benedek  FUldi  falu  határjáráai  oklevele  Hodor  K,  szerint. 
*)  Vitáz  György  ée  KooHiny  latvánnak  Vsjda  Lé«zló  éa  teatvérei  ellen 
nyert  Kolos  negyei  1482.  évi  ítélet  levél  Hodor  K.  azerint. 

>}  Dém  Lázár  GyUrgynek  Keczeli  Borbála  fölBtt  mond.  éa  nyom.  halotti 


MAei&aoauie  csuísai  z.  sOt. 


=dbyGftOglc 


882  szdcrAkszkt — szídt. 

a  Szucsáky  család  fiága  eirba  szált  Ö  éa  atjJA  Péter  „erdS-cMnidí" 
előnévvel  jelöltetnek. 

Síuesánszky  cMlád.  TreDCsin  megyében  a  nemeei  összeírás 
szerint  Oreclión  lakott,  utóbb  ott  nyoma  sincs. 

Szucsánezky  Gábor  Fridrik  czimeres  nemes  levele  1791- 
ben  kelt  Czfmere  négyfelé  osztott  paizs,  az  I.  és  4.  ezüst  advarban 
hátulsó  lábain  eb  ágaskodik,  a  2.  és  3-ik  kék  udvarban  hámus  söld 
halmon  hátulsó  lábain  arany  grif  ágaskodik,  ehü  jobb  lábával  arany 
nyilat  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  pánczélos  kar  könyökSl 
kivont  kardot  tartva,  Foszladék  jobbról  ezüstvörös,  balról  aranykék  ■) 

Síucsáayi  cMlád.  (Szucsányi)  EözUlök  Sámuel  Alsó  Fejér 
megyében  adóiró  biztos  1815.  körül.  Elek  örökösei  Antos  Klára  és  gyer- 
mekeik Borbála,  Klára  Márton  Józsefné,  Katalin,  Sándor 
Mária,  Zsuzsanna  EUküllö  megyében Mikeszászán  és Keazleren, 
Alsó-Fejérbea  pedig  Tompaházán  birtokosok. 

Szacsies  csalid.  (Pacséri)  Bács  Bodrog  megyei  adományos  bir- 
tokos nemes  család.  Közülök  Pál-Mátyás  eiöbb  kalocsai  kanonok, 
1827-IÖ1  székesfejérvári,  1830-tól  diakov^  püspök,  meghalt  1834. 
april.  13-án  kora  68.  évében. 

József  előbb  Bács  vármegyében  alispán,  utóbb  kír.  táblai 
bíró  és  altámok.  Meghalt  1836.  jun.  5-én  Győrben. 

Károly  szUt.  Szabadkán  1805.  ocL  20-án,  Bács  megyének  or- 
szággyűlési követe,  utóbb  kir.  táblai  ülnök  volt,  jelenleg  cs,  ktr.  araDy- 
kulcBOS  és  septemvir. 

Caesar-Béla  meghalt  Szabadkán  1859.  febr.  1 1-én,  kora  29. 
évében, 

A  cs^ád  neve  avultabb  Írásmód  szerint  Szutsitsnak  is  iratik. 

Szúdy  esalád.  (Közép-Szúdi)  Hont  megyei  régi  nemes  család. 
Ott  volt  birtokos  az  elönevet  adó  Közép-Szúd  helységben,  honnan  ■ 
szomszéd  Zólyom  és  Nógrád  megyékbe  is  beterjedt. 

Nem  birván  tüzetesen  családtörténeti  adatait,  csak  egyes  tőre- 
dék nemzékágakat  ismerünk.  Ezek  egyike,  a  következő,  melyen  a  kesd£ 
Szúdy  Antal  a  XVI.  század  derekán  élt,  és  Pál  fiának  teányubao 
nőágra  szakadt,  ^  imigy  áll : 


')  Ad  ami  Scata  gentil.  tomo  Xlt. 
')W*gner  Mbb.  tom.  LXX.  p.  65.  aat. 


ídOvGoOf^lc 


Antal 

T^díái  "  Pál  1664.' 

'  BáŰnt.  '  (P»lojth»y  Ann^) 

U  ártón  Hon* 

(Domanikf   (Borj  QyBTgjné) 
Jinosn^) 

Másik  táblázatunkat  Szúdy  Mihály,  ki  lC14-ben  élt,  is  Dar- 
vas JánoB  özvegyét  Kürtössy  Borbálát  vette  a6UI ,  kezdi  meg  követ- 
kezőleg :  ■) 

Uihilj  1614. 
ÍKürtaaay  BoraJ  


FerencK  1636.  FTanina 

(JolenBgky  Kata)  (Ebeceky  Qjürgjné 

""Mihály  PrnzBinr^  ^^^*-) 

t  (Ssalatnyay 

Gáspár) 

Ez  ág  Í3  kihalt.  Következik  harmadik  táblázatank  két  testvér- 
től eképen  : 


1132. 


^&X  ■"«^''"'»- 


János. 

Lehet,  hogy  az  e  táblán  allé  Benedek,  ki  Aszédoo  lakott, 
volt  az,  ki  Vajda]  Borbálát  bírta  nöíU,  b  kinek  fia  József  neje  Si' 
raky  Erzsébet  által  Nógrád  megyei  Szent-IváDy  helységbe  beházoaod- 
ván,  a  nógrádi  ágat  alapitá. 

Nevezett  Benedek  emtitett  nejével  Vajda  Borbálával  ily  csa- 
lád&t  alkotott. 


')  Wagner  Hss.  tom.  LXX.  p.  66.  sat. 

')  Ugyan  ott.  ,  GoOqIc 

KM  O 


884  szuaiitTi. 

Benedek 
(Vajdi  Bora) 

*"     Ji«Mf 

(Sirmky^  Era»e) 
■"    Kiroly 
tdH  kütona 

St.  ÍTAnyon  {él  1860.) 

'        Károly  Henrik 

Ügyvéd  alizblró  B.-Gyarmatoo 

(1.  TormáBBj  N.  1863-tSl. 

3.  Jekel&lnsBy  N. 

A  XVn.  Bsáeadból  iameretes  még  Ss&dy  Anna  Baykay  Tamásné, 
ki  1634— 1635-bea  Közép  Szúdi  birtokrészét  eladta  Domaniky  Ui- 
hálynak.  *) 

A  csatád  ^oet,  ev,  vallású. 

Szuhányi  család.  (Qírípi)  Szatmár  vármegye  adományos  bir- 
tokos nemessége  sorában  áll.  Alapitéja  Szubáoyi  Márton,  kí  1718- 
ban  III.  Károly  királytél  czlmeres  nemes  levelet  kapott,  ^)  követkesÖ 
czimerrel :  a  paize  kék  udvarában  a  zöld  térbe  balról  egy  leogö  vSröa 
zászló  van  szúrva,  mellette  balról  sranymarkolatú  kivont  kard  áll 
begyével  fölfelé,  a  két  eszkSz  hegyére  királyi  arany  korona  van  helyez- 
ve ;  a  paizs  fölötti  sisak  koronájából  érez  sisakos  éi  pánczélos  vitéi 
emelkedik  ki,  jobb  kezével  arany  királyi  pálczát  tartva.  Foszladék 
jobbról  ezUstvÖrÖB,  balról  aranykék.  ') 

Márton  1718-tóI,  megválasztva  1727-benis,Szatmár  megye  jegy- 
zítje,  1732-töl  pedig  elaö  alispánja  volt.  *)  Nejétől  báró  Perényi  Évától 
két  fia  maradt  Antal  és  LLászló,  kik  1765-ben  Saatmár  megyei 
Hirip  helységnek  felére  kir.  adományt  kaptak.  ") 

Antal  két  leányában  kihalt. 

I.  László  1754-ben  már  atyja  nyomdokain  menvén,  Szatmár 
megye  föjegyzSje,  1780  és  84-ben  alispánja  lett,  ")  Két  rendbeli  há- 
zasságából bárom  leánya  és  egy  fia  János  maradt,  a  ki  1778-— SO-tól 
szintén  jegyző,  1800  ban  fBjegyzÖ,  1804-ben  másod,  1807-t8l  több 
évig  elsH  alispán  volt.  Háromszor  házasodott,  első  neje :  Geöcz  Krisc- 


')  Szentbenedeki  Convent  Fasc.  6.  nro  il.  ét  fai 

')  Colleet.  berald.  nro  601. 

')  Ugyan  ott,  é»  Adami  Scata  dentil.  tomo  XH. 

')  Sajroiftj  Ssatmár  várm.  I.  ktft.  130.  18$. 

')  Ugyan  OH  n.  köt.  186. 

*)  Ugyan  ott  I.  kBt.  180.  186. 


ídOvGoOf^lc 


szuoÁNTi.  885 

Üna  volt,  a  második  Finta  tábornok  leánya  Mária,  a  harmadik  Vinkler 
Amália,  Ghlzai  N.  özvegye.  BsektSl  a  táblán  látbató  hét  gyermeke  ma- 
radt. EözttlíJk 

Fereocz  Szatmár  vármegye  fSszolgabirája  volt.  Ennek  gyer- 
mekei között  áll  a  derék  honleány  Laura  k.  Eeade  Lajogné,  és 
LajoB,  ki  1862-ben  dov.  17-én  vette  nfiül  Nagy  Ignácz  Szatmár  me- 
gyei 1848.  évi  képviselő  leányát  Nagy  Izabellát.  Lakik  CBengerben. 

László  lakik  Hiripeo,  nejétől  Jásztrábszky  Máriától  gyerme- 
kei a  táblán  láthatók. 

Ignácz  lak.  N.  Károlybaa,  nejétől  Erber  Jozefától  a  [táblán 
álló  két  gyermeke  van,  kiknek  egyike  J  usz  ti  na  1862-ben^meiit 
□Öíil  óvári  SzeÖke  Kálmánhoz. 

A  származási  tábla  ')  ez  : 

Márton 
Ssatmári  alispán  1732. 

(b.  PerfüjiEva) 

^ntal  1766.  I.  László    "" 

(KálUy  N.)  1780— Bf. 


Ftanosiska 


Bzatmári  alispán. 


(Kállay  (Kruspár  o.  dL'«S*^ 


Antal)  Sándoi) 


2.  DesBcwfly  Virginia) 


Anna-Hária  János  Magdolna  Jozefa 

(b.  Barkóczj-  Fer-  1804—9.  (Zanathy  Por.)  (Somogyintí) 


Osvegye  1880.  alispán. 

(1.  Getfcz  Kriszt. 
2.  FinU  Mária 
S.Yinkler  Amália) 


l-t.  Anna  2-t.  Ferenot    Ersse        JozéÍA 

(Lnbjr         fílszbiró  (Kende    (KtSlcsej  [l.Andrátsy  Hiripen    N-Károlybat 
Károly)       (Vinkler     Pál)        Ádám)      Sámuel.  Uk.       (Erb_er_ Jozefa) 

, .-j^*^)  ?'?!!*'"/'^.  ^Í*T  J^^ti-a   "Öd^ 

■^anra     Ákos        Ida        ^ü^^s       ^  •'^'^'J     ^^í^"" ^  (S^Öke 
(Kende        t      (Galgóoiy     ssttl.  1831.  "r*"^  Kálmán) 

Lajos)  Sándor)  (Nagy  Izabella) 

Kmeü    Móricz    Sándor.    Val^riit  Vilma.  Emma    Etelka.  Ilona-  Szeréna  Mária 
t     Bi.  1837.               (sz.  kat.  (Peley  f        t 

sept.  1.  Cseh  Jázaef) 

János) 

I.  Lászlónak  fis  János,  az  alispán  e  század  elején  ta  adomá- 


')  Családi  adatok  után  Ltiby  Kár.  fcBsMse  sierint. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


886  szdhAnti. — bkdhay. 

nyoe  Hiripen  kivül  birtokos  volt  Okörító,  Porcsalma,  Angyalos,  Csen- 
ger,  Cseoger-Ujfalu  etb.  helységben.  ') 

Szuhányi  nevű  nemes  csalid  Trencsin  megyében  is  létezett,  asou- 
ban  volt-e  vérséges  ÖBSzeköttetésben  a  Szatmár  megyei  hiripi  Sza- 
h&nyi  családdal,  nem  tudjuk.  TrencsiD  megyében  Szuhányi  János 
1685-ben  birdetteté  ki  nemességét,  és  a  nemesi  összeírások  sserÍDt  e 
JánoB  1688.  1690-ben  Trencain  városában  lakott,  1714-ben  SEÍntén 
Jánost  Beczkén  és  Dríethomán  találjuk.  1721-ben  már  csak  János 
özvegye  említetik.  És  ez  után  Trencain  megyéből  a  család  nyoma  el- 
tűnik. *) 

A  hiripi  Szuhányi  család  Bereg,  és  Szabolcs  megye  nemesBége 
sorában  is  ösmcretes. 

Síuhay  osalAd.  (Szuhaföi)  Oömör  vármegye  igen  régi  nemes 
családa,  mely  a  vezeték-  éa  elSnevet  adó  SzuhafS,  vagy  Felsö  Szuha 
helységben  jelenleg  is  birtokusnak  iratik.  ^)  Már  1381-bcn  Gömörme- 
gye  clSkelÖ  nemessége  sorában  állott,  a  midőn  a  nádori  gyűlésen  Zu- 
bai  Péternek  fia  JánoB  táblabiróúl  jelöltetett.  *) 

1552-ben  Szuhay  István  Nógrád  megyében  a  Bussai  vár 
egyik  alkapitánya  volt.  ') 

1588'ban  Szuhay  Oáspárt  találjuk  mint  Verböczy  György- 
nek peres  ügyben  képviselőjét  ") 

A  kort  tekintve  ennek  testvére  lehetett  Szuhay  István,  felhé- 
vizi  apát,  1593-tól  váczi  püspök,  és  kir.  kamarai  igazgató,  1600-tól 
egri  püspök,  majd  a  Bocekayféle  békekötés  után  az  esztergami  érsek- 
ség lelkiekbeni  administratora,  a  midőn  számkivetést  ért,  1607-töl  ka- 
locsai érsek  és  nyitrai  helytartó,  de  ezen  méltóságra  alig  lépheteti, 
meghalt  1607.  octob.  30-án.  '). 

1610-beD  Sznhay  Gáspár  és  Márton  Abaaj  megyében  Ki- 
nÍB  pusztában  vámrész  illetékre  királyi  adományt  nyertek  11.  Mátyás 
királytól.  •) 


■)  Szirma}'  Bzatmár  várm.  II.  ktft.  120.  123. 136. 129.  132.  182.  stb. 
■>  Szontsgh  Dán.  közi. 
^  Fényes.  Geogr.  szötái  III.  165. 
•)  P^ér  Cod.  dipl.  tomo  IX.  vol.  7.  p.  429. 
*)  Bndal  Per.  Polg.  Lei.  111.  866.  Tinödi  után. 
*)  Horváth  litván,  Verbífcsy  let.  enldke  883—884. 
'}  Deserici  HjBt.  Epp.  Vacieniia  151—168.  és  Katona  Bist.   Archi  Epp. 
Coloceneis  II.  67-70. 

*}  Liber  Begius  anni  1610.  folio  26. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


6ZÜHAY.  887 

163S-baD  Szuhay  Gáspár  és  Mátyás  és  Szahay  Anna 
elSbb  Becsky  László  özvegye,  ekkor  bilkei  Lipcsey  Gergelyéé,  Da- 
nyád,  Penyige,  EömÖrö  és  Kis  Szekeres  helységben  részt  kapnak  kir, 
adományban.  ') 

Nevezett  Anna  harmadszor  1653.  év  körül  csebi  Pogány  Meny- 
hérthez ment  nőül. 

Most  emli tett  Szuhay  Mátyás  nevezetes  szerepet  vitt  a  XVII. 
században,  mint  a  békétlen  párt  egyik  harczos  férőa,  II.  Rákóczy 
György  alatt  kallót  kapitány.  *J  1643-ban  vette  nöíil  Battik  Zsófiát.  >) 
Tököly  híve,  és  1670  ben  a  felkelők  egyik  hadnagya  ')  testvéreivel 
Gásp  árral  együtt.  ^)  1677-ben  házára  rontottak,  és  az  öreg  kurucz 
vezért,  ki  hősiesen  viselte  magát,  agyon  yagdalák.  '}  A  legvalószí- 
nűbb, hogy  fia  volt  az  iQabb  kurucz  Szuhay  Mátyás  is. 

1685-beD  Nógrádban  Kékkő  várában  alkapítány  volt  Szuhay 
István,  ki  ellen  emlttett  évben  bizonyos  erőszakos  m^rha  elhajtá- 
sokért  emeltetett  pnnasz.  Czimere  pecsété  ulán  (mennyire  meg  az  előt- 
tem fekvő  példányon  kivehető,  mert  a  paízs  udvar.-inak  fartalma  többé 
az  elavulás  miatt  nem  látható)  a  paizs  lulöttí  sisak  koronáján  egy  fejtt 
sas  szétterjesztett  ezárn^akkal,  (tán  az  volt  a  paizs  udvarában  is)  a 
paizsot  telamoDok  gyanánt  két  fetől  egy  egy  oroszlán  t^tja. 

Az  eddig  emiitettek  közül  nemzékrendi  összeköttetésben  a  kö- 
vetkezőket találjuk : 

QiapAr 


Eizse 
(Patsy  ifj.  Sámuel) 


A  végső  nemzedéken  álló  E-r  zsebet  Patay  ifj.  Sámuelné  fér- 


■)  Liber  RegiuB  anni  1683.  fol.  12.  IT.  V.  ö.  Biírmay  Ssatmir    várm.  11 
222.  234.  2i2.  216.  lap. 

')  Szatárdj  Siialmaa  krónika  3&8. 

')  Líberceej  Mlh.  naplója  oálam.  Eredetic  Fáy  Hózses  utódainál. 

')  Kemény  János  Önéletírása  360.  361.  Szirmay  C.  Zemplin  not.  bist. 
1&7.  216.  2Si. 

*)  Pethfi  Gergely  M.  krónika  IL  82. 

•}  Szolay  UbsIÓ  H.  orsz.  tOit.  V.  kSt.  178. 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


jével  együtt  17ö5-ben  Ugocsa  megyében  Bekényben  róazt  kap  ado- 
mányban. ') 

Szuhay  OyÖrgy  a  XVIII.  század  elején  élt,  már  1722.  körül  öe- 
vegye  gróf  Teleky  Anna  csebi  Pogány  Istváahoz  ment  nöUl. 

A  mnlt  században  1730-ban  János  és  István  Komárom 
megyében  élőknek  iratnak.  Ugyan  ez  ídöben  Tamás  1734  ben  a 
Péroféle  lázadásban  vesz  részt. 

A  Szuhay  család  egyik  ágából  János  1760-ben  Nyítra  megyei 
Galgóczon  élt,  hol  níiíil  vette  Miklovics  Zsuzsannát.  Ennek  ágazata  kö- 
vetkező : 


JánOB  IT60. 
(MikloyjcH  Zauzal) 

""   Ili.  János        "" 

(JarOBB  Kata) 

János        QáBpár        József       latváu        Kata        Zbuibí        Anna    Ilona. 
beczkói  (1.  QazdBgh   Zólj'om    Zólyomban  {Décty     (Uhlárik    (Náge) 
pl<<báaOB      Uúnt.       vm.  vár-  tÍBzt.eBkUdt  Györgr)        J.)         JóSBef) 
f    2.  LieszkovBzky  nagy  f 


Jozefa)    (Schurmaon 
Borbála) 


Lajos  Janka 

Zólyom  vm.  (Obholcier 

tiszt  Ugy^BZ  Rajner) 
(Behm  Nina) 


Ferencz  Károly          Alajos     Antal    Vendel    Ssidonia. 

Oraviczán  (Dubniczky           t             t             t 

bányatiast  1860.  Luiza) 

(Molnár  Fáni)         ^- 


EleODOr.    Henriett.    János. 


Hngo.         Éli.        Victor. 

E  táblázaton  álló  III.  János  ivadékából  József  Zólyom  megyé- 
nél volt  vámagy  hosszú  évek  során  és  czlmzetes  Bzbiró.  Fia  L  a  j  o  b 
ugyanott  tiszt,  ügyész,  1848-baii  bonvéd  tiszt. 

Gáspárnak  fia  Perencz  elÖbb  szintén  Zólyom  megyénél  ír- 
nok ós  tiszt,  esküdt,  1836-tóI  Oraviczán  bányatiszt,  1848-ban  nemzet- 
Jiri  kapitány,  kinek  pecsété  szerint  ez  ág  czimerUl  a  puzs  kék  udva- 


')  Szirmay  C.  Ugoosa  pag.  122. 

(*  Családi  ktlzldi  szerint  Szuhay  FMeneztÖl, 


edüvGoOf^lc 


SZULÍNYI, — SZŰLÓ.  889 

rában  hármas  zöM  téren  kivont  kardot  tartó  pánczélos  kart  használj 
ugyan  az  van  a  paiss  fölötti  sÍBak  koroDájáa  U. 

GömÖP  megyében  1818-ban  élt  Szuhay  Márton  táblabíró,  ób 
fia  József,  ki  akkor  ott  megyei  ügyész  és  Borsod  megyei  tábla- 
bíró volt. 

SíuUnyi  csaMd.  (Szulinyí)  Szepes  vármegyei  SzuUni  adoma- 
□yos  birtokos  család.  Alapítója  V  a  I  z  Antal,  ki  N.  Szombatban  bf- 
rea  borkereskedést  folytat,  pinczéjében  Magyarország  legnagyobb  hor- 
dója csodálható.  1822.  körül  Szepea  megyei  Szuliny  helységre  kir. 
adományt  nyervén,  nevének  Szuliny  i-ra  változtatását,  és  birtok  ado- 
mányával a  Szulfnyi  elfinevet  nyerte. 

Czimere  négy  felé  osztott  paizs,  az  l,  ée  4.  udvar  vizirányban 
ismét  két  részre  oszlik,  a  felsS  vörös  osztály  három  csillagot  mutat, 
alatta  a  kék  osztályban  trombita  áll ;  a  2.  ée  3-iti:  kék  udvarban  ke- 
resztbe helyezett  két  kar  nyiilík  fel,  fölötte  két  csillag  ragyog.  A  paizs 
fölötti  sisak  koronából  szintén  két  keresztbe  helyezett  kar  nyúlik  föl, 
fölötte  két  CBÍllaggal.  A  paizst  foszladék  veszi  kÖzűl. 

A  családfa  következő: 

Antal 

1822—63. 

N. -Szombatban 

(Mülier  Anna) ; 

Antal      Reisö        Eroö        Anna  f    Mária    Clemeatiaa     Paulina    Emba 

hnsz.  kap.    ca.  k.  N.  Szombat  (Beck  (Nupenau  (Ruff  Ágost  (b.Pak«nv  (taubon- 

+         íírnogy       fbirt.        János    György    tábornagy        Pridr. "      bergi 

1863.  tábom.  tábornagy  táborn.)     Tauber 

Antal) 

Siűló  család.  (Szólói  f)  Trencsin  vármegye  hajdani  családai- 
nak  egyike,  melynek  régi  fényét  a  hajdani  sznlói  fellegvár  hirdeti. 
1483-baQ  élt  Illés,  ki  ez  évben  a  Petroviczai  helységbeli  iktatás- 
nál jelen  volt.  1531-ben  Lénárd  Trencsin  megye  alíepánságát 
viselte.  *)  L.  Strmiensit  ea. 

SiiíM  család.  Máskép  Szúlló  és  Sznlyó-nak  is  íratik,  és 
ez  ntóbbi  néven  fordul  elé  leggyakoriabban.  Trencsin  megye  armalista 
családainak  sorában  áll.  Czimeres  nemes  levélé  a  nevezett  megyében 
1678-ban  hirdettetett  ki.  Azon  megye  nemesség!  összeírásában  1748-baD 
Melcsíczen  találjuk  Pált,  1768-ban  e  Pál  örököseit:  Jánost,  Pált, 
és  Imrét. 


')  Ssontagh  Dán.  küzl.  .-  , 

DiBilizedOyCOOÍ^IC 


890  SZCLYÓ. — 8ZDNT0QH. 

n77-benalogutóbbBevezett6kkÖsmiI.PáI  és  János  idJtsebb 
Fáinak  Marczibány  Erzsébettől  fiai  Trencsin  megy étSl  nemesi  bízonyit 
Tánjt  kaptak.  ')  Nevezett  II.  Pál  1778.  jul.  22-én  kelt  Trencsin  me- 
gyei nemesi  bizonyítványát  Krassó  megyében,  hol  megyei  alpénz- 
tárnok  volt,  I78I.  april.  30-án  kibírdetteté.  '') 

1796.  sept.  5-én  Trencsin  megyétSI  ismét  vett  ki  nemesi  bizo- 
nyítványt a  család  egy  tagja,  ki  Torontál  megyébe  telepedett,  ez,  vagy 
fia  Szuló  József  utóbb  Erássó  megyébe  telepedett,  ott  megyei  pénz- 
tárnok volt,  és  Trencsini  bizonyítványát  Krassó  megye  eltftt  1824 
maj.  24-én  hirleltette.  Fia  Miklós  ugyan  ott  megyei  esküdt  volt, 
utóbb  1860.  után  cs.  kír.  adÓ  hivatalnok  Erassóban.  ")_ 

Az  eléadattakból  a  nemzékrend  így  áli  Össze : 


1748 
(Marciibányi  Ersse) 


Stulyö  család.  Lásd  fötebb  Szitld  cs. 

SlulyitvBiky  cgalád.  Ldtd  Sirmieatia  ct. 

Slumeray  család.  Szumeray  Qyö  rgy-Sándor  1717-beii 
III.  Károly  király  által  nemesttetett  meg.  ') 

Czimere  a  paizs  kék  udvarában  hármas  zöld  halmon  hátulsó  lá- 
bún ágoskodó  kettős  farkú  oroszlán,  első  jobb  lábával  ezüst  kirátjá 
pálczát,  ballábával  zöld  borostyány-koszorút  tartva.  A  paizs  fölötti 
BÍsak  koronájából  szintén  olyan  oroszlán  emelkedik  ki.  Fouladék 
jobbról  ezüstvörős,  balról  arauykék.  ') 

A  nemesség  szerzőnek  leánya  Polexina  1737-ben  kia£ftl)idí 
Liipthay  Zsigmondnak  neje  volt. 

Úgy  látszik  —  a  család  Possony  megyében  élt. 

Sinnyogh  család.  (Jeszeniczei  és  budetini  gróf  és  nemes). 
Törzse  belsői  Zunyogh  Uiklós  1390-ben  Abauj  vármegye albpánja, 
ki  1394rben  Miklós  nyitrai  püspöktől  megvásárolta  a  Trencsin  me^ei 

')  Szontagh  Dia.  küxl. 

')  KruBó  megyei  levéltár. 

')  Ugyan  onnan. 

')  GoUect.  herald,  nro  6TS. 

')  Ugyan  ott,  és  Adami  Souta  fíantíl.  tomo  XIL 


ir,Goo<^lc 


SZDNYOGH.  891 

Jaazeoicse  helységet  és  ez  idStfSl  elönevét  Jeazeniczéröl 
irta.  ')  Ennek  fia  volt  M  á  t  y  i  b,  ennek  két  fia  maradt :  Bertalan, 
kitíil  a  jeszeniczei  iSzunyogh  caalád  nemeei  Aga  eredt,  és  I.  Gáepár. 
I.  Gáspár  a  XV.  században  I.  Mátyás  király  korában  élt,  és 
főleg  a  Podiebrad  elleni  háborúban  szerzett  érdemeket.  Ez  1460.  után 
a  Zsigmond 
kir.  korában 
Badethin  vá- 
rat bírt,  de 
már  fi^oQ 
az  utolsó 
batnei  Pao 
(vagy  mis- 
kép Hat- 
nyanszky) 
Rafael  özve- 
gyét Túró- 
czy  Erzsé- 
betet vévén 
nSül,  1487- 
ben  Bécsben 
kelt  levél- 
ben I.  Má- 
tyás király- 
tél ekkor 
még  igen  fia- 
tal korú  fiá- 
val Mézeea- 

sel  Budethin  várára  adományt  kapott;  éa  így  lett  a  Szunyogb  caalÁd 
Budethin  vár  nra.  ^)  Nevezett  Gáspárnak  I.  Mózses  fián  kiviil  még  fiai 
voltak:  L  László,  kinek  két  leánya  maradt  Eszter  jApponyi 
Istvánné  és  Bora  óvári  Pongrácz  Gáapárné.  ^)  I.  György,  I. 
János  és  Kristóf,  kiknek  azonban  nt&dai  nem  maradtak.  " 


■)  Kerekes  Die  17  SohltiBser  des  Trencsiner  Com.  Kézirat. 

'}  Ugiron  ott  V.  ö.  Kaprinai  Hse.  A.  tomo  III.  pag.  49. 

')  Hál  eaaládfákon,  mely  tUrv^nysi^klleg  aserepelt ,  Borbála  Pon- 
grácz GáapárDJ  Bzunyogh  Andrásnak  Nyáry  Máriától  astlletett  leányának  ira- 
Cik.  — Szanyofth  László  más  családfákon  (R^ceányinál  !■)  I.  Hózset 
fiádl  iratík.  ,  ~  I 

i:,-:,.cdr,L.OO<^IC 


I.  Mózses  A  XVI.  század  első  felében  élt.  MiÜ  vette  Podmv 
niczky  Sárát,  és  ettítl  tizenkét  gyermeket  nemzett,  kikre  Podmaoiczky 
Sára  után  nagy  anyjok  Tárczay  Kata  minden  jészágát  hagyta.  Piai  kö- 
zül főleg  kitűntek  U.  János  és  I.  György,  kiktől  1540.  kÖrÜl 
Podmaniczky  János  és  Rafael  Budethin  várát  elfoglalták,  és  csak  mi- 
után az  előbb  száműzött,  atóbb  (1545.  47.  törv.  ez.)  kegyelmet  nyert 
Podmaniczkyak  lecsendesítettek ,  nyerték  vissza  Budetint.  Ee  alatt 
azonban  II.  János  Sziléziában  a  Scba%otsche  családtól  80  ezer 
talléron  ezerzé  a  biliczi  jószágot,  melyet  Budethin  visszaszerzése  után 
is  megtartott,  id45'ben  testvérével  I,  Györgygyei  úgy  osztozván  meg, 
hogy  I.  Györgyé  és  utódaié  legyen  Budethin,  és  csak  kihalása  esetére 
maradjon  fel  örököBödési  joga,  II.  János  eképen  Sziléaíábaa  tele- 
pedvén a  sziléziai  ág  alapitója,  mig  I.  György  a  budethini  ág  ter- 
jesztője lett, 

UegemlitendŐ  még,  hogy  II.  Hózsei  testvérével  H.  JinoeMl 
egylttt  1588-ban  báróságra  emeltettek.  ■) 

Mielőtt  tovább  .  folytatnék  a  Bzármazási  történetet,  lássak  a  csa* 
ládfát') 


Miklós 

13S0.  abauji  alispáa 

1894.  Jeizemcsét  vuii. 


Dánlel_  UtkMs 

Bázmáu. 


1.  Gáspár 
1417. 

(Tnrőczy  Erzse) 


Hihálr 

1646. 

Jeasenicidn. 


Eszter 
(1.  Miakej  latv. 
3.  Appony  Ist?-) 


1.  László    1.  HÓEsea    Kristóf. 
(miticzi  (PotnsDlcsky 
Jtoson  ȇrs) 


Bora 
[Pongrics 
Qáspár) 


'}  LehocKkj  Stemmat  I.  pag.  170.  lUjoiánji  sierint  II.  Jánosnak  uno- 
kája lU.  János  lett  báró. 

')  Rajesinyi  Dednot.  ^neal.  U.  311.  stb.  Oeneal.  sathant.  II.  Lokoca- 
kynál  stb. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


I.  Kónee,  ki  a*  tUbbi  Zofian. 
(Podmaniczky 

8tea) 

^DOelX  IL  János    ILMozaeB  Rafael  I.Ovttrgy    n.Oáspár  SalomeH^^g 
1U6.     fi  báró  1688.  1688.  báró  1667.     im.Mri        1668.    (Hajtbé-g  f-^  g 


^Bilicü  tsersfijc 
(Lissti  Ágaea) 


(Li;zti  ZadfiB)_ 


,^  Kristóf)  5  S  5"  2. 


Adiik,-H. 
(Hajth^ny 
György) 


III.  János  báró 

tl641. 

(1.  Pomniczi  Bzalöme 

2.  Thnnó  Anna) 


ZíbmC 

(gr.  Bédey 

Láiiló) 


1.        I.  OyuU      Anna-Eras. 

1660.  arilf 

1 1676. 

(1   Oaatroaich 

Erzae 

2.  Promiz  Eleonor) 


II.  Gynla 

Biljca  ura 

+  1724.  aug.  20. 

(gr.  Hocbberg 

Jatia) 


Aona-H. 


M.-Siidonia         I.  Imre 
(b.  Henkel         Eoaenberg 
Oábor)        9  PetroTÍCE  ura 
t  1660. 
(PUzarszky 
Magdolna) 

II.  Imre     IV.  JánoB-GyBrgy 
jesnita.         ArToi  fSiap. 
gróf t  1721. 
(b.  Viecbter 
de  Unieb  A.-Bora) 


Ferenci 
jesalla. 


Ssidoiila     , 
asfll.  1683.  At 
(gr.  Praaohnia 
Ferdia.) 


gr.  Anta)        Lipót         V.  János 
av.admfniit.  Antal  hadnagy 

sz.  1696.    fer.  barát  1714. 

(Amália 

aPain) 


VI-  János  nep. 

sz.  1724.  apr.  80  f  179 

(1.  gr.  Nádasdy  N. 

2.  gr.  Eaaterházy  N. 

Joríta. 
(gr.  Csáky.  Antal) 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


894  SZDMTOOH. 

n.    tábla. 

II.  Györg7,  ki  az  I.  mién. 
1588.  Rró 

(Köpca^ni  Liezti 
Z»úfift) 

III.  Uóiaea 
1604.bárótl62I. 

(1.  fog.  Hajldtb  lloaa  1605. 

2.  Onttroiith  Bora) 

i-tdl  II.  QáBpár        2-tól  MiklÓH        Erzsébet        L  Andráa  Iloiu 

OOmttrí  fitiapán  elmebeteg      (Njáry  f  1657.     (1.  BaUwft  Aodria 

1642— 16Í9.  1643.  Lajos)    (I.  N7Í17  M&ria     2.  b.  Bifaftry 

0.  fiánffr  ZbozsÍ  2.  Homonai  Ferencz) 

Katalin 


(I.  Jakasaich  Jánoa  Xd&m.     Ét^      III.  Gáapár  Bora 

Sbt.  1649.  ^/lett      (1.  Hedlf  Mátyás 

a.  Balaiea  BáUat  166».  t  1727.     l.gT.CaákyLáaiU) 

(l.b.UjfalueBy 

Zsuzsa. 

2.  Jakuasieh  Kata  t) 

"""Ltííl  László         ~~' 

t  1727.  nov. 
(1.  gt.  Eazterházj  Júlia 

2.  Simonehlch  Horváth  Terét  t 

Eva  Zsiuaa 

(1.  b.  Lueéusskj  Imre  oraolya  apáeaa. 

2.  b.  Révay  Láazló) 

I.  M  ó  z  a  e  s  Fodmanícsky  Sárától  neniEett  gyermekei  kfiidl, 
kik  1580-baD  Budetiara  uj  kir.  adomány t vittek,  ')  II.  Jánoa  aizilé- 
ziai  ^at,  I.  György  a  budetini  magyar  ágat  alapitá. 

IT.  János  ágán  ennek  unokája  III.  JánoB  báró  meghalt  1641- 
ben.  Két  rendbeli  házasságából  fiai  1. 1  m  r  e  és  I.  O  y  u  1  a  családot 
neveltek.  Ez  a  sziléziai  birtokhoz  ragaszkodva,  nemzé  11.  Oyulát, 
ki  1660-ban  lett  gróf,  ■)  de  1724.  aug.  28-án  raagnélkUl  sirba  szállt. 

I.  Imre  Rosenberg  és  Fetrovicz  ura,  1660-ban  halt  meg,  nejétSl 
piszarí  Piszarszky  Magdolnától  fiai  II,  I  m  r  e  a  jeauita  és  IV.  J  i  n  0  a 
G-yÖrgy,  ki  1691.  sept.  20.  lett  pozsonyi  kamarai  tanácsos,  mir 
1702-ben  ugyan  ott  igazgató,  1713-baa  Arra  váimegye  főispánja 
Meghűlt  Bécsben  1721'ben.  Nejétől  graebi  báró  Viechter  Borától 
egyik  fia  Antal  szül.  1696-ban,  Árva  megye  föispáoi  helylartéjt 
letl  1746-ban.  NejétSI  A  Pun  Amáliától  egy  fia,  egy  leánya  maradL 


')  Liber  regioa  foIio  187. 

')  Adftmi  Hss.  4.  Ut.  nro  189.  Lelioczky  Stemmat  I.  170.  —  Rywáap- 
nil  1669.  évre  vaa  távé,  de  a  másik  két  forrás  eleeje  hitelesebb. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Hiutio  koriban  a  budettni  ágból  László  fiúmaradék  nélkül  halt  ki 
1732-ben  királyi  táblai  Ítélet  mellett  László  leányági  Í7adékmt60  ezer 
forinttal  kielégitrén,  Budetin  ura  és  birtokosa  lett  Fia 

VI.  János  (szül.  1724.  april.  30.)  magyar  kir.  helytartósági 
tanácsos  volt,  miután  két  rendbeli  házasságából  csak  egyetlen  leánya  és 
.  a  budetíni  várban  és  uradalomban  örököse  Jozefa  gróf  Csáky  Án- 
talné  maradt,  fiágát  1798-ban  történt  halálával  sírba  vitte. 

A  másik  ág  alapi  tója  I.  Q  y  ö  r  g  y,  nejétől  b.  Eöpcséni  Liszt)  Zsó- 
fiától nemzé  III.  M  ó  z  ■  e  s  t,  *)  ki  1621-ben  halt  meg.  Ennek  két  rend- 
beli házasságából  Öt  gyermeke  maradt.  EIs^  nejétÖl  fogarasi  Majláth  Ilo- 
nától fia  II.  Gáspár  anyja  jogán  birtokos,  fiatal  korában  Erdélyben 
Bethlen  Qábor  pártfogását  kereste,  annak  fö  udvarmestere  volt,  majd 
kővári  kapitány  lett,  és  Bethlen  Gábor  szerzéséből  Rédey  Pálnét  lo- 
sonczi  B&affy  Zsuzsannát  vette  nÖül,  ')  utóbb  itt  szerencséje  hanyatlani 
kezdvén,  többi  közt  kövesdi  jószágát  eladta,  és  Magyarországba  vissza 
jött,  hol  1640-ben  már  szendrSi  kapitány  ')  és  1642-t(tl  1659-ig  *) 
Gömör  vármegye  főispánja  volt.  1636— 16ö5-ig  az  országgyűléseken 
több  választmány  tagjául  választatott.  ^)  Nevezett  nejétdl  csak  egyet- 
len leánya  Katalin  volt,  kiről  regélik,  hogy  miután  az  a^ja  áltat 
neki  szánt  orbovaí  Jakussich  Jánoshoz  (utóbb  csak  ugyan  férjéhez) 
nblil  menni  vonakodott,  atyja  Őt  Budetin  várában  elevenen  befalaztatta, 
de  a  leányt  kedvese  Forgách  Ferencz  kiszabadftá. 

m.  Mézsesnek  fia  Miklós  elme  beteg  volt,  1634-ben  még  élt, 
midőn  két  testvérével  nővérök  Erzsébet  után  öröklött.  Nővére  és 

III.  Mózsesnek  leánya  Ilona  előbb  Balassa  András  neje/  mos- 
toha fiával  Balaasa  Bálinttal  perelt,  miután  ez  ajóezágból  kizárta,  mire 
nézve  az  1649.  évi  országgyűlés  57.  törv.  czikke  rendelkezett. 

lU.  Mózsesnek  fia  András  a  csatád  alapításban  testvéreinél 
szerencsésebb  volt  Miután  1657-ben  meghalt,  négy  gyermek  maradt 
utánna,  kik  közül  III.  G  á  s  p  á  r  gróffiá  lett,  1727-ben  már  meghalt.  Noha 
kétszer  házasodott,  de  csak  első  nejétől  gr.  Eszterházy  Juliannától  ha- 
gyott egy  fiút  L  á  B  z  I  ó  t  maga  után.  E  fiú  alig  élte  túl  atyját,  1727.  nov. 


')  Lehoczkf  szerint  id.  h.  at;ja  lett  báré  l&88-ban.  Rajcsánji  ezerint 
ai.  M  ó  a  s  e  ■  tett  báró  1604-ben. 

')  Kemény  Jánoi  önélet  írása  162. 164.  171.  172. 

■)  Szalay  M.  otez.  tSrt  ÍV.  582. 

')  Bartholomaeidei  C.  OHmttr  p.  747. 

•)  Lásd  a  törv^nykSDyvben  as  1635 :  72. 1647  :  91. 1649  ;  26.  1666 :  8.  és 
66.  tSrv.  czfkkeket.  ^-  i 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


2-iii  N. -Szombatban  meghalt,  és  ámbár  a  táblán  látható  két  leánya  ma- 
radt, fiú  gyermek  hiányában  ágát  sírba  vitte  elÖbb,  mint  a  másik  ág, 
mely  eképen  a  Budetini  uradalomban  íe  örÖkÖBödÖtt^  illetőleg,  mint 
pmlftdk,  a  másik  ágbeli  András  1732-ben  ezan  László  leányivadé* 
kait  pénzzel  a  Budetini  uradalomból  kifizette. 

A  család  czfmere  —  mint  fölebb  a  metszvény  is  ábrázolja,  -^  a 
paize  vörös  advarában  zöld  tér  fölött  fehér  paripán  lovagló  vitái, 
egészen  pánczélba  Öltözve,  fején  nyitott  sisakkal,  melyből  kocsagtoll 
nyúlik  föl,  vállán  fehér  zászlót  tartva,  mely  háta  mögött  hosszan  alá 
hullámzik ;  a  paizs  udvarának  jobb  oldali  felsÜ  szegletében  ezüst  fél- 
hold ragyog,  előtte  három  arany  csillaggal ;  a  paizst  grófi  korona  fedi, 
melyen  három  koronás  sisak  áll,  a  jobb  oldaliból  balra  nézve  fehér 
egyszarvú  nfil  ki,  a  középsőn  jobbról  vörös,  balról  fehér  stracztoll  kteStt 
aranykoronás  egy  fejU  fekete  sas  áll  kiterjesztett  szárnyakkal,  mellén 
ezüst  félhold  és  egy  arany  csillag  ragyog ;  a  baloldali  sisak  koronáján 
szétterjesztett  kék  sasszárny  lebeg,  melyben  kettős  farkú  arany  orosz- 
lán bárom  lábán  állva  szemlélhető.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról 
ezüstvörös.  ') 

Ez  volt  a  Sznnyoghok  grófi  ága. 

A  nemesi  ág  —  ugy  látszik  —  Bertalantól  szakadt  le,  és  csak  a 
jeszeniczi  elönévre  jogosult.  El  jelenleg  is  Trencsin  megye  bir- 
tokos családai  között.  Róla  azon  megyének  nemesi  Összeírásai  a  követ- 
kező adatokat  szolgáltatják : 

1748-ban  a  felső  járásban  lakott  Qyörgy  és  Ferencz  és 
másik  Ferencznek  már  csak  Örökösei. 

l768-'ban  N.  Jeszeniczen  lakott  József,  Eis-Divinkán  pedig 
Ferencz  és  ennek  fia  Antal. 

1803-ban  N.  Jeszeniczen  Mihály  ésfiaiBálintésIstván, 
nem  különben  ott  József,  —  Kis-Divínkán  pedig  lakott  A  n  t  a  1  ia 
ennek  két  fia  János  és  Antal. 

1637-ben  N.  Jeszeniczen  Mihálynak  örökösei,  úgymint  Bálint 
és  ennek  fia  Jenő  és  István,  meg  József.  —  Sös-Divinkán  Já- 
nosnak örökösei  u.  m.  Márton,  Miklós  és  János. 

Sinnyogh  család.  (Sznnyogdi)  Bihar  vármegyei  régi  birtokos 
nemes  család,  azon  megyei  Szunyogd  helységről  irva  előnevét  és  ott 


')  Adsial  Sonta  gentil.  tomo  XII.  —  Bnrgataller  GollMt.  loaigninm.  é»  T. 
e.  Lehocikf  Stemmat  U.  883-  —  A  Boasáujri  f^l«  Alsö-liadvaí  ét  beUtiaeu 
per  itb. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


jelenleg  ia  birtokos.  ')  Innen  elterjedt  a  család  Szabolcs,  Szatmár  Má- 
ramsroB,  Pest,  Közép- Stolnok  éa  Kraszna  vármegyébe.  Neve  gyakran 
Szunyó  gi-nak  ie  iratik. 

Családfája  Zsigmond  király  koráig  terjed  föl,  a  midőn  Szú- 
nyoghi  Demeter  mint  kir.  udvaniok  élt.  Ettől  a  család  a  múlt  szá- 
zad közepéig  így  sarjadzott  szét:  ^) 


I.  Demeter 
Zeigm.  kir.  advarDok. 


1.  Miháljr 
(a.CsáMár  Istv-leánya) 


[.  Ferencz  Ü.  István  1643.  Kata 

t  (Eáca  Uona  Váradról        (ErdMy  Uiklós) 


I.  János  1653. 
{1.  Ory  Dóra) 
2.  JüsH  Kata) 


U.  János 


III-  István  Mária  U.  AodráBlSSe. 

(Danca  Éva)  (Boaiky  Pál)  (Komoróczy 

I  Anna) 

~~        "  II.  FerencK 

(Bemáth 

Kata) 

V.  János.  III  ZaigmoDd.  I.  Imre.  II.  Láeiló 
(Mohcsay 

Juliana) 


Mária 
(Ttlrök  Zaigm.) 


g^-KrPPerenoa  József  Ilona  Rárónia  IV.  Ferejicz  Mária    IV.  János 

g^o-íg..         t           t         +     (Lovaay  (1.  Szomódy  (Csontos      (Bokor 

^i-*'°-^                                        L^os)  Zaúfia  István)         Erzse) 

_^4. "*■-»•  2-  Oemelli 


■)  Fényes  Elek,  Geogr.  Bsótár  IV.  167. 
')  D^caey  Miklós  ktlzl.  stb. 

MAOTÁBOBOZia  CBALinU  X.    KÍti, 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


t 


1.  György,  ki  oi  elSbbi  lapon. 


111.  Jánoi        II.  Oytlrgy     III.  Ferenci    IV  I'-tván       IL  Zaigmond 
(Bárányi         (Szilvásy    (l.  Fáy  Júlia  (L  Ormús  Bora  (Kökltn] 


_1! 


Kata)        2.  Lövey  N-)  2.  Sxtoj 
Jöiicf.I[l.Qyör^. 


Ágnei.         L  Károly.        Hiria. 


Ktíkltnyei- 
dylí.; 


ZBtuaa     I.  Mikii*. 

(Kengyel 
Hihiily) 


ííliiire  Bora  Hária  S-tsin 
(Elek(Tolvsy(Járaiy  (Darray 
bora)    Fet.)   Láasló)       Péter) 


Mária        Sándor.     Diaiéi.    3-tól  IT.  Ziigmond. 
(JahobfalTy 
Hiktös) 

A  család  több  tagja  vÍBelt  tudtunkra  SzaboIoB  megyéoél  hiva- 
talt, fgy 

FerenoE  ITll-ben  szolgabíró  Tolt,  (tán  a  táblán  álló  HL 
Ferenca). 

IstT&D  (tán  a  IV-ik)  1715-ben  rovásoló  és  orszá^^filési  kS- 
vet,  1729-ben  BzÍDtén  követ.  *) 

Ferencz  (táo  a  IV.)  1756.  58-baB  alispán. ') 

Ádám   1793-ban  alazolgabiró. 

Az  ujabb  idfibeo  Sándor  1831-beii  al,  1833— 38-baQ  fS 
BEolgabiró. 

Dániel  1831— 36-ban  rendez,  esküdt 

Mibály   1830— 32-ben  biztos. 

Rudolf  1836  ban  m.  aljegyző,  1839— 1844.  alazolgabiró. 

F  e  r  e  n  c  z  1844-ttiI  49-ig  rendaz.  esküdt 

£  eeázad  elején  (1806.)  öltek  Farkas  birtokos  Szatmár  me- 
gyében  Nábrádon.  ')  Klára  1806-ban  Bihar  megyében  Mensáros 
Dániel  özvegye. 

Jelen  időben  János  birtokos  SzunyogdoD,  *)  Albert  Esz- 
táron,  Közepesen,  Mária  Örökösei  Fejértón,  Nádudvaron.  ^) 


■)  Lehociky  Stemmat.  I.  209. 

')  Kézirat,  éa  agyán  ott  I.  210. 

')  Sziimay  Ssatmár  v&nn.  II.  231. 

0  Fényes  Öeogr.  Biótdr  IV.  I»7. 

*)    Fényei,  Usgyarorsiág  1859-ben.  206. 427. 


r,Goo<^lc 


A  Szilágyságban  üjnémetben  birtokoB  Rudolf  özvegye  Szu- 
nyogh  Eolália,  Kfizép-Szolnok  megyében,  honnan  Rudolf  1841> 
ben  a2  erdélyi  orsz.  gydlésre  követ  volt.  Szunyogb  Sámuel  Örökö- 
Bei  Gyula,  IstTán,  Sándor,  Sámuel,  Farkas,  és  Sámuel 
neje  Szentkirályi  Mária  Ujnémethiben  és  Érazentkirályon  Eözép-Szol- 
Dok  éa  Eraszna  megyében.  Ügy  Mihály  és  Dániel  Ilosván  és 
Kémeren  Kraezna  megyében.  Dániel  Alsó-Szoporban.  Btb. 

StÜcs  család.  (Baracskai)  Magyar-  és  Erdélyországban  egy 
csapat  nemes  SzUcs  nevű  család  él.  Ezek  között  legkiemelkedettebb 
és  legmódosabb  azon  SzUcs  család,  mely  Fejér  megyei  Baracska 
helységről  irja  eliSncyét ,  és  mely  —  úgy  látszik  —  Zala  megyéből 
eredve,  a  Dunántúl  több  megyében  mint  Fejér,  Öyör,  Komárom  és 
Somogy  megyében  van  elterjedve. 

A  múlt  század  közepén  1753-ban  Fejér  megyében  Czecze  hely- 
ségben lakott  Szűcs  György,  ki  mint  fia  Mártonnak,  unokája  György- 
nek 1753.  nov.  7-én  Zala  vármegyétől  kiadott  nemesi  bizonyságlevelét 
Fejér  megyében  kihírdetteté. 

A  baracskü  Szlics  családból  Lajos  1826-ban  Fejér  megye  fS 
Bzolgabirája,  utóbb  1832-ben  első  alispánja,  és  az  1832/6-ban  ország- 
gyűlésen  követe  volt.  Meghalt  1842.  maj.  3-án  kora  65.  évében. 

Antal  szül.  Baracskán  1792.  jun.  9-én,  Oyör  megyében  1839- 
ben  másod,  1842-ben  elsíf  alispán,  és  azon  megyének  az  1832/6.  és 
183'J.  évi  országgyűlésen  követe  volL 

Tán  e  család  ivadéka  azon  Antal  is,  ki  1828-ban  Somogy 
vármegye  alszbirája  volt. 

Tán  ide  sorolhatók  1696.  évböI  Szűcs  Péter  és  Pá  lis,  kik 
ellen  a  bábolnai  részbirtok  iránt  Szapáry  Péter  pert  indított.  ')  Éa 

Szűcs  Erzsébet,  Komárony  István  özvegye,  ki  a  neszmélyi 
ndvartelkesek  ellen  1749-ben  indftott  perben  emlitetik  ") 

Komárom  megyében  Lak  helységben  is  birtokos  Szűcs  nevű 
család.  ^) 

St&cs  család.  (Máskép  Balogh)  Nemesség  szerzője  Balogh 
máskép  Szűcs  György,  ki  1705.  jan.  9-éa  Bécsben  keltarmalisban 
I.  Leopold  király  által  nemesitetett  meg.  Az  eredeti  czf  meres  levél  Győr 
megye  levéltárában  őriztetik.  *) 

')  F^DjGB,  Komárom  várm.  160. 

')  Ugyan  ott  186. 

')  Ugyan  ott  106. 

'}  Hivatalos  Értesitö  a  Budapeali  Birlaphos  lüGO.  104.  ízáro.  ■  ^  ■ 


900  SZ0C8. 

Sz&cs  család.  Nemesség  szerzője  Clyörgy,  ki  az  akkori 
írásmód  ezeríot  Szeöts-nek  van  irra.  Ez  1666.  maj.  19.  Ebersdorf 
Tárkas tóiyban  kelt  ezimeres  levél  iltal  I.  Leopold  király  által  nemesi- 
telett  mog,  és  nemeslevele  azon  évi  június  24-én  Borsod  megyéndc 
Sajó -Szent-Péteren  tartott  közgyűlésén  hirdettetett  ki. 

A  czimcr  következő :  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  fészkén 
lllÖ  természetes  szinU  pellikán  három  fiát  melle  vérével  táptálja;  a 
paizs  fölötti  sisak  koron&jáa  -  hasonló  pellikán  látszik.  Foszladék 
jobbról  aranykék,  balról  ezüstvörös. 

Az  eredeti  ezimeres  nemes  levél  1685.  maj.  7-én  a  Miskolczi  avasi 
egyházból  az  akkori  zavarok  közt  elveszett,  ')  utóbb  azonban  vissza 
került.  Györgynek  a  szerzőnek  Mihály  fiától  unokája  János  1C92. 
dec.  7-én  kapott  Borsod  megyétől  nemesi  bizonyítványt,  1759-bea 
Mihály,  1803-ban  György  hidetteték  ki  nemességöket  azon  me- 
gyében. 

A  család  iradéka  Borsod  megyében  fÖleg  Miskolczon  tartja 
lakását. 

Szflcs  család.  A  nemesség  szerzője  Szűcs  György,  ki  Mol- 
nár Q_^örgygyel  1709-ben  I.  József  királytól  ezimeres  nemes  levelet 
kapott.  ') 

Czímere  a  paizs  kék  udv-trában  hármas  zöld  halmon  arany  koro- 
nán álló  daru,  fölemelt  jobb  lábával  kövecset,  csőrében  pedig  három 
arany  búzakalászt  tartva.  A  paizs  fölötti  sisak  koronáján  szintén  egé- 
szen hnsonló  dam  áll.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüstvörös 

Szfies  család-.  (Máskép  Czecze)  Ldad  Ceecze  a. 

Szűls  család.  (Máskép  Katy)  Békés  megye  nemessége  sorában 
áll  1721.  óta,  1786-baa  szintén  a  kétségtelen  nemesek  közé  írva.  Lak- 
helye iSzcghalom. 

8iűts  család  Szatmár  vármegye  czimerleveles  nemes  családa. ") 
Szabnár  megyében  Szűcs  nevű  család  birtokos  e  század  elején 
Eodász  °)  helységben.  Valósziuüleg  ennek  elei  közül  voltak  Szűcs 
Mihály,  János,  Márton,  Miklós  és  Ferencz,  kik  1758- 
ban  Tunyogh  helységben  egy  nemes  udvarhelyet  és  16  telket  nádori 
adományban  felkértek.  ^) 


')  Topo^Tftpbia  Oppidi  Ujekoicz.  1817.  pag.  71. 

'}  Adami  Scnta  gentil.  tomo  XII. 

'}  Finyet  U.  orss.  Stat  ím  GdOgr.  tek.  IV.  köt.  S 

•)  S/irmay  Szatmár  vánn.  II.  86. 

')  Ugyan  ott  120.  ^.  .^^ 

ídOvGoOf^lc 


8ZÖC8.— SZŰQTI.  601 

Itt  emlithetjQk  meg  azon  SzflCB  hiailót  is,  ki  1570-beD  a 
Uzadó  KaráCBOD  Györgynek  egyik  fBbadnag^a  volt,  és  Báthorí  G-;6rgy 
katonái  által  elfogatván,  ezintén  mínt  fSnOke,  megöletett  ') 

Síjics  szabó  család.  Zemplin  vármegye  czlmeres  nemessége 
sorában  áll.  ') 

Szúgyi  család,  Nógrád  megye  régi  kihalt  neroes  csalida,  mely- 
nek Ssei  hajdan  azon  megyében  Szügy  helységet  birlák  és  arról  iriák 
nevOket  is. 

Az  oklevelek,  melyek  e  család  emlékezetét  fentartják,  a  Hunt  Páz- 
nán  nemzetségből  eredt  Eóváry  csaliddal  vér-  és  jogközösaégérijl  ta- 
nnskodnak  melynél  fogva  azt  következtethetjük,  hogy  a  Sztígyi  csa- 
lád is  azon  Hunl-Páznán  genasból  eredt. 

Legrégibb  e  néven  elStorduló  családos  volt  Szügyi  Obick,  kinek 
fia  Miklós,  kinek  fia  András  mester  1296-ban élt, a mid(>n a Kóváry 
és  Cdalomiai  családokkal  a  kóárezegi  bírtok  iránt  választott  bíróság  elStt 
telt  egyezséglevele  a  váczi  káptalan  által  kiadatott,  mely  szerint  a  kér* 
i&t  részére  dőlt  el,  mivel  atyja  Szügyi  Miklós  részére  IV.  Béla  király- 
tól kiadott  levél  előbbi  keletű  volt  a  Eóváryak  által  felmntatott  levelek, 
nél.  Ezen  Szügyi  András  ellen  Demeter  Zólyomi  fcSispán  la  pert  in- 
dított, de  attól  atóbb  el  állott,  éa  Kóárszeget  neki  átengedte,  ellenbea 
András  lemondott  Riba  helységről,  melyet  zálogban  bírt  Istvántól, 
Miklós  fiától. 

1488-ban  Szügyi  (az  oklevélben  de  Zywgh)  Ábrahám  fia  Ja- 
kab királyi  ember  volt  Sóvári  Pál  részére  István  nádor  által  tett  ha- 
tárjárásnál. 

Amaz  András  máskép  Szügyi  Lotho-nak  is  nevezteteit,'(An- 
drás  de  Lotho  de  Zygh)  fia  volt  Miklós,  ennek  ismét  Miklós,  en- 
nek Bálint,  ki  1407-ben  élt,  és  Zsigmond  király  beleegyezlével 
fiáAI  fogadta  rokonát  Sóvári  Pál  itélőmcstert,  és  Sóárszeget  neki  adta 
érdemei  végett  £  levelet  át  irta  a  leleszi  Convent  ')  Benoe  balt  ki  a 
Szügyi  család,  legalább  ezentúl  emlékére  nem  akadunk.  Az  oklevelek- 
ben Szügy  neve  „Scyud,  és  Zyad"  alakban  fordul  elé. 

Más  eredetű  nemes  Szügyi  család  az,  mely  Zemplin  megye  czí- 
merea  nemessége  sorában  áll,  *)  és  Szabolcs  megyében  ia  honos. 


')  Bnd^  Per.  Polg.  Lex.  n.  408. 

*)  Síirmaj  C.  Zemplin  not  top.  117. 

')  ftlind  ez  eredeti  okievetek  után. 

*)  Szicmav  C.  Zemplin.  not.  top.  117.  /->  ■ 

DiBilizedOyCOOÍ^IC 


d02  SZŰK.— SZVECBEA. 

StOk  család.  Zemplio  virmegye  czimerleveles  nemeBsége  sori- 
ban említetik.  ')  A  nemeB  levelet  II.  Ferdinánd  királytól  1636-ban 
Szűk  J  á  n  0  B  kapta  Boros  Simonnal.  Ldsd  Boros  a. 

SlQllA  család.  A  nemesBéget  SzüUő  JánoB  njerte  17 10-ben 
I.  József  királytól.  *) 

Czfmere  a  paiza  kék  ndrarában  zöld  téren  hátulsó  lábain  ágas- 
kodó, kettÖB  farkú  oroszlán,  első  jobb  lábával  három  búzakalászt  tartva. 
A  paizB  fölötti  BÍsak  koronájából  Bzíntén  haBonló  oroszlán  ágaskodik 
ki.  FoBzladék  jobbról  aranykék,  balról  ezUBlvÖrös.  ') 

SzüUö  Imre  1835.  dec  14-én  Pozsony  megyétől  kivett  nemesi 
bisonyítványát  akkori  lakóhelyén  Krasaó  megyében  1836.  jun-  l&-án 
hirdetteté  ki. 

SzQllS  György  az  1861.  évi  országgyüléeen  Pozsony  megye* 
böl  a  szempczi  kerület  képvÍBelöje  volt 

SzArley  család.  (Szürteif)  Ung  megyei  Szűrte  helységről  vette 
nevét  ez  6b  régi  kihalt  család,  mely  a  Bocekay  stb.  családdal  egyQtt  a 
Boksa  nemből  Miczbántól  eredt  *)  Azonban  máskép  Z  r  i  1 1  e  y-nek  is 
Íratott  Látd  Zrittei  tí>. 

SEÜrsiabö  család.  Zemplin  vármegye  ozímerlevelei  caaládai 
között  említetik,  *■) 

SiAry  család.  A  czímeres  nemoBlevelet  Szüry  András  kapta 
1700-  octob.  Sl-én  III.  Károly  királytól,  ")  Nejével  Hagymáesy  Judit- 
tal nemzett  ivadéka  nagyobbára  Fest,  és  Komárom  megyékben  és  a  Kis- 
Kunságban  települt  le.  Közíllök  közpályán  állottak  Sándor,  mint 
Eis-Kúo  kapitány,  István  mint  prot  egyházvidéki  gondnok. 

Jelenleg  Lajos  a  Dunán  inneni  kerületi  tábla  ülnöke  és 
jegyzője. 

Sivasitics  család.  Látd  Svastict  c$. 

Szvaty  család.  Trencsia  vármegye  1658.  évi  nemesi  ÖSBzeiráss 
Bzerint  lakott  Alsó-Dreskóczon. '') 

SivecskB  család.  Zemplín  vármegye  czimerlevetes  nemes  caa- 
ládai Borában  áll.  ") 

')  Bsirmay  C.  ZempUnnot  top.  117. 

^  CoUectio  herald,  oro.  732. 

')  Adami  Scata  geutil.  tomo  XII. 

'}  L.  fl  mnnka  11.  kttt  1S9. 

*)  Szinnajr  C.  Zemplin  not  top.  117. 

^  Caaládi  kSsl^a  azeriat. 

')  Saontagh  Dán.  köil. 

*)  Baiimay  C  Zemplin  net  top.  116. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


MYETELSKKT.— 8ZVOBODA.  903 

Sivetolnky  család.  Trenceín  megyében  a  cztmerlevelei  csalá- 
dok Borábaa  állott.  1748  bsn  SzveteUzk;  Jánoe  a  nemeBÍ  ÖBBzeiráa 
azerínt  lakott  Szedlicsaán.  ')  Utóbb  nyoma  veszett. 

StveticB  család  (Nemes-Ságodi)  Zala  megyei  nemes  család, 
hol  Nemes-Ságod  helységről  mint  ösi  részbirtokáról  vette  elSnevét 
Eredetére  nézve  TRlóssfnttleg  Slavoniából  szármatik,  hol  Pozsega 
megyében  most  is  él ;  elterjedt  ezenkivttl  Somogy  és  Vas  megyékbe 
is;  ós  tagjai  közül  a  leguli^bbi  iá<JkÍg  többen  viseltek  megyei  bivatalt. 

Vas  megyében  &  XVIL  században  Szvetics  István  1676-ban 
táblabíró  volt. 

Szvetics  Jakab  1734-ben  Vas  megyei  követ,  1765.  maj.  1-tól 
—  1768-ig  magyar  kir.  személynök  volt 

Szvetics  Ignácz  1770-ben  kir.  kamatai  titoknak  volt 

SzvetiovBtky  család.  Szvetlovszky  máskép  Schellendorf 
Konrád  Trenceín  vár  kapitánya  volt  1433-ban  és  ott  és  több  helyen 
mint  Hornya  helységben  is,  soltéazságokat  alapított.  Családja  elecyó' 
szett  ') 

Stvoboda  család.  Oömör  megyei  nemes  család.  A  czimeres  ne- 
mes levelet  Ssvoboda  máskép  Borbély  Fridrik  kapta  1712  ben  lU. 
Károly  királytól.  ')  Ennek  vagy  fiának  Frídriknek  özvegye  volt  n72- 
ben  Nordermann  Anna-Mária,  fia  Ssvoboda  József,  Mátyás  és 
S á m  n  e  1,  kiket  özvegy  anyjok  1778-ban  megbatalmazottjáinak  vall 
Nógrád  megye  előtt.  ') 

1777  ben  Nógrád  megye  Szvoboda  Fái  és  Tercby Mihály  ellen 
figyészi  vádat  emelt  *)  Pálnak  1793-ban  neje  Szakai  Zsuzsanna  férjét 
megbatalmazotljának  vallja.  ') 

Gtömör  megyétől  176Ő-ben  maj.  23-án  nemesi  bizonyítványt  kap 
a  család. 

Az  1712-boD  nyert  czimere  ^)  következő  :  apaizskékadvarában 
zöld  dombon  nyagvö  arany  koronán  pánczélos  kar  könyököl,  kivont 
kardot  tartva ;  fölötte  jobbról  félhold,  balról  arany  csillag  ragyog.  A 


<)  Bzontagli  Dán.  kSsl. 

')  Dgyan  az. 

■)  Collect  herald,  nro.  116- 

«)  Nógrád  megyei  leváltár  1772.  fuc.  M.  nro  80.  ^s  1778.  Pntoc.  pag.  28. 

')  Ugyan  ott  Protoc.  1777.  pag.  46B.  fase.  H.  nro.  6. 

*)  Ugyan  ott  Prot  1798.  pag.  167.  nro.  483. 

*)  Adami  Soata  genlil.  tomo  XII.  ^>  , 

DiBilizedOyCOOÍ^IC 


904  SZTOBODA. — SJITBO. 

paizs  fölölti  sisak  koromljáa  Bzintén  pánctóloa  kar  köoyiAfil  kivont 
karddal.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezüstvörös. 

Ssvoboda  CMlád.  SzToboda  Jinos-Jakab  1790-beQ  nem«- 
BÍtetett  meg  ily  czimerrel :  a  paiza  előbb  jobbról  bftlra  résaatosan  ha- 
zott  vonal  által  két  részre  oszlik,  a  jobb  oldali  arany  udvar  alján  hár- 
mas fehér  sEikla  áll,  az  udvar  közepét  egy  fehér  keresztet  tartalmazó 
két  szelemen  vizirányosan  osztja  kétfelé ,  a  baloldali  vörös  udvarban 
zöld  téren  daru  áll,  csőrében  u-any  markolatú  kardot  tartva.  Ugyas 
ilyen  daru  látható  a  paizs  fölötti  sisak  koronáján  is.  Foszladék  jobb 
oldalról  aranykék,  balról  ezűslvörös.  ') 

Szvoboda  Jakab  mint  m.  kir.  udv.  tanácsos  ,  meghalt  Budán 
1825.  jan.  2-án  kora  74.  évében. 

Szvoboda  János  1836-baB  alezredes,  és  kormányszéki  építé- 
szeti főigazgató  voh. 

Siy  család.  Szy  Ferenoz  1761-ben  Hária  Terézia  király- 
asBzonytúl  kapta  czimeres  nemes  levdét.  ^)  Cziraere  fiig^legesen 
kétfelé,  és  alul  egy  háromszegű  udvarral  együtt  háromfelé  osztott 
paizs,  a  jobb  oldali  kék  udvarban  ezüst  bőségsoarvból  arany  ezüst 
pénz  ömlik  ki,  a  baloldali  vttrös  udvarban  jobbról  balra  rézsútosan  kit 
.ezüst  szelemen  vonúl.  Az  alaó  arany  háromszegU  udvarban  vörös  orvű 
medve  első  jobb  lábával  nyilat  tart  válla  fölött,  aszal  mintegy  szórni 
készülvén,  A  paízs  fölötti  sisak  koronáján  két  kíteijesztett  vűröa  sas- 
szárny lebeg,  mindeniken  két  két  rézsútos  fehér. szelemen  látható.  Fosz- 
ladék jobln^l  aranykék,  bdról  ezüstvörös.   , 

Szy  János  1770-ben  m.  kir.  kamarai  jámlnok,  1774-ben  szám- 
vevő tiszt  volL 

Szy  János  1785.  jun.  29'én  ^a  megyétől  kapott  BWnesi  bi- 
zonyítványát Krassó  megyében,  hol  akkor  esküdt  volt,  1 785.  aug,  25-éa 
kíhirdetteté.  ')  Utóbb  Erasaó  megyében  alispán  lett,  de  kihalt. 

Szy  Ferencz  17dO-ben  a  Csáktornyái  urodalom  Ügyvéde, 

Szy  JánoB  1821-ben  Erassó  v^bnoegye  alispánja  volt 

Szyay  család.  Lásd  Ziny  család, 

Siyro  család.  Lásd  Diván  es. 


')  Adsmi  Scuta  gentil.  tomo  XII. 
')  Collect.  herald,  nro.  106. 
*)  Knaső  megye  levitára. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SALAKV — BÍNDOB. 


Pótlék  az  S  és  Sz.  betúhOz. 

Salaky  családb(U,  Turócz  megyében  Gábor  ITOl-ben  szol- 
gabiró  volt.  Utódait  nem  ifimerjük.  •) 

Saláuky  oialádho*.  (16.  lap.)  IL  Mózsea  meghalt  1770, 
nov.  22-én  kora  30.  évében.  ^)  Tán  e  családból  volt  azon  Gry^rgy, 
ki  rotterdami  Rázmán  „Keresztyéni  vitézségét"  Ibrdíti  1627-beD  és 
Rákóczy  Györgynek  ajánlá. 

tmlbecb  családhoi.  (17.  lap.)  Máté  előbb  a  moldvai  fejede- 
lem titkára  volt  ■)  Fiai  Feren  ez  BzQl.  Jósaiban  l705.ben,  Mihály 
szintén  ott  1709-ben. 

Saller  családbos.  (20.  lap.)  Jakabbázi  Saller  látván  elfibb 
vasi  szolgabíró,  utóbb  alnádor  volt  1760-ban.  Neje  volt  Motesiczky 
Jndii 

Saly  családból.  (22.  lap.)  Károly  1811-ben  Vas  várm.  má- 
sod alispánja.  Sándor  (Szeleatey  Jozefa  f&'je)  ott  r.  esküdt  1824 — 
1832.  Péter  ott  esküdt  1832—35.  biztos  1835— 49-ig. 

Samarjay  osaUdhoa.  (23.  lap.)  Ádám  1703-ban  dec.  28-án 
kdrmöczi  plébános  és  piseti  cremuicíensis  inspector  volt. 

SAndor  családhoi.  (35.  lap.)  gróf  Sándor  Antalnak  gr.  Viozay 
Esztertől  leányai  még:  Mária  Jozefa  (ssül.  1784.)  előbb  belaasi 
gr.  Kbuen  Antalné  utóbb  gr.  Attems  Ferenczné,  és  Anna  gróf  Maj- 
láth  József  második  neje. 

Sándor  m.  P  á  1  a  nemesi  ágból  (33.  lap.)  1729-ben  Nyitravái- 
megye  szolgabtrája  volt. 

Sándor  családboz.  (40.  41.  lapon)  II.  Ferencz  a  knmcz 
ezredes  irta  elŐnevét  Rába-Kövesdi  jószágáról  Íb.  Bírt  Sághfán 
cnrí át,  jobbágyokat  és  osztatlan  kastélyt,  birt  Caikvándon  (Győr  vm.) 
Békáson  (Vas)  Gyepesen  és  Bódén(Veazprém)jobbágjí  telkeket,  Bada- 
csonyban (Zala)  két  szőlőt.  István  Déget  neje  Festetich  Krisztina  jo- 
gán birta.  Ennek  fia  II.  László  kapitány  volt KAndrássy  Ádám  ezredé- 
ben  M.  Terézia  alatt,  és  ezredeseáltal  kiadott  bizonyítványában  jó  vitéz- 
nek dicsértetík.  1743-ban  hazamenvén,  saját  szabad  lovas  csapatot  alakí- 
tott, és  azt  a  poroszok  ellen  vezeté,  L  Ferencznek  Pázmándy  Évától 


■)  SzoDtagb  Din.  kttzl. 

V  Retteghj  naplója  106.  lap. 

')  Katona  Bist.  critica.  tomo  39.  pag.  1003.  ^  , 

DiB.1izedOyL.OO<^IC 


906  sAndor.— sAntha. 

Tolt  még  a  többi  közt  egy  fia  Dániel  ia,  és  ennek  (nem  pedig  Ger- 
gelynek) volt  fia  azon  (U.)  Diniéi,  ki  1844-ben  megöletett. 

Ferencz  fiának  Gergelynek  (lakott  Ajkán)  Torkos  Zsuzsannától 
volt  három  fia :  László  és  Imre  és  N.  De  ezek  maradékai  mind 
kihaltak. 

József  neje  nem  Kntass  Cseter,  hanem  Jn  lián  na  volt.  ■) 

IBftDdor  (Kénosi)  családhoz  (47.  lapon)  Móziesnek  Pálfí  Máriá- 
tól leánja  volt  még  Klára  Q-edö  Józsefné.  Kimaradt:  11.  János, 
kinek  nejétől  Caerénji  Júliától  leánnyá  Berta  most  gróf  Vasa 
Adámné  az  Üti  képek  írója, 

Sáadorházy  csaUdhoi.  (49.  lapon)  Közép  Szolnok  megyébfil 
a  ma  már  Fuazta  Sándorházáról  eredt,  és  onnan  származott  házaaodás 
és  adományok  folytán  a  szomszéd  megyékbe.  Családfájok  *)  egy  szá- 
zadon át  ez : 

Istváa 

(Banga  Dqbay  Zaflfia) 

IstTán.  Ferpncs  Kata  Bon  János 

1665.  (1.  Latrán  András  ' ^, ' 

, JIÍÜZ-MÍ!?) g.UverJinos  (Danyí^iZaófi.) 

'     Zsófia  István.  Zsiitniond  '         5^  ' 

A  múlt  században  éltek  még  I.  István,  kinek  szilágy-Bomlyói 
Halmágyi  Klárától  gyermekei:  Petronella  Bydeskáty  Lászlóné^ 
István  és  Sándor  és  2.  Sándorházy  József,  kinek  Laskay 
Máriától  fia  Farkas. 

SÁDUia  családhoz  (50.  lap)  Nyitra  vármegyéből  Vicsapról 
eredt.  Ismert  törzse  Kis csepcsányi  Sántba  Fái  1629.  maj.  8  án  H. 
Ferdinánd  királytól  ujjitott  czimeres  nemes  levelet  nyert  *)  Egyik 
unokája  Sántha  László  Bihar  megyébe  származott,  ott  Sz.  Jób  vá- 
rában lakott  és  azon  megye  alispánja  volt  Tőle  e  század  elejéig  így 
alakult  a  családfa : 


')  Thal7  Kálmán  kOsMse  ■■■ 

')  D^csey  Hikljs  küsl. 

■)  B.  Vay  N^met  hivség.  433-443. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


bíntha.— ubJLdt. 

Forenci 

Bibar  v,  aliapán 
(Pataki  MAria) 


I.  L&beIÓ  I.  litván                 II.  Ferencs 

tartonánji  Bibari  {6                   föbadnagr 

biitoe  Bz.  bird  b.  Spl^njí  ezrében 

(SelmecKf  Jnlia)  t 


11.  István  Júxeef        Júlia        Bdis        Anna 


Bihar  v.  fösabir*  Torontál         Bihari     (Ujbelyi  (Messeaa  (Reviczky 

(1.  LánczT  Magdolna  v.  fS  sz.  birö    föpercep.   Láezló)    SándoT)    Ágost] 

8.  dancai  BsgoBsy  (I.  Ssclczaj        1q06. 

Francs.  Jalia}     (1.  Dreaehet 

8.  Barcgyy  Kriaztioa)  2.  Neumann         Kata 

'  S-töl  Láa>lá.        '       . A255L^2j;^b     . 


2-túl  JánoB.        GyOTgy.        Antónia.        Magdolna. 

L  LáBzló  előbb  Bibar  meg^e  aljegyzője,  majdföszolgabírája, 
végre  tartománj  biztos  volt  43  évtg.  Testvére  Istrin  Biharbao  fö 
Bzbirö,  ésH.  Ferenoz  s  báró  Splényi  ezredben  föhadnagy. 

II.  Láss  16  Bihar  fö  ezotgabirája  1806-baa,  kin^k  misodik 
uejétfil  fia  László  maradt. 

n.  István  Torontál  megj'ében  volt  fö  szolgabíró,  és  táblabíró, 
eg7  leánya  maradt. 

József  1806-ban  Bibar  megye  fcEszotgabirója  volt,  második 
nejótöl  a  táblán  álló  két  fia  és  két  leánya  maradt. 

A  Uoot  megyei  Sántha  családból  élt  Sántha  M  á  t  é  a  XVII.  szi- 
zad  végén  és, ily  családfát  '}  alkotott: 

Máté 
(Eelecadnyi  Anna} 
'~   István.    ""■ 


Ltirincs  Katalin  1749. 

1749.  (Bákóezy  Jánosn^) 

(Paták  Éva) 

'       KÍboiy. 

Sarádf  es.  (62.  lapon).  U.  Zigmond  Kűkűllő  megyébfil  nő- 
sült, ás  ott  1771-ben  törv.  széki  ülnök  Tolt.  —  Sámael  Nagylaki 
elfináwel  élt,  neje  Eakucay  Anna  volt.  1693-ban  KOkfillöben  Héder- 
fiiját  birta  a  család. 


908  BABDAOVA. — BaBKADT. 

SardagDS  báró  ee.  (S2.  lap.)  Erdőben  előbb,  1 702-ben  iion- 
fioBitatott. 

Bárdy  cs.  (52.  lapon).  Sánly  Zsigmond  neje  1760.  körOl 
eresei  Toldalaghy  KUra  volt, 

Sarkady  cs.  (64—55 1.)  öae  Mihál  j,  családi  áUitis  vagy  hagyó- 
vaáay  szerint  hűtlenség  bélyegén  yeszté  Arad,  Bihar  és  Békés  megyei 
javait.  Utébb  e  Sarkad;  Mihály  és  általa  neje  Márczy  Anna,  és 
gyermekei  Mária,  Judit  és  András,  nem  különben  Kapossy 
István,  és  Papp  István  1667.  sept.  21-én  Bécsben  kelt  czimeres  nemes 
levelet  kapott  I.  Leopold  királytól,  mely  Abauj  megyében  1669.  april. 
8  án  kihirdettetett. 


A  családfa  ■)  e 


Uihálj 
íMárwy  Anpa) 


r.  1617. 

Bihar  vm.  lakot 

(KJg  Artemtai*) 

'  Antal  ' 

Biharban  hk. 

(M&ng6  Szentp^teiT  Agata) 

hézég. 


József 
Btharbaa  lak. 
Idtítéb  Mária) 


Imre 

Bibarbdl  Tiaia. 

Újlakra  kHltOE. 

(Sebestyén  Ágnes) 


Mihály 
(llosvay  Anna) 


Ktita.  Utván  f  1864. 

(olysói  Oabányi  Anna) 


Anna.    ZsDisa.    Mária.  József  János  Imre 

föbadDssy       az.  1816.  f 

1 1858.         B^es  vm. 
IBrv  ez.  Hintik 
(Erbler  Enrília) 

A  oaalád  nemességét  Zemplín  megyében  1732.  uuM.  39-éa  bir- 
detteté  ki.  János  (litvánnak  fia)  bites  Ügyvéd,  atóbb  Békés  megyei 
törv.  száki  Oloök  (lak.  Oynlán)  kir.  leirat  mellett  1841.  jun.  9-éu  ne- 
mességét szintén  Zempl  in  megye  elittt  igazolta. 


*)  Uogyoróisy  id.  Jáooi  kOzI. 

DiB.1izedOyGOO<^IC 


SAsKÍNT — 8CB0BELN.  9C6 

A  család  czfmere  a  palzs  kék  udTaráhan  hármaB  sfild  hegy  kö- 
zépsfSjén  künjöklö  páoczéloB  kar,  vörös  keztyüben  kivont  kardot 
tartva.  A  psizs  fölötti  sieak  koronájáo  fejér,  vörös,  kék  strucztoU  leng 
fehér  szalaggal  egybekötve,  a  szalagon  „Bene  meritis  Patriae 
civibas"  felirattal.  Foszladék  jobbról  aranykék,  balról  ezűstvörös. 

Sárkány  cs.  (56)  Miklós  (a  U.  vagy  IIL)  1634-ben  keszt- 
helyi főkapitány  volt.  ') 

Sasa  cs.  (79.  lap.)  Pálnak  (ki  1727-ben  élt)  leányai  Erzsé- 
bet szántói  Szabó  Zsígmondné  és  Klára  Jaán  Lászlóné. 

Sásváry  cs.  (79.  lap.)  Illéanek  fiai  György  és  Miklós 
1485-ben  néhai  Sásváry  Román  Imre  örökségét  testvére  János  előtt 
Ugocsa  megyei  Sásvár,  és  Szatmár  megyei  Sima  és  Szászberek  hely- 
ségben elfoglalták,  mi  végett  per  folyt  1487-beD.  ') 

Sátor  OS.  (80.  lap.)  Sátor  Imre  Árva  megye  orvosa  nevezett 
megyében  nemességét  1800-ban  kihirdetteté. 

Sávelyi  ca.  (82.  lap.)  Nagy-idai  Sávolyt  József  pesti  ügy- 
véd, meghalt  Pesten  1858.  ocL  1,  kora  43.  évében. 

Scbarlach  cs.  (84.  lap.)  Az  utolsó  Mihály  neje  b.  Bánffy  Zsu- 
zsanna volt. 

Schtndler  cs.  (87.  lap.)  János-György  1708-ban  körtnöczi 
kamarai  tiszt,  czimere  a  paizs  udvarában  ágaskodó  egyszarvú,  ugyan 
az  a  paizs  fölötti  sisak  koronájából  is  két  kiterjesztett  sasszárny 
között. 

Sehlacbta  cs.  (87.  lap.)  Liptó  megyei  corialis  család,  most  is 
biija  ott  Zadjeli  kis  majorságát  LKrincz  1848.  előtt  ott  esküdt 
volt.  E  megyéből  szakadt  a  család  több  megyébe  le. 

Scbaeider  os.  (06.  laphoz).  Tagjai  ^epes  m^yében  laknak 
Remetén,  Lomniczon,  Tótfalnban.  János  1823.  késmárki  evang.  jog- 
tanár „Elementa  juris  criminalis  Hung.  Lőcse  1810."  szerzője.  Já- 
n  o  S-G  y  ö  r  g  y  Szepes  megyei  esküdt  1848.  elÖtt. 

Schobeln  cs.  (96.  laphoz).  1678-ban  Simon  kapta  a  czimeres 
levelet  Apaffytól  a  fogarasi  várban. 

Nemzékrende  ')  ez : 


')  Saígó,  8i.  Hária  congreg.  eredete  stb. 
^  Telek;  flunjadiak  kora  XIE.  865. 
^  Petrovay  György,  közi. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


brftHtói  polgirmeater. 
(Fifatiai  N.) 


JóiBcf-Traugott 
braasói  polgármeet. 
erdélyi  ulpo hámok 
(Seulen  Anpa  Kata) 


Sárft 
(voD  Hanneulieiin  N.) 


Károly-Ftidrik 
Smagy 


Jáaot-Jóaa.-Traug.  Jiaoa-OtjUigf 

m.  k.  teetÖT  tfaezrRdea  1891.  brassói 

ÍCloaius  Mária  Regina)  tanácsoB. 

Ladovica-Karolina  tábornok. 

ez.  1778.  Jaa.  10. 
(ebrenbergi  bárd 
CaDDkl  JánoB-Páter) 

Simon  anokija  JózBef-Traugott  Mária  Teróziát61  „Ed- 
ler  TDQ  Schobeln"  aévre  nyert  ú^itó  nem«B  lerelet.  Egyik  fia 
Jinos-JózBef-Traugott  előbb  gardjata,  utóbb  LattermanD  gy. 
ezredbeli  ezredes ,  ki  CIobíus  latrán  senator  és  allodial  iospector  leá- 
nyát vette  n6ül. 

A  család  fiágon  most  Eduárd  tábornokban  él,  kinek  osonban 
gyermekei  nincsenek. 

A  CBalád  leányági  utódai  közé  b.  Cannal  ágon  a  Petroray-ak 
tartoznak. 

Sebes  cs.  (Zilabi)  (115.  lapon)  JánoB  ésAndrás  1771-beD 
Kőzép-Szolnok  vánn.  törvényszéki  Bzámföl.  filbök^.  Antal  a  taná- 
csos 1828.  körül  részbirtokTs  Szilágy-Paníton  beiktatást  kísérlett,  de 
elleat  mondtak.  Neje  gazdag  leány  volt  az  Orgován  családból.  —  Fe- 
renoz  1809-ben  Eraszna  megye  flSjegyzője,  táa  az,  ki  178&-benia 
éltj  és  kitől  kezdve  ily  családfát  közölbetUnk : 

Ferenci  1786. 

(Bónis  KnBKtina) 

Láezlö  József        Ferencz       Antal        Gábor.    Krúitíaa    Zibzm 

m.kir.  tcslífrí  (l.Kov.  Kovács     -f    fdkorm.  tanács 
flrmestec  Zsuzt-i  f  18S5, 

(tSrnagy)    2,  dabwi  Halász 


(örnagyj 
tlSiö. 


Ferencz 

.       ,  Köidp-BzoInokifŐBzblró 

FolgLa  latiJapon.  Sz.  Paniton  (Qoger  Ida) 


'     Klotild  Btb. 
(Gógerné) 


(telegdi  (SzodnrST 
Csanád}'  Zsigmond) 
György) 


Ferencz        László. 
(Sebes  Teráz) 


GyOrgy        I^'^^o        ErziAat. 
(1.  Bndabázy 
2.  Hnnyady) 

.nOO<^iC 


Jözief,  tí  a*  dSM 
(1.  Kot.  Kovács  Zbiubí 
'i.  dabaai  H*Us»  Anna) 


1-töl  Káról;  1 1658.            Zinsai  Erjazüna  £-t61  Terria 

bndai  Tárkapit.  184S.       (Baliaháijr  (Balogh;  (SárkOajr 

éa  exteáe*                    Jánoa^  Láailö)  Júiaef 

(Traukiu  Anna)  F^czelen) 

'~  Lila            TÍÍfo        Tóni            E^ÍÍ  FnsO  Julia  f    Mikl6«   KW 

(Stnrm  Lajoa  (Sebea  (Erivácsici  bonv.  ömxgy&'n'^S  (Uanka     huazár  ga 

hoHY.  kapit.)     Fer.)        Antal      {Jaako  N.)  Sif  r  ~  AnUl)    hadnagy ^ S 


Sebestyén  «saládhox.  (119.  lapon)  II.  Mátyás  nem  oraxág- 
gyülési,  hanem  csak  megyei  bizottmányi  képTÍselS  volt. 

Sebők  családhoz,  (a  120.  lapon)  A  czfmeras  levelet,  mint  Ba- 
ján lakó  Sebők  József  volt  Bács-Bodrogi  föjcgyzS  közli :  Saentmik- 
lÓBsi  Sebeök  Mihály,  és  általa  neje  Caálas  Erzse  éa  fiók  J  á  a  o  a 
nyerték  1636.  mart.  10-én  Bécsben  II.  Ferdinánd  királytól,  1636.  fería 
2.  prox.  vagy  is  Sz.-Egyed  apát  napján  Komárom  megyében  elSször 
hirdettetett  ki,  asután  Pozsony,  Eeven,  stb,  végre  Bács-Rodrog  me- 
gyében. 

Czimerök  a  paizs  kék  udvarában  zöld  téren  bátulsé  lábain  ágas- 
kodó farkas,  első  jobb  lábával  kivont  kardot  tartva.  A  puzs  fölötti  si- 
sak koronáján  vörös  ruhás  férfi  kar  emelkedik  ki,  kivont  kardot  markol- 
va. Foszladék  jobbról  ezüstkék,  balról  ezüstvörös. 

A  Fehér  megyei  ágbelieken  kivül  e  család  tagjai  közé  Boroztat- 
nak :  F  e  r  e  Q  c  z  oknú  prépost,  volt  gyöngyösi  plébános,  és  egri  me- 
gyei  patai  f&esperes. 

Fái  orvos,  ki  a  iranczia  háború  alatt  hadiorvosi  szolgálatban 
állt.  Ennek  fiai  1.  József,  ügyvéd,  gr.  Forgácb  Antal  volt  fökan- 
czellár  nevelője,  ntébb  Bács-Bodrogh  várm.  táblabíró,  Baja  város  íiS- 
jegyzője,  1849/50-ben  Bács  Bodrog  megyei  bajai  járási  fŐbiró.  185I' 
ben  ugyan  ott  sztanieícsi  cs.  kir.  járásbiró,  1861-ben  Biica-Bodrog 
megye  fSjegyzitje.  2.  Mihály,  kinek  fia  László  egri  megyei  ál- 
dozár  és  papnöveldéi  tanúimányi  igazgató. 

Scnoyef  cs,  (14&.  lapon)  I.  Lajos  báró  gyermekei  közé  har- 
madik helyre  teendő  Margit^  ki  kora  4.  évében  jobb  létre  szeoderiilt 

SerplUiis  es.  (166.  lap.)  Serpilíus  Mária  Ribiccey  Boldizsár 
neje  volt,anyja  Berzoviczy  Anna  volt, 

Sextjr  OS.  (167.   lapon)  Sexty  Dániel  és  Féter  testv&«k 

,  ■:  .Goo'ílc 


912 


SIDLAT  T&QT  8IDL0VSZKT. 


éltek  1704-ben.  Czimerfik  a  paizs  udvarában  hátulsó  lábain  ágaskodi 
medve,  három  rózsát  tartva.  A  paizs  föliitti  iisak  koronájából  is  medve 
□öl  ki,  kivont  kardot  tartva. 

Sidlay  vagy  Sidlovszby  család.  Az  elcitt'  Sidlo,  Síd* 
1  o  T  B  z  k  7  BÖt  S  i  d  1  o  y  i  c  z  néven  fordul  eld,  és  Turócz  b  Zólyom 
megyékben  a  nemesek  sorában  találjuk.  1590-ben  bírt  Zatnrcsán  egj 
nemes  ndvart,  t  t.  anyai  negyedeL  Ennek  egy  részét  János  és 
Menyhért  Andrásnak  testvérei  és  Imrének  fiai,  más  részét  László 
és  Máté  Jánosnak  fiai  elzáloglták,  Alsó-Zatorcse  község  elismerése 
szerint.  1593-ban  Sidlovicz  Imre  éi  fia  András  Túrócztól  nemesi 
bizonyítványt  kapnak,  éa  azt  1640<ben  Zólyom  megye  elfogadja  és 
kitei^eszti  Gáborra  Andrásnak  fiára  is.  G  Qábomak  noJét51  Simonit 
Annától  fia  II.  András  bzűI.  1632.  mart  26.áa,  mint  ezt  1644-ben 
hártyára  Írt  levelén  Bory  Mihály  zólyomi  alispán  bizonyltja.  Ezen  IL 
András  1676-ban  már  kihalt  A  családfa  ')  ez  : 

Sidlo  mk^p  Bidlovtez 

Alfl<^'ZBtarc«^D 
(deákfalvi  Giljn  Ilona  1571.) 


Menyhárt. 


Apdrjg  1593- 
Oibor  1640. 

(Simonh  Anna)  . 


'"Mátyás        Xd^ 


GyargT 
György  1757. 


Egy  másik  ág  négy  izbeli  származása  ez : 

Sidtav  János 
Bo'kiío  lak. 

(ds.  Milf  ez  Anna) 

■"     N.  Dániel    ""■ 

Táíárbelyen  szfil.  1776. 

tanító.  Sgncafalyban. 


Lajoa  Amália 

BzüI.  Badvánjbao  (Snrotka  János 

mid.  poata-kiadd  Hajnikon) 

OB.  kir.  álL  mémSki 
főnök  Trettcainbsü. 


Lajo. 

«.  I861;.  ang.  11. 

>)  Siontagb  Din.  kSzI. 


Emil 
1,  1854.  aug.  21. 


Gixela 
■s.  I6Sa  aug.  98. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


SIQÉR— SIMOM.  913 

Slgér  család.  Erdélyi  kihalt  csulád,  melybü]  iameretee  Sigér 
Zsigmond  egyike  az  1603-baQ  el  esett  Székely  Mózses  pártjabeli 
nemeseknek.  *)  Ez  vagy  másik  János  az,  kinek  neje  ApaSy  FnizsinH 
volt,  és  kihez  1581  ben  Bátborí  Zsigmond  szállás  csinálás.  végett  pa- 
rancsot küldött.  ') 

SlgmODd  család.  (AUé  sz.  Mihály-falvi)  L  a j  o  e  Doboka  me- 
gyei adó  Író  biztos  1837.  József  Torda  városi  hivatalnok.  Elek, 
kinek  neje  Zudor  Emília,  birtokos  és  Kolosvárott  szesz,  süttf-gyár  és 
gíSzmalom  tulajdonos. 

Sigmond család,  (n.-enyedi)  András  1837-ig  A.  Fejér  me- 
gyei adó  iró  biztos,  azontál  1848-ig  n.-<}nyedi  városi   hivatalnok, 

Sigmond  CB.  (Lenibényi)  János  kir.  közügy  igazg.  bmok 
1837.  körül.  Lajos  Doboka  megyei  szbiró  1840.  k.  Ferencz 
Székvárosi  föjegyzö,  Ferencz  Doboka  várm.  imok  1820. 

SlgnoDd  CB,  (E.  az.  királyi)  Farkas  Kolos  megyei  szbiró 
1815.  körül. 

SisniODd  család.  (Eökösi)  László  kir.  táblai  ajtónálló,  utóbb 
A.  Fejér  megyei  irnok  1848. 

Siklós,  csalid.  Miklós  kapta  a  czimeres  nemeslevelet  1634. 
jnlius  l.én,  és  kihirdetteté  Bihar  megyében.  ^) 

Slmáadf  cs.  (186.  lap.)  L  a  j  o  a,  a  Doboka  megyei,  a  p  e  t  fc  i 
Simándy  családból  eredt  Lakott  Ördögkúton.  Bírt  neje  Palkó  Zsuzsi 
jogán  a  Meszes  alatt  ötven  jobb^yot  Megholt  1856-ban.  Most  él  Si> 
mándy  Róza  báró  Inczédy  Zsigmondné  U.-Frátán. 

Simon  cs.  (dézsfalvi)  a  197.  lapon  közlöttekbez  pótlékát  e  caa- 
ládb*)  járul: 


Sára  I.  János                     Kata 

(Petr.  Horváti)  1762.  M.  (bágvoni  Váró 

Bold.  özTcgjo  Ujbiuban  bír.              Hdses) 

1764.)  (Hareánvi 


Petyl.  a  kSv-  lapvn. 


■)  Wolph.  Bethlen  tomo  V.  p.  408. 

')  Keménr  éa  Eováoe  Erdély  tStt.  tára.  Kállar-nál  Ssékely  Nemiét 
115.  lapon  olvasBut:  Syglien  Jánost,  ki  mint  Báthori  Kríitéf  kincstármestere 
1683-ban  Kie-HeddÖQ  Udvarbeljazékben  adomán)'t  kapott,  valöszínllleg  egy 
nemélj  Sig^r  Jánossal. 

')  Bibar  megye  levdllárábaii  van  az  eredeti  arinális. 

']   Hodor  k.  kÖKl. 
MÁOTAaoiieEio  <muJj>u.  i.  kOtit.  DigiiizedQy  vjI^^QIC 


914  smö. — síBCBiCQ. 

I.  János  ki  (U  dSi 
1762.  H. 
Ujhiabu  btr. 

(Vara'Anyi  Agoeg) 

I.  Hibály  II.  János  Kristóf 

birt  M.-Ujfalub.  1800—9.  1794. 

1770.  Dobokai  esbiró    mint  ezyház 

(gr.  Kúa.ZsoMJ)        Ülnek. 

"  '  (b-  Élmény 

EVB) 


JÁnOB  Elek 

t  Oiroltban  szbiró  1846.    , 

(TatrosiT  Cecil)      (Keoseli  JnUa)  Anna 

'ödSn        Berta'  (Toroc^kay 

1864.       (Léaty 

tiszló)    , 1 

Etdka 
(B6ÍT 
BáUnt) 


Lajosn^) 


I-  György 
^tte^ 
Saloine) 


Jndit 
(%>mbory 
JÍB08) 


Kata  Judit 

(Ladányi    +  1814.  apr.  26. 
JózseQ       (BKent-lTányi 
S,mn) 


Ooboka  megyébe  básaseág  utján  jutott  birtokba  a  catiiád,  a  név- 
telen törzs  H.  Újfaluban  vévén  nöL  II.  János  1796-ban  ott  lajstro- 
moEÖ,  1800—9.  szbiró,  1814-ben  bírt  Nagj.EsküllS,  Sólyomkő,  Eo- 
tAcsí,  M.-Ujfalu,  PokloBtelke  helj'ségben. 

Siai^  ea.  (193.  lapon)  a  kia-aoljmosi  Simon  családból  volt  még 
Péter  alispán  Koloaban  1827.  körÜl.  János  kir.  táblai  ügyvéd, 
András  Torda  megyei  alispán  1846-ig,  és  tán  atyja  aega  An- 
drás, ki  1791-ben  Udvarhely  város  orez,  gyüI.  követe  volt 

Simon  es.  (bonyhsi)  F  e  r  e  n  c  z  ügyvéd  Abrudbányáu  1 S40. 
körüL 

Slmonehieh  os.  (a  198.  laphoz)  János  volt  alispán  testvéré- 
nek gyermekei:  Alaj  os,  1856-ban  Pesten  megyei  első  biztos  és  cs. 
kir.  úrbéri  törv.  sz.  ülnök,  László  cs.  k.  járásbiró  N.-KörösSn.  M  á- 
r  i  a  Hoblik  Adolfné. 

Slraky  ea.  (221.  lapon).  Kimaradt  Boldizsár,  kinek  nejé- 
től Harasztliy  Annától  gyermekei ;  Z  s  ó  f  i  a  Harasztby  Mibáljné,  és 
Ilooa  Kesiy  Mátyásné  1590  ben. 

Slrdlieh  esaUdboi  (223.  lapon).  A  család  magát  —  mint  az  előt- 
tem fekvő,  Sirchich  Horváth  Simon^tábortÖrzsi  kapitány  és  családi  levél- 
tárőr  által  ISOSbben  irt  eredeti  családfa  mutatja,  ~-  Horváth  ország- 
ból származtatja,  és  máskép  Horváth nak   is  aeveztotett.  Töns 


jyGoot^ic 


öseüI  igényli  azon  Horváth  luáBkép  Herichort  Jánoa  horvátországi 
bánt,  ki  I.  Lajos  ée  Mária  királyasazony  korában  1383-ban  zzerepolt. 
Ennek  kis-unokája  lett  volna  Horváth  máskép  Sirchicb  Simon,  ki- 
nek a  zágrábi  káptalan  1599.  évi  oklevele  szerint  három  fia  Magyar- 
országba telepedett.  ■)  E  Simontól  igy  származott  a  család  : 


Simoa 
( WraehicbichAnna  1568.) 


I.  Gáspár 

(Necgyc  ry  Zsugái) 

'~     I!.~GáBpár  "^ 

(Bogády  Anna) 

I.  János 

(Ordódy  no»a) 

■"  lil.  Gáspár        *"■ 

(Majthén^i  Klára) 

*""  IV.  Giípár  1683?^ 

(1.  Nyáry  Krisztina) 
2.  Jakussich  Zsuzsi) 


Judit  L  István, 

(SzonUvinyi         (TOkölyEva) 


Párka.)      ■  ^^^^^ 

(1.  Okolicsányi  Masdolua 

_            2.  Ambrő  Mária)  

1-tífl  Öáspár            Éva        2-tóI  István          János  Anna             Kata 

(Priloszky     (Rndnay           (Apponyí    Szádcczky  (Bartakovics    (Prilesakr 

Janka)           Fcr.)             Krisztina)        Borii)  László)            Jóxsef) 

, L_    ,-J . 

Gáspár  Eóza  István      József  György  ^>> 

t  {Simonyi        (MolcBicaky         f  t      |  p  |     , 


József)  Anna) 

Kriszti  na 
(Kubicza  letvnn) 


-».-^-+ 


János  Anna  MsKdolna 

(l.  Simouyi  Krisztina  (Nedeczky  (1.  Keboncs  Kristóf 

2.  báró  Joanneii  Lajos)  2.  ('rankner  N. 

Mária)  3.  Orbán  János) 


')  A  család  r^i  oklevelei  a  genealógia  szerint  a  zágrábi  káptalanban 
találhatók. 

DiB.1ized0y^")O(^iC 


SISCHICH.  — S18ÁRT. 

János,  ki  a>  dSbbi  lapon. 
{1.  SimoDTi  ErlflBtínB 
2.  báró  Joannelli  Mária) 


fÜrm^nyi  Jadit) 


László.      Sándor. 


Jolia.     XavMa-     Sndonia  U. 


Uáiton.     Kálmán. 


BAHnt.  Ferdin.  Sánd.  Jówef.  Kriflatina.  Bernardiiia.  Xaveria.  Háiia. 

László.      Sándor. 

A  családfa  bővebb,  föleg  a  hitves  társak  megnevezése  által,  mint 
az  előbbi,  mely  a  224.  lapoD  áll.  Azonban  rajta  az  eisö  hét  nemzedék 
kapcsolata  valószinUtlen,  miután  a  torza  Simontól  kezdve  1563-161, 
IV.  Qáapárig  (1683-ig)  tehát  egy  századra^hét  nemzedéket  olvasunk, 
a  mi  lehetetlenség.  I.  Istvántól  kezdve,  kinek  neje  TSköly  Éva  volt,  a 
családfát  pontosabbnak  kell  hinnünk,  mint  az  elÖbbi,  mivel  családtag 
mint  illetékesb  egyén  Bzerkeezté.  E^en  családi  gene^ogia  szerint  IV. 
Gáspár  Trencsini  harminczadoa,  és  kamarai  joszég  igazgató,  Tren- 
csfni  bíró,  és  posta  mester  volt,  végre  tanácsos.  I.  Leopold  alatt  Tren- 
csin  megye  fönöke.  (tán  alispánja).  ')  Eltemettetett  Trencsinben.  Fia 
István  szintén  Trencsini  harminczados,  postás  és  kamarai  jósaág 
administrator.  I.  József  czáazár  által  —  úgymond  — ■  báróságra  érdeme- 
Bftetett,  de  ennek  halála  miatt  az  oklevél  elmaradt.  Fia  O  á  b  p  á  r  a  tren- 
caini  alispán  Trencsinben  a  parochiai  egyházban  a  családi  sírboltba 
temettetett. 

A  család  czlmere  tojásdad  alakú  paizs  ezüst  udvarában  zöld  téren 
bátulBÓ  lábain  ágaskodó  kettős  farkú  oroszlán,  első  jobb  lábával  kivont 
kardot  tartva.  Ugyan  ebez  hasonló  oroszlán  ágaskodik  a  paiss  fölötti 
sisak  koronájából  is.  Foszladék  jobbról  ezüstkék,  balról  ezOstvörös.') 

SIsárr  es.  (235.  lapon)  családfája  igy  áll : 


*)  E  Gáspár  áletvissonyai  I.  látván  fiának  aáspámak  ^let^vel  nvarlat- 
ísne. 
')  Bézbe  metszett  családi  példány  iizerínt. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


8I8ARX.  —  80HB0BT. 


Józi«f  Sámuel  István 

bírt.  Kftkban  birt.  Kakbaii  bírt.  Kakbao 

(pál.  Horváth  {Vitális  K)  (pálócií  Uorvátb 

ZsoEsi)  Zsófi) 


Bihari  Bzbiri  1837. 
Fek.  OyörltaÖD. 
(Nadányi  Bora) 


Janka  Piroska  JolAo  Gyula  Biri  Matild 

(Kadányi  Fnr.)    (Szatbmári  (negy.Supesay  (Nadányi  (Pauloricz     hsadon 

Király  litván)        Péter)  Teréz)         Bíla)  1864. 

L  a  j  0  B  nak  a  Nadányt  családba  házaaodása  által  n  család  ez  ága 
Bihar  megyei  Fekate-GyfiröBön  birtokosBá  lett. 

Gklldos  család.  (202.  lapon)  Kristóf  Imrének  fia  bírt  Szepee 
ben  is  Rokuazfalván. 

Somay  es.  (274.  lapon)  álló  IV.  László  1717-ben  Devecaer- 
rSI  tatár  rabságba  hurceoltatott,  de  az  ország  széléről  TÍBszabocsáta- 
tott.  — IH.  Sándornak  neje  nem  Szent-Iványi  Klára,  hanem  Kata.  — 
U.  Pál  a  nőtlen  m^baU  1863.  nov.  28-án.  —  Lajosnak  leánya  Ju- 
lianna két  év  előtt  férjhez  ment  Kecsely  Alberthez. 

Sttmbery  es.  a  277.  lapon :in.  Mihály  többekkel  1593-ban 
vajdai  parancs  mellett  beiktatást  nyer  Máthé  helység  3/4  részébe.  — 
I.  Lászlénak  leányai:  Anna  theremi  SilkSed  Istvánné,  éa 
Erese  azárhegyi  Lázár  Andráané  1589-ben. 

A  278.  lapon  Ádámnak  leánya  még  Judit,  ki  mint  hajadon 
1804-ben  halt  meg.  Katalin  Keczeli  Jáoosné  helyett  Karolina  te- 
endő. —  IV.  Sándor  meghalt  1860-ban. 

Ugyan  ott  VIL  Jánosnak  fia  volt  A  n  t  a  l  ia,  ki  meghalt  kora  37 
évében.  Ferencznek  Sarolta  nevtt  leánya  férjhez  ment  gr.  Bethlen 
Qésáhos.  Imrének  a  Szabolcsi  főispáni  helytartónak  neje Péehy Imre 
aeptemvimek  leánya  volt 

A  279.  lapon  Józsefnek  (kinek  neje  Miksa  Anna)  nem  gyerme- 
kei, hanem  testvérei  Bálint,  Zsuzsi,  és  Karolina,  ki  Retteghy 
Zsigmond  nejéŰI  írandó. 

A  család  czimere  -  mint  nagy-sombori  Sombory  Lajosnak  1820. 
évi  pecsétnyomatán  látjuk  —  a  paizs  udvarában,  valamint  a  paiza  fö- 
lötti sisak  koronáján  is  három  atrucztoll. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


918  SOMLYAY. — SUJlOdVI. 

Soiiilyay  cs.   A  283.  lapüii   iáu  a  hz.  eomlyói   Somlyay  csa- 
ládhoz számíthatjuk  azon  S.  Mihályt,  kinek  ivadéka  *)  igy  áll : 

Hihá))' 

(Pacaolay  Erzse) 

Gjörf^  István  Bora  Ezrae 

(Becsky  Bora)   (EaransebeBy  (BeaAj  (Török  Mihál]') 

Zfláfi)  Istíám 

Erzse 

(m.  geuei 

Mobay  Oábor) 


Kata  Anna  Zenzsi 

{I.  Posztó  Menyh.  f  (badrévi 

2.  Bádnj  ZiigmO  Tranznei 

Ljtván) 

Erdélyben  Fejér  megyébön  találjuk  S.  Kri  siTtinát  is,  a XVI. 
században  IosodcsÍ  Bánffy  Petemét. 

A  szilágy- somlyói  Sonilyay  család  egyik  ágának  nemzékrende 
a  követkeeS  ')  ia  : 


Albert 
koim.  ss^ki 
actoar  1762. 
(Apor  Enae) 

JáaoB 

1796.  ndvari 

tagácaos. 

Teréa 

(Csetnátoni 

Jáaofl) 

JánoB 
1840.  erd.  udv. 
tanácioi  1 1848.  után 

Somogyi  es.  (derghi  éa  karosai).  A  284.  lapon  1701-ben  Kará- 
csonyi Imrének  nádori  adomány  melletti  beiktatásánál  Slpéakarcasi 
S.  László  mint  iktató  nádori  ember,  Ferenoz  mint  sstHuezéd 
birtokos  emlitetik. 

1634-ben  élt  Somody  (így)  J  á  n  o  b  Oyör  m^yei  nemet.  *),  tán 
ecBaládból? 

Somogyi  cs.  (Oyöogyösi)  290—91.  Uphoa  mcigJBgys6Qd{( : 
hogy  Károly  1836-baD  Fest  megyei  alszolgabirö  volt.  Testvére  pe- 
dig FerencB  volt  katona. 


>)  Bodor  k.  kÖzU 

')  Saigó,  Oyöri  az.  Hária  congregatio  10-  lap. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SÖKÖS. — 8TOJANOTIC9.  919 

SQrtVs  cg.  a  320.  lapon  álló  Sándor  biai  rcf.  lelkésznek  neje 
Nagy  Krisztina,  ettől  egyik  fia  Károly  m.  biztosító  Iára.  hivatalnok, 
kinek  nejétől  Libsy  TeréztÖl  gyermekei:  Lndoviku,  Friderika 
és  Oyala. 

SpAecay  es.  a  327.  lapon.  Mihály  és  János  nagy-dobw 
előnévvel  birtak  Erdélyben  Fünnényeaen  is,  kihaltok  után  1701.  apr. 
19  én  azt  báró  Serédi  Péter  kapta  adományban.  '}  A  328.  Upon  álló 
Péter  1620-ban  Lévai  vár  kapitány  volt,  midőn  ott  földeket  vett.  ') 

SpléDyi  cs.  (a  331.  laphoz).  A  család  tÖrzsSséröI  Splény  más- 
kép Nenszel  Jakabról  1621-beD  rozenbergi  evang.  lelkészről  ezt 
olvassuk:  „berufen  aus  St.  Mihály  in  LiptauerKomitate,dervoniJahre 
1630 — 1645.  auch  Senior  war,  hier  am  21.  Mítrz  1645.  gestorben 
Ut."  ') 

Sréter  es,  (342.  lapon).  Ősei  közttl  Jakabról  ezeket  olvas- 
suk :  *)  „Polycarp  Leyser  in  Wittenberg  ordinirte  am  16.  Mars  1580. 
Jacob  Scbröter,  einen  neusohler  am  28.  Hai  1583.  Andreas 
Lambert  einen  kirchdraufer,  beidé  für  Tóth  Lipcse." 

Stenciel  c«.  (365.    lap)  András  1699-ben  a  Kotosvári  ref.  - 
egyház   egyik    gondnoka.  ')   Családja  birtokos  Fejérden  Kolos  me- 
gyében. 

Steösxel  C8.  (365.  lap.)  Bővebb  és  kügaeitott  aenusékrende  ez : 


(Mtttesiwhy  Mária-Anaa) 

'  István  t  18U. ' 

Játzkdn  kapitány 

(Majláth  N.) 


Mána  f  Ter^z  JóKsef  f 

(Lahj  Imre      (b.  Tige  Lajos;      (b.  Bedekovios 
ktr.  Hgf  igaag)  Mária) 

SteroegK*  cb.  (367—369.  lap.)  Erdélyben  179t-ben  nyert  ho- 
nosítást, Ignácz  1802-ben  ott  kincstári  tanácsos^  és  a  KoloBvári  sz. 
József  növeldére  bökezU  alapltványozó. 

Stojanvics  es.  (laczunáai)  376.  lapon  János  már  osztrák 
báró. 


*)  Hodor,  Doboka  vánn.  686.  lap. 

*)  Lipttiay  levéltár  L.  XIX.  pro  75Ö.  L.  TSrtdnelmi  tár  V.  ktit  WeBsaM- 
nyi  levél  Aen. 

*)  Horayánnky,  Beitrftge  sur  Oesehichte  evang.  Gemeiade.  p.  241. 
')  Ugyan  ott  118.  lapon. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


920  stbAszy. — svastics- 

Strásiy  c>*.  Liúil  Tuknte. 

StrauBenburg  cs.  Erdól^i  nicgneinutiittiU  uiíáez  cstilád.  Kusti 
lök  Dániel  fSkorm.  széki  taDácaos  1836.  el»tt. 

Stresemley  OS.  15ö2-beQ  AndrAe  Bihar  megyében  Kis  és 
Nagy- Vasáriban  birtokos.  ')  Iratik  ott  Storsemlyei-nck  is. 

Sarűyi  «s.  (410.  lapon)  Mely  a  Chernavodai  családdal  köBös 
vérségü,  és  a  III.  köt.  20—22.  Upjá  is  van  közölve,  következit  kiegé- 
szítő nemzékrenddel '')  pótolható : 

l.  Gyargy 


Fnuuitia            JAbM         Zsófi  Anna 

gloBvai              1668.        (Binl^  (Verböczy 

iklöe)                   I          György)  letvánné) 

'             Gibőí  Klára              ' 

(1.  PrápostvAry  Bora.  (Alagi  István 

2.  Király  Zmiei)  BomemiiEa  H.  Hité) 


1-töl  Pnuuna  Zsozaa  Bora 

(Anárcsy  (Taleedy  (Pemeszy 

György)        Gáspár  1649.)        Gábor) 

SÚry  család.  (Máskép  Gálos).  A  csalló-közi  Nagy-Abonyról 
irta  elöneTét  János  mag  nélkül  elhalván,  már  1701.  jan.  2-án  a 
nagy-abonyi  bírtokréazt  náderi  adományban  Karácsonyi  Imre  és  neje 
Molnár  Éva  kapták.  ^) 

Bváby  vagy 

SvaboTBlby  osalAd.  (414.  lap.)  Szepes  megye  Svab^cs 
helységrSl  neveztetett  Svabovszk yaak  is,  e  néven  fordulnak  «15 
lö82-ben  György,  továbbá  B á  1  i d  t  és  J á o o s  Ssontagh  Imrének 
Bokosz  helységre  nyert  királyi  beleegyező  adomány  és  iktatási  le- 
velében. 

Svastios  CB,  (416.  lap.)  Ősei  közé  tartozik  Svastics  Oáípár, 
1580-hen  Zrinyi  szolgája,  ki  a  varasdi  ütközetben  egy  bégnek  fejét 
vette.  *)  Gábor  Vas  megyében  élt  1684-ben. 


■)  Bielek,  H^jores  Hung.  161. 

•)  L.  a  családról  okleveleket  Kaprinai  B.   Hss.  tomo  U  p.  68.  73.  74 
78.83.  *^ 

'j  SKOntagh  Dán.  íHú. 
')  Peth«  Gergely  Magyar  krónika  127.  lap. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZABÓ. — BziVA.  931 

Suibö  cs.  (esik  Bz.  tnártoni^  425.  lapon.  Józsefhek  Bategh  Te- 
réztől  gyermekei  még  Anna,  és  N.  Szebeni  Antalné,  ezek  testvére 
Gábor  n92-benélt. 

Siaosvaj'  es.  (449.  lap.)  I.  Ádámnak,  ki  elÖbb  1771-ben  BelaS- 
Szolnok  várm.  fSbirája  volt,  leánya  még  Anna  is  Czikó  Pálné.  — 
450.  lapon  11.  Zsigmond  €a  Sándor  1964.  májusban  nőül  vette 
Bóér  Bertát 

SialacB^  OB.  (459.  lapon.)  Él  kőzülök  József,  kinek  neje 
Vörös  Teréz,  meghalt  1860.  sept  19-éD  kora  47.  házassága  27.  évébeií- 
Oyermekeik  Miklós,  Teréz  Siráky  Edené,  Etelka  báró  Botii 
mer  Gnsztávné,  és  Farkas.  Vallások  evang. 

Sialay  Cl.  (464—65.  lap)  Imre  Vas  várm.  alszbiró  1828-ban. 
János  Soprony  várm.  alszbiró  1828-b8n. 

Sunisihí  OS.  (477.  lap)  Zsigmond  élt  a  XVIU.  század  ele- 
jén. ')  A  Torda megyei Szaniszló családból  Oyörgynek  Belényessy 
Krisztinától  gyermekei  Sámuel,  Torda  megyébeff-I810-ben  szbiró, 
István,  Albert,  József  (mint  már  emlitvék),  és  Mária  Váró 
Sámuelné.  —  Zsigmondnak  gyermekei :  II.  Zsigmond  Torda  me- 
gyében 1810-ben  volt  szolgabíró,  ki  magát  agyonlőtte,  Albert,  Fe- 
renc z  és  egy  leány  Váradyné. 

Sia^a  család.  Hajdan  Pest  megyében  Bugyiban  és  a  babadi 
pusztán  birt  Szarka  János,  els6  neje  Míhályfi  Ballabás  leány,  a  má- 
sodik Tóth  Ilona.  Az  elsőtől  fiai  Szarka  Dömötör  és  János,  ki 
mint  katona  török  fogságba  esvén,  a  gályákra  vitetett,  Dömötörnek 
fia  volt  János,  ki  Körösön  lakott  1639-l)en,  midőn  Fest  megye  által 
e  származásáról  vallatást  eszközöltetett.  *) 

Ssáva  család.  (511 — 516.  laphoz)  igazítás  képen  a  következő- 
ket ')  kell  megjegyeznünk  :  Erdélyben  több  féle  Száva  család  van. 

Egyik  nemes  Száva  család  az,  mely  Zilahon  és  Somlyón  székel, 
külömbőzik  a  gogány-varallyai  és  sárdi  Száva  családtól.  Ezen  Zilahi 
Száva  család  az,  mely  az  511.  lapon  emiitett  1700.  évi  (jobban  1699. 
évi)  nemes  levelet  nyerte  L  Leppold  királytól,  és  ez  sem  Rácz,  hanem 
mint  a  ns.  levél  szól,  Oörög  orsz^ból  (ex  Graecia)  származott.  Törzs 
szerzője  volt  Zilahon  lakó  Száva  P  á  1,  ki  a  nemes  levél  szerint  úgy 
személyesen,  mint  ősei  által  azon  időtől  fogva,  hogy  azok  elhagyva 


■)   Hodor  k.  kOkl. 

')  T»rÖk-magyarkorí  Történelmi  EmMkek  II.  238. 

')  IdÖsb  Száva  Sándor  ktlzl.  izerint. 


ídOvGoOf^lc 


előbbi  bazájoknak  Göriij^orszilgnak  hnlarát,  Enlólj'be  költöztek,  éráe- 
mckct  szereztek,  ')  melyek  illtal  nevezett  P  á  I  és  általa  neje  Bíkfalvi 
Éva,  fiai  S  á  m  u  c  1  és  P  á  I,  ée  testvérei  György  (ennek  neje  Szöts 
Anna)  András  (ennek  neje  Bérbe  Erzee)  István  és  Mih&ly 
Laxenbiirgban  1699.  maj.  29-én  kelt  czfmercB  nemeslevélben  I.  Leá- 
pold király  által  nemesítettek  meg,  és  ns.  loVelök  Kraszna  megyében 
1700.  febr.  2öén  hirdettetett  ki. 

E  családból  él  Pál  jelenleg  is  Eraszna  megyében.  K  családból 
-  élt  e  század  elején  Száva  Zsuzsanna,  kinek  férje  Kezdi -Vásárbely- 
rÖl  Bzámazott  SzÖcs  Sámuel  Zilahon  gyógyszerész  volt.  Nevezett 
Zsuzsanna  1813.  kalandos  életet  élvén,  végre  Ázsiába  vándorlóit,  ott 
Körösi  Csorna  Sándorral  is  találkozott  és  ott  is  hatt  meg. 

Ettől  is  külömbözö  családból  eredt  az  516.  lapon  említett  Száva 
István  oláh  pfispök,  ki  Olábországból  eredt,  és  Bulcsest  Sárának  bo- 
ros-jenSi  Székely  Lászlé  nejének  rokona  volt. 

Van  Csík  és  Háromszékben  Száva  nevQ  tehetSs  birtokos 
örmény  család,  melyből  A 1  a  j  o  s  a  Károly  fejérvár!  pénzverS  háznál 
hivatalnok.  Nemesi  voltáról  nincs  tudomásunk.  Vannak  Száva  nevű 
volt  úrbéres  családok  is. 

A  mi  már  a  gogány  várallyai  és  sárdi  Száva  családot  illeti,  ebbÖl 
Mihály  a  báró,  1698.  sept.  25én  kelt  király!  leiratban  neveztetett 
ki  Zaránd  vármegye  ftfispánjána'k.  Ezen  Mihálynak  három  neje  volt. 
Az  első  Olasz  Kata,  kitÖl  lettek  leányai  Mária,  Anna  és  Kata, 
második  neje  volt  Kovách  Erzsébet,  kitől  volt  leánya  a  táblán  lát- 
ható Ágnes.  Végre  harmadik  nejétől  Lőrinczrévei  Koncz  Évától 
leánya  Judit  előbb  csicsó  keresztúri  Torma  Miklósné,  utóbb  Béldi 
Józsefbe. 

II.  Péterről  megjegyezhető,  hogy  I.  Apaffy  Mihálynak  350O  m. 
forintot  kölcsönözvén,  ennek  fejében  II.  Apaffytót  jószágot  kért,  de  ez 
már  akkor  Bécsben  lakván,  nem  adhatott,  hanem  saját  kezű  válaszában 
a  pénzt  kamatostul  visszafizetni  Ígérte.  ')  Halála  után  az  onzág  pénz- 
tára fizette  a  kamatot,  melyet  Száva  Klára  Palkó  Istvánná  húzott, 
és  ennek  halálával  a  forradalom  közbejöttével  akadt  föh  Palkó  Istváo- 


')  Ak  armalii  bekv^  eiek  !  habentes  reHpeetnm  fidelftatis,  servltioraiii- 
qne  fidelinm  Panli  Száva  Qnnc  in  oppido  ZiUh  ijegentis  aoglutísaiinaa 
domni,  cbaraqnae  nostrae  TrauBf  Ivaníae  tam  in  persona  sna,  qnam  in  majorí- 
bns  ab  eo  potiBsimnni  tempore,  pro  lelictjB  Patriae  snae  Oraeciae 
laribus,  Tnuu^lvaaicaB  Balataseet  oraa.'  etc. 

')  ErrEll  az  eredeti  reBolutio  Száva  Sándor  urnái  U.-Viiárlial/en. 

,  :  ,Goo<^lc 


RZÉCBY, — SZELENICEKTY.  923 

nak  leánya  Zsuzea  SimAniIy  LajoGoú   105  éves  korában  halt  meg 
Ördög- Kúton. 

At  514.  lapon  Száva  Istvánnak  n  o  m  káezouyi,  hanem  kápolnai   - 
Kakncei  Máriától  gyermekei  Oáboréa  Karolina  közdl  Márton 
kitörlendö. 

Ugyanazon  és  az  515.  lapon  Krisztin áoak  második  férje 
nem  gróf,  hanem  iktódí Toldalaghy  Ferencz  volt. 

Sléchi  család,  (535.  lapon).  Azon  Széchi  család,  mely  Zemptin 
■negye  nemeaeí  sorában  áll,  és  Bodrog' Kerosztúrban  lakozónak  íratik, 
1627-ben  II.  Ferdinánd  király  által  Széchi  György  kat«ma  személyé- 
ben nemesítetett  hiog.  ')  És  caimerill  egyik  fölemelt  lábával  kövecset 
tartó  darut  nyert. 

SíéCBy  család.  (Szilágy-Szécsi  f)  A  Sailágynak  is  volt  ily 
nevű  osaláda ,  mely  Közép-Szolnok  megye  Széca  nevU  helységét 
birta.  ') 

Már  a  régiebb  időben  oklevelekben  eléfordulnak,  melyek  szerint 
1412-ben  Perencz  a  Tompusnak  nevezett  Tamás  fia  (de  Zych) 
továbbá  János,  László  éa  Miklós  LSríncznek  fiai  a  nevezett 
helységnek  birtokosai  voltak. 

1655beo  emtitetik  Zéchy  Tamás.  A  XVH.  század  végén  éh 
György,  kinek  családa  ez :  ' 

György  1693. 

(Giithy  Judit) 

András  Jadit    -  ZsAfia  BotT" 

t  (Bangó  (Bomborv  (Csatárv 

Dobay  Gyürgy)  Jánoan^  JánoBDé} 

Kzen  Györgynek  és  nejének  zálogba  adja  DancB  László  a  ma* 
gyár  és  oláh-csaholyi,  orbói ,  csányl,  n.-paczali ,  érszentkirályi ,  ákosi, 
crkáváei,  iloavai  és  perecsenyl  jószágait  8  óvre  250  m.  forintért  1693- 
ban.  A  család  ma  már  kihalt,  ősi  birtokát  Szécset  a  Qatby  család  fi  és 
leány  ivadékai  birják  jelenleg. 

Siéll  családbál  (575.  lapon)  élt  Menyhért  1828  ban  Ns. 
Vissen  Soprony  megyében  és  azon  megyének  alszolgabirája  volt. 

SieleDleiky  család,  1725-ben  élt  László,  kinek  neje  Hont 
megyében  Alberti  Hona  volt,  Alberti  Jánosnak  GyUrky  Máriától 
leánya.  ") 


')  Ssirmay  C.  Zemplin  not.  top.  116.  117. 

■)  D^csey  Miki.  köA  iMrist. 

')  Ss.-benedeki  conv.  Faac.  89.  nro  24. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


924  BZEHTOÍLT  — SEEtriCZET. 

Sienlgály  osslAd.  Kfízülök  János  1828  büi  Máramaros  rár- 
mpgye  foszolgabirija  volt. 

Sieiitgyftrgyi  OS.  (621.  lapon).  Táo  ugyan  abb61  József 
n06-ban  Szntm&r  vármegye  azolgabirája ,   1709-beii  dicatora  volt  ') 

Sienieiey  család.  Myitra  vármegyei  eredetű.  Törzsféstike  azon 
megyében  KÍB-Szenicz  helység,  hol  curíalis  birtoka  volt  A  cxtmeres 
nemes  levelet  1626.  évi  martíus  16  án  II.  Ferdinánd  királytól  ki^ták 
Szeniozey  Oyörgy,  János  és  Pál  teetv^Qk.  A  czfmeres  nemes 
levél  elSsztír  Nyitra  megyében  löSö-ben  hirdettetett  kL 

A  család  Szeniczey  máskép  Bárány  névvel  is  élt,  illet&leg  e  s  e- 
niczei  Bárány-nak  is  neveztetett,  és  ez  okbél  e  munka  L  köt. 
179—180,  lapján  e  családról  volt  már  némi  töredékes  említés  téve,  és 
ott,  egyik  Nógrádba  és  Hontba  szármázott  ág  ivadéka  me^mlitve. 

A  család  a  múlt  században  íVleg  a  protast.  egyházi  pályán  több 
nevezetes  tagot  mutatott  fót ;  ilyen  volt  as  érintett  helyen  említett  ase- 
niczeí  Bárány  György,  ki  Soprony  megyében  Beleden  született,  ki 
Jenában,  Hálában  járt  az  egyetembe,  hazatérvén  Gyfirben  tanitó,  in- 
nen n.-váz8onyi,  mt-jA  végre  dörgöi  ev.  lelkese  volt.  ')  Több  munkát 
Irt,  1740-ben  adta  ki  fordításban  Rambachnak  „a  gyermekek  neitaléai- 
rSl",  ugyan  ott  és  akkor  „Ae  auguBtatia  con/ssno"  cumű  munkáit 
Kiadta  jobbítva  l741-ben  Amdt  az  igaz  kereszténységről  írt  négy 
könyvét  Vásonyi  M.  fordítása  után.  ')  Legnevezetesebb  munkája  „^z 
uj  teBtamenlom"  fordítása,  mely  Laubanban  1754.  nyomatott. 

Előtte  Jenában  tMiúlt  Bárány  János,  Tolna  megyébSI  1737- 
ben.  *)  Szintén  az  egyház-irodalmi  téren  tflnt  fí>l  szeniczei  Bárány 
Pál,  senior  és  varsádi  prédikátor,  (szül.  1748.)  ki  a  Seeni-iráanak 
h«tŰ  szerinti  fordítása  áltat  némely  meghomdlyosüott  helyéré  való  vi- 
lágoskodó  lámpáit  adott  ki  1787-hen. 

A  család  egyik  ága  Soprony  megyébe  költözött ,  családi  közlés 
szerint  ez  Györgynek  a  nemesség  szerzőnek  fia  György  volt,  ki 
Beledre  telepedett,  onnan  vévén  nöt  a  nemes  Takács  családból ;  e  eze- 
rint az  emiitett  György,  a  dörgicsei  tudós  ev.  lelkész  is  e  György 
ágából  származott 


')  Bsirmay  Ssatmár  várin.  H.  186. 187. 
')  Horánri,  Memória  Hong.  I.  p.  114.  ée  Nova  Hemotia  31 
Életraji  ffTÜjt.  I.  21. 

■)  Sándor  István,  Magyar  könyveahác  98.  lap. 
')  Haan,  Jena  Bong.  69. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SZBNtCZBV. — SZEHT-IVÁNTI.  925 

A  oBulád  egyik  ága,  mely  QyÖrgytÖl  származik ,  a  melynek  itt 
családfáját  is  közölbetjttk  ;  Demeaeégét  Győr  megyében  1755.  jan. 
19-éii  hirdettette  ki.  Tolna  megyétSl  1803.  máj.  4én,  ■)  Pest  megyé- 
tfii 1841.  nov.^  20  án  kapott  a  család  nemesaégérSl  bizonyítványt.  ") 
És  a  táblán  álló  UI.  Pál  Tolna  megye  etiítt  1819.  jun.  14-éo  azt  is 
igazolá,  hogy  a  családot  nem  a  Bárány ,  hanem  jogosan  a  Széni- 
c z e y  név  illeti,  és  azóta  a  család  a  „Szentczey  alias  Bá- 
rány" nevezet  helyett  cgyedCil  a  Szeniczey  nevet  viseli. 

A  család  nemzékrende  ")  kOvetkezö : 

Gy»rgy 


Qjürgj 
1%.  armilJBt  kap. 


Írás  J4dob  István.    OyOrgj.     Uária    Józsof 

fOi.  ■nperint.  (Fürdős    teng. 

frpáT        "  János.  ■  ^^"^''^     ^"P'*- 

\ , 

III.  Pál         Oyütgj.    Józaef.    János.    István.    Torói.     Anna. 

Tolpában 

'Stefania    IV.  Pil    Emília    Ferenca     Eduárd.        Gnastáv       Fáni.    Jndit7 
t  t     (Vetaer  1  kir.  felváltó 

Antal}  tOrv.  sb.  bíró 

1^  (1.  Kis  Eleonóra. 

Sas    Jo«Sfa    Cecril.    Stefánia,  "jtfo  ^- ^'=''""''<*'f" '''*> 
Iff ff  (Balassa  SggB- 

^SS     István)  ?/j;S 


l'töl  JeatE    3-tót  Gnsztáv  Etelka  Pál.     EngtSn.     János.     Laura. 

t  (Szilvásy 

Lásslö) 

A  táblán  állók  köztti  UI.  Pálnak  fia  G  u  b  z  t  á  v  a  királyi  váltó 
feltörvéayszék  birája  Pesten,  több  jeles  váltójogi  munka  Hzerz&je. 

A  család  czimere  —  mint  említve  volt  —  a  paizs  udvarában  bá- 
r  á  n  y  zászlóval,  fölötte  nap,  bold  éa  csillag. 

Sient-lványi  család.  (L.  Szent-Iványi  a  613.  lapon).  Azon 
hiányoknak  éa  hibáknak,  melyek  e  terjedelmes  caatádnál  eléfordul- 

*)  Jeg^8k0D7TÍ  447.  ssám  alatt. 
'}  Jegyzőkönyvi  2061.  be.  a. 
')    Családi  kCaléi  sserínt. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


936  8ZENT-ITÍNT1. 

Dok,  kípótláeára  és  kiigazíláBára  oézvc  a  köTetkesőket-kell  ide  ik- 
tatnunk: 

A  625.  lapon  Ádámnak  Gönczy  Annit&l  az^^azó  ágán  Hibáid- 
nak elsS  neje  után  második  neje  volt  Andreánssky  Zsuzsanna.  Ennek 
testvérétől  Jóaseflöl  és  Sugbó  Magdolnától  származott  Ferencz- 
nek,  ki  Bihar  megye  tbirája  volt,  és  nőül  teleki  Balogb  Katát  birta, 
ágát  a  mostani  ivadékig  médomban  áll  kipótolni,  mint  követkeEÍk  : 

Fetencz,  ki  a  62S.  tt^pon. 
Bihari  tbirö 
(teleki 

B->logb  Kata)  

LajOB               Bftzália             Francsiaka  CsecBÍl               Lástlö 

Bihari               t  >863.               (Vernsr  f  1863.              (SeSlIífay 

fÖBzbiró            (MaroBB^            Scbesljda)  (id.  Sicacsray         Julianna) 

1 1840.  Bept.  IG.      LászU)  Imre                       1 

(Snshú  Magdolna  t  Piakicaata  1849. 

t  1864.  Bato- __\ 

nyán) 


lOr    Alexandra      Sándor 
SS.  1828.  f  1850.     t  1835.  f  bz.  1833. 

bonv^d  ksptt.  lak.  Batonyán 

(Balta  Ida) 
B».  1841.  f  1864. 


Lajosról  a  632.  lap  3.  sorában  van  említés.  Ennek  fia  a  most 
Batonyán  (Csanád  várni.)  élö  Sándor,  1849-beD  a  forradalmi  Idpor 
gyárnál  volt  alkalmazva,  1851  ben  a  császári  hadseregbe  besoroeva, 
1861-ben  Csanád  megyei  aljegyző  és  a  batonyai  járásban  esküdt. 

A  626.  lapon  a  IIL  lábián  álló  Bálintnak  Kubínyi  Máriától  )ú- 
jelölt  fia  Sándor  nem  halt  ol  raagnélkUl,  mint  neve  alatt  a  kereszt  mu- 
latja, és  mint  a  633.  lapon  is  állítva  van,  hanem  1 707-ben  Varannón 
Zemplin  megyében  harminczados  volt ,  és  a  Rákóczy  forradalomkor 
Lengyelországba  menekülve,  egy  fiát  hagyott  maga  után  Mátyást, 
ki  a  mostani  élíl  Zemplin  megyei  ágat  alapltá ,  következő  nemzék- 
reoddel  : 

Bálint,  ki  a  026.  taftm. 
1668. 
(Kubínyi  Mária)       


Sándor  Imro.  Bafael  Mátyás  stb. 

1707.  t 

ÍLMátyáB. 
folyt  akvB.lopon. 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


M&tyÁa.  ki  <a  etmi  lapon. 

'  Gábor 

ZemplÍDÍ  föp(!nttáni. 
(Hocaa;  MAria) 


Károly 

ez.  1780.  jan.  16. 

ZemplÍDÍ  alispán 

(csicaeri  Oroaz  Fáni) 


Vincse  Bóca  Mária 

az.  1811.  apT.  3a  (Szerdahelyi  hajadon 

val.  b.  t.  taD-  János)  t 

Beptemvir. 

E  táblán  áiló  Károly  az,  kiWil  a  64a  lapon  volt  említés,  ki 
1821— 31.  Zempiio  megyei  fÜezoigabiró,  1832-től  másod-,  1831—43. 
eled  alupán  volt,  és  Mtglészeo  szül.  1780,  jan.  IT-án.  Nejétől  csicseri 
Orosz  Francziskától  három  gyermeke  Viocze,  Róza  és  Mária 
maradt.  E^zen  emiitett  V 1  n  c  z  e  az,  ki  6asze  van  tévesztve  a  636.  la- 
pon a  másik  Zemplin  megyei  Visczével ,  kiről  alább.  Ezen  V  i  d  c  z  c 
azül.  Zemplin  megyében  Málczán  1811.  apríl.  30  án,  1830-t61  1835  ig 
Zemplin  megyénél  al-  ée  föjegyző ,  innen  kir.  helytartósági  titkár, 
eközben  1827-ben  cs.  kir.  karnsrás,  majd  (mintegy  1643-t61)  helytar- 
tósági tanácsos,  1850.  után  Buda-peuti  kerületi  cs.  kir.  föispán,  utóbb 
visszaroadlt,  1860.  után  és  jelenleg  is  a  hétszemélyes  kir.  tábla  el- 
nöklő bírája  és  val.  belső  titkos  tanácsos. 

A  629.  lapon  Zsigmond  fiának  Pálnak,  ki  1821^24-ben  Liptó 
roegyei  alispán  volt,  neje  nem  csicseri  Orosz  Fáni  volt,  mint 
ott  tévedésből  áll,  hanem  Okolic^ányi  Judit.  Ennek  egyik  fia  V  i  ti  c  z  e 
az,  ki  össze  volt  tévesztve  a  másik  Vinezével  a  mostani  hétszemélyes 
táblai  elnöklő  bíróval ,  és  Pálnak  fia  ezen  V  i  n  c  z  e  az,  'ki,  mint  a 
636.  lapon  a  2.  és  3.  sorban  áll,  Liptó  megyének  1831-tSl  főjegyzője 
volt,  jelenleg  pedig  a  Szent-Iványi  osstatlan  birtokra  nézve  Liptóban 
nemzctséfp  direotor. 

A  család  czimerére  nézve  meg  kell  jegyeznem ,  hogy  értesítés 
szerint  a  czfmervértet  tartó  két  bányász  az  összes  nemzetségi  czi' 
mert  illeti. 

Végűi  a  640.  lapon  alulról  2—4.  sor,  mely  Károlyról  szól, 
miután  ennek  helyét  a  családfán  már  kijelöltem,  elhagyandó. 

A  mi  netán  tévedés,  és  hiány  még  ezután  is  maradna  a  család- 
táblázaton,  azokra  nézve,  miután  a  nemzetségnek  egy  pár  kitűnő  tag- 
ját adatok  szolgáltatása  és  kiiguzitása  végett  sikertelenül  kértem  fbl, 
egyedül  ezen  mély  hallgatagságnak  és  hosszú  késedelemnek  tulaj- 
donitható. 


DiB.1izedOyGoO<^iC 


928  szbktkirjílti.—  szeríht. 

SicnthirÁlyi  CMlád.  (Bugacxi).  A  6Ö0.'  lapun  liibásan  van  as 
érszeDtkirályi  Sz.  családhoz  függesztve  a  b  ugaozi  Szentkírálji csa- 
lád, melynek  v&gBÖ  nemzékrende  ez : 

Láesló 

ez.  )T^.  t  18SS. 

acptemvÍT 

(asildi  Sembgry  Júlia) 

Uörics  Lásslö 

ez.  1607.  Hont  v.  fSsBbiró 

Pesti  alispán  1S89-46. 

*.^"'** .  ""Ödöí^        Kázmér.'  ' 

'~kálmán.      AlbcrtT' 

Sient-Hiblóssy  csaUd.  (a  656.  lapon).  A  családfán  álló  Ist- 
vánnak, 1714-ben  Gömör  alispánjának  neje  Tumallya;  leány 
volt.  Ettől  gyermekei  a  megnevezett  Antalon  kívül  még  Ferencz, 
ki  báró  volt  és  kihalt,  és  egy  leány,  ki  Pletrich  Láseló  neje  volt. 

SnAke  es.  (óvári)  a  664.  laphoz  egyik  Mihály  meghalt  1825^ 
jan.  16'án.  %yik  Lajos  szUl.  1807.  i^iril.  3-áa.  Egyik  József 
1825.  körül.  AIbó  Fejér  megyében  árvabiró  volt 

Siepessy  es.  A  670.  lapon  Mártonnak  (1698.)  nejétSl  Tornallya; 
Borától  leánya  volt  Krisztina  Máriássy  Lászlóné. 

A  671.  lapon  álló  Sámuel  bárónak  fia  Antal,  meghalt  1817. 
aug.  1-én. 

Szerémy  08.  (691.  laphoz).  Kiegészíthetjük  a  nemzékrendet 
következSleg : 

UíUly 

1698.  nÓKTád 

aabirú 

(SSj  Ziáfia,.  Bby.  1602.) 


Bálint  1602. 
György 

btván 
1705. 

János 
(Nagy  Uária 

(Gyura  Bon) 

Gábort  1611.' 
Tott  f»iegy>« 
(disznós!  Horváth!  Aona 

(OsibiuB                     Jndit  OiT.  1686.  M. 
János)                 (egresi  Nyáry 

Imre) 

'     Lajos 
(Knbfnyi  N. 
Ethre  N.) 

Antal 

fOadóssedS 

kir.  tan.  f  1859. 

(boldogházi  Kiss  Anna) 

DiB.1izedOyGoOglc 

BZILASST. — BZILY.  929 

SillasB}'  OS.  (Szilasi  és  Pilisi).  A718. laphoz  kiigazftásAl  és  kí- 
egészitésül  adjuk:  a  család  törzs  Szilassy  Fábián  volt,  ki  Vínczének 
a  váczi  püspöknek  testvérét  Ilonát  bírta  nöKl,  tehát  Szilasiy  György- 
nek a  püspök  Yincze  nem  testvére,  baneu  nagybátyja  volt.  Fábián* 
tói  a  caaládfa  *)  igy  sarjadzott  le  : 


Fábián  de  Szilu 
(Ilona) 

■  'ir'& 

fe 

1474. 1623 

'Perencz.        Mátvás 
I&36. 89.          1622. 

1 

noná 

1522. 

fVicímáDdy 

HiklÓB] 

Kata 
{gercsei 
flelesh 
Fetencz 

1698.) 

Fruiiina 

1652. 
(D«.  apáthi 
Ratay  Mih.) 

I.  IsItíd                  Margit 
1601.1622.            1601-3. 
1               (Gyulay  János) 

Dóra 
1607. 

L  András  IfiSS. 
(Libercsey  Jolianna) 


II.  btván  1640.  66. 
;N.  Jndit) 


II.  András  1670.      B 
Hflvea,  Nógrádi  alisp. 

1684—1690. 
(pethöfalvf  PethS 
Anna) 


III.  István  Dávia        Jadit 

(Darvas  170.^.      Kandóné 

Zsazsi  Szv.  1706.  hndnagy      1734. 


Ojttrgy  Anna  Erzae      Juüa 

1711.         (boldogbázi  (Balogb    (Meekó 

(Biró  ZsDzai)   Kies  János)  Mihály)    János) 


Pál  1724. 
(Bározmy 
Krisztina) 


Jadit 
(OeUén  Sándor) 


Pál      Ferencz        Ádám 
1726.      1784.  1784. 

Bzbirő    (Giill^n  (Egiy  Zsassi) 
t  Erzse) 

''  Mária  ' 
<Fáy  Zsigm.) 


7,°«r 


[Battik 
Sándor) 


,  II.  Ádám    László  Sándor    Zsozsi    János 
ra  1765.      1756.      1766.      (Puky      1755. 

(szántói  László}  (Szemére 

Szabú  Mária)  Hária) 

Uié  fplyt.  7Í0.  Imp.  L  folyt.7í9.l. 

I.  tíbláií.  n.  lábl. 

Sxllf  CB.  735.  lapon  as  utolsó  sorban  emlitett  Gyö  rgy  1636> 
ben  n.  Ferdinánd  királytól  Veszprém  vármegyében  Anyán  pasztát 
kapta  kir,  adományban.  '') 

>)  StUassy  Jánosnak  ét  Józsefnek  fttlp.  alatt  Szilasay  Zsuzsa  ét  Klára 

ellen  viaasabelyezdB  u^án  Losonca-Tugár  iránt  1791.  jan.  20-án  indított  perbOL 

>)  Liber  Beglas  folio.  196. 


KÁariKOBscio  oálíbu.  x.  aOi. 


ídOvCaíiOf^lc 


930  SZtBBINl. — aZOBBATHT. 

Silrblna  cb.  {nádosdi  és  v.-hnnyadi)  György  1848.  etóttHn- 
nyad  megyei  fmok  és  táblabíró.  Péter  Alraaeelen  birtokos. 

Sllla  CB.  755.  lapon  a  családfán  Imrének  a  csákvfci  Ukosnik 
6áál  hibáflnn  áll  I,  J  á  n  o  s,  e  helyett  I,  Ádám  teendő. 

A  család  czimerét  ~  mint  a  766.  lapon  leírva  áll  —  muta^a  itt 
a  metszvény  is,  mely  helyéről  véletlenül  elmaradván,  itt  közöltetik: 


Silávy  ce.  a  765.  lapon  a  13.  sorban  hibásan  áll  Jánoi,  mot 
•z  József  volt,  és  Így  ez  ugyan  azon  József,  ki  a  csaUd&a* 
762.  lapon  áll,  mint  Szlávy  Antal  ürnagyDak  Spirk  Luizától  legidSib 
Ga,  melynél  fogva  e  tévedést  igy  kérem  kiigazitatni. 

Siombathy  cs.  800  lapon  az  V.  táblán  álló  Józsefnek  EU- 
szy  Idától  gyermekei  kimaradtak,  ezek  azok:  Mart,  Aogyalk>i 
DezBÖ  és  Aranka,  mint  a  801.  lapon  megneveztetnek.  Némely 
egyéb  sajtó  hibák  részint  a  801.  lapon,  részint  a  sajtó  hibák  közt  e  kit- 
tet végén  vannak  kijavítva. 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


SEBKSTTEM. — 8ZAP0LTAT. 


Még  Pótlék  : 

Sebestyén  cg.  A  118.  lapon  emiitett  Sebestjén  Gábor  egykor 
Veszprém  megyei  fö  ügjéaz  és  követ,  legutóbb  nyugalm.  országos  cs. 
kir.  í&  törr.  széki  illnijk,  szül.  1794-ben  DebreczoDben,  hol  akkor  atyja 
István  lelkész,  atóbb  Pápán  tanár  volt.  Nevezett  Oábor  mhalt  Pesten 
1864.  april.  4-én.  ')  Családja  Veesprém  vármegyei,  és  Kocsi  eI8 
névvel  él.  (Hbomak  nejétől  Szőke  Judittól  gyermekei:  Pál  és  An- 
tal, kinek  Eeneasey  Kornéliától  leánya  Ida.  Q-áboraak  testvérei 
Klára  Búzás  Pálné,  és  Károly,  kinek  nejétől  Brukker  Herminá- 
tól gyermekei :  Zsigmond,  Gizella,  Árpád,  Uka  és  Kor- 
nélia. 

Siapolyay  cb.  Azon  kételyeknek,  melyek  e  család  származását 
illetőleg  a  486—488.  lapon  eléadattak,  eloszlatására  nyomós  adatul 
szolgál  a  boszniai  káptalannak  egy  1369.  évi  oklevele,  ')  melyből  vi- 
lágosan kitűnik,  hogy  e  család  egyik  őse  1369-ben  de  Z  a  p  o  1  y  a  (tehát 
csakugyan  nem  de  Kapla)  János  Pozsega  megyében  birtokolts 
Borostyánt  is.  Leánya  Kata,  Klára  stb.  Innen  kitűnik  tstvánffy  ál- 
lításának helyessége,  mely  szerint  a  család  Fozaega  megyei  eredetű 
volt. 


E  kOleÉ  Dycmatása  alatt  haláloiások : 

350.  lapon  említett:  Sréter  Horácz  meghalt  1864.  nov.  26-án 
eltemet.  Surányban. 

351.  lapon  eml.  Sréter  László  meghalt  1864.  ' 

464.  lapon  eml.  Szalay  Lásaló  m.  akad.  titoknok  és  jeles  törté- 
netíró Salzburgban  1864.  jul.  17-én  Eltem.  Pesten. 

536—537.  lap.  ör.  S  z  é  c  s  e  n  A  d  0 1  f  t  Bécsben  1864.  nov. 

911.  lapon  eml.  Sebes  Emil  mint  polit  fogoly  véletlenül  meglövetett 
1864.  dec.  2.  Pesten. 

■)  L.  rilfltiajzát  ^a  kéjiét  Tasárnapi  njság  ISet-  15  Bzim. 
*)  Az  ersdeti  oklevél  a  Teazprémi  káptalanban,  kCztílve  Történelmi  tár 
II.  kSt.  101.  Upjiii. 

DiBHizedBv  Google 


A  tizedik  kötet  tartalma. 


Siaghi  cialád ~ 

Sáarfica 

Sáanwy  ci 

Sáarr  CB.  (VAmou) 

S&bandiai 

SabUk,  SftbUcaka 

Sachs    

Sadányi 

Sáfár  (sTulai) 

Sáfár,  láad  PaastoroTica       .     .     ■ 
Safariet  láad  Sapharíeh  .... 

Safi  (aafiháai) 

Sagani 

8ágh7  (aághí) 

Sághy  (karanoa-sághi)    .... 
SágliT  (dormándliási}      .... 

SáioSjca 

Swgö 

Saigó 

Saint-Aulaire 

Saint-Quentín  Bieot 

S^ler 

8«ii<mca 

Sakabent 

Sakara 

Sala{rinlaki) 

Salaburg 

Saladinaa 

Salamon  (alapi  báró)      .... 
Salamon  (Ca.-Várdot&lTÍ)   ■      .     ■ 

Salaky 

Salánkt Ib  Í9 

Salbeek 17  da 

Salea 

Salgaj 

Salgó 

Salhanteii 

Salia 

Salina 

SaUx 

aáu 

Saller 30  & 

8all7* 

Balm 

Salmen 


21 

Salom — 

Salomváry — 

Saltzer  lásd  Koloavárj  .     .     .     .     - 

Saly ■     .     21  (!8  905 

SamaiJB}' S3  ^a  905 

Sámbokrft/ 35 

SámbokT 39 

Sámá - 

Sámi 30 

Sámphir  (Sampbirovica)  ...  31 
Sándor  (slavnicuij  .  .  .  31  ^a  906 
Sándor  I  nághfai)  .  .  .  40  ^B  900 
Sándor  (gyarmathai)  ....  48 
Sándor  (cs.  BZ.  domokosi  stb)  .  .  44 
Sándor  (kéaoei)    .     .      .     .     4S  ée  906 

Sándor  (farcaádi) 47 

Sándor  (sz.  lélcki) — 

Sándor  (Jánoafalri) 46 

Sándor  (lokodi) — 

Sándor  (oUhfalri) - 

Sándor  (magarai) — 

Sándor  (darui) — 

Sándor - 

Sándorháav  (Oencaí)      .     .     49  éa  906 

Sánka  (Föl-bártí) - 

Sankd  (Sankóháai) » 

Sánsz — 

Sántha 50  ás  906 

SánU  (Cs.  tasDádi) &1 

Santba  (Sóváradi) ' 

SapbarioB — 

Saponara    ...'.■..    ^ 

Sappl — 

Saildj 62i!a907 

Sárfndy - 

Saidagna 53  és  906 

SáidT 58és908 

BárficakT 56 

Bárfi 6* 

SárfVi - 

Sárí«a   .     .     .     ■ — 

Sarka - 

Sarkadv  (sarkadi) — 

Sarkadi  .........  M 

i:,:,rcdr,C00<^lc 


Sárkánd; &S 

Sárkány 65.  ía  — 

Sárkány 

Sftrkőczy . 

Sárketiy  (Nádasdi) 

SárkSzy  (Káli) 

Sárköay  (Tegduí) 

Sárkfiiy  (Dobokai)      .... 
Sirküzy  (8.  berkesí!)     .... 
Sárktízy  (m.  k.  Porray)  .... 

Sarkady 

Sárlaky 

Swlay 

Sarmasághy 

Sarnóczay       

Saroovesy  .... 

Sarollyinyi 

Sároasy  (d.  aároei) TS 

SároBBy  (k.  aáro«i) 73 

&iiaBj  (i6kai) 74 

Sárpataky 

Sartorísz 

Sarudy 

Sárvár; 

Sáry 

Sasa 

Sasady 

Sáaka 

Sass 79. 909 

Saaeényi 

Sáaváry 79  Ai 

Sátor mée 

Saaer    

Saurau       ........ 

Sanakc  

Savai 

Sávolyt 82  ^B  909 

gcbaffgoteeh 

Seballle 

Schallanbarg 84 

Scbalrignoni — 

Scharlach 84  ^b  909 

Sebedéi 

Schediiu 

Scheffer 

Schebovica 

SohelleDdorf 

gchemnkzky 

Sohenk       

Scberffenberg      .... 
ScherBchleif«r       .... 

Scbats 

Sehilsen 

Sehindler  (1.  Sindler  íb)  .     .    87  ^b  909 

Sehirding 

Schirl 

Sobiwny    .  .... 


ScbUcbta 87di90» 

ScbUnn 88 

Scblecbta — 

Bchlik — 

ScbloÍBBiiig 89 

Schloeberg — 

Scbmersing 90 

Schmiok     ........     91 

Schmidegg — 

SclmidUn 93 

Schmid — 

Scbmidt — 

Scbmtdt 91 

Scbmikel — 

SchmilUár — 

Schmitth — 

ScbD^e 95 

Scbneberger — 

Scbaeider 96  ^a  909 

Schobeln 96  ^a  909 

Scholoz 97     - 

Schopf       — 

Schoin        — 

SchöfitoaiiD — 

BchBnborn 98 

Scbfinholz 100 

SchranU 101 

Bckrand      — 

SchtembBer — 

Sehretter  lásd  Sréter      ,     .     .      .     — 

Schrttfl 102 

Scbabány  — 

Schodo — 

Schueater — 

Scbob^da — 

Schamanka — 

ScbnmíchrBazt 108 

Scharmsno — 

Scbaatek — 

SobuBter 101 

Sebiuteracbiz — 

BcbUci — 

SchUror 106 

Bcbwachbeim — 

Scbwacboda 107 

Scbwartner — 

Bchwartz — 

Sekw&rzeaberg — 

Scbweidler 109 

Schwertner — 

SeitovBiky 111 

Scopek       — 

Bcultóty 119 

SebaBtiány 114 

Sebbey      - 

Sebe — 

Sebe  (martoDOBi) ltC» 

DiB.1izedOyGoO<^iC 


Sebes  (Zilahi)     .     .     . 
SebeBT  (bolgárfalvl) 

115  áa  910 

Serváaazky  (Szervánszty  ía 

.    .m 

.     .     .116 

SeasiÍDyi     ..... 

Sebeatyán  (kocei)       .     . 

.  118  68  931 

Seaei 

Sebestyén 

118  és  911 

Setítb  

SebestféD  (köpeczi)  .      . 

.   .    .  m 

Sewcaik 

_ 

SebeetycD  (Zetelaki) 

Seitíue  (V.  Seity)       .     . 

167  és  111 

Sey 

.      .  168 

Sebők  

'  120  ^9^ 

Sibai    .... 

Sebők  (sz.  miklóai)       .      . 

Sibrik 

.      .  171 

Seczaiiác7,        .... 

.     .     .  IKÍ 

Sidlay       

.      .  912 

Szeczujdcz       .           . 

.      .     .   121 

SickiDgen        .... 

.      .  175 

Seetb&l 

.     .     .121 

Siesy 

_ 

Seevald      .... 

Siess      

Sigmond  {az.  mihilyfalvi) 
Sigmond  (enyedi)       .     . 

Segaer        

_ 

_ 

Segofiy  (lápispataki) 

-     .     .   121 

Sigmond  (lembényi)  .     . 

Segur    

.     .     .   12Í 

Sigmond  (aa.  királyi)       . 

Sigmond  (kfiklisi)      .      . 
Sigray(gtóf)  .... 

Sikátory 

Sikátotís 

Sike 

Sejper 

_ 

.      .  177 

Setdmajer  .... 

■      ■      ■     - 

Selevér 

SiklócEj 

Siklódy 

Siklóa 

Sellyehy 

.  913 

Sellye  ; 

.      .      .     — 

Siklóaay 

.      .  182 

Sembery  (Bemberi)     .      . 

.     .     .129 

Sile 

183 

Sembery  (Bziidí)    .      .     . 

.     .     .132 

Silling 

.     .     .136 
.    [4;ié9  9ll 

Sennyey     

Sillobod 

_ 

Siljey   .... 

Silveater 

SeöreB         

_ 

■     ■    _ 

Silveater  (komollól)  .     . 
Silzl      .     .     .     .     .     . 

Sima     ...... 

ir :  :       :  : 

.     .     .161 

.      .  18Í 

Serb 

.      .     ,     — 

Simándy 

Serdagna  (Uad  Sardegoa) 

■     •      ■     - 

Simay 

Serády 

iiaénj 

.      .  188 

Seregáli 

.    .    .  15; 

Siméi.y&lTy    .... 

.     .  190 

Serea  (Izaépi)  .... 

Simkó 

191 

Simó 

Simon  (f.öri)  .... 
Simon  (barbácei)        .     . 
Simon 

191  ét  91* 

Serea  (vajaedi) 

SerWzefl     .           . 

8«rmage     

_ 

Serplliua 

.  165  éaSlll&mon  {bethlenfalvi)       . 

.      .   191 

.     .     .166 

Simon  (gbrgtínyfalvi) 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


lap 
Bimon  (dévfaln)       .     .     .   191  és  914 

SimoD  (bonyhai) 9U 

Simon  rk.  pol;ini) 198 

Simon  (bz.  királyi)     .     - 
Simon  (bibarczfalvi)        .     ■ 

Simonchich I98és9U 

Simonfalvi 

Simonffy 199 

SimoDOvios  ...  """ 

Simonovics 

Simonyi  (vit^zvári)    ,     .     . 

Simonri  (Simonyi) 

BiM  (hodoBJ,  bt&ó)    .     .      . 

Bínay 

Sinczendorf 

Sindlei' 

Sinka 

Sinkai 

SinkOTich  (Borvatb)        .     . 

Sipeky  (pakBi) 'iU 

Sipoa     

Sipoa  ^márkosfalvi)  .  .  . 
Sípos  (gálfalri)  .... 
Sipoa  (léczfalri)  .... 
Siraky  (siraki)      ....  221eB9U 

Siráki  [zutori) 323 

Sirehich 223  de  9U 

SircT      

SirmiensÍB        

Sird 

Birokai 

Siskovics    ..... 

Siaaak 

SiBaányi 

Siaairy 285  •is  916 

Siaikó 

Siavay .     .  .... 

Bit^ry 

Sitkay 

Sitra 

Sivák 

BivAn 

Sivü 

SiwkovicB 

Skabel 

Skalb 

Skarbain 

Skaricza 

BkároBi 

Bkenderlica 

Bkerleci 

Skolonics 244 

Skrabák — 

SknblicB 254 


93Ö 

SknlUty  lisd  Scaltéfy     ....  351 

Skacbich — 

áoboky 265 

Sófalvy  (etádi) — 

Sófalvy  (B6falvi) — 

SSfalvy — 

Sohár - 

Sofaonnay  — 

Sokoiay  (mkép  Dorkó)  .     .      .     .     — 

Sóky 156 

SoklyóBBy 261 

Soldos  (ranyai)      .      .      .         261  éa  917 

Solnai 266 

Solttísí — 

Súlyagi — 

BolymoBBy  (n.  riradi)      ....   267 
Solymoay  (sz.  udvarhelyi)     .     .     .  270 

Sólyom  (koloni) — 

Súlyom  fcH.  gyergyűi)      .      .      ,      ,272 

Somay 272  éa  917 

Sombory 276^8  917 

Somy 288 

Somja 263 

Somkády — ■ 

Somkereky — 

Somlyay     .  .  '  -   .  •     —  • 

Somlyay  (r3di)       .      .  ...     — 

Somlyay  (ca.  Bomlyói)      ....     — 
Somlyay     ........  918 

Somlyódi 264 

Soinody — 

Somoghy — 

Somogyi  (derghi,  karcaat)    .   SB4  íb  918 
Somogyi  fgyÖDEyösi)       .     .  288  és  918 

Somogyi  (periakii 292 

Somogyi  rGedfiy) 294 

Somogyi  (mohai) — 

Somogyi  (hollöal) — 

Somoakedy — 

Somosy 297 

Somsich 299 

Bonau 804 

Sonnenatein — 

SooB  (BÓvári) — 

SoÓB  ípoltiri) 311 

Boóaíelötejedii 81S 

8oÓ9 — 

Sois 314 

SóoB  (bádoki) — 

SooB  (Bzdki) — 

BóoB  (vaBárhelyi) — 

SóoB  (Szabó) — 

Sorban *- 

SoTO 816 

SorÓB ■      .     .     — 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Sotiich S15 

Sóry 

SoterínB 816 

Sonchea 

S8ji  («8i)    . 

Sfinenbereei 

Söröi 319  í»  919 

Söriii 

Sötár 

S67^Djhá7.7 SiS 

Sövényházy 


Spiczíiy 823  ^s  919 

SpaidI         

Spaoochi  .... 

Spanyol 

gpányik 

Spech  ,  .    _    _ 

SpetkiuB  32?  StojánoviU  (laczunási)  .     .  87fi  ^  919 

SpielmaDD "*-■ "" 

SpÍRola 

Spiiílenberg     ..... 


StephKnid«s 866 

Stepbanácsy   -.,...      .  — 

Stephanovits — 

Stephanovita 3S7 

Stepp — 

SterCB   — 

Sterka  Sulncz — 

St>Tmenszky — 

Sternbergr — 

SternegK 369  ^s  919 

Stcmfeld 869 

Stettner — 

SKbor 370 

Btiefftel 378 

Stift      .,    .     . 873 

StipBics — 

Stoekhammer 374 

Stojtoovita S7G 

StojanOTÍta 376 


Spicsiár 

8pÍHÍcfa 

*  Splányi       .    •        .      .  .  S3I^b919 

Spolky 

Spolarich 

Spóner        

Bpornay 

Srfter 842  és  919 

Stachó        

Stihly 

StainUin 

StaneiovicB 369  Strínger 

Stanislavich — Btrobel 

StaniBBaDljevich 360  Strobel 

StanÍBBavlevicb —  Strobel 

Staakovicb —  Stróbl 

StankoviCB —  Stroazer 

StanBilli S61  Struci  . 

Starhemberg —  Stubeck 

SUtilio 863  Stubenberg 

StarácB — Stummer    . 

Steffani^B —  Stupiczky 

Stegner —  Stdr 

StebmicB 364Sturl^2 

St«inbaoh       .     r —  Stiirman 

Steinieber —Stürgkh 

Stelcaer —  Sltirmer 

átélik 865,8tvrtDÍk 

Stella — |8tya«Kny 

Stenciel 365  íe  9Í98tyavDÍC2ky  lied  TboU  . 

SteUazel 3%iéa  919,Btyruin       .  ... 

Stápán       .......  366'Snba 


StojceeTits 876 

StojkoíicB 377 

Stopani                 — 

Stotxing — 

Stüffinger — 

Stöhr          — 

BtüBeét  lásd  StetSsael       .     .     .      .  — 

StraBBfir 878 

StrAísy 920 

Strauiemberg — 

Strba 878 

Strebel — 

Streit — 

356|Stresemley 930 

"■"btrigner 879 

Strilich — 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Snbich  CBrebiri) S90 

Subich  (Nagy  Koloui)     .     .     .     .     — 

Suchodolu S91 

Sadurovica 

Snffa  Bala»OTÍcB  .... 

Siwh 

Súgbó  (kastüi)      .... 

Sabayda     

Sohajdy     ,...'. 

Snjinsiky 

Suky 

Snlcz 

Smlyok 

Snmberí 

SnpUiasky 

Snrányi 409  ^s  920 

Snntnyi 410 

Sorány        

Snrmium 

Súry  (mk.  Oáloa}        .     .     . 

Sasa 

Stuani        

BnskoTics 

Bntha 

Bntlich 


Siustik 

SavIcB 413 

Sükfiid  (toremi  .... 
SOköid  (bs,  kii41yi)  ■  ■  . 
SUmeghy    ...... 

Stttó  (FibBica) 413 

Sütő 


Sváby 414  ía  920 

SvaboTSzky     

Svigexec 

Svwdl 

Svartner 

STaatíce  (bocsári)  .     .  416  da  9V0 

SvaaticB  (ca^ca^Dyi) 415 

SrehU 

SrertneT  liad  Scbwertner     . 
Svoboda  lásd  Szvobodft 

gymindj 

SyptAk  

Bzabady  <L6Dck«y) 4lB 

Szabadr  (Bérei)  .... 

Saabadhegyi  

Ssabados  (mkdp  G<ith). 
SesbadBEálláay     .... 

Szabay       

Ssabö  (abradbinyai) 
8>abó  (almási       .... 
Sxab6  (alt«dai)     .... 
Szabó  (árkoBi)      .... 


Szabó  (barátoti) 420 

Szabó  (baróthi) 431 

Szabó  (bsloghi) 428 

Szabó  (battaez^ki) — 

Szabó  láad  Czeize 42S 

Szabó  (bágyoni) — 

Szabó  (baaaenyei)      ....  — 
Szabó  (bethleni)   ..,.-..— 

Szabó  (bibareifalvi) — 

Szabó  (böszOrmi^uyl)       ,      .      ,     ,  — 

Szabó  (CsoTváfli) — 

Szabó  (Caik  ezeredai)      .      .      .      .424 

Szabó  (CBeDEeri) 425 

Szabó  (Sz.  Hártoni)   .      .      .   436  ^  t)21 

Szabó  (caik  *z.  Mibályi  .     .     .     .  4S« 

Szabó  (ciúfalvi) — 

Szabó  (daUfalvi) 427 

Szabó  (dibioki) — 

Szabó  (d-  Bz.  mártODJ)     .     .     .     .  — 

Szabó  (Egyed) — 

Szabó  (Ekecai)            — 

Szabó  (erdő  ceaDádi)       ...  — 

Szabó  (feWinezi) 4S7 

Szabó  (fónyi) — 

Szabó  (fogaraai) — 

Szabó  (gSnczi) — 

Szabó  (baliaztelki) - 

Szabó  (harasztkereki)     ....  428 

Bzabó  (Horváth) — 

Szabó  (Hölchich) — 

Szabó  (illyefalvi) — 

Szabó  (iraai) — 

Szabó  (karácsonfalvi      .     .     .     .  — 

Szabó  kemeDcaey       ....  — 

Szabó  (k^di  polyáDi)    .     .     .     .  — 

Szabó  (k.  váaárlielyl — 

Bzabó  (kereaztBzeghy)    ....  — 
Szabó  (k.  jakabfalvi)      ...      .429 

Siabó — 

Szabó  (Lácsai) — 

Szabó  (Lívaj) ~ 

Szabó  (m^hi) -- 

Bzabó  (mohi) 4S0 

Szabó  (n.  ilkai) — 

Szabó  (neeyadi) — 

Bzabó  (nyaki)       ......  483 

Snbó  (partai) 434 

Szabó  (patróbi) — 

Szabó  Palumby — 

Szabó  (ptíterfalvi) — 

Szabó  (petrij — 

Szabó  fPetrasevicb) — 

Szabó  Poharicb — 

Szabó  Pap — 

Szabó  rajkai — 

Szabó  (Raczkóy)        ...  .435 

Szabó  sirói — 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


BzBbó  (Seres)        4 

Biabá  (Siklósi) 

Szkfaó  (Sárvári) 

Ssabó  fsa.  gyöfgyi) 

Szabó  Simon '. 

Stabó  (aarkadi) 

SiKbó  (SarpaUki) 

Szabó  Ráez  (eUUjei)       .... 

Ssabó  (SsaUi) 

Ssabó  (Szakai) 

Szabó  (SzáDtbói) 

Szabó  IStécténp) i 

Szabó  (szeutjóbi)       .....  4 
Szabó  (azetmárí) 

Szabó  (Székely) 

Szabó  (uemer^i) 

Subó  (Szepeii) i 

Szabó  (Ssojja) 

Szabó  (hoaezú^tbi) 

Szabó  (tejfalvi) 

Ssabó  (turóczi) 

S>abö  (ndvardi) 

Siabó  (nzoni) 

Szabó  (vágási) 

Hzabó  (veazpréni) 

Szabó  (Viaki) i 

Szabó  (Zágon!) 

Szabó  (•.  zal&ni) 

Szabó  (zetelaki) 

Szabó  (boraai) 

Szabó  BerekovicB 

Szabó  Déesj 

Szabó  CsepreKbi 4 

Szabó  (doborgázi) 

Szabó-Imre 

Subó  (iklódi) i 

Szabó  (KoTáca) 

Szabó  (kiafalndi) 

Szabó  (magyarbéli) 

Szabó  SzUr      

Szabó  Szűts 

Szabó   

Stabó    

Ssabó    

Baabó   

Qxábó  n439/ile i 

6aa,h6  6tféU 4 

Ssaboazlal 

Sznezvai 448  i»  i 

Szaday       4 

Ssadeczky  .... 

Szadljz 4 

Siaide) 

Saájbely 4 

Szakáoz  (bz.  erazábeti)   .... 

Szakács  (krazznaí) 

Szakács  (KIb  magarai)    .... 


p.  lap. 

t6Ssakáea 4fi8 

-SzakicsT — 

-Szakadáty — 

-Szakáll 4M 

>6  Szakái  (váradi) — 

—  Siakál  (k.  Jókai) 466 

-SzakálIoB — 

—  Szakmárdy — 

—  Szakmái? — 

—  Saakmáry 466 

~  Szakmáiy  (küveudí)  ....  457 
19  Szakmáry  (Szakmán)  ....  — 
H  Bzakmáty — 

—  Szakmáry — 

—  Szakolczay — 

-Szakoly 468 

l9  8zákoiiy — 

—  Ssaláczy 468  &  921 

—  SzBlaházy 468 

—  Szalánczy — 

—  Bzalárdy 461 

-Saalatnoky 4S9 

—  Szalay  (keieCBenj)     .... 

—  BzaUy -- 

—  Bzalar 464  éa  »1 

[8  Bzalay 466 

—  Szalay — 

-gzalay 4«6 

_  Szalay — 

—  Szalay — 

—  Szalay  nmtaégbeliek       .     .     .     .     — 

-Szalatnyay 468 

4  Sulbek  l^d  galbeck  is.      .      .      .     — 

-Száld «9 

-Szalfi — 

iSSzalgbáry — 

-Szalkay 470 

-Szalkányi 471 

-Stallaky — 

-Szállázy ■      .     — 

_  S«állér — 

-BzálUoa 478 

—  SzaUopek — 

—  Szalmázy — 

_  Szaló 478 

MSzalóezy — 

t7  8zBlóky — 

—  Saalontay — 

ti  Scamarócsy 474 

19  Szambó 476 

—  Baamecz — 

i2  Szamosi — 

—  Saamoskeri 476 

is  Ssana ~ 

~  Ssanesali — 

—  Szaadrik — 

-Saanícs t    -^ 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Saaoiasló 476^931 

Sainky .477 

BsánUf — 

Síinthó 478 

Szántó  (nainánfalTE)       .     . 
Szántó  (radnúti)  .... 
Szántú  (n.- engedi) 
Saántóháij 

Szapáry  grdf 479 

Szaploncza; 465 

Szapolyaj 486  éa  931 

SzBppftocsy     

Siappanoa 

SzarákániT 

Szaraeaevies 

Saáruy 

Ssáras  

Szárasberk; 

Szárhe^i 494 

Szarka  (cfireedi)  .... 
Szarka  (bog ji)  .... 
Szarka  lásd  Zárka     .     .     . 

Szartóry 

Szarukán 

Szarvadf  (eurvadi)  .  .  . 
Szarvady  {botházi)     .      .      . 

Szarraiy 

Száai     

Száa^Bzemeriai) .     -     .     . 

ScáB>  (illyefalTÍJ 601 

Saágz  (ilenczfalvi)  -  *"" 


Szász  (kavendf)  .... 
Száai  (koniollóií  .... 
Sián  (malomfaipi)  . 
Száaz  (m^izkfii)  .... 
Szász  (braBBÓl)  .... 
Szász  (koloasvári)  .  .  . 
Szász  (udvarbelyi)  .  .  , 
Szász  fm.-iklandi)  .  .  . 
Szász  (vargyasi)  .... 

Száezfalvj 

Bzászkó 

Ssáez7  

Száezy  (apaji) 

Szathmáry  Király 50« 

Szathmáry  Pap 607 

Szathmáry  III/b 51( 

Szathmáry  Kádár - 

Szathináry  (ezeredai)       .     .     .     .  — 

gzathmáiy  (enyedi) — 

Szathmáry  (ni.- vásárhelyi)    .  — 

Ssatbmáry  (toldalagtl     .     .     .      .  — 

Szathmáry  (l^gení) — 

Siathmáry — 


lap, 

Szathmár-Némethi 611 

Szathmáry — 

Szára Sll  éa921 

Szá 616 

Százady      — 

Szbiskó  lásd  ZbUkó 617 

Szebeni       — 

Szebenyi    — 

Szecsányi — 

Széchenyi  (gróf) — 

Széchényi  (szécB^nkei)    .      .     .     .  &26 
Szécby  (R.  Bz^cht  éa  lindvai)    .     .  638 

Sz^cby  (Oálszécbi) 586 

Széchí 536  éa  923 

Síícsy  (Szilágy-Saécai)  ....  938 
Szécsen  (temerini  gróf)  ....  535 

Ssecsey 637 

Szecaödy 638 

Szecie 54<t 

Szedliczky — 

Saedmáky — 

Szedlniczky — 

Siegedy  (m.  szegedi)      ....  547 

Bzegedy  (dombai) 560 

Szegedy  (pesti) 551 

Scegedy — 

Szegedy  (hidegvízi) — 

Szegedy  így.  fejervári)  .      .     .     .     — 

Szegedy  (aWínozi) 552 

Saegedy  (n.  enyedi) — 

V(zeielaki)    ....._ 

Siegbi  kia !  568 

Sseghy 665 

Szeghy  (tridworei) — 

Szeghy 556 

Szeghö — 

SzegDflr 559 

Szeiff ,  — 

Székely  (ormoadi,  kevendi  ...  — 

Székely  nisznyói,  kilényi)  ...  562 

Székely  f  boroajenöi)       ....  663 

Székely  (□.  idai) 664 

Székely  (dobál) — 

Székely  (simdnyfalvi)     ....  666 

Székely  (a,  iákoai,  tordai)  .     .      .  — 

Székely  (Ádámosi) 668 

Székely  Ip.  keresztoii)  ....  669 

Székely  (k.  az.  királyi)  .     .     .      .  — 

Székely  (bz.  iványi) fi70 

Székely  (caikfalvi) — 

Székely  (bencíédi) — 

Székely  (blbarczfalTÍ)     .     .      .      .  — 

Székely  (rétyi) — 

Székely  (dalnoki) — 

Székely  (kezdi  sz.  léleki)    .     .     .  — 

Székely  (cs,  sz.  imrei)    .     >     .     .  — 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


940 


iizékely  (sí.  Bombori) 
Székely  (dombi)  .  . 
Székelj  (abradbányai)  . 
Székely  (rákosdi)  . 
Székely  (ca.  rákosi)  , 
Székely  (felrinczi) 
Székel;  (n.  bányai)  . 
Székely     .... 

Székeiy 

Székely  (Németh)      . 
Székely  (vizaknai) 
Székely  cíaládbeliek 

Síék 

Soekér       .... 

Szekeres    ...  ....  573 

Bzekeces    .... 

Szekeres    .... 

Szekeres  (m.  madarasi) 
Saekerea    ... 
Szekeresei 
Sz^keefeHrviiry    .     . 
Bzrfky  (Pap)    .     .     . 

Széky    

Széky  (peteki)      .     . 
Bzéky  (széki)       .      . 

Széli 674  éa  836 

Síil  (nyáradtöi) 676 

Szél  (har«BztOBi)  .      . 
Szeldmajer 

Szele  (bz.  balásBi) fi77 

Szeleciky  (szeleczki) 
Szeleniczky    .     .      . 

Szelényi     ....  . 

Szelepchéoyi 582 

Szeles  (kiajáozi)  .... 
Szeles  (udvarhelyi  telekfalví) 
Széles  (széoséDyi)  .  .  . 
Szelesényi       .... 

Baalestey 

Szélesy 

Sídi  (Csepelényi) 

Szeliody 

Sniistevich 

Ssello 

Sselniczy  (majdani)  .     .     . 

Szélyea 

Szemen  ics 

Szemére  (Bzemerei)  . 
Szemére  (bz.  kirilyi)       .     . 
SEemarei  (répcze  szemerei) 


Szendrey  . 

Szendrey  . 
Szendy 

Szeneasy  . 

rel 


.  613 


Szeniczey 

SzfnnysBy 612 

Szentall — 

Szenté — 

Szentes 613 

Szentes  (k.  baczoní)  .     .      .614 

SzenthAy  (szentéi) — 

Szent  Andrássy 616 

Szent  Andrássy — 

Sxeat  beoedeky    .....  — 

Sz«nt  Öerliczei — 

Szent  Gothárdy — 

Szent  Gily 9^' 

Szent  OySrgyi  (és  Bacini)  .  •>''' 

Szent  Györgyi  ....  6/1  es  Vil> 
Szent  Györgyi  (bi.  Györgyíöl^yl)  *.  622 

Szent  Györgyi — 

Szent  Györgyi  frápolti)  .  .  .  — 
Szent  Györgyi  (egeresi)        .      .      .     — 

Szén;  lllonay — 

Szent-Imrey — 

Szent-hényi  (liptó  st.  iv.)  .  6/3  éa  925 
Szent  Irányi  (bz.  Iv.)  .  .  .  .  641 
Szent  Iványi  (sepsi  sz.  iv)  .  .  .643 
Szent-Tványi  (iklód  bz.  ít.)  .  .  646 
ISzent  kereszt; 647 


Szemes      ..... 

Bzemetey 

Szempczy       .... 
Szampery         .... 

Szén 

SaéDiU  (bályogi  Uégeii) 


587]8zent- kereszti       ....  .    ._. 

688  Szent-kereszti  (zágoni)  ....     — 

689  Rzent-királyi  (sí.  királyil  ...  649 
691  Szent  királyi  (komjalezcíghi)  .  .651 
694  Szent-királyi  (sepsi)        ....      — 

—  Szent-királyi  (Kis  sárosi)     .      .      .     — 

—  Szent-királyi  (bagaczi)  ....  9S8 

—  Scent-királTÍ  pálosi)      ....  663 

—  Bient-kiriák — 

—  Szent-Lászlóy — 

696  Szent-léleky — 

—  Szent-margitay — 

—  Szent-Máriay — 

603  Szen^mártoni 6r>5 

604  Ssent-mlhályi 666 

—  Szent-miklÓBy  (primóczi)     .  656  és  ií28 

—  Szent-niiklÓBsy  (bz.  miklósi)      -     .  6e8 

—  Szent-Miklósy  ("hálay)  .     .      .      .     — 

—  SEent-Miklóssy(az«kefaWi)      .     .     — 

—  Szent-Pál  (homoród  bz.  p.)    .      .      .669 

—  Szen^Pál  {koloj  sz.  p.)  .  .  .  .668 
§05  Szent-Pály  (novajij       .     .     .     .      ~ 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


Lof. 

Szent-Pítery  frománfalvi)   ...  665 

Ssent-Péterj  (eajá  8z.-p.)     ...  — 

Szent-Pdtei? 664 

Szent-Pétery  Czal&tfanai)      .     .     .  — 

Szent-TamáaBj — 

Sseunjes — 

SaeöcB       — 

SMSke  (óvári)     .     .     .      .  964  ^  928 

Si^p 666 

Szepesházf — 

Siepeaey  (d^b; eai)         .     .  928  és  667 

SzepMj'  (itetElenfalvi)   -     '      .     >  67S 

üeepetkj   .           — 

Sz^pUky  (kraaznai) - 

Szeplaky r.79 

Sz^plaky  (azépUki) 680 

Ssepey       — 

Szepteiiszky 681 

Szeroheky 6S2 

Szerdahelyi  (szerdahelyi)    ...  — 
Szerdahelyi  I.  Zerdabelyi    .     .     .683 

Sserdahelyi — 

Szereceenf  (meaztegnyűi)   ...  — 

Szereuseny 684 

Szereday — 

Szeredy 6S6 

Szerelem — 

Szeremley '.     .  687 

Sserémy 690  ^b  9^8 

Szereneay 692 

Szerényi  (Solaa) 693 

Szetranqzky — 

Szerriczky — 

Szeaztay — 

Saévald — 

Sseveaztrényi 696 

Szeyfried ~ 

Szidor 697 

Szigethy — 

Szígethy  (Tóth) 698 

Szigcthy  (Gyula) — 

Szigethy  (yalaczi) 699 

Szigethy  (polyini) 700 

Szigethy  (n.-Bzigetht)     ....  — 

Szigethy  (csehi) — 

Szigyártó — 

SzJkoDya 701 

Szikra — 

Szikszay — 

8zik>zftjr-KÍB 702 

Szikszay  (azikszói) — 

BzikHzay  (gz.-njlaki)        .      .     „     .  — 

Szikszay  (ez.-klrál^i)      .     .     .     .  703 

Szikiuy  (n.-bánjai)       .     .     .     ,  — 

Sziksaaj  (gy.-f^árviri)        ...  — 

Szikszó — 

BzikoUr — 


941 

Szilidy 703 

Szilády  (eell^nfalri 704 

Szilágyi  (boTOgazeghi)    ....  705 

Szilágyi  (az.-BOmlyói)     ....  708 

Szilágyi  (piakárkosi)      .     .     .     .  7tO 

Szilágyi 712 

Szilágyi — 

Szilágyi 713 

Szilágyi  (ezedliceaai)      ■     .     .     .  — 

Szilágyi — 

Szilágyi — 

Szilvi  (ákoafalvi) — 

Szilágyi  (kocaárdi) 716 

Szilágyi  (báró — 

Szilágyi  (vereaegyházi)       .  .717 

Szilágyi  (az-földvári)      .      .      .      .  _ 

Szilágyi  (radnötfai) — 

Szilágyi  ff.-hányaij — 

szilágyi  (ddzBi) — 

Szilágyi  ígogány  vár.)    .      .      .      .  — 

Szilágyi  (aepai  az.  gy.)  .     .     .     .  — 

Szilágyi-Nagy 718 

Szilák  .7 - 

Szilaasy  (piliai)    .     .      .     .  716  ^s  929 

Sailaaay 721 

SzŰay 722 

Siilcz — 

Sziller — 

Szilley - 

Szilva  (baroki) — 

Szilvágyi — 

SzilváaBy  (Cfleazeliczky)      .     .     .  — 

SzilváBBy 732 

Szilvay  (bellu  Btb.) — 

Szilvay 734 

Síilvay  (Gallovicfl) — 

Szily  (n.-Szigetbi) — 

Szily  (f.-szoporí)       .     .     .785  éa  929 

Szily 786 

Szily  fn.-enyedi) — 

SzÍDa  lásd  Sipa — 

SzincaÚ    '..'..'....  737 

Szindy — 

Szinydry — 

Szinyey  lásd  Merte — 

Sziny  láa  Ziny — 

Szira    ....  ....  — 

Szirbina 930 

Szirmay 738 

Szjnnienais 754 

Szita  Caalfai) 751  ^b  930 

Hzita  lásd  Zita 756 

Szivák — 

Szivy   '.'..'..'.'.'.'.  Ihl 

DiB.1izedOyGoO<^lc 


942 

SskacsiD;! 767 

Szkalka .  758 

SskáiosT — 

Ssklár 759 

Szkaba       — 

Satáhigli — 

Silábur — 

SíUdek     ........  760 

Szladovich — 

Bzlama — 

Salatónyi — 

SzlAvik 761 

Szlayikoveca  ■ — 

8»14vy 761  €=8930 

Szlobodnik 76^ 

Szlopnay '    — 

Szlopnay 766 

SzlOBzir — 

gzlotta — 

Szlaba — 

Szluka 769 

Scmatbana — - 

Szmetana — - 

Bzmertich 770 

Szmidek    .     .  — 

Samit  (Kovíob) - 

SzmitEiek - 

SzmodisB 711 

SzmreCBáoyi — • 

Szmitnik 77S 

Szobek(báró} 

Szobi  Szálai 

Szobon^a  

Szoboulai  Tóth 776 

Szobi 777 

Szocbor     — 

Szodorav  .....      ...     — 

Szóija  (Szab* 788 

Síokolay — 

Szokolúezj — 

SzokolT  (Bzokoli  Btb)      ....  786 

Szokoly 790 

Szokoly — 

Bzokolyay — 

Szoldán .     — 

Szolga  {Targraíi)      .  .     .     .     — 

Szolga  rvárfalvi) 791 

Saolaoky — 

Szomay — 

SzOmbath — 

Szombatbfatry — 

Szombatbalyi 796 

SEombatfay  (Kies) 797 

Szombathy 798  ée  980 

Siombathy  Cseh 602 

Ssombathy  (páterfalvi)  .     .     .     .     — 
S^Omoldy — 


Szomódy  (Hetei) 803 

Szomor — 

Szomordoky — 

Szónay       — 

Szonda      — 

Szondy 804 

Bzondy      — 

SzoDgor     — 

SzoQtagh — 

Szontd 840 

SzopOB — 

Szorid — 

Szotócsky — 

Szotyory 84l 

Ssovátby — 

SzöoB — 

Szöo* 842 

SzScs  (n.-emyei) — 

Sz{!es  (k.-Táaárhelyi)      ....  843 

SzöCB  fköröBi) — 

Szűcs  (zetelaki) — 

Szac8(ol4hfaivi) — 

SzBcB  (koloevári) — 

SzÖCB  (n.-Táradi) — 

Saöce  (dávai) 844 

SzScB  (kovásinai) — 

StSgjéíiy — 

Szfike 860 

Bi«ke — 

Szőke  (pí(erfalvi) 851 

Szőke  (gelenczeij — 

Szőke  (magyaroBÍ) — 

Szőlincaey — 

Szöllösy — 

SzőtlŐBy  (h.-Bzeil«BÍ)      ....  852 
Sz5UbBBy(ii.  ssSIlfiai)     .     .     .     .     — 

Szöllösy  (Dévai) — 

SiBllöay  (Szabi 868 

Bzönjí  (Bogyai) — 

SzBnyi  (Nagy) — 

SzitrcBey  (Szílrcaei) — 

SzOrcBtíki — 

Szttréoyi — 

Szövdrdfy 866 

Sztánkay - 

Sztaakó — 

Sztaokócsy — 

Sztankóczy — 

Sztaokovánazky — 

Sataoyó 857 

Sztáray  (gr4f) ~ 

SztarikoVBSky 871 

Sztiniay — 

Sitirok      ........— 

Sstaroveczky      ......    — 

SztarBy — 

Srtary _^.     .  87S 


Sitekbló    .     . 
Szto^a  (bárd) 

SztoJKDOTÍCB     . 

SstopkoTÍcz    . 

Sitnkü      .      . 

SatiakouicEkjr 

SstrftDyaTBik; 

Sztránjftj 

SitratimiroTich 

Sitr&aiftj  Láed 

Sstriha      . 

Sitrisics    . 

Sítrittey    , 

Sstrogy 

Satrokáf    . 

Sztmcz 

Bztnihár    . 

Bitaparich 

Simpavizky 

8>tDpniczk7 

SzQbHk^ 


Strázaay 


ichodolazk; 
Saucaáky  .  . 
Szueaánasky  . 
Szncsánji 
StneaicB  . 
Sabdr  ■  . 
SznbánTi  . 
Baohay 
SsniliiiTi     . 


943 

i  Saűló  (eiűlói) 889 

í  Sziiló  T.  fiaúlló — 

1  Sznlyú        690 

-  SznljovBzkj  láad  SirmieneÍB     .     .     — 

-  Bzomeraj  " — 

-  Sznayogb  (jeszeiuozei  bndvtini)  .  — 
i  Szunjogk  (Sznnyogdí)  ....  896 
3  SRttcB(bantcBkai) 899 

-  Szüci  (mk.  Balogb)  .,,,,— 

-  8zܫ8 900 

-  SzUci   _ 

r  Sztics  (Caecee) — 

-  8z«M  (Katy) — 

-  Bzücs  Szabó 90] 

-  SaÜCTi — 

)  Szfik     ...  ....         90S 

-  Síüllö _ 

-  SzBrtey -_ 

-  Bittnzabó _ 

)  Saüry    _ 

-  StvBstíes 

-  Szvaty _ 

L  SiTJcaka 

-  6zTet«lazky 903 

i  SveticB \     , 

-  SevetlövBzky — 

-  SxToboda _ 

-  BiToboda 904 

l  Bzy _ 

í  Szyny 

»  Bxfn _ 


■DiB.1izedOyGoO<^lc 


Kiigazffandék  a  X.  kötetben. 


3.  jegyz. 

■uiLdenUtt 

atolaú 


BtlgtU 
KuUm  Eb  Éter 
bitokosok 

SaUuky  O  á  b  0  r  nsk 
Gábor 

8árm«giAghy 
BeUŰ-UzolDok 

Felafi  negyében 

Bokán 

orsziggySl^sen 

QjÜTgjr 

SienMfányi  Klárft 
II.  J&aoi  1170. 
1604. 

SófToldal&gh)' 
étkúton 
Belső  SzolDok 
pócaai  Nagy 


Kntus  Jttlianna 

birtokosok 

Salánky  M  ó  i  a  e  ■  nek 

Mózaes 

Sarmasághy 

Kömé  p-Saolnok 

Pel»tf-F«J^r  megyében 

Bokron 

kihaggandó 

mhalt  1866.  febr.  8 

braasai 

Stent-lTányi  Kate 

1770. 

1703. 
iklódi  Tholdalaghjr 
HetdroQ 
KOiép-Saolnok 
boraai  Nagy 


623-641  akÍbdkAlh>*détekki}<H>ai>aapaUkhan9a5--927.laj><m. 


fi.  a  tábláD 
7.      - 
IV.  Ublán 
r.  táblán 
V.  táblán 
végsőt 
7.  sor 
a  táblán 

16.  B«r 


tán 

István 

Bándor  ssUl.  1776, 

Sándor  szQl.  1776 
Veronka  ss.  1829. 
Ferenci 

éa  Paulina  ufiü 

Hona  sxUl.  1862. 

Ilona  után  tetndS 

1711. 

gróf 

Haria  után 

ét  iJ^nei  ulín  laendS 
Ágnes 
jelenleg 


I,  Ádám 

kihagyandó 
József 
szül.  177a 
gtinytfi 

1770. 

1831. 
Faancuaka 
A  n  r  é  1  i  a  teencUi 
Oabriella  ufll.  186S. 
Kati  BzüL  1864. 

Ab  1711. 

báró 

felhagftiidf 

meghalt 

Mária  A 

TOlt. 


ídüyGoO'ílc 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


DiB.1izedOyGoO<^lc 


I 


DiB.1izedOyGoO<^lc