(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal"

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this filé - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 

We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use of the filé s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 



at |http : //books . google . com/ 



hus Soi^y^.^ 




HARVARD 
COLLEGE 
LIBRARY 



Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



Digitized by VjOOQIC 



MAGYARORSZÁG CSALÁDAI 



ÉS 

NEMZÉKRENDI TÁBLÁfifiAL. 

— c®gy — 
IRTA 



-N^^^Öftj^t^ 





[^O ' V ■ 



KIADJA RÁTH MÓR. 



Digitized by CjOOQ IC 



^^ 



u J 



HARVARD 

lUNIVERSITYj 

LIBRARY 

SEP 27 1962 



PEST, 1860. NYOMATOTT BEtM£L J. ÉS KOZMA VAZULNÁL. 

Digitized byCjOOQlC 



Íj. 

Ii4b család. Mosón vármegye nemes osaládai közé soroz- 
tatik. 

liabancz család. Egyik N a g y nevezetű családnak szokás- 
ból rajta maradt mellékneve. (L. ezt.) 

liabas család. Zemplin vármegye czimerlevetes osaládainak 
egyike ^), 

liábathlani család. (Lábathlani f.) Komárom megyében 
fekszik Lábatlan magyar falu , melyr61 e kihalt család nevét vette. 
A család foltttnése a XV. század közepére a Mátyás király korára esik, 
midAn Lábathlani Mihály már Csongrád vármegye f6ispánja volt. 
Ennek fiai János, László, Gergely és Miklós 1458-ban 
zálogozimen nyerik Mátyás királytól Kecskemét városát ötezer arany 
forintért , azonban e birtok tólök 1486-ban Peero özvegye Margit és 
ennek fia által visszaváltatott ^> Mihálynak fiai közül Gergely 1444- 
ben esett el Várnánál '), hol unokaöcscse II. Gergely fogságba került, 
de késóbb megszabadulván, 1458*ban már Világos vár egyik kapitánya 
volt, midÓn Szilágyi Mihály ott óriztetett. 1460-ban esett el Posasin- 
. nál •). 

János 1495-ben székelyek ispánjául iratik. 

László nak a már emiitett II. Gergelyen kivül gyermekei még : 
Miklós, András, Dorottya, Borbála, Katalin, Or- 
solya, Hedvig és Veronika. 

') Szirmay C. Zemplin noi top. p. 114. 

*) Keoskemét városát elóbb Peero János fökinostámok biria, azonban 
izámadásilag adói maradt még Mátyás király atyjának Hnnyaiii Jánosnak , ez 
okon jutott Kecskemét Mátyás király kezére , ki oly kikötéssel adá a Lábatlan 
osaládnak, hogy azt akár 6 , akár Peéro áartgyB vagy annak áai Miklós és Ger- 
gely visszaválthassák. 

•) Gr. Teleki J. Huiyadiak kora L 450. 

^) Pethó G. krónikája 82. lap szerint li66-ban. 

!♦ 



Digitized by 



Google 



4 Labodás — Lábody. 

Ezek közül A n d r á s , ki Baranya megyei Kis-Harsány és Szent- 
Tamásról irta elfinevét 9 1483-ban Sáros és Sztropkó várak kapi- 
tánya ') és Zemplin vármegye főispánja volt '). A. leányok mily csa- 
ládokba' mentek férjhez, a táblázat matatja. 

A család nemzékrende ^) következ6 : 

Lábathlani Mihály 
esoDg^di főispán. 



László Gergely Miklós János 

1465. tl444. t 1459. 

I trencséni fóispán. 

Gergely Miklós András Dóra Bora Kata Orsolya Hedvig Verona 

világosi sáros! kap. (Majthény (gasafói (Beclieri (Bajony 

kapii 1483. Zsigm.) Vakarosin Péter) Miidós) 

+ 1460. Péter) 

A család utolsó férfi ivadéka volt Grj^rgj^ (kinek a fia? nem 
tudjuk). Ennek és a Verbficzyeknek magvaszakadtán 15ő8-ban nyerték 
Lábathlan falut Istvánffy Miklós , Rácz máskép Ratkovioh Pál , kik a 
királyi adomány folytán nevezett birtokba be is iktattak ^). 

liabodás caaláiL Ilynevü nemes család 1688-ban Trencsin 
megyében Csoklóczon lakott, azóta ott semmi nyoma ^). 

KJkbody csalAd. 1 688-ban e család Trencsin megyében Nagy* 
Csemán lakozott , azonban innen Hont vármegye származott , való- 
szinüleg Lábody P á 1 személyében , kit Lábody István és Mátyás- 
sal és másokkal 1727-ben Belosovics Boldizsár és mások idéztet- 
nek ^) 1751-ben leszenyei Nagy Francziskától született Sárváry Far* 
kas és érdektársai Lábody Pálnak neje leszenyei Nagy Julianna stb. 
ellen tiltakoznak a végett , hogy ezek Trencsin megyei alsó- és fels0- 
csocholnai jószágukat elidegeniteni akarák ^). 

Az 1727-ben él6 Lábody Pálnak ivadéka Hont vármegyében né* 
hány izén igy sarjadzott le : 



LehoQiky A. Siemmai H. 22a — Budai Fer. Polg. Lex. II. köt. 504. 
lapjin, ki Andrást II. Gergelynek fiátU (ndly alapon) irja , nem tudjok , mintán 
az itt közlött nemzékrend szerint Lászlónak fia volt. 

«) Wagner C. Diplom. C. Sáros 189. 190. - Gr, TeWá J. Hmiyadiak kora 
XII. 256. lap. 

*) Snrmay C Ztnplin aoi top. 247. 249. noi. hisi 40« 41. 

*) GaneaL Anthenl iom. L 

') Fényes B. Komárom vánm 182. lap. 

^ Szoniagh Dán. közléséből 

^ Szentbenedeki Convent Faso. 186. Nro. 5. 

*) Ugyanott Protoool. DD. p. 179. 



Digitized by VjOOQIC 



lAliM sa — LaeMy. 



Lábody Pál 
(Szegesdy Mária) 



Ifltváu Judit 

(Buday Zsuzsa) (Bakalár János) 



József István 

Hont megyében a család tagjai a legutóbbi idfikig kisebb megyei 
hivatalokat viseltek. így Lábody Gábor 1839-ben alszolgabiró volt, 
S2uiletett 1796-baD, meghalt 1856. jul. 4-éD , kora 66. évében Sirakon. 
Imre 1842-ben alügyész. 

Tán ugyan e család ivadéka volt , habár neve Írásában egy betű 
különbség van: Lábady Ádám 1760-ban Csongrád vármegye alis- 
pánja. 

Iiabos«a család. Gömör vármegye czimerleveles családai 
között említtetik 0- 

EiahoMtykwk család. Szintén Gömör vármegye czimerleveles 
nemes családai közé soroztatik ^). 

liabftánszky ctalád. Iratik néhol neve Lapsánszkynak is. 
E nemes családdal 1688 — 1689-ig Árva megyében találkozunk ^ a hol 
is Labsánszky János Árva uradalmi igazgató volt ; 1705-ben pedig 
Árva megye részéről Priloszky Pállal együtt követ Bercsényihez. 
1707-ben pedig mint Rákóczy Ferencznek biztosa tisztújítást tartott 
Árva megyében. 

1690 ben már Trencsin vármegyében b Beczkón emlittetík a 
Labsánszky család , és ugyan ezen megyében 1721-ben Tamás nevét 
leljük a nemesi összeirásban '> 

liachmayer csal&d. Lachmayer Mátyás 1797-ben I. Fe- 
rencz királytól nyerte czimeres nemes levelét. Czimere : a paizs arany 
udvarában fehér lovon vörös nyeregtakarón ülft kék magyar ruhás 
vitéz, jobb kezével kivont kardot tartva. A paizs fólötti sisak koronáján 
zöld zászló leng ; és két oldalról két fekete sas-szárny arany lábakkal 
látható. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *). 

lAkCmny család. (Folkusfalvi.) Mint elfineve id sejteti, Turócz 
vármegyei nemes család , elterjedve Sjemplin vármegyébe is, hol e szá- 
zad elején Máczán , Hegyiben és Füzesséren a közbirtokosok sorában 
áll *). 

') Bartholomaeides C. Gömör p. 145. 

*) ügTEnoit. 

') Szontagh Dan. közlése. 

*) Adami Souia gentil. iom. VI. 

^) Snrmay C. Zemplin not. top. 371. 3. 6. 



Digitized by VjOOQIC 



9 liMMy — LaMki. 

Ismertebb tagjai az utóbbi idfikben Laosny Miklós táblabiró, 
ki Pozsony megyében Vístukon született 1776. dec. 7-én; — és 

Lacsny L a j o s h. ügyvéd szül. Nyitra megyében Verbón 1787. 
nov, 3-án. 

liaczay család. (Kis-Hindi.) Már 1552-ben Laczay János 
nevét Eger várának védői sorában találjuk ^). Az utóbbi idfikben Nó- 
grád megyékben a csontoroki pusztán birt Laczay Károly , ki 1857. 
december 22 én kora 47-dik évében halt halt meg. Nővére Laczay N. 
Beké Gábor hitvese. 

li&czay család. (Láczai f.) Zemplin megyének kihalt csa- 
láda, mely hajdan azon megyei L á c z a helységet birta. 

liaczkó család. Nógrád megyei czimerleveles nemes család, 
közbirtokos azon megyei Becske helységben. A czimeres nemes levelet 
1693 ban nyerte a család I. Leopold királytól , melyet Nógrád megyé- 
ben az 1726-ki nemesi vizsgálatkor Laczkó István és András 
mutatott fel. Jelenleg élnek Becskén Laczkó József stb. atyafiai. 

1727-ben Laczkó Pálnak hitvese Siraky Kata volt, kit többek- 
kel Belosovics Boldizsár idéztetett *> 

Laczkfl család. A Laczk, Laczkffi, Laczkófi nevezetű kihalt 
történelmi családnak, melyből Erdélynek vajdái voltak, igy állana 
Benkó szerint leszármazása : 

Apor László 
r 



Laczk László 
vajda iy7 --l318 

István András 

vajda 1345-1347. vajda 1352-1367. 



r 



Dénes 
vajda 1360 -1366. 

I — ' ^ 1 

István ♦) 
i^jda 1383. 

I ^ — I 

Jakab ' 

1405-1408. 

A *) csillaggal jegyzett Istvánt Benkő József irja Dénes fiá- 
nak , ellenben Budai szerint annak testvére volt , és ez István az , kit 
1398-ban Zsigmond király Horvátországban a kórös-udvarhelyi gyű- 
lésen lefejeztetett. 



*) Forgáoh Commeni 87. 

') Szentbenedeki Convent. Fasc 136. Nr. 5. 

•) Bcnkö Transylv. geneal. I. 176. 



Digitized by VjOOQIC 



Laeitevles — Lacu. V 

Ellenben egy I405*ki okmányban i) Jakab nevét, ki akkor 
Thamasy Jánossal erdélyi vajda és szolnoki főispán volt, igy olvassuk : 
^acoiui fitíiu Lsehk de ZtuUhw^^ ; honnan ha több nem , annyi kivilág- 
lik, hc^y a Laehk , vagy Lachkfi osaládnak elóneve ,,S z a n t ó i^' volt 

liaealLOvieft család. Pest és Temes várme^e nemes csa- 
láda. Pest megyében Laezkovios Imre 1757-ben másod-, 176S-tdi 
1784-ig elsA alispán. Nejétfii kazsui Sughó Annától leánya Mag- 
dolna idősb Szlávy György hitvese volt. Imrének testvérbátyja 
László 1746 — 52-ben Bihar vármegye alispánja volt. Nejétől Tren- 
osényi Máriától leánya Julianna Vay Istvánné. 

Ugyan e család ivadéka volt Laczkovics János kapitány, ki a 
Martinovics-féle összeesküvésnek lévén részese, 1795-ben Budán le- 
fejeztetett. 

Ugyan e családból származott L. György, Pest megyének 
17&7-ben másod-, 1798— 1810-ig első alispánja, utóbb udvari tanácsos. 
Meghalt 1826. június 13-án, kora 77-ik évében. Eltemettetett Szent- 
LArinczkátán. özvegyen hagyott nejétől gr. Buttler Francziskától 
maradtak gyermekei József nádor huszárkapitány, Miklós a ná- 
dornál hivataltiszt. 

Laczkovics János volt Temes megyei követ és váltótörvény- 
széki ülnök, született 0- Aradon 1804. január 15-én. 

V^re ugyancsak e család ivadékát mutatja föl a következő tö- 
redék nemzékrend: 

Laozkovicf László 

I "" 1 

Johanna János 

(Csiba Mihály) (Beniczkj Teréz) 

I — ■ ^^- — I 

Anna Janka 

(Rakovszky Ferenoz) (Csák JózseQ 

1790. tóján. 

Laczkovics család bir Zemplin vármegyében is Nagy- és Kis- 
Czigándon '). 

liaiczo máskép Eiadlslaides csal&d. E nedies családdal 
már 1666-ban találkozunk Trencsin megyében Okrut helységben, hol 
mai nap isazOkruczky családnak egyik ága Ladislaides néven 
ismeretes. Ezen Ladislaides nevezet azért igényelt külön folemli- 
tést, minthogy Ladislaides néven (mint alább láthatjuk) egy ettől 
különböző czimeres nemes család is ismeretes. 



') Zylvasi Iránnak a Nopisa osalád egyik ősének részére keli adomány- 
levélben. 

") ÖzŰTBiay C. Zemplin nói. iop. 330. 



Digitized by VjOOQIC 



8 Lattmj — Láday. 

liaezy csal&d. Laczy János 1719-beQ III. Károly király 
által nemesittetett meg ^). 

Gzimore apaizs kék udvara egy vizirányos SEelemen által, melyen 
három píros rózsafej van, kétfelé oszHk, az alsó osztályban a jobb oLásl 
felé egy ftitó szarvas látszik. A paizs fólötti sisak koronájából két ki< 
terjesztett fekete sas-szárny között arany királjpálcza álL Foszladék 
jobbról ezüst* vörös, balról arany-kék. 

liddányi család. Ladányi Gergely 1802-ben I. Perencz 
királytól nyerte ozimered nemes levelét. Czimere négyfelé osztott paizs, 
az első és negyedik osztály fekete udvarában egyfarkú arany oroszlán 
ágaskodik, elsó'jobb lábával kormánypáiczát tartva; a második és har- 
madik osztály kék udvarának alján fehér folyam fölött fehér galamb 
repül, piros csórében zöld gallyat tartva. A paizs fölötti sisak koronájá- 
ból kékruhás magyar vitéz emelkedik ki , fejét prémes vörös kalpag 
födi , vállán mentéje panyókásan függ le , jobb kezében kivont kardot 
tart ; két oldalról két kiterjesztett sas-szárny keríti , a szárnyak közül 
a jobb-oldali vizirányosan arany-fekete, balról kékezüst. Foszladék 
jobbról arany-fekete, balról ezüst-kék *). 

Ladány nevű család Gh5mör és Szabolcs megye nemessége so- 
rában említtetik Fényes E. Geographiájában ; azonban az is megjegy- 
zendő, hogy Ladányi névvel hibásan gyakran a kórös-nadányi N a- 
d á n y i család tagjai is neveztettek történeti könyveinkben. 

Ladányi Albert Tarczalon reform, lelkész volt , de e hivatalá- 
tól 1690-ben megfosztatott »). 

liadányi CMl&d* (Tompaházi) Ezek közül József 1815- 
ben Doboka vármegyében pénztárnok. Tán szintén e osaládbeli L. 
György is, ki Sólyomkói birtokosul iratik. 

Ladáry csal&d. Ladáry Imre 1746-ban Mária Terézia ki- 
rályasszonytól nyerte czimeres nemes levelét *). 

Czimera: a paizs kék udvarában zöld téren egyik lábán álló daru, 
másik lábában kövecset tartva. A paizs fölötti sisak koronájából két 
kiterjesztett sas-szárny nyúlik ki , a jobboldali fehér , a baloldali kék. 
Foszladék mindkét oldalról ezüst-kék. 

Láday csal&iL Közülök Láday József Krassó megyei zsidó- 



*) CoUeci herald. Nro 401. 
' j Adami Soata gentil. tom. VI. 
*) Szirmay C. Zemplin. not. top. 152. 
•) Colleot. herald. 



Digitized by VjOOQIC 



Ii««Í8|aMM - Iia4lirér. • 

vári jegyzA , 1840. május 2-áii Alsó-Fejér megyétfil nyert nemesi bizo- 
Bjitvánját Krassó megyében azon évi július 22-én hirdetteté ki *). 

Ladtolaideft család. Trenosin és OOmör megyei nemes csa- 
lád. Czimeres nemes levele Trencsin megyében legelőször kihirdette- 
tett 1727-ben Motesiczky István volt elfibbi földesura szabadelbocsátó 
levele (n^numissionalis) mellett. 1744-ben Ladislaides Kerestély 
ujolag czimeres nemes levelet nyert Mária Terézia királyasszonytól ^, 
mely még azon évben Trencsin megyében kihirdettetett. E czimeres 
levél szerint a család czimere egy balról lefelé jobbra rézsútosan két- 
felé futó vonal által ezüst és kék udvarra osztott paizs ; a paizs alján 
zöld téren egy ])ej lovon sárga nyeregtakarón tilö vörös ruhás magyar 
vitéz száguld lábain sárga csizma, fején prémes vörös kalpag van, jobb 
kezében kivont kardja hegyén levágott vérző törökfejet tart. A paizs 
íblötti sisak koronájából szintén vörös mezű magyar vitéz nyúlik fel, 
oldalán fekete kard, jobbjában három búzakalászt mutat. Poszladék jobb- 
ról ezüst-kék, balról arany-vörös. 

Nevezett Ladislaides Kerestély (Christianus) még 1748-ban 
a Trencsin megyei nemesi összeirás szerint sz. kir. Trenosin városában 
székelt 1768-ban ismét Kerestély, és már fiai Pál és János 
Trencsinben, Ágoston Turnán lakósokúl emlitetnek ^). Később e 
megyében nyomaik nem lelhetők. 

liadtvér csal4d« (Vagy Lativér.) Trencsin megyei czimeres 
nemes család ^). Közülök leginkább Illés ösmeretes, ki mint zolnai 
evang. lelkész 1647-ben czimeres nemességre emeltetett, és ekkor 
Trencsin megyében czimeres nemes levelét kíhirdetteté. Ennek Zolnán 
született fia szintén Illés eperjesi hires evang. tanár volt, ki az ágos- 
tai vallású magyarországi oskolákba Comenus rendszerét behozta. Két- 
szer száműzetve az eperjesi CoUegiumból , időközben ateplai, később 
a tiszóczi egyházközségekben lelkészkedett, sőt Schasburgban is tanár- 
kodott, mig végre 1686. april 2-án Eperjesen mint tanár halt meg, 
és igy Caraffa boszuját kiketrülte. Tőle több rendbeli tudományos, főleg 
vallási értekezések maradtak fenn. Ugy látszik , hogy ezen család 
azonos azon Ladivérekkel , kik czimeres nemes levelüket 1658-ban 
Trencsin megyében kihirdettetvén , azt a megye levéltárába megőrzés 
végett letették. 

') Krassó megyei levéltárból. 
*) Colleot. herald. Nro 123. 
«) Szoniagh Dániel közléséből. 
•) Ugyanattól. 

Digitized by VjOOQIC 



la 



liMtaióezy ^ IíMobjI* 



liadHiöczy csal&d. (LadmiSozi f.) A Ladmóczy vagy 
Ladamóozy család Zemplin megyében birta hajdan Ladmóoz 
(vagy Lagmócz) helységet , már a XV. száo^ban emlittetík közülök 
Ladmóozy Miklós a Semsey család beiktatásánál mint királyi em* 
ber 0. Utóbb a család kihalt. 

liadó Cftalád. (Siketfalvi.) Székely törzsökös család^ melyből 
siketfalvi Ladó Mátyás említtetik Báthori Kristófnak 1579-ben kelt 
itélÓ 4evelében ^). 

liddócsy család. Zemplin vármegye kihalt nemes családai- 
nak egyike *). 

liadom&nyl család. Gömör vármegye czimerleveles nemes 
családai közé számíttatik ^). 

liadomérszky család. (Ladoméri.) Nevét és eredetét — 
ugy látszik — a Sáros megyében fekvő L a d o m é r helységtói vette. 
Czimere : a paizs udvarában egy férfiú, mely ölében egy kormánybotot 
tart Ugyanezen alak látszik a paizs fölötti sisak koronáján is. A család 
ismertebb tagjai L á s z 1 ó , ki 1720-ban élt, J á n o s 1760-ban a Tiszán 
inneni kerületi táblán szegények ügyvéde. István ugyanazon tábla* 
nak 1787-ben ülnöke volt. A legutóbbi idókben (1844.) Imre tábla- 
bíró, és a kir. táblánál szegények ügyvéde. 

liádonyi család. (Nemes-Ládonyi f .) Mint elóneve mutatja, 
Sopron megyei eredetű ; azon megyében fekszik Nemes-Ládony helység. 

Ismeretes törzse , kitól a családfa egy idószakig , tán a család ki- 
halásáig terjed, Ládony István deák (litteratus) , máskép Nagy-C!se* 
Q^etei István volt A családfa következő ^) : 



Istvin 



Pál 



Zsófia Mihály 
(Hollóay Fer.) 



Anna 

(1. tömördi 

Thulok Györgjr. 

2. petrinyei 

Horráth Fer.) 



Kata 

(Seöbör 

Sebestyén) 



Jözsa 
(Perneszy Fruzsina) 

István 

(1. Radeizy Hona. 

2. Bejczy Dóra) 

Lágd folyt a kSv. lapon. 



Szirmay C. Zemplin. noi top. 87. 283. 

') A n. székely nemzetnek oonstitutioji. 272. 1. 

■) Szirmay C. Zemplin not top. 84. 

*) BarÜiolomaeides C. Gömör p. 145. 

Ó Geneal. authent. II. 



Digitized by VjOOQIC 



Litfért - LáMb ü 



letván hi a tnkó laj^n, 
(1. Radetzy Ilona. 
2. Bejczy Dóra 



Bora Magdolna István János Kata Orsolya Józsa 2-tól 

(1. Bottka prépost, f (Batthyány (1. Eördögh (Ányos György 

Ferencz. f Farkas) Lajos. Zsófia) 
2 Eí'.rdögh 2. Joó i^^-'^^ 1 

György) László) ^^^ 

Ijaffert család. (Báró.) Eredetét Németországból veszi , hol 
Uannoverában és Mecklenburgban most is három vonalon él a osa* 
Iád '). A magyarországi Laffert családot Laffert Antal alapitá , kit 
az 1729-ki országgyűlés 48-ik törvényczikke vett be a honosított csa- 
ládok sorába. Ezen Antaltól néhány izén a leszármazás igy kezdett 
folyni : 

Laffert Antal 
(Dessewffy Róza) 

I --^ . 

Ignáoz 



Adél ina Mária 

(gr. Berényi Miklós) 1 1821. mart 21. kora 20. 

(Scala Ferdin. cs. k. kapit.) 

1730-ban leljük báró Laffert Ferdinándot mint kamarai tanácsost. 

1808-ban báró Laffert V i n o z e a Ludoviceára 20(X) forintot ád 
azon évi 7. törv. czikk szerint. Ez tán fia volt Ignácznak^ és Vinczének 
tán fia a következő 

Antal^ ki az 1844. országgyűlésen a felsó táblánál vett részt. 

liaicli család. Laich János-György sz. kir. Pozsony vá- 
rosa vámosa, kinek — mint a czimeres nemes levél mondja — már 
eldödei nemesek voltak , de erról leveleik az idfik viszontagságai közt 
elvesztek, — ujolag 1717. mart. 8-án Bécsben kelt czimeres levélben 
in. Károly király által a magyarországi nemesek sorába emeltetett '). 

Czimere : a paizs kék udvarában zöld dombon fészkén üló, fejével 
balfelé néző , és három fíát melle vérével tápláló pellikáa A paizs fö- 
lötti sisak koronájából egy balra forduló pánczélos, sisakos vitéz nyúlik 
ki , jobb kezében oldalánál íjjat , bal kezében pedig hegyeikkel fölfelé 
három nyilat tart. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Az emiitett czimeres levél, melyet Laich J á n o s-Q- y ö r g y gróf 
Pálffy Miklós és gr. Kollonitz Ádám ajánlatára nyert, 1717. jun. 28-án 
Pozsony megyének Nagyszombathban tartott közgyűlésen hirdette- 
tett ki. 



*) Gothaiích. gen. Tasohenbuoh der Freih. H. 1859. 399. 
') Az eredeti oklevél szerint. Y. ö. Collect. herald. Nro 569. 



Digitized by VjOOQIC 



n haitáw - LaftüéM. 

A fóljebb emiitett Laicb J á n o s-G J ö r g j Pozsony városának 
utóbb nemcsak vámszedő pénztárnoka , de tanácsnoka és kapitánya is 
volt, de 1751-ben már nem élt. roidfin fiátLaich Ignáczot,ki elóbb 
a Ghillányi ezredben mint önkény tes katonáskodott , különösen a hadi 
dolgokban mutatott jártasságért b. Horeczky Miksa , és báró Haller 
Sámuel egyik föberczegnek ajánlották ')• Ezen Ignácz 1755. october 
24-én Stuttgartban Marienburgi Károly berezeg, s főparancsnoktól 
kapja a katonaságtóli elbocsátó levelet ^) , melyszerint az ennek pa- 
rancsnoksága alatt állott buszároknál negyvenkét hónapig mint őr- 
mester szolgált Ugy látszik, benne e család kihalt 

lialtner család. (Vecseházi.) Laitner József és János 
1809. mart. 31-én Krassó megyei Vecseháza helységre nyert ki- 
rályi adománylevélnél fogva nemesitettek meg, és nemességük nevezett 
megyében 1810-ki october 22-én hirdettetett ki. Az adományszerzőnek 
fia J ó z s e f Krassó megyében szolgabíró volt, és szintén vannak gyer- 
mekei. 

liajcil&k család. Ismeretes közülök Lajosák Ferencz, ki 
1825-ben rosnyói , innen 1827-ben nagyváradi latin sz. kath. püspök- 
Meghalt 1843. május 5-én. 

Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobboldali vörös 
udvarban két galamb repked , a baloldali kék udvarban két zöld kigyó 
látszik függő irányban. A paizs- fölötti sisak koronáján három strucz- 
toll leng. 

lidjos család. (Baróthl) Maros-széki székely család, melyből 
Lajos Imre 1815'ben azon székben dulló, János 1848-ban ugyanaz 
ugyanott. 

lidjos család. (Szatsvai.) Háromszéki székely család, melyből 
János ezredes, és az 179y2-ki erdélyi országgyűlésen kir. hivatalos 
volt; Elek ugyanazon, valamint az 1792- és 1810-ki országgyűlésen 
szintén kir. hivatalos. 

Lakács család. Gt^mör vármegye czimerleveles nemes csa- 
ládai sorában áll ^). 

liakaCli család. (Zokoli.) Kihalt régi család nevezete *). 

liakatos család. (Csik-Szentsimoni.) Csikszéki székely ere- 
detű család ; ősi lakhelye Csik-Szentsimon , honnan egy ágazat Bihar 



') és ^ szintén az eredeti okmányok után. 
') Bartholomaeides C. Gömör p. 145. 
*) Kaprínai Dípl. IL 447. 



Digitized by VjOOQIC 



LiMts — LaiiaMr* 11 

vármegyébe tdepedett , és ott találjuk Ferencz, Alajos és Be- 
nedek testvéreket, Krasznában pedig Jánost 

Ezek közül Benedek (lak. Szalontán) birtokos Sarkadkereezt- 
úron. Ferencz Biharban szolgabíró volt ; fiai Imre, Ferencz, 
János, László, időnként szintén ott szolgabiróságot s egyéb me* 
gyei hivatalt viseltek. Jánosnak (lak. N.- Várad) nejétfii Ferdényi 
Unitől fia A n t a 1 és leányai vannak , és birtokos Kabaláspatakon, Cú- 
gányfalván és Ugrán. 

Alajosnak szintén vannak gyermekei. 

Benedeknek fia Károly Békés megyében hivataloskodott, és 
leányai vannak : Lestyán Károlyné, és Toperczer Sándorné. 

A Szilágyságban lévő ágból János megyei törvényszéki ülnök, 
és 181% -ki erdélyi országgyűlésen Kraszna vármegye követe volt, fia 
Alajos fószolgalnró volt ; nejétói Dobai Veronától utódai C 1 a u d i a 
és jgtelka maradtak. 

Lakatos nevű család Zemplin megyében is a nemess% sorában 
áU 0. 

liaktto család. Ilynevü családot Somogy vármegye nemes- 
sége sorában találunk ; és — mint az itt közlött adatok mutatják — 
két vagy több ilynevü nemes család is létezik. 

Az egyik alsószatai Lakits család, melynek alapitója La-* 
kits Pál 172d-ban nyert kir. oonsensust. 

A másik nemes-szakácsi Lakits család, melynek alapí- 
tója Lakits György-Zsigmond elAbb jogtanár, utóbb királyi 
tanácsos és Leopold-rend vitéze, ki Lakits Ádámmal oldalágoni rokona 
Lakits Ferencz részére Nemes- Szakácsiban birtokrészre nyert királyi 
adományt, és egyszersmind czimeres nemes levelet 1794-ben '). 

Czimere : a paizs kék udvarában kettósfarkú arany oroszlán , első 
jobb lábával buzogánjrt tart. A paizs fölötti sisak koronájából szintén 
oroszlán emelkedik ki , kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst-vörös «). 

• liackner esal4d. Bajorországból szakadt Sopronba , és azon 
első tagjában, ki magyar nemességet nyert , ki is halt. A család törté- 
nete ez: Titmaringi Sebestyén bajor polgár és aranyműves volt, 
ennek Anna nevű nejétől fia Ádám Sopron sz. kir. város polgára és 
tanácsnoka, és szintén aranyműves volt, nejétől az Aspongeni családból 



') Szirmay C. Zemplin. noi top. 114. 

^ Beküldetett 

•) Adami Soata gentíL tom. VI. 



Digitized by VjOOQIC 



14 LaMctfl - Lákjfi 

eredt Schiffer Borbálától fia Kristóf született Sopronyban 157Uki 
nov. 18-án. Tanult Csepreghen, utóbb Poduaban, hol 1591-ben jog- 
tudorrá avattatott. 1699-ben lett Sopronyban tanácsnok, 1603-ban biró, 
1604-ben pedig polgármester. A Bocskai-féle mozgalinak alatt Soprony- 
nak az ellenében védfije. 1600-ban Rudolf király által ozimeres levél 
által megnemesitetett ; de két neje közül egyiktói sem maradván fia, 
benne e család kihalt Meghalt 1631. dec. 29-én, kora 60-ik évében 0- 

Más Lakner család jelenleg is létezik , ezek közül István 
Pesten táblai ügyvéd, ebó neje Modrovbh Anna meghalt 1819-ki dec. 
13-án. Második nejétói fia Sándor született Pesten 1822-ben. A vá- 
rosnál igtatói hivatalt viselt , és az irodalmi pályán is működött , meg- 
halt ifjú korában 1847-ben. 

liakóczt család. Ugocsa megye nemessége sorában leljük 
Lakóczi Istvánt, ki e század elején Dabdczon közbirtokos ^. 

Lakos család. (Báró.) Ismeretes e családból Lakos János 
a Mária Terézia-rend lovagja , alezredes , ki a sopronyi nemes magyar 
társaság egyik alapitója volt. (1792.) Érdemeiért báróságot nyert, 
és 1829-ben a 16-ik számú IL székely gyalog ezrednél ezredes lett. Az 
irodalmi téren ismeretes .neve az általa irt „N á p o 1 y i 1 e v e 1 e k r ó 1^^ 
(az 1823. Hébében.) 

Lafcy c^Mlád. Ilynevü nemes családot Komárom, Vas és Bihar 
megyében lelünk ; sót már a XV. században Somogy vármegyében is, 
hol 1458-ban Laki Miklós Somogy vármegye albpánja volt '). 

Az ondódi Laky család egy ágának töredékben leszármazási 
táblája^) ez: 

Laky Sándor 

I : "^ ' — : — : — I 

Imre Boldizsár György László Krisztina 

r—^ 1 barát. (Návay Péter) 

Gábor 

' 1 

József Ferencz- Mikály István Dávid 

i ' ^ 1 t—-^ 1 apátúr. 

Imre Ferencz 



József 
1836: 



Elónevökról (Ondód ról) itélve, e osalád Nyitra megyei. 



L. Christophori Laokueri vitae oorrioulum. Ratisbonae 1714. 4-rét. 
^ Szirmay C. Ugocsa p. 1Ö8. 
») Kaprinai Dipl. II. 183. 
*) Perbeli genealógia szerint. 



Digitized by VjOOQIC 



LftlMk. U 

Eomarom megyében fekszik Lak helysége, melyben Laky ne- 
▼ezetö család már ^ XVII. században birtokos volt. 1613-ban Liaky 
János egy udvartelek harmadrészét Lakon Nagy Györgyúek adta 
élete fogytáig ^). 

1642-ben Laky János örökösei közt Lak, Vöste Komárom me- 
gyei, továbbá Hideghét Pozsony megyei helységekben birt részjószá- 
gokra nézve kölcsönös csere történik ^). 

1750-ben Laky István és Ferenoz és Pázmán János Lak 
helységbeli birtok iránt Röth Sándor ellen erfitlenitfi pert kezdenek. 
Továbbá 

163ő-ben Laky István Morócz Istváúnal Pajor János kihalásán 
Páth helységben és Tagyos pusztai birtokba királyi adomány mellett 
beiktattatik >) 

Ezen Komárom megyei Laky családnak nemzékrendét mutatja 

a követicesö táblázat : 

Laky Gergfély 
(ölög Erzae) 

Ádám Erzse 

t (Jankó János) 



Láczló JánoB 



Bálint Zsigmond Ádám Ferenoz 

I 

Sándor László József 



András Gábor Dániel Sámuel 

Vas megyei Laky család-ágazatból Laky Pál táblabíró , Laky 
Antal pedig fószolgabiró volt 1832-ben. 

Ezeken fölül találunk alistáli előnévvel Laky családot is, 
melyból alistali Laky Vincze 1844-ben m. kir. udv. kanozelláríai fo- 
galmazó volt 

A kihalt grebechy Laky családból pedig Laky G á ap á r a XVIL 
században Gyór vármegye alispánja volt ^). 

lialueli család. Laluch István 1685-ben I. Leopold király- 
tól nyerte czimeres nemes levelét ^). 



') Fényes £. Komárom várm. 107. 

^ Ugyanott. 

») Ugyanott 132. 195. 

•) Oklevél. 

*>CoUect. herald. Nr. 787. 



Digitized by VjQOQIC 



16 Lamaeskn — Lamberg. 

Czimere : a paizs kék udvarában zöld gyepen félig fekvfi helyzet- 
ben egy vörös ruhás , sárga csizmás , kalpagos lyiagyar vitéz látszik, 
mellette jobbról egy kett6sfarkú oroszlán rohanja meg , egyik lábát a 
vitéz lábára helyezve, a vitéz pedig bal kezével a földről félig felemel- 
kedve, jobb kezével az oroszlán elsfi bal lábát ragadja meg. A paizs 
fólötti sisak koronáján vörös mezű kar könyMiöl , aranymarkolatá kar- 
dot villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst^vörös. 

liamaeika c^salíd. 1658-ban találkozunk e családdal Tren- 
osin megyében Podhragyén, 1666-ban Hrabovkán, és 1721-ben János 
és G-yÖrgy családtagokkal Orechón Lamacska Önálló nevezet 
alatt , .és igy vétettek föl a nemesi lajstromba is. Későbben a nemesi 
összeirásokból kiderül , hogy hrabovkai székhelyén a Hrabovszky csa- 
ládnak egyik ágazata is Lamacska nevezettel él. 

liamberg^ csalid. Németországból eredt család , melybfil a 
múlt század másodfelében ketten nyertek hazánkban honfiusitást , ne- 
vezetesen 1764«ben (47, törv. ez.) gróf Lamberg Ferencz-Antal, 
és 179 I-ben (73. törv. ez.) gróf Lamberg Fülöp-József. Amaz 
elóbbi ága kihalván^ minket itt csak az utóbbinak ága érdekel. 

A Lamberg család, mely jelenleg is három ffivonalon Bajor-, 
Osztrák-, Morva- és Magyarországban bir és virágzik, osztrák eredetji, 
és magát egy 1177. táján elhalt Lamberg VoUradtól eredezteti Sza- 
kadatlan leszáráiazását az 1322-ben Bajorországban Mühldoríhál har- 
czolt L Vilmostól hozza le, mi mellózvén az oldalas leágazásokat, L Vil- 
mostól csupán nálunk indigenált ágazatot mutatjuk fel, mint követ- 
kezik : 

I. Vilm os 182g, 

' n. Vibnos 
Krainba vonal. 
(Pod-weini Diemuth) 



Boldizsár 
1414. 
(Apfalter Mamsoh) 




György Andiiás 



82^1. 1400. 1 1499. 



János Gergely 



József Gáspár bárók 1524-ben. 

ez dg hihali 0$tenegg% ág, f f 

i795-ben. 1624. báró. 

(2. Langin Margit) 

Zsigmond f 1619. ' 

(1. b. Fngger Signna Eleon. 
2. Meggaji A.-M.) 



Ld»d folyÍ0 a köv. lapon. 



Digitized by VjOOQIC 



I.imhfrti. 



n 



(1. b. Fngger Siguna Eleon. 
2. Meggao A.-M.) 



12 fio, et86 nejétfii öt, 
másodiktól hét . 



György 

I ^ ■ I 
8tb. 



János-AIbért 

(2. b. Küeaburg Eat». 

a ScKiffer Erzse) 



Jáiio»-Ferenos 
es 4f^ kiMi. 



9^ Jtfnoii-Albei^ 

1 1682. 

(U Oppel Jankk Bora) 

Ádám-Ferenoz 

C8. kir; kam. 

•xül. ie7a 1 1781. 

(b Hochburg A.-Mária) 

Ferenoz-Jóuef 

. OS. kir. kam. 

saifl. 1708 1 1791* 

(gr. Hoyoa M. -Teré2) 

- Fülöp.Józfef 
08. kir. kam. indigena, 
satü. 1749. 1 1807* 
(b. Lusinszky Bora) 



Ferenoz-Fülöp 

altábornagy 

szül. 1791. 1 1848. 

)Mpt. 28. 

(gr. Royos Carolina) 



Teréz 
ízöl. 1793. 



Rudolf 08. ktm. 

szftl. 1802. 

alezredes. 

(gr. Hoyos Teréz) 



szül. 1837. 



Eraestína 

szftL1829. 

(gr Széosen 

Antal) 



Karolina 
ssttL18aO. 
08. ndv. h* 



Ferenez-Imre 

szül. 1882. 

09. kir. kam. 

08. k. ómagy. 



Teréz 
SZ.1836. 



Ftilöp-Károly 
szül 1888. 
08. k. kat. t. 



Henrik 
szfll. 1841. 



Ezen ágon látjuk gr. Lamberg F ü 1 ö p-J ózsefet,ki 1791-ben 
njerte & magyarországi indigenatust ; neje báró Lusinszky Borbála 
▼olt. EttSI fia gr. P e r e n c z-F ü 1 ö p cs. kir. kamarás és altábornagy, 
és Alsó-Ausztriában az Ottensteini és Gilgenburgi uradalmak ura , ha- 
zánkban pedig a moori uradalom egyik birtokosa, ki 1848. sept. 28-án 
a -föllázadt népdüb áldozata 16a Gyermekeit a táblázat mutatja. 

Czimere a családnak négyfelé osztott paizs , az első és negyedik 
osztály rézsútosan négy ezüst és vOrOs mezfikre oszlik ; a második és 
harmadik osztály arany udvarában fekete vizsla arany örvvel. Aközép- 
paizs kék udvarában két egymás ellenében álló arany és ezüst pOttOs 
vadász-eb szintén arany örvvel látható. 

család. Élt a XVIL században Veszprém várme- 

2 

Digitized by VjOOQIC 



IS LaMMrtl^UiiMy. 

gyében ilynerflésaUd, nel^bm Lanbertí Istv&n 1606— l^IS-ban 
szolgabíró volt ^). 

Kambertt csaT&dt. Lamberti üamill grSf as^ ITd^ki or- 
siágg jűlásen nyerte magy a rorsz ág i ho nfiosi tását *). 

14011109 CMláA (LipócziO Twrócz megyei törzsökös nemes 
család, mely Lípovssky^nakie Íratott Ismeretes bdfileazonág, 
mely e század elejéii Árva megyébe költözött, névszerint Lamos Jó- 
zsef az árvái uradalomban kerületi ispán és nagyfal vai birtokos, kinek 
n^ fia mint honvéd küzdött az 1848-ki forradalomban ; névszerint 
Ede elSbb Árva megyei jegyző , jelenleg Bihar megyében Derecskén 
jegyz6, Vendel Rozsnyón szolgabírói segéd, Antal Alsó-Kubínban 
törvényszéki járulnék, és A 1 a j o s , és ezek iQabb testvérei A d á m és 
J e n 6 , az utóbU három a kereskedői pályán A család jelenleg is bírja 
Toróoz.megyében a lípóczi curiát *). 

Trencsin megyében 1728-ban és 17484)an Kocsóczon találkozunk 
e caaláddal ^ az utóbbi évben Kocsóczon Lamos András neveztetik* 

Gömör megye is nemessége Qoiába irt% a Lamos családot *). 

liawpei^t CMáiikÚ. Lampert János 1727. július 4-én Gyfir 
vármegyétől nyert nemességéről biaonyitványt, melynek alapján ro- 
kona Lampert István Fejér vármegyében is nemesül elismertetett 
1754-ben a midőn is Czeczén lakozott ^). 

1770'ík évi sept. 10-én pedig Lampert Ferencz kapott Győr 
vármegyétől nemesi bizonyítványt *). 

MjkncMMm eMl4d. Gitanör várm^ye czímetfleveles nemes csa- 
ládaí közé számíttatik "O- E század elején 1810-ben Lánczos Gáspár 
és György kincstári erdősíhivatalnokok voltak. — 1844. György 
és L a j o s hasonló hivatalban állottak. 

liánczy család. (Lánczí.) Abauj vármegyének egyik régiebb 
családa. Családi közlés hiányában róla oj^k annyit tudunk , hogy már 
1477.ben Himyadi Mátyás alatt élt Lánczy J á n o s ^}. 

A XVL században élt Lánozy Sebestyén, kmek (1586.) fia 



1608 : 16. - 1613 i 8. éfl 1618 : tó. iörr. oz. 

»)1792: 22. törv.cz. 

•) Stoiitae^ Dániel közlése. 

*) Bariholomaeides 0. aömör 146. 

«) ProtooQlL G. iJha-RegBlenns. 

*) Hivatalos Ériesitó 1860. 104. szállL 

') Bariholomaeides C. Gömör 146- 

^ Gr. Teleki Hunyadiak kora XII. 44 - 



Digitized by VjOOQIC 



liAMikriién^ - iuiertr. 19 

Láoczy János, ki Ifi^S-bán Abauj megye MolgáMrája volt ^), és ki- 
nek feledégétftl Üzk Zsófiától fia G-ytfrgy 1614-ben élt, leSO-bftn 
pedig Abauj ^i^egye k((vete és alispánja vdt *). 

E század elsA felében Ferenoz és József kir. táblai ülnOk(lk. 
Nevezetesen az utóbb emiitett József Lánozoú született 1763. mart. 
30-án; mint kir. tanácsos 1809-ben lettkiHayt táblai ülnök, utóbb 
hétszemélyes táUai biró.| sz. István király rend középkeresztese, és 
Békés várm^ye fiSispánja. 

Jelenleg saékiniyén Lánozon él Lánczy Jakab, kinek nejétÓl 
MariásyBfária^Szidoniától gyermekei: Gabriella, Emilia, Béla, 
Mária és József V 

lAncskröner család. Lanozkröner Dániel 1702-ben 
I. Leopold király által nemesitetett meg. Czíméró vizirányban kétfelé 
osztott paizs , a felsó kék udvaHban fehér ^yszarvú látszik futó hely- 
zetben , szarván zöld koszorú diszlik. Az alsó vöisös udvar arany ros- 
téllyal van födve. A paizs folötti sisak koronáján két kiterjesatett sas-. 
szárny között, melyek közül a jobboldali vizirányosan félig vörös, félig 
ezüst, a másik oldali félig arany félig fekete. Foszladék jobbról ezüst- 
vörös, balról arany-fekete '). 

lianda c^salád. Landa Zsigmond, György és Eras- 
mus az 1603-kí országgyűlésen iktattattak a magyarországi honfiu- 
sitott nemesek közé *). 

littnderer család. (Füskúti J Landerer János-Mihály" 
pozsonyi nyomdász 1797<ben szerzett nemességet , és Temes megyei 
Füskút helységre kir. adományt Fia Lajos pesti volt nyomdász Po- 
zsonyban született 1800. május 1-én. 

Czimere : a paizs kössepérM jobbra és balra domború — rézsúto- 
san levonuló két vonal, által bárom udvarra osztott vért , a jobboldali 
arany udvarban egyfejü fekete sas kiterjesztett szárnyaival látható ; a 
baloldali esüst udvarban vörös oroszlán ágaskodik , elsó jobb lábával 
nyitott könyvet tartva. A középső kék udvar alján zökl téren egy fehér 
folyam hullámzik , fólötte három arany csillag ragyog. A paizs iblötii 
sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között a leirt vörös 
oroszlán, körmeiközt nyitott könyvvel látható. Foszladék jobbról arany- 
fekete, balról ezüst-vörös ^). 

') Proioool. Ck)tt. Abwy. 

^ ügymaptt. 

•) Gblleot Hmld. Nro 773; 

*) 1608 ki 15. iörv. ez. 

*) Adami Souta gsntil. iom. YI. 

2* 

Digitized by VjOOQIC 



li&ndor cwilád. Nemes család jelenleg Ber^ , Árva , Arad 

megyékben, a Bánságbap stU Törzse Lándor Sándor^ ki 1464-ben 

kapja a czimeres nemes kvelet Mátyás királytól, 8 t61e a család köret- 

kezdleg saijadzik le > 

Láador Sándor 
1464. 



Lajos 
1479-beii. 



György 



Pál 



Zsuzsanna 



Miklós 

pofthamus. 

(Onnos JnliaBiia) 

^ Aiurt imT 



András 



Lórinoz 

I "^ 1 

Mátyás 
1Ö80. 



Katalin Erese 



A«. 



nes 



Sándor 
V. SandriD. 

1607. 



N leány 
(Tyopák IstTánné) 



János 

népnevezettel Tyopák. 

1618. 

' János 1640. 

vulgo TVopák. 

(1. Lovas Magdolna. 

2. Hódos Zsuzsa) 



András 
seous Tyopák. 



. Julianna 



Kata 



Ferencz 
1699. 



Mihály 

1680-1709. 

t 1767. Arvtíian 

kora 93. 
(Tyopák Zsófia) 



András 
szül. Dlhán 1709. 

t 17Ö1. 
(Tyopák Zsófia) 

Foiffi. köteih, tap§n. 



János 



József 
Pest vagy 
Soroksáron. 



András 

Dlhán. 

(Kondrák Kata) 

I 



András János József Zsazsa Kala 

(Selinga Kata) Váczon. (Kiszely Zsófia) (Danko Mih.) (BleszkayPál) 



János József Mária Zsuzsa 
(János-Jakab) 



Teréz 



Teréz András 

(Murin Tamás) (Murin Kata) 



János 
B.-Gyarmaton. 



Béla 



József 
(Bohleda Máría) 
i ^ I 

Jóvef 



>) Szontagh Dániel közléséből. 



Digitized by VjOOQIC 



Lándor. 



ti 



Andrái kiMMUiUmm. 
uül. Dlhán 1709. 

1 175L 
ITjwpék Zéöia) 



Andráf 

Anranrad. íaíii. 

tl797. 



Andris 



Mátyás 

DUián. 
(Postek Mária) 
I 



«Misef 

Pesten 

cnr. ögyréd. 



Pál 
1804. 



András Zsuzss Ann* György Kata Pál József 

Dlhán. iKoz^enka (Babották Dlhán. (Zsizsmao (Jányik Aradon. 

(Knrezm János) János) (Korenka András) Mária) (Kalinosák 

Kata) Kata) | Mária) 



András Pál György 
(Kalinka katona. 

Mária) 
f— ^^ 1 

János 



Mária 
(Havjár 
József) 



Zsuzsa 



János József 



Zsuzsi András 

(Konrád Mária 
Strbavi) 

1 ^ 1 

N.N. 



Ferenoz 
(Bohleda Kata) 

több. 



György 
(Breoska Anna) 

I ^ » 

több. 



János 
(Larída Dorottya) 



N. 
aBáasá^n 
uradalmi tiszi 



Mária János József András Pál 

(Zvostyák) (Bohleda f (Sztanko (Hobka Anna) 
Mária) Zsuzsi) 



Tamás Zsuzsa 
a Bán- (Sztanko 
ságbaiL András) 



Mária Anna 



András N. 



A törzs Lándor Sándoroak La j os nevű fia Borsodi Csabán és 
Felborcsán eladja birtokát Heleneus Benedeknek 1479-bcn. 

Miklósnak fia Albert Borsod-Csabai éís Uevesludasi birtokát 
lö22-ben eladja Thiba Menyhértnek. Albertnek unokája Mátyás 
Felben földjét eladja Balogh Mihálynak 1580-ban; unokája János 
csabai bírtokréazét elzálogitja 1613-ban Thorda Istvánnak. E János 
nagynénjének férjérfil Tyopáknak is neveztetett, és e családból gyakran 
házasodtak még az unokák is, és Tyopák névvel utóbb is gyakran illet- 
tettek. János unokájának Andrásnak fia Ferencz Ludasi birtokrészét 
1699-ben haszonbérbe adja. Testvére Mihály Árva megyébe költö- 
zött, és ott halt meg 1767ben kora 93. évében. Utódai két figyermeke 



Digitized by VjOOQIC 



után két ágra szakadván , aat egyik ág OSleg Pest megyében teleptflt 
meg, a másik ág Árva megyében és a Bánságban él. 

l«andts vagy liandler c«iUiM. E családból G' y r g y czi* 
meres nemes levelét Trencsín megyében 1679-ben hirdetteté ki; és a 
család tagjai Beczkón székeltek. 

L&üK család. Iiángl J tv á xlXI 18-baQ kapott czimeres nemes 
levelet III. Károly királytól , és ebben következA ezimert : a pun kék 
udvarában zöld téren jobbról ps\^ erdA áll » mellette ^gyrzöld öltdzetü, 
sárga csizmás és öves magyar vité:^ 411 > jpbb kezével tftrtott vadász- 
kürtjét fújva. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete 
sas-szárny között sárga tulipán emelkedik, ki Foszladék jobbrti a^any- 
kék, balról ezüst-vörös *). 

A család e r e det é t és nemzékrendét nem ismerve, azt éem tudjuk, 
e családból volt-e azon Láng Ádám, kinek nejétól Fehér Borbálától 
leánya Borbála Bathay Istvánná volt — ^ : 

lianfflét család. Báró Langlet Fülöp I715-))en nyerlj ma- 
gyar nonnusitást azon évi országgyűlés 186. törr. ezik' szerint. 

liangon család. Lángon János 1734-ben nyerte cziijíieres 
nemes levelét ^). Czimere : a paizs felsó tészéból jobbra és balra levo- 
nuló két rézsútosan domboruló vonal által háromfelé osztott vért, *a két 
felsó szögleti kék udvarban egy-egy ezüst csillag ragyog , az alsó kúp> 
alakú osztály ezüst udvarában egy piros szív áU , és abból jobbról :kék, 
balról vörös zászló leng. A paizs (blötti sisak koronájából kettAsíarkú 
koronás arany oroszlán e m e lk e dik ki ,- eM jobb lábával kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

liántos család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes csa- 
ládainak egyike ^). Trencsín megyében pedig aHidvéghy nemes család 
egyik vonalának saját vezetékneve ^). 

liányl család. (Kis-szántói) Ismeretes közültik J ó z ^ e f ud- 
vari tanácsos és kanczelláriai referens , a sz, István-rend vitéze ; neje 
Szent-Iványi Anna. kivel következő családot alkotott : 



Ck>lleoi herald. Nro 509, 

») CoUeci henJd. Nro 299. . 

*) Szirmay C. Zemplin. not. top. 115. 

*) Szontagh Dániel közlése. 



Digitized by VjOOQIC 



Mwi 



Láaji fómt 

(Szent-fvinyi Anna) 

I 11 i< A i , ^1 I I n 

Imre 
Ungh V. f óim 

t 18(8. 

l. gr. Oáky Máfí»> 



(KlobanMkylda) 



Gizella ^ 
(b. Perényi Gábor) 



Okiavia 
(Meie^OBky Lánl^} 



A táblán álló Imre 1822-ben Bihar megyei alispán, utóbb cs. k. 
kamarás , hétszeméljes tábla ülnöke ^ szent István^rend kis^keresztes 
vitézei Üng vármegye alispánja, 1850. után a pesti kerületi os. kir. 
{StOrvényszék osztályának elnöke ; meghalt Budán 1858. június 23-áii, 
kora 88-ik évébeo, és ott a várbeli sírboltba eltemettetett '). 

li&ny család (máskép Jacoby.) Szepes megyei eredetű 
GZimerleveles nemes család* Jacoby máskép Lány M á r t o n és neje 
Ulmützerin Erzse , és gyermekei 1666. deo. 17-én Bécsben kelt czime- 
res nemes levélben elAbi polgári állásukból (e statu ignobili seu civili) 
L Leopold király által nemeei rangra emeltettek , és nemes levelük 
Szepes vármegyének Lőcsén 1667« február 10-én tartott közgyűlésen 
hirdettetett ki. 

Gzimerük: apaízs 
kék udvarában zöldhal- 
mon piros lábú és cs6rű 
fehér galamb áll fól- 
emelt szárnyakkal, lábai ' 
alól három búzakalász 
emelkedik föl, melyek 
közül a legfelsibél-^imt 
látszik. Éhez e^gészen 
hasonló alak ismétUldik 

9t pMBS^ tOiOvw SlSaK KO* 

rooájáQ.Foszladék jobb- ,, 
ról arany-kék , balról 
ezüst. Az egész ozimert 
itt a metszvény b fól- ' 
tünteti. 




*) Pesti Napló 1818. jnnias ^-ki ssáro. 



Digitized by VjOOQIC 



M Lány. 

A család emiitett törzsem hinj Mártontól kezdve , habár 
nem teljes, de egy ágon máig letérjed^ osaládfa következfi : 



LAny MArioii 

1666.. 

(ülmlitoer Ense) 



, Kristóf 
1666. 



Urbán 

1687. 



Márton 



János 
Káposztafalváról 
Greniozre, onnan 
Poprádra költöz. 



Antal 

I , '^ , ' I 

Anial 

1723. 



Kristóf 

I. Jakab 
(Rozina) 



Márton 



János 
(n. Dorottya) 



Márton 
(n. Kata) 



Márton Pál 

szül. 1724. szül 1730. 
ns. bizony. 1773. 



Márton Jakab 

szül. 1722. szül. 1723. 



Sámuel András 

9ml 1728. stttl. I72a 
ns. biz. 1773. 



Mária II. Jakab János 

szül. 1724. szül. 1729. szül. 1734. 

Poprádon lak. 1773. 

(Czizer Erzse) 



György, 
szül. 1742. 



III. Jakab 

szül. 1752. 

(Than Kata) 



Sámuel 
szül 1757. 



IV. Jakab 

szül 1773. febr. 11. 

(Roxer Terézt 



y. Jakab Ferdinánd 

szül. Poprádon 1803 

Jegyz6 Leibiozon 1845. 



Henrik-Rudolf 
szül. 1844. 



Károly-Lajos 
szül Poprádon 1812. 
(Adriány Emilia) 
1 



György 
t 



iLvh 



TivadarrVictor 
szül. 1846. 



Arthur- Lajos 
szül 1849. 



A családfán a harmadik nemzedékbeli János Káposztafalváról 
Greniozre, és onnan Poprádra (mely máig is ez ág lakhelye) költözött, 
mint Mészáros (latinul Lan io), s tán innen a Láni név. Két fiától 
unokái II. Jakab, Sámuel és Márton Szepes vármegyétől 1773. 
mart II -én nyertek nemesi bizonyítványt II. Jakab 1750-ben 



Digitized by VjOOQIC 



▼ette n^l Czizer Erzsébetet. Ennek egjnk fia IIT. Jakab 1772-ben 
nősült Than Katával III. Jakab 1796*ban Roxer Terézzd. Ennek 
fia J a k a b-F erdinand és KároI y-L a j o s mindketten Poprádon 
születtek , amaz Leibiozí lakos , ez (t. i. Eároly-Lajos) Poprádon lakik, 
és 1836-ban n&sült Adriány Emíliával , kit61 gyermekei a táblázaton 
láthatók; mindketten 1845-ben Szepes vármegyétől nyertek nemesi 
bizonyítványt. 

Szepes megyében a másik ágból, mely Tótfalván székel, Fe- 
renc z 1838 — 1845-ben al- , utóbb íSszoIgabiró volt. 

Egy másik ág Szepesból Liptó megyébe Szén t-M iklósra és 
Hibbére telepedett ; ezekból István és József cs. kir. kapitányok, 
id Sámuel Liptó megyei esküdt, iQ. S á m u e 1 hites ügyvéd Szent- 
Miklóson ; mind a négyen élók. 

Ugyan e családból származott azon Lány 6- y ő r g y , kinek Ma- 
kovinyi Máriától fiai György és Tóbiás. 

ElónevérőJ Ítélve, mely K e s m á r k ról iratik , — szintén e csa- 
lád sarjadékául látszik lenni késmárki Lányi Sámuel, Erdélyben 
Felső-Fejér megyében árvaszéki biró 1843-ban j Károly Háromszé- 
kenmérnök, Sándor ugyanott adóM^tos , Elek iraok az 1848-dik 
előtti években., . 

liány csalid. (Máskép Teörök.) Lány máskép Teörök Illés 
és testvére Dániel 1609. nov. 22-én II. Mátyás királytól Pozsony- 
ban kelt czimeres nen^es levél által nemesitettek meg ^) , és czimeres 
levelük 1614-ben Turóoz megyében hirdettetett ki. 

A család czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobboldali 
osztály vörös udvarában hármas halmon fölemelt egyik lábában kö- 
vecset tartó daru áll ; a baloldali ,osztály kék udvarának alján fehér 
folyam hullámzik \ fölötte egyik íblcmelt lábával kövecset tartó daru 
áll. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 

A följebb említett Láni (vagy latinul Lanius) Illés (vagy 
Elias) a XVI. század elején evang. superintendens volt 

Qyermekei: a) Isák 1614-ben járt Wittenbergben ^}. b) Za- 
c h a r í a s szintén superintendens volt, fiaZacharias Trencsinben 
született, és 1659*ben járt Jenában •). c) Gergely szintén Wittem- 
bergben tanult, innen bitsei pap, majd 1620-ban Árva vári prédikátor; 



^) Az eredéit Aráalis N'ógrád várín. levéltárában. 
') Bartholomacide< Memória Ungparomm 119. Klein II. 
') Haan Lnd. Jena Hong. 17. 



Digitized by VjOOQIC 



inneB njevi, »Sljoii|t 1684beD^ s'Yégre br<9»iói klkész Í6&14>ea % 
d) Dániel hajeozi lelkész, fia Dániel Wittembergben taonlt, slegr 
útibb BeBzterozéo vdt lelkíés^ meghalt 166$beii *). Eúkatí 9zixn^ 
záá f^uk igy 411 : 

Láni Illés 
supermtendens. 



Isák Zaoharíás Gergely Dániel 

1614 nperinlindena 1651. haJMtipap. 



m-w^ 



-t Brezadí pap. 



Zacliaríás -— •r-r II. Dtóel 

1659. B#»iemMMkén 

tieeö. 

II. Daniéinak tán fia György , ki 1667-ben járt WHtemberg. 
ben »). 

Lani Miklós 1604-ben járt WHtembergben, és ie07-ben lett 
pappá *). 

Lani Pál Késmárkról való, és igy valósziíiüleg a fölebbi czimer* 
leveles szepesi Lány-ak sarjadéka 1749-ben járt Jenában , és ott as 
orvosi tudományokat tanulta. Meghalt 1766-lNkn ^. 

Tán szintén ezen Lány osalád ivadéka volt azon Lány Pál, 
ki 1696-ben Gömör vármegye jegyzóje , és 1711— 17lS-ban alispánja 
volt, szorgalmas történetbuvár és jelea jogtudós *> 

liányl család. Lányi Urbán , Jakab és Antal testvérek III. 
Károly királytól 1715-ben kaptak czímeres nemes levelet, mely QömOr 
vármegyében 1716. január 2-án hirdettetett ki ""y. 

liaptopatafcy család. Egyik ága a Lapispataki Zsegnyei 
(vagy Segnyei) régi kihalt családnak. Közös törzsük Comes Bodon, 
máskép Vejtih, Vejteh, vagy Voychich , kitÖl a származásrende •) kö- 
vetkező : 



Bariholomaeidei id. h. 122 

») UgTanott 130. 

Ugy»ott 168. 

*) Ugyanott 107. 

«) Haan L id. h. 64. 

*) B»rtholomaeide8 C. Gömör. 408. 419. 760. 

"O E családból igyekvék magái származtatni e század liarmadik üaed ti* 
zedében Lányi Ádám és György, kiknek atyjok Ádám, nagyatyjok pedig Lányi 
János Nógrád megyében Széoiényben 1728*ban esJamadiarmaster , ntóbb a 
▼ágó-izék bérlóje volt| honnan ,,niészáros^**nak is neveztetett 

*) Wagner Caroli Tab. Geneal. tab. III. 



Digitized by VjOOQIC 



■? F*^^'*^P^ * ' ^^^0Ww^ 



■ ■ A 



Miklds 



Kata 
(Mátézendr6i r 
kapHáaynem 



UMa 



(WárkoüTné) 



FttU^ 1361. 
dol^ispaiak, 



LorAnd 
de Zm^jt. 

I i ^ 1 ' I 

e$Mdnék 



Péter 
de Lai 

ié7ö: 

■ ■ ■ ^u 



Márton 
140a 



Jánoe 



Simon Zsigmood Jáno$ 

141S. 1435. (neje Aima) 

pozsonyi várnagy. 

Sebeelytn Miklőa HaÜ^ BaM^ 

14dá.^ (Bndan^r György) 

(Seben Julianna) 



Miklóe 

* Lapkpataki 

máflkép Bogdány 

r * ^ I 

László 

Tamás 
I U85. 



György Zsófia 



Erzse 

(Berihold Györgyné) 

1631. 



A törzs egyik fiától MikUstól, vakoimt Deasfinek fiáibél Lo- 
ráodtéla ZsegnybyoflMdádloBzármazása j61e, mdyeii maga helyén 
találunk. 

A Lapispataki családból megemlitendó itt Miklós a Sebcá 
JaUanna féije » ki két ixben pártolráii el Ulássló királytól testvéréhez 
Albert herozegbez^ eW Mtleoségeért kegyelmet nyeft , de a második- 
ért minden jószágát , s nevezetesen Sáros megyében Sebes várát is 
elveszte 1491'beii,ésaat Ulásdó király Casia városának i^jándákozá >). 

liApttoek CMii4d. Aezimeres nemles levelet Lapitaek Jánas 
nyerte, és azt 1624-ben Trenoéin megyében birdetteté ki '). 

I«apoft család. Borsod miében Lapos János 16134>en 
saolgafairó volt '). 

Tjenesin megyében Li^oa András 1660-ben Trenosin mq;ye 
íblkdéei veiére volt Tüuráozy Forencaoeel együtt^ és mindketten ttf rtf k 
fogságba estek *}. 

liáyl eMl&d. Bihar vármegye birtokos nemas ewaMdni so- 
rábui Oh már a XV.században, nevezetesen L^^i Tamás (Themas 

') Wagner DipL C Sáros. p. 76. 
^ Ssontagh Dániel közlése. 
Ő Okmány. 
*) Sioniagh Dániel közlése. 



Digitized by VjOOQIC 



t8 LapoMrét^ ~ Lasikár. 

de Lapus) Bödí Lászlótól Bibatelek nevű pusztát vévé zálogba y mely 

1483-ban már Tamásnak fia Láposi Péter kezén volt 0- 

liAposrévy család. Szintén kihalt család, melyből Lapos- 

révy Mátyás birtokos volt Nógrád megjrében Terbeléden. Második 

(nevére nézve ismeretlen) neje meghalt 1580-ban. T61e a leszármazás 

valószínűleg a család kihalásáig okmányok alapján következő : 

LapoMrévT Mátyás 

Ilona Menyhért Kata 

(Baloghy János) i— ^ ^ ,^ » 1581. 

1581 János András 

1681. 1Ö81. 

íJipy CMil&d. Hajdan Ugoosa megyében élt, és bírta a hason- 
nevű pusztát; 1416 ban Laápi Loránd fiát Miklóst a verbicziek 
zárták el '). 

liapsánflzky család. Lásd Labsánszkyca^ 

lAkMcan cmalkú. Lascan Márton 1542-ben nyert magyar 
honfiusitást az 50. törv. otik Bzerini Azóta hazánkban hire sincs. 

Laskay CMlád. (Zilahi) Szilágysági család, közűlök Sá- 
muel 1790/1 -ki erdélyi országgyűlésen Közép-Szolnok követe volt; 
királyi tanácsos és alispán 1815. körűL 

Károly udvari kanczelláriai lajstromzó 1848-ban) Sámuel 
pénztárnok 1848-ban, Lajos alispán 1847-ben Közép-SzolndL vár- 
megyében« 

Másik Laskay család el&ievét N.-Szaloniáról irja, ebbM 
József Erdélyben Alsó- Fejér vármegyében Wljegyzö , később alispán 
volt 

liaszgalner család. Laszgalner Mihály 17ő4*ben Mária 
Terézia királyasszony által emeltetett nemességre. 

Czimere: n^y részre osztott paizs, az els6 és negyedik osztály 
zöld udvarában fehér grif ágaskodik , első jobb lábával kimnt kardot 
tartva. A második és harmadik osztály ezüst mezejében fekete hajó- 
horgony ál). A paizs fölötti sizak koronáján a paizs fblötti sisak koro- 
nájából fehér grif emelkedik ki, kivont karddal. Foszladék mindkét 
oldalról ezűst-zöld •). 

liassBkár család. Trencsin megyei bírtdios nemes családok 
sorában áll. Az I748-ki Trenc^ megyei nemesi össaeiráskor Zsig- 

«) Gr. Teleki Hunyadiak kora XII. 248. 
•) Szirmay C. Ugocsa. p. 79. 176. 
•) Colicct. Herald. Nro 268. 
*) Szontagk Dániel közlése. 

Digitized by VjOOQIC 



mond fordul e]6li^€g7eIltúli járásban; Draskóozon pe^g Gáspár; 
1768<ban ismét Draskóozon a most nevezett Gáspárnak fiai iiászló 
és Elek. ~ 1803-ban Lázár és három fiai József, István és 
János, és Elek egyedül ^ kik mind Draskócson székeltek. V%re 
1837-ben Lázárnak utódai József két fiával Istvánnal és 
Jánossal; — valamint id. István fiaival Istvánnal és Mi- 
hályijai, nemkülönben János maga laktak a draskóczi birtok- 
ban, és ec utóbbi katonáskodott. 

Mi (tazdLöttetésben áll e család névhasonlatosságnál fogva a k5- 
vetkeaS családdal? — nem tudjuk. 

EMuŰLkrj caalád. (Laszkárí.) Hont vármegye neme^ csa- 
láda. Ti^ai megyei hivatalokat viseltek. Czimere : a paizs kék udva- 
rában fiait melle vérével tápláló pellikán. 

Laszkár nevű helység Turócz és Nyitra megyében fekszik, 
esek ^;yikér61 vette a család nevét és elónevét ; és több megyébe ki- 
terjedt. Nem birván a család leszármazási iáját , csupán a kezünknél 
lévö adatokra szorítkozván, a következő adatokat közölhetjük : 

16őO-ben élt Laszkáry János, a midőn Heves és Külsó-Szolnok 
vármegyének ^), 1648-ban pedig Hont vármegye jegyzője volt '). 

1731-ben Laszkáry János odahagyván lakhelyét és elaggott 
szüleit , az egész Rákóczy- forradalom alatt a király iránti hűségben 
maradva, gr. Eoháry István utóbb országbiró mellett működött , mely 
érdemeiért Nógrád megyei Safiháza és Laz pusztáknak, melyeket 
még nagyatyja János Koromzay Jánossal nyert adományban, — 
1731. január 10-én azon felét is, mely a Koromzay családnak hűtlen- 
s%i bélyegén a királyi fiscusra szállott, Pálffy Miklós nádortól ado- 
mányba nyerte, és abba a Ghtran szentbenedeki Convent által be is ik- 
tattatott Nejétől Darvas Erzsébettől ivadéka igy származott : 

János 

1730. 

(Darvu Erzse) 



Pál Ilona 

(Egry Erzse) (ócsai Balogh József) 

I , ^ 1 

István 
(Sz.-Ivá[nyi NO 

1701*ben Laszkáry Miklósa leleszi Convent jegyzője volt 
Az ujabb időkben Hont vármegyében Laszkáry Miklós (1839.) 



') Eredeti okm. 

^ LehoQzky Stsmmat L 196. 



Digitized by VjOOQIC 



abzolgabird, L ft j o s pedig tigyanakkoi* megyei tStítlús Volt, ez titóbln- 
oak Sembery Petronellától fia Gyula. ' 

Ladzkáry E m i 11 a Kubinyi Vilmosnak Oztregye. 

Mjamtkj család (vagy Laski.) Lengyel eredetű nemzetdéj^, 
melybffl Laski J^ e r o m o s Lengyelof s^Cágban siridi pi^Iatitíús Szablyát 
János korában nagy síterepet vitt hazánkbatr , íMég 1527'ki tUi*Ok H 
egyéb követségei által. 1531-bén erdélyi vlajdává nevesite^ett Utóbb 
kegyet vesztve ) fogságban is volt , melybfil 153S-ben szabadult meg. 
Szapolyaitdl nyefte Késmárkot, Indynek bírásában utóbb fit (.Ferdi- 
nánd is , kinek hűségére áttért , szintén meghagyta ;* és ezután I. Fer- 
dinánd r&zén ánott. Jüfegfaalt Jeromos l641*ben' £engye1örs:Akgban, 
némelyek szerimt a törok által beadott méreg folytán. Ifejétfil kofod- 
zenki Annától egyik fia 

Albert atyjáról Késmárk és Dunavecz várát OfOkOlté. ElsA 
nejével Businczki Katalinnal Serédi GyOfgy Özvegyével száz ezer fo- 
rintot kapott , de ezt mind elpazarlá egyebekkel együtt Miután Len- 
gyelországÍ>ól ismét bejött, Miksa király hive volt, és ez által 1576 ban 
hon&usitást nyert. A háromszori nósülés éa rósz gazdálkodás ^— irja 
Budai — arra kényszeriték fit, hogy Késmárkot és Őavnikot elfibb 
Ruber Jánosnak , utóbb Tökoly Sebestyénnek sok ezerbe élzálogositá, 
mely zálogitás ellen !679-ben gyermeket a szepesi káptalan elfitt til- 
takoztak 0. Hogy jószágait visszaválthassa , Átígolországba ment , és 
ott az alohymiara adta magát , és onnan néhány angol alchymistával 
visszajővén, addig űzték e hálátlan mesterkedést , mi^ azáltal e^yéb 
pénze is felémésztetett. 

A család leszármazása következő : 

Jeromos 

erdélyi vajda. 

tlö41. 

(Eorodzenki Anna) 

— A , , 



Albert LénArd Borbála 

siradi |>ahitin. 1576. (CkomoRay €Kbor) 

(1. BniintKky Anna. 
2. Kotzteleezky Beaia. 
3. Sene Sabina) 

Jáaos Albert Diana-Mária Izabella 
1679. 

Albertnek elsó neje Businczki Anna 1561-ben halt meg. Unokái- 
ban pedig — ugy látssdk — a osalád is kihalt, — legalább Magyar- 
országból kifogyott. 

<) Wagner AnaleoU Soepn*. I. 76. 79. IdS. dth. 

Digitized by VjOOQIC 



•I 

MjAmM eMlád. (Padátiji.) A László nettt nemed családok 
fc gf égieb Wke, mely a OsftHókOzben Paáányban birtokos, és a XIIT. szá^ 
zadbanéUZelege Mifaily de Padány nevű törzstfil veszi ere- 
detéi,^ Bt>d«^ Kosár, Máttyus és Szakái osaládokl^al egye- 

tCIHIlfttl. 

Nevezett tSrzsMk Zelege Mihálynak Ba volt az 1366-ban éU 
SaUmoii de Besenye et PieMiáBy, ennek fia Pá I 1270-b6n él ; ennek 
fiaMiklés, ennek fiai Jánas de NagyPadány,' ennek László^ 
ennek fia Bálás, ki atyja nevéről Láazlé vezetéknevet tett föl, és 
igy lett nevet adó második törzse a most is éU családnak. Ezen Balás- 
naL.fia. voli Agoatan^ ennek Andráa^ ennek János, ennek 
Gergely , ennek Mártony i), ki 1725-ben ^It, s kitAl az Alistálban 
és Padányban laké László nemzetségnek máig is él& tagjai származ- 
nak , kikndi a zonb a n izenkéoti leszármazásaikról már adataink nín- 



Legntoljára emiitett László Márton alistáli lakos 1725-ben a 
Pozsony megyei nemesség vizsgálószék elótt a XIIL századbeli eredeti 
adománylevelet is fölmutatva , szintén nemcsak a fenirt módon folyó 
szakad a tlan leszármazását, de egyszersmind György testvérével 
egyíiit kétségtelen nemességét is kímutatá '). 

Uu&júó család. Láazló István és neje Lázár Borbála, ettól 
gyermekei: János, András, Péter, Anna és Borbála, to- 
vábbá testvérei Gáspár és János IL Ferdinánd királytól Bécsben 

*) L&Bd e gtnealetgiAi a volt kir. Cnria levéliárábaa 2d50. f z. a. ayugró 
Stephami László coaira Bíró perben sub 0. ^ex provpoaio in GauM 
Stephani László oontra Szabó, Biró, et Barialos snper Padány" 58(^. szám alatt 
megerfisitTe* 

*) A Pozsony vármegyei 1725. Jegyz^önyr szavai *esskt „Anno 1725. 
ad mentem gntíon Bxo. Consilii Loonmteneiitialis Begü Deoseti la Depatatione 
Ifiottns PooDBÍensia eateans ovdinata iaíraseiiptí Domi^ nobiles ad oanf ormitaten 
traasmissae ideae nobilitatem snam snffioienter edoonerunt modo sequenti : 

Alistalff, Georgios B o d ó > Stepkanns senior et jonior^ Gkorgius, Joannes, 
Frandscns et Panlos Kosár, nomine etíam haeredom alteríns Joannis Kosár, 
O eoigiiH et MarÜBus László, Stepkanns, Martínns et Franoiscns M á 1 1 y u s, 
Mieliael Szakái prodaomt litatas priviífigiales Belae« ^tqphaai et Ladtsiai 
R^gom per Aláirtam Bégem ia aauK> Domini 1299. oonfirmaias pro Sanl et Panlo 
ilio Salamonis, Petro filio Petri , Sándor ftlio Sanli, Barlabas filio Leehis, Barisal 
íratre ejnadem, Tek ftlio Snd , Bodó filio Benedioti , Benedióio filio Ping , Ábra- 
huao ÍUio Hfunréth de Villa Padány elargitas , e quornm nmnero lioet qnidem 
praeter Famíliám Bodo nemo Suprasoriptonim oognomen snmn retineret , qnia 
verő mifidimtibns dooumentis oondesoensionem sexns masonllnl et antíquissimam 
poisiMioiiem oollatornm bonormn edoooissaiit, ideo rttf kaberl* 

Digitized by VjOOQIC 



1629. &br..I5-éq kelt c^ímerea nemes levélben lyf^egiteJtekJUiqg, és e 
czimeres nemes levél 1629. sept. 17-én Gtaiör vármegyéinek Gtomör 
mezővárosában tartott k^lizgyülés^ hirdettetett ki 0- 

1726-ban a Gömör megyei nemesi vizsgálatkor még a^jiemes le- 
vélben megemlitett Péternek fia István^ és Gáspárnak unokitja 
György élteké és ezen czimeres levél alapján nemességüket i^uDolák '). 

Említett GUíspárnak fia György a néptói Uegedűfnek nevez- 
tetett, és e név ráragadt fiára i^ az 1726-ban prodpoált Gyöigyre* 

Ezen korig a esaládía igy áll : 



László N. 



n 



István Gáspár János 

nemes8ég8zerz6 1629. 1629. 1629. 

(LásárBora) . ' r»:,« U,' 
r ' 



Ym. T629r Í629. \^^?y^^ 

3. produc 



János András Péter Anna Bora 



István 

1726. 



1726. produoál. 



liásxlö család. Gömör megyében egy másik László csa- 
ládot is ért a nemesítés. Ugyanis Boros Simon és fiai András, Péter, 
Mátyás és Gergely, továbbá Szúk János, nemkülönben László Ja- 
kab és Mihály testvér-atyafiak II. Ferdinánd királytól 1636. május 
18-án Bécsben kelt czimeres nemes levélben emeltettek nemességre, 
és nemes levelük 1636. Grömör vármegyében hirdettetett ki ^. 

E családból igyekvék leszármazását 1840-ben kimutatni László 
Silvester ilyen leszármazással , atyja volt János (1760.^ ennek 
atyja Mihály (1739.), ennek atyja József (1732.), ennek atyja 
Tamás, ennek atyja LArincz. 

li&ftzló család. Ez is Gömör megyei eiedetü, törzse László 
Péter, ki nejével nonával, ettől gyermekeivel Jánosdal és Istvánnal, 
továbbá Korody Mihály és Móré Simon és Jánossal II. Ferdinánd ki- 
rálytól Bécsben 1633. sept. 24'én kelt czimeres nemes levél által emel- 
tettek a kiváltságosak sorába ; és czimeres levelük Gömör és Kís-Hont 
vármegyék gyűlésén 1636-ban hirdettetett ki *). 

A család leszármazása a múlt század végéig következA : 



Gömör virm. Protoc. 126. lap. 
«) Ugyanott 106. lap. 
•j Protoool. Cotins Gömör p. 287. 
*) Ugyanott 279. h^p. 



Digitized by VjOOQIC 



IiáMlé. 





LénkS-Péier 

1633. nemességszerzft 
(Ilona) 




r 


János 
1633. 


ktván 
1633. 

'Ger|?el7* 




Márton 




András 


Péter 


J&nos 

Pansznyán lak. 

1779. 


'Andrái 
1779. 


1 János István 


' Mihály' 
1779. 



A táblázaton álló Mártonnak fia János Gűmör megjei Fa« 
rasznyán lakos, unokatestvéreivel együtt 1779. jnnins 18^ GOmör 
vármegyétfii PeMczdn tartott közgyüIésMl nemességi bizonyitrányt 
Byert. 

liiailö csal&d. (GegésL) Erdélyi osalád. A toimerea nemes 
lerekt 1761 -ben Mária Terézia királyasszonytól kapta. 

Czimere elószOr vidrányosan kétfelé oszlik , az alsó kék udvar- 
ban egy szántó^vas és iró«toU keresztbe helyezve láthatók. A fdisó osz- 
tály fUggólegesen ismét kétfelé oszlik y a jobboldi^ vűtön údvaHban 
pánozélos kar könyököl, kivont kardot tartva ; a baloldali ezüst mező- 
ben zöld ágon alma függ. A paizs fölötti sisak koronájából két kar nyú- 
lik ki, a jobboldali pánezéllÁ öltözve, kivont karddal, a máeik vörös 
mezu fehér hajtokával, az emiitett gyümölcsös galyat tartva. Fesziadét 
jobbról ezüst-kék, balról ezüst-vörös >)• 

A gegésí László osalád Marosszékben székel, hol közülök László 
I s tvá n 1815-ben duUó volt. 

íJunlé cssal&d. (Magyar<»Sárosi.) Erdélyben magpr-sárosi 
László Sámuelnak neje Veress Anna volt 1793-ban ^). 

liáazló család. (Csik-SzentJmrei.) Székely eredetű. Közülök 
Tamás deák (litteratus) 1698-ban AUCsikszék alkajMtánya ^. Elek 
az 1792-ki erdélyi országgyűlésen Csíkszék követe volt. Lajos adó*: 
iró-biztoe 1840. körül. Sándor jegyzA Csikszékben 1848-ban. János 
Alsó-Fejér megyében pénztárnok ; örökösei leánya A n ö a Mühelyesiné 
és unokaöoaese Antal . i .. - 

liáraló CMlád. (Kászon-Jakabfalví.) Székely osalád, niely^r 
F e r e n c z fSkormányszék melletti ügyvéd volt 1846-ig. — Józsefa 
vajda-hunyadi kincstári uradalomban vas-öntódei és kohóhagy; &lek 



Adami SonU gentU. iom. YL 

*) Ns. székely nemzet Constitutioji 211. lap. 

•) Bttikó Károly : Csik, Gyeigyó, Eásioa. 5%. lap. 

3 



Digitized by VjOOQIC 



•# LásBld - MsdoTssky. 

ügyvéd Alsó-Fejér vármegjében. János mérnök Doboka vármegye* 
ben, mind hárman 1848-íg ; s valószínűleg szinte ebból volt L. J ó z s e f 
háromszéki mérnök is 1840. körül. 

ítiunMÓ család. (Kászon-Uj falvi.) Talán csak egyik ága a 
íblebbi k.-jakabfalvi László családnak; közülök András csikszéki 
ülnök volt 1840. körül. 

Eiásslö család. (Máde&Ivi.) Közülök Lajos csikszéki adó- 
egyenlitö biztos 1846-ban. 

liáiizlö család. (Kibédí.) Ebból Lajos Alsó-Fejér megyei 
irm>k 1846. körül 

liászlö család- (Jánosfalvi.) Ferencé udvarhelyszéki le- 
véltirnok 1846oban. István Alsó-Fejér vármegyében ügyvéd, Enyed 
pusztításakor az oláhok által meggyilkoltatott 1849. jan. 8-án; gyer^ 
mekei árván maradtak. 

liászlö család. (Ikafalvi.) István Alsó-Fejér vármegyében 
adóegyenlitö biztos9.1848*ban Zalathna dulásakor az oláhdc által meg- 
öletett, nővére Veres Míhályné, családa Enyeden hasonló szomorú 
sorsban részesült 1849>ben. 

liászló család. (Gcyepesi.) János Udvarhelyszékben árva- 
széki ükök 1843-ban. 

liásslö család. (AltorjaL) Közülök Sámuel irnok Közép- 
Szolnok megyében 1840, körül. 

Közép-Szolnok vármegyében több László találtatik, valószínű- 
leg ugyan e család ivadékai (?) igy I m r e ott aljegyző 1845. József 
kir. tizedbér-támok, 1840-ben pedig szolgabiró Kraszna vármegyében. 

László nevezetű család Magyarországban is az eWszámláltakon 
kivül Szabolcs, Szathmár, Somogy és Sopron megyékben is a nemesség 
sorában áll. 

Szintén egyik László nevű nemes család ivadékául igényié 
magát L á s z 1 ó-G y ö r g y jogtudor, hites ügy véd, és a pesti kir« egye- 
tem tanács jegyzője , ki 1868. nov. 5-én kora 51-ik évében halt meg. 
Nejétől Schneider Borbálától egy fia Zsigmond maradt. 

liászlóffy család. Hajdan ilynevü család a Dunántúl virág* 
zott, de kihalt Másik I^zlóffy nevű család 16154)eníTrencsin me- 
gyében hirdetteté ki czimeres nemes levelét ^). 

Lászlóffy csíalád Ung vármegye nemessége sorában áll. 

Laszlovszky család. Megnemesitetett czimeres nemes levél 
által 1790-ben Laszlovszky József személyében. 

Szontagh Dinisl ködése. 

Digitized by VjOOQIC 



Lasstantéry. 



as 



Czimere következő : a paizs balról jobbra rézsútos vonal által 
vörös és fekete udvarra osztatik, a paizs alján zöld téren hátulsó lábain 
arany oroszlán áll , első jobb lábával kivont kardot , a balban egy kék 
csillagot tartva. A paizs fölötti sisak koronáján szétterjesztett szár- 
nyakkal fekete sas til, sárga csórében irótoUat tartva. Fosdadék jobbról 
arany-vörös, balról arany-fekete ^). 

A nemeiseg-szerzó József nek hasonnevű fia J ó z s e f született 
Budán 1773. febr. 21-én, 1810-ben fiscalis director, 1825-ben a királyi 
táblán érseki ref. ülnök. 

liasztaméry család. (Lasztaméri f.) A Lasztaméry 
vagy Lasztoméry, vagy Leszteméry család, (a mint t i. ok- 
levelekben ily változásokkal találtatik neve irva), Zemplin vármegyei 
Lasztomér helységből nyeré nevét , és törzse azon a XIII. században 
éló Leszteméry Iván volt, kitÓl Eurdeugh, Iván, Matyús, 
Ungh, Danch és Zeleméry család-ágazatok eredtek'). 

Emiitett Ivántól a származás következőleg folyt ^) : 

Iván 
de Lasztemér. 



Domokos 



Albert 
- , de Jenke 

Folyi. a 1802-10. 



Gergelj 

Miklós 
1300. 

fT^ > 

János 

1377. 



Ivánka Benedek Péter László 
^ A I 1298. 

Urbán véletlen 

^EmÍ^ megöletett. 



Petó 
1358-65. 



János László 1414. 
Pető nevezettel. 



Klára 
(botfalvi és hrabolozi 
1 Both István) 



Matyús 



István Ovörgv Péter 

1414. (Bajonházi 1414. 

Dorottya) 



Miklós Jnlianna 

1492. (Figed máskép 
Banóozy Tóbiás) 



László András János Klára István 

(Káldi Domokos) ördög de 
Lesztemér 

I '^ 1 

Matyús Jakab 

í — " 
Jusztina 

1498. 

(Osebi Istv.) 



Dóra 

(Hencsellóczy 

Sebestyén) 



Kata 

(Kozmafalvi 

Sebestyén) 



>) Adami Sonta gentÜ. iom. YL 
^ Szirmay C. Zemplin. not. top. 88. 
*) Wagner Gar. Mss. iom. LXX. p. 1Ó6. 



Digitized by VjOOQIC 



36 Lasztin — Lasztóczy. 

Domokos ki a% elSbhi lapon, 

( — "-^ 1 

Miklós László Daoch 

1355. de Jenke. 



Bereczk Pál Benedek 



I "^ 1 

1364. János AnnA Klára 

(Kamonyai László) (Lucskai N.) 




László Márton 
1414. 

A Zeleméry ág így kezdi származását ; Leszteméri Zelemémek 
fiai Z adu r de Zadorhaza et Nagymező, és Miklós 1290- ben. 
A leszteméri U n g h ágazat pedig származik : 

üngh István 
de Lesztemér. 
(Kéry Klára) 



Hona Jakab Matyus 

(Matyóczi mester) 



Mátyás Bálás Pál László Habacuc Apollónia 

A család történetére vagy birtokviszonyaira térve, 1300. évrél 
szól egy oklevél, mely szerint Zelemémek űa Aba kihágásai által Lesz* 
teméri földjét vesztvén, az birói kezekbe, utóbb zálogképen Job mester 
kezébe került, végre az irt 1300-ban Leszteméri Ivánnak Gergely fiá- 
tól származott Miklós fia által megváltatott. — 1302-ben Ivánnak fiai 
Domokos és Albert a Leszteméri birtokot megosztják, a határok 
megjelölése mellett. 

1413-ban János udvarnok fia Leszteméri Imre a kir. udvar 
kedvencze uj adománylevelet nyert O* 

Emlitendők még a családból a következők , kik a nemzékrenden 
nem lelhetók: 1354ben György Leazteméri Jánosnak fia, továbbá 
Péter és János, Leszteméri Mihálynak fiai. 

Lasztin család. (Vagy Lasztyin.) E nevezetű nemes család 
Trencsin vármegyében 1660— 1666-ban Dezséren székelt, és mint 
odavaló lakos vétetett föl a nemesi lajstromba ^). 

liasztöczy család. (Lasztóczi.) Zemplin vármegyében L a s z- 
tócz nevű helységet birta hajdan. Már 1339-ból elófordul a család 
emlékezete, midőn Lasztóczy Mártonnak fia Lukács, Ivanchnak fia 
J á n o s , és Péter fiának Domokosnak fiai M i h á 1 y , Lóránt, Ist- 



Szirmay C. Zemplin not. top. ^. 376. 377. 
^ Szontagh Dániel közlése. 



Digitized by VjOOQIC 



Lasitdkay. Wf 

ván, Szaniszló és Dienes Druget Vilmos nádori parancsa mel-* 
lett osztoztattak meg ^). 

1466-ban élt Lasztóozy Simon, ki Zemplin vármegye alispánja 
volt »). 

1525-l)en Lasztóczy Boldizsár Tokaj vár vámagya volt, és 1527- 
ben Szapolyay Jánostól Zemplin megyei Mihályi helységet nyerte ado« 
mányban ^). 

Szirmay szerint ezen Lasztóczy család kihalt Lasztóczy Ferenoz- 
ben 1707-ben *), de ugyan ezen irónk a múlt század végén is Zemplin 
megyében Szedlicskén ^) birtokosnak ir Lasztóczy nevezetű családot, 
és ugyan e nevet azon megyének élö czimerleveles családai sorában ^) 
is emliti, melynél fogva ez utóbbi vagy különböző család , vagy aman* 
nak egyik ága lehet. 

liasztókay ctal&d. (Daneczi.) Ezen család magyar nemes- 
ségre emeltetett IL Ferdinánd király által 1629-ben Lasztókay Sza- 
niszló volt királyi udvarbiró, és ennek fiai Ferencz és János 
személyében '). 

Ezen eredetileg Dáneczi 
de Danecz családnak késóbb 
egyik ága Lasztók nevű puszta 
birtokától Lasztókay- 
nak is neveztetett , és a me- 
gyei jegyzőkönyvekben hol 
egyik , hol másik , hol pedig 
mind a két nevezet alatt for- 
dul elő , jelesül először 1630- 
ban a Szepes megyei, azóta 
pedig többször hol ezen , hol 
a szomszéd Sáros, Zemplin, 
Ung, Heves, Pest, Marmaros 
8 több megye levéltárában. 

A család egyik ágának 
a múlt század elejétóli leszár- 
mazása a következő : 




^) Szirmay C. 25eraplin noi top. 84. 

«) Ugyanott not hiat. 38. 

•) Ugyanott not. top. 140. not. hist. 268. 

^ Ugyanott not top. 269. 

*) Ugyanott not. top. 344. 

•) Ugyanott 114. 

^) Családi közlés szerint. 



Digitized by VjOOQIC 



Latinovles. 



Ferencz 



Pál 
(Rády Zsófia) 

István 

1745. 

(1. Müller Borbála. 

2. János7 Anna) 



1-tól Mária t Imre 

(BlázsovicH Igpiácznó) f 



2-tól János nep. 

cs. k. fö 8z.-biró 1859. 

Técsón Marmarosban. 

(Ottlik Mária) 



Emma 
(Szvoboda JózseQ 



László 



Béla 



Gizella 



Dezső 

t 



A család czimere — mint följebb a metszvény ábrázolja — ka- 
tonai álló paizs vörös mezövei , melynek alját hármas hegycsúcs fog- 
lalja el , és ennek széleitfii háromszegü kék udvar emelkedik egész a 
paizs közepéig, melyben arany csillag villog; a paizs két oldalán jobb- 
feI61 sárga oroszlán , balfelöl pedig fehér grif egymással szemközt föl- 
felé lépdelve, egymást érintő első lábaikkal hármas kalászt szoritva 
tartani látszanak. A paizs fölötti sisak koronájából két — egyfelől kék, 
másfelöl vörös , a közepén arany fénylő csillaggal ellátott sas-szárny 
között oroszlán emelkedik fel , első jobb lábával meztelen kardot , bal- 
jával az alsókhoz hasonló három kalászt tartva. Foszladck jobbfelől 
sárga-kék, balfelől pedig fehér-vörös ékesíti a paizst. 

liaUnovies család. (Borsodi.) Eredetileg neve Latano- 

V i c z , bir és székel nagy rész- 
ben Bács Bodrog vármegyé- 
ben. Törzse a Dalmátparti vi- 
dékről (Cattaro) az Adria part- 
jain volt sűrű mozgalmak és 
török beütések miatt a XVII. 
század vége felé Magyaror- 
szágba menekülvén, István 
és D á n i e 1 testvérek atyjuk- 
kal Tádéval együtt Bács 
vármegyébe Baján telepedtek 
meg , s azontúl vagyonukkal 
Baja közelében nagyobbszerű 
bérletekbe bocsátkozván , a 
haza és fejedelem szolgálatá- 
ban szerzett érdemeik folytán 




Digitized by VjOOQIC 



1719-ben magyar nemességre emeltettek; 1725— 26-ban pedig Ham- 
merschmidt Ferencz Bács megyei alispántól Borsod és Legyen 
pusztákat közösen megvásárlották , mely szerzeményre utódaik 1747- 
ben királyi adománylevelet és Borsodi elönévre külön kiváltságot 
nyertek. 

Daniéinak fia Péter 1751-ben Madarász akkori pusztát , tnost 
(Madaras) népes helységet ugyancsak Báos vármegyében a kir. kincs- 
tár birtokából maga s utódai számára királyi adományképen szerezte. 
Továbbá ezen Péternek négy fia közül János és József 1800- 
ban szintén Bács vármegyében fekvó Kattymár helységet s vele 
együtt maguk s utódaik részére kattymári elónevet kir. adomány 
és kiváltság mellett nyerték. 

E szerint a család, mely István és Dániel testvérekben 
eleintén mindjárt két ágra oszlott , jelenleg kiváltságos birtoka tekin- 
tetéből három , elÓneve szerint pedig két osztály alá sorozható. Mind- 
két ág számos polgári és katonai tisztviselőket képes felmutatni , mint 
a következő családfán szemlélhető : 



L tábla. 
Taddé 



István 
1719. 



Dániai 
1719. 

—A 



Jakab L György 



Lőrínoz 



I. Antal 



Fol^l. IV. táblán. 



Fél^i. a IL tMám, Lőrínoz FúlyU III, táblán. 

I 



Fülöp 



^ Alajos 

08. k. fohadn. megyei adószedő. 

Károly 



Miklós 

fSszoIgabiró , 

1786. biztos Zomborban 

1790. országgyül. követ 



Péter 

I "" 1 

Adalbert Jakab 



Benjámin 
Bács Tárm. fójegyzó. 

I ^, 1 

Móncz 
megyei szolgabíró. 



Dávid Gedeon 

cs. k. huszár- tiszti ügyész, 
kapitány. 



Sámnel 

cs. kir. hnszár- 

fóhadnagy. 



Dezsó 

t 



László 



György Lázár Sándor 

r—:^--! cs. kir. huszár* 
Mihály főhadnagy. 



Béla 



Digitized by VjOOQIC 





1 


• ■ ' 




II 


, tábU. 

LGyörgfy 




' Taddé 


AnUl 


Simon János 

'József ' ' Mátyás' 

f3-sz.-biró r— ^■- 1 
4. Sámuel 

^ 1 


István 


alis] 

^ — ^ 
S^an 


varm.. 
)án. 

iszló 


, Báos V 

SZ.-1 


rarni. 
>iró. 


György Lajos 




' ' Máté László 


István 




. ' János Imre Ferenot' 
tiszti ügyész al-adószed6 esküdt. 




Zsigpnond 
fóssol^biró 


LászM Vincze Elek ' 
CB. kir, huszár- f 
főhadnagy 

III. tábla. 
I. Antal 




IsiTán 
1 


Máté 

t 


Bertalan 


Péter 


1 






János Taddé 


Péter Tamás 
megyei esküdt f 

István 
megyei jegyz6. 


• 1 


Bertalan Alajos Károly 

▼árm. jegyző. Báos ▼. köret 
és alispán 1845. 

Leo Jenő 

cs. kir. huszár- 
hadnagy. 




' Mihály 


Antal György 
m. biztos. 


' Fábián 


József 
Dániel 


Gáspár 


Miksa 
szolgabíró. 




' Gábor 

VUfkÚti 

plébános. 


János 



Digitized by VjOOQIC 



LatUeiy. 



41 



IV. tábla. 



Dániel 
1719. 



Péter 1 1779. 
Báos várm. alisp. 

kir. tanácsos. 
(1. Rötth Teréz. 
2. b. BemyákoTÍts Anna) 



Anna 

t 



l-t61 If tirán 

«uL 1740. 1 1789. 

(Rehm Anna-Mária) 



József 

szül. 1769. 

tl809. 

CPtesériOdry 

Antónia) 



Katalin 

t 



2-töl Jái^os József 

alispán, követ, Báos ▼. alisp. 
helytart. tanács, kir. tanácsos, 
sz. István-rend (Rúysz Erzse) 
vitéze, f 

t 182a febr. 21. 
kora 77. 



Péter Anna 

(csalmai (bonyhádi 
Jankovics Eliegf Sánd.) 

Teréz) 



Krisztina 

(GencsY László, 

borsodi alisp.) 



(sz.-györgyi 

Horváth János, 

cs. kir. kam.) 



Karolina 

(Swiha, 

08. kir. kapit.) 



Sándor Mária 

fóizolgabiró (De Panli) 
(b. Geramb 
Etelka) 



Lajos 

8zfiLld05. 

orez.-gyül. kdret 

1847-ben. 

(Sárdi Somsich 

Mária) 



Jozefa 

(Ferisanczai 

Mihalovits Mih. 

08. kir. fÓhadn.) 



János 

(Pilassanovits 

Flóra) 



János 



Fridrik 



lUés 

cs. kir. hnszár- 

fóhadnag^. 

(Latinovits 

Judit) 

J , 



Engenia Emészt Pál 



Ödön 

cs. kir. kam. 

dzsidás ezredes. 

(gr. Attems Mária) 



Ilona 

t 



Albin Irma 



Czimerük — mint följebb a metszvénj ábrázolja — fenálló hadi 
paízs , melynek kékszín udvarában alul zöld dombon , hátulsó lábain 
álló kettósfarkú oroszlán nyitott torokkal s kioltott nyelvvel látható ; 
elsA lábaival a zöld dömbocskán eleibe szegezett s feje fölött hátra lo- 
bogó vörös zászlót tartva. A paizs fölötti nyilt sisak koronájából pán- 
czélos vitéz emelkedik ki kék-vörös tollas sisakkal, jobbjában kivont 
i^^^j egy általszúrt törökfóvel. Foszladék innen vörös-ezüst, onnan 
kék-arany. 

liAtköcsy család. (LatkóczL) Trencsin, Gömör, Nyitra me- 
gyékben honos nemes család. Régi eredetéig visszahatolni nem lehet, 
mert régi adománylevele , — mint azt létező uj adománylevele egye- 
nesen emliti — a török háborúk alatt elveszett. Egyes fenmaradt ok- 
levelei mégis mutatják , hogy törzsében teljesen magyar* Az érintett 



Digitized by VjOOQIC 



n 



Latkéesy. 




királyi uj adonaánylevél — mely egész Latkóoz helységre szól, — 1557- 
ben kelt 0- 

Székhelye a családnak 
mindég a Trencsin megyei 
Latkócz helysége volt , és ez 
régenten L a t h k , az uj ado- 
mányban L^tkóvcz-nak Íra- 
tott, jelenleg Latkócznak ira- 
tik. 

Mit a család eleirfil az 
1557. uj adomány kelte elÓtti 
időkről tudni lehet , a követ- 
kező : 1440'ben Lathki Bálint 
(Valentinus deLathk) V. Lász- 
ló király igtató parancslevelé- 
ben királyi ember (homo re- 
gius) azon igtatásnál, mely- 
szerint Szent-Miklóssy más- 
kép Ugróczy János az ugróczi 
vár és uradalomba általa s a nyitrai káptalan által bevezettetik Ez 
igtatásnál a Latkóczy családból jelen volt Lathki Mátyás is. 

1449-ben Lathki Pál (Paulus de Lathk) szintén László király 
embere , midőn az ugróczi vár és uradalomba Dobozi Damfy (máskép 
Vicsapy) Andrást bevezeté. 

1519-ben szintén Lathki Pál (Paulus de Lathk) az ugróczi vár- 
nak kapitánya volt. 

1545*ben Latkóczy András (Andreas de Latkóvoz) emlittetik 
Szilágyi Péternek az ugróczi vár és uradalomba történt bevezetésénél 
az esztergami káptalan jelentésében, a jelenvoltak sorában. 

1547-ben szintén az esztergami káptalan által Szilágyi nejének 
részére történt beigtatásnál jelenvoltak gyanánt említetnek, Latkóvc:^ 
János és Benedek. 

1556-ban Márton, Mátyás, Lukács, András és Eu* 
stach de eadem Latkóvcz jelenlétükkel kisérték az esztergami 
káptalan jelentésének tanúsága szerint Zay Ferencznek az ugróczi vár 
és uradalomba való bevezetését. 

1658 — 1660-ban Trencsin vármegyének nemesi lajstromai sze- . 



i)Szontagh Dániel közi. 



Digitized by VjOOQIC 



Latkéezy. 43 

rínt e család egyes tagjai Lesztáoh (Leszták) néven Írattak össze , va- 
lamennyien a följebb előforduló Eudtáohnak utódai. 

1748-ban a nemesi összeírások szerint Latkóczon székeltek 
Gryörgy, János, András, Mihály, iíj. János és József 
valamennyien Latkóczy vagy Bernáth nevezettel élvén. Itt 
nevezett JánosésAndrás pedig Scaszni (tót szó = boldog, felix) 
névvel neveztettek. 

1768'banPál és ennek fia Mihály, azonkívül János De- 
zséren laktak. — Latkóczon székelt idősb József három fiával Ber- 
náttal, Pállal és Imrével; továbbá A n d r á s és ennek három 
fiaAndrás, István és József, és ezen Józsefnek fia G y ö r g y ; 
majd ismét András maga és G- y ö r g y , kinek fiai Sándor, Ist- 
ván, Mihály, János és György; végre Mihály fiával J á- 
nossal. 

1803-ban Latkóczon említtetik P á 1 , és három fia Antal, B e r« 
nát és Ferencz; továbbá Imre maga, József s ennek négy fia: 
Pál, György, Imre és József; ismét István, fiával Már- 
tonnal, és unokája v^al Jánossal. — Mihály egyedül, István és 
ennek fiai Lajos és Péter; — ismét ilj. M i h á 1 y és öt fia , u. m. 
Timót, Zsigmond, Sándor, Ferencz és Károly, majd 
György egyedül; és végre János fiával Jánossal, kik Gömör 
megyei Csetnekre költöztek. 

1837-ben ifj. Mihálynak fia Timót Halácson székel.— Pat- 
kóczon laknak Pálnak örökösei : Ferencz és Rezső, Imre egye- 
dül; — György fiával Jánossal; Józsefnek fia Antal. Nyitra 
megyében Vicsapon Józsefnek fia P á 1 , ennek fia István, és ennek 
fiai Márton és János. — Zay-Ugróczon íd. Mihály, István 
fiával L a j o s s a 1 (ki Morvaországban lelkész) és Péterrel. Ifjabb 
Mihálynak örökösei, u. m. Zsigmond fiával Mórral, Sándor 
fiaival: Ferdinánd, Sándor és Kálmánnal, Károly, ki 
Vág-Ujhelyen székelt,-^ Jánosnak fia J á n o s Csetneken, és György 
ifj. Mihálynak testvére. 

Ez utóbbiak közül íd. S á n d o r Trencsín megyei szolgabíró volt 
1848. előtt, fia S á n d o r jelenleg hites ügyvéd Trencsínben. 

Ezekhez kell még adnunk . hogy a család Halácson lakott ágá- 
nak néhány izén nemzékrende ^) következő: 



*) Geneal. antheni II. família Geszihi Spáczay. 

Digitized by VjOOQIC 



44 Lator — Laoko. 



Latkóozy László 
(Halácsy Anna) 



László 

I "" 1 

Mihály 
(Szluha Dorottya) 



Anna Kata 

(üjfalussy Pál) (Tergenyi János) 

Végre megjegyzendő még: hogy Latkóczy Péter 1814. april 
18-án Trenosin vármegyétől nyert nemesi bizonyítványát 1814. sept. 
14>én Krassó vármegyében hirdetteté ki ^) , és egy ideig azon megye 
lakosa volt. 

A osalád czimere — mint a metszvény följebb ábrázolja — négy- 
felé osztott paizs ; az első és negyedik osztály vörös udvarában kiter- 
jesztett fekete sas-szárny, a második és harmadik osztály kék udvará- 
ban pedig arany c3illag ragyog. A paizs fblötti sisakból két kiterjesz- 
tett sas-szárny között arany csillag ragyog. Foszladék jobbról arany, 
vörös, balról ezüst-kék. 

liator család. Ugocsa vármegyében e század elején Péterfalva 
közbirtokosaí sorában állnak Lator András, Ferencz, Pál, Ti- 
vadarfalván pedig Lator Gáspár és János'). 

liatran család. (Kémeri.) Kémeri Latrán Boldizsár a 
XVn. században az erdélyi fejedelemnek harminozadosa volt, és ennek 
ajánlotta Csipkés Komári (vagy Komáromi) Gryörgy 1655-ben Utrecht- 
ben nyomott ,, Hungária illustrata^' czimü könyvét 

liatz család. (Csekefalvi.) István 1644*ben Al-Csíkszékben 
alkirálybiró ^). 

íiatzók család. Székely eredetű. Mihály 1506-ban jelen 
volt orbai székből az agyagfalvi gyűlésen ^). 

liaukp család. E családból ismeretes felsŐ-kubini Lauko 
Mihály Árva megyében, ki is Kubínyi Kristóf és Zmeskal Venczeszló 
között folyt nyolczados törvényszéki perben a 1658. és 1579-ki királyi 
vallató parancsban és a tanuvallományban is mint tanú és szomszéd- 
birtokos említetik. Több nyoma e családnak Árva megye levéltárában 
nem található ; alkalmasint visszaolvadt e név a Meskó családba , a 
honnan a többi Mattyasovszky, Polgár , Stephanovics , Balasovicz, Mi- 



^) Krassó várm. jegyzőkönyvéből. 
*) Szirmay C. Ugocsa p. 126. 126. 
*) Kállay Székely nemzet. 264. 
*) Ugyanott 



Digitized by VjOOQIC 



Lanreiity. 



M 



chalovicz, Galkovioe, s Bendovicz rokon-ágakkal együtt egy ideig 
külön elnevezéssel elszakadt. 

liaurenty család. Pozsony és Nyitra megyei nemes család. 
Eredetét szent-györgyi Szentgyörgyi Jánostól veszi, ki gróf Czobornál 
volt gazdasági tiszt , és ki állitólag Mátyás királytól nyerte megneme- 
sitetését. E leszármazás tán csak leány-ágon történt? vagy később a 
nemesség feledésbe ment ? nem tudjuk ; — annyi bizonyos , hogy a 
család törzse L 6 r i n c z , kinek nevéből a család Laurenty neve 
származott, még nem volt nemes, és fiai Laurenty András és Már- 
ton is csupán agilis-eknek Írattak, mig végre ezen nevezett Lau- 
renty máskép Szentgyörgyi András szintén gróf Czobornál 
gazdatiszt, és neje Kies Katalin, továbbá testv^ére Laurenty Márton 
1625. october 10-én Sopron városban kelt czimeres nemes levélben 
II. Ferdinánd király által az ország nemesei közé emeltettek, és czime- 
res nemes levelük 1626-ban Nyitrán hirdettetett ki 0. 

Czimerük : a paizs piros udvarában három rézsútosan álló ezüst 
rózsa. A paizs fölötti sisak koronáján fehér galamb áll , csőrében zöld 
galyat tartva. Foszladék minden oldalról ezüst-piros. 

A család származási táblázata imez : 



Lórincz 
nem nemes. 



András 

gazdatiszt. 

1625. nemes. 

(Kies Kata) 



Márton 
1625. köz-szerzó. 



András Mária Zsuzsa 

(Laczkovits N.) (Adamovicli János) (Dubovszki Ján, 



Erzse 
) (Kriszudovszki 
Rreis -Hduptmann) 



György János Mária Kata 

szül. 1670. (Horváth N.) (Fodor Bálint) 
(Czonkai Krisztina) 



Éva Erzse 

(Vörös (Korontháli 
János) Gáspár) 



András 



(Bedti Kata) 

Látd fohft, 
m köv» lapon. 



Pál 



János 



sz. 1717. oct. (Hromkovits Éva) sz. 1720. sept 21. 



csasztai plébános. 



Mária 

(1. Hanzlicsek , 

2. Stvrteczky János) 



József János Anna Pál 

^P' ' Jówef ' 
Nyitra- 
Yicsapon. 



Erzse 



András 
alföldre 
költöz. 



*) Ipolyi Arnold közi. 



Digitized by VjOOQIC 



46 



Lanrevies. 



András ki m elSbU lapon. 
szül. 1717. oct 
(Bedli Kata) 



István 
szül. 1768. dec. 12. 

1 1825. oct. 2. 
Pozsony v. sz.-biró. 

(1. Dóka Anna. 
2. LaukoyUs Júlia) 



Katalin 



Erzse 
t kora 18. évében. 



János 

szül. 1798. april 15. 

1 1855. aug. 7. 

Pozsony- várm. esküdt, 

árvák atyja. 

(Kulás Veronika) 



Ferencz 

szül. 1804. sept. 20. 

N.-senkviczi közbirt. 

(^öth Mária) 



Anna 
szül. és 
1 1828. 



Francziska 

szül. 1829. 

tl830. 



Verőnk a 

sz. 1830. 

(Novothny 

János) 



János 
sz. 1831. 
cs. k. tiszt 
(Gröger 45 



►»— 



^iSé 



-^^ 



Gröger -g g &§ ^S SS áS gS 
Mária) ^^ § S>^ 3^ i^ s'^ 1"" 

ő 



Tivadar 
szül. 1855. 



János 

szül. 1856. 

tl857. 



Mária 

SZÜL 1858. 

tl859. 



Anna 

t 



Zsófia 
t 



Vincze 
8Z.1841. 



Ferenoz 
t 



Pál 

t 



Adolf 
sz. 1845. 



Paalina 

t 



József 

t 



Beatrix 
8z.l85d. 
tl8ö9. 



liaurovlcs család. (Medveozel) A nemes Medveozky csa* 
Iádnak egyik vonala ezen saját vezetéknév alatt ismeretes, jelesül azon 
ágazat, mely az 1370-ben Medveczky Orbán átruházó levele erejénél 
Opilio nevű eldfidjük után a medveozei curia egyik részének birtokába 
jutott *). 

17ő6-ban ismeretes volt ezen Laurovicsok közül Mátyás, id. 
és ifj. András, János, Miklós és Gryörgy mint medveozei 
közbirtokosok ; és akkor felvállalták ezek is a Medveczky anya-nevet. 
A följebbi Opilio utáni vérségból származtak továbbá Zatyovioz, 
Tomovicz, Koftanik és Rosztek nevezetű ágazatok, és ezek 
is 1750. tájban a Medveczky nevet ismét fólvevék; különben mindezen 
családok a régiebb irományokban csak az emiitett saját ágbeli elneve- 
zések szerint ismeretesek. 



Szontagh D. közi. 



Digitized by VjOOQIC 



Lavotha ^ Laiansky. 47 

Leszármazásuk táblázata a Medveozky családnév alatt lesz el6- 
adva. 

liBVOtha család. (Izsepfalvi.) Liptó vármegyei régi curialis 
nemes osalád, melynek neve Lavotta-nak is iratik. Egyik ága Árva 
vármegyébe is átköltözött , névszerint az úgynevezett Janoviczky 
vonal ivadéka. Árvában a medzi-hradnei, alsó- és felsö-kubini, és árva- 
várallyai helyekre telepedtek ; ezekről már Janoviczky név alatt 
tétetett emlités. 

Mátyás utódai Zemplin vármegyében élnek. A Liptó várme- 
gyeiek kö^ül legismeretesebb János a Rózsahegyen lakó ügyvéd. 
Egy másik tagja a családnak az igazságügyi miniszteri iroda felügye- 
Ifije. 

A család székhelye és birtoka ma is fóleg Izsepfalván van 0* 

Ugyan e családból volt izsepfalvi Lavotta János 1760 — 1770- 
ben a m. k. udv. kanczelláriánál írnok és hites jegyző. 

A család legismertebb tagja Lavotta János, a hires magyar 
zeneműszerzfi, ki 1764. július 5-én Pozsony megyei Puszta-Födémesen 
született, és 1820. aug. 10-én kora 56 ik évében halt meg Zemplin vár- 
megyében Tallyán, hol sírját magyar fóliratu sírkő jelöli ^). 

Lazansky család. (Bukovai.) Csehországi eredetű grófi csa- 
lád, melyből gr. Lazansky (vagy törvénykönyvünk irása szerint La* 
sehanszky) Károly-Miksa már az I681-ki országgyűlésen a 82-ik 
törv. czikk szerint magyar honfíusitást nyert, és ez okból , bár a család 
kevésbé lakozik honunkban, és inkább cseh és morva fóldön birtokos, 
a jogi alapnál fogva e család leszármazását e gyűjteménybe is beiktat- 
nunk kell. 

Eredetét a családnak a góthai Hist. herald. Handbuch (502. lap) 
egy 96ő-ben élt Lazansky Györgyben keresi *), mi elhagyva az ős kor 
homályait , a család ősei között biztosan csak azon XVI. század végén 



>) Szontagh D. közi. 

*) L. Bernát Gásp. Lavotta János élete ; ~ és Vasárnapi ajság 185d-ki 
35. aa^ám. 

*) E család leirásááál a német tndósság alaposságának ismét egy példáját 
látjuk. Ugyanis a Gothai Hist. Heraldisckes Handbuch 502. lapján az 1652'ben 
Temesvárt védő törzsgvökeres magyar Loaonczy Istvánt Lazanszky-nak keresz- 
telve . e Lazansky család egyik óseiil találjuk inra* A Handbuch izavai ezek : 
^tephui Lazansky, kais. General und Commandant von Temeswar , übergab im 
Jahré 1552 nach der tapfersten Vertheidigung diese Festung den Türkén, wurde 
aber treuloserweise von demselben auf das Grausamsté ermordet.*^ A jó német 
Citdóe valószinüleg a magyar neveket elrontó valamely német krónikában L o- 
8 o n z y nevét Losanczki vagy éhez hasonló alakban találta , és azonnal 
onnllt bel51é L a z a n f k y t. Fediff nálunk a kis gyermek if tudja , hogy 1552- 
ben Temesvárt Losonozy István védelmezte. 



Digitized by VjOOQIC 



48 



Lasaiisky. 



élt Lazansky Udalrikot emlithetjük meg , ki nejétfii Staupna Borbála- 

Cordúlától a mostanig szakadatlanul lefolyó családfa törzse Ifin. 

A származás táblája következfi : 

I. tábla. 

Lazansky Udalrik 
(Staupna Borb. Cordula) 



Sebestyén 

cseh kir. tanácsos. 

(drahobiczi Nebílowsky Zsazsa) 

Ferdinánd-Rudolf 
alezredes, 1637. jan. 16. grófiéit. 
(Mitrovíczi Vratislaw Margit) 

Eároly-Miksa 4. 1694. 
1681-ben magyar indigena. 

(h Spantkau Anna-Erzse f 1709.) 

I — ^ —i 

Venczel -József 

Pilseni Ereishauptmann. 

(clmdenitzi gr. Czernin M.-Gabríela) 

I — "^ 1 

Miksa-József 
(fCr. LissAu Teréz) 

I '•^^ I 

I. Prokop 

cseh kanczell. 1 1804. 

(gr. Krakovszky Kolowrat 

Walburga 1 1799.) 



II. Prokop 
cs.k.k. 

oseh kancz. 
1 1824. 

I '^ 1 

Folyi. a 

11 táblán. 



János 

szül. 1774. 

tl830. 

cs. kir. V. 

titk. tan. 

csehorsz. 1 

fótart. biró. 

(gr.PálffyErzse) 

I "" 1 

Folyt, a ni, táblán. 



Miksa 

tl809. 

cs. k. alezredes. 

(gr. Trautmanns- 

dorf Antónia) 
»^ 

József 

szül. 1808. 

cs. kir. kapit. 

(MarooTics 

Antónia). 



József I. Antal Henriette 
1 1816. szüL 1784. szül 1786. 
cs. k. k. t 1847. igr. Hayn 
és kapii os.k. kam. Károly) 

(b. Perényi (gr.Traut- 

Filippina) mansdorf 



József 
szül. 1817. 
cs. k. kap. 



Josefin) 



£roma-Róza 
szül. 1835. 



Jaroszlav 
szül. 1836. 
cs. k. hadn. 



Eglantin 
szül. 1839. 



Alfréd 
sz 1841. 



II. Antal*) 

szül. 1815. 

cs. kir. kam. 

(Mayer Janka) 

i — —"-^ 1 

Antal 
szül. 1848. 



*) II. Antalnak még 11 nővére van, a következők : 1. Mária, 
SZÜL 1817. gr. Lazansky János-Károlyné. — 2. Teréz, szüL 1819. — 
3- Walburga, szül 1820. — 4. Anna, szül. 1821. gr. Foliiot- 
Crenneville Károlyné. — Ő.Karolina, szül. 1823. — 6. Vilma, 
szül. 1826. — 7. Henriette, szül. 1827. — 8. Erzse, sz. 1830.— 
9. Ernesztina,szül. 1831. — 10. Bora, sz- 1834. — 11. Adél- 
heid, szül. 1836. 

Hisi Herald. Handbnoh, és Goth Tasohenbnch der grSfl. Hftaser 1859« 
47aSchönfeld Adels-Schemat. II. 209. 



Digitized by VjOOQIC 



Lázáig. 



4é 



IL tábla. 



U. Prokop ki M /. iáblén. 
C9. k. k. cseh kanozell. 
1 1S24. 



111. Prokop 
B7L 1798. 
cs.k.k. 



Ludmilla 

Bzül. 1800. 

csíll. k. h. 

(gr. Caáky Istv.) 



Adalbert 

síül. 1802. 

tl839. 

őrnagy. 

(gr. Esterházy 

Angelika) 

I '^ 1 

Sándor 
szül 1835. 



Leopold Mária 

szül. 1808. 8z. 1809. 

C8. k. tít. t. 
Morvaorsz. t r. elnök. 
(Mack Rozina) 



Leopold-Prokop 
' szül 1854. 



Vladimír 
sz. 1857. 



III. tábla. 



János 

szül. 1774. 1 1830. 

OS. kir. V. titk. tan. 

Csehorsz fő tart. bíró. 

<gr. Pálffy Erzse) 



János*Eároly 

szül. 1806. 

(gr. Lazansky Mária) 



IV. Prokop 
szül. 1809. 

cs. k. k. 

máltai viiéz. 

(gr. Hoyos Sidonia) 



Ernesztina 
szül. 1810. 
csíll. k. h. 



Venczel 

sz. 1818. 1 1865. 

(Gniewocz Mária) 



M. Teréz 
szül 1856. 



M. János 
szül. 1857. 



A család czimere vörös udvarban ezüst kerék-darab két küUSvel. 

liázár család. (Szárhegyi, gróf.) Erdély legrégibb f<5családai- 
nak egyike , mely magát eredetére nézve tfis gyökeres székely család- 
nak tartja. A család történeteit s leszármazását tekintve, már a legbő- 
vebb és legilletékesb forrás áll elfittünk , t. i. azon elfogulatlan részre- ^ 
hajlatlansággal irt nemzéktani munka , melyet gr. Lázár Miklós 
családja számára irt „A gróf Lázár családról^^, s mely Kolos- 
várt 1858-ban összekapcsolva gr. Kemény Józsefnek a nevezett család- 
ról kéziratba hátramaradt munkájával és számos jegyzetével kinyo- 
matott 

A család 6si fészke Csik és Gyergyó székek, nevezetesen az 
utóbbiban Szárhegy, hol a családnak öskastélya áll. 

Elhagyva a család eldödei közül azokat , kikrfll már hiteles tör- 
ténelmi adatok hiányzanak , — milyenek Lázár Columbus,ki 
állitólag K. u. 700. évben élt, — Lázár L Bálás , ki sz. István kora* 
ban mondatik a csik-somlyói zárda alapitójának, majd Lázár I. Egyed, 

4 

Digitized by VjOOQIC 



M 



Lázár. 



kit a grófi diploma 1345-beii csíki kapitányul emlit, 3 végre Lázár 
I. Ferenczet, ki 1400-ban máltai lovagnak iratik; — azokról kell 
főleg megemlékeznünk, kikről már hiteles történelmi adatok tanús- 
kodnak. 

Főleg keresztnév után elnevezett osaládaink történetében gya- 
kori példát látva , valószinüleg a L á z á r családnak első alapitó törzse 
szintén Lázár volt, és ennek nevétől eredt a család vezetékneve. 

A Lázár családból az első , kinek hiteles oklevélben fenmaradt 
emlékezete; Lázári. Bernárd; ugyanis Csik- Jenőfalván az ottani 
közlakosok közt egy bizonyos egyezés ment végbe , melynél Balaskó 
Ferenczozel (egregius Dominus) Lázár Bernárd is jelen volt ^). Ugy 
látszik már e Bernárd korában vagy még előbb származtak a Lázárok 
Csikszékbe, hol utánna L Bálintot a Nagy-Lázárt^) találjuk 
Csik-szent-Tamási előnévvel , megemlitve Kászonszéknek Csiktól elvá- 
lásáról készült régi leirásában^). 

Nevezett I. Bálin t, aNag y-L á z á r, csakugyan többek állítása 

szerint már Csikszékből a szent-Tamási Sylvester családból házasodott, 

s tőle már szakadatlanul folyik mai napig a család leszármazása követ- 

kezőleg: 

I. tábla. 

Nagy-lAzár I. Bálint 
(Sylvester 1.) 



II. Bálint 1462. 
de Csik-Szent-Tamás. 



L András 

de Szárhegy. 

GytUahuti vonal. 

1 _ ^ 1 

Folyt, követh. 

lapon. 



II. Bálás 1496. 

1506. az agyagfalvi gyűl. 

Csicsói vonal.' 



li6rio^' 



I. Imre 
(Ugrón L) 



I. Péter 
(Damokos Margit) 

I ■' ■ -^ 1 

Bora 
1573-1603. 
(1. Daczó György. 
2. Apor András) 



III. János 

1557. 
(Dersi Bora) 



IL András 



II. Egyed 
1602. 



Erzse 
(Petki Farkas) 



") Benkő Károly, Csík, Gyergyó és Kászon leirása. 37. lap, 

*) Azt Iiivö vagyok , hogy e N a g y-L á z á r (I. Bálint) volt egyik fő 

megalapitöja a családnak, és innen nyerte családától a n a g y melléknevet^ mint 

eite a székely családoknál is több példát tudok. 

•) Sálágyi Fen ,,Hon és Külföld'' 1845-ki foly. 62. sz. 



Digitized by VjOOQIC 



M 



i, !r< [Ai&dria. [ki a (uUó lapon. 
de Szárhegy. 

1 ' ■ ' ^-' * ! — 1 

11. fiernard 11 Ferencz I. Utyáa l^János Kata 1. Mihály Anna 

1553 (Bikly^Kata) /desz. Anna (Bci:z (Mikó (Sándor-, 

( Jáoo^;L) , . . . i 1 M U4dr. . . i Imre) Antt») Mtféyliért) 

C$ik'Ma^t0m4»i éffy (Apüffj KHílO > 

Farka« 111. Imre lÜ.Úilí^. 
csíki í<5kir.-biró elesett , _ . ._ . 

1597. 1599. 

(Bernáld Klára) 

VI. János Jpdií * • . , i 

t 1622. tójban. 1639. .' „ . . 

(Bánfly Zsuzsa) (Dámok os Istv^Mk^)-' 7 



István III. Ferencz II. János . Ú. fmre , Orsolya ■ ilílVnhWy II. István 
Marossiék Ualrdssíék (P^tkí (Bogáthi 1 ) 

f5 kír.-biró 1575. ' ' foki rábíró. János) Sidrhegyi ág, 

(Zs^i Klára) . (Gy^lakuiiBora) , , ^ 'í^/^J^Ziíi^ 



Qtfölakuti fíg. 
1. Gvürgy * * ■'' Kata ' ' ^ 

■•■ X .. V \r- 



ÍV: J^os 

1 1607. 

(Bethlen Zsófia) 



J f 



{ i I : 'I 



.\ 



\\\ 



r 



F tltt k 



^. JátlOS' 

1 16^6. elóít. ^ 
(HeiKwétiyi'B^ra) 'i 

llvGyörgy m •' ) 
itélámesieiiy' < i 

i m^ytett 1660. 
(l.TáJiaffy Erzse. 

2. Niit^es Ilona 1600) 



IV. FertlkCz { , IV. Imre 

1 1^3. < ,Maro4Bzéki fókir.-biró 
, .;• 1680. 

(Ifenies^ Klára) 

• ' ÜT '"■•i.^íífT^ 

, Jkiarosszejq fo-kir.-bvrp. 

\ . , 1. .' (gr- %thlei^ Judit) 

i • '''' ■ ' ■ — ' ^ ' ' ' ' , \ -^ 1 

Mária Anna " ,ViI. János 

1716. t 1 735 ^ , h.. <ítL tan p prsz: elnök, 

(gr. Bethlen Sámuel) (b. Korda László) * . Uró és gróf. 

^ ;, :. í;:1772. 

y .,Jgr,fe l{k iKata) 






Bora V. Iliire Anna , , Vltl. Jánf^ 

szül. 1743. t J761. . / BzfiV 1746.. ' ', szül. 1755, f 18 

' (gr. U^ndeffy filék) • ■ kir. hivatKloí 

' ,, (prr. Kornis AhnaV 
I ■ II t I ■■ t 1 I « i #i i ' ■■ » > II ■ ■ I 

IX. János IV. György Aaiii . ) VIIL István 111. József 

t t 82. 1787. 1 18?1. «• k- k»ni. sz. 1783. 1 1841. 

(^r. Batthyán Józi^ef ) sz. 1779. (b. Inozédi Zsuzsa) 

-:•• - tl83t. • 

4* 

Digitized by VjOOQIC 



ut 



IL tábla. 



II. ktráii ki Ml táblán. 
(Bö^thy 1.) 



DniZ8ÍB& 

1590. 

(ikt. Bethlen Farkaf) 



III. András 
1Ö93-1597. 

Csíki fó-kír.-biró. 

(Sonibori Erzse) 



III. István Anna' 

elesett 1596. (Kemény Boldizsár) 
(Koroís Kata) 



Anna 
(Spáezai Gáspár) 



IV. István 1615. 
Csiki f6-kir.-biró. 
(1. Székely Itona. 
2. Kovach^czy Zsuzsa) 



Erzsébet 
(l.T.Túry István. 
2. k. Janosó Jakab) 



V. István 

szol. 1626: 1 1679. 

fókir.bíró. 

(1. Petki Kata. 

2d Keresztúri Krisztina) 



l-t61 VI. István Erzse !^tól VI. Ferenoz Zsuzsa I. Antal 

1659. (gr. Káinoki szfil. 1675. f 1742. 1679. 1679. 

Sámu^U Csíki fö-kir.-bíró és gróf. 
(1. gr. Kornis Margit. 
2. gr. Gsáky Zsuzsa. 
8. bérivói Boér Zsófia) 



l-tól 

II. Antal 

szül. 1698. 

t 1719. 

jesnita. 



2.tól 
Dnuaíjut 

t 1744. 
(b. Hevter 

Dávid) 



I. László 

szül. 1707. 

(gr. Komis 

Zsuzsa) 

IIL Antal 

ti7a3. 

OS. k« kam. 

(T,orma 

Eva) 



Ádám 
szül. 1712. 

1 1779. 
.1. Dániel 

Anna. 
2. Böjtbe 

Teréz) 

Anna 

1780. 

(b. BáHntith 

György) 



d-tól 
(jábor 
tl775. 

(Kún 
Klára) 

Folyi. 
ni táblán. 



8 



SS 



8.. 



éi 



3Ü 

sí 



II. László 
(b. Henter Bo ra) 

Éva 

( pe trioh.Horváth 

Dániel) 



i: József 1 1819. 

es. kír. kam. 

(1. Bornemisza Róza. 

2. gr. Bethlen Mária) 



Eleonóra 
szol. 1771. 1 1799 
(b. Jósika Miklós) 



1 tői II. József 

siül. 1782. 
es.'klr. kapitány. 
(Pédhy Eszter) 



I. Albert 

sz.Í8l3.febr.7. 

volt katona 

és konvéd. 



I. Vincze 
sz. 1815. jan. 4* 
tl83L 



I. Dénes 

9z. 1816. febr. 27. 

volt katona, 

lak. Pesten. 

(Simény Ivánka) 



Mór Eszter 

sz. 1817. mart. 20. sz. 1825. 

volt honvéd (Bernáld 

(Barcsai Póli) Diénes) 

I 



II. Vincte 
szül. 1841. 



Ol|:a 
szü). 1843. 



Jenő 
szül. 1845. 



Corinna 
szül. 1851. 



Digitized by VjOOQIC 



UL tibia. 



, Gábor hia II idblán. 
+ 1776. . 
(Kim Kton^) ' 



ZsuzAfi VlMsiván YÍILFereiioz L Zsigmontl ír. Antal 

«2. 1735. M. 1736. + 1810. az. 1740. kir. hiv. 

Cb.Peréoy f 181 a május 3. + lfi2(k f lÖH* 

Elek) volt katona. (b» rertoy ' «. k: kaöi. 

(gr. HaUec Anna), , kapít 



Erzse) 



Fol^ IV. tahién. 



(1. Damjanovics 1. 
% Rlan Anna) ' 



Amna Róza 
.tlŐOl tWf-I 
(k.Szé- (l>. Jósika 
kely István) 
Dáviii) 



Sándor Jozefa ) 
sz. l^v sz. 1809. 

1 1832, , + 1838. ' nyuff. kapit. 
(b. Bátintíth (Moga 
Lajos) Ekonoiia) 



'Antónia 
sa. 1617. 
iSpcrkctr Fer. 
íov. kapu.) 



VILlnire' 
. 8zii^rl836. , 
Cfl. k. liadnagy. 



Olivér 
szül. 18^7. 



Alaéár 
8ZttLlg43n 



Kárt>l3r 

t 1810. 

(b. Bálin- 

tithAnoa) 

Klára 

(Lb. Bl^ 

líntith 

Elek. 

^los.Her- 

czeg Ján.) 



Lajos 

sz. 1772. 
tl8í46. 
(Balogb 
Antónia) 



VI. Imre- 
fótién. . 

tiao9 

k&rűi: 



Karolina 

+ 1835. 

(Kozma Istv.) 



JozsfK ^Anna 

s^mö, +JS4?.. 

t (1. gr. Tol- 
. dalági Gf . 
. I . .^.B»tlétii 
János) 



iV. tibla 



KaU 

SZ.1783. 

t 1856. 

(lev. 

Molnár 

György) 




VIL István ' lásd 111 iábidn. 
(gr. Haller Brzse) 



Rozália 

azdL 17Ő7. 

t ISOO. k. 

(CÜBCrei 

Miklós) 



II. Ignáoz 
Sí. 1768. 
éles. 1799 
C8. k. kap. 



Cecil ia 

(francba 1 

grófné) 



Ktára' 
SS. 1776. 
+ 1814. 
(Csetei 
Miklós) 



OS. k. kwiit 

, és tan. 

sz. 1778. 

+ 18801 

(gr. Bethlen 

Teréz) 



111. László 

sa*17aa 

cs. k. titkos 

és allam- 

tanáosos. 

(gr Bánffy 

Erzse) 



n. Albert 
szül. 1816. 



Gergely 
szál. 1818. 

+ 1643. 
volt katona. 



Mikl<58 ^ 

szül. I8lá. 

május 26 

családja lei rója. 

( to. Splényi Má ria) 

^' Mád* ' 
szül. 1845. sepi 25. 



Benedek 

sKttL 1783. . 

+ 1837. , 

A.-Fejéri 

íVispásu 

cs.k. kapit., 

(gr. Bethlen 

Mária) . 



Kálmán 

szül. 1820. 

volt honvéd- 

kapíCáay 

és iró. 

(Siniény Amália) 

Berta 
. sziil* 1803. 



Janka ' 
.s^ty.ld20. 



Gizella 
sifíl. 1857. 



Digitized by VjOOQIC 



U Láiárv 

Eddig e osaládfa. És most -^ á noldányire e könyv korlátoltsága 
eogedi — emlitsük még (bl az egyes tagokról a nevezetesebb adatokat. 

I. Lázár Bálintnak ^,^ ki tisik-Síént-Tamáson lakott, fia II. Bá- 
lint, kit a Kászonszék privil/egiumának 1462-beni kieszközlése tett 
nevezetesség és Káazoosf é^tSI . sok s^ép jósz^gjot/is kapptt. Meghalt 
14701 előtti Fiai köMil - :. 

] ,,. p. Hallás Csik részér.íil^ t5Q6-bana? agyagfalyi i gyűlésen mipt 
követ jel^t még 0* Rél& iratik,h0gy a csibsoitalyói zárdának azon ré- 
szét, mely a kápolna felől van, épit^iie. Ennek fia L Imre Lázárfal- 
ván is bi^t, valamint, a ^zárhegyi ág isr; deüicsón lakott^ 'és innen irá 
előnavét lő32-beniCaikszék küldé őti János (királyhoz Budára, midőn 
G|-itt5 adói rótt a sekélyekre ^). Npje csik'-sajentgyörgyi ügron Domo- 
kosnak leánya Marcit volt, kitől származotlf unokáiban ez ág kihalt. 
Azwl)|in meg k^U. említeniinl^ , hogy III. János 1557-ben Perényi 
Pérénez melkítt Telekest Jíiiref ellen harczolt Nagyszőlősnél. Élt még 
1583-ban , midőn egy egyezkedésnél mint ; tanú szerepelt. Pia III. 
Űigyed 1602 ben. iiijokan5v,érével Láz4r Bofbálé AporjAndrásnévfl 
egyezéire lép, hogy niegos^s^ja a csiki jószágokat, de a követkétŐ év- 
ben m^semmisíti a kötött egyezi^ényt , és a|bba köy^t^ezŐ h^ys^gak, 
nevei fordulnak elő : Csicsó' Somlyó , Lázárfalva , Csomottány , P^jil- 
falva, Delne ésSorsova. Ugy látszik, hogy 1603-baQ Székely Mdzeésel 
veszetfel. Nagybátyja II. A n d r á s Csik- Vacsárcsoh lal^ott, és vacsárcsi 
előnevet használt, élt 1579 — 1602. közti években. ' /. 

II. Bálintnak fia még L András is, ki felváltva viselte' Kászón- 
székben a királybiróságot és hadriagyságot az első, ki az oklevelek- 
^^^ ^ygy^^Sy^} és ,3 z á r h e g y i"^ ,eJŐnév vei fordul elő. Róla állit- 
ják, hogy 1492. mart. 28-án a ^ szárhegyi templom számára bullát és 
szs^z nfipos bücsvit.pyert. "1,506-ban az,agyagfalv} gyülé^ elnöke volt, 
és annak végzéseii mmt gyergykSi Láziár Andtáfl irta' alá. 
15P7-ben megvetfe Marosszékben esztergomi Székely Ferencztől a 
kisfalud! birtokot'és három lófő-örökeéget, melyekbe 1508 ban iktat- 
tatott. {A, benefalvi székply Rákosokat tette szabadokká, és száműzte 
szentg;f6rgyi Tóth Miklós főurat egy 1519-ki oklevél tanúsága, ^izerint. 
Ugy látszik e Lázárt irja hibásan. a székely krónika udva^rvhely- 
székbéli-nek^ lejhet, hogy egy ideig e székben tartózkodott, de kü- 
lönben fiai is €isak /osiki, gyergyói és marosszéki birtokaikban emlitet- 
nek. Neje — ugy látszik — Qyalakuti Borbála, vagy Kemény József 

A ns. BzéMy nemzet Consi, 37. 
*} EvIctirIstVáa, M. Krónika. 

Digitized by VjOOQIC 



Lásár. M 

szerint szent-annai Gynlakuti volt; és tán innen a Lázárok né^ 
melyikének a szent-annai elfineve. Gyermekei közül 

n. Bern ár d 1553.ban a Csikba beütött moldTaiak által hur- 
czoltatott foglyul ^) , honnan utóbb kiszabadult. Madárassi Jánóssy 
leánytól (3a Farkas 1697-ben neveztetett ki Csikszék ftkirálybiró- 
jává ; és e tisztét viselte , mig 1599-ben az ördög Bálás által folizga* 
tott csiki néptfil megöletett. Neje mezfimadarassi Bemáld Klára volt. 
Egy fia, egy leánya maradt De fiában VI. Jánosban 1622, táján ága 
kihalt. 

II. Imre 1599-ben a sellenbergi ütközetben esett el Naskalátnál 
a csiki havasok közt ^). 

I. Andrásnak fia I. János Szent- Annáról irta nevét, és itteni 
birtokát valószinüleg Gyulaknti osaládbeli anyja után öröklé. Í534«ben 
mint országos követ szerepelt ; 1549-ben tett végrendeletet, melybea 
öt fia közt ágy rendezte el az osztályt, hogy II. IstvánésMihály 
kapta a gyergyói jószágot, Kászont, Lázárfal vát és Szent-Tamást, 
minden éhez tartozó örökségekkel. 11. Imre, IIL Ferenoz és II. 
János pedig kapták « szent-annai urodalmat és a kisfaludi malmot 
és örökséget De e rész kisebb lévén az előbbinél, hozzá lón csatolva a 
szent-annai háznál maradt minden ingó Vagyon. Ezenfólül ájtatos ha< 
gyományokat is tett Neje Apafii Klára volt 

III. Ferenoz az 1551. kolosvári országgyűlés 16. törv. czikke 
szerint a könnyű gyalogság vezényletére rendeltetett. 1570-ben mart. 
29-én Imre testvérével mint János Zsigmond hive, ettől nyerte Maros- 
székben az andrásfalvi jószágot. 1571 — 1575-ben marosszéki székbiró 
volt Neje Suki Kata volt 

II. János szent-annai birtokos, 1562-ben részese a székely láza« 
dásnak. 

Gyalakuti ág. 
II. Imre 1556-ban kezdett szerepelni, midőn a szamosujváfi 
országgyűlésen az Izabella királyné elébe küldött követek közé válasz- 
tátott. 1558-ban a gy.-fejérvári gyűlésen a székelyek részéről az adó 
számba vételére rendeltetett ki a 7. törv. czikk szerint , hol maros- 
széki előnévvel neveztetik. 1560-ban az ország rendéi áltat az úr- 
vacsora fölötti vallási vita hallgatására kiküldött főurak közé sorozta- 
tott 1571-ben testvérével együtt marosszéki királybiró volt 1579-ben 

>) Wolph. Bethlen Híst I. 550. 
«) Ugyanott IV. 454. 

Digitized by VjOOQIC 



M Lásár. 

már nem élt Neje Gyalakuti Borbálától született gyermekei által törzse 
lett agyalakutiágnak. 

L György Székely Mozses pártján 1608*baa Apáczánál esett 
el. Nővére Kata 1597-ben már nagy-teremi Sükösd János neje volt 

IV. János szén t-a nnai és gyalakuti predicatummal is 
élt. Kath. vallását a reformálttal cserélé föl, és 1607. el6tt már meg- 
halt Neje Bethlen ZsóGától egy fia maradt 

V. János ) kinek nejctfil Bercsényi Borbálától fia 

II. György, ki először Apafiy Erzsébetet vévén nÖül, kiházasi- 
táaul ezzel a szász-szalathnai , továbbá a szováthi és havadtői részeket 
kapta, a melyekből az első birtokáért ApafiTy István és Boldizsár 1642- 
től sokáig pereltek vele. E nőtől két fia lőn. Másodszor Nemes Iloná- 
val lépett házasságra. 16ö3-ban már mint itélőmester irja alá az ^^p- 
probata Constitutiokat^' 16ő9-ben Barcsai Ákostól kapta Szolnok me- 
gyei t ő k é s i birtokot , a következő évben pedig Búnyt és Körtvély- 
kaput 1660-ban Barcsai Ákosnak Nagy- Váradra ki vonultakor Barcsai 
Gáspárral fejedelmi helytartó lőn ; és ez idő alatt ügyes államférfíunak 
bizonyult be '). Megöletett a Kemény János pártja által 1660. bov. 
29-én, és hullája a gyalakuti ref. templomba temettetett. Második 
nejétől gyermekei nem maradtak. 

IV. Imre (II. Györgynek fia) 1668-ban Szebenben tanult, és 
már ekkor mátkás Bethlen Zsófiával , a kacczellár B. Miklós leányá- 
val, ki azonban az egybekelés előtt meghalván , később 1673-ban DÖiíl 
vette hídvégi Nemes Klárát , és ezzel a drassói és vingárdi jószágokat 
kapta. 1674-ben egyike azon hazafiaknak , kik a fejérvári dtaetán kelt 
Ligát aláirtak. — 1680 — 1690-ben Marosszék főkirálybirája volt, ^y-» 
szersmind a fejedelmi tábla ülnöke , és az enyedi Collegium fS5-cura- 
tora. Fia 

III. György szintén marosszéki főkirálybiró, és a halála fölött 
mondott gyászbeszéd szerint „nagytudományú és eloquentiáju^^ fér- 
fiú *> Részt vett az 1699 ki és 1703-ki országgyűléseken ®), és mind- 
kettőből részint a lustra , részint az adó és közteher megvizsgálására 
volt kiküldve. 1708-ban Marosszék főkirálybirájává választatott, és e 
tisztét 1716-ig viselé, mely év ötödik havában lemondását már fia adá 
be a főkormányszékhez , mivel előbb két évvel oly súlyos szélhűdés 
érte, hogy azóta tisztán beszélni sem tudott Gróf Bethlen Judittól két 
leánya és egy fia maradt. 



■) loan. Bethlen : Rerum Trnnsylv. libri qoator. 209. 
') BorosDvai János ref. püspök beszéde. 
») 1699 : é-ik, é3 1703 : 17-ik törv, ci. 



Digitized by VjOOQIC 



LáBán SV 

VII. János ez ág legnagyobb férfiainak egyike, méltóság éa 
hivatal szerint cs. kir. belsA titkos állam- és főkormányszéki tanácsos, 
erdélyi országos elnök , úgy szintén a reform, consistorium és a mű- 
Tészeti s gazdasági egylet elnöke és kir. íBvadász-raester. Szül. Seges- 
várt 1703 ban. Tanult Enyeden, s utóbb Marburgban, és közben 1719- 
ben az erdélyi fökormányszékhez esküdött ibl. 

Már 1733-ban báróságot nyert, 1736-ban pedig az erdélyi kir. 
táWa ülnökévé neveztetett ki. 1737-ben vette nőül gr. Teleki Katát, 
1738-ban pedig Rákóczy Józse£Feli egyetértés gyanújából fogságba 
esett, melyben kilencz havig szenvedett ,- kiszabadulása után a királyi 
táblai ülnökséget nyeré vissza, és azt folytatá 1742-ig, a mig az erdélyi 
országos rendek mint követjöket küldték íbl Bécsbe. Innen lejóve, 
B.-Szolnok vármegye főispánja lett , és 3 évig kormányzá e megyét. 
1746-ban kir. tábla elnökének és főkormányszéki tanácsosnak lón ki- 
nevezve, s alkalmasint egy évvel ezelőtt nyerte a grófságot is, 
mert ez időtől mind a bárói mind a grófi czímmel látjuk nevét egybe- 
kötve. 1749-ben az országgyűlés újra felküldte követnek Bécsbe a 
császárhoz , ezúttal a székely nemzet részéről az adó tárgyában. És 
még ez évben választá meg őt a három nemzet országos elnöknek ; a 
rendek általi beiktatás azonban csak 1751-ben történt. I760*ben a 
szamosujvári örményektől az ezen uradalomhoz tartozó kerlési és ken- 
telki birtokokra biztositást nyert , hogy 90 évig nem háborgatják. Az 
országos rendek bizalma folytán a fŐkormányzóságra legtöbb szava- 
zattal választatott el, azonban e hivatal más vállaira tétetett. 1758 ban 
nejét ragadá el a halál. 1764-ben pedig amadéfalvi eseményekre nézve 
tagja volt a bizottságnak. „E nagyravágyó — mint a család leirója 
jellemzi , — eszes és mimkád államférfiú , jeles költő , tudor , iró, és az 
ausztriai ház buzgó faive, meghalt 1772. nov. 26-án.'^ Több magyar és 
latin nyelven irt munkája versei jelentek meg, és maradiak kéziratban 
is. Fiai közül 

V. Imre született 1743. oct. 29-én, atyja nyomait követve, latin 
nyelven szintén a költői téren tett kisérletet. Meghalt 1761. jan, 18, 
Drassón. Eltemettetett Gyalakután. 

Anna (VII. Jánosnak leánya) született 1746-ban. 1761-ben ment 
nőül gr. Kendefiy Elekhez. 

VIII. János született 1755-ben. Húsz éves korában már az 
erdélyi kir. tábla tagjának neveztetett ki, r780-ban lett ugyanott ül- 
nökké. Azonban úgy látszik , már 1786-ban e hivatalról lemond és jó- 
szágaira telepedik. Nőül gróf Komis Annát vette, (gr. Komis Ferencs; 

Digitized by VjOOQIC 



M Lázán 

és Geréb Zsuz^^Ieápyát), és e nőért megváltpztatá vallását, noha a 
XVIL száza4 elein elhalt gyalaknti IV. Lázár János átokkal fénye* 
gette oly n^aradékát, a ki más vallásra térne át. Hogy azonban Ase átka 
t\e njrugtalanitsa , levette a gyalakuti reform, templom faláról az átkot 
szóró; kőt4bl4t y melyet emiitett IV. János tétetett , és szétroittatta. 
Mondják , hogy a római pápa , mivel e gróf Lázár Jánost mint hivét 
megnyerl^ette, a gróf Komis Anna előbbi mátkáját, jegyeséről lemon- 
dásaért a sarkantyú- rendjellel diszitette föl. Megváltoztatván igy 
VIII. János vallását , vele a gyalakuti ág régi vallására tért, és igy 
e? ág is kihalásáig a kath. hit mellett maradt. — 1790.08 1792-beli 
országgyűlésen kir. hivatalos volt. Meghalt 1800-ban, és Szászsebesen 
a Ferenczes barátok sírboltjába temettetett. Fiai közül IX. János és 
IV. György férfikort nem éltek. 

Anna osillagkeresztes hölgy, született 1787-ben. Férjhez ment 
1807-ben gr. Batthyány Józsefhez. Meghalt Élesden 1831. juL 24.én. 
Tetemei, Sólyomkőn Bihar megyében nyugszanak. 

VIII. István cs. k. kamarás szül. 1779. aug. 6-án. Gyalakuton 
lakott magányos és különczködö életet folytatva, mely közben gyakraa 
magyar, német, franczia versek Írásával is foglalkozott. Meghalt nőt- 
lenül 183 1« nov. 18-án torokgyékban. Halála után hat nappal a mik- 
házi barátok sirboltjába temettetett 

III. József szül. 1783. dec. 29-én. 1813-ban nőül vette báró 
Inczédi Zsuzsannát. Mig testvére István élt , addig Drassón lakott, és 
rendesen drassai Lázár Józsefnek neveztetett, hogy megkülönböztes- 
sék a családnak szárhegyi ágán élő Józseftől , a kit meg medgyesfalví 
L. Józsefnek szoktak nevezni. A gyalakuti ágnak ez utolsó ivadéka 
testes , pohos , és nagyon sok eredetiséggel biró egyén volt ^). volt 
utolsó Erdélybe;n, a ki liber bárói és grófi czimet egyesülten használta. 
A zenének is kedvelője volt. Meghalt 1841 július 12-én szélhüdésbeo. 
Eltemettetett Mikakázán a barátoknál. Özvegye 1 84 9-ki január 11-én 
elbaiván, a gyalakuti Lázár ág birtokára a tudós gróf Lázár János két 
nőrére : gr. L. M á r i a , gr. Bethlen Sámuelnő, és A n n a báró Korda 
Lászlóné maradéki tették kezöket. És igy a gyalakuti, szent-annai, 
baczaí és drassai urodalraak s több más jószágnak egyik fele a gróf 
Lázár Mária, a másik gr. Lázár Anna örököseire szállott 



*) Kővári L. Erdély nev. csal. 171. lap. ezt írja ez ágról: ,^Ez ágat bizo- 
nyos ábrándosság jellemezte, mely a rault században élt Jánosban (gyalakuti 
Vn. János) még költészetben nyilatkozott ; de a család két yégsŐ sarjában elme- 
gyengeséggel határos különczségben végzódöti 



Digitized by VjOOQIC 



M 



O^ 




Orsolya I. Jánosnak Apaffy Klárától leánya , gr. Kemény Jó- 
zsef szerint pálosi Petki id. Jánosnak , mások szerint egy Bercsényi- 
nek volt felesége. 

Szárhegyi ág. 

I. István (I. András- 
nak fia vagy testvére) 1530- 
ban Csik, Gyergyó és Kászon 
flSkirálybirájának tartatik ; és 
— mint írják — ennek részére 
épiték a székbeli székelyek a 
szárbegyi kastélyt. 

Kata valószinüleg azon 
esf k-szent már toni Becz Imré- 
nek nejé, ki az 1506-ki agyag- 
falvi gyűlésen Csikszék részé- 
ről jelent meg. 

Anna 1530-ban Sándor 
Menyhértné. 

I. Mihály 1560. táján 
élt, és Mikó Annától leánya 
Kata Héjasfalvi Miklósné 

volt. Ezen Mihály (Miké Sándor gyűjteménye szerint) Sárdi Lázár, 
és igy más családbeli volt* 

II. Ferenoz 1515. v. 1516. körül Kászonszék tisztségeit vi- 
selte 5 felváltva hol királybirája , hol hadnagya volt. De nemcsak Ká- 
szonszékben, hanem Gyergyóban is tartózkodott, és oklevelekben gyer- 
gyói és szárhegyi előnévvel fordul el6. I525^beh kieszközlé a 
szárhegyi templom részére nyert bulla njbóli megerósitését. A mohácsi 
▼ész ntán Szapolyai pártján állt, S ettÖl mind Erdélyben mind Magyar- 
országon sok szép jószágot nyert. Erdélyben a vécsi kastélyt s való- 
színűleg a Kolos megyei Szász-Erkedet is, minthogy ez utóbbit 1526— 
1529. közt birta. Magyarországban Komárom megyei Bikal nevű jó- 
szágot. De 1528-ban már T. Ferdinánd hive volt, miért 1529-bcn János 
király vajdája Báthori István által elfogatott , és nótán veszté Vécset, 
mely az Arthándi testvéreknek adatott 1536-ban ismét Majláth István 
fogatta el , és Szász-Régenben fejét vétette. Neje szászfülpösi Bykli 
Jánosnak, harinnai Farkas Margittóli leánya Katalin volt. Gyermekei- 
r61 semmit sem tudhatni. 

II. Mihály magtalanul halt el, és öröksége II. Istvánra szállott 



Digitized by VjOOQIC 



II. István 1662-ben testvérével II. Jánossal egy&tt részese & 
székely lázadásnak. Négj évi rabsága után hazatelepedett SzárhegTre, 
és csak az 1577-ki pestiskor lakott Kászonban. 1583-ban már nem élt. 
Neje a Bogáthj családból származott. 

III. István Miksa föherczeg alatt harczolt Mezfikereaztesnél a 
török ellen , és ott esett el 1596. octob. 24-én i). Nejéül Kornis Kata 
iratik. 

D r u z s i n a iktari Bethlen Farkasnak neje , s t&le származott 
1580 ban Bethlen Gábor Erdély legjelesb fejedehne. Férje 1590-bea 
halt meg *). 

Anna Kemény Boldizsár neje , és anyja Kemény János erdélyi 
fejedelemnek. 

III. András 1576-ban tagjd a fényes kíséretnek, mely Báthorít 
a leogjel trónra . kiséri. 1583-ban ezen Andrástól vette el Bátbori 
Zsigmond ama kászonszéki 13 jobbágytelket és 3 primipilaris Ötök^ 
aéget, melyeket az' atyja II. István foglalt el az adomány szavai sze- 
rint ^). nevelteté Bethlen Gábort. Felesége Sombory Erzsébet, Som- 
bory Lászlónak, Báthori Zsigmond fSgondnokának és egyszersmind az 
ország egyik igazgatójának leánya volt már 1589-ben. III. András az 
egyetlen a szárhegyi ágból , a ki vallását elhagyta és protestáns ^), 
majd ismét kath. lett. A Báthoriak hive lévén , B. Zsigmoi^dtól ado- 
mányképen nyerte 6yergyóSz.-Miklóst 3500 tallérba , mely adomány 
ereje azonban a székely szabadság visszaállításával megszűnt. Elfibb 
KászoDSzéknek, utóbb Csik, Gyergyó és Kászonszéknek is királybirója 
volt 1593 — 1597-ig, mely évben harczban esett el, és meghalt sz^nt 
Gergely pápa nap után való pénteken ^). 

Anna (III. Andrásnak leánya) a Magyarországból Erdélybe 
szakadt nagy-dobai Spáczay Gáspár neje volt; és anyjáról Sombory 
Erzsébetről következd helységekbe örökölt : Bolyén , Mindszenten, Tó- 
háton, Kokon, Egerbegyen és Gyéresen , a melyeket később egyik fia 
Spáczay Mihály Toroczkai Zsigmondnak zálogosított el. ^ 

>) Utvánffy Historíarura libro XXX. p. 432. 

*J Hormayr Mednyánszky Taschenbuch IV. évfolyam 461. lap. 

*) Böjthi Cráspár ezen Lázár Andrást durva, vad, mi véletlen emberB^ 
festi; ellenben a vele egyidejű csik-azent-királyi Bors János (Erdélyország tör- 
ténetei tára 1. 160.) ama nagy emlékezetű királyát és hazáját szeret6 Lázár An« 
dráanak írja. 

*) Szeredai Notitia Capii Eccl. Albenaís p. 235. 

^) Gr. Kemény J. és Kovács D. Erdélyország történetei tára I. köt. Bora 
János krónikájában. 

Digitized by VjOOQIC 



liátár. 61 

IV. István I607*beD a szárhegyi ág nevében perbe idézte a 
gyalakuti ágon álló V. Jánost, hogy a Sz.- Annán magtalanul elhalt 
III. Ferenoe jószágaiból részt adjon, azonban miután bebizonyult, hogy 
a peresek nagyatyjainak Gyergyóban lakott szárhegyí II. Mihály nevű 
testvére elhalásával sem adtak részt a szent-annai (késfibb gyalakuti) 
ágnak , a per elenyésztetett E IV. István Báthori Oábomak majd 
minden harczában részt vett , ott volt Szeben ostrománál is, nndón az- 
után Báthorit Oláhországba kisérve , Raduly vajda ellen barozolt. Bá- 
thoritól az elvesztett 6yergyó-Sz.-Miklós helyébe, ama 8500 tallér 
kártériiéseül, melyeket atyja adott B. Zsigmondnak, a gyergyói vámot 
kapta adomáayba. Neje Székely Ilona, csik-somlyói Székely Miklós fó- 
lovászmester és esiki főkapitány leánya volt^ kinek anyja Rhaba (vagy 
Rhabianka) Dorottya lengyel főcsaládból származott. Már 1615-ben 
csikszéki fSkirálybíró volt, és e tiszthez jogát t^rtá a Lázár osalád 1621- 
ben nejével együtt vette Szász-Erked és Oláb-Solymos fele részét , a 
másik felét pedig Bethlen Gábor adományából kapta 1624. jul. 27'én, 
midfin Bethlen Gábor udvamokának is (aulae familiáris) neveztetik. 
És igy Szász-Erked, a melyet 1529. elfitt egy kevés ideig szárhegyi 
Lázár Ferencz birt, ismét a Lázár család birtokába jutott E jószágok 
el6bb mindkét ágra voltak adományozva , de később csak férfi-ágra 
szabályozva. 1630. mart. 9cn Brandeburgi Kata által kineveztetett 
fejedelmi biztosnak. 1631-ben a szárhegyi kastélynak uj alakot adott, 
s aboz még egy bástyát épittetett ; a következe évben pedig az égése 
kastélyt kijavitatta. Miután neje Székely Ilona , kitftl egy fia született, 
1629-ben meghalt, másodszor nóül vette Kovachóczi Zsuzsannát, a 
kanczellár nővérét, kinek késóbb 1638-ban Szász-Erkedet ós Seriinget 
2000 tallérig kötötte le ; és e falukat neje utóbb mint özvegy is birta 
egész 1663-ig. I. Rákóczy Györgynek szintén kedves embere, s csa- 
táinak harczosa volt, de egy izben kegyelmet veszté. Ugyanennek 
1644-ki magyarországi hadjáratában vévén részt , meglialt Putnokboz 
közel Gömör megyében, 1644. május 9-én gutaütés következtében. 
Egyike volt a család legbuzgóbb kath. tagjainak , és a jeauiták szám- 
kivetésének is ellene szegült Szárhegyre pedig szerzetes barátokat 
telepitett Özvegye Beszterczén halt meg 1663-ban. 

Erzsébet IV. Istvánnak Székely Hónától leánya, elftbb tamás- 
ialvi Túri Istvánnak , ki Alfaluban birt és lakott ; utóbb pedig (már 
1667-ben) kantafalvi Jancsó Jakabnak neje volt , midőn testvérét V. 
Istvánt osztályra szólitá fel , részt kívánván a Kolos megyei Szász- 
Erked és Sólymosból , minthogy azok egy részét atyjok pénzen vette 

Digitized by VjOOQ IC 



W Lásár. 

további Taacs és Dédrád helységbeli birtokokból ^ melyek Bogáthi 
jogon szálltak a családra , végre a Torda megyei Póka-Keresztúr és 
Kapus, és Kolos megyei Mez6- Szent-Márton helységbeli birtokok felét 
k(^vetelvéaQ, melyek részint anyjáról , részint anyja testvéréról Székely 
Istvánról maradtak. E követelésekre nézve 1069-ben egyezségre lép- 
vén, (Kászonban) Gyergyó-Alfalun és Csomafidván az egétz Tanosí 
részt, és dedrádi bírt^ felét nyerte, de úgy, hogy azt testvére V. Ist- 
ván hire nélkül se eladni. se elzálogitani nem szabad. De 1671-bett 
már — a mid6n férjével Kantafalván lakott , — tékozloni kezdte bir- 
tokai «gy részét, melyekből — úgy látszik — valamk V, István vál* 
tott késfibb Biagához ,* a kászoni rész kiváltását pedig Y . István gróf 
Káinoki Sámuelnak engedte. 

V. István született 1626.ban. Atyja halála után mostohájával 
Kovachóczi Zsuzsával hosszas ideig volt kénytelen perlekedni lefog- 
lalt családi levelekért és jószágokért. Ez István volt a Lázár család 
egyik legkitünóbb tagja. Szerepe történetét hosszasan s körülményesen 
közbeszöve oklevelekkel, leirja a család történetírója J rövidebben és 
Így e korlátolt terjedelmű munkába beilleszthetöbben emlékezik róla 
Kővári László következőleg : „II. Rákóczyval egy oláhországi ö a len- 
gyel hadjáratban részt vett. I6€0-ban Csik fSkirálybirája. Mint a trón- 
vesztett Rákóczy hivét Barcsay fejedelem elfogatta s Görgénybe zá- 
ratá, honnan kiszökött, mire Barcsay ellen forradalmat idéze fel. Osata 
dönté el az ügyet, melyet L. István elveszte. Erre Barcsay ellenében 
Kemény János trónra jutásának lőn egyik pártvezére. Kemény elesté- 
vel Apaffihoz nyilatkozott. Azonban később Béldi Pállal Apaifi eílén 
agitált, miért 1678.ban Pogáras várába záratott," hol 1679-ki april 
24-én kileni^z hónapi érős fogsága után a börtön falai közt halt meg 
kora 63*ik évében. Tetemei Szárhegyen temettettek el. Két neje volt, 
az első Petki Kata , királyhalmi Petkt István csiki főkapitánynak , 11. 
Rákóczy György flJüdvarmesterének, tanácsosának és jeles hadvezéré- 
nek leánya, kitől két, -^ második nejétől Keresztúri Krisztinától pedig 
három gyermeke maradt. Utóbbi neje — mint özvegy — 'Béldi ' Pál 
fiához ment nőül. Gyermekei közül VI. István, kiről egy 1659-belí 
adat tesz említést, ilju korában halt el. Erzsébet gróf Káinoki Sá- 
muel Erdély legelső udvari kanozellárá és háromszéki főkapitány neje 
lőn. Zsuzsa hajadonúl^ I. Antal pedig nőtlenül haltak el, ez utóbbi 
1680-ban. 



*) A gróf Lázár család. Irta gr. Láiár Miklóí, Kolosvár 1858. 156—202 1. 

Digitized by VjOOQIC 



•himát. 6S 

VI. Ferencz született Szárhegyen 1675-bcn. Els* említés van 
róla ApaíFy fejedelemnek az amnestiáról és a Lázár István politikai 
bűneiért elkobzott javaknak reá , testvéreire és anyjára nézve vissza- 
adatásáról szóló 1679- és 1680-beli oklevelekben. I. Leopold alatt egy 
ideig csiki főkapitány volt. Miután első neje Komis Margit (Kornis 
Gáspárnak gr. Csáky Máriától született leánya) 1698 -ki júniusban 
szülés alkalmával elhalt, egy fiút hagyva hátra, kibÖl később tt jesuita- 
rend egy jeles tagja vált; — VI. Ferencz 1700-ban újra nősült, 
elvévén gr. Csáky Zsuzsannát , a gr. Csáky Gábor és Gyulafiy Szófia 
leányát , kivel ekkor ugyan a kiházasitáson kivül semmi birtokot nem 
kapott, de később ennek jogán- reá és főleg örököseire igen szép jószá- 
gok szállottak Kolos , Doboka , Küküllő és Szolnok megyékben és üd- 
varhelyszékben. E házasság ellen 1700. dec. í2-én ráthoti Gyulaffy 
Láé^ló özvegye Gyerőffy Borbála a maga s gyermekei nevében tilta- 
kozott , mivel közte és Csáky Zsuzsanna közt harmadizen atyafiságos 
sógorság létezett Az 1698-ki és 1699-ki fejérváfi, valamint az 1701. 
és 1702-ki országgyűléseken kir. hivatalos volt. 1702-ki mart. 9-én 
kek oklevélben I. Loopold király által gróffá neveztetett, s általa első 
nejétől származott fia I. Antal, valamint a másodiktól született 
leánya Druzsina grófi czimet nyertek. Bele keveredvén a Rákóczy 
forradalmába, mely alatt mint csiki fökapitány szerepelt, ezért 1707*b^n 
Rabutin császári tábornok Acton által szárhegyi kastélyát leégetteté 0? 
és hogy 1711-ben daczára, hogy az amnestiából ki volt rekesztve, — 
mégis bántalom nélkül térhetett haza , csak családi összeköttetéseinek 
köszönheté. Moldovába léte alatt elkobzott javait , a szent-domokosit 
(Csikszékben) , a mezŐbándit (Marosszékben) , a topliczatt és Lőrincz- 
telkét (Torda várm.) , továbbá Szász-Erked , Oláh-Solymos és Barát* 
falva nevű falukat (Kolos várm.) és ugyanazon megyei dedrádi és 
tancsi részeket gr. Steinville főhadi kormányzó rendelete következtéd- 
ben 1711. juL visszakapta. Ugyan ekkor visszakapta a piricskei szoros 
után járó vámot is , a melyet még ősei nyertek az erdélyi íbjedelmek- 
tői, de utóbb felsőbb rendeleteknél fogva ismét elvesztette azt , s úgy 
látszik kárpótlást sem nyert érette. Megkegyelmeztetése után Kórodra 
első nejétőli fia jószágán lakott két évig, és e yisszavonultságában már 
1712-ben meghivót kapott a szebeni országgyűlésre. Az 1713-dik éVi 
diaetán pedig az ország rendéi által az Udvarhelyszékre kirendelt bi- 
zottság tagjai közé választatott. 1715-ben meghalt második neje. 1716* 
ban harmadszor nősül, elvévén berivói Boér Józsefnek leányát, Zsófiát. 

Cserei Mik. Hifltoriája 238. 250. 289. 

Digitized by VjOOQ IC 



64 Láfláf. 

£s e házasság ideje táján kezdé a ffikormánjszék irányába ismét a 
grófi ozimet haszi^ábi, úgy látszik az általa tett lépések folytán ; miután 
a forradalomba vegyülése miatt eddig annak használata megszitntetett. 
1720— 1723-ban Moldvában járt kormánybiztosul. 1721. mart. 23. kir. 
táblai üln^é neveztetett 1722-ben Csikszék fökirálybirájává válasz- 
tatott, de helyébe gróf Haller János neveztetett, és csak 1736 bah 
nyerte el azt Egy pár muokát is ajánlottak neki. Meghalt Szárhegyen 
1742ben, kora 67-ik évében, és július 3*án ugyanott a családi arboltba 
temettetett, hová neje öt 1773. június 12-én követé. Végrendelete val- 
lásos kenetük 

II. Antal született Szárhegyen 1698. június 10-én. Serdülfi 
korában jesuita lett , mi által atyjának sok gondot szerzé , ffileg örök- 
sége végett Meghalt 1719. aug. ő-én. 

Druzsína VL Ferencznek gróf Csáky Zsuzsannától leáfaya, 
1724. tájban férjhez ment báró Henter Dávidhoz, és 1744-ben meg- 
halt Eltemettetett Sepsi-Szent-Iványon a Henter család sirboltjában. 

I. László született 1707-ben. — 1730. aug. 7-én Medgyesfal- 
ván nőül vette erdélyi főkormányzó gr. Kornis Zsigmondnak Bálintíth 
Zsuzsannától született leányát Zsuzsannát. Meghalt 1732. május 7-én 
petccsben, és Medgyesfalván temettetett. Maradt egy fia IIL A n tal , 
kinek ágát „medgyesfalvi Lázár'' ágnak nevezik, 

III. A n t a 1 cs. kir. kamarás, nőül csiosó-keresztúri Torma Miklós 
és báró Száva Judit leányát Torma Évát vette. Meghalt Száaz-Erkeden 
1783. július 14-én. Gyermeke három maradt, mint következnek. 

II. László Jobbágyfalván lakott, és 1779. tájban halt meg. 
Nejétől csiki főkirálybiró báró Henter Ádám és Petki Nagy Borbára 
leányától b. Henter Borától leánya Éva Petrichevioh Horváth Dá- 
nielhez ment férjhez Meghalt mint özvegy 1867, mart 24-én , kora 
77-ik évében. Eltemettetett Jobbágyfalván. 

I. J ó z s e f cs. kir. kamarás , és az erdélyi felkelő nemességnél 
őrnagy. Kétszer nősült , első neje b. Bornemisza Rozália (b. Borne- 
misza Pál és gr. Mikes Anna leánya) 1783. sept. 14. halt meg Szász- 
Erkedcn , kitŐl egy fiú maradt. Második neje gróf Bethlen Mária gróf 
Földvári Ferencz özvegye, ki 1817-ben halt meg, és saját jószágán 
Maros-Gezsén temettetett. I. József 1790— 1811-ig, kivévén l792-et, 
mindég jelen volt az országgyűlésen. váltotta ki az elzálogitott ser- 
lingi jószágot. Meghalt Szász-Erkeden 1819. oct 16 án, temettetett 
Medgyesfalván. Egyetlen fia 

II. J ó z s e f született Szász-Erkcden 1 782. nmrt. 19-cn. 1802-ben 

Digitized by VjOOQIC 



tiáttár. M 

katoaai pályára lép, és m 1805 — 1^809«ki csatákban vett réstt^ ae 
aaszterliczi ütkOeéUleB mint gróf KoI<>wrat altábornagy egyik ny argon - 
esa (galopin) részesült 181 2«ben a hadi pályáról letépve, nfiátilt Péchy 
Eszterrel/ Atyja halála után Medgyesfalvi jóatágára 4(dt(teött, és poli- 
tikai pályán az eüenzékbez tartozott ; és e párton nyilatkozott- az 1884. 
országgyűlésen' is , hol mint kir. hivatalos vett r^zt. 1848-ban részt 
vett az agyagfalvi gyűlésen ; utóbb Marosvásárhelytt a város részérdi 
mint kezes Gedeon' császári tábornok kezébe , és innen Szebénbe fog- 
ságba került ) honnan Szeben megvételekor 1849. mart. 1 l^én szaba- 
dult meg. Majd Magyarországban mint menekült Szathmár megyében 
l660^foen iévedésbfil ismét elfogatott , és Nagyváradon, majd Kolos- 
várott letartóztatása után juHus 7-én szabadált meg. Jelenleg Maro3^ 
vásárhelyen székel. Fiai kozfil Albert (szül 1813. febr. 7. Bécsben) 
honvéd-Artaagy volt , jelenleg Medgyesfslván él. V i n oz e <szttletett 
Száfhegyen 1815. január 4j meghalt 1831. dec. 16-án. Dénes (sziM. 
Szárhegyeíi 1816. "febr. 27.) Szintén katona volt, és 1849-ben honvéd- 
alezredes. Ázzon évben július 10-én vette nóül sárdi Simény Ivánkát, 
(S. Oy(9rgy és b. Rauber Róza leányát), ki azonban 1849. aug. ll-én 
oholerában halt meg. A forradalom után Pestre tévé lakását, és 1858- 
ban eladta szász erkedi jószágát a kis-serlingi birtokrésszel együtt gr. 
Lázár Miklósnak. 1858. febr. 22.én vette feleségAl gróf R i n d s m a u 1 
Stelkát — Mór CsstU. Szárhegyen 1817. mart. 20-án), 1839 — 
184d-ig Ma»H>SBsék tiaeteletbeli jegyz6je. 1841. febr. 1. nósül Barcsay 
Pólival. A forradalomban szintén a székely tábornál mint tiszt vesz 
résst. 1849-ben darab ideig Urbán császári ezredes foglya Kolosvárott. 
Jeleilleg Doboka megyében Dilakon gazdaságával, £51eg ménes-tenyész- 
téssel íb^alkozik , és néhány hirlapi czikket is irt. Négy gyermeke a 
táblázaton látható. — Eszter, Bemáld Dénesné (szül 1825. mart. 19.) 
jelenleg Várhegyen lakik , 

£ Ije^ojaorajII. József leánya^ szüL 1771-ben. 1789-től b. Jósika 
Miklóené. Meghalt 1799*ben, . 

VIL Fereooz, SÍÜL 1706-baa IQan halt meg 1732. előtt. 

Ádám 1712. Ittfán Kórodon született £l3Ő nejétől vargyasi 
Dániel AnaáiÓl szftktett leánya^ Anna, ki 1780-ban neje volt b.Bá^ 
línfttth Oyör^^nek:. Második oejé B^the Teiéz vdt, ki 1802-ben bak 
oie^ laíután férje Láoár Ádám már eUbb 1779*ben meghalt tab 

Gábor tiszta%et; aoba n^n viselt, hanem, az 1755— 1759*ki 
diaetákon résBfcvettu Nősük Sis-Kenden 1784-ben, csapói Kán Zsig- 
BKttd itélőmester leányával, K. Klárával, kitől hét gyermeke született. 

5 

Digitized by VjOOQIC 



JV(egfaalt laJctahelyéa Sró3Z^ErMdea: l'7{75,jrebr. l^^éiL Vágiiemletetéf- 
ben a.azenetesQknU és eriodi {)«roc}ii4r<>l mtx^gomléksmit : > : .. 

Z:$u2 8ílD.nar;BEülí&4ett KiarKeudeíi 1785, oct IQ-énr ügy^Utr 
3zik 1768u3epfv 30-Án ment férjhez bár^Perépyí JGIakbez/N^-SvAKaH^ 
Ugpp^a vegyébeo. nJö-b^n már tízvegy volt jJavaibaa akkot* os£t^i> 
Bak testtvéiíBif mid^Q 18L14>en elb^It. Antal ftcvú: tiortyére jarai fiüötat 
iWy t *? .QSRtáljr. / ,. ; ■ lotu : ,-' - - -^imí*''-. 

. , VII. I« t v4a €i2ül 17SQ. <ie<(?i. 21-00.: Mmt kat<ma; rédxfc yettm, 
j)oi:o3a.hál)Qrubaii, é$ 17627;be$L fogiÁgba Áikerölt^ J^dpaq.1T63^ 
jiuúus IQ-éa sasabadult meg, A^ é?»*ejQUdl búesutj^véD^iiíLdtiil vette giTéf 
H^j^r\E]i;^él>et0t, és- résaiut Gj^rgy(%lié^>t\Gje j^9ágii%^> réatitit 
Szá^?^Erkedeii-Iakott« Í7344>ea a Hpra JázadáskOJ^^a.foUieUísiiékeily 
«se^i^goé^. alj^zredes Molt. A korabeli öraeággyUl^^ked^ kivéve aJíl^OdTi^, 
mpdég klr^ }4yatftlos< Meghalt 1819« jiuvcu^ Sj^án Saáa^BrkeHto ^. é^ 
ett temet(r^lt* Utolaó ereiben szemo világát^'ye9eté^r<]e;jskka^:ia'aoki4 
adott a osim)8ságr%,. s mindég magyai^ M^e^zetet viselt csák^^v^&li Hé]k 
permeké, iparadt. I , , : ' : . J : r 

. , Rozálift «aül.l767. sept. 13-án^ íí^*^ tolt^nagy^ajtai íkeftj 
Miklósnak. Meghalt .1800. tájt ,. ,, ,. . i / ; . m .! i; i í ..-. 
. U. I gn á^z Vül. K;<do$várt 4768. segt 14té« ^ mini )fca{>itíW}r 
ei3ett el |» fra^opi* hífborúban 1799. nov. 4-^14 < i : ^ ,..:/' i. ; 

z^^ c z i 1 i a, aftyai pagyanyja ,gj?, Forgáol^ Rozéüa ^yik jbetít- 
vérépéi peveke4et^,Magyairoraizágon^ áa.ipttegy, íh«MWÍaigi-<^lllett 
eljegyzéi^ 5it4p halt mieg. , • • i . ' .. ím. .1 A ..■:•; 

K 1 &r a lazig.. Ugrán I77j6. a,¥g. 29-éQ.i.ia01iTben iétfjhe^ meni 
elhalt RoaÁU».B6vérének féfj^ea Csi^ney IMikló^oii , kttöld^hálj fia 
azületeM. Meghalt 1814. apüil IS^^n^ és/SópáiSz^nMAi^áilycbí temfttte- 
tetjb H^nter JOáyidné^ l^á^át'J^tuzaiadBa.meUéb . - .. . .i:; , , »» -i. i 

Pál szül. MarmarosSzigeten 1778. ju){u8lőiétt:.S^litiéctb&fiyáo 
a bányászatot tahutta^ és itnén hass^térVei l^O^i^Uftfllathnaílbányász- 
törvényszéknél mint titkár, I812*ig K6roábáEiy&iÉ''iiinít 'bá»ya'^^ 
hivataIoskodó£ti, végre I812t4ian kmcétári: titkár k«t; ÍSlSiben kelt 
egybeír.! Bethlen Térével y kitől három^gyetiiiekabaradt: Vidor ke- 
délyű életénektadAgytiládáis vetett' végetí 1820. fábn 29^; Ettetbé^ 
tetett S^benben a^Ferenczés fcaráiol^ árboltjáttá. ^v^gye l6SÍ5i4>öíi 
Szebenfoöl Székcefejéf tárrá koHi^zvéw, oUilÁlt meg l6.d0.báA,>iáB aii^jü 
bodajki jószágán a templom kriptájába temettetett^, i- i i íí » 

. IL A 1 lí) e r t tszÜU Seébenben 1918. dee; íO-áÉ. G^nge tesMk^ 
tása miatt Kolosvárt gyámja mellett htUk.. ^ ^ 



Digitized by 



Google 



Lázár. «f 

Gergely szül. Szebenben 1818. febr. 8án. Székesfejér várt nO- 
Tekedett. Katonai növelést nyerve, 1837-bcn lett hadnagy, előbb a 
gyalogságnál, ut^bb 1841-t61 a József főberczeg huszárok náL Korán 
elhalt 1843. novemb. 7-én iniázban Uj-Pécsen ; éa ott a köztemetőben 
nyugszik. 

Miklósa család történetének irója, született Szebenben 1819. 
május 26-án. 1838*tól 1848*ig a főkormányszéknél hivaUiloskodott 
1848-ban egy ideig a kolosvári nemzetőröknél főhadnagy volt. 1856- 
ban az erdélyi országos nemzeti színház bizottsági tagjául, 1867*ben 
az erdélyi első gazdasági és iparkiállitási rendező bizottság elnökévé 
neveztetett. 1844. óta neje b. Splényi Mária, kitől egy leánya, Mária 
Kolosvárt született 1845. sept. 21-én. 

IIL László (VIL Istvánnak Ca) szül. 1780. mart. 5-én. 1799 ki 
aug. 22-én kormányszéki hivatalt kezdett. 1606 tói számfolötti ülnök 
az erdélyi kir. táblán. 1809-ben a nemesi fölkelésnél kapitány. 1818^ 
ban főkormányszéki titkár. 1823-ban házasságra lép b. Bánfiy Erzsé- 
betteL 1824-ben a kir. lyceum igazgatója^ mely hivatalt 40 évig viselé. 
1825-ben főkormányszéki tanácsos. 1828-ban országos főkanczellárrá 
kinevezve, és erre 1837-beu az országos rendek által is megválasztva; 
ugyanez évben egy ideig helyettes országos elnök. 1888-ban sz. István 
kis-keresztese lett 1844-ben fizetése nagyobb! tását nyeri személyére 
nézve. 1848-ban beadott kérelme folytán 1850-ben mint cs. kir. titkos 
és államtanácsos egés2 fizetéssel nyugalmaztatott , és rendes fizetésén 
felül hosszas hű szolgálata jutalmául a személyére 1844-ben pótlólag 
rendelt nagyobbított öszveg élvezetében is meghagyatott. Majd fél- 
százados hivataloskodása ideje alatt többféle politikai és közügyi dol- 
gokban mint bizottsági tag járt el. Több megyében kormánybiztosi, 
másutt mint igtató királyi biztos működött. Legvégül mint kormány- 
biztos 1848-ban a csik-somlyói székely népgyülésep elnökölt A nem- 
zeti színház jegyzőkönyvei nevét szintén mint ez ügy egyik gyámoló- 
jáét hirdeti. Nem kevesebb érdeme van a Borszéki ásványos íurdő 
körül tett intézkedései által. Neje b. BáníFy Erzsébet 1831. sept 8 án 
gyermekszülésben halt el ; azóta és e közben 1854-ben szeme világát 
vesztve, Kolosvárott unokaöcscsei körében éli napjait. 

Benedek született 1783. nov. 21-én. 1800-ban katonai pályára 
lépett, mit elég dicsőén megfutva, és sebeket is nyerve, 1813. august. 
20-án kapitányi rangja megtartásával liagyott oda. 1812 ben nŐül 
vette gr. Bethlen Máriát. 1827-ben Fejér megyének alispánja, utóbb 
{(Skirálybirája, majd administratora, cs. kir, kamarás, és 1835'től pedig 



.f^i» 



Digitized by 



Google 



68 Lásár. 

valóságos íBispáoja lett Meghalt 1837. apríl 7-én Nagy-Enyeden , és 
fienozenczen eltemettetett. Tobb/ gyermeke közül cBhk Janka és 
K á I tn á n maradtak életben. 

Janka született 1820-ban, és anyjával lakik Benozenczen. 

Kálmán született 1826-ban. A magyar irodalom jelesebb 
növella*iróinak egyike. 1848-ban Kolosvárt végezve iskoláit, májusban 
a Zrinyi csapatba honvédül állott. Hadnagyságból a 34-dik honvéd- 
zászlóaljnál fAhadnagy, 1849. elején pedig a 43-ik honvéd-zászlóaljnál 
százados lett, és a táborkarnál a fővezéri jegyzókönyvet is vitte. Utóbb 
kimenekülvén^ Viddinbör tért Magyarországba, és Temesvárott kiállt 
vizsgálat utáahaza. 1850 ben irta „M agyar menekvók Tör6k» 
f ö 1 d ö nf^ czimű munkáját , melyért sajtó-per folytan négy heti fogsá- 
got ült. 1852*ki oct. 19^én nÓül vette Simény Györgynek b. Rauber 
Rózától született leányát Amáliát, kitfil leányai: Berta szüL 1853. 
július 31*én Kelemedtelken , és G izei a szül. Benczennzen 1857-ki 
nov. ÍQ^ia, 

Vlir. Ferencz (Gábornak Kun Klárától fia) atyjáról öröklött 
bezdédi jószágában lakott többnyire visszavonultan. Nejétől b. Perény 
Annától kilencz gyermeke született Meghalt 1810^ki május 3-án, kora 
€0-ik évében , temettetett Szász-Erkeden. özvegye utánna költözött 
1811-ben, ée Dézsen a barátok sirboltjában takaritatott el. 

Károly Bezdéden született, és Jedden halt meg 1810. october 
7-én. Nejétől b. Bálintith Annától egy leánya Klára maradt, ki 1817. 
július 5-én lett neje b. Bálintith Eleknek , és ennek halálával losádi 
Herczeg Jánosnak, kitÓl 1857-ben maradt Özvegyen. 

Lajos született Bezdéden 1772, april 20-án. 1791-ben a székely 
huszár-ezrednél a franczia háborúk alatt kapitányságig vitte ; bátor, 
jó lovas, és harczi sebekkel terhelt szép termetű katona volt. 1809-ben 
hagyá oda a hadi pályát , és nőül vette Balogh Ignácznak báfó Wal- 
terskirohen Judittól született leányát Antóniát. Mint Őrnagya az 
erdélyi lovas insurgens seregnek , e sereggel Moldván keresztül Len- 
gyelországba is tett hadjáratot. 1811-ben Jobbágy falván, utóbb Szász- 
Eírkeden lakott, hol kisebb ménest alakított. Meghalt 1846. april 7-én. 
Leánya Karolina szentléleki Kozma Istvánné, 1835. martius 13-án 
férjhezmenetele harmadik évében skarlátban halt el, és Csicsó-Ke- 
resztúrban temettetett. 

VI. I m r e szül. Bezdéden ; nőtlen életet folytatott , a várhegyi 
és oláh-nádosi jószágot bírta. Meghalt 1809. táján. 

Jozefa született Szász-Erkeden 1776-ki január 16-én. Vár- 

Digitized by VjOOQIC 



Lázár. M 

liegyea lakott, még mint hajadon 181ő-ban is. NAvéreíiköziU kgelfibb 
halt eL 

Anna elsőbben nagy-iklódi TholdaUgM Györgynek neje, 1822- 
tfil Özvegye, és két leánynak anyja. Azután főkormányszéki titkár 
Betleni János neje , és 1836. január 28-tól ennek is özvegye , ettfil 
gyermeke nem maradt, özvegységében Kolosvárt - lakott. Meghalt 
1842. oct 27-ép, kora 64-ik évében. 

Kata született Bezdéden 1783-ban. Férjhez ment Magyaror- 
szágra jeveleki Molnár Györgyhöz , kitíU négy gyermek anyjává lett. 
37 évi özvegység után meghalt végelgyengülésben 1856. nov. 15. Le- 
veleken, és ott temettetett. 

Janka neje jábrodi Jabróczky Antalnak, Erdélyben e család 
utolsó férfi-ivadékának, ki 1823-ban halt meg. Mint özvegy, Zsuzsanna 
leányával hol Dézsen, hol Kaczkón élt. Meghalt 1853. nov. 21. tüdö- 
gyuladásbap, és Dézsen a Ferenczes barátok kriptájába temettetett 

Erzsébet jelenleg mint bagosi Bagossy Jánosnak özvegye él 
Magyarországoa 

Karolina 1817-ben már b. Bánfiy Mihályné. Férjével Dobo- 
kában Székulájon, utóbb Küküllöben Királyfalván, végre Holtmaroson 
lakott, hol 1841-ben halt meg, férje pedig 1843. sept. 29-én. 

Zsigmond cs. kir. kamarás és lovas kapitány, született 1740. 
június 8'án Disznajon , anyja egyik jószágán. 1758. tájt apród gróf 
Batthyányi József érseknél. 1761. körül a gr. Batthyány Ádám nevű 
ezredbe lépett , egy évvel utóbb egy vasas ezredbe vett hadnagyi ran- 
got. Késóbb a Czartorinszky vasas ezredbe ment, és ezzel 1788 — 89. 
Belgrád ostrománál az úgynevezett Hadszigeten bokájába golyót ka* 
pott, melyet haláláig viselt. Ugyanazon lábán még a háború alatt még 
egy sebet szintén golyó által kapván, 1792-ben kénytelen volt mint 
ka|Htány nyugalomba lépni. 1787-ben Zomborban Damjanovics esalád- 
beli leányt vett nőül, kivel hat évig élt, ekkor neje meghalt , egyszer- 
SBŰnd ettől született gyermeke is. 1791-ben az akkori diaetán a család 
nevében kérte az orsz. rendéit, hogy visszaadását eszközöljék a család- 
nak régóta birtokában volt Gazrez és Kapra nevezetű havasoknak , a 
melyek miután a moldvai határszéleken a határoknak II. József csáaz. 
rendeletére beljebb mozdításával a revindic41t havasok közé számitat- 
tak, az első székely ezrednek voltak ajándékozva. E kérelmét az 1811. 
diaetán is megujitá, és az ország rendéi is pártolák kérelmét. — 1792* 
ben az országgyűlésen \iir, hivatalos volt 1796-^-ban nőül vette Klein 
József altábornagy leányát Klein Annát. Meghalt 1820-ban Szárhegyen, 

Digitized by VjOOQIC 



90 Látár. 

és ott ttmetfetett. özvegye meghalt 1856-ki májtis ^4n tüdfivészbeo, 
kora 76-ik évében férje szent-deraeterí jószágán , és Szárhegjen téte- 
tett örök nyugalomra. Ettől négy gyermeke maradt 

Sándor született Szárhegyen 1800. april lO-én. Meghalt 183?. 
april 6-án KOrtvélyfáján, és Szárhegyen a családi sírboltba tétetett. 

Jozefa szül. Szár hegyen 1803-ban. 1828-ban báró Bálin tith 
Lajos neje lön. Meghalt 1838. sept 7-cn hirtelen sorvasztó asekórban. 
Hullája Szárhegyen a családi sírboltban fekszik. 

Antónia szül. 1817. május 7-én Szárhegyen. Sperker Ferencz 
cs. kír. lovas kapitány neje lett, és Szent-Demeteren lakik, hol az apai 
bírtokrészibe jutott, anyjának 1856-ban elhalása után. 

V. György nyűg. cs. kír. kapitány, szül. Szárhegyen 1807-ben. 
Már 1819-ben az elsÖ székely gyalog ezrednél kezde katonai szolgá- 
latát, 1825-ben hadnagy, 1829-ben a b. Bakonyi 33*ik számú magyar 
gyalog ezredhez átlépve, 1831-ben fShadnagy, 1839. april 1-én kapi- 
tány lett. 1848. június 1-én Őrnagy az első honvéd-zászlóaljnál ; sep- 
temberben alezredes, october 15-én ezredes; november 1-én tábornok. 
1849-ki január 3-án lemond , és jan. 7-én a császári sereg fővezérénél 
berezeg Windischgrátznél jelenti magát igazolása végett. Febr. 5-én 
a hadi törvényszék halálra ítéli , de ez tíz évi fogságra változtatik. A 
kufsteini várban töltött másfélévi fogság után 1850. aug. d-én szabadon 
bocsáttatik. Utóbb a kapitányi nyugdijt is megnyeri. Még mint kapi- 
tány vévé nÖül Móga János altábornagynak , és a magyar hadseregnél 
1848-ban volt egyik fővezérnek leányát Móga Eleonórát; és 1850. 
után neje , ipa s egyik fia körében Körtvélyfáján gazdasággal foglal- 
kozik, utóbb Szász-Erkedre tévé lakását. Fiai ezek: VII. Imre szül. 
Komáromban 1836. január 28-án, 1854-ben lett hadnagy. Olivér 
szül 1837. május 7-én , 1852-ben katonai pályát kezde, de gyengélke- 
dése végett abbahagy va, gazdaságra adá magát. Aladár szül 1843. 
január 24-én. 

IV. Antal (Gábornak fia Kun Klárától) 1771 — 1775. szám- 
fölötti fogalmazó az erdélyi kincstárnál. 1790 — 1811-ig országgyüléw 
kir. hivatalos. Meghalt 1811. decemb. 20-án Szász^Erkeden nőtlenül 
Nővérei még : 

Anna 1768-ban kilényí Székely Dávid később erdélyi főkor- 
mányszéki tanácsos és tartományi kanczellár neje lett. 1771-ben de- 
drádi részét a' gr. Lázár István oláh-csesztvei csekély birtokával cse- 
rélte föl. 1800-ban lett özvegygyé. Meghalt 1804. mart 8^ Maros- 
Vásárhelyt, hol a barátok kriptájába temettetett. 

Digitized by VjOOQIC 



basáit n 

ú£k nélkül halvád el^ butti és úikoz .tartozó birtokaibah testvérei oszp 
^oték. ■..''.' I . • M. ■ .' . ^ . 1 

Me^ VL Fer^nú^Ének^négj Itáay^gyermAqrél kell emlkést 
•teiiiillnbEEek'kOvetkeBAk3<*i' : ' 4 r. :. .'l.: i .: ^ : 

' < K r i Si^lt i Q a I eUUk Gsávey farkas' arája y ^ de . ez eljegyzés megt- 
semmisülvén, 1749 ben b. Tóroozkaí János nc^-iKn^ és Fanádoa lakott. 
Még 177a*bazi mint özviég;^ élt - : i*í' - > t > S 

> KláraL176t&' kotül.'esiosó^kevesztári Torma Imrené ^ maradék 
nélkül balt eL'I -- • : -K , -m -.i-í • -1.: . ., ^ : ' - ' > ■ , , 
' ' B^ibála 1746-Uaáapáaía48árdáfaBltíéazui;.majd eisiáadokkal 
•felhagy^ és ánTJával egyénetíaoségbs .ésMre'^ t Pápán áaeg Nagyváradöb 
tartózkodik yjezi utóbbi- helyen .kiáled Ipány-gyenn^keket' tanát any^ 
balábig) 1773^b%ií ikaaatér^'177a*-17«l*belil á ffikormányszék útján 
tes^feitél a há^bdboi i tartá^ácá azáot .tfszTegHoagjcdbibitását sürgetá. 
Kata 176ő-ben el volt jegyezve gr. Königsacker Leápold OB..S. 
kapitánynyal. TöTábbi ^etér^lr aflait ninoé. Meghalj 1 770..elött 

A' Lázár esallád laeicnafe-^ mtot ibtjebb a losetszvény ábrázolja — 
a paiz9 kék udvaróban- egf-'kot6iíából kiemelkedj dámvad , • derékoti 
nyíllal átlőve; szarvai közt ezüst csillag, jobbról £BJe fötottietkold 
rt^yo^ Az fiii czfamr ^ úgiy Jáiszik ^-^^ az %vplti^ adyet V. Istián pe- 
csétén láthi^tniy eszerint adámvad elsft^ Iábai<ral egy- gyökestfl kitépett 
élófát tart, d«rákon sSÜntén nyillkl vánátltre , és jobboldali szarván á 
nap, a baloldalh^ csiUag ' és lélboid teegjx^, ) Mór űL'.GytScgy. pecsétén 
az él6fát nem látjuk , és a' nap^jobbtól >a icfauMrad feje felé , a hold feje 
fölött, a csillaga nyilvessz60ekiátelIénébenragyog^ . 

I/Ás^r.éMlád. (Szászfalvi) Acj ei;5bIfití^IkMiönbö^ 
mt íMtíaA h ^övetkazte«het0 , hogy 6átÍHtf»ií István lengyel birály éb 
erdélyi fejedelem Lázár Istv'án't «««alád ivadékát iJikor némeaiii 
még, midiin az elAbb tárgyalt Lázár cé^ádné^.iógából^UlbbAi mint 
-fSti^ztéfk^', 'Va^y tnlnt iDeniJ csékél^ bii^okú és/ tekintetű főnemesek sze- 
repeltek.' IDzen eailitett Lázár' Is t^ váll .1679m és 16S0*ban.PoIoczkor 
é^'VléUMihika aláSt^itSsileg faarcait ^>.*Báth>^iZsigÉnoDd alatt a* gyalog 
téstörölt vagy kék drabantok kajpitánya- volt;l és brint ilyen /158Brban 
kapta'adbmá&yba>\il kázdi-^2iéki sí lás^zfa^lv^rbirtofcvif melyről elfinevie 
van. Ugyanez évben két hónappal késóbb kap újra armalisty inieílyben 
fel van hozva , hogy már Báthori Istvái;itpl nyqrt nemep levelei van 

') Gyulai Pál : Commentariut remin a Stephano yo^Q a4v6j(9|i8 Magnum 
Motooviae Duoem gestarum anno 1580. 

Digitized by VjOOQIC 



BQegnemesítve 0* .1594-ben bár elftbb eUeae \tolt, 6 volt a hét Kendy 
elfbgatásám kirendelve ; 1598^ban 6 foga el Jósika István kaneseUárt 
is ^). Báthori András alatt a kapitányságtól megfosztatott, de 1599^ 
ben a 9ellenbergi íítközetbea már a jobb oldalt Tesénylé ; bol' vitézül, 
sok kardcsapás közt hullott el ^). Utódairól mksem tiulünk. Gróf Ke»- 
meny József szerint neve több okmányban Lazari >(és Lazary). fordul 
elfiybonnan &t. olasz eredetűnek vélelmezi ^). : . i 

Lázár család. (Csík-taploczai.) Gsíkszéki . régi^ birtokos szé- 
kely osalád. E század. elején testvérek voltak : A n na kkdícs&lvi Török 
Ferencz udvarhelyszéki al-királybiró neje; János és Feréacz cfikr 
széki al-királybirö, mindketl6 magtalanul balt el , testvérök vdlt még 
Pál, kinek fiai Antal 183i-ben esikszékí követ, s később {6^gf9Aj 
csik-maff tonfal vi postamester ;Pál,Farkasé$ímre. 

Pál 1815. körül Uunyad vármegyei szolgabíró', assután tábla- 
bíró^ meghalt 1858'ban; gyermekei: Lipót, Pál> EUk^és Janka 
Barcsai Miklósné. . « 

Fa.rkas. kapitány volt Fiai Lajos és Fark:as. . 

I m re az erdélyi udvari kancaellárián volt titkár 1848*faan. Fia 
Imre Bihar megyei aljegyző, 1849-ken innen fŐssolgabiicé* Több 
leány-testvérei ia vannak. 

E családnak még egy ágazatát Torda vármegyében találjuk, hal 
Istvánnak leánya Anna csik-szentkirályl Bors Mihályné volt ; . és 
Lázár Antal szolgabiró, ennek fiai'János és F^renez. 

liáxár családi (Gsik- vacsárcsi.) E család ivadéka Lázár J á- 
n o st Maros- Vásárhely vároa-főbirája 1848-ban , közelebbről 08. k. tör- 
vényszéki ülnök. Á dám s több fiai hivatalnokok. 

Lázár család. (Dalnoki.) Háromszéki székely cj^id^ mely- 
ből L. D á v i d 1 848-ban al^királybiró volt ; fia IVl i h á 1 y tigya^akk^or 
az erdélyi udvaci kinozelláríánál fogalmazd , 

liásár család. (N.-Ajtai.) Háromsiéki család , melyből Láz^ 
Mihálynak Posghi AnnátiSl fia István született l742-.h^n. ICül- 
földr Akadémiákról hazi^Övén, előbb tAnár^ 1786-ban. unitárius pftop<Mt 
lett. Meghalt 18U«ben. Gyermekei: Anna, és Sáviuel főkormáf^jí- 
széki titkár, ennek fiai I s t v án és A A ta 1 magtalakiul haltak el. Hi- 
hetőleg e osaládbeli L. Bálás ia, ki 1840-ben Háromfélékben árva- 
széki biró volt. 

•) Gr. Lázár család 42. lap. 

«) Bethlen Wolph. História IIL 471. IV. 64. 

•) Ugyanott IV 899. 

*) Gr. Lázár család 42-46, 



Digitized by 



Google 



UtÉár — Lassíts. fS 

Más Lázár cfiA^ládbelték iy •eláltatnak még Erdélyben, kiknek 
elAneveiket nem Í8meijük. így L. Sin ós több évig Kraszna várraegyfe 
f(S-ügyé8ze, 1848-ban e1s6 alispánja. 

L.'Sándor, Kristóf, Károly magurai és bikalakt' birto- 
kosokúi iratnak Torda vármegyében. 

' L. György Topánfaiván kamarai ispán 1848-ban. 

liázár család. Ldhd Katthon el ■ ' 

liásár család. ' É néven IVenesin vármegyében a nemes Ki- 
lián családnak egyik ága ismeretes, mely régiebb okmányokban az 
anya-név mellfoésével fordul eW; Tagjai Hrícsón székelnek. 

A Lázár név Torontál megyében is a nemesség sorában ta- 
lálható. 

liasareirlto család. < (Kis- és Jitgf^^fedi»tj^i^ Tames vár- 
megyei ujabbkorí^adományos neo^s család, mely nemességét a m. kir, 
kincstártól megszerzett Kis- és Msigjí^^zredisty^ helységre kir ado^ 
mánynyal nyerte; és a nevezőit helységet jcítonleg i) L. Vazul birja. 

Czimere : a paizs felső részének kCzejpérM.. kél (}obbr» és balra) 
kidomborodva lefelé húzott vonal által három udvarra osztott paizs. 
A jobboldali felső arapy udvarban ari^ny me^fiben egy fejű' fekete sas, 
a baloldali felaö vlirós udvarban könyOklA kivont karddal látható. Az 
alsó kék udvar a^án ar^ny koronából két saS' szárny között fehér egy- 
szarvú emelkedik ki. A paizs fölptti sisak koronáján galamb áll, csőré- 
ben három szál rózsát tartva. A paizsot két oldalról foszladék környezi. 

liazarideszcsaládr Trencsin vármegyei nemes család, mely- 
nek czimeres nemes levele a nevezett megyében 16ő8-ban hirdettetett 
ki. Székhelye volt SztreCsen. Jelenleg azon megyében már isme- 
retlen í). 

liaxaravtcs család. Laearovics Milán 175 l-ben M. Terézia 
királyasszonytól nyerte, czimeres memes levelét Czimere vizirányosan 
kétfelé osztott paizs , a felsA keskenyebb vörös udvarban egy arany- 
markolatú kivont kard fekszik ; az alsó kék udvarban arany csillag 
ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából két fekete sas-szárny emel- 
kedik ki , mindegyiken egy-egy arany csillag ragyog. Foszladék jobb- 
ról arany-kék, balról ezüst-vörös ^. 

]jaxe«is család* (Vagy Lazaeus.) Lazaeus Oyörgy 1722- 

ben IIL Károly királytól nyerte czimeres levelét *). Czimere a paizs 

kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló kettÓsfarkú koronás 

*) SzoDtagh Dániel közi. 

*) Adami Scnta génül. tom. V I. 

Ó Colleci. Henid Nro 368; 

Digitized by VjOOQIC 



n 



LazMip9 f Lf^Mffky- 



oi;c|3i;lfD, ft}ei6 jqbl^ilábáiral kÍM0ii<;:kar4pt,tartye. UgTaaJlgren oroszlán 
pAI Jm a.paÚ8 fjljilötti sisak korpuáj^óL Fpszl^cLékijpUi>rpl araay-Jcék^ 
balról ezüst-vörös. , ., . i : -' : . 

MéHttQzlwkM család. Trenca^n i&rtx^gy^ oiirialis f»^If«lainak 
egyike. 1658 ban találkozunk vele Di^^éren, 4b ugyanitt .asQJk^H 1748*- 
ban Pál és latján a. nqm^ii^ssFQJrás ^z^rÍQt Ugyanitt il7jS8-ban 
István egyedül , és még ugy^i^^^ . ,1 s t v á i^ Áni^Qtt MfifJ^MOt^ össze 
1803*baD , J á n p s fiával. Végre J837-bei^ J)e^§^^ t^l4y^^ lyvezett 
Istvánnak Öir2)köseit^ úgymint fiátjj^nosit^.é^ eoD/dk.fi^it JcSí^sefet 
és Jánost;; továbbá «gy másik J6z9^l!f|,t, éjsemii^ fii^H Já,noa.t 
és. 1 8 1 V á n t j ez utóbbinak pedig i^ipét fiait , |1 i h.á 1 y t ^ I ^ t,v á n t , 
Pált és Györgyöt'). 

• ' I/axcmyl Ciial&il. (Lazonyi f.) Q^pKtl ibeg^ébéff birta haj- 
dan Lazony t, azonban nem soká vií*ágzott, ooíéti;' 1324-bei:i nevezett 
birtbk a Mdnoky osaládnak adományoztatott ^).' - 
liebeiittach ciiaiád. Láid EMenkiiy. 
liédeezy család. Ti^encsin vármegye neimesi összeírásában 
16?8-benetófoi*dul Lédfec^y Jáhoa; - / 

lied«re# család.' Báro'Ledé^er Ig^nácz, egykor 1848'ig 
magyarországi íöhadíkormányzójöjrüHetétt Bécsbeii 1768. éépt. 2é-en; 
éd 1840-ben a 46. törv. eszik folytán magyar honfiusitást nyert'. 

liCdnlczky család* IVencsin vármegyei nemes csatád, szék- 
helye L e d n i c z. ATlitólag már 1 389- 
beo Zsigmond királytól nyert Led- 
niczky { |9 .t v á n . adomány Ipvelet. 
1661-ben I. Leopold királytól Ledi- 
. wdzby ' Ik á n i ei V,* )ftf • i k 1 ó s és 
€ryOr^y'czitóek*ei Ifeveíet eszkö- 
zöltek, mety czimerrel él az egész 
család: és é czimer ^^ mint a metsz- 
. yénj á^rázojya ■;^.a.|^jzs .kék .i^d- 
jvarában z(^ld téreiQ bátulsé . lábain 
láUó,: V^tMafkír •nótrián, ekó jobb 
lábával kivont kardot tartval Ugyan 
ily oroszlán emelkedik ki a palzs• 
') Szootagh Dániel közi. . / 
«) Szinnay C. Zemplin. noi top. 86. 370. 







Digitized by VjOOQIC 



fóltftti éínk koronájából is. Foszladék jobbról arany^kék, balról ez«0tr 
vörös. 

Ugyancsak. I. Leopold királytól Ledniozky Mihály és Dániel 
1696. febr. 5-én uj adományt nyertek fi-ágra y és ennek kihaltáTal á 
DÓ-ágra. Ez adományban van hivatkozás az ld6d-ki adooji^ffi^ra , és 
ugyanott a család k i s-l e d n i c z i előnévvel czimeztetik 0. 

Trencsin vármegyejlevéltárából mer it vek e család ról a következő 
adatok ') , melyeknél fogva az emliteitektól egy másik ágon állónak 
kellett lenni azon Ledniozy János- és Andrásinak, kik ezio^eres 
nemes levelüket, melyet impetráltak, 1666-ban hirdettetek kiTrenom 
vármegyében. Az l748-ki nemesi összeírás Ledoiczen id. és ifj^ Györr 
gyöt, azután Jánost és Ádámot emliti. : ; 

Az 1768-ki nemesi összeírásban szintén Ledoicsen következők 
vétettek fól: György, és fiai János és András, — János, 
ennek fiaiAndrásésJános;~^György s fia János; — Pál 
8 három fia András, György, Pál; — Ádám s enuet fiit 
György; — János s két fia József s Imre; -— György 
máskép Galkó s ennek négy fia: György, Miklós, János'^s 
András; — János és ennek két fia János s Miklós; — Mik- 
lós sfia József; — iQ. György s két fia János és György; 
— János egyedül; — végre András és két fia János és Mik- 
lós. — Ezeken kivül pedig Pohánka vezetéknév alatt tiz, és Obeslo 
melléknév alatt tizennyolcz személy íratott össze e családból. Az 1803« 
ban fölvett nemesi összeírásban pedig részint az anya-vezetéknév Led- 
niozky , részint a némely ágakra tapadt Galkó , Pohánka és Obeslo 
melléknév alatt már e családból 194 szavazatképes személy jegyezte- 
tett föl csupán Ledniczen, és ezenkívül Nagy-Csernán János és iiai 
János és György. 

Az 1837-ki nemesi összeírásban már Ledniczen 162 férfi-ivad^l^ 
kik közül két szerzetes, s többen mint Gyöngyösre költözöttek jegyez- 
tettek föl ; ugyanekkor Nagy-Csernán Galkó Jánps örökösei János 
és György írattak össze. .'.,, 

E család ősi fészkéből Trencsin megyéből több megyébe ^ kft^t 
jedt; s közülök Ledniozky Mihály Pesten az ügyvédi kar egyik 

Iieeb család. (Felső-öri.) Egyike azon Vas megyei cs,aládQk- 



*) Családi közlemény. 
*) Szontagh Dásiol közi 



Digitized by VjOOQIC 



M Leér ^ Lé|^rády. 

nak , mellék FeUft^ör heljségre 1582-beD uj adományt oyéiiek. Li$d 
Zdmbö család. 

Keer család. Trenosin vármegyében az 1647*ki nemesi össze- 
írásban található Leér Mihály neve. 

Les&th CMlád. Legáth Mihály 1741. oot«2S án M, Terézia 
királyasszony által nemesitetett meg 0* 

Czimere jobbról balra rézsútosan menfi vonal által kétfelé osztott 
paízsy a jobboldali osztály kék udvarában fehár galamb repül, piroB 
esfirében zöld olajfa ágat tart, a baloldali vörös udvarban szintén olyan 
repüló galamb pálma-galyat tart. A paizsfolötti sisak koronájából arany 
t>roszláii emelkedik ki, első jobb lábával kivont pallóst tartva. JP«02lar> 
dék jobbról ezüst-kék , balról ezüst-vörös. 

lieyéfftdy család. cLegéndi.) Nógrád vármeg3rének a XV. 
században kihalt családa , birta azon megyében Legénd helységet. 

1396-ban éltLegéndy Andrá s-nak fia , éa Bodonyi Csuday 
Lászlóval osztozott 

. Ugy látszik a család végsó nemzedékéből voltak azon Ledéndy 
Pál é8lstván,kik 1518-ban Heves megyei Detrefalvi birtokrészü«> 
ket Verböczy Istvánra ruházták. 

liCgényey család. (Legényei f .) Zemplin vármegye kihalt 
nemes családainák egyike *) , és ott Legénye helységet birtá 1525ig. 

Lég^inaii család. Zala vármegyében élt a XVL század ele- 
jén, a midÓQ Legmán János azon megye szolgabirája volt ^). 

liégrády család. Pozsony és utóbb Krassó vármegyében 
találjuk e nemes családot. Légrády György deákot 166ő-ben Szelep- 
chény a kalocsai érseki javak gondviselőjévé nevezte ki. 

Legrády másik Gryörgy 1704-ben Pozsony megyei Binyóczon 
lakó Balasovicz Márton szabadosnak és atyaGainak nyugtát ád . hogy 
a Pozsony megyei sereghez állítandó katonát kiálliták *). 

' Légrády Imre 34 évig esküdtje volt Krassó vármegyének, hová 
Nyitra vármegyéből költözött, és ezen megyétől 1803. nov. 13-án kelt 
nemesi bizonyítványát Krassó megyében 1810. oct. 25-én hirdetteté 
ki Piai élnek. 

Legrády Sándor 1808-ban a Ludoviceára 100 frtot adott. 



CoUect. heralA Nro 190. 

*) Szirmay C. Zemplin. noi top. 86. 267. 

^ 1602 : 14. é8 1604; 8. törv. ez. 

*} Pray Mas. tom. 63. pag 150 az egyetemi ke^jrviárbaii. 



Digitized by VjOOQIC 



Leh — Lekéteky. 



n 



I^eh család. Zemplin vármegye ozimerieveles nemea családai 
közé számíttatik ^). 

Lehlnszky csal&d. Szintén Zemplin vármegye czimeres 
családai közé soroztatik '> 

liehótzky család. (Lehotkai, máskép kis-rákói és bísztrics- 
kai.) Turócz várraegye legrégibb törzsökös családainak egyike , elszár- 
mázva fis fészkéből az ország több 
megyéjébe. Törzs-elődei — mint a 
család egyik néhai tudós tagja irá 
— Znio váránál tett örködési szol- 
gálatai folytán IV. Béla király által 
nemesitettek meg , és czimerül az 
éberség jelvényét az egy lábon álló 
darut nyertek , melyhez utóbb Le- 
hotka máskép K i s-R á k ó helység 
nevére czélzólag még egy rák ada- 
tott Nevezett Kis-Rákón valamint 
Bisztricskán a család elei Beké, 
Csernik és Lork már 1286-ban 
és ld24-ben birtokoltak 3). Bekének 
fia volt János. 

A XYL század elejéig nem lévén a család szakadatlan leszáriiia- 
zásáról adataink, csak annyit állithatunk, hogy a XVI. század közepén 
a család már több ágra oszlott. £z idfitöl a család leszármazásának 
táblázatát a következőkben közölhetjük, megjegyezve mégis, hogy né- 
mely ágazat nem a jelenig , hanem csupán a múlt század végéig ter- 
jed le : 




*) Szirmay C. ZempUn not. top. 114. 
*) Ugyanott. 

') Lehoczky Andr. Stemmat 11. 22^, Engel : Monumenta Ungríca. — 
Bel M. Notitla nova II. 331. 334. 



Digitized by VjOOQIC 



w 



L«hoesky. 



I tábla. 



1*51/ 15^' 



(Máté. 



L6ríncz 

I ''^— I 

Mártou 

+ 



Márton. 



1. Imre. 



Folyt. Ili táblán. 



I. László. 



Dániel. Kristóf. Lórincz. III. György 



11. Gxörfcy. 
'Folyt. II, táblán. 



István. 
Dávid 



V, György. Fer^ct. 



Márton G yörgy. 



Lá9zló. Ferenoz 

t t 



VI. György, László. Dániel 
"" 1638o8rtoz. 



t ^^ 



György 



Márton i^ndráa 
tábornol: nyitrai 
bárót 1712. kanonok. 
(Jókai Zsuzsa) 



JL 



N . M. Teréz. 

^ (Spielenberg) b) Mitrowsz ky) 

Gáspár György. Márton. András József. 

MiklóT" 




János 
Nyitrába 
s Pestbe 

költöz« 
I 

I " 1 

József 

lak. Sáriban 
1766. 



Imre 

ezredes 

Szabóiban 



Dávid. András. György 
Leliotán. Szereden, f 



János. József. István. Mihály. Mária. Kata. i^nna. Veronika. 
Fejérben 
R Almáson 

(Hravoszky Ense^ 

1 ^^ I 



János, 
sz. 1764. jun 5. 

Sáriban. 
Lak. R. Almás. 



József, 
szül. Keozelen 
1767. mart 20. 
(Gersich Klára) 
Bír R. Almáson. 



Mihály 1860. 

R. Almáson birtok. 

(Babíca Ense) 



Apollónia. Dániel. Ilka. Teréz. 



János 1860. 

(Danezer 

Bora) 



László. Erzse. Hermina. Júlia. István. Bora. Ida. Károly. 



Digitized by VjOOQIC 



It.'t'a^la; 



II. György ki a% l iéblán. 
1860. •r.rbiró. 



O ■■■■ I I I Hl ■■ ( >« 



IL László. JAa98. 

László "^ 
1670. 
B owpdbfc költöz. 

báaíel Máté 

t 



I. Mátyás. 



Ferencz. Jánps. Dávid. András. IV György. 
István Miklós ^ ^ András. 



r" 



Jánóf 
Dnnáútúl 



^ András 



G yörgy. 



JL. 




Mitály. István. . 



András. Imre. 



András. Mátyás. László. 

t t ■ • L. 



V 



András 
, 1735. 
w 'Nógrádban. 



11 ^ W ' ( 1 * 1 

Lásdó 

1735. 

Nógrádban. 



Feytnte. G árpár. i György 
szül 1736. 



Gáspár. .. ..János. • Ferencz. 
1826. 1826. "1826. ' Antal 

' sztil : >758. 

ferencz 1835. 
i ;, [ lak. Szécsénybep. 



Ferencz. 
1835. 



Imre. Józse£ Lajos. 



László^ 



^GiSrgy. 
Imre. Gábor, Máirton. 

Miklós. T _ 



András, 

Dániel.^ 
L. újvári 
s hradeki 

kamarai r— -^^ 1 

inspector. Sá ndor. Imre. Farkas. 

Dániel 

1 1779. ügyvéd 

8 176L Békési 

követ. r , 

(MikQs N.) ^' 

András 1797. Pál. Kata. 

táblai Ügyvéd ( Justh 

Stemmatogra- András ögy v4d^) 



Pál. 
I 



Sámnel Mátyás. 
Szebenben^ 



Miklós. János. ' György. Mátyás, 
^"PáíT"* ^ ■ / ' * Nyitm-IváíriqíMl/ 



;/; 



Shia Írója 
[a 



(Mazsáry N.) 

t 



Digitized by VjOOQIC 



80 



Lfi|i«l|ikX. 



iir. t á b 1 a. 

I. Imre, hi a* ehS tnblán. 



Jánoa 
czimer ujnitást 
kap I. Ferdi- 
nándtól 



Benedek. Hyob. 

^ « t^ 

Uyob. Mátyás. 

Andrát. *'' 

r- f^ , 

Ferencz. GyÖrg^y. 



' Lénárd 
9zimer njjítást kap. 



Ferencz. 



György. 



György. Jánoe. 

. , — ^ ^ 

' János. 

Gyöngyösön. 



Já^os. Lástld. Györjfy. András. 
Ferencz. "'" 
Tamái. 



Ferencz 
Kecskeméten 
1780." 



György. 
Trenciéni ágatai. 



Gábor Márton 

Vadícson lak. Moyson lak. 



Imjre. 

* János. 

f— *- — ^ 1 

Gáspár. Imre. 

X ^ — 



Márk. 

1 ^ I 

István. 



Márk. Zfligmod. Gjbrgj, 
+ + t 



Imre. László. Józset Sándor. 




Andi^. István. Gáspár. 

I- " ^ I I ^ » 

Gáspár. Pál. Gábor. 

Pál 
hadnagy 
1780. t áj. 



Imre. 



Gjörgy^ 
ístván. 



Zsigmond. Sándor. Imre. 

I — ^^ ■ r 1 

Mmyá». Imre. György. 



István. Sándor. Ádám. Gábor. Györgyi 



Imre. 



Mátyás. György. István. Illés. 



r 



György, 



IV. tábla. 
András. 




Ádám. János. Gábor. ^ Sándor. 
Ferencz. János. 



Zsigmond 
Csal^jdon. 



Digitized by VjOOQIC 



LehéMiy. 81 

Eddig a esaUdlft, mely bogy nem teljes, s nem minden ágon van 
mostanig lehozva, egy tekintetre meglátszik. Több családtagot nem 
találunk rajta, másokat mint hivatalt viselőket nem lehet biztosan az 
évszámok hiánya miatt a táblázaton kijelölni. 

Turócz megyében már a XVI. században a főbb megyei hivata* 
lókban látjuk a család tagjait így Lehótzky Bálint (ki a táblázaton 
nincs) 1560-ban alispán volt, Lehótzky György 1696 — 1698-ban, 
ismét íxyöf gy 1705-ben ültek az alispáni székben *), 

Az I. táblán I. Máté fiának I. Lászfónak ágazatát látjuk. Ez 
ágon áll M á r t o n, ki mint katona, főleg Buda, Esztergom, Szeged és 
^yéb erősségeknél, ugy a francziák elleni háborában is vitézségét ki- 
tüntetvén, tábornokságig emelkedett, és 1710-ben I. József király által 
báróságra emelkedett ^). Meghalt 1712-ben. Nejétől báró pogroneczi, 
Jókay Zsuzsannától csak leányai maradtak, egyik leánya M. Terézia 
b. Mitrowszky Erneszt Mátyás neje lőn. -^ Márton tábornok a bá- 
róság nyerésekor czimerbŐvitést is nyert, s az 6 bárói czimere ez lett : 
négyfelé osztott paizs, az 1. és 4-ik osztály kékmezőben a rák hátán 
egy lábon álló, másik lábával kövecset tartó daru látszik ; (az ösi czi- 
mer) a 2. osztály vörös udvarában hármas zöld halmon kettőafarkú 
oroszlán ágaskodik, első jobblábával arany napot, a ballal arany csUa- 
got tartva ; a 3. osztály vörös udvarában arany koronából fekete sas* 
szárny emelkedik ki, és előtte kettős fehér kereszt. A paizst bárói ko- 
rona fedi, azon két koronás .sisak áll, a jobb oldaliból pánczélos vitéz 
emelkedik ki, mindkét kezével egy egy félholdas lófarkú török zászlót 
tartva^ a beloldali sisak koronájából pánci^élos kar nyúlik fel, kivont 
kardját vizirányosan vágásra készen tartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst-vörös. 

Ez ágon áll Dánielnek fia János, ki Túrócz ofiegycből Nyitra 
vármegyébe Ersek-Ujvárra, és innen Pest megyébe Sáriba költözött. 
Fia József Sárii lakos, Túrócz vármegyéről 1766. jan. 23-án vett ki 
nemesi bizonyítványt, és azt Pest vármegyében azop évi mart. 12-én 
birdetteté ki. Több gyer^mekei közül István utóbb Fejér vármc* 
gyébe Rácz- Almásra költözött. Hrabovazky Erzsébettől két fia maradt: 
János, ki Sáriban szül. 1764. jun. 5-én és Rácz-Almáson volt birtokos, 

Bel. not. nova. II. 34 
*) Ugyanott 313. 

Ó Golleot herald, pag. 116. Adami.Mss. Mtis. 4-rét latin. 182. 82. a. — 
Adami Senta g^ntib. tom. VI. 

*) Sckönfeld Adels Schemat. I 213. 

6 

Digitized by VjOOQIC 



8t Leh^txliy. 

és Józef ki Keozelen szül. 1767, mart 20'áD, sílntén Ráoz-Almáson 
birtokos, mindketten Pest vármegyéről 1802. dec. 9-én nyert nemesi 
bizonyítványukat 1808. május 4-én Fejér vármegyében hirdettetek ki. 
Az utóbbinak t. i. Józsefnek Gersich Klárától két fia él Mihály 
és János, kik k(teül Mihály Ráez- Almáson lakos. Fejér- várme- 
gyében 1828. Jul, 28-án nemességét szintén kihirdetteté. Mindkettő- 
nek gyermekeit a táblázat mutatja. 

A IL táblán I. Györgynek fia János ágán látjuk etnék fiát 
Lászlót ki, 1670-ben elzálogosítja Turóoz megyei Btsztriczkai ösi 
birtokrészét és Borsod megyébe Vámosfal vára költözött, fia László 
volt, kinek fiai András és László Turócz megyétől 1736. fébr. 
18-án nemesi bizonyítványt vévén ki, azt laktok helyén Nógrád me- 
gyében mart. ll-én kihirdettetek. András kis-unokái G á s p á r, J á- 
nos, Ferencz Nógrád megyében Nagy-Géczben lakozók 1826. nov. 
15^én hirdettetek ki nemességüket,- — Lászlónak kis unokája pe- 
dig Ferencz Szeosényben lakozó, ^fiai neveire is Nógrád megyétől 
1835. jan. 19-én vett ki nemesi bizonyítványt ^). 

Ugyancsak a IL táblán I. György ágán áll ü. Dániel is, kinek 
egyik fiától származott ivadéka a múlt század végén Nyitra megyében 
Ivánkán élt; másik fiának Andrásnak fia ÜL Dániel Liptó várme- 
gyében a L. újvári és hradeki kincstári uradalmak Inspfectora volt, 
azonban a bocsi aranybányászat által javaiban tetemesen elszegénye- 
dett. Pia IV. D á n i e 1 az ügyvédi pályára lépett, és elŐbb Pozsonybatí, 
majd Nagyszombatban kerületi táblai ügyvéd volt, maid Pestre tette 
át lakását. Mint tehetséges, és híres jogtudós több nevezetes ctolád 
jogpereiben sikeresen működött, és nem egy családnak alapitá meg 
vagyoni állását, többi közt ö vivé azon pert is, mely sfeerínt Tisza La- 
jos, jószágainak a modenai berezeg kezeiből visss^szerzése által tehetős 
birtokossá vált. 1751-ben Békés megyének követe volt. Az ügyvédség- 
ről lemondott 1764-ben. Meghalt 1779. mart. 26-én kora 77. évében. 
Neje Mrkos Mihály pozsonyi tanácsosnak leánya volt Ettől három 
gyermeke maradt, ezek közül András előbb Pesten, utóbb Nagy- 
szombatban ügyvéd, a magyar családtannak latin nyelven első úttö- 
rője, mennyiben 1796-ban „Stemmatographia**-ját kiadá. Neje Ma- 
zsáry leány volt. Meghalt magnóikul. 

Ezen két — az I. és II. táblán álló — vonalakon állanak való- 
színűleg azon Lehotzkyak is, kik jelenleg is ösi fészkökben Turócz vár- 



') Nógrád várm. jegyzőkönyv. 

Digitized by VjOOQIC 



liMgyében laknzk, és kik közül, (leszármazásukat nem tanráü) ^évsze- 
rint megemlitendfik Lehotzky Imre cs. kir. tanácsos, és 1849; élött'Tu- 
rocz vármegye alispánja, 1852-ben a Turócz megyei cs/ kir. törvény- 
szék elnöke ; — továbbá Lehotzky János 1860-ban a b. gyarmati cs. 
kir. megyei törvényszék tanácsosa. 

A III. táblán L Jánosnak György fiátóli ivadéka Trencsin vártn^. 
gyébe telepedett, nevezetesen Gábor Yadicson, Márton Moyson 
vett lakást magának. Ezen ágazathoz a táblán állókhoz, kiknek végsO 
nemzedéke 1748«táján él ; adhatjuk a Trenosin' vármegyei nemesi 
lajstromok szerint még a következő ^) hiteles adatokat : 

1748-ban a nemesi Összeírás Felsfi-Vadicson említi Gábort, iQ 
és id. Gy örgjöt — (Ezen Gábof tígylátszik — egy azon Gábor- 
ral, ki a III. táblán Istvánnak fiául áll, és testvérei ottmég 
István, Sándor, Ádám és György^ ki valósziüüleg az MÖdb 
György. Az iíj. György pedig alkalmasint égy Szfemély ftzoű 
Györgygyei, ki a táblán Györgynek fiául áll , és testvérei Mátyás, 
István és Illés). 

1768-bán a Trencsin vármegyei nemesi összeírásban Yadicson 
székeltek Gábor fiával Ádámmal, -^ György fiával Jánossal 
és Istvánnal; és egy másik György magi»; továbbá Illés és 
Ignácz; — ismét Mátyás és ennek hatfia: Imre, Pál, József, 
András, János és Mihály. 

1803*banVadLOSon laknak Györgyniek örökösei, névszerint Már- 
ton és ennek fia János, azután Ádám, iQ. György; József, 
Mátyás, István és id. Jáno.s és ez utóbbinak fia: I mr e.'Végre 
Mátyás s ennek fia György. Moyson pedig íd. Jánosnak örökö- 
sei u. m. fia J á n o s^ és ennek fia J á n o s laktak. 

Az 1837-ik összeirás szerint Vadicsoti laktak id. Györgynek az 
örökösei u. m. Ádá m és id. György, és' ezen ,utóbblnak három fia, 
György, János és Ádám, továbbá Mátyás, tstván, János 
és egy másik Mátyás fiával György gyei. Moyson székeit Já- 
nos fiával Jánossal mint legidSsh Jánosnak örökösei. 

A IV. táblán álló ágazatról legutóbbi ne mz e d ék ét nem ismerjük, 
valamint hogy melyik ágból való Lehotzky I g n á c z, ki 1766-ban Tu- 
rócz megyében szolgabíró volt, és B.-Gyarmaton most is éló Ld^tzky 
Dániel (kinek neje Plathy Teréz) ; — Adatok hiányában megmondani 
nem tudjuk. 



*) Szontagh Dán. közléséból. . v 

6* 



Digitized by VjOOQIC 



64 Lehotsky. 

Van még Lehoozky nevű caaládunk Oi nely magát a Liptó me- 
gyei Kirily-Lehotáról és Rásztokáról irja; — *ágazata-eaz 
elfibb tárgyalt osaládoak, vagy külön család ? — nem mondhatjuk. E 
család birtokos most is Király-Lehotán, és tagjai leginkább Liptó és 
innen átszármazva Árva vármegyében székelnek. Ez ágból (Sleg isme* 
rétesek L Károly, 1849*ig Liptó vármegye alispánja, János akkor 
azon megyei szolgabiró, jelenleg Boldizsár és Péter mindkettó 
ügyvéd. 

E család egyik ága Árva vármegyében is virágzik. EIsó volt Já- 
nos 1784-ben Árva vármegyei, Esküdt a ki A.-Kubinban telepedett 
meg. Fiai kOzül Elek Árva vármegyének 1840. elótt jeles úti fó-biz- 
tosa ; testvére János katona volt Eleknek .fiai Antal Árva ura«> 
dalmi tiszttartó^ E 1 e k cs. kir. ómagy, Károly Árva megyte volt szol- 
gabirája, jelenleg ügyvéd, és Péter cs. kir. úti felügyeld. E vonal 
leszármazási kimutatása emez : 

János 17S4. 

(Ambrózv 1.) . 



r 



Elek Jáaoa 

£5 úti-biztos katona 
(gnbinyi^Jnlia) t 



■Oly 

órougT'. ^^^ sz-obiró (DémiaiL 
(Palngyay Bol<Uz8ár 



Antal. Elek Károly Zsóft. Péter. 

(DémisiL 
Bol<Uz8ár 
fft orvos). 

Miklós. Gynla. Irén. * 

A múlt században Árva megyében, qevezetesen'Nemes-Dedinán 
még egy külön ág létezett e családból^ mely azáltal tűnt fel, hogy el- 
hagyván családi ósnevét, D ed in szky nevet vett fel, és viselt mln- 
addig, mig 1720-ban a Dedinszky család tiltakozása folytán végre 
mindakét család nevet egybeforrasztva vette használatba, és 1769-ben 
vissza költözött Király-Lehotára. Ezen ágazatnak leszármazási tábla- 
zata 1769-ig következó : 

Jajcab. 

r ■ ^ ' I 
Jalcab. 



László. Jáyos. Gábor. 

r^JílSaS: , . 'jíÖlSt . Gyö^ 

György 1769. íáihály. János. ^^^• 

nsl. bizonyítványt 1782. eladja 

kap Árvától dedinai 



biétokái 



*) Ssontagh Dán kösléséból 



Digitized by VjOOQIC 



L^^ttay -> Leidl. M 

A király-lehotai Lehoizkjak közül volt azon L. András, ki 
1774-ben Jenában] tanult, és előbb nyiregjházi reotor, utóbb JMÍonra- 
országban lett evang. pap 1782-ben 0. Továbbá D á n i e 1, ki t759-bcn 
Beszterczén született, 1782-ben járt Jenában, 1784-ben lett Zólyom 
megyében Mtosinyén lelkész ^>. 

B század elején Lehoozky család 2Seibplin vármegyében is Lasz-* 
tóczon és Bánóozon közbirtokosnl iratik *). 

A család nagyobbára ágost. evang. vallású. 

liehettay család. (Markép Obeszló) Lehottay máskép 
(vulgo) Obeszló János 1642*ben III. Ferdinánd királytól kapta czimc- 
res nemes levelét, mely Trencstn vármegyében ugyan azon évben kiher- 
dettetett ^>. Trencsin vármegyében az I748*ki nemesi összeírás sze- 
rint e családból András Dezséren lakott ^) ; s azóta Trencsin me- 
gyében a családnak semmi nyoma. Valószinűleg kihalt, mit onnan is kö- 
vetkeztethetni, minthogy az eredeti czimeres nemes levél Fejér vár- 
megye levéltárába kerülvén, mint gazdátlan 1818.april. 15'én a m. kir. 
helytartóság utján hirleltetett. 

Ijelbiilczer család. Lteibníczer János 1793-ban I. Ferencz 
király által emeltetett czimerleveles nemességre. Czimere négyfelé osz- 
tott paizs, az 1. és 4. osztály három függőleges vonal által két arany 
és két ezüst szelement mutat, és az elÓtérben (a gr. Csáky czimerb^l 
kölcsönzött) vOrös fóvegű tatár-fej, vérzó nyakkal látható. A 2. és 3. 
osztály kék udvarának alyját, és jobboldalát fehér szikla foglalja e\ 
mely egy bánya nyilast mutat, elCtte vOrös nadrágos, fehér felölt6>, 
zöld föveges bányász áll, derékon bőr kOténynyel, fölemelt kezeiben, a 
jobban kalapácsot, a balban vésőt tartva, s fölötte jobbról balról egy 
egy arany csillag ragyog. A patzs fölötti sisak koronájából két fekete 
sas-szárny között, melyek közül a jobboldalin arany nap, a baloldalin 
ezüst félhold ragyog, — oroszlán emelkedik ki meztelen kardot villog- 
tatva. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék ^). 

Leldl CMlád. Leidl András 1719.ben III. Károly királytól 
kapta ctimeres nemes levelét '). 



*) Haan Jena Hniig. 8L 

*} Ugyaaoti 91. 

*) Szirmay C. Zemplin noi top. 269. 369. 

*) A Consü. Corrent. 1818. 542a tzám aktt 

^) Szociagh Din. közléséből. 

*) Adami Scuta gentiL tom. VI. 

^ Colleoi herald, nro. 385. 



Digitized by VjOOQIC 



9» heHauLM - lidAét^i. 

Czimei^ a pf^íza kék udvarában zöld téren álló magyar ember, 
vöri^a nadrágban, és dolmáaybffQt lábán sárga 4}2Ízma, fején prémes 
kalpag törös^ lefityegő tetővel ; jobb keaében egy kéve búzát tart, 
bal kesével egy hosszú földig támasztott aranya gomboa pálczát tart. A 
fólötti sisak koronájából egy fa-törzsök nyúlik föl, és abkól egy zöld 
galy baj lik ki, a törzs tetején egy vörös- lábú. és csőru galamb álL Fosz< 
ladék jobbról ezüst- vörös, balról arfiny-kék, 

I^eltman €sal4d. Német eredetű, közülök ehrnfeldi Leitman 
Mátyás és Jakab 1708-ban X. József király által magyai? nemes- 
séggel rubáatatott fel ^). Ekkor nyert ozimere tojásdad alakú paizs, 
rendszerint négyfelé osztva; az 1. és 4-ik osztály vörös udvarában viz- 
ben gém áll, jobbiia fordulva, és osőrével a vizben halászva ; a 2. éa 3. 
osztály kék udvarában vizirányos vonalban három arany csillag ragyog« 
A paizs C^ötti .sisak koronáján szintén gém áll. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst-vörös. . 

lieitner család. Leitner János Godofridl 736-ban IIL 
Károly király által jutott nemeseink sorába ^}. Czimere következő : a 
paizs kék udvarában alul zöld. téren egy meztelen kard fekszik, rajta 
két szemközt álló, kettós£arkú oroszlán áll, a jobb oldali a kard, arany 
markolatán, a baloldali oros2;lán a kard hegyén tartva egyik lábát ; a 
két oroszlán közt egy fekete hüvelyű, arany markolatú kard áll, melyet 
a két oroszlán két első lábaikkal megragadva tart. A paizs fölötti sisak 
koronáyán jobbra fordulva, egyik felemelt lábával arany-golyót tartó 
daru áll. Foszladék jobbról arany^kék, balról ezüst-vörös. 

. Leitner család 179(>ben Erdélyben is az országgyűlés Mtal 
bpríiusitást ny^ct. 

liekcflBe esalád. (Fanosikai f ). Hajdan Ugoosa vármegyében 
ezen család birta l^OS-ban a D ob^i pusztát *> 

Xelowito c«alád» Vas és Zemplin vármegye nemes osaládaí 
között említetik Közülök Lelovits Godofréd a győri kamarai igaz- 
gatóságnál imok 1792. jul. 31-én Pozsony vármegyétCl nyert ne- 
mesi bizonzitványt, melyet 1792. nov. 12-é& Krassó vármegyében ki- 
hirdettetett. Jelenleg Krassó megyében e család ne^ létezik. 

Lemliényl család. Erdélyi család, melyből Lemhényi Má- 
tyásnak fia Gergely 1426-ban Bereczk város követe volt Zsig- 
mond királyhoz •). 

Ugyanott nro. 749. 
*S Colleot. Herald nro. a05. 
») Szirmay C. Ugocsa p. 120. 
^) Kállay Székely nemzet 265. 

Digitized by VjOOQIC 



Lemény - Lencsés. 89 

Ii€iaéiiy család. (Lenényi ) Birtokos család^ eredetileg Kő- 
vár vidéki, közülük János huzamos iddg Erdélyben fogar&si görög 
szeriartásu kftth. püspök, lakott Balásfalván, liol a székes egyházat és 
püspöki lakot, (mely hajdan Apafiy Mihály fejedelemé volt) fényesen 
kijavíttatta, minden jövedelmét szegények, árvák, és tanintézeteknek 
gyámolitására szokta fordítani, és mint ilyen s jó hazafi Erdély minden 
rendű, ajkú s vallású polgárainak tiszteletét bírta, míg 1849-ben szé- 
kéről lemonckni k^nytelenítetett, s azóta Bécsben nyugalomban él '). 

E család más ágazata nevéhez mig egy P. betűt is téve, így Le- 
menyi P. Ferencz 1848-ig Doboka vármegye helyettes főjegy- 
zője volt 

liemniezky (Csalid. Czimerleveles nemes család. Azarmalis- 
levelet Lemniczky László, János és György szerezték, és azt 
Zágráb megyében hirdettetek ki. E czimeres nemes levél eredetije 
Strázsay János ügyvéd hátrahagyott irományai között találtatván, 
Trencsin vármegye levéltárába tétetett, és a nevezett vármegye által 
mint gazdátlan okmány 1840-ben országszerte hirleltetett ^). 

Éieinoiil család. E családról említést tesz Bel Mátyás N o- 
titia nova Hung. tom. IV. p. 206. 

liénáirt csal&d. Gömör vármegye nemes családa. Egyik ága- 
zatnak, melyből Lenárt János Pajor Évát vette nŐül Komárom me- 
gyéből, következő töredék nemzékrendét ismerjük : 

Lenárt JTános. 

(Pajor Eva). 



Ji poB. Mihály. 

Jánofi. . . Zsigmond. 



Lajos. Károly. József. Mihály. 

Tán 6 esalád ivadéka, ámbár neve végén d betűvel írva, Lénárd 
Márton is, ki 1808-ban a Ludoviceara 1000 frtot adakozott ^). 

lieiiarUlffy család. Ugocsa vármegye kihalt nemes családa. 
melyből Lenártbfiy Tamás 1652- ben azon megyeszolgabirója volt •). 

liencsés esalád. Szabolcs és Szatmár vármegye nemes csa- 
láda, ez utóbbi megyében e század dején Lencsés Miklós özvegye Vit- 
kán birtokos ^). 



Török Ant közi. 

*) Szontagh Dániel közi. 

») 180S-ik 7. törv. ez. 

*) Szirmay C. ügocsa pag. 59. 

*) Szirmay Szatmár várm. II 96. 



Digitized by VjOOQIC 



88 Lendvay. 

Lenebés Gábor 16024)en az országgyűlés által a nomesí subsi- 
diumok pénztámokává neveztetett ^). 

liendvay család. Jelenleg KArös vármegye nemes családai 
közé tartozik. 

Minthogy többféle Lendvay család van, és rólok biztos adataink 
nincsenek, e fejezet alá sorozzuk minden ismert adatainkat. 

Legelőször is Trencsin vármegyében találunk ily nevű családra , 
hol a nemesi összeírások szerint az 1658. 1690*ki években Le nd vay 
V agy L y n d V a y család — mint Dezséren curialis birtokos említe- 
tik ^). És ezen időtől időnként találunk a családról az eralitett nemesi 
összeirásban adatokat; igy 1748-ban Dezséren lakott Lendvay János, 
1768-ban ugyanott János már fiával Istvánnfil • említetik. 1803-ban 
nevezett István hasonnevű fiával Istvánnal fordul elő. 1837-ben 
pedig ifj. István fiaivá] Jánossal és Pállal írattak be a nemesi 
lajstrpmba ; s ezek szerint leszármazásuk következő. 

János 
1748. 68. 

Istváii , , 

1768. 1803. 

István. 



Jauos. Pál. 

1837. 1837. 

Tán e családból származott azon Lendvay János is, ki 1722 ben 
Nógrád megyébon nemesnek elismertetett, de mint azon megyében 
birtoktalan a taxalisták sorábc íratott. Ugyancsak Nógrád megyeben 
még e század elején is élt Lendvay nevű család, névszerint Lendvay 
János, kinek neje Frideozky Prancziska volt. 

Egy Lendvay családnak törzse Lendvay máskép S z a pács 
Balázs, ki 17I3*ban III. Károly királyiéi nyerte ozimeres nemes le- 
velét ^), ily czimerrel, paízs kék udvarában zöld tér fölött vöröl-csőrü 
és lábú fehér galamb repül, csőrében zöld olaj-ágat tartva. A paizc^ 
fölötti sisak koronáján szintén fehér galamb áll, zöld olij-ágat tartva. 
Foszladék mindkét oldalról arany-vörös. 

Másik Lendvay család az, melynek alapitója Lendvay Dániel 
1714-ben szintén IIL Károly király által nemesítetett meg *) ily ozi- 

•) 1602-ki 3. törv. ez. 
^) Szontagh Dániel közi. 
«) CJollect üerald nro. 658. 
*) Ugyanott nro. 648. 



Digitized by VjOOQIC 



LendTai — LcngyeL W 

merrcl ; a paÍ2s vizirányosan kétfelé osztatik, felsft osztály Töfös udva- 
rában hármas zAld halmon fehér galamb áll, zOld galyat tartva ; az alsó 
osztály kék udvarában zöld téren aranyos ruhában öltözött magyar 
hadi férfiú áll, jobb kezében bárom lándzsát tartva. A paizs fölötti si- 
sak koronájából oroszlán nól ki, kivont kardot tartva. Foszladék jobb- 
ról ezüst-vörös, balról aranykék. 

Ismét más L e n d v a y család az, mely Lendvay Miklós sze- 
mélyében nemesitetett meg 1720. aug 24-én Cheh Ádám és Szentgot- 
hárdi Jánossal egyetemben ^). Czimere ugyan az; mi a Cseh és Szent- 
gothárdi osaládnak, a mint ez e munka III. köt. 122. lapján leírva és 
ábrázolva is látható. 

Erdélyben szintén él Lendvay család, eWj)evct Alsó-Lendvá- 
ról Írva. Ennek Erdélyben megalapítója Lendvaí F erén ez, ki mint 
kapitány e század elején megy erdélybe, ott Balog János Zarándí főis- 
pán leányát nóül vévén, családát e házassággal megalapitá. Nejének 
Anyja Lugasy Judit volt, s kihalván Lugasi Zsigmondban a Lugasi 
család fiága, annak javai leányágra oszlottak, mi által L. Ferencz 
szintén tetemes birtokot kapott s gyermekeinek osztály utján szép jó«- 
szág-részek jutottak. Fiai következők maradtak: 1. István, ki 
1849-ben esett el, neje Gzóbel Teréz volt, 2. L á a z 1 ó, 3. K á r o 1 y, 4. 
Rudolf előbb testőr, 184%-ben kapitány, neje báró BániFy Zsu- 
zsanna ; ő. J ó z s e f, neje Czóbel Róza ; — leányai maradtak 6. Anna 
és 7. Karolina 

l^endval család. (Bordosi) Udvarfaelyszéki család, közúlök 
Imre azon széknél árvaszéki biró ]843ban. 

Eieng^y cl család. (Sárvári) Ugocsa vármegyében a kihalt 
SÓBváry családnak egyik ága vagy egyik tagja élt Lengyel nevezettel, 
nevezetesen Sásvári Lengyel Jakab 144 2 -ben nevezett vármegyének 
alispánja volt ')• — Egyébiránt Ugocsa vármegyében e század elején 
is a birtokos nemesek közöti; áll Lengyel nevű család, névszerint Len* 
gyei László Hetény ben, Mihály, Jánosés Péter pedig Gö« 
dényházán közbirtokosul iratik ')• 

Zemplín vámegyében szintén a nemesség sorában áll Lengyel 
nevű család •). 



^) Colleot. herald, nro. 441. 

') Szirmay G. Ugoota p. 51 

') Ugyanott 361. 15L 

^) S^irmay G. Zemplin C. Zemplin not. top Ili. 



Digitized by VjOOQIC 



W hmgyéí. . 

lienffyol csalAd. (LengyeMóthi oemes is báró f). Egy 
családfa ') szerint a család törzséül Emeökei Dezső állítatík) kitől 
a XIV. század végéig az érdeklett családfán követkes&61^ tűnik el6 a 
származtatás : 

Emeökei Dezaö. 
Mihály. 



Miklóa 1200-1218. 

n medgyeii 

erdélyi vajda. 



Mórict de Tót(ii btváa 

1249. föpohárn. 1266. 

1269. orsz. biró. 

r 



Simon 1340. Miklós, 

banas de 



Moroczhida. 

I -^ 1 

János mester 
de Szigliget. 

Ha e családfa hiteles , ekkor még — mmt látjuk — a család 
Lengyel nevezete nem volt használatban, és a család tagjai — mint 
átalában szokásban volt — egyenként s izenként is külön külön bir- 
tokaikról irák neveiket. E táblázatról látjuk azt is, hogy a család Ss 
fészke a Somogy megyében fekvő L. Tóthi helység is már a iXIII. szá- 
zadban IV. Béla király korában a család birtoka volt. Éhez járult a 
XIV. században Szigliget várostól ; melyet már János a móróczhidai 
bán birtokolt. E János után hézag áll be a család nemzékrendén ; és 
csak 1444-ben tűnik föl ismét egyik tagjakja nos, kit már Leszencze- 
Tomaj Zala megyei helység birtokában lelünk, a ki már tomaji Len- 
gyel nek irá magát. Neje Kata (Lászlónak leánya) volt ; és ettől szár- 
mazott szigligeti és tóthi Lengyel László, ki 14884>an élt, és lőOő-bea 
a rákosi országgyűlésre Somogy vármegyének egyik követe *) 1607- 
ben pedig a kir. tábla-birája volt ^). Tőle a család származása a múlt 
század végéig következőleg folyt : 



1) Szoniagh Dán. közi. 

*) Jászay Pál. A m. nemz. napjai a mohácsi vész után 157. 

*) Budai Fer. Hist. lexio. II. 575. 

^) GeneaL authent. tom. [. és Ssontagh Dán. közi. 



Digitized by VjOOQIC 



LfPfyeL 



ftl 



László 

1505. 

Somogyi kÖTtt. 



I. JlfiKNI ' ZsÍ>fiR 

1527. :ítkwi 
kir. asztaln. ^zánthov , 




Orsolya Julianna 
Costtopini (Véifej 

Z^d Péter.) László. 



L Boldizsár 

1543. 
(FaitzKata). 



János. 



János. 

kapitány 

(Jnravioh 

Zsuzsa.) 



Borrbála 
(rálkóii 
Gyulaffy 
István.) 



1577. 
(Harthalmy 
ZMSfia^) , 



BM«^. ' 3«ffitta« László. 



Zsóia. 



István 

a630. 



János 



Anna 1613. 
(Kozma 
János.) 



Jáao0 Hiklós 16(3. iTrinsina U B0ldissár 
163a (GróffJ4tó|(r) (Sárkány. . . 1046. 
(Gkyczy | Mihály) 
Zsuzsa.) [^ 



L tozló 



János. ' ÉVa. 

1*61. (Lfloryátt 166i?. 

Sperger 

Mtnáty.' 

2. Törkéncsy 

Pál.) 



István 1651. 
(Körtvélv^ssy 

, Magdolna . 

Gáipár Imre Zsignod Kata ' j^nos ' 



Kata Í613. 

(Nádasdy 

Tamás). 



1662. 1662. 1662. 
(Kisfaludy 
Kata .) 

' Miklós 1722.' 

(Márttmüalvay 

Magdolna.) 



ti67a 



Gáspár. Lajos Krisztina Magdolna Julianna Bora 1741. 

(Kádasdyílíedeoiky (Túr (Vrantsits f Nagy Mihály 
Teréz.) Károly) László.) István) Baranyai Imre.) 



1. Maria 

(Djfalnsay 
István.) 



Kata 



Erzse 



Zzófia 



Jndit 



. Krisziópa 

(Balassa (1. Pongrácz (1. Illésházy (Dessewfify (Ordódy 
Zsigmond.) *^ ' » i-. *^- ^ ^ » ,_ w x 



István. 

2.Bala«a 

Sándor.) 



István. 

2. Balassa 

Gábor.) 



Ferencz.) László.) 



JS osálááfa élén illó Lászlónak gyermekei közül VS&no^' 1527- 
ben jelén volt I. Ferdinánd koronázásán és ekkor lett kir. asztalnok. 
1531 -ben — ti^ látszik — János király felé hajlott, mert ez évben Pe- 
rény Imrével s másokkal részt vett a Babocsán tartott tanácskozásban. 

Szigliget, és Fonód várát elfoglalván a családtól Magyar Bálint 
e végett a Lengyel Család az országgyűléshez folyampdott, és az or- 
szág 1563-ban az 55-ik törv. czikkben kötelezé Magyar Bálintot, hogy 
a nevezett várakat a családnak visszaadja 

L Boldizsárnak fia I s t v án ki nóvérével 1517-ben a gyóri káp- 
talan elfitt lépett egyeaségre, Uathalmy Györgynek némái Kolosi ISr 



Digitized by VjOOQIC 



M Leiigydr. 

zsebeitől született Icátiyát Hathalmy Zsófiát v^ette feleségül ; és ezzel 
hozományul nyert birtokot Komárom vármegyében is Kolos-Némán és 
Ácson, mely két birtokban, nevezetesen egé^s K. Néfoát és J^ egy 
részét t662-ben osztották meg unokái u. m* If^Qgy^ Zsigmond, 
Gráspár, Imre, Katalin és Éva Törkéncsy Pál^^t 1^ I^ir. ítélft mes- 
ter Rabbi István előtt *). ^r /. . ; 

11. Boldizsárnak Balassa Ferenez ellen volt pénz ki^retelési 
pere, melyet 1647-ben a 147. törv. czikben az országgyűlés semmisi* 
tett meg. 

Az 1613 1618. és 1622-iki országgyűlésen a„ Lengyel család 
saját várához Szigligetihez maga tartozott ingyen Biankával ^rulni, 
valamint 1 630-ban Szalavárhoz is. • , , , 

Lengyel Éva előbb Törkéncsy Pálné, utóbb nemzetes Sperger 
Horváth JVIihályné 1664. táján az Adorján családot Vasmegyei Törö«- 
tyénfalva máskép Gyakfalvai zálog birtok iráni, kifl^tett 400 m. ft. 
összegről megnyugtatja *). 

A család — mely Sopron ée Zala yármegyeínek jelenleg is 
nemessége sorában emlitetik — ugy látszik Zsigmotláofak Miklós fiá- 
tól hozá le mostanig származását. Nevezett Miklósnak legyík fia Gás- 
pár 1723-ban Nagyszombatban tanult. 

Egyik ága a családnak, mely az ujabb időben halt ki, 1779 ben 
báróságot nyert ^). Utolsó leány ivadéka bárp Lengyel Julianna báró 
Pászthory Menyhért ezredes neje volt, kivel egy részjb^n a tóthi báró 
Lengyel család birtokainak a báró Pászthory család lőn örököse. 

Wjengjel család. Czimeres nemes levelét Lengyel Mihály 
kapta 1669-ben I. Leopold királytól ^). Czimere a paizs kék udvará- 
ban zöld téren ágaskodó fehér egyszarvú. A páizs fólötti sisak kpjrpná- 
jából oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával meztelen kardot villog- 
tatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst vörös. 

I^eufSfel család. (Szakállosfalvaí). , B , családból J |á n o s 
1844-ben a tiszántúli ker. táblánál jegyző, jés szegények lügy^^e^ . ^ 

Liensyel család. (Simái f) Békés vármegjéhen yirflgpqtt a 
XV. században^ közülök 1461-ben Simái Lengyel Lái^p élt^*J|. » 

luengfél család. (PzremiszlQÍ.J| fjrdélyi nej^es cs^fi^, mely- 

') Fényes Komárom várm. 105. 142. 

Ó R*tíi iCároly által közlött oki. ' ' 

*) Lehoozky Stemmatogr. I. 169. 
' *) Colleoi. berald. nra '1 . ' : i 

*) Tekki, Hunyadiak kora XL,^6. , . . ^ , . . r j . , , . ., 



Digitized by 



Google 



Ul Isi Tán a kolozsvári re£ fftUoodábui bölcsészeti tanár, meghalt 
1836-ban ; felesége n. baczoni Incze Krisztina, kitAl fia Dániel orvos. 

A családnak valószínűleg egyik ágazata az, melynek az erdélyi 
tiszti névtárban elAnevét ,^P r i m i s z 1 ó i'^-nak találjuk ; ez ágazatból 
Györg^y ügyvéd Vélt, özvegye Bessenyey Rozália, fia Gábor 
1849-ben Alsó Fejér megyében esküdt vala, máaik (J^ Albert 1849- 
ben Enyed dúlásakor az oláhok által megöletett. G-ábomak elsó fele- 
sége Ztidor Anna volt, kitfil gyermekei : Gábor, Károly és Ág' 
n e 8 ; második feles^ barátosi Mirtse Róza, kitől leánya Ilona. 

lieiif^yel csMád. (Tordai) Szintén Erdély családa, közülök 
Márton tordavárosi szolgabíró 181 5-ben ; István ugyanott irnok 
1843-ban ; Á d á m alje^zA 1 848-ban. 

Ezenkívül is találunk még Erdélyben Xiengyel nevűeket, de 
kiket — sem elöneveiket sem származásaikat nem ismerve — család- 
jaik szerint íb\ neni hozhatunk. így L. István kir. dézmatárnok 
Besztercze vidékén 1815-ben, ugyan akkor L. Is t ván vajda-hunyadi 
bányászati fónök. — L. László 1836-ban kir. főkormányszéki igtató 
l836.baD. — L. G y ö r g y, id. és ÍQ. János Vízaknán városi hivatal- 
nokok 1843— 184&4>aD. 

Mindezeken fóli^ tf^g )(ell pég említenünk, hogy Lengyel János 
az 1659-ki magyar országyfllésen honfiusítást nyert '). 

LieiiffyelfAlvl csaliul. Udvarhelyszéki székely család, mely- 
ből Lengyelfalvi Qoldizsár 1505-ben azon székben székbiró volt *). 

lieiikey cMlád. (Lenkei és Zádorfalvi.) Borsod és Gömör 
vármegyei nemes család ; s5t a múlt században Bars megyében is élt 
e család, név h^erhit Lenkey lm te 1732* ben Garan-Ujfeluban ; czi- 
mere ftlggölegesién kétfelé osztott paizs, a jobb oldali osztályban két 
viztráuyosan egjrmás fölött fekvő osikolat látszik, a baloldali osztályban 
hátolaÖ lábain dí'OS^Iáli ágaskodik, efsö jobblábával kivont kardot tartva. 
Ugyan ilyen oroszlán emelkedik ki a paizs fblötti sisak koronájából is. 
A paízst kéeiDldalróTÍbí9zIadék veszi^körül. 

Néhány ízen a család származási fája ') következő 



>) 1659 U83.idrv.cz. 

<) Kállay, Székely nemz. 265, 

•) Deméndy-Tlieszéryféle per. 



Digitized by VjOOQIC 



Lenkey ZsiMiond. < 



Sándor Gybrgy Kato h , Utrtd 

Judit , ixagpw.; 

(Csorba • i i ^ 

Isiván.) ''j ' '.;,!'■■' 



Iihre S&ndor. ( ,, ./ i. 



_»!^_ 



1, 



í 



Klára. Zsozm. 
(Kevkízky 
Mátyás.) 



E család ivadéka Lenkey J á n o s b, előbb 09. km buszár kapi- 
tány, utóbb forradalmi tábornok 1848-ban. , . , 

Lenkei Lenkey család Zemplin vármegyében is, találtatik ^J. 

Ijenko vits csal4d. Horvátországi kihajt fssalád. Lenkoyica 
Gáspártól kezdve a családfa ') következőleg folyik : , : • , 



Gáspár. 

. 1 W 






Miklós , KristÓJt 

bán 1 1647. KéírotyváK kaplt' ' 

. (HallérKata.) 

• I ■ » >»■ t ^i 

Katalin QySrgy . . Gátpár . 

(Zrínyi Péter). (Forgách CPprgácH " 

Zsófia.) fiTaiV \ * 

E családfán nem látjuk azon Gyöcgjjöt, ,)^í^ l$96-ba|^ miat 
karlóczi tábornok Klissa segélyére menvén,, m^gveré^ töirökttfjf, ai^a* 
ban 1598-ban a törökök Ót verek u^g. ' . .. , ' , 

Még előbb élt Lenkovics János, ki ,1557f)Men, j»in(;. ^tprsd^i, 
táborjDok Szent-Ilonái verte meg a ^röl^^ ^)u . . . 

A család czimere a paizsban sárkány) a PffpB9 if$!l4^ ajs^n 19 
ugyan az *). . ^ , .; ,. 

I«enfvoray c^al&d. Kihalt nemes család, mely bólLentvoray 
Pál 1595ben tett végrendeletet, és fiának Oyörgj^k gyáhijául 



>)Szirmay C Zemplin not. top. 103. 114. 

'j Khevenhiller Arnales. 

*) Petó Gergely krónikája 141. 

•) Petó gergely krónikája 118. 

*) Walwasor Herzogthum Crain 111. 105. 



Digitized by VjOOQIC 



Lepényi — Lépes. 95 

Dobraviozky Benedeket nereté ^). Nevezett O y ö rgy 1596*lmD »njjá- 
nak Dubnmozky Annának másodszor Jelsitl) Szabó Miklós feleségének 
Nógrád m^yei Busán két házhelyét és malom részét zálogitá el '). 

liCpényl család. Lepényi János 1739'ben ellent mond 
Prónay Mihály beiktatásának A. Terbelédre és családra nézve ^. 

li éyei csalid. (Váras-kes^r f.) Erdély kihalt cslaládaj mely 
Zsigmond király korában tűnik fel. Közűlök Lépes G-yörgy 1404— 
1427. erdélyi n. prépost, 1427-tól erdélyi püspök. 1442. mart. 18-án esik 
elaazent-imrei csatában^ mint sirköve a gyula-fejérvári egyházban mu- 
tatja. 1425-ben Zsigmond királytól jószágot osere-adományban kap '^). 
Testvére Tamás 1406.ban élt *). 

Lépes Loránd 1427-ben Erdély al-Tajdája •); ennek leánya 
Potentiana Saáry Gellérthez ment férjhez, és férje igy kapta hozo- 
mányba a Trencsén megyei jószágokat. 

Lépes B e r n á t az 1505-ki rákosi országgyűlésre Zaránd várme- 
gye követe '). 

Lépes István 1Ö96. elÓtt Nógrád Vármegye jegyzóje *) : és va- 
lószínűleg ezzel egy személy azon Lépes István^ kit 1596-b8n Gyór 
vármegyének jegyzójeül olvasunk •>. 

A XVL században legnevezetesebb embere Volt a bsaládnak Lé- 
pes B ál int (tán fia a fóljebbi Istvánnak) 1608— 1619-ig nyitrai püs- 
pök, udvari kanczellár, 1619-tW kalocsai érsek 1623-íg, mely évben 
meghalt. Munkái által mint magyar iró is a hittani irodalomban kitűnő 
helyet foglal el. 

Beenkivűl ismerjük még e családból Lépes Jánost, kinek neje 
Várday Anna Várday Pelbártnak leánya volt. 

A család czimere L. Bálintnak pecsété szerint négyfelé ositott 
paizs, egy közép patzszsal, melynek az elmállott pecséten tartalmát 
már biztosan ki nem lehet venni; ugy látszik valami madár volt. A 

>) Sx. benedeki Oomeat Froi C. pag. 171. 

*) Ugyanott Prot G. pag. Ö41. . . 

•) Ugyanott Capia H. Fa'^c. 1. nro. 16. 

•) Kaprinai M«b. C. tom. XV. p. 329. 

») Fgér Cod. Dlpl tom. XI. 482. í: 

•) Ugyanott tom. X. voL VIL p. 84. Benkö Transylv. generál. 1. 197. ; 

^) Jászai, A m. nemi. tört » mohácsi vész után X58. ^^ 

•) Protoool. C. Neograd anni 1597. p. 16. hol már „nobilis c o n d a m 
S t e p h. L é p e s^ iratik. 

•) Guth Sebestyén czimercs nemes levelén Gy5r megyében törfént kihir- 
detését aláírása alatt bíxonyitja. 

Digi^ized by VjOOQIC 



96 Leporla -^ Lt99iyátttsky. 

paizs 1. 98 4*ik osztályában jobbnSl balra rézsutosaa osikolat vonul át, 
alatta és fölütte vár- torony látszik ; ésa 2. és 3-ik osztályban egyszarvú 
ágaskodik. 

Ijeporis család. A Le por is család Vietoris nevű csa- 
láddal egy ezimeres levelet nyert, C^fmeruk egyenlfi^ és k^vetkezA : a 
paizs kék udvarában jobbról balra rézsútosan levonuló aranyszegélyű 
vörös csikolat vonul le ; az előtérben pedig a paiza a\ján elteriíló zöld 
földról fehér liliom bokor emelkedik föl. A paizs fölötti sisak koronáján 
daru áll, egyik fölemelt lábával golyót tartva. Foazladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst-vörös ^). 

Leporb család jelenleg Gömör várnagyé nemessége sorában áll ; 
és egy (tán ugyan ezen) Leporis család máskép Zajacz nevet is 
visel. 

lieposa c^al&d. Győr vármegye nemess^ sorába emlitetik. 
Fényes E. Geographiájában. 

lieső család. Gömör vármegyei czimer-leveles nemes család '). 

lieatáky család. Szintén Gömör vármegye nemes családa ^). 

liCStár család* Hont vármegyében a XVI. században élt Les- 
tár Mátyás, kinek Bori Erzsébettől fia Benedek 1562-ben élt 

Lestár János 1652-ben Vezekénynél esett el, neje Zámory 
Anna volt. 

Hont megyében jelenleg is él ily nevű család, valamint egyik ága- 
zata él Kecskeméten. 

liesseiiiczy család. Trencsin vármegyei régiebb nemes csa- 
lád, ismeretes belőle Mihály 1618-ban Trencsin megyei alis^n 

Liestyán család (Csik-Szentkirályi.) Csikszéki székely csa- 
lád, mqlyből M ó z s e s a múlt század közepén jesuita, és több egyházi 
munka szerzője ^). Péter Csikszéki irnok 1836-ban. Egyik ágazatá- 
ból K ár oly Bihar megyében esküdt volt 1848. előtt, 

Lestyán Bertalan gróf Csáky-ak tiszttartója Bihar megyében 
1802. aug. 5-én, Tcmes megyében 1803. mart '3-án, és a Krassó 
vármegyében június 7-én hirdettetett ki ^). 

Eiesstyánszky család* (Máskép Urbányi.) Lesstyánszky 
mifkép Urbányi G y ö r g y 1678-ban hirdettető ki Trencsin várme- 

;■— r* 

^4 >) Adami Scuta gentil. tom. VI. 

^ *) Bartholomaeides C Gömör p. 145. 

•) Ugyanott 

•) Magyar írók. Életrajz Gyűjt. II. 177. 

*) Krassó vármegyei jegyzőkönyv. 

Digitized by VjOOQIC 



gyében nemes levelét Utóbb e osalád Trencsin megyében elé nem 
fordul 1). 

liena csal4d. Gömör várm^ye ezimerleveles nemes csa- 
láda*). 

liésacajr család. (Szentmártoni, vagy lészai.) A osalád fészke 
Pogarasfölde, — K6váry szerint — feje a L i t e r a t i melléknéknéwel 
érintett Lészai Peren oz, ki fogarasvári szolgálatáért János-Zsig- 
mondtól nyert czimeres levelét 1587. febr. 8-án megujíttatá, ekkor 
nyert czimere a paizs arany udvarában hármas halmon álló daru, egyik 
felemelt lábával tekét tartva. Ferencztfil kezdve a család leszármazási 
ftja ') ez : 

Ferenoz 

Gáspár 

1607- 

I — -^ i 

11. Ferencz. 

I ^ 1 

IIL Ferencz. 

István. 

I '^ 1 

IV. Fereittt -h 1813. István. András. György. 

, (Somlja^rjva.) ^ r-J^ rj^^ r^^^ 

ÁnUl Dániel dr. 

(Adóiján (Kliosovaj Zsozsa.) 

^''^^í László. János. 

IV. Ferenoz Tordáról Szászvárosra telepedett, fia A n t a 1 kir. 
pénztárnok s 1837. 41. és 48-ban országgyűlési követ ; másik fia D á- 
ni el sz&L 1798. jan. 1. orvostudor s hires fogorvos, 1841-ben a terve- 
zett erdélyi múzeumra ezer darab régi pénzt ajánlt fel ; 1848-ban Pes- 
ten képviselő. E családnak egy másik ffi ágazata fogarasi vagy sár- 
vári elönevet használ, és eredetét szintén Fogarasból veszi. Kfivári 
szerint ez ág kiváltságossá 1583. april. 25«>én lehete mert ezen idftbftl 
látjuk, hogy Literáti Ferenoz Lészán Bóéri részjószágokat kap 
Báthori Istvántól. 

L Qyörgytól kezdve leszármazási táblázata következfi *) : 

Szoniagh Dániel közlése. 

') Bortholomaeides C. Gömör 145. 

•) Köváry Erdély nev. családai 173. 

•) Hodor Károly közlése szerint egy 1770-ben folyt perben felmutatott ge- 
nealógia szerint ; és innen van hogy a táblázat a Eöváríétöl külömbözik. De mdg 
kell emlitenönk azt is, hogy Miké Sándor gyűjteményében AlmádiÁgnesL. 
Györgynek, s nem L. Istvánnak feleségéül irátik, valamint szinte Almádi Ágnes 
L. Gráspárnak is nejéül és az oroszíái Mikó Miklós unokájául iratik. 

7 

Digitized by VjOOQIC 



I. István 1837. 
(Almádi Áftnes ) 



Lészay. 

I. György. 
(Détáry Sára.> 



Gáapár. 



Anna II. István 

(b.Inosédy (Reozeli Sára.) 
Samu) 



1. József Kata Sára 

(Nemes (1. Gratda Józs. 
György.) 2. Ördög Istv.) 



II. Gy 
(Véglai kofiáth 
Zsu zsa.) , 

I. LÖrÍDcz Anna. 

(Inczédy 

Anna.) 



I. Milós. I. András. Bora 

(1 Fosztó Mária (Décsey 1.) 

2. Sombory 1) 

I '^ I 

U. József. 



I. Sándor Sára 
(Harsányi (Nagy Péter.) 
Sá/a) 

Két leánya és Sámuel. 
tl850. 
(I. Sikó Klára 
2. Szathmáry Bora.) 



Ilona László 

(Kabos György) (Simon 

Berta.) 



Róza. 



Béla. 



Kálmán. 



Mária. 



Lajos 

fökorm.tan. 

(Kabos Anna.) 



II. Ferencz 
(gr. Teleki l.) 



I 



Julianna f Anna 

(üjfalvy (Szentiványi 
Sándor.) Dániel.) 



Kata 

t 1857. 

(Radnotfai 

Samu. 



Ferenoz 

(Kozma 

Ilka.) 



Lajos 

(Inczédy 

Anna.) 



Anna. 



Gyula 
föhadn. 



Júlia 
tl860. 



A családfán álló I. György 1677—1678. Doboka várm. fójegy- 
zAje, utóbb fSbiró, nöül vévén Detáry Sárát, neje után Sárvártt Doboka 
vármegyében elsó birtokos. Fia I. István, felesége Almádi Ágnes 
jogán az A, Esküilói kirtokba lép. 

II. István Doboka vármegyében 1709—1710. alispán, 1715— 
1745. fóbiró, 1722-ben azon megye országgyűlési követe. Még 1759. 
élt és bírt Deveoseren *). 

Gáspár 1712-1718. főjegyző, 1735—1739. alispán Doboká- 
ban. Piai közül II. György 1771-ben számfölötti ülnök, 1773—1780. 
Doboka vármegyei aliapán. I. Andrásnak második neje Sombory 
leány, még IS 14-ben élt, cs EsküUón mennyiségre második közbir- 
tokos. 



Hodor Doboka várm. és külön közlése. 



Digitized by VjOOQIC 



LesBkóeiy — LtatsUki 9^ 

Miklósnak fia Sándor meghalt 1814. táján. 

I. L « r i n c z Doboka 'megyében 1782— 1784-ig aijegyxö, 17&1- 
ben a Torda megyei subdelegáit oomíssio elnöke. A* fcolMfíári reform, 
eklézaia fAgoadnoka 1826'ig, midAn lemondott; mint íAkorm.^^széki ttt^ 
kár kir. és £5kofm.-82!éki tanáososí ranggal nyugalmaatatott 1791 -ben 
június 6*án yette nfiül Inczécfy Aímát. 

L Lajos erdélyi fökorm.-széki tanácsos és asi erdélyi ev. ref. 
Consistorium alelnAke, meghalt 1857»b0n, neje Kábos Anna meghalt 
1860. apriL 24^én4 Nővérei köröl Julianna UjfalTÍné meghalt 
1857-ben, Katalin Radnóthfainé meghalt Pesten szintéig ^ 1857<rben. 
Fer e ncz Doboka várm. ülnöke, s leívéltárnoka 1800T-rl813. 

II. Lfirinoz 1832. maj. 1. óta Doboka vármegye jegyzfi, utóbb 
fShiró ; 1846-ban orsz. gyűlési követ, forradalom után os. kir. törvény* 
széki tanácsos. 

L La j OS na k fiai köttil IL La j os n a k neje Inezédi Anna szin- 
tén 1860-ban halt mng. 

A család történetéhez megelnUthetjük- még, hogy Lénái Far- 
kas leOS-ban Székely Mózses alatt harczolván^ fiásta kezébe kctikk, 
és ez ót Fogarason m^öletté ^). L. D átiiél szintén 1605-ben élt, és 
náU estelizett Glancz fogarasi poranosüok akkor, mikor visszamenté* 
ben Bocskaihoz szitó katonái meglövék '). 

Lészay Zsuzsanna férjének TÓtösy Mftálynak* tett bevallá- 
sára királyi beegyezést eszközlött ^). 

lienzkóczy csal4d. Szirmay szerint ^) Ugocsa vármegyéibea 
Leszkóczy András 1679— 1681. azon vármegye jegyzője, és 1681-ben 
országgyűlési követe. Ugy látszik azonban hogy itt a név hibásan van 
inra Lieszkovszky helyett, s lehetÓ, hogy nevezett András ezen 
családnak volt egyik tagja. 

lieszt&k család, (vagy Lesztách.} A Trencsin vármegyei ne- 
mesi lajstromokban előjön 1658- és 1666-ban mint Latkóczon székelt 
nemes család ; — azonban iigy látszik — az odavaló Latkóczy család- 
nak csak azon ágához (s nem külön családhoz) tartoznak, mely ágnak 
egyik eldóde Eusztáck volt ^. Lásd Latkóczy cs. 



Wolph. Batiilen Hisi Y. 498. 

») Ugyanott IV. 288. 

M. nemzeti múz. kézirat 2340. sz. a. £oL lat. 

•) Szirmay C. Ugocsa. p. 56. 61 . 

^) Szontagh Dániel közi. 

7* 

^ Digitized by 



Google 



IM l4<ti^ - Lévai Chdi. 

liétoy csal&d. Ug^osa vármegyében e század elején Létay 
Ferepcznek özvegye Fertfi-AImáson közbirtokoa ^> 

liéieney csalid. Letenej Perenoz s általa neje Lábody 
Anna, fiaik Pál, Míh-ály, Ferencz, Gryörgy éa András 1657. 
oot 23-án L Leopold királytól nyert címeres nemes levélben nemesi- 
tettek meg. Az eredeti ozimeres levél az 1829-ben elhalt Leteney Kata 
Vidáné irományai közül leánya Vida Aana Andits Tádé kin ügyész 
neje által beadatott Turóccs vármegye levéltárába ^. * 

Má^temjmy esal&d. Letényey Tamás 1712-beii III. Károly 
királytél kapta ozimeres nemes levelét* ^). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló gríf, első jobb lá« 
bával három levelű pálma-e^t, ballábával arany koronát tart .A paizs 
fölötti sisak koronájából a leirthoz hasonló - grif emelkedik k^ szarv 
között, melyek közül a jobboldali vizirányosan félig vörös, félig kék, 
a másik félig arany, félig kék« Foszladék jobbról eaüst-kék, balról 
araoy-kék. 

A család jelenleg Fehér megyében székel, hol Letényey István 
a, Vánségyénél saolgabiró volt. Nejétől a budai polgári születésű Hor- 
váth Annától fia La j o s szül. Felcsúthon 1822. febr. 6-án *). Birtokos 
születése helyén. Neje 1850-tAl Kegl Irma, fiával Tamással együtt 
korán elhalt. 

LevacMcIa esal&d. Levachieh Károly<^yörgy nyerte 
a ozimeres nemes levelet. Czimere a paizs kék udvarában két egymáa 
fblött hullámzó fehér-folyam, a paizs felső jobboldali gzl^g^Gtéhen 
arany*csil]ag, a balban ezüst-félhold ragyog, a paizs alyján liármaszöld 
dombon arany koronából vörös mezű kar nyúlik ki, meztel^i kardot 
tartva. Ugyan ily kar nyúlik föl a paizs fólötti sisak koronájából is, két 
kiterjesztett fekete szárny között, melyeken egy-egy arany iró-toll lát- 
szik. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *). 

liéval Cheb család. Itt a Lévai névnél elég volna csak 
aCheh névre utalnunk, melynek ismertetése emunkai II. köt. 16. — 
19. lapjain közöltetik^ ha amaz ismertetés az azóta felmerült kutatások 
folytán teljesen megállhatna. Azonban ama közlés ideje óta egy érde- 



>) Szirmay C. Ugocfa p. 174. 

•) M. k. helytartósági 1829. évi 4987. sz. hirlelvény. 

•) Collect herald nro. 690. 

*) Eletét és irodalmi működését 1. Népújság 1860. 1Í. szám. 

*) Adámi Scuta gentil. tom. VI. • 



Digitized by 



Google 



UfiftíCML Ifll 

mes tudós hasánkfia A Lévai Cheh család nemzékrendét nem csak 
hiteles alapossággal földeríté, de sM annak tfis magyar eredetét is min* 
denkétségen tál igazolá. És én örömmel ragadom meg az alkalmat az 
idézett utba-igazitás nyomán ezen kihalt történelmi családról szóló is- 
mertetésemnek módositására, és hiányainak a hiteles kútfSk utján ki« 
igazithatására. 

A Lévai Oheh család, daczára a reá tapadt Cheh nevezetnek 
tősgyökeres magyar eredetű, annálfogva is, mert az „oly családról, 
melyeknek létét még a tatárfutás elótti idókre felvihetjük, ha ósi bir- 
tokkal és számos sarjadékkal ellátvák, alaposan feltehetó a magyar 
tösgyökeresség** stb. Ez állítmány pedig teljesen alkalmazható a Lé- 
vai-ak őseire. Ugyan is — hogy a tiszt, tudós szavait idézzem — „négy 
évvel a (tatár) gonosz ellenség eltakarodása után, ugy mint 1245 
mart. 19-én a nagy katastrophát túl élt egy számos tagú nemzetség- 
nek három rokon ága, ugy mint Q u g e Péternek fia, L á s z 1 ó Adrián- 
nak fia, és EgyedRugaasnak fia, a váozi káptalan elótt megjelenvén, 
Bars és Hont vármegyében fekvó közös ósi jószágaikban ily rendet é.^ 
atyafiságos osztályt tettek magok között: hogy Sárót és Bátvánt 
(mindkettő Barsban) Guge és László két ága, Ságot pedig (Hontban) 
E^ed ága veszi osztályrészébe. És mivel ezen osztozó három ág a kö- 
zös tOrzszsel nem kötötte egymást össze, való, hogy régen szakadtak 
el a törzstől, a honfoglalás első századaiban. Számos egyvérű sarjak 
maradtak fel núnden ágon a tatár öldöklés után is, mit nem esak vilá- 
gosan bizonyit az, hogy Rugaasnak fia E g y e d 1264-ben és 1 258-ban, 
tehát csak nem nyomban az iménti uj osztály keltével, a Sági, más- 
kép Sa agy sidoir nevű birtokot több rokonokkal osztotta meg, ha* 
nem az is, hogy a más két ágnak jutott Sáróban, az ISOO. év köitel tág- 
ján, fölös egyjogu birtokosokat találunk. Már a Béla király-kori osz^ 
tozkodások alkalmával, Egyed vagyonosabb és kitűnőbb volt a töb* 
binél, mert 63 hold földet engedett hadi szolgálat fejében elszegéiiye^^ 
dett atyjafiainak, és arról is emlités történt hogy atyjának Rugaasnak' 
Deodatua kanonok 56 hold fiáidét külön hagyományozott ')^S 

Nevezett Rugaas volt a Lévai Cbeh családnak IL András ki- 
rály korában élő bizonyos törzse, kitől a család magbanszakadtáig sza* 
kadatlan fokozatban jőnek le az utódok. 



>)Botka Tivadar CsaUdtani Adalék ok oum-alaii az Uj Magyar 
Mozenm 1880. YIIL füz. 115. és köy. lapjahi. 

«J L. Fejér Cod. Dipl. Tom. IV. vol. 1. 876. Vol. 2. 269. 473. 



Digltized by.VjOOQlC 



m hévBá Cbcífc. 

RugaasoalL fia Egyed, emek fia Bedé és onokája I. Péter, 
az dsi osztályos birtok és lakás után Ság i-aknak írattak. Utóbb Bed^ 
az osztályos Sároiatyafíságpak birtok részleteit meganerezvéo, fia L 
Péter pedig lakását oda által , tévéo, ez a Sároi elönevet is kezdé 
használni. Ezzel éltek a követke^ utódok is; I Péternek fia I. László 
és ennek fia II. Pété r, még a Léva-vár adományozása után is egy 
darabig. Az adományozott L L á s z 1 ó«nak fia II. P é t e r Léva párába 
költözvén, id6 folytával a Sárói elönevet elhagyva, a Lévai pevet ál* 
landóul vette fel 0- 

Bedé (Bedew, Bedey, máskép „d i c t u s r u f f u V' azaz Vörös 
Bedé) még rabló lovag volt, s ámbár Tamás esztergami érsekkel bizal* 
mas viszonyban állott, de részt vett Trencséni Csák Máté harczaiban 
is. Utóbb Róbert Károly király öt Hrussó vára hadnagyává tette. Már 
Bedének unokája Sároy László vagyon és hivatalok során főnemesi 
rangra Jutott. A királyi, udvarba lépve, királyi föajtónállóságig és te- 
mesi föispánságig hágott. Zsigmond király Léva, Revistye, Újvár vá- 
rakat uradalmaikkal adományozta neki és családjának. Innen a Sárói 
név helyett néha már 6 is Lévainak „de Léva^' Íratott, és e két váltva 
használt nevezet alatt csak egy és nem két személy értendő '). 

II. Péter erdélyi vajda volt az első, a kire a Cheh név elő* 
szőr tapadott. Még ő is váltva hol Sárói hol Lévai előnévvel krátú 
elő, csak 1399-ben találjuk nevéhez a C h e h nevet ragasztva : így 
„Magister Petrus Cheh dictus filius Ladislai, filii Petri 
de Saaro^^ ^. és ugy látszik — e névnek gyakorlatba hozatalára 
leginkább a kis kanczellária által fogalmazott iratok folytak be, mint^ 
hogy főleg ezekben találjuk a Cheh névnek fausználatát E név 
adására okot alkalmasint az szolgáltatott, mivel Lévai Péter még 1399* 
ben a Csehországba küldött királyi sereghez csatlakozott ^) ; és mert a 
királyi vagy is cseh. pártnak mindenkor egyik főtámasza volt ^). II. 
Péter nem csak a kir. udvar közelében keresett fényt és vagyont, ha- 
nem házassági összeköttetések által is. A magbaszakadáshoz közel álló 
dús és tekintélyes Nevnai Trötöl (Treteul, Treutul) nemzettség sarját 



*) Fejér C. Dipl. Tom. VIII. vol. 1. 17Ö. 178, 234.; vol. 2. 286.; vol. 3. 4»6, 
C14.; vol. 4. 393. Tom. IX. vol. 1. 1Ö3. 

») Fejér. Cod. Dipl. Tom. IX. vol. 4. 320., vol. ö. 276, 430., Com. X. vol. 1. 
299, 468., vol. 2. 44, 96. 99. 735., Tom. X. vol. 8. 339. 343. 373. 

<) Teleki Hunyadiak kora XII. 37a 

*) Fejér, Ck)d. Dipl. Tom. X. vol. 2. 736. 

^) Ugyanott Tom X. vol. 4. 137. ftb. 



Digitized by VjOOQIC 



Lévai Okeh. 



lOS 



Miklós tárnok mester leányát Katalint vette nfiül ; és ennek jogán ju- 
tott az ország alsó szélein feküdt jószágokhoz. M^balt mint erdélji 
vajda 1439-ben. Unokája 

Zsigmond Bars megye főispánja, elsfi neje Haraszti Katalin ^) 
halála után Suraklini Petrovics Annát, P. Péter erdélyi kormányzó és 
királyfi gyám nfivérét vette nfiül. Mind kettótól gyermekeit a táblázat 
mutatja. 

És ezek után a Lévai Cheh család kiegészített, s részben 
kiigazított nemzékrende ^) követkézé : 

Rngau. 



fegyedl246~58. 

Ybr'óB Bedé hnissói vámagy 

Sági elónéwel 

1302-1343. 

' LPétlí * 

hol Sági hol Sárm előnévvel 

1343-1359. 



1. L á 8 z 1 ó temesi fóisp. 

Lévát kapta adományban ; 

Sároi ée utóbb Lévai előnévvel 

élt, 137 0-1396. 

Sároi V. Lévai II. P é t e r 

erdélyi vajda f 1439. 

1399-t61 Lévai Cheh 

(nevnai Trötl»l Kata.) 



I. Jásos. 



II. Lá9zU5 (Lévai Cheh v. Yajdafi) 
Barsi fóisp. 1439. 

'~ II. János 1476-1489. 
(1. Hedvig. 2. Ország Magd. 
3. Paksi Anna). 

I -^ 1 

Zsigmond 1506—1530. 

Barsi fóisp. 

(1. Haraszti Kata. 

2. Petrovics Anna). 



Margit 
Thallóczi Matkó 
bán és belgrádi kap. 



1-tól Zsófia Gábor f i542. 



(Forgách 

Ferencz) 

1531. 



Thurzó 
An na.) 

János 
tl563. 
Bécsben. 



Pruzsina Kata Bora Anna 

(Russói (Pathóosy (Hagymássy 1639. 

Jánosné Miklós.) Kristóf.) 

1539. 156a 



^) Haraszti Katalin, Haraszti Ferencznek, ki 2-or Lévai II. Jánosnak öz- 
vegyét Paksi Annát vette nótil, leánya, — hanem elsó feleségétói Dóczi Zsófiától. 
*) Botka Tivad. az id. h. 



/íi^^Mgle 



104 Lévay Lewios. 

liévay €!sal&d. Jelenig Bihar, Szabolcs és Zeroplin várme- 
gye nemessége sorában említetik* 

A múlt század végén Háromszékből Krassó vi&rmegyébq szakadt 
Lévay Antal Krassó megyei esküdt és Lévay László megyei biztos, 
kik Háromszéktől 1794. jan 11-énkeIt nemesi bizonyítványukat Krassó 
megyében 1796. jan. 5-én hirdettetek ki. A család utóda postamester 
Kossován (Krassóban), fia János volt várnagy, Aleppóba menekült s 
ott korcsmáros. 

lievey csal4d. Zemplin vármegye czímerleveles nemes csalá- 
dainak sorában áll ^). 

lievko csl&d* (Máskép K i s) L e v k o máskép K i 6 Benedek, 
Gergely és Tamás 1692. dec 27-én I Leopold királytól nyerték ozime- 
res nemes levelüket, mely Nógrád vármegyében 1693-ban hirdettetett 
ki, és ezt 1726. és 1734-ben szintén produkálták '). 

Talán ez azon L e v k o család, melynek czimere a paizs kék ud- 
varában zöld térról három zöld ágon három kinyilt piros rózsa emelke- 
dik ki ,* a paizs fólötti sisak koronáján arany pellikán ül , mely melle 
vérével három fiát táplálja. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- 
vörös «). 

Levko család Gömör megye nemes családai között említetik *), 
liewtus család, (máskép L é w y.) Czímerleveles nemes csa- 
lád Árva megyében, melynek levéltárában levó tanu^rallományok sze- 
rint 1737-ben nemességét igazolá, és mint protestáns vallású, a vallási 
i zgalmak korában Árva, Trencsin , s Liptó vármegyében bolyongott. 
Több tagja evang. lelkész s tanító volt. Jelenleg a család (Tsetneken, 
Pozsonyban, és Modorban székel. Gömör vármegye előtt lefolyt ne- 
messég igazoló perükben következő leszármazásuk áll ^) : 



') Szirmay C. Zemplin not top. 114. 
*) Protoc. C. Neográd 
^) Adami soutft g^ntil. tom. YI. 
*) Bartbolomaeides C. Gömör 145. 
^) Szontagh Dániel közi. 



-Q^\^S^»J*. Digitized by Google 



Lesár — LfWrcbey. 



ÍM 



Lewiiifl V. Lévy 

János 

námesztói^gef^édpap. 



Márton. Illés. István. János 

Rózsahegyen s 
Sz.-Andráson tanító. 



Ezecliiel 
GömÖrben nségét 
igay>lá. 



Mátyás 
Csetneken. 



János 

Erajnán 

ev. lelkész. 



Márton. 



András. 



SámueL 



Dániel. 



András. EzeohieL 



SámueL Sándor. János. József. 



Sámnel. 
1691. 
Krajnán és 
Beczkón. 



György. 
1719. 



Jóssef. János. 




István. 



András. Márton 

1723. 1722. Lokozán 

(1 Horeozky isk. tanító. 
Mária 

2. Jftgermaier 

Anna.) 

János 
1769. 



Sámnel 1881. 
(1. Bira Anna. 
(Hajn^y R.) 2. Brandel 

(1. Zöller Eriszt. 

2. Zöller Bora. 

3. Zeohmajer Joz.) 



ZsnÜL János. Eárdy. Frídrík. Ferdinánd. Rozina. Eriska. 



Dániel. Sámuel. Márton. Pál. 



Károly. Sándor. Anna. 



I«e3Bar csal4d. Trenosin vármegye nemesi lajstromában talál- 
ható e család, és székelt Trenosin sz. kir. városban ^). 

U&myl c^salád. Zempb'n vármegye czimerleveles nemes osa* 
ládái között áU *). 

liibak €!salAd. (Radovsitzi.) Ismeretes e családból Libák M á- 
tyás, ki Trenosin megyében az oroszlánköi vár kapitánya volt 1460* 
ban, és mint ilyen jelen volt az olmützi béketanácskozásban is ^). 

lilberche^ csal&d. (Kb-Libercsei f.) A Liberohey család, 
mely Nógrád vármegyei ösi birtokáról Kis-Libercsér61 vette nevezetét, 
ezen megye legrégibb törzsökös kihalt családainak egyike. Eredetéről 
és a régiebb századokban élt öseiról, — miután az ezekrfil szóló ok* 

>) Seontagh Dániel közi. 

') Szirmay 0. Zemplin. not. top. 115. 

Budai Hist lexio. II. 579. 



Digitized by VjOOQIC 



ÍM Uberehey. 

levelek valószínűleg még a tfilök leányágoD származott családok ma- 
gánleveles ládáikban lappangnak, — eddigelé nincs tudomásunk. Es 
így a család nyomait csak a XV. századig követhetjük, a midfin már 
1473-ban Liberosey Lászlót a Nógrád megyei alispáni székben ta- 
láljuk ^). őt szintén az alispánságban L. Péter követé 1550-ben ^). 
Ugyan ez utóbbi évben élt L. J a k a b, ki tudományosságáról Lite- 
rátus nevet vivott ki magának ^). Ekkor vagy még előbb élt L. F e- 
r e n z, kinek leánya Anna Terchy Mihálynak, 1552-ben Bussa vár 
kapitányának neje volt. Következett Pál, kinek hitvesétói Madách 
Juliannától származott ivadékát már szakadatlan Icpcsózetben mutatja 
itt alább a nemzékrendi táblázat. 

Pállal egykorúak s tán nővérei voltak L. Borbála Dubra- 
viczky Mihályné, ki 1597-ben Kis-Libercsén egy telket 50 frtban zá- 
logit el Lentvoray Pálnak *). Élt még 1601-ben is. Szintén e korban 
fordul elő L. Fruzsina is, Battik Gergely hitvese, ki már 1653-ban 
a holtak között említetik. 

A család czimere, mint pecsét nyomatokról észlelhetó, a paizs ud- 
varában egy gyökbÓl nyilt három ágú liliom, melynek középsőjén valami 
madár (tán galamb) áll ; hasonló e czimer a most is élő Sréter család 
czimeréhez. 

Páltól kezdve a család leszármazása következő : 

Pál. 
( Madách Julianna. ) 

TMihály I599-I6Ö3I 

1613-1635 sz.-biró. t 1657. 

(Darvas Zsnzsa.) 



Erzse II. Mihály Anna Judit Julianna Ferencz 

1684. 1 17ai.k. 1659-1666. (1. Gedey (Losonczi (Szilawy 1662-1666. 

(I. Ráday And. alispán. Mátyás Gyürky András Heves és Hont 

2.NéniethyPáI (Földváry honti alisp. István 8z.-biró.) várm. jegyzője, 
alispán.) Zsófia.) 2. Székely Bz.-biró) 
I István. 

Zsuzsa Anna Rozina Magdolna 1707. 

1670-1689. t 1713. (Ráday (Dacsó István.) 

(hajniki Bezegh (Dobay Ján. Gáspár 

György, jegyző.) alispán.) pesti alisp. 



*) Bel, Notit nova Hung. IV. 45. 

^ Ugyanott 

•) Mocsáry A. Nógrád várm. Esméri IV. 26. 

*) Sz.-Benedeki Convent Protoa G. p. 443. 

*) Protoc C. Neograd. anni 165a 



Digitized by VjOOQIC 



Uliwrehty. W/9 

I. Mihályt 1599— 1602-ig 0» majd wmét 1613— 1635-ig «) 
Nógrád m^ye szolgabirájául találjuk, 1647-ben mint táblabíró emlí- 
tetik. Meghalt 1657-ban január 23án, eltemettetett a Kis-Libercsével 
szomszédos Alsó-Sztregován az evang. egyházban], hol neje Darvas 
Zsuzsanna által a szószék mellett a falba ily emlékirat helyeztetett : 

^ieriouravitmoestisdimaSusanna Darvas, una 
onm filiis, et filiabas, in obitu pie def. viri et Ma- 
riti Sai Nobilis quondam Micl^aelis Libercsey Anno 
1657. d ie 23'a JanuariiA.C. Sanctecommendavitdeco- 
re OH et memoriam^^ ^). 

I. Mihálynak négy leányán kivül két fia maradt: n.Mi- 
hály és Ferencz. 

II. Mihály 1663— 1666-ig *) a megyei levéltári irományok 
szerint mit Nógrád vármegye alispánja a legzivatarosabb időkben kor- 
mányzá a megyét, és mint királyának híve a legkeserűbb bántalmazá- 
soknak volt kitéve, fóleg a megyében garázdálkodó Balassa Imre ré- 
széről 1664 — 1666*ig egyszersmind Gács-vára várnagyságát is viselé. 
Nejétől Földváry Zsófiától csak leányai maradtak, kikben — miután 
Ferencznek szintén nem maradt fia, — a család sirba szállt 

II. Fereoz 1652-ben mint ügyvéd említetik, 1654-ben Hont-, 
1659-ben Heves vármegyének is jegyzőjéül olvassuk *) és ez utóbbi- 
nak 1659-ben országgyűlési követe is volt és ezen országgyűlésről nap- 
lót is vezetett •). 1660-ban testvérével II. M i h á 1 y 1 y a 1 együtt Kis- 
Libercsén 3 curiába, nem különben Parócza és Tót-Hartyán helységek 
birtokába, és pedig az előbbiben csupán fi-ágra az utóbbiakban pedig 
leány-ágra is adomány utján beiktattattak ^). Ellent mondtak Madách 
János és mások. 

A Liberosey család legutolsó tagja volt L. Anna, Dobay Jánosné, 
ki 1713. febr. 19'én a család közel hatszázados nevét sirba vitte. Elte- 
mettetett az alsó'sztregovai ev. templomban, hol ily sir-irat jelöli mu- 
landó porait : 

„Generosa Domina Anna Libercsey, Perillustris ac Generosi con- 



Protoool C. Neográd. 

*) Levéltári okmányok, és a Törvénykönyv. 

•) Mocsáry A. id. h. I. köt. 96. 

^) Lehoozky Stemmat. I. 200. szerint már 16ő9-ben is alispán. 

^) Okmányon aláírva, és Lehoozky id. h. 194 196. 

*) L. Kovaohioh Soriptores minor. I. app. 54. 

**) Sz.-benedeki Convent Capsa B. Faso. 2. nro. S. 



Digiti^ed by VjOOQIC 



106 Llberttny. 

dam Domini Joannis Dobay de eadem, V. Comitis Oomitatus Neogra- 
diensis relicta ridua, ultima, quae nomen fato Libercsensium dausit, 
Anna in hao Saera condita dormit hurao. Disoite non ullum terris est 
Stemma perehne, in ooelis Christi Strips aola nianet. Obiit in KÍ6-Lí- 
bercse, aetatis Suae 67. Reo verő Salutis Anno 1718. 19. Februarii**. 

lilbertiny c^salád. Libertiny Dániel és általa fiai Sá- 
muel és Pál és maradékaik I. Leopold királytól 1690. mart. 11 -én 
kelt czimeres nemes levélben memesittettek meg ; 8 ozimeres nemes le- 
velük 1690, június Nyitra megyében hirdettetett ki. 

Nyitra megyéből a család Nógrád megyébe kOltOzOtt, hol az 
1755-ki sept. 15-én tartott nemesség vizsgáló- törvényszék elAtt Liber- 
tiny János, Tamás, Sámuel, István és Dániel elfimutat- 
ván az 1690-ben nyert Armalist, melyben nagyatyjok Sámuel meg 
van nevezve, továbbá köztudomásból kimutatván, hogy atyjok János, 
ama Sámuelnak s nemesség közszerzójének fia volt légyen, nemess^ük 
elismertetett ')• 

Nevezett öt testvérek közül János magnóikul halt el, S á m u e 1 
mint ügyvéd Hont megyében telepedett, a többinek maradéka Nógrád 
megyében Csengerháza pusztán közbirtokosként jelenleg is él. 

Sámuel, ki e néven a családban Il-ik, és Hontban telepedett 
le. Miután Cseriben volt birtokát 1769-ben megcserélte Csery Já- 
nossal, ki neki Domanikon egy curialis telket adott, 315 for. be- 
öntési összeggel, lekötvén egyszersmind szavatossága meg nem tart- 
batása esetében Nógrád megyei KisPataki, vagy ennek elégtelen- 
sége esetében Színó-bányai birtokrészét is Libertini Sámuelrészére *). 
Költői tehetségéről tanúskodik egy 1774-ben Jeszenák Jánosnak 
50 éves ügy védségi ünnepére szerzett , és kinyomott latin költemé- 
nye, kéziratban maradt tőle a zólyomi főispánok ismertetése oklevelek- 
kel. Élt még 1774-ben. Meghalt Domanikon. Nejétől Vainlik Ju- 
liannától egy leánya és egy fia maradt. Pia Ádám szüL 1772-ben) Zó- 
lyom vármegyébe költözött át, mint insurgens nemes részt vett a fran- 
czia háborúban; utóbb Zólyom vármegye táblabírája volt. Meghalt 
1845-ben. Feleségétől Plachy Juliannától gyermekei következők: 

1. Károly szül. 1808-ban; Zólyom vármegye szolgabirája, 
utóbb Levéltárnok. Neje Haan Antóniától fiai: Kálmán (szül. 1831.) 
volt honvéd tiszt, most os. k. hadnagy, és J ó zs ef (szül. 1833.) 



*) Nógrád várm. jegyző-könyv. 

*j Sz.-benedeki Conveni Prot. HH. p. 215. 



Digitized by VjOOQIC 



LIblyél ^ likhUnstein. 



MB 



2. Lajos SZÜL 1810-beü; Korpona virOs tanáosnoka és polgár- 
mestere; meghalt 1853-baD. Gyermekeit a táblázat mutatja. 

8. Sámuel szül. 181 2-beD Zólyom vármegyében szolgabíró a 
forradalom után Trencsin várában fogoly volt. Gyermekei a tábláza- 
ton állanak* 

4. Rudolf szül. 1817-ben, jelenleg ügyvéd. Fiai a táblázaton. 

A családfa ^ következő : 

Dániel 

1690. 08. 

(Veletovszky Judit ) 



I. Sámuel 
16Ö0. 

I '^ 1 

János 

(Lithomeriozky 

Kata.) 



Pál. 



János 
17Ő5. 

t 



Tamás 
176Ö. 



Sámuel 
1755. 1774. 

ügyvéd. 

:Vainlik 
Julianna.) 



István 
1755. 



Dániel 
1755. 



Julianna 
(Váozy János.) 



Zsuzsa és Éva 

míndketió 

(Trajtler Gábomé.) 



Ádám 

sz. 1772. 

t 1S45. 

(Plaohy Zsuzsa ) 



Károly 

az. 1806. 

sz.-biró. 

(Haáni^nionia.) 

I "^ — I 

Kálmán Jóssef 
sa. 1831. sz. 1833. 
CB. hadn. 



Lajos 

sz. 1810. 1 1853. 

korponai polgm. 

(Rásztóozky 

Mária.) 



Sámuel 

sz. 1812. 

Zólyomi sz.-biró. 

(Dienes Anna ) 



Gyula Ida 
sz. 1855. sz. 1858. 



Rudolf 

sz. 1817. 

ügyvéd. 

(Lickardus Teréz.) 

Sándor Rudolf, 
sz. 1847. sz. 1849. 



Gusztáv 
SZ.1839. 



Lajos 
SZ.1844. 



Antal 
f>z 1844. 



A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló daru, 
igyik felemelt lábával golyót tart. A paizs fölötti sisak koronáján fe- 
hér galamb áll, csórében zöld-ágat tartva. Poszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüst-vörös 

lilblyól család. Ismeretes közűlök azon Liblyói Miklós, 
kiról az 1403-ki 9. törv. oz. rendeli, hogy az elfoglalt várakat adja 
vissza. 

lilcbtensteln család. Németországi kissebb fejedelmi ház, 
melynek tagjai közúl időszakonként többen a magyar országgyűlésen 

Gsery József közi. s egyéb, adatok. 



Digitized by VjOOQIC 



110 



Lehtensten. 



honfiusitást nyertek, névszerint ISOS^ban herczeg L. Károly és 
Miksa 0; 1687-ben indígenáltattak Ádám, Miksa, Antal, Fü- 
löp és Hartman^). E beozikkelyezés hibás levén 1715-ben újra 
következőleg iktattattak törvényczikbe úgymint: Antal-Fíorian 
fiaival Józseffel és Károlylyal; továbbá Hartman, József, 
Venozel, Emmanuel, János-Antal berezegek ^). 

A XVII. századtól kezdve a családfa következőleg terjedt le : 



L tábla. 

Gundaker htg. 
(Teacheni Er z ae hzgnó.) 

h. HartniMi, 1687. idigena. 
( gr. Salm-Reifferacheid Sidonia.) 

'^tilöp-RAzinán sz. 1664. f 1720. 

altábornagy, 
(gr. Löwenstein Wertheim Kriazt.) 



Emm&Dtiel sz 1700. f 1771. 
V. b. tik. tan. Császárnő föudv. mest. 
(gr. Dietrichstein M. Antónia.) 



József Vencz. bz, 1696 1 1772. 
altábornagy, párisi követ, 
(h. Li ohtenst ei n M . Anna .) 

'^ Fülöp AnUl ' 
•z. 1719. t 1723. 



Fertncz 
József 
sz. 1726 
t 178L 
cs.k.tan. 
(gnStern 




Károly Fülöp 
sz. 1730 sz. 1731. 
tl789. tl767. 
altáborn. ezredes. 
(Oettin- 
• gen M. 



Ján. M. An- M. Te- M. Fany M.Kris- M.Te- 

József tonia réz sz. 1739. tina réz 

sz. 1734. SZ.1737. sz. 1738. flSOl. sz. 1741. sz.1 741. 

1 1781. 1 1801. 1 177Ö. (De Lig- 1 1806. f 1766. 

altábn. (h. Khe- (gr.Wald- ne hzg.) (gr. (gr. 

— »--"- -^--- Kinsky Pálffy 



venhüller 
Frídr.) 



stein 



Emni.) 



Fer.) 



Jero- 
mos.) 



Fofyi. II. 
táblán. 



M. Jozefa Károly 

sz. 1763. sz. 1765. 

(grHarrach 1 1795. 

János.) {gr. KIie> 

venhüller- 

Metsch 
M. Anna.) 



Józ£ef- Móricz 
Vencz. sz. 1775. 
sz. 1767. 1 1819. 
táborn. altáborn. 
(hzg. Ester- 
házy 
Leopoldina ) 



Ferencz Al 

sz. 1776. 

elesett 

1794. 



Alajos 

sz. 1780. 

altábornagy. 



Károly 
M. 1790. t 
(gr. Wrbna 
Franczisca ) 



Leopold 
sz 1792. 

t 



SiTkiós 

tl808. 



Mária Eleonóra Leopoldina 

sz. 1808. sz. 1812. sz. 1814. 

(hz. Lob- (hz. Schvar- (hz. Lob* 

kovioz zenberg kovicz 

Férd.) János.) Alajos.) 



M. Anna 
sz. 1820. 



M. Teréz 
sz. 1822. 



Károly 

sz. 1827. 

órnagy. 



>)l608-ki27.törv.cz. 
«) 1687 : 27. törv. ez. 
»)1715:129. törv.cz. 



Ense Francisca Mária Rudolf 
sz. 1832. sz. 1833. sz. 1835. sz. I83a 
(LKinsky 

Férd.) 



Digitized by VjOOQIC 



Liebcnberg — liiesskovszky. 



111 



II. tábla. 



Ferencz József, ki a» I. táblán, 
91. 1726. t 1781. 



Fer. József. M. Leo- 

"h poldina 

sz. 1754. 

(Hessen- 

Rheinfels 

Landgraf.) 



(er. Sternberg 
Le 



[jeopqldina.) 



M. Antónia Alajos J. János- Józs. Fülöp M. Jozefa 

tl821. sz. 1759. sz. 1760. sz. 1762. sz. 1768. 

1 1805. altáborn. ezredes (h. Ester- 

arany- t 1836. t 1802. házy 

gyapj. (Fürstenberg Miklós.) 

(gr. Man- Jozefa ) 
derscheid 
Carolin.) 



Alajos M. Zsófia Ferencz Károly Henri- 
sz. 1796. sz. 1798. sz. 1802. sz. 1803. ette 

(gr. (gr. Es- altáborn. ezredes sz. 1806. 
Kinsky terházy (gr. Po- (gr. (gr. Hu- 
Fány.) Vincze.) tooka Grtinne nyady 
Jttlia.) Róza.) József.) 

Károly 
sz, 1837. 
hadnagy. 



Fridrik 
sz. 1807. 

altáborn. altáborn, 

(Löwe (gr. Cho- 

Zsófía.) loniewska 

Honoria.) 



Eduárd Ágost Ida 
sz. 1809. sz. 1810. sz. 
örn. 1801. 
(L.Pa- 
ar Ká- 
roly.) 



Alajos 
sz. 1840. 



Melánia. 
83;. 1844. 



Alfréd 
sz. 1842. 



Alajos 
sz. 1846. 



Henrik 
82. 1853. 



Mária Karolina Zsóffa Alojzia Ida János Fány Henriette Anna Teréz 
sz. sz. 1836. sz. sz. 1838. sz. sz. sz. sz. 1843. sz. sz. 
1834 (gr.Schön- 1837. 1839. 1840. 1841. 1846. 1850. 

burg 
Sándor.) 

A család egyenes ágán a legidősb testvér mindig az uralkodó 
herczeg, és annak ozime F ü r s t, a többi testvérek és oldal ágbeliek 
P r i n o z czimet viselnek. 

liiebenberg^ család. Szintén honfíusitott család. Báró Lie- 
benberg Károly az 1715-ki országgyűlésen a 135. törv. ozikncl 
fogva honfiusitatott ; és 1827-ben a a 45-ik törv. czikben ismét Emá- 
nuel, Káró ly, és Leopold nyertek magyarországi honílusitást. 

liieszkóczy család. Trencsin vármegyei nemes család; 
1768-ban Csütörtök helységben székelt György fiával Jánossal, 
és Márton egyedül 0. (Ez tán csak ágazata az alább következft 
Lieszkovszky családnek ?) 

Ueszkovszky család. (Lieszkói.) Trencsin vármegyei cu- 



>) Szontagh Dániel közi. 



Digitized by VjOOQIC 



ilS 



Uesskovssky. 



ríalis nemes család, mely ere- 
detét I. Lajos, s6t Róbert 
Károly király koráig felviheti. 
Errftl tanúskodik Gara Miklós 
nádornak 1381. (feria sexta 
prox. ante festum S. Jacobi 
apostoli) Trencsén és Nyitra 
vármegyéknek Nyitra város 
közelében tartott gyűlésén ki- 
adott tanu-vallatási oklevele, 
mely Lieszkói Miklós fiának 
Lftríncznek adatott. 

1579 mart 25-éQ Po- 
zsonyban a család ujjitó ado- 
mány levelet kap Lieszkói bir- 
tokáról a kir. helytartó Rade- 
tius István egri püspök és Heves megyei főispántól ; ez oklevélben 
a lieszkói birtokban megerftsíttetvén, a család ágazatai igy soroltatnak 
elö ; G á s p á r vonalán, ennek fia G á b o r, és másik fiának György- 
nek fia János; — L á s z 1 ó vonalán említetik Márton, fia János- 
nak és egy másik János fia Miklósnak, ki Lászlónak fia volt; továbbá 
a vonalon álltak még ismét egy harmadik János és ennek testvérei 
Pál és Miklós, mint Gáspár fiai, ezen Gáspár pedig Lászlónak fia 
volt ; — továbbá György fia Mózses nek, ki J á n o s nak, ki neve- 
zett Lászlónak, végre György fia.Gábornak, ez Jánosnak, ez fbljebbi 
Lászlónak. E szerint Iő79-ben a család következó két ágon állott: 




1-ör. 
Gáspár. 



Gáspár 
1579. 



Gyöiig^. 

János 
1579. 



') SzoBiagh Dán. közlése, mely szerint az oklevélnek ide vágó szavai ezek : 
„Nos Nicolaus de Gara .... erga instantiam Laurentii filii Nioolai de 
Leszkow .... extradamos testimoniom quod Vioe Comes, Judioes nobilium et 
Járati sssessores .... tacto vivifioae cmcis signo nobis praestitas unanimi et oon- 
cordi testificatíone mediante totaliter affirmaront^quod prediota possessioLeszkov 
vooata prefati Lanrencii et suonim progenitorum foisset, et eandem suis proge- 
nitoribus idem Dominus Carolns Rex mediantíbos literis suis privil^^libus 
perpetao tradidisset . . . . etc. — 



Digitized by VjOOQIC 



LfésÉkoTssky. Iftt 



2*or. 
Láflzlö. 



Jáaoe. Miklós. - Gi^ár. 

Márton Móuies Gábor? János János. Pál. MiklósT^ 

1679. 1679. 

Jelenleg e keresztnév utáni elnevezése az ágaknak — kivévén 
Miklós ágazatát, már megszűntetés helyébe j(5ttek a S p á n i e h, K o- 
zik, Belánszky, Hlobák, Peliánka, és Eudlik vezeték-ne* 
vek, és e neveken fordulnak elé a családnak tagjai az anya-név tneRfi- 
zésévél a Trenösén megyei nemesi összeírásokban. 

Nem bírván a osalád leszármazási-fáját, e helyett a nevezett me- 
gyei Osszeirások adatait közöljük, melyek szerint: 

1748-ban Pelsö-Lie«zkóczon összeirattak S p a n i o h melléknév 
alattIstván,Miklós, Ádám, Gtyögy, Mihály, Mátyás és 
János; — Kőzik néven idősb Mihály és János, közép János 
ésiij. János,MiklÓ8, András, Ferencz és István; ^Be- 
lánszky elnevezés alatt Mihály, György, András és iQ. 
György; — Miklosic h néven Mihály, Jánosés András; 
Hlobik néven Ferenoz és Andrásnak fiai János és András; 
— Eudlik vezeték név alatt János, András, iQ. János, Ist- 
vánésiQ. András;és ekkor még Osütörtök helységben is székelt a 
osalád egy tagja Márton,Kozik név alatt 

Az 1768-ki összeíráskor már F.-Lieszkón 72 férfi ivadék íratott 
^be, ezek közül Belánszky Györgynek fia P á l Budán, — Kőzik 
János Komáromban, Kőzik Miklós Pesten, — Kudlik András 
mint tisztartó Drjenovén, és Pohánka János Gyöngyösön telepedtek 
meg. Ugyan ekkor Nemes-Závadán András három fiával Andrással, 
Ádámmal és Jánossal mint Miklosich nevezetűek; — Pál pedig 
fiával Ignáozozal mint Pohánka utódok. 

1803-ban eléfordul Ns. Zavadán Pál, fiával Ignáczczal és uno« 
kajával Andrással — F.-Lieszkón pedig már 95 szavazátképes személy 
volt a családból, ezek közül János, Györgynek fia Jász-Berényben, 
János Ledéczen uradalmi tiszt, István Váczon, András Egerben, 
Tamás katona, siQ. András Zólyom vármegyében mint kiköltö- 
zöttek jegyeztettek feL Ugyanakkor Csütörtökön említetik János és 
Márton négy fiával Mihálylyal, Jánossal, Mártonnal és Istvánnal. 

Végre 1837-ben mint legutóbhtörtént nemesi összeíráskor Nemes* 
Závadán találtattak; Pál fiával Józseffel, és unokájával Andrással ; 

8 



Digitized by 



Google 



Itt 



UtBMkmrBMkf. 



— F.-LieszkÓQ már ekkor 1 15 férfi tagja a családnak jött a nemesi 
lajstromba, ezekb61 F e r e n c z (kinek ágazatát alább látandjuk) Nóg- 
rád megyében uradalmi tiszt, Jánosa bánya-városokban, G- y Ö r g y 
Gyöngyösön, és Simon Nyitra megyében laktak. Ugyanez évben 
Kasza*Podhragyon István, János, A'dám és Ferencz és ennek 
három fia: István, JózsefésFerencz írattak Öszzé. Kis-Kola- 
csínban a Miklós ágazatából eredt András, József és Károly, 
ez utóbbi Trenosin vármegyei volt szolgabirója, fia István pedig je- 
lenleg (1860.) Trenosin járásbeli cs. kir. szolgabiró. — Fruzsinán ta- 
találjuk 1837-ben Jánost, Csütörtökön Györgynek fiát Jánost, 
azután Mártonnak örököseit u«m. Mihályt és ennek fiait Istvánt, 
Andrást és Jánost ; — továbbá egy másik J á n o s t és ennek fiait : Já- 
nost, Istvánt és Ádámot ; azután idósb Istvánt és ennek fiait Kár 
rolyt, Lajost, és Józsefet ; — Végre Trenesin 8z.-kir. városban Istvánt 
és ennek fiát találjuk. 

A ibljebb emiitett Károly volt Bzolgabiró ágazata néhány nem- 
zedéken következőleg jött le : 



György. 
Mikloaovsok. 



József* 
András. 



Károly 

Trenosén 

yárm.sz.-biró 

1848. 

József 

- kaiona. 



István 

OS. kir. 

járásbiró 

1860. 



Artúr. 



A följebb emUtett Ferencznek, ki Nógrád megyébe telepe- 
detty ága következőleg származott le : 

Jánosp 

c ^ 1 

József L* máskép 

Kőzik. Nógrádba 

telepedett. 

(Rédeky Klára.) 



Ferencz 

szül. 1790. 

Kar.-Berényben 

kasznár 1834. 

(Divioh Mária.) 



Gáspár 
F.-Lieszkón 

maradt. 



Bálint 
F.-Lieszkón. 



József t 

Nógrád várm. 

esküdi 1842. 



István. 



E családfán álló Jánosnak fia József, ki máskép Koziknak 
neveltetett, Trenesin vármegyéből F.-Lieszkóról költözött egyik fiával 
Fereoozozel együtt Nógrád vármegyébe, hol I&ranos-Berényben gsóf 



Digitized by 



Google 



Uctedj-IüiM. u» 

Berényi ispánja volt Fia az említett F e r e n c z szzintén K.-Berényben 
volt kasznár, még birt F.-Lieszkón, és Trencsin vármegyétől 1834. 
apriL 7-én nyert nemesi bizonyítványát ugyan azon évi april. 23-án 
Nógrád vármegyében hirdetteté ki NejétSl Divioh Máriától két fia 
maradt, ezek közűlJ óz se f, ki már meghalt, 1842-ben Nógrád me- 
gyénél rendszerint! esküdt volt Fcrencznek két testvére Gáspár 
és Bálint F.-Liieszkón maradtak. 

A család ozimere, — mint följebb a metszvény ábrázolja — a 
paizs kék udvarában zöld téren fehér ménen vágtató vörös öltözetű 
magyar vitéz, kivont kardot villogtatva ; a paizs fblötti sisak koroná- 
jából szintén vörös mezfi magyar vitéz emelkedik ki, jobbkezével ki- 
vont kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- 
vörös. 

lAS&ndy család. Jelenleg e név család-névtárunkban isme- 
retlen ^ hanem a XVI. században még Gyfir vármegyében virágzott, 
midőn 1506-ben a rákosi országgyűlésre Ligándy Bálás nevezett me- 
gye egyik követe volt ')• 

Uko család. Ily nevű nemes családdal találkozunk Trenosm 
vármegyében 1666-ban Prjleszen, 1719 ben pedig Kis-Kolacsinban, 
hol is a nemesi összeirásba fólvétettek ^). 

liillen család. Báró Lilién József 1805 ben országgyűlé- 
siig honfiúsitatott *). 

E család westfaliai eredetű, forrásunk szerint ^) nemességében 
1432 ben és 1708-ban I. József császár által megerósitetett, 1756-ki 
dec. 24-cn pedig német birodalmi báróságra emeltetett 

Jelenleg öt ágon él, ezekból azonban a minket érdekló (nálunk 
honfiusitott ág) Ságon már kihalt A bizonyos törzs, kitol a leszárma- 
zás okadatolható, Lilién J á n o s volt, ki 1580-ban balt meg. Ennek 
fia II. János (mh. 1608.) kinek Papén Annától fia Diedrich, ki- 
nek két nejétói két fia maradt ; tóie hogyan ágazott le az öt vonal, és 
hogy jö le kihalásáig az indigenált ág, a kővetkező családfa mutatja: 

^} Jászay A M.-Nemzet napjai a moháesi réat után 157 

')Szontagfa Dániel köd. 

»)1805: 7. törv.cz 

*) G«neal. Tasohenbuch d. freyh. H. 1853. és 1855. évi íoly. 264. és 344. 1, 



8» 

Digitized by VjOOQIC 



tí6 IMealberg — Llskner. 



Lflien DiedHoh 

(1. Rleinsorger Mária. 

2. Brandis Kata.) 



l-t6lIII János 2 -től He rm áii Fer. 

(BendittenEggO r-^^^,^ ^ ^^ ^^J 

Gerhard Fer. kii ágon. 

8z. 1662. 
( Arensberg J^nka.) 



-I 



Gráspár Herm. Ferenci Mih. Flór. János Flór. 

sz. 1691. 1 1772. 82. 1696. bz.; '"^'^ 



EtiSl a* opher- Sándor. Éttólaborgi 

dickiég. ' ^-^^^^ ^;;;^^ -^^^ ' Mi. ég. 

bajor kir. kam. f sz. 1763. 1 1828. 

(1. gr. Líneville Klára m. indigena. 

2. 6. Speth 1.) (gr. Szapáry Julianna.) 



Károly Yilm. és 4 leány. Antónia Anna f 1858. 

sz. 1780. 1 1846. (b. Lilién Károly.) (b. Eötvös 

(b. Lien Antónia.) Ignáoz.) 

A család czimere ezüst mezfiben három fekete liliom stb. 

litltenberg^ család. Közülök gróf Lilienberg Valafréd 
az 1840-ki országgyűlésen országgyűlési ülési és szavazati jognélkül 
honfiusitatott ^).' 

litinp család. Limp Márton 171d-ban nyerte czímeres ne- 
mes levelét III. Károly királytól ^). 

Czimere a paizs vörös udvarál>an zöld téren fészkén ülö fehér pel- 
likán, melle vérével három fiát táplálva. A paizs fölötti sisak koroná- 
jából két kiterjesztett fekete sas-szárny között párducz emelkedik ki, 
els£ jobblábával három nyilat, a balban három rózsát tart. Foszladék 
jobbról arany-kék balról esüst-vörös. 

Ijlndway család. Ismeretes belfile János, kinek gyerme- 
kei Zsigmond és Borbála Szúnyog Györgyné, 1650. táján. — E 
család szintén kihalt. 

Iftnkner család. (Udvarhelyi.) Előneve után itélve a szé- 
kely-fóldr61 származhatott, azonban egy forrásimk szerint ^) Linkner 
Mihály 1732. sept. 11-én III. Károly királytól kapott czimeres ne- 
mes levelet, és igy azt, hogy már elóbb a kiváltságosak közé tartozva, 
ekkor csak meger6sitetett-e nemességében ? — vagy hogy e czimeres 
levél által elóször jutott-e e rangra ? — nem tudhatjuk. 



*)1840:61. tönr. ez. 

*) Colleot. herald, nro. 659. 

Ő Colleot herald, nro. 817. 



Digitized by VjOOQIC 



Lipcsey. tU 

Az 1732-ben nyert czímer négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. osz* 
tály kék udvarában zöld téren fehér gólya áll, cserében kígyót tartva ; 
a 2. és 3. osztály vörös udvarában zöld téren kettfisfarkú oroszlán ágad- 
kodik, elsö jobblábával háromszál arany búzakálászt tartva. A paizs 
folöttí sisak koronáján vörös mezú . kar könyököl, arany-markolatú 
kardja hegyen kék-turbános levágott s vérzA török-fejet tartva. Fosz- 
ladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös. 

Elzen nevezett Linkner Mihályt, udvarhelyi eMnévvel, 1746- 
ban Szatmár vármegye má^d alispánjául találjuk '). 

E század elején pedig Linkner Mihály Szatmár megyei Esztró 
heljrs^ben iratik birtokosul '). 

Linkner család, Daróczi elSnéwel, Keczeli osálá4ba házasodat 
utján birtokossá vált Doboka vármegyében is, és birt ott két nemzedé- 
ken át az egregyi és pánczélcsehi járásban. ^) 1837-ben egyik Linkner 
leány Hatfaludyné. 

lilpesey CMllád. (Bilkei.) Beregh vármegye egyik legré- 
giebb nemes családa, mely a Bilkei, Gorzó, Ilosvay *) stb. csa- 



Szyrmay Szatmár várm. 1. 136. 

^ Ugyanott It. 40. 

») Hodor, Doboka vArm. 165. 

*) Az Ilbsvay cealádnak törzséül (e OiUnka Y. köi 230. lapon.) ,,T a t a- 
me-rius Vlaohi de Ilosva" iratik ; miután e család is L i p c s e y, B i 1- 
k e i sat családdal egy torzsból ered, ezen Tatamerins vagy még E a- 
r a c h o n el6tt élt, és ennek el6de volt, vagy pedig ntóda, — miről adataink 
nincsenek. Mog^ a Lipcsey család törzse Karácson volt, és ettől származott 
a vele osztályos Bilkey család is, azt Mátyás királynak 1476- ban kelt és a lele- 
szi káptalanhoz intézett osztoztató parancsa is tannsitja, és ebből öt izén az 
alábbi táblázat is kiderül ; az oklevél idevágó szavai ezek : Exponitur no- 
bisinpersonis Miokaelis et Lázári, filiornra Stephani, 
filii Zerechen, filii Karachon Bylkey de Uipche, quomodo 
ipsi cnm Stephano Illés de Bylke, ac Joanne et Georgio filiis ejasdem, Andrea 
álio loannis, Michaele et Stephano Rakolczy filiis Petri Bolond; Stephano, Petro 
et Andrea filiis loannis Grorzó, et Georgio filio quondam Nioolai de eadem Bilke, 
in possessionibns Bilke predicta, et duabus molendinis ibidem habitis, et Dobro- 
ka, neonon tribus partibus possessionis Rakolcz, uno molendino ibidem habito, 
nec non Myzthyche et Lukova et predii Komar vocatorum, cunctisque earun- 
dem ntilitatibns omnino in Comitata de Bereg existentibns, ipsos communiter 
oonoementibiM rectam et aequalem habere vellent divisionem eta . . . Innen az 
issejŰiető, hogy az Ilosvay,. Komló8y,DoIhay családok már a törzs Karachon 
kora előtt szakadhattak ki é családból ; mert ekkor (1476-ban) már csak a Lip- 
csey, Bilkey, Gorzó és Rakolczy családok voltak osztályosok, és pedig úgy, hogy 
származások Karáchonban öszpontosult. 



Digitized by VjOOQIC 



n9 



Lipes«y. 



üddal egy közös törzsbfil eredt. Oklevél azerínt ismert els6 törzse Lip- 
csei Bilkei Karácson volt, ki 1260. táján élt. Ettftl kezdve a XVI. század 
közepéig következőleg terjedt le a családfa : 

Kftrácion 
12(K), Uj. 



Zerechen. 

Jánog. 
Gergely. 

István 



Mikidé 



Bálint. 



János. 
1464. 



Mihály. 



Simon 
1464. 



Lázár Sandrin 
1476. 1464. 

András. 

János 
1548. 



György 
1476-91. 

Anna 

(Liposey 

Elek) 

1548. 



László. 



István 
Görgy 

Pál. 



id. Jánoe. 

Miklós. 

15418. 

I ^ 1 

László. 



Gyögy 

1619. 



Gábor 
1619. 



E családfán állók közül Gergelynek 
fia István, úgy szintén az osztályos BiU 
key, Gorzó családbeliek 1467-ben Mára- 
maros megyei ökörmező, Ripina, Kele- 
cseny, Vizköz helységek felét Dolhay 
Ambrusnak és fiának vallják be a Leleszi 
Convent előtt, 1476-ban pedig — mint 
az alul látható jegyzék előadja, — István- 
nak fiai a vérrokon és osztályos Bilkey, 
Gorzó és Rakolozy ágakkal osztoznak a Be- 
reg megyei Dobroka, Rakolcz, Miszticze, 
helységbeli és Komár pusztai birtokon. 
Ugyan e családfán áll Lázárnak unokája János, ki „de Uj hely'^ 
irta magát, és György leányának Annának férjét Lipcsey Eleket ak- 
kori Bereg megyei főispán és munkácsi várki^ítány Büdy Mihály ál- 
tal hatalmasul elzáratta, s bárha ártatlanságát kimutatta, míg 85 ara- 
nyat le nem fizetett, ki nem ereszté ; mely hatalmaskodás végett I. Fer- 
dinánd király Büdy Mihály halála után annak fiát ídézteté, valamint 
Lipcsey Jánost, és társait ^). 

Szükség még megemiitenünk, hogy a család eldődei már a Bilkei 
C3 Lipcsei uradalmakat magában foglaló alpesi tractusokra I. Lajos ki- 
rálytól úgy annak nejétől Erzsébettől, utóbb Mária királyasszonytól is 




*) Leleszi Convent okmánya. 



Digitized by VjOOQIC 



ÍM 



új adomány levelet kaptak, és ebben 1412-ben Zsigmond király által 
is megerfisitettek. 

A foljebbi táblázat megszakadása és a következfi családi kOzOtti 
hézagot a család levéltárában Arzött iratok, nevezetesen a Leleszi Con- 
ventbAl kiadott okmánylajstromnak nem közlése miatt nem tudhatván 
kitölteni, kétiy telének vagyunk a családfát a XVII. századtól ott kezdeni, 
hol az már teljes hitelességgel a jelenkorig következőleg terjed le: 

II. tábla. 

Mihály 1638. 
(Bflkey^Kata.) 



Péter 1662. 
(Doüuy Fjrpxaina.) 



Zsuzsa 1652. 
(üray 2isnzaa.) 



Mihály Ambrus. Mária Judit 
(Pankotay f (HodoMyné.) (Fúló 



Gábor 1717. 
Bilkérói Bara- 
básba költöz. 
(Morgmy Judit.) 



(Diafalvy •p.x.^ 
JáDOs). András.) r ^®*•'^• 



Ist^í^. 



Antal 

Mifztiozen 

6 hitű lelkész. 



Sándor 
eaktfdt 



id.Fer. 
Miszti- 
ezei ^lak. - 



Jánoí 



Péfttr 

t 



i{j. Ferenoz 

lak. Bükén. 

r I ^ ■ I 

Ágnes 

(Ckurzó 

Simon) 



Imre 1742. 
a. Zatler Kata. 
2. Mikl^ Erzse.) 

Folgi, m táUán. 



Ádám 
(Farkas Erzee.) 

' Féí^IV. tábláik. 



Eva 



György 

T.-Ftiredreköli 

(Gersény 

Krisztina.) 



Sámuel 



József 1788. 



Bora 
(Bathó (Nagy (1. Széki Klára. Bereg várm. M. 
Mihály.) Mihály.) 2. Pottorny^y Lidia.) (Somossi Zsuzsi. ) 

Károly. Zsigmond Gedeon Lajos Mária , Teréz Péter, 

t t (Liposey Antón ia.) K.-Ujszál- (Lipcsey (Lipcsey 

(lipowy Mária.) (Komjáthy Imr«. , CPapp /ísuzsi.) ^ 



Zsuzsi 
nX tábla. 

Imt^ hí úlL táblán, 

1742. 
(l.ZathlerKaia. 
2. Miklós Erzse.) 



Tamás. Ilona« Mór. 



Éva József Ferenoz Antal Erzsse Gábor. Imre Júlia. Pál 

(Pásztor (Szabó (Péchy (Móricz (Bakó I katona. katona, t 

Jáno..)^J^^ Sára.) Veronika.) László.) '— "i^^e József ' 

I laktak Barabásban. 



Lida 
(€rfflr6Fer.) 



r " ^ — -'*— 1 Antónia Verona 

Ferenoz. Gábor Imre (Lipcsey (Ppgány 

(Liposey (Jáan Gedeon.) Albert) 

Mái^ia.) íiudo- 

^[iipoiei József.) ^'^^ 



Miklós. András. 

(Pelskq Zsófi.) 

András. Kata. 



Digitized by VjOOQIC 



mk Hfííwjr. 



IV. tábla. 



Ádám, ki a IL táblán. 
(Farkas Ensse.) 



'Miíiálr Imre. Jóaef Éra 1859 Anna JoUanna Kata 

UpáiÚ t (Szakoly.) (Vaie György.) (Egyedfy.) (Lövey (Sategedy.) 

Kopdczy Gyüögy.) 
Zsuzsi.) 



Mihály, Imre. József 

t t (Bessenyey Zsófia. 



1 



Győr Flóra András Sámnel Dénes 

ÍKomjátU (Szathmáry (Pápay (Lipcsey (Vajda 

lorentin.) Gábor) Zs^fiaQi Teréz.) Eszter.) 

Mihály. 

A II. táblázaton*álló Mihály Bereg megye esküdtjévé vá- 
lasztatott 1634-beii, Gyermekei Péter, nóvérével, Zsuzsannával 
Uray Miklósnéval 1662-ben osztozott. Nevezett Péter 1663-ban 
szintén esküdtté lón. Péternek gyermekeinél két ágra szakadt a csa- 
lád, azonban az egyik ág, az István ága, melyból Antal Miszti- 
őzen ó hitű lelkész volt, — már kihalt ; a másik ág M i h á 1 y tói 
jó le, ki nóül Pankotay Györgynek, alpári Szemere Annától való 
leányát Erzsébetet vette nóül, ettól született Gábor, ki Bilkéról 
Barabásba költözött, és 1717-ben Bereg megyében nemességét ki- 
hirdettette, Morgay Gábornak leádyát Juditot vévén nóül, három 
fia'^Imre, Ádám, és György által három most is éló ágazaton 
terjeszté le ivadékát. Ezek közül a legutóbbi György, Tisza-Fü- 
redre költözött, és ivadékának ezentúl T.-Fürcd lett fófészke, 1792 ben 
Bereg vármegyétől nemesi bizonyítványt vett ki. Gerzsényi Zsigmond- 
nak leányától Krisztinától származott ivadékait a II. táblán láthatjuk ; 
és a most élók közfii többen léptek a hivatalos pályára; Imre 1845- 
ben, Péter pedig 1848'beQ Heves megye elsó alügyésze volt és a 
forradalomban mindkettő tevőleges részt vévén, fogságot is szenved- 
tek. Imre ágát a III. ; Ádámnak ágát pedig a IV. táblázaton láthat- 
juk ; és I m r e ága szintén nagyobb részben T.-Füreden székel. 

A család tagjai a legrégiebb időktől kezdve folytonosan viseltek 
Bereg vármegyénél hivatalokat Voltak közűlök ügyész, esküdt, jegyző, 
szolgabiró, biztos, alispán stb. És ámbár 1570 — 18Í4-tőI bírjuk a me- 
gyei hivatalokat viselt család tagok névsorát, de mivel azok nagyobb 
része itt közlött hézagos táblázatainkon elő nem fordul, osupán a főbb 
megyei hivatalt viselőket kell megemütenünk.Igy Lipcsey Gergely 
1638-ban tesz jelentést a vármegye előtt mint egyik volt országgyűlési 



Digitized by VjOOQIC 



LIfCMy. Itt 

követ Ugyan 6 már elfibb 1636-lan, valamiat 1638-baQ is alispánul 
belyettesitetett Ugy látszik — eGergely volt, kinek neje Szuhay 
Anna, elfibb Beesky László össvegye, 1638-ban Szatmár megyei Danyá- 
don Penyigén és Nagy-Szekeresnek fele részébe kir. adomány mellett 
beiktattatott ^). 

Liposey íd. György 1638-ban Bereg vármegyei szolgabiróvá 
választatott, és 1639. és 1640-ben is megerőltetett. 

L. S á n d r 1 651-ben alispánul jelöltetett ki. 

L. Péter 1667-ben táblabíróvá esküdtetett fól L. Fercnoz 
1677-ben szolgabirp volt. 

L. József 1784-ben alügyész, 1785-ben aljegyző, 1 793-ban 
fÜjegyzfi, 1798-ban alispánul is kijelölve, 1802-ben törvényszéki ügyek- 
ben helyettesített alispán, miután az elválasztott követségi állomásról 
lemcHidott, 1707-ben csakugyan mint követ képviselte megyéjét az or- 
szággyűlésen. 1809-ben a helv. hitv. tractuális fó Curátora volt. 

L. Jánosnak fia Zsigmond kapitány volt a franczia háborúban 
1798-ban. 

A Lipcsey ^család jelenleg Bercg, Heves, Szabolcs, Szatmár, 
Ugoosa vármegyékben, és Nagy-Kunságban székel, és nagyobb rész- 
ben reform, vallású. Szatmár megyében e azázad elején József 
Danyádon, N. és Kis-Hódoson, Oacsályon, Milótán és Paládon birt '). 

A család ozímere — mint följebb a metszvény ábrázolja, — azo- 
nos az Ilosvay, Komlósy, Gorzó családokéval; t. i. a négyfelé osztott 
paizs 1. osztályának vörös udvarában arany kqrona ; a 2-ik osztály kék 
udvarában könyöklő kar kivont kardot villogtatva ; a 3-ik osztály vörös 
udvarában két magas zöld élófa, a 4-dik osztály kék udvarában két 
egymás alatt és egymással ellenkezőleg úszó bal látszik. 

lilpesey család. (Nagy-Lucsei f .) A Nagy-Lúcsei Lipcsey 
családról, mely már kihalt, — mint a Nagy-Lúcsei Dóczy családnak 
^yik ágáról már tétetett emlités e munka IIL köt. 335. stb. lap- 
ján ; még is ez ágról szükséges, hogy itt is megemlékezzünk , miután 
ez ág a Lipcsey nevet határozottan viselé. Eredete következő : a Nagy- 
Lúcsei családból Ferenc z, ki Dóczy nevet vett föl, unoka testvéré- 
ve, Dömjénnel (Damianus) megosztozván, kétfelé oszták a Zólyom me- 
gyei Lipcse várát, honnan Dömjén ága a L i p c s e y nevet vévé fel 



*) Szyrmay Stttmár várm. II. 222. 233 246. 
*) Ugyanott 



Digitized by VjOOQIC 



Llpcsey. 

Ne«re2ett Dóczy Ferenozaek fiai : Miklós, Gábor, 1550-ben 
aeért tiltakoznak még ekkor felváltva hol Dóczy bol Lipcsey jié- 
ven nevezett Jánosnak fiai III. Orbán és László ellen, hogy ezek felé- 
nél többet bírnak Lipcse várából a fóljebbi osztály daczára, holott Döm- 
jénnek fiai J á n o s és II. Orbán gondatlansága miatt Lipcse vára 
elveszett vala % és ennélfogva nevezett tiltakozók — bár hogyan 
egyezett anyjok Lipcsey Jánossal és III. Orbánnal, — ezeket meginte* 
ték és megidézek ^). 

Ámbár a család nemzedékrende az idézett helyen együtt közölve 
van, még is kell hogy a Dóczyak Lipcsey nevű ágazata itt álljon na- 
gyobb világosság okáért, a mint következik : 

Fülöp. 



Istvto I. Orbán benedek. Bálás János 

Ferenc: 
1515. 



"f^Í^ lrí?ÍXf ""Ő^ r^^^^SEl Filep nevezetű 

kir. helyt. ^^^^^ U^ 



T.£r Sggg t.»«.. 



Dóczy Gábor. Dóczi Miklós. 

1550. 1650. 

I — í — » n — ? — • 

stb. stb. 



Damian. Gergely. ]L Orbán. Tamás, (elemea* 
Lipcsey. 1505. 

(Macedóniái Margit.) 



János Mihály. Gáspár. IL Orbán 

1527 -- 1550. 1546. 1660. 



r 



László Hona. 

(Tardy (Ooskay 

Magdolna.) János.) 



r 



János Anna 

(Isivánffy (Majthény 

Orsolya.) Imre.) 



Miklós Erzse innen leány- 

1617-1624. (Malakóczy ágon a KáU 
(Enbinyi Miklós.) nay-ak stb 
Magdolna.) 

t 



T. í. Tnrri Kristóf idegen hűtlen kapitány foglalta el, mint az 1542: 
10-ik, 1642 : 6 : beszterczei, és 1545 : 26. törv. czik. is mutatja ; és igy az érintett 
oklevélben már csak a várhoz tartozó javak birtoklása értetik. 

') Sz.-benedeki Convent Fasc. 144. nro. 32. Az oklevél kivonata ez : ^Ad- 
monitoriae evooationiae pro Nioolao et Gábrielé filiis Franoisci Dóczy de Nagy 
Lnche, super eo, quod licet castrum Lipcse in Cottn Zoliensi divisionetenns in- 
terdicttlm Franciscum patrem eoruudem ac Damianum Lipcsey in duas aequalos 



Digitized by 



Google 



liipctey. ISft 

154ő-ben Liposey János és Gráspár, valamiot Dóozy László 
és G- á b r kir. parancsot szereznek Turry János és Antal ellen, azon 
családi levelek kiadása végett, melyek Lipcse várának Turrí Kristóf 
áhal tOrtént elfoglalásakor nálok maradtak ^>. 

1550-ben Lipcsey János, Gáspár és Ocbán tiltakoznak azon 
egyességi szerződés ellen, melyet anyjok Maczedoniay Margit, nébal 
Lipcsey Dömjén özvegye, Forgácb Margittal Dóczy Miklós és Gábor 
anyjával kötött *). Ugyan ez évben nagy-lucsei Lipcsey J án o s til- 
takozik nevezett özvegy anyja Maczedoniay Margit ellen azon szerző- 
dés ellen, melyet Forgáoh Margittal Revistyei és Saskói javak iránt, 
kötött »). 

1560-ban nagy«lúcsei Lipcsey Orbán tiltakozik Dóczy Miklós 
és 6 á b o r juhainak elbajtása végett *). 

Lipcse várát többé a család vissza nem kapbitá, noba az 1599. 
országgyűlés 31. törv. ozikkében kimondá, hogy az, idegeneknek tör* 
véoytelenül adományoztatott, és noha az 1608-ki k. e. országgyűlés 
23. törv. czikkében határozá, hogy az nem lévén végvár, belőle a kül* 
íbldi őrség kivonassák, és a németektől megváltassék. Már 1622- ben 
a Lipcseivár uradalmával együtt rimaszéchi Széchy Györgynek ado« 
mányoztatott, de a beigtatásnak ellentmondtak Dóczy Menybért és 
Mihály, és az utolsó Lipcsey Miklós ^). 

Nevezett Miklós^ a Lipcsey család utolsó férfi sarjadéka* 
1624—1626. között elhalván, özvegye Kubinyi Magdolna a Saskőt 
uradalomra nézve 1626-ban Dóczy Istvánnal, Mibálylyal és a Lip-. 
csey család leány ágon álló utódaival egyességre lép ^) ; de ez évben 
tiltakozik is ellenök, hogy az egyességet felbontani akarják ^). 
Azonban 1628-ban már teljesen átengedi nevezetteknek a saskői várat 
és uradalmat ^). 



paries seqQaairaiam fnerii, iamen postquam per jnooríam Joauiis et Urbani fili- 
omm einsdem Damiani Lipcsey, diotum oasirum anússtim faerit, ut ut onm sua 
matre eateniu eventum sit, nihilominas exponens infra suam ratam possideret, 
contra ürbannin et Ladislaum filium Joannis Lipcsey^S 

Sz.-b€nedeki Gonveat. Fascio. 125. nro. 23.. 

*) Ugyanott, Faro. 22. nro. 16. 

•) Ugyanott, Faac. 29. nro. 17. 

'J Sz.-benedeki Convent Faae. 144. nro. 33. 

*) Ugyanott Fasc. 7. nro. 3Ö. 

Ó Ugyanott Protoool. L. p. 16. 

') Ugyanott Prot L. p. 6. 

•) Ugyanott Faac. 46. nro. 20. 



Digitized by VjOOQIC 



ÍM LIpesey — Llpovnleiky. 

lilpcsey család. (Fejérvári.) Az elSbbi családoktól ismét 
egészen külömb^fi Fejérvári Líposey család, mely Erdélyben élt, és 
melybfil Lipcsey Gr y ö r g y, ki rationista volt Apaffy Mihály fejedelem 
alatt, s kitfil a fejedelem négyezer forintot csikart ki ; nejétfii Bene- 
deky Katától leánya K a t a 1 i n, kit loczédy Mihály 1679. febr. 25-éQ 
jegyzett el feleségül *). 

lilpeseu család. Gtomör vármegye ezimerleveles nemes csa- 
ládai között áll '). 

l^lplch család. Oyór és Vas megye nemes osaládai sorában 
áll ; közfilök Lippich Boldizsár 1749-ben Vas várm. alispánja. 

Upkay család. Lipkai Dávid 1755-ben M. Teréz király- 
asszony által czimeres nemes levélben nemesítetett meg *). 

Czimere elóször vizirányosan kétfelé oszlik, és a felsó vörös ud- 
varban arany-oroszlán lépegett, első ibiemelt jobb lábával kivont kar- 
dot tartva y a paizs alsó része ismét /líggólegesen kétfelé oszlik , jobb- 
oldali kék udvarában egy ezüst, vörösszinű diadémból három fehér 
strucztoll emelkedik ki, a baloldali fehér udvarban pedig természetes 
szinű rák látszik, melyen fekete holló áll, a rák ollóját csipkedve. A 
paizs (blötti sisak koronájából fehér talárban szárnyas angyal emelke- 
dik ki, kinyújtott jobb kezében a szenvedés arany-keresztjét tartva. 
Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös. 

E.lplyanlcs család. A czimeres nemességet Liplyanics Fe- 
renez nyerte 1793<>ban I. Ferencz királytól. — Czimere elóször viz- 
irányosan kétfelé osztott paizs, az igy képzett jobboldali arany udvar* 
ban. a baloldalból kétfejű fekete sasnak fél testrésze látszik, körmeivel 
egy kettós keresztet tartva ; a baloldali vörös udvarban egymás fólött 
két ezüst kék színnel koczkázott szelemen látszik. Az alsó ezüst udvar- 
ban egy felfordított V betű alakú szelemen áll, körüle három kinyílt 
rózsa píroslik. A paizs. fölötti sisak koronáján szétterjesztett testtel egy- 
fejú fekete sas álL Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst-vörös. 

IjipovnlcztLj család. (Lipovnoki.) Egyike legrégiebb ne- 
mes családainknak, mely a kihalt Helbényi és kórosi K o n c s e k, 
és éló kórosi Kórossyés rajcsányi Rajosány családdal egy torzs- 
ból ered, és pedig azon Bókon tói, kinek életkora Szent-István és I. 



>) BetKlen Miklós önéletírása. Kiadta Szalay L. 461. 
*) Lásd Inozédy Pál naplója 5. lap. 
*) Bariholomaeides C. Gömör 145. 
*) Colleci herald nro. 265. 
^) A'dámi Scata gentil iom. YI. 



Digitized by 



Google 



Lif^yttieslcy. 



115 



András királyok idejére esik. Mint ágaznak szét ezeif B o k o n*tól 
a Lipovniczky családdal együtt a nevezett családok ^), azt már a K o n- 
esek családnál e mnnka VI. köt. 330. lapján, valamint a Kórossy csa- 
ládnál 373. lapon kimutattuk ,* és még bfivebben elé lesz az terjesztve 
a Rajpsányi családnál, hol egyszersmind a törzs-apákról is a tör- 
ténelmi adatok kijeleltetnek ; miért is az olvasó e végett a Raj cs á- 
D y i névhez utasítatik. 

A Lipovniczky családnak a közös törzstói kezdve eredeztetése 
következő : 

I. t á b 1 a. 
Bolj^on. 



fietiekei 

Dragk ' 

a Rajesár 

nyt-ok 

törsje. 



Boros 

Zalai fóisp. 

nyitrai vár*k>pii 



I (Comea) 



Echa 
de Kproi. 

Móricz 
a Kórrotjf'Ok 



.Paaka 
de Koros. 



KaráOBon 
de Koros. 

a Koncsek ot • 
iSrue. 



Renold v. Gerold 
de Helbény 



János 

mfüB 

literat. 



Pál 

1347. 



Rajnold 

de Helbeny 

1847. 



Erzse 
(Ipulnoki János). 



Anjráa 

aHelbé' 
nyiek 



Jerojjeug. 

Miklóf 
de F. Helbénv 

I — TTT^ ^ 

Salamon 

literátus 

de Ipiilnok. 

f ■ ^ ^ 1 

János 

de Ipulnok. 

(Erzse, Rufos 

János leánya.) 

Péter de Ipulnok 

1412. beiktatt. 

Lipovpokon. 



László 1424. 
de Lipovilok. 



Miklós 1424. 



János 
1424. 



Benedek 1477. Gáspár 1483. 

de Lipovnok nyitrai kanonok 
nyitrai alispán 1492. frenoséni fóesp. 
(üjfalusi Ilona.) 



Zsófia 
(Appony 
Zsigmond.) 



János 
(nejét Salgó Katát 
megöli.) 
nótát kap 1512. 

Fol9t. IL idbkin. 



Borbála 

(Bossány 

János.) 



Katalin özv. 1521. 

(Szelezsényi 

Mihály.) 



*) A Helbényi csalácl ismertetése és nemzékrende kimaradt illetó helyéról, 
majdkozaadjaaztaPóilékkötet. 



Digitized by VjOOQIC 



1S6 LipoTBiesky, 



n. tábla. 

János, H tn 1, iábídn. 
(nejét Salgó Katát 
megöli) 

nótát kap 1512. 
I ^ 1 

r 




Mihály 1677. 
nyitra Tárm. tiszt. 



Imre 
(Závodflzky Julianna.) 

Ferencz János. György. 

(Ghyozy Erzse.) 



István 

(1. Horváth Krisztina 

2. Tóth Kata.) 



Mihály Imre 

(Baráth Julianna) Bars v. £<58z.-biró 

'^toös! Józsefe István' (Szabadhegyi 

egSkit. Hrhely. Nepomucena.) 

nonok tartósági 1 

1844-t61. hivatalnok. | 

, fs , 

Antónia Vilmos József István Teréz 

(Eudnyánszky sz. 1802. Bai^ v. f6sz.-biró sz.-bene- (Mészáros 

Péter.) barsi alisp. 1839. deki apái Károly.) 

legfőbb törvszéki filn. 

Imre. Vilmos. Mária f Nepomnozena Júlia. 
(Plaithy (Jaross 
Lajos.) Móricz.) 

A táblázaton — mint látjuk — Paskának fia Jerobeus az, 
kitől a Lipovniozky oaalád eredeti A Nyitra megyei Lipovnok 
helységet Bethlebem kapta több birtokkal együtt 1244-ben, az osztá- 
lyok által — ugy látszik — hogy Lipovnok a Renold, vagy Gerold 
fiának J á n o s, ki rufusnak és literatusnak is neveztetett, jutott ; azon« 
ban ezen Jánosnak leányát feleségül vévén Jerobeusnak unokája Sala- 
mon literátus de Ipulnok^igy jöhetett ez ágra Lipovnok helys%e; any- 
nyi bizonyos, hogy Salamonnak János fiátóli unokája Péter már de 
lipovnok íratott, és 1412-ben Lipovnokon be is iktattatott. Péternek 
egyik fia volt László, kinek gyermekei közül Benedek 1491-ben 
Nyitra vármegye alispánja volt, testvére pedig Gáspár mester 1498- 
ban trencséni ffiesperes és nyitrai kanonok volt. Azonban Benedek fiá- 



Digitized by 



Google 



Llpaysik:^ — Lippay. t%t 

ban János ban a Lipovniozky családot nagy csf^[>á8 érte, ugyan is 
ez, emlitett feleségét Salgó Katalint éjjel meg fojtván, ezen szörnyű 
tette által hútlenségi bélyeggel sújtatott, és Kóroson, Kis-Dovoránban, 
Lipovnokon fekvő birtokait Tókés-Ujfalnssiy Mátyás kérte (öl és nyerte 
adományban, azonban a beiktatásnál ellentmondtak a más ágon álló 
osztályos atyafiakon kiyúl Jánosnak nóvérei is, és egyességre lépvén, 
a Lipovnoki részt Zsófia Apponyi Zsigmondnénak, és János nő- 
vérének Borbálának (Bossányiné) és Katalinnak (Szelezsényiné) örökö- 
sei nyerték meg 1512-ben. 

E szomorú csapást ^ Lipovniczky család több mint egy száza- 
dig sinylé meg, úgy bogy ez idótfil századon túl emlékét is alig találni, 
és innen a hézag a táblázaton is, míg végre 1677-ben Lipovnoki Ld- 
povniczky Mihályt ismét Nyitra vármegye tisztviselői sorában talál- 
juk. E Mihálytól jó le a mostani nemzedék, mint azt már a táblázat 
mutatja. Mihálynak utódai közül Imre már Bars vármegyében lakott 
és ott fószolgabiró volt. Csallóköz megyeresi Szabadhegyi Nepomuce- 
nától fiai közöl József szintén barsi fószolgabiró volt 1839-ben, meg- 
halt 1860. oct. 3-án Csöröghön Vácz mellett. Testvére Vilmos 1802. 
maj, 20. szül. A. Maróthon, szintén megyei hivatalra szánván magát, 
főszolgabíró, 1839-ben alispán és országgyűlési követ, utóbb a hét- 
személyes tábla ülnöke, s udvari tanácsos lőn, a forradalom után asop- 
ronyi f őtörvényszék elnöke, jelenleg (1860.) os. kir. kam. és a cs. kbr. 
legfőbb és semmisítő törvényszék elnöke. Gyermekeit a táblázat mu- 
tatja. Testvére I s t v á n a forradalom előtt alesperes és komáromi plé- 
bános, most az Esztergám érsekmegye könyvtámoka, s apátúr. 

lilpovszky C9al4d. A nemes L a m o s család egyik vezeték • 
neve, mely önállólag is használtatott. Ld$d La mos aaldd. 

lilppay €2Aal4d. (Zombori.) X<^l^i^ & család őseinek egyike 
volt azon Lippay János deák (azaz litterüus), ki 1626-ban Tomori 
Pál érsek alatt katonáskodott, és ki Budáról a mohácsi ütközet előtt 
Pétervárad oltalmára szállittatott ^). 

Egy század múlva a királyi személynöki méltóságban találjuk 
Lippay Jánost, ki 1604-ben május előtt lőn Personalís ^), meghalt 
1616-ban* Nejétől Landovicz Serényi Máriától ^ egyik fia Gáspár 
előbb mint országbirói itélő mester ^), 1649 -ben már kincstári el- 

*) Engel Monnmenta Ungrica. 201. 

*) 1604 : 16. 1608 : 12. törv. ozik. 1606-ban aláirá a béoti békekötést ís. 

Ő Lehoozky Stemmat. II. 227. 

•) 1636-ki 33. Ö7. 60. 72; törv. ezik. 



Digitized by VjOOQIC 



nS Lippay. 

nök ^) b6 alkalmat nyert vagyonosodhatni, és birtokait szaporíthatni, 
e tekintetben (81eg Bars vármegyében terjeszté ki igyekezetét , már 
1644*ben birta a Dócziaktól megszerzett Giblét és arra kir. megegye- 
zést vitt ^) 1647-ben Dóczy Menyhérttől és Lászlótól kiváltási jogot 
szerzett ^) a Bars megyei Rudna. Ibras, Keleosény és kopaniczai bir- 
tok kiváltására és azokat 300 arany forinton magához válta ^) 1648- 
ban egyességre lép Dóczy Menyhérttel Saskövár iránt is % és abba 
meg ez évben be is iktattatott, de ellent mondott Dóczy László *) ; 
ugyan ezen évben Dóczy Menyhért visszahúzza a Revisnye vár iránt 
vele kötött csere szerződést is ^). 1649-ben a Dóczyakkal együtt ellent 
mond Zólyom megyei Lipcse várába Széchy Katalin özvegy Líszthy 
Jánosné és gyermekei beiktatásának ^. 1652-ben Vizkelethy Máriá- 
tól Dóczy Mihálynétól zálogba vesz Kopaníczán két telket ^. 1654- 
ben Kayser Fruzsina özvegy Dóczy Zsigmondné Saskóvárát és tarto- 
zékait vallja be Lippay Gáspárnak 700 arany forintban ^')- 1645-ben 
Lippay Láspár a bárók sorába emeltetett >0- Ugy látszik 1654-beQ 
halt meg, mert az 1655-ki országgyűlésen a 99. törv. czikben már örö- 
kösei anyjok számadásától fölmentetnek. 

Gáspárnak testvére György papi pályára lépvén, veszprémi 
püspök, innen 1647-bcn egri püspök és kanczellár, 1642-ben pedig 
esztergami érsek lón. ö alapitá az egyetemnél a jogtani kart Mo- 
hait 1666.jan8án ^*). Végrendeletében testvére gyermekeiről Im- 
réről, Jánosról és Gtyörgyről is megemlékezett ^*). 

A családfa következő : 



>) 1649-ki 74 törv. oz. 
^ Sz.-benedeki Ck>iiTeiit faso. 117. nro. 38. 
*) Ugyanott Protoc N. pag. 68. 
*) ügyanoit Protoc. .N. Pag. 71. 
') Sz.-beiiedeki Gonvent Proi N. p. 121. 
•) Ugyanott Proi N. p. 1Ö7. 
'J Ugyanott Proi N. p. 161. 
') Ugyanott Faso. 83. nro. 14. 
•) Ugyanott Proi O. p. 47, 
^•0 Ugyanott Prot. O. p. 113. 
") Lehoczlcy Stemmat. 1. 169. 

^Ő Ij* Qninqne Lustra Lippaiana. Tymav. 1723. Sohmith, Arohi Episcopi 
Strígon. n 376-393. - Katona Hist. Critic. XXXIII. 649. eto. 
<•) Lásd végrendeletét Kaprínai Mss. A. tom. XLI. p. 162. 



Digitized by VjOOQIC 



Ufpmy - Lipthay. 1*9 

János 
personalj a f 1616. 



Gáapár György 

kinostári elnök eazterg. érsek 
1 1654. 1 1666. 

(Landóozy Mária.) 



Imre. Jánoo. György. 

Gáspárnak fiai György és János 1659 ben az országgyűlés* 
hez folyamodtak Selymecz város polgárai ellen, kik kis-iblyei curiájo- 
kat erSezakosan megtámadták ; mely ügynek elintézésével az ország 
nááonk bizatott meg azon évi 11 1 . törv. ozikben. 

A család 1680-ban kih^t 0- 

Czimere — mint az érsek több pecsétén látható — a paizs kék 
udvarában zöld téren két szemközt álló koronás oroszlán, közöttök egy 
oszlop áll, tetején koronával, melyet az oroszlánok lábaikkal tartanak. 

lilppay csal&d. Trenosin vármegyében elftfordúl a nemesi 
lajstromban 1690-ben Lippay M i k 1 ó s, a kaszai uradalomban. 

Uppay cmílká. Lippay Ferenoz 1 792-ben IFerencz király 
koronázásakor nemesitetett meg. 

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felsA osztály arany, 
az alsó ezüst udvart mutat, a paizs alyján zöld dombon grif ágaskodik, 
szájában iró tollat, elsA jobb lábában pedig egy vörös nyilat tartva. 
A paizs fblötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sas-szárny között 
▼Grös mezfi kar könyököl, kivont kardot villogtatva, kardja éle elótt két-, 
áUtta pedig egy arany csillag ragyog. Foszladék jobbról arMiy-vörös, 
balról ezüst-vörös ^). 

EJpthay család. (Kis£aludi báró és nemes.) Törzsökös ma- 
gyar család, melynek eredetét biztosan a XIII. században a tatárjárás 
utáni idószakig, mintegy 1263-ig fölvihetni Eredetét LIptó vármegyei 
Lubelle helységból veszi ^). A család elsó tudható törzse M y 1 o t h 
Liptó megyében Likva helységet birta, és azt birták fiai, és unokái is, 
míg Mylothnak fiai Z a a d és ennek testvérei Likva helységért csere 
adományban 1341-ben Róbert Károly királytól Lubelle helységet 
nyerték *) ; és ez idótöl a család tagjai magukat 143ő*ig „d e L u- 

Lehoczky Siemmai 11* 

^ Collect Herald, p. 131. és Adami Soata gentil. tom. YI. 

*)L. LnbelleiésEisfaludiLipthay otal&d nemzékrende és oklevelei 
£. gyóri Nagy Iv&n által. Nyomt. Pest 1858. Ez okadatolt munkára támaszkod- 
-rúMy a sűrű idézések ezen ismertetésnél nélkülözhetők. 

*)L. „Liptói Regestrum^* A magyar tnd. Akadémia Magyar 
történelmi tára. tT. kötet. 3-42. lap. 

9 

Digitized by VjOOQIC 



13© lilptliay. 

bel le" nevezték, és írták. Nevezett Zaadnak fia, Fülöp, hogy a kör- 
nyék nevezetesebb egyénei közé tartozott, onnan kitetszik, mivel 1355- 
ben a Kubinyi család egyik fisének adományos igtató kir. parancsában 
királyi emberül neveztetett. És nevéról Pülöprfil (Philippus) utó- 
dai egy ideig P h i 1 p e s de Lubelle néven voltak ismeretesek *). 

Fülöpnek fia I. Miklós (Philpes de Libelle) 1391-bcn élt, mi- 
dón Bebek Imre országbiró Liptó vármegye nemess^ének birtokjogát 
vizsgáló törvényszéket tartott, hol nevezett Miklósa följebbi adato- 
kat tartalmazó kiváltság leveleit szintén fölmutatá. Fia I. Bálint 
már „Philpes Lipthay de Libelle'^ névvel Íratott, és 1435. 
év elótt halt meg ; Ennek fiai II. Miklós és I. Péter Zsigmond 
királynak hadi szolgálatokat tfinek, érdemeikért 1435-ben Borsod me- 
gyei Szemere helységet és Heves megyei Andomok pusztát nyerték 
adományban. Ezenkivül a két testvér több birtokot is szerze, igy többi 
között birák Nógrád megyében is Gerege és Kisfalud hdységet 
is, mely elóbbi helység I. P é t e r ágának jutott, és azt birta kifogyá- 
sáig, és ez ágazat elönevűl geregeinek irta magát, Gerege hely- 
sége pedig a család nevéról Lipta-G ere gének neveztetett és 
neveztetik máig. 

II. M i k lós osztályban Kisfaludot nyerte, és tóle eredt a család 
azon ivadéka, mely máig is több ágazaton él. E két testvér tehát t. i. 
I. P é t e r és II. Miklós kiszakadván Liptó megy^l^ joggal Lipthay- 
aknák neveztettek , a minthogy is nálok látjuk e nevezetet elöszOr 
használatba léptetni. 

Mint származott le a család az első tudható Myloth nevezeti 
törzstói, a követkesó táblázatokon láthatjuk. 

L t á b 1 a. 

Miloth 
1263-1298. 
Likvát birta. 



Zaatl Péter. Faiuoii. 

1312-1341. í TZ'^ 7171 IJ^Z^ ^ ■ '.^, > 

LubelletkapU. , éS^ , ^^Y' ^tl\^ ^ílí** 

» György. Máté. ^^^' *^^- 

1841. 1341. , L , ._, 

Lack. Miklós ttsiot* 



Fülöp Márton György. ^^^• 

(Philpheade 1341. 1341. 

Libelle.) 



Folyt, aköv, lapon. 



) Ett61 egészen külömbözik a azaimármcgyei hibaU F i 1 p e i • y OMJád. 

Digitized by VjOOQ IC 



LlpÜiijr. 



í^topy ki M elóbU lapon. 
(PiiUpesde, 
Libelle) 



1356. 



1 Mikk5ft<PliilpheadÉ Libelle 

1381 --1391. 

1— '"^^^- I 

I. Bilint 

Philpes Lipikm^ 

dft Libelle 1435. el6tt 



11. Miklói 

Liptha^ 

1435. adományt. 



I. Péter 1435—1470. 
Lipthay de 
Gere^.; 



II. Bálint 

Lipthaip de 

Kit^ad. 

1465-1469. 

fMtlocfftivár- 

kmpttány. 



I. István. 
U70. 1 1493. 



L János 
1482-1494. 

I. Gáspár. 



I. Györior. 

1482-1494. 

(vislási Baroob 

J)Qra.) 



Olikály. L László IIL Miklós, 
t ~ tl530. 1482.15^5- 
(sírköve 
Geryén.) 



III. Péter. 4 III. János, t 



L Zsigmond IL Mi- 
1(LI9. Wy. 

Iwitytlys 

15d0. 

(l.BatthyFer. 

2. Gyöpös Imre.) 



L Bernát. IL Jánosw Ambras^. , 1. Farkas. I. Eris- 
'1519. tl*26, tl519.: t tóf . t 



ILGvÖiyy 
(Endréül 



1494 fV. Miklós IL Péter L Tamás 

Bora. 1494.' 1 1589. 1494. 1494. 

itáó mester. t t 

(SnisalyiliHorvátli 
Kata.) 



^1560. 
(Pasztorovioh 
SálTár JAbos.) 



1. András 

1575. 

(Me^ey^Hoaa .) - 

Anna 

(bágyoni Balogh 

Mihály.) 



in. György 

orsz. rovásoló 

Lévai Tárkapit 

1W7-1Ö8Í 

(1. Szelssényi 

Érsek Dóra. 

2. Géozy Kata! 

3. Eördög Bora.) 



lí. Bálitti 
1557; t- 



I. Imre f 1633. 

barsi, honti alispán 

töK^korsz. követ. 

(1. Kálnay Zzófia. 

2.Pély-NagyKata. 

3. Majthény 

. }^^) . 



V. MikMs 

1584. 

itélö mester 

t ■' ^ " " 1 

Zsófia, 
^zobonya 
József né.) 



Erzsébet Judit IV. János 
. 1619. 1618. 1610. 

(Pestvárme- (Baloghy 
gyei Sebestyén.) 
György.) 



I. Ferenci 
1584. 1618. 



9* 

Digitized by VjOOQIC 



Lipttny. 



IL tibU. 

I. Imre f 1683. ki a* L idbUi^ 
barsi, Honti alispán 
törökországi kövei. 
(1. KálnajZfáda. 
2. Pély Nagy Kata. 
aMajthfayMára.) ' 



V. Györgv 

1649. lévai 

várkapitány 

tl6ö7. 

(1. LitaMv Zsuzsa. 

2. Dalmady Zsófia. 

8. gal. Bidogh Anna.) 



11. András. II. István KaUlin 
t széosénvi (Verébé- 

várkapit. lyi 
1 1660. János.) 
(Borjr Judit) 



y. János. 
tl6ö2. 



1 töl II. Imre 

1654^1667. 

(Garayj gr^e.) 

III. Imre. 
1 1728. előtt 
( Oróki^Bora .) 

ÍV. Imre. 
1767. t 



2-tól 111. András I. Sándor 
SS. 1648. 1 1714. sz. 1650. 
(l. Szúdi Dúló Anna. (Görgey 
2. Buosy ErzM.) Zsófia.) 



Ili István 
sz. 1654 f. 1692. 
a. Farkas Eva. 
2. Raszlaviozay 
Anna.) 



VI Jánoe 

sz61. 1656. 

kanonok 

1715. 



Ádám 1690. 

tl707. 

(Osató A. Mária.) 



Ilona, t 



III. László, 
t 



l-tól 11. László 

1703. kapitány 

1 1714 előtt 

(nádori Bene 

Juli an na.) 



V. Imre. ZMSfia 1787. 
t (I^agy Istvánné.) 



Bora 1768. 
(1. Buóoz N. 
2..Biróozy 
Ádám.) 



IV. András 

1714-1750. 

(Jánoky Anna.) 



II. Sándor 
17t4r-1765. 
(Tapolcsányi 



Teréz. 



Juliánná. 
(Lipthay 
Lászlóné.) 



V. Zsigmond 1818. 
(Kond^ Anna.) 



III. Mihály 
stb. 



Erzse. 



Klára 
(Salix 
Antal.) 



Bora 

(Abrahámfiy 

József. 



Adalbert 
1774. pap. 



U. Pál 1774. 
pap. 



I. Antal. 
1764. 1 1800. 
altábornagy 

ét báró, 
(Obell AniMt.) 



Teréz. 



Frigyes báró 
OS. k. kamarás 
és kapitány. 

ÍCsekonios 
Car olina.) 



osiU. k. Kölgv 
(b. Rudnyánszky 
Sándor.) 



Emesztina 

(B.ZedUt« 

József. 



Angusia Antal Béla. 

(U Grosy István.) (Almay Gizella 
1866-tóL) 



Leona 
(Csekonios János.) 



Digitized by VjOOQIC 



Lipthay. 



ÍM 



III. tábU. 



szftl. 1654. 1 169|. 
(1. htigrei FarkM Etb. 
2. RaszlaTiouiy Aiiml) 



II. Fer«noz 

n. 1677. t I7tt utáo. 

(1. YidovicM Kata. 

2. SoBK^TiBonu 

3^ Póztgay Bnte. 

'^tV. Zsigmond 1787. 
(Ssnmenty Polexina.) 



II L Zfigmond 
•z. 17öa táján. 



Vn. Jánot 

f«. 1679. tájban 

1 1738. Mit 

(Mednyántsky 

Jnlianiuu) 



II. Antal 
IX. Ján. 



II. József 

1794. 



Anna 

(Jankó 

Vincze.) 



Vl. Zfigm. 



V. György 

1 1796 clótt. 

(Honráth 

Mária.) 



III. Ferenoz Bora 
1767-1777. (diotkei 
Koiráof 
Ignáoz) 



III. Sándor 

1727-.17Ö6. 

(Baross ^za.) 



I. József. 

t 



Gáspár 
1738-1767. 
(Kórossy Anna.) 



I.Pál 

1762. 

(beládi 

Gyárfás 

Anna.) 



ÍV. László 

1771. 
(Lipthay 
Julianna*) 



I 



Éva 
(garansseghi 
Géozy László.) 



Mária 

(Podhorszky 

János.) 



Johanna. 
(Majláth 
Ferenoz.) 



IIL János 
szfiL ITia 1 1782. 

G. Újfaluban. 
(Biróv wky Bora.) 

~Fé%'' I^' '<<6Mii- 



lY. Sándor 

sz. 1767. 1 1828. 

honti alispán 

kir. tanácsos. 

(Foglár Anna.) 



Apollónia Sándor Lajos 
SS. 1792. SZ.1793. sz7l796. 
tl839. lak. Maglód, os. k. 
(Gyurcsányi kapit. 

Gábor.) ás kaaar. 



Mária Antal 
SZ.180L SZ.1802. 
(gr. For- dalroi 
gáokPálO V^}^k 
és kanon. 



^^. 



Iwret 
sz. 1877. sz 1814. 
OS. k. kam. (ffr. Ná> 
é» 6rnigy. .dasdy 
Ágnes.) 



IV. Tábla. 

YUL János, ki •//Ll«léi. 

sz. 1679. 

tl75ael6it 

(Biróvsfcky Bora.) 



I. Károly J«ztt£a Yeronika Anna. 

sa.1766. (1, Tajnjgr PáU (Mwzka t 

(Turosányi 2. Megó jMlvid,) Ferenoz.) 
A. Róza.) 



JFo^l. « kde. lofotu 



Digitized by VjOOQIC 



1M2 



Ui^Mpi)y^ 



l.KároWykimlV.iábidn. 
8z, 1756. . 
(Tnr^kányi A. Róia ) 



IV. Mihály V. Andris 

8Z. 1794. iz-nse. nov.d 

(1. Sembery Mária. esztergami 
2. Fek ete Julianna. ) kanonok. 






Gábor 
). BZ 17^ 

aug. 14. 

(Horváthy 

Teréz.) 



Nepomuozena 

•z. 1801. 
(Czeitlemé) 



Karolina 
•z. 1805. 
(Zámory 
Sándor.) 



Viktor-Mórioz. , Leontina. . - 
•2. 1828. 1 1848. i_ 



Gyula Auguszt Kornél litván 

szül. 1827. sz. 1830. sz. 1831. sz. 18M. 

CB. k. törv.- (Barlanghy os. k. törvsz. 

széki ülnök. Hermina. ) segéd. 

CTar^alovits r^^^ (Stáhly Mária.) 

f .f.^^^ , Bndre Margit sz. 1868. 

Mária «s. 185a 
Sz.1858. 



Anna; 
a. 1840. 



Az elafi kétfelé ágazása a 
látjui; — r Bálint két fiánál 



niHib.rf^J 



-••r III 



családnak — mint a táblázaton is 
11. Miklósnál és I. Péternél tö^ 
téat Ez utóbbinak^ ki a gere- 
gei ág alapitója volt^ ágazata 
a XVI. században kihalt, és 
utánnuk Greregén a Mooaá- 
^ riak örbkOsOdtek 1540-beii. 
Péternek egyik unokája Láss- 
ló Geregen temettetett el, hol 
a templomban latin feUratú 
sír irata most is látható. 

- n. Miklós testvérével 
I. Péterrel együtt Zsigmond 
király alatt tett hadi érdemeik 
teJuntetéból Borsod megyei Zemere helységet, és Borsod és Heves 
megyében fekvA Andornok pusztát nyerték a Bikedí nemzetség magva- 
szakadtán. II. Miklós meghalt 1470. ;el04f% fiai közül I. István ága har- 
mad izén enyészett el. Másik fia II. B á 1 i n t nyeré Nógrád megyében 
E is f aludó t, honnan a család elófaevét írja. 1482-ben Palocsa vár- 
kapitánya volt Meghalt 1519-dik év elfitt. Négy fia maradt, ezek kö- 
zül IL Gryörgy leányában halt ki^ a másik kettó szintén kihalt 
A negyedik fiu IV. Mikló s 1519ben már a királyi kissebb kanozel- 
lária itéló mestere volt. Mint János király híve, ettÓl Iö39-ben atya- 
fiával Bernáttal Apcz, Detrefalva és Szántó helységre nyert ki- 
rályi adományt, azonban Verbóozy István és Szánthóy Péter eUent- 




Digitized by VjOOQIC 



lAfibmy. ÍM 

mondtak a beik tatmiaky ezekkel egyességre lepvén, ftket Szántón egy, 
DetreíaiTán pedig két telekkel kielégité és igy ellentmondásukat vÍ9z* 
szaronák. 1540''ben már osak özvegye Sussalith Horváth Katalin em- 
lítetik az oklevelekben. Nevezett özvegy 1576-ben egy magyar osztály 
levél szerint osztozik két fiával L. Andrással és Györgygyei Andornok, 
(Heves^ Sós-Hartyán, Csalár, Galabocs, Megyer, Sőjpuszta, (Nógrád) 
ée G,-Ujfalu (Bars) helys^ben. I. András ^) leányában Annában 
kihalt. Testvére 

III. György 1582-bén Léva várnak gondviselője (fVovisor) és 
Bars vármegyének országos Rovásolója (Dicatora) volt 1572- ben. 
1560-ban Nógrád megyei Kazári és Knrtáni pusztákra királyi bele* 
egyezi adományt vitt *), 1674-ben pedig MocsáVy Gergely és György 
ellen tiltakozik a végett, hogy ezek a Liptó megyei Lubelle helységet 
minden jog nélkül Rudolf királytól fbikérvén, abba magukat a Lipthay 
család sérelmére beiktattaták. Meghalt III. György 1692. táján. Neje 
három volt: 1. Szelezsényi és kis*terényi Érsek Dorottya, a 2-ik Géczy 
Katalin, (G. Fereneznek leánya) és a 3-ik Eördögh Borbála, kivel 
1571. elfitt fogott kezet; és ki 6t túl élvén, 1693. dec. 31-én válasz- 
tott bíróság el6tt osztozott még néhai férjének elAbbi nejeitói született 
gyermekeivel; kik közül I. Imre Érsek Dorottyától, a többi pedig 
Géczy Katalintól született. Ezek közúl csak a nevezett I. Imre lett a 
család tovább terjesztóje, és egyszersmind a család ujjabb megala- 
pítója. 

L Imre volt a család legjelesebb és legnevezetesebb tagja, nem 
csak azért, mert mint szerzó a család birtokait nagyban megszaporitá, 
de föleg azért is, mert ész tehetsége s képzettsége miatt korának egyik 
jelesebb férfia volt Már fiatal korában (1607-ben) Hont és Bars vár- 
m^ye alispánja, 1609-ben pedig Hont és Pilis megye országos Rová- 
solója volt. Az' 1619-ki országgyűlésen mint Bars megye követe vett 
részt, (6 ekkor még alisf^n is) a midőn az országos rendek BJí szemel- 
ték ki ós küldék jun. 8-án kelt utasitás mellett Törökországba követül 
a Portára ^) ; honnan visszajövet uti költségeit is megtéri té az ország ^). 
1623-ban BethleiÍt(gráborhoz szegődött, és ennek részére Léva vár, és 



') Még ez András birtokos volt Liptó megyében Lubelléu is, mert 
1536 ban saját és rokonai nevében is tiltakozik e birtoknak erőszakos hatalmas- 
kodás általi elfoglalása ellen a szepesi káptalan elŐtt. 

') Kortányt 1582 ben a Motfáríak kérték fóL 

«) M. Akad. Történelmi tár. I. köt 196. s K. Kazy Hist. libro. IH. 174. stb. 

•)1622.ki45.törY..cz. 



Digitized by VjOOQIC 



1S6 Lfpihay. 

uradalom kamarai igazgatója volt ^). 1631-ben a budai vezér basához 
járt követül II. Ferdinánd király részérfil '). Mi tömérdek zálog azer- 
zeményeit illeti, azok ffileg Bars, Hont, Nyitra, Nógrád és Zólyom vár* 
megyére terjedtek ki, melyek között fóleg megemlitendő, hogy Zólyom 
és Dobronyiva várak felét b megszerzé, és a másik fele is már részére 
lett volna bevallandó, azonban közbejött halála miatt ezek fiai kezeik* 
b61 visszaestek az Esterházyak kezeikbe. Birtokain felül még készpénz- 
ben 30000 ftot hagya fiainak. Meghalt i633-ik év elején ; és azoo évi 
febr. 23-án végrehajtásba vett végrendelete folytán Léván temettetett. 
Neje három volt: 1. Kálnay Zsófia, 2. Pély-Nagy Kata Cl625-t61); és 
3. Majthény Mária. Elsó nejétől három fia és egy leánya; harmadik 
nejétói pedig egy fia János maradt, ki korán elhalt 1652-ben. Fiai 
közül : 

II. István 1652-ben már Széesény vára alkapitánya volt, és a 
szerzésben atyja nyomdokait követvén, az elóbb irt évben Bács várme* 
gyében Sári és Militios helységet kapta királyi adományba, melynek 
azonban a török háborgások miatt birtokába soha nem juthatott 
1659-ben súlyos betegségbe esvén, valódi keresztény szellemű végren- 
deletet tett, mely roppant szerzeményeinek is tanúságául szolgál Meg* 
halt 1660-bao, és Léván eltemettetett. Gyermekei nem maradtak, öz- 
vegyen hagyá hitves társát borfói Bory Juditot, kit utóbb Balassa 
Ádám vezetett oltárhoz. Testvérei is magnóikul haltak el, kivévén 

IV. Györgyöt, ki Léva alkapitánya volt, melyről 1649-ben 
mondott le. Birtok részét már Pozsony, sót Mosony megyére is kitér- 
jeszté. Neje szintén három volt: 1. Litassy Zsuzsanna, kitol IL Imre 
született; 2. neje Dalmady Zsófia, kitol UL András, és I. Sándor 
vevék származásukat, végre 3-szor 1662-ben nősült Balogh Annával, 
ki n. Zsigmond, HL András, és IV. János nevű fiainak lön any- 
jává Ezek közúl osak III. András és lU. István terjeszté ivadé- 
kát a je^nkorig, a többi vagy magában már, vagy néhány izén túl 
magbaszakadt. 

III. András ága képezi a mai bárói vonalat^ azonban e vonalon 
jó le a Pozsony megyei egyik ágazat is. Ugyan is IIL András-nak első 
nejétói szúdi Dúló Annától született fia IL László, ki i703.ban "ka- 
pitány volt, (megh. 1714.) nejétől nándori Bene Juliannától nemzé 
IV. Andrást, kinek legutóbbi nemzedéke a táblázatról hiányzik, — 

*) Bethlen eredeti levele, kiadva az idézett „L i p t h a 7 C f a 1 i d"" csimfl 
munkában. 

') Kovaohioh M. G. Soríptores Minoret. 1. 45. in app. 



Digitized by 



Google 



Lfptay. in 

ésJL Sándort, a ki Tapolosányi Terézzel szülfi-atyja két pap fián 
kívül I. Antalnak Í8. Ez katonai pályára lépvén, 1774-bMi a Pálfiy 
huszár ezredben már kapitúy volt, és jeles tettei s vitézsége által fo- 
konként emelkedve, 1791. el6tt ezredessé, a M. Terézia katonai rend 
lovagjává és végre altábomagygyá és báróvá 16n. Ffileg kitünteté ma- 
gát a török háborúban Kladovánál, honnan a már három napig ost- 
romló törököt visszaverte, Negodinnál. szintén vitézül diadalmaskodott, 
és Olaszországban is fényes érdemeket vivott ki ; Elesett Padua mel- 
lett 1800-ban, és Chiesa Nuovában tasnettetett el. 1791. apriL 4-én 
kapta Torontál megyei Gottlob és Lovrin helységet Nejétói Obell 
Annától két leánya és egy fia F r i d r i k os. k. kamarás és kapitány 
maradt, kinek ismét két leánya AugustaA. Orczy István özvegye, 
és L e ó n a Csekonics Jánosné, és fiai Antal és Béla születtek. 

A másik vonal III. I s t v á n nál veszi kezdetét, és IIL Istvánnak 
két fia II. F e r e n z és VII. János által ismét két ágra szakad. An- 
nának ága — úgy látszik — szmtén Pozsony vidékén terjedt el ; míg 
VII. Jánosnak négy fia által csak két ágazata, a honti és barsi ág 
nyúlt le a jelenkorig. 

A honti ág III. Sándorral veszi kezdetét, és unokájának IV. S á n- 
dor nak (sz. 1767. f 1828.) Hont megye egykoron hosszú ideig jeles 
alispánjának, utóbb kir. tanácsos és kir. udvarnoknak fiaiban él, kik kö- 
zül Sándor bölcsészeti tudor maglódi birtokos, Lajos cs. k. kama- 
rás s kapitány, Antal volt hétszemélyes táblai ülnök, esztergám! kano- 
nok, és dulmi ezimzett püspök, G- y ö r g y cs. kir. kara. és őrnagy élnek. 

A barsi ágazat VIII. Jánostól terjed le ; és unokái közül V. And- 
rás esztergami sz.-egyházi fSesp. és kanonok, 1860. deo. óta ez. püspök, 
és helytarl tanácsos stb. és testvére Gábor él, kinek gyermekeit a 
táblázat mutatja. 

A család czímere függőlegesen kétfeléosztottpaizs, a jobboldali 
oflztály vörös udvarában zöld téren balra fordulva hátulsó lábain egy 
medve ül,elsó ballábával három fehér rózsát tart ; a jobboldali osztály 
kék udvarában zöld téren egy vörös rnhás magyar vitéz áll, könyök- 
ben elvágott jobbkezével egy zászlót szorítva magához, balkezében pe- 
di^ kivont kardot tartva. A paizs fölött sisak és azon korona van, hon- 
nan a foszladék hullámzik le, jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

lilptay család. (Keresztes-komlósi és Pósacsécsi f.) A fbl- 
jebbi Lipthay családon kivűl, még egy másik hasonnevű család virág- 
zott fSIeg Sáros vármegyében, birtokai pedig e megyén kivűl kiterjed- 
tek Zemplin, Abauj, Zólyom sót Szatmár m^^ékbe is. £^redetét bár 

Digitized by VjOOQIC 



188 LipUy. 

bizonyossággal meg nem határozhatjuk, de neve igazolja szintén Liptó 
megyebeli származását, s6t miután Liptó megyében két Lubelle vagy 
Libelle helység van, és már az 1391-ki liptói regestrum szerint is a 
két helység birtokosai külön külön igazolák jogaikat, nem lehelIen,hogy 
azon Keresztúri Miklósnak fia János, ki a Libelle földre vonatkozó bir« 
tokjogait László és Róbert Károly király levelei elémutatásával . iga* 
zolá, ezen késfibb Sárosba szakadt k.-keresztúri Liptay család fisé volt^ 
azonban elhagyván a bizonytalan tért, soroljak elé azon Liptay^kat, 
kiknek neveikkel okmányok ismertetnek meg. 

Már a XIV. század végén emlitetik Liptay Gergely, kinek 
Ál-Csebi Mártától született leánya Ilona, 1418-ban rokonának szin- 
tén az Al-Csebi családból eredt Annának Bethlen János nejének leány 
negyed és nász-ajándok és hozományképen örökösen átadja Zemplin 
megyében fekvÓ Al-Cseb , Gathal , Vendéghi és Porgor-allya helység- 
béli birtokrészeket ^. 

1479-ben és 1482-bcn Sáros megye alispáni székében találjuk 
keresztes-komlósi Liptay Benedeket ^), ^^ ^^^^^ 1478ban 
Semsei László és János tiltakoznak a k.-komlósi erdejökben emberükön 
elkövetett hatalmaskodás miatt ^), és a miatt is, hogy Medgyesen kert- 
jüket fölégetteté ^). Benedek 1513-ban már nem élt, midőn özvegye 
Agóczy Advigától született leánya, Liptay Anna Zemplin megyei ho- 
moki és lukai részbirtokait, úgy néhai anyjának atyja Agóczy György 
után leány-negyedűl jutott agh-csernöi, kis-visnyói bacskói, szécsi, ée 
agóozi birtokrészeit a Pálos szerzet kolostorának adományozta ^). Má- 
sik leánya H e d v i g volt, ki 1536-ban néhai Liptay Leonard után 
Liptó és Zólyom vármegyében öt leány negyed-képen illetó javakból! 
kielégítésérfil bevallást tesz ^). Úgy látszik, hogy nevezett Leonard 
nagyatyja volt 

Benedeknek — úgy látszik ^ testvére volt ker.-komlósi L i p • 
t a i M i k 1 ó s, ki 1508-ban Nagy-Mihályi György deáktól 200 %irwy- 



*) Történelmi-tár IV. köt. 18. 
*) Lekni Convent Actomm nro* 42. 

*) Gatalogns manusonptorum Bibliotli. Szécheny-iano Regniedaris I. 
Lehoceky Stemmat. I. 

•) Leleszy Convent Faac nro 17. 

*) Ugyanott Fas, nro 18. 

•) Ugyanott, Aotorum nro 222. 

"0 Szepesi káptalan Protoc* 1502. Ind. 2. fol. 111. 



Digitized by VjOOQIC 



IJplay. 189 

forintért Sáros megyei egész nempthi, k.-komlÓ8Í részbirtokot záloga 
képen megszerzetté lölO-ben pedig hasonló jogon ZempKn megyében 
Abonban curíát s részbirtokot vett 400 aranyforintért nemes Aboni Pé- 
tertől '). Neje Cbarnawoday Katalin ^, 1641-ben már özvegy volt; et- 
t&l fia Leonárd, ki 1517-ben Liptó megyei Kvaosán, Sáros megyei 
K- Komlós, Karáesonymezö, Vaspatak, Páskics, Gyralt, Horgonya, és 
Zólyom m^yei Zaazfalva, Németfalva, Zennioza. Kremnicska, Persan, 
Matyakov helységbeli birtokrészekre adománylevekt vitt, és azokba 
beiktatUtott ^}; 1642-ben Zólyom megyei Szent- Jakab, Tasfialva, Né- 
metfalva stb. helységbeli birtols^rcszeit Besztercze-Bánya városának 
vallja be; ^) 1543-ban Katalint, Liptay Gábor özvegyét Szatmár me- 
gyei Kazár helységbeli eladásától tiltja ^) ; továbbá Erzsébettel néhai 
Liptay Miklós özvegyével együtt, Liptay Erzsébetet, Zritthei Oábor 
hitvesét a Szatmár megyei Kazár, és Ugoosa megyei Halmi, Hunstvár- 
allya^ Tnroz, Bábon helys^ és Rast pusztabeli birtok eladásától tilt- 
ja ^. Ugyanezen évben nejével Chamavroday Erzsébettel együtt any-» 
nyiszor nevezett Szatmár megyei Kazár Helységbeli birtokuk iránt 
óvást tesz ^). Meghalván nem sokára neje Cbarnawoday Erzsébet, 
másodszor nóűl vette Raszlaviczay Benedek leányát Katalint , és , 
ezen viszonynál fogva, 1547-ben nejének testvérei Raszlaviczay Fe* 
reoez és Léonard között, és Liptay Leonard neje Raszlaviczay Kata 
közöU birtokaik iránt barátságos szerzAdés köttetett ^). Leonard 1559* 
ben már nem élt, midőn özvegye Raszlaviczay Kata, Pesthi Feren<» 
deák (litteratos) ellen tiltakozik, mivel ez néhai férjének L. Leonard- 
nak javait névszerint a kvaosáni, keresztes-komlósi, vas pataki, kanfri 
oson-mezei, francz-vágási (Sárosban), továbbá krempiczi, malaohoi (Zó^ 
lyomban) stb. helységbeli ré8zbirt«kkait maga részére fölkérte ^*> 



Leletxi Conv. nro. 42. anni 1508. 

^ Ugyanott ara 102. anni 1510. 

*) Oharaavoday Bgjednek leánya éi elóbb Artandy Tamás özvsgya, 

•) Szepesi káptalan Scrin. 7. Fása 1. Miscellaneorum diversonim Coroita- 
toam Fása 1. nro. 17. 

») Ugyanott Prot 1622. Ind. 2. fol. 36. 

•) Ugyanott — 1522. Ind. 2. fol. 44. 

^Ugyanott — 1522. Ind. 2. foL 48. 63. 

»} Ugyanott - Ind. 8. fol. 72. 

*) Ugyanott — Ind. 4. fol. 126. item. snb 7. nro. 18. 

^ Ugyanott — Ind. 4. fol. 7a - Baszlaviotay Kata késóbb e birtokré- 
neket Kendy Tamásnak adta el, 1562-b«n pedig Rakovazky J áa osa ak vallotta be 
szintén a szepesi káptalan elótt. 



Digitized by VjOOQIC 



140 Liptay; 

Leonárdnak testvére volt. Katalin, Zritthei Gábornak hitvese, kir41 
följebb volt emlités. 

Ugyan ez idfiszakból Pósacséoti el6névvel él6 Liptay csalá- 
dot is Osmerünk, ugyan is 1505 ben Orsolya asszony néhai Pósaöséosi 
Lipthay Györgynek neje, fiaival Lipthay A Ibert,- Lás'^zlöval, és 
B e n e d e k kel és leányával Annával Zothay Lászlónéval Zemplin me- 
gyei Posacsécs és Kurta- Pósacsécs helységbeli birtokrészekbe beiktat- 
tatott 0- Ugyanezen évben nevezett pósacsécsi Lipthay Albert, 
László, és Benedek Zemplin megyei Hoporgy helység felerészébe 
iktattatott be ^y 

A Szapolyaiak korában Erdélyben is éltek Liptay-ak, (elSnevük 
ismeretlen) — névszerint Dobóka megyében Liptay György és Mik- 
lós testvérek említetnek, mint a Menyhárt, Hosszutelky, Budaházi^ 
Tőtöry és Kecsethy családokkal osztályos vérségek. Nevezett György- 
nek ^) Szalabázy Magdolnától ^) három leánya maradt: 1. Zsófia 
Kozárváry György neje, 2. Anna előbb Hosszutelky Ferencznek, utóbb 
Budaházy Jánosnak felesége, és 3. Magdolna Sólyomkövi Meny- 
hárt Gáspárnak felesége. Bizonyitja ezeket Szapolyai Zsigmond János- 
nak beiktató levele, mely szerint 1568. aug. 17-én kornyáti Békés Gkb- 
pár Fogarasvár birtokába béiktattatik. Maga az adomány-levél Szala- 
házy László fiának Vamásnak a veszprémi püspöknek I. Ferdinánd ál- 
tal adatott, és innen szállott Békés Gáspárra. Az igtatást Miksa király 
is megerősité *). 

Ismét egy, szintén Liptó megyéből származott Liptay családot 
ismerünk fel azon L. Jánosban, ki magát kis-palugyai Liptai-nak 
irá ; ily előnévvel nevezett János és neje Veronioa 1474-b6n Reeghi 
Chama. Gergely és testvére IstvfUi és Dorottya, nevezett Gergelynek 
felesége ellen, nem különben Palásthi András ellen , megbecstelenités 
és Nyitra megyei Mezőkezi és nemesi helységben történt többféle ha- 
talmaskodás miatt tanuvallatást kér ^). flllenban Chama Gergely a vé- 
gett emelt panaszt Liptay János ellen, hogy javait elfoglalá ''). E J á- 

') Leleszi Convent nro. 54. anni 1505 ; és Faso. Staiut. 2. sub lit L. 
nro. 54. 

*) Ugyanott nro. 55. anni 1505. 

') Egy Liptay Györgynek Zólyomi leány volt 155S-ban felesége. L. Bar- 
tholomaeides B. Gömör. p. 193. 

*) Mtnt alább látandjuk Szalabázy yeszprémi püspöknek bizonyosan ro- 
kona, ~ talán épen nÓvére. 

^} Hodor Károly, Ooboka várm. 165. 

*) Sz-beaedeki Convent. Faso. 82. nro. 7. 

Ó Ugyanott Faso. 19. nro. 4. 



Digitized by VjOOQIC 



Uptay. 141 

Do 8 1496-baD már nem élt, mintbogj ezen évben Báabi László tanu- 
vallatáat eszközöltet többi között palugyai Liptaj Jánosnak fia, Jánoe 
ellen is, Báabi belységbeli birtokrészének elfoglalása miatt >> 1513-ban 
kis-pidugyai J á n o s és leánya Krisztina Nyitra megyében Nemecz- 
kei és Vezekényi birtokrészét elzálogosítja Szokorudy Istvánnak '). 

lilptay csol&d. Czímerleveles nemes család. A ozímeres leve- 
let Pozsgay István és téstvérétAl származott fia Liptai János kapták 
L Leopdd királytól 1656*ben, mely nemeslevél 1655-ki jul. 26 án 
Nógrád megyében hirdettetett ki *). 

lilptoy CMll4d. l€60*ban szintén megnemesítetett egy Liptay 
Qsalád az Ondrejkovics családdal együtt egy czíraeres nemes levélben *) 

Llptoy család. Liptay Márton 1684-ben nyert I. Leopold 
királytól ozímeres nemes levelet ^}. 

lilptay család. Liptay Lfirinoz és Mihály 1722. dec. 
5-én III. Károly királytól kapták ozímeres nemes levelüket ^). Czíme- 
rük függőlegesen kétfelé hasított paizs, a jobboldali udvar kék, a bal 
vörös, a paizs alján zöld téren egy tigrissel kétfarkú oroszlán viaskodik ; 
a tigris már sebeitói vérzik, és a reá lábaival lépó oroszlán felé for- 
dítva fejét, azt állánál fogva harapja. A paizs fölötti sisak koronájából 
szintén kettósíarkú oroszlán emelkedik ki, elsó jobb lábával olajfo 
gallyat, bal lábával pedig arany koszorút tartva Foszladék jobbról 
ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Uptay család. Liptay M á r t o n M. Terézia király-asszony 
által nemesíttetett meg 1760-ban 7). 

Czímere fUggólegesen kétfelé arany és ezüst udvarra oszlik, a 
paizs közepén vörös mezü könyöklő kar egy kék karót tart, mely körűi 
azólft venyige tekeródzik, és arról két fürt piros szóló és két zöld levél 
esüng le. A paizs fblötti sisak koronájából szintén két szóló venyige 
nyúlik fel, kört alakítva, és arról zöld levelek között két piros szőlőfürt a 
kOrbe osüng alá. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörüs. 

Az eddig elé adott Liptay családok közül melyikhez tartoznak 
a következők ? — nem tudhatjuk ; — ugy mint : 



*) ugyanott Faso. 54. nro. 40. 

^ UgTanott Faso. őő. nro. 4. 

*) Proi. C. Neogrid. anni 1665. 

*) Szepesi kápUlan. Protoc. 1816. fol. 157. 

*) Szepesi káptalan. Protoa 1675. fol. 504. 

*) CoUeol Herald nro. 372. 

^ Ugyanott 



Digitized by VjOOQIC 



tU LipsteiB - lipssky. 

Liptaj család közbirtokos e század elején Zemplin megyében Ba- 
rancs, Míglész, Cseles, Szacsúr és Sókút helységben 0- 

Liptay Antal kamarai ügyvédi gyakornok volt Krassó megyé- 
ben, hol Fejér megyétől 1783. sept. 2-án nyert nemesi bizonyítványát 
1786, nov. 24-én hirdetteté ki. Jelenleg Krassó megyében ismeretlen *). 

Trencsin vármegye nemesi összeírásában szintén találunk Liptay 
családbelieket. Nevezetesen 1666. és 1688-ban a trenosínivwrban, utóbb 
Trencsín 8z.-kir. -városa lett a család székhelye, hol 1748-ban Pál, 
1768-ban Pálnak örökösei Sámuel, János, Pál és István, és 
más részről Mihály Írattak a nemesi lajstromba. 1803-ban ugyanott 
Pálnak fia A n d r á s, végre 1837.ben ifjabb Pálnak örökösei Alajos, 
FridrikésPál jegyeztettek a kiváltságos rend lajstromába '). 

lifpsteln család. Zemplin vármegye ozímeres nemes csali- 
dai között említetik ^). 

I^ipszky család. (Szedlicsnai.) Eredetét állítólag Lengyelor- 
szágból vévé, és eleik mint a protestáns vallás hívei üldöztetéseik mi- 
att léptek Magyarországba. Lipszky Dániel volt az első, ki magyar 
nemességet nyert, és nemes levelét 1649-ben Trencsín vármegyében 
kihírdetteté. Nem sokára fekvó birtokra is szert tevén, már 1688-ban 
a család Szedlicsán mint birtokos íratott a nemesi lajstromba. Utóbb a 
család Nozdrokóczon és Szoblahón (Trencsín megyében) és Praznóczon 
(Nyitra megyében) adomány levél mellett szerze birtokot. 

Az I748-ki nemesi összeírásban Imrét találjuk, ki 1768-ban 
már Szedlicsnán említetik. Ugyan ekkor Trencsín városában János örö- 
kösével Pállal, és ennek János, Péter és J ó z s e f fiával talál- 
kozunk. 

1803-han szedlicsnai birtokán székelt I m r e és ennek fiai János, 
Ferencz és László. Végre 1837-ben már Imre Örököseinek egyike 
t. i. János volt azon érdemes nevű cs. kir. ezredes, ki Magyaror- 
szág földrajzát egy még eddig nem pótolt hely-névtárral, és föld abro- 
szokkal kiadá. Meghalt ez Szedlicsnán, és egykori kertjében álló sír 
emléke hirdeti munkás életének és családjának kímultát ^). 

A család czímere a paízs udvarában egy vastag, derékon eltört 
élófa, melynek mindkét oldalán egy-egy fris hajtású ágaceka zöldellik. 

i)Szirmay C. Zemplin noi. top. 236. 271. 280. 384. 836. 

*) Krassó vánn. jegyzőkönyv. 

*) Szontagh Dániel közi. 

*) Szirmay C. Zemplin. not. top. 114. 

\ Szontagh Dán. közi. 



Digitized by VjOOQIC 



KlisMéuyi -LiMlny. ÍM 

A fa fólött jobbról arany nap, balról ezüst félhóid ragyognak. A paízs- 
fölötti sisak koronájából kétfarkú oroszlán emelkedik ki, els& jobb lá- 
bával zöld ágacskát tartva. Foszladék jobbról arany kék, balról ezüst- 
vörös. 

lilssoirényi család. Liptó vármegyei nemes család. Lisso- 
vényi vagy Lischoviny András, György és Sámuel 1712-ben 
III. Károly király által nemesítettek meg 0* 

Czimere a paizs kék udvarának alján hullámzó tenger, a jobb ol- 
dalról egy sziklán szétzúzott hajó, melynek egyik orrán egy madár 
fészkel, a hajónak árbocza letörve, a hullámok között látható, és arra 
egy nagyfejű hal tekeródzik, a hajó fölött jobbról arany nap, és fél 
hóid ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából egy árbocz kifeszített vi- 
torlával emelkedik ki. Foszládck jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Liptó megyében Lubellén székelt J á n o s, ki 1848. elótt nevezett 
megye szolgabirája volt 

Egy másik tagja a családnak Lissovényi László Pesten ügy- 
véd volt 1830-bnn 

lilssovszky család. Trencsín várm^yében az 1688-ki oe^ 
mesi lajstromban fordul elé neve '). 

lilszkay család. Heves vármegyei nemes család. A ozímeres 
nemes levelet Liszkay Miklós kapta 1 659. aug. 28-án, és azt Nógrád 
megyében 1660-ki jan. 6-én Losonczon tartott közgyűlésben hirdetteté 
ki, 1728-ban Liszkay István Nógrád megyében igazolá nemességét; 
úgy szintén 1734-ben is, a föntebbi armalis fölmutatása mellett — Az 
175ő-ki Nógrád megyei nemesség lajstromában a czímerleveles nemes 
családok sorában Liszkay id. és ifj, I s t v á n t ') találjuk. 

Utóbb a család átszármazott Heves vármegyébe, hol Liszkay 
Miklós 1773. megyei fójegyzö. Ennek egyik leány utóda Nagy Pe- 
renczné, férfi utóda pedig nyugalm kapitány, birt Csányon ; nejétói 
Csemovits leánytól gyermekei : P á 1 fiatalkorban halt meg, Mária 
Paulinyinó volt, szintén meghalt ; s benne a család név sírba szállt 

A régibb századokban is találunk Liszkay család névre, így 
Liszkay Ádám egri megyei pap, és közjegyző 1488-ban élt *); — és 
Zemplín vármegyében már 1403-ban elófordúlnak Liszkay Benedeknek 
fiaiMiklós,PéterésBenedek ^). 

>) Collect herald, nro. 391. 

*) Szontagh Dániel közi. 

n Protoool. C. Neograd anni 1697. p. 1784. 

M Teleky, Hunyadiak kora XII. 393. 

*} Scinnay d Zemplín. noi top. 8f 9. 

Digitized by VjOOQIC 



lU Litmyay - LIsitl. 

B század elején Zemplin megyében szintén birtokosul íratik a 
csalid Magyar-Isípen, és M álezán ^). « 

I^lsznyal csal&d. Ld$d igaz nevén Dawul c$. 

I^lsznyal Koiráes család. Székely család Lisznyóról; be- 
lAle származott Lisznyay K. Pál, ki a külföldi akadémiákról 1667-ben 
haza*jövén, tanárkodott, és több könyvet, és ezek között egy krónikát 
is irt és adott ki magyar nyelven .^). 

íbiszt család. Liszt András 17i9.ben IIL Károly királytól 
ozímeres nemes levelet kapott ^). 

Czímere a paizs kék udvarában repűifi fehér galamb , lábai és 
csóré pirosak, csőrében zóld galyat tartva. A paizs (blötti sisak koroná- 
jából két kiterjesztett fekete sas-szárny között egy vadember (faunus) 
emelkedik-ki, derekán és fején zöld borostyán koszorúval övedzve, jobb 
kezével három nyilat tart, balját csípóire helyezi. Foszladék jobbról 
ezüst-vörös, balról arany-kék. 

I^lsztl család. (Köpcsényi báró f.) Iratik a család neve 
fóleg latin történelmi könyveinkben List i Listius és Listhius 
alakban. Legelsó ismert törzse Liszti Kristóf, Erdélyben Szeben 
város tanácsnoka ; és Oláh Miklós magyarországi prímás rokona, kinek 
segélye által emelkedett a család. Kristóftól kezdve a család követke- 
zőleg *) sarjadzott le : 

Kristóf szebeni szenátor. 



András Sebestyén L János f 1578. 

1 1561. m. kir. kanczell. ni. kanczelláríán 
jegyző 1 1560. titoknok. 

(Oláh Lucretia) 



utóbb püspök, s báró. 



István 1609. 1625. II. János sz. 1556. Ágnes. 



(Csórón ^ Anna.) (b. Nauhaus (1. Szunyogh János 

'Erzse IMstván János FerelIS , hSBtí 2. Őrlik Szaniszld.) 

(Dóezy nótát kap (Szé- számos- Anna Rozina III. János Kristóf. 

Lórincz.) (Hndvai ohy újvári kapii (1. Thurzó Szanisz. (Puoheim 

Bánffy Kata.) (Gyulaffy 2. Pogrányi Istv.) Apollónia.) 

Zsófia.) Zsuzsa.) i 

í— "^^ I I I— -^ I 

Tamás. IV. János Anna Erzse M. Bora Zsigmond. Ferenoz. 
t 1 1676. körül. v. Jan- (Palu- 1670. t t 
(Herényi Bora.) | ka. f gy*y (Maj- 
I ■ A ^ Gábor.) thény 
László György András.) 
lefejezt. elóbb Láitlófjy^ 
1659. fogadott fiú. 1 1679. 



') Ugyanott, 247. 871. és 114. 
») Magyar írók, életrajz gyűjt I. 299. 
•) Coiíect. herald, nro. 394. 

*) Wagner Collect. genneraL hi^. deo. IIL p. 56. — Gr. Kemény József az 
Uj Magyar Múzeum 1854-ki év foly. 4. füzetében. 

Digitized by VjOOQIC 



Illteti.: Hí: 

Kristófnak három fia vxAt^ ezek közűl András meghalt mag* 
D^üTlöCl. oct. 9-én eltemettetett Nagj-Szebenben a fA templombaú. 

Sebestyén a magyar khr. udv. kanozelláriánál jegyzA. Oláh 
liiklós prímás 1550'ben megszerzé neki a gyfirí keresztvívAséget; 
1551-ben pedig részére Mülej helységben nemesi kariát kért fbl a ki- 
rálytól. Sebestyén meghalt 1560. jul. 24-én. 

I. János udv. kanozelláriai titkár. 1554-ben testvéreivel egjrüti 
nemességet nyárt 15S5. jul. 14-én vette nAűl Oiáh Miklós prímás test- 
vermek Máténak Tamás fiától való unokáját Oláh Luoretiát ^). -* 
1560-ban adományt nyert Viczmándy Mátyással és Zay Ferenczosel 
Heves vármegyében Hegyesbor, Püspöki s több helységre; Nógrád 
m^yében Oyörgye, Bikithó és Polth ^) helységre, Csongrád megyé- 
ben Csongrád, Vásárhely, Szentes, Der^ egyháza, mind a két Bekény, 
Mama, Szelevény és Martonyos helységekre, Csanádban Rarros és 
Koppánts birtokra, melyek martcmosi Veszny János és András magva- 
STJŰiadtán jutottak a kincstárra. 1563«ban jelen volt Miksa kir. koroná- 
zásán, és azt leírta '). Meghalván neje, 156ő-ban pappá lön, és csak 
hamar veszprémi püspökségre és alkanozellárságra lépett, 1573-ban 
pedig fókanozellár és még azon évben gyOrí püspök. -« 1586-ban kapta 
a kOpcsényi uradalmat firól fira szóló' adományban, és elónév haszná- 
lati joggal. író és költfi is volt, és magyar költó is. Meghalt Prágába 
utazása közben 1578-ban. Három gyermeke maradt: Ágnes, II. Já- 
nos és I. István. 

Ágnes elóször jeszsniozei Szunyogh Jánosnak, máso<lszor idósb 
Őrlik Jánosnak hitvese. 

n. János szttl. 1556. jun. 18-án. 1587-ben a nyolozados tör- 
vényszék birája lett Neje Rueting Stadtkircheni és Senftenbergi báró 
Nanhaus Anna, Zinzendorf Jánois Kristóf özvegye. Ettól két gyermeke 
ToIt: Anna Rozina 1-ör bethlenfeilvi Thurzó Szaniszló nádoimak, 
2-or nemeskürthi Pogrányi Istvánnak hites társa ; — es Lisztíii III. 
János kinek nejétói Pucheim Apollóniától három leánya és két fia 
flzfiletett, kik közűi azcMiban a fiúk korán és magnóikul elhaltak. 

István (I. Jánosnak fia) 1609., 1618., 1622. és 1625-ben a 
nyolozados törvényszék bírájává választatott; és ^nagyságos^' czim* 
mel tiüzteltetett. Neje deveoseri Csoron Anna volt. EttÓl gyermekei 



*) Wagner id*L 

') ^y^rgye (t. i. Tapio Györgye) Pest megyében van, Bikitlió-t sem ia- 
i Hógrid megye, Polt&oi sem, • 
•) Kiadta Bel János: 

10 

Digitized byVjOOQlC 



ÍM LIsitff/ 

Erzsébet, ki 1608-ban Ifin nejévé nagyluohei Déozy Lfirineznek ; 
n. István, kinek neje alsó-Iindvai Bánffy Zsófia volt, és ki mint ha- 
mis pénzvezA, hűtlenség bűnébe esvén, ez általa birt köpcsény fele ré- 
szét elveszte ; gyermekei korán elkaltak ; — ül. J á n o s, és Ferencz 
kikrfil sorban emlékezzünk. 

ni. János neje volt ríma-szécsi Széohy Katalin, kinek jogán a 
Lisztiek Zólyom megyei Lipcse várát kapák ; e vár birtokába Szécsy 
Katalin nevezett fiával együtt 1649-ben jutott s iktattatott be, de el* 
lent mondtak a Dóozy családbeliek és Lippay Gáspár ^}. III. Jánosnak 
emiitett két fia közül Tamás korán elhalt, V. János pedig noha 
megnfisűit, feleségül vévén karancs-berényi Berényi Borbálát, de mag- 
talan lévén, 1670-ben engedélyt nyert a királytól, hogy Köposénynek 
fele részérűl, melyet bírt, szabadon rendelkezhessék, melynek következ- 
tében azt Eszterházy Páhit ruházta át Élt még 1676-b8n. 

Ferencz Erdélybe szakadt, ott Bethlen Oábor pártoltja lévén , 
szamoe-ujvárí kapitánynak tétetett ^. Neje ráthoti Gyulaffy Zsuzsanna 
túl élvén férjét éa szerencsétlen. fiát Lászlót is, kir. engedély foly- 
tán a Liszti család kihalásának gátlására fiául fogadta Lászlófy 
Györgyöt, és végrendeletében ennek hagyta Pozsonyban fekvB házát; 
erdélyi birtokait pedig Vesselényi Pálra írta át oly föltétellel , hogy 
ez tartoezék 3000 ftot a szilágyi, csik-somlyói, fejérvári és.vxmostori 
egyházak hdyre állítására fordítani. Fia 

László, ki ellen és társa Balassa Ferencz ellen súlyos vádak 
emeltettek, elfogatoU és Bécsben 1659-ben lefejeztetett 1659-ben az 
országgyűlési 112. törv. czik szerint a kir. fiscus kívánatára azon vádak 
megvizsgálására Wesselény Ferencz a nádor küldetett ki, hogy a vá- 
dak bevalóaulása esetében öt megidéztesse, és a kin tábla az ügyet el- 
itélje. De mert ném így történt, 1662-ben az Özvegy Gyulafiy Zsu- 
zsanna kérelme folytán az országgyűlést panaszt emelt a király elStt, 
hogy Liszti László Bécsben fogatott el, ott ítéltetett el, és bűntette^ 
tett meg a magyar törvények térelmére, sót anyja jogainak sérelmére 
a kir. fiscus által birtokai is elkoboztattak, s mivel törvényesen az ide- 
gen bírák reá a hűtlenségben marasztaló ítéletei ki nem is mondhaták, 
könyörögtek az ország rendéi, hogy Köpcsény és a többi elkobzott 
javak a másik ágon álló Liszti V. Jánosnak vissza adassanak ; Gyu- 
laffy Zsuzsannának pedig azok iránti igényei a nádor által megvizs- 
gáltassanak. 

') Sz.-benedeki Oonv. annl 1649. Faso. 29. nro. ZU é9 Paso. 33# nro. 14. 
^ Kemény János önéletírása. Kiadta Szalay L. 162-^108. lapu. 



Digitized by 



Google 



Lltassy/ 



149 



Ferenozndc fogadott fia Iiaszló% G-yÖrgy, ki Lbzti Ferencz- 
nek nemes Lászlófi Annától született természetes fia volt, az adoptío 
és László lefejeztetése után L i s z t i László nevet vett fid; és mint 
egy a mohácsi veszedelemről írt ,^ a g y a r M a r s^' ozimű h6a költe- 
mény szerzAje a magyar irodalom történetben maradandó nevet vívott 
ki '). Utóbb ellene szintén borzasztó vádak emeltetvén, (hatalmasko- 
dás, rablás, álpénzverés, erőszaktétel, gyilkosság) úgy látszik r- 1679* 
ben börtönben halt meg *). 

A báróságot Liszty István nyerte, Lehoozky ^) szerint pedig 
László 1655-ben, V. János pedig 1664-ben gnUTságra emeltettek. 
A osalád czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4-ik osztály ud- 
varában egyszarvú, a 2. és d-ik osztály udvarában pedig vízirányos sze- 
lemen látszik. A paizs (blötti sisak koronájából két kiterjesztett sas- 
szárny köeött szintén. egyszarvú emelkedik ki *). 

lAUmmj cmáíkú. (Dereszlényi.) Hont és Bars vármegye 'As 
r^ osaláda. Nevét Hont megyében 
fekvó Lit a s pusztáról, elAnevét 
pedig a Bars megyében fekvő De- 
reszlény helységtől vévé. 

Már a XIV. század közepén 
Litas birtokában találjuk a család 
őseit, névszerínt Litasi Miklós^ 
nak fiát Istvánt, Zádurnak fiát 
Szintén 1 s t v án t, midőn 1342-ben 
az esztergami keresztesek Convent- 
jének levele szerint Litasés Ná- 
dasd között határjárás tartatott ^). 

1464-ben Litassy János kirá- 
lyi ember (homo regius) a Dalmadiak beiktatásánál 




<) Kinyomatott először Bécsben 1653-ban. - Újabban 1852-ban a Nemzeti 
Ednyvttrban adatott ki. 

*) Itt — úgy látszik — tévedés van a két testvér között, t. i. a törvényes 
szfiletésfi Liszti László között, kit £5ljebb leöMben Bécsben lefejezettnek ir- 
tunk, és esen Laszlóffy György, vagy adoptio szerint Liszti László között 
y . össze : Gr. Kemény József Üj M. Múzenm 1854. 1. köt 489. s köv. Up. és Toldy 
Ferenos M. Irodahni Kézikönyv. L 245. lap. 

•) Lehotzky Stemmai 1. 169. 

^ Wagner G. Golleci geneaL hisi decUI. a táblán. 

*) Fejér, Cod. Dipl. tom. IX. vol. I. p. 79. 

10* 



Digitized by VjOOQIC 



148 LUaMjr. 

1623-baá dereszléiiyí Litassy Albertnak fi^ János és Ist- 
ván, László és Péter atyafiakkal (fratres) és Ilona és Anna n6^ 
véreikkel Bars megyében Szénásfalván négy és fél, Vihnyén ped^ két 
ülést 550. ftban ((rOkösen bevaÜnak nagy-luosei Dóezy Fereneenek, ne- 
jének és gyermekeinek 0- 

1537-ben Litassy Tamásnak leánya Erzsébet, Dalmady Kelemen- 
nek bitvese a íbljebbi bevallási oklevélnek keresteti pftranes mellett 
biteles másolatát kéri a sz.-benedeki Conventtól *). lÖ50-ben pedig, ne- 
vezett Litassy Erisébet, már mint Dalmady Kelemen tevegye ar- 
ról|tétetett tanúvallatást, váljon Lüassy István, László és Jár 
n Q s a szénásfiüvi és vibnyei részt örökösen eladták-e Dóczy Ikliklósnak, 
és m^vették a kisrsarlói birtokrészt Érsek Lászlótól '). 

1668«ban Endrédy Imre Bars megyei Kis-B^idréden egy ülést 
örökösen bevall dereszlényi Litas^ Istvánnak és nejének Dubraviesky 
Katalinnak *> 

1668-ban Dubraviczky Kata, Litassy István bitvese^ nyugtatja 
57 y, forintról a Sági prétostot, melyet annak a tizedek kibériése fe- 
jében fizetett ^). 

1698-ban Litassy Pál tanuvallatást tétetett a DubraVíczkyak le- 
ágazása iránt, és arról bogy a Dubraviczky ósaládon kivűl senki sem 
birta egészen Bgybázas-Nyényét, és bogy e családnak birtokrésze volt 
Kftkesziben, Sirakon, Györkiben , Nyéken , Ipoly-Kesztn, Leklinczen 
(Hont megyében) Bakófalván (Nógrád várm.) Gryör^én, Szelén, Fél- 
egybázán *) (Pest várm.) 1601-ben Dubraviczky Márk, fia Jánosnak, 
unokája Márknak kifizetvén testvére Dubraviczky *Ferencz Özvegyének 
Simonyi Magdolnának már Bogdányi Gáspár bitvesének a jegybért 70 
ftban, bevallá testvére Dubraviczky Mihály leányától Dubraviczky Ka- 
talintól Litasy Istvánnak nejétói született Litassy Pálnak, Györgynek 
és Istvánnak '') 

1601-ben Gryürky János, és Gyürky Mihály leányának [Katalin- 
nak Szabó Istvántól nemzett leánya Auná, Mazúr Tamás hitvese 



>) Sz/4>eaedeki Conveiii 1623. Proi B. pair. 37. 

^ Ugyanott Fsse. 64. nro. 4. 

*) Ugyanott FaMS. 18L aro. 94. 

*) Ugyanott Protoo. D. pag. 91. 

*) Ugyanott Faae. 36. nro. 18. 

«) Ugyanott Proi H. p^ IT& 

') UgyanoU Prot J. p. Id9« 



Digitized by VjOOQIC 



LKassy. Itt 

Sirakon fekvA birtokát 100 frtban bevallá Litassy Istvánnak, Pálnak 
és Györgynek 0. 

1601-ben Almássy máskép Pomothy Mihály, Gyürky Miklósnak 
és leányának Zsófiának nevében tiltakozik Gyürky János ellen, ki Si- 
rakon, Simon Palojtán, és Gyürkiben fekvő részbirtokát eladta és be- 
vallotta Litassy Istvánnak, Pálnak, és Györgynek '> 

1622-ben Pilinyi Benedek Pest megyei szelei, györgyei, és fél- 
egyházi javait, melyeket Dubraviczky Istvántól zálogképen birt, 600 
ftban szerződésileg átadja Litassy Istvánnak'). 

1646-ban Litassy István megidézteti Asgúthy Györgyöt Dub- 
raviczky Mihály után anyai jogon 6t illető oklevelek miatt *X 

A család leszármazási fája ^) dereszlényi Litassy Alberttól kezdve 
következőleg folyik : 



Albert 

IfiOQ . 

I — ^ I 

Tamás. János István László Péter Hona Anna. 



É«el636. 1^- If^^ 1Ö23. lötó. 162a 1623. 

Kelemen.) , — ■ ■ fS^^ , 

István 1558. 
(Dttbrovteky Kata IgeSQ 

György István Bora Zsófia Pál Ztuzsa Erxsébet 

1601. 1601.1622. (Mo- (Egresdy Barsvárm. (Lipthay (Ujíalnssy 

(Apponyi (1. Bogdán csáry László.) sz.-biró 1584 öyörgy.} István.) 

Zsnzsa.) nyi Erzse. Bálás.) <Borsy^Anna.) 

^*'^*® Tn«)u\ Eva Anna 

(Boytthv '*''Y (Filter György.) (Sidó Ferenc*.) 

Gjürgsr Mihilv István Miria 

(MMvbM Kata.) ' J ' J ' 1649. iUanómkr 

(Rex^í.) (ApFK«yi) Z.vno-1.) 



r 



Fcífi. « Jí§v. Ifpim. 



>) Sz.-beaeMtí<3oaveiit, Prot J. p. 125. 

•) Ugyanott Prot. J. p. 126. 

*) Ugyanott Fasc. 8. nro. 24. 

^) Ugyanott Fasc ISO. nro 12. 

*) Wagner Mss. LXX. p. 177. és Teszéry-DeméndyMe pei ; stb. 



Digitized by VjOOQIC 



tce 



Léiiyay - LltoraU, 



Gjbrgy^ ki m eldbbéni lofim, 
iirös Kata.) 



(EöJTÖg Kata.) 



Imre Györgr Erzse Mária 

(Gáfor (Marioníalyai 
Erzie.) 



Sándor. 



Bora Pál 

(GálJános.) (Pzxy (Litho- (2-ik Gedaly 
Mihály.) meriozky.) Máija.) 

. Mihály 

(Halapal 



László 

1729. 

(Horváth 

Zsuzsa.) 



József. 
(Bajasy 



1 



László Lázár ^ Rebeka. 

V eres Zsnzs a. (Nagy^Máría.) 

Gábor Rudolf 

1801. Bars ▼. esküdt 
1839. 



Zsn^.) 

Károly. Bálint Teréz. 
(PetroyioB 
Hona.) 



András Gáspár. 



Tádé 

1794. Bars ▼. 

fósz.-biró 

(Ordódy 

Má ria.) 



Julianna 
(Gombos) 



Kata Klára Zsuzsa 

(Kttrthy (Gosztonyi (Balogh. 
Imrol7eO.) Mihály.) 



Bora* 



Péter. Gáspár IftváiL 

t lak. Nagy-Sarló, t 

A család ozimere — mint följebb a metazvény ábrázolja — a 
paizs kék udvarában álló magyar vitéz, zászlót tartva. A paizs fölötti 
sisak koronáján férfi kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék 
jobbról aranykék, balról ezüst-vörös. 

lilteratl család. JL. KenUrky a. 

lilteratl család. A régíebb századokban a 1 i t e r a t u s (és 
innen literati) név gyakran tapadt az Írástudásban, fSleg latin nyehr- 
ben jártas egyének neveikhez ismertetfi melléknevi&l , és ezt a ma- 
gyar átalában „deák^^ nevezettel adá vissza, innen János-deák, 
András-deák stb. nevezetek; — és így a Literati név legalább 
önálló vezetéknévül nem igen szolgált, még nagyobb tévedés volna pe- 
dig minden Literati nevűeket egy osalád tagjaiul tartanunk* Mind a 
meUett az még is megtörténhetett, hogy e név néhány nemzedéken foly- 
tonosan állandó mellékneve maradt vaJamely Literatusnak nevezett ös- 
tói származott családnak. 

Úgy látszik — Erdély későbbi idókig tartá fen a szokást a L í- 
ter a ti név osztogatásában, és ott a XVL és XVII. században még 
sok ily nevűeket találunk. Hodor Károly Doboka vármegye ismerteté- 
sben a nevezett megyében öt ily nevtt birtokost említ, nagyobbára a 
XVL századból, ugy mint Nagyfalvi Literati Pétert, ki 



Digitized by VjOOQIC 



Lttsck - Utteráiy. lU 

1540_1566. Doboka vinnegyének jegyzője volt, 1606— 1639-ig szin- 
tén Nftgyfalyi Cv<^-Sajóí) L i t e r a t i a jegyző, — 1560 — 1585 L i t- 
terátiGyörgy, 1588^ie06*ig Literati Sámuel íratik jegyzAül, 
lő45-benélEidei Literati Demjén. 1627-beh L. BaUs. Úgy 
látszik, itt ftleg a jegyzfik érdemlék ki a Uteratus nevet 0- 

A székely ibldön szintén több ily nevúdure találunk ; L i te r a t i 
Péter (de Szent-Mihályfalva) 1566-ban fori inspeotornak rendeltetik 
az orazággyűjlés által. 

Literati Gáspár (de Nagy-BöUn) 1610-ben Miklósvárszék 
követe. 

Literati Pál (de Kínos) 1668—1669. körűi Udvarhelyszéki al- 
királybíró. 

Literati János (de Chokfalva) 1571-ben Marosszékben assessor. 

Literati Johan Zoltán (de Gidófalva) 1586-ban az Egyed 
mezei perben homo regius ^). 

És ha a hivatalos tiszti névtárt tekintjük, Erdélyben ma is van- 
nak osidádok, melyek a Literati nevet annyira családnevűi fogadák, 
hogy a mellette használt nevet inkább csak elő- vagy melléknevűi te- 
kinthetni. Ily családok a következÓk : 

Litterat i-B anyai cs. (felsó-bányai), melyből Mózs e s Dézs 
városi tanácsos 1843. körűi. Márton birtokos. 

Litteratics. (hévizi) melyből János 1815-ben főkormány- 
széki imok. István aljegyző Abrudbánya városnál 1840-ben. 

Litterati máskép Markus^Deák cd. (Sepsi SzenMványi) 
háromszéki család; ebből József ott jegyző a széknél 1815-ben. 

Előnévnélkül, tehát pusztán Literati néven találjuk Istvánt, 
ki 1815-ben Háromszék levéltárnoka volt. 

liltoek család. (Macsovai.) Veszprém és Krassó megyei 

nemes család. Ez utóbbi megyébe származott Litsek Antal, ki Vesz* 

prém vármegyétől 1828-ki oct. 6-áh kiadott nemesi bizonyítványát 

Earassó vármegyében 1829-ben aug. 5-én hirdetteté ki. Pia Zsigmond 

Erassó megyei szolgabíró volt, és bírja Maosova helységet Piai 

vannak. 

Macsovai Litsek Jozefa, Pap János neje meghalt Közép-Iszká- 

szon 1857. april. 18-án kora 43. korában. 

littteráty csalid. (Máskép P r u s z k a y .) Trenosín várme- 
gyei czímeres nemes család. A czímeres nemes levelet Benedek 

<) Hodor K. Doboka virm' 166. lap. 
Ó Killay Székely Nemzei 265. lap. 



Digitized by VjOOQIC 



szerezte és azt 16ő9-beQ Trenosín vimegjeben kihírdetteté. E ( 
Iád úgy látszik — már kihalt, mert azon kivűl hogyTrenoatn várme* 
gyében férfi ivadéka már nem él, az eredeti ozímeres lerél is 1842*ben 
Nagy-Enyed levéltárába mint gazdátlan tétetett be 0. 

lilvinal cmálikd. (Livinai f .) Nyitra vármegye kihalt nemes 
családa, mely -hajdan azon megyében a hason nevű helységet bírta. 

1418-ban élnek Livinai Lászlónak [fiai Bereczk és János, kik 
Livinai Klárát, Vdichei Claudius özvegyét a jegybér és nász-ajándokra, 
Livinai Dorottyát pedig a leány-negyedre nézve ki elégítek. Nevezett 
két nő, Livinai Móricz fiának Tamásnak volt leánya. 

1514"ben Praznóczi Benedek, Assakürthi Jánosnak fia G á s p á ri 
Bossány Jánosnak fia Lázár Livinán, CSzizichen, és Komámon beiktat- 
tatnak, azonban az iktatásnak ellene mond Somogy Márton neje 
Priska, elóbb Livinai Pál özvegye, Ádám fia nevében; Czi- 
zichre nézve pedig Tókésujfalussy Miklós saját és TÓkésujfalossy Já- 
nos és Mátyás neveikben tiltakozott. És úgy látszik nevezett Livinai 
Pál vég sarja volt e családnak. 1527-ben Piskey Mihály Trencséni 
vámagy Livinán, Czizichen és Komámon fekvő birtokrészeit 400 ftban 
elzálogítja Mutnyánszky Györgynek *). 

liOlKMity&ii család. Arad vármegyében Lobostyán Gáspár 
ésfiailstvánés Gáspár 1 820-ban hirdettetek ki nemesctégüket *). 
E család valószínűleg egy a Bartholomaeides nyomán már előbb emlí- 
tett Labostyán családdaL 

liOCher család. Lo eh er Károly és Ádám az 1715-ki 
országgyűlésen nyertek magyar honfiúsitást *). 

li<k^ család. Békés vármegyében 1826-ban hirdetteté ki ne- 
mességét. 

lióczy család. Lóozy Mihály ITlS-bsn IIL Károly király- 
tói kapta ozímeres nemes levelét *). 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren arany koronán, és azon 
álló fehér galamb, osArében olajfa galyat tartva. A paizs fiflötti sisak 
koronájából fekete egyszarvú emelkedik ki Foszladék jobbról ezilst- 
vörűs, balról arany-kék. 



1) Szontagh Dániel közl. 

*} Oklevél kivonatok Batthyányi Férd. úr szíves közléséból 

•) Arad vármegyei jegyzőkönyv 1820. évi 1445. ozám. 

*) 171Ö : 18Ö. törv. oz. 

GoUect. herald, nro. 521. 



Digitized by VjOOQIC 



Lo4áBy-Léi«y. MS 

Arftd Tármegyében Lóczy A n t al, és A 1 a j o s 1824-beD, Lóczy 
János pedig 18dl-ben hirdetteté ki nemességét ^). Ezek közűi Antal 
1839*ben Arad yármegye számvevAje volt. 

liOd&ny család. A revisnyei Lodány vagy Lodán az 
Árva m^yei t6s családok egyike *) D i e n e s, Lodánnak a fia 1355-ben 
L Lajos királytól Hotocsin és Javatrak pataka között hat ekényi földet 
szerze kir. adományban; később 1391-ben Hotocsinnak, a mai Nemes- 
Dedinának is egy másik részét is megszerzi Miklóssal, Domokos fiával 
Wodur unokájával közösen. Wodur és Lodány ivadéka f^ revisnyei és 
dedinai birtokrészeken megosztozván, a Woduriak a nemes-dédinai, a 
a Lodányiak pedig a revisnyei curiát ált váltották , és a két rokon s 
osztályos vérségbJl két eg^en külömbözó család keletkezett. A Lo- 
danyék ivadéka Matejecz és Mathaeidesz vezetéknév alatt a 
revisnyei nemes telken, Wodurék ivadéka pedig Nemes-Dedinán 
Z s uf f a név alatt ismeretes és áll fel jelenleg is. 

Lodány ivadékának néhány ízen leszármazása következó : 

Lodány János 
máAépJDobi'a. 

Orbán máskép Bíenes 

Londányi . I^. 

iHtván. Bálint 

;^ ''''■ 

János. - 



Mátyás. 

I ^ 1 

Mátyás. 

I ^ ' ' i 

Mátyás 

vulgo Maipjec% 

ké$m Mathmnéea. 

Dioms fiától Bálinttól jA le a következő a XVI. század elején élö 
nemzedék : 

N. Benfdek. Lá»ló. 



^áaot. Mátyás. András! János. Mátyás László János. 

1517. 1617. 

lióffay család. Liptó vármegye 4^emes osaládainak egyike, 
székhelye ffileg Eelemenfalva, 

A család egyik ága Békés vármegyébe is leszármazott , és ezen 
m^yében 1794-ben hirdetteté ki nemességét. 

Arad várm. jegyzőkönyv 1824. évi 218. és 188L évi 1197. nim. 
^ Szontagh Dániel közi. 



Digitized by VjOOQIC 



ÍM LofáBj — L^kedy. 

lA^fiknj család. Nyitra vánnegjei ezímerleveles nemes csa- 
lád. Jakab volt a nemesség szerzője Rudolf király alatt 1578-ban. A 
esalád alkalmasint kihalt, miután az eredeti armalis 1817-ben gazdát- 
lanul Szakolcza sz. kir. város levéltárába tétetett le ^). 

lióffödl család. E családból csak Lógódy Simont ismer- 
jük, ki Pilisen született és 1621-ben Szabács vára kapitánya volt^ és a 
rá bizott s utolsó csepvér^ hÓsileg ótalmazott vár védelmében dioafien 
húlt el «). 

liOhodl család. Székely eredetű. Belfile Lohbdi Péter 1505- 
ben Udvarhely szék ülnöke volt *). 

liOkcsánszky <;salád. Árva vármegyei armalísta nemes 
család. A ozímeres nemes levelet Lokcsánszky Cryörgy, János és 
István, Klinovszky Jánossal és Mátéval együtt kapta I. Leopold ki- 
rálytól *), azonban 1683-ban a Bécs ostromáról Árva megyén pusztító* 
lag hazafelé vonuló lengyel sereg által a lokozai templomban több iro- 
mány mellett a LocsánszLy család ezen említett eredeti ozímeres ne- 
mes levele is a tűz martaléka lett ; a mint ezt az érdeklett családok 
1722-ben az Árva megyei nemesség igazolási törvényszéke el&tt hiteles 
tanuvallatások által igazolták, és annálfogva Lokcsánszky János, Má- 
tyás és Miklósnak Árva megyétől nemesi bizonyítvány adatott. 

Ismeretes a családból azon Lokcsánszky János, ki 1688-ban 
Caraffa zászló*alyjában vitézkedett ; 1704ben az eperjesi ostrom mel- 
lett már mint Rákóczyféle insurgens elfogattatván, e fogságából Árva 
megye közbejárása folytán szábadítatott ki. A család több tagja kama- 
rai hivatalt viselt, legközelebb pedig G- y Ö r gy Árva megyei pénztár- 
nok, fiaFerencz pedig mesyei tiszti, utóbb állam ügyész 1849. és 
és 1857i-hen. — Flórián Árva uradalmi kerületi erdész, V'endel 
lelkész (1859-hen) mindkettó Gergelynek fiai- 

A Liptó megyei ágból ismeretes Albert ügyvéd Sz**Miklóson. 

liOkodl család. (Homoród sz. Mártont) Udvarhelyszéki szé- 
kely osalád, melyből György kir. ügyigazgatási M. Vásárhelyen 
184a-ban a kir. tábla mellett. 

Sándor 1848-ban Abrudbányán városi szószóUó. 

E néven találjuk m% Ignáczot, 1848-han Küküllfi egyházi 
kath. esperest ; de talán más család sarjadékát 

Szoniagh Dániel közi. 
n Istvánfiy Hift. 1683 ki kiadás. 
*) Kállay Széktly nemzet 265. L 
*) Sconiagh Dániel közi. 



Digitized by VjOOQIC 



li^Brikáré - Lragh. ÍM 

liOmbárd család. (Sz. Ábrahámi.) Sz. ábrahámi L. G 7 ö r gy 
H. Earáosonfalván tanító volt ICSS-ban. Fia Mihály 1716.ban jott 
haza a külföldi akadémiákról, éa a kolosvári unitaria oskolánál elAbb ta- 
nár, utóbb igazgató^ és 1737-ten püspök. Hitfelei számára több mun- 
kát írt, többi közt „Eklesiai történeteket'' több kötetben, la- 
tin nyelven pedig theologiát, mely utóbb 1787-ben II. József császár 
engedelmébÓl kinyomatott, kiadta az Énekes könyvet és könyörgéseil 
42 évi hívataloskodásai után meghalt 1758.ban. Nejétói Takács Klá- 
rától három leánya maradt 0* 

liOMGS&rlcs család. Loncsários(vagy Lonosárovics)ozímere 
a paizs vörös udvarában két egymás íblött hullámzó folyam kö- 
zött jobbról egy benyúló könyöklő pánczélos kar, kivont kardot tartva, 
átellenében egy kettósfarkú oroszlán ágaskodik. A paizs fölötti sisak 
koronájából egy szakállos öreg vitéz emelkedik ki, vörös magyar ru- 
hában, derekán törökös kék övvel, fején, prémes zóld föveggel, jobb 
kezében kivont kardot, a balban zóld zászlót tartva. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös '). 

liOnczkrener eMlád. E család nevét néhol igy is találjuk 
írva ; hitelesnek aLanczkröner név látszik, és e név alatt már e 
kötet 19. lapján áll róla ismertetés ; éhez meg jelenleg egy hiteles csa- 
ládfa után adhatjuk, hogy a nemesség szerzőben Dánielben fiágon a 
esalád már kihalt. Dánielnek családát a következő táblázat mutatja: 

Lanczkröner Dinid 1702. 
(Gittner Kata.) 

p" 



Kara f Anna Mária Eleonóra f Éva Cajeiána f Julianna 
(1. Csüinger N. (Korláth (Poosnha (Ransoher OrtóiyéB (Koller 

2. Kvapill.) litván.) György.) György.) apáoza. György.) 

Anna Máriától Boronkay, Kesmárky, Korláth, Mentler, — 
Évától Ballaghy, Krisányi, Rauscher, — Juliannától Verleth 
családok származnak le ; a másik három nóvér magtalanul halt el. 

liOnser csalid. Czímeré a paizs vörös udvarában kettós- 
farkú ágaskodó oroszlán, elsÓ két lábával buzogányt tartva. Hasonló 
oroszlán emelkedik a paizs fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobb- 
ról arany-vörös, balról ezüst-vörös ^>. 

liOnffh család. (Earándi.) Karándi Longh Máté 1634-ben 

Székely Sándor az ünitána vallás története. 1839. Török Antal közlése 
szerint 

sj Adami Souta gentil. iom. Y. 
Ugyanott 



Digitized by VjOOQIC 



ÍM LoMTfes — Lteyay. 

I. Rákóozy György erdélyi fejedelemtől nyerte czímeres n^me^ leve- 
lét '). 

Czímere a paizs kék udvarában z6Id téren állódarq,08Arében hár 
rom búzakaláazt tartva. A paizs fölötti sisakon korona nyugszik, és a 
foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

lionovlcs család. (ErivinaiO A család jelenleg Heves, 
Erassó, Csanád és Pest megyében lakik. A család alapítója Lonovics 
József (szüL Miskolezon 1793. jun. 31-én) 1829-tÓl egri kanonok, 
1834-t61 osanádi püspök, és 1848-ba egri érsek, ki 1843-ki július 6-án 
Krassó vármegyei Krivina helységre királyi adományt nyert, testvére 
gyermekeire is kiterjedőt, mely kir. adomány Krassó vármegyében 
azon évi deo. 11-én hirdettetett ki ^. \— A családfa következő : 

Lonovios N. 



József 


N.N. 


sz. 1793. 




08. k. val. b. üik. tan. 




volt egri érsek. 


.. 



Judit Károly László József János Fáni 

(Pók N.) Makón Krassó várm. Pesten Dombegyházán (Tessenberg 

(Hollóay voltföjegyz. (Hollóssy (Varga N.) kapitány.) 

Mária.) Makón.) Comelia.) 

Bertalan. 

A család czímere négyfelé osztott paizs az 1. és 4-ik kék udvar- 
ban ezüst csillag ragyog, a 2. és 3. zöld udvarban arany szarvas ágas- 
kodik. A paizs fölölötti sisak koronájából két sas-szárny között szintén 
szarvas emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-kék balról, ezüst- vörös. 

liónyay család. (Nagy Lónyai és Vásáros-Naményi.) Tör- 
zsökös ös régi magyar család, melynek eredete s nemzékrende okada- 
tolva a XIII. század közepéig, a tatárjárásig felvihető ; és mint a család 
származási fája állítja a Kéme nemzetségből eredett ^). liOgelsö tud- 
ható törzse a IV. Béla király korában élt Berenczei Nane volt (Nane 
de Berenche) a Szatmár megyei Berencze helységben birtokos nemes. 
Fia Jakab, Comes, ki V. István kir. korábim élt, és Szatmár várme- 
gyének 1291-ben főispánja volt *). 

') A()ami Soata gentil. tom. YI. 

*) Krassó várm. jegyzőkönyv. 

•) Fejér Cud. dipl. tom. IV. Vol. I. pag. 392. közól e^ adományleve- 
let IV. Béla királytól, mely szerint ez 1245<ben L ó n y a fiának László nak 
hadi érdemek tekintetéből Erdélyben főleg Dobóka és Belső-Szolnok megyében 
fekvő javakat adományoz ; azonban kogy a L ó n y a nevezetű egyén állott-e, — 
8 mily vérségben a Lónyai család őseivel ? — r^el)b okmányok hiányában biz- 
tosan fel nem deríthető. 

*) Szirmay Szatmár várm. L 86. 



Digitized by VjOOQIC 



litoy^y; 



m 




Mint jutott a család ezen Ja- 
k a b na k fiai által Bereg Tármegyébe, 
és ott a család nevet adó Lónya 
helység birtokába, arra nézve szük- 
séges a következőket eléadni. 

Lónyát és a velejáró Bol- 
trág, Bátyó, Zalonka helységet és 
Szent-Miklós pusztát Bereg megyé- 
ben II. András király alatt Bánkbán 
nádornak veje Simon fSispán birta, 
ki azonban a Gertrúd királynőn el- 
követett merény folytán hűtlenség- 
be esvén és magtalanul halván el, 
azt elveszte és így Lónya a nevezett 
helységekkel a királynéra szállott Azonban 1272-ben Rusd nemzetség- 
ből származott Andrásnak fia M i h á 1 y főispán, főleg azon hadi érde- 
meinek következtében, melyeket Púzér királyi várnak megtartása, és 
Emey bán ellen viselt hadban tanúsított,' V. István királytól nevezett 
helységeket király adományképen kapta birtokába 0* 

Azonban Lónya helységet nem sokáig birta a R u s d nemzet- 
ség sem. Mert nevezett Mihálynak, ki az oklevelekben Comes 
Michael parvus de genere Rusd nevez(etik, első nejétől csak két gyer- 
meke, egy leány és egy fiu hasonlóan Mihály született, és bár má- 
sodszor a Huntpáznan nemből eredt Kozma főispánnak leányát vette 
nőül, ettől gyermeke nem maradt ; hanem halála után Özvegye Beren- 
czei Nane fiának Jakab főispánnak nyujtá kezét, ezen íblül pedig mos- 
toha leányát, kit Rusdi Mihálynak első neje szült, férjhez adta emiitett 
második férje fiának Benczencznek fiához Keledhez'; sőt nevezett Ben- 
czenoznek testvére Kozma szintén a Rusd nemzetségből eredt Roland- 
nak leányát vette nŐül. MidŐn Rusdi Mihály főispán Özvegye, a Hunt- 
páznan nembeli hölgy, mostoha leányát, unokájához Berenozei Ben- 
czenez fiához Keledhez férjhez adta, a női hozomány és nász-ajándokra 
400, és 100 markot fizetett magáéból, melynek megtéritéséűl mostoha 
fia a magvaszakadáshoz közeledő iQ. Rusdi Mihály beleegyezésével 
nevezett Bereg megyei L ó n y a és hozzá tartozó Boltrág és Bátyó és. 
Ung megyei Zaloka helységet második férje és ennek utódai részére 
fölkérvén, azokat IV. László király l285-ben Berenozei Jakab főispán- 

Fejér, Cod. dipl. tom. V. vol. I. p. 241—246. közölve van ez adomány- 
levél. 



Digitized by VjOOQIC 



IW 



Lteytty. 



nak adományozta 0- így jutván Jakab birtokába Lónya helységnek, 
gyermekei) de (81eg unokái már ezen ujabb birtokukról Lónyay-aknak 
neveztettek. 

Mint származik le a család Berenczei Nánétól mostanáig, a kO- 
vetkezfi táblázatok mutatják : 

L tábla. 

Nane de Berenohe 

Jakab (Comes) 

szatmári £6ispto 

1286. 

Jl. neje N. N. 
i Mibály özvegye.) 



l-t61 Poosa 
1285. 



2-tól Benohenoh 
tl337.,elóti 

Foigt. IL idbiám. 



Kozma 1285. 
(neje Rusdi Ro- 
land leánya.) 



Miklós 
1385. 



Jakab, 
de Lónya 
1285. 1237. 

I 



Miklós 
1337. 1364. 



László mester 
1337. 1355. 



János 
1411. 



László 
1385.1406. 



Mikálv 
1390. 



Miklós 



íJános 
1411. 



Jakab. 



Domokos 
1411. 



Szaniszló 
de Namény 
" 1371. 



Jakab 
1406. 



Páter 1371. 
( Kállay gotentiana.) 

László Kata 

1419. 1414. 



Miklós 
1419.1430. 



László 
1419. 



AlbeH 1465. , 

(1. Csapi Erzse 
2. Anastag i a l6l3.) 

Kristóf Péter Farkas 
1513. 1513. J555. 1513. 

kiklós 



István 1419. 

(özvegye Virág 

_leán^47a_ 



István 1400. 
de Namény. 



Mária 
1513. 



fiaiáT 



Gergely 148a 



Folyt, a 
áS9. lufim. 



1480. 



PáL 



Jusztina 
148a 



beregi 
alispán. 



János 
(Tegzes^ Anna.) 

Gergely 1575. 
hótátkap. 



Gábor Fruzsina 1589. Judit Zsuzsa 

1570. (Homonnay Ferenoz.) 1589. 1599. 



Péter Farkas Menyhért 

1611 - 1614. .1611. Bethlen Gábor 

i Bornemisza Rákóczy udvamoka. 

Erzse.) György (Bornemisza 

udvamoka. Erzse ^biprtf^f 1637.) 



Gergely 

1611. 1614. 

(PaxySára.) 



Ilona 1626. 

(Kákonyi 

István.) 



^) Az eredeti okmány a család levéltárában. 



Digitized by VjOOQIC 



Lteyay. 



1518.1555. 



Fereuozl574. 

(Segnyey 

Margit 

gzv/t5 92. 



. Erísztina ^ 
(Ibrinyi Ferenoz 
özvegye 1587. 



Fmxciiift Marni Bora 

1597. 1611 . 1597. 1611. (1617. Sú- 
(BánfiV (ügray lágyi 

Jánof.) György.) Jánoi.) 



Albert 

1596. 

nótát kap. 



n. tábla. 



Bendienohf ki i 
tl337. 



/. Mkím. 



János 
1327. 138a 
deLónya. 



György 
de Lónya 
1335. im 

I 



Keled 

1 1338. előtt 

(Rnadi Miliály leánya.) 



Miklós 
139a 1406. 



Péter 
1^. 

László 
1419. 



1 r 



Ferenoz mester Sebestyén 
1378. 1411. 1390. 



György Miklós 
1419. 1419. 1446 



Mihály 
139a im. 

I . 

bomokos Ágoston 
1416. 1419. 



Miklós 
1385. 1406. 



lsiyán« . 

▼itéz. 

1326.1388. • T4-.U. 

1 rnomiiiií/iv 111^ 



Gábor 

r ^ - ' I 
IV. Jakab 

1414.1438. 

r—-^ » 

I András 
László 1445. 
1388. 



Miklós a>o«*Jndy 
1419. ^*f^í 



1488. 



András 
137a 1419. 



István 

1390. 1406. 



István ifj. 
1 419. J446. 

Sebestyén 
1440. 



János László György Antal 
1485. 1434. 1434. 1438. 

1462. "^'**-) 

Beregi 

alispán. 

Menyhért János László 
1510. 1510. (Jusztina 

(Kata 1513.) 1 1517. 1524, ÖZv. 

Polfi. (Keörössy 
k^. lapm. János.) 



Digitized by VjOOQIC 



himyj. 



János, ki M MM lapon. 
1610. 1 1Ö17. 
(Dorottya.) 



András 1547. 
Csobay Lji ozia 1585.) 



L6rincz 
1516. 



István 1547. 

Szatmári s tokaji 

kapit. meghalt 

1616. 
(Báthorr Kata.) 



Erzse 1587. 

(Debreozeni 

Kardos JÓMa)£T;^ 

. 1592. 



István 
1516. 1637. 
i , "^ I 

János 

1671. osztoz. 



László 

beregi alispán 

1611, 



István. Margit 



Zsigmond 

1523. 166a 

beregi s krasznai 

fóispán. 
(Yarkncz Margit. 
2. n. mib. Bá n ffy Ei 



Kata. 
(Nyáry 
Bernát.) 



János Zsuzsa. 
1 1613. (Becsky 1592. 
Déva vár- László.) (Kapy 
kapit. Zsigmond.) 
(Kendeffy Zsófia.) 



l-tól Margit 

(Csáky (1. Vesselény 
István.) István 

2. Kemény 
János fejed.) 



Zsuzsa 
(Boos- 
kay 
István 
fóisp.) 



András 1620. 

kallói kapit 

(Pemeszy 

Erzse.) 

I 



András 
1625. 



Erzse 

(1. Barkóozy 

Ferenoa. 

MilSóSJ' 



Jánoe. 

t 



István Judit 1625. 

1643. osztoz. (Geréb András.) 
(Sármasági 

Anna.) 



Margit 
1618. 



Gábor 
1 1683. feb. 24. 
(Gúthy Erzse.) 



István 1646. 
+ 



László Gábor 

(KeczerjZsófl a.) 1669. 

' iatT* ^SWV 
(ifí. Görgey 
Fereaoz.) 



Mária.) 



Erzse Ferenoz 

(1. Betlen 1689. , 

János. (1. Pogány Eva 
2. Ajtay 2. Girinosy Bora.) 
Mibály.) 



György. Zsigmond Bora. *) 
t 1735. 

(Pogánv Klára.) 

' id-FÍrenc ' • 

Florentina 
(Lónyay Jánosné.) 



András István 
1689. 1689. 1696. 
(Jászay (1. Göoae Erao. 
Bora.) 2. Danray 
Kláea.) 

"i^. /K MiAn. 



l-t5l Menybért. 

t 



Zsigmond. Bora Anna 

t (Szegedy (1. Horváth 
Ferenoz.) SámueL 
2. Májos.) 



2-tól Ferenoz 
ifj. 1746. 1706. 
Rákóc^ alatt 
korm. oiztos. 
(Galambo s Sára.) 

Foiifi. a HL Mién, 



*)Ezeknektestvéreikmég3 Gábor, ismét Gábor, János, kik fiatal 
korban haltak el, továbbá Éva, Erzse, Maria. 



Digitized by VjOOQIC 



LéByay. 



161 



III. tábla. 



2>tÓl Ferenoz ifj. 1746. ki a» eiöbbi lapon. 
1705. Rákóozy alatt korm. biztos. 
(Galambos Sára.) 

I "" 1 

Gábor 1761. 
(Bárczay jJ ttliaana.) 

János 

1782-1807. 

(Lőnyay Florenrína.) 



Gábor t 1824. maj, 8. 

fSisp. 8 Sz. -István r. vitéz 

(báró Prónay Piroska.) 



Florentina Gábor Piroska 

(Lónyay Jánosné.) követ, m. mi- (gr. Vay Ilona.) 
nisteri oszt. fSnÖk. 
(Kazinczy Ottilia.) 



Emma 

(Zárka János 

kir. személy nök.) 



Ida 
(gr. Vay Kár. 
özvegye.) 



Mária 
Ádám.) 



Luiza. 



Ödön 

(Pázmándy 

Vilma.) 



Gabriella. Gttília. Olga. 



IV. tábla. 

István, ki a 11. táblán. 
• 1689. 1696. 
(1. Göcrze Erzse *) 
2. Darvay Klára.) 



2-tól István. Sándor. László Kata. £va Andráa Krisztiiül 

t 1735. (1. Keczer Istv. 1719. (Csontos 

(Darvas 2. Diószeghy Sám.) (Kende Anna.) Gkbor.) 
Zsófia.) 



MenyhéH 1769 
orsz. gyűl köv. 

t 1816. 
(Szemere Erzse.) 



Ilona 
(Vay István.) 



László 1769. 

alisp* követ. 

kir. tanácsos. 

(PlathyA-Máría.) 



István. Péter Pál. 

t (Bemáih t 
Anna.) 



Anna. Karolina Hona 
(Wladár (Wladár 



Zsófia László Gyöigy Zsazsa 
(Zolnay (Bónis (Losonczy (Morvay 
Lajos.) Teréz.) Erzse.) György.) 



I ^ — I 

György . Klára. Erzse 

(Jékey 

' Kál- 

mán.) 



Ferencz. Zsigmond. Péter. László. Er^se. 
(Bemáthl.) t t (Elek (Saomjassy 

Teréz.) Józse£) 

*) Góoze Erzsétól születtek Zsigmondf, Gergelyt, Krisztina^ 
Horváth Miklósné. 

11 



Digitized by VjOOQIC 



im 



Ltay^. 



Menyhért 1796. ki a* eUbbi lapau 
o'z- gjűl' követ 

t 1816. 
(Szemére^ Erzse. 



József 
8z. 1790. jun. 6. 
CB. k. kamaráa. 
(gr. Batkyány 

Karolina.) 
I ^ I 

Vilma, 
(gr. Pongráoz 
Jen6 ezredes.) 



János 

sz. 1796. deo. 15. 

val. b. titk. tan. 

t 1859. 

(Lónyay FlorentÍBa.) 



Andris 

8Z.1802. febr. 1. 

(gr. Frímont Dorína 

antrodocoi herczegnöO 



Tivadar. Kata. Janka. Erzse. 



Menyhért Albei-t János Etelka 

sz. 1822. sz. 1823. sz. 1829. sz 1824. 

volt követ. ugocaai föisp. (Kovnaczky 

(Kappel Emília.) (Kubinyi Róza.) ConsUntia .) 

. Sándor 
sz. 1858. 



József 
sz. 1836. 



Ilka Mária 
sz. 1847. sz. 1848. 



Albert 
sz. 1850. 



Róza Flóra Geiza • 
sz. 1852. sz. 1854. sz..lő55. 



Béla Menyhért Gábor 
sz.1845. sz. 1849. sz. 1852. 

Jakab főispánnak, mint qaár a táblázaton is láthatjuk, fit fia kö- 
zül csak Benczenoz és II. Jakab terjesztek ágazataikat. Nem lévén czé- 
lunk ezeknek utódaikat illetfi számtalan birtok viszonyokra vonatkozó 
okleveles adatokkal e korlátolt körű munka terét elfoglalni, csak a je- 
lentékenyebb^ ffileg az egész családtagok életére vonatkozó adatokat so- 
rohtndjuk elé. 

II. Jakab, ága mely az I. táblázaton áll, és elfibb kihalva, a 
mai korig le nem terjed, osztályok útján V.-Naményban volt túlnyo- 
mólag birtokos, és innea. ez ág v -naményirágnak is nevezbetfi. Már 
Jakabnak egyik fiát Lászlót mester czímmel találjuk az I355-ik 
évben. Ennek egyik fia Szán isz ló, ennek unokája Albert, kiaek 
14654>en nejeűl eszeni Chapy Erzsébetet, 1513-baa, pedig Anasztá- 
ziát találjuk. Fiai közül tudomás szerint csak Péter alkotott családot. 
Ez 1555-ben és máskor is a vele vérséges Büdy-ekkel törvénykezik 
1566f>ban pedig Zaberdino Mátyás váradí pttspök arra szóKtja fel fit, 
hogy a Nagy-Lónyai kastélyt égesse fól, ne hogy a pártosok bele ve- 
hessék magukat ^. Kisasszon^falvi IstváníFy Magdolnától fiai közül 
Albert Mtlenségi bélyeggel sújtatván^ ennek birtokrészeit hogy 
meg mentse, 1582-ben fölkéré saját nevére, és azokba a leleszi con- 

^) Kemény notiti» Oapii Albensis. 11. 90. 



Digitized by VjOOQIC 



▼ent által beiktattatott. Mind ezen, mind pedig másik fia Ferenoz, 
fi-utódnélkül halt el. Nevezett Ferenoznek, ki 1575-beQ Békés Gáspár 
részen Erdélyben, Báthori István ellen barczolt % neje Segnyey Mar- 
git 1592-ben már özvegy volt Három leánya Fruzsina, Margit, Bora, 
Bánffy Jánosnak, Ugray Györgynek, és Szilágyi Györgynek Ifinek fe- 
leségeikké. 

Ugyancsak az I. táblán áll azon Pál, kihez 1492-ben II. Ulászló 
azon parancsot intéze, hogy Idek Liászlónak és aranyad! Anyás Mi- 
hálynak bár hol található javaikat, mivel ezek hanyagságuk miatt a 
kalocsai érsek zathai várát Kis Horváth Jánosnak elfoglalni engedek, 
kárpótlásul foglalja le *). 

Istvánnak Virág leánytól második fia Gergely, ki S zápo- 
lyai híve volt. Geohey Istvánnal Kassa parancsnoka lévén, 1536-ban 
adták fel Eíissát János király emberének Berzeviczy Gáspárnak '), és 
hűségükért mindketten 1537-ben a mislei prépostság és széplaki apát- 
urság javaival adományoztattak *). 1549-ben unoka-testvére atyafiával 
Andrással, valamint Uray Miklóssal volt peres baja, ez utóbbival ffileg 
azért, mivel annak nejét néhai Uray Ferenoz vámagya által elfogat- 
ván, megölette. Fiai közül György 1574 — 1575-ben Bereg várme- 
gye alispánja volt. Elnnek 1589-ben már csak Özvegye Geszthy Borbála, 
és ettól G á b o r fia és három leány gyermeke élt, kik közül Fruzsina 
Homonnai Drugeth Ferencz hitvese volt. 

Györgynek testvére János, 1576-ban szintén Bereg megye alis- 
pánja volt ; nejétói anarchi Tegzes Annától fia G e r g e 1 y, ki vérroko- 
nának Lónyay Istvánnak a tokaji várkapitánynak szolgáján Lengyel más- 
kép Zaniszló Györgyön hatalmaskodást követett el, sőt azt a vád sze- 
rint meg is ölé, miért nevezett I s t v á n ót perbe idézvén, hűtlenségi 
bélyegén javait a kir. táblán magának oda itélteté 1587-ben ; és mivel 
utóbb Grergely Erdélybe menekülvén, ezen javait még Ilosvay István 
és Morvay Jáno9 is maguknak igyekeztek megszerezni, nevezett Ló- 
nyay János ezen igyekezet ellen 1591-ben Báthori István országbíró 
előtt tiltakozott. Az így hánykódott Gergelynek egy leánya Ilona, Ká- 
konyi Istvánné, és négy fia : Péter, Farkas, Menyhért, Gergely Erdélybe 
szorulva, ott szerepeltek Báthori Gábor és Bethlen Gábor korában, kik- 
től szép jószágokkal is adományoztattak; azonban magnélkűi kihaltak* 

<) Volph. Betten iom. I. 

') Prar M00. tom. XXXL 07. Lásd Budai Fer. lex 11. 684. 
*) Istvánffy Hiai 1685-ki kiadás 133. p. 

*) Kmtona Hist. criüa tom. XXX. — Lásd az okleveleket Kaprinai Mss. É. 
XXIX. 193. 105.200.300. 

11* 

Digitized by VjOOQIC 



194 LéBiyay. 

Nevezetesen Menyhért, Báthori Gábor kamarássá volt, és ettől 
a maga és testvérei részére 1610-ben Közép-Szölnok megyében Ko- 
váts-Kapalnak helységet, mely előbb Kővárhoz tartozott, adományban 
nyerte. Ugyan csak e fejedelemtől nyerte Menyhért még előbb 1609- 
ben a szintén Kővárhoz tartozott Közép-Szolnok megyei Berencze hely- 
séget. Ugyancsak Menyhért testvérével Gergely ly el 1614-ben a 
Közép-Szolnok megyei Cseögh helység iránt lépett egyességre, és en- 
nélfogva felerésze birtokába. 

Farkasa lovasság tábornoka volt Báthori Gábor alatt, ettől 
kapta 1612-ben adományban a Fejér megyében és Fogaras vidékén 
fekvő és ez utóbbi várhoz tartozó Alsó-Viszt és PelsŐ-Arpás hely- 
séget. Ugyan ez évben cserélte el fejedelmi beleegyezés mellett Fejér 
megyében fekvő Boros-Bocsárd helységet Dengeleghy Mihály özve- 
gyével enyingi Török Katalinnal, ennek Közép- Szolnok megyében fekvŐ 
CsŐgh helységeért, melyre nézve testvérei Menyhért és Gergely részé- 
ről is intézkedett. 1613-ban pedig élethossziglan való birtoklásra kapta 
Báthori Gábortól Bajom, Nagy és Kis Rabé, Dancsháza, mind a két 
Szent-Miklós, Szerep, Szováth és Derecske helységek adó és dézma 
Jövedelmét. Ez évben mint Báthori Gábornak hű kísérője, midőn ez 
Váradon felkonczoltatott, Lónyay F a r k a s is halálos sebeket kapott, 
melyek folytán néhány nap múlva meghalt ^). Testvérei Péter, 
Menyhért kinek 1637-ben naár csak özvegye Bornemisza Erzsébet 
élt , és Gergely szintén magnóikul haltak el és így ez ág ele- 
nyészett. 

A II. táblán Benczencz ága sarjadzik le. Fiai közül Keled, 
megnélkül halt el. Györgynek ámbár öt fia volt és köztök Fe- 
renc z 1401-ben szintén mester ozímzettel él, még is ez ágazat a 
XV. századbap elenyészett. így maradt fel egyedül Benczencz harma- 
dik fiának Jánosnak ágazata. E Jánosnak, ki a családi levéltárnak okle- 
velei szerint 1327-t61 1380-ig mint élő említetik, négy fia közül csak 
ismét egyik t. i. I s t v á n terjeszté máig le ivadékát ; ez I s t v á n hadi 
téren tanúsított jeles tetteiért vitéz melléknévvel is megtiszteltetett, 
mint ezt a már halála után 1419-ben kelt, és fia A n d r á s valamint a 
többi ágakon ekkor élő nemzedék részére az ősi (Nagy és Kis Lónya, 
-Harangláb, Boltrág, Bátyó, Namény Beregben, és Bari Zemplénben 
fekvő) javakról kelt új megerősítő király adományban is olvashatjuk. 
Nevezett Istvánnak Domahídy Katalintól két fia volt: András és 

'>BojilLÍ> Engelnél Monumenia Uugrica p. 357. 

Digitized by VjOOQIC 



Lényay. IW 

István. Ez utóbbi 1398— 1406-ig fordul elS és nagjdágoa ozíoi- 
mel tiszteltetett ; ágazata benne kihalt Andrásnak ága máig virágzik. 

Nevezett Andrásnak négy fia volt : János, László, György és An- 
tal. Ezek közül Jánosnak fia szintén András, már 1447*ben a budai 
országgyűlésen Bcreg vármegye egyik követe 0, 1462-ben pedig Be- 
reg vármegye alispánja '). Ezen Andrásnak három fia maradt: 
Menyhért, ki magnélkűi halt el, László, kinek Jusztina nevű 
nejétSl és 1524-ben már özvegyétói leánya Ilona, sámsoni Kewressy 
János neje, s 1571-ben már szintén özvegye volt 

Nevezett János 15 17-ben halt el, nejétói Dorottyától három fiat 
nemzett Andrást, Jánost és LÓrinczet; ez utóbbi korán el- 
halt Istvánnakfia András szintén magnóikul halt el, másik fia 
János 157 l«ben osztozott rokonaival. Gyermeke négy maradt; ezek 
közül László 1611-ben Bereg vármegye alispánja volt 

Följebb emiitett Andrástól, ki Jánosnak Dorottyától született 
fia volt, sarjadzik le a Lónyay család a mai-korig. Ezen An dr ás, ki 
1547 — 1585. évszakban élt, feleségül Csobay Lucziát vette, ettól szü- 
letett leánya : Erzsébet, Debreczeni Kardos Józsa hitvese, a ki 
1587-ben tett végrendeletet, és fia Lónyay István. 

Most nevezett István Szatmár és Tokaj várkapitánya volt 
1567-ben. Feleségét Báthori Katalint, a hatalmas Bátbori család Sza- 
niszlófi ágából vévén, ez által a gazdag hozományon felül családja eme- 
lésére Í3 hatalmas szellemi emeltyűt nyert. Meghalt István 1615-ben 
Nevezett nejétói három leánya, és három fia maradt ; kik atyjok halála 
utfui ennek végrendelete folytán anyjokkal 1620-ban osztoztak meg. E 
fiúk közül András már atyjával Istvánnal részt vett aForgách Zsig^ 
mond vezérlete alatt Báthori Gábor ellen vezérlett hadakban ^) ; utóbb 
mint a hajdúság vezére és kallói várparancsn^ szerepelt *). Meghalt 
1620. táján« Neje Perneszi Erzsébet, 162 l-ben már osgyáni Bakos 
István hitvese, azonban ettól már 1622-ben elválást tervezett, élt még 
1683-ban is. Ettól Andrásnak két fia Lónyai András és János és 
leánya Erzsébet elóbb Barkóczy Ferenczné utóbb (1657-ben) Apa- 
gyi Miklósné, maradt, kik anyjokkal 1625. osztozkodtak. János mag- 
nóikul halt el, testvére András pedig — úgy látszik — azon Ló- 



Kovaohioii. 

») Gr. Teleki Jöza. Hunyadiak kora. XI. köt. 37. 

») Engel Monnmenta üngrica. p. 299. Honnan — úgy látszik — katb. val- 
lású volt 

*) Ugyanott 271. 380. 



Digitized by VjOOQIC 



ÍM LéttSüj. 

rsyhy András volt, kit mint Szent-ktván váradhegyi prépostot 1648- 
ban a nagy-szombati zsinaton Jelen voltak sorában találunk. 

Andrásnak a káll<U várparancsnoknak testvére volt Zsigmond, 
a ósalád egyik legnagyobb embere, ki esze, ügyessége által a legma- 
gassabb polozokra emelkedett. Szabadelvűsége szerint az erdélyi fe- 
jedelmek részén állván, 1627-ben Kraszna vármegye ffiispánjává 0> 
16484)an pedig Rákóczy György által beregi főispánnak is kinevez- 
tetett *) ; és nem csak két kihalt tekintélyes családból eredt nejei : 
nopsitzi Varkáoz Margit, és nagy-miháiyi Bánffy Erzsébet jogán, 
de saját szerzeménye után adományok által birtokai is tetemesen 
szaporodtak. Sfit 1649-ben april. 12-én azon legmaeassabb megtisz- 
teltetés is érte, miszerint nádorul jelöltetett ki. Úgy látszik 1653- 
ban halt meg ; legalább neje Bánffy Erzsébet ekkor már özvegynek 
íratik. Leányai — mert fiai nem maradtak -^ szintén a legfényesebb 
családok ivadékainak Ifinek hitvesei, így Margit gróf Csáky István- 
nak, Anna elAbb Wesselényi Istvánnak, utóbb Kemény Jánosnak er- 
délyi fejedelemnek, — Zsuzsanna pedig (1686-ban) Bocskay Ist- 
ván zemplini £5ispánnak lettek nejeikké. 

Következik Zsigmondnak harmadik testvére J á n o s, ki egészen 
az erdélyiekhez csatlakozott, és Hunyad megyében Déva vár kapitánya 
volt már 1607-ben, és ugyan ekkor egyszersmind Rákóczy Zsigmond 
erdélyi fejedelem testfirségének kapitánya. Hű szolgálataiért a most írt 
évben nevezett fejedelemtől Hunyad megyében Bókold máskép Boos- 
falva helys^et több helységbeli birtok részekkel nyerte balásfalvi 
Bagdy György magvaszakadtan adományba, és ugyan azokba beiktat* 
tátott. 1609 ben már núnt kir udvamok emUtetik Báthori Gábor azon 
adomány levelében, melyben a fejedelemtfil Menyhért rokonával együtt 
a Közép-Szolnok megyében fekvfi Berzencze helységet kapja. Mohait 
1613«ban. Neje Kendeffy Zsófiától egy fia István, és két leánya Ju* 
d i t Geréb Andrásné, és M a r g it születtek. 

I s t V á n, ki 1643-ban osztozott meg nagy bátyjával Zsigmond- 
dal,, rövid idfivel utóbb maga is meghalt* Felesége Sarmasági Annától, 
ki ellbb Bogdányiné volt, két fia Gábor és István maradtak; ez 
utóbbi magnóikul halt el. Gábor tovább terjeszté családját. Ánjjck 
Sarmasági Anna 1661-ben tett végrendeletet Nevezett fia Gáspár 
1 652*— 1 680-iki idfiszakban élt. Felesége Gúthy Erzsébet 1 689 



<j és *) oklevelek. 



Digitized by VjOOQIC 



már özvegyül emlitetík. Gábornak faat gyermeke maradt, ezek közfii 
László, leányában Katalinban halt ki. G á b o r nejétfii Bagossy Má* 
riától kilencz gyermeke született, de ezek közúl Zsigmondnak volt 
fia Ferencz, a kinek leányát Florentinát a másik rokon ágon 
álló Lónyay Ján os vette feleségül. Grábomak testvére még András, 
ki magtalanul balt meg, István, kinek máig é\6 ágát a IV. tábla mu- 
tatja, és végre Ferencz kinek elsfi nejétói Pogány Évától született 
fiai magnélkúl multak ki ; második nejétól Girincsy Borbálától szüle* 
tett fia Ferencz, ki Rákóczy Ferencz híve, s hadi-kormányának ru- 
házati biztosa volt 1706-b^n. Nejétói pongyeloki Galambos Sárától egy 
fia maradt, G á b o r, ez nemzé J á n o s t, a Lónyai Florentina férjét, kiv 
nek fia G á b o r 1809. már Bereg vármegyei Administrator, utóbb Ung 
vármegye fóispánja, Szent-Ist'^n rend vitéze, és a helv. hitvallásóak 
kerületi fócuratora. Meghalt 1824. május 8*án kora 46. évében. Nejé* 
tói báró Prónay Piroskától született leányai között ismét egy Fló- 
ré n t i n a nevű leány, ismét egy Lónyay János nejévé lón. Fiai közfii 
pedig János magnélkfil halt, másik fia G á b o r az éló, szül Dereg^ 
nyón Zen^Unben 1805, oct. 4-én. Zemplínben az ellenzék egyik kitfi- 
DÓbb tagja, és vezére volt, és egyszersmind e megyének 1836-tól 
1849-ig minden országgyűlésen követe, 1848-ban pedig képviselője a 
nemzetgyűlésen, ugyanakkor m. ministeri osztály fónök, jelenleg pedig 
Ung megye fBispánja. Nevével, föleg 1842-ben, a pesti Hírlap hasáb- 
jain alapos közjogi és politikai ozikek alatt találkozunk. Gyermekeit a 
táblázat mutatja. 

Id Gábornak Gúthy Erzsébettói fia István alapítá a másik 
most is virágzó ágát. Blsó nejétói született gyermekei elhaltak, de má- 
sodik hitves-társától Darvay Klárától született fia László fentartá 
családét, és azt nejétÓl Darvas Zsófiától született két fia Menyhért 
és L á s z I ó által két ágon terjeszté. 

László ágán, ki alispán, követ, s utóbb kir. tanácsos volt, fiai- 
nak Péternek, Györg3mek és Lászlónak gyermekei élnek* 

Menyhértnek, ki Ugocsa vármegyének 1780-ben egyik jeles 
követe volt, és ki 181&-ban halt meg, Szemere Erzsébettói három fia 
maradt : 

József (szül. 1790. jun. 5.) cs. k. kamarás, hitvesétói gr. Bat- 
thyány Karolinától csak leánya, Vilma gr. Pongrácz Jenó ezredesné él. 
— János szül. 1796. dec. 15. V.-Naményban ; a köz pályára lépvén, 
a megyei hivatalok egyik legdiszesb polczáról az alispáni székró], mind 
följebb s följebb emelkedék, és a m. kir. udvari kanczelláriánál eléadó 



Digitized by VjOOQIC 



tM Léayüy. 

tanácsos, Bereg vármegye főispáni helytartója, s végre val. bel. titkos 
tanácsossá Ifin. Nagy érdemeket szerzett magának ffil^ a pesti árvíz 
alkalmával, midfin mint kormánybiztos áldásosán működött : hasonló 
mínfiségben működött az epemirigy idejében is. Utolsó föllépte 1857-ben 
történt, midfin az uralkodó elfitt a protestánsok óhajtásait tolmácsolta. 
Meghalt 1859'ben dec. 19-én; eltemettetett Nagy-Lóoyán a családi 
sírboltba. Feleségétfii Lónyay Florentinától fiai közül Menyhért 
(szüL 1822. jan. 6-án) szintén a közpályára lépvén, 1841-ben kezdett 
résztvenni *Bereg és Szabolcs megye közgyűlési tanácskozásaiban, és az 
1843-ki országgyűlésre már Bereg vármegyének országgyűlési köve- 
téül választatott ; s már ez országgyűlésen a kereskedelmi országos vá- 
lasztmány tagjául választatott ; részt vett az úgy nevezett pénzügyi or- 
szágos tanácskozásban is, mely ugyan azon országgyűlésen 1844-ben 
gr. Széchényi István indítványába neveztetett ki ; és e válaszmánynak 
tollvivfije is L. Menyhért volt. Egyébiránt pedig az országos tanácsko- 
zásokban is az ellenzék sorában mint a követek legiQabbja gyakran 
hallata hatásos szónoklatát, ffileg midfin a hon anyagi érdekei kerültek 
szfiny^re. Ors2^ggyűlé5 után külföldön tett utazást ; visszatérte után 
pedig egy érdekes művet írt „Hazánk anyagi érdekeirfil^^ 
(1847.) czím alatt Azonfelül a Pesti hírlap is több értekezést hozott 
tfile. 1847-ben szintén Bereg vármegye követe volt ; valamint 1848-baa 
a nemzet gyűlésen is mint képviselfi mind végiglen részt vett. Ekkor 
irá tanulságos „Pénzügyi leveleü^\ melyek nyomtatásban is megje- 
lentek. A förradalom után egy ideig Parisban idfizött, mint menekült, 
honnan a képviselfikre kiterjesztett fejedelmi kegyelem folytán haza 
térvéü, azóta is a haza közügyeiben élénk részt vesz. Legújabban pe- 
dig az 1860. oot. 20- ki diploma folytán Ugocsa megye ffiispánjává ne- 
veztetett ki, azonban errfil lemondván, e méltóságra testvére Albert 
ki 1823-ban született, neveztetett ki. Az fi valamint testvérei gyerme* 
keit is a családfa mutatja. 

Menyhértnek Szemere Erzsébettfil harmadik fia András es. 
kir. kamarás, szül. 1802. febr. 1-én, katonai pályára lépvén ettfil mint 
kapitány búcsút vfin. Neje gr. Frimont antrodocoi herczeg leánya Do- 
rina, kitfil gyermekei szintén a táblázaton láthatók. 

A család czímere — mint följebb a metszvény ábrázolja -^ a pa- 
izs kék udvarában két szemközt ágaskodó oroszlán, a jobb oldali elsfi 
lábaival kivout pallóst, a baloldali pedig Jiárom makkot tart. A paias^ 
fölötöi sisak koronáján férfi-kar könyököl, kivont kardot tartva. Fősz- 
ladék jobbról arany-kék^ balról ezüst-vörös. 



Digitized by VjOOQIC 



Loob - L^ráBffy. iW 

lAMib család. Loob József •Félix 1756-b^ M. Terézia 
király asszonytól nyerte czímeres nemes levelét '). 

Czíinere balról jobbra rézsútosan kétfelé vörCs és ezüst udvarra 
osztott paizs, melynek alyján zöld téren grif ágaskodik, és testének fele 
része ellenkezőleg az udvarok színeivel vörös, másik felerésze ezüst ; 
első jobb lábával kivont kardot tart. A paizs fölötti sisak koronáján két 
egymás elfedÓ sas-szárny emelkedik fel, vízirányosan félig ezüst, félig 
vörös színű az egyik, a másik a (háttérben álló) az előbbivel ellenkező- 
leg félig vörös, félig ezüst színű. Foszladék mindkét oldalról ezüst- 
vörös. 

liO-Presil család. (Báró.) Oly hazafiusított magyar család, 
mely hazánknak legáldozóbb honfiai közé tartozik. 

A magyar honfiusítást báró Lo-Presti Rochusaz 1764-ki or* 
szaggyűlés 47. törv. czikkelyénél fogva nyerte. Utóda b. Lo-Pt*esti 
László 1812-ben a m. Lndovicea intézetre 2000 ftot adományo- 
zott »). 

Jelenleg élnek báró Lo-Presti A 1 m o s-L a j o s szül. Merczifalván 
Temes vármegyében 1823- octob. 26-én, és testvére Árpád, ki a m. 
akadémiára tett nagyszerű hazafiúi adakozása által is kitünteté magát. 
Anyjok Le Roy de Rosenbrunn Jozefa már 1832-ben özvegy volt. 

liOrándy család. Szabolcs vármegye nemes családainak só- 
ban álL 

liOránt család. Dunántúli nemes család, melyből hajdan Ló- 
ránt Mihály 1505-ben a Rákosi országgyűlésre Soprony vármegye kö- 
vete volt •). 

liOránif y család. (Serkei t.)ALorántfy (vagy néhol L o- 
r á n t h f f y) család aRatold és Olivér nemzetségéből származta- 
tik •). Nevezett Rátold és Olivér Apulia Caserta városából Kál- 
mán király korában jöttek Magyarországba ^), és itt birtokkal ellátva, 
egy, több családra oszlott nemzetséget alkottak. 

Már 1283-ban — midőn a nemzetség (generatio) osztozott, már 

') Adami Souta gentil. tom. Vl. és Colieot herald, nro. 

Ó 1812-ki 2. törv* ez. 

*) Jánay, A m. nemz. napjai a moháosl vész után 157. 1. 

*) Wagner C. Collect. geneal. historica dec. IV. p. 72 — 77, Ugyancsak 
Wagner (Mss. Tabell. geneal. XXXV. éa XXXVIO.a LórAntfy cMiládnak ősei egy 
két nemzedékét ,,d e K a p o 1 y a^' nevezé, de tévedve ; és igy a munkában is 
tévedésból történt aKapolyai cziknél aLorántfiakra hivatkozás. 

^) Kézai Simon krónikája Endlieher kiadásában 125. 1. - L. Toróczi kró- 
nika fej. 



Digitized by VjOOQIC 



itt LoráMtiy. 

négy törzs ágazatán találjuk ivadékát, azon Balduin ntestereii kívűi, 
kitfil a rátbóti Gyulaffy család eredeztetik. 

Ama négy osztozó ágazatnak, a tfilök leszármazó családok kijelö- 
lésével, nemzedék sora következőleg áll : 



Leustach. 




István. 


Olivér. Rolandban, 


Rol&nd Desew 
mester 1283. 1283 
a Feledj é$ lUteai 
Lorantfy-ak ct. tdnse, 
6 te. 


Domokos 

1283. 

PatUhóy 

cs, törite. 


László Kakas 

1283. 1283. 

Taryet,6$e, Ka%ai 

Kakát 

ct, 6se. 


Hej- Miklós Mátyás' 
nold. 1283. 1283. 
PíUnoh^ 

ct, tÖTMC, 



E nemzedékek közül Mátyás, Roland bánnak fia, azasztályban 
kapta L a a p á t (Somogy vármegyében) a Pozsega megyei minden bir- 
tokot, N a g y-K emlék várát Slavoniában, N a g y-R á t o 1 d o t (Vesz- 
prémben), Halast (Szabolcsban), Kövesdet (Zemplínben). 

A többi osztályos vérségek kapták K a z á t Borsodban, Putnokot 
s Feledet Gömörben, Patát és Szent-Györgyöt Somogyban, Újlakot (?) 
Kevesdet és Oláhtelket Biharban, Szelpet Pozsonyban, Ratoldot Pest- 
ben, Csicsót és Retheket Erdélyben. 

A följebb emlitek Rolandtól Leustach fiától így fejlÓdött és szár- 
mazott a Lorántfy család ') : 

Leustach 
de genere Rátold. 



Roland DeseTT 
12^^; 1283. 

'Dese^ I. Loránd """ ^ {^'"^ 



a FeUdy ct. 1324. 

tSrtte, ennek jut Serke vára. 

fia v agy unokája : 

Serkei 1. János 
vajda, hol ? 



ct, törite. 



IL Loi]ánd. 



I "^ — I 

11. János. György 

• ri^-i^ ' Lwránify névvel. 

(1. kazai Kakas György. í?^^^^^ ^''''^^ 
2. daróczi Tvbold Miklós. 
3. bekényi Alaghy Dienes.) 



III. János. Tamás. I. Tóbiás Mihály 1485. Kata. Erzse. Anna 
(Margit) 1496. (Balassa Agata.) (Szédii 

Éolyt.akóv.la^n. Láaxló). 



Wagner id. h. továbbá Bartholomaeides not. Coitos Gömör. p. 187- 
192. Geneal, Autheni iom. I. — Lehoozky Stemmai II. stb. 



Digitized by VjOOQIC 



ÍMTáaííty. 



IVl 



I. Tóbiás, ki a* előbbi lapon. 



Miklós 

1505. 

göraöri kövei 

(áetneki Kata). 



IV. János 
158a 

gömöri és 
zempléni alisp. 
(Derenosényi 

Borbála.) 



Kristóf 

1570. 1602. 

(Feledy Margit.) 



Farkas 

(Ráskay 

Magdolna.) 



SSsigmond Péter 

1599. 1599. puínoki 

(1. Pekri Zsuzsa. várkapit. 

2. Horvát h Anna.) (Ke czer Zsuzsa.) 

l-töl Anna. 2-tól 11. László.' 
(Basó Mibály.) 



I. László. 
(C^etneki Pora). 

IL Tóbiás. 

V. Jáao^"^ 
( Viozmánj^ Judit ) 

III. Tóbiás. 



^ Dorottya. 
(Szécsényi Péter.) 



Orsolya. Zsuzsa. Anna III. László. 
(1. Temesvári (Vécsey Sándor.) (raezósi 1511. 1578. 
Mihály. Borbély Demeter.) (Horváth 
2. Bakos János.) Erzse.) 



János. György 

(dévényi Melléthey 
Margit.) 



Mém*^<^^ lAM^ 



Pál. Mihály 

tl«14. 
(1. Zeleméry k. Borbála. 
2. Andrássy Kata.) 



Erzse Zsuzsanna 

1610. + 1660 aprü. 18. 
(Rákóczy György 
erd. fejed. 



(Rákóczy 
2Ssígmond.) 



1681. 
(1. karatnai 
Alia Sámuel 
2. Apafiy István.) 



Bora 1610. 



A táblázaton állókra nézve megjegyezhetjük, hogy I. L o r á n d 
osztály útján jnt Serke várához, melyról egy ideig a család vezeték- 
nevét, utóbb pedig csak elAnevét írá. Fia vagy unokája János nem 
tudni hol, vajda volt, ennek fiáról II. Lórántról vette Cel a család 
aLórántfy nevet. Ennek egyik fia G y ö r g y Gömör vármegye £5is« 
pánja 1443-ban ^), ez többször harozolt Giskraellen, ki főleg azon vidé- 
ken, hol Lórántfy György birtokai feküdtek, gyakran dúlt és pusztított, 
és kit egyszer Gede vára alól György el is űzött, de utóbb Gískra Ló- 
rántfy Györgytől Serke várát csakugyan elfoglalta, és azt csak Hu- 
nyadi Mátyás foglalta 1460-ban vissza, és adta vissza ismét Lórántfy 
Györgynek. 

Gryörgynek neje Széchy Anna lévén, ennek jogán, valamint két 
unokája a Csetneki családból nősülvén, ezek után kivált Gömör és a 
szomszéd megyékben szaporodott a család birtoka. Györgynek fiától 
L Tóbiástól nemzett két unokája Miklós és L L ászló által két 
ágon terjedt le, de mindkettő a XVII. század végén elenyészett. I. 

Teleki, Hunyadiak, kora X. köt. 139. 



Digitized by VjOOQIC 



ín Loráiitiy. 

« 

László ágáról nincs mit megjegyeznünk. Miklósnak; ki 150ő-ben 
a rákosi országgyűlésen Grömör vármegye egyik követe volt ^), Cset- 
neki Katalintól három gyermeke maradt : IV. János, Kristóf és 
Farkas. Ezek közül Kristófnak egyik fia Zsigmond, kinek els6 
nejétM petrovinai Pekri Zsuzsannától leánya Anna Basó Mihályné ; 
— második nejétói pedig Horváth Annától fia II. L á s z 1 ó született, 
ki magnóikul halt el. —Péter 1599-ben Putnok várkapitánya volt ^), 
íeleségétül lipóczi Keczer Zsuzsannától szintén nem hagyott maradékét. 
A harmadik testve r 

IV. János lő80-ban ') Gömör és Zemplín vármegye alispánja 
volt. Hitvestársától a gazdag hozománya Derechényi Borbálától három 
leánya és egy fia III. László maradt. 

III. László, kit Bebek a császári tábornokhoz Svendihez köve- 
tűi járatott Szadváráról *), 1571—1578. évben említetik. Nejétől Hor- 
váth Erzsébettól, ki utóbb Thóke Kristófhoz ment férjhez, — többi 
közt Mihály tűnt föl. Ez első neje zeleméri Kamarás Borbála után, 
kinek nagyanyja ruszkai Dobó Anna volt *), bár ha nem épen az osz- 
tályos vérségek sérelme nélkül, több szép jószágon kivűl 1608-ban a 
sárospataki és ledniczeí várnak is birtokába jutott ^). Lórántfy Mihály 
nem volt fSispán, — mint némelyek vélik, — • mert Ketskeméti az 6 
magyar egyházi beszédeinek ajánló levelét neki ily czimmel „Az Ne- 
mes, Nevezetes és Nemzetes vitézlfi Úrnak, Lórántfy Mihálynak, Sáros- 
pataknak, Barsinak, Csetneknek stb. urának'^ ajánlotta ; hanem azért 
L. Mihály tekintélyes s dúsgazdag úr volt; ki 1611-ben Thurzó 
György nádorral Tokajban a béketanácskozásokban ; és bárha fösvény- 
nek és kinos-sóvárnak iratik, de a sárospataki reform, iskolának már 6 is 
egy fópártolója s jóltevóje volt. Első neje zeleméri Kamarás Borbála 



*) Jáaiay P. id h. 

*) Bartholomaeides C. Gömör. p. 191. 

*) Léhoezky Stemmat I. p. 194 János allspánságának kora sajtó hibával 
áll 1530. évre téve i éa így vévé azt által Bariholomaeides is id. h. 757. lapon. De 
Lelioozky Stemmai II. 228. lapon helyesen irja az 1580. év számot. És ez évben 
volt Lórántfy János Zemplín vármegyében is alispán. L. Szirmay 0. Zemplín. 
not. hisi 89. 

*) Istvánfly Hist. libro. XXVIV. 

^) Hibásan áll e szerint e mnnka III. köi 328. lapján a Dobó osaládfáa 
Dobó Anna Lórántfy Mihály nejéül, mert DqVi$ Anna zeleméri Kamarás János 
neje volt Lásd erről a Zeleméry családot ; és a Fótlékkö tétben a D o b ó családot. 

*) Szirmay 0. Zemplín not. top. 182. 197. 270. és Botka Tivadar az Új 
Magyar Múzeum 1860. folyam 172. lap. 



Digitized by VjOOQIC 



Lésádl. 119 

már 1610. nem élt ^); utána nem sokára másodszor is nfisűlt, egybekel- 
vén osíkszentkirályi Andrássy Katalinnal, kivel azonban sokáig nem él- 
hete, mert ez az 1614. év lefolytával meghalt'). Fiai nem maradtak, ki- 
hez mentek férjhez leányai, a táblázat mutatja, de ezen leányok közül 
különösen megemlitendfi Zsuzsanna, ki 16 16-ban Rákóczy György- 
nek később Erdély fejedelnpiének lön nejévé, vele ho zomány képen szállott 
Sárospatak a nagy nevű Rákócziak házára. Lorántfy Zsuzsannát pedig 
nem csak a sárospataki ref. collegium tiszteli mint iskolája egyik fő 
megalapitóját, de a magyar történelem is legszebb emlékű honleányai 
között mint a női erények egyik legmagasztosb példáját mutatja íbl 0* 
Irt egy könyvet is „M ó z s e s és a P r ó f é t á k^^ czím alatt Meghalt e 
derék hölgy 1660, apriL 18-án *). 

Zsuzsannát túl élte nővére Mária, ApaíFy Istvánné, ki 1681. 
april 29-én kora 61. évében a Lorántfy nevet sírba vitte. 

A család czímere, mint az már a Rátold nemzetség alapitójánál 
is volt, és mint e munkában az Ilsvai családnál is láttuk, egy gyökér 
nélküli törzsökből züldellő^két hársfa-levél ; mint azt egy XVII. század- 
beli költő latinul és magyarul is megénekelte. Álljanak itt az eredeti 
latin versek *). 

Consilio propriae, belloque insignia genti , 

Clara LorandBadum sumsit honore domus. 
Quippe viret foliis sine sed radice duobus 

Truncus, qui tUiae creditur esse sacrae^ 
Regalique coronatur diadematc cassis, 

Haec sünt sive sági stemmata sive togae, 
Eniteat seu Marté lubet seu pace quieta, 
Eniteat truncus pluribus ille comia 

Mjómkdi család. A XV. században éltt Erdélyben közűlök Loo- 
sadi István, 1453-ban a Hunyadi nemzetség részére Görgény váráról 

^) A leleszi oonvent előtt tett egy bevallás szerint ; és így Szombathi Já- 
nos História SoKold Sárospatak p. 72. tévedve iija 1612. közül meglialálozottnak, 
mert 1610. el6tt halt meg. 

*} Szombathi id. h. 

*) L. Erdélyi János : A sároi^pataki ref. iskola háromszázadon ünnepe. — 
Szombaihi János História Soholae Sárospatakiensis. S*-patak, 1860. ~ Magyar- és 
Erdélyország képekben. Kiadta Knbinyi Ferenoz és Vahot Imre. lY . köi stb. 

^) Kata Hisi oritie^ XXXIIL 184. 

^) Gvevara Antalt A fejedelmek serkentő órája. Ford. Prágai András . 
Bárt^ 162a 2-rét ; az előbeszéd után. £ ki^yv Lőrántffy Zsuzsanna és férje Rá- 
kóczy György költségén nyomatott. 

Digitized by VjOOQIC 



1T4 Losek ^ Lomonezy. 

László király által adott adománylevélben királyi emberül megne- 
vezve ^). 

liosek család. Losek József 1758-ban M. Teitréz király 
asszonytól nyerte czímeres nemes levelét ^). 

Czímere elfiszOr vízirányosan kétfelé osztott paizs, az alsó osztály 
ezüst udvart mutat, melynek alján zöld téren egy fekete mén száguld ; 
a paizs felsfi felerésze függőleges vonallal ismét két udvarra oszlik, a 
jobb oldali két udvarra oszlik, s a jobb oldali kék udvarban pánozélos 
kar könyököl, kivont kardot tartva, a baloldali vörös udvarban három 
fehér lóher levél látszik* A paizs fólötti sisak koronáján két kiterjesz- 
tett fekete sas-szárny között pánozélos kar nyúlik fel, vízirányosan egy 
vörös tollú nyilat tartva. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról ezüst- vörös. 

liossonc^y <;salád. A kihalt fis régi Lossonczy családnak is, 

— mely a losonczi Bánffy családdal egy törzsbfil ered, — származási 

rendje oklevelek nyomán teendő tisztázásra vár, Az előttem fekvő s 

alább következó nemzedékrend első két vagy három nemzedéke sem 

látszik biztosnak, és azért alább azon személyeket, kikről oklevelek 

tanúskodnak, és igy összeköttetéseik ez utón igazolvák, egyenként elé 

sorolandom : — A családfa következő : 

Tamás, 
vagy Miklós 1320. _^ 



' István. Tamás. 

i — -^— A- I I ^ I 

Lásxló István. Desewde Losonoz Dienes. 

bán 1389. t erdélyi v a jda 1437. (Geny6Anna.) 

(TelegdiAnna.) ^ Albert de Losonoz László ' ' László ' 

Zsimond Dienes (Zécheny kir. asztaln. loionc^i Bdnfff 

de Losonoz 14g 4. Adviga. 1457. névvel. 

, ^^i^' , íüklós Istv. János.' , i , 

Lászlódé 1424. László 1460. István 

Losonoz (DóozvEaUO 1^6^ 

birtaSztigyöi. ' Zsigmond ' 

1505. zászlós úr. 
(Homonnay Erzse.) 
1 ■ ' — -.A ■ ■ ■ I I » 



Antal Farkas. Anna. István László. 

fSpobám. 1527. t 1637. taö52. f 

(Báthory ^lára.) nógrádi föisp. 

KUra. Dorottya. ' ^pXJ^Iinní^' 
(Homonnay (Kisvái^y , (Pekry^AnnaO 

Gáspár.) Miklós.) Anna. Fruzsina. 

(1. Báthory Miklós. 

2.ün8^Kristól 

■ 3. Forgáioh Zsigmond) 



M TeMi Józv. Hmyadiak kora X. köt 397. 
*) Ck>Uect. Herald, nra 64. 



Digitized by VjOOQIC 



LOMMMSy. Ifi 

' Egy 1424-beii kelt és Nógrád megyei Horpáos, Verk (Berki) 
Valkia helységek határjárását illető oklevélben ^ mind a nevezett 
helységek egyikének birtokosa említetik Dienes, Loasonozy 
Lászlónak a bánnak fia, testvére Zsigmond, és ennek fia 
László, továbbá nevezett Dienesnek fiai Miklós, István és 
János. — • 

1438-kán oklevélben Losonczi Lászlót mint egész Slavonia 
bánját, Losonczy Istvánt mint pedi^ Szörényi bánt olvassuk '). A 
Szörényi báni méltóság a következő évben üres volt ^). 

14d9-ben Albert király Garai Lászlónak a machoi bánnak kír, 
adományban adja Nógrád megye Szügy és Csesztár (Csesztve) helysé- 
get, mint az adomány levél mondja néhai Lossonczy Zsigmond fiának 
néhai Lossonczy Lászlónak magvaszakadtan ^X 

1437-ben Losonczi D e z s 6 (Desen de Losoncz) erdélyi vajda, 
birt Magyar-Bogáthon ^y , 

1437-ki oklevél záradékában találjuk Losonczi DezsAnek fiát mint 
kir, £5as£talnok mestert ^). 

1460-ban Lossonczy Albert, nejének Zéchen Ad vigának 
(2^heny László leányának) és ettől született gyermekeinek Losson- 
czy László és Istvánnak neveikben is, és neje testvérének Zé- 
chen Annának (ki Ország János jegyese volt) nevében Ország Mihály 
nádor. Gyöngyösön Bessenyei Mihálynak az országbíró előtt egy ma- 
lom felerészét adományozzák ''). 

Albert fiának Lászlónak fia Zsigmond mint zászlós úr van 
az 1505-ki rákosi országgyűlés iCgzeményének alá .írva ^). Hogy 
Zsigmondnak neje Dóczy Katalin és Gyermekei Antal, Farkas és 
Anna valának, ki tűnik csulai Móré Lászlónak (Móré György fiá- 
nak) 1514-ben kelt és és testvérei nevében is tett bevallásából, melyből 
Lossonczy Zsigmondot s nevezett gyermekeit megnyugtatja arról, hogy 
nékie birtokaikat, melyeket özvegygyé lett anyjuknak Dóczy Katának 



Sc-btnedeki Convent 1668-ki hiteles átiratában. 
^ Teleki Hunyadiak kora X. köt. 19. lap. 
») Teleki id. h. 23. 
*) Az eredeti oklevél. 

*) ugyan ott X. köt 1. — Már 1438-ban László nevűt találunk a vaj- 
daságban, ugyan ott 19. lapon. 

•) Ugyan ott X. köt. 6öa lap. 
^) Kaprínai Msa B. tom. L. p. 54. 
«) Jászai P. id. h. 156. 



Digitized by VjOOQIC 



176 Lo890Beiy. 

feleségül vétele által kezeibe kapott, visszaadta legyen 0- Zsigmond- 
nak valószínűleg második neje volt Dóczy Katalin, és ettCl születtek 
még fiai István és László. 

Zsigmondnak a zászlós úrnak fiai közül csak kettfinek maradt 
gyermeke, Antalnak és Istvánnak, a többi magnóikul halt meg. 

Nevezett Antal 1627-ben lett főpohárnok I. Ferdinánd kir. ko- 
ronázásakor, és ennek pártján leljük fit 1533-ban is ')« Késfibb nyo- 
mait nem találjuk, s innen hihetfi, hogy ezután nem sokára történt 
azon borzasztó eset rajta, hogy ]neje Báthorí Klára fit Íródeákja által 
megfőj tata ^). 

Antalnak testvére István a temesvári hfis, ki 1552-ben családját 
fiágának sorát bevégezé, anyai jogon Bars megyében is birtokos volt, 
Hevesben fi bírta Nana várát is. Legelsfi emlékezetét 1537-ben találjuk, 
midfin Hont megyei alsószemeredi birtokrészét 200 fban elzálogosítá 
Dubraviczky János- és Lászlónak ^). István eleintén Szapolyaihoz 
szított, vagy legalább I. Ferdinándnak nem volt kedves embere, és el- 
lene terhes vádak voltak emelve ; mert 1547-ben aug. 28-án Prágában 
kelt oklevélben már mint Nógrád vármegye ffiispánja nyert L Ferdi- 
nándtól kegyelmet, úgy a maga, mint szolgái részére, és minden ellene 
emelt keresetek alól fölmentetett *). És 1551-ben csakugyan I. Ferdi- 
nánd részérc a Szapolyaiak ellen látjuk fit Castaldó mellett működni. 
Nem sokára ezután temesi főispán és Temesvár és az ország alsó ré- , 
szenek ffikapi tanya lett, és 1551-ben Temesvárnak a török általi elsfi 
ostromát vitézül meg állta. Hogy mily hősiesen védte a török ellen 
Temesvárt másod ízben és mint oKtett meg 1552-ben jul. 27-én azt 
a történelemből minden hazafi tudja ; azért annak hosszas elbeszélése 
itt szükségtelea De az kevésbbé ismeretes adat, hogy Lossonczy I s t* 
V á n Temesvárnak második ostroma alatt, mely jun. 27-én. kezdetett 
meg, azért folyamodott I. Ferdinándhoz hogy halála esetére, miután 
fiu gyermekei nejétfii petrovinai Pekry Annától nem voltak, leányait, 
és ezek kihaltával néhai testvérének Antalnak , Klára és Dorottya 
leányait fiusítsa. A királyi beegyezfi okmányt I. Ferdinánd király 1552. 

Sz-benedeki Convent. Prot A. p. 182. 2Ö5. 

«) Budai Fer. Híst Lexic. 59L és 607. két lioaaonczy Antalt említ, de 
a kori összevetve, a két A n t a l ról írt adatai mind egyre raháshatók, miután e 
korban két Antalt nem ismerünk. 

•) Forgáck Fr. Commentarii p. 

*) Szenibenedeki Faso. 33. nro. 16. 

*) Kaprinai Mss. B. tom. XXVllI. 160. 

Digitized by VjOOQIC 



LogMBCsjr. 177 

juL 20-án (tehát épen egy Iiéitel Losonozy eleste elfitt) írta alá *) ; 
mely szerint a király Istvánnak Fruzsina és Anna leányait, úgy 
néhai testvérének Antalnak árváit Klárát és Dorottyát, nehogy 
ha István történetesen e világból kimúlnék, azok idegen hajlókokra 
azomljanak, a következfi javakban fiusítá ; úgymint egész Szécsény^ 
Somoskfi, és Qtécs várában (Nógrádban) Pankota, Senyew, Dészna vá- 
rakban (21arándban) Szentmárton várában (Szabolcsban) és Szalancz 
várában (Zemplinben) \ Zarándban a Szentdienesi, és Csanádban a vá- 
aárfadyi kastélyokban ; továbbá Sebes városában egészen, és a hozzá 
tartozó Thótvidékébe és Bekenben (Zarándban) Mandorban (Szabolcs- 
ban) Újlak és Egyaranban (Zemj^Unben) és Nógrádban is Újlakban, 
Seregben ^ész Czigány helységben, és ezeken kivűl a következfi bir- 
tokrészekt)en Nyitrában Nagy-Tapolosán mváros, Hontban ') Wysk, 
Rima-Szombat^ Zvinyibánya, Tiszolcz helységben ; Nógrádban Losonoz 
és tartozékaiban, Thótvidékében és Eoseken, Hevesben, Gyöngyösön 
és Abad helységben, Temesben Chama mvárosban. 

Kikhezmentek L. Isván és Antal lecutiyai férjhez, azt a táb- 
lázat mutatja; bennök a fényes polozra emelkedett családnév elenyé- 
szett. 

Most még részint már a táblázaton állókra részint az ott nem 
taUlhatókra nézve meg kell említenttnk a következőket. 

liosonczy László Zsigmond király alatt a dalmát-, horvát- és 
tótovazági hadak fók^pitánya és Szörényi bán volt 1387-ben. 

L. István szintén Zsigmond király alatt temeei fiispány éa 
siOrényi bán volt Szintén István tfStn e^ 1421. tájban erdélyi vajda. 

L. Benedek a Rigó-mezei ütközetben ese tt eL 

L. Rénold. Ulászló királynál Ciliéi Ulrioh közbejárója, miért 
CSUritftl Erajnában Traburg várat kapta 14á0-ben. 

V^re nevezetes még Gara Miklósnak egy 1409-ben kelt itéíet- 
levele '), mely szerint a bírtok osztály keresó Abádi Sebestyénnek fia 
György az egri káptalan elótt azon eskünek letételére köteleztetett, 
hogy az 6 atyja Abády Sebestyén fia Lorándnak, a ki fia Sebestyén- 
nek, a ki fia azon Jánosnak, ki Losonozy Dienes nádorral ugyan 
azon atyától szármaaott ; és igy ezeknek minden birtokaikkól ót is il- 



<) Eapnuai B. Mm. tom. XXVIll* p. diS. 

') Tud. i. Kif-Hontban, de Szinób&nya és Tiszoloz ma Nógrádban van. 

•) Oklevél. 



12 

Digitized by VjOOQIC 



178 JL^^nuífí 

letí osztály rész. E szerint az Abá4i kiliatt család is a Jjosboüííkj cmr 
Iáddal egy törzsből eredett. 

liOSonczy CMl&d. Losonozyoevű. nemes osalád jelenleg, ia 
Borsod, Heves, Gömör, Nógrád, Szatmár, Veszprém vármegj^ ine* 
mesdége sorában áll. 

Nógrádban a Szigyárté CL ezt,) családnak elO-Q^ve a Lo- 
sonczy név, s úgy látszik ennek ágazatai is ösmisretes^k o^bol a Lo- 
sonczy nevezet alatt. 

A Grömör megyei Losonczy csilládnak néhány Í2en csak e saáml 
elejéig terjedó leszármazása következő : 

Károly. 
(Ragályi Judit.) 



Judit. Józaet KJára. . Bora 

(Tornallyay 1 (Máriáasy (Gencay 

Károly 1 1«22.) Boldiztár.) Sámueí) 

I — ' — — ^-y^^l*- ■ . «.*-, 

Károly. László. József. András. Ferenaz Janka. Klára. Ludoyika. 

Még két újabban nemesített Losonczy családot is találunk ; az 
egyik az, melyból 

Losonczy János 1793-ban kapott nemes levelet és abban 
ily ozímert; a paizs kék udvarának alyján zöki téren egy folyam hul- 
lámzik, fölötte szántó földek és erdőkön túl egy febérszikU emelkedik, 
és azon egy ezüst szárnyas ló (pegazus) ágaskodik, ets^ lábaival ^vö- 
rös zászlót tartva, melyen fekete kétfejű sas látiaik) a zászló ny^nek 
végén pedig zöld koszorú dísdik. A paizs fölötti sisak koronájáii' pedig 
egy fekete sas kiterjesztett testtel látható, egyik lábával söld o)aj& 
ágat, a másik lábával pálma ágat tartvai Foszladék n^nd két okialról 
ezUst-kék^. 

A másik ily nevű család az, melyból LósoncKy Pál 1797-beii 
nyeri czímeres nemes levelét ; ennek czímere négyfelé osatott paizs, az 
1. és 4. oszttiy kék udvarában hármas sziklahegy, középsőjén arany 
korona van, és abból fehér szárnyas ló (pegazus> emelkedik ki ; a 3- és 
8. osztály arany udvarában hármas zöld hegjmek a középsőjéből arany 
koronából meztden merkur piros övvel ellátva nyúlik fel, feján a^zir- 
nyaa föveg, jobb kezében a két kígyó által övedzett békepálcxát, bal-* 
kezében pedig zöld koszorút tart. A paizs fölötti sisak koronájából zöld' 
növény ágak között a leirt merour emelkedik ki. Poszladék jobbról 
ezüst-kék, balról arany^vörös ^. 



M A*dámi Souta gentil. tom. VI. 
Ö Ugyan oti 



Digitized by VjOOQIC 



liOftonczl család. (Angyalosí.) Közűlök Lajos ügyvéd 
Abrudbányán 1848-ban. 

liosy c^salád. Ismeretes e családból Losy I m r e, ki protestáns 
szüIfiktAl származott, de katholikus vallásra térvén, papságra lépett, és 
1633-ban egri püspök, innen pedig 1637-ben esztergami érsek lett 
1633-ban Jászon megyei zsinatot tartott, I638*ban az országgyűlésen 
erélyesen működött, és ez évben az esztergami érsekség részéről is 
Nagy-Szombatban zainatott tartott Pozsonyban egy papnöveldét ala- 
pított, mely nevérfil „E meri canum Seminarium^ nevet visel. 
Meghalt 1642. nov. 9én Pozsonyban 0* Halála elÓtt egy levelet írt 
Lippay János jezsuitához és a bécsi Pazmaneum igazgatóságához, 
mely levélnek pecsété szeribt '). 

Czímere a paizs (kék?l) udvarában egy piros szív, melyből két 
sas-szániy terjed szét. 

E családból Losy János 1657-ben járt a wittembergi akadé- 
mián '). 

Mj&mf család. A czímores levelet. Losy János és György 
nyerték 1721-ben HL Károly királytól «). 

Czímerttk a paizs kék udvarok alján zöld téren egy vörös nad* 
rágós, hosszú zöld ruhás emberi hulla fekszik, fölötte balra for* 
duIva fehér lovon ^y sárga czizmás, zöld nadrágos, vörös dolmá- 
nyos, zöld öves, prém-kalpagoe magyar vitéz fut, és lehajolva kardjá- 
val az alatta fekvfi leirt embernek nyakát vágja. A paizs fölötti sisak 
koronája alól lefolyó foszladék mindkét oldalról ezüst-vörös és fekete 
szinű. 

€tyflr vármegyében Lósy János 1765-ben azon megyének es- 
küdj. Nógrád megyében az 1755-ki nemesi lajstromban áll Lósy 
István. 

liOvas család. GkSmör vármegye nemessége sorában említe« 
tik Fényes B. Geograph^jában. 

liavawy esal&d. Ily nevű család Bihar megye nemes csalá- 
dai sorában álL 

Egy elóttem fekvd táblázat Lovássy családról következő nemzék* 
rendet tüntet elé : 



Katona Hist. orítí. XXSÜt. p. ?. 106. 911. — Shiittii Ardki Bppi Strigon^ 
IL 126. sth. 

*)PrayM«s.tom.XXXlIL 

^) B&rtholomaeides, Memória Unger. p. 152. 

^) CoUeot. Herald, nro. 417. 

12* 

Digitized by VjOOQIC 



ÍM 




Lovussy András 

1650. táján. 
(Lenke^ Kata.) 

László. 
(Móricz Jndit) 




János. 


András 

(Szilágyi 

Mária.) 


Mária. Erűé. 
(Séllyey Sáomal.) 


Z$az8a. Sándor. 
(Enqgler 
Zsozsa.) 


Mária. 


Zsuzsa. 


Andnás. János. 
(Szántay Sára.) 


'Sándor.' 




János. László. 
(NagyJndit) (Róva Mária.) 





József. István. János. Zsuzsa. Sára. Jslianna. 

Bihar megyében a Lovassy családnak szélfihelje Nagy-vSzalonta^ 
hol a múlt század végén a család egyik tagja ref. lelkéss^ ennék fi* 
ugyan ott bíró, ennek fia I s t v á n Bihannegye Tolt számveFAJe^ kinek 
lUésy leánytól egyik fia L á s z 1 ó az 1836-ki országgyűléskor fölség^ 
sértéssel vádolt ifjúsági kör egyik fötagja ; testV^ére István 1848-ban 
volt honvéd százados, lakik Kis-Újszálláson ; atyja testvérének fia kö- 
zfii L á s z 1 ó szintén a följebbi pozsonyi iQuáág egyik vádolt tágja, volt 
Bihar megyei szolgabíró. 

Lovassy András birtokos Vánosodon. 

liOváluB család, (ötvenesi.) Arad megyei tehetftsb bírtokoa 
osaládainak egyike. Birtoka az Otvenesi puszta is^ melyről elfinevét 
Írja a család. Közűlök Lovász Zsigmond az élsö franczia háborúk 
alatt két ízben nemesi fólkelési vezér, utóbb élelmi főbiztos, 1796-blkn 
3000 kila búzát es zabot ajánl a hadi költségek súlyéul. Megyei hí* 
vataloskodása után a m. kir. udvari kanozelláríán eléádó tanácsos éa 
békési főispán, utóbb Sz. -István rend közép keresztese, val. bdső títk. 
tanácsos, 1801-ben temesi gróf és főispán lett. Nqe Zeke JozcCeí volt. 
Testvére Imre 1801-ben Arad . vármegye másod alispánja; utóbb 
(1825-ben) kir. tanácsos. Leánya gr. Zselinszkyné. Nővériik Deaei 
Adámné. 

Lovász András nyugalm. helyt, tanácsos született Aradon 
1768. nov. 29.én. 

liovcsányl család. Gömör és Nógrád megyei nemes család. 
Nevök Lowczányi-nak is stb. Íratott. Nagyobbára az egész család nem- 
zedékről nemzedékre evang. lelkészi pályán állott. 

Az első törzs, kiről adataink vannak, Lovcsányi Q-yörgy 1570. 
táján Zólyomi ev. lelkész, hol 30 évet töltött, onnan Selmeczen a tót- 



Digitized by VjOOQIC 



L^TMáByi. 181 

ajluak papja, végre sziléziai Tesohenben lengyel szónok, meghalt 1609. 
febr. 1-én ^). Ennek egyik fia L. S á m u e l 1587-ben Wittebergában ta- 
núit *). Másik fia Timotheus 1592-ben Tübingben azután Witte- 
bergben tanúit. 1593-ban papp4 avattatott Selmeczen, és Zólyomban 
lelkész lett '). 1613-ban fiaival és utódaival nemességre emeltetett, 
czímeres nemes levele 1615-ben Zólyom vármegyében hirdettetett 
ki *). Fia kettó maradt: 11. Timotheus, ki 1619-ben járt a witte- 
bergi egyetemen ^) ; és E l i z e u s, ki beszterozei polgár volt *). En- 
nek bmét két fiát ismerjük I. GyörgyOt és I. Mátyást. 

I. G- y ö r g y elóbb Boroszlóban, utóbb Wittembergben tanúit, 
haza j6vén Alsó-Sztregován (Nógrádban) lett pap, innen a török pusz- 
títás miatt haza megy Beszterczére, azután Korponán német lelkész, 
ismét Beszterczén, innen negyedfél év múlva 1663-ban Gömörben 
Nyustyán lett pap. 1674-ben Pozsonyban a törvényszék elé állíták, s 
mert térítvényt nem akart magáról adni, Komáromban közmunkára 
Ítéltetett Utóbb téritvényt adván, 1682-ben Zólyom-Lipcsén lelkész- 
kedett három évig, azután ismét atyjához haza vonult, és majd évig 
tétlenül, míg ismét a kórház papja lett három negyed évig ; 1688-ban 
ismét egyház nélkül maradt. Végre Cserencs, innen Tamásiba hívatott 
m^, hol 11 évig békében lelkészkedett; a Rákóczy forradalom alatt 
Zólyom-Liposére került vissza, és ott 1706. táján meghalt. Fia János 
Lesten volt lelkész ^). 

I. Mátyás 1681. és 1682-ben Árva uradalmi tisztartó volt *). 
Ez 17ő5-ben már fiával U. Mátyással, és Lovcsányi Jánossal a Nógrád 
megyei nemesi lajstromban említetik ^). Nevezett fia II. Mátyás 
született 1727. nov. 27-én. Fia négy volt, úgymint II. György, I. 
M á r t o ú, II. Já n o s és II. S á m u e 1, kik 1767-ben mart 9-én Nóg- 
rád várm^;yétól nemességükről bizonyítványt kaptak. Ezek kOzűl II. 
Sámuel Gömörbe Jolsvára költözött. 



') Bartholomaeidef, Memória üngaroruin, qui Witiebergae Siadaemni, 
pag. 86. 96. 

•) ugyan ott 85. 

•) Ugyan ott 96. 

*) KógrAd mc«3ra jegyzókönyv 1831 -ki 259. és 769. «z. alatt. 

Ő BartholomaaídM id h. 126. 

•) Ugyan ott p. 166. 

^) Bartholomaiedes id. h. 156. 157. 

*) Szontagh Dán. közléfe szerint 

^ Nógrád megyei 1755«ki ProtokoL 



Digitized by VjOOQIC 



ÍM Lfvc^teyt 

Nevezett I. Márton Losonozon lakott, OUk Zsuzsáimitól két 
fia született P á l és II. M á r t o d, ki 1767. jun. 1 1-én született, 1789- 
ben Wittebergában tanúit, haza jővén 13 évig Ratkovi rector, azután 
1805-ben Betléri evang. lelkész, innen 1809-ben Csetnek-Bisztróra ment 
át. Meghalt 1810-ben 0. Testvérének Pálnak fia 

lU. Timóth Nógrád megyében Széqsényben ügyvéd, 1831. 
jan. 22rén ezen megyétől nemesi bizonyítványt vett ki. Fia G e i z a 
és Béla. 

A családfa következő : 

György 
evang. pap 
1670. 



í, Sámuel I. Timóthem 

1587. tólvomi lelkéis 

1613-ban neme«. 

f- ^ , 

Elizens II. Timóth 

Beszterczén lak. 1619. 



I. György I. M&iyás 

1663. 1 1706. kör. 1682. 17Ö5. 

^evang^elkéir.^ jj-^^. 

I. János 82. 1727. 

lesti papo I 



feyörgv I. Márton II. János Sánmel 

1767. lak. Losonoz. 1767. JoUván 

(Ölik Zsozml) 1767. 

I "^ 1 

Pál. Márton 

' nLxLóih ' ^iiLf.+ ^^^^- 

ügyvéd Nógrádb. b«*lénpap. 
1858. 

I — '^ 1 

€reiza. Béla. 



Ezeken felül, kik a táblázaton állanak , találjuk raég Lovosányi 
Pált, ki 1626-ban élt '), s tán I. Timotheusnak testvére volt 

1734-ben találjuk Lovosányi Kristófot mint alnovi predica^ 
tort '), ki tán I. Mátyásnak fia volt? 

A család ezimere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó 
oroszlán, els6 jobb lábával kardot tartva ; hátán pedig galamb áll, cső- 
rében zöld galyat emelve ; a paizs fölötti sisak koroBáján a leirtboz ha- 
sonló galamb áll. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezűst-vörös. 

Bariholomaedef id. h. 286. 
') Bartholomaeides Id. h. 131. 
*) Barthdomaeides Csetnek p. 33a 



Digitized by VjOOQIC 



L^irMal -- MM. 16S 

liOTloai csaláll^ De Lorina IgnAcz 1715-ben sebeiúgói 
pfispdc 1). 

lioworovszky oaalád. (LOivv^nburgi.) Eredetileg sziléziai 
nemes család; egyik kttzűlök I. Leopold alatt tábornok, 1683 ban bárói 
ozimet) 1691«bengrói)9ágotéslOwenburgi elftnevet nyere; és l€98-ban 
a. sztrecseni uradalomnak a magvaszakadt Wesselényféle részét ado* 
mány levél mellett szerzé meg. 1733* ban a 126. törv. ozik szerint gr. 
LOwenburg János-Jakab magyar honfiusítást nyert ; 1780-ban pedig 
mmt a m. kir. udvari kamara taoáososa és bizottmányi elnOk, és Békés 
▼árm^ye ffiispánja fordul elé *). 17dl-ben és 1764-ben pedig az or- 
szággyúl^ rendelkezik, hogy az általa tett alapítvány fele magyar if- 
jakra fordíttassék ^). Ez alapítvány a Bécsben létezA löwenburgi isko- 
lai intézetre szorítkozik. Nevezett Jakabban és Frigyes testvé- 
rében a család fiága kihalt, mint e következő táblázat *) mutatja. 

Lovorovszky 
tábornok. 

r 



Gr. Lövenburg Fridrik 

János Jakftb 1723. (b. Paohberg 

(l!WindÍ8ohgr&tz Érzse. AnnaRena^.) 

, 8- C«>bo,^,> Regina.)^ ■ Ann. Margit/ 

Ferdininand Antal. Aloízia. (gr. "Windisflligriliz 

t ' (gi"' öaisruk Frigyes.) 
Antal.)J 

liOvrencslch család.[(Máskép Mikulchich)Lovren« 
csihMikuIchicb Lórincz kincstári tanácsos 1798-ki jan. 15-én 
Bács vármegyétfii nyert nemesi bizonyítványát, lakta helyén Krassó 
vármegyében ISOl.nov. 30*ánbírdetteté ki Egyik fia Ignácz Krassó 
vármegye alispánja és kir. tanácsos volt. Krassó megyében Lovrincbich 
uevu nemes család Zágráb vármegye nemessége sorában említetik Fé- 
nyes E. Greographiájában. 

liozonyl issalád. S^mplín vármegye czímerleveles nemes 
családai között foglal helyet ^). 

liöbl család. Löbl. Kristóf az 1625-ki országgyűlésen a 
66. törv. ez. folytán hazafiusítatott. 

E családból Löbl Mária Zsófia, második felesége volt Zrínyi 
Miklós a költőnek. 

') 1715-ki törvény záradéka. 

*) 1730-ki hivatalos Sohematismus. 

») 1761 : 21. és 1764 : 13. törv. ox. 

*) Szontagh Dániel közlése. 

^ Szirmay C. Zemplin. not top. 114. 



Digitized by VjOOQIC 



184 litMay - Mke. 

Itöcmey eaal&d. Hetes vármegye nemes esaládM sorábMi áll. 
liöff lern CMlád. Löfflern Antal András 1728-ban ID. 

Károly királytól ozimeres nemes levelet kapott^'). 

Czímere a paizs arany udvarában zöld téren ágaskodó koronás 
^ vörQs grif, elsó jobb lábával meztelen pallost tartva. A paisz folAtti si- 
sak koronájából két arany vörös szinú struoztoll között a kirtboz ha« 
sonló grif emelkedik ki. Foszladék mind két oldalról arany-vörös* 

liöflner cMlád. Löiíler Ignácz Antal 1 790-ben kap(M 
czímeres nemes levelet ; következd czímerrel a paizs felsA részéból két- 
felé domború rézsútos vonallal az egész paizs három udvarra oszlik. A 
felsó jobb oldali vörös udvarban kettös-farkú arany oroszlán ugró hely- 
zetben van^ és első jobb lábával kivont kardot villogtat, a bal oldidi 
kék udvarban íuggö helyzetben két ponty, egyik fejjel fölfelé, másik 
ellenkezőleg, látható ; az alsó arany udvarban vörös tetejű, tornyos vár 
emelkedik, melynek tetejéről kétfelé két kék zászló lobog, a jobb olda- 
lin arany nap, a baloldalio ezüst félhold ragyog. A paizs f5lötti sisak 
koronájából kettös-farkú oroszlán nyúlik fel, első jobblábával kivont 
kardot tartva. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék. 

E család eldódeiböl volt Löffler Keresztély 1760-ban a ma- 
gyar kir. udv. kamaránál Rationum eonsultor. 

I^hr CMlád. Lóhr Károly 1791.ben H. Leopold király 
által adott czímeres nemes levélben nemesítetett meg. 

Czímere fUggfilegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali vörös 
udvarban három ezüst horgony látszik, kettő felül, egyik alattok ; a 
baloldali ezüst udvarban hármas zöld halmon természetes színű kettős- 
farkú oroszlán ágaskodik, első jobb lábával drága köves arany gyűrűt 
tartva. A paizs fölötti sisak koronájából a leírthoz hasonló oroszlán női 
li, első lábaival fehér horgonyt tartva. Foszladék mind két oldalról 
ezöst-vörös «). 

liőke család. A Dunántúl a XVI. században találunk Lőke 
családra, melynek leszármazása következő ^) : 



>) CoUeot. Herald, nro. 814. 
•) Adami 8<mta gentil. iom. V I. 
*) Adami Sonia gentiL tom. VI. 
*) Geneal. Auiheni tom. l. 



Digitized by VjOOQIC 



Ukidval - liértals* ÍM 



L6k6Lássld 
1Ö67. 



Boldiziár Ferpiox. 

r 15*5^ ,_, Péter. György. 

Bmláf. Sebertyén. Péter. LtekS. N. DoriL 'sándor ' 

Tt6l András. György. Zmiznu Erzee. 2- tót Péter "* 

^ (1 Nádody Anna. 

Xiidráa.^ErzM. Orw>lya. Zsuzsa.' 2. Györy Ifárb.) 

Í i6\ Gáspár Krisz- 2-tól Péter. Antal. Sándor. Ádám. 
•|.^M ' *»»»• (Koeiy (1. Vörös 
^^^'^- (Daskay.) Anna.) Bora. 

2. Pathy Rebeka.) 



Boldizsár. János. István, és leányok. 

Ádám. István. László. József. Ignácz. István. György. 

liökfalwal esal4d. Lewkfalvai Péter 1668-ban a szepesi 
tíz lándzsás városnak szolgabirája volt 0* 

liőkös <;sal4d. Borsod és Gömör vármegye nemes családa^ 
birtokos BikkszOg hdys^^ben* 

Lőrinta CMlád. 1612-ben Báthori Gábor erdélyi fejedelem- 
től kapta czímeres nemes levelét. E család egyik utóda Lfirinoz I s t- 
ván Török-Szent-Miklóson jegyzA, 1768. sept. 8-án Marmaros várme- 
gyétől vett ki nemes bizonyítványt, azt igazolót, hogy 6 e családból 
és Marmaros megyéből Viskrfil származott Heves megyébe, hol ne* 
mességet 1763. ai:^. 29-én hírdetteté ki. 

Heves úiegyében egy ettől külömböző L ő r i n o z nemes esalád 
az, melyből származásukat 1806-ban Heves megye törvényszéke előtt 
igazolni i^arván János, Antal, Pál, máaik Pál, Imre^ Pe- 
ren oz, másik Imre mindnyájan Lőrincz nevűek, a törvényszék 
Ítélete folytán LŐrintz Györgytől a czímeres levél szerzőjétől és közös 
törzstől M i h á 1 y nak származása, és Nógrád megy« Fülekről Nagy- 
Hort és Nagy-Réde helységbe költözése ellen tétetett kifogás, és en- 
nek bővebb kivilágosítása igényeltetett — M i h á 1 y nak fia melléknév 
képen Kis-nek is neveztetett E szerint e család Nógiád megyéből szár- 
maztatá magát, és Nógrád megyében Lőrincz nevű csal á d nak egy 
ágazata köveÜLező : 

*) Codex Saéohenyianns tom. X a Nemzeti Mnzénniban. 

Digitized by VjOOQ IC 



Ldrtaits - IiMüda.- 



Urinit GergJy. 



Mihály M&tyág 

ntil Szöllfiflön Fagffú ijk BviL 

17M.oct23. r-^;;^ 

r 



Pál 

Józant i750.jol.l6. 

, . ^. , 

Márton Mihály . Pal József Antal Gábor 

sz. 1777. Bz. 1780. sz. 1788. az. 1790. íz. 1793. az. 179a. 
OQt.ő. apriL 28. jun. 1. febr. 17. nov. 6. mart. 29. 
MiiMlnyijan Sient-Iványon. 

liődnts család. (Al-torjai.) Székely nemes család, melyből 
Löríntz János és testvérei Miklós és László 1703. april. 23-an 
Bécsben kelt ozímeres levelet vettek I. Leopold királytól 

liőrliitz család. Lórintz István csík-széki székely több 
társával 1609. jan. 5. Báthori Zsigmondtól kapott primipilarís le- 
velet >). 

Erdélyben a székely földön több L fi r i n t z nevű család van^ me- 
lyekből János Bereczk város követe volt az 1790/j|-ki országgyűlésen. 
Továbbá Oláhfalván egész család van e néven, melybfil idfinként töb^ 
ben ott hívataloskodtak ^. 

liőrlntzffy család. LfirintzíFy Gáspár 1587. deo. 2-án 
Rudolf királytól kapta ozímeres nemes levelét, mely 1588-ban Szatmár 
vármegyében hirdettetett ki •). 

E Lörintzffy Gáspár 1595-ben Dob helységben egy nemes 
Ülést kapott beiratképen Báthori Istvántól *). Benne úgy látszik, ki- 
halt a család neve. 

liőrlnczl család. LÓrinczi János í72?-ben Ilf. Károly ki- 
rály által nemesített meg •). ^ 

Czímere a paizs kék ndvarában zöld téren a jobb oldalból kinyúló 
dúledéz0 vár, melyen két gömDöIyű ablak, és az ajtónak fele látszik ; 
vele szemközt egy dara áll, felemelt egyik lábával kövecset, csórében 
gyűrűt tartva. A paizs fölötti két arany trombita fölött a leírthoz ha-^ 
sonló daru áH, csórében zöld galyat tartva ; balról a koronából kinyúlva 
egy piros zászló leng. Foszladék mind két oldalról arany-fekete. 

Nógrád megyében még elóbb találunk Lfirinczy családot, mely- 

. *) A na «éMy nams. Oonititaiíoji K)l, 
') Török Antal közL szerint 
*) Az eredeti Armalis Szatmár várm* levéltárában. 
•) Szirmay Szatmár várm. ,11. 140. , , . 

Ő Colleot. herald, nro. 346. 



Digitized by VjOOQIC 



hSl Lftrinozy Ádám 1711 •ben i Rákóczy forradalom után egyének 
szűkében — mint a jiegyzfiköny v mutatja — választatott meg szolga* 
bíróul. 

Még az 1755-ki nemesi lajstromban Nógrádban Idjük Lórinczy 
Györgyöt. 

liőrinezl CMlád. (Szent^Abrahámi } Székely család, mely- 
ből az utóbbi évtizedben József M.-Vásárliely en, M i h á 1 y Sz -Ud- 
varhelyen ügyvédek ; M i h á l y Kolosvár városánál osztó bíró. 

liSríiioz néven találjuk m^ ZUah város hivatalnokai köct F e- 
renezet és id. és íQ. Györgyöt 1840-ben^ és egymásai Győr* 
gyöt Szolnok megyei és kamarai ügyvédet 

Ii9w€nMurff cMl&d. Ld^d Lovorottzky c$. 

liőwenthal család. (Báró.) Erdélyi család, lakhelye Kusma, 
Beszteroze vidékén Azon adatokhoz melyek Kóvári László munkájá- 
ban e családról közöltetnek, kiigazításul a család egyik tisztelt tagja 
báró Lóventhal Sámuel a következőket írja : hogy a család eredeti neve 
Sollar de Levdal, és a család goth eredetű, ugyan is az okmány 
szavaid élve — ugy mond a t. közlÓ — Osvaldus Sollar de Levdal 
oum ingressu Hunnorum et Gothorum jött Erdélybe ; alterius Hunno- 
rum duoís filiam GKzellam uxorem duxit, vallem Kusma seu Levdal 
cum appertinentiis Sirtsek et praedium Demetrus piatrana occupavit *}. 
E javakra kap János 1494-ben II. Ulászló királytól új adomány 
levdet, és baronatust, és ez adományt erösíté meg L Leopold király is, 
a midőn a család neve — mint a család írja — Sohaller de Lő- 
ve n t h a l-ra modernizaltatott Ugyan oflbk ezen értesítés szerint, azon 
a családnak a (múlt század végén egy régi okmányának véletlen felta- 
lálása folytán) hírtelen meggazdagodása és báróság nyeréséróli monda 
is, mely Kővári által is közöltetett '), — alaptalan koholmánynak 
nyilvánítatik a család részéről. 

Kővári szerint az 1784-ki összeíráskor csak egy b. Löventhal élt : 
János-Theofil,ki Beszteroze jegyzője volt. Ettől « leszármazás 
következő : 



Kővári László, Erdély nev. osaládai 175. 176. 

*) Óhajtottam volna ezen okmányokat eredetiben vagy legalább úsak má^ 
aolatban látni, — és kívánatos volna az ily messze felható okmányuknak at el- 
kns támassthAfó kétdyek ekadatása végntt. k valakol • tMéMlmi itéizet elé 
hozáaa és közlése. 

') Kővári id. mvakájibaae mondai Urlifei «éán • UeOlap I96a« 76. száma 
után közli 



Digitized by VjOOQIC 



IM Uvey. 



János 
jegyit, utóbb főbíró. 



Károly Sámuel 

8Z. 1798. (gr. Kun Kais.) 

(gr. B^rohtold Anna.) 

, ^ I 

Albert Adél KarL Mária Anna 

•X.1884. IS. 1826. ez. 1828. ez. 1829* az. 1883. 
(Lioudi f5hadn. (UBohai 
KajatánO LeopoldL) 

A család ozímere vízirányosan kétfelé osziott patzs, afelsA osztály 
udvarban jobbról három fenyfifa zöldéi, balról egy kastély van, k()zépeii 
egy pánczélos vitéz áll, jobb kezével kivont kardot villogtatva, melyoek 
hegyére levágott török fej van szúrva; a paizs alsó o^ztí^ya kék udva- 
rában három oroszlán ágaskodik, kettft balra, a harmadik jobbra for- 
dulva. 

A család most élfi két idöeb tagja közűl Károly birtokos Nagy • 
Sajón, Szász-Penteken és Kuzmán , testvére Sámuel birtokos Kus- 
mán, Nagy-Sajón, Vajda-Szent-Iványon és Székely-Földváron ^). 

Ijövej család. (Lövei.) Szabolcs és Szatmár vármegye ne- 
mes családa. 1630-ban élt közúlök Lövey G e r g e 1 y, ki ipával Balling 
Jánosnak fiával együtt elfogatott '). 

A család egyik ágának nemzékrendi töredéke következő: 

Lövey N. 
(Danras Eszter.) 

Jozéi| József Jáno8. Péter. 

SzigeA (Szatmári f 
(Yáradiné.) Eszter.) 



Zaófia. Klára. 



Egy másik nemzékrenden találjuk a következfit.*. 

Lövey Ádám* 
(Ilosvay Zsuzsa.) 

' — r^ » 

László 
1799. tájban. 

Lóvey Sámuel Szatmár megyében 1727-ben egész Szennyes 
pusztát nyeré királyi adományban *). 

E század elején Szatmár megyében birtokosul találjuk a családot 

0€frotiÚHsekfls«6«iÉal.TasdiMibaQhdarfiníkerrL H. 1867. évMy. 649. és 
1869. év f. 706. lap. 

•) Knalny Jáaos Öaélsttrása« kiadta Szalay L. 225. 
') Ssatmár váná. ü. 2a 



Digitized by VjOOQIC 



Labik ^ IiBby. tM 

GhuMiilyon, és TilzfhBeesen nérszerint LOrey Gábort, Fiit és 
Györgyöt >). 

A Lövey csidád 2ietiiidin megye nemessége sorához is számíta- 
tik»). 

L6vey György 1615ben sárospataki tanár, utóbb 1618-ban 
mádireC lelkész^). 

I^ablk eMlád« Lubik György ITáŐ-ban M. Terézia király 
asszonytól njrerte czimeres nemes levelét. 

Czímere íiiggMegesen kétfelé otttott paizs, a jobb oldali kék ud- 
varban zöld téren balra nézi barna grif ágaskodik, elsó lábaival egy 
fifldig érő ezüst horgonyt tartva ; a jobb oldali vörös mezőben arany 
oroszlán ágaskodik elsA jobb lábával kivont kardot, a ballal egy vérző 
és homlokán orráig bevágott törökfejet tartva. A pMzs fölötti sk»k ko- 
ronágából arany orosfslán emelkedik ki, a leírthoz mindenben hasonló. 
Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék ^). E családnak lakhe- 
lye Borsod, Heves, Gömör vármegye. 

liuliy esal&d* (Benedekfalvl) Liptó vármegyei régi nemes 
család, mely 1570-ben a régi Detrichfalvai utóbb Benedekfalvai ösi 
birtokra a Detrioh, Kiszely stb. családdal új adományt szerzett. 

1591-ban Luby János liptó megyei liubelle és Dubrava hely- 
ségbeli birtokait 50 ftban elzálogosítja Oasparith Gáspárnak ^). 

Adatok hiányában csak töredékes ismertetését adhatva a család 
régiebb leágazásának ; egy ily származási kimutatás néhány ízen a kö- 
vetkező •). ^ 

Luby Gáspin 
(KofDntkál y kárk.) 

Zsigmond. Já^os. Gáspár. László. Anjrás. 

Ilona. István Zsigmond. 

(Soáczav kir. táblfti 

Mihály.) ÍSSpap. 

Tán e táblázaton álló László az, kit 1747— 1749.ig kalocsai 
1770-ben pedig Luby Lászlót a szepesi kanonokok sorában ta- 
lálunk. 

Luby György 1703-ban Rákóczy alatt harczolt ^). 

Ugyan ott II. 261. 369. 

*) Szirmay C.Zemplin. noi top. 114. 

») ügjran ott 213. 

*) Adami Scuta Gentil tom. Yí. * 

*) Szepesi káptakn Protoool. anni 158^.-^1591. Ibl..d88. 

•) Wai^ntrMss. LXX. p. 169. 

^ Szalay, Magyarország története, VI. köi. 108. l 



Digitized by 



Google 



ÍAÚby. 

Lüby Antal 17494>én Hont vármegye eskMtje yoU. 

Liptó vármegyéMl, hol a család jelenleg is a birtokom neniesség 

sofiban áll, tobb megyébe elszár- 
mazott a család ; nevezetesen egyik 
ág Szatmár megyébe 'telepedett hol 
Luby Károly (szül. 1752-ben) 
1777-ben a nagyváradi és ungvári 
kerületi oskolák fetOgyelAje volt, 
1779-ben kir. tanácsos lett, 1781- 
íM. 1^04-ig Szatmár vármegye alis- 
pánja, 1790*beA e megye országgyű- 
lési kOvete, 1804-ben, Szatmár vár- 
megye elsft alispánja, országgyűlési 
kOvete, a kir. táblabírája, és Ung 
vármegye administratora lett Mh. 
1806-ben. Nejét61 tasnád-szántói 
Becsky Agnestfil nemzett gyermekei által kOvetke^ családftt alkotott: 

I. Eiroly 
Bz. 1762. 1 1806. 
kir. táblai ifliiök. 
(fitoakj Ágnea.) 




Imre 
sz. 1778. + 1861. 
kir. tan. és kir. Hffylg. 
(Stfi»el,MiriaO 



Stefánia Imre. József Karolina Itiv&n 

(Bánhidy f Heves v. (b. Fechtig Borsod v. 

AlbeH.) f6sz.-biró. Eiroly.) f6n5k. 

(Jaakovios (Mayr 

Antqaia.) Májia.) 

(jeiza. ílkaT Sarolta. Mária. 



ILKárply 

sz. 1787. t 1840. 

Szaimái várm; ÍISsz.-biró. 

(Szuhányi Anna.). 



Amália Mária 

sz. 1816. 1 1842. SZ.1817. s: 
(1. Deiewffy Pál. (Dravecz- 
2.Péch7lgn.) ky László.) 



Zsigmond 
;. 18f9.apr.l6. 
(Ilosvay 
Kata.) 

l 



Ágnes János 
8z. 1820. 8Z.1822. 
(Sziloz (Domahidy 
l4ijos.) Lqiz.) 



knrelia Creiza Gyula Lajoa Sándor Piroska 

iz.éemh.tz.l849. •z.ldőO. n.l862. sz. 1854. sz.1858. 

1867. ooi 11. sept. 11. aprl. 13. jnl 23. april. 29. 



Sándor, 
sz. 1849. 
tl861. 



Ul. Károly 
szl8dO. 
april. 30. 
(Péohy 

lloim.) 

r"-^ — > 

BéU 

sz. 1867. 
mari. 81. 



I. Károlynak egyik fia Imre (szüL Nagy-Károlyban 1778. deo. 
19-én) 08. kir. tanáoaos s királyi ügyek igazgatója^ kéafibb a budai ki- 
rályi kincstárnál tanácsos, 1828-ban altámok ; végre nyugalomba lé- 
pett Meghalt 1861-ben. NejétAl rapini Ste6s2el Máriától gyermekei 



Digitized by VjOOQIC 



Lochffif^JhWtEky. 



Itt 



közül J ó z e f Heves vármegyében volt ffiszolgabíró ; testvére István 
Heves vármegyének volt fAjegyzfije, 1850«ben Borsod vármegye fö- 
Döke. Gyermekeik a táblázatdti láthatók. I. Károlynak másik fia 11 , 
Károly szüL 1787-ben, meghalt 1840-ben. Szinte 20 évig volt 
Szatmár vármegye ffiszolgafoírája. Nejétől hirípi Szuhányi Annától szü- 
letett fiai közúl Zsigmond 1848-ben Szatmár vármegye (tszolgabí- 
rája, János ugyan azon megyének 1850-ben főúti biztosa volt. Gyer- 
mekeiket szintén a táblázat mutatja. 

Végre a családból származott még aűson Luby László is, kinek 
c^ perbeli genealógia szermt: nejétől Teszéry Fruzsinától leánya 
A ga t a előbb Belayné, másodszor Ilia Farkasné volt. 

A család jelenleg Liptó vármegyén kivűl Heves, Pest és Szat- 
már vármegyében él; és kath. vallású. 

A család czímere -^ núnt följebb az ábra mute^á ^ a paizs kék 
udvarában zöld téren, fészkén ülŐ pellikán, mely melle vérével három 
fiát táplálja, ugyan ilyen pellikán van a paizs fölötti sisak koronáján 
is. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst^vörös. 

liucliel család. Lé$d Décz^. 

liUChlal család. Zemplía yármegye czímeres nemes családai 
közé soroztatik ^). 

Eincsinszky család. Zemplín vármegye czímeres nemes csa- 
ládai között áll 2). 

liUC^ky család. (Máskép L u d s z k y)« A nemesség szerzője 
Luczky Márton, ki Bécsben 1642, 
octob. 28-án kelt czimeres nemes 
levélben III. Ferdinánd király által 
maradékival egyetemben magyar 
nemességre emeltetett. Ctímeres 
nemes levele 1643. apr. 13-án Árva 
vármegyében hirdettetett ki, és lak- 
helye azon megyei Kraaznahorka 
és Trsztene községek s az árvái ura- 
dalomban volt úrbéri birtoka '). Ne- 
veztetett család Kramarosi knak 
Í8. Luczky Mártontól kezdve a csa- 
lád lattánnaeáaa következő : 

') Szimiay C. Zemplín. noi top. 114. 
*) Srhniay C Zemplhi. noi. top. 114. 
6 Scootagh Dán. kösilN. 




Digitized by VjOOQIC 



liMdcy. 



Márton 



Pál. 



QyÖrgy, 



JÜtSi 



r 



Márton. Andráf. 

(OndraaekKata.) 



István 



Zsnzfi 
hígadon. 



Teréz 

1869. 

hajadon. 



Andráf. 
(Fura Anna. 



JánoB 
Gyön- 
gyöire 
költözött 



Mátyás. 
(Ondreü gata.) 



Jánoi 



Teréz 



Mária. 



kivándorolt. (Matnla.) (Parícaaouk.) 
(BachtejKata.) 

János. 



Fererenoz. 

(Sakokna 

Mágia.) 

FerenoB 1859. 
(Dlabik Mária.) 



Mária. 
(Bngala 
Mátyáa.) 



Róza. Teréz. 

(Sefteik.) (Kristéfoiák.) 



Jánoe. 



István. 



Mária. 



Mátyás. 
(Bodzkó 
Teréz.) 



Dorottya. 
(Sztarek 
György.) •" 



Pál. 
(Pnlagsófla;) 



Mária. 
(Balek.) 



József. 
(1 . Balek Anna. 
% Matnla Kata.) 



l-tölJózset Teréz. 2-tól János. András. Kata. Mária. 
(Duraj (Matnla Teréz.) 

"^•"^^ íeíéz. Hona. János. 



István János Mária. Dóra. Márton. 
(IskraKata.) kivándo- (Obonek (1. Iskra Teréz, 
roli Józset) 2. Miknla Teréz. 
8. Knbicza Mária .) 

i-töl Teréz. Ilona. 2-tól András. Anna. 8-tói Mária. Yeronikik 
(Kttbioza.) 



Kata. 
(Yelink János.) 



István. 
(Balek 

KjttaO 

István. József. András. Mátyás Mária/ 



János. Teréz 1859. 



A család ozímere négyfelé osztott ptizs, az 1. és 4. osztály arany 
udvarában zöld élÖfa emelkedik ki ^ a 2. és 3. osztály Törös^ udvarában 
hármas zöld halmon gerlioze áll. A paizs fölötti sisak koronájából szin- 
tén zöld él6£a emelkedik ki, kétfelfil két kiterjesztett sas-szárny látható, 
melyekbfil a jobb oldali íéÚg ezüst, félig vörös, a bal oldali félig arany. 



Digitized by VjOOQIC 



LvdteyI — LmgíMy, 



Ml 



félig kék, a szárnyakon az előtérben két szemközt álló gerle látható. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

liUd&nyl c^sal^d. Heves vármegye nemessége sorában em- 
líti Fényes Elek Gteographiájában. 

L udán nevű nemzetség (genus) is virágzott^ hazánkban az Ár- 
pádok korában, melyról maga helyén tüzetesen lesz ismertetés. 

IfUdniaii cnalká. Szabolcs vármegye nemes osaládai között 
foglal helyet 

Ijudnay család. Kihalt nemes család, birtokos volt Borsod 
megyében is Tisza-Kürthön '). 

EiUf aMjr €Wüád. Nemesi levelét nyerte ÜL Ferdinánd ki- 
rálytól 1637. octob. 30-án Lugassy Tamás, egyszersmind reje Török 
Ágota, fivére Lugaasy Meny h é r t, 
ennek neje Gsícsellye Orzse s ezek 
fia János részére is. E nemes le- 
vél kihirdettetett Szabolcs várme- 
gyében Pálfordulat után hatod na- 
pon 1639-ben. 

Gzímere — mint az ábra mu- 
tatja — kék vért zöld halmán jobb- 
ra karddal vágó egész arany orosz- 
lánt, vért fölött a sisak koronáján 
szintén karddal jobbra vágó vörös 
dolmányú kar; Foszladék jobbról 
kék és sárga, balról vörös és fehér. 

Mártont, a szerző Tamás- 
nak fiát, maiglan leszármazó fiaival és unokáival, Göesej és örségben 
találjuk. De Mihály fia János tanulni elszakad Debreczenbe, és ott 
meghal mint vásáros kereskedÓ és val. polgár. Ennek fia József 1797. 
felsőbb tanuló, 1797—8. felkeló nemes, 1806. Felső-bányai lelkész, 
1809. egyházvidéki ükök, 1819. fójegyzó, 1832. esperes, 1848-ban ma- 
gányba vonul. Meghalt 1863-ban. — Fiai közdl János mint huszár, 
korán elhalt^ József (szül. 1812.) m.szigethi, majd debreczeni ta- 
nár, a m. tud. Akadémia egyik jeles tagja. F e r e n c z magány bánya- 
igazgató Felsö-Bányán. 

A családfa ') következő : 




*) Fényes E. Geographiai Szótár, II. 265. 
^ Oalidi közlte nerint. 



13 



Digitized by VjOOQIC 



JM Mi^My - L«s#sfly. 



LugAfsy Tamás. 
(Török Ágota.) 



Mihály! Ifbrán. Fcrcncz. 

Józaef. J^not Péter. Fereaoz. Mihály éa Mnyok. 
t 1789. 
(Gerendásáy 

MáriaO ■__ 

I ^ — ' 1 1 

József Mária. János, 

esperes ' (Nagy István.) 



espei 
tl8M 
(Belényessy 
Maria.) 
r 



János. József Júlia Fereacz. Katalin. Mária. Sarolta. 

tl830. sz. 1812. (Géressy 1 1869. 1 1853. 

debreezeni László.) (Széies 

tanár. fSndre.) 

liú^BMmy család. (Lugosi f .) Szatmár vámegye kihalt cemes 
családa, mely hajdan azon megyei Lúgos helység birtokosa volt, 
névszerint 1393-ban ott birtokolt Lúgassy Gryik-gy, kinek felesége a 
szennyes! pusztán birtokrészére új királyi adományt vitt ^), A Lúgassy 
család kihaltával Lúgos helységet a Báthoriak Elesed várához kap- 
csolták 

De 1609-ben még Lúgassy Jánosra találunk, ki Szatmár vár- 
megyei Rohod, és Vitka helységben részbirtokára adományt vitt '). 

Tán e családból volt azon Lúgossy István is, ki 1567. élt ^). 

Lfiigony család, (Magyar-peterdi.) Erdély kihalt családa ^). 
János 1603-ban hajdú hadnagy, mildn Básta alatt a Karansebesre 
menekült erdélyi nemességet haza-menetelre rábeszéli ^). 

Miklós 1695-ben a kolosmonstori konventtől veszi ki Dobo- 
kai és Kecset-Szilvási elidegenitett jószágaira vonatkozó okleveleit % 

Lúgossy F e r e n c z ApaíFy Mihály fótltoknoka volt. Meghalt 
1692-ben, koporsóba tétetett Hosszú-Teleken dec 17-én, eltemettetett 
1693. maj. 25-én. Neje Barcsai Anna meghalt 1689-ben decemberben, 
eltemettetett Hosszú-Teleken '^). Ferencznek testvére, A n n a, ns. és vi- 

*) Szirmay Szatmár várm. II. 19. 20. 
*) Ugyan ott II. 91. 97. 

') IstváníTy Hist libro. 24. az 1622-ki kiadás 501. lapján. 
^) Mikola História Geneal. Transylv. a vég^n. 
^) Wolph. BetUen Hist V. 521. 
^ Hodor, Doboka várm. 167» 

') és 6) Bárányi Pál Imago Vitae et mortis, halottijpredikáoziók. N.-Szom- 
bat 1712. 



Digitized by VjOOQIC 



tézl6 Kerekes Tamás özvegye medált 1691-ben, eltemettetett Gyula- 
Febérvárott april. 6-án. 

Erdélyben azonban most is élnek Lúgos iak, így Lugosi 
István országos számvevAségt tiszt lS864>an, fiai József ftkorm.- 
széki Írnok 1849. Bém táborában pénztári tiszt, utóbb politikai fo- 
goly ; jelenleg szintén Kolosvár városi pénztári tiszt ; István városi 
bívatalnok Kolosvárott. • . 

Egymásik Lugosi osalád Karansebesi elónévvel él; Hu- 
nyad megyébe az erdéljri fejedehmek korában származott be, közűlök 
Ferencz 1848-ban szolgabíró, neje dévai Nagy Eszter, ettól fia szin- 
tén Ferenoz. 

IjUka csal&d. (Luka-nyényei.) Hont vármegye legrégiebb tör- 
zsökös magyar osaládainak egyike ; óse egy tör^bÓl eredt a most is 
él6 keszihóczi Dac só asaládéval, és elsó birtokuk Nyitra megye 
Hyrenon, vagy Hernocb helység volt; azonban a család törzsé- 
nek négy fia : D o n a, W a c s i k, D u b a k és T y b a, kik IV. Béla ud- 
varában szolgáltak, által engedik e birtokukat a királynak, ki azt Máté 
tárnok mester, és pozsonyi főispánnak adományozá, -^ e helyett pedig 
a nevezett négy testvér ugyan csak IV. Béla királytól hadi érdemeik 
tekintetbe vételével is Hont megyében az e nevű várhoz tartozott, de 
attól fbimentett Palota, Nénye, Kökeszi, és Nógrád megye Esztergály 
helységet nyerte csere adományképen '). 

1 260-ban IV. Béla király Esztergálytaz elóbb kir. udvarno- 
kok birtokát, szintén visszavévén, azt az elszaporodott királyi udvar- 
nokoknak visszaadá, helyette azonban Wacsik fiainak Mar ozel, 
Báthor, Sapk és Hrabor (Harabor) neyezetúeknek Kelenye 
fbldet és Terb^écz helység egy részét adta királyi adományban '). 

A négy testvér közűl^ — mint már e munka III. köt. 216. lapján 
a Dacsó családnál elmondatott. — D o n a magnóikul halt meg, W a- 
c s i k n a k maradékai hliniki Harabor néven a XV. század közepéig 
éltek, Ty ba ivadéka szintén több ízen fen tartá magát; Dubak pedig 
két fia által a Dacsó és Luka osaládnak lón törzsévé. 

Mint származott D u b á k tói kezdve mostanáig a Luka család, a 
következő táblázat mutálja : 

>) Fejér, Cod. dipl. tom. IV. vol. I. p. 284. 
«) Fegér, Cod. dipl. tom. IV. vol. 3. p. 12. 



13« 

Digitized by VjOOQIC 



-JL 



'wl^. Don*. I. Dubait. 1243. Tyta. 

1243. t, IÍÍ;;: D«m«ter.' "*^- 

1266. Dactóct. 

I I I I [ iJ*! I — ^-^ 



íatvánu li. Dubftk. I. Miklósj 

I ^ ■ ' » megöleteti 

Demeter. 



meg gletett. 



i ^y ■ E^árd. Luka. II. Mikióik Mityái. 

BamÜ MAt7á«> Li*». (Bojrbólj 
1462. MAtól472.) 



I.PAl. 



'B«irtaUiiK LtekS, PáL il. Jánoa. 



Jakab Dóra. Wrinoz 

1410. (Szátoki 14Xa 



Miklós) 



'lll. Miklós. Antal. Gy^Jgy- IH J^no"- Tamás. 

(Kata lin.) ^ ' Katalin. 

' László. Mihály. István. (1. Daosó Mihály. 

2. Ssalay András.) 



Ambrus, Tamás. Albert. 

(Mocdíos 'zíigmond. Albert? 

Anna.) • 



Jözsef Iv7MiklÓ8_ IV. János. 

I. Benedek 

végrendel. 1621. 

( Berky Bora.) 

*?? Miklós 1657. 
török fogoly. 
(Bene Kata.) 

István. 
(Gyfirky Erzse.) 



' György. Erzse. Ilona. Mária. Zsófia. Zsuzsa. II. Benedek. 

(Tihanyi Üise.) (Vajda (Horváth (Ko- (Báthory (Rakó- '"TTjózsef. ' 

nSü" G^öií? •^^^^ Gáspás.) yács Gergely.) czy (Podhorszky 

Pál György. j4 ) Meny. Julúuia. 

Ii49. t 1726: hért) r^ ^ — i 

Hontv. III. József. 

sz.*biró. (Balogh Eva.) 

W)' Ferencz. László Antal Sándor 

honti fójegyzó. nótlen. pozsonyi volt sz. löW. 

(SzubszkyAlojzía) f?ltörv. -széki tan. volt alispán, 

r- ^^ T^ n T: » (Gndits Konstant) administrator. 

Gusztáv Laios Nep. János. , -->C| , j^ £ törvszéki tan. 




8*. 1824. sz. Í825 sz. 1826. Mária. (faílíán FrancUk.) 

Imre.) 



Teréz. (ImkaMár.) maj. 80. (Luka Lajos.) ) , ■ 



M 



Digitized by VjOOQIC 



n» 




A családfán I. Dabaknak unokája I. Miklia az^ kit Daóaó 
Miklós meggyilkolt. Ennek unokája 
Mátyás, kinek leányát Margi- 
tot 1472-ben jegyzé el feleségül 
Borbély Máté. 

I. Pálnak ágán Ambrus 
1526-baD élt, györösnyényei Mocs- 
kos Annától három fia született ; 
József, IV. Miklós, és János. 
Ezekktfzűl 

József 1547-ben a smal- 
kaldi háborúban részt revén, Frid- 
rik János szász val. fejedelmet bal- 
arczán megsdbesíté, és elevenen el- 
fogá, és annak aranyos ezüst kard- 
ját elvette; ezen vitézségeért V. 
Károly császár Öt araoysarkanytyús 
vitézzé (equés ainratus) nevezte, és arany lánezezal jutalmazta ')- 
Ugyan e tetteért L Ferdinánd is megjutalmazá, és 1548-baD okieve- 
lileg biztosítá őt, hogy a királyra legelső alkalommal szállandó száz 
telkét neki és testvérének Jánosnak adományozandja, sőt ennek eszköz- 
lésére akkori kir. helytartóját Wardai Pál esztei^ami érseket is ftflha- 
talmazza '). Azonban sem József nek, sem nevezett János testvérének 
utódai nem maradtak. 

IV. János 1568-ban kapta I. Ferdinánd király tói Csongrád me^ 
gyei Serkedt helységet, továbbá Eraszna megyében fekvő Magyar- 
Keszel, Oiáh-Keszel, Felső és Alsó-Szeverén, és Zemplinaliya helysé- 
geket. 1568. nov. 22-én pedig Miksa király egyenesen hozzá intézett 
levélben hívta meg IV. Jánost, mint hivet bizonyos helyre, hogy ott a 
király költségére jelenjen meg. IV. Jánosnak testvére IV. Miklós 
terjeszté tovább a családot, ennek unokája. 

I. Benedek 1 62 I-ben tett végrendeletet, melybe fiának gyámul 
süvét Bene Andrást és bátyját Tercsy Györgyöt kérte föl, úgy egyszer- 
smind, hogy fiát Miklóst iskolába adják. E fia M i ki ós fölnevekedvén, 
1652-ben pöre volt a b.-gyarmati vár kapitányi szék előtt a vár őrök 
ellen, utóbb két ízben török fogságban esvén, csak nagy sarczon sza- 

') Istvánffy Hiatoria l685-ki kiadás 187. lapon hol 6t Pécsen ag ale ieH ee k 
írja, lehet, hogy atyja olt id6xöti valamely ügyben e fia ttiüe^éfekor. 
*) L. az oklevelet Kaprínai Mss. B. iom. XXVUl. p.lO& . 



Digitized by VjOOQIC 



Wé LQliáM. 

bódulhatott, és pedig elftszOr 700 tallérba, másodszor pedig 2500 tal- 
lérba és 50 r6f csimazimba sarozoltatott, hogy e sarczot megadhassa 
kénytelen volt luka-nényei, palojtai^ kfikeszi, terbegeczi és leszenyei 
birtokait elvesztegetni, de a kivánt <)szveg abból sem kerülvén ki, 
b.-gyarmati Balassy Imre Pest-Pilis és Zsolt vármegyék föispánjától 
és Balassa-Gyarmat vára ffikapitányától menetvéd levelet ') nyert 
mely mellett kéregeté össze az azon időben bevett szokás szerint az 
igényelt öszzeget. így látjuk, hogy 1655-ben Nógrád me^étU szaba- 
dulása eszközlésére 100 ftot '), Borsod megyétfii 50 ftot nyert ; és a 
család máig firzi azon zöld bársony táskát, melybe a segedelmeket ösz* 
sze kéregeté. Fia István nejétfii Gyürky Erzsébettfil számos gyermek- 
nek Ifin atyjává, de ezek között csak két fia G- y ö r g y, és II. B e n e« 
dek maradt. 

György ága, mellyen áll Pál, 1749-ben Hont vármegye szol* 
gabírája, — kihalt e században. 

II. Benedeknek fiától II. József tói unokája III. József, ki- 
nek özvegye nebojszai Balogh Éva Váczon halt meg 1842. april. 13-án 
kora 79. évében. Négy fia maradt ; kik közül F e r e n o z Hont várme- 
gye volt ffijegyzfije, még anyja elfitt múlt ki. Ennek fiait a táblázaton 
láthatni. 

Másik fia László; a harmadik Antal szintén Hont m^yében 
kezdé hivatalos pályáját, 1850-ben a pozsonyi ffitörvényszék tanácsosa 
volt. Egyetlen leáiiyát Máriát unoka öcscse Lajos vette nfiüi. 

IV. Józsefnek negyedik fia Sándor született Luka-Nényén 
1802. mart. l*én. Hont megyében volt alispán, 1847-ben Honti ffiis- 
páni helyettes, legutóbb cs. kir. legffibb törvényszéki tanácsos Bécsbea 

A család czímere — mint a Dacsó családnál már leiratott, és itt 
a metszvény ábrázolja, — egy fiiggfilegesen kétfelé osztott paízs, a 
jobb oldali kék udvarban piros szív látszik, mely át van ütve két nyil- 
lal, és belfile három kinyílt liliom nfil ki ; (a Luka czímer) a baloldali 
kék udvarban zöld téren fehér egyszarvú ágaskodik, nyakán nyillal 
átlfive. (Oacsó czímer.) A paizs fólött két koronás sisak áll, a jobb ol- 
dalin a leírt szív, a baloldaliból a leírt egyszarvú nyúlik föl. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös, 

liUkács család. Lukács család Fényes E. Geographiájában 
található nemességi névsor szerint csak Gömör és Heves megyében ta- 



')Elevélbeii Luka Miklós „emberséges ffiembe r^*nek neveztetik. 
') L Nógrád mtgye jegyzökönyvét m illetfi évre. 



Digitized by VjOOQIC 



littkáes. IW 

láltatnak, azonban mint látni fogjak — több megyében is, és többféle 
Lukács nevű nemes családunk van. Egyike ezeknek azon Lukács 
család, mely nemes levelét elAször Borsod várm^yében hirdetteté ki, 
és utóbb Heves, Pest és Nógrád megyébe is elterjedt. Leszármazásuk 
a múlt század közepétől kezdve következő : 

Lukáoi N. 

I ^ ■ I 

I. Pál I. Jánoi L Péter 

Hevesben Hevesben Heve sben 

pablicl749. publJ749. {.^v^. Mih&ljr U.TI^ ' 

Andris Hevesen lak. Hevese n lakott 

1749. 1808. 1824 j^^ ^^^^^ EraerenÜa. Bóza. Te- 
■ I rte, 

János Márton Sándor Hona. Kaia. Victoria 'zi 

18 08 1824. 1824. 1824. '*• 

dI7"um t„i;o««.' Pesten kereskedó. 
Péter. Imre. Jubanna. ^^hUr Anna.) 

Lásaló. István. György-Márton. 

F.-Penozen. F*-Penozen. f 

t t 

A családfa élén áUó bárom testvér L Pál, L János^ I. Pét er 
Heves vármegyében 174&-ben hirdettetek ki nemességüket. • 

L Péternek fia II. Péter szintén Heves m^yében Hevesen la- 
kott ; gyermekei a táblázaton láthatók. 

I. Péternek másik fia M ihály szintén Hevesen lakott, és Heves 
megyében 1808. dec. 6-án, és ismét 1824. január 29-én hirdetteté ki 
nemességét gyermekeinek részére is. Ezek közül Márton, ki Pesten 
kereskedő volt, 1824. sept. 2-án Pest megyében is kihirdetteté nemes- 
s^ét Három fia Nógrád megyében, hol F.-Penczen birtokuk volt, 
1844. aug. 24-én hirdettetek ki nemességüket ; de mind a három mag* 
nélkül elhalt, Lászlóésistván 1850 — ő2-dik év táján. 

- Iiiak4cs cssalád. Ennek nemesség szerzóje Lukács Márton, 
ki M. Teréz király asszony által 1760-ban emeltetett nemességre 0- 

Czimere vízirányosan kétfelé osztott paizs, a felsfi osztály kék 
udvarában menő helyzetben arany oroszlán látható, szájában kivont 
kardot tartva ; az alsó vör(üs osztályban ezüst piramis látható. A paizs 
fölötti sisak koronájából oroszlán emelkedik-ki, szájában kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Lukács család. Másik Lukács család 1761-ben kapott czj- 
meres nemes levelet. 



CoUeci Herald, nro. la 

Digitized by VjOOQIC 



Cf imere köveiké:^, a paiza kék udvarabítD) a paiis két oldalából 
fölfelé ékl^ végzödfi ezuft szelemen látszik, annak hegyén arany caiN 
lag ragyog, kétfelftl két oroszlán ágaskodik, szemközt nézve, a jobb ol- 
dali e^s6 jokb lábával pálmaágat, a másik kivont kardot tartva. A sze- 
lemen alatt fészkén ül6, s fiait melle vérével tápláló fehér pellikán lát- 
ható. A paizs fölötti sisak koronájából szintén oroszlán emelkedik ki, 
elsó jobb lábával pálma-gallyat, és kivont kardot tartva. Poszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös 0- 

Lukács család. Él Bihar megyében ; közűlök Miklós me- 
gyei táblabíró és leánya b. Radivojevich altábornagy özvegye volt. 
An'tal utódai Antal és Miklós ügyvédek. Ignácz utódai János 
orvos N.- Váradon, Gry örgy ügyvéd ugyan ott, 1848-ban a m. minis- 
teriumnál alkalmazva. S á n d o r a forradalombai 'részvéteért menekült, 
és Amerikában halt meg. Még több fi és nóvérek élnek 'J. 

Lukács nevű család Békés megyében 1775-ben hirdettetek] 
nemességét. Zemplín vármegyében szintén él L u k á o 9 nemes család '). 

Erdélyben egy csapat Lukács család él ; közűlök kiszakadtak 
Magyarországra is. Hyen a 

Ifúkács C^salád. (Futásfalvi.) Háromszéki székiely eredetű, 
melyból István 1844-ben a m, kir. helytartóságnál titkár ; Károly 
ugyan ott számvevÓ tiszt. 

liUkács család. (Demsusi.) Hunyad megyében a Hátszeg vi- 
dékén fekvő Demsus és több helységben birtokos. József több éven 
át Hunyad megye főbírája 1848-ig, és a helvét hitvallásúak kerületi 
algondnoka. Miklós, Ferenc z. Farkas megyei törvényszéki ül- 
nökök voltak, és közűlök Miklós egyház kerületi algondnok. 

liUkács család. (Borosnyai.) Háromszéki székely eredetű, 
közűlök Dániel marosszéki duUó, János reform, tanár M.- Vásárhe- 
lyen 1843-ban. István 1840. László 1848-ban ügyvéd. 

Lukács <;salád. (Ditrói) Csikszéki székely ; ebből József 
Kolosvár város követe 1797i -ben az erdélyi országgyűlésre ; György 
ugyan ott városi tanácsos. 

Lukács család. (Karczfalvi.) Szintén csikszéki székely közű- 
lök I s t v á n azon szék levéltárnoka 1848-ban. 

Lukács c^salád. (Nagy-enyedi.) Közűlök Károly Alsó Fejér 
megyében 1848'ban. 

*) Adami ScuU geniil. iom. VI. 

*) Török Antal közlése. 

*) Szirmay C. Zemplin, not. top. 114. 

Digitized by VjOOQIC 



Liikáes -^ Liiká<dM¥lcii. Wí 

Lukács eaaládl. (Illyefalyi.) Székely család, nagyobbára 
lUyefolván lakozó ; I>á n i e 1 azon város tanáosboka, és az 1834. or» 
azággyűlésen városa követe, Mihály szintén ott tanácsos ; M ó z s e s 
is városi hivatalnok. Ferenczaz 184&ki országj^yűlésen kOvet. 

E család egyik ágazata Kolosvárra szakadván, ebbAl közeldbbrA) 
Jánosnak gyermekei : L á s z l ó főhadnagy meghalt 1 85 1. János és 
Farkas orvos Bukarestben, Ágnes Varga Sománé. 

liUkAcitfy CMlád. (N.-Ktiküll6 falvi) Székely nemee család, 
azonban 1670. jun, 14-én Apaffy Mihály fejedelemtől armalist nyertek 
Lukács Bálás és testvérei I. István és Feren ez, és a .,Lu*> 
kács'^ nevezetet ffy taggal toldák meg. Családfájok ^niített I. Ist- 
vántól következőleg sarjadzott le ') : 

István 
1670. 



Zsigmond. SAmnel. 



Sámuel. János, Dániel. 

' -1 " 



József II. István László 

kir. pén z tárnok. dalló. alkir . bíró . 

Lajos. István. Dienes. János, f 
nótlenek. 




11. Ferencz. Sándor. 
<Ime^ Anna. t) ( Szalánc^i Klára. ) 

Viktor. Anrel. Ödön.. József? 'Sándor. Elek. 

A táblán állók közül József Udvarhelyszékben kir. pénztárnok 
volt ; fiai : L a j o s Dalnokon ref. lelkész ; D é n e s az udvarhelyi tano- 
dában hely. tanár. IL I s t v á n dulló volt. 

László alkirálybiró, fia J á n o s fő út-bíztos, és egyház kerületi 
algondnok. 

Dániel a német alföldi háborúban mint zászlótartó vett részt, 
utóbb táblabíró, fia Elek dulló, mindnyájan Udvarhelyszékben. Egyik 
fia II. Ferencz Alsó-Fejér megyébe költözött, hol előbb aljegyző, 
majd szolgabíró, végre törvényszéki ülnök 1848-ig. 

LfUkachewlch család. Lukachevich Maximilián 1 763- 
ban M. Terézia király asszonytól nyerte czimeres nemes levelét ^). 

Czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. osztály kék udvarában 
arany oroszlán ágaskodik, első jobb lábával kivont kardot tartva. A 
2. és 3. osztály ezüst udvarában vörös mezű kar könyököl, arany mar- 

Családi közlés Török A. által. 
^ Coll«oi Herald, nro. 39. 



Digitized by VjOOQIC 



Wt LakáesI - Lakáesy, 

kolatu kivont kardot tartva. A paiz3 fölötti sisak koronájából szintén 
arany oroszlán emelkedik, elsft jobb lábával meztelen kardot tartva. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

liUká€^l csal&d 1609-ben II. Mátyás királytól kapta ezíme- 
res nemes levelét. 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren álló pánczélos sisakos 
vitéz, jobb kezében kivont kardja hegyén levágptt törökfejet, balkezé- 
ben pedig két nyilat tartva. A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos 
kar könyököl, kivont kard hegyén törökfejet tartva. Foszladék jobbról 
arany- kék, balról ezüst- vörös '). 

LfUkácfti c^salad. Lukácsi Ambrus 17Í7-be Csapó István- 
nal együtt egy czimeres levélben nemesitett meg ^). 

Közös czímerük következő, a paizs kék udvarában, mely arany 
vonalakkal van díszítve, zöld téren egy vörös magyar ruhás férfiú áll, 
jobb kezében földre szegzett botot tartva. A paizs fölötti sisak koroná- 
ján seregély áll, csórében leveles szóló fürtöt tartva. Foszladék jobb- 
ról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Lukacsik család. Trencsín vármegye 1690. évi nemesi 
lajstromában mint Rozváczon lakó nemes család van bejegyezve ^). 

LfUkácsy család. A Trencsin megyei régiebb birtokos csa- 
ládok egyike. Elóbb Lukács nevezettel élt. Ismeretes közúlök azon 
Lukács, ki 1330'ban János grófnak a Vágh urának Trencsin megyei 
alispánja volt ^). 

Késóbbi Trencsin megyei nemesi lajstromok szerint 1748-ban e 
családból Zsigmond az alsó-járásban székelt. 1768-ban bobrovniki 
birtokán találjuk Istvánt, és három fiát Jánost, Miklóst és 
Istvánt. 1803-ban ugyan ott lakott maga Miklós, ki 1809 — 
. 1824-ig Trencsin vármegye alispánja, és az 1805-ki és 1808- ki ország- 
gyűléseken pedig megyei követ volt. 

Végre az 1837-ki Összeirás szerint Bobrovnikon találjuk még 
mindég Miklóst; Drictomán pedig Istvánnak örököseit, ugy mint 
Flóriánt, Diénest, Lajost, a bicsei uradalmi tisztartót, és Fe- 
renczeta lelkészt 

EiUkács)^ család. (Hutirai.) Közűlök hutirai Lukácsy Sán- 
dor jelenleg a Kertészeti Lápok szerkesztóje, és a kertészeti társulat 
titkára. 

*) Adami Scuta gentil. tom. VI. 

*) Collect. Herald nro. 598. 

*) Szoniagh Dániel közi. 

*3 Szontagh Dán közlése szerint. Kaprinai Mw. tom. 43. pag. ŐO. 



Digitized by 



Google 



LalcAS — Liik«rsiky. M3 

Szatmár vármegyében szintén él Lukácsy család, melybÖl L. Pe- 
re n c z e század ökörtó, és Kölese helységben birtokos ^) volt. 

liUkas csal&d. Lukas vagy Lucas Gryörgy, Toncz Már- 
tonnal együtt 1627. aug. 27-én Bethlen Gábortól nyert czimeres ne- 
mes levelet, mely 1619-ben Abauj vármegyében liírdettetett ki *). 

liukairiczky c^salád. Turócz vármegyében találjuk a XVII. 
században. Ekkor élt Lukaviczky Ábrahám, kitol néhány ízen a 
családfa következőleg ^) j6 le : 

Lukaviczky Ábrahám. 

(Szabó Judit) 

1630. tájban. 



Dorottya. Fereocz. 

(Géczy Gáspár.) ^^^^^ 

• (Draskóczy 
Magdolna.) 



Magdolna. 

(Darás Mihályné 

1701. 



Magdolnának férje Darás Mihály 1701-ben felesége minden 
birtokait Egy házas-Maróthon és Farkasfalván Géczy Miklósnak örOkö- 
sen bevallja a turóczi Convent el6tt. 

Ugyan ez idfiben Lukaviczky Andrásnak neje Szabó Judit. 

liUkawszky család. Horvátországi család* Lukavszky János- 
tól kezdve családfája ^) ez : 

Lukavszky János. 

( Jankó vich Judit) 

1——-^ — ; — I 

Zsigmond. 

I ^ 1 

László. 

I ^ : í 

Donát Lajos, 

al-bán (Petkovich 

zágrábi fóispán Antónia.) 
1 1822. 

Donát Horvátország albánja és 2^gráb vármegye fSispánja 
volt Meghalt 1832. april. 28-án kora 85. évében. 1791-ben még mint 
horvátországi itél6 mester kir. biztosságot is viselt a Stájer és krajnai 
határokra nézve ^). 



') Szirmay Szatmár várm. II. 120. 254 

') Az eredeti armalis Szatmár vármegye levéltárában van. 

*) Wagner Mas. tom. LXX. p. 24. 

*) Bossányi contra Esterházy per. 

*) 1791-ki 68. törv. ez. 



Digitized by VjOOQIC 



lidkay crsal&d (Lukai.) Zemplía vármegye kihalt családa, 
mely hajdan birta azon megyei Lúka helységet ^> 

liUkenlch család. Sopron vármegye nemes osaládai között 
emh'tetik Fényes E. Geographiájában. 

Luketlcli család. Luketioh Miklós kapitány 1766-hen 
M. Teréz király asszonytól Icapta czimeres nemes levelét ^ 

C^ímere következő, a paizs -els£ részét ezüst szelemen foglalja 
el, melynek közepén kék fél hold, két szélén két piros rózsafej látszik, 
a paizs többi része jobbról balra rézsútos vond által vörös és kék ud- 
varra oszlik, az előtérben a paizs alját elfoglaló zöld téren kettős-farkú 
oroszlán ágaskodik, első jobb lábával két nyilat , hegyével fölfelé és 
azok között egy buzogányt tartva. A paizs fölötti sisak koronájából két 
elefánt ormány között, melyek közűi a jobb oldali vízirányosan félig 
vörös félig ezüst, a másik félig arany, félig kék, egy daru áll, egyik 
fölemelt lábával kövecset, csőrében pedig kígyót tartva ; az ormányok 
közül jobb oldaliból fehér, a bal oldalról kék zászló lobog. Foszladék 
jobbról ezüst-vörös, a balról arany-kék. 

Lukiis család. Lukits Gyötgy őrnagy L Ferenoz király 
által emeltetett nemességre Bécsben 1814. dec. 9 én kelt czimeres ne- 
mes levélben, mely Krassó vármegyében 1816. dec. 4-én hirdettetett 
ki. '). E megyében jelenleg a család nem létezik. 

liUkoi^lck c^salád. Eredetileg Trencsin megyei esalád. Luko- 
vich (vagy máskép Luchkovitz) J á n o s és általa neje Magdolna, gyer- 
mekei János, Mihály és Anna, továbbá testvére (e conditione 
ignohili) II. Ferdinánd király által 1625. jan. 25-én Bécsben kelt czi- 
meres levélben nemesitettek meg, és nemes levelük Trencsin megyé- 
ben ugyan azon évben hirdettetett ki. 

Családfájok következő ^) : 

Lukovioh N. 



János György 

1625 lettnfl. 1625. 16n. na. 

(Magdolna.) 



János Mihály Kata. 

1625. 1625. 

Selmeczre költöz. 

(Simon Kata) 

, -A , 



Folyt, kőt. Ifipún. 



') Szirmay C. Zemplin. not. top. S. 
*) Collect Herald, nro. 233. 
•) Krassó várra, jegyző könyve. 
*) Ipolyi A. közléséből. 



Digitized by VjOOQIC 



Lakovsiky — Lmikteyi. MS 



162Ö. 

Selmeczre költöz. 

(Simon Kata.) 

-1 • 



Máfyás-Domokos 

szül. 1661 febr 22. 

Selmeozen bíró. 

1). Valdreich ZsuÉoa. 

2. Reigg Kata.) 

János- József 

8zül. 1722. nov. U. 

B.*Gy armai Táros je^yzóje. 

CKováos Apollónia.) 

r 



Józs. Miklós Gábor 

szül. Megyerben. sz. 1796. mart. 23. 
1790. jul. 3. Nógprád várm. főügyész. 

Mint a családfáról látjuk, a nemesség szerzfi Jánosnak fia M i- 
hály Trenesinböl Selmeczre költözött, ennek fia ugyan ott már bíró 
lett, 8 szerzett Hont megyében Szúd-Darázson,Tergenyén,KÍ8-Teréo7- 
ben éa Merén kis birtokrészt. Pia J á n. J ó z 8 e f Nógrádba B.-Gjrar- 
matra költözött, bol 17&2.t61 1760-ig a nevezett mezőváros jegyzóje 
volt. Fiai közül Gábor 1828— lS36*ig Nógrád megyei fóügyésí, 
utóbb primatialis ügyész, végre birtokán Megyerben él. 

Lukovich Károlynak, ki Mátyásnak fia volt, Géczy Máriától fiai 
László és István eUialtak. 

A család czímere a paizs kék udvarában magas fehér sziklán 
nyugvó koronából leopárd emelkedik ki, kivont kardot tartva ; a paizs 
fölötti sisak koronájából hasonló leopárd emelkedik ki, kivont karddal. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

liUkovszky c^salád. Lukovszky Márton ellen 1562-ben 
Dubraviczky Albert azért tiltakozik, mivel tóle a Zólyom megyei Lu- 
kova helységben fekvó curiára és három sessióra'82 frtot felvévén, azt 
íoég is Balassa Jánosnak szándékozott eladni '). 

liUller család. Báró Lulíer János az 171ő-ki országgyű- 
lésen iktattatott a magyar honfiúsítattak közé '). 

liUnkányl család. Krassó megye adományos birtos családai 
között foglal helyet. 



*) A kisterényi bírtokrészt, a helység felét, nejével Waldrich Zsuzsával 
(vagy másutt Yojtracz Zsófiával) a Liptayaktól 2200. fban zálogba vette 1714- 
ben. L. Esztergami káptalan Capia 62. £mc. IOl nro. 2. 

«) Sz.-beneki Convent. Prot D. p. 198. 

171ö.ki 135. törv. oz. 



Digitized by VjOOQIC 



WW Lméftsifcy. 

IfUzénasky c^al&d. (Regtiozei báró.) Lengyelországból ere- 
dezteti magát a rígliczei Gladíss törzstfil, a Griflfb vagy Szvoboda kiem- 
ból. Ezek közül Gladíss János 1468-ban Kázmér Lengyel királylyal 
kölcsönös örökösödési egyességre lépett. Ennek fia rígliczei Gladíss 
Miklós elsó vévé föl a Luzénszky nevet Luzna mvárostól, mely örök- 
ségképen szállott reá. Ennek fia Ádám, ennek Márton, ki 1585-ben 
Báthory István alatt az országgyűlésről bizonyítványt nyert, hogy a 
Gladissokról eredt, kik a Svoboda máskép grif czímert használák. 

Magyarországba az ausztriai házbeli királyok alatt származtak ; 
és Rudolf, s I. Leopold királyoktól adományokat nyertek. 

Végre 1727-ben május 20-án III. Károly király által magyar bá- 
róságra emeltettek Luzénszky I s t v á n. László, Imre, Ferencz, 
és J á n o s, továbbá Sándor é$ Imre testvérek. Ezek közül 

István váradi, kanonok, czímzetes scopi püspök volt, 1733-ban 
váradi püspökké és Bihar vármegye fóispánjává is kineveztetett { a 
a fóispáoságba be is iktattatott, de a püspökségbe tetleg be nem lép- 
hetett, mert 1734-ben a szepességbe, — honnan származott, meghalt *). 

Utóbb találjuk báró Luzénszky Lá8zlót,ki pozsonyi kanonok- 
ból 1768-ban lett esztergám! kanonok, utóbb órkanonok, megyei érseki 
fóhelytartó, val. és fölszentelt hypponai püsp(dL. Meghalt Nagy-Szom- 
batban 1790. nov. 4-én «). 

A család teljes családfáját nem bírván, csak egyes tÖredékbAl áll- 
hat közlésünk Egy ágazat azon Gladiss Miklóstól kezdve, ki első vévé 
föl a Luzénszky nevet, következőleg származott le magvaszakadtüg : 

Miklós*). 
(Bicznai Víotorovna Dóra.) 

' ÁdAm. 

Márton 

1585. 

I — ■'^— I 

Sámuel. 

(P ongrácz Julianna.) 

Sándor. 
(Szent-Ivá n yi Erzs e.) 

Sándor 1727. "^ 
(Beniciky Bora. ) 

Franoziska. 
(báró Pongráoz Imre.) 



*) Adami Ms. Mnsei 4-r. lat. nro. 182. 
>) Ganótzí Hift. Epp. Varad. II. 411.412. 
') Memória Basilioae Strigon. 172. 

*) Szontagh Dán. által közi. egy családfán e Miklósnak atyjául Jaxa 
szerbiai fejedelem, III. Lesk lengyel királynp|k fia áll, valószínűség nélkül. 



Digitized by VjOOQIC 



Lyvk - LMek Wt 

A család jelenleg él, s birtokos főleg Abaiij, Pejér megyében 
Móron, Szatmár- és Nógrád megyében. 

A2 ujabb idóben éltek közűlök báró L. Pál meghalt ISJl 0-ben 
dec. 2-án. 

1832-ben az országgyűlésen a felsS táblán részt vett b. Luzénszky 
J á n o 3 cs. kir. kamarás, és ezredes. 

Ugyan azon id6ben (1826—1840.) élnek b. Luzénszky Pál (ki- 
nek neje Szirmay grófhölgy) Antal, Károly stb. 

A Szatmár vármegyében élö ágból Frigyes volt cs. kir. kapi- 
tány a franczia háborúban vett részt, valamint tesvére is Alajos, 
mhit főhadnagy ; családfájok következőleg áll : 

Lnzénseky Leo. 

r- '^ 1 

f riinreB báró Alajos bóró 

£r-£ndréden, volt föhadn. 

volt kapii N.-Eárolyban. 

(Okoliosány Constantía.) 

I ^— : ■ 1 

2i8uz8Í. Lajos. Kata. Róza. pteika. 

(Beosky Lajos. (Zámbó (gr. Vay Mihály.) 

Am&lia ) 

A család czimere — mint a bárói diplomában is le van írva, — a paizs 
vörös udvarában zöld téren ágaskodó fehér grif, ragadozásra kinyújtva 
első lábait A paizs fölött bárói korona, és azon sisak, melynek koroná- 
jából a leírthoz hasonló grif emelkedik ki,, és ennek háta mögött egy 
oldalról egy vörös elefánt ormány nyúlik ki Foszladék mind két oldal- 
ról ezüst-vörös *). 

Késón kapván a teljes családfát, az e kötet végén közöltetik. 

liyuk család. Gömör vármegye czímerleveles nemes csalá- 
dainak sorában áll ^). 

lifibekcMlád-Lübek Károly 1768ban M. Teréz király 
asszonytól czímeres nemes levelet nyert. Czimere: a paizs négyfelé osz- 
tott paizs, az 1. osztály arany udvarában egyfejű fekete sas kiterjesz- 
tett szárnyakkal látható. A 2. és 3. osztály vörös udvarában arany 
oroszlán álL elsfi jobb lábával égÖ bombát tartva ; a 4. osztály kék ud- 
varában arany grif ágaskodik kivont karddal. A paizs fölötti sisak ko- 
ronájából két kiterjesztett és félig arany, félig vörös, (egymással ellen- 
kezÓIeg szinezett) sas-szárny között a leírthoz hasonló oroszlán emel- 
kedik ki. Foszladék mindkét oldalról ezüst-vörös ^). 

*) Adami Souta gentil. tom. VI. És Oolllot Herald, pag. 116. 
') Bartbolomaeides C. Gömör p. 145. 
*) Adami Soata gentil. tom. VI. 



Digitized by VjOOQIC 



M6 ^*^y — LMBé. 

EiQley csal&d. Bara vármegyei régi nemes család, kiterjedve 
egyéb megyékbe, mint Ung megyébe, Zemplín megyébe, hol székhe- 
lyük M i n aj helység, és Békés megyébe, hol ^ osalád 1813-baü hírdet- 
teté ki nemességét. 

Családfája a XV. század végét«l következő : 

Lüley Ferenoz. 
(Deméndy Dorottya.) 

^^ MihAly. 



Perhez. JAnoa 

1561. 
(Deméndy Ilona.) 

r 



István* 



Mihály. Erzse 

(Belády Bora.) (Hollóiy 

^ 1 Márton.) 

JánoB - Kata. 

1631. (Vkzoosáayi 



(Szörényi Erzse.) 



Kata. Márton. 

(Molnár 
István.) 



István. Gábor. Ádám. János. 

r—^ 1 (Balthazáry 

Ferenoz. Mária.) ; 

János. 'sándor Ágnes Antal. Teréz. 

rr^ • (Korláth 

János. Urij,.^ 



^ —^ — -'> , 

János. Osvald. Pál. László. Erzse. Mána 

Lüley Ferdinánd 1839-ben Bars megye esküdtje volt. 



A sorból kimaradtake 

lidczka család. Békés vármegyében 1825-ben íratott a ne- 
mesek lajstromába. 

liaky Cftaládhoz a 14. lapon adandó alistálí Laky Gábor, 
Komárom város volt tanácsnoka, született Nemés-Ocsán Komirom 
vármegyében 1766. octob 18-án. 

liansö család. Közűlök Langó Ferenoz Arad megye bir- 
tokos nemesei sorába van beírva. 



Digitized by VjOOQIC 



Liügliy ^ hMImgtm. «M 

Ukiigliy CMlád. Melybfil L. István az iró meghalt 1832. 
mart 27. kora 37. évében. 

Ukmlá emmlké. (Csutnai.) Közátok András és István a 
Nógrád megyei 1755-ki nemesi lajstromba j^yezvék. 

UkiíElóSj csalidhoz (a 34. lapon) adandó, hogy Lászlóffy 
Emánuel Bihar megyét/ll 1847. aug. 2-án vett ki nemesi bizonyít- 
ványt melyet ugyan azon évi dec. 9-én Krassó megyében hirdette- 
tett ki 

EtmmMif család. Czímeres nemes levelét 1715-ki jul. 5 én 
nyerte, mely «gyaa azon évben sept 11-én Nógrád megyében publi- 
cáltatott E ozímeres levelet mutatá fel a család az 1732-ki nemesi vizs- 
gálatkor Í8 ; 1756-ben a nemesi lajstromba Nógrád megyében beírattak 
LtmlyPái Oyl^rgy és János. 

A forradalom eUtti idóben élt Laszly Pál. 

íikzkv caal&d. Arad vármegyében szintén honos a Lázár csa- 
lád, hol Lázár Lázár és fiai Kálmán és Gryörgy 1826-ban írat- 
tak be a nemesi lajstromba. 

Eiehotzky családhoz (a 83. lapon) adandó még, hogy Békés 
megyében is él a család" egy ágazata, névszerint ott L. Pál 177ő-ben 
íratott a nemesi lajstromba, és megyei tisztviseló volt, íiai A d t a 1 fö- 
figyészi, Laj OS fószolgabírói, István esküdti hivatalt viseltek. 

lielntnven család. (Westerburg.) Német eredetű ház, mely 
Németország több helyein virágzik, és két fó vonalra és több ágazatra 
oszlik. E két i8 vonal egyike a L e i n i n g e n-H a r d e n b ur g-Dach s- 
burg vonal, mely ismét két, név szerint 1. Leiningen-Hardenburg ; 
és 2. Leiningen-Heidesheim-Falkenburg ágra oszlik, és ez utóbbi is- 
mét két fiók ágazaton u, m. a) a Leiningcn-Billigheim, elóbb Gun- 
tersblum, és i). Lcttningen-Neudenau, előbb Ueidesheim él fóleg Ba? 
denben. E vonal Im^ vallású. 

A másik családi fóvonal aLeininge n-W esterburg nevet 
viseli^ és ez is ismét két ágra az úgynevezett idósbés ifjabb ágra 
oszlik ; az ifjabb ágazat nassaui és bajor ágazatra szakad. £ vo<> 
nal ágost evang. vallású. Az idósb ágból szül. 1819-ben Károly, 
ki 1848-ban a magyar hadseregben mint Görgey had- testének egyik 
osztály-tábornoka harezolt, 1849-ben oct 9-én pedig Aradon a ki vég** 
zettek sorsát osztá. özvegye Sissanyi Erzse, kitől gyermekei maradtak. 

Minket ez utóbbi vonalból csupán a nassaui fiók ágazat érdekel, 
miután ennek két tagja gr. Leiningen-Westerburg August, Ke- 

14 

Digitized by VjOOQIC 



r e s z t é 1 y testvérek az 1836-ki orsziággyűlésen a 47. . törv. oz. értel- 
mében magyar honfiúsítást nyertek. 

Az indigenált grófi ág nemzékrende ') kOv^tkofct :. 

György Károly Aug. 

82. 1717. 1 1787. , - 



rojj 



aldem a r f 1798. 



Eeresztély Lajos Sándor Auguszt György Guszt.' 
82. 1771. 1. 1719. 8z. 1770. febr. 19. 

(Porczi», Serafin ) mhalt ^849, 

8z 1812. febr. 10. 8Z.1810. (ScholzSwwíta.) 

08. k. ▼. b. títk.-taa. 

altábornagy. < - - , 

liengyel családhoz, tán a 92. lapon a S.imai-hoz adandói 
hogy Lengyel Márton, ki 1809-ben Békés megyébep kih^rdetteté 
nemességét, közel negyven évig azon megye főügyésze, volt. Meghalt 
1842. mart. 5-én kora 62. évében Gyulán. 

lieiiicyel család. Az armalist 1682-beD kapta, mely mellett 
Lengyel Mihály 1726-ban Nógrád megyében igazolta nemességét. 

lienkey családhoz (a 93. lapon) jegyzendfi még, hogf K á* 
roly és fiai József és Lajos Arad vármegyében 1822-ben hirdette- 
tek ki nemességüket a megyei jegyzőkönyv 246. száma szerint 

liestyán családból, (melyról a 96. lapon van említés) Jó- 
zsefésKároly Arad vármegyében a kétségtelen nemesek lajstro- 
mába irvák. 

liétal család. ( Aranyos-rákosi.) Székely család Aranyos-Szék- 
ben, hol P é t e r 1840-ben iktató. 

Letenyey családhoz a 100 lapon pótolandó még, Lethe* 
nyey') István szeredi plébánosból 1835-ben lett esztergám! kano- 
nok, meghalt 1748-ban ^). 

LetheneyJános Pécs megyei pap, és püspöki levéltárnok 
1804.ben. 

litpcsey <»Milád. (Bilkei.) A 119. laphoz pótoljuk, hogy id6* 
közben 1860. decemberben Heves megyében az alkotmányos elsfi tiszt- 
választáson e családból a IL táblán álló Péter főszolgabíróvá, Jó- 
zsef alszolgabíróvá, Tamás tiszt aljegyzővé, — a III. táblán álló 
Imre (a Jáan Ludovica férje) pedig másod alispánná választatott 

Goth. gen. TasohenbuoL 1859. ^7-248. 

•) így van a neve inra. 

*) Memória Banlioae Strlgcm. 168. 

Digitized by VjOOQIC 



Lflpttk - Laby. itlí 

liipták cÍMlád. Békés megyétfil 1814-ben nyert nemesi bi- 
zonyítványt 

lijpolth család. (Temyei.) Sáros megyei család, melybSl 
temyei Lypolth P e r en c z 1560-ben Sáros vármegye aBspánja volt *). 

liOdron család. Gróf Lodron Ferenc z 1802-ben a 34. 
törv. cziknél fogva magyar honfiusítást nyert. — Jeromos 1808-ban 
a Lndoviceara ezer ftot adott. 

liOvász családhoz, melyrftla 180. lapon vanemlités, kel! ad* 
nunk még, hogy e család Borsod megyében Mártonyi helységben tOrzsö- 
kos, mmthogy azon Lovász István, Mihály és Bálás fivérek, 
kik III. Ferdinánd királytól 1649-ben ozímerés nemes levelet nyertek, 
a nevezett helység lakosai valának, és ugyan ott egyszersmind azon 
házhelyet a melyen laktanak, minden tartozékaival Mlaáoéovich Hbr^ 
▼áth István és neje Semsey Borbálától szabadkézre eresztetvén, tfrok 
birtokul kapták, és jóllehet idó jártával e birtok idegen kezekre került, 
az ájabb idóben a íéirü ág abba ismét vissza jutott, és máig mint családi 
ereklyének birtokában van. 

E család egyik ága Arad megyében az ötvenesi pusztát szerezvén 
adományban, ott szerepelt és kihalt, mint már í^ljdbb említetett^ 

Egy másik ág Torna megyébe telepedvén, ott több tagja megye) 
hivatalt viseltek : mint Sámuel esküdti lajstromozói és jegyzói bíva« 
talt, úgy a most élA Miklós a forradalom el6tt'20 évig mi^ min- 
den megyei, kivált ffibb hivatalt át szolgálván j akkor másod alis- 
pánságon szűnt meg, a forradalomban mint nemzetóri százados egy 
század 5nkénytessel fél évig több ütközetben vett részt, 1860-ban pe- 
dig a visszaállitott alkotmányosság folytán Abauj megye elsó alispán- 
jává választatott, és az egyházi téren is mint a tornai egyház megye 
segéd-gondnoka több év óta hívataloskodott '). 

ILŐkds családhoz a 185. lapon adandó, hogy Lókös Gábor 
Arad vármegyében 1793-ban publicájltatá ki nemességét. 

lifirlncz család. (A 186. lapon.) Lórinoz F e r e n c z Udvar- 
hely 8zékt61 1827-ben sept. 3-án kapott nemesi bizonyítványát akkori 
lakta helyén Krassó vármegyében 1828. sept. 17-én hírdetteté ki. 

liUby csaiácL A 189. laphoz adjuk még, hogy 1309ki családi* 
okmány szerint Detriknek három fia volt :Benedek, Tamás és Ló- 
ri ne z; kiktól egy törzsből származott a Detricb, Kiszely és Luby csa- 
lád, és ezek utódai Benedekfalvára kés&bb is közös-adományt nyertek. 

1 ' Wagner, Diplom. Sáros. 84. 
*) Bekfildés ntán. 

14* 

Digitized by VjOOQIC 



ttt Lob^nUrusky — I^nesieska. 

Liptó megyében e osalidból az utolsó időkben ismeretes főleg az 
id. Boldizsár táblabíró, ennek fia G-yörgy 1848-ban megyei 
j^gysA, ^ ^ utóbbinak fia ifj. Boldizsár h. ügyvéd. 

littbomlrsaiky c«al4d. Lengyel berezegi család, itt miutáo 
bonfiusítáflt hazánkkan ^em nyert, osak annyiban emlitepdíS m^; mi- 
szerint a szepességnek egykor birtokában vdlt. Ugyan is U Sebestyén 
1587-ben 24000 ftért vévé meg a szepesi kerület jövedelmeit s vde 
a staroetyaságot; 1607 — 1640-ig L. Szaniazló bírta azi^ ettól 
1665-ig GyOrgy-Sebestyén, 1675-bep Szaniszló-Herao- 
lius, 1702-ben Theodosius-Constantius birtokolta. A Lubo« 
mirszkiak kihaltával 1742-ben Maria Jozefa lengyel királyné vette 
át a seepe^i kapitányságot, és administratora lett moazozeneozi Mosz* 
ozenszky András 0> ^oaig végre e terület is az országtesthez vissza 
kevült 

UMmknuk^ csalAd. (Néhol I^onosanszky.) Trencsin me- 
gyében a nemesi lajstromok szerint 1646-ban Yarínban és Zolnán szé- 
keltek e nemes család tagjai. 1658-ban Nemes-Kotessón emlitetnek; 
utóbb e megyében nyomaik elé nem fordulnak '). 

téUemtíj CMllAd. Erdélyi nemes család, ismeretes belóle azon 
László, ki 1703-ban gr. Bethlen Ferencz föbíztos s mellé segédül 
neveztetett *). 

litttfzleska csalAd. (Zaszkali.) Árva megyei régi de már ki- 
halt adományos caalád. Családfája következó *) : 

Laoziotka 
máskép Bene. 

Miklös 1350. 
máskép Hutyka. 

Márton 
(neje Margit) 
r 



Mihály 1429 
(ZattkalioiaL) 

r 



János, 

Ez utolsó János, és utóda Benedek közt mintegy hároaa 
nemzed^übeli hézag áU kittflthetlenttL Valószinűl^ e Benedek volt a 
OMlád utolsó sarjadéka, ki 1595-ben gr. Thurzó %Orgynek az árvái 
uradalomba történt ünnepélyes beiktatásánál mint szomszéd zaszkali 
birtokos volt jelen. 

A Luczioska család birtok viszonyairól lásd a pótL kötetben Bene 
czikket 

Szoatagh Dán. köd. sterint 

«: •) •) Ugymn attóU ____ 

Digitized by VjOOQIC 



MaeliAlÉ — llaehik. 



fit 



Hachala család. E családról említést taliUunk 1354*iké¥b61, 
mid&n Macbalai Miklós (Nicolaus de Maohala) azon sérelme végett 
fordul L Lajos királyhoz, hogy Várhegye vagy Bodolafalva nevű bir- 
toka a sárosi várhoz csatoltatott 0* Jelenleg Sáros vármegyében M o- 
c s o 1 y a nevű helységet találunk és így M i ki ó s nak család neve M o« 
osolyai-nak hangoztathatott Hogy e család a Tekula nemből eredt, 
azt Lehoczky állítja. 

Hactaal i^sal&d. 17€9-ben kapott Mária Teréz király asszony- 
tól czímeres nemes levelet. 

Czímere a paisz kék udvarában zöld téren a paizs bal oldala felé 
fehér ménen futó vitéz, ki v(5rÖs nyereg takaró íblOtt ül, nadrága vÖrOs, 
mellét pánczél, fejét gém-tollas sisak, lábát sárga csizma fodi, bal ke- 
kezével a kantárt, hátra kinyújtott jobb kezében ' pedig csalmás levá- 
gott török fejet tart. A paizs íblötti sisak koronájából egyenesen egy 
pánozélos kar nyúlik fel, vízirányosan vérrel áztatott kardot tartva. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vOrös '). 

Maclilk család. Nemességét Rudolf királytól kapta, ugyan 
is nevezett király Machik M i- 
h á 1 y szabadost (agilis) és ál- 
tala nejét Katalint, fiukat J á- 
nőst, továbbá Mihálynak 
testvéreit Jánost és Má- 
tyás t és ezek utódait Prágá- 
ban 1599. febr. lén kelt czí- 
meres nemes levélben nemesi 
rangra emelte. 

Czimerük — mint itt a 
rajz ábrázolja — fenálló badi 
paizs, melynek vörös udvara 
jobbról balra rézsútosan le- 
vonuló arany szelemen által 
két részre oszlik, az arany sze- 
lemen egy fölfelé sietfi barna 




«) Katona Hist critik. X. 93. — Wagner Diplom&t Sároi. pag. 64. 
^ OoUect. Herald, nro. 119. 



Digitized by VjOOQIC 



su 



MadUk. 



medvét mutAt, a paizs két vOrös szögletében pedig egy egy kivirágzott 
fehér liliom látható. A paizs fölötti sisak koronájából fehér egyszarvú 
emelkedik ki, két sas-szárny között, melyek közül a jobb oldali vízirá- 
nyosan félig vörös, félig ezüst ; a jobb oldali félig arany, félig fekete. 
Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany*fekete. 
A osalád nemzékrende ^) következe : 

Machik N. 



Mihály 
1Ö9B. nség 8zerz6 
(Ka^in.) 

János 
1599. 



János 
1599. köz8zerz5. 



Mátyás 



István. 



Benedek. 



János. 



István. 



András. 



István 
Hont megyében. 



András. Mihály. 
Tolna megyében. 



János, 
t 



Mátyás. 

János. 
Komáromban. 



Tamás. 




János. István. 

Veszpr é mben. 

Ferenoz. 



Ferencz 

gazda- tiszt 

Pest megyében. 



Ferenoz. 
t 



Kata. 



III. Imre Károly. Teréz, 
tisztartó sz. Fehér várm. 
Békésben. adószedft. 

Mária. 



Sándor 
számtartó 
Fejérben. 



I. Imre 
Rudnay érsek 
szolgálatában 
1 utóbb Stájerben 
Montpreis 
uradalom 
tulajdon 



Mihály. Teréz Luiza. Anna. 



Károly. Etelka. Ilka. Vilma. Malvin. Anna. György 

Szék.-Fejérv<rott 



II. Imre 
1861. 



'György. Hona. Anna. Kata! efiry«*e™i *^^- 



Jenó. 
t 



Béla. Gyula. László. 



Hedvig. 

t 



Emma. 



Berta. 

t 



Mária. Kornélia. 



II. Imre hites ügyvéd, Zólyom s Zágréb vármegye volt táblabí- 
rája, elfibb a zágrábi akadémiában a magyar irodalom és irálytan r. ta- 
nára, a bOlosészeti kar proseniora, s ugyan ott könyvbíráló volt, utóbb 
1851. óta a pesti kir. egyetemnél a magyar irodalom s irálytan helyet, 
tanára. 

A táblázaton álló Mátyásnak, kioek fia J á n o s Komáromban la- 
kott, ágazatához tartozik M i h á 1 y, ki Bars megyében lakott, kinek fia 

>) Családi közlés szerint 



Digitized by VjOOQIC 



Maehaki ^ Maesár. %U 

András Pest megyében tótfalusi tanító, ennek fia Lajos k5z és váltó 
ügyvéd, elóbb Bada váfos tiszt dgyésze, jelenleg a budai országos tör- 
vényszék tanácsosa. Fia Lajos. 

A család neve kiejtés szerint Mácsik. 

Maclftiila csal&d. Túrócz megyei nemes osaládok egyike. 
Trenosín vármegyében szintén székeltek, név szerint Gáspár Szed- 
liosnán I74S«ban, utóbb 1768-ban ugyan ott Oáspárnak fiai Péter és 
István írattak a nemesi lajstromba 0- 

Ugyan e család tagja ábrahámfalvi Macbula Grábor, ki 
1791-ben Jenába tanult, onnan hazajövet, nyitra-szerdahelyi, majd 
rákos-keresztúri, végre szarvasi evang. lelkész, és a békés-bánáti kerü- 
let seniora ^. Meghalt 1830. febr. 24 kora 90. évében. 1825-ben ne- 
mességét Békés megyében kihirdetteté. 

A család neve kiejtés szerint M a k u 1 a. 

Hackh család. Mackh JánosAntal 1724-ben III. Károly 
királytól nyerte czímeres nemes levelét ^). 

• Czímere négy részre osztott paizs, melyet hosszában vagy (tlgg6- 
legesen széles ezüst szelemen oszt el ; az 1. és 4. osztály vörös udvara 
vízirányos helyzetben két arany osillagot mutat ; a 3. és 4-ik osztály 
kék udvarait pedig vizirányosan fekvő, széles ezüst szelemen osztja két- 
felé. A paizs fólötti sisak koronáján zöld halom fölött piros lábú fehér 
galamb áll, piros csArében olajfa ágat tartva, két kiterjesztett sas-szárny 
között, melyek közül a jobb oklali vizirányosan félig vörös, félig ezüst, 
a baloldali azonképen félig arany, félig kék.Foszladék innen arany-kék, 
onnan ezüst-vörös. 

Slack család* Mack lg n ácz, ki 1840-ben a pesti vakok in- 
tézetére 5000 ftot adott, ugyan azon évi országgyűlésen magyarországi 
honfiusított nemesnek vétetett be *). 

llac^r család. (Máskép Maosa rovics.) A Macsár 
vagy Macsárovics (söt Mecsarovics nak Is írt) család Trencsín 
megye nemesei sorába tartozik. 1700-ban Márton említetik a nemesi 
lajstromban ; 1748-ban István Trencsín sz. kir. városban, másik I s í- 
vánBeczkón, 1768-ban Beczkón említett István fiával Jánossal; 
és Mihály fiával Györgygyei; továbbá idősb János fiával János- 
sal; — Kocsóczon pedig György. 



Szoniagh Dániel közlése. 
*) Haan Lud. Jena Hong. 102. 
*) CoUeot. Herald, nro. 857. 
*) 1846: Ö4. éM 55. törv. oz. 



Digitized by 



Google 



1803-bMi Beoskóa már os&k István egyedül, és ugyan ott 
lSd7-ben nevezett István nak fia J á n o s osak egyedül találtatott '). 

HacskAsI CMlád. (TinkovaL) A család bölosüje * Temesi bán* 
ság, nevezetesen a karansebesi kerület, hol a család eM ismert törzse 
S t r n z a kenézséget viselt !• Lajos király korában ; e királytól kapnak 
Struzának fiai Román ésLászló, továbbá Dienes fiátóli 
unokáiPéter, Struban és Mihály, végre Iván fiátóli unokái 
Mihály, Dienes, és Zaoharias a két Mutnok folyam tövében 
két helységet '). 

J411*bén Dienes, András, Farkas, Koszta, Iván, 
Maoskási Mihálynak fia, és másik M i h á 1 y, Macskási Lászlónak fia 
az aradi káptalan által a karansebesi kerületben fekvó Ruginoez, Leöv- 
des, Toplocza, és Tinkova helységek határait járatják meg ^). Ez 
utóbbi helységról írja a család elónevét^ és 1411-bea már — mint lát- 
juk — Macskási névvel éltek. 

1428. Macskási Román, és Mihály Galambóoz váraostro- 
mában, hol testvéreik elhullottak, — szerzett érdemeikért, Ruginooz, 
Levdös és Topolcza helységre Zsigmond királytól új királyi adományt 
nyertek *). 

Ezek szerint a családfa következóleg alakúi : 

Sfcmz& 

karáoMbesi kenéz 

1360, tájban. 

Dienes Román Láaylő. Iván 138Q. 

'ÍPéter Struban Mihály. ^^^^' ^^^' Mihály 'Mihály Dienes Zaoharíás 
laeo. 1380. 1380. 1411. 1411. 1411. 1380. 



E családfára nem bírjuk elhelyezni az említett Andrást, Far- 
kast és Kosztat. 

Kóvári L. — ki , mint érsesítve vagyok — a családfát hibásan 
közli, — e családot Struzának ^) fiától Lászlótól hozza le, és pedig 
szerinte Lászlónak fia András, ki 1411-ben a tiokovai határt járatja, 
ennek Jakab, (1464.) ennek János (1470.) ennek István, ennek 
Péter, ennek Török Hedvigától M i k 1 ó s, a kivel a család Erdélybe 

Szontagh Dániel közi. 

^) Fejér Cod. Dipl. XI. p. 446. V. ö. Aota Diaetae Traosylv. 1842. p. 343. 
8 kör. 1. 

•) ügy ott XI. 454. 

•) Ugyan ott XI. 458. 

^) E Struza nem 1299-ben volt k.-sebesi Kenéz, mint Kóvári írja, hanem 
I. Lajos király korában, mint az oklevelek mnta^ák. 



Digitized by VjOOQIC 



MI 

Huoyadbft száraiftzik át. M í klóinak (kit 1671-beii ír ontglialtiiak) 
BejeGámán Sára, kinek fiától PótertÓl köeli az alább k&reikex6 
családfát; azonban míg ez következnék , álljanak itt ismét a követíiezA 
kéts^telen adatok. 

1456-ben Maoakási Jakabotéa nejét Annát a sz Ferenoz rendi 
confratarnitásba feladja Capiatrán János ^). 

1488-ban Maeskási Imre magvaszakadtán Maoskási János és 
nnoka (Scscse Fiátb Lásdó a Szörényi bánságban és sebesi kerületben 
tobb jószágra kir. adományt kap L Áf átyás királytól '). Ez oklevélben 
királyi emberül neveztetik M . Jakab. A beiktatás 148 l-ben az aradi 
káptalan által történt, és ekkor a beiktatás nem csak Macskást János, 
hanem Jakab részére is történt *> 

148d-ben mint királyi ember (homo r^ius) említetik Maoskási 
Mihály*). 

Már a XVI. században bírnak a M acskás i ak Hunyad várme- 
gyében, tehát ha késóbb tették is át lakásukat, de Erdély már birtoko- 
sai közé számítá; ugyan is 1535*ben rapolti Thámok Péternek leányai 
Fruzsina^) Gerlistyei Miklósné és K a t a Baládfiy Andrásné, to- 
vábbá rápolti Bélai Barnabás leánya Anna Gyulay Mihályné Erdély- 
ben mind azon javakban, melyeket bakai Maoskási Gáspár fiai J á- 
nos és György birnak, kérik magukat magvaszakadás ozímen beik- 
tattatni, de ellene mondtak rápolti Thámok János és Maoskási 
János és György •). 

A következfi Í536. évben a nevezett nószcmélyek Mayláth Ist- 
ván vajda parancsa folytán a fejérvári káptalan által ismét beiktatást 
eszközölnek Hunyad megyei Rápolt és Oláh-Rápolt helységre, mert 
mint az oklevél szól, Rápolthi (lliárnok) János nak bevallása és köte- 
lezettsége szerint ez Ókét illeti. De az oklevélre jegyzett hátírat szerint 
ismét tiltakoztak bakaji Maoskási JánosésGyörgy ''). E falukhoz 
járult még Tóihfalu, Bulbak helység, a bakaji rész jószág (Hunyad- 
ban) és s szarakszói rész jószág (Fejérben) ^. 

*) Eaprinai Mms. B. iom. XYIII. p. 40. Ezt emliti Mikda ia, pag. 54. 
Telekig Hunyadiak kora XII. 130. 
•) Ugyan ott XII. 179. 
*) Ugyan ott XIL 454 

*) Egy 16a6-ki oklevélbén eFrnzaina (valószínűleg iévedéaból) Belii 
Barnabás leányául iratik. 

•) Az oklevél Arpádia L év 194. 195. 
^ Ugyan ott 105. 196. 
■) Ugyan ott 175. 



Digitized by VjOOQIC 



Neveaett Maoskási 6 y r g y élt löö&'ban is, midfta £t Petro- 
vich Péter az I. Ferdinánd király ellen egyesítendő ser^ ügyéből 
Szebenben járatta ^). 

Az eddig [eléadottakból látjuk, hogy a Tinkováról előnevezett 
Maoskási osaiád tagjai is akkori szokás szerint írták elfinevetket újabb 
egyes birtokaikról is, így már a Thárnok Macskássiak Rápoltról, 
Gráspámak fiai pedig Hunyadban Bakaj-ról, majd ismét Gráspárnak 
unokája F e r e n c z Rápoltról, és másik Ferenoz újabb birtokáról 
A b a f á j á r ó I, utóbb a Dobóka megyébe szakadt ág S z.-M ártón* 
ról; sót — úgy látszik — maga e helység Sz -Márton is Maoskás 
nevét a Maoskásy osaládtól nyerte. Mert aMacskási nevet a csa^ 
Iád, mint láttuk már 141í-ben használta és azt nem Erdély vala- 
melyik &lujáról vette, hanem a temesi bánságban a Temes völgyén 
fekvó Zaguzsen mellett folyó Maoskás pataktól, hol lehet, hogy 
régoi hasonnevű helység is volt. Ezekből azt b kell következtetnünk, 
hogy szentmártoni Maoskásy és tinkovai Maoskásy 
esaládok osak egy törzsnek, s mint láttuk Struza fiaiban el^terepélyes 
ágazatokon oszló törzsnek ivadékai, s illetőleg két fó ágazata '). 

így a már említett Thárnok és Rápolti elónevű, vagy is 
3z.-m ártoniMacskássy ágazatból fölmutathatjuk a következő tö- 
redék származási fát ^). 



N. 



r 



Thárnok maoikági J6b. Gácpár Agnet. 

P^ter '"íímr oUT^ Maciási (Maoikásj Mih ály.) 

(neje Ilona.) (Vajdí^SÍ..) ((Sb^zi ^^ ^Í^^- 'liiiriiírií;^ 
1 Miklós.) I 



Thárnok Fmzfina. Kata. György János 

M. János. (Gerlistyei (1. BaládüV 1535.1556. 1535. 

1635. Miklós,) András. i Z^'' ""Í^ 

2. Kéméndi Miklós.) ^^^^ ^^^f 

deRapoltf 1603. 



János. G yöi ^ Anna. 

n.Ferenc2. Anna Klára * (|^^^^ 

t (FelvinczL) (KúnJánoa) Ferencx.) 



*) Fasohhig, Nova Daoia VI. 66. 

') Mikola, Hist. geneaL Transilv. p. 54 is osak két lineának állilja a Maos- 
kásyakat ; de különböző családnak nem mondja. 

*) A b. Bornemisza levéltárban lévő családfáról közli Török Antal. 



Digitized by 



Google 



Az ezen családfán álló I. Ferenoz, rápolti Macskásy néven 
íbrdúl eld, és 1603-ban Hányadban pestisben halt meg '). 

A szentmárton-maoskási Maoskásy ágazatról Hodor Károly kö- 
zöl l^^több adatot ^. Ugyan osak tÓle van szerencsém közölni akövet- 
kecfi származási-fát is, melyet azonban egyebeken kívül azért sem 
tarthatok hitelesnek, mivel rajta Zsófia Pousa Kristóf né 1309-ben 
jegyeztetik élónek, testvérétói Balástól való unokája I. Ferehcz pe- 
dig 1615-ben él, és igy a nagynéne és unoka öos közt teljes 300 év áll. 
Ennélfogva a köv. táblázaton Bálás és fiai Boldizsár és Gáspár 
közé valószínűleg még néhány nemzedék hiányzik. 

A kérdéses származási & ím ez : 

I. János. 



Márton. 
(Geaztrági Erzse.) 



Zsófia 1909. Anna. Margit. Orsolya Balás 

(Ponsa Kristóf.) (Desó (Nádasy (1. rödi Csek György, (gyórfalvi 
Ferencz.) János.) 2. Tomory Demeter. Henke 

Ilona.) 



I. Boldizsár I. Gáspár, 

(noszolyi Gávay Ilona.) +. 



I. Mihály n. Gáspár. Menyhért. 11. Boldizsár. I. Ferencz 1610-1615. 

(petr. Horváth (Kolon Kata (1. Nyakazó Margit. 

Klára. előbb Olvesi Gáspárné.) 2. Kemény Anna.) 

1609-14.) elóbb Bethlenné.) 



Ilona 1640.^ II. Ferenoz III. Gáspár I. György. Annna II. Mihály 
(Lhidv. Mikó fejed, ud- 1660. (galgói 1640. 

József. ranalkapii Ráoz Péter.) (Bethlen 
2. Damokos Tam.) 1640. Jq dit.) 

^11. Boldizsár 1686. III. Mihály 

b. szolnoki fóispán. elesett. 

^ «^»Py Anna.) (Bethlen István.) (Rhédey János.) 

i-tól III. Ferenez. I. László 2-tól Kata. 

t 1703. (Kemény Sámuel) 

(gr. teleki Erzse.) 

I -^-^ 1 

Krisztina. 
(1. Bethlen László. 
2. Yárady István. 

E táblázathoz Hodor jegyzetei szerint adhatók, hogy M. Mik- 
lós 1315-ben mind vajdai helyettes említetik egy oklevélben. — 1448. 

Wolph. Bethlen, tom. V. p. Ö35. 
«; Hodor, Doboka várm. 167—172. 



Digitized by VjOOQIC 



mart. 14-éii M. PálésGyörgy rokonok Kolosmonostorott egyez- 
kednek az alvajdai széken, és Szuesákban birtokosok. 

I. Mihályt leiaben Fogaras várkaphányánl írja. Az I. Pe- 
ren oz utódai áltol 1757-ben kezdett s 70 évig folyt kir. tikiéi per- 
bfil tűnik ki, hogy I. Ferenoz nejével Nyakazi Margittal 161ő-bea 
Bethlen Gábortól Búzás-Bocsárdot elAbb fiágra, azután a nfiágra is 
kapja adományban. EseFérencz két várat, egy kastélyt, és 60 fa- 
lut birtokolt.. 

III. Boldizsár neje brenhídai Huszár Margit jogán jutott Abafá- 
ján birtokhoz, és innen egyik fiának abafáj i predikátuma 0* ^ UL 
Boldizsár 1680-ban B.-Szolnok vármegye fSispánja, és országos 
követ a török és német császárhoz, 1688-ban a császári hadak vezére, 
1690. jun. 23-án a kormányszék követe Szebenben Haisler tábornok- 
hoz ') 1691-ben Tökölyi elleni hadak egy részének vezére *). Ekkor 
egy Macskási is elesett, de úgy látszik ez III. Mihály volt III. B o 1- 
dizsár utóbb tanács úr, de majd fiával Lászlóval együtt nótát 
kap, ettfil utóbb íblmentetik ; a grationalisok 1696 — 97. évrfil szólnak. 
— 1698-ban fiával Lászlóval együtt királyi hivatalos az országgyűlé- 
sen. Boldizsárnak másik fia III. Ferencz,ki Szent-Márton-Macská- 
son birt és lakott, ennek leánya Bora elóbb diósiHencz Jánosné, utóbb 
(már 1691-ben) macskási ördög Istvánné. Ez ördög István a napa, 
Somay Bora jogán birt fodorházi birtokát gr. Székely Lászlónak zálo- 
gosítá el Eddig Hódon 

A táblázaton III. Boldizsárnak fiáúl írá még Zsigmondot és 
Gáspárt, kik itt lehagy vák, mert az egykorú Mikola nem emliti; 
továbbá Hodor szerint Erzse, Rhédey Jánosné, és Judit iktari 
Betblen Istvánné, I. Ferenoz leányai lettek volna, a táblázatra Mi- 
kola tudomása után az elesett Mihály leányaiul kellett ezeket ig- 
tatnunk. 

Végre Hodor K. Dobóka vármegye Esmertetésében említi még a 
sz.-mártoni Macskási családból. 1420-ik évre macskási Thárnok Já- 
nos t, és ennek nejét a Betblen családból. — 1495 — 1502. évre mint Szö- 
rényi bánt*emliti Macskási Pétert. 1629 ben Mihályt, és nejét 
Bethlen Katát, (vagy jobban Juditot). 

Végre Hodor szerint ez ágazat kihalt Györgyben 1720. táján ^).E 

n Cwrci Mih. Hisi 272. 
*) Inozédy Pál stb. Napló följegyzései 119. 

') Szalaj, Magyarország tört V. 456. 459. é« ott alul a jegyzet Lásd. 
Gterei id h. 157. 

*) {{odor Doboka várm, 17?. 



Digitized by VjOOQIC 



NaMkM. Mt 

Gj^Tgj nek atyját m^pnondMii nem tudjuk^ de róla írja Bethlen Mik- 
lós, Macskási Oyörgjót a gabern^tor (Bánffy György) megvereté ^). 

E táblázathoz kell adnunk, hogy II. Mihály 1609-ben Szat- 
már megyei Nagy-Zsadányban és Vámos-Oroszibao birtok részt nyert 
királyi adományban *) ; és ngyan e m^yében mint ecsedi Báthori Ist- 
ván egyik hagyományosa Ecseden^ Dobón, Kis-Naményban egy egy 
telket nyert »). 

I. Ferencznek, hogy neje Kemény Anna volt, szintén írja Ke- 
meny János is *). Ennek fia I. György 1660 ban N.- Várad védói közt 
szerepelt *). 

És most már áttérhetünk a Macskásyak most élS t i n k o v a i 
ágára, mely kétség kivfil utóbb vette bmét fi)l e legrégiebb jogos elő- 
nevel 

Kftvárí L. a tinkovai Ifaoskásiak családfáját a fbljebb említett 
származtatás nyomán P é t e r en, a Toldalagí Kata férjén kezdi meg, két 
fiául Jánost és Farkast említve, de már itt az egykorú Mikola *) elle- 
nében tévedve, mert a nevezett író szerint ezen most emiitett János 
nem volt fia Pétemdc, hanem testvére. E hiányt Mikola szerint kiiga- 
zítván, egy más észrevételt pedig utóbbra hagyván, aljon itt a családfa : 

Miklós 1 1671. 
(GámáaSára.) _^ 

János 1720. Pétert 1712. 

kanniiiozadi iiin>eotor. (Toldalagi Kftta.) 

(Mikó Bora.) i- 



Farkms 



MiUóa Péter Gibor. Ferenct. ezredet 1733. 

ezredet, hunyadi (N emet Krisztina.) (Béldi Klára.) 

(1 TöthKaia. György. Ferenoz. Farkat. Imre Antal. 

2. Gyulai Judit.) tiázadot 



t 1813. 



Péter. ^ Pál (Lugosi Anna.) 

^tSST; (b^e- 'Imre.lgnácz. Gás- UioB ,,^S^^;;^ 
miszaAnna.) ^'' ""^/^^^^y^h^^ftJ^^ 



Jánot. , ^^^Cni, ' (gr.Haller Í.Hollaki 



(gr. Haller 
Karolina.) 



(L GtukátBetL Foiyi. a kőv. Karoljna.) Mária.) 

2.HatfaludiL) ^ fapan. ^^^^ Polixéna. Anna. Kriszt "toíT 
Péter. Józtef. (Daczó (Túri (b. Györf- (b.Ga- (Máriaft 

Of«z. 19 posta Bora.> Józs). fy ZtigOL) mera Luixa.) 

1830. Gutztáv.) 



Bethlen Miklöt önéletírása, kiadta Szalay L. IL 302—363. 

*) Szinnay Szatmár várm. U. 142. 249. 

•) Ugyan ott U. 70 140. 248. 

M Kemény János önéletírása, kiadta Szalay 13. 27. 

*) Szalárdy János, Siralmat krómika. 539. 

Mikola idk 54. 



Digitized by VjOOQIC 



Mt Hácsy. 



fimagy. 
(b. Bornemisza Anna.) 

Klára. Anna. Pál f 

(b. Teleki Pál.) f 1843. kolod f&isp. 

(gr. Splányi Miliály.) (gr. Miket 
Karolina.) 

Karolina Ferenos. Pál. AntaL Róza. Klára. 

tl854. (1. gr. Bethlen (Morvái (gr. Lázár 

(b. Kemény Joli. Márít.) Mikldi.) 

Albert) 2. gr. Gmnde- 
i Jnlia.) 



l-t61 Mikl<Ss. 2-tól István. Ferenoz. 

E családfán álI6 Jánost oa. kir. luűrminozadi inspeotorúl Bfi- 
kóla írja i ellenben egy másik adat szerint Maoskási János Hunyad 
megyének fSispánja 1693-ban, midfin egy kisfia Miklós maglialt ^). 

Péterrel, a Toldalagi Kata férjéről, KSvári írja, hogy nem 
csak személyével, de pénz és gabnával is támogatá a császári tábort. 
De rá következvén a karloviczi béke, a temesi bánsággal együtt az 6 jó* 
szaga is a török kezébe esett Péter szót emelt, és I. Leopold kárpót- 
lást rendel; I. József kárát 21 ezer forintban kifizetni rendeli, de 
meghalván ; Eleonóra császárné alatt 4000 ftot csakugyan kifizetnek* 
Mire Péter a többiek reményében felindul Bécsbe, de Budán 1712. 
meghalt'^ 

„Fia Farkas 1729-ben ismét sürgeti, s 1733-ban a hátralépi 
16 ezer forintba a kormány jószágot igér. Ez Ígéretet azóta majd min- 
den országgyűlésen sürgetek, így 1811. 1838. 1841-ben is^' ; de siker- 
telenül, és többi közt T i n k o V a jelenleg a Házi család birtoka. 

Ezalatt kapta János isoriptioban Papfalvát Kolosvár mellett 
1720.ban. 

A család nagyobbára katonM pályát választott, és mint Kóvári 
írja, szerfölötti eró, a család egyik tulajdona. Imre (f 1818.) mint 
gárdista, malomkövet elbirt vinni. A most élók közül Pál Kolosmegye 
főispánja, Lajos üdvarhelyszék £5 király bírája volt «) ; Péter or- 
szagos fSpostamester. 

M&csy család. Zemplín vármegyében Lasztóczon e század 
elején a birtokosok között említetik ^). 



Mikola id. h. 54. ki szerint négy fia, három leánya maradt. 
^ Bárányi, Imago Vitae et Mortii ozímű Halotti Prédikáoziök. ÖlS. lap. 
*) E L a j 1 1836. april. 14-én Erassó megyében kihirdetteté nemességét. 
Krassó megyében legutóbbi idókben a család osak Banyái birta. 
*) Szirmay 0. Zemplin not top. 369. 



Digitized by VjOOQIC 



Haosa ^ BtMMdéniai. 



ns 



MACxa CMl&d. Nógrád üMgyében a múlt század elején talál- 
juk^ és pedig elAsz<hr az 1705*ki aemesi összeírásban Maoza Andrást, 
Ferenczet, és JTánost; 1709-ben ugyan csak azokat, kivévén Ja- 
tt o s t, ki az alatt meghalt, de helyette találjuk Istvánt 

1711-ben már András és István is á holUk közé számí- 
tattak. 

Az 1734-ki nemesi összeírásban áll idfisb és Uj. István és Pál. 

175ő-ben Bálint és István. NevezeU Bálint valószínűleg 
elköltözvén, 1768-ban Nógrád megyétfii vett ki nemesi bizonyítványt 0* 

Macaankai csiOiul. Valószínűleg kihalt, ismeretas belóle 
azon László, kinek neje leánya fiúsítására hamis oklevelet koholtat '> 
. Nógrád megyében az 1663-ki nemesi lajstromban találjuk Ma- 
czonkai Mátét. 

M aezonka helység Heves megyében fekszik. 

lIai€»Bedónlat csalAd. (Kihalt.) Maczedóniából eredezte- 
tik *) ; Azonban Baranya megyében is van Maozedónia nevű hely- 
ség, .és innen is nyerheté nevét. 

Zsigmcmd király korában már fénylett a esalád, 14d9-ben Albert 
király^ alatt Maozedóniai Danohot az országnagyok sorában találjuk *), 

Fétertól kezdve, ki Zsigmond király alatt élt, következőleg sar- 
jadzott a osaládfa : 



Péter. 



Míklói. 
1411. 



Andris 



Jinoi. 
(Gara Anna.) 



II. Miklóf 1518. 

kir. táblai ülnök. 

(litvánfly 

Anna.) 



Fsrenox. Lánlö Péten 

+ váradi püspök t 

1627. 1583. 



Farkas Péter Jinoa 

krastói f6isp, kassai f 

Szörényi bán generális 
1552. és fó kam. mesi 
(Vels l.) 



Crergely. 



Margit 1550. 
(Liposej DamÜBk) 



III. Miklós. 

t 



Anna. 

t 



*) Megyei jegyzÓkönyv 210. sz. 
«) Verböczi II. 14. 
^ Forgádi Fer. Commeotarii 183. 
*) Tdékh HmiTadiak kora X. k5i 72. 



Digitized by VjOOQIC 






Madách. 



A családból II. Mihály fökamara mester volt, egyik fiaPéter 
felsi magyarországi fökapitány; 1667-ben kapta Szikszót. Testvére 
Gergely Szigetvamái esek el lőSS-ban. Péternek Veldi leánytól 
gyermekei elbalván, a család elenyészett. 

Madáeh <;salád. (Sztregovai és kis-keleidsényi.) Nógrád 
vármegye egyik legrégibb törzsökös osaláda. BöIosÓje Zólyom várme- 
gye, hol a család elsó tudható törzse Radun, már Et. András király 
korában a birtokos nemes urak sorában állt A szerencsétlen muhii üt- 
közet után a tatárok elöl futó IV. Béla királyt a tengerpartokig kiséré, 
és vele ott idózött vissza-jöveteleig.^issza-tértök után p^g R a d u n 

és fiai Tamás. Madáos, 
és Tóbiás folyiotíosan a ki- 
rályi udvarbaá tartózkodván, 
nem szflntek meg a királynak 
sokszerű és különféle szolgá- 
lataikkal kedveskedni , me- 
lyeknek tekintetbe vételével 
IV. Béla király ftket 1360-ben 
Zólyom megyében a Garan 
vize melletti ösi birtokukban 
új adomány utján megerft- 
síté 1). 1296-ben Radonnak 
utódai, jelesül fia M i k e, ne- 
vezett Madácsnak fia Bene- 
dek, Tamásnak fia Fülöp stb. 
említett birtokuk határjárá- 
sát eszközöltetik és abbaásméti igtatással megerósitettnek '). 

Nevezett Madácsnak, kitfil a család vezetéknevét öröklé, fia 
Pál, Ősei érdemeit még újabbal tetézé. Mint III. András királynak tán- 
torithatlau híve, részt vett 1296-ban a pártos OslIvánésMiklós 
elleni hadjáratban, és midÓn az elsőtől Kflözeg várát vívnák, dárdával 
sebesítetett meg, Miklóst pedig Sümeg várában ostromolván, ott da- 
czára a suru közápornak, mely a várból ontatott, Madách Pál a legvi- 
tézebbül elÖljárt. Azonban még nagyobb érdemeket szerzett ö 1298-ban 
Németországban azon hadban, melyet Albert ausztriai herczeg IIL 
András királyunknak ipa, a császári trón fölött i^ másik praetendens 
Nassaui Adolffal folytatott. Ugyan is III. András a már folytonosan 

Fejér, Cod. dipl. tom, IV. vok. 2. p. 59. 

*j Ugyan ott tom. VI. vol. I. p. ^8. eafk kivomONui. 




Digitized by VjOOQIC 



hátráló ipa segéljáre egy sereget küldvén Demeter zólyomi (ftispán 
vezérlete alatt , e seregnek egyik alvezére volt P á 1 is. A döntői ütkö- 
zet a Rajna mellett Gallenheimnál történt, hol Albert Adolfot teljesen 
legyőzte, sót ellenét tulajdon kezével le is szúrta. A véres harczban 
C5Ieg kitűnt itt Madáoh Pál, ki magát a legnagyobb veszélyeknek 
tévé ki, és a győzelmes csatából sebekkel terhelve tért hazájába. Ezen 
érdemeiért a vitéz férfiút DL An d r ás király 1300-ban Zólyom me- 
gyében Csereny nevű /Síddel adományozá 0- 
A család nemzékrende következő : 

ComM Radnn 
, 1288--1250. 

nrunás Com. Madách Tóbiás Miké 125a 
1^50. 12y) . 1J93; 

Wol^ain. Ffílöp' '"^nedsk. Pál * Bitton Zabracha. 

nSííiór 12g8. 1298.1826. 1295.1300. 1293. 1326. 

129a 1826 Péter. Tompos. Tamás. 
1826 



r 



Miklós Lenkes János Pál 1336. 

1336. 1336. 1336. pTli^^ft! 

de Gécz. 



Péter ^stván. György Ferenoz 

1437. literá tus. Sztrcgovai és de 

^ 'ftnkkTim^ Kelecsénl44 8. 

László Mátyás. 

1470. 1 1521. elótt. 1519. testvérével, 

(Ráltkay Kata.) új adományt kap. 

János Péter"" '~ János 1547. 65. Miklós 1647. 

^"^i^ ^ I (Liberch.yPil..> '^^ 

I krí8t6f. Ignáoz. I. Gáspár. II. János. András.' (pi^hy^V.) 



Íst«in Márton György 165Ö7 *" Miklós 1604. 1619. 

1549. 1560. (Ctery Anna 1659.) ( Bossányj Zsófla ) 

, (^?;^»t«> , "Gáspár i$33. leeT 

IL Péíer Bora. Kata. Zsőfiia. '~J[^^ ^í 

*'JJ^|^'y (Sielényi A^drts.) 1707. végrendel. 

' v^mé ^ftiu. 7^^«- ' »* l**^^ Mária. 

Polp. a kév. lapon. ^3^^^ Györgyné.) 



>) Fejér Cod, DipL iom. VI. vol. 2. p. 295. Katona HisL oritica tomo Y (. p. 
124L — Moosáry Ant. Nógrád vármegye Esmértetése!, köt. 88—91. I. de jegy 
zetébea azon vastag tévedasel, miszerint III. András m. királyunkat Albert osá- 
«*r üáúl iija, - v^ hdToH 

16 



Digitized by VjOOQIC 



ti. Péter y ki «s eM^ kip$n. 

török fogoly 

1086-98, 

GT&logkapitán; 

(Sarlay Anna.' 



j- 



Zsófia. 
(Ráday id. András.) 



11. Gáspár 1606. 

Nógrád V. sz.-biró 

alispán 1618-1656. 

(Nádori Bene Anna.} 



JJBÖÜZi. 



(Bene 
András.) 



/ Zsófia. 
(1. Eoromzay János. 
2. Ebeozky György.) 



Anna. Zsnasa* 'III. János 

(Pethö István.) Nógrád v. jegyző 

1652-Í656. 

követ és alispán 1666. 

(Voxith Horváth Magdolna.) 



IV. János 

korponai kapit 

honti követf 1697. 

(Szelényi Erzse.) 



Ádám. Péter Zsuzsa 1666. 

1682. (lo«. G^üricy Gábor.) 
katona. 



Magdolna. 
(Bory Gábor.) 



Zsófia. 
(Baloghy 
Gáspár.) 



Borbála. 

(Dobay 

László.) 



II. íiászló. 

nógrádi alispán 

1717-1723. 

(Ujfalussy Zsnzsa.) 



y. János Zsuzsa. 
1750. 
(De Fabrioe Eufrosina. 

I "^ 1 

Sándor szül. 1754. 

Nógrád V. főügyész 1790-96. 

(Rusz Anna f 1812.) 



Anna. 
(Fodor László.) 



Kata. Zzófia. 

(Darvas Grábor.) (Rothbard.) 



Imre 

SZÜL 1781. 

cs k. kamar. 

(Majthényi 

Anna.) 



Elementina Amália Anna. Karolina 
sz. 1783. febr. 8. (Gyürkv (Varga 
Budán apáoza. István.) Sándor.) 

fiéíiT 



János 

tl833. 

Pest megyében. 



Sándor. Karolina. 

(Gyurosányi (Somogyi 

Mária.) Ferencz.) 



Imre 

lak. Sztregován. 

(Fráter Erzsi.) 

I "^ 1 

Aladár. Borbála. 



Károly 

lak Csesztvén. 

(Csemyus 

Emma.) 



Pál 
nógrádi 
alispán 
tl849. 



Anna. Mária f 1849. 

(Huszár (1. Huszár Józs. 
Sándor.) 2. Balogh Károly.) 



^ 



ária. Manó 
László. 



Pál 
Imre. 



A XV. században nevezetesebb férfiakat mutatott fel a csa- 
lád; névszerint Györgyöt, ki tudományossága miatt ,,Litera- 
t u s^^ nevet érdemelt ;ésLászlót, kia cseh király ellen viselt hadban 
vitézségének sorát azon h6sies tettel tetézte, hogy az ellen tábor fSve- 
Kére, Podiebrad György cseh király fiát Viktoríiit, hittársával Jánosy 



Digitized by VjOOQIC 



Géspávral elfogi^ és gyfi^dmi jdül Mátyás királyBak adá át Mely h&$ 
tettoefe jutalmául Madách liás3ló bajtársával Jáuosy Gáspárral együtt 
L Mátyás király tol 1470-beti Mógyád lo^gyei (Borsos) Berény, SzDoiolya 
helységet) Heves megyében Bánhalmát, Szabolcs megyében a pricsei 
és kopolosi birtokrés2;eket kapta királyi adományban ^)y 

Már 1430. bírta a család Nógrád megyei Sztregova helységet 
is, honnan egyik eUnevét írja. És ez idfitfil, mid&n a család már Nóg* 
rád éa Hont. vármegyében tetemesb birtpk ura volt, s lakása is fSleg e 
két megyére terjedty a ^család maga is két fA ágazatra oszlott ; szét az 
egyik ág^ mely keleosényi ágnak is neveztetik, a múlt százaidban kír 
balt, a másik mostanáig él. 

Az egyik ág végsS sarja Pál Hont megyében Zsemberen lakott, 
ott tette szigorú vallásosságáról tanúskodó végrendeletét 1707. mart. 
8-án; és nem sokára meghalt. 

A másik ág, mely Sztregovainak neveztetik, ezzel egy idóben azpn 
Lászlótól indul le, kinek lé69-ben a cseh háborúban Viktorithev* 
ozeg kézrekerítése általi vité^ tettét említők, és ki 147Q«ben Nógrád 
megye főispánjául íratik ^). 

Krisztina -rr úgy látszik — Györgynek Csery Annától leá- 
nya, volt neje előbb Rimay György deáknak (literátus) utóbb 1586. 
már Sóos Pé^ar ^)zvegye ; anyja Rimay Jánosnak a költőnek. 

IL Péter 1585-ben szabadult meg a török fogságból és gyalog- 
sági kapitány volt ^). Nejétől tfaetipki Sarlay Annától egyik fia György 
1560*->7ő^bei;i nógrádi alispán ^). Másik fia IL Gáspár Nógrád me- 
gyénél előbb szolgabíró, majd táblabíró, utóbb 1617 — 1646-ig alispán^ 
lQ36-ban osztozkodott* Nándori Bene Annától többi közjt fia 

m. János Nógrád megyének 1652— 1656, h. jegyzője, 1659. 
1660-l)aiL országgyűlési követe, 1666-ban alispánja. Feleségétől Voxith 
Horváth Magdolnától egyik fia IV. Péter 1682-ben a kassai várda 
megvételéből vesz részt ^) ; másik fia 

IV. János 1682-ben korponai kapitány, már fiatalkorában Fiin 
leken lakozván, több ízben mutatá vitézségét a törökökkeli harc^okban, 
s több törököt fogott s vágott le, 1678-ban daczára, hogy nehéz sebet 



Gr. Teleki, Hunyadiak kora XL köt, 427. lap. 

>) Lehoczky Stemmat II. p. 230. de a fö^ebb említett donatioban még 
nincs így említve. 

*) Lehoczky Stemmai II. 280, 
*) Bel M. Notítia Nova Hang. IV. 
O Ugyan ott II. 23L 

16* 



Digitized by VjOOQIC 



kapott, egy elAkeli spahit vágott le, és fi volt eldfi, ki a fillekí var ka- 
puja fblé az eisfi törOk fejet fbltfizé ; Buda megszállásakor az érdi haroz* 
ban szintén egy ellenségnek — mint maga írja — v^ére ment, és ugyan 
az fisszel, a tOrt}k segítséget akarván Budára bevinni, az szfilfik k(^, 
derék törököt ejte le, zászlóját is elvévén. Ekkor Hont megye seregé- 
vel harczolt Buda alatt. 1687-ben Hont megyének országgyűlési kö- 
vete volt. Meghalt 1697-ben. Neje szelényi Szelényi Erzsébet volt; ki- 
tfil több leánya és egy fia H. L á s z 1 ó maradt. Ez 17 14-ben Nógrád me- 
^ye szolgabírája, 1717— 1723-ig pedig alispánja volt. PeleségétM Uj- 
falussy Zsuzsannától, kivel falujok templomtornyába harangot is C8t« 
náltattak ^), leányain kivul ismét csak egy fia V. János mairadt^ en« 
nek fia 

Sándor szül. 1754-ben. Esztehetsége és szorgalma által atyja 
megfogyatkozott fisi vagyonát ismét visszaszerzé. Nógrád megyének 
1760— 1796-ig ffiügyésEO volt. özvegye Rusz Anna meghalt 1812-ben 
dec. 12-én Három leánya és két fia maradt. Ezek közül János Pest 
megye táblabírája volt, meghalt Pesten 1^83. nov. 7-én. kora 47. évé- 
ben. Gyermekei Béla,SándorésKarolina a táblázaton állanak. 

Sándornak másik fia I. I m re A.-Sztr^gován szttletett 1781. sept. 
18-án Meghalt mint cs. kir. kamarás 1834. jan. 3-án kora 58. évében. 
Nejétfii kesselAkefii Majthényi Máriától gyermekei Mária, elfibb ba- 
ráthi íQ. Huszár József Nógrád megyei alispánnak, s ennek halála 
után Balogh Károly kapitány, s utóbb forradalmi ezredesnek neje, ki* 
vei együtt 1849-ben az oláhok által felkonczoltatott. Anna Huszár 
Sándomé. 

II. Imre volt megyei tiszt al- és fSjegyzfi, lak. Sztregován. 
Gtyermekei Aladár és Borbála. 

Károly lak. Csesztvén. Nejétfii Csemyus Emmától gyermeke 
Mária, Manó, és László. 

Pál 1849-ben Nógrád megye másod alispánja, röviddel utóbb 
még azon évben meghalt. 

A család czímere — mint a foljebbi ábra mutatja, a paizs kék 
udvarában hátulsó két lábán állá^ grif, elsfi lábaival arany koronát 
tartva. (Másutt halmon nyugvó koronából emelkedik ki a grif.) Ugyan 
ilyen grif emelkedik ki a paizs fblötti sisak koronájából. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös ^). ' 

Moosáry A. Nógrád várm. Etmerietése I. 98. 

*) A osalád két tudós orvos tagjáról L Veszprémi BÍQgr. Medicor, p. 220. 
és Horányi Mem. Hongar. II. 

Digitized by VjOOQIC 



Hadácfty cmmiká. Szabolcs és Artd vármegyei nemes család. 
Ez utóbbi megyében Madácsy K ár oly és fiai József és Károly 
l&12.beii hirdettetik ki nemességüket <> 

Hnd&r csalAd. Zemplín Tármegye czímerleveles nemes <!tsa- 
ládai sorában áll '). 

Erdélyben a Csikszékben él a csík-szenigyörgyi Madár 
család, melyból Antal aljegyző 181d-ben, István N- Várad megyei 
katb. lelkész. 

Mndaras család. (Kibédi.) Erdélyi székely család. Már a 
XIV. században eléfordúl Madaras Imre, kinek fia László, kinek 
Bar n abás és J akab Marósszékben fAszékelyek '). 

Az utóbbi idfiben Gábor Küküllő megyei szolgabíró, 1848-ban 
az oláhok által felkonczoltatott. özvegye Cseh Julianna szélkúti birto- 
kosnö, ugyan ott birtokos József. 

Madarawy cnalád. (MezA*madarasi.) Boriod, Gömör stb. 
megyékbe kiterjedt nemes család. 

Gömör megyében több tagja íSbb megyei hivatalt viselt így 
István 1706-ban másod alispán % József 1770— 1780-ban fő- 
jegyzője ^) ; P á 1 elóbb alügyész, 1805-ben aU, utóbb 18U-ben fószol- 
gabíró volt 

István nak neje Kandó Zsuzsanna, László nak Bárczay Zsu- 
zsanna volt 

Pest megyében Madarassy László 1836 ^ 1847. Pest megyében 
a s6ltí járás fószolgabirájt. 

Ugyan a megyében ^ század elején bir Madarassy József 
Pertős-Almáson ^) 

Szatmár vármegyében birtokos a Madarassy család Gacsá- 
lyon ^, Komárom megyében K o 1 1 h á n ^) stb. 

Madarassy csal&d. (Gojzesti.) Előnevét Krassó megyei G o J- 
z e s t helységről írja, melyre e században nyert adományt. 

E családból volt Madarassy Ferencz előbb egri kanonok 
1814-tól 1827-ig, utóbb pozsonyi prépost, majd septemvir, innen kan- 

Armd várm. jegyzőkönyv Sld. ssám alatt. 

*) Szirmay C Zemplín. noi top. 114, 

•) KÜUy, Székely Nemz. 266. 

^) Bartholomaaides C. Gömör. 760. 

*) ugyan ott 765. 

•) Szirmay C. Ugocsa. 175. 

^) Szirmay, Szatmár várm. 269. 

^ Fényes, Komárom várm. 126. 

Digitized by VjOOQIC 



4I4ÍA V^^taftA^tAk^ Vlkd^^ *'** 

d2ellftríai ref. tanáesos, és czímz. ansariai pü8p(A[. Meghalt 1838-ban 
aiig. 3^ári. 

Madarassy János az egri lyoeumban jogtanár, és Heves me- 
gjrei j^gyzfi, utóbb kőnjrwizsgáló Budán, és helyt, tanácsos. i>^'ái Pál 
és M ó r i o z. 

]ltadar&*2 eMlád. Gömör, Baranya, Somogy, Fejér és So- 
mogy vármegye nemeset közé számitatik ily nevű család. 

A XVII. században él eperjesi Madarász György, ki 1629-t61 fogva 
sokat segítette Laskai János magyar írót, nevezetesen két útjában 
Németországban Boroszlóíg ; és honn Eperjesen is házánál tartotta 
gyakran Laskait, ki hálából „Nzetes nemes eperjesi Madarász György- 
nek^^ ajánlotta Lipsiusnak latinból fordított és 1642-ben Bártfán 
nyomott ,,Polgári társáságnak tudományáról frt hat 
könyvét". • • : 

Gömör és Baranya megyékben czíméres nemes leveles család 
azon Madarász, melyból leginkább András emelkedett ki, ki is mint 
a csetneki rézhámor, masznikói papírgyár, pécsi vasgyár, gfizmalom és 
kenyérsütő intézet vezetóje s mondhatni nemtőjb a hazai ipar élénkebb 
forgalmát sikeresen elómozdítá. Fiai közül ismeretes Vic tor (Geiza) 
történelmi festesz, ki jelenleg Parisban folytatja múvésieti tantít* 
mányait. Andor, és E m H pécsi vasgyáraikat vezetik. ' Ezeknek 
leány testvéreik Paulina Szontagh Pálné, Hermina Szontagh 
Mátyásné, E m i 1 i a Szirtnyiné, és'N e s z t i hajadon. * "^ 

Más Madarász család az, mely Somogy és Fejér megyében székel, 
és melyből Lász'ló és József 1848-ban képviselők voltak, amaz 
a forradalom alatt honvédelmi bizottmányi tag. a vörös tollas párt egyik 
vezére, jelenleg külföldön. Pál Somogyban" 1840-ben megyei esküdt, 
1843-ban al-adószedő ; 

Madáry család. Madáry Márton I71á-ban Itl. Károly ki- 
rály által nemesített meg ^). ^ 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó egyszarvú, 
a paizs fölötti sisak koronájából szintén egyszarvú emelkedik ki, három 
fehér rózsát tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

A Madári család 1780 — 90-ben Komáromban az udvartelki ne- 
mesek sorában fordul elő '). 

IHLaday család. (Kis-Madai f.) Hajdan a Szatmár megyében 



>) Colleot. Herald, nro. 660. 
') Fejér, Komárom várm. 89. 



Digitized by VjOOQIC 



^mU»amfMk--^mi4^ 



{ekvi Kis-Mada helységet bírta ^), melynek tőszomszédja Nagy-Mada 
már Szabolcs vármegyében van. 

1415-ben élt Maday László, Bertalan és János, kik Wit- 
kay András erdejét elpusztították ; viszont a Maday László sz616jét a 
witkai jobbágyok pusztíták el. Ekkor a nevezett Maday- ak a Wítkával 
szomszédos Kápolna pusztán birtak, bol részbirtokukra a három ne- 
vezett Maday 1414-ben kir. adományt vittek ^). 1436-ban Maday 
László ellen Csáholyi János és László pert folytatott '). E család 
kihalt 

HadaMO'vich család. Madassovich János 1717-ben Gá- 
bor Jánossal együtt nemesítetett meg, mint e munka IV. kötet 306. 
lapján megíratott Czímerük is ugyan az, t^ i. a paizs kék udvarában 
ágaskodó oroszlán, kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koroná- 
ján pedig arany nap két kiterjesztett sas-szárny között ragyog. 

mádajr €!Mllád. Lakhelye Szepes, Sáros, Zemplín vármegye, 
és Budapest, söt a családiak egy tagja 1740-ben Szászországban Hal- 
iéba költözött. 

A család egyik Ase 
Máday Mihály és neje 
Zsussáona 159K május 
3-án hűséges azolgála- 
tiórt. Ferényi Imrétól 
ZempUn megyei Mádon 
és Borsod megyei Ede- 
lény b^n nemesi kúriákat 
kapott, melyre, azon évi 
jun. 26':án királyi jóvá- 
hagyást nyert 

A családot a meg- 
nemesítés Trencsín vár- 
megyében érte, hol Má- 
day Mihály, az fi és 
neje Oaztrolúczky Éva, 
8 örökösei részére III. 
Ferdinánd királytól 1648. jun. 4-én nyert czímeres nemes levelet azon 
évi sept 9-én Trencsín megyének Zsolnán tartott gyűlésén kihírdetteté. 

') Szirmay Szatinir várm. II. 92. 
S) Ugymn ott 94. 96. 97. . 
•) Ugyan ott UO. 




Digitized by VjOOQIC 



A család Gzímere — mint itt ibrizoltatík — következő : a paizs 
kék udvarában zöld téren jobbra néző fehér hattyú áll ; a paizs fölötti 
sisak koronájából félig vadb6rbe Öltözött ember tűnik fel, jobb kezében 
nyilat, balkezével vállához illesztve ívet tart. Poszladék jobbról vörös- 
fehér, balról ezüst-vörös. 

A család egyik tagja Miklós Sáros megyében Sirokán birtokos. 

Ugyan e család egyik tagja M. Károly tiszai evang. ker. su- 
perintendenst. 

]IIado€«ai ccalád. (Oidófalvi.) Közűlök József 1848. előtt 
Zaránd megyében törvényszéki ülnök, özvegye ribiczei birtokosul iratik. 

Madocsinyi család. (Madocsányi.) A Liptó várm^ei 
törzsökös nemes családok egyike. Székhelye madocsányi ősi birtokuk, 
melynek egy felét a Kubinyi családdal Ur. adomány levél mellett bir* 
tokolja. A család nagyobb része Trencsín, Komárom és Hont várme- 
gyébe költözvén, ez utóbbi megyében nevezetes birtokokra s megyei 
főbb hivatalokra tettek szert. A trencséni yonalból mely Pál által 
jutott e megyébe, és ennek 'felesége miticzi Roson Margit által a Ro- 
sonféle jószágoknak egy részében örökösödött, Trencsín megyében há- 
rom alispánt, névszerint 1573-ban Pált, 1643-ban Imrét, s 1690. 
Miklóst mutatott fel. Ez utóbbi egyszersmind mint Rákóczy híveöe* 
méretes ; és horóczi várában nevezetes levéltárt hagyott hátra, mely i^ 
magával a horóczi jószággal együtt Antal uúókájának magvaszakad- 
tával annak végrendelete szerint Victorís id. László-ra nlient üM e 
század elején. 

E vonal horóczi előnevet it viselt, és temetkezési helyük Tren- 
csín sz. k. város egyházának sírboltja volt, hová névszerint az említett 
Pál alispán is mint e városban is házbírtokos, temettetett 1750-ben 
Madocsányi Gáspár, a rózsahegyi, szintén a templom keritéséh belől 
találta örök nyughelyét 0* 

A trencsín megyei horóczi vonal leágazása következő : 

Pál 1573 alispán. 
!► (Roson BJargitO 

János. Dóra. Anna. Miklóf. András. 

t (Ordódy (MajtKény Bernát ) (Elefániy (Dávid 

Gáspár.) Kata.) Brzse.) 

Erzse. Magdolna. András. 



Pál Imre. János. 



Hont megyében. 1648. alispán. 

(Fitter^ozsa.) 



Szontágh Dán. közléée. ^'^'' ^ ^''^^^ '^'^ 

Digitized by VjOOQIC 



, lare, ki m* tMU hpm^ 
164a alispán. 
(Fitter Zsuzaa.) 

Mikfós Gáspár Imre. János. Kata. N. Mária. Kata. Ilona. 

1680. Eomároni f f (Tren- (8sa- (1. Mar^ (Gos»; (Forgáoh 

alispán, megye- tyánszky nyogh sovszky. tonyi Imre.) 

(1. Töl- ben. Kata.) Zsig- 2. Nozdro- Andr.) 

tésyKaia. mond) viozky. 
^Jáky 

Kriska.) \ ^ 

M61 Miklós. A. Mária. Kata. 2-tól Antal András. Imre. Klára. Kriska. 

(Meotéry (Gkilányi . 1786« 
Ádám.) Pál.) arany-sarkaniyvs 

mi-tói. 

Flóris Antal "^ 

Hóróoion MÍ8Íez«al76& 

1768. t Hórócson 1803. f 

Hont megyébeD találjuk A ndrás t, tán Pál fiát; ezen András- 
nak Rjadnay Judittól 1660*ban fiai Mi k 1 ó s és L á s z 1 öw Ugyan csak 
Hont megyében találjuk a múlt ssátadban Rozáliát Baros Lég- 
iónak, Johannát Baros Pálnak ésEsztert Krecsmáry Salamon- 
nak Özvegyeit 1778-ban. 

Ves^rém vármegyéből nősült Miklós, 1688. szegvári kapi- 
tány, kinek neje Rabbi judit volt 0* 

A liptói ág mely a madocsányi elfinév mellett Kelemenfalváról 
írja magát) nebány ízen |L5vetkez6 n^nzékreoddel bír ^); 

Márton 1637. 
(Petri Anna.) 



Dorottya 1639. István, 

(csepei Zoltán Ferencz.) 1664. 

I 



Miklós. Zsigmond. András. Pál. István. Erzse. Anna. 

A liptói ágból jelenleg él Rózsahegyen Imfe, kinek fia Pál 
(szül. Madoc{»ányban 1807. dec. 14-én.) 1837-t61 Liptó megye alispánja, 
az 183'/^-ki országgyűlésen követe, midón szép bírt szerze magának, 
1848-ban Árva megye alispánja, a forradalomban tevékeny részt véve, 
16 évi fogságra Ítéltetett, és ennek egy részét kiszenvedve, kegyelmet 
nyert. Most 1860-tól az cet 20-ki kin diploma nyomán Trenosín vár- 
megye fiispánjává neveztetett ki. * 

Ez ág megigért származati táblázatát mostanig sükertelenül 
várva, az talán pótlék kötetre lesz közölhető. 



? 



P«r újjitó kir. parancs részökre. 
Wagner Msatom. LXX. p. 92. 



Digitized by VjOOQIC 



«tt MadTK ** Mttgk. 

A család ozímere a paizs kék ué^arában álló daru, mely egyik fel- 
emelt lábával kövecset tart 0. 

■ ad va, csal&d. Madva Miklós neve bevan írva Trencaía 
vármegye 1713. évi -nemesi lajstromába, mint Nemes-Podragycn lakosé. 
Valószínű, hogy a híres és szerencsés gyógyító nidnói plébános Madva 
Józsefise család ivadéka volt. 

Macdalenlch család. Horvátországi nemes család, melyből 
Boldizsár 1760-ban cs. k. tanácsos, báni tábla elnöke, és a zágrábi 
püspökségben ideiglenesen helytartó volt. 

E család egyik ága 1739-ban báróságot nyert ') ; és a bárói czí- 
mer ez volt : a paizs függólegesen kétfelé oiszlik, a jobb oldali osztály 
jobbról balra rézsútosan vonuló két fehér osíkolat által három udvarra 
van metszve, a középsó udvarban arany grif felfelé rohanni látszik; a 
két szélső udvar vörös ; a bal oldali osztály ismét vízirányosad oszlik 
kétfelé, a felső kék udvarban gólya áll, csArében kígyót tiirtva; az alsó 
arany udvarbán három vörös csillag látható, kettő fölül, egy alul. A 
paizs fölött bárói korona, és a felött két koronás sisak áll, a jobb olda- 
liból arany grif emelkedik ki, kivont kardot tartva, a balból két kiter- 
jesztett fekete sas-dzárny között vörös csillag látható, Fosriadék jobb- 
ról arany-kék, balról ezüst-vörös: a paizsot kétfelől telamonok gya- 
nánt két tigris tartja *). 

Macdics család. Magdics Péter 1714-beh III. Kátoly ki- 
rálytól nyerte czímeres nemes levelét *}. 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó kettősfarkú 
oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva ; a paizs fblötti sisak 
koronájából szintén a leírthoz hasonló oroszlán emelkedik ki, kivont 
karddal. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról ezüs-vörös. 

nagh család. A czímeres nemes levelet Magh Pál szerzé, 
saját, úgy fia B e n e de k, és ettől származó utódai ré3zére III. Ferdi- 
nánd királytól; és azt 1643. dec. 18áo Nógrád megyében Füleken tar- 
tott közgyűlésen kihírdetteté. 

A családfa következő : 



<) Lehoczky Stemmat. II. 232. 
*) Lehoozky Stemmat. 1. 169. 
*) Adami Souta g^ntil. tom. VII, 
•) CoUeci Herald, nro. 649. 



Digitized by VjOOQIC 



Pái ie4a 

'Benedek 1643. 
Noyajon l»kott 

I ^ 1 

János Fái 

J.- Apátiban Szabolcsban 
1 1772 tájt Egyeken. 

kora 85. évében. 

Mátyás 
Szabolcsban Legyeken 
meghalt 1839. kör. 
kora 77. évében. ' • 

I : "" ■ \ 1 

Mátyás. János. Márton 



Egyeken.. 

Hldeglcúton szintea éltek Mftgbcsa1ádbeIiek,névszerint^ei[eDCz- 
nek fia F e r e n c z ott született 1 730-ban ; Mátyásnak íia Antal ott 
szül. 1730-ban ; Istvánnak fia I s t v á n szül. 1734-ben ; Andrásnak fía 
L á 3 z 1 ó ott született 1734-ben. 

fflLayhy család. A név a XV. században így írva, de kimondás 
szerint bizonyosan MagyL E család nevét a Szabolcs megyei IVÍágy 
pusztáról vette 0) ^^gy törzse is azop koksói M agy volt, kinek fia 
Lychwa Márton 1262-ben fordul elé ^), 

Magky Demeter 14p8-ben Szatmár vármegyébea Császári 
helységben rész birtokot nyert királyi adományban ^). 

Valószínűleg ennek fia Maghy Pál, ki Í605ben alnádor, 1499- 
ben Szatmár megyei Szalmád és Baromlak helységben rész birtokot kap 
királyi adományban '). Gyermekei maradtak Sebestyén, II. D e- 
m éter, György és II. Pál, kik 1504-ben egyességre lépnek a Szo- 
kolyi családdal ^). 

E négy gyermek közúl Demeter 1541 -bea Szatmár megyei 
Ders és Hodáaz belységbeli birtokba iktattatott be kir. adomány mel- 
lett «). 

Ezek közúl valamelyiknek leánya Zsófia Székely Antalné, ki 
1573-han Szatmárban 01 csva- Apáti, Vitka és Gyüre helységbeli "Obir- 



^) Jéaxay Pál, A m. neniKet napjai as arapy balláig* 22. 
») Ugyan ott 23. 

') Szirmay Sxaimár várm. II. dL 

^) Jászay P. A m. nemzet napjai a moháosi vész utá,n 156. — És Szirmay 
id b. II. aa 65. 

>) Mis. Mnsaei nai £oL lat. 2ia 
, V Szirmay Szatmár. II. 82. 86. 

"Ó Ugyan ott 9Ö. 97. 101. , - .. 



Digitized by VjOOQIC 



Mf MáfBér. 

tokra visz királyi adományt 1575-ben pedig férjét meggyilkol- 
tatja I). 

Valószínűleg a följebb említett második II. Pálnak leánya Lucia, 
Kenderessi Jánosné, kinek utódai lő88-ban K5zép*Szolnok m^yei 
Ér-Szent-Király és Orbok helységbeli rész birtokra és az egész Tárnok 
nevű pusztára, mely birtokok M agy résznek neveztettek, Báthori 
Zsigmondtól adományt vittek '). 

A Magyi család kihalt. 

Hlagner család. Erdély nemes családa. A ttfrzs Mágner L 
András Klagenfurtból Karantán tartomány városából eredett, hol 
máig is élnek Mágnerek. Mint órmester az erdélyi egyik ezrednél 1720. 
körül, Erdélyben megnősül, nöúl veszi Ördög Ferencz leányát Annát. 
Már 1728. zsombori, 1752-ben kolosvári postamester. Fia I. Antal, 
tán mert Zisomborban született, — hol atyja postamester volt, — zsom- 
bori elónéwel él ; — 1771. Kolos vármegye actualis ülnöke, Doboka 
vármegyei árenda tárnok, 1786. zsombori-, és huzamos éveken át kolos- 
vári postamester. Fia II. Antal 1798. FelsS-Bányán bányász-mérnök, 
erdélyi nemességet nyert még 1791-ben január 11-én II. Leopold ki- 
rálytól, gyermekei és testvére I s t v á n és utódai részére is, minthogy 
azonban a czíroeres nemes levél akkor ki nem adatott, azt L Ferencz ki- 
rály 1798. május 4-én kiadatá, és az 1799. január 22-én Kolos, azon 
évi febr. 18-án pedig Doboka vármegyében kihirdettetett '). E ozíme- 
meres nemes levél szerint a család már előbb is nemes volt, a mit 
osztrák örökös tartományokbeli nemességre kell érteni ; miután a biro- 
dalmi nemesség sorában szintén találtatnak nemes Mágnerek '). 

A czímer — melyet az erdélyi nemességgel a család 1798-ban 

>) Ugyan ott 102. 

*) htlwzi Coaveni ; az oklevél igy szól „loannís Kendereiii ex 
oonsorie Lucia filia Paali Magy de eadem Mag y". 

*) Hodor Károly szivet kdzléfe. 

*) Az Europaische Wappen Versammlung IX. k. 908. 1. következő Mágaer 
esalidi czímer találhatóv apaiza függőlegesen kétfelé oszlik, a jobb oldali osztályt 
alul fölül fűrész alakú fekete szelemen választja kétfelé, és e szelemen előtt az 
előtérben egy kinyílt liliom virág latsaik ; a baloldali osztály vörös udvarában 
pánczélos kar, kivont kardhegyén csalmás török fejet mutat, a kard két oldala 
mellett tgy egy csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából két sas-szárny 
nyúlik íbl, mindegyiken a paizsbeli fűrész alakú szelemen, és IMiom ; ellenkeső* 
leg színezve ; a szárnyak közt a paizsbeli kar kivont karddal és törökfejjel. Foss* 
ladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-fekete. A czímer felirata ez : A r m a f ü r 
den Herrn von Magner Scad elle Reiohs Famille. Dieser 
Stamm ist>li 140 Jahr. 

Digitized by VjOOQIC 



MafAl •«-Jia0MTleh. Mt 

nyert, *- kilretktifi : a pnzs mdet keretet TágáeMl mégy réssre osz* 
tátik. Az 1. és 4. osztály kék udvarában páooz^a könyöklA kar ran, 
mely pedig as ebft 1. udvarban fehér kettös^keratztet^ a 4-ik udvarban 
pedig arany markofetú kivont kardot tart A 2. és 8-ík osztály arany 
udvarában babról jobbra rézsútosan fekvA barna delejtft látszik. A paizs 
Utatá sisak koronigán szintén p&nczélos kar könyököl kivont kardot 
villogtatva. Foszladék jobbról ezttst-kék, balról pedig arany-fekete. 
A esalád£Bt következA. 

Mágner I. András 
kmtOMf 1758. előtt 
^ (Ördög Anna f 1777.) 

1. Antal Mária Teréz, 

mh. 1791. után. (pávai Vájna Zsígm.) (1. Dobra Péter. 

(Kászoni Bora.) Dobokán.) 9. Henter János.) 

Örddg-Kereiztúrott Mooion. 

I 

I ' "^^^ I 
II. Antal Bora. József. I. Ignáoz Ivtván Klára. Anna. 

nség szerzó ^oboezlal f pap. katona. (Lázár (Pisokné.) 

mh. 1803. Józse£) f Illésné.) 

(Heveié Róza.) 

Ferenoz. III. Antal f János Róza Ignáoz 

t (Hammerschmidt f 1857. f 1856. sztil 1796. 

Angnsta.) (Viski Eszter.) (oi^ói (Viski Ágnes.) 

Pap AAtal.) I 

n^— f^ , 
.András Mária Eszter. II. János lY. Antal 
szaL1830. (Majihény Dániel.) sz. 1842. maj. 7. sz. 1847. 
sept 2a aug. 19. 
voltnonvéd. 

A törzsnek mindkét nemű ágon jalenleg 52 utóda él, és pedig I. 
Antalnak ágán 19; — Máriának — ki 1757. april. 18-án kelt egybe 
Vájna Zsigmonddal, — ágán 11; — Teréz ágán 22 utód él. 

István 1787-ben Kolos vármegyei táblabíró. III. Antal Nagy- 
Bányán kamarai hivatalnok. — I. J á n o s 40 évig Dobóka vármegyét 
szolgálta mint út felügyeifi. Meghalt végrendelet tétel nélkül, daczára 
német családi eredetének, aleghazafiasb magyar érzelemmel. II. Ig- 
náoz 1822—1832. Doboka vármegyében reotificator biztos; 1832— 
1845-ig szolgabíró a nagy-iklódi járásban. 

Alasiii család. Magni Eároly-Míksa az I687-ki ország- 
gyűlésen magyar honfiúsitást nyert 0* 

HaffnoTlch caalátd. Magnovios Márton 1646. •ootob. 2-án 
Pozsony várában kelt ezímeres nemes levélben IIL Ferdinánd király 

^) 1687-ki M. tOrv. ősik. 

Digitized by VjOOQIC 



iMÉgMky. 



által nemesíteiett mtgy és ecámorés nemes levdie lMO^t)en Potsoay 
▼ármegyében Urdeitetett ki ^). 

BÉáffochy* család. (Kihalt.) Vcli Magooh neaszets^ is^ m^f* 
bdl 1300*ban élt Miklós és Demeter (degenereMagoeh. ^> Azobí 
bao e nemnek az itt tárgyalt osaláddali Összekdttetééét eddig bboi tsmér* 
ji&. A Mágocliy-ak ismert törzse Mágoehy Márton Porkoláb ne^et is 
viselt^ valószínűleg mint valamely várnak Porkolá]D§a<jntott o névhez^ 
és neve így íratott : Martinas Porkoláb de Nagy Yáth et Magooh. 
Élt 1514-ben, midőn Harkány éa Karány helységet és arra 1515-ben 
mind két ágra adományt szerzé. • Harkány helység Baranya várme- 
gyében fekszik, de azon megyében van Mág^oojs. helység, is; és így 
ez utóbbi volt fészke a Mágoohi családnak, és erre^ látszik mutatni 
1558-ban Veranchioh levele is Mágoohy Gáspárhoz akkor gyulai vár- 
kapitányhoz, kinek a kapitányságról lemondási szándékán azéirt is csu- 
dálkozik a nevezett ffipap, hogy miképen unhatta meg születése^ föld- 
jét ; mit itt természetesen az ország alsó vidékére kdl értenünk, oogy 
Baranyát is bele foglalhassuk. 

Porkoláb Mártontól következÓleg jó le a osaládfa^: 

Porkoláb Márton 
I515.^51g. '__ 

Magdolna. Ferenoz. I. Andráe. I. Gáspár Dorottya. 

t 1 egrikapit. (Móricz f éter ) 

ILAndráf Margit JrM^^ntQ^ 

1581.1684. (KátayFer.) /mÍ«ÍI P«liL ^ 
( AlaghyJndít.) ( Massay Euláha. ) : . 

ír Gáspár^ ILFerencz Ferencz. 

1586. oraz. fókapit. * 

főispánt 1^1. 
' (Dervfly Orsolya.) 

Mártonnak fiai közűl I. Gáspár 1 556 -ban 'gyulai várkapitány 
1560-ig a midőn magányba vonult Torna várába, melyet akkor péhzén 
szerzett meg magának. 1562-ben török fogságba esett, melyből 14 ezer 
aranyon válta ki magát. Iő64-ben Eger vára kapitányává, és Heves 
éa Külső-Szolnok megyék főispánjává neveztetett. Ügy látszik 1572- 
ben az egri kapitányságról is lemondott. 1573-I)an Miksa királytól 
Munkács várát és uradalmát szerze tíz évre beiratkepen 42 ezer fo- 

Az eredeti armalis I^ozsony várm. levéltárában. ' 

*) Léhoozky Stemmai IL 232. Lekoozky itaJMagéosy osaládttemiékrend^t 

is hibásan adja, itt a GeneaU auih. II. nyomán és a gr. Eegleviohek fölperes- 

sége alatti perbeli genealógiáról közöltetik. . > -. 

Digitized by VjOOQIC 



rintért >> E zálogos bnrtokUa 1579-ben Riaktf ákal is megerfisíte- 
tett, sftt miután fit már nem élt, éa e bírtobdiat öososei András és 
Gáspár részére is szerzá, ezek újcáeHMtést nyertek 1Ő8(X és 1686- 
bsn 31 ezer forintért Gi9pía ld74*ben Bereg vármegye f£i«páfijává ') 
és utóbb Tomit megyének is ffiispánjává 16n, 1579. táján, a midAn Bé- 
késben a. kigyón pusstát 4500 ftoii szerzé. És úgj UlBiik.efc évben 
megbdt NejétftI MikMu Euláliától?) egy km^n elhalt fia F ere ncz 
ezületott. Testvérének ^. > 

I, ikndrás fia II. A n d r á s nagybátyjának halála után az éz által 
épitetni kezdett, plycúttni kastélyt ZempUn vármegjrében bevégezteté. 
Meghalt 1590. táján, özvegyét Alaghy Juditot^ kit61 két fia Gáspár 
ésFerencz maradt, Rákóczy Zsigmond vette nfiúl, és eZ mint gyámja 
aMagóehy gyermekeknek, 1591-ben miután a zálogos évek leteltek, 
a munkácsi uradalomért a már fizetett öszvegen felül még 82 ezer fo^ 
ríntot fizetett* 

II. Gáspár hamar elhalt, úgy látszik : már 15914)en sem élt, 
testvére II. F e r e n e z pedig 1580. táján született^ mert neve még az 
1573-ki munkácsi beiratlevelben nincs megemlítve. Halálának éve pe- 
dig 1611-ben kora 30. évére tétetik .*). E Fe r e noz szintén Toma és 
Ber^ főispánja, és fels6 Magyarország főkapitánya volt. Meghalt Ber 
rq^áazon jl61 l-ben kora 30. évében. Eltemettetett Tályán. Neje szer- 
dahelyi Oersffy Orsolya a következő évben, az utóbb nádorságra emel- 
kedett Esterházy Miklósnak nyújtá kezét, s vele a magvaszakadt Ma- 
gócsy, Dec8% családok szép örökséét ^). 

A Bilágoohy család czimere — mint a paczíni kastély kapuja för 
Idtt láthatni ') : a paizs udvarában álló vitéz, kinyújtott kézében égő 
szívet tartva. A paizs Iblőtti sisakon két kiterjesztett sas-azárny emel- 
kedik ki. 

üacöcsy e«al4€l« Trencsín megyében 1748-ban Magócsy 
László n^intafelsA jájrásban birtokos nemes íratott a megj^l lajstromé 
ba ^>. -^ Tán e esijádból származott Magóosy E l^ k a sz. Ferenozes 
szerzetesek egykori tartomány főnöke is. i 



*) Tabódy, Monkáos multía sib. 147. lapon az oklevél. 

«) 1672 : 4. és 1576 : 33. törv. crik. 

*) Lehoozkvnál és misntt íb nejeűl I. Gáspárnak Kissevich Horváth Annát 
olvasom, de ez vaíószinűebben II. Gáspár neje leheteti 

*) Lehoozky id. hr 

^) Az idézetteken kivűl a Magochy családról lásd: Szirmay, Cottus Zemplin 
Bot. top. 61. 62. 87. 294 295. not his 112. 130. 165. - Budai Fer, Hist. lex. II. 612. 

•) Szirmay id. k 295. 

^) Szontagh Dániel közlése. 



Digitized by VjOOQIC 



Macoray eMl&d. A czímeres nemes lerél szenöje Mago- 
ray GyOrgy. E ozímeres netnes levél 1817-beB Porsega virmegyé* 
ben Klemen Mihály lelkésznél találtatott 0. 

Hasort <;mI&€1. (Kézdi-vásárhelyi.) K<)eűlük Simon al* 
j^yz6, Sámuel erdfifelügyel«1848.ban Kézdi-Vásárhely városnál. 

Magjar csal&clbeltek. LegelsA, kit történelmi emlékeink- 
ben Magyar vesetéknéwel élve találunk aoeon Pál mester, ki 1827-ben 
L Károly király gimesi várának várnagya volt : és eaen évben Kooiárom 
megyében a Konkolyi Thege osaládból nfefitt Hindi Tamástól Konkolyt 
megvette, és arra valamint Merose helységre is királyi adományt vitt, mi- 
végett a Koakolyi családdal perbe keveredett 1362-ben M. Pál e bir- 
tokot Hindy Tamás fiának Benedeknek el- és illetfileg visszaadta 'X 
M. Pál birtokszerzéei szorgalmát muta^ egy másik 1327-rn Ábrám, 
Sz616s és Gsopak helységről szóló ítélet levél *). Ugyan csak e Magyar 
Pál 1328-ban osókakói vámagyúi is íratik *). Neje Nádasdy Margit ») 
volt, ki miután fi testvére nem volt, 1322-ben atyja minden jajaiban 
Örökösül tétetett. M. Pál utódok nélkül halt el. özvegye 137 l-ben 
tett végrendeletet •). 

Más osaládbeli Magyar Bálás volt az, ki Mátyás király kor- 
mánya alatt közlegénységböl felsfi magyarországi kapitányságra, majd 
erdélyi vajdaságra egyszersmind dalmát- és ' korvátotvzági bánságra 
feWergódOtt, és az adonyi uradalomnak adományos birtokosa volt. 
Meghalt 1490-ben Kassa táján. Egyetlen leánya maradt Benigna, 
kit az atyai végrendelet az egész hátramaradt vagyon örökösévé, és az 
atyai akarat a vitézsége által felemelkedett Kínisy Pál nejévé tett Be- 
nigna Kinisy Pál halála után Kamicsáczi Horváth máskép Miszleno*- 
vich Márk királyi udvamokhoz ment nöfil ; ennek is lova felbnkta mi- 
att történt halála után Benigna harmadszor az egyszerű nemes Kereky 
Gkrgelyn^ nyújtá kezét. Azonban nemsokára e féijét meggyilkoltatá ; 
miért a királyi törvényszék száműzetésre ítélé ; de 1520. apiil. 4-én már 
kegyelmet ny«rt Vezeklése emlékéül egy magyar ima könyve ma* 
radt fen '). 

>) Szontsgh Dán. közlése. 
*) Eredeti okmányok. 

•) Fejét God. Diplom. tom. VIIL voL 3. p. 258. 
*) Ugyan oU VIII. vol. 7. p. 210. 

') Nádaady máikép C s u p o n, ytigy néhol C a a p o n it. 
^ Kaprinai Mm. B. tom. IV. p. 80. 

^) Jáazay Pál. A M. Nemz. napjai a mohácsi vési után 874 -386. 1. - Pray. 
IV. 164. - Teleki Honyadiak kora XII. 138 

Digitized by VjOOQIC 



- Uniót Hiás Ma g^y »r családhoz •kelt )Bz6inftsvaiik . iie<Si Magyar 
Bálintot, ki mint jeles katona részt vett Pécs védelmébtb, íSfil'^ben 
Li|ypa mgvéielében 0? 1556ibao Baboosá Kx#roftiúbail"I)9 vitébscgére 
árnyat vett ragadozási indulata, mely ^coriht a ITótht Lengyid csidáidi^ 
töI Eonyéd és iSziglf^ várat I}atali]ia9ÚFdf4gfcAl».:)déeMÍcBek Vissza- 
adására öt az 1563^. OIbi^^;gyűlá^'^) 'ktftéleié,'«éidgy80er9mind miiit^ 
nyilvinosí genoaet«v6i íi9 inegbimMintnirredddi.il£6S-bM v Bbcskay 
féle ÖaszeéékHvéisél is Vá(ii>ttbtott, do Aern sutvéo- veá^ «enimi, föNneŐJ 
tetettüMa^arJános tbere«zlnkienéz^vah. 1426*ban ^>r< •-' .* i - - 

Maf^yar család E család 1654.^^ci>ii ÍO^kéfi tnmes{t6tett 
megül. FQidímánébirádyIál(al<,vésÍB«nie)^fiiiietawiIéwk^^ vár- 

megyében 1655. scpt. 7*én kihirdettetett 1726-ban e nemes tev&lalap^ 
ján M. Márton Nógrád mégyébeb-^igaeolta'neímességétyéaasfen me- 
gyében, Jieveiettülár^n éff Istvián 17S&^ben is aileniesHajstPom* 
ban fölvétetett »). ..■ •*' - -..iLVí! '.í,:. •..."; i [ 

Zémpfo 'vármci^^bén szinten van i Magyar áévuJÖsatád^)] 

HASTar család (Fels6-Óri.) Egyike azon családokníi, iae^ 
lyek "Vas lüegyei F el só-Őr :hefységre 1582t4]ef>«jJíir.adoiliáA^t kap- 
iakih. Zámiéó^oéuUá •.: -; .'.-i^-" 'i.l" .'.>..' ■ vm 

' MaisnFAVjeaalad. Magyar Gr áft'f) ár & fi<^Mii:^9áT)1725. 
(mtb)f^í6réü IH^ iKáiroly' királytél kapták, eaímeres nefaies lé'VQlüket • t 
- ^ CzímeiükalSsf^r.víaíirányosaá kátfehSy és á felsdidvarísaMll 
fcélfelé oszlik, a jó]pb oldali vörös ridvarfaah- i«li;ér egyszarvú,- á biiól-í 
dali fehér JDdvEvbaü {>6d]g vöfösiegyéearvú-Dfil.ki; azíaIaéJ kék' ndvar4 
ban magsa aeíklá'begy emrikedik t]6i^>Byílá«al^JleiyifiSlöt^ llörgony 
fikgg, kz udvar Ma6 jéU> saöglttáben arany nap, a bal Szögletében fél'^ 
HdU ra^og. A paizsiölöttí' sisak koronáján .^két kiterjesztett kék 
saárny-í között, melyek közül b jobb aldalin kUeiicd ezsüst csillag., a bál 
iddaÜD arany .csillag és "fléMtold ragyogj fekete Vad embér^áll^ jobb ke« 
sével vt5rös *taazlót, közepén. fehér ésikdiatlial. bál. kezdőin peflig 'háé 
rom piros rózsát tart Boiziadék jobbi6l ezüst-vörös,) bbli^ arany<»kékj 

Arad vármegyeben Mag y.alr J ó z ab f ési P á l ISdl-^béb hirdeti 
tetékki Beia688égükei;'de«ezeiliÖ^ebbi Ml Q-áspár ésiBoldAzsár 
otédaMv ^^Sf ^^ osltIádbelieb|?/—.meginoodaBÍi nem tudjuk* 1 v . 



>) Forgáck, Comment. 25 

«) Kállay, Sxékely Nemz. 266i . ' \'^ 

•) Protokd C. Neograd. anni Í7Í0. 17Ö6; ,. ' ' i 

*)&Etrmay.O^Z«mplji^«.ppi«jtop. pJL14. v.i. ^ . .. w . / V- 
«) Colleot Heralil. nro. 3U. '. U.. 

IC 

Digitized by VjOOQ IC 



Mf Magyar — H agyary* 

Magyav tmtűLkú. {MéreiO Erdélyorsság kihalt esaládai közé 
soroztatík ^> . 

MaSfaíri etalád. (Udvarhelyi.) Az armalist udvadsclyi Ma* 
gyári Miii ily szerzi 1673.' maj. 5-éD ^). 

MasyarI család; (NVáradi.) K^vár ridéki bh-tokbs, hol Fe* 
re ne z törvényszéki ülnök, Sámuel ügyvéd 1815«ben. 

Mai^yari család. (Sz'háromsági,) Közfilök László 1843- 
ban Kolo^ár városi saolgabíró. István 1840. körűi F.-Pejér megyei 
seborvos. Mihály fökolrm.« széki számvevőségnél irnok, ■• utóbb Kolos* 
vár városánál adóhívatalaok. --^ 

nai^yjwl család. (K.-solymosi.> István Aranyos siékben 
biztos 1845. ^ 

Magyarí néven Endélyben több osalád létezik. Ezek egyikéből 
Feren ez peséesi ref. leikése és kerületi fdljegyzÖ .Hányad megyében 
1848-ban az oláhok áttal megöletett 

így osalti. Magyar i Ferencz 1794 ben Kővár vidéki al- 
szolgabtrói' 

Mairyarl család. Magyari János 1763-bao kelt eaimeres 
nemes levélben M. Terézia király asszony által neniesitetett meg *). 

Gzimere a paiks kék udvarában zöld téreo^áUé^PöflOs rqkás, sárga 
osizmáS) prém kalpagos magyar vitéz, balkezével arany övéhez esipAire 
t&flaasztva, jobb kezével arany markolatú kivont kardot tartva. A paizs 
fölötti sisak koronáján piros lábú fehér galamb áll/piros csőrében löM 
koazorút tartva. Foszladék jobbról arany- kék, balról ezüst^Örös. 

Hasyavy Kossá család. (N.-magyarí.) Mint. e munka VL 
kötetének 562. lapján Ko^ssanév alatt már említetett, e család töras 
őse Kossá Albert volt, máskép Magj^ary«nak vagy nagy-sarlói 
Kossának is íratott. Nevezett Kossá Albert E.-Ujvárbi^katons, 
saját^ úgy fia Gergely, és apúl testvérei Pál és János részébe 
lli9d. ápril. l-'éh kelt Fr&gában kelt ozimeres nemes levéiben nemesí<^ 
tettek meg Rudolf királytól *) A nemes levél 1666-ban Nyitra megyé<* 
ben kis Tapolcsányban hirdettetett ki. 

A család czimere kék mezőben vitéz, jobb kezében kardja hegyén 
török fejet, a balban zászlót tartva. A paizs f<flötti sisak koroQé|ibói 
oroszlán emelkedik ki. 

E6virí L. Erdély nev. ctaládai, 271. 
• Kemény J. Notitia C&p. Albeaf. I. 2Ö1. 

•} Collcct. Herald, nro. á47. , ^ 

*) Veszprém megyei levéltár. -^ Colléot Herald pag. 126. És Lekoozky 
Stemmai II. 282. ^ 



Digitized by VjOOQ IC » 



Manrary - IMialáByl. MS 

1743: maj. 9-éDGrergely és István, Mihálj. Péter, Já* 
nos Fehér megjétAI, 1758. |ul. 19 én pedig Veszprém vármegyétM 
nyertek nemesi bizonyitvánjt 

Jeleftleg él a család Fejér, Tolna, Kotnárara stb. megyé- 
ben ,- ez utóbbibaű birtokos Kamoosa, Szilas helységben ^) stb. 

Magyary Kossá József Tolna rármegye egykori iisetviselftje, 
ref. egyházi hivatalnok, és á gyttnki ref. gimnasium jótevője, meghalt 
családi székhelyen QyOnkön 1859. nov. 17. kora 54. évében. 

János gOnyöi posta ki%dó szül. tryórött 1785. dec. iT-éa. 

Magyary család. Czíineres nemes levelét Magyary Mihály 
s neje Krístán Erzsébet nyerték 1631. oct 5 én Bécsben, és azt 1632- 
ben Abaúj megyében kihirdettetek 'j. - 

Magyaroal máskép Ssőke CMl&d (Magyarosi.) Köblök 
József Vdvarhelyen re£ lelkész és tanár 1848-ban. Márton erdélyi 
kir. táblai levéhámok. 

Maszacaányi család. Trenosín vármegye ozímet* leveles 
nemes családai közé tartozik. Az 1748-ki nemesi Oszeirás szerint Já« 
nosésMenyhérta hegyentúli járásban székeltek, 1803 ban M i* 
hály fordul elé három fiával Mihállyal, Józseffel ée Zsig- 
monddal Latkóczoo. 1737-ben is Zsigmond még ugyan ott mint 
Mihály utóda. Egyik Mihály nemesi bizonyságot is vett ki Tren- 
csín vármegyétfii 1808-ban •). 

Haholányl c^salád. (Pohroncz Szelepcsényi, báróf.>EIfine- 
vét, cnmerét tekin^e, melyek a Szelepcsényi György esztergám! érsek 
családjáéval azonosok, ezzel egy eredetűnek látszik, sfit tán épen az 
érsek valamelyik testvérétfii származott Lásd Szelepaényi aalád. 

Ismeretes a családból Maholányi János 1694-tfil 1699 ig, tehát 
haláláig kir. személynök *); ki is 1695. május 4 én báróságra emelte- 
tett. Nejétfii Péterfi Judittól gyermekei Tamás, Antal, József. 
Ez utóbbi 1699-benn még Pozsonyban tanuló ^). 1730'ban m. kir. ka* 
marai tanácsos ; úgy látszik benne halt ki a család. 

Cziraerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó koronás 



^) Fényes Elek, Komárom várm. 103. 110. 

*) Az ersdeti armaHs Bihar vármegye levéltárában. 

*) Stontagh Dániel közi 

*) Már 1699. deo. 30>án köveikezfi falevél kell: Lrae divísionalet tettimo. 
níalee ratione haereditatis MahohtnyiaBae. Lásd GaialoguB Msa« Bibliotheoae Szé« 
dieayi. 1. 369. ' 

*) ),Gaiidiiun Eorópae^^ ozimű ktayveeskev 

16* 



Digitized by VjOOQIC 



»M 



. SMMhi - VTiJer. 



ortiS^láDy eld& jobb I4b4val ^ranyna^pot, a mMikkf^l csillagot taii;va. A 
paizs fólötti sidak koroiiájiból egyszarvú emelkedik, bárom Dyilat 
tartva. A paizst két oldalról foszladék környezi. . 

. JI«ls«tü CMlád, Maigqin K ár^Iy Ambrus a^i. 1687-ki 
országgyűlésien. ho&íiúsitatot a 39. ttfrv> cziknél fogvfk, 

VlM3máy CsaláiL lŰajady G y ö g y Szatmár megyében Kegyén 
a Bátboríak jobbágyát megölte. 1422-b^a 0» • . : .. 

Hájat esalád. (Májai.) TörzsököA székely neoies család. Vfi- 
zulök májat Má|ai G.eír g ei y 1579-beii élt ^). 
• f .. i At ulóbbí idfiben K4küU6 yármegyébcoa Jtf|i)ai D i^m^kcrs szol- 
gabíDó, 1348-ban pedig tizedbér tárnok, , i . .^ ' . 

JHaJdlovich család. l\fajdloyiql) Grjörgy szerzé a ozímeres 
nenti«a J^velet, .és az(7 16^; yp^* <2^iáia Árva várme^y^ közig|Alésen 
kihírd^tteté ; ^ megyei n^m^sség ellentmondáei^ iM^ei) ?)., 

niajdrda <;salád. E családnevet találjuk Ti;f|iosín várme^^ 
1728-kí nemeoi lajstrovdábap, minf; nf mfp Bo^hfagy^i^ lakozó családét, 
ülóbb e név^lé sem fordul % éa így az valÓ3zinAleg : valamely m᧠
nel^ju íember gúny mellékneve lehetett. ,, * , , 

. aiajer család. Törzse. M a j:e r I z ^.á k be«?terczebáoyí^i l^á* 

qyász, ki l€3f6:baci pzín^^re;^ 
pem^ levelet} kap<^, ' ^ 

Gzim^re -7 mÍQt itt h 
n^et^v^ogr áJi>rázolja -— a pa- 
Í2;a kék udvarban egy. jíolyam 
hullámain lengA syrén, kinyúj*- 
tott jobb kezében bárom kir 
nyílt píros rózsát tartva ; feje 
fölött arany rsillag ragyog* A 
pai^s fölötti aiaak koronáján 
férfikar köoyököL hárona bú- 
za-kalászt tartva. A Bikákról 
a paizs két oldalára szakáso?} 
foszladék folyik le. 

A családfa ^) kövjatkezft: 



Szirmay Szatm&í- várm. II. 153. ' ■' 

*) A nar. gtékely nemseet Gonttitutitfjt. 27?. Üi^I 
•) é8 *) Szontagh D. közi. 
*} Ca. közlés szerint. ' " 




Digitized by 



Google 



Ifayer -- Mi^. ttt 

i^ I liaátf J 



I — "^ — r\ 
JúAíjL 

I '^ — : 1 

MátjAs 

Nyéken, (Honibftn) 

gazda tiszL 

György 1789. 
(Oemyus Bora;) 



Erzse. I. József. Pál. 

(Kováoh Jtoe£.) ' (Gyifákf Bar y áimn. . J 

^ütó^jTteK. Mária. Attial 



II. Józtief Apna János 1820. számvevó iiszt 

te. 1789. 1 18«>. (Gyűrtr k.helytarijegyz. V^.nl^^ mLí,Í 

Károly János Annk sz. 1834 ' ' i . '* 

ss.^8aa ICL 1883. (Jenkor) . 

11 József gyermekei közül Károly J848-l>an, valamint a leg- 
újabbi idfiben a hírlapi téren is működött Irodalmi munkásságának, 
eredménye tÓbb forjditmányok, mint Dumas „F e k e t ie t u l i p á i^'* czí- 
mű regénye; ,,Lacordaire egyházi beszédei", Nicolas: 
„A kereszténység bölcsészeti tanulmányozása.^* Mind francziából for- 
dítva stb. , 

ntáyer Cftal&d. Máyer Mihály 1754-ben ayérte'czímeres ne- 
mes levelét ^). Címere ez : ^ ^aizs fels6 részéből rézsut kétfelé húzott 
vonal által a paizs hái^m részre oiszlík, a.középsS gúla alakú kék ud- 
varban zöld térén arany grif ágaskodik, kivont kardot tartva ; a kct ol- 
dalas vörös udvarban egy egy fehér rózsaféi latsak. A paizs fölötti si- 
sak koronájából két .kiterjesztett fekete sas-szárny között fehér rózsafej 
látszik. !Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

. JHaJepPTCtalád. IVfajej József 1795-ben lépett a kiváltságos 
rendbe. LP^rencz királytól nyert ozímeres n^mes levele által. 

Czímere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb roldali vörös 
udvarban zöld téren pánczélos, sisakos vitéz áll, jobb kezével egy. zöld 
koszorút tartva, bal kezével pedig egy földre tánuuiztott lándzsába fo- 
gódzva ; a bal oldali ezüst mezőben zöld téren zöld grif ágaskodik, zöld 
gallyat tartva, a paizs fólötti sisak koronájából a l^irthfiz &asonl& pán- 
czélos vitéz emelkedik ki. Foszladék jdbbról ezüatrvtfrös, balról lezüst- 
zöld *). í 



•) GoUeot. Herald, nro. Í63^ 
^ Adami Soiita gentU. iom. VII. 



Digitized by 



Google 



tW Mijer -* Majerh«ffér. 

Majer család. M ajer J « k a b-T h e o b a I d magyar kir. ud- 
vari kamarai hivatalnok, és utóbb bányai kamara-gróf az 1687-ki or* 
szággyűlésen nyert hon fiúsítást ^). 

Hayer család. Mayer Albert ésÁdoIf római szentbiro- 
dalmi lovagok az 1792-ki országgyűlésen honfiusítást nyertek ^). 

Czímerük a paizs felsA részéből kétfelé rézsútosan és kissé dom- 
borúan húzott vonal által három részre oszlik ; az alsó gúla alakú kék 
udvarban zOld téren daru áll, egyik felemelt lábával kövecset tartva ; 
a jobb oldali vörös udvarban arany oroszlán ágaskodik, első jobb lábá- 
val arany golyót tartva ; a bal oldali arany udvarban szerecsen áll, de- 
rekán vörös kötővel, jobb kezében píros rózsát tart. A paizs (blött két 
koronás sisak nyugszik ; a jobb oldaliból « leírt oroszlán, a bal oldalin 
egy kiterjesztett vörös szárny emelkedik^ és azon vízirányosan egy (e- 
hér csíkolat, és azon piros rózsa látszik. Foszladék jobbról arany-vörös, 
balról arany-fekete. A paizst két oldalról két ezüst grif tartja '). 

ntayerffy család. M ayerffy előbb Majer F e r e n c z 1696- 
ban II Ferencz királytól nyerte czímeres nemes levelét. 

Czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. osztály arany udvarában 
hullámzó folyamon magyar nemzeti zászlós gálya úszik ; a 2. osztály kék 
udvarában magas zöld hegyen szántó íbldek és szőlők közepette egy 
kis ház fehérlik, folötte arany nap és ezüst félhold ragyog ; a 4. osztály 
kék udvarának alyján zöld téren balra egy fehér mén fut ; felötte két 
arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából két elefánt or- 
mány között, melyek közül a jobb- oldali félig arany, félig vörös, a bal 
oldali félig kék, félig fehér,. pán ozélos, sisakos vitéz álL Foszladék jobb- 
ról arany-vörös, balról ezüst-kék '). 

Mayerffy Ferencz meghalt 1805 aug. 25-én kora 63. évében. 

Majerhoffer család. Majerhoffer György és neje Kata, 
fiók Mihály, leányuk Magdolna, testvére András 1633. jun. 18-án 
II. Ferdinánd király által emeltettek magyar nemességre, és czímeres 
nemes levelük azon évben (feria 2-da prox. post festum B. M. Virg.) 
Pozsony vármegyében hirdettetett ki *). 



16S7-ki 28. törv. ez. 

•) 1792-ki 22. törv.cz. 

Ó Adami Soaia gentiL tom. Vlf^ 

•) ugyan ott. 

^) Az eredeti armalis Temes vármegye levelürábao, hová Honyady Fe- 
rencz temesvári ügyvéd iratai közül kerfil 1812-ben. Láad Carrens Exa CondL 
1812. nov. 3. nro. 27484. 



Digitized by VjOOQIC 



Hi^rsAy. 



MV 



JHaJerssky CMlád. Nógrád, Trencsín és Pozsegastb. várme- 
gyében székel. Majerszky János és általa fiai Pál, Mihály, Ist- 
ván és József 1741* october 28-án Mária Terézia király asseonyiól 
nyerték ceímeres nemes leve- 
lüké^, mely Nógrád várme* 
gyében Losonozon 1742- ben 
apriL 9én hirdettetett ki 0- 

A család ozímere — mint 
itt a metszvény ábrázolja — 
vizirányosan kétfelé osztott 
paízs, a felső vörOs udvarban 
két fehér rózsafej, az alsó kék 
udvarban egy arany rózsafej 
látszik. A paizs fölötti sisak 
koronáján két kiterjesztett 
sas-szárny lebeg, a jobb oldali 
víziráayosan fiáiig vlMs, félig 
ezOst, a bal oldali félig arany, 
félig kék. Foszladék jobbról 
ezüst-vanto , balról arany- 
kék »). 

A család leszármazása következÓ : 



János 

1741. 

nf ég szerző. 




Pál 
1741. 



Mihály 
174L 17A5. 

Antal 

Nógrádból 

Zólyomba 1802. 

' — r:;^-' 

Pozsegába Daru- 
várra kOliózött 
1831. 1841. 



Izidor-Dáiiiel. Sándor. Izidor. 



István 

Nógrád 175& 

Trenosinbe 176a 

(Marozibányi Bora.) 

Pál 1803. 

Kamenosánban. 

(Mednyánszky 

Zsófia.) 

I "" 1 

Kristóf 
1815. 1860. 
(Gymkovics 
JoKanna.) 



í. József. 
(Mocsáry Jadit) 



Folfff, a liöv. lapon. 



Ferenoz. István. Anna. Mária. 



Nógrád megyei 1831. év! jegyzőkönyv. 

Ő CoUeot Herald, nro. 194. és Adami Soata gentil. tom. VIL 



Digitized by VjOOQ IC 



fW f.m»iU4hi' 



Sl \ 



, , , , (MocsAry Judit.), ... 

if^ f t ^ ^ Hl i ..i ,1 ■■ > ll.'il I .., I ^.L^U , II i. li li I f II. ■ .!>■■, 

'Jánoi ;i ,. ' A|.agclc4Qai. . . Kijta- •. » Teréz, , 

Niíg'rád V: pénztern. (Síikély- 'Károly.) (Hanulik Mihály.) ' (Géczy 
(H egyessy Róza.)* - ' ' ' >- ■ • iAndráí.) 

József + Ferencz Jadit. ' -^ '' . " ' 

(Kostyán* ^ lak. Horpécson. (Keleu9i0<iy T. í . ' 

Mária). N^rgrád v. «i-adészed6. László) , . . , 

(f oábragyat Erzai.) (.:.;: 

Matild. 

t - . V'-.-. .. 

Mihály Duk fia Antal 1802, maj. b-én Nógrád megyétől nemesi 
bíxonyitváiiyt vévcn ki, Zólyom vármegyébe köítöxött, hol nemességét 
1802* jun. 3 án hirdetteté ki. Fia Antal Zölyorn várraegyébM Po« 
z^ega vármegyébe Daru várra költözött, cs Nógrád megyétől saját sz©^ 
mélyére 1 83 L nov. 1 7-én, éa újólag fiai Iziáo r-D áníel, Sándern 
Gyala, éa Izidor neveikre is 184t-ki január 25'én lÉmétNógrid 
megyétől vett ki nemesi bizonyitváDyt '), 

István, ki 1755'ben még Nógrád megyében, éa 17684nMi már 
Trenesin megyében mint zalusej kőzb irtokon íratDtt a nemesi la^tarptaba, 
nemzé Pált, kinek fia Kristóf I803'ban Kamencsánban lakott^ 
18t5-beo Zsigmondházán b. Balassa tiszttartója volt Él 1860*-ban ís; 
Gyermekei Ferenoz, István, Anna, Mária. 

A harmadik ágat I. J ó zs el J(f9di meg, Ibisek fia < J üno sf. Nóg- 
rád megyének adószedője volt; lakott Szátokon ; gyermekei közül je- 
lenlen Feren ez él Horpácson, és 1861-től Nógrád megyei al-add- 
szedő. 

Rlajlalh CMlád. (Szunyogszjeghi f.) Az A k u s nemből szár- 
mazott Larqpert István, és^fiaí M rtlós-és M.oinót, tkit Bon- 
fia Atajlat-nafk ír) llSl^ben.az.^adi gyűléseo, mint. II. Béla király 
vak^ágának^ okózi6i ölettek meg *). ÉUen nevezett. Moinot, vagy Maj- 
láth-tól származtatik a Majláth esalád, mint Pethő Gergely megírja'). 

Azonban az Erdélyben á XYJ^ századt)an szerepelt MajláÜi Ist- 
ván erdélyi vajda atyjául Mátyás oláh boér íratik ^). J^zen Majláth 
István, ki SzunyogszeghrŐl ír^ előnevét^ 1526>barn(ar mohácsi vész 



.1 »: 



Nógrád vArm. jegyzőkönyv. -^ 

^) Bonfin Ans. Hist. és Thuróos^. Cronicon. 
Pethő G^géjy M. KrónÍ^,KaMán 1729.^. lap. 
*) Ungrifoh. Magasin III. 174. — Forgách Commeut. 801. Fogaraa vidéki 
oláh juhász- tói írja származottnak, atyja később Lajo9JL^cálynak,«z^k4^|iie8tere 

volt ., •. , .. • . ^. . ^'' . 



Digitized by VjOOQIC 



ütnjlátli. tW 

után, melyből szerencsésen kimenekült, eleinte Szapolyai ellen har- 
czolt, utóbb azonban ennek pártján állott, és níűl vévén Nádasdy An- 
nát Nádasdy Tamás nővérét, 1635-ben ö vezette Gritti ellen seregét, 
mely Medgyesnél Grittitől megmqnté az országot. Utóbb Balassával 
Erdély egyik főkapitánya lőn, mig nem at török előtt gyanúba jővén, 
ez őt Fogarasból kicsalja, és fogságra burczolja 1541-ben. Ugyan ek- 
kor javai is elkoboztattak. Fogságban halt meg 1550. tájban ^) Két 
gyermeke maradt: Margit előbb somlyói Báthori Andrásné, 2-or 
Ifjú Jánosné ; és G á b o r, ki pi|vo Báthori közbejárására Fogarast 
visszakapva, 1562-ben a fólkelő székelyek megfékezésében fáradozott, 
és lA66-baB Szapolyai egyik hadvezére- volt. Utóbb Fogarast eliadVa, 
Magyarországba, és innen Morvaországba telepedett. Még. 1547- 
ben nagybátyja Nádasdy Tamás érdemei iránti tekintetből I. Fer- 
dinánd király által bíróságra emeltetett ^. Meghalt Morvaországban 
1577. juL 22-én. Nejétől alsQ-ündvai Bánffy Annától két fia és két leá- 
nya maradt. Fiai Gábor és István magnóikul haltak ejf, nevezete- 
sen István 1695-ben Esztergasfi vi vasánál 1595-ben esett el '). A leá- 
nyok közfii Anna szedtmiklósi Fongrácz Dánielnek, Ilona pedig 
előbb horkai Horeczky Jánosqak, utóbb jeszeniozei Szunyogh Mesés- 
nek lőnek hitvesei / t . 

illajl4tll CSalAd. (Székhelyi, gróf és nemes.) Régi nemes 
család, mely a XVII. száízadban Hars, Hont megyében élt. Előttem is- 
meretes Majláth Miklós, 1646 ban Csáky László országbíró, Zó- 
lyom és Komárom Inegyéi főispánnak titoknoka *), '1649-ben Lippay 
György primás titoknoka *), 1662 — 1673-ban a kir. ügyek igazgatója 
és a szent korona ügyésze volt ®). Neje Erőss Mária Jusztina^ kitől a 
családfa következőleg^) jő le: 



*) Bndfti F. Hi8i lexia II. 685. élt még 1660-ben Í0 ; Lehoczlcy szerint 
(IL 233.) 1662-ben halt meg. De fiát Gábort az 1647. bárói diploma árvának írja, 
éfl így tán csak annyiból árva, mennyiben atyja Törökországban fogva volt 

«) Kaprinai Mss. B. tgm. pjLVlH. p, 137. 

') Istvánffy Hist. 1686-ki kiadás, p. 429. 

*) Fényes, Komárom várm. 64. lap. v. ö. 59. 1. 

*) Kakprinai Mss. B. tom. &XIX. p. Ső5. 

*) Szirmay Notitia C. Zemplin not. Kistorlca 197. £s 1672-ról okirat Hor- 
váth Mihály Magyaroffzág Tört II. köt 308. lapon tévesé nevezi Ferencsnek. 

^ Sohönfeld Adets ^ehematismns I. 280. És Innen Goth. hist herald. Hand- 
buch 666. Geneal. Taschenbuch der grSíl. H. 1869. 618. stb. 



Digitized by VjOOQIC 



tM 



Bll^ililh. 



I. tibU. 



Miklóf 
1646. 1673. 



kir. ügyinig, 
(Er^M Mána Jnszti 



Dsztina.) 



Boldizsár. 
(Ordódy Zrazaa). 

I. József 

Septemvir f 1757. 

(Terjékfalvi TörÍDoty Kata.) 



II. József L György AuUl 

szül. 1735. fz. 1752. f 1821. exjesaiU 
t 1810. personalis. gyóri kanon, 

állam-ininisier. (l. Hra* papóczi pré- 
1783. gróf. bovszky N. post, bórcsi 
(l.Bossányi 2. SzUvy^ Mária.) apát 1787. 



Mán. 

2. gr. Sándor 

Ani^a.) 



Fofyt. //. iáblén. 



Ferencz 

kir. alapítvá- 
nyi ügyész 

1787. 
(Lipthay 
Joh Mina.) 

Folyf, IIL tHbldn. 



Jnlia 

(Ualáosy 

Antal.) 



(Szabó 
sz.biró.) 



l-tölIU.Jó- Károly Julianna 
zsefszöl. sz.l78l.t sz. 1782. 

1735. 1 1820. kamarai apácza 
m. kir. ka- tanácsos. Sz.-pÖl* 

marai elnök. (Revicz- ténben. 

(gr. Sennyey ky Judit) 
AntonU.) ^ ^^^ -• 

sz. 1821. 

(b. Mednyánszky 

László.) 

József Simon Antal. 
sz«l. 1796. szül. 1800. 
▼olt m. kir. 
fókanczellár. 



2 tói Já- M. £r- Affnes N. Mária. +- 
nos az iró sse. (b. Med- ,(8t6- (Mel- d 
sz. 1786. (gr Bat- nyánsz- zsel ozer '^.J 
1 1855. thyány ky Józs.) László.) g g 
(gr.Ré. Imre.) Alajos.) Jx 

vay Anna^) '^^ 



Henriette 
szül. 1811 



Kálroáa 
szül. 1815. 
Bars várra, 
alsz.biró 1839. 



IL tábla. 



I' György, ki m L (éhtém, 
szül. 1752. t 1821. 

personalis. 
(1. Hrabóvszky K. 
2.) Szlávy Mária ) 



II. 

országbíró lS48-íg. 
(üzsovíts N.) 

I '^ 1 

IIL György 

m. k. f ötámok 

1860. 



Imre 

volt cs. k. 

kapit 



Tarés. 

(Beaiczky 

Idám.) 



Digitized by VjOOQIC 



Mi^látli. 



Ml 



III. tábla. 

I. Ferenoz, ki a* /. (ábldn, 
kir. alapitvánvi ügyéaz 
1787. 
(Lipthay Johanna.) 



Ferencz. 



Ignáez. 



Imre Sándor 

1844 Nyitra NógrAd várm. 
virm f6bizio& cs. k. törv.-széki 
elnök. 



György János. Mária. Anna. 

megöletett (Guditsl) (Huszár (Baros 
^^^^ ' Lajos. ' ^^^O Jözsef.) 



Mária. stb. 
(Brencsán.) 



Boldizsárnak űa I. J ó- 
z 3 e f Hont vármegyében kez- 
dé hivatalos pályáját, és foko- 
zatosan a hétszemélyes táblá- 
nál i ülnökségíg emelkedett. 
Meghalt 1767. Terjékfalvi 
TArincsy Katától született 
több gyermeke közűi három 
u, m. II József, L György, 
és I. Ferenoz terjesztek 
U)vihh a családot, mint azt a 
táblázatok mutatják. 

IL József szül. I73Ő- 
ben, szintén Hont vármegyé- 
ben kezdé a hívataloskodást, 
elAbb mint jegyzó, majd egy- 
szersmind követ, 1767-ben 
alispán, majd m. kir. kamarai tanácsos, a magyar és erdélyi udv. kan- 
czelláriánál referendarius, végre állam minister, Sz.-István rend nagyke- 
resztese, 1783-ban utódai részére is gróf i rangra emeltetett. Meghalt 
1810-ben. Két neje volt, az elsótól Bossányi Máriától 13, a második 
nejétől gróf Sándor Annától öt gyermeke maradt Ezek közúl : 

III. József gróf, cs. kir. kamarás, Sz.- István rend nagykeresz- 
tese, VerScze városa főispánja, és a m. kir. kam. elnöke, született 1760. 
Meghalt 1820-ban. NejétÓI gróf Sennyey Antóniától fiai József Si- 
mon szül. 1796-ban és Antal született 1800* ban, Szent- István rend 
nagykeresztese (1841-től) cs. kir. kamarává, val. belső titk. 'tanácsos volt 

>) Néhol „TörkénQBy^'-n<^k olvasom. 




Digitized by VjOOQIC 



%it nfujiátft: 

m. kir. udv. fökanczellár, m. kír. föadztalnok mester és Zemplín vár- 
megyei fSispán. 

Károly cs. kir. kamlArás és volt m. kir. udv. kincstári tanácsos, 
született 1781-ben. Nejétől revisnyei Reviczky Judittól egyetlen leá- 
nya. M^ri a szül 1821-ben, báró Mednyászky Lászlónak 1849. óta 
özvegye. 

János gróf szül 1786. oot. 5-én Pesten. Fiatal korában línái" a 
tudományokra, és ffileg a történelemre adá magát. A temérdek könyv 
között, melyek munkásságának tanúságául szolgálnak, fóleg kiemelen- 
dók a hazánkról írt munkák közűi : l.„Gesc,hichtederMagya- 
ren". 5. köt. Bécs, 1828—31. — 2. „Neue Geschichte der Magyarén" 
a legutóbbi forradalomról. J-' 3. „Magyarische 'Sagen, und Marcben". 
Irt továbbá egy „öeschichte des österr. KáÜserstaa^s^f 
3 kötetes munkát is. Irodalmi működése nagy részben német nyelven 
történt, s azért közvetlenebbül irodalmunkra bé nem folyt. A politikai 
téren nem csak mint szónok, de mint lap szerkesztő is szerepeli. A for- 
radalom alatt Bajorországba vonult, s Münchenben — mint egy élet- 
írója írja — „élet szükség és kétségbe eséstói zaklattatva, leányával 
együtt az Izar hullámaiban keresett enyhülést, pár perozel. az elótt, 
midÓn leányának gazdag jegyese pénzsegélylyel érkezek meg" '). A 
tudományosságnak élt utolsó napjáig, s tetemes vagyonát is erre ál- 
dozta 6A. Gr. Révay Annától fia K ál mán szül. 18lŐ-ben. 

Következik a II. t á b 1 á n lejövó ág^ melyet I. Józsefnek másik fia 
I. György kezd meg. Született ez Kis-Kereskényben Hont megyében 
1752. jul. 20. Már 15 éves korában a jesuiták szerzetébe lépett, de e^ 
rendnek Í 773-ban feloszlatása után ismét világivá , lesz, és /niután a 
jogi tanfolyamot és ügyvédi vizsgát is letevé. Hont megyében { esküdt- 
ségen kezdé a híyataloskodást ; azonban .néhány hónap .múlv^ heücz. 
Eszterházy Miklós táblai ügyvédévé lett, és csakhamar mindég följebb 
C.S följebb cmelkedék. 178.1 -ben az ó bud^i kir. koronái -uradalom 
ügyészének, 1784*ben a kir. ügyigazgatóságnál kir. ügyésznek, 178$* 
ban a Dunán inneni keffületí tábla ülnökévé, majd. éz éy végé^ kir^ 
táblai eléadó ülnökké; II., József császár halála után helyreállíttatváa 
a régi töryényes állapot, a kir. tábla számföíötti ülnökévé neveztetett 
ki: í^^^/i-hen az országgyűlés napló könyvét fogalmazta. } 792- ben. 
fcir. személynöki, 1795-ben nádori itélömesterré neveztetett, és ^ hi- 
vatalában az 1796-ki országgyűlésen &z országos tglla^ vitte; 1798-ban 



Danielik Józs. M. Írók. Életrajz gytljtemény. t. köi. IML 

Digitized by VjOOQIC 



^* űgyigazgatóyá éa kamarai tanácsossá Deveztétett, ée^e hivatalt vi*- 
selte hét éven át, mely időközben az I802^i országgyűléeen is jel^n 
volt. 18064>en udvari tanácsos és a os. kin udv. köz katnaránát etö- 
adóvá, majd néhány hó muIva e minöségbto a m. kir« kanozeltáriához 
áUaltétetett ; és e hivatalban három évet töltött s az alait az 1 1807. és 
1808-ki országgyűlésen eléadó volt: és az I807-ki országgyűlés végé- 
vei Sz.r István kir. rendjét nyerte ; ISOS-ki , országgyűlés utie . pedig 
kir. személy nőkké (Persqnalis Praeseatiae .Regiae) neveztetett ikt 
181 l-ben Tolna vármegye főispánja lett, és ezen évi országgyűlá^n az 
alsó tábla' elnöke volt B méltóságos hivatalt' viselte egész haláláig, 
mely őt mell víz kór folytán tán 1821 évi febr. 19-én koca ft8, évében 
érte 0- Első. neje Heabovszky leány, a második" -ctányi Szlávy Mivría 
volt Gyermeke három maradt : IH. Gryörgy, Imre volt cs. kir. kö» 
{HtáHf és T e r é z Qeniozky Ádámné. 

II. Gryörgy sriil. 1786. april. 22-én Pozsony megyében Zava- 
ron. Már 1821 -ben. 26 éves korában Pozsony vármegye főjegyzőjévé 
és ezen évbisn országgyűlési követévé, 1814-ben pedig első alispánjává 
választatott, és e hivatalt viselte ,1 822-ig; Az é2:után következő öt év 
alatt mint királyi táblai ülnök, s később a m. kir. udv. kani(^zeUáriánál 
nunt eléadó tanácsos működött ; 1827-ben pedig kir. szeméjynökké.ner 
vettetett , 1830-ban v. belsíő titkos tanácsossá, Szent-Istyán rend 
közép kére^tesévé és Hont vármegye főispái^ává neveztetett ki, és ez 
évben mint kir. személynök elnökölt az országgyűlés alsó tábláján. 
1832— 1839-ig mint állam tanácsos működött Bécsben; 1839-ben or- 
szágbíróvá neveztetett ki, és mint ilyen az 18^7io 1844. és 18478'iki 
országgyűlésen a nádor távollétébén a főtáblán . gyakran: elnökölt, é$ 
részrehajlatkn igazságsz^retete, méltányossága alapos törvény tudomá- 
nya s tannsítotl hazafiassága által tekintélyt és tiszteletet vívott ki. At 
1848-ki pesti nemzetgyűlés (első házának elnökévé választatván,, e fon<- 
fontos állásról önkényt lemondott ^), s azóta visszavonultan zayaüi bir- 
tokán él. Nejétől, ki a pethőfalvi Uzsovics családból származott, fia 

III. György szül. Pozsonyban 1818-ban. Politikai pályáját 
Baranya vármegyénél kezdé, hogy 1838-ban aljegyző, majd tiszt. fŐ- 
jegyző lőn, 1839-ben pedig másod alispánná és országgyűlési kö- 
vette választatott. Az országgyűlés után közakarattal első aUspán^ és 
az 1843-ki országgyűlésre ismét követűi választatott, hol különösen a 
nemzetiségi kérdésekben rnérsékeU, s szabadelvű nézetei által tűnt ki. 

') Lásd életrajzát Tndomáiiyos gyüjitmóny 182Md XI; köi. 76 - 87. 
<) L. kép^ és élttftrajzát Vasárnapi Üjság 1860. 2& sz. i ' 



Digitized by 



Google 



Ml MiOiAth. 

Országgyűlés után Baranya vármegye admínistratorává neveztetett, 
és az alatt Európa nevezetesebb államaiban tett tanulságos utazást. 
1847-ben Baranya megye ffiispánjává neveztetett. Az 1848^^ki ország- 
gyűlés után vissza vonult^ de hol alkalom nyilt Magyarország jogainak 
érvénye mellett föllépni, mindig kilépett, így 1851-bea aláírta a huszon- 
négyek emlékiratát ; valamint a 140 aláirással a os. királyi Fölaégnek 
1857-ben benyújtott kérvényt. Erélyes és kitűnA részt vett a birodalmi 
tanácsban b. 1860-ki ootob. 20-ka óta Magyarország fStárnok mes- 
tere 0. 

AlH.UblaélénI.Ferenozáll, ki 1787.ben kír. alapítványi 
ügyész volt. Ennek unokája Sándor 1848-ig a nagy-kikindai kamarai 
kerület igazgatója, 1850. után Nógrád megyei es. ktr. törvényszéki 
elnök 

Szintén Ferencz ágán Imre 1844-ben nyitra megye főbiz- 
tosa vos. Jánosnak fia Lajos 1839-ben Hont várm^ye ftszolgabí rája. 

A Majláth ') család Asi nemesi ozímere — mint itt a metszvény mu- 
tatja, (Uggfilegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali osztály kék udvArá-^ 
ban hármas sziklahegy fölött horgony áll, melynek közepén arany korona 
van, és azon egy kivont aranymarkolatú kard és egy zöld galy van ke- 
resztül át húzva, a baloldali osztály három vizirányos és két függőle- 
ges vonal által 12 ezüst- vörös koczkát mutat. A paizs fölötti sisak ko- 
ronájából két kiterjesztett fekete sasszárny között három fehér struoz- 
toll emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüs vörös, balról arany-kék. 

A grófi ág részére gr. Majláth József által 1794. expediáltatott 
bővített czímer kevéssé külömbözik az elöbbitól, és csak is annyiban, 
hogy a baloldali osztály t összesen 15 ezüst -vörös koozka foglalja el; to- 
vábbá a paizsot grófi korona födvén, azon három koronás sisak áll, a 
középsón három strucz-toll leng, a két felsón pedig egy* egy fekete sas- 
szárny emelkedik föl Foszladék jobbról arany -kék, balról ezüst-vörös ; 
és a paizsot két oldalról telamonok gyanánt két arany grif fogja '>. 



li. arozképét és életrajzát Vasárnapi Újság IddO. 50. sz 
') A Nógrád megyei 1705-ki nemesi összeírás azon olassisában, melynek 
ozime ez: „Nomina eorum, qui a personali insurrectione propter ratlonabíles 
cansas immunt tantnr'S elé fordul „Stephanus Majláth sartor oirca 
eoníioiendnm mundirnng occnpatn •'*. Ugry an tzea István az 
1709-ki összeírásban az armalista nemesek sorában áll. Az 1711-kt össseírásbaa 
pedig, mely Rákóczy legyőzése után a kormány rendeletéből tétetett: ez olvas- 
ható : Stephan'^s Majláth in fidelitate mortuua — Valószínű- 
leg ez is e család ivadéka volt, meri más Majláth családot nem ismerőnk. 
') Colleci Herald, p. 134 - Adami Scnta geaÜL tom. VIL 



Digitized by VjOOQIC 



HíJ^r - MiOUiiyl. MS 

IHaJor 4Malád. Zemplín vármegye czímerleveles nemes C8a* 
ládaínak egyike; e század elején birtokos Berzéken Közűlök Major 
Zsigmond 1788-ban Zemplín vármegye főjegyzője volt '> 

MAjor család. (DiosS sz.'mártoni.) Közűlök Mihály Torda 
vármegyei adó-biztos 1815-ben. 

üajoroii család. Gömör vármegye czímerlevele? nemes osa- 
ládái sorában áll '). 

Majos család. Ugocsa, Szabolcs, Szatmár vármegyei birto- 
kos nemes család. E század elején Ugocsa vármegyében József bir- 
tokos Rákolczon, Dániel SzÖlös-Vég- Ardón ; István szintén ott ; 
másik Istvánnak özvegye Szárazpatakon *). Továbbá Szatroár várme- 
gyében Sályiban, és Józsefnek neje Pátyodon *). 

Szabolcs megyében Berencsen. 

niajosliázjr család. 2^mplín megyében e ssázad elején Mé- 
gyászon közbirtokosúl íratik ^). 

Mayriioffer család. Majrhoffer György 1790 ben nyert 
czímeres nemes levelet. 

Czímere öt részre osztott paizs, az ötödik osztály a paizs alyjáról 
gúla gyanánt nyúlik be, és annak kék udvarában arany bárányfej lát- 
szik. Az 1. és 4. osztály zöld udvarában jobbról balra rézsútosan hul- 
lámzó fehér folyam, melynek két oldalán egy piros rózsa látható. A 2. 
és 3-dik osztály vízirányosan fekete és aranyszínű udvarra oszolva, és 
benne ágaskodó grif, mely félig arany, félig fekete az udvarokkal el* 
lenkezftleg színezve. A paizs fölötti sisak koronájából két elefánt-or- 
mány között; melyek kOzűl a jobb oldali félig ezüst, félig zöld, a bal- 
oldali félig fekete, félig arany, szintén grif emelkedik ki, félig arany, 
félig fekete testtel Foszladék jobbról ezüst-zöld, balról arany-fekete ''). 

niajsal család. (Harakláni f.) Erdély kihalt családainak 
egyike •). 

Hajtányl család. Majtányi János, és fiai Sámuel és 
Illés, továbbá testvére Dániel 1712. sept. 5-én III. Károly király- 



ai Szirmay 0. Zemplín. not. iop. 114 225 
*) Ugyan ott not hitt 831. 
•) Bartholomaidee, C. Gömör 146. 
*) Szirmay C Ugoam 77. 89. 152. 
*J fisinnty, Szatmár várm. 124. 125. 
^ Szatmáry C. Zemplin. not top. 230. 
^) Adami SoaU gentil. tom. VII. 
*} K6várí, Erdély »ev. omI. 27a 



Digitized by VjOOQIC 



ZS§ , ,JHlJ«iéiiyK;;.K 

tól;iiyertek crfnaeree nemea kíretet fji, mly Trewm várwfgyébeb 
1713/jun. lOién hirdettetett ki. A caaJAd nevét ncliol Maj tani itaaj4 
Majthányi alakban is találjuk írva. , . ^ ' 

j E.czímeres nemes levél egj Ma^tányi tábornok^ ^zve^yéöél Su- 
bits Katánál találtatván, Komárom várppiegye levéltárába, tétetett. ^)* 
4.csfiládczímere a,paizs kék udvarába]^ z(5ld téfea egy púpos 
teve a paizs fölötti sisakon piros tarajú barna kakas áll fölemelt job^ ^á^ 
bával három p^ros rózsát tartva, j^oazladék jobhji;ól ; ezjist-vArös^ balról 
arapy-kck % : r i .. ; . • 

. j,^ JM^j,thányi János e század el^én Sasvárott pp«tamester (1810.) 

. najlhényt család. (Kessejókeői^ bár.ó é3 nemes.) Ős régi 
törzökös magyar családainknak egyike, eUerjedv^ az. ofüs^ág töb{} me- 
gyéjében, mai nap is két bárói és a nemesi ágpiji .virágzik. Eredt^tét mint 
npiáf 9..3oesá«iyi családnál érintők, — az Árpiidkori^ lO^^íjpfisysa: törzs 
egyikéből a D i v é k nemzetségből vészig. - E nembőt szirénázott F a 1- 
k o m é r d e M a j t b e (l^S'^O ki a Maj^l^yi családnak és az Jdővel 
ebből kiszakadt Motesiczk y-aknak törzse lőn ^). Falkomérnak két 
fia volt Pál és M i h á 1 y, kik. közűi ^z^^n utóblj>i I. Lajos királynak 
nápolyi l^adjáralában tünteté ki ma^ái Épnek hadi eréi^^eit öröklé űa 
Gergely, a ki Zsigmond király alatt Stibor hadosztályában egy 
zászlóa.!) vezénylője volt, és vitézségeért nycré , 1434-ben Kesaelőkeo 
várát, melyről (ámbár ma már romban hever) írja. a család, régi ^ díszes 
előnevét. Ugyan csak ez i?yeré Jánossal, ki úgy látszik testvére volt, 
Zavart és Zukot is kir. adományban. Nevezett Já^ps Csejte várna- 
gya volt és ennek védelmében tünteté ki magát.; Ennek fia^ IL Ger- 
gely/Jide Majthe 1483-l?an élt, a midőn őt és fiaiji Zorándot.á tu- 
róczi prépostot, M ihályt, Jáqost és Rafael t a sjentbened^i 



" — n ■» . í . . .. •» l;'.^-'. .* 

») CoUect. Herald, nro. 692. ' » ; 

^) L. Current. a m. kir. helytar^Mság, útján 1312. dec. 5. 31255. &z. a. 

3) AdamiScuta Gentil. VII. ésBurystaller ColL 

*) L. Hormayr és Mednyánszky, Tasclienbúch ftir VaterlGescliichte. 1825! 
é^i foly. 269-280. — Több geuealogus a Majthényi családot az I. András király 
korában Henrik császár ellenséges hadait eimferitö bavi^r Zötmundtóratártnaztat- 
ják, merő név hasonlaton, minthogy ,,Zotmuhd de' Mojtsch^* Íratott; sót 
némelyek e Zotraundot Falkomér óaéúl vélik, de eddl|; ni^ rá bizoiyitó adat 
ninos. Mednyánszky ez állitmányt nem Mszi. ^ Tudtom^. el6sz5r as<i724*ben 
Kassán nyomott ,,Propagnacalum Reipablieae Okriatiaiuie^* könfnraoskében for- 
dul elé ez állítmány. Megemlíti Lehodzky ia StemmáÜL 233. 

^) Pray Mss. tom. LXX. a Majthényi ijemsékrendét így találoiá kezdve : 
Joannes de Donna Tornya Gapit. Eoseghiefeing (másaié Csejteieiiáii) ennek 



Digitized by VjOOQIC 



.H^j»énjí. 



«W 



ooQventelfttt Bylyr Mihály és ^Gtyeiárredi Ambrus tiltják Nyitra me- 
gyei Czygél helység megtételétől 

I. Gergelytfii, Kessel^kefi szerzfijétfil, kezdve a család nemzék 
rendé köTetjJLezfi: 



I. tábla. 

Gergely 1403. 
Ke8gél6ke6t kapja . 

János 1435. 
, eiejtó várkapit. 

I ^""^^ 1 

László 
deMajthe.' 

II.Gergel7l483. 
dflc Majthe. 



Jánof Zorárd Mihály Rafael 
pétenriradi tnróczi 1488.^ bajaóOBi 
kapil prépost kapitány 



(Poográoz 
Margit) 

-A— 



1483. 



Foigt. U. iákUn, J^os. 



1481 
(Kálnay^Bora.) 

István. 
OCorláthkfiy 
KrisBtina.) 



Zsuzsa Zsófia. 
(Sóky t 
Zéigm.) ^ 



Györgyi 



Zsigmond 

de Zavar. 

(Libatlani Bora.) 



Frnisina. 
(Bibi Lukács.) 



Gergely György 

1^9. kir, udv. 

kpoltoni; ^" 

(Apponyi ^^' 
' Péíer.) 



Kristóf 
2iavary de 

Majtne. 
1558.1583. 
(Poítom; 
Kris; 



jrnyajv 



Magdolna. 
(ZicUy Andr.) 



Kata. 
(SzentRyörgyi 



Gáspár. Anna. Kata 1543. Zsusa. 

(Nedeozky (páthi (Pongrá<sz 

József.) Török Kristóf.) Miklóa) ! 



Zngaioad. Margit. Dóra . Zsófia. 

• fi (MajthényiAkos.) 1589. (Pacheim.) 

CKórossy Fer.) 



fia Majthe László, ennek Majthe Gergely, ennek Z o r á r d a prépost stb. 
Mintán az alább idézett 1483^ oklevél még ez évben él6 embernek említi Ger- 
gelyt, noha már idősnek, mint négy fiú atyját, még iseGergelyt ^^ sze- 
mélynek nem hihetem azon Gergelylyel, ki 1403-ban már Zsigmond alatt^harczol, 
mert így 100 évnél idősebbnek kellett volna lehnlé, 4>^ig az 1483-ki oklet^él^én 
mégZsi gmond nevű fia sincs említve, ki valószínűleg utóbb született. És 
otak így ér^et6 Bel- Mednyánfzky, Lehoozky stb* említése J á n o s ról ki Hu- 
nyadi Jánosa kormányzó alatt harozolt, ha óiL Gergely fiául, épill. Gergely- 
nek, ki 1483-ban élt, nagyatyjául tekintjük. 

*) L. ez oklevelet ^aprinai Mss. B. iom. 50. p. 88. 

' 17 '• 



Digitized by 



Google 



M8 



Mi^tMByi. 



n. tábla. 

Jánoa.kiaBLiMám. 
péienráradi kapit. 
(Fongr áot^ Margit.) 



Márton 

1517. 

de NoYik 

(Ktín&i 

Anna) 

JL_ 



üríel 
taróozi prépost 



Jx 



íre. 



II. Uríel 
1549. 
(Thnrzó Kata.) 

I — r— 'í 1 

Rozina. 



Enataoh. 



I. Bertalan, 
•zegedi kapitány 

1528. 
(Peth5 Margit) 



ÁkOf. 

(Majthényi 
Margit) 

Folyt. V. tahiéi 'Rafael. Miklós. 
(Zidiy Kata.) 

Salomea. 



Kríatóf. 

hováki Majthényi 

(Szonyogh &doniea.) 



Farkas. 
(Nyáry 
Marg it) 



Magdolna. 
1612. 



Zsuzsa 1591. 



Fajkas. 



László Kristóf, 
pálos szerzetes. 



KriftóC 
(Dóozi Zsua 
tl654.) 



Zsoáa. 



.1 



Jápos. 

Erzse. 
(Elefánti Imre.) 



Mihály. 



Gábor 1568. 

(S^unyogh 

Erzse.) 

I 

enyhért Anna. Bora. Krisztina. Sára. 

1579. (Kosztolányi (Dobozi (Sárfy (Radvánszky 
János.) János.) Ferencz) Ferencz.) 



László 

de NoTáki 

Zólyomi fóispán. 

(1. Pálfalyay 

Magdolna. 

2. Tardy 

Magdolna.) 



László Ber- 1 -tói Gábor Mag- Bora. 1-tól Imre 

báró iSSl. szerémi talán (DóczyAnnaM.) dolna (1. B^ássy 1599. 

(S^znj^yyhpöspök. 157a ^;^^ c ^pgy 



A» I idóib bárái 



t<l^. 



1628. 



III. György. Ferenoz. Imre. Gáspár. János Zsuzsa Jnlimnlu 

(Czíráky (Darabog Judit) (Tömösi kir.sae^ (Posár (1. Tersz- 

Magdolna ^Z mICu * Anna.) mélynök Fer.) tyánszkyPáL 

^ÍIli555;) ^ "^ (Jásí^jíios.) I 1«7Ö-1«7^ 2.^Bo«ány 

Mária. 
(Sándor János.) ^ 



Ferenoz. 
(Pongr4cz Erzse) 



Gábor. 

t 



b. György. 
(1. Réray Constantia. 
2. Sztranyay Júlia.) 



Krisztina^ 
(b. Ritsehány Fer.) 



Dávid.)' 



UL 



iíSÍÖL 



Sándor. 

I — -^ — I 

stb. 



b. Ádám stb. b. Lásdió stb. 

észt kanon. bajmóczi prép. tereskei 

ozímz. pttsp. apát 1760. 70. 

1 1743. Ez ágat máig lehozni nem tudjuk. 



Ttorés Krisatina. Eva. 
(Jaklin (Ambró 
Z^igm.) JózseE) 



Digitized by VjOOQIC 



IhUékéAjft 



m. tábla. 

GÁhoTnkiall tdbldn, 
( Dóety ^iria A n.) 

Zsigmond 1657. 
(Baranyay Orsoljft.) 



Mihály. Parkac Grergely. László. 

(Pongrácz (Appönyi Zrazsa.) + f 

Zsuzsa.) 



Zsuzsa. Julianna. 

(Plathy (Bossányi Ferenoz.) 



Bora. 

(Majthényi 

Zsigmond.) 



Magdolna. 

(Szegedy 

András.) 



Ersze. Anna. Bora. Zsigmond 

(1. Zabafl Imre. (Surman (Szalóki.) 1719. 

2. Majláth Gáspár.) András.) (Majthényi^Bora.) 



Ignáoz. 

I ^ I 

Kristóf. 



Sándor. 



Anguszt Adolf. 
Pwt Tárm. I 
fftsz-bfró Flórián 
1845. 



Zsigm. 



Tivadar. 



Péter. 

(Rudnay 

Anna.) 

I 



Laj 



OS. Róza. 
(Turcsány 
László.) 



N. 
. (Csúty.) 



Alajos 
1844 barai alisp. 



János. József 



Nvitra várm. 
Anti iga»- 1880. pozsonyi ofl. k. 
gatól844. fótöryényszéki ülnök. 



Lajos. 



Tádé. 
prépost. 1845. Nyitra 
várm. ns. • 
^pénztárnok. 



József. 



Gyula. 



U. BertaUn 

elóbb ferenozes barát, 

utóbb kir. ügyigazgatú. 

(Pákai Hona, másutt 
Tátos Erzse,) 



IV. tábla. 

Imre 15^ ki a IL táblán. 
(Lipohey Anna.) 



János. 
(1. Pakajvel Bora. 
2. Tá«oe ErzseO 



III. ISeriamB. 



Bora. 
(Scklosberg 
János Vend.) 



ÉvK 1665. 
(Révay Gábor.) 



Mihály 
kamarai elnök 
1654-ben 6ifró 

(Zobnári M. Kata.) 

i ^ I 

Borbála. 



Gábor. 

(1. Bossányi Mária. 

2. Appony Mária.) 



Erzse. 

(1. Bartakovios Istrán. 

2. Gáfor János.) 



Bora. 



JáOM 



Máris 



Anna 



Hona 



1714 kir. ügyigasgj (Vass Miklós.) apácza Pozsonyban. 1722. hajadon. 



(Brogyánijtlára 



tígyi 



János JCároly. 

▼.Antsl + 

(Szörényi 

Zsuzsa 

szül. 1722 

KisBábon.) 



József 
M:. SzaUkúz. 
(Szörény Franciska 
SZÜL 1724. 



Teréz • Luczia 

apáoza. <8chmidej 

Frídrik. 



Klára. Mária, 
t 



Ferenoz 
(Piestyá qs zky N. 

József. Mária. Ferenoz. 



János. 

(Tamóezy 

Anaa.) 



Gábor. Mihály. Istráa. Ferenoz.! Jose£a. Klára. Luczia. 

(K^assay Károly.) 

17* 



Digitized by VjOOQIC 



Ni^tliéBSri 



V, tábla. 

ikoé, ki a n. táblán. 
(Maithényi Margit.) 



János Mária. 

1Ö83. (1. Lipthay Imre, 

2. Osztrolaozky Menyh.) 



Bernát 

1630. 

(Madocsánjri 



István 1637. • Pál. 
( Bossányj Erae.) 



r 



iSihiljr, 



Ferenez. 



Ilona 1709. 
(BaroM György.) 



Tamái. 



Sándor. 
Ádám. 



•íáqps. 
Tatpáa 



Andráa. 

t 



Miklóc 

(Ma^Kssányi 

Éva. 



Sándor. Tamái. Mihály. András. Imre. 



Ferenez. 
1659. 



BáUnt, Ferenoz. L6rincz. 
LászíóT* 
Jö2sef. t Bálint. 



Albert Miklós. Pál 

(Sossányi Kata.) f 

- -^- 



Márton 1729. 
Bars V. ali^átt. 
(Ebeczky Eva.) 



János. 

t 



Pál 
pap. 



Károly Imre 1769. János. 

OS. k. kam. kir. ügyész, f 

septenvir. (Hunyady M. Anna.) 

1770. 87. f"^f2: • 

(Beleznay 
Anna. 



Kata. 
(Péchy Gábor.) 



Gábor. Péter, 
t (Pyber Erzse.) 

FoV* yjf' táblán. 



Károly Pál. f Mária. Gábor, 

kir. Un. f (Beniczky (Mar czibányi Istv.) (Zoltán l ) 

(1. Soó. Mag. Mária.) ^^^^^^^ 1;;::^^ 

aolna. 



2.DayóL) 
ÍPp/yí. VL táhlán, ^ 




s 



(Irinyi 1 ) (Madách Imre.) 



Márí4 . N. N. 
tl8D8. (Bu. (Paló- 
T.-Igaren. day.) czy.) 
(Okolicsányi 
Jusztina.) 



Pál Antal 

(Zlinszky sz. 17dO. 
Anna.) czímz. pftsp. 
esztergami 
kanonok. 



Károly. János. Ferdi-- 
(Boronkay t nand. 



An na.) 

Bálint 
(n6tlen.) 



(Kállsy 
Janka.) 



Jó. 
zsef. 

t 



Flórián 

Nyitfft vám, 

fóadósz. 1844. 

(Kállai N.) 



N. AnUl Radolf. 

(Tamóczy nótlen. (Szent-Iványi 
Kázmér.) A nn a.) 



Ferdinánd. László. Flóra N. 
a költónó 
(Tóth Kálmán) 



Rudolf. 



Berta. 



N. 



Digitized by VjOOQIC 



MiJüléttlFl. 



Ml 



Vt tábla. 



KAróiy , ki M V. tábián. 
kir. tan. t 
(1. Sodf Magdolna. 
2. Daosó 1.) 



^ 



1^^ 8 7 

^ 2 



l-tólMár- Mag- Vioto- 
tón dolna. ria. 

1813. t (R»- (Go»*- 
koTAzki.) tonyi.) 



Imre 
08. k. kara. 
(Barta- 

kovíos 
Mária) 



Sándor Adrianna. 

mh. 1836. 1 1837. kora 
kora la évében. 16. évében. 



2-tól IgnáOK 

Pest V. £6- 

8z.-biró 

lak. Yersegk. 

(Beniczkt 1.) 



Pál Péter 

lak. lak. Gieszt- 
Versegh. vén. 

(b. Podma- 
ninky 1.) 



Géza. Albert. Matild. 

(Baloghy István ) 



Irén. 

(Baloghy 

Gyula.) 



Jolán. Pál. 



Zsuzsi. 
(Akáos 
Mátyás. 



András 

OS. k. kapitán 

tl860. 



, VII, tábla. 

Péter ,kiaV, tábUn. 
(gyerkényi Pyber 
Erzsébet 



LáSKló 

honti alispán 
helyt tanácsos 
1 1826. oct. 13. 



Anna. 

(Baross 

Ferencz.) 



háré Antal báró László 

Gs^ k. kamarás cs. k. kam. 

volt liptói fóispán volt ysntBi fÓispán, 



él 1861. 



(1. Ambrózy Johanna. 
2. b . Deseric z ky Mária. ) 

' László 

honti fóisp. 
(1. Muslay Etelka. 
2. b. Majthényi Natalie.) 



él 1861. 



(Pél V Nagy 
Luaovika.) 



Izidor Kamilla 
OS. k. kam. hajadon, 
(bw Vrintz Kor- 

^^ 
Mária. 



Klotild. Ottó Natalie 
(Motesíozky es. kir. (b. Majthé- 
Móriez.) ómagy. nyi László.) 



László. Félix 
elesett 
Magentánál. 
1809 



Digitized by VjOOQIC 



mt 



MiOAényf; 




A család történetébfil a családi okmányok kiadásáig keveset 
mondhatunk. A nemzékrend élén álló János Hunyady János kor- 
mányzónak több csatáiban vett részt, és mint íratik, ettől péterváradi 
kapitánnyá neveztetett ^). 

II. Gergelynek fiai közül Z o r á r d — mint érintők — turóczi 
prépost volt. Rafael I. Mátyás király alatta csehek elleni hadban, 

és Szabács ostromában tünteté ki 
magát , és a IV. Fridrik elleni 
barczra egy csapat vezére volt, hol 
szintén kitünteté magát. Erdemei* 
ért a hűtlenségbe esett Pogrányi 
Bálás javait nyerte királyi adomány- 
ban, egyszersmind pedig bajmóczi 
vámagygyá neveztetett ki *), mely 
tisztet 1491. viselé ») Ráfaelnak 
valamint testvérének Zsigmond- 
nak ágazata néhány ízen túl 
kihalt. Testvérüknek Jánosnak 
több fia volt : ezek közül I. U r i e 1 
1635 — 39-ben turóczi prépost volt *). I. Uriel testvérének Imrének fia 
II. Uriel pedig 1549-ben mint csapat vezér működött Léva ostromá- 
nál oly erélylyel, hogy a vár bevételét tetemesen 6 mozdítá elé. Fele- 
ségül Thurzó Katalint, bessei Farkas Ferencz özvegyét vette, kitől 
azonban csak egy leánya R o z i n a született. 

Itt kell megemlékeznünk Majthényi Miklósról is, kinek a csa- 
ládfán helyén kimutatni nem tudjuk. Nevezett Miklós 1552-ben a 
palásti szerencsétlen ütközetben harczolt ^). 

Visszatérve Jánosnak másik két fiához, I. Űriéinek testvéréhez 

I. Mártonhoz^ és I. Bertalanhoz, ezek által a család két Í6 vo- 
nalra szakadt. Amannak vonala az V — YII. táblán, I. Bertalan 
vonala pedig I — IV. táblán látható. 

") Hormayr, Mednyánf zky id. h. 274. 

*) Ugyan ott. 

Ó Katona Hi»t. critio. X. 292. Pray Mas. tom, XIV. 86. 

*> Bel. M. Notit. Nova. IV. 415. Ezen I. Uriel turóczi prépostot, némelyek 
Ö88zeiév6iztik unoka öotosével II. Uriellel, és azt hiszik, bogy I. Uriel odahagyta 
a papságot és megnósült, és elvévé Thurzó Kataimi. De ez hibás vélemény ; mer^ 

II. Uriel, ki hadi ember volt, vette nönl Thurzó Katalint. — Mednyánszky 
id. L 277. 

*J Budai Fer. Híst. lexic. II. 688. ' 



Digitized by VjOOQIC 



m^imémjl Ml 

L Mártonnak neje Nagykálnay LáaxIÓDAk leánya Anna Tolt, 
kümár mint ozobor Czobor Márton üzvegyét 1517. után vett dAM, é» 
ki már 1543« másodszor is özvegy volt. Két fia Ákos áe Kristóf 
ianét két égat kezdett meg, de ez utábbinak ága negyed ízen megsza- 
kadt Ákosnak is két fia János és Bernát két ágon kezdi a csalá- 
dot terjeszteni. Ezekbfil János ágán iláid V. tdhléí) Ferencz és Al- 
bert a Bars> Hont mogyei ágat képezi, melyen az újabb bárói és Pest 
megyei ág is látható. 

A II. táblán Ferenoz utódai között látjuk Antalt (szül. 
Bísztricsényben 1780. febr. 2.) esztergami nagy prépostot^ésezentauri 
oztfflz. püspököt Flóriánt 1844-ben Nyitra megye volt hivatalnokát, 
kinek egyik leánya Flóra az ismert költónft, s szintén költó Tóth 
Kálmán életpárja. 

II. Márton, kinek neje Bbeczky Éva 1725*bett új adomány 
czimen Deménden részbirtokka és kúriába, egész Lesseoyébe, Apáthy 
vagy Gyarmat-Újfaluba és alsó-cseri részbirtokba iktattatik ^), 1729- 
ben Bars vármegye alispánja volt Egyik fia Károly már 1760-ban 
országbírói ítélömester, 1770-ben már septenwir és Sz.« István rend 
lovagja. Ennek fiai közfii ?ál magnóikul halt meg, Gábor utódai 
nagy obbára Borsod megyében élnek. II. K á r o 1 y nak, ki kir. tanácsos 
volt, elsó nejétóli gyermekei, köztök I m r e a kir. kamarás is utód nél* 
kúl elhaltak ; második nejétfii három fia Ignác 2, Pál, Péter szület- 
tek, és kettejök Pest megyei Versegen, Péter Nógrád megyei 
Csesztvén lakik, hol elfibb Pál testvére tartá lakását 

Ű. M á r t o n harmadik fiától P é t e r tfil s nejétói gyerkényi Py- 
ber Erzsébettől (lásd VII tábláO veszi eredetét László, elfibb Hont 
várm. jegyzfije, 1787. alispánja, mh. Pesten 1825. oct 13. Nejétfii disz- 
nósi Horváthy Jankától három fia maradt ; András, ki mint nyűg. 
cs. kir. kapitány 1850-ben halt meg, Antal, és László cs. kir. ka- 
marások, kik 1838-ban bároságra emeltettek; és kik az 1848-ik 
elStti idfiben a politikai pályán fényes szerepet vittek ; névszerint A n- 
tal már 1844-ben mint liptói ffiispán, László pedik barsi ffiispán sz 
országgyűlés felsfi tábláján szép tehetségű szónokok tűntek föl. A n-* 
talfiaifj. László 1842-ben már Hont megyei alispán, í848-ban 
ugyan ott ffiispán, 1849. után egy ideig cs. kir. megyei fSSnök volt, 
mely hivataláról azonban utóbb leköszönt^ jelenleg 1860. óta ismét 
Hont megye íBispánja. 

S&«btawclpki Conv« Gapsa H. Fss. L nro. 14. többen eUenimondtfk. 

^ Digitized by VjOOQ IC 



IdL^ászló gyermekei kttafillKÍdor cs. kir. kamarás. Ottó 
fffna^, Félix piedig aiz olasz hadjáratban 1869-befi a magentai üt- 
kOíetben Bsett clJ 

A Majthányiak másik ft vonalának tOnse aion Bartatafr, 
(féM/í. iábUn) ki It. Lajos király udv«pábaa mint apród, kés6bb 
mint asztalnok volt alkalmazáaban. A moháósi Ütközetben 1536-baQ 
t(^0k fogságba kerfilvén, osak nagy öesoeg pénzért lehetett szabaddá. 
Hazatérvén, I. Ferdinánd királynak lón állandó híve és ezért téti^tett 
szegedi kapitánnyá. Ugyan csak 1528-ban Trenosín vára aegvélelénél 
is kitíinteté magát Neje a híres gersei Pethó eBaládból Fethó Margit 
yolt; kit61 született gyermekei közt Gr ábor éa János már gyerme- 
keikben kihaltak. GryOrgy zágrábi kanonok volt, kit I. Ferdioánd 
lő49-ben udvari papjául nevezett ki. László, ki elfoevét néha No«* 
vakiról is irá, 1547-ben részt vett a smalkaldi háborúban, azután a hí- 
r^ St^nsitb Horváth Márk és p^ halhl^tatlap Zrínyi, Miklós mellett vi- 
tézke^etlb. Utóbb Kanizsán mutatott vitézségéért Maximilián király ót 
l^is-komáromi. várkapitány ayá tette.i 1582-ben pápai kapitápy volij, mi- 
dón, Keszthelynél a tQrökök^ gyó^lmet vívott legutóbb ^iyoQí^ 
várkapitáuyávií és azon megye főispánjává tette ^. 1574-beB Balassa 
János, Do^ó Fereucz s tóbbf^ tiltakoznak ellene a saskfii birtokok- 
ban LipiQ«iey Orbán özvegye Qhery Dorottya irányában elkövetett ha- 
tMmaskodások miatt ^). Élt még 1588-baQ, midón Balassa Bálinttól 
' Qzdint zálogba vette, de késóbb viss^ válta Balassa Fer<enoz *). Két 
nejétói született gyermekei közül Lási^ló el6bb pozsonyi kanonok, 
mM budai prépost, végre 1607-ben szerémi piispök volt^ éa^ 16^9-ben 
a Bethlen pártiak ált^l elfogatván , sokat szei^vedett. Cry Örgy, Gá- 
bor és Imre^hc^rom külön ágat alapi tának. (Lásd e két utóbUnak 
ág4t az fH és IV, táblán). \ 

György (Lászlónak fta) 1585-bap Érsek-Újvárnál IPálffy Mik- 
ló^ /óvszernek egyik kapitánya volt 1631-ben báróságra emeltetett ^), 
és iya^éka — bár táblánkon nincsenek az utolsó nemzedékek — jelen- 
leg is, főleg Somogy vármegyében virágzik. Azonban csak Györgynek 
János fiátóli ágazaton, mert a több testvér ág hamar elfogyott, Gás- 
pár ypnalán az III. Györgynek leánya, Vi,otQria> Jankovich Fe- 

-yr^ * 

*) Pethö Gergely, M. Krónika 127. 
' *) IstTáAfly Hisi. p. 400. — Medáyánétky id. h; Badai Fer. Lexle. IIL 687. 
Pethó G. 127. 

*) Sz*-benedeki Conv. Proi E. paff. 29. 

*) Protokol. C. Neogra4 anni 1654. ^ ^ ^ 

*) Lekoézky Sterom. U. Íd5. Sói ki»ra iÁriéntiéi U leírift Ldkoezky szériái. 



Digitized by VjOOQIC 



renomé volt, olSbb Vagy titóbb Caery Sándoniftk h hitvese^ miuti&ii ez- 
zel ^ytttt 1756-beQ Benkovits Istvánnak Sány, Karva, és Tdtszék 
helységbeli zálogbirtokra felfizetést tesz ^). 

Gryörgy bárónak másik fia János el6bb alispáú, tttóbb 1670-^1678. 
kir. személynlA: rolt. Ennek gytrolekeitfil siármazik a most is éló iddsb 
bárói-ág. 

László nak másik fia Gábor nejével Dóezy Anna Máriával 
egy szintén máig lenyúló ágát alapit Ez ágon most élik köcM A u- 
gust 1836. Pest megyében alügyészi-, 1845-tól fószolgabíróii-) iá: 
Flórián Nyitt^VNgyenél lB44-ken föúti igazgatói-, Tádé szinte 
Nptráiüál 1845-ben nemesi pénztámoki hivatalt: viseltek. József 
1844-hen beszterozei plébános és beeni prépost, w- A la j o s 1839-ben 
Bars vármegjrei tS^óazedó, 1844*bea Alispán volt Jelenleg (18600 a 
Pozsonyi cs. kir. fötf^rvényszék elnttka 

Végre a IV. táblán X^ászló fiának Imre nek ivadéka látbatá. 
Imre ellen 1599. az országgyűlés elótt aúlyos vád emeltetett, melytói 
azonban 1618-ban folment^tett ^}. NejétÓl Ljpchey Annától egyik 
6a M ibály a család egyik nevezetesebb férfia, 1647-bea már kir,, táb- 
lai ülnök, utóbb pedig kamarai elnök ^), 1654-ben báróságot nyert *). 
Azonban csak egy leánya Borbála maradváo, e bárói ágnak ben^e mag- 
vaszakadt 

Mihálynak testvére II. B e r t a 1 a n, elóbb ferenozes barát^ és a 
fUleki zárda Gvar^iánja, azonban odakagyva a $^erzetet, jogi pályára 
adá magát, és mint jeles jogtudóssá vált egyén, királyi ügyigazgatóvá 
neveztetett. NejétÓl Pakay Ilonától, másik szerint Tátos Grzsétól négy 
gyermeke született, kik közül Gábor atyja lÓn azon Jánosnak, ki 
1714-ben ismét kif. ügyigazgató volt, s kinek ivadékát a muít század 
végéig lehozva a IV. táblán láthatjuk. 

Hátra van még azokaík megemlitenünk, kiket bíztosb adatok hiá- 
nyában a családfán el nem helyezhettükn. így a II. táblán álló régiebb 
bárói vonalhoz tartoznak a következők is : 

, . r "^ .'II •. • 

Pál báró, ki e század első felében (1815-ben élt. 

János báró, kinek nejétÓl Inkey Joséfától fia István nyu- 
galm. Ómagy szül. 1788. aug. 21-én N.-Szombatban, nejétói Eíss osa- 
ládbeli asszonytól született leánya Anna gróf Pórgách Atitalhé. 



Nyitrai káptahn Libro a Proi 108. fol. 159. 
Ó 1599. 36 ; és 1618 : 74. törv. oz. 
•^ Lehoczky Stemmal II. 235. 
•) Gollécí Herald.' nro. 117. 



Digitized by VjOOQIC 



Báró Majthéoyi Antalnak Gi^U Br^aébettfil leánya, Erzsébet, 
Madarász Lászlóoé. 

1832-ben és 1847-ben a f((rendi tagok közt olvassuk I m r e^ La- 
jos«s István bá,rókat. 

A nemesi ágakon nem tudók elhelyezni a derék Afajthényi 
MáriaAnnacs. kir. és p. hölgyet, gr. Bcunszvik Antal országbíró 
özvegyét 

Másik M. Mária el6bb Hunyady Fereoozné, utóbb Kelio Fe- 
renözné stb. ' - 

Majthényi Krisztina, Ambró Józsefné a múlt század v^én. 

A család Asi nemesi ozímere mint fóljebfo a metszvény ábrázolja 
-*- a többi egytörzi9Ú Bossányi Budnay stb. családokéval azonos ; t. i. 
a paízs kék udvarában zöld téren egy terepély fa alatt lépő medv^, a 
paizs jobb oldali szögletében félhold, a balban arany esillag ragyog. 
A paizs fölötti sisak koronájából három strucz toll nyúlik ki. Foszladék 
jobbról arany-kék, balról ezttst-vörös. 

A bárói czímer mind a két ágoál szintén egyforma ; és ez, mint 
azt Mihály 1654-ben kapta, következó : a paizs elfiször vízirányosan 
kétfelé osztatik, az alsó osztály kék udvarában az Ósi czímert mutatja; 
a felső rész fíiggölegesen ismét kétrészre oszlik, a jobb oldali vörös me- 
zöben araDykoronás egyfejű fekete sas látható szétterjesztett szárnyak- 
kal ; a bal oldali arany osztályban koronás fekete oroszlán ágaskodik. A 
paizst bárói korona födi, és azon két koronás sisak áll,' a jobb oldalin a 
koronás egy fejű fekete sas, a bal oldalin a koronás fekete oroszlán áll. ^ 
Foszladék jobbról arany-fekete, balról vörös-kék. 

Erdélyben is találunk Majthényi családot elönév használata nél- 
kül Dániel Doboka vármegyében adóiró biztos, F e r eYi c z ugyan 
ott igtató 1848-ban. E családból M. Józsefné Petri Julianna, fel-eg* 
regyi és sz.-péterfalví birtokosul iratik, József nyerczei birtokos, 
Imre sólyomkfii, m. fodorházi birtokos. M. Andrásné Kászoni Esz- 
ter hidalmási birtokos, stb. mindnyájan Doboka vármegyében. 

Hajnik család. Heves, Hont és Nógrád megyében lakozó 
nemes család. 

Heves megyében Majzik Imre Heves várm. fóadószedöje volt. 
Meghalt Egerben 1833. octob. 30. kora 56. évében. 

Hont megyében Majzik Sándor 1839-ben rendsz. esküdt, 1842. 
alszolgabíró. 

Nógrád megyében élt Majzik N. kíoek nejétói 1S%gy qoáakép 

Digitized by VjOOQIC 



Haka •* Malny. Mi 

Labaii<$z Rozáliától gyermekei András kö2birtokos HorpáosoD, és 
Mária Pletrioh Mihályné. 

Haka család. iZéihénl) E óéven találjuk zéthéni Maka Ja- 
kabot 1458-ban mint királyi embert (homo regiust) '). 

Hakay család. (Greleji.) Makay nevű család Borsod, OömOr, 
Heves, Szaboles, Szatmár vármegye nemessége sorában említetik ; dof 
egy törzsből származik-e mind? arról felvilágosítást nem adhatni. 
' Gelej helység Borsod vármegyében fekszik, és ott a Makay 

család jelenleg is birtokos '). A geleji Makay osalád tehát e megyéből 
származtatható. Azonban eredetét, és megnemesitése korát nem ismer- 
jük, ha csak azon alább közlendő nemességet nyert két család egyiké- 
ből nem eredt, melyek egyike 1613-ban Trenosínben hirdetteti ki ne- 
mes levelét, másrika pedig 1754-ben nemesi tetett meg. 

Bizonyos az, hogy a geleji Makay család egyik legnevezetiesebb 
embere volt Makay A n t a 1 kir. táblai főpap, 1823-tól veszprémi me* 
gyes püspök, ki 1827-ben halt meg ; kinek ágazatát mutatja a követ- 
kező családfa : 

Makay Ferencz. 

(1. Köezöghy Anna. 

2. Nagy Mária.) 



1-tól Elek Ignácz. 2-tól Judit. Antal 

(1. Lubik Judit. (Keszler Ferencz ) veszprémi 

2. Kubinyi Bora.) piigpök f 1827. . 

■ ^ 

l-t61 Anna. Teréz. Taddé Mária. 2-tól Magdolna. 

(Paukovics Pál.) (Csák r.-szombati (Kubinyi (Tomk a Ferencz) 
' J^nos.) plébános 1828. Pál.) 

Más ágból származhattak a Heves megyei Makayak, kik közűi 
Makay Laj os 1837-ben Heves vármegye másod aljegyzője, M. Pál 
1845-beB azon megye főpénztárnoka volt. 

Pest megyében szintén találunk a múlt század végén Makay osa- 
ládot, melyből Makay Adalbert táblab. 1798. maj. 9. Pest megyétől 
vett ki nemesi bizonyítványt, és azt Krassó megyében azon évi május 
30-ánhírdetteté ki. Fiai Sándor Krassó megyei főjegyző, 1848-ban 
másod alispán, a forradalom után Lúgoson ügyvéd, másik fia A g o s*- 
to n, kinek neje Bissingen grófnő, lakik Aradon. Gyermekei vannak. 

Lássuk már most a nemesség szerzőket. 

Makay máskép Nagy Benedek 1612. dec. ő-én Bécsben kelt 
czimeres levelet nyert IL Mátyás királytól, mely 1613. Exaudi vasár- 

*) Kaprinai Dipl. IL 223. 

Ó Fényes, Geographai szótár. II. 



Digitized by VjOOQIC 



M» Mákmy. ' 

nap utánni 4. ferián Trenosín vármegyében hirdettetett ki, és mely 
1728-baii majua 29-éii Veszprém vármegyében Pápán is publikáltatott. 
Czímere kOvetkezA : a paizs kék udvarában zöld tér fölött fehér lovon 
vörös nadrágos és dolmányos pánczélos sisakos vitéz ül, jobb kezével 
turbános levágott török fejet tartva, és a paizs jobb oldala felé lovagolva ; 
a pai^s jobb oldali feld& szögletében félhold, balról arany csillag ra- 
gyog. A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, kivont 
véres kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

1684-ben Makay G y ö r gy I. Jjeopold királytól úti ajánló leve- 
let kap, mint a Trencsíni iürdóbe utazandó 0- 

' ügy másik ozimeres nemes levelet kapnak Makay testvérek 
1754^ M. Terézia király asszonytól ') : ilyen ozímerrel: a paizs fehér 
udvarát közepén egy vízirányos kék szelemen választja el, és azon há- 
rom arany kereszt látszik, az alsó osztály alyján öt kopasz hegy vonul 
jobb felé, magasságban .mindenik növekedve fölfelé a felső osztály- 
ban két vörös csUIag között vad récze repül. A paizs fölötti.sisak koro- 
náján szintén arany kereszt van, két kiterjesztett fekete sas-szárny 
között, melyek mindenikén a paízsbeli hasonló arany kereszt látszik. 
Foszladék jobbról ezüst- vörös, balról arany-kék. 

Makay családot Zemplín ^) és Ugocsa vármegye is nemesei sorába 
számit Ez utóbbi megyében Makay András 1722-ben megyei szol* 
gabíró volt *). 

Papi pályán találjuk 1648-ban Makay Ferenczet a«a.^újhelyi 
reform, lelkészt ^); 1756-ban Sándort bomonnai ferenezes s^erzet- 
beli zárda főnököt «). 

Szatmár vármegyében Makay család e század elejéii birtokos 
Sonkádon ''). 

Bihar vármegyében váradi Makay családra találunk a XVII. szá- 
zadelején, ugyan is 1626-ban váradi Makay János Bihar vármegye 
alispánja volt ®). 

1631. Makáy Sámuel vitéz ember Kemény János hadában ^ 

Az irodalmi téren Makay Sámuel „Kegyességnek min- 

Nemzeti tanzeumi kézirat, fbl. lat. nro. 2840, 

^ Colleot Herald nro. 266. éf Adami Souia gentil. ipm. YIÍ. 

*) Szirmay C. Zemplin. noi top. 114. 

•) Színoftj C. ügooaa. p. 60. 

^) Sftirmay 0. Zemplin. noi top. 254. 

•) Ugyan ott. 360. 

^) Szumay Szatmár várm. II. 264. 

") Történelmi Ur, kiadja a M. Akadémia IV. 186. 

^ Kemény Jánof , önéletírás. Kiadta SaOay L. 205. 1. 



Digitized by VjOOQIC 



dennapigyakorlása^^ czímű Kolosváirott 1714. tiyoínoÚ ibűve ál- 
tal említhetfi >). " • 

Hakanecz család. Makanecz Mihály 1792-beh httott á 
nemesek sorába I. Ferencz királytól nyert czímeres nemesiével által. 

Czímere négyfelé oisztott paizs, az 1. és 4. osztály kék lídvárában 
balról jobbik rézsútosan levonuló két sor római csatos láncz lálidzik, fö- 
lötte arany nap, alatta ezüst félhold ; a 2. és 8. osztály aratiy udvaráé- 
ból a paizs belsó oldalából arany kétfejű sas fele test-része látszik. A 
paizs fólötti sisak koronájából természetes szinfi szárvas emelkedik ki. 
Foszladék jobbtól ezüst-kék, balról arany-vörös *). i : 

Hakfalway család. Kihalt, melyból volt Makfalvay JánoB 
1678-ban Nógrád megyében Gács várának várÁagya *). Már 1984-ben 
mart 29-én nem élt Családját mutatja a táblázat: 

Makfalray János 
gioii yfíTBÍgj 1678. / 

(X. Qradéc^y Eva. 
2. Turánszky Anna.) 



1-tól Ferenoz Erzse. Ilona. 2-t6I Zsófia. 
1689. 

1684-ben Turánczky Anna, mint özvegy pert indít mostoha fia 
Ferenoz ellen, ki a második nótól született. Makfalvay Zsófiának 
Gácson és Beszterczén fekvó javakból részét letartóztatá^). 

Makk család. Makk Antal 1791-ben nyert lí. LeopoldlLi- 
rálytól czímeres nemes levelet 

Czímere vízirányosan kétfelé osztott paizs« az alsó ezüst osztály- 
ban egy felfordított V alakú fekete szelemen és azon liárom arany csil- 
lag látszik, és mellette három oldalról három arany' makk z(ild leve- 
leivel együtt látható ; a felsó osztály függőlegesen ismét kétfelé oszlik, 
a jobb oldalinak felét arany és zöld koozkák foglalják el. es azok fölött 
vörös udvarban ezüst grif ágaskodik, elsó jobb lábával kivont kardot 
tartva ; a baloldali kék udvarban hármas zöld téren fehér egyszarvú 
ágaskodik, szarván rózsákból font koszoi^út viselve ; ^eje fölött jobbról 
arany nap, balról ezüst félhold ragyog, A paizs fölötti, sisak koronájá- 
ból két kiterjesztett fekete szárny között a kírt egyszi^rvú nyúlik ki. 
Foszladék jobbról arany -zöld, balról ezüst*kék *). 

... . ,. -<\ 4 

«) Dsni«lik Jó«i. Magryar írók IL ld& 

') Idami Sonia génül. tom. VII.^ 

•) Moosáry Ant. NógrtUl várm. Esmért. 111. 106. •. í . - 

•) Protoool. C. Neogr. anni 1684. 

^) Adami Scuta gentil. tom. VII. ' 

Digitized by VjOOQIC 



rm MAkai -- wuu. 

. IVIakk Antal Pest nn^iyei táblabíró, Pest sz. kir. város tanács- 
noka, és ffibirája, meghalt 1836. maj. 12. kora 65. évében. Ui^okaöos- 
ose Looatelli Lássló a m. kir. udv. kanozelláríánál 9zolgá\t. > 

Blakkal család. Doboka vármegyében birtokos, boI 1837-ben 
F e r e n c z szolgabíró, Sámuel adóíró biztos 1848-ban. 

Makkai néven Jánost 1616-ban a Haltai Gráspár könjrvnyom- 
dájában találjuk ^). 

/ Makky család. Makky János Nógrád vármegyétől 1774- 
ben ^ 1779. dec. 19-én nyert nemesi bizonyítványt. Fia Márton 
szintén azt ismétlé 1809. sept. 16-án, mivel Csongrád megyébe költö- 
zött ?), 

Stakláry család. Zemplín vármegye czímerleveles nemes 
családai közé soroztatik ^). 

Makó család. (Makófalvi.) Makófalvi Makó Gergel y 1505- 
ben Csanád vármegye országgyűlési követe a rákosi országgyűlésre *). 

H akó család. (Zethényi f .) Zemplín vármegye kihalt nemes 
családa. Törzse Zenthesi Makou volt, honnan a család Zenthessy, 
vagy Szentessy neve idóvel Mak ó-ra változott. Makónak gyermekei 
Pál élt 1377-ben, és Szentes helységet bírta. 1423-ban Szentes elosz- 
tatott a Makó leányági utódok közt is nádori Ítélet folytán, tudniillik 
Makó Hona, csicseri Orosz János özvegye, és l\f akó Katalin, Kasui Pé- 
ter deák nej^, pereltek Zéthéni Makónak fiai Péter és G-yörgy 
ellen *). 

1558-ban Makó János szolgabíró volt ^). 

Hakó család. Gömör és Szatmár vármegye czímerleveles 
családai közé számítatik. Ez utóbbi megyében e század elején Vitkán 
birtokos ''y 

Nyitra vármegyéből egy Makó nevű család szegényebb sorsú ága 
Nógrád megyébe szakadt a múlt század végén, de az utóbbi megyéből 
ismét át terjedt egyéb megyékbe, ez ág leágazása következő : 



^) Székely Sándor, TTniiaria ValL töri 
' ^ Nógrád várm. jegyaőkönyv. 1809. évL 

^ Szirmay C. Zemplín not. top. 114« 

^) Jáfzai A M. Nemz. napjai a moháon vésx után 158. 

>) Szirmay C. Zemplín. not. top. 88. 104. 286. 289. — Megjegyzendő, hogy 
Szirmay Antal, Katona Híst. Críi XL 498. nyomán (liol sarjió Mba van) téved- 
ve Zéoheni Frank országbírót is a Zéthény Makó cialáddal kotta kapcso- 
latba. Egy betű onnálta a botlást ! 

*) Szirmay C. Zemplín. not. kist. 72. 

"O Szirmay Szatmár várm. II. 96. 



Digitized by VjOOQIC 



Máké. 



MakóN. 



György András'. 

Ml- '■ 



Nyitrábói Nógrádba 
holpublic. 178^. 



János József András 

koirocxÓi 1822. f 1800. dec. 26. 



pntstán lak. K.*K«0BÍbeB, 

(Fodor Ilona 



1822. Csongrádra 1822. , a i , 

Párádra kóltöz. 1822. Párádra András Bálint 

köMiöAt. . kttltösóét.. E.-KMziben K.-K«snben 

az, 1789. april 29. »z. 1792. febr. 8 . 
1822. 1822. 

A táblán álló G-y örgy Nyitra megyétfii nyert nemesi |)ia(0|nyit- 
ványát 1784-ben I^ógrád megyében hirdetteté íu Teisitvérétfil And- 
rástól Abauj megyei Szinnáról eredfi mískolozi lakos M. András igy^ 
kezett magát 1841-ben származtatni. 

Gryörgynek fiai és unokái 1822. évi május 1-én és a Csongrádra 
szakadt Imre újólag, 1837,. aug« 2&«n Nógrád megyében hirdettet^ 
ki nemességüket ')* 

A Jász kerületben szintéü lakozik Makó nevű család, melybfil 1M(. 
Lfirinoz szül. J-Apátiban 1777. april l-én, a Já^z-Kúf kerület ré- 
szérfil országgyűlési követ volt 

Hakó család. Ily nevű családok Erdélyben is élnek. Már 
leOO^ban Makó György Csík szék főkapitánya volt, elfibb Mihály 
vajda részén állott, utóbb ezt mint a nemesség legyiikolását tervezfit 
odahagyja és csapatával a nemesség táborába lép, 1603-ban Székely 
Mózses mellett harczolt. Földvárnál Ráoz Györgygyei összeütközik, 
sebet kap, elfogatik és Rosnyón lefejeztetik, és, fejét Radul vajdának 
küMékmeg*}. 

Testvére Gergely Gyulafejérvár másod parancsnoka Básta elöl 
Temesvárra, onnan Belgrádba fut, 1605-ben Bocskay alatt Mi^aror- 
szágban harczolt, de Pozsony alatt elesik '). Másik Makó (jryörgy 
Uunyad várában pestisben hal meg 1603-ban *). 

Az utóbbi időkben ismeretes a dátosi Makó család, melybfil 
Márton ffikorm. széki ügyvéd 1848-ban. özvegye fricsi Fekete Klára. 



') Nógrád megyei jegycfikönyv 18S7. évi 2079. sz. a. 
«J Wolph Bethlen, tom- IV. 604. 538. 534. 636. 666: V. 272.364.366. 
373. 374. 

•) ügyaaoti. y. 436. 438. 46a 464. YL 26B. 
*) Ugyan ott y« 681. 



Digitized by VjOOQIC 



NakodI* -^ 9lakray • 

Makói Makó László 1815^11 ügyvéd Közép-Szolnok várme- 
gyében. * 

Makodl CMl&d. (Ákosi.) Kúzn\6k Makodf S á m u e I 1848ig 
erdélyi fókomi.-8zéki fogalmazó gyakornok, a forradalom után ,,K o- 
1 08 vári L a p'^ ozímű hírlap szerkesztője pár évig ; jelenleg (1860.) 
Kolosvár város esküdt közönségének elnöke. 

HakracsalAd. (Felső-szilvási.) Hunyad megyéi birtokos ne- 
mes család. M. Péter alszéki bíró 1837. körűi. Antá^ 1836-ban 
Hunjrad megyei ffibíró, neje kadicsfalvi Török Jozefa, fiai Alidért és 
Antal E családbéliek Boldizsár, Ferencz, stb. birtokosok is. 

B néven találunk már a régiebb idfiben is egyes személjreket, a 
néULÜl, íiogy'a följebbi f. szilvási Makra ósalád Sseiűl mérnök állítani. 
Ilyenek Makra B e n e d e k, ki Zsigmond korában 0-Budán zenebonád- 
kodott, kSt Stybor vajda fékezett meg, s8t el is fogva^ börtönbe juttatá 
1403-ban ^). 

Ilyen Makra vaj^y Makri Lukács, ki Balassa Menyhértnek 
Szitbya várában kapitánya volt Midőn 1549-ben a szitnyai rabló fész- 
ket gróf Salm tábornok ostrom alá vette^ az 6rség Lukács ellenére is 
feladá magát «). 

H akray család. (Felpestesi és viz-szentgyörgyi.) Hunyad 
vármegye egyik ósrégi törzsökös nemes családa. ösi fészkük F e 1 p'e s- 
tes, melyet a hozzá tartozó részjószágokkal I300.'el6ft HyertéL Lát- 
tam a' családnak a XIIL századtól kezdve nevezetedebb okleveleit Bá- 
thory 2iSÍgmond egy hártyára írt ítéletlevelében hitelesen átírva, de 
azoknak igért másolatát a családfával együtt mind eddig meg nem 
kapván, kénytelen vágyok a család történetére vonatkozó ad&tokat és 
a családfát kóvári L. családtaní munkája után közölni *) : 

A család tagjai ^yelóre Fel-Pestesról írák magukat. A család- 
nak oklevelileg ismert elsó törzse Gecze, kinek fia János, ennek 
ii ás^lo, ki I. Lajos király alatt a napolyi hadjáratban egy osapatélén 
vévén részt, egy város ostrománál roidón jobb kezét már elveszte, bal- 
jával tűzé fól a falakra a zászlót, miért I350ben Viz>Szentgyörgy'di 
nyerte maga és testvérei részére, innen aviz-szentgyórgyi elö- 
nevet vevék föl. 

Czímerük szintén .Lászlónak azon harczai jelenlétét tárgyazza, 



éf *) Bndai Fer. Hisi lex. II. 617. 

')K6várí Erdély nev. oiaUdai 189. kp. ^ f elöOA • tábláMkm, kogy két 
Péternek egymás után innét Ssalay Anna volt neje, Émá ttntoll hiba. 



Digitized by VjOOQIC 



Makray. «7S 

tudniillik a paizs udvarában egy várkapu van, a folött koronán nyíllal 
átlőtt kar, mely markában veres zászlót tart ^). 

így megalapulva a család, mind a H u n y a d megyei, mind a v i z- 
8zentgy5rgyi, vagy is a Szent-Györgynek teljes elpusztulása után 
széplaki jószágát megtartva, a mai napra két ágban jött le : egyikének 
Hunyad megye (íSleg Felpestes), másikának Szamos*Üjvár vidéke 
lett hazája. 

Az oklevelekkel okadatolt osaládíaról Kóvári az oldalvást megsza- 
kadó ágakat lehagyá, e megjegyzés mellett álljon itt a családfa, mint 
azt nevezett irónk közié, következőleg : 

I. T á b 1 a. 
Geqie. 



János. 

Láfzló János 
ld5a 1850. 



Egyed 
1375. 1427. 
I "^ 1 

I. Péter 
1413. 1450. 

nr'' — » 

Tamás 
1427-90. 

I "" 1 

Bertalan 
1505-44 
r 



László 1555. 
(Barasai ZsóíU.) 

r 






Bertalali Kata. 

1594. (Török Máté.) 

(Bethlen Erzse.) 



Bora. Péter Ilona. István. 

(Orbai Miklós.) 1614. (Balyesdy István.) f 
(Szálai Anna.) 

Péter Erzse. Bora. 



(Dobai Tamás.) 16U. (Valkai László.) (Mahuly Miki.) 
(Szálai JLnna.) 



r 



Péter 1680. Zsófia Istváij. "^ 

(Toldalffky (Erdélyi János.) (Barcsa i Eva.) 



Ferencz f 1733. Kata. 

(jüvinozy Krisztina.) (Naláczy József.) 

hl9i.m HL táblám. 

>) Óhajtottam volna egy jó rajz, vagy használható peesétnyomat után e 
ezimer ábráját is közölni 

IS 



Digitized by VjOOQIC 



SM MáMp^áÁry. 



IL TábU 



l8trái\ , M a% /. íúhlán. 
, (Baresai Ev*.) , , . 



IfltTái). .' Zaipmo.nd. 

(Bethlen Eva.) . (Csula i ^Evm.) 

Elek. Zsófia. József. Zsigmond. Etb,. Sándor. 

' (Ctíkos Jdia.) (Bolia (Csikós KUra.) (Váradi OTáradi (Szüvá s j Anna.) 

• Lajos. ' Soma.)r-^;;;;;;;7-' S^ra.) Diniéi.) r-^,;^—- 
f (Torma Miklóf.) (Bod* Enterenozi.) 



Alojzia. Berta. 



, (Barcmiki)^.) 

III. Tábla. 

Ferenoz;*l|(t a% L táblán, 
t 1733. 
(Alviuozy Krisztina.^ 



t- 



Péter Klára. Zsuzsa. 

1775. (AlsóMihál^O (Salánki József. 



(Alsó Krisztina.) 

r 



Liszló Elek Péter. 

szül. 1766. 1 1789. (Posta KI.) (Bobik Bora.) 

CVasirhelyiRebek.) ^ I '^;;^^ ^— 

Teréz. László f 184a , Hányad várm. al- (Brádi János.) 

(Marillái András.) (Cserei Klára.) sz.-bíró 1794. 



I (^Szentpáli Teréz.) 



I ^^^— ■ I 

László. Róza. Druzsi. Domokos. Klára. Kálmán. 

: (Torma^Lniza.) (Kakuosi ; .. f 1849. (Buda 

Aladár Etelkái Farkas.) (Maria Mária.) VenczeL) 

Kfivárí szerint I. Péter fiától is egy ág szárnia^ott le, mely azon- 
ban csak hamar lő76-ban Gry(k^yben és Boldizsárban kihalt. 

Közhivatalt a család nem igen visel ti Pályájok idkább a hadmezft 
volt* Bertalan lő94-ben mint országo!í adópénztárnok említetik Ist- 
ván í602-ben egyike azoknak, kik Báthori Zsigmonddal Csehország- 
ba vonultak *). 

A most élfik kOzűl I^ á s z I ó 184%*ben a forradalomban magyar 
lovassági osztály vezér volt 

IHakripcMlavy család. Pozsony megyei nemes család, hol 
Czifer helységben volt (s van tán ma is) birtoka, köz&lök M^krypodary 
J á c z i n t 1 659. 1 662-ben csanádi püspük volt. 

1594. aug. IT.art 13. 

^ Wolph. Bethlen, tom. V. p. 165. 



Digitized by VjOOQIC 



Iffaksal. *n 

Ezután élt Makripodáry Sebestyén 1678— 1688-ban % kítfil 
egy ideig így ágazik a család : 

Sebestyén 

1678-80, 

(Sohlosberg Borbála.) 

Ferenoz 1740. 
(Szeged j Anna.) 

Antal. 

Makripodáry Miklós 1786-ban Pozsony vármegye alispánja 
volt 

A osalád oeimere pégyfelé osztott paizs; az 1. és i-ik osiztáiy kék 
udvarában koronás oroszlán ágaskodik, a 2. és* 8. osztály arany udvara* 
ban a paizs belsA oldalából kétfejű sasnak fele része nyúlik ki, a paizs 
fblött koronás sisak áll stb. 

Haksat család. (Nyárádtfii.) Neve és elóneve útmutatása 
szerint székely eredetű család. Maksa helység Háromszékben, Nya- 
ra dtó pedig Marosszékben fekszik: A csaiád neve> régi írásmodor 
szerint gyakran „M a x a i'^-^nak is íratott. A XV. században már talá- 
lunk Maksai-akat, de bogy ezek óseibAl valók-e ? 7^ nem tu4)uk. A 
Maksai család ^ megalapítói közt elóbb M a k s a i utóbb nyáradtói 
elfinévveléit Maksai Bálás deákot kir. aligazgatót^) nevezhet- 
jük meg a XVIIi században, ki nóűl Pán Dorottyát vévén, e házasság 
útján nyerté családjára nézve Nyáradtflt, % i. Pán Dorottya első férje 
Borbély Kristóftól maradt az Pán Dorottyára, s róla a Maksaiakra. ! 

A múlt században a M a k s a i ak egyik tagja D á v 1 ,d elha^yjfi 
631 nevét' és Mari afi nevet vett fól, ivadékát' e héven lássuk a 
Máriafi ez. alatt. 

Maksai Balástól a osalád leszármazása következő ^) : . 



Pray Mtt. todi. IV. p. 324. 32Ö. ^ 

•) 1676. febr. 15-én M a k 8 a 7 András (néhol róazúl Mokczay,. láokohay 
aak Írva) leit erdélyi ptispök, ki La e osalád ivadéka, úgy Balásnak ^a lehetett. 
L. Fanoimli Dán. Beries £pisoo{>onim. pag. Bl. ^ 

') Kállay székely nevzet 266. t I .u 

*) Hodor Doboka várm. 172—74. 1. és K6yári Erdély nev. osaládai. 180. 



18» 

Digitized by VjOOQIC 



%W Haksay — Dfadakoecy. 

Balás 1628. 
(1. Pán Dorottya. 
2. Ózdi Borbára.) 



Fereucz I. Mihály. 

1660. ( KeregztújTJ Judii ) 

^^^?r«eT" ' BorbálU. • 

*íI2S:2 , (Balogh Zrigm.) 



Balás Bora. Ferenoz 

1697-1714. (Damokoa Fer.) 1686. 

(Daczó (Barcaaí^Anna.) 



, -^ Andráf. látván. Ferenoz. Zsuzsa. Krisztina. György. 

ovács Má 



-I 



1 1726. 1 1745. 1 176Ö. (Kún Zsigm.) (Torma (Kovács Mária.) 
I László.) 

, A j 

Erzse. Dávid II. Miliály Gábor. 

(Dobra Mária.) f 1762. végrendel. Í768. (Szereday ' 

a Mdriafi név feltetlije, (Dindár Júlia.) Mária.) 

I ;7^ 1 

Eva 

(temesvári Rácz 

János 1. neje.) 



László Teréz Klára Anna. Zsuzsa. 

1 1771. (tem. Ráoz (Papp Miklós (Montyuk (SzilágyL) 

(Bojtha János 2. neje.) dengelegi Lup.) 

Anna.) gör. e. lelkész) ' ' 



Zsuzsa. Róza. Anna. 

(Jekeli Károly.) (Bojtha Antal.) (Schivert Mihály.) 



AosaládfináUÓ II. Mihály Doboka vármegyében 1743-1745. 
alispán, 1745—1750. ffibíró volt; testvére Gábor 1756-57. árenda 
táimok, 1757-63. sz^-bíró, 1769—71. helyett, főbíró, 1771—73. alis- 
pán volt 0- 

A osalád Asi czímere — ú^ látszik — a pai;s9 udvarában egy 
könyökűi kar, író tollat tartva; legalább MáriafB Dávid 1756-ban D. 
M. betűs pecséten ezt viselé. Ellenben testvére Mihály, ki megmaradt 
Maksainak, 1763-ki oklevél szerint M. M. betűs pecsétén a paizs ud- 
varában eIsS jobb lábával kardot villogtató ágaskodó oroszlánt használt. 

JHakula család. L. Machula cs. 

nalacz GSal&d. (Máskép Tóth.) E néven találjuk Györ- 
gyöt, kinek, ha a roszúlt írt adatokat jól olvassuk , következó négy 
gyermeke maradt : 1. János, 2. Margit, loaonozí Bánffy Jáoosné, 
3. Petronella Zólyomy Dávidné, 4. és László '). 

TOLalBtLoezy család. (Szomszédvári báró f.) Kihalt csa« 
Iád. Szomszédvári Malakóczy Miklós 1614.ben aug. 23-án bárósá- 



') Hodoridh. 

*) Greneal. anthent. tom IL 



Digitized by VjOOQIC 



HttlaiiBsAy. tn 

got nyert ^. Nejétfit Konszky DorotiyátM 6a szintén M i k 1 6 a, kit az 
1635-ki országgyölés á slavoaiai és horvátországi száraz Tárnok eltlk*- 
lése ügyében bizottmányi tagúi nevezett a 73. törvényczikkben. Ennek 
fia szintén Miklós, a ki nemzé É y á t, Czindery György feleségét, 
kiben a esalád kihalt. 

Legelöl nevezett Malakóczy Miklóst 1579-ben Zriny György 
a Kanizsa vize mellett Bajosa vár kapitányává tette ^) ; és ez évben 
M. Miklós a Berzenczei törököket megver é, 1593-ban hasonlóan szép 
gyózelmet aratott a törökön ; és egy krónika írónk ót a legjelesebb 
emberek közé sorolja, , Jeles, okos, hadviselő vitéz ember, 
— úgymond — ennek mássát én magyar fó emberben 
még nem láttam sohon^^^). 

Ez ág családfája ez : 

Miklós 

1Ö79. 1614. 

(Kooszky Dóra.) 

Miklós 
1635. 



Miklós. 



Evm. 
(Czindery György.) 



MalntlnMky €ftal4d. (Maktim.) Liptó megyei curíalis ne* 
mes esalád Székhelye még most is a Malatini birtok Liptó várme«* 
gyében. 

Jelenig Liptó vármegyén kivúl G^mör, Heves, Zala, és Zemplín 
vármegyében is élnek Malatinszky-ak. 

Gömör megyében a pongyeloki Roth család után örökösödött egy 
ág, és hívatalbeli kitüntetésben is a többi ágakat meghaladta. Ezekből 
malatíttt és rimabrezói Malatinszky János, Hont, Gömör, Abauj, 
Zemplín, Sáros vármegye táblabírája, és gróf Csákyak Directora 1794. 
Ferencz pongyeloki birtokos, 1889-ben Grömör várm. alszolgabíró, 
az eperjesi kerületi tábla ülnöke 1847-ben, neje Zmeskal Borbála. Fe- 
rencznek testvére István Zemplín vármegyei táblabíró. 

A múlt századbad M. József az udvari kanczelláriánál írnok 
1787.bea 

Zala vármegyében M, Feirencz 1839-ben fószolgabíró volt 

') Adami Mss. a nzti moztumban 4-rét lat. nro. 182. és Lehoozky Siemmai 
I. 169. 

*) Peihö Gergely, M. Krónika 126, 
•) Ugyan oU 127. 138. 

Digitized by VjOOQIC 



tnS BlalatjMift ^ Hfálcsay. 

Hevies megyében e $2ázad elején bírt Maliyliinfldcy .<|ápoa V^siio^ 
hin» -T^^Ez ágból 4 02^8 ef 1843--tt184S. Nógrád megyei rendszeríntt 
esküdt; 

Malatinszky néven (tán e C9alád egy ágát) a bárók sorába^ ia ta- 
láljuk, azonban e báró család már^ kihalt. Néhány ízen nemzékrende. 

következő ') : 

, B. Míjílós 

(dnboczi Dubóozy 
Ilcfia.) 

' Jino0 

(b . Berzevjczy Bom .) 

Zsuzsanna 
* (gr. DraskovicE ' 

Józaef- Kázmér.) 

Malatesta család. MalatestaFridrik olasz eredetű, titoknoka 
I. Ferdinánd királynak, az lőőO-ki cMrszággyűIésen magyar honfíúsí- 
tást nyert *). 

málczay család. (Kiutalt.) A M á 1 c z a i család, — mint e 
munka II. kötet 266. lapján meg van írva — a Buthkay, Ráskay, 
M á r k y családdal egy torzsból és pedig a Gruth-Keled nemzetségből 
(genus) vette eredetét *). Czímerük is e családokkal közös, t. i. kék me- 
zöben három farkasfog, és azok fölött félhold és csillag láthatók. 

Mint az idézett helyen a Buthkai családfán kimutatva van, a 
Málozay család a közös törzsN^öl III. Istvánnal szakad ki, 'et«91 mint 
teljed t tovább egés^ kihalásáig a család, a következő táblázat *) mu- 
tatja : IT. Isivjin 1300. 

Andrátf Miklós. István. Fábián. Jfinosl346. 



Le^tS Má lczát és errfifnev ét. 

i^áFzló. 

János. Tamás, György. Benedek Barnabás. Antal. Miklós. István. 
• • ' • t ' ' 1487. 

Zeiffplin vánn. esk. 
(Neje Kata.) 



lloo^. 



Mibály. ^^j_^ Péter., János 

""^iate" ' László. ' . , (?r^ra.) ^ 

(Eomisn^.) 1550. János V^lh. 

"Ui^. ^ Pál 15«8. . ' (neje Bora.) 

t (tJng:vári Krtsltina f.) ' 



Schönfeid Adels Scbemat I. 204 

^) 1550:73. törv. ez. 

») Wagner, Deo, III. 

*) Wagner Tab. geneal. tab. 26. 27. 



Digitized by 



Google 



A Btálozai iUrAlid Zenaplín Tármegyében az osztályos Térrokon csa- 
ládokkal t(rt)b Tár«t, m el^a tartózó jószágot birt, ezek k6zt Málczát 
is, lidnnan e család nevét Tévé. Mint b biHokról tó, 141 1. és 1426ik évi 
adatok szólnak ^). * i 

1426-ban osztály útján 9zatmát- megyei lik éii B'ncisó helység 
birtokában is találjuk a Málezáy családot ^; > * ' 

Kihal a család Pál ban a XVI' sziázad második relében 

Hlatenksza csalAd. (Nagy-Gáji.) Torontál megyei adomá^ 
nyoa ujabb nemes család. Nagy Gáj helység, honnan áccsal áddó- 
nevét írja, Torontál megyében fekszik, ezisnkiVul biija ^) a család K i s^ 
Gáj t is (Temes várm.) és Bozsurt (Krassó várm.) 

' Malenicz» Péter 1825-ben ezer forintot ada ú lÁidovIceira. 

91 alecz család. (Vagy Malich.) A nemes Michalek 
oaaládnak Trenesín vármegyében ^f^j vonala e vezeték néven volt is- 
meretes^ és e néVen az I686*ki nemesi •(^sszeírásbian Szkala- Újfaluban, 
1781-ben Szűcsön és Velcsiczen fölvétettek a nemesi összeírásba. Léid 

Hálik CMlád. Malik Pál és János 1628-ban kapják czíme- 
res nemes levelüket Bs^ekoék fiaik János, György és Rudolf, 
amaz 1640-ben legrádi harmioczados kath. vallású^ ez pedig Szent- 
Györgyön v4roa l^íráji^ volt Nóvérük KoUer Ján^s-Keresztély kamarai 
hivatalnok neje volt ^3^. • . 

Czímerük .fbg^^ílegefiM kétfelé osztott paizs, a Jobb oldali arany 
mezfiben koronás egyfejű fek^te^aas látható kiterjesztett szárnyakkal, 
a bal oldali vörös udvarban jobbról balra rézsútosan vonuló két fehér 
csíkolat látSj^L A paizs fölötti sisak koronájából • arany koronád grif 
emelk^k ki, ^Isó jobb lábával egy csomó nyilat • tartva. Foazladék 
jobbról arany-fekete, balról eziist-vöröd ^). • 

náUk család. MáKk Mihály 1760*ban M: Teréz király 
asszony által emeltetett nemeséégre '). 

Czímere, a paizs felsS részéből két rézsútosan és domborúan bú- 
zott vonal által három részre oszlik, a két oldalas udvarokat négy arany, 



*) Szirmay C Zemplin not. top. 74. és noi hist 42. 

*) Szirmay Szatmár várm. 11. 93 94 ' 

Ó Féayes E. Geographiai Szótár 1. 161. II. 32. III. 129. 

*) Szoniagh Dániel közlése. 

^) Lekoozky Stemmat. II. 235. ' ' ' 

*) Borgsialler Colleci Insignium. 

^) Colleci Herald, nro. 98. 



Digitized by VjOOQIC 



négy kék osíkolat foglalja el ; az alsó gúla alakú oiztályfoan Má téren 
daru áll egyik fölemelt lábáral kövecset tartva. A paiss Mottí sisak 
korooájából két elefáut ormáDy kiteött, melyek közül a jobb oldaU 
arany-kék, a baloldali ezüst-kék, három arany kalász nyúlik feL Foezla- 
dék jobbról arany-kék, balról ezüst-kék ^). 

Hlalko csalAd. (Vagy Melko.) Trencsío megyei nemes 
családok egyike 1647. Melko János czímeres nemes levelét Trencsín 
megyében kihírdetteté. 1690-ben Melko család a Lietavai uradalomban, 
1754-ben pedig Rajeoz mezóvárosban íratott össze. < — Malko név 
alatt az 1666-iki összeírásban Okruth helységben fordul elö. Eés5bb 
Trencsín megyében nyoma ninos ^) 

HalleaitCll család. Horvátországi család. Neve íratík Mai- 
lenioz-nak is. 

Mallenioh Gyöi^ 1647-ben Várasd megyei követ, 1655-beo a 
horvátországi harminozadok megvizgálására kiküldött országgyűlési 
biztos*). 

Mallenioh György 1684-ben Nógrád megyében a divényi várban 
horvát katonák századosa *). 

Mallenich Miklós alezredes, 1723-ban biztos a varasdi genera- 
latustól visszacsatolt darablbid iránt ^). 

B család egyik ága az, melyből kurilóozi, vagy kurilove- 
czi elónéwel György-Sándor 1760-ban Zágrábi kanonok volt. 

Eurilóczi báró Malenich Sándor-Mihály 1770-ben a hor- 
vátországi helytartóság egyik tanácsosa volt; Ez és János 1762-ben 
M. Terézia királyasszony által magyar báróságra emeltettek *>. 

Czímerttk négyfelé osztott paizs egy közép paizszsal, melynek 
kék udvarában hármas halmon szemközt fiirkas és grif ágaskodnak, 
elsÓ lábaikkal meztelen pallost tartva. Az 1. és 4. osztály vörös udva- 
rában fehér szikla halmon nyugvó arany koronából egy emberi tenyér 
nyúlik ki, mindenik újjá fölött egy arany csillag ragyog. A 2. és 3 ik 
osztály arany udvarában jobbról balra rézsútosan fekete szelemen vo- 
nul le, és azon fehér rózsafej látszik. A paizsot bárói korona födi, azon 
két koronás sisak nyugszik, a jobb oldaliból két elefánt ormány közt. 



Adami Souia gsntil tom. VII. 

*) Szontagh Dániel közL 

•) 166Ö. 100-ki törv. oz. 

*) Proioool C. Neograd. anni. 1726. 1765. 

*) 1723-ki 88. törv. ez. 

*) Adftmi Scuta gentíL fom. VIL 



Digitized by VjOOQIC 



HtaRér - Malonyay. 961 

melyek közül a jobb okiali féli^ arany, félig vörös, a baloldal! félig vö- 
rös, felig arany, a leírt tenyér fölötte Öt csillaggal látható; a baloldali- 
ból arany grif emelkedik ki, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról 
arany-vörös, balról arany-kék. A paizst telamonok gyanánt két orosz- 
lán tartja 0- 

naller csal&d. Maller Ferencznek nejétói Szoboszlai Ju- 
liannától leánya, Zsófia, Báthory István kecskeméti ref. tanár n^e 
volt ; meghalt 1839-ben. 

H&lnási CMlád. (Málnási.) Bodoki Málnási János 1609. 
nov. 1-én Bethlen Gábortól nyert armalis levelet •), de e család elód- 
je-e ? azt nem tndjuk, miután emez nem Bodokról, hanem Málnáról 
írja elÖnevét 

A málnási Málnási székely családból E 1 e k khr. táblai ügyvéd 
M. -Vásárhelyen 1816-ben. Peren ez Alsó Fejérmegyé|)enhívatalos- 
kodott. Özvegye Herepei Éva, jó reményű egyetlen fia Ferencz 1851- 
ben elhala. 

HalaMczky család. L Mahviczky ős. 

Blalam család. Malom Zsigmond erdélyi fSkormányszéki 
titkár, utóbb (már 1816^ban) tanácsos-, nemességre emeltetett. Neje . 
Komis Amália, kitfil az irodalmi téren is ösmeretes leánya Malom 
L u i z a született, meghalt 1847-ben. 

Blalonyay család. (Kis-malonyai és nyitra-vicsapi, báró f .) 
1709-ben találjuk Malonyay Évát Komolya Ferencznét »). 

1720ban Malonyay László Bars vármegye alispánja. Czímere 
a paizs udvarában jobbról egy madár, balról egy vitéz, kivont kardot 
tartva. 

Malonyai János e század elsó felében élt, 1815-ben már cs. kir. 
kanczelláriai ref tanácsos, Nyitra vármegye fSispánja, majd kir. ajtón- 
álló és alkanczellár, meghalt 1837-ben nov. lO-én Béesben, s benne a 
család kihalt. 

E század elején ZempKn vármegyében a malonyai Malonyay csa- 
lád Rad, Varanó, Csemernye, Vehécz, Bánócz és Abó-Hrabóoz hely- 
ségben birtokosnak íratik *). 

Malonyay család. 1825-ki jul 1-én kapta czímeres nemes 
levelét, mely 1826. jul. 17-én S^rassó vármegyében kihirdettetett Kö- 

Adami Scnia gentil. iom. VII 

*) Kemény Józf. Notiüa Capii Albens. p. 238. 

*) Kapríaai kéziratai közi 

Ő Szinnay G. ZempUn. noi. top. 286-391. 

Digitized by VjOOQIC 



tSH llaloTlcslgr - Bfamig^tta. 

zúlök M. Pál Krassó megyében volt l^írtokos, és táblabíró, de m^p ,0,. 
nmgyébeD magtalanul kihalt? Nevezett ,P ál egy gyűlés alk^mávalf va- 
lakit megsérte, miért ügyészi keresetet rendeltek ellene,, erre lefizette 
a 25 ftot, és kivett egy eze^es bankjegyet, és fel állva . annyiszor. Í3mé* 
télé sértését, ahány 25 ft foglaltatik az ezeres bankóban. A pénz.a^ ak* 
kor felállított gymnasiumnak rendeltetett adatni. )•* . 

malovicxlcy család. (Bohuszlaviczi.) Elzen előnévvel emlí- 
tetik Maloviczky Miklós 1581-ben a Rosonmiticzi László adomáayi^^r/ 
veiében *j. .i* 

Trencsín vármiegyében e családból 1690*bea egy özvegy a kjözép 
járásban íratott öss:^^ a nemesi lajstrom. szerinJL, 17?5-^173^-ban pe-. 
dig Malobiczky János fordul elé, kinek Zemph'n vármegyétől volti 
nemesi bizonyítványa ^)* í , ; . , , / 

IIalyevác:ii család^ Ma^yey^cz ^yörgty 17iS6^bim.,M. Te* 
rézia királyasszonytól nyerte czím^res pe^j^s levelét ^), . 

Czímere következfi : a paizs felső részében fehér szelemenen két i 
vörös csillag látszik, a paizs balról jobbra lefelé jiiúzott vx^pftl 4Mal két 
részre oszlik^ a jobb oldal kék,, a bal old^[ vörös, l^paizf ^yjáo 9#ld té- 
ren az éttérben egy vörhenyeg^ galamb ,áll. a paizs fötti sisak ko: 
rpnáján vörös mezű kar könyököl, kivont kardot,. tartva. Foszladék 
jobbról ezüst-kék, balról ezüst- vörös *). m . . . 

Maiuficlia család. Maipucha Má^rk-A^tikl ii^.(687-ki 
országgyűlésen.magyarl^onfiúsítást nyert *). r ;. , 

Mán család. (S^ói^) Marmarps megyei, i^me^ettpsb .nemes 
család. Közúlök László 183^,-ban Marmaros vái?9pgye első alispánja, 
és előbb már országgyűlési követe, született Sajón Marmaros megyé- 
ben 1780. jan. 2-án. 

JVL Pé Jt er 1838— 1844-bem. ugyan azon piegye esküdtje. 

J^fenl^ fT ó z s e f 1860;tól Marfkinarqsf vármegye főispftoja. Nefe 
báró Sztojka Klára. ,j , , , , 

nianj^^etta család. M;^nagetti^,Jáoos-G.yörgy' gyer- 
mekeivel, együtt magyar honíiúsítást nyert az 1723'ki o,r3;^ággyűlé- ; 
sen •). . . i. ■ . . 



•) Eredeti oklevél Caery Józs. tulajdona, *. , 

*) Szöntagli Dán. közlése. ' ' 

») Collect. herald. j. 

*) Adami Sentagenüt. tom. VII. , . 1 * 

*)1687:29. törv. ez. 

•)1723:128törv.cz. . ,. 



Digitized by VjOOQIC 



Manassea -*- Handieh. tWft 

' MaviaMes család.' ZSemplín vármegye ozímerleveles iiemes 
osaládaí között foglal helyet ^). . i ' 

* ' mánchut CHélkd. Emlékezetét Trenosín várh^egyében csupán 
az l6d6*ki nemesi ösdzeírásban találjuk, a midSn mint Drskóczoh la- 
kozó említetik. Utóbb ott nyoma elé nem fordult *). 

mancz család. (Marienseei.) Manez V í n c z e áz 1846-ki er- 
délyi országgyűlésen b 24. törr. czikknél fogva honfiúsítatott, Kolos 
megyében Berkenyes birtokot stb. megszerzé. Egyik fia b. Huszár Ih 
kát 1»rtja nóul. 

manczUcowlch család. A czímeres nemes levelet III. Ká- 
roly királytól 1711-beu Manczikovich Pál nyertfe •). 

Czímere a paizs vötös udvarában zöld balom íblött egy gyűrű 
alakban farkát szájában tartó koronás sárkány. A páizs íblbtti sisak 
koronáján két báma elefánt ormány között arany kereszt ragyog. Poísz- 
ladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. ' 

Slandell család. Közűlök báró Mandell K á r o 1 y az 1827'ki, 
Laj 6s pedig az 1^36- ki országgyűlésen íratott a majgyar hotifiúsítot- 
tak közé. Amaz a Ludövioeít tökéjéhez ezer, Lajos pedig tíz ezer fo- 
rinttal járult •). 

nandelly család. A múlt század másod felében 1760^1770-' 
ben Mandeliy K á r o 1 y 'a m< kir. udvari kamara tanácsosa volt. 

Czímere a paizs udvarában kettÖsfarkú ágaskodó oroszlán ; a pa- 
izs fölötti sisak koronájából' egyfejű sas emelkedik ki. 

JHandlch család. Mandich Mátyás 1720'ban III. Károly 
királytól nyerte ozimeres nemes levelét ^). ' ■ t 

^ Czímere a paizs kék udvarában zöld téren fehér ménen zöld nye- 
reg takaró fölött ül6 magyar vitéz, vörös nadrágban és mentében, par- 
ducz panyokában, sárga csizmában, fején vörös tetejű kalpagot viselve, 
jobb kezével kivont kardot, a balban a kantárt tartva, előtte egy piros 
bugyogojú, sárga foszlánya, fekete fövegű török janicsár katona fut. A 
paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kár könyököl, buzogányt tartva. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Utódai Bács vármegyében Csávolyon, Tataházán, Katymáron bir- 
tokosok azon megyei 1825-ki összeírás szerint. 

') Szirmay G. Zemplin not. top. 114; 

*) Szontagh Dán. közi. 

•) Collect. Herald, nro. 721. ^ 

*) 1827 : 12. törv. ez. 1836 : 48. törv. ez. . . 

*) CoUeot Herald, nro. 435. 

Digitized by VjOOQ IC 



M4 Mándy* 

Mandich Antal 1787*ben Zágrábi kfmoaok éa pristini ozimze- 
tes püspök' volt. 

Hándy Malád. (Mándi.) Szatmár vármegye egyik legrégibb 
osaláda, Szirmay 8:(erÍQt ') e század elején birtokos Mándoü, Máté- 
szalkán, Sándoríaluban, Fejér-Gyarmaton, Krassó faluban^ Vámos-Oro- 
sziban, Nagy-Szekeresen, Borzován. 

A család eredetét és nevezetét Szirmay a Béla király névtelen 
jegyzfije által említett magyar vezértfii Ogmánd-tól származtatja '). 
Elhagyva azonban e puszta név hasonlatosságra épített és okmányilag 
nem igazolható állítást, csupán az okadatolható tényekre szorítkozunk. 

így látjuk már 1379-ben Mándy Tamást, Istvánnak fiát a 
Szatmár megyei M á n d helység birtokában *). 

1481-ben Mándy Bernát a Sasváryak adománylevelébea ki- 
rályi emberül van megnevezve *). 

1489 ben Mándy Ambrus Ejraszna megyei alispán bírta Ilosva 
helység egy részét *). 

1551-ben Mándy Péter Ugocsa megyén bír Tivadarfalváo ^). 

1582-ben Rudolf király Mándy Ambrusnak, Benedek fia, 
más Benedek idősb Ferencz fia fiának, Mándy Bernátnak, 
Györgynek, és János- és másoknak Mánd helységre új királyi 
adományt ád, melybe a következA 1583-ban ellentmondás nélkül be ia 
iktattattak ''). 

1602-ben Mándy János Szatmár vármegyei szolgabíró ^). 

1666-ban Mándy Miklós Ugocsa várm. esküdtje ^. 

1784—1790. Mándy Pál Szatmár várm. alszdgabíró i®). 

1755-ben Mándy János Mánd helys^be birtokára újólag meg- 
erősíti adományt vitt ^^). 

Mándy Pálnak Darvay Évától gyermekei Imre, Péter, Teréz 
Dienesnő. 



') Szirmay, Szatmár várm. 1 13—285. 
*) Ugyan ott 242. , 

•} Ugyan ott 

*) Oklevél ; lásd Teleki Hunyadiak kora XII. köt. 361. 
^) Szirmay, Szatmár várm. II. 152. 
^ Szirmay C. Ugocsa p. 126. 
'') Szirmay Szatmár várm. II. 245. 
') Ugyanott I. köt 131. 
*) Szirmay C. Ugoosa p. 60. 
^) Szirmay Szatmár vánm 1. 135. 
") Ugyanott II. 243. 



Digitized by VjOOQI.C 



Mtfifirfdl - NaMó. ft8» 

Az újabb idfiben Mándy Péter 1840-beD Szatmár vármegye 
máaod alispánja. 

Mándy Elek 1840-beD Szatmár megyei alflzolgabíró. 

Mándy Bertalan 1840-ben ugyan ott esküdt; 1850. után cs. 
kir. járásbiró Szinyervárallyán, utóbb Fejér-^Gyarmaton, 

A család két tagja irodalmi téren is működött, így M. János 
1803-ban Szatmár megyei esküdttől sajtót láttak 1. Magyar Sunád, 2. 
Phönix rcdivivus, 3. Maxima gravaminis, 4. Magyar Kornelius. y 

M. Péter pedig a volt alispán 18i57-ben a magyar nyelv elö* 
Dyeirfil egy értekezést adott ki. 

nanfredl család. Báró Manfredi János az 171$*ki ország- 
gyűlésen íratott a magyar honfiusítottak közé 0- 

Hanf redlnl család. Manfredini A 1 a j o s az 1 802*ki ország- 
gyűlésen.*); 

Manfredini Frigyes firgróf pedig az 1791 -ki országgyűlésen nyert 
bonftúsítást 3), 

Hanffy cnalád* Maón József 179 1 -ben czímeres neoies le- 
vélben II. Leopold király által nemesítetett meg, s egyszersmind neve 
M a n f f y-ra változtattatott. 

Czímere következő : a paizs felsS részében vört)^ udvarban ezüfrt 
félbold, közepén arany nap, balról arany csillag ragyog ; a paizs alsó 
része íuggólegesen kétfelé oszlik, a jobboldali arány udvarban ugró 
vagy támadó helyzetben egy zöld sárkány látható, nyilvégű farka elÓl- 
rfil gyűrűt képezve, hátra van kondorítva ; a baloldali kék udvarban 
jobbról balra rézsútos fehér csikolat vonúi, és azon három kinyílt piros 
rózsafej díszlik. A paizs fölötti sisak koronájából két elefánt ormány 
között, melyek közül a jobb oldali félig arany, félig zöld, a másik félig 
vörös, félig ezüst, — egy arany öves, vörös ruhás, prém kalpagos ma- 
gyar vitéz emelkedik ki, jobb kezében kivont kardot villogtatva. Fosz- 
ladék jobbról arany-zöld, balról ezüst-vörös '). 

Hannö család. Mannó Apostol 1712-ben III. Károly ki- 
rály által emeltetett czímeres levélben nemesi rangra ^). 

Czímere a paizs arany udvarában egy ezüst gyűrű, mely fölött 
három virágú piros növény díszlik, ^ gyűrű előtt két hegyével fölfelé 

»)1715:136. törv. ez. 

^ 1802 : 34. törv. <a. 

•)1791:74iönr. or. 

*) Adami Seata génül. iom. VIT. 

*) Oolleoi Herald nro. 693. 

Digitized by VjOOQ IC 



S86 llaiiussy — Bf aiiyéky. 

forditott és keresztbe heljezett njil látszik. A paizs fölOifí sisak 
koronáján egyfejú sas áll, szétterjesztett szárnyakkal Foszladék mind 
két oldalról sárga-fekete. 

Manussy család. Manussy János 1827. maj. 11-én nyerte 
czímeres nemes levelét, mely aug. 17-én Krassó vármegyében kihir- 
dettetett. Krassóban a család már nem létezik. 

Manassy Gr y ö r g y Temes vármegyében Hodonyt bírja ^). ' 

Hánya család. (Máskép M anyui, rákosdi.) Sándor, Já- 
nos, GyíJrgy, Teodorés testvérei Hunyad vármegyétíl 1832. nov. 
14-én kelt nemesi bizonyitványukat Krassó vármegyében 1833. január 
8-án kihirdettétek. Krassó vármegyében jelenleg is léteznek, azonban 
1835-ben aug. 19-én kelt közgyöiési 3307. számú végzés folytán a ne- 
mesek sorából kitörűltettek. * ' ^ 

Hiányai család. A XVII. század elején élt Hont megyében 
Máiayai Pál, kinek Peres Borbálától leánya M; Anna, elfiszOr Csúthy 
Mártonné, másodszor Szabó máskép Horváth Andrásáé; 1633.'e1ótt 
má{k>dik férjének török fogbágbóli kiváltására ílóttt megyei A.-Sipek 
belységbeli blrtokrészét elzálogosítá, melyre nézve utóbb 1633 — 1642. 
első fórjétöli leánya Csúthy Anna elÖbb Köteles Istvánné, utóbb Rá- 
kóczy Lászlóné intézkedett ^}. 

Mányai család kihaltán a Dúló család igtattatá magát az alsó- 
sipeki birtokba '). ' 

nanyóky család. M anyóky Ádám és Sámuel és Go- 
csith-Károlyi Erzsébet, Bárczay József özvegye 1730-ban részint új 
ádóáiá^y, résisint á Tassy és Fogacs család magva szakadta czímén atz 
égési: POstény ' és Pogacs pusztákba (Nógrád várm.) beiktattattak ; el- 
lent ttiotodván az Egry, Baloghy stb. cSalád *). 

Valószínűleg a följebbi M. A,d á m, egy volt híres magyar képíró 
Manyóki Ádámmal, ki magyar nemes családból származott, s kit Döl- 
fer német tábornok Komáromból Németországba vitt, s gyerníiektelen 
lévén, fiául fogadott M. Ádám 1703.ban Berlinbe 'ment, 1707-ben 
IL Rákóczy Ferenczné, ki akkor ott mulatott, maga mellé vette, 
'1709-ben Rákóczy párto ása folytán Hollandiába ment, 1713-ban Var- 
sóba hívta öt a lengyel király és évi dijjal udvari festészévé nevezte* 



Fényes Geographiai Szótár II. 112. 

') Sz.-benedeki Oonv. 1633. íaso. 9. nro. 6. 1635. faio. 148. nro. 1& aib. 

*) Sz.-benedeki Gonveni 1633. Capsa D. Fitfa 3. nro. la 

^) Ugyanott Capsa U. hac 7. nro. la 



Digitized by VjOOQIC 



llam. 



Sok fejedelem arcuképét festé M. Ádamj s festészetében á természet 
hű utánzója volt 0- 

nCaM család. (FelsA-szálláspataki.) Erdélyben Hunjad vár- 
megye egyik legrégiebb cealáda. Közös eredetű a f.-szálláspataki Ken- 
deressé családdal, és mint e munka VI. köt. 196. lapján látható, -^ a 
Mara család, Koszta fiától Daniehy-^tól származtatik. A családtól, de 
évszámot és okadatolás nélkül beküldött nesizékrend következéleg ter- 
jeszti elé a leszármazást. 

Koszta , 

de F.-Szállá4ipaiak. 



Danichy , 
Mard nevet vész Í51: 



Gefgely. 
Jakab KendéiW 'f Koszta. 



L&czkó. 



Kendres] 
l. a Kenderessff 
"^r tmléáot. 



MJUóá Sia]idhi.t' 

I ' ^ ■ ' ■ ' ' ' ' I 

Mihály Jakab. 

(Csilla Anka.) [ 



Jankó. 



János ? 



László. 



Péter. 

f"*Tf » 

Boldizsár. 



' j^^ ^ ^ y , Cíer^ely.; i^^US. i Jakko. Aaka) Kendres,. AlSWIy. Gáspár. 



István. 



Izsák 

wf B^t Miklós. 
-IKHL,= főbíró t 
Izsák Hol? 
£5bíró. , 



Pál. 
t 



Mihály. 
(Zeyk glára.) 



Dienes. 

t 



Lajos. 

t 



László. 

t 



Dencsák 
V. DAǹ(I. 

j '^ 1 I — 

Gergely. János.' ' Mihály. 

^Z^l "Mátyás ^ János.' í^ 



Zsigmond 
f5bíró, Hol ? 



4- 



László 

Doboka V. föWró 

1744-1765. 

(idósb Dániel Kata.) 

^ ■ ;■ I 



Péter 

Pereeptor. 

(Rainasz 

Mária.) 

rr ^ ■■ I 

. Gergely 

BZ-Wró. 



István. 



Mi- ' JánQs. 



MikUik. 



LíkIó Gergely Elán^. ^ta. Bora. Lfiríncz. 
ci.kir. 1790kir. (Balofe (Veer 1815. kir. Jte w. Péter 

al«jgd« iíva, .F,r.)í«ka..) tt;b.,^uak , :,^„e( ' Simu«Í ^• 



László. Lórincz 

.f cs. kirJ kspit araii^pwKéki 

í6 kir. bíró. 



i2*HÍ2l52ÍL)Huuyrdv.ír- 
József vaszéki tbíró. 



Miklós 

1858. 

(L Antal Póli 

elvált. 

2. N. N. 



Lórinoz Károly Gábor gándor György Jígnen 
1868. 1869. honvéd cs. kir. cs. kir. (b. Kemény 
(Lnb&eiL) órnagy. Hadn. Hadnagy. Mván.) 



Mindszenty L. Advooat lexioon V. köt. 51. lap. 



Digitized by VjOOQIC 



3188 Marainaros. 

A következeket nem tudjuk a táblásaton kimutatni: Miklós 
1771-ben Hunjad megye számfölötti táblabírája. 

Mara Klára 1760-ban Falatkái Lásztóné. M. Kata Toldy Sá- 
muelné, M. Mária, Makray Domokosné, él Özvegyen; — M. Zsu- 
zsanna Miske Sámuelnfi mh. 1821. elfitt. M. Róza él, l-ször b. 
Bánffy Ferenczné, 2-or Fejér Imréné. 

A család — mint íratik — 1453-ban László királytól Prágában 
kelt új adomány által erósitetik meg Hunyad megyei bátszegi kerü- 
letben fekvfi birtokaiban, Alsó -Magyarországban a törökök ellen viselt 
hadi érdemeik jutalmául. 

A család még Zsigmond király korában csak a F.-szálláspaiaki 
névvel él, röviddel utóbb veszi fel a Mara nevezetet ; az előbbi név.eló- 
nevűi maradván. Okmányaikat a kuruczvilágban Izsák kuruoz vezér 
korában a f.-szálláspataki kastélynak feldulásával írják elvesztettek- 
nek ; hasonló sors érte — ugy mond — a fenmaradtakat az 184% -ki 
forradalom idejében Mara József székely-földvári birtoka kirab- 
lásával 

A család egyik ága Doboka várm. viselt hivatalokat, a másik 6si 
fészkében Hunyad megyében. Legtöbben a hadi pályán szolgáltak. 

Czímerűk a paizs udvarában koronán könyöklő és kivont kardot 
tartó kart visel a család, — a paizs fölött korona nyugszik, két oldal- 
ról pedig a paizst két ágaskodó oroszlán első lábával fogja. 

naramarcHi csalid. Maramaros iQabb Kajetán 1797-ben L 
Ferencz király által nemesíteí^tt meg. 

Czímere négyfelé osztott paizs, az !• és 4. osztály arany udva- 
rában jobbról egy kopasz szirten £enyófa zöldéi, a szirt alatt zöld 
téren kék nadrágos, sárga czizmás, vörös zubonyos, vörös turbános tö- 
rök áll, egy ketté tört nyílnak egyik darabját a jobb a másik darabját 
a bi4 kezében tartva, az udvar jobb oldali fels6 szegletében az 1. ud- 
varban kék félhold, a 4-ik udvarban kék nap látható, a paizs 2. és 3-ik 
osztályának ezüst udvarában zöld téren egy vörös nyelű vörös zázszló 
a földbe szegezve leogedez, rajta kétfejű fekete sas látszik, a zászló 
nyeléhez egy fölnyergelt fekete mén van oda kötve. A paizs fölötti si- 
sak koronájából kék lepellel övedzett, szárnyas sisaku Merkúr nyúlik 
ki, jobb kezében öt búza kalászt és zöld koszorút, a bal kezében a béke 
pálozát (melynek felsA gombjából két szárny nyúlik szét, és melyre két 
zöld kígyó tekeródzik), tart Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- 
vörös 0. 

Adami Scuti geniil. iom. VU. 

Digitized by VjOOQIC 



llarat — M áreiali. t8V 

Harat csalid. (Més^kAi.) Méstkői Marat Gál 1569'ki mart. 
16-áQ János királytól Erdélybea Hadresin, Priszta, Egres és Berkes 
heljségbeli részjavakra meger6sít6 adományt kap >). Úgy látszik e 
család kihalt 

Harairleli család. Hovát eredetű, közölök Maravich Ma- 
rián 1649— 1645-ben bosniai püspök. 

Harczall család. (Marczali f.) T<)rténelmi kihalt ^rjadék. 
Eredetét a^on Péoh vagy Pécz nemzetségből veszi, mely aXIII. szá- 
zadban már 6yAr, Veszprém, Zala, Somogy, Nyitra medrekben terje- 
delmes és egy részben elsö foglalás^ földbirtokkal volt ellátva, és 
melyUd Méríozhidai, Péczi, Berzenczei, Marczali és 
Gusztáni kihalt esalád ágakon kivúl, a most is élö Csúzy és Ap- 
p o n y i családok is eredetüket veszik. 

A Xin században 11. András és IV. Béla király alitt élt Mó- 
ricz Ispán (Comec Mauritius) ki Gy6r vármegyében Rába és Mar- 
czal folyók mentében, Téth szomszédságában fekvő erdós birtokában a 
a Rába vizén egy hídát és mellette egy falut épített, mely nevéröK 
M ó r i c z h i d á-nak neveztetett *). 

E Móri óznak két fia volt, az egyik Mótioz, kitol a Mó- 
ri c z h i d a i család eredt, (/ii^í Móríczkidai c«.) a másik volt Márk' 
Ispán (Comes), ki Gyfir és más vármegyében széles hatalmas birtokú 
és nagy tekintetű vala, élt I25I. 1263-ban, mint oklevelek mutatják. 
Négy fia maradt, kik közül mindenik külön, dé már kihalt család 
alapitója lón. Közűlök Geirgely lett törzse a Marczali családnak; a 
többi háromról annak helyén leszen emlékezet, ezért itt csak Ger- 
gely utódai, mint a Marczali család tagjai adatnak elé : 

A nemzékrend következőleg mutatja a származást : 

Móríoz Ispán. • *' 

' Móríci Mirt 

12&1. 1263. 1251, 1263. 

nyitrai/Sispán.^ '^Opur Légh István Gergely id. Lukács 

Látd MMcMhidai a Féc%% c$. a Benenciei cs. 1283. a Qusitáni a. 

e$atád, í^tmh. törs^e, maohói bán ' tlk'%se, 

a HarMiUi cs. t4r*»$, 

I — "^ 1 

Lnkáos mester Ivakon. 

1322. Marczelide 

Hosszúfalu. 



Folyt, a köü. lapon, 

1) Kemény Józs. Notítia Gapit. Albenií. 219. 
*) Gynrikovitt Qy. a Tndományos gyüjf. 1836. XI 8-29. l 

19 



Digitized by 



Google 



Marwall.: 



Ivakoa , ki 04 elMi I(%m. 

Marczelv de 
Hosszúfalu. 



n 



lUB 



István János ' if Lukács. 

1374. de Marchely de Majchely ' László ' 
mester. 1341. bán. ' /i„x~ i^aj ' 

(Bethlen N) ^7^^^^' ' ' ' 



-h 



Eienes 1404-1417. .Miklós Borbála Péter mester 

deMarczali de Marossal (Bátíwn^'lstváti.) * ' '^ T#arczal 

Un, Stékelyek ét 4403-1412. ; 14g4, ^ ,. j 

^moyyvjóisp. ^ ^ ertóyijajda^ ^_^ ^ ^ ' Id^m ' . 

György István. István. László Imre János 1 457. . 

' 1486. püspök. 1436-40. kiK «jtóni ' TÍ-.Mi:i7l ' 

(Báthpry -. . ; kir. ajtónálló sörtogryi >rf^fi^^^ 

KatalSél.) somogyis f»is^ iomogryi fóispán. 

" veróetei £5xsp. 14I9,- 

Gergely, kitol a Marcz^lj család származik, IV, Béla király ' 
állott maebói bán volt, V. István király alatt a bolgárok ellen küldött 
sereg ffikapitánya, a midfin Vrchov várát elfogLalta^ é^ a bolgárokat 
legyőzte. IV. László alatt jelen volt Győr vára visszavételénél, midőn 
ezt Ottokár cseh király 1273-ban ostrommal maga alá hódította^ mely/ 
alkalommal Gergely a oseh fejedelem ellep vitézül vívott^ pusztító se- 
regeinek verésében tetemes részt vett, számos németet a i}(i£^a( kezével., 
elfogott, és a királynak bemutatá, mint ezt IV. Lá^ló király 1283-ban | 
kiadott oklevélben -dicséróleg elismeri ^), Gei;geljnek A^t fia .maradt. 
Lukács és I vak oy. ., , ;, ,,. 

Lukács mester Károly király alatt mint yité^ bajnok több üt* 
kőzetben vett részt, nevezetesen Maghvár ostromlásánál a király^ szeme 
láttára és Erdélyben Dósa erdélyi vajda vezérlete alatt a pártütő Kom- 
pasz 8 annak czimborái ellen történt csatában v^^aséjj^i^iaeb^^^^ kapott. 
E hadi s egyéb számos érdemeiért Károly királytól Szabolcs megyében 
8 Tisza mentében fekvfi Egyházas, Ibrány, Ub, Zoth nevű egész hely- 
ségeknek és Falu- Opa- tavaknak birtokairól, melyeket Gergely atyja 
búrt' vala, új adomány levéllel 1322'ben megajándékoztatott, és a vá- 
radi káptalan által beiktattatott ^). 

I V a k o V vagy tán helyesebben Ivánka, cU^«gyva az 6a. nem- 
zetségi „d e g e n e r e P e c z'^ nevet, magát „Ivakou Marczely de Hosz- 
szúfalu^' irata, ivadéka, pedig a Somogy megyében fekvfi, akkor nyert 
marczali birtokról következetesen Marchely — Marohali s végre 
Marczali-nak íratott. Fia három maradt: Echius, János és István. 



*) Fejér, Cod. dipl. tom. V. voL 8. p# 176. 
*) Fejér, Cod. dipl tom. VIlJi,;^vol. 2. p, í?4.. 



Digitized by VjOOQIC 



Máresall. ^ 9M 

B 6 h i n 8 vagy Bk mester éit 1 374-ben, a midftn közte mint Maf- 
osali I^elységnek íbldes ura és Péter Domokosnak fia, mint szomszéd ' 
Beryegh fáiu birtokosa közt fent forgó határ villongások a sümeghi 
oonvent előtt békességesen elintéztettek. 

János (Irakounak második íía) nemzé G-yörgybt, kirfil egy 
1404-ki okmány emlékezik. Utódairól semmi sem tudatik. 

Ivakounak harmadik fia István, nagyatyja hivatalában Örökd^ 
södött, miután 1341-ki oklevélben 6t bánnak olvassuk. Nejétől Bethlen ' 
«Mlios leányától négy gyermekét ismerjük: Diénest, Miklóst, 
Borbálát Báthori István országbíf ónét, és P é t e r t. > 

Dieneíi l4024)en mint erdélyi vajda, 1414 ben hiint székelyek 
bírája és bán tihidöktótt,' 1417-ben Somogy vármegyéének főispánja' 
volt, iiiitit ett és érdemeit Zsigmond király 141 7-ben kelt okniá-' 
nyában említi 0,iiiely szei'int testvérével Miklóssal az erdélyi Vajdával 
8 az ország több ^ftígyával Ternes vái'mégyében, Somlyó mvárá^ táján, 
Nyarad folyó mentében, Tóth-Chak falu mezején és Maráz mezflvároé • 
előtt a törökökkel tiéelt négy véres csatában vett rész^, *ée( 141t-ben 
Zsigmond kirtlyt a kosztniczi egyházi zsinatra fényes seregével elki^' 
sértei Roppant jószágait két fiának Györgynek és létrvánnak hagyá, ^ 
kikről az 1436-ki oklevelek emlékeznek. Gyöi^ynek neje Báthéri Ká*^ 
talin volt 1461-ben, s valószínűleg utódaiig maradtak, de ismeretlenek. 

Miklóst,MarczaU István bánnak második fiát az 1403—1412. 
évi időszakban erdélyi vajdául talajuk. T^mes megyében testvérével — 
mint említők — n^yszer harczolt a török ellen , utóbb Istriában és 
Friaulban a Velenczések ellen mint a magyar hadseregnek fővezére, 
midőn Velencze alatt nyert sebe folytán életét i^ veszté *). ép^té Ba- 
bocsa és Szegesd várát Somogy vármegyében, Szegesd tnvárosban s 
hozzá tartozó uradalomban, melyet Dienes es f^éter testvéreivel együtt 
Zsigmond Idrálytól, kinek Sárfeneki Fridrik kézéből 8020 arany forin- 
tért kiváltott Tátika várát és Keszthely mezővárost, több faluval Ojgyíitt 
viaszaeresztette, csereképen ugyanazon összegbea zálogba kapott. Mik- 
lósnak négy fia maradt: László püspök, István, Imre és J'ánx)^s. 
EzekközűL 

Imre 1434-ben kir. főajtónálló mester, l440-ben kir. főasztálnok 
mester letti Í437-ben sept. 15-én !Prágában kelt adomány levélnél fogva 
Zsigmond királytól hűséges szolgálatai jutalmául János testvérével 
nyerte Verőoze várát és a hozzá tartozó uradalmat örökösen, ;.fS regy- 

Katona, fiiai. Criüc XII. p. 272. 
•) Ugyan ott 

Digitized by VjOOQIC 



9W Bf arcialy ^ HbrfMlMvy. 

szersmind azon m egyének fSispáirJáyá neveztetett ^ késftbb 1440-ben 
már Somogy vármegye fAispánja volt. Élt még 1447-ben is, a midte 
mint kir főajtónálló mester vett részt a budai országgyűlésen ^). 
Testvére 

J á n o s V, Jankó, testvére halála után a somogyi föispánságban 
örökösödött, és 1449-ben már szintén f6 ajtónálló mesternek is olvas- 
suk. 1457-ben V. László király halálával az ideiglenes kormányt al- 
kotó országnagyok sorában látjuk '). . 

Istvánnak harmadik fia Péter mester volt; ez nemzé Ádámot, 
kinek fia volt László 1474-ben Somogy vármegye fóispánjift. 

Marozali ImreésJános magvaszakadtával Baboosa és Segesd 
várakat I. Mátyás király Bátbori Istvánnak ajándékozta volt. De asért 
még 1526-ban emlékét találjuk Marozali Albertnak, ki a moháosí osar 
tában Sámboki kéziratainak tanúsága szerint vitézül l^irczolt ; a vi4jon. 
az egész család végképen kihalt*e ?-? ionról dcleveloa bizonyságaink 
eddig még nincsenek *). 

IHarcacaly család. (Marozali fO Nógrád m^yében szintén 
van Marczal helység, erról vevé-e nevét ezen Marczaly család? 
vagy a följebbi dunántúli családból származott ? — megmondani nem 
tudjuk. Néhány ízen leszármazása következfi ; 



^ Miklöt. 


M»roza1y 


Máté. 

Máié. ' 


' Pál 1646. 
(Buday Sára.) 


Zsóda.' 

v 


György 
1667. végrendet. 




1 . , ' 1 
János. István. 



Miklósnak fia P á 1, nejének Buday Sárának temérdek birtokot 
átírt 3000 ]>fban. Kihalt magnélkül. Jószágait Dersfiy kapta ado- 
mányba, noha még unoka testvére Gr y ö r g y és ennnek fiai mint tör- 
vényes örökösök — életben voltak. 

A másik ágon Máténak fia György 1657-ben tesz végrende- 
letet ; fiajnak Jánosnak és Istvánnak kibaltávait ezeknek birtokaikban 
az Uzsovics családbeliek örökösödtek. 

Nógrád megyében meg 1726-ban élt Marczaly Pál, ki több me- 
gyei tagok elismerése alapján a nemesek lajstromába íratott 

Blarczalfaivy család. (Zaszkaliczi.) Árva megye régi csa- 



^) Kovaéhioh Yestigia Comit p. 265. 

*) Kaprinai Hist dipl 11. UO. ét Kaprinai Msi. B. iom. Y. p. 126,. 

•) Lehoizky Siemmat U. 2da 



Digitized by VjOOQIC 



H MaresiJtiit 



Wt 



ládainak egyike, melj 1867-ben Ztszkalioza földére adomány levelet 
nyert. Jelenleg többé ott nem létezik, valószínűleg kihalt 

SarCKalthől család. A nemrég kihalt gróf Amadé családdal 
egy torzsból, a Grutkeled nemzetségből eredfi Homodeus Niger de Lind va 
nevű Comestól származik. EIsó ósei de Bagamér írattak, utóbbi 
nevük lón M a r c z a 1 1 h S i^míg végre ez is valószínűleg az Amadé 
nevet vévé föl. 

A Pótlék kötetben az Amade'család teljes családfája lesz kö- 
zölve, azonban a Marczalthói családnév miatt álljon a tulajdonképen 
Marozalt hőinek nevezett ágnak leszármazása itt mint követke- 
zik : 

Comet Homodeas 
Nig«r de Lindva 

m2~1267. 



Lothftrd mesier 
de Várkoiij et 
KarQhal274 

as Amadé 
e$aiád i9riMe. 



Omodeus 
Niger de Lindva 

nádor 1308. 
I ^ I 

Ld$d Amadé 
esaldd. 



Ompud 

de Bagaroer 1241. 

(Guih Liik«os 



Bertalan 
de Bfarozalthó 
etBagamer 



István t 
1290. 



Pétert 
1316. 



Miklós 

Slavónia bánja 

1316-1326. 



István 

mester 

1825-1364. 

. J 



Péter 



1360. ,1373. 



János f Lássló f Egyed mester 
1414-1480. 1414. literatos 
1394-1463. 

Bereczk f 
1421. 



Jánost Miklóst György t 
1360. nádor 1371. 

1350-1400 



János 

1398-1421. 

(Szentgyörgyi Vincxe 

Borbála.) 



Miklós 

oseszneki 

vámagy 

1447- 16ia 



István t 
1447. 



Zsigmond t 
1474. 



Mihály 
1447-1486. 
(Adyiga.) 



Potentiana 

1507. 

(Siapo Tamás.) 



Fmzsina 

1514. 

(Ujháai Péter.) 



Mikály 
1474-1486. 



Demeter 
1474-1622. 

■ A . 



Eato. ZsóAa 

(Fűssy (Cziráky 
Mihály). László.) 



Foljft, a köv, lapon. 



*) Fejér Cod. dipl. tom. X. vol. VUL p. 477. erre vonatkozó oklevél. 



Digitized by VjOOQIC 



Wk BfaresdB^ MansKibáByi* 

147C--1622. 

•Ágostont Jánoft Gergelyt; Miklda. -. Kat». 

1514. 1614. 1514. 1S41--1579. (1 Mestery Jánot. 

r^^ ^.Sitkeyéyörgy.) 

1574.1690. 
veszprémi alispin, 

1—* ^ 1 

Miklós 
1609.1629. 
' veszprémi a lisp. ' ' 



István Mihály t Anna 
1629. 1646. 1629. 1645. 

A kihalt Marczalthfiiek után a. másik ágazat t. i. az Amadé család 
örökösödött, és írta magát Marczalthfi örökös urának. 

IHarcxell család. (Vagy Marsckell.) Eléfordúl Trea- 
osHfi vármQgy^ nemesi összeírásában' 1666-ban Dezseric^en mint Mar- 
czell, és 177d-ban Marschell Ádám, valószínűleg ugyanazon egy 
család tagja. Az 1803-ki összeírás Ádámot és István^ említi Ko- 
csóozon lakozókat, kik még 1837-ben is ugyan ott írattak Össze ')• 

Zempl ín vármegyében Zsadány helységet 1321-ben már Mar- 
c z e 1 (és J u eh e) bírták, deeMarczel valószínűleg más nevű csa- 
lád fiséi közé tartozik^). 

Marciuft csalAd. Gömör vármegye nemes osaládai sorába 
tartozik *). 

tMarcztbányi család. (Puchói és csókái.) Eredetileg Tren- 
csín megyei, további birtok szerzés után Csongrád, Csanád, Tprontál 
és Szerem megyékbe is kiterjedt régiebb és gazdagabb nemes csalá- 
daink egyike. 

A család nevének vég szótagja (Mn) után ítélve, eredetét Hor- 
vát, Slavonia és temesi bánságból a tatárjárások korában az ország fels6 
részébe húzódó családok sorában keresik. Oklevelileg bizonyos az, hogy 
a család elsó ismert törzsét Puchói Istvánt már a XV. században 
Trencsín megyében találjuk, kinek fia M á r t o n, a nép nyelvén M a r- 
cz i már 1469-ben — punt á családnál levó okmány tanúsítja, — Tren- 
csín niegyei puchói és nimniczi 0si curialis birtokba uj adomány ozí- 
men beigtattatott Márton vagy M a r c z i*nak, kinek nevéből két- 
ségtelenül utóbb aMarczibán családnév vette eredetét, és pedig 



Szontagh Dán. közi. 

^) Szirmay C. Zemplin. not. top. p. 88* 183. 

*) Bartkolomaeides C Qömör 146. 



Digitized by VjOOQIC 



HÉreilliáiíff. 




legvmléddkiűbbeii a Márczip&n (Márton úr) alapját), fia Andris 
még elfibb 1467-^ben Budán^ Mátyád király áttal kiadott kiváltságos le- 
vél által Btníesi czíttierrel ajándékotstatott tnég. E o^ímer a paizs kék 
udvarában* zöld halmoű fetíálló helyzetben/ 
hétiilsó lábain üt j medve, sz&jában és éls6 lá- 
baival egy*kivont kal*d<ot tartva ; mint azt itt 
a metszvény ábrázolja ^). 

A esalád okleveleinek eme tisztes ma- 
radványa t:'i. az eredeti czímeres nemes levél, 
egyéb régi okmányokkal egyetemben, va- 
lós^dnileg a haza közérdekeiben, harczaiban 
]^é»ztvevfi esaládi ősöknek táborozása, vagy 
a tOrÓk dulásot ialkalmával székhelyének 
földál&sa alkalmával elveszvén, idegen ke- 
zekre jutott, *s ' mindaddig lappangott, míg 
végre Tolúa vármegye levéltárába^ kerülve, 

holléte a múlt sisázadban végén 'feltaláltatván, 1797-ben május 2-án a 
m. kir. helytaírtdsttg útján köröztetett *) ; és így a családnak az ok- 
mány tudomására esvén, ahoz a törvényes igazolás után visszakerült *). 

A család demzékrende köVétkezöleg indult virágzásnak : 

Puchói István. 

• , —^ 4 . 

Márton 

népszerűleg Marczi 

]46d-ben puohói és 

nimniozi curiára új adom. 

I r-^i 1 

András 

1467. czimerlevelet kap. 

A család levelei elveszésének kelt tulajdonítanunk azon hézagot, 
mely így a XV. század közepétől a XVII. század elejéig a nemzék- 
rendben ki nem tölthető. Csak IGlŐben találunk ismét a esalád egyik 
ősére Marczibányi J á n o s r a, ki máskép puchói Kejkovicsnak is íra- 
tott s kinek c^yit fia György, a másik András volt Ez utóbbi 
Trencsín megyének esküdtje. 

') E ozimer ujabb véseiű pecsét után van adva. Vslöszínúleg az eredeti 
czimer levélben a paizs más alakú, és a paizs fölött sisak, és a fölött is mé^ va« 
laral lehet, tán ismét medve. 

') 9373. sz. a. kelt helyt intézvény. ' 

') Ha jól vagyok értesülve, a czimerlevél egykori jogtalan birtokosa hami- 
sító szándokkal vakarásokat tett az okmányon, de melyek mellett az igazi birto- 
kosnakt a Marczibányi család ősének nevére még rá lehet ösmerni. 



Digitized by VjOOQIC 



Valószínúleg nerejKett djörgynek fiai voU látván, II. 
György, János és Ádám, kikrfil mindjárt stólaadunk. 

Nevezett IL György 1650. és kövjetkesA években mint a led- 
niozi várnak kapitánya említetik. A Ledniczi vár és uradalom t i. elfibbi 
bitorlóik névszerint a Bjelik, Podraaniczky, és Teldcessy, kezeikből 
ruszkai Dobó, Rákóczy s S^eleméri családcdi birtokába jutott, de 1643- 
ban I. Rákóczy György ellen a császári kormány által emelt hűtlen- 
ség! gyanú miatt zár alá jutandott, a midfin Marozibányi György az 
uralkodó ház és anevezett erdélyi fejedelem közti viszonyok szakában 
magára vállalá, hogy e várat kirekesztÖleg csupán Rákóczy György- 
ük özvegye, Lorántffy Zsuzsanna és ennek örökösei részére úgy kül^ 
mint bel ellenség ellen megvédendi, és megtartandja, mire nézve Med- 
nyánszky János fejedelmi biztos által Prileszky Miklós szolgabíni és 
Markó András eskütt előtt ünnepélyesen és szigorúan megesküdtetett, 
a mint ezen magyar nyelven szerkesztett esküforma Trenosin várme- 
gye 1650. évi jegyzökönyvébe egész terjedelemben beiktatva van *). 
És bihetóleg e körülménynek köszönhető, hogy Lednícze vára s ura- 
dalma sértetlenül II. Rákóczy Ferencz birtokába is eljutott, míg végre 
ettől hűtlenségi bélyegen a feleréaz leánya Juliaqna kezével 1702-ben 
gr. Aspremontra, a másik felerész pedig kir. adomány . útján Mattya- 
sovszky László nyitrai püspök és kanczellárra háromlott. 

Marczihányi Györgyöt a hadi pályán követte Ádám — mint 
írtuk, valószínűleg — testvére, ki a török háborúban lábát elvesztvén, 
az ellenség fogságába került. 

Ugyan ez idóben élt István, 1664-ben Trencsín vármegye 
szolgabírája, kitŐl a családfa mostanáig következőleg terjedt le ') : 

István 1664. 
Trencsín v. sz.-biró. 
(1. Ghillányi KaU.) 
2. OttUk Anna.) ^ 

János. Anyii t/^^^w-^n^ L Imre 

H.Imre Erzse A. Mária ' 1727. isp. 

bir Pnchon s (1. Orbán N. (1. Mikovén7Í Jáoos. 

Klobusiczon. 2. Szulló Pál.) 2. Fraokner N. 

CVranyay 3. Rédeky Józs. 



_Jpdit.2_ 



I. Lörincz Borbála. N. N. N. 

Csanádi alispán (1. Piaosek Ani. Miki. (Szukányi (báró (Tarkő.) 

1 1769. 2. Majerssky István.) ezredes.) Czetvicz.) 
Kvassov s zky Jad .) 

Fűhfi. a köv, lapon, 

^«) *) Szoniagh Dán. közlése werint. 



Digitized by VjOOQIC 



1. Uríaoa^ , ki «i eUfrM lifon. 
osanádi alispín 

ti7e9. 

(Kv»f0OTBzky Judit.) 

I -^^ I 

btván II. LftrínoE Judit 111. Imre 

szül. 1752. t I8ia Torontál v. (b* Kerekei kir. ianáosoi ^ 

▼al.-bel. titk.-taii. alíipán {- 1786. Ziigmond.) Trencsin v. alisp. 

(llajthénTiMárift.) (Kvaway 1790.1824. 

Frano iika.) (Huszár Anna.) 

Márton Lajos, 

szül. 1785. nov. 11. sz. 1786. mai. 22. 
Szerem ▼. kdrei. (Motesiozky 

(gr. Grochovszka Vincgnoia.) 

Jozefa.) * V ' 

Lirins Hermina (b. Weisz Wilmos.) 

Kameniozen (gr. Rozninoyszky.) 

tlSöO. 



Mária. Teréz. 

(Vagyon (Mado- 

Jjászló.) csányi 

Imre.) 



Jndit. 

(Bor- 

siczky 

István.) 


János. ánUl. 

Csanád, ss. 1798. 

Torontál cs. k. kam. 

▼. követ trencsíni 

1812. 1825. főispán 

t 1841. 45. él. 


Amália. 111. liórinez. 

( jQsztk OS. k. kam. 

János.) kir. táblai üln. éL 
(KáUay 
ántO|iia) 

1 




Mária 

(gr. Karácsonyi 

Guido.) 




Antónia 

(gr. Migazzi 

Vilmos.) 



II. Imre 1700. táján a Klobustczi birtokot szerezTéo, ezt Bor- 
bála leányával Piacaek Tejének átengedte, 8 többi vejének is, név- 
szerint Majerszkynak, Czetvioznek, Szuhányinak, és Tarkónak neveze- 
tes vagyont juttatott FiaL Lőrinc z (1740 — 1760.) pedig már a 
tornyai és kameniozi birtok szerzfije lett; késdbb pedig t, i* 1781-ben 
II. L A r i n c z és IIL I m r e a csókái uradalmat, és ez utóbbi azonkívül 
Arad megyében a n ádas i uradalmat, ennek fia Antal pedig Trenoaín- 
ben akocsóczi uradalmat egyéb birtokrés zekke 1 szerezte. így gya- 
rapodott vagyonosságban e család. 

II. Imrének kortársa yolt Marcsibán (így írva) G-yörgy, 
1711-ben Trencsín megyében Rákócyy híve 0; de kinek fia volt e 
György, a táblázaton ki nem tudjuk mutatni. E György talán 
u^pran az, ki 1690-ben Gömör vármegye aljegyzője volt '), a middn 
szintén Marczibán-nak van írva. 

LLörincz (II. Imrének fia) 1743—1769. közt szerepelt; 22 
éves korában már Csongrád vármegye fSjegyzóje, utóbb Csanád me- 



Kaprinai Mm. ton. X. p. 1. 
*) Bartíidonaetdes G. Gömör. 764. 



Digitized by VjOOQIC 



-M6 MAI^éÉAáliyi. 

gyei alispán, országgyűlési követ, és királyi tanácsos. Hitvese kvassói 
Kvassovszky Judit segedelmével a tornyai és kameniczai uradalomnak 
lett szerzője. Meghalt 1769. Aug. 20-án Tornyán s ugyan ott eltemet- 
tetett. Egy leánya és három fíaistván, II. Lfirinczés III. Imre 
maradt: 

István szül. Csanád megyében Makón 1752. jul. 25-én. iskoláit 
elvégezvén, s azalatt anyját 1769. aug. '20^n, röviddel utóbb atyját a 
halál elragadván, miután 1777.-ben Majthényi Máriát (M. Károly 
septemvír leányát) ej vévé, szülöitól reá maradott^ és Csanád, Arad, 
Szerem megyében fekvő javait átvevé, és mindei;i febetségét az uradal- 
mak gyors helyre állítására foi-dította, s néhány év alatt Tornyán (Csa- 
nád várm.) a legízletesb lakást és kertet készíteté. Az 1779'*ki pordsz 
háború alkalmával hét lovas-, hét gyalog katonát állíta, nem különben 
30 ló, s ezer pozs. m)árfi árpa, s rézsint ?ab, úgy jkészpénzbeli adako- 
zással is járult az állam segélyére. A temesi bánság visseakaposoltatáda 
alkalmával az e fölötti tanácskozmányban r^szt vett, s noha hivatalt 
vállalni nem óhajtott, 1780-ban a kir. bizottmány ajánlatára a temesi 
kerületben tartományi biztossá és királyi tanácsossá neveztetett ; mely 
hivatalban mind a polgári mind a katonai rend teljes megelégedésére 
járván el, id&közben a megüresedett Csanád megyei alispán székbe 
emeltetett. 1800. udvari tanácsos lón. Utóbb kora elöhaladtával lan- 
kadián ereje, lakását Pestre, és innen Budára tévé által, és »för6dött 
egészségé daczára is a tudományos és ejgyéb jótékony intézetek ápolá- 
sára fordítá figyelmét. Budán az Erzsébet apáczáknak tágasabb' lakhe- 
lyet építétett, s a szerzett, valamint általok ápolandó 18 beteg és 12 
Szeglényk-e né:í^ ist tetemes alapitványt tett ; Treóosín megyébfen Pu- 
chó mvárosbaíi, dzármazáiri helyén négy elszegécfyeld^tt nemes szeitt^lyre 
tett Alapítványt ; a LuJoviceára 50,000 ftöt adott, azonkívül a katonai 
növelés eMtoozdítására nevezetes bjánlatokat tett. 'Budán egy tniitgyar 
oskola tanárt, hogy állandóul taníthasson, 6000 f^ adományával meg- 
alapított. Nem lévén pedig Budán akkor rendes kórliáz , ho^y mind a 
polgároknak, mint az ideiglenes lakóknak betegség esetében menedé- 
kök legyen, a behozandó irgalmas szerzet Vészére állandó telekül a 
császár-fUrdót, az ahoz közel fekvó más házakkal együtt 1806. oct 
15'én örökösen megvette, és állandó alapitvány által a betegek ápolá- 
sára és zárda kitartására hagyta, éíi azonfölül még a kliistrom félépíté- 
sére tetemes összegét áldozott. Ezenkivűl családjáról és a nemzeti di- 
csőségről is megemlékezvén, nagyszerű ^drágaság- éa régiaégi gyűjte- 
ményt is szerze, melynek egyrésze családjának, egyrésze a m. muze- 

Digitized by VjOOQIC 



iHiűreilbABif* tM9 

oihiuJl jutott Léván gymnasiumot i^lapitot^ Csanádi Nyítra,, Sf erem, 
Torontál, Trenosín megyékben a szegények gy^moliíására és oskolá|(r8 
pénz összeget rendelt. Elzen ember baráti ritka érdeiueiérl a feje^^levi 
is megelégedését nyilvánítva, fit 1806-ban vaL bela^ titkos tanáQ90Sisá 
nevezte. Utóbb az egyházakra is tetemes figyelmet fordíta, így Pest 
megyében a vOrösvári és solmúri, Szerem megyében ped^ a: kameni* 
ozai templomnak részint megújjitására^ részjpt tágítására nagy (^zve- 
geket fordított Meghalt magtalanul 1810. dec. 21-én Budán^ bpl a 
Szent-Erzsébetrfil nevezett apáozáknál a meg életében készitfítt már- 
vány koporsóban eltemetteteti i). özvegye meghalt 1814. oct 4. kora 
60. évében. 

II. Lfirinoz 1781-ben Torontal yármegye alispánja volt. ö 
szerzé Imre testvérével együtt a osókai uradalmat. Meghalt Csókán 
1786. jan. 8«án kora 33. évében Csókán, és ott az általa épitetett kápol- 
nában eltemettetett NejétÓl Kvassay Franciskától két gyermeke ma- 
radt : M á r t o n és L aj o s. 

M á r t o n szül. Csókán 1785. nov. II -én. Szerem vármegyének 
országgyűlési követe volt Birta a kameniczai és tornyai uradalmat. 
Nejé gr. Grochovszka Jozefa, utóbb berezeg Wrede neje lÓn. K^t 
gyermeke marad: Livi US, ki Kameniczen 185Ö. meghalván^ benne 
ez ág fiágon megszakadt ; és H e r m i n a gr. Rozumovszky neje 

Lajos született Csókán 1786. maj. 22-én. Nejétől Motesiczky 
yincentiától céttk egy leánya báró Weisz \^lmosné* niafádt. 

IIL I m r e (I. Lfirincznek fia) Trencsín megyében volt alispán, 
majd kir tanácsos. Szerzője Arad megyében a nádast üradaidmnak. ö 
is atyja és báty^inyomdokain járva, jótékony alapítványok áltail- örö- 
kité n«(Vét ; ugyan is 60.000 ft alapítványt tett oly ezelból, hogy abból 
18-1 & óla 12 szegény- sorsú kath. gyermek oskolázta^ek, 3 nemes iQti, 
8 ngyan annyi leány növeltessék, eaenkivúl 12 katonai (fevégy gyámö- 
Utassék. Ezenkívfil a puohói korház is neki köszöni lételét Elt fá, 
1790—1824. idftközbon. Nejétől Huszár Annától -^ miát a táblázat 
mutatja -^ négy leány s három fiúgyermeke maradt Fiai közül 

János 1810%en Csanád megye fAjegyzAjo, -181-2*befn a^on me- 
gye országgyűlési követe, 1825-ben pedig Torontál vármegye követe ; 
végre kio tanáosos; Meghalt 1830-ban Beoskereken, magnélkllL 

Antal a kameniczai, tornyai és kocsóozi uradalmaknak birto- 
kosa, cs. k. kamarás, szül. Puchón 1793. május 28. Már 20, éves korá- 



>j L. életrajzát Tudományos gyűjt. 1818. VIL köi 111. lap. 

Digitized by VjOOQIC 



' SM Mmreiiil — ilárffy. 

ban 1812-ben Trencsín vármegye azolgabírája, 1816— 1824-ig ffiszol- 
gabirája, 1824-ben föadószedö, az 1825. 1830. és 183%-li oíszággyfi- 
lésen Trencsin vármegye követe, 1836-ban alispánja és 1839-ben ismét 
követe volt ; ugyan ez országgyűlésen a határszéli országos választ- 
mány egyik tagja ; 1841-ben Árva vármegye ffiispáni helytartója, 1845- 
ben pedig Trencsín vármegye ffiispánja lett, 1848-ban a magyar kor- 
mány által is megerősítve, 1849-ig e méltóáágot viselé. Mint a sza- 
badelvű párt egyik érdemes harczosa több nemzeti intézet tagja, és a 
tudományoknak is elfimozditója ismeretes ; testvére 

III. L fi r i n c z a nádasi és csókái uradalmak tulajdonosa, Nyitra 
megyében viselt elsA alispáni hivatalt, 1838-ban lett cs. kir. kamarás, 
1841-ben kir táblai ülnök. Tetemes vagyona mostoha körülményeknek 
és ármányoknak áldozatául elett. Nejétől Kállay Antóniától született 
két leánya M á r i a gr. Karácsonyi Guidónak és Antónia gr. Mi- 
gazzy Vilmosnak lettek nejeikké. 

A Marczibányi család hazánk leggazdagabb nemes családainak 
egyike, jelenleg fiágon már csak Antal és Lörincz testvérekben 
virágzik, s bennök valószínűleg a férfiágnak magva^zakad ; de a csa- 
lád által jól s nemesen felhasznált vagyonosság, ama számos nagyszerű 
és jótékony alapítványok *) a család jó emlékezetét századokon át ál- 
landóan fentartandják. 

Harcztn család. Zemplin vármegye czimerleveles nemes 
osaláda '). 

Marczy család. Trencsín megyei ouriaUs nemes család '). 
Az 1748-ki nemesi összeírás szerint találjuk Gábort, fiaival együtt 
Alsó-HIubokén, 1768-ban ugyan ott Lászlót és két fiát Lászlót 
és Györgyöt; ugyan akkor Zolnán Pált s ennek négy fiát: Pált, 
Józsefet, Ignáczot és Jánost Az 1803-ki nemesi összeírás eze- 
rint Zolnán lakott PálésJánosésez utóbbinak fia I a tv á n, Alai- 
Hlubokén Márton, 8 fia Ferencz. 1837-ben Zolnán István és 
fia J á n o s ; Alsó-Hlubokén Mártonnak fia Ferenoz a lelóozi lelkész. 

]Iare<» család. Szatmár megye nemesei sorában áll Fényes 
E. Geographiája s:^rint. 

Hárffy család. Dunántúli nemes család, melyból a XVII. 



1) ^Tilii^' pol. hirUp 1B42. 67. ssám. 
*) Szirmay C. Zemplin not. top. 114. 
*) Szontagh Diaitl közlése. 



Digitized by VjOOQIC 



ssázad Ytgési élt Márff^ F erén ez, kit£l oekány izén ily nemzékrend. 

veszi származását ^) : 

Fersnox 
1690. 



Sándor. György. 



Józaef. László. György. Krísztíaa 

1754. Győr (b. Baboosay 

▼árm. szolgabíró. Pál.) 



A. 



Ignácz János Klára 1781. 

(mesterházi (Farkas (mesterházi 

NagyErzse.) Kata.) Nagy Sándor.) 

Valószínűleg ezek utódai kjSzfll volt szent-királyszabadjai MáríFy 
József 1826-ben hadi kormányszéki írnok Budán. 

A múlt század végén találjuk Márfify Istvánt, ki Krisztina 
ÍAhzgasszony bélyei uradalmának praefeotusa és a gazdag Gludováoz 
József kir. tanácsos sógora volt. Tóle következő ágazat teirjedt le : 

István 
uradalmi igazg. 

(Gludováoz^Magd.) 

r 



József Kata f 1842. 

Torontál v. alisp. (Koráok Imre.) 
cs. kir. tan. 1825. 

^ 



Dienes Jószef 

lak. Henosen. (rigyiczai Kovách 

Mária.) 

, f^ 1 

Béla. József. Emil. Gizella. Mária. 

Ezen utóbbi ágazat Verség h-ról igényli elónevét, és így a (bl- 
jebbi király^zabadjai Már£fyakkal egyek-e? nem tudjuk. Jelenleg Die- 
nesésJózsef testvérek élnek Somogy megyei Hencéén, osztatlan s 
mintegy 8000 holdra terjedó jószágaik kezelésével foglalkozva. 

Czímerök a paizs zöld mezejében vörös ruhás, sárga csizmás ma- 
gyar vitéz, jobb kezében három búza kalászt tartva. 

Harg^al család. Eözűlök Ádám birtokos Hunyad megyében 
Alsó-Városvizen. 

Harffáltés család. Margalits János 1751-ben M. Terézia 
királyasszony által nyerte ozímeres nemes levelét '). 

Czúnere a paizs felsó részében ezüst udvarban vörös mezű kar, 
arany markolatú kivont kardot tartva ; az alsó osztály kék udyarában 



Geneal. auth. tom. IL 

*) Collsot. Herald, és Adami Souta gentil. tom. VII. 



Digitized by VjOOQIC 



9IRf' Mtargt^w^Métk ^ Margenthaler. 

febér koszorú látszik, négy részen belé négy piros róisa van tűzve, a 
koszorú között , üres téren egy kinyilt arany liliom vaú. A paizs foUHti ' 
sisak koronáján a leírthoz basonló liliom látható, két kiterjesztett fe- 
kete sas-szárny között. 

Margalits János az 1790-ki országgyűlésen a közigazgatási 
ügyekben kinevezett választmány tagja *). 

Marg^arassewtch család. Margarassevioh György 1797- 
ben I. Ferencz királytól nyerte czimeces nemes levelét. 

Czimere k(^etkez6^ a paizs eMször vízirányosan kétfelé oszlik, az 
alsó udvar kék r udvarának alyján febér folyamon vövös zászlós, febér 
vitorlás gályit úszik, ^lötte jobbról arany nap, balról ezüst. félhpbl ra- 
gyog ; a felsó udvar függólegesei^ ismét két ré9?;re oazliki a jiobb (ddali . . 
ezüst udvarban egy levágott v^rzfi ^j, és kaponyájába egybelev^ott 
meztelen kard l^t^zik, a baloldali Jciék udvarban pedig egy ág^takodó 
arany orosaUny Qzüst horgonya tart A paizs fölötti sisak koroj^jából* 
arany szarvas emelkedik, elsó két lábával háromszál arany búza kalászt 
tartva \ kétfelftl két fekete szárny terűi szét, a jobb oldalin arany nap, 
a baloldalin ezüst félhold ragyog, ^^szladék jobbról ezüst-vörös, balról 
arany-kék*). t. 

Hargartfoirtcs Család. Slargárito^rics Jephtim 1791. 
II. Leopold király által nemesitetett meg. ezimeres nemes levélben. 

Czimerpaizsa előbb vizirányosan kétfelé, és az also| f^ggólegesen 
ismét kétfelé oszlik ; a felső osztály ^öld udvarában vízirányban egy- 
más fölött két fehér folyam hullámzik, hanem ez osztály alsó részérŰl 
fölfejé egy gúli^^alakú arany udvar ékezi be magát, melynek közepén 
repülni fekete sás csíírében kettős vörös keresztet visel, kj, alsó jobb ol- 
dali kék uavarban magas fehér sziklás hegyen vörös fedelű tornyos 
kastély díszlik, fölötte jobbról arany csillag, balról ezüst félhold ragyog' 
a baloldali vörös udvarban arany oroszlán ágaskodik, elsŐ jobb lábával 
kivont kardot tartva. A paizs fölötti sbak koronájából szintén arany 
oroszlán emelkedik föl, első jobb lábával kardot tartva. Fo^zladék 
jobbról arany-fekete, balról ezüst-zöld '). 

IHLarg^enthal^r család. Trencsín vármegye, nemesi össze- ' 
írásában eléfordúl 18'aÍ8-ben Margenthaler Fülöp*).'' 

A családnak igazi neve talán Morgentballe r, e névre, iszólő 

"^ ") 1790 ; 67. tönr. ez. 

*) Adámi Souta genüL iom. YIl. 

*) Ugyan ott. 

*) Szontagk Dán. köiL ! . . . 

Digitized by VjOOQIC 



HargHax-r JlárlafA. dm 

czíineres nemes levélnek hollétét 1793-baai hírleltette a m. kir. udvari 
tanács. Egyébiránt e család név eléfordúl hazánkban már a XVII. szá- 
zad elején, a midőn 1601— 1605»be Morgentaller Fülöp ezredes, Nóg- 
rád megyében B>*Gyirmat várának parancsnoka volt '). 

Harg^lfay család. Szabolcs várinegye nemessége sorábi^ 
emUti Fényes E. Geographiájában. 

Harffuly család. Marguly AndrásésMibály 1720. apr. 
29-én III. Károly királytól nyertek czímeres nemes levelet ')V~ 

Czímerük a pai^ kék udvarában zöld téren ágaskodó, kettósfarku ' 
oroszlán, elsó jobb lábával kivont kardot tartva ; íblötte , három avany 
csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján vörös mezű kar könyö- 
köl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüstrkék, balról arany- 
vörös. •• ^'* ' ' / * ; *_. ■•.•!■''"' ' 

narháfh család. (BIkfalvi.) Melybk Sámuel és Sándor' 
1837. körűi Zilah városi hivatalnokok váltak. 

nárlaffi család- (Makaai.) Hogy e osalá^ a nyái;iMJItóí Mi^^-, 
s a i Qsaládból veszi eredetét, e kötet 275. < lapj^a m^ joofgyfiffi írva.. 
Tudniillik, 9^ fnúlt században, Magsai Dá vi d^ ki 17^0. mi^rt, 2.?-á^ fó- , 
kormányszéki titoknokká neveztetett, 1733. febr. ő-én ös magyar i;ip-,; 
vét inint az pklevéli mondja, a. azent szűz iránti ti^ztqletból^ j^M ár i af- 
fi^'-ra változtatá; elfibb a nyaradtól elönevet tartvii^^^meg, |^Q,még., 
ugyan azon évidec.^ 2?'4.^ ^^ Í9 JMi^k^ksatra cserélteté.,17^6. jt|l. 31. 
már mint MáriaíTy • Dávid Kolos vármegyei ' fóiapánná neveztetett. , 
1742. ^an. 6-án Ósi ozú^er^t is megváltoztatá ^),.és a^a következjB left: | 
a paizs kék udvarában zöld hf^lmon két korona áll,,a jobK*^löli koronán 
könyökifi, vörösmezu kar^ í'ró tol|at tartva; s fölöjkteM.D. betű ^s ni^,| 
és, abból e azó „Mária," a balfelóli koronából napraforgó vir^g emel- 
kedik föl, az átellenében ragyogó napfelé. .hajolva, virágjábCM}, 1^. F.f 
betűk láthatók ; a paizs felsfi részében a nap jíöl^tt e Qciondat ^á^ ; „e( , 
ad me convergio eijus^ A paizs fölötti 9isak koronáján szintén az;,^'ó tol- 
lat tartó kar könyököl. A paizsot foszladék veszi körűi. 

Dávidtólkesdve a. családfa következei: . 

. '• t ) 1. . 

*) Orteliiu RedivÍTus 11. 66. és Nógrád v. jegyzökönyve. 

*) Colleot. Herald, nro. 418. 

^ Kfivárf, Erdély ner. Caaíádai. 180. ' ; ' 



Digitized by VjOOQIC 



lláriafA* 



MirUffi Dávid 
kolod alispán u 
mh. 1762. 
(Száva Sriwtiaa.) 



József László 1 1788. 

sz.*tgván zarándi (Óisp. 

irámagy. (1. Torma Tertz. 

2. Berzenozei Á^ 
8. Barcsai Krisztina.) 



Lajos 

1 1819.^ 

kincstári 

tanáosos. 

(Szeredai 

Anna.) 



IL Dávidé Zsigmond. 



Antal 

Doboka íóis. 

helyettes. 

(Földvári 



IIL Dávid József Amália Alojzia N. 

(gr. Petki táblai üln. (b. Rosen* (Macskási (Son- 

Mária (Molnár féld Imre.) borv.) 

1 1835.) Lníza.) András.) 

« A , , A , 

lajos. Albert. József. 



Anna. 



Dávidnak fia László 1750-beii számfolötti, 1770. f^br. 1-én 
valóságos táblai ülnökké, 1777. dco 31-éa Zaránd vármegye íSbpán- 
jává neveztetett Meghalt 1783-ban, eltemettetett Körösbányán a bol- 
gár ferenozes barátok sírboltjában. Sírját a Hóra Kloska féle korban 
az oláhok feltOrék 0* B László második nejéül Berzenozei Ágnest ol* 
vassuk, ki a Berzenozei osalád cziknél (Kóvári tévedése után írva) Ka- 
ta n a k és ugyan ott férje neve ,,M á r i á f f y^' helyett ,,Máriássynak^' 
íratik. 

Ennek testvére, úgy látszik Antal is, kit 1771-ben a magyar kir. 
testfirseregben találjuk. 

Laj OS 1777-beQ parajdi, 1785-ben tordai és parajdi kamarai is- 
pán, 1790-ban kinostári titoknok, utóbb tanácsos. Mint Erdélyi Zsuzsa, 
Daczó Istvánné 08 unokájának terve volt az Erdélyi család jogon 17S5- 
ben néhány, töb1í)ek közt Zsuk, M. Kályán (Kolos v.) falvak iránt pert , 
kezdeni. Meghalt 1819-ben. Szeredai Annától fiai 

Antal 1831-tól Doboka vármegye alispánja, 1833-tól fÓbí- 
rája '). utóbb fSispáni helyettese, és legutóbb kir. táblai ülnOk 1847-ig. 
meghalt 1856-ben. Testvére 

József 1826-ban udv. kanczelláriai fogalmazó, 1839-ben táblai 
ülnökké lett. 

IIL Dávidnak fia Laj os 1847-ben udv. tiszt, fogalmazó, utóbb 
Albert testvérével együtt honvéd. 



*) A Speoies faoti de lanienis pergenteim Yalaohomm in J. Goiin Hnnyad 
oum Zaránd unito anno 1784. oommiBsis Commissario regio Comiti Antonio Jan- 
kovioh exhibita, pa^. 165. írja : proxime praeterio anno recondi- 
tum D. Ladifliai Mariaffi, dnm vixiiiei Snpremi Gomitis 
Sepulohrum violarunt. 

*) Hodor K. Doboka várm. 48a 442. 



Digitized by VjOOQIC 



Háffláa ^ Üáriássy. ÍM 

A család Inkább a kihalt Erdélyi család után örökölte birto- 
kát, mely a horogszegi Szilágyi családról háromlott az Erdélyi családra. 
Mostani bírtok fészkök Gyolatelke Kolosrár közelében. 

Hárian CMlád. Márián János 1719.ben Hl. Károly király- 
tól nyerte czímeres nemes levelét *). 

Czímere a paizs kék udvarában zöld tér fólött fekete ménen balfelé 
lovagló vörös ruhás, sárga csizmás prémkalpagos magyar vitéz, jobb 
kezében kivont kardját leeresztve, alatta s elótte egy sárga bugyogós, 
barna vörös foszlányos török hulla, és annak levágott feje fekszik. A 
paizs fölötti sisak koronáján vörös mezű kar könyököl, kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany^kék. 

Márián csal Ad. Márián János 1791-ben II. Leopold ki- 
rálytól kapott czímeres nemes levelet 

Czímere eUször vtzirányosan kétfelé, és a felsó rész fSggÓl^esen 
ismét kétfelé oszlik. Az alsó kék udvarban zöld téren fehér ménen vörös 
ruhás, sárga csizmás magyar vitéz nyargal, jobb kezével egy magyar 
nemzeti zászlót tartva. A felsó jobb felöli arany udvarban kétfejű fe- 
kete sas, kiterjesztett szárnyakkal látható ; arany lánczon, arany érem 
függ ; a baUelöli vörös udvarban arany oroszlán ágaskodik, els6 jobb 
lábával kivont kardot, a bal lábával pedig levágott törökfejet üstöké- 
nél fogva tart. A paizs íblötti sisak koronájából szintén a leírthoz ha- 
sonló oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-fekete, balról 
ezűst-vörös ^). 

HarlaMewleh család. Maríassevich Antal 1755-ben M. 
Teréz királyasszonytól kapta czímeres nemes levelét *). Czímere a 
paizs kék udvarában arany koronán álló koronás egyfejú fekete sas ki- 
terjesztett szárnyakkal A paizs íblötti sisak koronájából két kiterjesz- 
tett fekete sas-szárny között arany csillag ragyog. Fo9zladék jobbról 
arany-kék, balról ezüat-vörös 

H&iiáMy család. (Márkus- és Batizfalvi ) Egyike a legré- 
gibb és legtörzsökösebb felsó-magyarországi nemes családoknak. Osi 
fészke Szepes és Grömör vármegye, hol késóbben fiágra szabályozott 
és a XII. századon túl már birtokolt, Grömörben Berzéthe, Szepes vár- 
megyében pedig a markus- és batizfalvi uradalmakból álló Örökségei 
fekszenek, szaporodva a Sáros, Borsod, Heves, Nógrád és Pest megyé- 



*) CoUeoi HeralcL nro. 891. 

Ő Adami Souta génül. tom. VII. 

•) Collect Henld. nro 279. 



Digitized by VjOOQIC 



806 



Máriássy. 



ben fekvő birtokokkal. A család törzse — mint azt a család kinyo- 
mott történetében olvashatni ^) — a magyar hét vezérek egyikének 
Lehelnek csapatából eredeztetik *) Azonban elhagyva ezen eléggé 
nem indokolhai^ó állitmányt, kétségtelen oklevelek alapján a családnak 
els6 ismert törzsét azon IL András király korában élt Márk nevű fő- 
ispánban «) találjuk, kinek fia Comes Botyz (Batiz főispán) IV. 

Béla király és ennek fia István fB- 
herczeg, (utóbb V. István király) 
alatt a csehek ellen harczolt, és 
midőn a szerencsétlen hadban a 
nagy zavar miatt a nevezett fŐher- 
czeg holléte eem tudatnék, Batiz, 
ki valószínűleg a főherczeg oldala 
mellett maradt, első vivé meg a fia 
sorsán nyugtalankodó királynak az 
örömhírt , hogy fia életben van. Ez 
és egyéb hadi ér4emeit Batiznak IV. Béla király azzal jutalmazá, hogy 
neki és utódaioak a Tartol hegy tövében elnyúlt Csetenye nevű erdő- 




') Ck>mpeiidium HÍBioriae Famíliáé Máriássyde Markusfalva, ex ma- 
nuf cprito 8ub decursu rege«trationÍ8 arckivi ejasdem fida mann ooncinnato ex- 
cerptum per egregium Michaelem K a y 8 e r, jnratam utriusque fori Advocatum. 
Anno 1803. Posonii 4r. 

')ALehelt61i eredeztetés az idézett családi történetben egy Imre ki- 
rálynak tnlajdonitott 1198-ki oklevélnek „d e T r n b (vagy Tribu) L e v h e o T' 
kifejezésén alapszik. Ugyan ott egy.I. vagy Szent László királytól is I094-ik évi 
oklevél ,,N o s ! L a^d i s l a n s^' kezdettel közöltetik, melybea várépités enge- 
dély adatik. Miután már e két okmány belsó alakjánál és tartalmánál fogyva 
is az oklevéltani ítészét elótt meg nem állhat, és némely tekintetben a család ké- 
sóbbi okleveleivel hallgatag ellentétben áll, — azoknak érvényt nem tulajdonít- 
hattunk, nem is hivatkozva egyéb, a családnak a XVll. századtól egész 1803-ig 
folytonosan figyelemben tartott s halotti beszédekben ki is nyomóit származási 
történetére, melyekben mégis egyéb téves állítmányok mellett e két oklevél tar- 
talmának emléke elé nem fordul. Az oklevél-tudományban nem jártas Bartholo- 
maeides Notitia C. Gömör p. 157. Kayser M. művét föltétlen bizalommal követte, 
Fejér €ry. az olsö okmányt g^öjteményébe be nem igtatta ; a másiknak tartalma 
ügyeimét elkerülte. Wagner K. mellózte roindakettót slb. 

•) Fejér, Cod. dipL tom. V. vol. I. p. 48. Y. István királynak egy 1270. ok- 
levele szerint ezen I. Márk atyja „6 a l a d e S ze p e s^^ volt ; és ez oklevél sze- 
rint Gala-nak két idósb fia az országból kiköltözött, oly kötést tévén testvéreik- 
kel, hogy valamint ezek az 6 keresményeikhez semmi jogot ne tartsanak, úgy ók 
is — netán visszatérve, csak az apai örökséghez tartják fel jogaikat, lemondván 
azon idő alatt a tesvéreik által szerzendő javakról. 



Digitized by VjOOQIC 



HáriáMy. W7 

ségct különös kiváltságokkal királyi adományban ajándékozta ^). 1275- 
ben Bo ty z egyéb érdemein kivúl azon vitéz tetteiért, melyek szerint 
Szepes várát a pártos Rolandtól hadi Osstrom folytán, hol veszélyes 
sebet is kapott, visszaszerzé, IV. László királytól Zalo|ig és Afat- 
haei helységeket (villás) kapta adományban '). 1279-ben Botiz test- 
véreivel együtt a IV. Béla királytól adományban nyert Csetenye hely- 
séget be népesíteté mint ezt a szepesi káptalan előtt kötött telepítő 
szerződvény bizonyítja '). 

1328-ban V i 1 1 e r m szepesi és abauji főispán elnöklete alatt tar- 
tott birtokjog vizsgáló törvényszék előtt L Márknak fiai Mihály és 
Jánosnak, nem különben a II. Márknak (vagy Máriásnak) fia Ist- 
ván kimutaták Szepes megyei Szent-Mihályúr (utóbb Markusfalva) 
Lizquan és Wagendrüzel helységekre nézve ősi jogaikat ^). 

1344-ben I. Jakab, IL Miklós és Szaniszló, és I. István 
birtokaikban aranybányákat fedezvén föl, azokra nézve Lajos királytól 
bányai jogokat nyertek ^). 

ni. Péter és fiai III. János és István részt vettek Zsig- 
mond királynak harczaiban, mint azt e királynak 1391 -ki oklevele ta- 
núsítja •)• .1 

A család későbbi történeteit a nemzékrend utái^ hagyva, a család 
leszármazása következő : • 

, L tábla. 

Qala 

de Szepes 1200. körttl. 

I ^ i 

I. Márk 

1230. mh. 1279. előti 



Botiz Mik- Péter 11. Márk Mihály János 

főispán Ids. dictus vagyjMarias 1328. f dictus 

1274m9. t Dond. 'i;:^;^ ^ _Ka5san^ 

I. Miklós 1327. n. István Ganus Szaniszló Miklós 

m«iterll327. kly,.L,lapo'., ÍTpig. ^^M. 1344. 1344. 

1344 1417, 



Comp. Históriáé Éam. Máriássy. — Fejér Cod., dipL ■ 
») ugyan ott, és Fejér, Cod. dipl. tom. V. vol. 2. p. 238. . . . ' 

•) Bárdosy, Suppl. Annál. Scepus. p. 134. és Fejér, Cod. dipl. iom. V. vol. 
598. 
*) História hm. Mariassy és Fejér Cod. dipl. 
*) Hist Fara. p. 25. 26. 
•) Ugyan ott p. 26. 

20* 



Digitized by VjOOQIC 



90B MáriáMy. 



in.P6ier László 1417. 

deGömör 



L iBtrin , ki M eUhhi lapom. 
132 7. 

Máríaf UI. Miklós Márk Kelemen 
1344 13Ö4. 1364. 13Ö4. ' 



ilL János IstTáA ,(7^^^.^^-^ 
1391. n. Jakab 



1417. de Mar kurfalva. 

II. László 
(Csehjüina.) 

"ULIstváadeMáriáSB. 

1304. czimert kap. 

Szepes és Sáros várkapu. 

Ss alispánt 1616. 

(Zoambai^Lnczia. ) 



r 



L Ferenoz f 1626. 

(nag^Tmihályi 
Pongráoz Zsófia.) 

1 



L Pált 1687, Annát 1592 

Szepes V. követ (Csetneky Miliály 
(SighérAnna.) tl688.) 



IL Ferenoz L András I. Zsigmond Eva H^Pál 

tl61i sz.l668.tl608. sz. 1664. 1 1622. (Monokv 'm p^^ ^ igi4; 
katona. szepesi alisp. Mihály.) fstansith Hor- 

(GOrgey.Margii) (S zinyei Merse Erz se.) ^^^ Mária.) 

Fúl^t. IL iábldn. Folyt. IIL idblám. I 



István Imrét 1698. 

Erdélyben 1671. szepesi alisp. 

(Szent-Iványi (Bakos Bora.) 

^ Anga.) Idám. Anna. Bora Zsuzsa. Klára. 
János, t t 

Q. t á b U. 

L András, kt OS /.liiftMfi. 
sz. 1668. 1 1608. 

katona. 
(Görgey Margit) 

, . ■ ^ ^ I 

III. Ferencz +- György 2^ófia IV. János Amuu II. András 
szepesi alispán á (SzokolyCCD.Üjfalussy szepesi köv. (Korláth 

tl649. I Klára.) Gergely.) tl665. Judit.) 

(Ll^breozeni 2 t %l^ Itfárir 

« « .•''* . í. . , > . ' =2íe?J ^ (Gyulaffy 

2.PalágjáPrMl«i.) r-^^ ^j;;;^ J^, ^^ Zsófia László.) 

lY. Ferepcz (Lessé- (Keozer nos. (Rad- (Stansitli 
(Gehóozy Eva.) nyey.) Menyhért.) t vánszky Horvá^ 
> ,, ;; - ' ^ ^ ^ György.) Márk.) 

Digitized by VjOOQIC 



Máriássy. 



TV, Fereiios , *• «i etSUi láp^m. 
(Gehóozy Ev».) 



V. Miklós 

kathol. . 

(Peineháry Eva.) 



Eva. Kata. 



Sindor 

9Z. 1686. 1 1755. 

egri kanonok 

szepesi prépost 



Farkas 
nótlea. 

t 



István-Tiboroz 
n6tlen. 

t 



I. Gábor 

(Szmrosányi 

Anna*) 

V. Feranez 
(SzoBtagh Zsuzsa.) 



VI. Ferencz 

1803 

lak. Batiz- 

falváD. 

(St Horváth [ 

Anna.) 



YI. Miklós 
(özv. Radvánszky Anna.) 

t 



11. Farkas 
szepesi köret 1790. 

(Dráskóozi 
Krasznepi Klára.) 



Janka 
(Péohy István.) 



-H Miksa 
}: (Dessewfiy 
^ Bora.) 



Tamás 

(DessewflV 

Zsófia.) 



Victpr. 

t 



+• Dienes 
-á (gr. Unverth 

^ Franciska 
1 1825. kora 
16. ér. 



Engen > Róza á j^ 
(fr Feste* (Berzeviozy | ^ 
tioh Mária) Ambrus.) :| J 



II. Sándor 

Berzétken 

(OkoliosánTi 

Borbála.) 



II. András Vll. Ferenos 
sz. 1750. 1 1847. t ifjan, 
táborszernagy. 



Imre 

alezredes 

(St Honráih 

Bora.) 

Gnsztáv 

OS. kir. kam. 

(Knbinyi 

Lniza) 

Ferencz 

OS. k. fóhadn. 

185a 



Antal 
kapit. 



József 
fóhadn. 

t 



Sándor 
fóhadn. 

t 



III. András 

(Szirmay 

Adél.) 



András Albert G^ula. 

OS. kir. (L Prónay Paulina. (Szirmay 
ezredes. 2. Dessewffy Paulina.) Anna.) 

i ^ I I ^ I 

Aladár. Ilona. Gyula. 



Zsuzsa 

(Szirmay 
Zsigmond.) 



II 






Ifi 



í 



m. tábla. 

I. Zsigmond ^ hiM L tábláií, 
szül. 1564. 1 1622. 
szepesi alispán 
(színyei Merse Erzse.) 

f ^ I 

III. László 1649. György 11. Zsigmond 

szepesi alispán ns . fÖlk. kapit szepesi alisp. 
(Bajcsy Judit) szepesi alisp. 1624 15 évig 1669. 



IV. László 
(Véer Mária.) 

m. Pál 1704— 8. 
gömöri alispán. 

I -A, I 

Foiff. a kOv. topsn. 



István, 
t 



(Péchy^Kat a.) 
JPol^t. IV. íábidm. 



Digitized by VjOOQIC 



m 



Máriáflsy. 



m. Pál 1704-1708. , ki M előbbi lapon, 
GömÖrl alispán. 



Márk 

insnrg. kapit. 

Gömörben 

(Dobozy 



Istváo. 

t 



V.László 
(Szepesyjpirisztina.^ 



lY. László Bora Krisztina István Anna 
íJjoDozv jj Darvas Mária. (Fáy (Vattav kapitány (Fáy 
^™e) i2.St. Horváth Kiára. András.) Pál.) 1803. Samud.) 
3. St. Horváth (Fáy Kata.) 
A. Mária.) 



2-tól Boldizsár 
lak. Kazinozon 
(sittsai Losonozy 
Klára.) 



Zsigmond 
(Szontagh 
A. Mária.) 



3-tól Károly 

insurg: tiszt 

Szépeiben ^ 

Borsodban. 
■ ■* 

Gergely. Károly. 

^t i 



Gergely 
(BónisJBrzse.) 



VII, István, 



N. Eduárd. 
(Spóner 
Tivad.) 



Pál. 

t 



Szidónia 
(Lánczy 
Jakab.) 



Zsófia 
(Krajnyik 
Ferencz.) 



Napoleoon Anna 
(Spóner (Szemere 
Luíza.) Miklós.) 

Paulina 
(Badányi.) 



Menyhért 
nótlen. 



László 
(Szathmáry Mária.) 



László. 



Boldizsár. Ilona 

(Fáy Ferencz.) 

Malvina. 



József IV. Pál 

kapitány (minaji Bor- 

' (gf' Kún Mária.) nemisza 

jLdám. József 
t (Fáy Eszter.) 

Ágnes Dániel 
(Szontegh.) 1 1834. 
(Darvas Klára.) 

Zsuzsa Jó- Eszter Fáni 
(Liptay zsef. (Tom- (Samar- 
János.) t csányi.) jay.) 



Lajos 
(Patay Ju di t 180S. 



2!~--) lalc^r^U 



La^ 



Lajos 
(Császár Mária.) 



bjos. t Ferenoz. 

1 I ^ 1 

Ferenoz. 



Jób Te- Má- Júlia 
(Bárczay réz. ria. (Bay Sánd.l 
Jankaj 

Móricz Amália 

(Sziirmay Anna.) (Spónemé.) 
Berzéthen. 



Istvánt 1830, 

1786-1793. 

gömöri alisp. 

(Csorna g s ófia.) 



V.Pál Márk. Zsófi Zsuzsi Julianna 

Gömörv. f (Gsemiczky (Zraeskal (Madarassy 

Perceptor 1808. PáL) Gábor.) Pál.) 



Zsófia Zsuzsi Julianna Zsigmond VI. Pál f 1836. 

(Cse- (Zmes- (Mada- gömöri alisp. f Í837. (Fáy Petrona.) 
"íi^AyA*^ . I?«?7 (Szepessy'Mária .)^^_ ^^^^T^ ^ 

Béla mán. (Hámos Józs.) zella. 



Pál.) Gábor.) Pál.) 



István 
(Isák 
Petrona.) 



(1. Stnrman Henriette. 



I 



2. BlaskovicsAnna.j'J^p^^ Gejza Ida. Ilona. Andor^X^ 



Manó. Béla.) f föhadn. 



pád. 



Digitized by VjOOQIC 



Háriássy* 



SÍI 



IV. t á b 1 a. 

II Zdflpaiond , kiallLtébUn. 
szepesi alisp. 1659. 

(Péchy K»ta.) 

-^ - ' ■ 

III. Zsigmond 

(1. Keczer Bora. 

2. Szent- Iványi Bora.) 



l-tól Eva 2-iól lY. Zsigmond. II. János 

(Berzeviczy (Stansith llorváth 

János.) Zsófia.) 

Imre 

(óvári Pongráez 

Klára) 

Farkas 

Harasztiban )ak. 

(Andaházy Anna.) 

I '^- > 

JózseMstván 
Szepes V. jegyzó 1803. 

(Jóhny Fány.) 

Ji ^ ' 1 

ózsef. Mária ^ 

t (Görgey Antal.) 



III. István Jkd/i. 

szepesi alispán 

1729-1749. 

(Kapy ^Zsófia.) 

Ferenez Xaiv. 

szepesi és gömöri. 

alisp. 1764-1770. 

(1. Dessewffy Zsuzsa.) 

2. Eanitz Bora.) 



Pál 

gömöri ínsnrg. 

kajpit. 1803. 

(b. Palocsay H. 

Anna.) 



Miliály 

1803. 

(Janosó 

Anna.) 



2-tól Ignátíz 
(Zloltán Janka.) 



Ferencz Xav. 

ker táb. ülnök. 

(Gerhard Krisztina.) 



Alajos, 
t 



Dienes. 
t 



N. N. 
(Kray (Ber- 
Miksa.) zevi- 
czy.) 



Ferencz Gábor 
nemzetóri egri 
ómagy. kanonok 
1847-t61. 



Antal 

sárosi követ 

(Drevenyák Mária.) 

I T^ 1 

Ágoston 
sárosi követ 

s alispán 

(szinyei Merse 

Regina.) 



Ferencz. Károly 
alezredes. 



Miklós. 

t 



Míháljr 

szepesi 

alisp. 

(Jekdfa- 

lusy 
Krisztina ) 



János 

1803. 

«>Örgey 

Zsuzsa) 



Mihály. Brúnó. Miklós. János. Atilla. László. 



Antal. József. 



Ágnes i Gyula Ádám Ti- « János Eduárd Sándor Kata Zsuzsa 

(Ke- fl száza- abauji borcz g fórra- honvéd huszár (Be rze- (Berno- 

bzer.) '^ dos. cs k.fó- szá- S dalmi százados, száza- viozv Iák 

t nök zados. ^ tábornok f dos. t Istv.) János.) 
(Eaisz rSzinyey 
Nepomucena.) Emma.) 



Digitized by VjOOQIC 



én Máriássy. 

L Márknak — mint a táblázaton láthatni — 6t fia közül há- 
rom hagyott utódokat, azonban ezek közül is a kettő kihalván, a csa- 
lád osak II. M á r k (vagy némely okmányok szerint Máriás) vonalán 
terjedt le napjainkig. 

1327-ben ^ mint a szepesi káptalannak 1417-ki átiratában ol- 
vassuk — említett II. Márk vagy Máriás-nak fia I. István mester, 
a neki osztályban jutott Gömör megyei Berzethét, a hozzá tartozó Kő- 
rös, Kátorháza, és Ruudna Szénégető nevezetű birtokokkal együtt Ba- 
tiz fiának I. M i k 1 ó s mesternek osere osztályképen adá át, ő viszont 
Miklóstól a Szepes megyei Szent-Mihályt máskép Márkusfalvát, a 
Teplioskát, Leszkovánt, Goldebaoh és Vagendrüszeli birtokkal kapta 
cserébe ^). Idővel azonban a gömöri javak is a más két ág kihalásával 
IL Márk vonalára vissza száltak. 

II. Márk ágán II. Lászlónak, ki már szép atyjáról Máriásynak 
neveztetett, fialstván(az oklevél szerint Stephanus de Mátyás) ér- 
demeinek tekintetbe vételével II. Ulászló királytól 1504-ben családja 
részére ozímert nyert, mint leírása hátrább olvasható. István 151 1- 
ben már mint márkusfalvi Máriássy, Gömör megyei Gömör helység- 
ben fekvő részbirtoka elfoglalásátől tiltja pelsőczi Bebek Jánost. Má- 
riássy Is t ván, ki Szepes vár kapitánya és a Szapolyaiak hű embere 
volt, ~ meghalt 1516-ban, eltemettetett april. 30-án Márkusfalván a 
templomban '). Neje — mint sírkövén olvashatni — Zcambai Luozia 
volt. Fia 

I. Ferencz — mint a család történetírója állítja — 1526-ban 
a mohácsi Ütközet áldozata lett. Halála után a Bebekek és mások által 
elfoglalt családi birtokokat özvegye nagy-mihályi Pongrácz Zsófia, és 
ettől született fia a derék I. P á 1 igyekezett visáza szerezni, és szerzett 
nagyrészben vissza. Iő69-ben Miksa király keresé még levelével, hogy 
a megyénél a végvárak megerősítésére szükséges megyei ingyen mun- 
kák kiállítására befolyását használja íbl; az 1583-ban ellene, úgy 
Thurzó Szaniszló Szepes megyei főispán ellen is, a szepesi kapitány- 
ság alatt való városiak panaszt emelvén, Rudolf király hozzá paran- 
csot menesztett, hogy a nevezett városiaknak semmi sérelmet ne okoz- 



*) Hifit. Famíliáé M. p. 28. — Kár, hogy Eayser e mű szerkesztője — nem 
tudom — mi okból, e levelet sem közié egész terjedelemben. 

*) Wagner C. Analecta Soepos. II. 353. — Kayser a 8írk6 teljes föliraiát 
nem közié, elhagyva azon sori, hol M. Istvánnak neje említetik ; tán azon okbóli 
mert 6 Istvánnak nejéül Csaholyi (és nem Zcambai) Lucziát állította. Egyébiránt 
lehetett mind a )nM is. 



Digitized by 



Google 



Máriássy. Stt 

zoD^egyszermnind afenforgó határkérdésekre nézve Lengyelország felé 
biztosokat nevezett ki ; melynek folytán ugyan azon évben Máriássy 
I. P á 1 a lengyel király Báthori István által is levéllel tiszteltetett meg. 
Azonban ugyab ezen évben I. Pál az országgyűlésen mint Szepes vár- 
megye követe jelen lévén, a nádori helytartó el6tt tiltakozott Rueber 
János felsA-magyarországi ffikapitány ellen, ki a nevezett városiakat 
(a Késmárkiakat stb.) felbujtogatta az 6 birtokai határainak lerombo- 
lására, s óvást tett a királyi biztosok által véghez vitt határjárás el- 
len ; melynek következtében ez ügy — úgy látszik — Ernó fóher- 
czeg közbejövetelével egyenlítetett ki ^). 158ő-ben már mint a' Kés- 
márkon tartandó törvényszék ülnökéhez írja Rudolf király levelét, 
hogy Tökölyi Sebestyénnek a Késmárkiak és Laszki Albert elleni ügyé- 
ben bíráskodni kötelességének ismerje, 1586-ban pedig a Rueber örö- 
kösök, Pemey György közti ügy elintézésére hívatik fel Em6 fóher- 
cz^ által *) Meghalt 1587-ben, jan. 19-én kora 58. évében. Sírköve a 
markusfalvi egyházban látható ^). Neje Sighér Anna, kinek anyja 
Meoskey Krisztina volt, ettől fiai II. F e r e n c z, I. A n d r á s, L Z s i g- 
mond, és II. Pál. 

II. Ferenoz, kit 1608-ban Mátyás fSherczeg az általa kitűzött 
országgyűlésre külön levéllel hívott meg; — magnóikul halt meg 
1613-ban. 

II. Pálnak fia volt III. Pál, a ki kijárván iskoláit, sót a tör- 
vényt is elvégezvén, Nádasdy Ferenoznek szolgálatába állott, utóbb 
pedig 10 évig Thurzó híve volt, majd törvényszéki ülnök. Meghalt 
1614.ben aug. 7-én kora 70. évében •). Nejétől Stansith Horváth Má- 
riától két jSa maradt IstvánésImre. Az előbbi Erdélybe költözött, 
8 nejétől Szent-Iványi Annától származott fiában Jánosban^ kihalt 
lm -re pedig Wesselényi Ferenoz nádort szolgálta, utóbb 1671-ben 
Szepes vármegye alispánja. Meghalt 1698-ban, mint temetési lobogója 
tanúsítja *). Neje osgyáni Bakos Borbálától csak leány gyermekei ma- 
radtak, némelyek szerint azonban fia is A d á ra, ki Rákóözy részén áll- 
ván, Törökországba bujdoklott, és ott magnóikul halt meg. 

így a két testvér ág kihalván, térjünk I. Páloak másik két fiához, 
kik mindketten máig virágzó vonalat alkottak. 



Hist. Fam. 32-35. 

*) Ugyan ott 35. 38. 

*) Wagner Analecta. Soep. II. 356. 

^) Wagner C. Anal. Sceput. II. 353. sir- irata, 

*) Ugyan oit 356. sír-irata. 



Digitized by VjOOQIC 



SI4 MárUssy. 

And rásnak vonalát a II. táblázaton, L Zszigmoodét pe* 
dig a III. és IV. táblázaton láthatjuk. 

András vonala. 

András szül. lőőSban, fiatal korában a hadi pályára lépett, éa 
szolgálatát Báthori Istvánnak ajánlá föl, és azt a lengyel királyságba 
is követé, utóbb Báthory Gábor erdélyi fejedelemnél szolgált , núg 
végre hón megvonult. Meghalt 1608. mart. 19-én 0- Feleségétől Gör- 
gey Margittól, (ki utóbb Bossányi Mihályné) gyermekei lettek: Má* 
riássy István, György, III. Ferencz, András, IV. János, 
Zsófia és Anna. Ezek közül a két elsfi egészen magtalanul, A n d** 
r á s pedig leányában Máriában, Gyulaffy László nejében halt ki. 

IV. János több ízben Szepes vármegye követe, mint az 1647-ki 
országgyűlés 72. és 1649-ki 28. törv. czikk tanúsítják. Meghalt 1655- 
ben, szintén mint követ az országgyűlés tartalma alatt kora 60. évében, 
eltemettetett Markusf alván ^). Neje Palugyai Zsófia férjét 1674-ben 
kora 55. évében követte, EttÓl egy magnóikul elhalt fia, és négy férj- 
hezment leánya született, mint a táblázat mutatja. 

III. Ferencz szül. 1597-ben. Már 1636-ban Szepes vármegye 
alispánja volt ; egyszersmind gyámja felsö-vadászi Rákóczy Pál árvái- 
nak. Meghalt 1649-ben nov. 9-én, kora 52. évében. Első nejétől deb- 
reczeni Debreczenyi Judittól egy fia IV. Ferencz maradt, második 
nejével palagyi Palágyi Priskávali házassága gyümölcstelen vala. 

IV. F e r e n c z nek nejétói Gehöczy Évától két fia : V. M i k 1 ó s 
és I. G á b o r maradt. Ezek közül Miklósnak Petneházy Évától egyik 
fia Sándoc 1715 — 45-ig egri kanonok, azután szepesi nagyprépost, 
és tinnini czímzetes püspök. Meghalt 1755-ben april. 19-én •). Testvé- 
rei Farkas és Istvá n-T i b o r c z nőtlenül haltak meg. 

I. Gábor Szmrcsányi Annától többek közt nemzé V. F e r e n- 
c z e t, ki Szontagh Zsuzsannától VI. Miklóst, ki fiágon kihalt, VI. 
FerenczetésII. Farkast. 

II Farkas 1790-ben Szepes vármegye követe volt. Dráskóczí 
Krasznecz Klárától számos gyermeke maradt, ezek azonban nagyob- 
bára elhaltak, gyermekeikkel együtt, és így fiágon ez ág kihalt. 

VI. Ferencznek Stansith Horváth Annától fiai II. S á n d o r, 
II. A n d r á s és VII. F e r e n c z, ki ifjú korában elhalt. 



') Sír-irata ugyan ott. 354. 

*) Wagner, Analeota Soepna. II. 364. 

*) Ugyan ott III. 141. 



Digitized by VjOOQIC 



Máriássy. SU 

IL András szül. 17ő3-baii. Már 16 éves korában katonai pá- 
lyára lépvén, résztvett a porosz, török és minden franczia hadjáratban^ 
és mindenütt hfisi vitézséget tanúsított, a lipcsei ütközetben ezredének 
élén veszélyes sebet kapott. Már 1803-ban ezredes volt, és cs. kir. ka- 
marás lett, végre táborszemagyságig (Feldzeugnieister) emelkedett* 
Kilenoz nyilt sebe daczára hosszú életet élt Meghalt 1847-ben Kassán 
kora 94. évében, mint nőtelen. Testvérének 

IL Sándornak — ki Berzéthén lakott, nejétfii Okolicsányi Borbá- 
lától kilencz gyermeke maradt. Ezek közúi Antal, József, Sán- 
dor a katonai pályá^ szolgáltak, és magnóikul haltak el. Imre alez- 
redes volt, ennek fia Gusztáv (vagy Ágoston) cs. kir. kamarás, atyja a 
most szintén hadi pályán álló Ferencznek. 

András (II. Sándornak fia) Szirmay Adéltól nemzé Andrást 
a 03. kir. alezredest, továbbá Gyulát és Albertet, kiknek fiaik a 
táblán láthatók. Ezeknek nóvére Valéria Balogby Mihály né. 

I. Zsigmond vonala. 
I. Zsigmond (I. Pálnak fia) szül. 1564-ben, Sz.-Dienes nap- 
ján, iskoláit a külföldi akadémiákon többi közt Wittebergában végzé. 
1600. Szepes vármegye alispánja volt Meghalt 1622. nov. 15-éa '). 
Nejétfii szinyei Merse Erzsébettől fiai III. László, György és IL 
Zsigmond. Ezek közül György Szepes megye fölkelő nemessé- 
gének kapitánya, és 1624-ben Szepes megyei alispán, István fiában 
kihalt. III. László pedig, és IL Zsigmond két mostanáig virágzó ágnak 
lőnek alapítóivá. Amannak ága a III. táblázaton, a IL Zsigmond 
ága pedig a IV. táblázaton van fölmutatva. 

á) III László ága, 

HL László a Thurzó udvarában hét évet töltött, azután 1649- 
ben szepesi alispán volt. Hitvese Bajcsy Judit, Bajcsy Péter Árva me- 
gyei alispánnak leánya volt, ettől nemzé lY. Lászlót, a ki Vér Má- 
riától nemzé III. P á 1 1, ki miután ifjú korában az erdélyi fejedelem 
udvarában forgott, és anyja utáni rokonságnál fogva az akkori kor- 
mányzó Bánfiy György kedvezéseiben is állott, Aiaza térvén 1704 — 
1708-ig Gömör vármegye alispánja volt. Nejétől Várady Annától nem- 
zett fiai közül István korán elhalván, Márkés V. László ismét 
két al-ágon terjesztek családjaikat 

Márk nak, ki Giimör vármegyében a felkelő nemességnek kapi- 



Wagner, Analeota Soepus, II. 354. sírköve a markuBÍalvi templomban. 

Digitized by VjOOQIC 



Sie Mál*iá99y. 

tanya volt, Dobozy Erzsébettől ismét három fia:József, PálésLa- 
j o's Ifin családapává. 

Józsefnek, ki kapitány volt, gróf Kun Mariától származott 
utódai közül, Dániel nek, ki 1834. mart. 15-én kora 39. évében halt 
meg Berzétén, csak leányai élnek. 

IV. P ál n a k fiai közül V. P á l e század elején Gömör vármegye 
perceptora volt, István pedig (ki 1758-ban született), 1783 — 1793. 
alispánja, és kilenczszer országgyűlési követe, meghalt 1830-ban. Mint 
jeles hazafinak arczképét Gömör megye tanácsteremébe íuggeszté. 
Ennek ragyóczi Csoma Zsófiától három fiának Zsigmond, Pál és 
Istvánnak gyermekeit és utódait a táblázat mutatja. Nevezett 
2iSÍgmond Gömör vármegye rövid ideig alispánja, meghalt 1837-ben 
Fia Béla született 1824-ben. Elsfi nejétói Sturman Herminától 1852. 
szül. fia Manó-Béla; — 2-ik neje Blaskovioh Anna. Lakik Pest megyé- 
ben bényei birtokán. 

Istvánnak fia VL P á l Gömör vármegyének fójegyzóje és az ágost. 
ev. egyház ülnöke volt. Meghalt 1856. jun 22-én kora 59. évében, 
Berzéthen. Fáy Petronellától született gyermekei Gömörben élnek. 

Istvánnak Isák Petronellától gyermekei a táblán láthatók, 
köztök G é z a a Vasa ezredben főhadnagy. 

Lajosnak (a Márk fiának) Patay Judittól származott utódai, 
kik a táblázaton láthatók, laknak szintén Gömör vármegyébea 

A másik alágat, mely reform, vallású, III. Pálnak fia V. L á s z l ó 
nejétől Szepessy Krisztinától származott { gyermekei által alapítá. 
y. Lászlónak fiai közül I s t v á n a nádor huszároknál kapitány. Gryer- 
meke nem maradt. VL Lászlónak két utóbbi nejétől^ (első neje Darvas 
Mária magtalan lévén) származott permekéi közül a Boldizsár gyer- 
mekei Borsod megyében laknak. 

() //. Zsigmond ága. 

II. Zsigmond (I. Zsigmondnak fia) fiatal korát Homonnán 
Drugeth János udvarában tölte, utóbb Szepes megyei insurgens kapi- 
tány és azon megy^ek 1650 — 1665-ig alispánja volt. Nejétói péchúj- 
falusi Péchy Katalintól fia III. Zsigmond, kinek első nejétől lipóczi 
Keczer Borbálától leánya Éva Berzeviczyné, kitől Róth vonalon gr. 
Telekiek származnak, második nejétől Szent-Iványi Borbálától Zsig- 
mond, ki magnóikul halt meg, II. János és IH. István. 

II. J á n snak Stansith Horváth Zsófiától fia I m r e, ennek óvári 
Pongráoz Klárától fia Farkas és ennek Andaházy Annától József- 

Digitized by VjOOQIC 



Háriáwy. UV 

Istvéaiy a gróf Csákiaknak vqU jószág^azgatója és szepesi jegyz6 ; en- 
nek Johny Franoziskától fia I s t v á n magoélkül halt el ; leánya Gör- 
gey Antalné. 

m. István Szepes vármegyének 1729 — 1749-ig alispánja, és 
négyszer követe ; nejétftl kapivári Kapy Zsófiától származott utódai 
kath« vallásúak. Fia Ferenoz Xav. népszerű és tehetséges férfiú, 
egyszerre Szepes és Gömör megyének (ez utóbbinak 1764-tól 1770-ig) 
aUspánja ; s négyszer Szepesnek országgyűlési követe. Két neje volt, 
1. Dessewfiy Zsuz3Í, 2. Kanitz Borbála. Elsó nejétől született fia Pál- 
József, ki Gömör megyének két ízben nemesi fólkelési kapitánya volt, 
és báró palocsai Horváth Annátóli két fiában Alajosban és Dienesben 
kihalt, — és Mihályi második nejétÓlfiai Ignácz, Ferencz és 
János. 

Mihálynak esztelneki Jancsó Annától fiai K á r o 1 y aletredes^ 
és M i k 1 ó s nótlcnűl haltak el. Antal Sáros vármegye követe, kinelT 
Dessewffy Annától fia Ágoston, két országgyűlésen Sáros várme- 
gye követe, 1848*ban elsó alispánja. Lakik Sáros vármegyében. Nejé- 
tói szinyei Merse Reginától több gyermeke van. 

Ignácznak, kinek neje Zoltán Janka, — magvaszakadt. 

FerenczXavérnak, ki kerületi táblai ülnök volt, Gérhardt 
Krisztinától több gyermeke közt F e r e n o z volt Máriássy ezredbelí 
kapitány, 1848-baq a szepesi nemzetőrség őrnagya. Gábor 1847-től 
egri megyei kanonok, és volt^kir. táblai főpap. Mihály 1848-ban 
Szepes vármegye alispánja. Lakik Márkusfalván. Nejétől Jekelfalussy 
Konstantiától több gyermeke van. 

János Gtorgey Zsuzsannával több gyermeket nemzett ; ezek kö- 
zül Ádám előbb Szepes, utóbb (1859.) Abaúj vármegye csi kir. fő- 
nöke, nejétől Raisz Nepomucenától három fia és hat leánya van. Fiai 
Márk, Mátyás és György, a két előbbi dragonyos főhadnagy 
(1868.) 

Jánosnak másik fia Tiborcz szepesi czimzetes kanpnok, 1848-ban 
a papságot odahagyva, honvéd lett s százados ; — Gyula mint hon- 
véd százados esett el Bieskénél. S á n d o r huszár kapitány 1848-ban. 
János született 1822-ben Sándornevű gyalog ezeredből mint száza- 
dos lépett át 1848-ban a honvéd sereghez, augusztusban a tiszántúli 
mozgó nemzetőrség parancsnokává neveztetett, mint ilyen Arad cerni- 
rozásával bizatott meg, innen utóbb Görgei és Dembinszky hadjáratá- 
ban mint osztály parancsnok vett részt, Buda ostrománál egy volt az 
elsők közül, kik a várfalait meghágták. Többször tüntetett vakmerő vi- 

Digitized by VjOOQIC 



818 Nárlásslk - Marich. 

tézségeért a forradalmi kormány által ezredessé, 1849-ben Szegeden 
tábornokká neveztetett, és érdemjellel is földíszítetett. , A forradalom 
után halálra ítéltetett, ez kegyelem útján 18 évi várfogságra vál- 
toztatván Olmüczben töltött hat évi súlyos fogság után haza ereszte- 
tett, a midőn is DessewíFy Arisztid özvegyét Szinyei Szidóniát nfifil 
vévén, Szepesbe megtelepedett 

Testvérének Jeromosnak neje Bobeszt Zsófia. 
A család czílnere — mint följebb a metszvény ábrázolja — a 
paizs vörös udvarában hármas természetes színű domb emelkedik, két- 
felől három, három rózsa virít, a középső dombból pedig egy pánczé- 
los, és zárt sisakos vitéz emelkedik ki, jobb kezével feje fölött vízirá- 
nyosan buzogányt emel; balkezével mellén kettős keresztet tart 0- 

mártásstk család. Csak egy ága a Medzihradszky 
családnak Árva és Liptó vármegyében, mely ágnak tagjai 1660«év tá- 
jától kezdve Máriásaik néven lettek ismeretesekké, és 1674 — 1711-ig 
az a.-kubini egyház könyvében is e néven írattak be. Jelenleg ez ág- 
nak tagjai Czin-Szent-Kereszten Liptó vármegyében székelnek, és a 
család igazi nevét veszik használatba. Közűlök volt azon Mihály, ki 
Rákóczy Ferencz alatt 1704-benEperjesnél elfogatott, és az Árva me- 
gye zászlója alatt kiszabadítatott ^). 

Marlcli család. (Szolga-egyházi.) Fejér vármegyei adoma- 
nyos nemes család , melyből Marich Tamás arany sarkantyús vitéz 
OS. kir. kamarás, és udvari tanácsos született 1746-ban, Fejér várme- 
gyének 1780. fószolgabírája, mint elsű alispán 40 évig hívataloskodott. 
Meghalt 1831. octob. 14-én kora 86. évében »). Nejétói románfalvi Fe- 
hérváry Katalintól fia István-Dávid született 
1777. dec. 30-án. 1795-ben szintén Fejér megyé- 
nél mint tiszteletbeli aljegyzó kezdé hivatalos pá- 
lyáját, és e megyénél mint aljegyzó, főszolgabíró, 
másod alispán, 1813-ban els6 alispán 1832. évig 
hívataloskodott, és e közben az 1805. 1825. 1830. 
és 1832-ki országgyűlésen mint Fejér megye kö- 
vete vett részt ; ismert tapasztaltsága és higgadt 
éles belátásánál fogva a sárvíz lecsapolásánál ki- 

^) A család alapítványáról lásd 1625-ki országgyűlési jegyzókönyv III. 
köt. 1252. lap. 

*) Szontagh Dániel közi. 

*) ld09-ben többek közt fiával együtt a nemesi fölkelésre 1000 ftot aján- 
dékozott. L. Hazai tudósítások 1809. 1. 24. sz. 

Digitized by VjOOQIC 




BfarlkoTSEky. AlO 

rályi biztosság tagjául és ű sárvizi úgy nevezett nádor osatortia tár- 
saság központi bizottmányának elnökéül választatott; ugyan csak 
1811-ben cs. kir. kamarássá neveztetett. Nem kevesebb érdemet szer- 
zett 1811— 1832-ig mint Székes- Fejérvár sz. kir. városánál működött 
kir. biztos. 1836-ban Liptó várraegyének főispáni helyettesévé nevez- 
tetvén, e méltóságtól saját kérelme folytán fölmentetett; de a követ- 
kező 1837. évben mart. 31-én Torna, 1841. sept. 16-án Győr, 1845- 
ben pedig Veszprém vármegye főispánságával tiszteltetett meg, és ez 
utóbbi alkalommal egyszersmind cs. k. val. belső titkos tanácsossá nevez- 
tetett. A Veszprém megyei főispánságot köz tisztelet mellett viselte 
1848-ig. A legújabb időkben az alkotmány vissza állitása hajnalán 1860. 
apr. végén ismét Veszprém megye főispánjává neveztetett ki, azonban 
előrehaladt kora miatt saját kérelme folytán e méltóságtól a Felség 
által fölmentetvén, 1860. évi no v. 26 -áo a Szent-István király rend 
közép keresztjével diszítetett föl ; jelenleg Fejér megyei birtokán él. 
Nejétől topolyai és krajovai báró Kray Franciskától egyetlen fiusított 
leánya Mária csillag keresztes hölgy , m. szögyényi Szögyény-Ma- 
rich László alkanczellár hitvese. 

A család czimere — mint itt a metszvény mutatja r— a paizs kék 
udvarában repülésre készülő madár, csőrében galyat (vagy írótollat) 
tartva. 

E család tagja volt MarichJánosís, szül. Budán 1764-ben 
maj. 20-án; papi pályára lépvén, sz.-fehérvári kanonok utóbb ott nagy 
prépost, scutari czímz. püspök és a hétszemélyes tábla ülnöke lett. 
Meghalt Pesten 1837. febr. 21. kora 72. évében. 

Valószinűleg szintén e család egyik ágazatából származott Ma- 
rich Lajos kir. tanácsos és a zágrábi iskola főigazgatója, kinek nejétől 
Jellachich Borbálától született leánya Amália Pásztliory Károlyné. 

Marich néven találunk még Trencsin vármegyeben is a múlt szá- 
zadban nemes családra, nevezetesen M a r i c z nak irvá az 1721-ki' ne- 
mesi összeírásban eléfordúl András és István. Talán ezekből szár- 
mazott Marich Ágoston Nógrád megyei n.-oroszi kath. lelkész, és en- 
nek testvérei is. 

MartkovsaBky €^aalikd. Gömör vármegye czímerleveles ne- 
mes családa. 

Czimere a paizs kék udvardben hármas hegy fölött fészkén ülő 
és fiait mellevérével tápláló pellikán, fölötte jobbról arany nap, balról 
félhold ragyog. A paizs íblötti sisak koronáján daru áll, egyik felemelt 
lábával kavicsot tartva, nyaka nyillal van átlőve. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Digitized by VjOOQIC 



no Hifflllay. 

£ osalád 1686-ban Trencsín m^;7ébeii Csuklászon lakott, mint 
azon megyei nemesi <)s3zeíráa mutatja. Gömör megyében ismeretes volt 
fSIeg Marikovszky Márton orvos, ki 1730-ban született Rozsnyón, 
el6bb Szatmár megyei Nagy-Károlyban, utóbb 1771-tól Pesten telepe- 
dett meg. Több orvosi munkát írt 0* 

Rozsnyón lakott Marikovszky J ón a s is, kinek ScUosser Ra- 
cheltól fia György^ szmtén az orvosi pályára adta magát, és 1797- 
ben Bécsben nyert orvostudori oklevelet ^). Több tudományos érteke- 
zései között a ,31^entÓ-Iiimlö terjesztéséről'^ is adott ki egy értekezést. 
Ennek valószínűleg fia G u s z t á v 1839^ben Gömör megye másod Í5- 
orvosa. 

Ismeretes még e családból Gábor Gömör megyének hosszabb 
ideig (1832. 1848-ban) levéltámoka. 

nartllay család. (F.-szilvásL) Hunyad vármegye nemes 
családa, mely több családdal együtt F.-Szilvásra nyert adománynyal 
nemesítetett meg. 

A múlt századtól kezdve következő leszármazást ^) mutatnak: 

György. Pajkó. 

Gáspár. György. Lörincz. A?^/*^. 

'->^^ll , , fs , (Makrai 



Ignáoz Teréz. Ábrahám. Benjámin. Lftrinpz. Kata. Teréz.) 



I Jozefa Bora 

(Bár Gábor.) (Gsolnokosiné.) 

I — I 

Cecília Emília Jusztina. 

(Pára Antal.) (Eonoz Imre.) 



r 



Ferencz Lajos Róza. Jozefa. Anna 

(Bácsi l^arolina) (Míske pmzsL) f (B. Józsika 

"^os. Gyula. Irén. Leopold Károly. József.) 

honvéd 
elesett 1849. 

A családfán állók közül Ignáoz vasbányai hivatalnok. B e n J á« 
m i n törvényszéki ülnök. Ferencz szolgabíró Hunyad vármegyében 
1848-ban. Lajos Pelsö-Pejér megyében törvényszéki ülnök. 

E család valamelyik ágazatából még egy Ignácz, ki jelenleg 



') Horányí Memória Rung. 11. Veszprémi Biogr. Medic. 
*) Bartkolomaeídes Not C. Gömör p.411. 
*) Török Ani közlése szerínt. 



Digitized by VjOOQIC 



HarlA - HarkUsy. Stl 

(1860-ban) is bánya hivatalnok Zalathnán. Báli 8 nyiresfalvi birto- 
kos Hiinyad vánn^yében. 

Marin család. (KaránsebesL) EaránsebesI Marin Péter, 
és atyafiai Marin Péter, István és Pál 1668-ban L Leopold ki- 
rálytól nyertek czimeres nemes levelet ^). 

Havjay cml&d. Doboka vármegyében. 17024)en m^-derzsei 
birtokos volt, és a só jövedelemben részesült '). 

Márk családi (Bgerpataki.) Közűlök F e r e n c z erdélyi kir. 
kincstári hivatalnok 1848-ban; fia Ferenoz ugyan ott gyakornok, 
1860-ban pénzügyi hiv. biztos. János- adó hivat ellenőr, ki öescsével 
Adolffal I849>ben honvéd. 

MárK család. (Sepsi-Sz.-györgyi) Közűlök László Kolos 
megyei számvevő biztos 1848-ban; Á r o n Sepsi-Sz.-Gtyörgyön városi 
hívatabiok 1845-ben. 

Markházy család. (Felső-büki f.) Komárom vármegye ki- 
halt családa. 1584-ben egyrészről felső-büki Markházy János, Imre, 
György mint kir. adományosok és fölperesek, más részről pedig Só- 
lyom Bertalan hitvese Borbála Apponyi Mátyásnak Virthy Annától 
származott leánya peralkut tesznek és felét Kurta-Keszi helységnek a 
nevezett asszonynál hagyják '). 

1616-ban Markházy Márton Komárom megyei Path helységbeli 
egész nemes udvartelket zálog czimen szerez Pathy Miklóstól ^). 

Nógrád megyében van Markháza nevű helység, melyet hajdan 
szintén Markházy nevű osalád birt ^). azonban egy volt-e ez a Komá- 
rom vármegyeivel? el nem határozhatjuk. 

Úgy látszik — ezen utóbbiból származott azon hires Markházy 
P á 1, a ki Hajnácskő várát elárulván a töröknek % Erdélybe szökött, 
hol Báthori Kristóf udvarában ügyessége miatt kedvességbe jött, és 
nőül vévén Mojzin havasalfbldi vajda leányát Saphirát, Niszovszky 
Szaniszló, Isabella királyné és János Zsigmond tanáososa leányát, mely 
által vagyonra és még több tekintélyre tett szert. Utóbb azonban Tö- 
rökxHTSzágba szökött, és a fejedelemség dnyeréseért mesterkedett ''). 

') Üng vármegye levéltárába tétetett 1792-ben as eredeti ozimeres levél. 
* ») Hodor Boboka várm. 175. 
*) Fényes £. Komárom várm. 126. 
*) Ugyan ott 132. 

*) Bel M. Notitia nova Hung. III. 121. 
•)Wo1phBetlenII.440. 

^ Arpádia ; honi történetek zsebkönyve 1. év. 901. 818. V. Ö. Kemény Not. 
Cap. Albens II. 95. 98. 

21 

Digitized by VjOOQIC 



S2S MarkUvsaEky - Markos. 

Neje Zafira 1580-baii halt meg és Hunyad megyében F.-Szilvison te- 
mettetett el, boI sír-kövépek fólírata m^ 1833-ban olvasható volt, és 
tán most is az 0- ^ 

Marklovszky cialád. Trencsín vármegyében az 1690-ki 
nemesi összeírás mint dubniczai lakosokat említi *). 

markö esal4d. Szintén Trencsín vármegyei czím^rleveles ne- 
mes család KözűIOk 1650-ben Marké András azon vármegye es- 
küdtjevolt. 1652-ben Markó Simon ugyan azon vármegyétfii ne- 
mesi bizonyítványt vett ki. 1686-ban sAt, még 1754-ben is Trencsín 
megyében Puohó mvárosban laktak a családtagjai; akésfibbi összeírás 
sokban azonban már e megyében nevére nem akadhatni *). 

E század közepén Nógrád megyében találunk Markó nevű családot. 
Harkö család. (Kis-bajorai.) Közűlök Sámuel 1837-ben, 
Elek 1845. körűi Erdélyben Torda városi hivatalnokok. 

Ezen kivűl olasztelki predicatummal Uláljak Markó Pált 1635- 
mint Bardócz szék követét *), és íiy nevű család birtokos Olasztelken 
Benkö szerint ^). 

Markocsáiiy család. Marmaros és Ugocs^ vármegye ne- 
mes családa. Ez utóbbi megyében Markocsány Imre e század elején 
birtokos Szölös-Vég-Ardón, és Csépén •). 

Szatmár vármegyében e század elején Vetésen birtokos Marko- 
csán Péter ''). 

Hunyad megyében szintén a birtokos nemes családok sorákan áll 
ily nevű család, és a legutóbbi idókben e családoak tagjai közé számí- 
tandók Sándor, Demeter, Péter, Lajos, Zsigmond, Bor- 
bála, Elek, Benedek és Ákos. 

markolt család. Heves vármegye nemes családai sorában 
olvassuk nevét Fényes E. Geograpbiájában. 

Mark<M családi. Pest, Szabolcs vármegye nemesei sorában 
említetik. Az előbbi m^yében élt Markos A n t a 1 tbíró, meghalt 1836. 
jun. 18-án, kora 60. évében. 

Szabolcsban bedói Markos György fóügyész, és pénztárnok, 
utóbb Debreczenben tanácsos. Mh. 1832. dec. 23. Gyermekei maradtak. 



Az Arpadiában id. h. a sír-irat közölve van. 

*) éf *) Szontagh Dán. közi. 

^) Eállay Székely nemzet. 265. 

^) Transylvania speciális. 163. 

«) Szinnay C. ügocsa 77. 137. 

**) Szirmay Szatmár várra. II. 135. 



Digitized by VjOOQIC 



MarkM — MarkovÍ€«. 9M 

Szabolcs m^yében Szakojban született bedői Markos Mihály 
h. ügyvéd és táblabíró 1783. oct 3-án. 

markos család. (Szent-ivánjl.) Székelyföldi család, inelyb61 
Mihály 1505-ben Szék bíró volt Udvarhely-Székben <). 

M. Dániel külföldön tanult 11 évig. 1668-ban kolosvári iskola 
igazgató, 1672-ben unitárius püspöki helyettes, 1684-ben val. püspök. 
Hittani munkái kéziratban maradtak. Fia P é t e r s leánya Erzsébet 
Toroczkai Lászlóné ^). 

Markos nevű nemes család, mely gelenczei elónéwel él, 
Zemplin vármegye nemes családai között is található *). 

Szintén Markos nevű nemes család Báos vármegyében Baján 
is lakozik. 

Markos esal4d. (Ramocsaí.) Ramocsai Markos Péter 
1578-ban kapott czímeres nemes levelet Czímere a paizs kék udvará- 
ban hármas zöld halmon álló, vörös ruhás, fekete süveges és csizmás 
férfiú , balfelé fordulva, jobb kezével a szélsó halmon álló kereket 
fogja, bal kezével bárdot^ tart. A paizs fölötti sisak zöld koszorú- 
jából az elóbb leírthoz hasonló férfiú emelkedik ki, két kezét kétfelé 
szétterjesztve. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös ^). 

Markovcstch család. Czímere a paizs kék udvarában zöld 
téren álló, és egyik fölemelt lábával kövecset tartó daru ; a paizs két 
felsA oldala három szögletes két arany udvart mutat, melyekben egy 
egy piros rózsafej látható* A paizs fölötti sisak koronájából két kiter- 
jesztett fekete sas-szárny között arany oroszlán emelkedik ki, vörös ke- 
resztet tartva. Foszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék ^). 

üarkovich család. Alapítója Markovich Miklós, a 
ki és általa gyermekei István, János, György, Anna, Krisz- 
tina, Margit és Katalin Prágában 1601. aug. 24*én kelt czíme- 
res nemes levélben Rudolf király által nemesítettek meg. Czímeres ne- 
mes levelük 1603-ban Trencsín vármegyében hirdettetett ki ^). 

Czímerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó grif, elsfi 
jobb lábában kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronájából 
szintén olyan grif emelkedik ki. 

Úgy látszik e család egyik ágának töredék nemzékrende a kö- 

vetkezó ; 

Eállay Székely nemz. 265. 
•) Székely Sándor Unitana vallás tört. 
*) Szirmay G. Zemplin. not top. 114. 
*) Adami Souta gentil. tom. Yíl. és Colleot Herald.. 
*) ugyan ott 

') Az eredeti armalis Nógrád megye levéltárában őriztetik. 

21* 



Digitized by VjOOQIC 



tM JHarkovIeh — Narkovled. 

Markovits Jánof 
(Mesko Mária.) 



Sándor 1750. körűi 1 lona 

(k&nisai Borbély (Mikulaj 
Judit.) Péter.) 



Jndit Eriaztína 

(Somogyi (Benioz-* 

Ferencz.) Nagy Sándor.) 



Harkovlch család. A oemességet Markovich Mátyás 
szerzé 1741-ben M. Teréz királyasszony által kiadott ozímeres nemes 
levélben ^). 

Czímere következfi, a paizs jobbról balra rézsútosan búzott vonal 
által vörös és kék udvarra oszlik, a paizs alyján zöld téren az előtérben 
oroszlán ágaskodik, els6 lábaival három ezüst búzakalászt tartva. A 
paizs fölötti sisak koronájából hasonlóan arany oroszlán emelkedik ki, 
három ezüst kalászt tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- 
vörös. 

markovich csalAd. (Cserneki.) Horvátországi nemes család. 
Közúlök András 1833baD kir. udvari tanácsos, horvátországi albán, 
született Pécsen 1766. oct. lO-én. 

Ugyan e családból volt Gergely, kinek leánya Jozefa Os- 
segovich Istvánné. 

markovlcs család. Eredetileg Boszniából származik ^), 
honnan a XVIL század vég éveiben a törökök üldözéseitói menekü- 
lendő, Magyarországba költözködött, és egyik ága Pesten telepedvén 
le, az idók vbzontagságainál fogva nemesi jogai gyakorlatából kiesvén, 
azokba ismét IL Leopold király által részesítetett, miután nevezett ki- 
rály által Markovics Mátyás Antal 1791-beú érdemei elismeréséül 
és jutalmául magyar nemességre emeltetett ; miért nevezett M. M á- 
tyás Antal e család alapítójául tekinthető. 

M. MátyásAntal született Pesten 1 75 1 . sept. 4-én. Bölcse- 
leti tanulmányainak Pesten a kegyes-rendieknél történt befejezése 
után, a becsi egyetemnél a jogtudományokat hallgatta, 1774-ben 
a nagy-szombati egyetemnél a törvény-tudományi kar segédjévé, 
1776-ban jogtudorrá lett, és még ugyan azon évben az újonnan fel- 
állított győri akadémiához a természet és magyar közjog ny. rend. 
tanárává neveztetett; 1780-ban az akkoriban Budán lév6 magyar 
egyetemhez az egyházi jog rendes tanárának hívatott meg, itt ki- 
tűnő sikerrel működvén, nyolczszor dékánná, kétszer az egyetem reo- 



^) Collect. Herald, nro. 281. 
'; Caaladi közlés szerint. 



Digitized by VjOOQIC 



MarkoTies. 



M 



torává Tála^ztatotU^ és II. Leopold királytól — mint érintfik-— 1791. 
magyar nemesaéget, — I Ferenoz királytól pedig 1802-ben kir. tana- 
0808Í rangot nyert. 1806-ban a magyar kir. helytartó tanács tanulmá* 
nyi bizottságának eléadó ülnökévé és a m kir. egyetemi nyomda igaz- 
gatójává lön; ez utóbbi hivatalt 1830-lg, az elóbbit 1882. julras 2d-án 
bekövetkezett haláláig viselte. Honi jogirodalmunkat következő mun- 
kákkar gyarapította : j^l. Dissertatio inaug. de fontibus 
juris hungarici. Tyrnaviae 1776. — 2.Prinoipia Juris 
Ecclesíastici Regui Hungáriáé. Budae 1786. ^). Fiai: 1. 
János, 2. Károly, 3. Ferenoz, 4 Jó[zsef, leányai 5. Antónia 
Hajnik Pál, egyetemi jogtanár özvegye mh. 1848. 6. Anna Sohuster 
János egyetemi tanár 
hitvese mh. 1 8 15-ben 7. 
Mária Kalmár József- 
némh. 1844. 08 8. Te- 
rézia Pauler Antal os. 
kir. hadi titkár és iroda 
igazgató özvegye, anyja 
Pauler Tivadar pesti 
egyetemi jogtanárnak. 
János szül. 1785. 
a pesti egyetemnél 1602. 
bölcselet tudorrá, jog- 
taaulmányai befejezése 
után ügyvéddé és gróf 
Wenkheim Ferenoz jog- 
ügyi igazgatójává lett. 
— 1814. a dunántúli ke- 
rületi tábla számfölötti 
ülnöke, 1815. jegyzővé, 1825. rendes ülnökévé, 1829. a királyi tábla 
bírájává neveztetett. — 1830. az egyetemi törvény kar elnökségével és 
igazgatóságával bízatott meg, 1833-ban királyi tanácsosi ozímet nyert 
Meghalt 1834. oct 4. Munkái ezek: 1. Epitomeinstitutionum 
Juris privati Hu ng. Budae 1819.'' Második kiadás 1822.— 
2. Adumbratio Históriáé juris Priv. Hungarioi — Bu- 
dae 1836.^' az ország minden tanintézeteiben tam'tási vezérfonalul tű- 

OL. Életrajzát Merkúr von Eovaohich L 773-774. l. ösi National 
EncyclopadieYI. köt. 550--551. 1. és Status praesens Reg. Civ. Univ. Hung. 
Budae 1630. 12-lB. 1. 




Digitized by VjOOQIC 



8M Illarkovied« 

zetett ki Nejétől Sághy Jozefától egyetlen fia L á s z l ó (szül 18 1£.) 
Esztergám megyénél mint ttszt« aljegyző kezdett hívataloskodni, utóbb 
a magyar kir. váv. kanczeltaria tbzt. fogalmazója, majd az államtanács 
hivatal tisztje volt; 1848-ban a magyar kir. külügyi, majd kultus nú- 
nisterium titkárává, később tanácsossá lett. — 1851-ben sopronyi ke- 
rületi utóbb helytartósági tanácsossá nevezteti&tt, 1854-ben nyuga- 
lomba lépett, 1860-ban kir. tanácsosi ranggal az udv. kir. kanozellaría 
titkárává ],ett 

Károly szül 1790-ben; Esztergám megyei áldozár, hittudor, 
középponti papnövelde tanulmányi felügyelője, nagy*szombati hittanár 
és utóbb kéméndi plébános. Meghalt 1829. 

Ferencz szül. 1793-ban; a nemes felkelő seregbe lépett 1809. 
utóbb a nyolczadík huszár ezrednél szolgált és mint őrnagy nyugal- 
maztatván, 1846-ban halt meg. 

József szül. 1804. a magyar kin helytartó tanácsnál szolgált 
és annak 1834. fogalmazója, 1843. titkárává neveztetett, 1848. a ma- 
gyar kir.' hadügy ministerium tanácsosa, utóbb a közalapitványi bizott- 
mány eléadója, majd az országos pénzügy igazgatóság tanácsosa lett, 
1853-ban nyugalmaztatását nyerte. 

Mátyás-Antalnak testvére volt József, ki Bács várm^yébe 
Szi^badkára szakadt Ennek két fia maradt: Pál és Mátyás, kik ér- 
demeik tekintetéből 1795-ben 11. Leopold király által szintén nemes- 
séget, és a Mátyás-Antal ágával közös czímert nyertek. Nevezettekből 

Pál (szül. 1758.) jogtudor;tanár 1784— 1811.azágrábikir.aka. 
demiánál, e közben 1797-ben a horvát- tótországi nemes felkelő sereg 
hadbirája; 1811 — 1829. a pesti egyetemnél a természet éa magyar 
közjog nyilv. rend. tanára ; 18275-ben az egyetem rectora, 1829-ben 
kir. tanácsosi czímmel nyugalomba lépett, és 1832. nov. 22-én meghalt. 
Gyermekei nem maradtak. Testvére 

Mátyás Szabadka sz. kir. város főügyésze, majd tanáosoA, és 
országgyűlési követe volt. Meghalt 1 826 ban. Három fia maradt: 1. 
János, 2. Dániel, 3. László és két leánya 4. Teréz báró Soottí 
Lőrincz cs. k. őrnagy neje, mh. 1856. és 5. Paulina Spelletich Bódog 
1848-ban szabadkai orsz. gyűl. képviselő neje. 

János (Mátyásnak fia) cs. kir. huszár ezrednél szolgált ; gyer- 
mekei Árpád tanuló, és J u 1 i a Beké Gyuláné. 

Dániel (Mátyásnak fia) a 3. cs. kir. huszár ezrednél hadnagy. 



') Életrajza Ösi national EnoyoL VI 550. 

Digitized by VjOOQIC 



]f«rk*vies* 



n7 



utóbb lS48*ban a Booakai huszároknál kapitány. Leáoya Flóra, Voj* 
nits Nándomé. 

László (Mátyásnak fia) elM>b Bács megyének esküdbe, jelen- 
leg Szabadka város kézség-tanácsnoka. 

Ezen családbél származott Markovics Antal (szül. 1790.) elfibb 
vaskútí plébános, utóbb bácsi prépost, kalocsai kanonok, ki jétókony- 
sága és alapítványai által országos nevet vívott ki magának ; és 1858. 
aug. 5-én meggyilkoltatott 

A család közös czímere ^ mint fbljebb a metszvény ábrázolja — 
négy részre osztott paízs, az 1. és 4. osztály zöld udvarában arany ko- 
ronán daru áll, egyik fölemelt lábával kövecset tartva ; a 2. és 3-ik 
osztály zöld udvarában jobbról balra rézsútosan vonuló három kék sze- 
lemen látszik. A paizs. fölötti sisak koronáján a. leírthoz hasonló daru 
áll, két kiterjesztett sas-szárny között, melyek közül a jobb oldali víz- 
irányosan félig ezüst, félig zöld, a másik ellenben félig k^, félig ezüst 
Foszladék jobbról ezüst-zöld, bah^l ezüst-kék ^). 

A család nemzékrendi kimutatása következő : 
MftdcoviotN. 



János Mátyás 

8X. 1751. 1 1832. 

jogtanár s kir. 

tanácsos 

1791. 



József 
Saabadkán lak. 



Pál 

sz. 17Öa 1 1832. 

egvetemi jogtanár 

s kir. tanáosos. f 



Mátyás 
szabadkai 
föng^yész 

tl826. 



János 
▼olt katona. 



Árpád. 



Jalia 

(Beké 

Gyula.) 



Dániel 
▼olt ka p itány . 

Flóra 
Vojnits 
Nándor.) 



László Teréz Paulina 
Szabad- (b. Sootti (S{>elle- 

kán ▼árosr Lórinoz ^ tioh 
tanácsos, órnagy.) Bódog.) 



Ferenoz József Antónia Anna Mária 
sz. 1793 sz. 1804. tl843. f 1815. tl844 
tl846. pénzügyi (Hajnik (Schuater (Kal- 
ómagy. tanáosos. Pál 

jogtanár.) 



Terézia 

(Pauler 

Antal 

cs.k. hadi 

titkár.) 



János Károly 
sz. 1785. SZ.1790. 
1 1834. 1 1829. 
kir. tábl plébános, ómagy. tanáosos. Pál János már 

din. és kir. jogtanár.) «g^e- József) 

. tanácsos. temi 

(Sághy Jozefa.) tanár.) 

László sz. 1818. 
kir. tanácsos és 
kanczelL titkár. 

lEarkovles család, Markovics György 1790-ben nyert 
Gzimeres nemes levelet — Czímere négy részre osztott paizs, az 1. és 

Adami Sonta geniil. tom. VII. 



Digitized by VjOOQIC 



nS ' Markovics — Markovlts.. 

4. osztály ismét vízirányosan fólül kék, alól vörös udvart mutat , az 
előtérben grif ágaskodik, első jobb lábával kivont kardot tartva ; a 2. 
és 3-ik osztály zöld udvarának közepén vízirányosan fehér szelemen 
van, s abban galamb repúl. A paizs fölötti sisak koronájából vérrel be- 
fecskendezett fehér forgó nyúlik ki Foszladék jóblnról arany-kék, bal« 
ról ezüst vörös ^). 

Harkol^lcs csal&d. Markovics Miklós 1796-ban grófa^ 
got nyert s ekkor ilyen ozimert : a paizs arany udvarában egy vár áll, 
két szögletén két bástya toronynyal, melyeken szemközt két természe- 
tes színű oroszlán ágaskodik, egy balra nézó, ssiétterjesztett szárnyú 
fekete sast tartva elsfi lábaikkal ; a vár fölött vörös kereszt van. A 
paizsot grófi korona fedr, s azon három koronás sisak áll, a középsSn 
a leírt fekete sas ; a két szélsÓbül két oroszlán emelkedik ki. Fosz- 
ladék középről arany fekete, két oldalról ezüst vörös. A paizsot jobbról 
egyfejü sas, balról medve tartja *). 

Markovits Miklós grófnak magyar honfiúsítását az 1820- ki or- 
szággyűlés a 34. törv. czikben fogadta el. 

Harkovlto (család. Markovits Arzén és Axentius 1791-ben 
II. Leopold király által nemesítettek meg ^). 

Czímerük következő, a paizs először vízirányosan kétfelé oszlik, 
a felső függőlegesen ismét kétfelé oszlik, a jobb oldali vörös udvarban 
befelé fordulva arany oroszlán ágaskodik, a bal oldali kék udvarban 
fehér egyszarvú látható. Az alsó arany udvarban zöld téren hegyre 
épült vár, és abban vörös fedelű kastélyok és tornyok látszanak. A paizs 
fölötti sisak koronájából oroszlán emelkedik. Foszladék jobbról arany- 
vörös, balról ezüst^^kék. 

lEarkovlto család. (Zsénal) Markovits József l&03-ban 
Krassó vármegyében Zséna helység egy részét nyerte királyi ado- 
mányban, és ugyan akkor meguemesítetett. 

Czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4-ik osztály vörös udva- 
rában fehér hármas sziklán fehér grif ágaskodik, első jobb lábával ki- 
vont kardott tartva ; a 2. és 3. osztály kék udvarában öt arany csillag 
ragyog, négy a négy szögletben, ötödik az udvar közepéa A paizs fö- 
lötti sisak koronájából a leírt fehér grif, emelkedik ki, kardot tartva. 
Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék *). 

') Adami Scuti gentil. tom. VIL 

*) ugyan ott. 

■) ugyanott 

*) Adami Scuta gentil. tom. VII. 



Digitizdl by 



Google 



Mark^Tlesky - Márkus. M9 

Az adományszerzfi M. József kincstári praefectus volt Aradon, 
elsA neje Frammer Rozália, kitől fia József elóbb Erassó megyei 
alispán utóbb kír. táblai ülnök, legutóbb a legfels&bb törvéiyszék ül- 
nöke. Gyermekei vannak. A szerző Józsefnek második nejétói gyerme- 
kei: Zseney Mór cs. kir. megyei törvényszéki ülnök Becskereken, 
Mária Bittó Ferenczné, N i n a Sánka Lajosné (megbalt), Paulina 
Jakabffy Gergelyné. 

II. J ó z s e f bir Zsenán, Kricsován és Priszákon Krassó várme. 

gyében. — A leágazás ez : 

Józfefl8(^ 
kincstári prefeotas 
(1. Frammer Róza. 

2 N,y.) 

I ^ ' — I 

l-t61 Markovics József 2-tól Zseney Mór Mária Nina Paulina 

ISao. legfóbb törv. ülnök os. kir. törv. sz. (Bittó (Sanka (Jababfiy 

(Török Clementina .) ülnök 1859. Ferenoz.) Lajos.) Crergeiy.) 

Gyula. Ödön ' 

OS. k. hadnagy. 

Csanád vármegyében szintén van Markovios nevű család, mely- 
ból M. S án d o r 1848»ban Csanád vármegye elsó alispánja volt. 

HarkoTtcsky CMilád. Trencsin vármegyében az 1686-ki 
nemesi összeírás szerint Beszkón székelt. Késóbb azon megyében nyoma 
el6 nem fordul 0. 

Czimere a paizs vörös tulvarában arany koronából kinövó arany 
szarvas, szügyén nyillal átlóve, hasonló szarvas emelkedik ki a paizs 
fblötti sisak koronájából is. Foszladék mind két oldalról arany- vörös '). 

Markoviozky József Nógrád vármegyében 1764. apríl. 9-én 
bírdetteté ki nemességét ' 

Markovtoky Pál 1770-ben a m. kir. udv. kanczelláriánál írnok 
8 bites jegyzó. 

]IEark«« eMlád. (Eóri.) Vas-, Veszprém megye nemes osa- 
láda, közűlök József 1809-ben kír. táblai ülnök lett 

Ignáoz 1825-ben a m. kir. udv. kanczelláriánál referendarius 
tanácsos és titkár, és Sz.-l8tván rend vitéze, él még 1844-ben is. 

La j o s 1843-ban Veszprém m^yében aljegyzó. 

Valószínűleg ez azon Márkus nevű család, melyból Márkus 
György 1655. június 12-én III. Ferdinánd magyar királytól Nagy- 
Mán helységben egy curiára adományt nyert. 

1750-ben deo. 22-én Pozsonban Márkus János nak nemessé gé- 



Szoniagh Bán. közL 
*) Sonta gentíl. iomo. YIL 



Digitized by VjOOQIC 



380 



Hfárkas. 



r61 erd&di gróf Pálffy János bizonyitváay t ád, mely 1751. febr. 8-án 
Veszprém vármegyében kihirdettetett. — Családfájuk következő : 

Péter 
^ nség szerző. 

—.^ » 

György 

1655. 

I '> 1 

Miliály. 



János 
175a 



István. 



Imre. 



Mihály. 



István. Ferencz. János. János* 

inárkus család. (Thomori.) Márkus Pál agilis , és általa 
neje Kováob Margit, és fiaik Mihály, János, Bálint és István 
1610. aug. 20-án Bécsben kelt czímeres nemes levelet nyert, mely 
1641. jun. 7-én Szabolcs megyében Petneházán kihirdettetett. 

E családból Márkus István felső-Arsi reform. lelkész 1743. 
aug. 27-én Borsod vármegyétfii Miskolczon nyert nemesi bizonyítványt. 
A család czimere a paizs kék udvarában hármas zöld halmon 
ágaskodó, kettfisfarkú -oroszlán, elsfi jobb lábával kivont kardot tartva^ 
ugyan éhez hasonló oroszlán emelkedik ki a paizs fölötti* sisak koro- 
nájából is. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

nárkuft CMll4d. Gömör vármegyei czímerleveles nemes 

család. Alapítá Márkus 




Mátyáa, a ki 
ben 1609. apr. 4-én kelt 
czímeres nemes levélben 
II. Mátyás király által 
emeltetett nemességre, 
és egyszersmind általa 
atyja Márkus Mihály, 
és ennek testvérei B á- 
lint, és Benedek, 
továbbá Mátyásnak fiai 
Mátyás és Dávid 0- 
A család czimere, 
mint itt a metsz vény mu- 
tatja, fíiggól^esen két- 
felé osztott paizs, a jobb 
oldali fekete udvarban 



Családi iratok közlése szeríni 



Digitized by VjOOQIC 



Mafkas. 881 

oroszlán ágaskodik, a baloldali osztály vízirányosan két részre oszlik, a 
feb6 kék ndrarban repülfi sas csftrében gyűrűt tart ; az alsó fehér ud- 
▼arbao zöld dombon fehér liliomok virágzanak. A paizs fblOtti sisak ko- 
ronájából grif emelkedik ki, elsó jobb lábával pálma ágat tartva. Fősz* 
ladék mindkét oldalról arany-kék és fekete. 

A ozimeres levél Gömör vármegye közgyűlésen 1609. feria 4-ta 
proxima post festum corporis Christi Pelsöozön tartott közgyűlésen 
hirdettetett ki ^). 

A családfa így kezdSdik : 

' Márkus N. 



Mihály Bálint Benedek 

1609. 1609. 



Mátyás 
1609. uMég 8zerz6. 

Mátyás Dávid' 
1609. a 1609. él. 

Itt hiányozván az összeköttetés, csak azt tudjuk, hogy a család- 
nak egyik tagja János 1703-ban Gömör megyében Jolsván lakozó, 
mutatá be a megye elótt nemességét '). 

Ennek ágazata mostanáig következő : 

János 
1703. 1 1727. elöti 



János 1727. György 
1727. 



(N. Zsuzsa.) 



Pál 
82ül. Jolsván 1759. jan. 2. 
Sajó-GömÖrön evang. kánt. 

, —^ 1 

László 

sz. S.-Gömörön 1785. jun 12. 

meghalt 1842. 



Ágoston, él Károly 

marmarosi, szlatinai, 1860. Termesvárt 

sóakna praefeotns. pénzügyi titkár. 

Lajos. Guszti. Eárolv. 
1860-ban élnek 

Vallásuk ágost. evang. 

Harkus család. Nógrád megyei ezúnerleveles nemes oealád, 
melyből Márkus I a t v á n s általa neje Stanno Ilona, fiók Bálás, leá- 



>} P rotocol. C. Gömör. anni 1609. íolio 17. 
*) Ugyan ott annif 1703. Folio 61. 



Digitized by VjOOQIC 



8M Bfarkns. 

nyaik Erzse^ Dorottya, Ilona és Anna, továbbá a 8zerz6 Ist* 
vannak testvérei JánbsésAndrásésez utóbbinak hitvese Szeke^ 
res Dorottya, és ett£l való gyermekei János, Katalin és Doro t- 
ty a és mind ezeknek utódaik I. Leopold király által 1667. sept 10-én 
kelt czímeres nemes levélben nemességre emeltettek ; és ozímeres ne* 
mes levelük Nógrád vármegyének 1668. feria 2-da prox. post domini- 
oam Septuagesimam Füleken tartott közgyűlésen hirdettetett ki* 

Czímere a paizs kék mezejében zöld téren álló, vörös ruhás ma- 
gyar vitéz, sárga czizmában, fején prémes föv^gel, jobb kezében zöld 
galyat tartva. Ugyan éhez hasonló vitéz emelkedik ki a paizs fölötti 
sisak koronájából is. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Egyik ág leszármazása következó : 

. 5: . 

András GyÖrgpy 

Nógrádban 1772. nsi bizonyitót 

Tamáaiban lakott , kapott Nógrádtól s 
* J^^ * Szabolcsba költözött. 

Káinon lakott 

I " ^ 1 

Mihály 

Nógrádtól 182d-ban 

ns bizonyitót kap; és 

Nyíregyházára költözőit. 

17ő5-ben Nógrád megyében a nemesi lajstrom szerint e Márkus 
családból öt tag élt, id. és iQ. I s t v á n és id. és iQ. J á n o s és középső 
István Penczen. 

A táblán látható György 1773. jun. 1-én vett ki Nógrád me- 
gyétől nemességi bizonyítványt ^) és azt azon évben Szabolos megyé- 
ben lakása helyén kihírdetteté. 

Mihály szintén Szabolcs vármegyébe költözött Nyíregyházára 
és Nógrád megyét&l 1823-ban vett ki nemesi bizonyítványt '). 

Ugyan e családnak egy másik ága a közszerzötöl Márkus And- 
rástól kezdve következőleg vette származását : 

András 1667. 
(SzekerejB Pora. ) 

András. 

I -^ 1 

János 

Kvkla nevezetű 
1769. Nógrádul nsi bizony. 

János. Ferenez. Mihály. P ál. 



■» ' — ir^ T^T'z — "H — • r 



István. Pál Mihálvl837. János id. Ferencz ifí. István 

Í^Í;;^ Szécsényben r^^;^ — 

1837. 1887. 



•- • Széosényben •« " • 1887. 1837. 1837. 



') Megyei Jegyzőkönyv pag. 517. 

*) Megyei jegyzőkönyv 534. szám alatt. 



Digitized by VjOOQIC 



Marksa ~ M árky. M8 

A végsfi nemzedék, kiket az 1837-ik év jelel, ezen említett év- 
ben január 21. Nógrád vármegyétfii nyertek nemesi bizonyítványt ^). 

Márkus nevű család van Zemplín vármegye ozímerleveles neme- 
sei sorában is ^ 

Harkiis CMl&d. (VárdádfalviO KözűlökFerenoz Erdély- 
ben marosszéki ülnök 1815. körül. 

Hárkuft CMl&d. (Csík-somlyói.) Ebb&l Mihály 1797i. és 
1792-ben az erdélyi országgyűléseken királyi hivatalos volt 

lEarkitM család. A czímeres nemes levelet Markuss János 
1690.julius 23án nyerte LLeopold királytól, és azt 1691.ben Bars 
vármegyében kihírdetteté. Utódai közül hihetőleg Bihar megyében is 
laknak. Az eredeti nemes levél Bihar vármegye levéltárában óriz- 
tetik »). 

HarkuM család. Trenosín vármegyében az 1686-ki nemesi 
összeírás szerint Csuklaszon, l690-ki lajstrom szerint pedig Beczkón 
székelt Markuss nevű nevű nemes család *). 

Hárkuft család. (Kerékszállási.) E családból ismeretes Pé- 
teri ki Grarai Lórin ez leányát vévén nóűl, Slavoniába ment lakni, 
és buzgó híve volt János királynak I. Ferdinánd ellenében. 1529-ben 
Zágráb város Górni nevű részét akará elfoglalni, mi nem sikerűivén 
Szent-Erzsébet várát, a Móré László birtokát dúlta (bL E család kihalt. 

Hárky család. (Márki, f) Mint e munka II. kötetének 267. 
lapján aButhkai család, továbbá aChatáry családnál és e kötet 
278. lapján aMálczay családnál érintetett, a M á r k y család a ne- 
vezett családokkal egy közös torzsból eredt, és azokkal közös czímer- 
rel 8 közös javakkal bírt ; és a többi családágak közül Istvánnak 
fia A n d r á 8 altjai vált ki, kinek fia J a k a b a neki jutott Zemplín me- 
gyei Márk helységról Márk y-nak neveztetett utódaival együtt. 

Nevezett Andrástól — ki e kötet 278. lapjain is látható ki- 
halásáig következőleg származott ^) a család. 



ngyan ott 1837. évi 865. szám alati 

*) Szirmay C. Zemplín. noi top. 114. 

*) Szontagh Dániel közlése. 

*) Szontagh Dán. közlése. 

*) Wagner Tab. geneaL tab. 27. 



Digitized by VjOOQIC 



U4 Mannel-Mcgyessy — IMaréczy. 



András 
1346. 



Péter Jakab 

a Ckaíánf ot, éietu$ d e Márk* 

*^^' ' Antal László. 

1423. 

(Zsuzsanna.) 

Lásiló. Gergely. János. Margit! 

A család a XV. században kihalt 0. 

Zemplía vármegyében azonban e század elején a czímerleveles 
neipes családok sorában találunk M ár ky családot ^). Valainínt Sza- 
bolcs vármegyében is él ily nevű nemes család. 

Komárom megyében pedig M árky JánosésMária 1 695-ben 
Udvard városában fekvő nemesi udvartelkoket Molnár Györgynek zá- 
logosíták el *). 

Harinel-llIesyeMy család. Ugocsa vármegyében e szá- 
zad elején birtokos Fertő-Almáson *). 

Harnavlch család. Eredetileg bósnyákországi család. Is- 
meretes közűlök M amavich Tomko György, svoniki gróf, ráczor- 
szági Starosta. Mamaviob János boszniai püspök volt 1630-ban és irt 
e családról ^). A család leszármazását közli Kaprinai ^). 

Marocsay család. (Kihalt.) Nevét valószínűleg a slavoniai 
Marocsa helységről vévé, Marocsay P erén ez 1606-beo szenlélynöki 
itélőmester volt '). 

Maróczy család. Maróczy Pál 1625. nov. 15-én Sopronban 
kelt czímeres nemes levél által II. Perdinand király által nemesítetett 
meg, és nemes levele Győr vármegyének 1627-ben Laetare vasárnap 
utáni szombatján hirdettetett ki ^). 

Maróczy Kristóf 1816-ban főjegyző a tiszai kor. kerületben; 
— tán e család ivadéka volt 



') Wagner Coll. geneal. hlst. dec. 11. 11. •^ Szírmay, C. ZeiupHm. noi top. 
73. 74. 101. 371. — Szirmay, Szatmár várm. IL 93. d4. 

*) Szirmay C. Zemplin. noi top. 114. 

') Fényei E. Komárom várm. 131. 

*) Szirmay C. Ugocsa. p. 176. ' 

ÓLehoczky Stemmai II. 236. A Törvénykönyvben Mar ovi ch-nak 
van Írva. 

•) Eaprínai Dipl. 11. 531. 559. 565. és a családfa ax 570. lapon. 

^) Jászai Pál, A M. Nemz. napjai a moháosi wéBz után 157. lapon. 

•) Veszprém vármegye levéltárában van az eredeti armalis. 



Digitized by VjOOQIC 



Marokin - Nardthi. Ui 

f 

Haroklm csal&d. Marokin idAsb János 1713-ban Brozi- 
novioh Mátyással együtt nyert ozímeres nemes levelet III. Károly 
királytól 0- 

Czímere a paizs kék udvarában zöld halmon nyíló fehér liliom, 
melyet két oldalról két kettósfarkú, ágaskodó oroszlán fog. A piűzs fö- 
lötti sisak koronáján szintén hasonló két oroszlán áll, vörös fehér zász- 
lót tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Harosl csalid. (Zilahi.) Közűlök Sándor Hunyad megyei 
törvényszéki ülnök 1837. körűi. Megöletett az oláhok által 1848-ban. 

Tán szintén e család tagjai Károly, ki Kolos megyében nyi- 
rési birtokos és,M. Józsefné Pálfi Julianna veresegyházi birtokosné. 

Szabolcs vármegyében szintén lakozik Marosi nevű nemes család 
Fényes E. Geographiája szerint. 

Hiaróihl család. (Kihalt.) A Guthkeled nemból származik. 
1319-len élt Maróthi István ispánnak fia M i h á I y mester, ki IIL 
András királytól Albert osztrák ás stájer herozeg elleni hadban muta- 
tott vitézségeért adományt nyert '). Mihálynak utóda (tán unokája) 
JánosésDénes Zsigmond király alatt éltek. Az utóbbi Nikápoly- 
nál esett el 1396-ban; János pedig, ki a nikápolyi csatából szeren- 
csésen megmenekült, Zsigmond királynak hűséges embere volt, foleg 
a Horvát János pártja ellenében ; és több (tatában hadi vezére volt, 
rendszerint győzelemmel járt, sokszoros érdemeiért Valkó, Szerem, 
Bács, Bodrog, és Pest megyében fekvó javakkal adományoztatott 1404- 
ben, 1427-ben pedig kóros megyében Velike varasát kapta adomány- 
ban ^). Már 1405. machói bán volt. Meghalván, a nyitrai templomban 
temettetett el, mint az 1435. 24. törv. czikk bizonyítja. Leánya Anna 
1437-ben Koroghi Jánosnak jegyeztetett el, de ez egybekelés elótt a 
két fél rokonsága közt támadt viszály és vérontás folytán Euged pápa 
engedélyével a pécsi püspök a jegyeseket elválasztá. Fiai János és 
László voltak. 

László 1438-ban szintén machói bán volt. Ujlaky családból 
származott nejétói két fiat tiemzett, Lajost és Mátyást, kiknek Bé- 
kés megyei Szileméres falujokat Szilágyi Mihály elfoglalván, lerontatta 
és Királyság név alatt ugyan azon határban újra építette, mely erószak 
ellen a Maróthiak Mátyás Hrályhoz folyamodtak és viszgálatot kértek, 

>) Colleoi Herald, nro. 694. 

») Fejér Cod. Dipl. tomo. VIII. voL II. p. 209—210. 
*) Katona Hist. critia tora. XH. p. 482. Lásd életét Budai Fer. Hitt. lex. 
n. 635. 



Digitized by VjOOQIC 



Me Xaréthy. 

a mi meg is történt >). Laj os 1464-beD aláírta a Mátyás király és 
Fridrik császár között kötött szerződést is. Egy leánya maradt Mag- 
dolna, ki 1538-ban gut^i Országh László neje volt, s a Maróthiak 
családját sírba vitte. 

Csatádfájuk tudomásunk szerint ') következő : 

MarótkL 

-1 



János Dienes 

maohói Un elesett 1396. 
1405-1436. 

Anna László János. 

(Koroghy maohói bán f 

János 1438. 

jtgyose.) (üjlaky N.) 

I ^ ' — t 

Lajos Mátyás 

1461. 1461. 



Magdolna 1538. 
(gúthi Országh László.) 

Haróthy eMl&d. (Maróth-egybázi.) Szatmár vármegye ne- 
mes családa, mely tán azon Mar out nemból származik, melyből Al- 
mosnak fia Ciril 1261. ben Bihar megyei Álmosd helység birtoká- 
ban V. István király által meger6sítetett ^). 

1657-ben Maróthi F e r e n o z Nábrádon nyugtatja ráthoti Gryu- 
laffy Lászlót 55. tL lefizetésérÓl ^). 

1687*ben M. Mihály Szatmár vármegyének szolgabírája % Ist- 
ván pedig 1693-ban adó rovója volt ^). 

E század elején Maróthy Ferencznek özvegye bírja Szamos- 
Ujlak Vs részét, továbbá bír Danyádon ^) ; a Maróthy család azonkí- 
vül birtokosnak íratik Sály, Méhtelek, Zajta, N. és ICis-Hódosan ^). 

1816-ban él Maróthy P á 1 táblabíró. 

Maróthy néven a tudományosság terén találjuk az 1714« Debre- 
czenben született Györgyöt, ki Számtant írt, és a szegedi szü- 

Teleki J. Hunyadiak kora XI. köt 13. lap. 

^ Geneal. auth. I. és Lehoozky II. 286. Ez utóbbi tehát tévedve eredezteti 
a családot Bosniából, vagy épen Szvatopluktól. 
*) Szirmay Szatmár Tárm. II. 22. 
*) Regestrum Gyulafianum Mbs. a nemzeti múzeumban. 
^) Szirmay Szatmár várm. L 133. 
•) Ugyan ott 137. 

^ Szirmay Szatmár várm. II. 216. 222* 
•) Ugyan ott IL 124. 202. 276. 

Digitized by VjOOQIC 



Marétti -^ Harsliiay. ttl 

ktésuMarátky Mátyást éa Istvánt ^))de ezek valószínűleg más 
osaládbeliek voltak. 

Harétht CMlád. (Dobófalvi.) Eözűlők I s t v á n az l792-ki 
oraeággjhtilésre a kir. hivatalosok sorában állott. 

Már előbb is találunk e család névre Erdélyben^ hol 1627-ben 
Marőthy György Udvarhelyszék alkirály bírája volt ^). 

MarsdiallKO csalid. Szepes és Zemplín vármegyei nemes 
család* 

Közűlök M. Károly 1844>bea a m. kir. udvari kanozelláriánál 
fogalmazó. Czimere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó. kett&s- 
lurkú oroszlán zöld galyat tartva. A paizs fölötti sisak koronáján két 
kiterjesztett sas-szárny között egy lábon daru áll, másik felemelt lábá- 
val golyót tartva* A paizst foszladék veszi körűi. 

Manlnay csalid. (Marsinai.) Krassó vármegye kihált ne- 
mes osaláda, mely azon megyei Marsinai helységtói vette nevét, s mely 
m^ a karánsebesi vagy sebesi, halmosi és miháldi kerületekben birto- 
kos és több azon vidéki elókeló családokkal rokon, elé fordul a XVI. 
század végén is. Neve gyakran Morsinay-nak is iratik. 

E családból volt Marsinay Sándor, kinek leánya Erzsébet Hu- 
nyadi Voyk Butinak hitvese' és a halhatatlan Hunyadi János Magyar- 
ország kormányzójának pedig édes anyja volt ^). Sándornak atyafi, 
vagy unoka testvérei voltak Marsinay Perencz, Sándor *^és 
Gáspár. 

Ezen három testvérek közül valószinülng Perencz volt az, kinek 
neje Gerlistyel Katalin vala, kitől született — s ez már bizonyos — 
Marsinay Perencz, ennek fia G-y Ör gy, ennek fia ismét Perencz 
ki 1566. és 1569-ben hiteles okiratban mint íblperes említetik *). Ké- 
sőbbi idókben nevezetesen a XVIII. század elején is taláhiok még 
marsinai Marsinay családra,melybfil Marsinay Menyhért (élt 1640- 
ben) magát saját jegyzetei szerint az erdélyi (jobban krassói) Marsi- 
nay családból eredezteté. 

Ezen említett jegyzetek szerint *) ezen ágnak története és leága- 
zása következfi : 



>) Lá8d életiraUikat. Magjarirók II. 190. 

*) Káll&y, Sxékttly nemzet. 266. 

*) Teleki Hunvadiak kora 1. köt 4a-44. 

•) idrpádia I. évfoly. 200. lap. 

») Kaprinai Mm. A. tora. XLV. p. 3. éa B. tom. XLl. p. 121-135. A jegy 
zetek eredetileg tótel irvik, jele hogy írójok Mmrainay Menyhért^ mint Pozsony-. 
Nyitra megyei lakoa jobban tudta már e nyelvet, mint a magyart. 

22 



Digitized by VjÖOQIC 



8S8 MarsiMl. 

Marsinay István Erdélyben élt, s ott halt meg, fia B e r t a 1 a n, 
ki még Erdélyben Gyula-Fejérvár körül harczolt a törökkd, Magyar* 
országra költözött, és itt n6sult meg. Ugyan is a £ala áitgyébén hét 
faluval bíró Ormándy Bálintnak árva leánya Anna Kaboklon egy 
Lisztinek gyámsága alatt növeltetvéo, utóbb Balassa Istvánnak neje 
lett ^), majd meg Özvegyűlvén Ormándy Anna^Malaczkára vonult, híd 
fit Marsinay Bertalan vette n6úl, mivel pedig Marsinay Bertalan 
a Balassáknak hasznos és hűséges szolgálatokat tett, ezektói Detrekfin 
inscriptionalis birtokrészt nyert, melyre Rudolf király kir. beleegyezést 
adott. M. Bertalan meghalván^ DetrekeÓn a Sz.-Miklós egyház alá te- 
mettetett, neje pedig Ormándi Anna Nagy-Tapolosányban a nagyok 
tár elótti sírboltban nyugszik. Bertalannak fia' volt 

Menyhért, ki 1615-ben adatott tanulásra, mire nagy kedve 
nem lévén, 1618-ban Balassa ZsuzsánnábAZ adatott,. Ml mifel évig 
volt,midón Balassa Zsuzsanna Pethe Györgyhöz férjhez xn^b vén, Mi^rr 
sinay Menyhért is Pethe udvarába állott, és midón.Pethe a Petbl^^ 
pártiak által elfogatván, Szatmárra^ Eosedre, és Szamos-Újvárra , bel*- 
jebbeztetett, oda is követé ót Menyhért; miután pedig Petíie meg- 
szabadult, Menyhért is oda hagyván e szolgálatát, Tornára Móricz 
Márton szolgálatába, innen nem sokára Szuhára Pálffy Jánoshoz ál- 
lott, majd innen is Balassa Péter özvegyébe?, és innen is végre Becsbe 
utazott. 1623-ban Morvaországban Gróding védelmében v^tt részt. 
Utóbb Giitibona német ezredbe állott, és ezredével Komáromban, Szö- 
gyénben, Ersek-Ujvárott állomásozott Végre IL Ferdinánd király 
hadseregébe állván, 1624-ben négy lóval szolgált, 1626-ba;i ;dlszlóta|rtó 
lett Radics ómagy zászlóalyjában, 1628-ban Lozi .ezredbep kapitány 
1633, ómagy, ugyan ez évben alezredes, 1636-ban a berIi^i csat^ után 
honnan 28 zászlót szolgáltatott át IL Ferdinándnak, és Major Koszt^ 
Svéd tábornokot is elfogta, — ezredessé emeltetett. ^Ezután Morvaor- 
szágban szerzé a nezdeniczi uradalmat, s ott lakott 1639-ben, majd 
egy ideig Szakolczában, és ismét Nezdeniczén. 1640. január 20-án IX. 
Ferdinánd király ót római sz. birodalmi és az örökös tartományokbéli 
nemességre^emelte *) ; és czímerét is megbóvíté, mi következó lett ; t. i. 
négyfelé osztott paizs az 1. és 4. osztály jobbról balra rézsútosan két- 

') Ez ellentmondásban Ül a Detrekót bírt Balassa Istvin viszonyaival, 
mennyiben ennek legutolsó neje nem Ormándy leány, hanem devecserí Csoron 
Anna volt, a Balassa családfa szerint. 

^ Eaprinai Mss. B. tom. XIX. p. 1—11. e nemes levélben „Melohior 
Marsinay de eade m'*>nek neveztetik a szorzó* 

Digitized by VjOOQIC 



Manó. ^SW 

felé oszlik, (az l*ben jobbról ezüst udvarban két vízirányos szelemen 
látszik, a 4-ikben a bal oldalon vannak a szelemenek); az l-s6 osztály • 
ban balról és a 4-ikben jobbról arany ^ udvarban felig kinyúló koronás 
egyfeju fekete sas látszik. A 2. és 3. osztály kék udvarában zöld halmon 
oroszlán ágaskodik, elsó jobb lábával zöld galyat tartva. A paizs fólötti 
jobb oldali sisak koronáján egyfeju koronás sas áll, a baloldali sjbak 
kronájából a leírt oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról arany-fe- 
kete, balról ezüst-vörös. 

Menyhértnek fiaFerencz 1676. nov. 18-án L Leppold király- 
tól csehországi honfiusítást (incolatust) nyert ^). 

A családfa következő : 

István 

mli. Erdélyben. 

I ■ ' ^ I 

Bertalan 

mh. Magyarországban 

(Ormándv Anna.) 

Menyhért 
1616-1640. 

r "^ 1 

L Ferenoz Gáspár. 
1676. t 



II. Ferenoz. János. Ádám. 

III. Ferenoz. * . '^ 



János József. 

oiroal740. 



IIL Ferenoz volt, ki e család genealógiáját írta, mely a Kap- 
rinai kéziratok közt található. Többet a családról nem tudni. 

Marsó család. Heves vármegyei nemes család. Czímere a 
paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó oroszlán, elsó jobb lábával 
kivont kardot tartva ; a paizs fólötti sisak koronájából szintén hasonló 
oroszlán emelkedik ki Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 
A családfa a múlt század végén élt M. Györgytói kezdve kö- 
vetkező : 

György 
Heves ▼. sz.-birö 
(Pntno k^ Klára.) 

János György László 

(Szmrosányi ^ ^ risztina.) (Szmrcsányi (Kovách 

' József Ibtvto András Boll , B2^ ,, ÍSÖli , 

ÍOláh Mindsaenten katona, dizsár. Sámuel Antal Fohft.ak»vJe^om. 

;iára.) (Bomemi- f f Heves v. volt Heyes v. 

sza N.) aljegyző, volt sz.-biró. 



■) Ugyanott 



22* 

Digitized by VjOOQIC 



**fi 



Marftóvflcky. 



László, hiaielUbbilofon. 
(Eováoh Teréz.) 



György 
Maczonkán 

(Eováoh 
Frangska.) 



Láwló 
(Ssűcsi Fáni.) 
I — z"^ — n 

K. N. 



Julianna. Ludovika. Anna. István. 



AmáHa 
(Bnrián Láisló.) 



L6rinoz. 



8tb. 



M a r s 6 családnak nyomaira Trenosín megye 1728-ki nemesi 
összeírása is nyújt adatokat, a middn ily nevű család mint melcsiczi la- 
kos íratott be ; továbbá 1755 . 1767-ig Marsó György és Miklós 
fordulnak elé a nemesi össeírásokban. 

IHarsÓTSzky cssalád. (Marsó{alvai.)Trencsín vármegye' régi 
nemes családa, melynek törzse Butkor Péter XIV. a század végén élt 
Zsigmond király alatt, és 1400-ban bolondóczi Stibor vajdától, a Vág- 
völgye urától, a beszterczei bíróság örökös jógaért a jabloníalvi (jablo- 
nowei) birtokot kapta cserében, mely csere levél a család levéltárában 

található. Ezen 
csere 1410. Stibor 
vajda áltál új ado- 
mány levélben is 
megerósitetett, és 
1411-ben ugyan 
az Zsigmond ki- 
rályt^ Í9ioeger6- 
sítést nyert ^). 

1430. jablo- 
novlButhor Grás- 
pár, Balásnak 
fia Zsigmond ki- 
rálytól a maga, 
úgy atyja Bálás, 
testvérei Meny- 
hért és Boldizsárés nagybátyjai Jablonoviczi Miklós és J á- 
nos és mindnyájok utódai számára czímert kap ^): tudniillik balra 
dók paizst, melynek kék udvarában hármas halomból féltesttel grif 
emelkedik ki, a paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan gri£ Fosz- 
ladék mindkét oldalról fehér-kék ; mint e czímert a metszvény mutatja. 

Családi kösdéisieríni 

*) Láttam az eredeti okmányt 




Digitized by VjOOQIC 



14d44>en Gáspár új adománylevelet nyert Zsigmondi király- 
tól M arsova (vagy is most Marsófalva) MikSova, Kvassó, FlermieE jó- 
szágaira, mivel osaládi irományai elégtek ; Buthor Gáspár mint lévai 
Cheh Péter machói bán barátja, irományait nagyobb biztosság okáért 
Léva várában tartotta. Ez adomány levél szerint Buthor Gáspár Cheh 
Péter társaságában életét és vagyonát feláldozva, ffileg a bussiták el- 
leni harozokban hűségét és bátorságát tfkiiusítá. És ezeknek következ- 
tében 1439-ben Albert királytól is adományt nyert Udiche helységre. 
1456 ban pedig V. László királytól a marsófalvai, jablonfalvai, mikso- 
vai, kis-csernai, kvassói és kolacsini jószágaira nyert megerósító kir. 
adományt. 

Azután a család királyi jóváhagyás mellett marsófalvai 
(vagy is M a r s o V a) birtoka után M arsóvszky nevet vett fel, noha ké- 
sóbben is még több adomány levélben a osalád tagjai y,M arsóvszky 
máskép Buthor^' nevezet alatt is elé fordulnak. 

Márton Ulászló király alatt a törökök elleni csatában esett el. 

György 1520-ban Lajos király alatt Nyitra megyei Sook és 
Átrak jószágokat kapta, elesett Mohácsnál 1526-ban. Halála után test- 
vérei Zsigmond, István, Miklós 1527-ben I. Ferdinánd király- 
tól ugyan azon birtokokra új királyi adományt szereztek. 

1612-ben Thurzó György nádor Marsóvszky Istvánnak, Miklós- 
nak és Györgynek Cherubin-Chema falut adományozza. 

A család idófolytán, a XVI. század végén négy ágazaton több 
megyébe elterjedt, és tagjai közül sokan megyei, és egyéb hivatalokat 
viseltek, részint ósi fészkükben Trencsín vármegyében, hol Bálint 
alispán volt, részint egyebütt is. ősi birtokaik az idók viszontagságai, 
8 szapora osztályok által eldaraboltattak, és nagy részük elzálogosíttat- 
ván, idegen kezekbe jutott, míg a IIL táblán álló II. K á r o 1 y a fran- 
Gzia háborúk megszűntével mint tiszt 1816-ban haza érkezvén, ósi bir- 
tokainak csekély maradványát által vette s részint saját szorgalma, de 
fóleg hitvese Vachtler Karolina nagy értékű hozományával ósi jószá- 
gait kiváltotta, egybekapcsolta, és rendbe hozta, úgy hogy most a mar- 
sófalvai, miksovai, jablonfalvi, s cherubin-csernai régi 6^ birtokok is- 
mét a család birtokában állanak, és említett Károlynak 1857-ben tör- 
történt halála után utódai által bíratnak. Károlynak Vachtler Karoli- 
nától született gyermekei közül Bernát Trencsín vármegye egyik 
jelesebb tisztviselője (1840-ben aljegyző), és országgyűlési követe meg- 
halt 1855-ben kora 35. évében. Testvére Móricz 1840-ben alszolga- 
bíró, az 1848— 49-ki mozgalmakbani részvétele miatt külföldre mene- 



Digitized by VjOOQIC 



US 



llarséTsjri^. 



külvén, hét éy alatt Európa nagy réazét beútazfly többi közt Norvégiát 
és Laplandot Í3, érdekes tapasztalatokkal térvén haza 1857-beQ meg- 
kegyelmezés következtében. 
A családfa következő : 

L tábla. 

Btithor Péter 
1370-141L 



Antal. 

t 



Tamás. Ba1á« János Miklós 

t 1430. 1430. 1430. 

(Eczey Eszter.) 



Gáspár 

1430-1466. 

ozimer szerzÓ. 

(Sóky Margit.) 



Menyhért 
1430. 



Boldizsár 
1430. 



Márton 
1Ö04. 
(Kvassay Cecília.) 

I -T^ 1 

János 
(Veliosay* Anna.) 



Venczel. + 



László 
1500. 



Mi György. Zsig- Éliás. Péter. János. let- Gyjbrgy. 
hály. tlö26. mond. t t t ván. f 

t t 

Mihály. "^ 

'Miklós.' 

*^ , 

Mihály. András. 



György. Rafael. Félix. 

^^^^■^^■MH»^^\^^B^BV«^H^M MB^HHa^Hi^Ha«M^VMWÍ^«B»>MM«^M» M«^MM««|AhBWM^^M«M^^HM^M^^ 

Folyi, IL táblám. Folyt. IIL táblán. Folyt. IV. táblán. 



Miklós. 

-*— A. . 



Miklós. Mihály. András. 



János. 



.^-r- 



János. t Gábor. 
I 



II. Tábla. 

György , ki az L táblán. 
(Orecsni Dóra.) 

I -^ 1 

János 
(Görögh Anna.) 




Dávid. Jónás. 

I ^ — n 

Sámuel. Károly. József. 



Menyhért. 

János 

(Szanyogh 

Zsóáa.) 



r 



Károly. 



Folyt, a k69t lapon. 

' kamilló. Domokos, 
Gynla. 



Digitized by VjOOQIC 



9lan*y«s|(3t. 



sta 



János , ki az elSbhi lapon. 
(Szuoyogh Zsófia.) 



László, 
t 



Kristóf. 
Bálint. 

t 



Ádám. 



Lázár, 
t 



Lajos. 

t 



István 

(Piacsek 

Kata.) 



János. Antal István. 

(Marsóvszky t 

Krisztina.) 



Miklós Károly. 

(Ordódy Magdolna.) t 



Ödön. Yenczel. Dienes. István. Károly Lajos. Antal. Miklós. Flóri. 

(Kvassay 
Anna.) 



Ferencz. Flórián. Alajos. 

Trencsin v. 
esküdt 1840. 



ÜL tábla. 




1684. 
(Pdtttrnay Kata. ) 

Ádám 1693. 
(Piaosek Kata ) 

I 



Rafael , At at /. iáblán. 



Miklós. 



Márton. Zsigmond. 



Pál. 



Jóg ás. János. 



János. 

t 



Rafus. Mihály. Sándor. 



József. 



Ignácz. József, 
t t 



Jenó. ' József János* Miklós. 

. (Tajnay Anna.) + t 
I f\ , 

István. Tamás. I. Károly Ádám. Imre. József. 



(Herdovjcs . 
Magdolna.) 



István. Antal 

f- (1. Hodossy 

Janka. 
2. Marsóvszky 
Francziska) 



József 
Ferdinánd. 



Károly. 
1 1857. 
(Vachtler Karolina.) 



Ferdinánd . 
Jenó. 



Eszter. 



Bernát Móricz. Jusztin, 
volt követ 
tl855. 



Digitized by VjOOQIC 



M4 



Marsévleiky. 



IV. tábla. 



Félix, hiMLtMén. 



János* 



Mihály. 



László. Imre 
t t^ 




,-5ítfÍL 



Ferenoz. 



Gáspár. Istirán. 

íTT"^ — • + 
Gáspár. ' 



Zsigmond. 



Gáspár. Ferenoz. 
Károly. 



István. 



József. Zsigmond. György. 

t i t 



Zsigmond. Gáspár András. 

Trenosin v. 
£&sz.-bíró 1836. 
(Nováky Vilma.) 

I f A_ ■ , 

Eamilló. Vilma. 



András, 
t 



ZiSigpnond. 



Bálint. 

I ^ 1 

Miklós. 
— «>\ 



György. István. 



Dániel. 

I "" 

Pál. 



Pál. 

t 



Pál. 
t 



András. 

t 



Azonban e családfákat teljeseknek nem mondhatni, azoknSI a 
a családnak több érdemes tagja, és a leányok, és hitves társak átalá- 
ban lemaradvák, és meg ezeknél is sajnosabb az, hogy az évszámok 
hiányában kevésbbé tájékoztató. 

Különösen nem találjuk, vagy részint ki nem mutathatjuk a osa- 
ládfán a következft családtagokat : 

Marsóvszky Józsefet, kit 1526-ban a mohácsi csata elfttt II. 
Lajos király levéllel mint futárt külde Bécsbe ')• 

Nemtudjuk a családfára illeszteni a következÓ nemzékrendi tö- 
redéket : 



Engel Monumenta Ung. 197. 202. 



Digitized by VjOOQIC 



HwséTSsky. SU 



MarioTsxky (xábor. 
(RakÓYBzky Magdolna.) 



Klára László. Gábor. József. 

(Etthre Gráborné.) 1 anyai örökségükben osztoznak 1743. 

I — ^ 1 

Józset Gábor. Borbála. 
1772. (Reviczky 

Gábomé.) 

Nem találjuk a osaládfáo a Nógrád megyei ágat, melyból M. 
Imrét 1684^ben Kékkftben találjuk, és ugyan azt azon évben a ne- 
mesi felkelők sorában , 1705-ben szintén a nemesi fölkelésre zsol- 
dost állított. Bnnek utódai valószínűleg Marsovszky Gábor, ki 
1714-ben Nógrád vármegyei szolgabíró, 1725— 1727-ig másod alispán; 
és «anek fiai lehettek azon Marsovszky László és Gábor, ki- 
ket a Nógrád megyei 1755-ki nemesi összeírásban találunk; végre 
ezek közül valamelyiknek fiai lehettek azon János és István, kik- 
közil az elAbbi 1818-ban Nógrád megyei alszolgabíró volt; testvére 
István pedig elAbb rozsnyói kanonok, majd királyi táblai ülnök, s 
nagyváradi olvasó kanonok, és végre a hétszemélyes tábla ülnöke, 
meghalt ugyan azon napon, midón e legutóbbi méltóságra történt ki- 
oeveztetéséról értesítetett ; t i. 1819. január 21-én kora 62. évében. 
Eltemettetett Pesten a Ferenczes-barátok sírboltjában. 

Nem találjuk a családfákon Lajost, ki budai kerületi altarto- 
mányi biztos volt, 1760— 1770-ben ; ez utóbbi évben már jubilatus. 

Györgyöt 1770-ben Csanád vármegye alispánját. 

Miklóst, ki 1787-ben az árvái és lietavai uradalom kincstári 
ügyésze volt. 

Józsefet 18 10^ 1825-ben am. kir. udvari kanczeUáriánál fo- 
galmazót 

Andrást az 1838. jan. 18-án kora 58. évében meghalt rozsnyói 
kanonokot. 

S végre L á s z 1 ó t, ki Csongrád megyétól 1809. jan. 19-én nyert 
nemesi bizonyítványát lakta helyén Krassó vármegyében 1819-ki oot. 
4-én kihirdettette. FAbíró volt Krassó vármegyében, és 1848-ban a 
forradalom alatt a föllázadt oláhok által csaknem agyon üttetett 
Gyermekei vannak. Ugyancsak K^rassó megyében más György 
volt aljegyzA, 1858-ban törvényszéki segéd Temesvárott, és ifjabb 
Liszló segéd Lúgoson. 

E század elején Szatmár vármegyében is találunk e oa&lád ta^- 

Digitized by VjOOQIC 



9M BfartiBeadk-^/MariÉioTles. 

jaíra, a midfin Sályíban birtokosul íratnak, és ugyan akkor Marsovszky 
Sámuel Porcsalnaán volt birtokos *). 

JM[artln<;«ek család. E családból János szkala-uj falvi la- 
kos 1813-ban Trencíiín vármegye előtt nemességét igazolni igyeke- 
zett »). 

Martinecz Cftalád. Trenosín megye czimeres nemes csalá* 
dalnak egyike. 1721 ben Mihály lakott Beczkón, 1748-ban János 
Mitiozen a nemesi összeírás szerint. Később Ádám 1781 — 1805-ben 
Trenosín megye előtt nem/essége igazolásában fáradozqtt ^). 

WLitrtinffy család. 1762-ben M. Terézia királyasszony áUal 
nemesítetett meg; ozímere ez, a paizs felső két 92l)gletéből lefelé tér 
sutosan húzott két vonal által a paizs bárom részre oszlik, a kiét felsft 
osztály kék színű, a középső veres, melyben arany csillag ragyog, A pdizs 
fölötti asak koronájából két kiterjesztett vörös sas-szárny köz6it srany 
eaillag ragyog. Foszladék jobbról arany-vörös, balról arady-kék •> 

Martlnldes család. Abauj, é3 Torna. megyei nemes család^ 
közűlök László Abauj vármegye esküdtje 18d8-ban, alsssolgabíró 
1846-ban. 

MarUntk család. Gömör vármegye armalíata nemes csalá- 
dai sorában áll ^). 

Hartlnkovics család. Ily nevű nemes család Trenosín vár- 
megye nemesi ös$»ze írása szerint 1781-ben Latkóczon lakott ^). 

Martinowics család. Martinovics Vincae, Tawás, Ig- 
nácz, Márk, József és Mária 1791-'ben nemesítettek meg IL 
Leopold király által. i > 

I Czímerük vízirány osan fekvő csíkolat által két részre os^tt pa- 
izs, a vörös csíkolaton ezüst fél hol, és arany csillag ragyog/,- a felai 
osztály ezüst mezejében fehér mén nyargal, az aUó osatály arahy me- 
zejében hármas fehér halom középsőjén kék mezű kar, kivont kardot 
tart. s Ionnak hegyén levágott törökfej vérzik^ A paizs fölötti sisak ko- 
ronáján a leírt kar könyököl a kivont karddal, két sas-szárny köstflt, 
melyek kQaűl a jobb oldali félig ezüst, félig kék, a másik félig kék, fé- 
lig arany. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról-arany-kék ^X^ 



») Szirmay Sxatmár várm. II. 123-124. 
^) éfl 3) Szontagh Dán. közi. 
*) Adámi Scuta gentil. tom. VIT.- 
*) Bartholomaeides C. Gömör p. 144. 
^ Szontagh Dán. közi. 
.'') Adaná Soata g<nitiL iom. VIL 



Digitized by VjOOQIC 



Blartliissky ^ Jiartlioii. t4f 

A nemesség szerzők -kttzől lg oá ez a sasvárí apát szomorú tör- 
ténelmi nevezetességre tett szert, miután mint Összeesküvéssel vádolt 
folségsértfi Budán 1796-ban hóhér pallós által végzé életét. 

Hartlnszky család. E néven Trencsin vármegyében a Fri- 
valdszky család egyik ága ismeretes ^). 

Harttnyi család. Trenosín vármegyében 1690-ben a közép 
járásban létezett '). 

Egy-e ezen család a Kovács- Mar Unyi családdal? melynek 1830- 
ban egyik tagja pozsonyi evang. tanár volt, — nem tudjuk. 

miarttniuzl család. L. Utjesenich cs. 

Hartiss vagy Slarczlss család. Trencsin vármegyei czí- 
merleveles nemes család, alsó-hricsói lakhelyén. Közűlök az 1748-ki 
nemesi összeírásban olvassuk idősb Györgyöt, azután Istvánt, 
Jánost, iíj. Györgyöt és Mihályt, 1803-ban találkozunk már 
Istvánnal és Pállal Jánosnak fiaival; azután id. Istvánnal és 
ennek négy fiával Istvánnal, Györgyei, Ádámmal és Mik- 
lóssal, ugyan akkor egy másik Miklós udicsei plébános, középső 
György belai lelkész, Zsigmond és ennek fiai Mihály és Já- 
nos; — ismét másik István, kinek fiai János, György, József 
és András. Végre Andrásnak örökösei JánosésGyörgy. 

Az 1837-ki nemesi összeírá^ már 37 férfia tagját sorolja elé a 
családnak. 

Valószínűleg e család tagja azon nemes Marsisko is, ki 17ő4-ben 
Trencsin megyében Szádecsnán székelt '). 

Blárthon család. (Hetheni f .) XJgocsa megyében bírtak He- 
tényben, melyet 1547-ben M. Tamás éz Antal mag vaszak adtán 
Zoltán Mihály és Fejes Gergely kaptak adományban •). 

Ezek öse volt hethéni Márthon Ambrus. 

Marthon család. Marthon István 1622-ben 11. Ferdinánd 
királytól nyerte czimeres nemes levelét ^). 

Czímere vízirányosan kétfelé osztott paizs , a felső keskenyebb 
osztály kék udvarában két kinyílt fehér liliom látszik, az alsó vörös ud- 
varban zöld téren fólemelt szárnyakkal fehér galamb áll, lábai, és csfire 
pirosak. A paizs fölötti sisak koronáján szintén a leírthoz hasonló ga- 
lamb áll, csőrében zöld galyat tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, 
balról arany-fekete % 

í) *) é« ») Szontagh Dán. körléae. 
*) Szirmay C Ugocsa 134. 147. 
») CoUect. Herald, p. 127. 
*3 Adami Scuta gentil. tom. YII. 

Digitized by VjOOQIC 



M8 



Márton. 



marton csalÁd. (Zsaroljam és mándl) Szatmár megyei régi 
adományos család, mely már a XIV. században Zsarolyány helység 
egy részét bírta, és egy ága birtokos ott Szirmay szerint e század ele- 
jén is. Az okleveles adatok azonban 
csak a XV. század végéig nyúlnak fel, 
a midőn 1487-ben Szekeres és Zsaro- 
lyány helységek határ kérdései eliga- 
zítatván, az akkori többi birtokosok 
sorában ott találjuk Márton Pétert 
is ; kinek I. Tamás fiátóli unokái ál- 
tal a család két f6 vonalra szakadt; 
miután Gergely és Alberttól a 
mándi, II. Tamástól pedig a zsaro- 
lyányi vonal származott. 
Pétertói kezdve a család leszármazása következÓ ') : 

I. Péter 
Tam&s. 




Simon. Grergely. 



IL Tamás II. Gergely Albert 

1590. 1582. 1682. 

új adomány közazerzöje. a Mdndi dg tlfran. 
Zsarolányi^ág törne. 



Péter. 
1613. 8z.-bíró. *■ 



Miklós 



János. 



Albert 



N. 



, íí:—, ^Mihály. 



Iatvá^. Mihály HL Tamás 

" Szoboszlóra 1633. 82.-biró. 

költöz. 



Péter. 



N 



József 



JánG 



1763. 



Imre Ákoson 1763. Szoboszlay 
^^^^ nevezetű 

Gzeglédre költ. 

I ~ — ^ 1 

Folyi, a k&í>, lapon. 



Mihály 
(Csanády Kata.) 



István. 
Jáy)s. 



János. István. Mihály. 
1763. 



Miliály. 



István. 



János. Bálint. István. .Dávid. Sándor 
1763. 



István 
Hajdú ker. 
afk 



Mihály. István, 
f— ■'^- — I 
Jáaoi. 



István. Bálint. Mihály. János. 



1) Szirmay. Szatmár várm. II. 218. 
«) Családi közlés, és II. Tamástól 1763-ig Szatmár megye,levéltárábóü hi- 
teles kiadvány szerint. 



Digitized by VjOOQIC 



HanttD** 



Szoboszlay nevezetű 
Czeglédre költözik. 



János. Sámuel József Sándor. Gábor. Mikály 

Szoboszlai debreozeni 1768. 

1763. ref. lelkész. 



Mihály. József. 




Istrán. József. Sáigufl 

Lajos. ' 



Józsefi István. Ferenoz. Benő. Sámuel. Mihály. László. 
József. Kálmán. Ferenoz. 



Fero oz. Lajos. László. Ádám. 

András. Ferenoz 

scfiL 1833. 
iró. 

Á táblázaton álló L aerge;iyQek fiai 11. Gergely éé Albert, 
Mándy leányokat birván feleségül, 1582-ben Mánd helységbeU birtok- 
részükre adományt nyertek '> Ez ág leszárraaaáaa melynek egy ága 
Dunántúl szakadt, 9 ott most is él, hiányozván táblázatunkon, a mándi 
Márton utódok közűi megemlitendök, mint ismertebbek : Márton I s t- 
Tán az 1790-óta pápai ref. tanár, ki Fejér megyében Iszka-Szent> 
Gryörgyön született 1760-ban noT. 23-án. (Atyj.a ref. lelkész volt), lat- 
vántól a magyar irodalom több nyelvtani és hittani munkát mutathat 
ibl. Meghalt 1831-ben '). Testvére József született Iszka-Szent- 
Györgyön 1771. mart 2-án, Bécsben a magyar irodalom t^ára, s a 
magyar akadémia levelező tagja volt. Irodalmi munkássága, főleg a né- 
met nyelvtanok és szótárak által érdemeit szaporiták. Meghalt Bécsben 
1840. jul. 26-án '). Gyermekeinek egyike Kovács Gyula múzeumi ór 
és természet tudósnak hitvese. 

A zsarolyányi Márton ágat II. P é t e r alapítá, ki 1590-ben zsa- 
rolyányi birtokára új adomány levelet nyert Négy fia közül Péter 



') Szirmay Szatmár vármegye IL 242. 
*) Magyar írók II. 191. 
*) ugyan oti I. dia 



Digitized by VjOOQIC 



SM BlárlM. 

1613-ban Szatmár vármegye szolgabírája volt ^). Fiának J á n o 8 nak fia 
III. Tamás 1633-ban viselt szolgabíróságot *). Ez ágazat Szatmár me- 
gyében él, ámbár leszármazását adatok hiányában nem közölhetjük. 
Ez ágból volt azon Márton László öreg úr, ki még 112 éves korá- 
ban a megyei ünnepély alkalmával oly szilaj lovat megült, mely 
előtte való napon egy legeröteljesb 30 éves fiatal embert* lehányt a 
nyergéből. Miklósnak egyik 6á I s t v á n, kinek ágán József Ákoson 
élt 1763-ban; másik fia Mihály Szoboszlóra költözött. Ennek három 
fia maradt: János, Mihály és István. Ezekközúl a két utóbbi 
ivadéka Szoboszlón maradt , és a Hajdú kerületben és Pest, Heves 
megyében terjedt el, közűl^^k István — mint a tábla megjelöli — 
a hajdú kerület alkapitánya volt ; 
/ Jánosnak fia pedig Mihály CzQglédre , és innen utódai Pest 

Qiegyébe költöztek ; nevezett Mihály, valamint utódai is a Szoboszlai 
melléknévvel éltek abusive. Ez ág tagjai közül egy némely az ügyvédi, 
mások birtokaikon a gazdászati pályán voltak foglalatosak. Ez ágból szár- 
mazott többi közt Mihálynak fia József is, ki Debreczenben ref. 
lelkész volt. Sámuel ágán Lajosnak, ki Nógrád s Heves megyei 
táblabíró volt, fiaFerencz született Abonyban 183o-ban, írói néven 
AhonyiLajos, kedveltebb regényíróink* egyike, a 1861. januártól 
Pest m$gye aljegyzója < 

A család ozimere a paizs kék udvarában zöld téren álló pánczé- 
lo8 és sisakos vitéz, jobb kezével buzogányt tartva ; a paizs íblötti si- 
sak koronájából ugrásra készüIA, természetes színű zerge emelkedik 
ki. Foszladék jobbról arany«kék, balról eZüst-vörösr 

Márton család. Márton István és György 1633*baü 
kaptak ezímeres nemes levelet *). 

Czimerük a paizs kék udvarában zöld halmon három fiát 
melle vérével tápláló fehér pellikán ; ugyan ez látható a paizs fölötti 
sisak koronáján is. Foszladék jobbról arany vöröö, balról ezüst kék *). 

M á r t o n nevű család Békés megyében 1803-ban hirdetteté ki 
nemességét, de ezen nemesség szerzA ivadéka-Q ? nem tudjuk. — Ma- 
gyaroszágban ezen kivűl még meszlényi és borzovai el6 nevű 
Márton családok is vannak. 



Szirmay Szatmár várm. I. köt 132. 

•) Ugyan ott 

•) CoUect. Herald, pag. 127. 

*) Adami Scnta gentil. tom, VII. 



Digitized by VjOOQIC 



BláHoii ^ BláriőnflBlyaj. 9S1 

Zemplín megyében szintén van Márton nevű nemes család, e 
század elején birtokos Kohányban *), 

Gömör megyében szintén lakik Márton család Ochtinán, mely- 
b^lJános 1848. elfitt Szolgabíró volt. Fiai Rudolf és Kálmán 
Ochtinán. 

Márton €M»alád. (Somlyói.) Székely eredetű nemes család ; 
köeűlGk Somlyói Márton János 1591-ben több társával lóföi (pri- 
mipilaris) If velet kapott Báthori 2iSÍgmond fejedelemtől % és, azl6Ó9- 
ben Gyergyó 9zékben kihirdettetett. 

Márton család. (Markodi.) Törzsökös székely család, 1573- 
ban élt közűlök Márton T a m á s ^). Jelenleg Sándor ismeretes mint 
képzett gazda és technikus. 

Márton család. (Csik-szeredai.) Közűlök Farkas 1815. 
József 1836-ban, Dávid 1848-ban Csik-Szereda város tanácsosai. 

Márton család. (Oláhfalvai.) Melyból Péter Oláhfalu vá- 
rosbírája 1846-ban, iQ. P é t e r és A n d r á s ugyanakkor, ott tanács- 
béliek. 

Mártonfalvay család. (Mártonfalvai f .) Kihalt dunántúli 
(úgy látszik Somogy vármegyei) régi nenMea család, melyből Márton- 
falvM István nakés örököseinek ügyeik elintézését az 1715. 103. 
törvéüyteitk rendéli el. 

Ismert törzsük Lukács (dictus Lacza de Martonfalva) 1449-ben 
ben élt; kitűl a családfa következőleg sarjadzott le ^) : 



Lnkács 
1449. 



Bálint 1480. 

(Véssey Marprít 

tqint Özvegy 1654.) 



Bertalan I. Imre í4M. 



1535. Somogy vári várnagy. - , .. - 

(1. Tul Anna. Boldiíeár - 
. 2. Zoltai Zsófia. 1586. 

3. Deseó Erzse.) 



Foífft m höv. lapon. 



Szinnay C Zemplin not. top. 114. hs. 
^) A ns. székely nemz. Consiitutioji 101. 

9\ tT«»^«M ,^U 97-1 



») Ugyan ott. 271. 
^) Geneal. autheitt. 1. 



Digitized by VjOOQIC 



MáH^Bty. 



t. Imre 1494. hi m eUhhi lafon. 
somog^yvári vámagy 
(1. Tul Anna. 

2. Zoltay Zsófia. 

3. DeseÓ £rz«e.) 



It6l II. Imre 
(két neje volt) 

1 ■ ' ^ 



Gertrúd. 
íl.Kovách Péter. 
2. Blagay Gábor.) 



Bálint Péter. György. Zsófia. » 9 
1599.1604. 3 1 

1 -^^-' I CD • 



György. 
1651. 



Judit 
(Tyerer Mihály.) 



László Mihály 2-tól Priska 
(Eördögh (mezólaki (Eáldy György) 
Zsófia.) Zambó Kata.) 

István. György Agatiia. 

t 1621. 

(1. Horváth Erzse. 
2. Balog grase) 

Márton. Imre István. 






(Péohy Mária.) 



Ferenoz. 

1604. 

(a. borsai 

CsorbaAnnaOl 



Fruzsina. Anna. 



István. 



Ádám László 

"* (1. Darabos Bora. jesuiia. 
2. Szentbenedek i 
Erzs e.) 



2-tól Julianna. 

(1. Amadé Lénárd. 

2. Orbán Pál.) 



Ádám. László. Zsigmond. 



Magdolna 

(tóthi Lengyel 

Miklós.) 



Erisztina 

(f.-büki Nagy 

István.) 



1. 1 m r e, ki Somogy vár várnagya volt 149áA}eny szerzé a leg- 
több családi birtokot ; els6 neje Tul Anna lő35-ben, leány ágról a le- 
szenczeitomaji Tomaj családtól eredt, 2-ik neje Zoltay Zsófia, a 3-ik 
Deseö Erzse mint özvegy élt még 1598-ban is. 

nártonffy c^salád. (Csík-szent-györgyi.) Csikszéki székely 
eredetű nemes család, beszármazva Magyarországba is. Ismert törzse 
Márton máskép litteratus Mátyás, ki a csikszéki lustralis köny- 
vekben 1712-ben a lovas székelyek között van beírva, ennek egyik fia 
Mihály, ki atyja vezetéknevéről már Mártonffynak neveztetett, az 
1740 — 1750. évi idóközben Magyarországba költözvén Zemplin me- 
gyébe Monokon telepedett meg; négy fia közfii L Antal Borsod me- 
gyébe teszi át lakását, s ott a megyénél al-adAszedói hivatalt viselt 
Maradt három gyermeke, egy leánya Egerben ment férjhez, II. Antal 
szintén oda telepedett, István M.-Kövesden maradt. 

Nevezett 11. Antal, előbb Heves megyénél tiszti alügyése, majd 
táblabíró, és a franczia háborúk alatt a Heves megyei felkelA seregnél 



Digitized by VjOOQIC 



■árUttiy* Stt 

kapHány, majd Umél] Egerben ügjréd, ISOS.febnö^Caik^Gyergyó, 
68 KÍBzon székektfil nemesi bizonjítTányt vett ki , mely nemesi bizo- 
nyitványt azon évi juL 11-én Borsod, sept. 26-án pedig Heves és KiU- 
sft-Sxolnok vármegye kO£5nsége, majd isméi István testvérével 
együtt 182i-ben mafos 18-án ism^ Heves megyében, IS22<^ki febr. 
ld*án a Jászkún kerületben, és 1824-ki nov. 23-án Nógrád vármegyé- 
ben hirdettetett ki Négy«fia és két leánya maradt, mint itt a táUáoa- 
ton láti&atni, a fiúk közül 

Ignácz-A.laj os Pest megyének volt alszolgabírája, lakik Do- 
monyban, 1844. mart 304n nemességét Pest, Pilis és Solt egyesült 
megyékben is kihírdetteté. 

Aosalá<UakOvetkeaft; 

Márton Máivás 

1712. 

Ctiknékben. 



MárionfTv Mihály 

1764. kör. Zemplinben 

Monokon. 

-r— ' — -^^ ■ I 

1. Antal Ferenoz. Jöztef. Imre. 
Borsod várm. 
ftdöszedö. 
I '^ ' I 

U. Antal Iftván 

Egerben 1806.-1822. M.-Kövesden. 
ögyvéd. 

I ' ^^ ■> 

AntaL Károly. Lajot. Ignácz Borbála Vilma 

Domonyban 160a (Kováoh (Bizony Tamás.) 
(Máthyúi Teréz.) JócsefO 

A osalád ozímere (Üggölegeeen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali 
vörös udvarban egyfejű fekete sas, kiterjesztett szárnyakkal látható, a 
baloldali osztály kék udvarában vörös ruhás magyar vitéz áll, jobb ke- 
zével kivont kardot tartva. A paizs fblötti sisak koronájából könyök- 
ben meghajolt és nyillal átlőtt bal kar nyúlik ki, lefelé kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Hártonffy CMlád. (Csik-karezfalvi) Szintén székely és szin- 
tén osikszéki eredetű esalád ; áll-e az előbbivel vérségben ? nem tud- 
juk; egyébiránt pusztán név hasonlatnál fogva e következtetés túl me- 
rész is volna, miután a Márton kereszt név eléggé közönséges , eb- 
ből pedig egyik helyen épen úgy , mint a szomszéd helységekben tá* 
nadhatott természetes felfogással aMártonffy nevezet , a nélkül, 
hogy a két ^yforma nevet fbivett családnak vérrokonságban kellett 
volna állania. 

23 

Digitized by VjOOQ IC , 



A csikkarczíai^ Mártonffjsk kOstisma-dtcsttzoá OyOrgjr^ id 
1713-baa esztergami luiiionokból erdélyi püspökké Ifo^ mely püspöki 
szék az akkori fökormáDys^ék által az országi kiköliöztetfi határofap- 
tioil fogva Illyés Andrásnak püspöksége éta, 1697*t51 üreaea állott. 
Mártonffy. Gr y ö r g y az ekkor harmadszor visszaállított j^Qspökséget, 
ennek jószágait, s a káptalant rendezte, s vq állomási helydckel gyata- 
pította. Meghalt 1721. sept 5-én« Ö neveztetett, mint erdélyi püspök, 
elAször liber bárónak. 

Hártonffy család. (Csik-mindilieBtí.) Igénytelen székely 
család, melyból T a m á s és neje Jósa Katalin i^okoouknál Adorján JA- 
nos szentkirályi lelkésznél voltak szolgálati .alkakífcarád)an ) háronifiit 
és négy leány gyermekük levén, ezek küzi^l Józsei^ ki 1746-ban szü* 
letett, a Jesuita szerzetbe lépett , 1770-ben Budán tanár , és a híres 
Révai barátja: a szerzet feloszlatása után 1776-ban kolosvárí tanár, 
1779. pedig az erdélyi rom. kath. tanodák főigazgatója, s kormányszéki 
eléadó, késóbb ugyan ott tanácsos, mint a könyvizsgáló választmány 
biztosa eszélyes szabadelvű eljárásával közméltánylást aratott 1793-ban 
szerbiai czimzetes, 1799. pedig erdélyi püspök lön ; és egyike volt Er- 
dély legderekabb püspökeinek, emlékét nem csak egyházak, árvaházak, 
tanodák állítása, jobb karba helyezése, de egyebeken fölül a Batthyány 
által emelt gyulafejérvári csillagda megerősítése, a kolosvárinak eme- 
lése, könyvtár és pénzgyüjtemény gyarapítása, is tartósan fentartják. 
Mint Sz -István reod közép keresztese,, s belsfi titko^ tanácsos 70 éves 
korában meghalt 1815« mart. 3i»án« Több munkája nyomtatásban, szín- 
darabjai s versei kéziratban maradtak '). 

A nélkül, hogy e osaládból származottaknak álUthatnók^ megem- 
líthetjük, hogy a gyulafejérvárí kanonokok sorában .még két M ár- 
tó nffyt találunk. Az egyik M. Antal csjUagás^s kanoxiok, líi^^halt 
1799-bi^ni má^ik M.Péter kanonok meghalt l^OB-baq. Mitidkettő 
assékely nemes osaládból származott. 

mártonfi c^salád. (Oláhfalvi.) Smtén $zékely eredetű, fésake 
OJ áhfalu Udvarhelyszékben fekvó kiváltságos Wy^g» honnan az 
1834^ki országgyűlésen János követ volt. József birtokos és Kü- 
külló várm^yében erdógondnok 1848-ban. 

Hártonii eual&A. (Nagy-enyedl) Hi^onlólag Küküllö me- 
gyében fordul elé, hol Sándor 1837, körűi törvényszéki ülnök és 
számvevő, özvegye Eperjesi Anna Szélkútop s több helyen birtokos. 



>) Yarómapi üjtág 1858-ki óvifbly.'és Magyar írók II. köt 

/Google 



Digitized by ^ 



HartoBltt -^ Mamssj. S5t 

B két utóbln Mártonfi családok valamelyikéhez számítliatók még 
Gergely, gogáovárallyai, I g o á c z birtokos, Antal adó -író biztos 
Kolos megyében 1848-ban. György Hunyad megyében birtokos, ki- 
nek fiai Sándor, Ján os, Albert; és Benedek. * 

ütartonltz csatád. (Báró.) Eözűlök báró Martonitz A n d- 
rá s hadszemagy született Győrött 1757. jul. 16-án. 

Nártont család. Mártoni Ferencz 1717-ben itl. Károly 
királytól kapta czimeres nemes levelét. Czímere a paizs kék udvarában 
zöld tér fólött fehér ménen lovagló, vörös rahás magyar vitéz, vállai- 
ról párduoz bór függ, prémes kalpagjának teteje vörös, csizmája sárga, 
öve kék, nyeregtakarójá vörös, jobb kezével kivont kardot, a t>allal a 
kantárt tartva. A paizs fblött koronás sisak áll. Foszladék. jobbról 
ezüst-vörös, balról arany-kék 0* 

Mártony család. Mártony Bertalan 17^ben II. Leopold 
király fltalnemesítetett meg. 

Czímere fÜggÓlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldáK' arany 
udvarban magas szikla csúcsán fekete zerge áll ; a baloldali vörös ud- 
vart jobbról balra rézsútosan folyó víz választja kétfelé, és a folyam 
alatt, s fólötti osztályban kinyilt arany liliom virág díszlik. A paizs fó- 
lötti sisak koronájából pánczélos és sisakos vitéz nyúlik ki, kivont kar- 
dot tartva. Foszladék jobbról arany* fekete; balról ezüst-vörös. *) 

Hártonyl c^aalád. Nógrád megye 1765-ki nemesi Összeirá* 
sábanelÓfordúlMártonyi János, ki 1761-betí Nógrád megyétól ne- 
mesi bizonyítványt vett ki •). 

Nógrád megyében lévén Mártonyi, máskép Nagy nevezetű csa^^ 
Iád ia, lehetA hogy eme Mártony Ittk azon Nagy család ivadékai. 

Itártonyl CMlád. Idsd Hagy-Mártonyi cs. 

ttarUMy család. (Fejérvári.) Marussy András 1613-ban 
solosi cs. kir, harminczados, a midfin Forgách Zsigmondhoz latin ver- 
sekben új évi köszöntést irt és Kassán kinyomatott ^) ; melyen akkori 
czímere metszvényben is látható, t. i. a paizs udvarában egy szikla 



^) Collect. Herald, nro. 565. 

*) Adami Scata gentil. iom. YIL 

•) Protocol C. Neograd. Anni 1761. pag. 84. 

*) Fansiuf, Félix, et fortonatoi Novui Annni lUnio. D. Dominó Comiii 
Sigismundo Forgách de Gimes Comiii Comitatuam Neogradien. ei de Zaboich, 

Generáli Oapitaneo Hunoariae Snperioris, Jndioi Oaria eto. oblatus per 

Andreám Maruiiy^ Saa Oaes Eegiaeque Msttis TH. Sofosien. GaMo- 
vaeieiS. 

23* 

Digitized by VjOOQIC 



SM MatsUk , 

hegyrAl a másikra ugró szárnyas pegazus , ugyaa i^e emelkedik kt a 
paizs fólöttí sisak koronájából is, két kiterjesztett szárny közOtt és fó* 
lőtte három csillag ragyog* 

Késóbb, mintegy 36 év muIva találjuk Marussy Andrást 
(tán a foljebbinek fiát) Erdélyben a Maros váradgyai révben liarmin' 
ezadosi állásban, fej érvári-(de Álba JuIia) előnévvel, a midón fit, 
mint már különben is nemest, de kinek oklevelei elvesztek , -Rákóczy 
György erdélyi fejedelem^ Erdélyország és a részekre nézve nejével 
Kerekes Annával, fiával Gryörgygyel, és utódaival, együtt újólag 
a nemesség sorába emelte. Mely czímeres nemes levél kelt Fejé^várott 
1648. dec. 10-én; és 1649. febr. 29-én a feJérVári országgyűlésein, azon 
évi június 9-én pedig Fejér megye törvényszékén N.-Enyeden hirdet* 
tetettki*). 

A család czímere, mriyet a fei^hbi nemes Jevélben nyert M. 
András, következő: a paizs kék udvarának alyján. arany, ko^nábói ki: 
emelkedő oroszlán, első jobb lábával kivont pallóst tartva. A.P^í^^ ^' 
lötti sisak koronájából két kiterjesztett sas-szárny között lándfssira fe* 
szített vörös zászló emelkedik föl Foszladék jobbról araDyrkéki balról 
ezüst- vörös. 

M a r u s s i családnéven találjuk Erdélybe^ a következőket : k -o- 
bori előnévvel M. Mihályt, gerendi ref. lelkészt és egyhez kerü- 
leti jegyzőt, kinek fia I s t v á n kolosvári jeles orvos, és tanár az ot- 
vossebészí intézetben. Meghalt il857-ben. Neje Bárra Ida. 

A Nagy vajdafalvi Marussi-akból Sámuel erdélyi udvari 
ágens Bécsben 1849-ig ; — F a r k a 3 kin táblai ügyvéd ' A^.- Vásárhe- 
lyen 1848-ban. Tán ezekkel egy ágból valók Mihály volt m.-váaár- 
helyi tanácsos, és Laj os ugyan ott városi hivatalnok 1837. körül. 

KqIos megyében alsó-simény falvi előnevu Marua^iakból 
találjuk Jánost 1848-ban Kolos megye számvevő tisztjét. 

Zemplín megyében szintén az armalista nemesek sorában áll M^^t 
russy család *). 

niaszllk Cftal4d. Bars és Komárom megyei kihalt nemescsalád. 

Bars megyében Maszlik Albert 161 l-ben alispán volt '). 

1643-ban élt Maszlik Dávid, kinek neje hrastyáni Horváth 
Zsófia. 

Maszlik Pál l&47-ben kapta királyi adományban tej falvi puszta- 

^) Hodor Károly közli a nála lévő eredetU^őL 
*) Szirmay C. Zemplin not top. 114. 
*) Eredeti okirat. 

Digitized by VjOOQIC 



Maschgo - BIfttty. Wl 

réflzt, 16d9*beá pedig Komárom megyei Madár és Vék hel3r8égbe ik- 
tattatik 0; ^t még 1679-beD is, 

1670-ben Maszlik Kata Horváth F e r e n o z neje. 

Azonban Maszlik névre jelenleg is találunk, így Maszlik Ru- 
dolf 1842-beii Turócz vármegye főorvosa; *- de e csidád ivadéka-e ? — 
nem tudjuk. 

JMaschgo család. Emlékezik e családról Bel Mátyás. Notitia 
nova IV. köt 206. lap. 

Massay család. (Kihalt) Olasz eredetűnek tartatik. 1365-ben 
találjuk Massay Miklós nak fiát Jánost ^). 

A XVI. században éltek Massay Imre, László és Jakab, kik 
Bihar, Békés és Arad vármegye legvagyonosabb birtokosai közt álltak, 
Imre bírta Biharban Somos helységet rokoniuval együtt; Váradon 
derék palotája volt 1552-ben az akkori összeírás szerint ^). Aradban 
bírt Eleken lő61»ben, ugyahcsak ekkor Aradban Ottlakán bírt Massai 
A n d r á a is, valamint I m r e is >). Esektdl származtak EuláliaMá- 
gocsy Gáspár neje, és M argí t Pázmány Péter érsek anyja is. 

]IIasztl€»iiis család. E családból Maszticzius Sámuel 
1801-ben Trenosín vármegye nemesi összeírásában fordul elé ^). 

Illata család. Szaboloa vármegye nemessége sorában említi 
Fényes E. Geographiájában. 

]ltatavo¥Szky család. Matavovszky Lajos 1697*ben I. 
Leopold királytól nyerte czímeres nemes levelét ^). 

Czimere ez, a paizs kék udvariban zöld téren természetes színű 
grif ágaskodik, hátulsó jobb lábával egy nyitott könyvet tapodva, első 
jobb lábával szintén nyitott könyvet tart. A paizs i^Iötti sisak koronáján 
syren látható, kétfelé nyúló halfarkát két kezével feltartva. Fején ró- 
zsa koszorú van. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös ''). 

Szepes vármegyében Matavovszky János 1845. sz.-bíróvolt 

Hatajr család. Fényes E. Geographiája szintén Szatmár vár- 
megye nemessége soi-ában áll 



*) Fényes E. Komárom 127. 133. 

*) Leleszi Ck>nvent oklevélben: „loannes fii ina Nioolai de 
• •." 

*) Bélik, majores Hnngaroram. 
*) Fábián, Arad várm. 2a stb. 
*) Szoniagh Dániel közi 
*) Colleoi. herald, peg. 128. 
^ Adami Senia genüL tom. YIL 



Digitize' 



^€*-^Bi 



H8 Máté - Méiéll^; 

mkté ciMllád. Erdélyben több ily neyfi család van j a betft 
rend végett bárább bagyva azokat, kiknek neveiket Maiké nak talál* 
juk írva. 

Elfisoroljak itt a M á t é oaaládokat ismert eUneveik szerint : 
Vacsarcsi Máté Péter 1591-ben többekkel együtt Bátbori Zsig- 
mondtól nyert prímipilaris levelet ^). 

Bikafalvi Máté György udvarhelyszéki dulló 1837A>en. 

Zetelaki Máté József fókormányszéki számvevőségi tiszt 1845. 
körűi 

Elfinév nélkül találjuk Máté Pétert mint valdorfi, Lajost 
mint oesfalvi, Jánost mint martonfalvi birtokost. 

Máté András (Uomorod-oklándi) unitárius tanár KolosyÁrott. 
Máté János unitárius lelkész Homorod-Almáson. 

Zemplín vármegyében szintén van Máté nevű nemes család ^). 

Mátéffy i^salád. A cztmeres nemes levelet Mátéffy István 
nyerte 17164Mtn IIL Károly királytól '). 

^ Ozíroere a paizs kék udvarában zöld tér fblött fészkén üld fehér 
pelUkán, fiait melle vérévél táplálva. A paizs fölötti sisak koronáján 
vörös lábú fehér galamb ül^ piros csőrében zöld olajágat tartva. Fosz- 
ladék jobbról araoy-kék, balról ezüst- vörös. 

Csanád vármegyében MátéfiPy Lajos Csanád vármegyei tiszt 
aljegyző 1842-ben. 

Hars megyében Szódón székel Mátéűy család, melyből János 
1827-ben ügyvéd, nemes-esetei előnévvel élt, ennek czímere — 
mint a nevével ellátott pecsétén látjuk, a paizs udvarában zöld téren 
ágaskodó kettősfarkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva. 
A paizs fölötti sisak koronáján férfi kar könyököl , kivont kardot vil- 
logtatva. 

Komárom vármegyében is birtokos Mátéfiy család , névazerint 
Kolthán •), és Csehiben. 

E^y Bars megyei ágnak leszármazása ^) következő : 



4-4. 



^) Ks. Székely nemz. Constitutatióji. 191. 

^ Szirmay C. Zemplín not. top. 114. 

*) Colleci Herald, nro. 488. 

*) Fényes, Komárom várm. 126. 

*) Perben felmutatott nemzékrend szerint. 



-".i^^ 



^'^ ' Digitizedby Google 



. Sámuel 
(Gál Katalin.) 



Imre István. Judit Kata Borbála 

^ki»„.MW «»■.,&, .SS.) <Í2S' '2siY 

Láxár. 

Msítéffy ciMllád. (Kis-solymosi.) Székely család , mely tobb 
ágazatokban él ; k(^űltfk Sándor bosszú évek során KüküllA várme- 
gye szolgabírája, 1848-baQ Hosazú-Aszóu az oláhok által meggyilkol- 
tatott. Gyermekei Pál, Julia^AgDesésFerencz. 

István Udvarhelyszéken alj^yzfi és ^ybáz kerületi algond- 
nok 1848-ban. Ez tán fia azon Istvánnak, ki az 1791-ki országgyű- 
lésen Udvarhelyszék követe volt. 

F e r e n z tartományi számvevőségi tiszt 1848-ban, ennek fia 
Károly 1848-ban Kolosvár városi írnok, 1860-ban megye törvény- 
széki hivatalnok, (kitűnfi hegedűs.) Több testvére is éL 

József Kolos vár városi tanácsos volt 1848-ban (gyermekei: 
Lajos városi izolgabíró, korán elhalt : Karolina ös^vegy Szilágyi 
Istyánpé ; E sz t e r Nappendruk Károlyné. 

Dániel 1815-bai kolosvári hivatalnok, ugyan ott Sámuel 
1847^ben. 

Mátéffy család Kászon aKszékben a primipilus családok 
sorában él, közúlök Antal 1837. körűi azon szék törvényszéki ülnöke. 

JHatoJcsik esal&d. Arya megyei nemes család. Matejcsik 
M i h á 1 y az Árva megyéből Turóczba vezető kralován-szvinkai szo- 
roson az országút nyitásának fAeszközlAje volt, főleg ez érdemeinek 
t^intetbe vételével IVIária Terézia királyasszony által 177d-ki nov. 
9-én nemességre emeltetett ^). 

Czímere következő, a paizs kék udvarának alyján egy folyam 
partján két fehér szikla köpött egy bányász áll, fehér ujjasban, vörös 
nadrágban, és fekete bőr hátulkötővel, balra fordulva, egyik kezével a 
a baloldali sziklára illesztve vésŐt, jobb kezében pedig ütésre készen 
kalapácsot tartva : fölötte jobbról arany nap, balról félhold ragyog. 
A paizs fölötti aisak koronájából egy meztelen hölgy nyúlik ki , ágyé- 
kán és feje fidött egy piros lepelt tartva. Foszladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst-vöröa 

M4tés család. A czímeres nemes levelet Mátés Gr y ö r g y 
nyerte III. Károly királytól 1718-ban '). 



>) GoUooi Herald, és Adami Ssnta gentil. tom. VII. 
*) Golleoi Herald, nro. 617. 



Digitized by VjOOQIC 



Czímere a paizs kék udvarában a baloldalból benyúló pánezélos 
kar, kivont kardot a zölt téren levágott török fejbe szúrva. A paizs fö- 
lötti sisak koronáján pánczélos kar ^könyököl, buzogányt emelve. Fősz* 
ladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

niatliaeides család. Árva megyében revisnyei székhelyén 
birtokos nemes Ma ty ej eoz családnak egyik vonala, mely az igazi 
családnév elhagyása mellett, osupán Mátbaeidef vezeték névvel él ^). 
Ezek 6se azon alsó-kubini bíró Jakab, elsfi lehetett, ki Árva megyétől 
1721. jul. 21. Mathaeides névre nemesi bizonyságot nyert. Egyébiránt 
a Mathaeides névnek fólkapása azon időszakra esik , midőn a német- 
földi akadémiákon tanuló evang. magyar tanulók nevei átalában meg- 
deákosittattak ; s ez eme családnál a XVII. század elsÓ felére esik, mi- 
dÓnl. Sámuel s ennek János, Sámuel és András nevű fiai 
mindnyájan a külíbldi akadémiákon járók , már Mathaeidesz névvel 
éltének ; és e néven elÓfordúl a család már 1666-ban Trenosín megye 
összeírásában is Okruton. 

A család nevezetesebb tagjai voltak: 16ö4-ben János mester, 
(magister) az eperjesi evang. CoUegium érdemdús tanára, eUbb sárosi 
lelkész. Testvére 

András 1654-ben árvái evang. lelkész, hites egyházi szónok. 

1 69 1 -ben Sámuel bártfai evang lelkész. 

1700-ban J ajk ab, Alsó-Kubin város syndicusa, a ki 1722-ben 
lemondott a revisnyei fekvÖ bírtok iránti igényeiről a többi revisnyei 
közbirtokosság javára. 

1711-ben Sámuel, az V-ik, lőn az eperjesi evang. Collegium 
tanára. Ennek köszönheti az eperjesi Collegium akkori fényét. Több 
rendbeli egyházi értekezései között nevezetes a „Roma et Gene- 
va Hungáriáé irreconciliabilis.'^ 

1821-ben nyert Károly és Dávid Árva megye közönségétől 
Mathaeidesz névre nemesi bízonyságlevélet Jelenleg M a t h a e i- 
d e s z e k Sáros és Zemplín vármegyékben lakoznak. Lásd Mahfejeez 
család. EgyébiV-ánt van Mathaeides család. Ld$d ezt kelpén, 

A Mathaeideszek, mint a Matyejecz család egyik vonalá- 
nak leszármazása következő : 



Szontftgh Dániel közlése. 



Digitized by VjOOQIC 



Maii. SffX 



M«ty«j^ András. 

I — — *^ — ^ 
MtihMÍdes SimiiAl 
1809. 



^Lnof mflsiw 1J564. 11. 8<^iBpeL András 1664, 

epeijeriev. tanár. S;ULJánpi. IV. Sámuel ' ^^^iil^Í!;^^ 
tál. IILSámuel. ' jAn^ Z,iirm' i ^"'' ^^'^i 

1691. ^^"^^ ^'«'^' Jakab 1700. 

bárt£»i ev. lelkész. alsó-kubini bíró. 

(1. Migyelka Anna. 
2. Mathezy Mária.) 

V. Sámuel 1711. János. András. Isi- 2 tói Zsuzsa Dorottya ► S? 5** 
eperjes^ tanár. ván. (Jesze- (Párnioaky t» 5. ? 

Vl Sámuel Dániel. Jánc' 1 ^Z'^T ^^^^^'^ ' " 



I 
r 



János.) 



'^••' ^1^^- íSil . p ^'- . ,-í^jg^- 



lO^X. »«WH». I 1 I -^ I 

ilrolv. Guszttv. Antal JóW. ^^^'^^ ^'^^^ •'^"^- ^^ZSSZ,- ^^• 
Dániel. Vilmos. Jáaos. 



, iíxst^ , 

' István. Mihály. János. Pál György. Dániel 



n 



Károly. Jánof. 

]HáaiécMlád.Máth6 István 1686 ban I. Leppold király 
által emeltetett nemességre ^). 

.^Czímere a paizs kék udvarában zöld téren álló fehér . galamb, pi- 
ros c^^ébeo zöld olajfa ágat tartva. Ugyan ilyen galamb áll a paizs 
fölötti sisak koronáján is. Foszladék jobbról arany-kék , balról ezüat- 
vöröe. 

Háthé Gsal&d. Mátbé Mihály 1718-ban lU. Károly ki- 
rálytól nyert czíroeres i^emes levelet ^). 

Cwnere a paizs kék udvarában zöld téren álló, vörös| ruhás, kék 
öves, sárga csizmás, kalpagos, magyar vitéz, kinyújtott jobb kezében 
piros szfilAÍÜrtöt tartva. A paizs fölötti sisak koroná]/án piros mezű kar 
könyököl, három búzakalászt tartva. Foszladék jobbról arany-kék, bal- 
ról ezüst-vörös. 

Mát hé néven Erdélyben is többféle székely nemes család léte- 
sik. Ismeretesebbek ezek közül a következők : ^ 

Az ernyeiMáthá család 1579-ben >> 

A vargyasi M á t h é családból S á m u e 1 törvényszéki ülnök 
Bardooz alazékben 18d7-ben, Dániel aranyosszéki ügyvéd; Zsig- 



*) GoUeoi Henűd. nro. 818. 

^ Ugywi oti 502. 

Ő Ns. Saákely nemz. Confüt. p. 271. 



Digitized by VjOOQIC 



9m Mathésy -^ Mátis. 

mond ugyan ott hivatalnok 1848-ban. L^rincz írnok F.^ejérben 
1847-ben. És talán Elek írnok Háromszékben 1887. körűi. 

A kispolyáni Mátbék közül Péter a kolosmonostori ala- 
pítványi uradalomban ellenfir 1848-ban. özvegye Szabó Karolina: 

A havadi Máihé-k közül Izsák marosszéki törvényszéki 
ülnök, útbíztos és ref. egyházi kerületi ülnök. 

A székesi Máthék-k közül Sándor 1848-ban aranyosszéki 
adóírd biztos. 

Máthé Farkasné, Jósinozy Ágnes 'EüküIU megyében s több 
belyen birtokos. 

Zemplín vármegyében a Máthé család szintén a czímeres nemes- 
ség sorában áll '). 

WLskthéuy család. (Vagy MathésiuSi.) A muIt század utolsó 
tizedében Árva megyében találjuk, hol Mihály 1790—1797. Árva 
megye esküdtje volt. 1794 ben Istvánnak mint Zemplín vármegyébe 
költözónek Árva megye nemesi bizonyítványt ád. 1797-ben Mathésy 
István, és fia Miklós, leánya Janka II« Ferencz királytól meg- 
erfisító czímeres nemes levelet nyert, mely Árva megyében 1798-ben 
kihirdettetett * Utóbb Árva megyéből a család eltűnt, valószínűleg 
Zemplín vármegyébe szakadva. 

A család czimere az 1797-ki armaUs szerint következőt a paizsot 
vízirányosan egy sárga szelemen osztja kétfelé, melyen három iWfzsafej 
látszik ; a felsA vörös udvarban zöld téren oroszlán ágaskodik, els6 jobb 
lábával kivont kardot tartva; az alsó kék udvarban egy ágaskodó fe- 
hér egyszarvú látszik, melynek szarván arany czirkalom van.' A paizs 
íblötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-szárny között pán- 
ozélos kar könyököl, kivont kardot tartva* Foszladék jobbról arany- 
vörös, baltól ezüst-kék ^). 

Hathluty csal4d. Zemplín vármegye czímerleveles nemes 
családa •). 

Hathó család. (Cseleji f.) Zemplín vármegye kihalt csalá- 
dainak egyike *). 

WLktlM ctMkd^ Erdélyi székely család Csíkszékben, közűlök 
Mátis János csiki főkapitány 1603—1609. körűi *). 



>) SEirmay C. Znliplin. nőt top. 114* 
*) Adami Sonia gentiL tom. VII. 
*) Szirmay 0. Zemplin. not top. 114 
*) Ugyan ott 88. 
OKállay Székely nemz. 265. : 



Digitized by VjOOQIC 



A hatolykai M á t i 8 családból M i h á 1 7 az 1792-ki országgyű- 
lésre Háromszék kOveie volt. 

TBLkÜM csalAd. (Alistáli.) Pozsony megyei régi nemes család, 
úgy látszik, csak egy ága az alistali M á 1 1 y u s családnak. 

A Mátis-ok közűi Pál 1629-ben a Pozsony megyei Ka rab 
szigetbeli cészbírtokba adomány útján beiktattatik ')• 

Mátiss György 1754—1765. Győr vármegye föszolgabírája 
volt. 

Hatkó család. (Kézdi-vásárhelyi.) Elfineve után itélve há- 
romszéki székely család. Ismeretes közűlök I s t ván, a híres hittani vi- 
tázó, és ref. lelkész; szül. 1625-ben; tanár, majd hitszónok Bprberek- 
ben, Earánsebesen, majd, miután Barcsai Ákos fogságából kiváltatott, 
Fogarason, Zilahon, és végre Kolosvárott. Meghalt 1693-ban. Sámbár 
Mátyás jesuitávali vitatkozásai irodalmi nevezetességek '). 

Matkoi^lcs család. Fejér, Gyór, és Zala vármegye nemes- 
sége sorában említi Fényes E. Geographiájában. Közfilök Pál 1787- 
ben a dunántúli kerületi tábla ülnöke, 1810— 20-ban cs. kir. udv. ta- 
nácsos, és azon kerül, tábla ülnöke. 

István 1787-ben Pozsega vármegye alispánja. 

János 1810-ben eszéki kamarai ügyész. 

István 1815 — 20-ban királyi ügy igazgatósági ügyész, utóbb 
királyi táblai ülnök 1825-ben. Leánya Apollónia gróf Beleznay Fe- 
renczné. 

József 1815-ben Zágrábban hadi irodai irnok. 

natolay család. Czímere a paizs kék udvarában zöld téren 
álló barna galamb, csőrében három búza kalászt tartva , ugyan ilyen 
gerle (vagy galamb) áll a paizs fölötti sisak koronáján is, zöld olaj ágat 
tartva. Foszladék jobbról arany-fekete, balról ezüst vörös ^. 

Ily nevű nemes család Zemplín vármegyében lakozik *). 

Matólcsy család. Szatmár vármegyébűl eredó nemes család. 
Nevezett megyében fekszik Matolcs helysége, melynek azonban birto- 
kosai között a családot nem találjuk, 1645— 1675-ben Matóozy 
Cigy) Sámuelt a Szatmár megyei szolgabírák sorában olvassuk ^). 



^ Pozsonyi káptaL Capsa a Faso. 6. 54. 
*) Magyar írók. II. köi 
Burgsialler, Collectío Insigninm etc. 
^ Sximiay C. Zemplu. noi top. 114. 
«) SíDteiay Saimár várni* 1. 134. Id5. 



Digitized by VjOOQIC 



1700-baii Matólosy László és neje ITorday Érá Bereg várme- 
gyei Easzon helységben egy szAlAre nézve szavaitoBSágot vállalnak 0« 

Mátolosy Györgynek. Fáy Annától leánya, Aana, Kandó 
Zsigmondné. 

Kraszna vármegye birtokosai közt eléfordúlnak Matólosy D á- 
niel, László, Ágnes, úgy Zsigmondnak örökösei Károly, Esz- 
ter és Mihály. 

llattachtcli család. (Lesztakoveczi.) Zágráb és Várasd me- 
gyében honos, birtokos nemes család. Nemességét Rudolf királynak 
köszöni, ki 1602. mart. 29-én Prágában kelt és a kapcsolt részek köz- 
gyűlésen 1607-ben kihirdetett czímeres levele által Mattachich Pé- 
tert, és általa Pál, Mátyás, Gergely, János és György 
fiait magyar nemességre emelé ^). Utódjai részint a katonai pályán ré- 
szint megyei hivatalokban, fóleg Várasd megyében működtek. 

A XVIII. században J á n o s a cs. kir. hadseregben mint hadnagy 
szolgált ; fia I s t V á n Várasd várm. fSszolgabírája voTt. Ugyan azon hi- 
vatalt viselte ennekfia Bertalan, kinek fia Mattachich T a n^ á s Vá- 
rasd megye szolgabirája, utóbb Zágráb megye számvevője, 1850'. után a 
zágrábi úrbéri törvényszék segédbírája, 1861, január 8-tól pedig Vá- 
rasd megye fószolgabirája ; a múlt év tizednek elv tusaiban a megyei 
élet terén az ország és kapcsolt részei százados kapcsának testvéries 
fentartása és szilárditása mellett rendületlenül működött testvérével 
A 1 a j X) s s al együtt, a ki Várasd megye számvevője, és a túrmezei ke- 
rület alügyésze volt, jelenleg pedig 1861. január 8-tól Várasd megyé- 
nek szintén fSszolgabirája. 

Czimerök következő, a paizs vízirányosan vonal általakét udvarra 
oszlik, a felső kék, az alsó udvar arany, a paizs alyján zöld mezőn az 
előtérben fekete medve hátulsó lábain ágaskodik, elsŐ jobb lábáé- 
val kardot villogtatva. A paizs fölötti sisak koronájából a leirthbz egé- 
szen hasonló medve nyúlik föl. Föszladék jobbról ezüst-vörös, balról 
arany-kék. 

Hatteiieloit család. Báró Mattendoit Gottfried cs. király 
nyűg. kapitány az 1840. országgyűlésen honfiúsitást nyert *). 

Hatteovieh család. (Máskép Balogovioh.) Osímeres nemes 

levelét I. Leopold királytól nyerte 1682-ben •). 

- ' ) 

Oklevél fzeríni 
*) Cnládi közlés aün. 
•)1840:61.törv. C2. 
*) Baranya megye levtitáriban vaa jIz eredeti anaalit 1849. 6itL' 

Digitized by VjOOQIC 



MatiliaeideS' tt-^ MáftyasoTscky. 



Mateovióh vagy Matteó^icli család ozimere — ánint azt AL 
Józsefhek pecsétén látjuk — '• a paizs kék udTarában ztfld téreú ágas-^ 
kodó, kettósfarkú oroszlán, els6 jobb lábával kivont kardot tartva. A 
paizs fölötti diaak koronájából három kinyílt liliom virág emdkedik ki. 
Eoszladék jobbnU ezüst-vörös , balrd arany*kék. 

Matlhaeldes család. Matthaeides M i h á 1 y 17194ea HL 
Károly királytól nyerte czímeree nemes levelét ^). 

Czímere a paizs kék ndvarában zöld mez6n álló, pánozélba öllö* 
zött vitézy sisakján vörös strticztollak lengenek; jobb kezében három 
nyilat tart, bal kezét osípAire helyezé. A paizs fölötti sisak koronáján 
pánczélos kar könyököl kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst** 
k^ balról arany-vörös. 

Blattyaapvszky család. (F.^'Mattyasóozi.) Liptó vármegye 
legrégiebb családainak egyike, székhelye ott Mattyasóck^ fis ado- 
mány útján birtoka. A család elterjedt több vármegyébe is. 

Czímere a paiss kék udvarában kóronábölikíemelkedS medve, el- 
sft lábaival buzogányt tartva ; ug jan az emelkedik ki a paks fölötti 
sisak koronájából is. Foszladék jobbról arbny-kék/ balról ezüst-vöVös. 

A család egyik ágának leszármazása a múlt száead végéig kö* 
vetkezfi: 

Dávid. 



László 
nvitrai püspök 
és kanozeliár 
+ 1706.^ 



Fereiwtt. 
(Jezerniczky.) 



Miklós 

Lednicze 

Mátyáá- 8 

Hauusfalva 

birtokosa. 



IloHa 
(Gbillányiné.) 



György. 



^nna. 
(Okolicsányí.) 



Mária 
(P;ilugyai 
* Ádám.) 



^sófia , 
(Eubinyi Ferencz.) 



László 



Borbála 

(gróf Forgáoli 

Istyán.) 



Bora 

(b. Hunyady 

Antal.) 



N. 
(Baranyay.) 



József 
1748. 



Jozefa 

(b. Losénszky 

Alfjos.) 



:t-i 



N. 
(b. Des- 
se-wffy.) 



Ez ágat Lá szló^ 1690-t81 szeptesi prépost, 1696-tól* nyit'rai püs- 
pök, fÓkanozellár és val. belső titkos tanácsos emelé föl, ki 1704. dac. 
4-én tett végrendeletében, úgy éhez 1705. mart. S'^én Bécsben tett 
toldalékában rokonai részére dús szerzeményéről rendelkezett *) ; és 

Collect. Herald, nro. 404. 

*) Hevenessi Mss. ^mo XXL és XXV. t ^ 



Digitized by VjOOQIC 



többi k(tet Miklós testvérének Lednioze várát, és Mattjás-^és Hans- 
falvát hagyá, Doverének Ilonának Gbillányinénak Liioska felét hagyo- 
mányoe(a« 

Tán testvére F er e noz volt az, kit 1671-ben a Nógrád megyei 
jegyzókönyvben mint ügyvédet találunk, és kinek nejeűl Toldy Kata^ 
lint dvassuk. 

1643-ban Mattyasovszky G-yörgy Szepes vármegye jegy^ 
zóje volt. 

Trencsín vármegyében M. Menyhért 164fr«— 1657-ig alispán- 
volt Az 1748-ki Trenosin megyei nemesi Összeírásban találjuk a táb- 
lán álló Lászlót és Józsefet. 

A táblázaton álló Miklósnak volt talán neje Báan Erzse , ki* 
tói fia G y ö T g y, kinek leánya Apollónia Soukéty Jócse&é. 

M. I m r e 1730-ban kir. táblai ülnök. 

1780. táján M. Erzsébet Kubinyi Ekeehíel neje. 

Liptó varmegyében, M.János 1837«'ben alssolgabirá ' 

Szepes megyében M. B o Td i z s á r 1885-ban íSSszolgabiró, ugyan 
akkor I n o z e alszolgabíró, János esküdt, 1842-ben V i n oz e ugyan 
ott számvevő, János aiszolgabíró. 

Zemplín vármegyében e század elején birtokosnak iratik a Mat- 
tyasovszky osalád Zombor mvárosban, Varanó-Csememye-, Kamena- 
Poruba-, F. és Alsó-Ósva helységekben ^). 

Wiíttyum család. (Alistáli és padányi.) Egyike Csallóköz azon 
ós régi nemes családainak, melyeknek okleveles emlékeik a tatárjárás 
utáni legközelebbi évekig fólterjednek. Mint e kötet 31. lapján már em- 
lítetett, közös törzse azon Zelege Mihály de Padány volt, ki 1235 táján 
élt, s kitol aBodó, Kosár, Lászlóés Szakái családok is ered- 
nek; a mint ezt Máttyus István, Márton és Ferencz 172ő-ben 
Pozsony vármegye előtt is igazolták ; mint a L á s z 1 ó családnál a me- 
gyei jegyzőkönyv kivonatából olvashatjuk. Zelege Mihály 1235-ben 
Bodon, Tenk, azaz, Padány helységgel adományoztatott, és fiától bes- 
nyői és padányi Salamontól származó unokái Pál és Saul pedig IV. 
Béla, IV. László, V. István, és III. András királyoktól vérrokonaikkal 
együtt ősi birtokaikban többször megerősítettek. 

Nem bírván a család teljes leszármazását a XIII. századig sza« 
kadatlanul kimutatni, miután a család időjártával több megyébe is el- 
terjedt, s egyes tagjai érdemeik tekintetéből időnként adományokkal 



t) Szirmay a Zemplin not iop. iSd. 885. 843. 844. 

Digitized by VjOOQIC 



jutalmaztattak, osupán, a család ismertebb egyes tagjait kell fölemlíte- 
nünk, azon óvatossággal még is, hogj más hasonnevű^ és vagy csak 
kereszt néven így nevezett OjVagy más törzsökből eredett Mátty us 
nevezetűeket e vérséghez ne vegyitsüok ; 

1473-ban találjuk Máttyus AndrástésPált, kik Nagy-Padá- 
nyi György fiának Balásnak beiktatására nézve ellent mondanak ^). 

1552- ben Máttyus Jáno 9 ellentmond Keserjen Ferencz beik- 
tatásának Kts-Jókán, s ugyan ez évben A is Kis- Jókára adományt 
nyert ^). 1566-ban várak parancsnoka volt 

1579-ban nagy-padányi M. Imre ellentmond Lider-Tejed és 
Közép-Telek eladományozásámJc *)« 

1588. Máttyus János Kossuth helységre nyert adományt ^); 
1599-ben elzálogosítja Pozsony megyei Lócz helységbeli bírtokré- 
szét •). 

1616-ban M. J á n o s Kis-Jokán, M. A 1 b e r t Kossuthon fordul 

1629-ben M. M á t y a s MoU-Fejeden ; 1625-ben Pál Sik*Abony- 
htok ^). 1658-ban Ferencz. F^rkasdon (Nyitra. m^yében) emlí- 
tetnek »). 

Legnevezetesebb azonban a család él6 ágai közt jelenleg azon ága- 
zat, mely Csallóközbfil a XYIII. század elején, Komárom, Sopron, Cryör 
megyékbe, innen végre Pest megyébe szakadva, virágzik. Ezen ágazat 
leszármazását mutatja a következfi tábláit : 

: ZelegeMi^Ij 

de Padiny 1235. 

I ■ -^ — I 

Salamon 

de Bessenyö et Pedánv 

1265, 

'~Pál 1299. Saul. 
lit hézag van. 



*) Mini Trenbsíni M á t y & 8, Palőczy Mátyás, azaz Máté vagy Mátyás. 

•) Pozsony megyei levéltár. 

*) Pozsonyi káptalan. Fása 3. 2. 25. és a kir. kanozeUáriánál Liber regius. 

*) Ugyan ott Faaa 5. Capsa 3. (9. 41.) 

«) Ugyan ott. Gap. 2. Faso. 2. 13. 

•) Pozsony megyei levéltár. 

^ Esztergám! káptalan libro 12. foL 279. 286. 

^ Pozsony megyei levéltár. 

*) Sntmrgami káptiOan libro 15. Mjú 105. 



Digitized by VjOOQIC 



M6 Máttyiiá: 

JCáiM igy fúliy a nemUkremd. 

IstvAn 
flíül. 1665. t-171ö. 
(Hathalmy Eva.) 

iózsef 8« 1700. 1 1742. 

urad. ügyész Tüskevárt. 

(Barany&y Katalin.) 

EÁáílósz. 1741. 1 1817'. 

Győrött lakott 
(b. Unterperger Erzse.) 

I ■ " '^ ' 'III ■ ) 

Károly Nep. Jáaoa 

volt kadnagy kír. udv. a tart. biztos 
tljl4. ȟl. 1794. 

r-^rrr (borf6i Bory Mária.) 

őrmester. Izidor Klotilda. Arisztid 
kilépett jogász. 

hadnAgy. 

Az e táblázaton állók közül István, mint banderialis kapitány 
Komáromban temettetett el. Fia 

József Esterházy berezeg uradalmi ügyésze s Sopron megye 
táblabírája volt, Tüskevárott halt meg. Ennek fia 

László Csornán iszületett 1741. május 20-án. Volt GySr me- 
gyei ügyvéd s táblabíró, utóbb több uradalom ügyigazgatója. Mohait 
l«17-ben. Nejétói báró Unterperger Erzsébettfil egyik fia : 

Károly gyalogezred! tiszt, az 1798. évtől 1808, évig részt vé- 
vén az olasz háborúkban, 1809-ben mint a Gyór megyei (blkelt nemes- 
ségnél lovas hadnagy a gyóri ütközetben kitünteté magát ; meghalt 
1814-ben. Egyetlen fia József Hessen-Hombourg gyalogságnál Őr- 
mester halt meg, és Bécsben temettetett eL 

Lászlónak másik fia N e p. J á n o s szül. 1794. aug. 15-én Győ- 
rött. Jogi pályáját befejezvén 1813-ban a Győr megyei jegyzői hiva- 
talban alkalmazva, ezen évben a cs. kir. hadseregbe nevezetesen a 
Császár huszár ezredbe beállván, 22 évig szolgált, résztvévén a lefolyt 
franozia háborúkban is ,; míg végre mint főhzg. Ferdinánd huszár ez- 
redben kapitány 1834-ben leköszönvén, a budai kerületbe altartomány 
bíztospak neveztetett ki ; 1840. kir. udvarnoki ozímet nyert, az altar- 
tományi biztosságot 1850. május l-ig, annak feloszlatásáig viselte. Ne- 
jétől borfői Bory Máriától három gyermeke él : 1. íz i do r szül. 1836- 
ban, ki 1850-ben túzér kadétnak beállván, , 1856-bán hi^dnagygyá ne- 
veztetett, 1859-ben a vezérszállás karhoz osztatván, a solferinói csata 
után ezredéhez visszatért, 1860. sept. 1-én pedig a hadanregből vég- 

Digitized by VjOOQIC 



' HMytt&i '" Wm 

képenküépett,2.KUtildii^é8 3. Izidor szüL 1840*beú. A jogi 
pályán míveli magát, i 

Magyarországbaa még a fóljebbiekeD kir űl több M á i t yú d nevű 
nemeseket is találunk, úgy a régiebb idfikben, valapiint jelenleg, ia,:ki«/ 
ket azonban részint azéit, mert más e|6néveket használtak, tészint mert 
az ország távolabb vidékein tüünek fel, egyenes összeköttetéseiket pé-* 
dig az alistáliMáttyus családdal oklevelesen kimutatni nem le- 
het, e családnak tagjaiul vitatni nem merek, ha bár lehet^ hogy egy 
töncsökböl ertdtek. 

Ilyennek találáljuk a 8z.*kiráLy-szabadjai Máttyus családot, < 
melyből András 1550*ben nyert Ves:tprém megyei Sz^Király^za^ 
badja helyaégre királyi adományt Miksa királyitól ; i tdtábbd !l57.6-ban 
ugyan azon királytól Veszprém megyei S^ent-Márton. és Mátytisházá : 
pusztára nyert kir. adományt. 

Ismét 1499-ben csegei Maihuis Mátyásáak fiát Lászlói. ki< 
Réte helységben iktattatott be.; • ^ 

15514>en Máttyus máskép Zilasi Csépit Mihály Komárom me^ 
gyei Szilason iktattatott be 0- ,'..... 

1681-ben zilasi Máttyus Bálintaak fia.BeAedak^óal. gyer- 
mekei IstvánésAnna eUent mondanak- Somogyi Gyiörgyaek Sor 
zsony megyei Karoha és Erdfihát helys^bení i)eák^tá^ájrat]|^t9^ ^). 

Borsod megyében alsó-báhoní Máttiyus család rfordúl elé, heveze* . 
tesen 1679-ben élt Közűlök Tamás ^). Valószínfileg ezzel áll kapósom / 
latban azon Máttyus is, ki 166 l-ben I. Ferdinánd királytól Memesbik, 
Iklad, Koromháza, Egyháza helységekre nyert adományt^}. Bbbfil 
eredhetett azon Mátyus (Mathius) Demeter^ ki 1665-ben Sj^etudró, . 
várában kapitány volt ^). Ez ág nyúlhatott be Szabolcs, Zemplín és , 
Szatn:^r megyékbe is. {jcgalább a követk^z$kQt^9rdatok inutatjfik; 

1697-ben Máttyus A n na és Polyay Péter közt egyesség töirté-.; 
nik Szabolcs megyei Kar az és Borsod íjaegyei Ig/ic:je Ij^l^s^gbeli 
birtokra nézve, 

1614-ben Máttyus Jánps részére bevallás törtéoik .2^emplm 
megyei karosai helységbeli 3 telek iránt. 1618-ban szintén ezen Já- 



*) Gy6ri káptalan Fasc. 22. nro. 12. 

*) Pozsonyi levéltár Capsa 2. faso. 2. 13. 

•) Borsod megyei levéltár. 

*) liber Regina a m. udv. kanczelláríánáL 

^) Iftvánffy Hist p. 278. 



24 

Digitized by VjOOQIC 



SIV Hatidai •^ IMhiniay. 

nos és Kakas Erzsébet nevezett Karosa htlfségbeti beigtatta* 
tik. 1620-ban elSfordúI János Tisza-Sz61«sön >)• 

1653-ban M&tyus Ferenoz említetik Lasztöozon Zemplín 
vármegjében *). 

1663*ban M. János Zemplín megyei Karcsán onri^a felét s 
fl5ldjét elzálogosítja Sennyey Ferencznek ^. 

Szatmár megjrében 1609*ben M. 6 e r g e 1 y emKtetik Hodáezon. 

Heves és Pest megyében 1620ban M. János özvftgjre Do- 
rotty a, elzálogosítá egész bírtokrészét Igaf-Csicseriben (Közép^zol- 
non T.) Nyéken (Borsod v.) Alattyán, Pázmány és Fogoton (Heves v.) 
Óosán (Pest m.) Gy^irfy Gergelynek és Moesáry Eleonórának ^. 

1641-ben M. Ferenoz elzálogosítja Vezekény és ágéi birtok- 
részét Heves vármegyében ^). 

1751-ben M.László adományos birtokos Szatmár vármegyé- 
ben Rapat, ökóritó, Danyád és Domfihid helységben. 

Ezenkivúl van még Borsod, Pest. stb. megyékben czímerleiveles 

nemes M á 1 1 y u s család, mely navét M á t y u s-nak írván, ezen néven 
alább látandjuk. 

Matuka család. Trencsín vármegye 17544i östoeírásában 
Podhn^on említetik ily nevű nemes család. 

BKatillay caal&d. Czímere a paizs udvarában balról kinyúló 
kar, mérleget tartva. A paizs fblötti sisak koronáján egy ti<i alak áll, 
derekán és feje föIOtt fátyolt tartva. E czímert viselé 1835. táján Pes- 
ten lakos Matulay István. 

Tán e család ivadéka Matulay D á n i e 1 is, kinek Mátyus Karo- 
linától fia Frigyes, Beszterczén os. k. megye törvényszéki elnök, 
férje Steinbaoh Karolinának. 

JHatusovIeh család. Trencsín megyében a Kolacsányi csa- 
ládnak elnevezése. 

Hatuznay család.(Kovaszói f.) ElÓneve után itélve, Bereg 
megyei család. Azonban e Kovaszó tán egy Kávás várával , melyet a 
Matuznay család bírt ^ már 1426-ban, és még 1545-ben is, egyéb 

Leleszi Oonvent Proioo. 52. fol. 86/ 

») Ugyan ott Prot. 91. fol 47. 

*) A caríai levéltár szerint. 

•) Leleszi Conveat Prot. 62. fol. 86. 

*) ügyaa ott Prot. 56. fol. 80. 

•) Síirmay C. ügoosa y. 1. 16. Istvánffy Ubro XX. 

Digitized by VjOOQIC 



Mátyás^ - HMyiJeci. KH 

Ugoesa megyei helységekkel, sSt ' SíUtmar megyében már l4f T^^ben 
birtokos volt Gebeijén és Czégéoy helységben is '). 

1493-ban Matuznay Miklós Charnavoday Egyedtfil a sárii és 
szigethi rész jószágait zálogba vette '). 

Mitnznay Tamás 1521-ben Bosnyákországban a zrebemiki, 
tesseni és szokolyi várak kapitánya; hanyag figyelmetlensége miatt e 
várakat elvesztvén, jószágai elkoboztattak és Skámkfvettetett *). 

Matuznay Sebestyén 1552^ben Tenfel Mátyás vezérlete alatt 
indult a palásti mezfire, honnan a bányavárosokba álgyúkért kQlde-^ 
tett, oda járása alatt megtdrténi a szerencsétlen palásti ütközet. 

A osidád hév gyakran Mathnsny a i-nak is írbtik. 

Kjhaltak a Matuznyaiak a XVI. st&zBd végén. 

Itíktyás család. (Pávai) Kozűlok Sámuel kozügyigazga- 
tósági ügyvéd ISlSben, Pál ref lelk^ a szamos-újvári országos fe- 
nyitó intézetnél 1848-ban. Talán e család ivadéka K á r o 1 y is, Közép* 
Szolnokban birtokos. 

Tán e család elei kttzűl volt az I579*^ben éltMátyus Benedek is ^). 

Wíktf ikMj caalád. Nógrád megyei család. Heves megyéból 
jfive Nógrádba. Az, ki Heves megyei Szuháról Nógrádba költözött, Má- 
tyássy János volt, kinek nejétói Grál leánytól fia Károly, eoínék 
fia István Nógrád megyében 1842*ben esküdt, majd alszolgábiró ; 
1850-ben egy ideig cs. kir. járásbiztos. 

Czimerftk a paizs udvarában valami ajtóféle, a paizs fblötti sisak' 
koronájából oroszlán' emelkedik ki, zöld galyat tartva. 

Nemzékrendttk következő : 

János ^ 

(GálN.) 

I ■■ .. A ■ ■ ■ ■ > 



Eárúkr 
( Pampy<^ Mim. ) 

Ittván 

volt nolgabirö 

lak. Kar.^KMziben 

(Voxith Ilorváili N.) 

1 — ^^ I 

Andráa. Ilona. 

Blatyejecz csal&d. Az Árva megyei régi cnríaiis birtokos 

családok egyike ^) ; ^özbirtokos a Reviczky és Csutka családokkal Re- 

<) Szirmay Szaimár várm. II. 928. 
*) ugyan ott 28a. 285. 

*) Székely nemz. Constit. 072. 
^) Szontagh Dán. közlése. 

24* 



Digitized by VjOOQIC 



wm 



Hal]in|ecc* 



yiaqyéB; ^gyik vonala Stefanovios névvel is élt, misik von^ pe- 
dig Mathaeides nevezettel, mint e vonalról följebb küIOn ozjk ta- 
lilbató. 

Eredetét bizonyos Hoczimíriól hozza le, ki 1272-bea ^evisnye 
íbldbe beiktattatott Ennek három fia után több rokon család kivetke- 
zett, névazerint Luchantól mások szerint Lodántól, (Laudanus) 
Revio^ky^ Dedinszky, éa Matyejecz, *— Wodurtól a 
Z^uffa, Burián, Kupcao, Kangyerka, — Miklóstól a Csut- 
k a családok származtak. 13ő5-ben Lodán Bfi Márk .mester, Dienes, 
Benedek, János,^ Orbán és P^ter Hotoc{|ija és Ivatra-pataka közötti 
földnek 12 eképyi, területét, Wodurnak ^ Domokos pedig a följebbi 
patak-közben hat ekényi íbldet kaptak L Lajos király^ladpm^os jo- 
gon. Későbbi osztály és kölps<inös kifizetések ufján Dqi^okos ^ódai 
(Zsufia. BuriáD, Knpcsó és Kaiigyc;rk^> i^ h^topbini ; Hrtokot egy fe^ 
lébe, Péternek utódai pedig (^Dedinszky család) más felébe ofifztály . 
illetékökben elvállalták, s ezen bírtok jelenleg NemesvDedina név 
alatt ismeretes. D i e n e a és ^a A á 1 i n t, vsgy is a mai Revíczl^f csa- 
lád eldSdei, nem különben az Orbán, Jtfatyej^a, ^I<Í3.9S Csiftkik csa- 
lád álíitólagos örököset ;^ revisnyei birtokot megtartották, és maiglan 



A Matyejecz családból föIeg a^on vonal, mely Matbaeidesz név 
alatt ismoretes (Iáid Mathaeide$z cs.) mutatott föl nevesb egyéneket k 
jelenleg éI6 Matyejecz család fiaiból főleg említendő János, jt ki 
1850-ben Árva megye ffigyámnokául vá)ftsizjl|attváq;» az. árvák ngyét 
mind addig kezelte, míg ez ügy a járás|)írákra bizatott; Jelenleg 
(1860.) a sopronyi helyt, kerületben egyik megyei számvevői állomá- 
son hí vataloskodik. 

Leszármazási táblázata, mint aa a Mathaeides vonal nemesség 
igazoló pőréhez csatolva áll, következő : 



Hoosimir .i 
1272. kapja a 
revisnyei birtokot. 



' Domokos , 
1355. 

Márton 

Kupesó i$ Kati' 
$fferka e$. t9ru€. 



liodin 

(Laadanas 

T. Lnohin.) 

I ^ ' I 

Fo^. a lOw. kupim. 



Bálás 
_13ö6. 

János 
mCrUkam. , 
éUiiólagoi t^ue. 



Digitized by VjOOQIC 



HátyHilTy - Hályvs. 



vn 



tiodáii,MafeiMild)Mfi. 
V. Lnohin) 



Márk Dien^i 

mester. N8.-Dediniii 
a.ekénjriti 

t ^Z ' " *' 

BAlint , 
Rétictky ct, t9r%se. 



Péter Beyiedek. Jinos. Orbán 

1355-bea dUitáiag a 

Dfdimikif ps, 
tdrité. 



iBtthn, 



JáíMM; 

Matyejeov 
Mátyáa. 



Má^ 



fc 



Andrái. 



Jáaoa. 



György 



Sámuel 1609. 

Lá$d Múthoéides 

néven folfft. 



György. Ittván. Andráa. 

í i . 



András 



Andrái. Ittván« János. 



István 
Tulgo Stefmnorics. ' 
' 1697. 



András. 



1 8 8 V á o, ki köznéven Stefanovios néven volt ösmeretes, 
1697-ben a maga revisnyei birtokát Reviczky Jáno8nak eladta. 

Hátyfalvy család. Ismeretes közűlök Illés, 1417-ben 
marmarosi só-aknák alispánja 0* A család kihalt. 

Matyók család. Matyók János, és fiai István, János 
és Gergelyés apúl testvére szintén Gergely 1 622-ben kapott II. 
Ferdinánd királytól czímeres nemes levelet 

Matyók Márton a följebbi armalis alapján Vas vármegyétől 
1768. jun. 25-én nemesi bizonyítványt nyert, mely 1769. april. 1-én 
Veszprém vármegyében hirdettetett ki. 

Hatyovay család. Matyovay István 1718-ban a Balog 
és Molnár családokkal egy czímeres levélben nemesítetett meg ^). 

Gzímere a paízs kék udvarában zöld téren egy lábonálló daru, 
másik felemelt lábával kövecset tartva. A paizs fölötti sisak koronáján 
kiterjesztett szárnyakkal galamb áll , csórében zöld ágacskát tartva. 
Posiladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

nátyns család« Borsod, Heves, Pest stb. megyében lakozó 
(^merleveles nemes család. Neve az armalis levélben M á t h y u s-nak 

*) Szirmay C. Ugoosa p. 69. , 

*) Collect Herald, nro. 535. 



Digitized by VjOOQIC 



^w 



.Mát^M*. 



iratík. 1598» mart 12. Prágában Rudolf királytól kapták a ozímeres 
nemes levelet Máthyus A n t a I, és fia A m b r u s, továbbá nagybátyja 
L-ukáo8 és ennek fia Miklós; mely nemes levél 1603-ban Sáros és 
Abauj megyében hirdettetett lei.' 

1724-beft e ozímeres nemes nemes levél alapján Mátyus János 
Borsod megyében igazolta nemességét. 1754-ben pedig B-seiben lakó 
János, fiaJánosnak unokája az 1724-ben producáló Jánosnak 
Borsod m^yétől ismét nemesi bizonyitványt nyert. 

A család leszármazása következó : 



Lukács 
1598. 

Miklós 
15d8. 



Antal 
ns. nzerzó 1598. 
(Hevesy Hona) 

Ambrus 
1598. 1603. 

kéiog 

János 
1724. 

János. 

János 
Keséiben 1754. 
(Kakas Erzse.) 



Ferencz. 

D^monyban 

(Kozma Nagy 

Mária.) 



Márton 

ans. mUitíosí, 

ónodi, f.'püj pöki á^. 



Antal 
Szelényben. 



Pál 

Domonyban 

(Margarics 

Joha nna.) 

(Brunner 
Anna.) 



Ferenoz 
Domonyban. 



Antal 
Ecsejben 

t—^ 1 

István 
Ábráwyba a. 

János. 



János 
Szelényben. 

György. 



Lázár. 



Pál 
Me^n. 



László. Ferencz. Teréz Lajos. 
t (Mártonffy 

Ignáox.) 



Anna. Lajos. Pál 



Karolina 
(Mainlay 
Dáaiol) 



Hout megyében is találunk Mátyus nevű osaládot, melyből 
Adolf azon megyének 1839-ben rendszeriuti esküdtje. 

KlatyUA család. (Kibédi.) Erdélyben Székely család. Már 
1566-ban találjuk Mátyus Jánost, mint aggerum magistert 0* 

Kállay, Székely nemz. 266. 



Digitized by VjOOQIC 



1605-beD M atyus (vagj Mátijijis) Jánoi Osik-Gjergyó és 
KászoDSzékek fAkapitáaja volt ^}. : 

Kibédii Mátyús István iii.*vásárhe1yi tanár, Utreohtben orvosi 
oklevelet oyert, több orvosi munkát adpttkí 1756 — 1787*ig. Egy ideig 
a „Magyar Hirmondó^'-nak is szerkesztője volt '); 1794-ben Maros* 
szék orvosa 

Máté 1815-ben szintén Marosszék orvosa. 

István m.-vásárhelyi hivatalnok, valószínűleg szintén e család 
ivadéka. 

Egy másik ágazat Kraszna vármegyében birtokos, hol Dénes 
pénztárnok, Lajos árvaszéki ülnök 1843. körül, neje Sebess Zsuzsi. 
— Sándor szolgabíró 1848. — Ferencz birtokos. 

Hauchs család. (Farkasfalvi.) Eredetileg Szepes megyei csa- 
lád ; elterjedve Árva, Zemplín, Nógrád s több megyébe is. Alapítója 
Mauchs Donát Késmárkon 
bíró, ki 1635-ben juUus 64n 
Bécsben kelt ezimeres nemes 
levélben U. Ferdinánd király 
által Donát, Dávid, Já- 
nos, Izrael, Zsigmond, 
Éva, Ágnes és Margit 
gyermekeivel együtt előbbi 
nem nemes állásukból magyar 
nemesi rangra emeltettek. 
Mely ezimeres nemes levél 
Szepes megye közönsége előtt 
Lőcsén 1635. sept. 3'án tar- 
tott gyűlésen kihirdettetett. 

Czímerük — itt a metsz- 
vény ábrázolása szerint — kö- 
vetkező ; a paizs vörös udva- 
tábati hármas halom tetején 

nyugvó koronából fehér zerge emelkedik ki, fölötte a paizs jobb oldali 
szögletében arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából a 
a leírthoz egészen hasonló zerge emelkedik ki ; előtte szintén csillag 
ragyog. Poszladék jobbról arany-kék, balról ezüst- vörös. 

Wolph Bethlen tom. VI. 269. 270. 287. 819. 826. Gr. Mikó Imre, Erdélyi 
Töri mdatok. L 67. 

*J Magyar írók. IL 193. 

Digitized by VjOOQIC 




Nem- bíhria a o»láá to^ leJStánnttiaÁi, a ' neveaciÉ ábpítótól 

I. Donáttól 1635-tfil 1713-ig így kezdé ieágaiáaát a oaalacL 

1 l. Donát 

késmárki bíró 
1636. nemes. 

r*^' " ■' — * — ^ — "-'" ^— — "^ ^ . ' — í-T ^' i - ■ " ■ V — ^ — ^. 

II. Donát Dávid. János. Izrael. Zsigmond. Eva. Ágnes. Margit. 

1435. 1635 1635. 1635. 1635. 1635. 1635. im. 

(Filkó Bora, utóbb , ' .r , ; ' 

/ Horáuszky Jánosné.) 



III. Donát Tóbiás I. Mihály I. György . 

1691. kap 1691.1703. '„ míÍiaw' 

FarkasfaWára L5«én U- MA%r 
adományi (BuobvaUín 
Margit) 



-^, 



III. Mihály II. Gyöjgy 

1714. 17J4. ;; 

^^ííLl"^ 'í^biás [András. . Z^sutsi ' ' 
Mána.) j7j^ (Ghristophori 

János.) 

II. Daiiátnak felesége Filkó Borbál^ oevpzett férje baUjl^yal mát 
sodszor férjhez ment Horánszky Jánoshoz,' ki Farkasfalván^ Pik^pzm 
és Rokuszon birtokos volt ; azonban magtalanul halváii 9l». ?zeq java* 
kat magvaszakadás jogán a kamara elfoglalás mivet azonban Filkó 
Borbálának elsó férjétóli 6a Mauchs Tóbiás és Mihály testvérei^ 
neveikben is kimutaták, hogy mostoha atyjuk Horánszky Jánoa után 
terheló adósságok maradtak, és így a jószág lefoglalása után azok is a 
kamara által lennének fizetendók, a kamara az igényló Majochs ör(Skö- 
sökkel kiegyezett, és a birtokot 1500 m. foriqt letétele mellett nekiek 
visszabocsátá 1 690-ben, és ezen javakra, melyek Farkasfalván egy kuria^ 
vagy nemes ház, két zsellér telek, halastó, egy- k6re malom, éa kertből^ 
Pikóczop három nemes házból és néhány Z8ellérb61, Rfokuszqq.öt z^l- 
lérból állottak, Mauchs T ó b i á s és M i h á ] y 8 testvérei 1j691. máj. 
11-én L Leopold királytól adományt vittek, s azokba a szepesi káptalan 
által 1692. évi mart. ll-én be is iktattattak \). 

1702-ben Mauchs Györgynek 6a U. Mihály a följebb érintett 
birtokokhozi jogát eladta nf^gybátyjának I. Mihálynak és utódainak % 
Hasonlóan a Beretky család és ^ Horánszky-ak többi leány utódai is a 
följebbi javakbozi jog^kat bevallák Mauchs I. Mihálynak *),akil714- 
ben mind ezen részbírtokot fiára III. Mihályra és nejérM Seltenreioh 



Ssepesi Káptalan Protoool anni 1666. fol 422. 
«) Szepesi kápt Prot 1702. fol. 76. 
') Ugyan ott folio 136. 



Digitized by VjOOQIC 



Bfanrer^ S7I 

tfikri^tól 8zárin»zott,tMiQdaíra átíratta ')^ mely átíratás és bevallás eV* 
len U. György, fiai neveikben b mindjárt a^on év.ben a szepesi káp-* 
talán el0tt tiltakozott '). 

, Késóbb azonban a Gömör megyében lakozó runyai Soldos család 
az efniített farkasfalvi stb. birtok iránt, melyedet eleik még Zsigmpnd 
királytól adomány mellett birtak, a Mauchs család tagjai ellen pert 
indítottak, míg v^re 1760-ban a pert megszüntetve, s jogaikról le- 
mondva, fblfizetés mellett a birtokokat Mauchs Donát örököseinek 
Mauchs Mihálynak, Comides Tamásnak, és Vieland Jánosnak, és 
ezek feleségeiknek Várady-3zakmáry Anna Máriának és Borbálának 
bevallották;^). 

Mikép^n származik le most élö ivadék a fbljebbi táblán állók- 
tól, adataink hiányában nem tudhatva, csupán a Szepes és Zemplín 
vármegyei ágazat köveláez^ nemzékrendét közölhetjük. 

Mauohs N. . . 




— — ^^ ^ < : , 

Karoly., Mihály. 



Mihály. 



"I 




Mihály, t JÓ2«ef Albert 

mh. A.-Hrabóczon f 

186ö.dcc.lO. LáBzló 

él 1861-ben. f előbb Malopyaypé.) ^ 

Etek. Elemér. Árpád. 

E táblázaton állók közül csak Józsefnek három Ga, továbbá 
Norbert, és László vannak életben. Atalában a család tagjai — 
mint történőtök mutatja — többnyire rövid kort élnek. 

ÁrVa if^yében szintén találunk e család tagjaira, hol Mauchs 
J á n s, és két Simon gyógyszerészek voltak, és 1806-ban Árva me- 
gyében hirdettetek ki czímeres nemes leveleiket. 

Nógrád megyében szintén él a család , és Muhorán birtokos ; a 
három testvérek közúl Gryörgy megyei tiszti alügyész 1842-ben, 
már meghalt , élnek még Mátyás jelenleg 1861 -tói , alszo)gabíró, és 
Antal. 

naarer család. (Ürmösi.) Erdélyi nemes család , úgy lát- 
szik oda a Szepességból származva. Erdélyben elsó megtelepc^^ónek 



*) Ugyan ott. Proi 1710. fol. 308. 
*) Ugyan, oti Proi. 1710. íoL 309. 
•) Ugyan ott. Proi anni 1766. fol. 16Ö. 



Digitized by VjOOQIC 



SYS 



Haarer. 



Maurer Mihály tartatik, ki 1630. táján szakadt Erdélybe i), és I. Rá* 
k4Íczy Györgynek udvari embere volt ; mint ilyen 1642. jul 27-én az Olt 
partján fekv6 Ürmös helységet kapja adományképen. 1644. táján or- 
szágos követ a' török portánál, hol roszúl végezett dolga miatt végzé 
ki magát ^). Ez alapítá meg családját, melynek leszármazása követ- 
keze: 

Mihály 1642. 
(P. Horváth Anna.) 

1 ^ 1 

Mihály 
(MikóErue.) 



(b, 



István 1706. 
Bán^y Mária.) 



Ferenoz 
tl733. 



József 
(Donáth Anna 
Szabó Anna ) 



Erzse 
(Szent-iványi Zsigm.) 



László 
(Símén 
Anna.) 



Ferenoz 
1727. 

iCieréh 
Eva.) 



Anna István 
(Símén (Ügron 
János.) Zsófi.) 



Sámuel Zsófia 
Petki (Földvári 
Bora.) György.) 



Anna 

(gr. Nemes 

György.) 



Gábor 1709. 
(Suky KUra.) 

I ^ 1 

Isiván 
(Sándor Kata.) 

I "^ 1 

Sándor 
(P. Horváth Zsuzsi.) 

I — ■ ^ 1 

Sándor Mária 

(ügron (DacaS József .) 
Mária.) 



István. 



Jozefa 
(Székely Gerg ) 



Károly 1847. 
táblai ülnök 



Bora Mária 

(Iszlaí (Maurer 
Imre.) Mihály.) (1. Toroozkai Jnlia 

2. gr. Toldy Karolina.) 



László Elek. 
őrnagy, t 



Károly. 



József 
(Bo cskor Klára.) 

^~ Mária 
(galgói Rácz 
lmre.> 



Mihály Júlia 
(Maurer (gr. Kálnoky József.) 
Má ria) 

Mihály 1847."^ 
F. Fejér v. (öbíró 
(gr. Kálnoky Jnlia.) 



Klára. 
(Benkö 
János.) ^ 



Mária 

(Osongrádi 

Mária.) 



' Istváki 
(Tftrí Teréz.) 

András 
(Dániel^ Teréz.) 

Gábor 1847. 



Viktor. Mihály. 



A család most él5 tagjai többnyire gazdaságaikkal foglalkoznak. 
Isiván 1705-ben a szebeni biztosság tagja ^. József el6bb Rákó- 

Kóvári L. Erdély nev. osaládai 182 lapon eroliti az a1ap<»lan szó ha- 
gyományt, mely szerint a Maurer, Haller, és Trauzner család elsó i5rzsei eg^r- 
szerre mentek volna Erdélybe ; holott a Hall erek egy századdal elóbb, a Trauz- 
nerek is egy tizeddel elÓbb már Erdélyben voltak. 

') ötvös Ágost. Rejtelmes Levelek. *• és 82alárdy SíralinaB Krónika 219 l. 

*) Hodor Doboka várm. 176. 



Digitized by 



Google 



Ma^r^vies -^ ]ll«nir. 999 

czyval kibujdosott, de ismét visszatért, és 1711-ben n6ül vette Donith 
Annát ^). K á r o I y 1847-ben kir. táblai ülnök, ugyan akkor Mihály 
Fels6-Fejér várm. íSbírája ; G ábo r ugyan ott tiszt. jegyz&« 

niaitroirtcs c^Mllád. Komárom vármegyei Radvány helység- 
ben birtokos *). 

Hayer <;salád* Lí$d Major ct. 

niay^aber család. Szepes vármegye nemessége sorában 
áll Fényes E. Geographiája szerint 

nayiberg család. A Trenosío vármegye 1702-ki nemesi Oszp 
szeírásában találjuk Mayiberg János-Ern&t és Imrét; utóbb 
nyomaik sem találhatók. 

Mayr család. Mayr József kapitány Békés vármegyében 
1801-ben hfrdetteté ki nemességét. 

Hazakcsánl család. Mazakcsáni Dániel és Mihály 
1686-bati I. Leopold királjrtól czímeres nemes levelet kaptak ')• 

Czímerük a paizs kék udvarában zöld téren álló grif, els6 jobb 
lábával három fehér liliom szálat tart. A paizs fölötti sisak koronáján 
kiterjesztett szárnyakkal fehér galamb áll, piros csórében három arany 
búzakalászt tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék. 

IHazáry család. Mazáry Péter, Kerestél y és János 
1713-ban IIL Károly királytól czímeres nemeslevéllel diszítetett föl *> 

Czimere a paizs kék udvarában hármas szikla halom közül a kö- 
zépsón arany korona van, s azon vörös mezu kar könyököl, kezében 
írótollat tart ; fölötte jobbról arany nap, balról ezüst félhold ragyog. 
A paizs fölötti sisak koronáján kiterjesztett szárnyakkal galamb áll, 
piros csórében zöld ágaoskát tartva. Foszladék jobbról ezüst-vörös, 
balról arany-kék. 

Zemplín vármegyében van Maszáry család *), tán e ^^aaláddal 
azonos. 

Hazmv család. Mazur János és András 1790-ben II. 
Leopold király által czímeres nemességre emeltettek. Czímerük a paizs 
kék udvarában ágaskodó, kettósfarkú arany oroszlán, első jobb lábával 
kivont kardot, bal lábával rózsa koszorút tartva. A paizs fölötti sisak 
koronájából arany grif emelkedik ki, elsó jobb lábával kivont kardot^ 



') Cserei Mihily Hiat. 422. 43.5. 479. 

*) Fényes E. Komárom várm. 129. 

») Collect. Herald, nro. 819. 

*) Colleoi Herald, nro. 661. 

*) Szirmay C. 2>mplin not top. 114* 



Digitized by VjOOQIC 



866 M c^éry -' Iff eáe. ' 

ballábával három piros rózsát tartva. Foseladék jobbról árany-kék, 
balról arany- vörös ^). 

Mecséry <^sal&d. (Meeséri.) Dunántúli nemes család, mely* 
b«l M. D á n i e l 1728— 1732-ben Gy«r vármegyének szolgaWittja volt 

Tán e följebbi Dánielnek fia volt azon István, ki hz^^gr. 
Batthyányiak ügyésze volt, s kinek nejétdl Köttet Zsuzsannától fiai 
József ügyvéd' Pozsonyban, és D á n l e 1, ki K{fezegbeW6^. 1759-ben 
sept 29-én, katonai pályára lépvén, a franezia b&borúk alatt kimuta- 
tott ügyessége és> Vitézsége folytán 1807-ben k M.Xefém kat rendjét 
kapta, és az által báróságot; 1809-ben tábornokká; végre ISlS-ban 
főhadi tanácsossá neveztetett. Meghalt 1823. deo. 130-án/ Eleíft üe)é^ 
tAl Fischer Johannától egy fia Károly 1^03-Iian születc^ de tanuló 
gyermekkorában meghalt. Második nejétói Szirmay T^réztÓl gyermeke 
ttem maradt. * ' 

1625-ben találjuk báró Meoséri János tábornokot Bszéken, 
mint a M, Terézia és Orosz sz. Anna rend keresztesét, cs. kir« kama- 
rást, és az 51. sz. gyalog ezred tulajdonosát. 

Tfenosin megyében találjuk Lajosnak' örököseit Mecsé^ Kál* 
mánt és Ágostont 1837-ben, kik közül az utóbbi szintén katonai 
pályát választa. 

Mecséry Károly 1 846-ban m. testőr volt. 

A legújabb időben (1860'ban) báró Mecséry az osztrák ministe* 
riumban a legfóbb rendőrséggel bízatott meg. 

lüecseniczl család. Lá$d Garázda^ SxAágyi é$ TehM. 

Me^hkey család Kihalt osalád, melyből Mechkey G-yOr- 
gyöt 1494-ben megerősíti a szepesi prépostságbaní Ipoly eszterganlii 
érsek ^). 

Mecskey L a j os n a k leánya Krisztina előbb Sighémé, utóbb 
Mathésy neje *). 

El családból volt azon ismeretes hős Mecskey I stvfin, ki 1552- 
ben Dobó Istvánnal Eger várát védelmezte *) ; s kinek nevét Neskeí 
s Mitskeinek is elferdítve találjuk krónikáinkban. 

niede család. Mede Ferencz és András 1756-beti M^ 
Terézia királyasszonytól nyerte czímeres nemes levelét *> 



Adami Scuti gentil. totti. VIL 
') Kaprinai Mu. B. tom. 52. p. 247. 
') Geneal. Famíliáé Máriánsy. 
*) Istvánffy Hist. 
^) CoUeoi. Herald, nro. 267. 



Digitized by VjOOQIC 



Medeváry -* MedUámsiky. SM 

Czímerpaizsa elftbb vizirányosan kétfelé, és a fels6oazlály {Ügg6- 
legesen ismét kétfelé oszlik. Az alsó osztály zöld udvarában egy karó 
mellett sz&IflfUrtdkkcl megrakott tfike emalkedik^ ftd, az udvwr^két ol- 
dalábdl két .meztelen kar nyúlik be, kivont kardot tartva. A fels6 jobb: 
oldali kék udvarban arany csillag ragyog ; a baloldali ezüst udvarban 
repüU pacsirta látható. A paizs fölötti sisak koronájából két kiierjesz- 
tett fekete sas'^zárny kö2dött a leírt arany szÓlótÓke emelkedik fel. 
Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüát-zöld. 

Aiedew4r y család. Zemplin vármegye nemes családainak 
egyike. E század elején birtokos Nagy- és Kis-Azáron 0- 

Medgyes család. (Nyárád szent-imrei.) Törzsökös székely 
család, melyből származott Medgyes Sándor M.-Vásárhelyen ügy- 
véd. Családot következőkép alapított : 

Sándor 
ügyvéd. 

I— ^^ — • 1 

Lajos Ferencz fíálint. Mikály. Miklós. Mária. Kata. Róza. 

•xul. I8i7. 1 1860. kora 36. 
ref. lelkész (csern&toni 

és költő. Beké Laura.) 

Ezek közül Lajos szül. 1817-ben M. -Vásárhelyen, 1845. óta 
Dézsen ref. lelkész, 1848-ban tábori pap, ezért 1851-ig várfogoly. Mint 
író és költő egyéb dolgozatain fblül 1846-ban kiadott költeményei, úgy 
egyházi beszédei s fÖleg protestáns nök számára írt Ima könyve 
által lón ismeretes. 

Testvére Ferencz ügyvéd Szászvároson 1860. mart. 2(X kora 
36. évében halt meg. Ennek özvegye csernátoni Beké Lóra, kinek ne- 
vével az irodalmi téren is találkozunk. 

Hedgyesallyl, lásd Móricz ctalád, 

Medffyesl család. (Makói.) Erdélyben, Alsó-Pejér megyé- 
ben Elek 1837-ben írnok. 

Hedgyesl család. (N.-enyedi.) Közül ök Sándor lS48-ban 
N.-E n y e d város levéltárnoka. 

IHedgyessy család. Zemplin vármegye czímerleveles nemes 
nemes családai sorában áll '). 

Medlánszky család. 1751-ben M. Teréz királyasszony ál- 
tal nemesítetett meg. 

Czímere a paizs kék udvarában hármas zöld halmon álló ezüst 
oroszlán, első lábaival arany zászlót tartva. Ugyan ilyen zászlót tartó 

>) Szirmay C Zemplin not. top. 114. 279. 
') Szirmay C' Zemplin noi top. 114. 



Digitized by VjOOQIC 



JMedayáiiszky. 



ezü&t oroszlán emelkedik ki a paizs fotottí sisak koronájából is. Fősz- 
ladék jobbról ezüst-kék, balról arany-kék K) 

Hednyáuszky család. (Mednyei és medgyesi nemes és 
báró.) Egyike legrégiebb nemesi és bárói ágon virágzó családunknak* 
Törzsének nyomai az Árpád korszakban mosódnak el. Trencsín várme- 
gyében már 1312-ben okleveles emlékét leljük azon Mednei, eredé* 
tileg Meznei Jánosnak, kit a család elsó tudható törzséül ismerünk. 
Ennek fia J ak a b 1344-ben I. Lajos király ali^t él, és a nápolyi had- 
járatban vett részt, érdemeiért 1356-ban adomány nyal jutídmaztatva. E 
Jakabtól kezdve a család leszármazázát a következő táblázat deríti föl ^> 

I. tábla. 

Jakab 

de Medne v. Mezue 

1344. 

János. 



Miklós. 



András. 



Tamás. 



János. 




Antal. 



György. 



István. 
1412. 



Mik lós. 



, ^IMZl 



Márton 



János 1600 
(Némák Bora.) 



János. 



^yygy- 



János. 



Folyt. 11. táblán. 



^ Pál 

Jáj^os. adományt . 

János. 
tl548. 



Benedek. 

t 



Mátyás. 



Folyt. III. táblán. 



'Miklós.' 



János. 




Mátyás. 



István. 

-A— 



András. 



Pál Mária 

t <Ni«ky Tamás.) 



Feren cz 



András. 2isuzsi 

Sissón ^^"^^ 

(Balogh N.) 



Mária 
(1. Subany 
2. Tomasko.) 



Kata 
(Bozenek.) 



János 
Grassalkovich hzg directora. 
(Hazncha N.) 



N. N. 



Tivadar Ede János 

(Hamar N.) (Rojko (Sándor 
Mária.) Esztera.) 



Berta. 

(Sándor Lajosné 

Slavniozán.) 



M Adami Scnta génül. tom. VII. 

') A család levéltárából vett táblázat szerint L. e családról Adámí Ms. 
Musaei. Schönfeld Adels Sohem. II. 136. - Hormayr Tesohenbucli 1841. évfoly. a 
394^404. — Uj m. Mozeun 1853. foly. 202. lap. 



Digitized by VjOOQIC 



Sedayánsslof* 



W 



n. tábla. 

György , ki a% L táblán. 



András. István. János. György. 



György 
(Jeszenszky Polexina.) 



János. 



Imre. 



Pál 

1718. 

(Marsóvszky 

Marim) 



(oX^^va.) 



Imre. György. 



László István gT* ^ Kriska Júlia 

Trenosin várm. (Ladis- 3 S (Ladislai- (Balogh 

esküdt laidesz ^ ^ desz Sándor.) 

(DióssyN.) Mária.) | ^ Ágoston.) 



Borbála 
rOrdódy 
István.) 



Franc i ska 
(Lnkáesy 
István.) 



Júlia Magdolna 

(Térsz- (Petri- 

tyáászky kovics.) 
Lázár.) 



Anna Bora Ignácz Antal 

(Súgó (MelosicB- Eado- Trencsinv. 
János.) V ky Sán- sóozon szolgabíró 
dor pap. (Marsóvszky 

Zsnzsi.) 



Zsófia 
(Majerszky Pál.) 



Károly 
(Piao8«k 
Máría.) 



István 

1847. 

Trenosin V. 

f5sz.-bíró 

(2jama- 

róczy 

" a.) 



Laios Alajos Vinoze Júlia Kriska Flóra Mária 
Buaán os. kir. kapi- (Mittiez- (Prónay haja- (Bedjács 
(Nozdro- törvszéki tány. ky Flóris ) János.) don. Lajos.) 
viczky 1.) ülnök 
(Guzmér 
Albertina.) 

I ^' • I 

Mária. Nepomuoena. 



Márton Miklós Kálmán. Lajos. Mária. Philo- Malvina. Jozefa, 
áldozár. áldozár. mena. 



Máría 
(Szilvny 
Károly.) 



Sándor 

szolgabíró 1848. 

(Kozubszky 

Emília.) 



Digitized by VjOOQIC 



isi 



Mftfnyánstlcy. 



III. t i b 1 a. 

Mátyás ,kiaiL iéiián. 




Márton. 



Mátyás 



Miklós 
Trenosín várm. 
főjegyzője 1601. 
(Petron Kata.) 



János 1561. 

palotai kapitány 

ozímerbóvitést 

nyert. 



András János 

(Láhzlófly Judit.) 

r- "" 1 

Pál 1678. 

itélömester, háró 1688. 

(Ordódy Kata.) 



János 16S4. 
trencséni követ 
(Posgav Judit) 



György. 



Pal Ferencz 

báró 1702. püspök 

kanczelláriai titkár. f 1736. 

Antal 
végrend. 1788. 
(Pujadigs Eva.) ' 

Ferenoz. János 

cs. k. V. b. títk. 
tan. i 1833. 



József 1730 

kamarai tanácsos 

(Dupin N. ) 

János. 



János 

1664. 

(segóczi 

Huszár 

Zsuzsi.) 



István Imre. 

(Meszlényi. Rozália. ) 



Gáspár Já- György. Mí« Judit Boi*a Mária . 
(Bub- . nos. hály; (FarkaS' (1. fiec^ (Labsáxmi 

niczky Sándor.) aegk ky János) 

Anna.) Gábor. 

_J^ 2. Kraudy 

"^ János.) 



Miklds. 



András. Julianna 
(Lipthay.) 



Sándori 



Antal 
szül. 1712. 1 1796. 
báró 1760. cs. k. kam. 
(Révay Rozália.) 



Zsófia ikrek László 

szül. 1752. 1 1803. szül. 1752. f 1792. 

(b. Bucoow György.) cs. kir. kam. 

(gr. Esterházy Jozefin.) 



Alajos 

szül. 1784. 1 1844. 

nyitrai fóisp. 

(1. gr. Bolza Antónia. 

2. gr. Majláth Ágnes ) 



József 

szül. 1787. 

(Richert Eleonóra.) 



László Edvárd 

szül. 1819. szül. 1823. 

kivég. 1849. (Szirraay 

(gr. Majláth Mária .) Horváth N) 

Árpád 
szül. 1848. 



Sándor^Caesar 
szül. 1824. 
tl849. 



Károly Jozefa István Hedvig Gejza Dienes 

szül. 1806. szül. 1800. szülés szül. 182L szül. 182a szül. 1830. 

mh. 1809. (b. Lederer cs. kir. udv. (Ghyczy N.) 
Móricz.) tanácsos. 



Digitized by 



Google 



9ifii|ji]ráB«ffiafs 



«M 



iL uul 




Zsigmond kwály kprábftn élt Istv^xiaAk Ga Zsig,m 9 n^1ki A 
csatában lábát vesztrén, 1426-ban a király ti^l a sz^élyas felkeléstói 
felmentő levelet Qyert. 

A Beozkót bírt haita^mas S(y- 
bor vajda családjának mi^vasza- 
kadtával leányágon az erdélyi Bán£- 
fyak Ifinek (tökösei és ^zek társasa* 
gában költözött a Mednyánszkyak 
egyik 6se Erdélybe, hol Medgyest 
nyervén kir. adooMMayban, a med- 
gyesi Mednyánszky ház új 
ágának Ifin alapítója, mi általa^ ere- 
detileg egy család a máig virágzó, 
két külömbözfi mednei és medgyetsi 
Mednyánszki ágra szakadt, De I. 
Ferdinánd és János király korában 
ismét Magyarhonban Jel jük fiket a 
már is velük rokonult Bánffyakkal, mint a Sty^r.<rBán£Fy nemzietség; 
leányági egyik örökösét 

Mednyánszky Jánosi. Ferdinánd korában Palota várkapitanja 
lévén, a törökök elleni hfis- és hú szolgálataiért régi nemességében 
megerfiaítését, és fisi nemesi czímere bfivítését nyerte 1661. jan. 20án, 
mely oklevél szerint a nemesség még sógoraikra is kiterjesetetett' 
Ugyan ez időtájban a másik ágon Pál, Mednyére kapott új királyi 
adományt 

Jánosnak testvérétfii Mátyástól való fia Miklós, Trea- 
csín vármegy ejegyzfije 1593. aug. 26-án királyi adományt nyert aki- 
halt Szentpétery család jószágaira, és 1600-ban megerősítést kapott ^). 
Bnnek Petrón Katalintól született két fia J á n q s .^s J ó n á s által két 
ágra szakadt ezen vonal is. (III. tábla). 

Jánosnak nejétfii thardi Lászlóffy , Judittól született fia Pál 
1678-ban itélfimester, utóbb m. kir. udvari kanczelláriai tanácsps I. 
Leopold király által 1688. dec. 20-án magy^^rországí báróságra emel- 
tetett ') ; azonban e bárói ág nevezett Pálnak unokájában Jánosban, 
ki egykor m. kir. helyt tanácsos, cs. kamarás, és valóságos b. titk. ta- 
nácsos volt, Budán 1833. febr. 9-én kihalt 

Ez ágon a báróságot nyert Pálnak fiai közül Ferenc z-L ás zló 



éa <) Geneal. taschenbuch d. freyherrl. H. 1853. 29L 



25 

Digitized by VjOOQIC 



ncfl-heú ^sÉüBtghmi nagyprépost letti (▼. oattaríöi) püspök, fald vári 
apát, meghalt 1793-ban', testvére József- Í730^ban kamarai tanácsos 
volt, a harmadik testvér 1702-ben kanczelláríai titkár volt. 

A másik ág kezdődött Jónással, ki 1634-ben Trencsín várme- 
gyének jegyzóje volt, és élt még 1678«ban is 0. Ennek Posgay Ju- 
dittól egyik fia István regóczi Htrszár TanvAiM ncMnzé tobbi kdzt 
Gáspárt, kinek nejétói nemes kocsóezi Dubniezky Annától ismét 
egyik fia I s t V á n meszlényi Meszlényi Rozáliától nemzé Antalt, ki 
1712-ben május 12-én született, és a ki 176(>-en ez ágnak i^ báróságot 
nyert. Mohait 1796. mart. l$-án. Ennek báró Rétay Rozáfiától két 
iker gyermdEe maradt : 

a) Zsófia szttV 1752-ben apríl. 16.án; mhalt 1803. jun. 20-án. 
Neje volt báró Buocow Györgynek. 

i> László szül. 1752. april. 16-án es. kir. kamarás. Medált 
1792. april, 10-én '). Hitves társától gróf Esterházy Jozefinától ismét 
két fia maradt: Alajos és József. 

Alaj OS OS. kir. tanácsos és kamarás, és val. belsó titk. tanácsos, 
kir. kincstárnok és a m. kir. kamara elnöke, a tanulmányi bizottság, és 
középponti könyvvizsgáló választmány elnöke, Nyitra vármegyének 
főispánja, Trencsín vármegyének fÓispání helyettese, a m. akadémia 
igazgató és tiszt s több külföldi tud. társul, tagja szül. Priekopán Tu- 
rócz vármegyében 1784. április 20-án ; iskolai bevégzése után 1804- 
ben a kanczelláriánál kezde hívataloskodni, és már 1805-ben tiszt, 
fogalmazóvá, 1806-ban római császári kamarássá , majd e császári 
czím változtával új királyi okirattal cs. kir. kamarássá neveztetett. 
Utóbb a rendes bívatalos pályáról lelépvén ^ és a políticai téren 
működvén, csak 1880-ban lépett ismét a m. kir. helytartóságnál 
tanácsosi hivatalba, és innen — mint följebb czímei mutatják min- 
dég magasabbra. Hivatalos körén kivűl mint történet búvár, és ha<>' 
bár többnyire német nyelven, — egy jeles történelmi éi^tekezések- 
nek szerzője, s gyűjtemények kiadója maradandó emléket hagyott 
magaután tudományosságunk történetében. Meghalt uia^ásközben 
Galgóczon 1844. június 17-én *). Elsó nejétói gróf Bdza Antóniá- 
tól, kit 1805-ben vett nóűl, és ki 1810-ben halt meg, született két 
gyermeke meghalván, másodszor 1820-ban házasodott, nAul vévén 
gróf Majláth Ágnest, (gr. M. József államminister leányát), kitól lett 

*) Pnd Mm. IV. p. 322. 

') Tán Miiiek testvére volt báró Mednyánszky M i 1 i o n is, kiról gr. Des- 
seirf[y József emlékdzik. Hagyományai II. köt. 32. lapján. 

') L. életrajzát Ipolyi Arnoldtól Új M. Muieum. 1853. 199-232. 

Digitized by VjOOQIC 



fifti köaűl eaúi Gi^jzft iu^H lS2i3. dac. íü.^f^ ^^, :!(«»., qa^e és 
Beozko vár ars, a kassai bejiytiurtóaág.v^ ud?.. ^páfispfa és ^ iMm9*> 
nyi úrbéri törvénysxék volte]^(}ke, és .: ,. ». í . . - 

Dénes (seflL 1830. noiv'. 19.) oa. kÍFi. kaimrás, éhiftk. ; 

Alajosnak testvére Jóesef szül. 1790. aug: !5. Appónybon % 
e\Sbh huszár kapitány, uióbb os. kir. kamarás. 1818«ben kelt ej^ybé* 
Ricliert Eleonórával, kitAl bárom fia szüldíétt. Ezek kGzűl László' 
(szül: 1819. Jun. 28.) a forradalombor a esászáriáftnak Leopoldvárá 
feladása elleni hazafiúi erélyes tiltakozása miatt 1849. jim 4^én kivé- 
geztetett. Nejétffl gr. Majláth Máriától egy fia Á r^ád mkradtl 

I%yik testvére Sándor-Oaésár (szüt 1824. jul. 9.) smifétí 
1849-ben halt meg. Él a harmadik testvér Eduárd báró (szül, 1823. 
febr. 20.) ki a Szirmay Horváth házból nöéfilt. ' = ^ ' ^ "■ 

A nemesi ágazatból' — mint a táblázaton miegjelötvé yan -^ 
többen viseltek megyei (fÓleg szolgabírói) hivatalt, á legutóbbi i4ókig^ 
Többen a papi pályán állottak, és állanak ma is. . , , 

A család Ósi czímere a paizs kék udvarában egy )cirályi korona, 
átütve három nyillal, melyeknek hegyik fölfelé, állanak. .A paizs fölötti, 
sisak koronájából fehér egyszarvú emelkedik kL 

lő61-ben a osalád czímere — mint följebb említők -r m^fivi-. 
tetett) ekkor jutott már a paizsb^ is a, két egyszarvú. . , .. 

A bárói czímer -*- melyet a metvény . is ábrázolt -^ f%g6lege- 
legesen kétfelé osztdtt paizs, a jobb oldali udvar kék, abtti vfStös; a 
paizs zöld alyjáról két. szemküzt álló fehér egyszarvú ágaskodik « kö- 
zöttök (az ösi czímer) a királyi korona, és azon átszúrt három iefisüBfe! 
nyil Utazik. A paizst bárói korwa födi, és azon isiiét koifobás > sisak 
van, melyből fehér egyszarvú emelkedik ki, két kiterjeafcitet^^sae'jSEárp;^ 
között, melyek közúl a jobb oldali vízirányosan f^g kék, félig arany, 
a másik félig vörös, f^g fehér. Pbszladók jobbrúl teüÉt-vöröS) balról 
arany-kék. i . ,i .• ' .■ i , ' ., \ 

Tlí^úve csaliul. Btfaai', Szátteár vármegye nemes c^áda; 
Bihar megyében Medve M á r t o n, és Medve DánielnÓ birtokos Ott(> 
mányban *). 

Múr a Xt?. század végén is találuúk 'Medve családra, melyMO^^ 
János 1380. táján horvátországi bán volt 



<) Az 1859. Ooihai Almanach szériái 17d9« Jun. 21. szftleiett 
*) Fényes Geograpliiai Szótár III. 17a 

25* 



Digitized by VjOOQIC 



^Ov9 ncclir^czlcy* 

WLedveezUj cMíkd. (Medveezeí és kis-bisid^zei.) Árra 
vármegye fis régi neméé osaládaiból való, melyek a nevezett megyének' 
fis erdeit a magyar honfoglalás korában megtelepítek. 

A jelenleg is terjedelmes ágakon virágzó osaládaak tagjai , sfit 
egyes ágai gyakran az ftsi, valódi Medveczky vezeték nevet el* 
hagyva, más elnevezések alatt, is éltek, a nélkül, hogy ez által jogaik- 
ban csorbát szenvedtdc volaa^. így egyik ág Urszinyi, a másik 
Medve és M ed ve sy, a harmadik Baér, negyedik Kaftán, az 
ötödik Tomovios,. a hatodik Laurovics stb. vezeték neveket 
használtak hosszabb i^eig, azonban az lújabb idfiben többnyire mind* 
nyájan visszaatértek azfislMedvqozky név viselésére. .— A család 
íSképtn két ffi voaalra oszlik, az egyik kath<, a másik evang vallású ; 
ama vonal ffileg a medvedzei, ez utóbbi a kis-bisztereczi birtokokon, és 
ezen iblül mindkét vonal egyéb megyékben is elterjedve. 

A XIII. század végén élt család törzsek közül ismeretesek ífileg 
Miklós és Gergely 1280 — 1290-ben Medvepatakán, Greras 
1290-ben Kis-Bisztereczen. 

A család története és főleg birtokviszonyait tárgyazzák a követ- 
kezfi okleveles kivonatok '}. 

1370-ben A rvai Orbán, Gergelynek fia, a maga testvérének 
Opilió nak (Juhász), minthogy az Lajos királynak ez ügyben kelt ado- 
mány levelében nem foglaltatik, a többi rokonok arányához képest ha- 
sonló birtokrészt vall be a medvepataki erdei telepbfil. 

1386bankisbesztereezei András, Bekének fia, a Medzihradszky 
családnak medzihradnei curiába teendfi beiktatására királyi emberül 
kiküldetik. 

1393-ban sz. Imre ünnepén, Mária királyasszony Andrásnak a 
maga apródjának, máskép kís-besztereczi Beké fiának , nem különben 
kis-besztereczi Mikeeh fiainak Péternek és Vitusnak a már azeMtt ado- 
mányozott egy kis-besztereozi telken kivAl még más, az Árva vári bir- 
toktól elszakított három telket adományoz. 

Mielfitt a család történeteit folytattok, aoaaUd Icfiizárniazáat kö- 
zöljük. 

A terepélyes családfa, mennyire még a kéznél lévfi okmányok és 
adatok nyomán összeálUtható volt '), -^ következifi táblásatokon lát- 
ható: 



éa *) Szoutagh Dániel közléae* 



Digitized by VjOOQIC 



l tábla. 

N. 



Miklós 1280. <^«||:el7 ^^ras 1290. 

Medve-Patakáa. 1290. Kii-Bisztereozen. 



.A—. 



1 Medvc- 



1355 Medve-Patakon "WC"^ 1355. Tarnó- de Kis-BjugJerecz . 
10 ekényi földet kap. Patakán. < Andrea ' 

1398. gj adom. 



13K. M^dTPawTi.. moffiv- •B.li..Ji«o..J.kab.T«»*.. 
Tarnó-Pa takán. ^ Patakán. 

' Vitus Péter Folyt, IX. táblád, 

1393. Kis- 1393. 1406. 
Bisztereczre Kis-Biszterozére 
nj adom. nj adományt. 

r '^ 



Mihály An^ 



lá?§Í22: , István Orbán. Jaklib 



János. Theodor Jakab. Medvedzén 1423. 

l«*-«j»d. r^;j^ 1423. 

Mtimec%ky 

I Ál. , 

András 

1558-ban kezes. 

Péter-Pál Tamás. 




. 1547. elz4logositó. Folyt. VIL táblák. 



László. Péte r. 



Ferencz András. Pál. 



Tamás János ' Mátyás Milkály Ferenoz 

1574. 1574. 1574. 1574.1583. 1574. 

'Fohft.lÍ táblán: barminozadiellenór. >^|^. y^MUnl 

Folyt. IV. táblán. 



Péter Gáspár Mihály. István. Jáy)s. Mátyás, 
me. 1678. r^ 

nótáztatik. i ^ 1 

Má^ás. 

Mátyás. 



I ^ — I 

litván. János. 

— -^— — I 



Jeremiás. János. 

Jeremiás. 
1 — -*"-; — I 
Jeremiás. 

Jónást 1852. 
Trenosínbe költöz. 

Zsófia. Lotti. 



Digitized by VjOOQIC 



mtáfééikí. 



n;Tábla; 

Jánbs ^ ki a% Ltdblán. 
. 1574. 



Tíiéiiárd. 



András. 

I 



János. 



Miklds Mihály. 

• }. ; 

Mátyás. Mikklós >^^ 
Árva ▼. sz. 2^ 

9.P r 



Mihály Istyán, Jápos. GyOrgy. 



bírót 1689. 



András 



János. Mátyás 
Korponán 
Medve név slaü ' 



András. János György. 
Eperjesen 1064. 
tl683. 



^Mátyás. 

János 
tl73a 



Mihály. János. 




Mátyás 
Spéi/a 
bírd 1692. 



András 
tl7ÖO. 



Jakab. 



Sándor. 



János. 
János 
Eperjesen ^___,____ _ 

" ' -' ' Károlir. t 



János. András. Tóbiás. M i klós. 



József. 



kihal 



József. 
M átyás. 



Károly. 
Sándor. 



[y. Jónás. 



Lajos. 



JánoB. 



József 
cs. kir. úrbéri 

*^7ínök^ J^*» Fáll8§9. István. Mihályt 1831. 

EoSn +^^.25. árvái eskfidt umd. vámagy. 

(Berze- János Elek 5? S 2 2 S* 1 1853. árvái le- 

" "' ^ ^ "^ véltámok. 



viczy erdész k. beszt bíró. 2 &*' S" r- 3" 

A,tö. tlg37. 8|^ |r 

*^T-^ SÜkTL.- JA6- Je- ^ ' 

lós, jos. ricz. nö, 



Iftván. 



Béla Árpád 

Eperjesen. Budán kap. 
auditor 1859. 

(Pintér Róza.) 

r^ '^ ' j 

Árpád. Zsig- Fri- Anna. Gizella, 
mond. gyes. 



András. 

. t 



János. 
Dániel. 



István. 



Ja- 
iEtól 



5áiiJ"j;í;;^ r^ssuL, ^' ^^' 



Vendel. 



Sámuel. 
Mihály. 



János. 



Dániel. 



Ferenoz. Sándor. Elek. Mihály. Jónás. Gáspár. Józse£ 



Digitized by VjOOQIC 



■•iTMtky. 



m. t á b 1 a. 

János , ki a íl táblán. 
I '^ , 



Benedek. Pál. Lá«zl& György. 

Lénárd. Miklós. Mihály. Mátyás. Ádám. 
Mihály. 



Mátyás. Ádám Miklós. 
1 08. k. kapii 



János. Mátyás. (Zsit^y 
Jaliannlk) 



Alexandra 

t 183ajan.7. 

(Andreanszky Miksa.) 



András. 

1 ^ ■ ' ■ 

János. András, 



András. 

I ^ 

Tóbiás. 



Mihály. András. 



János. 



IV. tábla. 



Mihály, Hal tahién. 



Dávid. 
1583. 

'Mihály.' 

Dávid. 

I ^ 1 

Gábor. 

C7-"'' ' 

György. 



Margit 
Ifi 



Dávid 

1756-Imui eUent 

mond Árva előtt 

a többi rokon 

vonalaknak. 



György. József. 
Ferencz, 



Digitized by VjOOQIC 



VMrceiky. 



V. tábla. 

Ferencz, ki a% /. táblán. 
Ferencz. 



János. György. M átyás. 

János. György. Ferencz. András. Mátyás. 

I 

, , fS 



András. György. Benedek. Kristóf. 



fofyt. VI, táblán, György. János. 

György. János. 

-1 



Mátyás. György. Aiidrás. Jakab. 

András János. Mátyás' 
KMa. ' 1756. 

"^ridrás, "" Anta J. - e llentmond 

I '^ ' 1 

József. ' János. 

■■^ — , f— ' — ^ . 



György András Mária. Kata. Ilona, 
az alföldön. 

, ^ , 

József. András. István. János. 

Ferencz. János. 



József* János. Antal. András. Mihály. 

I ^ — 

Istvá n. József. Já- Ignácz. And- Zsu- 

STván. András. Józs. József. "°*" Mária. Ilona. ^^' "*• 



Mátyás. Józse? 

András János"" ^-ííCáL 



Páterek, Janot ek, Rapák N . Jóssef 

József. István.' Mátyás. Rapák. 

Jozefina. András. Teréz. J6ue(, János. 

[ i ' -^^ 1 

^-^^— ) János. Ignácz. Zsuzsa 



József. András. , János. 



I — -^ 1 r ■ -^ 1 

Antal. Máté. György József András. István. Ta- 

János. József. György. János. Ignácz. ' Antal. , * 
l I . A , 



ííona. János. Antal. József. Mária. András. József. János ^^^'^^ ^^ 



István. József. Mária. János. József Antal Karolina. 

katona, katona. 

Digitized by VjOOQ IC 



MeihreeEky. 



Mária. 
1859. 



VI. tábla. 

András , ki ai F. táblán, 

I í 1 

András. 



László. 

János. 
Vuigo Laciko, 

József. 



József. Teréz. Mária. András. 



Márton. 

Márton. 
1738. 

Mátyás. 
Martinék. 



. János. 

András, i ^ , 

1859. József. Antal. 

JózseE 



András. 
András. 



András. József. István. György. János. Mátyás. 

1859, 



VII. tábla. 

Tamás ^ ki a% /. táblán. 



György 




Miklós 

Ferencz. ^ ^^^' . 

octavahs perben 

kezes. 



Péter^606. 
Pál. 



László 1671. 
János. 



Pál 
vulgo PauHk. 



Péter. 



f ■ ■ ' ■ ^-' • I János 

Folyt, VIII, táblán, Petro, 

Ad^m. 



Mihály 

János 
Mickakk, 



József. 



József. 



András. 



Ilona. 



András. János. Mária. 




István. 

A ,, 1 



Gyö/gy. 



József. Mária. Ilona. 



István. Tamás. Mátyás. József. Zsuzsi. Róza. Teréz. István. Mária. Anna. 



Antal. 



Verona. 



Lórincz. András. János. 



Mária. István. József. Róza. Zsnssi 



Digitized by VjOOQIC 



MedvMsky* 



Pál. 



György. 
József. 



József 
1859. 



András. 

Mátyás 
Kutnyer, 



VIII. Tábla. 

Pál , Jkf a Vll Mlán. 
vulgo Paulik. 



Gáspár. 

János 
Goiper, 



András. Ignáoz. Ilona. 



János. 

'^^ ' 

János. 

'"V — » 
János 

Baehar. 

I ^ 1 

János. Zsnzsa. József. Mária. Teréz. 

, 1 

Teréz. Hona. Zsuzsi. Anna. 



Teréz. 



József. 



ZsnzsL 



József. 



István. 



JL 



r 



József. 



András. 



Lajos. Mária. Sidonia. 



János 

Mnssinán 

Gallicziában. 



Károly. Ignácz. Ferencz. 



János. István. József. András. Mária. Teréz. 



IX. tábla. 



Áz l táUán álló Opilio^tóljo le^ de megszakadva, a kővetkező vonal: 

Nemes Bálint 

de Myedzvyoh. 

1466. 

(Rosalia.) 



Mihály 



N. 

-, László 

Bálint János kir. adom 

IÖ04. 1604. 1603. 

beiktatnak Medvedzén. *" 



«. 



N. 



N. 



N. 



János György. 
1603. 1608. 



Bálás. 



András 
1603. 



Tamás. 



Péter. 
1603. 



László. 



Bertalan. 



Bálás 
1603. 



Ezen vonalon állóktól jSnek le az iigy nevezett p i 11 o utáni, 
vagy is Zápotocsni féle ágazatok ; azonban a táblázaton hézag lévén, 
a szakadatlan családfák csak az 1680. táján élA nemzedékektfil mu- 
tathatók ki, mint a következő táblákon láthatni. 

Digitized by VjOOQIC 



MtávteMky. 



Gábor 16dO. 

I ^— : 1 

Gáborosík. 

Gáborcfik. 

I ^ I 

Hrebenár János. 



r 



X. tábla 

Lörlncz 1680. 

I '""": ' 

Lanrovies. 

Lanrovios. 

I r^ j 

Adacsa József. 



Mátyus 1680. 
Rosztek. 

Roraiek. 

I "" 1 

Huród György. 



András 



r 



. - József. 

^í^rülílT' Wán. Jó. Máriai 

N. N. 



Mátyás. 



Jgijác 



I; sr |j S H 

líílf 



András. János. Mária. Teréz. Róza. 



József. And rás. 

József. 



Ishrán. 



Isiván. Ignáoz. 

József. András. Teréz. 



József. 



János. Zsuzsi. 



Teréz. 
1859. 



XI. tábla. 



Márton 1680. 

C — '"T-i 
Kaftanik. 

EafU^üc! 

BartúJéiiOB, 

JánoT* 
Arvayárm. 
íóngyém. 



György 



1680. 



Zatyovecz. 
2jatyovecz. 
György. 



Tamás 1680. 



Lomovics. 



Lomovios. 



I 



János. 
Blucka. 



Dóra. Zsófia. 



Tinka Ferenoz Vinozenczia 
(Medveozky Árva v. (Medvcezky 
György, t. ügyész. József.) 



András. János. György. Má- 
tyás 
, 1738. 



Matejek 
larik. 



Dlateit 



János. 



Teréz 
(Medveozky 
Eukla András ) 



Digitized by VjOOQIC 



Medveesky. 



XII. Tábla. 



Albert OpUio 1680. 



Abertoveoz. 



"* röviden Olio, 

r 



Oló. 



János ^J^^BJ' Andris Miklós 

1738. pörlekedik. ' oitó Jta«i. ' "38. 1738. 

Mátyás. Ist rán. 

József István. János Mária. Yeroni^ Ilona. Zsuzsi. 



gyógyszerész 
Szarvason 



gyógyszerész 
Námeszfón. 



Mária. István. János. György. 



Antónia. Henrik. Zsófia. 



János. György. József. Mátyás. István. András. ^S^S^ 

r ^ II s-ASS , I , ^ ^r "" p S. s*- g S 

Ilona. Nepomncena , ^ , Péter. Zsófi. Mária. ÍLsp g 

Zsófia. Mátyás. • . -. 

1399-ben Mária menybemenetele ünnepén Zsigmond király 
megerősíti Mária királyasszony följebb említett adománylevelét, mely- 
nél fogva a beiktatás isztebnei Pálnak fia János és a túróozi Convent- 
nek kanonokja János által minden ellentmondás nélkül megtörtént. 

1406-ban (12. Calend. maji.) Kis-besztereczei András, Péter, 
V i t u s rokonok kérelmére Zsigmond király, a neje Mária királyné, 
és maga adományleveleit a kis-besztereczei birtokra nézve hiteles alak- 
ban újonnan kiadatja, névszerint az 1393. és 1399. évieket. Ezen kiad- 
ványban az összetört, és elveszett királyi pecsétek végett a Mária és 
Zsigmond király kiváltságos leveleik 1406-ki Sz.-György napjáig elé- 
mutatandók voltak, és azokhoz képest — a mint találtatni fogott vala 
— a megerősítés elrendeltetett. 

1423-ban Sz.-Márton püspök és hitvalló ünnepe elfitti legköze- 
lebbi harmadik ferián Medvezei Mihály fiának Tódornak, azután 
András fiainak Istvánnak, Orbánnak, és Jakab n-ak, továbbá 
Domokos fiának Mártonnak mint atyafiaknak Ssi medvedzei birto- 
kukra Zsigmond király új beiktatási parancsot ád, mely szerint a beik- 
tatás felsó-kubini Benda Mihály mint királyi ember és a turóozi con- 
ventbeli Vilmos pap által minden ellentmondás nélkül megtörtént. 

1439-ben Medvedzei Péternek fia Mihály, mint nádori ember 
a Zaszkaliozei BeneLuczicska és Besseny^féle családoknak birtok elkü- 
lönzési ügyökben járt el. 



Digitized by VjOOQIC 



lőOS-ban b. Zsófia üífeiie})e el6tti legk<l|zelebbí hatodik ferián kelt 
II. Ulászló király iktató paranosa, melynek erejével nemes medvedzei 
Miháljrnak fiai János éa Bálás, aem . különbeii Lá«zló, Pál, 
György ós M atyus, valamint Péter, ifj» László, Bertalan 
és Bálás Mátyittoak fiai, Tamás, András, és Bálás Pálnak fiai, 
mint Medvédé helységnek birtokosai ezen birtokokba beiktattatni reur 
deltettek ; a minek folytáti a biaáktatás Máté.királyi ember, és turóozi 
conventf)^ kiküldöttek által minden ellentmondás nélkül meg is tör- 
tént. 

! 1538-haQ (Seonnda die Corporis Christí) János király Medveczky 
János udvamokának azon kis-besztereozei részt, melyet Szmrosáuyi Pál 
özvegyének második férjeSpotygar Péter zálogban tartott, ez utóbbinak 
hűtlensége bélyegén adományozta. 

16d7^ben Medveozky János atyafiaival együtt kiváltják a 
Szmrcsánszky Simon és Benedeknél zálogban volt kís-bisztereczi bir* 
tokrészt 150 fton. 

1547-ben M^veczky Pál kis-bisztereozí birtodcrészét elzálogo- 
si^a Pokrolioz Ulrichnak 1 70 ftért. 

1555-ben Medveczky Pál mint Z m e s k a 1 Vencze^ló mégha- 
taltnazottja fordúi elé a Koróda — Bendoviczféle nyolczados perben* 

1558-ban M. András és Miklós kezeskednek a Kóroda-Ben- 
deviczféle ootavialis perben. 

1558-ban M- András, Gáspár, és Péter szomszéd birtoko- 
sok, gróf Xburzó Ferenoznek az árva^ uradalomba lett beiktatásánál 
mint tanúk voltak jelen* 

ld60-ban M. Tamás, Mihály, Ferencz, Máté, Lórincz 
éa M i k 1 ó 8 mint szomszéd birtokosok a Kubinyi családnak madocsáni 
és stepanói birtokba lett beikt^ttásánál tanúkképen voltak jelen. 

1574-ben M. Péter hűtlenségi bélyegen elveszti kis-besztere- 
czei és medvedzei birtokait, melyeket nevezetesen a kis-besztereczeit 
Jezernie^y Kristóf, impetrálj a, és Czobor Imre nádori helytartó 
által oda ítélve megkapja. Ellenben a medvedzei részt új adomány azine 
alatt Medveczky András Jáno^pak fia, Ferencz, iQ. András és 
PálPéteijpek fiai; továbbá Tamás, Mihály, Mátyás és ifj. Fe- 
renci, Lászlónak fiai, és Grás pár Radecius István egri püspök és 
m. kir. helytartótól kiadott adománylevél mellett birtokukba veszik. 

1574-ben M. Gr á s p á r. t^s A a d r á s Jeserniozky Kristóf ellen a 
nyolczados törvényszék el6tt pörölnek a Medveczky Pétert6l elkobozott ' 
és ujjolag adomát^yozott kisrbis^ereezei és medvedzei birtokrészQk vé- 

Digitized by VjOOQIC 



906 Hid^eeiky. 

gett Czobor Imre, Istvánffy Miklós alná4oFok eljárási rendével 1579— 
1691.ig. 

1575-ben M. Gáspár elfoglalja testvére M, Péter után a Jezer- 
niozkj Kristófnak adományozott kisbisztereozei és medveczei birtokot 

1582. és 1583-ban Medveczky Gáspár Árva vásmegye alis- 
pánja és Medveczky István szolgabíró elótt átveszi gr. Thurzó 
Gy^^gy árvái uradalmát gróf Thurzó Szaniszló gondnokától. 

1583-ban M. Margit és testvére Dávid a nyolczados tör* 
vényszék előtt perelnek Klarics György ellen a medveczei birtok iránt 

1583-ban M. M i h á 1 y Árva megyében Turdosinon volt harmin- 
czadi ellenór* 

1593-ben M. J á n o s jelenvolt mint szomszéd birtokos gr. Thurzó 
Györgynek az árvái uradalomba történt beiktatásánál. 

1593-ban nemes Medveczky János és neje Somogyi Kata, és 
leányaik AnnaésBorbála czimeres nemes levelet nyertek Rudolf 
királytól, mely kelt Prágában febr. 1-én ; ez oklevélben ily ozímer 
adatott: az 1. és 4-ik osztály arany udvarában elvágott fekete sas-fe- 
jek kinyújtott nyelvvel láthatók ; a 2. és 3-ik osztály kék udvarában 
hármas zöld hegyen három fehér rózsa virul. E czímert jelenleg a 
Medveczky család nem használja, hanem azt, melyről alább le- 
szén szó. 

1605-ben május 11-én lápispataki Zegnyey Miklós mint II. Ist- 
ván (Bocskai) Magyarország és Erdély fejedelmének fökapitánya, azon 
Medveczky — Jezemiczkyféle Árva megyei birtokrészt , mely Med- 
veczky Péter hűtlenségéből a fiscusra szállt, daczára annak hogy már 
is Mesko Györgynek adományoztatott , oly módon osztja kétfelé, 
hogy a kis-besztereczeit Medveczky Mihály és János testvéreknek, 
mint M. Péter unokáinak, a medvedzeit pedig a följebb említett Meskó 
Györgynek meghagyja. 

1610-ben Medveczky családnak egyik kitűnő tagja ti. János, 
az Árva megyei Törvényszéki bíró eléfordúl azon nevezetes nádori bí- 
róság személyei közt, kik a vérmosdással vádolt Báthori Erzsébet el- 
leni ügyben Csejtén eljártak. Ez eljárás eredeti iroványai névszerint az 
Ítélet, a Trenosín megyei Madocsányiféle horóczi levéltárban látható. 

1630-ban id. M. Mihály és id. M. János Árva megyei tör- 
vényszéki bírák, mint eljáró bírák eléfordúlnak a Reviczky, Zsuffa, 
Buríán és Kangyerkaféle birtokrész iránti igénypörben. 

1646— 1674-ben id. M. M i k 1 ó s volt Árva megye esküdtje. 

1681. M. I s t V á n szintén Árva vármegye esküdtje. 

Digitized by VjOOQIC 



Meivecaky. 

1678 — 1692-ben M. Jeremiás azintén Árva megye esküdtje 

TOlt. 

1687-ben Cairaffa tábornok alatt sajnosán találkozunk Eperjesen 
a híres mészárlás eszközei közt e család egyik tagjával Medveczky 
Mátyással, eperjesi városi tanácsossal, ki odahagyva protestáns 
hitét még a vérszomjas bíróságnak is tagjául szegftdöti Ellenben a 
család egy másik tagja Medveczky Sámuel, szintén eperjesi városi 
tanácsos, ki mert még neje rimánkodásai mellett is evangelika vallá- 
sától el nem akart tántorodni, 1687-ben mart. lő-én hóhér pallos által 
esett el. 

1689-ben M. iQ. M i k 1 ó s volt Árva megye szolgabírája. 

1692-ben a Ibljebb említett M. Mátyás Eperjes sz. kir. város 
bírájává nevezett. Utóda Urszini-ra változtatá nevét, hogy benne 
az utálatossá lett Medveczky Mátyás vérére reá ne ismerjenek. 

1699-ben M. M á t y á s, ki Korponán lakott , Medve vezeték 
nevet vesz föl. 

1 732-ben Laurovics A n d r á s, id. és iQ. Kaftanik János, továbbá 
Tomovics Márton, Mátyás, János és Gry örgy igazolván, hogy 
6k a Medveczky családnak valóságos vérszerinti tagjai legyenek, és 
mint ilyenek a medvedzei curia birtokában is részesek, daczára, hogy 
a család valódi nevével régolta nem éltek. Árva megye által a Med- 
veczky család igaz vérséges ivadékainak megbmertettek. 

1730-ban M. János szepesi kamarai titkár volt. 

1757-ben M. László Árva megye közönsége elótt ügyvédnek es- 
küdtetett föl. 

1810-ben M. János az idfisb, Árva megyei esküdt, utóbb táb- 
labíró. 

1824-ben közepsfi János Árva uradalmi kerületi ispán volt. 

1827-ben M. J á n o s Árva megyei tiszti ügyész. 

1830-ban M. M i h á 1 y Árva uradalmi várnagy. 

1845-ben Ferencz, Jánosnak fia, Árva megyei tiszti ügyész. 
, 1848-ban M Pál Árva megyei ügyész, utóbb cs. kir. törvény- 
széki segéd A.-Kubinban. 

1849-ben M. György volt az Árva megyei önkény tesek kapitá- 
nya, később a turdossini szolgabírói hivatal tisztje. 

1853'ban M. Leopold volt Árva megyei törvényszéki írnok 

1854-ben M. A n d r á s Árva megye törvényszéke s régi megyei 
levéltárnak tárnoka. 

1859-ben M. J ó z s e f Eperjesen úrbéri törvényszéki ülnök. 

Digitized by VjOOQIC 



Me4¥«c8ky» 



1860. M. Á rpád OS. ktr. kitpUány és hadi ügynök Budin. 

Nógrád megyében már 1 760-ban M edveczky Márton, Jáno 9' 
és András nemesi bizonyítványt nyertek 0- 

Egy másik ágazat, — mely úgy látszik — a II. táblán álló ága- 
zathoz tartozik, következő leszármazást mutat : 



MáfyáB 

^ 1 

János. 



Vinoze 

1830. 

Nógrádban. 



Mihály. 

Ádáin 

, 1828. 

J4no9. Jdzsef. Árvában. 



János 
1829. Árva 
megyé ben. 



&ek közűi Mihálynak fia Ádám l&28*ki sept. 18án, nagy- 
bátyja János pedig 1829. dec. 28-án Árva vármegyétől nyert nemesi 
bizonyítványt, melyet Vinoze 1830-ban Nógrád vármegyében hir- 
dettetett ki % 

Krassó vármegyében Medveczky Antal Árva megyétől 1818. 
május 27én nyert nemesi bizonyítványt 1819. dec. 13-án kihírdetteté. 
Egyik fia Béla állami hivatalnok Temesben 1859-ben. 

A IV. táblán álló Medveczky 
Ádám cs. k. kapitánynak Zsitvay 
Júliától leánya Alexandra Andre- 
ánszky Mibáné mh. 1836. jan. 7-én. 
Medveczky József előbb Má- 
ramaros várm. törvényszéki elnök , 
1856. óta a kassai úrbéri főtörvény- 
szék elnöke, mh. Kassán 1859. mart. 
24. kora 73 évében. ■— A család czi- 
mere — mint itt a metszvény ábrázol- 
ja — a paizs kék udvarában ágas- 
kodó medve, első jobb lábával ki- 
vont kardot, a balban kettős keresz- 
tet tartva. Ugyan ilyen medve emel- 
kedik ki a paizs fölötti sisak koroná- 




•) Protocol anni 1760. p. 80. 

') Jegyzőkönyv 660. szám. alatt 



Digitized by VjOOQIC 



■edrés - HedsAmUilcy. Ml 

jábólis. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst vörös. Azonban e 
czimertígjosakamedvezei székhelyen lakozó kath. ág hasmilja, a kis- 
bisztereozei evang. vallású ág a medve által tartott keresztet czímeré- 
ben nem viseli. 

Hedvés család. (K.-kászoni.) Kőzűlök Mihály 1848-ban 
erdélyi iSkormányszéki írnok és a kolosvári Lyceumban helyettes ta- 
nár, utóbb 1859-ben megyei törvényszéki ülnök. 

Hcdzthradszky család. (Medzihradnei.) Árva megye tós 
gyökeres, adományos nemes családainak egyike. Nevét a medzih- 
radnei pataktól, mely ósi birtokát átfutja, veszi, e patak pedig nevét 
fekvésétől nyerte, minthogy az Árva és F,-Kubin várak között fekví 
M ed zihr ad ne (magyarul Várköz) nevű földön íbly végig, mely 
földtől a telepítők Medzihradszky-aknak neveztettek. 

A család alapítói élén bizonyos Almán de Árva áll, fiával 
Jánossal. ESz utóbbi I. Lajos királytól 1364-ben (in octavis beati Jaoobi 
apostoli) Visegrádon kelt adománylevélben nyeri a medzihradnei patak 
mind két oldalán fekvő erdőnek hat ekényi területét. Ennek nyomán 
az adományozott erdŐ, mint A.-Kubin határához tartozó birtok rész 
Árva vára tartozékai közül Lajos király által ezimaltatván, ezen kiha- 
sítás új határjelek emelése mellett Orounicz Tódor mester és akkori 
árvái gróf (t&a (Sbpán) által végrehajtatván, 1386-ban (festő beati 
Urbani Papae prozime praeterito) Zsigmond király beiktató parancsa 
folytán a beiktatás Dávid Pálnak fia János által a Turóezi oonvent ál- 
tal minden ellentmondás nélkül megtörtént Ezen beiktatás által 
László Haab-nak (Joab) fia, Tamás és Leusták Jánosnak fiai, és 
L ő r i n c z meg Péter, Pálnak fiai, mint Almán Jánosnak unokái be- 
vezettettek a birtokba ; miről az eredeti oklevelek a család levéltárá- 
ban máig is megvannak 0* 

A XV. és XVI. században a család történelmét az okmányok hiá- 
nya miatt homály fiklí, miért a család leszármazása e század kivételé- 
vel következőleg mutatható fel : 



Szontftgk Dán. közl. 



26 

Digitized by VjOOQIC 



4m 



MééiEltirftdszky. 



Haabr. 



László 

de Medzihradne 

1386. 



JL 



I. tábla. 
Almán de 



imán w 
Árva. 



János 1354 
Medzihranen 6 ekényit. 



Jakab. 

f— r'^ — n 

Mátyás. 



János. 



János. 



Tamás 
1386. 



Leuflták 
1386. 




11. tábla. 



Máté. 



Szaniszló 
162L 



Mátyás. 



János. 



János vulgo Kroho 
szül. 1715. 

"^ Mátyás 1774. György, 
családi direotor. 



Sándor, Kroho. 



Borbála. Máría« Simon. Ilona Glszter. Anna. 

1850. 



Digitized by VjOOQIC 



BiMUIhnidMky. 



WS 



III. tábla. 



János. 

I ^ I 
Mihály. 



János. 

György 
16 77. 

Simon 172a 
családi director. 



G7Örgy 17Ö0. 



Dienes. 



Elek. 

I — -^ — I 

Mihály. 



w, Sá m uel. 

yuSiOvje. ^— ^apár. József.' 

Gáspár. I 

vulgo Bussák 1860. 



Ezeohiel. 



Simon. 



Ezechiel. Pál István. György. Tamás. 

1860. 



IV. tábla. 



János 

direotor 

1760. 
I _ ■ ^^ — I 



János. 



Dániel, 
r— '^ » 

János. 
I '^ 1 

László 

I7ia 



György.^ r- 
GyÖrgy. Miklós. 

József. János László. 



Miklós 1754. 




Dániel 



Sándor 
Matula. 



Elek. János. 



Jópef. 

Péter 
1860. 



Dániel. 
I8h0. 

János. 



György 
családi 
director 

1774. 
I — -'^— 1 
György 
Zorssku. 



András* 



András 1774. 
vulgo A ndráska. 

János. 



Dániel. 

Dániel 
Losoncson. 



János. 



István 
mérnök. 



János 

Zorssku 

director 1843. 




Sándor. 



26* 

Digitized by VjOOQIC 



Bfcdzfliradszky. 



V. Tábla. 

Miliály. 



Máhrás 
1^1. 



János. 



Andris István. 
I ^ I 
MáiTás. 



György 



I 




Mihály. Májyás. 

István 
Pecslpyje . 

GyÖrey. Jónás 
^ ^^ lelkész 
tl846. 



Fol!fi.VLi4blá m. ^a tá^y 

' Gábor Tdbiás. r 



--— 1 

Dániel. 

I ^ I 

János. 

r~ , 

János 
1774. 



családi 
direotor 1832. 




Sándor. Jóisef 

Sándor Károly. 
1840. 



András. 

f-— J í 

András. 

Árva megyei 

pénztárnok 

1774. 



Itfil iály. 



Mil ^ ály András 



Mátyás. 



Görgy. TamásT^ 



lUés 
m. kir test6r« 



Jónás 

Árva V. 

pénztárnok. 

tl826. 



Mihály 

m. k. testór 

t 1813. 



VL tábla. 

György, W OS F.liliWii. 
11677. 

rr^ • 

GáspAr 

osaládi direotor 

169& 



Jónás 
vulgo Gasskovje 
családi direotor. 

1730. 



Sámuel 

1765. 

I ■ ^ I 

József. 

János. 



János 

lestinei oskola 

tanító 

1836. 



r 



Gábor. 



György. 



I 



Lörípcz. Elek. 

Mihály. 



Elek. János. Gáspár. Lajos. 

Ágoston. Gyula. 



Péter. 



Miksa. 



I Gyula. Fridrik. 



* Miksa. Fridrik. ' 



Adolf. Gyula. Rudolf. Károly. János. Elek. 

Digitized by VjOOQ IC 



MeerwaM — Hefyery. MS 

A család tagjai kOzul legmkájbb (ismeretesek János 1676-ban 
a Máriássík féle vonlából lelkész; András 1774-ben Árva megye 
al-pénztámoka; János 1802-ben Lestínén volt evang. tanító; Mi- 
hály 1808-ban m. kir. testt6r, elesett 1813-ban Drezda mellett; vek 
együtt E 1 e k 08. k« hadnagy is ott esett el. 

Illés 1820-ban m. kir. testőr; Jó nás 1830-ban volt Árva me- 
gyei alpénztámok. 

István mérnök és a regálék Inspeotora meghalt 1835-ben. 

Jónás katL lelkész meghalt 1846-ban. 

Lajos 1850-ben volt lestínei evang. iskola tanító. 

Adolf 1859-ben lett Lesztinén evang. tanító. 

Miksa Árva megye volt esküdtje, meghalt 1858«ban. 

Gáspár 1859-ben telekkönyvi bíztoa 

A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren álló pellikán, 
három fiát melle vérével táplálva. A paizs íblötti sisak koronáján kö- 
nyöklő kar, kivont kardja hegyén vérzó törökfejet tart. Foszladék jobb* 
ról arany-kék, balról ezüst-vÖrÖs. 

Heerwald CMákkú. Czímere következő : a paizs arany udva- 
rát egy széles fekete szelemen osztja három részre, a fekete szeleme- 
nen kettósfarkú, aranykoronás oroszlán lépeget, első jobb lábát raga- 
dozásra íblemelve ; a paizs fblötti sisak koronájából szintén arany orosz- 
lán emelkedik ki. Foszladék mindkét oldalrúl arany-fekete '). 

Hey yery család. Ily nevű nemes család Komárom, Nógrád, 
Szabolcs, Ugoosa, S^mplín stb. megyék nemessége sorában áll. 

E néven ismertebbek Megyery Imre 1588— 1606-ig többféle 
országos kiküldöttség tagja '). 

Pál 1604-ben országos biztos a határok igazítása ügyében ^. 

Gábor cs. kir. tanácsos, a kassai neo-aquistical bízottság tagja 
stb. •). 

János telke az evang. egyház részére rendeltetik ^). 

Följebb említett Pál, valószínűleg az, ki 16d3-ban Komárom 
megyei csehi helységben birtokrészét Zádory Andrásnak ebsálogo- 
sítá «). 



') Baraialler, Colleciio Insignium. 

^ Láid a iönrénykönTvei 

*) 1604 : 15. 1613 : 26. törv. oz. 

•) 1710:10. 8ib.ionr.cz. 

*) 1647 : 6. iönr. iörv. ez. 

^ Fényef Komárom várm. 120. 



Digitized by VjOOQIC 



406 Mtgyi - Bf ebes. 

A Szabolcs megyei M^yery családból Megyery Gábornak 
Jármy Klárától leánya Dorottya, Olasz Gtábomé. 

Zemplín megyében birtokos a Megyery család e század elején 
Gesztelyben 0- 

Nógrád megyében Kallón lakik Megyery nevű nemes család. 
Ezek elódeiból volt Gábor 1709-ben kurucz kapitány* Czímere a 
paizs udvarában egyszarvú^ a paizs fólötti sisak koronájából kiemel* 
kedó oroszlán. 

nei^l Gsal&d. Kihalt család, melyból Megyi János 1505- 
ben a rákosí országgyűlésre 2iSolt széki követ '). 

nesyessy család. Szabolcs, Ugocsa, Zemplín megyei nemes 
család. Az utóbb említett megyében e század elején birtokos Gsábó- 
ózon •). 

1632- táján Megyessy Pál pataki protestáns lelkész *). 

Erdélyben Megyessi Megyessy Ferencz kanonok és dobokai 
esperes 1553*ban a vallásos viszályok korában párnái közt fojtatott 
meg *). 

Tán ezen Megyesy család törzse azon Megyesy I s t v á n, ki Ko* 
vács Bálinttal együtt 1625. oct 29. Sopronyban kelt czímeres nemes 
levélben II. Ferdinánd által nemesítetett meg. És e czímeres levél 
1626. május 13-án Szatmár vármegyében hirdettetett ki. Jelenleg Bi- 
har vármegyei levéltárban őriztetik •). 

Méhes csalid. (Nyéki.) Pozsony megyei csallóközi egyik ré- 
giebb nemes család, mely nemes levelét III. István királytól 1165-ben 
a Nagy, Végh, és Kosa máskép Zeke családok törzseivel együtt 
kapta; mely pemes levelet legutóbb 1609-ben II. Mátyás király is 
megerósítctt. £4i$d Nagy a. 

1715-ben élt a családból Nyéken Méhes Bálás. 

Nyéki Méhes Péter áldozó pap született 1790. mart. 18 án, 

Stéhea caal&d. Szabolcs és Bihar megyei czimerleveles ne- 
mes család. A czímeres levelet Méhes Ferencz 1629. június 14-6n 
nyerte, és azt 1630. aug. 9-én Szabolcs megyében hirdettető ki. Je- 



Szirmay C Zemplin not. top. 227. 

') Jászay A m. nemzet napjai 157. 

*) Ssirraay C. ZempUn not top. 114. 278. 

•) Ugyan ott 219. 

«) Erdéljri Egyházi Névtár 1848. LXIII. lap. 

*) Szoatitgh Dán. közi. 



Digitized by VjOOQIC 



Méh^ -- niercieL 407 

lenleg az eredeti ozímerea' neme^ levél Bihar várm^Te levélticában 
őriztetik ^). 

méhM C«al4d. Erdélyi nemta család, melj'pől M. Sámuel 
született 1785-ben. Kissebb iskolái után Bécsben az orvosi pályára, 
készült, majd ezt abba hagyva, Heidelbergben a tanári pályára képezé 
ki magát. Haza érkezvén, Kolosvárott a re£ collegiumban a Mathesis 
és természettan tanárává lett. 

Az 1834. — 1846. és 1848-ki országgyűlésen Kolosvár város kö- 
vete, és ez utóbbi évben a pesti nemzetgyűlésen képviselő. Anacharsis 
utazásait tőle bírja fordításban irodalmunk; aHiradót 16 éven át 
szerkeszté ; kiadta küIfóldOn tett ,,n t i j e g y z e t e i f ^ is, valamint egy 
„Elemi Algebrát^'. Meghalt mint Kolosvár város választott pol- 
gára és a m. akadémia tagja Kolosvárott 1852. mart 29-én ^. Tetc« 
mes vagyonát jótékony alapítványokra hagyományozta. 

Héhesl család. (Kis-búni) Közűlök László Topánfalván 
1815-ben kamarai ispán; József Belső-Szolnok várm. Szolgabíró 
1848-ban. 

Méhesi János kolosvári tanácsos, és 1846-ban országgyűlési 
követ, talán szintén e család ivadéka? 

HéheMy csal&d. Méhessy József a muIt század vegén 
nyert czímeres levelet Czímere következő, a paizsot egy vízirányosan 
folyó víz kétfelé osztja, a felső vörös udvarban arany grif ágaskodik, 
első jobb lábával kivont kardot tartva ; az alsó kék udvarnak alyj&t vi- 
rágzó mező foglalja el, fólötte hat arany méh röpköd. A paizs fölötti 
sisak kordk^ából szintén arany grif emelkedik ki. Foszladék jobbról 
arany-vörös, balról ezüst-kék ')• 

Helczer család. (Kellemesi.) Sáros vármegye régiebb nemes 
családai közé tartozik. Hajdan előnevét Göncz ről is írá, mint alább 
Mátyásnál látandjuk. 1526-ban már Melczer Boldizsár Eperjes város 
bírája volt. Ugyan ez időben néhány éwei később, 1532-ben Melczer 
András Kassa város jegyzője •). Ugyan ez időben gönczi Melczer 
Mátyás Kassán bíró, e városnak a Szapolyaiak részére történt áta- 
dására nézve fő tényezőül íratik ^). 

1558-ban élt Melczer Kristóf, ki nejével Vemer Sabinával 



>) Szontagh Dán. kbtXém. 

') L. Magyar írók L köi 

*) Adami Scti^a gentil. iom. VIL 

*) Sperfogelnél, lásd Wagner Analeoia Sceptif II.*169. 

*) Ugyan ott 185. 



Digitized by VjOOQIC 



4M 



Eperjesen nAt hitit eladá Tordai Zsigmond atyafiának 0- E Kristóf- 
tól kezdve a családfa részint perekben^ részint os. kir. ozimer vizsgáló 
hivatal előtti kimutatás szerint következőleg igazoltatott : 

Kristóf 1658. 

(Werner Sabina.) 

I ^ I 

Péter 
(SeldnerÁfra.) 

I , J * I 

I. Jinoi 
(Benev ugj Klára .) 

II. János 
(Kékedy Kata.) 

« ■ III m^ — —— I I 



III. János 1673. 

Heves v. alispán 

felakaszUtoit 1684. 

(Serédy Krisztina.) 



Mihály 
(Divény 
Zsn^i.) 



Mózses 
septemvir. 



Antal. 



I. Pál 
kamarai 
tanáosos. 
I— ^^ 1 

II. Pál 
kapitány, t 



IV. János 

kapitány. 

nngi követ 

1712. r 



György 

(Borsy Kata 

utóbb 

Fáyné.) 



Rozália 

(Goosith-Károlyi 

Sándor.) 



Gyögy Ferenoz Mihály Anna 

abaúji fójegyzó. t (Szóllósy (jesuita.) (Fáyné.) 
Teréz.) 



Ágnes 
(Zombory Zsigmond.) 



László Rocália Mária 

septemvir f 1823. (Bogáthy.) (Okolicsányi.) 
(gr. Majláíh Mária.) 



Mária^ 
(ffnláosi 
Farítas 

Antal 
ker. tábl. 

ülnök.) 



Ignácz Alaios I. András János Flórián István Fran< 

kamarás Abani v. altábom. kamarás Borsod v. k. táblai ciska 

huszár fósa..bíró \. / . • tart. fóbízt szbíró tilmók. (Szabó 

(Szentim- "• -^"^^^ (Soós (Szentim- i^ Imre 

rey Ludo* Fran- rey § ^®^ 

vika.) eiska) Anna. f) fotörv. 

I ^ I tanáoios. 
leányok. 



fóhadn. 
t 



K r i s t ó f I. Ferdinánd királytól nyerte a czímeres nemes leve- 
let. Ennek neje Werner Sabina, Werner Györgynek a hazai tudomá- 
nyosság történetében ismeretes ,,De admirandis Hungáriáé 
a q u i s^^ munka szerzőjének^ Sárosvár parancsnokának, és szepesi ka- 
mára tanácsosának fiusított leánya volt, mint ilyen szerzé Miksa király 
alatt^ a Sáros megyei magyar-jakabfalvai, somi , és alsó^szalóki a Mel- 
ezer család által jelenleg is birt jószágokat 

I. J á n o s Paduában tanúit, s törvénykezési értekezéét nyoma- 
tott ; később Báthori István lengyel király alatt Litvániában elesett. 

II. J á n o s özvegye Kékedy Katalin, az utolsó Kékedy Balásnak 

*) Kovaohioh, Soriptores Minor. 1. 112. 



Digitized by VjOOQIC 



neleser. 



400 



fiusíiott leánya, szerzé gyermekeinek I. Leopold király alfttt a család 
elfinevet adó és máig birtokolt Eellemesi jószágot. Ez idótól írja 
magáta család k e 1 1 e m e s i elónévvel, az elótt Eperjesről és némely 
ág Oönczról írván elónevét. 

ni. János 1673-ban Heves és Külsó-Szolnok vármegyék má- 
sod alispánja, 1684-ben mint Tökölyi Imre hive, homonnai Drugeth 
Zsigmond által felakasztatott Egyik 
fia I. Pál szepesi kamarai tanácsos 
fiában II. Pálban férfi ágon kihalt. 
Azonban ez ágnak fiúmaradékai van- 
nak most is Szatmár vármegyé- 
ben, m Jánosnak másik fia IV. 
J á n o s, ki XIV. Lajos franczia ki- 
rály szolgálatában állván^ huszár 
csapatot állított, de utóbb Eugen 
tábornagy fölhivására visszatért, és 
1712-ben Ungvármegye országyű- 
lési követe volt, és már mint ilyen 
nyert a királytól amnestiát. 

M ó z s e s a hétszemélyes táb- 
lánál IIL Károly király alatti szer- 
vezésekor az elsők ^közt mindjárt 
ülnökké neveztetett. 

László 1790. és 1792-ben Borsod vármegye országgyűlési kö- 
vete volt, s egyszersmind alispánja, 1796. részint királyi táblar ülnök, 
részint itéló mester 1810«ig;mint a hétszemélyes [tábla ülnöke halt 
meg 1823-ban 0* Több gyermeke életben van. Ezek közűl Andor 
1848-ban magyar hadügy ministeri államtitkár , utóbb altábornagy , 
István elóbb volt kir. táblai ülnök, jelenleg kir. személynök. 

A család egyik ágából Melczer Lukács Krassó vármegyébe 
származott, hol Szepes megyétől 1798. jul. 17-én nyert nemesi bizo- 
nyitványát 1799. dec. 5-én kihírdetteté. Fia János Krassó megyei 
számvevő volt, utóbb Facsádon cs. kir. járásbíró. 

Zemplín vármegyében, hol 1786-ban kellemesi Melczer Károly 
főjegyző volt '), hajdan a Serédy Krisztina jogán birt a család Égre- 

<) Lásd az orazággyúléfi naplókat az illető évekről 1790-1806. Ö voli 
egyik tagja a rendszeres onzágOB munkálatokban ia az iskolai ügyekre nézve ki- 
küldött bizottságnak. 

^ Szirmai G. Zemplin Boi hisi 331. 




Digitized by VjOOQIC 



410 Helegh. 

sen, és KÍ3*Új lakon, e szazad elején pedig birtokos Rátkán és Bansz- 
kán ^). • • 

Szatmár vármegyében e század elején M. György birtokos 
Tibold-Daróczon *), és Sárköz-Újlakon. 

Sáros megyében székhelye M.-Jakabfalva^ Borsodban Sajó-Örs, 
Abaújban Alsó*Kéked. 

A család ozímere — mint följebb a metszvény ábrázolja — vízi- 
rányosan kétfelé osztott paizs, a fels6 vörös udvarban egy térdig látszó 
pánczélos vitéz, jobb kezében hétlevelű arany ágat, baljában kivont 
kardot tart. A paizs alsó fekete udvarában barna hármas halom fölött 
két rózsafej van. A paizs fölötti sisak koronájából arany grif emelkedik 
ki, szintén bétlevdú ágat tartva. Foszladék jobbról fekete- vöri^s, bal- 
felöl fekete-barna, (egykor ezüst?). 

Van az országban más Melbzer család is, de ettól különböze. Más 
M elczer család bírta Baranya megyében a Bakóczai javakat, melyeket 
e család kihaltával Majláth György egykori személynök nyert királyi 
adományban. 

Trencsín vármegyében Melczer János armalisát 1660-ban bir- 
detteté ki, és 1686-ban Trencsín szkír. városban lakott 

Heles^h csal&d. Ismeretes ily nevű családból Boldizsár 
egykor esztergám! kanonok, egri nagyprépost, s végre csanádi püspök, 
ki 1588. mart. 22-én halt meg, és Leleszen temettetett ^> Valószínűleg 
ennek oldalas rokona volt Melegh András, ki 1637-ben több társával 
Tisza* Nana helység birtokába iktattatott, az esztergami érsek ellent- 
* mondván *> 

1 742-ben Siraky Gáspár tiltja osztályos rokonát Melegh Jánost és 
leányát Magdolnát Nógrád megy Szent-Ivány helység határában osz- 
tatlanul íekvi Pagonynak más valaki részére teendó átruházásától ^) 

Melegh István 1790-ben Ugocsa megyében Fancsikai kath. 
lelkész ®). 

Jelenleg Mel€;gh nevű család Heves és Liptó megye nemessége 
sorában áll; ez utóbbi megyében székhelye Párisháza; közűlök Má- 
tyás 1 844-ben ügyvéd. 



«) Ugyan ott not top. 108.";164. 280. 284. 343 

*) Szirmay Szatmár várm. II. köt. 147. 

') Szirmay C. Zemplin not. top. 321. 

*) Szentbenedeki convent, Capsa D. fása 4. nro. 24. 

*) Ugyan ott proi CC. pag. 80. 

•) Szirmay C. Vgocm^7, 119. 



Digitized by VjOOQIC 



UéUklmn - BMMIi. 4U 

Hellkliui család. GOmör vármegye czímeres nemes osi^ 
ládaO* 

HeUnteklcMa&il. Közűlök F erén özet 1815-ben Küküllö 
vármegye teremi járásbeli szolgabírájául olvassuk. 

HellorfaoB család. Liptó, Sáros, Árva s több megyében szé- 
kelA birtokos nemes család, ősi fészkük a deményfalvai birtok. Közúlök 
László 1776-ben Árva megyei alügyész, 1781-ben főügyész, késftbb 
Árva uradalmi ügyész. Ennek fia Lajos 1837-ben Árva megyei es- 
küdt ; székhelyük Poruba volt 

Liptó megyében János ügyvéd 1831-ben. A sárosi ág, melynek 
birtoka Radács, leginkább emelkedett vagyonban. Ismeretes közúlök 
László, kinek nejétől Zmeskal Rózától fiai Dienes és A urél '). 

Hellth család. (Bribérí f)* Kihalt régi nemes fócsaládaink 
egyike. Eredetét Horvátországból veszi. 1223-ban II. András király 
Melíth Gergelynek és István nak (Comitibus) adományt ád Hor- 
vátországban bizonyos Domaldnak javaira a Corca vizétől egész a ten- 
gerig és Zadurig '). Zemplín vármegyében birta a osalád a ozékei és 
radi várát, s egyebeket. 

1547-ben élt Melith György *) kinek neje Csáholyi Anna volt, 
1552-be Ugocsa megyei Kis-Palád és Uszka helységból leánynegyedet 
fizetett ^). 1564-ben Szatmár megyei Kis-Mada, Pókatelek, Kápolna 
helységekre több társával kir. adományt nyert ^). 1566ban részt vett 
Gyulavára védelmében és az átadáskor a fóladási pontok megalapítá- 
sában ''), Élt még 1580-ban is, a midőn Czékét és Radot bírta, és ez 
utóbbiban a ferenczes barátoknak zárdát alapított ®). Tfile a család 
tudható leszármazása ez : 



') Bartholomaeides C. Gömör 145. 

*) Szontagh Dán. közlése. 

*) Szirmay C. Zemplin. noi top. SS. 

*) Szirnuy Szatmár •vármegye IL 81. 

^) Szirmay C Ugoosa p. 30. 

*) Szirmay Szatmár várm. II. 92. 93. 98. 

^) Jatvánffy História 1688-ki kiadás 809. 

^ Szirmay^C* Zemplin. noi top. 232. 2S5. 



Digitized by VjOOQIC 



418 HAé -- Hdtekftky. 



Ijyörgy 
1547. 1Ö80. 
(CsAholyi Anna.) 
r 



István Pál Péter György 

156a 1568. 1637. 1568. 163a 1638. 

(Chapy Kristína.) szabolcsi főispán 

' Ta^i. ' , (ZokolyifegeO , 

(gr. Gsáky Mária 1670. Sára Kata 

Eleoiipra.) (Csáky (Eödönfljr 1650. özv«ffy 

' Mária ' Péter.) István.) (szentmiháíyi 

(gr. Zichy István.) ^^^^^ Ferencz.) 

Györgynek fiai, anyjok után a osáholyi és osengerí birtokba be« 
iktattattak 0- 

István 1572-ben Rudolf király koronázására Zemplín várm. 
követe *> 

Péter I€ll-ben nejével Zokolyi Erzsével együtt Szatmár vár- 
megyei Janka, Oyügye, és Ricse helységre, 1633-ban pedig Darab 
helységre nyert kir. adományt '). 1637-ben T.-Bodrogon a ferenczes 
szerzeteseknek zárdát alapít. 

György 1638-ban Kocsordon kastélyt épittet, melyet öcscsé- 
nek Péternek hagyományozott *). 

1622-ben élt Melith Gergely, kinek neje Chapy Zsuzsanna 
volt, kivel együtt jelen volt ez évben a Zemplín megyei fSispán beik- 
tatásán ^). 

Ugyan ez idfiben találjuk Melith V i d e t, kinek neje rosályi Kun 
Anna volt •), 

A család a XVII. század végén kihalt. 

mdkó család. Trencsin vármegyei ozímeres nemes család A 
czímeres levelet Melkó János szerzé, s azt 1647-ben Trencsin vár- 
megye közönsége elfitt kihírdetteté. 1690-ben a család tagjai a lietha- 
vai uradalomban laktak, 1754-ben pedig Rajecz városában. Jelenleg 
Trencsin vármegyében nem létezik ''). 

Heltetc^ky család. (Melcsiczi.) Régi birtokos család Tren* 
csín vármegyében. Székhelye Melcsicz helység. Csupán a Trencsin me* 



>) Szirmay Szatmár várm. II. 111. 131. 

^ Szirmay C. Zemplin. not hist. 87. 

*) Szirmay Szatmár várm. II. 206. 214. 217. 252. 

•) Ugyan ott U. 117. 

^) Szirmay G. Zemplin noi hist. 154. 

*) Szirmay, Szatmár vár várm. II. 275. 

^Szontagh Dán. közi. 



Digitized by VjOOQIC 



BféBasási - HentMr. 419 

gyei nemeBi lajstromok szerint a családról a ktfvetkesft adatok isaiere- 
tesek *): 

1646-ban Márton vulgo Sztanák van beírva a nmnességi 
lajstromba. 

1748*ban Sándor az alsó járásban^ János pedig Melcsiezen 
székelt 

1768-ban Melcsiozen János és fia Miklós, és más részról 
Sándor lakott 

1803-ban Melcsiozen találjak Jánost és fiát Miklóst, nem 
különben Sándornak fiát Jánost, ki gróf Pongráoz János ügy- 
véde volt 

1837-ben Ivanóezon lakott Vendel fiával Jánossal. — Mel- 
csiczen pedig Jánosnak ör(^kösei Flórián, József, László, Ist- 
ván és Miklós; — úgy szintén Sándornak Örökösei is Melcsi- 
ozen székeltek. A följebb említett László Trenosín vármegyének 
szolgabírája volt 

Hépaságl család. (Ménasági.) Székely eredetű család, 
melyból György Torda vármegye altörvényszéki ülnöke 1837-bea 
Másik György 1848-ban fókormányszéki írnok. 

Hencsel caalád. Ung vármegye nemessége sorában említetik 
Fényes E. Geographiájában. 

nenczárot család. (N.-kereki.) Bihar megyei nemes család, 
azon megyében fekszik az elónevet adó helység is. Azonban a család 
egyéb szomszéd megyékbe is elterjedt 

Bihar megyében Menszáros Eszter, Papszász Lajosnó, és M. 
Berta Péchy Albertnó birtokosak Nagy-Kerek, Pelbarthida, — és 
Adámi és Ártánd helységekbea ^). Bimak B.-Szolnokban is. 

Szatmár vármegyében e század elején Sándor birtokos Mezó- 
Petri és Tatárfalva helységekben •). 

Ezenkivfil Erdélyben Belsó-Szolnok vármegyében és Kóvár vi- 
dékén is birtokos, és mindkét hatóságban M. Károly derékszéki ül- 
nök 1837. körül; 1834-ben a főkormányszék által országgyAIési kir. 
hivatalosul fölajánlva. 

Zemplín vármegyében szintén ismeretes a család '). 

Hentler család. Fejér vármegye nemes családa. A czímeres 

>) Szontagh Dán. közlése. 

') Fényes E. Magyarország siatisi szempontból 1. 199. 202. 

*) Szirmay Siatmár vánn. II. 29. 210. 

^) Szirmay C. Zemplin noi top. 114. 

Digitized by VjOOQIC 



414 MMyháril - Herai. 

nemes levelet Méntlér Ki hálj és Mátyás nyerték 1755-ben M. 
Terézia királyasszonytól. 

Ozímerük a paizs kék udvarában a baloldalból kiemelkedÓ magas 
szikla, melyre egy fehér zerge szarvainál fogva felakadva függ, a paizs 
fáHóUi sisak koronájából két kiterjesztett fekete sasszárny ktlztftt pán- 
czélos, sisakos férfiú emelkedik ki, jobb kezében kivont pallóst tartva. 
Poszladék mindkét oldalról ezfist-kék. 

nenyhárd család. Doboka vármegye kihalt családa, állító- 
lag az ördög és Teke családokkal testvér és jelesen a Teke családból 
származott ^). 

1396-ban élt a családból Menyhárd János, fiaival Sándor- 
ral^ Mátyással és Osválddal; ezek hárman 1411-ben ellene- 
mondottak a sólyomkövi Boros Erzsébet Sarkady Lászlóné fólkérésének, 
mely által a sólyomkövi, újfalvi, fodorházi, nagy-eskttUöi, keresztúri, 
köblösi, szentkatalinfalvi, szótelki egész falukat nagyatyja jogán ma- 
gának kérte adományoztatni 

1569-ben sólyomkövi Menyhárd Mátyás nagy-esküllÓi rész 
jószágát 150 forintért zálog czímen vallja be Menyhárd Lászlónak. 

157 l-ben említetik Menyhárd János, mint atyja Gergely- 
nek ásAntalnak. Nevezett János 1573-bzn lakott Sólyomkövön. 

Ugyan ez idóben élt Menyhárd Gáspár, hasonlóan Sólyomkö- 
v($n, Meleg-Földváron, és Gyekében birtokos. ElsÓ neje Tegzes Anna, 
a második Liptay Magdolna volt ; gyermekei voltak : Péter, László 
(1579. táján) István, Gáspár és Anna, ki elóbb meredjói Ficz 
Istvánnak, utóbb Ebeni Gábornak hitvese volt, és anyja Ebeni Zsig- 
mondnak. 

1602-ben élt Menyhárd S z c r á f, kinek sólyomkövi, kovácstelki 
(ma kovácsi) fodorházi, újfalvi, és szótelki jószágait bírta és tartotta 
Ebeni Zsigmond ; de az ördög fiak és leányok ellene mondottak* 

Nem sokkal utóbb — úgy látszik — e család kihalt 

Hennjrey család. Zemplín vármegye czímerleveles nemes 
családainak egyike '). 

Héra család. (Hétbükki.) Közúlök Antal Hunyad megyé- 
ben 1848-ban seborvos és táblabíró. 

Heral család* Merai Miklós deák, fia Lászlónak, unokája 



«) Hodor, Doboka várm. 176. 

^) Szírmay C. Zempliu not. top. 114. 



Digitized by VjOOQIC 



Merci — Mérey. 



41S 



Merai Pethönek, 1482-ben Zsigmond királytól testvérével Lászlóval, 
Ó8 Merai Mihálynak fiával Fülöppel czímeres levelet nyert *). 

Zemplín vármegyében Méray család a czimerleveles nemes 
családok sorában foglaltatik '). 

Bffercz család. Szepes vármegye nemessége sorában említetik 
Fényes E. Geographíájában. 

Herczel család. Somogy vármegyei nemes családai között 
foglal helyet. 

Hérey család. <Kapos-mérei.) A legrégiebb törzsökös magyar 
családok egyike ; erede- 
tét Somogy vármegyé- 
ben a Kapós vize mel- 
lett fekvó M é r e (vagy 
Mérő) helységtől ve- 
szi, és innen is írja elÓ- 
nevét E helységet a 
család ósei 1246-ban 
nyerték IV. Béla király- 
tól; úgy látszik Mérei 
János személyében, ki 
1280-ban is élt, és kitol 
a származás rendje kö- 
vetkezőleg j6 le nap- 
jainkig »). 




^^Ö? 



János, 
t 



Gábor. 



I. t á b 1 a. 

János 1280. 






Tamás 



Nagy Leukus 'TTTT 
deKartn M4rton. 



István 

de Karán. 

— - ^ 



1411. t 



1311. 



Foljft.akövJmpon, 



Benedek 
1343. 



Mihály. 



Domokos De2sö 

mester 1343. ^^^^' ^ 
özvegye él 1401. 



István Silvester. János. Bálint. 
1401. t t t 1401. t 



•) Fejér, Cod. Dipl. tom. X. vol. VII. p. 432. 
') Szirmai C. Zemplin. not. top. 114. 
') Családi közlés szerint. 



Digitized by VjOOQIC 



4M 



Mérey. 



UMaí , hi M eUbhi lapon, 
de Kmrán. 



Jánof 

1^7. 
P— A-- — , 

László 

mester 

bir Sxo- 

nunomban 

is 1387. 




János 

1475. 

(Hányi 

Margit) 



Péter 
1348. 



Jakab 



Miklós. 
1371. 91. 

t 



János 
1391. 

t 



Lórinez 

alias Lenkns 

de Karán. 



Gei^gely 
augystínns 
barát 1341. 



I 



Mihály. István, 
t 1391. 



Gábor 

2m 



János 
1393. 
t 



Miklós 

1396. 

nótát kap. 



Len... 



Hona 

kiazettstett 

1371. 



_^ár^ 



János 
máskép 
Virágos 

1486^ 

Kata 
(Kutas 
János) 



Péter 

máskép 

Fecske 

(Erzsébet) 

I 



^István. 

Tamás' ■*■ 
1475. r- 

t 



János 

de Feoske 

(Apollónia.) 



Dorottya 
(Pár János.) 



János 

máskép Fecske 

deMére 

1496. 



Yeronka 

(Zolád 

Gáspár.) 



Erzse 
1524. 



Imre 1469. 

másképen 

Fecske 

t 



László 
1497. 

t 



Gryörgy 

Fecske 

deMére. 

t 



Gáspár 

(sárosndrai 

K eméndy^ Orsolya .) 

FolffL 11. iáblán. 



Mihály 
1543. 1571. 
alnádor, kir. 
helytartó. 
(Forgáoh 
Julianna.) 



János 

1585.1550. 

(FaiszjSára.) 

Foift. ÜL táblán. 



István 
1543. 

István 

1606. 

t 



Kata Mihály. János. Imre 

1576. t t kir. táblai (1. Szeredy 



(Perényi 
János.) 



István 
1^. 

István. 



ülnök Gáspár. 

1574. 1582. (2. Balassa 
(ZayMag- András.) 

dolna.) 



Kata 
(1. Zichy N. 
2. Jármy N.) 



Zsófia 

(Czubor 

Pal.) 



(Bánffy 
Kristóí) 



Digitized by VjOOQIC 



tíi 



U. ti b lik 

Gáapár, ki a% L iáblán. 
(Eeméndjr Orsolya.) 



Gáspár 

1567. 

(Csúzy 

(BotbálaQ 



•SSsossáiuia 
(1. Piathy Fenmoz. 
2. Roital András.) 



Magdolna 
(Justh.) 



Gáspi^ 
(Piathy Eva.) 



Jtigr 



Zsi^ond 

(1. Fabnoius Judii 

2. Pongráoz ZsóOa. 

3. B<^ Uona.) 



Gergely 
(JaksiiTKata.) 

Mihály 

vegliai püspök 

1716. 



István 

1702. 

I ' " ^ I 

József 

N.t 



László Agotha Teréz Károly O 
(Simon- (Platiqr (Lelug (l.Goriox ? 
tsies Ferencz.) János.) Klára. p^ 



' Bqra.) 
Ádám 



_ _ Mihály. 
(LHávorKata f 
2.Séllei 
Mária.) 



Sándor 
(Dávid 
Mag. 
2. Névedy.) dolna.) 

Menyhért Lóra György. Róza 

(Gaál (1. Olivér. f 
Ejrisztina.) 2.Fonyó 

PáL) 



Gáspár 

(OrbánKlára.) 

r ^ I 

Zsigmond 1748. 

Trencsin v. 

alispán 

(Morvay.) kir. táb. tiln. 
(Hunyady 
Anna.) 



Antal. 



Rozália 
(Csúzy.} 



Jnlia 

(Szobek 

László.) 



Ignáoz. Tamás. János. Zsófia. András. Anial. Antónia Lajos' 
1 OS. kir. tan. 

PAl Jozefa jüiil F^ kir ttblai ülnök 



(L Benyov- 

szkyN. 
2.Takj U »N.) 



Floris. János. András. 



Ágoston 



Yiacze 



Adél. 



Ottó. 



Ligos. 



Sándor 
szftl. 1779. t lg48. 
kir. személynök 
somogyi f&ijipán 
(LBóbiesEva. 
2. Tallián Julit 1 1823. 
8. Strada Matild. 



Lászlót 1850. 

táblabíró 

(FÖldváry Teréz . 

Móricz 
szül. 1813. 1 1852. 
mh. Angliában 
(Heinbndier^Constantia.) >. 

Béla. Lajos. Ilka. Teréz. 






Károly 

szia. 1816. ootob. 16. 

kamarai titkár 

(Nóvák Kati.) 



Miklós 

szül. 1817. 

nov. 15. 

ezredes. 



r 



Ale- 
lundra. 






27 

Digitized by VjOOQIC 



v» 



IféTvjf* 



III. t«BIa: 

Jánof ^hi a^l táblán 
1536. 16Ö0. 
(FaisEy Sára) 
W y t # r <* « á g tt % a t. 



■ lá I, 



György 

1567. 

t 



Ferenot 
1867. 
t ' 



^iS 



í?? 



János 
163a 



Mihály 1699. 
(Ujfalussy Anna.) 

János 1713. 
(Trencsényi Anna.) 



' •■ • n Kata 
_ . .. -, (Farkas 

í;;;;; ^;^r^-r. Tamás > 

(Kubinyi (Petróczy 
íános.) MikI(S«.J * . . 



Imre Anna Ferencz 

1739. (Nagy (Nyitraí 

György.) Kata.) 



Pál. Jözsef Lajos. István. 

t (VelitB t *t694.t 

Márta.) ' ' • 

■ — — .^.^ — - i t ■■ .1 11 ■ I f 



Lajos. József. . T?réz . , Fxa^^ . Kri4aiina 
f (SpissioK ciska. (iGusite) 
- ~ oánctor.) ,1 



József 1769. 

Somogy V. 

fftadószedó 
(Márffy 
Teréz.) 






Lil 



Igjjáoz. 



János 1802. Anna 

Somogy V. (Mihalovios 
gen. Perceptor Józse£ 
(Farkas kir. tan. 

Teréz.) 




Zsigmond. 

1 I ■ ^ ^ I 

Sándor. Antónia Lenka 

(Somogyi (Rumy Fer.) 
Ádám.) 



Gáspán 



Borbála 
Miklósné.) 



Pál. L6rinbz. Mária. Ilona. Etelka. 



«tózsef 
Somogy v^ y 

alispán 
18i0 4^1849. > 
(Láda Jozefa.) 

,•■'1.: '.■ 



Miklós 
(balásházi 



Ignácz . Kristóf. Gyula 



EUnilia 



nvug. 08. kir. (Záborszky . (b^Majthény 

Kiss Zsuzsi.) kapitányi Iloiuu) -: . fstiráa.) 



Ida. 



A család őseinek némelyike de Fecske, Leákus, és „de K a- 
r á n'^ neveken is emlitetnek a régi okmányokban. 

1263-ban László nádor ítélte Mérey László, esM. Leukue közti 
versengésekre nézve. 

1343 ban Pál országbíró M. Bálintnak Soniogy megyei Pap- 
szara és Szomajom helységeket adományozza. • Ez utóbbi helydégbe 
1393-ban M. János is beiktatást nyer. ... 



Digitized by VjOOQIC^ 



... 147Stbw Mátyás király Mérey Jánoa^ak Somojgy megyei 
Mép^ '^^Pfkff .Ruma, Súlya helyaiqgekre ijy kirijadományt ád. 

Az 147ő-**1^.^6-ki időközben élt Ján 03, Ifinek neje Hányi 
Margit, .ganyi Cryörgyne^ ^ánya, I;>[agy ,MoÍ9 nádpr caaládjából vQtte 
eredetét, és így leányágon származatát a|s ^rpádjbázi királyokhoz vi- 
I^ SVlj^ ipiután. Aloi; (t. Mojud) nád9rnak f ej^ Szabina, IV. Béla 
kirfly, leánya mlk;--|- J 4 n o sa a k Hányi jMargíttól három 6a maradt : 
Qáspáir, Mihily. é9 János. .Mi bálynak, kirfil mii^t a család legne- 
vei^tesfiJbb tagjáró) mindjárt le^ s^| --- vonala unokájában mftgba 
szakadt. Gáspár ivadéka a somogyi javakban maradvi^, somogyi ; — 
J.á.npspaJ^ ága pedig Nyltra vicékére ^^l^a^va^ nyitrai- vonal- 
nak B^vezbetöt 

.Nevezett Mihály Gatal korában Thuczó . EUek, kir. h/elytarté ud- 
varában a haz^i t($ryényekben különíts jártasságot szerezve, a hivatalos 
pályán érdemei által a legmagasabb polczokra tört^magának utat, és ezek 
fplytáakir» l^nácpo;!,^^ 1544. sep. 2S|. már királyi s^e^iélynOk lett, mely 
méltóságot a t^^n^ykozéei P^ országos pályáa , különféle eljárások ^) 
kfif/^jf^iUi I5i6t2f .^pt. 26^jg viselt^^ akkor pá^orl helytitrtóvá neveztet- 
vén. J4ég.l|543rjbfin Somqgy megyei jószágaira uj kir, adományt vitt,, 
1546*b^ Trenosín megyében Eberbard yá;rát nyerte, 1552*ben a For- 
gács családtól elkobzott'hári9ms;sáz telek i^ peki i^datott, azonban ezeket, 
miye} Forgách Péter süv^ yolt, a családnak önként visszaadta. Részt 
vett a híres „Q11 a d r i,p a r t^i t u m'* szerkesztésében is. Meghalt 1672. 
év táján, figjrik -fia lm r e ??intén a kir. tábla bírája volt. 
1 ' G á B p á r ágán (Jh j^ábl^) talá^uK ^.iko^nkban éló Sándort, 
ki Duna-Pentelén szül. 1779. sept. 18-án; és ki márfiatalságában mint 
író a magyar azi^zet körül js érdenv^ket s^nzei.ja bíyatalos pályára 
lépve, azép essie, s .teh]9tségei által utóbb mint kir. seemélynök, Somogy 
vármegye fóispánja, a helytartó tanács alelnöke, az országos tartomá- 
nyi biztosság igazgatója, os. kir. kamarás, a valóságos belsfi titkos ta- 
nácsos 1822-tól 1848 ig folytonosan a közpályán növelte sokszoros ér- 
demeit Meghalt Pozsonyban 1848. oct. 9-én Három nejétói maradt 
gyermekei közűl. 

Károly szüL Esztergomban 1816. oct 15-éa, mint a m. kir. 
kincstár titoknoka szolgálta 1848**ig^ a hazát ; testvére Miklós szül. 
Esztergomban 1817. nov. 15*én, a katonai pályán esredességig emel- 
kedett. 

'7 I .n. u 

^yiíkri^efifkwtét a^Gprpfs Juriaban, és életét Felaó- Magyarországi 
Minerva 1832-ki folyamában. 

27* 

Digitized by VjOOQIC 



4t0 Mérges. 

Sándor személy nök testvére László Pest megye' elékeK táb- 
labírája volt. Meghalt Pesteú 1850*ben. Fia Mó r (szfil. 1818 ) ellen- 
zéki tag, az 1848-ki forradalom alatt a „Radicallap^* ss^í-kesztftje, 
s késfibb a m. kormány párizsi követségének tagja, meghalt ikiint me*' 
nekült Angolországban 1852-ben. 

János ágazatán (III. tábla) többen viseltek Somogy megyében 
főbb megyei hivatalt. A legutóbbiak közt József 1848-ig e megyé- 
nek köz szeretetű alispánja, a forradalom alatt honvédelmi bízottmányi 
tag. Piai közűi Miklós (szül. 1819.) mint a forradalom részese An- 
golországba menekült. 

A család által hajdan Somogy, Pozsony, Nyitra megyékben fe- 
küdt tömérdek ósi birtokokból a gyakori osztályok s leányágra háram^' 
lások által alig egy kettó van a család kezeinél, úgy hogy jelenlegi 
szintén tetemes birtokaik ujabb szerzemény és házasság által lAnek a 
család tulajdonaivá. 

A család czímerét 1474-ben (feria sexta proxima ante festum 
Penteoostes) Mátyás királytól nyerte, nevezetesen Mérey Gáspárnak 
íia Tamás deák, testvéreivel Jánossal, és Pétertel, továbbá 
Istvánnak fiával Jánossal. E ozímer ^^ mint fbljpbJb á metszvény 
mutatja — következÓ: a paizs kék udvarában kiterjesztett szárnyú, 
zöld tollú, vörös csórfi és lábú pellikán , meghajtott fejével mellét 
vágva föl, és azzal fiait táplálva ; a pellikán alatt arany 'nap, és esitlag 
ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján szintén a leírt képlet ismétló- 
dik. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. A paizst két oU 
dalról telamonok gyanánt két gríf fogja, azonban ez^gy látsisik, a 
a czímerhez újabb járulék. ' * - 

Mérges CMlád. (Pöki,) Oyór vármegye kihalt régi nemes 

családa, melyfoól 1410-körúl Miklós élt és Mérgesen közbirtokos 

volt. TÖle e nemzékrend jó le : 

Miklóa 1410. 

Péter V.Petó ^ 
1436. : 
(l.FokyErziébet 
2. Rfc| aliiL) 

Péter Jakab Mátyás 2-tól Ferencz 
1^. 486. 1486. 1486. 

Péter 
1463. 

Péter vagy Pető, Pöki Ferenoznek leányát Erzsébetet vé- 
vén nóül, ez által Pokiban is birtokos lett, és innen a pöki elónév fbi- 
vétetett. 

Digitized by VjOOQIC 



Hcrkluii^ -^ Herse. 491 

1436-ban Péternek fiai Féter> Jakab és Mátyás eltiltják 
Mérges Pétert Ond, Zaka, Dániel-Czeok, Agyagos és Hidvég-Chalád, 
Sopron megyei helységeknek elidegenítésétől: az 1458-ki esztendőben 
szintén e Péter nejével és fiaival Pokiba menet útjában megtámadta* 
tott Ugyan ez évben Mátyás Gyfir, Veszprém, Esztergám és Sop- 
ron megyei javait eladja. 

1463-ban.Pétemek hasonnevű fia mérgesi, uthali, rétbi és pöki 
birtokrészeit eladá a Sz.-györg]ri grófoknak 0* 

A család a XV. század v^efelé kihalt. 

Sáros vármegyében pósalaki Mérges család élt, melyből M i- 
h á 1 y 1378-ban miután fiu gyermeke nem volt, javait, köztök Pósala* 
kát is leányának A n n á n a k és vejének hagyományozta '). 

IHerklelJi csal4d Merklein János-Joachim. és általa 
neje Kromerecz Anna-Kata-Erzse, és fiók János«György, leányaik Jo- 
hanna-Borbála-Julianna , és Anna-Mária-Szabina Béosben 1688. jul. 
17- én kelt czímeres nemes levelet nyertek, mely 1688. évi octoberben 
Pozsony megyében hirdettetett ki. 1781. táján Merklein N. főhadnagy 
volt ^). A család valószínűleg kihalt 

nierode család. Gróf Merode Emészt az 1649-ki ország- 
gyűlésen a honflusítottak közé íratott *). 

Slerse csal&d. (Szlnyei.) Sáros vármegye legrégibb törzsökös 
nemes családainak egyike. Törzse Benedeknek fia Merse, ki több ér- 
demei mellett főleg a Bolgárok elleni hadjáratban, hol testvére M i k- 
lós elesett, — tünteté ki magát Érdemeiért IV. Béla királytól 1262- 
ben Sáros megyei Sane&lva (utóbb Szinye) Újfalu, és Jemye birtokot 
nyerte királyi adományban ^), és alapítója lőn a most is virágzó szi- 
nyel Mer se családnak, mely nevét is a törzsnek nevétől kölcsönözte ; 
előnevét pedig említett Szinye helységtől nyerte. 

A családfa Benedektől a Mer se atyjától kezdve a múlt század 
végéig ^ minthogy a családtól nemzékrendet nem nyerhettem — kö- 
vetkezőleg sarjadzott szét *). 



Tiid<Miiá»yof gytytemény 18)9. XIL köt 42. ^ Teleki Hunyadiak kora 
X. köi M7. 

s) Wagner Dipl. Sáros p. 848. 

') Győr varmegye levéltáriban van az eredeü armalis, mely mint gazdát- 
lan 18054)en a m. kir. helytartóság által 20484 sz. alatt hirlelteteti 

•) 1649: 102. tdrv.c*. 

») Wagner Dipl. Sáros. p. ^. - Lásd Fejér Cod. dipl. tomo IV. volum. 3. 

*) Wagner Tah. genéaL Ms. tab. 39^ 



Digitized by VjOOQIC 



■kn •'*^"^^'' Me^Wí, 



iiiíJMÍÍ' 



ÍT 



ll; Benedek 1268: ' : - ' ^ ■ ' ' /' • 



Miklós meatcr , . - Pétey . ,. , * DomojS 1^.. : ^ , IL Merte 
dictusTouth mképPetteucz.^ 'l;;;;dek 137^,' .^_-^^^4r^^ 

^3-2^- I (Harasztbif ^ iíoií^' LÍ5 gl 



-- .A- 



Aniííi Erz8eÍ346 l' Ag attitti) i ■ (Ddbáf riAoz | 

, l£ZL : l--i-^ ' 1437. 

Erzse. Á»wa. lllmak' öebe, ^ ^'. ' (Berievieüf . .: > ' ■ ; '! ^ 



Gáspár János . Ppteniiana. . ApoHonia Máté 

I^tT ■ (ZwSfi a.) ' •' Watvíiiíl'*" 1471. 

- (Modrár 'ü'~L^i6. "ííargit 1503. 'PoteníífcíTa W^tyás) .. ; ; i : 
**^''*/ vto. . iCl.Putkay Mihály. ^ (Bajom ! J ^ . i. 

, .2. Rakóozay Gábor.) Lénárd.) 

' i rtván 1580. ."^ ' ' ' ''^ ^^^"^ ' * ÍAeUlÓ •• ' 

Máté 1551. 2) BiSkay Kata.) 

^"T7"I M ^-^l^fiQ n^^Q^..' IZöigíAönd ' ' '"^-l<5l¥rui8ina 

István. Margit 1Ö89. Bora. ^ra. . , ^^^, . (ffüiy Gy(«irrO 

Mátyás. Kata. Erzse. ' ^. ...**.*<. . 

1586. t ' ^:. L__J ■ 1.^ : ■ ' __^ 

Kristóf István ^ Öáspár. • Gy ftit gy. . ' M ikjéa: Erxse 

Ferencz. Kristóf Zsigj- '* Fvftíw ^ I 

< ; . t (Báreajr Ilpaa .) mond. j ,1-. ■ }^7ff^^ ■, t j. l i ■ i > ■ . j[ ' _ ^ W ' ^^ 

Kristóf Bom 



tPéchy ^ (Fáj István.) 
Mária.) 

J -A- ^ , 



. . r Imre. ... LApzió. jr , MiW<fí% 
(l.'KiráíyAnna. ' "1 

__^,íífr^22eWií^) György ^ Ía^ 

Anna.) B rs g. ^^j | ,-- — — r^——, ky N) 



o^.^ (Hedry o r-^^. ,^^^^^ '"^Hkíó; 

'^ÍT— ^ . Jl^ , ' ' József. 



^ ^ . -^'"í"'-^ 



1 n^w' Klára.).. , 

Tamás Zsigmílír^ József. ,^ í 

(Péchy Klára.) (Kubinyi N.) '"-^■~"' ■-- -■ -i^-^' ^ '•'■ 



Zsigr^ond . , .Miklófl ^9tvái| • 
(Szpntagh Mária. (Snaj- (ftóth 
^^ 'c^.iJ ' ' d«- ' Bo^.r 



Sándor 



ÍKeczer Ilona.) i^*'*'^ 



Sándor. Imre. György; LáÉckS. ZdgmomU KristóL 

t t 



Digitized by VjOOQIC 



i II.B^Mdo]LQd(i fiai, T. Mennek unokái, Dérazerint (Thouth) 
Miklós me/^^r^ féítpr^ Domokos «s II. Merse ld20-ban on- 
td^nak.a.s^pe^j^ ki^)t^]|»i«lAtt ne említettéi, és azon id6t61 is szapo* 

rpdott i^sal^diibiríokoJjban ?). 

r. lSi27^bek»M.ik.l^6^Pét€r, Do0iok«K5?, és II. Merse a sze- 
pegi :káptflílfúi e]6tt megegj^^eJf Gryulá fiának Mikálynak. fiával Já^ 
nossal bizonyos köztök fenforgó viszályokra néssve, nííntiiogy neveaett 
Jin ps eiplít^tt Pétert el ia'záratta, ez okból János egész bírtokré- 
stétJZilya.iii^^Mységben a; párbaj fölötti ügyben teit egyezkedésoSl 
Spg^jBk y Qeae^^, fiaiüak vállá be^J. . 

1364-ben Péter (vagy is Petheiicb> fiáojak Jánasnak, és fiá* 
imkl^ty^áA a ak liorá^dfia Miklós mester végrendeletileg vjsszaha- 
gyományozza Heves megyei Urussy (Qroszi?) helységet, mely a Merse 
.Qfialá4Ql: ör^&ksiég.vtján már elAbb is illette ^\. 

A család Ősi birtoka S':^ ínye jegyajándékképen 50 nehéz marka 
4egéb€^ il. íMers^ fiának ,L6rinczáek özvegyéhez jutván, erre nézve 
1377-ben Domokosnak' &i IIL Bene dék Szepesi Jakab országbírótól 
50^ markát, -09 egyéb kivt^ltandó jaVaira nézve még 600 arany forintot 
kölcsönözvód, i^zAaslseg fejében. Szepesi Jakabnak átadá Sáros megyei 
Sepdler ]i<elységet »). \ '.]'.., ' 

15 14-beu István (Máténak fia) még mint iQu a király kanczel- 
lárja mejlett Csehországban foglalatoskodván, itthon az ellene folyó pe- 
reirfeiiczve késleltető királyi parancsot nyer *). 

1*6 r9^-ben^ isméi a nfev'ezett I s t v á n , és testvére László Te- 
mesvárDtt lévén elfoglalva, Lajos királytól ujjolag pörkésleltetó királyi 
paraaío§f)tjk^ak v^), 

^ y J602-bjen azinyei Merse György kir. udvarnok,a laterani szent 
PalQta-ffrófía, ^rany^rk^intyús vitéz, és a királyi nagyobb kanozelliria 
pecsétjenek 6re, István, Kristóf, Miklós és Erzsébet testvéreivel együtt 
Rudolf királytól régí nemesi czímerük megerősítését nyeri ') ; ez okle- 
vélben a <!salád a fraticiiaországi Merse családtól állíttatik eredettnek, 
..valószíoúlég'meró' név -hasonlatosságnál fogva. 

' *) WagiiéK Diplomát. Sáros. p. 323. és Fejér Cod. diplom. iom. VIII. vol. 
IL por*^^- ' - . . . 

*). Vf gaer Pipi. SárQ9 p- .330. 

•ytJgyan ott 343. 

*J Wagner Dipl. Sáros p. 346. 

») Ugyan ott 406. . ^ 

•) Ugyan ott 401. 

') Ugyan ott 429. 

Digitized by VjOOQIC 



MU 



A osBláá czímere az említett diploma szerint a JMiizs kék udvará- 
ban hármas zöld halmon álló arany korona, melybfil fehér mezű szár- 
nyas angyal emelkedik ki, fején borostyán koszorú van, mellén keresztbe 
helyezve piros, stóla látszik, lebocsátott két kezével, egy a koronán 
keresztbe fektetett nagy halat tartva* Ugyan ilyen angyal látható ahal- 
Ul együtt a paizs fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobb oldalról 
arany*kék, balról ^züst-vörös. 

A család már a régiebb okmányokban is gjrakran „S 2>i n y e i'* (de 
Zwinye) elónevét használá vezeték névül is. És e név hangzatosabb* 
sága miatt korunkban is a M e r s e elönév egyed&l (vagy is a S z i* 
n y e i elónév nélkül) alig használtatik. 

A család legutóbbi nemzedékeinek sorát nem ismervén, közűlök 
osak nehánjrat említhetünk íbl : 

László volt Sáro; megyei követ, és az eperjesi váltótörvény- 
szék elnöke szül. Eperjesen 1789. april. 25-én. 

Jelenleg tehetfisb birtokosok a családból Bertalan lakik és bír 
Szinyén, Feliz'^László lak. Jernyén, birtokos több helyen, V i c- 
t o r volt megyei tiszt, ügyész, lak. Szinye-Lipóczon, bír Jernyén és 
Szinyén ; és Mihálynak örökösei birnak több helyen ^). 

nterslcs család. A család legrégiebb múltja adatok és okle- 
velek hiányában ismeretlen. 
1635-ben Mersics Tamás 
nemessége IL Ferdinánd ki- 
rály által megújítatott *>. Szó- 
hagyomány szerint nemessé- 
gét már el6bb, Jurissích Mik- 
lós korában (tehát 1532 tá- 
ján) nyerte volna a kószegi 
vár védelmében szerzett érde- 
mekért. A osalád sok ideig 
Soprony és részint Vas várme- 
gy ében székelt Származási 
fáját így mutatja fel: 




') Fényea E. Magyarország siai stb. szempontból L 346. 
') Beküldött x»alidi tndósitás izerini 



Digitized by VjOOQIC 



Mersies. 



«» 



Meríofe Tamás 

163Ö. 

(Megyeri Fruzsiha.) 



Ferenoz. 

t 



Miklós 
( Heiyei griaébet. ) 

.-Sí!:-, 

JákUM 
(Török Bábi.) 

Mihály. 

I ■ ■ ■ A I I ■» 



Katalin. 



LáazM^ 

László. 

r—^ 1 

IstTáii. 



Mihály János 

1769. 1771. 

(Eller Anna.) 



Lajos 
sz. 1806. 1 1S40. 
( Donászi ^ Mária.) 

Júlia. Lajos. 



Ignáoz 

szül.l80a 

(Eopácsy Emerentia.) 



Miklós 

szül. 1821. 

(Noszlopi Borbála.) 

I ' "^ I 

Dezsó. 



József. Flóra. Bianka. Gabriella. Adorján. Jeaó. 

Mersios Tamásnak négy gyermeke közúi György és Mik- 
lós fia szaporította tovább a családot. Ez utóbbi Hetyei Erzsébetet 
birta nAűI, kitfil Pál nevű fia született. Erról semmi adatok nem ma- 
radtak fen ; hanem fiáról Jánosróla család között azon monda ke- 
ring, miszerint neje egy akkor Vas megyében székeifi előkelő töröknek 
leánya lett volna, kit Mersies János egy kalandos kirándulás alkal- 
mával rabolt volna el magával, a miért is a környék Török Bábi- 
nak nevez é el. Ennek fia és unokája is Mihály, ez utóbbi eleintén 
Vas, utóbb Veszprém vármegyében a gróf Somogyi-ak jószág-igazga- 
tója volt; és nemességét 1835-ben Sopron megyében kihírdetteté. En- 
nek mind a három fia a jogi pályára szánta magát így Lajos Szom- 
bathelyen ügyvédeskedett, és 1840-ben halt meg; két gyermeket 
hagyván maga után. 

I g n á c z jogi tanulmányait bevégezve, 1839-ben nősült meg 
Kopácsy Emerentiával, néhai Kopáosy József esztergami érsek unoka- 
hágával. Eleintén a pannonhalmi apátság főügyésze, s több megye 
táblabírája, utóbb az esztergami érseki uradalmak igazgatója volt. 
1854. óta Győrött lakik. 1861-ben Győr megye főjegyzője lett 

Miklós Győrött végzé be jogi tanulmányait, 1848-ban nőül 
vette Noszlopy Borbálát 1850. óta Győr megye államügyésze volt, míg 
1861-ben Kőszegre a ker. táblához ülnökké lőn kinevezve. 

A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain 
ágaskodó grif, első jobb lábával zöld olaj-ágat tartva, első bal lábát 



Digitized by VjOOQIC 



«w 



Nerth — Hlesko. 



pedig ragadozásra nyújtva ki. A paizs fölötti [sisak koronájából a leírt- 
hoz mindenekben hasonló grif emelkedik ki Foszladék mindkét oldal- 
ról ezüst-yöröSp 

Mertli család. (Fels£-Ari.) Vas vármegye azon hatvannégy 
családaioak egyike, melyek Fels6-Ór helységre 1582-ben Rudolf ki- 
rálytól új kin adományt nyertek. Ldsd Zdmbó cs. 

merzl család. Merzi A n t a Mgnácz-Károly-Agoston 1741- 
ben , C 1 a u d i u s- Florimund pedig 1 723-ban magyar indigenatust 
nyertek 0- 

Iflesko család. (Fels5-kubini, nemes, s széplaki enyiozkei , 
báró.) ArvaésLiptó vármegye legrégicbb adományos nemes családainak 
egyike *), a Kubinyi családdal ugyan azon C o m e s H u d k o fi t 

(Hudko és Hutko) nevezetű, 12^2- 
ben élt törzstől veszi eredetét. Tud- 
niillik Hudkontnak^) egyik fia J u- 
c h e-tól , a Kubinyiak, — G y u r- 
k e-tól iháskép S y n i k-töl' ^edig a 
Meskó-k ^zármajooak. Bsi^ u4;iibbíají 
közül a bárói vonal 172 l-^béoAbAüj 
vármegyében . Sséplakoi^, l&npQ/H' 
kéli,- HeroádrNemptiben^ Kojíon s^b. 
ujabb királyi adoBiáoy útján saet- 
zett fekvő birtokot ;• és cmnerét. is 
megböviteté. Ezen! gyökeres^ 8 ivi^- 
. dekáiban napjainkig szélesen elága- 
zott nemzetségnek történetevéftvi- 
Mesko nemesi czímer. szonyai, a család kezénél Uvö Air. 




1741 ; 70. és 1723 : 125. törv. ez. • . . • . 

. ^) Szontagh Dán. szíves közlése 8298ríiit ' r. '. 

. . . ; . ') A Kübinyiak és Meskd-^k ezen k9i:öfitöra«e, az 122^)^1, A'B^ okmány b«n 
Hudjcppi,. Oomesnek neveztetik; — 1293^ban egyszerűién Hiidk.oji t-n«fk 
iratik. Az 1362.ki okiratokban^ melyek szerint Hndkontnak unokái, névBzerint a 
a HptiSi András, másik rokona literátus Salamon ellen kpzös adomány*íeveIek eli- 
degenítése iniatt a visegrádi nyolczados bírdság el6tt pöröl, az egész tárg^aláa 
iólytáu Hudko és Hntko néven fordul elé. Hutko nak találjuk 6t frva 
it^láft*%Me«ko ceialáa régi okmányaiban is, nevezetesén az, 1233. 1274. 1-S98 
132k és 1433-ban; a nélkül, hogy valaliol mellette a kitétel. ^ e jge;a 9 |r^ 
Hun t-P a z n á n^* olvastatnék. Ezejí szerint aHudkont vag^ H u d k o, és az 
1281-;- 1340-ben éló Páznan v. Poznan e Helyütt csupán kereszt ;ievek ; és 
a Hont-Páznán genussal öásze áem zavarhatók: ' 



Digitized by VjOOQIC 



Mesko 4W 

adomány terelek 63 más kö2 ki^adású hiteles okmányuk álapján kortan! 
rendben következő : ' i 

Már az 1222-ken II. András király rendelete folytán János ér- 
' sék keze által kiadott iktatási parancsból világoA, hogy' Comés Hud- 
koütaclomáhyban nyervén Liptó megyei Rebueze Cntost Reruöi^) fóld- 
jét', e birtokba Radun Pristaldus által btiktattatni rendeltetett. ' 

' .Y2d3-ban IL András király a följebbi adoteányt a hárdm iekéáyi 
líeíuöze fOldrfil tíudkontnak (Hudko) és utódainak réazére ünnepélyes 
alakban kéttós ]^csét alatt adja ki, az oklevél özávai szerint t „i0u 
kora ') óta mutatott hűséges szolgálatiért/^ 

Í27 1 -ben V. István király megeróáité Lászlónak ésDomo- 
kosnak BÍtloslau fainak s H u d k o unokáinak részéire II. András ki- 
rálynak Revuczére szóló adománylevelét, és azofífölűl még oly szélés- 
'ségű szomszéd erdfivet toldá meg, a milyen hosszú volta tnár birtok- 
ukban létezó Revuezepatak melléki fold. 

M i l o 9 1 a u (niások' szerint Mtloslcm,s6t Milostou is> Hadkónak 
harmadik fia volt, ebból eredeztetik magukat a tDbbt feldfi-kübmí csa- 
ládok. A Miloslau-ra szóló eredeti okmány az Országh osaládnál léte- 
ziett, jelenleg csak a 3zepest káptalannak egy 148d-ki feria/4«ta Cíoíe- 
rum kelt hiteles átiratát bírják, melyet közlő is olv%sott^ .: • 

1274-ben (Xlt. Calend. Septemb) IV. László király Hudkonak 
MIIusIou fiától nemzett László és Domokos unokáit a Revuoze 
patak melléki Má és erdei ádományos birtokban o^geróeíti. 

I286«ban Miioslounak fiai László és Domokos, tbvábbá 
Lászlónak fiai Tamás és János, és Domokosnak fia)Pét:6rés 
Márton eladják a iuróc^i conVent elótt Juobe és Ckyurkeiiagy- 
bátyjaiknak Revoczei birtokukat 40 nehéz urany márkiért örökáron. 

1835-ben (m ootavis festi b. Joh. Bapt.) a tuÁróozí donveát elfitt 
a zólyomi Fóispán Dotu^ mester cserét teszen Juahefiaiv<al M'ikló«- 
ö a 1, P é t e r ír e I és F ö l Ö p pe 1, nem különben Gyurkfe n|á«kép Sytók 
fiaivaíl Mihálylyal és Adorjáonal, mely szerint ezek re^uozei Ürtokju- 
kait a tósisahegyi kincstái^i uradalomhoz engedték esatoUatní, helyébe 
pedig az Árva megyei felsó-kubini (az akkori okmányban Kolbin) bir- 
tokot kapták. 

1327^b (ín doroinioB Invoeavit) a turóozi convent 6l6it\étlent- 
m^nd felsó>.kolbini CKubini) Salamon Uteratús, Miklósnak 'fia^ Ju- 
chenak unokája, maga s testvérei nevébeti azon adománybak, mely sze- 

,iA primaevifl suae pneritiae annis.*' — Itt a p u e r i t i a szó alatt 
i íj u k o r t, hem pedig g y e rm e k 1 k o r t kell érteni. 



Digitized by 



Google 



rínt I. Lajos király bizonyos Jánosnak, Alman de Arwa fiának, a med- 
zihradnei patak mindkét oldalán fekv6 erdőséget adta, minthogy ezen 
erdfirészek a f^lafi-kubíni határhoz tartoznak. 

1338*ban «— (.máspk szerint 1388-ban in festívitate Pentecostes) 
felsA-kubíoi Salamon literátus, Miklósnak fia, Juohenak unokája; és 
i(j. M i k 1 ó s Márknak, s A n d r á s LÖrinoznek fiai ; -^ nem küjönben 
Bálint Mesknek fia, J á n o s Istvánnak fia , mindketten Adorjánnak 
unokái egy részrfil, más részrfil pedig felsfi-kubini Jánosnak fia Mik- 
1 ó s a turóczi convent el6tt bevallást tesznek arról, miszerint Lajos ki- 
rálynak a fels6«kubini és revuczei birtokok fölcserélésérfil kiadott ok- 
mányban hely telenül vétetett volna fól f.-kubini János, máskép if- 
jabb Miklósnak az atyja, mintha t. i. ez Adorjánnak fia lett volna ; 
mert valósággal az nem volt, hanem hogy ezen iQ. Miklós valóság- 
gal Jánosnak a fia, ez pedig Mihálynak, ez pedig G-yurkenak a fia vala. 
Adorján tehát szintén Gyurkénak fia, Mihálylyal egytestvér atyafi volt. 

1339-ben (in ootavis festi b. Mich^ Aroh.) Pál országbíró felsft- 
kubini Adorján fiának M e s k ó-nak, és Miklós fiainak Márknak, 
Gergelynek és Lórinoznek a revuozei birtok miatt Donch zó- 
lyomi főispán elleni nyolozados perükben a tárgyalást in ootavas epi- 
phaniae elhalasztja. < 

13ől-ben (die festő beati Michaelis Archangeli) Szent^annai Lász- 
lónak fia Mihály és Istvánnak fiai János. László és Jakab 
egyrészről, másrészról f. -kubini Miklósnak fia Lórincz, és Adorján- 
nak fia István, a Jaszenova-rét és f.-kubini közötti határvonalok 
megalapításában választott bírák elótt megegyezvén, ef.en határjárási 
okmányt maguknak a turóozi convent által kiadatják. 

1355-ben (feria 3. prox. ante fest. ascens. Dominiprox. praeterita) 
feisó-kubiní Adorjánnak fia M e s k a zaszkaliozai határjárásnál zaszka- 
liczai Bene fiának Miklósnak biztosítására és abba leendó bevezetésére 
Lajos király által királyi emberül neveztetvén, e megbizásbaa a tu- 
róczi convent tanúsága közbejöttével eljárt, és az illetőt minden el- 
lentmondás nélkül beiktatván, erről nevezett évben az Ur menybeme- 
neteli ünnepén jelentést tett. 

1355-ben (Feria 6-ta prox. post festum b. Lucae evang.) Lajos 
király Visegrádon kelt adományában f-kubmi Miklós fiaínak Már k- 
nak,Gergelynek, Salamonnak, és Lőrincznek, továbbá 
Adorján fiainak Mesknek, Istvánnak, Ivánkának, és Já- 
nosnak Felső-Eubint, — az Árva vári birtokhoz tartozó helységet 
adományozza, viszont a megnevezett adományozottak Revucze nevű 

Digitized by VjOOQIC 



birtokukat, mint a rózsahegyi kamarai uradalomhoz hasznosabbat be- 
keblezni átengedik. 

1355-beü (in vigilia Apostolorum Simonis et Judae) Visegrádon 
kelt Lajos királynak iktató parancsa, melynek tartahna szerint felső- 
kubini Márk, Ló rinoZ) Gergely és Salamon, Miklósnak fiai, 
Juchénak unokái ; és Mesk, István s Ivánka Adorjánnak fiai, 
Oyurkénak unokái, nem különben János, Mihálynak fia, s Gyurkénak 
unokája a már elÓbb neki csere-adomány czímen adott felsó-kubini 
birtokba törvényes módon beiktatandók voltak; mely iktatás (feria 
3-tia prox. ante feslbm beati Martini oonfeesoris) Maozknak fia Gay 
Miklós és Lórincz kanonok által minden 'ellentmondás nélkül teljéi- 
tetvén, ez úttal egyszersmind a bírtok határai is megjárattak és újít- 
tatUk. 

1361-ben (Octavo Calendis maji.) Lajos kir« ismét megerősíti azon 
kir. adományt, melyet f .-kubini MiklósésAdorján fiainak fdbfi- 
kubini birtokaikra adott, mely adoroánylevél egyszersmind Gergelyre, 
Márknak fiára Miklósra, Lórincznek fiára Andrásra, Miklósnak 
unokájára, valamint Pabns fiára Tamásra, Pétern^L unokájára, Fülöpi 
nek fiára Balásra, Kis<^Mártonnak fiára Istvánra, István fiára Péterre, 
Jánosnak fiára iQ. Miklósra, Gyurkénak unokájára is kiterjeszkedik. 

1862-ben (octava die octavarum festi beati Mich. Arch.> Bubek 
István országbírónak Visegrádon kelt ítélet levelében azon nyolozados 
pör folytán, mely egyrészről Miloslaunak egyenes utóda és férfi roko- 
nai, másrészről f.-kubini Salamon deák és ennek vére között a Revu- 
cze s í«-kubini birtok, vagy is tulajdonképen ezeket iUetö okmányok 
tárgyában folyt, (calumniális Ítéletet hozva) a panaszlókat örök halU 
gátasban elmarasztalta. 

1865-ben a turóozi oonvent bizonyságot teszen arról, hogy Donch 
mester, zólyomi (Bispán és fiai László János és István cserébe adták 
az árvái várhoz tartozott f.*kubini helységet Revucze helységért luche 
fiainak Miklósnak, Péternek, és Fülöpnek, valamint Gyürke fiainak 
Mihálynak és Adorjánnak. Ezen és szintén a turóczioonventnek l288-ki 
oklevele szerint Hudkont ivadéka következőleg sarjadzott le : 



Digitized by VjOOQIC 



¥»; McflM*' 



Comes Hudkont^ 
' 1222. 



r 



I '^ ' ' I 

Juolie Gyürke Miloslau 

<t Kubinyi^cs. törise. v. Synik de Li ptő. 

Péter. Miklós. Fülöp. ^ r^j^"'' 'Domokos ^' LászU 

f "^ torzsé, I I ^ 1 1 

Péter. Mártoii. 



M^ rk. , Sziámion Q-ergely. L^ijncz 
I alperes* ^ ' 



I 



Ado rjAn. Mi \i^y, 



Istviiv András 186^ 
pana^zló 
fölpére*. 



Mesk Is ^án. János János. ; Já^ios. T ynásu Almait . 

r ^^^ , Tánoa. j^K^P 'Miklós.! I^ian. PáL János,/ 

^Hnt. Ivánka. 

1381-ben (in festő b. Bartbolomaei Apóst.) Visegrádon kelt La- 
JM király átalom levele a felsfi-kubini birtokosok részérei dévseerint 
Mikiásnak fia Sala'Oion deák (literátus), Gergelynek fia J.á'do-s, 
Márknak fia* Mi klós, LŐriilczBek fia: A n d r á s mint Jücben^k . uno- 
kái ; továbbá Benedek és Bálint, valamint Jánosiak fia M ikVó s, ^ki 
Istvánnak tmokája volt, mind Mesk unokái, részekre, mely ó.tal&m le* 
véln^ fogva a meddhrAdnei patak mindkét oldalán fekvA . bi^bakA. 
birtokaikai a szomszéd birtokosok, névszerinti med^iihradnei Uaab 
Lásiilóvés Almán és felsA-Iesztinei Mártonnak fia Mihály eildn min- 
den faatalmaskodé foglalás ellenében pártolásáhar veszi, s nevef^tt^k^ti 
e részbeA minden batalmaskodástól eltiltja. .:< 

1386-ban (feria 4. prox. post dom. Quaaimodo geoHí) Zsigvaond: 
király felsó-kubini Mesknek fiát Bálintot medzibradnei Maab fiának 
Jánosnak s rokonainak a medzihradnei birtokba leendő iktatásnál ki- 
rályi emberül nevezi. 

• . -1390 ben (in festő omnium Sanctorum) felsA-kubini Salamon li- 
terátus tiltakozik a turóczí convent elfttt bizonyos Rá^ziU^kai F«biánfia|^ 
fia Demeter M egyéb rokonai ellen, eléadván ipijkép liptói Benedek- 
nek fia János literátus, Domeneek unokája, Xresebipa 'helység megte* 
lepítése felöl Béla király neve alatt költ ba<ui^ tevéUel a felaő-ktd)ini 
határt elfoglalni ^ndékoztiék a följebbi rásj^tokai Demeter és egy^b 
Domichka nevű rokonság részére. Erre nézve nevezett literátus János 
ládájában Béla királynak és egyéb káptalan-, és konventeknek hamisí- 
tott pecsétéi föltaláltattak a Liptó vármegyei alispán által. Melynél- 
fogva felsÖ*kubini Salamon literátus nevezett Demetert és rokonait a 
koholt hamis okmány melletti telepítéstől, és ez által a felső-kubini ha- 
tárnak megcsonkításától érdektársai neveikben is eltiltotta. 

Digitized by VjOOQIC 



i4174)en ;Mea^o Jánosnak fia M i k 1 ó s, és énnek fiai A n d r á s. 
és L á s z 1 ó, leányának s illetőleg testvérüknek negyedet adnak a felső*; 
kubicü birtokból. Innen származtaiik a harmadik, wagy is viegyes ouria 
F.-iKttbiobaii. 

LAt8-baa Zsigmond király; f.-kubini Bálintnak fiát -Már tani, 
Meski^k liDokáját királyi embbrül nevezi azon beiktatáshoz, mely sae« 
rjnt nagy-bisztereozel Bethlen János soltészt. (Mártonnak fia) a nagy*, 
bisztereczei soltészságba bevezettetni recdelé. 

1422-beo f.-kubiní Márton volt Árva -vármegye szólgabírája, 
GorimaIa.de Losdíus Árva vári burggraf alatt. E Már ipa nemzr 
Tamás^.ésBenedokn^vu fiait, kik közúL az elöbbitAl a TomaJ 
a p.v i s^ j az utidbbttól a Bendovioz nevű Meskó családi, vonat 
d«ármai»)tt* 

1423-ban f.-kabini Benedeknek vulgo Bendának fia Mi-r 
hályrnftint királyi ember beiktatja Medveozky Theodorts rokonait 
a medved^ei, birtokba Zsigmond király parancsa foljrtán. 

1424-ben (Tredecimo odendaa íefor.) Zsigmond király megerfisíti 
s megújítja a.felsö-kubini birtokcól szóifi előbbi adományokat, névsze- 
rint íelsfi-kubini Miklós fiának Andrásnak, másik Miklós fiának 
Xiászlónakf Bálint fiának Lászlónak^ éaJMihálynak* Istvánnak és Be- 
nedek fiainak, István fiának Jánosnak, mint Juche s Gyürke uHokáimak/ 

H2Q'h$n (die dom. prox. post fest. nátiv« Doáikii) f.-kubini Miki 
lópi:iak fia András, marczalfdvi bessenyói István fiának Jánosftak: 
nevében ellentmond ama iktatásnak, mely .szerint Bagyon LÖrin-er 
ésjXa-má.s testvérek mint Istvánnak fiai Zaszkalieza helység birtokába 
béy;eí?éttettQk. _ • 

/. 1433-b^nt (dte Cinerum) f.-knbini Miklósnak fiaAndr ás a sze- 
pfaü káptalantól kiveszi, hiteles átiratban maga részére Lajos királynak 
1355-ben kelt adománylevelét. 

( I4d3.-ban (dÍQ;Cinerum) ismét f.-kubini Miklósnak fia András, 
Gyurkéy)ak unok^a a szepesi káptalan által hitelesen átíratja az 
András kkály által 1233-ban, éa László király által 1274-ben Hudkó- 
ni^} később pedig Milosiau fiainak Lászlónak és Domokosnak, (Hudko 
unokáinak) részére a revuczei patak melléki 3 ekényi szántófoM^ és 
erdőről szóló adományleveleket. Ezen nevezett András magtalanul 
h^ltmeg; és. az általa 1433*ban átíratott okmányok eredetije jelenleg 
a febő-kubÍ9Í Ország családnál létezik. 

. .;1437*ben (die festi b. Margarétáé Virg.) Mesknek fia István 
mint királyi ember működött Reviczky ^nedeknek és Lászlónak 

Digitized by VjOOQIC 



4CI m%as0. 

Nagyí^lugyi Pál és János ellefü bizonyos letartott jobbágy visezafogla' 
lási ügyében. 

147ő-ben (fería 6. prox. post fest Visít. B. M. V.) Mátyás király 
által a revisnyei birtokba új adomány jogán beiktatni rendelt Reviczky 
Benedek fiainak Mátyásnak és Jánosnak részeikre kiadott iktató pa- 
rancsban királyi emberekűl neveztetnek: f.-kubini Benedek vagy 
János avagy Péter, vagypedig Bálint vagy végre Gaskó nevű 
György, f.-kubini Meskó ivadékok, 

1503-ban Ulászló királynak a medvedzei birtokosok részére adott 
áj adományi iktató parancsában királyi emberekűl kijelöltetnek felsű- 
kubini Pál, vagy Péter vagy Bálint vagy Benedek vagy végre 
Máté. Ezen utóbbi (t. i. M á t é) Meskovicz vulgo Bendovioz Ádám* 
nak a fia, — PéterésBenedek testvérek pedig Tamásnak a fiai 
voltak ; mindnyájan Mesko családbeliek. 

1509-ben Mesko Ádám és testvérei Márton, LászlóésJá* 
nos Bendeviczoknak neveztetnek, atyjok Benedek (máskép Benda) 
után ; és ez elnevezést 6k elvállalták és használták. 

1520«ban Mesko Jánosnak fia András, Jandur a-nak elne- 
veztetvén, ez elnevezést fölvevé és utódaira is átszállitá. 

1537 — 1540-ben felsŰ-kubini Tomasovios (Mesko) Orbán 
volt Árva vármegye alispánja, Dubove János fÓispán alatt Ezen Or- 
bán volt Rakovszky Szaniszlónak sógora, ki nóűl Mesko Borbálát bír- 
ta. És ez Orbán eddig valószínűleg azért nem volt a Mesko család szár- 
mazati tábláján felhozva, minthogy Tomassovics néven fordulván 
elé, ugyan e név benne, mint ki magnóikul halt meg, elenyészett ; 
egyébiránt, hogy a két testvérnek Tamás és Benedeknek a fiai Torna- 
sovicz- és Bendovicz-oknak neveztettek ; és hogy Orbán alispán a 
Tomásovics név viselése mellett is valósággal Mesko osaládbdi volt, 
kétséget nem szenved. 

1550-ben (fería 5-ta in octava festi saoratissimi corp. Christi) az 
akkori Árva megye kir. bízottság elfit Zedlniczky Venczeszló bitorlásai 
8 határfoglalásai ellen a többi panaszok sorába f.-kubini János és 
testvérei dictiBendovicz panaszaik szinte eléfordúlnak, és iígyeí- 
ket egészen a kir. curiára felviszik. 

1558-ben Pelsö-Kubin főbbjeinek, névszerint pedig Kubiny Kris* 
tófnak, Zmeskal Venczeszló és neje Maróthy Borbála ellen a nyolcca- 
dos törvényszék elótt folyt pörük ; melyben a véghezvitt tanúvallatá* 
sokból kiderül, mikép Juche és Gyürke utódjai már ekkor különféle 
vezeték nevekkel bírván, ezeket családnevekűl használták. így találjak 

Digitized by VjOOQ IC 



Kabbszky Lfirínczet, Grazda Györgyöt, Matyasovicz Ivanist, Polgár 
Bernátot, Stephanovioz Mátét, és Bertaknt, Laukovich M illályt, Hatás 
Mátét, Miohalovicz Orbánt, Galko Jakabot, Galgovichot és Valen- 
tics-ot, Behkovicz Mihályt, Bendoviez Jakabot, és Mátét, Koróda Pé- 
tert, és Bertalant, Jandura Jánost, és más több felsS*kubini közbirto- 
kossal és vérrokonnal. 

1560-ban (festő b. Gregorii Papae prox. praet.) I. Ferdinánd ki- 
rály által nagy-palugyai Plathy Mihály és Jánosnak Palugya, Csim- 
kova, Turócz-Divék, és Káinok helységre adott új adomány levélben a 
Csimkovába leendd beiktatáshoz királyi emberül f.-kubini Jan- 
dura János és András máskép Meskovicz jelöltetett ki, és e 
megbízatásban Jandura Me^kovics András él is járt 

1579— 1591-ben a Medveczky György és JezernÍQ;zky Gáspár 
között folyt nyolczados pörnek végrehajtására t. i. a kis-bisztereczei 
és medvedzei birtok visszaadására Mesko György és Miklós kir. 
emberekűi neveztettek ki. 

1583-ban f.-kubini Mesko Miklós, Árva megyei törvényszéki 
táblabíró, valamint Mesko Mátyás, Lörincz, A ndrás, Mihály, 
István, János, ésJakab, mint tanúk és szomszéd birtokosok for- 
dulnak eléagróf Thurzó György ellen nővére által, az árvái uradalom- 
hoz jogegyenlőség alapján támasztott igénypörben. 

1591-ben Mesko György és Mátyás (Balassovicz) mint tanúk, 
Mesko Miklós pedig mint törvényszéki táblabíró említetnek a Jeze 
niczky Medveczkyféle perben. 

1595-ben Mesko György, mint szomszéd birtokos fordul elé 
gróf Thurzó Györgynek az árvái uradalomba történt beiktatásáról 
szóló jelentésben. 

Iő95-ki dec. l8-án Rudolf királytól új adományt nyert felsó-ku- 
bini Walentich máskép Galko Jakab a felső-kubini birtok azon ré- 
szére, melyen a fivér kihaltával Pálnak fia, a most nevezett J a k a b, és 
Walentich Györgynek fiai Mátyás, András, Bened^ek és 
Flórián székeltek. Azonban 1596-ban a beiktatásnál, melynél a nyit- 
rai káptalan egyik papja mellett a királyi ember felső-kubini Országh 
Miklós volt, ezen. adománynak mint igénytartók ellentmondtak : felsfi- 
kubíniMeokoKristófy Albert, György, és András, nem kü- 
lönben f.-kubini Országh Máté, id. és if. György. 

1605. május 11 *én lapis-pataki Segnyei Miklós, (Bocskai) István 
királynak hadi főparancsnoka Mesko, Györgynek adományozza azon 
kis-bisztereezei és medvedzei birtokrészt, mely Medveczky Péternek 

28 

Digitized by VjOOQIC 



4S4 Mésko. 

hűtlenség! bélyegén Jenemiczkj István kezébe jutott ; utóbb kiegyezés 
által osak a medvedzei birtokrész , maradt Me3ko György birtokában. 

1606— 1617-ben Mesko Gr y ö r g y Thurfeó György részéről az 
Árva uradalmi ügyek igazgatója volt. 

1607-ben Mesko IVl i k 1 ó s Árva megye szolgabírája, ugyan ak- 
kor Mesko Mátyás Árva vármegye esküdtje. 

1609«ben gr. Illésházy István nádortól adományt szerez f.-kubini 
Mesko Mátyásnak fia G y ö r g y és Turánszky Dániel, magvaszakadás 
czímen egy. felsA-kubini birtokrészre, melynek a beiktatásnál (hol a 
nyitrai káptalan küldötte, egy káptalani tag, és Országh Miklós mint 
nádori ember működött}, éllentmondtak a következők : Ivanovicz 
Mátyás, Koróda Péter, Simon, Félix, Betiedek és fiertalan, Ste- 
ph^anovica Jakab, Lauko György és Mihály, ifj. Mesko György, 
Dániel, Ádám és Jak fib, Országh máskép Gazda Lénárd mind- 
nyájan „f e 1 á 6 - k u b i n i" előnévvel élö, odavaló birtokosok. 

1611-ben Meskó Mátyás, atyja az ifj. Mátyás után Ma- 
tyejovich elnevezéssel különböztetett, és az e nevű vonalnak ala- 
pítója lett 

1613-ban Mesko Dániel, Balásnak unokája, minthogy a nagy- 
apai házban benmaradt^ B a 1 a s i k-nak elneveztetett, és az e nevű vo- 
nalnak ősévé lőn. 

1618—1625 Mesko Miklós 4rva megye szolgabírája és Mesko 
M áty ás esküdt az álsó-kubini és medzibradnei erdei kihágások bírói 
szemléjét végzik. 

1631. id. és íQ. Mesko György közbenjárók a nemes Zsuffa, 
Burián, Kangyerka és Kupcsóféle nemes-dedinai Reviczky család elleni 
határjárási levelek kiadatása alkalmával. 

1633 — 36-ban Mesko György az árvái uradalom ügyigazga- 
tója, gn Illyesházy Gáspár főispán kedves embere.- 

1 634^ben Mesko Miklós Árva megyei szolgabíró. 

I63ő-ben ifj. Mesko György sziqtén Árva. megyei szolgabíró, 
valamint 1638-ban is, a midőn Mesko Simon esküdt volt. 

1640-ben Mesko Albertnak fia G y ö r g y, „ A 1 b e r t o v j e" el- 
nevezéssel különböztetik, és innen az Obertovje, helye8d)ben Al- 
bertovje vonalnak lett eldőde. 

1 646 ^47-ben Mesko György Árva megyei szolgabíró, idősb 
és i(j. J á n o s pedig esküdt volt. 

1652-ben Mesko Miklós az Árva megyei íbljebbviteli törvény- 

Digitized by VjOOQIC 



Hesko. 48& 

szék bírája. Ugyan akkor A l b e r t megyei szolgabíró ; idÓsb Já n o s 
táblabíró, középső János pedig törvényszéki ülnök volt. 

1653*ban Mesko öyö'rgy Árva megye szolgabírája. 

1652^ — 1660-ban ifj. Mesko János Árva varmegye jegyzője 
volt És ez okon e Jánostól kapta a Balásféle vonalüak egyik ága a 
„P i s z á r o vj e" elnevezést 

1660-ban ifj. Mesko Albert gr. Tököly Istvánnak a likavai 
uradalom részére ügyvéde, ki hű' szolgálatai jutalmául Tökölytól a 
Lucskel erdóségekben közö9 faizással adományoztatván, utódainál ma- 
gának hálás emléket szerzett Idővel ezen közfaizás majdnem az egéaa 
családra nagyban kiterjesztetvén, a kir. kamara, mint a likavai urado« 
lom birtokosa, már épen pör útján keresi az e részbeni szabályozást. 

1660-ban Mesko Andrásnak fla Mátyás, unokája idősb Má-^ 
tyásnak, Matyejaso vje elnevezéssel kezd élni, ez által ő lett a 
Matyejasovje nevű vonalnak az eldőde. 

1661 — 1662-ben Mesko id. Albert Árva megye szolgabírája, 
János pedig eskihltje. 

1664«b#n Mesko Gryörgy,— hivatalára nézve 1664—1665- 
ben szintén Árva megyei* szolgabíró, — a közte s a Medveczky család 
között felíorgó birtokváltási ügyben a beruházási összegekkel inteti 
Medveczky Mátét, Györgyöt, Andrást és Dávidot. 

1665-ben Mesko ifj. A 1 b e r t Árva megye aljegyzője volt 

1 668-ban Mesko György birta Nógrád megyében nagy^kür- 
tösi erdőt a Géczyekkel együtt Sóos jogon. 

1671— 1677-ben Mesko János Árva megye esküdtje; '1672- 
ben Mesko Albert Árva uradalmi ügyek igazgatója voltak. 

1680^ban Mesko András, M. Kristófnak fia, a Kristo fö- 
vi eh elnevezéssel kölönböztctcct, és az e nevű ágnak alapitója lőn. 

1684-ben f.-kubini Mesko Sándor tapasztalás kedveért utazá- 
sokat tett. 

1685-ben Mesko Miklós deák (tótul zsák) Simonnak fia, atyja 
nevéről Simnnoyje elnevezést nyert, s tőle veszi leágazását a S i- 
munovjecsZsákovje nevű ivadék. 

1698. és 1699-ben f.-kubini Brtoss György és István eílen ver- 
és jogkirekesztő panaszszal léptek föl Árva megye előtt Kubinyi András 
és Mesko Simon Zsakovicz. 

1709-ben Mesko családnak egyik Nógrád megyében lakó ága a 
Rákóczy fölkeléshez egy zsoldost állított. Ugyan akkor és ugyan ott 
Pala föleki járáaban csekély jövedelme miatt nem állított. 

28* 

Digitized by VjOOQIC 



4M Hcsko. 

1711-ben Mesko János Nógrád megyének perceptora, 1716-ban 
szolgabírája volt 1721-ig, 

1713. april. 10-én a felsö-kubini közbirtokosok a Chocs és Danje- 
lovecz nevű erdőségekben és legeUSkben behozandó arányosításra 
nézve III. Károly királytól osztoztató parancsot eszközölnek, melynek 
folytán a felek közt létesített arányossági osztály szerint az egész felafi- 
kubini közbirtokosság bárom kúriára osztatott, esek egyike a Kubinjri, 
Brtoss-Stephanovioz^ és Kóroda családok illetékébe, a második és har- 
madik a Meskó, Országh, Gazda és Ivanovicz családok birtokába szá- 
mítattak ; végre a Kubinyíak jobbágysága a faizás és legeltetés tekin- 
tetéból egy negyedik kúria haszonvételében részesítetett 

1719-ben Mesko Mátyás lön Árva vármegye legelső tiszt* 
ügyésze, és 1723-ban 30 for. évi fizetéssel e hivatalban megerösítetett. 

1721. július 2-én Meska Ádám báróságot nyert, és ekkor kö* 
vetkező czímert, a paizs függőlegesen kétfelé oszlik, a jobb oldali oez* 
tály ismét balról jobbra lefelé rézsútos vonalokkal három udvarra osz- 
lik, a felső kék udvarban félhold, az alsó kék udvarban arany csillag 
ragyog; a középső vörös udvarban balfelé menő kettősfitfkv oroszlán 
látszik ; a paizs baloldali osztálya ezüst udvart mutat, melyben jobbról 
balíelé rézsútosan vont két vörös szelemen látható^ ez utóbbi már a 
paizs alyjáig ér. A paizs fölötti bárói koronán két koronás sisak (dl, a 
jobb oldaliból kettősfarkú oroszlán emelkedik ki, kivont pallos hegyén 
koronát tartva, a baloldaliból pedig zöldelő pálmafa nyúlik föl. Foszla- 
dék jobbról arany-kék, balról ezüst- vtJrös ')• 

Ezen báró Mesko Ádám 1730-ban aranysarkanytyús vitéz, a m. 
kir. helytartóság tanácsosa és iroda igazgatója volt. Testvére 

Jakab szintén báró, nejével Hegymeghy Borbálával szép vagyont 
szerzett, és hercieg Lobkovicztól a Rákóczyféle birtokok közül Enyiez- 
két és a felső-vadászi uradalmat megvévén, ezekre valamint Abauj 
megyében a Hemád-Nempti , Széplak- , Kak nevű jószágra királyi 
adományt nyert. Ezenkívül birt még Felső-Osván , székhelye pedig 
E n y i c z k e volt, melyről, valamint Széplakróla Meskó bárói ág 
előnevét is írta. Ezen említett Jakab 1733-ban királyi tanácsossá ne- 
veztetett. 

1731. május 7-én f.-kubini Mesko András és János, Má- 
tyásnak fiai. Árva megyének gyűlésén ügyvédektil felesküdtetlek 

1732. dec. 2-án a m. kir. helytartó tanács intézkedett, miszerint 

') CoUeot. herald, pag. 117. és Adami Sonia gentil tom. VIL 

Digitized by VjOOQIC 



az ezen osáláclban használatba jött kettfis vezétékDevek, u. m. Ma* 
tyejovioh, István ovichjAlbertovich stb. iránt nyomozás 
tétessék, a Brtos s máskép Stephanovich-féle vonalra nézve pe- 
dig ennek b6vebb igazolása kívántatott. 

1734— 1755.ig Mesko Sámuelt találjuk a Nógrád megyei 
birtokos nemesség lajstromában. 

1742-ben Mesko Mátyásnak fia Mát y ás (a Matyejovje vonal- 
ból) Árva megye egyik tiszti- ügyésze volt 

1749-ben íQ. Mesko András Árva megyei esküdt, az alispán 
és egyik szolgabíróval a medzihradnei erdók felosztásánál működik. 

1750« febr. 13-én Mesko Stephanovich János, azon felső-kubini 
birtokrészre, névszerint Siku lösz ka-féle nemes udvarra, mely 
Mesko Pál magvaszakadtán a koronára szált, ésaGreskouszka 
máskép Laukouszka curiára, mely Mesko G-yöi^y kihaltával szabad 
adományzás alá esett, Valamint a Stephanoviosféle nemes telekre is, 
melyet Mesko Stephanovics András kihalása által örükség útján ka- 
pott, — gróf Pálffy János nádortól adományt szerzett 

1763-ban Mesko idósb András Árva megyei esküdt, mint szóm* 
szed birtokos Ambrózy János és Mihálynak a kis-besztereozei birtokba 
történt beiktatásánál jelen volt 

1759-ben (sub termino generalium judiciorum regni post pascha 
38. maji.) Meskó János, Christophori fölperessége alatt id. és ifj. 
Brtoss Mesko ellen vér és jog tagadási pőrében bÓvebb bizonyítékokra 
útaltatik. 

1769-ben nemes Galkovícs G y ö r g y és Mesko GyörgySte- 
p ha növi oh. Árva megye elótt magukat mint a f.-kubini Galkovich- 
félé birtokjognak egyedüli s legközelebbi képviselói igazolják. 

1772-ben a Mesko család származási tábláját 1222-tól 1772-ig 
okmányokkal igazolva Árva megye eléterjeszti és hitelesíti. 

J 772-ben Mesko II lés (Stephanovics) Árva vármegye fószolga- 
bírájává választatik ; 1781-ben e hivatalban megerósítetik. 
1774-beo Mesko Jónás Árva megye esküdtje. 
l780-ban Mesko Miklós-nak, fia Jónás Árva vármegyétól 
nemességéről bizonyítványt vévén ki, azt 1781-ben Nógrád várraegyé- 
ben (lakhelyén) kihírdetteté. 

1788-bah Mesko Andrásnak fia Jónás a Matyejovje vonalból, 
Árva Tármegye szolgabírája volt 

1794. jun. 7-én f.-kubini Mesko Illés Zemplín vármegyétől 
nyert nemesi bizonyítványt, melyet 1795. május 6-án Erassó várme- 

Digitized by VjOOQIC 



US ]lle»ln 

gyében. kthírdettetett^ mint lakhelyén, hol megyei esküdt volt Utóbb 
Temes vármegyébe köUözi^tt, bol utóda; most is élnek. . 

. 1796. jut. 5-én Mesko Sámuel Nógrád vármegye f£szoIgabirá- 
jává választatott. 1805-ben főpproeptor volt 

1800. Mesko Gáspár a Matyejovje voaalból Árva megyei ne- 
mesi pénztárnok, feleségétói Kubinyi Karolinától gyermekei: K ár ol y^ 
Júlia, Franciska, Tamás. 

1800. Mesko Kristóf ágából Kristóf bites ügyvéd F.-Kubinban- 

Ugyan: ekkor jaz Albert vonalából Mesko Mihály volt Árva me- 
gye érdemes levéltárnoka. 

1802-ben Mesko Mátyás, ki Csetneken lakott^ Árva várme- 
gyétől nemesi bizonyítványt vett ki. 

1805-ben f.-kubini báró Mesko J ó z s e f M. Terézia rpnd vitéze, 
és egy magyar lovas ezred ezredese. 

Ugyan,, ekkor Mesko. Jánosnak özvegye Maríkov^ky Mag- 
dolna. 

1808-ban Mesko András (Andrásnak fia, a Jáqoe ágából) volt 
Árva vármegye tiszti ügyésze, késóbb Árva uradalmi ügyész, és az 
árvái evang. esperesség jegyzóje. 

Mesko Jónás (Albert ágából) Árvamegyei esküdt és; táblabíró. 

1809. Mesko József a most említett Jónásnak testvére (Albert 
ágából.) Ez ifjú korában mint cadet az Alvinczy ezredbe lépvén, Nándor* 
Fcjérvárnál vitézül vívott, és részt vett ezutáa 1809-ig a törOk ésolasss 
hadjáratokban. volt elsó 1796-ban a cereai ütközetben, hol vitéz ez- 
redével diosóséget aratott 1797-ben a rivoli, 1800-ban a marengói, 
1805-ben a caldierai csatákban, á talán mint ezredének egyik legelszán- 
tabb hóse lett ismeretes. 1809-ben Ferencz Károly ezredébe fótisztűi 
áttétetvén, egész a párizsi békekötésig számtalanszor harczolt 1819-ben 
noha még teljes erejében állt, nyugalomba tétetett; és nejétdl likai 
Persicb Emiliától született József, István, Antónia és Szido- 
tt i a gyermekei növeléséről gondoskodott Meghalt Gratzban 1847-ben. 

1809-ben Meskó Elek, (a Stephanovics Brtosovicsféle ágból) 
katonaságra lépett, és tiszttársai által fölötte magasztalt cs. kir. kapi- 
tány volt Nejétől báró Luzéoszky leánytól Vendel és Arisztid 
fiakat nevelt 

1815-ben f.-kubini Mesko Miklós Erdélyben KüküUö várme- 
gyében ügyvéd. 

1828-ban Mesko Sámuel (Albert ágából) hites ügyvéd Felső- 
Kubinban. 



Digitized by VjOOQIC 



lletlc«. iW 

1838-bu. május 2-iii Mesko Ib tváo bites ügyvéd Nógrád vár- 
megyében Bágy ónban lakozó, nevezett megye eUÜt nemességét' kibir^ 
d^teté, £ai SándörésI s tv án részökre is. 

1842-ben Mesko Károly, (a Matyejovje ágnak egyik kitűné 
ti^ja) ; elAbb Árva vármegyének tíseti főügyésze, utóbb Árva ura- 
dalmi ügyész, lelkes bazafiságáról, és magyar szívűségéról isiheretes. 
Feleségétói Rei«s Borbálától született G a b r i e U a, Bo r b á 1 a és J u- 
1 i a leányainak gopdos atyja, 

1842-ben Mesko id. Ve n de 1 (Stepbanovios ágból) Árva megye 
fószolgabírája, utóbb alispánja. 

1845-ben Mesko Jonatbán (Albert ágából) Árva m^gye szám- 
vevője, bét kitűnő fi-mágzatnak páratlan gondosságú atyja. 

— Mesko E z e h i e 1 (iQ; Bálás ágából) Temes Vármegye Szol- 
gabirája. 

— Mesko Dienes (Albert ágából) Temesvárott hites ügyvéd.*- 

— Mesko József (Alfoerc ágából) Árva megyei esküdt, később 
adószedő, és 1860-ban várnagy. 

— Mesko T a m á s (a Matyejovje ágából) Árva megyei esküdt, 
utóbb adószedő, 1860-ban szolgabíró ; különben rokkant huszár tiszt. 
Feleségétől fancsali Jóob V i 1 m á t ó 1 fiá T i v a d a r. 

184őben Mesko Albert (Albert ágából) Árva megyei esküdt, 
utóbb útibíztos. 

— Mesko Boldizsár a most említett Albertnak testvére, 
ugyan ott csendbiztos, 

— Mesko L a j s (Albert ágából) Árva vármegyei esküdt, utóbb 
számvevő, 1656— 1860-ig alsó-kubini töryényszéki tiszt. 1860-ban is- 
mét számvevő^ ' 

— Mesko ifj. Vendel (János ágából) Árva megyei szolgabíró, 
utóbb főadószedő. 

1848-ban Mesko Arisztid (Stcphabovies ági) Liptó várme- 
gyében szolgabíró, később jegyző, 1858ban íllavai cs. kir. járásbíró, 
meghalt 1860-ban. 

— Mesko P á 1 (a Piszarovje ágból) orvostudor, és Szabolcs me- 
gyei nyíregyházi és kis-várdai r. orvos. 

1854-ben Mesko Adeod át, (Albert ágából) Árva megye fő- 
szolgabírája, — 1860-ban tiszti főügyésze. 

— Mesko Amand (Albert ágából) hites mérnök és ügyvéd. 
1860-ban Árva megye rendes mérnöke. 

1860-ban Mesko Frigyes (Albert ágából) os. kir. főhadnagy. 



Digitized by VjOOQIC 



4«0 Mesto. 

— Mesko V i acze, ugyan azon ágból, Árva uradalmi tiszt — Mesko 
Károly, Árva megyében kerületi jegyző. 

— Mesko GyulaésKálmán (iQ. Bálás ágából) Teiaiesvárott 
székelnek, az egyik ott a volt úrbéri bíróság ülnöke, a másik ügyvéd. 

1861 'ben. Mesko I stván cs. kir» tábornok (Albert ágából) Jó<- 
zsef katonai főtisztnek PenHch Emiliától Zágrábban 1807-ben született 
fia. Atyja nyomdokain indulva, a becs- újvárosi hadi-intézetben végzett 
tanulmányai után a hadseregbe lépett, és kit&nó szolgálatai által tá- 
bornokságig emelkedett. Egész szolgálati ideje alatt szüntelen üiagyar 
ezredekbe osztva, legtöbbnyire Olaszországban szolgált, és ott az 
1848. 1849. éa 1859-ki hadjáratban tényleges részt vett; és magas ál- 
lása által családja régi fényét a hadi téren ujjolag emelte. Testvérbátyja 
József 1805-beB Bécsben, nóvérei Antónia 1809 ben és Szidó- 
nia 1813-ban Zágrábban születtek; ez utóbbi 1827-ben Grátzban 
meghalt 

A család leágazása a különbözÓ nevfi ágazatok szerint a követ- 
kezó táblázatokon látható : 



I. tábla. 

Hudkont 1238. 
Revucze föld szerzfija. 
r 



loe, máskép Juche Gyürke 

a Kubinyj^ cs. törzse, v. G"wrke 

'Mikíóli; Péter. Fülöp. ' a Mesko cs. 

atbi . 



törise. 



Ador ján. M ihály. 



1 
Ivánka. Mesk. Istyán. Márton Já noa. 



Wá^ törgeiaei. , • Milclöa.- 

P^*®^' + Andráa. jA^ló. Katal 



Miklói. Benedek. Bálint István. 

' Mihály. István. Márton János. 

1424. 1424. 1424. 



1417. 



r 



Tamás. Benedek. 



Péter 1509. Benedek. János 1509. Ádám Már- László. János. 

(Majg^t.) ] ©. Ja ndura , t. Meskovics ton. f + 1 

^ Bálás. ' Bora"^ l^'Í^T *^^*«^ | 

I >0lyi. 11. táblán. ^£Í„°33ÍJ5 ^'^t^^ ' András. György. Mát^áT 

^ [ - L. IV, táblán. L. V. táblán. 

'Folyt. Ví. t^lán. 



"I 



Digitized by VjOOQIC 



«]fvsko« 



Ul 



II. tábla 



Bálás vonalán a Simunovje, Zsákovje és Pisza* 
rovje ág-ak. 

BaUa , ki dl /. táblán, 
1512. 



György 
1546. 



Mátyás. Miliály. András. 



Mihály. Mát yáa. 

Folyt. IlLtábldn. 



Péter. János, 
t t 



Siigon. 
Miklós 



János. Mátyás. 



Simon. 

I 



György. Mihály. János. Simon. 



Dánlel 
1 ^17. 

János 
Árva vám. 
ííjegyzöje. 
P%s%a ropje. 

János. 



Sándor. Mihály. Ádám. JózsZ* ^_^É2St , ^Mihál^^ 

Mihály. János. N. N. 

András Simon. György N. András. 



^""t^" ^*f' • 



( Mlinarik Anna. ) 
Mátyás. 
Jáj pos. 
'Mihály: 

Ió^b':^ Gáspár Mihály. JJÍ ^^''^^'' 
kovács ^ ^'^^• 

(Ludovszky 

ZsÖűa. , 

. t 



János, 
t 



Pál András. Mihály. János. 

Nyíregyházán. + + + 



Péter. 



Miklós. 



István. 



Péter 

László 
1781. 



János. 



Sándor. 
Benj ámin. 
"emT Absolon. 



Albert Tóbiás. 
t t 



könyvkötő Juthai. János. Miklós. Mátyás. Jakab. György. András. 
_1J48^ . ^ 



Eugen. 
szül. 1860. 



József. Jónás. 



Jó^gef. Elek. M i hály? 
jEjek. Náthán. + 'Szeohiel. PáL 



Digitized by VjOOQIC 



u» 



Mtakm. 



Uh tábla. 
Ba lás vonalán a Maty ej ovje és Balaskovje ágak. 



Máiyáa , ki a 11. táblán, 
1546.1685. 



György. Mátyás Miklós. 

f a Matyejotje f 

ra ellék nevíj. 

Miklós, t Mátyás ' 
1665. 



Dániel 

a nagyapai ház 

után Balásik nevű. 



Miklós. 



György. 

r- 



Mátyás 
1689. 



Mátyás 
1631. 



János. 



?6T+^ 



Mátyás János. István. András. 
1713. J 



Mátyás 



Nlátyá 
1754. 



Jónás. Gábor. István, 



András Mátyás 

1764. Árva v. ügyész. 



^ Elek. József. Miklós. 

r— t ^ 

' József. Pál. 



1742. 



Sándor. 



Ezeohiel. 
Tenies v. 



Tónás Gáspár Gábor Gá s pár. s z.'bíró 

(Kubinyi i 

Karolina.) Gyula 



Kálmán 
Temesben Temesben úrbéri 
ügyvéd. törvsxéki ülnök. 



Mátvás. 
^ I 

t i 



Károly 

Árva V. főügyész 

(Reisz Bora.) 



Tamás 1849. Júlia. Franciska. 

Árva V. adószedő. (Csillaghy 
■ " Bcl.) 



(Joob Vilma.) Sámael 
I ^ ■ ' i I ^ I 

Gabriella. Bora. Júlia. Teodor, f 



Mátyás. 



János. 



József. György« Gáspár, t 

Illés. Zachariás. 



Zeroplin megyében 



János. Mátyás. 
Mátyás. 
Jónás^ József, t 



János- 



Gáspár, t Péter, t Mátyás. 



1 



Ben jámin. 
Károly. Elek. 



Sándor. 
Sándor. 



Mátyás. József. 



'"V^del. .Gáspár. Józsöí7 



Digitized by VjOOQIC 



Illetik 



*W 



IV. tábla. 



Benedek vonalán az enyiczkei és nógrádi ág« 

JéMM,kiaikLi4bldn. 
V 1Ö17, 

Mtskovioz 
^Bendovicz 
melléknévvel. 



Andráf. 

nrf — » 
Jakab. 



György, 
fioidi 



Mátyás. 



iziár. 



Folyt. K íd^fón. 



Andráf 
bárói dg. 



JánOB, 

t 



Jakab Ádám. Katalin, f 

Enyiozket szerzi 1721. báró 
s báró lett 1721. 
(Hegymeghy 
3orbála/ 



Máfton. 
Sáipuel. 



Judit 

(Honráthy 

Pál.) 



Jakab. 
Jakab. 



Sámuel 

1734. 1755. 

(Podmaniozky N ) 

I 7^ I 

János 

(Qedey /ohanna.) 



Jakab ^ Yinoze 

(gr.Fáy F.-Vadásait 

Mária birta. f 
tl860.) 



Antal. 



József 

T 1805. 

tábornok 

M. Terézia 

r. lovagja 

báró. 



N. Irene 

1838. (gr. Zichy 
Henrík.) 



Sámuel 
Nógrád várm. 
fóSKoIgabíró 
s fóperoeptor 
1797-1805. 
(€z«glédy Teréz ) 
^ ■ 



János 
(Mari- 
kovszky 

Magdolna.) 

f— ^^~n 

Miklós. 



Zenaide 

1 186L apr. 

(gr. Péchy 

Emánuel) 



Janka 

(Desericzky 

József.) 



Sándor 

lakott Erdó- 

Tárcsán. 



A múlt század végén Nógrád megyébe szintén egy ágazat sza- 
kadván, ennek származati táblája ez : 

Miklós. 



János 

1760. Árvától 

ilsi bizonviivány t 

István 

tbíró, ügyvéd 

lak. Bágyonban 

publio. Nógrádban 1838. 

*^ 

Sándor. István. N. 

(Szabó Károly.) 



Digitized by VjOOQIC 



Ml 



OM^SmS9»' 



V. Tábla. 

Benedek vonalán az Al)l>ertovje és Jancsovje 

ágazatok. 

Mityás, kialV.iáUdn. 



Albert 



■ ^y g'-g y; 



Miklós. JiMM. László. P^ 

n r—^ 1 + 2. 



IstYán 



Jánoe. György. Jób ucvui g 

^^ (Radvánszky vulgo Jfncso^e. ^ 

J«:^*> utódai Sároibai: -** 



Zsuzsa. György. Pál. 
Me<lzÜiradnéii. 



Gábor. Anna. Krisztina. 



György 
166a 



János. 
(Szil&siyjul: 



) 



HL 



Mária 

(Kanizsai 

Borbély Zsigmond.) 



György. András. 



Gábor. János. 



Mátyás 
Atbérioyfe. 



György 
Alhertovje. 



Mátyáa 



Simon. 



Mikló^ Gjrörg^ 



Márton. 
I 



György. 
f 



János. Albert 

' t 1669. Obertovich 

gr .Tököly^ügyésze . 

Albert t 



János. 
András. 



János. 



Sámuel. 



Miklós. 
I 



Albert 



1 



M&ály Láidó. Albert 
Árva T. levéltám. t 

báliat Dienei Fra^ 
t ügyvéd 
Temes- 
várt 



András. György János. 
1 111*- T T 



Gábor. 
tlS31. 



lUés. Sa- An 



Fexdinand. 



jíá&i 



Gábor. 



g Jouathán And- Izniel György. 
ft Arvav. rás. árvái ' ► q ► 
S. szám- tl8l3. erdész. §* g- fr 



Jób. József. 



.^ISSSZl 



Jakab. 



Jónás. 



Györgjr. 



András. 



Sándor. 



Lász- Jó- And- Adeodát 
ló. tzsef.t rás. t Eídélyb. 




Jónás László. József 

Árva V. esküdt t «• kir. ezredes 

(LJBSOv^ny N) (Fers ich Emília.) 



Lajos 

Arvav. 

námvevó. 



József Antal 

adószedő esküdt 

1846. 1Ő48. 



Boldizsár 

útibiilos 

1848. 

1 



kudoif. cr w s 2 



mm 




i i 



József István. Anto- Sidonia 

SS. 1805. sz.l8a7. nia szuL 1813. 

tábornok, ss. 18$ . 



Digitized by VjOOQIC 






w 



A Jandura vonalon álló Matjasovje, Janovje^ Kri- 
stofovje vagyis Istvanovje igazatok. 

András , ki a L idbldn. 
▼agyia Jandura. 



Mát 
16á6. r. 



Dágiel. 



János 



dg. i — ^ A , 

Mátyás. János. 



György. 



András. 

T^ ' 

András. 



István 
htvanovje dg. 

György 
Istvanovje. 



Mátyás. András. 

I — -^^ — II ^ 1 

Mihály. Mihály. 



I ^ I rr*"""^"^ 
György. György. 



bán. 



LászUS* 



András. 



^éter. 

t 



József, t Kristóf. György, 
r 



'ö^-;^ «^»r«7' '^r- A".%e. 



József. Mátyás. 

I János. 

, ^^ — 

József. Sándor. 

t 




András. 



János. 
Kristóf.' 



£^ 



átyás. 



György. 



r- 



kristóf 
ügyvéd. 



András. Mátyás. 

r— -; • -í' 

András » 

Arvmv. £5- 
Vendel 1852. 



r 



Jáq^oe. 
János. 

Já- Miklós. And- , — Pilͧ§?- 
nos. f rás. f Pál. János. 

I ^_ t 



György. 



Mihály. 
^ I 



János. 



János. 

-1 



Mihály^ 



András. 

' t 



Sámuel. 

nr^ — • 

Gráspár. 



Gy5£gy^ 
Gábor. 



MiJFlós. £lek. Antal 
p2l • Erdélyben, 




József: Elek. 



Jáaos. Károly, 



András. ÜS^É Mátyás. 

Tászló. András. Mihály^ ''' 



Mátyás 
Kar^ ú tanik. 



András 



Zsuzsi Teréz Mária 

(Mesko Mátyás.) (Mesko (Mesko 

Sándor.) György.) 



-i r 



Miklós. 

^ — I 

József: 



Mihály 
Styavniczán. 

János 
Kis*Selmeczen. 



Digitized by VjOOQIC 



4M 



Bfesko. 



vn. t á b u. 



A S i m u n o j e ágnak töredéke. 

N. 



N. 



N. 



Jő yef. 



Andrtia* György. 

Jónás "*" Sájdor. Jówf. 

katona. ^ndor 'józsef. Pál." ' g J^^^ef Mihály. O ^ 

18fl0. 8* 1 18Ö0. 



_Mihál^ 



O 



VIII. t á J) l a. 



AStephanoviob, névszerint Grejssovioh, Laukovicb, 
BrtossoTipb ágazatoké 



^iklóa. Benadek. Bálint UivÁn. 



János 
14g4. 

I, ^' I 
István. 

-I 



S- 



Gergely 

vnlgo Gres$o 

máskép Gressovioh. 

t r 




N. 



Lftríncz 

vulgo Lauko 

vagy Laukovich. 



András ^ ^ 

^J^Slli" "^ yft/gy- János 1732. 

novics. r-^-^ vulgo Brtossovidi 

Árva várm. ," ^^^P ^^ P ***^^^^; 
sz.*hiró. f János 
(Okoliosányi Mária.) 

Pál. Elek Zsuzsi* Anna. KrisKÜna. 

t OS. k. kapitány (Joob Gáspár.) 

(b. Luzs6nszky N.) 



Vendel 1847. 

Árva T* alispán 

(Szentiványi Vilma.) 

I ^ 1 

Eduárd f 



Arisztid 

Liptó V. jegyig 

utóbb OS. k. szolgabíró 

lltaván 

(Dercsény Rlára ) 



N. 



N. 



N. 



Digitized by VjOOQIC 



Messer — Mester. 



417 




A kihalt bárói vonalnak czímere, — melyet 1721 -ben jul. 12.b&ró 
Meako Ádám szerzett, — kDvetkezfi : a paizs fUgg&legesen kétfelé 
oszlik, a jobb oldali osztály balról jobbfelé húzott két rézsútos vonal 
által ismét három kissebb udvarra oszlik, melyek kOzűl a közepsfi vö- 
rös udvarban kettSsfarkű arany 
oroszlán jobb felé megy j fölötte a 
kék udvarban arany félhold, alatta 
szintén kék udvarban arany osillag 
ragyog ; a paizs baloldali osztálya 
pedig jobbról balra húzott három 
vonal által összesen négy t. i. fehér 
s vörös területekre (plagas) oszta- 
tik. A paizst bárói korona födi, és 
azon két koronás sisak áll ; a jobb 
oldaliból kettósfarkú oroszlán emel- 
kedik ki, első jobb lábával pallóst, 
és azon egy arany koronát tartva ; 
a baloldali sisak koronájából zöl- 
dellő páhnafa nyúlik föl. Foezladék 
jobbról arany-kék, balról ezüst-vö- 
rös. Az egész ozímert itt a metsz- 
vény ábrázolja. 

SECMier CMl&d. (Kürtösi.) Nógrád megye magvaszakadt osa- 
ládai közé sorolja Lehoozky 0- 

nemey csalid. Gróf Messey Lajos az 1840-ki országgyű- 
lésen magyar honfiusítást nyer '). 

JHCMlch csalid. Messich Simon 17 10- ben L József király- 
tól kapott czimeres nemes levelet ^). 

Czímere a paizs kék udvarában hármas zöld halom középsőjén 
könyöklő vörös mezü kar, irótollat tartva , fölötte arany osillag ra- 
gyog. A paizst két oldalról zöldellő pálma ágak környezik. 

1767-ben Messich István, Paksy Julianna és Horváth Ágnes 
örök bevallást, és illetőleg erőtlenítŐ pert kert kezdenek gróf Gyulay 
Ferencz ellen Komárom megyei Madár helységre nézvq ^). 

mester család. (N.-enyedi.) Közűlök Mózses 1815-ben 

Alsó-Fejér megyei seborvos ; ugyan az volt Károly N.-Enyed váro- 

»j Lehoozky, Siemmai II. 242. 
*) 1840 : öl. törv. czikk. 
*) Colleot. Herald, nro. 729. 
*) Fényes E. Komirom várm. 127. 



Mesko bárói ozímer. 



Digitized by VjOOQIC 



448 BIesterbásy ^ BIestery. 

sánál 1840. kOrül Fiai közűi Károly ügyvéd, közszeretotben álló, 
mívelt férliú^^és jeles zeneszerző j szerzeményei közt a „S z ó z a t"-ra és 
„H y m n u s z'^-ra is új dallamokat szerze. 1858. május 2-án Nagy- 
Enyeden épen mídön a S z ó z a t<ra szerzett dallamát egy barátságos 
körben éneklé, hirtelen szélhűdés vete véget életének ; — alig zengé 
el az „itt élned, halnod kelU' szavakat, és ajkai örökre lezá- 
ródtak. Testvére Ede gyógyszerész, a forradalom után Oláhonszágba 
Bukarestbe, és onnan annak környékére telepedett. Gyermekei vannak. 

MLesterházy család. Sopron vármegyei nemes család. 
A XVII. században Vas megyében Mesteri helységben is birto- 
kos, a Poky, és Mesteri s egyébb családokkali összeköttetésénél 
fogva. 

Nem birván teljes családfájukat, csak a következő töredék-ada- 
tok közlésére szorítkozom : 

Egyik családfai töredék ez : 

MesterLázy Péter 

(Zoraay Zsuzsi.) 

1638. tájáD. 

r 



Péter. Anna 

1661. (Darás György.) 
r 



János. 

I ^ 1 

János 
szigetlii kapitány. 

1659.benéltM. Mihály. — 1724.ben M. András birtokos 
Mesteriben ; és M. Katalin 1720-ban Síklósy Mihálynak özvegye. 

1700. táján élt M. István, kinek Szelestey Annától fia Ber- 
nát 1738. tájban. 

A család egyik tagja Mesterházy Imre Vas vármegyéből Pest 
megyei Tapió-Sághra költözött, ennek fia Antal 1830-ban Nógrád 
megye várnagya, utóbb pesti lakos, Nógrád megyében 1813-ban ne- 
mességét kihirdetteté Egyetlen leánya Katalin maradt. 

A család ozímere a paizs kék udvarában hármas zöld hegyen álló 
galamb, csőrében nyilat tartva. Ugyan az látható a palzs fölötti sisak 
koronáján is. Foszladék egyik oldalról arany-kék, a másikról ezüst- 
vörös. 

mestery c^al&d. Vas vármegyei alsó- és felsö-mesteri hely- 
ségben veszi eredetét Egy nemzékrendi töredéke ez ; 

') Megyei jegyzókönyv. 185 szám. alatt. 

Digitized by VjOOQIC 



BIestrovIeh — Mészáros. 449 



Mesteri János 

(MarczaltÖvy Kata 

özr. 1600. utóbb 

Sitkey Jánosné.) 



Anna Bora Erzse Orsolya 

(Loránth (Körössy hajadon. hajadon. 

Ferenoz özv.) Miklós.) 

E négy leány 1600-ban osztozott az apai hagyományban. 

MefttroTlch c«al4d. Mestrovich Pál Krassó vármegyei 
alügyész, 1791. aug. Il-éa II. Leopold király által czímeres nemes le- 
vélben nemesítetett meg, és czímeres levele 1793. april. 29-én Krassó 
vármegyében kihirdettetett. Jelenleg a család Krassó vármegyében 
már nem létez. 

Czímere függólegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali kék ud- 
varban zöld téren arany oroszlán ágaskodik, elsA jobb lábával kivont' 
kardot, bal lábával gránát-almát tartva ; a baloldali vörös udvarban 
zöld téren arany grif ágaskodik, első bal lábával kivont kardot villog- 
tatva ; e két állat szemközt áll. A paizs fölötti sisak koronájából a leirt 
oroszlán emelkedik ki, kardot és gránát-almát tartva. Foszladok jobb- 
ról arany-kék, balról arany-vörös ^). 

SEestyánek család. Trencsín vármegyei czímeres nemes 
család; az 1646. 1666. és 1781-ki nemesi összeírások szerint folytono- 
san Kis-Birócz helységben találjuk. Utóbb e megyében nem fordul 
elé »). 

mészáros család. (Bodóbaári és nagy-luosei.) Pozsony me- 
gyei csallóközi eredetű nemes család, elterjedve több megyében. Bodó 
báarón még 1476-ban a Bodóbáariakat találjuk ^). Azonban N.-Lucsén 
birtokrészt a Mészáros (öalád Dersffy Istvántól nyert, és arra 1568-ban 
Miksa királytól beleegyezó kir. adományt vitt. 

A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó 
oroszlán, elsó jobb lábával kardot tartva, hasonló oroszlán emelkedik 
a paizs fölötti sisak koronájából is. 

Nevezetesebb tagjai voltak a családnak I g n ác z, a korában hí- 
res „K a r t i g a m" írója ki 1 721 -ben a Csallóközben született ; és elfibb 
gr. Batthyány József kalocsai érsek titkára volt, később Budán az 
irodalomnak szentelé idejét, s több köpyvnek szerz&je lón ^). 

>) Adami Souta gentil. tom. VII. 

') Szontagh Dán. közL 

Ó Eaprinai Mss. B. iom. L. p. 74. 

*) Magyar írók. Életrajz, gyűjtemény. II. 197. 

29 



Digitized by VjOOQIC 



460 lléssáros. 

M á t y á s, a pesti m. kir. egyetemnél statii^tika és bányajog ta- 
nára. Meghalt 1808. mart. 38. évében *). 

Ferencz szül. Nagy-Lucsén 1780. jan. 28-án és Mosony vár- 
megyének f6adószed6je volt. 

Komárom megyében 1715-ben a Mészáros család birt Kis-Ig- 
mándon, és Szent-Mihályon, mely birtok részeit megcserélé *). 1780. 
1790-ben a komáromi udvar telkes nemeaek sorában találjuk ®). 

Mészáros György 1755-ben Pozsony vármegyében a nemesi 
vizsgálatnál bemutatá kétségtelen nemességét, és azt, hogy Nagy-Lu- 
csén ősi birtokában ül. Ivadékának leszármazása ez : 

György 
17Ö5. 



I ^^— 1 

Ferencz 
N.-Lúosén. 

Ágoston 
Nógrádba Berozelre 

költözött 1822. 
(Pálma Johanna.) 
f- 



András Laiod 

1825. 1823. - 

plébános 1861. 

Az e táblán álló Ágoston N.-Lucséról Nógrád megyei Ber- 
czelre költözvén, Pozsony megyétől 1822. oct. I5-én kelt nemesi bizo- 
nyítványát Nógrád megye előtt fiai részére is 1823. april. 18»án ki- 
hírdetteté •) 

E3gy másik ágból volt Sándor, kinek Szrgedy Juliannától fla 
Károly. 

Ismét egy másik ágból eredt M. Mihály, ki Pest megyei 
Abonyból vette származását, és 1738 febr. 2-án feleségül vévén Ga- 
lanthán Bosnyák Imrének Szép Judittól 1716. máj. 9-én született leá- 
nyát Bosnyák Annátf ez által Nógrád megyei P.-Szántó helységben 
lett közbirtokos. Meghalt 1753. sept. 31. kora 64. évében, neje pedig 
1781. dec. 15-én. Ivadékaik férfi ágon következők : 



") Andáfly Józa. „Threnus" czímű gyász versek. Pozsony, 1808. 

*) Fényes E. Komárom várm. 101. 164. 

•) Ugryan ott. 89. 

^) Jegyzőkönyv. 406. szám alatt. 



Digitized by VjOOQlC 



Méfliáros. 



451 



Méwáros Mihály 

t 1753. 
( Bogny ák^^ Anna.) 



Zsigmond, 
t 



István. 

t 



Imre 

(Bálás 

Rozália 

tl829.) 



Lnczia 
(Vinoze 
Márton.) 



Klára 
(Balás 
József.) 



Gábor 
t 1750. 
oct. 19. 



Antal 

(Tersztyánssky 

Julianna.) 



László 
(Salamon 
Verona.) 



József. 

t 



Pált 

P.-Szántón 

(Kasza Antónia 

1823-tól. 



Pál 
szül. 1625. 

t 



Mária 

szül. 1826. 

(Kasza Károly.) 



Róza. 
t 



Anna. 



Bora. Károly. Róaa. Lajos. Sándor. 



Ferenoz 
kisoap. 



László. Antal. 



Anna 

(Vaczlalovics 

József.) 



Franciska 
(Rédli 
Antal.) 



II. 



I 






A másik ág Mészáros F e r e n c z 1 5 1 jó le, ki — úgy látszik , 
— testvére volt , vagy legalább közel atyaGa az elSbbí említett Mi- 
hálynak. Nevezett Peren ez szintén Bosnyák Imrének leányát 
Bosnyák Zsuzsannát, ki 1721. oct 11-én született, vette nfrűl és ez 
által szintén P.-Szántón lett birtokos. T6Ie a következfi ivadék szár- 
mazik : 

Ferencz ^ 

(Bosnyák Zsuzsa.) 

I -^^ ~~~ — 1 

Mátyás János. József. Bora. Elszter Brigitta Margit. 

(Pethó t- t t (Pogány János.) (Csókás József.) (Tótk 

Zsnzsa) ' Antel.) 



Mátyás 

(Tóth 

Cziczelle.) 

I 



Teréz 

(Széosenyi 

Dienes.) 



Zsuzsa 
(Falk János.) 



Tóth Cziozelle 
(Mészáros 
Mátyás.) 



Mária 

(Széosenyi 

Miklós.) 



Anna Alojzia. 

(Munkácsiné.) 



Mátyás. Péter. Elek József. Imre. Gábor 
Jakab szttL 1880. 

szül. 1823. 

A harmadik ágat alkotó Mészáros Márton, az emiitett Mihály- 
nak ésFerencznek rokona, szintén ^snyák Imrének leányát^ az 
1719. mart. 23-án született Bosnyák Mária Erzsébetet vette feleségű! ; 
ivadéka azonban fiágon kihalt, mint a következS táblázat mutatja : 

M. Márton 
(Bosnyák M.Erzse.) 

^^IT ' 



{ risztina 


. Rozália 


apáoza. 


(Bodonyi Antal.) 




29* 




Digitizedby Google 



4M 



Bléftiárof. 



WtéBzkrou család. (Szoboszlói.) Szabolcs megyei, nagy-kun- 
sági nemes család, eredetét szoboszlói Mészáros Jánostól vette, a ki 
1603-ban született ; kit^l a leszármazás következőleg mutattatik ki : 



János 
szül. 1603. 



Dienes 
1628. 

r— '^ 1 

János 
SZÜL 1654. 



István. 



János András 

szül. 1688. Dadán szül. 1691. 

mb. 1765. juL 19. Knn-HegyeAen 
( Jakó Bajdán Erzte Dadáról) 



Ferenoz 
sz. 1742. 1 1774. 
(Károlyi Mária. ) 

Ferenoz 

szül. 1773. 

(Simon Mária.) 



János Márton 

tábornok, 5in5 sz. 1725. f 1776. 
sz. 1731. 1 1801. (Papp Kata.) 
( Diószeghy Mária .) 

Jobanna 

osill. ker. bölgy 

(gr. Teleki László.) 



Ferenoz 
SZ.1794. 



Mibály 
sz. 1796. 



Sándor 
sz. 1800. 



József 
szüU 1803. 



András 

sz. 1720. 1 1774. 

(Kerekjárfó 

Anna. 

I " I 

András 

A. 1756. deo. 16. 

Kún-Hegyesen 

(N.Sára szül. 

K.-Hegyesen 

1764. mart) 



Mibály 
szül. 1756. 
(Baranya 

Erzse) 



István 

szül. 1761. 

(Veres Erzse.) 



János sz. 1756. 
(Tamóozy Teréz.) 

Sára Károly 

(Káyássy.) sz. 1815. 1 1834. 



Márton 

szül. 1785. 

(Szentpétery Kata.) 



János 
szOl. 1787. 



Dávid 
szül. 1789. 



(Major Klára.) (Koczó^ Sára). 



Mibály 

szül. 1780. 

(Szabó, Erzse.) 

Mibály 
SZÜL1809. 



Gábor sz. 1782. 
(Karmasj n Erzse.) 



István 
szül 1814. aag. 13. 



Grábor 
szül. 1810. 



Bálint 
szül. 181^ 



István Járában 
(Balogb Zsnzsi OáváróL) 



Erzse 
rBezdédy 
György.) 



Ferenoz András 

( Szálai Zsuzsa Tolcsváról .) tokaji bármin- 
*' ' - -/^ czados 

(Jeney Bora) 



György 



(Zsoltay Erzse Í4>agyn5l.) 

István. Ferenoz. Mária. Erzse. 
K i s - L é t á n. 



Déne< 

SZÜL 1780. mari 17. 

(Szabó Sára 

sz. K.-Hegyesen 

1788. Mpt. 5.) 



Digitized by VjOOQIC 



MéMárof. 4U 



Dénes , k$ 4U elSbü íapon. 
szül. 17dO. mari 17. 

(Szabó Sára 
szül. E.-Heg7esen 
1788 sepi. ö.) 
I — ■ ■ ' '-^ ' 

Sámuel Sándor 

sz. 1806. febr. 21. sz. 1807. jan. 22 



Mihály Klára András Sándor Sára 

(BiróErzse.) (Császy István.) (Danka (Jeszenszky (Rásó 
) Zsju zsa.) Anna Bálint) 



I _ ■ ' ^ ' I r 

íjos. Rebeka. Mihály. Erzse. ' 
Nádudvaron. anna.) 



Lajos. Rebeka. Mihály. Erzse. 'Bálint József. Juli- ^^ 



f—- T" 



Erzse. János 

(Jármy Antónia.) 



Ugyan ^ család egy másik ága ez : 



N. 

András , János. 



(Vyi Nagy Éva 



X 



izalókon.) 



I — -^ — — 1 

János Dávid Sándor András 

(Gaal^Erzse.) (Varsányi (Molnár (Papp 

István. Sára. Klára: .^sujüsO Erzse.) Anna.^ ^ 
János. 

Jánosnak a törzsnek fia D i e n e s, kinek fia ismét János, en- 
nek fia szintén János, ki Szabolcs vármegyében Dadán született 
1688-ban. Ugyan ott nfisűlt meg, feleségül vévén Jákó Bajdán Erzsé- 
betet. Meghalt Kún-Hegyesen 1766. július 19*én. Következő négy 
fia volt : 

a) András szül. Dacián 1720. decemberben. Meghalt 
Kún-Hegyesen 1774-ben, neje Kerekjártó Anna szül. Csaton 
1732. májusban ; meghalt 1774-ben. Ettfil fia András szül. 
Kún-Hegyesen 1756. dec. 16-án. Felesége N. Sára szül. K.-He- 
gyesen 1764. martiusban. Ennek két fia maradt: István és 
Dienes, ez utóbbi szül. 1780. martius 17-én ; felesége Szabó 
Sára szül. Kun-Hegyesen 1788.sept. 5 én. Mindkettőnek utódait 
mutatja a táblázat. 

i) Márton szül. Kún-Hegyesen 1725-ki bamvazó szer- 
dán; meghalt 1776. jul. 14-én. Neje Papp Kata, szül. Roffbn 
1731. meghalt 1806. nov. 4-én Három fiók maradt: . 



Digitized by VjOOQIC 



4M Méssái^s. 

1) Mihály szül. K.-Hegyesen 1756. nov. 15-én. 
Nejétől Baranya Erzsébettől két fia lett .-Mihály (szül. 
1780. apr. 17-én) ki Szabó Erzsébettől (szül, 1788. sept.) 
nemzé Mihályt, a ki 1809. június 30-án született; és Gá- 
bor (szül. 1782. aug. 1 ) kinek nejétfii Karmasin Erzsé- 
bettől (szül. K.-Hegyes. 1788. nov. 1.) két fia született: 
Gábor 1810. jan. 1. és Bálint 1812. febr. 21. 

2) István, SZÜL 1761. deo. 21. nejétől Veress Er- 
zsébettől (szül. 1759. sept 30.) leUek fiai a) M á r t o n szül. 
K.-Hegyesen 1785. aug. 28. kinek neje Szcntpétery Kata 
szül. 1791. sep. 29. — J) János, szül. 1787. aug. 7., en- 
nek neje Major Klára szül. 1793. martiusban* — c) Dá- 
vid szül. 1789. nov. 25. neje Koezó Sára szül. 1793. mart. 
kitől fia István szül. 1814. aug. 13 án. 

3) János szül. 1756. april. 29-én, nejétől Tarnó- 
czy Teréztől két gyermeke maradt: S á r a Kávássyné , és 
Károly szül. 1815. máj. 20. meghalt 1834. 

c) János, a család legnagyobb embere, és dísze, sz. 1732- 
ben Kún-Kegyesen. 1756-ban katonai pályára lépve, vitézsége 
és a török háborúk alatt szerzett érdemei folytán fokonként tá- 
bornokságig emelkedett , és 1794-ben egyszersmind báróságot 
nyert, ^ következő czímerrel, a paizs négy részre osztatik, egy 
közép paizszsal, melynek kék udvarában pánozélos kar, kivont 
véres pallóst tart; a nagyobb paizs 1. és 4<ik osztálya öt viz- 
irányos vonallal összesen hat, vörös és íekete szelemenekre osz- 
lik ; az előtérben egy kétfejű arany sas látzik, kiterjesztett szár- 
nyakkal, jobb lábával kardot, a ballal levágott törökfejet tartva ; 
a 2. és 3-ik osztály ezüst udvarában zöld téren fekete elefánt 
halad, hátán arany szegélyű kék takaró fölött, melyen arany li- 
liom virít, vár tornyot visz és abból két oldalra kinyúló nemzeti 
zászló leng. A paizst bárói korona íbdi, és azon három koronás 
sisak áll, a jobb oldalin a leírt kétfejű arany .sas, a középső sisa- 
kon a pánozélos kar, véres karddal, a baloldali sisakon pedig a 
leírt elefánt látható. Foszladék jobbról arany- fekete, középről 
ezüst-kék, balról ezüst-fekete. A paizst telamonok gyanán két 
pánozélos, sisakos vitéz fogja, kiknek elŐkötőjük aranyszegélyű 
piros, és kardjuk aranyos fekete '). 



Liber Reg^us. 

*) Adami Souta gentil. iom. VII. 



Digitized by VjOOQIC 



■éMáMs. 4W 

Nevezett János tábornok, és báró, meghalt Caomaközön 
1801. sept. 21-én. Nejétől giczei Dióazeghy Máriától, ki szintén 
ott 1610«ben balt meg 0) egyetlen leányuk maradt Johanna, 
csillagkeresztes hölgy 2), ki 1784. febr. 20-án született, és 1844- 
ben halt meg, és neje volt gróf Teleky Lászlónak a hétszemély- 
nőknek, édesanyja az épen most (1861. máj. 8.) meghalt s orszá- 
gosan gyászolt hazafinak Teleky Lászlónak. 

lO Ferencz, szül. 1742. májusban, meghalt 1774. nov* 
4-én. Neje Károlyi Mária született Szalókon 1745. no v., meg- 
halt 1784. májusban. Fiók Ferenez szüU Kún-Hegyesen 
1773-ki Húsvét szombatján; ennek hitvese Simon Mária szül. 
1775. sept. 23-án. Gyermekeik: Ferenez szül. 1794. nov. 
17-én; — Mihály szül. 1796. oct. 5-én; Sándor sz. 1800- 
júniusban; — József szül. 1803. jan. 17-én. 

MénkroB család. Bihar vármegyei czímerleveles nemes 
családok egyike. Mészáros Mihály és ivadéka 1630. mart. 17-én Vá- 
radon kelt ar mai libán nemesített meg; és nemes levele 1632-ki jan 
Bihar vármegyében hirdettetett ki '*). 

mészáros család. Czímere a paizs kék udvarában zöld téren 
álló, aranylábú és csőrű fekete sas egyik fölemelt lábával fehér, köze- 
pén vörös, zászlót tartva. Ugyan ilyen sas áll a paizs fölötti sisak ko- 
ronáján is. Foszladek jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös *). 

mészáros család. Mészáros J á n o s 1792ben II. Leopold 
királytól nyert czímeres nemes levelet. Czímere vízirányosan kétfelé, 
arany és ezüst udvarra osztott paizs, melynek alyján zöld téren kék- 
mezű, sárga csizmáju magyar vitéz áll, fejét fekete kalpag födi, jobb 
kezében kivont kardot, a balban levágott törökfejet tartva. A paizs fö- 
lötti sisak koronáján kék mezű kar könyököl, kivont kardján törökfe- 
jet tartva. Foszladek jobbról arany-kék, balról ezüst vörös *). 

E családból volt Mészáros József 1839-ben Gyór vármegye 
tiszt, fószolgabírája. 

Ezen három utóbb elésorolt Mészáros családok közül melyikhez 
tartozuak a következők, nem tudjuk. 



'> Bírt Szatmár vármegyében Vada, Csomaköz, Meiő-Petri etb. helysé- 
gekben. 

*) L. képét Tudományos gyűjtemény 1830. IV. köt. 
*) Az eredeti czímeres levél Bihar várm levéltárában van. 
*) Adami Scuta gentil. tom. VII 
*) Ugyan ott. 



Digitized by VjOOQIC 



456 Mesiéna. 

Mészáros Dániel 1816-ban Báos-Bodrog vánnegye alszolga- 
bírája; ennek valószínűleg rokona 

Mészáros L á z á r, az egykori magyar badügyminister, (született 
1796-ban Baján) ki mint menekült Angolországban Lady Langdale ') 
eywoodi palotájában (Hereford megyében) halt meg, és annak kertjé- 
ben csinos emlék alá temettetett ^). 

nészároft család. (Szentléleki.) Erdélyi nemes család. K(5- 
zúlök Mészáros Kálmán 1846-ban huszár hadnagy. 

Erdélyben találunk Mészáros máskép Bálás családot is9 
melyből P é t e r és Gergely 1646-ban Rákóczy Györgytől darabonti 
levelet nyert •). 

Meszéna család. (Hiwári, báró.) Esztergám megyei család, 
b irtokos Lessen. Állítólag a család egyik óse Meszéna F e r e n c z, vagy 
János Nyítra várának a török elleni védelmében érdemeket szerez- 
vén, 16ő6-ki febr. 24-én III. Ferdinánd királytól czímeres nemes le- 
velet nyert ; melyet mint elvesztettet a család 1818-ban országszerte 
hírlelés útján kerestetett. 

E családból született Esztergámban 1785 -ki febr. 6án Meszéna 
János, ki katonai pályára lépvén személyes vitéz tettei által 1818- 
ban mart. 23-án már mint íShadnagy az ausztriai örökös tartományok- 
be li bárói rangra emeltetett „H i v< v á r i" előnévvel Végre örnagy- 
ságig emelkedett. Neje Zámoozky Erzsébet, «zül 1791. máj. 30-án. 

Családja így áll. 

János 

szül. 1788. 

őrnagy, báró 

(Zámoozky Erzse.) 



Ferencz-Sándor István-János 

szül. 1819. aug. 10. szttl. 1826. ooi. 4-én. 

(Pacaéri Odry Ida 
s ztil. 1826. nov. 26 . 

Claudia 
szül. 1851. febr. 3. 

Czímerük iuggfilegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali ezüst, 
a baloldali vörös udvar közt egy borostyán koszorúval díszített mez- 
telen kard Iái ható ; a paizs zöld téren egy négy rovatkos vártorony, 
bezárt kapuval látható. A paizs fölött öt gyöngyű bárói korona van, 

Gróf Teleki Sándornak napa. 

') L. siríratát a Pesii-Hirnök 1860-ki 137. szám mellék ívén. 

■} Ns. Székely Nemz. Constitutioji 98. 



Digitized by VjOOQIC 



Mesklény. U7 

éa azon ismét koronás sisak áll, melyből három strucztoll, {t i. fehér 
vörös fehér) nyúlik föl. Foszladék ezüst-vörös. A paizst telamonok gya- 
nánt két pánezélos vitéz fogja egykezével, másik kezét mindenik esi- 
pöjére helyezve, sisakján vörös toll leng *)• 

SEe^zlény család. (Meszlényi.) Vas vármegyei eredetű, je- 
lenleg fSleg Fejér vármegyében lakó és birtokos régi nemes család. 

Egyik ágazata hajdan „Guor^'-ról írá magát, ennek származási 
tábla ')köv€ftkez«: 

Benedek 

1676-1590-1591. 

(Szelestei Sára.) 

I ^ 1 

Fer«DCz 
(Járm á n Bora.) 

II. Benedek Sára 

Vas várm. alispán (Mogyoróssy Pál) 
1666-1669. 
(Szalay Kata.) 



Mária £va Erzse. 

(Polány László.) (Nádasdy Tamás.) 

Ez ág — mint látszik — kihalt; köztök II. Benedek, ki Ke- 
rane özvegyét Szalay Katalint vette nöűl, 1655 és 1659 ben Vas vár- 
megye 3-ik alispánja volt ^), és elönevét G u o r ról írta. Már el6bb 
mint Vas megyei országgyűlési követ több kiküldetésben vett részt *). 

A másik ágnak törzse Meszlény Pál, ki 1660-ban élt, s kitől 

egy pörben fölmutatott táblázat szerint a következő leszármazás jö le • 

Pál 1660. tájt 
( Mesterházy Anna .) 

Ambms 
(Baboosay Kata.) 

t. János 1732. 34. 
Győr várm. alisp. 
(Festet ich Mária.) 

' II. Pál. Rozália "^ 

I (Mednyánszky István.) 

^ - 

II. János. Antal. Rozália Anna 

'"i^;;: Ferencz Jin^ | (Vörö. Antal.) (Vörö. Igndcz.) 

(Mentler | — ^ 1 

Zsigmond.) János. Ignácz. Bora 

( ^ I I ^ p (Pfisterer 

Antal. Anna. Lajos. Karolina. Mária. Johanna. Kazi- A^^pOa \ 

_____ mira. -^"^™*-' 

Gótkai Almanach 1853. és 1859. évekre. 

^ Geneal. auth. tomo I. Geneal. Fam. Szelestey. 

") Katona Hist. critio. XXXII. p. 814. és eredeti oklevél 1659. évból. 

•) 1647 : 70., 1649 : 77. ; - 1656 : 30. törvényczikkek. 



Digitized by VjOOQIC 



4M Mesuril — Mexey. 

Az e táblán álló I. J á n o s (ki 1732 — 1734-beD Győr vármeg^ 
alispánja volt; nejével Festetich Máriával tetemes vagyonhoz jutván, 
azokra uévdzcrint Dadéalgar pusztákra 1748-ban nádori adományt 
visz; végrendeletében birtokait fiágra és e szerint II. Pálra és 
utódaira hagyja. 

A legutóbbi idókben Fejér vármegyében Meszlényi Károly fő- 
szolgabíró, József esküdt volt 1843*ban. 

Ugyan e családból Zsuzsanna Kossuth Lajosnak hitvese. 

Erdélyben szintén találunk meszléni Meszlény osaládot, mely- 
ből M ihály 1815-ben Pogaras vidék főjegyzője volt. Tán ennek előde 
azon Mezléni Márton, ki 1 624-ben Gyulafejérvárott nyomdász 
volt. 

merziiil család. Báró Meszníl József 1790-ben nyert ma- 
gyar honfiusítást ^) Ismeretes közűlök V i c t o r jelenleg Mosony vár- 
raegye alispánja. 

jflészöly család. Fejér és Pest vármegye nemes családa. 
Mészöly János és György 1721. nov. 30 án III. Károly királytól 
nyertek czlraeres nemes levelet ^). 

Czímerük a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó, kettős- 
farkú koronás oroszlán, első lábaival meztelen pallóst tartva, melynek 
hegyére vérző törökfej van szúrva. A paizs fölötti sisak koronájából a 
leírthoz mindenekben hasonló oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról 
arany-kék, balról ezüst-vörös. 

Nem ismervén a család leszármazását, csak a következő tagokat 
emlithetjük meg : 

Mészöly Lajosnak Balassa Juliannától fía F e r e n c z, ki mint 
kiskorú Mészöly János gyámsága alatt állott. 

Mészöly András nak, Csopaky Judittól leánya Katalin. 

Mészöly Jánosnak hitvese Szőke Katalin volt. 

Többen Fejér vármegyénél tisztet viseltek, így Mészöly Imre 
1840 ben alszolgabíró; — Elek 1840-ben esküdt, 1843-ban alszol- 
gabíró; — Pál 1843 ban szolgabírói ranggal várnagy volt. 

mezess család. Trencsín megyében 1686-ban Zlatóczon szé- 
kelt a nemesi lajstrom szerint ^. 

mLezey család. (Egyházas-bágyoui f) Nógrád megyei kihalt 
család. Egyházas- bágyoni Mezey L ő r i n o z a XVI. század közepén élt ; 



179e-ki 73. törv. törv. ez. 
«) Coliect. Herald, nro. 416. 
*) Szontagh Dán. közi. 



Digitized by VjOOQIC 



MeMl - Blcié. Ue 

egyik leánya Anna jobbágyi Móré BáliotDak, másik leánya Ilona 
Lipihay Andrásnak felesége volt ^). 

Jelenleg is, M e z e y nevű czímerlevclcs család él Zemplin vár- 
megyében *j j és Ugocsa megyében e század elején Mezei Mihály bir- 
tokos Gödényházán »). 

mezei család. (Kapjani.) Erdélyi család, melyből László 
B.-Szolnok megyében 1848. körül szolgabíró; Pálnak neje Alsó 
Klára azon megyében Árpástón, Kuduban stb. birtokos. 

SleaBel család. (Hosszúmezei.) Közép-Szolbok megyébea szé- 
kel, hol I s t V á n 1837--ben, Sándor 1848-ban szolgabírák. József 
alszéki ülnök 1837. körül, és talán László is e családból való, ki 
Bécsben az erdélyi kanczellariánál hivatalnok 1848ban. Charítás 
és L á az 1 ó ezen nevezett megyében birtokosokúi íratnak. 

Mezei család. (Harasztosi.) Közűlök István Torda város 
főhadnagya 1848-ban. 

Slezel család. (N.-enyedi.) E családból János kir. kincstári 
titoknok N.-Szebenben 1848-ban, l860'ban úrbéri törvényszéki ülnök 
K.-Fejérváron. öcsose Pál szintén kamarai tisztviselő. István Ab- 
rudbányán bányász-hivatalnok 1848-ban. 

JHezel család. (Zágoni.) Közúlök János kir. táblai ügyvéd 
M.- Vásárhelyen 1848-ban. 

Ezenkivűl találunk még Erdélyben Mezei-eket, névszerint Sá- 
muelt, 1815. körül kir. táblai ügyvédet, Miklóst Torda megyében 
kis-bányai stb. birtokost, valamint KüküUö megyében Mezei József 
örököseit, szancsali birtokosokat. Ezek, melyik Mezei családból szár- 
maznak ? — nem tudjuk. 

mező család. Mezfi János 1713-ban III. Károly király ál- 
tal kiadott czimeres nemes levélben emeltetett nemességre *). 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren álló vörös mezű, prém- 
kalpagos, sárga csizmás magyar vitéz , jobb kezében kivont kardot 
tartva, bal kezét derekához illesztve. A paizs fölötti sisak koronájából 
a leirthoz mindenekben hasonló vitéz emelkedik ki. Foszladék jobbról 
ezüst-vörös, balról arany-kék. 

Mező család Bereg és Szabolcs vármegye nemes osaládai sorában 
foglal helyet. 



^) Kézírat. 

') Szirmay C. Zemplin not. top. 114. 

■) Szirmay C. Ugocsa p. 160. 

*) CoUeot. Herald, pag. 692. 



Digitized by VjOOQIC 



]lfez6<gyáiii — Michaleiezky. 



Beregben Bertalan 1 837-ben megyei esküdt volt. 

Mcző-gyáui család. Mez6-gyáni Máté 1505-ben személy- 
nöki itélö mester volt ^y, családja kihalt. 

JHex&HUj c«al4d. Gömör, Szabolcs és Zemplín vármegye ne- 
mes családa. Ez utóbbi megyében birtokos Nagy-T(4csván, Kak, Véos 
helységben. 

Tagjai közül többen viseltek megyei hivatali Az utóbbi id6kben 
Menyhért 1843 ban Zemplin vármegyei esküdt volt, László a 
borászat egyik értelmes szószollója, szintén megyei hivatalt viselt. 

Mczze család. (Szent-annai.) Liptó megyében a 8zent*annai 
régi adományos nemes családoknak és ezek közt a Dobák családnak 
is törzse *). 

Mezővadaszy család. Gömör vármegye ozímerleveles ne- 
mes esaládainak egyike ^). 

IHlclialeczky család. Nógrád megyei nemes család, birto- 
kos Marokházán. Eredetét Turócz vármegyéből vette, hol Miohaleczky 
A n d r á s lakott, ki 1650-ben III. Ferdinánd királytól czímeres ne- 
mes levelet nyervén, azt 1651-ben Turócz vármegyében kihírdetteté ; 
és nejével Annával következő családfát alapítatott : 

András 
1650. nemes 



Dániel 

meghalt 

Nógrádban. 



György 
nőtlen. 



Márton 
mhalt Sámsonházán 

1762. 
(Spetkiusjispzsa.) 



Dániel 

a kurucz 

időkben elszéledt. 



Máté 

Aszódon 

gazdatiszt 1758. 



I 



Eleonóra 

f a gundfti 

pusztán. 



Ádám 

1772-ben 

nsi bizonyit. 

(Csernyánszky 

Katalin.) 

Sámnel stb. 

(Andaházy 

Zsuzsa.) 
1 ■ -^^— 



Eva Mihály. 
(Oksza t 

László.) 



Mária. 

t 



Máté 

gazdatiszt 

+ 1760. Aszódon 

(Bezeg h Zsuzsa.) 

János. 



György^ 

Sámuel. 

r—^ » 

János. 



László. Bora. 



István Julianna. 

Marokházán 1855. 



Zsuzsanna* 



János 
ögyvéd. 



8 két leány. 



') Jászay. Am. nemz. napjai 157. lap. 

2^ Szontagh Dán. közi. 

*) Bartholoroaeides C. Gömör. p. 145. 



Digitized by VjOOQIC 



Mfchalek. Ml 

A törzsnek fia Dániel elszegényűlt, többféle szolgálatban ál- 
lott, végre Nógrád megyében Heréden halt meg. Gyermekei közűl 
Dániel Rákóczy alatt katonáskodván, hová telepedett ? nem tudatik. 
Másik fia Máté Heréden Podmaniczky János ispánja volt. 17Ő8. dec. 
7-én Nógrád megyétől nemesi bizonyítványt nyert. Meghalt Aszódon. 
Nejétói Borbálától két fia M á t é és G y ö r g y, kik közűl amaz elóbbi 
Kökényesen volt tiszttartó. Meghalt Aszódon 1760. Neje Bezegh Zsu- 
zsannától gyermekei László, Borbála, János. — Györgynek 
szintén volt fia S á m u e I, kinek fia J á n o s 

Dánielnek harmadik fia volt Márton, ki Sámsonházán halt 
meg 1762-ben. Ennek Spetkius Zsuzsannától született gyermekei kö- 
zűl A d á m evang. pap 1772-ben június 1-én Nógrád megyében kihír- 
detteté nemességét. Hitvesétói Csernyánszky Katalintól született tíz 
gyermeke közűl maradt egyedül Sámuel, kinek Andaházy Zsu- 
zsannától fia I s t V á n, és kinek fia a most éló János stb 

A család czímere a paizs kék udvarában zöld halmon kiterjesz- 
tett szárnyakkal repülni készülő galamb , csőrében gyűrűt (vagy ko- 
szorút ?) tartva, fölötte jobbról arany csillag, balról félhold ragyog. 
A paizs fölötti sisak koronájából kettósfarkú oroszlán emelkedik ki, 
elsó jobb lábával kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst-kék. 

miclialck esalád. A XVH. században Nógrád megyében 
diszlett ily nevű család, melyből Miklós 1671 — 1684-ben Nógrád me- 
gye szolgabírája volt; 1700. oct. 1-én pedig ugyan M. Miklós Nóg- 
rád megye másod alispánjául választatott ^). Később e megyéből a 
család neve eltűnt 

Hanem Trencsín vármegyében találunk szintén Michalck, 
vagy Michalik nevű családot, a czímeres nemes családok sorában Alsó- 
Szúcs Ósi székhelyén, mely azonban az említett Nógrád megyeivel nem 
volt összeköttetésben már csak azon óknál fogva sem^ mivel a Trencsín 
megyei Michalek családból M. János nyervén czímeres nemes leve- 
let, azt csak 1675-ben hírdetteté ki Trencsín megyében, holott Nógrád 
megyében M. Miklós már 1671-ben szolgabíróságot viselt: s így 
már előbb kihirdetett nemes volt. 

Trencsín vármegyében a nemesi összeírásokban eléfordúlnak Alsó- 
Szúcson idősb és Ifj. G y ö r g y, nem különben András 1748-ban. 

Az 1768-ki lajstromba béírvák András és fia Antalj — - 



*) Megyei jegyzőkönyv. 

Digitized by VjOOQIC 



40S Nichalko — Mlchna. 

György és fia András; — János és fia Márton; — továbbá ifj. 
János, id6sb György és ennek fiai Jáno s, István és József, kik 
Alsó-Szúoson székeltek. 

1803-ban András és négy fia János, Péter, Mihály, s 
András Nerasován; — István és Márton Szkala-Uj faluban ; 
Alsó-Szucsén pedig András és három fia Márton, András és 
István; továbbá if, Márton egyedül; — János fiával János- 
sal, nem különben középsS Márton fiával P á 1 1 a 1, ki egyszersmind 
nemesi bizonyság levelet is nyert Trencsín vármegyétfii, azután J á- 
nos egy maga, és J ó z s e f fiával Jánossal. 

Az 1837-évi összeíráskor találjuk Nemsován Mihálynak Örökö- 
sei Pétert és Jánost; valamint Andrásnak utódát Andrást; 
Szkala-Ujfalván Andrást és Jánost, — Alsó-Szua^án pedig már 
ekkor tizenhat férfi ivadékra szaporodott a család ^). 

miclialko család. Trencsín vármegye czímerleveles nemes 
családa. 1748-ban közűlök Viszocsányban laknak Gryörgy, István, 
és J á n o s a nemesi összeírás szerint. 

1 768-ban Latkóczon Mihályés fia János székelt. 

1803-ban Latkóczon lakik Ferencz és fia J á n o s, valamint 
I m r e is. 

Végre 1837-ben már Borcsányban fordulnak elé Fereneznek örö- 
kösei »). 

MLIchalkó család. A nemes Deák családnak egyik ágazata 
e néven nevez tetetik. 

Mlchalovics család. Lásd MifKÜovics. 

MLIcliiia család, (máskép Mrnkovics.) Árva megyei czímer- 
leveles nemes család. Mrnkovics máskép Michna Mihály, és 
általa fia Mátyás, és Margit Bertalannak hitvese, és gyermekeik 
Márton, Mátyás, öyörgy, Dorottya, Anna, és Zsu- 
zsanna elfibbi nemtelen állásukból IIL Ferdinánd király által Po- 
zsony várában 1655. május 13-án kelt czímeres nemes levélben ne- 
mességre emeltettek; mely czímeres nemes levél 1655. deo. 18 án Lu- 
oza szűz ünnepén Liptó vármegyében kihirdettetett •). 

A család czímere a paizs kék udvarában, mely fekete foszladék- 
kal van tarkázva, egy arany koronán galamb áll, piros csfirében olajfa 
galyat tartva ; (blötte fél hold és csillag ragyog. A paizs íblötti sisak 



<) és ^ Szontagh Dán. közlése. 
•) Ugyan attól. 



Digitized by VjOOQIC 



9licslii9Eky. 463 

koronáján szintén olyan galamb látható. Foszladék jobbról arany-kék, 
balról ezüst-vörös. 

A család leszármazása következő : 

Mihály 
1655. 



Mátyás, Margit. 



Márton. Mátyáa György. Mihály. slb. 
F.-Kubinban. 

I ^ 1 

1761. Mihály János 

Aisó-Kubinban 1761. 



Mihály János. Mátyás. János. 

szül. 1793. 

Árva várm. 

hadnagy 1848. 

utóbb A.-Kubinban bíró 

(Medveczky Aiojzia.) 



Mihály János 1860. 

szül. 1827. kereskedő, 

volt esküdt és honvéd 
utóbb figyeló. 

1761-ki január 8-án Mihály, Mátyásnak fia, Árva vármegyé- 
től, és ugyan akkor idósb és i(j. János, kik Gömör megyeben Alsó 
Sajón (Redován) székeltek, — Árva megyétől nemesi bizonyítványt 
kaptak. 

A család egyik tagja (talán az 1761-ben élt Jánosnak fia) Já- 
nos, Zólyom megyében Végles-Hután lakott, és 1810. dec. 18-án Zó- 
lyom vármegye előtt pör utján igazolta nemességét. Két fia maradt: 
István és Antal, kik közül az elóbbi Nógrád megyében elÓbb 
Terenyén báró Lusenszky tiszttartója, Zólyom vármegyétől 1819. oct. 
12-én kiadott nemesi bizonyítványát testvérével együtt Nógrád me- 
gyében előbb 1820. npril. 20 án, és utóbb 1837. nov^ 17-én hírdetteté 
ki '). Ezen István utóbb Osgyánban tisztartó. 

A család másik tagja, Endre született N. Lévárdon 1804. jun. 
22. a pozsonyi evang. Lyceumban volt tanár; meghalt 1857-ben. 

MiCftiiiszky Cftalád. Zólyom vármegyei nemes család. 1526- 
ban Micsinszky György nevezett megyében Molcsván fekvő részbirto- 
kait elzalogosítá Dubraviczky Márk- és Jánosnak ^). 

1569-ben Micsinszky János a Mólosán fekvő egy telket, 
melyet nagybátyja Gáspár és édes atyja György lő2€-ban Dub- 

Jegyzőkönyvi szám 2739. 

*) Szentbeuedeki Convent Faso. 4 nro. 64. 

Digitized by VjOOQIC 



464 



Bllesky. 



raviczky Márk és Jánosnak ekálogosítottak, visszaváltani akarván, 
Dubraviozky Márknak özvegyét, akkor már Szalay Mihály hitvesét, és 
Jánosnak fiát Márkot a zálog összeg fölvételére nézve meginteti ^). 
Micsinszky Fruzsina 1630. táján poltári Sóós János neje. 
niiCftky csal&d. Fejér s Komárom Zala, Bars Pest stb. vár- 
gyei birtokos nemes család. Osi fészke Kis-Mánya helység , hon- 
nan a család az említett megyékbe terjedett ki. 

Czímeres nemes levele a családnak a szentmártoni apátság le- 
véltárában van. Nemességet többi közt 
Fejér és Komárom megyében 1772-ben és 
1821-ben hírdetteté ki, és a XVII. század 
elejétől folytonosan a nemesi lajstromba 
van iktatva neve. 

Czímere — mint itt a metszvény áb- 
rázolja — a paizs kék udvarában zöld 
halmon nyugvó arany korona, melyen 
balra forduló kar könyököl, kivont kardot 
tartva. A paizs fölötti sisak koronáján 
jobbra fordult kar könyököl, szintén ki- 
vont kardot tartva. Foszladék (valószínű- 
leg) jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. 
A család leszármazási fáját teljesen 
meg nem nyerhetvén, csak a következő töredék közölhető : 




Micsky N. 



N. 

Lajos 
1861. él. 



JAiios. 



Sámuel 1820. 
(Andráskovícs Kata.) 



Sándor 

volt honvéd 

most Pótharaszton. 



Zsigmond András, 
mh. 1843. dec. f 
(Flórián Julianna ) 

I "" 1 

Zsiemond 

voltlionvéd 

felcsúthi birtokos 

( Devics t^aroli na.) 

Gizella. ' 

Lajos fia Sándor, mint a 41. Zászlóalj parancsnoka, a szeren- 
csétlen kácsi csatában tizénhat sebbel maradt a csatatéren, honnan egy 
lovas nemzetőr által szabaditatván meg, Péterváradra vitetett^ hol meg- 

■) ügyanoti Fasc. 81. nro. 2. 



Digitized by VjOOQIC 



mieMÍ-^MgtíZZl 465 

gyógyulván s iámét az ernUtett zászlóalj újra szervezésénél működött, 
míg végre Lúgosnál a fegyvert letevék. Jelentékeny sebhelyeit meg- 
esonkúlt kezén, és ketté vágott, de összefort fülén viseli és jelenleg 
Pest megyében a pótharaszti pusztán mint nfis és családos gazdál- 
kodik. 

Hlenl család. Míeszl J a k a b és I s t v á n 1717-ben III. Ká- 
roly királytól nyertek ozímeres nemes levelet ^). 

Cnmertik a paiz» kék udvarába^ zöld téren álló strucz madár , 
cs/irében patkót tartva. A paizs fölötti sisak koronájából azon kori öl- 
tözetben német tüzér katona emelkedik ki, jobb kezével egy botot 
tartva, melyre ^gÓ kanóez van tekerve. Foszladék jobbról ezüst- vörös, 
balról arany-kék. 

Mtffalltll család. Migalttb Mihály, és általa neje Lubi- 
nich Kata, és gyermekeik J á n o s, András, Borbála, Ilona és 
testvéreMigalithöyörgy Bécsben 1632. juL 11-én kelt megújító 
oeímeres nemes levélben II. Ferdinánd király által nemesitettek 
meg ^). 

nifi^azzt család (Walli és Sonnenthurmi, gróf.) A család 
eredete Schweiczban Valtelin vidékén kerestetik, majd késÓbb a trienti 
püspökségben székelt, és a tyroli tartomány matrikájába beíratott ^). 
A család leszármazása állítólag az 1251-ben élt Migazzi Humbert- 
tói *) szakadatlanul szÓhetó. Nemes Migazzi Julián 1578. jun. 14-én 
II. Rudolf császár által római birodalmi nemességében megerősítetett. 
Justinianus és testvére János-Gáspár 1606. mart. 21-én 
IL Ferdinánd által lovagi rendre emeltetett Báró (?) Migazzi V i n- 
czecs. kir. ausztriai kormány tanácsos, 1698. jul. 5-én az ausztriai 
örökös tartományokra nézve grófságra emeltetett. 

Nevezett Vincze született 1671. oct. 6-án. Meghalt 1722-ben. 
Nejétói báró Prato és Őegonzano Borbálától két fia maradt : 

1) Kristóf-Bertalan, (szül. 1714. oct. 20-án) papi pályára 
lépvén, váczi püspökké, 1757. mart. 19-én bécsi érsekké s bibomokká. 
és a váczi püspökség administratorává lett. Meghalt^ 1803-ki április 
19-én, kora 89. évében. 

2) Antal- Gáspár (szül. 1708. jul. 21-én; meghalt 1771. jul. 

•) CoUect. Herald, nro. 669. 

'J Az eredeti ciimeres nemes levél Bazin sz. kin város levéltárában Van. 
*) üistor. herald Handbuoh. 602. lap. 

^) Egy báró Míckácz Mihály 1326-ban slaVoni^i bán volt. Lásd Ambro^ 
sőrszky Compendium Chronolog. — E család tagja volt-« ? — nem. állíthatni. 

30 

Digitized by VjOOQIC 



406 



Mfgaiil. 



8-án) cs. kir. b. titk. tanácsos, 1761. febr. 12-én csehországi incolatust, 
1764. mart. 4-én testvérével a bibornok érsekkel együtt pedig ma- 
gyarországi indigenatust ^) nyert. Ennek elsA nejétdl gróf Trapp Má- 
ria Franciskától fia Kristóf-Vincsc született 1737. nov. 8. f 
1770. jun. 8.) cs kir. kamarás, ki 1763-ban nöuI vette gróf Künigl 
Mária- Annát, ki 1743. nov. 10-én született, és kiift 1765. máj. 26.án 
született fia Kristóf- Vincze cs. kir. kamarás, ki 1827-ben a Lu- 
dovicea intézetre tíz ezer forintot adott ') ; és 1831-ben halt meg. Fe- 
leségétói gróf Thürheim Alojzia Antóniától (szül. 176L f 1851.) szü- 
letett három fia, minta táblázaton látható; ezek küzűl Rudolf- 
Kristóf cs. kir. kamarás, (szül. 1787. máj. 7-én, mhalt 1850. oetob. 
29-én.) Bars vármegyében az aranyos-maróthi majoratüsi uradalomn^ 
birtokosa volt, melyet most gyermekei birnak. özvegye Szeot-Iványi 
Mathild, csillag ker. és palota hölgy, szül. 1800. mart 5-én. 

A család származási táblája I. Vinczétól kezdve, ki a grófeágot 
nyerte, következÓ : 

Vincze 
iiül. 1671. 1 1722. 
(báró Prato Kata.) 



Antal-Gáspár 

szül. 1708. 1 1771. 

nuigyar indigena 

(I. gr. Trapp M.-Fáni) 

Kristóf • Vinoze-Jánoa 

szül. 1737. 1 1770. 

(gr. Kűnigl M.-Anna.) 

I — ^ > 

Kristóf-VInoze- Antal 

szül. 1761. 1 1861. 

(gr. Thürheim Alajzia.) 



Kristóf-Bért. 
sz. 1714 1 1803. 
bibornok, érsek 

▼áozi püspök* 



Rudolf-Kristóf 

szül. 1787. 1 18Ö0. 

(Szent-Iványi Matild) 



Ferenez 

szül. 1790. 

(b. Ransonnet 

Villez Lidza t) 

I ^ r-1 

Ferencz-Sándor 

szül. 1831. 



Vilmos 

szül. 1890. febr. 26. 

08. kir. kam. 

(Marczibányi Antónia.) 

Irma. Eugénia. 



JdnoB 
szül. 1833. mart. 5. 

cs. kir. föhadn. 

(b. Weisz-Horsten- 

stein Livia.) 



Vilmos 

szül. 1790. 

cs. kir. kam. 



*)17e4; 46.törv. <». 
«) 1827 : 18. törv. ot. 



Digitized by VjOOQIC 



Migléfisy *^ NIhálts. M7 

A család ozímcre négyfelé osztott paizs , melyen jobbról balra 
rézsútosan egy kék szelemen vonul it, és azon három arany liliom lát- 
szik ; a paizs 1. és 4. fekete udvarában arany-nap ragyog, a 2. és 3-ik 
ezUst udvarban egy két ablakos, és egy kapus, rovatkos vár torony 
látható. 

Hig^léray család. (Miglészi f .) Zemplín vármegye czímeres 
nemes családa 0. 

niC^llo csal&d. Miglio Károly az 1622-ki országgyűlésen 
nyert magyarországi honfiusítást *). 

Mibailowtcs család Mihailovics György 1792-ben II. 
Leopold királytól nyert ozímeres nemes levelet 

Ozímere először vizirányosan kétfelé, és a felsó osztály ismét (lig- 
gÓlegesen kétfelé oszlik} a felsó 1. vörös udvarban arany szarvas ágas- 
kodik, a felső 2. kék udvarban vizirányosan egymás fölött két folyam 
hullámzik, fölöttök arany nap ragyog. Áz alsó ezüst udvarban egy le- 
vágott vérző fej van, bátulró) átütve karddal, melynek begye homloka 
fölött jő ki. A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete 
sas-szárny között arany oroszlán emelkedik ki, elsŐ lábaival ezüst hor- 
gonyt tartva, Poszladék jobbról arany-vörös, balról ezüst-kék *)* . 

JHlliallovlCS család. Mihajlovics Félix, a zágrábi püs- 
pökség javainak igazgatója, G r o b Jánossal együtt 1841-ben Szepes 
megyei Jarenibina helységre kir. vegy^ adományt nyertek *). 

llUclialIowics család. Miohailovics János, Miklós és 
P é,t e r testvérek 1 792-ben nyertek czímeres nemes levelet. Czímerük 
négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. udvar függőlegesen kétfelé arany és 
fekete szinre oszlik, és benne egymás fölött bárom ugró oroszlán lát- 
szik, az udvar színeivel ellenkezőleg, szí nézve, úgy hogy fél testük az 
arany udvarban fekete, és viszont a fekete udvarban arany ; a 2.ésd*ik 
vörös udvarban arany korona van, és fölötte vizirányosan kivont kar^. 
A paizs fölötti sisak koronájából fekete ot'oszlán emelkedik ki. Poszla- 
dék jobbról arany-fekete, balról e^tist-vörös *>* 

Klháltz család. (Gelenczei.) Erdélyi székely eredetű család, 
Orbai székből GelentzérŐl ®) Míháltz F erén ez 1549. dec» l2-én.a 

') Szirmay O. Zemplín not. top. 90. 
») 1622-ki ő6.tÖPv.oz. 
*) Adami Souta gontll. iot^o Vll. 
*) L. Pesti Hírlap 1841. martiusi számaii 
*) Adami Soata gentil. Um. YII. 

*) Mihiltz Miiiily a család genealógiájának szerz&je, színién családa fiseűl 
állítja, — valószínűleg csak némi név hasonlatosságon -^ azon 1326-kl slavoniaí 

30* 

' Digitized by VjOOQ IC 



Mihalik. 

ma